29.12.2014 Views

agrarium_2012_03.pdf

agrarium_2012_03.pdf

agrarium_2012_03.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

agrárium<br />

A<br />

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG<br />

22. évf. <strong>2012</strong>/3. március<br />

Ára: 287 Ft<br />

Magyar<br />

Agrárkamarák<br />

lapja


Tisztelt Olvasó!<br />

Változás történt a Vidékfejlesztési<br />

Minisztérium vezetésében, Ángyán<br />

József professzor, államtitkár lemondott,<br />

helyét március elseje óta Budai<br />

Gyula tölti be. A történet személyes<br />

vonatkozásairól e lapnak nem dolga<br />

szólni, de a távozó vezetô drámai hangú,<br />

támogatóihoz intézett levelérôl,<br />

annak üzenetérôl talán igen.<br />

Ángyán doktor nagyon kemény<br />

dolgokat vetett fel. Azt sugallta, hogy<br />

lényegében a hazai agrárius döntéshozatalt<br />

maffiaszerû kapcsolatok, a falu<br />

életét megnyomorító oligarchák, tôkeerôs<br />

kizsákmányoló befektetôk<br />

uralják, s emiatt nem tud kibontakozni<br />

az a Darányi Ignácról elnevezett<br />

tízéves agrárprogram, amelyet egyébként<br />

személyesen Orbán Viktor miniszterelnök<br />

ismertetett a szélesebb<br />

közvélemény elôtt.<br />

A professzornak abban kétségkívül<br />

igaza van, hogy a magyar mezôgazdaság<br />

mûködésében meghatározóvá vált<br />

a tôkeerôs vállalkozások szerepe.<br />

Olyan cégeké, amelyek legálisan foglalkoztatnak<br />

alkalmazottakat, exportképes<br />

termékeket állítanak elô, mûködtetnek<br />

bizonyos speciális szociális<br />

hálót is mûködési területükön. Ezek<br />

vitathatatlanul pozitív vonások, viszont<br />

az is tény, hogy ezek a cégek a<br />

kistermelôknél lényegesen erôteljesebb<br />

akaratérvényesítô eszközeikkel<br />

sem haboznak élni, és ez helyben bizony<br />

gyakran jár éles érdekütközésekkel<br />

is.<br />

A volt államtitkár szavai valóban<br />

élesen szólnak ez ügyben, de talán a<br />

hazai termelés szerkezetét nem kellene<br />

„fekete-fehér” alapon megközelíteni.<br />

Amire most igazán szükség lenne,<br />

az a különbözô vállalkozási formák<br />

– ahogy nemrégiben egy tanácskozáson<br />

az ágazati kutatóintézet vezetô<br />

munkatársa megfogalmazta –<br />

„szervesülése” volna, a sokat emlegetett<br />

vertikális integrációval, értékesítési<br />

és termelési egyeztetések sorával<br />

megtámogatva. Nehezen hihetô<br />

ugyanis, hogy valóban ellenségek<br />

lennének a nagyok és a kicsik. Magyarország<br />

kiváló természeti adottságai<br />

bôséges teret kínálnak minden<br />

egészséges és jól kitalált agrárvállalkozásnak.<br />

Jó ágazati politika az,<br />

amely ennek a sokszínûségnek utat<br />

nyit.<br />

Tamás Gábor<br />

• Kamara<br />

4 Elhivatott fiatalok<br />

61 Növényvédôszerés<br />

vetômaghamisítás<br />

• Agrárstratégia<br />

5 Tartós bizonytalanság<br />

a földpiacon<br />

• Növénytermesztés<br />

8 Nagy akarással indulnak a<br />

tavaszi munkák<br />

14 Új lehetôség a kendertermelésre<br />

• Terményszárítási<br />

melléklet<br />

17 Szárítóink energiaköltségei<br />

53 A nedves és száraz termények<br />

minôségének megôrzése<br />

56 Gabonafélék beszállítása és<br />

telepi anyagmozgatása<br />

59 Szárítani kell, de takarékosan<br />

tartalom<br />

14<br />

56<br />

Együttmûködô partnereink:<br />

www.agrarbazis.hu<br />

Tartalom<br />

• Baromfi<br />

62 Magyarországon tartott fô<br />

baromfifajták és hibridek<br />

• Állattenyésztés<br />

66 Indul a Kérôdzô<br />

Szerkezetátalakítási Program<br />

• Agrárenergetika<br />

67 Megújuló energiaforrások<br />

és mezôgazdasági hulladékenergiák<br />

• Kaleidoszkóp<br />

• Növénytermesztési<br />

melléklet<br />

23 A növényvédôszer-felhasználás<br />

alakulása 2010/2011-ben<br />

27 A kukorica gyomnövényei és<br />

komplex gyomirtása<br />

36 Permetezôgépek szezon eleji<br />

mûszaki ellenôrzése<br />

42 Nem szabad késlekedni<br />

62<br />

3<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


4<br />

Kamara<br />

Elhivatott fiatalok<br />

Segít a kamarai tanácsadó!<br />

A Tolna megyei Bonyai Zoltánnak az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatnál<br />

vált elôször elônyére, hogy a mûvelt területei kedvezôtlen adottságúak<br />

(KAT), ráadásul nitrátérzékeny besorolásúak. Ugyanis az ezekért járó pluszpontok<br />

segítettek, hogy a fiatal gazdálkodó bekerüljön az integrált szántóföldi<br />

növénytermesztési célprogramba. A vállalt kötelezettségek közül egyedül az<br />

adminisztráció okoz számára idônként fejtörést, de szerencsére abban is van<br />

kire támaszkodnia, nevezetesen a helyi kamarai tanácsadóra, Petô Gáborra.<br />

A<br />

– Már ahhoz is komoly lelkierô kell, hogy az egész<br />

napi munka után, fáradtan, netán átfázva hazaérve<br />

hozzákezdjek az adminisztrációhoz. A számítógéphez ráadásul<br />

csak hellyel-közzel értek, ezért inkább papírra vetem<br />

az adatokat, amit késôbb Petô Gábor segít elektronikusan is<br />

feldolgozni, és szakavatott szemmel az esetleges hibát is<br />

gyorsan észreveszi. A közremûködésével nyújtom be az<br />

összes támogatási kérelmet (területalapú, KAT-támogatás,<br />

juhok elektronikus egyedi jelölését biztosító eszközökre<br />

igényelt támogatás, illetve anyajuh támogatás), kötelezô bejelentést<br />

(zöldtrágyázás, középmély lazítás, másodvetés),<br />

adatszolgáltatást (nitrát jelentés, monitoring adatszolgáltatás),<br />

web-GN-t – sorolta a fiatal gazda.<br />

Bonyai Zoltán a mezôgazdasági technikum és németországi,<br />

ausztriai gyakorlatok után tért vissza édesapja mellé,<br />

majd egy évtized múlva a fiatal gazdálkodók indulását<br />

könnyítô uniós támogatással átvette a gazdaságot. A 2009-<br />

ben kézhez vett közel 9 millió forintból földet, egy kombájnt<br />

és egy használt traktort vásárolt.<br />

A jelenleg mûvelt, többségében családi tulajdonban lévô 80<br />

hektárnak a fele szántó, a másik fele gyep. Az elsô az AKG integrált<br />

szántóföldi növénytermesztési, az utóbbi az extenzív<br />

De minimis támogatás csak a jövedéki<br />

adó visszatérítése után<br />

A gázolaj jövedéki adójának visszatérítését március 31-ig<br />

célszerû kezdeményezni azoknak a jogosult gazdálkodóknak,<br />

akik a szôlô- és gyümölcsültetvényekben felhasznált<br />

üzemanyaghoz csekély összegû (de minimis) támogatást<br />

is igénybe kívánnak venni. A jövedéki adó visszatérítésére<br />

vonatkozó igények feldolgozása ugyanis elhúzódhat, és<br />

emiatt könnyen kicsúszhatnak a de minimis támogatási<br />

kérelem benyújtási határidejébôl.<br />

A csekély összegû támogatást legkésôbb <strong>2012</strong>. május<br />

31-ig lehet kérelmezni, azonban annak egyik feltétele,<br />

hogy a tárgyév egészére vonatkozó teljes mezôgazdaságban<br />

felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítését a Vámés<br />

Pénzügyôrség teljesítse (kiutalja). A feltételekrôl bôvebben<br />

a 46/2008. (IV.17.) FVM rendeletbôl tájékozódhatunk.<br />

Bonyai Zoltán (jobbról) és Petô Gábor a juhistállónál<br />

ellenôrzi az ENAR-nyilvántartást<br />

gyepgazdálkodási célprogram része, a fô cél pedig a gazdálkodás<br />

másik lábát adó állattartás kiszolgálása: takarmánytermesztés,<br />

legeltetés. Ekkora, ráadásul igen változó talajszerkezetû<br />

területen az állattartás egyfajta kényszer, az azzal járó kötöttséget<br />

azonban csak az tudja vállalni, aki szereti, amit csinál.<br />

A fiatal kajdacsi gazdálkodó közéjük tartozik. A 200 egyedes<br />

juhállománynak a harmada a 2009-ben indított Charolais<br />

törzstenyészethez tartozik. Esetében tehát a gazdaság fejlesztése<br />

fôként a minôség javítására irányul. A környéken jellemzô<br />

nagy földéhség ugyanis nem teszi lehetôvé a terjeszkedést.<br />

– Bonyai Zoltánnak a támogatás lendületet adott céljai eléréséhez,<br />

de e nélkül sem fordított volna hátat a gazdálkodásnak.<br />

Kötelezettségeinek teljesítésében szintén példamutató,<br />

amihez tanácsadóként igyekszem én is hozzájárulni: figyelmeztetem<br />

a határidôkre, és megosztom vele az ôt érintô<br />

legfrissebb információimat – mondta Petô Gábor.<br />

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu<br />

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.<br />

Magyar Agrárkamara,<br />

Gazdálkodói Információs Szolgálat<br />

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap:<br />

a vidéki területekbe beruházó Európa.<br />

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Agrárstratégia<br />

5<br />

Tartós bizonytalanság a földpiacon<br />

A Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette januárban, hogy – a kormányprogramnak<br />

megfelelôen – fel kívánja gyorsítani az osztatlan részarány-tulajdonban<br />

levô termôföldek kimérését. A terv az Unión belüli külföldi állampolgárok termôföldszerzési<br />

moratóriumának lejártáig kívánja rendezni a kérdést – a kimérések<br />

várhatóan a földbérleti és adásvételi viszonyokban is éreztetik majd hatásukat.<br />

A jelenlegi földpiaci helyzet azonban meglehetôsen bonyolult.<br />

A<br />

z ágazati kutatóintézet összegzése szerint az osztatlan<br />

közös tulajdoni forma (mintegy 1,2 millió hektár) nagyban<br />

akadályozza a termôföld használatát, továbbá folytonos<br />

egyéni és társadalmi-politikai érdekellentétek, spekulációk<br />

forrása. Megszüntetése, a birtokrendezés végrehajtása rendkívül<br />

költségesnek és bonyolultnak ígérkezik. Nehezíti az elôrelépést,<br />

hogy a mezôgazdasági célok mellett egyidejûleg<br />

egyéb (pl. közlekedésfejlesztési, tájrendezési, vízgazdálkodási)<br />

célokat is érvényesíteni kellene, ami a különbözô szakpolitikák<br />

közötti egyeztetést igényli.<br />

Ez már az utolsó felvonás<br />

A tisztázás tehát sürgôs, mivel konkurencia nélkül csak<br />

2014. május 1-jéig vásárolhatnak a magyar magánszemélyek<br />

a földpiacon. Eközben az új földtörvény, ezután az új<br />

vásárlók tôkeereje fogja korlátozni a földvásárlás lehetôségét,<br />

ami az utolsó extraprofittal kecsegtetô, ugyanakkor<br />

szuperbiztonságos befektetés – legalábbis a területen<br />

legelismertebbnek számító szakértô cég, Földbróker.hu értékelése<br />

szerint. Mivel az Európai Bizottság 2010 végén<br />

nem akadályozta a magyar kormány moratóriumhosszabbítási<br />

erôfeszítéseit, így továbbra is csak magyar magánszemélyek<br />

vásárolhatnak mezôgazdasági területet az eddig<br />

megismert játékszabályok mellett. A szántóárak erôs szórással<br />

a 850–950 ezer Ft/ha-os sávban mozognak (30–500<br />

ha esetén), de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett<br />

járnak.<br />

A szakértôk értékelése szerint 2011–14 között a<br />

mezôgazdasággal foglalkozó gazdálkodók és gazdasági<br />

társaságok tulajdonosai lehetnek a legaktívabbak, ha kedvezô<br />

finanszírozási, támogatási formák indulnak, bár jövedelmi<br />

helyzetük jelenleg nem túl erôs az esôs idôjárás<br />

miatt.<br />

A szakértôk becslése szerint folytatódni fog az 1 millió<br />

Ft/ha alatti földek felvásárlása (három év alatt 50–100%-os<br />

Szántóföld hektárárak (ezer Ft/ha)<br />

hozam), míg az ettôl drágább ajánlatoknál erôs lesz az alkupozíció.<br />

Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik<br />

lehetôség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására.<br />

A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, a<br />

lehetôség valóban a „földön hever”.<br />

Keresletszabályozás<br />

Az árakat, így a földárakat is a kereslet és a kínálat határozza<br />

meg. A kínálati oldal egyrészrôl rendívül nagy: a kárpótlás<br />

és a részaránykiadás során a mezôgazdasági területek 90<br />

százaléka magánkézbe került, ami a szántóterületek esetében<br />

4 millió hektárt jelent 2–2,5 millió tulajdonossal, akik<br />

szabadon dönthetnek tulajdonukról. Ez azonban azt is jelenti,<br />

hogy rendkívüli mértékû a kistulajdonok és a kis tulajdonosok<br />

aránya (98 százalék), míg nagyobb méretû tulajdonok<br />

alig vannak (30–40 hektártól fölfelé), noha mind a gazdálkodónak,<br />

mind a befektetônek ezek lennének a természetes<br />

célpontok. Itt tehát hiány van. A 4 millió hektár magántulajdonú<br />

szántó mai értéke kb. 2500 milliárd Ft.<br />

A keresletre Magyarországon speciálisan a szabályozás<br />

hat, mert a Földtörvény 1994. óta kizárja a jogi személyeket<br />

a földvásárlásból. A piacgazdaságban pedig a tôke és a finanszírozás<br />

tipikusan a cégek, nem pedig a magánszemélyek<br />

mögött van.<br />

Ennek következtében a földárak a hírek és a szabályozási<br />

kilátások fényében gyorsabb-lassabb emelkedést mutatnak.<br />

A 10 hektár alatti tulajdonok árai 50–60 százalékkal<br />

alacsonyabbak lehetnek a nagyobb területek árainál.<br />

A szakértô cégtôl kapott táblázat az 50–500 hektár közötti,<br />

átlagos minôségû szántóföldre vonatkozó átlagárakat mutatja,<br />

amelyek körül ±50–150 e Ft/ha szórás lehetséges. A<br />

számok azt mutatják, hogy ennyiért érdemes, illetve lehetséges<br />

volt földet venni egy adott területen. Megfigyelhetô a<br />

2004-es EU-csatlakozásig tartó, illetve a 2008-tól, a válságtól<br />

kezdôdô áremelkedés.<br />

Tájegység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010<br />

É-Dunántúl 350 400 450 500 550 550 550 600 800 900 1000<br />

D-Dunántúl 300 300 350 350 400 400 400 450 600 700 850<br />

Alföld 300 350 400 400 450 450 450 450 500 700 800<br />

É-Mo. 200 200 250 250 300 350 400 400 450 500 700<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


6<br />

Agrárstratégia<br />

Egy terület árát meghatározó legfontosabb<br />

tényezôk<br />

Méret: Minél nagyobb egy terület (egy vagy több összefüggô<br />

tábla), annál értékesebb. Egy mezôgazdasági gép<br />

teljesítménye 10–25 ha/nap. Egy távolabbi gazda (10–50<br />

km) csak 50 ha fölötti terület esetén lehet bérlô vagy vásárló.<br />

Minôség: A tulajdoni lapon lévô aranykorona-érték nem<br />

minôségi, hanem jövedelemadó kategória, de mégis általánosan<br />

elfogadott minôségi irányt mutat. Fontos a tábla<br />

konkrét talajtani adottságait is figyelembe venni.<br />

Tulajdonviszonyok: Az 1/1-es vagy közeli hozzátartozók<br />

tulajdona értéknövelô tényezô. Az osztatlan tulajdoni hányad<br />

esetén a meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni<br />

hányad jelent értéket.<br />

Egybefüggôség: Ha a táblák egybefüggô területet képeznek,<br />

ez értéknövelô tényezô. Ha a táblák között egy-két idegen<br />

tulajdonú tábla van, ez nem nehezíti a termelést (vagy a<br />

bérbeadást).<br />

Országrész: Az árak Ny-ról K felé még csökkennek, de<br />

ma már egyre kevésbé számít a földrajzi régió, inkább az<br />

ár/érték arány számít.<br />

Adottságok: Ide tartozik a felszín (domborzat, vízfolyások),<br />

a talaj (típus, szerkezet, vízháztartás), a megközelíthetôség<br />

(burkolat, településtávolság), az infrastruktúra (településtávolság,<br />

közmûvek, épületek) és az öntözhetôség (kutak,<br />

vízfolyások, közmûvek).<br />

Bérleti viszonyok: A bérleti szerzôdés léte értéknövelô,<br />

de fontos, hogy megfelelô legyen a bérleti díj, és a módosításra,<br />

felmondásra a bérbeadónak legyen lehetôsége.<br />

haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a<br />

lehetôség a valóban a földön hever.<br />

Bizonytalanság<br />

A viszonyokat azonban az elaprózott viszonyok tovább<br />

bonyolítják. A csaknem hatmillió hektár használt terület<br />

2,6 millió tulajdonos birtokában van. Legnagyobb közöttük<br />

az állam a maga 1,95 millió hektárjával (ebbôl mintegy<br />

1,2 millió hektár erdô), a többi pedig döntôen magánszemély,<br />

átlagosan alig kéthektáros birtokokkal. A terület bô<br />

kétharmadát bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más<br />

mûveli, az életvitelszerû szántóföldi gazdálkodás általános<br />

minimumának tekintett, legalább százhektáros saját tulajdonú<br />

területtel a gazdálkodók alig öt százaléka rendelkezik.<br />

Az elaprózottság drasztikusan rontja a hatékonyságot,<br />

helyenként extrém helyzeteket is teremt. Egy, a Népszabadságban<br />

megjelent hír szerint az Agrárgazdasági Kutató<br />

Intézet (AKI) például Dél-Csongrád megyében elvégzett<br />

egy költségelemzésen alapuló tesztüzemi mérést, amibôl<br />

kiderült, hogy az aktív gazdálkodási idôszakban a bérelt<br />

földön gazdálkodó vállalkozások gépköltségeinek felét a<br />

területek puszta megközelítése tette ki. Ebben a helyzetben<br />

általános érvényû földpiaci prognózist adni meglehetôsen<br />

kockázatos. A mai helyzet is bizonytalan, azt pedig<br />

végképp nem tudja senki, mi lesz a moratórium feloldása<br />

után.<br />

T. G<br />

Mire számíthatunk a közeljövôben<br />

Két év múlva lejár a külföldi természetes és jogi személyek<br />

magyarországi földvásárlási tilalmára vonatkozó derogáció.<br />

Utána piaci alapú számolgatás kezdôdhet, ami nagyban befolyásolhatja<br />

a hazai termôföldpiac összes tényezôjét. A<br />

számok nyelvére a mai árviszonyok alapján viszonylag egyszerû<br />

következtetéseket vonhatunk le.<br />

Ha egy gazdának jelenleg kb. 30–40 e Ft/ha mûködési<br />

jövedelme és kb. 30–40 e Ft/ha támogatási bevétele<br />

van, akkor 15 év alatt ebbôl egy mai 1 millió Ft/hektáros<br />

földvásárlás is megtérül, miközben a föld ára növekedhet,<br />

és mivel nem amortizálódik, az idôszak végén a maradványérték<br />

igencsak nem nulla! Úgy is megközelíthetjük,<br />

hogy aki földet vesz és megmûveli, örökjáradékot<br />

vesz, aminek a képlete: járadék per kamatláb, tehát pl.:<br />

70 000/5 százalék = 1,4 millió Ft. Ma. Ezt a közgazdasági<br />

értéket színezi, hogy ha egy adott területen elfogy a<br />

megvehetô föld (nem bôvíthetô eszköz), akkor ott monopolár<br />

alakulhat ki, azaz annyit kérnek érte, amennyit<br />

„nem szégyellnek”; mondjuk akár 50–100 százalékkal<br />

magasabb árat is.<br />

A székértôk becslése szerint a derogáció utáni idôszakra<br />

1,5–2,5 millió forint/ha közötti árak lesznek jellemzôek a<br />

nagy területekre (10–500 ha) és 1 millió forint/ha alatti árak<br />

a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.<br />

Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik lehetôség<br />

a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növénytermesztés<br />

7<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


8<br />

Növénytermesztés<br />

Nagy akarással indulnak<br />

a tavaszi munkák<br />

Hosszú volt a tél és nagyon hideg a gazdaember szempontjából is. Ezért a kora<br />

tavasz nagyon lassan telt, hiszen tette volna már mindenki a dolgát, de az idôjárás<br />

még nem engedte. Ráadásul csapadékdeficit is kialakult az ország nagy részén,<br />

hiszen csak az Alföld és az északi országrész kapott jelentôsebb havat, a<br />

Dunántúlon, annak is az északi részén akár 300 mm is lehet a hiány. Nem lehet<br />

tehát más cél, mint az eleve hátrányból induló <strong>2012</strong>. évi növénytermesztés valamilyen<br />

úton történô megmentése a tavaszi növényekkel, és ennek érdekében<br />

tevékenykedik mindenki…<br />

Kevés repce, gyenge búzák<br />

Ahogy nincsen két egyforma gazdasági<br />

év a mezôgazdaságban, úgy nincsen<br />

kiszámítható tavaszi indulás sem a földeken.<br />

Száraz ôszt hagytunk magunk<br />

mögött, ahol a küzdelem, a gépek erôlködése,<br />

a földek „felvésése” – magágy<br />

készítés céljából – jelentette legtöbb<br />

helyen a gondot. Következésképpen<br />

már a repcevetések sem sikerültek jól<br />

és az ôszi kalászosok rekordesélyei is<br />

alaposan lecsökkentek. Szakadtak a<br />

gépek, nehéz volt a talajok elmunkálása,<br />

rossz vetôágyba került a mag az ország<br />

legnagyobb részén.<br />

Már az ôsz folyamán is látszott, hogy<br />

a repcetermô területek nagyon gyengén<br />

mentek a télbe, és a tél is alaposan meggyérítette<br />

az állományokat. A 240 ezer<br />

ha-ra becsült repcébôl jó, ha a fele alkalmas<br />

lesz maghozásra. Az ôszi kalászosok<br />

közül a legnagyobb vetésterületet<br />

képviselô kenyérgabona is alaposan<br />

megszenvedett, hiszen már a vetésterület<br />

is csak 1–1,1 millió ha között alakult,<br />

de ebbôl sok kipusztult a gyenge<br />

fejlettség, a hiányos kelések miatt.<br />

A tavasszal induló alig 1 millió haon<br />

is van bôven ok az izgalomra, hiszen<br />

a tavaszi fejtrágyázásokat leállította<br />

a szaktárca, tartva a fagyos altalajon<br />

elôálló vízösszefolyásoktól és felszíni<br />

vízszennyezésektôl. Persze a gazdákat<br />

az úristen sem állíthatja meg, ha<br />

kisüt a nap februárban, március elején,<br />

és alkalmasnak ítélik a talajt a fejtrágyázásra.<br />

Zsebre menô játékról van<br />

ugyanis szó, amelyben senki sem pótolja<br />

az idôbeni és pénzbeli kiesést –<br />

mondják az e kérdésben állást foglaló<br />

gazdák, akik tétlenül semmiképpen<br />

nem üldögélhetnek odahaza.<br />

Amit lehet, meg kell tehát tenni a<br />

megmaradt repcék érdekében, hiszen<br />

köztudottan nagyon jól regenerálódó<br />

és a tenyészterületet kitöltô növényrôl<br />

van szó. Ha 6–8 növény maradt jó térállásban<br />

m 2 -enként, akkor már érdemes<br />

meghagyni, de erre biztatnak a<br />

termeltetôk is. Jó ára lesz a repcének,<br />

ezért érdemes küzdeni az állományért,<br />

de persze vannak helyzetek, amikor a<br />

józanész megálljt parancsol.<br />

A búzák csak valamivel vannak jobb<br />

helyzetben, hiszen alapvetôen sokat<br />

szenvedtek a tél folyamán a –15–25 fokos<br />

hidegekben, és csak a tél második felében<br />

kapták meg a hótakarót. Nagy termésekre<br />

aligha van kilátás, de ahogyan<br />

lenni szokott, majd az árak kiegyenlítik a<br />

kieséseket – remélik a termelôk…<br />

Napraforgó és kukorica<br />

Az érdeklôdés középpontjába ez a két<br />

ipari növény kerül a tavasz folyamán,<br />

hiszen mindkettô ára nagyon biztatóan<br />

alakul. A kiesô repce és búza helyére<br />

többnyire ezt a két növényt választják<br />

a termelôk. Szinte biztosra vehetô,<br />

hogy a napraforgó vetésterülete közel<br />

lesz a 600 ezer ha-hoz országosan még<br />

akkor is, ha magas termelési költséggel<br />

társul a termesztése. A 110–120<br />

ezer Ft/t árszint, amely jellemezte a<br />

múlt évet, sokak érdeklôdését felkelti,<br />

és a repce kiesését a másik olajos mag<br />

bevételeibôl igyekeznek kompenzálni.<br />

A kukorica pedig minden bizonnyal<br />

slágernövény lesz <strong>2012</strong>-ben, hiszen a<br />

múlt év termése korlátlan piacokra talált,<br />

a 45–50 ezer Ft/t árszint jelentôs<br />

árbevételt hozott és hosszú távon is<br />

meglehetôsen felkeltette a termelôk érdeklôdését.<br />

A kukorica termesztését<br />

mind többen választják a repce- és búzaterületek<br />

kiesései helyett is, annak<br />

reményében, hogy az ott elvesztett<br />

költségeket talán sikerül behozni. Szerencsére<br />

a termesztéstechnológia, az<br />

eszközpark, a fajta, illetve hibridkínálat<br />

a termelôk segítségére van, és túl<br />

vannak a kukoricabogár okozta korábbi<br />

sokkon is. Minden esély megvan<br />

egy jó kukoricatermésre, ha az idôjárás<br />

is úgy akarja.<br />

Az alternatív növények is<br />

helyet követelnek<br />

Miközben a nagy többség az ipari növények<br />

termesztésével van elfoglalva,<br />

mások esélyt adnak olyan alternatív<br />

kultúráknak is, amelyektôl tisztes árbevétel<br />

mellett a talajok felfrissülését, a<br />

talajtermékenység szinten tartását remélik.<br />

Azt vallják, hogy nem lehet talajzsaroló<br />

növényekkel, a tápanyagvisszapótlás<br />

esetlegessége mellett a talajéletet<br />

fenntartani és a jövôben nagy<br />

terméseket remélni. Éppen ezért új talajmûvelési<br />

eljárásokkal és alternatív<br />

növényekkel – mustár, olajretek,<br />

facélia, takarmányrepce, olajlen stb. –<br />

próbálkoznak, persze jelentôs árbevételt<br />

is remélve. Sokan vannak az AKG-<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növénytermesztés<br />

9<br />

programban is, ahol a pillangós növények<br />

kötelezô forgóba vonása az elôírás.<br />

Ezért – és talán nemcsak ezért –<br />

egyre népszerûbb a szójatermesztés is,<br />

amelyet összefüggésbe hoznak a globális<br />

felmelegedési anomáliákkal is,<br />

hiszen termesztésének felsô határai<br />

egyre feljebb tolódnak. Ugyancsak<br />

vállalkoznak termelôk konzervborsó,<br />

zöldbab és csemege kukorica termesztésére<br />

is, amely óriási fegyelmet, nagy<br />

szakmai munkát igényel, de akár két<br />

termést is képesek levenni egy évben<br />

ugyanarról a területrôl.<br />

Végül nem feledkezhetünk meg a<br />

cukorrépa-termelôkrôl sem, akik nagyon<br />

becsületesen, de legtöbb helyen<br />

korlátozott méretekben vehetik ki részüket<br />

a kvótával leszabályozott hazai<br />

termelésbôl. Sajnálatos ez a bekorlátozás,<br />

hiszen a magyar föld – mint annyi<br />

más kultúrának – a cukorrépának is kiváló<br />

termôhelye, és nagyon hiányzik a<br />

vetésváltásból is.<br />

A burgonyáról pedig – mint népélelmezési<br />

cikkrôl – már alig-alig esik<br />

szó a híradásokban is. Egyre csökken a<br />

termelôk száma, egyre kevésbé éri meg<br />

a termelés a magas költségek miatt.<br />

Óriási a verseny a nyugati versenytársakkal,<br />

amelyben egyre nyilvánvalóbb,<br />

hogy ôk gyôznek. Mind több import<br />

burgonya vetôgumó és áruburgonya érkezik,<br />

kiszorítva a hazai piacról a magyar<br />

fajtákat. Az importból érkezô étkezési<br />

burgonya már 100–150 ezer<br />

tonna körüli, ráadásul ez is ellenôrizhetetlen<br />

a liberalizált kereskedelem<br />

miatt. Lehet, hogy elfogynak a magyar<br />

burgonyatermelôk, érdektelenségbe<br />

fullad az ágazat, hiszen már csak<br />

20–22 ezer ha-t tartunk nyilván, ami<br />

harmada az egykori vetésterületnek…<br />

Vetômaghasználat óvatosan<br />

A tavaszi „akarás” a növénytermesztésben<br />

szinte tapintható. Vagy az ôsziek<br />

kiesésének kompenzálására, vagy<br />

„csak” a tisztességes helytállás, a biztonságos<br />

megélhetés okán, de mindenki<br />

nagyon igyekszik a tavaszi növényválasztást,<br />

a vetéseket a lehetô legjobban<br />

elvégezni. A nagy akarás persze<br />

veszélyeket is rejt magában, mindjárt a<br />

vetômaghasználat terén is. Minden termelô<br />

számára tanulságul szolgálhatnak,<br />

a korábbi évek vetômag-hamisítási<br />

ügyei, amikor kevésbé ismert csatornákon<br />

keresztül, esetleg szomszédos<br />

országból, magánimport formájában<br />

szereztek be magyar gazdák vetômagot,<br />

a tavaszi vetésekhez!<br />

Az MgSzH vélhetôen idén tavaszszal<br />

is vadászni fog az olyan, számukra<br />

ismeretlen tételekre, amelyek a bejelentések<br />

során nem kerültek a látókörükbe.<br />

Mivel több szomszédos országban<br />

is folyik GMO-növények termesztése,<br />

és a hazai zéró toleranciától eltérôen<br />

megengedôbb határértéket használnak<br />

a konvencionális vetômag GMtartalmát<br />

illetôen, az ilyen származású<br />

tételekben fokozottabb a kockázata a<br />

nem kívánt GMO-k jelenlétének. Fontos<br />

hangsúlyozni, hogy amennyiben a<br />

kereskedelem nem Magyarországon<br />

bejegyzett fajtatulajdonos cégen, mint<br />

elsôdleges forgalmazón keresztül bonyolódott,<br />

illetve magánimport esetén<br />

a felelôsség a viszonteladót vagy a termelôt,<br />

– és nem a fajtatulajdonos vetômagcéget<br />

– terheli egy GMO-tartalmú<br />

vetômagtétel esetleges elvetésekor.<br />

GyZ<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


14<br />

Növénytermesztés<br />

Új lehetôség a kendertermelésre<br />

A kendert évszázados, sôt évezredes hagyományok kötik Magyarországhoz.<br />

A rendszerváltás elôtt hazánk kendertermesztése, feldolgozása, de különösen<br />

nemesítése példaértékû volt, így az 1990-es évek elején Amerika és Nyugat-<br />

Európa tôlünk tanulta e növény termesztését. A rendszerváltást követôen<br />

a kenderipar háttérbe szorult, így 2006-ra a rostkender eltûnt hazánk termôföldjeirôl.<br />

A belföldön lezajló folyamatok viszont csak kis mértékben érintették<br />

a magyar kendervetômag iránti érdeklôdést.<br />

K<br />

eresik a magot elsôsorban azokból a nyugati országokból,<br />

ahol a kenderipart mind kormányok, mind<br />

magánbefektetôk által támogatják és fejlesztik. Az újrahasznosítás,<br />

azüvegházhatás csökkentése, a vegyszermentes termesztés,<br />

a környezetbarát termékek, szigetelôanyagok, a<br />

zöldenergia és az egészséges táplálkozás manapság minden<br />

fejlett társadalom prioritásai, mely céloknak a kender maradéktalanul<br />

megfelel. A kenderben rejlô lehetôségek nem<br />

csak külföldön, hanem hazánkban is lassan-lassan tudatosulnak,<br />

csak nálunk egyelôre a pénz hiányzik az ipar felélesztéséhez.<br />

A szegedi Agromag Kft. felkarolta az egykor világhírû,<br />

majd a hazai ipar megszûnésével halálra ítélt magyar nemesítésû<br />

kenderfajtákat, és nemcsak a fenntartásukat, hanem a<br />

nemesítésüket is folytatja. A vetômag-elôállítás gépesítésének<br />

a megoldása jelen idôben jó úton halad, és egy-két éven<br />

belül kézzelfogható eredményre számítunk. Azonban ebben<br />

az átmeneti idôszakban a vetômag kézi elôállításra szorul,<br />

hogy kielégítse a külföldi vetômag-megrendeléseket.<br />

A kendervetômag-elôállítás elsôsorban azoknak lehet érdekes,<br />

akik 0,5–2 hektáros földdarabokból szeretnének elfogadható<br />

jövedelmet szerezni. A befektetések a szerves- vagy<br />

mûtrágyázásból, talaj-elôkészítésbôl, vetésbôl és egy-kétszeri<br />

sorközmûvelésbôl állnak. A vegyszerhasználat néha<br />

teljes mértékben elhagyható, a nagyon gyomos táblákat<br />

azonban legjobb elkerülni (a sûrû vetésû rostkender tökéletes<br />

gyomelnyomó, de a tág térállású magkender kevésbé<br />

szorítja ki a gyomokat). Április elsô dekádjában vethetjük,<br />

de a május végén elvetett rövidebb tenyészidejû fajták is beérnek<br />

szeptember végére, október elejére. A magkender kapálása<br />

és aratása viszont kézi munka. A kétlaki fajták hímegyedeit<br />

kivágjuk az elporzást követôen, és ezzel több<br />

tenyészterületet biztosítunk a termô növények fejlôdéséhez.<br />

Az optimálisan idôzített vágás a jó termés meghatározó<br />

feltétele. A magkender 3–4 méter magasra nô és a termése<br />

alulról érik. Ha az alsó elágazásokon érô magok lepellevele<br />

sárgulni kezd és a makkocska sötétszürke, megérkezett a vágás<br />

ideje. Vágóeszközök sorát használhatjuk, a sarlótól kezdve<br />

a motoros bozótvágóig. A felkúpolt növények 2–3 hét alatt<br />

utóérnek és megszáradnak annyira, hogy a mag kicsépelhetô<br />

lesz. A cséplést egyszerûen, villával lehet elvégezni, de néhány<br />

helyen még megtalálhatók a kendercséplésre átalakított,<br />

illetve átalakítható Fortschritt E 512, 514, 516 típusú kombájnok,<br />

amelyek napi teljesítménye 3–5 hektár. Mivel a frissen<br />

kicsépelt kendermag, összevetve a gabonafélékkel vagy napraforgóval<br />

több levélzetbôl származó szennyezôdést tartalmaz,<br />

az azonnali szárítás, illetve legkésôbb a másnapi rostálás<br />

elkerülhetetlen. Optimális körülmények között 0,8–1,0<br />

tonna hektáronkénti magtermésre lehet számítani.<br />

A kézi vetômag-elôállítás koordinálásán és a gépi technológia<br />

adaptálásán túl a nemesítô is igyekszik az új kihívásoknak<br />

megfelelni, és alacsonyabb, kombájnnal aratható<br />

kenderfajtákat elôállítani. Az elsô ilyen fajtajelölt elkészült,<br />

melynek egy-két tized hektáron történô kipróbálásához a<br />

nemesítô olyan vállalkozó kedvû termelôket keres, akik jól<br />

ismerik a kombájnjukat és az új dolgok iránt fogékonyak.<br />

A hagyományos kenderipar feltámadására nem számíthatunk.<br />

Az új, terjedôben lévô felhasználások a gépkocsi-karosszéria,<br />

a szigetelôanyag, a kenderbeton és a természetes<br />

rost alapú mûanyagok. Ezek elôállítására új típusú ipari üzemek<br />

kellenek, azoknak nyersanyagra, a kendertermesztôknek<br />

pedig vetômagra van szükségük. Sok dolognak kell<br />

megfelelôen együtt rendelkezésre állni, hogy a kender ismét<br />

fontos növény legyen.<br />

Finta Zuzana növénynemesítô,<br />

Mátrai Tibor termékfejlesztô<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


agrárium<br />

Terményszárítási melléklet


16<br />

Terményszárítás<br />

Felismerve a gabonaszárítók javítására,<br />

szervizelésére mutatkozó igényt, 1993-<br />

ban elindítottam a vállalkozásomat –<br />

egyéni vállalkozóként – két fôvel. Kezdetben<br />

kizárólag a gabonaszárítók elektromos<br />

hálózatát javítottam, vezérlôpultok<br />

gyártása és hôvédelmi rendszerek<br />

felújítása volt a profil.<br />

A vállalkozás dinamikus fejlôdésnek<br />

indult. 1995-ben céget alapítottam: Vill-<br />

Haris László<br />

Traverz Egyéni Cég néven, amit a megkötött<br />

szerzôdések nagyságrendje és a<br />

növekvô dolgozói létszám tett szükségessé. A tevékenységi kört kibôvítettem<br />

lakatosipari és szerelôi ágazattal, szervizautókat vásároltam,<br />

és hatfôs szerelôbrigádokat állítottam fel.<br />

Ettôl az idôponttól kezdve a Cég meghatározó jelentôséggel bír<br />

a szárító szerviz iparban.<br />

Idôközben fiaim befejezték tanulmányaikat és beléptek a céghez,<br />

melynek irányításában aktív szerepet vállalnak. Dolgozóink<br />

létszáma folyamatosan nô. Munkáink során nagy gondot fordítunk<br />

a profi eszközök használatára, gépjármûparkunk folyamatos újítására<br />

és a cég arculatára.<br />

Szerzôdéses formában cégünk végzi az IKR Zrt. által forgalmazott<br />

Bábolna- és FAO-típusú gabonaszárítók országos lefedettséggel<br />

bíró garanciális mechanikai szervizét.<br />

Vállalkozásomban kamatoztattam a több évtizedes múltra viszszatekintô<br />

szakmai tapasztalatomat és kapcsolataimat, amelyre<br />

1979–2007 között a Bábolna szárítót gyártó és forgalmazó cégnél<br />

tettem szert.<br />

Cégformát váltottam 2010 szeptemberében, ekkor jött létre a<br />

Vill-Traverz Kft., és ezzel egy idôben elkészült a termelésünket elôsegítô<br />

mûhely, raktár és irodai létesítményünk, mely méltóképpen<br />

tükrözi cégünk arculatát.<br />

Az elmúlt évek során a szigorodó környezetvédelmi követelményeknek<br />

megfelelô korszerûsítés és az energiafelhasználás csökkentése<br />

érdekében 23 gabonaszárítót alakítottunk át Megrendelôink<br />

megelégedettségére.<br />

Javító és karbantartó részlegem minden típusú gabonaszárító,<br />

magtisztító gép, serleges felvonó, láncos szállító, vályús csiga javítását<br />

elvégzi. Valamint ügyeleti jelleggel az üzemelés közben felmerülô<br />

meghibásodásokat is rövid határidôvel elhárítja.<br />

Az európai uniós növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítésére<br />

kiírt pályázati támogatások kapcsán a 2008–2011-es<br />

gazdasági években Cégünk Magyarország területén 27 új építésû<br />

gabonaszárító telep kivitelezését végezte az alábbi megosztásban:<br />

B3-15. Bábolna-típusú gabonaszárító: 9 db<br />

FAO-típusú gabonaszárító:<br />

3 db<br />

Petkus-típusú gabonaszárító:<br />

12 db<br />

Schmidt-Seeger-típusú gabonaszárító: 3 db<br />

Állunk minden régi és új partnerünk rendelkezésére!<br />

Haris László<br />

ügyvezetô<br />

+36-30/33-87-559<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

17<br />

Szárítóink energiaköltségei<br />

A hazai üzemekben mintegy 1800–2000 szárítótelep található. Ezeknek közel<br />

30–40%-a B1-15 szárító. A szárítógéppark korszerûtlen, a berendezések mintegy<br />

30–40%-a mûszakilag elavult, életkoruk 20–25 év felett van. A szárítókhoz<br />

különbözô tárolólétesítmények csatlakoznak, amelyek többségükben ugyancsak<br />

korszerûtlenek. Cikkünkben a gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézetnek<br />

a szárítóberendezések hôenergetikai jellemzôit elemzô vizsgálatából idézünk*.<br />

A<br />

szárítótelepek átlagos teljesítménye<br />

mintegy 10–12 t/h. Így a hazai szárítógéppark<br />

idényteljesítménye kukoricaszárításnál<br />

600 üzemórával számolva kb.<br />

7 millió tonna. Ez az országos igényt elvileg<br />

fedezi, de a területi lefedettség nem<br />

megfelelô. Miként a tárolótelepeknél is, a<br />

kis- és közepes üzemek nem rendelkeznek<br />

megfelelô technológiával.<br />

A gazdasági szerkezetváltás után, az<br />

utóbbi tíz évben újonnan létesített, viszonylag<br />

korszerû szárítóberendezések<br />

száma szerény, ezek elsôsorban kis- és<br />

közepes teljesítményû berendezések,<br />

melyek összesített darabszáma 250–<br />

300-ra tehetô.<br />

Korszerû, automatikus vezérlésû,<br />

nagy teljesítményû szárítótelepbôl – kukoricaszárításnál<br />

a szárítófejlesztési<br />

programban – mintegy 400–500 létesült.<br />

A szárítótelepi technológiáknak az<br />

alábbi fôbb igényeket kell kielégíteni:<br />

• üzemmérethez igazodó teljesítmény,<br />

• kedvezô energiafelhasználás,<br />

• megfelelô munkaminôség,<br />

• korszerû vezérlés, illetve szabályozástechnika,<br />

• környezetvédelmi megfelelôség,<br />

• kedvezô beruházási és üzemeltetési<br />

költség,<br />

• megfelelôen bizonylatolt terményforgalom.<br />

Az MGI-ben korábban áttekintettük<br />

a tárolótelepi fejlesztéseket, elemzést<br />

végeztünk a szárítóberendezések hôenergetikai<br />

jellemzôirôl. Meghatároztuk<br />

a hazai szárítógéppark fôbb szerkezetét,<br />

a berendezések fôbb energetikai<br />

jellemzôit. A berendezések mûszaki jellemzôit<br />

az MGI tesztvizsgálatai alapján<br />

határoztuk meg. A szárítógéppark öszszetételéhez<br />

részben a gyári forgalmazási<br />

adatokat, részben a KSH adatait<br />

használtuk fel. Hosszú távú elemzést is<br />

végeztünk a szárítási hôenergia-felhasználás,<br />

illetve a vízelvonás mértékének<br />

együttes energetikai kihatására.<br />

Munkánk eredményeit és következtetéseit<br />

az alábbiakban összegezzük:<br />

1. Az elmúlt években a kedvezô termés,<br />

a gabonaértékesítési problémák,<br />

az intervenciós tárolás növekvô készletei,<br />

logisztikai problémák miatt jelentôsen<br />

növekedett a tárolótérigény. Ennek<br />

leküzdésére 2005. évben jelentôs tárolótér-fejlesztés<br />

történt. A HEVESGÉP<br />

megvalósításában mintegy 500 000<br />

tonna új toronytárolótér jött létre. Ezek<br />

a 15 000 tonnás tárolótelepek teljesen<br />

gépesített ki- és betárolásúak, szellôztetôrendszerrel<br />

ellátottak.<br />

Több 10 000 tonna tárolóteret épített<br />

még például a 4Hungar Agri-Tech<br />

Kft. és a Hetech Trend Kft. A KITE<br />

szervezésében szintén közel 500 000<br />

tonna tárolótér épült, mintegy 25 ezer<br />

tonnás tárolótelepek révén. A csarnoktárolók<br />

gépi anyagmozgatása teleszkópos<br />

homlokrakodókra alapozott.<br />

2. A szárítás elsôsorban kukoricánál<br />

jelentôs költségtényezô, és számottevôen<br />

befolyásolja a termelés gazdaságosságát.<br />

A szárítás költségét meghatározó<br />

költség összetevôk:<br />

• a vízelvonás mértéke (%) (a kezdeti<br />

és vég-nedvességtartalom különbsége);<br />

• a kezdeti nedvességtartalom nagymértékben<br />

függ a fajta, illetve<br />

ökológiai jellemzôktôl, a betakarítás<br />

idôpontjától;<br />

• a vég-nedvességtartalom a szárító<br />

konstrukciójától, üzemeltetésétôl, a<br />

tárolástechnológia lehetôségeitôl stb.<br />

3. A termény szárításához szükséges<br />

hôenergia nagymértékben függ a szárított<br />

végtermékre vonatkoztatott vízelvonástól,<br />

amit számottevôen nagyobb értékben<br />

a kezdeti nedvességtartalom, kisebb<br />

mértékben a vég-nedvességtartalom<br />

határoz meg. A kezdeti nedvességtartalom<br />

csökkentése – mely elsôsorban<br />

fajta-, évjárat-, agrotechnika-, betakarításiidôpont-függô<br />

– hosszú távon kívánatos,<br />

illetve az energetikai költségek<br />

emelkedése miatt elengedhetetlen.<br />

4. A szárítóberendezés fajlagos hôenergia-felhasználása<br />

MJ/kg víz alapvetôen<br />

a szárító konstrukciójától, illetve<br />

az üzemeltetésétôl függ. A jelenlegi<br />

méréseink és üzemi tapasztalataink<br />

alapján a hazai szárítógéppark még<br />

mindig túlnyomó részét alkotó, elhasználódott<br />

B1-15 szárító fajlagos hôenergia-felhasználása<br />

mintegy 5,4 MJ/<br />

kg víz . Ezzel szemben egy korszerû szárító<br />

(pl. HEVES X-1200, MEYER,<br />

CIMBRIA, GSI) energiafelhasználása<br />

3,8 MJ/kg víz értékû. A fenti tényezôket<br />

az 1. táblázatban vettük figyelembe.<br />

1. táblázat. A szárítóberendezések elméleti tüzelôanyag-felhasználása<br />

1 t végtermékre vetítve különbözô betakarítási nedvességtartalom esetén<br />

(14%-ra történô szárítás esetén)<br />

Fajl. hôenergiafelhasználás<br />

26 24 22 20 18<br />

Betakarítási nedvességtartalom (%)<br />

Hôenergia<br />

5,4 MJ/kg víz (1) Földgáz (m 3 /t) 25,4 20,9 16,3 11,9 7,7<br />

3,8 MJ/kg víz (2) Földgáz (m 3 /t) 17,9 14,7 11,5 8,4 5,5<br />

Hôenergia: a földgáz fûtôértéke: 34 MJ/m 3<br />

Megjegyzés: (1) Hagyományos szárító (pl. B1-15), (2) Energiatakarékos szárító (pl. HEVES X szárító)<br />

Bôvebben lásd a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László (2011): A sertéstartás<br />

és -takarmányozás gépesítése címû kötetében. A szemes termények szárítása fejezet szerzôje Herdovics Mihály.<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


18<br />

Terményszárítás<br />

* Teljesítmény-részaránytól függôen.<br />

Év<br />

2. táblázat. Az energiahordozók fajlagos ára<br />

Az energiahordozó neve Fûtôérték (MJ) Ár (Ft) Fajlagos ár (Ft*MJ)<br />

Földgáz 32 MJ/Nm 3 120 Ft/Nm 3* 3,75<br />

Tartályos gáz, LPG 42 MJ/kg 240 Ft/kg 5,70<br />

3. táblázat. A szárító géppark javasolt fejlesztési üteme<br />

és fajlagos energiafelhasználása<br />

Korszerû szárítók aránya<br />

(%)<br />

5. Az egyes energiahordozók a magyar<br />

energetikai rendszerben azonos<br />

hôenergia-tartalomra átszámított fajlagos<br />

ára (pl. gáz, LPG, könnyû kénmentes<br />

tüzelôolaj) jelentôsen eltér.<br />

Jelenleg a földgáz fajlagos ára a legkedvezôbb<br />

(lásd 2. táblázat) ez azonban,<br />

az ún. teljesítménylekötési díj miatt<br />

változhat, növekedhet. Az energia<br />

árának folyamatos emelkedése a közeljövôben<br />

állandósulni látszik, ezért a<br />

technológia fejlesztése, a telepek korszerûsítése<br />

elengedhetetlen.<br />

6. A hazai szárítógépparknál jelenleg<br />

a korszerû szárítók részaránya kapacitásban<br />

mintegy 20% körüli,<br />

ugyanis a viszonylag korszerû szárítók<br />

(kb. 400–450 db) általában a közepes<br />

üzemméreteknek megfelelôen kisebb<br />

teljesítményûek, mint a B1-15 szárító.<br />

A szárítógéppark teljes lecserélése<br />

és korszerûsítése elôreláthatóan mintegy<br />

15 év alatt valósítható meg, és ez<br />

1200 új telepet igényelne. A fejlesztés<br />

ütemére vonatkozó javaslatunkat a 3.<br />

táblázat mutatja be.<br />

Ez azt jelenti, hogy a telepi beruházásoknál<br />

évente közel 80 új telep építésére<br />

lesz szükség, mivel mintegy 300<br />

körüli átlagos 10 t/h-s szárítót lehet<br />

korszerû szárítónak tekinteni. A szárítógépparknak<br />

igazodnia kell az üzemi<br />

teljesítményigényekhez, szükség van<br />

tehát kisebb 6–8 t/h-s, illetve nagyobb<br />

15–20 t/h-s teljesítményû berendezésekre<br />

is.<br />

7. A jelenlegi üzemi viszonyok között<br />

a szárítási költség fô meghatározója<br />

az energiaköltség. A hazai gazdaságok<br />

mintegy 30–40%-a saját szárítógéppel<br />

nem rendelkezik és bérszárítást<br />

vesz igénybe. A bérszárítási költség<br />

üzemenként változó, folyékony energiahordozónál<br />

különösen magas.<br />

8. A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásánál<br />

alapvetô a<br />

nedvességelvonás mértéke, vagyis a<br />

betakarításkori kezdeti és a szárítás<br />

utáni vég-nedvességtartalom.<br />

A betakarítási nedvességtartalom<br />

fajtától, a klimatikus hatásoktól, valamint<br />

a betakarítási idôpont helyes<br />

megválasztásától függ. Hosszú távon<br />

az energiaárak folyamatos növekedése<br />

miatt kívánatos a vízelvonás mértékének<br />

mérséklése, vagyis a betakarítási<br />

nedvességtartalom csökkentése, melyet<br />

fajtanemesítéssel, helyes agrotechnikával<br />

lehet elérni. A túlszárítás elkerüléséhez<br />

pedig korszerû szárítás- és<br />

tárolástechnológia szükséges.<br />

A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásának<br />

prognosztizált<br />

alakulását kukorica és napraforgónál,<br />

a 4. és 5. táblázatok mutatják.<br />

A fentiek alapján az energiahordozók<br />

árának nagymértékû emelkedése<br />

Átlagos fajl. energiafelhaszn.<br />

Korszerûtlen szárítók<br />

aránya (%)<br />

(A szárítópark korszerûségének megfelelô fajlagos érték)<br />

Fajlagos hôenergiafelhasználás<br />

3,8 MJ/kgvíz 6,0 MJ/kgvíz<br />

2005 20% 5,5 MJ/ kg víz 80%<br />

2010 50% 4,9 MJ/ kg víz 50%<br />

2015 80% 4,2 MJ/ kg víz 20%<br />

2020 100% 3,8 MJ/kg víz 0%<br />

Megnevezés 2005 2010 2015 2020<br />

Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8<br />

Vízelvonás mértéke (%)<br />

Megnevezés 2005 2010 2015 2020<br />

Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8<br />

Vízelvonás mértéke (%)<br />

4. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált<br />

hôenergia-felhasználása (kukorica)<br />

24Ã14<br />

10%<br />

14Ã8<br />

6%<br />

24Ã14<br />

10%<br />

14Ã8<br />

6%<br />

24Ã14<br />

8%<br />

14Ã8<br />

6%<br />

24Ã14<br />

6%<br />

Vízelvonás (kg/t) 132 132 103 75<br />

Energiafelhasználás(MJ/t) 726 647 433 285<br />

Nm 3 /t * 22,6 20,2 13,5 8,9<br />

1. Termény (ezer tonna) 7000 8000 8000 8000<br />

Hôenergia-szükséglet (PJ) 5,082 5,176 3,464 2,280<br />

2. MN m 3 /év * (földgáz) 158 142 108 71<br />

5. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált<br />

energiafelhasználása (napraforgó)<br />

14Ã8<br />

6%<br />

Vízelvonás (kg/t) 70 70 70 70<br />

Energiafelhasználás (MJ/t) 385 343 294 266<br />

Nm 3 /t * 12,0 10,7 9,2 8,3<br />

Termény (ezer tonna) 1000 1200 1250 1250<br />

Hôenergia-szükséglet (PJ) 0,385 0,412 0,367 0,333<br />

MNm 3 /év * (földgáz) 12 12,8 11,4 10,4<br />

esetén is – az energiafelhasználás<br />

csökkentése révén – a szárítás gazdaságosan<br />

elvégezhetô korszerû technológia<br />

marad.<br />

A közeljövôben számítani lehet<br />

egyes szárítás nélküli tartósítási technológiák<br />

további térnyerésére, azonban<br />

az áruként termelt kukorica szárításos<br />

tartósításának nincs alternatívája.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

19<br />

CIMBRIA MAGKEZELÉSI TECHNOLÓGIA<br />

A Cimbria Heid Hungaria KFT mezôgazdasági és élelmiszer-ipari gépforgalmazó a dán<br />

központú Cimbria vállalatcsoport közvetlen magyarországi képviselete.<br />

A CIMBRIA VÁLLALATCSOPORT a vetômag-feldolgozás területén a legismertebb cég Európában.<br />

A szemes termény feldolgozásának szinte az összes fázisához kínálunk gépeket, a szárítástól a kalibráláson<br />

át a csávázásig. Gépeink minôsége, élettartama, felhasználóbarát kezelése, a több évtizedes magyarországi<br />

jelenlétnek köszönhetôen, a gazdák széles körében ismert. A Cimbria márkanév idehaza is egyet jelent a<br />

kíméletes magkezeléssel.<br />

A CIMBRIA CSOPORT GÉPEI:<br />

Serleges felvonók, rédlerek, szállítószalagok<br />

Terményszárítók<br />

Síkrostás tisztítógépek elô- és utótisztításhoz<br />

Vetômagtisztító és kalibráló rosták<br />

Hengeres osztályozó dobok<br />

Fajsúlyszeparátorok<br />

Triôrök<br />

Szín szerinti osztályozók<br />

Különleges magtisztító gépek<br />

Adag rendszerû és folyamatos üzemû csávázó gépek<br />

Teleszkópos betöltôcsövek<br />

Ventillátorok, ciklonok, filterek.<br />

Professzionális termény- és levegôcsövezési elemek<br />

Kalapácsos darálók<br />

TEVÉKENYSÉGÜNK: teljes körû magfeldolgozó technológiák telepítése a mezôgazdaságban és az élelmiszeriparban,<br />

tervezéstôl a kulcsrakész átadásig. Egyedi gépértékesítés, gépészeti szerelés, szerviz, szaktanácsadás.<br />

Cimbria Heid CC150 csávázógép és GA210 fajsúlyszeparátor<br />

hibridkukorica-feldolgozó üzemben,<br />

VetôMagüzem – Törökszentmiklós, <strong>2012</strong><br />

Cimbria Delta 107 síkrostás finomtisztítógép<br />

és frakciótartály étkezési mag tisztításához,<br />

Élelmiszeripar – Baja, 2011<br />

HUNGARIA<br />

Szakértelem, szerviz, folytonosság<br />

Cimbria Heid Hungaria KFT, 9029 Gyôr, Pásztor tér 14<br />

tel./fax: (+36) 96/527-357, mobil: (+36) 30/9475-440<br />

e-mail: info@cimbria.hu, honlap: www.cimbria.hu<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


20<br />

Terményszárítás<br />

agrárium <strong>2012</strong>. március A terményszállítási melléklet folytatása az 53. oldalon.


agrárium<br />

Növényvédelmi melléklet


Növényvédelem<br />

23<br />

A növényvédôszer-felhasználás<br />

alakulása 2010/2011-ben<br />

Magyarországon 2010-ben a becsült növényvédôszer-forgalom elérte a 63–65 milliárd<br />

Ft-ot. 2011-ben az értékesített növényvédô szerek értéke kb. 10%-kal emelkedett,<br />

ez elsôsorban az áremelkedések következménye, az értékesítés volumene<br />

nem emelkedett ilyen mértékben. A növényvédôszer-kereskedôk tapasztalata szerint<br />

a forgalom az olcsó-közepes árfekvésû termékek irányába tolódott el, a csúcstechnológiás<br />

szerek alkalmazásának gátat szab azok ára.<br />

A<br />

z idôjárási tényezôkön kívül a növényvédôszer-felhasználást<br />

hátrányosan befolyásolja, hogy az EU által<br />

visszavont hatóanyagokat tartalmazó termékek növekvô<br />

száma a szerválaszték csökkenéséhez vezetett, elsôsorban a<br />

kiskultúrákban. Ide tartoznak a gyümölcsfélék, a szôlô, a<br />

zöldségek és a speciális kultúrák, amelyekben egyre inkább<br />

az a sajátos helyzet alakul ki, hogy nem áll rendelkezésre a<br />

megfelelô számú, a hatékony növényvédelemhez szükséges,<br />

korábban már jól bevált, megfelelô termékválaszték. A kiskultúrákban<br />

történô fejlesztés és engedélyeztetés költségei<br />

épp oly magasak, mint amikor a nagy volumenû szántóföldi<br />

kultúrákban engedélyeztetnek a cégek egy terméket. A<br />

költség-haszon arány nem vonzó a fejlesztô cégek számára,<br />

ezen próbálnak az EU-hatóságok a jövôben az engedélyeztetés<br />

esetleges támogatásával segíteni.<br />

A kutatás-fejlesztés új irányai<br />

A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, az egyre csökkenô számú,<br />

originális termékeket piacra hozó cégek számára mind nehezebb<br />

megfelelôen hatásos, egyidejûleg az egyre szigorodó<br />

humán-, környezeti-, valamint a biológiai egyensúlyt nem károsító<br />

hatásokkal kapcsolatos elvárásoknak és elôírásoknak<br />

megfelelô növényvédô szereket találni. A kutatás-fejlesztés<br />

költségei az elmúlt években jelentôsen növekedtek. 1995 és<br />

2008 között egy új termék piacra hozatalának költsége 69%-<br />

kal növekedett. Különösen megemelkedtek a humán- és<br />

környezettoxikológiai vizsgálatok költségei. Mind több vizsgálatot<br />

követelnek az engedélyezô hatóságok a gyártóktól annak<br />

bizonyítására, hogy a piacra kerülô termék nem károsítja<br />

a felhasználót, a környezetet, a fogyasztót, mindemellett hatékony<br />

védelmet nyújt a célszervezetek ellen.<br />

Jelentôsen megnövekedett az egy új termék feltalálása és<br />

piacra hozatala közötti idô is. Az engedélyeztetéshez szükséges<br />

toxikológiai és környezeti vizsgálatok idôigényesek,<br />

számuk megnövekedett. A kész növényvédô szer kifejlesztéséhez<br />

szükséges idô meghosszabbodása miatt számottevôen<br />

csökkent a korábbiakhoz képest a piacra kerülô, valóban<br />

új hatásmechanizmusú termékek száma.<br />

Egy termék kifejlesztéséhez jelenleg 10 év szükséges, az<br />

1995-ben még aktuális 8,3 évvel szemben. A hosszabb fejlesztési<br />

idô, a megnövekedett költségek, és hogy egyre nehezebb<br />

új hatású, biztonságos terméket kifejleszteni, oda<br />

vezetett, hogy a kutatással foglalkozó gyárak a növényvédôszer-fejlesztés<br />

mellett a vetômagok és speciális tulajdonságú<br />

szaporítóanyagok felé fordítják figyelmüket.<br />

Az elmúlt években jelentôsen növekedett az érdeklôdés a<br />

természetes alapú növényvédô szerek irányában. A tíz legfontosabb<br />

rovarölô szer közül, a szintetikus eredetûek aránya<br />

86%-volt 1974-ben, 2007-re ez az arány 25%-ra csökkent,<br />

míg a természetes alapanyagú rovarölô szerek aránya 27%-<br />

kal emelkedett. A gombaölô szerek esetében a szintetikus eredetû<br />

termékek aránya a fentivel azonos idôszakban 76%-ról<br />

55%-ra csökkent. Az 1984 elôtt ismeretlen, természetes alapú<br />

gombaölô szerek piaci részesedése 2007-ben már 37% volt.<br />

Megnövekedett az új szerformák fejlesztésének jelentôsége.<br />

Az újonnan kifejlesztett növényvédôszer-formulációk<br />

gazdaságosabban alkalmazhatók, biztonságosabbak, hatásuk<br />

sokszor gyorsabb, mint a hagyományosaké, esôállóságuk,<br />

tartós kibocsátásuk gyakran sokszorosan múlja felül a hagyományos<br />

termékekét. Emiatt a fejlesztôcégek egyre növekvô<br />

költségeket fektetnek bele az új, kedvezô tulajdonságú<br />

szerformulációk fejlesztésébe.<br />

A védekezés alapelve az integrált növényvédelem<br />

A növényvédô szerek fenntartható használata a növényvédelmi<br />

gyakorlat alapelve, amit az Európai Unió 2009. október<br />

21-i 2009/128/EK parlamenti és tanácsi irányelve ír elô.<br />

Az irányelv célja a növényvédô szerek biztonságos felhasználására<br />

vonatkozó szabályok megteremtése. Hazánkban a<br />

43/2010.(IV.23.) FVM rendelet szabályozza a fentieket,<br />

amelynek felülvizsgálata folyamatban van.<br />

Az integrált növényvédelem elsôdlegesen az agrotechnikai,<br />

fizikai, mechanikai, biológiai eljárásokra helyezi a hangsúlyt,<br />

annak érdekében, hogy a környezetben a nem célszervezetek<br />

minél nagyobb védelmet élvezzenek, elôsegítve ezzel<br />

a károsítók természetes ellenségeinek felszaporodását és<br />

a természetes szabályozó mechanizmusok mûködését.<br />

A kémiai növényvédelem az integrált védekezés keretein<br />

belül az utolsó rendelkezésre álló eszköz, amit csak abban az<br />

esetben vesz igénybe az integrált növényvédelmet alkalmazó<br />

termelô, amikor már más eljárással a károsítók kártételi<br />

küszöbérték alatt tartása nem oldható meg.<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


24<br />

Növényvédelem<br />

A 2009/128/EK irányelv kétféle felhasználói kör meghatározását<br />

részesíti elônyben: megjelenik a hivatásos és nem<br />

hivatásos felhasználók fogalma. Az élelmiszerlánc-biztonság<br />

érdeke megköveteli, hogy a széles körû népesség ellátását<br />

szolgáló árutermelést a hivatásos növényvédelem, illetve<br />

a hivatásos szakemberek által végzett növényvédôszerfelhasználás<br />

támogassa.<br />

A károsítók elleni védekezési kötelesség fogalma elôírja,<br />

hogy a földhasználó köteles az integrált növényvédelem alapelveinek<br />

figyelembevételével, a nem célszervezetek minél nagyobb<br />

mértékû kímélésével, az ember egészségére, a környezet<br />

és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok<br />

betartásával végezni a növényvédelmi tevékenységet. E<br />

tevékenység során ügyelni kell a biodiverzitás fenntartására,<br />

azaz a hasznos élô szervezetek alkotta természetes élôhelyek,<br />

a növény-és állatvilág minél nagyobb mértékû kímélésére.<br />

Az integrált növényvédelem fontosabb elemei:<br />

• Agrotechnika, amely a kultúrnövények optimális fejlôdését<br />

biztosítja.<br />

• A kártevôkre rezisztens vagy toleráns növényfajták,<br />

fémzárolt vetômagvak és ellenôrzött szaporítóanyagok<br />

használata.<br />

• Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, az optimális<br />

nedvességtartalmat biztosító öntözési és vízelvezetési<br />

eljárások.<br />

• A gyomnövények, kártevôk és kórokozók természetes<br />

ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés<br />

szempontjából veszélyt nem jelentô élô szervezetek fokozott<br />

védelme.<br />

Törekedni kell arra, hogy az engedélyezett dózishatárok<br />

figyelembevételével a még hatékony, lehetô legalacsonyabb<br />

dózist használják a növényvédelmi tevékenység során. A lehetôségek<br />

szerint a kezelések számát célszerû minimalizálni<br />

a növényvédôszer-terhelés és a költségek csökkentése érdekében,<br />

de egyidejûleg figyelembe kell venni, hogy a hatékonyság<br />

ne csökkenjen a kockázati szint szempontjából elfogadhatatlan<br />

szintre, és ne alakulhasson ki például a károsítókkal<br />

szembeni rezisztencia.<br />

Nemzeti Cselekvési Terv<br />

Ismert adat: 2030-ra a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról<br />

8,3 milliárdra növekszik, 2050-re pedig a várható<br />

40%-os növekedést figyelembe véve eléri a 9 milliárdot.<br />

A termôföld mennyisége csak nagyon korlátozottan növelhetô.<br />

A növekvô élelmiszerigény kielégítésének a termelés<br />

növekvô intenzitásán keresztül kell megoldódnia. Az<br />

EU-tagországok számára elôírt nemzeti cselekvési tervek<br />

célja, hogy a növényvédôszer-használattal járó veszélyeket<br />

és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat<br />

csökkentsék.<br />

A Nemzeti Cselekvési terv ezért – számos tényezô között<br />

– elôírja az IPM-technológiák alkalmazását, a permetezô<br />

géppark megújítását és rendszeres felülvizsgálatát, a<br />

jó mezôgazdasági gyakorlat szerinti permetezési technológiák<br />

alkalmazását. A növényvédô szerek alkalmazása során<br />

be kell tartani a Vízvédelmi Direktíva elôírásait. A növényvédô<br />

szereket forgalmazókat és felhasználókat rendszeres<br />

szakmai továbbképzésben kell részesíteni, szakmai tudásukat<br />

növelni kell.<br />

A hazai Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása folyamatban<br />

van, a kidolgozásban a hatóságok, tudományos intézetek,<br />

egyetemek, környezetvédôk és egyebek között a gyártóipar<br />

képviselôi is részt vesznek.<br />

Kádár András<br />

Növényvédôszer Gyártók és Importôrök<br />

Szövetsége Egyesület<br />

A méhek megóvásáért<br />

A méhtartás az EU 600 ezer állampolgárának megélhetését<br />

vagy annak kiegészítését biztosítja. Sajnálatos módon a méhészetben<br />

az utóbbi években növekvô méhmortalitást észlelnek.<br />

A méheket számos stresszhatás éri, amelyek közül gyakran<br />

éri a növényvédôszer-használatot vád a méhelhullás okaként.<br />

A rizikó csökkentése céljából az Európai Bizottság módosította<br />

a növényvédô szerek engedélykérelmeihez benyújtandó<br />

dokumentációk elôírásait, amelynek keretén belül<br />

a méheket veszélyeztetô kockázatokat csökkenteni kívánják.<br />

A méhek védelme érdekében módosítják a növényvédô szerek<br />

címkézésének elôírásait. Az EU biordiverzitással foglalkozó<br />

stratégiájában a megporzó rovarok jelentôségét külön<br />

hangsúlyozzák, különös tekintettet a természetes méhlegelôk<br />

fenntartásának szükségességére. A KAP által megvalósítandó<br />

célok egyike az olyan fenntartható mezôgazdasági technológia<br />

fenntartása, amelyben a fedô növények és a zöld területek<br />

kialakítása kellô súllyal szerepel, a monokultúrás termesztést<br />

pedig a lehetôségek szerint minimálisra csökkentik.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

27<br />

A kukorica gyomnövényei<br />

és komplex gyomirtása<br />

Magyarország Európában a jelentôs kukoricatermesztô országok közé tartozik.<br />

A vetésterülete 1300 ezer ha, és ezzel a szántóföldi kultúrák között a kalászosok<br />

után a második helyen áll, összes szántóterületünknek közel 30% kukorica.<br />

„Mint legfontosabb kapás kultúránknak” a kukorica gyomfajösszetétele és<br />

a gyomok egyedsûrûsége erôteljesen kihat az ország egész szántóterületének<br />

gyomhigiénés viszonyaira, ezért gyomirtásának stratégiai jelentôsége van.<br />

A<br />

kukorica gyomirtása során a<br />

szintén sok lehetôséget biztosító<br />

agrotechnikai, valamint mechanikai<br />

gyomirtás mellett a legnagyobb szerepe<br />

herbicidekkel történô gyomszabályozásnak<br />

van.<br />

A hatékony gyomirtás alapfeltétele<br />

a megfelelô talajmûvelés, magágykészítés.<br />

A kukorica egyik legveszélyesebb<br />

évelô kétszikû gyomnövénye a<br />

mezei acat elleni komplex védelem<br />

már a talajmûveléssel elkezdôdik. Az<br />

ôszi szántással a tarackok tartaléktápanyagait<br />

merítjük ki, mert a felszínre<br />

került, feldarabolt tarackok a tél folyamán<br />

elfagynak, elpusztulnak. A vetés<br />

elôtti jó talaj-elôkészítés (egyenletes<br />

aprómorzsás talajszerkezet) szintén<br />

elôfeltétele a preemergens alapgyomirtásoknak.<br />

A kukorica gyomviszonyai,<br />

legfontosabb gyomnövényei<br />

A kukoricatáblák gyomviszonyainak<br />

alakulását számos ökológiai tényezô<br />

(globális felmelegedés, fagymentes napok<br />

számának növekedése), valamint<br />

egyéb tényezôk befolyásolják, amelynek<br />

hatására az egész rendszer folyamatos<br />

mozgásban, változás alatt van.<br />

A gyomnövények hasonlóan a kultúrnövényekhez,<br />

alkalmazkodnak környezetükhöz,<br />

az idôjárás viszontagságaival<br />

szemben jól mûködô védekezési rendszerük<br />

van. A viaszos levélbevonat, a<br />

megvastagodott epidermisz, a levélfelszín<br />

szôrözöttsége mind ilyen tényezô,<br />

amelyek természetesen az állományban<br />

alkalmazható gyomirtó szerekkel szemben<br />

is ellenállóbbá teszik ôket.<br />

Kukoricában az elsôdleges gondot a<br />

nehezen irtható, magról kelô egy- és<br />

kétszikû gyomfajok okozzák. A disznóparéj<br />

fajok (Amaranthus spp.), a libatop<br />

fajok (Chenopodium spp.), a parlagfû<br />

(Ambrosia artemisiifolia), a csattanó<br />

maszlag (Datura stramonium), a varjumák<br />

(Hibiscus trionum), a selyemmályva<br />

(Abutilon theophrasti), a szerbtövis<br />

fajok (Xanthium spp.), a kakaslábfû<br />

(Echinochloa crus galli), a muhar<br />

fajok (Setaria spp.), a köles fajok<br />

(Panicum spp.), valamint néhány évelô<br />

egy- és kétszikû gyomnövény, mint<br />

a fenyércirok (Sorghum halepense),<br />

mezei acat (Cirsium arvense), apró<br />

szulák (Convolvulus arvensis), sövényszulák<br />

(Calystegia sepium).<br />

A sikeres kukoricatermesztés egyik<br />

alappillére a helyesen megválasztott<br />

gyomirtási technológia. A gyomnövények<br />

okozta fertôzés akár 50%-os termésveszteséget<br />

is okozhat.<br />

A kukorica állománykezelése<br />

és annak elônyei<br />

Nincs még egy olyan termesztett növényünk,<br />

mint a kukorica, ahol a vegyszeres<br />

gyomirtás lehetséges módjai,<br />

módszerei olyan széles skálán mozognának.<br />

Az utóbbi években jelentôsen<br />

megnôtt a posztemergens kezelések jelentôsége,<br />

amit a bôséges szerválaszték<br />

is bizonyít. Magyarországon posztemergens<br />

kezelésekre jelenleg 20 hatóanyag<br />

engedélyezett, ami különbözô<br />

formulációkban 40 kereskedelmi készítmény<br />

formájában jelenik meg a hazai<br />

piacon.<br />

A gyomnövények elleni hatékony<br />

védekezések szempontjából a kukorica<br />

állománykezelésének számos elônye<br />

van, amelyek közül a legfontosabbak<br />

az alábbiak:<br />

• Kisebb a meteorológiai tényezôkbôl<br />

adódó rizikófaktor, nincs szükség<br />

bemosócsapadékra.<br />

• Precízebb szerválasztást tesz lehetôvé,<br />

hiszen a már kicsírázott, látható<br />

gyomnövények ellen irányul<br />

a védekezés. Hosszabb idô áll rendelkezésünkre<br />

a permetezés kivitelezésére,<br />

mint a preemergens<br />

alapkezelések esetében.<br />

• Az állományban alkalmazható készítmények<br />

legtöbbje kiváló<br />

reziduális (talajon keresztüli) tartamhatással<br />

is is rendelkezik.<br />

• Bizonyos gyomfajok csak posztemergensen<br />

irthatók jó hatékonysággal.<br />

Az évelô kétszikûekkel sövényszulák<br />

(Calystegia sepium),<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


28<br />

Növényvédelem<br />

apró szulák (Convolvulus arvensis),<br />

mezei acat (Cirsium arvense),<br />

hamvas szeder (Rubus caesius),<br />

vidra keserûfû – (Polygonum amphibium)<br />

szemben szinte kizárólag<br />

ez az egyetlen hatékony lehetôség.<br />

A mélyrôl csírázó nagymagvú kétszikûek,<br />

mint a szerbtövis-fajok<br />

(Xanthium strumarium, Xantium<br />

italicum), vagy a késôn csírázó melegigényes<br />

gyomfajok selyemmályva<br />

– (Abutilon theophrasti), varjúmák<br />

– (Hibiscus trionum) ellen<br />

szintén a posztemergens technológiák<br />

adják a legjobb eredményt.<br />

Évelô egyszikû gyomfajok tarackbúza<br />

(Agropyron repens), rizómáról kelô<br />

fenyércirok (Sorghum halepense), csillagpázsit<br />

(Cynodon dactylon) esetében<br />

köztudott, hogy az alapkezelések nem<br />

hatékonyak. A fenyércirok esetében<br />

még külön gond, hogy a magról kelô<br />

egyedek és a rizómáról kelô egyedek<br />

fejlôdése nem egyforma, ami külön nehezíti<br />

az ellenük való hatékony védekezést.<br />

Természetesen a fent említett gyomfajokon<br />

túl szakszerû szerválasztással<br />

a kukoricában elôforduló bármelyik<br />

gyomnövény a veszélyességi küszöb<br />

alá szorítható.<br />

A posztemergens kezelések esetében<br />

is megvannak azok az alapszabályok,<br />

melyeket célszerû betartanunk. A<br />

7–8 levelesnél fejlettebb állományban<br />

több készítmény (egyes szulfonilkarbamidok,<br />

dikamba, 2,4-D) a kukoricát is<br />

károsíthatja, ugyanakkor a túlfejlett<br />

magról kelô kétszikûek ellen már nem<br />

rendelkeznek kellô hatékonysággal.<br />

A hômérsékletnek is fontos szerepe<br />

van a kezeléseknél. Túl alacsony, 10 °C<br />

fok alatti hômérsékleten a készítmények<br />

lassabban hatnak, a gyomnövények<br />

nehezebben veszik fel a hatóanyagot.<br />

25 °C fok feletti hômérsékleten<br />

a herbicidek károsíthatják a kukoricát,<br />

ez különösen az olajos emulziókkal<br />

és az adalékanyagokkal (nedvesítô<br />

szer, olajadalék, hatásfokozó, N-mûtrágya)<br />

együtt kijuttatott herbicidek<br />

esetében fontos.<br />

Nagy általánosságban leszögezhetô,<br />

hogy az állománykezeléseket a T 4-es<br />

életformába tartozó kétszikû gyomfajok<br />

2–4 valódi leveles, a magról kelô<br />

egyszikûek 1–3 leveles fenológiai állapotához<br />

célszerû idôzíteni, de ez sem<br />

örökérvényû, általános szabály, mert a<br />

csattanómaszlag (Datura stramonium)<br />

és a szerbtövis-fajok (Xanthium spp.)<br />

szikleveles-kétleveles állapotukban a<br />

legérzékenyebbek a herbicidekre. A<br />

4–6 leveles maszlag (acélos zöldeskék)<br />

levelét már erôs viaszbevonat borítja,<br />

ami fokozott herbicid-ellenállóságot<br />

biztosít a gyomnövénynek. Az ellenük<br />

való védekezés éppen ezért bonyolultabb,<br />

mert ezt az állapotot általában az<br />

idôjárástól függôen május elejére-közepére<br />

érik el, és az ilyenkor elvégzett<br />

korai posztemergens kezelés után még<br />

tömeges újrakelésük várható. Ilyen<br />

esetekben fokozottan megnô azon<br />

posztemergens készítmények szerepe,<br />

amelyek az adott gyomnövény ellen jó<br />

reziduális (talajon keresztüli) hatással<br />

is rendelkeznek.<br />

Évelô egy- és kétszikûek esetében,<br />

azok intenzív növekedési szakaszában<br />

van a kezelés optimális idôpontja. Sövényszulák,<br />

aprószulák, rizómáról kelô<br />

fenyércirok ellen a gyomnövények<br />

25–30 cm-es fejlettségénél van a kezelés<br />

hatékony idôpontja, mezei acat ellen<br />

annak tôlevélrózsás állapotában<br />

kell a permetezést végrehajtani.<br />

A preemergens alapkezelések<br />

A vetés után, kelés elôtt alkalmazandó<br />

preemergens kezelések továbbra is fontos<br />

láncszemét képezik a kukorica<br />

gyomirtási technológiájának, nagy elônyük,<br />

hogy a kikelô kis kukorica növénynek<br />

nem kell versenyeznie a talaj<br />

tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel.<br />

Ezen kezelések mûködésének alapfeltétele<br />

a kezelést követô két héten belül<br />

lehulló, legalább 15–20 mm csapadék.<br />

Megfelelô bemosócsapadék hiányában<br />

a hatóanyag nem jut le a gyomnövények<br />

csírázási zónájába, és a kívánt<br />

gyomirtó hatás elmarad. Ez az<br />

oka annak, hogy aszályos, csapadékszegény<br />

tavaszokon a preemergens készítmények<br />

nem minden esetben hozzák<br />

a tôlük elvárható eredményt. A<br />

szerek csapadékigényében jelentôs<br />

szerepet játszik az egyes készítmények<br />

vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele<br />

fontos szakmai szempont.<br />

A készítmények dózisát a talaj kötöttségének,<br />

szervesanyag-tartalmának<br />

megfelelôen kell meghatározni. Laza<br />

szerkezetû talajokon az engedélyokiratban<br />

meghatározott alacsonyabb dózisban,<br />

kötöttebb talajokon a magasabb<br />

dózisban kell a készítményeket<br />

kijuttatni.<br />

Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú<br />

talajokon bizonyos hatóanyagok<br />

fokozott fitotoxicitási veszéllyel<br />

járnak.<br />

A preemergens kezelések egy esetleges<br />

állománykezelés idôzítését is<br />

elôsegítik, mert az alapkezelésekkel<br />

megakadályozhatjuk a gyomnövények<br />

„szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségû<br />

állomány kialakulását.<br />

Az alapkezelések további nagy elônye,<br />

hogy a területen csökkentik a fajok<br />

számát, és így az állománykezeléssel<br />

kijuttatandó herbicidek, kombinációk<br />

kiválasztása könnyebb.<br />

A muhar fajok (fakó, zöld és ragadós<br />

muhar) látványos felszaporodásában<br />

egyértelmûen jelentôs szerepet játszott<br />

a preemergens alapkezelések<br />

mind gyakoribb elhagyása. A kukorica<br />

gyomirtásában széles körben alkalmazott<br />

posztemergens szulfonilurea hatóanyagok<br />

legtöbbjénél hatékonysági<br />

lyuk a muhar fajok, nem irtják azokat<br />

eredményesen. Azokon a területeken,<br />

ahol a magról kelô gyomfajok elleni<br />

alapkezelések elmaradnak, és a terület<br />

fertôzött muhar fajokkal, ott a gyomnövény<br />

további felszaporodására kell<br />

számítanunk.<br />

Az adalékanyagok szerepe<br />

A herbicidek hatáskifejtését a segédanyagok<br />

különbözôképpen javíthatják.<br />

Vannak adalékanyagok, amelyeknek<br />

használata kötelezô (WG, DF, OD<br />

szulfonil ureákhoz) a jó hatás eléréséhez.<br />

Vannak hatásfokozók, amelyeket a<br />

még jobb felszívódás érdekében, esetleg<br />

dóziscsökkentés igényével keverünk<br />

a permetlébe.<br />

Egyes kukorica herbicidekhez nem<br />

ionos anyagok, növényi eredetû olajok,<br />

N-mûtrágyák használata egyaránt javasolt.<br />

Ez utóbbi anyagokat elsôsorban<br />

tartós szárazságban alkalmazzuk a<br />

szulfonil urea típusú herbicidekhez. Az<br />

adalékanyagok mellett meghatározó<br />

szerepe van a permetlének használt víz<br />

minôségének is, a kemény, magas nátriumtartalmú<br />

víz jelentôsen ronthatja a<br />

herbicid hatékonyságát, a permetlé<br />

pH-értéke szintén befolyásolja a hatékonyságot.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

29<br />

Speciális gyomirtási lehetôségek<br />

A kukorica vegyszeres gyomirtásának<br />

új területét képezi a herbicidtoleráns<br />

kukoricahibridek piaci megjelenése.<br />

Az egyik ilyen a „Clearfield technológia”,<br />

amelyet az imazamox hatóanyaggal<br />

szemben ellenálló hibridekben<br />

(IMI, IR, IT, Sumo) alkalmazhatjuk.<br />

A másik lehetôség a „Duo System”<br />

technológia, amely a cikloxidimtoleráns<br />

(Focus Ultra) hibridek esetében<br />

alkalmazható.<br />

Mindkét technológia lényege, hogy<br />

az itt alkalmazható kukoricahibrideket<br />

hagyományos nemesítési eljárással<br />

hozták létre, nem génsebészeti<br />

úton létrehozott, transzgén (GMO)<br />

növények.<br />

Speciális lehetôség a kultivátorozással<br />

egy menetben történô sávpermetezés,<br />

amelynél a sorközkultivátorra szerelt,<br />

erre a célra kialakított permetezôgéppel<br />

csak a kukorica sorának 20–30<br />

cm-es sávját kezelik gyomirtó szerrel.<br />

Ezzel a módszerrel jelentôsen csökkenthetô<br />

az adott tábla peszticidterhelése,<br />

mindamellett, hogy a kezelt<br />

sávra az engedélyezett hektár területre<br />

vetített dózis kerül kijuttatásra.<br />

A kukorica gyomirtásának<br />

tervezése<br />

A herbicidek kijuttatásának lehetôségei<br />

a kukorica esetében mozognak a<br />

legszélesebb skálán. A gyomirtás tervezésénél<br />

a vegyszeres védekezésre<br />

való felkészülés során mindig vegyük<br />

figyelembe területünk gyomflóráját, talajtípusát,<br />

domborzati viszonyait, és<br />

nem utolsó sorban tájegységünk éghajlati<br />

adottságait. Ezek ismeretében tudjuk<br />

csak kiválasztani a megfelelô<br />

gyomirtó szert, és meghatározni a számunkra<br />

optimális kijuttatási módot, az<br />

alábbi lehetôségek közül:<br />

1. Vetés elôtt kijuttatva bedolgozás<br />

nélkül (preplanting)<br />

Ez a technológia az izoxaflutol hatóanyagú<br />

Merlin Flexx készítményre<br />

épül.<br />

2. Vetés után kelés elôtt kijuttatva<br />

(preemergens)<br />

3. Vetés után azonnal kipermetezve,<br />

ülepedett magágyba vetett kukoricában<br />

(pree/post) technológia: Ez a<br />

technológiai lehetôség azon alapul,<br />

hogy több olyan herbicid hatóanyag<br />

ismeretes, amely preemergens és<br />

posztemergens alkalmazás esetén<br />

más-más hatásspektrummal irtja a<br />

gyomnövényeket. Ez különösen jellemzô<br />

a fotoszintézis-gátló gyomirtó<br />

szerekre, pl. karbamid származékok<br />

(linuron). Az eljárás lényege, hogy a<br />

kukoricát ülepedett magágyba (stale<br />

seed) kell vetni, ahol a gyomnövények<br />

már tömegesen csíráznak, szik-2<br />

valódi leveles fenológiai állapotban<br />

vannak a vetés idôpontjában. A kukorica<br />

vetése után, kelése elôtt történik<br />

a gyomirtó szer kipermetezése.<br />

4. A kukorica vetése után kipermetezve<br />

(posztemergens):<br />

4/a korai posztemergens szögcsíra–2<br />

leveles kukorica fenológia;<br />

4/b hagyományos posztemergens<br />

3–5 leveles kukorica fenológia;<br />

4/c kései posztemergens 5–7 leveles<br />

kukorica fenológia.<br />

Szentey László, MGSZH központ<br />

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi<br />

Igazgatóság<br />

Bemutatkozik az Aranyrepce Kft.<br />

Az Aranyrepce Kft. (Termelôi csoport) 2006. augusztus 16-án<br />

alakult 23 termelô összefogásával. Ennek elôzménye egy általunk<br />

„Repce Termesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium”-nak<br />

nevezett szervezôdés volt, amelyet 1999-ben hoztunk<br />

létre. A repce vetésterülete és jövedelmezôsége ebben az idôszakban<br />

mélypontra ért. A Zala megyei vetésterület alig haladta<br />

meg a 2000 hektárt (!). (2009-ben 15 000 hektár fölött volt).<br />

A szakmai szervezôdés céljául azt tûztük ki, hogy az adott gazdasági<br />

tényezôk mellett lehetôleg gazdaságos termesztést biztosítsunk<br />

az alkalmazott technológiákkal. Ebben az idôszakban a<br />

repce termesztése veszteséges volt, csak azok foglalkoztak vele,<br />

akik elhivatottságot éreztek e növény termesztésével kapcsolatban,<br />

vagy a vetésforgóból nem tudták kihagyni. A ráfordítások és<br />

hozam optimalizálásában résztvevôk névsorát érdemes megemlíteni.<br />

A kollégium vezetôje Liscsinszky István (†), tagjai: Dr. Eôry<br />

Teréz, Simonfalvi Elemér, Agrokem Kft. (Keszthely), Veszprémi<br />

Egyetem Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi<br />

Intézete, a Haladás Mg. Szövetkezet (Pacsa). A Kollégiumot<br />

támogatta a Kwizda Magyarország Kft. és a kialakított termesztéstechnológiában<br />

komoly szerepe volt. Az együttmûködés szakmai<br />

eredménye az lett, hogy sikerült egy költségtakarékos, magas<br />

hozamot biztosító termesztéstechnológiát létrehozni, amelynek<br />

olyan gazdasági sikere lett, hogy a résztvevô termelôk végül<br />

közös gazdasági társaságot hoztak létre.<br />

Az Aranyrepce Kft. jelenleg<br />

öt éves és 76 tagja van. Elnyerte<br />

a „Végleges állami elismerés”<br />

minôsítést. Az elmúlt idôszakban<br />

5,3 milliárd forint árbevételt,<br />

100 millió forint uniós<br />

támogatást könyvelhetett el.<br />

Tagjai megközelítôleg 60 000<br />

tonna terményt értékesítettek<br />

a csoporton keresztül, mindig<br />

az adott idôszak legmagasabb<br />

terményárát elérve.<br />

A Termelôi Csoport alapító tagja az „Olajos Mag Termesztô<br />

Termelôi Csoportok Országos Szövetségének” és a Hangya<br />

Szövetkezeti Együttmûködésnek. Célunk egy olyan termelôi<br />

csoportokat egyesítô elektronikus kereskedelmi forma létrehozása,<br />

amely a magyarországi termelôi csoportok teljes, eladásra<br />

szánt termésmennyiségét pályáztatjuk a lehetséges vevôk<br />

között (éves szinten 100 000 tonnát meghaladó mennyiség),<br />

illetve a szakmai szempontok alapján alkalmazott technológiák<br />

folyamatos korszerûsítése. Ez utóbbiakat látványos bemutató<br />

keretében népszerûsítjük a Kwizdával közösen szervezett<br />

„KWIZDA REPCE SHOW”-n.<br />

Simonfalvi Elemér<br />

Aranyrepce T. Cs. Kft. • 8360 Keszthely, Honvéd u. 22. • Tel./Fax: 83-510-880; -881, -882. • E-mail: aranyrepce@gmail.com<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


32<br />

Növényvédelem<br />

Atonik-korai lendület a repcének!<br />

Igazán nehéz dolga van most annak, akinek a repcével kapcsolatban<br />

van mondanivalója. Az üzemi kollégákkal találkozva<br />

sokszor csak legyintenek, amikor ez az egyébként fontos<br />

növénykultúra kerül szóba. A kimondottan száraz ôsz során<br />

sokan már eleve be sem vetették a tervezett területet, de azok<br />

sem biztos, hogy jól jártak, akik – bízva az ôszi csapadék<br />

megérkezésében – végül is földbe tették a magot. Már a késô<br />

ôszi idôszakban hallhattunk több ezer hektáros nagyságrendben<br />

kimûvelt területekrôl, de a megmaradó állományok sem<br />

biztattak sok jóval minket. Ha lehet még ezen túl is rontani a<br />

helyzeten, azt a február eleji kemény, száraz fagyok megtették.<br />

Szinte biztos, hogy a hótakaró által nem védett, általában<br />

2–4 leveles állományokban a több napon át tartó, –10 °C alatti<br />

hômérséklet további nagy károkat okozott. Ezek után nem<br />

kell azon csodálkoznunk, hogy a megmaradó területre vonatkozó<br />

(nem hivatalos) becslések mindegyike 100–150 ezer ha<br />

közé teszi a majdan betakarítandó területet. A mezôgazdasággal<br />

régóta foglalkozó ember ilyenkor teszi még hozzá „Sokat<br />

alszik addig még kint az a növény!”<br />

Mindezek után jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért beszéljünk<br />

egyáltalán a repcérôl Tekintve a repce iránt megnyilvánuló<br />

világpiaci keresletet és a szokásosnál lényegesen<br />

kisebb vetésterületet, valószínûsíthetô, hogy a felvásárlási<br />

árak magas szinten fognak mozogni, így érdemes a megmaradó<br />

területeket intenzívebb technológiában részesíteni! Ezen<br />

a ponton érkeztünk el az Arysta repce-technológiájának egyik<br />

legfontosabb pontjához, az Atonikhoz! A repcét intenzív technológiával<br />

termesztôknek ezt a készítményt már nem kell bemutatni,<br />

sok területen vált a technológia alapkészítményévé!<br />

Azok számára azonban, akik eddig még nem szereztek személyesen<br />

tapasztalatot a készítményrôl, az alábbiakban szeretnénk<br />

némi összefoglalást adni a felhasználásra vonatkozó<br />

tanácsokról, a várható eredményekrôl. Ha az Atonikról egyetlen<br />

mondatban kellene szólnunk, akkor azt mondhatnánk,<br />

hogy: „Az Atonik egy olyan biostimulátor, amelyik sejtszinten<br />

fejti ki hatását, ennek révén olyan folyamatokat indít el a növényben,<br />

amik a stresszoldás és terméskötôdés terén hoznak<br />

biztos – idônként akár nagyon látványos – eredményt.”<br />

Ha a repcében való felhasználásának lehetôségeit nézzük,<br />

akkor adja magát, hogy a kora tavaszi idôszakban használva,<br />

a stresszoldás terén használjuk ki a készítmény tudását. Alkalmazását<br />

a lehetô legkorábbra idôzítsük, lehetôleg már az<br />

elsô növényvédelmi beavatkozáskor, a repceszár-ormányos<br />

elleni védekezéskor juttassuk ki. Ebben az idôszakban a javasolt<br />

dózis 0,6 l/ha. Milyen hatás várható el a kijuttatást követôen<br />

A választ bontsuk kétfelé, bár természetesen a valóságban<br />

ezek szorosan összefüggenek. Közelítsük meg a kérdést<br />

elôször a stresszhatások oldaláról. A kezelt növények életfolyamatai<br />

felgyorsulnak, tápanyagfelvételük fokozódik, a kedvezôtlen<br />

körülmények hatásán hamarabb jutnak túl. Ez a gyakorlatban<br />

szemmel láthatóan erôsebb, korábban induló állományt<br />

jelent, ahogyan az 1. képen is látható. Gyakori kérdés,<br />

hogy szabad-e abban az esetben is kijuttatnunk az Atonikot,<br />

ha annak nagy része „csak a földre jut”, különösen, ha a kezelt<br />

területen a növények nem túl fejlettek, vagy ha nagy arányú<br />

az elszenvedett levélvesztés mértéke. A válasz egyértelmûen<br />

igen, ugyanis pontosan ebben a helyzetben van a növénynek<br />

szüksége a segítségre, és a kijuttatás idôzítése más<br />

szempontból is ekkor az ideális.<br />

Mi is ez a másik szempont<br />

Kezeletlen<br />

1. kép. Az Atonikkal kezelt növények kezdeti<br />

növekedése erôteljes<br />

Az Atonik kijuttatását követô felgyorsuló életfolyamatok és<br />

a növények hormonális rendszerében bekövetkezô változások<br />

pozitív módon befolyásolják a generatív részek differenciálódását.<br />

Ennek látható hatása a becôt hozó oldalhajtások számának<br />

változása, ami jól látható a 2. képen.<br />

Kezelt<br />

Atonikkal kezelt<br />

Kezeletlen<br />

2. kép. A korai kezelés hatására nô a becôt hozó<br />

oldalhajtások száma<br />

Az elmúlt idôszakban arra törekedtünk, hogy összegyûjtsünk<br />

és megjelentessünk olyan termelôi tapasztalatokat és<br />

véleményeket, amelyek az Atonik üzemi gyakorlatban való felhasználása<br />

kapcsán születtek. Ezekbôl az értékes megfigyelésekbôl<br />

teszünk közzé néhányat a következôkben.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

33<br />

B.L. Agrokem Kft., Keszthely: Tisztelt Olvasó! Hazánk nem<br />

tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe veszszük,<br />

hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az<br />

ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak<br />

ebben a tekintetben sem.<br />

Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének<br />

a határán fekszik földrajzilag-éghajlatilag. De<br />

mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy<br />

változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk<br />

múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvetô elemek,<br />

amit mindig alkalmaznunk kell, idônként érdemes felülvizsgálni.<br />

Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb<br />

termesztéstechnológiát igénylô szántóföldi növények<br />

egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezôje a növények<br />

elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk,<br />

hogy a talajban lévô ásványi nitrogén mennyisége stimulálja<br />

a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag<br />

„túletetjük” a növényt, mert egyébként nincs szükség a<br />

termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogéntrágyázásra. Az<br />

utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágyaárak<br />

mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve<br />

tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el<br />

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az<br />

ATONIK biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az<br />

ATONIK-ot stresszkezelô, illetve termésnövelô készítményként<br />

ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek<br />

hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel,<br />

hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az ATONIK „elhiteti”<br />

a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek<br />

megfelelôen gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már „csak”<br />

arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.<br />

Az ATONIK-ot kora tavasszal (tél végén) az elsô kezelés alkalmával<br />

juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint<br />

alacsonyabb nitrogéndózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás<br />

utáni bemosó csapadék hiányában is erôteljes az oldalhajtás-képzôdés.<br />

Akár 30–50 kg/ha nitrogén hatóanyagot<br />

is megtakaríthatunk használatával.<br />

A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30–40<br />

mm csapadék hullott az elsô kezelést követô 15–20 napban.<br />

Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os ATONIK hatására az oldalhajtások<br />

is oldalhajtást nevelnek.<br />

A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala<br />

megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények.<br />

Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt<br />

„normális” tavasz, száraz-meleg és hûvös, csapadékos idôjárású<br />

kikelet is. Az ATONIK „kábítószer” mûködött, és biztos<br />

pontjává vált az alkalmazott technológiának.<br />

Simonfalvi Elemér<br />

Szaktanácsadó<br />

Agrospeciál Kft., Pálhalma: Cégünknél az ôszi káposztarepcét<br />

minden esetben kalászos elôvetemény után vetjük. A<br />

talajmûvelés esetében fontos momentum, hogy kizárólag forgatás<br />

nélküli technológiát alkalmazunk, altalajlazítást végzünk<br />

amit gyûrûshengerrel zárunk le. Az ôszi alaptrágyázást minden<br />

esetben szaktanácsadás alapján végezzük. Szárazabb évjáratokban,<br />

amikor a tarló nem zöldül ki, a vetés elôtt kompaktorral<br />

végezzük a magágy megnyitását. A vetett magszám<br />

általában 500–550 ezer/ha. A nagyon magas költségek miatt<br />

ôszi gyomirtást nem alkalmazunk, viszont regulátorozást<br />

szinte minden esetben végzünk.<br />

A tavaszi munkák megkezdésének sorrendjét általában a<br />

szárormányos megjelenésének idôpontja határozza meg. Ha<br />

szükséges, akkor az ellenük való védekezés megelôzi a mûtrágyaszórást.<br />

A kijuttatott N-hatóanyag mennyisége 90 kg/ha,<br />

egyszeri kijuttatással, kénes kiegészítéssel. A tenyészidôszak<br />

során két alkalommal végzünk lombtrágyázást bórtartalmú<br />

készítménnyel, elôször a szárormányosok elleni védekezésnél,<br />

második esetben a virágbimbók megjelenésénél. Ennél a második<br />

kezelésnél fungicides kezelés is történik. A rovarölôszeres<br />

kezelések számát az évjárat sajátosságai határozzák meg.<br />

Az érésgyorsítás szükségességérôl évrôl évre nagy vita folyik<br />

cégünknél, aminek eredményeképpen általában megtörténik<br />

a kezelés a betakarítógépek kímélése érdekében. Az alkalmazott<br />

technológia eredményeképpen a termésátlagaink<br />

3,0 t/ha és 3,8 t/ha között mozognak.<br />

Az Atonikot a technológiába a stressztûrés fokozása érdekében<br />

két alkalommal iktatjuk be. Elsô alkalommal a szárormányosok<br />

elleni védekezésnél 0,6 l/ha dózisban, a második alkalommal<br />

a virágzást megelôzôen, ugyancsak 0,6 l/ha mennyiségben.<br />

Így történt ez a 2010-es évben is, amikor a második<br />

kezelés eredményesebbnek tûnt az elsônél, ugyanis a stressztûrés<br />

mellett segítette a terméskötôdést, amire nagy szükség is<br />

volt a rendkívül csapadékos idôjárásban. Tapasztalataink szerint<br />

az Atonik korai idôszakban való kijuttatása – az elsô kezelés<br />

– elôsegíti az oldalhajtások képzôdését és növekedését is.<br />

Az Atonikkal kapcsolatos tapasztalataimat összefoglalva<br />

elmondható, hogy az optimális idôben kijuttatott Atonik növeli<br />

a növények stressztûrô képességét, segíti a generatív szervek<br />

mûködését.<br />

Erdôs Tibor<br />

Növényvédelmi szakirányító<br />

A fentiekben igyekeztünk némi betekintést nyújtani az<br />

Atonik biostimulátor repcében való felhasználási lehetôségeirôl.<br />

Bár kijuttatására a növény késôbbi fenológiai állapotában<br />

– a virágzás kezdetén – is van lehetôség, most mi mégis kizárólag<br />

a korai kijuttatással kapcsolatos tapasztalatokról számoltunk<br />

be. Ezt azért tettük így, mert látva a betelelô repcéket,<br />

és tapasztalva az áttelelés szempontjából nem túl ideális<br />

idôjárási körülményeket, kiemelt fontosságúnak tarjuk a „túlélô”<br />

növények kora tavaszi indulása szempontjából az igazán<br />

hatékony segítséget, stresszoldást. Tapasztalataink szerint az<br />

Atonik ennek a kihívásnak tökéletesen eleget tud tenni!<br />

Somos Ferenc, Arysta Magyarország Kft.<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


Növényvédelem<br />

35<br />

Yara mûtrágyákkal sikerülni fog!<br />

Mi fog sikerülni Természetesen<br />

a nagy és kiváló minôségû termés<br />

elérése és végsôsoron a<br />

nyereséges termelés! Ne kockáztasson, ne éheztesse<br />

a növényeit, használjon Yara mûtrágyát! Melyiket<br />

Cikkünkbôl megtudhatja.<br />

Az ôszi vetésûek esetében az NPK-kijuttatás elmaradása<br />

részben pótolható, magas nitrogéntartalmú,<br />

jól oldódó komplex mûtrágyák adagolásával.<br />

A YaraMila TM 22-14-7, illetve YaraMila TM 16-27-7<br />

a nitrogén mellett a foszfor és a kálium pótlására is<br />

lehetôséget ad. Ôszi búza termesztésénél a foszfor<br />

és nitrogén mennyisége, aránya a meghatározó a<br />

malmi minôség eléréséhez. A repce esetében összetettebb<br />

a kérdés, a magas nitrogénigény mellett fontos<br />

a foszfor (kisebb mennyiségben) és a kálium is<br />

(nagyobb mennyiségben).<br />

A napraforgó és a kukorica esetében a talaj NPKellátottságát,<br />

illetve az alkalmazott technológiát figyelembe<br />

véve a vetés elôtt a talajba bedolgozott, vagy<br />

a vetéssel egy menetben kijutatott YaraMila TM termékek<br />

(8-24-24, 7-20-28, 7-12-25) jelentik a legmegbízhatóbb<br />

megoldást. 150-200 kg/ha adagig a<br />

vetéssel egymenetben történô kijuttatást válasszuk,<br />

nagyobb dózisok esetén a röpítôtárcsás mûtrágyaszóróval<br />

adjuk ki a mûtrágyát. Ügyeljünk a gépek helyes<br />

beállítására, megfelelô mûszaki állapotára, hiszen<br />

a jó mûtrágya mellett a kijuttatástechnológia is<br />

elengedhetetlen a sikerhez.<br />

A lombtrágyázásról se feledkezzünk el, erre a<br />

YaraVita TM lombtrágya családot ajánljuk. A termékcsalád<br />

tartalmaz folyékony és szuszpenziós mûtrágyákat is.<br />

Ezek mindegyike rendkívül magas minôségi, gyakran<br />

élelmiszer-ipari és gyógyszerészeti szabványoknak is<br />

megfelel. A termékek olyan segédanyagokat tartalmaznak, mint például<br />

nedvesítô szerek, tapadást fokozó és felszívódást elôsegítô<br />

anyagok, melyek nagyságrendileg megnövelik a lombtrágyák hatékonyságát<br />

a nem formulázott termékekhez képest. A formulázás<br />

másik hatalmas elônye a rendkívül magas hatóanyag-tartalom, nem<br />

egy olyan termékünk van, amely például 700 g/l hatóanyagot tartalmaz.<br />

Nem mindegy, hogy egy-egy kezelés alkalmával néhány<br />

gramm, vagy esetleg néhány kilogramm mikroelemet juttat ki hektáronként.<br />

Számoljon, megéri! Keresse fel a www.yaravita.hu honlapot,<br />

ahol bôvebb információkat talál a YaraVita TM lombtrágyákról.<br />

Összefoglalva a következôket ajánjuk:<br />

Ôszi búza:<br />

NPK-fejtrágyázásra, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát, vagy ha<br />

gyengén fejlett az állomány:<br />

YaraMila TM 22-14-7 adag: 200-300 kg/ha<br />

Foszforral gyengén ellátotott talajon: YaraMila TM 16-27-7 adag:<br />

250-300 kg/ha<br />

Lombtrágyázás:<br />

Ha a makroelemeket akarom elsôsorban pótolni, akkor a javasolt<br />

lombtrágya Folicare TM 19-11-24 Cu, melynek adagja 3-5 kg/ha,<br />

a maximális permetlé-koncentráció 1,5%. Kijuttatás idôpontja:<br />

bokrosodás idôszaka. (A zászlós levél kiterülése<br />

után ne alkalmazzuk.)<br />

Ha mikroelempótlásra és a magas fehérjetartalomra<br />

helyezzük a hangsúlyt, akkor a YaraVita TM Gramitrel,<br />

YaraVita TM Thiotrac és a YaraVita TM Coptrac lombtrágyákat<br />

alkalmazzunk. Javasolt adagok: YaraVita TM<br />

Gramitrel 2-4 l/ha, YaraVita TM Coptrac: 0,25-0,5 l/ha<br />

YaraVita TM Thiotrac 3 l/ha. A kijuttatás idôpontja a<br />

YaraVita TM Gramitrel és a YaraVita TM Coptrac esetében<br />

bokrosodás idôszakától szárbaindulás végéig terjed.<br />

(A zászlós levél kiterülése után ne alkalmazzuk.)<br />

A YaraVita TM Thiotrac a tejes érésig alkalmazható.<br />

Repce:<br />

NPK-fejtrágyázás, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát:<br />

YaraMila TM 13-13-21, vagy YaraMila TM 22-14-7,<br />

melynek adagja 300-400 kg/ha.<br />

Lombtrágyázás:<br />

Használjunk YaraVita TM Brassitrelt, 3 l/ha adagban,<br />

a vegetáció indulását követôen az elsô növényvédelmi<br />

kezeléssel együtt. Sárgabimbós állapot után már<br />

ne alkalmazzuk.<br />

Zöldbimbós-sárgabimbós állapotban a YaraVita TM<br />

Bortrac használatát javasoljuk 1 l/ha adagban a jobb<br />

kötôdés érdekében.<br />

Napraforgó:<br />

Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának<br />

tükrében:<br />

YaraMila TM 13-13-21, adagja 300-400 kg/ha,<br />

YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 7-12-25 adagja<br />

300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200<br />

kg/ha. Nitrogénkiegészítés szükséges, ha a kiadott<br />

nitrogén nem éri el az 50-80 kg/ha mennyiséget, figyelembe véve<br />

az NPK-mûtrágyával kiadott mennyiséget is.<br />

Lombtrágyázás:<br />

YaraVita TM Brassitrel, melyet 2-4 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban<br />

adjuk ki. Hiánytünetek jelentkezése esetén a kezelés<br />

megismételhetô maximum csillagbimbós állapotig.<br />

Csillagbimbós állapotban javasolt a YaraVita TM Bortrac használata<br />

1 l/ha adagban, a jobb kötôdés érdekében.<br />

Kukorica:<br />

Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának tükrében:<br />

YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 8-24-24, YaraMila TM 7-12-25<br />

adag: 300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200 kg/ha,<br />

nitrogénkiegészítés szükséges.<br />

Lombtrágyázás:<br />

YaraVita TM Zeatrel 2-4 l/ha a 4-8 leveles állapotban adjuk ki. Kifejezett<br />

cinkhiányos állományban a YaraVita TM Zintrac-ot használjuk<br />

0,5-1 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban kijuttatva, súlyos<br />

hiány esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg a kezelést.<br />

Dr. Czinege Erik, szakmai vezetô<br />

+36 30 525 2641, erik.czinege@yara.com<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


36<br />

Növényvédelem<br />

Permetezôgépek szezon eleji<br />

mûszaki ellenôrzése<br />

A növényvédô gépekkel, az alkalmazott növényvédelmi technológiákkal szemben<br />

támasztott követelmények idôrôl idôre folyamatosan szigorodnak. Az egész<br />

világon egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett<br />

vegyszerfelhasználással, környezetkímélô módon legyenek elvégezhetôek a növényvédelmi<br />

beavatkozások anélkül, hogy a munkaminôség, a kezelések hatékonysága,<br />

gazdaságossága romlana.<br />

A<br />

növényvédô gépek kialakítása és<br />

mûszaki állapota meghatározza,<br />

hogy a vegyszerek milyen pontossággal<br />

kerülhetnek felhasználásra, menynyire<br />

egyenletesen jutnak el a célfelületre,<br />

milyen mértékben mennek veszendôbe,<br />

rontva a termesztés gazdaságosságát,<br />

veszélyeztetve vagy károsítva<br />

a környezetet.<br />

A gépek kivitelének és mûszaki állapotának<br />

ellenôrzésére már régóta<br />

nemzetközi elôírások vannak érvényben.<br />

Az utóbbi idôben az illetékes szervek<br />

hazánkban is fokozott hangsúlyt<br />

fektetnek az új, valamint a használatban<br />

lévô növényvédô gépek minôsítésére,<br />

ellenôrzésére.<br />

Új gépek típusminôsítése<br />

2004. január 1. óta az 5 liternél nagyobb<br />

névleges térfogatú tartállyal felszerelt,<br />

új növényvédô gépeket (üzemi<br />

méretû, függesztett, vontatott és önjáró<br />

kivitelû szántóföldi és ültetvény- és<br />

kertészeti permetezôgépeket; hordozható<br />

kivitelû, motoros meghajtású és<br />

kézi mûködtetésû permetezôgépeket;<br />

csávázógépeket, továbbá granulátumszóró<br />

berendezéseket és adaptereket)<br />

kereskedelmi forgalomba történô hozatal<br />

elôtt ún. típusminôsítési eljárás<br />

alá kell vetni. A típusok minôsítését a<br />

gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési<br />

Intézet (VM MGI) szakemberei<br />

végzik jogszabályi kijelölés alapján. A<br />

nevezett kötelezettség a gépeket gyártó/forgalmazó<br />

vállalatokat terheli. A<br />

minôsített típusok forgalomba hozatali<br />

engedélyének meglétét minden egyes<br />

értékesített gépen a VM MGI által kiadott,<br />

sötétzöld színû, háromszög alakú<br />

matrica felragasztásával kell igazolni.<br />

A matricákon az engedély egyedi<br />

azonosítószáma, valamint az érvényességi<br />

ideje egyaránt feltüntetésre kerül.<br />

Új növényvédelmi gépek kiválasztása<br />

elôtt a leendô géptulajdonosoknak<br />

érdemes tehát meggyôzôdniük arról,<br />

hogy az igazoló matricák rendelkezésre<br />

állnak. Amennyiben a gazdálkodók/szolgáltatók<br />

kizárólag engedéllyel<br />

forgalmazott növényvédô gépet vásárolnak,<br />

biztosak lehetnek abban, hogy<br />

gép megfelel a vonatkozó jogszabályokban,<br />

illetve szabványokban foglalt<br />

munkabiztonsági, környezetvédelmi és<br />

mûszaki követelményeknek.<br />

Használt gépek ellenôrzése<br />

A géptulajdonosoknak ugyanakkor fel<br />

kell készülniük arra, hogy a vonatkozó<br />

nemzetközi és hazai jogszabályok (az<br />

Európai Parlament és a Tanács<br />

2009/128/EK irányelve a peszticidek<br />

fenntartható használatának elérését<br />

célzó közösségi fellépés kereteinek<br />

meghatározásáról; a 2008. évi XLVI.<br />

törvény az élelmiszerláncról és hatósági<br />

felügyeletérôl; valamint a földmûvelésügyi<br />

és vidékfejlesztési miniszter<br />

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelete a növényvédelmi<br />

tevékenységrôl) értelmében<br />

rövidesen kötelezô jelleggel bevezetésre<br />

kerül a használatban lévô permetezô<br />

berendezések idôszakos felülvizsgálati<br />

rendszere is, amely az európai<br />

államok többségében már hosszú<br />

ideje mûködik. Az üzemelô gépeket a<br />

gépek tulajdonosainak kell majd rendszeres<br />

idôközönként felülvizsgáltatnia<br />

az erre szakosodott, a VM MGI által<br />

kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkezô<br />

ellenôrzôállomásokon. Amennyiben a<br />

gépek a felülvizsgálatok során kielégítik<br />

a követelményeket, mûködési engedélyt<br />

fognak kapni, amelyek meglétét<br />

a növényvédelmi hatóság felügyelôi ellenôrzik<br />

majd. Mûködési engedéllyel<br />

nem rendelkezô gépekkel tilos lesz<br />

dolgozni.<br />

A permetezôgépek megfelelô mûszaki<br />

állapotának biztosítása a hatósági<br />

elôírásoktól függetlenül is alapvetô érdeke<br />

a gazdálkodóknak.<br />

Teendôk szezonkezdet elôtt<br />

A legfontosabb feladat a gépek alapos<br />

átvizsgálása szezon elôtt. A hibák jelentôs<br />

része szemrevételezéssel is megállapítható.<br />

Ellenôrizni kell az erôátviteli<br />

elemek, a permetlétartály, a futómûvek,<br />

a gumiabroncsok, a tömlôk és<br />

a csatlakozók épségét. Fontos feladat a<br />

szivattyú, a ventilátor, a permetlétartály,<br />

a szórókeret rögzítésének ellenôrzése.<br />

Az esetleg hiányzó kötôelemeket<br />

pótolni kell, a csavarokat, anyákat meg<br />

kell húzni.<br />

Az elöregedett tömlôket, tömítéseket<br />

célszerû kicserélni, mert ezek idény<br />

közben meghibásodásokat okozhatnak.<br />

Meg kell vizsgálni a szûrôk állapotát, a<br />

sérült, deformálódott szûrôbetéteket ki<br />

kell cserélni. Szintén cserélni kell a<br />

manométert, ha mutatója nem tért viszsza<br />

„0” helyzetbe.<br />

Szántóföldi szórókereten ellenôrizni<br />

kell, hogy nincsenek-e deformációk,<br />

repedések, vagy törések. A szórókeret<br />

nyitásának-zárásának, valamint emelésének<br />

és süllyesztésének akadálymentesen<br />

kell végbemennie. A javítás történhet<br />

egyengetéssel, hegesztéssel<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

37<br />

1. ábra. A fúvókakopás hatásai<br />

vagy egyes elemek cseréjével. A<br />

szórókeret javítása csak megfelelô felkészültség<br />

esetén végezhetô el házilag,<br />

rendszerint szakmûhely igénybevétele<br />

szükséges. Szállítólevegôs permetezôgépeknél<br />

a ventilátor épségét, a lapátokat,<br />

a burkolatokat, a fokozatkapcsoló<br />

mûködését is ellenôrizni kell.<br />

Az átvizsgálás és a szemrevételezéssel<br />

is megállapítható hibák elhárítása<br />

után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre.<br />

Elôtte azonban még a hajtómûvekben<br />

(szivattyú, ventilátor) ellenôrizni<br />

kell az olajszintet, a nyomáskiegyenlítô<br />

tartályba (légüst) az elôírásnak<br />

megfelelôen levegôt kell nyomni.<br />

A permetlétartályba a kipróbáláshoz<br />

szükséges mennyiségû (mérettôl<br />

függôen 100–500 dm 3 ) tiszta vizet kell<br />

tölteni. Célszerû a nyomást alacsony<br />

értékre beállítani, a szórószerkezetet<br />

lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A<br />

gépnek meghajtás után egyenletesen,<br />

rezgésmentesen kell mûködnie. Ha<br />

rendellenességet tapasztalunk, azonnal<br />

le kell állítani a gépet, a hibát meg kell<br />

keresni és ki kell küszöbölni.<br />

Ellenôrizni kell, hogy nincs-e valahol<br />

folyás vagy csepegés. A permetlétartályban<br />

megfigyelhetô a keverôberendezés<br />

mûködése és a visszafolyó<br />

ágon áramló folyadék. A gép megfelelô<br />

mûködése esetén a nyomás az üzemi<br />

értékre növelhetô. Ha nyomás nem éri<br />

el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg<br />

kell szakítani, és ellenôrizni kell a nyomásszabályozót,<br />

mert ez is lehet az<br />

elégtelen nyomás oka, majd a szivatytyút<br />

kell megvizsgálni. A szivattyú hibáját<br />

az üzemszerû kopások mellett<br />

leggyakrabban a membrán szakadása,<br />

vagy szelep fennakadás, illetve törés<br />

okozza. A szivattyú állapotát a szállított<br />

folyadék mennyiségének meghatározásával<br />

kell ellenôrizni.<br />

A szórófejekhez, a keverô berendezéshez<br />

és a visszafolyóhoz vezetô tömlôket<br />

leszerelve az összes folyadékot<br />

ismert térfogatú edényben (például<br />

hordóban) kell felfogni. Mérni kell az<br />

edény megteléséig eltelt idôt. Mérleg<br />

segítségével is meghatározható a folyadék<br />

mennyisége. Mindkét esetben<br />

számítással meghatározható a szállítási<br />

teljesítmény (dm 3 /min). Ha a szivattyú<br />

állapota megfelelô, ez nem lehet<br />

kevesebb, mint a névleges gyári érték<br />

90%-a. A szivattyú felújítása megfelelô<br />

felkészültség esetén történhet házilag,<br />

vagy szakmûhelyben, végsô esetben<br />

új szivattyú beépítése válhat szükségessé.<br />

A manométer, a szabályozó/kapcsoló<br />

armatúra és a szivattyú ellenôrzése<br />

után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására.<br />

Minkét oldal, illetve az<br />

egyes szakaszok kapcsolhatóságát ellenôrizni<br />

kell. A permetezôgép idény<br />

elôtti felkészítésénél az egyik legfontosabb<br />

feladat a szórófejek ellenôrzése.<br />

A szórás kikapcsolása után csepegés<br />

nem jelentkezhet, a permetlé áramnak<br />

pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos<br />

csepegés esetén a visszacsapószelepeket<br />

meg kell vizsgálni, meg kell<br />

tisztítani, és szükség esetén a membránokat<br />

vagy a rugókat ki kell cserélni.<br />

Több fúvóka befogadására alkalmas,<br />

elzárható szórófejeknél vizsgálni kell a<br />

különbözô helyzetekben a mûködést.<br />

A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül<br />

ki kell cserélni. Ezek nemcsak a szükségesnél<br />

több folyadékot bocsátanak<br />

ki, hanem egyenlôtlen eloszlást okoznak<br />

és a képzett cseppek is nagyobb<br />

méretûek lesznek (1. ábra).<br />

A fúvókák állapota az egy perc alatt<br />

kiáramló folyadék mennyiségének mérésével<br />

ellenôrizhetô. A folyadék tetszôleges<br />

edényben felfogható, majd<br />

mennyisége mérôhengerben, vagy<br />

mérlegen meghatározható. A kapott értékeket<br />

az adott fúvókagyártó által<br />

megadott névleges szállítási teljesítményével<br />

kell összevetni. Ha a mért értékek<br />

a gyári adattól 10%-nál nagyobb<br />

mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat<br />

ki kell cserélni. Általában a fúvókák<br />

kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket<br />

is egyidejûleg kell végrehajtani.<br />

Feltétlenül jó minôségû, precíziós fúvókákat<br />

építsünk be, mert csak ezek<br />

biztosítanak pontos adagolást, egyenletes<br />

eloszlást és megfelelô cseppképzést.<br />

Szállítólevegôs vagy légporlasztásos<br />

permetezôgépeknél a ventilátor<br />

munkájának vizsgálatát is el kell végezni.<br />

Ellenôrizni kell különbözô fordulatszámoknál<br />

a mûködést, továbbá a<br />

légáram irányának állítási lehetôségeit<br />

a terelôlemezek segítségével.<br />

A permetezôgépet az álló helyzetben<br />

végzett ellenôrzés után haladás<br />

közben is ki kell próbálni. A szabályszerû<br />

mûködés vizsgálata különösen a<br />

futómûnél és a szántóföldi szórókeretnél<br />

fontos. Ilyenkor fedezhetôk fel az<br />

álló helyzetben nem észlelhetô hibák.<br />

A szokásos terepviszonyok és munkasebesség<br />

mellett nem engedhetôk meg<br />

nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak<br />

gyorsan, de csillapítva kell az<br />

eredeti helyzetbe visszatérniük.<br />

A permetezôgépek megfelelô felkészítése<br />

lehetôvé teszi, hogy elkerüljük<br />

a meghibásodásokat, üzemzavarokat,<br />

megfelelô idôben és minôségben juttassuk<br />

ki a vegyszereket. Ez az alapja a<br />

gazdaságos, hatékony, környezetkímélô<br />

növényvédelemnek.<br />

Dr. Dimitrievits György,<br />

Gulyás Zoltán,<br />

VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


38<br />

Növényvédelem<br />

LECHLER az Agritechnikán I.,<br />

NITROSOL-kijuttatás<br />

A kiváló minôségû mezôgazdasági<br />

fúvókákat gyártó Lechler GmbH is kiállított<br />

a 2011-es Agritechnika kiállításon.<br />

Természetesen a tematizált<br />

csarnokbeosztás miatt a permetezéstechnikával<br />

foglalkozó és permetezôgépeket<br />

gyártók között kiemelt helyen<br />

találhattuk meg a német céget. A<br />

eddig is széles típus- és méretválaszték<br />

tovább bôvült.<br />

A nitrosol kijuttatására fejlesztett<br />

FD fúvókacsalád méretpalettája is<br />

szélesedett. Mostantól 03-as méretben,<br />

természetesen a szokásos ISO<br />

színkódoknak megfelelô kék színben<br />

már elérhetô hazánkban is. Így az FD<br />

fúvókákkal 10 km/óra sebességnél<br />

90 l/ha-tól közel 1000 l/ha-ig juttatható<br />

ki nitrosol a 03-tól 20-ig terjedô<br />

méretpalettával. Ezek a fúvókák a bajonettzárral<br />

egy egységet képezve kerültek<br />

kialakításra, így cseréjük jóval<br />

egyszerûbb, mint a régen 4 db-ból<br />

összeállított fúvókáké. Az 1,5 és 4<br />

bár közötti nyomáson továbbított oldat<br />

a fúvókába jut a beépített adagolólapkán<br />

keresztül. A fúvókatestben<br />

megtörténik a nyomáscsökkentés, és<br />

a résen keresztül már nyomás nélkül,<br />

gyakorlatilag a gravitáció erejével távozik<br />

közel vízszintesen, hátrafelé az<br />

oldat. Az elv hasonlatos a korábbi<br />

5–7 lyukú rendszerekhez, melyek a<br />

lyukakon keresztül sugarakat hoztak<br />

létre. Viszont ellentétben azokkal,<br />

biztosan nem áll fönn a csíkozás veszélye,<br />

mivel az FD a szóráskép teljes<br />

130 fokos szögében egységes fedettséget<br />

ad. A nyomáscsökkentésnek<br />

köszönhetôen pedig „extrém durva”<br />

kategóriába sorolt, nagy cseppméretet<br />

hoz létre, így elôsegíti a legördülést,<br />

és biztosítja a perzselés elkerülését.<br />

(Nem összekeverendô az ütközôlapos<br />

fúvókákkal, ahol a rendszer<br />

nagyobb nyomással juttatja a permetlevet<br />

az ütközôlaphoz, és ott szétvágódva<br />

jóval apróbb cseppeket hoz<br />

létre, melyek ráadásul nagyobb erôvel/sebességgel<br />

érik el a növény felületét.)<br />

A nitrosol természetesen többféle<br />

fúvókával is kijuttatható, de ezek<br />

általában kompromisszumokkal járnak.<br />

Viszont a károkozás nélküli tápanyag-utánpótlás,<br />

a permetléfúvókák<br />

kopásának elkerülése, az esetlegesen<br />

nagyobb mennyiség és haladási sebesség<br />

miatt is a speciálisan erre a<br />

feladatra fejlesztett Lechler FD fúvókát<br />

ajánljuk.<br />

Starcz Gábor<br />

Prüfland Kft.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

39<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


40<br />

Növényvédelem<br />

Tízedik éve mûködik a Cseber Non-profit Közhasznú<br />

Kft. a növényvédô szerrel szennyezett<br />

göngyölegek és csávázott vetômagos zsákok<br />

visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott<br />

non-profit szervezet. Mára szinte valamennyi<br />

Magyarországon dolgozó gyártó és importôr tagja<br />

e szervezetnek, így a magyar növényvédôszer- és<br />

csávázottvetômag-piacot hulladék-visszagyûjtési<br />

szempontból több mint 90%-ban lefedi.<br />

Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett<br />

hulladék visszagyûjtésének rendszere<br />

• A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint<br />

fémzárolt, csávázottvetômag-elôállítók –<br />

akik a termékdíj fizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra<br />

elsôdlegesen kötelezettek – a kibocsátásukkal<br />

arányos szolgáltatási díjat fizetnek<br />

a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a<br />

rendszer mûködését.<br />

• Ezzel a gyártó hulladékkezelési feladata átszáll<br />

a Cseber Kft.-re, aki a befolyt összegbôl fedezi<br />

a teljes visszagyûjtési rendszer mûködtetését.<br />

• A Cseber Kft. szerzôdést kötött 122 gyûjtôhellyel<br />

(növényvédôszer-, vetômag-nagykereskedôk),<br />

ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket,<br />

vetômagzsákokat a felhasználótól – a meghirdetett<br />

gyûjtési idôszakokban – térítésmentesen<br />

átveszik.<br />

• Direkt mailen, a szaklapokban feladott hirdetésekben,<br />

a www.cseber.hu honlapunkon naprakészen<br />

tájékoztatjuk a felhasználókat.<br />

• Mindenekelôtt tudatosítjuk a felhasználókkal,<br />

hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes<br />

hulladék, annak ô a tulajdonosa, és ha nem adja<br />

át Cseber Kft.-nek, neki kell a saját költségén<br />

azokat ártalmatlanítania.<br />

A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége folyamatosan<br />

fejlôdik. A hagyományosan jól és sikeresen<br />

mûködô Szekszárdi Növény Kft., az Alisca<br />

Kft., a KITE, az IKR, a Hôgyész, a Bo-Ti Zrt. mellett<br />

több forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/<br />

gyûjtôhely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre.<br />

Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés<br />

nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft.<br />

elérte azzal, hogy bármely felhasználó 5–10 kmen<br />

belül talál olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeit<br />

térítésmentesen átveszik tôle.<br />

A <strong>2012</strong>. évi tervek<br />

Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a gyûjtést az<br />

idei évben is két alkalommal tervezzük. Kommunikációnkban<br />

erôteljesen hangsúlyozni kívánjuk az<br />

alábbiakat:<br />

• A háromszor kimosott növényvédô szeres göngyöleg<br />

– a szállítás szempontjából – nem számít<br />

veszélyes hulladéknak, ezért a göngyöleg tulajdonosa<br />

(a felhasználó) a saját hulladékát a saját<br />

szállítóeszközével, minden külön engedély nélkül<br />

beszállíthatja a legközelebbi gyûjtôhelyre.<br />

• A gyûjtôhelyek átvételi elismervényt állítanak ki,<br />

melyet 5 évig kell megôrizni.<br />

• A gyûjtôhelyrôl NK-jeggyel szállítjuk el a hulladékot.<br />

Mit veszünk és mit nem veszünk át<br />

• Kizárólag növényvédô szerrel szennyezett üres,<br />

kimosott göngyölegeket és csávázott vetômagos<br />

zsákokat veszünk át.<br />

• Növényvédô szer maradékot tartalmazó göngyölegeket,<br />

valamint mûtrágyás zsákokat nem veszünk<br />

át.<br />

A felhasználó legfontosabb feladatai<br />

• Tudatosítani szeretnénk, hogy a kiürült növényvédô<br />

szer csomagolóanyag veszélyes hulladék,<br />

melynek a felhasználó a tulajdonosa.<br />

• A kimosott mûanyag kannákat a meghirdetett<br />

gyûjtési idôszakokban, az általa kiválasztott<br />

gyûjtôhelyre vigye vissza. Kérjük, elôzetesen<br />

egyeztessen a forgalmazójával a visszaszállítás<br />

idôpontjáról és a hulladék átadásának módjáról.<br />

Lantos Péter<br />

ügyvezetô igazgató<br />

Cseber Non-profit Közhasznú Kft.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


42<br />

Növényvédelem<br />

Nem szabad késlekedni<br />

A vetômagszezon tapasztalati után különösen fontos, hogy mire számíthatunk<br />

idén a növényvédô szerek vonatkozásában. A témában való eligazodásban<br />

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetô igazgatója volt segítségünkre, aki az ágazat<br />

átfogó kérdésein kívül természetesen a vállalat eredményeirôl és terveirôl<br />

is tájékoztatást adott.<br />

A<br />

vetômagágazat 190 milliárd forint<br />

értékben állít elô és forgalmaz<br />

vetômagot, több ezer embernek<br />

adva munkát és megélhetést. A belsô<br />

igények kielégítése mellett a megtermelt<br />

vetômag jelentôs része külpiacokon<br />

talál vevôre.<br />

A bel- és külpiacokra termelt vetômag<br />

ma már részben nemzetközi cégek<br />

fajtái közül kerül ki, azonban számos<br />

hazai szaporítógazdaságnak, vetômag-feldolgozó<br />

üzemnek, valamint<br />

forgalmazónak nyújt megélhetést. Az<br />

ágazatnak igen nagy szerepe van a kisebb<br />

gazdaságok jövedelmezôségének<br />

fenntartásában.<br />

A tavaszi vetômaghelyzettel kapcsolatban<br />

számos hír látott napvilágot,<br />

de áttekintve a tavaszi vetômagellátás<br />

helyzetét, mindenképpen jó hír, hogy a<br />

hazai forgalmazók összességében ki<br />

tudják szolgálni a hazai piacot elegendô<br />

mennyiségû vetômaggal. Ugyanakkor<br />

a relatíve alacsony készletek miatt<br />

egyes hibridek jelenleg már nem elérhetôk,<br />

illetve további fajtaspecifikus<br />

hiányokra is fel kell készülni.<br />

– Mit történt Syngenta-nál 2011-ben<br />

és <strong>2012</strong> elsô negyedében<br />

– A cég magyarországi képviseleténél<br />

befejezôdött a Syngenta két üzletágának<br />

(vetômag és növényvédelem)<br />

2011. február elején bejelentett integrációja.<br />

A korábban két önállóan<br />

mûködô magyarországi cégbôl –<br />

Syngenta Kft. és Syngenta Seeds Kft. –<br />

álló vállalat vetômag és növényvédelmi<br />

üzletága a <strong>2012</strong>-es mezôgazdasági<br />

szezonban már együtt lép fel<br />

a magyar piacon, egységesen ajánlva a<br />

termelôknek termékeit, szolgáltatásait.<br />

A Syngenta erôforrásainak egyesítése<br />

révén összehangoltabb magyarországi<br />

üzletmenetet valósíthat meg, s<br />

ezen keresztül a partnereinek<br />

teljes technológiát,<br />

még jobb szolgáltatást<br />

és piaci jelenlétet<br />

nyújthat.<br />

2010-ben a sok csapadék,<br />

a hatalmas belvíz<br />

miatt alulteljesített<br />

a mezôgazdaság,<br />

ugyanakkor a szárazság<br />

ellenére a 2011-es<br />

év a növénytermesztés<br />

egyik legjobb éve lett. Az idôjárás a<br />

legtöbbször kegyes: amit az egyik évben<br />

elvesz, azt a másikban pótolja. A<br />

betakarítások jó termést hoztak, a kialakult<br />

kereslet és magas terményárak<br />

hatására a termelôk jó évet zártak. A<br />

Syngenta 2011-ben Magyarországon a<br />

2008. évi rekordszintû eredményeihez<br />

hasonló évet zárt, az árbevétele 29 milliárd<br />

forint volt. A Syngenta eredményein<br />

belül a kukorica termékkör (növényvédô<br />

szerek, vetômagok) volt a<br />

legmeghatározóbb, ezt követte szorosan<br />

a napraforgó, majd az egyéb szántóföldi<br />

növények, kalászos gabonák,<br />

repce. A zöldség és a szôlô-gyümölcs<br />

forgalom majdhogynem megegyezett,<br />

de mindkettô bôvülést mutatott.<br />

<strong>2012</strong>-ben a világ egyik vezetô<br />

mezôgazdasági konszernje, a Syngenta<br />

magyarországi érdekeltsége inflációt<br />

meghaladó árbevétel-növekedést tervez.<br />

– Piacvezetô cégként milyen eredményeket<br />

értek el<br />

– Az eredmények a termékek termelôi<br />

szinten bizonyított értékének, illetve<br />

az ebbôl adódóan megtartott árszintjének<br />

és nem utolsósorban az üzletágak<br />

– az elmúlt évben 8–10 százalékkal<br />

bôvülô piac mellett elért – növekedésének<br />

köszönhetôek. Tükrözi továbbá<br />

az integrációból<br />

adódó szinergiák költségmegtakarításait<br />

és a<br />

folyamatos, a vállalat<br />

számára szükséges<br />

megfelelô „cash flow”<br />

generálását is.<br />

A kukorica üzletág<br />

jelenleg a hazai piac<br />

mintegy 24 százalékát<br />

fedi le. Az itt elért árbevétel-emelkedés<br />

a<br />

Force piaci pozíció megtartásának, valamint<br />

a kukoricahibridek genetikai értékébôl<br />

fakadó további értékesítésnövekedésnek<br />

tudható be.<br />

Az egyéb szántóföldi növények esetében<br />

a Syngenta 33 százalékos piacrészesedéssel<br />

rendelkezik. Az elmúlt év<br />

során a napraforgóhibridek teljesítménye<br />

tovább növelte vezetô pozícióját,<br />

míg a növényvédô szerek esetében a<br />

Reglone Air eladásainak megôrzése<br />

mind volumenben, mind árban hozzájárult<br />

az eredményekhez.<br />

Zöldségek területén az eladások<br />

emelkedése a csemegekukorica-piac<br />

újraéledésének, a szôlô-gyümölcs kultúrákban<br />

a termékek minôségének és<br />

teljesítményének volt köszönhetô. Jelenleg<br />

a Syngenta a zöldség-gyümölcs<br />

piacon hazánkban mintegy 34 százalékos<br />

részesedéssel rendelkezik.<br />

A magyar mezôgazdaságot, szûkebben<br />

a növénytermesztési ágazatot nézve<br />

<strong>2012</strong>-re a kilátásaink több mint biztatóak,<br />

hiszen generálisan az inputfelhasználás<br />

termelôi szinten növekedhet,<br />

a termelés intenzifikálódik, a gazdák<br />

termelési kedve jó. A piac további konszolidációjára<br />

számítunk.<br />

Magyarország továbbra is meghatározó<br />

vetômag-elôállító partnere a<br />

magyar mezôgazdaságnak kukorica,<br />

napraforgó és zöldborsó fajtáknál,<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

43<br />

ezért a mezôtúri kukorica-vetômag<br />

üzemben 2011 második felében 7,5<br />

milliárd forintos kapacitásbôvítésre<br />

irányuló beruházás indult el. Az üzem<br />

világszinten a Syngenta legmodernebb<br />

üzeme, s egyben a legnagyobb<br />

Európában.<br />

– Hogyan alakultak a vetômagelôállító<br />

termelôi kifizetések az elmúlt<br />

idôszakban a Syngentánál<br />

– A kapacitás bôvítése tekintetében<br />

kukoricafeldolgozásban 50 százalékos,<br />

kukorica betakarításban 100 százalékos,<br />

vetômagüzemi tárolásban közel<br />

200 százalékos a növekedés. Ezzel<br />

magasabb szinten harmonizálja a vállalat<br />

a most heterogén üzemi kapacitásokat.<br />

A beruházásnak köszönhetôen a<br />

Syngenta magyarországi termelése a<br />

cégen belüli régiós ellátásnak stabilan<br />

a 30–40 százalékát adja majd. Szinte<br />

teljes egészében innen látja el a magyar<br />

piacot. Kiemelten fontos ugyanakkor,<br />

hogy az üzem kapacitásának 80<br />

százalékát a környezô országokban és<br />

Kelet-Európában forgalmazza a vállalat:<br />

a Syngenta a magyar vetômagot<br />

nemcsak itthonra, hanem külhoni területekre<br />

is innen biztosítja.<br />

A termelôi kifizetések oldaláról ez a<br />

beruházás átlagosan 1,5 milliárd forinttal<br />

növeli évente a magyar gazdák<br />

bevételeit, a Syngenta <strong>2012</strong>-ben közel<br />

6 milliárd forintot fog kifizetni vetômag-elôállító<br />

termelôinek.<br />

– Az integrációval változott-e a cég<br />

filozófiája<br />

A cégen belül sok hatékonysági<br />

projekt fut, hogy mindinkább megfeleljen<br />

a gazdasági helyzet kihívásainak,<br />

azonban a vállalat továbbra is<br />

nagy figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre.<br />

Naponta 1,5 millió dollárt<br />

költ erre a területre, az innováció<br />

legújabb eredményeként <strong>2012</strong>-ben<br />

több növényvédelmi terméket, s számos<br />

új fajtát vezetett be a magyar<br />

piacra.<br />

Bár a szervezeti változás a cég minden<br />

területét érintette, a Syngentára<br />

jellemzô ügyfél-orientáltság, a fô értékek,<br />

s az emberarcú vállalati kultúra<br />

megmaradt. A növényvédelmi és a<br />

vetômagüzletág összeolvadása komoly<br />

feladat volt, és sok munkát adott a cégnek<br />

a 2011-es évben, ugyanakkor az<br />

említett integráció nyomán a Syngenta<br />

képes lesz arra, hogy olyan teljes körû<br />

és testreszabott megoldásokat kínáljon<br />

minden növénykultúrában, amelyek az<br />

értékteremtésre összpontosítanak és a<br />

cég átfogó agronómiai tudásbázisán<br />

alapulnak.<br />

– Milyen évre számítanak <strong>2012</strong>-ben<br />

– Tavaly ilyenkor még víz alatt állt<br />

a fél ország, amit az évszázad legnagyobb<br />

aszálya követett. Ennek ellenére<br />

a mezôgazdaság közismerten jó<br />

évet zárt, a terményárak kedvezôen<br />

alakultak idehaza, de külföldön is. A<br />

gazdák a vetômagszezonban megengedhették<br />

maguknak, hogy az újabb,<br />

drágább vetômagokat vásárolják meg.<br />

Információink szerint mûtrágyából is<br />

nagyobb volt a kereslet. Ha valaki<br />

megveszi a drága vetômagot, és nem<br />

sajnálja mûtrágyát, akkor rendesen fog<br />

költeni növényvédelmére is. E logika<br />

mentén haladva intenzívebb növényvédelmi<br />

szezonra és növekvô piacra<br />

számítunk.<br />

Czigány Tibor (49) Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát, angolul és<br />

németül beszél. Szakmai pályáját a volt Enyingi Állami Gazdaságban kezdte,<br />

majd két évet dolgozott az USA kukoricaövezetében, Nebraska államban, egy<br />

ottani szövetkezetben, mint növénytermesztési tanácsadó.<br />

– Ez alatt a két esztendô alatt módomban volt megismerni, miként mûködik<br />

egy amerikai farmer és egy szövetkezet kapcsolata. Ebbôl az idôbôl az egyik<br />

legemlékezetesebb élményem egy helyi gazdálkodó elismerô szavai voltak, aki<br />

negyedszázados tevékenysége során éppen az általam nyújtott tanácsadásnak<br />

köszönhetôen élete addigi legnagyobb kukoricatermését takarította be<br />

Az USA után ismét Enying következett, majd a növényvédelmi szakmérnöki<br />

képesítés megszerzése után a brit ICI-hez (Imperial Chemical Industries) került.<br />

Ebbôl vált ki a gyógyszer- és a növényvédôszer-üzletág, s az új cég neve<br />

Zeneca lett, melybôl további egyesülések (Zeneca, Novartis) után létrejött a<br />

Syngenta, melynek magyarországi ügyvezetô igazgatója.<br />

– Mi várható a légi növényvédelem<br />

kapcsán<br />

– Az EU ebben a kérdésben nem<br />

mond sem igent, sem nemet. Úgy tûnik,<br />

Magyarországon marad a légi növényvédelem,<br />

s azt gondolom, hogy a<br />

nagyüzemi, nagytáblás viszonyok között<br />

mindenképpen van helye, jövôje,<br />

és biztonságosan mûködtethetô is.<br />

– A bevezetésre váró új szerek<br />

– A Syngenta kutató-fejlesztô cég,<br />

ami folyamatosan eredményez innovációt,<br />

új termékeket a piacra. Ezek a termékek<br />

a legmesszebbmenôkig megfelelnek<br />

a kor követelményeinek. Az a termék,<br />

ami 30 éve még csúcsszernek és a<br />

legjobb tulajdonságúnak számított, azt a<br />

szert ma nem tudnánk engedélyeztetni.<br />

Az új termékként kerül egyébként<br />

idén a magyar piacra a zöldségben<br />

és gyümölcsben használható Voliam<br />

Targo rovarölô szer és az Axial One<br />

gyomirtószer, ami a gabonatermesztés<br />

intenzifikálásával a folyamatosan terjedô<br />

egyszikû fûféle gyomok ellen<br />

nyújt védelmet.<br />

– Hamisítások, illegális szerek<br />

– Egy-egy rossz év után mindig megemelkedik<br />

a hamis szerek a felhasználása,<br />

illetve kínálata. Az ügy erôteljesebb<br />

hatósági fellépést és nagyobb médianyilvánosságot<br />

érdemelne.<br />

– Végezetül, mit tanácsol a gazdálkodóknak<br />

az elkövetkezô napokban<br />

– Az idén a szántóföldi vetômagszezon<br />

kukorica és napraforgó vonatkozásában<br />

nagyon gyors és intenzív volt.<br />

Az új fajtákat, hibrideket szinte pillanatok<br />

alatt elkapkodták, aki késôn ébredt,<br />

annak nem jutott. Könnyen<br />

elképzelhetô, hogy a most kezdôdô a<br />

növényvédôszer-szezonban is hasonló<br />

helyzet fog elôállni. Aki tehát tudja,<br />

hogy mit szeretne venni, rendelje meg<br />

mielôbb, és ne a permetezôgép üzembe<br />

helyezésekor próbálja beszerezni a<br />

szükséges anyagokat. Globális cégként<br />

látjuk, hogy a világon nemcsak a magyar,<br />

de a legtöbb termelô szeretne intenzíven<br />

termelni, és mindent megadni<br />

a növényének, hogy abból a maximumot<br />

lehessen kihozni. Aki késlekedik,<br />

az aligha lesz erre képes.<br />

Valkó Béla<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


44<br />

Növényvédelem<br />

ROUNDUP ® MEGA az ültetvények gyomirtó szere<br />

Magyarország jelentôs területû és<br />

nemzetgazdasági szempontból<br />

kiemelten fontos gyümölcs- és<br />

szôlôültetvényekkel rendelkezik.<br />

A termesztéstechnológia fontos<br />

része a gyomok szabályozása, irtása.<br />

A gyomok nem minden esetben<br />

haszontalanok, mivel homokos<br />

talajon, dombos vidékeken a<br />

sorközökben meghagyva talajvédô<br />

hatást fejtenek ki, a deflációval,<br />

erózióval szemben.<br />

Az ültetvényekben, az évelô jelleg<br />

miatt elsôsorban az évelô<br />

gyomnövények jelentenek problémát,<br />

de a magról kelô fajok visszaszorítása<br />

szintén elhanyagolhatatlan<br />

feladat. A gyomnövények okozta<br />

problémák jól ismertek a szakemberek<br />

számára:<br />

• Elvonják a vizet, tápanyagot a<br />

termesztett növény elôl, ezzel<br />

minôségi és mennyiségi kárt<br />

okoznak.<br />

• Betegségek, kártevôk köztesgazdái<br />

lehetnek (pl. takácsatkák).<br />

• Párás mikroklímát teremtenek,<br />

amely kedvez egyes betegségeknek<br />

(pl. varasodás, szôlô<br />

peronoszpóra).<br />

• Allelopatikus hatásuk miatt<br />

akadályozzák a gyökérfejlôdést<br />

(pl. csillagpázsit, tarackbúza).<br />

A gyomösszetételt számos tényezô<br />

befolyásolja mint például a<br />

talajtípus, a mûvelésmód (különösen<br />

a szôlô esetében), az ültetvény<br />

kora, a klimatikus körülmények. Az<br />

ültetvényekben gyakran elôforduló<br />

gyomnövények:<br />

Ôsszel, tél elején kelô kétszikûek:<br />

pásztortáska, betyárkóró, ragadós<br />

galaj, aggófû, tyúkhúr.<br />

Ôsszel, tél elején kelô egyszikûek:<br />

rozsnok fajok, egérárpa.<br />

1. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával<br />

meggyültetvényben (Felsôörs, 2009. május 20.)<br />

2. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával szôlôben<br />

(Felsôörs, 2009. május 20.)<br />

Tavasszal kelô kétszikûek:<br />

disznóparéj fajok, libatop fajok,<br />

gombvirág, homokon királydinnye,<br />

homoki ballangó.<br />

Tavasszal kelô egyszikûek: kakaslábfû,<br />

muhar fajok, homokon<br />

átoktüske, tövisperje.<br />

Évelô kétszikûek: selyemkóró,<br />

sövényszulák, mezei zsázsa, mezei<br />

acat, apró szulák, hamvas szeder,<br />

gyermekláncfû.<br />

Évelô egyszikûek: siska nádtippan,<br />

csillagpázsit, tarackbúza.<br />

A gyomirtási technológia helyes<br />

megválasztásának elôfeltétele a<br />

gyomirtandó területen elôforduló fajok<br />

felmérése. A vegyszeres kezelést<br />

rendszerint csak a sorokban<br />

kell alkalmazni, míg a sorközökben<br />

takarónövények vetése történhet,<br />

vagy amennyiben megfelelô összetételû,<br />

megmaradhat a természetes<br />

vegetáció (1–2. ábra). A sorközi növényzet<br />

késôbb kaszálással vagy<br />

talajmûveléssel szabályozható.<br />

A gyomirtási eljárásokba jól beilleszthetô<br />

a ROUNDUP ® MEGA, mivel<br />

a tavaszi, gyakran kedvezôtlen,<br />

változékony idôjárási körülmények<br />

között is jó hatást nyújt, különleges<br />

összetételénél fogva, amely<br />

TRANSORB Technológia néven kapott<br />

szabadalmi védelmet (3–4. ábra).<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

45<br />

A ROUNDUP ® MEGA alkalmazása<br />

Elôfordulhat, hogy egyes melegkedvelô<br />

fajok (pl. apró szulák) a<br />

Tulajdonság Elôny Haszon<br />

Gyors felszívódás 1 óra esôállóság Nagyobb hatásbiztonság<br />

Gyors transzlokálódás<br />

Harmatos körülmények<br />

között is hatékony<br />

Száraz körülmények<br />

között is jól hat<br />

Hûvös idôben is jól hat<br />

Kellô mennyiségben jut<br />

el a mélyen gyökerezô<br />

gyomok szaporító képleteibe<br />

Rugalmasság az idôzítésben<br />

Rugalmasság az idôzítésben<br />

A kezelés a gyomok fejlettségéhez<br />

igazítható<br />

Hatékony évelô mentesítést<br />

tesz lehetôvé<br />

Jobban kihasználhatók<br />

az erôforrások<br />

Nagyobb hatásbiztonság<br />

Enyhíti a munkacsúcsokat<br />

a tavaszi túlfeszített<br />

idôszakban<br />

tavaszi kezelés idejére nem érik<br />

el a hatás szempontjából legkívánatosabb<br />

fejlettséget, de a magasabb<br />

dózis alkalmazásával ebben<br />

az esetben is a kártételi küszöb<br />

alá szorítható a gyom fejlôdése.<br />

A fitotoxikus kár elkerülése érdekében,<br />

ha lehet, a kezelést fakadás<br />

elôtt ajánlatos elvégezni. Kései<br />

gyomosodás elleni védekezéskor,<br />

különösen szôlôben az alsó hajtásokat<br />

a kezelés elôtt el kell távolítani<br />

(5. ábra).<br />

1. táblázat. Érvek a ROUNDUP ® MEGA alkalmazása mellett<br />

3. ábra. ROUNDUP ® MEGA meggyültetvényben<br />

(Felsôörs, 2009. május 29., 35 nappal a kezelés után)<br />

4. ábra. ROUNDUP ® MEGA szôlôben<br />

(Felsôörs, 2009. július 7., 61 nappal a kezelés után)<br />

Három évnél idôsebb ültetvényekben<br />

alkalmazható. A kezelés<br />

folyamán törekedni kell arra, hogy<br />

minél kevesebb permetlé jusson a<br />

törzsre és az ágakra, emiatt durvább<br />

cseppképzéssel történô kijuttatás<br />

ajánlott. A növények biztonsága<br />

tovább fokozható terelôlemezek<br />

felszerelésével. A jó mezôgazdasági<br />

gyakorlatnak megfelelôen kerülni<br />

kell a szeles idôben történô kijuttatást<br />

is. A ROUNDUP ® MEGA fent<br />

részletezett tulajdonságai segítenek<br />

a géppark lehetô legjobb kihasználásában<br />

kedvezôtlen körülmények<br />

között is.<br />

Czepó Mihály<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


46<br />

Növényvédelem<br />

Zantara – a Bayer CropScience<br />

új kalászos fungicidje<br />

Ma még nem állnak rendelkezésre<br />

a betegségeknek teljesen<br />

ellenálló, ugyanakkor nagy termésre<br />

képes gabonafajták. A<br />

gombaölô szerek okszerû alkalmazása<br />

így a termés, a minôség,<br />

s ezáltal a jövedelmezôség<br />

fokozásának leghatékonyabb<br />

eszköze. Új, egyre hatékonyabb<br />

fungicidek azonban<br />

nem csupán ezért kellenek.<br />

Nagy kihívás a gombák rezisztenciája<br />

elleni harc, melyhez<br />

egyre újabb hatásmódokra van<br />

szükség. A fenntarthatóság elve<br />

pedig azt követeli, hogy az<br />

új anyagok egyre kevésbé legyenek<br />

környezetterhelôk.<br />

A Bayleton bevezetése óta eltelt<br />

közel 40 évben a Bayer cég szakadatlan<br />

és céltudatos kutatási<br />

programjának eredményeként<br />

számos gombaölô hatóanyag került<br />

piacra, és vált a világ növényvédelmének<br />

meghatározó elemévé<br />

(pl. triadimefon, tebukonazol,<br />

protiokonazol). A fungicidek legújabb<br />

generációjának elsô képviselôje,<br />

a bixafén megérkezett. Az<br />

új hatóanyag Magyarországon<br />

tebukonazol kombinációban, Zantara<br />

néven került engedélyezésre,<br />

és <strong>2012</strong>-ben már a növényvédelmi<br />

gyakorlat rendelkezésére áll.<br />

Bixafén<br />

A Bayer új kalászos fungicid hatóanyaga<br />

a pirazol-karboxamidok<br />

csoportjába tartozik. Az új csoport<br />

tagjai a jövôben a gabona<br />

gombaölô szerek gerincét fogják<br />

képezni. Bixafén készítmények<br />

már jónéhány európai országban<br />

engedélyezettek. 2011-ben kilenc<br />

európai országban több mint 2,5<br />

millió hektárnyi területen védekeztek<br />

eredményesen az új hatóanyaggal.<br />

Hatásmódja a gombák mitokondriális<br />

légzési láncában a<br />

Komplex II részét képezô szukcinát-dehidrogenáz<br />

enzim gátlásán<br />

alapszik (SDHI). Ez különbözik<br />

mind az azolok, mind a strobilurinok<br />

hatásmódjától, így a bixafén a<br />

rezisztencia elleni küzdelem kiváló<br />

eszköze. A bixafén valamennyi<br />

fontos levélbetegség ellen hatékony.<br />

A jelenlegi hatóanyagoknál<br />

sokkal erôteljesebben hat búzában<br />

a szeptóriás foltosság és a<br />

vörösrozsda, árpában a hálózatos<br />

foltosság, a rinhospórium, sôt a<br />

ramuláriás betegség ellen is.<br />

A bixafén készítmények, így<br />

nagy dózisban a Zantara is, az<br />

említett betegségek ellen jelentôsen<br />

(akár több héttel) hosszabb<br />

hatástartamot mutatnak, mint a<br />

korábbi fungicidek. Ez a bixafén<br />

sajátos viselkedésének köszönhetô.<br />

Kipermetezéskor a hatóanyag<br />

a viaszrétegben depót képez,<br />

melybôl csak lassan, de folyamatosan<br />

lép be a szövetekbe.<br />

A depó igen sokáig megmarad.<br />

A bixafén jelentôs élettani hatásokkal<br />

is rendelkezik. A levelek vitalitását<br />

a strobilurinoknál megismertnél<br />

is jelentôsebben befolyásolja.<br />

Hatására nô a klorofill sûrûsége<br />

a sejtekben. Növeli a fotoszintézis<br />

és a légzés intenzitását.<br />

Megakadályozza a levelek korai<br />

elöregedését. A „zöldítô hatás”<br />

mellett – a fokozott asszimiláció<br />

hatására – a zászlóslevelek hoszsza<br />

és szélessége is szignifikánsan<br />

nô. A nagyobb és tovább mûködô<br />

asszimilációs felület a napenergiát<br />

nagyobb termés formájában<br />

jeleníti meg. A bixafén beviszi<br />

a napfényt a gabona termésébe.<br />

A bixafén a stressz-helyzetekben<br />

is segíti a növényt. Az intenzívebb<br />

mûködés hatására a kezelt<br />

levelek és kalászok hômérséklete<br />

jelentôsen alacsonyabb,<br />

így a növény a hô-stresszt jobban<br />

képes elviselni. Hatására a légzônyílások<br />

mozgása felgyorsul, szárazságban<br />

elôbb bezáródnak, így<br />

a növények könnyebben átvészelik<br />

a szárazság-stresszt.<br />

A pozitív élettani hatások, a<br />

jobb stressztûrés és fokozott aszszimiláció<br />

eredményeként nô a<br />

kalászonkénti szemszám és az<br />

1000-szemsúly. Mindez nagyobb<br />

és jobb minôségû termést jelenthet<br />

a gazda számára. A bonni<br />

egyetem kutatóinak kísérletsorozata<br />

világosan bemutatta, hogy a<br />

bixafénkészítmények betegségmentes<br />

környezetben is növelik a<br />

termést a kezeletlenhez és a standard<br />

készítményekhez képest.<br />

Zantara<br />

Új, különleges formulációjú, két<br />

hatóanyagú kalászos gombaölô<br />

és növénykondicionáló készítmény.<br />

Összetétele: 166 g/l tebukonazol,<br />

50 g/l bixafén. A készítmény<br />

motorja a bixafén. A két kiváló,<br />

a betegségek ellen széles<br />

spektrummal rendelkezô hatóanyagot<br />

tartalmazó Zantara kifejezetten<br />

közép-európai viszonyokra<br />

került kifejlesztésre. Az<br />

eredmény egészséges, erôs,<br />

nagy terméspotenciállal rendelkezô<br />

gabonaállomány. A jól öszszeállított<br />

fungicid búzában való<br />

alkalmazása sok kísérlet átlagában<br />

0,35 t/ha terméstöbbletet<br />

adott a standard készítményekhez<br />

képest.<br />

A Zantara új, szabadalmaztatott<br />

formulációval rendelkezik<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

47<br />

A bixafén látványosan növeli a zászlóslevelek méretét<br />

(Forrás: Bonni Egyetem)<br />

(„leafshield” technológia). Kijuttatáskor<br />

a cseppek a levélen azonnal<br />

szétterülnek és belesimulnak<br />

a felszínbe (kiváló tapadás és terülés).<br />

Nincs veszteség a cseppek<br />

lepattanása miatt, a felszívódás<br />

nagy felületen indul meg<br />

azonnal. A hatás nem függ a pHtól<br />

vagy a vízkeménységtôl. A hatóanyagok<br />

igen gyorsan (15–30<br />

perc) bekerülnek az epidermisz<br />

viaszrétegébe, ahol UV-fénytôl és<br />

esôtôl védett helyzetben vannak.<br />

Mindkét hatóanyag szisztémikus.<br />

A bixafén lassabban mozog,<br />

hosszú ideig megmarad a viaszrétegben,<br />

ez a Zantara hosszú<br />

hatástartamának záloga. A tebukonazol<br />

gyorsabb mozgású, így<br />

azonnal megkezdi munkáját a levél<br />

belsejében a már bejutott fertôzésekkel<br />

szemben. Ez a Zantara<br />

erôteljes kuratív hatásának<br />

titka. A két különbözô hatásmód<br />

és mozgás jól kiegészíti egymást.<br />

Ezáltal a Zantara hatékonyan<br />

akadályozza a spóracsírázást<br />

(megelôzô, illetve védô hatás),<br />

gátolja a csíratömlô és a tapadószervek<br />

növekedését, zavarja a<br />

sejtközötti micélium növekedést<br />

(gyógyító, ill. kuratív hatás). A látens<br />

fertôzéseket is leállítja. Tehát<br />

kiváló preventív és kuratív hatással<br />

rendelkezik.<br />

A Zantara az alábbi betegségek<br />

ellen alkalmazható kiváló<br />

eredménnyel: búza szártôbetegségek,<br />

lisztharmat, rozsdabetegségek,<br />

szeptóriás és helmintospóriumos<br />

levélfoltosság és kalászfuzáriózis<br />

ellen, árpa lisztharmat,<br />

rinhospórium, hálózatos és<br />

barna foltosság, törperozsda, ramuláriás<br />

foltosság és élettani foltosság<br />

ellen, rozs és tritikále lisztharmat,<br />

vörösrozsda és rinhospórium<br />

ellen, valamint zab lisztharmat<br />

és koronás rozsda ellen.<br />

Felhasználási javaslat<br />

A Zantara felhasználása búzában,<br />

árpában, rozsban, tritikáléban<br />

és zabban engedélyezett. Alkalmazása<br />

intenzívebb technológiában<br />

javasolt elsôsorban levélbetegségek<br />

ellen és termésfokozásra.<br />

Nagy dózisban kalászfuzáriózis<br />

ellen is jó hatékonyságú,<br />

de nagy fertôzésveszély esetén<br />

a fuzáriózis ellen a Prosaro<br />

felhasználása indokolt.<br />

Búzában (valamint intenzív<br />

rozs vagy intenzív tritikále kultúrában)<br />

1,0–1,5 l/ha a javasolt dózis.<br />

Levélbetegségek elleni kezelésre<br />

a zászlóslevél-kiterülés és<br />

kalászolás kezdete között 1,0–<br />

1,25 l/ha dózisban javasolt. Korábbi<br />

és kisebb dózisú kezelés<br />

esetén az élettani hatások teljes<br />

érvényesülése nem várható. Levél-<br />

és kalászbetegségek ellen<br />

1,25–1,5 l/ha dózisban javasolt<br />

optimálisan a virágzás közepén.<br />

Az élettani hatások ekkor is kiválóan<br />

érvényre jutnak. A Zantarát<br />

használhatjuk az 1. vagy 2. kezelésre,<br />

illetve mindkét kezelésre.<br />

Az utóbbi esetben a két permetezés<br />

között három hétnek el kell<br />

telnie.<br />

Árpában (zabban) 0,75–1,25<br />

l/ha dózisban levélbetegségek ellen<br />

javasolt. A kezelés már akár<br />

2-nóduszos állapotban is elvégezhetô,<br />

de a zöldítô hatáshoz a<br />

zászlóslevél kiterülése a megfelelô<br />

stádium.<br />

Ajánlás<br />

Kalászos gabonatermesztésünk<br />

esélye az egészséges, megfelelô<br />

paraméterekkel rendelkezô, minôségi<br />

termény elôállítása. Ehhez<br />

intenzív termesztéstechnológiára<br />

van szükség, mely magában foglalja<br />

a hatékony, korszerû fungicidek<br />

okszerû alkalmazását is.<br />

A Zantara, a Bayer új kalászos<br />

gombaölô szere a betegségek elleni<br />

kiváló védelem mellett egyedülálló<br />

módon hat a termést meghatározó<br />

élettani folyamatokra is,<br />

alkalmazása így garantálja a jó<br />

termést és a kiváló minôséget.<br />

Ennek tudatában ajánljuk a magyar<br />

mezôgazdászok, a kollégák,<br />

a növényvédôs társadalom figyelmébe<br />

az új gombaölô szert.<br />

Farády László<br />

Bayer CropScience<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


48<br />

Növényvédelem<br />

A kukorica preemergens és korai postemergens gyomirtása<br />

Successor Top Pack kezelés hatása, Hajdúszoboszló, 2010.<br />

A kukorica gyomirtását a 80-as évekig a<br />

kelés elôtti permetezés jellemezte, napjainkban<br />

azonban csökkent a preemergensen<br />

gyomirtott területek nagysága.<br />

Kétségtelen tény, hogy a posztemergens<br />

technológia alkalmazása célirányosan<br />

táblára adaptált. Ugyanakkor tudnunk<br />

kell, hogy a kukoricát gyomosító növények<br />

egyre jelentôsebb része ellen a csak<br />

posztemergens védekezés nem ad megfelelô<br />

védelmet. Ilyen pl. a muharfélék<br />

(Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum),<br />

a henye disznóparéj (Amaranthus<br />

blitoides), a fehér libatop (Chenopodium<br />

album) stb.<br />

Tudjuk azt, hogy a posztemergens készítmények<br />

alkalmazása idôben kötött,<br />

ugyanis a magról kelô egyszikûek 1-3 leveles,<br />

a magról kelô kétszikûek 2-4 leveles<br />

állapotában alkalmazhatók sikeresen.<br />

Gyakran elôfordul azonban, hogy a különbözô<br />

fajok eltérô idôben kelnek, ezért eltérô<br />

fejlettségûek a gyomirtás pillanatában.<br />

Ebbôl következik, hogy a kukorica posztemergens<br />

gyomirtó szerek nem tudják<br />

minden esetben biztosítani a megfelelô<br />

gyommentességet. A kukorica vegyszeres<br />

gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az<br />

országunkban egyre erôteljesebben terjedô<br />

kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása.<br />

A gyomnövények biológiája, a gyomirtó<br />

szerek hatásspektruma nagyon sok esetben<br />

indokolja a preemergs kezelések alkalmazását.<br />

A Cheminova termékei közül a petoxamid<br />

hatóanyagú Successor 600 egy kiváló<br />

gyomirtó szer, egyszikû specialista,<br />

hatóanyaga csírázásgátló, kiválóan írtja a<br />

magról kelô veszélyes egyszikû gyomokat,<br />

így a kakaslábfüvet, muhar fajokat,<br />

kölesféléket A készítmény ezen tulajdonságait<br />

nagyon jól bizonyította már a napraforgó<br />

és ôszi káposztarepce gyomirtási<br />

technológiáiban. A Successor 600 önmagában<br />

több magról kelô kétszikû gyomfaj<br />

(kamillafélék, fehér libatop) ellen is kiváló<br />

mellékhatással rendelkezik, de természetesen<br />

a kukorica gyomirtásában a magról<br />

kelô kétszikûek elleni védelemben kombinációs<br />

partnert igényel.<br />

A Successor T (petoxamid+terbutilazin)<br />

dózisa preemergensen alkalmazva<br />

4 l/ha. A készítmény nagyon jó hatékonysággal<br />

rendelkezik a magról kelô egyszikû<br />

gyomok mellett sok kétszikû ellen is<br />

(csattanó maszlag, fehér libatop, ebszôlô,<br />

szôrös disznóparéj, vadrepce, varjúmák<br />

stb.)<br />

Preemergens alkalmazás esetén kombinációs<br />

partner használata nem szükséges,<br />

ha a megfelelô mennyiségû (15-20<br />

mm) bemosó csapadék a kezelést követô<br />

két héten belül megérkezik, a fenti gyomoktól<br />

mentes állományt kapunk. Mivel<br />

mindkét hatóanyag talajon keresztül jelentôs<br />

tartamhatással rendelkezik, több<br />

héten keresztül megakadályozza az újabb<br />

gyomkelést.<br />

Gyakran indokolt posztemergens kezelés<br />

alkalmazása, ilyen eset, ha mélyrôl<br />

csírázó gyomok (pl. szerbtövis) vannak a<br />

területen, vagy várhatóan száraz idôszak<br />

következik a vetés után.<br />

A korai poszt kezelések jól egyesítik az<br />

alap és az állományban történô gyomirtások<br />

elônyeit:<br />

• A már kikelt gyomnövények ismeretében<br />

célzott kezelés végezhetô, pontosabban<br />

meghatározható a legkedvezôbb<br />

hatású hatóanyag, illetve<br />

kombináció.<br />

• A korai posztemergens kezeléseknél<br />

nem jelentkezik a káros mértékû versengés<br />

a kukorica és a gyomok között.<br />

• A permetezés hatékonysága nem<br />

függ a bemosó csapadéktól, csapadékos<br />

idôben viszont tartamhatással<br />

rendelkezik.<br />

A Successor Top Pack a Successor T<br />

(3 l/ha) és a szulkotrion hatóanyagú<br />

Shado (1 l/ha) gyomirtók kombinációja,<br />

amely 20 hektárra elegendô.<br />

A kombinációban lévô három hatóanyag<br />

eltérô hatásmechanizmusa biztosítja<br />

a kiváló gyomirtási spektrumot a magról<br />

kelô egy- és kétszikûek ellen. A petoxamid<br />

csírázásgátlással a terbutilazin a fotoszintézis<br />

gátlásával blokkolja a gyomnövényeket.<br />

E két hatóanyagnak köszönhetôen<br />

a kombináció kiváló talajon keresztüli<br />

tartamhatással rendelkezik. Mindezek<br />

mellé párosul a Shado-ban lévô szulkotrion<br />

(klórmezulon) hatóanyag, amely levélzeten<br />

keresztüli hatásával a gyomnövények<br />

fotoszintézisét egy teljesen más hatásponton,<br />

a plasztokinon bioszintézisben<br />

gátolja. Ezen tökéletes kombinációnak köszönhetô<br />

a Successor Top Pack kifogástalan<br />

gyomirtási hatékonysága, amelyet a<br />

Hajdúszoboszlón készült fotón is jól láthatunk<br />

(elôtérben a kezeletlen terület).<br />

Használatát ott javasoljuk, ahol a területen<br />

évelô gyomok nincsenek. Kijuttatását<br />

az egyszikû gyomok tömeges keléséhez<br />

idôzítsük. Az egyszikûek fejlettsége<br />

1-3, a kétszikûeké 2-4 leveles legyen. Ebben<br />

az esetben a már kikelt gyomok ellen<br />

tökéletes hatást érünk el, és többhetes<br />

tartamhatást is biztosítunk a késôbbi gyomosodás<br />

ellen.<br />

A fenti technológiák biztosítják a kukoricában<br />

a gyomkonkurencia korai kivédését,<br />

ezáltal vizet és tápanyagot takarítunk<br />

meg a kultúrnövény számára, megalapozva<br />

a jó termés lehetôségét.<br />

Tóth Balázs<br />

Cheminova Magyarország Kft.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Növényvédelem<br />

49<br />

Kentaur 5 G, az új talajfertôtlenítô mikrogranulátum!<br />

A vetést, ültetést, palántázást követôen, a<br />

legérzékenyebb fenológiai fázisban rendkívül<br />

sok veszély fenyegeti a növényeinket.<br />

Ilyenkor mindent el kell követni, hogy<br />

a megfelelô kelést és az egységesen fejlôdô<br />

növényállományt megóvjuk minden<br />

stresszhatástól, beleértve a talajból támadó<br />

kórokozókat és a talajban élô és ott károsító<br />

kártevôket.<br />

Gyakorlatilag a téma minden termesztett<br />

növényt érint, de szántóföldi körülmények<br />

között fôként a kapásnövények a veszélyeztetettek,<br />

ahol kiemelkedô a pattanóbogarak<br />

és cserebogár fajok lárvájának,<br />

a drótféregnek és pajoroknak a károsítása<br />

(1–2. ábra).<br />

Az ellenük történô védekezés egyetlen<br />

hatékony megoldása a talajfertôtlenítés<br />

lehetôsége, amely esetben a védekezés<br />

sikerességét és hatékonyságát erôteljesen<br />

befolyásolja az, hogy az említett kártevôk<br />

biológiáját tekintve többéves fejlôdésmenetûek,<br />

valamint a talajzónákban<br />

történô mozgásukat az adott évjárat csapadékviszonyai<br />

befolyásolják.<br />

Szárazabb, melegebb periódusban<br />

ezek a kártevôk a talaj alsóbb rétegeibe<br />

húzódnak, ezért elôfordulhat olyan is,<br />

hogy egyébként drótféreggel erôsen fertôzött<br />

területen szárazabb évjáratban minimális<br />

kártételt tapasztalunk, viszont<br />

3. ábra. A drótféreg mozgása a talajhômérséklet<br />

és csapadékviszonyok függvényében<br />

(Forrás: Jermy és Balázs, 1990)<br />

nedvesebb periódusban<br />

a kártétel mértéke<br />

erôsen fokozódik (3.<br />

ábra). A diagramból<br />

egyértelmûen kiderül,<br />

hogy a legveszélyesebb<br />

periódus a napraforgó<br />

és kukorica<br />

vetések és kelések<br />

idôszaka. Mindenesetre<br />

tény, hogy ezek a talajlakó<br />

kártevôk a csíranövény<br />

és annak<br />

gyökérzetének károsításán<br />

keresztül komoly<br />

veszteségeket,<br />

drasztikus esetben a<br />

növényállomány 70–<br />

80%-os redukálását is<br />

elôidézhetik. A kémiai védekezés szükségességét<br />

természetesen célirányos talajvizsgálattal<br />

elôre jelezhetjük. Drótféregbôl<br />

a 2 db/m 2 , míg pajorból az 1 db/m 2<br />

már a talajfertôtlenítô védekezés szükségességét<br />

vonja maga után.<br />

A Cheminova Magyarország Kft. a fent<br />

ismertetett problémák kezelésére fejlesztette<br />

ki és ajánlja a magyarországi piacon<br />

3. mikrogranulátumként megjelenô és bevezetésre<br />

kerülô Kenatur 5 G talajfertôtlenítô<br />

mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga<br />

50 g/kg klórpirifosz, amely jól<br />

ismert kiváló rovarölô hatóanyag, gyakorlatilag<br />

a hatáshelyen elôforduló összes<br />

kártevô ellen hatékony, gyors és biztonságos<br />

védelmet ad. A hatóanyag kontakt<br />

gyomor és gázosodó idegméreg. A növénybe<br />

nem szívódik fel, gázképzôdésével<br />

fejti ki hatékonyságát. Idôjárási körülményektôl<br />

függôen 30 napos tartamhatást<br />

biztosít a területen.<br />

Miért elônyös a Kentaur 5 G használata<br />

talajfertôtlenítésre<br />

• Kukorica, napraforgó, burgonya,<br />

zöldségfélék esetében rendelkezik<br />

okirattal 8–10 kg/ha-os dózisban,<br />

• Biztos és széles körû hatékonyság a<br />

klórpirifosz hatóanyaggal,<br />

• A kijuttatás helyén talajnedvesség<br />

hatására gázosodik, az ott elôforduló<br />

talajlakó és csíranövénykori (pl.<br />

kukoricabarkó) kártevôket elpusztítja,<br />

• Rendkívül gazdaságos és költségkímélô<br />

megoldás!<br />

1. ábra. A burgonyát károsító<br />

drótféreg<br />

(Keszthely, 2008. IX. 24.)<br />

2. ábra. Pattanóbogár lárvája<br />

(drótféreg) és károsítása cukorrépán<br />

(Barcs, 2010. V. 27.)<br />

Mire kell figyelni a Kentaur 5 G használata<br />

során<br />

• Csak mikrogranulátum adapterrel<br />

felszerelt vetôgépekkel juttatható ki,<br />

• Használata után a területen szulfonilkarbamid<br />

típusú gyomirtó szereket<br />

nem szabad használni,<br />

• Leforgatással pontosan ellenôrizzük<br />

a dózis adagolását.<br />

Dr. Varga Zsolt<br />

Cheminova Magyarország Kft.<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


50<br />

Növényvédelem<br />

Leander Top – Új kalászos gombaölô szer<br />

a Makhteshim kínálatában<br />

Kalászos gabonáink termését veszélyeztetô<br />

biotikus tényezôk között kiemelkedô szerep jut a levélbetegségeknek.<br />

A lisztharmat, a vörös- és sárga<br />

rozsda, a pirenofórás levélfoltosság, valamint a<br />

szeptóriás levélfoltosság akár 30–40%-os terméskiesést<br />

is okozhatnak. Különös jelentôsége van a<br />

vörös- és sárgarozsdának az intenzív technológiákban,<br />

mivel mindkét faj biotróf jellegû. Az elvetett fajta<br />

fogékonyságától függôen tehát kiemelkedô fontosságú,<br />

hogy ezen kórokozók ellen megvédjük a<br />

növényeinket.<br />

Optimális esetben a betegség megjelenése idôpontjában<br />

védekezünk, a gombaölô szer hatóanyagot<br />

a domináns kórokozó szerint megválasztva. A gyakorlatban<br />

azonban sok esetben a kezelések számának<br />

minimalizálására kényszerülünk, ezért célszerû olyan<br />

gombaölô szert választanunk, amely egynél több hatóanyagot<br />

tartalmaz, komplett védelmet nyújt a betegségek<br />

ellen, és hosszú tartamhatással is rendelkezik.<br />

Ilyen új készítmény a Leander Top.<br />

Ennek a két hatóanyagnak köszönhetôen a<br />

Leander Top a levélbetegségek széles spektruma<br />

ellen hatékony. A fenpropidin kiemelkedô védelmet<br />

biztosít a lisztharmat ellen, az epoxikonazol pedig<br />

az egyik leghatékonyabb eszköz a levélfoltosságot<br />

és pelyvabarnulást okozó szeptóriák (S. tritici,<br />

S. nodorum), illetve a sárga- és vörösrozsda kivédésére.<br />

A hatóanyagok nagyon jó zsíroldékonysággal<br />

rendelkeznek, ami hozzásegíti a készítményt a<br />

gyors felszívódáshoz. A növényen belüli transzlokáció<br />

a felszívódás után csúcsirányú, a fiatalabb, intenzíven<br />

növekedô növényi részeket is megfelelô<br />

védelemben részesíti.<br />

A Leander Top két hatóanyagot (epoxikonazol és<br />

fenpropidin) tartalmazó kalászos gombaölô szer.<br />

Mindkét hatóanyaga a gombák szterol bioszintézisét<br />

befolyásolja, de eltérô helyen avatkoznak be a folyamatba.<br />

Míg a triazolok közé tartozó epoxikonazol a<br />

demetiláz enzim mûködését gátolja, a morfolin származékok<br />

csoportjába tartozó új hatóanyag, a fenpropidin<br />

a reduktáz és izomeráz enzimek gátlásán keresztül<br />

akadályozza a bioszintézist. A két, eltérô hatóhelyekkel<br />

rendelkezô hatóanyagnak köszönhetôen<br />

a Leander Top használata során a betegségekben<br />

kialakuló rezisztencia veszélye minimális.<br />

A készítmény optimális alkalmazási idôpontja a<br />

szárba indulás/kétnóduszos állapot, illetve a zászlóslevél/virágzás<br />

kezdete. A védekezések pontos<br />

idôpontját célszerû a betegség tüneteinek megjelenése<br />

alapján megválasztani, figyelembe véve a hajlamosító<br />

tényezôket (fajta, elôvetemény, tápanyag<br />

ellátottság, idôjárás). A készítmény megelôzô és<br />

gyógyító hatásának következtében hosszú, 4–6 hetes<br />

tartamhatással is számolhatunk, a Leander Top<br />

a kezelés utáni fertôzések ellen is védelmet nyújt.<br />

A kezeléseket 1,5–2,0 l/ha dózisban, 250–400 l/ha<br />

vízmennyiséggel, jó permetléfedést biztosító kijuttatás-technika<br />

alkalmazásával végezzük el.<br />

További információkért kérjük keresse területi<br />

képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu<br />

oldalra.<br />

Dr. Lukács Domonkos<br />

fejlesztési menedzser<br />

Makhteshim Agan Hungary Zrt.<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

53<br />

A nedves és száraz termények<br />

minôségének megôrzése<br />

Napjainkban kiemelkedô fontosságú, hogy olyan takarmányozási technológiákat<br />

alkalmazzunk, amelyek egyrészt megfelelnek a szigorúbb takarmány-minôségbiztosítási,<br />

állathigiéniai és környezetterhelési elôírásoknak, másrészt a költségek<br />

csökkentése mellett magasabb értékû takarmányt biztosítanak az állatok számára.<br />

A<br />

termények biztonságos tárolását<br />

a szárítás mellett vagy helyett<br />

megoldhatjuk szerves savkészítményekkel<br />

történô tartósítással. A szûk<br />

raktárkapacitás indokolttá teheti a takarmányozási<br />

célú szemes termények<br />

fóliahengerben történô tárolását.<br />

2. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása<br />

a gyomor-bélszakasz tejsavtartalmára sertés esetében<br />

(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)<br />

Tartósítási módszer<br />

megválasztásának szempontjai<br />

Az alkalmazott módszer kiválasztásánál<br />

– a teljesség igénye nélkül – a következôket<br />

mindenképpen célszerû figyelembe<br />

venni:<br />

• Mekkora a rendelkezésre álló szárító<br />

kapacitása, illetve mekkora a bérszárítás<br />

költsége<br />

• Milyen raktározási lehetôségek állnak<br />

fenn a szemes termények esetében<br />

(horizontális raktár, fémsiló kapacitása<br />

stb.), illetve az erjesztett takarmányoknál<br />

(falközti siló, fóliahengerben történô<br />

raktározás lehetôsége stb.)<br />

• Az adott állatfajta és a takarmányozási<br />

rendszer szempontjából mely<br />

nedvességtartalom az optimális (pl.<br />

élettanilag nagyon jó választás lenne a<br />

sertések esetében a nagy nedvességtartalom<br />

mellett roppantással elôkészített,<br />

erjesztett szemes kukorica, de technológiailag<br />

ez az eljárás csak a telepek<br />

egy részénél kivitelezhetô – ellenben<br />

tehenészetek esetében az említett rendszer<br />

gond nélkül alkalmazható).<br />

• Szeretnénk-e kiküszöbölni a korábbi<br />

betakarításon keresztül az állategészségügyi<br />

szempontból jelentôs penészgombák<br />

és toxinjaik kártételét<br />

• Sertés és baromfi esetében a rendszer<br />

mely pontján szeretnénk esetleg<br />

bevinni hozamfokozó tulajdonsággal<br />

rendelkezô szerves savakat (lásd 1. és<br />

2. ábra) – a szemes termények tartósítása<br />

vagy erjesztése útján, ivóvízen keresztül,<br />

közvetlenül a fôkeverônél vagy<br />

mindezek kombinációjával<br />

Látható, hogy már az egyes alapkérdések<br />

is összetett problémát vetnek fel,<br />

és a gyakorlati döntéshozatal során<br />

megannyi más, külsô tényezôt is figyelembe<br />

kell venni. Azoknál az üzemeknél,<br />

ahol a növénytermesztés alapvetôen<br />

az állattenyésztési ágazatot szolgálja,<br />

viszonylag egyszerûbb a helyzet, de<br />

a legtöbb esetben értékesítési célra is<br />

termesztenek növényeket. Itt azt is érdemes<br />

figyelembe venni, hogy például<br />

azzal, hogy a takarmánycélú növényeket<br />

szárítás nélkül tároljuk, a növénytermesztô<br />

ágazat is jól járhat, hiszen<br />

nagyobb szárítási kapacitás marad a<br />

többi termény számára. Ugyanez érvényes<br />

hiányzó raktárkapacitás esetére<br />

is: amennyiben a nagyobb hozam tárolási<br />

problémákat vetne fel, akkor érdemes<br />

elgondolkozni azon, hogy a takarmányozási<br />

célú növények raktározására<br />

más alternatívák is szóba jöhetnek<br />

(pl. nedves állapotban, fóliahengerben<br />

történô tárolás).<br />

1. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása<br />

a gyomor-bélszakasz szervessav-tartalmára sertés esetében<br />

(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)<br />

Az egyes tartósítási módszerek<br />

alkalmazási körülményei<br />

A szemes kukorica anaerob erjesztéssel<br />

történô tartósítása alapvetôen akkor<br />

ajánlott, amikor a termény ned-<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


54<br />

Terményszárítás<br />

3. ábra. Az egyes tartósítási-elôkészítési változatok költségeinek alakulása a<br />

nedvességtartalom függvényében (általános).<br />

Megjegyzés: Az a nedvességtartalom, amelytôl kezdve érdemes módszert váltani,<br />

több tényezô függvénye (pl. hatóanyagok ára, technológia költsége, növényfajta, állatfaj stb.)<br />

vességtartalma 26–28%-nál magasabb.<br />

Az egész szemeket is lehet erjeszteni,<br />

de élettani és gazdasági<br />

szempontból is elônyös, ha a takarmányt<br />

már ekkor elôkészítjük közvetlen<br />

feletetésre, roppantással vagy durva<br />

darálással.<br />

A termények aerob módon történô<br />

tartósítása akkor célszerû, ha a szemek<br />

víztartalma 22–25% alatti. Bár magasabb<br />

nedvességû szemek is tartósíthatók<br />

megfelelô készítményekkel, de a<br />

magasabb dózis miatt ebben az esetben<br />

az erjesztés már gazdaságosabb (lásd<br />

3. ábra). Természetesen ez a módszer<br />

is ötvözhetô elôkészítéssel.<br />

Javasolt hatóanyagok,<br />

adagolási technológia<br />

Erjesztés útján történô tartósításkor<br />

egyrészt fontos, hogy megfelelô irányban,<br />

gyorsan menjen végbe az erjedés,<br />

másrészt biztosítani kell a megfelelô<br />

aerob stabilitást és ki kell küszöbölni a<br />

káros utóerjedési folyamatokat. Az erjedés<br />

elôsegítése – pH-csökkentô és<br />

szelektív mikrobagátló hatása miatt –<br />

például hangyasavval oldható meg, a<br />

4. ábra. Különbözô töménységô hangyasav ammonizálásának hatása<br />

az acél korróziójára (30 °C-on)<br />

védelem biztosításához pedig a propionsav,<br />

szorbinsav, illetve a benzoesav<br />

felel meg leginkább.<br />

Az aerob tartósításra legrégebben<br />

használt hatóanyaga a propionsav,<br />

amelynek penészgátló hatása közismert.<br />

Eleinte fôként 99,5% propionsavat<br />

használtak e célra, viszont idôvel kiderült,<br />

hogy erôsen korrozív sav lévén<br />

károkat okozhat a gépi eszközökben és<br />

a tárolókban. Ezenkívül veszélyes árunak<br />

minôsül, így szállítása, manipulálása<br />

sem egyszerû feladat. Ammónia vagy<br />

nátrium hozzáadásával csökkenthetô a<br />

szerves savak korróziója és veszélyessége,<br />

így ma a piacon leginkább (részlegesen)<br />

ammonizált készítményekkel találkozhatunk<br />

(lásd 4. ábra).<br />

Hátránya viszont e kiszerelési formának,<br />

hogy a végtermék pH-ja magasabb.<br />

Ez azért jelent hátrányt, mivel<br />

ugyanazon sav adott gombára vonatkozó<br />

minimális gátlási koncentrációja<br />

magasabb közegi pH esetében sokkal<br />

nagyobb, így ugyanazon hatás eléréséhez<br />

magasabb dózis szükséges. E hátrányt<br />

úgy lehet például kiküszöbölni,<br />

hogy valamilyen módon visszacsökkentjük<br />

a készítmény pH-ját. A gyakorlatban<br />

erre leginkább lignoszulfonsav<br />

vagy hangyasav hozzáadása terjedt<br />

el. Ezen a módon elérhetô, hogy alacsony<br />

korrózió mellett mégsem kell<br />

emelt dózist alkalmazni.<br />

A szerek kijuttatásakor – akár önálló,<br />

akár roppantással egybekötött kezelésrôl<br />

van szó – mindenkor ügyelni<br />

kell arra, hogy a hatóanyagok megfelelô<br />

koncentrációban és egyenletesen<br />

kerüljenek a terményre.<br />

A kijuttatott hatóanyag mennyiségét<br />

tekintve az adott készítményre megállapított<br />

minimális gátlási koncentráció<br />

mellett célszerû figyelembe venni a termény<br />

vízaktivitását, a porosságot, a tört<br />

szemek arányát, illetve a tárolási rendellenességeket<br />

(túlzott kondenzvízképzôdés,<br />

lehetséges beázások, stb.)<br />

Karnóth Joris<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

55<br />

Környezetvédelmi termékdíj<br />

<strong>2012</strong>. március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi<br />

termékdíj átalányt a mezôgazdasági<br />

termelôknek.<br />

<strong>2012</strong>. január elsejétôl módosultak a környezetvédelmi<br />

termékdíj törvény szabályai, de azoknak<br />

a mezôgazdasági termelôknek, akik 2011. évben<br />

a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségnek a<br />

törvény 5/F. § értelmében termékdíj átalány formában<br />

tettek eleget és a NAV vámszerv jogelôdjéhez<br />

a VPOP-hoz erre vonatkozó bejelentésüket megtették,<br />

az elmúlt évre vonatkozó termékdíj átalány<br />

összegét <strong>2012</strong>. március 31-ig kell megfizetni.<br />

Ha 2011-ben legfeljebb évi tíz millió forint nettó<br />

árbevételt ért el a termelô, a termékdíj átalány<br />

kétezer forint, ha a nettó árbevétel tíz és legfeljebb<br />

ötven millió forint között alakult, évi hétezer<br />

forint a fizetendô termékdíj átalány. Az átalány<br />

összegét a NAV 10032000-01037454-00000000<br />

környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára<br />

kell teljesíteni.<br />

Magyar Agrárkamara<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


56<br />

Terményszárítás<br />

Gabonafélék beszállítása és<br />

telepi anyagmozgatása<br />

A kalászos gabonaféléket Magyarországon mintegy 1200 ha-on, a szemes kukoricát<br />

szintén 1200 ha-on termelik. Ezen a területen megtermelt áru mennyisége<br />

– közepes termésátlagokat figyelembe véve – is 12–17 millió tonna között<br />

mozog. Ezt a terménymennyiséget a betakarítógépektôl a tisztító-, szárító-,<br />

tárolótelepekre be kell szállítani. Cikkünkben ennek a folyamatnak a legfontosabb<br />

gépeit, eszközeit vesszük sorra.<br />

A<br />

szállításra ma már a mezôgazdasági<br />

vállalkozások – termékszerkezeti<br />

és birtoknagyságrendi sokszínûségük<br />

miatt – különbözô szállítási<br />

technológiákat és eltérô nagyságrendû,<br />

geometriai méretû és teherbírású,<br />

különbözô konstrukciójú szállítóeszközöket<br />

alkalmaznak. Ezzel a telepi<br />

fogadóhelyek geometriai méretei és átbocsátóképessége<br />

szempontjából is<br />

számítani kell.<br />

Az arató-cséplôgépektôl a szem<br />

közvetlen átvétele történhet traktoros,<br />

billenôszekrényes pótkocsikal, vagy<br />

terepjáró (4×4 vagy 6×6 kerékképletû)<br />

összkerékhajtású tehergépkocsikkal és<br />

billenôszekrényes pótkocsikkal (1. ábra).<br />

A könnyû univerzális traktorokhoz<br />

kapcsolódó billenôszekrényes pótkocsik<br />

teherbírása 6–16 t lehet, míg az<br />

univerzális traktorokkal vontatható<br />

pótkocsik teherbírása 18–29 tonna, a<br />

nagy motorteljesítményû univerzális<br />

traktorok esetében pedig rendszerint<br />

kihasználható a Magyarországon megengedett<br />

maximális 40 t vontatható<br />

összgördülô-tömeg .<br />

A pótkocsis szállításban használt<br />

mai korszerû, univerzális, nehéz univerzális<br />

traktorok egyes változatai rugózott<br />

mellsôhíddal, 40–60 km/h sebességhatárú<br />

váltóval rendelkeznek,<br />

ami azt jelenti, hogy terepen biztonságosan<br />

mozognak (jó minôségû földúton,<br />

rövidtávon, épített úton), szállítási<br />

teljesítmény tekintetében pedig nem<br />

maradnak el a tehergépkocsis szállítóeszközöktôl.<br />

A beépített korszerû,<br />

nagy rugalmasságú motorok szállító<br />

üzemmódban történô üzemeltetése pedig<br />

kedvezô hajtóanyag-felhasználás<br />

mellett valósítható meg. Gyûjtô-átrakó<br />

1. ábra. Egytengelyes, billenôszekrényes pótkocsi<br />

pótkocsik használatával pedig a közúti<br />

pótkocsis tehergépkocsik, illetve nyerges<br />

tehergépkocsis szerelvények esetében<br />

is kihasználható a 40 t maximális<br />

összgördülô-tömeg, és ezen szerelvények<br />

nagyobb szállítási távolságokra is<br />

megfelelô szállítási teljesítménnyel<br />

használhatók.<br />

Megérkezés a telepre<br />

A szárító-tároló telepre beszállított terményt<br />

mennyiségi- és minôségi szempontból<br />

át kell venni a telepnek. A<br />

minôségi átvétel ma még alapvetôen a<br />

nedvességtartalom és a hektoliterszám<br />

meghatározására terjed ki. A mennyiségi<br />

átvétel pedig mérlegeléssel történik,<br />

ennek bizonylatolására mérlegjegyet<br />

állítanak ki. A mai korszerû hídés<br />

talajfelszín feletti termometrikus<br />

mérlegek 30–60 t összgördülô-tömeg<br />

mérésére is alkalmasak.<br />

A mai korszerû mezôgazdasági<br />

szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet<br />

– az eltérô geometriai méretek<br />

ellenére is – jól meg tudják közelíteni.<br />

A vízszintes vonórúdterhelésû pótkocsik<br />

többsége egy pótkocsis üzemben<br />

három, két pótkocsis üzemben mindkét<br />

oldalra egyaránt tudnak üríteni. A függôleges<br />

vonórúdterhelésû pótkocsik általában<br />

hátrafelé történô üzemmódban<br />

üríthetôk. Az utóbbi idôben a nagy teherbírású<br />

pótkocsikat letolószerkezettel<br />

látták el (2. ábra). Éppen a fogadóhelyek<br />

pontos megközelítését segíti elô<br />

– ezeken a nagy teherbírású tändem,<br />

iker, vagy tridem tengelyû pótkocsikon<br />

– a tolató üzemmódban is mûködô tengelycsonk<br />

kormányzású futómûvek alkalmazása.<br />

A tehergépkocsis-pótkocsis<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

57<br />

2. ábra. Letolószerkezetes nagy teherbírású pótkocsi<br />

szerelvények kétoldalra, míg a nyerges<br />

szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek<br />

(3. ábra).<br />

A betárolás eszközei<br />

A tárolótelepeken az anyag a mintavételezés<br />

és mérlegelés után a fogadótérre<br />

kerül. A kisebb kapacitású szárítótároló<br />

telepek egyszerûbb technológiai<br />

vonallal kerülnek kiépítésre, ebben az<br />

esetben általában nem alkalmaznak<br />

elôtisztítást. A mai korszerû aratócséplôgépek<br />

– pontos beállítás mellett<br />

– 98–99% szemtisztasági értékekkel<br />

dolgozhatnak. Ebben a technológiai<br />

vonalban a kisebb teljesítményû mobil<br />

szárítókra az anyagot mobil csigás<br />

szállítóeszközök viszik fel. A technológiai<br />

vonal egyéb anyagmozgató berendezései<br />

szintén a csigás szállítóberendezések.<br />

A nagyobb teljesítményû és bonyolultabb<br />

technológiai vonallal dolgozó<br />

szárító-tároló telepekre érkezô terményt<br />

deponiálják az elôtároló fogadótéren.<br />

Az anyagot innen láncos szállító,<br />

rédler juttatja a serleges felhordókra,<br />

majd surrantással a tisztítóberendezésre<br />

jut. A tisztítóból a terményt<br />

– kalászos gabonáknál általában nem<br />

kell szárítani – az újabb konstrukciójú<br />

serleges felhordó, illetve vízszintes<br />

szállítórendszer a tranzittárolóba vagy<br />

– közvetlen betárolás esetén – láncos<br />

szállító a tároló rendszerbe juttatja.<br />

A tárolótornyok betároló berendezései<br />

a serleges felhordók, láncos szállítók,<br />

szállítószalagok. A kitároló,<br />

anyagmozgató berendezései – a különbözô<br />

kialakítású bolygó csigák – mindig<br />

beépített berendezések. Egyes kúpos<br />

fenekû tárolóknál az egész termény,<br />

míg síkpadozatú toronytárolókból<br />

a termény egy része gravitációsan<br />

üríthetô. A horizontál tárolók nagyobb<br />

kapacitású változataiba a betároló<br />

anyagmozgató berendezéseket többnyire<br />

különbözô kialakítású felsôpályás<br />

rédlerekkel oldják meg. Ezekkel a<br />

berendezésekkel 4–5 m magasságú<br />

halmazok képezhetôk. A horizontál tárolók<br />

belsô tere jól kihasználható. A<br />

kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba<br />

gyakran nem kerül beépítésre<br />

az anyagmozgató gépsor. Ez esetben<br />

homlokrakodó gépekkel oldható meg a<br />

betárolási munkafolyamat.<br />

A sokoldalú homlokrakodó<br />

A horizontál tárolókból a szemestermények<br />

kitárolására szintén szemestermény-rakodó<br />

kanállal felszerelt<br />

homlokrakodó gépek használhatók.<br />

Mind a be- és kitárolási munkamûveletek<br />

során az egyéb homlokrakodó gépekhez<br />

képest a teleszkópos homlokrakodók<br />

számos elônnyel rendelkeznek.<br />

Az újabb fejlesztésû teleszkópos<br />

homlokrakodó gépek hidraulikája<br />

axiál-dugattyús. változtatható szállítóképességû<br />

szivattyúval van felszerelve.<br />

Ez a megoldás a korábbi állandó szállítóképességû<br />

fogaskerekes szivattyúk<br />

fojtással történô szabályozásával<br />

szemben a munkavégzô szervre ráfolyó<br />

olajmennyiség szabályozásával állítja<br />

be például a munkahengerek mûködési<br />

sebességét. A ráfolyó olajmenynyiség<br />

változtatásával a munkát végzô<br />

hidraulikaolaj kevésbé melegedik, a<br />

szabályozásokkal „finomabb” és egyszerre<br />

több munkamûvelet vezérel-<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


58<br />

Terményszárítás<br />

3. ábra. Pótkocsis tehergépkocsis szerelvény ürítése a fogadóhelyen<br />

hetô. A betárolásnál például egyszerre<br />

mûködtethetô a gém emelése, kitolása<br />

és a munkaeszköz billentése. A teleszkópos<br />

rakodógépek 7–10 m gémkinyúlása<br />

és emelési magassága révén biztosítja<br />

a horizontál tárolókban a 4–5 m-<br />

es rakatmagasság megvalósítását.<br />

Szemes termények horizontál tárolóból<br />

történô kitárolása és szállítóeszközre<br />

történô rakodása esetén is a<br />

nagy raktérfogatú rakodókanalat kell<br />

használni. Gyakran elôfordul, hogy a<br />

nagy igénybevételek miatt erôsített kivitelû,<br />

házilag átalakított homlokrakodó-kanállal<br />

üzemeltetik a gépet. A<br />

munkaeszköz átalakításánál, megerôsítésénél<br />

és használata során mindig<br />

tartsuk szem elôtt az adott rakodógép<br />

megengedett emelôképességét és stabilitási<br />

jellemzôit. A nem megfelelô<br />

raktérfogatú munkaeszköz használatával<br />

a rakodógép emelôképessége nem<br />

biztos, hogy kihasználható. Ennek ellenkezôje<br />

pedig a gép túlterhelése, ami<br />

fokozott igénybevételt, idô elôtti elhasználódást<br />

és fokozott balesetveszélyt<br />

jelent. Nagy raktérfogatú gyári<br />

szemestermény-rakodó kanállal a teleszkópos<br />

rakodógépekkel a közúti<br />

szállítóeszközök rakodása szóródásmentesen<br />

végezhetô el (4. ábra). A<br />

szállítóeszközök a beázás elkerülésére,<br />

a minôség megóvására takaróponyvával<br />

vannak felszerelve.<br />

4. ábra. Búza kitárolása és szállítóeszközre rakodása<br />

A teleszkópos homlokrakodó gépek<br />

a biztonságos munkavégzés érdekében<br />

elektromos ledekkel, hangjelzéssel jelzik<br />

a biztonságos és veszélyes gémhelyzetet.<br />

Veszélyes gémhelyzet esetén<br />

a gém mozgatását az elektronika letiltja.<br />

Ebben az esetben a gémet óvatosan<br />

be kell húzni, és az emelôgém sülylyesztésével<br />

a rakományt a talajra kell<br />

helyezni.<br />

A teleszkópos rakodógépek emelési<br />

magassága, gémkinyúlása és a<br />

munkaeszköz billentési szöge biztosítja<br />

a szóródásmentes rakodást. A<br />

megrakott szállítóeszközt, illetve a<br />

felrakott terményt minden esetben<br />

mérlegelni kell.<br />

A közúti szállítás esetén fontos – a<br />

szállítás gazdaságossága szempontjából<br />

– a szállítóeszköz teherbírásának a<br />

kihasználása, viszont a KRESZ szabályai<br />

szerint a megengedhetô összgördülô-tömeg<br />

nem léphetô túl. A<br />

megrakott szállítóeszközök mérlegelésekor<br />

a teleszkópos homlokrakodók<br />

– mozgékonyságuk révén – a megengedett<br />

összgördülô-tömeg pontos beállítására<br />

is alkalmasak. A pontos<br />

mérlegelés és a mérlegjegy kiadása a<br />

telep számára – a mennyiségi bizonylatolás<br />

mellett – azért is fontos, mert a<br />

szállítóeszköz KRESZ szabályai szerinti<br />

terheléséért a rakodást végzô is<br />

felelôs. A szemestermény-tárolókban<br />

a be- és kitárolás során – mivel a bejárati<br />

ajtók általában szûkre méretezettek,<br />

és a belsô mozgástér is nagymértékben<br />

korlátozott – a gépkezelôk<br />

nagy hasznát veszik a nagy alákormányzási<br />

szöggel dolgozó négykerékkormányzásnak.<br />

A teleszkópos rakodógépeknek tehát<br />

az egyik nagy elônyük a négykerékkormányzásból<br />

adódó kis fordulási<br />

helyszükséglet, illetve a bonyolultabb<br />

és finomabb helymegközelítésre<br />

alkalmas oldalazó kormányzással<br />

megvalósítható üzemmód. A teleszkópos<br />

homlokrakodó gépek kapcsolható<br />

kétkerék, négykerék és oldalazó kerékkormányzással<br />

egyaránt üzemeltethetôk.<br />

Szemes termény kitárolásában<br />

és szállítóeszközre rakodásában a várható<br />

rakodási teljesítmény 90–100 t/h<br />

körül alakulhat.<br />

Dr. Kelemen Zsolt,<br />

VM MGI – Gödöllô<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Terményszárítás<br />

59<br />

Szárítani kell, de takarékosan<br />

A kormányzat az idei évben a mezôgazdasági technológiák fejlesztési támogatásai<br />

között kiemelt szerepet biztosít a gazdaságos és környezetbarát, a termények<br />

hosszú távú tárolását lehetôvé tevô gépi-mûszaki berendezések fejlesztésének.<br />

A<br />

mezôgazdasági termelôk számára<br />

az egyik legnagyobb beruházást<br />

az új szárítótelep létesítése jelenti.<br />

Nagyobb földterülettel rendelkezô<br />

gazdák, vagy társaságok számára a<br />

megbízhatóan mûködô szárítótelep<br />

megléte elengedhetetlen, mert a gazdaságosan<br />

gabonát és/vagy kukoricát termelni<br />

szándékozók az egyre növekvô<br />

bérszárítási díjak miatt a szárítót nem<br />

nélkülözhetik. A szárítótelep azonban<br />

jellegénél fogva hosszú távú befektetésnek<br />

tekinthetô, ezért hosszas mérlegelés<br />

elôzi meg a létesítését. Nyugodtan<br />

kijelenthetô, hogy minden gazdálkodó<br />

tudatában van annak; csak korszerû,<br />

gyorsan megtérülô technológiát<br />

szabad telepíteni. De mitôl korszerû<br />

egy terményszárító<br />

Környezetbarát, gazdaságos<br />

A korszerûséget legegyszerûbben három<br />

követelménynek való megfeleléssel lehet<br />

jellemezni, tehát a szárító legyen:<br />

• energiatakarékos;<br />

• felhasználóbarát;<br />

• környezetbarát.<br />

Az energiatakarékos szárítóberendezés<br />

használata esetén az egységnyi<br />

megszárított terményre esô energiaköltség<br />

alacsony, a fel nem használt<br />

gáz ára pedig a termelô zsebében marad.<br />

Az energiatakarékos terményszárítók<br />

napjainkban rendszerint hôvisszaforgatásos<br />

rendszerûek. A hôvisszaforgatás<br />

során a szárító hûtôzónájában<br />

lévô terményen keresztüláramló<br />

hûtôlevegô felmelegszik, miközben a<br />

termény lehûl.<br />

Ezt a felmelegített levegôt a szárító<br />

fûtôterébe juttatva az energiaköltség<br />

nagymértékben csökkenthetô. Ennél<br />

azonban van egy fejlettebb technológia<br />

is; a svéd gyártmányú Tornum szárítóknál<br />

a hôvisszaforgatás a hûtôzóna<br />

mellett a szárítózóna alsó szekcióiban<br />

is végbemegy, mert az alsó szárítószekciókban<br />

a vízelvonás már olyan<br />

kismértékû, hogy az onnan kilépô nagy<br />

hôenergia-tartalmú levegô szintén alkalmas<br />

az újrafelhasználásra. Ennek, a<br />

berendezés hûtô- és szárítózónájából<br />

történô hôvisszanyerésnek köszönhetôen<br />

a Tornum szárítókkal akár 30 százalékos<br />

energiamegtakarítás is elérhetô<br />

a hagyományos, hôvisszaforgatás nélküli<br />

szárítókhoz képest.<br />

Az energiatakarékos üzemeltetés<br />

másik lehetséges módja a szárító fûtésére<br />

használt gáz kiváltása a Magyarországon<br />

nagyon sok helyen rendelkezésre<br />

álló termálvízzel. Ebben az esetben<br />

a drága, importból származó földgáz<br />

helyett a hazai termálvíz biztosítja<br />

(hôcserélôn keresztül) a szárításhoz<br />

szükséges hôenergiát, töredékére csökkentve<br />

ezáltal a szárítási költségeket.<br />

Szûkös kapacitás<br />

A magyarországi szárítóhelyzet nem<br />

túlságosan rózsás. A szárítóberendezések<br />

átlagos életkora 20 év feletti, és a<br />

korszerû toronytároló kapacitás fele is<br />

a ’80-as évek közepén épült.<br />

Mind a szárító, mind pedig a tárolótelepeknél<br />

komoly fejlesztésre van<br />

szükség, mivel a <strong>2012</strong>-es év az elôzô<br />

évrôl átkerülô eladatlan készletek miatt<br />

várhatóan még nehezebb helyzetbe<br />

hozza a termelôket.<br />

Az agrártárca gépesítési kutatóintézete,<br />

a gödöllôi VM MGI tapasztalatai<br />

szerint a szárítókapacitás – a különösen<br />

a sok kisgazdaság szárítási igénye, a<br />

szárítók rossz mûszaki állapota miatt –<br />

a szûkösnek bizonyult, a szárítási idény<br />

elhúzódott. A tárolókapacitás – figyelemmel<br />

az alacsony hazai takarmányfelhasználásra<br />

és a kismértékû export kivitelre<br />

– szûkös. Helyenként jelentôs<br />

tárolótérhiány mutatkozik. Ez a szárítók<br />

üzemeltetésére is hatással van.<br />

A hazai gabonatermesztési és betakarítási<br />

technológia viszonylag jól gépesített,<br />

ugyanakkor a betakarítás utáni<br />

tartósítás- és tárolástechnológia területén<br />

jelentôs az elmaradás, lassú a<br />

korszerûtlen szárítótelepek lecserélése.<br />

Még mindig közel 1000 db korszerûtlen<br />

környezetszennyezô szárítótelep<br />

(B1-15, Sirokkó 30/4, DFSZP-32) mûködik<br />

az üzemekben. Ezen berendezések<br />

átlagéletkora – a részleges felújítást<br />

nem számolva – 20–25 évhez közelít.<br />

A gazdasági szerkezetváltás után az<br />

utóbbi 10–15 évben újonnan létesített<br />

viszonylag korszerû szárítóberendezés<br />

elsôsorban kis- és közepes teljesítményû<br />

berendezés volt, mely a gazdaságok,<br />

téeszek szétválásakor jelentkezô<br />

igényeket elégítette ki. A kis üzemek –<br />

családi gazdaságok – számára akár társulás<br />

formájában is igen kevés szárítótároló<br />

telep épült.<br />

Szakmai körökben jól ismert tény,<br />

hogy a hagyományos keresztáramlású<br />

szemestermény-szárítók fajlagos energiafelhasználása<br />

magas (5,4 MJ/kg víz ),<br />

szárítási egyenletessége pedig kedvezôtlen<br />

még jó mûszaki állapotban is.<br />

Mérni kell<br />

Ugyanakkor az MGI vizsgálata szerint<br />

a hazai jellemzôen elhasználódott B1-<br />

15 szárítóberendezés hôenergia felhasználása<br />

– kedvezôtlen esetben – elérheti<br />

a 6 MJ/kg víz értéket, a szárítási<br />

egyenletesség +2% körül alakul, jelentôs,<br />

akár 1,5–2% is lehet a túlszárítás.<br />

Ennek megakadályozásának egyik<br />

fô eszköze lehet a nedvesség, illetve<br />

hômérséklet pontos és folyamatos<br />

meghatározása a tárolóban. Koczka<br />

Péter, a Testo Magyarország Kft. termékmenedzsere<br />

munkatársunknak elmondta,<br />

a korszerû technológiák kiszolgálásához<br />

már mind kézi, mind<br />

automatikus monitorozásra alkalmas<br />

mûszerek elérhetôek magyar a gazdák<br />

számára is. A forgalmazott kézi mérômûszerek<br />

között szerepel az anyagnedvességet,<br />

páratartalmat és hômérsékletet<br />

mérô mûszerek mellett akár a<br />

felületek hômérsékletét mérô hôkamera<br />

is.<br />

-g-<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


60<br />

Terményszárítás<br />

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!<br />

A jól ismert HW-80-as és<br />

HW-180-as pótkocsik megújult<br />

külsôvel, erôsített kivitelben ismét<br />

kaphatók különbözô felépítményekkel,<br />

melyek külön is<br />

megvásárolhatók.<br />

Teljes eredeti alkatrészellátás.<br />

Érdeklôdni lehet:<br />

Gyuris Gyula<br />

magyarországi képviselônél<br />

CONOW-HW<br />

Pótkocsi Kft. Szeged<br />

Tel./Fax: 62 311-897<br />

Mobil: 06 30 93 54 762<br />

Három évtizedes tapasztalattal<br />

SZOLGÁLTATÁSOK<br />

• Vetômag- és szemestermény tisztító komplett technológiák<br />

tervezése, kivitelezése<br />

• Technológiai tanácsadás<br />

• Mezôgazdasági ingatlanok és ingóságok értékelése<br />

KERESKEDELEM<br />

• Magtisztító, feldolgozó, kezelô és anyagmozgató gépek, mérlegek<br />

• Gépalkatrészek, perforált lemezek, keretezett rosták<br />

• Segédanyagok, göngyölegek, mintazacskók<br />

• Vetômag mintavételi, magvizsgálati laboratóriumi eszközök<br />

• NEWLONG zsákszájvarrógépek, alkatrészek, cérna<br />

• Cukorrépa kelést együttvetéssel segítô ionkezelt magvak<br />

Cím: 1114 Budapest, Fadrusz u. 12.<br />

Tel.: (1)209-6886, fax: (1)466-6359<br />

E-mail: magtech.bt@chello.hu<br />

AGRÁR-APRÓ<br />

HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN!<br />

ÁRA: 40 000 FT + ÁFA<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Kamara<br />

61<br />

Növényvédôszerés<br />

vetômaghamisítás<br />

Itt a tavaszi vetômagok és növényvédô szerek beszerzésének<br />

ideje. Nem árt azonban vigyázni: minden<br />

szakmai szervezet, de még az Europol is a hamisítványok<br />

veszélyére hívja fel a figyelmet. Európában csak<br />

az illegális, sokszor veszélyes anyagokat is tartalmazó<br />

permetszerek értéke elérheti a több milliárd eurót!<br />

Hamis növényvédô szerek<br />

Az Europol a nemrég arra hívta fel a figyelmet,<br />

hogy Európában az idén az<br />

eddiginél is több hamisított és egyben<br />

életveszélyes növényvédôszer kerülhet<br />

forgalomba. Az illegális elôállítás döntôen<br />

Indiában és Kínában történik, míg<br />

a szervezett bûnözés kezében van a<br />

szerek terítése és értékesítése. Az európai<br />

rendôrség szerint az európai növényvédô<br />

szerek piacának 5–15 százalékát<br />

ellenôrizheti a maffia, de akad ország,<br />

ahol akár a 25 százalékot is elérheti<br />

a hamisított vagy illegálisan forgalmazott<br />

mérgek aránya. Az életünk<br />

tehát a tét! E szerek többsége ugyanis<br />

rég betiltott hatóanyagokat, oldószereket<br />

tartalmaz, ráadásul olyan mennyiségben,<br />

amely a felhasználónak, de a<br />

fogyasztónak is életveszélyt jelenthet.<br />

Erre példákat a februári budapesti<br />

AGROmashExpo kiállításon a Gabonatermesztôk<br />

Országos Szövetsége<br />

(GOSZ) szervezte tanácskozáson mutattak<br />

be. Egy nemzetközi cég egy termékére<br />

európai szintû vizsgálatot végzett.<br />

Kiderült: a termékek 6%-ában<br />

nem volt benne az abamektin hatóanyag,<br />

3%-ában magas, +60%, illetve<br />

alacsony, –80% hatóanyagot találtak, a<br />

minták harmadában 10% feletti vagy<br />

alatti volt a hatóanyag tartalmára vonatkozó<br />

eltérés. Mindezek a fogyasztókra<br />

is kockázatot jelenthetnek: a túl magas<br />

hatóanyag-tartalom miatt a növénybôl<br />

nem tud kiürülni a szer, így a szermaradvány<br />

akár életveszélyt is jelenthet. A<br />

túl alacsonynál viszont a gazdálkodót<br />

éri tetemes veszteség. Tipikus jel a hamisításra<br />

a felhasznált oldószerek milyensége:<br />

ez a vizsgálat során 90%-ban<br />

mutatott eltérést. A hamisítványokat<br />

elôállítók a legtöbb esetben itt követik<br />

el a természet és az ember elleni legdurvább<br />

támadást, általában toxikus,<br />

Európában betiltott oldószerek alkalmazásával.<br />

A fenti vizsgálatban a termékek<br />

negyedénél fordult ez elô.<br />

Csak ismert forgalmazótól, boltostól<br />

vásároljunk, a piacon, alkalmi árustól<br />

soha! Nézzük meg jól a dobozt, palackot,<br />

s ha feltûnôen gyenge minôségû a csomagolóanyag,<br />

ne vegyük meg azt! Ha<br />

valaki gyanúsan olcsón árul növényvédô<br />

szert, ne engedjünk a csábításnak!<br />

Hamis vetômagok<br />

A Vetômag Szövetség és Terméktanács,<br />

az MgSzH, a GOSZ már évek óta<br />

folytat kampányt arról, miként kerülhetô<br />

el a milliárdosra becsült hamis vetômagüzlet.<br />

A mostani árakkal számolva<br />

akár 100 ezer forintot is lehet veszíteni<br />

egy hektáron, amennyiben a gazda<br />

nem ellenôrzött vetômagot használ. A<br />

fémzárolt, ellenôrzött szaporítóanyaggal<br />

szemben a hamisítványok akár<br />

40–60, sôt 100 százalékos terméscsökkenést<br />

is okozhatnak. Utóbbi esetben a<br />

vetômag egyszerûen ki sem kel!<br />

A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni,<br />

hogy a gazdálkodók kevés tôkével<br />

rendelkeznek, ezért kínálják a hamis<br />

vetômagot féláron piacokon, teherautókról,<br />

csomagtartókból. Ez az elsô<br />

komolyan jel, mely arra utal, hogy valószínûleg<br />

hamisított vetômagról lehet szó.<br />

Ruthner Szabolcs, a VSZT ügyvezetô<br />

igazgatója elmondta, hogy a hamisított<br />

vetômagot az ellenôrzött vetômag<br />

piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg<br />

akciós vagy megmaradt tételként tüntetik<br />

fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok<br />

megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez,<br />

de a hamis címke könnyen téphetô<br />

és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám<br />

is hibás, nem a címkén szereplô<br />

hibridet és vetômagtételt azonosítja.<br />

A Magyar Agrárkamara azt tanácsolja,<br />

hogy jól tapogassák, nézzék meg a<br />

címkéket! Azok ugyanis téphetetlen<br />

anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak,<br />

sorszámozottak, az öntapadó típusok<br />

kivételével vízjellel ellátottak, kitöltésük<br />

számítógéppel történik. Minden<br />

egyes zsáknak, csomagolási egységnek<br />

külön azonosítószáma van.<br />

A termelôk ne dôljenek be annak, ha<br />

színes, látszólag csávázott vetômagot<br />

kínálnak számukra. Ma már ez sem garancia,<br />

mivel a hamisítók mindenre figyelnek:<br />

ma már a hamis mag is színes,<br />

színezett, hogy úgy nézzen ki,<br />

mintha vegyszerrel csávázták volna!<br />

Mire kell ügyelni<br />

Ismert, megbízható kereskedôtôl kell<br />

vetômagot venni, illetve a fémzárszámot<br />

és a címkesorszámot ellenôrizni.<br />

Továbbá kérjen számlát a vetômagról,<br />

hiszen csak annak segítségével tudja a<br />

késôbbi vitás esetekben bizonyítani a<br />

vetômag származását!<br />

Amennyiben valaki gyanús esettel,<br />

vetômaggal találkozik, akkor értesítse<br />

az MgSzH megyei Vetômagfelügyeleti<br />

Osztályát (06-1/336-9000), a Vetômag<br />

Szövetséget (06-1/332-5755). Az<br />

MgSzH-nál telefonon, illetve a honlapon<br />

online módon – http://vigor.<br />

mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/ok<br />

many.html – is lekérdezhetô a fémzárszám<br />

és a címkesorszám, amely alapján<br />

ellenôrizhetô a vetômag eredete.<br />

Nem magyar tételek adatait a rendszer<br />

nem tárolja. Amennyiben valaki utólag<br />

jön rá, hogy hamisítványt vett, akkor<br />

Hatósági Jegyzôkönyvet kell felvenni,<br />

mely elengedhetetlen a késôbbi bizonyításhoz!<br />

A Magyar Agrárkamara felhívja a<br />

figyelmet, hogy mind a hamisított növényvédô<br />

szerrel, mind a hamisított<br />

vetômagvakkal kapcsolatban fontos információk,<br />

fotókkal illusztrált példák<br />

megtalálhatók a GOSz honlapján:<br />

http://www.gabonatermesztok.hu/<br />

hu/node/176<br />

Magyar Agrárkamara<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


62<br />

Baromfi<br />

Magyarországon tartott<br />

fô baromfifajták és hibridek<br />

Lapunkban már több mint két éve rendszeresen jelennek meg baromfi tárgyú<br />

cikkek. Az eddigi, termelési eredményekrôl, piacról, takarmányozásról, állategészségügyrôl<br />

és nemzetközi eseményekrôl szóló írásainkban még nem tértünk<br />

ki arra, hogy a termékek elôállítása milyen állatfajtákkal vagy hibridekkel<br />

történik. Januári számunkban a legnépesebb „tyúkfélék” (Gallus domesticus) fajtáit<br />

mutattuk be. Most, a fajták tárgyalásának második részében a pulyka- és a<br />

víziszárnyas fajokkal foglalkozunk.<br />

Pulykafajták<br />

A magyar „ugaron” a pulyka európai<br />

meghonosodása óta, tehát már jó néhány<br />

évszázada a puszták baromfija volt,<br />

fôleg az Alföldön, ahol nagy területeket<br />

tudott bejárni, azon szinte ingyen megélni,<br />

és az ember számára ízletes, értékes<br />

húst termelni. A parlagi típusból bizonyos<br />

tenyészkiválasztás által neves, hagyományos<br />

fajták is kialakultak.<br />

E hagyományos fajtakörben legismertebb<br />

a bronzpulyka, amelyet még<br />

ma is jelentôs létszámban tartanak a tanyákon,<br />

sôt a tanyák remélhetô reneszánsza<br />

talán újabb, szebb jövôt ígér<br />

ezeknek az állatoknak. Még mai szemmel<br />

sem a kistestû, a középnagy típusba<br />

sorolható, hiszen a bakok kifejlett<br />

testsúlya 10–15 kg, a tojóké 5,5–7 kg.<br />

A tojók évi 55–80 tojást raknak, amely<br />

a reprodukciót szolgálja. Ide sorolható<br />

a rézpulyka, amely kisebb testû és ritkábban<br />

fordul elô. A magyar pulykának<br />

több színváltozata van, ezekre itt<br />

nem térünk ki.<br />

Valamennyi hagyományos fajta jellegzetesen<br />

szabadtartásban él, kiváló<br />

keresô és a káros rovarok, kisebb rágcsálók<br />

elpusztításával is hasznot hajt.<br />

Az extenzíven tartott pulykák húsa rostosabb,<br />

ezért ízletesebb, mint az intenzíveké,<br />

ez persze fajtajelleg is.<br />

Az intenzív pulykafajtákat és hibrideket<br />

a vágó- és feldolgozóipar igénye<br />

alapján tôkeerôs tenyésztôcégek hozták<br />

létre és tenyésztik ma is. Ezek szinte<br />

kizárólag a vágóipar számára elônyös<br />

fehér színváltozat vonalaiból alakultak<br />

ki.<br />

F. Hybrid XL szülôpár bakok<br />

(Fotó: NAGISZ)<br />

Magyarországon a ’70-es évek közepétôl<br />

folyik iparszerû pulyka-árutermelés.<br />

Ebben akkor elôbb a kanadai<br />

Hybrid Turkeys Inc. a Diamond White,<br />

Double Diamond típusokkal, majd a<br />

’80-as évektôl a Large White típussal<br />

volt fôszereplô a piacon. Emellett azonban<br />

az angol British United Turkeys<br />

Ltd. cégtôl is vásároltunk, sôt ez utóbbi<br />

a közepes testtömegû BUT 8-as és<br />

BUT 9-es típusok kihozatali mutatóival<br />

már felülmúlta a kanadai pulykák teljesítményét,<br />

a nagy testû BIG 6-os megjelenése<br />

után pedig szinte egyeduralkodóvá<br />

vált a magyar piacon.<br />

Az intenzív pulykahibridek tenyészszelekciója<br />

az értékes darabolt húsrészek<br />

arányának növelésére irányult, és<br />

ezt nagy sikerrel valósították meg.<br />

Ezeknek a vágópulykáknak a feldolgozásából<br />

a másod-, sôt harmadrendû<br />

húsrészek is jól hasznosíthatóak a kisebb<br />

vásárlóerejû fogyasztói rétegek<br />

körében.<br />

A magyar piacon ma a tenyésztôcégek<br />

részvétele bizonyos fordulatot<br />

vett, ugyanis néhány éve a kanadai<br />

Hybrid Turkeys Inc. cég óriási lépéseket<br />

tett hibridjei paramétereinek javítására<br />

és ismét nagy arányban tört be. A<br />

BUT-pulykák aránya visszaesett, de<br />

most lényegében ennek a két cégnek a<br />

legkorszerûbb hibridjeivel dolgoznak a<br />

magyar tenyésztô-, hizlaló- és vágófeldolgozó<br />

üzemek. Ezeket a hibrideket<br />

mutatjuk be.<br />

A BUT szülôpárok hímivarú egyedei<br />

beólazáskor 19–20 kg, a tojók 8 kg súlyúak,<br />

utóbbiak 95–100 db tojásából<br />

70–75 napospipe keltethetô. A legnagyobb<br />

testû BIG 6 esetében a reprodukciós<br />

teljesítmény valamivel gyengébb.<br />

Ennek nôivarú végtermékei 16–18 hetes<br />

korra 8–9 kg-osak, míg a bakok 20<br />

hetes korra elérik a 18–20 kg-ot.<br />

A kanadai Hybrid Turkeys Inc. új<br />

tenyésztési programjában több korszerû<br />

típust alakított ki. A kisebb testtömegû<br />

Hybrid Converter végtermék<br />

bakjai 11–19 kg, a tojók 4–11 kg-ra<br />

hizlalhatók, a Hybrid Extreme bakjai<br />

még gazdaságosan akár 23 kg-ra is, a<br />

kettô között áll a Hybrid XL, utóbbi<br />

nemrég jött be elôször Magyarországra.<br />

Látható, hogy a különbözô típusokkal<br />

a tenyésztôcégek a piaci igények<br />

változásaihoz igyekeznek alkalmazkodni.<br />

A szülôpárok reprodukciós képessége<br />

a mai nemzetközi színvonalnak<br />

megfelelôen hasonló, a fajták és<br />

hibridek között nincs nagy különbség,<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Baromfi<br />

63<br />

a testnagysággal ez azonban fordítottan<br />

arányos.<br />

Lúdfajták<br />

Magyarországon a liba ôsidôk óta általánosan<br />

elterjedt, tipikusan a magyar<br />

falvak, legelôk, vizek állata volt,<br />

szinte minden gazdának volt libája,<br />

amely olcsón szolgáltatott húst, belsôséget,<br />

a dunyhákba tollat. A lúddal<br />

az árutermelés viszont sokára alakult<br />

ki, bár a 20. század elsô felében már<br />

exportáltunk libamájat, libatollat. Kimondhatjuk,<br />

hogy a lúdtermékek<br />

mint „hungarikumok” már ekkor léteztek.<br />

A II. világháború után kisebb-nagyobb<br />

gazdaságokban beindult a lúdárutermelés,<br />

és a libahús nagy mennyiségben<br />

exportcikké lépett elô, elsôsorban<br />

a német nyelvterületû országokban.<br />

Libamáj- és tollexportunk igen<br />

jelentôs devizaárbevételt hoz minden<br />

évben. Ez egészen máig így van, és bizonyára<br />

mindaddig így is marad, amíg<br />

az EU nem minôsít minden libatermék-elôállítást<br />

állatkínzásnak – legalábbis<br />

Magyarországon.<br />

A lúdfajtákat hasznosításuk alapján<br />

húsliba- és májlibatípusok szerint csoportosítjuk.<br />

Magyarországon igen gazdag<br />

fajtaválaszték van, ezek közül csak<br />

néhány gazdaságilag fontos fajtát mutatunk<br />

be.<br />

Egyetlen vegyes hasznosítású fajtáról<br />

teszünk említést, ez a Magyar nemesített<br />

lúd. A parlagi alapanyagot<br />

többek között Pomerániai és Emdeni<br />

fajtákkal javították. Több színben és<br />

tájtípusban fordul elô. A köztenyésztésben<br />

még ma is a legelterjedtebb.<br />

E fajtának egyik konkrét változata, a<br />

Babati magyar nemesített lúd, amelylyel<br />

máig is rendszeres tenyésztôi<br />

Babati magyar nemesített lúd<br />

munkát folytatnak. Tollszíne fehér,<br />

testtömege a gúnarak esetében 6,5–7, a<br />

tojóké 6–6,5 kg. Szaporasága megfelelô,<br />

tojónként 33–37 naposliba.<br />

A hústípusú – általában a vágó- és<br />

feldolgozóipar által is kedvelt – fehér<br />

színû lúdfajtákból állítják elô a – ma<br />

már csökkenô mennyiségû – pecsenyelibát<br />

(8 hetes) és az ennél jóval nagyobb<br />

létszámú hús- és zabon nevelt<br />

libát. Utóbbiak vágása 16–22 hetes<br />

korsávban történik, ezért mind a korai,<br />

mind a kb. 22. hétig tartó idôben a folyamatos<br />

növekedési erély igen fontos.<br />

Ezek a zömmel ôszi értékesítési<br />

lehetôségek miatt jellegzetesen szezonállatok.<br />

A hústípusú fajták közül jelentôs az<br />

Emdeni lúd<br />

Hortobágyi törzsludak vízen<br />

Emdeni lúd, amely kimondottan klaszszikus<br />

és stabil húsfajta, számos más<br />

fajta, hibrid kialakításában volt szerepe.<br />

Tetszetôs, hengeres, szépen lemélyült<br />

testalkata jellegzetes megjelenést<br />

kölcsönöz ennek a fajtának. Igen kiegyenlített<br />

állományaiban a gúnár<br />

10–10,5, a tojó 9–9,5 kg testsúlyú.<br />

Tiszta vérben leginkább apai vonalként<br />

tenyésztik.<br />

A Hortobágyi fehér lúd hazánk<br />

egyik legértékesebb, legstabilabb lúdfajtája.<br />

A 35 éves, az igazi „magyar rögön”<br />

végzett tenyésztôi munka egy<br />

szélsôségeket is beleértve kemény körülmények<br />

között kialakult, edzett, ellenálló<br />

fajtát eredményezett, amelynek<br />

hús- és tolltermelô képessége kiváló.<br />

Hús- és zabon nevelt libaként exportképes<br />

vágóalapanyagot szolgáltat.<br />

Mindezt szélsôséges környezeti feltételekkel<br />

rendelkezô országokban is bizonyította,<br />

melynek eredményképpen<br />

a tenyésztôvállalat igen komoly külföldi<br />

üzleti kapcsolatokat alakított ki. A<br />

fajta 2011. évben elnyerte a 75. OMÉK<br />

tenyésztési nagydíját.<br />

Az árutermelésben ugyancsak jelentôs<br />

a hazánkban már jó néhány éve forgalmazott<br />

Lippitsch húshibrid lúd,<br />

amely nagy testû, végterméke 16 hetes<br />

korra 6,8 kg élôsúly, ezzel speciális és<br />

darabolási igényeket is kielégít, különösen<br />

kedvezô a mellhús-kihozatali<br />

aránya. Ezt a húslibát a debreceni<br />

Transitker Kft. forgalmazza, amely<br />

emellett még a Golden Goose W fajta<br />

forgalmazója is.<br />

Ez utóbbi fajta különösen a korai<br />

növekedési erély terén ér el kiemelkedô<br />

eredményeket.<br />

A májhasznosítású lúdfajták örökös<br />

eredetének tekinthetô a Szürke Landi,<br />

amely szinte valamennyi májliba ôse,<br />

és jelenleg is a legtöbb kiinduló vonalat<br />

ez a fajta adja. A hízott máj termelésével<br />

foglalkozó országok mindegyikében<br />

megtalálható tenyészanyagként.<br />

A középnehéz ludtípusba sorolható,<br />

tiszta vérben a tojók 6–7, a gunarak<br />

7–8 kg-osak felnôtt korban. Hízott mája<br />

a 800–900 g-ot is eléri, ami már túlmutat<br />

az optimális igényeken. Szaporasági<br />

mutatói gyengék: 30–35 naposliba/tojó.<br />

Túlnyomórészt a fenti fajtából képzett<br />

vonalakkal hozták létre a Babati<br />

Szürke Landi májhibridet, melyet a<br />

gödöllôi egyetemtôl az Anser Branch<br />

(Mezôkovácsháza) vett át és folytatja a<br />

tenyésztését, forgalmazását. A tojók<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


64<br />

Baromfi<br />

6–6,5, a gunarak 6,5–7 kg-osak felnôtt<br />

korban. Szaporasága jobb az eredeti<br />

fajtáénál, 35–40 naposliba tojónként.<br />

Hízott mája átlagosan 700 g, ami optimális.<br />

2010-ben tenyésztési nagydíjjal,<br />

2011-ben I. díjjal tüntették ki a Hódmezô<br />

Gazda Napokon, illetve az<br />

OMÉK-on.<br />

A Kaposvári Egyetemen Computer<br />

Tomográfia segítségével létrehozták a<br />

Dunai lúd májhibridet, melyet az<br />

ANABEST Kft. tenyészt. A hibrid<br />

anyai vonala jó szaporaságú Landi<br />

(50–55 tojásból 40–45 naposliba tojónként),<br />

apai vonala nagyobb testû, jó<br />

hústermelô is. A hibrid 750–800 g-os<br />

májak elôállítására képes, amelyek homogén<br />

minôségükkel a 95–98%-os exportkihozatalt<br />

is elérik.<br />

Kacsafajták<br />

A házikacsa (Anas) fajhoz általában<br />

az ún. „pekingi” típust soroljuk, és rendszerint<br />

hús (pecsenyekacsa) hasznosítására<br />

gondolunk. A pecsenyekacsa-hibridek<br />

szülôpárjai ma nôivarban 2,5–2,9, a<br />

gácsérok 2,9–3 kg súlyúak felnôtt korukban.<br />

Az anya vonalak kiváló tojástermelôk<br />

(évi 200–240 tojás, ebbôl<br />

155–170 naposkacsa. A tôlük származó<br />

végtermékek 42–49 hizlalási nap alatt<br />

2800–3200 g vágósúlyt érnek el.<br />

A hazai tenyésztésû hibridek közül<br />

megemlítjük a Szarvasi K 94-est, mely<br />

mind itthon, mind külföldön forgalomban<br />

van<br />

A korszerû, nagy teljesítményû kacsahibridek<br />

közül egyik legjelentôsebb<br />

az angol Cherry Valley, amely három<br />

Hortobágyi pekingi kacsa<br />

évtizede van már Magyarországon,<br />

jelentôs piaci hányada ugyan visszaesett.<br />

Kiváló paraméterei ma is világszínvonalon<br />

tartják. A BÁCSTAK Kft.<br />

forgalmazza, emellett egy másik<br />

Wiesenhof Vital nevû kacsahibridet is.<br />

A Hortobágyi pekingi dán alapanyag<br />

hazai tenyésztésének a terméke.<br />

A 2011. évi OMÉK-on díjazásban részesült.<br />

A házikacsa mellett van hazánkban<br />

pézsmakacsa (Cairina), eredeti francia<br />

nevén Barbarie, amelynek meglepôen<br />

kiváló hízottmáj-hasznosításra való alkalmasságát<br />

a 20. század közepén ismerték<br />

fel. Mind tiszta vérben, mind a<br />

pekingivel létrejött fajkeresztezésben<br />

(Mulard) tömésre kiválóan alkalmas<br />

alapanyagot ad, amely végtermékek<br />

ma már a korábbinál jóval rövidebb<br />

idô, azaz 13–15 nap alatt 400–600 g-os<br />

hízott májak termelésére képesek. Ezzel<br />

a konstrukcióval kapcsolatos képet<br />

mutatunk be az alábbiakban.<br />

Dr. Kállay Béla<br />

Repülôstart a napos baromfinak<br />

Megoldás a HYDRO-GEL<br />

A napos baromfi szállításakor<br />

vagy kihelyezésekor<br />

gyakran<br />

szembesülünk azzal a<br />

problémával, hogy<br />

több óra, esetleg több<br />

nap is eltelik, mire a<br />

napos madár táplálékhoz<br />

vagy ivóvízhez jut.<br />

Gyurcsó Gábor<br />

Ennek következtében<br />

nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik<br />

annak a lehetôsége is, hogy az<br />

állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén,<br />

aminek következtében nem lesz<br />

képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének<br />

maximumát. A problémára<br />

megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely<br />

nagy mennyiségû víz felvételére képes,<br />

speciális termék, amit képes jól magában<br />

tartani, majd az állati szervezetben<br />

elengedni. Ez a termék összetételénél<br />

fogva megakadályozza a napos madarak<br />

szállításakor, fogadásakor fellépô<br />

dehidratáció veszélyét, valamint az<br />

esetlegesen fellépô energiahiányt.<br />

Összetevôi révén energiát és C-vitamint<br />

szolgáltat a legyengült szervezetnek,<br />

valamint elôsegíti a bélrendszer számára<br />

nélkülözhetetlen hasznos baktériumok<br />

kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer<br />

számára egy olyan egészséges<br />

felszívó felületet, amellyel a madár<br />

zökkenômentesen képes lesz átállni a<br />

szilárd takarmány fázisra.<br />

Adagolása minden fajta napos állomány<br />

számára javasolt. Lehetôségeink<br />

szerint minél hamarabb kezdjük el a<br />

Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés<br />

után, szállítás folyamán, fogadáskor<br />

vagy csôrözés után.<br />

A következô adagokat javasoljuk:<br />

• brojler, árutojó, valamint szülôpár napos<br />

állományok esetében 1 g/madár,<br />

• pulyka állományok esetében 2 g/madár,<br />

• viziszárnyas állományok esetében<br />

2 g/madár,<br />

• egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár.<br />

Bôvebb információ:<br />

Gyurcsó Gábor<br />

baromfi termékmenedzser<br />

mobil: 20/3886-255<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


66<br />

Állatenyésztés<br />

Indul a Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />

Program<br />

Nagyszabású állattenyésztési fejlesztési programot hirdet a Vidékfejlesztési<br />

Minisztérium a következô két évre, amelynek keretében a juh- és húsmarhatartók<br />

közel dupla annyi támogatást kapnak az idén, mint tavaly. Az intézkedéstôl<br />

a megbomlott gabona-hús egyensúly javulását várják.<br />

A<br />

2013-ban megszûnô top-up<br />

(nemzeti kiegészítô támogatások)<br />

pótlására a tárca már az idén elindítja<br />

a Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />

Programot. Így a juh- és húsmarhatartók<br />

közel dupla annyi támogatást<br />

kapnak az idén, mint tavaly – mondta<br />

Fazekas Sándor a vecsési Apró Farmon,<br />

ahol kétezer juhot tenyésztenek.<br />

Czerván György államtitkár azt hangsúlyozta,<br />

hogy a programba az egységes<br />

kérelem beadásánál kell jelentkezni<br />

május 15-ig a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési<br />

Hivatalnál (MVH).<br />

Uniós csatlakozásunk óta fontos szerepet<br />

játszanak az állattartásban a topup<br />

támogatások, melyeket az idén lehet<br />

utoljára igényelni. Ennek az az oka,<br />

hogy 2013-ban elérjük az uniós közvetlen<br />

támogatási szint 100 százalékát, és a<br />

továbbiakban nem lehet nemzeti kiegészítést<br />

fizetni a gazdálkodóknak. A VM<br />

2011 elsô félévében elôkészítette azokat<br />

a konstrukciókat, amelyek <strong>2012</strong>-tôl<br />

kezdôdôen alkalmasak a kifutó állattenyésztési<br />

top-up támogatások pótlására.<br />

Évi 44,5 millió euró<br />

A konstrukciókat az érintett termékpálya-bizottságok<br />

2011. július végén<br />

megtárgyalták és támogatták. A néhány<br />

napon belül megjelenô miniszteri<br />

rendelettel párhuzamosan intenzív tájékoztatási<br />

kampány folyik annak érdekében,<br />

hogy a kérelembenyújtási<br />

idôszakban a lehetô leggördülékenyebben<br />

menjen minden.<br />

A minisztérium hivatalos álláspontja<br />

szerint „feltett szándékunk, hogy<br />

szisztematikus munkával helyreállítsuk<br />

a növénytermesztés és az állattenyésztés<br />

megbomlott egyensúlyát,<br />

amely ma 60–40 százalék. Éppen ezért<br />

Magyarországon az állattenyésztést kiemelt<br />

támogatásban részesítjük mind<br />

az európai uniós, mind pedig a nemzeti<br />

költségvetésbôl. A nemzeti támogatások<br />

mintegy 80 százaléka az állattenyésztési<br />

ágazatot segíti”.<br />

A Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />

Program keretében a mintegy 10–12<br />

ezer húsmarha- és juhtartó megkapja a<br />

lehetô legmagasabb támogatási összeget.<br />

Évi 44,5 millió eurót, azaz több<br />

mint 13 milliárd forintot fordítunk az<br />

ágazat javára az uniós közvetlen támogatásokból.<br />

Folytatjuk a különleges<br />

tejtámogatást is a következô években,<br />

ami szintén 13 milliárd forint. Az állattartó<br />

vállalkozások a 2011. évi állatállományukkal<br />

arányos, megemelt területalapú<br />

támogatást kapnak a Kérôdzô<br />

Szerkezetátalakítási Programban. Cserébe<br />

vállalniuk kell, hogy foglalkoztatnak,<br />

beruháznak vagy a szakmai fejlôdés<br />

érdekében képzésen vesznek részt<br />

– folytatta a program részleteinek ismertetését<br />

az államtitkár.<br />

Bejelentkezés<br />

Minden olyan gazdálkodó bejelentkezhet<br />

a programba, aki a referencia-idôszakban<br />

(2011) anyatehenet, hízott bikát<br />

vagy anyajuhot tartott, és rendelkezik<br />

egységes területalapú támogatásra<br />

jogosult területtel. Mivel termeléstôl<br />

elválasztott támogatásról van szó, külön<br />

figyelmet szenteltünk az öröklésnek<br />

és a jogosultságok átruházhatóságának.<br />

A megszerzett jogosultságok a<br />

gazdálkodók között átruházhatók akár<br />

adás-vétellel is, illetve örökölhetôek. A<br />

referencia-idôszak és a programba való<br />

bejelentkezés között eltelt idôben<br />

örökölt állatállományokkal is be lehet<br />

jelentkezni a programba. Az egységes<br />

kérelmeket március közepétôl május<br />

15-ig lehet beadni az MVH-nál – hangsúlyozta<br />

Czerván György.<br />

Veszélyek<br />

Az ágazati kutatók egyetértenek abban<br />

– és ez alátámasztja a tárca célkitûzését<br />

–, hogy a gabona nagy mennyiségû termesztése<br />

és értékesítése számos veszéllyel<br />

jár. Ha ehhez hozzávesszük a<br />

foglalkoztatási és finanszírozási gondokat,<br />

nem nehéz belátni, hogy a mezôgazdaság<br />

kiegyensúlyozott fejlesztéséhez<br />

meg kell erôsíteni az állattenyésztést.<br />

Dr. Szerdahelyi Károly akadémikus<br />

mindehhez hozzáteszi: sajnálatos tény,<br />

hogy a mezôgazdaság belsô egyensúlya<br />

megbomlott, mert az állattenyésztés az<br />

elmúlt húsz évben jelentôs mértékben<br />

visszafejlôdött. Ma ez is (a kertészet<br />

helyzetével együtt) akadályozza a hozzáadott<br />

érték növelését. Társadalmi és<br />

gazdasági érdek, hogy az állattenyésztést<br />

új fejlôdési pályára állítsuk. Ehhez<br />

nemzetgazdasági szinten kell megteremteni<br />

a feltételeket. Feladatként lehet<br />

említeni az állattartó vállalkozások<br />

földhasználatának a megoldását, a felesleges<br />

vagy indokolatlanul szigorú<br />

elôírások megszüntetését, a technológiai<br />

fejlesztések és a piacépítés támogatását.<br />

Bár az állattenyésztés ágazatai<br />

mindegyikénél hatékonysági problémák<br />

mutathatók ki, ezek mértéke nehezen<br />

határozható meg a „feketegazdaság”<br />

érzékelhetô jelenléte miatt. A szürke-fekete<br />

zóna a gépi nagyiparnak tartott tejiparban<br />

eléri a 10 százalékot, a sertéshús<br />

vertikumban pedig a 30 százalékot<br />

is meghaladhatja. Ez egyenlôtlen versenyfeltételeket<br />

okoz, továbbá élelmiszer-biztonsági<br />

kockázat forrása is.<br />

-t-<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Agrárenergetika<br />

67<br />

Megújuló vidéki energiák III.<br />

Megújuló energiaforrások és<br />

mezôgazdasági hulladékenergiák<br />

Hôszivattyús hasznosítás lehetôségei a hazai mezôgazdaságban<br />

Az Agrárium címû szaklap cikksorozatot indított a megújuló energiák mezôgazdasági<br />

szektorban való fokozottabb térnyerése érdekében. Ennek idôszerûségét<br />

az is megerôsíti, hogy a Magyar Kormány Darányi Ignác Tervet indított a Vidékfejlesztési<br />

Minisztérium irányításával.<br />

E<br />

bben a cikkben részletesebben foglalkozunk a hazai hôszivattyúzás<br />

jelenlegi eredményeivel és azokkal a közérthetô<br />

és jó referenciákkal, melyek a mezôgazdasági alkalmazásokat<br />

és lehetôségeket mutatják be.<br />

A Magyar Hôszivattyú Szövetség az EU-elvárásokhoz<br />

igazított Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Tervben<br />

(NCST 2020) meghatározta a hôszivattyús szakterület fejlesztési<br />

lehetôségeit és az ehhez szükséges forrásokat.<br />

A mellékelt 1. grafikon mutatja az elmúlt évek hôszivattyúeladásait,<br />

melyek stagnálásról árulkodnak.<br />

Az NCST 2020 hôszivattyú fejlesztési terv viszont<br />

ehhez képest egy ambiciózus elképzelés, melynek mértékét<br />

– 24-szeres hô-kapacitásnövekedés – melyet a két<br />

kördiagram mutat (2–3. grafikon). Ennek eléréséhez<br />

nemcsak a hagyományos épületállomány egy részének<br />

és az új épületeknek a fûtési és hûtési hôszivattyús átállítására<br />

van szükség, hanem a mezôgazdasági szektor<br />

számos területén van lehetôség a hôszivattyúzás alkalmazására<br />

hatékonyan és gazdaságosan. Nézzük ezeket<br />

néhány példával:<br />

A termál kertészetek területén hazánk nagy hagyományokkal<br />

rendelkezik. A termál hôenergia alkalmazása kiforrott.<br />

De azt is tudjuk, hogy a kertészetek lefûtött vizei még<br />

nagyon komoly hôenergia-tartalommal folynak el csatornákban,<br />

patakokban, vagy kerülnek pihenôtavakba. Ezeknek<br />

az elfolyó vizeknek, ha hasznosítjuk még 20 ºC hôtartalmát,<br />

akkor egy átlagos hazai termálkút hozama mellett<br />

kb. 1 MW nagyságrendû fûtési többletenergiát nyerhetünk a<br />

hôszivattyúval. Ezt az energiát felhasználhatjuk jó hatásfokkal<br />

további kertészeti sátor vagy egyéb kiszolgáló épület hôellátásához.<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


68<br />

Agrárenergetika<br />

Élet a visszasajtolás után<br />

Külön kell azzal is foglalkozni, hogy a most még meglévô<br />

visszasajtolási felmentések 2018-tól megszûnnek, és ekkor már<br />

jelentôsége lesz az optimalizált vízkitermelésnek, hiszen a hôszivattyúzás<br />

kaszkád rásegítésével csökkenthetjük a termálvizek<br />

kitermelését, és ezzel a fenntarthatóságot növeljük ezeknél<br />

a rendszereknél. A kertészeti hôszivattyúzás másik alapkérdése,<br />

hogy a technológiákhoz találjuk meg a maximum 50 ºC fûtôvíz<br />

hômérséklet illesztését, melynél a hôszivattyúk hatékonyak.<br />

Egy kiemelkedô jó példa a Kiskunmajsai termálfürdô és<br />

a mellé telepített kertészet vízmegosztása. A feltörô magas<br />

hômérsékletû vizet elôbb lefûtik a kertészetben, majd viszszakerül<br />

a fürdôbe balneológiai alkalmazásra. Itt is további<br />

lehetôség a víz fürdés utáni ismételt visszavezetése a kertészethez<br />

hôszivattyús felhasználás céljából.<br />

Egy másik mezôgazdasági hôszivattyús alkalmazási lehetôség<br />

a „hidegebb” 30 ºC alatti, vagy e hômérséklet körüli<br />

vízkutak használata. Erre az utóbbi idôben több hazai jó<br />

példa is adódik. Az egyik piacvezetô üdítôital gyártója a 690<br />

méteres kútból feljövô 33 ºC-os ivóvizet hôszivattyúkkal<br />

hûti le a palackozás elôtti 18 ºC-ra és ezt a 12–15 ºC-os hômérséklet-különbözetet<br />

hasznosítja az üzem és logisztikai<br />

központ fûtéséhez, és a felesleges hôenergiát még felhasználják<br />

a szomszédos strand vizének fûtéséhez. A beruházás<br />

várható megtérülése az elsô mérések alapján 3,5 év lesz.<br />

A 30 ºC körüli hômérsékletû kutak másik alkalmazási<br />

lehetôsége a VÍZMÛVEK támogatásával több helyen megvalósuló<br />

ivóvízhûtés hôszivattyúkkal. A teljesen zárt rendszerben,<br />

kútból kilépô ivóvíz egy körvezetékrendszeren eljut néhány<br />

közintézményhez, ahol a beépített hôszivattyúk primer oldalán<br />

az elpárologtatóban hasznosul. A hôszivattyúk a sorba kapcsolt<br />

ingatlanokat megfûtik, vagy hûtik, ha van az ingatlanban hûtési<br />

hôleadó. A zárt körben az ivóvíz megfelelô hômérsékletre<br />

hûlve érkezik a Vízmûvek tározójához. A rendszert teljesen automatikusan<br />

lehet vezérelni, ha szükséges, a termelô kúttól<br />

megfelelô távolságra egy visszasajtoló kutat is kell fúrni.<br />

Hôenergia állattenyésztésbôl<br />

A mezôgazdasághoz nem csak a vízellátásokon keresztül<br />

kapcsolódhat a hôszivattyúzás. Gondoljunk az állattenyésztés<br />

technológiájára.<br />

Mennyi fûtésre alkalmas energiát tárol például a sertéstelepen<br />

lévô trágya, mely hôforrásként szerepelhet a hôszivattyúzásnál,<br />

és ezzel a telep hôenergia-igénye töredékére csökkenthetô.<br />

Hasonlóan lehetôség a tehenészeteknél a fejéskor használt<br />

tejhûtô kondenzátor hôjének felhasználása melegvízellátásra,<br />

fûtésre a szociális épületnél, vagy akár a közeli lakóházaknál.<br />

Áttérve az élelmiszer-ipari lehetôségekre, a hûtôházak<br />

kondenzátor hôje szintén felhasználható, és nem kellene feleslegesen<br />

az „eget” fûteni.<br />

Természetesen a mezôgazdasági megújuló energiaalkalmazásoknál<br />

meg kell említeni a biomassza és a szolár kiegészítésekkel<br />

tervezett hôszivattyús rendszereket, melyek alkalmazását<br />

mindenkor a helyi viszonyokhoz kell igazítani.<br />

A cikk befejezéseként egy konkrét külföldi sertéstelep<br />

hígtrágya-hôjének hôszivattyús hasznosítását mutatjuk be,<br />

melynek eredménye 2,7 GWh elektromos energia megtakarítása<br />

lett. A svédországi sertéstelepen 24 000 sertés születik<br />

évente. Korábban infralámpával fûtötték a fiaztató ketreceket,<br />

majd áttértek a padlófûtésre, melyhez már jól alkalmazhatók<br />

a hôszivattyúk. A szokásos földszondák vagy kollektorok<br />

helyett itt 8000 méter hosszú csôkígyót tettek le a hígtrágyatárolóba.<br />

A 37 ºC-os hígtrágya az alatta lévô betont 15<br />

ºC-ra melegíti, mely megfelelô hôforrás a hôszivattyúhoz,<br />

mely így elôállít 40 ºC-os fûtôvizet. A beépített hôszivattyúk<br />

teljesítménye összesen 90 kW, és a hatékonyságuk elérte az<br />

5,5 értéket. (1 kW elektromos energiával 5,5 kW fûtési energiát<br />

állítottak elô.) Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt.<br />

Összegezve, a hazai hôszivattyús fejlesztések és alkalmazások<br />

területén még óriási lehetôségek vannak a mezôgazdasági<br />

szektorban. Reméljük, hogy a technológia elônyeit<br />

kihasználják a várhatóan tavasszal induló beruházási pályázatok<br />

segítségével.<br />

A MAHÔSZ minden érdeklôdônek felajánlja a szakmai<br />

együttmûködés lehetôségét a sikeres alkalmazások érdekében,<br />

a beruházók, de nem utolsósorban hazánk energiafüggôségének<br />

csökkentése érdekében.<br />

Ádám Béla és Szép István<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Agrárenergetika<br />

69<br />

Nagyteljesítményû, újgenerációs<br />

geohôszivattyú újdonság a NIBE palettáján<br />

Mára jelentôsen kibôvült azoknak<br />

az alkalmazási lehetôségeknek<br />

a felismerése, melyek a<br />

megújuló energiák felhasználására<br />

épülnek. A hôszivattyúzás<br />

hôforrásai körébe korábban csak<br />

a talajt, talajvizet és a levegôt soroltuk,<br />

mostanában ezek a következôkkel<br />

bôvültek, különös tekintettel<br />

a mezôgazdasági és feldolgozóipari<br />

alkalmazásokra:<br />

• állatok trágyahôje fiaztatók,<br />

nevelôk fûtéséhez,<br />

• tehenészetek tejhûtésbôl<br />

származó hulladékhôjének<br />

felhasználása fûtéshez,<br />

vízmelegítéshez,<br />

• szellôztetô berendezések<br />

kifúvott levegôjének<br />

hulladék hôje fûtéshez,<br />

melegvízkészítéshez,<br />

• kertészetek elfolyó locsolóvízének<br />

hôkivétele<br />

fûtés és/vagy melegvíz elôállításához,<br />

• lehûlt koppasztóvíz hôjének hôszivattyús<br />

hasznosítása…<br />

és minden olyan hôforrás, ami folyamatosan<br />

rendelkezésre áll részben vagy<br />

egészben a szükséges melegítési igények<br />

kielégítésére. A melegítési igények<br />

szabályozott kielégítésének kiváló lehetôségét<br />

kínálja a márciusban piacra kerülô<br />

NIBE 2 kompresszoros, nagyteljesítményû<br />

geohôszivattyúk új generációja,<br />

az F1345-ös sorozat, 24–30–40 és 60<br />

kW-os teljesítményfokozatokban. A fejlesztés<br />

egyáltalán nem tekinthetô csak<br />

„ráncfelvarrásnak”, hiszen valamennyi<br />

újítás jelentôs és elônyére válik, és jóval<br />

bôvebb felhasználási lehetôséget teremt<br />

a kifutó F1330 típusokkal szemben.<br />

Az új NIBE F1345 hôszivattyúk rugalmasabbak<br />

és erôsebbek, mint a korábbiak.<br />

Elérhetô egy sor kimenet, kapcsolási<br />

lehetôség és tartozékaival fûthet vagy<br />

hûthet, amit csak akar, és ellenôrizheti<br />

ôket, ahol csak szeretné. Minden egy kicsi<br />

60 × 62 cm alapterületû szekrénybe<br />

került elhelyezésre, mely szinte bárhol<br />

elhelyezhetô. Olyan csendes, hogy nem<br />

fogja hallani, hogy ott<br />

van. Valójában ez az<br />

egyik legcsendesebb<br />

használati berendezése<br />

lesz az épületében.<br />

Tökéletes megoldás<br />

nagy hôigényû épületekhez,<br />

maximum 540 kWig,<br />

9 készülékig kaszkádolható.<br />

Tovább növelték a korábbi<br />

modelleknél is kiemelkedôen<br />

magas COPmutatót,<br />

még nagyobb<br />

energiamegtakarítást és<br />

rövidebb megtérülési<br />

idôt biztosítva ezzel a<br />

beruházónak. A magas,<br />

max. +65 °C elôremenô<br />

vízhômérséklet kiváló<br />

telepítési rugalmasságot<br />

biztosít. A hôszivattyú két<br />

önálló termodinamikai egységet<br />

tartalmaz és egyenként kevesebb,<br />

mint 3 kg munkaközeggel mûködik,<br />

ezért nem kötelezett évenkénti szivárgásvizsgálatra<br />

és környezetvédelmi<br />

bejelentésre, ezzel további jelentôs megtakarítást<br />

biztosít üzemeltetôjének. Új,<br />

többfunkciós, nagyméretû, színes kijelzôje<br />

felhasználói útmutatót is tartalmaz,<br />

és menüje magyar nyelven is elérhetô.<br />

Idôprogrammal a beltéri komfort, melegvíz<br />

és a szellôztetés is vezérelhetô. Tartalmaz<br />

egy univerzális csatlakozó felületû<br />

USB-portot, melyen keresztül le- és<br />

fel is tölthetôk különféle adatok, parancsok,<br />

vezérlési utasítások.<br />

Feltûnôen alacsony a zajszintje, nem<br />

túlzás a „nem hallom, hol van” megjegyzés.<br />

A NIBE F1345 2 kompresszoros, így<br />

két hôszivattyú modult és egy CPU-egységet<br />

tartalmaz nagyméretû színes kijelzôvel,<br />

a hôszivattyú és a kiegészítô fûtés<br />

vezérlésére. A NIBE F1345 sorozat gépébe<br />

szerelt, többszínû kijelzô világos és<br />

egyszerû menüvel és szimbólumokkal<br />

könnyíti meg a kezelést magyar nyelven<br />

is. Egyértelmû információt biztosít a hôszivattyú<br />

aktuális státuszáról, a mûködési<br />

idôrôl és a hôszivattyúban áramló közegek<br />

hômérsékletérôl. Így a hôszivattyú<br />

könnyen navigálható, vezérlôegysége lehetôvé<br />

teszi a felhasználók számára,<br />

hogy a leggazdaságosabban biztosítsa a<br />

megfelelô komfortot az épületben.<br />

A NIBE F1345 beépített keringetô szivattyúkat<br />

tartalmaz (kivétel a 40 és 60<br />

kW-os gépek talajköri szivattyúi), hogy<br />

könnyen csatlakoztatható legyen mind a<br />

talajkörhöz, mind a fûtési vezetékekhez.<br />

A kompresszor modulok könnyen eltávolíthatók<br />

a berendezés vázából, megkönnyítve<br />

ezzel a szállítást, a telepítést és<br />

a szervizelést is.<br />

Minden reményünk megvan rá, hogy<br />

az új modellekkel is legalább olyan sok<br />

jól mûködô fûtési és hûtési referenciát<br />

hozzunk létre, mint elôdjével.<br />

Minden érdeklôdôt szívesen kalauzolunk<br />

el azokban az óvodákban iskolákban,<br />

áruházakban, irodaépületekben,<br />

üzemekben, idôsek napközi otthonaiban,<br />

ahol mindenki megelégedésére mûködnek<br />

kiváló minôségû, olcsó üzemeltetésû<br />

NIBE rendszereink.<br />

A legközelebbi nagy seregszemle,<br />

ahol kiállításon is találkozhatnak termékeinkkel,<br />

az a HUNGEXPO CONSTRUMA<br />

<strong>2012</strong>. április 18–22-ig tartó kiállítás,<br />

ahol a „D” pavilonban mutatjuk be legújabb<br />

termékeinket.<br />

Penta-Klíma Kft.<br />

1048 Budapest, Székes utca 5.<br />

Tel.: (+36) 56342-526<br />

www.pentaklima.hu<br />

4025 Debrecen, Postakert utca 8.<br />

(+36) 1232-0324<br />

www.nibe.hu<br />

Fax: (+36) 411-271<br />

Levelezés:<br />

5000 Szolnok, Sóház út 1/10.<br />

info@pentaklima.hu<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

agrárium


70<br />

Kaleidoszkóp<br />

Axiál a Jövô Szakemberéért<br />

Program<br />

A hazai mezôgazdasági vállalkozásokat érintô<br />

generációváltás és szakember-utánpótlás területén<br />

jelentkezô nehézségekre reagálva egy több elembôl<br />

álló támogatási programot indított el az Axiál Kft.<br />

<strong>2012</strong> januárjában.<br />

Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program elsô lépéseként a cég együtt kíván<br />

mûködni a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével, az AGRYA-val. Az<br />

együttmûködés elsôsorban a pályájuk elején álló fiatal mezôgazdasági vállalkozókat<br />

célozza meg, és az agrártechnikához kapcsolódó korszerû gyakorlati ismeretek<br />

átadását tûzte ki feladatául. A gyakorlatban ez többszörös együttmûködést<br />

jelent a két szervezet részérôl. Az Axiál Kft. részt vett a <strong>2012</strong>. február 24-én megrendezésre<br />

került Fiatal Gazda Konferencián, és a jövôben megjelenik a szövetség<br />

által szervezett regionális oktatásokon. <strong>2012</strong>. március 22–24 között az Axiál<br />

Szakmai Napok keretén belül pedig szintén egy Fiatal Gazda Konferencia kerül<br />

megrendezésre.<br />

Második elemként a korábbi évek gyakorlatát folytatva a középiskolai és felsôoktatásbeli<br />

gépész szakemberek képzése mellé áll a cég. Az Axiál Kft. több<br />

mint negyven leendô szakember gyakorlati oktatásában vesz részt egy gyakornoki<br />

programon keresztül. Ennek célja, hogy a gazdálkodók mellett az egyes vállalkozásokban<br />

különbözô szinten dolgozó leendô gépszerelôk, gépkezelôk és<br />

mûszaki szakemberek is versenyképes, a legkorszerûbb gépek és technológiák<br />

ismeretén alapuló tudással lépjenek ki a munka világába.<br />

A gyakorló szakembereket és gépkezelôket célozza az Axiál Akadémia név<br />

alatt összefogott oktatási program, mely elméleti és gyakorlati elemeket is ötvözve<br />

a cég által forgalmazott gépek kezelésének és üzemeltetésének gyakorlati<br />

képzésére összpontosít. A cég bajai oktatási központjában és a gyakorlati gépbemutatókon<br />

keresztül már az elmúlt idôszakban is évente több mint ezer szakember<br />

kapott friss és korszerû kezelôi és üzemeltetési ismereteket.<br />

Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program negyedik eleme kevésbé közvetlen<br />

módon, alapvetôen a fiatalabb generációkat, illetve az ágazattól távolabb élôket<br />

hivatott megszólítani és közelebb vinni ôket a mezôgazdasági technika világához.<br />

Az idei évtôl „Axiál Veterántraktor Majális” néven folytatódik a Nógrád megyei<br />

Bokor községben szervezett rendezvény. Támogatóként a cég egyértelmû<br />

célja, hogy érzelmi oldalról megközelítve hívja fel a figyelmet a mezôgazdasági<br />

technikára, szándéka szerint ezzel is hozzájárulva a gépész szakma népszerûsítéséhez,<br />

az utánpótlás biztosításához.<br />

agrárium<br />

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG<br />

<strong>2012</strong>. március<br />

22. évfolyam 3. szám<br />

•<br />

Szerkesztôbizottság<br />

Dr. Jávor András<br />

Gondos Imre<br />

Dr. Deme Pál<br />

•<br />

Felelôs szerkesztô<br />

Szujó Béla<br />

•<br />

Elôfizetés:<br />

info@szaktudas.hu<br />

•<br />

Felelôs kiadó<br />

Farkas Tamás,<br />

vezérigazgató<br />

•<br />

Lapalapító<br />

Farkas József,<br />

elnök<br />

•<br />

Nyomdai elôkészítés<br />

Bencze Sándor<br />

•<br />

Nyomás<br />

Hivatalos Biztonsági, Okmány-,<br />

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft.<br />

HU-ISSN 1215-8380<br />

agrárium<br />

<strong>2012</strong>. március


Satis Mobil Projekt<br />

Építôipari Kft.<br />

Cégünk vállalja épületek teljes körû<br />

generál kivitelezését, felújítását és mûszaki<br />

ellenôrzését az ország egész területén.<br />

1084 Budapest, Mária utca 13. III/1<br />

Tel.: 06-20-411-8377 • Fax.: 06-66-436-439<br />

E-mail: satisbau@gmail.com

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!