Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
agrárium<br />
A<br />
AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG<br />
22. évf. <strong>2012</strong>/3. március<br />
Ára: 287 Ft<br />
Magyar<br />
Agrárkamarák<br />
lapja
Tisztelt Olvasó!<br />
Változás történt a Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium vezetésében, Ángyán<br />
József professzor, államtitkár lemondott,<br />
helyét március elseje óta Budai<br />
Gyula tölti be. A történet személyes<br />
vonatkozásairól e lapnak nem dolga<br />
szólni, de a távozó vezetô drámai hangú,<br />
támogatóihoz intézett levelérôl,<br />
annak üzenetérôl talán igen.<br />
Ángyán doktor nagyon kemény<br />
dolgokat vetett fel. Azt sugallta, hogy<br />
lényegében a hazai agrárius döntéshozatalt<br />
maffiaszerû kapcsolatok, a falu<br />
életét megnyomorító oligarchák, tôkeerôs<br />
kizsákmányoló befektetôk<br />
uralják, s emiatt nem tud kibontakozni<br />
az a Darányi Ignácról elnevezett<br />
tízéves agrárprogram, amelyet egyébként<br />
személyesen Orbán Viktor miniszterelnök<br />
ismertetett a szélesebb<br />
közvélemény elôtt.<br />
A professzornak abban kétségkívül<br />
igaza van, hogy a magyar mezôgazdaság<br />
mûködésében meghatározóvá vált<br />
a tôkeerôs vállalkozások szerepe.<br />
Olyan cégeké, amelyek legálisan foglalkoztatnak<br />
alkalmazottakat, exportképes<br />
termékeket állítanak elô, mûködtetnek<br />
bizonyos speciális szociális<br />
hálót is mûködési területükön. Ezek<br />
vitathatatlanul pozitív vonások, viszont<br />
az is tény, hogy ezek a cégek a<br />
kistermelôknél lényegesen erôteljesebb<br />
akaratérvényesítô eszközeikkel<br />
sem haboznak élni, és ez helyben bizony<br />
gyakran jár éles érdekütközésekkel<br />
is.<br />
A volt államtitkár szavai valóban<br />
élesen szólnak ez ügyben, de talán a<br />
hazai termelés szerkezetét nem kellene<br />
„fekete-fehér” alapon megközelíteni.<br />
Amire most igazán szükség lenne,<br />
az a különbözô vállalkozási formák<br />
– ahogy nemrégiben egy tanácskozáson<br />
az ágazati kutatóintézet vezetô<br />
munkatársa megfogalmazta –<br />
„szervesülése” volna, a sokat emlegetett<br />
vertikális integrációval, értékesítési<br />
és termelési egyeztetések sorával<br />
megtámogatva. Nehezen hihetô<br />
ugyanis, hogy valóban ellenségek<br />
lennének a nagyok és a kicsik. Magyarország<br />
kiváló természeti adottságai<br />
bôséges teret kínálnak minden<br />
egészséges és jól kitalált agrárvállalkozásnak.<br />
Jó ágazati politika az,<br />
amely ennek a sokszínûségnek utat<br />
nyit.<br />
Tamás Gábor<br />
• Kamara<br />
4 Elhivatott fiatalok<br />
61 Növényvédôszerés<br />
vetômaghamisítás<br />
• Agrárstratégia<br />
5 Tartós bizonytalanság<br />
a földpiacon<br />
• Növénytermesztés<br />
8 Nagy akarással indulnak a<br />
tavaszi munkák<br />
14 Új lehetôség a kendertermelésre<br />
• Terményszárítási<br />
melléklet<br />
17 Szárítóink energiaköltségei<br />
53 A nedves és száraz termények<br />
minôségének megôrzése<br />
56 Gabonafélék beszállítása és<br />
telepi anyagmozgatása<br />
59 Szárítani kell, de takarékosan<br />
tartalom<br />
14<br />
56<br />
Együttmûködô partnereink:<br />
www.agrarbazis.hu<br />
Tartalom<br />
• Baromfi<br />
62 Magyarországon tartott fô<br />
baromfifajták és hibridek<br />
• Állattenyésztés<br />
66 Indul a Kérôdzô<br />
Szerkezetátalakítási Program<br />
• Agrárenergetika<br />
67 Megújuló energiaforrások<br />
és mezôgazdasági hulladékenergiák<br />
• Kaleidoszkóp<br />
• Növénytermesztési<br />
melléklet<br />
23 A növényvédôszer-felhasználás<br />
alakulása 2010/2011-ben<br />
27 A kukorica gyomnövényei és<br />
komplex gyomirtása<br />
36 Permetezôgépek szezon eleji<br />
mûszaki ellenôrzése<br />
42 Nem szabad késlekedni<br />
62<br />
3<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
4<br />
Kamara<br />
Elhivatott fiatalok<br />
Segít a kamarai tanácsadó!<br />
A Tolna megyei Bonyai Zoltánnak az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatnál<br />
vált elôször elônyére, hogy a mûvelt területei kedvezôtlen adottságúak<br />
(KAT), ráadásul nitrátérzékeny besorolásúak. Ugyanis az ezekért járó pluszpontok<br />
segítettek, hogy a fiatal gazdálkodó bekerüljön az integrált szántóföldi<br />
növénytermesztési célprogramba. A vállalt kötelezettségek közül egyedül az<br />
adminisztráció okoz számára idônként fejtörést, de szerencsére abban is van<br />
kire támaszkodnia, nevezetesen a helyi kamarai tanácsadóra, Petô Gáborra.<br />
A<br />
– Már ahhoz is komoly lelkierô kell, hogy az egész<br />
napi munka után, fáradtan, netán átfázva hazaérve<br />
hozzákezdjek az adminisztrációhoz. A számítógéphez ráadásul<br />
csak hellyel-közzel értek, ezért inkább papírra vetem<br />
az adatokat, amit késôbb Petô Gábor segít elektronikusan is<br />
feldolgozni, és szakavatott szemmel az esetleges hibát is<br />
gyorsan észreveszi. A közremûködésével nyújtom be az<br />
összes támogatási kérelmet (területalapú, KAT-támogatás,<br />
juhok elektronikus egyedi jelölését biztosító eszközökre<br />
igényelt támogatás, illetve anyajuh támogatás), kötelezô bejelentést<br />
(zöldtrágyázás, középmély lazítás, másodvetés),<br />
adatszolgáltatást (nitrát jelentés, monitoring adatszolgáltatás),<br />
web-GN-t – sorolta a fiatal gazda.<br />
Bonyai Zoltán a mezôgazdasági technikum és németországi,<br />
ausztriai gyakorlatok után tért vissza édesapja mellé,<br />
majd egy évtized múlva a fiatal gazdálkodók indulását<br />
könnyítô uniós támogatással átvette a gazdaságot. A 2009-<br />
ben kézhez vett közel 9 millió forintból földet, egy kombájnt<br />
és egy használt traktort vásárolt.<br />
A jelenleg mûvelt, többségében családi tulajdonban lévô 80<br />
hektárnak a fele szántó, a másik fele gyep. Az elsô az AKG integrált<br />
szántóföldi növénytermesztési, az utóbbi az extenzív<br />
De minimis támogatás csak a jövedéki<br />
adó visszatérítése után<br />
A gázolaj jövedéki adójának visszatérítését március 31-ig<br />
célszerû kezdeményezni azoknak a jogosult gazdálkodóknak,<br />
akik a szôlô- és gyümölcsültetvényekben felhasznált<br />
üzemanyaghoz csekély összegû (de minimis) támogatást<br />
is igénybe kívánnak venni. A jövedéki adó visszatérítésére<br />
vonatkozó igények feldolgozása ugyanis elhúzódhat, és<br />
emiatt könnyen kicsúszhatnak a de minimis támogatási<br />
kérelem benyújtási határidejébôl.<br />
A csekély összegû támogatást legkésôbb <strong>2012</strong>. május<br />
31-ig lehet kérelmezni, azonban annak egyik feltétele,<br />
hogy a tárgyév egészére vonatkozó teljes mezôgazdaságban<br />
felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítését a Vámés<br />
Pénzügyôrség teljesítse (kiutalja). A feltételekrôl bôvebben<br />
a 46/2008. (IV.17.) FVM rendeletbôl tájékozódhatunk.<br />
Bonyai Zoltán (jobbról) és Petô Gábor a juhistállónál<br />
ellenôrzi az ENAR-nyilvántartást<br />
gyepgazdálkodási célprogram része, a fô cél pedig a gazdálkodás<br />
másik lábát adó állattartás kiszolgálása: takarmánytermesztés,<br />
legeltetés. Ekkora, ráadásul igen változó talajszerkezetû<br />
területen az állattartás egyfajta kényszer, az azzal járó kötöttséget<br />
azonban csak az tudja vállalni, aki szereti, amit csinál.<br />
A fiatal kajdacsi gazdálkodó közéjük tartozik. A 200 egyedes<br />
juhállománynak a harmada a 2009-ben indított Charolais<br />
törzstenyészethez tartozik. Esetében tehát a gazdaság fejlesztése<br />
fôként a minôség javítására irányul. A környéken jellemzô<br />
nagy földéhség ugyanis nem teszi lehetôvé a terjeszkedést.<br />
– Bonyai Zoltánnak a támogatás lendületet adott céljai eléréséhez,<br />
de e nélkül sem fordított volna hátat a gazdálkodásnak.<br />
Kötelezettségeinek teljesítésében szintén példamutató,<br />
amihez tanácsadóként igyekszem én is hozzájárulni: figyelmeztetem<br />
a határidôkre, és megosztom vele az ôt érintô<br />
legfrissebb információimat – mondta Petô Gábor.<br />
Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu<br />
és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.<br />
Magyar Agrárkamara,<br />
Gazdálkodói Információs Szolgálat<br />
„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap:<br />
a vidéki területekbe beruházó Európa.<br />
Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Agrárstratégia<br />
5<br />
Tartós bizonytalanság a földpiacon<br />
A Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette januárban, hogy – a kormányprogramnak<br />
megfelelôen – fel kívánja gyorsítani az osztatlan részarány-tulajdonban<br />
levô termôföldek kimérését. A terv az Unión belüli külföldi állampolgárok termôföldszerzési<br />
moratóriumának lejártáig kívánja rendezni a kérdést – a kimérések<br />
várhatóan a földbérleti és adásvételi viszonyokban is éreztetik majd hatásukat.<br />
A jelenlegi földpiaci helyzet azonban meglehetôsen bonyolult.<br />
A<br />
z ágazati kutatóintézet összegzése szerint az osztatlan<br />
közös tulajdoni forma (mintegy 1,2 millió hektár) nagyban<br />
akadályozza a termôföld használatát, továbbá folytonos<br />
egyéni és társadalmi-politikai érdekellentétek, spekulációk<br />
forrása. Megszüntetése, a birtokrendezés végrehajtása rendkívül<br />
költségesnek és bonyolultnak ígérkezik. Nehezíti az elôrelépést,<br />
hogy a mezôgazdasági célok mellett egyidejûleg<br />
egyéb (pl. közlekedésfejlesztési, tájrendezési, vízgazdálkodási)<br />
célokat is érvényesíteni kellene, ami a különbözô szakpolitikák<br />
közötti egyeztetést igényli.<br />
Ez már az utolsó felvonás<br />
A tisztázás tehát sürgôs, mivel konkurencia nélkül csak<br />
2014. május 1-jéig vásárolhatnak a magyar magánszemélyek<br />
a földpiacon. Eközben az új földtörvény, ezután az új<br />
vásárlók tôkeereje fogja korlátozni a földvásárlás lehetôségét,<br />
ami az utolsó extraprofittal kecsegtetô, ugyanakkor<br />
szuperbiztonságos befektetés – legalábbis a területen<br />
legelismertebbnek számító szakértô cég, Földbróker.hu értékelése<br />
szerint. Mivel az Európai Bizottság 2010 végén<br />
nem akadályozta a magyar kormány moratóriumhosszabbítási<br />
erôfeszítéseit, így továbbra is csak magyar magánszemélyek<br />
vásárolhatnak mezôgazdasági területet az eddig<br />
megismert játékszabályok mellett. A szántóárak erôs szórással<br />
a 850–950 ezer Ft/ha-os sávban mozognak (30–500<br />
ha esetén), de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett<br />
járnak.<br />
A szakértôk értékelése szerint 2011–14 között a<br />
mezôgazdasággal foglalkozó gazdálkodók és gazdasági<br />
társaságok tulajdonosai lehetnek a legaktívabbak, ha kedvezô<br />
finanszírozási, támogatási formák indulnak, bár jövedelmi<br />
helyzetük jelenleg nem túl erôs az esôs idôjárás<br />
miatt.<br />
A szakértôk becslése szerint folytatódni fog az 1 millió<br />
Ft/ha alatti földek felvásárlása (három év alatt 50–100%-os<br />
Szántóföld hektárárak (ezer Ft/ha)<br />
hozam), míg az ettôl drágább ajánlatoknál erôs lesz az alkupozíció.<br />
Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik<br />
lehetôség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására.<br />
A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, a<br />
lehetôség valóban a „földön hever”.<br />
Keresletszabályozás<br />
Az árakat, így a földárakat is a kereslet és a kínálat határozza<br />
meg. A kínálati oldal egyrészrôl rendívül nagy: a kárpótlás<br />
és a részaránykiadás során a mezôgazdasági területek 90<br />
százaléka magánkézbe került, ami a szántóterületek esetében<br />
4 millió hektárt jelent 2–2,5 millió tulajdonossal, akik<br />
szabadon dönthetnek tulajdonukról. Ez azonban azt is jelenti,<br />
hogy rendkívüli mértékû a kistulajdonok és a kis tulajdonosok<br />
aránya (98 százalék), míg nagyobb méretû tulajdonok<br />
alig vannak (30–40 hektártól fölfelé), noha mind a gazdálkodónak,<br />
mind a befektetônek ezek lennének a természetes<br />
célpontok. Itt tehát hiány van. A 4 millió hektár magántulajdonú<br />
szántó mai értéke kb. 2500 milliárd Ft.<br />
A keresletre Magyarországon speciálisan a szabályozás<br />
hat, mert a Földtörvény 1994. óta kizárja a jogi személyeket<br />
a földvásárlásból. A piacgazdaságban pedig a tôke és a finanszírozás<br />
tipikusan a cégek, nem pedig a magánszemélyek<br />
mögött van.<br />
Ennek következtében a földárak a hírek és a szabályozási<br />
kilátások fényében gyorsabb-lassabb emelkedést mutatnak.<br />
A 10 hektár alatti tulajdonok árai 50–60 százalékkal<br />
alacsonyabbak lehetnek a nagyobb területek árainál.<br />
A szakértô cégtôl kapott táblázat az 50–500 hektár közötti,<br />
átlagos minôségû szántóföldre vonatkozó átlagárakat mutatja,<br />
amelyek körül ±50–150 e Ft/ha szórás lehetséges. A<br />
számok azt mutatják, hogy ennyiért érdemes, illetve lehetséges<br />
volt földet venni egy adott területen. Megfigyelhetô a<br />
2004-es EU-csatlakozásig tartó, illetve a 2008-tól, a válságtól<br />
kezdôdô áremelkedés.<br />
Tájegység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010<br />
É-Dunántúl 350 400 450 500 550 550 550 600 800 900 1000<br />
D-Dunántúl 300 300 350 350 400 400 400 450 600 700 850<br />
Alföld 300 350 400 400 450 450 450 450 500 700 800<br />
É-Mo. 200 200 250 250 300 350 400 400 450 500 700<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
6<br />
Agrárstratégia<br />
Egy terület árát meghatározó legfontosabb<br />
tényezôk<br />
Méret: Minél nagyobb egy terület (egy vagy több összefüggô<br />
tábla), annál értékesebb. Egy mezôgazdasági gép<br />
teljesítménye 10–25 ha/nap. Egy távolabbi gazda (10–50<br />
km) csak 50 ha fölötti terület esetén lehet bérlô vagy vásárló.<br />
Minôség: A tulajdoni lapon lévô aranykorona-érték nem<br />
minôségi, hanem jövedelemadó kategória, de mégis általánosan<br />
elfogadott minôségi irányt mutat. Fontos a tábla<br />
konkrét talajtani adottságait is figyelembe venni.<br />
Tulajdonviszonyok: Az 1/1-es vagy közeli hozzátartozók<br />
tulajdona értéknövelô tényezô. Az osztatlan tulajdoni hányad<br />
esetén a meghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni<br />
hányad jelent értéket.<br />
Egybefüggôség: Ha a táblák egybefüggô területet képeznek,<br />
ez értéknövelô tényezô. Ha a táblák között egy-két idegen<br />
tulajdonú tábla van, ez nem nehezíti a termelést (vagy a<br />
bérbeadást).<br />
Országrész: Az árak Ny-ról K felé még csökkennek, de<br />
ma már egyre kevésbé számít a földrajzi régió, inkább az<br />
ár/érték arány számít.<br />
Adottságok: Ide tartozik a felszín (domborzat, vízfolyások),<br />
a talaj (típus, szerkezet, vízháztartás), a megközelíthetôség<br />
(burkolat, településtávolság), az infrastruktúra (településtávolság,<br />
közmûvek, épületek) és az öntözhetôség (kutak,<br />
vízfolyások, közmûvek).<br />
Bérleti viszonyok: A bérleti szerzôdés léte értéknövelô,<br />
de fontos, hogy megfelelô legyen a bérleti díj, és a módosításra,<br />
felmondásra a bérbeadónak legyen lehetôsége.<br />
haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a<br />
lehetôség a valóban a földön hever.<br />
Bizonytalanság<br />
A viszonyokat azonban az elaprózott viszonyok tovább<br />
bonyolítják. A csaknem hatmillió hektár használt terület<br />
2,6 millió tulajdonos birtokában van. Legnagyobb közöttük<br />
az állam a maga 1,95 millió hektárjával (ebbôl mintegy<br />
1,2 millió hektár erdô), a többi pedig döntôen magánszemély,<br />
átlagosan alig kéthektáros birtokokkal. A terület bô<br />
kétharmadát bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más<br />
mûveli, az életvitelszerû szántóföldi gazdálkodás általános<br />
minimumának tekintett, legalább százhektáros saját tulajdonú<br />
területtel a gazdálkodók alig öt százaléka rendelkezik.<br />
Az elaprózottság drasztikusan rontja a hatékonyságot,<br />
helyenként extrém helyzeteket is teremt. Egy, a Népszabadságban<br />
megjelent hír szerint az Agrárgazdasági Kutató<br />
Intézet (AKI) például Dél-Csongrád megyében elvégzett<br />
egy költségelemzésen alapuló tesztüzemi mérést, amibôl<br />
kiderült, hogy az aktív gazdálkodási idôszakban a bérelt<br />
földön gazdálkodó vállalkozások gépköltségeinek felét a<br />
területek puszta megközelítése tette ki. Ebben a helyzetben<br />
általános érvényû földpiaci prognózist adni meglehetôsen<br />
kockázatos. A mai helyzet is bizonytalan, azt pedig<br />
végképp nem tudja senki, mi lesz a moratórium feloldása<br />
után.<br />
T. G<br />
Mire számíthatunk a közeljövôben<br />
Két év múlva lejár a külföldi természetes és jogi személyek<br />
magyarországi földvásárlási tilalmára vonatkozó derogáció.<br />
Utána piaci alapú számolgatás kezdôdhet, ami nagyban befolyásolhatja<br />
a hazai termôföldpiac összes tényezôjét. A<br />
számok nyelvére a mai árviszonyok alapján viszonylag egyszerû<br />
következtetéseket vonhatunk le.<br />
Ha egy gazdának jelenleg kb. 30–40 e Ft/ha mûködési<br />
jövedelme és kb. 30–40 e Ft/ha támogatási bevétele<br />
van, akkor 15 év alatt ebbôl egy mai 1 millió Ft/hektáros<br />
földvásárlás is megtérül, miközben a föld ára növekedhet,<br />
és mivel nem amortizálódik, az idôszak végén a maradványérték<br />
igencsak nem nulla! Úgy is megközelíthetjük,<br />
hogy aki földet vesz és megmûveli, örökjáradékot<br />
vesz, aminek a képlete: járadék per kamatláb, tehát pl.:<br />
70 000/5 százalék = 1,4 millió Ft. Ma. Ezt a közgazdasági<br />
értéket színezi, hogy ha egy adott területen elfogy a<br />
megvehetô föld (nem bôvíthetô eszköz), akkor ott monopolár<br />
alakulhat ki, azaz annyit kérnek érte, amennyit<br />
„nem szégyellnek”; mondjuk akár 50–100 százalékkal<br />
magasabb árat is.<br />
A székértôk becslése szerint a derogáció utáni idôszakra<br />
1,5–2,5 millió forint/ha közötti árak lesznek jellemzôek a<br />
nagy területekre (10–500 ha) és 1 millió forint/ha alatti árak<br />
a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.<br />
Befektetôként a mai világban csak ritkán adódik lehetôség<br />
a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növénytermesztés<br />
7<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
8<br />
Növénytermesztés<br />
Nagy akarással indulnak<br />
a tavaszi munkák<br />
Hosszú volt a tél és nagyon hideg a gazdaember szempontjából is. Ezért a kora<br />
tavasz nagyon lassan telt, hiszen tette volna már mindenki a dolgát, de az idôjárás<br />
még nem engedte. Ráadásul csapadékdeficit is kialakult az ország nagy részén,<br />
hiszen csak az Alföld és az északi országrész kapott jelentôsebb havat, a<br />
Dunántúlon, annak is az északi részén akár 300 mm is lehet a hiány. Nem lehet<br />
tehát más cél, mint az eleve hátrányból induló <strong>2012</strong>. évi növénytermesztés valamilyen<br />
úton történô megmentése a tavaszi növényekkel, és ennek érdekében<br />
tevékenykedik mindenki…<br />
Kevés repce, gyenge búzák<br />
Ahogy nincsen két egyforma gazdasági<br />
év a mezôgazdaságban, úgy nincsen<br />
kiszámítható tavaszi indulás sem a földeken.<br />
Száraz ôszt hagytunk magunk<br />
mögött, ahol a küzdelem, a gépek erôlködése,<br />
a földek „felvésése” – magágy<br />
készítés céljából – jelentette legtöbb<br />
helyen a gondot. Következésképpen<br />
már a repcevetések sem sikerültek jól<br />
és az ôszi kalászosok rekordesélyei is<br />
alaposan lecsökkentek. Szakadtak a<br />
gépek, nehéz volt a talajok elmunkálása,<br />
rossz vetôágyba került a mag az ország<br />
legnagyobb részén.<br />
Már az ôsz folyamán is látszott, hogy<br />
a repcetermô területek nagyon gyengén<br />
mentek a télbe, és a tél is alaposan meggyérítette<br />
az állományokat. A 240 ezer<br />
ha-ra becsült repcébôl jó, ha a fele alkalmas<br />
lesz maghozásra. Az ôszi kalászosok<br />
közül a legnagyobb vetésterületet<br />
képviselô kenyérgabona is alaposan<br />
megszenvedett, hiszen már a vetésterület<br />
is csak 1–1,1 millió ha között alakult,<br />
de ebbôl sok kipusztult a gyenge<br />
fejlettség, a hiányos kelések miatt.<br />
A tavasszal induló alig 1 millió haon<br />
is van bôven ok az izgalomra, hiszen<br />
a tavaszi fejtrágyázásokat leállította<br />
a szaktárca, tartva a fagyos altalajon<br />
elôálló vízösszefolyásoktól és felszíni<br />
vízszennyezésektôl. Persze a gazdákat<br />
az úristen sem állíthatja meg, ha<br />
kisüt a nap februárban, március elején,<br />
és alkalmasnak ítélik a talajt a fejtrágyázásra.<br />
Zsebre menô játékról van<br />
ugyanis szó, amelyben senki sem pótolja<br />
az idôbeni és pénzbeli kiesést –<br />
mondják az e kérdésben állást foglaló<br />
gazdák, akik tétlenül semmiképpen<br />
nem üldögélhetnek odahaza.<br />
Amit lehet, meg kell tehát tenni a<br />
megmaradt repcék érdekében, hiszen<br />
köztudottan nagyon jól regenerálódó<br />
és a tenyészterületet kitöltô növényrôl<br />
van szó. Ha 6–8 növény maradt jó térállásban<br />
m 2 -enként, akkor már érdemes<br />
meghagyni, de erre biztatnak a<br />
termeltetôk is. Jó ára lesz a repcének,<br />
ezért érdemes küzdeni az állományért,<br />
de persze vannak helyzetek, amikor a<br />
józanész megálljt parancsol.<br />
A búzák csak valamivel vannak jobb<br />
helyzetben, hiszen alapvetôen sokat<br />
szenvedtek a tél folyamán a –15–25 fokos<br />
hidegekben, és csak a tél második felében<br />
kapták meg a hótakarót. Nagy termésekre<br />
aligha van kilátás, de ahogyan<br />
lenni szokott, majd az árak kiegyenlítik a<br />
kieséseket – remélik a termelôk…<br />
Napraforgó és kukorica<br />
Az érdeklôdés középpontjába ez a két<br />
ipari növény kerül a tavasz folyamán,<br />
hiszen mindkettô ára nagyon biztatóan<br />
alakul. A kiesô repce és búza helyére<br />
többnyire ezt a két növényt választják<br />
a termelôk. Szinte biztosra vehetô,<br />
hogy a napraforgó vetésterülete közel<br />
lesz a 600 ezer ha-hoz országosan még<br />
akkor is, ha magas termelési költséggel<br />
társul a termesztése. A 110–120<br />
ezer Ft/t árszint, amely jellemezte a<br />
múlt évet, sokak érdeklôdését felkelti,<br />
és a repce kiesését a másik olajos mag<br />
bevételeibôl igyekeznek kompenzálni.<br />
A kukorica pedig minden bizonnyal<br />
slágernövény lesz <strong>2012</strong>-ben, hiszen a<br />
múlt év termése korlátlan piacokra talált,<br />
a 45–50 ezer Ft/t árszint jelentôs<br />
árbevételt hozott és hosszú távon is<br />
meglehetôsen felkeltette a termelôk érdeklôdését.<br />
A kukorica termesztését<br />
mind többen választják a repce- és búzaterületek<br />
kiesései helyett is, annak<br />
reményében, hogy az ott elvesztett<br />
költségeket talán sikerül behozni. Szerencsére<br />
a termesztéstechnológia, az<br />
eszközpark, a fajta, illetve hibridkínálat<br />
a termelôk segítségére van, és túl<br />
vannak a kukoricabogár okozta korábbi<br />
sokkon is. Minden esély megvan<br />
egy jó kukoricatermésre, ha az idôjárás<br />
is úgy akarja.<br />
Az alternatív növények is<br />
helyet követelnek<br />
Miközben a nagy többség az ipari növények<br />
termesztésével van elfoglalva,<br />
mások esélyt adnak olyan alternatív<br />
kultúráknak is, amelyektôl tisztes árbevétel<br />
mellett a talajok felfrissülését, a<br />
talajtermékenység szinten tartását remélik.<br />
Azt vallják, hogy nem lehet talajzsaroló<br />
növényekkel, a tápanyagvisszapótlás<br />
esetlegessége mellett a talajéletet<br />
fenntartani és a jövôben nagy<br />
terméseket remélni. Éppen ezért új talajmûvelési<br />
eljárásokkal és alternatív<br />
növényekkel – mustár, olajretek,<br />
facélia, takarmányrepce, olajlen stb. –<br />
próbálkoznak, persze jelentôs árbevételt<br />
is remélve. Sokan vannak az AKG-<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növénytermesztés<br />
9<br />
programban is, ahol a pillangós növények<br />
kötelezô forgóba vonása az elôírás.<br />
Ezért – és talán nemcsak ezért –<br />
egyre népszerûbb a szójatermesztés is,<br />
amelyet összefüggésbe hoznak a globális<br />
felmelegedési anomáliákkal is,<br />
hiszen termesztésének felsô határai<br />
egyre feljebb tolódnak. Ugyancsak<br />
vállalkoznak termelôk konzervborsó,<br />
zöldbab és csemege kukorica termesztésére<br />
is, amely óriási fegyelmet, nagy<br />
szakmai munkát igényel, de akár két<br />
termést is képesek levenni egy évben<br />
ugyanarról a területrôl.<br />
Végül nem feledkezhetünk meg a<br />
cukorrépa-termelôkrôl sem, akik nagyon<br />
becsületesen, de legtöbb helyen<br />
korlátozott méretekben vehetik ki részüket<br />
a kvótával leszabályozott hazai<br />
termelésbôl. Sajnálatos ez a bekorlátozás,<br />
hiszen a magyar föld – mint annyi<br />
más kultúrának – a cukorrépának is kiváló<br />
termôhelye, és nagyon hiányzik a<br />
vetésváltásból is.<br />
A burgonyáról pedig – mint népélelmezési<br />
cikkrôl – már alig-alig esik<br />
szó a híradásokban is. Egyre csökken a<br />
termelôk száma, egyre kevésbé éri meg<br />
a termelés a magas költségek miatt.<br />
Óriási a verseny a nyugati versenytársakkal,<br />
amelyben egyre nyilvánvalóbb,<br />
hogy ôk gyôznek. Mind több import<br />
burgonya vetôgumó és áruburgonya érkezik,<br />
kiszorítva a hazai piacról a magyar<br />
fajtákat. Az importból érkezô étkezési<br />
burgonya már 100–150 ezer<br />
tonna körüli, ráadásul ez is ellenôrizhetetlen<br />
a liberalizált kereskedelem<br />
miatt. Lehet, hogy elfogynak a magyar<br />
burgonyatermelôk, érdektelenségbe<br />
fullad az ágazat, hiszen már csak<br />
20–22 ezer ha-t tartunk nyilván, ami<br />
harmada az egykori vetésterületnek…<br />
Vetômaghasználat óvatosan<br />
A tavaszi „akarás” a növénytermesztésben<br />
szinte tapintható. Vagy az ôsziek<br />
kiesésének kompenzálására, vagy<br />
„csak” a tisztességes helytállás, a biztonságos<br />
megélhetés okán, de mindenki<br />
nagyon igyekszik a tavaszi növényválasztást,<br />
a vetéseket a lehetô legjobban<br />
elvégezni. A nagy akarás persze<br />
veszélyeket is rejt magában, mindjárt a<br />
vetômaghasználat terén is. Minden termelô<br />
számára tanulságul szolgálhatnak,<br />
a korábbi évek vetômag-hamisítási<br />
ügyei, amikor kevésbé ismert csatornákon<br />
keresztül, esetleg szomszédos<br />
országból, magánimport formájában<br />
szereztek be magyar gazdák vetômagot,<br />
a tavaszi vetésekhez!<br />
Az MgSzH vélhetôen idén tavaszszal<br />
is vadászni fog az olyan, számukra<br />
ismeretlen tételekre, amelyek a bejelentések<br />
során nem kerültek a látókörükbe.<br />
Mivel több szomszédos országban<br />
is folyik GMO-növények termesztése,<br />
és a hazai zéró toleranciától eltérôen<br />
megengedôbb határértéket használnak<br />
a konvencionális vetômag GMtartalmát<br />
illetôen, az ilyen származású<br />
tételekben fokozottabb a kockázata a<br />
nem kívánt GMO-k jelenlétének. Fontos<br />
hangsúlyozni, hogy amennyiben a<br />
kereskedelem nem Magyarországon<br />
bejegyzett fajtatulajdonos cégen, mint<br />
elsôdleges forgalmazón keresztül bonyolódott,<br />
illetve magánimport esetén<br />
a felelôsség a viszonteladót vagy a termelôt,<br />
– és nem a fajtatulajdonos vetômagcéget<br />
– terheli egy GMO-tartalmú<br />
vetômagtétel esetleges elvetésekor.<br />
GyZ<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
14<br />
Növénytermesztés<br />
Új lehetôség a kendertermelésre<br />
A kendert évszázados, sôt évezredes hagyományok kötik Magyarországhoz.<br />
A rendszerváltás elôtt hazánk kendertermesztése, feldolgozása, de különösen<br />
nemesítése példaértékû volt, így az 1990-es évek elején Amerika és Nyugat-<br />
Európa tôlünk tanulta e növény termesztését. A rendszerváltást követôen<br />
a kenderipar háttérbe szorult, így 2006-ra a rostkender eltûnt hazánk termôföldjeirôl.<br />
A belföldön lezajló folyamatok viszont csak kis mértékben érintették<br />
a magyar kendervetômag iránti érdeklôdést.<br />
K<br />
eresik a magot elsôsorban azokból a nyugati országokból,<br />
ahol a kenderipart mind kormányok, mind<br />
magánbefektetôk által támogatják és fejlesztik. Az újrahasznosítás,<br />
azüvegházhatás csökkentése, a vegyszermentes termesztés,<br />
a környezetbarát termékek, szigetelôanyagok, a<br />
zöldenergia és az egészséges táplálkozás manapság minden<br />
fejlett társadalom prioritásai, mely céloknak a kender maradéktalanul<br />
megfelel. A kenderben rejlô lehetôségek nem<br />
csak külföldön, hanem hazánkban is lassan-lassan tudatosulnak,<br />
csak nálunk egyelôre a pénz hiányzik az ipar felélesztéséhez.<br />
A szegedi Agromag Kft. felkarolta az egykor világhírû,<br />
majd a hazai ipar megszûnésével halálra ítélt magyar nemesítésû<br />
kenderfajtákat, és nemcsak a fenntartásukat, hanem a<br />
nemesítésüket is folytatja. A vetômag-elôállítás gépesítésének<br />
a megoldása jelen idôben jó úton halad, és egy-két éven<br />
belül kézzelfogható eredményre számítunk. Azonban ebben<br />
az átmeneti idôszakban a vetômag kézi elôállításra szorul,<br />
hogy kielégítse a külföldi vetômag-megrendeléseket.<br />
A kendervetômag-elôállítás elsôsorban azoknak lehet érdekes,<br />
akik 0,5–2 hektáros földdarabokból szeretnének elfogadható<br />
jövedelmet szerezni. A befektetések a szerves- vagy<br />
mûtrágyázásból, talaj-elôkészítésbôl, vetésbôl és egy-kétszeri<br />
sorközmûvelésbôl állnak. A vegyszerhasználat néha<br />
teljes mértékben elhagyható, a nagyon gyomos táblákat<br />
azonban legjobb elkerülni (a sûrû vetésû rostkender tökéletes<br />
gyomelnyomó, de a tág térállású magkender kevésbé<br />
szorítja ki a gyomokat). Április elsô dekádjában vethetjük,<br />
de a május végén elvetett rövidebb tenyészidejû fajták is beérnek<br />
szeptember végére, október elejére. A magkender kapálása<br />
és aratása viszont kézi munka. A kétlaki fajták hímegyedeit<br />
kivágjuk az elporzást követôen, és ezzel több<br />
tenyészterületet biztosítunk a termô növények fejlôdéséhez.<br />
Az optimálisan idôzített vágás a jó termés meghatározó<br />
feltétele. A magkender 3–4 méter magasra nô és a termése<br />
alulról érik. Ha az alsó elágazásokon érô magok lepellevele<br />
sárgulni kezd és a makkocska sötétszürke, megérkezett a vágás<br />
ideje. Vágóeszközök sorát használhatjuk, a sarlótól kezdve<br />
a motoros bozótvágóig. A felkúpolt növények 2–3 hét alatt<br />
utóérnek és megszáradnak annyira, hogy a mag kicsépelhetô<br />
lesz. A cséplést egyszerûen, villával lehet elvégezni, de néhány<br />
helyen még megtalálhatók a kendercséplésre átalakított,<br />
illetve átalakítható Fortschritt E 512, 514, 516 típusú kombájnok,<br />
amelyek napi teljesítménye 3–5 hektár. Mivel a frissen<br />
kicsépelt kendermag, összevetve a gabonafélékkel vagy napraforgóval<br />
több levélzetbôl származó szennyezôdést tartalmaz,<br />
az azonnali szárítás, illetve legkésôbb a másnapi rostálás<br />
elkerülhetetlen. Optimális körülmények között 0,8–1,0<br />
tonna hektáronkénti magtermésre lehet számítani.<br />
A kézi vetômag-elôállítás koordinálásán és a gépi technológia<br />
adaptálásán túl a nemesítô is igyekszik az új kihívásoknak<br />
megfelelni, és alacsonyabb, kombájnnal aratható<br />
kenderfajtákat elôállítani. Az elsô ilyen fajtajelölt elkészült,<br />
melynek egy-két tized hektáron történô kipróbálásához a<br />
nemesítô olyan vállalkozó kedvû termelôket keres, akik jól<br />
ismerik a kombájnjukat és az új dolgok iránt fogékonyak.<br />
A hagyományos kenderipar feltámadására nem számíthatunk.<br />
Az új, terjedôben lévô felhasználások a gépkocsi-karosszéria,<br />
a szigetelôanyag, a kenderbeton és a természetes<br />
rost alapú mûanyagok. Ezek elôállítására új típusú ipari üzemek<br />
kellenek, azoknak nyersanyagra, a kendertermesztôknek<br />
pedig vetômagra van szükségük. Sok dolognak kell<br />
megfelelôen együtt rendelkezésre állni, hogy a kender ismét<br />
fontos növény legyen.<br />
Finta Zuzana növénynemesítô,<br />
Mátrai Tibor termékfejlesztô<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
agrárium<br />
Terményszárítási melléklet
16<br />
Terményszárítás<br />
Felismerve a gabonaszárítók javítására,<br />
szervizelésére mutatkozó igényt, 1993-<br />
ban elindítottam a vállalkozásomat –<br />
egyéni vállalkozóként – két fôvel. Kezdetben<br />
kizárólag a gabonaszárítók elektromos<br />
hálózatát javítottam, vezérlôpultok<br />
gyártása és hôvédelmi rendszerek<br />
felújítása volt a profil.<br />
A vállalkozás dinamikus fejlôdésnek<br />
indult. 1995-ben céget alapítottam: Vill-<br />
Haris László<br />
Traverz Egyéni Cég néven, amit a megkötött<br />
szerzôdések nagyságrendje és a<br />
növekvô dolgozói létszám tett szükségessé. A tevékenységi kört kibôvítettem<br />
lakatosipari és szerelôi ágazattal, szervizautókat vásároltam,<br />
és hatfôs szerelôbrigádokat állítottam fel.<br />
Ettôl az idôponttól kezdve a Cég meghatározó jelentôséggel bír<br />
a szárító szerviz iparban.<br />
Idôközben fiaim befejezték tanulmányaikat és beléptek a céghez,<br />
melynek irányításában aktív szerepet vállalnak. Dolgozóink<br />
létszáma folyamatosan nô. Munkáink során nagy gondot fordítunk<br />
a profi eszközök használatára, gépjármûparkunk folyamatos újítására<br />
és a cég arculatára.<br />
Szerzôdéses formában cégünk végzi az IKR Zrt. által forgalmazott<br />
Bábolna- és FAO-típusú gabonaszárítók országos lefedettséggel<br />
bíró garanciális mechanikai szervizét.<br />
Vállalkozásomban kamatoztattam a több évtizedes múltra viszszatekintô<br />
szakmai tapasztalatomat és kapcsolataimat, amelyre<br />
1979–2007 között a Bábolna szárítót gyártó és forgalmazó cégnél<br />
tettem szert.<br />
Cégformát váltottam 2010 szeptemberében, ekkor jött létre a<br />
Vill-Traverz Kft., és ezzel egy idôben elkészült a termelésünket elôsegítô<br />
mûhely, raktár és irodai létesítményünk, mely méltóképpen<br />
tükrözi cégünk arculatát.<br />
Az elmúlt évek során a szigorodó környezetvédelmi követelményeknek<br />
megfelelô korszerûsítés és az energiafelhasználás csökkentése<br />
érdekében 23 gabonaszárítót alakítottunk át Megrendelôink<br />
megelégedettségére.<br />
Javító és karbantartó részlegem minden típusú gabonaszárító,<br />
magtisztító gép, serleges felvonó, láncos szállító, vályús csiga javítását<br />
elvégzi. Valamint ügyeleti jelleggel az üzemelés közben felmerülô<br />
meghibásodásokat is rövid határidôvel elhárítja.<br />
Az európai uniós növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítésére<br />
kiírt pályázati támogatások kapcsán a 2008–2011-es<br />
gazdasági években Cégünk Magyarország területén 27 új építésû<br />
gabonaszárító telep kivitelezését végezte az alábbi megosztásban:<br />
B3-15. Bábolna-típusú gabonaszárító: 9 db<br />
FAO-típusú gabonaszárító:<br />
3 db<br />
Petkus-típusú gabonaszárító:<br />
12 db<br />
Schmidt-Seeger-típusú gabonaszárító: 3 db<br />
Állunk minden régi és új partnerünk rendelkezésére!<br />
Haris László<br />
ügyvezetô<br />
+36-30/33-87-559<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
17<br />
Szárítóink energiaköltségei<br />
A hazai üzemekben mintegy 1800–2000 szárítótelep található. Ezeknek közel<br />
30–40%-a B1-15 szárító. A szárítógéppark korszerûtlen, a berendezések mintegy<br />
30–40%-a mûszakilag elavult, életkoruk 20–25 év felett van. A szárítókhoz<br />
különbözô tárolólétesítmények csatlakoznak, amelyek többségükben ugyancsak<br />
korszerûtlenek. Cikkünkben a gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézetnek<br />
a szárítóberendezések hôenergetikai jellemzôit elemzô vizsgálatából idézünk*.<br />
A<br />
szárítótelepek átlagos teljesítménye<br />
mintegy 10–12 t/h. Így a hazai szárítógéppark<br />
idényteljesítménye kukoricaszárításnál<br />
600 üzemórával számolva kb.<br />
7 millió tonna. Ez az országos igényt elvileg<br />
fedezi, de a területi lefedettség nem<br />
megfelelô. Miként a tárolótelepeknél is, a<br />
kis- és közepes üzemek nem rendelkeznek<br />
megfelelô technológiával.<br />
A gazdasági szerkezetváltás után, az<br />
utóbbi tíz évben újonnan létesített, viszonylag<br />
korszerû szárítóberendezések<br />
száma szerény, ezek elsôsorban kis- és<br />
közepes teljesítményû berendezések,<br />
melyek összesített darabszáma 250–<br />
300-ra tehetô.<br />
Korszerû, automatikus vezérlésû,<br />
nagy teljesítményû szárítótelepbôl – kukoricaszárításnál<br />
a szárítófejlesztési<br />
programban – mintegy 400–500 létesült.<br />
A szárítótelepi technológiáknak az<br />
alábbi fôbb igényeket kell kielégíteni:<br />
• üzemmérethez igazodó teljesítmény,<br />
• kedvezô energiafelhasználás,<br />
• megfelelô munkaminôség,<br />
• korszerû vezérlés, illetve szabályozástechnika,<br />
• környezetvédelmi megfelelôség,<br />
• kedvezô beruházási és üzemeltetési<br />
költség,<br />
• megfelelôen bizonylatolt terményforgalom.<br />
Az MGI-ben korábban áttekintettük<br />
a tárolótelepi fejlesztéseket, elemzést<br />
végeztünk a szárítóberendezések hôenergetikai<br />
jellemzôirôl. Meghatároztuk<br />
a hazai szárítógéppark fôbb szerkezetét,<br />
a berendezések fôbb energetikai<br />
jellemzôit. A berendezések mûszaki jellemzôit<br />
az MGI tesztvizsgálatai alapján<br />
határoztuk meg. A szárítógéppark öszszetételéhez<br />
részben a gyári forgalmazási<br />
adatokat, részben a KSH adatait<br />
használtuk fel. Hosszú távú elemzést is<br />
végeztünk a szárítási hôenergia-felhasználás,<br />
illetve a vízelvonás mértékének<br />
együttes energetikai kihatására.<br />
Munkánk eredményeit és következtetéseit<br />
az alábbiakban összegezzük:<br />
1. Az elmúlt években a kedvezô termés,<br />
a gabonaértékesítési problémák,<br />
az intervenciós tárolás növekvô készletei,<br />
logisztikai problémák miatt jelentôsen<br />
növekedett a tárolótérigény. Ennek<br />
leküzdésére 2005. évben jelentôs tárolótér-fejlesztés<br />
történt. A HEVESGÉP<br />
megvalósításában mintegy 500 000<br />
tonna új toronytárolótér jött létre. Ezek<br />
a 15 000 tonnás tárolótelepek teljesen<br />
gépesített ki- és betárolásúak, szellôztetôrendszerrel<br />
ellátottak.<br />
Több 10 000 tonna tárolóteret épített<br />
még például a 4Hungar Agri-Tech<br />
Kft. és a Hetech Trend Kft. A KITE<br />
szervezésében szintén közel 500 000<br />
tonna tárolótér épült, mintegy 25 ezer<br />
tonnás tárolótelepek révén. A csarnoktárolók<br />
gépi anyagmozgatása teleszkópos<br />
homlokrakodókra alapozott.<br />
2. A szárítás elsôsorban kukoricánál<br />
jelentôs költségtényezô, és számottevôen<br />
befolyásolja a termelés gazdaságosságát.<br />
A szárítás költségét meghatározó<br />
költség összetevôk:<br />
• a vízelvonás mértéke (%) (a kezdeti<br />
és vég-nedvességtartalom különbsége);<br />
• a kezdeti nedvességtartalom nagymértékben<br />
függ a fajta, illetve<br />
ökológiai jellemzôktôl, a betakarítás<br />
idôpontjától;<br />
• a vég-nedvességtartalom a szárító<br />
konstrukciójától, üzemeltetésétôl, a<br />
tárolástechnológia lehetôségeitôl stb.<br />
3. A termény szárításához szükséges<br />
hôenergia nagymértékben függ a szárított<br />
végtermékre vonatkoztatott vízelvonástól,<br />
amit számottevôen nagyobb értékben<br />
a kezdeti nedvességtartalom, kisebb<br />
mértékben a vég-nedvességtartalom<br />
határoz meg. A kezdeti nedvességtartalom<br />
csökkentése – mely elsôsorban<br />
fajta-, évjárat-, agrotechnika-, betakarításiidôpont-függô<br />
– hosszú távon kívánatos,<br />
illetve az energetikai költségek<br />
emelkedése miatt elengedhetetlen.<br />
4. A szárítóberendezés fajlagos hôenergia-felhasználása<br />
MJ/kg víz alapvetôen<br />
a szárító konstrukciójától, illetve<br />
az üzemeltetésétôl függ. A jelenlegi<br />
méréseink és üzemi tapasztalataink<br />
alapján a hazai szárítógéppark még<br />
mindig túlnyomó részét alkotó, elhasználódott<br />
B1-15 szárító fajlagos hôenergia-felhasználása<br />
mintegy 5,4 MJ/<br />
kg víz . Ezzel szemben egy korszerû szárító<br />
(pl. HEVES X-1200, MEYER,<br />
CIMBRIA, GSI) energiafelhasználása<br />
3,8 MJ/kg víz értékû. A fenti tényezôket<br />
az 1. táblázatban vettük figyelembe.<br />
1. táblázat. A szárítóberendezések elméleti tüzelôanyag-felhasználása<br />
1 t végtermékre vetítve különbözô betakarítási nedvességtartalom esetén<br />
(14%-ra történô szárítás esetén)<br />
Fajl. hôenergiafelhasználás<br />
26 24 22 20 18<br />
Betakarítási nedvességtartalom (%)<br />
Hôenergia<br />
5,4 MJ/kg víz (1) Földgáz (m 3 /t) 25,4 20,9 16,3 11,9 7,7<br />
3,8 MJ/kg víz (2) Földgáz (m 3 /t) 17,9 14,7 11,5 8,4 5,5<br />
Hôenergia: a földgáz fûtôértéke: 34 MJ/m 3<br />
Megjegyzés: (1) Hagyományos szárító (pl. B1-15), (2) Energiatakarékos szárító (pl. HEVES X szárító)<br />
Bôvebben lásd a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László (2011): A sertéstartás<br />
és -takarmányozás gépesítése címû kötetében. A szemes termények szárítása fejezet szerzôje Herdovics Mihály.<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
18<br />
Terményszárítás<br />
* Teljesítmény-részaránytól függôen.<br />
Év<br />
2. táblázat. Az energiahordozók fajlagos ára<br />
Az energiahordozó neve Fûtôérték (MJ) Ár (Ft) Fajlagos ár (Ft*MJ)<br />
Földgáz 32 MJ/Nm 3 120 Ft/Nm 3* 3,75<br />
Tartályos gáz, LPG 42 MJ/kg 240 Ft/kg 5,70<br />
3. táblázat. A szárító géppark javasolt fejlesztési üteme<br />
és fajlagos energiafelhasználása<br />
Korszerû szárítók aránya<br />
(%)<br />
5. Az egyes energiahordozók a magyar<br />
energetikai rendszerben azonos<br />
hôenergia-tartalomra átszámított fajlagos<br />
ára (pl. gáz, LPG, könnyû kénmentes<br />
tüzelôolaj) jelentôsen eltér.<br />
Jelenleg a földgáz fajlagos ára a legkedvezôbb<br />
(lásd 2. táblázat) ez azonban,<br />
az ún. teljesítménylekötési díj miatt<br />
változhat, növekedhet. Az energia<br />
árának folyamatos emelkedése a közeljövôben<br />
állandósulni látszik, ezért a<br />
technológia fejlesztése, a telepek korszerûsítése<br />
elengedhetetlen.<br />
6. A hazai szárítógépparknál jelenleg<br />
a korszerû szárítók részaránya kapacitásban<br />
mintegy 20% körüli,<br />
ugyanis a viszonylag korszerû szárítók<br />
(kb. 400–450 db) általában a közepes<br />
üzemméreteknek megfelelôen kisebb<br />
teljesítményûek, mint a B1-15 szárító.<br />
A szárítógéppark teljes lecserélése<br />
és korszerûsítése elôreláthatóan mintegy<br />
15 év alatt valósítható meg, és ez<br />
1200 új telepet igényelne. A fejlesztés<br />
ütemére vonatkozó javaslatunkat a 3.<br />
táblázat mutatja be.<br />
Ez azt jelenti, hogy a telepi beruházásoknál<br />
évente közel 80 új telep építésére<br />
lesz szükség, mivel mintegy 300<br />
körüli átlagos 10 t/h-s szárítót lehet<br />
korszerû szárítónak tekinteni. A szárítógépparknak<br />
igazodnia kell az üzemi<br />
teljesítményigényekhez, szükség van<br />
tehát kisebb 6–8 t/h-s, illetve nagyobb<br />
15–20 t/h-s teljesítményû berendezésekre<br />
is.<br />
7. A jelenlegi üzemi viszonyok között<br />
a szárítási költség fô meghatározója<br />
az energiaköltség. A hazai gazdaságok<br />
mintegy 30–40%-a saját szárítógéppel<br />
nem rendelkezik és bérszárítást<br />
vesz igénybe. A bérszárítási költség<br />
üzemenként változó, folyékony energiahordozónál<br />
különösen magas.<br />
8. A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásánál<br />
alapvetô a<br />
nedvességelvonás mértéke, vagyis a<br />
betakarításkori kezdeti és a szárítás<br />
utáni vég-nedvességtartalom.<br />
A betakarítási nedvességtartalom<br />
fajtától, a klimatikus hatásoktól, valamint<br />
a betakarítási idôpont helyes<br />
megválasztásától függ. Hosszú távon<br />
az energiaárak folyamatos növekedése<br />
miatt kívánatos a vízelvonás mértékének<br />
mérséklése, vagyis a betakarítási<br />
nedvességtartalom csökkentése, melyet<br />
fajtanemesítéssel, helyes agrotechnikával<br />
lehet elérni. A túlszárítás elkerüléséhez<br />
pedig korszerû szárítás- és<br />
tárolástechnológia szükséges.<br />
A szárítóüzemi technológiák hôenergia-felhasználásának<br />
prognosztizált<br />
alakulását kukorica és napraforgónál,<br />
a 4. és 5. táblázatok mutatják.<br />
A fentiek alapján az energiahordozók<br />
árának nagymértékû emelkedése<br />
Átlagos fajl. energiafelhaszn.<br />
Korszerûtlen szárítók<br />
aránya (%)<br />
(A szárítópark korszerûségének megfelelô fajlagos érték)<br />
Fajlagos hôenergiafelhasználás<br />
3,8 MJ/kgvíz 6,0 MJ/kgvíz<br />
2005 20% 5,5 MJ/ kg víz 80%<br />
2010 50% 4,9 MJ/ kg víz 50%<br />
2015 80% 4,2 MJ/ kg víz 20%<br />
2020 100% 3,8 MJ/kg víz 0%<br />
Megnevezés 2005 2010 2015 2020<br />
Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8<br />
Vízelvonás mértéke (%)<br />
Megnevezés 2005 2010 2015 2020<br />
Fajl. energiafelhasználás (MJ/kg víz ) 5,5 4,9 4,2 3,8<br />
Vízelvonás mértéke (%)<br />
4. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált<br />
hôenergia-felhasználása (kukorica)<br />
24Ã14<br />
10%<br />
14Ã8<br />
6%<br />
24Ã14<br />
10%<br />
14Ã8<br />
6%<br />
24Ã14<br />
8%<br />
14Ã8<br />
6%<br />
24Ã14<br />
6%<br />
Vízelvonás (kg/t) 132 132 103 75<br />
Energiafelhasználás(MJ/t) 726 647 433 285<br />
Nm 3 /t * 22,6 20,2 13,5 8,9<br />
1. Termény (ezer tonna) 7000 8000 8000 8000<br />
Hôenergia-szükséglet (PJ) 5,082 5,176 3,464 2,280<br />
2. MN m 3 /év * (földgáz) 158 142 108 71<br />
5. táblázat. Szárítóüzemi technológiák prognosztizált<br />
energiafelhasználása (napraforgó)<br />
14Ã8<br />
6%<br />
Vízelvonás (kg/t) 70 70 70 70<br />
Energiafelhasználás (MJ/t) 385 343 294 266<br />
Nm 3 /t * 12,0 10,7 9,2 8,3<br />
Termény (ezer tonna) 1000 1200 1250 1250<br />
Hôenergia-szükséglet (PJ) 0,385 0,412 0,367 0,333<br />
MNm 3 /év * (földgáz) 12 12,8 11,4 10,4<br />
esetén is – az energiafelhasználás<br />
csökkentése révén – a szárítás gazdaságosan<br />
elvégezhetô korszerû technológia<br />
marad.<br />
A közeljövôben számítani lehet<br />
egyes szárítás nélküli tartósítási technológiák<br />
további térnyerésére, azonban<br />
az áruként termelt kukorica szárításos<br />
tartósításának nincs alternatívája.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
19<br />
CIMBRIA MAGKEZELÉSI TECHNOLÓGIA<br />
A Cimbria Heid Hungaria KFT mezôgazdasági és élelmiszer-ipari gépforgalmazó a dán<br />
központú Cimbria vállalatcsoport közvetlen magyarországi képviselete.<br />
A CIMBRIA VÁLLALATCSOPORT a vetômag-feldolgozás területén a legismertebb cég Európában.<br />
A szemes termény feldolgozásának szinte az összes fázisához kínálunk gépeket, a szárítástól a kalibráláson<br />
át a csávázásig. Gépeink minôsége, élettartama, felhasználóbarát kezelése, a több évtizedes magyarországi<br />
jelenlétnek köszönhetôen, a gazdák széles körében ismert. A Cimbria márkanév idehaza is egyet jelent a<br />
kíméletes magkezeléssel.<br />
A CIMBRIA CSOPORT GÉPEI:<br />
Serleges felvonók, rédlerek, szállítószalagok<br />
Terményszárítók<br />
Síkrostás tisztítógépek elô- és utótisztításhoz<br />
Vetômagtisztító és kalibráló rosták<br />
Hengeres osztályozó dobok<br />
Fajsúlyszeparátorok<br />
Triôrök<br />
Szín szerinti osztályozók<br />
Különleges magtisztító gépek<br />
Adag rendszerû és folyamatos üzemû csávázó gépek<br />
Teleszkópos betöltôcsövek<br />
Ventillátorok, ciklonok, filterek.<br />
Professzionális termény- és levegôcsövezési elemek<br />
Kalapácsos darálók<br />
TEVÉKENYSÉGÜNK: teljes körû magfeldolgozó technológiák telepítése a mezôgazdaságban és az élelmiszeriparban,<br />
tervezéstôl a kulcsrakész átadásig. Egyedi gépértékesítés, gépészeti szerelés, szerviz, szaktanácsadás.<br />
Cimbria Heid CC150 csávázógép és GA210 fajsúlyszeparátor<br />
hibridkukorica-feldolgozó üzemben,<br />
VetôMagüzem – Törökszentmiklós, <strong>2012</strong><br />
Cimbria Delta 107 síkrostás finomtisztítógép<br />
és frakciótartály étkezési mag tisztításához,<br />
Élelmiszeripar – Baja, 2011<br />
HUNGARIA<br />
Szakértelem, szerviz, folytonosság<br />
Cimbria Heid Hungaria KFT, 9029 Gyôr, Pásztor tér 14<br />
tel./fax: (+36) 96/527-357, mobil: (+36) 30/9475-440<br />
e-mail: info@cimbria.hu, honlap: www.cimbria.hu<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
20<br />
Terményszárítás<br />
agrárium <strong>2012</strong>. március A terményszállítási melléklet folytatása az 53. oldalon.
agrárium<br />
Növényvédelmi melléklet
Növényvédelem<br />
23<br />
A növényvédôszer-felhasználás<br />
alakulása 2010/2011-ben<br />
Magyarországon 2010-ben a becsült növényvédôszer-forgalom elérte a 63–65 milliárd<br />
Ft-ot. 2011-ben az értékesített növényvédô szerek értéke kb. 10%-kal emelkedett,<br />
ez elsôsorban az áremelkedések következménye, az értékesítés volumene<br />
nem emelkedett ilyen mértékben. A növényvédôszer-kereskedôk tapasztalata szerint<br />
a forgalom az olcsó-közepes árfekvésû termékek irányába tolódott el, a csúcstechnológiás<br />
szerek alkalmazásának gátat szab azok ára.<br />
A<br />
z idôjárási tényezôkön kívül a növényvédôszer-felhasználást<br />
hátrányosan befolyásolja, hogy az EU által<br />
visszavont hatóanyagokat tartalmazó termékek növekvô<br />
száma a szerválaszték csökkenéséhez vezetett, elsôsorban a<br />
kiskultúrákban. Ide tartoznak a gyümölcsfélék, a szôlô, a<br />
zöldségek és a speciális kultúrák, amelyekben egyre inkább<br />
az a sajátos helyzet alakul ki, hogy nem áll rendelkezésre a<br />
megfelelô számú, a hatékony növényvédelemhez szükséges,<br />
korábban már jól bevált, megfelelô termékválaszték. A kiskultúrákban<br />
történô fejlesztés és engedélyeztetés költségei<br />
épp oly magasak, mint amikor a nagy volumenû szántóföldi<br />
kultúrákban engedélyeztetnek a cégek egy terméket. A<br />
költség-haszon arány nem vonzó a fejlesztô cégek számára,<br />
ezen próbálnak az EU-hatóságok a jövôben az engedélyeztetés<br />
esetleges támogatásával segíteni.<br />
A kutatás-fejlesztés új irányai<br />
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, az egyre csökkenô számú,<br />
originális termékeket piacra hozó cégek számára mind nehezebb<br />
megfelelôen hatásos, egyidejûleg az egyre szigorodó<br />
humán-, környezeti-, valamint a biológiai egyensúlyt nem károsító<br />
hatásokkal kapcsolatos elvárásoknak és elôírásoknak<br />
megfelelô növényvédô szereket találni. A kutatás-fejlesztés<br />
költségei az elmúlt években jelentôsen növekedtek. 1995 és<br />
2008 között egy új termék piacra hozatalának költsége 69%-<br />
kal növekedett. Különösen megemelkedtek a humán- és<br />
környezettoxikológiai vizsgálatok költségei. Mind több vizsgálatot<br />
követelnek az engedélyezô hatóságok a gyártóktól annak<br />
bizonyítására, hogy a piacra kerülô termék nem károsítja<br />
a felhasználót, a környezetet, a fogyasztót, mindemellett hatékony<br />
védelmet nyújt a célszervezetek ellen.<br />
Jelentôsen megnövekedett az egy új termék feltalálása és<br />
piacra hozatala közötti idô is. Az engedélyeztetéshez szükséges<br />
toxikológiai és környezeti vizsgálatok idôigényesek,<br />
számuk megnövekedett. A kész növényvédô szer kifejlesztéséhez<br />
szükséges idô meghosszabbodása miatt számottevôen<br />
csökkent a korábbiakhoz képest a piacra kerülô, valóban<br />
új hatásmechanizmusú termékek száma.<br />
Egy termék kifejlesztéséhez jelenleg 10 év szükséges, az<br />
1995-ben még aktuális 8,3 évvel szemben. A hosszabb fejlesztési<br />
idô, a megnövekedett költségek, és hogy egyre nehezebb<br />
új hatású, biztonságos terméket kifejleszteni, oda<br />
vezetett, hogy a kutatással foglalkozó gyárak a növényvédôszer-fejlesztés<br />
mellett a vetômagok és speciális tulajdonságú<br />
szaporítóanyagok felé fordítják figyelmüket.<br />
Az elmúlt években jelentôsen növekedett az érdeklôdés a<br />
természetes alapú növényvédô szerek irányában. A tíz legfontosabb<br />
rovarölô szer közül, a szintetikus eredetûek aránya<br />
86%-volt 1974-ben, 2007-re ez az arány 25%-ra csökkent,<br />
míg a természetes alapanyagú rovarölô szerek aránya 27%-<br />
kal emelkedett. A gombaölô szerek esetében a szintetikus eredetû<br />
termékek aránya a fentivel azonos idôszakban 76%-ról<br />
55%-ra csökkent. Az 1984 elôtt ismeretlen, természetes alapú<br />
gombaölô szerek piaci részesedése 2007-ben már 37% volt.<br />
Megnövekedett az új szerformák fejlesztésének jelentôsége.<br />
Az újonnan kifejlesztett növényvédôszer-formulációk<br />
gazdaságosabban alkalmazhatók, biztonságosabbak, hatásuk<br />
sokszor gyorsabb, mint a hagyományosaké, esôállóságuk,<br />
tartós kibocsátásuk gyakran sokszorosan múlja felül a hagyományos<br />
termékekét. Emiatt a fejlesztôcégek egyre növekvô<br />
költségeket fektetnek bele az új, kedvezô tulajdonságú<br />
szerformulációk fejlesztésébe.<br />
A védekezés alapelve az integrált növényvédelem<br />
A növényvédô szerek fenntartható használata a növényvédelmi<br />
gyakorlat alapelve, amit az Európai Unió 2009. október<br />
21-i 2009/128/EK parlamenti és tanácsi irányelve ír elô.<br />
Az irányelv célja a növényvédô szerek biztonságos felhasználására<br />
vonatkozó szabályok megteremtése. Hazánkban a<br />
43/2010.(IV.23.) FVM rendelet szabályozza a fentieket,<br />
amelynek felülvizsgálata folyamatban van.<br />
Az integrált növényvédelem elsôdlegesen az agrotechnikai,<br />
fizikai, mechanikai, biológiai eljárásokra helyezi a hangsúlyt,<br />
annak érdekében, hogy a környezetben a nem célszervezetek<br />
minél nagyobb védelmet élvezzenek, elôsegítve ezzel<br />
a károsítók természetes ellenségeinek felszaporodását és<br />
a természetes szabályozó mechanizmusok mûködését.<br />
A kémiai növényvédelem az integrált védekezés keretein<br />
belül az utolsó rendelkezésre álló eszköz, amit csak abban az<br />
esetben vesz igénybe az integrált növényvédelmet alkalmazó<br />
termelô, amikor már más eljárással a károsítók kártételi<br />
küszöbérték alatt tartása nem oldható meg.<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
24<br />
Növényvédelem<br />
A 2009/128/EK irányelv kétféle felhasználói kör meghatározását<br />
részesíti elônyben: megjelenik a hivatásos és nem<br />
hivatásos felhasználók fogalma. Az élelmiszerlánc-biztonság<br />
érdeke megköveteli, hogy a széles körû népesség ellátását<br />
szolgáló árutermelést a hivatásos növényvédelem, illetve<br />
a hivatásos szakemberek által végzett növényvédôszerfelhasználás<br />
támogassa.<br />
A károsítók elleni védekezési kötelesség fogalma elôírja,<br />
hogy a földhasználó köteles az integrált növényvédelem alapelveinek<br />
figyelembevételével, a nem célszervezetek minél nagyobb<br />
mértékû kímélésével, az ember egészségére, a környezet<br />
és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok<br />
betartásával végezni a növényvédelmi tevékenységet. E<br />
tevékenység során ügyelni kell a biodiverzitás fenntartására,<br />
azaz a hasznos élô szervezetek alkotta természetes élôhelyek,<br />
a növény-és állatvilág minél nagyobb mértékû kímélésére.<br />
Az integrált növényvédelem fontosabb elemei:<br />
• Agrotechnika, amely a kultúrnövények optimális fejlôdését<br />
biztosítja.<br />
• A kártevôkre rezisztens vagy toleráns növényfajták,<br />
fémzárolt vetômagvak és ellenôrzött szaporítóanyagok<br />
használata.<br />
• Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, az optimális<br />
nedvességtartalmat biztosító öntözési és vízelvezetési<br />
eljárások.<br />
• A gyomnövények, kártevôk és kórokozók természetes<br />
ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés<br />
szempontjából veszélyt nem jelentô élô szervezetek fokozott<br />
védelme.<br />
Törekedni kell arra, hogy az engedélyezett dózishatárok<br />
figyelembevételével a még hatékony, lehetô legalacsonyabb<br />
dózist használják a növényvédelmi tevékenység során. A lehetôségek<br />
szerint a kezelések számát célszerû minimalizálni<br />
a növényvédôszer-terhelés és a költségek csökkentése érdekében,<br />
de egyidejûleg figyelembe kell venni, hogy a hatékonyság<br />
ne csökkenjen a kockázati szint szempontjából elfogadhatatlan<br />
szintre, és ne alakulhasson ki például a károsítókkal<br />
szembeni rezisztencia.<br />
Nemzeti Cselekvési Terv<br />
Ismert adat: 2030-ra a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról<br />
8,3 milliárdra növekszik, 2050-re pedig a várható<br />
40%-os növekedést figyelembe véve eléri a 9 milliárdot.<br />
A termôföld mennyisége csak nagyon korlátozottan növelhetô.<br />
A növekvô élelmiszerigény kielégítésének a termelés<br />
növekvô intenzitásán keresztül kell megoldódnia. Az<br />
EU-tagországok számára elôírt nemzeti cselekvési tervek<br />
célja, hogy a növényvédôszer-használattal járó veszélyeket<br />
és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat<br />
csökkentsék.<br />
A Nemzeti Cselekvési terv ezért – számos tényezô között<br />
– elôírja az IPM-technológiák alkalmazását, a permetezô<br />
géppark megújítását és rendszeres felülvizsgálatát, a<br />
jó mezôgazdasági gyakorlat szerinti permetezési technológiák<br />
alkalmazását. A növényvédô szerek alkalmazása során<br />
be kell tartani a Vízvédelmi Direktíva elôírásait. A növényvédô<br />
szereket forgalmazókat és felhasználókat rendszeres<br />
szakmai továbbképzésben kell részesíteni, szakmai tudásukat<br />
növelni kell.<br />
A hazai Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása folyamatban<br />
van, a kidolgozásban a hatóságok, tudományos intézetek,<br />
egyetemek, környezetvédôk és egyebek között a gyártóipar<br />
képviselôi is részt vesznek.<br />
Kádár András<br />
Növényvédôszer Gyártók és Importôrök<br />
Szövetsége Egyesület<br />
A méhek megóvásáért<br />
A méhtartás az EU 600 ezer állampolgárának megélhetését<br />
vagy annak kiegészítését biztosítja. Sajnálatos módon a méhészetben<br />
az utóbbi években növekvô méhmortalitást észlelnek.<br />
A méheket számos stresszhatás éri, amelyek közül gyakran<br />
éri a növényvédôszer-használatot vád a méhelhullás okaként.<br />
A rizikó csökkentése céljából az Európai Bizottság módosította<br />
a növényvédô szerek engedélykérelmeihez benyújtandó<br />
dokumentációk elôírásait, amelynek keretén belül<br />
a méheket veszélyeztetô kockázatokat csökkenteni kívánják.<br />
A méhek védelme érdekében módosítják a növényvédô szerek<br />
címkézésének elôírásait. Az EU biordiverzitással foglalkozó<br />
stratégiájában a megporzó rovarok jelentôségét külön<br />
hangsúlyozzák, különös tekintettet a természetes méhlegelôk<br />
fenntartásának szükségességére. A KAP által megvalósítandó<br />
célok egyike az olyan fenntartható mezôgazdasági technológia<br />
fenntartása, amelyben a fedô növények és a zöld területek<br />
kialakítása kellô súllyal szerepel, a monokultúrás termesztést<br />
pedig a lehetôségek szerint minimálisra csökkentik.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
27<br />
A kukorica gyomnövényei<br />
és komplex gyomirtása<br />
Magyarország Európában a jelentôs kukoricatermesztô országok közé tartozik.<br />
A vetésterülete 1300 ezer ha, és ezzel a szántóföldi kultúrák között a kalászosok<br />
után a második helyen áll, összes szántóterületünknek közel 30% kukorica.<br />
„Mint legfontosabb kapás kultúránknak” a kukorica gyomfajösszetétele és<br />
a gyomok egyedsûrûsége erôteljesen kihat az ország egész szántóterületének<br />
gyomhigiénés viszonyaira, ezért gyomirtásának stratégiai jelentôsége van.<br />
A<br />
kukorica gyomirtása során a<br />
szintén sok lehetôséget biztosító<br />
agrotechnikai, valamint mechanikai<br />
gyomirtás mellett a legnagyobb szerepe<br />
herbicidekkel történô gyomszabályozásnak<br />
van.<br />
A hatékony gyomirtás alapfeltétele<br />
a megfelelô talajmûvelés, magágykészítés.<br />
A kukorica egyik legveszélyesebb<br />
évelô kétszikû gyomnövénye a<br />
mezei acat elleni komplex védelem<br />
már a talajmûveléssel elkezdôdik. Az<br />
ôszi szántással a tarackok tartaléktápanyagait<br />
merítjük ki, mert a felszínre<br />
került, feldarabolt tarackok a tél folyamán<br />
elfagynak, elpusztulnak. A vetés<br />
elôtti jó talaj-elôkészítés (egyenletes<br />
aprómorzsás talajszerkezet) szintén<br />
elôfeltétele a preemergens alapgyomirtásoknak.<br />
A kukorica gyomviszonyai,<br />
legfontosabb gyomnövényei<br />
A kukoricatáblák gyomviszonyainak<br />
alakulását számos ökológiai tényezô<br />
(globális felmelegedés, fagymentes napok<br />
számának növekedése), valamint<br />
egyéb tényezôk befolyásolják, amelynek<br />
hatására az egész rendszer folyamatos<br />
mozgásban, változás alatt van.<br />
A gyomnövények hasonlóan a kultúrnövényekhez,<br />
alkalmazkodnak környezetükhöz,<br />
az idôjárás viszontagságaival<br />
szemben jól mûködô védekezési rendszerük<br />
van. A viaszos levélbevonat, a<br />
megvastagodott epidermisz, a levélfelszín<br />
szôrözöttsége mind ilyen tényezô,<br />
amelyek természetesen az állományban<br />
alkalmazható gyomirtó szerekkel szemben<br />
is ellenállóbbá teszik ôket.<br />
Kukoricában az elsôdleges gondot a<br />
nehezen irtható, magról kelô egy- és<br />
kétszikû gyomfajok okozzák. A disznóparéj<br />
fajok (Amaranthus spp.), a libatop<br />
fajok (Chenopodium spp.), a parlagfû<br />
(Ambrosia artemisiifolia), a csattanó<br />
maszlag (Datura stramonium), a varjumák<br />
(Hibiscus trionum), a selyemmályva<br />
(Abutilon theophrasti), a szerbtövis<br />
fajok (Xanthium spp.), a kakaslábfû<br />
(Echinochloa crus galli), a muhar<br />
fajok (Setaria spp.), a köles fajok<br />
(Panicum spp.), valamint néhány évelô<br />
egy- és kétszikû gyomnövény, mint<br />
a fenyércirok (Sorghum halepense),<br />
mezei acat (Cirsium arvense), apró<br />
szulák (Convolvulus arvensis), sövényszulák<br />
(Calystegia sepium).<br />
A sikeres kukoricatermesztés egyik<br />
alappillére a helyesen megválasztott<br />
gyomirtási technológia. A gyomnövények<br />
okozta fertôzés akár 50%-os termésveszteséget<br />
is okozhat.<br />
A kukorica állománykezelése<br />
és annak elônyei<br />
Nincs még egy olyan termesztett növényünk,<br />
mint a kukorica, ahol a vegyszeres<br />
gyomirtás lehetséges módjai,<br />
módszerei olyan széles skálán mozognának.<br />
Az utóbbi években jelentôsen<br />
megnôtt a posztemergens kezelések jelentôsége,<br />
amit a bôséges szerválaszték<br />
is bizonyít. Magyarországon posztemergens<br />
kezelésekre jelenleg 20 hatóanyag<br />
engedélyezett, ami különbözô<br />
formulációkban 40 kereskedelmi készítmény<br />
formájában jelenik meg a hazai<br />
piacon.<br />
A gyomnövények elleni hatékony<br />
védekezések szempontjából a kukorica<br />
állománykezelésének számos elônye<br />
van, amelyek közül a legfontosabbak<br />
az alábbiak:<br />
• Kisebb a meteorológiai tényezôkbôl<br />
adódó rizikófaktor, nincs szükség<br />
bemosócsapadékra.<br />
• Precízebb szerválasztást tesz lehetôvé,<br />
hiszen a már kicsírázott, látható<br />
gyomnövények ellen irányul<br />
a védekezés. Hosszabb idô áll rendelkezésünkre<br />
a permetezés kivitelezésére,<br />
mint a preemergens<br />
alapkezelések esetében.<br />
• Az állományban alkalmazható készítmények<br />
legtöbbje kiváló<br />
reziduális (talajon keresztüli) tartamhatással<br />
is is rendelkezik.<br />
• Bizonyos gyomfajok csak posztemergensen<br />
irthatók jó hatékonysággal.<br />
Az évelô kétszikûekkel sövényszulák<br />
(Calystegia sepium),<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
28<br />
Növényvédelem<br />
apró szulák (Convolvulus arvensis),<br />
mezei acat (Cirsium arvense),<br />
hamvas szeder (Rubus caesius),<br />
vidra keserûfû – (Polygonum amphibium)<br />
szemben szinte kizárólag<br />
ez az egyetlen hatékony lehetôség.<br />
A mélyrôl csírázó nagymagvú kétszikûek,<br />
mint a szerbtövis-fajok<br />
(Xanthium strumarium, Xantium<br />
italicum), vagy a késôn csírázó melegigényes<br />
gyomfajok selyemmályva<br />
– (Abutilon theophrasti), varjúmák<br />
– (Hibiscus trionum) ellen<br />
szintén a posztemergens technológiák<br />
adják a legjobb eredményt.<br />
Évelô egyszikû gyomfajok tarackbúza<br />
(Agropyron repens), rizómáról kelô<br />
fenyércirok (Sorghum halepense), csillagpázsit<br />
(Cynodon dactylon) esetében<br />
köztudott, hogy az alapkezelések nem<br />
hatékonyak. A fenyércirok esetében<br />
még külön gond, hogy a magról kelô<br />
egyedek és a rizómáról kelô egyedek<br />
fejlôdése nem egyforma, ami külön nehezíti<br />
az ellenük való hatékony védekezést.<br />
Természetesen a fent említett gyomfajokon<br />
túl szakszerû szerválasztással<br />
a kukoricában elôforduló bármelyik<br />
gyomnövény a veszélyességi küszöb<br />
alá szorítható.<br />
A posztemergens kezelések esetében<br />
is megvannak azok az alapszabályok,<br />
melyeket célszerû betartanunk. A<br />
7–8 levelesnél fejlettebb állományban<br />
több készítmény (egyes szulfonilkarbamidok,<br />
dikamba, 2,4-D) a kukoricát is<br />
károsíthatja, ugyanakkor a túlfejlett<br />
magról kelô kétszikûek ellen már nem<br />
rendelkeznek kellô hatékonysággal.<br />
A hômérsékletnek is fontos szerepe<br />
van a kezeléseknél. Túl alacsony, 10 °C<br />
fok alatti hômérsékleten a készítmények<br />
lassabban hatnak, a gyomnövények<br />
nehezebben veszik fel a hatóanyagot.<br />
25 °C fok feletti hômérsékleten<br />
a herbicidek károsíthatják a kukoricát,<br />
ez különösen az olajos emulziókkal<br />
és az adalékanyagokkal (nedvesítô<br />
szer, olajadalék, hatásfokozó, N-mûtrágya)<br />
együtt kijuttatott herbicidek<br />
esetében fontos.<br />
Nagy általánosságban leszögezhetô,<br />
hogy az állománykezeléseket a T 4-es<br />
életformába tartozó kétszikû gyomfajok<br />
2–4 valódi leveles, a magról kelô<br />
egyszikûek 1–3 leveles fenológiai állapotához<br />
célszerû idôzíteni, de ez sem<br />
örökérvényû, általános szabály, mert a<br />
csattanómaszlag (Datura stramonium)<br />
és a szerbtövis-fajok (Xanthium spp.)<br />
szikleveles-kétleveles állapotukban a<br />
legérzékenyebbek a herbicidekre. A<br />
4–6 leveles maszlag (acélos zöldeskék)<br />
levelét már erôs viaszbevonat borítja,<br />
ami fokozott herbicid-ellenállóságot<br />
biztosít a gyomnövénynek. Az ellenük<br />
való védekezés éppen ezért bonyolultabb,<br />
mert ezt az állapotot általában az<br />
idôjárástól függôen május elejére-közepére<br />
érik el, és az ilyenkor elvégzett<br />
korai posztemergens kezelés után még<br />
tömeges újrakelésük várható. Ilyen<br />
esetekben fokozottan megnô azon<br />
posztemergens készítmények szerepe,<br />
amelyek az adott gyomnövény ellen jó<br />
reziduális (talajon keresztüli) hatással<br />
is rendelkeznek.<br />
Évelô egy- és kétszikûek esetében,<br />
azok intenzív növekedési szakaszában<br />
van a kezelés optimális idôpontja. Sövényszulák,<br />
aprószulák, rizómáról kelô<br />
fenyércirok ellen a gyomnövények<br />
25–30 cm-es fejlettségénél van a kezelés<br />
hatékony idôpontja, mezei acat ellen<br />
annak tôlevélrózsás állapotában<br />
kell a permetezést végrehajtani.<br />
A preemergens alapkezelések<br />
A vetés után, kelés elôtt alkalmazandó<br />
preemergens kezelések továbbra is fontos<br />
láncszemét képezik a kukorica<br />
gyomirtási technológiájának, nagy elônyük,<br />
hogy a kikelô kis kukorica növénynek<br />
nem kell versenyeznie a talaj<br />
tápanyag- és vízkészletéért a gyomnövényekkel.<br />
Ezen kezelések mûködésének alapfeltétele<br />
a kezelést követô két héten belül<br />
lehulló, legalább 15–20 mm csapadék.<br />
Megfelelô bemosócsapadék hiányában<br />
a hatóanyag nem jut le a gyomnövények<br />
csírázási zónájába, és a kívánt<br />
gyomirtó hatás elmarad. Ez az<br />
oka annak, hogy aszályos, csapadékszegény<br />
tavaszokon a preemergens készítmények<br />
nem minden esetben hozzák<br />
a tôlük elvárható eredményt. A<br />
szerek csapadékigényében jelentôs<br />
szerepet játszik az egyes készítmények<br />
vízoldékonysága, amelynek figyelembevétele<br />
fontos szakmai szempont.<br />
A készítmények dózisát a talaj kötöttségének,<br />
szervesanyag-tartalmának<br />
megfelelôen kell meghatározni. Laza<br />
szerkezetû talajokon az engedélyokiratban<br />
meghatározott alacsonyabb dózisban,<br />
kötöttebb talajokon a magasabb<br />
dózisban kell a készítményeket<br />
kijuttatni.<br />
Csekély 1,0–1,5% alatti szervesanyag-tartalmú<br />
talajokon bizonyos hatóanyagok<br />
fokozott fitotoxicitási veszéllyel<br />
járnak.<br />
A preemergens kezelések egy esetleges<br />
állománykezelés idôzítését is<br />
elôsegítik, mert az alapkezelésekkel<br />
megakadályozhatjuk a gyomnövények<br />
„szétnövését”, azaz a heterogén fejlettségû<br />
állomány kialakulását.<br />
Az alapkezelések további nagy elônye,<br />
hogy a területen csökkentik a fajok<br />
számát, és így az állománykezeléssel<br />
kijuttatandó herbicidek, kombinációk<br />
kiválasztása könnyebb.<br />
A muhar fajok (fakó, zöld és ragadós<br />
muhar) látványos felszaporodásában<br />
egyértelmûen jelentôs szerepet játszott<br />
a preemergens alapkezelések<br />
mind gyakoribb elhagyása. A kukorica<br />
gyomirtásában széles körben alkalmazott<br />
posztemergens szulfonilurea hatóanyagok<br />
legtöbbjénél hatékonysági<br />
lyuk a muhar fajok, nem irtják azokat<br />
eredményesen. Azokon a területeken,<br />
ahol a magról kelô gyomfajok elleni<br />
alapkezelések elmaradnak, és a terület<br />
fertôzött muhar fajokkal, ott a gyomnövény<br />
további felszaporodására kell<br />
számítanunk.<br />
Az adalékanyagok szerepe<br />
A herbicidek hatáskifejtését a segédanyagok<br />
különbözôképpen javíthatják.<br />
Vannak adalékanyagok, amelyeknek<br />
használata kötelezô (WG, DF, OD<br />
szulfonil ureákhoz) a jó hatás eléréséhez.<br />
Vannak hatásfokozók, amelyeket a<br />
még jobb felszívódás érdekében, esetleg<br />
dóziscsökkentés igényével keverünk<br />
a permetlébe.<br />
Egyes kukorica herbicidekhez nem<br />
ionos anyagok, növényi eredetû olajok,<br />
N-mûtrágyák használata egyaránt javasolt.<br />
Ez utóbbi anyagokat elsôsorban<br />
tartós szárazságban alkalmazzuk a<br />
szulfonil urea típusú herbicidekhez. Az<br />
adalékanyagok mellett meghatározó<br />
szerepe van a permetlének használt víz<br />
minôségének is, a kemény, magas nátriumtartalmú<br />
víz jelentôsen ronthatja a<br />
herbicid hatékonyságát, a permetlé<br />
pH-értéke szintén befolyásolja a hatékonyságot.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
29<br />
Speciális gyomirtási lehetôségek<br />
A kukorica vegyszeres gyomirtásának<br />
új területét képezi a herbicidtoleráns<br />
kukoricahibridek piaci megjelenése.<br />
Az egyik ilyen a „Clearfield technológia”,<br />
amelyet az imazamox hatóanyaggal<br />
szemben ellenálló hibridekben<br />
(IMI, IR, IT, Sumo) alkalmazhatjuk.<br />
A másik lehetôség a „Duo System”<br />
technológia, amely a cikloxidimtoleráns<br />
(Focus Ultra) hibridek esetében<br />
alkalmazható.<br />
Mindkét technológia lényege, hogy<br />
az itt alkalmazható kukoricahibrideket<br />
hagyományos nemesítési eljárással<br />
hozták létre, nem génsebészeti<br />
úton létrehozott, transzgén (GMO)<br />
növények.<br />
Speciális lehetôség a kultivátorozással<br />
egy menetben történô sávpermetezés,<br />
amelynél a sorközkultivátorra szerelt,<br />
erre a célra kialakított permetezôgéppel<br />
csak a kukorica sorának 20–30<br />
cm-es sávját kezelik gyomirtó szerrel.<br />
Ezzel a módszerrel jelentôsen csökkenthetô<br />
az adott tábla peszticidterhelése,<br />
mindamellett, hogy a kezelt<br />
sávra az engedélyezett hektár területre<br />
vetített dózis kerül kijuttatásra.<br />
A kukorica gyomirtásának<br />
tervezése<br />
A herbicidek kijuttatásának lehetôségei<br />
a kukorica esetében mozognak a<br />
legszélesebb skálán. A gyomirtás tervezésénél<br />
a vegyszeres védekezésre<br />
való felkészülés során mindig vegyük<br />
figyelembe területünk gyomflóráját, talajtípusát,<br />
domborzati viszonyait, és<br />
nem utolsó sorban tájegységünk éghajlati<br />
adottságait. Ezek ismeretében tudjuk<br />
csak kiválasztani a megfelelô<br />
gyomirtó szert, és meghatározni a számunkra<br />
optimális kijuttatási módot, az<br />
alábbi lehetôségek közül:<br />
1. Vetés elôtt kijuttatva bedolgozás<br />
nélkül (preplanting)<br />
Ez a technológia az izoxaflutol hatóanyagú<br />
Merlin Flexx készítményre<br />
épül.<br />
2. Vetés után kelés elôtt kijuttatva<br />
(preemergens)<br />
3. Vetés után azonnal kipermetezve,<br />
ülepedett magágyba vetett kukoricában<br />
(pree/post) technológia: Ez a<br />
technológiai lehetôség azon alapul,<br />
hogy több olyan herbicid hatóanyag<br />
ismeretes, amely preemergens és<br />
posztemergens alkalmazás esetén<br />
más-más hatásspektrummal irtja a<br />
gyomnövényeket. Ez különösen jellemzô<br />
a fotoszintézis-gátló gyomirtó<br />
szerekre, pl. karbamid származékok<br />
(linuron). Az eljárás lényege, hogy a<br />
kukoricát ülepedett magágyba (stale<br />
seed) kell vetni, ahol a gyomnövények<br />
már tömegesen csíráznak, szik-2<br />
valódi leveles fenológiai állapotban<br />
vannak a vetés idôpontjában. A kukorica<br />
vetése után, kelése elôtt történik<br />
a gyomirtó szer kipermetezése.<br />
4. A kukorica vetése után kipermetezve<br />
(posztemergens):<br />
4/a korai posztemergens szögcsíra–2<br />
leveles kukorica fenológia;<br />
4/b hagyományos posztemergens<br />
3–5 leveles kukorica fenológia;<br />
4/c kései posztemergens 5–7 leveles<br />
kukorica fenológia.<br />
Szentey László, MGSZH központ<br />
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi<br />
Igazgatóság<br />
Bemutatkozik az Aranyrepce Kft.<br />
Az Aranyrepce Kft. (Termelôi csoport) 2006. augusztus 16-án<br />
alakult 23 termelô összefogásával. Ennek elôzménye egy általunk<br />
„Repce Termesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium”-nak<br />
nevezett szervezôdés volt, amelyet 1999-ben hoztunk<br />
létre. A repce vetésterülete és jövedelmezôsége ebben az idôszakban<br />
mélypontra ért. A Zala megyei vetésterület alig haladta<br />
meg a 2000 hektárt (!). (2009-ben 15 000 hektár fölött volt).<br />
A szakmai szervezôdés céljául azt tûztük ki, hogy az adott gazdasági<br />
tényezôk mellett lehetôleg gazdaságos termesztést biztosítsunk<br />
az alkalmazott technológiákkal. Ebben az idôszakban a<br />
repce termesztése veszteséges volt, csak azok foglalkoztak vele,<br />
akik elhivatottságot éreztek e növény termesztésével kapcsolatban,<br />
vagy a vetésforgóból nem tudták kihagyni. A ráfordítások és<br />
hozam optimalizálásában résztvevôk névsorát érdemes megemlíteni.<br />
A kollégium vezetôje Liscsinszky István (†), tagjai: Dr. Eôry<br />
Teréz, Simonfalvi Elemér, Agrokem Kft. (Keszthely), Veszprémi<br />
Egyetem Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi<br />
Intézete, a Haladás Mg. Szövetkezet (Pacsa). A Kollégiumot<br />
támogatta a Kwizda Magyarország Kft. és a kialakított termesztéstechnológiában<br />
komoly szerepe volt. Az együttmûködés szakmai<br />
eredménye az lett, hogy sikerült egy költségtakarékos, magas<br />
hozamot biztosító termesztéstechnológiát létrehozni, amelynek<br />
olyan gazdasági sikere lett, hogy a résztvevô termelôk végül<br />
közös gazdasági társaságot hoztak létre.<br />
Az Aranyrepce Kft. jelenleg<br />
öt éves és 76 tagja van. Elnyerte<br />
a „Végleges állami elismerés”<br />
minôsítést. Az elmúlt idôszakban<br />
5,3 milliárd forint árbevételt,<br />
100 millió forint uniós<br />
támogatást könyvelhetett el.<br />
Tagjai megközelítôleg 60 000<br />
tonna terményt értékesítettek<br />
a csoporton keresztül, mindig<br />
az adott idôszak legmagasabb<br />
terményárát elérve.<br />
A Termelôi Csoport alapító tagja az „Olajos Mag Termesztô<br />
Termelôi Csoportok Országos Szövetségének” és a Hangya<br />
Szövetkezeti Együttmûködésnek. Célunk egy olyan termelôi<br />
csoportokat egyesítô elektronikus kereskedelmi forma létrehozása,<br />
amely a magyarországi termelôi csoportok teljes, eladásra<br />
szánt termésmennyiségét pályáztatjuk a lehetséges vevôk<br />
között (éves szinten 100 000 tonnát meghaladó mennyiség),<br />
illetve a szakmai szempontok alapján alkalmazott technológiák<br />
folyamatos korszerûsítése. Ez utóbbiakat látványos bemutató<br />
keretében népszerûsítjük a Kwizdával közösen szervezett<br />
„KWIZDA REPCE SHOW”-n.<br />
Simonfalvi Elemér<br />
Aranyrepce T. Cs. Kft. • 8360 Keszthely, Honvéd u. 22. • Tel./Fax: 83-510-880; -881, -882. • E-mail: aranyrepce@gmail.com<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
32<br />
Növényvédelem<br />
Atonik-korai lendület a repcének!<br />
Igazán nehéz dolga van most annak, akinek a repcével kapcsolatban<br />
van mondanivalója. Az üzemi kollégákkal találkozva<br />
sokszor csak legyintenek, amikor ez az egyébként fontos<br />
növénykultúra kerül szóba. A kimondottan száraz ôsz során<br />
sokan már eleve be sem vetették a tervezett területet, de azok<br />
sem biztos, hogy jól jártak, akik – bízva az ôszi csapadék<br />
megérkezésében – végül is földbe tették a magot. Már a késô<br />
ôszi idôszakban hallhattunk több ezer hektáros nagyságrendben<br />
kimûvelt területekrôl, de a megmaradó állományok sem<br />
biztattak sok jóval minket. Ha lehet még ezen túl is rontani a<br />
helyzeten, azt a február eleji kemény, száraz fagyok megtették.<br />
Szinte biztos, hogy a hótakaró által nem védett, általában<br />
2–4 leveles állományokban a több napon át tartó, –10 °C alatti<br />
hômérséklet további nagy károkat okozott. Ezek után nem<br />
kell azon csodálkoznunk, hogy a megmaradó területre vonatkozó<br />
(nem hivatalos) becslések mindegyike 100–150 ezer ha<br />
közé teszi a majdan betakarítandó területet. A mezôgazdasággal<br />
régóta foglalkozó ember ilyenkor teszi még hozzá „Sokat<br />
alszik addig még kint az a növény!”<br />
Mindezek után jogos lehet a kérdés, hogy akkor miért beszéljünk<br />
egyáltalán a repcérôl Tekintve a repce iránt megnyilvánuló<br />
világpiaci keresletet és a szokásosnál lényegesen<br />
kisebb vetésterületet, valószínûsíthetô, hogy a felvásárlási<br />
árak magas szinten fognak mozogni, így érdemes a megmaradó<br />
területeket intenzívebb technológiában részesíteni! Ezen<br />
a ponton érkeztünk el az Arysta repce-technológiájának egyik<br />
legfontosabb pontjához, az Atonikhoz! A repcét intenzív technológiával<br />
termesztôknek ezt a készítményt már nem kell bemutatni,<br />
sok területen vált a technológia alapkészítményévé!<br />
Azok számára azonban, akik eddig még nem szereztek személyesen<br />
tapasztalatot a készítményrôl, az alábbiakban szeretnénk<br />
némi összefoglalást adni a felhasználásra vonatkozó<br />
tanácsokról, a várható eredményekrôl. Ha az Atonikról egyetlen<br />
mondatban kellene szólnunk, akkor azt mondhatnánk,<br />
hogy: „Az Atonik egy olyan biostimulátor, amelyik sejtszinten<br />
fejti ki hatását, ennek révén olyan folyamatokat indít el a növényben,<br />
amik a stresszoldás és terméskötôdés terén hoznak<br />
biztos – idônként akár nagyon látványos – eredményt.”<br />
Ha a repcében való felhasználásának lehetôségeit nézzük,<br />
akkor adja magát, hogy a kora tavaszi idôszakban használva,<br />
a stresszoldás terén használjuk ki a készítmény tudását. Alkalmazását<br />
a lehetô legkorábbra idôzítsük, lehetôleg már az<br />
elsô növényvédelmi beavatkozáskor, a repceszár-ormányos<br />
elleni védekezéskor juttassuk ki. Ebben az idôszakban a javasolt<br />
dózis 0,6 l/ha. Milyen hatás várható el a kijuttatást követôen<br />
A választ bontsuk kétfelé, bár természetesen a valóságban<br />
ezek szorosan összefüggenek. Közelítsük meg a kérdést<br />
elôször a stresszhatások oldaláról. A kezelt növények életfolyamatai<br />
felgyorsulnak, tápanyagfelvételük fokozódik, a kedvezôtlen<br />
körülmények hatásán hamarabb jutnak túl. Ez a gyakorlatban<br />
szemmel láthatóan erôsebb, korábban induló állományt<br />
jelent, ahogyan az 1. képen is látható. Gyakori kérdés,<br />
hogy szabad-e abban az esetben is kijuttatnunk az Atonikot,<br />
ha annak nagy része „csak a földre jut”, különösen, ha a kezelt<br />
területen a növények nem túl fejlettek, vagy ha nagy arányú<br />
az elszenvedett levélvesztés mértéke. A válasz egyértelmûen<br />
igen, ugyanis pontosan ebben a helyzetben van a növénynek<br />
szüksége a segítségre, és a kijuttatás idôzítése más<br />
szempontból is ekkor az ideális.<br />
Mi is ez a másik szempont<br />
Kezeletlen<br />
1. kép. Az Atonikkal kezelt növények kezdeti<br />
növekedése erôteljes<br />
Az Atonik kijuttatását követô felgyorsuló életfolyamatok és<br />
a növények hormonális rendszerében bekövetkezô változások<br />
pozitív módon befolyásolják a generatív részek differenciálódását.<br />
Ennek látható hatása a becôt hozó oldalhajtások számának<br />
változása, ami jól látható a 2. képen.<br />
Kezelt<br />
Atonikkal kezelt<br />
Kezeletlen<br />
2. kép. A korai kezelés hatására nô a becôt hozó<br />
oldalhajtások száma<br />
Az elmúlt idôszakban arra törekedtünk, hogy összegyûjtsünk<br />
és megjelentessünk olyan termelôi tapasztalatokat és<br />
véleményeket, amelyek az Atonik üzemi gyakorlatban való felhasználása<br />
kapcsán születtek. Ezekbôl az értékes megfigyelésekbôl<br />
teszünk közzé néhányat a következôkben.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
33<br />
B.L. Agrokem Kft., Keszthely: Tisztelt Olvasó! Hazánk nem<br />
tartozik a repcetermesztés élvonalához. Ha figyelembe veszszük,<br />
hogy az uniós szabályok alapján mennyi biodízelt kell az<br />
ásványi dízelhez keverni, azt látjuk, hogy nem vagyunk önellátóak<br />
ebben a tekintetben sem.<br />
Mondhatjuk azt, hogy Magyarország a repce sikeres termesztésének<br />
a határán fekszik földrajzilag-éghajlatilag. De<br />
mondhatjuk azt is, hogy a termesztés technológiája mára úgy<br />
változott, hogy a sikeres termesztés (nagy részben) rajtunk<br />
múlik. Azt, hogy a technológiánkban mik azok az alapvetô elemek,<br />
amit mindig alkalmaznunk kell, idônként érdemes felülvizsgálni.<br />
Ma már senki sem vitatja, hogy a repce a legintenzívebb<br />
termesztéstechnológiát igénylô szántóföldi növények<br />
egyike. A nagy termés egyik legfontosabb tényezôje a növények<br />
elágazódása, az oldalágak kinevelése. Régóta tudjuk,<br />
hogy a talajban lévô ásványi nitrogén mennyisége stimulálja<br />
a repcét az oldalágak kifejlesztésére. Ennek okán gyakorlatilag<br />
„túletetjük” a növényt, mert egyébként nincs szükség a<br />
termés kineveléséhez ekkora adagú nitrogéntrágyázásra. Az<br />
utóvetemény esetleg meghálálja ezt nekünk, de ilyen mûtrágyaárak<br />
mellett megengedhetjük-e ezt magunknak, illetve<br />
tudjuk-e, hogy közben mennyi hatóanyagot veszítünk el<br />
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt állítjuk, hogy az<br />
ATONIK biostimulátor sokat segíthet ezen a problémán. Az<br />
ATONIK-ot stresszkezelô, illetve termésnövelô készítményként<br />
ismerjük. Megfigyelésünk szerint hatása hasonlít a kábítószerek<br />
hatására. Azt mondják, hogy a kábítószer elhiteti az emberrel,<br />
hogy tud repülni. Mi azt tapasztaltuk, hogy az ATONIK „elhiteti”<br />
a növénnyel, hogy sok nitrogén áll rendelkezésére és ennek<br />
megfelelôen gazdagon növeszti oldalágait. Ezután már „csak”<br />
arra kell ügyelnünk, hogy a növény ki is tudja nevelni ezeket.<br />
Az ATONIK-ot kora tavasszal (tél végén) az elsô kezelés alkalmával<br />
juttatjuk ki 0,6 l/ha dózisban. Tapasztalataink szerint<br />
alacsonyabb nitrogéndózis használata esetén, illetve a fejtrágyázás<br />
utáni bemosó csapadék hiányában is erôteljes az oldalhajtás-képzôdés.<br />
Akár 30–50 kg/ha nitrogén hatóanyagot<br />
is megtakaríthatunk használatával.<br />
A második kezelést akkor juttatjuk ki, ha legalább 30–40<br />
mm csapadék hullott az elsô kezelést követô 15–20 napban.<br />
Ekkor az újabb 0,6 l/ha-os ATONIK hatására az oldalhajtások<br />
is oldalhajtást nevelnek.<br />
A fent leírt megfigyeléseket az elmúlt három év során Zala<br />
megyében több ezer hektáron igazolták a betakarított terméseredmények.<br />
Elmondhatjuk, hogy ezekben az években volt<br />
„normális” tavasz, száraz-meleg és hûvös, csapadékos idôjárású<br />
kikelet is. Az ATONIK „kábítószer” mûködött, és biztos<br />
pontjává vált az alkalmazott technológiának.<br />
Simonfalvi Elemér<br />
Szaktanácsadó<br />
Agrospeciál Kft., Pálhalma: Cégünknél az ôszi káposztarepcét<br />
minden esetben kalászos elôvetemény után vetjük. A<br />
talajmûvelés esetében fontos momentum, hogy kizárólag forgatás<br />
nélküli technológiát alkalmazunk, altalajlazítást végzünk<br />
amit gyûrûshengerrel zárunk le. Az ôszi alaptrágyázást minden<br />
esetben szaktanácsadás alapján végezzük. Szárazabb évjáratokban,<br />
amikor a tarló nem zöldül ki, a vetés elôtt kompaktorral<br />
végezzük a magágy megnyitását. A vetett magszám<br />
általában 500–550 ezer/ha. A nagyon magas költségek miatt<br />
ôszi gyomirtást nem alkalmazunk, viszont regulátorozást<br />
szinte minden esetben végzünk.<br />
A tavaszi munkák megkezdésének sorrendjét általában a<br />
szárormányos megjelenésének idôpontja határozza meg. Ha<br />
szükséges, akkor az ellenük való védekezés megelôzi a mûtrágyaszórást.<br />
A kijuttatott N-hatóanyag mennyisége 90 kg/ha,<br />
egyszeri kijuttatással, kénes kiegészítéssel. A tenyészidôszak<br />
során két alkalommal végzünk lombtrágyázást bórtartalmú<br />
készítménnyel, elôször a szárormányosok elleni védekezésnél,<br />
második esetben a virágbimbók megjelenésénél. Ennél a második<br />
kezelésnél fungicides kezelés is történik. A rovarölôszeres<br />
kezelések számát az évjárat sajátosságai határozzák meg.<br />
Az érésgyorsítás szükségességérôl évrôl évre nagy vita folyik<br />
cégünknél, aminek eredményeképpen általában megtörténik<br />
a kezelés a betakarítógépek kímélése érdekében. Az alkalmazott<br />
technológia eredményeképpen a termésátlagaink<br />
3,0 t/ha és 3,8 t/ha között mozognak.<br />
Az Atonikot a technológiába a stressztûrés fokozása érdekében<br />
két alkalommal iktatjuk be. Elsô alkalommal a szárormányosok<br />
elleni védekezésnél 0,6 l/ha dózisban, a második alkalommal<br />
a virágzást megelôzôen, ugyancsak 0,6 l/ha mennyiségben.<br />
Így történt ez a 2010-es évben is, amikor a második<br />
kezelés eredményesebbnek tûnt az elsônél, ugyanis a stressztûrés<br />
mellett segítette a terméskötôdést, amire nagy szükség is<br />
volt a rendkívül csapadékos idôjárásban. Tapasztalataink szerint<br />
az Atonik korai idôszakban való kijuttatása – az elsô kezelés<br />
– elôsegíti az oldalhajtások képzôdését és növekedését is.<br />
Az Atonikkal kapcsolatos tapasztalataimat összefoglalva<br />
elmondható, hogy az optimális idôben kijuttatott Atonik növeli<br />
a növények stressztûrô képességét, segíti a generatív szervek<br />
mûködését.<br />
Erdôs Tibor<br />
Növényvédelmi szakirányító<br />
A fentiekben igyekeztünk némi betekintést nyújtani az<br />
Atonik biostimulátor repcében való felhasználási lehetôségeirôl.<br />
Bár kijuttatására a növény késôbbi fenológiai állapotában<br />
– a virágzás kezdetén – is van lehetôség, most mi mégis kizárólag<br />
a korai kijuttatással kapcsolatos tapasztalatokról számoltunk<br />
be. Ezt azért tettük így, mert látva a betelelô repcéket,<br />
és tapasztalva az áttelelés szempontjából nem túl ideális<br />
idôjárási körülményeket, kiemelt fontosságúnak tarjuk a „túlélô”<br />
növények kora tavaszi indulása szempontjából az igazán<br />
hatékony segítséget, stresszoldást. Tapasztalataink szerint az<br />
Atonik ennek a kihívásnak tökéletesen eleget tud tenni!<br />
Somos Ferenc, Arysta Magyarország Kft.<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
Növényvédelem<br />
35<br />
Yara mûtrágyákkal sikerülni fog!<br />
Mi fog sikerülni Természetesen<br />
a nagy és kiváló minôségû termés<br />
elérése és végsôsoron a<br />
nyereséges termelés! Ne kockáztasson, ne éheztesse<br />
a növényeit, használjon Yara mûtrágyát! Melyiket<br />
Cikkünkbôl megtudhatja.<br />
Az ôszi vetésûek esetében az NPK-kijuttatás elmaradása<br />
részben pótolható, magas nitrogéntartalmú,<br />
jól oldódó komplex mûtrágyák adagolásával.<br />
A YaraMila TM 22-14-7, illetve YaraMila TM 16-27-7<br />
a nitrogén mellett a foszfor és a kálium pótlására is<br />
lehetôséget ad. Ôszi búza termesztésénél a foszfor<br />
és nitrogén mennyisége, aránya a meghatározó a<br />
malmi minôség eléréséhez. A repce esetében összetettebb<br />
a kérdés, a magas nitrogénigény mellett fontos<br />
a foszfor (kisebb mennyiségben) és a kálium is<br />
(nagyobb mennyiségben).<br />
A napraforgó és a kukorica esetében a talaj NPKellátottságát,<br />
illetve az alkalmazott technológiát figyelembe<br />
véve a vetés elôtt a talajba bedolgozott, vagy<br />
a vetéssel egy menetben kijutatott YaraMila TM termékek<br />
(8-24-24, 7-20-28, 7-12-25) jelentik a legmegbízhatóbb<br />
megoldást. 150-200 kg/ha adagig a<br />
vetéssel egymenetben történô kijuttatást válasszuk,<br />
nagyobb dózisok esetén a röpítôtárcsás mûtrágyaszóróval<br />
adjuk ki a mûtrágyát. Ügyeljünk a gépek helyes<br />
beállítására, megfelelô mûszaki állapotára, hiszen<br />
a jó mûtrágya mellett a kijuttatástechnológia is<br />
elengedhetetlen a sikerhez.<br />
A lombtrágyázásról se feledkezzünk el, erre a<br />
YaraVita TM lombtrágya családot ajánljuk. A termékcsalád<br />
tartalmaz folyékony és szuszpenziós mûtrágyákat is.<br />
Ezek mindegyike rendkívül magas minôségi, gyakran<br />
élelmiszer-ipari és gyógyszerészeti szabványoknak is<br />
megfelel. A termékek olyan segédanyagokat tartalmaznak, mint például<br />
nedvesítô szerek, tapadást fokozó és felszívódást elôsegítô<br />
anyagok, melyek nagyságrendileg megnövelik a lombtrágyák hatékonyságát<br />
a nem formulázott termékekhez képest. A formulázás<br />
másik hatalmas elônye a rendkívül magas hatóanyag-tartalom, nem<br />
egy olyan termékünk van, amely például 700 g/l hatóanyagot tartalmaz.<br />
Nem mindegy, hogy egy-egy kezelés alkalmával néhány<br />
gramm, vagy esetleg néhány kilogramm mikroelemet juttat ki hektáronként.<br />
Számoljon, megéri! Keresse fel a www.yaravita.hu honlapot,<br />
ahol bôvebb információkat talál a YaraVita TM lombtrágyákról.<br />
Összefoglalva a következôket ajánjuk:<br />
Ôszi búza:<br />
NPK-fejtrágyázásra, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát, vagy ha<br />
gyengén fejlett az állomány:<br />
YaraMila TM 22-14-7 adag: 200-300 kg/ha<br />
Foszforral gyengén ellátotott talajon: YaraMila TM 16-27-7 adag:<br />
250-300 kg/ha<br />
Lombtrágyázás:<br />
Ha a makroelemeket akarom elsôsorban pótolni, akkor a javasolt<br />
lombtrágya Folicare TM 19-11-24 Cu, melynek adagja 3-5 kg/ha,<br />
a maximális permetlé-koncentráció 1,5%. Kijuttatás idôpontja:<br />
bokrosodás idôszaka. (A zászlós levél kiterülése<br />
után ne alkalmazzuk.)<br />
Ha mikroelempótlásra és a magas fehérjetartalomra<br />
helyezzük a hangsúlyt, akkor a YaraVita TM Gramitrel,<br />
YaraVita TM Thiotrac és a YaraVita TM Coptrac lombtrágyákat<br />
alkalmazzunk. Javasolt adagok: YaraVita TM<br />
Gramitrel 2-4 l/ha, YaraVita TM Coptrac: 0,25-0,5 l/ha<br />
YaraVita TM Thiotrac 3 l/ha. A kijuttatás idôpontja a<br />
YaraVita TM Gramitrel és a YaraVita TM Coptrac esetében<br />
bokrosodás idôszakától szárbaindulás végéig terjed.<br />
(A zászlós levél kiterülése után ne alkalmazzuk.)<br />
A YaraVita TM Thiotrac a tejes érésig alkalmazható.<br />
Repce:<br />
NPK-fejtrágyázás, ha ôsszel nem adtam ki alaptrágyát:<br />
YaraMila TM 13-13-21, vagy YaraMila TM 22-14-7,<br />
melynek adagja 300-400 kg/ha.<br />
Lombtrágyázás:<br />
Használjunk YaraVita TM Brassitrelt, 3 l/ha adagban,<br />
a vegetáció indulását követôen az elsô növényvédelmi<br />
kezeléssel együtt. Sárgabimbós állapot után már<br />
ne alkalmazzuk.<br />
Zöldbimbós-sárgabimbós állapotban a YaraVita TM<br />
Bortrac használatát javasoljuk 1 l/ha adagban a jobb<br />
kötôdés érdekében.<br />
Napraforgó:<br />
Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának<br />
tükrében:<br />
YaraMila TM 13-13-21, adagja 300-400 kg/ha,<br />
YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 7-12-25 adagja<br />
300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200<br />
kg/ha. Nitrogénkiegészítés szükséges, ha a kiadott<br />
nitrogén nem éri el az 50-80 kg/ha mennyiséget, figyelembe véve<br />
az NPK-mûtrágyával kiadott mennyiséget is.<br />
Lombtrágyázás:<br />
YaraVita TM Brassitrel, melyet 2-4 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban<br />
adjuk ki. Hiánytünetek jelentkezése esetén a kezelés<br />
megismételhetô maximum csillagbimbós állapotig.<br />
Csillagbimbós állapotban javasolt a YaraVita TM Bortrac használata<br />
1 l/ha adagban, a jobb kötôdés érdekében.<br />
Kukorica:<br />
Javasolt mûtrágya a talaj foszfor- és káliumellátottságának tükrében:<br />
YaraMila TM 7-20-28, YaraMila TM 8-24-24, YaraMila TM 7-12-25<br />
adag: 300-400 kg/ha, starter kijuttatás esetén 150-200 kg/ha,<br />
nitrogénkiegészítés szükséges.<br />
Lombtrágyázás:<br />
YaraVita TM Zeatrel 2-4 l/ha a 4-8 leveles állapotban adjuk ki. Kifejezett<br />
cinkhiányos állományban a YaraVita TM Zintrac-ot használjuk<br />
0,5-1 l/ha adagban, 4-8 leveles állapotban kijuttatva, súlyos<br />
hiány esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg a kezelést.<br />
Dr. Czinege Erik, szakmai vezetô<br />
+36 30 525 2641, erik.czinege@yara.com<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
36<br />
Növényvédelem<br />
Permetezôgépek szezon eleji<br />
mûszaki ellenôrzése<br />
A növényvédô gépekkel, az alkalmazott növényvédelmi technológiákkal szemben<br />
támasztott követelmények idôrôl idôre folyamatosan szigorodnak. Az egész<br />
világon egyre kifejezettebb az a szakmai és társadalmi igény, hogy csökkentett<br />
vegyszerfelhasználással, környezetkímélô módon legyenek elvégezhetôek a növényvédelmi<br />
beavatkozások anélkül, hogy a munkaminôség, a kezelések hatékonysága,<br />
gazdaságossága romlana.<br />
A<br />
növényvédô gépek kialakítása és<br />
mûszaki állapota meghatározza,<br />
hogy a vegyszerek milyen pontossággal<br />
kerülhetnek felhasználásra, menynyire<br />
egyenletesen jutnak el a célfelületre,<br />
milyen mértékben mennek veszendôbe,<br />
rontva a termesztés gazdaságosságát,<br />
veszélyeztetve vagy károsítva<br />
a környezetet.<br />
A gépek kivitelének és mûszaki állapotának<br />
ellenôrzésére már régóta<br />
nemzetközi elôírások vannak érvényben.<br />
Az utóbbi idôben az illetékes szervek<br />
hazánkban is fokozott hangsúlyt<br />
fektetnek az új, valamint a használatban<br />
lévô növényvédô gépek minôsítésére,<br />
ellenôrzésére.<br />
Új gépek típusminôsítése<br />
2004. január 1. óta az 5 liternél nagyobb<br />
névleges térfogatú tartállyal felszerelt,<br />
új növényvédô gépeket (üzemi<br />
méretû, függesztett, vontatott és önjáró<br />
kivitelû szántóföldi és ültetvény- és<br />
kertészeti permetezôgépeket; hordozható<br />
kivitelû, motoros meghajtású és<br />
kézi mûködtetésû permetezôgépeket;<br />
csávázógépeket, továbbá granulátumszóró<br />
berendezéseket és adaptereket)<br />
kereskedelmi forgalomba történô hozatal<br />
elôtt ún. típusminôsítési eljárás<br />
alá kell vetni. A típusok minôsítését a<br />
gödöllôi VM Mezôgazdasági Gépesítési<br />
Intézet (VM MGI) szakemberei<br />
végzik jogszabályi kijelölés alapján. A<br />
nevezett kötelezettség a gépeket gyártó/forgalmazó<br />
vállalatokat terheli. A<br />
minôsített típusok forgalomba hozatali<br />
engedélyének meglétét minden egyes<br />
értékesített gépen a VM MGI által kiadott,<br />
sötétzöld színû, háromszög alakú<br />
matrica felragasztásával kell igazolni.<br />
A matricákon az engedély egyedi<br />
azonosítószáma, valamint az érvényességi<br />
ideje egyaránt feltüntetésre kerül.<br />
Új növényvédelmi gépek kiválasztása<br />
elôtt a leendô géptulajdonosoknak<br />
érdemes tehát meggyôzôdniük arról,<br />
hogy az igazoló matricák rendelkezésre<br />
állnak. Amennyiben a gazdálkodók/szolgáltatók<br />
kizárólag engedéllyel<br />
forgalmazott növényvédô gépet vásárolnak,<br />
biztosak lehetnek abban, hogy<br />
gép megfelel a vonatkozó jogszabályokban,<br />
illetve szabványokban foglalt<br />
munkabiztonsági, környezetvédelmi és<br />
mûszaki követelményeknek.<br />
Használt gépek ellenôrzése<br />
A géptulajdonosoknak ugyanakkor fel<br />
kell készülniük arra, hogy a vonatkozó<br />
nemzetközi és hazai jogszabályok (az<br />
Európai Parlament és a Tanács<br />
2009/128/EK irányelve a peszticidek<br />
fenntartható használatának elérését<br />
célzó közösségi fellépés kereteinek<br />
meghatározásáról; a 2008. évi XLVI.<br />
törvény az élelmiszerláncról és hatósági<br />
felügyeletérôl; valamint a földmûvelésügyi<br />
és vidékfejlesztési miniszter<br />
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelete a növényvédelmi<br />
tevékenységrôl) értelmében<br />
rövidesen kötelezô jelleggel bevezetésre<br />
kerül a használatban lévô permetezô<br />
berendezések idôszakos felülvizsgálati<br />
rendszere is, amely az európai<br />
államok többségében már hosszú<br />
ideje mûködik. Az üzemelô gépeket a<br />
gépek tulajdonosainak kell majd rendszeres<br />
idôközönként felülvizsgáltatnia<br />
az erre szakosodott, a VM MGI által<br />
kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkezô<br />
ellenôrzôállomásokon. Amennyiben a<br />
gépek a felülvizsgálatok során kielégítik<br />
a követelményeket, mûködési engedélyt<br />
fognak kapni, amelyek meglétét<br />
a növényvédelmi hatóság felügyelôi ellenôrzik<br />
majd. Mûködési engedéllyel<br />
nem rendelkezô gépekkel tilos lesz<br />
dolgozni.<br />
A permetezôgépek megfelelô mûszaki<br />
állapotának biztosítása a hatósági<br />
elôírásoktól függetlenül is alapvetô érdeke<br />
a gazdálkodóknak.<br />
Teendôk szezonkezdet elôtt<br />
A legfontosabb feladat a gépek alapos<br />
átvizsgálása szezon elôtt. A hibák jelentôs<br />
része szemrevételezéssel is megállapítható.<br />
Ellenôrizni kell az erôátviteli<br />
elemek, a permetlétartály, a futómûvek,<br />
a gumiabroncsok, a tömlôk és<br />
a csatlakozók épségét. Fontos feladat a<br />
szivattyú, a ventilátor, a permetlétartály,<br />
a szórókeret rögzítésének ellenôrzése.<br />
Az esetleg hiányzó kötôelemeket<br />
pótolni kell, a csavarokat, anyákat meg<br />
kell húzni.<br />
Az elöregedett tömlôket, tömítéseket<br />
célszerû kicserélni, mert ezek idény<br />
közben meghibásodásokat okozhatnak.<br />
Meg kell vizsgálni a szûrôk állapotát, a<br />
sérült, deformálódott szûrôbetéteket ki<br />
kell cserélni. Szintén cserélni kell a<br />
manométert, ha mutatója nem tért viszsza<br />
„0” helyzetbe.<br />
Szántóföldi szórókereten ellenôrizni<br />
kell, hogy nincsenek-e deformációk,<br />
repedések, vagy törések. A szórókeret<br />
nyitásának-zárásának, valamint emelésének<br />
és süllyesztésének akadálymentesen<br />
kell végbemennie. A javítás történhet<br />
egyengetéssel, hegesztéssel<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
37<br />
1. ábra. A fúvókakopás hatásai<br />
vagy egyes elemek cseréjével. A<br />
szórókeret javítása csak megfelelô felkészültség<br />
esetén végezhetô el házilag,<br />
rendszerint szakmûhely igénybevétele<br />
szükséges. Szállítólevegôs permetezôgépeknél<br />
a ventilátor épségét, a lapátokat,<br />
a burkolatokat, a fokozatkapcsoló<br />
mûködését is ellenôrizni kell.<br />
Az átvizsgálás és a szemrevételezéssel<br />
is megállapítható hibák elhárítása<br />
után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre.<br />
Elôtte azonban még a hajtómûvekben<br />
(szivattyú, ventilátor) ellenôrizni<br />
kell az olajszintet, a nyomáskiegyenlítô<br />
tartályba (légüst) az elôírásnak<br />
megfelelôen levegôt kell nyomni.<br />
A permetlétartályba a kipróbáláshoz<br />
szükséges mennyiségû (mérettôl<br />
függôen 100–500 dm 3 ) tiszta vizet kell<br />
tölteni. Célszerû a nyomást alacsony<br />
értékre beállítani, a szórószerkezetet<br />
lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A<br />
gépnek meghajtás után egyenletesen,<br />
rezgésmentesen kell mûködnie. Ha<br />
rendellenességet tapasztalunk, azonnal<br />
le kell állítani a gépet, a hibát meg kell<br />
keresni és ki kell küszöbölni.<br />
Ellenôrizni kell, hogy nincs-e valahol<br />
folyás vagy csepegés. A permetlétartályban<br />
megfigyelhetô a keverôberendezés<br />
mûködése és a visszafolyó<br />
ágon áramló folyadék. A gép megfelelô<br />
mûködése esetén a nyomás az üzemi<br />
értékre növelhetô. Ha nyomás nem éri<br />
el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg<br />
kell szakítani, és ellenôrizni kell a nyomásszabályozót,<br />
mert ez is lehet az<br />
elégtelen nyomás oka, majd a szivatytyút<br />
kell megvizsgálni. A szivattyú hibáját<br />
az üzemszerû kopások mellett<br />
leggyakrabban a membrán szakadása,<br />
vagy szelep fennakadás, illetve törés<br />
okozza. A szivattyú állapotát a szállított<br />
folyadék mennyiségének meghatározásával<br />
kell ellenôrizni.<br />
A szórófejekhez, a keverô berendezéshez<br />
és a visszafolyóhoz vezetô tömlôket<br />
leszerelve az összes folyadékot<br />
ismert térfogatú edényben (például<br />
hordóban) kell felfogni. Mérni kell az<br />
edény megteléséig eltelt idôt. Mérleg<br />
segítségével is meghatározható a folyadék<br />
mennyisége. Mindkét esetben<br />
számítással meghatározható a szállítási<br />
teljesítmény (dm 3 /min). Ha a szivattyú<br />
állapota megfelelô, ez nem lehet<br />
kevesebb, mint a névleges gyári érték<br />
90%-a. A szivattyú felújítása megfelelô<br />
felkészültség esetén történhet házilag,<br />
vagy szakmûhelyben, végsô esetben<br />
új szivattyú beépítése válhat szükségessé.<br />
A manométer, a szabályozó/kapcsoló<br />
armatúra és a szivattyú ellenôrzése<br />
után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására.<br />
Minkét oldal, illetve az<br />
egyes szakaszok kapcsolhatóságát ellenôrizni<br />
kell. A permetezôgép idény<br />
elôtti felkészítésénél az egyik legfontosabb<br />
feladat a szórófejek ellenôrzése.<br />
A szórás kikapcsolása után csepegés<br />
nem jelentkezhet, a permetlé áramnak<br />
pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos<br />
csepegés esetén a visszacsapószelepeket<br />
meg kell vizsgálni, meg kell<br />
tisztítani, és szükség esetén a membránokat<br />
vagy a rugókat ki kell cserélni.<br />
Több fúvóka befogadására alkalmas,<br />
elzárható szórófejeknél vizsgálni kell a<br />
különbözô helyzetekben a mûködést.<br />
A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül<br />
ki kell cserélni. Ezek nemcsak a szükségesnél<br />
több folyadékot bocsátanak<br />
ki, hanem egyenlôtlen eloszlást okoznak<br />
és a képzett cseppek is nagyobb<br />
méretûek lesznek (1. ábra).<br />
A fúvókák állapota az egy perc alatt<br />
kiáramló folyadék mennyiségének mérésével<br />
ellenôrizhetô. A folyadék tetszôleges<br />
edényben felfogható, majd<br />
mennyisége mérôhengerben, vagy<br />
mérlegen meghatározható. A kapott értékeket<br />
az adott fúvókagyártó által<br />
megadott névleges szállítási teljesítményével<br />
kell összevetni. Ha a mért értékek<br />
a gyári adattól 10%-nál nagyobb<br />
mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat<br />
ki kell cserélni. Általában a fúvókák<br />
kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket<br />
is egyidejûleg kell végrehajtani.<br />
Feltétlenül jó minôségû, precíziós fúvókákat<br />
építsünk be, mert csak ezek<br />
biztosítanak pontos adagolást, egyenletes<br />
eloszlást és megfelelô cseppképzést.<br />
Szállítólevegôs vagy légporlasztásos<br />
permetezôgépeknél a ventilátor<br />
munkájának vizsgálatát is el kell végezni.<br />
Ellenôrizni kell különbözô fordulatszámoknál<br />
a mûködést, továbbá a<br />
légáram irányának állítási lehetôségeit<br />
a terelôlemezek segítségével.<br />
A permetezôgépet az álló helyzetben<br />
végzett ellenôrzés után haladás<br />
közben is ki kell próbálni. A szabályszerû<br />
mûködés vizsgálata különösen a<br />
futómûnél és a szántóföldi szórókeretnél<br />
fontos. Ilyenkor fedezhetôk fel az<br />
álló helyzetben nem észlelhetô hibák.<br />
A szokásos terepviszonyok és munkasebesség<br />
mellett nem engedhetôk meg<br />
nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak<br />
gyorsan, de csillapítva kell az<br />
eredeti helyzetbe visszatérniük.<br />
A permetezôgépek megfelelô felkészítése<br />
lehetôvé teszi, hogy elkerüljük<br />
a meghibásodásokat, üzemzavarokat,<br />
megfelelô idôben és minôségben juttassuk<br />
ki a vegyszereket. Ez az alapja a<br />
gazdaságos, hatékony, környezetkímélô<br />
növényvédelemnek.<br />
Dr. Dimitrievits György,<br />
Gulyás Zoltán,<br />
VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
38<br />
Növényvédelem<br />
LECHLER az Agritechnikán I.,<br />
NITROSOL-kijuttatás<br />
A kiváló minôségû mezôgazdasági<br />
fúvókákat gyártó Lechler GmbH is kiállított<br />
a 2011-es Agritechnika kiállításon.<br />
Természetesen a tematizált<br />
csarnokbeosztás miatt a permetezéstechnikával<br />
foglalkozó és permetezôgépeket<br />
gyártók között kiemelt helyen<br />
találhattuk meg a német céget. A<br />
eddig is széles típus- és méretválaszték<br />
tovább bôvült.<br />
A nitrosol kijuttatására fejlesztett<br />
FD fúvókacsalád méretpalettája is<br />
szélesedett. Mostantól 03-as méretben,<br />
természetesen a szokásos ISO<br />
színkódoknak megfelelô kék színben<br />
már elérhetô hazánkban is. Így az FD<br />
fúvókákkal 10 km/óra sebességnél<br />
90 l/ha-tól közel 1000 l/ha-ig juttatható<br />
ki nitrosol a 03-tól 20-ig terjedô<br />
méretpalettával. Ezek a fúvókák a bajonettzárral<br />
egy egységet képezve kerültek<br />
kialakításra, így cseréjük jóval<br />
egyszerûbb, mint a régen 4 db-ból<br />
összeállított fúvókáké. Az 1,5 és 4<br />
bár közötti nyomáson továbbított oldat<br />
a fúvókába jut a beépített adagolólapkán<br />
keresztül. A fúvókatestben<br />
megtörténik a nyomáscsökkentés, és<br />
a résen keresztül már nyomás nélkül,<br />
gyakorlatilag a gravitáció erejével távozik<br />
közel vízszintesen, hátrafelé az<br />
oldat. Az elv hasonlatos a korábbi<br />
5–7 lyukú rendszerekhez, melyek a<br />
lyukakon keresztül sugarakat hoztak<br />
létre. Viszont ellentétben azokkal,<br />
biztosan nem áll fönn a csíkozás veszélye,<br />
mivel az FD a szóráskép teljes<br />
130 fokos szögében egységes fedettséget<br />
ad. A nyomáscsökkentésnek<br />
köszönhetôen pedig „extrém durva”<br />
kategóriába sorolt, nagy cseppméretet<br />
hoz létre, így elôsegíti a legördülést,<br />
és biztosítja a perzselés elkerülését.<br />
(Nem összekeverendô az ütközôlapos<br />
fúvókákkal, ahol a rendszer<br />
nagyobb nyomással juttatja a permetlevet<br />
az ütközôlaphoz, és ott szétvágódva<br />
jóval apróbb cseppeket hoz<br />
létre, melyek ráadásul nagyobb erôvel/sebességgel<br />
érik el a növény felületét.)<br />
A nitrosol természetesen többféle<br />
fúvókával is kijuttatható, de ezek<br />
általában kompromisszumokkal járnak.<br />
Viszont a károkozás nélküli tápanyag-utánpótlás,<br />
a permetléfúvókák<br />
kopásának elkerülése, az esetlegesen<br />
nagyobb mennyiség és haladási sebesség<br />
miatt is a speciálisan erre a<br />
feladatra fejlesztett Lechler FD fúvókát<br />
ajánljuk.<br />
Starcz Gábor<br />
Prüfland Kft.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
39<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
40<br />
Növényvédelem<br />
Tízedik éve mûködik a Cseber Non-profit Közhasznú<br />
Kft. a növényvédô szerrel szennyezett<br />
göngyölegek és csávázott vetômagos zsákok<br />
visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott<br />
non-profit szervezet. Mára szinte valamennyi<br />
Magyarországon dolgozó gyártó és importôr tagja<br />
e szervezetnek, így a magyar növényvédôszer- és<br />
csávázottvetômag-piacot hulladék-visszagyûjtési<br />
szempontból több mint 90%-ban lefedi.<br />
Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett<br />
hulladék visszagyûjtésének rendszere<br />
• A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint<br />
fémzárolt, csávázottvetômag-elôállítók –<br />
akik a termékdíj fizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra<br />
elsôdlegesen kötelezettek – a kibocsátásukkal<br />
arányos szolgáltatási díjat fizetnek<br />
a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a<br />
rendszer mûködését.<br />
• Ezzel a gyártó hulladékkezelési feladata átszáll<br />
a Cseber Kft.-re, aki a befolyt összegbôl fedezi<br />
a teljes visszagyûjtési rendszer mûködtetését.<br />
• A Cseber Kft. szerzôdést kötött 122 gyûjtôhellyel<br />
(növényvédôszer-, vetômag-nagykereskedôk),<br />
ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket,<br />
vetômagzsákokat a felhasználótól – a meghirdetett<br />
gyûjtési idôszakokban – térítésmentesen<br />
átveszik.<br />
• Direkt mailen, a szaklapokban feladott hirdetésekben,<br />
a www.cseber.hu honlapunkon naprakészen<br />
tájékoztatjuk a felhasználókat.<br />
• Mindenekelôtt tudatosítjuk a felhasználókkal,<br />
hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes<br />
hulladék, annak ô a tulajdonosa, és ha nem adja<br />
át Cseber Kft.-nek, neki kell a saját költségén<br />
azokat ártalmatlanítania.<br />
A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége folyamatosan<br />
fejlôdik. A hagyományosan jól és sikeresen<br />
mûködô Szekszárdi Növény Kft., az Alisca<br />
Kft., a KITE, az IKR, a Hôgyész, a Bo-Ti Zrt. mellett<br />
több forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/<br />
gyûjtôhely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre.<br />
Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés<br />
nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft.<br />
elérte azzal, hogy bármely felhasználó 5–10 kmen<br />
belül talál olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeit<br />
térítésmentesen átveszik tôle.<br />
A <strong>2012</strong>. évi tervek<br />
Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a gyûjtést az<br />
idei évben is két alkalommal tervezzük. Kommunikációnkban<br />
erôteljesen hangsúlyozni kívánjuk az<br />
alábbiakat:<br />
• A háromszor kimosott növényvédô szeres göngyöleg<br />
– a szállítás szempontjából – nem számít<br />
veszélyes hulladéknak, ezért a göngyöleg tulajdonosa<br />
(a felhasználó) a saját hulladékát a saját<br />
szállítóeszközével, minden külön engedély nélkül<br />
beszállíthatja a legközelebbi gyûjtôhelyre.<br />
• A gyûjtôhelyek átvételi elismervényt állítanak ki,<br />
melyet 5 évig kell megôrizni.<br />
• A gyûjtôhelyrôl NK-jeggyel szállítjuk el a hulladékot.<br />
Mit veszünk és mit nem veszünk át<br />
• Kizárólag növényvédô szerrel szennyezett üres,<br />
kimosott göngyölegeket és csávázott vetômagos<br />
zsákokat veszünk át.<br />
• Növényvédô szer maradékot tartalmazó göngyölegeket,<br />
valamint mûtrágyás zsákokat nem veszünk<br />
át.<br />
A felhasználó legfontosabb feladatai<br />
• Tudatosítani szeretnénk, hogy a kiürült növényvédô<br />
szer csomagolóanyag veszélyes hulladék,<br />
melynek a felhasználó a tulajdonosa.<br />
• A kimosott mûanyag kannákat a meghirdetett<br />
gyûjtési idôszakokban, az általa kiválasztott<br />
gyûjtôhelyre vigye vissza. Kérjük, elôzetesen<br />
egyeztessen a forgalmazójával a visszaszállítás<br />
idôpontjáról és a hulladék átadásának módjáról.<br />
Lantos Péter<br />
ügyvezetô igazgató<br />
Cseber Non-profit Közhasznú Kft.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
42<br />
Növényvédelem<br />
Nem szabad késlekedni<br />
A vetômagszezon tapasztalati után különösen fontos, hogy mire számíthatunk<br />
idén a növényvédô szerek vonatkozásában. A témában való eligazodásban<br />
Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezetô igazgatója volt segítségünkre, aki az ágazat<br />
átfogó kérdésein kívül természetesen a vállalat eredményeirôl és terveirôl<br />
is tájékoztatást adott.<br />
A<br />
vetômagágazat 190 milliárd forint<br />
értékben állít elô és forgalmaz<br />
vetômagot, több ezer embernek<br />
adva munkát és megélhetést. A belsô<br />
igények kielégítése mellett a megtermelt<br />
vetômag jelentôs része külpiacokon<br />
talál vevôre.<br />
A bel- és külpiacokra termelt vetômag<br />
ma már részben nemzetközi cégek<br />
fajtái közül kerül ki, azonban számos<br />
hazai szaporítógazdaságnak, vetômag-feldolgozó<br />
üzemnek, valamint<br />
forgalmazónak nyújt megélhetést. Az<br />
ágazatnak igen nagy szerepe van a kisebb<br />
gazdaságok jövedelmezôségének<br />
fenntartásában.<br />
A tavaszi vetômaghelyzettel kapcsolatban<br />
számos hír látott napvilágot,<br />
de áttekintve a tavaszi vetômagellátás<br />
helyzetét, mindenképpen jó hír, hogy a<br />
hazai forgalmazók összességében ki<br />
tudják szolgálni a hazai piacot elegendô<br />
mennyiségû vetômaggal. Ugyanakkor<br />
a relatíve alacsony készletek miatt<br />
egyes hibridek jelenleg már nem elérhetôk,<br />
illetve további fajtaspecifikus<br />
hiányokra is fel kell készülni.<br />
– Mit történt Syngenta-nál 2011-ben<br />
és <strong>2012</strong> elsô negyedében<br />
– A cég magyarországi képviseleténél<br />
befejezôdött a Syngenta két üzletágának<br />
(vetômag és növényvédelem)<br />
2011. február elején bejelentett integrációja.<br />
A korábban két önállóan<br />
mûködô magyarországi cégbôl –<br />
Syngenta Kft. és Syngenta Seeds Kft. –<br />
álló vállalat vetômag és növényvédelmi<br />
üzletága a <strong>2012</strong>-es mezôgazdasági<br />
szezonban már együtt lép fel<br />
a magyar piacon, egységesen ajánlva a<br />
termelôknek termékeit, szolgáltatásait.<br />
A Syngenta erôforrásainak egyesítése<br />
révén összehangoltabb magyarországi<br />
üzletmenetet valósíthat meg, s<br />
ezen keresztül a partnereinek<br />
teljes technológiát,<br />
még jobb szolgáltatást<br />
és piaci jelenlétet<br />
nyújthat.<br />
2010-ben a sok csapadék,<br />
a hatalmas belvíz<br />
miatt alulteljesített<br />
a mezôgazdaság,<br />
ugyanakkor a szárazság<br />
ellenére a 2011-es<br />
év a növénytermesztés<br />
egyik legjobb éve lett. Az idôjárás a<br />
legtöbbször kegyes: amit az egyik évben<br />
elvesz, azt a másikban pótolja. A<br />
betakarítások jó termést hoztak, a kialakult<br />
kereslet és magas terményárak<br />
hatására a termelôk jó évet zártak. A<br />
Syngenta 2011-ben Magyarországon a<br />
2008. évi rekordszintû eredményeihez<br />
hasonló évet zárt, az árbevétele 29 milliárd<br />
forint volt. A Syngenta eredményein<br />
belül a kukorica termékkör (növényvédô<br />
szerek, vetômagok) volt a<br />
legmeghatározóbb, ezt követte szorosan<br />
a napraforgó, majd az egyéb szántóföldi<br />
növények, kalászos gabonák,<br />
repce. A zöldség és a szôlô-gyümölcs<br />
forgalom majdhogynem megegyezett,<br />
de mindkettô bôvülést mutatott.<br />
<strong>2012</strong>-ben a világ egyik vezetô<br />
mezôgazdasági konszernje, a Syngenta<br />
magyarországi érdekeltsége inflációt<br />
meghaladó árbevétel-növekedést tervez.<br />
– Piacvezetô cégként milyen eredményeket<br />
értek el<br />
– Az eredmények a termékek termelôi<br />
szinten bizonyított értékének, illetve<br />
az ebbôl adódóan megtartott árszintjének<br />
és nem utolsósorban az üzletágak<br />
– az elmúlt évben 8–10 százalékkal<br />
bôvülô piac mellett elért – növekedésének<br />
köszönhetôek. Tükrözi továbbá<br />
az integrációból<br />
adódó szinergiák költségmegtakarításait<br />
és a<br />
folyamatos, a vállalat<br />
számára szükséges<br />
megfelelô „cash flow”<br />
generálását is.<br />
A kukorica üzletág<br />
jelenleg a hazai piac<br />
mintegy 24 százalékát<br />
fedi le. Az itt elért árbevétel-emelkedés<br />
a<br />
Force piaci pozíció megtartásának, valamint<br />
a kukoricahibridek genetikai értékébôl<br />
fakadó további értékesítésnövekedésnek<br />
tudható be.<br />
Az egyéb szántóföldi növények esetében<br />
a Syngenta 33 százalékos piacrészesedéssel<br />
rendelkezik. Az elmúlt év<br />
során a napraforgóhibridek teljesítménye<br />
tovább növelte vezetô pozícióját,<br />
míg a növényvédô szerek esetében a<br />
Reglone Air eladásainak megôrzése<br />
mind volumenben, mind árban hozzájárult<br />
az eredményekhez.<br />
Zöldségek területén az eladások<br />
emelkedése a csemegekukorica-piac<br />
újraéledésének, a szôlô-gyümölcs kultúrákban<br />
a termékek minôségének és<br />
teljesítményének volt köszönhetô. Jelenleg<br />
a Syngenta a zöldség-gyümölcs<br />
piacon hazánkban mintegy 34 százalékos<br />
részesedéssel rendelkezik.<br />
A magyar mezôgazdaságot, szûkebben<br />
a növénytermesztési ágazatot nézve<br />
<strong>2012</strong>-re a kilátásaink több mint biztatóak,<br />
hiszen generálisan az inputfelhasználás<br />
termelôi szinten növekedhet,<br />
a termelés intenzifikálódik, a gazdák<br />
termelési kedve jó. A piac további konszolidációjára<br />
számítunk.<br />
Magyarország továbbra is meghatározó<br />
vetômag-elôállító partnere a<br />
magyar mezôgazdaságnak kukorica,<br />
napraforgó és zöldborsó fajtáknál,<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
43<br />
ezért a mezôtúri kukorica-vetômag<br />
üzemben 2011 második felében 7,5<br />
milliárd forintos kapacitásbôvítésre<br />
irányuló beruházás indult el. Az üzem<br />
világszinten a Syngenta legmodernebb<br />
üzeme, s egyben a legnagyobb<br />
Európában.<br />
– Hogyan alakultak a vetômagelôállító<br />
termelôi kifizetések az elmúlt<br />
idôszakban a Syngentánál<br />
– A kapacitás bôvítése tekintetében<br />
kukoricafeldolgozásban 50 százalékos,<br />
kukorica betakarításban 100 százalékos,<br />
vetômagüzemi tárolásban közel<br />
200 százalékos a növekedés. Ezzel<br />
magasabb szinten harmonizálja a vállalat<br />
a most heterogén üzemi kapacitásokat.<br />
A beruházásnak köszönhetôen a<br />
Syngenta magyarországi termelése a<br />
cégen belüli régiós ellátásnak stabilan<br />
a 30–40 százalékát adja majd. Szinte<br />
teljes egészében innen látja el a magyar<br />
piacot. Kiemelten fontos ugyanakkor,<br />
hogy az üzem kapacitásának 80<br />
százalékát a környezô országokban és<br />
Kelet-Európában forgalmazza a vállalat:<br />
a Syngenta a magyar vetômagot<br />
nemcsak itthonra, hanem külhoni területekre<br />
is innen biztosítja.<br />
A termelôi kifizetések oldaláról ez a<br />
beruházás átlagosan 1,5 milliárd forinttal<br />
növeli évente a magyar gazdák<br />
bevételeit, a Syngenta <strong>2012</strong>-ben közel<br />
6 milliárd forintot fog kifizetni vetômag-elôállító<br />
termelôinek.<br />
– Az integrációval változott-e a cég<br />
filozófiája<br />
A cégen belül sok hatékonysági<br />
projekt fut, hogy mindinkább megfeleljen<br />
a gazdasági helyzet kihívásainak,<br />
azonban a vállalat továbbra is<br />
nagy figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre.<br />
Naponta 1,5 millió dollárt<br />
költ erre a területre, az innováció<br />
legújabb eredményeként <strong>2012</strong>-ben<br />
több növényvédelmi terméket, s számos<br />
új fajtát vezetett be a magyar<br />
piacra.<br />
Bár a szervezeti változás a cég minden<br />
területét érintette, a Syngentára<br />
jellemzô ügyfél-orientáltság, a fô értékek,<br />
s az emberarcú vállalati kultúra<br />
megmaradt. A növényvédelmi és a<br />
vetômagüzletág összeolvadása komoly<br />
feladat volt, és sok munkát adott a cégnek<br />
a 2011-es évben, ugyanakkor az<br />
említett integráció nyomán a Syngenta<br />
képes lesz arra, hogy olyan teljes körû<br />
és testreszabott megoldásokat kínáljon<br />
minden növénykultúrában, amelyek az<br />
értékteremtésre összpontosítanak és a<br />
cég átfogó agronómiai tudásbázisán<br />
alapulnak.<br />
– Milyen évre számítanak <strong>2012</strong>-ben<br />
– Tavaly ilyenkor még víz alatt állt<br />
a fél ország, amit az évszázad legnagyobb<br />
aszálya követett. Ennek ellenére<br />
a mezôgazdaság közismerten jó<br />
évet zárt, a terményárak kedvezôen<br />
alakultak idehaza, de külföldön is. A<br />
gazdák a vetômagszezonban megengedhették<br />
maguknak, hogy az újabb,<br />
drágább vetômagokat vásárolják meg.<br />
Információink szerint mûtrágyából is<br />
nagyobb volt a kereslet. Ha valaki<br />
megveszi a drága vetômagot, és nem<br />
sajnálja mûtrágyát, akkor rendesen fog<br />
költeni növényvédelmére is. E logika<br />
mentén haladva intenzívebb növényvédelmi<br />
szezonra és növekvô piacra<br />
számítunk.<br />
Czigány Tibor (49) Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát, angolul és<br />
németül beszél. Szakmai pályáját a volt Enyingi Állami Gazdaságban kezdte,<br />
majd két évet dolgozott az USA kukoricaövezetében, Nebraska államban, egy<br />
ottani szövetkezetben, mint növénytermesztési tanácsadó.<br />
– Ez alatt a két esztendô alatt módomban volt megismerni, miként mûködik<br />
egy amerikai farmer és egy szövetkezet kapcsolata. Ebbôl az idôbôl az egyik<br />
legemlékezetesebb élményem egy helyi gazdálkodó elismerô szavai voltak, aki<br />
negyedszázados tevékenysége során éppen az általam nyújtott tanácsadásnak<br />
köszönhetôen élete addigi legnagyobb kukoricatermését takarította be<br />
Az USA után ismét Enying következett, majd a növényvédelmi szakmérnöki<br />
képesítés megszerzése után a brit ICI-hez (Imperial Chemical Industries) került.<br />
Ebbôl vált ki a gyógyszer- és a növényvédôszer-üzletág, s az új cég neve<br />
Zeneca lett, melybôl további egyesülések (Zeneca, Novartis) után létrejött a<br />
Syngenta, melynek magyarországi ügyvezetô igazgatója.<br />
– Mi várható a légi növényvédelem<br />
kapcsán<br />
– Az EU ebben a kérdésben nem<br />
mond sem igent, sem nemet. Úgy tûnik,<br />
Magyarországon marad a légi növényvédelem,<br />
s azt gondolom, hogy a<br />
nagyüzemi, nagytáblás viszonyok között<br />
mindenképpen van helye, jövôje,<br />
és biztonságosan mûködtethetô is.<br />
– A bevezetésre váró új szerek<br />
– A Syngenta kutató-fejlesztô cég,<br />
ami folyamatosan eredményez innovációt,<br />
új termékeket a piacra. Ezek a termékek<br />
a legmesszebbmenôkig megfelelnek<br />
a kor követelményeinek. Az a termék,<br />
ami 30 éve még csúcsszernek és a<br />
legjobb tulajdonságúnak számított, azt a<br />
szert ma nem tudnánk engedélyeztetni.<br />
Az új termékként kerül egyébként<br />
idén a magyar piacra a zöldségben<br />
és gyümölcsben használható Voliam<br />
Targo rovarölô szer és az Axial One<br />
gyomirtószer, ami a gabonatermesztés<br />
intenzifikálásával a folyamatosan terjedô<br />
egyszikû fûféle gyomok ellen<br />
nyújt védelmet.<br />
– Hamisítások, illegális szerek<br />
– Egy-egy rossz év után mindig megemelkedik<br />
a hamis szerek a felhasználása,<br />
illetve kínálata. Az ügy erôteljesebb<br />
hatósági fellépést és nagyobb médianyilvánosságot<br />
érdemelne.<br />
– Végezetül, mit tanácsol a gazdálkodóknak<br />
az elkövetkezô napokban<br />
– Az idén a szántóföldi vetômagszezon<br />
kukorica és napraforgó vonatkozásában<br />
nagyon gyors és intenzív volt.<br />
Az új fajtákat, hibrideket szinte pillanatok<br />
alatt elkapkodták, aki késôn ébredt,<br />
annak nem jutott. Könnyen<br />
elképzelhetô, hogy a most kezdôdô a<br />
növényvédôszer-szezonban is hasonló<br />
helyzet fog elôállni. Aki tehát tudja,<br />
hogy mit szeretne venni, rendelje meg<br />
mielôbb, és ne a permetezôgép üzembe<br />
helyezésekor próbálja beszerezni a<br />
szükséges anyagokat. Globális cégként<br />
látjuk, hogy a világon nemcsak a magyar,<br />
de a legtöbb termelô szeretne intenzíven<br />
termelni, és mindent megadni<br />
a növényének, hogy abból a maximumot<br />
lehessen kihozni. Aki késlekedik,<br />
az aligha lesz erre képes.<br />
Valkó Béla<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
44<br />
Növényvédelem<br />
ROUNDUP ® MEGA az ültetvények gyomirtó szere<br />
Magyarország jelentôs területû és<br />
nemzetgazdasági szempontból<br />
kiemelten fontos gyümölcs- és<br />
szôlôültetvényekkel rendelkezik.<br />
A termesztéstechnológia fontos<br />
része a gyomok szabályozása, irtása.<br />
A gyomok nem minden esetben<br />
haszontalanok, mivel homokos<br />
talajon, dombos vidékeken a<br />
sorközökben meghagyva talajvédô<br />
hatást fejtenek ki, a deflációval,<br />
erózióval szemben.<br />
Az ültetvényekben, az évelô jelleg<br />
miatt elsôsorban az évelô<br />
gyomnövények jelentenek problémát,<br />
de a magról kelô fajok visszaszorítása<br />
szintén elhanyagolhatatlan<br />
feladat. A gyomnövények okozta<br />
problémák jól ismertek a szakemberek<br />
számára:<br />
• Elvonják a vizet, tápanyagot a<br />
termesztett növény elôl, ezzel<br />
minôségi és mennyiségi kárt<br />
okoznak.<br />
• Betegségek, kártevôk köztesgazdái<br />
lehetnek (pl. takácsatkák).<br />
• Párás mikroklímát teremtenek,<br />
amely kedvez egyes betegségeknek<br />
(pl. varasodás, szôlô<br />
peronoszpóra).<br />
• Allelopatikus hatásuk miatt<br />
akadályozzák a gyökérfejlôdést<br />
(pl. csillagpázsit, tarackbúza).<br />
A gyomösszetételt számos tényezô<br />
befolyásolja mint például a<br />
talajtípus, a mûvelésmód (különösen<br />
a szôlô esetében), az ültetvény<br />
kora, a klimatikus körülmények. Az<br />
ültetvényekben gyakran elôforduló<br />
gyomnövények:<br />
Ôsszel, tél elején kelô kétszikûek:<br />
pásztortáska, betyárkóró, ragadós<br />
galaj, aggófû, tyúkhúr.<br />
Ôsszel, tél elején kelô egyszikûek:<br />
rozsnok fajok, egérárpa.<br />
1. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával<br />
meggyültetvényben (Felsôörs, 2009. május 20.)<br />
2. ábra. Sorkezelés ROUNDUP ® MEGA alkalmazásával szôlôben<br />
(Felsôörs, 2009. május 20.)<br />
Tavasszal kelô kétszikûek:<br />
disznóparéj fajok, libatop fajok,<br />
gombvirág, homokon királydinnye,<br />
homoki ballangó.<br />
Tavasszal kelô egyszikûek: kakaslábfû,<br />
muhar fajok, homokon<br />
átoktüske, tövisperje.<br />
Évelô kétszikûek: selyemkóró,<br />
sövényszulák, mezei zsázsa, mezei<br />
acat, apró szulák, hamvas szeder,<br />
gyermekláncfû.<br />
Évelô egyszikûek: siska nádtippan,<br />
csillagpázsit, tarackbúza.<br />
A gyomirtási technológia helyes<br />
megválasztásának elôfeltétele a<br />
gyomirtandó területen elôforduló fajok<br />
felmérése. A vegyszeres kezelést<br />
rendszerint csak a sorokban<br />
kell alkalmazni, míg a sorközökben<br />
takarónövények vetése történhet,<br />
vagy amennyiben megfelelô összetételû,<br />
megmaradhat a természetes<br />
vegetáció (1–2. ábra). A sorközi növényzet<br />
késôbb kaszálással vagy<br />
talajmûveléssel szabályozható.<br />
A gyomirtási eljárásokba jól beilleszthetô<br />
a ROUNDUP ® MEGA, mivel<br />
a tavaszi, gyakran kedvezôtlen,<br />
változékony idôjárási körülmények<br />
között is jó hatást nyújt, különleges<br />
összetételénél fogva, amely<br />
TRANSORB Technológia néven kapott<br />
szabadalmi védelmet (3–4. ábra).<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
45<br />
A ROUNDUP ® MEGA alkalmazása<br />
Elôfordulhat, hogy egyes melegkedvelô<br />
fajok (pl. apró szulák) a<br />
Tulajdonság Elôny Haszon<br />
Gyors felszívódás 1 óra esôállóság Nagyobb hatásbiztonság<br />
Gyors transzlokálódás<br />
Harmatos körülmények<br />
között is hatékony<br />
Száraz körülmények<br />
között is jól hat<br />
Hûvös idôben is jól hat<br />
Kellô mennyiségben jut<br />
el a mélyen gyökerezô<br />
gyomok szaporító képleteibe<br />
Rugalmasság az idôzítésben<br />
Rugalmasság az idôzítésben<br />
A kezelés a gyomok fejlettségéhez<br />
igazítható<br />
Hatékony évelô mentesítést<br />
tesz lehetôvé<br />
Jobban kihasználhatók<br />
az erôforrások<br />
Nagyobb hatásbiztonság<br />
Enyhíti a munkacsúcsokat<br />
a tavaszi túlfeszített<br />
idôszakban<br />
tavaszi kezelés idejére nem érik<br />
el a hatás szempontjából legkívánatosabb<br />
fejlettséget, de a magasabb<br />
dózis alkalmazásával ebben<br />
az esetben is a kártételi küszöb<br />
alá szorítható a gyom fejlôdése.<br />
A fitotoxikus kár elkerülése érdekében,<br />
ha lehet, a kezelést fakadás<br />
elôtt ajánlatos elvégezni. Kései<br />
gyomosodás elleni védekezéskor,<br />
különösen szôlôben az alsó hajtásokat<br />
a kezelés elôtt el kell távolítani<br />
(5. ábra).<br />
1. táblázat. Érvek a ROUNDUP ® MEGA alkalmazása mellett<br />
3. ábra. ROUNDUP ® MEGA meggyültetvényben<br />
(Felsôörs, 2009. május 29., 35 nappal a kezelés után)<br />
4. ábra. ROUNDUP ® MEGA szôlôben<br />
(Felsôörs, 2009. július 7., 61 nappal a kezelés után)<br />
Három évnél idôsebb ültetvényekben<br />
alkalmazható. A kezelés<br />
folyamán törekedni kell arra, hogy<br />
minél kevesebb permetlé jusson a<br />
törzsre és az ágakra, emiatt durvább<br />
cseppképzéssel történô kijuttatás<br />
ajánlott. A növények biztonsága<br />
tovább fokozható terelôlemezek<br />
felszerelésével. A jó mezôgazdasági<br />
gyakorlatnak megfelelôen kerülni<br />
kell a szeles idôben történô kijuttatást<br />
is. A ROUNDUP ® MEGA fent<br />
részletezett tulajdonságai segítenek<br />
a géppark lehetô legjobb kihasználásában<br />
kedvezôtlen körülmények<br />
között is.<br />
Czepó Mihály<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
46<br />
Növényvédelem<br />
Zantara – a Bayer CropScience<br />
új kalászos fungicidje<br />
Ma még nem állnak rendelkezésre<br />
a betegségeknek teljesen<br />
ellenálló, ugyanakkor nagy termésre<br />
képes gabonafajták. A<br />
gombaölô szerek okszerû alkalmazása<br />
így a termés, a minôség,<br />
s ezáltal a jövedelmezôség<br />
fokozásának leghatékonyabb<br />
eszköze. Új, egyre hatékonyabb<br />
fungicidek azonban<br />
nem csupán ezért kellenek.<br />
Nagy kihívás a gombák rezisztenciája<br />
elleni harc, melyhez<br />
egyre újabb hatásmódokra van<br />
szükség. A fenntarthatóság elve<br />
pedig azt követeli, hogy az<br />
új anyagok egyre kevésbé legyenek<br />
környezetterhelôk.<br />
A Bayleton bevezetése óta eltelt<br />
közel 40 évben a Bayer cég szakadatlan<br />
és céltudatos kutatási<br />
programjának eredményeként<br />
számos gombaölô hatóanyag került<br />
piacra, és vált a világ növényvédelmének<br />
meghatározó elemévé<br />
(pl. triadimefon, tebukonazol,<br />
protiokonazol). A fungicidek legújabb<br />
generációjának elsô képviselôje,<br />
a bixafén megérkezett. Az<br />
új hatóanyag Magyarországon<br />
tebukonazol kombinációban, Zantara<br />
néven került engedélyezésre,<br />
és <strong>2012</strong>-ben már a növényvédelmi<br />
gyakorlat rendelkezésére áll.<br />
Bixafén<br />
A Bayer új kalászos fungicid hatóanyaga<br />
a pirazol-karboxamidok<br />
csoportjába tartozik. Az új csoport<br />
tagjai a jövôben a gabona<br />
gombaölô szerek gerincét fogják<br />
képezni. Bixafén készítmények<br />
már jónéhány európai országban<br />
engedélyezettek. 2011-ben kilenc<br />
európai országban több mint 2,5<br />
millió hektárnyi területen védekeztek<br />
eredményesen az új hatóanyaggal.<br />
Hatásmódja a gombák mitokondriális<br />
légzési láncában a<br />
Komplex II részét képezô szukcinát-dehidrogenáz<br />
enzim gátlásán<br />
alapszik (SDHI). Ez különbözik<br />
mind az azolok, mind a strobilurinok<br />
hatásmódjától, így a bixafén a<br />
rezisztencia elleni küzdelem kiváló<br />
eszköze. A bixafén valamennyi<br />
fontos levélbetegség ellen hatékony.<br />
A jelenlegi hatóanyagoknál<br />
sokkal erôteljesebben hat búzában<br />
a szeptóriás foltosság és a<br />
vörösrozsda, árpában a hálózatos<br />
foltosság, a rinhospórium, sôt a<br />
ramuláriás betegség ellen is.<br />
A bixafén készítmények, így<br />
nagy dózisban a Zantara is, az<br />
említett betegségek ellen jelentôsen<br />
(akár több héttel) hosszabb<br />
hatástartamot mutatnak, mint a<br />
korábbi fungicidek. Ez a bixafén<br />
sajátos viselkedésének köszönhetô.<br />
Kipermetezéskor a hatóanyag<br />
a viaszrétegben depót képez,<br />
melybôl csak lassan, de folyamatosan<br />
lép be a szövetekbe.<br />
A depó igen sokáig megmarad.<br />
A bixafén jelentôs élettani hatásokkal<br />
is rendelkezik. A levelek vitalitását<br />
a strobilurinoknál megismertnél<br />
is jelentôsebben befolyásolja.<br />
Hatására nô a klorofill sûrûsége<br />
a sejtekben. Növeli a fotoszintézis<br />
és a légzés intenzitását.<br />
Megakadályozza a levelek korai<br />
elöregedését. A „zöldítô hatás”<br />
mellett – a fokozott asszimiláció<br />
hatására – a zászlóslevelek hoszsza<br />
és szélessége is szignifikánsan<br />
nô. A nagyobb és tovább mûködô<br />
asszimilációs felület a napenergiát<br />
nagyobb termés formájában<br />
jeleníti meg. A bixafén beviszi<br />
a napfényt a gabona termésébe.<br />
A bixafén a stressz-helyzetekben<br />
is segíti a növényt. Az intenzívebb<br />
mûködés hatására a kezelt<br />
levelek és kalászok hômérséklete<br />
jelentôsen alacsonyabb,<br />
így a növény a hô-stresszt jobban<br />
képes elviselni. Hatására a légzônyílások<br />
mozgása felgyorsul, szárazságban<br />
elôbb bezáródnak, így<br />
a növények könnyebben átvészelik<br />
a szárazság-stresszt.<br />
A pozitív élettani hatások, a<br />
jobb stressztûrés és fokozott aszszimiláció<br />
eredményeként nô a<br />
kalászonkénti szemszám és az<br />
1000-szemsúly. Mindez nagyobb<br />
és jobb minôségû termést jelenthet<br />
a gazda számára. A bonni<br />
egyetem kutatóinak kísérletsorozata<br />
világosan bemutatta, hogy a<br />
bixafénkészítmények betegségmentes<br />
környezetben is növelik a<br />
termést a kezeletlenhez és a standard<br />
készítményekhez képest.<br />
Zantara<br />
Új, különleges formulációjú, két<br />
hatóanyagú kalászos gombaölô<br />
és növénykondicionáló készítmény.<br />
Összetétele: 166 g/l tebukonazol,<br />
50 g/l bixafén. A készítmény<br />
motorja a bixafén. A két kiváló,<br />
a betegségek ellen széles<br />
spektrummal rendelkezô hatóanyagot<br />
tartalmazó Zantara kifejezetten<br />
közép-európai viszonyokra<br />
került kifejlesztésre. Az<br />
eredmény egészséges, erôs,<br />
nagy terméspotenciállal rendelkezô<br />
gabonaállomány. A jól öszszeállított<br />
fungicid búzában való<br />
alkalmazása sok kísérlet átlagában<br />
0,35 t/ha terméstöbbletet<br />
adott a standard készítményekhez<br />
képest.<br />
A Zantara új, szabadalmaztatott<br />
formulációval rendelkezik<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
47<br />
A bixafén látványosan növeli a zászlóslevelek méretét<br />
(Forrás: Bonni Egyetem)<br />
(„leafshield” technológia). Kijuttatáskor<br />
a cseppek a levélen azonnal<br />
szétterülnek és belesimulnak<br />
a felszínbe (kiváló tapadás és terülés).<br />
Nincs veszteség a cseppek<br />
lepattanása miatt, a felszívódás<br />
nagy felületen indul meg<br />
azonnal. A hatás nem függ a pHtól<br />
vagy a vízkeménységtôl. A hatóanyagok<br />
igen gyorsan (15–30<br />
perc) bekerülnek az epidermisz<br />
viaszrétegébe, ahol UV-fénytôl és<br />
esôtôl védett helyzetben vannak.<br />
Mindkét hatóanyag szisztémikus.<br />
A bixafén lassabban mozog,<br />
hosszú ideig megmarad a viaszrétegben,<br />
ez a Zantara hosszú<br />
hatástartamának záloga. A tebukonazol<br />
gyorsabb mozgású, így<br />
azonnal megkezdi munkáját a levél<br />
belsejében a már bejutott fertôzésekkel<br />
szemben. Ez a Zantara<br />
erôteljes kuratív hatásának<br />
titka. A két különbözô hatásmód<br />
és mozgás jól kiegészíti egymást.<br />
Ezáltal a Zantara hatékonyan<br />
akadályozza a spóracsírázást<br />
(megelôzô, illetve védô hatás),<br />
gátolja a csíratömlô és a tapadószervek<br />
növekedését, zavarja a<br />
sejtközötti micélium növekedést<br />
(gyógyító, ill. kuratív hatás). A látens<br />
fertôzéseket is leállítja. Tehát<br />
kiváló preventív és kuratív hatással<br />
rendelkezik.<br />
A Zantara az alábbi betegségek<br />
ellen alkalmazható kiváló<br />
eredménnyel: búza szártôbetegségek,<br />
lisztharmat, rozsdabetegségek,<br />
szeptóriás és helmintospóriumos<br />
levélfoltosság és kalászfuzáriózis<br />
ellen, árpa lisztharmat,<br />
rinhospórium, hálózatos és<br />
barna foltosság, törperozsda, ramuláriás<br />
foltosság és élettani foltosság<br />
ellen, rozs és tritikále lisztharmat,<br />
vörösrozsda és rinhospórium<br />
ellen, valamint zab lisztharmat<br />
és koronás rozsda ellen.<br />
Felhasználási javaslat<br />
A Zantara felhasználása búzában,<br />
árpában, rozsban, tritikáléban<br />
és zabban engedélyezett. Alkalmazása<br />
intenzívebb technológiában<br />
javasolt elsôsorban levélbetegségek<br />
ellen és termésfokozásra.<br />
Nagy dózisban kalászfuzáriózis<br />
ellen is jó hatékonyságú,<br />
de nagy fertôzésveszély esetén<br />
a fuzáriózis ellen a Prosaro<br />
felhasználása indokolt.<br />
Búzában (valamint intenzív<br />
rozs vagy intenzív tritikále kultúrában)<br />
1,0–1,5 l/ha a javasolt dózis.<br />
Levélbetegségek elleni kezelésre<br />
a zászlóslevél-kiterülés és<br />
kalászolás kezdete között 1,0–<br />
1,25 l/ha dózisban javasolt. Korábbi<br />
és kisebb dózisú kezelés<br />
esetén az élettani hatások teljes<br />
érvényesülése nem várható. Levél-<br />
és kalászbetegségek ellen<br />
1,25–1,5 l/ha dózisban javasolt<br />
optimálisan a virágzás közepén.<br />
Az élettani hatások ekkor is kiválóan<br />
érvényre jutnak. A Zantarát<br />
használhatjuk az 1. vagy 2. kezelésre,<br />
illetve mindkét kezelésre.<br />
Az utóbbi esetben a két permetezés<br />
között három hétnek el kell<br />
telnie.<br />
Árpában (zabban) 0,75–1,25<br />
l/ha dózisban levélbetegségek ellen<br />
javasolt. A kezelés már akár<br />
2-nóduszos állapotban is elvégezhetô,<br />
de a zöldítô hatáshoz a<br />
zászlóslevél kiterülése a megfelelô<br />
stádium.<br />
Ajánlás<br />
Kalászos gabonatermesztésünk<br />
esélye az egészséges, megfelelô<br />
paraméterekkel rendelkezô, minôségi<br />
termény elôállítása. Ehhez<br />
intenzív termesztéstechnológiára<br />
van szükség, mely magában foglalja<br />
a hatékony, korszerû fungicidek<br />
okszerû alkalmazását is.<br />
A Zantara, a Bayer új kalászos<br />
gombaölô szere a betegségek elleni<br />
kiváló védelem mellett egyedülálló<br />
módon hat a termést meghatározó<br />
élettani folyamatokra is,<br />
alkalmazása így garantálja a jó<br />
termést és a kiváló minôséget.<br />
Ennek tudatában ajánljuk a magyar<br />
mezôgazdászok, a kollégák,<br />
a növényvédôs társadalom figyelmébe<br />
az új gombaölô szert.<br />
Farády László<br />
Bayer CropScience<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
48<br />
Növényvédelem<br />
A kukorica preemergens és korai postemergens gyomirtása<br />
Successor Top Pack kezelés hatása, Hajdúszoboszló, 2010.<br />
A kukorica gyomirtását a 80-as évekig a<br />
kelés elôtti permetezés jellemezte, napjainkban<br />
azonban csökkent a preemergensen<br />
gyomirtott területek nagysága.<br />
Kétségtelen tény, hogy a posztemergens<br />
technológia alkalmazása célirányosan<br />
táblára adaptált. Ugyanakkor tudnunk<br />
kell, hogy a kukoricát gyomosító növények<br />
egyre jelentôsebb része ellen a csak<br />
posztemergens védekezés nem ad megfelelô<br />
védelmet. Ilyen pl. a muharfélék<br />
(Setaria sp.), a varjúmák (Hibiscus trionum),<br />
a henye disznóparéj (Amaranthus<br />
blitoides), a fehér libatop (Chenopodium<br />
album) stb.<br />
Tudjuk azt, hogy a posztemergens készítmények<br />
alkalmazása idôben kötött,<br />
ugyanis a magról kelô egyszikûek 1-3 leveles,<br />
a magról kelô kétszikûek 2-4 leveles<br />
állapotában alkalmazhatók sikeresen.<br />
Gyakran elôfordul azonban, hogy a különbözô<br />
fajok eltérô idôben kelnek, ezért eltérô<br />
fejlettségûek a gyomirtás pillanatában.<br />
Ebbôl következik, hogy a kukorica posztemergens<br />
gyomirtó szerek nem tudják<br />
minden esetben biztosítani a megfelelô<br />
gyommentességet. A kukorica vegyszeres<br />
gyomirtásának újabb sarkalatos pontja az<br />
országunkban egyre erôteljesebben terjedô<br />
kölesfélék (Panicum sp.) térhódítása.<br />
A gyomnövények biológiája, a gyomirtó<br />
szerek hatásspektruma nagyon sok esetben<br />
indokolja a preemergs kezelések alkalmazását.<br />
A Cheminova termékei közül a petoxamid<br />
hatóanyagú Successor 600 egy kiváló<br />
gyomirtó szer, egyszikû specialista,<br />
hatóanyaga csírázásgátló, kiválóan írtja a<br />
magról kelô veszélyes egyszikû gyomokat,<br />
így a kakaslábfüvet, muhar fajokat,<br />
kölesféléket A készítmény ezen tulajdonságait<br />
nagyon jól bizonyította már a napraforgó<br />
és ôszi káposztarepce gyomirtási<br />
technológiáiban. A Successor 600 önmagában<br />
több magról kelô kétszikû gyomfaj<br />
(kamillafélék, fehér libatop) ellen is kiváló<br />
mellékhatással rendelkezik, de természetesen<br />
a kukorica gyomirtásában a magról<br />
kelô kétszikûek elleni védelemben kombinációs<br />
partnert igényel.<br />
A Successor T (petoxamid+terbutilazin)<br />
dózisa preemergensen alkalmazva<br />
4 l/ha. A készítmény nagyon jó hatékonysággal<br />
rendelkezik a magról kelô egyszikû<br />
gyomok mellett sok kétszikû ellen is<br />
(csattanó maszlag, fehér libatop, ebszôlô,<br />
szôrös disznóparéj, vadrepce, varjúmák<br />
stb.)<br />
Preemergens alkalmazás esetén kombinációs<br />
partner használata nem szükséges,<br />
ha a megfelelô mennyiségû (15-20<br />
mm) bemosó csapadék a kezelést követô<br />
két héten belül megérkezik, a fenti gyomoktól<br />
mentes állományt kapunk. Mivel<br />
mindkét hatóanyag talajon keresztül jelentôs<br />
tartamhatással rendelkezik, több<br />
héten keresztül megakadályozza az újabb<br />
gyomkelést.<br />
Gyakran indokolt posztemergens kezelés<br />
alkalmazása, ilyen eset, ha mélyrôl<br />
csírázó gyomok (pl. szerbtövis) vannak a<br />
területen, vagy várhatóan száraz idôszak<br />
következik a vetés után.<br />
A korai poszt kezelések jól egyesítik az<br />
alap és az állományban történô gyomirtások<br />
elônyeit:<br />
• A már kikelt gyomnövények ismeretében<br />
célzott kezelés végezhetô, pontosabban<br />
meghatározható a legkedvezôbb<br />
hatású hatóanyag, illetve<br />
kombináció.<br />
• A korai posztemergens kezeléseknél<br />
nem jelentkezik a káros mértékû versengés<br />
a kukorica és a gyomok között.<br />
• A permetezés hatékonysága nem<br />
függ a bemosó csapadéktól, csapadékos<br />
idôben viszont tartamhatással<br />
rendelkezik.<br />
A Successor Top Pack a Successor T<br />
(3 l/ha) és a szulkotrion hatóanyagú<br />
Shado (1 l/ha) gyomirtók kombinációja,<br />
amely 20 hektárra elegendô.<br />
A kombinációban lévô három hatóanyag<br />
eltérô hatásmechanizmusa biztosítja<br />
a kiváló gyomirtási spektrumot a magról<br />
kelô egy- és kétszikûek ellen. A petoxamid<br />
csírázásgátlással a terbutilazin a fotoszintézis<br />
gátlásával blokkolja a gyomnövényeket.<br />
E két hatóanyagnak köszönhetôen<br />
a kombináció kiváló talajon keresztüli<br />
tartamhatással rendelkezik. Mindezek<br />
mellé párosul a Shado-ban lévô szulkotrion<br />
(klórmezulon) hatóanyag, amely levélzeten<br />
keresztüli hatásával a gyomnövények<br />
fotoszintézisét egy teljesen más hatásponton,<br />
a plasztokinon bioszintézisben<br />
gátolja. Ezen tökéletes kombinációnak köszönhetô<br />
a Successor Top Pack kifogástalan<br />
gyomirtási hatékonysága, amelyet a<br />
Hajdúszoboszlón készült fotón is jól láthatunk<br />
(elôtérben a kezeletlen terület).<br />
Használatát ott javasoljuk, ahol a területen<br />
évelô gyomok nincsenek. Kijuttatását<br />
az egyszikû gyomok tömeges keléséhez<br />
idôzítsük. Az egyszikûek fejlettsége<br />
1-3, a kétszikûeké 2-4 leveles legyen. Ebben<br />
az esetben a már kikelt gyomok ellen<br />
tökéletes hatást érünk el, és többhetes<br />
tartamhatást is biztosítunk a késôbbi gyomosodás<br />
ellen.<br />
A fenti technológiák biztosítják a kukoricában<br />
a gyomkonkurencia korai kivédését,<br />
ezáltal vizet és tápanyagot takarítunk<br />
meg a kultúrnövény számára, megalapozva<br />
a jó termés lehetôségét.<br />
Tóth Balázs<br />
Cheminova Magyarország Kft.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Növényvédelem<br />
49<br />
Kentaur 5 G, az új talajfertôtlenítô mikrogranulátum!<br />
A vetést, ültetést, palántázást követôen, a<br />
legérzékenyebb fenológiai fázisban rendkívül<br />
sok veszély fenyegeti a növényeinket.<br />
Ilyenkor mindent el kell követni, hogy<br />
a megfelelô kelést és az egységesen fejlôdô<br />
növényállományt megóvjuk minden<br />
stresszhatástól, beleértve a talajból támadó<br />
kórokozókat és a talajban élô és ott károsító<br />
kártevôket.<br />
Gyakorlatilag a téma minden termesztett<br />
növényt érint, de szántóföldi körülmények<br />
között fôként a kapásnövények a veszélyeztetettek,<br />
ahol kiemelkedô a pattanóbogarak<br />
és cserebogár fajok lárvájának,<br />
a drótféregnek és pajoroknak a károsítása<br />
(1–2. ábra).<br />
Az ellenük történô védekezés egyetlen<br />
hatékony megoldása a talajfertôtlenítés<br />
lehetôsége, amely esetben a védekezés<br />
sikerességét és hatékonyságát erôteljesen<br />
befolyásolja az, hogy az említett kártevôk<br />
biológiáját tekintve többéves fejlôdésmenetûek,<br />
valamint a talajzónákban<br />
történô mozgásukat az adott évjárat csapadékviszonyai<br />
befolyásolják.<br />
Szárazabb, melegebb periódusban<br />
ezek a kártevôk a talaj alsóbb rétegeibe<br />
húzódnak, ezért elôfordulhat olyan is,<br />
hogy egyébként drótféreggel erôsen fertôzött<br />
területen szárazabb évjáratban minimális<br />
kártételt tapasztalunk, viszont<br />
3. ábra. A drótféreg mozgása a talajhômérséklet<br />
és csapadékviszonyok függvényében<br />
(Forrás: Jermy és Balázs, 1990)<br />
nedvesebb periódusban<br />
a kártétel mértéke<br />
erôsen fokozódik (3.<br />
ábra). A diagramból<br />
egyértelmûen kiderül,<br />
hogy a legveszélyesebb<br />
periódus a napraforgó<br />
és kukorica<br />
vetések és kelések<br />
idôszaka. Mindenesetre<br />
tény, hogy ezek a talajlakó<br />
kártevôk a csíranövény<br />
és annak<br />
gyökérzetének károsításán<br />
keresztül komoly<br />
veszteségeket,<br />
drasztikus esetben a<br />
növényállomány 70–<br />
80%-os redukálását is<br />
elôidézhetik. A kémiai védekezés szükségességét<br />
természetesen célirányos talajvizsgálattal<br />
elôre jelezhetjük. Drótféregbôl<br />
a 2 db/m 2 , míg pajorból az 1 db/m 2<br />
már a talajfertôtlenítô védekezés szükségességét<br />
vonja maga után.<br />
A Cheminova Magyarország Kft. a fent<br />
ismertetett problémák kezelésére fejlesztette<br />
ki és ajánlja a magyarországi piacon<br />
3. mikrogranulátumként megjelenô és bevezetésre<br />
kerülô Kenatur 5 G talajfertôtlenítô<br />
mikrogranulátumot. A termék hatóanyaga<br />
50 g/kg klórpirifosz, amely jól<br />
ismert kiváló rovarölô hatóanyag, gyakorlatilag<br />
a hatáshelyen elôforduló összes<br />
kártevô ellen hatékony, gyors és biztonságos<br />
védelmet ad. A hatóanyag kontakt<br />
gyomor és gázosodó idegméreg. A növénybe<br />
nem szívódik fel, gázképzôdésével<br />
fejti ki hatékonyságát. Idôjárási körülményektôl<br />
függôen 30 napos tartamhatást<br />
biztosít a területen.<br />
Miért elônyös a Kentaur 5 G használata<br />
talajfertôtlenítésre<br />
• Kukorica, napraforgó, burgonya,<br />
zöldségfélék esetében rendelkezik<br />
okirattal 8–10 kg/ha-os dózisban,<br />
• Biztos és széles körû hatékonyság a<br />
klórpirifosz hatóanyaggal,<br />
• A kijuttatás helyén talajnedvesség<br />
hatására gázosodik, az ott elôforduló<br />
talajlakó és csíranövénykori (pl.<br />
kukoricabarkó) kártevôket elpusztítja,<br />
• Rendkívül gazdaságos és költségkímélô<br />
megoldás!<br />
1. ábra. A burgonyát károsító<br />
drótféreg<br />
(Keszthely, 2008. IX. 24.)<br />
2. ábra. Pattanóbogár lárvája<br />
(drótféreg) és károsítása cukorrépán<br />
(Barcs, 2010. V. 27.)<br />
Mire kell figyelni a Kentaur 5 G használata<br />
során<br />
• Csak mikrogranulátum adapterrel<br />
felszerelt vetôgépekkel juttatható ki,<br />
• Használata után a területen szulfonilkarbamid<br />
típusú gyomirtó szereket<br />
nem szabad használni,<br />
• Leforgatással pontosan ellenôrizzük<br />
a dózis adagolását.<br />
Dr. Varga Zsolt<br />
Cheminova Magyarország Kft.<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
50<br />
Növényvédelem<br />
Leander Top – Új kalászos gombaölô szer<br />
a Makhteshim kínálatában<br />
Kalászos gabonáink termését veszélyeztetô<br />
biotikus tényezôk között kiemelkedô szerep jut a levélbetegségeknek.<br />
A lisztharmat, a vörös- és sárga<br />
rozsda, a pirenofórás levélfoltosság, valamint a<br />
szeptóriás levélfoltosság akár 30–40%-os terméskiesést<br />
is okozhatnak. Különös jelentôsége van a<br />
vörös- és sárgarozsdának az intenzív technológiákban,<br />
mivel mindkét faj biotróf jellegû. Az elvetett fajta<br />
fogékonyságától függôen tehát kiemelkedô fontosságú,<br />
hogy ezen kórokozók ellen megvédjük a<br />
növényeinket.<br />
Optimális esetben a betegség megjelenése idôpontjában<br />
védekezünk, a gombaölô szer hatóanyagot<br />
a domináns kórokozó szerint megválasztva. A gyakorlatban<br />
azonban sok esetben a kezelések számának<br />
minimalizálására kényszerülünk, ezért célszerû olyan<br />
gombaölô szert választanunk, amely egynél több hatóanyagot<br />
tartalmaz, komplett védelmet nyújt a betegségek<br />
ellen, és hosszú tartamhatással is rendelkezik.<br />
Ilyen új készítmény a Leander Top.<br />
Ennek a két hatóanyagnak köszönhetôen a<br />
Leander Top a levélbetegségek széles spektruma<br />
ellen hatékony. A fenpropidin kiemelkedô védelmet<br />
biztosít a lisztharmat ellen, az epoxikonazol pedig<br />
az egyik leghatékonyabb eszköz a levélfoltosságot<br />
és pelyvabarnulást okozó szeptóriák (S. tritici,<br />
S. nodorum), illetve a sárga- és vörösrozsda kivédésére.<br />
A hatóanyagok nagyon jó zsíroldékonysággal<br />
rendelkeznek, ami hozzásegíti a készítményt a<br />
gyors felszívódáshoz. A növényen belüli transzlokáció<br />
a felszívódás után csúcsirányú, a fiatalabb, intenzíven<br />
növekedô növényi részeket is megfelelô<br />
védelemben részesíti.<br />
A Leander Top két hatóanyagot (epoxikonazol és<br />
fenpropidin) tartalmazó kalászos gombaölô szer.<br />
Mindkét hatóanyaga a gombák szterol bioszintézisét<br />
befolyásolja, de eltérô helyen avatkoznak be a folyamatba.<br />
Míg a triazolok közé tartozó epoxikonazol a<br />
demetiláz enzim mûködését gátolja, a morfolin származékok<br />
csoportjába tartozó új hatóanyag, a fenpropidin<br />
a reduktáz és izomeráz enzimek gátlásán keresztül<br />
akadályozza a bioszintézist. A két, eltérô hatóhelyekkel<br />
rendelkezô hatóanyagnak köszönhetôen<br />
a Leander Top használata során a betegségekben<br />
kialakuló rezisztencia veszélye minimális.<br />
A készítmény optimális alkalmazási idôpontja a<br />
szárba indulás/kétnóduszos állapot, illetve a zászlóslevél/virágzás<br />
kezdete. A védekezések pontos<br />
idôpontját célszerû a betegség tüneteinek megjelenése<br />
alapján megválasztani, figyelembe véve a hajlamosító<br />
tényezôket (fajta, elôvetemény, tápanyag<br />
ellátottság, idôjárás). A készítmény megelôzô és<br />
gyógyító hatásának következtében hosszú, 4–6 hetes<br />
tartamhatással is számolhatunk, a Leander Top<br />
a kezelés utáni fertôzések ellen is védelmet nyújt.<br />
A kezeléseket 1,5–2,0 l/ha dózisban, 250–400 l/ha<br />
vízmennyiséggel, jó permetléfedést biztosító kijuttatás-technika<br />
alkalmazásával végezzük el.<br />
További információkért kérjük keresse területi<br />
képviselôinket vagy látogasson el a www.mahun.hu<br />
oldalra.<br />
Dr. Lukács Domonkos<br />
fejlesztési menedzser<br />
Makhteshim Agan Hungary Zrt.<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
53<br />
A nedves és száraz termények<br />
minôségének megôrzése<br />
Napjainkban kiemelkedô fontosságú, hogy olyan takarmányozási technológiákat<br />
alkalmazzunk, amelyek egyrészt megfelelnek a szigorúbb takarmány-minôségbiztosítási,<br />
állathigiéniai és környezetterhelési elôírásoknak, másrészt a költségek<br />
csökkentése mellett magasabb értékû takarmányt biztosítanak az állatok számára.<br />
A<br />
termények biztonságos tárolását<br />
a szárítás mellett vagy helyett<br />
megoldhatjuk szerves savkészítményekkel<br />
történô tartósítással. A szûk<br />
raktárkapacitás indokolttá teheti a takarmányozási<br />
célú szemes termények<br />
fóliahengerben történô tárolását.<br />
2. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása<br />
a gyomor-bélszakasz tejsavtartalmára sertés esetében<br />
(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)<br />
Tartósítási módszer<br />
megválasztásának szempontjai<br />
Az alkalmazott módszer kiválasztásánál<br />
– a teljesség igénye nélkül – a következôket<br />
mindenképpen célszerû figyelembe<br />
venni:<br />
• Mekkora a rendelkezésre álló szárító<br />
kapacitása, illetve mekkora a bérszárítás<br />
költsége<br />
• Milyen raktározási lehetôségek állnak<br />
fenn a szemes termények esetében<br />
(horizontális raktár, fémsiló kapacitása<br />
stb.), illetve az erjesztett takarmányoknál<br />
(falközti siló, fóliahengerben történô<br />
raktározás lehetôsége stb.)<br />
• Az adott állatfajta és a takarmányozási<br />
rendszer szempontjából mely<br />
nedvességtartalom az optimális (pl.<br />
élettanilag nagyon jó választás lenne a<br />
sertések esetében a nagy nedvességtartalom<br />
mellett roppantással elôkészített,<br />
erjesztett szemes kukorica, de technológiailag<br />
ez az eljárás csak a telepek<br />
egy részénél kivitelezhetô – ellenben<br />
tehenészetek esetében az említett rendszer<br />
gond nélkül alkalmazható).<br />
• Szeretnénk-e kiküszöbölni a korábbi<br />
betakarításon keresztül az állategészségügyi<br />
szempontból jelentôs penészgombák<br />
és toxinjaik kártételét<br />
• Sertés és baromfi esetében a rendszer<br />
mely pontján szeretnénk esetleg<br />
bevinni hozamfokozó tulajdonsággal<br />
rendelkezô szerves savakat (lásd 1. és<br />
2. ábra) – a szemes termények tartósítása<br />
vagy erjesztése útján, ivóvízen keresztül,<br />
közvetlenül a fôkeverônél vagy<br />
mindezek kombinációjával<br />
Látható, hogy már az egyes alapkérdések<br />
is összetett problémát vetnek fel,<br />
és a gyakorlati döntéshozatal során<br />
megannyi más, külsô tényezôt is figyelembe<br />
kell venni. Azoknál az üzemeknél,<br />
ahol a növénytermesztés alapvetôen<br />
az állattenyésztési ágazatot szolgálja,<br />
viszonylag egyszerûbb a helyzet, de<br />
a legtöbb esetben értékesítési célra is<br />
termesztenek növényeket. Itt azt is érdemes<br />
figyelembe venni, hogy például<br />
azzal, hogy a takarmánycélú növényeket<br />
szárítás nélkül tároljuk, a növénytermesztô<br />
ágazat is jól járhat, hiszen<br />
nagyobb szárítási kapacitás marad a<br />
többi termény számára. Ugyanez érvényes<br />
hiányzó raktárkapacitás esetére<br />
is: amennyiben a nagyobb hozam tárolási<br />
problémákat vetne fel, akkor érdemes<br />
elgondolkozni azon, hogy a takarmányozási<br />
célú növények raktározására<br />
más alternatívák is szóba jöhetnek<br />
(pl. nedves állapotban, fóliahengerben<br />
történô tárolás).<br />
1. ábra. Hangyasav alapú készítménnyel kezelt takarmány hatása<br />
a gyomor-bélszakasz szervessav-tartalmára sertés esetében<br />
(Danish Institute of Agricultural Science, 2004)<br />
Az egyes tartósítási módszerek<br />
alkalmazási körülményei<br />
A szemes kukorica anaerob erjesztéssel<br />
történô tartósítása alapvetôen akkor<br />
ajánlott, amikor a termény ned-<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
54<br />
Terményszárítás<br />
3. ábra. Az egyes tartósítási-elôkészítési változatok költségeinek alakulása a<br />
nedvességtartalom függvényében (általános).<br />
Megjegyzés: Az a nedvességtartalom, amelytôl kezdve érdemes módszert váltani,<br />
több tényezô függvénye (pl. hatóanyagok ára, technológia költsége, növényfajta, állatfaj stb.)<br />
vességtartalma 26–28%-nál magasabb.<br />
Az egész szemeket is lehet erjeszteni,<br />
de élettani és gazdasági<br />
szempontból is elônyös, ha a takarmányt<br />
már ekkor elôkészítjük közvetlen<br />
feletetésre, roppantással vagy durva<br />
darálással.<br />
A termények aerob módon történô<br />
tartósítása akkor célszerû, ha a szemek<br />
víztartalma 22–25% alatti. Bár magasabb<br />
nedvességû szemek is tartósíthatók<br />
megfelelô készítményekkel, de a<br />
magasabb dózis miatt ebben az esetben<br />
az erjesztés már gazdaságosabb (lásd<br />
3. ábra). Természetesen ez a módszer<br />
is ötvözhetô elôkészítéssel.<br />
Javasolt hatóanyagok,<br />
adagolási technológia<br />
Erjesztés útján történô tartósításkor<br />
egyrészt fontos, hogy megfelelô irányban,<br />
gyorsan menjen végbe az erjedés,<br />
másrészt biztosítani kell a megfelelô<br />
aerob stabilitást és ki kell küszöbölni a<br />
káros utóerjedési folyamatokat. Az erjedés<br />
elôsegítése – pH-csökkentô és<br />
szelektív mikrobagátló hatása miatt –<br />
például hangyasavval oldható meg, a<br />
4. ábra. Különbözô töménységô hangyasav ammonizálásának hatása<br />
az acél korróziójára (30 °C-on)<br />
védelem biztosításához pedig a propionsav,<br />
szorbinsav, illetve a benzoesav<br />
felel meg leginkább.<br />
Az aerob tartósításra legrégebben<br />
használt hatóanyaga a propionsav,<br />
amelynek penészgátló hatása közismert.<br />
Eleinte fôként 99,5% propionsavat<br />
használtak e célra, viszont idôvel kiderült,<br />
hogy erôsen korrozív sav lévén<br />
károkat okozhat a gépi eszközökben és<br />
a tárolókban. Ezenkívül veszélyes árunak<br />
minôsül, így szállítása, manipulálása<br />
sem egyszerû feladat. Ammónia vagy<br />
nátrium hozzáadásával csökkenthetô a<br />
szerves savak korróziója és veszélyessége,<br />
így ma a piacon leginkább (részlegesen)<br />
ammonizált készítményekkel találkozhatunk<br />
(lásd 4. ábra).<br />
Hátránya viszont e kiszerelési formának,<br />
hogy a végtermék pH-ja magasabb.<br />
Ez azért jelent hátrányt, mivel<br />
ugyanazon sav adott gombára vonatkozó<br />
minimális gátlási koncentrációja<br />
magasabb közegi pH esetében sokkal<br />
nagyobb, így ugyanazon hatás eléréséhez<br />
magasabb dózis szükséges. E hátrányt<br />
úgy lehet például kiküszöbölni,<br />
hogy valamilyen módon visszacsökkentjük<br />
a készítmény pH-ját. A gyakorlatban<br />
erre leginkább lignoszulfonsav<br />
vagy hangyasav hozzáadása terjedt<br />
el. Ezen a módon elérhetô, hogy alacsony<br />
korrózió mellett mégsem kell<br />
emelt dózist alkalmazni.<br />
A szerek kijuttatásakor – akár önálló,<br />
akár roppantással egybekötött kezelésrôl<br />
van szó – mindenkor ügyelni<br />
kell arra, hogy a hatóanyagok megfelelô<br />
koncentrációban és egyenletesen<br />
kerüljenek a terményre.<br />
A kijuttatott hatóanyag mennyiségét<br />
tekintve az adott készítményre megállapított<br />
minimális gátlási koncentráció<br />
mellett célszerû figyelembe venni a termény<br />
vízaktivitását, a porosságot, a tört<br />
szemek arányát, illetve a tárolási rendellenességeket<br />
(túlzott kondenzvízképzôdés,<br />
lehetséges beázások, stb.)<br />
Karnóth Joris<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
55<br />
Környezetvédelmi termékdíj<br />
<strong>2012</strong>. március 31-ig kell megfizetni a környezetvédelmi<br />
termékdíj átalányt a mezôgazdasági<br />
termelôknek.<br />
<strong>2012</strong>. január elsejétôl módosultak a környezetvédelmi<br />
termékdíj törvény szabályai, de azoknak<br />
a mezôgazdasági termelôknek, akik 2011. évben<br />
a környezetvédelmi termékdíj kötelezettségnek a<br />
törvény 5/F. § értelmében termékdíj átalány formában<br />
tettek eleget és a NAV vámszerv jogelôdjéhez<br />
a VPOP-hoz erre vonatkozó bejelentésüket megtették,<br />
az elmúlt évre vonatkozó termékdíj átalány<br />
összegét <strong>2012</strong>. március 31-ig kell megfizetni.<br />
Ha 2011-ben legfeljebb évi tíz millió forint nettó<br />
árbevételt ért el a termelô, a termékdíj átalány<br />
kétezer forint, ha a nettó árbevétel tíz és legfeljebb<br />
ötven millió forint között alakult, évi hétezer<br />
forint a fizetendô termékdíj átalány. Az átalány<br />
összegét a NAV 10032000-01037454-00000000<br />
környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számlára<br />
kell teljesíteni.<br />
Magyar Agrárkamara<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
56<br />
Terményszárítás<br />
Gabonafélék beszállítása és<br />
telepi anyagmozgatása<br />
A kalászos gabonaféléket Magyarországon mintegy 1200 ha-on, a szemes kukoricát<br />
szintén 1200 ha-on termelik. Ezen a területen megtermelt áru mennyisége<br />
– közepes termésátlagokat figyelembe véve – is 12–17 millió tonna között<br />
mozog. Ezt a terménymennyiséget a betakarítógépektôl a tisztító-, szárító-,<br />
tárolótelepekre be kell szállítani. Cikkünkben ennek a folyamatnak a legfontosabb<br />
gépeit, eszközeit vesszük sorra.<br />
A<br />
szállításra ma már a mezôgazdasági<br />
vállalkozások – termékszerkezeti<br />
és birtoknagyságrendi sokszínûségük<br />
miatt – különbözô szállítási<br />
technológiákat és eltérô nagyságrendû,<br />
geometriai méretû és teherbírású,<br />
különbözô konstrukciójú szállítóeszközöket<br />
alkalmaznak. Ezzel a telepi<br />
fogadóhelyek geometriai méretei és átbocsátóképessége<br />
szempontjából is<br />
számítani kell.<br />
Az arató-cséplôgépektôl a szem<br />
közvetlen átvétele történhet traktoros,<br />
billenôszekrényes pótkocsikal, vagy<br />
terepjáró (4×4 vagy 6×6 kerékképletû)<br />
összkerékhajtású tehergépkocsikkal és<br />
billenôszekrényes pótkocsikkal (1. ábra).<br />
A könnyû univerzális traktorokhoz<br />
kapcsolódó billenôszekrényes pótkocsik<br />
teherbírása 6–16 t lehet, míg az<br />
univerzális traktorokkal vontatható<br />
pótkocsik teherbírása 18–29 tonna, a<br />
nagy motorteljesítményû univerzális<br />
traktorok esetében pedig rendszerint<br />
kihasználható a Magyarországon megengedett<br />
maximális 40 t vontatható<br />
összgördülô-tömeg .<br />
A pótkocsis szállításban használt<br />
mai korszerû, univerzális, nehéz univerzális<br />
traktorok egyes változatai rugózott<br />
mellsôhíddal, 40–60 km/h sebességhatárú<br />
váltóval rendelkeznek,<br />
ami azt jelenti, hogy terepen biztonságosan<br />
mozognak (jó minôségû földúton,<br />
rövidtávon, épített úton), szállítási<br />
teljesítmény tekintetében pedig nem<br />
maradnak el a tehergépkocsis szállítóeszközöktôl.<br />
A beépített korszerû,<br />
nagy rugalmasságú motorok szállító<br />
üzemmódban történô üzemeltetése pedig<br />
kedvezô hajtóanyag-felhasználás<br />
mellett valósítható meg. Gyûjtô-átrakó<br />
1. ábra. Egytengelyes, billenôszekrényes pótkocsi<br />
pótkocsik használatával pedig a közúti<br />
pótkocsis tehergépkocsik, illetve nyerges<br />
tehergépkocsis szerelvények esetében<br />
is kihasználható a 40 t maximális<br />
összgördülô-tömeg, és ezen szerelvények<br />
nagyobb szállítási távolságokra is<br />
megfelelô szállítási teljesítménnyel<br />
használhatók.<br />
Megérkezés a telepre<br />
A szárító-tároló telepre beszállított terményt<br />
mennyiségi- és minôségi szempontból<br />
át kell venni a telepnek. A<br />
minôségi átvétel ma még alapvetôen a<br />
nedvességtartalom és a hektoliterszám<br />
meghatározására terjed ki. A mennyiségi<br />
átvétel pedig mérlegeléssel történik,<br />
ennek bizonylatolására mérlegjegyet<br />
állítanak ki. A mai korszerû hídés<br />
talajfelszín feletti termometrikus<br />
mérlegek 30–60 t összgördülô-tömeg<br />
mérésére is alkalmasak.<br />
A mai korszerû mezôgazdasági<br />
szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet<br />
– az eltérô geometriai méretek<br />
ellenére is – jól meg tudják közelíteni.<br />
A vízszintes vonórúdterhelésû pótkocsik<br />
többsége egy pótkocsis üzemben<br />
három, két pótkocsis üzemben mindkét<br />
oldalra egyaránt tudnak üríteni. A függôleges<br />
vonórúdterhelésû pótkocsik általában<br />
hátrafelé történô üzemmódban<br />
üríthetôk. Az utóbbi idôben a nagy teherbírású<br />
pótkocsikat letolószerkezettel<br />
látták el (2. ábra). Éppen a fogadóhelyek<br />
pontos megközelítését segíti elô<br />
– ezeken a nagy teherbírású tändem,<br />
iker, vagy tridem tengelyû pótkocsikon<br />
– a tolató üzemmódban is mûködô tengelycsonk<br />
kormányzású futómûvek alkalmazása.<br />
A tehergépkocsis-pótkocsis<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
57<br />
2. ábra. Letolószerkezetes nagy teherbírású pótkocsi<br />
szerelvények kétoldalra, míg a nyerges<br />
szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek<br />
(3. ábra).<br />
A betárolás eszközei<br />
A tárolótelepeken az anyag a mintavételezés<br />
és mérlegelés után a fogadótérre<br />
kerül. A kisebb kapacitású szárítótároló<br />
telepek egyszerûbb technológiai<br />
vonallal kerülnek kiépítésre, ebben az<br />
esetben általában nem alkalmaznak<br />
elôtisztítást. A mai korszerû aratócséplôgépek<br />
– pontos beállítás mellett<br />
– 98–99% szemtisztasági értékekkel<br />
dolgozhatnak. Ebben a technológiai<br />
vonalban a kisebb teljesítményû mobil<br />
szárítókra az anyagot mobil csigás<br />
szállítóeszközök viszik fel. A technológiai<br />
vonal egyéb anyagmozgató berendezései<br />
szintén a csigás szállítóberendezések.<br />
A nagyobb teljesítményû és bonyolultabb<br />
technológiai vonallal dolgozó<br />
szárító-tároló telepekre érkezô terményt<br />
deponiálják az elôtároló fogadótéren.<br />
Az anyagot innen láncos szállító,<br />
rédler juttatja a serleges felhordókra,<br />
majd surrantással a tisztítóberendezésre<br />
jut. A tisztítóból a terményt<br />
– kalászos gabonáknál általában nem<br />
kell szárítani – az újabb konstrukciójú<br />
serleges felhordó, illetve vízszintes<br />
szállítórendszer a tranzittárolóba vagy<br />
– közvetlen betárolás esetén – láncos<br />
szállító a tároló rendszerbe juttatja.<br />
A tárolótornyok betároló berendezései<br />
a serleges felhordók, láncos szállítók,<br />
szállítószalagok. A kitároló,<br />
anyagmozgató berendezései – a különbözô<br />
kialakítású bolygó csigák – mindig<br />
beépített berendezések. Egyes kúpos<br />
fenekû tárolóknál az egész termény,<br />
míg síkpadozatú toronytárolókból<br />
a termény egy része gravitációsan<br />
üríthetô. A horizontál tárolók nagyobb<br />
kapacitású változataiba a betároló<br />
anyagmozgató berendezéseket többnyire<br />
különbözô kialakítású felsôpályás<br />
rédlerekkel oldják meg. Ezekkel a<br />
berendezésekkel 4–5 m magasságú<br />
halmazok képezhetôk. A horizontál tárolók<br />
belsô tere jól kihasználható. A<br />
kisebb tárolókapacitású horizontál tárolókba<br />
gyakran nem kerül beépítésre<br />
az anyagmozgató gépsor. Ez esetben<br />
homlokrakodó gépekkel oldható meg a<br />
betárolási munkafolyamat.<br />
A sokoldalú homlokrakodó<br />
A horizontál tárolókból a szemestermények<br />
kitárolására szintén szemestermény-rakodó<br />
kanállal felszerelt<br />
homlokrakodó gépek használhatók.<br />
Mind a be- és kitárolási munkamûveletek<br />
során az egyéb homlokrakodó gépekhez<br />
képest a teleszkópos homlokrakodók<br />
számos elônnyel rendelkeznek.<br />
Az újabb fejlesztésû teleszkópos<br />
homlokrakodó gépek hidraulikája<br />
axiál-dugattyús. változtatható szállítóképességû<br />
szivattyúval van felszerelve.<br />
Ez a megoldás a korábbi állandó szállítóképességû<br />
fogaskerekes szivattyúk<br />
fojtással történô szabályozásával<br />
szemben a munkavégzô szervre ráfolyó<br />
olajmennyiség szabályozásával állítja<br />
be például a munkahengerek mûködési<br />
sebességét. A ráfolyó olajmenynyiség<br />
változtatásával a munkát végzô<br />
hidraulikaolaj kevésbé melegedik, a<br />
szabályozásokkal „finomabb” és egyszerre<br />
több munkamûvelet vezérel-<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
58<br />
Terményszárítás<br />
3. ábra. Pótkocsis tehergépkocsis szerelvény ürítése a fogadóhelyen<br />
hetô. A betárolásnál például egyszerre<br />
mûködtethetô a gém emelése, kitolása<br />
és a munkaeszköz billentése. A teleszkópos<br />
rakodógépek 7–10 m gémkinyúlása<br />
és emelési magassága révén biztosítja<br />
a horizontál tárolókban a 4–5 m-<br />
es rakatmagasság megvalósítását.<br />
Szemes termények horizontál tárolóból<br />
történô kitárolása és szállítóeszközre<br />
történô rakodása esetén is a<br />
nagy raktérfogatú rakodókanalat kell<br />
használni. Gyakran elôfordul, hogy a<br />
nagy igénybevételek miatt erôsített kivitelû,<br />
házilag átalakított homlokrakodó-kanállal<br />
üzemeltetik a gépet. A<br />
munkaeszköz átalakításánál, megerôsítésénél<br />
és használata során mindig<br />
tartsuk szem elôtt az adott rakodógép<br />
megengedett emelôképességét és stabilitási<br />
jellemzôit. A nem megfelelô<br />
raktérfogatú munkaeszköz használatával<br />
a rakodógép emelôképessége nem<br />
biztos, hogy kihasználható. Ennek ellenkezôje<br />
pedig a gép túlterhelése, ami<br />
fokozott igénybevételt, idô elôtti elhasználódást<br />
és fokozott balesetveszélyt<br />
jelent. Nagy raktérfogatú gyári<br />
szemestermény-rakodó kanállal a teleszkópos<br />
rakodógépekkel a közúti<br />
szállítóeszközök rakodása szóródásmentesen<br />
végezhetô el (4. ábra). A<br />
szállítóeszközök a beázás elkerülésére,<br />
a minôség megóvására takaróponyvával<br />
vannak felszerelve.<br />
4. ábra. Búza kitárolása és szállítóeszközre rakodása<br />
A teleszkópos homlokrakodó gépek<br />
a biztonságos munkavégzés érdekében<br />
elektromos ledekkel, hangjelzéssel jelzik<br />
a biztonságos és veszélyes gémhelyzetet.<br />
Veszélyes gémhelyzet esetén<br />
a gém mozgatását az elektronika letiltja.<br />
Ebben az esetben a gémet óvatosan<br />
be kell húzni, és az emelôgém sülylyesztésével<br />
a rakományt a talajra kell<br />
helyezni.<br />
A teleszkópos rakodógépek emelési<br />
magassága, gémkinyúlása és a<br />
munkaeszköz billentési szöge biztosítja<br />
a szóródásmentes rakodást. A<br />
megrakott szállítóeszközt, illetve a<br />
felrakott terményt minden esetben<br />
mérlegelni kell.<br />
A közúti szállítás esetén fontos – a<br />
szállítás gazdaságossága szempontjából<br />
– a szállítóeszköz teherbírásának a<br />
kihasználása, viszont a KRESZ szabályai<br />
szerint a megengedhetô összgördülô-tömeg<br />
nem léphetô túl. A<br />
megrakott szállítóeszközök mérlegelésekor<br />
a teleszkópos homlokrakodók<br />
– mozgékonyságuk révén – a megengedett<br />
összgördülô-tömeg pontos beállítására<br />
is alkalmasak. A pontos<br />
mérlegelés és a mérlegjegy kiadása a<br />
telep számára – a mennyiségi bizonylatolás<br />
mellett – azért is fontos, mert a<br />
szállítóeszköz KRESZ szabályai szerinti<br />
terheléséért a rakodást végzô is<br />
felelôs. A szemestermény-tárolókban<br />
a be- és kitárolás során – mivel a bejárati<br />
ajtók általában szûkre méretezettek,<br />
és a belsô mozgástér is nagymértékben<br />
korlátozott – a gépkezelôk<br />
nagy hasznát veszik a nagy alákormányzási<br />
szöggel dolgozó négykerékkormányzásnak.<br />
A teleszkópos rakodógépeknek tehát<br />
az egyik nagy elônyük a négykerékkormányzásból<br />
adódó kis fordulási<br />
helyszükséglet, illetve a bonyolultabb<br />
és finomabb helymegközelítésre<br />
alkalmas oldalazó kormányzással<br />
megvalósítható üzemmód. A teleszkópos<br />
homlokrakodó gépek kapcsolható<br />
kétkerék, négykerék és oldalazó kerékkormányzással<br />
egyaránt üzemeltethetôk.<br />
Szemes termény kitárolásában<br />
és szállítóeszközre rakodásában a várható<br />
rakodási teljesítmény 90–100 t/h<br />
körül alakulhat.<br />
Dr. Kelemen Zsolt,<br />
VM MGI – Gödöllô<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Terményszárítás<br />
59<br />
Szárítani kell, de takarékosan<br />
A kormányzat az idei évben a mezôgazdasági technológiák fejlesztési támogatásai<br />
között kiemelt szerepet biztosít a gazdaságos és környezetbarát, a termények<br />
hosszú távú tárolását lehetôvé tevô gépi-mûszaki berendezések fejlesztésének.<br />
A<br />
mezôgazdasági termelôk számára<br />
az egyik legnagyobb beruházást<br />
az új szárítótelep létesítése jelenti.<br />
Nagyobb földterülettel rendelkezô<br />
gazdák, vagy társaságok számára a<br />
megbízhatóan mûködô szárítótelep<br />
megléte elengedhetetlen, mert a gazdaságosan<br />
gabonát és/vagy kukoricát termelni<br />
szándékozók az egyre növekvô<br />
bérszárítási díjak miatt a szárítót nem<br />
nélkülözhetik. A szárítótelep azonban<br />
jellegénél fogva hosszú távú befektetésnek<br />
tekinthetô, ezért hosszas mérlegelés<br />
elôzi meg a létesítését. Nyugodtan<br />
kijelenthetô, hogy minden gazdálkodó<br />
tudatában van annak; csak korszerû,<br />
gyorsan megtérülô technológiát<br />
szabad telepíteni. De mitôl korszerû<br />
egy terményszárító<br />
Környezetbarát, gazdaságos<br />
A korszerûséget legegyszerûbben három<br />
követelménynek való megfeleléssel lehet<br />
jellemezni, tehát a szárító legyen:<br />
• energiatakarékos;<br />
• felhasználóbarát;<br />
• környezetbarát.<br />
Az energiatakarékos szárítóberendezés<br />
használata esetén az egységnyi<br />
megszárított terményre esô energiaköltség<br />
alacsony, a fel nem használt<br />
gáz ára pedig a termelô zsebében marad.<br />
Az energiatakarékos terményszárítók<br />
napjainkban rendszerint hôvisszaforgatásos<br />
rendszerûek. A hôvisszaforgatás<br />
során a szárító hûtôzónájában<br />
lévô terményen keresztüláramló<br />
hûtôlevegô felmelegszik, miközben a<br />
termény lehûl.<br />
Ezt a felmelegített levegôt a szárító<br />
fûtôterébe juttatva az energiaköltség<br />
nagymértékben csökkenthetô. Ennél<br />
azonban van egy fejlettebb technológia<br />
is; a svéd gyártmányú Tornum szárítóknál<br />
a hôvisszaforgatás a hûtôzóna<br />
mellett a szárítózóna alsó szekcióiban<br />
is végbemegy, mert az alsó szárítószekciókban<br />
a vízelvonás már olyan<br />
kismértékû, hogy az onnan kilépô nagy<br />
hôenergia-tartalmú levegô szintén alkalmas<br />
az újrafelhasználásra. Ennek, a<br />
berendezés hûtô- és szárítózónájából<br />
történô hôvisszanyerésnek köszönhetôen<br />
a Tornum szárítókkal akár 30 százalékos<br />
energiamegtakarítás is elérhetô<br />
a hagyományos, hôvisszaforgatás nélküli<br />
szárítókhoz képest.<br />
Az energiatakarékos üzemeltetés<br />
másik lehetséges módja a szárító fûtésére<br />
használt gáz kiváltása a Magyarországon<br />
nagyon sok helyen rendelkezésre<br />
álló termálvízzel. Ebben az esetben<br />
a drága, importból származó földgáz<br />
helyett a hazai termálvíz biztosítja<br />
(hôcserélôn keresztül) a szárításhoz<br />
szükséges hôenergiát, töredékére csökkentve<br />
ezáltal a szárítási költségeket.<br />
Szûkös kapacitás<br />
A magyarországi szárítóhelyzet nem<br />
túlságosan rózsás. A szárítóberendezések<br />
átlagos életkora 20 év feletti, és a<br />
korszerû toronytároló kapacitás fele is<br />
a ’80-as évek közepén épült.<br />
Mind a szárító, mind pedig a tárolótelepeknél<br />
komoly fejlesztésre van<br />
szükség, mivel a <strong>2012</strong>-es év az elôzô<br />
évrôl átkerülô eladatlan készletek miatt<br />
várhatóan még nehezebb helyzetbe<br />
hozza a termelôket.<br />
Az agrártárca gépesítési kutatóintézete,<br />
a gödöllôi VM MGI tapasztalatai<br />
szerint a szárítókapacitás – a különösen<br />
a sok kisgazdaság szárítási igénye, a<br />
szárítók rossz mûszaki állapota miatt –<br />
a szûkösnek bizonyult, a szárítási idény<br />
elhúzódott. A tárolókapacitás – figyelemmel<br />
az alacsony hazai takarmányfelhasználásra<br />
és a kismértékû export kivitelre<br />
– szûkös. Helyenként jelentôs<br />
tárolótérhiány mutatkozik. Ez a szárítók<br />
üzemeltetésére is hatással van.<br />
A hazai gabonatermesztési és betakarítási<br />
technológia viszonylag jól gépesített,<br />
ugyanakkor a betakarítás utáni<br />
tartósítás- és tárolástechnológia területén<br />
jelentôs az elmaradás, lassú a<br />
korszerûtlen szárítótelepek lecserélése.<br />
Még mindig közel 1000 db korszerûtlen<br />
környezetszennyezô szárítótelep<br />
(B1-15, Sirokkó 30/4, DFSZP-32) mûködik<br />
az üzemekben. Ezen berendezések<br />
átlagéletkora – a részleges felújítást<br />
nem számolva – 20–25 évhez közelít.<br />
A gazdasági szerkezetváltás után az<br />
utóbbi 10–15 évben újonnan létesített<br />
viszonylag korszerû szárítóberendezés<br />
elsôsorban kis- és közepes teljesítményû<br />
berendezés volt, mely a gazdaságok,<br />
téeszek szétválásakor jelentkezô<br />
igényeket elégítette ki. A kis üzemek –<br />
családi gazdaságok – számára akár társulás<br />
formájában is igen kevés szárítótároló<br />
telep épült.<br />
Szakmai körökben jól ismert tény,<br />
hogy a hagyományos keresztáramlású<br />
szemestermény-szárítók fajlagos energiafelhasználása<br />
magas (5,4 MJ/kg víz ),<br />
szárítási egyenletessége pedig kedvezôtlen<br />
még jó mûszaki állapotban is.<br />
Mérni kell<br />
Ugyanakkor az MGI vizsgálata szerint<br />
a hazai jellemzôen elhasználódott B1-<br />
15 szárítóberendezés hôenergia felhasználása<br />
– kedvezôtlen esetben – elérheti<br />
a 6 MJ/kg víz értéket, a szárítási<br />
egyenletesség +2% körül alakul, jelentôs,<br />
akár 1,5–2% is lehet a túlszárítás.<br />
Ennek megakadályozásának egyik<br />
fô eszköze lehet a nedvesség, illetve<br />
hômérséklet pontos és folyamatos<br />
meghatározása a tárolóban. Koczka<br />
Péter, a Testo Magyarország Kft. termékmenedzsere<br />
munkatársunknak elmondta,<br />
a korszerû technológiák kiszolgálásához<br />
már mind kézi, mind<br />
automatikus monitorozásra alkalmas<br />
mûszerek elérhetôek magyar a gazdák<br />
számára is. A forgalmazott kézi mérômûszerek<br />
között szerepel az anyagnedvességet,<br />
páratartalmat és hômérsékletet<br />
mérô mûszerek mellett akár a<br />
felületek hômérsékletét mérô hôkamera<br />
is.<br />
-g-<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
60<br />
Terményszárítás<br />
EREDETI NÉMET MINÔSÉG!<br />
A jól ismert HW-80-as és<br />
HW-180-as pótkocsik megújult<br />
külsôvel, erôsített kivitelben ismét<br />
kaphatók különbözô felépítményekkel,<br />
melyek külön is<br />
megvásárolhatók.<br />
Teljes eredeti alkatrészellátás.<br />
Érdeklôdni lehet:<br />
Gyuris Gyula<br />
magyarországi képviselônél<br />
CONOW-HW<br />
Pótkocsi Kft. Szeged<br />
Tel./Fax: 62 311-897<br />
Mobil: 06 30 93 54 762<br />
Három évtizedes tapasztalattal<br />
SZOLGÁLTATÁSOK<br />
• Vetômag- és szemestermény tisztító komplett technológiák<br />
tervezése, kivitelezése<br />
• Technológiai tanácsadás<br />
• Mezôgazdasági ingatlanok és ingóságok értékelése<br />
KERESKEDELEM<br />
• Magtisztító, feldolgozó, kezelô és anyagmozgató gépek, mérlegek<br />
• Gépalkatrészek, perforált lemezek, keretezett rosták<br />
• Segédanyagok, göngyölegek, mintazacskók<br />
• Vetômag mintavételi, magvizsgálati laboratóriumi eszközök<br />
• NEWLONG zsákszájvarrógépek, alkatrészek, cérna<br />
• Cukorrépa kelést együttvetéssel segítô ionkezelt magvak<br />
Cím: 1114 Budapest, Fadrusz u. 12.<br />
Tel.: (1)209-6886, fax: (1)466-6359<br />
E-mail: magtech.bt@chello.hu<br />
AGRÁR-APRÓ<br />
HIRDESSEN NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN!<br />
ÁRA: 40 000 FT + ÁFA<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Kamara<br />
61<br />
Növényvédôszerés<br />
vetômaghamisítás<br />
Itt a tavaszi vetômagok és növényvédô szerek beszerzésének<br />
ideje. Nem árt azonban vigyázni: minden<br />
szakmai szervezet, de még az Europol is a hamisítványok<br />
veszélyére hívja fel a figyelmet. Európában csak<br />
az illegális, sokszor veszélyes anyagokat is tartalmazó<br />
permetszerek értéke elérheti a több milliárd eurót!<br />
Hamis növényvédô szerek<br />
Az Europol a nemrég arra hívta fel a figyelmet,<br />
hogy Európában az idén az<br />
eddiginél is több hamisított és egyben<br />
életveszélyes növényvédôszer kerülhet<br />
forgalomba. Az illegális elôállítás döntôen<br />
Indiában és Kínában történik, míg<br />
a szervezett bûnözés kezében van a<br />
szerek terítése és értékesítése. Az európai<br />
rendôrség szerint az európai növényvédô<br />
szerek piacának 5–15 százalékát<br />
ellenôrizheti a maffia, de akad ország,<br />
ahol akár a 25 százalékot is elérheti<br />
a hamisított vagy illegálisan forgalmazott<br />
mérgek aránya. Az életünk<br />
tehát a tét! E szerek többsége ugyanis<br />
rég betiltott hatóanyagokat, oldószereket<br />
tartalmaz, ráadásul olyan mennyiségben,<br />
amely a felhasználónak, de a<br />
fogyasztónak is életveszélyt jelenthet.<br />
Erre példákat a februári budapesti<br />
AGROmashExpo kiállításon a Gabonatermesztôk<br />
Országos Szövetsége<br />
(GOSZ) szervezte tanácskozáson mutattak<br />
be. Egy nemzetközi cég egy termékére<br />
európai szintû vizsgálatot végzett.<br />
Kiderült: a termékek 6%-ában<br />
nem volt benne az abamektin hatóanyag,<br />
3%-ában magas, +60%, illetve<br />
alacsony, –80% hatóanyagot találtak, a<br />
minták harmadában 10% feletti vagy<br />
alatti volt a hatóanyag tartalmára vonatkozó<br />
eltérés. Mindezek a fogyasztókra<br />
is kockázatot jelenthetnek: a túl magas<br />
hatóanyag-tartalom miatt a növénybôl<br />
nem tud kiürülni a szer, így a szermaradvány<br />
akár életveszélyt is jelenthet. A<br />
túl alacsonynál viszont a gazdálkodót<br />
éri tetemes veszteség. Tipikus jel a hamisításra<br />
a felhasznált oldószerek milyensége:<br />
ez a vizsgálat során 90%-ban<br />
mutatott eltérést. A hamisítványokat<br />
elôállítók a legtöbb esetben itt követik<br />
el a természet és az ember elleni legdurvább<br />
támadást, általában toxikus,<br />
Európában betiltott oldószerek alkalmazásával.<br />
A fenti vizsgálatban a termékek<br />
negyedénél fordult ez elô.<br />
Csak ismert forgalmazótól, boltostól<br />
vásároljunk, a piacon, alkalmi árustól<br />
soha! Nézzük meg jól a dobozt, palackot,<br />
s ha feltûnôen gyenge minôségû a csomagolóanyag,<br />
ne vegyük meg azt! Ha<br />
valaki gyanúsan olcsón árul növényvédô<br />
szert, ne engedjünk a csábításnak!<br />
Hamis vetômagok<br />
A Vetômag Szövetség és Terméktanács,<br />
az MgSzH, a GOSZ már évek óta<br />
folytat kampányt arról, miként kerülhetô<br />
el a milliárdosra becsült hamis vetômagüzlet.<br />
A mostani árakkal számolva<br />
akár 100 ezer forintot is lehet veszíteni<br />
egy hektáron, amennyiben a gazda<br />
nem ellenôrzött vetômagot használ. A<br />
fémzárolt, ellenôrzött szaporítóanyaggal<br />
szemben a hamisítványok akár<br />
40–60, sôt 100 százalékos terméscsökkenést<br />
is okozhatnak. Utóbbi esetben a<br />
vetômag egyszerûen ki sem kel!<br />
A csalók és nepperek azt próbálják kihasználni,<br />
hogy a gazdálkodók kevés tôkével<br />
rendelkeznek, ezért kínálják a hamis<br />
vetômagot féláron piacokon, teherautókról,<br />
csomagtartókból. Ez az elsô<br />
komolyan jel, mely arra utal, hogy valószínûleg<br />
hamisított vetômagról lehet szó.<br />
Ruthner Szabolcs, a VSZT ügyvezetô<br />
igazgatója elmondta, hogy a hamisított<br />
vetômagot az ellenôrzött vetômag<br />
piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg<br />
akciós vagy megmaradt tételként tüntetik<br />
fel. A cégjelzéssel ellátott zsákok<br />
megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez,<br />
de a hamis címke könnyen téphetô<br />
és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám<br />
is hibás, nem a címkén szereplô<br />
hibridet és vetômagtételt azonosítja.<br />
A Magyar Agrárkamara azt tanácsolja,<br />
hogy jól tapogassák, nézzék meg a<br />
címkéket! Azok ugyanis téphetetlen<br />
anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak,<br />
sorszámozottak, az öntapadó típusok<br />
kivételével vízjellel ellátottak, kitöltésük<br />
számítógéppel történik. Minden<br />
egyes zsáknak, csomagolási egységnek<br />
külön azonosítószáma van.<br />
A termelôk ne dôljenek be annak, ha<br />
színes, látszólag csávázott vetômagot<br />
kínálnak számukra. Ma már ez sem garancia,<br />
mivel a hamisítók mindenre figyelnek:<br />
ma már a hamis mag is színes,<br />
színezett, hogy úgy nézzen ki,<br />
mintha vegyszerrel csávázták volna!<br />
Mire kell ügyelni<br />
Ismert, megbízható kereskedôtôl kell<br />
vetômagot venni, illetve a fémzárszámot<br />
és a címkesorszámot ellenôrizni.<br />
Továbbá kérjen számlát a vetômagról,<br />
hiszen csak annak segítségével tudja a<br />
késôbbi vitás esetekben bizonyítani a<br />
vetômag származását!<br />
Amennyiben valaki gyanús esettel,<br />
vetômaggal találkozik, akkor értesítse<br />
az MgSzH megyei Vetômagfelügyeleti<br />
Osztályát (06-1/336-9000), a Vetômag<br />
Szövetséget (06-1/332-5755). Az<br />
MgSzH-nál telefonon, illetve a honlapon<br />
online módon – http://vigor.<br />
mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/ok<br />
many.html – is lekérdezhetô a fémzárszám<br />
és a címkesorszám, amely alapján<br />
ellenôrizhetô a vetômag eredete.<br />
Nem magyar tételek adatait a rendszer<br />
nem tárolja. Amennyiben valaki utólag<br />
jön rá, hogy hamisítványt vett, akkor<br />
Hatósági Jegyzôkönyvet kell felvenni,<br />
mely elengedhetetlen a késôbbi bizonyításhoz!<br />
A Magyar Agrárkamara felhívja a<br />
figyelmet, hogy mind a hamisított növényvédô<br />
szerrel, mind a hamisított<br />
vetômagvakkal kapcsolatban fontos információk,<br />
fotókkal illusztrált példák<br />
megtalálhatók a GOSz honlapján:<br />
http://www.gabonatermesztok.hu/<br />
hu/node/176<br />
Magyar Agrárkamara<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
62<br />
Baromfi<br />
Magyarországon tartott<br />
fô baromfifajták és hibridek<br />
Lapunkban már több mint két éve rendszeresen jelennek meg baromfi tárgyú<br />
cikkek. Az eddigi, termelési eredményekrôl, piacról, takarmányozásról, állategészségügyrôl<br />
és nemzetközi eseményekrôl szóló írásainkban még nem tértünk<br />
ki arra, hogy a termékek elôállítása milyen állatfajtákkal vagy hibridekkel<br />
történik. Januári számunkban a legnépesebb „tyúkfélék” (Gallus domesticus) fajtáit<br />
mutattuk be. Most, a fajták tárgyalásának második részében a pulyka- és a<br />
víziszárnyas fajokkal foglalkozunk.<br />
Pulykafajták<br />
A magyar „ugaron” a pulyka európai<br />
meghonosodása óta, tehát már jó néhány<br />
évszázada a puszták baromfija volt,<br />
fôleg az Alföldön, ahol nagy területeket<br />
tudott bejárni, azon szinte ingyen megélni,<br />
és az ember számára ízletes, értékes<br />
húst termelni. A parlagi típusból bizonyos<br />
tenyészkiválasztás által neves, hagyományos<br />
fajták is kialakultak.<br />
E hagyományos fajtakörben legismertebb<br />
a bronzpulyka, amelyet még<br />
ma is jelentôs létszámban tartanak a tanyákon,<br />
sôt a tanyák remélhetô reneszánsza<br />
talán újabb, szebb jövôt ígér<br />
ezeknek az állatoknak. Még mai szemmel<br />
sem a kistestû, a középnagy típusba<br />
sorolható, hiszen a bakok kifejlett<br />
testsúlya 10–15 kg, a tojóké 5,5–7 kg.<br />
A tojók évi 55–80 tojást raknak, amely<br />
a reprodukciót szolgálja. Ide sorolható<br />
a rézpulyka, amely kisebb testû és ritkábban<br />
fordul elô. A magyar pulykának<br />
több színváltozata van, ezekre itt<br />
nem térünk ki.<br />
Valamennyi hagyományos fajta jellegzetesen<br />
szabadtartásban él, kiváló<br />
keresô és a káros rovarok, kisebb rágcsálók<br />
elpusztításával is hasznot hajt.<br />
Az extenzíven tartott pulykák húsa rostosabb,<br />
ezért ízletesebb, mint az intenzíveké,<br />
ez persze fajtajelleg is.<br />
Az intenzív pulykafajtákat és hibrideket<br />
a vágó- és feldolgozóipar igénye<br />
alapján tôkeerôs tenyésztôcégek hozták<br />
létre és tenyésztik ma is. Ezek szinte<br />
kizárólag a vágóipar számára elônyös<br />
fehér színváltozat vonalaiból alakultak<br />
ki.<br />
F. Hybrid XL szülôpár bakok<br />
(Fotó: NAGISZ)<br />
Magyarországon a ’70-es évek közepétôl<br />
folyik iparszerû pulyka-árutermelés.<br />
Ebben akkor elôbb a kanadai<br />
Hybrid Turkeys Inc. a Diamond White,<br />
Double Diamond típusokkal, majd a<br />
’80-as évektôl a Large White típussal<br />
volt fôszereplô a piacon. Emellett azonban<br />
az angol British United Turkeys<br />
Ltd. cégtôl is vásároltunk, sôt ez utóbbi<br />
a közepes testtömegû BUT 8-as és<br />
BUT 9-es típusok kihozatali mutatóival<br />
már felülmúlta a kanadai pulykák teljesítményét,<br />
a nagy testû BIG 6-os megjelenése<br />
után pedig szinte egyeduralkodóvá<br />
vált a magyar piacon.<br />
Az intenzív pulykahibridek tenyészszelekciója<br />
az értékes darabolt húsrészek<br />
arányának növelésére irányult, és<br />
ezt nagy sikerrel valósították meg.<br />
Ezeknek a vágópulykáknak a feldolgozásából<br />
a másod-, sôt harmadrendû<br />
húsrészek is jól hasznosíthatóak a kisebb<br />
vásárlóerejû fogyasztói rétegek<br />
körében.<br />
A magyar piacon ma a tenyésztôcégek<br />
részvétele bizonyos fordulatot<br />
vett, ugyanis néhány éve a kanadai<br />
Hybrid Turkeys Inc. cég óriási lépéseket<br />
tett hibridjei paramétereinek javítására<br />
és ismét nagy arányban tört be. A<br />
BUT-pulykák aránya visszaesett, de<br />
most lényegében ennek a két cégnek a<br />
legkorszerûbb hibridjeivel dolgoznak a<br />
magyar tenyésztô-, hizlaló- és vágófeldolgozó<br />
üzemek. Ezeket a hibrideket<br />
mutatjuk be.<br />
A BUT szülôpárok hímivarú egyedei<br />
beólazáskor 19–20 kg, a tojók 8 kg súlyúak,<br />
utóbbiak 95–100 db tojásából<br />
70–75 napospipe keltethetô. A legnagyobb<br />
testû BIG 6 esetében a reprodukciós<br />
teljesítmény valamivel gyengébb.<br />
Ennek nôivarú végtermékei 16–18 hetes<br />
korra 8–9 kg-osak, míg a bakok 20<br />
hetes korra elérik a 18–20 kg-ot.<br />
A kanadai Hybrid Turkeys Inc. új<br />
tenyésztési programjában több korszerû<br />
típust alakított ki. A kisebb testtömegû<br />
Hybrid Converter végtermék<br />
bakjai 11–19 kg, a tojók 4–11 kg-ra<br />
hizlalhatók, a Hybrid Extreme bakjai<br />
még gazdaságosan akár 23 kg-ra is, a<br />
kettô között áll a Hybrid XL, utóbbi<br />
nemrég jött be elôször Magyarországra.<br />
Látható, hogy a különbözô típusokkal<br />
a tenyésztôcégek a piaci igények<br />
változásaihoz igyekeznek alkalmazkodni.<br />
A szülôpárok reprodukciós képessége<br />
a mai nemzetközi színvonalnak<br />
megfelelôen hasonló, a fajták és<br />
hibridek között nincs nagy különbség,<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Baromfi<br />
63<br />
a testnagysággal ez azonban fordítottan<br />
arányos.<br />
Lúdfajták<br />
Magyarországon a liba ôsidôk óta általánosan<br />
elterjedt, tipikusan a magyar<br />
falvak, legelôk, vizek állata volt,<br />
szinte minden gazdának volt libája,<br />
amely olcsón szolgáltatott húst, belsôséget,<br />
a dunyhákba tollat. A lúddal<br />
az árutermelés viszont sokára alakult<br />
ki, bár a 20. század elsô felében már<br />
exportáltunk libamájat, libatollat. Kimondhatjuk,<br />
hogy a lúdtermékek<br />
mint „hungarikumok” már ekkor léteztek.<br />
A II. világháború után kisebb-nagyobb<br />
gazdaságokban beindult a lúdárutermelés,<br />
és a libahús nagy mennyiségben<br />
exportcikké lépett elô, elsôsorban<br />
a német nyelvterületû országokban.<br />
Libamáj- és tollexportunk igen<br />
jelentôs devizaárbevételt hoz minden<br />
évben. Ez egészen máig így van, és bizonyára<br />
mindaddig így is marad, amíg<br />
az EU nem minôsít minden libatermék-elôállítást<br />
állatkínzásnak – legalábbis<br />
Magyarországon.<br />
A lúdfajtákat hasznosításuk alapján<br />
húsliba- és májlibatípusok szerint csoportosítjuk.<br />
Magyarországon igen gazdag<br />
fajtaválaszték van, ezek közül csak<br />
néhány gazdaságilag fontos fajtát mutatunk<br />
be.<br />
Egyetlen vegyes hasznosítású fajtáról<br />
teszünk említést, ez a Magyar nemesített<br />
lúd. A parlagi alapanyagot<br />
többek között Pomerániai és Emdeni<br />
fajtákkal javították. Több színben és<br />
tájtípusban fordul elô. A köztenyésztésben<br />
még ma is a legelterjedtebb.<br />
E fajtának egyik konkrét változata, a<br />
Babati magyar nemesített lúd, amelylyel<br />
máig is rendszeres tenyésztôi<br />
Babati magyar nemesített lúd<br />
munkát folytatnak. Tollszíne fehér,<br />
testtömege a gúnarak esetében 6,5–7, a<br />
tojóké 6–6,5 kg. Szaporasága megfelelô,<br />
tojónként 33–37 naposliba.<br />
A hústípusú – általában a vágó- és<br />
feldolgozóipar által is kedvelt – fehér<br />
színû lúdfajtákból állítják elô a – ma<br />
már csökkenô mennyiségû – pecsenyelibát<br />
(8 hetes) és az ennél jóval nagyobb<br />
létszámú hús- és zabon nevelt<br />
libát. Utóbbiak vágása 16–22 hetes<br />
korsávban történik, ezért mind a korai,<br />
mind a kb. 22. hétig tartó idôben a folyamatos<br />
növekedési erély igen fontos.<br />
Ezek a zömmel ôszi értékesítési<br />
lehetôségek miatt jellegzetesen szezonállatok.<br />
A hústípusú fajták közül jelentôs az<br />
Emdeni lúd<br />
Hortobágyi törzsludak vízen<br />
Emdeni lúd, amely kimondottan klaszszikus<br />
és stabil húsfajta, számos más<br />
fajta, hibrid kialakításában volt szerepe.<br />
Tetszetôs, hengeres, szépen lemélyült<br />
testalkata jellegzetes megjelenést<br />
kölcsönöz ennek a fajtának. Igen kiegyenlített<br />
állományaiban a gúnár<br />
10–10,5, a tojó 9–9,5 kg testsúlyú.<br />
Tiszta vérben leginkább apai vonalként<br />
tenyésztik.<br />
A Hortobágyi fehér lúd hazánk<br />
egyik legértékesebb, legstabilabb lúdfajtája.<br />
A 35 éves, az igazi „magyar rögön”<br />
végzett tenyésztôi munka egy<br />
szélsôségeket is beleértve kemény körülmények<br />
között kialakult, edzett, ellenálló<br />
fajtát eredményezett, amelynek<br />
hús- és tolltermelô képessége kiváló.<br />
Hús- és zabon nevelt libaként exportképes<br />
vágóalapanyagot szolgáltat.<br />
Mindezt szélsôséges környezeti feltételekkel<br />
rendelkezô országokban is bizonyította,<br />
melynek eredményképpen<br />
a tenyésztôvállalat igen komoly külföldi<br />
üzleti kapcsolatokat alakított ki. A<br />
fajta 2011. évben elnyerte a 75. OMÉK<br />
tenyésztési nagydíját.<br />
Az árutermelésben ugyancsak jelentôs<br />
a hazánkban már jó néhány éve forgalmazott<br />
Lippitsch húshibrid lúd,<br />
amely nagy testû, végterméke 16 hetes<br />
korra 6,8 kg élôsúly, ezzel speciális és<br />
darabolási igényeket is kielégít, különösen<br />
kedvezô a mellhús-kihozatali<br />
aránya. Ezt a húslibát a debreceni<br />
Transitker Kft. forgalmazza, amely<br />
emellett még a Golden Goose W fajta<br />
forgalmazója is.<br />
Ez utóbbi fajta különösen a korai<br />
növekedési erély terén ér el kiemelkedô<br />
eredményeket.<br />
A májhasznosítású lúdfajták örökös<br />
eredetének tekinthetô a Szürke Landi,<br />
amely szinte valamennyi májliba ôse,<br />
és jelenleg is a legtöbb kiinduló vonalat<br />
ez a fajta adja. A hízott máj termelésével<br />
foglalkozó országok mindegyikében<br />
megtalálható tenyészanyagként.<br />
A középnehéz ludtípusba sorolható,<br />
tiszta vérben a tojók 6–7, a gunarak<br />
7–8 kg-osak felnôtt korban. Hízott mája<br />
a 800–900 g-ot is eléri, ami már túlmutat<br />
az optimális igényeken. Szaporasági<br />
mutatói gyengék: 30–35 naposliba/tojó.<br />
Túlnyomórészt a fenti fajtából képzett<br />
vonalakkal hozták létre a Babati<br />
Szürke Landi májhibridet, melyet a<br />
gödöllôi egyetemtôl az Anser Branch<br />
(Mezôkovácsháza) vett át és folytatja a<br />
tenyésztését, forgalmazását. A tojók<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
64<br />
Baromfi<br />
6–6,5, a gunarak 6,5–7 kg-osak felnôtt<br />
korban. Szaporasága jobb az eredeti<br />
fajtáénál, 35–40 naposliba tojónként.<br />
Hízott mája átlagosan 700 g, ami optimális.<br />
2010-ben tenyésztési nagydíjjal,<br />
2011-ben I. díjjal tüntették ki a Hódmezô<br />
Gazda Napokon, illetve az<br />
OMÉK-on.<br />
A Kaposvári Egyetemen Computer<br />
Tomográfia segítségével létrehozták a<br />
Dunai lúd májhibridet, melyet az<br />
ANABEST Kft. tenyészt. A hibrid<br />
anyai vonala jó szaporaságú Landi<br />
(50–55 tojásból 40–45 naposliba tojónként),<br />
apai vonala nagyobb testû, jó<br />
hústermelô is. A hibrid 750–800 g-os<br />
májak elôállítására képes, amelyek homogén<br />
minôségükkel a 95–98%-os exportkihozatalt<br />
is elérik.<br />
Kacsafajták<br />
A házikacsa (Anas) fajhoz általában<br />
az ún. „pekingi” típust soroljuk, és rendszerint<br />
hús (pecsenyekacsa) hasznosítására<br />
gondolunk. A pecsenyekacsa-hibridek<br />
szülôpárjai ma nôivarban 2,5–2,9, a<br />
gácsérok 2,9–3 kg súlyúak felnôtt korukban.<br />
Az anya vonalak kiváló tojástermelôk<br />
(évi 200–240 tojás, ebbôl<br />
155–170 naposkacsa. A tôlük származó<br />
végtermékek 42–49 hizlalási nap alatt<br />
2800–3200 g vágósúlyt érnek el.<br />
A hazai tenyésztésû hibridek közül<br />
megemlítjük a Szarvasi K 94-est, mely<br />
mind itthon, mind külföldön forgalomban<br />
van<br />
A korszerû, nagy teljesítményû kacsahibridek<br />
közül egyik legjelentôsebb<br />
az angol Cherry Valley, amely három<br />
Hortobágyi pekingi kacsa<br />
évtizede van már Magyarországon,<br />
jelentôs piaci hányada ugyan visszaesett.<br />
Kiváló paraméterei ma is világszínvonalon<br />
tartják. A BÁCSTAK Kft.<br />
forgalmazza, emellett egy másik<br />
Wiesenhof Vital nevû kacsahibridet is.<br />
A Hortobágyi pekingi dán alapanyag<br />
hazai tenyésztésének a terméke.<br />
A 2011. évi OMÉK-on díjazásban részesült.<br />
A házikacsa mellett van hazánkban<br />
pézsmakacsa (Cairina), eredeti francia<br />
nevén Barbarie, amelynek meglepôen<br />
kiváló hízottmáj-hasznosításra való alkalmasságát<br />
a 20. század közepén ismerték<br />
fel. Mind tiszta vérben, mind a<br />
pekingivel létrejött fajkeresztezésben<br />
(Mulard) tömésre kiválóan alkalmas<br />
alapanyagot ad, amely végtermékek<br />
ma már a korábbinál jóval rövidebb<br />
idô, azaz 13–15 nap alatt 400–600 g-os<br />
hízott májak termelésére képesek. Ezzel<br />
a konstrukcióval kapcsolatos képet<br />
mutatunk be az alábbiakban.<br />
Dr. Kállay Béla<br />
Repülôstart a napos baromfinak<br />
Megoldás a HYDRO-GEL<br />
A napos baromfi szállításakor<br />
vagy kihelyezésekor<br />
gyakran<br />
szembesülünk azzal a<br />
problémával, hogy<br />
több óra, esetleg több<br />
nap is eltelik, mire a<br />
napos madár táplálékhoz<br />
vagy ivóvízhez jut.<br />
Gyurcsó Gábor<br />
Ennek következtében<br />
nagyobb kieséssel számolhatunk, de elveszik<br />
annak a lehetôsége is, hogy az<br />
állományunk jól startoljon a nevelés kezdetén,<br />
aminek következtében nem lesz<br />
képes nyújtani a genetikai teljesítôképességének<br />
maximumát. A problémára<br />
megoldást jelenthet a Hydro-Gel, amely<br />
nagy mennyiségû víz felvételére képes,<br />
speciális termék, amit képes jól magában<br />
tartani, majd az állati szervezetben<br />
elengedni. Ez a termék összetételénél<br />
fogva megakadályozza a napos madarak<br />
szállításakor, fogadásakor fellépô<br />
dehidratáció veszélyét, valamint az<br />
esetlegesen fellépô energiahiányt.<br />
Összetevôi révén energiát és C-vitamint<br />
szolgáltat a legyengült szervezetnek,<br />
valamint elôsegíti a bélrendszer számára<br />
nélkülözhetetlen hasznos baktériumok<br />
kolonizációját. Megalapoz a bélrendszer<br />
számára egy olyan egészséges<br />
felszívó felületet, amellyel a madár<br />
zökkenômentesen képes lesz átállni a<br />
szilárd takarmány fázisra.<br />
Adagolása minden fajta napos állomány<br />
számára javasolt. Lehetôségeink<br />
szerint minél hamarabb kezdjük el a<br />
Hydro-Gel adagolását. Adagolhatjuk kelés<br />
után, szállítás folyamán, fogadáskor<br />
vagy csôrözés után.<br />
A következô adagokat javasoljuk:<br />
• brojler, árutojó, valamint szülôpár napos<br />
állományok esetében 1 g/madár,<br />
• pulyka állományok esetében 2 g/madár,<br />
• viziszárnyas állományok esetében<br />
2 g/madár,<br />
• egyéb (fürj, fácán) 1 g/madár.<br />
Bôvebb információ:<br />
Gyurcsó Gábor<br />
baromfi termékmenedzser<br />
mobil: 20/3886-255<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
66<br />
Állatenyésztés<br />
Indul a Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />
Program<br />
Nagyszabású állattenyésztési fejlesztési programot hirdet a Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium a következô két évre, amelynek keretében a juh- és húsmarhatartók<br />
közel dupla annyi támogatást kapnak az idén, mint tavaly. Az intézkedéstôl<br />
a megbomlott gabona-hús egyensúly javulását várják.<br />
A<br />
2013-ban megszûnô top-up<br />
(nemzeti kiegészítô támogatások)<br />
pótlására a tárca már az idén elindítja<br />
a Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />
Programot. Így a juh- és húsmarhatartók<br />
közel dupla annyi támogatást<br />
kapnak az idén, mint tavaly – mondta<br />
Fazekas Sándor a vecsési Apró Farmon,<br />
ahol kétezer juhot tenyésztenek.<br />
Czerván György államtitkár azt hangsúlyozta,<br />
hogy a programba az egységes<br />
kérelem beadásánál kell jelentkezni<br />
május 15-ig a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési<br />
Hivatalnál (MVH).<br />
Uniós csatlakozásunk óta fontos szerepet<br />
játszanak az állattartásban a topup<br />
támogatások, melyeket az idén lehet<br />
utoljára igényelni. Ennek az az oka,<br />
hogy 2013-ban elérjük az uniós közvetlen<br />
támogatási szint 100 százalékát, és a<br />
továbbiakban nem lehet nemzeti kiegészítést<br />
fizetni a gazdálkodóknak. A VM<br />
2011 elsô félévében elôkészítette azokat<br />
a konstrukciókat, amelyek <strong>2012</strong>-tôl<br />
kezdôdôen alkalmasak a kifutó állattenyésztési<br />
top-up támogatások pótlására.<br />
Évi 44,5 millió euró<br />
A konstrukciókat az érintett termékpálya-bizottságok<br />
2011. július végén<br />
megtárgyalták és támogatták. A néhány<br />
napon belül megjelenô miniszteri<br />
rendelettel párhuzamosan intenzív tájékoztatási<br />
kampány folyik annak érdekében,<br />
hogy a kérelembenyújtási<br />
idôszakban a lehetô leggördülékenyebben<br />
menjen minden.<br />
A minisztérium hivatalos álláspontja<br />
szerint „feltett szándékunk, hogy<br />
szisztematikus munkával helyreállítsuk<br />
a növénytermesztés és az állattenyésztés<br />
megbomlott egyensúlyát,<br />
amely ma 60–40 százalék. Éppen ezért<br />
Magyarországon az állattenyésztést kiemelt<br />
támogatásban részesítjük mind<br />
az európai uniós, mind pedig a nemzeti<br />
költségvetésbôl. A nemzeti támogatások<br />
mintegy 80 százaléka az állattenyésztési<br />
ágazatot segíti”.<br />
A Kérôdzô Szerkezetátalakítási<br />
Program keretében a mintegy 10–12<br />
ezer húsmarha- és juhtartó megkapja a<br />
lehetô legmagasabb támogatási összeget.<br />
Évi 44,5 millió eurót, azaz több<br />
mint 13 milliárd forintot fordítunk az<br />
ágazat javára az uniós közvetlen támogatásokból.<br />
Folytatjuk a különleges<br />
tejtámogatást is a következô években,<br />
ami szintén 13 milliárd forint. Az állattartó<br />
vállalkozások a 2011. évi állatállományukkal<br />
arányos, megemelt területalapú<br />
támogatást kapnak a Kérôdzô<br />
Szerkezetátalakítási Programban. Cserébe<br />
vállalniuk kell, hogy foglalkoztatnak,<br />
beruháznak vagy a szakmai fejlôdés<br />
érdekében képzésen vesznek részt<br />
– folytatta a program részleteinek ismertetését<br />
az államtitkár.<br />
Bejelentkezés<br />
Minden olyan gazdálkodó bejelentkezhet<br />
a programba, aki a referencia-idôszakban<br />
(2011) anyatehenet, hízott bikát<br />
vagy anyajuhot tartott, és rendelkezik<br />
egységes területalapú támogatásra<br />
jogosult területtel. Mivel termeléstôl<br />
elválasztott támogatásról van szó, külön<br />
figyelmet szenteltünk az öröklésnek<br />
és a jogosultságok átruházhatóságának.<br />
A megszerzett jogosultságok a<br />
gazdálkodók között átruházhatók akár<br />
adás-vétellel is, illetve örökölhetôek. A<br />
referencia-idôszak és a programba való<br />
bejelentkezés között eltelt idôben<br />
örökölt állatállományokkal is be lehet<br />
jelentkezni a programba. Az egységes<br />
kérelmeket március közepétôl május<br />
15-ig lehet beadni az MVH-nál – hangsúlyozta<br />
Czerván György.<br />
Veszélyek<br />
Az ágazati kutatók egyetértenek abban<br />
– és ez alátámasztja a tárca célkitûzését<br />
–, hogy a gabona nagy mennyiségû termesztése<br />
és értékesítése számos veszéllyel<br />
jár. Ha ehhez hozzávesszük a<br />
foglalkoztatási és finanszírozási gondokat,<br />
nem nehéz belátni, hogy a mezôgazdaság<br />
kiegyensúlyozott fejlesztéséhez<br />
meg kell erôsíteni az állattenyésztést.<br />
Dr. Szerdahelyi Károly akadémikus<br />
mindehhez hozzáteszi: sajnálatos tény,<br />
hogy a mezôgazdaság belsô egyensúlya<br />
megbomlott, mert az állattenyésztés az<br />
elmúlt húsz évben jelentôs mértékben<br />
visszafejlôdött. Ma ez is (a kertészet<br />
helyzetével együtt) akadályozza a hozzáadott<br />
érték növelését. Társadalmi és<br />
gazdasági érdek, hogy az állattenyésztést<br />
új fejlôdési pályára állítsuk. Ehhez<br />
nemzetgazdasági szinten kell megteremteni<br />
a feltételeket. Feladatként lehet<br />
említeni az állattartó vállalkozások<br />
földhasználatának a megoldását, a felesleges<br />
vagy indokolatlanul szigorú<br />
elôírások megszüntetését, a technológiai<br />
fejlesztések és a piacépítés támogatását.<br />
Bár az állattenyésztés ágazatai<br />
mindegyikénél hatékonysági problémák<br />
mutathatók ki, ezek mértéke nehezen<br />
határozható meg a „feketegazdaság”<br />
érzékelhetô jelenléte miatt. A szürke-fekete<br />
zóna a gépi nagyiparnak tartott tejiparban<br />
eléri a 10 százalékot, a sertéshús<br />
vertikumban pedig a 30 százalékot<br />
is meghaladhatja. Ez egyenlôtlen versenyfeltételeket<br />
okoz, továbbá élelmiszer-biztonsági<br />
kockázat forrása is.<br />
-t-<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Agrárenergetika<br />
67<br />
Megújuló vidéki energiák III.<br />
Megújuló energiaforrások és<br />
mezôgazdasági hulladékenergiák<br />
Hôszivattyús hasznosítás lehetôségei a hazai mezôgazdaságban<br />
Az Agrárium címû szaklap cikksorozatot indított a megújuló energiák mezôgazdasági<br />
szektorban való fokozottabb térnyerése érdekében. Ennek idôszerûségét<br />
az is megerôsíti, hogy a Magyar Kormány Darányi Ignác Tervet indított a Vidékfejlesztési<br />
Minisztérium irányításával.<br />
E<br />
bben a cikkben részletesebben foglalkozunk a hazai hôszivattyúzás<br />
jelenlegi eredményeivel és azokkal a közérthetô<br />
és jó referenciákkal, melyek a mezôgazdasági alkalmazásokat<br />
és lehetôségeket mutatják be.<br />
A Magyar Hôszivattyú Szövetség az EU-elvárásokhoz<br />
igazított Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Tervben<br />
(NCST 2020) meghatározta a hôszivattyús szakterület fejlesztési<br />
lehetôségeit és az ehhez szükséges forrásokat.<br />
A mellékelt 1. grafikon mutatja az elmúlt évek hôszivattyúeladásait,<br />
melyek stagnálásról árulkodnak.<br />
Az NCST 2020 hôszivattyú fejlesztési terv viszont<br />
ehhez képest egy ambiciózus elképzelés, melynek mértékét<br />
– 24-szeres hô-kapacitásnövekedés – melyet a két<br />
kördiagram mutat (2–3. grafikon). Ennek eléréséhez<br />
nemcsak a hagyományos épületállomány egy részének<br />
és az új épületeknek a fûtési és hûtési hôszivattyús átállítására<br />
van szükség, hanem a mezôgazdasági szektor<br />
számos területén van lehetôség a hôszivattyúzás alkalmazására<br />
hatékonyan és gazdaságosan. Nézzük ezeket<br />
néhány példával:<br />
A termál kertészetek területén hazánk nagy hagyományokkal<br />
rendelkezik. A termál hôenergia alkalmazása kiforrott.<br />
De azt is tudjuk, hogy a kertészetek lefûtött vizei még<br />
nagyon komoly hôenergia-tartalommal folynak el csatornákban,<br />
patakokban, vagy kerülnek pihenôtavakba. Ezeknek<br />
az elfolyó vizeknek, ha hasznosítjuk még 20 ºC hôtartalmát,<br />
akkor egy átlagos hazai termálkút hozama mellett<br />
kb. 1 MW nagyságrendû fûtési többletenergiát nyerhetünk a<br />
hôszivattyúval. Ezt az energiát felhasználhatjuk jó hatásfokkal<br />
további kertészeti sátor vagy egyéb kiszolgáló épület hôellátásához.<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
68<br />
Agrárenergetika<br />
Élet a visszasajtolás után<br />
Külön kell azzal is foglalkozni, hogy a most még meglévô<br />
visszasajtolási felmentések 2018-tól megszûnnek, és ekkor már<br />
jelentôsége lesz az optimalizált vízkitermelésnek, hiszen a hôszivattyúzás<br />
kaszkád rásegítésével csökkenthetjük a termálvizek<br />
kitermelését, és ezzel a fenntarthatóságot növeljük ezeknél<br />
a rendszereknél. A kertészeti hôszivattyúzás másik alapkérdése,<br />
hogy a technológiákhoz találjuk meg a maximum 50 ºC fûtôvíz<br />
hômérséklet illesztését, melynél a hôszivattyúk hatékonyak.<br />
Egy kiemelkedô jó példa a Kiskunmajsai termálfürdô és<br />
a mellé telepített kertészet vízmegosztása. A feltörô magas<br />
hômérsékletû vizet elôbb lefûtik a kertészetben, majd viszszakerül<br />
a fürdôbe balneológiai alkalmazásra. Itt is további<br />
lehetôség a víz fürdés utáni ismételt visszavezetése a kertészethez<br />
hôszivattyús felhasználás céljából.<br />
Egy másik mezôgazdasági hôszivattyús alkalmazási lehetôség<br />
a „hidegebb” 30 ºC alatti, vagy e hômérséklet körüli<br />
vízkutak használata. Erre az utóbbi idôben több hazai jó<br />
példa is adódik. Az egyik piacvezetô üdítôital gyártója a 690<br />
méteres kútból feljövô 33 ºC-os ivóvizet hôszivattyúkkal<br />
hûti le a palackozás elôtti 18 ºC-ra és ezt a 12–15 ºC-os hômérséklet-különbözetet<br />
hasznosítja az üzem és logisztikai<br />
központ fûtéséhez, és a felesleges hôenergiát még felhasználják<br />
a szomszédos strand vizének fûtéséhez. A beruházás<br />
várható megtérülése az elsô mérések alapján 3,5 év lesz.<br />
A 30 ºC körüli hômérsékletû kutak másik alkalmazási<br />
lehetôsége a VÍZMÛVEK támogatásával több helyen megvalósuló<br />
ivóvízhûtés hôszivattyúkkal. A teljesen zárt rendszerben,<br />
kútból kilépô ivóvíz egy körvezetékrendszeren eljut néhány<br />
közintézményhez, ahol a beépített hôszivattyúk primer oldalán<br />
az elpárologtatóban hasznosul. A hôszivattyúk a sorba kapcsolt<br />
ingatlanokat megfûtik, vagy hûtik, ha van az ingatlanban hûtési<br />
hôleadó. A zárt körben az ivóvíz megfelelô hômérsékletre<br />
hûlve érkezik a Vízmûvek tározójához. A rendszert teljesen automatikusan<br />
lehet vezérelni, ha szükséges, a termelô kúttól<br />
megfelelô távolságra egy visszasajtoló kutat is kell fúrni.<br />
Hôenergia állattenyésztésbôl<br />
A mezôgazdasághoz nem csak a vízellátásokon keresztül<br />
kapcsolódhat a hôszivattyúzás. Gondoljunk az állattenyésztés<br />
technológiájára.<br />
Mennyi fûtésre alkalmas energiát tárol például a sertéstelepen<br />
lévô trágya, mely hôforrásként szerepelhet a hôszivattyúzásnál,<br />
és ezzel a telep hôenergia-igénye töredékére csökkenthetô.<br />
Hasonlóan lehetôség a tehenészeteknél a fejéskor használt<br />
tejhûtô kondenzátor hôjének felhasználása melegvízellátásra,<br />
fûtésre a szociális épületnél, vagy akár a közeli lakóházaknál.<br />
Áttérve az élelmiszer-ipari lehetôségekre, a hûtôházak<br />
kondenzátor hôje szintén felhasználható, és nem kellene feleslegesen<br />
az „eget” fûteni.<br />
Természetesen a mezôgazdasági megújuló energiaalkalmazásoknál<br />
meg kell említeni a biomassza és a szolár kiegészítésekkel<br />
tervezett hôszivattyús rendszereket, melyek alkalmazását<br />
mindenkor a helyi viszonyokhoz kell igazítani.<br />
A cikk befejezéseként egy konkrét külföldi sertéstelep<br />
hígtrágya-hôjének hôszivattyús hasznosítását mutatjuk be,<br />
melynek eredménye 2,7 GWh elektromos energia megtakarítása<br />
lett. A svédországi sertéstelepen 24 000 sertés születik<br />
évente. Korábban infralámpával fûtötték a fiaztató ketreceket,<br />
majd áttértek a padlófûtésre, melyhez már jól alkalmazhatók<br />
a hôszivattyúk. A szokásos földszondák vagy kollektorok<br />
helyett itt 8000 méter hosszú csôkígyót tettek le a hígtrágyatárolóba.<br />
A 37 ºC-os hígtrágya az alatta lévô betont 15<br />
ºC-ra melegíti, mely megfelelô hôforrás a hôszivattyúhoz,<br />
mely így elôállít 40 ºC-os fûtôvizet. A beépített hôszivattyúk<br />
teljesítménye összesen 90 kW, és a hatékonyságuk elérte az<br />
5,5 értéket. (1 kW elektromos energiával 5,5 kW fûtési energiát<br />
állítottak elô.) Ez a beruházás is megtérült 3 év alatt.<br />
Összegezve, a hazai hôszivattyús fejlesztések és alkalmazások<br />
területén még óriási lehetôségek vannak a mezôgazdasági<br />
szektorban. Reméljük, hogy a technológia elônyeit<br />
kihasználják a várhatóan tavasszal induló beruházási pályázatok<br />
segítségével.<br />
A MAHÔSZ minden érdeklôdônek felajánlja a szakmai<br />
együttmûködés lehetôségét a sikeres alkalmazások érdekében,<br />
a beruházók, de nem utolsósorban hazánk energiafüggôségének<br />
csökkentése érdekében.<br />
Ádám Béla és Szép István<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Agrárenergetika<br />
69<br />
Nagyteljesítményû, újgenerációs<br />
geohôszivattyú újdonság a NIBE palettáján<br />
Mára jelentôsen kibôvült azoknak<br />
az alkalmazási lehetôségeknek<br />
a felismerése, melyek a<br />
megújuló energiák felhasználására<br />
épülnek. A hôszivattyúzás<br />
hôforrásai körébe korábban csak<br />
a talajt, talajvizet és a levegôt soroltuk,<br />
mostanában ezek a következôkkel<br />
bôvültek, különös tekintettel<br />
a mezôgazdasági és feldolgozóipari<br />
alkalmazásokra:<br />
• állatok trágyahôje fiaztatók,<br />
nevelôk fûtéséhez,<br />
• tehenészetek tejhûtésbôl<br />
származó hulladékhôjének<br />
felhasználása fûtéshez,<br />
vízmelegítéshez,<br />
• szellôztetô berendezések<br />
kifúvott levegôjének<br />
hulladék hôje fûtéshez,<br />
melegvízkészítéshez,<br />
• kertészetek elfolyó locsolóvízének<br />
hôkivétele<br />
fûtés és/vagy melegvíz elôállításához,<br />
• lehûlt koppasztóvíz hôjének hôszivattyús<br />
hasznosítása…<br />
és minden olyan hôforrás, ami folyamatosan<br />
rendelkezésre áll részben vagy<br />
egészben a szükséges melegítési igények<br />
kielégítésére. A melegítési igények<br />
szabályozott kielégítésének kiváló lehetôségét<br />
kínálja a márciusban piacra kerülô<br />
NIBE 2 kompresszoros, nagyteljesítményû<br />
geohôszivattyúk új generációja,<br />
az F1345-ös sorozat, 24–30–40 és 60<br />
kW-os teljesítményfokozatokban. A fejlesztés<br />
egyáltalán nem tekinthetô csak<br />
„ráncfelvarrásnak”, hiszen valamennyi<br />
újítás jelentôs és elônyére válik, és jóval<br />
bôvebb felhasználási lehetôséget teremt<br />
a kifutó F1330 típusokkal szemben.<br />
Az új NIBE F1345 hôszivattyúk rugalmasabbak<br />
és erôsebbek, mint a korábbiak.<br />
Elérhetô egy sor kimenet, kapcsolási<br />
lehetôség és tartozékaival fûthet vagy<br />
hûthet, amit csak akar, és ellenôrizheti<br />
ôket, ahol csak szeretné. Minden egy kicsi<br />
60 × 62 cm alapterületû szekrénybe<br />
került elhelyezésre, mely szinte bárhol<br />
elhelyezhetô. Olyan csendes, hogy nem<br />
fogja hallani, hogy ott<br />
van. Valójában ez az<br />
egyik legcsendesebb<br />
használati berendezése<br />
lesz az épületében.<br />
Tökéletes megoldás<br />
nagy hôigényû épületekhez,<br />
maximum 540 kWig,<br />
9 készülékig kaszkádolható.<br />
Tovább növelték a korábbi<br />
modelleknél is kiemelkedôen<br />
magas COPmutatót,<br />
még nagyobb<br />
energiamegtakarítást és<br />
rövidebb megtérülési<br />
idôt biztosítva ezzel a<br />
beruházónak. A magas,<br />
max. +65 °C elôremenô<br />
vízhômérséklet kiváló<br />
telepítési rugalmasságot<br />
biztosít. A hôszivattyú két<br />
önálló termodinamikai egységet<br />
tartalmaz és egyenként kevesebb,<br />
mint 3 kg munkaközeggel mûködik,<br />
ezért nem kötelezett évenkénti szivárgásvizsgálatra<br />
és környezetvédelmi<br />
bejelentésre, ezzel további jelentôs megtakarítást<br />
biztosít üzemeltetôjének. Új,<br />
többfunkciós, nagyméretû, színes kijelzôje<br />
felhasználói útmutatót is tartalmaz,<br />
és menüje magyar nyelven is elérhetô.<br />
Idôprogrammal a beltéri komfort, melegvíz<br />
és a szellôztetés is vezérelhetô. Tartalmaz<br />
egy univerzális csatlakozó felületû<br />
USB-portot, melyen keresztül le- és<br />
fel is tölthetôk különféle adatok, parancsok,<br />
vezérlési utasítások.<br />
Feltûnôen alacsony a zajszintje, nem<br />
túlzás a „nem hallom, hol van” megjegyzés.<br />
A NIBE F1345 2 kompresszoros, így<br />
két hôszivattyú modult és egy CPU-egységet<br />
tartalmaz nagyméretû színes kijelzôvel,<br />
a hôszivattyú és a kiegészítô fûtés<br />
vezérlésére. A NIBE F1345 sorozat gépébe<br />
szerelt, többszínû kijelzô világos és<br />
egyszerû menüvel és szimbólumokkal<br />
könnyíti meg a kezelést magyar nyelven<br />
is. Egyértelmû információt biztosít a hôszivattyú<br />
aktuális státuszáról, a mûködési<br />
idôrôl és a hôszivattyúban áramló közegek<br />
hômérsékletérôl. Így a hôszivattyú<br />
könnyen navigálható, vezérlôegysége lehetôvé<br />
teszi a felhasználók számára,<br />
hogy a leggazdaságosabban biztosítsa a<br />
megfelelô komfortot az épületben.<br />
A NIBE F1345 beépített keringetô szivattyúkat<br />
tartalmaz (kivétel a 40 és 60<br />
kW-os gépek talajköri szivattyúi), hogy<br />
könnyen csatlakoztatható legyen mind a<br />
talajkörhöz, mind a fûtési vezetékekhez.<br />
A kompresszor modulok könnyen eltávolíthatók<br />
a berendezés vázából, megkönnyítve<br />
ezzel a szállítást, a telepítést és<br />
a szervizelést is.<br />
Minden reményünk megvan rá, hogy<br />
az új modellekkel is legalább olyan sok<br />
jól mûködô fûtési és hûtési referenciát<br />
hozzunk létre, mint elôdjével.<br />
Minden érdeklôdôt szívesen kalauzolunk<br />
el azokban az óvodákban iskolákban,<br />
áruházakban, irodaépületekben,<br />
üzemekben, idôsek napközi otthonaiban,<br />
ahol mindenki megelégedésére mûködnek<br />
kiváló minôségû, olcsó üzemeltetésû<br />
NIBE rendszereink.<br />
A legközelebbi nagy seregszemle,<br />
ahol kiállításon is találkozhatnak termékeinkkel,<br />
az a HUNGEXPO CONSTRUMA<br />
<strong>2012</strong>. április 18–22-ig tartó kiállítás,<br />
ahol a „D” pavilonban mutatjuk be legújabb<br />
termékeinket.<br />
Penta-Klíma Kft.<br />
1048 Budapest, Székes utca 5.<br />
Tel.: (+36) 56342-526<br />
www.pentaklima.hu<br />
4025 Debrecen, Postakert utca 8.<br />
(+36) 1232-0324<br />
www.nibe.hu<br />
Fax: (+36) 411-271<br />
Levelezés:<br />
5000 Szolnok, Sóház út 1/10.<br />
info@pentaklima.hu<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
agrárium
70<br />
Kaleidoszkóp<br />
Axiál a Jövô Szakemberéért<br />
Program<br />
A hazai mezôgazdasági vállalkozásokat érintô<br />
generációváltás és szakember-utánpótlás területén<br />
jelentkezô nehézségekre reagálva egy több elembôl<br />
álló támogatási programot indított el az Axiál Kft.<br />
<strong>2012</strong> januárjában.<br />
Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program elsô lépéseként a cég együtt kíván<br />
mûködni a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével, az AGRYA-val. Az<br />
együttmûködés elsôsorban a pályájuk elején álló fiatal mezôgazdasági vállalkozókat<br />
célozza meg, és az agrártechnikához kapcsolódó korszerû gyakorlati ismeretek<br />
átadását tûzte ki feladatául. A gyakorlatban ez többszörös együttmûködést<br />
jelent a két szervezet részérôl. Az Axiál Kft. részt vett a <strong>2012</strong>. február 24-én megrendezésre<br />
került Fiatal Gazda Konferencián, és a jövôben megjelenik a szövetség<br />
által szervezett regionális oktatásokon. <strong>2012</strong>. március 22–24 között az Axiál<br />
Szakmai Napok keretén belül pedig szintén egy Fiatal Gazda Konferencia kerül<br />
megrendezésre.<br />
Második elemként a korábbi évek gyakorlatát folytatva a középiskolai és felsôoktatásbeli<br />
gépész szakemberek képzése mellé áll a cég. Az Axiál Kft. több<br />
mint negyven leendô szakember gyakorlati oktatásában vesz részt egy gyakornoki<br />
programon keresztül. Ennek célja, hogy a gazdálkodók mellett az egyes vállalkozásokban<br />
különbözô szinten dolgozó leendô gépszerelôk, gépkezelôk és<br />
mûszaki szakemberek is versenyképes, a legkorszerûbb gépek és technológiák<br />
ismeretén alapuló tudással lépjenek ki a munka világába.<br />
A gyakorló szakembereket és gépkezelôket célozza az Axiál Akadémia név<br />
alatt összefogott oktatási program, mely elméleti és gyakorlati elemeket is ötvözve<br />
a cég által forgalmazott gépek kezelésének és üzemeltetésének gyakorlati<br />
képzésére összpontosít. A cég bajai oktatási központjában és a gyakorlati gépbemutatókon<br />
keresztül már az elmúlt idôszakban is évente több mint ezer szakember<br />
kapott friss és korszerû kezelôi és üzemeltetési ismereteket.<br />
Az „Axiál a Jövô Szakemberéért” program negyedik eleme kevésbé közvetlen<br />
módon, alapvetôen a fiatalabb generációkat, illetve az ágazattól távolabb élôket<br />
hivatott megszólítani és közelebb vinni ôket a mezôgazdasági technika világához.<br />
Az idei évtôl „Axiál Veterántraktor Majális” néven folytatódik a Nógrád megyei<br />
Bokor községben szervezett rendezvény. Támogatóként a cég egyértelmû<br />
célja, hogy érzelmi oldalról megközelítve hívja fel a figyelmet a mezôgazdasági<br />
technikára, szándéka szerint ezzel is hozzájárulva a gépész szakma népszerûsítéséhez,<br />
az utánpótlás biztosításához.<br />
agrárium<br />
AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG<br />
<strong>2012</strong>. március<br />
22. évfolyam 3. szám<br />
•<br />
Szerkesztôbizottság<br />
Dr. Jávor András<br />
Gondos Imre<br />
Dr. Deme Pál<br />
•<br />
Felelôs szerkesztô<br />
Szujó Béla<br />
•<br />
Elôfizetés:<br />
info@szaktudas.hu<br />
•<br />
Felelôs kiadó<br />
Farkas Tamás,<br />
vezérigazgató<br />
•<br />
Lapalapító<br />
Farkas József,<br />
elnök<br />
•<br />
Nyomdai elôkészítés<br />
Bencze Sándor<br />
•<br />
Nyomás<br />
Hivatalos Biztonsági, Okmány-,<br />
Értékpapír és Menetjegynyomda Kft.<br />
HU-ISSN 1215-8380<br />
agrárium<br />
<strong>2012</strong>. március
Satis Mobil Projekt<br />
Építôipari Kft.<br />
Cégünk vállalja épületek teljes körû<br />
generál kivitelezését, felújítását és mûszaki<br />
ellenôrzését az ország egész területén.<br />
1084 Budapest, Mária utca 13. III/1<br />
Tel.: 06-20-411-8377 • Fax.: 06-66-436-439<br />
E-mail: satisbau@gmail.com