Az áprilisi szám letöltéséhez kattintson ide - Deutsch-Ungarische ...

Das Magazin der 

Deutsch-Ungarischen 

Industrie- und 

Handelskammer 

April 

2009 

2 

Investitionsklima: 

Wirtschaftskrise belastet 

deutsche Unternehmen 

Strukturpolitik 

Förderprogramme für Ungarns Regionen 

Regierungswechsel: 

Krisenmanagement 

im Eilverfahren 

Mitgliederversammlung: 

DUIHK zieht Bilanz 

intensiver Arbeit

KontaKt 

Überlassen Sie Ihren geschäftserfolg nicht dem Zufall! 

Der DUIHK-Kontakter ist der Wegweiser für den Ausbau 

deutsch-ungarischer Geschäftsbeziehungen. 

Regelmäßig begleitet er tausende Marktteilnehmer durch ihr Geschäftsjahr. 

Mit einer Anzeige erreichen Sie ein ganzes Jahr lang 

garantiert potenzielle Geschäftspartner. 

Über den Kontakter: 

Detaillierte Kontakte zu ca. 100 DUIHK- 

Mitgliedsunternehmen sowie mehr als 100 deutschen 

und ungarischen Institutionen 

Firmen- sowie Branchenregister, Personenindex und 

Inserentenverzeichnis 

Erscheinung im September 2009 

Format: A5, 370 Seiten, Auflage: 2000 Exemplare 

Anzeigenpreise 

1/1 Seite 900 EUR zusätzlich: Firmenlogo* grAtIS! 

½ Seite 600 EUR zusätzlich: Firmenlogo* 100 EUR 

Nur Firmenlogo* (ohne Anzeige) 

* direkt neben dem Firmeneintrag 

Neu in diesem Jahr: Neben Ihrer halb- oder ganzseitigen 

Anzeige können Sie auch mit Ihrem Logo auf sich aufmerksam machen! 

20092010 Kontakter 2009 | 2010 

Bestellung und weitere Informationen: 

DUIHK – Eszter Hegedűs-Bite 

Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: hegedus-bite@ahkungarn.hu 

Tel.: +36 1 345 7646 

200 EUR

Ungarn hat seit Mitte April einen neuen Regierungschef – die vor ihm stehenden Aufga- 

ben sind jedoch dieselben wie die seines Vorgängers. Der zum Ministerpräsidenten 

avancierte bisherige Wirtschaftsminister Gordon Bajnai und sein zum Teil aus bisher 

politikfernen Experten zusammengestelltes Kabinett werden es nicht leicht haben. Sie müs- 

sen die finanzielle Lage des Landes stabilisieren und zugleich lange aufgeschobene strukturelle 

Reformen auf den Weg bringen. Und das alles inmitten einer weltweiten Wirtschaftskrise von 

einem bisher ungekannten Ausmaß. Dies verlangt den Bürgern wie auch den Unternehmen des 

Landes schmerzhafte Opfer ab. Bajnai hat bereits für den 1. Juli drastische Kürzungen bei staatli- 

chen Ausgaben – auch für soziale Leistungen – angekündigt, weitere werden Anfang 2010 folgen. 

Noch überwiegt bei Experten wie auch in der Bevölkerung die Einsicht, dass diese Ein- 

schnitte erforderlich sind, um das Land vor noch Schlimmerem zu bewahren. Wie lange dieses 

Verständnis anhalten wird, bleibt jedoch abzuwarten. Dabei hat die neue Regierung keine 

Zeit zu verschenken: für gerade einmal 12 Monate ist sie angetreten, schon im Frühjahr 2010 

stehen regulär Parlamentswahlen an. Wichtige Entscheidungen in der zweiten Jahreshälfte, 

z.B. über den Haushalt und die Steuern 2010, werden wohl schon im Zeichen der heraufzie- 

henden Wahlen stehen. Damit jedoch dürften auch die 

Abgeordneten, die der Regierung derzeit ihre parlamen- 

tarische Mehrheit sichern, zunehmend für parteipoli- 

tische Erwägungen empfänglich werden – und deshalb 

langfristig erforderliche, aber unpopuläre Schritte mögli- 

cherweise aufschieben, verwässern oder ganz aufgeben. 

Ungarn kann es sich jedoch nicht leisten, bei der Refor- 

mierung seiner Wirtschaft ein weiteres Jahr zu verlieren. 

Der jüngste Konjunkturbericht der DUIHK hat gezeigt, 

wie sehr die Unternehmen – ausländische wie unga- 

rische – zur dauerhaften Sicherung ihrer Wettbewerbsfä- 

higkeit auf entschlossene wirtschaftspolitische Reformen 

angewiesen sind. Daher ist es entscheidend, dass Ent- 

scheidungsträger in den kommenden Wochen und 

Monaten partikulare Interessen hinter die des Landes stel- 

len. Damit würden nicht nur die Weichen für die Rück- 

kehr auf einen stabilen Wachstumspfad gestellt, sondern 

auch ein positives Signal an die Gesellschaft gesendet, an 

das schon Sándor Petőfi 1848 apelliert hat: „Ganz gleich, 

wem der Ruhm zufällt, wenn nur dem Vaterland es nützt.“ 

Gabriel A. Brennauer 

Geschäftsführender Vorstand 

ügyvezetô elnökségi tag 

Editorial 

Magyarországnak április közepe óta új 

kormányfője van – az előtte álló felada- 

tok mégis azonosak, mint az elődjének. 

A miniszterelnökké előlépett korábbi gazdasági 

miniszter, Bajnai Gordonnak és részben a politikától 

magukat eddig távol tartó szakértőkből összeállított 

kabinetjének nem lesz könnyű feladata, hiszen stabi- 

lizálniuk kell az ország pénzügyi helyzetét, miközben 

el kell indítaniuk a hosszasan halasztgatott reformo- 

kat. Mindezt pedig egy korábban nem látott mérté- 

kű világgazdasági válság kellős közepén. Ez az ország 

polgáraitól és vállalataitól egyaránt fájdalmas áldo- 

zatot követel. Bajnai Gordon már bejelentette az álla- 

mi kiadások - ezen belül a szociális juttatások - júli- 

us elsejével életbe lépő drasztikus megkurtítását, és 

2010 elején további lépések következnek. 

A szakértők és a lakosság körében is jelenleg még nagy az intézkedések támogatottsá- 

ga, a többség szerint ezek a megszorítások szükségesek ahhoz, hogy megóvják az orszá- 

got a még rosszabbtól. Az viszont már kérdés, hogy meddig tart a támogatás. Az új kor- 

mánynak nincs vesztegetni való ideje: éppen hogy 12 hónapra vállalkozott, már 2010 

tavaszán esedékes az országgyűlési választás. Az év második felében fontos, például a 

2010-es költségvetésre és adórendszerre vonatkozó döntéseket már a közeledő válasz- 

tások jegyében hozzák meg. Ennek tükrében vélhetően nő a pártpolitikai megfontolá- 

sok iránti fogékonyság a kormány jelenlegi parlamenti többségét biztosító képviselők 

körében is, így a hosszú távon szükséges, de népszerűtlen lépéseket adott esetben halo- 

gathatják, tompíthatják vagy fel is adhatják. 

Magyarország azonban nem engedheti meg magának, hogy egy további évet 

veszítsen gazdaságának megreformálásában. A DUIHK legújabb konjunktúra-jelentése 

is igazolta, hogy a - külföldi és magyar - vállalatok versenyképességük tartós biztosítása 

érdekében mennyire rászorulnak a határozott gazdaságpolitikai reformokra. Ezért döntő 

fontosságú, hogy a döntésekért felelős vezetők a következő hetek és hónapok során az 

egyedi érdekeiket az ország érdekei mögé sorolják. Ez nem csupán a sikeres gazdasági 

növekedéshez való visszatérés alapjait rakná le, hanem olyan pozitív jelzést adna a tár- 

sadalomnak, amelyre már 1848-ban Petőfi Sándor is szólított a Márciusi Ifjak c. versében: 

"Bárkié is a dicsőség, a hazáé a haszon!" 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2

Inhalt 

Förderung für schwache Regionen 

Die sog. Pólusprogramme stellen bis 2013 

insgesamt 400 Mrd. Forint zur umfassenden 

Entwicklung einzelner Branchen 

und Regionen bereit. Ebenso wurden die 

Vorgaben für EU-Förderungen deutlich 

gelockert und die Gelder aufgestockt, um 

Investitionen anzustoßen. 

Impressum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

Das Magazin der DUIHK 

Erscheinungsweise: zweimonatlich 

Herausgeber: 

Deutsch-Ungarische Industrie- 

und Handelskammer 

Geschäftsführender Vorstand: 


Lövôház utca 30, H-1024 Budapest 

Telefon: 0036/1/3457 600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Chefredaktion: 

Tamás Kelemen 

Jahresabonnement: 60 Euro. 

Probeexemplare gibt es auf Wunsch gratis. 

Design: Auth Design 

Layout: Balázs Horváth 

Druck: Mester Nyomda, Budapest 

Auflage: 5000 Exemplare 

Copyright: DUIHK Budapest, Ungarn 

ISSN: 1588-8932 

14 

6 

Regierungswechsel 

Gordon Bajnai ist der neue Regierungschef Ungarns. Als Krisenmanager, 

der keine politischen Ambitionen hege, ist die Haushaltskonsolidierung 

sein erklärtes Ziel. Lesen Sie hier, welche Maßnahmen das 

Bajnai-Paket dafür konkret vorsieht. 

6 Entwicklungspole: gezielte Förderung 

7 EU-Förderungen: leichterer Zugang 

8 Aktionsplan für Kommunen 

9 Interview: Nationale Entwicklungsagentur 

11 Interview: ITD Hungary 

12 Wirtschaft & Politik 

20 Branchen und Märkte 

22 

2 

Fokus 

12 Hilfsmaßnahmen in der Krise 

14 Sparpaket der neuen Regierung 

16 Konjunkturumfrage Ungarn 

18 EU-Strukturfonds 

20 Industriesoftware testen 

Kultur 

22 BTF: Kultursponsoring 

Recht & Tipps 

23 Arbeitsrechtliches zur Krise 

2 DUIHK intern 

24 DIHK-Präsident Driftmann 

25 Mitgliederversammlung 2009 

6 -7 

Kultursponsoring 

Für das Budapester Frühlingsfestival wird bei immer 

knapper werdenden staatlichen Mitteln die Unterstützung 

von Firmen immer wichtiger. Gleichzeitig 

ist es in der Krise schwieriger denn je, Sponsoren zu 

finden, aber nicht unmöglich: Erfahren Sie, weshalb 

Unternehmen trotzdem in Kultur investieren. 

Konjunktúrajelentés 

A világméretű súlyos gazdasági válság hatására a 

Magyarországon működő német vállalatok körében is 

mélyponton vannak a gazdasági helyzetre vonatkozó 

várakozások. Ezzel párhuzamosan a múlt évhez képest 

még kevésbé elégedettek a beruházási környezettel. 

2009 | 2 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 

34 

2 DUIHK intern 

28 Fókusz 

9 

2 

28 Pólusprogramok 

29 Gazdaságélénkítés és -fejlesztés 

30 Befektetésbarát önkormányzatok 

31 Interjú: Dr. Vági Márton, NFÜ 

Gazdaság és politika 

32 A válságkezelés legfontosabb lépései 

34 Konjunktúrajelentés 2009 

36 Strukturális alapok 

37 Szoftvertesztelés 

0 Turizmus és vásárok 

40 Stone+tec 2009 

41 PCIM, Sensor+Test, Showtech 

DUIHK Belsô hírek 

42 A DUIHK rendezvényei 

22 

26 A DUIHK taggyûlése 

27 Bemutatkozik a Miskolc Holding Zrt. 

Kultúra 

39 Kultúrszponzoráció: Budapesti Tavaszi Fesztivál 

37 

Inhalt 

Szoftvertesztelés 

Magas komplexitású szoftverek nélkül ma már elképzelhetetlen sok iparág, 

mint pl. a kereskedelem, az orvoslás vagy a közlekedés. Annak ellenére, 

hogy gyakorlatilag nem létezik hibátlanul fejlesztett komputerprogram, még 

a nagyvállalatok is csak ritkán tervezik meg kielégítően a szoftvertesztelést. 

Impresszum 

Wirtschaft in Ungarn 

Német-Magyar Gazdaság 

A DUIHK magazinja 

Megjelenés kéthavonta 

Kiadó: 

Német-Magyar Ipari 

és Kereskedelmi Kamara 

Az elnökség ügyvezetô tagja: 


H-1024 Budapest, Lövôház utca 30. 

Telefon: 06-1/345 7600, 

E-Mail: magazin@ahkungarn.hu 

Fôszerkesztô: 

Kelemen Tamás 

Lapterv: Auth Design 

Grafikai munka: Horváth Balázs 

Nyomda: Mester Nyomda Kft. 

Éves elôfizetés: 60 euro 

Ingyenes bemutató pédányt 

kérésre küldünk. 

Példányszám: 5000 

Copyright: DUIHK Budapest 

ISSN 1588-8932

Inhalt Fokus Fokus 

Pólus-Programme 

Wissenszentren 

schaffen 

In Ungarn kommt die umfassende Entwicklung von Schlüsseltechnologien 

voran. Im Rahmen des Programms „Entwicklungspole“ wurden erste Verträge 

geschlossen. Noch ist nicht ganz abzusehen, welche Sektoren insgesamt 

förderfähig sind, mit dabei sind aber auf jeden Fall die Umwelttechnik, 

die Pharma- und Gesundheitsindustrie. 

Das nach westeuropäischem Vorbild 

übernommene Konzept ist 

im Wesentlichen darauf ausgerichtet, 

dass die Forscher, die Kommunen, 

sowie die kleinen und mittelständischen 

Unternehmen eventuell unter Einbeziehung 

größerer internationaler Unternehmen 

der Region gemeinsam eine Wertschöpfung 

erbringen, die langfristig zur 

Zukunft der jeweiligen Branche und der 

Region beiträgt. 

Im Rahmen des bereits vor Jahren angelaufenen 

Programmes der (Entwicklungs-) 

Pole (PP) ist mit der Umsetzung konkreter 

Projekte begonnen wurden. Der erste Fördervertrag 

wurde dieses Jahr mit dem für 

erneuerbare Energien engagierten westungarischen 

Pellet-Verein (zur Verwertung 

von Feststoffen aus Sägereien) geschlossen. 

Die Summe von 23 Millionen Forint wird 

für die Bekanntmachung der neuen Branche, 

sowie zur Stärkung der internationalen 

Beziehungen ausgegeben. „Wichtiger 

als Tagungen im Ausland und den Publika- 

tionen ist es, eine einheitliche Pellet-Norm 

für Ungarn vorzubereiten, da es das bisher 

nicht gegeben hat“, mahnt Emese Burján, 

Vizepräsidentin des Vereins. 

Für das Förderprogramm stehen insgesamt 

400 Milliarden Forint bis 2013 

zur Verfügung, wobei ein Großteil keine 

neuen Fördermittel sind, sondern aus den 

operationellen Förderbudgets der einzelnen 

Branchen und Regionen abgerufen 

werden können. Im Rahmen der PP-Programmlinie 

Unternehmensförderung, die 

auf die Förderung von Clustern abhebt, 

werden Kooperationen unterstützt, die 

auf neu anlaufende oder bereits etablierte 

Forschungs-, Entwicklungs- und Innovationstätigkeiten 

mit weiterem Entwicklungspotenzial 

beruhen. 

Ziel ist, innerhalb von 5 bis 8 Jahren 

5 bis 10 auch international wettbewerbsfähige 

Kooperationen zu schaffen. Dazu 

haben die regionalen Führungskräfte in 

den eigens für das PP-Programm eingerichteten 

Büros (PPI) bereits aktive Koo- 

perationsgruppen und ihre langfristigen 

Möglichkeiten untersucht. „In unserer 

Region genießen das Gesundheitswesen 

und die pharmazeutische Industrie Vorrang“, 

erörtert Zsolt Hradeczky, Repräsentant 

des Programmbüros für die nördliche 

Tiefebene Ungarns. Hier ist das Pharmapolis-Cluster 

für Lebensqualität seit Jahren 

erfolgreich tätig. Neben der Universität 

und kleineren Unternehmen sind hier 

auch die Pharmahersteller Richter und 

Teva aktiv engagiert. 

Auf wenige Spitzen konzentrieren 

„Diese Art von Initiativen funktionieren 

gut. Problematisch sind allerdings 

die vielen Änderungen“, kritisiert Ferenc 

Miklóssy, Vizepräsident der Ungarischen 

Industrie- und Handelskammer. Nach 

der Ankündigung im Jahr 2005 wurde 

die endgültige und konkrete Strategie 

wohl unter dem Druck der Weltwirtschaftskrise 

erst zum Ende des vergangenen 

Jahres fertig gestellt. Ökonomen 

sind der Ansicht, das Programm berücksichtigen 

zu viele Regionen und Sektoren. 

Stattdessen sollten 2-3 Schlüsselbereiche 

für die Förderung ausgewählt 

werden. „Unter den aktuellen Verhältnissen 

wäre es wesentlich effizienter, wenn 

konkrete branchenbezogene Programme 

wieder hervorgeholt und aktualisiert würden", 

so der ehemalige Europaminister 

Etele Baráth. Im Gesundheitsbereich soll 

es Entwicklungsvorhaben nicht nur für 

Thermalbäder geben, sondern auch größere 

Förderbeträge für die Qualifizierung 

von Fachleuten bereitstehen. 

Das Programmbüro rechnet damit, dass 

in der ersten Runde 100 bis 150 Cluster 

gebildet werden können, von denen 5 bis 

10 in 2013 auch auf internationaler Ebene 

wettbewerbsfähig sein werden. 

„Dabei zeigen Beispiele aus Westeuropa, 

dass sich selbst organisierte Cluster 

am effizientesten sind“, erklärte Zita 

Zombori, Leiterin des Programmbüros 

der Entwicklungspole. Parallel zum PP- 

Programm möchte das verantwortliche 

Ministerium demzufolge neben der Pharma- 

und der Gesundheitsindustrie auch 

die Informationstechnik, die Logistik, 

sowie den Automobilbau fördern. 

Verwirklichungen scheitern bisweilen 

jedch an der geringen Bereitschaft 

zur Zusammenarbeitsowohl auf kommunaler, 

politischer Ebene als auch zwischen 

Universitäten und KMU, wo die 

Innovationsfähigkeit noch in den Kinderschuhen 

steckt. 

Gábor Homonnai 

Förderprogramme 

Stark gefördert in 

schwachen Zeiten 

Die EU-Fördermittel sind neben den 

internationalen Krediten für Ungarn 

die entscheidende Finanzquelle, 

damit es seine Entwicklungsvorhaben 

in den nächsten Jahren 

umsetzen. Deswegen hat Ungarn die 

Vorgaben bei EU-Ausschreibungen 

erleichtert und damit schon Investitionsprojekte 

vor allem in der Bauwirtschaft 

angestoßen. 

Die ungarische Regierung rechnet 

in den kommenden zwei Jahren 

mit einem Auftragsvolumen 

von 1.800 Mrd. Forint im Bereich der Bauwirtschaft 

und hat für eine bessere Verfügbarkeit 

von Geldern gesorgt. Für Förderanträge 

zur technologischen Entwicklung, 

im Rahmen des Operationellen Programms 

für die Wirtschaft (GOP) stehen bspw. 

zweieinhalbmal höhere Beträge zur VErfügung 

und die Erstauszahlungen erfolgen 

schneller. In den Bereichen Wirtschaftsentwicklung, 

Fremdenverkehr und der Schaffung 

von Arbeitsplätzen wurde der Erstauszahlungssatz 

von 25 auf 40 Prozent erhöht 

und die Höchstgrenze der Förderung auf 

bis zu 300 Millionen Forint aufgestockt. 

Neben der Lockerung der Antragsbedingungen 

und der Verringerung der speziell 

kleine und mittelständische Unternehmen 

betreffenden Bürokratie, etablierte man 

Zielförderungen zum Erhalt von Arbeitsplätzen, 

die durch die Öffentliche Landesstiftung 

für Beschäftigung organisiert werden. 

Ebenso sollen Arbeitsplätze gesichert 

werden, indem die Teilnahme an EU-geförderten 

Ausschreibungen dank einer Lockerung 

der Umsatzvorgaben leichter möglich 

ist. Nun ist auch ein Umsatzrückgang von 

bis zu 10 Prozent akzeptabel, jedoch kann 

das Unternehmen auch das Kriterium des 

Erhalts der früheren Belegschaftszahl wählen. 

(www.nfu.hu). 

Zur Unterstützung der am stärksten 

benachteiligten Regionen wurde aus dem 

Regionalen Operationellen Programm der 

Regierung ein Sonderfonds mit 20 Milliarden 

Forint gebildet. Die verhältnismäßig 

stärkste Förderung erfahren zwei Regionen 

aus der südostungarischen Tiefebene 

mit jeweils 3,5 Mrd. Forint. „Die Mittel 

werden anderthalb Monate nach der endgültigen 

Kabinettsentscheidung zugänglich 

sein, neben den lokalen Arbeitszentralen 

werden auch Kommunen und Kammern 

das Geld verteilen dürfen“, erklärte István 

Tukács, der verantwortliche Regierungsbeauftragte. 

„In den kommenden zwei Monaten 

werden Hunderte von Bauaufträgen 

landesweit ausgeschrieben“, so János Benedek, 

Leiter der in der Regionalentwicklung 

tätigen gemeinnützigen Gesellschaft Váti 

Kht. Für den barrierefreien Umbau und die 

Sanierung von sozialen und Bildungseinrichtungen 

wird das Land in diesem Jahr 

104 Milliarden Forint ausgeben. 

Die Fördersätze für Technologie- 

und Wirtschaftsentwicklung wurden 

um bis zu 50% erhöht. 

Zudem wird die Entwicklung der allgemeinen 

Infrastruktur angestoßen. Kurz 

vor Redaktionsschluss hat das Umweltressort 

den Vertrag über das Rekultivierungsprogramm 

für eine Deponie fester Abfälle 

in der Region Győr abgeschlossen, im 

Umland von Székesfehérvár wurde ein 

Kanalisationsbauvorhaben von über 8 Milliarden 

Forint ausgelobt, aber auch die sich 

lange hinziehende Entwicklung des Militärflugplatzes 

Taszár wurde mit vier Milliarden 

eingeleitet. Auch die Verkehrsentwicklung 

kommt voran: für Budapest hat 

die Regierung das komplexe Straßenbahnbauprogramm 

mit einem Volumen von 

5 Milliarden Forint vom nordwestlichen 

Óbuda bis zum Infopark genehmigt. Im 

laufenden Jahr werden ungarische Behörden 

öffentliche Vergabeverfahren mit 

einem Gesamtvolumen von nicht weniger 

als 314 Milliarden Forint für den Ausbau 

der Eisenbahn ausschreiben. 

Pessimismus nur lokal 

Neben den Inlandsaufträgen ist für 

Ungarns Konjunkturaufschwung nach wie 

vor das ausländische Betriebskapital entscheidend. 

Mit 4,5 Mrd. Euro verzeichneten 

die Vorjahreszahlen übrigens trotz der 

eingesetzten Rezession zum Jahresende 

keinen nennenswerten Rückgang. Lediglich 

um eine halbe Milliarde Euro ließen 

die FDI nach. In einer aktuellen Umfrage 

von Thomson Reuters rechnen 400 

österreichische Firmenchefs mit Tochtergesellschaften 

in Mittel- und Osteuropa 

mit einer tiefer werdenden Krise. Im 

Gegensatz zum regionalen Pessimismus 

haben jedoch ungarische Unternehmen, 

die häufig mit erheblichen Finanzsorgen 

zu kämpfen haben, das Interesse von 

Finanzanlegern aus New York geweckt. 

„Unsere Veranstaltung wurde von einer 

ungeheuren Zahl von Menschen besucht, 

obwohl die Mehrheit von ungarischen 

Staatspapieren Abstand genommen hat. 

Nun sehen sie die Möglichkeiten in vielen 

ungarischen Unternehmen und würden in 

erster Linie über Risikokapitalfonds investieren“, 

erklärte Görgy Rétfalvi, Generaldirektor 

der auch für Investitionsanreize 

in Ungarn zuständigen Wirtschaftsförderstelle 

ITD Hungary. 

Zudem gilt Ungarn unter internationalen 

Unternehmen weiterhin als der zweitbeste 

Standort in Europa für regionale Servicezentren, 

so eine Umfrage von PriceWaterhouseCoopers. 

Grund dafür ist, dass hoch 

qualifizierte und zugleich billige Arbeitskräften 

vorhanden sind. Vodafone und auch 

IBM haben hier kürzlich um mehr als 200 

Mitarbeiter aufgestockt. PriceWaterhouse- 

Coopers zufolge werden weitere multinationale 

Unternehmen mit einer Verlagerung 

ihrer Servicesparten nachziehen. 

Die Wirtschaftsförderstelle ITD führt 

derzeit Verhandlungsgespräche mit vier 

Unternehmen. Sollten die Projekte Erfolg 

zeitigen, kann das insgesamt bis zu 1.900 

Arbeitsplätze bedeuten. 

Gábor Homonnai 

6 2009 | 2 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2

Fokus Fokus 

Investitionsfreundliche Kommunen 

Staatlicher Aktionsplan 

unterstützt Kommunen 

Der Staat möchte die Kommunen 

für Investitionen attraktiver machen 

und Arbeitsplätze schaffen. Dazu 

soll das Programm Investitionsfreundliche 

Kommunen Anreize 

bieten. Kommunalverwaltungen 

werden im Entwicklungsplan Neues 

Ungarn über drei Förderkonstruktionen 

unterstützt. Im Falle von 

Betriebsschließungen sorgen demnach 

Krisenmanagementfonds für 

den Erhalt der Arbeitsplätze. 

Die Regierung beabsichtigt, den 

Kommunalverwaltungen Kapitalanreize 

zu bieten und die Schaffung 

von Arbeitsplätzen zu unterstützen, 

so Wirtschaftsminister Gordon Bajnai. 

Dazu seien im Entwicklungsplan Neues 

Ungarn drei Förderkonstrukte vorgesehen. 

Im Gewerbeansiedlungsprogramm können 

sich Kommunen für die Errichtung von 

regionaler Infrastruktur bewerben. Auch 

werden Kommunen dabei unterstützt, 

Werke und Betriebe aus zentralen Lagen 

in die Außenbezirke zu verlagern. Zudem 

können bei Schließungen größerer Werke 

Krisenmanagementfonds in der Region 

eingerichtet werden, mit Hilfe derer neue 

gewerbliche Tätigkeiten und Arbeitsplätze 

an Stelle der abgebauten eingerichtet werden 

können. 

Gordon Bajnai hat noch als Wirtschaftsminister 

darauf hingewiesen, dass 

sich über 100 Kommunen für das Programm 

zur Vorbereitung auf den Empfang 

von Investoren gemeldet haben. Ihm zufolge 

ist Ungarn vorbildlich in der Anwerbung 

von Investoren – statistisch steht 

das Land an 1. bis 2. Stelle in der ausländischen 

Kapitalanziehung pro Kopf. 

Jährlich stammen gut 4 bis 5 Milliarden 

Euro aus ausländischen Kapitalinvestitionen. 

2007 war Ungarn auf Platz 7 der 

attraktivsten Investitionsländer Europas. 

Das Interesse der Investoren hat bisher 

nicht nachgelassen: so wurden allein im 

dritten Quartal 2008 acht positive Entscheidungen 

über Investitionen in Ungarn 

mit einem Gesamtvolumen von etwa 260 

Millionen Euro getroffen, wobei mehr als 

2.000 Arbeitsplätze entstehen. 

Jedoch prognostizierte Bajnai auch eine 

Verlangsamung der Investitionsaktivitäten 

und mahnte daher auch die Unterstützung 

auf lokaler Ebene an. 

Die einzelnen Förderschritte 

Das Programm für Investorenfreundliche 

Kommunen besteht aus zwei Komponenten: 

in der ersten Runde wurde bis zum 15. 

Dezember vergangenen Jahres ein Audit 

der Wettbewerbsfähigkeit der Kommunen 

durchgeführt, die sich beworben haben. 

In der zweiten Runde werden entsprechende 

Schulungsprogramme durchgeführt. 

Die beteiligten Kommunalverwaltungen 

müssen realistische und akzeptable 

Strategien und Maßnahmenpläne für 

Investitionsanreize ausarbeiten. Im April 

wird das Förderprogramm durch eine 

Konferenz abgeschlossen. Zugleich wird 

das Programm Investitionsfreundliche 

Kommunen ab Herbst 2009 fortgesetzt, 

sodass auch zusätzliche Kommunen die 

Möglichkeit zur Teilnahme erhalten. 

Angaben zufolge wendet das Wirtschaftsressort 

40 bis 50 Millionen Forint 

für das Programm auf. Nach Aussage 

András Tállais, einem Mitglied des Haushaltsausschusses 

im ungarischen Parla- 

ment und Abgeordneter der Fidesz, fehlten 

den Gemeinden etwa 300 Milliarden 

Forint zur Wahrnehmung ihrer vom 

Staat übernommenen hoheitlichen Aufgaben. 

Theoretisch sollte der Großteil 

durch die Emission kommunaler Wertpapiere 

finanziert werden, allerdings sei 

noch fraglich, inwieweit, bzw. zu welchen 

Konditionen das gelingen wird. „Für das 

Programm Investitionsfreundliche Kommunen 

werden auch wir uns bewerben“, 

verrät Tállai, der auch Bürgermeister der 

Stadt Mezőkövesd ist. 

Gleichzeitig betonte er, bis dato lediglich 

ein Formblatt ausgefüllt zu haben, 

auf dessen Antwort er immer noch wartet. 

Die Stadt Mezőkövesd beabsichtigt, 

sich für den Ausbau des Flugplatzes, bzw. 

im Zusammenhang mit der Investition 

eines Reifenwerkes dem staatlichen Projekt 

anzuschließen. 

Dávid Németh leitender Analyst 

der ING ist der Ansicht, ein derartiges 

Regierungsprogramm sei schon früher 

notwendig gewesen. Der Experte verwies 

darauf, dass im vergangenen Jahr in der 

Stadt Gyöngyös ein Investitionsprojekt 

von Apollo Tyres nicht zustande gekommen 

ist, was zeige, dass neben den nationalen 

Interessen auch die lokalen Interessen 

von Bedeutung sind. Der Finanzexperte 

fügte hinzu, dass Ungarn über 

lange Zeit die regionale Spitze in punkto 

Kapitalattraktivität bildete. Heute reiche 

das Vorhandensein billiger Arbeitskräfte 

oder genügender Gewerbeflächen nicht 

mehr. Ausländische Investoren prüften 

auch, welche Infrastruktur zur Verfügung 

steht und inwieweit die Arbeitskräfte 

qualifiziert sind. Zudem wies Németh 

darauf hin, dass die von der Regierung 

versprochenen Pläne zur Steuersenkung 

längst hätten umgesetzt werden müssen. 

Denn: Steuervergünstigungen werden 

künftig bei den Investitionsentscheidungen 

wieder verstärkt Berücksichtigung 

finden werden. 

Csaba Szajlai 

Interview mit Dr. Márton Vági 

„Zweimal gibt, 

wer schnell gibt“ 

„Die erfolgreiche Arbeit von KMU ist ein Schlüsselfaktor der ungarischen 

Wirtschaft. KMU beschäftigen 0 Prozent der Arbeitskräfte. Daher lautet die 

Frage nicht, ob sich eine Hilfe für sie lohnt oder möglich ist, man muss ihnen 

helfen.“ Wir sprachen mit Dr. Márton Vági, dem Vorsitzenden der Ungarischen 

Entwicklungsagentur. 

Zwischen 2007 und 2013 wird Ungarn der 

Zugang zu mehr als 22 Mrd. Euro an EU- 

Mitteln gewährt. Wie ist es im Rückblick 

auf die ersten beiden Jahre gelungen, 

diese Mittel einzusetzen, und für welche 

Bereiche wurden diese verwendet? 

Das Gesamtvolumen der bis dato vertraglich 

abgesicherten, aus den Mitteln 

der Gemeinschaft realisierten Projekte 

liegt bei knapp 2.000 Mrd. HUF, aber 

die Auszahlungen kommen erst jetzt in 

die Gänge. Im Rahmen des ÚMFT (des 

Entwicklungsplans Neues Ungarn) wurden 

bisher 313 Mrd. HUF an EU-Fördermitteln 

für die positiv beschiedenen 

Bewerber ausbezahlt. Bis Ende April wurden 

bei 7.748 Förderanträgen die Verträge 

abgeschlossen, dabei wurden 1.815 

Mrd. HUF an Fördermitteln zugesprochen, 

und darüber hinaus standen weitere 

etwa 2.500 Anträge mit einem Volumen 

von ca. 400 Mrd. HUF vor Vertragsabschluss. 

Darunter sind Ausbildungs- und 

Qualifizierungsprojekte für die soziale 

Erneuerung, Infrastrukturinvestitionen, 

Umweltprojekte. Die Investitionen für 

den öffentlichen Personennahverkehr, 

Agrarsubventionen oder die komplexe 

Förderung der am stärksten benachteiligten 

Kleinregionen wird ebenso möglich 

wie ein beachtlicher Auftragsbestand für 

die von der Krise am stärksten betroffene 

Bauwirtschaft oder die Finanzierungspakete 

für kleine Unternehmen. 

Wie wirkt sich die aktuelle Wirtschaftskrise 

auf das Engagement der Unternehmen 

bei Ausschreibungen aus? Mit welcher 

Hilfe können KMUs rechnen? 

Wir stellen fest, dass die Bereitschaft der 

kleinen und mittelständischen Unternehmen, 

sich bei Ausschreibungen zu bewerben, 

trotz oder gerade wegen der wirtschaftlichen 

Rezession nach wie vor gegeben 

ist. Sicherlich wirkt sich hier positiv 

aus, dass die Fördermittel jetzt zu günstigeren 

Bedingungen zugänglich sind, als 

zuvor, aber auch geschäftliche und strategische 

Überlegungen spielen eine Rolle. 

In diesem Jahr sind von den Kleinst- 

Klein- und mittelständischen Unternehmen 

Förderanträge hauptsächlich für 

die technologische Entwicklung, für die 

Beschaffung von Maschinen und Anlagen 

in großer Zahl eingegangen, wobei 

ein wesentlich höherer Bedarf an Finanzmitteln 

angegeben wurde, als im Vorjahr. 

Absehbar ist, dass es immer weniger 

Geld am Markt gibt, und immer mehr 

KMU damit beginnen, ihre Kredite zu 

kündigen. Im ersten Schritt müssen wir 

uns also mit der Knappheit der Finanzmittel 

beschäftigen, was nicht einfach 

ist. Die Krise können wir zwar nicht 

aufhalten, aber wir können ihre Folgen 

zu mildern, sodass wir im ersten Schritt 

ein Finanzierungspaket von 1.400 Mrd. 

HUF zusammengestellt haben, das in 

den kommenden zwei Jahren eingesetzt 

werden kann. Dieses Geld kann für 

Mikrokredite, für Umlaufmittelkredite 

und Kreditbürgschaften eingesetzt werden, 

und die KMU bekommen somit 

Zugang zu zinsgünstigen Krediten. Diese 

Finanzmittel werden landesweit zugänglich 

gemacht, bis heute beteiligen sich 

bereits mehr als 220 Bankfilialen, weitere 

werden folgen. Auf der einen Seite 

bieten wir also Geld und Bürgschaften, 

und auf der anderen Seite gewährleisten 

wir Liquidität und Zinsförderungen. 

Das bedeutet aber bei Weitem nicht, 

dass das Gießkannenprinzip verwendet 

wird! Kredite bekommt, wer diese auch 

zurückzahlen kann. 

8 2009 | 2 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 9

Fokus Fokus 

Oft wird bemängelt, das Antragsystem sei 

schwer zu durchschauen und umständlich. 

Eines der Punkte im Krisenmanagement 

bezieht sich aber gerade auf die 

Beschleunigung des Zugangs zu EU-Fördermitteln. 

Mit welcher Verbesserung 

kann gerechnet werden? 

Die Krise erschüttert nicht nur die Finanzwelt, 

sondern auch das Vertrauen aller 

Marktbeteiligten. Hier muss man auch das 

Kapital des Vertrauens ausleihen. Ein ungarisches 

Sprichwort sagt: „Zweimal gibt, wer 

schnell gibt“. Folgende Elemente erleichtern 

und beschleunigen die Förderverfahren. 

Erstens stehen mehr Mittel zur Verfügung, 

die für die komplexe Förderung von 

Projekten mit der massenweisen Schaffung 

von Arbeitsplätzen und für die Konstrukte 

der technologischen Modernisierung 

zur Verfügung stehen. Auch die Anteile 

der Förderung an der Gesamtinvestition 

werden erheblich aufgestockt. Antragsteller, 

die den Zuschlag erhalten, bekommen 

eine höhere Erstauszahlung der Fördermittel, 

die sich jetzt auf bis zu 40% belaufen 

kann. Dem Begünstigten steht dies sogar 

auch automatisch zu, falls er nicht explizit 

darauf verzichtet. Der von den Antragstellern 

zu erbringende Eigenanteil wird herabgesetzt, 

sodass sie mit einer Förderinten- 

sität von bis zu 70% rechnen können. Zur 

Beschleunigung und Erleichterung werden 

verrechenbare Kosten im größtmöglichen 

Umfang akzeptiert. Auch wurden 

die Anforderungen für Umsatzerlöse und 

die Belegschaftszahlen angepasst. Die Entscheidung 

über einen Antrag muss jetzt in 

wesentlich kürzeren Fristen, d.h. in wenigen 

Wochen, passieren. Zudem verpflichten 

wir uns zur Zahlung von Verzugszinsen, 

falls die Auszahlung der Fördermittel 

auf sich warten lässt und dies nicht das 

Verschulden des Antragstellers ist. 

Investoren zu erhalten, beziehungsweise 

neue Investoren zu gewinnen ist keine 

einfache Aufgabe, und der wirtschaftliche 

Entwicklungsstand der einzelnen 

Regionen ist sehr wohl unterschiedlich. 

Wie können benachteiligte Regionen 

den Anschluss finden und für Investoren 

attraktiv gestaltet werden? 

Lassen Sie mich die Antwort aus einer größeren 

Perspektive beginnen. Für Ungarn ist 

es außerordentlich wichtig, wie die maßgeblichen 

Exportmärkte funktionieren. Jeder 

weiß, dass Deutschland Ungarns größter 

Absatzmarkt ist und der überwiegende Teil 

der Investitionen in Ungarn aus Deutschland 

kommt. In einer internationalen Wirt- 

schaftskrise, die auch Deutschland trifft, ist 

es eine äußerst schwierig, Investoren dazu 

zu bewegen, sich ausgerechnet in Ungarn 

als Investitions- und Entwicklungsstandort 

zu engagieren. Wir dürfen uns nicht einfach 

dem Schicksal ergeben, uns zurücklehnen 

und auf Investitionen warten. Wir 

bemühen uns daher um ein positives Bild 

eines gut vorbereiteten Landes. Unsere Projekte 

richten sich vielfach auf die Errichtung 

von Gewerbeparks, auf den Ausbau 

des Lieferanten- und Transportnetzwerks, 

auf Infrastrukturmaßnahmen und auch im 

Bereich der Ausbildung und Qualifizierung 

können wir auf zahlreiche Projekte verweisen. 

Ein Schwerpunkt ist, die am stärksten 

benachteiligten Regionen und Kleinregionen 

Anschluss zu geben. Mit einem 

Budget von knapp 100 Mrd. HUF wurde 

ein Programm ins Leben gerufen, im Rahmen 

dessen die betroffenen Kleinregionen 

je nach ihrem eigenen Entwicklungsbedarf 

komplexe Projektpakete einreichen können. 

Die lokalen Kommunalverwaltungen 

und Organisationen können u.a. Entwicklungsmaßnahmen 

im Bildungsbereich, in 

der Beschäftigung, dem Wohnungsmanagement 

und dem Gesundheitswesen umsetzen, 

und nicht ganz beiläufig auch Projekte 

für Investitionsanreize formulieren. 

Interview ITDH 

Nachhilfe für Kommunen 

György Rétfalvi, Generaldirektor der 

Wirtschaftsförderstelle ITD Hungary, 

über das neue Förderprogramm für 

Kommunen zur Anwerbung von 

Investoren und die gestiegenen 

Investitionschancen für Unternehmen 

angesichts gesunkener Projektanforderungen. 

Wann wurde das Programm „Investitionsfreundliche 

Kommunen“ ausgeschrieben, 

und welches Ziel haben Sie dabei verfolgt? 

Das ungarische Ministerium für Nationale 

Entwicklung und Wirtschaft hat im September 

2008 das Programm eingeführt. 

Unter der fachlichen Anleitung der Wirtschaftsförderstelle 

ITD Hungary sollen 

die Kommunen vorbereitet werden, einheimische 

und internationale Investitionsvorhaben 

aufzunehmen und zu erhalten. 

Es gibt große Unterschiede bei den 

Weiterempfehlungen einzelner Gemeinden 

an Investoren. Der Vorbereitungsstand, 

das Engagement, die Gegebenheiten 

der einzelnen Standorte (logistische 

Anbindung, Angebot von Arbeitskräften, 

für die Vorhaben geeignete Flächen usw.) 

bieten unterschiedliche Möglichkeiten 

zur Ansiedlung ausländischer Investoren. 

Vielfach verspielen die Gemeinden das 

Interesse von Investoren, wenn sie nur 

unzureichend und nicht aktuell informieren 

können. Mit diesem Programm verfolgen 

wir das Ziel, dass die Kommunen und 

Gemeinden die Investoren mit dem gebührenden 

Know-how und fachlich entsprechend 

vorbereitet empfangen können. 

Finden die Gemeinden durch das Programm 

einen näheren Kontakt zu internationalen 

Investoren? 

Im Rahmen des Programms können sich 

die Gemeinden zahlreiche theoretische und 

praktische Kenntnisse aneignen, mit deren 

Hilfe sie einen direkten Kontakt zu den 

Investoren aufbauen können. In diesem 

Programm haben wir den Schwerpunkt auf 

die Ausarbeitung einer auf realen Möglichkeiten 

aufbauenden Entwicklungsstrategie 

und der Ausarbeitung von Inhalten für ein 

einheitlich strukturiertes, englischsprachiges 

Informationsportal für Investoren gelegt. 

Inwiefern werden auch Projekte mit nur 

geringem Investitionsvolumen berücksichtigt? 

Selbstverständlich kommen auch Projekte 

mit geringem Investitionsvolumen 

in Frage –schon allein angesichts der Tatsache, 

dass früher ausländische Betriebskapitalinvestitionen 

mit der Schaffung 

von 800 bis 1.000 Arbeitsplätzen als Projekte 

der oberen Mittelklasse galt, heute 

aber vermehrt Investitionsvorhaben ab 

100 bis 300 neuen Stellen typisch sind. 

Projekte, über die die Wirtschaftsförderstelle 

ITD Hungary Gespräche führt, 

stellen in der Regel Investitionsvorhaben 

von 100 Millionen Euro dar. Dabei können 

die Abweichungen erheblich sein, da 

die Einrichtung eines regionalen Servicezentrums 

einer verhältnismäßig geringen 

Investition bedarf, während für ein technologieintensives 

Vorhaben mit hoher 

Wertschöpfung in der Produktion größere 

Beträge erforderlich sind. 

Wie gut sind die Lokalverwaltungen auf 

kommende Investoren vorbereitet? 

Vor der Einführung dieses Programms hat 

die ITD Hungary ein Audit durchgeführt, 

das die Wettbewerbsfähigkeit der beteiligten 

Kommunen in groben Zügen untersucht 

hat. In erster Linie wurden dabei 

die Gegebenheiten des Arbeitsmarktes, 

geographische und weitere Standortvorteile, 

sowie die Anzahl und Branchenzusammensetzung 

der bereits ansässigen 

Investoren berücksichtigt. Zwei Drittel 

der beteiligten Kommunen verfügen über 

sehr positive Gegebenheiten für die Investitionsförderung. 

Zugleich liegt das Ziel 

des Programms darin, die Kenntnisse und 

Fertigkeiten des für Investitionsanreize 

zuständige kommunalen Managements zu 

fördern, sowie die Aufmerksamkeit auf die 

Notwendigkeit der Ausarbeitung der lokalen 

Investitionsmöglichkeiten auf lokaler 

Ebene zu lenken, und für diese Arbeit eine 

praktische Anleitung zu bieten. 

Können die Kommunen in Krisenzeiten mit 

einer Aktivität der Investoren rechnen? 

Die aktuelle Lage der Weltwirtschaft kann 

sich positiv auf die Investitionsförderung 

auswirken. Viele Unternehmen müssen 

strategische Entscheidungen treffen, um 

die derzeit schwierige Situation durchstehen 

zu können oder suchen nach Möglichkeiten 

sich aus ihrer derzeitigen Lage 

zu befreien. Mitteleuropa und damit auch 

Ungarn können mittelfristig recht gut aus 

der Wirtschaftskrise kommen, denn wir 

haben eine höhere Kosteneffizienz, während 

wir die gleiche Qualität produzieren 

können, wie Westeuropa oder die USA. Ein 

positives Signal besteht darin, dass in den 

vergangenen zwei Monaten neue Investitionsprojekte 

nach Ungarn gekommen sind, 

selbst im Bereich des Maschinenbaus, aber 

auch in anderen, der Krise weniger ausgesetzten 

Dienstleistungsbereichen oder 

in der Pharmaindustrie, der Biotechnologie 

und sogar in der Forschung und Entwicklung 

kann ein ernsthaftes Interesse der 

Investoren festgestellt werden. 

Wie lange dauert das Programm? 

Noch bis Juni können die Kommunenvertreter, 

die sich für das Programm angemeldet 

haben, an einer komplexen Veranstaltungsreihe 

aus drei Seminaren und zahlreichen 

regionalen Workshops teilnehmen. 


Wirtschaft & Politik Wirtschaft & Politik 

Krisenmaßnahmen der Regierung 

Wissenswertes zur 

Wirtschaftskrise 

Das ungarische Kabinett hat seit September 

vergangenen Jahres 6 Maßnahmen 

beschlossen, um die Folgen 

der Krise zu mildern und die Wirtschaft 

am Leben zu halten. In den nächsten 

zwei Jahren werden mehr als 1. 00 

Mrd. HUF unmittelbar den Unternehmen 

zukommen. Ein Überblick über die 

wichtigsten Maßnahmen: 

Vergünstigte Kredite 

Die mögliche Höhe der Mikrokredite, die 

gewährt werden können, wurde von 6 Mio. 

HUF auf 10 Mio HUF erhöht. Bei Mikrokrediten 

für Umlaufmittel wurde die heute 

vorgeschriebene kreditfreie Wartefrist von 

sechs Monaten auf einen Monat gekürzt. 

Kreditprogramm „Neues Ungarn“ für 

KMU: Kleine und mittelständische Unternehmen 

können zinsvergünstigte Kredite 

von 10 bis 100 Mio. Forint mit Laufzeiten 

von bis zu zehn Jahren erhalten, um ihre 

neuen Investitionen umzusetzen. 

Kreditprogramm „Neues Ungarn“ für die 

Unternehmensentwicklung: Die Ungarische 

Entwicklungsbank (MFB Zrt.) führt 

kontinuierlich zinsvergünstigte und langfristige 

Kreditprodukte ein, die zur Wahrung 

der Wettbewerbsfähigkeit, der Fortführung 

von Investitionen beitragen und die für die 

Unternehmen spürbaren Folgen mindern. 

Umlaufmittelkredit „Neues Ungarn“ 

Über die Handelsbanken werden für einheimische 

Unternehmen bis zu 200 Millionen 

Forint zinsvergünstigte, kurzfristige 

Umlaufmittelkredite zugänglich sein, 

welche die Aufstockung ihrer Warenbestände 

und andere Betriebsausgaben ihres 

Unternehmens decken können. 

Kreditgarantien 

Kreditgarantie „Neues Ungarn“: Kreditgarantien 

für KMUs aus EU-Mitteln über 

die Handelsbanken. Kleinst- und Kleinunternehmen, 

sowie Mittelständler können 

Kredite bis zu 100 Millionen Forint 

zu günstigen Zinsen beantragen, wobei 

der Staat für bis zu 80 Prozent des Kreditbetrages 

für sie bei der Bank garantiert. 

Kreditgarantie „Garantiqa“: Die Fa. 

Garantiqa Zrt. übernimmt mit Mitteln aus 

dem Staatshaushalt Einzelbürgschaften von 

bis zu 80 Prozent für Kredite einheimischer 

Kleinst- und Kleinunternehmen, sowie 

Mittelständler. Der zu diesem Zweck zur 

Verfügung stehende Rahmenbetrag wurde 

auf 900 Mrd. Forint verdoppelt. 

Zinszuschüsse 

Im Rahmen des Programms der Széchenyi- 

Karte können für die laufende Finanzierung 

von KMU verdoppelte Zinszuschüsse für 

einen Kreditbetrag von bis zu 25 Millionen 

Forint gewährt werden. Für das Programm 

stehen im laufenden Jahr 2 Mrd. Forint aus 

dem Staatshaushalt zur Verfügung. 

Das Risikokapitalprogramm 

Das Programm unterstützt die erfolgreiche 

Wirtschaftsführung von Unternehmen 

in der frühen Startup-Phase, sowie in der 

Wachstumsphase durch mittelfristige Kapitalinvestitionen 

zu günstigen Konditionen 

Investitionen, Aufträge 

Die Regierung wird im Laufe der Jahre 

2009-2010 aus Mitteln der EU einen Auftragsbestand 

von insgesamt 1.800 Mrd. 

Forint für die Bauwirtschaft eröffnen. 

EU-Projekte 

Automatisch bearbeitete Ausschreibungen 

für die technologische Entwicklung bis 

50 Mio. Forint (GOP-2009-2.1.1/A und 

KMOP-2009-1.2.1/A) Bereits 50 Mio. 

Forint kann man durch Ausfüllen eines 

einfachen vom Internet downloadbaren 

Formblattes erhalten. Erfolgreiche Bewerber 

erhalten darüber hinaus automatisch 40 

Prozent als Vorauszahlung, um das Investitionsprojekt 

beginnen zu können, sofern sie 

das nicht explizit zurückweisen. Der Förderbetrag 

kann in den am stärksten benachteiligten 

Gebieten bis zu 70 Prozent der 

Gesamtkosten der Investition betragen. 

Förderanträge für die komplexe technologische 

Entwicklung von 20 bis 150 Millionen 

Forint (GOP-2009-2.1.1/B, beziehungsweise 

KMOP-2009-1.2.1/B. Separat 

für die am stärksten benachteiligten Kleinregionen: 

GOP-2009-2.1.2/B): Förderanträge 

können u.a. für die Beschaffung von 

Anlagen, für Immobilieninvestitionen, für 

Immobilienmieten, für IT-Entwicklung, 

für Marktzugangsmaßnahmen, für die Personalentwicklung, 

für Beratungsleistungen 

und die Einführung von Managementsystemen 

gestellt werden. Bewerbungsberechtigt 

sind Kleinst- und Kleinunternehmen, 

sowie Mittelständler. Der Förderbetrag 

kann je nach Region 25 bis 50 Prozent der 

Gesamtinvestition betragen. 

Ausschreibung für die komplexe technologische 

Modernisierung von Unternehmen 

von 150 bis 400 Millionen Forint 

(GOP-2009-2.1.1/C; Separat für die am 

stärksten benachteiligten Kleinregionen: 

GOP-2009-2.1.2/C): Förderanträge können 

u.a. für die Beschaffung von Anlagen, 

für Immobilieninvestitionen, für Immobilienmieten, 

für IT-Entwicklung, für Marktzugangsmaßnahmen, 

für die Personalentwicklung, 

für Beratungsleistungen und 

die Einführung von Managementsystemen 

gestellt werden. Bewerbungsberechtigt sind 

Firmen mit mindestens einem Arbeitnehmer: 

Wirtschaftsgesellschaften mit doppelter 

Buchführung, Genossenschaften, unter 

das Einkommenssteuergesetz fallende Einzelunternehmer. 

Förderungen sind für 30 

bis 50 Prozent der Summe aller förderfähiger 

Kosten möglich. 

Komplexe Förderung von Projekten mit 

großen Beschäftigungseffekten von 200 

Millionen bis 1,5 Milliarden Forint (GOP- 

2009-2.1.3.): Förderanträge können unter 

Anderem für die Beschäftigung von Arbeitnehmern 

in neu errichteten Arbeitsplätzen, 

für die Beschaffung von Anlagen, für Infrastruktur- 

und Immobilienmaßnahmen, 

für Fertigungslizenzen, Immobilienmieten, 

zur Förderung des Marktzugangs, für Beratungsleistungen 

und für die Einführung von 

Managementsystemen und Standards gestellt 

werden. Bewerbungsberechtigt sind Wirtschaftsgesellschaften 

und Genossenschaften. 

Bei der Ausschreibung kann eine Förderung 

von bis zu 35 Prozent zugesprochen werden. 

Fördermaßnahmen zur Erhaltung von 

Arbeitsplätzen 

Ausschreibungsprogramm „MEGÉRZÉS” 

zur Erhaltung von Arbeitsplätzen: Förderung 

der Aufrechterhaltung der Beschäftigung 

bei Arbeitgebern, die in Folge des 

Wirtschaftsrückgangs in eine schwere Lage 

geraten sind. Unternehmen können sich 

für Förderungen bewerben, damit sie ihre 

Arbeitnehmer nicht entlassen müssen. 

Ausschreibungsprogramm „MUNKÁBA” 

(„Auf zur Arbeit“): fördert die Neueinstellung 

von Arbeitnehmern, die ihre Stelle in 

Folge des Wirtschaftsrückgangs verloren 

haben, bei anderen Arbeitgebern. 

Exportförderung 

Das Programm zur Exportförderung hat 

zum Ziel, die Tätigkeit der für den Export 

arbeitenden kleinen und mittelständischen 

Unternehmen durch Exportkredite und 

Fachberatung zu unterstützen. 

Wirtschaftskrise in Ungarn – eine Chronik: 

Programm für Zulieferer 

Das auf die Stärkung der Zuliefererbasis ausgerichtete 

Programm unterstützt kleine und 

mittelständische Unternehmen im verarbeitendem 

Gewerbe (hauptsächlich im Fahrzeugbau, 

der Elektronik und dem Maschinenbau) 

durch Beratung in der Anbahnung 

von Kontakten, im Aufbau von Netzwerken, 

in der Identifizierung heimischer und 

gemeinschaftlicher Finanzmittel. 

Weitere Informationen: 

www.duihk.hu/wirtschaftsnachrichten 

12 2009 | 2 Wirtschaft in Ungarn Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 1 

April 2009 

20. April 

Die neue Regierung verabschiedet auf ihrer ersten Sitzung ein Programm 

zur kurzfristigen Stabilisierung der Staatsfinanzen und zur 

Unterstützung von Unternehmen. 

19. April 

Die neue Regierung verabschiedet auf ihrer ersten Sitzung ein Programm 

zur kurzfristigen Stabilisierung der Staatsfinanzen und zur 

Unterstützung von Unternehmen. 

14. April 

Das Ungarische Parlament stimmt mehrheitlich für einen Misstrauensantrag 

gegen Premierminister Gyurcsány und wählt den bisherigen 

Wirtschaftsminister Gordon Bajnai zum neuen Ministerpräsidenten. 

2. April 

Als Kandidat für das Amt des Ministerpräsidenten legt der bisherige 

Wirtschaftsminister Gordon Bajnai ein Programm zur Krisenbewältigung 

vor, das radikale soziale Einschnitte und zugleich Steuer- und Abgabenentlastungen 

vorsieht. Die Abgeordneten von MSZP und SZDSZ versichern 

ihre Zustimmung zum Programm. 

März 2009 

21. März 

Die FHB-Bank bekommt als erstes ungarisches Finanzinstitut eine 

Kapitalspritze im Rahmen des Bankenstabilisierungspaketes. Mit der 

Kapitalaufstockung um 30 Mrd. HUF steigt der Anteil des Staates an der 

FHB von 4 auf 44%. 

6. März 

A kormány 20 milliárd forintos térségi válságkezelő alapot hoz létre, 

amely a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben 

a válságkezelést szolgálja. Az alapot a Regionális Operatív Programok 

(ROP) uniós forrásaiból erre a célra elkülönített pénzösszegből töltik fel. 

1. März 

Der EU-Gipfel in Brüssel geht nicht auf den ungarischen Vorschlag für 

ein 190 Mrd. Euro schweres Hilfspaket für ganz Osteuropa ein. 

Februar 2009 

20. Februar 

Arbeitgeberverbände und Wirtschaftsinstitute präsentieren eigene 

Reformvorschläge, die deutliche Einsparungen bei Sozialleistungen und 

eine stärkere Entlastung von Einkommen und Gewinnen vorsehen. 

16. Februar 

Ministerpräsident Gyurcsány stellt neue Reformvorschläge vor. Geringere 

Einkommenssteuern und Sozialabgaben der Arbeitgeber sollen 

durch höhere Verbrauchssteuern gegenfinanziert, Sozialleistungen restriktiver 

gewährt, und das Rentenalter schrittweise angehoben werden. 

3. Februar 

Das von Ministerpräsident Gyurcsány am 16. Januar angekündigte 

„Zentrum für Krisenvorbeugung und -management“ (KVVK) nimmt 

seine Arbeit auf. Die Regierung will bei Firmen, die zu einer 4-Tage- 

Arbeitswoche übergehen müssen, die Lohnkosten für den 5. Tag teilweise 

übernehmen. 

Januar 2009 

29. Januar 

Ministerpräsident Gyurcsány kündigt auf einer Sondersitzung des 

Parlaments eine massive Umschichtung im Steuer- und Abgabensystem 

mit einem Volumen von 1000 Mrd. Forint an. 

26. Januar 

Die Europäische Investitionsbank (EIB) gewährt Ungarn einen Kredit 

von 440 Mio. Euro zur Deckung des ungarischen Eigenanteils bei der 

Finanzierung von F+E-Projekten aus EU-Fördergeldern. 

Dezember 2008 

15. Dezember 

Das Parlament verabschiedet den Haushalt 2009, das Defizit wird mit 

661 Mrd. HUF veranschlagt. 

November 2008 

11. November 

Vor ausländischen Großinvestoren kündigt Wirtschaftsminister Bajnai 

ein Konjunkturprogramm (zusätzliche staatliche Investitionen) von 2300 

Mrd. HUF für die kommenden 18 Monate an. 

6. November 

Das Direktorium des IWF billigt den Stand-by-Kredit für Ungarn 

Oktober 2008 

28. Oktober 

Der Internationale Währungsfonds, die Europäische Union und die 

Weltbank verkünden ein Hilfspaket von 20 Mrd. Euro zur Stabilisierung 

der ungarischen Wirtschaft (IWF: 12,5 Mrd. Stand-by-Kredit, EU: 

6,5 Mrd., IBRD: 1,0 Mrd.).

Wirtschaft & Politik 

Einsparungen bis zu 1.200 Milliarden Forint 

Krisenmanager Bajnai 

Gordon Bajnai wurde am 1 . April 

2009 vom ungarischen Parlament 

zum Ministerpräsidenten Ungarns 

gewählt. Der neue Regierungschef 

versprach in seinem neuen 

Programm, die Staatsausgaben zu 

verringern und ehrliche Arbeit in 

den Mittelpunkt zu stellen. Das 12- 

Punkte-Paket der Reformen soll in 

diesem Jahr 00 bis 0, im kommenden 

Jahr 8 0 bis 900 Milliarden Forint 

im Staatshaushalt einsparen. 

Mit einem konstruktiven Misstrauensvotum 

endete das Mandat 

des bisherigen Ministerpräsidenten 

Ferenc Gyurcsány. Statt seiner 

wurde Gordon Bajnai, früherer Minister 

für Nationale Entwicklung und Wirtschaft, 

neuer Regierungschef. „Ein Jahr, 

eine Regierung, ein Forint, eine Aufgabe. 

Ich plane, Krisenmanager zu werden, und 

werde drei Schritte Abstand zur Parteipolitik 

halten. Ich habe keine politischen 

Ambitionen, und ich werde sie auch in 

einem Jahr nicht haben“, erklärte er in seiner 

Antrittsrede vor dem Parlament. 

Gordon Bajnai, der den Posten des Regierungschefs 

für den symbolischen Betrag von 

einem Forint bekleidet, signalisierte bereits 

zu Beginn seiner Rede, sich nicht auf eine 

programmatische Rede vorbereitet zu haben, 

und dementsprechend wurden auch gegenüber 

dem früheren Stand keine wesentlichen 

neuen Informationen über sein Pro- 

Die wichtigsten Punkte des Bajnai-Paketes: 

1. Einschnitte im öffentlichen Dienst 

Die Abgeordneten, die ihre Unterstützung 

zusicherten, verpflichteten sich, die im 

öffentlichen Bereich ausbezahlten nominellen 

Bruttolöhne für zwei Jahre einzufrieren 

und die Lohnergänzung im zweiten 

Halbjahr 2009 zu überprüfen. Eigentlich 

handelt es sich um den Wegfall der Kompensation, 

wobei das zugleich nicht derart 

direkt im Dokument festgehalten wird. 

Im Falle eines Generalstreiks bliebe der 

Bajnai-Regierung so ein Bewegungsspielraum 

zum Rückzug. 

Ab 2010 soll das 13. Monatsgehalt im 

öffentlichen Sektor abgeschafft werden, 

und dessen Stelle eine an die Erfüllung 

der Ziele in der Neuverschuldung und 

den erwarteten Anstieg des BIP gebundene 

allgemeine Lohnergänzung als 

Anreiz eingeführt werden. Darüber hinaus 

ist vorgesehen, parallel mit der Effizienzsteigerung 

auch die Subventionen an 

die Selbstverwaltungen (Kommunen und 

Komitate) zu kürzen. 

2. Schnelle Erhöhung des Rentenalters 

die Einführung des Rentenalters von 65 

Jahren soll zum nach der Verfassung frühestmöglichen 

Zeitpunkt eingeführt und 

das Rentenalter jährlich um sechs Monate 

erhöht werden. 

3. Wegfall der 13. Monatsrente 

Dieses Jahr soll die 13. Monatsrente nur 

zur Hälfte ausbezahlt und 2010 ganz 

abgeschafft werden. An ihre Stelle soll in 

Abhängigkeit der Erfüllung der Zielwerte 

in der Neuverschuldung ein an den erwarteten 

Anstieg des BIP gekoppelter Rentenzuschlag 

eingeführt werden. 

4. Die "schweizerische Indexierung" 

der Renten wird abgeschafft 

Die automatische Rentenanpassung soll 

modifiziert werden, wobei ebenfalls mit 

der Auflage der Erfüllung der Ziele der 

Neuverschuldung die Erhaltung des Realwertes 

der an das erwartete BIP-Wachstum 

geknüpften Renten vorgesehen wird. 

5. Aufgeschobene Rentenkorrektur 

Abgeordnete, die die Regierung unterstützen, 

müssen auch akzeptieren, dass 

die Rentenanpassung des Jahres 2009 auf 

den ersten Januar 2010 aufgeschoben 

und die verringerte Rentenanpassung 

2010 entfallen wird. 

6. Kürzung des Krankengeldes 

Der allgemeine Satz des Krankengeldes 

soll auf 60 Prozent gesenkt werden. 

7. Einfrieren des Kindergeldes 

Das Kindergeld soll für eine Übergangszeit 

von zwei Jahren auf dem aktuellen Stand 

eingefroren werden. Die Kindergeldberechtigung 

wird von 23 auf 20 Jahre herabgesetzt. 

8. Erziehungsgeld und 

Erziehungsurlaub 

Die Dauer des Erziehungsgeldes und des 

Erziehungsurlaubs soll auf zwei Jahre 

beschränkt werden - dieser Punkt ist ein 

wenig unklar, da das Erziehungsgeld auch 

bisher nur zwei Jahre gewährt werden 

konnte. Anzunehmen ist, dass beide Auszahlungsformen 

insgesamt für höchstens 

zwei Jahre gewährt werden dürfen, und 

dann soll das Erziehungsgeld wohl nur ein 

Jahr gezahlt werden. Eine klare Aussage 

bleibt das Dokument schuldig. 

9. Aussetzung der 

Wohnungsbauförderung 

Ab dem 01. Juli dieses Jahres soll die Wohnungsbauförderung 

ausgesetzt werden. 

10. Subventionen für Gas und 

Fernwärme werden abgeschafft 

Die Kompensation für Gas- und Fernwärmepreise 

soll noch in diesem Jahr 

verringert und unter Aufrechterhaltung 

der Förderungen für Energieeffizienz 

im kommenden Jahr kontinuierlich 

eingestellt werden. 

11. Verringerung der Subventionen 

für den öffentlichen Verkehr 

Dabei handelt es sich wohl um die Ungarischen 

Staatsbahnen, hier ist eine Kürzung 

um etliche zehn Milliarden Forint 

an staatlichen Mitteln möglich. 

12. Kürzung der Agrarsubventionen 

und der Subventionen an 

öffentlich-rechtliche Medien. 

Für Landwirtschaftsbetriebe ist eine Kürzung 

des nationalen Anteils absehbar, bei 

den öffentlich-rechtlichen Medien ist mit 

der Kürzung der staatlichen Subventionen 

des Ungarischen Fernsehens und des 

Ungarischen Rundfunks zu rechnen. 

gramm bekannt. Der Ministerpräsident hat 

gleichzeitig jedoch zugesagt, dass die Regierung 

den so genannten Aktionsplan schnell 

behandeln und die Details des Krisenmanagementprogramms 

so schnell wie möglich 

der Öffentlichkeit vorstellen werde. 

Der neue Ministerpräsident verspricht, 

die Staatsausgaben zu verringern und ehrliche 

Arbeit in den Mittelpunkt zu stellen. 

Um letzteres zu erreichen, seien ein neues 

Steuersystem und eine geringere Besteuerung 

der Beschäftigung notwendig. Die 

Hauptaufgaben der neuen Regierung seien 

insgesamt die Wiederherstellung des finanziellen 

Gleichgewichts, die Einleitung des 

wirtschaftlichen Wachstums und die Wiederherstellung 

des Vertrauens. In seiner 

Parlamentsansprache betonte er ebenfalls, 

dass es eine Zeit lang noch schlechter werde, 

bevor es besser werden würde. Das werde 

allerdings ein Ergebnis haben: Ungarn 

werde gestärkt aus der Krise hervorgehen. 

Wegen des unerwartet hohen Rückgangs 

der Wirtschaft seien in der aktuellen 

Situation Kürzungen (oder Mehreinnahmen) 

von mehr oder minder 300 Milliarden 

Forint erforderlich, da der Staatshaushalt 

für eine Rezession von einem Prozent 

geplant wurde, der Prognose des Wirtschaftsforschungsinstitutes 

Kopint-Tárki 

nach aber eine Schrumpfung des BIP um 

4 bis 5 Prozent wahrscheinlich erscheint. 

Das Finanzministerium hat noch im Februar 

ein Einsparungspaket von 210 Milliarden 

ausgearbeitet nach Ansicht der Analysten 

von Kopint-Tárki sei dies aber nicht 

ausreichend und deshalb seien zusätzliche 

Einschnitte um 60 bis 80 Milliarden, insgesamt 

also knapp 300 Milliarden Forint 

bei den staatlichen Ausgaben erforderlich. 

Aus dem für regierungstreue Abgeordnete 

zusammengestellten Dokument von Gordon 

Bajnai geht nicht genau hervor, welche 

Einschnitte welche Einsparungen für 

den Haushalt bedeuten. Die Sparmaßnahmen 

– und nicht einmal alle – können 

frühestens am 01. Juli in Kraft treten, 

sodass die Auswirkungen der Ausgabenkürzung 

sich für dieses Jahr auf weniger, 

als die Hälfte der jährlichen Auswirkungen 

auf den Haushalt auswirken. 

Berechnungen nach würde das Paket nach 

dem Konzept von Gordon Bajnai in diesem 

Jahr 300 bis 350 und im kommenden 

Jahr 850 bis 900 Milliarden Forint 

im Haushalt einsparen. 

Sowohl in Ungarn als auch auf den 

internationalen Märkten gibt es unterschiedliche 

Meinungen über die neue 

Regierung. Die größte Oppositionspartei 

Fidesz bzw. die Verbündete KDNP spricht 

sich für vorgezogene Neuwahlen aus, und 

Wirtschaft & Politik 

diese Meinung teilen auch die unter den 

Unabhängigen agierenden Abgeordneten 

des MDF. Nach Staatspräsident László 

Sólyom bereite die neue Situation keine 

verfassungsmäßigen Probleme, allerdings 

hätte auch er vorgezogene Neuwahlen 

bevorzugt. Planmäßig finden diese 

im Frühjahr 2010 statt. 

Nach einer Analyse der Financial Times 

falle die größte Aufgabe jetzt dem neuen 

Finanzminister Péter Oszkó zu. Die Londoner 

Analysten halten einen BIP-Rückgang 

in Ungarn um 6 Prozent vorstellbar. Aus 

der Erklärung des neuen Regierungschefs 

geht klar hervor, dass Gordon Bajnai die 

Schranken seiner zukünftigen Regierung 

klar sieht: er weiß, dass er für die Umsetzung 

größerer institutioneller Restrukturierungen 

in der Konstruktion, die sich eingestellt 

hat, weder die Vollmachten, noch die 

Möglichkeiten habe, erklärte der ehemalige 

Wirtschaftsminister Attila Chikán Attila. 

Das Bajnai-Paket sei für das kurzfristige 

Krisenmanagement geeignet, entbehrt 

jedoch einer langfristigen Vision für den 

Aufbau der Gesellschaft und der Nation - 

führte Dávid Németh, Analyst von ING 

aus, und fügte hinzu, dass der Krisenplan 

lediglich 30 bis 40 Prozent aller bestehenden 

Probleme angehe. 

Csaba Szajlai 



15. Konjunkturumfrage 

Treue halten trotz 

massiver Belastung 

Ungarns Regierung plant die Steuer- und Beitragslasten um 

1000 Milliarden Forint zu senken. Wie die Umgestaltung des Steuer- 

und Sozialsystems jedoch im Detail aussehen soll, ist unterdessen noch 

nicht bekannt. Realistisch scheint für dieses Jahr die Senkung der 

Staatsausgaben in Höhe von 1% des GDP. 

Bei den deutschen Unternehmen 

in Ungarn sind angesichts 

der schweren, weltweiten Wirtschaftskrise 

die konjunkturellen Erwartungen 

im Keller. Zugleich hat sich 

gegenüber dem Vorjahr aber auch die 

Zufriedenheit mit den Investitionsbedingungen 

weiter verschlechtert. Dies ergab 

die in diesem zum 15. Mal durchgeführte 

Konjunkturumfrage der DUIHK 

unter ihren Mitgliedern. 

Am dringlichsten wünschen sich die 

Unternehmen politische und wirtschaftliche 

Stabilität und Berechenbarkeit. Die 

Umfrage belegt jedoch auch, dass sich die 

große Mehrzahl der deutschen Unternehmen 

in Ungarn aus strategischen Erwägungen 

angesiedelt hat, denn trotz der 

aktuell schwierigen Bedingungen würden 

weniger Unternehmen als im Vorjahr alternative 

Investitionsstandorte bevorzugen. 

Die wesentlichen Ergebnisse 

der Umfrage 

Standortzufriedenheit: Vier von fünf 

Unternehmen sagen, dass sie auch heute 

wieder in Ungarn investieren würden. 

Der Abwärtstrend der vergangenen Jahre 

wurde damit gestoppt: der Wert hatte 

sich von seinem Höchststand 2003 (84%) 

auf zuletzt 73% (2008) verschlechtert. 

Der positive Wert in diesem Jahr bestätigt, 

dass die überwiegende Mehrheit der 

deutschen Unternehmen bei ihren Investitionen 

nicht kurzfristige Kosten- oder 

Absatzerwägungen in den Vordergrund 

stellen, sondern sich aus strategischen 

Erwägungen für den Standort Ungarn 

entschieden haben. 

Attraktivität im Vergleich: Nach Einschätzung 

der Umfrageteilnehmer in 

Ungarn sind die Slowakei, Tschechien und 

Slowenien nach wie vor die attraktivsten 

Investitionsstandorte in Mittel- und Osteuropa 

– und dies schon seit mehreren 

Jahren. Ungarn selbst sieht man vor Ort 

eher im Mittelfeld, immerhin gelang aber 

gegenüber 2008 sogar eine Verbesserung 

um zwei Plätze auf Rang 7 unter insgesamt 

18 Ländern der Region. 

Europa: Noch nie seit dem Beitritt 

2004 wurde die Mitgliedschaft in der 

Europäischen Union so positiv bewertet 

wie in der diesjährigen Umfrage, 54% 

äußersten sich positiv, nur 15% negativ. 

In der ersten Umfrage nach dem Beitritt 

waren gerade einmal 5% zufrieden, und 

52% unzufrieden. Der Anteil der Euro- 

Befürworter stieg gegenüber dem Vorjahr 

deutlich von 81% auf nunmehr 94% an. 

Konjunkturerwartungen: Neun von 

zehn deutschen Unternehmen in Ungarn 

erwarten für 2009 eine Verschlechterung 

der wirtschaftlichen Lage des Landes, der 

Rest geht bestenfalls von einer unveränderten 

Lage aus. Dies ist ein dramatischer 

Einbruch gegenüber den Vorjahren. 

Die derzeitige Lage der ungarischen 

Wirtschaft wird von 83% der Firmen als 

schlecht eingeschätzt. 

Geschäftslage: Jedes dritte Unternehmen 

beurteilt die eigene gegenwärtige 

Geschäftslage als schlecht, für 2009 

erwarten sogar 52% eine nochmalige Verschlechterung. 

40% rechnen mit einer 

konstanten Geschäftslage, und gerade 9% 

erwarten eine Verbesserung. 

Umsatz, Exporte, Ergebnis: 55% aller 

Unternehmen rechnet mit einem Umsatzrückgang, 

im verarbeitenden Gewerbe 

Bewerten Sie die Attraktivität dieser Länder als Investitionsstandort 

CZ 

SK 

SI 

PL 

HR 

RO 

HU 

EE 

LT 

LV 

RU 

BG 

RS 

UA 

DE 

CN 

1=sehr attraktiv 6=nicht attraktiv 

1 2 3 4 5 

2.49 

2.56 

2.60 

2.89 

2.89 

3.01 

3.11 

3.40 

3.58 

3.60 

3.70 

3.71 

3.97 

4.21 

2.46 

3.62 

Gegenwärtige Wirtschaftslage in Ungarn 

sogar 60%. Bei den Exportumsätzen rechnen 

„nur“ 36% mit einem Rückgang. Die 

schwachen Umsatzerwartungen widerspiegeln 

sich 1:1 in den Gewinnerwartungen. 

Investitionen: Die schwachen Wirtschaftsaussichten 

beeinträchtigen auch 

die Investitionsbereitschaft für das laufende 

Jahr: Gut die Hälfte der Firmen plant, 

die Investitionen zu kürzen, ca. ein Drittel 

will sie zumindest auf dem Niveau des 

Vorjahres halten. 

Beschäftigung: 42% der Firmen 

rechnen damit, dass sie infolge der Krise 

gezwungen sein werden, die Zahl ihrer 

Beschäftigten zu reduzieren, während 

immerhin gut die Hälfte darauf vertraut, 

ohne Personalabbau durch das Jahr zu 

kommen. Im weiteren Verlauf des Jahres 

wird es aber ohne eine Belebung der Weltwirtschaft 

sehr schwer werden, alle Mitarbeiter 

halten zu können. 

Rolle des Mittelstands: Große, 

exportorientierte Unternehmen trifft die 

Krise besonders hart, in fast allen Bereichen 

antworteten sie deutlich pessimistischer 

als kleinere Firmen, insbesondere 

hinsichtlich der Geschäftserwartungen, 

der Umsätze und der Exporte, leider 

aber auch in Bezug auf Investitions- und 

Beschäftigungspläne. Zugleich bedeutet 

dies aber auch, dass gerade von den kleinen 

und mittelständischen Unternehmen 

in der aktuellen Krise eine stabilisierende 

Wirkung auf die Gesamtwirtschaft 

ausgehen kann. 

Krisenmanagement: Das Vertrauen 

in die Fähigkeit der ungarischen Regierung 

zur Bewältigung der Krise ist sehr 

gering. Fast 80% aller Befragten meinten, 

die bisherigen (also bis Anfang März 

ergriffenen) Maßnahmen seien nicht ausreichend 

und zielführend, bejaht haben 

das gerade einmal 7%. 

Arbeitskräftesituation: In Bezug auf 

den Arbeitsmarkt äußern sich die Firmen 

in nahezu allen Bereichen zufrieden über 

die ungarischen Arbeitskräfte. Leistungsbereitschaft, 

Arbeitsproduktivität Qualifikation 

weisen seit Jahren hohe, und 2009 

zum Teil sogar verbesserte Zufriedenheitswerte 

auf. Selbst die Verfügbarkeit von 

Fachkräften wurde in diesem Jahr weniger 

kritisch eingeschätzt. 

Arbeitskosten: Die Arbeitskosten werden 

als Standortfaktor zunehmend kritisch 

beurteilt. In diesem Jahr äußersten sich 

schon mehr als die Hälfte aller Befragten 

unzufrieden oder sehr unzufrieden, gegenüber 

gerade einmal 14% zufriedenen 

Arbeitgebern. 

Steuern: Steuerbelastung und Steuerverwaltung 

gehören zu den Standortfaktoren, 

die die größte Unzufriedenheit verursachen. 

Über 80% aller Befragten sind 

sowohl mit der Höhe der Steuerbelastung 

wie auch mit dem Steuersystem und der 

Steuerverwaltung unzufrieden, der größte 

Teil davon sogar „sehr unzufrieden“. 

Wirtschaftspolitik: Bürokratieabbau, 

Bekämpfung der Korruption oder 

Transparenz bei Ausschreibungen werden 

seit Jahren als unzureichend eingeschätzt, 

die Unzufriedenheit in diesen 

Bereichen hat in diesem Jahr noch einmal 

zugenommen. Neun von zehn Unternehmern 

äußerten sich unzufrieden über 

die Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik. 

Besorgniserregend ist, dass in diesem 

Jahr selbst früher noch positiv beurteilte 

Faktoren wie die Rechtssicherheit, 

der Zustand der Infrastruktur oder die 

politische Stabilität inzwischen nur noch 

wenige Unternehmer zufriedenstellt. 


15 

64 

21 

gut befriedigend schlecht 

19 

68 

13 

37 

58 

5 

2005 2006 2007 2008 2009 

Erwartungen für Ungarns Wirtschaft 

2 

16 

82 

besser unverändert schlechter 

2 

27 

71 

5 

38 

57 

14 

43 

44 

25 

31 

44 

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

19 

57 

24 

24 

57 

19 

57 

42 

1 

50 

36 

14 

36 

45 

19 

83 

16 

1 

89 

46 

1 

Dirk Wölfer 

Die kompletten Umfrageergebnisse stehen 

auf der Homepage der DUIHK zum 

Download zur Verfügung: 

http://www.ahkungarn.hu/publikationen/ 

konjunkturbericht/


EU-Strukturfonds 

In der Enge 

Freiheiten schaffen 

Brüssel hat bereits etliche Male über die Restrukturierung der für Entwicklungsprojekte 

bereit gestellten EU-Mittel entschieden, allerdings lassen die 

für die Region vorgesehenen 100 Milliarden an Fördermitteln noch immer 

auf sich warten. Lediglich ein EU-weit Milliarden schweres Paket für 

Energie- und Informationstechnik wurde beschlossen. 

Aus den so genannten Strukturfonds 

finanzieren europäische 

Länder einen Großteil der EU- 

Förderprogramme: das sind die regionalen 

Entwicklungsprojekte, die Ertüchtigung 

der benachteiligten Regionen und Sektoren, 

sowie Qualifizierungs- und Beschäftigungsprogramme. 

Voraussetzung der 

regionalen Förderung ist, dass das BIP der 

betroffenen Region 75 Prozent des EU- 

Durchschnitts nicht erreicht – das macht 

knapp 70 Prozent des gesamten Finanzbudgets 

aus. Die Zuschüsse an benachteiligte 

Regionen werden von den EU-Stellen 

jeweils einzeln geprüft. Die Strukturfonds 

wurden übrigens aus mehreren Entwicklungsfonds 

gebildet. Neben den regionalen 

Mitteln gehören auch Agrar- und Fischereigelder 

dazu, sowie der Sozialfonds seit 

der Haushaltsperiode 2000 bis 2006. 

Um die Folgen der Krise zu mildern, 

brennt die Frage, woher Geld beschaf- 

fen, viele hochverschuldete EU-Mitglieder 

unter den Nägeln. Während Lobbyarbeit 

in Brüssel in der Regel auf nationaler Ebene 

betrieben wird, fehlt den Mittelosteuropäern, 

den Visegrád-Staaten, noch ein 

geschlossener Auftritt, wie in der Angelegenheit 

eines schnelleren Abrufes der 

Strukturfondgelder. Immerhin – im Entwicklungsbereich 

berücksichtigt die EU 

die besonderen Ansprüche der Region 

MOE. Informationen nach arbeitet man 

an einer Verordnung der EU-Förderprogramme, 

mit der der obligatorische Eigenanteil 

für Unternehmen bei Kleinunternehmen 

und in benachteiligten 

Regionen von 50 auf 40 

Prozent verringert werden 

soll. „Das scheint merkwürdig, 

denn die Länder 

unserer Region haben bisher 

im Allgemeinen selbst 

einen Eigenanteil von 70 

Prozent von ihren eigenen Unternehmen 

gefordert“, äußerte sich der WiU gegenüber 

der Europaabgeordnete László Surján 

von den Volksparteien. 

Unter den Verordnungen, die auch 

Ungarn betreffen, sticht jene hervor, die 

eine längere Verwendung von noch nicht 

aufgebrauchten Geldern aus der vorangegangenen 

Haushaltsperiode vorsieht. 

Allein bei den Programmen für Personalressourcen 

führt das zu zusätzlichen 40 bis 

80 Milliarden Forint. Früher wurden bei 

etlichen Ausschreibungen Gelder wegen 

der schwachen Nachfrage nicht abgerufen, 

die von den nationalen Lenkungsbehörden 

nicht in den Fonds zurückgeführt werden 

konnten. Die Erhöhung der Anzahlungen 

aus der Förderung können Antragsteller, 

die in diesem Jahr den Zuschlag bei EU- 

Förderprogrammen bekommen haben, 

am eigenen Leibe erfahren: die landesbezogene 

2 bis 2,5-prozentige Erhöhung hat 

zum Beispiel ermöglicht, dass die ungarische 

Regierung die Anzahlungen an kleine 

und mittelständische Unternehmen auf 

15 Prozent erhöhen konnte. Zum Bewegungsspielraum 

der Regierungen soll auch 

beitragen, dass die EU größere Umstrukturierungen 

innerhalb der Prioritäten erlaubt 

– waren es bislang nur 2% können jetzt 

bis zu 10 Prozent umstrukturiert werden. 

Auch ist die Umstrukturierung des Sozialfonds 

als Beitrag zum Erhalt von Arbeitsplätzen 

erlaubt. Ungarn macht übrigens 

von fast allen Möglichkeiten Gebrauch. 

Weniger bereitwillig zeigt sich die EU 

in anderen Bereichen der Wirtschaftsbelebung. 

So gab es ein Veto gegen den Belebungsplan 

der Barroso-Kommission für 

den Energiesektor, sowie für den 

weiteren Ausbau von Breitbandnetzen 

im Umfang 

von 5 Milliarden Euro 

hat nämlich die Kommission. 

Auf den Vorschlag 

mehrerer Länder, 

darunter auch Bulgarien, 

kam man zu 

dem Schluss, dass die Übertragung der 

EU-Haushaltsmittel aus früheren Jahren 

gegen EU-Recht verstößt. „Unverständlich 

ist, warum die Kooperation stockt, es 

ist kein riesiger Betrag. In den kommenden 

Wochen muss die EU wesentlich flexibler 

werden, wenn sie die mörderische 

Rezession wirklich mildern möchte“, 

äußerte der WiU gegenüber Ákos Kengyel, 

Dozent der Corvinus-Universität 

Budapest. Ferner sollen durch das Paket 

dreieinhalb Milliarden Euro für Projekte 

zur Trennung und Einlagerung von Kohlendioxid, 

500 Millionen für Offshore- 

Kraftwerke, sowie weitere 1.750 Millionen 

für die Verbindung von Gas- und Stromnetzen 

bereit gestellt werden. Der Ausbau 

und die Modernisierung von Breitband- 

Netzen würden den betroffenen Unternehmen 

EU-weit Aufträge von einer 

zusätzlichen Milliarde Euro bedeuten. Die 

zu Redaktionsschluss beginnende Sitzung 

des EU-Rates hat letzten Endes den Barroso-Plan 

verabschiedet. 

Die Verdoppelung des EU-Krisenfonds 

(auf 50 Milliarden Euro) wurde beschlossen. 

Außerdem wurden die Umsetzung 

und die Ergebnisse des noch im November 

verkündeten Aufschwungplans sowie der 

Erhöhung der Anzahlungen bei Ausschreibungen 

und der Genehmigung vorübergehender 

staatlicher Subventionen geprüft. 

Bei Notmaßnahmen zeigt sich Brüssel 

indes nachgiebiger. So haben etliche ungarische 

Pläne grünes Licht bekommen, die 

„zu Friedenszeiten“ dem EU-Wettbewerbsrecht 

komplett zuwider laufen würden. 

Die Kommission hat beispielsweise 

das Programm abgesegnet, über das Spesen 

von in eine schwierige Lage geratener 

KMU bei Kredit- und Leasinggeschäf- 

ten (über die Bürgschaftsbank Garantiqa 

Hitelgarancia) über zwei Jahre um 25 

Prozent gesenkt werden. Auch wurde der 

Antrag genehmigt, konkursnahe Unternehmen 

mit bis zu 500.000 Euro durch 

die Regierung zu unterstützen. 

Harte Selbstdisziplin pusht Polen 

Ähnlich wie Ungarn versuchen auch 

Regierungen der übrigen Länder der 

Region, EU-Mittel flexibler zu nutzen 

und andere Maßnahmen zur Linderung 

Positive Änderungen: 

Besser verfügbare EU-Fördermittel und 

Bonussysteme für weniger Bürokratie. 

der Krise einzuführen. Im Baltikum wurde 

zum Beispiel in Litauen ein neuer regionaler 

Fonds eingerichtet, wo Gelder der 

Strukturfonds restrukturiert wurden. In 

Lettland wurden vorerst keine größeren 

Schritte unternommen, wenn auch die 

Krise hier die Regierung weggefegt hat 

und das neue Kabinett erst seit Kurzem 

steht. Polen konzentriert sich auf die 

Bauwirtschaft und die Stabilisierung des 

Arbeitsmarktes. „Mit aller Kraft konzentriert 

man sich auf die EM 2012. Der Stadionbau 

wurde zum Beispiel im unglaublichen 

Tempo beschleunigt, aber auch für 

andere Infrastrukturprojekte wird viel 

Geld ausgegeben“, erfuhr die WiU von 

Anna Wisniewski, Mitarbeiterin des Instituts 

für Weltwirtschaft der Ungarischen 

Akademie der Wissenschaften. Warschau 

wird neben kurzfristigen Schritten zur 

Stabilisierung den drastischen Abbau der 

Ausgaben fortsetzen, was mit einer Steuersenkung 

verbunden ist. Hier beabsich- 

tigt man, durch Anreize für den Inlandsmarkt 

den Weg aus der Krise zu finden. 

Das kann Polen auch leisten, denn in 

den vergangenen Jahren wurden neben 

den strukturellen Reformen die Staatsausgaben 

kontinuierlich abgebaut und 

es gelang, die früher hohe Arbeitslosigkeit 

zu drücken. Analysten sagen für 

2009 trotz Krise ein BIP-Wachstum von 

0,5 bis 0,7 Prozent voraus. Parallel mit 

der Beschleunigung des Abrufs von ausgeschriebenen 

EU-Mitteln wurden übrigens 

für Unternehmen Erleichterungsmaßnahmen 

ähnlich wie in Ungarn eingeführt. 

Zur Verringerung der administrativen 

Belastungen wurde im Staatsapparat 

ein eigenständiges Bonussystem 

eingerichtet. Unter den Entwicklungsprojekten 

werden Investitionen im Umweltschutz 

bzw. einkommensgenerierenden 

Projekten Vorrang eingeräumt. 

Tschechien hat an Stelle der Belebung 

des Inlandsmarktes die Stärkung der 

Außenwirtschaftsstrategie gewählt. Auch 

Prag hat EU-Ausschreibungen beschleunigt 

und Bedingungen vereinfacht, sowie 

die Kapitalisierung der Exportbürgschaftsbank 

aufgestockt. „In der Slowakei läuft 

man vor der Sturmflut her, vorerst hat die 

Regierung keine wesentlichen Schritte eingeleitet, 

neuerliche Vorstöße wurden vom 

eigenen Koalitionspartner gerade torpediert“, 

erläuterte der WiU Gábor Túry, 

Mitarbeiter des Instituts für Weltwirtschaft. 

Nach dem dynamischen Wachstum 

der vergangenen Jahre wird die Rezession 

schmerzhaft werden, da ein Großteil der 

Wirtschaft auf den nach Deutschland und 

Westeuropa gehenden Automobilexport 

und die Schwerindustrie aufbaut. 

Gabor Homonnai 


Branchen und Märkte Branchen und Märkte 

Software Testmanagement 

Gut getestet ist 

halb gewonnen Zoltán 

Hochkomplexe Softwareprogramme sind heute aus vielen Branchen, wie dem 

Handel, der Medizinbranche oder dem Verkehrswesen nicht mehr wegzudenken. 

Doch obwohl kaum ein Computerprogramm sofort fehlerfrei entwickelt 

wird, planen selbst Großunternehmen Softwaretests selten richtig ein. Das 

kann böse Überraschungen bereiten, denn fehlerhafte Software verursacht 

nicht nur unnötige Kosten, sondern kann im Extremfall auch Menschleben kosten. 

Wer jedoch richtig testet, mindert Risiken, spart Kosten, sorgt für Systemstabilität 

und schafft Wettbewerbsvorteile. 

Wenn wir Software entwickeln, 

kann ich vertraglich zusichern, 

dass sie meist fehlerhaft ist, 

erzählt Zoltán Beke, Geschäftsführer der 

Mortoff Kft., einem 2002 gegründeten 

und mittlerweile mit über 60 Mitarbeitern 

europaweit tätigen IT-Unternehmen für 

Softwareentwicklung und IT-Beratung. 

„Ausnahmen gibt es natürlich, doch im 

Grunde ist kein Computerprogramm fehlerfrei, 

man hat die Fehler lediglich noch 

nicht gefunden“, spezifiziert Beke eine 

Eigenart des IT-Businesses. 

Je nach Anwendungsart wiegen die 

Fehler jedoch unterschiedlich schwer. „Ein 

Bug (Fehler – Red.), welches die Erstellung 

eines Word-Dokuments beeinträchtigt, 

wird vermutlich weniger Schaden verursachen, 

als ein Programmfehler bei einer 

Anwendung für Röntgengeräte, oder in 

der Steuerungssoftware von Zügen, wie 

wir sie beispielsweise gerade testen. Trotz 

der Risiken werden Softwaretests sogar bei 

Großunternehmen selten richtig geplant 

und durchgeführt”, kritisiert Beke. Dies 

liege zum Einen an der mangelnden Fachkompetenz 

und zum Anderen an finanziellen 

Engpässen. 

„Viele scheuen die auf die Gesamtkosten 

gerechneten, geschätzten Test-, Migrations- 

und Stabilisierungskosten von 30%, die 

neben 30% Planungs-, und ca. 40% Entwicklungskosten 

bei einer Software anfallen. 

Erfahrungswerte zeigen jedoch, dass 80 

Prozent der Bugs mit 20 Prozent der angewandten 

Testenergie gefunden werden können, 

jedoch jeder weiterer Fehler unverhältnismäßig 

hohe Kosten verursacht. Es lohnt 

sich also nur für wirklich kritische Anwendungen 

100%-ig zu testen”, erklärt der 36jährige 

Unternehmensberater.. 

Doch nicht nur die Kosten entscheiden, 

sondern auch der Zeitfaktor spielt 

beim Testen eine Rolle. Im schnelllebigen 

IT-Business mit kurzen Produktzyklen 

kann es Wettbewerbsvorteile brin- 

Kollegen entwickelt wurden. Der wichtigste 

Schlüssel zum Erfolg ist auch bei IT- 

Unternehmen der Mensch. Für Testingenieure 

sind IT-Wissen und Programmierungskenntnisse 

natürlich Basics, doch gleich an 

zweiter Stelle steht die Fähigkeit zur Kommunikation. 

„Unsere Testingenieure haben 

die Aufgabe, Bugs aufzudecken, zu reproduzieren 

und zu dokumentieren. Diese müssen 

dann in geeigneter Art und Weise dem 

Entwickler zur Behebung mitgeteilt werden. 

Hier ist Fingerspitzengefühl gefragt“, klärt 

Kapros auf. Testingenieure müssen außerdem 

präzise arbeiten, mit Monotonie umgehen 

können und über das richtige Maß an 

fachlicher Destruktivität verfügen. Sie brauchen 

den Blick für das Wesentliche, müssen 

lateral denken und dürfen nicht der Logik 

eines Entwicklers folgen. „Neben Englisch 

sind auch deutsche Sprachkenntnisse 

von Vorteil, da wir für die Siemens-Gruppe 

in Deutschland arbeiten. Auch medizinisches 

Know-How ist eine große Hilfe.“ 

Bei diesem Potpourri an Kompetenzen stehen 

Softwaretester für Kapros deshalb den 

Anwendungsentwicklern auch in nichts 

nach: „Unsere Testingenieure beziehen das 

gleiche Gehalt wie unsere Programmierer. 

Übrigens haben wir auch Frauen im Team“, 

räumt Kapros mit einem weiteren Vorurteil 

auf. „Die Arbeit beginnt für Entwickler wie 

Tester zur gleichen Zeit: die Anwendungs- 

Spezifikation wird an den Entwickler zum 

Kodieren und an den Tester zur Testentwicklung, 

bzw. zur Entwicklung einer geeigneten 

Testsoftware weitergeleitet.“ 

Wie testet man Software ganz konkret? 

Softwaretests folgen bestimmten Vorgaben, 

auch wenn Testen als Teil der IT-Strategie 

erst noch im Kommen ist und es auch noch 

kein einheitliches Vokabular dafür gibt. Erst 

wird mit statischen Tests gearbeitet. Hier 

wird die Software nicht ausgeführt, sondern 

der Code erst einmal gelesen. Dazu kommt 

die Anwendung von statischen Analysewerkzeugen. 

Bei evosoft wird beispielsweise 

jede Codezeile mindesten zweimal von verschiedenen 

Fachleuten überprüft. Bugs, die 

hier bereits entdeckt werden, können spätere 

Kosten vermeiden. Unit-, Komponenten- 

und funktionale Tests folgen in eigens 

geschaffenen Testumgebungen. Ein einfaches 

Beispiel ist ein Belastungstest, welcher 

zeigen soll, ob die Software bei vielen, 

gleichzeitigen Zugriffen stabil bleibt. Getestet 

wird heutzutage größtenteils automatisch. 

Es werden Ausgabewerte generiert, 

die mit den Soll-Werten in der Spezifikation 

übereinstimmen müssen. Differieren die 

Werte, liegt ein Fehler vor, dee entsprechend 

dokumentiert werden muss. Nach erfolgter 

Bug-Korrektur wird die Anwendung in die 

produktive, tatsächliche Wirkungsumgebung 

integriert. Letzte Instanz ist meist der 

Auftraggeber und User, der die Anwendung 

abnimmt. Er testet die Software „in Aktion“. 

Die Ergebnisse des sog. User Accepatance 

Tests entscheiden über die Rechnungsstellung 

und damit über die Bezahlung des Lieferanten. 

Garantien werden in der Regel 

vom Dienstleister nur für die mit dem Auftraggeber 

vereinbarten, getesteten und dokumentierten 

Testfälle übernommen. 

Praktiker: Softwaretests sind 

Dienst am Kunden 

Die Baumarktkette Praktiker ist Auftraggeber 

und Dienstleister zugleich, denn 

hier wird Software zugleich hausintern 

entwickelt und getestet. 

„Wir haben sowohl in Ungarn als 

auch in Deutschland eine IT-Abteilung“, 

erläutert Dr. Sándor Ónody, Wirtschaftsund 

IT-Direktor der ungarischen Kft. Sie 

sind zuständig für unsere sog. IT-Str@ 

tegie, welche unsere gebündelten IT- 

Kompetenzen Business Intelligence, e- 

Solutions / Web und Mobile Lösungen 

beinhaltet. Die IT-Abteilungen initiieren, 

koordinieren und führen gleichzeitig 

die dazugehörenden Softwareentwicklungen 

und –tests in den meisten Fällen 

auch aus. Dabei ist man in Ungarn seinen 

deutschen Kollegen durchaus eine 

Nasenlänge voraus. Hier wurde z.B. das 

digitale Preisetikett und Selfscanning 

als erstes eingeführt. „In Vecsés steht 

der Praktiker-Mustermarkt, hier werden 

Anwendungen getestet, die danach 

praktikerintern international zum Einsatz 

kommen“, informiert der studier- 

te Mathematiker. „Die Technik soll die 

Kunden bei ihrem Einkauf unterstützen, 

ihnen relevante Informationen liefern, 

schnellere Bedienung ermöglichen und 

natürlich auch Spaß machen.“ 

Softwaretests sind bei Praktiker sehr 

praxisorientiert. Es wird vorher kalkuliert, 

wie lange ein System versagen darf, ohne 

messbare Verluste zu produzieren. Danach 

werden die Tests ausgerichtet. „Der Albtraum 

eines jeden IT-Leiters: Wir öffnen 

in der Früh unsere Märkte und können 

nicht verkaufen, weil Basisabläufe, 

wie die Kassensysteme, nicht funktionieren“, 

konkretisiert der Topmanager. 

„Wir haben natürlich auch weniger kritische 

Software, dessen etwaige Fehlfunktion 

keine Katastrophe auslöst: z.B. die 

Anwendung für die grafische Darstellung 

unserer Werbeprospektstreuung.“ Da das 

ungarische Unternehmen mit mittlerweile 

19 Märkten an ungefähr 100 Testprojekten 

jeder Art und Größe im Jahr beteiligt 

ist, dürfen sogar die ca. 1800 Mitarbeiter 

und deren Familien an den Tests 

teilnehmen. „Unsere besten Leute sind 

die Testuser. Sie sind bei weitem kreativer, 

Gábor Kapros, Evosoft Dr. Sándor Ónody, Praktiker 

gen, das Produkt einige Tage vor der Konkurrenz 

auf den Markt zu bringen. „Hier 

muss man abwägen zwischen dem Risiko, 

mit einer noch nicht ganz fertig getesteten 

Software die Kunden zu verärgern, oder 

der Verlockung, mit einem Produktlaunch 

der Erste am Markt zu sein“, meint Beke. 

Testingenieure zu Unrecht 

unterschätzt 

Softwaretests sind auch für die evosoft Hungary 

Kft., der ungarischen Tochter der deutschen 

evosoft GmbH das A und O. Denn 

Gábor Kapros testet mit seinem Team die 

Anwendungen für medizinische Geräte, 

die im Rahmen eines multinationalen Projektes 

von ungarischen und ausländischen 

Beke, Mortoff Kft. 

als unsere Entwickler und finden Fehler, 

an die wir nicht im Traum gedacht haben, 

weil sie beispielsweise drei Knöpfe gleichzeitig 

drücken“, so Dr. Ónody. 

Beim Testen zeigt sich Praktiker dann 

auch kompromisslos, und nimmt dafür 

auch eine verspätete Markteinführung in 

Kauf: „Wir können keine Kompromisse 

beim Testen machen, auch wenn wir durch 

Verspätungen bei der Entwicklung bereits 

angekündigte Launchzeiten überschreiten 

sollten. Denn was bei ungenügenden 

Softwaretests die wirklichen Kosten verursacht, 

ist die Enttäuschung der Kunden 

und die damit notwendige Wiederherstellung 

der Reputation von Praktiker.“ 

Éva Farkas 


Kultur Recht & Tipps 

Budapester Frühlingsfestival 

Die Kultur des 

Sponsoring 

Alljährlich lockt das Budapesti Tavaszi 

Fesztivál bereits vor der Hauptsaison 

im Sommer ausländische Besucher 

nach Ungarn. Doch obwohl die Bedeutung 

des Frühlingsevent nicht von der 

Hand zu weisen ist, werden staatliche 

Förderungen immer öfter gestrichen, 

was die Ausrichtung des 200 preisgekrönten 

Festivals erschwert. Dazu 

verursacht der geschwächte Forint 

aktuell höhere Kosten, während die 

Unternehmen gleichzeitig ihre Budgets 

für Kultursponsoring reduzieren. 

Es ist gängige Praxis, dass Unternehmen 

ein Teil ihres Gewinnes 

in irgendeiner Form an die Gesellschaft 

zurückgeben, meint Zsófia Zimányi, 

Direktorin der gemeinnützigen Organisation, 

die auch das Budapesti Tavaszi Fesztivál 

(BTF) veranstaltet. „Trotzdem habe 

ich von ungarischen Firmen auf unsere 

Sponsoring-Anfrage die Antwort bekommen, 

dass Förderungen dieser Größenordnung 

für kulturelle Zwecke nicht geleistet 

werden. Besonders gefreut habe ich mich 

daher, als wir vor zwei Jahren MOL und 

OTP Bank als ungarische Partner gewinnen 

konnten“, fährt die Direktorin fort, 

die bereits seit 13 Jahren an der Spitze von 

Fesztiválközpont steht. Kultur gilt gleich 

nach dem Sport als zweitwichtigstes Gebiet 

des Sponsorings. Die Sponsoren erwarten 

von der Investition in erster Linie, dass ein 

positives Image von ihnen vermittelt wird. 

Dies wird unterstützt durch eine vielfache 

Präsenz des Sponsors in den Medien, Artikeln 

und Interviews. Dazu kommen die 

Benefits in Form von Ehrenkarten oder 

Vergünstigungen für die Mitarbeiter, bzw. 

Geschäftspartner des Sponsoringpartners. 

OTP-Hauptsponsor: Verantwortung 

auch in der Krise 

In diesem Jahr ist das größte Kreditinstitut 

des Landes einer der Hauptsponsoren 

vom BTF: „OTP Bank Magyarország ist 

die bekannteste Marke in Ungarn, die 

natürlich auch mit Verpflichtungen verbunden 

ist“, erklärt Péter Zoltán Nagy, 

Marketingdirektor von OTP die Hintergründe 

der Sponsoring-Strategie. „Die 

OTP fokussiert beim Sponsoring auf 

gesellschaftliches Engagement (OTP Híd 

Program) und den Sport (OTP Lendület 

Program). Diese Bereiche vermitteln die 

von der Bank repräsentierten Werte, passen 

gut zu unserer Strategie, entsprechen 

den Erwartungen der Bevölkerung und 

haben auch aus gesellschaftlicher Sicht 

eine hohe Bedeutung.“ 

Zsófia Zimányi, Direktorin, Budapester 

Frühlingsfestival 

Entgegen vielen anderen Firmen, die ihre 

Sponsoring-Budgets kürzen mussten, hat 

die OTP die Förderungssumme des letzten 

Jahres nicht geändert: „Wir haben unsere 

Mittel zur Förderung von gesellschaftlichen 

Werten trotz der Rezession in diesem 

Jahr nicht dezimiert und bemühen uns, die 

Zusammenarbeit mit unseren langjährigen 

Partnern zu erhalten“, sagt der OTP Direktor. 

„Wir suchen die langfristigen Möglichkeiten 

zur Kooperation, denn wir denken, 

dass Werte zu erhalten mindestens so wichtig 

ist, wie Werte zu schaffen.“ 

Diese Sicht der Dinge scheint auf der 

Hand zu liegen, denn das BTF hat eine 

Bekanntheit von 90% in Ungarn und 

steht auch im internationalen Vergleich 

für herausragende Qualität und sorgt für 

noch nicht dagewesene kulturelle Highlights. 

Um eine solche Sponsoring-Kompensation 

ermöglichende Veranstaltung 

ins Leben zu rufen und zu stabilisieren, 

bedarf es bei Weitem mehr finanzieller 

Mittel, als dieses bereits gut funktionierende 

Festival zu fördern. 

Trotzdem ist die Zukunft von BTF nicht 

gesichert: „Wegen des schwachen Forints 

belief sich unser Budget auf 1,4 Milliarden 

HUF. Davon mussten wir ca. 60% aus eigener 

Kraft und durch Sponsoring finanzieren. 

Zoltán Péter Nagy, Marketingdirektor, OTP 

Die staatliche Förderung wird von Jahr zu 

Jahr gekürzt und die Dauer der Sponsorenverträge 

reduziert sich von drei auf nur ein 

Jahr“, vermittelt Kulturmanagerin Zimányi 

Einblicke in die kritische Lage. 

Nach Ansicht der Direktorin vom Fesztiválközpont 

hat die Pflege der Sponsorenbeziehungen 

auch mit Kultur zu tun. 

Sie unterhalten sehr intensive Geschäftsbeziehungen 

zu den Förderern und widmen 

hohe Aufmerksamkeit der Kommunikation 

und der erfolgreichen Kooperation. 

Auch der OTP Topmanager zeigt sich 

zufrieden: „Dies ist eine Win-Win-Situation: 

sie ist gut sowohl für die Künstler, als 

auch für die Besucher. Aber auch uns ist es 

von Vorteil, denn sie bietet eine gute Möglichkeit 

um weitläufig Präsenz zu zeigen. 

Ich denke, dass die Förderung von Qualität 

die Verpflichtung einer verantwortungsbewussten 

Bank ist“, bringt es Péter 

Zoltán Nagy auf den Punkt. 

Kultur ist kein Massenprodukt, die Qualität 

ist ein signifikanter Aspekt beim Budapesti 

Tavaszi Fesztivál, jedoch erschwert 

sie die Sponsorensuche. „Qualität kostet 

Geld“, spricht Zsófia Zimányi Klartext, die 

nach mehr als 30 Jahren im Dienste der 

Kultur immer noch der Gedanke motiviert, 

anderen angenehme Stunden bescheren zu 

können. „Die Menschen brauchen die Kultur, 

deswegen dürfen wir nicht aufgeben, 

wir müssen weiter glauben!“ 

Éva Farkas 

Arbeitsrecht 

Mit flexiblen Lösungen 

die Krise meistern 

In den letzten Wochen haben sich ungarische Unternehmen von einer 

großen Zahl von Mitarbeitern trennen müssen. Neben den betroffenen 

Mitarbeitern trifft dies häufig auch die Unternehmen hart, da sie durch die 

Kündigungen qualifiziertes Personal und Know-how verlieren. Welche Möglichkeiten 

aber bieten der ungarische Staat und das ungarische Arbeitsrecht 

Arbeitgebern, flexibel auf die Krise zu reagieren? 

Möglichkeiten aus Sicht 

des Arbeitsrechts 

Um die Antwort aus Sicht des ungarischen 

Arbeitsrechts vorwegzunehmen: Ohne die 

Zustimmung der betroffenen Arbeitnehmer 

sind die Möglichkeiten des Arbeitgebers 

sehr begrenzt. 

So kann dieser eine gewisse Flexibilisierung 

durch die Einführung von Arbeitszeitrahmen 

erreichen. Ein solcher Arbeitszeitrahmen 

legt einen Bezugszeitraum von 

jeweils maximal drei Monaten fest, innerhalb 

dessen die tägliche bzw. wöchentliche 

Arbeitszeit flexibel eingeteilt werden 

kann. Dies bedeutet aber, dass die Anwendung 

von Arbeitszeitrahmen lediglich 

eine Umschichtung der Arbeitszeit innerhalb 

eines jeweils maximal dreimonatigen 

Bezugszeitraumes ermöglicht, nicht aber 

deren Reduzierung. Folglich kommt es im 

Ergebnis nicht zu einer Kostenersparnis. 

Auch kann der Arbeitgeber auf Auftragsrückgang 

durch die Gewährung von 

Urlaub reagieren, da er das Recht hat, 

dreiviertel des Jahresurlaubes der Mitarbeiter 

nach eigenem Ermessen zu erteilen. 

Hierbei sind dem Arbeitgeber allerdings 

zwei Grenzen gesetzt. Zum einen 

sind Zeitpunkt und Dauer des Urlaubs 

dreißig Tage vor Gewährung anzukündigen, 

zum anderen darf der Urlaub nur 

auf Wunsch des Mitarbeiters in mehr als 

zwei Teilen gewährt werden. 

Schließlich kann der Arbeitgeber zur 

Kosteneinsparung Sonderzahlungen (z.B. 

13. Gehalt, Urlaubsgeld, erhöhte Zuschläge 

oder leistungsunabhängige Boni) streichen, 

sofern er solche unter einem Freiwilligkeitsvorbehalt 

gewährt hat. Zu beachten 

ist aber, dass die Zahlung einer Prämie, 

d.h. einer leistungsabhängigen Sonderzahlung 

mit definierten Leistungskriterien, 

nicht einseitig widerrufen werden kann. 

Die Reduzierung der Arbeitszeit unter 

gleichzeitiger Reduzierung der Vergütung 

ist dagegen nur mit dem Einverständnis der 

betroffenen Mitarbeiter oder durch Vereinbarung 

mit einer Gewerkschaft im Rahmen 

eines Kollektivvertrages möglich. Sollte eine 

solche Vereinbarung mit der Gewerkschaft 

bzw. den Mitarbeitern nicht erzielt werden 

können, hat der Arbeitgeber Ausfallzeiten 

mit dem Grundlohn zu vergüten. 

Staatliche Förderungen zum Erhalt 

von Arbeitsplätzen 

In den vergangenen Wochen wurde das 

Programm „Für den Erhalt von Arbeitsplätzen“ 

(A munkahelyek megőrzéséért) 

verabschiedet, welches die regionalen 

Arbeitsämter verwalten. Für das Programm 

Geplante Änderungen bedürfen der 

Zustimmung der betroffenen Mitarbeiter. 

wurde ein Betrag von 8 Mrd. HUF zur 

Verfügung gestellt, Bewerbungen können 

bis zum 31.12.2009 eingereicht werden. 

Leider ist die Antragsstellung mit einem 

nicht unerheblichen administrativen Aufwand 

verbunden. Im Falle einer positiven 

Entscheidung wird dem Arbeitgeber ein 

Teil der Lohnkosten erstattet: 

Sollte der Arbeitgeber den Abbau von 

Arbeitsstellen geplant haben, so kann er für 

einen Zeitraum zwischen 3 und 12 Monaten 

statt des Personalabbaus je nach Mitarbeiterzahl 

des Arbeitgebers 25, 50 oder 

75% der Bruttolohnkosten der von dem 

geplanten Personalabbau betroffenen Mitarbeiter 

ersetzt bekommen (je größer der 

Arbeitgeber, desto geringer die Prozentzahl), 

wobei als Obergrenze pro Mitarbeiter 

ein Betrag von 150% des Minimallohns 

zzgl. Lohnnebenkosten gilt. 

Alternativ kann der Arbeitgeber im Falle 

einer Reduzierung der Arbeitszeit auf nicht 

weniger als 50% bei gleichzeitiger Reduzierung 

des Lohns für einen Zeitraum zwischen 

3 und 12 Monaten bis zu 80% des 

Lohnausfalls des betroffenen Mitarbeiters, 

höchstens aber pro Mitarbeiter 150% des 

Minimallohns zzgl. Lohnnebenkosten erhalten, 

wobei dieser Zuschuss natürlich dem 

Mitarbeiter zugute zukommen hat. Im Falle 

der Teilzeittätigkeit kann auch die Förderung 

von Weiterbildungsmaßnahmen beantragt 

werden. Wesentlich ist, dass in beiden 

Fällen für den Arbeitgeber die Verpflichtung 

besteht, die Arbeitsplätze nach Abschluss 

der Förderung über eine dem Förderzeitraum 

entsprechende Dauer zu erhalten. 

Neben dem dargestellten Programm wurde 

ein Programm mit praktisch identischem 

Inhalt unter der Verwaltung der Landesstiftung 

für Beschäftigung (OFA) verabschiedet. 

Für dieses Programm steht ein Gesamtbetrag 

von 5,95 Mrd. Forint zur Verfügung. 

Der Bewerbungszeitraum läuft zwar erst 

am 05.11.2009 ab, die Annahme von weiteren 

Bewerbungen wurde aber bis auf weiteres 

ausgesetzt, da bereits Bewerbungen für 

die volle Höhe der Fördermittel eingegangen 

sind. Schließlich wurde angekündigt, dass 

im Rahmen des von der Nationalen Entwicklungsagentur 

(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) 

verwalteten Programms TÁMOP 

2.3.3. in Kürze Programme zum Erhalt von 

Arbeitsplätzen ausgeschrieben werden. Hierfür 

sollen nach derzeitigem Kenntnisstand 

im April 2009 Fördermittel in Höhe von 20 

Mrd. HUF und im Mai 2009 in Höhe von 

weiteren 10 Mrd. HUF zur Verfügung stehen. 

Weitere Einzelheiten waren bei Redaktionsschluss 

nicht bekannt. 

Andreas Köhler 

Rechtsanwaltskanzlei Kővári Tercsák Salans 


DUIHK intern 

Driftmann neuer 

DIHK-Präsident 

Hans Heinrich Driftmann ist neuer 

Präsident des Deutschen Industrieund 

Handelskammertages (DIHK). Die 

Vollversammlung wählte den Präsidenten 

der IHK zu Kiel und bisherigen DIHK- 

Vizepräsidenten am 26. März in Berlin 

zum Nachfolger von Ludwig Georg 

Braun. Braun schied nach acht Jahren 

an der Spitze des DIHK satzungsgemäß 

aus seinem Amt aus. Driftmann (61), 

langjähriger Vorsitzender des DIHK-Bildungsausschusses, 

würdigte die nachhal- 

Die Deutsch-Ungarische Industrieund 

Handelskammer hat auf ihrer 

jährlichen Mitgliederversammlung am 

23. April 2009 Tamás Vahl für zwei weitere 

Jahre in seinem Amt als Präsident der 

DUIHK bestätigt. 

Zugleich wählte die Mitgliederversammlung 

vier neue Mitglieder für drei 

Jahre in den Vorstand: 

Nils Blunck, Geschäftsführender Gesellschafter 

der Blucron Kft. 

Dr. Herbert Fisch, Geschäftsführer der 

BASF Hungária Kft. 

Christian Ringel, Geschäftsführer der 

Scholz & Friends Budapest Kft. 

János Mátyásfalvi, Direktor von A.T. 

Kearney Budapest. 

Das Vorstandsmandat von Mag. Mihály 

Jankovich, Geschäftsführer der Vienna 

International Underwriters GmbH wurde 

für weitere drei Jahre erneuert. 

tige Arbeit Brauns und betonte, an dessen 

Verdienste wie dem Ausbildungspakt 

anknüpfen zu wollen. Zur Bewältigung 

der Krise sei Bildung unerlässlich. 

Zugleich warnte er davor, der Versuchung 

zu erliegen, einzelne Unternehmen 

der Realwirtschaft durch eine staatliche 

Beteiligung retten zu wollen. Wichtiger 

sei es, die Prinzipien der Sozialen Marktwirtschaft 

wieder ernsthaft zur Anwendung 

kommen zu lassen. Und dazu zähle 

gerade die individuelle Haftung und 

Verantwortung. "Das ist in Wirtschaft 

und Politik in den vergangenen Jahren zu 

kurz gekommen." 

Lebenslauf unter: www.dihk.de/inhalt/ 

presse/driftmann.html 

23.04.2009 

Jährliche Mitgliederversammlung der DUIHK 

Mihály Jankovich 

Die neuen Vorstandsmitglieder stellen sich vor: 

Nils Blunck, Geschäftsführender Gesellschafter, Blucron Kft. 

Nils Blunck, Geschäftsführer der Blucron Kft., ist zu Beginn 2009 als geschäftsführender Gesellschafter 

bei der Buchhaltungsfirma Intergest Hungaria Kft. eingestiegen. Er lebt seit 15 Jahren 

in Budapest und ist unter anderem Vorstandsmitglied der Wirtschaftsjunioren Ungarns. 

Dr. Herbert Fisch, Geschäftsführer, BASF Hungária Kft. 

Dr. Herbert Fisch hat im Oktober 2008 die Geschäftsführung von BASF Hungária Kft übernommen. 

Er begann seine Karriere 1988 bei BASF, im Forschungszentrum für Kunststoffe, 

dann wechselte er nach Ludwigshafen, später nach Brüssel, wo er den globalen Internet- 

Handel der Firma geleitet hat. 

Christian Ringel, Geschäftsführer, Scholz & Friends Budapest Kft. 

Christian Ringel begann seine Tätigkeit 1998 bei Scholz & Friends als Client Service Director 

in Polen. Nach einer kurzen Auszeit in Moskau im Auftrag von McCann-Erickson kehrte er 

2003 zu Scholz & Friends zurück, und wurde Geschäftsführer der Budapester Tochterfirma. 

János Mátyásfalvi, Direktor von A.T. Kearney Budapest 

János Mátyáasfalvi kommt aus der EDV-Branche und war als Geschäftsführer von ungarischbayerischen 

EDV-Firmen tätig. 2007 wechselte er von T-Systems zu A.T. Kearney. 

Vizepräsident Klaus Gerasch schied 

unter großem Dank der Mitglieder nach 

zwei Amtsperioden aus dem Vorstand. 

Zu seinem Nachfolger als einer der drei 

Vizepräsidenten wurde durch den neuen 

Vorstand Emmerich Endresz, Vorstandsvorsitzender 

der Budapesti Elek- 

tromos Měvek Nyrt. gewählt. Ebenfalls 

nach Ablauf ihrer Amtsperioden schieden 

András Krausz, Geschäftsführer der Villeroy 

& Boch Magyarország Kft., sowie 

Dr. Ferenc Havasi, Geschäftsführer der 

NEMAK Gyõr Kft. aus dem Vorstand 

aus. Auch ihnen dankten die anwesenden 

Mitglieder herzlich für die in den vergangenen 

Jahren geleistete Arbeit. 

Die Mitgliederversammlung wählte 

als Wirtschaftsprüfer für das Geschäftsjahr 

2009 die Firma Rödl & Partner Kft., 

Budapest. Die Botschafterin der Bundesrepublik 

Deutschland, Dorothee Janetzke-Wenzel 

würdigte in ihrem Grußwort 

an die Mitglieder das Engagement 

der DUIHK für die Entwicklung der 

deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen 

und stellte fest, dass sich Dank 

ihres außerordentlich hohen Niveaus 

die bilateralen Beziehungen auch in der 

aktuellen Wirtschaftskrise bewährten. 

Als Gastredner der Mitgliederversammlung 

erläuterte der Präsident der Ungarischen 

Nationalbank, András Simor, wie 

die Währungshüter die aktuelle Lage und 

Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 

Bernstein Kft. 

Herstellung von Schalteneinrichtungen 

und Sensoren 

AP: Krisztina Kőhegyi, Assistent 

der Geschäftsleitung 

Fehér utca 10. 

H-1106 Budapest 

Tel: +36 1 434 2296 

Fax:+36 1 434 2299 

E-Mail: k.kohegyi@hu.bernstein.eu 

CONLINK Leasing Kft. 

Operative Leasing von Maschinen 

und Anlagen 

AP: Szabolcs Rendek, 

Geschäftsführer 

Damjanich u. 11-15. 


Tel: +36 1 413 1072 

Fax:+36 1 413 1073 

E-Mail: info@conlink.hu 

Web: www.conlink.hu 

FirstClients Capital Square Kft. 

Virtuelle Büros und Besprechungsräume 

AP: Attila Fehér, Business 

Development Director 

Kútföldi utca 3. fszt. 2. 


Tel: +36 30 718 3012 

E-Mail: info@firstclients.com 

Web: www.firstclients.hu 

Hornschuch Hungária Kft. 

Großhandel mit dekorativen Produkten 

AP: Dipl.-Kfm. Hans-Jürgen Kieb, 


Levendula u. 9. 


Tel: +36 1 214 2412 

Fax: +36 1 214 3126 

E-Mail: dcfix@dcfix.hu 

Web: www.hornschuch.hu 

Kontakt-Elektro Kft. 

Industrielektronik 

AP: Ferenc Hirth, Geschäftsführer 

Mohácsi u. 79. 

H-7630 Pécs 

Tel: +36 72 516 067 

Fax:+36 72 516 069 

E-Mail: kontakt@kontakt-elektro.hu 

Web: www.kontakt-elektro.hu 

Media Markt Saturn Holding 

Magyarország Kft. 

Handel mit Klein- und Großelektrogeräten 

AP: Karsten Sommer, 


Petőfi Sándor u. 64. 

H-2040 Budaörs 

Tel: +36 23 446 000 

Fax:+36 23 446 001 

E-Mail: sommer@media-saturn.com 

Web: www.mediamarkt.hu 

András Simor, MNB 

Miskolc Holding Zrt. 

Lokale Wirtschaftsentwicklung, 

Stadtentwicklung 

AP: Dr. Judit Juhász-Nagy, 

Wirtschaftsförderer 

Hunyadi u. 5. 

H-3530 Miskolc 

Tel: +36 46 516 450 

Fax:+36 46 516 471 

E-Mail: info@miskolcholding.hu 

Web: www.miskolcholding.hu 

Prime Time Marketing Kft. 

Öffentlichkeitsarbeit, Media, PR 

AP: Ágnes Tordai, 

Geschäftsführerin 

Ezredes utca 14. fsz. 1. 


Tel: +36 1 336 0840 

Fax : +36 1 336 0841 

E-Mail: dialog@prime-time.hu 

Web: www-prime-time.hu 


Dr. Herbert Fisch 

DUIHK intern 

die Aussichten der ungarischen Wirtschaft 

beurteilen. Nach seiner Einschätzung 

sei das ungarische Finanzsystem 

grundlegend solide aufgestellt, allerdings 

würde eine länger andauernde und stärkere 

Wachstumsschwäche der Wirtschaft 

auch das Finanzsystem belasten.

DUIHK intern 

2009: április 23. 

A DUIHK taggyûlése 

Német-Magyar Ipari és Kereskedel- 

A mi Kamara a 2009. április 23-án tartott 

éves taggyűlésén Vahl Tamást további 

két évre elnökévé választotta. A taggyűlés 

továbbá négy új elnökségi tagot is megválasztott 

három év hivatali időre: 

Nils Blunck, ügyvezető igazgató, Blucron 

Kft., 

Dr. Herbert Fisch, ügyvezető igazgató, 

BASF Hungária Kft., 

Christian Ringel, ügyvezető igazgató, 

Scholz & Friends Budapest Kft., 

Mátyásfalvi János, igazgató, A.T. Kearney 

Budapest. 

További három évre meghosszabbította 

a taggyűlés Mag. Jankovich Mihály, 

a Vienna International Underwriters 

GmbH ügyvezetőjének mandátumát is, 

mint elnökségi tag. 

Nils Blunck, ügyvezetô igazgató, Blucron Kft. 

Bemutatjuk az új elnökségi tagokat 

A kivetítôn: Christian Ringel, ügyvezetô igazgató, Scholz & Friends Budapest Kft. 

Klaus Gerasch alelnök két hivatali ciklus 

után a tagok köszönetnyílvánítása mellett 

lemondott tisztségéről. Utódjaként a taggyűlés 

Emmerich Endresz elnökségi tagot, a 

Budapesti Elektromos Művek Nyrt. elnökvezérigazgatóját 

választotta meg. 

Szintén hivatali ideje lejártával lemondott 

elnökségi tagságáról András Krausz, a 

Villeroy & Boch Magyarország Kft. ügyvezetője, 

valamint Dr. Havasi Ferenc, a NEMAK 

Győr Kft. ügyvezető igazgatója. A taggyűlés 

az ő munkájukat is köszönettel méltatta. 

A taggyűlés a 2009-es üzleti évre könnyvizsgálónak 

a budapesti székhelyű Rödl & 

Partner Kft.-t választotta meg. 

Nils Blunck, ügyvezető igazgató, Blucron Kft. 

Nils Blunck, a Blucron Kft. tanácsadó cég ügyvezetője, 2009 év elejétől az Intergest Hungaria 

Kft. könyvvizsgáló cég ügyvezetőjeként is tevékenykedik. 15 éve él Magyarországon és többek 

között a Wirtschaftsjunioren Ungarn szervezet elnökségi tagja. 

Dr. Herbert Fisch, ügyvezető igazgató, BASF Hungária Kft. 

Dr. Herbert Fisch 2008 októberében vette át a BASF Hungária Kft. ügyvezetői feladatait. 

Szakmai karrierjét 1988-ban kezdte a BASF műanyagokkal foglalkozó kutatóközpontjában, 

majd előbb Ludwigshafenbe, később Brüsszelbe került, ahol a vállalat globális 

internet-kereskedelmi tevékenységét irányította. 

Christian Ringel, ügyvezető igazgató, Scholz & Friends Budapest Kft. 

Christian Ringel 1998-ban kezdte meg tevékenységét a Scholz & Friends vállalatnál, mint a lengyel 

kirendeltség client service igazgatója. Egy rövidebb moszkvai kitérő után, ahol a McCann- 

Erickson megbízásából dolgozott, 2003-ban visszatért a Scholz & Friends-hez és a budapesti 

leányvállalat ügyvezető igazgatója lett. Jelenleg is ebben a pozícióban tevékenykedik. 

Mátyásfalvi János, igazgató, A.T. Kearney Budapest 

A matematikusi végzettségű Mátyásfalvi János sokáig az informatikai szektorban dolgozott, 

ügyvezetőként bajor-magyar informatikai cégeket irányított. 2007-ben a T-Systems-től 

váltott az A.T. Kearney-hez. 

A Német Szövetségi Köztársaság nagykövete, 

Dorothee Janetzke-Wenzel köszöntőjében 

elismeréssel szólt a DUIHK szerepéről 

a német-magyar gazdasági kapcsolatok 

ápolásában és fejlesztésében, valamint 

kijelentette, hogy a bilaterális kapcsolatok 

rendkívül magas színvonaluknak köszönhetően 

az aktuális gazdasági válság közepette 

is megállták helyüket. 

Dorothee Janetzke-Wenzel, 

a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete 

A taggyűlés vendégelőadójaként Simor 

András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 

előadásában kifejtette, hogyan látják 

a banki szakemberek a magyar gazdaság 

aktuális helyzetét és kilátásait. Megítélése 

szerint a magyar bankrendszer valójában 

megfelelő alapokon nyugszik, ugyanakkor 

a gazdasági növekedés tartósabb nagyobb 

mértékű visszaesése a pénzügyi rendszert 

is súlyosan érintené. 

Bemutatkozik a Miskolc Holding 

A gazdaságfejlesztés motorja 

A Miskolc Holding tagvállalatai biztosítják 

a mindennapi élethez szükséges 

szolgáltatásokat, üzemeltetik 

többek között a távhôszolgáltatást, 

víz- és csatornaszolgáltatást, a hulladékkezelést, 

a közösségi közlekedést, 

valamint a parkolási rendszert. 

Mikor alakult és milyen céllal jött 

létre a Miskolc Holding Zrt? 

A Miskolc Holding Önkormányzati 

Vagyonkezelő Zrt-t 2006. július 6-án, 

16 Mrd HUF jegyzett tőkével, azzal a céllal 

alapította Miskolc Megyei Jogú Város 

Önkormányzata, hogy a város stratégiai 

célkitűzéseivel összhangban fejlessze a 

város gazdaságát, valamint a városi tulajdonú 

cégek szolgáltatásainak színvonalát. 

A konszolidációs körbe tartozó 11 tagvállalat 

2008. évi várható konszolidált árbevétele 

20 Mrd HUF. 

Milyen alaptevékenységeket folytat a 

vállalatcsoport? 

A Miskolc Holding Zrt. küldetését alapvetően 

három tevékenység határozza meg: 

Gazdaságfejlesztés: befektetésre alkalmas 

területek kialakítása, fejlesztési projektek 

előkészítése és megvalósítása. 

Városfejlesztés: kiemelt területei a 

városkép megújítása, a városgondozás és a 

belváros rehabilitációjának koordinálása. 

Vállalatfejlesztés: a tagvállalati működés 

hatékonyságának növelése a szinergiák 

maximális kihasználása mellett. 

Hogyan tudják a várost vonzóvá tenni 

a befektetők számára? 

Miskolc város fejlődési folyamata felgyorsult, 

egyre kedveltebb befektetési 

helyszínné válik. 2008 őszétől a Mechatronikai 

Ipari Parkban 42 ha zöldmezős 

összközműves fejlesztési terület várja a 

befektetőket, amelyből az igényelt nagyságú 

telephely tetszés szerint alakítható, illetve 

a hálózat az új vállalkozások igényeihez 

igazítva folyamatosan bővíthető. Így ideális 

telephelyként szolgálhat a potenciális betelepülők 

számára. 

Ezen túlmenően Miskolc Megyei Jogú 

Város Önkormányzata befektetés-ösztönzési 

programjának keretein belül, olyan 

befektetés-ösztönző szolgáltatásokat nyújt 

a letelepedő vállalkozásoknak, melyekkel 

olyan közvetlen vagy közvetett előnyöket 

kíván biztosítani a számukra, hogy hozzájáruljon 

üzleti tevékenységük elindítási és 

beruházási költségeinek csökkentéséhez. 

Melyek Miskolc legjelentôsebb 

fejlesztési projektjei? 

Miskolc legjelentősebb fejlesztései közé 

tartoznak a gazdaságfejlesztés területén: 

Mechatronikai Ipari Park 

A Mechatronikai Ipari Park projekt eredményeként 

2009. március 25-én került 

átadásra az az 1,3 Mrd forint összértékű 

fejlesztés, amely révén az immáron közel 

142 Miskolci Ipari Parkon belül 39,5 

hektár összközműves zöldmezős terület 

várja a befektetőket. 

Egyablakos ügyintézés 

A város befektetőbarát önkormányzata egyablakos 

kiszolgálást nyújt a városba érkező 

vállalkozások számára: segít a megfelelő 

befektetési helyszínek kiválasztásában, a 

hivatalos eljárások lebonyolításában, valamint 

együttműködik a befektetőkkel való 

közös fejlesztési tervek kialakításában. 

Nanopolis Innovációs Park 

A projekt keretében kutatási és innovációs 

központ épül, amely elsősorban 

nanotechnológiai, vegyipari, mechatronikai, 

megújuló alternatív energiai fejlesztésekre, 

magas hozzáadott értékű munkahelyek 

létesítésére biztosít lehetőséget. 

A városfejlesztés területén: 

Integrál Városfejlesztési Stratégia (IVS) 

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 

(IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávú 

(7-8 év) dokumentum, amelynek célja a 

területi alapú, területi szemléletű tervezés 

megszilárdítása a városban, a városrészekre 

vonatkozó célok meghatározása és azok 

középtávon való megvalósítása. 

Miskolc a 2007-2013 közötti tervezési 

időszakban megközelítően 12 Mrd 

Ft-tal bővítheti az önkormányzat fejlesztési 

forrásait, ezen túlmenően az önkormányzati 

beruházásokkal partnerségben, 

illetve azok multiplikatív hatásaként a 

vállalkozásfejlesztés feltételrendszerének 

javítása kapcsán magánfejlesztések megvalósítása 

várható. 


DUIHK intern

Fókusz Inhalt Fókusz 

Területi-ágazati együttmûködések és a fejlesztéspolitika 

Beindult a magyar 

Pólus Program 

A kormány felgyorsította az európai 

mintára épülô Pólus Programot, 

amely elsôsorban az egyetemi 

tudásközpontokra és a klaszterekre 

épít. Már a szerzôdéskötések is 

elkezdôdtek, de egyelôre nem lehet 

látni, hogy néhány éven belül melyik 

szektorok erôsödhetnek meg, a környezettechnológia, 

valamint a gyógyszer- 

és egészségipar biztos befutók. 

A 

pólusok hidat teremtenek a regionális 

és a szektoronkénti gazdaságfejlesztési-ösztönzésiprogramok 

között (elsősorban hálózatosodással), 

Budapest mellett hét nagyobb vidéki egyetemi 

város körül szerveződnek. A nyugateurópai 

példából átvett koncepció lényege, 

hogy a kutatók, az önkormányzatok, valamint 

a kis és közepes vállalkozások, esetleg 

a térségekben működő nagyobb nemzetközi 

cégekkel közösen olyan hozzáadott 

értéket hozzanak létre, amely hosszú távon 

segíti az adott iparág és a térség jövőjét. 

Az évek óta futó Pólus Program (PP), 

most érkezett el abba a fázisba, amikor a 

konkrét projektek végrehajtása elindult. 

Lapzártánk előtt néhány héttel például aláírták 

az első támogatási szerződést a megújuló 

energiával (fűrészüzemi maradványok 

hasznosítása) foglalkozó nyugat-dunántúli 

Magyar Pellet Egyesülettel. A 23 millió 

forintos összeget az új ágazat magyarországi 

népszerűsítésére, valamint a nemzetközi 

kapcsolatok erősítésére költik. „A külföldi 

konferenciáknál és a kiadványoknál is fontosabb, 

az egységes magyarországi pelletszabvány 

előkészítése, ugyanis ez idáig nem 

létezett” – vélekedett a WiU-nak Burján 

Emese, az egyesület alelnöke. Lapzártánkat 

követő napokban egyébként további szerződések 

tucatjait írják alá. 

A program összesen 400 milliárd forintból 

gazdálkodhat 2013-ig (ennek jó része 

nem külön forrás, hanem az ágazati és regionális 

operatív fejlesztési keretekből hívható 

le). A PP vállalkozásfejlesztési pillére, mely 

28 2009 | 2 Wirtschaft in Ungarn 

elsősorban a klaszterfejlesztéssel operál, az 

induló új, valamint már működő, fejlődőnek 

tekinthető és a már erőteljesen kutatásfejlesztési 

és innovatív tevékenységre épülő, 

exportpotenciállal rendelkező együttműködéseket 

támogat. Ezen utóbbiak átesnek egy 

komplex szempontrendszerre épülő úgynevezett 

akkreditációs eljáráson. 

A cél, hogy 5-8 éven belül az országban 

létrejöjjön 5-10 nemzetközi szinten is versenyképes 

együttműködés, ezt arra alapoz- 

Az évek óta futó Pólus Program (PP), 

most érkezett el abba a fázisba, amikor a 

konkrét projektek végrehajtása elindult. 

zák, hogy az elmúlt években a Pólus Program 

végrehajtásának elősegítése érdekében 

létrehozott Pólus Programiroda (PPI) regionális 

vezetői megvizsgálták a már működő 

csoportosulásokat, valamint a hosszú távú 

lehetőségeket. „Régiónkban az egészségügy 

és a gyógyszeripar élvez prioritást” – tudtuk 

meg Hradeczky Zsolttól, a PPI északalfökdi 

képviselőjétől. Ebben a térségben 

egyébként évek óta sikeresen működik a 

Pharmapolis Életminőség Klaszter, amelyben 

az egyetem és a kisebb cégek mellett a 

Richter és a Teva is aktívan tevékenykedik. 

A tavalyi év második felében pedig Miskolcon 

megalakult a Magyar Anyagtudományi 

és Nanotechnológiai Klaszter, amelyben az 

innovációs lánc minden szereplője szerepel. 

„A kezdeményezések közül ezek jól működnek, 

de a pólusprogramokkal általában az a 

baj, hogy – hasonlóan a gazdasági minisztérium 

felépítéséhez és vezetéséhez – az 

elmúlt években többször is teljesen megváltoztatták” 

– mondta el lapunknak Miklóssy 

Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 

alelnöke. A 2005-ös bejelentés után 

mindössze a tavalyi év végére készült el a 

végleges és konkrét stratégia, valószínűleg a 

világgazdasági válság nyomása alatt. „Sokkal 

hatékonyabb lenne a mostani körülmények 

között, ha elővennék és aktualizálnák azokat 

a komplex ágazati programokat, amelyek 

egyszer már elkészültek” – vélekedett a 

WiU-nak Baráth Etele, egykori Európa-ügyi 

miniszter. A jelenleg tanácsadóként dolgozó 

közgazdász szerint, a megújuló erőforrások 

és a logisztika mellett, az egészségturizmus 

komplex támogatására kellene figyelmet 

fordítani. A nyugati példák sokkal nagyobb 

lakosságszámú régiókban, vagy jóval fejlettebb 

ipari körzetekben alakultak ki, ezért a 

szakértő szerint a második és harmadik körbe 

beválogatott magyarországi együttműködések 

jó része az európai és a világversenyben 

életképtelen lesz. A PPI azzal számol, 

hogy első körben 100-150 klaszter alakulhat 

meg, amelyből 5-10 a nemzetközi színtéren 

is versenyképes lesz 2013 körül. 

„Nem felülről kell meghatározni a fejlesztendő 

szektorokat, a nyugati példák is 

azt mutatják, hogy sokkal hatékonyabbak 

az alulról szerveződő klaszterek” – mondta 

el a WiU-nak Zombori Zita, a Pólus Programiroda 

vezetője. A gazdaságfejlesztési 

szakértő szerint nehéz előre jelezni, hogy 

5-7 év múlva milyen szektorok szárnyalnak 

majd a világban, de az biztos, hogy a 

biotechnológia felívelő ágban lesz. A fejlesztéspolitikáért 

felelős minisztériumban 

egyébként a PP-vel párhuzamosan jelenleg 

is dolgoznak egy olyan terven, amelyet 

Barát Etele említett és amelynek keretében 

a gyógyszer és egészségügy mellett az informatikára, 

a logisztikára, valamint az autóiparra 

fókuszálnak. 

Homonnai Gábor 

Gazdaságösztönzés a válság által leginkább sújtott térségekben 

Regionális ösztönzôk 

Az uniós pályázatok átrendezésével és könnyítésekkel próbálja 

ösztönözni a gazdasági szereplôket a politika. A regionális fejlesztések 

mellett óriási megrendelésekre lehet számítani idén az építôiparban. 

A befektetési kedvezményekhez nem nyúltak, de még jobban célba 

veszik a térségünkbe települô szolgáltató központokat. 

A 

reálgazdasági válsággá erősödő 

őrületben, a szűkülő és bizonytalan 

exportpiacok, valamint az 

instabil forint mellett, az óriási államadósságot 

cipelő Magyarországnak nincs lehetősége 

az amerikaihoz és nyugat-európaihoz 

hasonló gazdaságélénkítő, néha már 

protekcionista lépésekre. Az nemzetközi 

és európai hitelkeretek mellett az egyetlen 

alternatív forrást a következő öt évben 

felhasználható, több ezer-milliárd forintos 

uniós forrás biztosíthatja. 

A kormány 1800 milliárdos megrendeléssel 

kalkulál az építőipar területén a 

következő két évben. A keretek felhasználásának 

felgyorsítása mellett átalakították 

azok belső szerkezetét is, a Gazdasági Operatív 

Programon (GOP) belül a technológiafejlesztésre 

kérhető pályázatnál például 

két és félszer nagyobb összeget lehet igényelni, 

gyorsított előlegfizetéssel (a gazdaságfejlesztés, 

a turizmus és a munkahelyte- 

remtés területén a mérték 25 százalékról 40 

százalékára emelkedett maximum 300 millió 

forintig). A kifejezetten kis – és közepes 

vállalkozásokat (kkv) célzó bürokratikus 

terhek csökkentése, valamint a feltételek 

lazítása mellett, a munkahelyek megőrzésére 

célzott támogatásokat indítottak, 

ezek szervezője az Országos Foglalkoztatási 

Közalapítvány. Szintén a munkahelyek stabilitását 

szolgálja az a szabály, amely fellazította 

az uniós pályázatoknál az árbevétel-növekedési 

követelményeket – már 10 

százalékos csökkenés is elfogadható, de a 

vállalkozás választhatja a korábbi dolgozói 

létszám fenntartását is -, a részletekről a 

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján 

lehet információkat szerezni. 

A leginkább hátrányos helyzetű régiók 

segítésére egy 20 milliárd forintos alapot 

különített el a kormány a Regionális 

Operatív Programból (ROP). A két alföldi 

régió részesedik majd relatíve a legna- 

gyobb támogatásban, egyenként 3 és fél 

milliárd forinttal, „…a végső kabinetdöntés 

után másfél hónappal lehet majd 

hozzáférni a forráshoz, a helyi munkaügyi 

központok mellett az önkormányzatok és 

a kamarák oszthatják el a pénzt” – nyilatkozta 

Tukács István a gazdasági válságövezetek 

kezeléséért felelős kormánybiztos 

az első bejelentést követően. „A következő 

két hónapban építőipari megrendelések 

százait fogják kiírni szerte az országban” 

– tudta meg lapunk Benedek Jánostól, 

a regionális fejlesztésekkel foglalkozó 

Váti Kht. vezetőjétől. Oktatási és szociális 

intézmények akadálymentesítésére és 

felújítására például 104 milliárd forintot 

költ idén az ország, az Észak-Alföldön 43, 

Kelet-Magyarországon 50 projekt indul el 

még ebben az évben. 

A szociális célú megrendeléseknél jóval 

nagyobb tételt jelent az általános infrastruktúra-fejlesztések 

felgyorsítása. Lapzártánk 

előtt nem sokkal kötötte meg a szerződését 

a környezetvédelmi tárca egy szilárdhulladék 

lerakó rekultivációs programjára 

a győri térségben, Székesfehérvár 

környékén egy több mint 8 milliárdos 

csatornázási programot hirdettek meg, 

de megkezdődött a taszári légi bázis régóta 

húzódó négymilliárdos fejlesztése is (a 

megyében Kaposvár is előrehozta 11 milliárdos 

fejlesztési tervét, a fürdő korszerűsítése 

mellett sportközpont és logisztikai 

park épül). Felgyorsították a Közlekedésfejlesztési 

Operatív Program (KÖZOP) 

megvalósítását: Budapesten jóváhagyta a 

kormány a budai komplex villamos programot 

5 milliárd forint értékben (Óbudától 

az Infoparkig) és nem kevesebb, mint 

314 milliárd forint értékben írnak ki közbeszerzési 

pályázatot vasútfejlesztésre idén 

a magyar hatóságok, a Velence-Kijev európai 

korridor keretében elindulhat végre a 

záhonyi megaprojekt is. 

A belföldi megrendelések mellett a gazdasági 

visszaesés mérséklésében kulcsfontosságú 

az országba irányuló külföldi tőke 

beáramlásának élénkítése. A tavalyi 4 és fél 

milliárd eurós adat egyébként nem jelez 

lényeges visszaesést az év végi tomboló 

nemzetközi hangulat ellenére (mindössze 

félmilliárd volt a mérséklődés), a korábbi 

évek megaberuházásai után, 2008-ban sok 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 

29

Fókusz Fókusz 

kisebb, 100-200 millió eurós invesztíciót 

hajtottak végre. A nemzetközi statisztikákat 

általában nem támasztja alá a cégvezetők 

véleménye, a versenyszféra jó része borúsan 

látja régiónk jövőjét. A Thomson Reuters 

legfrissebb felmérésében 400 olyan osztrák 

cégvezetőt kérdeztek meg, akik Bécsből 

irányítják közép- és kelet-európai leányvállalataikat: 

többségük a válság elmélyülésével 

számol a következő egy évben. A régiós 

pesszimizmussal szemben azonban, a gyakran 

komoly financiális gondokkal küzdő 

magyar cégek felkeltették a new yorki pénzügyi 

befektetők érdeklődését. „Hatalmas 

tömeg jött el a rendezvényünkre, annak 

ellenére, hogy többségük elpártolt a magyar 

állampapíroktól, sok magyar cégben látnak 

fantáziát, elsősorban kockázati tőke alapokon 

keresztül fektetnének be” – nyilatkoz- 

kormány szándéka, hogy tőkevon- 

A zó, munkahelyteremtő céllal is helyzetbe 

hozza az önkormányzatokat – részletezte 

még gazdasági miniszterként Bajnai 

Gordon. Ismertette: a települések tőkevonzását, 

munkahelyteremtését három támogatási 

konstrukció is segíti az Új Magyarország 

fejlesztési tervben. Az ipartelepítési programban 

az önkormányzatok olyan infrastruktúra 

építésére pályázhatnak a régióban, 

amely elősegítheti a munkahelymegtartást, 

munkahelyteremtést. Támogatják az önkormányzatokat 

abban is, hogy meghatározott 

esetekben az üzemek, gyárak belterületről 

a város szélére települhessenek. Nagyobb 

üzem, gyár bezárása esetén pedig az érintett 

területeken válságkezelő alapot hoznak létre, 

hogy a megszűnő munkahelyek helyett új 

gazdasági tevékenységet, munkahelyet hozzanak 

létre. A program lehetőséget teremt 

arra is, hogy nagyobb üzem, gyár bezárása 

esetén az érintett területeken válságkezelő 

alapot hoznak létre, így a megszűnő munkahelyek 

helyett új gazdasági tevékenységet, 

munkahelyet hozhatnak létre. 

Bajnai Gordon utalt arra, hogy több 

mint 100 önkormányzat jelentkezett be a 

befektetők fogadására felkészítő programra. 

A szakminiszter kiemelte, hogy folytatódik 

a befektetők vonzására irányuló offenzíva. 

Magyarország pedig kiemelkedően sike- 

ta Rétfalvi Görgy, a befektetések Magyarországra 

csábításáért is felelős ITD Hungary 

vezérigazgatója, a vásárt követően. 

A válság ellenére lapzártánkig nem változtattak 

a befektetés ösztönzés általános 

rendszerén (az egyösszegű támogatások, fejlesztési 

adókedvezmények, valamint képzési 

hozzájárulás), de a kedvezmények megítélésénél 

–különösen az egyedi kormánydöntést 

igénylő dotációnál- előnyt fognak 

élvezni a munka-intenzív nagyvállalatok 

betelepedése, különösen a foglalkoztatás 

szempontjából kedvezőtlen helyzetű 

térségekben. Tavaly novemberben 

indult el a Befektetésbarát Önkormányzatok 

nevű program, amelyben az ITD szakmai 

segítséget nyújt, hogyan tehetik vonzóvá 

magukat a települések a cégek számára. 

A válságban a termelő vállalatok általában 

Állami akcióterv a helyhatóságok tôkevonzására 

Tôkevonzás és munkahelyteremtés szempontjából is helyzetbe szeretné 

hozni az állam az önkormányzatokat, és ezt a Befektetôbarát Önkormányzatok 

Programmal ösztönzi a kormány. A program lehetôséget teremt 

arra is, hogy nagyobb üzem, gyár bezárása esetén az érintett területeken 

válságkezelô alapot hoznak létre, így a megszûnô munkahelyek helyett új 

gazdasági tevékenységet, munkahelyet hozhatnak létre. 

res a térségben a befektetők vonzásában. 

A statisztikák szerint ugyanis egy lakosra jutó 

tőkevonzás tekintetében a 1-2. helyen áll a 

térségben. Az országba tartósan 4-5 milliárd 

euró közötti összeg jön be évente külföldi 

tőkebefektetésből. A 2007-es év adatai alapján 

Magyarország négy helyet előbbre lépett, 

és a hetedik legvonzóbb európai befektetési 

célország lett. A befektetők érdeklődé- 

Több mint 100 önkormányzat 

jelentkezett be a befektetôk fogadására 

felkészitô programra. 

se eddig nem lankadt. Például 2008-ban 

csak a harmadik negyedévben nyolc pozitív 

befektetői döntés született Magyarország 

irányába, mintegy 260 millió euró értékben, 

több mint 2000 munkahelyet teremtve. 

Ugyanakkor Bajnai Gordon szerint reálisan 

számolni kell azzal, hogy a befektetési 

tevékenység átmenetileg lassulni fog, ezért 

éles versenyre kell készülni. Hozzátette: nem 

elég csak központi erőfeszítést tenni a befektetőkért, 

hanem helyi támogatás is kell. 

A Befektetőbarát Önkormányzatok Program 

két részből áll. Az elsőben tavaly december 

15-éig elkészítették a jelentkezett önkormányzatok 

versenyképességi auditját, a másodikban 

képzési sorozatot indítanak számuk- 

Magyarországon is folyamatosan leépítik 

kapaciátásaikat (a kivételek között van az 

Infenion, a Linamar és a Günter-Tata, amelyek 

az utóbbi hónapokban 100-300 fővel 

bővítettek), a szolgáltató központok azonban 

változatlanul vonzó célpontnak tekintik 

magasan képzett és olcsó munkaerővel 

rendelkező régiónkat, legutóbb a Vodafone 

és az IBM is bővített, több mint 200 fővel. 

A PriceWaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből 

az derül ki, hogy Magyarország 

még mindig a regionális szolgáltató központok 

második legjobb helyszíne Európában, 

a nemzetközi tanácsadó szerint több multi 

is azt mérlegeli, hogy ide helyezi át ezeket 

az divíziókat. Az ITD jelenleg négy céggel 

tárgyal, ha ezek mindegyike sikeres lesz, az 

akár 1900 új munkahelyet is jelenthet. 


ra. A programban résztvevő önkormányzatoknak 

reális, elfogadható befektetés-ösztönzési 

stratégiát, akciótervet kell készíteniük. 

A programot idén áprilisában konferencia 

zárja. Ugyanakkor a Befektetésbarát Önkormányzat 

Programot 2009 őszétől újra indítják, 

így a képzéshez eddig nem csatlakozott 

településeknek is lehetőség nyílik a részvételre. 

Úgy tudjuk, az áprilisban záruló programra 

40-50 millió forintot fordít a tárca. 

A befektetőbarát önkormányzat programra 

mi is jelentkeztünk – tette hozzá 

Mezőkövesd polgármestere. Ugyanakkor a 

borsodi város első embere kiemelte, hogy 

eddig csak egy űrlapot töltöttek ki, amire 

válasz nem érkezett fentről. Mezőkövesd 

reptérfejlesztés címén, illetőleg egy gumigyári 

beruházás kapcsán kíván csatlakozni 

az állami projekthez. 

Németh Dávid, az ING vezető elemzője 

szerint már hamarabb szükség lett volna 

hasonló kormányzati programra. A szakember 

megjegyezte, Gyöngyös városában 

tavaly például elmaradt az Apollo Tyres 

beruházása, ami jól mutatja: országos érdekek 

mellett a helyi véleményekre is szükség 

van. A szakember hozzátette: a működő 

tőke Magyarországra történő csalogatása 

kapcsán hosszú ideig élen jártunk a régióban. 

Már nem elég, hogy olcsó a munkaerő, 

vagy éppen a rendelkezésre álló ipari 

terület. A külföldi befektetők vizsgálják azt 

is, hogy milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, 

illetőleg a munkaerő mennyire kvalifikált. 

Nagy verseny zajlik a világban a cégek 

letelepedéséért, így minden részletre ügyelni 

kell - hangsúlyozta az ING elemzője. 

Szajlai Csaba 

Interjú Dr. Vági Mártonnal 

„Kétszer ad, 

ki gyorsan ad” 

„A KKV-k sikeres mûködése a magyar gazdaság egyik kulcskérdése. 

Ezek a cégek foglalkoztatják a munkaerô 70 százalékát, ezért nem csupán 

lehet és érdemes, hanem kell is segítenünk a vállalkozásoknak.” A hogyanról 

Dr. Vági Mártont, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét kérdeztük. 

2007 és 2013 között Magyarország több 

mint 22 milliárd euró uniós forráshoz férhet 

hozzá. Két év távlatában hogyan sikerült 

eddig a források felhasználása, milyen területekre 

fordították? 

Az ebben a fejlesztési időszakban rendelkezésre 

álló, soha nem látott mértékű, 7.000 

milliárd forintot meghaladó uniós támogatási 

keret óriási lehetőség Magyarország 

számára. Természetesen a hatás nem azonnali, 

de az uniós fejlesztési források mindenképpen 

beépülnek a magyar gazdaság 

teljesítményébe: egyrészt pénz pumpálnak 

a gazdaságba, másrészt – és ezt talán még 

fontosabb – érdemi kultúraváltást kényszerítenek 

ki, ösztönzik egy új, modernebb, 

fenntarthatóbban fejlődő magyar gazdaság 

kialakulását, megerősödését. Az eddig 

leszerződött, uniós forrásból megvalósuló 

projektjeink értéke csaknem kétezer milliárd 

forint, de a kifizetések csak most kezdenek 

felgyorsulni. Az ÚMFT (Új Magyarország 

Fejlesztési Terv) keretében eddig 

313 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást 

fizettünk ki a nyertes pályázóknak. 

Az április végi adatok szerint a leszerződött 

pályázatok száma 7.748 volt, 1.815 milliárd 

forint megítélt támogatásra, ezen felül 

még mintegy 2.500 támogatott pályázat áll 

szerződéskötés előtt nagyjából 400 milliárd 

forint értékben. Igen széles körben tudnék 

sorolni támogatott projekteket. A társadalmi 

megújulást célzó, oktatási-képzési projektek, 

intézmények fejlesztése, infrastrukturális 

beruházások, jelentős környezetvédelmi 

fejlesztések, a közösségi közlekedés 

területén végrehajtott beruházások, agrártámogatások 

vagy a leghátrányosabb helyzetű 

kistérségek komplex támogatása éppúgy 

lehetőséget kaptak, mint a válság által 

leginkább sújtott építőiparnak szánt igen 

jelentős megrendelés állomány, vagy a kis- 

vállalkozások számára nyújtott pénzügyi 

csomagok. A felsorolás pedig koránt sem 

teljes, talán nem is tudnék a társadalmi és 

gazdasági élet területén olyan tevékenységet 

említeni, ahol ne állnának rendelkezésre 

uniós források. 

A jelenlegi gazdasági válság milyen hatással 

van a vállalkozások pályázati részvételére? 

Milyen segítségre számíthatnak a KKV-k? 

Most, amikor mindenki – az egyének, vállalkozások, 

a társadalom más szereplői – 

egy kicsit túlélő üzemmódba kapcsoltak, 

azt tapasztaljuk, hogy szerencsére a KKVk 

pályázási hajlandósága a gazdasági viszszaesés 

ellenére sem csökken. Oka lehet a 

korábbinál kedvezőbb feltételekkel elérhető 

támogatási források, és mindenképpen 

az üzleti, stratégiai megfontolások is. Az 

idei évben mikro-, kis- és középvállalkozásoktól 

főleg technológiafejlesztésre, gép- 

és eszközbeszerzésre érkeztek nagy számban 

pályázatok, a tavalyihoz képest jóval 

nagyobb forrásigényt jelölve meg. 

Azt látjuk, hogy egyre kevesebb pénz 

van jelen a piacon, egyre több KKV-nak 

kezdik felmondani a hiteleit. Első lépésben 

tehát a komoly nehézséget okozó forráshiány 

kérdését kell kezelnünk. Ugyan a válságot 

megállítani nem tudjuk, de hatásait 

képesek lehetünk mérsékelni, ezért első 

lépésként egy 1.400 milliárdos pénzügyi 

csomagot állítottunk össze, melyet az elkövetkezendő 

két évben lehet felhasználni. 

Ezt a pénzt mikrohitelre, forgóeszköz hitelre, 

hitelgaranciára lehet fordítani, a KKVk 

ebből a csomagból kedvező kamatozású 

hitelekhez juthatnak hozzá. A pénzügyi eszközök 

teljes körét az ország egész területén 

elérhetővé tesszük, már most több mint 220 

bankfiókba be lehet kopogtatni, de további 

pénzintézetek is jelezték már részvételi szán- 

dékukat. Tehát egyik oldalon adunk pénzt 

és garanciát, a másik oldalon pedig likviditást 

és kamattámogatást biztosítunk. Ám ez 

koránt sem jelent osztogatást! A hiteleket az 

kapja meg, aki vissza is tudja fizetni. 

Gyakori kifogás, hogy a pályázati rendszer 

nehezen átlátható és körülményes. A válságkezelés 

egyik pontja viszont az uniós 

támogatások lehívásának felgyorsítása. 

Milyen javulásra lehet számítani? 

A válságnak nem csupán pénzügyi vonatkozásai 

vannak. Egy sokkoló, pánikreakciókat 

kiváltó hatás, amikor eltűnnek ügyfelek, 

addig biztos piacok, finanszírozók, 

megrendül a bizalom, ilyenkor bizalmi 

tőkét is kell kölcsönözni. Van egy nagyon 

jó magyar mondás: „Kétszer ad, ki gyorsan 

ad.” Ezzel a filozófiával véleményünk szerint 

lehet bizalmat is nyújtani. De nézzük, 

hogy milyen elemei is vannak a könnyített 

és gyorsított eljárásnak. 

Első, alapvető lépés, hogy több lesz a 

rendelkezésre álló forrás, melyet kiemelten 

a magas foglalkoztatási hatású projektek 

komplex támogatására, tömeges 

munkahelyteremtő hatású kulcsprojektek 

támogatására, és technológia-korszerűsítési 

konstrukciókra lehet felhasználni. 

Jelentősen emeljük a támogatási arányokat 

is. A nyertes pályázók megemelt előleg 

kifizetésben részesülnek, mely most 

már akár 40% is lehet, emellett automatikusan 

jár, ha a kedvezményezett le nem 

mond róla. Mérsékeljük a pályázók részéről 

felmutatandó önerőt, így akár 70%os 

támogatási arányra is számíthatnak. 

A gyorsítás és könnyítés érdekében a 

lehető legszélesebb körben ismerjük el az 

elszámolható költségeket, valamint kiigazítottuk 

az elvárt árbevétel és létszámvállalásokat 

is. Igen fontos lépés, hogy jóval 

rövidebb határidővel vállaljuk a döntéshozatalt, 

akár néhány hét alatt is lehet 

támogatói döntésekre számítani. Fontos, 

hogy magunkra vállaljuk a késedelmi 

kamat megfizetését is, ha nem a pályázónak 

róható fel valamely okból a támogatás 

folyósításának késlekedése. Ezek az 

adminisztratív és tartalmi változtatások 

mind azt a célt szolgálják, hogy az amúgy 

is rendelkezésre álló források haladéktalanul, 

késlekedés nélkül szolgálhassák az 

ország érdekeit. Ha pedig a könnyített 

eljárásrend serkentőleg hatna a pályázói 

aktivitásra, ha olyan jelentkezők is nyújtanának 

be támogatási igényt, és jutnának 

támogatáshoz, akiket eddig a bonyolultnak 

és hosszúnak tőnő eljárásrend riasztott 

vissza a pályázástól, azt már egyértelmű 

sikerként könyvelném el. 


Gazdaság és politika Gazdaság és politika 

A válságkezelés legfontosabb lépései 

Gazdaságélénkítô 

intézkedések 

Tavaly szeptember óta több mint 56 intézkedés született a válság hatásainak 

mérséklésére, a gazdaság életben tartására. A Kormány tavaly 

novemberben meghirdette válságkezelô és gazdaságélénkítô csomagját, 

amely a következô két évben több mint 1.400 milliárd forintnyi forrást 

juttat közvetlenül a vállalkozásoknak. 

válság káoszában szinte naponta 

A történnek kulcsfontosságú események, 

ezért lényegesnek tartottuk, hogy összeszedjük 

a legfontosabb válságkezelő lépéseket. 

Kedvezményes hitelek 

A felvehető beruházási mikro hitel összege 

6 millió forintról 10 millió forintra 

emelkedett, miközben a futamidő 5 

évről 10 évre nőtt. A forgóeszközökre felvehető 

mikro hitel esetében ma előírt hat 

hónapos hitelmentes várakozási idő egy 

hónapra csökkent. 

Új Magyarország Kis és Középvállalkozói 

Hitelprogram: A kis- és közepes méretű 

vállalkozások 10-100 millió forintos 

kedvezményes kamatozású, akár tíz éves 

futamidejű hitelekhez juthatnak új beruházásaik 

végrehajtásához. 

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési 

Hitelprogram: A Magyar Fejlesztési Bank 

Zrt. folyamatosan vezeti be a piacra azokat 

a kedvezményes kamatozású és hosszú 

lejáratú hiteltermékeket, amelyek segítik a 

versenyképesség megőrzését, a fejlesztések 

folytatását és enyhítik a gazdasági élet szereplőire 

nehezedő válság következményeit. 

Új Magyarország Forgóeszközhitel: A 

kereskedelmi bankokon keresztül a hazai 

vállalkozások 200 millió forint kedvezményes 

kamatú, rövid lejáratú forgóeszközhitelt 

vehetnek fel, amellyel árukészleteik 

feltöltését és a vállalkozás egyéb működési 

kiadásait fedezhetik. 

Hitelgaranciák 

Új Magyarország Hitelgarancia: Uniós 

forrásokból hitelgarancia a kis- és közepes 

vállalkozások számára a kereskedelmi bankokon 

keresztül. A mikro-, kis és középvállalkozások 

akár 100 millió forint hitelt is 

igényelhetnek kedvező kamat mellett úgy, 

hogy a hitelösszeg 80 százalékáig az állam 

vállal garanciát értük a bank felé. 

Garantiqa hitelgarancia: A Garantiqa Zrt. 

költségvetési forrásból vállal egyedi kezességet 

hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások 

hiteleihez akár 80 százalékos mértékig. 

Az erre rendelkezésre álló korábbi 450 milliárd 

forintos keretet az idei évre 900 milliárd 

forintra emelve megduplázta a kormány. 

Kamattámogatás 

A Széchenyi Kártya program keretében a 

kis- és középvállalkozások folyó finanszírozására 

25 millió forint hitelösszegig megduplázott 

kamattámogatás biztosítható. A 

programra az idén 2 milliárd forint áll rendelkezésre 

a költségvetésből. 

Kockázati tôke program 

A program a korai, induló, valamint növekedési 

szakaszban lévő vállalkozások sikeres 

gazdálkodását segíti kedvezményes 

középtávú tőkebefektetés útján. 

Beruházások 

A kormány az Európai Uniós pénzekből 

2009-10 során összesen 1.800 milliárd forint 

értékű építőipari megrendelésállományt 

nyit meg a vállalkozások előtt. 

Uniós pályázatok 

Automatikus pályázatok technológiafejlesztésre 

(GOP-2009-2.1.1/A és KMOP- 

2009-1.2.1/A): Az automatikus pályázatokon 

a korábbi 20 millió forint helyett 

már 50 millió forintot lehet elnyerni egy 

internetről letölthető űrlap kitöltésével. 

A támogatási összeg a leghátrányosabb térségekben 

a teljes fejlesztési költség akár 70 

százaléka is lehet. 

Komplex technológiafejlesztési pályázatok 

20 milliótól 150 millió forintig 

(GOP-2009-2.1.1/B, illetve KMOP- 

2009-1.2.1/B. Külön a leghátrányosabb 

kistérségekben: GOP-2009-2.1.2/B): 

Pályázhatnak mikro-, kis- és közepes vállalkozások 

eszközbeszerzésre, ingatlan 

beruházásra, ingatlan bérleti díjra, informatikai 

fejlesztésre, piacra jutásra, HRfejlesztésre, 

tanácsadásra, irányítási rendszerek 

bevezetésére. A támogatási összeg a 

teljes beruházás legfeljebb 25-50 százaléka 

lehet attól függően, hogy milyen térségben 

valósul meg a beruházás. 

Pályázat komplex vállalati technológiakorszerűsítésre 

(GOP-2009-2.1.1/C; 

Külön a leghátrányosabb kistérségekben: 

GOP-2009-2.1.2/C) 150 milliótól 

400 millió forintig pályázhatnak a minimum 

egy fő munkavállalóval rendelkező 

A kormány összesen 1.800 milliárd forint 

értékû építôipari megrendelésállományt 

nyit meg a vállalkozások elôtt. 

cégek: kettős könyvvitelt vezető gazdasági 

társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya 

alá tartozó egyéni vállalkozók. Az 

elnyerhető támogatás az összes elszámolható 

költség 30-50 százaléka lehet a projekt 

megvalósítási helyszíne szerinti kistérség 

fejlettségi szintjétől függően. 

Magas foglalkoztatási hatású projektek 

komplex támogatása 200 milliótól 

1,5 milliárd forintig (GOP-2009-2.1.3.): 

Pályázni lehet többek között a létrehozott új 

munkahelyre felvett munkavállalók foglalkoztatására, 

eszközbeszerzésre, infrastrukturális 

és ingatlan beruházásra, gyártási licencre, 

ingatlan bérleti díjra, piacra jutás támogatására, 

tanácsadásra, irányítási rendszerek, 

szabványok bevezetésére. A pályázaton legfeljebb 

35 százalékos támogatás nyerhető el. 

Munkahelymegtartó támogatások 

Munkahely „MEGŐRZÉS” pályázati 

program: Célja a foglalkoztatottság meg- 

A gazdasági válság krónikája: 

őrzésének támogatása a gazdasági visszaesés 

következtében nehéz helyzetbe jutott 

munkáltatóknál. 

„MUNKÁBA” pályázati program: Célja 

a gazdasági visszaesés következtében állásukat 

elvesztők újbóli elhelyezkedésének 

támogatása más munkáltatónál. 

Exporttámogatás 

Az exporttámogató program célja az 

exportra dolgozó kis és közepes vállalkozások 

tevékenységének támogatása exporthitelekkel 

és tanácsadással 

Beszállítói program 

A beszállítói háttér megerősítését célzó 

program a feldolgozóiparban (főként jármű-, 

elektronikai és gépiparban) működő 

kis- és középvállalatokat segíti tanácsadással 

a kapcsolatépítésben, hálózatosodásban, 

a hazai és uniós pénzügyi források 

azonosításában. 

Bürokráciacsökkentés 

Egyszerűbb telepengedély, az építési szabályozás 

korszerűsítése, késedelmi kamat 

fizetése (a meghatározott kifizetési határ- 

idő 60, illetve szállítói finanszírozás esetében 

30 nappal való elmulasztása esetén). 

Környezetvédelem 

Az év elején írták ki a Környezetvédelmi 

Operatív Program (KEOP) megújuló 

energiákkal kapcsolatos előrehozott programjait, 

ezek több mint 50 milliárdos 

keretet biztosítanak majd a szektor cégeinek, 

az érintett önkormányzatoknak. 

További információk: 

www.duihk.hu/wirtschaftsnachrichten 


2009. április 

április 20. 

Leteszik a hivatali esküt az új kabinet miniszterei, közöttük Oszkó Péter, 

mint pénzügyminiszter, valamint Balázs Péter, mint külügyminiszter. 

április 19. 

Az új kormány első ülésén válságkezelő programot fogad el. 

április 14. 

Az Országgyűlés megszavazza a Gyurcsány Ferenc ellen benyújtott 

bizalmatlansági indítványt, utódjává Bajnai Gordon eddigi gazdasági 

minisztert választja. 

április 2. 

Radikális kiadáscsökkentést tervez Bajnai Gordon kormányfőjelölt. 

Elsősorban a szociális jellegű kiadásokat csökkentené, de hozzányúlna 

a közalkalmazottak béréhez valamint több területen az 

állami támogatásokhoz is. 

2009. március 

március 21. 

Lemondását ajánlja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP kongreszszusán. 

Pártelnöki pozícióját a kongresszus nagy többséggel megerősíti. 

március 6. 

A kormány 20 milliárd forintos térségi válságkezelő alapot hoz létre, 

amely a munkanélküliségtől különösen veszélyeztetett térségekben 

a válságkezelést szolgálja. Az alapot a Regionális Operatív Programok 

(ROP) uniós forrásaiból erre a célra elkülönített pénzösszegből töltik fel. 

március 1. 

Az EU brüsszeli csúcsértekezlete nem támogatja Magyarország javaslatát 

egy 190 milliárd euró összegű kelet-európai segélycsomag elfogadására. 

2009. február 

február 20. 

Munkaadó-egyesületek és gazdasági szervezetek saját reformjavaslatokat 

készítenek, amelyek a szociális alapoknál megtakarításokat eredményeznének, 

és tehermentesítenék a béreket és hozamokat. 

február 16. 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új reformjavaslatokat mutat be. A 

munkaadói járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentését a fogyasztási 

adó emeléséből finanszírozná a kormány, emellett a szociális támogatások 

szigorítását, ill. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését is tervezi. 

február 3. 

Megkezdi munkáját a miniszterelnök által január 16-án bejelentett 

Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK). 

Azon cégeknél, amelyek kényszerültek a 4-napos munkahét bevezetésére, 

a kormány átvállalja az 5. munkanap járulékos költségek egy részét. 

2009. január 

január 29. 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén az 

adó- és járulékrendszer jelentős átalakítását helyezi kilátásba. 

január 26. 

Az Európai Befektetési Bank (EIB) 440 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak. 

A pénzből az EU-s pályázatok keretében megvalósuló kutatási-fejlesztési 

projektekhez szükséges nemzeti önrészt lehet finanszírozni. 

2008. december 

december 15. 

Az Országgyűlés elfogadja a novemberben benyújtott bankmentőcsomagot. 

2008. november 

november 11. 

Külföldi nagybefektetők előtt Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy 

2300 Mrd. forint nagyságú gazdaságélénkítő programot (további állami 

befektetéseket) jelent be a következő 18 hónapra. 

november 6. 

A Nemzetközi Valutaalap vezetősége engedélyezi Magyarországnak a 

készenléti hitelkeretet. 

2008. október 

október 28. 

A Nemzetközi Valutaalap (IWF), az Európai Unió és a Világbank egy 20 

Mrd. euró keretű segédcsomagot ajánl fel a magyar gazdaság stabilizálására 

(Nemzetközi Valutaalap: 12,5 Mrd. euró készenléti hitel, EU: 6,5 Mrd. 

euró, Nemzetközi Fejlesztési- és Beruházási Bank: 1,0 Mrd. euró). 

október 10. 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy 12 pontos tervet hirdet ki a gazdaság 

stabilizálására. Ez alapján a 2009-re tervezett adócsökkentésekre 

és a béremelésekre nem kerül sor, az idei államháztartási hiány pedig 

csökkeni fog 4%-ról 3,4%-ra.


15. konjunktúrajelentés 

Helytállni 

a nehéz idôkben 

A világméretû súlyos gazdasági 

válság hatására a Magyarországon 

mûködô német vállalatok körében 

is mélyponton vannak a gazdasági 

helyzetre vonatkozó várakozások. 

Ezzel párhuzamosan a múlt évhez 

képest még kevésbé elégedettek a 

beruházási környezettel. Ez derül ki a 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi 

ma bemutatott, 15. alkalommal elkészített 

konjunktúra-felmérésébôl. 

Leginkább a politikai és gazdasági stabilitás 

és kiszámíthatóság helyreállítását 

várják a cégek. A felmérés azonban 

azt is igazolja, hogy a német vállalatok 

nagy többsége stratégiai megfontolásokból 

telepedett le Magyarországon, hiszen a 

jelenlegi nehézségek ellenére az idén kevesebb 

cégvezető választana Magyarország 

helyett másik, alternatív célországot. 

A felmérés legfontosabb eredményei 

Telephelyválasztás: Az idei felmérésben 

öt vállalat közül négyen nyilatkozták, 

hogy ma is újra Magyarországra hoznák a 

beruházást. Ezzel megállt az elmúlt évek 

romló tendenciája: a „visszatérők” aránya 

a 2003-ban mért csúcsról (84 százalék) 

folyamatosan csökkent egészen 73 százalékra 

(2008). Az idei felmérés magas értéke 

megerősíti, hogy a német vállalatok túlnyomó 

többsége nem rövid távú költségcsökkentés 

vagy piacbővítés céljából ruház 

be, hanem stratégiai megfontolások alapján 

döntettek Magyarország mellett. 

Nemzetközi összehasonlítás: A Magyarországon 

működő német vállalatok vezetői 

szerint Közép- és Kelet-Európában változatlanul 

Szlovákia, Csehország és Szlovénia 

nyújtja a leginkább vonzó beruházási 

környezetet – mégpedig már jó néhány éve. 

Magyarországot inkább a középmezőnyben 

látják, bár 2008-hoz képest sikerült két helylyel 

feljebb kapaszkodni a térség 18 országának 

rangsorában, a hetedik helyre. 

Európa: A 2004-es csatlakozás óta még 

soha nem értékelték annyira kedvezően 

az uniós tagságot, mint az idei felmérésben: 

a válaszadók 54 százaléka nyilatkozott 

pozitívan, és csupán 14 százalékban negatívan. 

A csatlakozást követő első felmérésben 

csupán 5 százalékban voltak elégedettek 

és 52 százalékban nyilatkoztak elégedetlenül. 

Az eurót támogatók aránya az 

előző évhez képest jelentősen, 81-ről 94 

százalékra emelkedett. 

Gazdasági várakozások: A magyarországi 

német vállalatok körében tízből 

kilencen számítanak 2009-ben az ország 

gazdasági helyzetének romlására, a többiek 

pedig legjobb esetben is csak változatlan 

helyzetet feltételeznek. Ez drámai viszszaesés 

az előző évekhez képest. A vállalatok 

83 százaléka már most is rossznak ítéli 

az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. 

Saját üzleti helyzet: Minden harmadik 

vállalat rossznak értékeli saját helyzetét, és 

2009-re 52 százalékuk készül további romlásra. 

A válaszadók 40 százaléka számít változatlan 

üzletmenetre, és csak alig kilenc 

százalékban számolnak javulással. 

Árbevétel, export, eredmény: A vállalatok 

55 százaléka számít idei árbevételének 

csökkenésére, a feldolgozó iparban 

pedig egyenesen 60 százalékos ez az 

arány, míg az exportértékesítésben „csupán” 

36 százalékban számítanak csökkenésre. 

A várható gyenge árbevétel egy az 

egyben tükröződik a várt nyereségben is. 

Beruházások: A nemzetgazdaság gyengülését 

a beruházási hajlandóság is megsínyli. 

A vállalatok bő fele tervezi a beruházási 

kiadások megkurtítását, egyharmaduk 

kívánja legalább változatlan szinten 

hagyni azokat 

Foglalkoztatás: A vállalatok 42 százaléka 

számít arra, hogy a foglalkoztatottak 

számának csökkentésére kényszerül a válság 

hatására, míg a válaszadók bő fele bízik 

abban, hogy elkerülheti a létszámleépítést. 

A következő hónapokban azonban a világpiac 

élénkülése nélkül rendkívül nehéz lesz 

megtartani az összes dolgozót. 

A kis és közepes vállalkozások szerepe: 

A nagy, exportorientált vállalatokat a 

válság jobban sújtja, mint a kisebb cégeket. 

Az előbbiek majdnem az összes kérdésre 

nagyobb borúlátással válaszoltak, 

mint a kisebb cégek, elsősorban az üzleti 

várakozások, az árbevétel vagy az exportok 

tekintetében, de sajnos a beruházási és fog- 

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzete 

Befektetési célként mennyire vonzóak a felsorolt országok? 

1=nagyon vonzó 6=nem vonzó 

1 2 3 4 5 


lalkoztatási terveket illetően is pesszimisták. 

A másik oldalról ez azt is jelenti, hogy 

a jelenlegi válságban éppen a kis és közepes 

vállalkozások fejthetnek ki stabilizáló 

hatást a gazdaság egészére. 

Válságkezelés: A megkérdezettek körében 

nagyon alacsony a kormány válságkezelő 

képességeibe vetett bizalom: a magyar 

kormány eddigi (azaz március elejéig meghozott) 

válságkezelő intézkedései a válaszadók 

közel 80 százaléka szerint nem elegendőek 

és nem célravezetőek –hatékonynak 

pedig csupán hét százalékuk nevezte 

az eddigi erőfeszítéseket. 

Munkaerő: A magyar munkaerőpiacot 

illetően csaknem minden vonatkozásban 

nagyfokú az elégedettség a befektetők 

körében. A teljesíteni akarás, a munka 

termelékenysége és a képzettség évek 

óta magas, sőt 2009-en részben még javuló 

elégedettséggel jellemezhető. Idén még a 

szakemberek rendelkezésre állását is kevésbé 

kritikusnak ítélték meg. 

Munkaköltségek: A befektetési feltételek 

között a munka költsége egyre kevésbé 

felel meg az elvárásoknak. Idén a válaszadók 

több mint fele elégedetlenül vagy 

nagyon elégedetlenül nyilatkozott erről, 

ezzel szemben az elégedett munkáltatók 

aránya éppen csak 14 százalékos. 

Adók: Az adók mértéke valamint az 

adóigazgatás a legnagyobb elégedetlenséget 

kiváltó tényezők közé tartoznak. A válaszadók 

több mint 80 százaléka elégedetlen, 

ezen belül legnagyobb részük egyenesen 

„nagyon elégedetlen” mind az adóterhek 

nagyságával, mind pedig az adórendszerrel 

és az adóigazgatással. 

Gazdaságpolitika: A vállalatok évek 

óta nem ítélik kielégítőnek a bürokrácia 

leépítését, a korrupció elleni harcot vagy 

a pályázatok és közbeszerzések átláthatóságát. 

A idei felmérés szerint az elégedetlenség 

tovább nőtt. Tíz vállalatvezető közül 

már kilencen elégedetlenek a gazdaságpolitika 

kiszámíthatóságával. Kedvezőtlen fejlemény, 

hogy idén még azokkal a korábban 

pozitívan értékelt tényezőkkel, mint 

a jogbiztonsággal, az infrastruktúra állapotával 

vagy a politikai stabilitással is csupán 

kevés vállalatvezető elégedett. 

A teljes elemzés honlapunkon 

megtalálható: 

www.duihk.hu/publikationen/ 

konjunkturbericht 


CZ 

SK 

SI 

PL 

HR 

RO 

HU 

EE 

LT 

LV 

RU 

BG 

RS 

UA 

DE 

CN 

15 

64 

jó kielégítô rossz 

19 

68 

37 

58 

21 

13 

5 

1 

16 

1 

2005 2006 2007 2008 2009 

Magyarország idei gazdasági kilátásai 

2 

16 

82 

jobb változatlan rosszabb 

2 

27 

71 

5 

38 

57 

14 

43 

44 

25 

31 

44 

24 

19 

14 19 46 

1 

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

19 

57 

24 

57 

57 

42 

50 

36 

36 

45 

83 

89 

2.49 

2.56 

2.60 

2.89 

2.89 

3.01 

3.11 

3.40 

3.58 

3.60 

3.70 

3.71 

3.97 

4.21 

2.46 

3.62


Brüsszeli huzavona és a Visegrádiak álmai 

Struktúrális alapok 

Brüsszelben már több döntés született az uniós fejlesztési források átcsoportosításáról, 

de érdemben nem nyitották meg a pénzcsapokat. A régiónknak 

szánt több100 milliárd eurós fejlesztési forrás még magára, egy uniós szinten 

mindössze 5 milliárdos energetikai és informatikai csomagot fogadtak csak el 

egyelôre. A keleti uniós tagokat eltérô gazdasági háttérrel érte a válság, de 

szinte mindenhol az uniós forrásra támaszkodva lábalnának ki belôle. 

Az úgynevezett Strukturális Alapokból 

(SA) finanszírozzák az 

európai országok uniós fejlesztési 

programjainak nagy részét: a regionális 

fejlesztéseket, a hátrányos helyzetbe 

került területek és szektorok felzárkóztatását, 

valamint a képzési és foglalkoztatási 

programokat. A területi támogatás feltétele, 

hogy a kérdéses régió GDP-je az uniós 

átlag 75 százalékát ne érje el (ez teszi ki a 

teljes forráskeret majdnem 70 százalékát). 

A hátrányos helyzetű régiók dotációját az 

unió szervek esetileg vizsgálják meg. A SA 

egyébként több korábbi fejlesztési alapból 

alakult ki, a regionális források mellett az 

agrár- és halászati pénzek, valamint a Szociális 

Alap is ide tartozik, már a 2000 és 

2006 közötti tervezési időszaktól. 

A válság következményeinek enyhítésére 

minden uniós ország (többségük 

jelentősen eladósodott) azt keresi, hogy 

honnan lehetne pénzt szerezni, a brüszszeli 

lobbik általában nemzeti szinten zajlanak, 

a kelet-közép európaiak (Visegrádi 

Négyek) között még az olyan fontos 

kérdésekben sincs egységes fellépés, mint 

a strukturális alapok pénzeinek gyorsabb 

lehívása. Minden esetre az Unió legalább 

a fejlesztési területen figyelembe veszi térségünk 

igényeit, információink szerint 

jelenleg is dolgoznak egy olyan rendeleten, 

amely a vállalkozások által, az uniós 

pályázatoknál kötelező önrészt 50 százalékról 

40-re mérsékelné kisvállalkozók 

és hátrányos helyzetű térségek esetében. 

„Ez azért tűnik furcsának, mert régiónk 

országai eddig általában 70 százalék körüli 

önrészt követeltek meg saját vállalkozóiktól, 

a többit pedig nagy projektekre fordították, 

a válság ebben is változásokat 

fog hozni” – vélekedte lapunknak Surján 

László Néppárti EP képviselő. 

A Magyarországot is érintő változások 

közül kiemelkedik még az a rendelet, 

amely a válság miatt nehéz helyzetbe került 

nemzetgazdaságok megsegítésére kitolta az 

előző hétéves periódusban bennmaradt 

pénzek felhasználhatóságát. Ez például 

csak a humán erőforráshoz köthető program 

esetében 40-80 milliárd forintos többletet 

jelent – korábban a gyenge érdeklődés 

miatt jó néhány kiírásnál maradtak bent 

pénzek, amelyeket a nemzeti irányító hatóságok 

nem oszthattak vissza az alapba -. Az 

uniós pályázatokból idén részesedők már a 

saját bőrükön érezhetik az előlegfizetések 

megemelését, az országos szinten 2-2,5 százalékos 

emelés tette lehetővé például, hogy 

a magyar kormány a kis- és közepes vállalkozások 

előlegeit 15 százalékra emelje. 

Szintén a kormányzati mozgástereket hivatott 

segíteni, hogy az unió lehetőséget ad 

A hátrányos helyzetû régiók 

dotációjat az uniós szervek esetileg 

vizsgálják meg 

a prioritásokon belüli nagyobb átcsoportosításokra 

(2-ről 10 százalékra növelték ezt) 

és megengedték a Szociális Alap átrendezését 

is, hogy az a munkahelyek megőrzését 

szolgálja. Magyarország egyébként szinte 

mindegyik lehetőséggel élt. 

Kevésbé tűnik készségesnek az unió 

a gazdaságélénkítés más területein. A 

Barroso-Bizottság energiaszektort, valamint 

a szélessávú hálózatok terjedését érintő 

5 milliárd eurós élénkítő tervét ugyanis 

megvétózta a Tanács. Több ország javaslatára 

(köztük például Bulgária) arra jutottak, 

hogy az uniós jogba ütközik a költségvetési 

források áthozása egy korábbi 

évről. „Érthetetlen, hogy miért akadozik 

az együttműködés, nem egy óriási összeg. 

A következő hetekben sokkal rugalmasabbnak 

kell lennie az uniónak, ha tényleg 

mérsékelni akarja a gyilkos recessziót” 

– vélekedett a WiU-nak Kengyel Ákos, a 

Budapesti Corvinus Egyetem docense. 

A csomag egyébként 3 és fél milliárd eurót 

szánna a széndioxid leválasztására és tárolásra 

irányuló projektekre, tengeri szélerőművekre 

500 milliót, valamint a gáz és villamos 

energia hálózatok összekapcsolására 

további 1750 milliót költene. A szélessávú 

internetes hálózatok kiterjesztése és korszerűsítése 

további 1 milliárdos megrendelést 

jelentene az érintett cégeknek Unió szerte. 

A Lapzártánkkor kezdődő Tanácsülés 

végül elfogadta a Barroso-tervet. 

Döntés született arról, hogy megkétszerezik 

az Unió válságalapját (50 milliárd 

euróra emelik) és megvizsgálták a még 

novemberben meghirdetett fellendülési 

terv – a többi között megemelték az Európai 

Globalizációs Alapot és az Európai 

Beruházási Bank alaptőkéjét-, valamint a 

pályázatok előlegemelésének és az ideiglenes 

állami támogatások engedélyezésének 

megvalósulását és eredményeit. 

Úgy tűnik, hogy Brüsszelben engedékenyebbek 

a tűzoltó intézkedésekkel szemben. 

Zöld utat kapott több olyan magyar 

terv is, amelyek békeidőben szigorúan 

ellentétesek lennének az EU versenyjogával. 

A bizottság áldását adta például arra a 

programra, amely a nehéz helyzetbe jutott 

kkv-k hitel és lízingügyletei díját csökkenti 

25 százalékkal két éven át (a Garantiqa 

Hitelgarancián keresztül) és jóváhagyták 

azt az indítványt is, hogy legfeljebb 500 

ezer euró összegben közvetlenül támogathasson 

csőd közeli cégeket a kormány. 

Magyarországhoz hasonlóan a többi 

régiós ország kormánya is próbálkozik az 

uniós források rugalmasabb felhasználásával 

és más intézkedésekkel a válság enyhítésére. 

A baltiak közül Litvániában például 

létrehoztak egy új regionális alapot és ebbe 

csoportosították át a strukturális alapok 

pénzeit, Lettországban egyelőre nem tettek 

komolyabb lépéseket, igaz itt a válság 

elsodorta a kormányt, az új kabinet pedig 

csak nemrég állt fel. Lengyelország az építőiparra 

és a munkaerőpiac stabilizálására 

koncentrál. A belső piac élénkítése helyett 

a külpiaci stratégia erősítését választotta 

Csehország. Prága is felgyorsította az uniós 

pályázatokat és leegyszerűsítette a feltételeket, 

valamint feltőkésítették az export biztosításáért 

felelős bankot. 


Szoftver Tesztmenedzsement 

Jó tesztelés 

fél nyereség 

Magas komplexitású szoftverek nélkül ma már elképzelhetetlen 

sok iparág, mint pl. a kereskedelem, az orvoslás vagy a közlekedés. 

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag nem létezik hibátlanul fejlesztett 

komputerprogram, még a nagyvállalatok is csak ritkán tervezik meg 

kielégítôen a szoftvertesztelést. Ez kellemetlen meglepetéseket okozhat: 

egy hibás alkalmazás nem csak többletköltséggel jár, hanem 

szélsôséges esetekben emberéletbe is kerülhet. Aki azonban jól tesztel, 

csökkenti a kockázatot, költséget takarít meg, biztosítja a rendszerstabilitást 

és nem utolsósorban versenyelônyrôl is gondoskodik. 

Ha szoftvert fejlesztünk, szerződésben 

tudom vállalni, hogy 

az nem lesz hibátlan, mondja a 

Mortoff Kft., a 2002-ben alapított és időközben 

európaszerte 60 munkatársat foglalkoztató 

szoftverfejlesztő és IT- tanácsadó 

ügyvezetője, Beke Zoltán. „Természetesen 

mindig léteznek kivételek, de alapjában 

véve egyik komputerprogram sem hibátlan, 

csak még nem találták meg a hibát“, világít 

rá Beke az IT-iparág egyik különlegességére. 

A program alkalmazásától függően eltérő a 

hibák jelentősége. „Egy olyan bug (hiba – a 

szerk.), amely egy word dokumentum elkészítését 

gátolja, valószínűleg kevesebb gondot 

okoz, mint a szoftverhiba egy röntgen- 

gép, illetve mozdony irányítórendszerében, 

mint amelyenen például éppen most dolgozunk. 

Ettől függetlenül még a nagyvállalatoknál 

sem tervezik meg kielégítően a szoftverek 

tesztelését“, kritizálja Beke. 

Az okok a hiányos szaktudásra és az 

anyagi korlátokra vezethetők vissza: „Sok 

vállalat visszariad a tesztelési, migrációs- és 

stabilizációs költségektől, amelyek a szoftver 

teljes tervezési- és fejlesztési költségeinek 

akár 30%-ára is rúghatnak. Tapasztalataink 

viszont azt mutatják, hogy a 

hibák 80 százaléka a szoftver teljes tesztelésére 

fordított energia 20%-val megtalálható, 

viszont minden további hiba megtalálási 

költsége aránytalanul növekedik. 

Szakma és Piac 

Ennek tükrében csak a valóban kritikus 

programokat érdemes 100%-ra tesztelni“, 

magyarázza a 36 éves tanácsadó. Viszont 

nem csak a költségek a mérvadók egy tesztelési 

folyamatnál, hanem az idő is fontos 

szerepet játszik. A gyorsan változó, rövid 

életciklusú IT-termékek világában piaci 

előnyre tehet szert, aki a versenytársnál 

néhány nappal hamarabb rukkol ki az új 

találmánnyal. „Ebben az esetben mérlegelni 

kell annak kockázatát, hogy esetleg rontom 

a piaci megítélésemet vásárlóim szemében 

egy még nem kielégítően letesztelt 

szoftvertermékkel, vagy engedek a csábításnak 

és elsőként dobom piacra a fejlesztésemet“, 

véli Beke. 

Ok nélkül alábecsült tesztmérnökök 

A német evosoft GmbH magyar leányvállalata 

számára is alapvetően fontos a 

szoftvertesztelés. Kapros Gábor és csa- 

Beke Zoltán, Mortoff Kft. 

pata teszteli az orvosi eszközök működését 

biztosító programokat, amelyeket egy 

multinacionális projekt keretében részben 

kollégái, részben külföldi kollégák fejlesztenek 

A sikeres IT-vállalatnál is az ember 

a kulcstényező. Egy tesztmérnök számára 

természetesen elsődleges alapkövetelmény 

az IT-, ill. programozói tudás, viszont 

második helyen már a kommunikációs 

készség következik. „Tesztmérnökeink 

feladata a hibák észlelése, reprodulálása 

és dokumentálása. A talált hibákat megfelelő 

módon vissza kell jelezni a fejlesztőknek, 

hogy kijavíthassák őket. Ebben 

nagyon fontos a lényeglátás és az empátia“, 

világít rá Kapros az első pillan- 


Szakma és Inhalt Piac 

tásra nem kézenfekvő követelményekre. 

„Mérnökeinknél ezen felül elengedhetetlen 

a precizitás, a monotóniatűrőképesség 

és a megfelelő mértékű szakmai 

destruktivitás. Nem követhetik a programozó 

gondolatmenetét, hanem laterálisan 

kell szemléljék a szoftvert. Az angol 

mellett komoly előny a német nyelvtudás 

is, mert a német Siemens csoportnak dolgozunk. 

Ezen felül a tesztelt programokból 

adódóan segítség az orvosi know-how 

is.“ Kapros szerint a követelmények szerteágazása 

miatt a fejlesztőmérnökök semmiben 

sem maradnak el programozó kollegáiktól: 

„Tesztelőink ugyanolyan megbecsülésnek 

örvendenek, mint a fejlesztőink, 

valamint nálunk hölgyek is dolgoznak 

a csapatban“, teszi hozzá Kapros, 

ezzel elejét véve egy másik előítéletnek. 

„A munka is ugyanúgy kezdődik mindkét 

munkakör számára: a szoftver specifikációt 

egyidőben továbbítjuk a fejlesztőnek 

a kódolásra, és a tesztelőnek a tesztesetek 

megtervezésére, ill a magas színvonalú 

tesztszoftver elkészítésére.“ 

Hogyan tesztelnek egy szoftvert 

konkrétan? 

A szoftvertesztek külön előírásokat követnek 

annak ellenére, hogy maga a tesztelés 

mint az IT-stratégia része még csak most 

van kialakulóban és ezért még a szóhasználat 

sem egységes. 

Először statikus teszteket végeznek. 

Ez azt jelenti, hogy a szoftvert nem futtatják, 

hanem először elolvassák a kódot 

és emellett ún. statikus analíziseszközöket 

is bevetnek. Az evosoftnál például minden 

kódsort minimum két kolléga vizsgál 

felül. Azon bugok, amelyeket már ebben 

a fázisban sikerül kiszűrni, később jelen- 


tős költségeket takarítanak meg. Ezután 

a unit-, a komponens-, majd a funkcionális 

tesztek következnek, a külön erre a 

célra készített teszkörnyezetben. Egy egyszerű 

példa erre a terheléses teszt, amely 

azt mutatja, hogy a szoftver sok helyről 

történő, egyidejű igénybevétel esetén 

milyen mértékben marad stabil. A tesztek 

manapság már jelentős részben automatikusan 

folynak. A tesztek futtatásának 

körülményeit és az elvárt eredményeket 

teszt specifikációk rögzítik. Az elvárt 

eredménytől való eltérést, vagyis a hibát 

megfelelő formában dokumentálni kell. 

Az összes feltárt és javításra szoruló bug 

megoldása után a szoftvert integrálják az 

ún. produktív, vagyis a tényleges működési 

környezetbe. A tesztelés utolsó fázisát 

jellemzően a megbízó és felhasználó végzi, 

aki végül a szolgáltatás teljesítését igazolja. 

Ő teszteli a programot működés közben, 

az ún. User Accepatance Test dönt 

a szolgáltatás kifizetéséről. A szolgáltatók 

általában csak a megrendelővel megállapodott, 

letesztelt és dokumentált esetek 

után vállalnak felelősséget és garanciát. 

Dr. Ónody Sándor, Praktiker Kapros Gábor, Evosoft 

A Praktikernél a szoftverteszt 

a ügyfélszolgálat része 

A Praktiker barkácsáruházlánc egy személyben 

megbízó és szolgáltató, mert 

a szoftvereket a legtöbb esetben házon 

belül fejlesztik és tesztelik. „Magyarországon 

és Németországban is van saját 

IT-osztályunk“, nyújt betekintést a belső 

viszonyokba Dr. Ónody Sándor, a 

magyar Kft. gazdasági és IT-igazgató- 

Alapjában véve egyik 

komputerprogram sem hibátlan, csak 

még nem találták meg a hibát 

ja. „Az osztályok felelősek az ún. ITstr@tégiáért, 

amely tartalmazza az összes 

IT-kompetenciánkat, mint Business 

Intelligence, e-Solutions / Web és Mobil 

megoldások.“ Az IT-részlegek kezdeményezik, 

koordinálják és legtöbbször ki is 

vitelezik a szoftverfejlesztéseket, -teszteket. 

Ebben a magyar kollégák a német 

anyavállalat előtt járnak, például itthon 

vezették be először a digitális árcímkét, 

valamint a selfscanning módszert és eszközt. 

„Vecsésen áll a Praktiker mintaáruháza, 

itt teszteljük azokat az alkalmazásokat, 

amelyeket utána nemzetközi szinten 

használunk“, meséli Ónody, aki matematikus 

végzettséggel rendelkezik. „A vevőink 

érezzék, hogy a technika segíti őket 

az áru kiválasztásában, releváns informá- 

ciókat szolgáltat, gyorsítja a kiszolgálást 

és még élvezetesebbé teszi a vásárlást.“ 

A Praktiker által lefolytatott szoftvertesztek 

kifejezetten gyakorlatorientáltak. 

Előzetesen modellezik, hogy egy rendszer 

mennyi ideig eshet ki, mérhető veszteségek 

nélkül. Ezek az adatok szolgáltat- 

ják az alapot a tesztelés irányához, ütemezéséhez 

és költségkeretéhez. „Minden 

kereskedelmi IT-vezető rémálma, hogy 

reggel kinyitjuk az áruházainkat és nem 

tudunk eladni, mert olyan alapvető folyamatok, 

mint pl. a pénztárrendszer nem 

működnek“, konkretizál egy szélsőséges 

esetet a felsővezető. „Természetesen dolgozunk 

kevésbé kritikus alkalmazásokkal 

is, amelyeknek meghibásodása nem okoz 

katasztrófát. Ilyen például a reklámprospektusunk 

terjesztésének grafikai megjelenítésére 

szolgáló szoftver.“ Miután 

a magyar, hazánkban 19 áruházat üzemeltető 

vállalat évente kb. 100, különféle 

méretű és fajta tesztprojekten dolgozik, 

az 1800 munkatárs és családtagjai is 

részt vehetnek a tesztelésben. „A legjobb 

embereink a tesztfelhasználók. Messzemenően 

kreatívabbak, mint a fejlsztőink 

és olyan hibákat találnak, amelyekre még 

álmunkban sem gondolunk – mert pl. 

egyszerre nyomnak meg három gombot“, 

dícséri az áruházi kollégákat Dr. Ónody. 

A tesztelésben nem köt kompromisszumokat 

a Praktiker és ha szükséges, akár 

piaci késéseket is bevállal: „Nem engedhetünk 

a tesztelésből, még a beharangozott 

bevezetési időpontok túllépésénél 

sem. Mert ami a nem megfelelő szoftvertesztelésnél 

a valós költséget okozza, az a 

vásárlóink csalódása és ezzel a Praktiker 

jó hírnevének szükségszerű újjáépítése.“ 

Farkas Éva 

Kulturális szponzoráció 

A minôség 

pénzbe kerül 

Idén is sikeresen megrendezésre került a Budapesti Tavaszi Fesztivál 

(BTF), amely elismert imázsrendezvényként már a turistaszezon 

elôtt hazánkba vonzza a külföldi látogatókat. Jelentôségének ellenére 

az állami támogatása évrôl évre csökken, tovább nehezítve 

a 2005-ben Európai Kulturális Díjjal is elismert rendezvénysorozat 

megvalósítását: a gazdasági válság okozta gyenge forintárfolyam 

költségnövekedést okoz, ezzel egyidôben viszont a vállalatok viszszafogták 

kiadásaikat a kulturális szponzoráció területén. 

Bevett gyakorlat, hogy egy vállalat 

a nyereségének egy részét valamilyen 

formában visszaforgatja, véli 

Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivált 

is szervező Kht. igazgatója. „Ennek 

ellenére magyar vállalatoktól szponzorációs 

megkeresésünkre azt a választ kaptam, 

hogy ekkora mértékű támogatást kultúrára 

nem fordítanak. Ezért örültem nagyon, 

amikor két évvel ezelőtt sikerült támogatásunkhoz 

megnyerni a MOL-t és az OTP 

Bank-ot, mert ezek magyar cégek”, folytatja 

az igazgató asszony, aki immár 13 éve áll 

a Fesztiválközpont élén. 

Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi 

Fesztivált is szervezô Kht. Igazgatója 

A kultúra támogatása, a sport után a 

második legfontosabb szponzorációs területnek 

számít. A támogatók a befektetéstől 

többek között azt várják, hogy kedvező 

kép alakuljon ki róluk, mint társadalmi 

szereplőkről. Ezt támogatják a 

Nagy Zoltán Péter, az OTP 

marketing igazgatója 

médiamegjelenések, cikkek és interjúk, 

amelyekre a szponzorált fél nyújt lehetőséget, 

valamint általában a támogató munkatársai 

és ügyfelei is részesülnek az előnyökből 

tiszteletjegyek, ill. kedvezményeken 

keresztül. Idén a BTF egyik fő támogatója 

Magyarország legnagyobb hitelintézete: 

„Az OTP Bank Magyarország legismertebb 

márkája, ami kötelezettségeket 

is ró ránk”, magyarázza Nagy Zoltán Péter, 

az OTP marketing igazgatója a támogatás 

hátterét. „Az OTP Bank szponzori tevékenysége 

során a közösségteremtésre (OTP 

Híd Program) és a sportra (OTP Lendület 

Program) fókuszál. Ezek a területek megjelenítik 

a bank által képviselt értékeket, illeszkednek 

társadalmi szerepvállalási stratégiájába, 

egyben találkoznak a lakosság 

elvárásaival és társadalmi szempontból is 

kiemelt jelentőségűek.” 

Inhalt Kultúra 

Sok más, a gazdasági válság miatt büdzsékurtításra 

kényszerült céggel ellentétesen, 

az OTP nem módosított a szponzorálási 

összegen: „Az OTP Bank a receszszió 

ellenére sem csökkentette a kiemelkedő 

társadalmi értékek megteremtésére 

fordítható idei támogatási keretét, és 

igyekszik valamennyi, több éve partnerkapcsolatban 

álló szervezetettel fenntartani 

az együttműködést”, mondja az OTP 

igazgató. „Keressük a tartós együttműködési 

lehetőségeket, meglátásunk szerint 

ugyanis értéket fenntartani legalább olyan 

fontos, mint létrehozni.” Kézenfekvőnek 

tűnik a hozzáállás, hiszen a BTF hazánkban 

90%-os ismertséget produkál, nemzetközileg 

is magas művészeti színvonalat 

képvisel, valamint ebben a formában még 

nem létező kulturális különlegességekkel 

ismerteti meg a látogatókat. Egy hasonló 

szponzorációs ellentételezést szolgáltató 

rendezvény életre hívása és stabilizálása 

sokkal többe kerülne, mint a már bejáratott 

és jól működő meglévő támogatása. 

Ennek ellenére nem biztosított a BTF 

jövője: „A forint gyengülése miatt az idén 

majdnem 1,4 milliárd forintos költségvetésünk 

kb. 60 %-át saját erőből és szponzorok 

segítségével teremtettük elő. De az állami 

támogatás évről évre kevesebb és a szponzori 

szerződések futamideje az eddig 3 évesről 

1 évesre csökkent”, számol be tapasztalatairól 

a kultúrmenedzser. „Sajnos minden 

próbálkozásunk ellenére sem sikerült támogatót 

találni a Fringe név alatt futó, fiatal 

tehetségeket felvonultató peremfesztiválra. 

Ilyen körülmények mellett a jövő év nagy 

kérdés számunkra”, nyújt betekintést a kritikus 

helyzetbe Zimányi. 

A Fesztiválközpont igazgatója szerint 

a szponzorok ápolása is kultúra. Nagyon 

erős üzleti kapcsolatokat ápolnak a támogatókkal, 

és kiemelt figyelmet fordítanak 

a kommunikációra, a sikeres együttműködésre. 

Az OTP topmenedzsere is elégedett: 

„Ez egy win-win szituáció: jó a művészeknek, 

a közönségnek, és számunkra is szélesebb 

körű megjelenést biztosít. Emellett 

úgy gondolom, a minőség támogatása felelős 

társadalmi szereplőként a bank kötelessége 

is”, nyilatkozza Nagy Zoltán Péter. 

A kultúra nem tömegcikk, a magas 

minőség meghatározó eleme a BTF-nak, 

viszont megnehezíti a szponzorkeresést. „A 

minőség pénzbe kerül”, tisztázza Zimányi 

Zsófia, akit a kultúra szolgálatában eltöltött 

több mint 30 év után is az motivál, 

kellemes órákat szerezzen másoknak. „Az 

embereknek szüksége van a kultúrára, ezért 

nem szabad feladni, hinni kell!” 

Farkas Éva 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 

39

Turizmus és vásárok 

2009.05.20-23. Nürnberg 

Stone+tec 2009 

Május 20.-a és 23.-a között, a 

természeteskô-szakma nemzetközi 

seregszemléjén minden a kô és változatos 

megjelenési formái körül forog 

a Nürnbergi Vásárközpontban. 

Németországnak még a világméretű 

pénzügyi és ingatlanválság 

korában sincs szégyellni valója a 

nemzetközi összehasonlításban. Szilárd alapokon 

nyugvó gazdaságával és jó kapcsolatrendszerével, 

valamint éppen a közép-keleteurópai 

szomszédok gyors elérhetőségével 

Németország ideális piactere a sikeres üzletkötésnek. 

A természeteskő-szakma egyik 

elismert szakértője, Dr. Carlo Montani a 

rendszeres éves piacelemzésének legújabb, 

„Stone 2008 – World Marketing 

Handbook” címen 

meg-jelent kiadásában 

a természetes kövek 

világpiaci kereskedelmében 

mutatkozó növekedési 

ütemet emelte ki: az egyes 

országok, illetve földrajzi 

térségek vonatkozásában 

a fejlődés ugyan 

más és más mértékű 

lehet, a német 

piac mégis meggyőző 

stabilitást mutat. 

A 2007-ben a Stone+tec szakvásáron 

megfordult több mint 40.000 szakmai 

látogató mintegy harmada Németországon 

kívülről, összesen 76 országból, ezen 

belül is hangsúlyosan Európából érkezett. 

A látogatók körében a belsőépítészetben, 

A természetes kövek kereskedelmében 

a német piac meggyôzô stabilitást mutat. 

a homlokzatépítésben és kültéren alkalmazott 

természetes kövek, valamint a 

szerszámok, gépek és berendezések állnak 

az érdeklődés előterében. A látogatók hozzávetőlegesen 

fele ezen kínálati csoportok 

miatt látogat el a szakvásárra. Mindazonáltal 

a síremlékekhez, a szakrális építészetben, 

valamint a műemlékvédelemben, 

valamint a sírdíszítésben használatos 

természetes kő is élénk keresletnek 

örvend, ugyanis a látogatók 

több mint negyede ezekért utazik 

Nürnbergbe. 

A Stone+tec szakvásár 

azonban nem 

csupán a kiállítók 

oldalán vonultat- 

ja fel a teljes kínálatot, hanem a kísérő rendezvények 

és egyes témakörökhöz kötődő 

különbemutatókkal is szakmai tájékoztatással 

és ötletekkel szolgál. Ebbe a körbe 

tartoznak olyan hagyományos rendezvények 

is, mint a Természetes Kő Építészeti 

Fórum a Német Természetes Kő Díj és 

a kiemelkedő európai műemlékvédelmi 

munkát kitüntető Peter Parler Díj átadásával, 

akárcsak a német kőfaragó, kő- és 

faszobrász szakmák különbemutatói. 

Ezen kívül a 2007-es kísérő rendezvények 

sorozatából ismert, még fiatal, a 

közönség oldaláról mégis kezdettől fogva 

kitűnően fogadott szakmai rendezvény is 

folytatásra talál 2009-ben. Ilyen például a 

„Természetes Kő Építészet – Németországból”. 

A 2009-es kínálat további kiemelkedő 

fénypontokkal is gazdagodik, mint 

például a síremlékek különbemutatója 

mintegy 500 négyzetméteren, ahol a holtakra 

emlékezés színvonalas kialakítású és 

korszerű formáival ismerkedhetnek meg, 

ellenpontozva a névtelen temetések egyre 

terjedő divatját. 

K o n t a K t 

Némethy Márta 

Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 


Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu 

2009. május 12.-14., Nürnberg 

teljesítményelektronika, az intel- 

A ligens hajtástechnika és táplálási 

minőség nemzetközi szakvására és konferenciája 

az idén is tárt karokkal várja a látogatókat 

a nürnbergi vásárközpont területén. 

Itt megismerkedhetünk a legújabb 

félvezetőtechnikai újításokkal, az elemes 

passzívházakkal, hőmegtartást ösztönző 

termékekkel, új anyagokkal és a legújabb 

szenzorokkal, de a táplálási minőség és 

energiahatékonyság területeiről is átfogó 

képet kaphatunk. A kiállítók listáját 

és részletesebb információkat a www. 

mesago.de honlapon a PCIM vásárra 

kattintva találhat. 

K o n t a K t 




Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 


Turizmus és vásárok 

40 2009 | 2 

Wirtschaft in Ungarn 2009 | 2 41 

PCIM 

2009. július 16.-19., Friedrichshafen 

OutDoor 2009 

Az immáron 16. alkalommal megrendezésre 

kerülő OutDoor szakvásár 

Európa vezető kiállítása a szabadtéri sporttevékenységek 

kategóriában. Az outdoorszegmens 

szoros szimbiózisban él a természettel. 

A szervezők éppen ezért szeretnék 

elérni, hogy a sport, a sportszeripar és a 

szakmai szövetségek nagyobb figyelmet 

szenteljenek az ökológiának, és párbeszédbe 

elegyedjenek egymással. A kiállí- 

2009. június 16.-18., Berlin 

SHOWTECH 

14. alkalommal kerül megrendezésre Berlinben 

a Showtech nemzetközi rendezvény- 

és médiatechnikai szakvásár és konferencia. 

Sok a kiállító a rendezvény-, világítás- 

és kivetítő-, kongresszus-, szeminárium-, 

audio- és hangszigetelés-, kép- és 

kommunikációs-, show-, valamint biztonságtechnika 

területéről. A technikai újdonságokat 

felvonultató gyártó cégeken kívül, 

ezek kölcsönzésére szakosodott vállalkozások 

is kínálják szolgáltatásaikat. Külön 

rendezvény fórum és ún. rendezvény area 

– bemutatók, előadások, workshop-ok - 

keretében vitathatják meg a szakemberek 

az aktuális kérdéseket. 

K o n t a K t 




Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 


tás a négy nap során kizárólag a szakmai 

közönséget várja. A „koncepciók” kategóriában 

második alkalommal mutatkozhatnak 

be tanuló tervezők munkáikkal, és 

szállhatnak ringbe az „Outdoor Industry 

Award 2009 díjért”. 

K o n t a K t 

Messe Friedrichshafen OutDoor 

Postfach 20 80 

88010 Friedrichshafen 

Germany 

Tel: +49 7541 708-413, Fax: +49 7541 708-110 

2009. május 26.-28., Nürnberg 

SENSOR+TEST 

A Sensor+Test a világ vezető érzékelés-, 

mérés- és ellenőrzéstechnikai fóruma. 

Idén 16. alkalommal kerül megrendezésre. 

Mintegy 550 kiállító mutatja be a legújabb 

technikákat a legapróbb szenzoroktól a 

számítógépekig. A kiállítók listájáért és 

bővebb információért érdemes felkereseni 

a www.sensor-test.de honlapot. 

K o n t a K t 




Tel.: +36/1/345-7628, Fax: +36/1/345-7644 

E-mail: nemethy@ahkungarn.hu

DUIHK Belsô hírek 

Das Jahrbuch der DUIHK 2008/2009 

Das Jahrbuch 2008/2009 der 

DUIHK bilanziert die Arbeit der 

größten bilateralen Unternehmensvereinigung 

in Ungarn im vergangenen Jahr, und 

liefert zugleich Hintergrundinformationen 

über die deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen. 

Es enthält einen umfassenden 

Überblick über die zahlreichen 

Aktivitäten der DUIHK und ihre Dienstleistungen, 

und eine nützliche Adresslis- 

Konferenzreihe – "Die Zukunft der Industrierobotik" 

Fachbesuch zum Thema "Qualitätsmanagement" 

K o n t a K t 

Hegedûs-Bite Eszter 


Telefon: 0036/1/345-7646 

E-mail: hegedus-bite@ahkungarn.hu 


Termine der DUIHK / A DUIHK rendezvényei 

Offenes Seminar – Produktionsleitung 

"Erschließung versteckter Finanzreserven" 

Fit für Ungarn - Offenes exklusives Seminar 

und Familienwochenende für Expatrioten und 

ihre Familienmitglieder in Ungarn 

Workshop: Investors in People 

Energieeffizienz in Gebäuden 

Offenes Seminar – Wirtschaftsmediation 

Gartenfest der DUIHK 

Offenes Seminar – Erfolgreiche Verhandlung 

mit deutschen Geschäftspartnern 

te wichtiger Institutionen aus Wirtschaft 

und Politik in den beiden Ländern. 5 Jahre 

nach dem EU-Beitritt Ungarns sind zudem 

Auskünfte über den wirtschaftspolitischen 

Werdegang des Landes enthalten. Interessenten 

können die Publikation kostenlos 

bei der DUIHK bestellen. 

Weitere Informationen: 

http://www.duihk.hu/publikationen 

A DUIHK Évkönyve 2008/2009 

DUIHK évkönyve nemcsak Ma- 

A gyarország legnagyobb bilaterális 

gazdasági egyesülésének munkáját 

mutatja be, hanem mindazok számára 

értékes háttérinformációkkal szolgál, 

akik a német-magyar gazdasági kapcsolatokban 

érdekeltek. Átfogó képet ad a 

DUIHK szerteágazó tevékenységéről és 

széles körű szolgáltatásairól, mindezeken 

felül az évkönyv elemzéseket és információkat 

kínál a német-magyar gazdasági 

kapcsolatokról, valamint fontos címeket, 

linkeket is tartalmaz a két ország legfontosabb 

intézményeinek listájával. Magyaror- 

K o n t a K t 

12.05. 2009. 

13.05.2009 

15.-16. und 29.–30. 05. 2009 

19.05.2009 

22.-24. 05. 2009 

28. 05. 2009 

03.-05.06.2009 

16.-17. 06. 2009 

18.06.2009 

29.-30. 06. 2009 

Emese Tóth 


Telefon: 0036/1/345-7626 

E-mail: toth@ahkungarn.hu 

Konferenciasorozat "Az ipari robotika jövőjéről" 

Szakmai céglátogatás "minőségbiztosítás" témában 

Nyílt képzés - Termelésirányítási ismeretek 

"Rejtett pénzügyi tartalékok feltárása" 

Magyarországra hangolva – 

Exkluzív, nyílt képzés és 

családi hétvége Szépalmán 

Workshop: Megerősödve a válság után? 

Épületek energiahatékonysága 

Nyílt képzés - Gazdasági mediáció 

A DUIHK kerti ünnepsége 

Nyílt képzés – Eredményes tárgyalás 

német anyanyelvű partnerekkel 

Unseren kompletten Veranstaltungsplan finden Sie auf unserer Homepage unter www.duihk.hu/Veranstaltungen. 

Teljes rendezvénynaptárunkat megtalálják honlapunkon a www.duihk.hu/rendezvenyek címszó alatt. 

szág 5 éves EU-tagságának alkalmából az 

EU-tagságig vezető legfontosabb állomásokat 

is bemutatja. A DUIHK évkönyvét 

hamarosan tagjainknak is eljuttatjuk, az 

érdeklődők a kiadványt ingyenesen megrendelhetik 

a Kamaránál. 

További információk: 

http://www.duihk.hu/publikationen 

K o n t a K t 

Tamás Kelemen 


Telefon: 0036/1/245-7617 

E-mail: kelemen@ahkungarn.hu

KontaKt 

Ne bízza a véletlenre üzleti sikerét! 

A DUIHK-Kontakter az iránytű a német-magyar 

gazdasági kapcsolatokban. 

Egy éven keresztül sok ezer piaci szereplő használja rendszeresen. 

Hirdetésével így 12 hónapon át számtalan potenciális 

üzleti partnert ér el. 

A Kontakter-ről: 

tartalom: mintegy 1000 DUIHK tagvállalat illetve 

anyavállalat, valamint több mint 100 magyar 

és német intézmény részletes, aktuális elérhetőségei 

keresési lehetőség cégekre, személyekre, 

ágazatokra, hirdetőkre 

megjelenés: 2009. szeptember 

formátum: A5, kb. 370 oldal, példányszám: 2000 

* A cég adatai mellett 

Újdonság, hogy az egész vagy fél oldalas hirdetés mellett a tagvállalatok 

az idén először a cég logójával is felhívhatják az olvasók figyelmét! 

Hirdetési árak 

1/1 oldal 900 EUR céglogóval* INgyeN! 

½ oldal 600 EUR céglogóval* 100 EUR 

Csak céglogó* ( hirdetés nélkül)* 

20092010 Kontakter 2009 | 2010 

Megrendelés és további információk: 

DUIHK – Hegedűs-Bite Eszter 

Fax: + 36 1 345 7602 E-Mail: hegedus-bite@ahkungarn.hu 

Tel.: +36 1 345 7646 

200 EUR

Az áprilisi szám letöltéséhez kattintson ide - Deutsch-Ungarische ...

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Template löschen?

Als Template speichern?