Budapest 1962 - Magyar Természettudományi Múzeum

ANNALES HISTORIGO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI
Tomus 54. 1962.
Erinnerung an Sándor Jávorka (1883 — 1961)
Von B. ZÓLYOMI, Rudapest
SÁNDOR JÁVORKA, der grosse Florenforscher Ungarns, ist am 12. März 1883
in Hegybánya, im Komitat Hont geboren. Sein Vater war von Reruf Dorfschmied;
er stammte aus einem Seitenzweig der Familie des im RÁKÓczi'schen
Freiheitskrieg berühmt gewordenen ÁDÁM JÁVORKA. Seine Mutter war eine
einfache Frau vom Lande, die nach dem frühen Tod ihres Gatten mit 6 Kindern
zurückgeblieben war. So musste JÁVORKA seit seiner frühesten Kindheit mit
Sorgen kämpfen, arbeitend und unterrichtend, aus eigenen Kräften seine
Gymnasialstudien in Selmecbánya bestreiten und dabei auch noch seine Mutter
unterstützen. Seine Universitätsstudien konnte er auch nur auf ähnliche Weise,
zum Teil Stipendist auf der Universität von Budapest absolvieren. Im Jahre
1906 erwarb er den Doktortitel mit einer botanischen Dissertation.
Seiner Berufung folgend nahm er im Jahre 1905 eine Stelle in der Rotanischen
Abteilung des Ungarischen Nationalmuseums an. 1919 wurde er — als
Fortschrittlicher — vom Volkskommissariat für Unterrichtswesen der Räterepublik
zum Leiter der Rotanischen Abteilung ernannt. Nach dem Sturz
der Räterepublik wurde er der leitenden Stelle enthoben und zum Mitarbeiter
zurückversetzt. Erst 1934 w r urde er wieder Direktor der Rotanischen Abteilung
und arbeitete als solcher bis zu seiner Pensionierung im Jahre 1940.
In Anerkennung seiner wissenschaftlichen Arbeit hatte ihn die Ungarische
Akademie der Wissenschaften im Jahre 1936 zum Korrespondierenden und
1943 zum ordentlichen Mitglied erwählt. In der neuen ungarischen Volksrepublik
nahm er regen Anteil an der Arbeit der neuorganisierten Akademie
und noch im letzten Abschnitt seines Lebens war er Hauptorganisator und
Leiter des mehr als 100 Mitarbeiter umfassenden Kulturfloren-Komitees und
Hauptredakteur der akademischen Acta Botanica. Er war Mitarbeiter von
vielen wissenschaftlichen, populär-wissenschaftlichen und gesellschaftlichen
Organisationen, nahm auch an der Arbeit der Naturwissenschaftlichen Gesellschaft
und der Populärwissenschaftlichen Gesellschaft Teil und versah zahlreiche
Funktionen.
Seine botanische Tätigkeit begann er schon als Universitätsstudent im
Jahre 1903. Ein Beweis seiner früh entwickelten sicheren systematischen
Urteilsfähigkeit und seines tiefen Wissens ist, dass 20 Jahre nach dem Erscheinen
seiner Doktorarbeit: „Unsere inländischen Onosma-Arten", „The Journal of
Rotany" dieselbe in englischer Übersetzung unverändert veröffentlichte. Das
Ergebnis einer zielbewussten, unermüdlichen Gelände- und Herbar-Forschungsarbeit
zweier Jahrzehnte ist JÁVORKA'S Werk: „Magyar flóra" (Flora von
Ungarn), welches von den Rotanikern „der grosse Jávorka" genannt wird.

Dieses Werk wurde eigentlich als Bestimmungsbuch geplant, jedoch übertrifft
es bei weitem den Rahmen eines solchen, besonders durch die kritisch-synthetisierende
Arbeit. Der Wunsch von anderthalb Jahrhunderten wurde durch
dieses Buch erfüllt: die Botaniker erhielten ein wahrheitsgetreues Rild über
die reiche Flora Ungarns, beziehungsweise des Karpatenbeckens.
Als Vervollkommung dieses Ruches erschien 1929 — 1934 das selbständige
Werk: „Iconographia Florae Hungaricae" mit den getreuen und genauen
Abbildungen von über 4000 Pflanzen, ein Ergebnis der Zusammenwirkung
der sachlichen wissenschaftlichen Arbeit von SÁNDOR JÁVORKA und den künstlerischen
Fähigkeiten von VERA CSAPODY. Dieses Werk ist in seiner Art eines
der wertvollsten Erzeugnisse der neueren botanisch-iconographischen Literatur.
Diese beiden Werke JÁVORKA'S sind die bedeutendsten Meilensteine der ungarischen
Florenforschung. Auf diesem festen Grunde konnte man ruhig weiterbauen.
Im Jahre 1951 publizierte JÁVORKA dem weiteren Fortschritt entsprechend
in Zusammenarbeit mit dem Akademiker REZSŐ SOÓ und unter Mitwirkung
anderer ungarischen Rotanikern das Werk: "A magyar növényvilág
kézikönyve" (Handbuch der ungarischen Pflanzenwelt). Für diese Arbeit
erhielt JÁVORKA die höchtse wissenschaftliche Auszeichnung: den KOSSUTH-
Preis im Jahre 1952. An seinem 70. Geburtstag, im Jahre 1953, wurde ihm in
Anerkennung seiner Lebenstätigkeit die IV. Stufe des Verdienstordens der Ungarischen
Volksrepublik verliehen.
Nach der Rearbeitung des KITAIBEL—Herbars, publiziert von 1926 bis 1936,
hat er 1957 das Lebenswerk seines grossen Vorgängers vor zwei Jahrhunderten,
des ungarischen LINNÉ'S: PAUL KITAIBEL'S in Synthese bewertet. Während
seinen letzten zwei Lebensjahren hat er mit VERA CSAPODY gemeinsam an einem
Handbuch und färbigen Atlas der ungarischen Gartenzierpflanzen gearbeitet.
Einige Tage vor seinem am 28 September 1961 erfolgten Tode kam die druckfertige
Arbeit zum Verleger.
Die bedeutende Wirkung, die er mit seiner persönlichen Tätigkeit und
durch seine Werke auf die Entwicklung der ungarischen landwirtschaftwissenschaftlichen
Forschung ausgeübt hat, ist schwer zu ermessen. Er war mannigfach
verbunden mit der Lösung der praktischen Fragen unseres Volkes, unserer
Volkswirtschaft. Eines seiner hervorragenden Verdienste ist, dass er im Rahmen
der Agrarwissenschaftlichen Abteilung der Akademie mit dem Akademiker
FERENC ERDEI gemeinsam mit mehr als 100 Mitarbeitern das Serienwerk
„Magyarország kulturflórája" (Kulturflora von Ungarn) organisiert und eingeleitet
hat. Zwei Rande dieser Serie sind auch schon erschienen. Er schrieb 1960
in der Einleitung: „Eine einheitliche, aber auch die Einzelheiten erfassende,
moderne Besprechung unserer — die Grundlage unserer Landwirtschaft bildenden
— Zuchtpflanzen hat bis zum heutigen Tage auf sich warten lassen".
JÁVORKA war auch Mitverfasser des 1948 mit Unterstützung des Landwirtschaf
tmini Stenums erschienenen zweibändigen Handbuches: "Magyar Gyógynövények"
(Ungarische Heilpflanzen). Praktischen Zielen gewidmete Studien
schrieb er über die Beziehungen der Pflanzengeographie zum Forstwesen, über
die sowjetischen landwirtschaftlichen Schutzbewaldungen, über die Alkali —
Standortzeigerpflanzen, usw.
Arbeitete und forschte SÁNDOR JÁVORKA noch so viel in der Rotanischen
Abteilung des Naturwissenschaftlichen Museums, doch war sein eigenstes
Forschungsgebiet die freie Natur selbst. Von seinen Jugendjahren an bis zu seinen
letzten Lebensjahren forschte und sammelte er regelmässig im Gelände.

JÁVORKA der Wissenschaftler, und JÁVORKA der Mensch wurde überall
und von einem jeden mit Achtung und Sympathie empfangen und umgeben.
Mit den Botanikern der Nachbarländer — hauptsächlich der Tschechoslowakei
— pflegte er dauernde fachliche und freundschaftliche Beziehungen. Er stand
im Briefwechsel mit den Leitern der botanischen Sammlungen von Sankt-
Petersburg und von Tbilissi seit dem Jahre 1910. BORIS FETSCHENKO, der grosse
Botaniker und VLADIMIR KOMAROV, Präsident der russischen-, später der
sowjetischen Akademie der Wissenschaften, waren seine Freunde.
SÁNDOR JÁVORKA, diese hervorragende Persönlichkeit der ungarischen
Florenforschung hatte sich nicht nur die wissenschaftliche Erforschung der
Pflanzenwelt, sondern auch die Popularisierung der Wissenschaft zum Lebensziel
gewählt. Er hat zwar niemals an der Universität Vorlesungen gehalten — obwohl
er als Ordinarius betitelt war —, doch hat er durch seine Bestimmungbücher und
wissenschaftlich-populären Werke unsere ganze Jugend belehrt. Seine volks-

60—jährige Geländeforschungs- und Sammeltätigkeit
Jávorka's
Jahr
Matricum
Eupannonicum
5
3
Ü
2
3
a
CS
T3
in
B
CS
f.
H
Eucarpaticum
Transsilvanicum
Zahl der Tage
Moesicum
Illyricum
Italia, Austria etc.
Summe
Matricum
S
3
0
'S
o
c
S
CS
&
3
W
Transdanubicum
Eucarpaticum
Transsilvanicum
Moesicum
Zahl der Pflanzen
Illyricum
Italia, Austria ele.
Summe
1902 X X X X
1903 X X X X
1904 X X X x
1905 8 2 10 196 30 226
1906 18 5 15 38 199 53 423 675
1907 27 1 16 8 52 230 11 426 300 967
1908 3 1 15 19 5 4 46 55
1909 17 1 14 1 33 54 8 231 3 296
1910 14 2 34 4 54 163 29 447 56 695
1911 11 2 10 3 26 119 2 269 60 450
1912 10 6 4 32 57 127 65 40 418 85 735
1913 15 3 5 20 5 48 151 56 78 368 163 816
1914 15 3 31 3 52 94 28 291 65 478
1915 9 7 7 30 78 76 135 179 477
1916 10 3 3 16 32 113 48 64 195 420
1917 7 6 10 10 33 28 71 138 125 362
1918 1 5 3 28 43 31 32 60 96 89 536 844
1919 6 2 8 22 6 28
1920 8 9 17 75 141 216
1921 10 8 18 36 155 191
1922 24 6 3 33 238 54 129 421
1923 23 9 4 36 296 152 95 543
1924 15 4 19 200 29 229
1925 17 3 5 15 40 137 18 102 177 434
1926 13 12 2 12 39 182 121 22 50 375
1927 42 7 1 50 693 104 9 806

1928 16 3 22 41 223 19 295 537
1929 7 1 18 26 38 5 560 603
1930 17 1 2 2 22 149 18 17 4 188
1931 9 1 10 31 45 2 12 19 33 111
1932 24 5 6 2 37 90 28 65 30 213
1933 55 4 3 62 455 26 90 571
1934 39 5 2 10 56 395 71 37 194 697
1935 39 8 2 49 217 104 22 343
1936 45 3 6 57 499 23 43 26 591
1937 24 9 41 251 222 74 547
1938 25 8 19 10 62 216 176 580 27 999
1939 26 9 9 4 2 12 62 179 197 210 160 18 38 802
1940 28 3 4 6 8 49 157 5 145 56 200 563
1941 17 2 20 39 87 19 8 536 650
1942 7 4 15 5 31 11 32 223 118 384
1943 16 5 4 20 45 98 45 28 351 522
1944 23 1 • 4 28 X X X X
1945 3 1 4 0 0 0
1946 9 1 10 8 4 12
1947 29 7 36 179 43 222
1948 47 17 6 70 207 40 19 266
1949 40 15 55 214 87 301
1950 39 5 li 55 104 82 100 286
1951 50 11 5 66 71 25 8 104
1952 34 12 6 52 78 34 19 131
1953 35 12 5 52 95 121 0 216
1954 25 5 , 3 33 161 21 17 199
1955 27 1 4 29 66 40 2 43 640 730
1956 22 9 3 34 71 48 7 126
1957 15 1 31 61 124 185
1958 18 9 5 32 133 107 65 305
1959 13 4 2 26 50 23 4 23 100
1960 10 5 15 60 0 60
1961 1 1 i 3 0 10 6 16
Summe 1157 287 131 88 207 94 122 79 2165 8109 2764 2096 1476 3776 1731 1687 680 22319

tümlichen Arbeiten bzw. Bücher sind ähnlich seinen wissenschaftlichen Werken
auch bedeutende Schöpfungen. So wurde ihm auf Vorschlag der Populärwissenschaftlichen
Gesellschaft der Rote-Fahne-Orden der Arbeit verliehen.
Die mehr als 100.000 Exemplare erreichenden 4 Ausgaben (1950—59) des
Ruches: JÁVORKA—CSAPODY: „Erdő mező virágai" (Wald- und Wiesenblumen)
beweisen, mit welch grossem Erfolg er den sich immer mehr steigernden Wissensdurst
unseres Volkes befriedigen konnte.
Es ist unmöglich das Leben JÁVORKA'S nur als das eines Wissenschaftlers
und nur mit den objektiven Mitteln der biographischen Forschung zu erfassen,
wir müssen sein ganzes Wesen in den Kreis unserer Betrachtungen ziehen.
Er war nicht nur eine hervortretende Persönlichkeit eines wissenschaftsgeschichtlichen
Zeitalters, sondern ein wahrer Mensch und ein warmfühlender
Humanist; still, bescheiden, Äusserlichkeiten abhold, frei von Eitelkeit und
Prunksucht, schweigsam und warmherzig.
Er liebte seine Mitarbeiter und schätzte jeden wohlmeinenden, wissensdurstigen,
vorwärtsstrebenden Mitmenschen und beurteilte sie nach ihrem
inneren Wert, nach ihrer Arbeit. Er hatte besondere Vorliebe für die Jugend
und förderte ihre Lernbegierde. Wenn sich jemand mit einer Fachfrage an ihn
wandte, bemühte er sich mit der grössten Geduld eine gründliche, präzise Antwort
zu geben. Die ihm anvertrauten, oder selbsterwählten Aufgaben erfüllte er
gewissenhaft, pünktlich und mit der grössten Ausdauer. Oberflächlichkeit,
Nachlässigkeit verurteilte er, doch rügte er nur gütig. Ungerechtigkeit konnte er
nie stillschweigend mitansehen.
Die freie Natur war sein Lebenselement, ihr gehörte seine ganze Liebe.
Mit ewig forschenden Augen wanderte er unter den Rlumen der Wälder, der
Wiesen. Er liebte seine Heimat und sein Volk. Er liebte die unendliche Ebene
und Pussta des Alföld, die grasreichen Ruschwälder des Mittelgebirges, die
sanften Abhänge Transdanubiens. Seine immerwährende Sehnsucht galt den
aus dunklen Nadelwäldern hervorragenden Gipfeln der Karpaten und auch
der unter ständig tiefblauem Himmel schimmernden ewiggrünen Vegetation
des Mittelmeeres. Das forschende Auge und der prüfende Sinn des Wissenschaftlers
erkannte bald die allbewegende Kraft der Naturgesetze. Er gewahrte
schon in ganz jungen Jahren die Realität der materiellen Welt und des Menschenlebens.
Er wusste und bekannte, dass der unumgängliche dialektische Gegensatz
des Lebens der Tod sei. Deshalb fürchtete er sich nicht vor dem Verscheiden,
nur vor einer schmerzhaften, langen Krankheit.
Er hielt die Arbeit für den höchsten Sinn des menschlichen Lebens ; Arbeit»
wissenschaftliche Arbeit, die zum Wohl und Fortschritt der Menschheit dient.
Sein ganzes Leben war eine hervorragende Demonstration seiner Überzeugung.
Nach seiner im Jahre 1940 erfolgten Pensionierung — im Alter von 57 Jahren —
arbeitete er weitere 20 Jahre lang tagtäglich — unentgeltlich — auch noch
während seiner Krankheit, an seiner gewohnten Arbeitstelle, in der Botanischen
Abteilung des Museums, die er als sein zweites Heim betrachtete.
Sein Lieblingsschreibtisch im Museum ist nun verlassen, aber im ganzen
Heimatlande und auch noch über den Grenzen liegen auf so manchem Schreibtisch
seine Werke. In seinen Werken lebt Er weiter und übergibt die Schätze
seines grossen Wissens. In den Schöpfungen seines erfolgreichen Forscherlebens
und in den Namen der von Ihm und nach Ihm benannten Pflanzen lebt Er
weiter, weit über das Leben seiner Zeitgenossen und über das Ende unseres
Lebens hinaus.

Publikationen von Sándor Jávorka (1.—221.)*
I. Wissenschaftliche Werke
a) bûcher
1913
27. Ericaceák — Hangafélék; in FEKETE, L. & BLATTNY, T.: „Az erdészeti jelentőségű
fák és cserjék . . ." I. — Selmecbánya, 1913, p. 145 — 156.
1914
30. Ericaceae — Heidekräuter; in L. FEKETE & T. BLATTNY : „Die Verbreitung
der forstlich wichtigen Bäume und Sträucher . . ." I. — Selmecbánya, 1914,
p. 153-165.
1924
74. Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan
növényeinek meghatározó kézikönyve. I —III, és Bevezető rész. — Budapest,
Studium (mint a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának kiadványa).
1924-1925, pp. GII + 1307, 1 térkép. (CSAPODY, V. rajzaival).
1926
75. A Magyar Flórakis határozója. (CSAPODY, V. rajzaival.) — Budapest, Studium,
pp. XXXV + 324, 47 tábla.
76. Uti vázlat. Reisebericht; Anthophyta. Virágos növények; in „Adatok Albánia
flórájához." - Budapest, M. Tud. Akadémia, 1926, p. 74-89, 3 tábla:
p. 219-346, 8 tábla.
1929
91. JÁVORKA,S. & CSAPODY, V.: A Magyar Flóra képekben. Iconographia Florae
Hungaricae. — Budapest, Term. tud. Társ. és Studium, 1929 — 1934, pp. 23,
40 szines tábla, 576 fekete tábla, 25 fényképes tábla.
1932
101. Magyar — latin — német szakszótár JÁVORKA, S.: „Magyar Flóra" c. munkájához.
Glossarium operis de Flora Hungarica et Iconographia Florae Hungaricae.
— Budapest, Studium, 1932, pp. 50.
1937
124. A Magyar Flóra kis határozója. II. bővített kiadás. (CSAPODY, V. rajzaival.)
- Budapest, Studium, 1937, pp. XXXVIII + 346.
1942
151. Tájékoztató a visszatért országrészek növényzetéről. (Pótlék „A Magyar
Flóra kis határozója" 1937-ben megjelent második kiadásához.) — Budapest,
1942. pp. 7.
1944
164. LYKA KÁROLY a botanikus; in „LYKA KÁROLY emlékkönyv" (szerk. PETRO-
VICS E.). - Budapest, Uj Idők, 1944, p. 74-76.
1948
169. AUGUSTIN, B., JÁVORKA, S., GIOVANNINI, B. & ROM, P.: Magyar gyógynövények
I. Általános és leíró rész. II. Színes táblák (CSAPODY, V. festményei).
- Budapest, Földműv. Min. 1948. pp. 494, 101 fényképtábla; pp. XIV, 190
színes tábla.
* Sämmtliche Listen auf Grund der Aufzeichnungen von S. JÁVORKA zusammengestellt.
Die Liste der Publikationen wurde von Sz. PRISZTER bedeutend ergänzt und durchgearbeitet.
V. CSAPODY undJ. ÚJHELYI standen mir bereitwilligst zur Hilfe bei den anderen Listen.

1950
172. A talajjelző növények leírása és ábrái. (CSAPODY, V. rajzai); in AJTAY, V.:
„Tájékoztató az erdőgazdaságban tenyésztendő fafajok megválasztásához."
- Budapest, 1950, p. 85-161.
1951
175. Soó,R. á JÁVORKA,S.: A magyar növényvilág kézikönyve. I—IL (CSAPODY, V.
rajzaival) — Budapest, Akadémiai Kiadó, 1951, pp. XLVI + 1120, 1 térkép.
1952
181. Edényes növények; in „Növényhatározó" (szerk. HORTOBÁGYI, T.) — Budapest,
Tankönyvkiadó, 1952, p. 239-708. (CSAPODY, V. rajzaival).
1955
194. Edényes növények; in „Növényhatározó" (szerk. HORTOBÁGYI, T.). 2. kiadás.
— Budapest, Tankönyvkiadó, 1955. (CSAPODY, V. rajzaival).
195. JÁVORKA, S., MÁNDY, GY. VIZER, J.: A baltacim. (Magyaország Kultúrflóriája,
3. mintafüzet) — Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955, pp. 53.
1957
206. Kitaibel Pál. — P. Kitaibel und seine Tätigkeit. — Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1957, pp. 215, 4 tábla.
1959
214. Historisches zur Entdeckung der Section Hololeia der Gattung Hieracium;
in „Omagiu lui Trajan Sävulescu eu prilejul implinirii a 70 de ani." — Bucuresti,
Academici Beipublici Populäre Bomîne. 1959, p. 333 — 336.
1962
220. Harasztok — virágos növények in „Növényhatározó" (szerk. HORTOBÁGYI, T.),
3. kiadás, 2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó 1962 (CSAPODY, V. rajzaival),
pp. 527.
b) Zeitschrift — Artikel
1903
1. Néhány növény újabb termőhelyéről. (Jkv.) — NK, 2, 1903, p. 144.
2. Adatok a Pilis-hegység növényzetének ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis
der Flora des Pilis-Gebirges. - NK, 3, 1904, p. 119-120, (26).
1905
3. A Vinca herbacea W. K. és a V. minor L. hibridje az egyetemi növénykert
herbáriumában. Über einen Bastard zwischen Vinca herbacea W. K. und V.
minor L. im Herbarium des botanischen Gartens der Universität im Budapest.
(Jkv.) - NK 4, 1905, p. 117. (62).
1906
6. Hazai Onosma-fajaink. Species Hungaricae generis Onosma. — Annal. Mus.
Nat. Hung., 4, 1906, p. 406-449, 2 tábla.
1903
7. Kmet' András emlékezete (1841-1908). - NK, 7, 1908, p. 77-78.
1910
8. (Eranthis hiemalis a Komárom melletti Herkálvi erdőben.) (Jkv.) — BK, 9,
1910, p. 168.

9. Draba Simonkaiana Jáv. n.sp. - BK, 9, 1910, p. 281-285, (57)-(59), 1
tábla.
10. Néhány adat a magyar Flora ismeretéhez, egyszersmind a Linum flavum L.
európai alakkörének revíziója. Beiträge zur Kenntnis der ungarischen Flora
nebst Bevision der europäischen Vertreter des Formenkreises des Linum
flavum L. - MBL, 9, 1910, p. 145-163, 2 tábla.
11. FILARSZKY.'N. & JÁVORKA, S.: Alyssum conglobatum Fil. et Jáv. — Jelentés a
M. Nemz. Muz. 1909 évi állapotáról, 1910, p. 107-108, 1 tábla.
12. Linum croceum Jáv. — Jelentés a M. Nemz. Muz. 1909. évi állapotáról, 1910,
p. 108, 1 tábla.
1911
14. A Retyezát flórájának újabb érdekességei. Neue Daten zur Flora des Retyezát.
- BK 9, 1910, p. 303, (74); 10, 1911, p. 27-32. (8).
15. Ambrosia artemisifolia L. Magyarországon. Das Vorkommen von Ambrosia
artemisifolia. L. in Ungarn. - BK, 9, 1910,. p. 303. (74); 10, 1911, p. 32.
16. Magyarország néhány Erysimum fajáról. Über einige Erysimum-Arten
Ungarns. (Jkv.) - BK, 10, 1911, p. 48-49, (9).
17. Egy föl nem ismert Sesleriánkról. . . .
- MBL, 10, 1911, p. 311-314.
1912
21. Ujabb érdekes növény előfordulások. Einige ungarische Pflanzen von neuen
Standorten. (Jkv.) - BK, 11, 1912, p. 163, (35).
22. (Hozzászólás TUZSON JÁNOS : „Növényföldrajzi megfigyelések" c. előadásához.)
(Jkv.) - BK, 11, 1912, p. 223-224.
23. A Trichophorum génusz fajai hazánkban. Die ungarischen Trichophorum-
Arten. (Jkv.) - BK, 11, 1912, p. 224-225, (50).
24. Az Erysimum erysimoides (L.) Fritsch-csoportról. Über die Gruppe Erysimum
erysimoides (L.) Fritsch. - MBL, 11, 1912, p. 20-35, 1 tábla.
25. Jelentés svájci tanulmányútról. — Jelentés a M. Nemz. Múz. 1911 évi állapotáról,
1912, p. 185-190.
1913
28. „Növényföldrajzi megjegyzések.". - MBL, 12, 1913, p. 142-143.
1914
31. A Carduus candicans W. et K. és hazai rokonai. Carduus candicans W. et K.
und seine ungarländischen Verwandten. — BK, 13, 1914, p. 20— 24, (13) —
(16).
32 — 38. Kisebb megjegyzések és újabb adatok. Kleinere Bemerkungen und neuere
floristische Daten. I. - BK, 13, 1914, p. 24-28, (16)-(17); II. - BK, 14,
1915, p. 62-68, (27)-(31); III. - BK, 14, 1915, p. 98-109, (83)-(90); IV.
BK, - 15, 1916, p. 10-17, (4)-(9); V. - BK, 16, 1917, p. 1-8, (l)-(4);
VI. - BK, 17, 1918, p. 52-60, (21)-(25); VII. - BK, 20, 1922, p. 85-87,
(8).
39. (Fíozzászólás TUZSON JÁNOS „A Dianthus diutinusról" c. előadásához.) (Jkv.)
- BK, 13, 1914, 77-78.
40. Emlékezés Csató Jánosról. - BK, 13, 1914, p. 83-87, (39)-(40).
1916
44. Egy új endemikus Pulmonariánkról. Über eine neue Pulmonaria in Ungarn.
BK, 15, 1916, p. 51-57, (10)-(13).
45. Haynald Lajos. Kardinal Ludwig Haynald. - BK, 15, 1916, p. 127-129,
(39)-(40).
46. (Onosma); in K. Fritsch: „Neue Beiträge zur Flora der Balkanhalbinsel . . .
VII. " Mitt. Nat. wiss. Ver. Steierm., 53, 1916, p. 211-221.
1917
48. A Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának újabb gyarapodása. Neuere
Bereicherung der Botanischen Abteilung des Ungarischen Nationalmuseums.
- BK, 16, 1917, p. 40-41, (18)-(20).

49. Kitaibel herbáriumának virágos növényei. Die Phanerogamen des KitaibeFschen
Herbariums. (Jkv.) - BK, 16, 1917, p. 135, (49).
50. A hazai flórának egy új keverékfaja. Über eine neue Bastardpflanze Ungarns.
- MBL, 16, 1917, p. 116-117.
1918
51. Kritikus Calamintha-fajok. Kritische Calamintha-Arten. — MBL, 17, 1918,
p. 45-51.
52. Additamenta nonnulla ad floram Bulgaricam. — MBL, 17, 1918, p. 69.
1919
54. Trisetum albanicum Jáv. spec. nova. — MBL, 18, 1919, p. 1—2.
1920
55. Üj adatok Albánia flórájához. Neuigkeiten aus der Flora Albaniens. — BK,
19, 1920, p. 17-29, (3).
56. Lunaria Telekiana Jáv. n.sp. - MBL, 19, 1920, p. 1 -2.
57 — 58. Vadontermő gyógynövényeink hazai elterjedése. — Herba, 3, 1920,
p. 190-193; 222-227.
1921
60-61. Plantae novae albanicae. I. - MBL, 20, 1921, p. 60-61; II. - MBL, 21
1922, p. 17-22.
62—66. Vadontermő gyógynövényeink előfordulási viszonyai. Das Vorkommen
unserer wildwachsenden Heilpflanzen. — Herba, 4,1921, p. 43 — 50; 210—213;
251-254; 333-337; 369-372.
1922
67—68. A magyar flóra néhány új alakja. Formae nonnullae florae hungaricae. I.
- BK, 20, 1922, p. 149-150; II. - BK, 22, 1924-1925, p. 77-78.
69. Plantea in insula Creta a Ludovico Biró lectae. - MBL, 21, 1922, p. 25-26.
70. Két új adat hazánk flórájához. Zwei neue Beiträge zur Flora von Ungarn. —
MBL 21, 1922, 67-68.
1923
71. Adnotatio ad cognitionem generis Alyssoides Mill. ( = Vesicaria Lara.) —
- BK, 21, 1923, p. 73.
1926
77. A Sorbus torminalis (L.) Cr. hazai keverékfajai. Die Sorbus torminalis Bastarde
in Ungarn. - MBL, 25, 1926, p. 83-90.
78 — 82. Kitaibel herbáriuma. Herbarium Kitaibelianum. I. — Annal. Mus. Nat.
Hung. 24, 1926, p. 425-585; II. - Annal Mus. Nat. Hung., 26, 1929, p. 97-
210; III. - Annal. Mus. Nat. Hung., 28, 1934, p. 147-196; IV. - Annal.
Mus. Nat. Hung., 29, 1935, p. 55-102; V. - Annal. Mus. Nat. Hung., 30,
1936, p. 7-118.
1927
84. Hazánk flórájára vonatkozó ismereteink fejlődése a szakosztály megalakulása
óta. I. Virágos növények. Die Entwicklung unserer Kenntnisse über die
ungarische Flora seit Begründung der botanischen Sektion. Blütenpflanzen.
- BK, 24, 1927, p. 91-101.
85. Növény földrajzi tanulmányok a békés- és bácsbodrogmegyei szikes talajokon.
Jelentés. — M. Kir. Földtani Int., p. 1—3.
1928
87. Hungarian species of Onosma. (English translation by C. C. Lacaita.) — Journ.
of Bot., 1928, p. 1-9; 57-75.

1929
92. Az Eragrostis mexicana (Lag.) Lk. Magyarországon. Über das Vorkommen
von Eragrostis mexicana (Lag.) Lk. in Ungarn. — BK, 26, 1929, p. 32 — 33.
93. (Erysimum-Diagnosen); in K. H. RECHINGER: „Beiträge zur Kenntnis der
Flora der ägeischen Inseln und Ost-Griechenlands" — Annal. Nat. Hist,
Mus. Wien., 43, 1929, p. 295-297.
1930
97. Újabb florisztikai adatok. Neue floristische Angaben. — MBL, 29, 1930,
p. 138-144.
1932
102 — 103. Apró közlemények a magyar flóra köréből. Kleinere Mitteilungen über
die Flora v. Ungarn. I. - BK, 29, 1932, p. 79-82; II. - BK, 29, 1932,
p. 154-155.
104. A Crambe Tataria és a Thlaspi montanum Csonka— Magyarországon. (Jkv.)
- BK, 29, 1932, p. 176.
105. A tátorján Magyarországon. - TTK, 64, 1932, p. 428-432.
1934
107-108. Kisebb közlemények. Kleinere Mitteilungen. I. — BK, 31, 1934,
p. 258-262; II. - BK, 34, 1937, p. 118-119.
109. Alnus incana var. nova: Gáyeri Győrffy et Jávorka. A Magas Tátra egy érdekes
égerfájáról. — Acta Biol. Szeged., 3, 1934, p. 91—92, 1 tábla.
110. Vorgänger der „Flora der Juden." — Monatschr. f. Geschichte u. Wissensch,
des Judentums, 78, 1934, p. 232-236. (LOW-Festband.)
112. Magyar természetkutatók a Balkánon. - TTK, 66, 1934, p. 353-365.
1935
116. Újabb érdekes növényelőfordulások. Neue interessantere Pflanzenfunde. —
BK, 32, 1935, p. 161-164.
117. (Degen Árpád herbáriumáról. Über das Privatherbarium A.Degens.) — (Jkv.)
- BK, 32, 1935, p. 235-236, 250.
118. Degen Árpád emlékezete. - TTK, 67, 1935, p. 209-214, 2 tab.
1936
121. Új kosborféle Dalmáciából. Eine neue Orchidee aus Dalmatien. (Jkv.) ) —BK,
33, 1936, p. 214, 233.
122. Ünnepi beszéd Mágocsy-Dietz Sándor születésének 80. évfordulóján. Festrede
am 80-ten Geburtstage des Prof. Dr. Mágocsy-Dietz. — BK, 33, 1936,
p. 216-219, 234-235.
1937
125. (Az Echinocystis lobata behurcolása hazánkba.) (Jkv.) — BK, 34, 1937,
p. 76, 83.
1938
126. A visszatért Felvidék természeti kincsei. II. Növényvilág. — TTK, 70, 1938,
p. 727-736.
1939
127. (Cirsium candelabrum a Zsil-völgyben.) (Jkv.) - BK, 36, 1939, p. 83.
128. A Ruténföld flórája; in KÉZ, A.: „A Ruténföld". - TTK, 71, 1939,
p. 225-227, 2 tab.
1940
133. (Hozzászólás BOROS, ÁDÁM: „Centaurea vértesensis nov. sp." c. előadásához.)
(Jkv.) - BK, 37, 1940, p. 98.
134. A Carex Fritschii Waisb.-ről. Über Carex Fritschii Waisb. - AGH, 3, 1940,
p. 148-150.
135. Növényelterjedési határok a Dunántúlon. Pflanzenareale in Transdanubien
in Ungarn. - MTÉ, 59, 1940, p. 967-997.
2 Természettudományi Múzeum Évkönyve

136. Az Asplenium fontanum (L.) Bernh. felfedezése Magyarországon. Die Entdeckung
des Asplenium fontanum in Ungarn. — MTÉ, 59,1940, p. 998 — 1003.
137. A visszatért Erdély természeti kincsei. II. Növényvulág. — PTK, 72, 1940,
p. 154-163, 2 tab.
1941
138. Soó R. : „Változások a magvar flóra edényes növényeinek nomenklatúrájában"
(Becensio.) - BK, 38, 1941, p. 91-92.
139 — 144. Vadontermő gyógynövényeink hazai elterjedése. — Herba, 2, 1941,
p. 113-115; 141-145; 176-178; 197-199; 253-255; 3, 1942, p. 85-88.
149. Kutató-úton Albániában. - PTK, 73, 1941, p. 126-137, 2 tab.
1942
152. A nádor-család növénygyűjteménye a M. Nemzeti Múzeum tulajdonában.
Die Pflanzensammlung der Palatinatfamilie im Besitze des ungarischen
Nationalmuseums. - BK, 39, 1942, p. 635-638.
153. Üj vendég Budapest flórájában. — BK, 39, 1942, p. 638.
154 — 158. Vadontermő gyógvnövényeink előfordulási viszonyai. — Herba, 3,
1942, p. 225-229; 253-257; 4, 1943, p. 200-204; 232-233; 269-270.
1943
161. Degen Árpád r. tag emlékezete. — A M. Tud. Akad. elhunyt tagjai felett
tartott emlékbeszédek, 24, 1943, p. 1-21.
1945
163. Pteridophyta Herbarii Kitaibeliani. (Fase. LX.) — Annal. Mus. Nat. Hung.,
38, 1945 (1947), p. 85-97.
1947
165. Gombocz Endre emlékezete. — BK, 44, 1947, p. 1—8. 1 tábla.
166. Moesz Gusztáv. Gustavus Moesz (1873-1946). - M. Gomb. Lapok. 4, 1947,
p. 3-6, 1 tábla.
1950
173. A hazai Lycopodiumok. Die Lycopodium-Arten Ungarns. — Debreceni
Tud. egyet. Biol. Int. Évk., 1, 1950 (1951), p. 198-200.
1951
177 — 179. MOLNÁR, M., JÁVORKA, S. & BESOVSZKY, P. : Mozgó hadsereg C-vitamin
ellátása. - Honvédorvos, 1951, p. 909-911; 1952, p. 772-774; Katonaorvosi
Szemle, 5, 1953, p. 1275 — 1285.
1952
182. A szovjet mezővédő fásítási terv geobotanikai vonatkozásai. — MTA, Biol.
OK., 1, 1952, p. 3-15.
183. A növényföldrajz az erdészet szolgálatában. — Erdő, 1, 1952, p. 3 — 8.
1954
188. A Poa remota Forselles Magyarországon. Die Poa remota Forselles in Ungarn.
- BK, 45, 1954, p. 67-69.
189. Mágocsy-Dietz Sándor emlékezete. 1855-1945. - BK, 45, 1954, p. 171-173.
190. Die Poa remota Forselles in Ungarn. — Acta Bot. Hung., 1,1954, p. 125 —127.
191. Bapaics Baymund. - Akad. Ért., 503, 1954, p. 59-60.
1955
196. Franciaországi parkok. — BK, 48, 1955, p. 8—9.
197. Albániai tanulmányút. - Akad. Ért., 1955, p. 344-346.
198. JÁVORKA, S. & SEDLMAYR, K.: Előszó; in SURÁNYI, J. & MÁNDY, Gy.: „A
kukorica." (Magyarország Kulturflórája, 1. mintafüzet.) — Budapest,
Akadémiai Kiadó, 1955, p. 3—4.

1957
207. Bernátsky Jenő emlékezete (1873-1945). Jenő Bernátsky (1873-1945).
- BK, 47, 1957, p. 1-3.
208. Pál Kitaibel, 1757-1817. - Acta Bot. Hung., 3, 1957, p. 213-218.
209. Pál Kitaibel. - Annal. Mus. Nat. Hung., s. n. 3, 1957, p. 9-16.
210. Kitaibel Pál. - M. Tudomány, 44, 1957, p. 87-92.
1958
212. Paul Kitaibel i izucsenie vengerszkoj flori. — Dokl. Jarubezsnik Ucsenih,
Leningrád, 1958, p. 82-98.
1959
215. (Eriophorum gracile Koch bemutatása.) (Jkv.) — BK, 48, 1959, p. 144.
216. JÁVORKA, S. & ERDEI, F.: Előszó a „Magyarország Kulturflórája" sorozathoz.
(Melléklet az I. kötet 1. füzetéhez.) — Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959,
219. JÁVORKA, S., MÁTHÉ, I. & PRISZTER, Sz. : Táblamagyarázat és ismertetés; in
CSAPODY, V.: „Színes atlasz „Magyarország Kulturflórájá"-hoz. (Magyarország
Kulturflórája, X. kötet.) — Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961, p. 6—31.
c) Besprechungen und sonstiges
1905
4. PRODÁN, GY.: „Adatok Eger és környékének flórájához." — BK, 4, 1905,
p. 106.
1910
13. H. ZAHN: „Die ungarischen Hieracien des Ungarischen National-Museums
zu Budapest." - BK, 9, 1910, p. 291-293, (71).
1914
41. Jegyzék Magyarország növényeinek gyűjteményéhez. Schedae ad Floram
Hungaricam Exsiccatam, Cent. II, No. 142. (Minuartia graminifolia ssp.
hungarica JÁv.)
1915
43. SCHINZ-KELLER: „Flora der Schweiz." - BK, 14, 1915, p. 95, (37).
1916
47. Jegyzék Magyarország növényeinek gyűjteményéhez. Schedae ad Floram
Hungaricam Exsiccatam, Cent. IV, No. 363. p. 38 — 40. (Astragalus Péterfii
JÁv.)
1918
53. FEKETE, L. — BLATTNY, T.: „Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék..."
- Földr. Közi., 46, 1918, p. 137-140.
1923
72. Nyilatkozat. Erklärung. - BK, 21, 1923,..p. 78, (17).
73. Notiz über Prodans Flora determinarea. — Ost. Bot. Zs., 72,1923, p. 447.
1926
83. GÁYER, GY.: „Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi
flórasav." - BK, 23, 1926, p. 63-64.
1931
100. R. RAPAICS & L. VAJDA: „Das mittelungarische Bergland." BK, 28, 1931,
p. 193-194.

1934
111. Löw, I. „Die Flora der Juden." - BK, 31, 1934, p. 161-162.
115. (Megemlékezés P. ASCHERSON születésének századik évfordulójáról, és L.
Bossi elhunytáról.) (Jkv.) - BK, 31, 1934, p. 279-280, 284, 289.
1935
120. (Megemlékezés TREITZ PÉTER és HOLLENDONNER FERENC elhunytáról.)
(Jkv.) - BK, 32, 1935, p. 235-236,' 239, 250, 252.
1939
130. Á. DEGEN: „Flora Velebitica." - BK, 38, 1939, p. 78-81.
131. Soó, R. & MÁTHÉ, L: „A Tiszántúl flórája." - BK, 36, 1939, p. 157-158.
132. G. KELLER & R. SCHLECHTER: „Monographie und Iconographie der Orchideen
Europas und des Mittelmeergebietes. I. —IV" — BK, 36, 1939, p. 158 —
160.
1941
145. MÁTHÉ, I. : „Magyarország növényz étének flóraelemei." — BK, 38, 1941, p.91.
146. Soó, B.: „Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation."
- BK, 38, 1941, p. 92-93.
147. VAJDA, E.: „The Riviera Garden of La Mortola." - BK, 38, 1941, p. 93.
148. VAJDA, E. & VAJDA, L.: „Flora Photographica Hungáriáé." I —III. — BK,
38, 1941, p. 183-184.
1942
159. Soó, B. „A Székelyföld flórájának előmunkálatai." - BK, 39, 1942, p.
106-107.
160. NYÁRÁDY, E. GY. & Soó, R.: „Kolozsvár és környékének flórája." 1—2.
- BK, 39, 1942, p. 107-108.
1947
168. Soó, B. : „Növényföldrajz." - BK, 44, 1947, p. 75-76.
1951
180. „A Debreceni Tud. Egyetem Biol. Int. Évkönyve. Növénytani dolgozatok.%
- MTA Biol. OK, 1951, p.
d) Redaktionsarbeiten
1948
167. „Viruló természet." I: A növények világa.; II: A növény a gyakorlatban. —
Budapest, Üj Idők, 1948, pp. 387, 48 tábla; pp. 164.
1955
199. Magyarország Kultúrflórája. (1. — 6. mintafüzet.) — Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1955, pp. 183; 66; 53; 76; 125; 142; 5 színes tábla.
1959
217. Magyarország Kultúrflórája. I. kötet (1. —11.; F/l. és F/2, füzetek); X.
kötet. — Budapest, Akadémiai Kiadó, 1959—1961.
II. Populärwissenschaftliche Arbeiten
a) Bücher
1948
170. A növényvilág múltja. A Föld mai növénytakarója. Magyarország növényvilága;
in „Viruló természet." I. — Budapest, Űj Idők, 1948, p. 91—132.

1950
174. JÁVORKA, S. & CSAPODY, V.: Erdő-mező virágai. A Magyar Flóra színes kis
atlasza. — Budapest, Tudom. Könyvkiadó, 1950, pp. 139, 80 színes és 20
fekete tábla.
1955
200. Erdő-mező virágai. I. Tavaszi kirándulás. — Budapest, TIT., 1955, pp. 31.
201. JÁVORKA, S. & CSAPODY V.: Erdő-mező virágai. A Magyar Flóra színes kis
atlasza. 2. kiad. — Budapest, Mezőgazd. Kiadó, 1955, pp. 156, 80 színes és
20 fekete tábla.
1958
213. JÁVORKA, S. & CSAPODY,V. : Erdő-mező virágai. A Magyar Flóra színes kis
atlasza. Függelékben: Az Északi Kárpátok virágai. 3., bőv. kiad. — Budapest,
Mezőgazd. Kiadó, 1958, pp. 208, 100 színes és 20 fekete tábla.
1959
218. JÁVORKA, FUTAK & CSAPODYOVA: Kvety lesov a luk. — Bratislava, 1959,
pp. 202, +100 színes és 20 fekete tábla.
1962
221. JÁVORKA, S. ÓÍ CSAPODY, V.: Kerti virágaink. (Középeurópai dísznövények
színes atlasza). — Budapest, Mezőgazd. Kiadó. 1962, pp. 156,116 színes
tábla.
b) Zeitschrift-Artikel
1905
5. A lisztharmatgomba parazitizmusáról. — PTK, 37, 1905, p. 43 — 45.
1911
18. Növényhatározó könyvek. - TTK, 43, 1911, p. 334.
19. A növények színének konzerválása., — TTK, 43, 1911, p. 334.
20. Sovinizmus a tudományokban. — Üj Idők, 17, 1911, p. 147 — 149.
1912
26. (Növényföldrajzi és növényrendszertani címszavak); in „Tolnai Világlexikona."
1-8. - Budapest, 1912-1918.
1913
29. A havasok világából. - Üj Idők, 19, 1913, p. 273-275.
1914
42. Mivel pótoljuk a katonáinknak szánt teát? - Üj Idők, 20, 1914, okt. 5.
1920
59. Magyarország erdőségei. — Néptanítók Lapja, 53, 1920, jún. 24, p. 14—21.
1927
86. Egy gyanús szamócáról. - TTK, 59, 1927, p. 586.
1928
88. A keletindiai tikfa. - TTK, 60, 1928, p. 259-260.
89. A kola-dió. - TTK, 60, 1928, p. 414-416.
90. Magyarföldi berkenyéinkről. — Kert. Lapok, 32, 1928, p. 283 — 284.

1929
94. A takácsmácsonya és hazai tenyésztése. — TTK, 61, 1929, p. 213 — 215.
95. A bakonyi vénhedő tiszafa. - TTK, 61, 1929, p. 264-268.
96. A hazai tölgyekről. - Kert. Lapok, 33, 1929, p. 171-173, 199-201.
1930
98. A vadon virágai kertjeinkben. — Virágos Bpest, Virágos Magyarorsz.,
1930, p. 5-7, 21-22, 38, 70-71, 86, 101-102.
99. Három vízinövény a Zagyvából. — Virágos Bpest, Virágos Magyarorsz.,
1930, p. 108-110.
1932
106. Virágos Gellérthegy. - Nemzeti Üjság, 1932, ápr. 23.
1934
113. Immanuel Low's „Die Flora der Juden." — Pester Lloyd, 1934, febr. 24.
114. Das Degensche weltberühmte Herbarium im Besitze des Ungarischen Nationalmuseums.
— Pester Lloyd, 1934, nov. 24.
1935
119. Degenia velebitica (Deg.) Hay. - Kert. Szemle, 7, 1935, p. 170-171.
1936
123. Tulipa hungarica Borb. - Kert. Szemle, 8, 1936, p. 41.
1939
129. Egy évszázados tölgy halálára. - TTK, 71, 1939, p. 228-231.
1941
150. Magyar természettudósok szereplése a Balkánon. — Magyar Nemzet, 1941,
jan. 12.
1943
162. Az Ambrosia artemisifolia L. mint takarmánynövény. — PTK, 75, 1943,
p. 37-38.
1949
171. Komárov V. és a szovjet természetkutatás. — Term, és Techn., 108, 1949,
p. 286-292.
1950
176. Bulgária növényvilága. - Term, és Techn., 109, 1950, p. 235-241.
1953
184. A balatonvidéki növényritkaságok. - Term, és Techn., 112,1953, p.217-221.
185. A természetkutató Kossuth Lajos. - Élet és Tud., 1953, márc. 18, p. 323 -326
186. Kitaibel Pál, a magyar Linné. - Élet és Tud., 1953, júl. 8, p. 835-837.
187. A tiszafa. - Élet és Tud., 1953, okt. 14, p. 1306-1307.
1954
192. Az uzsai erdő mint természeti emlék. — Élet és Tud., 1954. aug.
193. A tátorján, a pásztornép egykori ínségkenyere. — Élet és Tud., 1954, szept.
8, p. 1147.
1955
202. Zwei Albanienreisen. — Ungarische Rundschau, No. 11, 9. Nov. 1955.
203. Dve prjezdki v Albaniju. — Vengerszkije Novoszti, No. 12 — 13.

1956
204. Mágocsy-Dietz Sándor. - Term, és Társad., 1956, p. 418-419.
205. Magyar parkok. - Élet és Tud., 1956, nov. 25, p. 792-796.
1957
211. A 150 éves Magyar Füvészkönyv. - Élet és Tud., 1957, p. 1539-1542.
Die von Sándor Jávorka beschriebenen neuen Taxonen
1. Aconitum Pantocsekianum DEG. et BALD. var. koprivnicanum ANDRÁS, et
JÁv. (BK, 17, 1918, p. 19.)
2. Aconitum firmum REICH. Csapodyae JÁv. (MBL, 29, 1930, p. 12.)
3. Ranunculus Degeni KÜMM. et JÁv. (MBL, 17, 1918, p. 19.)
4. Ranunculus sardous CR. ssp. balcanicus KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918,
p. 20.)
5. Sorbus Borbásii JÁv. (BK, 14, 1915, p. 99.)
6. Sorbus Degenii JÁv. (MBL, 25, 1926, p. 85.)
7. Sorbus franconica BORN. var. bakonyensis JÁv. (MBL, 25, 1926, p. 87.)
8. Sorbus cretica (LINDL,) FRITSCH. ssp. danubialis JÁv. (BK, 14, 1915, p. 104.)
9. Sorbus cretica (LINDL.) FRITSCH. ssp. banatica JÁv. (BK, 14, 1915, p. 104.)
10. Sorbus Paxiana JÁv. (MBL, 25, 1926, p. 89.)
11. Sorbus Ronnigeri JÁv. (BK, 14, 1915, p. 102.)
12. Sorbus Margittaiana (HOSTTI) JÁV. (Sched. Fl. Exsic, Cent. 8, N° 750.)
13. Sorbus torminalis (L.) CR. ssp. Kissii JÁv. (BK, 34, 1939, p. 220.)
14. Potentilla appenina TEN. ssp. pirinica URUM. et JÁv. (?)
15. Potentilla appenina TEN. f. skelsenenis JÁv. (BK, 17, 1918, p. 23.)
16. Potentilla appenina TEN. ssp. Stofanovii URUM. et JÁv. ap. STOJ. (MBL,
19, 1920, p. 36.)
17. Potentilla Csatói JÁv. (BK, 20, 1922, p. 86.)
18. Potentilla Moeszii JÁv. (?)
19. Sanguisorba albanica ANDRÁS, et JÁv. (MTA Balk, Kut., 1926, III. p. 263.)
20. Genista Csikii KÜMM. et JÁv. (MBL, 20, 1921, p. 60.)
21. Cytisus albus HACQ. var. Kissii JÁv. ap. A. Kiss (BK, 34, 1939, p. 227.)
22. Colutea arborescens L. f. monophylla JÁv. (BK, 20, 1922, p. 150.)
23. Astragalus onobrychis L. proles Wagneri JÁv. (BK, 22, 1924 — 1925, p. 77.)
24. Astragalus australis (L.) LAM. ssp. bucsecsi Jáv. (?)
25. Astragalus exscapus L. var. puskarovii URUM. et JÁv. (MBL, 19, 1920, p. 36.)
26. Astragalus Péterfii JÁv. (in Sched. ad FI. Hung. Exsic, Cent. II, 1914, No.
142.)
27. Oxytropis Urumovii JÁv. (MBL, 19, 1920, p. 34.)
28. Oxytropis sericea (LAM.) SIMK. ssp. korabensis KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918,
p. 24.)
29. Oxytropis carpatica UECHTR..var. bucsecsi JÁv. (?)
30. Polygala vulgare L. ssp. Borbásii JÁv. (JÁVORKA: Magyar Flóra, 1925, p.
677.)
31. Carum rupestre Boiss. et HEDR. var. albanicum KÜMM. et JÁv. (MTA Balk.
Kut., 1926, III, p. 276.)
32. Ligusticum albanicum JÁv. (BK, 17, 1918, p. 24.)
33. Peucedanum serpentini ANDRÁS, et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 25.)
34. Heracleum carpaticum PORC f. palmatifidum JÁv. (MBL, 9, 1910, p. 162.)
35. Galium asperum THUNE, var. pirinicum URUM. et JÁv. (Journ. Acad. Bulg.,
1!)28, p. 138.)
36. Knautia Űfhelyii JÁv. flongifolia x arvensis) (BK, 40, 1943, p. 52.)
37. Knautia Csikii JÁv. et SZABÓ (MBL, 21, 1922, p. 19.)
38. Scabiosa portae KERN. f. albanica JÁv. (MTA Balk. Kut., 1926, III. p. 308.)
39. Linum croceum FIL. et JÁv. (MBL, 9, 1910, p. 147.)
40. Linum flavum L. f. angustifolium JÁv. (MBL, 9, 1910, p. 153.)
41. Euphorbia amygdaloides L. f. glaberrima KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut.,
III, 1926, p. 226.)

42. Gentiana anisodonta BORB. ssp. albanica JÁv. (BK, 17, 1918, p. 27.)
43. Gentiana Nopcsae JÁv. (BK, 17, 1918, p. 28.)
44. Cynoglossum Moeszii JÁv. (C. Hungaricum x officinale) (JÁVORKA: Magyar
Flóra, 1925, p. 842.)
45. Pulmonaria Filarszkyana JÁv. (BK, 15, 1916, p. 51.)
46. Onosma stellulatum W. et K. f. serpentini JÁv. (BK, 17, 1918, p. 26.)
47. Onosma viride (BORB.) JÁV. var. citrinum JÁv. (Annal. Mus. Nat. Hung.,
4, 1906, p. 436.)
48. Onosma viride (BORB.) JÁV. ssp. banaticum JÁv. (Annal. Mus. Nat. Hung., 4,
1906, p. 436.)
49. Onosma tornense JÁv. (Annal. Mus. Nat. Hung. 4, 1906, p. 431.)
50. Stachys Kümmerleana JÁv. (MBL, 20, 1921, p. 60.)
51. Betonica officinalis L. Ssp. skipetarum JÁv. (BK, 17, 1918, p. 27.)
52. Betonica Jacquinii GREN. et GODR. f. albanica KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918,
p. 26.)
53. Calamintha alpina LAM. f. albanica KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 27.)
54. Saturefa Brauneana (HOPPE) JÁV. f. transsilvanica JÁv. (BK, 20, 1922, p. 150.)
55. Satureja Birói JÁv. (MBL, 19, 1920, p. 35.)
56. Thymus Lykae DEG. et JÁv. (MBL, 21, 1922, p. 18.)
57. Verbascum laxum FIL. et JÁv. (?)
58. Verbascum Stofanovi JÁv. ( V. longifolium var. pannosum x lanalum var. Hinkei)
(BK, 34, 1937, p. 11.)
59. Verbascum pannosum Vis. var. cirrosum KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut.,
1926, III, p. 284.)
60. Veronica Andrasovskyi JÁv. (BK, 17, 1918, p. 26.)
61. Plantago gentianoides DECNE var. Stefanovii URUM. et JÁv. (MBL, 19, 1920,
p. 39.)
62. Papaver pyrenaicum WILLD. ssp. Degenii URUM. et JÁv. (MBL, 19, 1920,
p. 33.)
63. Lunaria Telekiana JÁv. (MBL, 19, 1920, p. 1)
64. Thlaspi microphylla Boiss. et H. ssp. creticum DEG. et JÁv. (MBL, 21,
1922, p. 25.)
65. Alyssum conglobatum FIL. et JÁv. (MBL, 9, 1910, p. 146.)
66. Alyssum arduini FRITSCH var. pilisiense DOMOKOS et JÁv. (BK, 31, 1934,
p. 260.)
67. Draba lacaitae BOISS. var. albanica KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut., 1926,
III. p. 248.)
68. Draba Simonkaiana JÁv. (BK, 9, 1910, p. 281.)
69. Draba Simonkaiana JÁv. f. retyezálensis JÁv. (?)
70. Barbarea balcana PANG. var. albanica KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut.,
1926, III, p. 243.)
71. Arabis nivalis Guss. f. korabensis KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut., 1926,
III, p. 244.)
72. Alyssoides graecum (BEUT.) JÁV. ssp. macrocarpum JÁv. (BK, 21, 1923, p. 73.)
73. Erysimum pusillum BORY et CHAUB. ssp. Hayekianum JÁv. et RECHINGER
(Annal. Nat. Hist. Mus. Wien, 43. 1929, p. 295.)
74. Erysimum Bechingeri JÁv. (Annal. Nat. Hist. Mus. Wien, 43, 1929, p. 296.)
75. Erysimum korabense KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 20.)
76. Erysimum Kümmerlei JÁv. (BK, 17, 1918, p. 21.)
77. Erysimum erysimoides (L.) FRITSCH f. umbrosa JÁv. (MBL, 11, 1912, p. 23.)
78. Erysimum erysimoides (L.) FRITSCH f. humilis JÁv. (MBL, 11, 1912, p. 13.)
79. Viola Grisebachiana VIS. Radoslavovi URUM. et JÁv. (MBL, 19, 1920, p. 33.)
80. Campanula crassipes HEUFF. f. herkulis JÁv. (BK, 22, 1924-1925, p. 77.)
81. Campanula sibirica L. f. divergentiformis JÁv. (BK, 20, 1922, p. 150.)
82. Achillea fraasi F. SCHLTZ. f. korabensis KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918,-p. 28.)
83. Senecio sulphureus (BAUMG.) SIMK. ssp. Kitaibelii JÁv. (JÁVORKA: Magyar
Flóra, 1925, p. 1139.)
84. Senecio doronicum L. f. albanicus KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 28.)
85. Senecio (Cineraria) korabensis KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 29.)
86. Saussurea alpina (L.) DC. ssp. Borbásii GYŐRFFY apud. JÁv. (Acta Biol.
Szeged, 3, 1934, p. 91.)
87. Carduus candicans W. et K. f. psilocephalus JÁv. (BK, 22, 1924-1925,
p. 78.)

88. Carduus Borbásii JÁv. (C. candicans y. nutans) (JÁVORKA: Magyar Flóra, 1925,
p. 1155.)
89. Carduus Budaianus JÁv. (C. crispus x collinus) (BK, 9, 1910, p. 281.)
90. Cirsium intraspinulosum JÁv. (MBL, 21, 1922, p. 20.)
91. Centaurea mollis W. et K. f. máramarosiensis JÁv. (BK, 22, 1924 — 1925,
p. 78.)
92. Crépis bertiscea JÁv. (MBL, 21, 1922, p. 21.)
93. Crépis Baldaccii HAL. ssp. albanica JÁv. (MBL, 21, 1922, p. 21.)
94. Willemetia stipitata CASS. f. albanica KÜMM. et JÁv. (BK, 17, 1918, p. 29.)
95. Hieracium Filarszkyanum JÁv. et Z. (BK, 10, 1911, p. 30.)
96. Hieracium paltinae JÁv. et Z. (BK, 10, 1911, p. 31.)
97. Hieracium Mágocsyanum JÁv. (?)
98. Hieracium erythrodontum Z. ssp. Corneliae JÁv. et Z. (JÁVORKA: Magyar
Flóra, 1925, p. 1247.)
99. Hieracium Weltsteinianum HAY. et Z. ssp. atroviolascentiforma JÁv. et Z.
(MTA Balk. Kut., 1926, III, P- 328.)
100. Hieracium Fritzei F. SCHULZE ssp. stanisorae JÁv. et Z. (BK, 10, 1911,
p. 29.)
101. Hieracium chlorobracteum DEG. et Z. ssp. schizophyton JÁv. et Z. (BK, 10,
1911, p. 30.)
102. Silène Uromovii JÁv. (MBL, 17, 1918, p. 69.)
103. Dianthus grancarovii URUM. et JÁv. (Petnaseti prinosz nüm bulgarszkata
flora, 1926, p. 22.)
104. Dianthus petraeus W. et K. f. hunyadense JÁv. (BK, 20, 1922, p. 149.)
105. Dianthus spiculifolius SCHUR, var. Csapodyae JÁv. et ÚJHELYI ap. ÚJHELYI
(BK, 40, 1943, p. 48.)
106. Dinathus Lumnitzeri WIESB. var. Soói JÁv. ap. A. Kiss (AGH, 2, 1939,
p. 240.)
107. Cerastium hekuravensi JÁv. (BK, 17, 1918, p. 18.)
108. Minuartia graminifolia (ARD.) JÁV. ssp. hungarica JÁv. (in Sched. ad FI.
Hung, exsicc, Cent. IV, 1916, No 363.)
109. Chenopodium hybridum L. lusus oppositifolium KÜMM. et JÁv. (MTA Balk.
Kut., 1926, III, p. 227.)
110. Androsace lactea L. f. carpatica JÁv. (BK, 20, 1922, p. 150.)
111. Polygonum albanicum JÁv. (BK, 17, 1918, p. 18.)
112. Rumex Gombae BIHARI apud JÁv. (MBL, 10, 1917, p. 116.)
113. Alnus incana (L.) MÖNCH, var. Gáyeri GYŐRFFY et JÁv. (BK, 20, 1922, p. 85.)
114. Salix Czakói JÁv. (BK, 20, 1922, p. 85.)
115. Salix hastata L. f. sinualo-dentata JÁv. (MTA Balk. Kut., 1926, III, p. 223.)
116. Anacamptis pyramidalis (L.) BICH. var. Héveyana JÁv. (BK, 34, 1937, p. 11.)
117. Crocus heuffelianus HERBERT var. Csapodyae HORVÁTH et JÁv. (?)
118. Schoenoplectus supinus (L.) PALL. f. diffùsus JÁv. et CSAP. (BK, 45, 1954,
p. 251.)
119. Carex dacica Heuff. f. basigyna KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut., 1926, III,
p. 335.)
120. Sesleria coerulans FRIVALD. f. korabensis KÜMM. et JÁv. (MTA Balk. Kut.,
1926, III, p. 340.)
121. Sesleria kalnikensis JÁv. (MBL, 10, 1911, p. 311.)
122. Trisetum albanicum JÁv. (MBL, 1«, 1919, p. 1.)
Zu Ehren von Sándor Jávorka benannte Pflanzen
1. Onosma Jávorkae SIMK. (MBL, 5, 1906, p. 385.)
2. Hieracium sudeticum STERNB. ssp. Jávorkae ZAHN (Ann. Mus. Nat. Hung.,
8, 1910, p. 83.)
3. Knautia Jávorkae MOESZ (BK, 14, 1915, p. 149.)
4. Centaurea Jávorkae J. WAGNER (carniolica x oxylepis) (MBL, 15, 1916, p. 233.)
5. Consolida orientális (GRAY.) SCHRÖD. f. Jávorkae (Kov.) Soó (Öst. Bot.
Zeitschr., 71, 1922, p. 240.)
6. Asplenium Jávorkae KÜMMERLE (lepidum x ruta-muraria) (MBL, 21, 1922,
P. 1.)

7. Rosa Jávorkae DEGEN (MBL, 21. 1922, p. 17.)
8. Thymus Jávorkae LYKA & BOROS (parviflorusyiserpyllum) (MTÉ, 1923, p.
202.)
9. Rubus Jávorkae GÁYER (dryadesxserpens) (JÁVORKA: Magyar Flóra, 1925, p.
515.)
10. Melampyrum saxosum BAUMG. ssp. Jávorkae Soó (JÁVORKA: Magvar Flóra,
1925, p. 1001.)
11. Metasphaeria Jávorkae MOESZ (MTA Balk, Kut., 3, 1926, p. 145.)
12. Sclerophomella Jávorkae MOESZ (MTA Balk, Kut., 3, 1926, p. 145.)
13. Orchis elegáns HEUFF. var. Jávorkae Soó (Notizbl. d. Bot. Gart. Dahlem, 9,
1926, p. 910.)
14. Tilia Jávorkae J. WAGNER (MBL, 25, 1926, p. 22*.)
15. Cymbella Jávorkae KRENNER (MTA Balk. Kut., 3, 1926, p. 110.)
16. Rliinanthus Jávorkae Soó (Feddés Repert. spec, nov., 26, 1929, p. 207.)
17. Pulmonaria Jávorkae GY. MAGYAR (rubraxmollissima) (Bui. Fas., 3, 1929,
p. 321.)
18. Hieracium biflorum AR.-TOUVET. ssp. Vucjanum f. Jávorkae ZAHN (A. et
G. Syn., 12, 1, 1929, p. 251.)
19. Achillea Jávorkae PRODAN (PRODAN: Achileele României-Achilleae Romániáé,
Bui. Acad. înalt. stud, agronom. Cluj, Memorii 2, 1931, p. )
20. Campanula cochleariifolia LAM. ssp. reflexa f. Jávorkae HRUBY (MBL, 28, 1931,
p. 266.)
21. Mentha longifolia HUDS. ssp. Jávorkae TRAUTM. (BK, 29, 1932, p. 115.)
22. Cytisus absinthioides JANKA var. Jávorkae STOJANOV (Bull. Bot. Bulg.,
1932, p.)
23. Bromus Jávorkae PÉNZES (MBL, 33, 1934, p. 23.)
24. Verbascum Jávorkae Soó (abietinumxlychnitis) (BK, 32, 1935, p. 230.)
25. Sorbus aria (L.) CR. ssp. Jávorkae Soó (Acta Geobot. Hung., 1, 1937, p. 222.)
26. Delphinium intermedium SOL. f. Jávorkae KÁRPÁTI (BK, 37, 1940, p. 19.)
27. Helloboms odorus W. & K. f. Jávorkae HORVÁTH (Borbásia, 2, 1940, p. 27.)
28. Veronica scardica GRISEB. f. Jávorkae J. KELLER (BK, 39, 1942, p. 154.)
29. Dianthus Jávorkae KÁRPÁTI (armeria x saxigenus) (BK, 39, 1942, p. 119.)
30. Carduus Jávorkae L. VAJDA (nutans x collinusx acanthoides) (BK, 40,1943, p.
398.)
31. Chara Jávorkai RÁSKY (Naturw. Mon., 2, 1945, p. 34.)
32. Pyrus pyraster (L.) BORKH. var. Jávorkae PÉNZES (Agrárt. Egy. Közi., 13,
1949, p. 69.)
33. Festuca amethystina L. var. austriaca HAGKEL f. Jávorkae ZÓLYOMI (SOÓ
& JÁVORKA: Magyar Növényvilág Kézikönyve, II, 1954, p. 920. n. nud.*)
34. Phacus Jávorkae HORTOBÁGYI (Acta Bot. Hung., 1, 1954, p. 97.)
35. Kirchneriella Jávorkae HORTOBÁGYI (Acta Bot. Hung., 1, 1954, p. 107.)
36. Crataegus monogyna JACQ. ssp. transalpina KERN. var. Jávorkae PÉNZES
(Kert. Főisk. Évk., 2, 1954, p. 123.)
37. Euonymus verrucosus SCOP. var. sublaevifolius BARÁTH f. Jávorkae BARÁTH
(BK, 46, 3-4, 1956, p. 237.)
38. Gnaphalium silvaticum L. var. Jávorkae Pócs (Ann. Mus. Nat. Hung., 8,
1957, p. 214-215.)
39. Koeleria Jávorkae ÜJH. (Fragmenta Bot., 1, 1961, p. 47.)
40. Hieracium megatrichum BORB. ssp. Jávorkaeanum F. KOVÁTS (in lit., 1940.
IV.)
*A typo var. austriacae glumis et paleis pilosis differt. Holotypus adest in Herb. Mus. Nat.
Hung. Budapestini e loco Uzsa prope opp. Tapolca, Hungária (leg. JÁVORKA et ZÓLYOMI 18.
V. 1949.).