08.12.2012 Aufrufe

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer

MEHR ANZEIGEN
WENIGER ANZEIGEN

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.

Fókusz<br />

Német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />

Sikeres és<br />

példamutató<br />

A német-magyar gazdasági kapcsolatok 1990 óta lenyûgözô fejlôdést mutattak<br />

fel. Mind a kapcsolatok volumene, mind pedig színvonala figyelemre méltó<br />

mindkét országra nézve: a külkereskedlemi forgalom 1990 óta közel hatszorosára<br />

nôtt, és több ezernyi német vállalat járul hozzá Magyarországon a jóléthez<br />

és a foglalkoztatáshoz, miközben a politikusok és gazdasági szakemberek<br />

kölcsönös látogatásai ma már magától értetôdôen mindennaposak.<br />

A<br />

két ország közötti árucsere jellemezheti<br />

talán a leginkább szemléletesen<br />

a fejlődés dinamikáját.<br />

A magyar külkereskedelemben sok éve<br />

Németország a messze legfontosabb felvevő<br />

és egyben beszerzési piac is. A külkereskedelmi<br />

forgalom közel 30 százalékát<br />

bonyolítják német partnerekkel, ami<br />

annyit tesz ki, mint a magyar külkereskedelem<br />

mind a 14 további „régi” uniós tagországgal<br />

összesen.<br />

Emellett azonban német szemszögből<br />

sem hanyagolható el a Magyarországgal<br />

folytatott kereskedelem. A viszonylag<br />

kis ország a német megrendelőknek szállító<br />

importőrök rangsorában 2007-ben rögtön<br />

két hellyel kapaszkodott feljebb a 15ik<br />

pozícióra, és ugyanitt szerepel a német<br />

áruk felvevő piacainak rangsorában is.<br />

Ennek köszönhetően a Duna-menti ország<br />

a német külkereskedelemben hozzávetőlegesen<br />

ugyanolyan fontos szerepet tölt be,<br />

mint Svédország, vagy a világ második gazdasági<br />

nagyhatalma, Japán. Magyarország<br />

részesedése a német külkereskedelemben<br />

2007-ben 2 százalék fölé emelkedett – ami<br />

hozzávetőlegesen háromszorosan a kilencvenes<br />

évek elején elfoglalt súlyának.<br />

Nem hallgathatjuk el azt a körülményt,<br />

hogy a kétoldalú kereskedelem messzemenően<br />

kiegyensúlyozott, sőt az elmúlt években<br />

még kisebb mértékű többletet is mutat<br />

Magyarország javára.<br />

Mindenki Keletre igyekszik<br />

Magyarország illeszkedik a német külkereskedelemben<br />

általánosan uralkodó keleti<br />

orientációba. A német vállalatok külkereskedelmi<br />

forgalmuk egyhatodát bonyolítják<br />

napjainkban kelet-európai orszá-<br />

30 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />

gokkal – és ezzel a részesedésük 1990 óta<br />

kétszeresére nőtt. Mindazonáltal Magyarországnak<br />

is egyre fontosabbá válik a<br />

kelet-európai gazdasági térség, és 2007ben<br />

is átlagon felüli mértékben nőtt a<br />

térség országaival folytatott magyra külkereskedelem.<br />

Az újonnan csatlakozott<br />

uniós tagállamok már ma is az egyötödét<br />

veszik fel a teljes magyar kivitelnek,<br />

miközben 2003-ban, az Európai Unió<br />

bővítését megelőző évben éppen ez tizednyi<br />

részesedéssel bírtak.<br />

Az 1990-es évek kezdetétôl<br />

Magyarország volt a külföldi beruházók<br />

egyik legkedveltebb célország<br />

Közép-Kelet-Európában<br />

Ezzel párhuzamosan a „régi” Európai<br />

Unió államai fokozatosan veszítettek piaci<br />

részesedésükből – annak ellenére, hogy<br />

a külkereskedelmük 10 százalékkal vagy<br />

még ennél is nagyobb mértékben bővült.<br />

Ennek megfelelően az EU15-ök részesedése<br />

a magyar behozatalból 2007-ben alig<br />

56 százalékra csökkent, miközben négy<br />

éve még 67 százalékot tett ki. Még ennél is<br />

nagyobb mértékű volt a csökkenés a kivitelben,<br />

ahol az Eu15-ök aránya közel 15<br />

százalékponttal esett vissza.<br />

Németországot azonban kisebb mértékben<br />

érintette ez a változás, mint a többi<br />

nyugat-európai országot, mert ugyan<br />

Németországnak is el kellett szenvednie<br />

a piaci részesedésének csökkenését, de az<br />

mégis jelentősen kisebb mértékű volt és<br />

nem változtatott Németország meghatározó<br />

szerepén a magyar kereskedelmi partnerek<br />

sorában. Ausztria például ugyaneb-<br />

ben az időszakban a magyar áruforgalomban<br />

képviselt részesedésének közel feleződését<br />

kellett elkönyvelnie.<br />

A német beruházók kezdettôl<br />

fogva jelen vannak<br />

A német és magyar partnerek közötti gazdasági<br />

kapcsolatoknak komoly lendületet<br />

adott a termelési folyamatok globalizálódása,<br />

valamint a tőkeszerkezet egyre<br />

nagyobb mértékű nemzetközi összefonódása.<br />

A Magyarországon végrehajtott<br />

német beruházások száma és volumene<br />

az 1990-es évek első felétől folyamatosan<br />

nőtt, így ma már a magyarországi közvetlen<br />

külföldi befektetések közel 30 százaléka<br />

Németországból érkezett, ami összesen<br />

mintegy 15 milliárd eurót jelent. Ez több,<br />

mint az Ausztriából, az Egyesült Királyságból,<br />

az USÁ-ból és Franciaországból érkezett<br />

beruházások összesen.<br />

Az 1990-es évek kezdetétől Magyarország<br />

volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb<br />

célország Közép-Kelet-Európában.<br />

A kedvező gazdasági keretfeltételek<br />

mellett ez a reformlépések eredményeinek<br />

is volt köszönhető.<br />

Magyarország 1972-ben engedélyezte<br />

először nyugati cégekkel közös vállalatok<br />

létrehozását – ami azidáig elképzelhetetlen<br />

volt egy szocialista országban. Ezen a téren<br />

az úttörők közé tartozott a német Siemens<br />

vállalat, amely a külföldiek közül elsőként<br />

alapított 1974-ben Sicontact néven közös<br />

vállalatot Magyarországon. A nyolcvanas<br />

évek végéig azonban a külföldiek szerepvállalása<br />

elhanyagolható maradt – 1988<br />

végéig éppen csak 140 vállalatuk alakult,<br />

és a beruházott tőke összesen a napjainkban<br />

szerénynek tűnő 400 millió USA dolláros<br />

összeget érte le. Még a politikai fordulatot<br />

megelőzően, 1988-ban engedélyezték<br />

azonban a kizárólag külföldi tulajdonú<br />

vállalatok működését, ami új fejezetet nyitott<br />

Magyarország be-, illetve visszatagozódásában<br />

a világgazdaságba.<br />

A német beruházók a legkülönbözőbb<br />

okból jelennek meg: magyarországi telephelyekkel<br />

egyrészt a vállalatuk egészének<br />

versenyképességét és ezzel nemzetközi versenyképességét<br />

tudják fokozni – feltéve,<br />

ha megfelelő arányban állnak a költségek<br />

az eredménnyel. A másik fontos ösztönző<br />

olyan új piacok feltárása (vagy közvetlenül<br />

Magyarországon, vagy a térségben), amelyek<br />

megkövetelik a jelenlétet a megrendelők<br />

közelségében. Végezetül pedig a külföldi<br />

telephelyek kiválasztásával a kockázati<br />

tényezőket – mind a gazdasági, mind<br />

a politikai vagy természeti kockázatokat –<br />

lehet minimálisra csökenteni.

Hurra! Ihre Datei wurde hochgeladen und ist bereit für die Veröffentlichung.

Erfolgreich gespeichert!

Leider ist etwas schief gelaufen!