Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Die - Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer
Erfolgreiche ePaper selbst erstellen
Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.
Fókusz<br />
Német-magyar gazdasági kapcsolatok<br />
Sikeres és<br />
példamutató<br />
A német-magyar gazdasági kapcsolatok 1990 óta lenyûgözô fejlôdést mutattak<br />
fel. Mind a kapcsolatok volumene, mind pedig színvonala figyelemre méltó<br />
mindkét országra nézve: a külkereskedlemi forgalom 1990 óta közel hatszorosára<br />
nôtt, és több ezernyi német vállalat járul hozzá Magyarországon a jóléthez<br />
és a foglalkoztatáshoz, miközben a politikusok és gazdasági szakemberek<br />
kölcsönös látogatásai ma már magától értetôdôen mindennaposak.<br />
A<br />
két ország közötti árucsere jellemezheti<br />
talán a leginkább szemléletesen<br />
a fejlődés dinamikáját.<br />
A magyar külkereskedelemben sok éve<br />
Németország a messze legfontosabb felvevő<br />
és egyben beszerzési piac is. A külkereskedelmi<br />
forgalom közel 30 százalékát<br />
bonyolítják német partnerekkel, ami<br />
annyit tesz ki, mint a magyar külkereskedelem<br />
mind a 14 további „régi” uniós tagországgal<br />
összesen.<br />
Emellett azonban német szemszögből<br />
sem hanyagolható el a Magyarországgal<br />
folytatott kereskedelem. A viszonylag<br />
kis ország a német megrendelőknek szállító<br />
importőrök rangsorában 2007-ben rögtön<br />
két hellyel kapaszkodott feljebb a 15ik<br />
pozícióra, és ugyanitt szerepel a német<br />
áruk felvevő piacainak rangsorában is.<br />
Ennek köszönhetően a Duna-menti ország<br />
a német külkereskedelemben hozzávetőlegesen<br />
ugyanolyan fontos szerepet tölt be,<br />
mint Svédország, vagy a világ második gazdasági<br />
nagyhatalma, Japán. Magyarország<br />
részesedése a német külkereskedelemben<br />
2007-ben 2 százalék fölé emelkedett – ami<br />
hozzávetőlegesen háromszorosan a kilencvenes<br />
évek elején elfoglalt súlyának.<br />
Nem hallgathatjuk el azt a körülményt,<br />
hogy a kétoldalú kereskedelem messzemenően<br />
kiegyensúlyozott, sőt az elmúlt években<br />
még kisebb mértékű többletet is mutat<br />
Magyarország javára.<br />
Mindenki Keletre igyekszik<br />
Magyarország illeszkedik a német külkereskedelemben<br />
általánosan uralkodó keleti<br />
orientációba. A német vállalatok külkereskedelmi<br />
forgalmuk egyhatodát bonyolítják<br />
napjainkban kelet-európai orszá-<br />
30 2008 | 2 Wirtschaft in Ungarn<br />
gokkal – és ezzel a részesedésük 1990 óta<br />
kétszeresére nőtt. Mindazonáltal Magyarországnak<br />
is egyre fontosabbá válik a<br />
kelet-európai gazdasági térség, és 2007ben<br />
is átlagon felüli mértékben nőtt a<br />
térség országaival folytatott magyra külkereskedelem.<br />
Az újonnan csatlakozott<br />
uniós tagállamok már ma is az egyötödét<br />
veszik fel a teljes magyar kivitelnek,<br />
miközben 2003-ban, az Európai Unió<br />
bővítését megelőző évben éppen ez tizednyi<br />
részesedéssel bírtak.<br />
Az 1990-es évek kezdetétôl<br />
Magyarország volt a külföldi beruházók<br />
egyik legkedveltebb célország<br />
Közép-Kelet-Európában<br />
Ezzel párhuzamosan a „régi” Európai<br />
Unió államai fokozatosan veszítettek piaci<br />
részesedésükből – annak ellenére, hogy<br />
a külkereskedelmük 10 százalékkal vagy<br />
még ennél is nagyobb mértékben bővült.<br />
Ennek megfelelően az EU15-ök részesedése<br />
a magyar behozatalból 2007-ben alig<br />
56 százalékra csökkent, miközben négy<br />
éve még 67 százalékot tett ki. Még ennél is<br />
nagyobb mértékű volt a csökkenés a kivitelben,<br />
ahol az Eu15-ök aránya közel 15<br />
százalékponttal esett vissza.<br />
Németországot azonban kisebb mértékben<br />
érintette ez a változás, mint a többi<br />
nyugat-európai országot, mert ugyan<br />
Németországnak is el kellett szenvednie<br />
a piaci részesedésének csökkenését, de az<br />
mégis jelentősen kisebb mértékű volt és<br />
nem változtatott Németország meghatározó<br />
szerepén a magyar kereskedelmi partnerek<br />
sorában. Ausztria például ugyaneb-<br />
ben az időszakban a magyar áruforgalomban<br />
képviselt részesedésének közel feleződését<br />
kellett elkönyvelnie.<br />
A német beruházók kezdettôl<br />
fogva jelen vannak<br />
A német és magyar partnerek közötti gazdasági<br />
kapcsolatoknak komoly lendületet<br />
adott a termelési folyamatok globalizálódása,<br />
valamint a tőkeszerkezet egyre<br />
nagyobb mértékű nemzetközi összefonódása.<br />
A Magyarországon végrehajtott<br />
német beruházások száma és volumene<br />
az 1990-es évek első felétől folyamatosan<br />
nőtt, így ma már a magyarországi közvetlen<br />
külföldi befektetések közel 30 százaléka<br />
Németországból érkezett, ami összesen<br />
mintegy 15 milliárd eurót jelent. Ez több,<br />
mint az Ausztriából, az Egyesült Királyságból,<br />
az USÁ-ból és Franciaországból érkezett<br />
beruházások összesen.<br />
Az 1990-es évek kezdetétől Magyarország<br />
volt a külföldi beruházók egyik legkedveltebb<br />
célország Közép-Kelet-Európában.<br />
A kedvező gazdasági keretfeltételek<br />
mellett ez a reformlépések eredményeinek<br />
is volt köszönhető.<br />
Magyarország 1972-ben engedélyezte<br />
először nyugati cégekkel közös vállalatok<br />
létrehozását – ami azidáig elképzelhetetlen<br />
volt egy szocialista országban. Ezen a téren<br />
az úttörők közé tartozott a német Siemens<br />
vállalat, amely a külföldiek közül elsőként<br />
alapított 1974-ben Sicontact néven közös<br />
vállalatot Magyarországon. A nyolcvanas<br />
évek végéig azonban a külföldiek szerepvállalása<br />
elhanyagolható maradt – 1988<br />
végéig éppen csak 140 vállalatuk alakult,<br />
és a beruházott tőke összesen a napjainkban<br />
szerénynek tűnő 400 millió USA dolláros<br />
összeget érte le. Még a politikai fordulatot<br />
megelőzően, 1988-ban engedélyezték<br />
azonban a kizárólag külföldi tulajdonú<br />
vállalatok működését, ami új fejezetet nyitott<br />
Magyarország be-, illetve visszatagozódásában<br />
a világgazdaságba.<br />
A német beruházók a legkülönbözőbb<br />
okból jelennek meg: magyarországi telephelyekkel<br />
egyrészt a vállalatuk egészének<br />
versenyképességét és ezzel nemzetközi versenyképességét<br />
tudják fokozni – feltéve,<br />
ha megfelelő arányban állnak a költségek<br />
az eredménnyel. A másik fontos ösztönző<br />
olyan új piacok feltárása (vagy közvetlenül<br />
Magyarországon, vagy a térségben), amelyek<br />
megkövetelik a jelenlétet a megrendelők<br />
közelségében. Végezetül pedig a külföldi<br />
telephelyek kiválasztásával a kockázati<br />
tényezőket – mind a gazdasági, mind<br />
a politikai vagy természeti kockázatokat –<br />
lehet minimálisra csökenteni.