A publikációs tevékenység visszhangjára vonatkozó adatok

Prof. Dr. FARAGÓ SÁNDOR CSc.
H i v a t k o z á s o k j e g y z é k e
FARAGÓ, S. (1979): A környezeti tényezők hatása a Hanság túzokállományára. Állattani
Közlemények 66: 65-73.
• STERBETZ, I. (1986): A magyarországi túzokvédelem tizenhárom éve (1969-1981). Környezet és
Természetvédelmi Évkönyv 7: 17-68.
• KLAFS, G. (1986): Grosstrappe. In: STUBBE (szerk.): Buch der Hege – Federwild. VEB Deutscher
Landwirtschaftsverlag. 3. Auflage. p. 204-213.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutaqrda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1980): Előzetes adatok egy nyugat-magyarországi település – Újkér –
fecskeállományának vizsgálatáról. Madártani Tájékoztató 1980. júl.-szept.:
13-17
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
FARAGÓ, S. (1980): Magyar-osztrák szinkron túzokszámlálások 1977-1979. Madártani
Tájékoztató 1980. júl.-szept.: 18-19.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1981): Összehasonlító mikroklíma-vizsgálatok a túzok (Otis t. tarda L.) hansági
fészkelőhelyén. Nimród Fórum 1981. márc. Vadbiológiai Kutatás 27: 25-32.
• KLAFS, G. (1986): Grosstrappe In: STUBBE (szerk.): Buch der Hege – Federwild. VEB Deutscher
Landwirtschaftsverlag. 3. Auflage. p. 204-213.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• KOLLAR, H-P. (1991) In: GORIUP, P. D., BATTEN, L. A. & NORTON, J. A.(szerk..): The conservation of lowland
dry grassland birds in Europe. p. 77-80.
FARAGÓ, S. (1981): Reznek (Otis tetrax orientalis) a Hanságban. Madártani Tájékoztató
1981. Júl.-szept.: 131-135.
• SCHULZ,H. (1985): Grundlagenforschung zur Biologie der Zwergtrappe Tetrax tetrax. Braunschweig. 401 pp.
• SCHULZ,H. (1985): A review of the world status and breeding distribution of the Little Bustard. Bustard Studies 2:
131-152.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1981): Egy nyugat-magyarországi település – Újkér – fecske-állományának
vizsgálata 1. Molnárfecske (Delichion urbica L.). Állattani Közlemények 68:
39-47.
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
FARAGÓ, S. (1982): Magyar-osztrák szinkron túzokszámlálások 1980-1981. Madártani
Tájékoztató 1982. ápr.-szept.: 140-142.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1982): A Hanság környéki túzokállomány, 5 éves magyar-osztrák szinkronfelvételek
alapján. Állattani Közlemények 69: 75-84.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• LITZBARSKI, B., LITZBARSKI, H. & PETRICK, S. (1987): Zur Ökologie und zum Schutz der Großtrappe (Otis tarda
L.) im Bezirk Potsdam. Acta Ornithoecol. 1 (3): 199-244.

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutaqrda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
FARAGÓ, S. (1982): Vízivadvadászat Magyarországon 1970-1980. Nimród Fórum 1982.
Nov.: 14-22.
• MUSICZ, L. (1990): Vadlúdmozgalmak vizsgálata a tatai Öreg-tavon az 1984-1989 közötti időszakban. Aquila 96-
97: 19-35.
• STERBETZ, I. (1993): Vadludak országútján. Budapest, Nimród Alapítvány, 105 pp.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• MUSICZ, L. (1998): A vadlúdtelelés ökológiai-természetvédelmi vonatkozásai a tatai Öreg-tavon. Partimadár 6-7:
25-43.
• MUSICZ, L. ÉS SZABÓ, B. (2000): A Tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1986-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
FARAGÓ, S. (1982): Die Zwergtrappe (Otis tetrax orientalis HARTERT, 1916) in Westungarn
und im Neusiedlerseegebiet. Egretta 25 (2): 37-46.
• SCHULZ, H. (1985): Grundlagenforschung zur Biologie der Zwergtrappe Tetrax tetrax. Staatlichen Naturhist.
Museum Braunschweig. Abschlussbericht EG-Forschungsvorhaben Nr. ENV-628-D (B) 401 pp.
• SCHULZ, H. (1985): A review of the world status and breeding distribution of the Little Bustard. Bustard Studies 2:
131-152
• SCHULZ, H. (1987): Biologie et protection de l’otarde canepetiere Tetrax tetrax. Faune de Provence (CEEP) 8: 54-
78.
KŐHALMY, T. & FARAGÓ, S. (1983): Új faj a magyar faunában a mosómedve (Procyon
lotor). NIMRÓD 103: 22.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1983): A túzok (Otis tarda L.) autökológiai vizsgálatai Magyarországon.
In: KÁRPÁTI, L. (szerk.): A Magyar Madártani Egyesület Tudományos Ülése 1.
Sopron 1982: 25-35.
• KOLLAR, H-P. (1983): Der Einfluss von Trappenschutzfeldern auf den Aktionsraum der Großtrappe (Otis tarda
L.) im Marchfeld (Niederösterreich). Egretta 26 (2): 33-42.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• KOLLAR, H-P. (1988): Artenschutzprogramm Großtrappe. Vogelschutz in Österreich 2: 63-67.
• LITZBARSKI, B., LITZBARSKI, H. & PETRICK, S. (1987): Zur Ökologie und zum Schutz der Großtrappe (Otis tarda
L.) im Bezirk Potsdam. Acta Ornithoecol. 1 (3): 199-244.
FARAGÓ, S. (1983): A meliorációs fásítások vadgazdálkodási hatásai. Erdészeti és Faipari
Egyetem Nemzetközi Jubileumi Tudományos Konferencia előadásainak
összefoglalói. SOPRON, 1983. Augusztus 26.: 69-70.
• JÁNOSKA, F. (1998): Összehasonlító ornitológiai vizsgálatok kisalföldi erdősávokban. In: PALOTÁS, G. (szerk.):
Előadások és poszterek összefoglalója. II. Kelet-Magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi
Konferencia, Debrecen: 315-325.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata III. Sopronhorpács. Magyar
Apróvad Közlemények 6: 197-216.
• JÁNOSKA, F. (2003): Erdősávok szerepe a természetvédelemben és vadgazdálkodásban. In: BARNA, T. (szerk.):
Alföldi erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2003. Tudományos eredmények a gyakorlatban: 70-79.
FARAGÓ, S. (1983): A talaj szerepe a túzok (Otis tarda L.,1758) elterjedésében és
költésbiológiájában Magyarországon. Erdészeti és Faipari Tudományos
Közlemények 1982 (1): 75-89.
• BERESZYNSKI, A. (1987): Drop, Otis tarda tarda LINNAEUS, 1758 w Polsce. Roczniki Akademia Rolnicej w
Poznaniu. No. 165. 89 pp.
FARAGÓ, S. (1983): A túzok (Otis tarda L.) fészkelésbiológiája Magyarországon.
Közlemények 70: 33-38.
Állattani
2

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• BERESZYNSKI, A. (1987): Drop, Otis tarda tarda LINNAEUS, 1758 w Polsce. Roczniki Akademia Rolnicej w
Poznaniu. No. 165. 89 pp.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
FARAGÓ, S. (1984): A túzokkutatás legújabb eredményei Békés megyében. A békési túzok
autökológiájának vázlata. Környezet és Természetvédelmi Évkönyv 5: 113-144.
• STERBETZ, I. (2002): Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról. A Békés Megyei
Múzeumok Közleményei 23: 23-58.
FARAGÓ, S. (1984): Egy nyugat-magyarországi település – Újkér – fecskeállományának
vizsgálata 1979. 2. Füstifecske (Hirundo rustica L.). Savaria 13-14: 67-84.
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
FARAGÓ, S. (1985): A meliorációs fásítások vadgazdálkodási hatásai. I. Nyár végi aspektus.
Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1983. 2. Szám: 231-237.
• W. ILLÉS V. (1987): A sopronhorpácsi Nimród-vadásztársaság vadgazdálkodásának elemzése. Erdészeti és Faipari
Tudományos Közlemények 1986 (2): 229-241.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata I. A vizsgálatok jelentősége,
lehetséges módszerei, kivitelezése. Magyar Apróvad Közlemények 6: 163-174.
FARAGÓ, S. (l985): Javaslat a vízivad (vízimadár) biotópok tipológiájának és
osztályozásának kialakításához és továbbfejlesztéséhez Magyarországon.
Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1984. (1-2): 91-112.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): Vízimadarak és egyes ökológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a
Dunakanyarban. Aquila 109-110: 33-45.
FARAGÓ, S. (1985): Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus L. 1758.) Magyarországon.
Nimród Fórum 1985. Június: 5-l2.
• HELTAY, I. (1989): A róka ökológiája és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
• DEMETER, A. & TOPÁL, GY. (1987): Mammals of the Kiskunság. In: MAHUNKA, S. (szerk.): The Fauna of the
Kiskunság National Park. II. Natural History of the National Parks of Hungary 5: 446-452.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1985): Grosstrappenuntersuchungen in Ungarn. 4. Symposium über die
Grosstrappe (Otis tarda) Eberswalde, DDR 5-9. September 1983: 17-19.
• KLAFS, G. (1986): Grosstrappe In: STUBBE (szerk.): Buch der Hege – Federwild. VEB Deutscher
Landwirtschaftsverlag. 3. Auflage. p. 204-213.
• LITZBARSKI, B., LITZBARSKI, H. & PETRICK, S. (1987): Zur Ökologie und zum Schutz der Großtrappe (Otis tarda
L.) im Bezirk Potsdam. Acta Ornithoecol. 1 (3): 199-244.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S.J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
• HELLMICH, J. (1991): La Avutarda en Extremadura. Monografias de Alytes No. 2.
FARAGÓ, S. (1985): A túzokkutatás programja Magyarországon. Nimród Fórum 1985.
ápr.: 19-25.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (1986): Magyar-osztrák szinkron túzokszámlálások 1982-1984. Madártani
Tájékoztató 1985. Júl.-Dec.: 9-12.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
3

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. (1986): Adatok a dolmányos varjú (Corvus cornix) táplálékszerzéséhez.
Madártani Tájékoztató 1985. Ápr.- Jún.: 45.
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest
FARAGÓ, S. (1986): Izolálódott túzokpopulációk védelmének kérdései a Kárpát-medence
nyugati túzoknépességeinek példáján. Állattani Közlemények 72: 53-60.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S.J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
FARAGÓ, S. (1986): Záchrana dropu v Madarské Lidové Republice. Myslivost 1986 (6): 130-
131.
• LITZBARSKI,B., LITZBARSKI, H. & PETRICK,S. (1987): Zur Ökologie und zum Schutz der Großtrappe (Otis tarda
L.) im Bezirk Potsdam. ACTA ORNITHOECOL. 1 (3): 199-244.
FARAGÓ, S. (1986): A fogoly (Perdix perdix LINNÉ, 1758) Magyarországon. Nimród Fórum
l986. Október: 1-18.
• CSÁNYI, S. (1987): Vadállományok dinamikája és hasznosítása. Szakmérnöki Jegyzet, GATE Gödöllő, 152 pp.
• NAGY, E. (1988): A szürke fogoly (Perdix perdix L.) zárttéri tenyésztésének eredményei és tapasztalatai.
Vadbiológia 2: 7-19.
• CSÁNYI, S. & ERNHAFT, J. (1996): A magyarországi vadállomány génmegőrzési koncepciója. Vadbiológia 5: 29-
42.
• CSÁNYI, S. (1994): Populációdinamika és állományhasznosítás. In: KŐHALMY, T. (szerk.): Vadászati
enciklopédia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 255-318.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1986): Túzokszámlálás 1985-ben Magyarországon. Nimród Fórum 1986. okt.:
19-21.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1986): Investigations on the nesting ecology of the Great Bustard (Otis tarda L.
1758) in the Dévaványa Nature Conservation District. I. Comparative studies
of microclimate. [A túzok (Otis tarda L., 1758.) fészkelésökológiai vizsgálatai
a Dévaványai Tájvédelmi Körzetben. I. Összehasonlító mikroklíma
vizsgálatok]. Aquila 92: 133-173.
• PÁLNIK, F. (1987): In: FARAGÓ, S. (szerk): Proceedings of the CIC Great Bustard Symposium Budapest. p. 91-98.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
• MARTINEZ, C. (1991): Patterns of distribution and habitat selection of a Great Bustard (Otis tarda) population in
Northwestern Spain. Ardeola 38 (1): 137-147.
• MARTINEZ, C. (1991): Seleccion de microhabitat en una poblacion de Avutarda (Otis tarda) de un medio agricola.
Doñana Acta Vertebrata 18 (2): 173-185.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
• LITZBARSKI, H., BLOCK, B., BLOCK, P. HOLLÄNDER, K., JASCHKE, W. LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996):
Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplatz der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758)
in Spanien, Ungarn und Deutschland. Proceedings of International Workshop „Conservation and Management of
the Great Bustard in Europe”. Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg H. 1-2. 1996: 41-50.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1987): Magyarország túzokállománya az 1981-85. évi állományfelmérések
tükrében. Állattani Közlemények 73: 21-28.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
4

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
FARAGÓ, S. (1987): A növényzet szerepe a túzok (Otis t. tarda LINNE, 1758) elterjedésében
és költésbiológiájában Magyarországon. Erdészeti és Faipari Tudományos
Közlemények 1986 (1): 177-213.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• HIDALGO DE TRUCIOS, S. J. & CARRANZA ALMANSA, J. (1990): Ecologia y Comportamiento de la Avutarda (Otis
tarda L.). Univ. De Extremadura. Servicio de Publicationes. 254 pp.
• PETRICK, S. (1996): Zur Brutplatzwahl der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758) im Land Brandenburg. Proceedings
of International Workshop „Conservation and Management of the Great Bustard in Europe”. Naturschutz und
Landschaftspflege in Brandenburg H. 1-2. 1996: 99-102.
• HIDALGO DE TRUCIOS (1990): World status of the Great Bustard (Otis tarda) with special attention to the Iberian
Peninsula populations. Miscellanea Zoologica 14: 167-180.
FARAGÓ, S. (1987): Der Grosstrappenbestand (Otis tarda L.) in Ungarn. In: FARAGÓ,
S.(szerk.): Proceeding of the CIC Great Bustard Symposium in Budapest, on
June 2 nd 1987.: 27-42.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
• BANKOVICS, A. (1996): A túzok (Otis tarda LINNÉ, 1758) állományának növekedése a Kiskunsági Nemzeti
Parkban. Állattani Közlemények 81: 3-8.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S., TRIEBL, R. & CHOBOT, J. (1987): Die Beziehungen des Grosstrappenbestandes
im Karpaten-Becken. In FARAGÓ, S. (szerk.): Proceedings of the CIC Great
Bustard Symposium in Budapest, on June 2nd 1987: 77-90.
• KOLLAR, H-P. (1988): Arten- und Biotopschutz am Beispiel der Großtrappe (Otis tarda L.). Umwelt 11. 56 pp.
FARAGÓ, S., ENA, V. & MARTINEZ, A. (1987): Comparison of the state of the Great Bustard
stocks in Hungary and Spain. In: FARAGÓ, S.(szerk.): Proceedings of the CIC
Great Bustard Symposium in Budapest on June 2 nd 1987: 51-63.
• BANKOVICS, A. (1997): A túzok (Otis tarda L., 1758) természetvédelmi kezelése kiskunsági élőhelyén.
Természetvédelmi Közlemények 5-6: 87-92.
FARAGÓ, S. (1988): Adatok a vadászható récefajok terítékarányaihoz Magyarországon.
Puszta 3 (12): 73-90.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1989): Túzok (Otis tarda) elhullások 1986/87 telén Magyarországon.
Madártani Tájékoztató 1988. Jan.- Dec.: 14-17.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1989): Die Gestaltung der Bestande des Rebhuhnes und die Lage dieser
Vogelart in Ungarn im Jahre 1985. Common Partridge International
Symposium Poland 85: 39-67.
• KALCHREUTER, H. (1991): Rebhuhn Aktuell. Verlag Dieter Hoffmann. Mainz.
FARAGÓ, S. (1989): A makroklíma szerepe a túzok (Otis tarda tarda LINNE, 1758)
elterjedésében és költésbiológiájában Magyarországon. Erdészeti és Faipari
Tudományos Közlemények 1989 (1-2): 117-141.
• LITZBARSKI, H., BLOCK, B., BLOCK, P. HOLLäNDER, K., JASCHKE, W. LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996):
Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplatz der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758)
5

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
in Spanien, Ungarn und Deutschland. Proceedings of International Workshop "Conservation and Management of
the Great Bustard in Europe". Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg H. 1/2. 1996: 41-50.
FARAGÓ, S. (1989): A vetési varjú (Corvus frugilegus L., 1758) Nyugat-Magyarországon.
Savaria 17-18: 71-88.
• SACKL, P. (1990). Erste Brutansiedlungen der Saatkrähe (Corvus frugilegus) in der Steiermark. Egretta 33. (1): 55-
57.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata. II. Újkér. Magyar Apróvad
Közlemények 6: 175-195.
FARAGÓ, S. (1989): A vonuló és telelő vízimadár fauna felmérése a Duna magyarországi
középső szakaszán (1791-1708 fkm). Állattani Közlemények 75: 29-42.
• STERBETZ, I. (1991): Adatok a Magyarországon védett úszóréce (Anas sp.) fajok táplálkozásához. Aquila 98: 37-
45.
• AUBRECHT, G. & WINKLER, H. (1997): Analyse der Internationalen Wasservogelzählungen (IWC) in Österreich
1970-1995 - Trends und Bestände. Biosystematics and Ecology Series No.13. Österreichische Akademie der
Wissenschaften, Wien.
FARAGÓ, S. (1989): A mezőgazdaság hatása a túzok (Otis tarda L.) állományra
Magyarországon. Nimród Fórum 1989. október: 12-30.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1989): Die Gemse (Rupicapra rupicapra Linnaeus, 1758) in Ungarn
(Mammalia, Artiodactyla). Vertebrata Hungarica 23: 67-72.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1989): A Dévaványai Tájvédelmi Körzet Túzoktelepe 10 éves munkájának
értékelése. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1989 (l): 81-143.
• HEREDIA, B., ROSE, L. & PAINTER, M. (szerk.)(1996): Globally threatened birds in Europe. Action plans. Council
of Europe Publishing, Strasbourg
• LITZBARSKI, H., BLOCK,B., BLOCK, P. HOLLÄNDER, K., JASCHKE, W. LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996):
Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplatz der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758)
in Spanien, Ungarn und Deutschland. Proceedings of International Workshop "Conservation and Management of
the Great Bustard in Europe". NATURSCHUTZ UND LANDSCHAFTSPFLEGE IN BRANDENBURG H. 1/2. 1996: 41-50.
• LITZBARSKI, B. (1996): Zum Pestizidgehalt in Eiern, Küken und erwchsenen Tieren der Großtrappe (Otis t. tarda
L., 1758). Proceedings of International Workshop "Conservation and Management of the Great Bustard in
Europe". Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg H. 1/2. 1996: 107-112.
• MARTIN, C. A., ALONSO, J. C. & ALONSO, J. A. (2000): An approach to sexing young Great Bustards Otis tarda
using discriminant analysis and molecular techniques. Bird Study 47 (2): 147-153.
FARAGÓ, S. (1990): A kormos réce - Melanitta BOIE - nem fajainak előfordulása
Magyarországon. Aquila 96-97: 37-64.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
FARAGÓ, S. (1990): A farkas (Canis lupus LINNÉ, 1758) 1920-1985 közötti előfordulása
Magyarországon. Fol. Hist.-Nat. Mus. Matr. 14: 139-164.
• DEMETER, A. ÉS TOPÁL, GY. (1987): Mammals of the Kiskunság. In: MAHUNKA, S. (szerk.): The Fauna of the
Kiskunság National Park. II. Natural History of the National Parks of Hungary 5: 446-452.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• STERBETZ, I. (2003): Adatok a farkas (Canis lupus LINNAEUS, 1758) Békés megyei előfordulásáról. Natura
Bekesiensis 5: 37-40.
• GADÓ, GY. & PACENOVSKY, S. (2003): Farkasok és hiúzok a szlovák-magyar határ térségében. WWF
Magyarország, Budapest, 76 pp.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
6

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. (1990): A túzok Magyarországon. Venatus Budapest. 78 pp.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1990): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról
mezőgazdasági környezetben Magyarországon I. A szárnyasvad tápláléka, a
táplálékbázis vizsgálatok anyaga és módszere. Erdészeti és Faipari
Tudományos Közlemények 1989 (2): 153-192.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged, 588 pp.
FARAGÓ, S. (1990): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról
mezőgazdasági környezetben Magyarországon II. Mosonszolnok (Kisalföld).
Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1989 (2): 193-308.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• JÁNOSKA, F. (2005): Monitoring of breeding birds of windbreaks. In: KONKOLY GYURÓ, É. (szerk): Greenways.
Conference Presentations on Ecological Corridors, Green Corridors – Concepts-Approaches-Case studies: 83-97.
FARAGÓ, S. (1990): A kemény telek hatása Magyarország túzok (Otis tarda L.)
állományára. Állattani Közlemények 76: 51-62.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
• MORALES, M. B. & MARTÍN, C. A. (2002): Great Bustard Otis tarda BWP Update 4 (3): 217-232.
FARAGÓ, S. (1990): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetü táplálékbázisáról
mezőgazdasági környezetben Magyarországon I. A szárnyasvad tápláléka, a
táplálékbázis vizsgálatok anyaga és módszere. Erdészeti és Faipari
Tudományos Közlemények 1989 (2): 153-192.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata. II. Újkér. Magyar Apróvad
Közlemények 6: 175-195.
FARAGÓ, S., KOVÁCS,G. & STERBETZ,I. (1991): Goose populations staging and wintering in
Hungary 1984-1988. ARDEA 79 (2): 161-163. In: FOX,A.D., MADSEN, J. AND
VAN RHIJN, J. (eds.) Western Palearctic Geese. Proc. IWRB Symp. Kleve,
l989.
• BURGERS, J. (1990): Status of Bean Goose population wintering in Western Europe. IWRB Goose Research
Group Newsletter No. 3: 11-12.
• DICK, G. (1990): Decline of Anser albifrons in Central Europe. In: MATTHEWS, G. V. T. (szerk.): Managing
waterfowl Populations. IWRB Spec. Publ. 12: 63-65.
• PARZ-GOLLNER, R., SZINOWATZ, H. & GOSSOW, H. (1994): Untersuchungen zur Ökologie, räumlichen
Verbreitung und wirtschaflichen Bedeutung von jagdbaren Wildarten im Seewinkel sowie Vorschläge zur
Wildtierbehandlung in einem geplanten NP Neusiedler See-Seewinkel. BFB-Bericht 80: 1-83.
• RUTSCHKE, E. (1997): Wildgänse. Lebensweise - Schutz – Nutzung Parey Buchverlag Berlin.
• HEREDIA, B., ROSE, L. PAINTER, M. (szerk.)(1996): Globally threatened birds in Europe. Action plans. Council of
Europe Publishing, Strasbourg
• DICK, G., DVORAK, M., GRÜLL, A., KOHLER, B.& RAUER, G. (szerk.)(1994): Vogelparadies mit Zukunft Ramsar
Gebiet Neusiedler See – Seewinkel. Umweltbundsamt, Wien.
• BAUER, H-G. & BERTHOLD, P. (1997): Die Brutvögel Mitteleuropas. Bestand und Gefährdung. AULA-Verlag
Wiesbaden, 2. Auflage
• MUSICZ, L. (1998): PARTIMADÁR 6-7: 25-43.
• MOOIJ, J. & KOSTIN, I. (1997): Bestände der Saat- und Bleßgans in Deutschland und der westlichen Paläaktis.
Beiträge z. Jagd- u. Wildforschung 22: 23-41.
• MOOIJ, J. (1999): The international Waterbird Census in Germany. Vogelwelt 120. (Suppl.): 243-252.
• MUSICZ, L. & SZABÓ, B. (2000): A tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1986-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
• STERBETZ, I.(2002): Adatok a Biharugra környéki halastavak és puszták egykori madárvilágáról. A Békés Megyei
Múzeumok Közleményei 23: 23-58.
7

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (1991): Bestandsverhaltnisse bei der Saatgans (Anser fabalis) und Dynamik
ihres Zuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht 77:
59-76.
• DICK, G., DVORAK, M. GRÜLL, A. KOHLER, B. RAUER, G. (Eds.)(1994): Vogelparadies mit Zukunft Ramsar
Gebiet Neusiedler See - Seewinkel. Umweltbundsamt, Wien
FARAGÓ, S. (199l): A vízivad és vadászata. Venatus, Budapest, 87 pp.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ. S. (1991): Újabb adatok a siketfajd (Tetrao urogallus L., 1758) előfordulásának
történetéhez a Soproni- hegységben. Aquila 98: 47-55.
• MAGYAR, G., HADARICS, T., WALICZKY, Z., SCHMIDT, A. & BANKOVICS, A. (1998): Nomenclator Avium
Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME- Winter Fair. Budapest-Szeged,
202. pp.
• BAUER, H-G. & BERTHOLD, P. (1997): Die Brutvögel Mitteleuropas. Bestand und Gefährdung. AULA-Verlag
Wiesbaden, 2. Auflage
FARAGÓ, S. (1991): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1990/1991.
(Bestandserfassung der Wildgänse im Neusiedlersee-Raum 1990/1991.)
Szélkiáltó 1991 (2): 7-9.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1992): Vizsgálatok a szárnyasvad állati eredetű táplálékbázisáról
mezőgazdasági környezetben Magyarországon III. Újkér (Nyugat-
Magyarországi Peremvidék). Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények
1990. 1. sz.: 5-161.
• TUCKER, G.M. & EVANS, M.I. (1997): Habitats for Birds in Europe. A Conservation Strategy for the Wider
Environment. Cambridge, UK. BirdLife International. BirdLife Conservation Series No.6.
• OROSZI, S. (1996): Vadfajokból védett állatfajok. Erdészettörténeti Közlemények XXI. 188 pp.
FARAGÓ, S. (1992): National Report - Hungary. In: VAN ROOMEN, M. & MADSEN, J.
(szerk.): Waterfowl and agriculture: Review and future perspective of the
crop damage conflict in Europe. IWRB Spec. Publ. 21: 143-146.
• MOOIJ, J. (1995): Bestandsentwicklung der Gänse in Deutschland un der wästlichen Paläarktis sowie
Bemerkungen zu Gänseschäden und Gänsejagd. Berichte zum Vogelschutz 33: 47-59.
• MOOIJ, J. & KOSTIN, I. (1997): Bestände der Saat- und Bleßgans in Deutschland und der westlichen Paläaktis.
Beiträge z. Jagd- u. Wildforschung 22: 23-41.
FARAGÓ, S. (1992): Clutch size of the great bustard (Otis tarda) in Hungary. Aquila 99: 69-
84.
• MORALES, M. B. & MARTÍN, C. A. (2002): Great Bustard Otis tarda BWP Update 4 (3): 217-232.
• LANE, S. J. & ALONSO, J. C. (2001): Status and extinction probabilities of great bustard (Otis tarda) leks in
Andalucia, Southern Spain. Biodiversity and Conservation 10 (6): 893-910.
• ALONSO, J. C., MARTIN, C. A. ALONSO, J. A. (2004): Distribution dynamics of a great bustard metapopulation
throughout a decade: influence of conspecific attraction and recruitment. Biodiversity and Conservation 13 (9):
1659-1674.
PARZ-GOLLNER, R. & FARAGÓ, S. (1992): Migration and dispersion of wintering geese in
the region of Lake Fertő/Neusiedler See - Seewinkel. In: CSÁNYI, S. &
ERNHAFT, J. (Eds.): Transact. of XXth IUGB Congress Gödöllő, Hungary
1991. Part 2: 471-476.
• PARZ-GOLLNER, R., SZINOWATZ, H. & GOSSOW, H. (1994): Untersuchungen zur Ökologie, räumlichen
Verbreitung und wirtschaflichen Bedeutung von jagdbaren Wildarten im Seewinkel sowie Vorschläge zur
Wildtierbehandlung in einem geplanten NP Neusiedler See-Seewinkel. BFB-Bericht 80: 1-83.
8

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• DICK, G., DVORAK, M. GRÜLL, A. KOHLER, B. & RAUER, G. (szerk.)(1994): Vogelparadies mit Zukunft Ramsar
Gebiet Neusiedler See - Seewinkel. Umweltbundsamt, Wien.
FARAGÓ, S. (1992): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1991/1992. Szélkiáltó 1992
(4): p. 6-8.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1993): Magyarország túzokállománya az 1985-1990. évi felmérések tükrében.
Állattani Közlemények 78: 21-28.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (1993): Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetősége mezőgazdasági
környezetben Magyarországon. WWF-füzetek 4: 24 pp.
• MÁRKUS, F. (1995): In: KOVÁCS, G., MÁRKUS, F. & STERBETZ, I. (1996): Alföldi mozaik. A KTM
Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 2: 65-98.
• LUKÁCS, A., SÁNDOR, SZ. & SZILVÁCSKU, ZS. (2003): Útmutató a helyi jelentőségű természeti értékek
védelméhez. MME-MTVSz. 136 pp.
FARAGÓ, S. (1993): Bestandsverhältnisse bei der Blessgans (Anser albifrons) und Dynamik
ihres Durchzuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht
79: 105-116.
• DICK, G., DVORAK, M., GRÜLL, A., KOHLER,B. & RAUER,G. (szerk.)(1994): Vogelparadies mit Zukunft Ramsar
Gebiet Neusiedler See - Seewinkel. Umweltbundsamt, Wien.
FARAGÓ, S. (1993): Development of Great Bustard populations in Hungary in the period
1981-1990. Folia Zoologica 42. (3): 221-236.
• LITZBARSKI, H., BLOCK, B., BLOCK, P. HOLLÄNDER, K., JASCHKE, W. LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996):
Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplatz der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758)
in Spanien, Ungarn und Deutschland. Proceedings of International Workshop "Conservation and Management of
the Great Bustard in Europe". Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg H. 1/2. 1996: 41-50.
• BAUER, H-G. & BERTHOLD, P. (1997): Die Brutvögel Mitteleuropas. Bestand und Gefährdung. AULA-Verlag
Wiesbaden, 2. Auflage
• LANE, S. J., ALONSO, J. C. & ALONSO, J. A. (1999): Seasonal changes in diet and diet selection of great bustard
(Otis t. tarda) in North-West Spain. Journal of Zoology 247 (2): 201-214.
• LANE, S. J. , ALONSO, J. C. & ALONSO, C. A. (2001): Habitat preferences of great bustard Otis tarda flocks in the
arable steppes of Central Spain: are potentially suitable areas unoccupied Journal of Applied Ecology 38 (1): 193-
203.
• LANE, S. J. & ALONSO, J. C. (2001): Status and extinction probabilities of great bustard (Otis tarda) leks in
Andalucia, Southern Spain. Biodiversity and Conservation 10 (6): 893-910.
• MORALES, M. B. & MARTIN, C. A. (2002): Great Bustard Otis tarda BWP UPDATE 4 (3): 217-232.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
• JÁNOSKA, F. (2005): Monitoring of breeding birds of windbreaks. In: KONKOLY GYURÓ, É. (szerk): Greenways.
Conference Presentations on Ecological Corridors, Green Corridors – Concepts-Approaches-Case studies: 83-97.
FARAGÓ, S. (1993): Current status of the wolf (Canis lupus L.) in Hungary. Proceedings
Workshop „Wolves in Europe - current status and prospects” April 2nd-5th
1992. Oberammergau, Germany: 44-49.
• MASSOLO, A. & MERIGGI, A. (1998): Factors affecting habitat occupancy by wolves in Northern Apennines
(Northern Italy): a model of habitat suitability. Ecography 21 (2): 97-107.
• JEDRZEJEWSKI, W., NIEDZIALKOWSKA, M. & MYSIAJEK, R. W. (2005): Habitat selection by wolves Canis lupus in
the uplands and mountains of Southern Poland. Acta Theriologica 50 (3): 417-428.
• STERBETZ, I. (2003): Adatok a farkas (Canis lupus LINNAEUS, 1758) Békés megyei előfordulásáról. Natura
Bekesiensis 5: 37-40.
9

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. (1993): Mezőgazdasági módszerekkel folytatott élőhelyjavítás a LAJTA
Projectben, mint a fogoly állománydenzitás növelésének egyik módja.
Vadgazdálkodási és Szigetközi Halgazdálkodási Konferencia előadásai. 1993.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata. I. A vizsgálatok jelentősége,
lehetséges módszerei, kivitelezése. Magyar Apróvad Közlemények 6: 163-174.
FARAGÓ, S. (1993): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1992/1993. Szélkiáltó 1993
(7): p. 15-16.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1995): Vadlúd állományvizsgálatok 10 éves eredményei a Fertő-tó magyar
területrészén: 1983-1993. Állattani Közlemények 79: 37-47.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336.
FARAGÓ, S. (1994): Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) fészkelése a Mosoni síkon. [Nesting
of Stone Curlews (Burhinus oedicnemus) on the Moson Plain.] Aquila 101:
216-218 (239-241).
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
• MAGYAR, G., HADARICS, T., WALICZKY, Z., SCHMIDT, A. & BANKOVICS, A. (1998): Nomenclator Avium
Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME- Winter Fair. Budapest-Szeged 202
pp.
• BAUER, H-G. & BERTHOLD, P. (1997): Die Brutvögel Mitteleuropas. Bestand und Gefährdung. AULA-Verlag
Wiesbaden, 2. Auflage.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. & JÁNOSKA, F. (1994): Védett madárfajok megőrzésének lehetőségei
agrárkörnyezetben. In: PALOTÁS, G. (szerk.): Előadások és poszterek
összefoglalója. I. Kelet-Magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-,
Természetvédelmi Konferencia, Debrecen: 258-262.
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
• JÁNOSKA, F. (2001): Mezővédő erdősávok fészkelő madárállományainak vizsgálata. I. A vizsgálatok jelentősége,
lehetséges módszerei, kivitelezése. Magyar Apróvad Közlemények 6: 163-174
FARAGÓ, S. (1994): Habitat use and daily activity and feeding of the geese of Lake Fertő (A
Fertő-tóról kihúzó vadlibák habitat használata, napi aktivitása és
táplálkozása). Aquila 101: 65-88.
• RUTSCHKE, E. (1997): Wildgänse. Lebensweise - Schutz - Nutzung. Parey Buchverlag Berlin.
• GYÜRE, P. (1997): Vadludak vonulásának ökofaunisztikai és természetvédelmi értékelése Hortobágyi-halastón és
környékén. Calandrella 11 (1-2): 23-37.
• BÁLDI, A. (2001): A vízimadarak tápanyagforgalmának jelentősége a Kisbalaton II. üteme vízminőségére irodalmi
adatok alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: 277-286.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336
FARAGÓ, S. (1994): Large carnivores re-settling in the Hungarian fauna: Will there be
room for them In: THOMPSON, I. (ed.): Proceedings of the XXI. IUGB
Congress, August 1993. Halifax, Nova Scotia, Canada. Vol. I.: 257-264.
• SZEMETHY, L. & HELTAI, M. (1996): Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon. Vadbiológia 5:
1-17.
FARAGÓ, S. (1995): Mezei és vízi élőhelyfejlesztés. Egyetemi jegyzet. EFE-EK, Vadgazda
Mérnöki Szak, Sopron. 225 pp.
• JÁNOSKA, F. (1998): In: PALOTÁS, G. (szerk.): Előadások és poszterek összefoglalója. II. Kelet-Magyarországi
Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia, Debrecen. p. 315-325.
10

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• JÁNOSKA, F. (2003): Erdősávok szerepe a természetvédelemben és vadgazdálkodásban. In: BARNA, T. (szerk.):
Alföldi erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2003. Tudományos eredmények a gyakorlatban. : 70-79.
FARAGÓ, S. (1995): Vadászati állattan In: KŐHALMY, T.(szerk.): Vadászati enciklopédia.
Mezőgazda Kiadó, Budapest., p. 81-210.
• MAGYAR,G., HADARICS, T., WALICZKY, Z., SCHMIDT, A. & BANKOVICS, A. (1998): Nomenclator Avium
Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME- Winter Fair. Budapest-Szeged 202
pp.
• LANSZKY, J. (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Natura Somogyiensis 4. 177
pp.
• SZŰCS, E. & HELTAI, M. (2003): Az aranysakál bemutatása irodalmi adatok alapján. Vadbiológia 9: 83-90.
FARAGÓ, S. & JÁNOSKA, F. (1995): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1993/1994
Szélkiáltó 10: 12-13.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
FARAGÓ, S. (1995): Geese in Hungary 1986-1991. Numbers, Migration and Hunting Bags.
IWRB Publication 36. pp. 97 + IX. Slimbridge, UK.
• RUTSCHKE, E. (1997): Wildgänse. Lebensweise - Schutz - Nutzung. Parey Buchverlag Berlin.
• MAGYAR,G., HADARICS, T., WALICZKY, Z., SCHMIDT, A. & BANKOVICS, A. (1998): Nomenclator Avium
Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet - MME- Winter Fair. Budapest-Szeged
202.p.
• MUSICZ, L. (1998): A vadlúdtelelés ökológia-természetvédelmi vonatkozásai a tatai Öreg-tavon. Partimadár 6-7:
25-43.
• RUTSCHKE, E. & LIEBHERR, H. (1996): Neue Erkenntnisse über die Wanderungen der Saatgans (Anser fabalis
LATHAM). Beiträge z. Jagd- u. Wildforschung 21: 337-346.
• DELANY, S., REYES, C., HUBERT, E., PIHAL, S., REES, E., HAANSTRA, L. & VAN STRIEN, A. (1999): Results from
the International Waterbird Census in the Western Palearctic and Southwest Asia 1995 and 1996. Wetlands
International Publications 54. 178 pp.
• MUSICZ, L. & SZABÓ, B. (2000): A tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1996-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• BÁLDI, A. (2001): A vízimadarak tápanyagforgalmának jelentősége a Kisbalaton II. üteme vízminőségére irodalmi
adatok alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: 277-286.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• OLÁH, J. (2003): Vízimadár anyagforgalmi guildek. Magyar Vízivad Közlemények 10: 381-424.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
• VERHULST, J., BÁLDI, A. & KLEIJN, D. (2004): Relationship between land-use intensity and species richness and
abundance of birds in Hungary. Agriculture Ecosystems & Environment 104 (3): 465-473.
FARAGÓ, S. (1996): Habitat management in agrarian environment – possibilitis for
sustaining huntable and protected species in Hungary. In: RICHTER, V.
(szerk.): Abstracts of International Conference on the Sustainable Use of
Biological Resources. Budapest, August 26-29. 1996: 59.
• POPOVIC, Z., BOGDANOVIC, V. & GAJIC, I. (1997): Effect of changes in Vojvodina agroecosystem on population
number of Partridge (Perdix perdix) and Brown Hare (Lepus europeus). Proceedings of Symposium on Brown
Hare and Partridges in Present Agroecosystems, Novi Sad, 1997. p. 114-126.
11

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• BEUKOVIC, M. & MARINKOVIC, B. (1997): Analyze of number in populations of partridge and improvement
measures. Proceedings of Symposium on Brown Hare and Partridges in Present Agroecosystems, Novi Sad, 1997.
p. 107-113.
FARAGÓ, S. (1996): A Duna Gönyű-Szob közti szakasza (1791-1708 fkm) vízimadár
állományának 10 éves (1982-1992) vizsgálata. Magyar Vízivad Közlemények 1:
1-461.
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
• NAGY, SZ. (1998): Fontos madárélőhelyek Magyarországon. Az MME Könyvtára 15. Budapest, 138 pp.
• KALIVODOVÁ, E. & DAROLOVÁ, A. (1998): Vtáky Slovenského Úseku Dunaja a Zitneho Ostrova. EDÍCIA
BIOSFÉRA A. Séria vedeckej literítúry, Vol. A 1. 97 pp.
• MUSICZ, L. (1998): A vadlúdtelelés ökológia-természetvédelmi vonatkozásai a tatai Öreg-tavon. Partimadár 6-7:
25-43.
• MUSICZ, L. & SZABÓ, B. (2000): A tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1996-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
• FENYŐSI, L. (2000): A somogyi Dráva-szakasz vízimadarai. Magyar Vízivad Közlemények 6: 261-285.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): Vízimadarak és egyes ökológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a
Dunakanyarban. Aquila 109-110: 33-45.
FARAGÓ, S. & NAGY, F. (1996): Vad és természetvédelmi programok a Lajta-Hanság
Részvénytársaságban. Mosonmagyaróvár. 20 pp.
• NAGY, SZ. (1998): Fontos madárélőhelyek Magyarországon. Az MME Könyvtára 15. Budapest, 138 pp.
FARAGÓ, S. (1996): A Magyar Vadlúd Adatbázis 1984-1995: Egy tartamos monitoring –
Data base of geese in Hungary 1984-1995: A long-term monitoring. Magyar
Vízivad Közlemények 2: 3-168.
• NAGY, SZ. (1998): Fontos madárélőhelyek Magyarországon. Az MME Könyvtára 15. Budapest, pp. 138.
• MUSICZ, L. (1998): A vadlúdtelelés ökológia-természetvédelmi vonatkozásai a tatai Öreg-tavon. Partimadár 6-7:
25-43.
• MUSICZ, L. & SZABÓ, B. (2000): A tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1996-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• BÁLDI, A. (2001): A vízimadarak tápanyagforgalmának jelentősége a Kisbalaton II. üteme vízminőségére irodalmi
adatok alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: 277-286.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• BOROS, E. (2003): Vízimadár populációváltozások és környezeti okai a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain és
Mocsarain (KNP II. sz. területének térségében). Természetvédelmi Közlemények 10: 289-312.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (1996): Lage des Grosstrappenbestandes in Ungarn und Ursachen für den
Bestandsrückgang. Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg 5.(1-
2): 12-17.
• LANE, S. J., ALONSO, J. C. & ALONSO, J. A. (1999): Seasonal changes in diet and diet selection of great bustard
(Otis t. tarda) in North-West Spain. Journal of Zoology 247 (2): 201-214.
12

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• LANE, S. J. , ALONSO, J. C. & ALONSO, C. A. (2001): Habitat preferences of great bustard Otis tarda flocks in the
arable steppes of Central Spain: are potentially suitable areas unoccupied Journal of Applied Ecology 38 (1): 193-
203.
• MORALES, M. B. & MARTÍN, C. A. (2002): Great Bustard Otis tarda BWP Update 4 (3): 217-232.
FARAGÓ, S. & JÁNOSKA, F. (1996): A vadlúd monitoring eredményei az 1995/1996-os
idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 2: 169-212.
• MUSICZ, L. (1998): A vadlúdtelelés ökológia-természetvédelmi vonatkozásai a tatai Öreg-tavon. Partimadár 6-7:
25-43.
• MUSICZ, L. & SZABÓ, B. (2000): A tatai Öreg-tavon telelő vadludak eutrofizációs szerepének vizsgálata 1996-
1997 időközében. Magyar Vízivad Közlemények 6: 179-205.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• BÁLDI, A. (2001): A vízimadarak tápanyagforgalmának jelentősége a Kisbalaton II. üteme vízminőségére irodalmi
adatok alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: 277-286.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. & JÁNOSKA, F. (1996): A Szeptemberi Nemzetközi Nyári Lúd (Anser anser)
Számlálás magyarországi eredményei 1989-1996 - Results of September
International Greylag Goose Counts in Hungary 1989-1996. Magyar Vízivad
Közlemények 2: 213-222.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
FARAGÓ, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvadgazdálkodás
környezeti alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• HARASZTHY, L. (szerk.)(1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó Budapest.
• MAGYAR,G., HADARICS, T., WALICZKY, Z., SCHMIDT, A. & BANKOVICS, A. (1998): Nomenclator Avium
Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Madártani Intézet – Mme- Winter Fair. Budapest-Szeged 202
pp.
• VÁCZI, M. (2000): Élőhelyrekonstrukció a Csákvári-réten. Magyar Vízivad Közlemények 6: 377-407.
• STERBETZ, I. (2003): Természetvédelmi elvárások a vadászetikában. Educatio ’98. Kft., Eger, 45 pp.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• MAJZINGER, I. (2003): A Békés megyei őzállomány mennyiségi változásainak elemzése. A vadgazdálkodás
időszerű kérdései 2. Őz: 34-43.
• LUKÁCS, A., SÁNDOR, SZ. & SZILVÁCSKU, ZS. (2003): Útmutató a helyi jelentőségű természeti értékek
védelméhez. MME-MTVSz. 136 pp.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): Vízimadarak és egyes ökológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a
Dunakanyarban. Aquila 109-110: 33-45.
• CSÁNYI, S. (2005): Vadgazdálkodás. In: BEDŐ, Z. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre.
Rendszerváltás Magyarországon. Műhelytanulmányok, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 93-113.
FARAGÓ, S. & NÁHLIK, A. (1997): A vadállomány szabályozása. A fenntartható
vadgazdálkodás populációökológiai alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest
• VARGA, F. (szerk.)(2001): Erdővédelemtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
• HORVÁT, F. & BORHIDI, A. (szerk.)(2002): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. A
KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 8. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 289
pp.
• STERBETZ, I. (2003): Természetvédelmi elvárások a vadászetikában. Educatio ’98. Kft., Eger, 45 pp.
13

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• NÁHLIK, A., NAGY-BALÁZS, A., HOPP, T., NACSA, J. & SÁNDOR, GY. (2003): A célzott takarmányozás hatása az
őzállomány testi fejlődésére és szaporodási teljesítményére. Vadbiológia 9: 46-53.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• NAGY, E. (2003): A hazai őzgazdálkodás időszerű kérdései. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2. Őz: 6-12.
• MAJZINGER, I. (2003): A Békés megyei őzállomány mennyiségi változásainak elemzése. A vadgazdálkodás
időszerű kérdései 2. Őz: 34-43.
• SUGÁR, L. (2003): Erdei és mezei őzek szaporodási mutatói és az állományhasznosítás. A vadgazdálkodás
időszerű kérdései 2. Őz: 60-66.
• DELEGAN, I. (2003): Liszova zoologija. Vidavnyictvo Polli, Lviv.
• SEPSI, Á. & SZELEY-SZABÓ, L. (2003): Medvéskönyv. Erdélyi Nimród Könyvek, Székelyudvarhely, 329 pp.
• SÁNDOR, GY. & NÁHLIK, A. (2005): A dámszarvas (Dama dama LINNAEUS, 1758) szaporodásökológiája és
állományszabályozása. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4: 52-57.
• BORÓK, I. (2005): A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dámszarvas telepítésének története és eredményeinek
vizsgálata. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4: 20-36.
FARAGÓ, S. (1998): A Magyar Vízivad Információs Rendszer. Magyar Vízivad Közlemények
4: 3-16.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• PELLINGER, A. (2003): A számlálások gyakoriságának hatása a vízimadár-monitoring adatok megbízhatóságára.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 425-436.
FARAGÓ, S. (1998): A vadlúd monitoring eredményei az 1996/1997-es idényben.
Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 4: 17-59.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• BÁLDI, A. (2001): A vízimadarak tápanyagforgalmának jelentősége a Kisbalaton II. üteme vízminőségére irodalmi
adatok alapján. Természetvédelmi Közlemények 9: 277-286.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (1998): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1996/1997-es idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 4: 61-263.
• STERBETZ, I. (2000a): Délkelet-magyarországi adatok a cigányréce (Aythya nyroca GÜLDENSTÄDT, 1770) egykori
elterjedéséről. Magyar Vízivad Közlemények 6: 33-46.
• HADARICS, T. (2000b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
14

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. & RITTER D. (1998): A vízivad teríték Magyarországon 1996-ban. Magyar
Vízivad Közlemények 4: 265-365
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
FARAGÓ, S. (1998): Habitat improvement of Hungarian partridge population (Perdix
perdix): The Hungarian Partridge Conservation Program (HPCP). Gibier
Faune Sauvage – Game and Wildlife 15 (1): 145-156.
• BRO, E., MAYOT, P. & CORDA, E. (2004): Impact of habitat management on grey partridge populations: assessing
wildlife cover using a multisite BACI experiment. Journal of Applied Ecology 41: 846-857.
• BRO, E., REITZ, F. & LANDRY, P. (2005): Grey partridge Perdix perdix population status in Central Northern
France: spatial variability in density and 1994-2004 trend. Wildlife Biology 11 (4): 287-298.
FARAGÓ, S. (1998): Habitat selection by Grey Partridge (Perdix perdix) in the area of the
Lajta Project (Western Hungary). Gibier Faune Sauvage – Game and Wildlife
15. (4): 481-490.
• O’GORMAN, E. C., KAVANAGH, B. & ROCHFORD, J.. (2000): Home range and habitat use by the endangered Grey
Partridge (Perdix perdix) in the Irish Midlands. Hungarian Small Game Bulletin 5: 211-228.
FARAGÓ, S. & BUDAY, P. (1998): A LAJTA Project fogoly (Perdix perdix) populációjának és
környezetének vizsgálata. Magyar Apróvad Közlemények 2: 1-250.
• NYENHUIS, H. (2005): Einflüsse der Witterung auf das Rebhuhn (Perdix perdix L.) in der Randsituation zwischen
Schutz und Jagd. Beiträge zur Jagd & Wildforschung 30: 147-156.
FARAGÓ, S. (1999): Gerinces állatrendszertan. Nyugat-Magyarországi Egyetem,
Erdőmérnöki Kar, Sopron. 224 pp.
• SZABÓ, Á., SZEMETHY, L., FIRMÁNSZKY, G. & HELTAI, M. (2000): Visszatelepülő nagyragadozók vadgazdálkodási
és természetvédelmi problémái. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 62-72.
• JUHÁSZ, L. ÉS KOZÁK, L. (2001): Vadászati állattan. Madarak. Debreceni Egyetem, Jegyzet. 166 pp.
• JUHÁSZ, L. ÉS KOZÁK, L. (2002): Állatrendszertan. Debreceni Egyetem, Jegyzet. 96 pp.
• JUHÁSZ, L. ÉS KOZÁK, L. (2004): Állattani ismeretek. Bástya Kiadó, Debrecen. 162 pp.
FARAGÓ, S. & JÁNOSKA, F. (1999): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1994/1995.
Szélkiáltó 11: 22-24.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785
FARAGÓ, S. (1999): A vadlúd monitoring eredményei az 1997/1998-as idényben
Magyarországon (Results of Geese Monitoring in Hungary in the season
1997/1998). Magyar Vízivad Közlemények 5: 3-62.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• LOVÁSZI, P. (szerk.)(2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyarország és a
Natura 2000. II. MME., Budapest, 140 pp.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• WALTERNÉ, I. V. (2003): A vadludak által okozott károk vizsgálata mezőgazdasági kultúrákban. Magyar Vízivad
Közlemények 10: 309-336.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• BIRDLIFE INTERNATIONAL (2004): Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status.
Cambridge, UK: BirdLife International, BirdLife Conservation Series No. 12.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
15

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. (1999): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1997/1998-as idényben.
(Results of Hungarian Waterfowl Monitoring in the season 1997/1998).
Magyar Vízivad Közlemények 5: 63-328.
• HADARICS, T. (2000): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1997/1998-as vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 6: 207-260.
• LOVÁSZI, P. (szerk.)(2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyarország és a
Natura 2000. II. MME., Budapest, 140 pp.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• BIRDLIFE INTERNATIONAL (2004): Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status.
Cambridge, UK: BirdLife International, BirdLife Conservation Series No. 12.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. & RITTER, D. (1999): A vízivad teríték Magyarországon 1997-ben (The
waterfowl hunting bags in Hungary in 1997). Magyar Vízivad Közlemények 5:
329-418.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): A Dunakanyar vízimadárállományának változásai az ökológiai viszonyok
függvényében az elmúlt évtizedben. Magyar Vízivad Közlemények 10: 1-140.
DICK, G., BACCETTI, N., BOUKHALFA, D., DAROLOVA, A., FARAGÓ, S., HUDEC, K., LEITO, A.,
MARKKOLA, J. & WITKOWSKI, J. (1999): Greylag Goose – Anser anser:
Central Europe/North Africa. In: MADSEN, J., CRACKNELL, G. & FOX, A.D.
(Eds.): Goose populations of the Western Palearctic. A review of status and
distribution. Wetlands International Publ. No. 48., Wetlands International
Wageningen, The Netherlands. National Environmental Research Institute,
Rönde, Denmark: 202-213.
• KAMPE-PERSSON, H. (2002): Greylag Goose Anser anser. BWP Update 4 (3): 181-216.
MOOIJ, J. H., FARAGÓ, S. & KIRBY, J.S. (1999): White-fronted Goose – Anser albifrons
albifrons. In: MADSEN, J., CRACKNELL, G. & FOX, A.D. (Eds.): Goose
populations of the Western Palearctic. A review of status and distribution.
Wetlands International Publ. No. 48., Wetlands International Wageningen,
The Netherlands. National Environmental Research Institute, Rönde,
Denmark: 94-128.
• HÖTKER, H., THOMSEN, K-M & KÖSTER , H. (2004): Auswirkungen regenerativer Energiegewinnung auf die
biologische Vielfalt am Beispiel der Vögel und der Fledermäuse – Fakten, Wissenlücken, Anforderungen an die
Forschung, ornithologische Kriterien zum Ausbau von regenerativen Energiegewinnungsformen. Michael-Otto-
Institut im NABU. Endbericht 78 pp.
FARAGÓ, S.(szerk.)(2000): Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon. In:
PECHTOL, J. (szerk.) Vadászévkönyv 2000. Országos Magyar Vadászkamara,
Budapest: 112-148.
• PINTÉR, I. (2000): Bevezető gondolatok a magyar vadgazdálkodás helyzetéről és a ragadozók megítéléséről. A
Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 3-6.
• HELTAY, I. (2000): A rókaállomány immunizálásának kérdései A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései
1: 73-80.
• SZEMETHY, L. & HELTAY, M. (2000): Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A
Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 81-88.
FARAGÓ, S. (2000): Gerinces állatfajok védelme. Nyugat-Magyarországi Egyetem,
Erdőmérnöki Kar, Sopron. 294 pp.
16

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
• SZABÓ, Á., SZEMETHY, L., FIRMÁNSZKY, G. & HELTAI, M. (2000): Visszatelepülő nagyragadozók
természetvédelmi és vadgazdálkodási problémái. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 62-72.
• JUHÁSZ, L. & KOZÁK, L. (2001): Vadászati állattan. Madarak. Debreceni Egyetem, Jegyzet. 166 pp.
• STERBETZ, I. (2003): Természetvédelmi elvárások a vadászetikában. Educatio ’98. Kft, Eger, 45 pp.
• MÁRKUS, F. (2004): Természetvédelmi Közlemények 11: 359-369.
FARAGÓ, S. (2000): The LAJTA Project – The pilot project of the Hungarian Partridge
Conservation Program (HPCP). In: FARAGÓ, S. (szerk.): PERDIX VIII.
Proceedings of an International Symposium on Partridges, Quails and
Pheasants in the Western Palearctic and Nearctic, Sopron, Hungary, 26-29
October 1998. Magyar Apróvad Közlemények 5: 301-312.
• MÁRKUS, F. (2004): Gerinces állatfajok visszatelepítésének természetrajza Magyarországon 1970-től napjainkig.
Természetvédelmi Közlemények 11: 359-369.
FARAGÓ, S. (2001): A Vadlúd Monitoring eredményei az 1998/1999-es idényben
Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 7: 3-40.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• MAHUNKA, S. (szerk.)(2002): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Natural History of the National Parks
of Hungary 13 (2): 745-785.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S., GICZI, F. & WURM, H. (2001): Management for the great bustard (Otis tarda) in
Western Hungary. Game and Wildlife Science 18 (2): 171-181.
• MÁRKUS, F. (2004): Gerinces állatfajok visszatelepítésének természetrajza Magyarországon 1970-től napjainkig.
Természetvédelmi Közlemények 11: 359-369.
FARAGÓ, S. (2001): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1998/1999-es idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 7: 41-212.
• HADARICS, T. (2003a): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1998/1999-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 141-195.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): Vízimadarak és egyes ökológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a
Dunakanyarban. Aquila 109-110: 33-45.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (2002): A Vadlúd Monitoring eredményei az 1999/2000-es idényben
Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 8: 3-43.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. & GOSZTONYI, L. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az
1999/2000-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 8: 44-255.
• HADARICS, T. (2003b): Ritkább vízivadfajok előfordulása Magyarországon az 1999/2000-es vonulási idényben.
Magyar Vízivad Közlemények 10: 197-263.
• SELMECZI KOVÁCS, Á. (2003): Vízimadarak és egyes ökológiai tényezők kapcsolatának vizsgálata a
Dunakanyarban. Aquila 109-110: 33-45.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
17

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
FARAGÓ, S. (2002): A Vadlúd Monitoring eredményei az 1999/2000-es idényben
Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 8: 3-43.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 496 pp.
LANSZKY, J. (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Natura Somogyiensis 4. 177 pp.
KALOTÁS, ZS. (2004): Az ökológiai folyosó és a vándorló állatvilág. Nemzeti Ökológiai Hálózat 8. 24 pp.
NAGY, E. (2005): A dámszarvas-gazdálkodás időszerű kérdései. A vadgazdálkodás Időszerű kérdései 4: 6-19.
GERE, T. (2005): Gazdasági állatok viselkedése VI. A baromfi viselkedése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 206 pp.
FARAGÓ, S. & GOSZTONYI, L. (2003): A Vadlúd Monitoring eredményei a 2001/2002-es
idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 11: 3-50.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
FARAGÓ, S. & GOSZTONYI, L. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a
2000/2001-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 11: 51-252.
• ECSEDI, Z. (szerk.)(2004): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair,
Balmazújváros-Szeged 588 pp.
Hivatkozások értekezésekre, kutatási jelentésekre
FARAGÓ, S. (1983): A túzok (Otis t. tarda L., 1758) autökológiája a szaporodás időszakában
Magyarországon. Egyetemi doktori értekezés, Erdészeti és Faipari Egyetem
Vadgazdálkodási Tanszék. pp. 344+12.
• LITZBARSKI, H., BLOCK, B., BLOCK, P. HOLLÄNDER, K., JASCHKE, W. LITZBARSKI, B. & PETRICK, S. (1996):
Untersuchungen zur Habitatstruktur und zum Nahrungsangebot an Brutplatz der Großtrappe (Otis tarda, L. 1758)
in Spanien, Ungarn und Deutschland Proceedings of International Workshop "Conservation and Management of
the Great Bustard in Europe". Naturschutz und Landschaftspflege in Brandenburg H. 1/2. 1996: 41-50.
FARAGÓ, S. (1992): A túzok (Otis tarda L.)-állomány fenntartásának ökológiai alapjai
Magyarországon. Kandidátusi értekezés, MTA. pp. 130 + 215
• NAGY, E. & SZÉKY, P. (1995): Vadászható és védett vadfajaink. Nimród Alapítvány, Budapest
FARAGÓ, S. (1992): Wilbiologische Untersuchungen und Jagd in Seewinkel. Ungarische
Teil. (Endbericht). EFE Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. pp. 49.
• DICK, G., DVORAK, M., GRÜLL, A., KOHLER, B. & RAUER, G. (Eds.)(1994): Vogelparadies mit Zukunft Ramsar
Gebiet Neusiedler See - Seewinkel. Umweltbundsamt, Wien
• PARZ-GOLLNER, R., SZINOWATZ, H. & GOSSOW, H. (1994): Untersuchungen zur Ökologie, räumlichen
Verbreitung und wirtschaflichen Bedeutung von jagdbaren Wildarten im Seewinkel sowie Vorschläge zur
Wildtierbehandlung in einem geplanten NP Neusiedler See-Seewinkel. BFB-Bericht 80: 1-83.
FARAGÓ, S. (1994): Természetes vadpopulációk fenntartásának lehetőségei
agrárkörnyezetben, különös tekintettel a fogoly (Perdix perdix) megőrzésére -
LAJTA-Project 1993 (Részjelentés) Magyar Fogoly Kutató Csoport, EFE
Vadgazdálkodási Tanszék, Sopron. pp. 72.
• JÁNOSKA, F. (2003): Erdősávok szerepe a természetvédelemben és vadgazdálkodásban. In: BARNA, T. (szerk.):
Alföldi erdőkért Egyesület Kutatói Nap 2003. Tudományos eredmények a gyakorlatban: 70-79.
18

Dr. Faragó Sándor hivatkozások jegyzéke
AZ IDÉZETTSÉG TÁBLÁZATOS ÖSSZESÍTÉSE
A hivatkozások felsorolásában és az összesítésben sem az önhivatkozások, sem a tematikus
bibliográfiákban idézett címek nem szerepelnek.
Magyar nyelvű
hivatkozások
Idegen nyelvű
hivatkozások
Összesen
A kandidátusi fokozat megszerzése előtt 11 44 55
A kandidátusi fokozat megszerzése után 197 76 273
Összesen 208 120 328
19