13.07.2015 Views

budapest, városfejlesztési koncepció_2003.pdf

budapest, városfejlesztési koncepció_2003.pdf

budapest, városfejlesztési koncepció_2003.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Budapest FôvárosÖnkormányzataFôpolgármesteriHivatalFôépítészi IrodaMunicipality ofBudapestMayor's OfficeBureau of the ChiefArchitectH-1052 Budapest,Városház u. 9-11.+36 1 327-1154www.budapest.hudesign: www.palatiumstudio.huBUDAPESTVÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓösszefoglalóURBAN DEVELOPMENT CONCEPTsummary2003


BUDAPEST 2003VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓÖSSZEFOGLALÓURBAN DEVELOPMENT CONCEPTSUMMARYMegbízóClientBUDAPEST FÕVÁROS ÖNKORMÁNYZATAFÕPOLGÁRMESTERI HIVATALFÕÉPÍTÉSZI IRODAMUNICIPALITY OF BUDAPESTMAYOR’S OFFICEBUREAU OF THE CHIEF ARCHITECTDr. Demszky Gábor fõpolgármester / mayorMegbízó felelõseClient’s expertsDr. Schneller István fõépítész, irodavezetõ / chief architect, head of officeSimonyi Sándor alosztályvezetõ / head of divisionHegedûs ViktóriaProjekt manager Tosics Iván Városkutatás Kft.Project manager Pallai Katalin F38 Kft.Stratégiai csoport Baross Pál Kolpron BudapestStrategic group Barta Györgyi MTA Regionális Kutatási KözpontErõ ZoltánPALATIUM Stúdió Kft.Koszorú Lajos Teampannon Kft.Locsmándi Gábor BME Urbanisztikai IntézetMolnár László Fõmterv Rt.Pallai Katalin F38 Kft.Schuchmann Péter Pestterv Kft.Schulek János Fõmterv Rt.Tosics IvánVároskutatás Kft.Szakértõk Dóczi József Investment Kft.Experts Harsányi László Alius Kft.Ikvai-Szabó Imre Fõpolgármesteri HivatalPála KárolyFõvárosi Pedagógiai IntézetMunkatársak Gyarmathy Katalin Fõépítészi IrodaCollaborators Hegedûs Viktória Fõépítészi IrodaBeleznay Éva Városkutatás Kft.ifj. Erdõsi Sándor Városkutatás Kft.Gerõházi Éva Városkutatás Kft.Szemzõ Hanna Városkutatás Kft.Krajcsi Sarolta Habilitas Kft.Opponens Várnai Gábor PARDES irodaOpponentÖsszeállította Szilágyi Klára PALATIUM Stúdió Kft.Prepared byBorítóterv Varga Péter István PALATIUM Stúdió Kft.CoverBudapest, 2003. december


CONTENTSTARTALOMJEGYZÉKPREFACE 1 ELÕSZÓINTRODUCTION 3 BEVEZETÕPRECONDITIONS, FUTURE PROSPECTS 5 KERETFELTÉTELEK, BUDAPEST NAGYOF BUDAPEST: THE NEXT 30 YEARS TÁVLATÚ JÖVÕKÉPE: A KÖVETKEZÕ 30 ÉVTHE LONG-TERM STRATEGIC GOALS: 9 HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK:THE FIRST 15 YEARS AZ ELSÕ 15 ÉVSTRATEGIC GOALS OF THE URBAN 11 A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓDEVELOPMENT CONCEPT STRATÉGIAI CÉLJAISUPPORTING THE CITY’S ECONOMIC ROLE, 11 A GEOPOLITIKAI HELYZET KIHASZNÁLÁSAGEOGRAPHIC AND HISTORICAL A FÕVÁROSI GAZDASÁGCHARACTER HATÉKONYSÁGÁNAK ELÕSEGÍTÉSEDEVELOPING THE TRANSPORT SYSTEM 17 A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSEIMPROVING THE QUALITY 21 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINÕSÉGÉNEK JAVÍTÁSAOF THE BUILT ENVIRONMENTPROTECTING THE NATURAL ENVIRONMENT 25 A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINÕSÉGÉNEK JAVÍTÁSATHE CITY OF CULTURE AND LEISURE 28 A KULTÚRA ÉS SZABADIDÕ VÁROSASUSTAINABLE SOCIETY 32 A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOMAND SOCIAL WELFARE ÉS A KÖZÖSSÉGI GONDOSKODÁSSPATIAL INTEGRATION OF THE CITY 38 VÁROS ÉS KÖRNYÉKE TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJAAND ITS VICINITYDEVELOPING THE SPATIAL STRUCTURE 41 A VÁROSI TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSEAPPENDIX 51 FÜGGELÉKTHE SYSTEM OF THE STRATEGIC GOALS A STRATÉGIAI CÉLOK RENDSZERELIST OF ILLUSTRATIONSKÉPEK JEGYZÉKE3.: Nyugati pu.; 4.: Lánchíd, Döbrentei u., Andrássy út, a Duna pesti oldala, Budapest Plázs 2003, Skanska irodaház,önkormányzati bérlakások Csepelen, Kálvin téri aluljáró; 5.: Budapest Aréna; 8.: városmegújítás / urban renewal – Aulichutca Vásárcsarnok, Ferencváros; 9.: Corvin tér; 10.: kortárs építészet / contemporary architecture: Siemens irodaház,Hungária krt., Millenáris park, Barabás villa, Gödör, Erzsébet tér; 11.: a Nemzeti Múzeum lépcsõje; 12.: pályaudvarok /stations – Ferihegyi repülõtér, Népliget autóbuszpályaudvar, Keleti pályaudvar; 13/1.: Lágymányosi híd, Déli pályaudvar,csepeli szabadkikötõ; 13/2.: Váci úti irodaházak, Alkotás Point, Gravoform Betûház, KOKI; 14.: irodaházak / offices:Ericsson, Tölgyfa u., Flórián tér; 15/1.: egyetemek és fõiskolák / universities and colleges – ELTE Múzeum Körút, KözgazdaságtudományiEgyetem, Táncmûvészeti Fõiskola; 15/2.: kereskedelmi szolgáltatások / commercial services – MOM Park,Duna Plaza, üzlet a Kiskörúton; 16/1.: szállodák / hotels – Art’otel, Gellért, West End Hilton, Grand Hotel Royal; 16/2.:gyógyfürdõk / spas – Rudas, Szt. Lukács, Gellért, Széchenyi; 18.: közösségi közlekedés / public transport; 19.: parkolás /parking: Szent István tér, Szabadság tér, Pollack M. tér; 20/1.: Bartók Béla út, 2002; 20/2.: a 4-es metró építéséhezkapcsolódó tervek / proposals for underground nr.4. – Baross tér, Kálvin tér, Fõvám tér; 22/1.: városrehabilitáció / urbanreneval – Váci u., Ráday u., Havas u., Ráday u; 22/2.: Belgrád rkp., Baross u., Futó u., Szerb u.; 23/1.: közterek rehabilitációja/ renewal of public areas – Tompa utca, Szomory Dezsõ tér, Mikszáth Kálmán tér, Kosztolányi Dezsõ tér, Váci u.;23/2.: átmeneti zóna / brown-field zone – Csepel Mûvek, Graphisoft park, MEO, Dorottya udvar; 24.: lakásépítés / housing:Dessewffy utca, Magház, Római Kert, önkormányzati bérlakások Csepelen; 25.: közszolgáltatások / public services; 27/1.:zöldterületek / green areas – Szent István park, Hajógyári sziget, Háros-sziget; 27/2.: játszóterek / playgrounds – SzentIstván park, Klauzál tér, Hild tér, Guttenberg tér; 28-29.: kultúra / culture: Vígszinház, Opera, Zeneakadémia, Új Színház,Trafó, Darshan udvar, A38 koncerthajó, Ateliers Pro Arts/APA! mûvészeti központ; 30.: nagy rendezvények / events –Budapest Plázs, Sport Sziget, Budapest Parádé, Sziget Fesztivál; 31.: infosztráda / the information society - Fõvárosi SzabóErvin Könyvtár, Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ; 32-35.: szociális kihívás / social challenge; 36.: egészségügy/ health care - Uzsoki Utcai Kórház, Heim Pál Kórház, mentõszolgálat, Idegsebészet; 37.: közbiztonság / public safety- tûzoltóság, rendõrség, térfigyelõ kamera; 41.: Corvin-Szigony projekt; 47.: Duna, hajókikötõk; 48.: külsõ városrészek /outer districts - Újpalota, Csepel, Pesterzsébet; 50.: alközpontok / subcentres – Örs Vezér tér, Újpest, Angyalföld.A képeket és ábrákat készítették / The illustrations are made by:Biró Zsófia, Csapó Balázs, Erõ Zoltán, Erõ Zsolt, Hegedûs Viktória, Gyõri Borbála, Mártonffy Gábor, Szilágyi Klára, TóthKornél, Vadász Orsolya, Varga Péter István, Veres ÁdámKülön köszönet / Special thanks:Fõmterv Rt., www.budapestgyogyfurdoi.hu, www.epiteszforum.hu, www.mentok.hu, www.sziget.hu, www.tuzoltosagbp.hu,


ELÕSZÓPREFACEIt is said that the value of a concept can bemeasured by the degree of its materialisation.Yet this is only partly true. Sometimes urbandevelopment concepts or their key elements takedecades to materialise, yet the existing conceptinfluences our way of viewing the city, quitestrongly at times. The 7-8 decade old concept ofthe Hungaria ringroad had already shaped thecity even before it materialised. The Hungariaproject was finished in 2001 and now serves as afundamental and organic element of the city’stransport system.Guiding ideas, perspective plans are indeednecessary. It is essential for all the actorsshaping the city to know where our road will leadus in the end, how we should measure oureveryday activities and constrains. The establishmentof the municipality system broughtwith it an increasing consciousness in conceptionalthinking. Such, more and morethoroughly elaborated, comprehensive sectoralconcepts have guided our work since theintroduction of the new municipality system.The prevailing city government, the GeneralAssembly has been responsible for harmonisingthese ideas and bringing them in tune withreality.The Urban Development Concept does notlack antecedents. Before accepting the varioussubconcepts and during the scheduling of theimplementation process, due to resource managementthe decision makers always had tocounterbalance the idea with the complex needsand demands of a large city as well as with theall-embracing concept of urban development.Besides integrating the existing outcomes ofurban thinking, the Concept takes its approacheven further. It presents proposals in its attemptto integrate residents’ needs and the aspects ofurban functionability into the definition andnegotiation process involving the main sectors,where long-term, strategic decisions are inevitable.The Concept is complex in the sense thatit encompasses the role of the municipality andthe necessary time frame for the realisation of itsgoals while remaining on the grounds of reality.In the four years dedicated to elaborating theConcept, it has changed significantly, its previousversions have been thoroughly discussed.The recommendations resulted in a revisedÚgy mondják, minden koncepció annyit ér, amennyimegvalósul belõle. De ez csak részben van így. A városfejlesztésegy-egy részterületére, ágazatára vonatkozókoncepció vagy annak lényegi eleme néha évtizedekigvár megvalósulásra, de az elképzelés megléte befolyásoljaa városról való gondolkodásunkat, jó esetben néhaigen erõs hatással. Amikor még nem valósult meg, akkoris formálta a várost a Hungária gyûrû hét-nyolc évtizedesterve. A gyûrû teljes kiépítését Budapest 2001-ben fejeztebe, és ma egyik alapeleme a fõváros közlekedési rendszerének,annak szerves része.Kellenek tehát irányadó elgondolások, távlati tervek,tudnunk kell – és a várost formáló többi szereplõnek istudnia kell – hová akarunk végül, akár kitérõkkel, eljutni,tudnunk kell, mihez mérjük napi tevékenységünket, nemegyszer kényszereinket. Lényegében az új önkormányzatirendszer létrejötte óta egyre tudatosabban haladunk akoncepcionális gondolkodás irányába. Ilyen, egyre kidolgozottabb,átfogó ágazati elképzelések irányították munkánkataz új önkormányzati rendszer bevezetése óta, öszszehangolásuk,a realitásoknak való megfeleltetésük pediga mindenkori városvezetés, a Közgyûlés feladata volt.Budapest Városfejlesztési Koncepciója nem elõzménynélküli, még abban az értelemben sem, hogy az egyesrészkoncepciók elfogadásakor, megvalósításuk ütemezésekora döntéshozóknak – már csak az erõforrásokkal valógazdálkodás kényszere miatt is – mindig össze kellettvetniük az elképzelést a nagyváros komplex igényeivel,szükségleteivel, a városfejlesztésre vonatkozó átfogó elgondolásokkal.A Koncepció, miközben integrálja a városról való gondolkodáseddigi eredményeit, megközelítési módjábanszándéka szerint tovább is lép: a nagyváros életmûködésének,a lakossági szükségleteknek a szempontjait beépítiazoknak a súlyponti szakági kérdéseknek a meghatározásába,tárgyalásába, amelyekben hosszú távú, stratégiaidöntések szükségesek, és javaslatot is tesz ezekirányára. És komplex abban az értelemben is, hogy szempontjaiközé emeli a realitást, mind az idõbeli megvalósíthatóságot,mind az önkormányzati szerepvállalás lehetõségeitilletõen.A Koncepció a közvetlenül megalkotására fordítottnégy évi munka alatt sokat alakult, korábbi változataitmár széles körben megvitatták. Az akkori észrevételeknyomán átdolgozott dokumentumot tovább formálták a1


széles körbõl beérkezett észrevételek, s a jelentõs részvétellelmegtartott Városfórumok. Azt reméljük, hogy a FõvárosiKözgyûlés által elfogadott Koncepcióban rendszerezettfejlesztési lehetõségek, irányok, orientációs pontoksegítségére lesznek a város életét alakító többi szereplõnek– mind az önkormányzati, mind az állami szférának,mind pedig a vállalkozói és a civil szférának – tevékenységükalakításában, és abban, hogy erõfeszítéseik Budapestegészének tudatos fejlesztését is szolgálják.version, which was then further shaped byincoming remarks and the extremely popularCity Forums. We hope that the systematiseddevelopment opportunities and directions,guiding points of the Concept aproved by theGeneral Assembly will be of help to other actorswho shape the city’s life – the local municipalities,the central government institutions aswell as the entrepreneur and civil sector – informing their projects and efforts in a way thatserves the conscious development of the entirecity.DR. DEMSZKY GÁBORBudapest fõpolgármestereMayor of Budapest2


BEVEZETÕINTRODUCTIONThe Urban Development Concept ofBudapest is the result of nearly five years’preparatory and coordinating process. The CityCouncil’s main objective was to create aframework for urban development, that wouldserve as a long-term guideline for harmonizingthe everyday decisions of city planning.The long-term policy of the Concept couldserve as „common knowledge“, providing thestakeholders involved in city planning withinformation on individual development strategiesand presenting a foundation for theensuing development of various special fields,sectoral programs and financing projects. Theassertion of the elaborated long-term developmentstrategy is ensured by the fact that significantprojects and all-embracing sectoralconcepts cannot come up against the UrbanDevelopment Concept.The concept also functions as a „self-fulfillingprophecy“: the outlined future prospects foundattractive, could influence the decisions ofprivate entrepreneurs and residents alike, thusresulting in such power that would enablelarger-scale developments to take place. This isthe story of the construction of Andrássy út andNagykörút, as well… The Concept is therefore ameans of communicating with private entrepreneurs.The Concept’s policy and its detailedelaboration provides the city with adequatelyprepared projects and the opportunity to takepart in national or international projects – be ittransport development, environmental protection,or social support system.Last but not least the Concept serves as abasis for structure and lay-out plans in the cityand its districts, which, if revised, could even indetails reflect the programs containing the mostsignificant elements.The guideline of the Urban DevelopmentConcept, a vision with great perspectives setsout from the conditions of urban developmentand local characteristics, determining the city’simage and the city planning process for the next30-40 years. This forms the basis for the city'slong-term strategy, which contains strategicgoals for the next 15 years, and besides presentingtheir future legal and financial aspects,decomposes them into locally concentratedBudapest Városfejlesztési Koncepciója közel öt év elõkészítõés egyeztetõ munkájának eredménye. A város vezetéseolyan fejlesztési kerettervet kívánt kidolgozni,amely a késõbbiekben egyértelmû és távlatosan végiggondoltvezérfonalként szolgál ahhoz, hogy a városfejlesztésmindennapi döntései egymással harmonikusösszhangban legyenek.A Városfejlesztési Koncepció nagytávlatra megfogalmazottcélrendszere lehet az a „közös tudás“, amely a várostépítõ szereplõk számára megfelelõ tájékozódást adhatsaját fejlesztési stratégiájuk kialakításához, határozottalapot nyújt a különféle szakterületek, ágazati programok,finanszírozási tervek késõbbi kidolgozásához. Akidolgozott hosszú távú fejlesztési stratégia érvényesítésétaz biztosítja, hogy a jelentõsebb fejlesztések, s természetesenaz átfogó ágazati koncepciók nem lehetnek ellentéteseka Városfejlesztési Koncepcióval.A koncepció ugyanakkor „önmagát megvalósító jóslatként“is mûködik: amennyiben a felvázolt jövõkép vonzó,akkor a magánfejlesztõk, a lakosság döntéseit is befolyásolja.Így a közcélú fejlesztéseket kísérõ magánfejlesztésekolyan erõt képviselnek, amelyek már nagyobb léptékûbeavatkozásokat is lehetõvé tesznek. Így épülhetettmeg a 19. sz. során az Andrássy út vagy a Nagykörút is.A Koncepció tehát a magánfejlesztõkkel kialakítandópárbeszéd egyik igen fontos eszköze is.A Koncepció egységes célrendszere, a megfogalmazottcélok sora, valamint azok részletes kidolgozása lehetõvéteszi, hogy a város mindig rendelkezzék kellõen elõkészítettprojektekkel, részt vehessen országos, vagynemzetközi programokban – legyen szó akár közlekedésifejlesztésekrõl, akár környezetvédelemrõl, akár szociálistámogatási rendszerekrõl.Végül, de nem utolsósorban ez a Koncepció az alapjaa város és kerületei településszerkezeti terveinek, szabályozásiterveinek, melyek aktuális felülvizsgálata márrészleteiben is tükrözheti az itt csak a leglényegesebbelemeket felvázoló programokat.A Városfejlesztési Koncepció vezérfonala a nagy távlatújövõkép, amely 30-40 évre elõretekintve fogalmazzameg – a városfejlesztés keretfeltételeibõl és a város adottságaibólkiindulva – azt, hogy milyen legyen a fõváros,mik legyenek a városfejlesztés általános alapelvei. Ezenalapszik a város hosszú távú stratégiája, amely 15 évreszóló stratégiai célokat tartalmaz, és a jogi, finanszírozá-3


si körülmények elõrevetítésével lebontja ezeket átfogó ésegy adott területre koncentráló célokra, és meghatározzaa Fõváros azokban történõ szerepvállalását is.A Városfejlesztési Koncepció tehát figyelembe veszi aközéptávú pénzügyi fejlesztési programot, de feltételezi,hogy ez utóbbi fokozatosan a Koncepcióhoz igazodik. Ahárom, nagyon eltérõ mûfajú és idõtávlatú tervnekugyanis egy átfogó rendszer részeiként, integráltan kellérvényesülniük és hatniuk. Ezek Budapest távlati tervezésénekalapvetõ dokumentumai, amelyeket idõrõl idõrefelül kell vizsgálni: a középtávú fejlesztési programotévente, a hosszú távú stratégiát választási ciklusonként,a nagy távlatú jövõképet ennél ritkább idõközönként.Mindez biztosítja a városfejlesztés kellõ rugalmasságátés a városfejlõdés feletti ágazati és településrendezésiszempontú koncepcionális kontroll lehetõségét is a Fõvárosszámára.A hosszútávú fejlesztési koncepció elfogadása utánkövetkezik a középtávú városfejlesztési program prioritásrendszerénekkidolgozása. Ebben már konkrétan kirajzolódnakazok a projekt térségek, ahol a fejlesztésekneklegnagyobb a szinergikus hatása. Ezek után következika projektek megvalósításának elõkészítése.general aims and determines the city's role inthem.The Concept respects the middle-termfinancial development program, but assumes itsgradual adjustment. The three plans of differentgenres and perspectives are all part of a complexsystem and therefore have to prevail and takeeffect in an integrated manner. These threefundamental documents of prospective cityplanning should be revised from time to time:the middle-term development program annually,the long-term strategy in each electoral cycle,long-term vision less frequently. All this wouldensure flexibile city planning and grant the cityconceptional control over sectoral and structuraldevelopment.Following the public approval of the longtermconcept, the next step is the preparation ofthe priorities for the medium-term developmentprogram. Within its framework, the project areaswith the highest synergy of developments can beoutlined, and then arrives the time to realise theprojects.DR. SCHNELLER ISTVÁNBudapest fõépítészeChief architect of Budapest4


KERETFELTÉTELEK,BUDAPEST NAGY TÁVLATÚ JÖVÕKÉPE:A KÖVETKEZÕ 30 ÉVPRECONDITIONS,FUTURE PROSPECTS OF BUDAPEST:THE NEXT 30 YEARSBased on the thorough examination and evaluationof the city’s physical and social background,the Urban Development Concept determinesthe strategic measures necessary to facethe challenges of 21st century urban developmentin Europe, as well as the changes takingplace in the city and its society.Looking into the future, it is necessary to beaware of the fact, that the resident population ofBudapest is constantly decreasing: in 15 years,of the once two million residents, only 1.6 millionmight remain. This is one of the greatest challengesfor the city: besides slowing down thisprocess, it is necessary for the resident populationand the prospectively constant daytime populationto offer more efficient and better qualityurban services.A Városfejlesztési Koncepció a város gazdaságának, fizikaiés társadalmi adottságainak gondos megismerése ésértékelése alapján határozza meg azokat a stratégiai lépéseket,amelyek hozzásegítik a várost, hogy szembenézhessena 21. század európai városfejlõdésének, az adott helyés az adott társadalom változásainak kihívásaival.A következõ évtizedekre elõretekintve tudatosítanikell magunkban, hogy a város állandó lakosainak számacsökken: az egykor kétmilliós Budapest 15 év alatt akár1,6 milliósra is fogyatkozhat. Ez az egyik legjelentõsebbkihívás a város számára, hiszen egyrészt mérsékelni kella népességfogyás ütemét, másrészt a csökkenõ állandólakosságnak de várhatóan szinten maradó nappali népességnekhatékony módon és egyre jobb minõségbenkell városi szolgáltatásokat nyújtani.Defining valuesUrban development in Budapest requires thecoordination of three different objectives:• efficiency - functionability: besides securinga proper place and attractive conditions foractors of the economy, the modern industry andservice sector, the city must ensure rational, highquality conditions for entrepreneurs’ and residents’everyday activities;• liveability: preservation and development ofthe city’s intellectual diversity, individuality,environmental quality and the built environment;liveability paired with functionability toproject appeal and homeliness;• solidarity - equity: reducing tension causedby extremities and gradually closing the gapbetween social groups and certain urban areas,so that they may interpret urban development asa success.None of these values should prevail at theexpense of others. One of the main objectives ofurban development is to constantly secure theharmony between the measures serving thesethree values. The aim is therefore to secure aliveable and lovable city, where precautionarymeasures are taken to avoid further intensificationin social differences.Cooperation should also be regarded as ageneral value, considering the numerous stake-5


Értékrendszer választásBudapest városfejlesztésében három alapvetõ feladatcsoportközött kell egyensúlyt teremteni:• hatékonyság - mûködõképesség: a város biztosítsonmegfelelõ helyet és vonzó vállalkozási környezetet a gazdaságszereplõinek, a korszerû iparnak, a szolgáltatószektornak és igyekezzék minél racionálisabban, minélmagasabb szinten biztosítani a városlakók, a gazdaságiszereplõk mindennapi tevékenységének feltételeit;• lakhatóság - élhetõség: a város szellemi gazdagságának,egyediségének, környezeti minõségének, építettkörnyezetének megõrzése és fejlesztése, a lakhatóság amindennapi mûködõképességgel párosulva adja a városvonzerejét és otthonosságát;• szolidaritás - méltányosság: a leszakadó társadalmicsoportok vagy egyes városi területek támogatása, fokozatosfelzárkóztatása, a szélsõségekbõl adódó feszültségekmérséklése annak érdekében, hogy a város fejlõdésétminél többen sikerként élhessék meg.Ezen értékek egyike sem érvényesülhet a másik rovására.A városfejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogye három értéket szolgáló intézkedéseinek egyensúlyát ajövõben mindenkor biztosítsa. A cél tehát az, hogy a városgazdasági erejének növekedése mellett is élhetõ, a lakóiáltal szeretett hely maradjon, ahol biztosítékok vannaka társadalmi különbségek további élezõdésénekmegelõzésére is.A fentieken túlmenõen általános értéknek kell tekinteniaz együttmûködést, mivel a városfejlesztés sokszereplõsfolyamat. Ki kell alakítani az együttmûködés legmegfelelõbbformáit a fejlesztésben közremûködõ magánés közösségi partnerekkel, a város és a városkörnyék közszereplõivel,az állami és nemzetközi szereplõkkel.Nemzetközi és regionális együttmûködésA város együtt él környezetével: az európai városhálózatrészeként, az ország fõvárosaként, a budapesti agglomerációrészeként.• Budapest nemzetközi szerepe: a legnagyobb kihívásaz, hogy Budapest az európai városhálózat erõs tagja legyen,várhatóan hosszú ideig az EU egyik kapuvárosaként;• Budapest az ország fõvárosa: a városnak a nemzetközikapcsolatok pozitív eredményeit az ország egésze felékell hatékonyan közvetítenie;• Budapest a szûkebb régió és az agglomeráció központja:az agglomerációval folytatott mindennapi együttmûködéskeretein belül meg kell találni a településfejlesztéskölcsönös elõnyöket biztosító formáit.Fenntartható környezeti és társadalmi fejlõdésA városfejlesztés egyik alapkövetelménye, hogy minda környezet, mind a társadalom számára biztosítsa a folyamatosmegújulás lehetõségeit, ne élje fel tartalékait.6Duna-mentizónahegyvidékizónabelsõ zónaBUDAátmenetizónaPESTkülsõ zónaeurópai fejlõdési zónákEuropean development zonesaz agglomeráció térszerkezetespatial structure of the agglomerationBudapest szerkezeti zónáistructural zones of Budapestholders of urban development. It is essential todevelop the most adequate forms of cooperationbetween private and public partners, publicactors of the city and its agglomeration area,national and international players.International and regional cooperationThe city coexists with its surroundings: aspart of the European city network, as the country’scapital, as part of Budapest’s conurbation.


• Budapest’s international role: the greatestchallenge is to be a solid member of the Europeancity network – hopefully as one of the EU’slong-term gateways;• Budapest as the country’s capital: the cityhas to effectively transmit the benefits of internationalrelations to the entire country;• Budapest as the center of a smaller regionand conurbation: the forms of urban developmentensuring mutual advantages must befound within the framework of everyday cooperationwith the conurbation.Sustainable environmental and socialdevelopmentOne of the basic requirements of cityplanning is to grant the environment as well asthe society the opportunity to constantly renewitself without using up all its reserves.• land use: the aim is the development andpreservation of a compact city with diverse functionsin accordance with the European line ofurban development. The expansion of the city,the increasing urbanisation of its surroundingsand the deterioration of inner city neighbourhoodsand former industrial areas should all beavoided. Future land use should be developed ina way that enables the reuse of previouslyurbanised areas.• social problems of the city: the disarrangementof society, the emergence of new poverty,the increasing social segregation awakens thepossibility of extremity. One of the main objectivesof the Urban Development Concept is theconscious management of this matter, reductionof tension regarding distribution, prevention offuture inequality.• a város terület-felhasználása: cél a városfejlõdés európaiútjának megfelelõ kompakt, vegyes funkciójú részekbõlálló város kialakítása és megõrzése. Nem szerencsésa város szétterülése, a városkörnyék egyre terjedõbeépítése, s eközben a belsõ városrészek, a korábbi ipariterületek pusztulása. Az elkövetkezõ évek terület-felhasználásátúgy kell alakítani, hogy fõként a város márbeépített területeinek újrahasznosítására adódjék lehetõségés igény.• a nagyvárosi társadalmi problémák: a város társadalmánakszétzilálódása, az új szegénység megjelenése,az eltérõ helyzetû társadalmi csoportok fokozódó elkülönülése(szegregációja) szélsõséges helyzetek kialakulásánaklehetõségét vetíti elõre. Ezért fontos cél e kérdésektudatos kezelése, a nagyvárosi ellátási feszültségek csillapításaés a várhatóan keletkezõ új egyenlõtlenségek kivédése.A térszerkezet, a városszerkezet átalakulásaA városfejlõdésben az elkövetkezõ években az alábbilegfontosabb folyamatoknak kell érvényre jutniuk:• a rozsdaövezetben: az északi és déli Duna-hidakmegépítésével fokozatosan ki kell építeni a Körvasútikörutat, amely feltárja az ún. átmeneti zóna rozsdaövezetét.E zóna megújulása érdekében a környezetbarát ipari,lakó, szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési és zöldterületifunkciók egymással szerves kapcsolatban lévõ hálózataitkell sokféle – magán és közhatalmi – eszközzelkialakítani, magas presztízsû „parkvárossá“ fejlesztve azelhanyagolt ipari övezetet.Kovács-p.SZENTENDREPomázPilisborosjenõÜrömSolymárNagykovácsiDUNAKESZIMogyoródGÖDÖLLÕCsömörBudakesziBUDAÖRSBUDAPESTntaÉRDHalásztelekSZIGETSZENTMIKLÓSDunaharasztiGyálVecsésa budapesti agglomerációszerkezete, a lakóterületekés a laksûrûségthe structure of the agglomerationof Budapest, itsresidential areas indicatingpopulation density7


-30% alatti csökkenésdecrease under -30%-20 – -30% közötti csökkenésdecrease between -20-30%-10 – -20% közötti csökkenésdecrease between -10 – -20%0 – -10% közötti csökkenésdecrease between 0 – -10%0 – 10% közötti növekedésincrease between 0 – 10%10 – 20% közötti növekedésincrease between 10 – 20%20 – 30% közötti növekedésincrease between 20 – 30%30 – 40% közötti növekedésincrease between 30 – 40%PilisborosjenõÜrömSolymárNagykovácsiIIIBudakesziIIXIIIIVXIVXVMogyoródCsömörXVI40% feletti növekedésincrease over 40%BUDAÖRSXIIIXIVVI VIIVIIIIXXXVIIa budapesti térség településeineklakosságszámváltozása (1990-2001)changes of population inBudapest and itsagglomeration (1990-2001)ÉRDXIXBUDAPESTXXXXIXVIIIXXIIXXVecsésSZIGETSZENTMIKLÓSGyálHalásztelekDunaharaszti• a belsõ városrészekben: folytatni kell, és egyúttal felkell gyorsítani a belsõ városrészek komplex rehabilitációját,nagyobbrészt a közösségi és magánszektor összehangoltakciói, kisebbrészt a szociális indítékú közösségi beavatkozásoknyomán, minden esetben a gazdasági megvalósíthatóság,a környezetalakítás szempontjainak tudatosérvényesítésével;• a Duna mentén: az északi és déli térségek partszakaszainakfejlesztésével, a Dunához kapcsolódó funkciókhelyének és megoldásainak javításával, továbbá azészak-déli közlekedési tengely tudatos többfunkciós kialakításávala továbbiakban is biztosítani kell a Dunapart, a Duna térségének felértékelõdését;• a külsõ kerületekben: a hagyományos városrészközpontok,az intermodális csomópontok és a bevásárlóközpontokegyensúlyos kapcsolatának megteremtésévelmeg kell erõsíteni a város többközpontú térbeli rendszerét.A nagy távlatú jövõképet a hosszú távú, 15 évre megfogalmazandóstratégiai célok teszik fokozatosan elérhetõvé.Ezek esetében a Koncepció a Fõvárosi Önkormányzatszükséges feladatvállalását is meghatározza.Developing the urban structureThe most significant projects of the next fewyears are the following:• brown-field zone: establishment of the northernand southern bridges of the Danube andgradual development of the so called Körvasútring-road will ensure the accessibility of thebrown-field areas of the transitional zone. Withthe help of private and public resources, it isessential to establish an organic network ofenvironment-friendly industrial, residential,service, commercial, traffic and green functions,thereby transforming the neglected formerindustrial areas into high prestige „park cities“;• inner city neighbourhoods: complex rehabilitationshould be continued and accelerated,primarily on the basis of coordinated public andprivate actions, but also due to socially motivatedpublic intervention, by consciously enforcingthe aspects of landscaping and economic implementation;• along the Danube: development of northernand southern areas, reorganisation and improvementof functions if necessary, as well asconscious multifunctional development of thenorth-south communication axis would increasethe value of the Danube area;• outer districts: reinforcement of the city’smulti-centered structure due to harmonisation oftraditional subcenters, intermodal junctions andshopping centers.Strategic goals for the next 15 years aregradually making future prospects accessible.Along this line, the Concept will determine thenecessary steps to be taken by the Municipalityof Budapest.8


HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK:AZ ELSÕ 15 ÉVTHE LONG-TERM STRATEGIC GOALSTHE FIRST 15 YEARSThere are seven main strategic goalsnecessary to assert the long-term principal valuesof its future prospects. These are the following:1. profiting from the geopolitical situation,increasing the efficiency of the urban economy:exploitation of advantages arising from a fortunateEuropean position, granting the city theconditions necessary for taking on a central role,primarily the ones regarding tourism, economicand logistic functions;2. developing the transport system: differentiateddevelopment of the parking systemand private transport, besides retaining thepriority of public transport, aiming for a decreasedand „smart“ mobility, which couldharmonise with the most important objectives ofstructural development;3. improving the quality of the builtenvironment: accelerating the renewal process ofinner city sections, development of publicspaces, improvement of housing conditions,renewal of the transitional zone to decrease outwardmigration and retain the city’s population;4. improving the quality of the naturalenvironment, developing the network of greenareas and the infrastructure necessary forprotecting the environment: improvement andconservation of landscape quality, to improveliving conditions;5. granting the terms of multicolouredculture, sports and entertainment: expansion ofcultural and entertainment services, to increasethe city’s appeal to its residents and affirm itscentral role;6. providing social welfare to create a „sustainablesociety“: improvement of educationaland health conditions, protection of city sectionsthreatened by deterioration, to avoid regionalsegregation and the emergence of slums;7. improving the regional integration of the cityand its vicinity: better cooperation between theactors of the area, determination of joint projects.In connection with its functional strategicgoals, the structural objectives embrace the interventionsregarding compactness, mixed land use,multi-centered character and open spaces.The Concept contains a detailed descriptionof further aims found within its main strategicgoals (see Appendix).A Budapest nagytávlatú jövõképében kijelölt alapértékekérvényesítése hét fõ stratégiai cél alapján történik.Ezek a következõk:1. A geopolitikai helyzet kihasználása, a városi gazdasághatékonyságának elõsegítése: az Európán belüli kedvezõpozíció elõnyeinek legteljesebb kiaknázása, a fõvárosközponti szerepeinek vállalásához szükséges feltételekbiztosítása, elsõsorban azoké, amelyek a fõváros gazdasági,idegenforgalmi, logisztikai feladatainak betöltéséhezfeltétlenül szükségesek.2. A közlekedési rendszer fejlesztése: a tömegközlekedésprioritásának biztosítása mellett az egyéni közlekedésés a parkolási rendszer differenciált fejlesztése, az„intelligens“ mobilitásra, a mobilitás csillapítására valótörekvés, amely összhangban van a térszerkezet alakításánaklegfontosabb célkitûzéseivel.3. Az épített környezet minõségének javítása: a belsõvárosrészek megújításának felgyorsítása, a közterület-fejlesztés,a lakáshelyzet javítása, az átmeneti zóna megújításaannak érdekében, hogy csökkenjen a városból való elvándorlás,javuljon a város népességmegtartó képessége.4. A természeti környezet minõségének javítása, akommunális infrastruktúra és a zöldterületi rendszer fejlesztése:a lakosság életkörülményeit alapvetõen meghatározókörnyezet javítása, fenntartása a növekvõ életminõségielvárások kielégítése érdekében.5. A sokszínû kulturális kínálat, az egészségeséletmód, valamint a sport és szabadidõ-eltöltés feltételeinekbiztosítása: a kulturális és szabadidõs szolgáltatásokbõvítése annak érdekében, hogy a város ki tudja teljesíteniregionális központi szerepkörét, hogy lakosságaszámára is érdekes és vonzó helyszínt jelentsen.6. A „fenntartható társadalom“ kívánalmainak érvényesítése,a közösségi gondoskodás megteremtése: azoktatási és egészségügyi feltételek javítása mellett a legveszélyeztetettebbvárosrészek leszakadásának fékezésévela cél a területi szegregáció és a szlömösödés megakadályozása.7. A város és környéke térségi integrációjának fejlesztése:a jobb kooperáció lehetõségeinek keresése a városkörnyékegyéb szereplõivel, a térséggel közösen indíthatóprogramok megfogalmazása.A funkcionális stratégiai célokon túlmenõ térszerkezeticélkitûzések a kompaktság, a vegyes térhasználat, a9


többközpontúság és a szabad területek, közterek biztosításaérdekében összegzik a különbözõ városrészekben elvégzendõbeavatkozásokat.A Koncepció a legfõbb stratégiai célokon belül továbbicélokat fogalmaz meg, amelyeket részletesebben, elemeibenis bemutat – ezek jegyzékét ld. a Függelékben.A kijelölt fejlesztési prioritásoknak fokozatosan be kellépülniük a városfejlesztésrõl való középtávú gondolkodásba,a fõvárosi gazdálkodás programjába. A 15 évescélrendszer a lehetséges fejlesztéseknek egy olyan keretétadja meg, amelybõl közép- és rövidebb távú programokkal,pénzügyi számítások alapján kell a ténylegesenmegvalósítandó fejlesztéseket kiválasztani. Egy 7-8 évreszóló városfejlesztési program kidolgozásával kell kiemelniazokat a célokat, amelyek – az ún. hétéves tervgyakorlatától eltérõen – a térbeli és az ágazati rendszerekkoordinációját, a funkcionális és térszerkezeti szempontokegyidejû érvényesítését teszik lehetõvé.A városfejlesztési elképzelések megvalósításánakalapvetõ feltételét jelentõ eszközök és a hatékony intézményrendszerkiépítése erõsen függ a politikai és társadalmiadottságoktól. A város mûködésének elemzésébõlfontos következtetések adódnak a mai rendszer átalakításáravonatkozóan:• az összetettebb városfejlesztési feladatok megoldásáhoza mainál jóval erõsebb horizontális kapcsolatrendszerkialakítása szükséges a Fõpolgármesteri Hivatalbana különbözõ ügyosztályok, a bizottságok és a döntéshozókközött;• erõsíteni szükséges a Fõváros komplex tervelõkészítõés megvalósító projektmenedzselési képességét, hogya kiemelkedõ nagy programok a megfelelõ összetett feladatkörrelmegvalósíthatók legyenek;• a kezdeményezõbb közösségi szerepvállaláshozszükséges egy aktívabb fõvárosi vagyongazdálkodás ésingatlanpolitika kereteinek kialakítása és fokozatos bevezetése;• új intézményi megoldásokra – önkormányzati társulásokra,célzott gazdasági társaságokra – van szükség avárosfejlõdés alapvetõ irányainak kijelölése, a folyamatokmegfigyelése és kiértékelése, a kerületekkel, a városkörnyékkelés a régióval való térségi együttmûködés, kooperációhatékony megoldása, a fejlesztési feladatok ellátásaérdekében.It is essential for the middle-term developmentdirections and the urban economy programto gradually integrate the priorities of urbandevelopment. The 15-year policy could serve as aframework for possible development projects,which could be further narrowed down with thehelp of financial calculations. Following theacceptance of the Concept, it will be necessaryto elaborate an urban development program forthe next 7-8 year term, containing the goalsconcerning the coordination of spatial andsectoral systems and the parallel enforcement offunctional and spatial aspects.The terms of implementing urban developmentprojects and developing an efficientinstitution network are closely intertwined withsocial and political conditions. By analising thecity's way of functioning, important conclusionscan be drawn regarding future reorganisation:• complex urban development projects requirea reasonably stronger horizontal networkbetween the different departments, committeesand decision makers within the Municipality;• it is essential to increase the complexpreparatory and executive project managementability of the city to ensure the implementation ofsignificant and extensive projects;• a more initiative public role requires thedevelopment and gradual introduction of a moreactive financial and real estate policy;• new institutional solutions – cooperativemunicipal bodies, PPP companies – are necessaryto point out the direction of urban development,analyse and evaluate its process, ensureefficient cooperation between the city and itsvicinity and manage development projects.25002000150010005001845200120592017177416801580148001960 1970 1980 1990 2000 2010 2020Budapest lakosságszámának elõrejelzéseforecast of population of Budapest10


STRATEGIC GOALS OF THE URBANDEVELOPMENT CONCEPTSUPPORTING THE CITY’S ECONOMIC ROLE,GEOGRAPHIC AND HISTORICAL CHARACTERThe process of dynamic economic modernisationin Budapest encloses the following:structural changes in the economy, decrease inthe significance of the industry, dynamic developmentof remaining industrial sectors andstrengthening of services. Since the early 1990’s,Budapest has been an invariably attractiveregion for foreign direct investments, the 50-60%of investments in Hungary is concentrated inBudapest. Apart from a relatively favourableeconomic structure, the main reason for theeconomic prosperity of the city and its vicinity inthe 1990s was the opportunity to immediatelyjoin into the process of European integration.Budapest’s future depends on its ability tofully exploit its geopolitical position. Located atthe intersection of Central Europe’s mostimportant transport corridors and in the naturalcenter of the Carpathian Basin, this advantageousposition is the basis for taking on acentral role in the region. Due to consciousintervention, the Municipality of Budapestshould enable the economy to benefit from thesepotentially favourable conditions.Regional role of Budapest and its accessibilityEU membership will result in an entirely newrole for Budapest. As an actor of Europeaneconomic integration, Budapest will serve as animportant connecting link between the EU,southeastern Europe, and the Middle East. As aconsequence of its excellent geopoliticalposition, Budapest must actively take part inshaping the EU's regional policy, in order tostress the importance of metropolitan regions inthe EU’s institution network.In accordance with the area developmentpolicy of Europe, the city’s accessibility, itstransport network and transeuropean routes willbecome high priority development areas.• railway system: modernisation of the nationalrailway’s main lines, high quality passengerstations and large capacity freight transportstations - logistic centers – are needed to serveA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓSTRATÉGIAI CÉLJAI1.A GEOPOLITIKAI HELYZET KIHASZNÁLÁSA,A FÕVÁROSI GAZDASÁG HATÉKONYSÁGÁNAKELÕSEGÍTÉSEstratégiai célBudapest gazdaságának gyors modernizációja a gazdaságszerkezetének átalakulásával, az ipari szektor je-strategic goallentõségének csökkenésével, ugyanakkor megmaradó részénekdinamikus fejlõdésével, a szolgáltató szektormegerõsödésével megy végbe. Az 1990-es évek elejétõlkezdve a budapesti gazdaság töretlenül vonzó térsége akülföldi mûködõ tõke beruházásoknak, a Magyarországraérkezõ külföldi mûködõ tõke 50-60%-a a fõvárosba kerül.A 90-es évek gazdasági prosperitásának a viszonylagkedvezõ gazdasági szerkezeten túlmenõen az volt a legfõbboka, hogy a város és térsége szinte azonnal be tudottkapcsolódni az európai integráció folyamataiba.Budapest jövõjének záloga, hogy minél teljesebben kihasználjakedvezõ geopolitikai helyzetét. A Közép-Európalegfontosabb közlekedési folyosóinak metszéspontjaiban,a Kárpát-medence természetes központjában fekvõváros számára egyértelmûen adódik a regionális központiszerep lehetõsége. A Fõvárosi Önkormányzat tudatosbeavatkozásokkal kell elõsegítse azt, hogy a város elõnyérefordíthassa ezeket a potenciálisan kedvezõ adottságokat.Budapest térségszervezõ szerepe, elérhetõsége 1.1.1.2.Amikor Magyarország az EU tagjává válik, Budapestis új helyzetbe kerül. Budapest az európai gazdasági integrációszereplõjeként a korábbinál is fontosabb kapcsolatihelyzetbe kerül az EU és a délkelet-európai, közel-ke-wider objectiveátfogó célleti térség között. E kiváló geopolitikai pozícióban Budapestnekaktívan kell bekapcsolódnia az EU regionális politikájánakalakításába, fõként a nagyvárosi régiók különlegesszerepének az EU intézményrendszerében valómegjelenítése és elismertetése érdekében.Az európai területfejlesztési irányelveknek megfelelõennagy hangsúlyt kap a város elérhetõsége, közlekedésikapcsolatrendszere, a transzeurópai útvonalak fejlesztése.• Budapest vasúti elérhetõsége: a MÁV fõvonalakkorszerûsítésére, a nemzetközi kapcsolatokat – s így a11


Délkelet felé irányuló átmenõ forgalmat is – kiszolgálószínvonalas személyforgalmi és nagy kapacitású teherforgalmipályaudvarokra – logisztikai központokra – vanszükség. A várost érintõ nagysebességû vasúti hálózatátvezetõ szakasza szükségszerûen érinti Dél-Budát, így aKelenföldi pu. a város fõpályaudvarává is alakulhat.• a hajózás szerepe: az aldunai hajóutak mielõbb remélhetõhelyreállítása a Duna közlekedési, áruszállításiszerepének növekedését hozza magával. Ennek elõnyeita fõváros csak megfelelõ logisztikai kapcsolatokkal ellátottkikötõkkel aknázhatja ki: a Csepeli Szabadkikötõ infrastruktúrájánakfejlesztése mellett további áruforgalmikikötõ is létesítendõ, s idõszerû az új nemzetközi személyforgalmikikötõ kialakítása.international relations – e.g. transit traffictowards the southeastern region. A possiblefuture high-speed railway inevitably leads pastSouth Buda, possibly transforming Kelenföldstation into the central station of Budapest.• navigation: prospective reconstruction ofshipping passages on the lower Danube couldincrease transport and trade. These advantagescan only be exploited in the docks endowed withadequate logistic functions: besides developingthe infrastructure of the Szabadkikötõ freeport inCsepel, it is important to establish further tradedocks and a new international passenger dock.• air traffic: the significance of Ferihegyairport will obviously increase in the near future,therefore the improvement of its land connections– concerning passenger traffic and tradealike – must follow.• regional road connections: due to thetransit traffic encircling the city, the southernsection of the M0 belt, the connection of M1-M7-M5-M3 have high priority, necessitating themost rational solution for the M5-M3 section, andturning the southern section of the M0 ringroadinto a motorway.Efficient and environment-friendly economy• a légi forgalom kiszolgálása: Ferihegy szerepéneknövekedése már rövid távon is nyilvánvaló, amit földikapcsolatainak – személy- és áruszállítás esetében egyaránt– javításával követni kell.• a regionális közúti kapcsolatok fejlesztése: a várostérintõ tranzitforgalom jellegébõl adódóan az M0 körgyûrûdéli szakaszának, az M1-M7-M5-M3 autópályák ösz-Accelerating the evolution process of businessnetworks is a primary interest of Budapest.In the urbanised economic areas of the city, theincreasing competitiveness of cooperatingcompanies and the decreasing costs ofproduction could serve as a solid basis forcompanies with more stable financial background,thereby increasing the competitivenessof the city and boosting the economy.európai közlekedésifolyosókeuropean transportationcorridors12


Geographic concentration serves the innovativenetwork of competing and cooperating companies,adjoining and supporting industries,infrastructure and service as well as alliances.This results in a diverse economy with solidszekötésének prioritást kell kapnia, ami az M5-M3 szakaszlegracionálisabb kialakítását és az autóút jellegû útvonalteljes autópálya jellegû kiépítését teszi mielõbbszükségessé.foundations and a well-balanced structure, withan intense network between big companies andsmall and middle-size businesses. Suchcooperative networks – so-called clusters – couldemerge in the following sectors of Budapest'seconomy: various branches of the industry(pharmaceutics, mechanical engineering,printing), knowledge industry (higher education,research, development, adjoining high-techindustries), tourism (between tourism andcommerce). Budapest aims for becoming aninnovation center in as many fields as possible,by connecting the knowledge industry andproduction.In the future, the Municipality of Budapestmust play a more active role in supportingemerging clusters. The municipality’s primaryrole as catalyzer is to participe in projectpreparation, thereby accelerating the process ofspontaneous development.• City Marketing Program of Budapest: directinvestments are still needed to reconstruct theeconomy of Budapest. A conscious city marketingprogram should stress the advantages of thecity, present its highly qualified work force andcontinuous labour organisation, the state ofinfrastructural networks and the existingmultinational companies, thereby promotingtheir choice of premises. Efficient support ofHatékony és környezetbarát gazdaság1.3.1.4.A gazdaság kooperációs hálózatainak szervezõdése, efolyamat felgyorsítása alapvetõ érdeke Budapestnek. Aváros urbanizált gazdasági terében nõ az együttmûködõ átfogó célvállalatok versenyképessége, csökkenthetõk a termelési wider objectiveköltségek, kialakulhatnak a tõkeerõsebb, kedvezõbb méretûvállalkozások – erõsödik a város gazdaságának versenyképessége,felgyorsul a gazdaság fejlõdése. A földrajzikoncentráció segíti a versenyzõ és kooperáló vállalatok,a kapcsolódó és támogató iparágak, az infrastruktúraés a szolgáltatások, a vállalkozói szövetségek innovatívkapcsolatrendszerét. Kiegyensúlyozott szerkezetû,több lábon álló gazdaság jön létre, a nagyvállalatok és akis-és középvállalatok közötti sûrû kapcsolati rendszerekkel.A budapesti gazdaságban ilyen együttmûködõrendszerek, ún. klaszterek formálódhatnak az ipar különbözõágazataiban (gyógyszeripar, gépipar, nyomdaipar),a tudásiparban (felsõfokú oktatás, kutatás, fejlesztés,high-tech iparok összekapcsolódásai), valamint az idegenforgalomban(turizmus és kereskedelem kapcsolatában).Cél, hogy Budapest a tudásipar és a termelõ gazdaságösszekapcsolásával minél több területen váljék innovációsközponttá.cluster formation also serves the local supply:Budapest promotes the concentration ofnormally dispersed real estate development.• Incubator Program of Budapest: Budapestmust actively support small and medium-sizeenterprises (SME) and their relations andimprove their chances of being suppliers oflarger companies. The development of differentiatedlocal tax systems and the organisedestablishment of premises can be a means ofattaining the above-mentioned, joint expansionA Fõvárosi Önkormányzatnak a jövõben a korábbinálnagyobb szerepet kell vállalnia a szervezõdõ klaszterekerõsítésében. Ez elsõsorban katalizátor szerepet jelent,vagyis azt, hogy nem átfogni, irányítani kell e folyamatokat,hanem az elõkészítésben való részvétellel és esetenkéntegy-egy projekt elõkészítésében való részvétellelkell segíteni a spontán fejlõdés felgyorsítását.• Budapest Városmarketing Program: Budapest gazdaságiszerkezetének átalakításához továbbra is szükség13


van a mûködõ tõke bevonására. A budapesti telephelyválasztáselõsegítése érdekében tudatos városmarketingprogramnak kell bemutatnia a város helyzeti elõnyeit, amagas képzettségû munkaerõt és annak folyamatosutánpótlását, az infrastrukturális hálózatok kiépítettségét,a nemzetközi cégek jelenlétét. A klaszter-építés hathatóstámogatása a területi kínálat segítése is: a Fõvárosszerepvállalása arra irányulhat, hogy az egyébként szétszórtanmegvalósuló ingatlanfejlesztések koncentráltanjöjjenek létre.• Budapest Inkubátor Program: a Fõvárosnak aktív lépésekkelkell támogatnia a kis- és középméretû vállalatokat,azok kapcsolatrendszerének, beszállítói lehetõségeinekbõvítését. Ennek eszköze lehet az iparûzési adó differenciáltrendszerének kialakítása, a telephelyek szervezettbiztosítása, de a Fõváros a Budapesti Kereskedelmiés Ipari Kamarával és Budapesti VállalkozásfejlesztésiAlappal közösen részt vehet a mikrohitel program bõvítésébenis.A gazdaság környezetbarát jellegének elõsegítése avállalatok környezettudatos magatartásának fokozatoskialakítását kívánja meg. Bár a legsúlyosabb szennyezõiparágak az elmúlt évtized során jórészt eltûntek a városból,kívánatos olyan programok megindítása, amely avállalatokat arra ösztönzi, hogy gazdasági szempontjaikközé vonják be az ökológiai szempontokat is, tegyenekerõfeszítéseket a tisztább termelésért, használják hatékonyabbanaz erõforrásokat. Cél, hogy a vállalkozások minélszélesebb köre olyan termelési eljárásokat, szolgáltatásokatalkalmazzon ill. vezessen be, amelyekkel kimutathatóancsökkenteni tudja az energia- és vízfogyasztást,a hulladék kibocsátást, hogy területükön növeljék azöldfelületet, csökkentse a légszennyezést és a széndioxidkibocsátást. Ennek érdekében a Fõváros a szabályozóeszközök érvényesítésén túlmenõen ösztönzõ jellegûprogramokat kíván indítani.1.5. A fõvárosi szakképzés és a munkaerõ-piaci igények1.6. harmonizálásaA jelenlegi iskolarendszerû szakképzés a szakközépiskolákbancsak részlegesen tud lépést tartani a gyorsanátfogó célwider objective változó követelményekkel, fõként a középfokú végzettséggelrendelkezõ, fizikai foglalkozású, valamint a korszerûinformatikai és termelés technológiai ismeretekkelrendelkezõ munkaerõ iránti növekvõ kereslettel. Országosanis megoldásra váró probléma, hogy néhány kiváló-14egyetemek és fõiskolák (tanulószámukjelölésével)universities and colleges (indicating theirnumber of students)of a certain micro credit program, in cooperationwith the Budapest Chamber of Commerce andIndustry and the Budapest Enterprise DevelopmentFoundation (BEDF).Strengthening of the economy’s environmentfriendlycharacter requires the gradual developmentof an environment conscious attitude onbehalf of companies. Most of the dangerouspolluting industrial branches have closed downin the city in the past decade, yet it is stilldesirable to launch programs that encouragecompanies to integrate ecological aspects intotheir decision making process, make an effort toattain cleaner production and use resourcesmore efficiently. It is essential for more and moreenterprises to introduce and apply new technologiesand services, which could significantlydecrease energy and water usage, waste disposalas well as increase their green areas, decreasepollution and carbon-dioxide emission.Therefore, besides applying different means ofregulation, Budapest aims to launch stimulatingprograms as well.Bringing vocational training in tune with theneeds of the labour marketIn secondary schools, the current educationalsystem of vocational training can only partly liveup to the dinamically changing demands, primarilythe growing demands on work force inpossessing knowledge of up-to-date informationand production technology and well-trained bluecollar workers. Apart from a few excellently functioningschools and professions (economics,informatics), vocational training lacks a properreputation and is increasingly becoming the students’second or third choice only. This problemis yet to be solved on a national level.25% of the nation’s vocational training institutionscan be found in Budapest and majority ofthose enjoying local government support aresponsored by the Municipality of Budapest. 30%of students in vocational institutions of Budapestare not residents of the capital, 75% of them livein Pest county.


The harmonisation of vocational training andlabour market demands requires the developmentof a rational vocational training system thatsees the school system of the Central HungarianRegion (or at least the conurbation of Budapest)as a whole and offers well-balanced solutionsbased on cooperation. Besides following theneeds of the labour market, Budapest’s role inthis process is to elaborate strategic plans – forthe entire region – and organise them in a waythat enables at least the middle-term harmonisationof labour market demands and trainingoutput. Apart from the territorial coordination ofthe region’s vocational training network, thisincludes the harmonisation of the training on thelabour market (initiating foundations, privatebusinesses and large companies into thevocational training system in addition to schoolsystem education) and the introduction of up-todateadult education.Commercial and tourism/travel servicesRetail is one of the most important employmentsectors of Budapest’s economy. After theindustry and real estate ventures, trade ranksthird in contributing to the GDP of Budapest'seconomy. Retail underwent significant changesover the course of the past decade, resulting in***** **** ***an mûködõ iskola és szakmacsoport kivételével (közgazdasági,számítástechnika stb.) nincs megfelelõ presztízsea szakképzésnek, mindinkább a lemaradó diákok második,harmadik választásának céljává válik.Budapesten található az országban mûködõ szakképzõintézmények 25%-a, és ezek közül az önkormányzatifenntartásban mûködõk túlnyomó részének fenntartója aFõvárosi Önkormányzat. A budapesti szakközépiskolákbantanuló nem budapesti lakos diákok aránya 30%, háromnegyedrészük Pest megyei.A szakképzés és a munkaerõ iránti igények harmonizációjaolyan racionális szakképzõ hálózat kialakításátteszi szükségessé, amely a Közép-Magyarországi Régió(de legalábbis a budapesti agglomeráció) iskolarendszerétegységben szemléli, és összehangolt, együttmûködésreépülõ megoldást kínál. Ebben a Fõváros szerepe amunkaerõ-piaci igények folyamatos nyomon követésemellett olyan – az egész régióra kiterjedõ – stratégiai tervezésés szervezés, amely legalább középtávon képeselõsegíteni a képzés-kibocsátás és a munkaerõ iránti igényekjobb összehangolását. Ez a régió szakképzési hálózatánakterületi összehangolása mellett a szakképzésmunkaerõ-piaci harmonizációját (az iskolarendszerû képzésmellett az alapítványok, magánvállalkozások, nagyvállalatokszakképzésbe való bevonását), valamint a korszerûfelnõttképzés (az egész életen át tartó tanulásravaló készség) bevezetését is kell jelentse.Kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások1.7.A kiskereskedelmi szektor a budapesti gazdaságegyik legfontosabb foglalkoztató ágazata. Az ipar, az ingatlanügyletekután a kereskedelem járul hozzá legnagyobbmértékben a budapesti gazdaság GDP-jéhez. A wider objectiveátfogó célkiskereskedelemben az elmúlt évtized során döntõ átalakulásokmentek végbe, ami az új kereskedelmi formák, abevásárlóközpontok, a hipermarketek, olcsó piacok meg-gyógyfürdõspafürdõbathBudapest szállodái (befogadóképességükjelölésével) / hotels in Budapest (indicatingtheir capacities)Budapest gyógyfürdõi és fürdõispas and bathes in Budapest15


jelenésével és egyre növekvõ kínálatával járt. A folyamatmég jelenleg is zajlik, így hatása nem értékelhetõ teljesmértékben, azonban a városkörnyékre is kiterjedõ kedvezõtlentérszerkezeti változás, a hagyományos városi üzlethálózatrészleges elsorvadása már ma is érzékelhetõ.A további elsorvadást részben a szabályozás eszközeivel,részben a területi kedvezmények rendszerével mindenképpenmeg kell akadályozni. Fontos cél a kiskereskedelembenérzékelhetõ konfliktusok csökkentése, a hagyományoskiskereskedelmi formák támogatása. A kereskedelemfejlesztésében a Fõvárosi Önkormányzat fontosközvetett szerepet játszhat például a nagy forgalmú belvárosiútvonalak, hagyományos bevásárló utcák üzletijellegének visszaállítására, minõségének javítására irányulókomplex munkában, illetve a központrendszer kiegyensúlyozottfejlesztése során a kereskedelmi funkcióelõsegítésében.the emergence of an increasing number of newcommercial forms, shopping centers, hypermarketsand cheap markets. The process is stillunderway, therefore its effect cannot be fullyevaluated, yet an unfavourable restructuringprocess has evidently reached the vicinity andthe shrinking of the traditional retail system isalready visible. This process must be hindered bythe means of regulation and the network of localconcessions. One of the important objectives isto decrease the obvious conflicts in the retailbusiness and support traditional trade forms. TheMunicipality of Budapest plays an important, yetindirect role in the commercial developmentprocess, in the complex projects concentrating onimproving the quality and restoring the businesscharacter of traditional shopping streets andbusy downtown roads, as well as in promotingthe commercial function within the framework ofharmonised development in the center system.Az idegenforgalmi szektor globális növekedése, a magyargazdaságban játszott szerepe, Budapestnek az országosidegenforgalomban betöltött kiemelkedô pozíciójaalapján a város idegenforgalmi szolgáltatásainak bõvülésérekell számítani. A Fõvárosnak a gazdaságra gyakoroltkedvezõ áttételei, az adóbevételek növekedése ésa munkahelyteremtõ hatás miatt a szektor bõvítését, fejlõdésétkell szorgalmaznia. Budapest idegenforgalmánakfejlesztése jelenleg nem elsõsorban a szállodai férõhelyekszámának növelését, hanem a turizmushoz kapcsolódószolgáltatások, rendezvények kínálatának szélesítésétkell jelentenie. Fejleszteni kell a rétegturizmust: a kultúrával,sporttal, gyógyászattal, a fürdõkultúrával, a tudománnyal(konferenciaturizmus) összefüggõ idegenforgalomjelentõs és célzott infrastrukturális fejlesztést követelmeg. A Fõvárosnak az általános városmarketing erõsítésemellett elsõsorban a turizmus városi infrastruktúrájánakszervezésével, új turisztikai helyszínek kialakításánakösztönzésével kell részt vennie a szektor fejlesztésében.The global expansion of the tourism sectorand its role in the Hungarian economy as well asBudapest’s outstanding position in the nation’stourism will prospectively result in the expansionof travel/tourism services. Budapest encouragesthe expansion and development of this sector,due to its positive effects on the economy, on theincrease of tax revenues and in creating newjobs. Within tourism development, Budapestshould primarily concentrate on introducing awider range of services and events. It is essentialto develop special fields of tourism: tourism concentratingon culture, sports, wellness, bathingculture or science (conference tourism) requiressignificant and organised infrastructural development.Besides general strengthening of citymarketing, Budapest must contribute to thedevelopment of the sector by organising theinfrastructure of urban tourism and inducing theestablishment of new touristic locations.16


DEVELOPING THE TRANSPORT SYSTEMOne of the most important strategic goals oftransport development is the reorganisation ofthe city structure in a way that enables thedecrease of transport demands and ensures theefficient use of public transport systems.Meeting arising demands with larger capacityroad networks should not serve as an attainablegoal. The number of automobiles in use is likelyto increase in the future, but infrastructuraldevelopment will probably not be able to meetthese increasing demands. Besides the moresuitable future allocation of residential andworking areas, it is essential to develop thepublic transport system in a way, that would notmake everyday car use inevitable.A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE2.A közlekedés fejlesztésének legfontosabb stratégiai elememindenekelõtt a városszerkezet olyan alakítása, strategic goalstratégiai célamely lehetõvé teszi a közlekedési igények csökkentését,a tömegközlekedési hálózatok hatékony használatát.Nem lehet az a cél tehát, hogy a keletkezõ igényeket minélnagyobb kapacitású úthálózatokkal elégítsük ki. Agépjármûvek száma, használatának mennyisége mégnõni fog, de a közúti infrastruktúra kiépítése várhatóannem fogja tudni követni a növekvõ igényeket. A lakóterületekés a munkahelyek mainál megfelelõbb elhelyezkedésemellett a tömegközlekedés olymértékû fejlesztésérekell törekedni, hogy a mindennapi gépkocsi használat nelegyen feltétlenül szükséges.Development of public transportOne of the most important objectives of theUrban Development Concept is the developmentof the public transport system. Only an attractingand high quality public transport systemcan lead to a decrease in car use. This applies tothe city and its conurbation as well.Besides general development of the networkand the rolling stock, three other objectives areto be mentioned:• raising the general standard of public transport,improving network conditions by providingpriority and protected traffic lanes• improvement of the general quality ofpublic transport, providing priority lanes forpublic transport vehicles,• establishment of underground nr. 4 – betweenBudaörs flower market and Bosnyák tér –,subsequent development of underground nr. 5,the express railway system connecting thesuburban railway lines of Szentendre andCsepel/Soroksár,• tramway system: besides preservation andimprovement of the existing network, it isessential to extend the line nr. 1 to South-Buda,adjoining the tram lines along the Danube(17+19), transformation of line nr. 56 in Hûvösvölgyinto an express tram, expansion of the tramnetwork in Pest – e.g. extension of lines alongthe Kiskörút to Nyugati Square.Development of the intergated transportsystem of the cityIt is not always possible to efficientlyintegrate lower density outer districts and theagglomeration area into the public transportsystem. A realistic aim for car owners is to leavetheir cars at the nearest public transportjunction. Besides the city transport company, thesuburban bus and railway networks also take onan active role in this process.The following two elements are prerequisitesof transport integration:• establishment of the Budapest TransportAssociation: supporting commuters by standaregyéniés tömegközlekedésiadatok változása 1990 ótacharacteristics of public andindividual transport since 1990a fõvárosi motorizáció várhatófejlõdéseincrease of the number of carsin Budapesta modal-split arány területialakulásaterritorial differences in the shareof public and individual transportA közösségi közlekedés fejlesztése2.1.2.3.A Városfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb célkénta tömegközlekedés fejlesztését jeleníti meg. A gépkocsihasználat visszafogása csak vonzó és színvonalas átfogó célközösségi közlekedés mellett várható. Mindez a városkörnyékközlekedésére éppúgy igaz, mint a városon belül.wider objectiveA hálózatok és a jármûpark általános fejlesztése melletthárom programot kell kiemelni:• a közösségi közlekedés általános színvonalánakfejlesztése, a hálózat adottságainak javítása, védettközlekedési pályák és elõnyhelyzet biztosításával;17


• a gyorsvasúti hálózat fejlesztése: a 4-es metrónak aBudaörsi virágpiac - Bosnyák tér közötti szakaszát követõenmielõbb meg kell kezdeni az ún. 5-ös metró, a csepeli/soroksáriés a szentendrei HÉV-vonalaknak a városalatti összekötésével kialakuló gyorsvasút kiépítését.• a villamosvasúti hálózat fejlesztése: a meglévõ hálózatmegõrzése, minõségének javítása mellett egyebekközött sort kell keríteni az 1-es villamos déli szakaszánakbõvítésére, a budai Duna-parti vonalak egyesítésére(17+19), a hûvösvölgyi vonal gyorsvasúttá építésére, apesti oldal hálózatának kiegészítésére – pl. a kiskörútivillamos a Nyugati térig való meghosszabbítására.2.2. Az integrált városi közlekedés eszközrendszerénekfejlesztéseA lazán beépített külsõ városrészek és a városkörnyékitelepülések hatékony kiszolgálása tömegközlekedésselátfogó célwider objective nem minden esetben lehetséges. A reális cél az lehet,hogy a gépkocsi tulajdonosok csupán a legközelebbi tömegközlekedésihálózati csomópontig vegyék igénybeautójukat. E forgalom lebonyolításában a BKV mellett kiemelkedõszerepet kap a VOLÁN és a MÁV.A közlekedési rendszer integrációja érdekében kételem különösen fontosnak tekintendõ:• a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása: aBKSZ a díjszabások egységesítésével, közös bérlet kialakításával,a járatok legmegfelelõbb összehangolásával, akülsõ átszállóhelyeken P+R parkolók kialakításával szolgáljaa városkörnyék ingázóit,• az ún. intermodális csomópontok kialakítása: az átszállóhelyekszínvonalas megoldása újszerû, kereskedelemmel,szolgáltatásokkal kiegészített csomópontok kialakításátigényli. Ezek a helyszínek egyúttal városrészközpontifunkciókat is kapnak. Ilyenekre adódhat lehetõségelsõsorban az Etele téren, az Örs vezér terén,Rákospalota-Újpest ill. Kõbánya-Kispest vasútállomásoktérségében, a késõbbiekben a Flórián téren.a városközpont forgalmi tehermentesítésereleasing the pressure on the city centrea budai hegyvidék problémáinak kezelésecasing the traffic problems of the Buda hillsaz észak-dél irányú kapcsolatok fejlesztésedeveloping better connections between thenorthern and southern parts of Budapest2.4. A város integrált parkoláspolitikájaA gépkocsi használat visszaszorításához a közösségiközlekedés erõteljes fejlesztése mellett a parkolás-szabályozáseszközei kínálják a leghatékonyabb eszközöket.átfogó célwider objective Ma szinte a város minden pontján gondot jelent az állójármûvek elhelyezése. A káosz felszámolása új, közterületenkívül esõ parkolók létesítését, a közterületi parkolók18


dising travel fares, creating unified passes,harmonising transport lines, establishing P+Rfacilities at outer interchange stations,• development of so-called intermodaljunctions: by adding complementary trade andservice functions to interchange stations, thenew high quality junctions could also serve aslocal subcenters – e.g. Etele tér, Örs vezér tér,railway stations of Rákospalota-Újpest andKõbánya-Kispest, and later on Flórián tér .Integrated policy on parkingBesides the intensive development of publictransport, parking regulation is the most efficientway of decreasing car use. Finding a parkingplace is difficult in practically every part of thecity. Development of new parking places outsideof public areas, selective use of public parkingareas and strict regulations are necessary to endthe current chaos. The establishment of P+Rfacilities is also an important element ofintegrated parking management.The main objective of parking managementis to come up with adequate solutions regardingresidential and short-term guest parking.However, this does not apply to people driving towork. The establishment of an integratedparking system requires close cooperation withdistrict governments.Developing the road networkOne of the most important aims of roadnetwork development is to decrease traffic in theinner areas of the city. This requires theestablishment of roads evading the city center.The most significant aim of the developmentszelektív használatát és erõsen fegyelmezõ szabályozástkíván meg. Az egységes parkolás-gazdálkodás fontoseleme a P+R parkolók mielõbbi kiépítése is.Az egységes parkolás-gazdálkodás legfõbb célja,hogy a belsõ városrészekben a lakossági parkolás és a rövididejû látogatóforgalom számára egyaránt biztosítsoncélszerû megoldásokat. Nem cél ugyanakkor a munkábajárók gépkocsijainak elhelyezését megkönnyíteni. A célokelérése, az egységes parkolás-gazdálkodási rendszerkialakítása szükségesé teszi a szorosabb együttmûködésta kerületi önkormányzatokkal.A közúthálózat fejlesztése2.5.A közúthálózat fejlesztésének egyik fontos célja a belsõvárosrészek forgalmának csökkentése. A városközpontforgalmi tehermentesítése érdekében szükség van a városközpontotelkerülõ útvonalak kiépítésére. (Jól mutatja wider objectiveátfogó célennek kedvezõ eredményeit az M0 és a Lágymányosi hídmegépítése nyomán javuló helyzet Dél-Budán.) A tervezettfejlesztések legfontosabb feladata a hiányzó, a külsõkerületeket összekötõ gyûrûirányú utak kiépítése, vala-meglévõ lakóterületexisting residential arealakóterületi fejlesztésresidential developmentmeglévõ iparterületexisting industrial areaátalakuló barnamezõs területrestructuring brown-field areazöldterületgreen areaBUDAPESTa Körvasúti körút általfeltárt zónathe zone to be restructuredby the the planned Körvasútringroad19


mint a budai hegyvidékrõl levezetõ, s a központot elkerülõutak megvalósítása. A belsõ városrészekben kisebbnagyobblépésekben fokozatosan kiterjeszthetõ a csillapítottforgalmú, gyalogos elsõbbségû területek, védett lakóterületizónák hálózata.A Városfejlesztési Koncepció legfontosabb közútfejlesztésiprogramja a Körvasúti körút kiépítése a csatlakozóDuna-hidakkal, mely nemcsak a forgalmi igények kiszolgálása,hanem az ún. átmeneti zóna feltárása, a városszerkezetjavítása érdekében is szükséges. A körútmegvalósítása északon, a 10-es út és az M3-as út közöttiszakasz kiépítésével, az új Aquincumi-híd – az Északivasúti összekötõ híd mellett vezetett közúti híd – megépítésévelkezdhetõ meg. Mivel az Árpád-híd terhelése továbbnem növelhetõ, a városszerkezeti adottságok egyértelmûenezt teszik a legfontosabb beruházássá: haugyanis az M0 északi hídja a csatlakozó úthálózat nélkülezt megelõzõen valósul meg, a forgalmi helyzet nemhogyjavul, hanem egyes sugár irányú útvonalakon erõsenromlik. A Körvasúti körút délebbi szakaszainak megvalósításáracsak késõbb kerülhet sor, de a Csepel-sziget jelentõsfejlesztési területeinek feltárása Dél-Budapesten isszükségessé teszi a hídépítést.process is the establishment of ringroadsconnecting outer districts and roads descendingfrom the Buda hills, that evade the city center.The network of pedestrian based, protectedresidential areas with reduced traffic load couldbe gradually extended throughout the inner city.The most important road developmentproject of the Urban Development Concept is thedevelopment of the Körvasút ringroad with itsconnecting bridges, which could satisfytransport needs, ensure the accessibility of thetransitional zone and serve the improvement ofthe city structure. The first step is to build thesection connecting road nr. 10 and M3 and theAquincum Bridge – the public bridge alongsidethe northern railway bridge. Since the traffic loadof Árpád Bridge cannot be further increased, theKörvasút ringroad’s position in the city structuremakes it the most important investment: priorestablishment of M0’s northern bridge without aconnecting road system would aggravate thetraffic situation along several avenues. Theestablishment of the ringroad’s southernsections will follow later on, but the need forsignificant and accessible development areas onCsepel Island calls for the construction ofbridges in South Budapest as well.20


IMPROVING THE QUALITY OF THE BUILTENVIRONMENTOne of the city’s most serious problems is therun-down condition of buildings and publicareas. One third of the country’s lowest qualitybuilding stock can be found concentrated incertain districts of Budapest. The deterioration ofurban living conditions has been a major factorin the migration process of an increasing numberof families to dinamically developing suburbanareas since the mid 1990s.The architectural richness of inner citysections established in the 19th and early 20thcenturies plays a significant role in defining theimage of Budapest. The city center is part of theUNESCO World Heritage, signalling internationalacceptance of its cultural value.In the light of the above-mentioned, theimprovement of the built environment servesseveral aims/purposes simultaneously and istherefore a key element of the Urban DevelopmentConcept.Urban renewal of residential areasThe programs of the Urban RehabilitationFund serve the renewal of both municipalhousings and condominiums in historical areas.The complex urban rehabilitation programspointing beyond individual building renovationprojects must be dinamically strengthened.These programs can induce the high qualitytransformation of certain smaller neighbourhoods,thereby stimulating the renewal of largerareas. The Municipality of Budapest providesAZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET MINÕSÉGÉNEK JAVÍTÁSAA város egyik legsúlyosabb problémája a lakóházak stratégiai célés közterületek leromlott állapota. Az ország legrosszabb strategic goallakásállományának egyharmada a fõvárosban, annakegyes részeire koncentráltan található. A városi életminõségfeltételeinek romlása erõsen hozzájárul ahhoz,hogy az évtized közepétõl egyre több család választja akiköltözést a fejlõdõ agglomerációba.Budapest nagyvárosi karakterének ugyanakkor igenfontos eleme a 19. században, a 20. század elején kiépítettbelsõ városrészek építészeti örökségének gazdagsága,amelyet a városmag UNESCO Világörökségként kijelöltterülete avat nemzetközi mércével is elismert kulturálisértékké.Az épített környezet javítása a fentiek fényében tehátegyszerre több célt szolgál, a városfejlesztési koncepcióegyik kulcselemének tekinthetõ.Épület- és városrehabilitáció a lakóterületeken3.3.1.A történeti városrészek épületállományának megújításátjól szolgálják a Városrehabilitációs Keret önkormányzatiés társasházi támogatási programjai. Radikálisanerõsíteni kell azonban a komplex városrehabilitációs wider objectiveátfogó célakcióterületeken folyó munkát, ahol az egyedi épület felújításokontúlmutató komplex programokra kell helyeznia hangsúlyt. Az akcióterületi programok megindíthatjákegy-egy kisebb térség minõségi átalakulását, ami várhatóannagyobb terület újjáéledését ösztönzi. A FõvárosiIIITeve utca XIIIBELSÕVÁROSRÉSZEKSzabolcs utcaIIVIXIVXVXVIBelsõ TerézvárosXIIKlauzál utca VIDéli BelvárosKözépsõ JózsefvárosBelsõ FerencvárosVIIVIIIRózsák tereKrúdy Gyula utcaKõbánya LigettelkekXKözépsõ FerencvárosXIIXÁTMENETIZÓNAXXXIXa városrehabilitációsprogramban megjelöltcélterületek és az elfogadottakcióterületek (2001-ig)XXIXVIIItarget areas of the urbanrenewal programme withthe designated action areas(up to 2001)21


Önkormányzat az akcióterületeken kiemelt anyagi támogatástbiztosít mind a kerületi önkormányzatok, mind atársasházak számára.A legrosszabb adottságú épületállomány lebontásalehetõvé teszi a terület sûrû beépítésének lazítását. Azöldterületek növelésével, új, korszerûbb beépítési módokkalés új lakásformákkal kell vonzóvá tenni a városiéletformát. Minden lehetséges eszközt fel kell használnia 19. század során kialakult, tipikus zártudvaros beépítésûsûrû városi szövet finom és fokozatos átalakítására, kiegészítésérea mai lakáspiac követelményeinek megfelelõépületekkel, együttesekkel.A belsõ városrészek megújítása mellett fontos a külsõvárosrészközpontok minõségi megújítása is, hiszen ezekkarakterének megõrzése, színvonalának emelése a lakosságnakaz adott helyhez való kötõdésének kulcsa. Aprogram ezért ezt a feladatot is kiemelten kezeli.exclusive financial support to district governmentsand residents alike.The demolition of the lowest quality buildingstock ensures a decrease in building density.The urban lifestyle could be promoted by anincrease in green areas, up-to-date buildingmethods and new building types. Careful meansshould be applied when adding new buildingsthat meet the present-day demands of the realestate market, in order to gradually transformand complement the 19th century typical urbanfabric.Besides renewing inner areas, the highquality renewal of local subcenters in the outerdistricts and the preservation of their characteris a key factor in creating a bond betweenresidents and their environment. Therefore, thisis also regarded as a high priority element of theurban renewal program.3.2 Közterületek megújítása és fejlesztéseA közterületek megújítása az egyik leghatékonyabbeszköz a városi környezet minõségének, élhetõségénekátfogó cél javítására, amely az általános felértékelõdés, fejlesztéswider objective megindítását ígéri. Ezért a közterületek megújításánakkiemelt szerepet kell kapnia a városrehabilitációs akcióprogramokkeretei között, ahol a lakóterületi beépítésekfellazítását, zöldfelületek kialakítását, új közösségi területek(agórák) kialakítását szolgálhatja. A programok sikeréta közismert példák – a déli Váci u., Liszt Ferenc tér,Ráday u., Tompa u., Huszár u. mutatják.További elemek:• A belsõ területi rehabilitációhoz kapcsolódó hagyományosvárosi területeken a gyalogos területek bõvítése,csillapított forgalmú lakó- és bevásárlóutca hálózat kialakítása,új, szerkezetjavító közterületi elemek létrehozása(pl. Kálvin tér körzete, Király u. - Nagymezõ u. körzete,Középsõ-Józsefváros és Középsõ-Ferencváros területe,Falk Miksa és Pozsonyi út körzete, Fõ utca stb.)22Renewal and development of public areasThe most efficient way of improving thequality and liveability of the urban environmentis by renewing public areas, thus securinggeneral revaluation and development. Therefore,the renewal of public areas should be regardedas a high priority task within the framework ofurban development programs, which includedecreasing the building density in residentialareas, development of green areas and establishmentof new public areas. Well-knownsuccessful examples: south Váci Street, LisztFerenc Square, Ráday Street, Tompa Street,Huszár Street. Further elements:• extension of pedestrian areas, developmentof the residential and shopping network withreduced traffic load and development of new,structure – improving public elements in traditionalurban areas connected to inner cityrehabilitation (e.g. Kálvin tér area, Király utca -Nagymezõ utca section, Middle-Józsefváros andMiddle-Ferencváros area, Falk Miksa utca andPozsonyi út section, Fõ utca etc.);


• development of public areas attached tothe construction of underground nr. 4, primarilyin the Bartók Béla út area, in the Vámház krt.area, on Baross tér;• rehabilitation of certain important elementsof the cityscape, yet currently run-down areas ofthe city (e.g. Károly krt., Madách tér, Moszkva tér);• renewal of public areas in traditional (local)subcenters of outer districts, in cooperation withthe city and the districts concerned.• A 4-es metróhoz kapcsolódóan a felszín rendezéseelsõsorban a Bartók Béla út környezetében és a Vámházkrt. térségében, ill. a Baross téren;• Egyes kiemelt fontosságú, a város arculatát alapvetõenmeghatározó, leromlott területek, pl. a Károly körútés a Madách tér, vagy a Moszkva tér rehabilitációja;• A külsõ kerületi hagyományos városrész központokbana közterületek megújítása az érintett kerületek és aFõváros összefogásával.Renewal of the brown-field zoneThe future use of the former industrial beltsurrounding inner areas is a key aspect of cityreconstruction. Most of these areas are currentlydeserted, contaminated and have been brokenup into smaller sections. Reutilisation of thisabandoned area is the prerequisite for maintainingthe city's compactness and placing it onthe sustainable path of development. This processwill result in significant territorial reserves,where important functions and expansive institutionscan be situated (e.g. parks, sportsgrounds).Two high priority objectives of the Concept inaccordance with transport development programsare as follows:• developing a new ring-road (the KörvasútBoulevard) and its adjoining areas: redirectinginvestment initiatives originally targeted at thecity and its vicinity to these inefficiently usedareas by ensuring their accessibility and turningthem into potential investment targets.• restructuring certain parts of thetransitional zone: by establishing new functionsin complementing the comprehensive developmentconcept, by developing the area’s infrastructure,introducing new support systems,preparing and implementing certain modelprojects – e.g. redevelopment of Csepel-North,which has served as a target area for nationalcompetitions in the past years.Az átmeneti zóna megújítása, területi tartalékainakfeltárása3.3.A városszerkezet alakításának kulcskérdése a belsõvárosrészeket körülölelõ átmeneti övezet jövõbeli sorsa, átfogó célhasznosítása. A korábbi ipari övezet területe ma sok helyenüresen áll, szétaprózódott, területe sok helyenwider objectiveszennyezett. A város fenntartható fejlesztési pályára állításánakés a város kompaktsága megtartásának elengedhetetlenfeltétele a város e kiürülõ sávjának újrahasznosítása.Ennek eredményeként jelentõs területi tartalékokszabadulnak fel a városközponthoz közeli területeken,melyeken fontos funkciók, nagy területigényû létesítményekhelyezhetõk el (pl. parkok, sportterületek).A Koncepció két kiemelt célja e területre, összhangbana közlekedésfejlesztési programokkal:• A Körvasúti körút és csatlakozó területei kiépítésével:a városban és városkörnyéken jelentkezõ befektetõiszándékok e területrészek felé irányítása a térségben találhatózárványok kiszabadításával és potenciális befektetésicélként helyzetbe hozva ezeket az alulhasznosítottterületeket.• az átmeneti övezet egyes részeinek átstrukturálása:új funkciók kialakításával átfogó fejlesztési koncepció kidolgozásamellett a terület infrastruktúra-fejlesztésével,a szabályozások javításával, új típusú támogatási rendszerekbevezetésével, egyes mintaprojektek elõkészítésévelés megvalósításával – pl. a Csepel-sziget csúcsának23


valamint a Soroksári Duna-ág körzetének struktúraváltófejlesztésével, amely térségre a közelmúltban már országostervpályázat keretében születtek javaslatok.3.4. A népesség megtartását elõsegítõ lakáspolitikaA lakásszektor fejlesztése elsõsorban a piaci szereplõkfeladata. A közszféra közvetett beavatkozására mégisszükség van, hiszen a város lakosságszámának alaku-átfogó célwider objective lását, térszerkezetének fejlõdését erõsen befolyásolja alakásépítés. A minimális arányúra csökkent bérlakásszektornakaz állami támogatásokra alapozó fejlesztésenemcsak a szociális célok érdekében használható eszköz,hanem a város lakáspiacának mûködésében is jelentõsjavulást hozhat. Mindezek fontos lépéseket jelentenek aváros népességmegtartó képességének javításához.Housing policyThe private sector is primarily responsible fordeveloping the residential sector, yet it is alsoessential for the public sector to interveneindirectly, due to the effect housing projectshave on the city’s population and structuraldevelopment. The development of the smallamount of public housing stock serves not onlysocial objectives, but also the improvement ofthe city’s residential sector. The abovementionedsteps all help in keeping the city’spopulation.Residential development is one of the mostsignificant means of shaping the city structureand should therefore be regarded as an importantobjective of urban development. By indirectintervening, Budapest should aim for directingnew housing projects to areas with existing andAz új lakások építése az egyik legerõsebb térszerkezet-alakítóeszköz, ezért célszerû ezt a városfejlesztés célkitûzéseinekirányába terelni. A Fõvárosnak közvetettbeavatkozásokkal arra kell törekednie, hogy a nagyobb újlakásépítési akciók a meglévõ, illetve tervezett tömegközlekedésikapcsolatokkal rendelkezõ területeken valósuljanakmeg, legyen megfelelõ érdekeltség a városrehabilitációsterületeken való új lakás építésre, az új lakásokegy hányada az átmeneti övezetben és más kiemelt térszerkezet-javítóakciókhoz kapcsolódva épüljön meg - javítvaezzel a kompakt városszerkezet megõrzésének esélyét.Ilyen terület pl. az angyalföldi Duna-part, a Mocsáros-dûlõ,Észak-Csepel. Cél továbbá a városias lakásformákelterjesztéséhez szükséges feltételek megvalósulásánakelõsegítése: meg kell találni a tömörebb, fajlagosanolcsóbb, de környezetileg is kedvezõ feltételeket biztosítóbeépítési formákat, a háztartások felaprózódásának,a generációk szétköltözésének megfelelõ sajátos lakástípusokat.planned public transport connections, arouseinterest regarding building in urban rehabilitationareas, encourage the establishment ofnew residential buildings in the transitional zonein connection with other restructuring projects –thus increasing the chances of retaining acompact city structure. A few examples: theDanube area in Angyalföld, Mocsáros-dûlõ,Csepel North. It is also desirable to promoteurban building types: more compact, relativelycheap and environment-friendly building forms,which accomodate small households and enablethe separation of different generations.24


PROTECTING THE NATURAL ENVIRONMENTImproving the quality of the environment is afundamental value in creating a liveable city thatis able to evolve. The quality of the environmentbasically influences a city’s ability to keep itspopulation and – if only indirectly – its economicefficiency as well as the living and healthconditions of its residents. The objectives of theUrban Development Concept include theimprovement of environmental quality. Thisleads us to the following comprehensiveobjectives of the Concept: strengthening theenvironment-friendly character of the economy,promoting environment-friendly transport,improving the integrated traffic network of thecity and its vicinity, improving the quality of thebuilt environment, launching the public arearenewal program, developing green spaces,improving the conditions of leisure andrectreation, creating a joint developmentprogram for the city and its vicinity. All of theabove-mentioned examples indirectly serve theimprovement of the city’s environmental quality.Within the framework of landscape improvement,the development of communal services,green areas and surface elements deservesspecial attention.Developing public services and the protectionof environmentConcerning environment protection, thepublic utility network and public service systemof the city require significant development. Themost important projects are the following:• development of the sewer system: on onehand, it is essential to extend the sewer system,since many residential areas are still in need ofproper canalisation, which hinders the area’surbanisation. On the other hand, sewagetreatment is essential, since most of it isdischarged into the Danube without any priortreatment. One of the next decade’s mostimportant projects is therefore the developmentof the central sewage treatment plant on CsepelIsland and its adjoining sewer system, thecollecting main of Buda. the construction of theSouth-Buda sewage treatment plant is a longtermdevelopment objective, to be launched incooperation with the conurbation. These projectscan be co-financed using EU funds;• preserving the district-heating system:considered as one of the city’s most importantenvironmental aims, this problem must be dealtA TERMÉSZETI KÖRNYEZET MINÕSÉGÉNEKJAVÍTÁSAstratégiai célA környezetminõség javítása az élhetõ és fejleszthetõ strategic goalváros alapvetõ értékének tekintendõ. A környezetminõségmeghatározó módon befolyásolja egy város lakónépesség-megtartóképességét, és – ha áttételesen is – agazdasági hatékonyságát, továbbá az emberek életkörülményeit,egészségét és életminõségét. A környezeti állapotjavítása megjelenik a Városfejlesztési Koncepcióraépülõ programokban. Ennek érdekében a VárosfejlesztésiKoncepció más átfogó céljai is, mint a gazdaság környezetbarátjellegének erõsítése, a környezetbarát közlekedéselterjesztése, a város és környéke térségi integráltközlekedési rendszerének fejlesztése, az épített környezetminõségének javítása, a közterületek megújításának ésfejlesztésének programja, a zöldterületek és zöldfelületielemek fejlesztése, a szabadidõ-eltöltés és a szórakozásfeltételeinek javítása, a város és térsége közös fejlesztésiprogramjainak kialakítása közvetett eszközökkel a környezetminõségének javítását célozza. Ugyanakkor a környezetminõségjavításának kiemelten kezelhetõ céljaiközé tartozik a város egyes kommunális szolgáltatásainakfejlesztése, továbbá a zöldterületek és zöldfelületielemek fejlesztése.A város kommunális szolgáltatásainak fejlesztése,települési környezetvédelem4.4.1.A város közmûhálózatainak, közösségi szolgáltatásainakrendszere környezetvédelmi szempontból jelentõs átfogó célfejlesztéseket igényel. Ezek között a legfontosabbként az wider objectivealábbiak jelölhetõk meg:• a csatornahálózat fejlesztése: Budapest csatornahálózatánakfejlesztése egyszerre két területen igényel jelentõsfejlesztéseket. Egyfelõl tovább kell növelni a csatornahálózattalellátott területek nagyságát, hiszen soklakóterület még ma is csatornázatlan, vagy éppen a csatornázáshiánya akadályozza a városias fejlõdést. Másfelõlgondoskodni kell a keletkezõ szennyvizek megfelelõtisztításáról, hiszen ma a szennyvíz legnagyobb részemindenféle tisztítás nélkül kerül a Dunába, ami tarthatatlan.Az elkövetkezõ évtized egyik legjelentõsebb feladatatehát a Csepel-szigeten a Központi Szennyvíztisztító,és a hozzá csatlakozó hálózat – így a budai fõgyûjtõ– kiépítése. Az elkövetkezõ hosszú távú idõszakban meg25


védett természeti területnature conservation areavédett természeti értékprotected natural valuevédett fasorprotected alleyközpark, temetõ, sport területpublic park, greveyard,sportsfielderdõwoodsBudapest zöldterületeigreen areas of Budapestkell kezdeni a dél-budai szennyvíztisztító kiépítését azagglomeráció településeinek bevonásával, melynek költségeitrészben az EU forrásaiból lehet finanszírozni.• a távfûtési rendszer megõrzése: a város egyik fontoskörnyezetvédelmi célja a távfûtési rendszer megõrzése.Állami program keretében kell megoldani, hogy a távfûtésmind árképzése, mind rugalmassága tekintetébenversenyképessé váljék az egyedi fûtési rendszerekkel,mert környezetvédelmi elõnyeit nem szabad feladni;• a hulladékgazdálkodás: a Fõváros egyik aktuális feladataa szelektív hulladékgyûjtés bevezetése, amelynekkapcsán – állami támogatások segítségével – nemcsak agyûjtés, hanem az újrahasznosítás folyamatát is meg kelloldani. A közeljövõ halaszthatatlan beruházása a hulladékégetõmû ún. füstgáztisztító berendezésének megépítése,amely ugyancsak az állami környezetvédelmi forrásokfelhasználásával valósulhat meg;• köztisztaság: a köztisztaság javítása érdekében aváros fokozottan igénybe vett közterületeit – a parkokat,az aluljárókat, metrómegállókat stb. – „kiemelt területekké“kell nyilvánítani, ahol gyakoribb és alaposabb a takarításrakerül sor.4.2. A zöldterületek és a zöldfelületi elemek fejlesztéseA zöldterületek rendszerének fejlesztésén belül Budapestkivételesen kedvezõ táji adottságainak megõrzéseátfogó cél mellett szükséges a városi parkok, kisebb zöldfelületekwider objective rendszerének bõvítése, fejlesztése:• Térségi zöldövezet fejlesztés: a fõváros tágabb környezetébena stratégiai jelentõségû zöldterületeket26with the framework of a governmental program,to enable district heating to become acompetitor against individual heating as regardspricing and flexibility, thus exploiting itsenvironmental advantages on the long run;• waste management: within the frameworkof one of Budapest’s current projects, wasteseparation as well as recycling should beorganised with state support. One of the urgentinvestments of the near future is the constructionof the incineration plant’s so-called smokefiltering equipment, funded by the government’senvironmental resources;• public sanitation: the standard of cleaningof public spaces has to be increased, a higherpriority for the most frequented areas – e.g.parks, underpasses and underground stations –must be declared.Development of woods and parksWithin the framework of green areadevelopment, it is necessary to preserve theexceptionally favourable local landscape conditionsand extend the network of urban parks andsmaller green areas in Budapest:• development of green areas on regionallevel: the green areas of strategic importanceshould be created and preserved by regulatorymeans, new acquisiton and different tools ofcompensation. A revitalisation program ofstream-valleys should be started, including thecreation of new green areas around. Byrestructuring the transition zone, it is necessaryto find new green areas and leisure functionsreplacing the former brown-field areas, creatinga certain „park-district“ in the zone;


• renewing existing forests and parks: it isnecessary to carry on with the park-woodprogram. Besides special protection, large publicparks also require development and renewal(Városliget, Népliget, Orczy kert), and thepreservation and high-quality maintenance ofthe large parks in Buda and the city’s islands;• creating new large urban parks: NorthCsepel will house the newest urban park ofBudapest. Due to the reorganisation of thetransitional zone, new urban parks could also beestablished in former industrial areas andquarries. The „Green Danube Bank“ projectscould serve as further elements, enclosing thegeneral organisation and increasing the utilityvalue of the riverside, while preserving itsnatural values and peace;• park and playground reconstructionprogram: renewal of public areas of residentialdistricts and housing estates, enhancement oftheir function value and biological values,humanisation of pedestrian surfaces. Creation ofnew green areas and alleys is a substantial partof the program.szabályozási eszközökkel, területvásárlással, megfelelõkompenzációval lehetséges megtartani és létrehozni.Meg kell indítani a városon átfolyó patakok revitalizációsprogramjait, ennek kapcsán növelni kell a környezõ zöldfelületeket.Az átmeneti zóna új funkciói között meg kellkeresni zöldfelületek és a nagy területigényû a szabadidõsfunkciók helyét, a barnamezõs területek helyén egyfajtaparkvárost kell létrehozni.• A meglévõ erdõk, parkok megújítása: folytatni kell avárosi és városkörnyéki erdõk parkerdõ programjánakmegvalósítását. A nagy közparkok kiemelt védelme mellettszükséges azok fejlesztése, megújítása (Városliget,Népliget, Orczy kert), a szigetek és a budai nagy parkokjó állapotú fenntartása.• Új, nagy kiterjedésû városi parkok kialakítása: a Fõvároslegújabb nagy városi parkjának kiépítésére a Csepel-szigetészaki területén kerülhet sor. Az átmeneti zónarendezése során a korábbi ipari területek, bányák helyénmeg kell keresni további parkok kialakításának lehetõségét.A „Zöld Duna-part“ projektek sora a dunaipartszakaszok átfogó rendezése, használati értékük növelésemellett természeti értékeik, csendjük megõrzésétszolgálja.• Park- és játszótér-rekonstrukciós program: folytatnikell a sikeres rekonstrukciós programokat, fontos feladata lakóterületek, kiemelten a lakótelepek közterületeinekzöldfelületeinek felújítása, használati és biológiai értékükegyüttes növelése. Fasorok telepítésére és újabb aktívzöldfelületek kialakítására kell sort keríteni.27


5.A KULTÚRA ÉS SZABADIDÕ VÁROSAstratégiai célstrategic goal Budapest vonzerejét jelentõs részben gazdag kulturáliskínálatának, kulturális centrum jellegének köszönheti.A Városfejlesztési Koncepció célkitûzése, hogy 15 évalatt Budapest Európa egyik kikerülhetetlen kulturáliscentrumává váljék a Kárpát-medencében és a keletdélkelet-európaitérségben.Budapest kulturális kínálatának alakításában a FõvárosiÖnkormányzat saját intézmény-hálózatával, kulturálismecenatúrájával eddig is eredményesen vett részt. Ama jellemzõ intézményfinanszírozási forma és az intézményhálózatátalakulása tovább folytatódik, és egyre bõvülõkörben fogják kiegészíteni a projektfinanszírozás, ésa kulturális tevékenységek esetenkénti, egyedi támogatásánakkülönbözõ formái. A Városfejlesztési Koncepcióelsõdlegesen a kulturális kínálat szélesítésének, gazdagításánakérdekében tûz ki átfogó, sokféle szereplõt mozgósítaniképes célokat.5.1. A belváros rehabilitációjának kulturális funkciójaA történeti városmag építészeti értékeihez illeszkedõmódon a terület kulturális, kereskedelmi, szórakoztatóátfogó cél funkcióját kell erõsíteni, amely nyomán vonzó turisztikaiwider objective célponttá és a város élõ részévé válik. A folyamat ösztönzéseérdekében a Fõvárosnak ösztönöznie kell kis galériák,kiállító- és aukcióhelyek kialakítását, és ezen túlmenõenaz ilyen gyûjtemények bemutatására szolgáló évenkéntikiállítást, bemutatót. A program fõbb elemei azalábbiak lehetnek:• magángyûjtemények kiállítási helyének (esetleghelyeinek) megteremtése• kulturális szponzorációs rendszer kiépítése, amelybena fõvárosi kulturális intézmények fenntartását éventeegy összeghatáron felül támogatók ezeket az intézményeketaz adott évben ingyen látogathatják• önkéntes kulturális idegenvezetõk, mûvelõdésszervezõkalkalmazása arra a célra, hogy a város polgárait segítsékegy-egy jelentõsebb kiállítás, vagy más kiemeltfontosságú projekt megértéséhez.• a Közraktárak kulturális, szórakoztató funkcióvalvaló feltöltése, amely képes lenne összekötni – funkcionálisértelemben – a Belvárost a Nemzeti Színház körülikulturális centrummal.THE CITY OF CULTURE AND LEISUREBudapest owes its appeal to its culturaldiversity and its role as a cultural center. Themain objective of the Urban DevelopmentConcept for the next 15 years is to turn Budapestinto a „must see“ cultural center of the CarpathianBasin and Eastern/South-Eastern Europe.Owing to its institutional network andcultural patronage, the Municipality of Budapesthas played an effective role in shaping thecultural palette of Budapest. The currentinstitution system and funding model ischanging and will be further enhanced byproject financing and different forms ofindividual funding of cultural projects. In order toenrich the city’s cultural palette, the UrbanDevelopment Concept elaborates all-embracingprojects that mobilise a range of actors.The cultural aspect of inner city rehabilitationIt is essential to strengthen the cultural,commercial and entertainment functions of thehistoric city center in a way that fits into thearea’s architectural image, thereby turning itinto an appealing target for tourists and anorganic part of the city. In order to induce thisprocess, Budapest should promote the establishmentof small galleries, exhibition andauction areas, in addition to annual exhibitionswhere such collections can be presented. Thefollowing may serve as the program’s mainelements:• establishing exhibition area(s) for privatecollections;• creating a cultural sponsoring system,where sponsors with contributions exceeding acertain amount may visit the cultural institutionsconcerned free of charge in the given year;• employing voluntary cultural guides,cultural managers to help the city’s residentsappreciate certain significant exhibitions andother high priority projects;• assigning cultural and entertainmentfunctions to the Közraktár complex, which couldfunctionally link the inner city and the culturalcenter surrounding the National Theater.28


A cultural melting potA kulturális olvasztótégely5.2.The cultural richness of Budapest is a resultof the cultural freedom and independence ofprevious centuries. It is essential for Budapest toserve as a significant meeting point forintellectuals and those seeking culture andentertainment, where cultural achievements canbe presented. The significant elements of thisproject are the following:• competing for the title „Cultural Capital ofEurope“: for the period of one year the winner isprovided with the opportunity to step into thelimelight, present its most significant culturalprojects and organise a festival embracingEuropean mainstream events. This wouldinduce a series of other projects and couldefficiently engage the population;• securing the invariable presence oftraditional Hungarian cultural values as well asthe accomplishments of modern and alternativeculture on Budapest’s cultural pallette, bysystematically developing urban marketing;elaborating a new distribution method forpresenting cultural values;• presenting and fostering the culturalaccomplishments of the Roma community,consciously upholding the renaissance of theJewish culture in Eastern Europe and Hungaryas well as securing suitable platforms;• presenting the ethno-cultural accomplishmentsof the Balkanic people, fostering their newefforts, establishing meeting points;• creating an honorable memorial for theheros of 1956.Budapest as one of Europe’s musical centersAs a result of conceptional developmentbased on existing traditions, high quality musiceducation and the all-exceeding popularity andcontinuous presence of music, Budapest couldserve as a musical focus. To attain this position,it is essential to launch important developmentprojects:• building a modern and up-to-date concert hall;• establishing smaller concert chambers,musical centers in various parts of the city;• supporting the forums of church music;• encouraging the development of emerging„alternative music quarters“ with the means ofurban renewal – e.g. in the southern part of theinner city, along Krúdy Gyula Street, in Óbuda orin the District 22.Budapest kulturális sokszínûsége a korábbi évszázadokbanis annak köszönhetõen alakult ki, hogy sokféle társadalmicsoport szabadon alakíthatta, mûvelhette, fejleszthettekultúráját. Cél, hogy Budapest a jövõben is az wider objectiveátfogó célértelmiségiek, a kulturálódni és szórakozni vágyók számárakikerülhetetlen találkozási pont legyen, ahol a kulturálisteljesítmények egymás számára bemutathatók.Ennek az alábbi fontos, programmá alakítható elemeiemelhetõk ki:• Európa Kulturális Fõvárosa cím megpályázása: azegyéves idõtartamra kijelölt város lehetõséget kap arra,hogy a figyelem középpontjába kerülve Európa számárabemutassa legszínvonalasabb kulturális produkcióit,fesztivál jelleggel egymás mellé helyezze az európai élvonaleseményeit. A rendezvény maga is újabb produkcióksorának létrehozását ösztönzi, ugyanakkor a lakosság bekapcsolásánakhatékony eszköze.• a tradicionális magyar kulturális értékek, valaminta modern és alternatív kultúra eredményeinek állandó jelenlétea város kínálatában a városmarketing szisztematikuskiépítésével, új terjesztési módszer kialakítása akulturális értékek bemutatására („hegy program“);• a cigányság kulturális teljesítményeinek bemutatásaés ápolása, a kelet-európai és magyarországi zsidókultúra reneszánszának tudatos folytatása, mindehhezmegfelelõ új színhelyek biztosítása;• a balkáni népek etnokulturális eredményeinek bemutatása,új törekvéseinek felkarolása, találkozó és kapcsolatteremtõhelyszínek kialakítása;• nívós 1956-os emlékhely létrehozása.Budapest, mint Európa egyik zenei központja5.3.Koncepciózus fejlesztéssel Budapest zenei központtáválhat, alapozva az erõs tradíciókra, a zenei oktatás magasszínvonalára, a zene minden mûvészeti ágat meghaladószéles népszerûségére és jelenlétére. A zenei köz-wider objectiveátfogó célpont-szerep eléréséhez fontos fejlesztéseket kell megvalósítaniés új helyszíneket is kell teremteni:• új, korszerû hangversenyterem építése;• kisebb koncerttermek, zenei központok, kisebbegyüttesek bemutatkozását szolgáló elõadótermek kialakításaa város különbözõ részein;• az egyházi zene fórumainak támogatása;29


• a városmegújítás eszközeivel is támogatni kell a városegyes pontjain kialakuló „alternatív zenei negyedek“– pl. a Déli Belvárosban vagy a Krúdy Gyula utca környezetében,Óbudán és a XXII. kerületben – történõ megerõsödését;• a budapesti mûvészeti fesztiválok új zenei karakterénekmegteremtése, igényes világversenyek rendezése,pl. Bartók, Liszt, vagy egy-egy korszak szerepére alapozva.5.4. Szabadidõ-szórakozásA budapesti lakosság életszínvonal-emelkedésévelpárhuzamosan fokozottan elõtérbe kerül a szabadidõ eltöltésénekkérdése. Az átfogó cél, hogy lehetõség nyíljékátfogó célwider objective a jelenleg ki nem használt városi területek (pl. a HajógyáriSziget vagy a „rozsdaövezet“) jobb integrálására a város„vérkeringésébe“.• A Duna-menti térség szabadidõs/kulturális funkcióinakerõsítése: a dunai rakpartok, a szigetek, a zöld-partokszinte minden szakaszon lehetõséget adnak a szabadidõshelyszínek kialakítására, a meglévõk rekonstrukciójára,új funkciók meghonosítására. A pesti és a budaikorzó szórakoztató és kulturális jelentõségének visszaadásávalkerülhet sor turisztikai szerepének erõsítéséreaz állandó és szezonális kulturális funkciók kialakításának,például a mûkereskedelem, könyvkereskedelem, támogatásával.Az Óbudai Sziget a már kialakult tömegrendezvénykarakter erõsítésével válhat az év legtöbbszakaszában meghatározó helyszínné. Itt és a többi zöldpartona sportfunkciók erõsítése is kedvezõ lehetõség. Avállalkozói tõke bevonásával új helyszíneken a budapestifürdõváros karaktert „élményfürdõ“, „vízi vidámpark“kialakításával lehetne gazdagítani.• A tömegsport helyszínek és rendezvények gyarapítása:a városlakók sportlehetõségeinek gyarapítása ameglévõ sportterületek megõrzését, az átmeneti zónábanfelszabaduló újabb területeken sportlétesítmények elhelyezésétteszi szükségessé. A létesítményekhez hasonlóanfontos – és ebben a mára kialakult gyakorlat továbbimegerõsítést vár – a tömegrendezvények megszervezése,városi támogatása. A nemzetközi sportrendezvényekrevaló felkészülés közben gondolni kell a létesítmények tömegsportszámára történõ elõ és utóhasznosítására.• creating a new image for the art festivals ofBudapest based on the role of Bartók, Liszt or acertain era, organising high standard internationalcompetitions,Leisure and entertainmentParallel to the improvement of livingstandards in Budapest, the need forentertainment and leisure facilities arises. Thegeneral objective is to successfully integratecurrently unused urban areas (e.g. HajógyáriIsland or the brownfield zone) into the city’scirculation.• strengthening the cultural/entertainmentfunctions of the Danube region: Nearly everysection of the embankment, islands andriverside serves as an ideal location forestablishing leisure facilities, reconstructingexisting or introducing new functions. Byrestoring the cultural and entertainmentsignificance of Buda’s promenades, that isestablishing permanent and seasonal functions -e.g. book and art trade –, their touristic role couldbe strengthened. By strengthening its massentertainmentcharacter, Óbuda Island couldhouse significant events almost all year round.This and other green riversides could serve asideal locations for establishing sports functions.Investing in „waterparks“ could help to enrichthe „bathing resort“ character of the city.• increasing the number of sports locationsand events: increasing sport opportunitiesrequires the preservation of existing sport areasand the establishment of new facilities in theunexploited areas of the transitional zone. Inaddition to this, it is essential to organise andsupport large events. During the preparation forinternational sport events, it is essential toconsider the prior and subsequent utilisation ofthe facilities concerned for the purposes of masssports.Budapest and the information societyThe municipality must support the exploitationof advantages resulting from the localconcentration of the knowledge industry.• developing the network of the Szabó ErvinLibrary of Budapest: the great success of theSzabó Ervin Library's renovated central buildingshows, that owing to the renewal of the librarynetwork, the establishment of multifunctionallibraries and internet access, the library networkwill remain a key element of cultural life. Thisjustifies the establishment of a new librarycenter in North Buda.30


• the smart city concept: the modernisationof the information network in national and localgovernment institutions must enable residentsto manage their official matters via internet andattain administrative information with minimaleffort. Besides establishing 20-25 public informationpoints, the Information ManagementProgram of Budapest provides 4-6 public centers,where education on information systems andcontinuous internet access is made possible.With special support, the program also bringschallenged and disabled people within reach ofcomputers.Supporting creative forms of education andtrainingThe education development plan of Budapestexpresses the need for creating a school systemthat develops skills, focuses on knowledge aswell as competences and provides students withconvertable knowledge and an up-to-datebackground. In compliance with the agreementbetween the Municipality of Budapest and thedistrict councils, the strategic developmentconcept of Budapest can only be implementedbased on this consensus.• partial alteration of the knowledge basededucation process with an education methodthat is based on creativity and improves skillsand problem solving abilities,Az infosztráda budapesti kapcsolódásaA városnak saját eszközeivel támogatnia kell a Budapestenkoncentrálódó tudás-ipar jelenlétébõl fakadó elõnyökhasznosítását.• a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlesztése:a felújított FSZEK központi épületének közönségsikereazt mutatja, hogy a könyvtárhálózat megújítása,többfunkciós könyvtárak kiépítése, az internetkapcsolatlehetõvé tétele a könyvtárhálózatot az elkövetkezõévekben is a kulturális élet fontos elemeként õrizhetimeg. Ezért is indokolt egy új könyvtárközpont építéseÉszak-Budán.• az „intelligens város“ eszméje: a Fõvárosnak, az államiés kerületi intézményeknek az informatikai rendszerekkorszerûsítése során lehetõvé kell tenniük, hogy a városlakói hivatalos ügyeiket is egyre jelentõsebb körben internetenkeresztül intézhessék, a közigazgatási információkatminimális utánajárással megszerezhessék. A BudapestiInformációgazdálkodási Program 20-25 közterületiinformációs pont felállítása mellett a szociálisan rászorulókszámára 4-6 helyszínen közösségi központ kínálja azinformatikai rendszerek megismerését, a folyamatos internethozzáférést. A program külön támogatással biztosítja,hogy a fogyatékosok számítógéphez jussanak.5.5.átfogó célwider objective• besides the general development ofcommunicative competence, it is essential toelaborate educational programs that focus onacquiring foreign languages and informationtechnology, develop a suitable infrastructure,secure their material conditions – hardware andsoftware – as well as elaborate and apply specialand differentiated programs designed to meetthe needs of each school.Kreatív oktatási és képzési formák támogatása5.6.A fõváros közoktatás-fejlesztési terve egy képességfejlesztõ,az ismeretek mellett a kompetenciákat középpontbaállító, konvertálható tudást és korszerû felkészültséget átfogó célbiztosító iskolarendszer kialakításának szükségességét fogalmazzameg. A fõvárosi és a fõvárosi kerületi önkor-wider objectivemányzatok között létrejött megállapodás értelmében a fõvárosistratégiai fejlesztési koncepció csakis a kerületi önkormányzatokkalkialakított konszenzus alapján valósíthatómeg:• a tudásalapú és ismeretközpontú oktatási folyamatrészleges felváltása a képességfejlesztõ, kreativitásra épülõ,problémamegoldó gondolkodást fejlesztõ oktatással;• a kommunikációs képességek általános fejlesztésemellett az idegennyelv-tudásnak és az informatikának kiemeltszerepet biztosító pedagógiai programok, és a programoknakmegfelelõ infrastruktúra kialakítása, a tárgyifeltételek – hardver és szoftver – biztosítása, speciális ésdifferenciált, iskolára szabott fejlesztõ programok kidolgozásaés alkalmazása.31


6.A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM ÉS A KÖZÖSSÉGIGONDOSKODÁSstratégiai célstrategic goalA Városfejlesztési Koncepció szociális programjánakcélja a mindenki számára egyformán használható városmegteremtése. A városnak a szolidaritás elvén a lehetõlegtágabban értelmezett hozzáférés esélyegyenlõségétkell szolgálnia valamennyi ittlakó számára, kortól, nemtõl,egészségi állapottól, társadalmi helyzettõl függetlenül.A helyi társadalom felelõsségvállalása a közösségigondoskodás modelljének kiépítésével valósul meg,amely tágabb kereteket ad a szociális intézményhálózatbudapesti (kerületi, fõvárosi) fejlesztésénél, reformlépéseinél.A távlati cél a kiépült piacgazdaság jóléti-védelmieszközrendszerének megteremtése, szoros együttmûködésbena kerületekkel, a civil és a piaci szférával. Ez anynyitjelent, hogy az ellátás, a szolgáltatás át nem háríthatófelelõssége a fõvárosé, ám a lakosság-közeli, humánusés a személyes élethelyzetre reagáló intézményi válaszokat– a Budapesti Szociális Chartára alapozott – érdemifõvárosi koordináció mellett mindig a szolgáltatókkal közösenkell biztosítani.A szociális és egészségügyi szektorban az állam, a fõváros,a kerületek között mára kialakult feladatmegosztásnem észszerû, gazdaságtalan és a fejlõdés ellen hat.Miközben jól látható, hogy az ellátások iránti igény az elkövetkezõ15 évben érdemben nem fog csökkenni, a jelenlegiirracionális megoldások magát az ellátás lehetõségétveszélyeztetik. Mivel a jóléti szférában megindultpiaci verseny elsõsorban a jobban fizetõ kliensekért ésszolgáltatási lehetõségekért folyik, félõ, hogy a versenyeredményeként a legrosszabb helyzetû, marginális csoportokellátása tartósan a közszférára marad. Ezért is kiemeltenfontos alkalmazni a koordinált közösségi gondoskodáseszközrendszerét. A továbblépés érdekében aFõváros koordinációs, érdekegyeztetõ és szolgáltatásszervezõszerepét mindenképp erõsíteni kell.SUSTAINABLE SOCIETY AND SOCIALWELFAREThe social program of the Urban DevelopmentConcept aims for creating a city equallysuitable for everyone. Based on the principal ofsolidarity, the city has to grant general access toits residents regardless of age, sex, healthcondition or social status. As a result of thedevelopment of the social welfare model, thelocal society will take responsibility, thusextending the boundaries of the developmentand reform project of Budapest’s institutionnetwork. The long-term goal is to establish thewelfare protection system of the existing marketeconomy, requiring close cooperation betweendistricts, civil organisations and market sector.In other words, Budapest is solely responsible forprovision and service, yet institutional solutionsfor resident-oriented, humanitarian and personalsituations should always be elaborated incooperation with service companies, but basedon the Social Charta of Budapest.In social and health questions, the existingrole of the state, the Municipality of Budapestand its districts reflects an irrational, uneconomicalsystem and hinders further development.Although the demand for provision will probablynot decrease significantly in the next 15 years,the current irrational solutions are threateningprovision. Market competition in the welfaresector is primarily aimed at better paying clientsand service possibilities, thereby possiblyshifting the long-term provision of marginalgroups to the public sector. Therefore, it isextremely important to apply the means ofcoordinated social welfare. Progress requires thestrengthening of the city’s role in coordination,negotiation and service organisation.The institution network of the city's welfaresector is mostly developed, with relativelyefficient functionability, up-to-date and longtermdevelopment projects. The proceduresagainst social exclusion have yet to proveA fõvárosi jóléti szféra intézményrendszere többnyirekiépült, mûködõképességének megtartása eredményesnekmondható, fejlesztési elgondolásai korszerûek ésperspektivikusak. Eközben azonban az esélyteremtõ folyamatok,eljárások még nem érvényesülnek kellõ hangsúllyalsem a tervezési, sem az ellátási gyakorlatban.A Koncepció célja, hogy behozza a ma létezõ, rendkívülnagy lemaradásokat a napközbeni ellátásokban, ahalmozottan fogyatékosok, vagy a drog- és szenvedély-32effective in the planning and provision processas well. The Concept’s aim is to make up for itsexisting extreme shortcomings in day-careprovision, in the provision of the multiplychallenged or addicts and in nursing homeprojects.Budapest should take on an initiative role inprotecting those dropping out of the socialprovision network. Its main tasks enclose crisisintervention, halting the increase of spatialdifferentiation of social groups in the urban


etegek ellátásában, valamint a lakóotthoni ápolásiprogramokban.A Fõvárosnak kezdeményezõen kell fellépnie a szociálisellátórendszerekbõl kiesõk védelmében. Feladataiközé tartozik a krízisintervenció, a városon belüli társadalmitérbeli differenciálódás növekedésének megállítása,többek között a legleromlottabb területekre és a leghátrányosabbhelyzetû társadalmi csoportokra koncentráltcélzott beavatkozások segítségével. Mindezekhezmeg kell szereznie a többi szereplõ együttmûködését.25-35% 60-75% Szociális városrehabilitáció6.1.0-3% 50-75%alacsony végzettségû csoportokelhelyezkedése Budapesten / rate of socialgroups with lower education levelalacsony komfortfokozatú lakásokelhelyezkedése budapestenrate of substandard flats in Budapestenvironment, mainly due to intervention aimedat lowest quality areas and disadvantaged socialgroups. All this requires the cooperation of theother actors as well.Urban renewal with social prioritiesThe serious and intensifying social problemsof inner city areas should be handled with themeans of welfare and complex social rehabilitation.The social rehabilitation program isasserted in the most run-down areas of the city.This requires financially based architectural andsocial concepts, which should be tested withexperimental programs.• social rehabilitation model experiment: it isessential to launch a rehabilitation program inthe most run-down sections of the city, thatwould aim to retain the majority of the area’spopulation and partially renew, revitalise the environmentwith the residents’active cooperation.• development of public institutions: developmentof public areas, establishment of newpublic institutions in run-down areas, in order toproject values and encourage residents andenterpreneurs to take part in the urbanrehabilitation process.A belsõ városrészekre koncentrálódó súlyos és egyrenövekvõ szociális problémákat a célzott szociálpolitikaieszközökön felül a komplex értelemben vett szociális átfogó célvárosrehabilitációval lehet kezelni. A szociális városrehabilitációsprogramot a város legleromlottabb területeinwider objectivekell alkalmazni. Mindehhez pénzügyi értelemben is megalapozottépítészeti és szociális elképzelések kellenek.Az elképzelések tesztelésére kísérleti programokat kellindítani:• szociális rehabilitációs modellkísérlet megindítása:a belsõ városrészek legleromlottabb területeibõl kiválasztottakcióterületen olyan városrehabilitációs programmegindítása, amely kifejezetten az ott élõ lakosság nagyobbrészének megtartására törekszik, és a lakosság aktívbekapcsolásával kísérli meg a környezet részleges felújítását,felfrissítését elérni.• a közösségi létesítmények fejlesztése: a közterületekfejlesztése, új közösségi intézményeket létrehozása alegleromlottabb területeken, annak érdekében, hogyezek kisugárzó hatással legyenek környezetükre, és segítséka lakosság és a magánfejlesztõk bekapcsolódásáta városrehabilitációs folyamatba.• a felújítási programok kitágítása: a belsõ városrészekrehabilitációja mellett integrált beavatkozásokra kerülsor a legrosszabb adottságú paneles lakótelepeken,az átmeneti és a külsõ övezet zárványterületein elsõsorbana környezet megváltoztatásával, közterület-fejlesztésekkel,a tömegközlekedési kapcsolatok javításával.A közösségi gondoskodás modelljének kialakításaA szociális védelem legáltalánosabb célja, hogy a jövedelmi,lakhatási problémákkal küszködõ családok lehetõlega specializált szociális intézményrendszer igénybevételenélkül tudják kezelni problémáikat. A Városfej-wider objectiveátfogó céllesztési Koncepció az egységes fõvárosi lakhatási/lakásfenntartásitámogatás kialakítását, az esélykiegyenlítõalapok (díjhátralék, lakásfenntartási, szolidaritási) folyamatostovábbi mûködtetését szorgalmazza. Felvetõdik azérintett hivatalok hatáskörének, illetékességének újraszabályozásais. Különösen fontos a mára kialakult civilszervezeti támogatási rendszer összefogása és koordinációja.336.2.


A közösségi gondoskodási modell legfõbb elemei azalábbiak:• A kerületek szerint differenciálódó szociális támogatásirendszerek egységesítése: célra orientált, nem intézményekre,hanem feladatokra, programokra koncentrálódófõvárosi pénzalapokon, az ezek menedzselésérelétrehozott Programirodák pályázati rendszerén keresztül.Kívánatos a lakhatási támogatási rendszerek budapestiszintû egyesítése egy fõvárosi normatívákon alapulóegységes támogatási rendszer kialakításával;• expansion of renewal programs: besidesrehabilitating inner areas, integrated interventionis needed in the lowest quality housingestate areas as well as in the secluded areas ofthe transitional and outer zones, primarily bylandscape reorganisation, public area developmentand improvement of public transportconnections.• A közösségi gondoskodás modellintézményeinekmegteremtése: közös fenntartású, kisméretû szakmai decentrumokformájában (elsõsorban a hajléktalan-ellátáskoordinálásában, a hátrányos helyzetûek foglalkoztatásában,vagy a fogyatékosok Támogató Szolgálata biztosításában),melyek elsõsorban a hiány és a krízisterületekenszolgáltatnak, bizonyítva az újszerû mûködési, finanszírozási,menedzselési stb. gyakorlat életképességét;• A szociális intézményhálózat korszerûsítése és bõvítése:az intézményhálózat hatékonyabb és korszerûbbmûködtetése érdekében kívánatos az idõsotthonok rendszerénekátalakítása, egy korszerû lakóotthonos ellátástípusmegjelenése a fogyatékosok, a pszichiátriai betegek,az idõsek ellátásában. A hajléktalan-ellátás intézményhálózatánakmegújításával az ellátás térbeli rendszerét iskorrigálni kell;• A hiányzó ellátások kialakítása: a pszichiátriai, illetveszenvedélybetegek és a fogyatékosok rehabilitációsintézményének, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekközül az idõskorúak és a fogyatékosok gondozóházánakkiépítése, a szenvedélybetegek (alkohol, drog) rehabilitációsés foglalkoztató intézetének, a fogyatékosokrehabilitációs intézetének (lakásotthon jellegû) kialakítása,illetve a már mûködõ intézmények bázisán egy-egykisebb kapacitás kialakításával idõskorúak és fogyatékosokátmeneti otthonának létrehozása;• A magas szociális kockázatú csoportok esélyeineknövelése: kísérleti programokat kell indítani a foglalkoztatáspolitikaiszempontból hátrányos helyzetûek reintegrációjánakérdekében, bõvíteni kell a fogyatékos-ellátásokrendszerét. Foglalkoztatáspolitikai eszközöket kelltalálni a munkaerõpiacon hátrányos helyzetûek (pl. tartósanmunkanélküliek, megváltozott munkaképességûek,roma kisebbséghez tartozók, hajléktalanok, államigondozottak, a hosszabb idejû otthonlét után a munkábavisszatérni kívánó nõk) munkavállalásának támogatásaérdekében.34Developing the social welfare modelThe universal goal of social welfare is toenable families to solve their financial andresidential problems possibly without the help ofthe specialised social institution network. TheUrban Development Concept urges the developmentof standardised residential/housing maintenancesupport and the continuous operation ofequal opportunity funds (arrears, residential,solidarity). It may be advisable to reorganise theofficial functions and responsibilities ofdepartments concerned. It is extremely importantto coordinate the existing civil institutionalsupport system. The main elements of the socialwelfare model are the following:• integrating social support systemsdifferentiated by districts: goal oriented,established through funds of Budapest, whichconcentrate on tasks, programs and the tendersystem of Program Offices established tomanage them. It is desirable to merge residentialsupport systems on a higher level by creating astandardised support system based on citystandards;• establishing the model institutions of socialwelfare: in the form of joint maintenance, smallscale professional sub-centres (coordination ofhomeless provision, employment of thedisadvantaged, Support Service for thechallenged), with services primarily concentratedon deficiency and crisis areas, therebyproving the viability of the new functional,financial, management etc. practice;• modernising and expanding the socialinstitutional network: in order to attain a moreefficient and up-to-date institutional network, itis desirable to reorganise the network of homesfor the elderly and introduce a modernresidential provision form for the challenged,people in psychiatric care and the elderly. It isnecessary to renew the institutional network ofhomeless provision and correct its spatialstructure;• developing provision forms still required:establishment of rehabilitation centers for the


challenged, psychiatric patients and addicts, aswell as temporary nursing homes for the elderlyor challenged, development of rehabilitation andemployment institutes for addicts (drugs,alcohol) and rehabilitation institutes for thechallenged (nursing homes), establishment ofsmaller capacity temporary homes for the elderlyand challenged on the basis of existinginstitutions;• increasing the chances of high risk socialgroups: experimental projects should belaunched to reintegrate citizens disprivileged byemployment policy, it is essential to extend theprovision network of the challenged. Employmentpolicy actions should be found tosupport the employment of the disadvantaged(e.g. the permanently unemployed, people with areduced ability to work, the roma minority, thehomeless, people under state care, womenreturning to work after a longer period of time).Increasing the chances of high risk socialgroupsIt is essential for Budapest to serve as aninitiator in supporting those excluded from thesocial welfare system. Its tasks include crisisintervention, halting the increasing socialsegregation process within the city primarily byprojects aimed at the most run-down areas anddisadvantaged social groups. Possible elements:• homeless provision: correcting the structureand certain functional aspects of thisservice; spatially concentrated social interventionin the ghettoising transit zones andgradually in certain housing estate areas as well;managing the elaboration of such interventionswith the support of financial funds and knowhowand by initiating the cooperation betweendistricts and non-state organisations;A magas szociális kockázatú csoportok esélyeineknövelése6.3.A Fõvárosnak kezdeményezõen kell fellépnie a szociálisellátórendszerekbõl kiesõk védelmében. Feladatai átfogó célközé tartozik a krízisintervenció, a városon belüli társadalmitérbeli differenciálódás növekedésének megállítá-wider objectivesa, többek között a legleromlottabb területekre és a leghátrányosabbhelyzetû társadalmi csoportokra koncentráltcélzott beavatkozások segítségével. Ezek az alábbielemekbõl állhatnak:• a hajléktalan-ellátás: a szolgáltatás struktúrájánakés egyes mûködési jellemzõinek korrekciója; térben koncentráltszociális beavatkozás a gettósodó átmeneti övezetiterületek mellett lassan egyes lakótelepek esetébenis; az ilyen beavatkozások kidolgozásának irányítása,know-how és speciális pénzalapok felajánlásával, a kerülettelés nem állami szervezetekkel való együttmûködéskezdeményezésével;• munkaerõpiaci korlátok oldása: a tartós hátrányokkalküzdõ személyek – tartósan munkanélküliek, megváltozottmunkaképességûek, roma kisebbséghez tartozók,hajléktalanok, állami gondozottak, a gyesrõl, gyedrõl,hosszabb idejû otthoni munkából visszatérni akaró nõk –munkaerõpiaci korlátjainak oldása foglalkoztatáspolitikaimodellkísérletek segítségével;• a fogyatékos emberek integrációja: a mindenki számáraegyformán használható város megteremtésénekkeretei között a teljeskörû akadálymentesítés és az intézményihiányok pótlása, az érintettek szociális és jóléti ellátásaérdekében sok szereplõ érdekvédelmi, önsegítõ éskaritatív részvétele, az integrált nevelés gyakorlatánakkiterjesztése.• dismantling the barriers of the labor market:supporting the permanently disadvantaged – thepermanently unemployed, people with a reducedability to work, the Roma minority, the homeless,people under state care, women returning after alonger period of time – by launching employmentpolicy model experiments;• integrating the challenged: within theframework of creating a city equally suitable foreveryone it is necessary to secure generalaccessibility and compensate institutionaldeficiencies as well as generalise the practice ofintegrated education; it is also essential forplayers to participate in a self-helping andcaritative manner, thus serving the social andwelfare provision of those concerned.Az oktatási rendszer esélyegyenlõtlenségeinekmérsékléseAz elmúlt évtizedekben a magyar közoktatásban, s afõvárosban kiemelten, egyre erõteljesebben érvényesül átfogó célegy nemkívánatos szegregációs tendencia. E tendenciát wider objectiveerõsíti a teljes struktúrát átható felvételi rendszer, valaminta szerkezetváltó iskolák (a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok)számának növekedése. Az általános iskolák kiüresedésénekveszélye különösképpen fenyegeti a lakótelepiiskolákat, míg egyes kerületekben a tanulók összetételébenbekövetkezõ változások teremtenek új ésmegoldandó nevelési-pedagógiai helyzetet. A szociális356.4.


átrendezõdés olyan feladatok elé állítja az iskolákat,amelyek megoldására nincsenek felkészülve. Mindez elengedhetetlennéteszi az iskolák pedagógiai programjainakfolyamatos korrekcióját éppúgy, mint a pedagógusokcélirányos továbbképzését, felkészítését a kialakuló helyzetpedagógiai kezelésére. A fõváros stratégiai programjaita kerületekkel kialakított konszenzusos megállapodásalapján lehet megvalósítani;• az iskolaszerkezet változásának kezelése: az általánosiskoláknak olyan vonzó, versenyképes általános iskolaifelsõ tagozat kialakításával, illetve azt kiegészítveolyan meghatározott célcsoportokra szabott programokkidolgozásával, amelyek kezelhetõvé teszik a nyolcosztályosáltalános iskolai képzésben maradók differenciált segyben hatékony oktatását. Szükséges a tanulók felkészítésea négyosztályos középiskolákba vezetõ felvételivizsgákon való eredményes részvételre, középfokú tanulmányaikfolytatására.• differenciálás, hátránykompenzáció: az intézményrendszerbõlkiszoruló tanulók segítése a differenciálás ésfelzárkóztatás korszerû eszközeivel, a pedagógusok felkészítésespeciális továbbképzésekkel a nehezebb feladatokra(cigány tanulók, bevándorlók gyermekei, pszichésensérült gyermekek stb. problémái) – amelyek száma afõváros viszonylatában erõteljesen növekedni fog –, az iskoláktámogatása különbözõ humánerõforrás-bõvítési lehetõségekkel.6.5. Az egészségügyi ellátás fejlesztéseAz egészségpolitika követendõ céljait és alapelveit a2002-ben elfogadott „A Fõvárosi Önkormányzat egészségpolitikaicselekvési programja“ foglalja össze. Ennekátfogó célwider objective értelmében az új fõvárosi egészségpolitika legfontosabbcéljai a következõk:• Regionális vezetõ kórházak kialakítása: hat ellátásitérségben nyolc kórház regionális kórházként fog mûködni,amelyek a legkorszerûbb szakmai követelményeknekmegfelelõ 24 órás folyamatos ellátást biztosítanak. Egyidejûlega regionális kórházakra koncentrálódnak a szakellátódecentrum-programok;• Budapesti Népegészségügyi Prevenciós program:csatlakozva az Egészséges Nemzetért NépegészségügyiProgramhoz, a fõváros 10 éven keresztül évi 250 millió forintráfordításával támogatja a budapesti sajátosságoknakmegfelelõ szûréseket, továbbá a gyermek-és ifjúságikorosztályra koncentrálva iskola-egészségügyi, egész-Moderating the disadvantages within theeducational systemIn Hungary’s public education system –primarily in Budapest – the undesirable tendencyof segregation has gradually increased in thepast decades. This process is strengthened by apervasive entrance exam system and an increasein the number of structure changing schools (6-and 8-year high schools). The threat of abandonedelementary schools particularly jeopardisesthe future of schools in housing estateareas, while in some districts, the changes in thesocial mixture of the students generate new andyet unsolved educational situations. As a resultof this social rearrangement, schools must dealwith problems they are not yet prepared for. Allthis necessitates the continuous correction ofschool education programs as well as consciousand suitable training for teachers in order to properlyhandle this emerging problem. Budapest’sstrategic projects can only be implementedbased on the consensus between the city and itsdistrict councils.• handling the changing school structure: itis essential to create appealing and competitiveupper grades in elementary schools, complementedwith special programs targeting specificgroups that ensure the differentiated and efficienteducation of those staying in the 8-yearelementary school system. It is essential toproperly prepare students for further education.• differentiation, compensating disadvantages:supporting those excluded from theinstitution system with the help of differentiationand remedial actions, in the form of specialtraining programs preparing teachers for moredifficult tasks (Roma students, children ofimmigrant families, traumatic children) which islikely to increase significantly in the capital. It isnecessary to support schools with the help ofhuman resources management.Development of health careThe „Health Care Policy of the Municipality ofBudapest“, approved in 2002, embraces the aimsand principles of health care. Along this line, themost important objectives of Budapest’s healthcare policy are the following:• development of leading regional hospitals:eight regional hospitals for six provision areas,securing highest level 24-hour care, meeting upto-dateprofessional standards and implementingout-patient care programs for localresidents;36


• National Health Prevention Program ofBudapest: by joining the National HealthProgram for a Healthy Nation, over the course ofthe next 10 years the Municipality of Budapestwill assign 250 million forints annually to locallyspecified check-ups and launch school healthand health education projects concentrating onchildren and adolescents, in order to awakenhealth consciousness in the next generation;• Experimental and service modernisationprograms: Budapest creates the framework forhealth reform projects and prepares itsinstitutions for modernisation. This involves theestablishment of a residential health monitoringand service system, the Health Care DevelopmentFund, which supports the modernisation ofbasic health care and out-patient service.Experimental programs will be launched toestablish new forms of management, home careand background expert institutions. Monitoredhealth care experiments affecting 250-500 000residents will be launched if the governmentprovides the financial support necessary.Improving public safetyDue to its influence on resident’s generalcondition, the attractivity of the city, theeconomic and touristic situation, the improvementof public safety is a primary interest ofBudapest. For this reason, the city should handlethis problem with special care. Budapest shouldaim for defining the areas, where theimprovement of public safety is possible bytaking on a coordinating and initiating role.• long-term social development programs:based on the educational and school childprotection system, individual projects should belaunched to increase the integration of childrenand adolescents into the society.• 24-hour city: avoiding the emergence ofmonofunctional quarters (sleeping cities,suburban neighbourhoods, business districts) byreorganising the city structure, developingmultifunctional areas to ensure the continuoususe of the city, thereby improving public safety.• surveillance system: experiences showsthat the surveillance system increases pedestrians’feeling of safety and contributes to crimeprevention. It is also justified to allocateemergency phones, provide better illuminationof roads and increased protection of touristicareas.ségnevelési projekteket indít el a következõ generációegészségtudatos magatartása érdekében;• Kísérleti és szolgáltatás-modernizációs programok:A fõváros megalapozza az egészségügyi reform budapestikereteit és felkészíti intézményeit a modernizációs változásokra.Ennek keretében létrejön a lakossági állapotvizsgálóés szolgáltató rendszer, az EgészségfejlesztésiAlap támogatja az alapellátás és a járóbeteg szakellátásszolgáltatásainak modernizációját. Kísérleti programokindulnak új gazdálkodási formák, az otthon-ápolás vagya szakértõi háttérintézmény kialakítása érdekében. Aszükséges kormányzati támogatás esetén megkezdõdikegy 250-500 ezer lakost érintõ irányított betegellátási kísérletis.A közbiztonság erõsítése6.6.A közbiztonság javulása Budapest számára fontoskérdés, mert az az itt lakók mindennapi közérzetén túlmenõenbefolyásolja a város népességmegtartó képességét,gazdasági és turisztikai pozícióinak alakulását. A átfogó célFõvárosnak éppen ezért a közbiztonság kérdését olyan wider objectivekiemelt feladatként kell kezelnie, ahol a szigorúan vettfeladatain túl kell lépnie. Törekednie kell azoknak a területekneka meghatározására, ahol a fõváros koordinálóvagy kezdeményezõ szerep betöltésével elõ tudja mozdítania közbiztonság javulását.• Hosszú távú társadalomfejlesztési programok beindítása:az oktatási és az iskolai gyermekvédelmi rendszerrealapozva a gyermek- és fiatalkorúak integrációjánakerõsítésére önálló programot kell indítani.• Az „éjjel-nappal“ mûködõ város kialakulásának elõsegítése:a városszerkezet alakításával a monofunkcionálisnegyedek (alvóvárosok, tisztán üzleti negyedek)kialakulásának elkerülése, a sokfunkciós területek kialakításalehetõvé teszi a város folyamatos használatát, ezzelis javítja a közbiztonságot.• A térfigyelõ rendszer tovább építése: a kedvezõ tapasztalatokszerint a térfigyelõ rendszer javítja a járókelõkbiztonságérzetét, jelentõs segítséget ad a bûnmegelõzésszámára, ezért kiépítését folytatni kell. Emellettindokolt a közutak jobb kivilágítása, a veszélyes zónákbansegélytelefonok elhelyezése, a turisztikai szempontbólfontos területek kiemelt védelme.37


7.VÁROS ÉS KÖRNYÉKE TÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJAstratégiai célstrategic goal Budapest, akárcsak Európa többi nagyvárosa, szoroskapcsolatban él a városkörnyék, az agglomeráció településeivel.A városfejlõdés jelen szakaszában erõs szuburbanizációsfolyamat megy végbe, a városkörnyék településeinkorábban nem látott mértékû lakóterületi, munkahelyi,kereskedelmi fejlesztések zajlanak. A területhasználatot,a városi funkciók megosztását megváltoztató folyamatoka független önkormányzatok önálló döntéseialapján zajlanak, a folyamatban semmilyen koordinációnem tapasztalható, a térségi együttmûködés mértékecsekély.A negatív folyamatok fékezése, a kölcsönös elõnyökkihasználása érdekében a jövõben a települések közöttiegyüttmûködést javítani kell. Budapest célja az, hogy aKözép-Magyarországi Régió fejlesztése során a kihívásokradinamikus válaszok legyenek adhatók, az egész régiószempontjából optimális módon, a közigazgatási határokravaló tekintet nélkül. A sikeres térségi együttmûködéslegfõbb feltétele a Budapesti Agglomeráció TerületrendezésiTervének parlamenti elfogadása, egy nagyváros-környékiszabályozás törvényi erejû bevezetése,amely szabályozza a térségi szereplõk egymás közötti érdekkonfliktusainakmegoldási módját, alkufolyamatát, adöntési és feljebbviteli eljárásrendet. Ilyen felsõbb szintûkötelezõ szabályozások hiányában csak gyengébb hatásúkooperációs lépések lehetségesek.7.1. A város és városkörnyék integrált közlekedésirendszerének létrehozásaA térség együttmûködésének, és „kohéziójának“átfogó cél egyik legfontosabb elõfeltétele egy arányosan fejlett belsõközlekedési rendszer megteremtése. A városkörnyékwider objectiveközlekedési hálózatának egyaránt biztosítania kell a régiókülsõ kapcsolatait, tranzitforgalmát és a régión belüli,elsõsorban a sugárirányú kapcsolatokat. A terület-felhasználássalösszehangolt integrált hálózatfejlesztés aváros és környéke együttmûködésének, a régió fenntarthatófejlesztésének egyik kulcsa. Ezen belül is cél a közútiforgalom növekedésének ellensúlyozása, a tömegközlekedésszerepének erõsítése. Kívánatos, hogy jelentõsebbúj ingatlanfejlesztésekre elsõsorban a meglévõ kötöttpályástömegközlekedési hálózatok, a MÁV és HÉVvonalak körzetében kerüljön sor. A növekvõ feladat ellátásáhoztermészetesen korszerûsíteni kell a szolgáltatást:a pályák, az állomások, a jármûvek színvonalának javításamellett a kapcsolódó funkciók infrastruktúráját – P+R,kedvezõ átszállási lehetõségek stb. – is ki kell építeni.A tömegközlekedési rendszer ésszerûsítése, vonzerejéneknövelése és megõrzése érdekében meg kell valósítania szolgáltatók közötti együttmûködést, a BudapestiKözlekedési Szövetséget. A BKV, a MÁV és a Volánbuszrészvételével elsõ lépésben az egységes viteldíjrendszer38SPATIAL INTEGRATION OF THE CITY ANDITS VICINITYSimilarly to other big cities in Europe,Budapest lives closely intertwined with itsconurbation, the settlements of its conurbation.In the current phase of urban development, anintensive suburbanisation process is underway.This process includes residential, business andservice development. Decisions regarding landuse and the division of urban functions are solelyin the hands of independent councils, withnegligible regional cooperation and lackingevery form of coordination.In order to halt this negative process andexploit mutual advantages, it is essential toincrease the cooperation between the settlementsin the future. Budapest’s aim is to finddynamic answers to the challenges of developmentin the Central Hungarian Region, whichoptimally serve the entire area, regardless ofadministrative boundaries. The prerequisite ofan efficient regional cooperation is the legislativeapproval of the Regulatory Plan of theConurbation of Budapest, which would regulatethe following: possible resolutions of conflicts ofinterest between actors of the region, negotiations,procedure of decision making andappeal. Without such higher-level, legally bindingregulations, only less efficient cooperationis possible.Creation of an integrated regional transportsystemOne of the prerequisites of regionalcooperation and „cohesion“ is the establishmentof a well-balanced internal transport system. Thetransport system has to secure externalconnections, transit traffic, internal and radialconnections alike. Land use in accordance withintegrated network development is the key tosustainable regional development and cooperationbetween the city and its vicinity. Animportant aim is to counterbalance increasingroad traffic and strengthen the role of publictransport. It is desirable to launch real estatedevelopment projects primarily in areas servedby suburban railways. This requires themodernisation of services: improving lines,stations, or the rolling stock and establishing theinfastructure of attached functions – P+R,suitable exchange-stops etc.In order to rationalise, increase and retain theappeal of the public transport system, it isessential to establish a cooperation betweenservice companies, the Budapest TransportAssociation. With the participation of thecompanies, the following goals can be attained:standardised fare system (zone tickets, passes),schedule harmonisation, network and businessorganisation (elimination of parallel lines,common stops, etc.). Development of publictransport on a regional level could positivelyinfluence the condition of not only Budapest, butthe entire region as well.


településeket érõ hátrányokat valamelyest ellensúlyoznitudná. Szükséges a városkörnyék zöldfelületeinek fejlesztése,a jóléti erdõk sajátos követelményeknek megfelelõfenntartása, a turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztéseés színvonalas mûködtetése is.7.3. A térségi integráció egyeztetési fórumainakkialakításaA jelenlegi regionális tervezési és irányítási rendszerátfogó cél feszültségei nagyon megnehezítik a régió egységes,wider objective egyetértésben történõ fejlesztését. A Fõvárosi Önkormányzatnaktörekednie kell a törvényi szabályozás megváltoztatására,ezen túlmenõen pedig arra, hogy sajáteszközeivel is elérje a párbeszédet és a tervezési folyamatminél szélesebb körû társadalmi megerõsítését is.A térségi egyeztetés kialakulásához a Budapesti AgglomerációTerületrendezési Tervének parlamenti elfogadásamellett elkerülhetetlenül szükség van a magasabbszintû szabályozás megváltoztatására, új adminisztratíveszközökre, mint például térségi közös adónemek, kötelezõtársulások, vagy a rendezési terv módosításakor esedékestérségi egyeztetési kényszer bevezetésével. A Fõvárosnakaktívan kell fellépnie annak érdekében, hogy atérségi együttmûködés szempontjából fontos adminisztratívelõírások a törvénymódosítások révén néhány évenbelül megszülessenek.A felsõbb szintû törvényi szabályozás kialakulásáig aFõváros elõkészítheti a késõbb már kötelezõ szakmai éspolitikai egyeztetéseket azáltal, hogy fórumot biztosít amegbeszéléseknek, és azokban partnernek mutatkozik.Folyamatos egyeztetéseket biztosító tárgyalási mechanizmusokkialakítására van szükség, ahol a Fõváros és akörnyezõ települések egyenrangú partnerekként egyeztethetikálláspontjaikat és kereshetik a kompromisszumosmegoldásokat. Budapestnek preferálnia kell azokata funkciókat, amelyek elsõsorban a saját területén belülvalósíthatók meg (pl. pénzügyi szolgáltatás, felsõfokúoktatás, kulturális turizmus), és a térséggel való kapcsolatmegfelelõ alakulása esetén elõsegíteni azt, hogy másfunkciók a régión belül a lehetõ legkedvezõbb helyen telepedjenekmeg. Vannak olyan tevékenységek, amelyektérben szétszórtan, de kapcsolataikban egymásra épülve,egymást elõsegítve kell hogy megerõsödjenek, például aturizmus, logisztika.A feladatok megosztásához minimálisan egy elfogadottregionális fejlesztési koncepcióra és egy regionálisgazdaságfejlesztési tervre van szükség. Ezek kidolgozásaés végrehajtása a Közép-Magyarországi RegionálisFejlesztési Tanács feladata, Budapest kezdeményezõszerepe azonban nélkülözhetetlen mindaddig, amíg a politikaikörülmények, a pénzügyi eszközök és az intézményifeltételek alkalmassá nem teszik a tanácsot a regionálisérdekek összehangolására és érvényesítésére.communication and attaining widespread socialsupport for the development process.Besides the legislative approval of theregulatory plan of the Conurbation of Budapest,regional negotiation also requires the alterationof higher-level regulations and new administrativetools – e.g. common regional taxation,mandatory associations, obligatory regionalnegotiation, should the need arise to modifyland-use plans. Budapest has to activelyintervene in order to induce the establishment ofadministrative regulations and amendmentsensuring regional cooperation.Pending the enactment of higher-level legallybinding regulations, Budapest could prepareprofessional and political negotiations bycreating a forum for conciliation and serving asan active partner. It is essential to establishmechanisms ensuring continuous negotiations,where the city and its vicinity can reconcile theirviews as equal partners and search forcompromises. Budapest should prefer functions,that can be implemented in its own area (e.g.financial service, higher education, culturaltourism) and find suitable locations for otherfunctions if local relations make it possible. Somefunctions require spatial dispersion, but mutualassistance and joint enhancement as well – e.g.tourism, logistics.An approved regional development andeconomic concept is absolutely essential forsharing the tasks. The Central HungarianRegional Development Council is responsible forelaborating and executing its projects, yetBudapest’s initiative role is indispensable untilpolitical circumstances, financial means andinstitutional conditions enable the harmonisationand assertion of regional interests.40


A VÁROSI TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSEDEVELOPING THE SPATIALSTRUCTUREThe main objective of the Urban DevelopmentConcept is to determine the developmentof the spatial structure of the city for thenext 15 years and on the long run, define itsmain principles, strategic goals and programs aswell, as to present a proposal for the mainprojects that will influence the city structure in apositive way. Although the Municipality ofBudapest cannot take part in every aspect of cityplanning, with its structural plans, its real estateand enterprise policy and by building the mainelements of the city's infrastructure, it may playa major role in shaping the urban structure. Inorder to influence the development of the urbanstructure more efficiently, Budapest has to take amore active part in organising and supervisingthe process. By implementing the so-calledmaster projects it can create a new standard andlaunch a new development process. This moreprominent and active role as well as itsresponding provisions should be chosen inaccordance with the nature of the differenttasks.The policy of the urban structure developmentprocess is the maintenance and extensionof the previously mentioned principles:• compactness and clear boundaries of thebuilt-up area: meaning that a relatively sharpline divides the urban city from the rural, openspaces and that the proper density referring toits urban character does not allow the city tosprawl out excessively across the landscape. Inits current state, Budapest is considered as arelatively compact and well-structured city,despite unbalanced density regarding urbandevelopment, workplaces and population. Withregards to the infrastructural system of the city,low density results in a relatively low efficiencythat is difficult to increase. In the next 15-yearperiod the Urban Development Concept does notreckon with too much locally concentrateddevelopment of great significance that wouldlead to a radical rearrangement in the densityprofile. For this reason it is necessary toconcentrate on developing the infrastructuralsystem, meaning mainly railway based publictransportation and complementary systems in away that efficiently serves the inner districts ofthe city and the surrounding, medium- and low-A Városfejlesztési Koncepció kiemelt feladata, hogy15 éves távlatban és nagytávon is meghatározza a várostérszerkezetének alakulását, fejlesztésének fõ elveit, stratégiaicéljait, programjait, és javaslatot adjon azokra a fõprojektekre, amelyek a város terének alakítását egy kedvezõnektekinthetõ jövõkép irányában vezérlik, befolyásolják.A Fõvárosi Önkormányzat természetesen nem vehetrészt a városépítés minden folyamatában, de szabályozásiterveivel, az infrastruktúra-rendszerek fõ elemeinekmegépítésével, ingatlanpolitikájával és vállalkozásipolitikájával, meghatározó szerepet játszhat a térszerkezetalakításában. Annak érdekében, hogy a Fõváros a jelenleginélhatékonyabban tudja irányítani a térszerkezetfejlesztését, befolyásoló, szervezõ aktivitását mindenképpennövelnie kell. Az ún. vezér-projektek megvalósításávalmintát adhat, egy hosszabb fejlõdési folyamatot indíthatbe. E megnövelt szerepvállalását a feladatok eltérõjellege szerint kell alakítania, s azzal összefüggésben kellkiválasztania az alkalmazandó eszközöket is.A város térszerkezet-alakítása alapelvének a már korábbanis felemlített értékek megtartásának és kiterjesztésénekkell lennie:• kompaktság és tagoltság: a kompaktság elve egyszerrejelenti azt, hogy a beépített várostest viszonylagéles határokkal válik el a beépítetlen, szabad területekzöld környezetétõl és azt is, hogy a megfelelõ sûrûségûbeépítés mellett nem jön létre a város túlzott szétterülésea tájban. A budapesti várostest jelenlegi állapotábanmég viszonylag kompaktnak és tagoltnak tekinthetõ,kedvezõtlen adottsága azonban a város és agglomerációjakiegyensúlyozatlan beépítési, munkahely- és laksûrûségieloszlása. Ez utóbbi legfontosabb következményeaz, hogy a nagy infrastrukturális rendszerek mûködésihatékonysága viszonylag alacsony és csak nehezen növelhetõ.A Koncepció a 15 éves idõtávlatban csak kevésolyan kiemelkedõ nagyságrendû és helyileg koncentráltfejlesztéssel számol, aminek eredményeként a sûrûségeloszlásradikálisan átrendezõdne. Emiatt a nagy infrastrukturálisrendszerek – elsõsorban a kötöttpályás közcélúközlekedés és a kiegészítõ hálózatok – olyan fejlesztésérekell törekedni, amely hatékonyan szolgálja a városbelsõ területeit, ugyanakkor kiegyensúlyozottan szolgáljaa lazán beépített külsõ városrészeket is. Budapest esetébena kompaktság elõsegítésének leglényegesebb41


estrukturálandó ipari területbrownfield area to berestructuredlakóterületi fejlesztésresidential developmentalközpontok, fejlõdési pólusoksubcentreszöldterületi fejlesztésdevelopment of green areasa városi térszerkezetetalakító beavatkozásokinterventions on the spatialstructureeszköze az átmeneti zóna kiemelt fejlesztése ill. a zónábanelhelyezkedõ területek városias átalakulásának elõsegítése.• vegyes területhasználat: Budapest területi fejlõdésesorán – a kertvárosi építkezések révén, késõbb a lakótelep-építkezésekmiatt – nagy kiterjedésû, egyfunkciós városrészekjöttek létre, lemondva ezzel a történeti városvegyes területhasználatának elõnyeirõl: a kisebb utazásiigényekrõl, a szolgáltatások, a szabadidõ eltöltés helyeinekjobb megközelíthetõségérõl, a városi élet nagyobb információgazdagságárólaz „alvótelepülés“ jellegû vagy akizárólag munkahelyeket tartalmazó városrészekkelszemben. A térszerkezet alakítását azonban csak hoszszabbtávon lehet elérni. Ennek ellenére már rövidebb távontörekedni kell arra, hogy az ilyen jellegû funkcionáliselkülönülés a jövõben ne fokozódjon, hogy a most átalakulóterületeken – pl. a korábbi ipari zónákban – vegyesterülethasználat jöjjön létre. Kívánatos, hogy érvényesüljeneka fejlesztés során a hagyományos városi struktúrákelõnyei: a funkciók finom kevertsége, intézmények, bevásárlóutcák, terek, parkok szerves beépülése a lakóterületekszövetébe. A nagyobb összefüggõ fejlesztési területeken(pl. Mocsáros-dûlõ, Észak-Csepel) olyan fejlesztésikereteket kell kialakítani, amelyek eldöntik a terület általánoskarakterét, meghatározzák a területhasználat kevertségét,s lehetõvé teszik az egymást kiegészítõ funkciókértelmes egymás mellett élését.• több központú város: Budapest történeti városközpontjaa várostörténet folyamán túlsúlyossá vált. Bár évtizedekóta megfogalmazott cél a városi alközpontok létrehozása,amelyek szolgáltatásaikkal, városi funkcióikkalegy-egy városnegyed szervezõ elemévé válhatnak, ezek42density areas as well. In the case of Budapestthis means distinguished development of thetransitional zone and promotion of urbantransformation within this zone.• mixed land use: due to suburbanconstruction in garden cities and the ensuinghousing estate projects, vast, monofunctionalcity sections emerged in the course ofBudapest's territorial development surrenderingthe advantages of traditional mixed land use:smaller travel demands, easily accessible placesof service, leisure and pleasure, stimulatingurban life as opposed to the „sleeping cities“ orbusiness districts. Although the objective ofaltering an urban structure can only be achievedon the long run, this tendency of functionalisolation must not be allowed to increase in thenear future, in order to ensure mixed land use inthe currently changing areas, (e.g. formerindustrial zones). It would be most desirable forthe advantages of the traditional structures to beapparent in the development process: meaningfunctional richness; institutions, shoppingstreets, squares and parks serving as organicelements of the residential area's urban texture.In the case of vast and coherent developmentareas (e.g. Mocsáros-dûlõ, North-Csepel), asuitable concept is necessary to determine theirgeneral character, the dimensions of mixed landuse, and to enable the coexistence of complementaryfunctions.• multi-centered city: the historical center ofBudapest has gained prevalence over the years.Although the main aim of the past few decadeshas been the establishment of severalsubcenters, with services and urban functionsthat would allow them to become organisingelements in various sections of the city, some


have yet to be formed. In many cases, thesespontaneously formed subcenters becomederanged by the traffic network, especially in theouter districts, where they fall victim to totalredevelopment. With the several shoppingcenters emerging in the last few years these newelements cannot entirely meet the demands ofthe traditional city center. This takes us to one ofthe most important, but rather complexelements of the Urban Development Concept,namely the development of the subcentersystem. With regard to the functional and spatialaspects and by strengthening the traditionalsubcenters, the aim is to fulfil the local residents’demands.• development of public spaces: the networkof liveable public spaces, open areas could helpin achieving a higher quality of life and affirmingtheir central role. Although this principle shouldbe applied mainly in the inner areas of the cityand in the traditional centers of the outer areas –in accordance with the principles of compacturban structure –, the network of still vacantareas and open spaces also deserves attention.The improvement of the network of publicspaces is considered an important project inmany sections of the city. In the central districtsaround the downtown the main aim is to improvethe quality and the maintenance of thepedestrian zones and smaller green areas. One ofthe main projects could be the completerenovation of the Kiskörút. The reorganisation ofmultifunctional spaces (e.g. Moszkva tér, MóriczZs. körtér), should be tended to with specialcare, due to the difficulties of counterbalancingbetween traffic and „agora“ functions of thepublic areas.kialakulása vagy kialakítása nem mindenhol ment végbe.A spontán kialakuló alközpontokat sok helyen a forgalmifunkciók zilálják szét, a külsõbb kerületek tradicionálisközpontjai pedig sok helyen a teljes átépítés áldozatáváváltak. A legutóbbi években ugyanakkor újabb központképzõelemek, a bevásárlóközpontok együttesei jelentekmeg, amelyek a hagyományos városközpontifunkcióknak csak egy részét képesek magukba foglalni.Emiatt a Városfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb,de igen bonyolult elemét éppen a központrendszer fejlesztéséreirányuló program képezi. A feladat a funkcionálisés térbeli viszonylatok rendezésének elõsegítése,ezzel a különbözõ hagyományos kerületi alközpontokerejének növelése, hogy a helyi központok az ott lakókvárosi szolgáltatásokkal szembeni igényeit teljes körûenkielégíthessék.• közterületek rendszerének fejlesztése: a belakhatóközterek, szabad területek – a „jó helyek“ – megléte, folytonoshálózataik fõként az életminõség javítás és a központiszerep erõsítése stratégiai céljainak megvalósításátsegíthetik elõ. Az alapelv fõként a város belsõ területeinés a külsõ területek hagyományos központjaiban érvényesítendõ,de – a kompaktság és tagoltság tárgyalt elveivelösszhangban – a be nem épített és zöldterületek,nagy zöldfelületi intézmények folytonos rendszereinekmegvalósítására is ugyanígy törekedni kell. A köztéri hálózatokfejlesztése, feljavítása a város számos területénjelent feladatot. A kompaktnak tekinthetõ várostestben a„jó helyek“ összefüggõ hálózatának létrehozására célszerûtörekedni. A Belvárosban és a Belvároshoz csatlakozóterületeken a gyalogosterületek, kisebb zöldterületek minõségénekés fenntartási színvonalának növelésére kellszuburbánus növekedéssprawl of suburbsközpontok hatásterületesubcentres and theirsurroundingsúj városias lakóterületeknew urban residential areasa városi központrendszermagjaicores of the urbansubcentres43


Ganz parkrehabilitációCsalogány utcakormányzatinegyedLehel térpiac rekonstrukció Szabolcs utcairehabilitációs területVárosligetrekonstrukcióMETRÓ 5a belsõ városrészek fejlesztésétszolgáló elemek: az újmetróvonalak, a koncentráltvárosrehabilitáció akcióterületei,a gyalogosterületekhálózatathe development tools of theinner city area: new undergroundlines, target areas ofconcentrated urban renewal,network of pedestrian areasMoszkva térSzent György térrakpartfejlesztésVárbazár projektmélygarázs építésrakpartfejlesztésBartók Béla útrekostrukcióErzsébet tér„Broadway“projektgyalogos hálózatfejlesztésKirályutcaMadáchsétányVárosházaprojektKlauzálsétányKiskörút rehabilitációRáday utcanemzetközihajóállomásRózsák tererehabilitációs területMETRO 4Krúdy utcaBaross térrekostrukcióKöztársaság térparkrekostrukcióCorvin-Szigonyprojektferencvárositömbrehabilitációsort keríteni, aminek kiemelt programja lehet a Kiskörútáltalános megújítása. Külön figyelmet kell fordítani atöbbfunkciós terek átrendezésére (pl. Moszkva tér, MóriczZs. körtér), ahol a forgalmi és a köztéri „agora“ funkciókközötti egyensúly megteremtése a feladat.8.1. A belsõ városrészek komplex rehabilitációjaA belsõ városi területek komplex rehabilitációjánakegyüttesen kell kiterjednie a városkép, az épületállományátfogó cél és a közterületek állapotjavítására, a minõségi kereskedelmi,vendéglátási és kulturális/idegenforgalmi funkci-wider objectiveók erõsítésére, a közlekedési terhelés csökkentésére. Aterülethasználat vegyes jellegének szem elõtt tartásamellett területileg differenciáltan kell törekedni a funkciógazdagságnövelésére, illetve a lakófunkció megtartására,a lakóterületek környezeti adottságainak javítására.A mûködõ fõvárosi rehabilitáció-támogatási programa térszerkezet optimális alakítása érdekében az alábbiakszerint fejlesztendõ tovább:• a legértékesebb központi fekvésû városrészekben(pl. Belváros, Lipótváros, Bel-Buda, Duna-mente, Andrássyút) jelentõsebb üzleti fejlesztések, értékvédelem, közterületiés parkolási programok, arculat-javítás;• a Belvároshoz kapcsolódó városrészekben (Belsõ Teréz-és Erzsébet-, József- és Ferencváros) kevesebb üzletifejlesztés, több értékvédelem, közterületi és parkolási programok,néhány jelentõsebb környezetjavító beavatkozás;• a tömör beépítésû külsõbb fekvésû városrészekben(Teréz- és Erzsébetváros Nagykörúton kívül fekvõ részei)értékmentés, kevesebb közterületi program, egyedi, de44Complex renewal of the inner cityThe complete rehabilitation of the inner cityareas ranges over the improvement of publicareas, building stock and the general townscape,improvement of quality commercial,entertainment, cultural and touristic functions,reduction of traffic load. Keeping in mind theimportance of mixed land use, it is necessary toconcentrate on enhancing the functional richnessof each area as well as on retaining theresidential function and improving the environmentalcondition.In order to attain an optimal city structure thecurrent rehabilitation support program in Budapestare to be developed as follows:• significant retail development, more heritageconservation programs, parking programsand image improvement / face lift in thecentrally located and most valuable city sections(e.g. Belváros, Lipótváros, Bel-Buda, Dunamente,Andrássy út);• less retail development, enhanced preservationof the architectural heritage, more publicarea and parking programs, several significantenvironment improvement in the districtsconnected to the city center (inner Terézváros,Erzsébetváros, Józsefváros and Ferencváros);• preservation, public area programs, individualbut concentrated renovation programs,micro-level interventions in the densely builtouter city sections (the sections of Terézvárosand Erzsébetváros outside Nagykörút);• complex, sporadically even „gentrificating“renovation and housing programs in the lowdensity,externally situated areas (certain partsof Józsefváros and Ferencváros outside Nagykörút);


• social rehabilitation in the areas with thepoorest quality housing stock (certain outer partsof Ferencváros and Józsefváros).The regeneration of the transitional zoneIn its current state, the transitional zone doesnot exploit the advantages of its optimal positionin the city structure. Without public intervention,the spontaneous renewal of the area wouldhardly be possible: restructuring only occurs inthe zone’s easily accessible parts (e.g. along theDanube, along certain roads leading out of thecity, in the area surrounding Hungária ringroad).The area’s integration into the city structurewould guarantee many advantages: use of territorialreserves, increase of the city’scompactness due to residential development,new open city spaces and leisure facilities.In order to launch these projects it isnecessary to evaluate their current state ofutilisation and determine the necessary andpossible areas of intervention in the abandonedindustrial and service areas of the transit zone.By developing the local infrastructure, theKörvasút project will result in unsecluded andeasily accessible areas. It is important to launchnew regulations in structural planning tostimulate the restructuring of this area. Anactive real estate policy, preparing andlaunching well-defined projects can helpsupport the development of the area.területenként koncentrált épület felújítás, mikro-szintûkörnyezetjavítások;• a lazább beépítésû külsõbb fekvésû városrészekben(József- és Ferencváros Nagykörúton kívüli egyes részei)komplex, helyenként a presztízst is növelõ „dzsentrifikációs“jellegû felújítási/lakásépítési programok• a leggyengébb lakásállományú un. „bérkaszárnyás“részeken (Ferenc- és Józsefváros egyes külsõ részei) szociálisrehabilitáció.Az átmeneti zóna területi tartalékainak feltárása8.2.Az átmeneti zóna mai állapotában nem használja ki akedvezõ térszerkezeti helyzetbõl fakadó elõnyöket. Közhatalmibeavatkozás nélkül azonban a zóna egésze önmagábanmegújulásra alig képes, az átstrukturálódás wider objectiveátfogó célcsak a zóna legjobban megközelíthetõ helyein a (Dunamentén, egyes sugárirányú kivezetõ utak, a Hungáriagyûrû közelében) indul meg spontán módon. Az átmenetizóna kedvezõbb térszerkezeti „helyzetbe hozása“ számoselõnnyel jár: hasznosítja a területi tartalékokat, lakásépítésiterületei révén erõsíti a város kompaktságát,új városi zöldterületeknek és szabadidõs létesítményeknekadhat helyet.A változások megindításához szükséges az átmentizóna felhagyott ipari és közlekedési területein a jelenlegihasználati viszonyok, folyamatok értékelése, a szükségesés lehetséges beavatkozási területek meghatározása. AFõváros mindenekelõtt a területek zárványjellegének oldását,a megközelítés lehetõségének javítását szolgálóinfrastruktúra kiépítését kezdi meg a Körvasúti körút el-sportterületfejlesztésArénaúj JózsefvárosipályaudvarDózsa Gy. út -Asztalos S. u.összekötésemegszûnõ Józsefvárosipályaudvar újrastruktúrálásaOrczy térrekonstrukciófolytatásaGépipariparkMÁV vonal térszín alásüllyesztésenagy távlatbanGanz területújrastruktúrálásasportterületfejlesztésNépligetrekonstrukciófejlesztésiterületMázsa térrekonstrukcióKörvasúti körútalagútban vezetvea Kõbányai út térségénekalakuló szerkezeterestructuring of the Kõbányaiút area45


1110 A10P+Rhegyvidékitehermentesítõ útkertvárosilakóterületintenzívlakóterületifejlesztéselõvárosi vasútMETRÓ 5Római partrehabilitációKörvasúti körútaz Aquincumi híd és aKörvasúti körút térsége abudai oldalonthe neighbourhood of theAquincum bridge and theKörvasút ringroad on theBuda sidebudai dunapartivillamos hálózatfejlesztésnagy távlatbanmegújulóipari területintermodáliscsomópontP+Relõvárosi vasútMETRÓ 5HÉV fejlesztésMETRÓ 5Aquincumi hídfejlesztésiterületelõvárosivasúti hídInfoparkfejlesztésiterületszabadidõsfejlesztésiterületbudai kerékpárútúj szakaszabudai alsórakpart felésõ, majd további ütemeinek megvalósításával. Lényegesa jogi háttér olyan megváltoztatása, amely a szabályozásitervekben az átstrukturálódást ösztönzõ elõírásokatléptet életbe. Néhány területen aktív ingatlanpolitikával,konkrét projektek elõkészítésével és beindításával segíthetõa területsáv fejlõdése.A Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemelt8.3. fejlesztéseA város terjeszkedésének egyik legkézenfekvõbb irányaa Duna-menti sáv fejlõdése, átalakulása. A folyó mellételepült ipari, raktározási funkciók fokozatosan átadjákátfogó célwider objective helyüket a magas igényû városi funkcióknak: a 90-esévek során indult meg a Boráros téri teherpályaudvar, alágymányosi Info-park, az óbudai és az angyalföldi hajógyár,az Óbudai Gázgyár és az aquincumi házgyár területénekfunkcióváltása, átalakulása. A városfejlesztésprogramja e folyamatot tudatosan segíti. Az egyes területekkeretövezeti átsorolásán, a területek elõkészítéséntúlmenõen elkerülhetetlen a széthúzódó város infrastruktúrájánakmegfelelõ fejlesztése is.Már középtávon az alábbi fejlesztési területek jelölhetõkmeg fejlesztési programok céljaira:• észak-nyugaton: az Óbudai Hajógyár területénektovábbi revitalizációja a tercier szektor munkahelyei számára,az Óbudai sziget szabadidõs/rekreációs funkcióinakfejlesztése, a Szentendrei út/Aquincum térségénekfunkcióváltása (Graphisoft park további fejlesztése);• észak-keleten: a Rákos-patak torkolatától északraaz ún. FOKA öböl, a nagy méretû Meder utcai terület, a46Development of the Danube area, as themain-street of the cityDevelopment and reorganisation of theDanube area is one of the most evident directionsof city growth. The former industrial andstorage functions situated along the Danube aregradually giving way to higher standard urbanfunctions. From the 1990s, the reorganisationand development of the following areas havealready commenced: freight depot at BorárosSquare, Info-park in the Lágymányos area,dockyards of Óbuda and Angyalföld, gas-worksof Óbuda, prefab plant in Aquincum. Besides rezoning,it is essential to properly develop theexpanding city’s infrastructure. The followingmay serve as target development areas in the notso distant future:• northwest: further revitalisation of thedockyard area to the benefit of tertiary sectorworkplaces, development of leisure and entertainmentfacilities on Óbuda Island, functionalreorganisation in the Szentendrei út/Aquincumregion, i.e. further development of GraphisoftPark;• northeast: functional reorganisation, meaningestablishment of residential and institutionalfunctions in the following areas: theDanube bank north of the line of Rákos Streamand along Váci út in Újpest with the preservationof its green belt, industrial zones of Népsziget;• southwest: further expansion of the InfoPark of Lágymányos, functional reorganisation incertain sections of the Lágymányos industrialarea (along Budafoki út and Hunyadi J. út, in theKopaszi-gát area) and restructuring in others,stressing the importance of the industrial areasin Budafok (e.g. logistic functions);


• southeast: establishment of a new subcenterwith cultural and residential functionssouth of Boráros Square, establishment of a newpublic park at the tip of Csepel Island, allocationof the central sewage plant. (The internationalport and the industrial area of Csepel willprospectively retain their function, but therailway connection between them may hinderthe urbanisation of this area.)• the Danube-branch along Csepel Island:quality residential rehabilitation of the innergreen field areas on the tip of Csepel Island andin the brown field industrial areas of Ferencváros,recreational green areas in the remainingriverside area.Main elements of the infrastructural developmentprogram for the Danube area:• new northern bridge: the city’s interest is tocomplete the Aquincum Bridge and the adjoiningsections of Körvasút ringroad whichwould improve the accessibility of the surroundingareas.• new southern bridges: the section of thenew boulevard crossing Csepel Island entails theconstruction of two bridges. The AlbertfalviBridge will radically improve Csepel’s accessibilityand will practically serve as a prerequisitefor the development of Northern Csepel.• public transport: extension of tram nr.1 toreach southern Buda, developing the Buda tramline running along the Danube (from LágymányosiBridge to Óbuda), developing the suburbanexpress railway system – as undergroundnr.5 –, establishing new water transport facilitiesby new piers.• road traffic: northward extension and improvementof the lower embankment road bothon the Buda and Pest side, improvement of theNépsziget ipari területeinek teljes funkcióváltása lakóterületiés intézményi funkciókkal, Újpesten a Váci úti iparterületfunkcióváltása a zöldpartok megõrzésével;• dél-nyugaton: a Lágymányosi Információs Központtovábbi kiépülése, a Lágymányosi iparterület egyes részeinekfunkcióváltása (Budafoki út/Hunyadi J. út mentén,a Kopaszi-gát körzetében), más részeinek szerkezetváltása,a budafoki iparterületek szerepének erõsödése(például logisztikai funkciókkal);• dél-keleten: a Boráros tértõl délre új városközpontkiépülése kulturális és lakófunkciókkal, a Csepel-szigetcsúcsánál új városi park létesítése, a központi szennyvíztisztítóelhelyezése. (A Csepeli Szabadkikötõ és iparterületvárhatóan még hosszabb távon fennmarad, vasútikapcsolata azonban megnehezíti a terület urbanizációját);• a Soroksári Duna mentén: a Csepel-sziget csúcsánakkeleti oldalán belsõ területi zöldmezõs módon, a ferencvárosiipari/vasúti területeken barna-mezõs rehabilitációformájában értékes lakóterületi fejlesztésekre adódiklehetõség, a további partszakaszokon a rekreációszöldpartok kiépítése a feladat.északi szennyvíztisztítórekonstrukciózöld partelõvárosi vasútAquincumi hídkapcsolat a Váci úttalvárosközpont megújítászöld partMETRÓ 3fejlesztés nagytávlatbanFOKA öbölúj szabadidõ központ(Aquapark)megszûnõ iparvágányVasút Múzeumés közparkRákos rendezõfejlesztési területKörvasúti körút I.ütemM3Körvasúti körút II.ütemaz Aquincumi híd és aKörvasúti körút térsége apesti oldalonthe neighbourhood of theAquincum bridge and theKörvasút ringroad on thePest side47


A Duna-menti infrastruktúra fejlesztés fõbb programjaia következõk:• új északi híd: a város fontos érdeke, hogy északonelkészüljön az Aquincumi híd és a Körvasúti körút kétcsatlakozó szakasza. Ez a csatlakozó területek feltárásátis lehetõvé teszi.• új déli hidak: az új körút Csepel szigetet átszelõ szakaszakét híd építésével jár. Az Albertfalvi híd alapvetõenjavítja Csepel megközelíthetõségét, s voltaképpen elõfeltételeÉszak-Csepel fejlesztésének.• a tömegközlekedés kapcsán: az 1-es villamosdélbudai átvezetése, a budai rakparti villamos (Lágymányosihíd-Óbuda) kiépítése, hosszabb távon a regionálisgyorsvasúti rendszer – az 5-ös metró – kiépítése, a víziközlekedés és létesítményei, pl. új kikötõk építése, s azokparti ellátásának biztosítása.• közúti közlekedés kapcsán: mind a pesti, mind abudai alsórakparti út kapcsolatainak fejlesztése és északiirányú meghosszabbítása, a felsõ rakpartok és a Dunakapcsolatainak javítása, a Duna hídfõk városépítészetikialakítása.• közmû infrastruktúra kapcsán: a budai rakparti fõgyûjtõkiépítése (Zsigmond tér-Lágymányos), a központiszennyvíztisztító kiépítése (Csepel észak), a szennyvíztisztítókkorszerûsítése (Újpest, Soroksár)A városrendezési szabályozás és a fejlesztési folyamatkoordinálásának eszközeivel el kell érni, hogy a Dunapartoképítészeti minõsége felvegye a versenyt a 19. sz-ialkotók eredményeivel, hiszen a város arculatának meghatározóelemeirõl van szó. Ennek kapcsán különös figyelmetérdemel az arculatot meghatározó beépítés, aparti sávok közterületi jellege, az új nemzetközi hajókikötõkialakítása, a szigetek és zöldpartok karakterénekmegõrzésére.8.4. A külsõ városrészek fejlesztéseA külsõ kerületek fejlesztése mindenekelõtt az infrastruktúrahálózatok fejlesztését igényli. Ezek legfontosabbátfogó cél elemei az alábbiak:wider objective • közlekedési infrastruktúra fejlesztés: a Körvasútikörút mellett hosszabb távon a Külsõ kerületi körút megépítéseis kívánatos, a gyorsvasúti hálózat (5-ös metró)fejlesztése mellett a MÁV elõvárosi vonalak városon belüliigénybevétele javíthatja a külsõ lakóterületek elérését;• lakóterületek: az utcák szilárd burkolatának teljeskörû kiépítése;a dunamenti zóna fejlesztési elemei, azészak-déli kapcsolatok javításadevelopment tools of the danube zone,improvement of North-South connectionsKörvasútikörútRómai partrekonstrukciózöld partMETRÓ 5 Infopark(elõvárosi vasút) zöldterületfejlesztésbudai rakpartfejlesztésbudaifõgyûjtõmegújulóipari területKörvasútikörút(alagút)Háros-szigetTVTHajógyári-szigetfejlesztésInfoparkközpontiszennyvíztisztítóészakiszennyvíztisztítóAquincumihídMETRÓ 5(elõvárosi vasút)pesti rakpartfejlesztésúj nemzetközihajóállomásúj városközpontterületlogisztikaiterületAlbertfalvi-hídmegújulóipari területúj Ferencvárosfejlesztési területKörvasútikörútCsepelfejlesztésiterületSoroksáriDuna-ágrehabilitációMETRÓ 5déliszennyvíztisztítózöld partconnection between the upper embankmentsand the Danube, redesign of bridge heads on theDanube.• public utility system: construction of themain sewage on the Buda embankment(between Zsigmond Square and Lágymányos)and the central sewage plant (Northern Csepel),modernising the sewage plants (Újpest,Soroksár).As regards the architectural quality of theDanube area, the extremely high level of the 19thcentury accomplishments must be acquired by48


coordinating the elements of its developmentprocess. Along this line, image defining urbandevelopment, the character of riverside areasand the new international port all have to betended to with special care.Developing outer districtsDevelopment projects in outer districts arebased mainly upon infrastructural developmentprograms:• transport infrastructure: besides developingthe Körvasút Boulevard, on the long run itis desirable to create another ringroad as well;besides developing the suburban express railwaysystem (subway nr.5) the use of the nationalrailway’s suburban lines may also improve theaccessibility of outer residential areas,• residential areas: overall street improvement,• public utility systems: extension of thesewer system.It is necessary to solve the area’s most typicalproblems:• revival of local subcenters mainly byimprovement of public spaces and green areasand supporting smaller scale, high quality residentialand commercial projects;• low cost renewal projects in cooperationwith local residents of housing estates;Development of urban subcentersThe development of development of thesubcentres can provide a balanced spatialstructure both in functional terms and in terms ofthe urban indentity:• intermodal junctions: junctions of thepublic transport system could serve as funda-• közmûrendszerek: a csatorna ellátottság továbbibõvítése.A terület jellegzetes problémái kapcsán az alábbi feladatokmegoldását kell célként kitûzni:• „a helyi belvárosok“ felélesztése, ingatlanfejlesztésiprogramokkal, közterület javítással, zöldterületi beavatkozásokkal,lakásépítési és intézménytelepítési akciókkal;• a lakótelepeken költségtakarékos, de érzékelhetõjavulást hozó, a lakosság kezdeményezõkészségére isépítõ zöldfelületi, környezetjavítási beavatkozások.A városi központrendszer fejlesztése8.5.A központrendszer fejlesztésének elsõdleges célja,hogy a városi alközpontok mind funkcionális értelemben,mind az érintett városrészek identitásának meghatározó átfogó célelemeként hozzájáruljanak a kiegyensúlyozott térszerkezetkialakulásához:wider objective• intermodális csomópontok: a közlekedési vonalaktalálkozásának, az ebbõl fakadó jó megközelíthetõségnekköszönhetõen nagy vonzerõvel rendelkeznek a szolgáltatóés az irodai létesítmények szempontjából is. Az átszállásipontok jelentõs városközpont-képzõ erõvel is bírnak,így a közlekedési infrasturktúra fejlesztését (P+R parkolók,kerékpártárolók, mozgólépcsõk/járdák, információsrendszerek) össze kell hangolni a területre vonzandó jelentõsebbfejlesztésekkel. A csomópontok megépítése azalapfunkciók tekintetében a közszférára hárul, a kapcsolódófunkciókat a magánszféra magára vállalja. Ilyenintermodális csomópont tudatos kialakítására alkalmasterület az Etele tér környéke - MÁV, VOLÁN, P+R, 4-esInfoparkHÉV fejlesztésMETRÓ 5fejlesztésiterületzöld partúj csomópontirendszermegszûnõiparvágányGalvani úti hídnagy távlatbanKözpontiSzennyvíztisztítóparkfejlesztésiterületfejlesztésiterületmegújulóiparterületMÁVfejlesztésiterületKörvasúti körútlogisztikai területfejlesztésiterületM1/M7feléAlbertfalvi hídKörvasútikörútipari parkgerincútfejlesztésHÉV fejlesztésMETRÓ 5a Csepel-sziget és aFerencváros fejlesztésiterületeidevelopment areas ofCsepel island andFerencváros49


Béke térSzegedi útifelüljáróKörvasúti körútI. ütemBosnyák térNagy Lajos királyútjának kiépítése4-es METRÓÖrs vezér terea Nagy Lajos király útjamelletti városrészközpontokfejlesztéseKõbányai útdevelopment of subcenterson the line of Nagy Lajoskirály útjametró, villamos és buszvonalak találkozása –, Rákospalota-Újpestvagy Kõbánya-Kispest környezete.• nagyléptékû ingatlanfejlesztési projektek, bevásárlóközpontok:a kereskedelmi fejlesztések tapasztalata,hogy azok jelentõs városközponti szerepeket is ellátnak.A város érdeke, hogy ezek sokfunkciós városi együttesformájában jöjjenek létre, mert ezzel hozzájárulnak a városszerkezetkiegyensúlyozásához. Amennyiben a munkahelyiés lakófunkciók többé-kevésbé egyensúlybanvannak, csökken, vagy legalábbis idõben megoszlik amonofunkcionális területek közötti forgalom.• nagyobb városi terek, bevásárlóutcák fejlesztése: aváros jelentõsebb tereinek és utcáinak felújítása új, a korábbinálmagasabb értékû funkciók megtelepedését ösztönözheti.A terek átépítése során meg kell oldani a közlekedésiés a gyalogos funkciók harmonikus egymás mellételepítését.• „helyi belvárosok“: a volt peremvárosi központokfelújításának fõ célja minõségi fejlesztésekkel az elvesztettotthonosság újbóli megteremtése, a helyi társadalomkötõdésének elõsegítése.50mental elements of subcenter development dueto their ideal position in the traffic network thusattracting service and business establishments.To enable efficient functioning, it is essential notonly to improve the circulation facilities (i.e. P+Rgarages and bicycle racks, escalators andinformation system), but to harmonize with thesignificant center forming development projectsyet to be attracted to the area. In thesedevelopments, the private sector will take overonly joint functions leaving the public sectorentirely responsible for the development of theirbasic functions. The following examples areareas suited for housing intermodal junctions:Etele Square region - railway, suburban and intownbus lines, P+R, underground line nr.4,intercrossing tram lines -, Rákospalota-Újpest orKobánya-Kispest.• large scale real estate developmentprojects, shopping centres: commercial developmentprojects also serve as center formingelements. In the city’s interest, they mustmaterialise in the form of multifunctional urbancomplexes, thus balancing the city structure.The harmony between business and residentialfunctions could lead to a decrease in the circulationbetween monofunctional areas.• development of main squares and shoppingstreets: the renewal of the most important publicareas can encourage the arrival of new functionsont he area. Restructuring the public space, it isnecessary to find a new balance between trafficand pedestrian functions.• „local downtowns“: the aim of renewal ofcentres of former downtowns is the revival oflong lost homeliness due to quality development,encouragement of bonding between city sectionsand their local society.


APPENDIX:THE SYSTEM OF THE STRATEGICGOALSThe following table contains the strategicgoals, comprehensive goals and the specificobjectives for the next 15 years:1. Exploiting the geopolitical situation,increasing the efficiency of Budapest's economy1.1. Elaborating Budapest’s role as the EU’sgateway:• establishing close cooperation betweenBudapest and the capitals of neighbouring andsouth/south-eastern European non-EU countries;• improving relations between the CentralHungarian Region and metropolitan regions ofcurrent and future EU member nations;• Budapest as initiator for participating inexisting euroregions and establishing a neweuroregion.1.2. Strengthening Budapest’s role in the region,increasing its accessibility:• developing MÁV’s main network, railwaystations, terminals and providing tracks forexpress railways;• exploiting the advantages of the Danube asan international waterway, developing thenavigational infrastructure;• constructing the section of the M0 ringroadbetween M1 and M3;• developing Ferihegy airport, providinghigher level land connections;• exploiting the advantages of the internationalport in Csepel;• establishing the Intermodal Logistic Centerof Budapest.1.3. Creating an efficient economic structure:• City Marketing Program of Budapest;• Incubator Program of Budapest;• strengthening Budapest's tourism;• supporting the formation of clusters in theknowledge industry.1.4. Strengthening the environment-friendlycharacter of the economy:• better use of resources – energy, water –,reduction of waste emission and its costs;• supporting the acquisition of the ISO 140001 international quality certificate;• reducing carbon-dioxide emission in production.1.5. Services of tourism and commerce: highpriority sectors of the economy of Budapest• supporting retail in down-town area;• well-balanced development of the centersystem;• developing the information network andimproving city promotion;• organising and supporting significant culturalevents;FÜGGELÉKA STRATÉGIAI CÉLOK RENDSZEREA táblázat a 15 éves idõtávlatban megvalósítandóstratégiai célokat, átfogó célokat és azokon belüli specifikuscélokat tartalmazza:1. A geopolitikai helyzet kihasználása, a fõvárosigazdaság hatékonyságának elõsegítése1.1. Budapest EU-határfõváros szerepeinek kiépítése:• intenzív együttmûködés kiépítése Budapest és a mégnem EU-tag szomszédos, illetve dél-délkelet európai országokfõvárosai között;• kapcsolatok fejlesztése a Közép-Magyarországi Régióés a tagországok, illetve a késõbb csatlakozó országoknagyvárosi/fõvárosi régiói között;• Budapest kezdeményezése eurorégió(k)ban való részvételre,illetve új eurorégió kialakítására.1.2. Budapest térségszervezõ szerepének, elérhetõségénekerõsítése:• a MÁV fõhálózat, pályaudvarok, terminálok fejlesztésea nagysebességû vasút átvezetéséhez nyomvonal biztosítása;• a Duna, mint nemzetközi vízi út lehetõségeinek kihasználása,a hajózási infrastruktúra fejlesztése;• az M0 körgyûrû M1-M3 közötti szakaszának megépítése;• a Ferihegyi repülõtér fejlesztése, földi kapcsolatainakmegfelelõ szintre hozatala;• a Csepeli Szabadkikötõ adottságainak kihasználása;• a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ megépítése.1.3. A hatékony gazdasági térszerkezet kialakítása:• Budapesti Városmarketing Program;• Budapesti Inkubátor Program;• Budapest idegenforgalmának erõsítése;• tudásipari klaszterek kialakulásának elõsegítése.1.4. A gazdaság környezet-barát jellegének erõsítése:• az erõforrások – energia, víz – jobb kihasználása, ahulladék kibocsátás és költségeinek csökkentése;• az ISO 140 001 nemzetközi minõségi bizonyítványmegszerzésének támogatása;• a termelés széndioxid kibocsátásának csökkentése.1.5. Kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások: abudapesti gazdaság kiemelt ágazatai:• a nagy forgalmú belvárosi utakon elhelyezkedõ üzletsoroktámogatása;• a központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése;• az információs rendszer és a város-promóció fejlesztése;• nagyobb jelentõségû rendezvények megszervezése éstámogatása.51


1.6. A lakosság foglalkoztatása és színvonalas ellátása:• monitoring rendszer kiépítése;• mikrohitel program – a Fõvárosi Önkormányzat, aBVA, a BKIK és a PHARE közös támogatásával;• az iparûzési adó átgondolt differenciálása;• elsõsorban a KKV kört segítõ beszállítói program;• a Fõvárosi Önkormányzat segítsége információnyújtásban,kiállítások, szakmai rendezvények szervezésében;• információközpontok, inkubátorházak építése együttmûködéssel.1.7. A fõvárosi szakképzés és a munkaerõ-piaci igényekharmonizálása:• a régió szakképzési hálózatának összehangolása;• a szakképzés munkaerõ-piaci harmonizációja;• korszerû felnõttképzés.2. A közlekedési rendszer fejlesztése2.1. A környezetbarát közlekedés elõsegítése:• a közlekedés káros hatásainak csökkentése;• a csillapított forgalmú zónák elterjesztése;• a gyalogosközlekedés körülményeinek javítása;• a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése.2.2. A különbözõ közlekedési módok együttes használata:• az intermodalitás eszközrendszerének és csomópontjainakkialakítása;• a forgalomáramlás és irányítás információs rendszerénekmegteremtése.2.3. A közösségi közlekedés fejlesztése:• a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése;• kiemelt jelentõségû gyorsvasúti vonalak fejlesztése;• a villamoshálózat (közúti vasúti hálózat).2.4. Parkolás-gazdálkodás, parkolás-szabályozás:• a Belváros komplex parkolás-gazdálkodásának megvalósítása;• a P+R parkolás rendszerének végleges kiépítése;• a parkolás intézményi és finanszírozási rendszerénekjavítása.2.5. A közúthálózat fejlesztése, forgalomcsillapítás:• a közúti fõhálózat fejlesztése;• a gyûjtõ- és mellékhálózat fejlesztése;• a dunai átkelõkapacitások bõvítése;• a szintbeni vasúti-közúti keresztezések részlegesmegszüntetése.3. Az épített környezet állapotának javítása3.1. Városmegújítás, a történeti városrészek komplexmegújítása:• akcióterületi városrehabilitáció;• a parkolási rendszer fejlesztése;521.6. Employment and high quality provision ofthe local population:• establishing the monitoring system;• microcredit program – with the joint supportof the Municipality of Budapest, the BEDF, theBCCI and PHARE;• rational differentiation of local taxes;• launching a supplier program primarily servingSME-s;• support by the Municipality of Budapestregarding the organisation of professinal events,exhibitions and providing information;• establishment of information centers, incubatorhouses in partnerships.1.7. Harmonising labour market demands andvocational training in Budapest:• harmonising the vocational training systemof the region;• harmonising vocational training on thelabour market;• up-to-date adult education.2. Developing the transport system2.1. Promoting environment-friendly transport:• reducing the harmful effects of transport;• expanding zones with reduced traffic load;• improving the conditions of pedestrian traffic;• developing the infrastructure of bicycle traffic.2.2. Joint use of different forms of transport:• developing the means and junctions ofintermodality;• establishing the information system oftraffic circulation and control.2.3. Developing public transport:• improving the general level of public transport;• developing high priority express railways;• developing of the tramway network.2.4. Parking management and regulation:• developing the complex parking managementsystem of the inner city;• finalised development of the P+R parkingsystem;• improving the institutional and financingsystem of parking.2.5. Developing the public road network,reducing the traffic load:• developing the primary public road network;• developing the collective and secondaryroad network;• increasing the capacity of crossings-placesover the Danube;• partial termination of level railroad-crossings3. Improving the quality of the builtenvironment3.1. Urban renewal, complex renewal of historicalneighbourhoods:• urban rehabilitation in action areas;• developing the parking system;


• rehabilitation of housing estates;• high quality image defining development oflocal subcenters.3.2. Renewal of public areas:• expanding pedestrian areas in compliancewith the rehabilitation of inner areas, developinga street network with reduced traffic load;• surface reorganisation attached to theconstruction of underground nr. 4 (MóriczZsigmond körtér, Kiskörút area, Baross tér);• rehabilitation of certain high priority, imagedefining, yet currently run-down areas;• high quality public area development alongthe Danube, due to its significant position in thecity structure;• high quality development of public areas inlocal subcenters of outer districts.3.3. Transformation of the industrial brownfieldzone, using of its territorial resources:• developing the Körvasút ringroad and itsadjoining areas;• restructuring certain parts of the transitionalzone by adding new functions;• re-utilisation and organisation of army andrailway areas;• supporting the decontamination of pollutedareas.3.4. Residential areas for housing projects:• promoting urban forms of housing projects;• supporting the establishment of a new nonprofit,state-owned residential sector.4. Protecting the environment4.1. Development of public services:• developing the water supply, sewage disposal,sewage purification;• preserving the district-heating system;• handling the problems of waste management;• developing public sanitation/hygiene.4.2. Environmental protection in urban areas:• implementing the Environmental ProtectionProgram;• expanding biologically active areas, protectingthe existing green areas and significantlyraising their standards;• increasing the cleaning standards of publicareas, generally reducing dust-pollution;• granting the terms of complex wastemanagement, establishing its network in aterritorially differentiated manner.4.3. Development of green areas and surfaceelements:• regional green area development;• transforming the transitional zone into amultifunctional „parkcity“;• renewing existing forests and parks;• establishing new urban parks, decreasingbuilding density;• carrying on with the park and playgroundreconstruction program.• lakótelepek rehabilitációja;• a külsõ városrészközpontok identitást erõsítõ minõségifejlesztés.3.2. Közterületek megújítása:• a belsõ területi rehabilitációhoz kapcsolódóan a gyalogosterületek bõvítése, csillapított forgalmú lakó-utcahálózatkialakítása;• a 4-es metróhoz kapcsolódóan a felszín rendezése(Móricz Zsigmond körtér, Kiskörút térsége, Baross tér);• egyes kiemelt fontosságú, a város arculatát alapvetõenmeghatározó, leromlott területek rehabilitációja;• a rakpartok vonalában, ezek városképi jelentõségemiatt minõségi közterület-fejlesztések;• a külsõ kerületekben kialakuló alközpontok közterületeinekminõségi fejlesztése.3.3. Az ipari rozsdaövezet átalakítása, területi tartalékainakfeltárása:• a Körvasúti körút és a csatlakozó területek kiépítése;• az átmeneti övezet egyes részeinek átstrukturálása újfunkciók kialakításával;• vasúti, honvédségi területek rendezése, hasznosítása;• környezeti károk felszámolásának támogatása.3.4. Lakóterületek városi lakások számára:• az új lakásépítés városias formáinak elõsegítése;• egy új non-profit bérlakás-szektor kialakulásának elõsegítése.4. A környezet védelme4.1. A közösségi szolgáltatások fejlesztése:• a vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlesztése• a távfûtési rendszer megõrzése• a hulladékgazdálkodás problémájának kezelése• a köztisztaság fejlesztése4.2. Települési környezetvédelem:• a Fõvárosi Környezetvédelmi Program végrehajtása;• a biológiailag aktív felületek arányának növelése, ameglévõ zöldfelületek védelme, színvonalának jelentõsemelése;• a közterületek tisztaságának fokozása, általában aporszennyezés csökkentése;• a komplex hulladék-gazdálkodás feltételeinek megteremtése,a rendszer megvalósítása; ezen túl területilegdifferenciált módon.4.3. A zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése:• térségi zöldövezet-fejlesztés;• az átmeneti zóna átalakítása sajátos funkciógazdag„parkvárossá“;• a meglévõ erdõk és parkok megújítása;• új városi park(ok) kialakítása, a sûrû beépítések lazítása;• a park- és játszótér rekonstrukciós program folytatása.53


5. A kultúra és a szabadidõ városa5.1. A belváros rehabilitációjának kulturális funkciója• magángyûjtemények kiállítási helyének megteremtése;• kulturális szponzorrációs rendszer kiépítése;• önkéntes kulturális idegenvezetõk, mûvelõdésszervezõkalkalmazása;• képzõmûvészeti programok továbbfejlesztése;• a Közraktárak kulturális, szórakoztató funkcióval valófeltöltése.5.2. A kulturális olvasztótégely:• az Európa Kulturális Fõvárosa cím megpályázása;• a környezõ népek kulturális eredményeinek, illetve újtörekvéseinek bemutatása;• agora-program, „Hegy-program“ beindítása;• 1956-os emlékhely kialakítása;• a városmarketing szisztematikus kiépítése;• a cigányság kulturális teljesítményeinek bemutatása.5.3. Budapest, mint Európa egyik zenei központja:• korszerû hangversenyterem építése;• a „Hegy-program“ zenei változatának kidolgozása;• zenei központ, zenebolt az Írók Könyvesboltjához hasonlóan;• kamarakoncertek megrendezésére alkalmas terek kialakításaa város egyes régióiban;• a budapesti mûvészeti fesztiválok új zenei karakterénekmegteremtése;• igényes zenei, jelentõs pénzdíjjal járó világversenyek,bemutatkozások fejlesztése;• a közterület-megújító programokban az utcai zenélés,az örömzene formáinak kiépítése, támogatása;• a templomi zene fórumainak megteremtése;• a helyi városközpontok „sûrûsödési pontjainak“ támogatása,újak kialakulásának segítése.5.4. Szabadidõ-szórakozás:• a Hajógyári sziget kiépítése „Élmény Szigetté“;• a Duna zöldpartjai és a rekreációs területek minõségénekjavítása;• tömegsport helyszínek és rendezvények támogatása;• a pesti és budai rakpart kiépítése, a korzó szórakoztatóés kulturális jelentõségének visszaadásával.5.5. Az információs társadalom:• a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának kiépítéseés mûködtetése többfunkciós könyvtárrendszerré;• új, eligazító-orientáló „városkapuk“ építése az M0-sminden bejáratánál és a vasúti intermodális csomópontoknál;• az „intelligens város“ eszméje, a Budapesti InformációgazdálkodásiProgram.5.6. Kreatív oktatási és képzési formák támogatása:• a konvertálható tudás megszerzésének biztosítása azoktatás minden szintjén;• az idegennyelv tudás és az informatika fejlesztése.545. City of culture and entertainment5.1. The cultural function of the inner city’srehabilitation:• establishing locations for presenting privatecollections;• developing the cultural sponsoring network;• employing volunteer cultural guides andorganisers;• further development of fine arts programs;• reviving Közraktárak by adding cultural andentertainment functions.5.2. A cultural melting pot:• competing for the title Cultural Capital ofEurope;• presenting cultural achievements andefforts of neighbouring nations;• launching the agora-program;• establishing a memorial place for the herosof 1956;• systematic development of urban marketing;• presenting the cultural achievements of theroma minority;• launching the „mountain program“.5.3. Budapest as one of Europe’s musical centers• creating a modern concert hall;• elaborating the musical version of the„mountain program“;• creating a music center, music storecomparable to the Writer’s Bookshop;• establishing spaces suitable for chamberconcerts in certain areas of the city;• defining the new musical image of artfestivals in Budapest;• organising international music competitionsand performances of high standards withsignificant money awards;• supporting street musicians and organisingjam sessions within the framework of public arearenewal programs;• establishing forums for church music;• supporting focal points of local subcentersand promoting the emergence of new ones.5.4. Leisure time – entertainment:• transforming Hajógyári Island into „AdventureIsland“;• improving the quality of the recreational andgreen areas of the Danube;• supporting mass sports events and locations;• developing the embankments of Buda andPest by restoring their entertainment andcultural significance.5.5. The information society:• developing and maintaining the multifunctionalcharacter of the Szabó Ervin LibraryNetwork of Budapest;• setting up new orientation points at everyentrance of M0 and at railway intermodaljunctions;• elaborating the „smart city“ concept, theInformation Management Program of Budapest.


5.6. Supporting creative educating and trainingmethods:• securing the acquisition of convertableknowledge on every level of education;• developing informatics and foreign languageacquisition.6. Social welfare, a sustainable society6.1. Developing the social welfare model:• modernising and expanding the socialwelfare system;• developing the provision forms still required;• decreasing the inequalities of the supportsystem with the help of goal-oriented cityresources;• establishing the model institutes of socialwelfare.6.2. Increasing the chances of high risk socialgroups:• residential problems and homeless provision;• employment policy model experiments;• welfare aspects of the development of a cityequally suitable for everyone.6.3. Reducing of inequalities in the educationsystem:• compensating for the changes in schoolstructure;• differentiating, compensating disadvantages.6.4. Development of health care:• establishing/defining regional leadinghospitals;• provision subcentre program;• National Health Care Program for Budapest;• residential health check and service system;• service modernisation through the HealthDevelopment Fund;• elaboration and implementation of thedecision supporting IT sector project;• launching experimental programs: newproduction forms, home care, a professionalbackground institution.6.5. Social urban rehabilitation:• launching the „social rehabilitation“ modelexperiment;• developing the regional model of urbanrehabilitation;• development of public institutions in crisisareas;• integrated intervention in areas that are inthe state of depression;• dispersion of cultural functions.6.6. Improvement of public safety:• launching long-term social developmentprograms to increase the integration of childrenand adolescents;• promoting the establishment of a 24-hourcity, high priority protection of touristic areas;• further development of the surveillancesystem, increasing pedestrians’ subjective feelingof safety.6. Társadalmi gondoskodás, fenntarthatótársadalom6.1. A közösségi gondoskodás modelljének kialakítása:• a szociális intézményhálózat korszerûsítése és bõvítése;• hiányzó ellátások kialakítása;• a támogatási rendszer egyenlõtlenségeinek csökkentésecélra orientált fõvárosi alapokkal;• a közösségi gondoskodás modellintézményeinekmegteremtése.6.2. A magas szociális kockázatú csoportok esélyeineknövelése:• a lakástalanság problémája és a hajléktalan-ellátás;• foglalkoztatáspolitikai modellkísérletek;• a mindenki számára egyformán használható városmegteremtésének kiemelt jóléti vonatkozásai.6.3. Az oktatási rendszer esély-egyenlõtlenségeinek mérséklése:• az iskolaszerkezet változásának kompenzációja;• differenciálás, hátránykompenzáció.6.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése:• regionális vezetõ kórházak kialakítása;• szakellátó decentrum-program;• Budapesti Népegészségügyi Program;• lakossági állapotvizsgáló és szolgáltató rendszer;• szolgáltatásmodernizáció az Egészségfejlesztési Alapútján;• döntéstámogató ágazati IT projekt elindítása és kiépítése;• kísérleti programok indítása: új gazdálkodási formák,otthon-ápolás, szakértõi háttérintézmény.6.5. Szociális városrehabilitáció:•„szociális rehabilitációs“ modellkísérlet megindítása;• a városrehabilitáció térségi modelljének kidolgozása;• közösségi létesítmények fejlesztése krízistérségekben;• integrált beavatkozás a depressziós városrészekben;• kulturális funkciók széttelepítése.6.6. A közbiztonság erõsítése:• hosszú távú társadalomfejlesztési programok beindításaa gyermek- és fiatalkorúak integrációjának erõsítésére;• az „éjjel-nappal“ mûködõ város kialakulásának elõsegítése,a turisztikai szempontból fontos területek kiemeltvédelme;• a térfigyelõ rendszer további kiépítése, a járókelõkszubjektív biztonságérzetének növelése.55


7. A város és környéke térségi integrációjánakfejlesztése7.1. Egységes regionális közlekedési rendszer:• a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat fejlesztése;• a régió közúthálózatának fejlesztése;• a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása.7.2. A város és térsége közös közmûrendszere, környezetvédelmiprogramja:• regionális szennyvízprogram;• vízbázisvédelem;• zöldgyûrû kialakítása, a települési összenövések megakadályozása;• Budapest és térsége közös EU-társfinanszírozásúprogramjainak kialakítása.7.3. A térségi integráció egyeztetési fórumainak kialakítása:• területrendezési egyeztetési fórum felállítása;• Zöldterületi Kompenzációs Alap felállításának kezdeményezése.8. A városi térszerkezet fejlesztése8.1. A belsõ városrészek komplex rehabilitációja:• rehabilitáció;• közterületek fejlesztése;• forgalomcsillapítás és parkolás.8.2. Az átmeneti zóna területtartalékainak feltárása:• iparterületi rehabilitáció;• közlekedési kapcsolatok kiépítése;• zöldterületek fejlesztése.8.3. A Duna, mint várostengely és a parti zóna kiemeltfejlesztése:• hidak-utak;• partszakaszok szabályozása8.4. Külsõ kerületek – helyi belvárosok:• helyi belvárosok;• haránt irányú kapcsolatok;• infrastruktúra fejlesztés.8.5. A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése:• intermodális csomópontok;• nagyobb városi terek, mint alközpontok, közterek;• nagy ingatlanfejlesztési projektek, mint új központképzõelemek;• nagyobb bevásárlóközpontok, mint központképzõ elemek;• hagyományos kerületi központok – „helyi belvárosok“.7. Developing the regional integration of thecity and its agglomeration area7.1. Development of a standardised regionaltransport system:• developing the network of railway basedpublic transport;• developing the public road network of theregion;• establishing the Budapest TransportAssociation.7.2. Joint public utility system and environmentprotection program in the city and its vicinity:• regional sewage program;• water supply protection;• creating a green belt, hindering theadhesion of settlements;• establishing joint programs, partly fundedby the EU, in Budapest and its vicinity.7.3. Development of negotiation forums forregional integration:• establishing a negotiation forum for areadevelopment;• initiating the establishment of a Green AreaCompensation Fund.8. Developing the spatial structure8.1. Complex rehabilitation of inner city sections:• rehabilitation;• developing public areas;• decreasing the traffic load, parking.8.2. Using of the transitional zone’s territorialresources:• rehabilitation of former industrial areas;• developing transport connections;• developing green areas.8.3. The Danube as the city’s axis, high prioritydevelopment of the riverside:• bridges-roads;• regulating the riverside;8.4. Outer districts – local subcenters:• local subcenters;• transversal connections;• infrastructure development.8.5. Well-balanced development of the city’scenter system:• intermodal junctions;• larger urban spaces as local subcenters,public spaces;• large scale real estate development projectsas new center forming elements;• larger shopping centers as center formingelements;• traditional district centers – „local subcenters“.56

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!