45/3. - Egyetem TÃ©r

More documents

Recommendations

Info

A nem debreceni Debrecenben tanuló egyetemisták rossz tulajdonsága, hogy nem igazán mozdulnak ki az egyetemi campusok vonzáskörzetéből: például a kerekestelepi fürdőt szerintem csak elenyésző kisebbség lenne képes megtalálni. Az új Kölcsey Központnál található modern és kortárs művészeti központ, a Modem, valahol az egyetemista zóna határán fekszik, de mindenképpen megér egy határátlépést. Modemizmus Modemizmus A Modem igen sok vitát váltott ki a helyi értelmiség körében az utóbbi időben, maga a név is problémává vált: talán emlékszünk még arra, hogy sokáig a Demo név szerepelt az épület oldalfalába vésve. A nyitás óta a figyelem szerencsére a kiállítási anyagra terelődött. Induljunk el, nézzünk körbe mi is a Modemben! Debrecen legfiatalabb tere, a Baltazár Dezső tér szolgál a kiállítóhely előszobájaként, ahol jelenleg Lakner Antal munkáját, az Izlandi hadsereget tekinthetjük meg. A bejárat előtt található zöld konténer tehát nem építkezési kellék, hanem a fiktív izlandi hadsereg szárazföldi gyakorló egységének láva színű gyakorlóruháját, a tengeri egység társasági öltözetét és a Turtle típusú személyvédelmi páncélsátort mutatja be. Mivel Izlandnak nincsen hadserege, ezért igen mulatságos, mikor a mindentudó férjek a látottakat magyarázzák feleségeiknek. Ha besétálunk a Modembe, akkor a harmadik generációs műgyűjtő, Antal Péter felhalmozott anyagának töredékébe pillanthatunk be. Antal anyai nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg a gyűjteményt, amit unokája a 70-es évek végétől ápolt és gyarapított tovább. Jelentős pénzeket ölt bele a művészetbe, ráadásul évtizedeken keresztül nem is adott el semmit. Érdeklődésének középpontjában a modern és a kortárs képzőművészet áll, körülbelül az 1870-es évektől. Így találhatunk Magyarországon csak a Modemben Moholy-Nagy-olajfestményt, de az egyik legismertebb kortárs magyar alkotónak, Kicsiny Balázsnak is megtekinthető két munkája, így a tavalyi velencei biennále nagydíját elnyerő Ivócsarnok is. A kortárs művészeteknek otthont adó kiállítóterek (mint például a pesti Ludwig Múzeum) a videoinstallációkat is befogadják, Debrecenben Németh Hajni alkotásait nézhetjük végig, az egyik felvételen éppen a művésznő közeleg felénk egy szép zöld mezőn. Felsétálva az emeletre többek között („nyolcak”, aktivisták) Csontváry, Rippl-Rónai festményeit csodálhatjuk. Az intézmény vezetője, Gulyás Gábor úgy véli, hogy ezeken a kanonikus, ismertebb alkotókon keresztül a Modemben található kortárs művészeti produktumokat talán könnyebben be tudják fogadni a látogatók. Mert azért valljuk be, sokszor találkozunk olyanokkal, akik a modern művészet célkitűzéseit nem értik, de a Fehér alapon fehér négyzet (Malevics, 1918) című alkotást és társait elítélik. Én úgy gondolom, a vizuális kultúra nevelésén lenne még mit fejleszteni hazánkban, akár az egyetemen is lehetne több művészettörténeti előadás, s a „readymade” esztétikájának ismerete se csak egy szűk kör kiváltsága legyen. (A Modemben egyébként pont az ilyen problémákra adott válaszként értelmezhető a múzeumpedagógiai program beindítása.) A harmadik szinten kizárólag kortárs alkotásokat láthatunk, Vető Zuzu: Nagymama szombrérómaszkban pillangózik című képére érdemes vetni egy pillantást, hiszen már a címe is felkelti az érdeklődést, de a szekrényajtókra festett művek is nagyon különlegesek, mind témájukat(!), mind technikájukat illetően. Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi minden különlegességgel kerülhetünk még kapcsolatba a Modemben, én is átrágom majd még magam rajta néhányszor. De talán a legjobb ebben a kis kirándulásban mégis az volt, hogy egy európai szintű kiállítóhelyen, kulturális központban éreztem magam, ahol a művészeti értékek állnak a középpontban, nem pedig a hazánkban oly sok helyen tapasztalható haveri, baráti alapon működő önszerveződésekből keletkezett belterjes, kevésbé értékálló kiállítások – önmaguk torz tükörképe előtt tisztelgő – alkotói. Szabó Laci 16 EGYETEMI ÉLET ZOOM 2006. OKTÓBER
„Legyek én is névtelen hőse a jelennek” Kertész László emlékezete Szeptember 28-án délután az Élettudományi Könyvtár földszintjén lévő Galéria Kávézó még zsong az emberektől. Mégis ezt a helyszínt választotta a KLTE Baráti Köre, hogy a Kossuth Klub keretében — ez évben első alkalommal — az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Abban bíznak, hogy a környezet „inspirálja” a hallgatóságot, és minél többen megjelennek a fiatalabb nemzedék tagjai közül. Mégis, amikor negyed hat körül megérkezik Székelyhidi Ágoston író, a félszáz éve városunkban történtek egyik főszereplője, hogy a fiatalon, tragikus balesetben elhunyt forradalmár, tanárember, költő életművét bemutassa az összegyűlteknek, csak én és a barátnőm ülünk az összébb tolt asztaloknál hallgatóként a néhány meghívotton, baráton, tisztelőn kívül. Pedig lehetnénk többen, akik az alkonyba hajló szeptember végi délutánon igazi kincsre bukkanunk. „Hiány és hűség” – hangzik a kötet címe, melyben Kertész László költeményein kívül azok elemzését is olvashatjuk, valamint kollégái, pályatársai, barátai is vallanak e kivételes egyéniség személyiségéről, hozzá való viszonyukról. S ugyanezt a két szót emeli ki Székelyhidi Ágoston is, amikor kortársa életét, munkásságát méltatja. A Nyíregyházán 1935- ben született, lelencgyerekként cseperedő (a család hiánya) László 3-4 éves korában került Hajdúböszörménybe, ahol kilencgyermekes parasztszülők vették magukhoz, s akiket mindvégig igazi családjának tekintett (a családhoz való hűség). A szegénysorban felnövekedő költő (az anyagiak hiánya) számára meghatározóak voltak azok az értékek, melyeket szülei házában látott, „ahol a Biblia volt az egyetlen olvasmány” (az értékekhez való hűség). Ugyanez a kettősség mutatkozott meg aztán az 1956-os eseményekben, Székelyhidi Ágoston szavaival élve „a nemzeti önrendelkezés forradalma” idején is, amely önrendelkezésnek az országot a megelőző hét évben minden téren sújtó hiányára adott válaszként „az értékteremtés, az érték-visszaállítás forradalma” volt. Kertész 1956. október 22-én egyik képviselője volt a debreceni egyetemistáknak a DISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) országos központjában, Budapesten tartott tanácskozáson. Onnan telefonált „haza” este tíz körül a Pallagi úti diákszállóba, hogy a fővárosban tüntetésre készülődnek. Nélküle a debreceni egyetemisták talán nem is értesültek volna a helyzet komolyságáról, így azonban kipattant a szikra, és 23-án reggel Debrecenben is gyülekezni kezdtek az egyetemisták, fiatal oktatók a főépület előtt: húsz pontba foglalták követeléseiket, majd elindultak a belváros felé, hogy kikényszerítsék a megyei pártbizottságtól a Néplapban való megjelentetését. Kertész 23-án este érkezett haza a fővárosból, és másnap kapcsolódott be az eseményekbe. Tagja lett az <strong>Egyetem</strong>i Tízes Bizottságnak, majd 26-ára virradóra a Forradalmi Bizottmánynak is. Október 24–26-a között a Pallagi úti diákotthon volt a debreceni tüntetések központja. Kertészt határozottsága, képességei, küzdő szelleme miatt a bizottmány karhatalmi szekciójába választották, melynek feladata a rend és a nyugalom fenntartása volt a lázas események közepette is. Filep Tibor történész szerint: „Kertész Lászlót a forradalom érlelte felnőtté, a mámoros napok, a kihallgatások, a deportálás. Többé nem hitt a szólamoknak.” A debreceni forradalom napjaiban játszott kulcsszerepe miatt a paranoiás hatalom még tanárkorában sem vette le róla titkon figyelő szemét. Székelyhidi Ágoston beszédében kiemelte még Kertész tiszta, világos, egyszerű nyelvezetét, látásmódját, mely ritkaságnak számított abban a korszakban, amelynek jelszava szerint „aki nincs ellenünk, az velünk van.” Ennek a jelszónak és időszaknak a hatását, a sehová sem tartozást, a nem egyértelmű beszédmódot egyén és közösség között Székelyhidi szerint az értelmiség a mai napig nem heverte ki. Maga Kertész is „kerítésnek” tekinti magát az egyértelműség és a kétértelműség között. Csiha László irodalomtörténész, a kötet egyik szerkesztője Kertész költeményei közül a szerelmi és vallásos vonatkozású verseket méltatta, míg Gyulai Sándor, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium igazgatója, a kötet másik szerkesztője és életre hívója, a mű kiadásának, keletkezésének körülményeit foglalta össze röviden, és reményét fejezte ki, hogy a most megjelent kötet segít abban, hogy minél többen megismerjék majd „a példaadó emberi egyéniség” életművét. „Dolgom: helyt állni, sorsom: majd lenni korhadék, mely tüzelni ha nem is képes, foszforeszkál, jelez annak, ki hazára találhat még.” (Kertész László: Kerítés vagyok) Kertész Ferenc 2006. OKTÓBER ZOOM EGYETEMI ÉLET 17
Page 2 and 3: 2 EGYETEMI ÉLET 2006. OKTÓBER
Page 4 and 5: 50. évforduló A DE Egyetemi és N
Page 6 and 7: Stand Up Dumaszínház Nem színhá
Page 8 and 9: Szenátus A Debreceni Egyetem Szen
Page 10 and 11: 10 EGYETEMI ÉLET HIRDETÉS 2006. O
Page 12 and 13: Agrártudományi Könyvtár Az Agr
Page 14 and 15: Nyáron még megvoltak, de télenm
Page 18 and 19: Alex Toth Doktorkáhágé (kivágot
Page 20 and 21: Pege Aladár híres zenészcsaládb
Page 22 and 23: Pont, pont, vesszőcske Néhány na
Page 24 and 25: Ismét lesznek szláv szaknapok egy
Page 26 and 27: Tavasszal megválasztott kormányun
Page 28 and 29: Nem eldöntött a kérdés, hogy a
Page 30 and 31: Örök Kérdések: - A Windows kika

45/3. - Egyetem TÃ©r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?