05.09.2015 Views

45/3. - Egyetem Tér

45/3. - Egyetem Tér

45/3. - Egyetem Tér

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Pege Aladár híres zenészcsaládba<br />

született 1939-ben. Már a<br />

dédapja is a nagybőgő mestere volt,<br />

így nem véletlen, hogy ő is ezt a<br />

hangszert választotta.<br />

Klasszikus zenei tanulmányait<br />

1969-ben fejezte be a Liszt Ferenc<br />

Zeneművészeti Főiskolán, 1970-től<br />

tanított is. 1963-tól kezdve zenélt a<br />

vendéglátóiparban, és koncertezett<br />

zenekarával itthon és külföldön saját<br />

kompozícióit játszva.<br />

Fiatal korában a west coast jazz<br />

kiemelkedő alakjai voltak rá nagy<br />

hatással, mint Russ Freeman, Bud<br />

Shank, Shorty Rogers. A zenei<br />

fejlődését meghatározó bőgősök<br />

közül ki kell emelni Ray Brown,<br />

Oscar Pettiford, Charles Mingus és<br />

Scott LaFaro nevét.<br />

1975–78 között Berlinben tanult<br />

prof. Reinhold Zepperetz mesterkurzusán,<br />

aki Herbert von Karajan<br />

berlini zenekara szólóbőgőseként<br />

méltán számított a világ legtekintélyesebb<br />

tanárai közé. Ezek az évek<br />

különösen sokat jelentettek pályafutásának<br />

alakulásában és klasszikus<br />

képzettségének magas színvonalra<br />

emelésében. Remek adottságainak<br />

és kitartó szorgalmának köszönhetően<br />

egyéni pizzicato- és<br />

vonótechnikát fejlesztett ki, amely<br />

világhírhez segítette őt.<br />

Pályafutása során számtalan elismerésben<br />

részesült. Az 1964-es Prágai<br />

Jazzfesztiválon megválasztották<br />

a fesztivál virtuózának, együttesével<br />

többször megnyerte a Magyar<br />

Rádió jazzversenyét. Az 1970-es<br />

Montreux-i Jazzfesztiválon négy<br />

díjat nyert kvartettjével, megkapta<br />

az Európa legjobb szólistája címet.<br />

Együttesében Szakcsi Lakatos Béla,<br />

Lakatos Pecek Géza és Ráduly<br />

Mihály játszott.<br />

Az évek során olyan kiváló<br />

zenészek játszottak együttesében,<br />

mint Csík Gusztáv, Köszegi Imre,<br />

Jávori Vilmos, Kovács Gyula, Kovács<br />

Andor, Deseő Csaba, Lakatos<br />

Antal…<br />

Emlékezetes bombayi fellépése<br />

hatására Charles Mingus (akit Pege<br />

a világ legnagyobb bőgősének tartott)<br />

özvegye neki ajándékozta férje<br />

bőgőjét. Játszott a<br />

világ egyik leghíresebb<br />

koncerttermében,<br />

a Carnegie<br />

Hallban is olyan<br />

zenészek partnereként,<br />

mint Herbie<br />

Hancock, Branford<br />

Marsalis.<br />

1978-ban<br />

Liszt-, majd 2002-<br />

ben Kossuth-díjjal<br />

tüntették ki. Ő volt<br />

az első jazzmuzsikus, aki megkapta<br />

ezt a magas rangú kitüntetést.<br />

A „bőgő Paganini”-jét 2 héttel<br />

67. születésnapja előtt érte a halál.<br />

Október 11-én a most szerveződő<br />

JAZZBARÁTOK KÖRÉ-ben<br />

megemlékeztünk a nemrég elhunyt<br />

világhírű nagybőgőművészről. A<br />

kéthetente szerda este 20–22 óra<br />

közti összejövetelek a Galéria<br />

Cafe-ban lesznek, szervező az<br />

<strong>Egyetem</strong>i Könyvtár Médiatára.<br />

Kötetlen beszélgetéseket tervezünk<br />

a jazzről színesítve zenehallgatással,<br />

projektoros koncertvetítésekkel,<br />

lehetne csereberélni kedvenc felvételeinket,<br />

s a későbbiekben szeretnénk<br />

meghívni jeles szakértőket is.<br />

Terveink közt szerepel jazzkiadók<br />

bemutatkozása is, valamint élő zenei<br />

produkciók és jazzfotó-kiállítások<br />

megszervezése.<br />

Szeretettel vár minden érdeklődőt<br />

a szervezők nevében<br />

Grégász Miklós médiatáros, akinél<br />

a részletek felől lehet érdeklődni a<br />

zenemutar@lib.unideb.hu e-mail<br />

címen valamint az 512-900/62869-<br />

es telefonon.<br />

A múlt századi Magyarország<br />

történelmének megítélése, értékelése<br />

hosszú évtizedekig a fennálló<br />

hatalmi rend befolyása és érdeke<br />

szerint történt. 1956 ötvenedik<br />

évfordulójának évében a tabuk<br />

20<br />

ledöntése és a méltó emlékezés<br />

miatt egyre-másra jelennek meg a<br />

forradalom eseményeit és annak<br />

következményeit feltáró könyvek.<br />

Marossy Endre nemrég kiadott<br />

könyvében az ellentmondásosan<br />

megítélt eseménysorokat igyekezett<br />

precízen felvázolni.<br />

Marossy nem bocsátkozik unalmas<br />

helyzetmagyarázatokba, nem<br />

politikai értékeléseket tesz, sokkal<br />

inkább lélektani, emberi oldalról<br />

közelít 56-hoz. Nem lendül át a<br />

túlzott heroizálás irányába, hanem a<br />

drámai események mögött a történelemalakító<br />

tényeket látja meg.<br />

Kronologikusan végigveszi a<br />

történéseket október 23-ától november<br />

4-éig, de kitér az utóvédharcokra<br />

és a megtorlásra is, ugyanakkor nem<br />

felejtkezik el röviden összefoglalni<br />

1956 emlékezetét sem. Külön értékei<br />

a könyvnek a fejezetek elején<br />

mottóként megjelenő versidézetek,<br />

amik a történések hatásának szépirodalmi<br />

lenyomatai.<br />

A korszak politikai szituációjának<br />

interpretálásánál jóval fontosabbnak<br />

tartja az események<br />

összefüggéseit és a történelmi<br />

egyéniségek bemutatását. A szerző<br />

a legfontosabb magyarországi<br />

eseményeket veszi számba, de sok<br />

visszaemlékezéssel ellentétben ő<br />

nem csak a fővárosra fokuszál.<br />

A könyv érdekesebbé és befogadhatóbbá<br />

tételének érdekében<br />

Marossy gondosan összegyűjtötte a<br />

korabeli lapok, valamint az akkoriban<br />

kitüntetett társadalmi szereppel<br />

bíró rádió híradásait. Igyekezett minél<br />

több forrást felhasználni, hogy<br />

minél sokrétűbben tudja feltárni az<br />

ok-okozati összefüggéseket. A magánszemélyek<br />

archív fényképei és a<br />

levéltári kutatások során fellelt fotók<br />

gazdagon illusztrálják a szöveget, sőt<br />

a képek nagy része ebben a könyvben<br />

kerül először nyilvánosságra.<br />

A képes krónika jellegű kiadvány<br />

oda kívánkozik a fiatalok polcaira,<br />

és helyet kíván az idősebbek<br />

gyűjteményében is.<br />

R. Szabó Zsuzsa<br />

Marossy Endre: 1956, fiadnak<br />

hagyd örökül, Tóth Könyvkereskedés<br />

és Kiadó Kft., 2006.<br />

EGYETEMI ÉLET NÉZŐPONT<br />

2006. OKTÓBER

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!