A család áldás, a gyermek jövő

Gyergyóremetei
Képes
vagyok
2010. augusztus www.gyergyoremete.ro Havonta megjelenő községi lap ~ IV. évfolyam, VIII. szám ~ 10 oldal
ELŐ ELŐkép
A család áldás, a gyermek jövő »1.o
Szeptemberi körkép »2.o
IV. Csutakfalvi-Svájci Nap »2.o
Kicsibükk - az elveszett világ »3.o
Szent István búcsú Kicsibükkben »3.o
A Magyar Szürke Útja Erdélyben »4.o
Befőzés tartósítószer nélkül »4.o
Évad előtt, évad után »5.o
Háló-tábor »6.o
Az Oltáriszentségben Jézus vár »6.o
3 ország 4 város alkotótábor »7.o
Kárpát-medencei hagyományápolás »8.o
Honismereti tábor »9.o
Anyakönyv »10.o
Tudja-e, hogy »10.o
Illik, nem illik: a dohányzás »10.o
Bölcsességek »10.o
« Augusztus 15-én, vasárnap két szertartás keretében
hét gyermeket tartottak keresztvíz alá.
« Öröm végignézni Gyergyóremete Keresztelési Anyakönyvét: augusztusig ötvennégy keresztelés van bejegyezve.
A család áldás, a gyermek jövő
„Az asszony…, amikor megszülte gyermekét,
már nem emlékszik gyötrelmeire, mert
örül, hogy ember született a világra.” (Ján.16,21)
Amikor a plébánosok valahol összegyűlnek
leggyakoribb beszédtémájuk a hívek
számának fogyása, elvándorlása. Röpködnek
a kérdések: hány híved van? hányat
kereszteltél? stb…
A téma leginkább lemondó kézlegyintésekkel
zárul: bizony, baj van a népszaporulattal,
egyúttal magyar létünkkel. Magyar
Kormány, RMDSZ, MPP, egyházak
egyaránt „harcolnak” fennmaradásunkért.
Ez a harc leginkább a szavak frontján folyik,
elég kevés „győzelemmel”.
Az igazi harc ebben az ügyben minden
társadalom „bölcsőjében”, a fiatal családban
zajlik, amikor a férj és feleség eldönti,
hogy hány gyermeknek szeretne édesapjaédesanyja
lenni. Ismerjük egyházunk erkölcsi
tanítását, mellyel a fiatal házasokat
ösztönzi ebben a témában, éppen ezért pár
mondatban elmondom azt, amit a házasságra
készülőknek még lelkükre kötök.
Egy idő óta kapitalizmusban élünk.
Nézzük meg mit tesznek azok, akik már
régebben abban élnek. Egy-két ellustult,
elöregedett ország kivételével (pl. Németország)
családjaikból amerikai mintára,
egy „klánt” alakítanak (klán= jól szervezett,
erős család). Ez minél több gyermeket
jelent, de legalább 3-4-et. Jól nevelt
gyermekeik ugyanennyi társat hoznak
majd a családba, így bárhová „teszik be a
lábukat”, kalákába, választási kampányba,
stb. érződik a jelenlétük. A pénzen fizetett
alkalmazottak soha nem lesznek a megbízható
„emberek”, de jól irányított erős
családunk tagjai igen. A pénz és a pénzen
megvásároltak egyébként is, az utóbbi
időben többször is becsapták az embert.
A régi felfogást a sok gyermekkel és a
szegénységgel kapcsolatban pedig felejtsük
el. A gyermek iránti szeretet soha nem
függött a pénztárca vastagságától. A legszegényebb
amerikai családnak is van
legalább négy gyermeke.
Most pedig térjünk haza, Remetére.
« Folytatás az 5. oldalon
Fotó Balázs László
« BAKÓ ANTAL plébános

2
ESEMÉYEK
SZÉKELYFÖLDI AKADÉMIA
Augusztus 31-én, kedden 17
órától, a Székelyföldi Akadémia
Gyergyóremetén tartja
első előadását.
Meghívottak: Csíki Csongor –
a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi
Kórház igazgatója
valamint Ferencz S. Alpár –
főtanfelügyelő.
ISKOLAIGAZGATÓI
ÉRTEKEZLET
Szeptember 3-án, pénteken
14.30 órakor
igazgatói értekezletet tartanak
a Gyergyói medence minden
magyar ajkú
iskolaigazgatójával.
Meghívottak: Markó Béla -
RMDSZ elnök és Ferencz S.
Alpár - főtanfelügyelő.
Helyszín: a Községháza
Tanácsterme
KÖNYVBEMUTATÓ
Szeptember 3-án, pénteken
16.30 órától
Markó Béla Tulajdonképpen
minden című könyvének
bemutatója.
Moderátor Láng Zsolt.
Helyszín: a Fráter György
Általános Iskola
dokumentációs információs
terme.
TŰZOLTÓK NAPJA
Szeptember 5-én, vasárnap
legszervezik a Tűzoltók Napi
rendezvényt. Minden helyi
önkéntes tűzoltót szeretettel
várnak a szervezők!
SZÉKELY KULTÚRA NAPJA
Szeptember 19-én, vasárnap
17 órától, a Székely Kultúra
Napja alkalmából szervezett
műsoron fellépnek a helyi muzsikusjelöltek
valamint bemutatjuk
Laczkó-Szentmiklósi
Endre Gyergyói kalauz című
könyvét.
IV. CSUTAKFALVI SVÁJCI AP
Ehhez mindenekelőtt kellett egy Vital
Dorsaz, a svájci csupaszív úriember, akinek
az ember számít és fő életcélja minél több
embernek örömet szerezni. Nagyrészben
neki valamint csapatának köszönhetjük az
Avully-Remete Alapítványt, amely révén
működik, illetve tevékenykedik a Csutakfalvi
Svájci Ház és a kezdeményező csapat.
Már kora tavasszal, az első szervező gyűlések
alkalmával kezdetét vette a készülődés
és a kis szervező csapat megpróbált
mindent előkészíteni, hogy minél sikeresebb
legyen az ünnep.
Augusztus 8-án már csak az égiek segítségét
kellett kérjük, hogy a szeszélyes időjárás
ne zavarja meg a programokat, a többi
készen állt.
Ünnepi szentmisével kezdtük a napot,
amelyen a plébániai ifisek közreműködésével
igazi ünnepi hangulatot varázsolt a gitár-,
a furulya- és a fiatalok hangjának ötvözete.
A hivatalos megnyitóval, ahol a szervezőkön
kívül megtisztelt jelenlétével községünk
polgármestere is, kezdetét vette az
ünnepségsorozat.
KÖR kép
égy éve, amikor legelőször megpróbáltunk egy kis ünnepséget szervezni a csutakfalvi
emberek számára azzal az elgondolással, hogy sokan a távolság vagy éppen az
egészségi állapotuk miatt nem kapcsolódtak be a falunapok rendezvényeibe, valami
olyanra gondoltunk amilyent sikerült megvalósítani a IV. Csutakfalvi Svájci apon.
« A kezdeményező csoport az egyik legsikeresebbnek értékelte az idei Csutakfalvi-Svájci Napot.
A több mint két órás kultúrműsorban felléptek
a Step Dance Sportklub helyi modern-
és társasági tánccsoportjai - akik ismét
bemutatták színvonalas produkcióikat,
- valamint a Life Dance tánccsoport. Őket
követték a billentyűs hangszeren játszó fellépők,
majd a citerások nyitották meg a
népzene- és néptánc előadások sorát.
A Sirülő Néptánccsoport kicsi-, közepes
valamint ifjúsági csoportjai több, mint egy
órán át szórakoztatták a népes közönséget
és meggyőződhettünk, hogy Remetén az
ifjú nemzedék a néptánc hagyományát sem
hagyja kiveszni. A programot táncház zárta.
Közben a többi programokkal párhuzamosan
a gyerekek, játékbabákat és játéklovakat
készítettek, megismerkedve a kötélverő
géppel. S hogy mennyire fontos a gyerek
számára az általa készített tárgy arról
meggyőződhettünk azon az egyszerű eseten,
hogy az ünnepség másnapján visszajött
egy gyerek, aki elveszített játék lovacskáját
kereste abban az időpontban, amikor még
sok más gyerek az ágyában
lustálkodott. (Folyt. az 5. olda- « PORTIK-BAKAI ÁDÁM

KOR kép
KICSIBÜKK - AZ ELVESZETT VILÁG
A XVIII-XIX. század folyamán a nagyobb
falvakból való kitelepedések során
jöttek létre Gyergyó szórványtelepülései.
Így a ditrói Orotva és Cengellér, a szárhegyi
Güdüc, a tekerőpataki Heveder, a csomafalvi
Szászfalu, az újfalvi Maros-falva
és Libántelep, az alfalvi Borzont, a remetei
Eszenyő, Martonka és KICSIBÜKK.
Kicsibükk Remete központjától közel 10
km-re, az Emberfő-Martonka-patak
düllőben, a Martonka-pataka felső folyásának
két oldalán alakult ki. A település kezdete
a XIX. sz. első felére, 1820 tájára tehető.
Az egyik első telepesnek Nagy József
községi bíró tekinthető, akik Kicsibükkben
egy kis tanyát hozott létre. Eleinte
ideiglenesen, majd véglegesen kitelepedett.
Innen járt be a faluba szinte minden nap
intézni a közösség dolgait. Állítása szerint,
amikor kitelepedett Kicsibükkbe egy kis
vízimalom roncsaira és egy sírkőre talált,
amelyen ez volt olvasható: Goga Nekuláj -
1820. Ezt tekinthető az első adat Kicsibükkről.
Valószínű az eszenyői Goga nemzetség
egyik tagja telepedett ide az 1800-as
évek elején.
Nagy József bíró után a XIX. sz-ban a
kicsibükki telepesek sorrendben: 2. Kis
János, 3. Korpu János - valószínű Várhegyről,
4. Balázs Ruszka András, 5.
Laczkó-Bőre János, 6. Ivácson(Barka)
János, 7. Nyircsa József, 8. Portik Sári
Lajos, akit az 1916-os román betöréskor
kivégeztek, 9. Iszkovics Péter - ukrán származású
volt és a Moldvában szolgáló Balázs
Ruszka András leányának férjeként
került Kicsibükkbe, 10. Nagy János Están,
11. Portik Sári Ádám, 12. Leopold (Lépot)
Balázs - Tölgyesből jött, 13. Opra Dénes
borszéki, 14. Kis János (Maruka), felesége
várhegyi román nő volt, Măriuca, 15.
Laczkó József, 16. Csortán István
(Borsikás) Kicsibükk legfelső lakója volt,
ahol már a fenyő és a bozót kezdődött, 17.
Ferencz Füge István, 18. Laczkó János
(Jancsipista), 19. Pál Alajos József, 20.
Ivácson Barát János, 21. Bakos József
(Kosza), 22. Ferencz Márton (Nemes), 23.
Laczkó Imre Péter (Horgos), 24. László
Vas Antal (Vaságó) kovács volt, 25. Portik
Lukács Péter, 26. Sándor Antal (Pala) tanyája
közelében palás kőzet volt, amelyet a
Mélikek is bányásztattak, 27. Pál Péter, 28.
Péter Vince Bálint, 29. Ivácson József, 30.
Márton István ditrói, 31. Szűcs István
orotvai, 32. Vizoli Tódor güdüci.
A betelepülés az 1930-as évek végén
szűnt meg. Kicsibükk virágkorát 1940-
Szent István király,
könyörögj érettünk
1965 között élte. Népessége 1950-ben 280
fő körül volt. A lakosság fő foglalkozása,
az állattenyésztés elég jövedelmezőnek A rossz út ellenére, amely a
számított. Az 1953-as állatösszeíráskor kicsibükki kápolnához vezet, az idén
220 db. szarvasmarha, 12 db. ló és 184 db. is számos remetei és magyarországi
juh került jegyzékbe. A tejporgyár beindu- zarándokkal megünnepeltük a kápollásakor
a tejbegyűjtő központ is létesült. na védőszentjének, Szent Istvánnak,
1967-ben vegyes üzlet nyílt, amelyik
első magyar királyunknak búcsú ünne-
Csortán Sándor vezetésével 13 évig működött.
Iskolája 1940-ben létesült. 1938-ban
pét.
Várhegy község vezetősége azt ígérte a A szentmise főcelebránsa Ft. Fr.
kicsibükkieknek, hogy ha román tannyelvű Anaklét testvér volt, aki felemelően
iskolát létesítenek cserében kivezetik a mutatta be a szentmisét mindannyi-
villanyáramot. Ezt a kicsibükkiek nem unkat közelebb segítve a Jóistenhez. A
fogadták el. Észak-Erdélynek Magyaror- szónoklás nehéz feladatát a ditrói
szághoz csatolása után 1940 őszén 32(!) 7-
8 éves első osztályos tanulóval indult el az
iskola. Első tanítója a kálnoki származású
Bedő Ernő volt. Őt követte Trucza Antal
ditrói, Borbáth József kántor, Mezei János,
Füstös Rozália, Laczkó Károly, Petres
Erzsébet, László Regina, László Károly és
György Anna.
Templomát Pál Elek plébános építtette
1946-ban, Laczkó Ádám egyházközségi
bíró felügyeletével. A padok faanyaga a
csutakfalviak adománya. A Nagy Szent
Teréz képet a ditrói plébánia adományozta.
A főoltárnak is számító, Szent István felajánlja
a koronát Szűz Máriának témájú tisztelendő úr vállalta el, aki jellemez-
képet Pál Elek rendelte 1948-ban. ve Szent István királyunk életpéldáját
Az 1980-as évektől a templom állaga felszólított, hogy kövessük szent kirá-
fokozatosan leromlott. A mennyezetet és a
lyunkat, ha meg akarunk maradni
tornyot a beomlás veszélye fenyegette.
András István magánvállalkozó az Instar
példamutató keresztényeknek, magya-
Kft. Tulajdonosa 1994-ben az épület külseroknak és a hagyományaink továbbjét,
1995-ben a belső teret és a tornyot teladóinak.jesen feljavítatta. A szép, közel évszázados
fák árnyékában levő temetője gondozatlan.
A még ép 37 sírhant kő, fém vagy fa síremlékének
felirata csak 19-nél olvasható
ki. Amúgy a II. világháborúban
Kicsibükknek is volt két hősi halottja: ifj.
Kis János és Laczkó Bőre Imre.
Az 1960-as évek közepétől a település
fokozatosan elsorvad. Ennek oka az akkori
mezőgazdasági politika, amelyik a tanyai
élet teljes ellehetetlenítésére törekedett, a
közművesítés, főleg a villany és a korszerű
út hiánya. Lakói fokozatosan beköltöztek a Köszönet minden jószándékú és
községbe. A 2002-es népszámláláskor már segítőkész személynek, aki hozzájá-
csak 4 lakósa volt.
rult a búcsú szebbé tételéhez és sikeré-
A Helyi Önkormányzat, egyház, iskohez,
a Jóisten mindenkinek fizesse
lák, civil szervezetek és magánkezdemé-
vissza jóságát és segítőkészségét.
nyezések összefogásával újra életet lehetne
varázsolni a volt településen, elsősorban „Bizony mondom nektek, amit e legki-
turisztikai feltételeinek kihasználásával. sebb testvéreim közül egyel is tettetek,
Folytatjuk.
velem tettétek.” Mt 25, 34-40).
« LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE « CSÜDÖR « GYULAI IMRE ANNA sl.
3

4
A Magyar Szürke Útja Erdélyben
Munkamegbeszélés, Gyergyószentmiklós, 2010. szept. 1-3.
A hagyományos, megmentett és ma is értékes húsállat, a magyar szürke
szarvasmarha és útja egy szimbólum. Olyan hagyomány, mely átnyúlik
az országhatárokon, összefűzi a különböző országok rendezvényeit,
emlékhelyeit. Története sok szállal kötődik nemcsak a magyarság, hanem
szinte egész Európa múltjához, évszázadokon át ez a szarvasmarha
volt a fejlett yugat húsforrása.
Történeti források szerint évente
száz-kétszázezer vágóállat hagyta el
a magyarországi legelőket, s került
a nyugati vágóhidakra.
A kezdeti stádiumban levő történelmi
kutatások kimutatták, hogy
húsmarhacsordák a mi életterünkből
is útnak indultak: a rideg tartású
keleti szürke marhákat Podólia,
majd Moldva felől hajtották
Gyergyóba, ahonnan örmény kereskedők
továbbították az Északi hajtóúton
nyugat felé. Háromszék-
Erdővidék (Bárót, Bölön) és a Barcaság
élő portékája pedig Brassóból
indult a Déli hajtóúton. Erdélyben a
középkorban százezres nagyságban
tenyésztették a szürke marhát, Háromszékről
és a Barcaságról tízezer
számra hajtották el Ulmig, Nürnbergig.
Ma a szürke marha út az Európában
divatos nosztalgia utak analógiájára
egy nemzetközi folyosót
jelent, amelynek kidolgozásán már
ausztriai és magyarországi
LEADER térségek több éve dolgoznak.
Ehhez a határon átívelő kezdeményezéshez
csatlakozott Hargita
és Kovászna megye is, akik 2010
februárjában a projekt megvalósítására
együttműködési megállapodást
írtak alá. Az együttműködés első
lépéseként a Caritas Vidékfejlesztés
és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók
Szövetsége főszervezésében
került sor 2010. június
17-18-án egy történész- és partnertalálkozóra,
melyet szürkemarha
nyájak szemléje valamint szürkemarhahúsból
készített gasztronómiai
különlegességek megízlelése követett.
Gyergyószentmiklóson a 2010.
szeptember 1-3-a között soron következő
találkozó és tanácskozás
tágabb horizontot kíván nyitni egy
nemzetközi együttműködés céljából,
ahol a németországi és ausztriai
Szürkemarha Útban érdekelt Leader
térségek is részt vesznek, valamint
itthonról többek között a G10 -
Gyergyói LEADER akciócsoport is.
Ennek a találkozónak a célja egy
záródokumentum megfogalmazása
a jövőbeli együttműködés konkrétumaival,
a történelmi útvonal kijelölése
publikációs céllal, továbbá projektjavaslatok
megfogalmazása és a
Leader támogatási irányvonalainak
átbeszélése a nemzetközi együttműködési
lehetőségek tükrében.
« A gyergyószentmiklósi
Caritas Vidékfejlesztési Osztály közleménye
Befőzés
tartósítószer nélkül
KÖZ kép
Sok háziasszony célja, hogy saját termésű,
megbízható minőségű gyümölcsöt tegyen el a
családjának télire.
VAJON TÉNYLEG CSAK tartósítószerekkel
és már-már laboratóriumi tisztasággal érhetjük
el, hogy ne romoljon meg a befőtt vagy a
lekvár? Szerencsére nem. Ugyanis befőtt vagy
lekvár esetében az eltarthatósághoz két dolog
fontos: olyan hőhatás, ami az üvegbe zárt baktériumokat,
élesztőgombákat és penészgombákat
elpusztítja, és olyan lezárás, ami az utólagos
bejutásukat megakadályozza. Mivel otthon nem
tudjuk utánozni a konzervgyárakban alkalmazott
rövid, százegynéhány fokos hevítést, ezért marad
a kevésbé forró, de lassú hűlés jóvoltából a
több napon át tartó csírátlanítás. A végeredmény
ugyanaz: évekig eltartható befőtt.
Ajánlott módszer:
1. Tíz liternél kevesebbet ne főzzünk be, mert a
lassú kihűléshez fontos a nagy tömeg.
2. A cukor (vagy méz) nem az eltarthatósághoz
kell, hanem ahhoz, hogy az ízlésünknek megfelelő
mértékben legyen édes és sűrű a befőtt
vagy a lekvár.
3. Csak ép szájú üveget és ép fémtetőt, csatos
üvegnél pedig ép gumitömítést használjunk.
4. A tető alá ne tegyünk se celofánt, se zsugorfóliát,
se alufóliát, mert ezek begyűrődve megakadályozzák
a légmentes zárást, ráadásul az
alumínium káros az egészségre!
5. Mindig forrón szedjük üvegbe az anyagot!
6. Lezárás előtt töröljük le az üveg száját, mert a
tető és az üveg szája közé került növényi rostok
megakadályozzák a légmentes záródást.
7. A lezárt üvegeket azonnal tegyük a száraz
dunsztba?! Minél kisebb mennyiséget teszünk
el, annál vastagabb legyen a párnákból,
takarókból álló hőszigetelés.
8. Csak akkor szedjük szét a dunsztot, ha már
szobahőmérsékletűek az üvegek.
9. Kibontás után kopogtassuk végig a tetőket!
Amelyik befőttnek nincs beszívódva a teteje,
azt tegyük hűtőbe, és pár napon belül fogyasszuk
el! Csak a feszesre beszívódott tetejű
befőttek tarthatók el évekig.
Mindezeket betartva nem romolhat meg a befőtt.
Ha nem tartjuk be, akkor viszont minden
tisztasági elővigyázatosság dacára el fognak szaporodni
a baktériumok, élesztőgombák és a penészgombák.
« Internetes forrásbóll szemlézte BARABÁS ZSÓFIA

KÖZ kép
Évad után,
évad előtt
Most, az új színházi évad küszöbén
tekintsünk vissza az elmúlt időszakra.
A felújított művelődési háznak ez volt
az első olyan éve, amikor teljes év
állt a rendelkezésünkre. Ezt a szolgáltatást
örömemre sokan vették
igénybe. Sajnos akadnak olyanok is,
akik szóban igénylik a kulturális rendezvényeket,
sőt minőségi elvárásokat
is megfogalmaznak, de egész évben
egyszer sem lehet látni őket a
nézők sorában.
Az idei évad kínálata mondhatni
nagyon gazdag és változatos volt. 27
felnőtt- és 7 gyerek előadásból választhatott
a közönség.
A felnőttek bérletet válthattak a Csíki
Játékszín három előadására és ezzel
a lehetőséggel 157-en éltek, ami a
tavalyihoz képest 22-vel kevesebb,
igaz az eddigi nyolc év átlagához
képest 25-el több. Viszont a gyerekek
esetében rekordot döntött a bérletesek
száma, ugyanis 307 gyerek váltott
bérletet. Itt külön köszönet a tanítónőknek
a közreműködésért, akik
nem döntöttek rosszul, amikor a marosvásárhelyi
Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház
ajánlata mellett döntöttek,
mert színvonalas és szórakoztató
műsorokkal lepték meg a fiatal nézőiket.
A zenét, táncot és egyéb szórakoztató
műfajokat kedvelők is találhat-
« A felnőtt néptáncosok a remetei Sirülő Néptánccsoport névadóünnepségén is felléptek.
tak szájízükre valót, de a klasszikus
műfajt igényelők is kivoltak szolgálva.
Helyi jellegű műsorainknál teltházas
előadások voltak, sőt néha
szűknek bizonyult a művelődési házunk
befogadóképessége.
Ennek kapcsán egy észrevételt tennék,
amely nagyon visszataszító és
zavaró is egyben. Megfigyeltem már
több alkalommal, hogy egyes szülők,
miután lejár a saját gyerekének a
fellépése, egyszerűen felállnak és
eltávoznak, ha kell egy fél sort is felállítva.
Tudom, hogy mindenkinek a
saját gyereke a legfontosabb, de
falustársainkat tiszteljük meg azzal,
hogy az ők gyerekük produkcióit is
nézzük végig és várjuk meg az előadás
végét. Kivétel a sürgősségi esetek.
Az új színházi évad küszöbén remélem
sikerül legalább olyan évadot
zárnunk, mint a tavalyi, de ha jobbra
sikerül, az úgy az intézmény, mint a
község javát szolgálja.
Hozzánk látogató vendégeink csak
a csodálat és elismerés hangján szólnak,
amikor meglátják a felújított
művelődési házat, ha viszont mi
gyergyóremeteiek nem vesszük birtokunkba
és nem látogatjuk a rendezvényeket,
amikor csak tehetjük, akkor
hiábavaló az egész, mert a
gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési
Ház a község minden lakója
számára épült illetve lett felújítva és
mindenki számára nyitva áll.
« PORTIK-BAKAI ÁDÁM
Folyt. az 1. oldalról
A család áldás,
a gyermek jövő
5
Öröm végignézni Gyergyóremete Keresztelési
Anyakönyvét. Az elmúlt évtizedekben
minden évben száznál jóval többet
kereszteltek. Így történhetett meg az,
hogy a Ditróból egykor kirajzott nép ma
6000 lelkes községgé nőtte ki magát,
melynek híre van az egész világon. Munkára
és becsületre nevelt tagjai megbecsült
emberek.
Pár éve megcsappant a keresztelések
száma. Tavaly hatvanegy gyermeket kereszteltünk
és hetvenegy halottat temettünk.
Ez mínusz tízet jelent.
Most ötvennégy keresztelés és negyvennyolc
temetés van bejegyezve. Augusztus
15-én, vasárnap két szertartás keretében
hét gyermeket tartottak keresztvíz
alá. Adja Isten, hogy ez ne a véletlenek
egybeesése, hanem egy jó kezdet legyen!
« A csutakfalvi kápolna keresztelőkútjánál is több gyerek részesült a keresztségben.
A remetei ember jószívű ember, hát,
használja a szívét, amikor családalapításra
határozza el magát. A remetei ember jó
felfogású ember, hát, használja az eszét,
amikor családalapításra határozza el magát.
Mert olyankor
a jövőjéről dönt! « BAKÓ ANTAL plébános

6 FÉNY kép
HÁLÓ-TÁBORI ÉLMÉYEK Az Oltáriszentségben Jézus vár
Nagy izgalommal töltött el
sokunkat a tudat, hogy
Katrosára (Háromszék) megyünk
táborba, méghozzá
nem is akármilyen táborba:
Háló-táborba. Nem tudtuk
elképzelni milyen lehet, mit
kell majd ott tennünk, vagy
hogy egyáltalán mit föd a
Háló megnevezés…
Erre a kérdésre már az érkezés
után választ is kaphattunk,
ugyanis a tábor talán
legelső programja a bemutatás,
majd pedig a zászlófelvonás
volt. Megtudhattuk,
hogy a Háló az egy közösség,
mely nyitott minden
jóakaratú ember felé és akárcsak
a pókhálónak sok apró
ága van , amelyek összetalálkoznak
apró csomókban, hiszen
sokan vagyunk, de
egyek! Viszont a háló szélei
nyitottak, vár még új emberekre
és minden egyes új ember
érkezésekor új csomópont
keletkezik további ágakkal,
így bővítettük mi is a
közösség hálóját.
Táborról lévén szó, volt tábori
himnuszunk valamint tábori
mottónk is, aminek a jegyében
különböző előadásokon
vettünk részt.
„Isten a szeretet!”(1Jn,48b.)
bibliai idézet volt a mottónk
és az előadások erre próbálták
rávezetni fokozatosan a
táborban részt vevő, nyíltszívű
gyerekeket. Első nap
Bene Tamás diakónus segítségével
kerestük a választ
arra a kérdésre, hogy mi a
szeretet? Második nap Dr.
Kerekes László plébános
mutatott rá, hogy a szeretet a
Szentírásban mennyi helyen
fellelhető. A következő nap
Csiby József plébános segített
ráébrednünk arra, hogy a
szeretet a családban milyen
nagy mértékben jelen van. A
negyedik nap Dániel Ernő
plébános magyarázta el a
felebaráti szeretet
„törvényeit”. A hétfői nap
Hölgyes Pál lelkész tett pontot
az előadások sorára, öszszegezve
az előző napok előadásait
és ennek segítségével
rávilágítva a mottónkra.
A tábor mindennapos
programjai közé tartozott az
őrangyalos játék, sportjátékok
valamint a gyerekeknek
volt lehetőségük táncolni,
énekelni, emléktárgyakat
készíteni, mesét hallgatni sőt
még a csoportok előadást is
mutattak be az utolsó esti
tábortűznél.
A tábor mindennapjaihoz
hozzátartozott a napi szentmise
is, ami rendhagyó módon
szabadtéren volt megtartva
és az ifjú zenészek gitárok
segítségével tették még
hangulatosabbá a szentmiséket.
Sajnos csak egy röpke
hetet tölthettünk Katrosán a
sok jó ember társaságában,
ahol még jobban egymásra
tudtunk figyelni, hiszen nem
volt sem térerő, sem elektromos
áram, mégis jól éreztük
magunkat és mindannyian
azt kívántuk, bárcsak még
tovább tartana.
Táborozó társaim nevében
is meg szeretném köszönni a
Háló közösségnek, hogy
megszervezték ezt a tábort,
valamint káplánunknak,
Csüdör Imrének, hogy vezetésével
részt vehettünk egy
ilyen táborban. Reméljük a
jövőben is el tudunk majd
jutni a Hálóba és sikerül még
létrehozni új csomópontokat.
« PORTIK-BAKAI BEÁTA
A katolikus ember számára a Mennyei Atya legnagyobb
ajándéka Jézus. Az Isten Fia közénk jött, hogy megváltson és
példát mutasson. em csupán halálával és feltámadásával,
hanem 33 évig tartó emberi életével. Jézus tanácsadója a
tanuló gyermeknek, a dolgozó ifjúnak, a szenvedő betegnek, a
halálra szánt öregnek...
Jézus csendben szól, a csendben jön hozzánk és „mindig
tudomásunkra hozza, amit mondani akar”.(Kis Katekizmus)
Csupán azt várja, hogy elmenjünk hozzá és kérdezzük Őt. Ezt
a „kérdezősködést” szentségimádásnak nevezzük: az ember
leül (letérdel) az Oltáriszentség elé és csendben (magában)
elmondja gondját-baját Jézusnak. Mennyivel kevesebb nyugtatószer
és pszichiátriai kezelés kellett elődeinknek, akik
mindezt tudták és alkalmazták mindennapi életükben.
A szentségimádás orvosság a káromkodás ellen is: aki tudja,
hogy Isten „szeme előtt” folyik az élet, az nem fogja szidni
legfőbb Urát, jótevőjét.
Amikor 1946-ban a Szovjetunió „exportálni” kezdte a szocializmust
nyugat felé, boldogemlékű Márton Áron püspök
elrendelte, hogy egyházmegyéjében minden nap legyen valahol
szentségimádás mondván: „mostantól fogva megszaporodik
a mi világunkban az Isten gyalázása, a káromkodás, szaporodjon
meg az imádság is. A rossz állandóan ismétlődik a
világban, ismétlődjön hát állandóan a jó is.”
E rendelet eredményeként minden év augusztus 11-én Csutakfalva
katolikus népe szervezett szentségimádást tart. Úgy
szoktuk mondani: imádja az Oltáriszentséget a gyulafehérvári
Főegyházmegyéért és helyette.
Ez év augusztus 11-én a délelőtt 10 órás szentmisével kezdődött
a szentségimádási nap. Délután 6 óráig 163 személy
vett részt óránként váltva egymást és 22-en jöttek el a délutáni
szentmisére.
A szentségimádáson való részvétel egyúttal hitünk megvallása
is. Ha erre a 163-as számra tekintek és összehasonlítom
az egyházközség 6000-es létszámával, magamban köszönetet
mondok a résztvevőknek és Jézus kijelentésére gondolok:
„Aki megvall engem a világ (az emberek) előtt, azt én is megvallom
majd Mennyei Atyám előtt.” (Mt. 10,32)
Aki nem vall meg...
« BAKÓ ANTAL plébános
« Minden év aug. 11-én Csutakfalva katolikus népe szervezett szentségimádást tart.

CSOPORT kép
Folyt a 2. oldalról
IV. CSUTAKFALVI SVÁJCI AP
A különböző társasjátékok is népszerűek
voltak úgy a felnőttek, mint a gyerekek
körében.
Azonban a disznóhúsból készült pörköltről
vétek lenne megfeledkezni, mert
közel kétszáz személy győződhetett meg
annak finomságáról.
A REMISZ tagok által ajánlott palacsinta
is kelendő volt, amelyhez a hozzávalókat
a Puskás CBA jóvoltából ingyen
kapta az ifjúsági szervezet.
Itt még megemlítem az End-Ibo Kft.
segítségét. Ők a fellépő gyerekek egy
bizonyos részének biztosították a
házicsokoládét.
A jó ebédhez szólt a nóta és a dal. A
fellépők sorát a gitáros fiatalok zárták,
akik most már világi énekekkel szórakoztattak.
Az est fénypontja kétségkívül a Székely
Góbék humorista páros fellépése
volt és bátran kijelenthetjük, hogy Csutakfalván
még ennyi embert egyszerre
nem sikerült összehozni egy rendezvényre
sem. Nemcsak a Svájci Ház udvara,
de a szomszédos telken is álltak
emberek és közel ezren derültek az ízes
székely nyelven megfogalmazott tréfákon.
A háttér is tökéletes volt, mert a
múltról és gazdálkodásról szóló párbeszédek
egy csűrös istálló előtt hangzottak
el. Itt megjegyzem, hogy a két előadó
tiszteletdíjának nagy részét a Helyi
Önkormányzat biztosította, amely támogatást
ezúttal is köszönünk szépen.
A szervezők készültek egy meglepetéssel
is, de sajnos az időjárás beleszólt.
A képekből álló tevékenységi összefoglalót
és a tábortüzet elmosta az eső, de
nem hálátlankodhatunk, mert ha ugyanez
bekövetkezik kora délután, akkor sem
tudtunk volna többet tenni a sajnálkozásnál.
A IV. Csutakfalvi Svájci Nap véget
ért. Folytatni kell a különböző programokat,
amelyekre reméljük a mezei
munkák bevégeztével egyre több résztvevőre
számíthatunk. A Csutakfalvi
Svájci Ház mindenkié. A kezdeményező
csoport csupán felel a benne zajló programok
szervezéséért és lezajlásáért.
Köszönet a közreműködőknek és
mindenkinek, aki anyagilag illetve más
módon hozzájárult a rendezvény sikeréhez.
Külön köszönet Bakó Antal plébános
úrnak, aki a csutakfalvi vasárnapi
gyűjtést felajánlotta az anyagi gondjaink
enyhítésére. « A kezdeményező csoport nevében PORTIK-BAKAI ÁDÁM
3 ORSZÁG 4 VÁROS
ALKOTÓTÁBOR
7
Június 28 és július 2-a között került
megrendezésre Szentesen a már hagyományossá
vált kézművestábor.
Ezen a rendezvényen
Gyergyóremetéről nyolc tanuló vett
részt, valamint egy csapat Szerbiából
és egy csapat Újszentesről érkezett.
A tábor programja tartalmas volt,
unatkozni nem volt időnk, mert minden
reggel fél kilenctől volt a reggeli,
majd a délelőtti tevékenységek kerültek
sorra, ebéd után pedig Szentes
város büszkeségeit tekinthettük meg,
Első nap a gyertyakészítés fortélyát
tanultuk meg, ezt követően a gyerekek
kipróbálhatták az arcfestés technikáját.
Délután meglátogattuk a városi
könyvtárat, majd játékos sportvetélkedőt
szerveztek a gyerekek számára. A
következő nap papírdíszeket készítettünk,
ezután a polgármesteri hivatalba
látogattunk el, ahol az alpolgármester
úr üdvözölt bennünket és ajándékcsomagot
kapott minden résztvevő. Délután
sem volt henyélés, hiszen meglátogattuk
a fekete kerámia kiállítást, és
ellátogattunk egy lovardába. Itt lehetőség
nyílt lovagolni, amely nagy sikert
aratott. Szerdán textilcsodákat
készítettünk, a nagyobb gyerekek kipróbálhatták
a kerámiakészítést, valamint
az üvegfestést. Csütörtökön virágokat
készítettünk papírból, és ebéd
után volt a gyerekek kedvence, hiszen
elmentünk strandolni.
Az utolsó nap programja is nagyon
érdekes volt, hiszen egyfajta bogozást
tanultunk meg valamint megtudtuk,
hogy mit jelent a dúcolás.
Délután ünnepélyesen bezártuk a tábort,
itt lehetőség nyílt a gyerekeknek
személyes produkciót bemutatni.
Büszkék voltunk, mert három remetei
gyerek is bemutatta amit tud, volt, aki
énekelt, volt aki zongorázott, de olyan
is akadt, aki szívesen szavalt.
Mindannyian jól éreztük magunkat,
sokat tanultunk, ismerkedtünk és szórakoztunk.
Köszönjük mindazoknak a
segítségét, akik hozzájárultak, hogy
néhány gyermek vakációját színesebbé
tette.
« OLÁH JÚLIA tanítónő

8
Kárpát-medencei hagyományápolás
A táborban a házigazda szerepet a
Tuzséri Községért Alapítvány vállalta
fel, Klicsu Ferenc főszervező vezetésével.
Míg az elszállásolást egy helyi
iskola biztosította, addig a tábori tevékenységek
az ugyancsak helyi Lónyay
kastély területén zajlottak.
A résztvevők Ukrajnából
(Kárpátaljai Aknaszlatináról), Szlovákiából
(Felvidéki Palócföldről és Bodrogközről),
Szerbiából (Vajdasági
Óbecséről), Romániából, Erdélyből a
Mezőségről, Kalotaszegről,
Szamosvölgyről, Barcaságról, Háromszékről,
Gyimesekről, Szilágyságról
valamint Gyergyóból Szárhegyről és
Remetéről voltak. A táborban 86 gyerek
vett részt.
A program érdekes és szórakoztató
volt. A délelőtti foglalkozások fő témája
a magyarság eredete, származása
és a honfoglalás volt. Az egyik délelőtt
a Tuzséri Fehérlófiai Íjászkörének volt
a bemutatója őseink harci szokásairól.
Ki is próbálhattuk a fegyvereket (íj,
dobócsillag), majd ezt követte a Szent-
György Lovagrend tagjainak nagyon
értékes, régi fegyverek bemutatója. A
délelőtti foglalkozások másik fontos
része volt a népi játékok oktatása, dal-
és tánctanulás Adrien tanárnő és Ervin
tanár úr közreműködésével.
A közös ebéd után következtek a kézműves
foglalkozások (nemezelés,
gyöngyfűzés, gyöngyszövés, makramézás,
rongybabadíszítés, batikolás).
A délutáni foglalkozások után bemutató
estéket tartottunk tájegységenként.
A fellépő csoportok hozták tarsolyuk-
ban népdalaikat, táncaikat, régi népszokásaikat.
A rövid bemutatkozás
után a bemutatkozó csoport a vidéke
egyik jellegzetes helyi dalát tanította
meg a többieknek.
A második héten a debreceni Szeredás
Népzene Együttes szilágysági, mezőségi,
kalotaszegi, moldvai és felcsíki
táncházat tartott.
A tábor egyik kiemelkedő eseménye
a népdal-, mesemondó- és táncverseny
volt. A verseny minden kategóriájában
díjazottak voltunk, értékes könyvjutalomban
részesültünk.
A táborzáró délutánon a táborban
készült tárgyakból kiállítást szerveztek.
Erre a napra, a közeli helységek-
ben lakó táborozó gyerekek szülei,
hozzátartozói is bejöttek és vidékük
jellegzetes ételeiből készítettek finomságokat.
Kiskunfélegyházáról a
Langaméta garabonciások szórakoztatták
a közönséget gólyalábon járó szereplőikkel.
Továbbá sor került Török
Renáta babakészítő kiállítására és egyben
népművészeti kirakodóvásáron is
részt vehettünk.
A táborzáró ünnepség legszebb
TÉR kép
Tuzsér község yíregyházától 30 km-re helyezkedik el, közel az ukrán és szlovák határhoz. Csodálatos a fekvése,
a táj különleges, a Tisza part és vidéke szép és érdekes.
Június 28-július 10-e között e magyarországi településen voltunk, ahol részt vettünk a XII. Kárpát-medencei kézműves
és hagyományőrző táborban. Tizenkét éve minden esztendőben megszervezik ezt a gyermek kézműves- és
hagyományápoló tábort, amelynek célja a tuzséri hagyomány ötvözése a határon túli magyarok kultúrájával.
« A gyergyóiak az ott tanult magyarbődi táncot adták elő a gálaműsoron.
része a záróműsor volt, amelyen mi a
magyarbődi karikázót adtuk elő.
A különböző viseletbe öltözött barátainkkal
minden tájegység egy-egy jellegzetes
népdalát énekeltük, ezt váltotta
fel a versenyen díjazottak műsora.
Köszönjük Feri bácsinak a sok gondoskodást,
a sok élményt és a lehetőséget,
hogy részt vehettünk ebben a táborban.
Nagyon hálásak vagyunk táncoktatónknak,
Danguly Ervinnek, aki kiépítette,
ápolja ezt a kapcsolatot és alaposan
felkészített minket a nagy mérettetésre,
de köszönet illeti Portik-Bakai
Ádám művelődési ház igazgatót, valamint
Nagy Erzsébet tanítónőt a közre-
« Atábor házigazdájával, Klicsu Ferenccel (balra) a gyergyói csoportot képviselő szárhegyi és remetei gyerekek valamint a Kárpátaljáról
érkezett aknaszlatinaiak vezetőikkel együtt.
működésért, ügyintézésért.
Külön köszönet a helyi Önkormányzatnak,
személyesen Laczkó-Albert
Elemér polgármester úrnak a községünkben
folyó néptáncoktatás megszervezéséért,
támogatásáért.
Mindenkinek kívánunk további jó
vakációt és szép nyarat!
« A táborozók: BRASSAI ERIKA, BALÁZS-OLDAL
TIHAMÉR, NAGY ANDRÁS ÉS PORTIK-CSERES NORBERT

TÉR kép
HONISMERETI
TÁBOR
Ha nyár, akkor vakáció, pihenés diáknak,
pedagógusnak egyaránt. A kirándulások,
táborok is ezt segítik, egy kicsit
rejtett céllal az aktív pihenést szolgálva.
Ilyen aktív pihenést próbál teremteni
immár lassan 10 éve a biatorbágyi iskolával
közösen a Fráter György Általános
Iskola honismereti tábora 15-15 magyarországi
és remetei gyereknek.
Az idei tábor túlnőtte Székelyföld határait,
Közép-Erdély, Aranyosszék történelmi,
földrajzi, irodalmi és kulturális
örökségét szándékozott megismertetni
14 biatorbágyi és 22 remetei gyereknek.
A létszám növekedése talán azt sugallja,
hogy gyerekek, szülők részéről van érdeklődés
a honismeret iránt.
A tábor július 29-augusztus 6. között
zajlott, egy programfüzetben megtervezett
útirány szerint.
Az első napi Gyilkos-tó, Békási-szoros,
Kis-Cohárd túrát követően egy 4 napos
Közép-Erdélyi, kirándulás következett.
A Maros völgyében az omladozó kastélyokat(vécsi,
gernyeszegi, sáromberki)
látogatva kaptunk egy-két ígéretfoszlányt,
hogy majd bent is látogathatunk.
Marosvásárhelyre egy délutánt szántunk,
sétáltunk a várban, tiszteletünket
tettük a Bolyaiak, Sütő András síremlékénél,
megcsodáltuk a Teleki Tékát. Az
esti órákban Torockó fehér házai között
sétálva, gyönyörködtünk a naplementében
tündöklő Székely-kő látványában.
Az első éjszakát a nagyenyedi Bethlen
Gábor Kollégiumban töltöttük. Apáczai
Csere János, Körösi Csoma Sándor,
Áprily Lajos, Sütő András és más volt
diákok, tanárok nagyságát, szellemét
felidézve, egy picit feledtetni tudtuk a
kényelemhez, komforthoz szokott gyerekekkel
a kollégium középkorból itt maradt
állagát.
A Tordai-hasadékot létrehozó Hesdátpatak
is beírta nevét a 2010-es évben
árvízkárokat okozó folyócskák sorába,
lerombolta a hasadék függőhídjait, így
csak egy hídfő megmaradt romjairól tekinthettünk
rá Szent Lászó fohászának
köszönhető természeti csodára.
Kincses Kolozsváron Mátyás király
lovasszobrát „ dobozolva” találtuk. Idegenvezetőként
csak azt mondhattam,
hogy Fadrusz János remekműve a Világörökség
védő karjainak köszönheti, hogy
az óriásdobozba rakott szobrot még nem
postázták, mondjuk budapesti címzéssel.
A tordai sóbányában a természet és a
modern formatervezés összhangja tárult
elénk. A parajdi sóbányát ismerő gyerekek
elvarázsolva, mesébe illő csodának
nézve ámultak a természet szépségén.
A szerencse játékának köszönhetjük,
hogy a gyulafehérvári várat, székesegyházat,
érseki palotát egy neves teológiai
tanár, Marton professzor mutatta be nekünk.
A tanár úr is nagyon hamar felis-
merte, hogy a szlovén diplomáciai küldöttségnek
nem sokat mond Hunyadi
János, Bethlen Gábor vagy Márton
Áron neve, ezért igazi tanárként a gyerekeknek
mesélt, magyarázott több mint
két órát. Neki köszönhetjük, hogy bemehettünk
Márton Áron püspök emlékszobájába
és közösen mondhattunk imát a
sírjánál. Köszönjük a tanár úrnak!
Az utolsó éjszakát Déván, Böjte Csaba
szerzetes szeretetbirodalmában töltöttük.
Bizonyára meghatott gyereket, pedagógust
a családokban élő (nevelőszülőkkel
egy-egy lakásban) vidám, tiszta lelkületű
árva gyerekek mosolya, kedvessége.
Lelki megelégedéssel nyugtáztuk, hogy
ebben a rohanó, önző világban még vannak
emberek, akik életüket a szeretetnek,
az áldozatvállalásnak szentelik. Élmény
volt önkéntelenül is számolni, hogy hány
dévai polgár látogat el a kolostortemplomba
a reggeli bevásárlás után, az oltárra
téve egy friss kenyeret vagy más élelmiszert.
A tábor legnagyobb kalandja a dévai
vár látogatása volt. A modern, kényelmet
szolgáló felvonónak köszönhetően a
várba vezető ösvényt benőtte a növényzet.
Egy picit eltévedve, a várfalat megmászva
jutottunk fel a várba. Lefele mi
is igénybe vettük a technika vívmányát.
A vajdahunyadi várban egy lelkes,
nyelvkönyvekből magyarul tanuló(ezért
érdekes) idegenvezetőnk Hunyadi János
származását igazoló legendát annyira
ízesen mesélte, hogy már-már nem is
bántott a Hunyadiak havasalföldi eredetének
hangoztatása.
Segesvárra alkonyatkor fáradtan érkeztünk,
de még minden gyereknek volt
energiája felszaladni a diáklépcsőn. Késő
éjszaka érkeztünk haza a 4 napos, tartalmas
kirándulásról.
A szerdai napot szabadnapnak terveztük,
úgy hogy a szállásadó családok szerveznek
programot a biatorbágyi gyerekeknek.
A legtöbb család a napot a szabadban,
a remetei erdőben kirándulva
töltötte.
Az utolsó nap Remete- Libán-tető-
Székelyudvarhely-Szejke-Farkaslaka-
Korond-Szováta-Bucsin-tető útvonalon
kirándultunk. A ritka meleg napon a
szovátai fürdőzés nagy élmény volt a
gyerekek számára.
Augusztus 6-án reggel a biatorbágyi
gyerekek hazautaztak.
Mint minden évben a legnagyobb gondot
a tábor anyagi költségeinek előteremtése
okozza, ezért köszönjük az Avully-
Remete Alapítványnak a Biatorbágyi és
Remetei Önkormányzatnak, a Magyar
Közoktatási Minisztériumnak és a Favorit
Trans kft-nek a támogatását.
Minden tábor végén megtervezzük a
következő évi tábor helyszíneit. A 2011es
tábor helyszíne Dél-Magyarország:
Szeged, Pécs, Mohács, Ópusztaszer stb.
9
« BALÁZS-KERCSÓ ILDIKÓ ÉS BALÁZS-KERCSÓ ATTILA

10 MÁS kép
ANYAKÖNYV
2010. augusztus
Születés
Portik-Lőrincz Ernő
Barcsa Mózes
Kis-Simó Dalma
Albert Levente
Nász
Czikó Árpád és
Puskás Magdolna
Varga Lóránd és
Portik Beáta
Gyász
Laczkó Magdolna 1931
Portik Irén 1945
György-Mózes József 1934
Bakos Márton 1930
Petréd József 1918
Albert Arnold 2009
Nagy Anna 1923
Balázs-Csíki Erzsébet 1947
Antal Terézia 1924
Képes vagyok
Gyergyóremete község
havonta megjelenő lapja
Kiadó
Gyergyóremete Önkormányzata
és Polgármesteri Hivatala
E-mail
kepesvagyok
@gyergyoremete.ro
Megjelenés minden
hónap végén!
Szerkesztő
Barabás Zsófia
Bakos Szabolcs
Kép
Balázs László
Portik-Bakai Ádám
Nyomda
F&F INTERNATIONAL Kft.
A szerkesztői jog fenntartva!
A megjelent cikkek
tartalmáért
az aláíró személy felelős!
SZÉKELY ANEKDOTA
Haragosan korholja fiacskáját az anya:
- Honnan van az, Áron, hogy te semmit
sem akarsz meghallani? Bármit mondok
neked, az egyik füleden bemegy, a másikon
abban a minutában kiszalad.
- Ne szidjon engem, kedves édesanyám -
mentegetőzött a gyermek. - Hát tehetek én
arról, hogy nekem két fülem van? Duka János gyűjtése
PILLANAT
kép kép
« Kézművesfoglalkozás és játék a Csutakfalvi-Svájci Nap alkalmával
Tudja-e, hogy...?
Útszéli keresztek (folytatás)
Az Új út és a Bethlen Gábor utca kereszteződésénél
a 32. szám alatt az 1900-as évek
elején már állott egy fából faragott Krisztus
kereszt. Ezt cserélte ki 1929 vagy 1930-ban
Péter Ferenc ezermester, ugyancsak fából
készített Krisztus testtel.
1961 májusában a közel lakó osztrák származású
Ferdinánd Mária, akire sokan Mici
néniként emlékeznek, javasolta Pál Sándornak,
akinek udvarán áll a kereszt, hogy cseréljék
ki egy időtállóbb fém(öntvény) Krisztus
Corpusra. A szomszédság összepótlásával
ez meg is történt. A régi fából készült
Krisztus testet Menyhárt Antal plébános a
plébániára vitette.
Ugyancsak az Új úton az 56. szám alatt a
Fenekalja utca elágazása előtt látható keresztet
Laczkó Mátyás János (orosz fogságban
halt meg) és felesége állíttatta 1940-ben
Észak Erdélynek Magyarországhoz való csatolását
követően.
(Folytatjuk)
« LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE
ILLIK NEM ILLIK
DOHÁNYZÁS
A dohányt - amióta csak betette a
lábát Európába - üldöztetés veszi
körül. Egészségügyi, vallási, morális,
jogi törvények próbálták tiltani többkevesebb
sikerrel, de véglegesen
mindeddig nem tudták visszaszorítani.
Hivatkoznak emberi jogokra,
egészségre, függőségre, csak hogy
lebeszéljék a dohányosokat e
szenvedély gyakorlásáról. Ezeket az
érveket lehet vitatni, mindenkinek lehet
saját véleménye, az viszont
vitathatatlan, hogy senkit sem lehet
kényszeríteni, hogy füstöt szívjon.
Ezért a dohányzásra vonatkozó
szabályokat nem csak az illem írja elő,
hanem morális kötelességünk is
betartani őket.
Ha már dohányfüggő valaki tudnia
illik, hogy:
♦ rágyújtás előtt mindig meg kell
kérdezni a társaságban lévőktől, hogy
nem-e zavarja őket
♦ nemdohányzók lakásában kerüljük a
dohányzást. Ne is kérdezzünk rá, hogy
szabad-e, hanem inkább arról
érdeklődjünk, hogy van-e erre alkalmas
hely
♦ középületben, közlekedési eszközön
és egyéb nyilvános helyen csak az arra
kijelölt helyen dohányozzunk (ez már
nem illemtan, hanem kötelező érvényű
szabály, amit be kell tartanunk)
♦ autóban - a szűk hely miatt -
legfeljebb akkor gyújtsunk rá, ha nem
utazik velünk nemdohányzó
♦ amint fent is megjegyeztük -
kerüljük az utcán a dohányzást -
különösen a nők estében a klasszikus
illem egyenesen tiltja
♦ nem illik rágyújtani étkezőasztalnál,
amíg valaki eszik.
(Folytatjuk)
« Szemlézte BARABÁS ZSÓFIA
Bölcsességek
A macska szeretne halat enni,
de fél a víztől.
Mindenki magának a legfőbb orvosa.
A jól előkészített munka
félig el van végezve.
Nem csak tudni kell, hanem
cselekedni is.
Az idő sok mindent hoz magával,
de visz is!
« BORBÉLY DEZSŐ gyűjtése