19.04.2013 Views

A család áldás, a gyermek jövő

A család áldás, a gyermek jövő

A család áldás, a gyermek jövő

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Gyergyóremetei<br />

Képes<br />

vagyok<br />

2010. augusztus www.gyergyoremete.ro Havonta megjelenő községi lap ~ IV. évfolyam, VIII. szám ~ 10 oldal<br />

ELŐ ELŐkép<br />

A <strong>család</strong> <strong>áldás</strong>, a <strong>gyermek</strong> <strong>jövő</strong> »1.o<br />

Szeptemberi körkép »2.o<br />

IV. Csutakfalvi-Svájci Nap »2.o<br />

Kicsibükk - az elveszett világ »3.o<br />

Szent István búcsú Kicsibükkben »3.o<br />

A Magyar Szürke Útja Erdélyben »4.o<br />

Befőzés tartósítószer nélkül »4.o<br />

Évad előtt, évad után »5.o<br />

Háló-tábor »6.o<br />

Az Oltáriszentségben Jézus vár »6.o<br />

3 ország 4 város alkotótábor »7.o<br />

Kárpát-medencei hagyományápolás »8.o<br />

Honismereti tábor »9.o<br />

Anyakönyv »10.o<br />

Tudja-e, hogy »10.o<br />

Illik, nem illik: a dohányzás »10.o<br />

Bölcsességek »10.o<br />

« Augusztus 15-én, vasárnap két szertartás keretében<br />

hét <strong>gyermek</strong>et tartottak keresztvíz alá.<br />

« Öröm végignézni Gyergyóremete Keresztelési Anyakönyvét: augusztusig ötvennégy keresztelés van bejegyezve.<br />

A <strong>család</strong> <strong>áldás</strong>, a <strong>gyermek</strong> <strong>jövő</strong><br />

„Az asszony…, amikor megszülte <strong>gyermek</strong>ét,<br />

már nem emlékszik gyötrelmeire, mert<br />

örül, hogy ember született a világra.” (Ján.16,21)<br />

Amikor a plébánosok valahol összegyűlnek<br />

leggyakoribb beszédtémájuk a hívek<br />

számának fogyása, elvándorlása. Röpködnek<br />

a kérdések: hány híved van? hányat<br />

kereszteltél? stb…<br />

A téma leginkább lemondó kézlegyintésekkel<br />

zárul: bizony, baj van a népszaporulattal,<br />

egyúttal magyar létünkkel. Magyar<br />

Kormány, RMDSZ, MPP, egyházak<br />

egyaránt „harcolnak” fennmaradásunkért.<br />

Ez a harc leginkább a szavak frontján folyik,<br />

elég kevés „győzelemmel”.<br />

Az igazi harc ebben az ügyben minden<br />

társadalom „bölcsőjében”, a fiatal <strong>család</strong>ban<br />

zajlik, amikor a férj és feleség eldönti,<br />

hogy hány <strong>gyermek</strong>nek szeretne édesapjaédesanyja<br />

lenni. Ismerjük egyházunk erkölcsi<br />

tanítását, mellyel a fiatal házasokat<br />

ösztönzi ebben a témában, éppen ezért pár<br />

mondatban elmondom azt, amit a házasságra<br />

készülőknek még lelkükre kötök.<br />

Egy idő óta kapitalizmusban élünk.<br />

Nézzük meg mit tesznek azok, akik már<br />

régebben abban élnek. Egy-két ellustult,<br />

elöregedett ország kivételével (pl. Németország)<br />

<strong>család</strong>jaikból amerikai mintára,<br />

egy „klánt” alakítanak (klán= jól szervezett,<br />

erős <strong>család</strong>). Ez minél több <strong>gyermek</strong>et<br />

jelent, de legalább 3-4-et. Jól nevelt<br />

<strong>gyermek</strong>eik ugyanennyi társat hoznak<br />

majd a <strong>család</strong>ba, így bárhová „teszik be a<br />

lábukat”, kalákába, választási kampányba,<br />

stb. érződik a jelenlétük. A pénzen fizetett<br />

alkalmazottak soha nem lesznek a megbízható<br />

„emberek”, de jól irányított erős<br />

<strong>család</strong>unk tagjai igen. A pénz és a pénzen<br />

megvásároltak egyébként is, az utóbbi<br />

időben többször is becsapták az embert.<br />

A régi felfogást a sok <strong>gyermek</strong>kel és a<br />

szegénységgel kapcsolatban pedig felejtsük<br />

el. A <strong>gyermek</strong> iránti szeretet soha nem<br />

függött a pénztárca vastagságától. A legszegényebb<br />

amerikai <strong>család</strong>nak is van<br />

legalább négy <strong>gyermek</strong>e.<br />

Most pedig térjünk haza, Remetére.<br />

« Folytatás az 5. oldalon<br />

Fotó Balázs László<br />

« BAKÓ ANTAL plébános


2<br />

ESEMÉYEK<br />

SZÉKELYFÖLDI AKADÉMIA<br />

Augusztus 31-én, kedden 17<br />

órától, a Székelyföldi Akadémia<br />

Gyergyóremetén tartja<br />

első előadását.<br />

Meghívottak: Csíki Csongor –<br />

a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi<br />

Kórház igazgatója<br />

valamint Ferencz S. Alpár –<br />

főtanfelügyelő.<br />

ISKOLAIGAZGATÓI<br />

ÉRTEKEZLET<br />

Szeptember 3-án, pénteken<br />

14.30 órakor<br />

igazgatói értekezletet tartanak<br />

a Gyergyói medence minden<br />

magyar ajkú<br />

iskolaigazgatójával.<br />

Meghívottak: Markó Béla -<br />

RMDSZ elnök és Ferencz S.<br />

Alpár - főtanfelügyelő.<br />

Helyszín: a Községháza<br />

Tanácsterme<br />

KÖNYVBEMUTATÓ<br />

Szeptember 3-án, pénteken<br />

16.30 órától<br />

Markó Béla Tulajdonképpen<br />

minden című könyvének<br />

bemutatója.<br />

Moderátor Láng Zsolt.<br />

Helyszín: a Fráter György<br />

Általános Iskola<br />

dokumentációs információs<br />

terme.<br />

TŰZOLTÓK NAPJA<br />

Szeptember 5-én, vasárnap<br />

legszervezik a Tűzoltók Napi<br />

rendezvényt. Minden helyi<br />

önkéntes tűzoltót szeretettel<br />

várnak a szervezők!<br />

SZÉKELY KULTÚRA NAPJA<br />

Szeptember 19-én, vasárnap<br />

17 órától, a Székely Kultúra<br />

Napja alkalmából szervezett<br />

műsoron fellépnek a helyi muzsikusjelöltek<br />

valamint bemutatjuk<br />

Laczkó-Szentmiklósi<br />

Endre Gyergyói kalauz című<br />

könyvét.<br />

IV. CSUTAKFALVI SVÁJCI AP<br />

Ehhez mindenekelőtt kellett egy Vital<br />

Dorsaz, a svájci csupaszív úriember, akinek<br />

az ember számít és fő életcélja minél több<br />

embernek örömet szerezni. Nagyrészben<br />

neki valamint csapatának köszönhetjük az<br />

Avully-Remete Alapítványt, amely révén<br />

működik, illetve tevékenykedik a Csutakfalvi<br />

Svájci Ház és a kezdeményező csapat.<br />

Már kora tavasszal, az első szervező gyűlések<br />

alkalmával kezdetét vette a készülődés<br />

és a kis szervező csapat megpróbált<br />

mindent előkészíteni, hogy minél sikeresebb<br />

legyen az ünnep.<br />

Augusztus 8-án már csak az égiek segítségét<br />

kellett kérjük, hogy a szeszélyes időjárás<br />

ne zavarja meg a programokat, a többi<br />

készen állt.<br />

Ünnepi szentmisével kezdtük a napot,<br />

amelyen a plébániai ifisek közreműködésével<br />

igazi ünnepi hangulatot varázsolt a gitár-,<br />

a furulya- és a fiatalok hangjának ötvözete.<br />

A hivatalos megnyitóval, ahol a szervezőkön<br />

kívül megtisztelt jelenlétével községünk<br />

polgármestere is, kezdetét vette az<br />

ünnepségsorozat.<br />

KÖR kép<br />

égy éve, amikor legelőször megpróbáltunk egy kis ünnepséget szervezni a csutakfalvi<br />

emberek számára azzal az elgondolással, hogy sokan a távolság vagy éppen az<br />

egészségi állapotuk miatt nem kapcsolódtak be a falunapok rendezvényeibe, valami<br />

olyanra gondoltunk amilyent sikerült megvalósítani a IV. Csutakfalvi Svájci apon.<br />

« A kezdeményező csoport az egyik legsikeresebbnek értékelte az idei Csutakfalvi-Svájci Napot.<br />

A több mint két órás kultúrműsorban felléptek<br />

a Step Dance Sportklub helyi modern-<br />

és társasági tánccsoportjai - akik ismét<br />

bemutatták színvonalas produkcióikat,<br />

- valamint a Life Dance tánccsoport. Őket<br />

követték a billentyűs hangszeren játszó fellépők,<br />

majd a citerások nyitották meg a<br />

népzene- és néptánc előadások sorát.<br />

A Sirülő Néptánccsoport kicsi-, közepes<br />

valamint ifjúsági csoportjai több, mint egy<br />

órán át szórakoztatták a népes közönséget<br />

és meggyőződhettünk, hogy Remetén az<br />

ifjú nemzedék a néptánc hagyományát sem<br />

hagyja kiveszni. A programot táncház zárta.<br />

Közben a többi programokkal párhuzamosan<br />

a gyerekek, játékbabákat és játéklovakat<br />

készítettek, megismerkedve a kötélverő<br />

géppel. S hogy mennyire fontos a gyerek<br />

számára az általa készített tárgy arról<br />

meggyőződhettünk azon az egyszerű eseten,<br />

hogy az ünnepség másnapján visszajött<br />

egy gyerek, aki elveszített játék lovacskáját<br />

kereste abban az időpontban, amikor még<br />

sok más gyerek az ágyában<br />

lustálkodott. (Folyt. az 5. olda- « PORTIK-BAKAI ÁDÁM


KOR kép<br />

KICSIBÜKK - AZ ELVESZETT VILÁG<br />

A XVIII-XIX. század folyamán a nagyobb<br />

falvakból való kitelepedések során<br />

jöttek létre Gyergyó szórványtelepülései.<br />

Így a ditrói Orotva és Cengellér, a szárhegyi<br />

Güdüc, a tekerőpataki Heveder, a csomafalvi<br />

Szászfalu, az újfalvi Maros-falva<br />

és Libántelep, az alfalvi Borzont, a remetei<br />

Eszenyő, Martonka és KICSIBÜKK.<br />

Kicsibükk Remete központjától közel 10<br />

km-re, az Emberfő-Martonka-patak<br />

düllőben, a Martonka-pataka felső folyásának<br />

két oldalán alakult ki. A település kezdete<br />

a XIX. sz. első felére, 1820 tájára tehető.<br />

Az egyik első telepesnek Nagy József<br />

községi bíró tekinthető, akik Kicsibükkben<br />

egy kis tanyát hozott létre. Eleinte<br />

ideiglenesen, majd véglegesen kitelepedett.<br />

Innen járt be a faluba szinte minden nap<br />

intézni a közösség dolgait. Állítása szerint,<br />

amikor kitelepedett Kicsibükkbe egy kis<br />

vízimalom roncsaira és egy sírkőre talált,<br />

amelyen ez volt olvasható: Goga Nekuláj -<br />

1820. Ezt tekinthető az első adat Kicsibükkről.<br />

Valószínű az eszenyői Goga nemzetség<br />

egyik tagja telepedett ide az 1800-as<br />

évek elején.<br />

Nagy József bíró után a XIX. sz-ban a<br />

kicsibükki telepesek sorrendben: 2. Kis<br />

János, 3. Korpu János - valószínű Várhegyről,<br />

4. Balázs Ruszka András, 5.<br />

Laczkó-Bőre János, 6. Ivácson(Barka)<br />

János, 7. Nyircsa József, 8. Portik Sári<br />

Lajos, akit az 1916-os román betöréskor<br />

kivégeztek, 9. Iszkovics Péter - ukrán származású<br />

volt és a Moldvában szolgáló Balázs<br />

Ruszka András leányának férjeként<br />

került Kicsibükkbe, 10. Nagy János Están,<br />

11. Portik Sári Ádám, 12. Leopold (Lépot)<br />

Balázs - Tölgyesből jött, 13. Opra Dénes<br />

borszéki, 14. Kis János (Maruka), felesége<br />

várhegyi román nő volt, Măriuca, 15.<br />

Laczkó József, 16. Csortán István<br />

(Borsikás) Kicsibükk legfelső lakója volt,<br />

ahol már a fenyő és a bozót kezdődött, 17.<br />

Ferencz Füge István, 18. Laczkó János<br />

(Jancsipista), 19. Pál Alajos József, 20.<br />

Ivácson Barát János, 21. Bakos József<br />

(Kosza), 22. Ferencz Márton (Nemes), 23.<br />

Laczkó Imre Péter (Horgos), 24. László<br />

Vas Antal (Vaságó) kovács volt, 25. Portik<br />

Lukács Péter, 26. Sándor Antal (Pala) tanyája<br />

közelében palás kőzet volt, amelyet a<br />

Mélikek is bányásztattak, 27. Pál Péter, 28.<br />

Péter Vince Bálint, 29. Ivácson József, 30.<br />

Márton István ditrói, 31. Szűcs István<br />

orotvai, 32. Vizoli Tódor güdüci.<br />

A betelepülés az 1930-as évek végén<br />

szűnt meg. Kicsibükk virágkorát 1940-<br />

Szent István király,<br />

könyörögj érettünk<br />

1965 között élte. Népessége 1950-ben 280<br />

fő körül volt. A lakosság fő foglalkozása,<br />

az állattenyésztés elég jövedelmezőnek A rossz út ellenére, amely a<br />

számított. Az 1953-as állatösszeíráskor kicsibükki kápolnához vezet, az idén<br />

220 db. szarvasmarha, 12 db. ló és 184 db. is számos remetei és magyarországi<br />

juh került jegyzékbe. A tejporgyár beindu- zarándokkal megünnepeltük a kápollásakor<br />

a tejbegyűjtő központ is létesült. na védőszentjének, Szent Istvánnak,<br />

1967-ben vegyes üzlet nyílt, amelyik<br />

első magyar királyunknak búcsú ünne-<br />

Csortán Sándor vezetésével 13 évig működött.<br />

Iskolája 1940-ben létesült. 1938-ban<br />

pét.<br />

Várhegy község vezetősége azt ígérte a A szentmise főcelebránsa Ft. Fr.<br />

kicsibükkieknek, hogy ha román tannyelvű Anaklét testvér volt, aki felemelően<br />

iskolát létesítenek cserében kivezetik a mutatta be a szentmisét mindannyi-<br />

villanyáramot. Ezt a kicsibükkiek nem unkat közelebb segítve a Jóistenhez. A<br />

fogadták el. Észak-Erdélynek Magyaror- szónoklás nehéz feladatát a ditrói<br />

szághoz csatolása után 1940 őszén 32(!) 7-<br />

8 éves első osztályos tanulóval indult el az<br />

iskola. Első tanítója a kálnoki származású<br />

Bedő Ernő volt. Őt követte Trucza Antal<br />

ditrói, Borbáth József kántor, Mezei János,<br />

Füstös Rozália, Laczkó Károly, Petres<br />

Erzsébet, László Regina, László Károly és<br />

György Anna.<br />

Templomát Pál Elek plébános építtette<br />

1946-ban, Laczkó Ádám egyházközségi<br />

bíró felügyeletével. A padok faanyaga a<br />

csutakfalviak adománya. A Nagy Szent<br />

Teréz képet a ditrói plébánia adományozta.<br />

A főoltárnak is számító, Szent István felajánlja<br />

a koronát Szűz Máriának témájú tisztelendő úr vállalta el, aki jellemez-<br />

képet Pál Elek rendelte 1948-ban. ve Szent István királyunk életpéldáját<br />

Az 1980-as évektől a templom állaga felszólított, hogy kövessük szent kirá-<br />

fokozatosan leromlott. A mennyezetet és a<br />

lyunkat, ha meg akarunk maradni<br />

tornyot a beomlás veszélye fenyegette.<br />

András István magánvállalkozó az Instar<br />

példamutató keresztényeknek, magya-<br />

Kft. Tulajdonosa 1994-ben az épület külseroknak és a hagyományaink továbbjét,<br />

1995-ben a belső teret és a tornyot teladóinak.jesen feljavítatta. A szép, közel évszázados<br />

fák árnyékában levő temetője gondozatlan.<br />

A még ép 37 sírhant kő, fém vagy fa síremlékének<br />

felirata csak 19-nél olvasható<br />

ki. Amúgy a II. világháborúban<br />

Kicsibükknek is volt két hősi halottja: ifj.<br />

Kis János és Laczkó Bőre Imre.<br />

Az 1960-as évek közepétől a település<br />

fokozatosan elsorvad. Ennek oka az akkori<br />

mezőgazdasági politika, amelyik a tanyai<br />

élet teljes ellehetetlenítésére törekedett, a<br />

közművesítés, főleg a villany és a korszerű<br />

út hiánya. Lakói fokozatosan beköltöztek a Köszönet minden jószándékú és<br />

községbe. A 2002-es népszámláláskor már segítőkész személynek, aki hozzájá-<br />

csak 4 lakósa volt.<br />

rult a búcsú szebbé tételéhez és sikeré-<br />

A Helyi Önkormányzat, egyház, iskohez,<br />

a Jóisten mindenkinek fizesse<br />

lák, civil szervezetek és magánkezdemé-<br />

vissza jóságát és segítőkészségét.<br />

nyezések összefogásával újra életet lehetne<br />

varázsolni a volt településen, elsősorban „Bizony mondom nektek, amit e legki-<br />

turisztikai feltételeinek kihasználásával. sebb testvéreim közül egyel is tettetek,<br />

Folytatjuk.<br />

velem tettétek.” Mt 25, 34-40).<br />

« LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE « CSÜDÖR « GYULAI IMRE ANNA sl.<br />

3


4<br />

A Magyar Szürke Útja Erdélyben<br />

Munkamegbeszélés, Gyergyószentmiklós, 2010. szept. 1-3.<br />

A hagyományos, megmentett és ma is értékes húsállat, a magyar szürke<br />

szarvasmarha és útja egy szimbólum. Olyan hagyomány, mely átnyúlik<br />

az országhatárokon, összefűzi a különböző országok rendezvényeit,<br />

emlékhelyeit. Története sok szállal kötődik nemcsak a magyarság, hanem<br />

szinte egész Európa múltjához, évszázadokon át ez a szarvasmarha<br />

volt a fejlett yugat húsforrása.<br />

Történeti források szerint évente<br />

száz-kétszázezer vágóállat hagyta el<br />

a magyarországi legelőket, s került<br />

a nyugati vágóhidakra.<br />

A kezdeti stádiumban levő történelmi<br />

kutatások kimutatták, hogy<br />

húsmarhacsordák a mi életterünkből<br />

is útnak indultak: a rideg tartású<br />

keleti szürke marhákat Podólia,<br />

majd Moldva felől hajtották<br />

Gyergyóba, ahonnan örmény kereskedők<br />

továbbították az Északi hajtóúton<br />

nyugat felé. Háromszék-<br />

Erdővidék (Bárót, Bölön) és a Barcaság<br />

élő portékája pedig Brassóból<br />

indult a Déli hajtóúton. Erdélyben a<br />

középkorban százezres nagyságban<br />

tenyésztették a szürke marhát, Háromszékről<br />

és a Barcaságról tízezer<br />

számra hajtották el Ulmig, Nürnbergig.<br />

Ma a szürke marha út az Európában<br />

divatos nosztalgia utak analógiájára<br />

egy nemzetközi folyosót<br />

jelent, amelynek kidolgozásán már<br />

ausztriai és magyarországi<br />

LEADER térségek több éve dolgoznak.<br />

Ehhez a határon átívelő kezdeményezéshez<br />

csatlakozott Hargita<br />

és Kovászna megye is, akik 2010<br />

februárjában a projekt megvalósítására<br />

együttműködési megállapodást<br />

írtak alá. Az együttműködés első<br />

lépéseként a Caritas Vidékfejlesztés<br />

és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók<br />

Szövetsége főszervezésében<br />

került sor 2010. június<br />

17-18-án egy történész- és partnertalálkozóra,<br />

melyet szürkemarha<br />

nyájak szemléje valamint szürkemarhahúsból<br />

készített gasztronómiai<br />

különlegességek megízlelése követett.<br />

Gyergyószentmiklóson a 2010.<br />

szeptember 1-3-a között soron következő<br />

találkozó és tanácskozás<br />

tágabb horizontot kíván nyitni egy<br />

nemzetközi együttműködés céljából,<br />

ahol a németországi és ausztriai<br />

Szürkemarha Útban érdekelt Leader<br />

térségek is részt vesznek, valamint<br />

itthonról többek között a G10 -<br />

Gyergyói LEADER akciócsoport is.<br />

Ennek a találkozónak a célja egy<br />

záródokumentum megfogalmazása<br />

a <strong>jövő</strong>beli együttműködés konkrétumaival,<br />

a történelmi útvonal kijelölése<br />

publikációs céllal, továbbá projektjavaslatok<br />

megfogalmazása és a<br />

Leader támogatási irányvonalainak<br />

átbeszélése a nemzetközi együttműködési<br />

lehetőségek tükrében.<br />

« A gyergyószentmiklósi<br />

Caritas Vidékfejlesztési Osztály közleménye<br />

Befőzés<br />

tartósítószer nélkül<br />

KÖZ kép<br />

Sok háziasszony célja, hogy saját termésű,<br />

megbízható minőségű gyümölcsöt tegyen el a<br />

<strong>család</strong>jának télire.<br />

VAJON TÉNYLEG CSAK tartósítószerekkel<br />

és már-már laboratóriumi tisztasággal érhetjük<br />

el, hogy ne romoljon meg a befőtt vagy a<br />

lekvár? Szerencsére nem. Ugyanis befőtt vagy<br />

lekvár esetében az eltarthatósághoz két dolog<br />

fontos: olyan hőhatás, ami az üvegbe zárt baktériumokat,<br />

élesztőgombákat és penészgombákat<br />

elpusztítja, és olyan lezárás, ami az utólagos<br />

bejutásukat megakadályozza. Mivel otthon nem<br />

tudjuk utánozni a konzervgyárakban alkalmazott<br />

rövid, százegynéhány fokos hevítést, ezért marad<br />

a kevésbé forró, de lassú hűlés jóvoltából a<br />

több napon át tartó csírátlanítás. A végeredmény<br />

ugyanaz: évekig eltartható befőtt.<br />

Ajánlott módszer:<br />

1. Tíz liternél kevesebbet ne főzzünk be, mert a<br />

lassú kihűléshez fontos a nagy tömeg.<br />

2. A cukor (vagy méz) nem az eltarthatósághoz<br />

kell, hanem ahhoz, hogy az ízlésünknek megfelelő<br />

mértékben legyen édes és sűrű a befőtt<br />

vagy a lekvár.<br />

3. Csak ép szájú üveget és ép fémtetőt, csatos<br />

üvegnél pedig ép gumitömítést használjunk.<br />

4. A tető alá ne tegyünk se celofánt, se zsugorfóliát,<br />

se alufóliát, mert ezek begyűrődve megakadályozzák<br />

a légmentes zárást, ráadásul az<br />

alumínium káros az egészségre!<br />

5. Mindig forrón szedjük üvegbe az anyagot!<br />

6. Lezárás előtt töröljük le az üveg száját, mert a<br />

tető és az üveg szája közé került növényi rostok<br />

megakadályozzák a légmentes záródást.<br />

7. A lezárt üvegeket azonnal tegyük a száraz<br />

dunsztba?! Minél kisebb mennyiséget teszünk<br />

el, annál vastagabb legyen a párnákból,<br />

takarókból álló hőszigetelés.<br />

8. Csak akkor szedjük szét a dunsztot, ha már<br />

szobahőmérsékletűek az üvegek.<br />

9. Kibontás után kopogtassuk végig a tetőket!<br />

Amelyik befőttnek nincs beszívódva a teteje,<br />

azt tegyük hűtőbe, és pár napon belül fogyasszuk<br />

el! Csak a feszesre beszívódott tetejű<br />

befőttek tarthatók el évekig.<br />

Mindezeket betartva nem romolhat meg a befőtt.<br />

Ha nem tartjuk be, akkor viszont minden<br />

tisztasági elővigyázatosság dacára el fognak szaporodni<br />

a baktériumok, élesztőgombák és a penészgombák.<br />

« Internetes forrásbóll szemlézte BARABÁS ZSÓFIA


KÖZ kép<br />

Évad után,<br />

évad előtt<br />

Most, az új színházi évad küszöbén<br />

tekintsünk vissza az elmúlt időszakra.<br />

A felújított művelődési háznak ez volt<br />

az első olyan éve, amikor teljes év<br />

állt a rendelkezésünkre. Ezt a szolgáltatást<br />

örömemre sokan vették<br />

igénybe. Sajnos akadnak olyanok is,<br />

akik szóban igénylik a kulturális rendezvényeket,<br />

sőt minőségi elvárásokat<br />

is megfogalmaznak, de egész évben<br />

egyszer sem lehet látni őket a<br />

nézők sorában.<br />

Az idei évad kínálata mondhatni<br />

nagyon gazdag és változatos volt. 27<br />

felnőtt- és 7 gyerek előadásból választhatott<br />

a közönség.<br />

A felnőttek bérletet válthattak a Csíki<br />

Játékszín három előadására és ezzel<br />

a lehetőséggel 157-en éltek, ami a<br />

tavalyihoz képest 22-vel kevesebb,<br />

igaz az eddigi nyolc év átlagához<br />

képest 25-el több. Viszont a gyerekek<br />

esetében rekordot döntött a bérletesek<br />

száma, ugyanis 307 gyerek váltott<br />

bérletet. Itt külön köszönet a tanítónőknek<br />

a közreműködésért, akik<br />

nem döntöttek rosszul, amikor a marosvásárhelyi<br />

Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház<br />

ajánlata mellett döntöttek,<br />

mert színvonalas és szórakoztató<br />

műsorokkal lepték meg a fiatal nézőiket.<br />

A zenét, táncot és egyéb szórakoztató<br />

műfajokat kedvelők is találhat-<br />

« A felnőtt néptáncosok a remetei Sirülő Néptánccsoport névadóünnepségén is felléptek.<br />

tak szájízükre valót, de a klasszikus<br />

műfajt igényelők is kivoltak szolgálva.<br />

Helyi jellegű műsorainknál teltházas<br />

előadások voltak, sőt néha<br />

szűknek bizonyult a művelődési házunk<br />

befogadóképessége.<br />

Ennek kapcsán egy észrevételt tennék,<br />

amely nagyon visszataszító és<br />

zavaró is egyben. Megfigyeltem már<br />

több alkalommal, hogy egyes szülők,<br />

miután lejár a saját gyerekének a<br />

fellépése, egyszerűen felállnak és<br />

eltávoznak, ha kell egy fél sort is felállítva.<br />

Tudom, hogy mindenkinek a<br />

saját gyereke a legfontosabb, de<br />

falustársainkat tiszteljük meg azzal,<br />

hogy az ők gyerekük produkcióit is<br />

nézzük végig és várjuk meg az előadás<br />

végét. Kivétel a sürgősségi esetek.<br />

Az új színházi évad küszöbén remélem<br />

sikerül legalább olyan évadot<br />

zárnunk, mint a tavalyi, de ha jobbra<br />

sikerül, az úgy az intézmény, mint a<br />

község javát szolgálja.<br />

Hozzánk látogató vendégeink csak<br />

a csodálat és elismerés hangján szólnak,<br />

amikor meglátják a felújított<br />

művelődési házat, ha viszont mi<br />

gyergyóremeteiek nem vesszük birtokunkba<br />

és nem látogatjuk a rendezvényeket,<br />

amikor csak tehetjük, akkor<br />

hiábavaló az egész, mert a<br />

gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési<br />

Ház a község minden lakója<br />

számára épült illetve lett felújítva és<br />

mindenki számára nyitva áll.<br />

« PORTIK-BAKAI ÁDÁM<br />

Folyt. az 1. oldalról<br />

A <strong>család</strong> <strong>áldás</strong>,<br />

a <strong>gyermek</strong> <strong>jövő</strong><br />

5<br />

Öröm végignézni Gyergyóremete Keresztelési<br />

Anyakönyvét. Az elmúlt évtizedekben<br />

minden évben száznál jóval többet<br />

kereszteltek. Így történhetett meg az,<br />

hogy a Ditróból egykor kirajzott nép ma<br />

6000 lelkes községgé nőtte ki magát,<br />

melynek híre van az egész világon. Munkára<br />

és becsületre nevelt tagjai megbecsült<br />

emberek.<br />

Pár éve megcsappant a keresztelések<br />

száma. Tavaly hatvanegy <strong>gyermek</strong>et kereszteltünk<br />

és hetvenegy halottat temettünk.<br />

Ez mínusz tízet jelent.<br />

Most ötvennégy keresztelés és negyvennyolc<br />

temetés van bejegyezve. Augusztus<br />

15-én, vasárnap két szertartás keretében<br />

hét <strong>gyermek</strong>et tartottak keresztvíz<br />

alá. Adja Isten, hogy ez ne a véletlenek<br />

egybeesése, hanem egy jó kezdet legyen!<br />

« A csutakfalvi kápolna keresztelőkútjánál is több gyerek részesült a keresztségben.<br />

A remetei ember jószívű ember, hát,<br />

használja a szívét, amikor <strong>család</strong>alapításra<br />

határozza el magát. A remetei ember jó<br />

felfogású ember, hát, használja az eszét,<br />

amikor <strong>család</strong>alapításra határozza el magát.<br />

Mert olyankor<br />

a <strong>jövő</strong>jéről dönt! « BAKÓ ANTAL plébános


6 FÉNY kép<br />

HÁLÓ-TÁBORI ÉLMÉYEK Az Oltáriszentségben Jézus vár<br />

Nagy izgalommal töltött el<br />

sokunkat a tudat, hogy<br />

Katrosára (Háromszék) megyünk<br />

táborba, méghozzá<br />

nem is akármilyen táborba:<br />

Háló-táborba. Nem tudtuk<br />

elképzelni milyen lehet, mit<br />

kell majd ott tennünk, vagy<br />

hogy egyáltalán mit föd a<br />

Háló megnevezés…<br />

Erre a kérdésre már az érkezés<br />

után választ is kaphattunk,<br />

ugyanis a tábor talán<br />

legelső programja a bemutatás,<br />

majd pedig a zászlófelvonás<br />

volt. Megtudhattuk,<br />

hogy a Háló az egy közösség,<br />

mely nyitott minden<br />

jóakaratú ember felé és akárcsak<br />

a pókhálónak sok apró<br />

ága van , amelyek összetalálkoznak<br />

apró csomókban, hiszen<br />

sokan vagyunk, de<br />

egyek! Viszont a háló szélei<br />

nyitottak, vár még új emberekre<br />

és minden egyes új ember<br />

érkezésekor új csomópont<br />

keletkezik további ágakkal,<br />

így bővítettük mi is a<br />

közösség hálóját.<br />

Táborról lévén szó, volt tábori<br />

himnuszunk valamint tábori<br />

mottónk is, aminek a jegyében<br />

különböző előadásokon<br />

vettünk részt.<br />

„Isten a szeretet!”(1Jn,48b.)<br />

bibliai idézet volt a mottónk<br />

és az előadások erre próbálták<br />

rávezetni fokozatosan a<br />

táborban részt vevő, nyíltszívű<br />

gyerekeket. Első nap<br />

Bene Tamás diakónus segítségével<br />

kerestük a választ<br />

arra a kérdésre, hogy mi a<br />

szeretet? Második nap Dr.<br />

Kerekes László plébános<br />

mutatott rá, hogy a szeretet a<br />

Szentírásban mennyi helyen<br />

fellelhető. A következő nap<br />

Csiby József plébános segített<br />

ráébrednünk arra, hogy a<br />

szeretet a <strong>család</strong>ban milyen<br />

nagy mértékben jelen van. A<br />

negyedik nap Dániel Ernő<br />

plébános magyarázta el a<br />

felebaráti szeretet<br />

„törvényeit”. A hétfői nap<br />

Hölgyes Pál lelkész tett pontot<br />

az előadások sorára, öszszegezve<br />

az előző napok előadásait<br />

és ennek segítségével<br />

rávilágítva a mottónkra.<br />

A tábor mindennapos<br />

programjai közé tartozott az<br />

őrangyalos játék, sportjátékok<br />

valamint a gyerekeknek<br />

volt lehetőségük táncolni,<br />

énekelni, emléktárgyakat<br />

készíteni, mesét hallgatni sőt<br />

még a csoportok előadást is<br />

mutattak be az utolsó esti<br />

tábortűznél.<br />

A tábor mindennapjaihoz<br />

hozzátartozott a napi szentmise<br />

is, ami rendhagyó módon<br />

szabadtéren volt megtartva<br />

és az ifjú zenészek gitárok<br />

segítségével tették még<br />

hangulatosabbá a szentmiséket.<br />

Sajnos csak egy röpke<br />

hetet tölthettünk Katrosán a<br />

sok jó ember társaságában,<br />

ahol még jobban egymásra<br />

tudtunk figyelni, hiszen nem<br />

volt sem térerő, sem elektromos<br />

áram, mégis jól éreztük<br />

magunkat és mindannyian<br />

azt kívántuk, bárcsak még<br />

tovább tartana.<br />

Táborozó társaim nevében<br />

is meg szeretném köszönni a<br />

Háló közösségnek, hogy<br />

megszervezték ezt a tábort,<br />

valamint káplánunknak,<br />

Csüdör Imrének, hogy vezetésével<br />

részt vehettünk egy<br />

ilyen táborban. Reméljük a<br />

<strong>jövő</strong>ben is el tudunk majd<br />

jutni a Hálóba és sikerül még<br />

létrehozni új csomópontokat.<br />

« PORTIK-BAKAI BEÁTA<br />

A katolikus ember számára a Mennyei Atya legnagyobb<br />

ajándéka Jézus. Az Isten Fia közénk jött, hogy megváltson és<br />

példát mutasson. em csupán halálával és feltámadásával,<br />

hanem 33 évig tartó emberi életével. Jézus tanácsadója a<br />

tanuló <strong>gyermek</strong>nek, a dolgozó ifjúnak, a szenvedő betegnek, a<br />

halálra szánt öregnek...<br />

Jézus csendben szól, a csendben jön hozzánk és „mindig<br />

tudomásunkra hozza, amit mondani akar”.(Kis Katekizmus)<br />

Csupán azt várja, hogy elmenjünk hozzá és kérdezzük Őt. Ezt<br />

a „kérdezősködést” szentségimádásnak nevezzük: az ember<br />

leül (letérdel) az Oltáriszentség elé és csendben (magában)<br />

elmondja gondját-baját Jézusnak. Mennyivel kevesebb nyugtatószer<br />

és pszichiátriai kezelés kellett elődeinknek, akik<br />

mindezt tudták és alkalmazták mindennapi életükben.<br />

A szentségimádás orvosság a káromkodás ellen is: aki tudja,<br />

hogy Isten „szeme előtt” folyik az élet, az nem fogja szidni<br />

legfőbb Urát, jótevőjét.<br />

Amikor 1946-ban a Szovjetunió „exportálni” kezdte a szocializmust<br />

nyugat felé, boldogemlékű Márton Áron püspök<br />

elrendelte, hogy egyházmegyéjében minden nap legyen valahol<br />

szentségimádás mondván: „mostantól fogva megszaporodik<br />

a mi világunkban az Isten gyalázása, a káromkodás, szaporodjon<br />

meg az imádság is. A rossz állandóan ismétlődik a<br />

világban, ismétlődjön hát állandóan a jó is.”<br />

E rendelet eredményeként minden év augusztus 11-én Csutakfalva<br />

katolikus népe szervezett szentségimádást tart. Úgy<br />

szoktuk mondani: imádja az Oltáriszentséget a gyulafehérvári<br />

Főegyházmegyéért és helyette.<br />

Ez év augusztus 11-én a délelőtt 10 órás szentmisével kezdődött<br />

a szentségimádási nap. Délután 6 óráig 163 személy<br />

vett részt óránként váltva egymást és 22-en jöttek el a délutáni<br />

szentmisére.<br />

A szentségimádáson való részvétel egyúttal hitünk megvallása<br />

is. Ha erre a 163-as számra tekintek és összehasonlítom<br />

az egyházközség 6000-es létszámával, magamban köszönetet<br />

mondok a résztvevőknek és Jézus kijelentésére gondolok:<br />

„Aki megvall engem a világ (az emberek) előtt, azt én is megvallom<br />

majd Mennyei Atyám előtt.” (Mt. 10,32)<br />

Aki nem vall meg...<br />

« BAKÓ ANTAL plébános<br />

« Minden év aug. 11-én Csutakfalva katolikus népe szervezett szentségimádást tart.


CSOPORT kép<br />

Folyt a 2. oldalról<br />

IV. CSUTAKFALVI SVÁJCI AP<br />

A különböző társasjátékok is népszerűek<br />

voltak úgy a felnőttek, mint a gyerekek<br />

körében.<br />

Azonban a disznóhúsból készült pörköltről<br />

vétek lenne megfeledkezni, mert<br />

közel kétszáz személy győződhetett meg<br />

annak finomságáról.<br />

A REMISZ tagok által ajánlott palacsinta<br />

is kelendő volt, amelyhez a hozzávalókat<br />

a Puskás CBA jóvoltából ingyen<br />

kapta az ifjúsági szervezet.<br />

Itt még megemlítem az End-Ibo Kft.<br />

segítségét. Ők a fellépő gyerekek egy<br />

bizonyos részének biztosították a<br />

házicsokoládét.<br />

A jó ebédhez szólt a nóta és a dal. A<br />

fellépők sorát a gitáros fiatalok zárták,<br />

akik most már világi énekekkel szórakoztattak.<br />

Az est fénypontja kétségkívül a Székely<br />

Góbék humorista páros fellépése<br />

volt és bátran kijelenthetjük, hogy Csutakfalván<br />

még ennyi embert egyszerre<br />

nem sikerült összehozni egy rendezvényre<br />

sem. Nemcsak a Svájci Ház udvara,<br />

de a szomszédos telken is álltak<br />

emberek és közel ezren derültek az ízes<br />

székely nyelven megfogalmazott tréfákon.<br />

A háttér is tökéletes volt, mert a<br />

múltról és gazdálkodásról szóló párbeszédek<br />

egy csűrös istálló előtt hangzottak<br />

el. Itt megjegyzem, hogy a két előadó<br />

tiszteletdíjának nagy részét a Helyi<br />

Önkormányzat biztosította, amely támogatást<br />

ezúttal is köszönünk szépen.<br />

A szervezők készültek egy meglepetéssel<br />

is, de sajnos az időjárás beleszólt.<br />

A képekből álló tevékenységi összefoglalót<br />

és a tábortüzet elmosta az eső, de<br />

nem hálátlankodhatunk, mert ha ugyanez<br />

bekövetkezik kora délután, akkor sem<br />

tudtunk volna többet tenni a sajnálkozásnál.<br />

A IV. Csutakfalvi Svájci Nap véget<br />

ért. Folytatni kell a különböző programokat,<br />

amelyekre reméljük a mezei<br />

munkák bevégeztével egyre több résztvevőre<br />

számíthatunk. A Csutakfalvi<br />

Svájci Ház mindenkié. A kezdeményező<br />

csoport csupán felel a benne zajló programok<br />

szervezéséért és lezajlásáért.<br />

Köszönet a közreműködőknek és<br />

mindenkinek, aki anyagilag illetve más<br />

módon hozzájárult a rendezvény sikeréhez.<br />

Külön köszönet Bakó Antal plébános<br />

úrnak, aki a csutakfalvi vasárnapi<br />

gyűjtést felajánlotta az anyagi gondjaink<br />

enyhítésére. « A kezdeményező csoport nevében PORTIK-BAKAI ÁDÁM<br />

3 ORSZÁG 4 VÁROS<br />

ALKOTÓTÁBOR<br />

7<br />

Június 28 és július 2-a között került<br />

megrendezésre Szentesen a már hagyományossá<br />

vált kézművestábor.<br />

Ezen a rendezvényen<br />

Gyergyóremetéről nyolc tanuló vett<br />

részt, valamint egy csapat Szerbiából<br />

és egy csapat Újszentesről érkezett.<br />

A tábor programja tartalmas volt,<br />

unatkozni nem volt időnk, mert minden<br />

reggel fél kilenctől volt a reggeli,<br />

majd a délelőtti tevékenységek kerültek<br />

sorra, ebéd után pedig Szentes<br />

város büszkeségeit tekinthettük meg,<br />

Első nap a gyertyakészítés fortélyát<br />

tanultuk meg, ezt követően a gyerekek<br />

kipróbálhatták az arcfestés technikáját.<br />

Délután meglátogattuk a városi<br />

könyvtárat, majd játékos sportvetélkedőt<br />

szerveztek a gyerekek számára. A<br />

következő nap papírdíszeket készítettünk,<br />

ezután a polgármesteri hivatalba<br />

látogattunk el, ahol az alpolgármester<br />

úr üdvözölt bennünket és ajándékcsomagot<br />

kapott minden résztvevő. Délután<br />

sem volt henyélés, hiszen meglátogattuk<br />

a fekete kerámia kiállítást, és<br />

ellátogattunk egy lovardába. Itt lehetőség<br />

nyílt lovagolni, amely nagy sikert<br />

aratott. Szerdán textilcsodákat<br />

készítettünk, a nagyobb gyerekek kipróbálhatták<br />

a kerámiakészítést, valamint<br />

az üvegfestést. Csütörtökön virágokat<br />

készítettünk papírból, és ebéd<br />

után volt a gyerekek kedvence, hiszen<br />

elmentünk strandolni.<br />

Az utolsó nap programja is nagyon<br />

érdekes volt, hiszen egyfajta bogozást<br />

tanultunk meg valamint megtudtuk,<br />

hogy mit jelent a dúcolás.<br />

Délután ünnepélyesen bezártuk a tábort,<br />

itt lehetőség nyílt a gyerekeknek<br />

személyes produkciót bemutatni.<br />

Büszkék voltunk, mert három remetei<br />

gyerek is bemutatta amit tud, volt, aki<br />

énekelt, volt aki zongorázott, de olyan<br />

is akadt, aki szívesen szavalt.<br />

Mindannyian jól éreztük magunkat,<br />

sokat tanultunk, ismerkedtünk és szórakoztunk.<br />

Köszönjük mindazoknak a<br />

segítségét, akik hozzájárultak, hogy<br />

néhány <strong>gyermek</strong> vakációját színesebbé<br />

tette.<br />

« OLÁH JÚLIA tanítónő


8<br />

Kárpát-medencei hagyományápolás<br />

A táborban a házigazda szerepet a<br />

Tuzséri Községért Alapítvány vállalta<br />

fel, Klicsu Ferenc főszervező vezetésével.<br />

Míg az elszállásolást egy helyi<br />

iskola biztosította, addig a tábori tevékenységek<br />

az ugyancsak helyi Lónyay<br />

kastély területén zajlottak.<br />

A résztvevők Ukrajnából<br />

(Kárpátaljai Aknaszlatináról), Szlovákiából<br />

(Felvidéki Palócföldről és Bodrogközről),<br />

Szerbiából (Vajdasági<br />

Óbecséről), Romániából, Erdélyből a<br />

Mezőségről, Kalotaszegről,<br />

Szamosvölgyről, Barcaságról, Háromszékről,<br />

Gyimesekről, Szilágyságról<br />

valamint Gyergyóból Szárhegyről és<br />

Remetéről voltak. A táborban 86 gyerek<br />

vett részt.<br />

A program érdekes és szórakoztató<br />

volt. A délelőtti foglalkozások fő témája<br />

a magyarság eredete, származása<br />

és a honfoglalás volt. Az egyik délelőtt<br />

a Tuzséri Fehérlófiai Íjászkörének volt<br />

a bemutatója őseink harci szokásairól.<br />

Ki is próbálhattuk a fegyvereket (íj,<br />

dobócsillag), majd ezt követte a Szent-<br />

György Lovagrend tagjainak nagyon<br />

értékes, régi fegyverek bemutatója. A<br />

délelőtti foglalkozások másik fontos<br />

része volt a népi játékok oktatása, dal-<br />

és tánctanulás Adrien tanárnő és Ervin<br />

tanár úr közreműködésével.<br />

A közös ebéd után következtek a kézműves<br />

foglalkozások (nemezelés,<br />

gyöngyfűzés, gyöngyszövés, makramézás,<br />

rongybabadíszítés, batikolás).<br />

A délutáni foglalkozások után bemutató<br />

estéket tartottunk tájegységenként.<br />

A fellépő csoportok hozták tarsolyuk-<br />

ban népdalaikat, táncaikat, régi népszokásaikat.<br />

A rövid bemutatkozás<br />

után a bemutatkozó csoport a vidéke<br />

egyik jellegzetes helyi dalát tanította<br />

meg a többieknek.<br />

A második héten a debreceni Szeredás<br />

Népzene Együttes szilágysági, mezőségi,<br />

kalotaszegi, moldvai és felcsíki<br />

táncházat tartott.<br />

A tábor egyik kiemelkedő eseménye<br />

a népdal-, mesemondó- és táncverseny<br />

volt. A verseny minden kategóriájában<br />

díjazottak voltunk, értékes könyvjutalomban<br />

részesültünk.<br />

A táborzáró délutánon a táborban<br />

készült tárgyakból kiállítást szerveztek.<br />

Erre a napra, a közeli helységek-<br />

ben lakó táborozó gyerekek szülei,<br />

hozzátartozói is bejöttek és vidékük<br />

jellegzetes ételeiből készítettek finomságokat.<br />

Kiskunfélegyházáról a<br />

Langaméta garabonciások szórakoztatták<br />

a közönséget gólyalábon járó szereplőikkel.<br />

Továbbá sor került Török<br />

Renáta babakészítő kiállítására és egyben<br />

népművészeti kirakodóvásáron is<br />

részt vehettünk.<br />

A táborzáró ünnepség legszebb<br />

TÉR kép<br />

Tuzsér község yíregyházától 30 km-re helyezkedik el, közel az ukrán és szlovák határhoz. Csodálatos a fekvése,<br />

a táj különleges, a Tisza part és vidéke szép és érdekes.<br />

Június 28-július 10-e között e magyarországi településen voltunk, ahol részt vettünk a XII. Kárpát-medencei kézműves<br />

és hagyományőrző táborban. Tizenkét éve minden esztendőben megszervezik ezt a <strong>gyermek</strong> kézműves- és<br />

hagyományápoló tábort, amelynek célja a tuzséri hagyomány ötvözése a határon túli magyarok kultúrájával.<br />

« A gyergyóiak az ott tanult magyarbődi táncot adták elő a gálaműsoron.<br />

része a záróműsor volt, amelyen mi a<br />

magyarbődi karikázót adtuk elő.<br />

A különböző viseletbe öltözött barátainkkal<br />

minden tájegység egy-egy jellegzetes<br />

népdalát énekeltük, ezt váltotta<br />

fel a versenyen díjazottak műsora.<br />

Köszönjük Feri bácsinak a sok gondoskodást,<br />

a sok élményt és a lehetőséget,<br />

hogy részt vehettünk ebben a táborban.<br />

Nagyon hálásak vagyunk táncoktatónknak,<br />

Danguly Ervinnek, aki kiépítette,<br />

ápolja ezt a kapcsolatot és alaposan<br />

felkészített minket a nagy mérettetésre,<br />

de köszönet illeti Portik-Bakai<br />

Ádám művelődési ház igazgatót, valamint<br />

Nagy Erzsébet tanítónőt a közre-<br />

« Atábor házigazdájával, Klicsu Ferenccel (balra) a gyergyói csoportot képviselő szárhegyi és remetei gyerekek valamint a Kárpátaljáról<br />

érkezett aknaszlatinaiak vezetőikkel együtt.<br />

működésért, ügyintézésért.<br />

Külön köszönet a helyi Önkormányzatnak,<br />

személyesen Laczkó-Albert<br />

Elemér polgármester úrnak a községünkben<br />

folyó néptáncoktatás megszervezéséért,<br />

támogatásáért.<br />

Mindenkinek kívánunk további jó<br />

vakációt és szép nyarat!<br />

« A táborozók: BRASSAI ERIKA, BALÁZS-OLDAL<br />

TIHAMÉR, NAGY ANDRÁS ÉS PORTIK-CSERES NORBERT


TÉR kép<br />

HONISMERETI<br />

TÁBOR<br />

Ha nyár, akkor vakáció, pihenés diáknak,<br />

pedagógusnak egyaránt. A kirándulások,<br />

táborok is ezt segítik, egy kicsit<br />

rejtett céllal az aktív pihenést szolgálva.<br />

Ilyen aktív pihenést próbál teremteni<br />

immár lassan 10 éve a biatorbágyi iskolával<br />

közösen a Fráter György Általános<br />

Iskola honismereti tábora 15-15 magyarországi<br />

és remetei gyereknek.<br />

Az idei tábor túlnőtte Székelyföld határait,<br />

Közép-Erdély, Aranyosszék történelmi,<br />

földrajzi, irodalmi és kulturális<br />

örökségét szándékozott megismertetni<br />

14 biatorbágyi és 22 remetei gyereknek.<br />

A létszám növekedése talán azt sugallja,<br />

hogy gyerekek, szülők részéről van érdeklődés<br />

a honismeret iránt.<br />

A tábor július 29-augusztus 6. között<br />

zajlott, egy programfüzetben megtervezett<br />

útirány szerint.<br />

Az első napi Gyilkos-tó, Békási-szoros,<br />

Kis-Cohárd túrát követően egy 4 napos<br />

Közép-Erdélyi, kirándulás következett.<br />

A Maros völgyében az omladozó kastélyokat(vécsi,<br />

gernyeszegi, sáromberki)<br />

látogatva kaptunk egy-két ígéretfoszlányt,<br />

hogy majd bent is látogathatunk.<br />

Marosvásárhelyre egy délutánt szántunk,<br />

sétáltunk a várban, tiszteletünket<br />

tettük a Bolyaiak, Sütő András síremlékénél,<br />

megcsodáltuk a Teleki Tékát. Az<br />

esti órákban Torockó fehér házai között<br />

sétálva, gyönyörködtünk a naplementében<br />

tündöklő Székely-kő látványában.<br />

Az első éjszakát a nagyenyedi Bethlen<br />

Gábor Kollégiumban töltöttük. Apáczai<br />

Csere János, Körösi Csoma Sándor,<br />

Áprily Lajos, Sütő András és más volt<br />

diákok, tanárok nagyságát, szellemét<br />

felidézve, egy picit feledtetni tudtuk a<br />

kényelemhez, komforthoz szokott gyerekekkel<br />

a kollégium középkorból itt maradt<br />

állagát.<br />

A Tordai-hasadékot létrehozó Hesdátpatak<br />

is beírta nevét a 2010-es évben<br />

árvízkárokat okozó folyócskák sorába,<br />

lerombolta a hasadék függőhídjait, így<br />

csak egy hídfő megmaradt romjairól tekinthettünk<br />

rá Szent Lászó fohászának<br />

köszönhető természeti csodára.<br />

Kincses Kolozsváron Mátyás király<br />

lovasszobrát „ dobozolva” találtuk. Idegenvezetőként<br />

csak azt mondhattam,<br />

hogy Fadrusz János remekműve a Világörökség<br />

védő karjainak köszönheti, hogy<br />

az óriásdobozba rakott szobrot még nem<br />

postázták, mondjuk budapesti címzéssel.<br />

A tordai sóbányában a természet és a<br />

modern formatervezés összhangja tárult<br />

elénk. A parajdi sóbányát ismerő gyerekek<br />

elvarázsolva, mesébe illő csodának<br />

nézve ámultak a természet szépségén.<br />

A szerencse játékának köszönhetjük,<br />

hogy a gyulafehérvári várat, székesegyházat,<br />

érseki palotát egy neves teológiai<br />

tanár, Marton professzor mutatta be nekünk.<br />

A tanár úr is nagyon hamar felis-<br />

merte, hogy a szlovén diplomáciai küldöttségnek<br />

nem sokat mond Hunyadi<br />

János, Bethlen Gábor vagy Márton<br />

Áron neve, ezért igazi tanárként a gyerekeknek<br />

mesélt, magyarázott több mint<br />

két órát. Neki köszönhetjük, hogy bemehettünk<br />

Márton Áron püspök emlékszobájába<br />

és közösen mondhattunk imát a<br />

sírjánál. Köszönjük a tanár úrnak!<br />

Az utolsó éjszakát Déván, Böjte Csaba<br />

szerzetes szeretetbirodalmában töltöttük.<br />

Bizonyára meghatott gyereket, pedagógust<br />

a <strong>család</strong>okban élő (nevelőszülőkkel<br />

egy-egy lakásban) vidám, tiszta lelkületű<br />

árva gyerekek mosolya, kedvessége.<br />

Lelki megelégedéssel nyugtáztuk, hogy<br />

ebben a rohanó, önző világban még vannak<br />

emberek, akik életüket a szeretetnek,<br />

az áldozatvállalásnak szentelik. Élmény<br />

volt önkéntelenül is számolni, hogy hány<br />

dévai polgár látogat el a kolostortemplomba<br />

a reggeli bevásárlás után, az oltárra<br />

téve egy friss kenyeret vagy más élelmiszert.<br />

A tábor legnagyobb kalandja a dévai<br />

vár látogatása volt. A modern, kényelmet<br />

szolgáló felvonónak köszönhetően a<br />

várba vezető ösvényt benőtte a növényzet.<br />

Egy picit eltévedve, a várfalat megmászva<br />

jutottunk fel a várba. Lefele mi<br />

is igénybe vettük a technika vívmányát.<br />

A vajdahunyadi várban egy lelkes,<br />

nyelvkönyvekből magyarul tanuló(ezért<br />

érdekes) idegenvezetőnk Hunyadi János<br />

származását igazoló legendát annyira<br />

ízesen mesélte, hogy már-már nem is<br />

bántott a Hunyadiak havasalföldi eredetének<br />

hangoztatása.<br />

Segesvárra alkonyatkor fáradtan érkeztünk,<br />

de még minden gyereknek volt<br />

energiája felszaladni a diáklépcsőn. Késő<br />

éjszaka érkeztünk haza a 4 napos, tartalmas<br />

kirándulásról.<br />

A szerdai napot szabadnapnak terveztük,<br />

úgy hogy a szállásadó <strong>család</strong>ok szerveznek<br />

programot a biatorbágyi gyerekeknek.<br />

A legtöbb <strong>család</strong> a napot a szabadban,<br />

a remetei erdőben kirándulva<br />

töltötte.<br />

Az utolsó nap Remete- Libán-tető-<br />

Székelyudvarhely-Szejke-Farkaslaka-<br />

Korond-Szováta-Bucsin-tető útvonalon<br />

kirándultunk. A ritka meleg napon a<br />

szovátai fürdőzés nagy élmény volt a<br />

gyerekek számára.<br />

Augusztus 6-án reggel a biatorbágyi<br />

gyerekek hazautaztak.<br />

Mint minden évben a legnagyobb gondot<br />

a tábor anyagi költségeinek előteremtése<br />

okozza, ezért köszönjük az Avully-<br />

Remete Alapítványnak a Biatorbágyi és<br />

Remetei Önkormányzatnak, a Magyar<br />

Közoktatási Minisztériumnak és a Favorit<br />

Trans kft-nek a támogatását.<br />

Minden tábor végén megtervezzük a<br />

következő évi tábor helyszíneit. A 2011es<br />

tábor helyszíne Dél-Magyarország:<br />

Szeged, Pécs, Mohács, Ópusztaszer stb.<br />

9<br />

« BALÁZS-KERCSÓ ILDIKÓ ÉS BALÁZS-KERCSÓ ATTILA


10 MÁS kép<br />

ANYAKÖNYV<br />

2010. augusztus<br />

Születés<br />

Portik-Lőrincz Ernő<br />

Barcsa Mózes<br />

Kis-Simó Dalma<br />

Albert Levente<br />

Nász<br />

Czikó Árpád és<br />

Puskás Magdolna<br />

Varga Lóránd és<br />

Portik Beáta<br />

Gyász<br />

Laczkó Magdolna 1931<br />

Portik Irén 1945<br />

György-Mózes József 1934<br />

Bakos Márton 1930<br />

Petréd József 1918<br />

Albert Arnold 2009<br />

Nagy Anna 1923<br />

Balázs-Csíki Erzsébet 1947<br />

Antal Terézia 1924<br />

Képes vagyok<br />

Gyergyóremete község<br />

havonta megjelenő lapja<br />

Kiadó<br />

Gyergyóremete Önkormányzata<br />

és Polgármesteri Hivatala<br />

E-mail<br />

kepesvagyok<br />

@gyergyoremete.ro<br />

Megjelenés minden<br />

hónap végén!<br />

Szerkesztő<br />

Barabás Zsófia<br />

Bakos Szabolcs<br />

Kép<br />

Balázs László<br />

Portik-Bakai Ádám<br />

Nyomda<br />

F&F INTERNATIONAL Kft.<br />

A szerkesztői jog fenntartva!<br />

A megjelent cikkek<br />

tartalmáért<br />

az aláíró személy felelős!<br />

SZÉKELY ANEKDOTA<br />

Haragosan korholja fiacskáját az anya:<br />

- Honnan van az, Áron, hogy te semmit<br />

sem akarsz meghallani? Bármit mondok<br />

neked, az egyik füleden bemegy, a másikon<br />

abban a minutában kiszalad.<br />

- Ne szidjon engem, kedves édesanyám -<br />

mentegetőzött a <strong>gyermek</strong>. - Hát tehetek én<br />

arról, hogy nekem két fülem van? Duka János gyűjtése<br />

PILLANAT<br />

kép kép<br />

« Kézművesfoglalkozás és játék a Csutakfalvi-Svájci Nap alkalmával<br />

Tudja-e, hogy...?<br />

Útszéli keresztek (folytatás)<br />

Az Új út és a Bethlen Gábor utca kereszteződésénél<br />

a 32. szám alatt az 1900-as évek<br />

elején már állott egy fából faragott Krisztus<br />

kereszt. Ezt cserélte ki 1929 vagy 1930-ban<br />

Péter Ferenc ezermester, ugyancsak fából<br />

készített Krisztus testtel.<br />

1961 májusában a közel lakó osztrák származású<br />

Ferdinánd Mária, akire sokan Mici<br />

néniként emlékeznek, javasolta Pál Sándornak,<br />

akinek udvarán áll a kereszt, hogy cseréljék<br />

ki egy időtállóbb fém(öntvény) Krisztus<br />

Corpusra. A szomszédság összepótlásával<br />

ez meg is történt. A régi fából készült<br />

Krisztus testet Menyhárt Antal plébános a<br />

plébániára vitette.<br />

Ugyancsak az Új úton az 56. szám alatt a<br />

Fenekalja utca elágazása előtt látható keresztet<br />

Laczkó Mátyás János (orosz fogságban<br />

halt meg) és felesége állíttatta 1940-ben<br />

Észak Erdélynek Magyarországhoz való csatolását<br />

követően.<br />

(Folytatjuk)<br />

« LACZKÓ-SZENTMIKLÓSI ENDRE<br />

ILLIK NEM ILLIK<br />

DOHÁNYZÁS<br />

A dohányt - amióta csak betette a<br />

lábát Európába - üldöztetés veszi<br />

körül. Egészségügyi, vallási, morális,<br />

jogi törvények próbálták tiltani többkevesebb<br />

sikerrel, de véglegesen<br />

mindeddig nem tudták visszaszorítani.<br />

Hivatkoznak emberi jogokra,<br />

egészségre, függőségre, csak hogy<br />

lebeszéljék a dohányosokat e<br />

szenvedély gyakorlásáról. Ezeket az<br />

érveket lehet vitatni, mindenkinek lehet<br />

saját véleménye, az viszont<br />

vitathatatlan, hogy senkit sem lehet<br />

kényszeríteni, hogy füstöt szívjon.<br />

Ezért a dohányzásra vonatkozó<br />

szabályokat nem csak az illem írja elő,<br />

hanem morális kötelességünk is<br />

betartani őket.<br />

Ha már dohányfüggő valaki tudnia<br />

illik, hogy:<br />

♦ rágyújtás előtt mindig meg kell<br />

kérdezni a társaságban lévőktől, hogy<br />

nem-e zavarja őket<br />

♦ nemdohányzók lakásában kerüljük a<br />

dohányzást. Ne is kérdezzünk rá, hogy<br />

szabad-e, hanem inkább arról<br />

érdeklődjünk, hogy van-e erre alkalmas<br />

hely<br />

♦ középületben, közlekedési eszközön<br />

és egyéb nyilvános helyen csak az arra<br />

kijelölt helyen dohányozzunk (ez már<br />

nem illemtan, hanem kötelező érvényű<br />

szabály, amit be kell tartanunk)<br />

♦ autóban - a szűk hely miatt -<br />

legfeljebb akkor gyújtsunk rá, ha nem<br />

utazik velünk nemdohányzó<br />

♦ amint fent is megjegyeztük -<br />

kerüljük az utcán a dohányzást -<br />

különösen a nők estében a klasszikus<br />

illem egyenesen tiltja<br />

♦ nem illik rágyújtani étkezőasztalnál,<br />

amíg valaki eszik.<br />

(Folytatjuk)<br />

« Szemlézte BARABÁS ZSÓFIA<br />

Bölcsességek<br />

A macska szeretne halat enni,<br />

de fél a víztől.<br />

Mindenki magának a legfőbb orvosa.<br />

A jól előkészített munka<br />

félig el van végezve.<br />

Nem csak tudni kell, hanem<br />

cselekedni is.<br />

Az idő sok mindent hoz magával,<br />

de visz is!<br />

« BORBÉLY DEZSŐ gyűjtése

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!