Dr. Halász Imre - Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar ...
Dr. Halász Imre - Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar ...
Dr. Halász Imre - Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar ...
Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
Név: DR. HALÁSZ IMRE<br />
Beosztás: főiskolai tanár<br />
Aktualizálva: 2012.02.28.<br />
Egység: Közgazdasági, Vállalkozási és Emberi<br />
erőforrások Tanszék<br />
Elhelyezés: D épület III. em., 312. szoba<br />
Telefon:<br />
Mobil:<br />
+36(92)509-914, 509-917<br />
+06/20/950-7303<br />
E-mail: halasz.imre@pszfz.bgf.hu<br />
FOGADÓÓRA<br />
Helye Ideje Megjegyzés<br />
„D” épület 312. hétfő: 11.20-12.50 és 14.40-16.00 2011/12. tanév II. félév<br />
szoba<br />
szorgalmi időszakában<br />
RÖVID SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ<br />
Végzettség: Német nyelv – történelem szakos tanár (PTE., 1976.)<br />
Történelem szakos középiskolai tanár (ELTE, BTK. 1980.)<br />
Levéltáros (ELTE. BTK. 1982.)<br />
Turizmus szakközgazdász (BKE, 1995.)<br />
Tudományos fokozat: Bölcsészettudományi doktor (ELTE, 1984.)<br />
Történelemtudomány kandidátusa (MTA, Doktori Tanácsa, 1995.)<br />
Oktatói beosztások<br />
változásai:<br />
Ph.D. (Történelemtudomány, ELTE, 1996.)<br />
<strong>Főiskola</strong>i adjunktus (1985.)<br />
<strong>Főiskola</strong>i docens(1990.)<br />
<strong>Főiskola</strong>i tanár (1996.)<br />
Szakmai tisztségek: Tudományos igazgatóhelyettes (1991-1996),<br />
PSZF (2000-től BGF. PSZFK) Tudományos Bizottság tagja (1992-<br />
2006),<br />
PSZFK. <strong>Kar</strong>i Tanács tagja (2000-2006),<br />
PSZF. Zalaegerszegi Intézete Intézeti Tanács tagja (1992-2006).<br />
BGF. Tudományos Tanács tagja (2011-)<br />
Elismerések és I. Pannon Tudományos Nap. MTA PAB-VEAB 2005. „A legjobb<br />
BGF <strong>Gazdálkodási</strong> <strong>Kar</strong> Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900<br />
Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz
kitüntetések: előadás” díja.<br />
Idegennyelv-tudás: Német felső (1976)<br />
Latin alap (1995)<br />
Oktatott tárgyak: Politológia (alapképzés, nappali-távoktatás)<br />
Emberi erőforrás menedzsment (alapképzés, nappali-távoktatás)<br />
Kutatási terület,<br />
tevékenység:<br />
Művelődéstörténet II. A magyar művelődés története (FSZ)<br />
19 – 20. századi magyar gazdaság-, társadalom-, igazgatás- és<br />
oktatástörténet, címer- és pecséttan, a turizmus múltja, jelene és<br />
jövője.<br />
FŐBB PUBLIKÁCIÓK<br />
AZ ÖNKÉNYURALMI KÖZIGAZGATÁS KIÉPÜLÉSE ZALA MEGYÉBEN 1849-1854.<br />
Levéltári Közlemények, 57. évf. 1. szám - 1986., 87-129. old.<br />
LÁTNIVALÓK ZALA MEGYÉBEN<br />
Well Press Kiadó, Miskolc, 1999. 236 old.<br />
A TELEPÜLÉS UTOLSÓ KÉT ÉVSZÁZADA<br />
in: Zalakaros. Városmonográfia. Zalakaros, 2000. 101 –212. old.<br />
ZALA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA 1850-1861<br />
in: Zala megye archontológiája. 1138-1861. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 81-<br />
110. és 301-312.old.+ 3 térkép.<br />
REISEKULTUR VOR DEM MASSENTOURISMUS IM PANNONISCHEN RAUM<br />
in: Neuzeitliche Reisekultur im pannonischen Raum bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts.<br />
Murska Sobota, 2003. 161-66. old.<br />
DIE ENTWICKLUNGSRICHTUNGEN DES TOURISMUS IM SÜDPANNONISCHEN RAUM BIS ZUM<br />
ZWEITEN WELTKRIEG.<br />
in: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2004. Band 34. Kaposvár,<br />
2005. 81-85. old.<br />
NAGYKANIZSA ÖNKORMÁNYZATA A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN<br />
in: Nagykanizsa. Városi monográfia II. Nagykanizsa, 2006. 397–454. old.<br />
WIRTSCHAFTLICHE MÖGLICHKEITEN DES REGIONALEN KULTURTOURISMUS IN DER<br />
WEST/PANNON REGION<br />
in: Touristische Werte ungarischer Denkmälrt in Österreich. (Burgenland und Wien).<br />
Szombathely, 2006. 213-220. old. CD-n is.<br />
PERIÓDUSOK A DÉL-DUNÁNTÚL TURIZMUSÁBAN A 19-20. SZÁZADBAN.<br />
in: Somogy Megye Múltjából. 40. Kaposvár, 2010. 271-280. old.<br />
EGYÉB INFORMÁCIÓK<br />
Tudományos tevékenység és szakmai tagság:<br />
Tanügyigazgatás, és szaktárgyi oktatás (történelem, német nyelv, társadalomismeret,<br />
idegenforgalmi tárgyak oktatása) szakterületen szerepel az Országos Közoktatási, továbbá<br />
vendéglátás-idegenforgalom szakterületen az Országos Szakoktatási Szakértői<br />
Névjegyzékben, valamint az emelt szintű és közép szintű érettségi elnöki, emellett gazdaságiszolgáltatási<br />
szakterületen vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban az<br />
iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai vizsgaelnöki névjegyzékben. Az Oktatási<br />
Hivatal illetve az NSZI megbízásából folyamatosan ellát érettségi elnöki és szakvizsgaelnöki<br />
feladatokat. 2005-től az emelt szintű érettségi vizsgákon történelem valamint<br />
2<br />
BGF <strong>Gazdálkodási</strong> <strong>Kar</strong> Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900<br />
Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz
társadalomismeret, valamint vendéglátás-idegenforgalom szaktárgyi bizottságok elnöke.<br />
A tudományos testületek közül tagja a MTA Köztestületének (1995, Történettudományi<br />
Bizottság), MTA PAB II. Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok<br />
Szakbizottságának, és a Város- és Helytörténet Munkabizottságnak (1999), az MTA VEAB<br />
Történettudományi Szakbizottsága Műemléki és Településtörténeti Munkabizottságának<br />
(1996), és a Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Politikatudományi<br />
Munkabizottságának (2004). A tudományos és szakmai egyesületek közül tagja a Magyar<br />
Történelmi Társulatnak (1981), itt három cikluson keresztül országos titkár és<br />
igazgatóválasztmányi tag (1991-1999) majd alelnök (1999-2003), jelenleg (2009-) regionális<br />
alelnök. Tagja a Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesületnek (1989), a Magyar<br />
Politikatudományi Társaságnak (1988), a Magyar Pedagógiai Társaságnak (1981), Magyar<br />
Turisztikai Egyesületnek (1995) a Magyar Közgazdasági Társaságnak (1999) és a Magyar<br />
Idegenvezetők Szövetségének (1995). Megalakulásától megszűnéséig tagja volt az Ablak<br />
Zalára Közalapítvány Kuratóriumának (1997-2008) és elnöke a Zöld Mezőgazdaság<br />
Közalapítvány Felügyelő Bizottságának (1999-2009).<br />
1981-től megszakításokkal, majd 1997-től megszakítás nélkül résztvevője az Internationales<br />
Kulturhistorisches Symposium Mogersdorf (Ausztria, Magyarország, Szlovénia és<br />
Horvátország szervezésében évente más országban megrendezendő) kultúrtörténeti<br />
konferenciasorozatnak, delegátusként, előadóként illetve soros levezető elnökként.<br />
Publikációk:<br />
Eddig ismert (2010. 12. 30.) független hivatkozásainak száma: 180, ismertetések száma: 8.<br />
2 könyv, 18 könyvrészlet, 66 tanulmány és szakcikk - közte egy városenciklopédiában 34<br />
szócikk – 15 cikk, és 66 ismeretterjesztő újságcikk szerzője. Magyarországon először írt<br />
(magyarul, németül, angolul) útikönyvet internetre Zala megye idegenforgalmi értékei címmel<br />
(1999, www.zalaszam.hu/utikonyv), ezen kívül további 6 internetes publikációja van. 65<br />
előadást tartott szakmai és tudományos (ebből nyolcat nemzetközi) konferenciákon. 6<br />
kötetet szerkesztett, 33 tanulmányt, könyvrészletet, könyvet valamint OTKA pályázatot<br />
lektorált. Szervezője, rendezője illetve társrendezője volt 26 tudományos és szakmai – ebből<br />
11 nemzetközi - fórumnak, konferenciának.<br />
PhD. cselekményben részvétel:<br />
Bizottsági tag (<strong>Budapesti</strong> Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori<br />
Iskola, 2002), témavezető (Kaposvári Egyetem <strong>Gazdálkodási</strong> és szervezéstudományi Doktori<br />
Iskola 2002-2006, sikeres védés summa cum laude eredménnyel 2006-ban), opponens<br />
(Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi <strong>Kar</strong> Interdiszciplináris Doktori Iskola, 2010),<br />
bizottsági titkár (ELTE. Bölcsészettudományi <strong>Kar</strong>, Történelemtudományi Doktori Iskola, 2011-<br />
12.)<br />
Külföldi kutató- és tanulmányutak:<br />
Arhiv Vojvodine Sremski <strong>Kar</strong>lovci (hungaricakutatás, 1981, és 1983), Allgemeines<br />
Verwaltungsarchiv Wien (egyéni, tudományos kutatás, 1996, és 1997), Hogeschool<br />
Eindhoven (1996), NATO (Brüsszel és Mons, 2001), ENSZ (Wien, 2001).<br />
Elnyert ösztöndíjak:<br />
Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány (Osztrák-Magyar Közös Múlt Szakalapítvány,<br />
3<br />
BGF <strong>Gazdálkodási</strong> <strong>Kar</strong> Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900<br />
Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz
1996-1997, és 1997-1998), Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Történelem-<br />
Földrajz Szakalapítvány, 1998-1999) és OTKA egyéni tematikus pályázat (1999-2004).<br />
Regionális és helyi médiajelenlét (rádió, televízió):<br />
Országgyűlési, önkormányzati és Európai Parlamenti választási, valamint a gazdaság- és az<br />
Európai Unió történetével foglalkozó élő műsorok szakértője, szakkommentátora a<br />
csatlakozást megelőző időszaktól folyamatosan (évente 3-4 alkalommal). Magyarország<br />
Európai Uniós csatlakozását megelőzően 12 részes, a Külügyminisztérium támogatásával<br />
készült ismeretterjesztő cikksorozata jelent meg a Zalai Hírlapban.<br />
TDK tevékenység:<br />
1987-től 60 díjazott TDK dolgozat konzulense. 1993-2009 között folyamatosan zsűritag<br />
illetve zsűrielnök az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon és a <strong>Gazdasági</strong><br />
Főiskolák TDK konferenciáin.<br />
Egyéb oktatási tevékenység:<br />
Intézeti oktató munkájával párhuzamosan - óraadóként - több felsőoktatási intézményben<br />
oktatott és jelenleg is oktat. Tartott előadásokat és vezetett szemináriumokat az ELTE.<br />
Bölcsészettudományi <strong>Kar</strong>a Történelem Segédtudományai Tanszékén (1995-1996. A<br />
neoabszolutizmus közigazgatásának sajátosságai a Nyugat-Dunántúlon; A közigazgatás<br />
strukturális változásai Magyarországon a neoabszolutizmus és a dualizmus korában), majd a<br />
JPTE (2000-től PTE) Bölcsészettudományi <strong>Kar</strong>a Újkortörténeti Tanszékén (1995- A magyar<br />
polgári közigazgatás kialakulása; Porosz Németország - császári Németország) és a<br />
Kodolányi János Főiskolán (Magyarország gazdaságtörténete, Szociológia, 1993-1999).<br />
Idegenforgalmi tárgyakat oktatott a PATE - 2001. 01. 01-től Veszprémi Egyetem - Georgikon<br />
<strong>Kar</strong> Továbbképzési Intézetében (Turizmus rendszere és gazdaságtana, Turizmus földrajza<br />
1993-2005); a Kaposvári Egyetem ÁTK-n (Idegenforgalom gazdaságtana 2000-2003),<br />
ugyanitt PhD témavezető (2002-2006). 2000-től tart előadásokat és vezet gyakorlatokat a<br />
Pannon (előtte Veszprémi) Egyetemen. Oktatott tárgyai kezdetben: Nemzetközi gazdasági és<br />
politikai kapcsolatok, Turizmus rendszere, Turizmus gazdaságtana, Kulturális turizmus,<br />
Gazdaságtörténet, Európai Uniós ismeretek, Európai Unió turizmusa, a jelenlegi tantárgyi<br />
struktúrában a BA ill. FSZ – nappali és levelező - képzésben Turizmus társadalmi és<br />
gazdasági alapjai, Idegenvezetés módszertana, Turisztikai termékek fejlesztése, és<br />
Egészségturizmus. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi <strong>Kar</strong>a<br />
Zalaegerszegi Képzési Központjában a másoddiplomás wellness-terapeuta szakon (2006-<br />
2011) Turizmus rendszere és gazdaságtana, Magyarország turizmusföldrajza és Turizmus<br />
marketing és menedzsment tárgyakat adott elő, és ebben az időszakban záróvizsgabizottsági<br />
elnök volt.<br />
4<br />
BGF <strong>Gazdálkodási</strong> <strong>Kar</strong> Zalaegerszeg | H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. | Telefon: (+36-92) 509-900<br />
Fax: (+36-92) 509-930 | www.pszfz.bgf.hu/gkz
1<br />
DR. HALÁSZ IMRE Ph.D/CSC.<br />
SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉGE<br />
(Kurzívval szedve az ismert hivatkozások, bibliográfiai felvételek és az ismertetések.)<br />
KÖNYV, KÖNYVRÉSZLET<br />
1. ZALAKAROS<br />
(Bp. 1986., magyar és német nyelven, 87 old., 2. kiadás 1992., 3. kiadás 1996., 4. átdolgozott<br />
kiadás, 1998.)<br />
3. kiad. [Zalakaros, 1996.] alapján: Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk.:<br />
Molnár András. Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, 1996. 378. old.)<br />
4. kiad. Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére.<br />
Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 372. old.)<br />
www.vineroads.eu/irodalomjegyzek.php (2010.02.22.)<br />
2. LÁTNIVALÓK ZALA MEGYÉBEN<br />
(VendégVáró Útikönyvek. A Keszthely város fejezetet (15-28. old.) Müller Róbert írta.<br />
Főszek.: Körtvélyesi Erzsébet, Well Press Kiadó, Miskolc, 1999.) 236 old.<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 372. old.)<br />
Zala megye. Landkreis Zalaegerszeg. Ein Rundgang.<br />
www.ungarnforum.de/forum/viewtopic.php?f6&t=10. (2010.02.22.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 154. old.)<br />
3. A TELEPÜLÉS UTOLSÓ KÉT ÉVSZÁZADA<br />
(in: Zalakaros. Városmonográfia. Szerk.: <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Zalakaros, 2000. 101 –212. old.)<br />
Rábavölgyi Attila: Zalakaros (monográfia) (Pannon Tükör 2000/5-6. 74-76. old.<br />
Recenzió.)<br />
Kiss Gábor: A község-történetírás eredményei és sajátosságai Zala megyében. (in:<br />
Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai.<br />
Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2001., 75. old. )<br />
www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho010412.htm Tartalomfelsorolás. (2010.02.22.)<br />
Csoma Zsigmond-Novák Ferenc: Zalakaros szőleje és bora az Alpok és a Balaton<br />
között. Zalakaros, 2009. 20. old. [2 hivatkozás], 23. old. [2 hivatkozás], 25.<br />
old., 28. old., 56. old., 67. old. [3 hivatkozás], 112. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 151. old.).<br />
4. ZALA MEGYE KÖZIGAZGATÁSA 1850-1861<br />
(in: Zala megye archontológiája. 1138-1861. Zalai Gyűjtemény 50. Szerk.: Molnár András,<br />
Zalaegerszeg, 2000. 81-110. és 301-312.old.+ 3 térkép.)<br />
Bariska István: Zala megye archontológiája (Ismertetés. Századok, 2001/6. 1459-<br />
1464. old.)<br />
Pálffy Géza - Soós László: Zala megye archontológiája 1338 – 2000. (Ismertetés.<br />
www.duna.natarch.hu/szemle/20013/palffy.htm<br />
Kunics Zsuzsa: A Wlassics család és Nagykanizsa. (in: Wlassics Gyula élete és kora<br />
1852-1937. Zalaegerszegi füzetek 8. Szerk.: Kapiller <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg,<br />
2002. 36-59. old. 54. old.).<br />
Molnár László: Páka és Dömefölde évszázadai. (Páka, 2005. 423-424. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
Németh László: Ügyvédek Zalában 1850-1875 (Jogtörténeti Szemle, 2006/1. 32-43.<br />
old. 42. old.)
2<br />
Bősze Sándor: Mezővárosból község, községből kisváros. (1849-1914). (Szigetvár<br />
története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 234. és 528. old..<br />
Németh László: Ügyvédek Nagykanizsán 1850- 1875. (in: A polgárosodó Nagykanizsa<br />
a 19. század második felében. Szerk.: Kaposi Zoltán. Nagykanizsa, 2008. 99-<br />
114. old. 106. old.).<br />
Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a győri Királyi Jogakadémián 1800-1848. (in: Zalai<br />
történeti tanulmányok 2009. Szerk.: Paksy Zoltán. Zalai Gyűjtemény 67.<br />
Zalaegerszeg, 2009. 86-120. old. 90. old.)<br />
5. A KÖZIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSE ÉS A NÉGYCENTRUMÚ MEGYE KIALAKU-<br />
LÁSA<br />
(in: Zala megye ezer éve. Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 161-166. old.)<br />
Kunics Zsuzsa: A Wlassics család és Nagykanizsa. (in: Wlassics Gyula élete és kora<br />
1852-1937. Zalaegerszegi füzetek 8. Szerk.: Kapiller <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg,<br />
2002. 36-59. old. 54. old. [2 hivatkozás].)<br />
Pordán Krisztina: Közigazgatási perpatvar, avagy: hol legyen a megyeszékhely?<br />
(in: Külkereskedelmi <strong>Főiskola</strong>i Füzetek 16. 74-78. old. 75. old., 76. old.,<br />
78.old.)<br />
6. KÖZLEKEDÉS, PÉNZÜGY, GYÁRIPAR. A KAPITALIZMUS FEJLŐDÉSE ZALÁBAN A<br />
KIEGYEZÉSTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG<br />
(in: Zala megye ezer éve. Főszerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 2001. 167-173. old.)<br />
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939. (in: Végvárból<br />
megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Molnár<br />
András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 170. old.)<br />
7. AZ IDEGENFORGALOM ZALA MEGYÉBEN<br />
(in: Zala megye ezer éve. Főszerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 2001. 311-316. old.)<br />
8. A FELSŐOKTATÁS ZALÁBAN<br />
(in: Zala megye ezer éve. Főszerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 2001. 337-341. old.)<br />
9. MEGYEI JELKÉPEK, CÍMEREK<br />
(in: Zala megye ezer éve. Főszerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 2001. 349-362. old. + 77<br />
kép.)<br />
Molnár László: Páka és Dömefölde évszázadai. (Páka, 2005. 423-424. old.)<br />
10. A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEI<br />
(in: Göcsej. Szerk.: Boda László, B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2001., 49 település leírása 43-<br />
171. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 154. old.)<br />
11. HÉVÍZ, KEHIDAKUSTÁNY, LENTI, ZALAEGERSZEG, ZALAKAROS, ZALASZENT-<br />
GRÓT<br />
(in: Gyógy- és termálfürdők Nyugat-Magyarországon. Szerk.: Boda László, B.K.L. Kiadó,<br />
Szombathely, 2001. 57-102, 111-117, 118-123, 177-188, 189-193, 194- 200. old.)<br />
12. HÉVÍZ, KEHIDAKUSTÁNY, LENTI, ZALAEGERSZEG, ZALAKAROS, ZALASZENT-<br />
GRÓT (in: Heil- und Thermalbäder in Westungarn. Red.: Boda László, B.K.L. Kiadó,<br />
Szombathely, 2001. 64-99, 108-115, 116-121, 184-196, 197-202, 203-200. old.)<br />
13. A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEI<br />
(in: A Kis-Balaton és a Keszthelyi-hegység. 42 település leírása. Szerk.: Boda László, B.K.L.<br />
Kiadó, Szombathely. 2001. 114-142. és 150-186. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 154. old.)<br />
14. A KÖZÉPSZINTŰ IGAZGATÁS HIVATALI ÁLLOMÁNYA ZALA MEGYÉBEN A<br />
BACH-KORSZAKBAN<br />
(in: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Bariska István Emlékkönyv.<br />
Szombathely, 2003. 413-420. old.)<br />
Turbuly Éva: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Recenzió. Vasi<br />
Szemle, 2003, és
3<br />
www.vasiszemle.t-online.hu/2004/06/konyvszemle.htm (2010.02.22.)<br />
15. A PANNON TÉRSÉG GYÓGYFÜRDŐI A TÖMEGTURIZMUS KIALAKULÁSA ELŐTT<br />
(in: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára.<br />
Szerk.: Lengvári István – Vonyó József. Pannónia Könyvek, Pécs, 2003. 147-158. old.)<br />
16. HÉVÍZ, KEHIDAKUSTÁNY, LENTI, ZALAEGERSZEG, ZALAKAROS, ZALASZENT-<br />
GRÓT<br />
(in: Az erőt adó gyógyvizek világa. Szerk.: Boda László, Pannon Termál Klaszter - B.K.L.<br />
Kiadó, Szombathely, 2004. 82-111, 120-126, 127-132, 163-174, 175-179, 180-187. old.)<br />
17. A TÉRSÉG TELEPÜLÉSEI<br />
(in: Észak-Zala. 81 település leírása. Szerk.: Boda László, B.K.L. Kiadó, Szombathely. 2005.<br />
44-155. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 154. old.)<br />
18. NAGYKANIZSA ÖNKORMÁNYZATA A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN<br />
(in: Nagykanizsa. Városi monográfia II. Nagykanizsa, 2006. 397–454. old.)<br />
Foki Ibolya: Nagykanizsa közigazgatása az 1848-49-es forradalom és szabadságharc<br />
leverése után. (in: A polgárosodó Nagykanizsa a 19. század második felében.<br />
Szerk.: Kaposi Zoltán. Nagykanizsa, 2008. 35-48. old. 40. old. [2 hivatkozás],<br />
41. old.[2 hivatkozás], 44. old.)<br />
Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a<br />
XIX. század közepéig. (in: Zalai történeti tanulmányok 2009. Szerk.: Paksy<br />
Zoltán. Zalai Gyűjtemény 67. Zalaegerszeg, 2009. 159-190. old. 167. old. [2<br />
hivatkozás], 170. old., 173. old., 175. old. [4 hivatkozás], 176. old. [3<br />
hivatkozás], 177. old., 185. old., 187. old. [2 hivatkozás], 188. old. [5<br />
hivatkozás].)<br />
19. SZÓRVÁNYOS ADATOK A CIGÁNYSÁG BACH-KORSZAK-BELI HELYZETÉHEZ<br />
(in: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene II. Szerk.: Márfi Attila. Pécs, 2009. 45-<br />
53. old.)<br />
20. A REGIONÁLIS SZINT – A BACH KORSZAKBAN.<br />
(in: A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Szerk.: Fischer<br />
Ferenc, Hegedüs Katalin, Rab Virág. Pécs, 2010. 213-228. old.)<br />
TANULMÁNYOK<br />
1. ZALA MEGYE KATOLIKUS NÉPISKOLÁINAK ÉS TANÍTÓINAK HELYZETE A<br />
BACH-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 16., Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1980-<br />
81., Szerk.: Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1981., 105-123. old.)<br />
Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusban<br />
való átmenet időszakában (1770-1868) (Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. 297.,<br />
305., 306. old.)<br />
Foki Ibolya: Zalalövő története 1850-1914. (in: Zalalövő története. Az ókortól<br />
napjainkig. Szerk.: Molnár András. Zalalövő, 1998. 379. old. [3<br />
hivatkozás], 380. old.<br />
Goór Zoltán: Tornyiszentmiklós története. (Tornyiszentmiklós, 1989. 118. old.)<br />
Szakál István: Besenyő ezer éve. (Zalaegerszeg, 2002. 144. old.)<br />
Rácz Erika: A horvát nemzetiségi nyelv használatának, alkalmazásának alakulása; a<br />
magyarosítás és magyarosodás útja a Mura mentén. (Kisebbségkutatás,<br />
2004/4. 561-575. old.) 562. old.<br />
Bodorkós Zsolt–Káli Csaba–Molnár László: Gutorfölde története. (Zalai<br />
kismonográfiák 8. Zalaegerszeg, 2004. 138. old.)<br />
Molnár László: Páka és Dömefölde évszázadai. (Páka, 2005. 276. old. [2 hivatkozás],<br />
továbbá 423-424. old.)
4<br />
2. HOLLÓSI PÁL<br />
(in: Élni emberül... Életrajzgyűjtemény. Szerk.: Jakabfi Rudolf, Tóth Antal, Tóth Lászlóné.<br />
Zalaegerszeg, 1980., 188-190. old.)<br />
3. RAUCH FERENC<br />
(in: Élni emberül... Életrajzgyűjtemény. Szerk.: Jakabfi Rudolf, Tóth Antal, Tóth Lászlóné.<br />
Zalaegerszeg, 1980., 381-383. old.)<br />
4. SÁNDOR LAJOS<br />
(in: Élni emberül... Életrajzgyűjtemény. Szerk.: Jakabfi Rudolf, Tóth Antal, Tóth Lászlóné.<br />
Zalaegerszeg, 1980., 385-387. old.)<br />
5. A POLGÁRI KORI JÁRÁSI KÖZIGAZGATÁS KIALAKULÁSA ZALA MEGYÉBEN<br />
(in: A Dunántúl településtörténete IV. 1867-1900., Szerk.: Kanyar József PAB-VEAB<br />
Értesítő, Veszprém, 1982., 179-184. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
6. NYARALÁS, IDEGENFORGALOM ÉS A „SZERELMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK”<br />
(História, 5. évfolyam 1983/3. szám, 13-15. old. + 3 fénykép)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus<br />
második felében. (in: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. 32. Szerk.:<br />
Récsei Balázs. 177, és 178. old.)<br />
(Internetes leközlése: kdf. Kempelen Farkas Digitális Könyvtár:<br />
www.tamkonyvtar.hu/historia-1983-03/historia-1983-03-081013-2 (2010.02.22.)<br />
Katona Csaba: Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején.<br />
(in: mult-kor. 2010. ősz. 95. old., továbbá az internetes változatban is:<br />
http://www.multkor.hu/20100906_rosszeletu_nok_kalandjai_a_szabadsagharc_idejen<br />
2010.12.01.)<br />
7. ZALAEGERSZEG LEGELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE<br />
(Honismeret, XI. évfolyam 1983/3. szám, 28. old. + 1 fénykép)<br />
Zalaegerszeg évszázadai Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller<br />
<strong>Imre</strong>.(Zalaegerszeg, 1997. 398. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
8. NYARALÁS, IDEGENFORGALOM ÉS A „SZERELMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK”<br />
(A Históriában megjelent cikk másodközlése a szerkesztőség felkérésére: Látóhatár, 1983. 8.<br />
szám, 137-144. old.)<br />
9. ZALA MEGYE GYÓGYSZERTÁRAI 1850-BEN<br />
(Gyógyszerészet, 27. évfolyam - 1983. október - 10. szám, 380-382. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Források a Muravidék történetéhez. 2. kötet. 2. zvezek. 1850 - 1921. Viri za<br />
zgodovino Prekmurja. (Szerk./Uredila: Mayer László, Molnár András.<br />
Szombathely-Zalaegerszeg, 2008. 49. old.).<br />
10. ZALA VÁRMEGYE ÉS SZÉKHELYÉNEK CÍMERE<br />
(in: A Dunántúl településtörténete V. 1900-1944., Szerk.: Farkas Gábor. PAB-VEAB Értesítő.<br />
Veszprém, 1982., 524-532. old. + 15 fénykép)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)
5<br />
11. AZ 1918-1919. ÉVI NÉMETORSZÁGI FORRADALOM ESEMÉNYEINEK HÍREI ME-<br />
GYÉNK SAJTÓJÁBAN<br />
(in: Évkönyv 1983. Szerk.: Jakabfi Rudolf, Zalaegerszeg, 1983., 181-192. old.)<br />
12. ZALA VÁRMEGYE CÍMERE<br />
(Levéltári Szemle, 32. évfolyam. - 1982 - 1. szám, 195-199. old. + 10 fénykép.)<br />
Bertényi Iván: A történeti segédtudományok fejlődése Magyarországon 1951-1991<br />
között. (Turul, 1994/1-2. füzet, 4. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
13. ZALA VÁRMEGYE IZRAELITA ISKOLÁI A BACH-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 18., Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982-<br />
1983., Szerk.: Degré Alajos–Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1983., 227-241. old.)<br />
Zalaegerszeg évszázadai Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller <strong>Imre</strong>.<br />
(Zalaegerszeg, 1997. 398. old.)<br />
A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716 – 1849. Sajtó alá rendezte<br />
Németh László. (Zalai Gyűjtemény 52. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg,<br />
2002. 7. old., 10. old.)<br />
Molnár László: Páka és Dömefölde évszázadai. (Páka, 2005. 423-424. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.).<br />
A Magyarországi Holokauszt földrajzi enciklopédiája. III. kötet. Szerk.: Randolph L.<br />
Braham – Tibori Szabó Zoltán. Park Kiadó, Bp. 2006. 1406. old.)<br />
14. ZALEGERSZEG MEZŐVÁROS ÍRÁSBELISÉGE A BACH-KORSZAKBAN<br />
(in: Magyar Herold. Forrásközlő és családtörténeti és címertani Évkönyv. Nr. 1. A magyar<br />
hivatali írásbeliség fejlődése 1181-1981. Szerk.: Kállay István. Budapest, 1984., 408-432. old.<br />
+ 10 fénykép.)<br />
Benda Gyula: Kézművesek és gazdák vagyona Zalaegerszegen az osztályos<br />
egyezségek tükrében 1762-1850. (in: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti<br />
tanulmányok. Szerk.: Kapiller <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg, 1997. 217-250. old. 220.<br />
és 248. old.)<br />
Foki Ibolya: Zalaegerszeg, 1850-1860. A városi igazgatás szervezete és tisztviselői az<br />
abszolutizmus idején. Zalaegerszegi Füzetek 6. Szerk.: Kapiller <strong>Imre</strong>.<br />
Zalaegerszeg, 2000.<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
15. A MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK ZALA MEGYEI IRODALMA<br />
(in: Évkönyv, 1984. Szerk.: Jakabfi Rudolf. Zalaegerszeg, 1984., 193-203. old.)<br />
16. ÖKÉNYURALMI NÉPISKOLAPOLITIKA ZALA MEGYÉBEN A BACH-KORSZAKBAN<br />
(in: Neveléstörténeti Füzetek 1. Szerk.: Balogh László–Benő Kálmán. Az Országos<br />
Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Budapest, 1984., 49-59. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
17. ZALAEGERSZEG RÉGI CÍMERE<br />
(A város feudális és kapitalista kori pecsétjei alapján. Levéltári Szemle, 32. évf. 1982/2-3.<br />
szám., 415-422. old. + 11 szövegközti ábra.)<br />
Bibliographie internationale de l'Humanisme et de la Renaissance. Ouvarge publié<br />
sur la recommandation du Conseil International de la Philosophie et des<br />
Sciences Humaines avec le concours de la Deutsche Forschungsgemeinschaft<br />
et de l’U.N.E.S.C.O. XXI. Travaux parus en 1983. Fédération internationale<br />
des Sociétés et Instituts pour l’étude de la Renaissance. Geneve, 1989. IV .I/6.
6<br />
Hongrie [et aussi partiellement Slovaquie et Transylvanie] IV. 690. old.<br />
[8093-as tétel].<br />
Bertényi Iván: A történeti segédtudományok fejlődése Magyarországon 1951-1991<br />
között. (Turul, 1994/1-2. füzet, 4. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
18. ZALAEGERSZEG VÁROS 100 ÉVE<br />
(Honismeret, XIII. évf. - 1985 - 3. szám, 5-7. old. + 1fénykép)<br />
Történeti bibliográfia 1985. A Magyarországon megjelent történeti munkák<br />
bibliográfiája. Összeállította: Rozsnyói Ágnes és S. Gyivicsán Mária. (Bp.<br />
1987. 43. old.)<br />
Zalaegerszeg évszázadai Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller<br />
<strong>Imre</strong>.(Zalaegerszeg, 1997. 398. old.)<br />
Kiss Gábor - Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
19. NAGYKANIZSA VÁROS CÍMERE ÉS CÍMERÉNEK MEGÚJULÁSA<br />
(Nagykanizsa Város Tanácsának Híradója, 17. évf. Szerk.: Fazekas István. Nagykanizsa,<br />
1985., 53-55. old. + 4 fénykép)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
20. A KÁLI-MEDENCE FALVAINAK OKTATÁSÜGYÉHEZ<br />
(in: A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 17. kötet. Szerk.: Törőcsik Zoltán és<br />
Uzsoki András. Veszprém, 1985., 771-788. old.)<br />
Teljes szöveg elektronikus változatban: http://www.matarka.hu/marclist.php?fusz=53399<br />
(2010.12.01.)<br />
Hudi József: Egyházlátogatás a Káli-medence református iskoláiban 1867-ben. (in:<br />
Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli medencéből. Szerk.: S. Lackovits<br />
Emőke. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 1986. 13-18. old.<br />
18. old.)<br />
21. ZALA MEGYE KATOLIKUS NÉPISKOLÁINAK PROBLÉMÁI AZ 1850-1853 KÖZÖTTI<br />
IDŐBEN<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984-<br />
1985. Szerk.: Degré Alajos–<strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg, 1985., 93-104. old.)<br />
22. AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁS IRÁNYÍTÁSA ZALA MEGYÉBEN A FELSZABADULÁST<br />
KÖVETŐ MÁSFÉL ÉVBEN<br />
(in: Évkönyv. 1985., Szerk.: Jakabfi Rudolf. Zalaegerszeg, 1985., 221-236. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
23. ADATOK A ZALAEGERSZEGI FELSŐOKTATÁS ELŐTÖRTÉNETÉHEZ<br />
(in: A Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong> Zalaegerszegi Intézetének Évkönyve II. Szerk.: <strong>Halász</strong><br />
<strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg, 1986., 329-346. old.)<br />
Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk.: Molnár András. Zala Megyei Levéltár,<br />
Zalaegerszeg, 1996. 383. old.)<br />
Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller <strong>Imre</strong>.<br />
(Zalaegerszeg, 1997. 398. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)
7<br />
24. AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA ZALA MEGYÉBEN A BACH-<br />
KORSZAKBAN<br />
(in: A Dunántúl településtörténete VI. (IX-XIX. század). Szerk.: Somfai Balázs. PAB-VEAB<br />
Értesítő. Veszprém, 1986., 237-245. old.)<br />
K. Lengyel Zsolt: Österreichischer Neoabsolutismus in Ungarn 1849-1860.<br />
Grundlinien, Probleme und Perspektiven der historischen Forschung<br />
über die Bach- Ära. (in: Südost-Forschungen 56. – 1997 – 213-278.<br />
old.) 251. old.<br />
25. KÖZOKTATÁS-IGAZGATÁS ZALA MEGYÉBEN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN<br />
(Neveléstörténeti Füzetek 4. Szerk.: Balogh László–Benő Kálmán. Az Országos Pedagógiai<br />
Könyvtár és Múzeum kiadványa. Budapest, 1986., 77-83. old.)<br />
26. ZALAEGERSZEG MEZŐVÁROS ÍRÁSBELISÉGE A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN.<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 25., Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1986.,<br />
Szerk.: <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg, 1986., 173-185. old.)<br />
The Selected Bibliography of Hungarian Historical Science 1985-1989. Edited by<br />
Ferenc Glatz. Etudies Historiques Hongroises 1990. publiées á l’occasion du<br />
XVIIe Congrés Internetional des Sciences Historiques par le Comite National<br />
des Historiens Hongrois. 7. (Institute of History of the Hungarian Academy of<br />
Sciences, Bp. 1990. 82. old.) The use of written records in Zalaegerszeg<br />
market town in the first half of the 19th century.<br />
Benda Gyula: Kézművesek és gazdák vagyona Zalaegerszegen az osztályos egyezségek<br />
tükrében (1762-1850.) (in: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti<br />
tanulmányok. Szerk.: Kapiller <strong>Imre</strong>. Zalaegerszeg, 1997. 217-250. old. 220. és<br />
248. old.)<br />
Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Kapiller <strong>Imre</strong>.<br />
(Zalaegerszeg, 1997. 398. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Kiss Gábor-Fatér Bernadett: Zalaegerszeg várostörténeti bibliográfiája. (in:<br />
Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. Szerk.:<br />
Molnár András. Zalai Gyűjtemény 61. Zalaegerszeg, 2006. 316. old.)<br />
27. AZ ÖNKÉNYURALMI KÖZIGAZGATÁS KIÉPÜLÉSE ZALA MEGYÉBEN 1849-1854.<br />
(Levéltári Közlemények, 57. évf. 1. szám - 1986., 87-129. old.)<br />
The Selected Bibliography of Hungarian Historical Science 1985-1989. Edited by<br />
Ferenc Glatz. Etudies Historiques Hongroises 1990. publiées á l’occasion du<br />
XVIIe Congrés Internetional des Sciences Historiques par le Comite National<br />
des Historiens Hongrois. 7. (Institute of History of the Hungarian Academy of<br />
Sciences, Bp. 1990. 96. old.): The establishment of the absolutistic<br />
administration in Zala county 1849-1854.<br />
Vajda Lászlóné: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864) (in: Zalai<br />
történeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 35. Szerk.: Bilkei Irén. Zalaegerszeg,<br />
1994. 215-243. old. 228. old, 234. old..)<br />
Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk.: Molnár András. Zala Megyei Levéltár,<br />
Zalaegerszeg, 1996. 226., 231., 233-234., 405. old.)<br />
Tóth Tamás: Lajtántúli tisztviselők a szolgabírói hivatalokban. (Bürokraták és elitek.<br />
Tanulmányok a XIX-XX. századi magyar történelemből. Sic itur ad astra.<br />
1995. 1-2. 3-42. old. 5., 8.[2 hivatkozás], és 9. old.)<br />
Foki Ibolya: Kapolcs és környéke községi igazgatása az 1850-es években. (Előadások<br />
az Eger-völgye településeinek történetéből. 1. A Hajnal István Kör történeti<br />
konferenciája. Kapolcs, 1996. 55-70. old. 56. old.)<br />
K. Lengyel Zsolt: Österreichischer Neoabsolutismus in Ungarn 1849-1860.<br />
Grundlinien, Probleme und Perspektiven der historischen Forschung<br />
über die Bach- Ära. (in: Südost-Forschungen 56. – 1997 – 213-278.<br />
old.) 252. old., 253. old, továbbá a tanulmány felhasználásával készült
8<br />
kandidátusi értekezés téziseire hivatkozik: 251. old., 254. old. [3<br />
hivatkozás], 255. old.<br />
A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Szerk.: Béres Katalin. Zala Megyei<br />
Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 1998. 60. old. )<br />
Foki Ibolya: Zalalövő története 1850-1914. (in: Zalalövő története. Az ókortól<br />
napjainkig. Szerk.: Molnár András. Zalalövő, 1998.) 379. old. [3<br />
hivatkozás], 380. old.<br />
Kanizsai Enciklopédia. (Szerk.: Rikli Ferenc. B. Z. Kiadó, Nagykanizsa, 1999.<br />
393.old.)<br />
Foki Ibolya: Zalaegerszeg, 1850-1860. A városi igazgatás szervezete és tisztviselői az<br />
abszolutizmus idején. Zalaegerszegi Füzetek 6. Zalaegerszeg, 2000.<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Deák Ágnes: „Nemzeti egyenjogúsítás” 1849-1860. (Osiris, Bp. 2000. 360. old.)<br />
Ferenczy Gábor: Zala megye közigazgatási térszerkezetének változásai 1989-ig. (in: A<br />
határ, amely elválaszt és összeköt. Szerk.: Mohos Mária, Pécs, 2002. 49. és<br />
66., 69-70. old.)<br />
Foki Ibolya: Alsólendva és vidéke szolgálatában. Adatok Dervarics Kálmán<br />
életpályájához. (Muratáj, 2004/2. 35-47. old.)<br />
Pap József: A Heves és Külső-Szolnok vármegyei elit és a passzív ellenállás. (Aetas,<br />
1998/ 2-3. szám.) Internetes kiadásában is: www.aetas.hu/1998_2-3/98_2-<br />
3.07.htm)<br />
Foki Ibolya: Nagykanizsa közigazgatása az 1848-49-es forradalom és szabadságharc<br />
leverése után. (in: A polgárosodó Nagykanizsa a 19. század második felében.<br />
Szerk.: Kaposi Zoltán. Nagykanizsa, 2008. 35-48. old. 39. old. [2 hivatkozás],<br />
41. old.)<br />
Források a Muravidék történetéhez. Viri za zgodovino Prekmurja. 2. kötet. 2. zvezek.<br />
1850 - 1921. (Szerk./Uredila: Mayer László, Molnár András. Szombathely-<br />
Zalaegerszeg, 2008. 20. old., 27. old., 32. old.)<br />
K. Lengyel Zsolt: Neoabszolutizmus vagy önkényuralom? Megjegyzések a<br />
magyarországi Bach-korszak újabb historiográfiájához. (Aetas, 2008. - 23.<br />
évf. – 3. szám. 237-255 . old.) 245. old. [2 hivatkozás].<br />
Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi- politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól<br />
a XIX. század közepéig. (in: Zalai történeti tanulmányok 2009. Szerk.: Paksy<br />
Zoltán. Zalai Gyűjtemény 67. Zalaegerszeg, 2009. 181. old. 185. old.)<br />
28. TERVEZET A HITTANT PÓTLÓ TANTÁRGYAK BEVEZETÉSÉRE 1919-BEN A<br />
NAGYKANIZSAI PIARISTA GIMNÁZIUMBAN<br />
(in: Nagykanizsa Város Tanácsa Híradója, 19. évf. Szerk.: Fazekas István. Nagykanizsa,<br />
1987., 82-83. old.)<br />
29. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ISKOLAHÁLÓZAT ZALA MEGYÉBEN A BACH-<br />
KORSZAK ELEJÉN<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és<br />
társadalomtörténete. Szerk.: Degré Alajos – Foki Ibolya. Zalaegerszeg, 1987., 237-243. old.)<br />
30. AZ 1917. ÉVI OROSZORSZÁGI FORRADALOM ZALA MEGYEI SAJTÓVISSZ-<br />
HANGJA<br />
(in: Évkönyv. Szerk.: Jakabfi Rudolf. 1987. Zalaegerszeg, 1987., 39-58. old.)<br />
31. „OROSZORSZÁG LÁNGBA BORULT”.<br />
Válogatás a 70 évvel ezelőtt megjelent nagykanizsai lapok cikkeiből. (Politikai Tájékoztató,<br />
43. szám. 1987. V. Zalaegerszeg, 1987., 53-58. old.)<br />
32. IVÁNCSA<br />
Községtörténet. (in: Fejér megyei Történeti Évkönyv 17., Szerk.: Farkas Gábor.<br />
Székesfehérvár, 1987., 291-325. old.)<br />
Erdős Ferenc–Keszi Tamás-Újlaki Pongrácz Zsuzsanna: Iváncsa története. (Iváncsa,<br />
2000. 125. old. [2 hivatkozás])
9<br />
33. ZALA MEGYE GIMNÁZIUMAI A BACH-KORSZAK ELSŐ ÉVEIBEN (1849-1854)<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 26., Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1987.,<br />
Szerk.: Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1987., 129-144. old.)<br />
Czigány László: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban (1848-1849).<br />
(in: Zalai történeti tanulmányok. Zalai Gyűjtemény 35. Zalaegerszeg, 1994.<br />
203-214. old. 205. old. A szerző nem a tanulmányra, hanem a tanulmányt is<br />
felhasználó bölcsészdoktori értekezés kéziratára hivatkozik. ELTE, Bp. 1983.<br />
140. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
34. TÓTH BALÁZS „PROTESTANS NÉPISKOLAI TANTERVE”<br />
(in: Adalékok a XVI-XX. századi magyar művelődéstörténethez. Szerk.: Bálint István János.<br />
Az Országos Széchenyi Könyvtár Kiadványai. Új sorozat, 2. OSZK Budapest, 1987., 167-178.<br />
old.)<br />
35. ADATOK A ZALA VÁRMEGYEI MEZŐVÁROSOK ÍRÁSBELISÉGÉHEZ A XIX.<br />
SZÁZAD KÖZEPÉN<br />
(in: A Dunántúl településtörténete VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon XI-XIX.<br />
század. Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém, 1987., 451-456. old.)<br />
36. ADATOK ZALA ALGIMNÁZIUMAINAK BACH-KORSZAK ELEJI HELYZETÉHEZ<br />
(in: Történeti tanulmányok Dél-Pannóniából I. Pécsi Akadémiai Bizottság kiadása. Szerk.:<br />
Szita László – Vonyó József. Pécs, 1988., 195-204. oldal)<br />
37. TERVEZET A HITTANT PÓTLÓ TANTÁRGYAK BEVEZETÉSÉRE 1919-BEN A<br />
NAGYKANIZSAI PIARISTA GIMNÁZIUMBAN<br />
(in: Neveléstörténeti Füzetek 7., Szerk.: Balogh László–Benő Kálmán. Országos Pedagógiai<br />
Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1988., 79-82. old.)<br />
Fazekas Csaba: A Faber-Apáti per. A Tanácsköztársaság „vallásügyi likvidáló<br />
biztosainak” felelősségre vonása 1920-ben. (in: Bűn és bűnhődés, 2. Győri<br />
Tanulmányok 24. Szerk.: Bana József. Győr, 2001. 17-42. old.<br />
38. A NAGYKANIZSAI ÚJSÁGOK 1917. OROSZORSZÁGÁRÓL<br />
Sajtószemle a hetven évvel ezelőtt megjelent lapokból. (in: A nagykanizsai Városi Tanács<br />
Híradója. 1988. 20. évf., Szerk.: Fazekas István. Nagykanizsa, 1988., 116-118. old.)<br />
39. A MONOSZLÓI BÍRÓLÁDA<br />
(in: Rendi társadalom, polgári társadalom 2., Szerk.: Erdmann Gyula. Gyula, 1989. 334-346.<br />
old.)<br />
40. NAGYKANAIZSA CÍMERE<br />
(in: Zalai Múzeum 4. Szerk.: Vándor László. Zalaegerszeg, 1992., 101-109. old. + 12 kép)<br />
Történeti bibliográfia. História Könyvtár. Bibliográfiák. 4. Szerk.: Pótó János.<br />
História – MTA. TTI. Bp. 1995. 52. old.)<br />
Kanizsai Enciklopédia. (Szerk.: Rikli Ferenc. B. Z. Kiadó, Nagykanizsa, 1999. 393.<br />
old.)<br />
Lovrencsics Lajos: A Nagykanizsai Városvédő Egyesület története 1987-2001.<br />
(Nagykanizsa, 2001. 16-24. old. Kis változtatással majdnem a teljes<br />
tanulmányt másodközli.).<br />
Kaposi Zoltán: Nagykanizsa önkormányzatának működése a 18. században. (in:<br />
Nagykanizsa. Városi monográfia. Szerk.: Lendvai Anna, Rózsa Miklós.<br />
Nagykanizsa, 2006. 15-49. old. 46. old. [ 2 hivatkozás].)<br />
41. MONOSZLÓ NEMESI (CURIALISTA) KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ADMI-<br />
NISZTRÁCIÓJA A XIX: SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN.<br />
(Comitatus, 4. évf. 4. szám. 1994. április. 66-73. old.)<br />
42. ZALAEGERSZEG MEZŐVÁROS HIVATALI ÍRÁSBELISÉGE I.<br />
(Comitatus, 4. évf. 8-9. szám. 1994. aug.-szept. 136-143. old.)<br />
43. ZALAEGERSZEG MEZŐVÁROS HIVATALI ÍRÁSBELISÉGE II.<br />
(Comitatus, 4. évf. 10. szám. 1994. október. 71-77. old.)
10<br />
44. ADATOK A NAGYKANIZSAI PÉNZINTÉZETEK TÖRTÉNETÉHEZ A TŐKÉS GAZ-<br />
DASÁG KIALAKULÁSÁNAK ELSŐ IDŐSZAKÁBAN<br />
(in: Rendi társadalom - polgári társadalom. Supplementum. Szerk.: Á. Varga László. Hajnal<br />
István Kör, Salgótarján – Debrecen, 1995. 175-184. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Németh László – Paksy Zoltán: Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye<br />
társadalmában. 1919-1945. (Szerk.: Németh László, Paksy Zoltán. Zalai<br />
Gyűjtemény, 58. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2004. 25. old. )<br />
45. ADATOK ZALA VÁRMEGYE PÉNZINTÉZETEINEK TOPOGRÁFIÁJÁHOZ A 19. SZÁ-<br />
ZAD MÁSODIK FELÉBEN<br />
(in: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Laczkó<br />
Dezső Múzeum, Veszprém, 1995. 115-126. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371-372. old.)<br />
46. AZ IZRAELITA ISKOLAALAP ÉS ZALA MEGYE ZSIDÓ KISISKOLÁI A XIX.<br />
SZÁZAD KÖZEPÉN (in: Neveléstörténeti füzetek 14. A zsidó iskolaügy helyzete<br />
Magyarországon. OPKM. Bp. 1996. 49-66. old.)<br />
47. ISKOLA ÉS ISKOLÁZTATÁS A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A MURA MENTI<br />
KÖZSÉGEKBEN<br />
(in: Népek a Mura mentén/Ljudlje ob Muri. Szerk./Uredila: Janez Balazic in Vándor László.<br />
Nemzetközi tudományos konferencia Murska Sobota, 1995. május 10-12. Murska Sobota-<br />
Zalaegerszeg, 1996. 223-226. old.)<br />
Források a Muravidék történetéhez. 2. kötet. 2. zvezek. 1850 - 1921. Viri za<br />
zgodovino Prekmurja. (Szerk./Uredila: Mayer László, Molnár András.<br />
Szombathely-Zalaegerszeg, 2008. 67. old.).<br />
48. NAGYKANIZSA CENTRÁLIS HELYZETE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN<br />
(in: Zalai Múzeum 7. Szerk.: Kunics Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1997. 149-154. p.)<br />
Kanizsai Enciklopédia. (Szerk.: Rikli Ferenc. B. Z. Kiadó, Nagykanizsa, 1999. 393.<br />
old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
Pordán Krisztina: Közigazgatási perpatvar, avagy: hol legyen a megyeszékhely?<br />
(in: Külkereskedelmi <strong>Főiskola</strong>i Füzetek 16. 74-78. old. 75. old., 78. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 151. old.)<br />
Rábavölgyi Attila: Nagykanizsa népességének változása a 19. század második felében.<br />
(in: A polgárosodó Nagykanizsa a 19. század második felében. Szerk.: Kaposi<br />
Zoltán. Nagykanizsa, 2008. 115-130. old.. 130. old.)<br />
49. 1848/1849 EGY KEVÉSSÉ ISMERT NÓTÁSA: A „MAGYAR DALL”<br />
(Forrásközlés. Pannon Tükör, 1998/2. 28. old.)<br />
50. A CSÁKTORNYAI TANÍTÓKÉPZŐ ELSŐ MÁSFÉL ÉVTIZEDE A NEMZETISÉGI<br />
NÉPOKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN<br />
(in: Népek a Mura mentén/Völker an der Mur. 2. Szerk.: H. Simon Katalin. Zalaegerszeg,<br />
1998. 229-239. old.)<br />
Zala megye ezer éve. (Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.:<br />
Vándor László. Zalaegerszeg, 2001. 371. old.)<br />
51. A PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI ZALA MEGYÉBEN<br />
(in: Európai Unió, regionalizmus, szuverenitás. A IV. Országos Politológus Vándorgyűlés<br />
előadásai. Szerk.: Beszteri Béla, Hervainé Szabó Gyöngyvér. MTA. VEAB. és KJF.<br />
Székesfehérvár, 1998. 353-357. old. )<br />
52. KESZTELYI „SZERELMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK” A 19. SZÁZAD MÁSODIK<br />
FELÉBEN.<br />
(in: Piroslámpás évszázadok. Szerk.: Bana József.. Győr, 1999. 63-106. old.)
11<br />
53. KANIZSA ENCIKLOPÉDIA. 34. szócikk.<br />
(Szerk.: Rikli Ferenc. Nagykanizsa, 1999. Gazdaságtörténeti és igazgatási szócikkek: ÁFÉSZ,<br />
Alsó-Zala vármegye, Általános Szolgáltató Szövetkezet, antiszemitizmus, Bauer és Társa Fa-<br />
és Fémárugyár, Blankenberg Vilmos Hajdinahántolója, Bonbonetti Nagykanizsai Sütő- és<br />
Édesipari Rt., Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat, dicalis adó, <strong>Dr</strong>ávavölgyi Villamos<br />
Áramszolgáltató Rt., <strong>Dr</strong>eher Sörgyárak Rt. nagykanizsai gyáregysége, Dunántúli Gazd.,<br />
Szeszgyárosok Likőrgyára, egyesületek, egyházigazgatási beosztás, gazdacímtár, gazdasági<br />
fejlődés, Gázipari Gépgyár Kft., General Electric Lighting Tungsram Rt. Fényforrásgyára,<br />
gyógyszertárak, Hungária Seprő- és Kefegyár, Kanizsa Bútorgyár, Kanizsa Ruhaipari<br />
Szövetkezet, Kanizsáról írták, kereskedelem, KHG Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,<br />
Közgazdasági Rt. nyomdája, népesség, Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, Szabó<br />
Sándor Cipőgyára, téglagyárak, turulmadár, városcímer, Viktória Gőztéglagyár Rt., Weiser<br />
Gépgyár és Vasöntöde, Weisz Ignác Jéggyára.)<br />
„A leghasználhatóbb várostörténeti kiadvány.”<br />
www.csirek.freeblog.hu/files/kanizsai-enciklopedia.pdf. (2010.02.22.)<br />
54. ZALAKAROS VÁROS MONOGRÁFIÁJA<br />
(in: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Tanulmányok Pécs történetéből 14.<br />
Szerk.: Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003. 129–140. old.)<br />
Horváth Gergely Krisztián: Vonyó József szerk. Várostörténet, helytörténetírás.<br />
Elmélet és módszertan. (Ismertetés. Korall 17. 2004. szeptember. 224. old.)<br />
55. REISEKULTUR VOR DEM MASSENTOURISMUS IM PANNONISCHEN RAUM<br />
(in: Neuzeitliche Reisekultur im pannonischen Raum bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts.<br />
Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2003. Band 33. Red.: Franc<br />
Rozman. Murska Sobota, 2003. 161-66. old.)<br />
56. DIE ENTWICKLUNGSRICHTUNGEN DES TOURISMUS IM SÜDPANNONISCHEN<br />
RAUM BIS ZUM ZWEITEN WELTKRIEG.<br />
(in: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2004. Band 34. Red. Bősze<br />
Sándor. Kaposvár, 2005. 81-85. old.)<br />
57. SOMOGY TURIZMUSÁRÓL „AZ UTAS KÖNYVE” TURISZTIKAI KÍNÁLATA ALAP-<br />
JÁN<br />
(in: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 36. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2005.<br />
217-227. old.)<br />
Ismertetés. Sipos Csaba: A Somogy Megye Múltjából legújabb kötetéről. Somogyi<br />
Honismeret 2006/2. 101-103. old.<br />
58. A REGIONÁLIS KULTURTURIZMUS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI A WEST-PAN-<br />
NON RÉGIÓBAN<br />
(in: Magyar emlékek turisztikai értékei Ausztriában (Burgenland és Bécs). Szerk.: Wiktora<br />
Antal. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely, 2006. 113-128. old.<br />
CD-n is.)<br />
59. WIRTSCHAFTLICHE MÖGLICHKEITEN DES REGIONALEN KULTURTOURISMUS<br />
IN DER WEST/PANNON REGION<br />
(in: Touristische Werte ungarischer Denkmälrt in Österreich. (Burgenland und Wien). Szerk.:<br />
Wiktora Antal. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely, 2006. 213-<br />
220. old. CD-n is.)<br />
60. NAGYKANIZSA VÁROS CÍMERE ÉS CÍMERÉNEK MEGÚJJULÁSA<br />
(in: A polgárosodó Nagykanizsa a 19. század második felében. Szerk.: Kaposi Zoltán.<br />
Nagykanizsa, 2008. 49-60. old. + 13 kép.)<br />
61. TURISZTIKAI TRENDEK A PANNON RÉGIÓBAN A TÖMEGTURIZMUS KIALAKU-<br />
LÁSA ELŐTT.<br />
(in: Gazdaság és oktatás. Dolgozatok a Pénzügyi és Számviteli <strong>Kar</strong> tudományos műhelyéből<br />
2009. Szerk.: Radványi Tamás, BGF. PSZFK. Bp. 2009. 72-82. old.)<br />
62. A BALATON LECSAPOLÁSA<br />
(História, 2010./6-7. 37-41. old. + 2 kép és 2 térkép.)<br />
63. KRIEGER BALATON-TÉRKÉPE<br />
(História, 2010./6-7. 40. old. + 1 térkép.)
12<br />
64. PERIÓDUSOK A DÉL-DUNÁNTÚL TURIZMUSÁBAN A 19-20. SZÁZADBAN.<br />
(in: Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 40. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2010.<br />
271-280. old.<br />
CIKKEK<br />
1. A KISZ MB ÉS AZ IFJÚSÁGI KLUBTANÁCS ÁLTAL KIÍRT JUBÍLEUMI<br />
PÁLYÁZATOKRÓL<br />
(Zala megyei Klubélet, 1979/2., 7-10. old.)<br />
2. EGY LAP ZALAEGERSZEG LEGRÉLGIBB TÖRTÉNETÉBŐL<br />
(Zalai Hírlap, 37. évf. 132. szám, 1981. június 7., 8. old. + 2 fénykép)<br />
3. A (ZALA) MEGYEI LEVÉLTÁR LEGRÉGIBB OKLEVELE<br />
(Zalai Hírlap, 37. évf. 186. szám, 1981. augusztus 9., 8. old. + 1 fénykép)<br />
4. A KEHIDAI OKLEVÉL<br />
(Zalai Hírlap, 38. évf. 19. szám, 1982. január 23., 8. old. + 1 fénykép)<br />
5. 50 ÉVE TÖRTÉNT: VÉRES VÁSÁR PACSÁN<br />
(Zalai Hírlap, 38. évf. 41. szám, 1982. február 18., 3. old.)<br />
6. 750 ÉVES A KEHIDAI OKLEVÉL<br />
(Zalai Évfordulók, Zalai Honismereti Híradó, 1982/1., 36-37. old.)<br />
7. 50 ÉVE TÖRTÉNT: VÉRES VÁSÁR PACSÁN<br />
(Zalai Évfordulók, Zalai Honismereti Híradó, 1982/1., 38-40. old.)<br />
8. ZALA VÁRMEGYE RÉGI CÍMERE<br />
(Zalai Hírlap, 38. évf. 190. szám, 1982. július 24., 8. old. + 4 fénykép)<br />
9. A FÖLDBIRTOKOSOK HATALMASKODÁSÁNAK 600 ÉVES DOKUMENTUMA<br />
(Zalai Hírlap, 38. évf. 190. szám, 1982. augusztus 14., 8. old. + 1 fénykép)<br />
10. ZALAEGERSZEG CÍMEREI A FELSZABADULÁS ELŐTT<br />
(Zalai Hírlap, 38. évf. 231. szám, 1982. október 2., 8. old. + 3 fénykép)<br />
11. MEGYETÖRTÉNETI SOROZATUNK: A ZALAI GYŰJTEMÉNY<br />
(in: Évkönyv, 1982. Zalaegerszeg, 1982., 178-183. old.)<br />
12. IFJÚSÁGMOZGALMI KUTATÓCSOPORT ALAKULT<br />
(in: Évkönyv 1982., Zalaegerszeg, 1982., 184-187. old.)<br />
13. IFJÚ TÖRTÉNELEMBARÁTOK KÖRE A ZALAEGERSZEGI LEVÉLTÁRBAN<br />
(in: Beszámolók a történelembarátok köreiről. TIT Történelmi Füzetek. Budapest, 1982., 51-<br />
65. old.)<br />
14. ZALAEGERSZEG LEGELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE<br />
(Zalaegerszegi Honismereti Híradó, Kézirat gyanánt kiadja a HNF Zalaegerszeg Városi<br />
Bizottsága, 1. szám, 1983. I. félév, 3-4. oldal. Másodközlés.)<br />
15. MEG LEHETNE AKADÁLYOZNI AZ APRÓFALVAK ELHALÁSÁT? NÉGY MEGYE<br />
TANÁCSKOZÁSA TELEPÜLÉSFEJLESZÉSI KÉRDÉSEKRŐL.<br />
(Zalai Hírlap, 39. évf. 137. szám, 1983. június 11., 19. old.)<br />
16. OLVASÓNAPLÓ: BERTÉNYI IVÁN: KIS MAGYAR CÍMERTAN.<br />
(Zalai Hírlap, 39. évf. 149. szám, 1983. június 25., 9. old.)<br />
17. ZALASZENTGRÓT CÍMERE<br />
(Zalai Hírlap, 39. évf. 167, szám, 1983. július 16., 8. old. + 3 fénykép)<br />
18. ZALA NÉPISKOLÁI AZ OSZTRÁK ÖNKÉNYURALOM IDEJÉN<br />
(Zalai Hírlap, 39. évf. 291. szám, 1983. december 10., 8. old.)<br />
Molnár László: Páka és Dömefölde évszázadai. (Páka, 2005. 423-424. old.)<br />
19. ZALA MEGYE JÁRÁSAI KIALAKULÁSUKTÓL MEGSZŰNÉSÜKIG<br />
(Zalai Hírlap, 40. évf. 5. szám, 1984. január 7., 8. old. + 4 térkép)<br />
20. TARTOTTAK TANÍTÓKAT<br />
Néprajzi kép a Káli-völgyből címmel szemelvények a "Változásvizsgálatok a Káli-medence<br />
falvaiban" konferencia anyagából. (Napló, 40. évf. 23. szám, 1984. január 28., 7. old.)<br />
21. KAZINCZY FERENC EMLÉKKIÁLLÍTÁS A SÁTORALJAÚJHELYI LEVÉLTÁRBAN<br />
(Levéltári Szemle, 1982/2-3. szám, 537. old.)
13<br />
22. A XIII: KÖNYVTÁROS VÁNDORGYŰLÉS LEVÉLTÁRI SZEKCIÓJÁNAK KAPOSVÁ-<br />
RI ÉRTEKEZLETE<br />
(Levéltári Szemle, 1982/2-3. szám, 1982., 533-536. old.)<br />
23. CSÁCS FALU BETELEPÍTÉSE<br />
(Zalaegerszegi Honismereti Híradó, Kézirat gyanánt kiadja a HNF Zalaegerszeg Városi<br />
Bizottsága, 2. szám, 1983. II. félév, 13-14. old.)<br />
24. A DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE<br />
Regionális történészkonferencia Veszprémben. (Zalai Hírlap, 40. évf. 98. szám, 1984. április<br />
27., 5. old.)<br />
25. A TANÁCSOK EGYHÁZÜGYI VAONATKOZÁSÚ IRATAINAK ÉRTÉKHATÁR-VIZS-<br />
GÁLATA ZALA MEGYÉBEN<br />
(Levéltári Szemle, 34. évf., 1984/1-3. szám, 109-116. old.)<br />
26. NAGYKANIZSA VÁROS FELSZABADULÁS ELŐTTI CÍMEREI<br />
(Zalai Hírlap, 40. évf. 104. szám, 1984. május 5., 8. old. + 2 fénykép)<br />
27. ÚJ ISKOLATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY<br />
(Pedagógiai Szemle, 34. évf. 4. szám, 1984. április, 380-381. old.)<br />
28. BARANYA, SOMOGY, TOLNA ÉS ZALA MEGYÉK V: REGIONÁLIS TALÁLKOZÓJA<br />
(Pedagógiai Szemle, 34. évf. 5. szám, 1984. május, 501-505. old.)<br />
29. EGY KEDVELT FÜRDŐHELY: ZALAKAROS 700 ÉVES MÚLTJÁBÓL<br />
(Zalai Hírlap, 40. évf. 205. szám, 1984. szeptember 1., 8. old. + 1 fénykép)<br />
30. NEMZETÜNK MÚLTJÁNAK ÍRÁSBELI EMLÉKEI<br />
Az első Nemzeti Levéltári Nap rendezvényeiről. (Zalai Hírlap, 40. évf. 299. szám, 1984.<br />
december 21. 5. old.)<br />
31. A SZÁZ ÉVES VÁROS, ZALAEGERSZEG MÚLTJÁBÓL I.<br />
Egurscug villa regis. (Zalai Hírlap, 40. évf. 21. szám, 1985. január 26. 8. old. + 2 fénykép)<br />
32. 40. ÉVE TÖRTÉNT: AZ ŐRÜLET TOBZÓDÁSA<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, Pillér Éva, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Tóth Ferenc, Hári Sándor. Zalai Hír-<br />
lap, 41. évf. 28. szám, 1985. február 14., 4. old.)<br />
33. 40 ÉVE TÖRTÉNT: BUDAPEST SZABAD!<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Tóth Ferenc, Pillér Éva, Hári Sándor. Zalai Hír-<br />
lap, 41. évf. 34. szám, 1985. február 11., 4. old.)<br />
34. EGY FILM BEMUTATÓJA ELÉ: A REDL-ÜGY<br />
(Zalai Hírlap, 41. évf. 37. szám, 1985. február 14., 5. old. + 1 fénykép)<br />
35. A SZÁZ ÉVES VÁROS, ZALAEGERSZEG MÚLTJÁBÓL II.<br />
A török idők. (Zalai Hírlap, 41. évf. 39. szám, 1985. február 16., 8. old. + 1 fénykép)<br />
36. 40 ÉVE TÖRTÉNT: A DÖNTŐ ÖSSZECSAPÁS ELŐTT.<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Tímár Ede, Tóth Ferenc, Hári Sándor. Zalai Hírlap,<br />
41. évf. 46. szám, 1985. február 25., 4. old.)<br />
37. A SZÁZ ÉVES VÁROS, ZALAEGERSZEG MÚLTJÁBÓL III.<br />
(Zalai Hírlap, 41. évf. 57. szám, 1985. március 9., 8. old. + 1 fénykép)<br />
38. 40 ÉVE TÖRTÉNT: AZ UTOLSÓ NÉMET TÁMADÁS<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Pillér Éva, Hári Sándor. Zalai Hírlap, 41. évf. 58.<br />
szám, 1985. március 11., 4. old.)<br />
39. 40 ÉVE TÖRTÉNT: A FASISZTA URALOM UTOLSÓ NAPJA<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Pillér Éva, Hári Sándor. Zalai Hírlap, 41. évf. 70.<br />
szám, 1985. március 25., 10. old.)<br />
40. 40 ÉVE TÖRTÉNT: ZALA MEGYE FELSZABADULÁSA<br />
(Zalai Hírlap, 41. évf. 71. szám, 1985. március 29., 9. old. + 1 térkép)<br />
41. A SZÁZ ÉVES VÁROS, ZALAEGERSZEG MÚLTJÁBÓL IV.<br />
(Zalai Hírlap, 40. évf., 181. szám, 1985. április 6., 8. old. + 1 fénykép)<br />
42. 40. ÉVE TÖRTÉNT: ÍGY INDUL AZ ÚJ ÉLET.<br />
(Összeállította: Kiss Gábor, dr. <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>, Hári Sándor. Zalai Hírlap, 41. évf. 82. szám,<br />
1985. április 9., 4. old. + 1 fénykép)
14<br />
43. A SZÁZ ÉVES VÁROS, ZALAEGERSZEG MÚLTJÁBÓL V.<br />
Város lesz a megyeszékhely. (Zalai Hírlap, 41. évf. 98. szám, 1985. április 27., 9. old. + 2<br />
fénykép)<br />
44. „S FÖLRIADT OKTÓBER 6-RA 1849-BEN A GYILKOLÁS ÖRDÖGE”<br />
(Zalai Hírlap, 43. évf. 233. szám, 1987. október 3., 8. old. + 2 fénykép)<br />
45. „FÖLDINDULÁS OROSZORSZÁGBAN”<br />
Zala megye helyi sajtója az 1917. évi forradalomról. Zalai Hírlap, 43. évf. 263. szám, 1987.<br />
november 7., 10. old.<br />
46. ZALAI MÁRCIUS 1848-BAN<br />
A forradalom és szabadságharc Zala megyei történetéből. (Zalai Hírlap, 44. évf. 61. szám,<br />
1988. március 12., 7. old. + 2 fénykép)<br />
47. 1848/49 EGY KEVÉSSÉ ISMERT NÓTÁJA<br />
(Zalai Hírlap, 44. évf. 61. szám, 1988. március 12., 7. old.)<br />
48. HITTANBÓL SZOCIOLÓGIA<br />
Egy epizód a nagykanizsai piarista gimnázium tanácsköztársaság alatti történetéből. (Zalai<br />
Hírlap, 44. évf. 67. szám, 1988. március 19., 8. old.)<br />
49. „EMBERKÖZELIBB TÖRTÉNELEM KELL”<br />
Zalaegerszegi beszélgetés Balogh Sándor történészprofesszorral. (Zalai Hírlap, 44. évf. 84.<br />
szám, 1988. április 9., 7. old.)<br />
50. NEMZETI CÍMERÜNK NYOLC ÉVSZÁZADA<br />
(Zalai Hírlap, 45. évf. 63. szám, 1989. március 15., 5. old. + 7 kép)<br />
51. A VÁROSCÍMER NÉGY ÉVSZÁZADA<br />
(Egerszeg, I. évf. 2. szám, 1989. május 11., 4-5. old. + 4 kép)<br />
52. MAGYAR TÖRTÉNELEM – ZSIDÓ TÖRTÉNELEM<br />
(Zalai Hírlap, 45. évf. 129. szám, 1989. június 3., 7-8. old.)<br />
53. MEGJELENT A NÓTÁRIUS HARMADIK SZÁMA<br />
(Zalai Hírlap, 45. évf. 165. szám, 1989. július 15., 8. old.)<br />
54. A RIBBENTROP-MOLOTOV PAKTUM ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁN<br />
(Zalai Hírlap, 45. évf. 207. szám, 1989. szept., 8-9. old. + 1 kép)<br />
55. A VÁROSCÍMER HISTÓRIÁJA I.<br />
(Kanizsa, 1989. november 17.)<br />
56. A VÁROSCÍMER HISTÓRIÁJA II.<br />
(Kanizsa, 1989. november 24.)<br />
57. A MAGYAR ÉRTÉKPAÍROK TÖRTÉNETÉRŐL. ZALAI SZERZŐ KÖTETE.<br />
(Zalai Hírlap, 46. évf. 59. szám, 1990. március 10., 8. old.)<br />
58. MALINOVSZKÍJ JELENTETTE AZ „ORSZÁG BEVÉTELÉT”. ISMERT SZOBROK –<br />
ISMERETLEN (?) TÖRTÉNETEK<br />
(Zalai Hírlap, 46. évf. 82. szám, 1990. április 7., 9. old. + 1 kép)<br />
59. HÁROM KÖNYV NAGYKANIZSÁRÓL<br />
(Zalai Hírlap, 46. évf. 104. szám, 1990. május 5., 8. old.)<br />
60. HUSZONKETTEDSZER A PANNON TÉRSÉG MÚLTJÁRÓL.<br />
Három ország kutatóinak tanácskozása. (Zalai Hírlap, 46. évf. 176. szám, 1990. július 28., 9.<br />
old.)<br />
61. A „SZÁZSZOROS ÉDEN” TILTOTT GYÜMÜLCSEI "Szerelmi szabadfoglalkozásúak"<br />
Keszthelyen a múlt század második felében.<br />
(Zalai Kalendárium, 1990. Zalaegerszeg, 1990., 165-171. old.)<br />
62. FÖLRIADT A GYILKOLÁS ÖRDÖGE<br />
(Zalai Hírlap, 52. évf. 233. szám. 1996. október 5. 9. old. + 1 kép.)<br />
63. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
1.A nagyhatalmak konferenciáitól a belga miniszterelnök Van Zeeland javaslatáig.<br />
(Zalai Hírlap, 53. évf. 226. szám. 1997. szeptember 27. 11. old.)<br />
64. ZALÁBAN AZ ARANYBULLA UTÁN.<br />
(Zalai Hírlap, 53. évf. 220. szám. 1997. szeptember 20. 6. old. + 1 kép)
15<br />
65. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
2. Winston Churchill fultoni beszédétől a Brüsszeli Szerződésig<br />
(Zalai Hírlap, 53. évf. 250. szám. 1997. október 25. 9. old. + 2 kép.)<br />
66. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
3. Az első hágai kongresszustól az Európa Tanács megalakulásáig<br />
(Zalai Hírlap, 53. évf. 280. szám. 1997. november 29. 11. old. + 1 kép.)<br />
67. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
4."A háború bármely formája nemcsupán elméletileg, de gyakorlatilag is lehetetlen)<br />
(Zalai Hírlap, 53. évf. 250. szám. 1997. december 27. 9. old. + 1 kép.)<br />
68. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
5. Az Európai Védelmi Közösség tündöklése és látványos bukása<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 26. szám. 1998. január 31. 9. old.)<br />
69. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
6. A párizsi szerződések: A NYEU-tól az NSZK és Ausztria független állammá válásáig<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 50. szám. 1998. február 28. 11. old. + 1 kép.)<br />
70. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
7. Az Európai <strong>Gazdasági</strong> Közösség és az Euratom születése<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 74. szám. 1998. március 28. 11. old. + 2 kép.)<br />
71. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
8.Az Európai gazdasági Közösség első sikerei és az "üres székek politikája"<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 97. szám. 1998. április 25. 11. old. + 2 kép.)<br />
72. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
9.Az egyet nem értés egyezményétől a Kilencek Európájának megszületéséig.<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 126. szám. 1998. május 30. 11. old. + 2 kép.)<br />
73. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
10. Hatokból Kilencek, Tizek, Tizenkettek, a mediterrán térség integrációja.<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 149. szám. 1998. június 27. 9. old. + 2 kép.)<br />
74. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
11. Az Egységes Európai Okmánytól Maastrichton át a Tizenötök Európájáig<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 173. szám. 1998. július 25. 9. old. + 2 kép.)<br />
75. MEGOSZTOTT EURÓPA – EGYESÜLT EURÓPA<br />
12. Rögös út: Magyarország és a Közösség kapcsolatának három évtizede.<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 202. szám. 1998. augusztus 29. 11. old. + 2 kép.)<br />
76. EMLÉKEZVE A ZALAI OLAJKUTATÁS ÚTTÖRŐIRE<br />
Srágli Lajos tudományos igényű krónikája a gazdasági koncepciós perek áldozatává vált<br />
MAORT történetéről.<br />
(Zalai Hírlap, 54. évf. 250. szám. 1998. szeptember 28. 7. old. + 2 kép.)<br />
77. ZALA VARÁZSA. BEVEZETŐ.<br />
(Magyar, német, angol, francia, olasz nyelvű bevezető a Zala megyét bemutató fotóalbumhoz.<br />
Canissa Kiadó, Nagykanizsa, 2001. 4-13. old.<br />
78. 40 ÉVE NYÍLT MEG A ZALAKAROSI FÜRDŐ<br />
(Pannon Termál Magazin. 2005/2. 24-25. old.)<br />
79. HÉVÍZI PANTEON<br />
(Pannon Termál Magazin. 2005/2. 36-37. old.)<br />
80. AZ EREKLYE KALANDJA<br />
(Zalai Hírlap, 66. évf. 193. szám. 2010. augusztus 19. 12. old. + 1 kép.)<br />
81. KIRÁLYOK, JELVÉNYEK, ÉVSZÁZADOK<br />
(Zalai Hírlap, 66. évf. 193. szám. 2010. augusztus 19. 12. old. + 2 kép.)<br />
INTERNETES PUBLIKÁCIÓK:<br />
1. ZALA MEGYE IDEGENFORGALMI ÉRTÉKEI<br />
(1999. Magyarul, németül, angolul; 130 képpel.)<br />
www.zalaszam.hu/utikonyv)
16<br />
2. NYARALÁS, IDEGENFORGALOM ÉS A „SZERELMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK”<br />
(A História cikk internetes leközlése: kdf. Kempelen Farkas Digitális Könyvtár<br />
www.tamkonyvtar.hu/historia-1983-03/historia-1983-03-081013-2 (2010.02.22.)<br />
3. NAGYKANIZSA CENTRÁLIS HELYZETE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN<br />
http://www.nagykar.hu/emozgokepek/1/17597/reszletek.html (2010.12.01.)<br />
4. A KÁLI-MEDENCE FALVAINAK OKTATÁSÜGYÉHEZ<br />
http://www.matarka.hu/marclist.php?fusz=53399 (2010.12.01.)<br />
A Veszprém megyei múzeumok közleményei. Elektronikus Periodika Archívum<br />
5. ZALAKAROS<br />
(A monográfia elektronikus megjelenítése: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007.<br />
http://sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalakaros/pages/Zalakaros_2000/000_kon<br />
yveszeti_adatok.htm (2010. 12.01.)<br />
6. CIGÁNYSÁG A BACH-KORSZAKBAN<br />
(Múlt-kor, történelmi portál 2009. szeptember 3.<br />
www.mult-kor.hu/20090903_ciganysag_a_bachkorszakban?pIdx=2. (2010.02.22.)<br />
7. NAGYKANIZSA ÖNKORMÁNYZATA A 19. SZÁZAD ELEJÉN.<br />
(Mindentudás Nagykanizsai Egyetemének előadása. Halis István Városi Könyvtár,<br />
Nagykanizsa, 2009. szeptember 21.)<br />
www.mindentudas.nagykar.hu (2010.02.22.)<br />
TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI ELŐADÁSOK:<br />
1. ADATOK ZALA MEGYE OKTATÁSÜGYÉHEZ A BACH-KORSZAK ELSŐ ÉVÉBEN.<br />
(Művelődéstörténeti kutatások a Dunántúlon. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék<br />
regionális tudományos tanácskozásai IV., Siklós, 1979. október 30., I. szekció:<br />
Oktatáspolitikai és oktatástörténeti kutatások. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata -<br />
Zalai Gyűjtemény 16., Szerk.: Degré Alajos. 105-123. old.)<br />
2. POLGÁRI KORI JÁRÁSI KÖZIGAZGATÁS KIALAKULÁSA ZALA MEGYÉBEN<br />
(A Dunántúl településtörténete. IV. Az MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságainak<br />
településtörténeti konferenciája, Siófok, 1980. május 23., II. szekció: Település- és<br />
igazgatástörténet. Megjelent: A Dunántúl településtörténete IV. 1867-1900., Szerk.: Kanyar<br />
József PAB-VEAB Értesítő, Veszprém, 1982., 179-184. old.)<br />
3. APOTHEKENUNTERSUCHUNGEN IN EINEM UNGARISCHEN KOMITAT (ZALA) IM<br />
JAHRE 1850.<br />
(Internationaler Kongress für Geschichte der Pharmazie. Sektion B. Budapest, Magyar<br />
Tudományos Akadémia, 1981. szeptember 30. Megjelent: összefoglaló: Zusammenfassungen<br />
der Vorträge. 35. old. Pharmaziehistorischer Kongress Budapest, 1981., Stuttgart 1983. 157.<br />
old. tanulmánnyá átdolgozott változata - Gyógyszerészet 27. évf. 10. szám, 380-382. old.)<br />
4. ZALA VÁRMEGYE ÉS SZÉKHELYÉNEK CÍMERE<br />
(A Dunántúl településtörténete V. Az MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságainak<br />
településtörténeti konferenciája. Heraldika - Genealógiai Szekció. Veszprém, 1981. november<br />
10. Megjelent: A Dunántúl településtörténete V. 1900-1944., Szerk.: Farkas Gábor. PAB-<br />
VEAB Értesítő. Veszprém, 1982., 524-532. old. + 15 fénykép.<br />
5. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS ISKOLAHÁLÓZAT ZALA MEGYÉBEN A BACH-<br />
KORSZAK ELEJÉN<br />
("A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténeti kutatásainak<br />
problémái" címmel Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyék V. regionális tudományos<br />
tanácskozása. Zalaegerszeg, 1983. június 3., D. Művelődéstörténet és művelődésszervezés<br />
szekció. Megjelent: Zalai Gyűjtemény 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település-<br />
és társadalomtörténete. Szerk.: Degré Alajos – Foki Ibolya. Zalaegerszeg, 1987. 237-244. old.)<br />
6. A ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR TUDOMÁNYOS KUTATÁST ÉS KÖZMŰVELŐDÉST<br />
SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGE<br />
(A Magyar Könyvtárosok Egyesülete XV. Vándorgyűlése, Levéltári Szekció. Győr, 1983.<br />
augusztus 26.)
17<br />
7. ADATOK A KÁLI-MEDENCE FALVAINAK ALSÓFOKÚ OKTATÁSÜGYÉHEZ a XVIII-<br />
XIX. SZÁZADBAN.<br />
(Változásvizsgálatok a Káli-medence falvaiban. Köveskál, 1983. szeptember 24. Megjelent: -<br />
tanulmánnyá átdolgozott változata - Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 17. kötet.<br />
Szerk.: Törőcsik Zoltán – Uzsoki András. 771-788. old.)<br />
8. ÖNKÉNYURALMI NÉPISKOLA-POLITIKA ZALA MEGYÉBEN A BACH-KORSZAK<br />
ELEJÉN<br />
(Az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottsága és a Magyar Pedagógiai<br />
Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya 1983. évi együttes tudományos felolvasó ülése.<br />
Budapest, 1983. november 8. Megjelent: - rövidítve - Zalai Hírlap, 39. évf. 291. szám., 8. old.,<br />
teljes terjedelemben - Neveléstörténeti Füzetek 1., Szerk.: Balogh László–Benő Kálmán.<br />
OPKM. Bp. 1984. 49-59. old.)<br />
9. AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA ZALA MEGYÉBEN A BACH-<br />
KORSZAKBAN<br />
(A Dunántúl településtörténete. XI-XIX. század. Az MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai<br />
Bizottságainak VI. Településtörténeti Konferenciája, III. szekció, Veszprém, 1984. április 17.<br />
Megjelent: A Dunántúl településtörténete VI. (IX-XIX. század). Szerk.: Somfai Balázs. PAB-<br />
VEAB Értesítő. Veszprém, 1986., 237-245. old.)<br />
10. AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁS IRÁNYÍTÁSA ZALA MEGYÉBEN A FELSZABADULÁS<br />
UTÁN<br />
("Hazánk és Zala megye négy évtizedének politikai, társadalmi, gazdasági fejlődése" címmel<br />
az MSZMP Zala megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága által 1985. március 20-án<br />
Zalaegerszegen rendezett jubileumi emlékülés. IV. Oktatás, művelődés, kultúra szekció.<br />
Megjelent - tanulmánnyá átdolgozott változata - Évkönyv, 1985. Szerk.: Jakabfi Rudolf.<br />
Zalaegerszeg, 1985. 221-236. old.)<br />
11. KÖZOKTATÁS-IGAZGATÁS ZALA MEGYÉBEN A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN<br />
A vármegyei tanfelügyelőség működése 1945-46-ban. (A Magyar Pedagógiai Társaság<br />
Neveléstörténeti Szakosztálya által felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából Budapesten,<br />
1985. április 17-én rendezett felolvasó ülésen. Megjelent: Neveléstörténeti Füzetek 4., Szerk.:<br />
Balogh László – Benő Kálmán. OPKM. Bp. 1986. 77-84. old.)<br />
12. ADATOK ZALA ALGIMNÁZIUMAINAK BACH-KORSZAK ELEJI HELYZETÉHEZ<br />
(A Dél-Dunántúli Történészek I. regionális konferenciája. Pécs, 1987. május 9.,<br />
Művelődéstörténeti szekció. Szekcióvezetés is. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata<br />
- Történeti tanulmányok Dél-Pannoniából I. Szerk.: Szita László–Vonyó József. 195-204. old.)<br />
13. ADATOK A ZALA VÁRMEGYEI MEZŐVÁROSOK ÍRÁSBELISÉGÉHEZ A XIX.<br />
SZÁZAD KÖZEPÉN<br />
(A Dunántúl településtörténete VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon XI-XIX. század.<br />
Az MTA Veszprém és Pécsi Akadémiai Bizottságának VII. konferenciája, 1987. október 19.,<br />
Művelődés- és hivataltörténet szekció. Megjelent: A Dunántúl településtörténete VII., Szerk.:<br />
Somfai Balázs. Veszprém 1987., 451-456. old.)<br />
14. TERVEZET A HITTANT PÓTLÓ TANTÁRGYAK BEVEZETÉSÉRE 1919-BEN A<br />
NAGYKANIZSAI PIARISTA GIMNÁZIUMBAN<br />
(A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya Felolvasó Ülése, Zalaegerszeg,<br />
1987. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata - Neveléstörténeti Füzetek 7.,<br />
Szerk.:Balogh László – Benő Kálmán. OPKM. Bp. 79-82. old.)<br />
15. ADATOK A ZALAI ZSIDÓ NÉPISKOLÁK XIX. SZÁZAD KÖZEPI TÖRTÉNETÉHEZ<br />
(Dél-Dunántúli Történészek II. regionális konferenciája. Pécs, 1988. december 17.,<br />
Társadalom, politika és művelődés a XVIII-XIX. században szekció. Megjelent: -<br />
tanulmánnyá átdolgozott változata – Történeti tanulmányok Dél-Pannóniából. Szerk.: Fülöp<br />
Miklós – Vonyó József. Pécs, 1994. 81-89. old.)<br />
16. A JÁRÁSI SZÉKHELLYÉ VÁLÓ KESZTHELY A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN<br />
(Településtörténeti Konferencia, Szekszárd, 1989. 2., Településtörténeti szekció.)
18<br />
17. A VÁRMEGYEI VEZETÉS KONFLIKTUSA 1849. TAVASZÁN<br />
(Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 17., Konfliktusok a helyi társadalomban<br />
szekció.)<br />
18. NAGYKANAIZSA CÍMERE<br />
(Nagykanizsa török alóli felszabadulásának 300. évfordulóján tartott nemzetközi tudományos<br />
konferencia. Nagykanizsa, 1990. december 1. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata<br />
- Zalai Múzeum 4. Szerk.: Vándor László, Zalaegerszeg, 1993., 103-107. old. + 12 kép)<br />
19. A NEOABSZOLUTIZMUS MEGYEI HIVATALSZERVEZETÉNEK KIÉPÜLÉSE<br />
(A Habsburgok és Magyarország. A Magyar Történészek Világszövetségének tudományos<br />
konferenciája a Magyarok III. Világkongresszusa alkalmából. Magyar Tudományos<br />
Akadémia, Budapest, 1992. augusztus 18., Ferenc József kora: abszolutizmus és dualizmus.)<br />
20. NAGYKANIZSA CENTRÁLIS JELLEGE A DUALIZMUS EGY PERIÓDUSÁBAN<br />
(Kanizsai Napok '93. Az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Nagykanizsai Csoportja<br />
helytörténeti konferenciája. Nagykanizsa, 1993. szeptember 10.)<br />
21. VERWALTUNG UND BÜRGERTUM<br />
(Korreferátum. Die Entwicklung des Besitzbürgertums in der Habsburgermonarchie im 19.<br />
Jahrhundert. Tagung der Historischen Komission "Österreich und Ungarn" der<br />
Österreichischen und der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Europa Institut,<br />
Budapest, 1993. november 3-5.)<br />
22. A KÁLI MEDENCE OKTATÁSÜGYE AZ 1770-ES ÉVEKBEN<br />
(Népies barokk kultúra a 18. századi Délnyugat-Magyarországon. Kultúrtörténeti konferencia<br />
Zalaegerszeg, 1994. május 19-20.)<br />
23. ZALAI KISISKOLÁK ÉS AZ ENTWURF<br />
(Iskolák a Pannon térségben. A Zala Megyei Pedagógiai Intézet, az MTA. Neveléstörténeti<br />
Albizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya konferenciája.<br />
Nagykanizsa, 1995. április 7.)<br />
24. ISKOLA ÉS ISKOLÁZTATÁS A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A MURA MENTI<br />
KÖZSÉGEKBEN<br />
(Népek a Mura mentén. Nemzetközi konferencia, Alsólendva,1995. május 10-12. Megjelent:<br />
Népek a Mura mentén I. Szerk.: Janez Balažic, Vándor László. Murska Sobota - Zalaegerszeg,<br />
1996. 223-226. old.)<br />
25. KÖZOKTATÁSI VISZONYOK A 19. SZÁZAD KÖZEPÉN A TÉRSÉG FALVAIBAN<br />
(A Hajnal István Kör történeti konferenciája az Eger-völgye településeinek történetéből.<br />
Kapolcs, 1996. július 19-20.)<br />
26. A MAGYAR ELADÓSODÁS TÖRTÉNETE<br />
(História Klub Székesfehérvár, 1996. október 30.)<br />
27. NAGYKANIZSA CENTRÁLIS HELYZETE A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN<br />
(Nemzetközi történettudományi - helytörténeti konferencia a Honfoglalás 1100. évfordulóján.<br />
Nagykanizsa, 1996. október 17-18. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata: Zalai<br />
Múzeum 7. Szerk.: Kunics Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1997. 149-154. old.)<br />
28. A CSÁKTORNYAI TANÍTÓKÉPZŐ ELSŐ MÁSFÉL ÉVTIZEDE A NEMZETISÉGI<br />
NÉPOKTATÁSSZOLGÁLATÁBAN<br />
(Népek a Mura mentén. Nemzetközi konferencia Nagykanizsa, 1997.május 15-17. Megjelent:<br />
- tanulmánnyá átdolgozott változata - Népek a Mura mentén 2. Szerk.: H. Simon Katalin,<br />
Zalaegerszeg, 1998. 229-238. old.)<br />
29. ALEXANDER BACH<br />
(A Dél-Dunántúli Történészek 12. nyári tábora. Paks, 1997. augusztus 8.)<br />
30. A KIRÁLYI SZERVIENSEK KEHIDAI OKLEVELE<br />
(Az Aranybulla kiadásának 775. évfordulóján tudományos ülésszak, Székesfehérvár Város<br />
Levéltára és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Székesfehérvár, 1997.<br />
szeptember 17.)<br />
31. HIVATALNOKELIT ZALA MEGYÉBEN A DUALIZMUS KORÁBAN<br />
(A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Osztrák-magyar<br />
történészkonferencia. VEAB. Veszprém, 1997. október 16-17. A helyi elit összetétele és<br />
szerepe szekció.)
19<br />
32. A PHARE CBC PROGRAM EREDMÉNYEI ZALA MEGYÉBEN<br />
(IV. Országos Politológus Vándorgyűlés. VI. szekció. Helyi politika, civil társadalom.<br />
Székesfehérvár, 1998. március 20-21. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott változata -<br />
Európai Unió, regionalizmus, szuverenitás. A IV. Országos Politológus Vándorgyűlés<br />
előadásai. Szerk.: Beszteri Béla, Hervainé Szabó Gyöngyvér. Székesfehérvár, 1998. 353-357.<br />
old.)<br />
33. KESZTHELYI "SZERELMI SZABADFOGLALKOZÁSÚAK" A XIX. ZSÁZAD MÁSO-<br />
DIK FELÉBEN.<br />
(Piroslámpás évszázadok. Győr, 1998. április 30. Megjelent: - tanulmánnyá átdolgozott<br />
változata - Piroslámpás évszázadok. Szerk.: Bana József, Győr, 1999. 63-106. old.)<br />
34. SZÉKESFEHÉRVÁR MINT REGIONÁLIS KÖZPONT. EGY KÍSÉRLET.<br />
(Társadalom és politikai rendszerváltás 1848-ban. Tudományos konferencia. Székesfehérvár<br />
Város Levéltára és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Székesfehérvár, 1998.<br />
május 13.)<br />
35. ZALA MEGYE ÉS VÁROSAINAK CÍMERE<br />
(A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete XXVIII. Országos Vándorgyűlése. Pénzügyi és<br />
Számviteli <strong>Főiskola</strong> Zalaegerszegi Intézete, 1998. július 18.)<br />
36. A HAJÓ.<br />
(Tömegek a történelemben. A Dél-Dunántúli Történészek 13. nyári tábora. Balatonfenyves.<br />
1998. augusztus 8.)<br />
37. TORTÚRÁK ÉS KIVÉGZÉSEK (A KANIZSAI VÁR FELADÓINAK KIVÉGZÉSE)<br />
(Bűn és bűnhődés. Tudományos konferencia, Győr, 1999. április 29-30. B. szekció.)<br />
38. A NŐ MINT ÁRUCIKK<br />
(A család, a nő és a gyermek a történelemben. A Dél-Dunántúli Történészek 14. nyári tábora.<br />
Balatonfenyves. 1999. július 13.)<br />
39. VÁROS- ÉS KÖZSÉGTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK KÉSZÍTÉSÉNEK TAPASZTA-<br />
LATAI: ZALAKAROS<br />
(MTA. PAB. Város- és Helytörténeti Munkabizottsága tudományos és módszertani<br />
konferenciája A város- és helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései címmel.<br />
Pécs, 1999. szeptember 3-4. (Megjelent: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan.<br />
Tanulmányok Pécs történetéből 14. Szerk.: Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs,<br />
2003. 129–140. old.)<br />
40. AZ IDEGENFORGALMI KÉPZÉS HELYZETE ÉS A KÖTELJÖVŐ TERVEI ZALÁBAN<br />
(Turisztikai összefogás Zalában. Szakmai konferencia Zalaegerszeg Megyei Jogú Város<br />
Polgármesteri Hivatala szervezésében. Zalaegerszeg, 1999. december 2.<br />
41. A BACH-KORSZAK MEGYEI KÖZIGAZGATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI<br />
(A [vár]megyei közigazgatás 1000 éve. Tudományos konferencia a Zala Megyei Levéltárban.<br />
Zalaegerszeg, 2000. szeptember 20.)<br />
42. ZALA HIDEG ÉS MELEG VIZEI, AVAGY KÉT ÉVSZÁZADOS TURISZTIKAI ATT-<br />
RAKCIÓ<br />
(Győr a vizek városa, tudományos konferencia. Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Győr,<br />
2002. április 29.<br />
43. REISEKULTUR VON DEM MASSENTOURISMUS IM PANNONISCHEN RAUM<br />
(33. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2003. Neuzeitliche Reisekultur<br />
im panonischen Raum biz zur Mitte des 19. Jahrhunderts. Murska Sobota, 2003. július 1-4.<br />
Megjelent: Neuzeitliche Reisekultur im pannonischen Raum bis zur Mitte des 19.<br />
Jahrhunderts. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2003. Band 33. Red.:<br />
Franc Rozman. Murska Sobota, 2003. 161-166. old.)<br />
44. A MAGYAR BIZTOSÍTÁSÜGY KEZDETEI<br />
(A magyarországi biztosításügy kéz évszázada. A Somogy Megyei Levéltár és a Magyar<br />
Biztosítók Szövetsége tudományos konferenciája. Kaposvár, 2003. szeptember 3-4.)<br />
45. DIE ENTWICKLUNGSRICHTUNGEN DES TOURISMUS IM SÜDPANNONISCHEN<br />
RAUM BIS ZUM ZWEITEN WELTKRIEG.<br />
(34. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 2004. Reisekultur im<br />
pannonischen Raum von der Mitte des19. Jahrhunderts bis zum zweiten Weltkrieg. Nagyatád,
20<br />
2004. június 29-július 2. Megjelent: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf<br />
2004. Band 34. Red. Sándor Bősze. Kaposvár, 2005. 81-85. old.)<br />
46. SOMOGY VÁRMEGYE PÉNZINTÉZETI HÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA A<br />
DUALIZMUS KEZDETÉN.<br />
(„A bankócédulától a bankkártyáig”. A magyarországi bankok a 19-20. századi történetéből.<br />
Kaposvár, 2003. szeptember 3-4.)<br />
47. A PÉCSI PÉNZINTÉZETEK A DUALIZMUS KEZDETÉN. (A MAGYAR COMPASS<br />
ADATAI ALAPJÁN)<br />
(Előadások Pécs Történetéből 2005. Pécs gazdasága és társadalma a 18-20. században.<br />
Tudományos konferencia. Pécs, 2005. szeptember 19.)<br />
48. GYŐR ÉS GYŐR MEGYE PÉNZINTÉZETI HÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA A<br />
DUALIZMUS KEZDETÉN A MAGYAR COMPASS ADATAI ALAPJÁN.<br />
(„Aranyborjú”. A Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a Győri Xantus János Múzeum és a<br />
Mediawawe Alapítvány gazdaságtörténeti konferenciája. Győr, 2005. április 28.)<br />
49. NAGYKANIZSA CENTRÁLIS SZEREPKÖRÉNEK VÁLTOZÁSAI A 19. SZÁZADBAN.<br />
(I. Pannon Tudományos Napok. Az MTA. Pécsi és Veszprémi Regionális Bizottságának<br />
Multidiszciplináris Tudományos Konferenciája. Nagykanizsa, 2005. október 12. A LEGJOBB<br />
ELŐADÁS díja.)<br />
50. A KŐOLAJ A VILÁGGAZDASÁGBAN ÉS A VILÁGPOLITIKÁBAN (múlt – jelen – jövő)<br />
(Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezete, <strong>Budapesti</strong> <strong>Gazdasági</strong> <strong>Főiskola</strong><br />
Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong>i <strong>Kar</strong>a Zalaegerszegi Intézete, 2005. november 30.)<br />
51. A REGIONÁLIS KULTURTURIZMUS GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEI A WEST-PAN-<br />
NON RÉGIÓBAN. BURGENLAND ÉS BÉCS. / WIRTSCHAFTLICHE<br />
MÖGLICHKEITEN DES REGIONALEN KULTURTOURISMUS IN DER<br />
WEST/PANNON REGION (BURGENLAND UND WIEN.)<br />
Magyar emlékek turisztikai értékei Ausztriában (Burgenland és Bécs) / Touristische Werte<br />
ungarischer Denkmäler in Österreich. Burgenland und Wien. Konferencia és tanulmányút. Vas<br />
Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely-Burgenland, 2006. március 29-<br />
30. A Phare CBC Magyarország-Ausztria Kisprojekt Alap 2003 támogatásával. HU.2003/004-<br />
575-03- 28.) Megjelent: A regionális kulturturizmus gazdasági lehetőségei a West/Pannon<br />
régióban. (in: Magyar emlékek turisztikai értékei Ausztriában (Burgenland és Bécs). Szerk.:<br />
Wiktora Antal. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely, 2006. 113-<br />
128. old. CD-n is.), és Wirtschaftliche Möglichkeiten des regionalen Kulturtourismus in der<br />
West/Pannon Region. (in: Touristische Werte ungarischer Denkmäler in Österreich.<br />
(Burgenland und Wien). Red.: Antal Wiktora. Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő<br />
Egyesület, Szombathely, 2006. 213-220. old. CD-n is.)<br />
52. NAGYKANIZSA ÖNKORMÁNYZATI JELKÉPEI<br />
(A polgárosodó Nagykanizsa a XIX. század végén. Nagykanizsa, 2006. március 31.<br />
Megjelent: - tanulmánnyá fejlesztett változata - Nagykanizsa város címere és címerének<br />
megújulása. In: A polgárosodó Nagykanizsa a 19. század második felében. Szerk.: Kaposi<br />
Zoltán. Nagykanizsa, 2008. 49-60. old. + 13 kép.)<br />
53. AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK TERVEZÉSI RENDSZERE 2007-2013.<br />
(Lambertné Katona Mónika főiskolai adjunktussal. Magyar Közgazdasági Társaság Zala<br />
Megyei Szervezete, <strong>Budapesti</strong> <strong>Gazdasági</strong> <strong>Főiskola</strong> Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong>i <strong>Kar</strong>a<br />
Zalaegerszegi Intézete, 2006. november 13.)<br />
54. CIGÁNYOK SZOMBATHELYEN A BACH-KORSZAKBAN<br />
(A cigányság történeti múltja és jelene Magyarországon, különösen a dunántúli és a nyugatmagyarországi<br />
régiókban. Pécs, 2007. szeptember 14.)<br />
55. ELHALÓ APRÓFALUBÓL DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ FÜRDŐVÁROS<br />
(20. századi magyar gazdaság és társadalom. III. szekció. Győr, 2007. november 8.)<br />
56. KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ A BACH-KORSZAKBAN<br />
(A kommunikáció társadalomtörténete. A Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület<br />
konferenciája, Miskolc, 2009. augusztus 27-29.)
21<br />
57. NAGYKANIZSA ÖNKORMÁNYZATA A 19. SZÁZAD ELEJÉN<br />
(Mindentudás Nagykanizsai Egyeteme. Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa, 2009.<br />
szeptember 21. www.mindentudas.nagykar.hu 2010.02.22.)<br />
58. PERIÓDUSOK A DÉL-DUNÁNTÚL TURIZMUSÁBAN A 19-20. SZÁZADBAN.<br />
(„…csak egyszerűen az utazás vágya hevített”. Turizmustörténeti adalékok a 19-20. századból.<br />
A Somogy Megyei Levéltár Levéltári Napja, 2009. október 7. Megjelent: - tanulmánnyá<br />
fejlesztett változata – Periódusok a Dál-Dunántúl turizmusában a 19-20. században. In:<br />
Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 40. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2010.<br />
271-280. old. )<br />
59. ZALAKAROS SZŐLŐJE ÉS BORA. Könyvbemutató a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi<br />
Kultúra Szakosztályában. Néprajzi Múzeum, 2009. november 18.<br />
60. SZOMBATHELY CENTRÁLIS HELYZETÉNEK KIALAKULÁSA<br />
(VI. Társadalomföldrajzi Konferencia, Szombathely, 2009. december 3-4.)<br />
61. PÄLNE DER TROCKENLEGUNG DES BALATONS IM 18. UND 19. JAHRHUNDERT.<br />
Mensch und Umwelt im pannonischen Raum vom 18. bis ins 20. Jahrhundert. 40.<br />
Internationales Kulturhistorisches Simposion Mogersdorf. Cilli/Celje (Slovenia), 2010. július.<br />
06-09.<br />
62. REGIONÁLIS VÁROSHIERARCHIA A BACH-KORSZAKBAN A SOPRONI KÖZIGAZ-<br />
GATÁSI KERÜLETBEN.<br />
A város és társadalma. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület tudományos kon-<br />
ferenciája. Városhálózat a középkortól a 20. századik szekció. Kőszeg, 2010. augusztus 26-28.<br />
63. MOGERSDORF Nemzetközi kultúrtörténeti szimpozion (Ausztria, Magyarország, Szlovénia és<br />
Horvátország közös szervezésében évente más országban megrendezve.) 1997-óta folyamatos<br />
részvétel. Az előadásokat követő vitákban való részvétel nem jelenik meg külön a konferencia<br />
anyagában.<br />
KONFERENCIASZERVEZÉS:<br />
1. A DÉL-DUNÁNTÚLI FIATAL TÖRTÉNELEMKUTATÓK 1. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 1. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1986. augusztus 11-15. (Társrendező. 17 előadás.)<br />
2. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK I. REGIONÁLIS KONFERENCIÁJA<br />
Pécs, 1987. május 9-10. (Társrendező. 5 plenáris előadás, 4 szekcióban 37 referátum. Saját<br />
előadás: Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak elején. Művelődéstörténeti szekcióban.<br />
Szekcióvezetés is.)<br />
3. A DÉL-DUNÁNTÚLI FIATAL TÖRTÉNELEMKUTATÓK 2. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 2. Nyári Konferenciája. Fadd-<br />
Dombori, 1987. augusztus 16-22. (Társrendező. 12 előadás és 2 műhelyvita.)<br />
4. A DÉL-DUNÁNTÚL FIATAL TÖRTÉNELEMKUTATÓINAK 3. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 3. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1988. augusztus 5-11. (Társrendező. 21 előadás és 2 műhelyvita.)<br />
5. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK II. REGIONÁLIS KONFERENCIÁJA<br />
Pécs, 1988. december 17-18. (4 plenáris előadás, 1 könyvbemutató, 6 szekcióban 42<br />
referátum. Társrendező, soros elnök, saját előadás: Adatok a zsidó népiskolák XIX. század<br />
közepi történetéhez. Társadalom, politika és művelődés a XVIII-XIX. században szekcióban.)<br />
6. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK III. REGIONÁLIS KONFERENCIÁJA<br />
Kaposvár, 1989. május 27-28. (Társrendező. 3 plenáris ülés, 4 szekcióban 35 referátum.)<br />
7. A DÉL-DUNÁNTÚL FIATAL TÖRTÉNELEMKUTATÓINAK 4. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 4. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves-Alsó, 1989 július 31-augusztus 6. Rendező. (18 előadás.)<br />
8. A DÉL-DUNÁNTÚL FIATAL TÖRTÉNELEMKUTATÓINAK 5. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 5. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1990. július 29-augusztus 4. (Társrendező.)
22<br />
9. A DÉL-DUNÁNTÚLON DOLGOZÓ TÖRTÉNÉSZEK IV. REGIONÁLIS KONFERENCIÁ-<br />
JA.<br />
(Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong> Zalaegerszegi Intézete, Zalaegerszeg, 1991. február 2-3.<br />
Szervező és rendező, továbbá a Művelődéstörténet Szekció vezetője. 4 plenáris előadás, 5<br />
szekcióban 43 referátum.)<br />
10. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK 6. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 6. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves-Alsó, 1991. augusztus 18-23. (Társrendező. 22 előadás és 1 kerekasztalbeszélgetés.)<br />
11. MAGYAR HADTÖRTÉNET<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 7. Nyári Konferenciája. Fonyód-<br />
Alsóbélatelep, 1992. augusztus 2-8. (Társrendező. 20 előadás.)<br />
12. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK 8. NYÁRI TÁBORA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 8. Nyári Konferenciája. Fonyód-<br />
Alsóbélatelep, 1993. augusztus 14-20. Rendező. (21 előadás és 1 tankönyvbemutató.)<br />
13. A DÉL-DUNÁNTÚLI TÖRTÉNÉSZEK 5. REGIONÁLIS KONFERENCIÁJA.<br />
Pécs, 1994. február 4-5. (Társrendező és előadó. 3 plenáris előadás, 4 szekcióban 33<br />
referátum. Saját előadás: Vármegyei közigazgatás az abszolutizmus berendezkedése idején<br />
Zala megyében. Település- és kultúrtörténet szekció.)<br />
14. ÉRTELMISÉG ÉS HATALOM. Kultúra-politika: kultúrpolitika.<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 9. Nyári Konferenciája. Fonyód-<br />
Alsóbélatelep, 1994. augusztus 15-21. (Társrendező. 20 előadás, 1 könyvbemutató, 1<br />
kerekasztal-beszélgetés.)<br />
15. KÖTŐDÉSEK ÉS SZAKÍTÁSOK. A Kárpát-medence népei együttélésének történeti<br />
kérdései.<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 10. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves-Alsó, 1995. július 28-augusztus 3. (Társrendező. 22 előadás, 2 kerekasztalbeszélgetés,<br />
1 könyvbemutató. Külföldi résztvevőkkel és előadókkal.)<br />
16. EZEREGYSZÁZ ÉV A KÁRPÁT MEDENCÉBEN – KITEKINTÉSSEL. Honfoglalásunk<br />
1100. és a magyar iskolaügy történetének 1000. évében,<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 11. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1996. augusztus 4-11. Rendező. (21 előadás. Külföldi résztvevőkkel és<br />
előadókkal.)<br />
17. FEJEZETEK MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉS- ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETÉBŐL<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 12. Nyári Konferenciája. Paks, 1997.<br />
augusztus 13-19. (Társrendező és előadó. Saját előadás: Alexander Bach. 18 előadás 1<br />
szakmai látogatás, 1 kirándulás. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
18. „TÖMEGEK” A TÖRTÉNELEMBEN<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 13. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1998. augusztus 4-10. (Társrendező és előadó. Saját előadás: A hajó. 18<br />
előadás. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
19. A CSALÁD, A NŐ ÉS A GYERMEK A TÖRTÉNELEMBEN. (Kiegészítő témák: Az 1848-<br />
1849-es forradalom és szabadságharc, Vendéglátás és gasztronómia.)<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 14. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 1999. július 11-17. (Társrendező. 21 előadás, 1 kerekasztal-beszélgetés. Saját<br />
előadás: A nő mint árucikk. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
20. EZ VOLT AZ ÉVEZRED, EZ VOLT AZ ÉVSZÁZAD…<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 15. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 2000. augusztus 6-12. Rendező. (25 előadás, 2 folyóirat-bemutatkozás –<br />
Rubicon, História - és 2 könyvkiadó – Nemzeti Tankönyvkiadó, Korona Kiadó –<br />
prezentációja. Külföldi előadókkal és résztvevőkkel.)
23<br />
21. A GAZDASÁG ÉS KULTÚRA TÖRTÉNETI KAPCSOLATAI. A NATO és MAGYAROR-<br />
SZÁG.<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 16. Nyári Konferenciája. Paks 2001.<br />
július 29–augusztus 4. (Társrendező. 15 előadás, 3 szakmai kirándulás. Külföldi előadókkal –<br />
NATO – és résztvevőkkel.)<br />
22. A TÖRTÉNELEM MINDENNAPJAI – A MINDENNAPOK TÖRTÉNELME<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 17. Nyári Konferenciája. Balatonfenyves,<br />
2002. augusztus 13-19. (Társrendező. 17 előadás, 1 kerekasztal-beszélgetés, 2<br />
filmvetítés és filmvita. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
23. EGYÉNI ÉS CSOPORT ÉLETUTAK<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 18. Nyári Konferenciája.<br />
Balatonfenyves, 2003. augusztus 13-19. (Társrendező. 19 előadás, 1 kerekasztal-beszélgetés, 1<br />
filmvetítés és filmvita. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
24. ÁLLAM, BIZTONSÁG, ÁLLAMBIZTONSÁG. Titkok és talányok a történelemben.<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 19. Nyári Szakmai Konferenciája. Az<br />
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára társrendezésével. Balatonfenyves, 2005.<br />
július 8–14. Rendező. (21 előadás, 1 szakmai filmbemutató. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
25. A POLGÁROSODÓ NAGYKANIZSA A XIX. SZÁZAD VÉGÉN.<br />
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és az MTA. Pécsi Regionális Bizottságának<br />
Tudományos Konferenciája. Nagykanizsa, 2006. március 31. (Társrendező és előadó. Saját<br />
előadás: Nagykanizsa önkormányzati jelképei.)<br />
26. ÉPÍTETT ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉG. PÉCS: EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA<br />
A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja 20. Nyári Konferenciája. Pécs, 2006.<br />
július 19-25. (Társrendező. 16 előadás, 1 szakmai kirándulás, 3 szakvezetéses előadás a leendő<br />
helyszíneken. Külföldi résztvevőkkel.)<br />
LEKTORÁLÁSOK<br />
1. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: A MAGYARORSZÁGI TÖRÖK ÉPÍTKEZÉS FORRÁSAI-<br />
HOZ: A KANIZSAI VÁR HÁZAINAK ÖSSZEÍRÁSA (1690)<br />
(in: Zalai Múzeum 2. Közlemények Zala megye múzeumaiból. Szerk.: Vándor László.<br />
Zalaegerszeg, 1990. 221-230. old.)<br />
2. NÉMETH JÓZSEF: BARANGOLÁS ZALAI TÁJAKON<br />
(Útikönyv. Szerk.: Lackner László. Zalaegerszeg, 1996. 102 old.; 2. javított kiadás:<br />
Zalaegerszeg, 2001.)<br />
3. BŐSZE SÁNDOR: ZALA MEGYE DUALIZMUS KORI EGYESÜLETEINEK KATASZ-<br />
TERE.<br />
(in: Zalai Gyűjtemény 42. Zalai történeti tanulmányok. Szerk.: Molnár András. Zala Megyei<br />
Levéltár, Zalaegerszeg, 1997. 181-236. old.)<br />
4. JÓZSEF NÉMETH: STREIFZUG DURCH ZALA<br />
(Reiseführer. Red.: László Lackner. Zalaegerszeg, 1998. 104 old.)<br />
5. SRÁGLI LAJOS – VÁNDOR LÁSZLÓ: EGERVÁR<br />
(Száz magyar falu könyvesháza, Szerk.: Srágli Lajos. Bp. 2000. 202 old.)<br />
6. NOVÁK FERENC: ADATTÁR ZALAKAROS TÁRSADALMI- ÉS TÖMEGSZERVEZE-<br />
TEINEK, TOVÁBBÁ INTÉZMÉNYEINEK TÖRTÉNETÉHEZ<br />
(in: Zalakaros. Városmonográfia. Szerk.: <strong>Halász</strong> <strong>Imre</strong>. Zalakaros, 2000. 281-392. old.)<br />
7. BŐSZE SÁNDOR: NYOLC ÉVSZÁZAD KRÓNIKÁJA. Adatok Ecseny történetéhez.<br />
(Szerk.: Bősze Sándor. Ecseny Község Önkormányzata, Ecseny, 2000. 168 old.)<br />
8. DOBAI ANDRÁS: MERÉNYLET A CSÁSZÁR ELLEN 1853. február 18.<br />
(in: Somogy Megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 31. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2000.<br />
89-108. old.)<br />
9. SZABÓ ATTILA: ISKOLAI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK A HORTHY<br />
KORSZAKBAN (ÜNNEPEK A SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI<br />
„REZSŐ” POLGÁRI FIUISKOLÁBAN)
24<br />
(in: Somogy Megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 31. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár,<br />
2000. 109-132. old.)<br />
10. RÉCSEI BALÁZS: A KÉJELGÉSÜGY ÉS SZABÁLYOZÁSA SOMOGY VÁRME-<br />
GYÉBEN<br />
(in: Somogy Megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 32. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2001.<br />
177-210. old.)<br />
11. KAPOSVÁR A MÚLTBAN<br />
(in: Kaposvár 2000-ben. Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város<br />
Önkormányzata, Kaposvár, 2001. 59–96. old. A fejezet tanulmányai:<br />
Németh Péter Gergely: A magyar államalapítás előtti idők emlékei<br />
Gőzsy Zoltán: Kaposvár a középkorban és az újkor hajnalán<br />
Récsei Balázs: „Kapos, fővárosa Somogy határának, s herceg Eszterházy dominiu-<br />
mának…”<br />
Csóti Csaba: A forradalmak és a „trianoni Magyarország” korában (1918-1945)<br />
Csóti Csaba: A demokrácia illúziója és a szocializmus kora (1945-1990.)<br />
12. BŐSZE SÁNDOR: FALUBÓL KISVÁROS (1849-1914)<br />
(in: Nagyatád monográfiája II. Szerk.: Bősze Sándor, Nagyatád, 2001. 30–94. old.)<br />
13. RÉCSEI BALÁZS: ADATOK NAGYATÁD OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEINEK<br />
TÖRTÉNETÉBŐL<br />
(in: Nagyatád monográfiája II. Szerk.: Bősze Sándor, Nagyatád, 2001. 97–109. old.)<br />
14. BŐSZE SÁNDOR: A KASZINÓTÓL A MUNKÁSOTTHONIG<br />
(in: Nagyatád monográfiája II. Szerk.: Bősze Sándor, Nagyatád, 2001. 121-146.. old.)<br />
15. RÉCSEI BALÁZS: A TELEPÜLÉS OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEI<br />
(in: Nagyatád monográfiája II. Szerk.: Bősze Sándor, Nagyatád, 2001. 338–359. old).<br />
16. SZABÓ ATTILA: MINDENNAPOK A SZIGETVÁRI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI<br />
„REZSŐ” POLGÁRI FIUISKOLÁBAN KLEBELSBERG KUNÓ MINISZTERSÉGE<br />
IDEJÉN.<br />
(in: Somogy Megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 34-35. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár,<br />
2004. 114-152. old.)<br />
17. BŐSZE SÁNDOR: A SZABADSÁGHARC ÉS A KIEGYEZÉS KÖZÖTT<br />
(in: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk.: Bősze<br />
Sándor. Kaposvár, 2005. 57 -76. old.)<br />
18. RÉCSEI BALÁZS: A SOMOGY MEGYEI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK DUALIZMUS KORI<br />
TÖRTÉNETÉBŐL<br />
(in: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk.: Bősze<br />
Sándor. Kaposvár, 2005. 77-118. old.)<br />
19. BŐSZE SÁNDOR: A SOMOGY MEGYEI ZSIDÓK EGYESÜLETEI A DUALIZMUS<br />
ÉVTIZEDEIBEN<br />
(in: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk.: Bősze<br />
Sándor. Kaposvár, 2005. 119-124. old.)<br />
20. RÉCSEI BALÁZS: A SOMOGY MEGYEI ZSIDÓ ISKOLÁK TÖRTÉNETÉBŐL<br />
(in: Újrakezdések. Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig. Szerk.: Bősze<br />
Sándor. Kaposvár, 2005. 199-226. old.)<br />
21. T. MÉREY KLÁRA: SZIGETVÁR TÖRTÉNETE A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN AZ<br />
ÚRBÉRI PEREK TÜKRÉBEN<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 175-204. old.)<br />
22. G. JÁGER MÁRTA: A REFORMKOR ÉVTIZEDEIBEN<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 205-210. old.)<br />
23. VAS ISTVÁN: SZIGETVÁR AZ 1848/49-ES POLGÁRI FORERADALOM ÉS SZABAD-<br />
SÁGHARC IDŐSZAKÁBAN<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 211-218. old.)
25<br />
24. BŐSZE SÁNDOR: MEZŐVÁROSBÓL KÖZSÉG, KÖZSÉGBŐL KISVÁROS<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 230-258. old.)<br />
25. BŐSZE SÁNDOR: A KÖZSÉG EGYESÜLETEI 1867-1949 KÖZÖTT<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 373-392. old.)<br />
26. RÉCSEI BALÁZS: ADATOK SZIGETVÁR EGÉSZSÉGÜGYÉNEK 18-20. SZÁZADI<br />
TÖRTÉNETÉBŐL.<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 407-412. old.)<br />
27. VAS ISTVÁN: A 18-20. SZÁZADI OKTATÁS TÖRTÉNETE<br />
(in: Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szerk.: Bősze Sándor, Ravazdi<br />
László, Szita László. Szigetvár, 2006. 469-484. old.)<br />
28. BŐSZE SÁNDOR: A ZSELIC ÖLELÉSÉBEN. Adatok Szenna nyolc évszázados<br />
történetéhez.<br />
(Szerk.: Bősze Sándor. Szenna Község Önkormányzata, Szenna, 2006. 158 old.)<br />
29. VONYÓ ANITA: ORCI<br />
(Szerk.: Bősze Sándor. Orci Község Önkormányzata, Orci, 2008. 296 old.)<br />
30. RÉCSEI BALÁZS: EGY „CSODAHELY” KIALAKULÁSA ÉS ANNAK HATÓSÁGI<br />
KEZELÉSE – AZ 1925-ÖS NAGYSZAKÁCSI LÁTOMÁSOK ÉS KÖVETKEZMÉ-<br />
NYEI<br />
(in: Somogy megye múltjából 39. Levéltári évkönyv. Szerk.: Bősze Sándor. Kaposvár, 2009.<br />
115-128. old.)<br />
31. KISS NORBERT PÉTER – POLGÁR TAMÁS – SZÁNTÓ LÁSZLÓ: SOMOGYJÁD<br />
(Szerk.: Bősze Sándor. Somogyjád Község Önkormányzata, Somogyjád, 2009. 244 old.)<br />
32. BŐSZE SÁNDOR: FALU A ZSELICBEN. PATCA NYOLC ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETE.<br />
(Szerk.: Bősze Sándor. Patca Község Önkormányzata, Patca 2010. 171 + 12 old.)<br />
SZERKESZTÉSEK:<br />
1. KÖZLEMÉNYEK ZALA MEGYE KÖZGYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSAIBÓL. ZALAI<br />
GYŰJTEMÉNY 21.<br />
(Társszerkesztő Degré Alajos, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1985. 226 old.)<br />
2. KÖZLEMÉNYEK ZALA MEGYE KÖZGYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSAIBÓL. ZALAI<br />
GYŰJTEMÉNY 25.<br />
(Szerkesztő. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 1986. 359 old.)<br />
3. A PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLA ZALAEGERSZEGI INTÉZETÉNEK ÉV-<br />
KÖNYVE II.<br />
(Szerkesztő. Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong> Zalaegerszegi Intézete, Zalaegerszeg, 1986. 450<br />
old.)<br />
4. A PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLA ZALAEGERSZEGI INTÉZETÉNEK KÖZ-<br />
LEMÉNYEI III.<br />
(Szerkesztő. Pénzügyi és Számviteli <strong>Főiskola</strong> Zalaegerszegi Intézete, Zalaegerszeg, 1990. 424<br />
old.)<br />
5. ZALAKAROS. Városmonográfia.<br />
(Szerkesztő. Zalakaros, 2000. 447 old.)<br />
Rábavölgyi Attila: Zalakaros (monográfia) Pannon Tükör 2000/5-6. 72-76. old.<br />
Recenzió.<br />
Kiss Gábor: A község-történetírás eredményei és sajátosságai Zala megyében. (In:<br />
Szentgyörgyvölgytől Kehidáig. A zalai falvak történetének levéltári forrásai.<br />
Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2001., 75. old.)<br />
Fedezze fel az 1000 éves Zalát! (Szerk.: Kostyál László. Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága,<br />
Zalaegerszeg, 2009. 151. old.)
26<br />
6. ZALA MEGYE EZER ÉVE.<br />
(Tanulmánykötet a magyar államalapítás tiszteletére. Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg,<br />
2001. 372 old. Szerkesztő bizottság tagja és A polgári megyétől a rendszerváltásig 1849-1990es<br />
évek című fejezet szerkesztője. 161–362. old.)<br />
INTERJÚ:<br />
1. VÉGRE! EGY JÓT BESZÉLGETTÜNK…<br />
(in: Dériné Farkas Mária: Tanügy? Tiszta ügy. Tanügy! Tiszta ügy? EKF. Líceum Kiadó, Eger, 2010.<br />
380-388. old.)