42.

XI. Évfolyam. Budapest, 1901. junius hó 1. 42. (1001.) szám. 

KÖZTELEK 

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 

Áx országos magyar gazdasági egyesület tagjai 

Ingyen kapják. 

Nem tatoknak előfizetési dl]; 

Bgém évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 

fi korona. 

AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. 

Figyelmeztetés az OMGE. 

t. tagjaihoz. 

Azon tagjainknak, akik egy vagy több évi 

tagdíj, vagy alapítványi kamattal egyesületünknél 

hátralékban vannak, az intő-leveleket most 

küldjük szét; az intő-levélhez posta-utalvány is 

van mellékelve a pénz beküldésére. 

Kérjük a hátralékos összegek beküldését, 

annál is inkább, mert szokatlanul sokan vannak 

hátralékban. 

Figyelmeztetjük továbbá azon tagjainkat, 

akik több évi hátralékkal tartoznak, szíveskedjenek 

ügyeiket f. évi junius 20-ig rendezni, 

mert ezen nap után követeléseink behajtását 

az egyesületi ügyésznek adjuk át, ami tetemes 

költséget és kellemetlenséget okoz az illetőknek. 

Igazgató. 

Tudomására juttatjuk t. gazdatársainknak, 

hogy egy külföldi czég nagymennyiségű 

préselt szalmát (őszit, tavaszit) óhajt Magyarországból 

vásárolni. A szalma préselve — 

legalább 100 mázsás rakományokban — lenné 

(Lipcsébe) szállítandó. 

Azon t. gazdatársainkat, kiknek eladandó 

szalmájuk van, felkérjük, hogy a préselt szalmának 

árát és az eladásra szánt mennyiséget is 

feltüntetve, forduljanak levélileg egyesületünk 

ipari és kereskedelmi szakosztályához (Budapest, 

Köztelek, IX. ker., Üllői-ut 25. sz., II. em, 

12. ajtó). Igazgató. 

Pozsonyi II. mezőgazdasági kiállítás 

igazgatóságának ülése. 

(1901. május 6.) 

Jelen voltak: Bujanonics Sándor elnöklete 

mellett Kumlik Tivadar és Forster Géza alelnökök, 

Kazy József min. oszt. tanácsos, Szilassy Zoltán 

és Jeszenszky Pál csoportbiztosok, Rubineli Gyula 

előadó, Horváth Jenő a helyi bizottság előadója 

és de Pottere Brúnó mint jegyző. 

Megjelenik minden szerdán és szombaton. 

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. 

Elnök az ülés megnyitása és a tagok üdvözlése 

után bejelenti, hogy Darányi Ignácz 

földmivelésügyi miniszter és Dessewffy Aurél 

gróf az OMGE. elnöke a pozsonyi kiállítás díszelnökségét 

köszönettel elfogadták. 

Az igazgatóság ezt tudomásul véve elhatározza, 

hogy a többi diszelnököket és pedig 

Pálffy István grófot, Vay Dénes báró főispánt 

és Brollik Tivadar polgármestert a jövő hét 

folyamán Pozsonyban fogják tisztségük elfogadására 

küldöttségileg felkérni. 

Előadó jelentést tesz a kiállítás egyes főcsoportjainak 

megalakulásáról; megemlíti, hogy 

e csoportok beosztása a pozsonyi kiállításnál is 

ugyanaz lesz, mint volt Szegeden, csak az alcsoportok 

összeállításánál történt némi változás 

és a VI. vagyis erdészeti főcsoport rendezése ez 

alkalommal tényleg megvalósul. 

Az I. főcsoport ugyanoly beosztást nyer, 

mint Szegeden, csak egy ujabb alcsoport alakult 

és pedig a juhászati termékek kiállítási csoportja. 

A II. főcsoport, a dohányjövedék egy külön 

alcsoport keretében egész önállóan rendez kiállítást 

a hazai dohánytermékekből. 

A III. főcsoport az eddigi alcsoporton kivül 

egy harmadik alcsoportot, t. i. a gyümölcs-, borés 

pálinka-kiállitás alcsoportját tervezi. 

A IV. főcsoport épp ugy fog rendeztetni 

mint Szegeden. 

Az V. főcsoportot, vagyis a mezőgazdasági 

nép- és háziipari kiállítást a pozsonyi kereskedelmi 

és iparkamara fogja rendezni és pedig 

sokkal nagyobb terjedelemmel, mint azt Szegeden 

láttuk. E főcsoportnak, mely e héten tartja 

alakuló ülését, három alcsoportja lesz: 1. a háziipari, 

2. nép és agyagipari és 3. mezőgazdasági 

ipari kiállítás, mely külön alcsoportok három 

külön pavillonban lesznek elhelyezve. 

A VI. főcsoportra nézve előadó javasolja, 

hogy az eredetileg tervbevett két alcsoport 

helyett az erdészeti és vadászati' kiállítás egy 

közös csoportban rendeztessék, melynek elnöke 

gróf Esterházy Mihály, második elnöke Lászlóffy 

Gábor és csoportbiztosa Neogrády Kálmán lesz. 

Az utolsó csoport a helyi rendező-bizottság, 

mely még nem alakult, de alakuló ülését 

Pozsonyban legközelebb fogja megtartani. 

Az igazgatóság előadónak a főcsoportok 

megalakulására vonatkozó bejelentését tudomásul 

veszi, javaslatához hozzájárul s elnök ily 

értelemben mondja ki a határozatot. 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Budapest (Köztelet), Üllői-út 85. szám. 

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. 

Előadó: az V. főcsoport szervezésére vonatkozólag 

teszi további előterjesztéseit. Javasolja, 

hogy az igazgatóság határoaatkép mondja ki, 

hogy 1. az igazgatóság egyszersmindenkorra, 

mint maximumot három ezer korona költségelőirányzatot 

szavazzon meg az ipari kiállítás 

költségei fedezésére. 2. A Gazdasági Egyesületek 

Országos Szövetsége egyrészt, a pozsonyi 

kereskedelmi és iparkamara másrészt, feliratilag 

kérje meg a kereskedelmi minisztert arra, hógy a 

kiállítás ezen csoportját külön anyagi támogatásban 

részesítse, mely kérelemnek nagyobb 

nyomatékot nyújtandó, a nevezett két testület 

közös küldöttségben kérje ki a kereskedelmi 

miniszter érdeklődését és támogatását. A csoport 

jövedelme a Szövetségé maradna; az eladásokból 

pedig az igazgatóság 5 százalékot fog 

szedni. 

Elnök ily értelemben mondja ki a határozatot. 

A VI. főcsoportra vonatkozólag előadó kö^ 

vetkező előterjesztéseket teszi: az erdészeti és 

vadászati csoport is egészen önállóan rendeztessék, 

az épületeket maga a főcsoport vezetősége 

fogja emelni, a magas térdijakból beérkező jövedelemtöbblet 

a Szövetséget illeti. Az előleges 

költségek fedezésére 2 ezer korona előleg megszavazását 

javasolja ezen főcsoport költségelőirányzata 

számára. Az eladott tárgyak után itt is 

az eladási ár 5°/o-a illetné a Szövetséget. 

Elnök ily értelemben mondja ki a határozatot, 

mely szerint az igazgatóság az előadó 

által javasolt összegek kiutalványozására megadja 

a felhatalmázást. 

Előadó a tejgazdasági csoport ügyét terjeszti 

elő és megemlíti, hogy a szegedi kiállítás 

alkalmával az egész csoportot csak egy czég, az 

Alfa Seperator részvénytársaság rendezte, mely 

czég nagyban foglalkozik mindenféle tejgazdasági 

gépek és eszközök előállításával. A pozsonyi 

kiállításra azonban már több ajánlat érkezett be, 

mi arra késztette a csoportelnököt és csoportbiztost, 

hogy a vállalatok képviselőivel megállapodtak 

abban, miszerint legközelebb az összes 

konkurrensek közös értekezletre jönnek össze 

és ott megegyezés fog történni arra nézve, hogy 

ki-ki mennyivel fog a kiállítás rendezéséhez és 

anyagi támogatásához hozzájárulni. Remény van 

arra, hogy ily megegyezés meg fog történi s ez 

a kiállítás mindenesetre ugy fog rendeztetni, 

hogy abból a Szövetségre semmiféle anyagi 

teher nem fog hárulni. 

=== Londoni réz jegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig- === 

LESZÁLLÍTOTTUK 

a vegytiszta aiiNsigi és „Hungária" rézgál i ezn ak árát 

nagyobb mennyiség vételénél ...• 64 koronára 

kisebb „ „ 65 „ 

IOO kgr.-ként ab budapesti raktárunk 

„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y„ Alkotmány-n, 31. 

Mái számunk 21 oldal.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 1. 

Előadó: Az egyes főcsoportok önállóságára latba hozza, hogy ez ügyekben a kiállítás 

Méhki állítás. Élő méhek után 

3 előadó előterjeszti, hogy már a szegedi gatósága küldöttségileg" személyesen " L forduljon fO 1 négysz. m. szabadban 

juaiutás alkalmával voltak egyes csoportok, Hegedűs [egedüs Sándor kereskedelmi miniszterhez, mely fedett terület 4.- 

melyek kiállításaikat egész önállóan rendezték : alkalommal amellett, . hogy ^ általánosságban íágl 

asztalterület 6.— 

i pozsonyi kiállítás alkalmából is több főcsoport hívja a miniszter figyelmét és érdeklődését 

II. Főcsoport. Szabad terület 

hasonló kérelemmel fordult az igazgatósághoz. pozsonyi kiállítás iránt, szóvá tehetné mindazon négyszögméterenkint 2.— 

A főcsoportok közül eddig az állati, gyümölcsé- megoldásra szoruló kérdéseket, melyek elinté- szabadszin és falterület négysz.szeti 

és gépészeti kiállítások csoportjai fejezték zése a kereskedelmi miniszter resszortjába tarméterenként 4.— 

ki ebbeli kívánságukat, mig a II. főcsoportnál tozik; ilyenek volnának a hídvám elengedése, zártépület alapterülete négysz.- 

még kérdéses, vájjon ügykezelése természeténél jegykedvezmények megadása, a pozsonyujvárosi méterenként 6,— 

fogva az önálló rendezés szükségét fogja-e állomás elrovatolásának megszüntetése stb. 

asztalterületgazdáknak négysz.- 

javaslatba hozni. Kéri az igazgatóságot, mondja Többek hozzászólása után az igazgatóság elméterenkint 8.— 

elvileg annak lehetőségét, hogy az. egyes határozza, hogy a jövő hét folyamán küldött- asztalterület más kiállítóknak 

rendezhessék kiálliségileg fel fogja hivni a kereskedelmi miniszter 

10.figyelmét 

és jóindulatát a pozsonyi mezőgazda- 

Főcsoport. a) Szölőmivelés é 

jElnök ily értelemben mondja ki a hatásági kiállításra, de ez alkalommal csak a liget- borászati kiállítás. Szőlőkiállitók. részrozatot.falusi 

állomás kibővítése ügyét teszi szóvá, melyvételi dija egyénenkint 

Horváth Jenő javasolja, hogy az első 4 főnek elintézése leghosszabb időt vesz igénybe; minden szőlőfajta után . . . 

csoportban a bejelentési iveket nem a központ, a többi ügyek elintézésével az igazgatóság borkiállitók részvételi dija 

hanem a környezetbe eső gazdasági egyesületek Forster alelnököt bizza meg azzal, hogy azokat egyénenkint 

küldjék széjjel a gazdáknak. 

előbb Prahács felügyelővel a Magyar Állam- térdij minden egyes kiállított 

Bubinek Gyula nem tartja ezt czélszerünek vasutak Igazgatósága kiküldöttjével tegye meg- fajta után 

már csak azért sem, mert akkor a központnak nem beszélés tárgyává s csak e tárgyalások folyamán mintaszőlőtelepen 16 m 

lesz soha pontos tudomása a beérkezett jelen- létrejött megegyezések alapján fogja az igazgatótésekről.ság 

további kívánalmait felterjesztések alakjában 

Elnök kimondja határozatkép, hogy a a kereskedelemügyi mimszterhez juttatni. 

jelentési ivek szétküldése és bejelentések ések elf elfoga- 7. A kiállítási épületek terveinek kidoldása 

és összegyűjtése központilag kezeltessék. teltesse gozására vonatkozólag az igazgatóság elhatá- 

Előadó előterjeszti a volt kiállítás . _ s igazgatórozza, hogy átiratilag fel fogja kérni Pozsony 

ságának egynehány határozatát s ezzel kapcso- városnak tanácsát arra, hogy egy helybeli városi 

latban következő intézkedéseket hoz javaslatba: mérnököt hozzon az igazgatóságnak javaslatba, 

1. Mondja ki az igazgatóság, hogy a po- ki a tervezetet őszig előterjeszthetné a szegedi 

zsonyi kiállítás alkalmával uj mezőgazdasági tervek megfelelő átdolgozásával. 

kongresszus rendeztessék s az azt rendező-bizottság 

elnökéül Zselénski Róbert grófot, előadó- 

Előadó előterjeszti az ebtenyésztésztési 

jául pedig Buday Barna OMGE. titkárt kérje 

egyesület átiratát, melyben nevezett egylet az I. 

fel, ez urak feladata volna egyszersmind a ren- 

főcsoport keretében önállóan rendezendő ebkidező-bizottságot 

10—12 tagból megalakítani. 

állitás részére 3 ezer koronát kér és a,bbeli 

kívánságát jelzi, hogy kiállítási 

2. A kiállítás I. főcsoportja rendező-bizott- 

sorsjátékot rendezhessen. 

sága azt javasolta, hogy e kiállítás alkalmával 

az érdekeltek által a sertéshús értékesítése s 

Előadó előterjesztése után, az igazgatóság 

húsfeldolgozó telep létesítése ügyében kong- 

oly határozatot hoz, hogy 1000 . koronát kész a 

resszus tartassék. Előadó szükségesnek tartja és 

pozsonyi kiállítás keretében rendezendő ebkiálli- 

•ajánlja is a husértékesités annyira fontos tártás 

számára megszavazni oly kikötéssel, hogy az 

gyának beható tárgyalását, de nem önálló 

egyesület kiállítását ezen ezer koronával egész 

kongresszust, hanem az általános mezőgazdasági 

önállóan rendezni tartozik. 

kongresszus keretében. 

9. Atérdijak megállapításánál előadó jelzi, hogy 

Javaslatba hozza, hogy a pozsonyi kiállí- azok apozsonyi kiállításnál a szegedieknél valamitással 

egyidejűleg Pozsonyban tartassék a III. vel magasabbak lesznek nemcsak azért,"mert Sze- 

országos méhészeti kongresszus és kéressenek geden a térdijakból befolyt összeg még az épít- 

fel az illetékes körök; így felterjesztés utján kezési köttségeket sem fedezte, hanem mert 

Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter is, Pozsonyban az építkezéshez szükséges anyag is 

hogy hassanak közre oly irányban, hogy e drágább mint ez Szegeden volt. 

kongreszust nem Temesvárott, hanem Pozsony- Ezek alapján az igazgatóság a különböző 

ban tartsák meg. 

csoportok részére a következő térdijakat álla- 

4. Javaslatba hozza, hogy a II. főcsoport pította meg : 

szőlőszeti és borászati alcsoportja rendező-bizottsága 

kéressék fel arra, hogy a II. országos 

Térdijak. 

szőlőszeti és borászati kongresszust a kiállítás- I. Főcsoport. Lókiállitás. a) egy 

sal egyidejűleg Pozsonyban rendezze. 

darab lóért rekeszállásban, boxban 20.— kor. 

5. Végül kéressék fel a kertészeti és gyü- 6) egy darab lóért rendes istállói 

mölcsészeti alcsoport rendező-bizottsága arra, állásban 10.- ,. 

hogy a pozsonyi kiállítással kapcsolatban annak Szarvasmarhakiállitás. 1' drb fel- 

tartama alatt országos kertészeti és gyümölcsénőtt szarvasmarháért istállóban . . 8.— „ 

szeti kongresszust rendezen. 

1 darab felnőtt szarvasmarháért 

Az igazgatóság elfogadja előadónak ezen szabadban 4.— „ 

specziális előterjesztéseit s elnök ily értelemben egy borjúért 1 éves korig is- 

mondja ki a határozatot. 

tállóban 5.— „ 

Horváth Jenő jelentést tett a kiállítás egy borjúért 1 éves korig sza- 

helyén rendező-bizottság alakuló üléséről, kéri badban 2.— „ 

az igazgatóság helybenhagyását a bizottság szopós borjú után térdij nem 

működési programmja megállapítására vonat- fizettetik. 

kozólag és a kiállítási iroda költségei fedezésére Juhkiállitás. Egy darab juhért. 3.— „ 

hitel engedélyezését kéri. 

egy darab juhért ketreczenként 8.— „ 

Elnök határozatként kimondja, hogy előadó szopós bárányok után térdij nem 

felhatalmaztatik a bizottság beadványának és fizettetik. 

müködösi programmjának tanulmányozására, SertésUállitás. Sertésekért ket- 

iparkodjék a bizottsággal' megfelelő megállareczenkint 8.— „ 

podásra jutni és annak elnökével és előadójával sertésekért darabonkint . . . 3.— „ 

a helyirendező-bizottság végleges programmját és szopós malaczokért térdij nem 

annak számára egy megközelítő költségvetést fizettetik, de malaczos koczáért egész 

állapítson meg. 

ketrecz dija fizetendő ; 

Forster alelnök felvilágosítást kér elsősor- hizott sertésekért ketreczenkint 8.— „ 

ban arra nézve, vájjon a kiállítási iroda a hely- 

„ „ darabonkint. 4.— „' 

i hol ll z felállítva ? 

Baromfikiállitás. Csoportos kiál- 

Kumlik polgármester megemlíti, hogy a lításnál 25 négysz. m. terület óllal s 

kiállítási iroda a nyári színház valamelyik hely- takarmányozással együtt 70.— „ 

ségében lesz elhelyezve, mit az igazgatóság ketreczenkint, melybe legfeljebb 

tudomásul 

3 drb tyúk, kacsa s eféle baromfi 

Forster alelnök szükségesnek tartja, hogy helyezhető el (takarmánynyal)... 7.— „ 

a vizi próbák a kiállítás területén már az idén nagyobb testű baromfi után 

történjenek s erre különösen felhívja az igaz- ketreczenkint takarmányozással . . 12.— „ 

gatóság figyelmét. Továbbá felveti a kérdést, minden egyéb tárgyért szabad- 

mily lepések történjenek arra nézve, hogy a ban • m 2.— „ 

dunai hajókikötő építése és a ligetfalusi vasút- alapterület és falterület . . . 6.— „ 

állomás kibővítése miként gyorsittassék. Javas- asztalterület 8.— 

2 és tábla 

b) Kertészeti és gyümölcskiállitás. 

szabad terület négyszögméterenkint 

asztalterület „ „ 

minden faj után 

alap és falterület 

IV. Főcsoport. Gépkiállítás. Mezőgazdaságigépek 

és eszközök sza- 

badterület 

„ _iek és eszközök 

fedett terület négyszögm. . . . 

egyéb gépek és eszközök szabadterület 

négyszögm 

egyéb gépek és eszközök fedett 

terület négyszögm 

munkacsarnok térdija gazdasági 

gépeknél négyszögm 

munkacsarnok térdija egyéb 

gépek négyszögm 

Egy ki állító által egyedül igénybe 

vett 200 négyszögméteren felüli terület 

után a térdij fele számíttatik 

(Pozsonyi). 

V. Főcsoport. Házi és mezőgazdasági 

iparkiállitás. 

a) Szabadterület négyszögméterenkint 

; 

b) szabadszin és falterület négyszögméterenkint 

; 

c) zártépület alapterülete négyszögméterenkint 

; 

d) asztalterület, egy négyszögméternél 

kisebb asztalterület 1 Q-m. ' 

számit. 

VI. Főcsoport. Erdészeti és vadászati 

kiállítás. 

a) Szabadterület négyszögméterenkint 

3.— „ 

b) zártépületben asztalterület 

négyszögméterenkint 10.— „ 

c) zártépületben falterület négyszögméterenkint 

6.— „ 

alap 8.- „ 

egy méternél kisebb hely nem 

adatik. 

A felállítandó külön pavillonok térdija az 

általuk elfoglalt szabad terület szerint fog számíttatni. 

Ha ily pavillonokban kiállított tárgyak 

eladás tárgyát fogják képezni, a térdij külön 

megalkuvás alapján esetleg az eladott tárgyak 

árának százalékában fog megállapittatni. 

10. Előadó előterjesztésére igazgatóság 

elhatározza, hogy a pozsonyi kiállítás rendezési 

szabályzata programmja és bejelentési ivei 

mielőbb ki fognak nyomatni, és a gazdasági egyesületeknek 

és nagybirtokosoknak szétküldetni. 

A bejelentési ivek szétküldése azonban csak 

jövő tavaszszal fog megtörténni, kivételt képeznek 

e tekintetben az erdészeti csoport bejelentési 

ivei,, melyeket a VI. főcsoport rendezőbizottsága 

már a közel jövőben fog szétküldeni 

és azok beküldését már f. évi szeptember fogja 

lezárni. 

A kiállítás időtartama és időpontjára vonatkozólag 

az igazgatóság előadó előterjesztésére 

elhatározza, hogy az 1902 évi szeptember 7-től 

21-ig bezárólag, azaz 15 napig fog tartani, ugy 

hogy ez időre három vasárnap és egy ünnepnap 

fog esni. Az állatkiállitás 8. napig, azaz kiállítás 

megnyitásatói szeptember 15-ig bezárólag fog 

tartani. Ezzel szemben a gyümölcskiállitás csak 

szeptember 15-ike táján fog megnyílni, hogy 

ezzel minél kedvezőbb alkalom adassék gyü-

42. SZÁM lí-IK ÉVFOLYAM. KŐZTELEK, 1901. JüNIÜS HÓ f. 

mölcstermelőinknek a később érő gyümölcsfajták 

kiállítására is. 

Elnök előterjeszti, hogy a. rendező-bizottság 

alakuló ülésén hozott határozat szerint a 

pozsonyi kiállítás védnökéül Frigyes főherczeg 

Ó Fenségét kérik fel. Az igazgatóság elhatározza, 

hogy az elnökség megfelelő időpontban 

Ö Fenségét küldöttségileg a védnöksége elfogadására 

fel fogja kérni, mely alkalomra az elnökség 

a díszelnököket levélbelileg fogja értesíteni. 

Előadó előterjesztésére igazgatóság elhatározza, 

hogy mint kiállítási irodai alkalmazottat 

200 koronányi havi fizetés mellett Walkó István 

okleveles gazdát alkalmazza. 

Előadó előterjesztésére az igazgatóság elhatározza, 

hogy. a juniusban tartandó halle-i mezőgazdasági 

vándorkiállítás megtekintésére és tanulmányozására 

Jeszenszky Pált az állatkiállitás főcsoportbiztosát 

küldi ki és tanulmányútja költségei 

fedezésére 400 koronát szavaz meg. 

Végül a kiállítási- sorsjáték rendezésére 

nézve előadó előterjesztésére az igazgatóság elhatározza, 

hogy Forster alelnököt kéri fel arra. 

hogy az eddig ajánlatot tett két intézettel érintkezésbe 

lépjen és tárgyalásai eredményéről az 

igazgatóságnak ) legközelebbi ülése alkalmával 

jelentést tegyen. 

A viziutak kérdése. 

(I.) Azok között a nehéz viszonyok között, 

melyekkel mezőgazdasági termelésünk oly rég 

óta küzd s melyeken az egészséges fejlődés 

érdekében végzett nagy erőfeszítések sem voltak 

képesek változtatni, minden gondolkozó elme 

módot keres e súlyos helyzetből való kibontakozásra 

s csak természetes, ha a mesterséges 

viziutak nagy kérdése, mely ez idő szerint úgyszólván 

egész Európát foglalkoztatja, nálunk is 

előtérbe lép és közfigyelmet ébreszt. 

Legközvetlenebbül mindenesetre a mezőgazdák 

figyelmét vonja magára ez a kérdés, 

mert egy világszerte nyilvánuló óhajtásnak, az 

áruszállítási költségek csökkentésének megvalósulásáról 

van szó s ennél a magyar gazdának 

sincs forróbb óhaja. 

Terményeink versenyképességének áz olcsóság 

az alapfeltétele s miután termelési költségeinket 

mérsékelni képesek nem vagyunk, sőt 

ennek lehetőségét a földteher és a munkabér 

fokozatos emelkedése a jövőre nézve is teljesen 

kizárja, tényleg nem is gondolhatunk egyébre, 

mint, a szállítási költségeknél elérhető nagyobb 

megtakarításra, melynek előnye a terményének 

némi javulásában fog érvényesülni. 

Az önköltség határán mozgó' kedvezményes 

vasúti tarifák leszállítása oly mértékben, 

amily mértékben kívánatosnak tartanok, 

egyértelmű volna immár a vasutat fentartó 

államnak súlyos megterhelésével, melynek végeredményében 

megint csak a termelő fizetné a 

költségeit, mert a vasutüzleti kiadások nem 

apaszthatok, ezek fokozódnak a forgalommal, a 

biztonság fokozottabb igényeivel. 

Az olcsó szállítás előnyeinek biztosítására 

tehát nincs más mód, mint az aránytalanul csekélyebb 

üzemköltséget igénylő viziuthoz folyamodni 

s oly viziuthálózatot létesíteni, mely a 

forgalom igényeinek és irányainak megfelel. 

Európa már kiábrándult, s nekünk is ki 

kell ábrándulnunk a vasutak mindenhatóságába 

vetett bizalomból, hiszen látjuk, érezzük, hogy 

szerepük korlátolt a forgalmi tényezők sorában 

s ha gazdasági haladásunkat félszázad óta főleg 

a vasutaknak köszönhetjük is, ma már oly feladatok 

előtt állunk, melyeket megvalósitani 

csupán a vasutak segélyéyel nem vagyunk 

képesek. 

Ha e feladatok körét a mezőgazdasági 

termények szállítási díjtételeinek további mérséklése 

kimerítené, még talán lehetne beszélni 

arról, hogy versenyképességünk érdekében hozzon 

áldozatot az állam és fizessen reá a gabona 

vasúti szállítására; de nekünk most már arra 

kell gondolnunk, hogy mozgósítsuk azt is, ami 

ma egyáltalán nem mozgósítható, mert a szállítás 

költségeit el nem birja, hogy mozgósítsuk 

és értékesítsük azokat a terményeinket is, azo- 

kat a nagytömegű árukat is (építőanyag, tégla, 

föld, homok, kavics, agyag, fa, szén stb.), melyek 

ma sokhelyt úgyszólván értéktelenek, mert 

nem vagyunk képesek odavinni, a hol szükség 

volna reájuk. 

Egy minden szükségletet kielégítő, a keresletet 

kínálattal, a hiányt a fölösleggel kiegyenlítő 

nagy forgalom az, melynek áldásait nélkülözi 

gazdasági termelésünk s ha most ennek a 

nagy forgalomnak a megteremtésére, az egész 

világ a viziutakat tartja hivatottaknak; talán 

nem is csalatkozik, mert ime Francziaország 

büszkén utal arra, hogy gazdasági sikereit a 

csatornáknak köszönheti és látjuk a nemrég 

megnyílt német csatornák mesés hatását, az 

áruforgalomnak szédítő arányokban való emelkedését 

ezen a viziutakon. 

De hát mindez nem uj a magyar gazda szemében 

s bizonyára jobban terjedt volna nálunk 

is a viziutak gazdasági nagy jelentőségének felismerése, 

ha útját nem állta volna két körülmény. 

Egyik az, hogy meglevő természetes viziutainkon 

sem fejlődött ki, sőt visszafejlődött a 

forgalom.. Másik az, hogy. mesterséges viziutaink 

a Béga- és a Ferencz-csatorna nem váltak be 

eléggé. Amaz úgyszólván elpusztult, emez csak 

tengéletet folytat. 

Ezek a közvetlen példák látszólag valóban 

alkalmatlanok is a viziutak iránt való melegebb 

érdeklődés fölébresztésére s nem csoda, ha általános 

nálunk az a nézet, hogy mesterséges 

viziutaknak sok milliónyi áldozattal való létesítése 

ma még korai lenne Magyarországon, — 

hogy a gazdasági fejlődésnek nem vagyunk még 

azon a magas fokán, mely ily létesítményeknek 

az előfeltételét kell, hogy képezze — de szegényebbek 

is vagyunk, semhogy nyomasztó gazdasági 

viszonyaink közepette oly drága vállalkozással 

tehetnénk kísérletet, mint a csatornák. 

Egy váratlan eseménynek kellett történnie, 

hogy a magyar gazdaközönség figyelme újból 

a viziutakra irányuljon. Ez az esemény az 

osztrák csatornák régóta húzódó ügyének gyors 

megoldása, mely most a viziutak kérdését nálunk 

is előtérbe tolja. Nem hunyhatunk szemet a 

szomszéd állam nagy vállalkozása előtt és 

szükségkép mérlegelnünk kell, vájjon az osztrák 

csatornák ha kiépülnek, mily változásokat fognak 

előidézni a forgalomban s érintik-e ezen változások 

a magyar mezőgazdaság érdekeit? Van-e 

közünk nekünk az osztrák csatornákhoz ? Éreztetni 

fogják-e velünk hatásukat? Előnyösek-e 

avagy hátrányosak-e azok reánk nézve? Mindezek 

oly kérdések, melyek önként tolulnak 

elménkbe s melyekre indokolt választ kell 

adnunk. 

A napisajtó már nyilatkozott s komoly 

veszélyekre utal, melyek a budapesti gabonapiaczot 

s általa mezőgazdasági termelésünket 

is fenyegetik. Attól lehet tartani, hogy Bécs, 

mint az osztrák viziuthálózat leendő központja, 

magához fogja ragadni a föllendülő dunai 

kereskedelmet és a budapesti gabonapiacz még 

az eddiginél is alárendeltebb helyzetbe fog 

jutni. Másrészt felmerült az az aggodalom is, 

hogy a prerau-melniki transzverzális csatorna 

olcsó viziutat nyit a gácsországi gabonának 

Csehországba s a magyar gabonát kiszorítja. 

Viszont egy kiváló szakférfiú, [Hieronymi 

Károly a magyar közgazdasági társaságban azt 

fejtegetne, hogy évi 50—60 millió korona hasznot 

igér a magyar mezőgazdaságnak a cseh piaczokra 

vezető közvetlen viziut, mely 2-—3 koronával 

lesz olcsóbb métermázsánként a mai vasúti 

tarifáknál. 

Egyértelmű nézet csak abban nyilvánult 

s ezt hangoztatják összes lapjaink, hogy most 

már nekünk is haladék nélkül hozzá kell fognunk 

csatornáink kiépítéséhez s első sorban a rég 

tervezett Duna-Tisza-közi csatornát kell kiépítenünk 

Budapesttől Csongrádig; mert ezáltal 

egységes viziut-hálózatot nyerünk, nagy termő 

területek találnak rövid és olcsó viziutat a 

budapesti piaczra, mely igy a viziforgalomnak 

továbbra is góczpontja marad. 

Hieronymi a Duna-Tisza-közi csatorna 

folytatását is sürgősnek tartja, még pedig két 

irányban. Csongrádtól a Körös és Berettyó 

medrén fel Debreczenig s onnan Szatmárig, 

Szegedtől a Maroson Aradig, illetőleg Perjámostól 

Temesvárig. 

A napilapok ellenben a Budapesttől 

Fiúméig tervezett viziut kiépítését sürgetik a 

végből, hogy kiviteli forgalmunkat minden 

eshetőségre, még az osztrák piaczok elvesztésének 

eshetőségére is biztosítsuk; mert ha 

tengeri, kikötőnkhöz olcsó viziut vezet, nincs 

mitől tartanunk s Fiume versenyezhetni fog 

Trieszttel, melyhez Ausztria most uj vasutat 

épit és a dalmát kikötőkkel, melyek versenyét 

legközelebb már a dalmát vasutak fogják 

támogatni. 

Bőséges anyaga tárul elénk tehát a megfontolásnak 

s talán nem végzünk haszontatan 

munkát, ha előzőleg mindazt, ami ezen kérdések 

tárgyalásánál figyelembe veendő, rendszeresen 

csoportosítjuk. 

Foglalkoznunk kell evégből általánosságban 

viziutaink jelen állapotával, a magyar viziforgalom 

hanyatlásának valódi okaival, hogy e 

részben a közfelfogás tarthatlanságát is igazoljuk. 

Foglalkoznunk kell továbbá az osztrák csatornatervekkel 

s a tervezett létesítmények jelentőségével 

mezőgazdaságunk szempontjából. Végül 

pedig azokkal a jövőbeli feladatokkal, melyeket 

az adott helyzet állit elénk s melyeket minden 

valószínűség szerint azért kell most már szükségkép 

megoldanunk, hogy amúgy is nehéz viszonyok 

közt sinlődő mezőgazdaságunk az osztrák 

törekvések sikere esetén a forgalmi viszonyok 

változásának kárát ne vallja. 

Körülbelül ezeket fogja tárgyalni e czikksorozat, 

melynek czélja a napirenden levő 

kérdést minél több oldalról megvilágítani s 

talán alkalmat szolgáltatni eszmecserére és 

annak az egészséges közvéleménynek a kialakulására, 

melynek éltető melege nélkül nagy 

közgazdasági kérdéseket megérlelni nem lehet. 

Krisztinkovich Ede. 

NÖVÉNYTERMESZTÉS. 

— Rovatvezető : Cserháti Sándor. — 

A magyar komló minősége. 

(Válasz „Vederemo"-nak a „G. L."'ban ugyané czimefl 1 

megjelent közleményére,*) 

Plató a görög bölcs, kérdeztetvén, miáltal 

ismernék meg a bölcset? feleié: „a bölcs 

midőngyaláztatiknem haragszik; midőn dicsértetik 

nem kevélykedik". 

E bölcs életelv beváló jelen vitánkban is, 

mert eleve kizár minden alacsony személyeskedést 

s az ügyhöz méltó komoly tárgyilagosságra 

képesít. Térjünk tehát a tárgyra. 

Folyó évi január hó 19-én az OMGE. 

földmivelési és növénytermesztési szakosztályának 

Budapesten megtartott ülésében illusztris 

szakértők tárgyaltak a hazai komlótermesztés 

előmozdítása érdekében. Ez alkalommal az 

előadó maga vallja: „Nekünk komlóban nagy 

a szükségletünk s bár ennek a szükségletnek 

körülbelül egyharmadrészét megtermesztjük idehaza, 

mégis előáll az a furcsa helyzet, hogy az 

idehaza termesztett komlót alig tudjuk értékesíteni." 

Ugyanezen gyűlés egyik nagytekintélyű 

tagja oda nyilatkozik, hogy a brüsszeli kiállításon" 

első díjjal kitüntetett honi komlóját kénytelen 

volt a sertésekkel megetetni. 

A statisztika pedig számokkal igazolja, 

hogy hazai sörgyáraink a mi évi 2000—2400 q. 

termelésünkkel szemben évenkint 5700 q. komlót 

fogyasztanak s ennek daczára sem vagyunk 

képesek- komlótermésünket értékesíteni. 

*) Bár nem szoktunk idegen lapokban megjelent 

közleményekkel polemizálni, de ebben az esetben méltatlanul 

megtámadott munkatársunk kívánsága folytán 

azért is helyet adunk közleményének, hogy az ő tiszta 

és nemes intencziói a mi olvasó közönségünk előtt is 

az esetleges félreértésektől megóvassanak. Szerk

•922 

Mi lehet e furcsa helyzetnek oka? „Audiatur 

et altéra pars". 

Az előadó szerint is, „ennek oka a sörgyárosok 

azon felfogásában keresendő, hogy ők 

azt állítják, hogy a magyar komló minősége 

nem • megfelelő s a finomabb és nehezebb sör 

gyártására nem használható". 

Amily általános tehát a panasz honi termesztőink 

részéről a hazai komló kedvezőtlen 

értékesítése miatt, oly általánosan egybehangzó 

ugy a magyar, mint az idegen sörgyárosok és 

komlóüzletek egybevágó állítása, a magyar 

komló silány minősége és hasznavehetősége ellen. 

A kölcsönös vádak olyannyira fedezik 

egymást, hogy az idei szakgyülésen is nyilt kérdés 

maíadt: „van-e minőségbeli külömbség a 

magyar és idegen komló között? és egyáltalában 

rosszabb minőségű hát a magyar komló ?" 

. E nagy horderejű, de nyíltan hagyott kérdést 

a megoldás elé vinni nemcsak hivatásos, 

de házafiui szent kötelességnek tartanám, midőn 

hazai komlótermesztésünk érdekében legjobb 

meggyőződésem, hosszú gyakorlat alapján észlelt 

tapasztalataim s elvitázhatlan tényekkel a 

jóminőségü honi leomló védelmére leélve, kül- és 

belföldi sörgyárosaink s komlóbizományi kereskedők 

illetékes, összhangzó és hiteles okmányaival 

is beigazolnom sikerült, hogy jóminőségü 

hazai komlónk mivel sem áll hátrább az idegen 

komlónál, hógy ugy minőségre, mint becsértékre 

nézve a külfölddel szemben teljesen versenyképes 

s"kedvező értékesítésének komoly akadály sem 

a külföldön, sem idehaza nem állja útját. Mert 

a komló értékesítésének más " irányban felmerülő 

kisebb-nagyobb nehézségei — mélyekről 

további czikksorozatómban fogok értekezni — 

már nem oly természetűek, hogy több-kevesebb 

jóakarattal azoknak elejét nem vehetnők. 

. Amíg tehát jóminőségü honi komlónk ugy 

a külföldön, mint hazánkhan az idegen jóminőségü 

komlóval egyenlő napiárban akadálytalanul 

értékesíthető, addig tagadhatlanul jogosult azon 

állítás, hogy a hazai komló kedvezőtlen értékesítésének 

általános panasza nem másutt, hanem 

a hazai komló általános silány minőségében leli 

magyarázatát. Mert 100 eset közül legalább 

80-nál —. és ezt ismét nem én mondom, hanem 

az erre kétségtelenül hivatott és illetékes külföldi 

és belföldi komlófogyasztó-körök, — hogy 

e sajnálatos körülmény a magyar komló hiányos 

kezelésére vezethető vissza. Vagyis . jobban 

mondva e főbenjáró hiba magunkban keresendő. 

Tehát nem hibáink kendőzése, hanem azok 

őszinte beismerése a javulás kezdete'. 

Ez általános bajon mitsem változtat azon 

kivételes körülmény, hogy egyes helyeken, mint 

az erdélyrészi komlósokban jó minőségű komlóttermesztenek. 

Jóllehet „ Adolf Lehmann Nachfolger" 

nürnbergi jóhirnevü komlókereskedő 

czég képviseletében üticz ur azon kérdésemre: 

van-e még jobb minőségű az általam felmutatott 

komlónál? azí feleié, hogy eddig Erdély 

kitűnő minőségű komlót termesztett, de ma" már 

nem tudni mi okból, degenerálódik s általa 

sem sejthető okból visszafejlődik. De eltekintve 

ettől, s tegyük fel, mit magunk is . jobban szeretnénkj 

hogy Erdély egyes ré'szein ma is a 

legjobb minőségű komló termesztetik, de e kivételes 

állapot épen mert kivétel, csak az 

általános bajt igazolja (exceptio firmát regulám) 

s egyedül mellettem bizonyít, hogy igenis lehet 

Magyarországban is jó minőségű értékes komlót 

termeszteni,'' mely a külföldivel teljesen 

versenyképes. 

• Ami pedig az általam kontemplált vezetőséget 

illeti, ebben „Vederemo".névtelen, akarva, 

nem akarva, de még alaposabban félreértett. 

Nem vélem sérteni „diszkrét szerénységét", 

midőn a nekem imputált, — értve Csérer tanár 

ur elleni képzelt támadást, — már eleve mint 

teljesen légből kapott, minden alapot nélkülöző 

vádaskodást, illő tisztelettel visszautasítom. 

Hisz „Vederemo" csak ugy juttatta Csérer. 

tanár urat a vitába, ahogy Pilátus került a 

krédóba. Ahelyett, hogy a tárgyhoz szólott 

yolna, személyeskedett. 


Csérer szaktanár ur kétségtelen érdemeiből 

mit sem von le az általam kontemplált és 

ajánlott vezetőség. Mert azt, reménylem még 

„Vederemo" sem tagadhatja, hogy jelenlegi 

komlótermesztésünk beigazolt kedvezőtlen állapotának 

országos rekonstruálására, egy embernek 

bármily fokozott s önfeláldozó szakértelmű 

fáradozása a kitűzött czél elérésére elenyészőleg 

kevés. S ha még hozzáveszszük, hogy ez egy 

ember vállaira a felsőbb gazdasági iskolánál 

egy rendes tanári kathedra lelkiismeretes betöltésének 

gondja és terhe is nehezedik, könnyen 

elképzelhető, hogy nagyfontosságú országos 

missziójára mily kevés fizikai idővel rendelkezik. 

Vezetőség, azaz jól szervezett, munkagyőző 

és szakértő testület nélkül honi komlónk 

okszerű termesztése s országos felvirágzása 

komolyan alig várható. Jobb valamit teljesen 

újra kezdeni, mint azt a hibás alapon tovább 

folytatni. 

Végezetül az öndicséretről szóló vádra 

vonatkozólag „Vederemo"-nak őszintén be kell 

vallanom, hogy viszont, bár nagy figyelemmel s 

tudásvágygyal olvastam bíráló sorait, de bennük 

semmit sem találtam, ami dicséretére válhatnék. 

Elvégre is igaza van Bias görög bölcsnek: 

„A jó tanácsnak ugymoiid két nagy ellensége 

van: az elhamarkodás és haragosság." 

Oderszky Lajos. 

ÁLLATTENYÉSZTÉS. 

Rovatvezető: Kovácgy BéU. 

A La Plata-államok állattenyésztése. 

— Irta : Cselkó István. — 

3. Szarvasmarhatenyésztés. 

A szarvasmarhát a La-Plata államokban 

1569-ben, vagyis 19 évvel később honosították 

meg, mint a juhot. Az első állatok Peruból 

származtak s valószínűen az andalusiai, vagyis 

azon marha származékai voltak, mely Spanyolországban 

még ma is a legjobb bikákat szolgáltatja 

a viadalok számára. Miután azonban 

ezt a marhát úgyszólván őrizetlenül tartották, 

csakhamar elvadult s a gazdag legelőkön anynyira 

elszaporodott, hogy a mult század elején 

80 millióra becsülték a számát. Ekkor kegyetlenül 

pusztítani kezdték s csak a bőrét használták 

föl, miáltal a mult század közepéig mintegy 

6 miilóra apadt meg. Ez a pusztítás azonban 

meghozta a gyümölcsét, mert most komolyabban 

kezdtek a marhatenyésztéshez látni, s 

Európából kezdtek fajtaállatokat hozatni. Jelenleg 

háromféle marhát különböztetnek ott meg, 

u. m. a réni szilaj marhát, az európából importált 

fajtamarhát, s a kettőnek vérkeverés utján 

keletkezett származékait. 

Az Európából bevitt állatok túlnyomóan 

shorthornok és részben herefordiak. A shorthornfajtát 

azért kapták fel jobban, mert húsosabb 

teste miatt alkalmasabb a kivitelre, s mert 

a shorthorn tehenek jobban tejelnek, de a 

herefordi marhának is dicsérik egy előny'ét, s 

ez az, hogy a legelők iránt csekélyebbek az 

igényei. Az első shorthornbika 1838-ban, az 

első herefordi 1862-ben került a La Plata-államokba. 

Ujabb időben azonban már más fajtákat, 

nevezetesen angusi s a freiburgi marhát is 

vittek be. 

A marhalétszám az 1894—95. évi statisztikai 

fölvétel szerint volt: 

Argentiniában 217 millió drb 

Uruguayban ... 5'2 „ „ 

Összesen... ... 26*9 millió drb. 

Miután a La Plata-államokban 6 juhot 

számítanak akkora legelőre, melyen 1 marha 

képes megélni, s miután, a juhok száma 87 millió 

darab, vagyis miután csak 3"2 juh esik egy 

marhára, a marhatenyésztés majdnem kétszer 

akkora értéket képvisel mint a juhtenyésztés. 

Habár tehát reánk nézve a La Plata-államok 

44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 

juhtenyésztése félelmetesebb is, de a marhatenyésztés 

sokkal fontosabb ott mint a juhtenyésztés. 

Argentiniában az 1895-ben megszámlált 

217 millió darab marha fajta szerint volt: 

szilaj marha 14'2 millió darab 

keresztezett marha 47 „ „ 

európai fajta 0"07 

Ezenkívül volt még 1'8 millió fejőstehén, 

és 1 millió jármosökör, melyeknek fajtáját 

azonban nem állapították meg. Uruguayról 

nem bírunk ily statisztikai adatokkal, s csak 

annyit tudunk róla, hogy ott lassabban halad 

a marha nemesítése mint Argentiniában. A 

javított marhát főleg a régebben gyarmatosított 

partvidéken tartják, mig az ország bensejében 

főleg csak a szilaj marha honos. A 

fejőstehenek és jármosökrök tartása is főleg 

csak a partvidéken terjed, mit e vidék előrehaladottabb 

földmivelésének s a népesség intenzivebb 

szaporodásának lehet tulajdonítani. 

Ugyanis e vidékeken mindinkább feltörik a 

legelőket, és szántófölddé alakítják át, ami 

azonban távolról sem csökkenti a marha számát, 

hanem csak a marhatenyésztés jellegét 

változtatja meg, amennyiben a szilaj marha 

mindinkább a tehénnek és ökörnek engedi 

át a tért. 

Néhány év előtt több. marhát tartottak a 

La Plata-államokban, mert akkor kevésbbé 

pusztították mint most. Ugyanis most részint a 

folyton szaporodó lakosság húsfogyasztása ölt 

mindig nagyobb és nagyobb mérveket, részint 

pedig az is járult az állatok számának megkevesbitéséhez, 

hogy a húskivitel föllendülése 

óta több marhát pusztítanak, mint amennyit a 

megmaradt állatok természetes szaporulat utján 

pótolni képesek. Hogy mennyi hust fogyasztanak 

az ottani emberek, az kitűnik abból, hogy Argentinia 

fővárosának Buenos Airesnek fél milliót 

meghaladó lakossága fejenkint, vagyis a gyermekeket 

is beleszámítva 180 kg. hust fogyaszt 

évenkint; ez oly nagy fogyasztás, mint aminőt 

a világ egyetlen egy városa sem képes fölmutatni. 

Az utóbbi években különben a lépfene 

s a texasláz is megkevesbbitette a marhát, 

mely betegségek főleg Argentinia éjszaki tartományaiban 

tettek nagy károkat. 

Jelenleg egész Argentiniában, vagyis termékeny 

és terméketlen valamint erdős vidékeit 

is számítva, 7'6 db marha esik 1 négyzetkilométerre; 

ellenben a partvidéki tartományokban 

2 6 "5 db marhát tartanak négyzetkilométerenkint, 

sőt a főváros körüli legelőkön 50—100 

db között változik a négyzetkilométerenkint 

tartott marha száma. Uruguayban átlag 29 db 

marha esik egy négyzetkilométerre. A marhaállomány 

azonban mindkét köztársaságban fejleszthető 

még, mert sok gazdaság távolról sem 

tart annyi marhát és juhot, mint a mennyit 

a legelők egész évben megbírnak. így pl. a 

marhával átlag jobban bővelkedő kis Uruguayban 

is legalább 40%-aI lehetne az állatállományt 

még szaporítani. 

A szarvasmarhát azelőtt csak szabad 

legelőkön tenyésztették, de a partvidékeken 

most már rendesen csak bekerített legelők és 

paddoxok vannak. A szilaj marhát meglehetős 

nehéz a szabad legelőn meghonosítani, mert 

néhány hónapig is hazavágyódik s ha kitörhet, 

csodálatos biztossággal hazatalál, ha néhány 

100 kilométernyi távolságból származik is. Ezért 

a gazdák lehetőleg oly időben vásárolják, midőn 

a tehenek nemsokára borjazni fognak, 

mert ha a marha már megellette a borját, 

akkor megmarad uj tanyáján. 

A vásárlásnak különben csak két nemét 

ismerik, u. m. a darabonkinti kiszemelést és 

azt, midőn az állatok átlagos árát előre kialkudva, 

a vásárlandó állatok számának megfelelő 

részt vágnak el a gulyától s azután megolvassák, 

hogy hány állat lett a gulyától elvágva. 

Itt természetesen az áll a vevőnek érdekében, 

hogy minél kevesebb borjú és fiatal 

növendékállat kerüljön az elkülönített gulyarészletbe 

s azért saját lovon. ülő gulyásai által

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HÖ 12. 

eszközölteti az elvágást, de miután a gulya 

szopósborjuk, növendékállatok, tinók, tehenek és 

bikákból áll, igy is csak a véletlentől függ, 

hogy jobb vagy rosszabb vásárt csinált-e. Rendesen 

meg vannak elégedve, ha a gulyától elvágott 

marha között 6°/o a bika, 3Ó°/o a tehén, 

12-20% a legalább 2 éves tinó ,és 44—52°/o 

a borjú s fiatal növendékmarha; a szopósborjukat 

azonban augusztustól január l-ig, vagyis a 

szilaj gulyák rendes elletési idejében nem. számítják, 

vagy két borjut számítanak egy állatnak. 

A darabonkinti vásárlás, mely azonban 

csak fejős tehenek és hizlalásra alkalmas tinóknál 

szokásos, még fáradságosabb mint előbbi, 

mert itt egyenkint kell a kiszemelt szilaj állatokat 

a gulyából kifogni. Ezt rendesen úgynevezett 

csalogatókkal eszközlik, ami alatt azt 

értik, hogy 25—50 szelid marhát, mely már 

fiatal korától az emberhez lett szoktatva, a 

gulya közelébe hajtanak s most ezekhez terelik 

a kiszemelt állatokat, csakhogy itt sok állat ismételten 

kitör és visszafut a gulyához ugy, 

hogy csak ismételt kisajátítás után kapható meg. 

A vásárlás fáradságosabb része azonban 

csak ezután jön, midőn t. i. az állatokat el 

kell hajtani s uj hazájukba kell szoktatni. Az 

elhajtást ugy eszközlik, hogy lovas gulyások 

éjjel-nappal szünteleji körülnyargalják a gulyát, 

s éjjel is midőn a gulya pihen, a lenyugodott 

gulyások megnyergelve hagyják lovaikat, hogy 

szükség esetén őrült vágtatással állítsák meg a 

nekiiramodott állatokat. Végre hazaérkezve éjjelre 

karámba zárják az állatokat, vagy ha az 

nincs, akkor a legelőn körülárkolnak vagy sodronykeritéssel 

látnak el egy darabot s ott éjjeleztetik 

a marhát, vagy pedig hétig azután is 

folyton körüllovagolják a gulyát. Ha már a 

marha megszokott, akkor persze könnyű a gulyások 

dolga, " mert most szabadon hagyják 

legeim ahogy és amerre akar, csak arra ügyelvén, 

hogy a birtok határát át ne lépje s más 

gulyával össze ne keveredjék. A bekerített és 

paddoxos gazdaságokban természetesen könnyebb 

a marha megszoktatása s későbbi őrzése is. 

Általánosan bevett szokás a La Plataállamokban, 

hogy a szilaj gulyákat bizonyos 

időközökben marhaállásokra hajtják. Ezek az 

állások rendesen a földbe ásott oszloppal 

vannak jelölve s lehetőleg magasabb helyen 

fekszenek, számuk pedig annyi, ahány a gulya 

vagy ahány a paddox. A marha néhány 

órát tölt itt, de nem nyugodtan, hanem folytonosan 

hajszolva, miáltal azt vélik elérni, 

hogy az állatok szelídebbek lesznek, továbbá, 

hogy tavaszszal korábban vedlenek és hogy 

jobb étvágyat kapva jobban gyarapodnak. 

Utóbbit különösen akkor tartják biztosnak, ha 

tavaszszal erősen megizzadnak az állatok az 

s ezért ilyenkor vágtatva szokták a gulyát az 

állásra hajtani, Az álláson való hajszolást azelőtt 

mindennap megtették, de most már inkább 

csak hetenkint 1—2-szer, sőt télen gyakran 

csak minden második, vagy negyedik héten 

eszközlik azt, de egészen elhagyni nem merik. 

Ezen az egész évre kiterjedő hajszoláson 

kívül még a következő munkák várnak a 

gulyásokra, u. m. a jegyzés, herélés és a vásárlás 

és eladással járó munkák, mint ahogy előbh 

megbeszéltük. 

A jegyzés az állatok bélyegzése s egyúttal 

a fülek behasitásában, vagy bizonyos jegynek 

bemetszésében áll, s czélja az, hogy mindenki 

ráismerjen marhájára, ha véletlenül 

megszökik; a jegyzést tehát soha sem mulasztják 

el s ugy a borjukat, valamint a vásárolt 

marhát jegyzik, mely utóbbi régi bélyege mellé 

az uj gazda bélyegét kapja. Ezt a miveletet 

rendesen őszszel, vagy télen eszközlik, mely 

alkalommal többnyire a herélést is elvégzik s 

néha a szarvakat is lefűrészelik. 

A szilaj marhának e miveletek eszközölhetése 

yégett való lefogása még mindig a régi 

szokás szerint történik ugy, hogy a lovon 

ülő gulyás pányvát (lasso) hány a kiszemelt 

állat fejére, szarvára, vagy hátsó lábaira s 

azzal megdönti, mire a segédek oda futva 

lefogják, megbélyegzik, a fülébe jegyet hasítanak 

s a bikaborjukat kiherélik. Ilyenkor az 

egész vidék lakossága, apraja-nagyja, 'férfiaknők, 

jelen szokott lenni mint néző, mert a 

pusztai lakó nem ismer ezen izgató látványnál 

élvezetesebb sportot, s ezért a legnagyobb 

szenvedélylyel hódol neki, s nem is hajlandó 

azt a mostani bevándorlók által kivételesen 

alkalmazott okszerűbb eljárásokkal pótolni. 

Ilyen okszerűbb eljárás pl. az. hogy a 

bélyegzendő állatot két deszkafallal elkészített 

utczába hajtják, melynek bejárata széles, de 

mely mindinkább elkeskenyedik, s végre olyan 

szük lesz, hogy csak egy állatnak ad helyet; 

itt most keresztül dugott deszkákkal ugy elzárják 

az állat előtt és mögött az utat, hogy 

mozdulni sem tud. A marhát ezután a deszkafalakon 

lévő lyukakon keresztül álló helyzetben 

bélyegzik, herélik stb. s azután kihúzva 

előle a deszkát, 'szabadon bocsájtják, hogy 

más állatnak adjon helyet. Csakhogy ez kevesebb 

lármával és ostorpattogtatással. jár, s 

ezért nem is oly mulattató, mint a pányvával 

való kifogás. 

Herélni nem mindenki a borjut szokta, 

hanem sokan csak a 2 1 /2—3 éves bikát, mert 

utóbbiak azt tartják, hogy az állat húsosabb 

lesz, s a bőre is jobban megvastagodik, ha 

közvetlenül hizlalás előtt herélik. A korai 

herélés hivei ellenben azt mondják, hogy igy 

jobb hust kapnak az állatok s több zsirt raknak 

le, továbbá, hogy szelídebbek lesznek, s a 

sebük is könnyebben gyógyul. A késői herélésnek 

azonban több pártolója van mint a korainak. 

Herélésre legalkalmasabb" hónapoknak a 

májust, augusztust és szeptembert tartják, mert 

ezek mérsékeltebbek mint a többiek. Közhit 

szerint csak fogyatkozó holddal szabad herélni. 

A szarvakat azért fürészelik le sokan, 

mert igy szelídebbek, s az emberre kevésbbé 

veszélyesek lesznek az állatok. 

A paddoxos birtokokon végre még egy évenkint 

ismétlődő munka vár a gulyásokra, nevezetesen 

a borjuk elválasztása, mert itt kor és 

ivar szerint alakítják a gulyákat. Ellenben a 

szabad gulyákban egész évben együttmarad apraja-nagyja, 

hím és nőstény s legföljebb csak 

azt teszik itt, hogy azon esetben, ha a gulya 

már nagyon fölszaporodott s ha a fölöslegre 

nem akad vevő, kétfelé választják a gulyát, 

mi sok idő s munkafecsérléssel ugy történik, 

hogy a nagy számban lovon ülő gulyások egymást 

vad paripázásban fölülmúlva, nagy lármával 

és ostorpattogtatással a gulyára rohannak s 

a megfélemlített állatokat kétfelé választva, 

az egyik részét távolabb eső legelőre hajtják. 

Ezeken a szilaj gulyákon kívül, melyeknek 

kezelése nem egy tekintetben hasonlít a 

régebben nálunk is szokásos gulyakezeléshez. 

Európából származó szelid marhát is tenyésztenek 

a La Plata-államokban, ami egyszerűbben 

ugyan, de nagyjában hasonló elvek szerint történik 

mint náluuk, mert a fajtamarhából vagy 

keresztezett állatobból alakított tehenészetek 

számára néha még istállókat is építenek, ami 

azonban — tekintve az ottani szelid éghajlatot 

s ajkitűnő legelőket — nem okvetlenül szükséges. 

Néhány fejőstehene különben úgyszólván minden 

földbirtokosnak van s ezeknek borjait szeretik 

legjobban igásökröknek, valamint az előbb emiitett 

csalogatók is többnyire ezekből kerülnek 

ki. Ellenben nagyobb tejgazdaságokkal csak 

Buenos Aires körül találkozunk, melyek részint 

a fővárosban adják el a tejet, részint vajat és 

sajtot készítenek a piacz számára. E tejgazdaságok 

némelyike persze szokatlan módon készíti 

a vajat, nevezetesen ugy, hogy a tejfölt 

lóháton szállitván a városba, az útközben kiköpülődik 

az órahosszant tartó lötyögés folytán s 

most a városba érkezve, egyszerűen csak kiszedik, 

meggyúrják, idomítják s eladják a vajat. 

Ezeken kívül azonban modern tejgazdaságok is 

léteznek, sőt Buenos Aires némi tejterméket 

exportál is, de az export csekélyebb mint az 

import, mely utóbbi fóleg sajtra vonatkozik 

mert a La Plata-államok nem tudnak oly jó 

sajtot készíteni mint mi. 

A La Plata-államok végre nagyban űzik a 

marhahizlalást is, nevezetesen mióta az élőállatok 

s a fogyasztott hus kivitele sikerült. Ez 

a kivitel azt is okozta, hogy a marhahizlalás 

mindinkább önálló üzletággá kezd ott alakulni, 

vagyis hogy a hizlalás mindinkább elválik a 

tenyésztéstől. Különösén Argentiniában öltött a 

tenyésztéstől függetlenített marhahizlalás már 

nagy mérveket, mert Argentiniának nagyon 

jók a kikötői s legelői s mert a luczerna is 

jól megterem. Ellenben az általán sekély termőréteggel 

biró uruguayi legelőkön inkább 

csak könnyebb árut hizlalnak, mely nem 

annyira kivitelrej, mint inkább a husszáritóknak 

van szánva, mert haszonnal csak olyan marhát 

lehet Európába szállítani, mely legalább 550—600 

kg. élősulylyal bir. 

Hogy a hajókon kiviendő állatokat szelídebbé 

tegyék, gyakran ugy járnak el Argéntiniában, 

hogy a hizlalás kezdetén egy időre karóhoz 

kötik a marhát a legelőn, hogy pedig a 

hajón szokásos takarmányhoz szokjék, a hizlalás 

végével tengerit, korpát és luczernaszénát 

etetnek vele és csöbörből itatják. Az igy megszelídített 

állatokról különben azt is tapasztalták, 

hogy jobban hiznak mit a szilajak. 

A hizlalás tartama attól függ, hogy mire 

vannak az állatok szánva ; ugyanis a husszáritók 

számára csak 3 hónapig hizlalnak, a husfogyasztók 

számára 5—6 hónapig, ellenben az 

Európába kiviendő állatokat gyakran 7—12 

hónapig is. 

DOHANYTERMESZTES. 

RovatvezetO: Kerpely Kálmán. 

A párisi kiállítás dohányai és 

dohánygyártmányai. 

Irta: Kerpely Kálmán. 

IX. 

2. Mexikó. 

A mexikói dohányok és gyártmányok ezen 

államnak, a nemzetek utczájában levő pavillonjában 

voltak kiállítva. Mexikó leveles dohányai 

a legkifogástalanabb havannajelleggel, kereskedelmileg 

csomagolva az úgynevezett kubai bálozó 

csomózással, impozánsul hatottak; a belőlök 

készült szivarok tekintélyes kollekcziója a 

versenyt a legszebb havannaszivarokkal kiállotta. 

Különösen feltűntek e tekintetben E. Gabarrot 

és Tsa kiállítók. Elbuentono S. A. czég a 

mexikói pavillonban czigarettákat gyártott és 

adott el, melyek azonban a mi ízlésűnknek nem 

felelnek meg. 

A Mexikóban termesztett dohány leginkább 

szivargyártási czélokra nyer felhasználást, mely 

czélra Németország, Anglia, Belgium és ujabban 

Spanyolország — a havanna-dohány pótlására 

— nagy mennyiségeket vásárol és pedig Németország 

s Belgium közönségesebb, Angolország 

csak elsőrendű anyagot. 

A termesztés részint gazdák (farmerek), 

részint mexikói szivargyárak s termesztő társaságok 

kezében van. 

A mexikói dohány az amerikai-spanyol 

háborúnak sokat köszönhet, mert Kuba ostroma 

alatt a külföldi dohánypiaczok figyelme ezen 

dohány felé fordult, mely sok tekintetben a 

hires havanna-dohányra hasonlít és ennek pótlásául 

szolgált, ámbár az osztályozás és kezelés 

tekintetében ennek mögötte áll. 

Hogy Mexikó kivitele a háború alatt 

mennyire emelkedett kitűnik köyetkező statisztikai 

adatokból: 

A kivitel volt leveles dohányban: 

48 

1895/96-ban 931,163 kg. 

1896/97-ben 1.349,903 „ 

1897/98-ban 3.107,619 „ 

1898/99-ben ... .... 2.276,000 „

884 KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÖ 1. 42. SZÁM ÍI-IK ÉVFOLYAM. 

A kivitel tehát a háború előtti időkhöz 

viszonyítva tetemesen emelkedett, de a háború 

befejeztével mégis apadást mutat, a mi nem 

egy gyárosnak és termesztőnek vagyoni romlását 

vonta maga után. Tagadhatatlan azonban, 

hogy a figyelem fokozottabb mértékben fordult 

ezen dohányok felé s igy például Németországból 

több kereskedői ház kiküldte vevőjét 

Mexikóba s igen sok' ültetvény jelenleg már 

német kézben van. 

Mexikó ujabb irányú dohánytermesztésénél 

s előbb indokolt emelkedésénél nagy bajt 

okgzott a munkáskérdés. 

Munkásokul ugyanis legtöbbnyire az indián 

falvak lakosait használták fel, kiket igen gyakran 

csak hatósági közbelépéssel, az elzáratás 

fenyegetésével lehetett munkába állítani. Igaz, 

hogy a napszám sem volt magas; de figyelembe 

véve az ily esetben elmaradhatlan előlegeket, 

útiköltségeket s gyakori szökéseket, ezen munkások 

mégis sokba kerültek. A munkáshiány 

pótlására a kormány Valle National vidékén a 

termesztőknek 1000 elitélt foglyot bocsátott 

rendelkezésre, kik kellő felügyelet mellett teljes 

ellátás és 25 krajczár napi bérért dolgoztak, 

csakhogy ezen tanulatlan munkásokban nem 

volt nagy köszönet. 

A kubai felkelés alatt azonban igen sok 

tanult dohánymunkás jött át Kubából Mexikóba, 

a minek elsősorban megvolt ama nagy előnye, 

hogy a dohány kezelése és osztályozása tetemesen 

megjavult, a mi a mexikói dohányoknak 

— különösen a fokozottabb kereslet idején — 

csakis előnyére vált. 

Mexikó 30J állama közül 22 termeszt 

dohányt, Elől állanak e tekintetben Oaxaca és 

Veracruz. Ezen két államban idegen tőkepénzesek 

utján nagy vállalatok keletkeztek, a termesztés 

és kezelés pedig teljesen a Havannában 

divó eljárás szerint rendeztetett be. 

Oaxaca államának fő termő vidéke a Valle 

National, Veracruzban pedig San Andrez Tuxtla. 

San Andres-Tuxtla vidéke jól égő, szép 

barna szinü, nem ritkán a havannai dohányhoz 

hasonló fakóbb szinü dohányt termeszt, 

mely különösen Észak-Amerikában igen keresett. 

Valle National vidéke könnyű, világos 

szinü dohányokat, • Ojitlan nehezebb minőségű, 

Acayucan és Playa-Vicente csekélyebb minőségű, 

Tlapacoyam és Corboda vidéke közönséges, 

olcsó, belföldi fogyasztásra szánt dohányt 

termeszt. A Mexikóban divó termesztés főbb 

vonásaiban következő: 

A, melegágyak készítése julius-augusztusra 

esik, a palántákat az esős időszak megszűntével 

szeptember hó végétől, októbér hó közepéig 

ültetik ki 80—90 cm. sor- és 45—55 cm. 

növénytávolságra, évenként ugyanazon földbe. 

A sorközöket egy ekeszerü kultivátorral 3—4szer 

megkapálják, a sorokban és a dohány tövénél 

pedig kézikapákkal vágják ki a gyomot; 

5—6 hetes korában feltöltik a dohányt, előzetesen 

azonban a két alsó levelet letörik. A kiültetés 

után 40—45 nappal bugáznak s ismételten 

kacsoznak, a férgeket pedig folytonosan 

pusztítják. Tekintettel azon körülményre, hogy 

a földek rendszeres áttrágyázása sok kivánni 

valót hagy fenn, tövenkint csak 8—10 levelet 

hagynak meg, a finomabb leveleket termesztő 

vidékeken; ellenkező esetben nem nyernek jó 

szivartakaró anyagot. 

A farmerek igen gyakran a sarjudohán-yból 

termesztenek magot, de az idegen ültetvényesek 

s a termelő-társaságok a magtőkéket 

külön területeken termesztik es kezelik. 

A dohány törése januárban veszi kezdetét, 

a dohánytövet kivágják s kissé megfonnyasztva 

zsinórokra kötve és botokra rakva, a szárító pajtákba 

aggatják. Két-három napi száradás 

után 24 órára kiveszik a napon szárító ága- 

sokra a világosabb barna szin előállítása végett; 

a 24 óra eltéltével a dohány ismét a 

pajtákba kerül, mert ha hosszabb ideig tartanák 

a napon, vörösesbe játszó szint venne 

fel, ami a szivaranyagnál nem keresett. Ott, a 

hol olajbogyózöld s hamvasszinü dohányt akarnak 

nyerni, egyáltalában nem viszik ki a napra, 

25—30 napi szárítás után a dohánytöveket leaggatják 

és kisebb csomókba rakva, előerjesztésnek 

vetik alá; ezt követőleg 5—6 nap 

múlva a kellően színesedett s beszáradt leveleket 

letörik s nagyság, szin, minőség szerint 

osztályozzák I-ső és II-dik osztályú takaró és 

és burok, I-ső és Il-od osztályú bélanyagra. A 

csomózott leveleket nagyobb rakásokban 12—16 

napi főerjesztésnek vetik alá. A mexikói farmerek 

különben gykaran rosszul fermentálják a 

dohányt s jóformán még nyersen bálozzák; 

ez az oka annak, hogy sok elégett, fekete 

szinü, tartalmatlan dohány kerül különösen a 

belföldi fogyasztásnál forgalomba. Nem ritkán 

azonban az export kereskedők is okai, mert 

már február végén összevásárolják az ültetvényesek 

félig erjedt dohányát, mely azután a 

hosszú tengeri uton, a meleg hajófenéken beraktározva 

tönkre megy. 

Mexikó egyes vidékein az érett dohányt 

nem tövestől vágják le, hanem csak a leveleket 

törik le nem ugyan részletenként, hanem 

egyszere, de három csoportban elkülönített 

munkásokkal külön-külön az alj-, anya- és 

hegyleveleket. Ezen költségesebb eljárás azonban 

a kedvezőtlen munkásviszonyok miatt, csak 

a jobb anyagot termő vidékeken alkalmazható 

s tapasztalatilag szebb, világosabb szinü dohányt 

ád, mint a tövestől való száritásnál. Ujabban 

a Kubában divó eljárás is mindinkább tért 

hódit, melyről később részletesebben fogok megemlékezni. 

Mexikó legkiválóbb dohánytermesztő vidékein 

a kat. holdankénti termés, az 5—6 métermázsát 

nem haladja meg, mert a talajnak 

hiányos trágyázása következtében tövenként 

8—9 levélnél többet nem hagyhatnak meg. 

Mexikóban ujabban az eredeti havanna> 

dohány termesztése mindinkább elterjed, de azt 

tapasztalták, hogy a termesztés első esztendejében 

érzékenyebb a szél és esővel szemben; 

egynehány évi honosodás után azonban kifogástalan 

eredményeket szolgáltat. 

Mexikó klímája a sarjú termesztést is lehetővő 

teszi, mely czélra egy erősebb, tőállásu 

sarjuhajtást hagynak meg, sőt amint előbb emiitettem, 

a magot is nem ritkán ebből termesztik. 

A keskenyebb levelű s csekélyebb minőségű 

sarjudohányt (Cango) bélanyagnak, legtöbbnyire 

czigarettának dolgozzák fel. 

A mexikói dohány, ha rendesen kezelik 

és fermentálják, általában a havanna-dohányhoz 

hasonló anyagot szogáltat, mely az európai 

piaczokon bizonyára az eddiginél jóval nagyobb 

jelentőségre fog szert tenni, annál is inkább, 

mert az amerikai-spanyol háború óta a figyelem 

fokozottabb mértékben fordult feléje. 

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. 

Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. 

Mc. Cormick-féle kaszaköszöríilő. 

A géppel való kaszálás, illetőleg aratás 

tökéletessége és gyorsítása főleg a kaszáló- és 

aratógépek késeinek élességétől függ. Tompa 

kaszával nemcsak tökéletlen munkát végzünk, 

hanem a lenyiszált fűnek vagy szalmának a 

116. ábra. A kaszaköszöi-ülő a Leállításkor. 

kések közzé való dugulása által nagyon gyakran 

kell a gépet — kaszájának kitisztogatása végett 

— megállítanunk a mi csak időveszteséget 

okoz. A gyakorlatban eddig elterjedt gépkaszaköszörülők, 

habár egyik-másikuk jól is végezte 

munkáját, egyrészt azáltal, hogy a kő a kés 

pengéjének egyszerre csak egyik élét köszörülte, 

lassú munkát' végzett, másrészt, hogy az 

illető köszörülő egyénnek a legnagyobb vigyázattal 

kellett elbánnia a köszörülésnél és hogy 

a köszörüköveknek szállítása is nagyságánál fogva 

több gondra adott okot. 

Mc. Cormick kaszaköszörülője mindezeket 

kiküszöbölni van hivatva s hogy mennyiben, azt 

megmutatta az, hogy a gyakorlatban máris 

bevált.

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HÖ 12. 

A kaszaköszörülő, mint 115. ábránkon 

látható, kézi hajtásra berendezett s egy elmés 

mechanizmussal hajtott kis szerkezet, amely 

bármely kaszáló vagy aratógép szekrényében 

kényelmesen elhelyezhető. Hajtása könnyű, 

mivel hosszú forgantyuval van ellátva s a kö- 

117. ábra. A kaszaköszörülő hajtása. 

szörüléskor a kaszálógép rudjához vagy kerekéhez 

szilárdan ráerősíthető s bárhol, ahol a 

koszorulesre szükség van, felszerelhető. Szerkezete 

— daczára könnyüségének — elég erős. 

Munkáját a következőleg végzi: A kezelő 

a forgattyuval szemben helyezkedik el, miután 

a kaszát a rugós szorítóba helyezte. A kasza 

118. ábra. A kaszaköszörülő munkájának ellenőrzése. 

helyzetét — mint ábráinkon is látható — ezen 

rugós szorító határozza meg s annak ellenőrzésére, 

hogy a köszörű hogyan dolgozik, ezen 

szorító a kaszával együtt hátra, majd ismét 

előre hajlítható. A köszörűkő maga két kónikus 

sikot alkot — hordóalaku — azért, hogy a kés 

119. ábra. Me Cormiek kaszaköszörülője, mint szerszám 

köszörülő. 

élének megfelelőleg két élet egyszerre köszörülhessen. 

A kést a kőhöz tehát egy rugó feszíti, 

melynek nyomását könnyen változtatni lehet. 

Rögtön hátranyomható, hogy az ember lássa a 

munkát. A 115. ábrán' a köszörű ugy van beállítva, 

amint kaszaköszörüléshez szükséges, ha 

ellenben pl. szerszámok köszörülésénél a rezgő 

mozgásra nincs szükségünk, akkor azon emeltyűt, 

a mely fel-le viszi a követ, a feljebb látható 

csapra akasztjuk, a mikor is a kő egy 

állandó helyben fog forogni. 

Czélszerü a köszörűnek azon berendezése, 

hogy szerszámköszörűvé is átalakítható, 

olyképen, hogy csak egy tengelyre erősített 

hengeralaku követ kell vennünk s azt a rendes 

gépkaszák köszörülésére alkalmas kő helyébe 

teszszük. A kaszaköszörü bármely czég által 

gyártott gépek kaszáinak köszörülésére is alkalmazható. 

A mellékelt ábrák a köszörűket különböző 

helyzetekben és alkalmazásokban mutatják be. 

A 119. ábra pedig mint szerszámköszörülőt 

ábrázolja. 

A Mc. Cormick-féle kaszaköszörü ára 

Budapesten 35 korona, egy hozzávaló szerszám 

köszörűkő pedig tengelylyel 2 korona 40 fillér. 

Beszerezhető a Mc. Cormiek Harvesting Machine 

Company-czégnél Budapesten, V. Váczi-ut 30. 

A. E. 

Délvidéki gazdasági kiállítás. 

A „Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületemely 

tíz év előtt alakulva ezidőszerint 

közel 10,000 kisgazda taggal bír, fennállásának 

tizedik évfordulóját Temesvárott a pünkösdi 

ünnepek alatt rendezett gazdasági kiállításával 

ünnepelte meg. Ez a kiállítási ünnep nemcsak 

azért bir jelentőséggel, mert egy valóban 

hatalmas és czéltudatos működést kifejtő egyesületnek 

ünnepét képezte, hanem főként azért, 

mert ezen a kiállításon mutatta be az egyesület 

azokat a kézzel fogható és szemmel látható 

eredményeket, amelyek az egyesület működése 

nyomán a délvidéki vármegyék mezőgazdasága 

terén fakadtak. 

A legfőbb eredmény, amelyet az egyesület 

felmutathat, az a délvidéki földmivelő 

gazdanépnek oly nagy tömegben való társítása, 

ami nálunk egyáltalában páratlanul áll; ezzel 

kapcsolatban természetesen azután az is, hogy 

a közös gazdasági czélok elérésére egy oly 

szervezetet alkotott, amelyben gazdai érdekeinek 

képviseletét mindnyájan föllelhetik. Csakis 

egy ily hatalmas szervezettel volt lehetséges 

aránylag oly rövid idő alatt elérni a hitelnyújtás, 

a gazdasági szakértelem emelése, a jobb 

gazdálkodás terjedése, az állattenyésztés fellendülése, 

az értékesítés megkönnyítése, a háziipari 

tevékenység terjedése terén azokat a valóban 

szép eredményeket, amelyeket a temesvári 

gazdasági kiállításon örömmel tapasztalni 

alkalmunk volt. És az egyesület tevékenységének 

ezen gazdasági eredményeit betetőzi az a 

kulturális és nemzeti tevékenysége, amelyet a 

kivált német ajkú tagjainak gyermekei magyar 

nyelven és magyar szellemben való nevelése 

tekintetében a Szegeden fentartott fiúnevelő 

intézetével ér el. 

Az egyesület főtevékenysége a fiók-egyesületek 

alapítására irányul, mert ezen fiók-egyesületekben 

társult tagok minél nagyob számával 

érheti el az egyesület, hogy az általa alapított 

és az egyesület vezérférfiainak kezelése alatt 

álló délmagyarországi gazdasági bank a tagok 

megtakarított filléreit minél nagyobb mennyiségben 

gyűjtse egybe és hasonlókép tagjainak 

hiteligényeit jórészt • ebből ki is élégitse. A 

fiók-egyesületek teszik lehetővé, hogy az állattenyésztés 

emelésére megindult erőteljes mozgalmat 

tenyészállatok közös vásárlásával az 

egyesület erélyesen támogathassa. A fiókegyesületek 

utján lehet leginkább a gazdasági 

előadások és háziipari tanfolyamok eredményét 

biztosítani. A fiókegyesületek utján lehet a legegyszerűbb 

földmivesnépet is a központtal 

szoros összefüggésbe hozni és javáról gondoskodni. 

A Délvidéki Földmivelők Gazdasági 

Egyesülete ebben minden megyei gazdasági 

egyesületnek a legjobb példát adja, mert valóban 

a megyei gazdasági egyesületek működésük 

területének kisgazdáira a községi fiókegyesületek, 

vagy gazdakörök nélkül jelentékenyebb 

hatást kifejteni nem képesek. 

A Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületének 

működésére érdekes világot vetnek az 

alábbi számadatok. Az 1900. év végén volt az 

egyesületnek 128 fiókegyesülete 9767 taggal, tojásqyüjtő-szövetkezete 

44, tejszövetkezete 65, a temesyári 

vajfeldolgozó teleppel ; téli gazdasági 

ismétlő-iskolája 67, meiyekben 2913 tanuló nyerte 

gazdasági oktatását; volt 18 háziipari tanfolyama 

694 tanulóval; a szegedi fiúnevelő intézetben 

pedig 150 tanuló volt elhelyezve, végül a vándortanítók 

401 gazdasági előadást tartottak az 

utolsó évben a fiókegyesületek székhelyén. 

Ily tevékenység kifejtése csakis az egyesület 

élén álló férfiak önzetlen buzgó működésének 

és ezen működés hasznába és a vezető 

férfiak egyéniségébe fektetett bizalom utján lehetséges. 

Wittmann János országos képviselő 

elnök, Blashovies Ferencz és Frecot Menyhért 

h. elnökök és Krauszhaar Károly i^zgató az 

egyesület alapitói és kezdettől fogva vezetői, a 

nép valódi atyjainak tekinthetők, mert az egyesülettel 

a délvidéki földmivelőknek ugy gazdasági, 

mint kulturáris szükségleteit kielégíteni 

igyekeznek. 


kiállítása a szomszédos vármegyék 

gazdasági egyesületeinek vezetőit és közéleti 

szereplőit nagy számban gyűjtötte egybe Temesvárott. 

Különös fényt kölcsönzött a kiállítás 

megnyitásának, hogy Darányi Ignácz földművelési 

miniszter az egyesület diszelnöke személyesen 

nyitotta meg a kiállítást és Dessewffy 

Sándor megyés püspök a megnyitáson nemcsak 

résztvett, hanem az előkelő vendégek 

tiszteletére palotájában díszebédet is adott. 

Darányi Ignácz földmivelési miniszter a 

kiállítás megnyitását megelőző szomb aton Dolokay 

Lajos min. tanácsos, báró Malcomes Jeromos 

berlini gazd. szaktudósitó, Györy Lórálit dr. 

titkár és Lázár György szegedi orsz. képviselő 

társaságában Szegedre utazott a szegedi tanyák 

megtekintése és egy állami szőlőtelep helyének 

kijelölése végett. A miniszter Temesvárra 

pünkösd vasárnapján reggel érkezett a 

hozzá útközben csatlakozott gróf CseJconics 

Endre és a temesi és torontáli orsz. képviselők 

társaságában. 

A miniszter az ünnepélyes fogadtatás 

után Dessewffy Sándor megyés püspökhöz szállott 

vendégképen, honnét a kiállítás megnyitását 

megelőzőleg a temesvári szövetkezeti központi 

vajgyárat tekintette meg. A vajkészitő 

központ csak másfél év előtt létesült és ma 70 

szövetkezetnek 8000 tagja 13,000 tehéntől fejt 

tejnek naponkint mintegy 9000 liternyi tejszínjét 

küldi be vajjá feldolgozás végett. _ A mult 

évben 400,000 kg. vaj készült, a folyó évben 

májusig pedig 200,000 kg., amely egészben a 

vámkülföldön átlag 2 korona árban értékesülne, 

csak a tejszín a mult évben 800,000 korona 

bevételt eredményezett a szövetkezeti tagoknak. 

Hogy emmellett az otthon maradt sovány 

tej is képvisel értéket, azt talán senki sem 

tagadhatja. De a tényleges pénzbeli eredményeknél 

is nagyobbra kell becsülnünk azt, 

50

hogy a központ működése óta a szarvasmarhatenyésztés 

óriási lendületet vett,. ezzel együtt a 

mesterséges takarmányok termesztése és az 

eddigi egyoldalú gazdálkodás csökkenése. A 

vajszövetkezeti központot Sierbán János orsz. 

tejgazdasági felügyelő utmutatásai szerint, az 

„Alfa Separator". részvénytársaság vezérigazgatója 

Pfanhauser Amold reiídezte be és a 

vaj értékesítéséről is ő gondoskodott. 

A minisztert a központ mintaszerű berendezése, 

a munkálatok tisztasága ós preczizitása, 

az előállított vaj minősége legnagyobb 

mértékben kielégítette. 

A temesvári kiállítás megnyitása az előzőleg 

tartott minapi közgyűlés után délelőtt tíz 

órakor volt. A.díszsátor előtt Wittmann János, 

az egyesület elnöke fogadta a minisztert a társegyesületek 

képviselőinek és nagyszámú illusztris 

közönség jelenlétében. A Torontálmegyei 

gazd. egyesületet gróf Gsekonics Endre, elnök, 

a Temesmegyeit báró Ambrózy Béla elnök, az 

Aradit Vásárhelyi László elnök és Lahne Hugó 

igazgató, Krassó-Szörénymegyeit Jakab ffy Imre 

elnök, az Orsz. Magy. Gazd. Egyesületet Forster 

Géza igazgató és Szilassy Zoltán. szerkesztőtitkár 

képviselték. 

Wittmann János képviselő, mint a Délvidéki 

Földmivelők Gazdasági Egyesületének elnöke, 

üdvözölte a minisztert, magasztalván a kormány 

elnökével egyetértően elért nagy sikereit, melyeknek 

a Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete 

is köszönheti fejlődését, Biztosította a minisztert, 

hogy nemcsak gazdasági, de erkölcsi és szellemi 

téren is nagy munkát fejt ki az egyesület, 

különösen a német parasztság fiainak magyar 

nevelésére fordítván gondot. Testvéries egyetértésben 

agarunk élni egymással, hogy vállvetve 

tegyék nagygyá és boldoggá a hazát. Ajánlja az 

egyesületet a miniszter pártfogásába, mert ő 

egyaránt karolja föl a gazdagot és a szegényt, 

a nagy- ós a kisbirtokost. Végül kéri a minisztert, 

nyissa meg a kiállítást. 

Darányi Ignácz miniszter válaszában hangsúlyozta, 

hogy amidőn a kiállítás megnyitására 

lejött, ugy a maga, mint a kormány nevében 

jelét akarta adni annak, hogy mennyire szivükön 

viselik a kisgazdák sorsát. Az állam kötelességének 

tartotta az egyesület támogatását, 

mért első sorban azokat kell támogatni, kik 

legkevésbbé képesek, önmagukon segíteni. (Zajos 

éljenzés). Szívesen hoztunk áldozatot — úgymond 

— mert tapasztaltuk, hogy az egyesület 

hazafias irányú működést fejt ki és hogy tűrhetetlenül 

ragaszkodik az állameszméhez és ehhez 

az egységes és oszthatatlan magyar hazához, 

ehhez a drága földhöz, amely min4pyájunkat 

ápol és eltakar. (Hosszantartó zajos éljenzés.) 

Meg van róla győződve, hogy az egyesület ezentúl 

is hü marad ahhoz a hazafias lobogóhoz, 

amely alatt eddigi sikereit aratta. Üdvözli az 

egyesületet mai tízéves jubileumának szép 

ünnepén, Isten áldását kéri az egyesület további 

működésére és szívből kívánja, hogy az egyesület 

fölvirágozzék. A kiállítást ezennel megnyitottnak 

nyilvánítja. (Hosszantartó éljenzés.) 

Azután Síróbl Péter bogárosi sváb paraszt 

köszönte meg a miniszter jóságát, aki pár szóval 

felelt és kezet szorított az öreggel. 

Majd gróf Gsekonics Endre üdvözölte a 

minisztert a torontálmegyei egyesület nevében, 

utána pedig Jalcábffy Imre, a krassó-szörénymegyei 

és báró Ambrózy Béla a temesmegyei 

gazdasági egyesület nevében. 

Végül a szegedi földmives-konviktus növendékei 

elénekelték a Szózatot, mire a miniszter 

megkezdte körútját a kiállításban, 

•922 KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 8. 44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 

A kiállítás öt csoportból állott. 

I. Élő állatok. Négy hatalmas, deszkával 

födött oldalt, nyitott színben volt kiállítva" mintegy 

400 darab pirostarka legnagyobbrészt 

•bonyhádi, berni és szimmenthali vérű és jellegű 

szarvasmarha. Ez állatok igazolták legjobban 

az egyesület tevékenységét a mezőgazdaság 

emelése terén, mert alig 5 évi működésnek 

eredménye az az egyöntetű, szép jellegű, jó 

kondiczióju marhaállomány, melyet legnagyobbrészt 

a kisgazdák bemutattak. Feltűnést keltett 

á temesmegyei mezőgazdasági bizottságnak 30 

darabból álló bikakollekcziója, melylyel a 

temesmegyei községi bikaállomány volt bemutatva. 

Nagy György kir. tanácsos temesvári 

tehenészetéből kiállítva volt kollekczióban a 

hatalmas „Álmos" berni bika keltett taéltó 

feltűnést. Ugyancsak szép volt Hőgyész tolnamegyei 

község által kiállított 60 darab bonyhádi 

tehén és üsző, melyek eladás végett 

hozattak oda. De számos szebbnél-szebb egyes. 

példányok voltak láthatók. 

A magyar marhák csoportja kevéssé volt 

képviselve és inkább uradalmak állítottak ki, 

jeléül annak, hogy a tejszöyetkezetek terjedésével 

a jobban tejelő, bár igényesebb pirostarka 

a kisgazdaságok köréből kiszorítja a magyar 

marhát. 

A sertések kiállításában különösen szépek 

voltak Eckstein Fülöp lugosi tenyésztő telivér 

törzskönyvezett yorkshire-sertései, amelyekből 

számos el is kelt, különösen mint a tej szövetkezetek 

hulladékainak értékesítésére legalkalmasabb 

anyag tenyészalapja. 

A baromfikiállitásban a torontáli, bácskai 

és temesi magyar tyúkokat láthattuk, legnagyobbrészt 

már langsán- és plimut-keresztezésekkel 

megjavítva. 

Az állatok kiállítását érdekesen egészítette 

ki egy tejelő-verseny és a . gödöllői állami 

baromfitenyésztő-telep által bemutatott baromfihizlalás 

és a hizlalt baromfi ölését, koppasztását 

és szállításra alkalmassá tételét bemutató 

kiállítás. 

Az állatldállitás gazdaságával és az állatok 

minőségével a kiállítás fénypontját képezte. 

A szarvasmarha-kiállításban díjazásban részesültek: 

Díszoklevél: Hőgyész község, csákóvári 

földmivesiskola. Löfler Béla Sárafalva, Cackovics 

Milivoj Uj-Lécza, Eckstein Fülöp Lúgos. 

I. dijat: Németh Imre Bukovetz, Treisz 

József Zsombolya. 

II. dijat Sehamb&r Mihály Zsombolya, 

Bauer Mihály Grabácz. 

III. dijat Kugler Károly Detta, Kohn Bóbert 

Mokrin. 

A sertéskiállitásnál dijat nyertek: 

I. díj Eckstein Fülöp Lúgos, II. dijat 

Frecot József Temesvár, III. dijat Pálmy György. 

II. Borkiállítás. Egy külön csinos pavillonban 

volt elhelyezve a délvidéki ..varmegyék bortermése. 

Legnagyobbrészt kisgazdáké. Kár, hogy 

kóstolóval nem volt egybekapcsolva s így a 

borok minőségéről csak a biráló-bizottság győződhetett 

meg. 

III. A kertészeti kiállítás legnagyobbrészt 

diszkertészeti jellegű volt és kivált Mühle Vilmos 

temesvári kereskedelmi kertész ízlését és üzleti 

rutinját dicsérte. 

IV. A háziipari kiállításban leginkább a 

gazdasági egyesület háziipari tanfolyamain készített 

vesszőfonás.u kosarak, czirökseprő, kefék, 

szalma- és tengeriháncs-fonatok szerepeltek. 

Ezek között kiválottak a temesmegyei mezőgazdasági 

bizottság által kiállított tengeriháncskészitmények 

Ízlésességük, czélszerüségük 

és olcsóságuk által. Érdekesen volt bemutatva 

a gazdasági egyesület egyik háziipari tanfolyamának 

telepe, hol kerékgyártó munkát, czirokseprőkötést, 

gyékényszövést, kosárfonást, szalmakaptár-készitést 

mutattak be a szegedi fiúnevelő 

intézet növendékei. 

V. Gépek és mezőgazdasági czikkek. A 

gazdasági czikkeket csak gróf Karácsonyi Jenő 

topolyai uradalmának külön kis pavillonban levő 

szép és érdekes kiállítása képviselte, ellenben 

a mezőgazdasági gépek oly nagy számban és 

terjedelemben voltak kiállítva, mint azt vidéki 

kiállításon a szegedi, kiállítás kivételével még 

nem .tapasztaltuk. -Különösen örvendetes jelnek 

tartjuk, hogy a nagy gépgyárak mellett a vidéki 

kisebb gyárak és gépműhelyek is képviselve 

voltak. 

A tejgazdasági gépek terén az Alfa Sepa- 1 

rátör részvénytársaság egy vidéki kiállítás keretét 

valóban meghaladó módon vett részt. 

Egyik pavillonjában egy falusi tejszövetkezet 

berendezését mutatta be, másik pavillonjában 

pedig az összes tejgazdasági eszközöket és 

kisebb gazdák által is használható tejfölöző és 

egyéb tejfeldolgozó gépeket. 

A talajmivelő és egyéb mezőgazdasági 

gépek kiállításában Kühne Ede mosoni gépgyára 

egy petróleum-motor által hajtva bemutatta 

az általa gyártott cséplőgépeket, szecskavágókat, 

répavágókat, vetőgépet, az „Osborn" 

aratógépet. Különösen feltűntek szép ós szilárd 

szerkezetű borsajtói. A czég régi hírnevéhez 

méltó módon mutatta be magát. 

Kühne szomszédjában mutatta be Weiser 

C. nagykanizsai gépgyáros vetőgépgit és répavágóit; 

közel ezekhez az „Első magyar gépgyár'' 

Hoffherr és Schrantz és Umráth és Társa, valamint 

Nicholson W. Fülöp cséplőgépei, magajáró 

lokomobiljai vonták magukra a figyelmet. A 

MÁV. cséplőgépei, a resiczai gyár ekéi mint uj 

gyártmány először szerepelnek kiállításon. 

Bacher és Melichár gépgyár kiváló ekéi, 

boronái és, vetőgépei nagy szabadterületet foglaltak 

el, hol a látogatók egész ekesorozatokat 

tanulmányozhattak és a különböző czélokra szolgáló 

ekéket megismerhették. Az „Unicum Drill" 

és a Johnston arató ós fűkaszáló-gépnek volt 

sok nézője. 

A Mac Cormick aratógépek, Kalmár Zsigmond 

hód-mező-vásárhelyi tisztító rostái, MayerK. 

fiai szombathelyi gépgyár petróleum-motora és 

egész sereg apróbb gépgyáros készítményeit 

tanulmányozták a kiállítás látogatói. 

. Mezőgazdasági czikkeket a Magyar Mezőgazdák 

Szövetkezete, Hungária kénsav- és műtrágya-gyár 

és a Zalathnai kénkovand- és műtrágyagyár 

mutatott be. 

A kitüntetésekről a következő adatokat 

kaptuk: 

A tejszövetkezeti eszközök kiállításában a 

következők nyertek dijakat: 

I. dij, ezüstérem: az Alfa Separator 

részvénytársaság Budapest. 

II. dij, bronzérem: „Westfalia" Toms 

Antal, Bécs. 

Elismerő oklevél : Fuchs ós Schlichter tejgazdasági 

gépgyárosok, Budapest. 

Ekék, boronák, porhanyitók, kapálok és 

egyéb talajmivelő eszközök kiállításában : 

Állami aranyérem : Kühne Ede, Budapest. 

Állami bronzérem: Weiser I. C., Nagy- 

Kanizsa. 

I. oszt. díszoklevél: Clayton és Shuttleworth, 

Budapest. 

Elismerő oklevél: Bacher Budolf Baudnitz, 

Kozsár Jakab Csákóvá, Lamet és Buchmann 

Detta. 

A gőzcséplőgépek versenyében: 

állami aranyérmet nyert Nicholson gépgyár, 

bronzérmet : Első Magyar Gazdasági Gépgyárak, 

Hoffherr és Schrantz Budapest, 

díszoklevelet-. Umrath és társa Budapest. 

A versenyző motorgyárosok közül első,dijat 

Mayer E. és fiai Szombathely, 

II. dijat „Hille drezdai motorgyár" nyerte. 

Ez a kimutatás korántsem tarthat teljes- 

• ségre igényt, mivel a részletes hivatalos adatokat 

lapunk zártáig megkapnunk nem sikerült. 


temesvári kiállítása, kis igényekkel 

lépett föl, de annál többet nyújtott; tanujeléül 

annak, hogy a gazdasági kiállításoknál nem a 

külső czifraságra, hanem a belső tanulságokra 

kell a fősúlyt fektetni és tanuságául annak, 

; hogy aránylag szerény eszközökkel, de gyakor-

lati érzékkel érdekes és maradandó hatást gyakorló 

gazdasági kiállításokat lehet az erők tömörítésével 

rendezni. 

LEVÉLSZEKRÉNY. 

Kérdés. 

Szíves figyelmeztetés a t. gazdákhoz. 

Az érdekelt gazdákmost tavaszszal olyannyira 

tömegesen keresik fel a Szerkesztőséget 

rovartani kérdésekkel, hogy némely 

napon 10 — 15 kérdés is érkezik hozzánk. 

E kérdéseket állattani rovatunk vezetőjéhez 

teszszük át, ki a felvetett kérdésekre, 

mint a m. kir. Rovartani Állomás főnöke, 

az illető kérdésttevőknek haladéktalanul 

megadja a kimerítő Írásbeli felvilágosítást. 

Az ily elintézett kérdések a „Köztelek" 

levélszekrényében nem látnak napvilágot. 

Ha azonban egyik-másik t. olvasónk 

mégis óhajtja, hogy a felvetett kérdése a 

lapunkban is jelenjék meg, akkor kérjük, 

hogy az ilyen kérdés felvetésekor érte- 

sítse a Szerkesztőséget, hogy e kérdését 

nyomtatásban is óhajtja látni. Ilyen esetben 

kérelmét szivesen teljesítjük, egyébként 

azonban a régi eljárást követjük. 

A „Köztélek" szerkesztősége. 

313. kérdés. Szives választ kérek, vájjon 

hol kaphatnék tisztavérü „berkshire" tenyészanyagot? 

Gy. E. 

314. kérdés. Nagyobb mennyiségű mult 

évi burgonyám van, a melyet napszámosokkal 

szándékom megetetni, de a fogyasztás nem 

lévén nagy, a burgonyáim kezdenek nagyon 

csírázni, daczára annak, hogy száraz helyen 

tartom. 

Mitévő legyek, hogy a csírázástól megóvjam 

burgonyáimat, és hogy őszig eltarthassam; 

ajánlják a forrázást is, de nem jónak 

bizonyult. 

(Maros-Vásárhely.) P. B. 

Felelet. 

Berkshire-sertések beszerzési forrása. 

(Felelet a 313. sz. kérdésre.) Tisztavérü berkshireket 

tenyésztenek : Vásárhelyi József, Lőkösháza; 

Kovácsy Sándor dr., Ádámos u. p. Dicső- 

Szt-Márton; Nyáry Béla báró gazdasága, Hont- 

Varsány; a m. kir. áll. ménesbirtok, Kisbéren. 

W. 

VEGYESEK. 

Mai számunk tartalma: 

Oldal 

OMGE. közleményei. .. 879 

A viziutak kérdése 881 

Délvidéki gazdasági kiállítás 885 

Növénytermesztés. 

A magyar komló minősége. 881 

Állattenyésztés. 

A La Plata-államok állattenyésztése ... ... 882 

Dohánytermesztés. 

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 883 

.Gazdasági gépészet. 

Mc. Cormick-féle kaszaköszörülő..__ 884 

Levélszekrény. 887 

Vegyesek. 887 

Kereskedelem, tőzsde 889 

Szerkesztői üzenetek 890 

Kitüntetés. Sándor szerb király Kazy 

József földmivelésügyi minisztériumi osztálytanácsost 

a Takova-rend III., Koós Jenő miniszteri 

fogalmazót pedig ugyan e rend IV. osztályú 

jelvényével tüntette ki. 

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 1. 887 

Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter 

az állami ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom 

személyzetilétszámában Bendl Godofréd 

gazdasági igazgatói czimmel felruházott m. kir. 

jószágfelügyelőt a VII. fizetési osztály 2-ik fizetési 

fokozatából ugyanazon fizetési osztály első 

fokozatába m. kir. jószágigazgatóvá, Janhovích 

Lőrincz gazdasági felügyelő czimmel felruházott 

m. kir. I. oszt. gazdasági intézőt a VII. 

fizetési osztály harmadik fizetési fokozatába m. 

kir. jószágfelügyelővé, Veres Pál és Gombos 

Gyula m. kir. II. oszt. gazdasági intézőket a 

IX. fizetési osztály első fokozatából a VIII. 

fizetési osztály harmadik fizetési osztályába m. 

kir. I. oszt. gazdasági intézőkké, Kemény Géza 

és Horváth László m. kir. gazdasági ellenőröket, 

valamint Heves Nemtő okleveles mérnököt a 

IX. fizetési osztály harmadik fizetési fokozatába 

m. kir. II. osztályú gazdasági intézőkké, Fáber 

Tódor, Molnár Iván és BeniczJcy Béla m. kir. 

gazdasági segédtiszteket a X. fizetési osztály 

harmadik fizetési fokozatába m. kir. gazdasági 

ellenőrökké, Füllessy Jenő, ifj. Siegler Gyula, 

.ifj. Bochlitz Tódor és Kyzdy Vásárhelyi Árpád 

m. kir. gazdasági gyakornokokat a XI. fizetési 

osztály harmadik fizetési fokozatába m. kir. 

gazdasági segédtisztekké, Surgóth Jenő, Brolcés 

Rezső, Moóri König Gyula és Wattay Dezső 

fizetéstelen gazdasági gyakornokokat m. kir. 

gazdasági gyakornokokká kinevezte. 

Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi 

miniszter Fidy Lajos almásiratosi lakost Arad 

vármegye aradi járására nézve, a gazdasági 

tudósítói tiszttel bizta meg. 

Tejtermelök tanulmányútja. A tejtermelők 

tanulmányi kirándulása Weherle Sándor, 

a tejtermelők orsz. egyesületének elnöke vezetése 

alatt junius 2-án veszi kezdetét. A kirándulás 

programmjába fel van véve Frigyes 

főherczeg tescheni uradalmi tejgazdaságának 

megszemlélése, melyre három napi tanulmányi 

idő van tervbe véve. Különös suly lesz itt fektetve 

az uradalom gümőkór elleni védekezéseire, 

a nagyszabású vaj- és sajt-gyártásra, továbbá 

hogy a tanulmányut ipari szempontból is tanulságos 

legyen, a szesz- és olajfinomítók, a 

vasmüvek és az óriási hűtőkészülékekkel ellátott 

sörgyárak megtekintésére. 

Pozsonyi gazdák a mezőgazdasági kiállításon. 

A Pozsonyvármegyei gazdasági egyesület 

junius 6-án (űrnapján) a párisi mezőgazdasági 

kiállításnak idehaza látható magyar csoportja 

megtekintésére több száz gazdából álló 

társaságot hoz fel a fővárosba. A kirándulás 

szervezése Horváth Jenő gazdasági egyesületi 

titkár érdeme. 

Gyümölcsojtó-kurzus. A földmivelésügyi 

miniszter rendeletére Suly Antal pécsi szőlőszeti 

és borászati felügyelő zöldojtási kurzust 

nyit Mohácson kisgazdák részére. Áz előadások 

alatt minden résztvevő köteles 200—300próbaojtvánvt 

készíteni s ennek nyomán állit ki a 

felügyelő a kurzus sikeréről bizonyítványt. 

A kivándorlás ellen. Sáros vármegye 

gazdasági egyesülete terjedelmes memorandummal 

fordul a képviselőházhoz, melyben a kivándorlási 

bajok ellen orvoslást kér. Az emlékirat 

részletesen ismerteti a kivándorlási bajokat, 

melyek a Felvidéken, főleg Sárosban valósággal 

lázszerüen jelentkeznek. Feltárja okait, nevezetesen: 

az öröklési rendszer, a zsellérkedés, 

az eladósodás, a legelőhiány, az adók, a gyors, 

meggazdagodási vágy stb. Részletesen ismerteti 

a kivándorlás arányát — valósággal elijesztő 

képet festve a Felvidékről, — ismerteti annak a 

közgazdaságra káros voltát, végül felsorolja azokat 

a közvetlen és közvetett teendőket, melyek a 

kivándorlás terjedése ellen foganatba vehetők. Az 

emlékirat, a baj nagyságát tekintve, gyors intézkedést 

kér a törvényhozástól. — Sopron 

vármegye törvényhatósági bizottsága a kivándorlás 

megakadályozására országos mozgalom 

megindítását czélzó indítványt tárgyalt május 

28-iki ülésében. Az indítvány arra terjed, hogy 

Sopron vármegye irjon fel az országgyűlés 

képviselőházához és és csatlakozásra kérje fel 

a többi törvényhatóságokat is, megsürgetendő a 

kivándorlási törvény létesítését. Az indítvány 

másik része az, hogy a vármegye népies füzetet 

Írasson, feltárván abban a kivándorlással járó 

veszedelmeket s osztassa ki ezt ingyen a nép 

között. Ezenfelül kérje fel a gazdasági egyesületeket, 

hogy vándorelőadásainak keretébe 

vegye fel a kivándorlás ügyét is. 

Gazdák tánczmulatsága. Csanád vármegye 

gazdaközönsége junius hő 22-én Mezőhegyesen 

a Casinó termeiben a megyebeli községi munkás-segélyalapok 

javára zártkörű tánczmulatságot 

rendez. 

Vajgyár Újvidéken. Hogy a Délvidéken 

megkezdett tej szövetkezeti akczió milyen fényes 

eredményekkel jár, tanúsága ennek a vajfeldolgozó 

telepek folytonos szaporodása. Ujabban 

Újvidéken létesít Ooldenreich és Heidelberg 

drezdai czég egy vajgyárat, melyhez a város 

ingyentelket bocsát a czég rendelkezésére. Ez 

a harmadik ilyen gyára már a Bácskának. 

Baromfitenyésztési egyesület. A székelynép 

segítésére Kézdivásárhelyen baromfitenyésztési 

egyesület alakul, melynek czélja a vidék 

baromfitenyésztését nagyobb méretűvé s jövedelmezőbbé 

tenni azáltal, hogy gondoskodik a 

baromfitermékek biztos értékesítéséről. A széles 

körben megindult mozgalmat Darányi földmivelésügyi 

miniszter is támogatni fogja. 

Díjlovaglás és díjugratás. Május 24-én 

rendezte az OMGE. évenként tartani szokott 

díjlovaglás és dijugratási versenyeit a budapesti 

Tatersallban, nagyszámú, fényes közönség 

jelenlétében. A ragyogó tavaszutói nap, az 

uniformisok és a hölgyközönség virágmezőhöz 

hasonló tarka toilettje színes keretül szolgált, 

annak a folyton nyüzsgő, változatos képnek, 

amely kint a Tatersall friss gyepén szemünk 

előtt lejátszódott. A sport maga szemet-lelket 

gyönyörködtető volt. Bravúros lovaglások, a lóidomitás 

és belovaglás mesteri mutatványai a 

díjlovaglásnál; a díjugratásnál pedig a lovas és 

ló bátorsága és ügyessége a jue-de-barre-nál; 

ez az igazi nemesítő lovassport. A versenyeket 

József főherczeg is végignézte családjával 

Klotild főherczegnővel, József Ágost főherczeggel, 

Auguszta Erzsébet és Klotild főherczegnőkkel 

együtt. A notabilitások között ott láttuk 

Darányi földmivelésügyi, Fejérváry báró honvédelmi 

minisztereket, Lobkovitz herczeg hadtestparancsnokot, 

Zoltán Elek, Klobucsár Vilmos 

altábornagyokat, Desseívffy Aurél grófot az 

OMGE. elnökét és másokat. A versenyek 

kitűnően sikerültek s mindvégig lekötötték az 

előkelő közönség érdeklődését. Kisebb balesetek 

is voltak a díjugratásnál, de ezek csak 

a huszárbravur jellegével bírtak. Az egyes versenyek 

nyertesei a következők voltak; 

I. Díjlovaglás. A) csoport. (Első dijat még 

nem nyerték.) I. díj 2000 korona és ő Felsége 

tiszteletdija. Pongrátz Artúr százados (12. sz. 

huszárezred). II. dij 1000 korona és Frigyes 

főherczeg tiszteletdija. Bartal Aurél lován Kordik 

Zdenkö főhadnagy (5. sz. tüzérezred). III. 

dij 400 korona és Lobkowitz herczeg tiszteletdija. 

Horváth Lajos százados lován Vargyas 

Andor hadnagy (4. számú huszárezred). IV. dij 

200 korona és a közös hadügyminiszter tiszteletdija. 

Furtinger Károly őrnagy lován Polgár Sándor 

hadnagy (9. sz. huszárezred.) V. dij 200 

korona és a honvédelmi miniszter tiszteletdija. 

Sárossy László főhadnagy (8. sz. huszárezred.) 

VI. dij 200 korona és az OMGE. tiszteletdija. 

Jankovits Miklós százados. VII. dij 

100 korona és az OMGE. tiszteletdija. Kokotovics 

Dombrán százados (10. sz. huszárezred.) 

II. Díjlovaglás. B) csoport. (I. dijat már 

egy izben nyertek.) I. dij 1000 korona és az 

urlovasok szövetkezete tiszteletdija: Haller 

Miksa őrnagy (3. szekerész-ezred), II. dij 500 

korona és az OMGE. tiszteletdija. Wiesauer 

Ferdinánd őrnagy (8. ulánus-ozred.) 

III. Díjugratás. I. dij 1000 korona és 

József főherczeg tiszteletdija: Gröber Gyula 

hadnagy lován Pongrátz Artúr (12-ik számú 

huszárezred.) II. dij 800 korona és a Magyar

Lovaregyesület tiszteletdija: Makay Izidor százados 

lován Makay Gyula főhadnagy (9. sz. 

huszárezred). III. dij 300 korona és Budapest 

főváros tiszteletdija : Dedinszky Miklós hadnagy 

(16. sz. huszárezred). IV. dij 200 korona és a 

Tattersall részvénytársaság tiszteletdija: báró 

Hohenbüchel őrnagy. V. dij 200 korona és az 

osztrák Landwehr miniszter tiszteletdíj a: Herzig 

Géza hadnagy (6. szek. ezred). VI. dij 200 

korona és a honvédelmi miniszter tiszteletdija: 

Pokorny Ágost hadnagy (16. sz. huszárezred). 

VII. dij 100 korona és az OMGE. tiszteletdija: 

Beimer Vilmos százados lován Reimer Vilmos 

hadnagy (9. sz. huszárezred). 

IV. Jeu de Bare. I. dij 500 korona és 

Perencz Ferdinánd főherczeg tiszteletdija: 

Prónay Sándor főhadnagy (8. h. huszárezred.) 

II. dij 200 korona és Ottó főherczeg tiszteletdija 

: Szentkirályi Pál főhadnagy (16. huszárezred). 

III. dij 100 korona és a honvédelmi 

miniszter tiszteletdija: Schmidt Károly százados 

(11. dragonyosezred). IV. dij 100 korona 

és az OMGE. tiszteletdija : Matyasovszky őrnagy 

lován Jóny László százados (6. h. huszárezred). 

A budapesti kereskedelmi kamara a 

gazdák ellen. Kifogyhatatlan leleményességgel 

gyártja a budapesti kereskedelmi és iparkamara 

a jogezimeket arra, hogy a kereskedelemügyi 

minisztert a gazdák elleni támadásra birja. 

Legutóbb az abraktakarmányok szállítására 

nézve fönnálló kedvezményes szállítás ötlött 

szemébe s egy tulterjedelmes felterjesztésében 

arra kéri a minisztert, intézkedjék aziránt, hogy 

ezen kedvezmény hatályon kivül helyeztessék 

s az illető szállítási kedvezmények ugy a 

mezőgazdák (?), valamint az iparosok és kereskedők 

érdekeinek megfelelőleg általánossá tétessenek. 

Azért kéri azt, mert 1. a kékpor, kékgálicz, 

rézgálicz, korpa, olajpogácsa, árpadara, 

kukoriczadara stb. csaknem kizárólag mezőgazdák 

által gazdasági czélokra használtatik fel 

s rendelje bár meg a kereskedő, az azért rendeli, 

mert gazdáknak adja el; 2. mert ha 

olcsóbban szállíthatja a kereskedő az emiitett 

anyagokat, olcsóbban is fogja azokat eladhatni 

és 3. mert káros a korlátozás a gazdákra nézve 

is. Mint ezekből láthatjuk, a kamara indokolása 

nem a legjobb, mert bizony azok az anyagok 

kereskedők által megvéve nem okvetlen gazdasági 

czélokra használtatnának fel, hanem 

igenis felhasználtatnának, mint kereskedelmi 

czikkek tovább eladásra s egyes kereskedők 

által, — általános szállítási kedvezményben 

részesülvén — a gazdaközönség méregdrága 

portékájává lennének. A kamarának a kedvezmény 

általánosítása tehát ázért kellene csupán, 

hogy az ne a gazdák javára essék, hanem az 

élelmes kereskedők ezen is nyerészkedhessenek. 

A dolog most ugy áll, hogy egy gazdának, 

mondjuk korpára van szüksége s azt 

messzebbről kell hozatnia, kedvezményes szállítási 

igazolványért az illető közigazgatási hatóságokhoz, 

az országos vagy megyei gazdasági 

egyesülethez vagy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez 

fordul, ahova jobban esik neki; 

ott rendeli meg a szükséges abraktakarmányt 

ahol akarja s tudván annak eladási árát a 

szállítás olcsobbá tételénél, ezen tételt a maga 


javára írhatja fel. Az tehát, hogy a korlátozás 

káros volna a gazdára, nem áll, nem pedig 

azért, mert a gazda tudván magát mihez tartani, 

nincs kiszolgáltatva egyes kereskedők leleményességének, 

akik az általános szállítási 

kedvezményeket igenis a maguk, de nem 

a gazdák számlájának javára imák fel. Ami a 

Mezőgazdák Szövetkezete elleni támadást illeti, 

erre nézve a felirat tendencziája első pillanatra 

tetszetősnek látszik; de nem szabad elfeledni 

azt, hogy a Mezőgazdák Szövetkezete 

nem puszta üzlet, hanem erkölcsi testület, mely 

nem nyerészkedik, bármily versenyt okozzon 

is a kereskedőknek. Épen az, hogy versenyt 

okozzon á czálja a Szövetkezetnek és rossz 

volna, ha nem tenné, mert akkor a szövetkezet 

is csak közönséges üzlet volna, amely a 

gazdának előnyt nem nyújt. Többet használna 

a kamara, ha arra tudna hatni, hogy a kereskedelem 

teréről az inszolid elemek leszoríttassanak, 

mint hosszú lére eresztett felterjesztéseivel, 

amelyeknek sem alapjuk nincsen, sem 

nem teljesíthetők addig, amig az egészségtelen 

üzleti viszonyok nem változnak meg, amelyeknek 

forrásai az egyes kereskedőkben vannak. 

Beszámoló. Emiitettük azt, hogy a délvidéki 

földmivelők temesvári kiállításával kapcsolatban 

a m. kir. állattenyésztési felügyelők 

kongresszust szándékoznak tartani. Az értekezlet 

május 28-án folyt le, a melyen Pirkner főfelügyelő 

elnöklete alatt beszámoltak a köztenyésztés 

támogatása körül ez évben kifejtett 

ténykedésükről. E szerint a 20 felügyelői kerületben 

a községek részére 20 százalékos kedvezménynyel 

részletfizetésre eddig 3180 tenyészbika, 

1140 tenyészkan és 4000 tenyészbaromfieladást, 

illetve vételt közvetítettek másfélmillió 

korona értékben. Egyúttal elhatározták, hogy a 

költségvetés keretén belül még 250 bikavételt 

közvetítenek. Ez a szám azonban csak a felét 

teszi ki annak, amennyit kérelmeztek. 

A „Hangya" 1901. évi kongresszusa. A 

magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő 

szövetkezete, a „Hangya" f. évi junius hó 

4-én d. e. 10 órakor tartja 1901. évi kongresszusát 

a vármegyeház dísztermében (Városház-uteza), 

a következő programmal: 1. Károlyi 

Sándor gróf értekezése „A gazdatársadalom 

szervezkedéséről". 2. Mailáth József gróf: 

„Feljegyzések egy falusi fogyasztási szövetkezet 

életéből''. 3. Balogh Elemér: „A szövetkezetek 

szerepe a népjólét előmozdításában", 4. 

Ivánka Oszkár: Agrárprogramm. 5. A választmány 

kiegészítése és ügyrendjének megállapítása. 

Délután fél 2 órakor társasebéd lesz aPannonia 

szállóban (Kerepesi-ut 7.), 3 órakor pedig a 

kongresszus folytatása a szövetkezetek életében 

előforduló gyakorlati nehézségek megvitatásával. 

Mikrosol. Mint hozzánk érkezett megbízható 

közlésekből értesülünk, a Mikrosol egy 

zöldesszinü pépalakban szállított práparatum, a 

házi- és fagomba megakadályozására és megsemmisítésére 

valóban hathatós szernek bizonyult. 

Az alkalmazása rendkívül egyszerű, 

amennyiben a pépszerű anyagot vizben feloldjuk 

s a megóvandó farészeket vele megitatjuk. Bebizonyosodott 

tény, hogy a fagomba mycelium 

már néhány óra múlva meg volt semmisítve, 

úgyszintén, hogy a Mikrosollal itatott farészek, melyek 

fagomba által inficiált gerendák mellett voltak 

elhelyezve, teljesen jó karban, fagombától mentek 

maradtak. Számos gyakorlatban eszközölt 

kísérlet bizonyítja a Mikrosol ezen hathatóságát, 

mely ezenkívül a bécsi cs. k. techn. iparmuzeum 

beható kísérletei által is megállapittatott. 

A Mikrosol mindenekfelett ama fontos 

tulajdonsággal bir, hogy ha egyszer a megóvandó 

fán alkalmazott (az egyenletes finom 

eloszlást a folyékony oldat segiti elő) akár be 

van falazva, akár a levegőnek van kitéve, meg 

nem változik. Ellenben más készítményekkel 

vizben teljesen oldható. Ha tehát gerendák, 

amint ez az eset a leggyakoribb, nedves 

falakban helyeztetnek el, ugy ezeknél a Mikrosol 

hatása, nem miként más praeparatumoknál, 

gyengül, hanem legföljebb a Mikrosolnak 

egy megismétlődő oldását okozza, mely azután 

éppen ugy, mint a száraz só, a fagombát megsemmisíti. 

A Mikrosol, mely nem fest és teljesen 

szagtalan, mint e gyakorlatból való számos bizonylat 

igazolja, nyálkás és penészes falak kiszárítására 

is kitűnően bevált. Oly helyiségek, 

melyek dohos, nyirkos levegőjük folytán ugy 

lakás, mint más czélra hasznavehetetlenek, egy 

2°/o-os Mikrosol-oldat mázolással megtisztíthatók 

s hasznavehetőkké tehetők. A felmerülő költségek 

rendkívül csekélyek s a jelentkező előnyökkel 

szemben semmi arányban sincsenek. 

Nyálkás és nedves falak a Mikrosol által 

csira- és gombamentesekké tétetnek s azok száradását 

igen jelentékenyen emeli. 

A Mikrosolt a szakkörökben igen előnyösen 

ismert Lutz Ede és Társa pozsonyi festékgyáros 

czég szállítja, mely a t. előfizetőinknek 

szívesen szolgál gyártmányukról minden további 

felvilágosítással. 

A Mikrosolra szóló körlevél különben e 

számunkban van mellékelve. 

Hogy a ló minő gyorsan veszt erejéből 

megerőltető munka mellett, azt minden lótulajdonos 

tudja; az izomszálak merevsége nagyon 

is gyakran következménye a tulerőltetésnek. 

Kitartó munkához alkalmasakká tehetők a lovak, 

ha rendesen alkalmazzuk a Jenes-féle valódi 

magyar restitutionsfluid lómosó vizet. Ez különösen 

beválik, mint segédszer ficzamok, rosszullépés, 

az idegek merevsége, gyengeség ellen és 

mint erősítő és erővisszaszerző szer nagy fáradalmak 

után, nemkülönben a lovak és szarvasmarhák 

kólikájánál, mint bedörzsölő nélkülözhetetlen 

szer. 

Megjelent az „Országos Magyar Gazd:sági 

Egyesület" kiadásában Az UjlaM Uradalom 

Üzleti berendezése a , Köztelek' szerkesztősége 

által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. 

Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes 

uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és 

az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó 

részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos 

könyv ára portómentes megküldéssel : 55 

Jcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba 

intézendők. 

M A U T H N E R © D O N - . Ü S - S S T - 

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz. 

homok (szöszös) bükkönyt (vicia vmosa> 

minden mennyiségben. 

M Z A m I biborherét, muharmag-ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: 

^ ^ J alcsuthit, székelyt, Pignolettot, Cinquantlnot, továbbá 

takarmányrépamagot, mint.- oberndorfit, eckendorfit, olajbogyóalakut, valamint 

raffialiáncsot és rézgáliczot legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HÖ 12. 31 

NYILTTÉR.*) 

Sznperfoszfatot, 

kénsaras-kálit, kénsavas-ammont, 

Kovasavas-kálit, 

(dohánytrágyázásra) 

Chilisalétromot, 

Kainitot, 

10%-os kálitrágyasót 

és egyéb mtttrágyaféléket elismert 

kitűnő minőségben legolcsóbban szállít 

„HUNGÁRIA" 

műtrágya, kénsav és vegyi Ipar részvénytársaság 

BUDAPEST, 

V. ker., Fűrdö-utcza 8. szám. 

I 

f 1900. évi forgalom: 26000 % 

Felhívjuk 

• t. cz. gazdaközönség 

figyelmét 

bndapesti gyapjo-aácziok/ 

melyek idei els5 sorozata 

f. é. Julius hó 3., 4., 5. és 6-án 

tartatik meg. 

Az aukcziókra felküldött és .Oyapjuárveróai 

vállalat Budapest, Danaparti 

teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények 

a M. A. V. összes vonalain tetemes 

díjkedvezményben, valamint Ingyen 

raktározásban részesülnek. 

Gyapjuárverési vállalat 

H E L L E R M . s T Á R S A , 

BUDAPEST, V., EriSÍM-Kr 13. 0 

KERESKEDELEM,TŐZSDE. 

Bwlapesti gabonatőzsde. 

{Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi 

czég jelentése.) 

Napijelentés a gabonaüzletről. 

1901. május 31. 

keztében az üzlet októberi buza árfolyama ma 15-90 

koronáig emelkedett. 

Készbuza ma bő kinálat és jó vételkedv mellett 

szintén szilárd irányzatú volt. Elkelt körülbelül 40,000 

métermázsa 10 fillérrel magasabb árakon. 

Rozs ma szintén szilárdabb irányt követ, a forgalom 

mérsékelt volt, árak néhány fillérrel emelkedtek. 

Helyben és helybeni egyenértékre 14-50 koronát, elsőrendű 

minőségű áruért 14-80 koronás készpénzárakat 

jegyzünk azonnali szállításra. 

Takarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat 

szintén csendes: Helyben 13'20 koronát, jobb áruért 

13-30—13-40 koronát fizetnek. 

Zabban az irányzat szilárd, az árak 10 fillérrel 

emelkedtek. Minőség szerint helyben 14.—14'70 koronáig 

jegyzünk. 

Tengri korlátolt érdeklődés mellett változatlan 

maradt. Azonnal szállítandó áruért lO'fiO korona érhető 

el budapesti egyenértékben, Kőbányán 10'75 koronáig 

fizetnek. 

Mai eladások : 

Tiszavidéki : 

100 mmázsa 79 2 kg. 16.30 korona 3 hóra. 

800 79 5 , 16.05 , , , 

200 78 5 . 

200 78' , 16.10 » , . 

400 mmázsa 78 kg. 16.10 korona 3 hóra. 

100 78 , 16.10 . „ , 

100 765 „ 16.— „ „ , 

Pestvidéki : 

1000 

1000 

300 

250 

100 

100 

78 , 16.20 

78 . 15.90 

76 » 15.30 

75 „ 14.10 

„ . 

, . ,. 

„ , 

, „ 

, 

, 

„ 

. 

Fehérmegyei : 

850 

150 

1200 

100 

Makói: 

1000 

79 . 15.85 

78® , 15.85 

75 » 15.20 

, 76 15.50 r 

788 ; 

;... , 

, , 

, , 

„ 

, 

„ 

, 

Szarvasi: 

3500 78 , 

Bánsági : 

200 

4000 

3800 

Báziási: 

3000 

75 „ 15.20 

76 „ 15.50 

76 „ 15.50 

, 

, 

„ 

» 

, 

, 

, 

Szentesi: 

4000 77 4 3000 

„ 16.— 

77 .» 

„ , . 

Bácskai : 

300 

1400 

76 „ 15.70 

75 

„ . , 

2 1700 

, 15.70 

74« „ 15.S0 

, 

„ „ , 

Temesvári: 

5200 74 , 14.90 „ , „ 

Csongrádi: 

10G0 75® . 15.75 , . , „ 

Változatlan irányzat mellett a szeszárak a multheti 

zárlatjegyzés ázerint záródnak. Elkelt finomított szesz 

nagyban adózva 115-50—116.50 K., adózatlanul 46. 

46.50 E. azonnali szállításra. 

Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz 

44—44.50 K. volt ajánlva adózatlanul szabadraktárra 

szállítva ab állomás és több tétel májusi szállításra el 

is kelt., 

Élesztőszeszben a kereslet élénk és több tétel 

adózva 117.—117.50 K., adózatlanul 47.50 K. zárultak. 

Az adózott nyersszesz ára változatlan, denaturált 

szesz nagyban 35. 36.— K. jegyeztetik. 

Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens 

nyersszesz e héten gyéren vojt ajánlva és csak néhány 

tétel létesült május—juniusi szállításra változatlan ár 

mellett. 

Bécsi jegyzés 40.40—40.60 korona kontingens 

nyersszeszért. 

Prágai jegyzés 111. ljl.'/s korona adózott és 

38.78 .— korona adózatlan szeszért. 

Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, 

mely Dél-Törökország felé lett szállítva. 

Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben 

korona korona 

115.56—116-50 117.50-T-l 18.50 

117. 117.50 118. 119.— 

114. 114-50 115.50—116.50 

35.50—36.— 36.50—37.— 

Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- 

Finomított szesz 

Élesztőszesz .. 

Nyersszesz adózva 

Denaturáltszesz 

fizetés 

mentve, 

mellett 

budapesti 

értendők. 

vasútállomáshoz szállítva, készpénz 

Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) 

Vörösheremag a mult heti csendességgel ellentétbén 

némileg forgalmaztatott. Élénk üzlet fejlődött 

zöldtakarmányczikkekben, mint : pohánka, mustár, tengeri 

stb. Erős kereslet volt muharmagban, melyből a 

készletek erősen apadnak és ezen körülménynél fogva 

az ajánlt mennyiségek magas árkövetelés mellett is 

hamar vevőre találnak. Takarmányrépamag is elegendő 

fogyott még.. Biborhere és tarlórépamag iránt már érdeklődés 

mutatkozik. 

Jegyzéseink 50 klgrammonként Budapesten 

Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 62—66 korona 

Vörös lóhere középminőségü ... ... 50—54 

Vörös lóhere gyengébb minőségű... 48—50 

Luczerna magyar elsőrendű 42—44 „ 

Luczerna magyar középminőségü... 42—46 „ 

Luczerna francziá 65—70 „ 

Luczerna olasz - 50—52 „ 

Muharmag 9' -9-50 „ 

Baltaczim— 13—14-— „ 

Bükköny ... —• •— , 

Hedrich ég Strauss „Királymalom" üzleti tudósítása 

a ,Köxtelek\ részére. 1901. május 31-én. 

Rozsliszt 

Szám: 0 0/1. 1. WR. II. II/B III. 

Ar: Kor. 24.25 23.50 22.70 22.20 21 — 18.50 16.— 

KOIeskása: 

5T: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 

Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 

10.20 K. 10.80 K. 9.80 K. 

Rozskorpa 

9.80 

Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasulynak 

véve, zsákkal együtt értendők. 

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása 

a .Köztelek* részére. Budapestül 901. május 30-án. 

Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 

súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz 

szállítva: 

Búzaliszt 

Szám: 0 1 2 8 4 i 6 7 7'/« 

ArK.: 24 60 í 3.60 22 80 22.20 21.60 21 — 20 —18 20 5 4< 

Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" 

részére. Budapest, 1901. május 30-án. Netto-árak 100 

kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. 

Kötelezettség nélkül. 

Szám: 

Ár K.: 24-40 23-40 22-40 21-90 21-40 21-— 20'— 18-60 

7'/2. 8. - 

16-60 10-80 

Ár korona: 9— 9-20 

Rozslisztárak : 

0 0/L I. FR. II. Il/b. III. Rkorpa 

K.: 24.80 23.90 23.10 22.60 21.60 19.20 16.30 0.— 

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban 

(en gros) eladott élelmiezikkek árairól. 

A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete 

üzleti jelentése. 1901. május 29. 

Az ünnepek alatt uralkodott csendességet élénkség 

követte. Husnemüékből a felküldések nagyon megcsappantak, 

de vételkedv hiányában az árakban sem 

mutatkoztak lényeges változások. 

Élőbaromfiból a hozatalok rendkívül nagyok voltak : 

az ünnepekre szánt tételek megkésve érkeztek és ennek 

következtében áresés állott be. Igy rántani való csirke 

1-30, sütni való 1-80—2-00, liba 3'00—3-20 koronáért 

páronként csak vontatva talált elhelyezést. Tisztított 

baromfiból rántani való csirke párja 2'00—2'30, sütni 

való 2-40—2-50 korona páronként, hizott liba 3'60—4.00 

korona darabonként kelt el nagyobb tételekben. 

Tejtermékek : elsőrendű teavajért 2-10—2-20, 

másodrendűért 1-90—2-20, főzővajért 1-60—1.80 korona 

volt kgként elérhető. A kisebb tételekben beérkezett 

tehéntúrót minőség szerint 20—24 fillérért helyeztük 

el kgként. 

Tojásüzlet: alföldi tojás 54-00—56-50 koronán 

volt forgalomban. 

Zöldségfélékből spárga folyton' nagyobb mennyiségben 

érkezik, ennek ellenében az érdeklődés csökken. 

Vastag szálú spárgáért 120—130, középért 70—80, 

levesnek valóért 30—40 fillért értünk el nagyban. Idei 

rózsa-burgonyában, ma hausse volt, métermázsájáért 

18—20 koronát fizettek. Felküldéseket nagyban ajánlunk. 

Tavaszi burgonya változatlan áron értékesíttetett. - 

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 

1901. május 3l-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság 

jelentése a „Köztelek," részére.) 

Felhozatott a szokott községekből 117 szekér réti 

széna, 13'szekér muhar, 15 szekér zsupszalma, 10 szekér 

alomszalma, 1 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 

8 szekéregyéb takarmány (lóhere,zabosbükköny, sarjú stb.) 

700 zsák szecska.

•922 

A forgalom lanyha. 

Árak fillérekben q-ként a kővetkezők: réti széna 

420—560, muhar 580—600, zsupszalma 380—400, alomszalma 

260—300, takarmányszalma 300—300, tengeriszár 

, egyéb takarmány .zabosbükköny 

460—460, lóhere 400—400, luczerna —, köles 

, sarjú 380—400, szalmaszecska 280—380. 

Összes kocsiszám 171. Összes suly 222300 kg. 

Állatvásárok. 

Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 30-án. 

A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának 

jelentése. 

Felhajtatott: belföldi 1197 db, eladatott db, 

galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott 

— drb, növendék élőborju 15 db, eladatott 

— drb, élő bárány —db, eladatott —db; ölött belföldi 

— drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — 

drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 

eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott 

— drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő 

kecske gödölye — drb, eladatott — drb. 

A vásár irányzata lanyha volt. 

Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 

koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 52—82-— 

koronáig, kivételesen 86 koronáig súlyra, galicziai 

, kir. koronáig drbonkint, kor.-ig, 

kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig 

kiv. koronáig drbonkint, koronáig 

kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , 

koronáig, kiv. koronáig drbkint, 

koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: 

belföldi ; koronáig kiv. — koronáig súlyra, 

galicziai koronáig kiv. koronáig 

súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig 

drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig 

súlyra, kecske —• koronáig, kiv. 

koronáig páronkint, élő bárány 0" •— koronáig 

páronkint, ölött bárány —• — koronáig párja. 

Budapesti juhvásár. (1901. május hó 28-án. A 

székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának 

jelentése a „Köztelek" részére). 

Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 100 darab, 

eladatott 100 drb, feljavított juhok — drb, eladatott 

— drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, 

kiverő juh — drb, eladatott drb, bárány — drb, 

eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai 

—, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. 

angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, 

durvaszőrü — db, eladatott — db. 

A juhvásár hangulata változatlan volt. 

Arak a következők: Belf. hizl. ürü 39.— (—) K. 

páronkint, 44 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított 

juhok —• •— K. páronkint, •— (—) K.-ig 

100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig 

páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, 

kiverő juh —• K.-ig páronkint, — — K.-ig 100 kl. 

élős. sz., bárány — K„ kecske —•— K. páronkint, 

durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 

kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — 

angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, 

romániai — K. páronkint, anyajuhok —• •— K. 

páronkint, —. K.-ig 100 kiló élősúly szerint. 

Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. 

évi május hó 30-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság 

jelentése a „Köztelek" részére.) 

Felhajtatott: 253 drb, úgymint: jármos ökör első 

minőségű 17 drb, közép 37 darab, alárendelt — darab. 

Fejőstehén: fehér 1 drb, tarka 123 darab, tenyészbika 

1 drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly 

— drb, bonyhádi 74 darab, hizlalni való ökör — darab, 

üsző fehér — darab. 

A jármosökör és fejőstehén vásár lanyha. 

Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos 

ökör K.-ig, középmin. jármos ökör 

K.-ig pár.-kmt, alárendelt minőségű jármos ökör 

Iv.-ig páronkint, jármos bivaly K. é. s. mm., 

K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör 

K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 

550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrü 

magyar tehén koronáig darabonkint, 

tarka kevert származású tehén 150—230 K.-ig darabonkínt, 

bonyhádi tehén 240—330 K.-ig, kiv. korona 

darabonkint. 

Budapesti vágóniarliavásár. 1901. május 30-án. 

(A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése 

a „Köztelek" részére.) 

Felhajtatott: 2289 drb nagy vágómarha, nevezetesen 

: ' 930 darab magyar és tarka ökör, 495 darab 

magyar és tarka tehén, 673 drb szerbiai ökör, 16 drb 

szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai 

tehén, 123 drb bika és 52 drb bivaly. 

Minőség szerint: 42 darab elsőrendű hizott, 

78 drb középminőségü és 5 drb alárendelt min. bika, 

478 drb elsőrendű hizott ökör, 1106 drb középminőségü 

ökör és 42 drb alárendelt minőségű ökör; 38 darab 

elsőrendű hizott tehén, 451 drb középminőségü tehén, 

49 darab alárendelt minőségű tehén. 

A vágómarha, felhajtás. 5 M> darabbal kisebb, mint 

a mult héten, a.vásár irányzata általában lanyha s 

minthogy a hüsfog\asztás is csekélyebb, az árak nem 

váltó tafc. 

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 8. 44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 

Következő árak jegyeztettek: Hízott magyar ökör 

jobb minőségű 60. 65.—, kivételesen 66. .— K., 

hizott magyar ökör középminőségü 54. 58.—, kiv. —, 

alárendelt minőségű magyar ökör 48. 52.--, jobb 

minőségű magyar és tarka tehén 42. 63.—, kivételesen 

tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü 

42. 63.—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és 

tarka tehén 42. 63.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb 

minőségű 52. 60.—, kiv. 65.—, szerbiai ökör középminőségü 

42. 50.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt 

minőségű —. .—, kiv. —.—, szerbiai bika 

46.—64—, kiv. 68.—, szerbiai bivaly 34; 44.—, 

kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű 44. 58.—, 

kiv. —.—, II. rendű —. .—, kiv. —.— koronáig 

métermázsánkint, élősúlyban. 

Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. május 30-án. 

(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" 

részére.) 

Emelkedett felhajtás mellett a vásár forgalma 

igen élénk volt. 

Felhajtatott összesen 783 db. Eladatott 443 drb. 

Jobb minőségű lovakból (hátas) 20 db, eladatott 12 db, 

300-540 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 drb, 

eladatott 4 drb, 320—480 K.-ért, nehezebb kocsiló 

(hintós) 30 drb, eladatott 12 drb 280—400 K.-ért, igás 

kocsiló (nehéz nyugoti faj) 80 drb, eladatott 32 darab 

180—300 K.-ért, ponny — drb, eladatott 0 drb 

koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék 

(fuvaros ló stb.) 250 db, eladatott 180 db 120—200 K.-ért, 

könnyebb félék (parasztló stb.) 300 drb, eladatott 160 

darab 60—130 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból. 

87 drb, eladatott 43 drb 20—48 K.-ért. — Bécsi vágóra 

vásároltatott 51 drb, az állatkert részére vásároltatott 

4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, 

ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, 

takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. 

Kőbányai sertésvásár. 1901. évi május hó 31-én. 

(Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése 

a ,Köztelek" részére.) 

Az üzlet lanyha volt. 

Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos 

nehőz 84—86 fillér, 280—300 kgrammos nehéz 

86—88 fillér, öreg 300 kg. tuli 76—80 fillér, vidéki sertés 

könnyű fii., szerb 78—82 fillér, román fii., 

tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o 

környékére 978 darab, Bécsbe 478 drb, osztrák tartományokba 

393 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba 

— darab, egyéb országokba — darab, összesen 

3965 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 5 darab, 

szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott 

hulla 5 drb, borsókásnak találtatott 11 drb, összesen 20 

darab. Maradt állomány 55621 darab. A részvényszállásokban 

17086 darab van elhelyezve. Az egészségi és 

tranzitószállásokban maradt május 24-én 5183 darab. 

— Felhajtás: Szerbiából 3781 drb, Romániából — drb, 

összesen 8964 darab. — Elhajtás: 2759 darai, maradt 

állomány 6205 darab és pedig 6205 darab szerb és 

drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től 

máig 153 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai 

czélokra feldolgoztatott. 

Bécsi sertésvásár. 1901. május 23-án. (Schleiffelder 

és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" 

részére). 

Felhajtás: 5375 lengyel, 6478 magyar összesen 

11853 drb. 

A vásár kissé élénk volt. 

Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül 

prima 70—80 fillér kivételesen 81 fillér, közepes 

62—77 fillér könnyű fillér, süldő 66—86 fillér. 

Ingatlanok árverései (40,000 korona becsértéken 

felül.) 

(Kivonat a hivatalos lapból.) 

Junius 7. M.-csáthi 

kir. jbiróság 

atkviha- Czukor 

tóság Sámuel 

144906 

Junius 8. Budapesti 

kir. tvszék 

a tkvi ha- Berger Mó r 44599 

tóság Károly 


kir. tvszék 

atkviha- Tyrolcz 

tóság Irma 

47600 


kir. tvszék 

atkviha- Prohászka 402297 

tóság Ferencz 

Junius 11. M.-halmágyi 


atkviha- Schweiger 81996 

tóság József 

Junius 11. Zilahi 

kir. tvszék 

atkviha- Kethely 

tóság István 

94388 

Junius 12. Bpesti I—III. k. atkviha- Molnár János 

kir. jbiróság tóság és neje 56320 


kir. tvszék 

a tkvi ha- Krell 

tóság István 

130204 

Junius 12. Debreczeni 

kir. tvszék 

atkviha- Szikszay 688694 

tóság Gyula 

Junius 12. Szombathelyi 

kir. tvszék 

Junius 14. Bpesti I—IH. k. 


Junius 14. N.-kikindai 

kir. tvszék 


kir. tvszék 


kir. tvszék 


kir. tvszék 


kir. tvszék 


kir. tvszék 

Junius Í9. Aradi 

kir. tvszék 

Junius 21. Törökbecsei 


Junius 26. 

kir. tvszék 


kir. tvszék 

Junius 27. Pozsonyi 

kir. tvszék 

Julius 13. Eperjesi 


Julius 19. Budapesti 

kir. tvszék 

Szept. 2. Tornaaljai 


a tkvi ha- Deutsch 

tóság Salamon 

atkviha- Freyberger 

tóság Dávid 

41190 

282087. 

atkviha- Laschó 55116 

tóság Gyula 

atkviha- Buchmüller 145109 

tóság Ferdinánd 

atkviha-Pártos 

tóság Gyula 

249269 

atkviha- Grünfeld 

tóság Bernátné 249216 

atkviha- Szametz 

tóság Márkus • 49843 

atkviha- Géczy 45866 


atkviha- Spíelman 138300 

tóság Ignácz 

atkviha- Melenczei 40363 

tóság . gör. kel. szerb 

egyházközség 

a tkvi ha- Ruîcska 

tóság Ferenczné 64544 

atkviha- Zupka 43243 

tóság András 

a tkvi ha- Denkeő 83280 

tóság Béláné 

atkviha- Keczkés 118000 

tóság Gyula 

atkviha- Hohenberg 52624 


a tkvi ha- Nehrer 118573 

tóság László 

Szerkesztői üzenetek. 

R. N. M. urnák. A Mc Cormick-féle kaszaköszö- 

engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11'30 rülő bármely más, tehát a Walter a Wood-féle gép- 

korona, árpa (ó) 13'80 korona Kőbányán átvéve. — kaszájának élésitésére is használható. Ára 35 korona, 

Helyi állomány: május 24-én maradt 54716 darab.— hozzávaló szerszámköszörülő pedig 2 korona 40 fillér. 

Felhajtás: ^Belföldről 1089 darab, Szerbiából 3781 drb, Bővebbet róla mai gépészeti rovatunkban talál. 

Romániából darab, egyéb államokból darab, H. I. urnák Tereske. Intézzen kérvényt a föld- 

összesen 4870 drb. Főösszeg: 59586 drb. Állomány mivelésügyi minisztériumhoz, melyben az illető cseléd 

érdemeit felsorolja és szolgálati idejéről a községi elöljáróság 

bizonyítványát mellékeli. 

W. J. urnák Gömörszanyit. Ha az időjárás is kedvezni 

fog a rozsda fejlődésének, ugy az újonnan hajtott 

levelekre is átmegy. 

T. J. urnák Nagy-Láng. Forduljon a m. kir. növénytermesztési 

kísérleti állomáshoz Magyar-Óvárra. 

- Mezőgazdáit figyelmébe! " 

Elismert kitűnő hazai gyártmány! 

1600 gözcséplökészlet üzemben! 

CZIM: 

ELSŐ MAGYAR 

gazdasági gépgyár 

RÉSZVÉNYTÁRSULAT 

BUDAPESTEN, 

VÁCZl-UT 11). SZÁM. 

2Va, 3'/a, 4, 4Vs, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. 

Magánjárók 

(uti mozdonyok.) 

Kérjük minden szakbavigó kérdéssel bizalommal 

hozzánk fordulni, készséggel 

adunk klmeritő és felvilágosító választ. 

k kívánatra díjmentese!) küldetik.


Földbirtokosak, 

Importált eredeti 

angol kosok 

kaphatók: 

PICK O SWALD-n ál 

BUDAPEST, 

VIII., Külsö-Kerepesi-ut 1. sz. 

Ausztria-Magyarországo 

ponyva-kölcsönző intézmény 

ajánl igen csekély kölci 

kazal ponyvákat, 

ságu, behordáshoz alkalmas szekérponyvákat, miáltal saját ponyvák 

költséges beszerzése megtakarittatik. Úgyszintén 

zsákok is kölcsönöztetnek 

igen olcsó árak és előnyös feltételek mellett Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők 

be uj és használt 726 

telitett ponyvák, 

•w a íJi;s tír gr% Sat minden nemben, gabona, faszén, liszt és 

^ 9 €M M* C# fi korpás zsákok stb. 

Legolcsóbb beszerzési forrás. 

Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik. 

N A G - E L A D O L F 

Budapest, V. Arany-János-ufcza 12. 

TEIJEFON. Sürgöny-czim: 

35 - 9 3 . Nagel Adolf, Budapest. 

legjobb 

szabad. „HYDHA" vefőgéptöficsér 

hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult 

kellemetlenségeknek. 

SzaMriöfc Yéleménye szerint a legczélszerU ti legtartósabb tölcsér. 

Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. 

Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbülésnek. — A tömlő fala 

teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. 

Ezen tölcsérekkel felszerelt vetfigépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál 

Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. 

— Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. 

Nagybani eladás: Pforzheimi fémtőmlögyár társ. 

Magyarországi vezérképviselőjénél FODOR ÖDÖN műszaki irodájában 

1399 Budapest, VII., Kertész-ntcza 41. 

Leírások kívánatra készséggel küldetnek. 

, *rír;o\ b , ttu 

:•:•: BECK ÉS OEBOELTk' 

c ff m 'M i ,, „ _ ®, 

«| B U D A P E S T , V. KER., VÁCZI-UT 12. SZ. c> 

GAZDASÁGI GÉPEK | WpgTOM-GŐZ[]§ÉPLŐK 

• • • • BEMZIBf -MOTOROK £V 

lldOIMIKIi IIARVESTIHG MCIIWK COMPANY 

(Ohioag-ói aratógépgyár.) 

Kévekötő aratógép „Daisy" marokrakó aratógép 

-o Fükaszálógép Szénagyüjtö gereblye és 

i Köszörükészülék Kévekötöfonal 

gyártmányai'„ 

g IVe vásároljon, mig- gépeinket nem látta s 

O árainkat nem kérdezte I 

P Olcsó tartalékrészeli óriási raktára. 

Tessék mintakönyvet kérni! 

William J. Stillman igazgató 

Budapest, V., Váczi-ut 30.


Olcsó 

Olcsó í Nagy birtok önkénles árverés. 

Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 

prima rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép 

zárt eser- és tölgyerdő, melyből 400 hold irtható. Kitűnő 

kerítések! 

kerítések! szállítási viszony. Vasút, országút helyben. Jó gazdasági 

épületek, szép vidék, jó vadászat. 200.000 korona teher ; 

f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen 250.000 korona 

HAIDEKKER SÁNDOR 

kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 

2000 holdtól 8000 holdig összefűggőleg vehető. Bármi- 

BUDAPESTEN, VIH. Ker., Üllői-nt 48. szám. 

kor megtekinthető. Bővebbet „Kedvező alkalom" jelige 

Gyárt és szállít: 

igárla-fonatokat, méterenklnt 60 fillérért gép- és h 

alatt Mezei Antal hirdetési irodája Budapest, IV., Eskii-ut 

t, pAuthuzalt: erdők, v '-,1c, baromfiudvarok, gazdasligi telkek, 

3920 5. sz. (Klotild palota) továbbit. 

s ajtökat vaskeretes sodronyfonat ét 

—Továbbá föld- és kavicsrí 

szájkosarakat, . 

kiipenynyel t 

Árjegyzék és költségvetés ingyen. - 

lakrostélyokat^'ökör- 

Jutányos és pontos kiszolgálás. 

Zalavármegyei gazdasági egyesület. 

Pályázati hirdetmény, 

Nyári évadL 

Nyári évad. S ^ H Éj U R Ü I E T E T 

Mult 1856. l m u n H l E L E L H Alakult 1856. 

G A Z D A S Á G I G É P G Y i Ú í A M O S O N B A N 

ajánlja s 

Legjobb kézi és Mkapálékaty*jw 

Töltögetöket U i E 

Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, 

aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, 

járgányos cséplőkészleteket, 

rostákat, konkolyozókat. 

Főraktár: 

BUDAPEST, 

VI., Váczi-körut 57/a. 

HT I

42. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 1 893 

gyapjúmoso és bizományi részvénytársaság 

Budapest, V., Kárpát-utcza 9. sz. 

A gyapjunyirás közeledtével a t. cz. 

gyapjutermelők és gyapjukereskedők figyelmét 

gyapjumosó gyárunkra 

irányítjuk és annak igénybevételét mint a hazai gyapjú legelőnyösebb értékesítési módját ajánljuk. 

Különösen az ez évi gyapjú- A z '899/1900. éwi gyapjuforgalmi érték 4.000,000 koronára rúgott. 

KIVITEL: Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, stb. országba. 

üzleti viszonyok közt legelő- 

Csomagolózsákokat használati díj nélkül kölcsönkép küldünk. 

nyösebb a gyapjak 

A mosott gyapjú után sem raktározási, sem biztosítási dijat nem számítunk. 

gyári mosatása. Nyers-gyapja bizományi-osztályunk 

Városi irodánkban Neugebauer Gy. elvállalja mindennnemü zsiros (szennyes) és úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását 

urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. fel- a legmérsékeltebb feltételek mellett. A külföldi textilipari piaczokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú 

világositások szintén kaphatók. legjobb értékesítésére képesít bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk. 

3833 AZ K;4Z(;ATÓSÚ; 

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. 

körében kitűnően bevált 

,Pef 1 (Porcellán-Eraail-Festék) 

Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad. 

Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság. 

Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. 

Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési 

helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, 

fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. 

Kimeritő ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak 

az egyedüli gyárosok: a) 

Fe^Bkggáfak: jîz Ede és Társa, Pozsony, 

Hirdetések 

felvétetnek; a kiadóhivatalban 

Budapest, IX., Üllői-út 25. szám Köztelek. 

Bérleti hirdetmény. 

Gróf Nemes Albert és ifj. Gróf Nemes János urak, Solt 

községhez tartozó (Pestmegye) 

Bakóhalom nevezetű pusztájuk, 

mely áll körülbelül 1100 magyar hold szántóföld, és 550 

magyar hold kaszáló és legelőből, a rajta lévő gazdasági 

épületekkel együtt, 

haszonbérbe adandó. 

A részletes haszonbéri feltételek, az uradalmi igazgató- 

ságnál, Tomajon, u. p. Kunhegyes megtudhatók. 3979 

A legnagyobb kitüntetés. 

k: 

párisi világkiállítás alkalmával a chicagói „Deering" aratógépgyárnak és közreműködőinek 

jutott osztályrészéül, a mennyiben a franczia kormány 

által adományozható legmagasabb kitüntetések közül a 

„Deering" aratógépgyár 

elnyerte a „Becsületrend" (Légion d'Honeur) tiszti rendjelét, 

ugyancsak a „Becsületrend" lovagrendjelót, a mezőgazdaság 

terén szerzett érf#ei»felr(Pourle merite agricole) két tiszti rend' 

jelét, a franczia kormány külön elismerő díszoklevelét, ezenkívül 

a legnagyobb dijat, a GRAND PRIX-t, hat aranyérmet, hat ezüstérmet 

és tizenegy bronzérmet. 

A Deerlng-gyár klz. képviselője 

P R O P P E R S A M U 

Budapest, V-, Yáczi-körut 53. szám. 

ki állandóan nagy raktárt tart, 

leszállított árak mellett, 

„Deering"-féle f ükaszáló-gépek, 

marokrakó aratógépek 

és kévekötő aratógépek, 

valamint egészen vasból és aczélból készült 

szénagyüjtőgépekből. 

— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. — 

Kalmár Vilmos 

B u d a p e s t , 

VL kfriUtt, Twéz-kSrut 3, szán. 

a csehországi Thomw-mürek m&fy&rorszifi vezér- 

képviseltje ajánl: 

ThomasfoszfátUsztet (Thiisaíik), m m 

„MarteUla" dohánytrágyát, Ealnifot 

— A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. — — 

Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek 

a legolcsóbb áron. m 

Putti és lelkiismeretei kiszelgáláa.

•922 

„HAMPHSIREDOWN" JUHOK. 

Kitűnő lius, jő gyapjú, nagy suly 

Ezen kiválóan értékes 

angol juli-fajta 

bámulatosan korai 

ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy 

minden éghajlathoz alkalmasak, 

és a hus minőségére nézve egyedül állanak. 

Közelebbi felvilágosítást nyújt 

JAMES E. RAWLENCE, 

a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. 

SAL1SBURY, England. 

Faragó-féle 

CsiidsSmör kenőcs- 

Bíztos hatású szer, osüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. 

Faragó-féle 

Wersen^f SuieJ. 

izom, iziilet-rándulás, valamint rokkantság esetében 

kitűnőnek bizonyult. 1258 

Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint 

kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év éta igen 

jó eredménynyel használtatik. 

Kapható a feltaláló és készítőnél 

FARAGÓ ÖDÖN 

gyógyszerésznél 

Tót-Kom lós Békés-megye. 

1 nagy tégely Csiidsömörkenőcs — — ... 2 korona. 

1 kis „ „ I „ 

1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 „ 

Másolat. ^ T.Mutetes gyógyszerén ur!. 


Nagybirtokosok, bérlők, tenyésztők 

figyelmébe I 

Tisztelettel értesítem az érdekelt köröket és a t._c. gazdaközönséget, 

miszerint egy a mai. köz- és mezőgazdasági kor nívójának megfelelő, nagy 

hézagot,pótló szakintézményt létesítettem, melyet hosszú éveken át szerzett 

gyakorlati meggyőződésem alapján a következő hatáskörre terjesztettek ki: 

1. Jelzálog- törlesztéses kölcsönök szerzése a legnagyobb öszszegig- 

előnyös feltételekkel; egymillió koronától kezdődő kölcsönösszeg 

4 1 2" o-os kamatláb mellett. Nemkülönben városi és községi 

kölcsönök megszerezése. 

2. Uradalmak, birtokok adás-vételének és bérleteknek közvetítése 

; mindezeknek elismert szakerők közreműködésével eszközlendő 

becslése, üzemtervek kidolg-ozása. 

3. Az összes gazdasági termények, termékek, tenyész és hizóállatok 

(hízósertések is) bizományi vétele és eladása ugv belmint 

külföldön. 

4. Előlegezés megszerzése idei függő-termésre 100 mm., illetve 

minden vaggon után 1000 korona, előnyös föltételekkel. 

Repczére kérek ajánlatokat, a bevetett terület s a körülbelül 

várható terméshozam holdankinti megnevezésével, mivel ilyen 

terményt már most elővételben magas áron értékesitek. Kérek 

továbbra ajánlatokat hízó sertések és sovány süldőkre; nemkülönben 

egyéb gazdasági javakra. Legjobb értékesítés I Kuláns eljárás I 

Kívánatra terjedelmes prospektus. Elsőrangú referencziák. 

Kiterjedt összeköttetések bel- és külföldön. 

Midőn magamat ajánlom, tiszteletteljesen fölemlítem, hogy nálam jelenleg 

több uradalom (vadászterülettel) birtok és bérlet vételre és eladásra nyilvántartásban 

van. • 

Szíves megbízatást kérve vagyok 

"101. junius havába kitűnő tisztelettel 

Köz- és Mezőgazdasági Szakiroda és Bank-képviselet 

4011 (JAULUSZ J. JÁNOS) 

BUBAPEST, VII., Almássy-tér 8. 

Aratási idényre meglepő jutányos áron szállhatok 

kitűnő szalonnával. 

Qazdák, Iparosok!! 

.u év óta fennálló motorgépgyár mnlomépItéiMtl ozé 

Szombat halyen, (Magyarország). 

Saját gyártmánya, felülmulhatlan benzln-locomoblljallt I 

motoraik vlllámd^lejei gyújtóval. Teljei^btonság tüz- t 

kezelés. Sem ftitó, sem gépész nem szükségeltetik. 

Raktár: Budapest, V., IJpét-Körut 18. 

M st jelent meg. 

vágóhídi statisztika alapján 

pályadíjjal jutalmazott értekezés 

Breuer Albert 

közvágóhidi felügyelő állat- 

(A Magy. Orsz. Állatorvos- 

Egyesület- kiadványa). 

Ár :i 1 korona 

portómentes megküldéssel 

1 kor. 10 fill. 

Megrendelhető a -.Köztelek. 

kiadóhivatalába. 

44. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 

Kévekötelek gyorskötözéshez 

., Operngasse 4. 

Hajójáratjegyzék. 

A D R I A 

magy. kir. tengerhajózási részv.-társ. 

Vezérügynöksége Hoffmaim S, és V. 

1901. junius havában a kővetkező gőzösök indulnak: 

Honnan H o v á a pzös nave 1901. 

Fiume Szent László 1-10 

Algérián 

í _ 10 

WmBaüey 1-10 

Baroelona, Valencia* Jókai 10 

Oypria (0. L.) 

5—15 

20-30 

Nagy Lajos 

20 _ 30 

20-30 

Ká?má l n*k£ály 25/6-5/7. 

1. Ha a gízös elindulása elótt 8 nappal elegendő szál- 

:•,.,•• 

jogot e kikötSket nem érinteni. 

, »-gal jelölt megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is érinti 

a gőtcs neve 

ial. F1U.MÉBÓL : „Adria"' 6-án, „Rákóczy" 18-ái 

án, „Buda" 27-én. MARSEILLEBÓL; „Árpid" 2-á 

MarseillebSl Genuá 

Kwizda Ferenc János /zZ'ó I 

. ...... gyögrzertu Xorneubur*, Bto* mellett. 1 

SScS 

erömegfeszlUseK előtt tí 

. , rfcndul&eok és Inak m. -»éténél 

p«8iti a lovakat kiváló teljealtvénye 

W*dl csak fllntl védjegygyel kapható a Osztrák-Magyi 

I mönaroliia minden jpyógysiwtárában i' drogueriájában. F6-


Meg j elent 

a nagyméltóságú m. kir. föltlmivelésügyi 

minisztérium anyagi és az Országos 

Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása 

mellett 

Dr. GALOVITS ZOLTÁN 

A Magyar 

Szövetkezeti Jog 

cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat 

tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden 

barátja számára 

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál 

Ezen mü utmutatóul szolgál: 

a szövetkezetek alapítására, 

a tagok jogviszonyaira, 

a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, 

ezek tagaijnak jogaira, kötelességére, 

felelősségére stb. 

A mii ára portomentesen megküldve 6 K 20 fillér. 

Kötve 7 K 20 fillér. Megrendelhető 

Hindennema tejfazdaiigi eiskSrt 

éi {épet szállít, tejgazdasági telepeket 

és tejizfiT«tkezateket rendez be ac 

-Separalor Részvény-Társaság 

ezelőtt Pfanhamop A. 

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám. 

Üllői-ut 25. 

Kóvekötél" 

M 39 

a 20-ik században a számító gazdának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált, 

mert nemcsak olcsóbb, de még,időt is takaríthatunk meg vele! 

géparatás mellett, ha marokrakóval aratunk és a gabonát a 

Bellán-féle kévekötelekbe kötözzük, 33% aratási költség 

megtakarítás érhető el a kévekötő-aratógép munkájával 

szemben, mert a fenti kéveköteleknek használata 78%-al 

olcsóbb, mint a kővekötő-aratógéphez szükséges manilla zsineg. 

De nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a Bellán-féle 

kötelek 8S°/o-al olcsóbbak a zsuppkötőknél és 97%-al olcsóbbak 

a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ 

tehát mai napság még zsüpp vagy gabonakötőket, a ki a 

Bellán-féle köteleket nem ismeri, vagy nem számol a költségekkel. 

A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospeetúsomban 

minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg 

állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást 

és kéveköteleim fölényét. 

Tessék prospektust és árjegyzéket kérni. 

Kimerítő árjegyzéket dohányzsineg és az összes gazdasági 

kötélárukról u. m. istrángok, kötőfékek, rudalókötelek, zsákok 

és ponyvákról .(háziipari készítményekről is) 

készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos 

ajánlatot tesz 

BELLÁN MÁTYÁS 

kender- és kötéláru ipartelepe BACS-CSÉB. 

IMELOCCO PETER 

BUDAPEST. 

| inárvány-mozaiklap, czement-műkő, czementárugyár, 

f betonépitkezési vállalat ...... 

| Központ: Budapest, VI., Dévai-utcza 21. szám. 

Magyar királyi államvasutak igazgatósága 

HIRDETMÉNY. 

életbe, mely által az 2897. évi május hó 16-tí 

II pótlékával, együtt hatályon kivül helyeztetik. 

Eltekintve a jelentéktelen díjmérséklések, illetve dijfelemelésektől, melyek a 

• jelenleg érvényben lévő díjszabással szemben az uj díjszabásban foglaltatnak, ezen 

utóbbi még annyiban és eltér az előbbitől, hogy számos áruczikk és állomás, melyeknek 

az eddigi tapasztalatok szerint nem volt forgalmuk és arra a jövőben sincs kilátásuk 

a díjszabás egyszerűsítése szempontjából abból kihagyattak. 

A szóban forgó díjszabás példányai a magyar királhi államvasutak díjszabási 

osztályában lesznek annak idején kaphatók. 

Csatornázások, vizlecsapolási és szá- Márványmozaiklap, ozementlap, kerarazzátételi 

munkál

§ szükséges. 

Mindenütt felállítható. 

Tüzelés mint bármelyközönséges 

kályhánál. 

Vezetéséhez és 

kezeléséhez nem kell 

tanult gépész. Bárki 

is kezelheti. 

VÍZSZIVATTYÚ - &ÉPEK 


Előnyei: 

Rendkivüli egyszerű 

szerkezet és szolid 

kivitel. 

Nincsenek szelepei, rugói, 

emeltyűi, excenterei sem 

más érzékeny részei. 

A tüzelő, illetve működtető 

anyag 

| kőszén, koaksz, 

faszén, kukoriczacsntka 

stb. 

Legolcsóbb, legkényelmesebb és legczélszerübb vízellátás 

irtsk, villák, majorok, téglagyárak, vasúti vizállomások, fürdik részére, földek öntözésé 

és lecBapolására, bányavizek kiszlvatiyuzására, pinczék, kSbányák részére stb. 

*. *.*.*.*. Özem költség 1 óránként I korona. 

kel- 

• g a z d a s á g i k ö t é l n e m ü e k e t , | 

! B L E I E R é s T V E I H Z , j 

kötélgyártó czég- Budapest. 

* Raktár és iroda: KÁROLY-KÖBUT f. SZÁJI. ^ 

l Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos ffutószönyegek, . 

lábtörlők, ruhaszárító kö- 

A magy- kir. államvasutak nyári menetrendje. 

Érvényes 1901. évi május hó l-t«l. 

I m l l i i i l ó k , 

kézitáskák stb. továbbá ff az- | 

daság-1 czikkek u. m.: istráng, . 

kötőfék, rudaló gabona- ' 

zsákok, vízhatlan ponyvák, ( 

itató és tűzi vedrek, kender- . 

tömlők, hevederek, kender, ' 

kócz stb. a legjutányosabb eredeti | 

gyári árban 

Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. , 

L vonatok INDULÁSA Budapestről. A vonatok ÉRKEZÉSE I 

A keleti pályaudvaron 

A nyugoti pályaudvaron 

llill 

'Sota-üjpest 10 ' 

A keleti pályaudvaron. A nyugoti pályaudvaron. 

Hil - 

sos, Sopron 

Odorba, Kassa 

Belgrád, Brod 

íume' Zágráb, Bszél 

^nnep-és vasárrá. 

I T t u t F

42. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 1. 

A m. kir. államvasutak nyári menetrendje. 

Budapest—Hat Faii. Budapest—Bicske, Budapest -Párkány-Nánára a vonatok érkezése oda és vissza. 

Állomások 

Budapest keleti p. u indul 

Gödöllő érkezik 

— indul 

Aszód indul 

Hatvan érkezik 

Állomások 

Hatvan __ indul 

Aszód . indul 

Gödöllő érkezik 

Gödöllő indul 

Budapest k. p. u. érkezik 

Állomások 

V. v. 

32 

I.-III. 

Érvényes 1901. évi május hó 1-től. 

Sz. v. 

X 316 

L-m. 

623 

732 

733 

820 

V. v. 

327 

I.-III. 

227 

306 

348 

360 

520 

Gy.v. 

402 

L—11. 

710 

X753 

X813 

830 

Sz. v. 

405 

L—III. 

522 

524 

635 

Sz. V. 

X 10 

I.-III. 

Gy.v. Sz. V. 

304 318 

[.—II. I-III. 

730 

813 

X829 

845 

Gy.v. 

X 419 

I II. 

520 

5« 

6°2 

603 

666 

Gy.v. 

I.—II. 

838 

Budapest k. p. u. — Hatvan. 

Sz. V. 

1508 

I.-III. 

750 

865 

819 

944 

Sz. v. 

408 

I.-IH. 

964 

965 

1017 

1038 

Sz. v. Sz. V. Sz. v. 

306 310 

I.-I1I. L-m. I.-III. 

935 

1045 

10« 

H36 

1236 

143 

146 

211. 

237 

130 

238 

Hatvan — Budapest keleti p. u. 

Sz. v. 

309 

I-III. 

5SO 

Ó67 

626 

628 

730 

Sz. v. Sz. v. 

1505 311 

I.-III. I.-III. 

605 

631 

704 

706 

815 

666 

748 

845 

Sz. v. 

307 

I.-III. 

808 

833 

902 

1Q05 

Sz. V. 

317 

l.-III 

1120 

1225 

Gy.v. 

301 

I.—II. 

Gy.v. 

404 

I.—II. 

236 

318 

318 

338 

366 

Sz. v. 

312 

L-m. 

240 

339 

340 

. 404' 

427 

Sz. v. Gy.v. 

X3'22 '302 " 

I.-III. I.—II. 

366 

345' 

x 427 

446 

503 

Gy.v. Gy.v. 

403 313 

I.—II. I.-III. X305 

Sz. v. 

X321 

I.-III. L-III. 

H37 1205 

1223 

1211 1X1244 

1260 

130 

Budapest keleti u. — Bicske. 

Sz. v. 

+ 20 

I.-III. 

Sz. v. 

22 

I.—III. 

Gy.v. 

1302 

I.-H. 

110 

137 

206 

208 

310 

464 

521 

562 

564 645 

Sz. v. Sz. v. 

308 314 

I.-iII. [I.-III. 

520 

630 

631 

659 

725 

Sz. v. 

407 

I.-III. 

633 

658 

725 

726 

830 

. 6?5 

827 

Sz. r. 

1507 

I.—II. 

Sz. v. 

1506 

I.-III. 

800 

911 

9'2 

988 

1Q05 

Gy.v. 

303 

I.-II. 

Sz. v. 

406 

I.-III. 

865 

1007 

1032 

1066 

Gy.v. 

401 

I.-II. 

Í K 

I.-II. 

9


28835/901. Magy. kir. államvasutak. 

Hirdetmény. 

(Legolcsóbb utazás Olaszországba és Dél-Francziaországba Budapest—Dombovár— Fiúmén 

át a magyar-horvát tengeri gőzhajózási társaság Fiume és Velencze, illetőleg Ancona 

közt közlekedő gőzhajóival. 

Hajójáratok menetrendje: - Márczius hó 16-tól, október hó 31-ig. 

1. Indulás Fiúméból—Velenczében, minden kédden és csütörtökön reggel 

7 órakor, minden szombaton este 8 órakor. — 2. Indulás Fiuméből—Anconába, 

minden hétfőn és szerdán reggel 7 órakor, minden pénteken este 8 órakor. — 3. 

Indulás Velenczéből - Fiúméba, minden szerdán és pénteken reggel 7 órakor, minden 

hétfőn este 7 óra 30 perczkor. — Indulás Anconából—Fiúméba, minden kedden és 

csütörtökön reggel 7 órakor, minden szómban este 8 óra 30 perczkor. — Menettartam: 

10 óra. 

Gyorsvonat Sz. v. 

Honnan Honnan Hová Hová Pénzérték í. n. III. 

0 s z t á 1 y 

Budapest í Velencze vagy kor. 34.00 26.00 13.00 

fres. 

116.15 83.60 

Firenze 73.50 53.90 30.40 

89.25 64.90 36.85 

118.30 85.05 

128.25 91.50 

Marseille 137.75 98.20 

69.95 51.40 28.95 

Mentőn 89.10 64.80 

Napoli 100.55 72.85 41.50 

112.70 81.25 

Hóma 73.75 54.05 30.50 

Torino 89.10 64.80 36.80 

Bécs" / Velencze vagy 47.10 34.80 18.20 

Berlin 95.60 68.40 38.50 

Breslau 71.20 51.70 28.90 

Hamburg » 122.20 88.10 52.30 

A gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. 

A hajó-átkelési dij magában Fiúméból—Velenczébe vagy Anconába: 

Diszterem hálóhelylyel együtt Ifi kor. 

I. osztály , 12 kor. 

II. osztály (fedélzet) ... 6 kor. 

A gőzhajók a Budapest—Fiume közt közlekedő gyorsvonatokkal, valamint 

Velenczében és Anconában a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna, Milano stb. 

felé induló, illetve onnan érkező olasz vonatokkal közvetlen csatlakozásban állanak 

Fiúméban a vonatok gőzhajók kikötő helyéig közlekednek s onnan indulnak. 

Fiúméból—Dalmácziába oaponkint indulnak gőzhajók, ezek közül hetenkint 

4 gyorsjárat és pedig: Zárába, Metkovicba. Ragusába és Cattaróba, melyek menetrendje 

az „utmutató"-ban foglaltatik. 

Menetjegyeket és csoportosítható körutazási jegyeket a fent megnevezett állomások, 

úgyszintén a magy. kir. államvasutak városi menetjegyirodái Budapesten és 

Bécsben, továbbá a Cook Tamás és fia czég utazási irodái Budapesten és Bécsben 

adnak ki, hol a kivánt felvilágosítások is megadatnak. 

Budapest, 1901. május havában. 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága. 

AYENARIUS 

CARBOLIIVEUM 

(SZABADALOM) 

35 év óta a leghatásosabb fatclitőszer. 

A V E N A R I U S R . , I 

AMSTETTESÍ-beii. 

Első Magyar Tej- 

fgaxdasáffi Gép- 

MifJág {< Tsz Judapesh" 

^?ajkőpiilölC. 

BmndwsV- 

Üajcxport 

.ÁrjeqyzéR.lerveK 

köllségvéléselc^ 

Vészen átment másfél éves 

tenyészkanok 

kaphatók 

Nagy-Szalonta, (Pata-puszta). 

Szász-Cohurg-Gothai-Fülöp herczeg 

Ö Fensége fiileki uradalma 

Merino-Elektoral-Negretti juhászatából 

20 iti 2 és 30 dl 3 éves tenyészkos 

bocsájtatik eladásra. 

Megtekinthetők a puszta bozitai gazdaságban utolsó 

posta Fülek, vasúti állomás ugyanott. 

39i8 Uradalmi tiszttartóság. 

HASZONBÉRLET. 

Pestmegyében Ócsa község határában egy 

circa 3240 cat. holdi területű birtok (szántó 338, 

kert 7, rét 647, legelő 762, erdő 1084, nádas 

359) esetleg lakóházzal 

1902. április 24-töl kezdve haszonbérbe adó. 

Ugyancsak haszonbérbe adó Pestmegyében Sári 

község határában circa 997 cat. hold területi! 

(szántó 214, rét 337, erdő 89, nádas 200, földadó 

alá nem eső 137 h) ingatlan, gazdasági épületekkel. 

Bővebbb felvilágosítás nyerhető Dr. Darányi Gyula 

budapesti ügyvédnél (VII., Kerepesi-út 10.) hétköznapokon d. u.3—6 

között. 

Közvetítők nem dljaztatnak. 3968 

B—ggww »iijnpi n. ipn^jji tur-gra > V:. ' s •• m&^si

KÖZTELEK 1901. JÜNIÜS HO I 

A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége {£) 

BUDAPEST, Táczi-körut 33. szám. 

ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült • 

gőzcsépiö készleteit, szalmakazalozóit, 

„Millennium" 

legújabb szerkezetű 

= = fűkaszáló*, marokrakó- és kévekötő aratogfépeit, - 

továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész- 

1997 letelt, Sack-rendszerü, aczélöntéstt ekefővel ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit. 

Burgonyatermelők figyelmébe! 

a dr. ASCHENBRANDT-féle 

bordói por. 

Ennek 2—3% vizes oldatával nemcsak tökéletesen megvédhetjük a 

burgonyabokrokat a burgonyavész által okozott időelőtti elsárgulástól 

és a gumókat az elsatnyulástól, hanem idejében való alkalmazása által 

jelentékeny terméstöbbletet is érhetünk el, miáltal a 

költségek — a minőségben való javulástól eltekintve — 

sokszorosan megtérülnek. 

H T Az első permetezést juiiius első, a második permetezést 

jtuihis utolsó napjaiban végezzük, egy esetleges harmadik permetezésnek 

juliiis közepén érkezett el az ideje. 

Egy kat. hold burgonya háromszori permetezésére SO kg 1 , bordói 

porra van szükség. 

Á B A : 

1, „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában: 

SO kilós zsákokban, kilogrammonként 70 mi. 

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 

BUDAPEST, Alkotmány-utcza 31. sx. 

Hasonlókép megrendelhető a por :i vidéki 

megbízottaknál. 

' Kizárólag- elsőrendű 

m a g y a r erdélyi f a j 

igás ö k ö r 

és n ö v e n d é k m a r h a 

gazdag választékban kapható 

LÁSZLÓ TESTVÉREK 

Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás 

a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében. 

Gazdák Biztosító Szövetkezete 

Budapest, V., Mária Valéria-utrza ÍO. (Thonet udvar) 

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 

úgyis mint a 

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 

erkölcsi támogatásával. Alakult • 1900. 

Biztosítéki alapi 

Kormány hozzájárulása: ... 400,000 kor. 

Alapítványok és üzletrészekben: 1,200,000 kor. 

összesen: 1,600,000 kor. 

Biztosításokat elfogad tűz- és jégkár ellen. 

Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. 

Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők 

közvetítésével ég felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban 

készséggel szolgál 

1898 az Igazgatóság. 

KÁDÁR GYULA szab. 

T. cz. Van szerencsém a nagyérdemű gazdaközönség és géptulajdonosok 

becses figyelmét felhívni a szabadalmazott gyors lóhere- és luczernamag 

cséplő és gubózó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél 

fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon 

előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de 

egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. 

Ezen szabadalmazott lóhere- és luezerna-mag cséplő dob, mely minden 

cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, illetve a rászerelt csavarok 

segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető 

nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt tö bb gubót 

vesz be. Mig a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérőjüp aratellra 

állitható, mi a kifejtés főtényezője. 

Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem 

azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot 

fojt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik 

a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű 

gazdaközönségtől kaptam, világosan kitűnik. 

Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a 

nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 160 korona. 

Teljes tisztelettel 

KÍJÁr Gyula szab. gyorslóhere-magfejtő-gépgyaraNagyváradon 

E L I S M E R Ő L E T E L E K : 

T. Kádár Gyula géplakatos mester 

Nagyváradón. 

A küldött újonnan szabadalmazott 

uj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon 

használatba vettem minden átalakítás 

nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, 

hogy a cséplést és gubózást egyszerre 

teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy 

a heremagot egyenesen zsákba kaptam; 

ezt óhajtom Önnek tudomására 

Tisztelettel 

Szt.-Iobbl gazdaság kezelösége. 

Ezenkívül birtokomban vannak 

ságok elismerő levelei, melyek mind 

Sagpáraji lat, mrt. kiptalaa irólni gud»itg». 

Tekintetes Kádár Gyula urnák 

Nagyváradon. 

Van szerencsém ezennel tudomására 

hozni, hogy a fenti gazdaság 

részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő 

dobbal teljesen meg vagyok elégedve, 

mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő 

munkát, hogy egyenesen dolgozik, s 

nem kell külön legubózni, addig másfelől 

érdeme az, hogy tisztán s gyorsan 

dolgozik s a magot mind kiveszi. 

Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. 

Tisztelettel 

lancsó Lajos kápt. urad. gazdatiszt, 

iz alant felsorolt birtokosok és gazdaszabadalmazott 

lóheremagfejtő gépem 

birtokos Gyapoly, Puszta-Alcsi gazdaság, gr. Csekonics Endre uradalma Hosszu- 

Pályi, Uradalom Ó-Siska, Uradalom Margitta,; Uradalom Székelyhíd, Farkas

UJ GABONAARATÚGÉP f 

munkában könnyen, kezelhető, 25—50°/o-al 

csekélyebb vonóerőt igényel, mint mások, 

emellett tartósabb, mint az amerikaiak. 

és angló-amerikai lógereblyék, 

ismert legjolbb kivitelben 

UMRATH és TÁRSA 

mezőgazdasági gépgyárosoknál 

BUDAPEST, V., Váczi-körut 60. 

ELADUNK 

éa 

kölcsön adnak 

uj és egyszer használt vi»- 

TAK1RÓ 

PONYVÁKAT, 

mindenféle nagyságban, uj 

és használt mindennemű 

TERMÉSY 

ZSÁKOT 

repczeponyvákat 

a legjutányosabb árak, Illetve 

kölcsöndijak mellett 

KOHN és STEIN 

zsák és ponyva gyári raktár 

BUDAPEST, V. Bé!a-u. 5. 

IV., Szerb-utcza 3. 

Gazdák figyelmébe! 

Utólagos díjazás mellett közvetítek 

minden előleg nélkül 

nagyon olcsó és magas összegű 

jelzálogtörle sztéses 

KölcsönöKet, 

valamint előnyös előleget 

szerz^ füssö termésre és 

Sovány és kövér sertéseketvalamint 

egyéb jószág eladását 

elvállalom, akár 

oonsumvásárban kívánják érté- 

egyéb gazdasági terménye- 


Kérelem. 

Eladó 

irányira Ung 

Némethi község határáb; 

fekvő 900 holdnyi tagosi 

szép földbirtok, urt 1 

télylyal, szép parltka 

gazdasági épületei^^í Abi 

BöVebbêtvilágositáínyelhetS 

IgnáczMÜl, >.yircsf.vll.tzíin. 

legalább 400 hold jó minőségű 

szántó, annak megfelelő jó 

kaszáló, legelő, gazdasági 

Nógrádraegyében. Értesítőit 

Gazdák 

50%-al olcsóbb mint bármely 

más világító anyag. 

Prótiaküídemények 2 korona 

utánvét mellett. Kívánatra 

prospektus Ingyen é« bér- 

BuFián Yilmos veje, 

Budapest, II, Soroksárl-n. 10. 

AGRICOL 

kitűnően bevált óvószer a 

szőlőkerti rovarok, levéltetvek, 

hernyók ellen, ugyszinte 

a vetemények, ültetvények 

és virágok, különösen a 

szőlővessző szénaférge 

(CoehylisAmbiquella)ellen. 

A növényre ártalmatlan. 

Ár és használati utasitások 

kívánatra ingyen. 

F.Fenderl&Co. 

szappangyára 3863 

T B I E S T , 

Via Limitanea 1. 

Blrtokeladás 

Megrendelhetők 

a szeriéinél, legegyszerűbben 

a 

pénz előleges beküldése 

mellett. 

Zsákok_ 

PüBTÍíI 

Sikerüli 

szabadalmamhoz, 

mely évenilut 10.000 koronát 

keresek b'galább 4000 korona 

tőkével. Ajánlatok a fiűtahílólioz 

Tejeladás 

ííftmőkOrtől mentesített 

tehenészetből napi 600 liter, 

Pajzs ^ Gyula ^ gazdaságában 

Kölest - ^ 

kaph'atV^ 

ádmegyében Alsó ésF< 

sénkén országút meni 

t állomásNógrád-Köves' 

Gazdáknak fontos! w 

mii 1 

3 

S 

C udapest, VII.,

42. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901: JÜNIUS HO í. 90 í 

isd 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér 

beiktatásonként. Kishirdetések elSre fizetendők. 

KIS HIRDETÉSEK 

Osak mezBgaidák én a Makirodalom terményei, 

Itovábbá állást keresők és »áak hirdetményei 

sban és árban. 

»ly le^reletore vifel«.iszc.lumfa:, melyekkel v&la> i ssss&lsséig-e® levélbélyegetTa^ ro-reloaiaiapot. fsiUdoneh. 

BITtaHDÖ ÁLLÁS, 

^ ^ Ispánt 

Gazdasági legyeCSgLríásof 

gyakornok, segéd esetleg nös, 

fe^íánWok'SnyiWnT 

YpsUantí "örökösök 

irnok/állás ""van üresedésben 

mely legkésőbb jalins 1-én 

betöltendő, s me'yre ezennel 

p lyázat hird-tte'lk. 

vaIamelyik Ó haMÍ?els5bbágaza YpsUantí "örökösök 


^ Méltóság® s f mely legkésőbb jalins 1-én 



a nyári i'dényre, négy-öt hóra, 

vaIamelyik dí 

ságl^ tanintézet végzése, ^s a 

koronáért, a hely elfoglalandó 

!*»}'» 1:t®1 ®-ig- 

tasakêlfaybanj^z^ülnek^ 

dalmi tiszttartó. 5971 

véglegesittetni fog. 

Kik ezen állást elnyerni 

óhajtják, küldjék folyamodlataik 

s fényképükkel ellátva 

nak — az urad. Jőszágfelttgyelőségéhez 

Kever- 

Ó haMÍ?els5bbágaza YpsUantí "örökösök 


mely legkésőbb jalins 1-én 



vaIamelyik dí 

ságl^ tanintézet végzése, ^s a 


Kulcsár, 

ki hasonló minőségben hosz-. véglegesittetni fog. 

szabb ideig gazdaságban, al- Kik ezen állást elnyerni 

óhajtják, küldjék folyamod- 

Ságban jártassággal bir, felvélataik 


máMla^kk^rtiMottafánTafok, 

melyek vlssza^nem küldetnek, nak — az urad. JőszágfelttgyelőségéhezKeveru. 

p. Hont-üjfaln küldendők! 

Ó haMÍ?els5bbágazadí ságl^ tanintézet végzése, ^s a 


véglegesittetni fog. 

Kik ezen állást elnyerni 

óhajtják, küldjék folyamodlataik 


nak — az urad. Jőszágfelttgyelőségéhez 

Kever- 

134. sz.-hoz. 

^ ^ Számtiszt, 

Pályázat 

gazdasági Írnoki 

állásokra. 

Gazdasági akadémiát vagy 

tőleg^ két 6 gazdasági Írnoki 

állásokra. 

Gazdasági akadémiát vagy 

tőleg^ két egyfnâlSmazast 

6 egyfnâlSmazast 

péssel'keresteUk'4600"holdas , 

uradalomba egy nőtlen, jó 

vitelben jártas, gazdasági gya- 

Fizetés korona^s^lfá- 

'' KétJia.lom*'K!ín - 

kivül°400 korona? szolgtít'li két 

év után 6C0 korona. További 

kifogástalan szolgálat esetén 

pedig, az érdemességhez 

képest való fokoza'os előléptetés 

kezelőtiszti állásokra. 

^ A ^pályázni ^szándékozók 

ia 

kivül°400 korona? szolgtít'li két Szolnokm. 39f9 

év után 6C0 korona. További 

kifogástalan szolgálat esetén ^ Altiszti állás. ^ 

pedig, az érdemességhez 

képest való fokoza'os előléptetés 

kezelőtiszti állásokra. 

^ A ^pályázni ^szándékozók 

gálaU D5 bizonyit e vtoyny£ "feü 

szerelt, sajátkezüleg irt és 

méltóságos Fehér Ipoly 

pannonbaimi főapát urkár 

f?" m gálaU 

jnnlns Xö 25°éi£ 

aluliri; központi kormányhoz 

D5 bizonyit e vtoyny£ "feü 

szerelt, sajátkezüleg irt és 

méltóságos Fehér Ipoly 

pannonbaimi főapát urkár 

f?" m magyar és némít n 

jnnlns Xö 25°éi£ 

aluliri; központi kormányhoz 

é yelv szóban 

és irásbani birása, 30 évet 

nyelven szerkesztett folyamodványok 

az eddigi élelpálya 

pontos leírásával a rumal 

küldendők. 3884 

]Â^szol||Iatra I1 Sányadó, 'az' 

tárcát képezi! eIhaWr02AS 

3-3 hóra 

kap oly egyén, ki a gazdasági 

számvitelben teljes jártassággal 

bír, önállólag is képes 

Pályázók jelöljék meg rtt 

az időpontot is, a melyben 

szolgálatba léphetnek; a kik 

eUenör alkalmazható. Bizonyitbeléphetnek, 

êk'^Mneíe" 

zésnél e'őnyben réssesülnek. 

. Pannonhalmán, 1901. má,us 

hó 27-én. 

Tokaj (Bzabolésm.) 

Benedek-rend jószágainak 

központi kormánya. 

4 ]Â^szol||Iatra 

oz?mzen'd6k'. 

I1 Sányadó, 'az' 

tárcát képezi! eIhaWr02AS 

Pályázók jelöljék meg rtt 

az időpontot is, a melyben 

szolgálatba léphetnek; a kik 

beléphetnek, êk'^Mneíe" 

zésnél e'őnyben réssesülnek. 

. Pannonhalmán, 1901. má,us 

hó 27-én. 

Benedek-rend jószágainak 

központi kormánya. b lé é ' Azonnali 

fizetés, mosáson kivüTteljes 

ellá'ás, fűtés és vüágitással. 

^Pályázhat gazdasági tan- 

MikosI 1 *" 1 ^^^ 0 b lé é ' Azonnali 

Urad.^ főkertész 

Megkívántatik teljes jártasság 

az üvegházi növények ápolásában, 

kiváló ügyesség a parfizetés, 

mosáson kivüTteljes 

ellá'ás, fűtés és vüágitással. 

^Pályázhat gazdasági tan- 

^mér^JviMgker^szethe^^^ 

zöldség és gyümölcs termesz- 

MikosI ^^" 

1 *" 1 ^^^ 0 Oyakornoki 

Földmives-iskolát 

Ss tejgazdasági szakiskolá 

végzett 25 éves, nőtlen egyén 

Keszthelyen végzett, 

^^" 

ÁLLÁST KERESŐK, 

©KI. gazdatiszt 

p. Gyöngyös kéretnek. 3991 

Segédtiszt 

íágbaf'kl n ü|y° b í gazdasági 

Nőtlen Ispán 

erélyes, hosszabb mtiköc 

megyékben kerestetik. B 

nyitváoymásolatok VÍSS2 

Popper Ernő és Hcnj 

Pálmajor, u. p. Iêpséi 

Tizenegy évi 

.szt* ki^ő^btaonyitvány 

alatt kéretnek a kiadóba. 3991 

Adai 

földmives-iskolát végzett és 

gyermekkorától a gazdaság 

eszéli, szakképzetts A géhea 

legfelelö állást keres azonnal 

-elépésre. Több éven &< 

(Mlics) Bóka c 

bt'lTpésre vagy "legkésől 

végzett 8 eddigi s 

A gróf 

Esterházy-íéle csákvári 

JFöldmives - iskolát 

töíb. a katonasoro 

feleséges növendék végz: 

Ezeket igénybe venni- óhajtók 

forduljanak a Ibér megjelölése 

mellet az iskola 

Igazgatóságához. 339; 

Gazdatiszt, 

Önálló állást^ 

ALLA70F, 

Eladó kosok. 

és 

és 

zvegry bártf Scliosberger •B •B sm 

sm 

sigmoiidné ő méltóságának 

,-szt.-tornyai juhászatában uszo 

uszo 

legprímább, legprímább, 1—2 1—2 esetleg esetleg 3 

3 

évesek évesek és és pedig pedig hizlalni 

hizlalni 

való való ökrök ökrök eladására eladására és 

és 

későbbi későbbi szerződésre 

szerződésre 

Eredeti 

Ramhouillet 

kosok 

mindenkor nagyobb 

mennyiségben, dus 

választékban kaphatók 

Gróf Herberstein 

Albert 3131 

uradalmi Igazgatóságinál 

Strileli, 

Morvaország. 

Hanna vetőárpa 

mig akészlettartlOOkgliént 

19 koronáért kapható 

vasúti állomásainktól. 

Eladó ökörtinók. 

3sehi gazdaságában (Szilágy- 

Tenyészmén. 

a Kemény, anyja €1 

szövetgyapjas tenyészli 

10 darab, egy nyiretű 3 é 

finom fésűs szövetgyapjas 

nyéjz anya birka 180 drb, i 

nyiretti 3 éves ugyanilyen 

Tizenkét 

darab 14 hónapos, vészen átment, 

mangalieza kaii^ 

fés ' szempontjábóP elcseréságban^pTjta 

Sárbogárd. 4001 

s ó 

Igen síép, válogatott vBrüstarka 

simmenthaii jellegű 1-2, 

növendék ökör 

és öszö borjakat 

úgyszintén legprímább Jjeggyorsabb 

lekötni való és fejlődésü é^lgen^szapom fajt.a 

jíriHDS SkrBiüet 

legjutányosabW rákon ajáoetadők*kgrf120 

flUér.Tl«egyí 

zéseket elfogad Zscny István 

Kleíss ős Spitzer tfalás, Pestmegye. 8894 

Kíg-Czell! kereskedők. 

Megrendelések egye*«6g szerint 

Eladó 

bármikorra is olfogad atnak. jól betanított 2 jukker 

lő 1 .vagolhatók Is, az êgyik 

Yöröstarka 

Yöröstarka ^ Ér|kezhe Ér|kezheUni° Uni° yBosz yBoszrnftky^ rnftky^ 

fogat^vár Ipo^ysígi áHomásná" 

3921 

tinó 

tinó 

legolcsóbb legolcsóbb árért árért vállalkoznak 

vállalkoznak 

WEILE^ WEILE^ 6$ 6$ El 

El 

Kls-Czelli Kls-Czelli kereskedők. 

kereskedők. 

Megvételre 

rőXrriStp4lmIStekCptatT-' Ctynlakesziben 

lett, eladó 4Í0 ^drb^ 

Megtekinthető^^ 8 t'ucuíoMJdni 

Forster Elek tulajdonosnál. 

4006 

Eladó lovak 

2 drb 4 éves pej, herélt, 165 ím. 

magas párja 500 frt; 1 sárga 

forint oSSa6:kiHhivflf Vöröstarka Vöröstarka 

tinó és üszé 

ezimre, l,.isos. 

Egypár 

3952 

^^ 

lfer enál enál enálPam Pam Pammmtaî mmtaî mmtaîeSmenSyl eSmenSyl eSmenSyl 3 

világos sárga jtibker kancza 

(kitűnően behajtva) eladó 

Kondor Emil kisbeáoitási 

ökrökTz^állitására va!. 

kozom. 1.79 

Kitűnő 

Eladó bikák. 

idaságáân 1902. januar 

Eladó ököl-tinó. 

Bágában 

tavalyi és 

erdélyiö] 

friss fejős tehenek 

mind^nkor^megfekinthetők, kö- 

Henrik Ignácz fta 

Szalónak (Vasm.). 

3 drb Marhamérleg 

1500 - klg. hordképességü 

erős vaskorláttal 2 l /a méter 

hosszú ÁM m- széles 

4 drb Hídmérleg 

3000 kg. horderejű százados, 

toló sulylyal 4 méter 

hosszú, 2 méter széles. 

Becserélek 

ócska marhamázsákat uj 

marhamérlegekre. Minden 

mérleg törvényesen hitelesítve 

öt évi jókarban tar- 

3902 tás mellett. 

DÉNES MANÓ 

mérlegmüszerész 

BUDAPEST, 

VII., Dohány-utcza 78.

GOZEKÉKET, 

8ÖZ-UTIHEN6EREKET 

te 

BŐZ-UTIMOZOONYOKAT 

JOHN FOWLER & Go. 

• hfteMMmtt anrfcsntM te teplraitt ár* nflatt .iáim 

«»«-» BUOAPE8T-KELENF0LO r r " 

Jjrvtit, mktár, JuTlMmtaelj. 


TAKACS OSZKÁR 

BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. íz. 

gőzcséplőkészletek 

javítására. =====— 

morzsolókat, szecskavágókat 3241 

J á r g á a y o s - és t i s z t í t ó cséplőkésaletelcet. 

Raktáron tart: kijavított gőzoséplökószleteket, valamint az Első Magy. 

Oazd. gépgyárban készült uj gőzcséplőgarniturákat. 

Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek. 

A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden 

ajánl arató gépekhez való ismert kitünö minőségű 

manila kévekötőfonalat 

kg.-ként 135 fillérért, 

valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több 

nagy uradalomban kipróbált 

kévekötő fonalat magyar kenderből 

kg-.-ként 115 fillérért, 

minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. 

ORENSTEIN es KOPPEL 

mezei és iparvasutak gyára. 

Iroda: BUDAPEST, Felső erdősor 24. szám. 

Gyár: Szt.-Lőrincz nyaraló. 

Szállítanak : 

Teljes berendezésű mezőgazdasági vasutakat lóés 

mozdony üzemre. 

Állandóan raktáron tartanak használt, de teljesen üzemképes állapotban 

levő vasúti berendezéseket. Pályaberendezések, valamint 

kocsik és gőzmozdonyok Ibérbeadatnak. 

Képes mintajegyzékkel és részletes költségvetéssel ingyen és bérmentve 

szolgálunk. 

KLRAMEJK L I P Ó T 

A legjutányosabb árakon ajánl: 

Oliva gépolajat, repezeolajat, ásvány kenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petroleumot, 

kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, 

saponáriát, creolint, carbololeumot, fednllakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden 

e szakba vágó czikket. 

Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. 

Szalonnáról lerázott sót. 

Mezőgazdasági vetőmagvakat, szavatolt jó minőségben. 

' Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok. = H 

.Pátria' irodalmi él nyoi Budapest (Köztelek)

42. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

42. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?