Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

20 ROGERS BRUBAKER a szelektív (téves) percepció és a (hamis) reprezentáció jól ismert mechanizmusai révén arra készteti, hogy elismerje a külsõ mezõ egy bizonyos reprezentációját, egy olyan reprezentációt, amely egybevág az illetõ (ideiglenesen már elfogadott) alapállásával vagy pozíciójával. Másrészt a külsõ mezõben végbemenõ fejlemények percepciói és reprezentációi erõsíthetik vagy alááshatják a már meglévõ alapállásokat, illetve újabbakat idézhetnek elõ, hívhatnak életre. Ebben az esetben a külsõ mezõ percepcióit és reprezentációit irányító, már elfoglalt alapállások helyett az alapállások kölcsönhatásban történõ elfoglalása jelentkezik, a külsõ mezõben végbemenõ, észlelt és reprezentált fejleményekre adott válaszként. Így az alapállások alakíthatják (és eltorzíthatják) egy külsõ mezõ percepcióit és reprezentációit, vagy maguk is az adott mezõben végbemenõ fejlemények percepcióira és reprezentációira adott válaszként ölthetnek alakot. Az elemzés szintjén ez a két folyamat különválasztható, de a gyakorlatban sokszor összefonódik egymással. Például Jugoszlávia esete gazdagon illusztrálja azt, hogy az erõs kezdeti nacionalista diszpozíciók vagy alapállások egyes szerbek és horvátok körében hogyan alakították és torzították a másik percepcióit és reprezentációit, éppúgy az õszinte szelektív fi gyelem, mint a cinikus és hamis reprezentáció által; valamint azt is illusztrálja, hogy mások, akik kezdetben közömbösek voltak a nacionalizmus iránt, hogyan kezdtek nacionalista alapállásokat magukénak vallani a más mezõkben végbemenõ, látszólag fenyegetõ fejlemények percepcióira és reprezentációira adott reakcióként. Ez a kettõs összekapcsolódás a bennünket érdeklõ relacionális kapcsolat három általános vonására ad példát: 1) a mezõkön belüli és közötti relációk szoros kölcsönös függésére; 2) a mezõk közötti hármas relacionális kölcsönhatás válaszszerû és interaktív jellegére; 3) ennek a válaszszerû kölcsönhatásnak a közvetített jellegére, vagyis arra a tényre, hogy az alapállások válaszszerû, interaktív elfoglalása a külsõ mezõn belüli alapállások reprezentációinak közvetítésével történik, olyan reprezentációk révén, amelyeket az ideiglenesen már elfoglalt alapállások alakíthatnak. A hárompólusú viszony és Jugoszlávia felbomlása Miután elméleti szinten felvázoltam a hárompólusú viszonyt, egy konkrétabb, illusztratív példával szeretném zárni ezt a fejezetet. Megannyi kötetet írtak már Jugoszlávia összeomlásáról, és bizonyos, hogy
Nemzeti kisebbségek, nemzetiesítõ államok és anyaországok 21 a jövõben is születnek majd újabbak. E helyen nem is az a célom, hogy akár csak kivonatosan is összefoglaljam, hogyan esett szét Jugoszlávia. Azt szeretném kiemelni, hogy e folyamatot formailag lényegében a hármasság jellemezte, és azt kívánom bemutatni – ha csak programszerûen is –, hogy a fent vázolt relacionális megközelítés miként világíthatja meg a folyamat agresszív dinamikáját. A témát itt a felbomlás elsõ szakaszára szûkítem, amelyben a horvátok és a szerbek a függetlenség érdekében tettek lépéseket, s amely a horvátországi háborúval ért tetõfokára. A boszniai háborúval ezúttal nem foglalkozom. Jugoszlávia összeomlásának elsõ szakaszát az amerikai sajtó két fél küzdelmeként mutatta be. Eszerint Szerbia állt az egyik oldalon, elszántan arra, hogy újra érvényesítse a Jugoszlávia egésze fölötti központosított ellenõrzést (s ezáltal a szerb hegemóniát), vagy ha ebben kudarcot vallana, egy „nagy Szerbiát” hozzon létre az állam romjaiból. A másik oldalon Szlovénia és Horvátország állt és autonómiára, végeredményben pedig függetlenségre törekedett a hegemóniát célul kitûzõ szerbek igyekezetével szemben. 16 De míg a szlovén kérdést valóban a kettõsség jellemezte, a horvát konfl iktus kezdettõl fogva alapvetõen hármas jellegû volt: az újonnan létrejövõ nemzeti kisebbség (a horvátországi szerbek), az újonnan létrejövõ nemzetiesítõ állam (Horvátország) és az újonnan létrejövõ anyaország (Szerbia) feszültségekkel teli dinamikus kölcsönhatását jelentette. Ha így szemléljük a probléma lényegét adó dinamikát, az nem egyszerûen azt jelenti, hogy „hozzáadjuk” a horvátországi szerbeket az egyenlethez. Ez a szemlélet valójában a különféle, háttérben zajló folyamatokra hívja fel a fi gyelmünket. A szerb–horvát konfl iktus a kettõsségre épülõ értelmezés szerint a hegemóniát célul kitûzõ szerb igyekezetet, az erre válaszoló horvát kiválási törekvést, majd az ezt követõ, a független Horvátország ellen indított háborút foglalja magába. A hármas szemlélet viszont három, egymást átfedõ és egymást kölcsönösen felerõsítõ folyamat összetett kölcsönhatására összpontosít: az újonnan létrejövõ horvát állam általi nemzetiesítésre (úgy a függetlenség formális kikiáltása elõtt, mint azután); a Horvátország etnikai határvidékén élõ szerbek növekvõ elégedetlenségére és nacionalista mozgósítására; valamint a radikális és harcias „anyaország”-alapállás kifejlõdésére az újonnan létrejövõ szerb 16 Ezt a felfogást behatóan ismerteti Magaš, Branka: The Destruction of Yugoslavia. Verso: London, 1993.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 21: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 48 and 49: 46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi kö
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 73 and 74:
Székelyek és autonómia - tervek
Page 75 and 76:
Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86:
A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97:
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?