Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

More documents

Recommendations

Info

46 DEMETER M. ATTILA az utóbbi következetesen azt az álláspontot védi, mely szerint etnikai/ nemzeti identitásunknak vannak olyan elemei, amelyek nem „kommunikációképesek” (jelesül a nyelvrõl, a nyelvi identitásról való kommunikáció, hiszen soha nem mindegy, hogy milyen nyelven beszélünk!), következésképpen ez az álláspont kételyeket fogalmaz meg az azonosságigények demokratikus alkufolyamatokba való totális beemelhetõségével szemben. 36 A nemzeti liberalizmus a kulturális minták sokszínûségének, az etnokulturális pluralizmusnak a politikai intézményesítésére törekszik, és alapvetõen szkeptikus annak tekintetében, hogy az etnikai feszültségek feloldhatók lennének az „eszményi közösség” (MacIntyre) vagy a „posztnacionális föderáció” (Habermas) posztulátumaival. Mindez egyszersmind arra int, hogy a nemzetiségi/kisebbségi kérdés orvoslása aligha gondolható el pusztán a jogvédelem terminusaiban, vagy legalábbis nehezen képzelhetõ el a hatalom ezzel párhuzamos szerkezeti átalakítása nélkül. Az etnikai, nemzeti identitás, még ha kisebbségi is, természetszerûen politikai intézményesítésre, nyilvánosságra, elismerésre tart számot. „Beképzeltnek (és legtöbbször esélytelennek) tûnik egy olyan közös nemzeti identitás és nemzeti nevelési program szorgalmazása, amely rombolja a nemzeti kisebbségeit. Ennek ellenére mégsem remélhetjük, hogy biztosítható volna minden nemzeti kisebbség számára, hogy saját állammal rendelkezzen. Álláspontunk szerint ezért még nem kell feladnunk a nemzeti liberalizmus megközelítését, de szükség van a cél újrafogalmazására. A nemzeti identitás az egyes nemzeti kisebbségek esetében fontos eszköze lehet annak, hogy önkormányzatot gyakorló politikai intézményrendszert hozzanak létre. Akárhogyan is, ezek a releváns »politikai egységek« nem lehetnek államok. Egy kifejezést kell találnunk – amely más, mint a nemzetállam –, s ez nem más, mint a többnemzetiségû állam [multination state]. Hogy a nemzeti liberalizmus a jelen világ életképes és igazolható megközelítése lehessen, ahhoz arra van szükség, hogy lemondjunk a nemzeti liberalizmus hagyományos – egy állam, egy nemzet – aspirációjáról, és az államot önrendelkezõ népek államszövetségeként fogjuk fel, melyben a belsõ határok úgy vannak megvonva, a hatalom pedig akképp van elosztva, hogy lehetõség nyíljék minden nemzetiség számára bizonyos fokú önrendelkezés gyakorlására.” 37 36 Lásd errõl részletesebben Losoncz Alpár: Minoritási nemzetforma. Kellék, 2005, 12. évfolyam, 26. szám, 63–69. 37 Will Kymlicka – Christine Straehle, i.m., 46.
Patriotizmus avagy nacionalizmus 47 Voltaképpen azonban ez a felismerés sem új, sõt bizonyos értelemben akár évszázadosnak is nevezhetõ. Már Eötvös számára világos volt ugyanis, hogy – úgymond – „csak az államhatalom korlátozása által felelhetni meg azon követeléseknek, melyeket a nemzetiség elve nevében tesznek az állam irányában”. Vagyis csak akkor, ha az állam lemond az egységes törvénykezésrõl, nemzeti nyelvrõl, központi közigazgatásról, adókról, állami közoktatásról stb., s hatalmát a nemzetiségek vagy a tartományok képviseletének osztja le. S bár kétségtelen, hogy találkozunk Európában a föderalizáció és a nemzeti autonómia különbözõ formáival, jelenlegi történelmi tapasztalataink mellett még válaszra vár a kérdés, hogy miként biztosíthatjuk ezek után az önállósított nemzetiségek lojalitását a többnemzetiségû állam irányába. Kérdés tehát, hogy mennyi igazság van abban, amit Michael Mann mond, hogy ti. az etnopolitika nem jelent egyebet, mint „a nemzetállam feldarabolását további, autentikusabbnak gondolt nemzetállamokra”. 38 Tulajdonképpen Eötvös dilemmája sem az volt, hogy megengedhetõ-e az államhatalom bizonyos mértékû korlátozása, 39 hanem az, hogy az önkormányzati kompetenciákat a nemzetiségek vagy a tartományok, esetleg a helyi önkormányzatok kezébe helyezzük-e. Államtudományi fõmûvének második kötetében egyértelmûen az utóbbi megoldás fele hajlott. És nem csupán azért, mert a helyi önkormányzatot Tocqueville nyomán a közhatalom megfékezésére szolgáló alkalmas eszköznek tekintette, hanem azért is, mert a helyi önkormányzatiság révén a nemzetiségi törekvésekben megmutatkozó néphatalmi igényt is leszerelhetõnek vélte. „Mindkét nemû igények [azaz mind a többnemzetiségû állam, 38 Michael Mann: Megállította-e a globalizáció a nemzetállam felemelkedését? Magyar Kisebbség, 2002, új sorozat, 7. évfolyam, 2. (24.) szám, 136–161, 155. 39 Eötvöst máig centralistának szokás tekinteni (eszmei értelemben is), valójában azonban az erõs központi kormányzat eszméjét csak olyan feltételek mellett támogatta, ha ezzel párhuzamosan létrejön az országban az önkormányzatok egymásra épülõ rendszere. Az önkormányzatiság szerepére és jelentõségére a központi kormányzat ellenõrzésében Tocqueville fi gyelmeztette, aki láthatólag komoly intellektuális befolyást gyakorolt Eötvösre, s akinek a könyveit nagy elõszeretettel népszerûsítette, lásd például a Budapesti Szemlében megjelentetett terjedelmes recenzióját Tocqueville-nek a francia forradalomról írott könyvérõl: Eötvös József: A franczia forradalom okai, in: Uõ.: Beszédek és tanulmányok. Franklin-társulat, Budapest, é.n., 205–265. Minthogy Tocqueville a helyi társulások szerepére amerikai körútja során fi gyelt fel, elmondhatjuk, hogy Eötvösnek a helyi önkormányzatok jelentõségére vonatkozó államtani nézetei, még ha áttételesen is, de amerikai tapasztalatokból származtak.
Page 1 and 2: REGIO Kisebbség, Politika, Társad
Page 3 and 4: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 5 and 6: MINERVA ROGERS BRUBAKER Nemzeti kis
Page 7 and 8: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 15 and 16: A nemzetiesítõ állam Nemzeti kis
Page 31: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesít
Page 34 and 35: 32 DEMETER M. ATTILA ségeket a dem
Page 36 and 37: 34 DEMETER M. ATTILA a „történe
Page 38 and 39: 36 DEMETER M. ATTILA a jakobinus k
Page 40 and 41: 38 DEMETER M. ATTILA írók munkái
Page 42 and 43: 40 DEMETER M. ATTILA „a toleranci
Page 44 and 45: 42 DEMETER M. ATTILA Fontos megeml
Page 46 and 47: 44 DEMETER M. ATTILA „az emberi t
Page 50 and 51: 48 DEMETER M. ATTILA mind a nemzeti
Page 52 and 53: 50 BAKK MIKLÓS mint intézményes
Page 54 and 55: 52 BAKK MIKLÓS A nemzet és a mode
Page 56 and 57: 54 BAKK MIKLÓS A modernitás dinam
Page 58 and 59: 56 BAKK MIKLÓS Indokoltnak tûnik
Page 60 and 61: 58 BAKK MIKLÓS Az osztály fogalm
Page 63 and 64: MAGYARSÁGPOLITIKA EPLÉNYI KATA Sz
Page 65 and 66: Székelyek és autonómia - tervek
Page 75 and 76: Az RMDSZ elképzelései Székelyek
Page 83 and 84: IFJ. TORÓ TIBOR A „kis MÁÉRT
Page 85 and 86: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 97: A „kis MÁÉRT” a magyar nyelv
Page 100 and 101:
98 JANEK ISTVÁN szerint a magyarok
Page 102 and 103:
100 JANEK ISTVÁN komolyabb és nag
Page 104 and 105:
102 JANEK ISTVÁN Lengyelországgal
Page 106 and 107:
104 JANEK ISTVÁN lenne. Sokkal ere
Page 108 and 109:
106 JANEK ISTVÁN elfogadja az egy
Page 110 and 111:
108 JANEK ISTVÁN a magyaroknak az
Page 112 and 113:
110 JANEK ISTVÁN megkerülésével
Page 114 and 115:
112 JANEK ISTVÁN újjáalakulásá
Page 116 and 117:
114 JANEK ISTVÁN Szlovákiát a ma
Page 118 and 119:
JÁROSI KATALIN Felkerekedni egy m
Page 120 and 121:
118 JÁROSI KATALIN vagy végleges
Page 122 and 123:
120 JÁROSI KATALIN terminusokat ta
Page 124 and 125:
122 JÁROSI KATALIN idõsei és a l
Page 126 and 127:
124 JÁROSI KATALIN folyamatosan je
Page 128 and 129:
126 JÁROSI KATALIN A megkérdezett
Page 130 and 131:
128 JÁROSI KATALIN vigyázni. A h
Page 132 and 133:
130 JÁROSI KATALIN magyar szomszé
Page 134 and 135:
132 JÁROSI KATALIN élnek. Az „
Page 136 and 137:
134 JÁROSI KATALIN a nyugatiak ing
Page 138 and 139:
136 JÁROSI KATALIN vadásztársas
Page 140 and 141:
138 JÁROSI KATALIN Összegzés A t
Page 143 and 144:
SZEMLE OLTI ÁGOSTON Kommunizmus al
Page 145 and 146:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 147 and 148:
Kommunizmus alul-, illetve felüln
Page 149 and 150:
KÖNYVISMERTETÉSEK Gyõri Szabó R
Page 151 and 152:
KÖNYVISMERTETÉSEK 149 politikai k
Page 153 and 154:
Felhívás a REGIO leendõ szerzõi
Page 155 and 156:
Folyóiratcikk: Felhívás a REGIO
Page 157 and 158:
Pomogáts Béla: Szerkesztõi elõs
Page 159 and 160:
157 NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODAL
Page 161 and 162:
AZ EMLÉKEZET KONSTRUKCIÓI Szerkes
Page 163 and 164:
CONTENTS JUDIT TÓTH - ZOLTÁN KÁN
Page 165 and 166:
MEGRENDELEM a REGIO - Kisebbség, P
show all

Letöltés egy fájlban [1.5 MB - PDF] - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?