Grammatikai gyakorlókönyv mintaelemzésekkel és ... - MEK
Grammatikai gyakorlókönyv mintaelemzésekkel és ... - MEK
Grammatikai gyakorlókönyv mintaelemzésekkel és ... - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>és</strong> szinkrón szempontból is különbözı stádiumai vannak (errıl r<strong>és</strong>zletesen l. még D. Mátai<br />
MNy. 1988: 31–44).<br />
Az ember lehet szabadabb s még legszabadabb is. Csak az az alapfok, az miért elérhetetlen?!<br />
Az<br />
ember<br />
(Ancsel Éva)<br />
viszonyszó, nem morfológiai term<strong>és</strong>zető, névelı, határozott névelı<br />
alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), fınév, köznév,<br />
konkrét, egyedi név<br />
lehet viszonyszó, morfológiai term<strong>és</strong>zető, segédige, mondatr<strong>és</strong>zteremtı<br />
segédige (kopula)<br />
[A névszói-igei állítmány segédigéje, alkalmassá teszi a névszót az<br />
állítmányi szerep betölt<strong>és</strong>ére, toldalékmorféma-értékő (ható<br />
jelent<strong>és</strong>ő). Morfológiai term<strong>és</strong>zető kapcsolatokban jelenik meg, ez is<br />
elkülöníti az azonos alakú, de önmagában az igei állítmány<br />
betölt<strong>és</strong>ére alkalmas létez<strong>és</strong>t jelentı igealaktól: pl. Nyáron lehet<br />
pihenni, Egyedül lehet lenni stb.]<br />
[Más véleményt képvisel Elekfi László, szerinte ige <strong>és</strong> segédige<br />
között nem szófaji különbségekrıl van szó, csak sajátos mondattani<br />
szereprıl (vö.: Elekfi 2002: 28).]<br />
szabadabb<br />
(legszabadabb)<br />
s ……… is<br />
még<br />
Csak<br />
az<br />
az<br />
alapfok<br />
az<br />
alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), melléknév, minısítı<br />
melléknév<br />
viszonyszó, nem morfológiai term<strong>és</strong>zető, kötıszó, mellérendelı<br />
kötıszó, hozzátoldó kapcsolatos<br />
viszonyszó, nem morfológiai term<strong>és</strong>zető, partikula (viszonyító)<br />
viszonyszó, nem morfológiai term<strong>és</strong>zető, partikula (modálispragmatikai)<br />
alapszófaj, névmás, fınévi mutató névmás<br />
viszonyszó, nem morfológiai term<strong>és</strong>zető, névelı, határozott névelı<br />
[Hibalehetıség: a fınévi (távolra) mutató névmás <strong>és</strong> a történetileg<br />
belıle kialakuló (hangsúlyát veszített) határozott névelı fel nem<br />
ismer<strong>és</strong>e, felcserél<strong>és</strong>e. A mutató névmás – szemben a határozott<br />
névelıvel – utaló szerepő, van önálló mondatr<strong>és</strong>zértéke, toldalékolható<br />
(pl. azok az alapfokok), hangsúlyos. A névelı nem morfológiai<br />
term<strong>és</strong>zető szerkezetekben jelenhet meg.<br />
alapszófaj, tulajdonképpeni alapszófaj, (névszó), fınév, köznév,<br />
elvont fınév<br />
alapszófaj, névmás, fınévi mutató névmás<br />
10
![Szamosháti szótár [A-F] - MEK](https://img.yumpu.com/20708392/1/164x260/szamoshati-szotar-a-f-mek.jpg?quality=85)
Change language