RTEK1973_ocr.pdf

Srerkesztette: 

Stefani k P5I fiiszerkeszta 

okl . vill . mkrnok HA 5 BT 

Albert Pkter rncegy . hallgat6 

Csabai Dhiel technikus 

Der&nyi Pkter okl . vill . rnkrnok 

Fazekas Jbzsef technikus 

Wber jhef okl . vifl . mkrnok HA 5 jj 

Ferenczi 6dbn okl . vill . mdrnck 

Dr . Gschwindt Andcis okl . vill . mkrnok HA 8 WH 

Hetknyi Lhz16 okl . vill . mkrnok HA 5 BK 

Hidvkgi Tibr okl . vill . mdrnok HA 5 BB 

Kisvolcsey And& okl . vill . mdrnok 

Kovics J6zsef rn Gszerdsz 

Nacsa Bilint technikus 

Nagy J6zsef okl . vill . mkrnok HA 5 JX 

Ndmeth jinos okl . vill . mdrnok 

Pap Jinos djsigir6 

Polgir Tir okl . mkrnok 

Rozsa Sindor okl . vill . mdrnok 

Schveer Istvin technikus 

Somogyi KQoly okl . vill . rnkrnok 

Stefanik WI okl . vill . rnkrnok HA 5 BT 

SzecsBdi R6bert technikus 

Szekeres Ferenc technikus HA 5 El 

Szliviknk Hamza h a okl . vill . mkrniik 

Tarba Jinos okl . vill.~~rnok 

Tor6 Lajosnk technikus 

Virterka Vilmos HA 5 KD 

El6sz6 .............................................. 3 

. HfisZhesek" ....................................... 4 

6rdekes-73 .............................. 7 

Hnykibocdt6 MIvezet6 eszkoz6k 6s dkdmorPlul< ... 33 

Hm#mkvenciis jelgenerAtorok ..................... 41 

hgmkdag a hUri piacon ......................... 51 

Ipari nagyfrekvencib generhtorok llbl keltstt uva- 

rok is uok slhlrllha ............................. 55 

FM sztemo-vev~&z(il6k ............................ 62 

Antenna, mceptek" ................. , .............. 49 

A d r Icppnot;tspk ................................ 75 

Nagystdlitirii trrnzisztoros LC-oszciHftorok ...... -86 

Panorha iizemm6d u amdr gyakorfrlbon ....... % 

Vasmaggal hqgolt kor6k is dkalmaz6suk .......... 103 

Amatar ad&ntmm%k ............................... 141 

Traazisztoros teljesitm6nyerWtB 28 MHz-re ..Dm osz. 

tilyti moduNtorra1 ................................ 113 

Lidis skllQjti egyen5ramQ alknillbm6lB ......... 120 

Hanghrtirolbr&Zts ............................... 122 

Csudllatos (Ijszaka volt ............................. 124 

Sdroldafri tiirpc szariz-oszcilioszk6p ............... 126 

CQ &HA ... CQ deHG ............................ 1% 

Korszdri~nk. automatizlljunk ................... 137 

MGsoncv6 di&k&ziilCkek iydtbe ................. 163 

.................... 

Elektro~ikus villan6 lapcrolhk 175 

A szines televizib kolorimetriai alapjai .............. 187 

Elektronikus orgonlk ............................... 204 

Srovjet tnnzisztoros ridi6tip-k .................. 2ZZ 

djdondgok u elektroakusztikibPn ................. 229 

. KapcsoliPak kezdaknek ............................. 243 

R&i villany6r&b6l pontowbb Qjat ................... 247 

A TV egyik iittiiriije MihQly Dhes .................. ZIO 

Ritmusg6p .......................................... ZS2 

.FUZ Z.WAHM ..................................... 255 

Tuagsram tranzisztofiadatok ....................... 256 

Kiadja: Zrinyi Katonai Kid6 . Budapest. XIII., 06- Gyiirgy u . 49 . 

A kid- feltt: a Zrinyi Katonai Kim p~~ananoka 

@ 

72.2527 - Athenaeum Nyomda, Budapest - Rotlciib MynyomQs - Md6s vezct8: Soproni BCh d gazgatb

A Mdi6temnika bk&tyve - t973 megj&ke alkddb& aeretettel kik6ntjiik Mves 

Olvasbnkat, Mir csak p6r h6t 6s kellemes karbonyi unnepeket 6s boldog irj emend& 

kivbhatunk egyknak. 

Az id6 rohan, 6s ime, m6r hatodszor jelentkezunk konyvunkkel Olvdnknil. Azt hidk 

- taldn nem indokolatlanul-, hogy amat6reinknek Cs a szakmdnkat kedveldcnek mir hi& 

nyozna is a mi mikulhi vagy ka~..;lcsonyi ajdndkkunk, melyet oly szivesen helyeziink a k6pze- 

letbeli dpdkbe vagy a kadcsonyfsik a16 . , . 

EsemQnyekben 6 eredmenyekben gazdag eutend6t hagytunk magunk mogott Ha ossze- 

Qllltunk egy kCpzeletbeli mCrleget, akkor annak pozitiv oldalira ketl helyezniink az &vk&beni 

nagyjetenttMg6 nemreclrijli melydcet ax egk halad6 emhii kzikfigyelemmel 

kfdrt! 

MiCrt voltak nagyjelent6sgBek e drgyalkok? 

Elstisorban azbrt, mert minden - az emberis6g jov6j6Crt agg6d6 - embert bizakodW 

toltisttek el ezek a tArgyal6sok, s mert rem6nyt keltettek bennunk, hogy a kapitalista orszigokban 

is feliilkerekedik a Jdzan &z b az ernberisCgCt-t Crzett felel6ssigtudat, 6s hogy annak a 

politikdnak eredmbnyekdppen, melyet a slocialista onzigok a Szovjetuni6 vezetCs6vel folytatnak, 

biztosithat6 iesz hunkra a tovAbbi alkot6 munkdhoz n6lkuliizhetetlen el6feltktel 

-a bCke! 

A Mke - 6s ho&esszuk, a szabaddg is, amely ma m6g nem uralkodik osztatlanul a Foldon, 

amelyhez pedig minden n6pnek joga van, 6s melyet nemcsak kiv6n 6 6hajt. de ha kell, 

vCr6t is hullajtja he! Meg &ell sziintetni a vdrontcist a K6zel- b Tdvol-Keleten, de a Fiild minden pontjcin, & meg kell 

adni minden ndpnek a szabad &let lehet&sig&t! 

~vkonyvunknek - mint minden Cvben - most is legf6bb dlja: min6l jobban kiel6giteni 

olvas&&orunk szakrnai ig&ny6t, mind t6bb Oj kapcsolksal C k6sziiJCklei~ kedveskedni 

azoknak, akik eg.r;lr;int szfvesen tartjdk kezuk ugyiben a fordpUt 6s a szakirodalmat. 

Mert mind a kett6re uuksCg van ebben a mi korszakunkban, 6s szinte f&mber az, aki csak 

az egyikre pr6bdlja .,specializilni" mag& 

Konyviinkben nem kevQ helyet foglal el az integhlt dramkiiriikkd fogUkoz6 ,,bdekes 

kapcsolcisok" clmQ cikkunk. B5r hazai viszonyiatban az ipar 6s a kereskedelem nem tQl-n 

kenyezteti el amat&einket IC4 - a jov6t tekintve --, foglalkazni kell e t6mdvaI. mind 

gyakrabban 6s mind bbvebben. Igaz. az a dlk-mondk, hogy az tC napjainkban mbr odajuttatta 

a trandntort, ah06 a tranzisrtor juttatta valamikor a csoveket. Tehit az IC-t ne 

tekintsuk csak a mfiszaki fejigdk egyik eredm&y&nek, hanem j6vZibeni munkk egyik igen 

fontos elem6nek 6s eszko&nek, melyet gyhrtani, megismerni 6s alkdmazni ma m&r 4get6en 

sziiksbges, meIyet nem lehet figyelinen klviil hagyni a miiszaki knmrad& veszCIye diil! 

hkiinyviink jelentdz rkze fogtdkozik az amat6rmozgalommal, amatbr kapcsokkkal, az 

adk-v&el probMmfival, kQIonbiiz6 amat6r antennalelrisokkal, melyek leginkibb hasznaatosak 

a~amltAr g;r1Lorlatban. 

Az automatidllnak kuliin fejezetet dntunk, mely kCt r-I ill. Az eki3 a brtb 

ban haszn&tos gCpek 6s eszkaziik automatidki lehet&g& mutatja be, a misodik rk az 

amat& gyakorlatban legtiibbet haszndt mfiszerek automati~4sbt ismerteti. A zen6t kedvelti 

amatBrok e kiinyvunkben is terjedelmes ismertetbt talilnak az elektronikus organa 6pitCdrab 

elrn6Ieth6I. A fotbamat8r6ket konyvunkben els6lzben orvendeztetjuk meg a kuliinb6z6 

tfpusir elektromos villan6k kapcsd56nak ismert&vel6s n6Mny gyakorlati tandccsal: 

a hasmaatot, a karbanta&, illetve a leggyakrabban el6fordu16 hibt illetben. RemCljiik, 

hogy afot6zksai foglalkoz6 Mtaink j61 tudjdk majd hasznosltani konyvunk e rCsz6ben taldlhat6 

lefr;isokat. 

Nem maradt el idCn sem konyviinkM1 a kiiiiinbazi5 miiszerek Ielk A ,,Hanggenerdtoruk" 

cimQ cikkiink folytath, illetve egyik fejezete, az 6vek &a kozl6sre keruld mu"szerismertet& 

seknek. A n;rg)robb rnkrmitdh&b kkdgged retwldk4deiRkfi- Wjuk 

a most kowlt egyszerii fet6pltdsQ. de igen sokoldalban felhasznAlhat6 oszcilloszk6p leirhdt.

Az CpltB Cs tervezd amat6rlaborat6riumib61 nem hiinyozhat ez a kis miirzer, mint ahogy 

ugyancsak hasznos megdplteni 6s kiegeszlteni mSszerparkunkat a k(izalt egyeniramir ellenill6sm6rdvel 

6s csbvoltm6r6vel is. 

Mleg a szerviz-embereknek sdntuk a kulonMiz6 tlpusfi t6skariidi6k kapcsolhinak, mu"rraki 

adatainak. tekercs Cs transzform6tor adatainak tiblhtos kozlb6t. llyen adatokra - 

ievelez4siinkb6l megillaplthatbn-igen nagy ig6ny van. Tudjuk, hogy a most kozolt ,,k6pU 

nem teljesen egdsz, de majd lapunkban igyeksziink azt folytatni. 

Ebben az 6vben is anal a remCnnyel bocsitjuk irt~ira $vk6nyviinket, hogy hasznos munkat 

v6geztunk. 6s j61 szolgiltuk az amat6rok brdekeit. Enel a tudattal k6szulunk jiivd 6vi feladataink 

m6g jobb elvCgz&6re, az bj 6s hasznos t6mik gyu"jt6s6re Q azok kozrebocsitbira. 

BefejezQiil k6resunk most is viltozatlan mint a mirltban : k6rjuk olvdinkat, segitsenek 

ijrleteikkel, de biriljanak is, hogy jovd 6vi konyviink m6g eghszebb, kerekebb 6s sokoldalirbb 

lehessen. Az olvas6tibor ilyen m6don legyen r6uese a szerkeszt4snek. 6s a kozos munka m6g 

jobban szolgilhassa majd mindannyiunk kozos c6lkitiiz6s6t. a magyar riidibmatdr mozgalom 

szolgilatiit 6s a szakma fejlM6s6t. 

Minden olvasinknak kellemes kardcsonyi iinnepeket Cs boldog cij tvet kivdn a 

1,- USE. 'I',,X , i22: 

(:mlml Wlu Club 

Iluwr\.- Ill8d.agrsl 4 

1'. 1). Unr 185 

Gausz Jdzsef 

YY 20 evesek" 

VY 731 

1932-ben V. ooszt&yos gimnazista koromban - ma a gimnGum 

I. oszt&ly&nak felel meg - kezdtem foglalkozni a radi6z&al. 

Mint annyian mhk - 6n is v6gigj&am az amatbr- 

16 v&l& riigos titjht. Kezdtem egy detektoros kbziiEkke1, majd 

kMbb 0-V-1-es egyenesvevbt Bpitettem b igy haladtam fokomtosan 

tovabb. A r6gi M6technikiinak sokat dolgoztsm, 

eikkeket liiildtem be 6s lelkesen &zt vettem a fejt6rS-versenyben 

is. Az egyetemet elv+zve t& diplomat sszreztan Szeden. 

1943-t61 do1p:ozok a szakmhban. ElSsziir az Orion 

gyh laborat6riumh6an tevbkenykedtem, majd 1950-ben a 

T&vkozl$si Kutat.6 Intkzetben ke~ltem a mikrohullanlli fejleszthsre. 

Az amat6rizmusb61 a technikai vonatkoztkok 6dekelnek 

ekikorh, fgy nagy sporteredmbnyekkel nem dicsekedhetek. 

1950-ben az MSZHSZ megalakulb ut&n lettem &&matSr, 

de r8di6amat6r tev6kenyw5gemet inkabb a mozgalmi szer- 

&zeti munkla koncentdtam. J6 kapcsolatom van - 6s volt 

mindig is - a Wi6technika szerkeszt6dg6vel. Kezdett6l 

fogva tagja vagyok a lap szerkeszt6 biwttshganak. 

Az Engels Gren miikiidott a Kozponti M6klub - azota 

m l az bpiiletet is r6g lebontotthk, g6pkooaipafkol6 van a helyb, 

- melynek tagja b a klubth megalakulh~At61 veze- 

Wgi tagja voltam. Ma a Tavkozl& Kutat.6 Int6zet di6klubjhak 

(HA-IIC5KBC) rnunk&j&ban v& Aszt. 

A MRASZ megalakul~61 az elno-ben dolgozonl. 

Munkhm elimnenkekbt az MHSZ-GI a ,,Raza dzo~cie'rt" 

6rdem6rem arany fokozatht kaptam. 

Berendehim legnagyobb &ze sajat kbzit8sii. K6t vev6m 

van, egy HRO 50 b egy BC 312. Ezeken kiviil egy 5 savos 

thvir6id6 6s egy ezt kieg6szita 14 MHz-- SSB excitter. Antennakknt 

egy hkroms8;vos Gp-t hasmalok. 

P&/t Viktor 

Mint majdnem minden Ai6amaGr - 6n is fiatal gyerekk6nt 

ismerkedtem rneg a ddi6teehnikavs1, autodidakta modon, 

konyveket, foly6iratokat olvesgritva k6peztem magam 

szakmai t6ren. Az ismerkedbs kbbbb m l szenved6lyk6nt bontakowtt 

ki 6s igy 1948-ban bekapcsol6dtam a szervezett amatbrmozgalomba. 

Eliszor a Magyar Posta Kozponti TdvirS

Evatalaben ddgoztam, mint mhzerk. Egy Bvvel Mbb 

1949-ben d r vezet6s6gi tegnak v-tak a HRRE-ben. 

Az MSZHSZ megalakulg, uth btjijttem a szijvetaeghez dolgoe 

A megin&& g;tizponti B&Whh& lettam a um 6je. 1951-ben kaptam ad6en@61yt HALBE hiv6jellel 6 

bekapw&dtam - egyeni dk6nt is - aa &deli 

munkaba. 

A K6zponti EUdi&lub vezetgjekht, mnjd Wbb uezet6a& 

tagjakkt aesziszt&Itam a szocialista rsdi6smatBr-mozgalom 

~ ~ Sok-sdr maasdand6 ~ ed& 1 6hdny . fiiddik 

ehhez az kibzskhoz. R&zt vettern az ela6 URH-taborben 

B&nkSlton, rendeao"k6nt szerepeltmn az eM ordgoa r6kavsdesz 

vemmyen stb. 

Te-zet- ezdrben az 6vekben tobb id& tudtam a k6sziih5k 

mellett tiilteni, igy hidjelem is gyakrabban hmgz~tt 

fel az amatbdvokban. Ebben az id&zakban t6bb o m 

heIve& is e h m kCilcinb6~6 vemnvdren 6s ddihmatba 

kint vottarn hnhgnidban a nerm;etkijzi I&%& t6bbt~sa bnjaoks&pn, 

mint a magyar -pat tsgia. Eddig a mk emr iisszekiittetes 

mellett osaknem 25 diploma felteteleinek teljesitkdt 

sikeriilt QSL lepokkal igazolnom. 

Bfm?nmm egy k&&&6 &k&d6kbBl. iuirom 

vedkbziiEkM1 (ML 400, RB 44, Kisszijvi), valamint az antm~parkb61 

till (Gp 14 MHz-re, Fox, Ex Hertz). 

Aa MHSZ-ben m d m dkmdsekkt 1985ben 

mesrka~tam ez ..1\ILB[SZ Ki* rnunkGrt" Brem ercmv foko- 

kz edBke&, a mdt feli&z&e egy kicsit rnindig szomorkb 

&&&et kelt az emberben m6g akkor is, ha a vi-pergetett 

eaemiuryek sok Irecives, felejthetetlen emsket juttatnak 

eeziin kbe. 

Valahogy igy vagyok most 6nn$, amikor edbkeim idcimarta 

dwzi6j8Ml kiizel 38 6ves r&fmmmtbr mtltam n6hhy - 

sz$momra feleithetetlen esemBny6t el6v-m. 

16 6ves kis di& khettem, amikor megawhdt el& msgsm 

6pitett.e detektoros k&vd&em. ,,Hall6 itt Adi6 Budapest!" 

cseng most is fillembe az skkori bemond6 hangja. Hatktalan 

l e l k ~ ~sgk l iekobt~im gya~~kv6 kivbnvolt 

nagyobb. 

VtuimaponkBnt szorone izgalmak k6zepette aiettem a kunhegyesi 

cipbe bhihoz, ak~ akkor m& 1 llsmpb ddi6kat k6szftett, 

hogy elleaheusem a ,,szakman mesterf@t. 

1938-ban Debrecenben Mrtht. K6t ,rnegsz6ll0ttW ifjt ember 

a fizika 6 latin 6ra kijdtti sziinetben dijnt6 jelenelhatuirozbm 

jdott. M&roIt WkMl a hfres ,,asibog6n" 

(igy hht& egykor a debreceni phi M&t) r&Wkathket 

~oltak, hogy meg6pitheeeek O-V-l-es &ividhulltim6 

vevcik6ziil6kuket. C8d~edng& ZdtaiR, a n e e elhunyt 

HASDA volt az egyiik, a &k pedig j6magam. 

Az el& CQ hivW 6s DXek, a vaehmponkkt jelentkd 

db.tiny HA tillomha f6nia Mletei m6g ma is elevenen Blnek 

edkezetemben. Talh ekkor jegyeztem el magam igak a 

rtkidhd16m6 nW&&d. 

A Mboni kiinpiirtdeniil w5get vetett rkMs lsbnindjabnak. 

Ho88zt5 Bvekig csend honolt a r$di6alnat6r s8vokban, b az 

oly nagy szeretettel kMtett O-V-l-es khiih% is 6r6kre &ma 

maradt. 

Ogy l&wA azonban, hogy a midi&& hhti metern midend er6sebbnek biwnyult. A felezabeduk uth tj$- 

- 

szervezett magyar mrrgYer6ematbr nmzgalom sdtnomra, 6 m6g 

dv mkak szkdra eddip nem redlt ti lehet&&eket adott. 

~hi6klubok, klum&k lettek bal&i egy &ebb, emberibbmkMamat6r 

moanelomnak. &Bhnom.amit aMRAOE-ban 

m i wl6ra At--. 1951-ben tei-t, B HALBD 

Wje1 megswMhatott az Bterben. 

Ez vokm h& d matem mikronyi tikt4nete. Rovidke 

visszepilknttia a matbe, sze6ny megedkeda szeretett 

hobbyrmdl. 

EmUkeda r6gi amat6r bamitaimra, akik ma is kIkes, fkd- hatattan hamosei a hazai amat& dd&&nak. 0traval6 ifjt 

amatbr bedtaimnak, akik & a TeMok b FT 25Oek dti- 

&ban sziibttek. &a ha ,,&ha" zt&&dmk, mert velemilyen 

ape&h ~t~ nem kapnak - gondoljanak az 6wg 

fib, az OB-re, akiknek annak idejk a Hornyak Sdz-esder 

boltjdban I pen@rt vkirolt ,,~i6~paw v-maik heteljemdh% 

jelmtette. 

U cw-fone sigs RST on 

HUNGARY 

Tx: 50 W. Rx: 8 tubes Ant: 40 m. ugp. 

OTH : Budopa?st, zone : 15. 

tun FN,V ra 

PSE OSL TNX 

Stefanik Pa/ 

Azt hiszem, nem t6vedek nagyot b nem mondok ujat azzsl 

a meghatkdwal, hogy az emberek nem egyirbfi teheta6ggel 

b & d e w kiinel sdetnek a vi&m. Engem kora 

ifjhigom 6ta izgattak a f i b tiidnyei, f6bg az elektrotechnika 

b a ddi6technika csodslatos vile kotiitt le. 

A Fddi6z&d ko&tan 16 Bves koromban imnerkedtem 

meg, amikor az egyik banitom detektoros r$di6t Bpitett, 6s 

megsdta annak bpcmltk4 mjdt. A ma nagyon egyszeriinek 

tfm6 kapcso& megvalMtb bimny neMdget okozott, j6szerivel 

az egyes alkahhek szere+t, feladatbt sem tudtam, 

de az& a mechanik- iissmAM&t kis k&zii%k megtxzblelt. 

EttBl az idBtB1 kezdve rendszereaen olvastam rMi6technikai 

fdy6iratokat 6 kijnyveket, igyekeztem amat& man erajbtitani 

a r$di6&.tudombny&t. A detektoroa k6ziilQkek ku- 

Iijnb6zii fajteja uth inma keriilt az el& csiives kbd6k meg- 

Bpitk is. Ez m l leheMv6 tette a riividhutlhok vt5telBt is, 

6 a hallott de m6g nern 6rtett morzejelek igen csek izgatta 

fanthihat. Tebet meg kelktt tanulni a mone. ABC-t, 6 

todb kellett volna tanulni. Azonban k6zk26lt a Mbofti, 

b a I.bdi6amatar&g is sok minden egyBbbe1 a hAboni uthi 

id6kre maradt. 

19Tfl tavss&,'rnajusban, jelentkeztem a Magyar S7abtd. 

'

sigharcos Sz%vetdg llMi68 klubjlbs, ah01 felvettek. 1951ben 

,,A" fokod vk& tettem, 6 1952,febnrk 8-dn megkaptam 

a h6n 6hajtott adchged61yt HASBT hiv6jellel - 

160 m-re, 5 W teljesitm8nyre. Ekkor estem bt az amst(jr 

tiizkereazt&pn b kezdtem el az Bterbeni m&. 1953-ban 

,8" VimgIit, 1960-b pedig ,,C7' mt tattam. Az elsb 

6r6kkB ernbjkezetea Qso 6ta aok-sok ezer &wzekBtt&&t I&dtam 

a * minden thjhv4 de ae amat.&nlmka ariLnnmrn 

sob nem vat " ' ~~ A ?43Jy+~oa -& 

mellettarMi6rPnt& -aportbsn 1s fij agak sdettek, ilpn 

volt a Fbkavadhmt. Mai napig is ?imGn azt a r6kevad~h-kB- 

&i%ket, mely a legel4 volt az ondgban, Ba amellyel megnyertem 

ee eleS Ordgns Bejnow C e d a FUkhport- 

FhWcekben 6s 6hhyekben gerodag 9X) esztend& amat6rmat 

&ll Wttem. Mindig megtkteltet&nek vettem a magyes 

~~r mozgdom smlg&&. Azok kod a szeren- 

6 emberek k6d taztaom, akik elMwtt6k Bletiikben a kit&%t 

dlt, elv&zhettem a Mtiszaki Egyeternet, C megmaradhattam 

a ~tijriemus szol&lat&an, a Mdi6technib 

munkathak6nt. 

Befeje&&t hadd mondjam el aeoket a szavakat, melyeket 

ugyand ked ember mondhst el &&ate igse sefwd ez 

eleben: ha m6g egyszer sziiletnBk, ugyanezt az utat j b h 

vBgig, mint ahogy azt moat tettem. 

Faragd Gyorgy 

A fizika, az elektmtechnika 6s az ilyen Anyxi barkh1L 

ircint 6rdekl6d6 gyerek vdtam m6g, mikor feu& figyelme- 

met, hogy az MRRE dyan tanfolyamot tart, ahol nidi6techni- 

kat 6a modt is oktatnak. TermBszetesen elmentem az MRRE 

Sza% J6wf utoai helyi&&be, beiratkoztam a tanfolyamra 6 

szorgalmas lbthgatdjaktht el is v6geztem azt. Itt IBtesitettem 

61etem els6 I$di&zekotteMt egy CO - PA rendszerii ifi- 

ad6n a 80 m6teres ~6vban. KMbb - m&r j6cskh beoltva a 

ridicjamat6rkiidBs szenvedBly6vel - az MSZHSZ rsdi6klub- 

jhak HA5KBP hidjelii hllombth csinUtam az elsi3 DX 

QSO-kat. 1952-ben, 17 6veaen korenged6llyel k6rtem b kap- 

tam ad6engedQlyt HASRG hiv6jellel. 

1957-ben a Kozponti Wi6klub rijvidhulkntl szakwthlya- 

nak vezetbjBvB dlaezt~ttak. Amig a kijzponti klub adWoma- 

sSn ddgoztam, sok nagy nemzetkozi versenyen vettem &zt a 

kollektiva tagjektht, de terrn&zeteaen wjat hidjellel is ali- 

tiv voltam. Ebben az id6ben szereztem meg az ,,I. oszuyll 

RH amat6rr" min6si&. Hs m8r a minMtdsekn61 tartunk, 

meg kell emlitenem, hogy - mivel alapvet6en technikai be- 

hllitottdgti vagyok - sok konstrukci6a 6s publikkci6s mun- 

khmrnal az I. osztAly6 konstruktari minbiffit is elnyertem. 

Rbdi6adr tedkenys6gem so& eddig, mintegy 130 

DXCC korzettel sikeriilt kapcsolatot l&siteni, dnem 15 

ezer QSL lapot kaptam a vilsg minden thjbr61 - melyeken 

barBtaim nyugtkdk a lkteaitett &smkottet&t - 6 

t6bb mint 30 dipkmht szemztem meg. 

Jeledeg mk hivatdo8 elfogLelt&gom - hbd&eehnikei 

' 

"' ' ' t ddgazum - CspL Titgen engedi meg, hogy edbke- . 

di& DAM iiljek. De nem han-lom el a hobbym - 

vagy ki-ki nevezve ebogy jobbnak tartja - MekBben vwtt muduit. A Magp~ Rddickmat6r Szijvetm5g (MRASZ) megalaku&&d 

az eInBk&g tagj&&t doIgozom 6 he tndok dmi 

mdmdddt bhtdtmi magsmnak, 6gy &ha a s8vokh is 

Ubat6 a hiv6jelem. 

Berendekm teljesen mjbt k~~ - 70%-ban traneiaetorhilt 

- SSB-CW transceiver, melynek teljesitmthye 

120 W PEP. 

HU#WIIN RADIO AMATEUR STATION BUDA?ESl 

EUIOE ZONE IS 

Ks.Noa6Y 2 pointr lor the l&per( Awdl 

1 DATA I GMl I MND I CALL I R M T I 2- 1 

I 

PSE 051 TNX dlr or 

r a bureau PO Box 21; 

Budan-r. 5 Hungoil 

Bp XI Bortfov u 38 V 18 

Hungor9 Europe 

Szabd Andrds 

1945-ben az iskola rendbehozatM sok rAdi6s foly6irat 

keriilt a kernbe. EzekMl kezdtem ismerkedni a rW6ama- 

tbriik BleletPvel b a ddi6technikAval. 1947-ben megkerestem a 

MRRE-t, ah01 HA - 1038 RS szSmmal Iettem megfigyeI6. Egy 

Orion R 320 tipud miisomev6 kbziilBkke1 kezdtem E meg- 

figye16 munk8t. EM QSO-imat a sziivets6g HLI5BP hivhjelii 

kozponti tillom&& IBtesitettem, akkor m6g csak f6nih. Az 

MSZHSZ megalakubisakor riigtrin belkptem a klubba b a 3. 

klubtagdgi igawlvbnyt kaptam meg. Itt 6j tjfi- 

gyelBsz&mot kaptam: HA 5-2518. A Szt. Istvh krt.-i f i6- 

klubban indult az a kodpfoku tanfolyam, melyen rnegtanul- 

tam modzni 6 megismerkedtem a ridiotechnikbval olyan 

&ly&gig, hogy egy ad6kckziilQket is meg tudtarn 6piteni. 

Arnikor megtartottak az eM amat6wiz&t, ,,A" viet 

tettem. 1952-ben az ad&ngedBlyt is megkaptam, 6 igy ,,A" 

engedBlyes amat6r lettem. A nyelvviwk bevezet4sekor 

hbt nyelvb61 (angol, &met, omsz, spanyol, franoia, mmh, 

cseh) vi&tam sikeresen. 

1964-ben sajat kk8szitMi kriskilysziir6vel Bpitettem meg az 

el& SSB ad6mat. 1967-ben megkaptam a ,,C" enged6lyt. U g 

mintegy 37 ezer 6s~zek6tte& teremtettem & ebb61 caaknem 

8 ezret a Z dteres dvban. URH-n eddig hat ors* amatbrei- 

vel dolgoztam (SP-OK-YU-yO-OE-UB5). R6vidhullhon 

vegyes iizemmMban 215 orszciggal tudok kapcsolatot igazolni. 

A rigdl ceak annyit, hogy teljesen wj8t k6szit4sii berende- 

zkmket hasmllok. RGvidhuUma 8 cscives k6t.szer transzpo- 

ndt sszupervev6t, otsBvos egyszer kevert, krist8lyszMs 

(XFSA) SSB ad& b 240 W line& v6gfokot hasz&lok. Az an- 

tennh jelenleg LW, melynek hatbs magaadga j6form8n 

nina (Hi). URH-n a 15 caoves kBtszer kevert szupervev6t 100 

W-os ntal vezhrelt ad6 b 4 elemea Yagi eg&ziti ki.

~rdekes kapcsolasok '73. 

A R6dkhnih 8vhyve 1972. &deb ~apemkiaok h&h egy 1957-ben mc&.knt cikkbB1 

idddiink. Mi aem jeUemzi j&n a technibrri jejk%& dii2des imd, mint az, hogy mod egy 

& e t a z & f d ~ m & t d & i i i k . M ~ k u ~ i n k I d ~ ~ & 

68 &it&& 6mz.e; 1967 o&brejutdt em&&&. A &iaechnih 1967: ok&&ez6-jelent meg 

mmmtunk da6 ne'w kavmokiw. Az elma 6t Men isvekeztiink m-ni akkwi i&Gnh. how: 

,,A% &am& me-k h u d k ciqwrt.n &"..zer&a katni, how mk? leh& e&d- &mi b egyii&uh me-i ltord alkatrdraekkeZ." A h , 1967-hen a %zi&iune plan& 

tranzi&wokra goddunk, mint hd alh&rdazekre. Napjainkban a tranzsztor 7ncl2e2t rohumosun 

& W& az im#egciU hmk& ia. f gy az dmCU tit &en az ek.ktmnmd ammk6t-i rajzcinkon &a& 

helykt a tranzieztmmak, is megjW egy &j h, amely v4kmdnyiink szerint az dWked 6t 

kben a tranzsztort az ek~orae86 me6m Mja. A MhbCzd inte@ iiramk6rdk am az dm& 

hiirom kben ne9yedk.e GeeU - a &rt& mennyia.69 megt6bbazii7iizbdiitt. dp gvndoljuk, logy ma 

d r olm&nk hozxiamktak a ,,ddozhoz", 6.3 akik a szukm&an ddgoznak, mw i-ek is h&nb&d 

kekWkeket in&@ aramk&Gkkel. E& el&& bhridunul caak egy-kit megokkht rnutdtunk, 

majd iltiidiin egy iimzedllW, da mixi letrciaunk &jdn 23,lin&ris IC-vel rn- kupcm2risd iwnertetjiik 

meg oldnm. Cikkiink M i k rdazdben o kwsznzi r6dGteehnihi kapcdiiwk dl& dhiiny olyan aram- is 

hm#&z1nk, dyek aokak ddra m& M e k , de mindig kerd. A kord tranzi&omk d k u l h h n & h mkW zmnid*, mint az 5-10 the1 ezel&; 

el&&ik. Ez& a hpcd&i leihink d& megaddt b.&nhsabb j&& i d b e n a beszerezhetd 

iceEy&esdtd t i p kiirrnyen azrnithatd. A hpcaokiaokban szerepld IC-k kupmdhi rajzuik 

68 pammWerea &pj& helyettdhebdk Wi vagy mcis tlpusokkal. 

Kd@k a lop olmsdit, hogy kehkikl, krev&eleikkel tinnibbra ia se&dk munR6nkut. Megk&&mjiik 

e&ligi hasmoe t&makat, b mindny6juhk mk sikert is boklog &j &xi kiwinunk. 

1. lhbgd else- TAA 141 in- rnBret6ndl fogva kiiliinbiied jdthkhan- 

' Pnmkikrel 

gosit6 khiiMkeknB1 is alkalmrrzhat6. 

Ez utbbbi dkabdsnsrl a 12 mW ki- 

Az 1. cibrata egy egyamrG hangfrek- men6 teljeslt~dny 100 ohm irnpedanvencik 

elhrbsitb kapc~o1Bet Uthstunk cih kiizvetleniil elwend6 hanadr6 

TAA 141 tipusfi integrhlt 4ramkiirrel. meghajthha. A m&tbfejr~l vkb. 2 

~pcso1kunk j61 feh7dhath mag- mV feaziiltdg vehetd le 1 kHz-en. 

netofon el&&it(lnek. E&fMnk kis A TAA 141 munkapontjdt azRl-RI 

eIlenPWb61 8116 fesziiltdgosztbval 

AUitjuk be. A Cr kondendtor a v&t& 

Aramb vhmcaato1Bet wAnteti meg a 

hangfrekvenckis dtviteli dvban. A 

Cg kondendtor a magn6EBjet egyentbm6leg 

levailasztja. Az Ro e11edUson 

foly6 ham, emely a h n 6 tranzisator 

IAzisBrama, kb. 20 pA. 

A2 e&W dtviteli karakteriaztikaja 

a 2. a n ldtbatb. Nagyobb k&vetei- 

&nyn8 a felvBteIn6l kompenzh&t 

kell ddmazni. Ily m6don a tonftBe 

csokkenthetb. 

Az erBsitd m M adatui a kiivMk: 

T e k p j ~ g 4,5 : v 

Aramfel&d: 27 m~ 

TerM eihd?&: 100 ohm 

Ve&M j-dg: 

2 mVen (f = 1 kHz) 

Kimend j&dg: 1,l Va 

Kimend teZjea&m&y: I2 mW 

2. HanghkvoeeiLe &CaM 

TAA 486-&tl 

A TAA 435 alkalmas egy AD 161/ 

AD 162 tmmisztorp8ub61 6116 telje- 

sitmenyer6siM v6gfokozat meghajts- 

&a. A 3. &an laithath erdaitbkapceo- 

16s Be 1 bemenethe r8di6-vev6kbii- 

l6k demoduLBtor fakozata, a Be 2 be- 

manatw pedig kristB1y- catst- 

lakozbthotb. A TAA 436 f d g - 

erMt8se nagy, d rt kapcso1Beunkben

3. &bra. Hangfrekwneida &sit6 TAA 435-tel 

magas-m6lyhang hangezinszaMyo&t 

is bekiithetiink. A TAA 436 hajlamos 

aksonyfrekvenciBs gerjedke, igy 

caak m61vhana-v&& lehetakes. Az 

Uki kimeb f&ziilu&g frekvenciame-' 

nete 1 kHz-es kimen6 feszult&gre 

(Uti lm) vonatkoztatva a magas- & 

m61yh-g potenoibm6tef BllAaz4th1 a. 

4. (ihrdn 18t3hat6 m6don frigg. 

A nagy negatdv visszaosatolh kovetkeztdben 

az erhitg torzit& Gnyez6je 

k -= lo/", 4 W kimen6 teljesitm6nyig. 

Az 5. cibrhm a torzithi tRnyezA 

lBthat6 a kimen6 teljesitm6ny fiiggvdnv6ben. 

narameter a frekvencia. 

A" TAA* 435 kimeni, tranzisztora 

emitterkovet6 kamlthban mGkiidik. 

Nyugalmi &ram; a 2-3 kivezetthk 

koz6 Btaresztg irhyban kotiitt di6dBn 

keresztiil folyik. A di6drival pBrhuzamosan 

kaposolt 300 ohmos potenciom6terrel 

a v6gfok nlunkaponti 

&ramst 5-10 rnA-re Bllltjuk be. A teljesitm6ny 

v6gfokozat hbm6dkletkomped&&t 

a K 151 termisztorral 

biztositjuk. 

Kapc~olBsunk .tspfeezult&ge 15 V. 

A kimen6 teljesitmdny 12 V-n4 kisebb 

t$.pfeaziilt&gnBl jelentgsen ledkken. 

Ekkor a v6gfokozatban m8r 

AC 187 K/AC 188 K tranzisztorpht 

alkalmazhatunk. Az Aramkiir ebbi 

alkatnhei maradhatnak. A TAA 435 

kgerjedtk6nek elkeriilb 6rdeEben 

kii~*iiltekinti,en kell hudoeni. 

8 

A 6. at^ egyszerfi fel6ptt&fi egyen- 

6xrtmli erbit6t mutatunk be, TAA 

861 tipush integrB1t hamkoml. Az R 

& Rl visszacsatolb ellen6lliiaok az en5sit6 

er6siMt. hatdrozz& meg. A 3. 

jelfi nem inverts16 bemenebre kotijtt 

elledlltis a kapcsolk h6fokstabiIitxL 

wit javitja meg. Jelfe~~iilt&g ezen az 

ellentillaison nem esik. (Us = 0). Kivezdrelt 

&lapotban Us-4 is zerus. 

A TAA 861 R3--4 bemen6 elledl&sa 

igen nagy, ez6t az I4 ham gyakorlatilag 

z6m. A vissurcsatol6 @ban 

foly6 Bram ellent6tes el6jelCi & nagyssLgra 

megegyezik e bemen6 Brammal. 

A bemen6 aram eztirt a kovetkezd 

alakban irhat6 :

Esetiinkben n = 100, igy Vk = - 100 

Az el6jel a f&zisfordf&ra utal 6s jelzi 

az inv-. A v ~ lgeneratort d a 

bemeneten R - R, mgp&i ellen- 

6llsre terbeli. Ebb61 kovetkezik, hogg 

R = R, + R, 6s igy a meghajt6 generator 

be14 elle&l8sa az er&ft&t befolyhlja. 

Az BramkGr kimen6 ellenalhb: 

A 7.6br6n egy nem inve&W, integ- 

dt &amktir& erdsiMt Utbtunk. 

A vcdrldjel e nd a mepldkd a 3. 

& a 4. jeHE kivezetbm 

MGveleti ehit6nk kivez6rl6si terto- 

dny6banU- = 0 b = Ofgy: 

tehat a visszaceatol& r6v6n ldkken. U4 = Uac -. = 2 8. &a. Nem i n v d erW6 ehiiten~ei 

A TAA 861 iiresjLBai kimen6 ellen- 

n+l 

ve'gfokkd 

tilka: Rldo = f;OO ohm, nyilthurkt5 

fe%ziiltdgehi~ Vr, 

tehat a huroker6aih: 

=s 104. Az el626 

adatokat figyelembe v6ve kapcsol4- u, 

A vkizacaatol6 ellenAllah (nR) az 

sujr kimenb ellen4llb R, 5 ohm. Vk=--=n+ lxnzz100 

Rt terhel6 elledWoz csrrtlakozik. 

Aramkoriinket iisszegz6 erBaiMv6 is Ube 

Kaposohunknak a BC 107/BC 177 

titalakithatjuk. Ha a; inverttile5 bevwok 

alk- kovetkeztkrben b. 

menetre tabb jelfomkt kotw azo- Az erbitb fhishelyes, nem inverttilt. 

vez6rlhi holtz6n&ja van. Ledrt v6gnos 

ellenabkon keresztiil (R), &- 

A ka~wlBs bemen6euen'uBsa: 

tranzisztor esetkrn a vkmwatoLBs 

kor irhat6: 

megszCinik b a TAA 861 erbaitk a 

nyilthurfi erBsit&re, 104-szereare n6. 

%+&+ Ubea... = uu 

A holtz6na nagydgtit a v6gtranzisz- 

R R R RI Osezefiigg&iinkben Rba, a viaszscsa- torok nyit6fdtdgBbi31 6s a TAA 

861 nyilthurk6 erbsitkhbbl hat8nnvagy 

rendezve : 

tolatlan erhit6 bemend elldh. 

V" a nyilthurkh erbsitb. Vk = 106 hatjuk meg. A bemenetre vonatkoztamellett 

a TAA 861 hmkomel a be- tott vez6rlbi holtdna: 

men6 ellentill& Rbe =- 10 Mohm. Edsitgnk 

kimenb ellenbllhdt a kovetkez6 

A TAG 861 kimenete nem ellen- hzefTiggb alepjh sdmolhatjuk : 

iitemG. Emek a megoldBenak az az 

elbnye, hogy viszonylag nagy, max. 

A vkfokozat emitterkovettik6nt 

70 mA kimentkhm engedhet6 meg. 

m~ik6dikT fe~lziiltsegedsftcke kb. 1. 

A terheld elled& Rt = 2 kohm 

Aramkoriink femiiltdgerhitcke im 

lehet. R1 nagyohmos add, hogy a ki- A TAA 861-n8 Va c 104, Rkio = 500 megfelel a 7. &brain ~ dk6 kapcso& 

men6 fedtdget ne befolyhlja. ohm, igy a kimen6 ellen8.llBs Rki = 5 er6aitMnek. Begerjedb ellen a 7-8 

Tapasztalat alapjh R1 =- 20 Rt. A 47 ohm. 

kivezetb kotott kondendtor igen 

pF-os kondendtor az karnkor beger- A terhel6 tiram enn8 a kapcsolhs- hatssos, de rontja a TAA 861 nagyjed&t 

gatolja. 

n41 is 70 rnA lehet. Em61 a kapcsol&- frekvencitiju er6aiWt. A 3-4 kivenP1 

is be kell tartani az R1 > 20 Rt zehkre kotott 2 nF parallel 260 

A kapcaokia mihzaki &air 

felt6telt. Az I3 6s I[g bemenb hamok ohm RC tag az erMt6 nagyfrekven- 

TcipjeaziiUs4g: f 10 V 

egyenl6ek. A bemen6 hunkiilonbdg chis Btvite16t nem rontja, de a be- 

ETdaite'a: 100 (40 dB) 

elkeriilMnek 6rdek6ben c8lszerG be- men6 ellenAllah frekvenciafiigg6dt 

Bemend e U a : 

eredm6nyezi. Az RC tag szintkrn a betartani 

az R, = - RR1 fel~telt a meg- 

R-=R = lkohm 

gerjedbt aked8lyozza. Ha 100 mA- 

Ri+R 

Kim& 5 ohm 

n61 nagyobb kimen6 hamot kell e16hajt6 

genemitor beM ellen6lhWra n&- 

Ve&26 jemiiltadg: max. f 100 mV 

Allitmi, a BC 107/BC 177 @t BC 

ve. A 7-8 kivezekk kijze kotdtt 47 140/BC 160 psirrs kell kicsedIni. 

pF-os kondenhtor a kapcsolb begerjed&t 

akadalyozza meg. 

KapcaoIriszmk m-i adataa: 

Tapjeaziiltse'g: f 10 V 

ErMa: 100 (40 dB) 

Tapjea,zWae'g: f 10 V 

B d elhdU&: w 10 Mohm 

E&ta: 100 (40 dB) 

Maximcilia uezkrZ6 fesziiltae'g: 

B d elkdJJh: =- 10 Mohm 

f 100 mV 

Kim& ellencilkis: 5 ohm 

Kimend feaziiktdg: f 9,5 V 

Maximcilia vezh-16 jead#.sdg: 

A bemenetre ennlatkoztatott ho2tzha: 

f 100 mV 

f 70 pV 

Kimen6 cimm: f 100 mA 

A A A 8. &a?& egy BC 107/BC 177 tran- 

zisztorokb61 till6 elleniitemfi v6gfok- 

kal kiegkftett, nem invert816 erbei- 

7. cibru. Nern mntartd26 errWd t6t lgthatunk. 

A 9. &a egy TAA 861 integralt 

kamkorrel fel6pitett fesziilts6g-kom- 

parator kapcso1Bst mutat. A refemn- 

cia-fesziiltseget az 600 kohmos poten- 

ciom6terrdl vessziik le b egy 10 kohmi

100 ohm fwiil-t6il kereSEtiil az 

inverz bemenetre katjiik. Az ismmetlen 

Uba fdt& a nern invert& bemenetre 

csatlmkozik, igy az Ubc fedt&fom& 

nem terheljiik. A kijel& 

a k& jeE@ segifeegevel tbrt.6nik. 

He Uw nagpbb mint ITmr, akkor 

a TM 861 kimensMn (7. jelG kivezet&) 

poeitfv f d * jelenik meg 6 a 

BC 140 trenzieztor vezet. Ekkor az 

1. jelfogb me#&. 3a ITb. -Z U-, 

a khmeten negativ f d * jedenik 

meg, a BC 160 telltdmbe ked Be a 2. 

jelfog6 h6z meg. Amikor a v d 6 feegyegik 

a re--fe- ZaT = u,), minQBt jelfog6 

elenged. Kapcaolhmk BnBkeny- *: 

dub=+% 

Vk 

A BC 140/BC 160 tranzkto+61 

U, = 700 mV, a k e w hurolrerd 

irf& Vk = 100. fgy kapmollblmk C- 

z8kenys8ge: Auk = f 7 mV. Fh azt 

jelenti, hogy a bmeneten minimum 

10 

7 mV fmziiltdgv4ltoz8snak kell be- 

kovetkwi, hogy vakml@ jelfos6 

rneghham, illefve a meslk elenged- 

jen. Ez kepcso&unk holtddj&na$ 

is t43kinthetb. Az Iiramkiir referencia- 

fdta&e f 100 mv. Az thumkbr 

berezgtSset a 47 pF-os kondendtor 

-Y- meg. 

Tapfea&Wg: f 10 V 

E&: 100 (40 dB) 

Referencia-feeziih%kg: f 100 mV 

Aie~cnp.€&d betRmg fe&i&dgtaiItoZaie:f 

7mV 

Bemend +d&mB&: > 10 Mohm 

caat6IBsBval efgpz.06 let&dbstjuk. 

A 10. M n egy TM 861 in@rat 

~ o r r e felepftatt l Schmitt- 

7 

kiirt mutetunk be. M& most le kell 

aezniink, hogy kapcaollblmk billen&i 

kiieziibezintje erdeen tApfeaziilt- 

&gf116. A tepfesziiltdget & ok- 

+Y vetleniil stsbilidni kell. Ez kiilWsen 

fontos, ha TAA 861 taIjea terhe16 

((70 xnA) ki hjuk V a x 9 - mew=: 

mend ~uwA&&~ 2--18 

V kWtt az R1-R, e m @tdg6vel 

81lithat6 be. A ub = 6 mV 

fd**bep ~~ 

bii. A pozltiv vwmaaatoMs btzto- 

&ja a kimem6 impukav~s megfele16 me- 

Fedekeeget lssed b€md3*vBde 

mellett. A maxim(Uia ferkel6 &amm 

"ki vonatkoetetott bekapcaoMsi homlokmeredekeeg 

0,6 pa A kikapc%oMei id& 

Alland6 6 ps. A vhzacaatol6 elled- 

Mst a kETvetkee8 tkzefiigg& alapjh 

0 hat&ozhatjuk meg: 

10. ribm. SEhmitt-I& 

0 

120 mV 

R = -- 

It 

lk 

w 

R 

l2k 

ty-mv 

- 

Uki 

J- 

0 

BFV 62 o 

11. cibm. jotoe9-6&6 

MaxhdIk terhel6 ham1181 (70 mA) 

R Brteke kb. 1,7 ohm. A megenged- 

hsM terhel6 ellend& ekkor 400 ohm. 

Ak&id(5a&&taterbeMBsamO-70 

mA-re n6, illetve 70 rnA-do-ra &kken. 

A lo. Abrh bemutatott Schmitt- 

k6riinket a 11. cibdn MthaM m6don 

fotoer6eiMkBnt is felhesulslhat'uk. 

Az R. ellen&lk hslytjre egy BPI! 6.2

tipusd fototrdtort kiitiittiink be. 

LIZ 6dkenys8get a 100 kohmoa poten- 

ciodterrel Uthstjuk be. A bdliths- 

t6 6rzBkenydgi dv 100--5000 lux. A 

fotoerMt6 megm6laki kiiez6Mke 

(triggerkiisziib) 10 lux. A mfiveleti 

dt6t a nem invmhU6 bemenetrdl 

vdljiik. fgy k lBsunk f8ziahe- 

lyemn motatja a B-62-re ss6 f6nyt. 

A 2 x 10 kohmos feadtfGgoezt6 az er6- 

sit6 kikdibmintj6t sz inverz bemene- 

ten 10 V-ra Utja be. Nagyobb Bimend 

teljesitxrhy el6& 6deHBben az R 6~ 

Rt ellenMBsobt a 10. Bbrhak meg- 

felel6 m6don vsltoztathetjuk. 

A fot0erW fgebjethz&i: 

Tapfeaziihtee'g: 20 V 

J8tzt?.Yi &: 100-5000 lux 

MegdUei bikiib: 10 lux 

9. H8m6rsbklet-arobPlyos6 

Egy moa6g6p vizh6m6rdkle.t-sze- 

b$lyoz6k6nt a&dmazhst6 kapcsoLdet 

mutat a 12. cib+rr. 

Az inbgdt hunkor inven kime- 

netet a K 273 tipueII h&rs6klet&- 

14. &a. AC-LM3 &dak:itd. 

&el6 vezkli. A Bivht 6rtekeket a 

S1, 52 b 53 kapcsol6val Bllitjuk be. 

A jelfog6 a fit& &kt vegy indirekt 

kapcso]bsBt b-ftjs. A h-tkivdnt 

Brtek abtt van. A saabaSlya6 A kiirnyezeti h6mMklet + 20 OCdT 

-= 1 OC h6 ' tvsl- kap- r61 + 70 

eUenAW&"bMt6*". 

OC-ra t8rtenB megvslbdsa 

-1. Az R ==!% 

e m -ten bek6vetkez6 kaplbi hiba : 

6rdkenys6ge igen nsgy 6s s kiirnye- 

Ppa=Es 

1 "C. 

zeti h6m6dkletv$ltozbsra, valamint lWtett pozitiv biztotelepf,~g-vsltozh 

kompen- *tie a -Wm6 M e n 

dt. A hid -te a TM &jl mfi- Ezz $0. &fbbilfrm * 6 d ehkhllih~8 

veleti erbsit6 diff~wncia bemenetere Mfrcnm-~bd~lemmel 

csatlskozik. a 6gy van wtvs, tOztathat6. A P trimmer-potenciohagy 

a kivht h6-det alatt az in- m6terre1 a hid flnOman -enlithe6. Ttipfesziiltdg stabih1S6 ka-l&t 

vert4l6 bemeneten lev6 fesziiltdg po- 

Uthatunk a 13. cibrcin. A stabilizBtor a 

zitivabb, mint a nem invertsl6 beme- mdbmki TAA 861 integr$lt &amkorrel 6s egy 

neten lev6 fesziiItdg. Ekkor a TAA T6pfe&&?&g: UT = 20 V tranzisztoml m6kijdik. A kivdnt ki- 

861 kiieneth megjelenik a jel, 8 B&U&hatd hh&adkZ&Wr: men6 fesziiltdget a P potenciom6ter- 

jelfog6 meghliz. A h6znkAkletfiigg6 +25 OC . . . +95 "C re1 Uthatjuk be. A T2 tranzhr 6s 

ellentil& ilyenkor nagy 6rtAdi. Ha Maximcilia h&mCsdUet: + 100 OC az Ra ellensllsis a terhel6 Brarnot limi- 

hdm6rs6klet elkri, illetve meghaledja Be- 6s kikapcm& hdfok-diffw&: taja- 

a kivht &rthket, az U- fesziilt&g el& -= 1% A TAA 861 nem invert416 bemenete 

jelet vat, a jelfog6 elenged. A h6m6r- U, = 18 V bek&&kez6 kap- . 6,8 V-0s referencia fes~iil-e van 

s6kletfiigg6 ellentill& 6rt6ke ekkor a 

t IS-M v 

csokisd hibn: 1 OC kotve (BZY 85). A P potenciom6temel 

bebllitott negativ vissza~88tOlb a kimen6 

fesziiltdggel arhyos fesziiltdget 

ad az inverz bemenetre. A kivez6r- 

Ibi tartomhyban Ua4 = 0. AZ Uhi 

fesziiltdget a szabslyd mindig IIgy 

hllitja be, hogy 25 kohrnos ptenciometer 

csIIszkBj4n 6,8 V legyen. 

A TAA 861 uthn kapcsolt BCY 58 

emitterkovet6 teljesit,m6ny-erbsitB 

k6nt meiidik. A maximhlis terhel6 

ham 200 mA. A TI tranzisztor oser6j6vel 

a kimend hramot novelhetjiik. Ekkor 

az R5 ellensllbt vsltoztatnunk kell. 

A terheld $ram limit4l4sa az Rp segit&&vel 

bllfthat6 be. Ha az Ube = 

= 4,-. R2 osszefiiggb teljesiil, a Tz 

tranzlsztor bekapcsol 6s TI lez4r. 

A RCY 59 tranzisztor nyit6fesziilts6ge 

0,6 V, fgy dsarnkoriink 60 mA terhel6 

hramn41 kikapcsol. Rz cslikkentb6vel 

a terheld &am limit44si szintje niivelhet6. 

A TAA 861 nagy ercisittke a t6pegys6g 

kis bels6 ellentillbht eredm6nyezi. 

4 helsii ellentill& kisebb, mint 50 

o 

-- 

BCY 58 

13. 6bm. 

St'tnhilfzcilt tripeg?y84g 

mohm. A kimeni3 br~nnrnf~sziiltdg 

kisebb, mint 1 mV. A 7- R kr)p(qok 

k6z6 kijtiitt kontlenzhtor a ki~l'c ~ltis 

hegrrjedMt akad4lyozza mrp. 

11

Bemend jaziiltsdg: 20 V 

Rimeno" fesziilt&g: 6. . .19,5 V 

Terhelo" hum: 60 mA 

Beld elhuillris: < 50 mohm 

BmmnfeszWg: -= 1 mV 

11- AC-DC M £ t d 

A kovetkez6kben ismertetkme keriil6 

AC-DC atalakith kapcplki 

rajdt a 14. &&n IBthatjuk. Aramkoriink 

egyutas egyenirhyi#&l 6s 

egy hazegzda er6sitBbbl 811. Egyutas 

egyenirhyithk6nt az OP1 mGveleti 

erdsfMt alkalmaztuk. Az OP1 miiveleti 

e&t6 negativ viesurcsatol6 Bgsiba 

van kBtve a 2xBAY 44 di6da-pcir. 

Pozitiv f6lhullh esetkn a Dl diMa 

vezet. A hurokerM& a 10 kohmos 

vkawatul6 eIlenBll&al qye8gnyire 

BUitottuk be. A pozitiv hemen6 f6lhulb 

(U&+) ae ,:A" ponton invert& 

16dik. A Dz di6da negativ bemen6 f6lhullb&l 

nyit ki. Az ,,A" pnt most 

drus potenciaon marad, rnivel a Dl 

diaa az inverttilt ,,-" jeke ledr. 

Az Rl, R2 b R3 ellenAlbk ar6nyAnak 

megfelelbn e ,,B" c~om6ponton a 

kovetked egyenletet lehet felirni : 

Pozitiv f6lhullcimra : . 

vagy mgis alakban : 

Helyettttsitsiik be a kapceolbi elemek 

adatait b akkor kapjuk: 

Uk, = U,+ (2-1) = U,+ 

mivel ekkor jelfesziiltdg az ,,A" pon- 

ton nincaen. Az Urn- csak az 0P2 er6- 

sitdt vez6rli. Ennek er&it&e I. A be- 

men6 veztirld fesziiltdg pozitiv vagy 

negativ pillanatnyi 6rGke mindig po- 

zitiv kimen6 jelet ad. Ha a bemend jel 

krus, akkor a kimen6 feszultGgnek 

is z6rusnak kell lennie. Eztit nullaz6 

fesziilwet kell adni az 0P2 er6sit6 

nem invefil6 bemenetkre. A k6t BAY 

44 di6du a sziiks6ges + 0,7 V nullslzci 

feqiiltdget alitja e16. 

Atalakitbnk linearitha az El, Hp 68 

RI vi-to16 ellen4laisok pontos- 

sigcitbl fugg. 1 O/,-os ellenalhwkkal 

0,6$:, aIatti linearit& hibat &hetiinkel. 

TupfeazuItse'g: f 10 V 

Bemeld fesziiltse'y: 10 mV. . . (i V 

FrekveneiQRav: 0 - 20 kHz 

Li?tenrit*i.s: > O,TjO,, 

A 15. cibrurc a TAA 861 miiveleti 

er&it6vel megepitett nc5gyszogin~pul- 

zus-genertbtor kalxso18gi rajzat lcit- 

hatjuk. 

Kapcwltisunk impulzus-munet ara- 

nya a P1 es P2 potenciom6terekke1, a 

periausidb az R1 - C tag idbtilland6- 

jBva1 szabAlyozhat6. Az impulzusarnpli~do 

a miiveleti erhit6 tapfesziilts6g6t61 

fiigg . 

Az impulzusgenerator miikiid&t a 

TAA 861 lezcirt helyzet6bdl kiindulva 

vizsgciljuk. A C kondenzcitor ax H, ellencillbn 

h az R1 trimmer-potencio- 

~~~~~n keresztul feltiiltbdik. A PI 

potenciodter a feltiiltb kezddpotencialjcit 

hat8lozza meg. A Pz potenciom6ter, 

melyet a nem inverz bemenetre 

kotiittiink, az atbillenbi szintet adja. 

Ha az inverz bemeneten lev6 C kondenzcitomn 

a feszult&g tM6pi a nem 

inverz bemeneten a P2 potenciomkterre1 

bezillitott szintet, a TAA 861 Btbillen 

b a kimeneten a feszultdg kb. 

1 V-ra esik. EzBItal a nem invertalt 

bemeneten is csokken a szint. Egy- 

idejfileg a C kondenztitor az Etl trim- 

mer-potenciom6teren keresztiil kisiil. 

Mihelyt feszults6ge a beutott 6rtdk 

alh'eaik, a TAA 861 ism& lezhr 6s a 

folyamat elolr6l kezdCKlik. A C kon- 

dendtor tiilt6dbi 6 kisiil&i karak- 

terieztiktijjsnak mind' cssrk egy ma- 

w h iljuk &.%xu& az iamdt- 

1M&i pontmdg szempontjW 6rGi 

jelentbdge van. A P2 potenciom6ter- 

re1 16tesitett pozitiv vkzaaatol$a ko- 

vetkeztkben az impulzus homlokme- 

redekdg nagy. A felfuth 6 lefuM hom- 

lok id6Blland6ja kb. 100 ns. 

A generator m9i.8zaki uddrri. 

13. Sxelektiv er6sfta 

A TAA Mil inveat bemenetkre 

tiirt6nb frekvenciafiiggd negativ viszszacsatolh 

segitdgBve1 a 16. aibrcin 

Isthat6 elektiv ergsih5 kapcaoI&t 

6pithetjiik meg. A Bzelektiv e&itd 

atviteli frekvencia karakterisztikhj4t 

a viss~tol6 @ban lev6 ket* T- 

tag hatdmzza meg. A kett& T-tag 

rezonancia-frekvenciaja : 

R1 = 2R2, valamint C1 = C'P 

Az er&it6 atviteli karekterisztikcij,j8t 

a kettdg T alkatmkzeinek tolenmcihia 

hathozza meg. A megfelel6 karakt;?- 

risztika 6rdektiben az ellen$llbok 

0,l Oh-osak, a kondendtorok 1 -osak 

legyenek. Zth5tartombyban a mdve- 

leti er6sit6 ergeikke krus. Novekvii 

frekvenoian az inverttilt bemenetre 

kotiitt vissurcaatolth ha& &Men. 

Amikor e16rjiik a kettb T z6rus-frek- 

vencicijat, a visszaaatol& drusra 

csokken. Ekkor a miiveleti er6sit6 

er&it&e koz~l egyenlb lesz a nyilthurk6 

er&it&sel (Vk 2 V,). TovBbb 

novelve a frekvencitit, a visszacaatolais 

n6 b az er&itks csokken. A kaposolhi 

rajwn- Uthatd Ardor z6rusfrekwiaja 

1 kHz. Az er&it6 er&it6ae 

a frekvencia fiiggv6ny6ben a 17. 

rihrcirr liithat 6 

7 

dB 

I 

0

TcipfesziiWg: f 10 V 

Savk6zt'pfrekv&: f, = 1 kHz 

Er& sdvkBdp/.ekvm&in: 50 dB 

Erdsitka f, f 250 Hz-en: 20 dB 

Kis egyenfesziilta6gek erbithkor 

az 60 Hz-en brummfesziiltseg rendki- 

viil zavar6. A brummfesziilb6g elnyo- 

m u a 6pitettiik meg a 18. ribran Itit- 

hat6, TAA 861 integr4t Bramkorrel 

miikiid6 sBvzBr6 sziirbt. 

A kapcsolhban szelektiv elemkbt 

ketti3s T hgot alkalmaztunk. A nem 

invertS16 er6siM bemen6 ellenhW 

Rb > 10 Mohm, igy nagy ohmos ele- 

meket tartalmazd kettBs T tagot 81- 

Uthatunk ossze. Termbtesen igy az 

alkalmazottkapacitrss-6dkek viszony- 

lag kidk lehetnek - arni alacsony 

frekvencih igen el6nyiis. 

A &dm5 sziirB karakterieztikhj8- 

nak jM&t a trimmer-potenciom6ter- 

re1 a 19. abh lbthat6 vonalkbtt 

teriileten beliil be lehet Bllitani. Ha a 

P4 potenciodter cs&&Bja az U, po- 

tencislon van, a negativ v a t o - 

1Bs minimhlii & a kuM hat&rol6 gar- 

Mt kapjuk. A beM hatAm16 gorWt 

akkor kapjuk, ha a P4 cshzkaja a 

TAA 861 miiveleti eri3aitB bemenet4n 

van. Ilyenkor maximtilis a negativ 

visszacsato&. A &vzsr6nak akkor 

van nagy millapith, he a kettb T 

talpponti irnpedancihja a legkisebb. 

Ez a Pa trimmer-mtencidter vk- 

helyzetkben ad&&. A TAA 861 h6- 

rokerbitke dldsnkban Vr = 1. Ez- 

zel maxim& j6s8got Bs nagy ~ 6 ~ 5 - 

millapitset Brhetiink el. Az eldzd pont- 

ban adott elkatrtkz-toleranckit itt is 

be kell ttrrtani. 

A 20. (i6m egy m+ses hangszed6 

erbit6 kapcml8st mutat be. Itt 

a TAA 861 miiveleti er6sit6t mint 

nem invert816 er6dtht hasulh1ju.k fel. 

A sziikdgea frekvenciamenetet frekvenciafiigg6 

vkzacseto~l valbsitjuk 

meg. A 3. kivezetthe kot6tt 2 X 1 

Mohmos feazultdgosztd az erbsit6 

munkapontjat stabilidja. Mivel a 

be- 6s kineten egyarht a thpfesziilta& 

fele van, a TAA 861 optim&ban 

kivedrelhet6. Az erbitka frekvenciamenet6t 

az 1 Mohm - 4,8'nF b a 

100 kohm - 800 F RC tagok hat&mzz& 

meg a TAX 861 visszac~ato16 

Sgaban. 

A 21. &n az ergsitb frekvenciakarakterisztiktLjht 

lathatjuk. Ez a karakterieztika 

kielwti a m6gneem 

hangwad6 rendszerre vonatkoz6 el6irbsokab. 

Az htviteli k t az R ellentill& 

segftdg6vel v8ltatathaM ad- kiil h a frekvenoiamenet v81tozna. 

f 

30-2-n61 az e&t& megegye- 

zik a TAA 861 nJmthurkG eri3aiWvel 

(V,). 20 kHz-1161 Vk = 0 dB. 

Az ergsit6 bemend ellentilU&t a 

TAA 861 bemen6 ellen8llsscr b a vele 

pralel kotiitt f&ziilt&gosztb hatti- 

rozza meg. Ez eeetiinkben kb. 400 

kohm. Az eldirt 6rbS.k Rh =- 200 kohm. 

Az e&it6 4-20 V telepfesziiltdg kii- 

zott mEikiid6k6pes. A 7-8 kivezetk- 

eek kM kotlitt kondendtor a gerje- 

dest aked81yozza meg. 

Tapfe.szii&dg: 9 V 

Bemeno" eUenciUcSe: 400 kohm 

K i d feaziiU8kg: 

30 Hz-en 2,6 Vem 

20 kHz-en 1,5 Veti 

Torzitcisi thayezd a ~ ~ kamend i 

azintdl: 0,7% 

HangfmkvenciBs el&&itB kap- 

1 h lathatunk pddat a 22. ribran. 

Az integrhlt Bramkor em61 a kapcsol&dl 

is a TAB 861 mGveleti ergsitb. 

A kimen6 fesziilt.egomt6 a nem inverat 

bemeneten az emkit6 szirnmetri- 

egyenfe~ziilt&g-er~~& 

1. A 

A 10 nF - 220 ohm elemekb61 till6 

RC tag a TAA 861 frekvencia-kom- 

penzki6j8hoz sziikcdgea. Ez a megol- 

d8s a gerjedBst jobban rnegakadtilyozze 

mint a 7-8 kivezet&ek kod kotott 

kondenzhtor, +nt &enti a be- 

men6 ellentill&&. Igy e bemen6 el- 

len$l& n6vlegee 6rt&e 100 kohm. 

Az e&M frekvenciameneta a ,,ma- 

gas" 6s ,,dly" potenciom6teml 61- 

lithaM be. A k6t popotenciom6taml be-

dllithat.6 frekvencia-hrskterieztika a 

23. cibrcin UthaM. A hangdmmb8- 

lyoz6 megoldha a hang~~h~zabtilyo- 

zBs technikSjhM1 j61 ismert. 

A 2 pF-oa kondedtor a hangszin- 

sdAlyoz6 kamkor foldel&6t bizto- 

sitja. A vkzaaatol6 &ban lev6 

hangezinszab&Iyoz&w& a legd6ntBbb 

elanye az, hogy a torzit& a teljes EWA- 

bBly& tartom4nyban 4Uand6. 

Az e&itS mtiszaki adatak n kiiveikezcik: 

Tapfeeziiitee'g: 15 V 

E&&&: 15 dB (f = 1 kHz) 

B d elled: > 80 kohm 

Torzhbi thyez6: 

UH = 2,4 Vern61 -= 0,5% 

Uki = 3,5 Vefrn61 -= 4% 

A 24. cibr&n ADlGi/AD162 ISpusli 

trsnzisztorpSrra1 fel6pitett teljeeft- 

m6nye&iM kapcsokt mutsrtwnL be. 

A v6gfokozat munkapontja az erMM 

bemenetdm katiitt R1-RB feseiitdg- 

oszti5Ml fiigg. Az ,osztbt Ggy kell be- 

dUtani, hogy kivez&l& n6W a v6g- 

. fokozat emitterpotencitUja a tslpfe- 

sziiltdg fele legyen. Az oseM helyee be- 

BUitssa esetdn a bemeneti nullpont- 

eltol6dAa a munkapontra ask kis 

d&ben hat. Az egyenferaiiltdg 

enkitekt enyire kell Wtani. 

A 250 kohmos 6a a 7.5 kohrnos ellen- 

haiAr8t hatsrozur meg. Ha a 4 kondennitor 

30 pF, a felsd hatS,rfrekvencia 

(3 dB-es szinten m6rve) 20 kHz. 

C2 = 60 pF-nhl a few haWrekvencia 

5 kHz. Vdr16 n6lkiil-a v6gfokozafnyugalmi&rcunsdrus.Igyaziiresj&&i 

teljesitmBnyfelv6tel rendkiviil 

kiosi. Az ilyen megold& legd6nMbb 

elhye az, hogy nem ig6nyel hgfokatabilizUst. 

H&t&ya a mhr el6z6ekben 

hertetett kiva6146i holtz6na. 

Az erdsitg minim& tonitasi Unyedje 

1%. A Cl kondedtor az als6 

hatsrfrekvencist hathmzza meg. firtA6t 

a terhelM1 fiiggbn 1000 6 

5000 pJ? k6zott kell megvtilasztani. 

20 V-os t8pfe~~iiltdgn61 az er&iM 

kimend teljesitxn6nye 9 W. 

Kapcdrtsol TAA 521 fipuur' raheleti er5sitiivel 

kapcsolsst ~thatdc. Az erbsiM j6 

miikiidMnek felUtele az. horn a bemen6 

vdr16 f-iiltdg (uwF"arhPa 

az erb6liM bemeneti z6rus-feaziilts6g6hez 

(DM) k6peat elegend6 negg legyen. 

Ekkor a keletdrd hiba elhanyagobath. 

A kimeneian jelentkezd hiba- 

fd-: ukio 

=, ubeo 

. vk , shol vk 

e kiire&i&. 

A TAA 521 nWurk6 en5ait8se 

nagy. A k6rerbeit8e egyazerGen d- 

m o w a kovetkez6 i5eazefi.i.Q ahpj4n 

: 

v,=U-v nR 

=-- = -n 

ube R 

esetiinkben n = 100. A f&zisfordit& 

termtkzetegen 180°. 

A TAA 621 bemeneti Arus-fesziilt- 

&ge 2 mV. fgy a kimeneti dm-femiiltdg 

200 mV. Ha a kimeneten 10 

V-os fesziiltdgmint van, a hiba 2%. 

Em61 az invedl6 e&itdn61 is felhfvjuk 

a figye&t ama, hogy az R 

elled& 8.z R, elbtAteIlenWW1 6 

az R. meehait.6 eenerhtor be14 ellen- 

~ 6 6a. 1 k Gnertitor beled ellengllse$nek 

meavPtoztatssa a kiiFen5si& 

megvP~ztatbit vonja maga 

u&. Okvetleniil be kell tertani az 

R, a R, feltetelt annak 6dek6ben, 

hoe az erM&vPto& kis C M 

legyen. A ka&bai elrendeztk RM 

bemend e&will6s&t az R, el6tAt- 6 az 

R e llenak ha&zzBk meg, mivel 

a vkwwsatoit jelet 6 a vez6rl6 jelet 

egyamn pontra kijfjiik. 

Az 1. 6 8. kivezetxkekre kotott 1,5 

kohm 6 470 pF elemekbdl till6 RC 

fag, vhmiut sz 5. b 6. kivezetxkekre 

kottitt 22 pF-a kondedtor a nyflt- 

h& enSdt&rt csiikkenti le nagyobb 

frekvencih. fgy akadayozzuk meg a 

begerjedbt.

26. &a. Nem invertcild e rw 

TAA 521-gyel 

Az e&W f a jeUcmz&i: 

Tdpfc8zWg: f 16 V 

E M : 100 (40 dB) 

B m d elihniUd8: 30 Mohm 

B d dmm: 0,s pA 

Bemfm5feeAiwg: 

max. f 140 mV (R, = 0) 

Kimend fes& Jg: max. f 14 V 

24. HP11l~~1-kampe&d 

inred6 m a 

Kie egyenfeaziiltdgek erMteSere az 

elakben bemutstott kaposo18,k 

nern elkabnwsk. A bemen6 f d 

Urn hib4jbt kompendlni ken. A% 

&6n egy megoMSat mututmd b, 

rnelynek aegitseg6vel invert46 &M 

pozitfv 6 negetfv z6us-feszillteege 

kompedlhetb. A BZY 86/D1 Zenerdi6dAkkal 

f 0,7 V-os kame 

feaziiltseget dllftunk el6 6s ezt az 1 

Mohmos n W potenciomBteren ke- 28. &a. Nem in& en%U 

reeztiil a nern inven Wenetre vezet- nutlfeeziiltJg-htwpm& 

A k u p 2 r i s m addui: ~ . jiik. (3. kivezetb). A EldeIBa az 1 

Tcipfeaziiltdg: f 15 V 

kohmos ellenM1Sson kemsztiil tdrt6- ner-di6dbkksl Qlitjuk itt is el6 a 

I&&!.&: 

100 (40 dB) 

nik. A komped6 di6dslr h6m6dk- f 0,7 V-os kompenzgl6 f ~ ~ e t 

Bemd eUedli%a: 1 kohm letfiiggh elhanyagolhath. A kimen6 A kom~enzb16 fdt8tket a 100 

VezCEB feeziiltatg: max. f 140 mV fesziiltdg b&n6dkletfiigg& els6 kohmos jh.enciom6teren-6 a 260 

KimraS .feszii&sCg: max. f 14 V sorban a TAA 621 mtiveleti erdefM kohmos ellen4lWn keresztiil adjuk 

bemeneti &ms-fesziiltdghd h6m6r- az inven bemenetre. Az inven -be- 

Gkleti tAnyez6j6t61 fa. A t6pfesziilt- meneten az 1 kohmos euen6llthn (R) 

19. Nem invertPl6 erSsik6 

&get okvetleniil stabilidni kell. Az kzegezziik a nullsz6 fesziiltseget 6 a 

e&itB tbpfesziilt&g-fwh beve- visszwaatolt fesziiltseget. A kompen- 

A 26. M n lbthath nern invertA6 zetett Gt tenyezd azt mutatja, hogy 28116 fesziilts6get bemato16 elledlh 

erMM erdeitbe szintBn az nR 6s az hhy pV-ot v4ltozik a bemend fe- csak nagy ohm lehet, mert a nuUbz6 

R ellen6llthkkd &Ifthat6 be. A kap- sziiltdg akkor, ha a t&pfdtseg 1 feaziiltdg bead& nern okozhat 016csoltk 

feaziilt4gerBsiteee Vk = 100- vet v4ltQzik. 

sitesvdtoz&. (Az R elled& nem 

A be- Bs kimen6jel azonos fhish. A ki- 

vsltozhat meg.) Ha a genertitor beM 

men6 z6m-femiiltseg meghatbdd- Az er6& mzismki jellemdi: 

elledh megvdtozik, a kompenn&l 

enn61 a kapcsol&md figyelembe TapfaiiltJg: f 15 V 

dl6 fesziiltdget ut&na kell 4llitani. 

kell vemi a bemen6 bramot. A b e d ErdeW: 40 dB 

tiram az R, genenitor beM ellenBU4- B d e U a : 1 kohm 

son Uv fesziilts6gedst hoz 16tre, amely Bemend feaziiEt86g: max. f 140 mV 

mint jW6ltoe vd16 fesziiltseg je- Kimed fe6g: max. f 14 V 

lentkezik a bemeneten. A bemen6 

Tapfesziiltse'g: f 15 V 

Az U, Mlfo&thyezBje: 16 pVj% 

&ram tipikus &hke a TAA 521-1161 

Er6&6s: 100 (40 dB) 

A Gti%hyd: &i'pV/V 

0,3 p4. 10 kohmos held ellentilla 

Bemen6 el&n.&%s: 30 Mohrn 

genenitor eaetBn a j&&kos vez6rl6 

Bemeno" aram: 0,3 p-4 

A kapcaol4s bemend elledWs4ra 6s 

fdtseg: U, = - Ih-Rg = 0,3 & 

Bemer~G feeziiftst?g: mex. f 140 mV 

gerjedb elnyomw vonatkd ada- 

. 10 kohm = - 3 mV. A ,,--" el6jel 

Kimenci fesziilte'g: max. f 14 V 

tok . az el6z6 kapcso1Mval megegyeazt 

jeienti, hogy Ih a nern inven be- 

Az Uaeo h6fokt&yg(azfje: 16 pVf% 

zik. 

menetet vdli. begezziik most ez- 

A Ot thyad: 17 pV/V 

zel a feaziiltdggel a bemeneti z k - 

feaziiltdget Bs frjuk fel a kimen6 fe- 

22. RIIllf~-k~pCi6 sziiltdget : 

a fre~enciP-kornpenx&i6 

A 28. &an nem invertail6 er6sfM csablakorse4n keresztiil 

Uki0 = - (uv + UbeO) . vk 

A 29. cibrcin a TAA 621 dveleti 

Tegyiik fel, hogy a bemen6 zh-fe- z&ci6jbt 

erBsiti.5 egy kiilonleges nullfesziiltsegsziil- 

isrnBt a tipikus 2 mV. fgy a 

kompe~i6jbt mutatjuk be. A komkimeneti 

z6rus-fesziiltseg : 

penz8ci6 pozitiv b negativ &us-fesziilte6gl-e 

egyar4nt hatlhs. A sziik- 

Uldo = - (3+2) - 100 = - 500 mV 

dgea komped feaziilteeget a +Ut 

10 Vss kimenb fesziil- mellett a 

b -U, t8pf~~ziiltdgekre kotkitt oszt6hiba 

tehbt 5%. Pozitfv bemeneti &- 

r61 vesmiik le 6 8 bemeneti frekvenrus-fedtdg 

eseth a Wt&t 

cia-kompenztici6 I. matlakozSsi pontligy 

kell elv&evli, hogy felvessziik az 

j h vezetjiik. Adrt, hogy a nynt- 

Uu, = 0 6rt6ket b meghir- 

hurM erlisitbt ne befoly8soljuk, valaaz 

ehhez tartoz6 RE-t. A 26. tibra kap- 

mint a z&hurkh er&it& ne v4ltoz- 

'csol4s4nak segitsegBve1 meghatenn- 

tathassuk meg, a komped6 Bramhatjuk 

az Uklo = f(RE) fmhfi is, 

kort nagy ellen&1l8aon keresztiil csatolha 

az Rg-t v61toztathatdntik k6pezziik 

juk. Az ilyen kompenz4ci6nak aa e~ 

ki. A kapcso1Ss bemen6 ellen&ba 

elhnye, hogy tetsk szerinti en!&&a 

h u r o k ~ Bs ~ a l k6zihn6dud 

fiiggv6nyt realizslhatunlz, rnivel a 

bemd ellenBUtkt61 fiigg. A bemen6 

kompadci6 nern csatzakozik a bemeellenU 

kapcm- kb. 30 

netre. =thy8 viszont az, hogy a 

Mohm. A stabiJbl& m6dja a 26. bb- 

thpfesziilte6g Gt tenyezdje mintegy 

rh bemuMtotthoz hasonl6. 

27. &ra. NuUfesziiuse'g-kompenzaicz6 hb1mzoros4rs n6. 

15

lk lDOk 

T -----I? 

T6pfddg: f 15 V 

Erd&8: 100 (40 dB) 

Bemeno'fesziiU&g: max. f 140 mV 

Kimenb femii.%ig: max. f 14 V 

A G, tknyezd: 50 pV/V 

A miiezaki adatok inved16 erI5siare 

vonatkoznek, de a kompenz6JgB nem 

inverM6 tk differenci4l-erBsit8nBl is 

&lemszerGen alkahazhath. 

hat6. A kimen6 fesziil-et a kovetke- 

zI5 &szefiigg&Ml hat&rozhatjuk meg: 

Az n ,,erBsi&t" s x%szaaatol6 ellen- 

6lUimk hat&vze&k meg. Az R Bs nR 

eUsnBillssJok a nem invertslb bemenetre 

csatlakoznak. A kikikn6duclG 

fesziilts6gelnyom8s a differencitS1-er6sit6 

zava~x+z&en~cit dja meg abban 

az esetben, ha mindkBt beme- 

neb egyenlb f$ziifi jelet dunk. Az A kapcaol&s elektromoa j&rnzbi: 

elnvom& m6rtAke az ellenked fBzisli 

(dkerencia) jelhez kB& 6rtend6. T&pfeszi&Lg: f 15 V 

A koziism6dus13 elnyom& m6rtAke E~ddtd8: 100 (40 dB) 

fiigg a felhaadt ellensllBeok (R 6s Maximcilis ve&16jea&ig-~nR1 

~ontmd&tbl b szimrnetri8Li8Ml. da: AU = +100mV 

Az ' h l d k pontossaga leghbb ~imksfesz~ Jg: f 14 V 

0,5% legyen. A differenciBlsrbit6- Kiiziidu84 elnyomcis: 89 dB 

n61 a 29. 4brh bemutatott nullfe- A GI ~~ kotnpenzciU Urn -: 

sziilte6g-kompen&i6t alkalmazzuk. 60 PV/V. 

Tranzisztoros aramkiiriik 

A korszedi URH, UHF 6 VJD 20 mpF 

technik8ban ma mBr szBles korben K& di& ~ z tkapacfi-eairh8: i 

alkalmazka keriilnek hangol6elem- max. 6% - UR = 1 V-nB1 

kht a kiilon- tipush varica~-di6d&. 

A 3 varicap demet tartimsz6 ~mfu ark8: 

BB 113 hangol6elernmel az egyiittfutasi 

probltknsk is megoldottnak te- UR = 1 V - 6 V : f 1°/0 

kinthet6k. A hangol6elem keresztmo- 6V-20V: +2% 

20V-30V: f 3% 

I 

dulhib 6s torziixhi tulajdomhgai is 

megfelelI5k. A kovetkezgkben n6hhy 

nagyfrekvencias hangol&gy&get is- 

mertet*nk, melyben a BB 113 han- 

gol&lem keriilt alkaIma6a. A kap- 

csolhk frekvenciatartomhya 100 

kHz - 1 GE, teh&t Btijleli mind- 

azon frekvenci&kat. melveket a mai 

TV 6a r8xli6tecd felh&znBl. 

BevezetAsiil roviden foelalkozunk a 

BB 113 alapvetd tulaj'~iva1, 

majd megvizs&ljuk a kapacit&-di6de 

akdmaddnak n6hhy kiilonleges 

k6dMt. 

A BB 113 hangol&lem did&ja k6t- 

szeresen diffimdBlt plan& di6da. A di6- 

d$k kozijsmtisnyag hhba vannak Bpit- 

ve. Katbdjukkoziis. A BB 113 hangol6- 

elemmel tiibbek kozt AM vevI5k6mi.i- 

1Bk hangolb is.megoldhat6 - a for- 

g6kondenz8tor helyettesithet6. 

A hagyodnyos elemekkel fel6ppitett 

- tekercs, 1&- vagy etiroflex for& - 

rezg6korokhiiz k6pest kapacit8s-di6da 

alkalmrrzssa esetAn a di6da nedindrie 

karakterisztiuja ktjvetkezthben a 

rezg6koriin lev6 v&ltbfdt&g miatt 

torzit& keletkezik. A tonit& nagydga 

fig a v4MfemiiltSeg amplit6d6jM1 

6s a varicap kapacitBsath1. Kamittis-di6da 

alkalmaz$sa esethn okvetleniil 

ismemiink kell a rezg6koron 

feU6d v~~fesziil~-am~litfid6t az 

eg& hangolki tartoihY&n. 

A nagyfrekvencik tonit&, mint 

m& emlitettiik, a varieap pillanatnyi 

kapacitsaSt61 is fiigg. Kozvetve ez azt 

jelenti, hogy a tonit& a hangol6fe-

1 M felvehetd a 32a. M n LBthaM 

karakterisztika is. A diagram a Cr 

varitmp-kapacitht mutatja az UE 

hangol6feazriltdg fiiggvBnyBben. 

A varicappd p&hu;zemoean kotiitt 

kondenzktor segiteegevel a rezgdkor 

f'iioman hangolhath. A parale1 kapacit& 

maximum 26 pF. A v81thfesziiltdg 

hathka a rezgBkor eIhangol6dik. 

Ezt az elhango16d8st lehet a trimmerkondedtorral 

kompendhi. 

A tonitasi i4nyezB m&&&& azt 

415s --- 141~1 tapesztaljuk, hogy 19,6V hangolbfe~ziilk6gn8 

a legkedvez6bb a hely- 

32b. &-a. A torz-faz-tg 

,t. hen, meghj6 feeziilWg rnelfw*~ 

lett a rezg6koriin lev6 fesziil- vdtozik. 

fgy a tonit& nem wuph a handiAgt61 

fiigg. P6dsul UX = 1 V gol6fesziilt~fjgge1, hanem a rezgbkohengol6fesziiltdg 

eset6n a megenged- r6n lev6 v ~fdtdggel is vsltozik. 

hetB vdthjel maximum 800 mV, b a Annak Brdekkben, hogy a tonitss caak 

torzitas 3%. Ug = 6 V-nBl a vdt6jel a *W fiiggjon, a korfemiilt- 

2,8 V lehet; a tonlt8a 2%. 19,6 V-oe &getand- kelltartani. Ezagyahangol6fesziiltdgn61 

a ~Qthjel maxi- korlatnak viszont nem felel meg. 

dlis amplitGd6ja 17 V. A 32b. dhdn az ahaonyfrekven- 

A fenti adatokat betartva AM ese- cias tomi&i GnyezBt liithatjuk a rezt6n 

m = 80% modul&i& U B k g6koFiin lev6 vslMfeazliltdg (U-) 

mellett 2%-os dacaonyfrekvenci8s tor- fiigg~Bny6ben. Param6ter a hangol6zi&t 

kapunk. Termhtesen m = fe8ziiltdg. A modul&ci& szha16k: 

= 30% mellett a torzit& caokken. m = 80%. A 32c. &an a torzit& 

Annak Brdek6ben, hogy a fenti torzi- thnyed lsthat.6 a modultilb frekvencia 

tesok mellett m6.g jhl6k~ tonitsst fiiggvhykben. A s6vkoZBpfrekvencia 

ne kapjunk, a demodulAtor-dibdht a fb = 473 kHz, a hangol6fesziilWg 

bmkterisztika line& sdmadn kell 6 V, az a eaetben a nagyfrekvenoi8s 

mGkWtetniink. am litlid6 4,16 V, a b esetben 0,76 V. 

A 31. ~ v egy z BB 113 m6rB kap- 6-fog~va a~ lbnik alaPj* megasol&et 

LBthatunk. A 76 oh- ellen- QiUapithetjuk, hogy a rezgdkori vBl6dUee 

a nagyfrekvenciBs bemenetet il- feszd-et nem szaW 2,s V fd16 

ldi. A m6rBrendszer bemenethe emelni, ha azt akarjuk, hogy az alaegg 

fBIh&mll amplitlid6 demodulh- csonyfrekvenci&s tonit& 2% alatt 

tor caatlakozik. A demodulBlt hsng- maradjon. LB.that6 az is, hogy 2,s V 

frekvencisefemiiltsegamplitddbja 1 V. ktkfedaiilteegig a hangob a tonitast 

Az kbh bemutetott m6rBkapoeo- nem befolyhlja 16nyegesen. 

%. k6r6pfrekvenci8s er6&a 

A 33. &an egy FM-KF &tB 

kapcaobi rajdt lhthatjuk. A ko&pfrekv4 

jel az URH hang*- 

W6ba keriil e&iMnk bemenethre. 

l&&ftdnk bemenete ktWokozatG, ezab81yozott 

RC erMtbb61 till. A harmadik 

fokozat kollekfodba van ktitve 

egy otkoriis &. A I(E" BZW kapcsobi 

rajza a 34. cibrcin Utha6.A snir6 

Atviteli karekterisztWjht a 35. 

&bra mutatja. A sAr6 3 dB-= dv- 

~~e a00 kE, b mivel olyan RC 

erbit6k hajtjgk meg, melyek a teljes 

dvban yakorlatilag h d b amplitlid6jli 

& fesziilb6get adnak, az er6sit6 

szelektivithit a 34.6brh kithat6 

sziir6 hatkozza meg. A harmadii fokozat 

kollektorAb6l egy 0,6 pF-os 

kondendtoron keregztiil hajtjuk meg 

a szab&lyozh erPisiMt. A szabtilyozb 

e&Mt a KF jelbdl egyenhhfltott

34. h a. A KF exin5 

J 

Az fi &rd adatai: L1 : 4 menet 

0 0,24 mm 

LI : 13 rne.net, 

0 0,24 mm 

A t01jea dvszBMg 200 k E 

Az Fs drd adatak Ll : 7 menet 

0 0,24 mm 

b : 13 menet 

0 0,24 mm 

Ht.WHEFer~ 

Wt& vdrli. A ~z~bB,Iyor;6 erd Ran&- -9 75 

sit6 a BA 182 dieon keresztiil adja liihn&: 0,6 V 

a szab61yoz6 jelet a k6t RC er&fM AM elnyd: w 60 dB 

bchisl5ra. A mGr6 kimenetBr6l a KF 

jel a TBA 120 integr$lt thmkor be- Az 2pl dr6 ah&: Ll : 2 menet men6 ebnBllk kovetkezuben - kis 

menetRre kea. Az integrBlt Bramkor 0 0,24 ram hangol6kapacitWx (68 pF), nagy rezolimited 

6s demodu18tort tartah=. Ll : 13 menet nancia-eIlenBilBsfi koriiket alktdhnrrz- 

A jelet ebben az Bramkorben jekaim- 0 0,24 mrn hatunk. A szekunder rezg6koriiket a 

metrikusan vBgjuk Bs egg szimmet- 

kovetkezb fokozet bemenem -to16 

rikue koincidencia-demodulBtom1 de- 

tekerca segit&gBvel csatoljuk. A w 

modulhltrrtjuk. A kimen6 hangfrek- 

therejd ad6k vBtaIe eset6n bekovetvenciBs 

jelet az IC 8. kivemWr61 ve- 

kez6 ,,leszakadbt" a kollektorkorbe 

hetjiik le. 

kotiitt sow ellenUBs gstolja mag. 

DernoduUlka arhydetektort alkal- 

A kapkfa mbzaki aai: 

mtrztunk. A hhm tmzieztor munkapontjat 

a 4,2 St1 szek -ja. 

TCipfWdg: 12 V 

Ararnfe~dd: 27 mA 

Az &d&d telj&dnyerdsi&&x 

Az erdsiUI rnhaki &i: 

57 dB TiipfeszWg: 12 V 

rS&y&i tartomcfny: 64 dB Ammfe&: 10 mA 

A TBA 120 tdj&&yer~: TeZj~m&ny~s: 85 dB 

60dB B& f-9 a kezde- 

3 dB-e8 8Civ8dlesdg: 200 kHz , , tW1: 55 pV 

75 kHz loketd, 1 kHz maBPrlalo HanSfrekvencioEs &mend feezii&ekg: 

frekvemiii.lari2, 30 pV bemen6 35. &a. A KF szzirS dt&&i 185mV(Uh= 55 pV, liiket 40=, 

jeld a tor&&: -= 0,8% kaMazt&P f= 1kHz,R, = 10kohm) 

36. &a. URH KF e*6&

Fl - Fz sztir8: 

L1 1 menet 

Lz 16 menet 

L, 16 menet 

L4 lmenet 

L5 1 menet 

16menet 

L7 16 menet 

LB 1 menet 

0 0,16 mm; 

0 0,16 mrn; 

0 0,16 mm; 

pI 0,16 mm; 

0 0,15 mm; 

0 0,16 mm; 

pI 0,16 mm; 

0 0,lb mm; 

& lmenet pI0,lbmrn 

LILl, 2 x 13 menet b i F i 

0 0,16 mm 

Lll 6 menet 0 0,15 mm 

27. UBH hmgol6egys6g 

A 37. &&ta egy URH hangol&gy- 

&get mutatunk be. Az egydg 4 hangolhatb 

k6rt hrtaImaz, melyekben 

hangol6eldBnt BB 104 varies 

.Ltalmuunk. A TI tramhto. i?: 

324 tipus6 szilicium tranzisztor. Ezt a 

txa.nzisztort &rG nagy&amfi munkapntbsn 

m6kWtetni. Az eUkiir 

dd&e 3,5--4,5 KEfz, viszonylag 

keskenyeSv15. A 3,7-21 V hango- 

16feaziilts6ggel az e+ URH-dv Btf-. 

A kapcsoLBs a m fokoeetbbl 

dl. Az oszcilUtor 6 a kevd 

AF 106 tip4 trsnzisztorokkd mGkadik. 

Az 810- b oszcill&torfokozat 

f6ldelt MI, a kever6 Gldelt emitter-. 

Az el6fokozat kollekt~rsil.ams 

4 mA. Ennek a fokozstnak d l az 

&nun1181 a legkedveebbb a zaje. A kii- 

CeBvetet0 5mmU17mag4~ 12,6mm 

1;1 1 menet 0 0,66 mm 

5 menet 0 0.66 mm 

LS 11 menet 0 0,2 mm (17 pH) 

L4 4,bmenet 0 Q,65mm 

L5 4,6 menet 0 O,66 mm 

La 1 menet 0 0,66 mm 

L7 1 menet 0 1 mm 

(l&mag08 0 10) 

Lg 6,6 menet 0 1 mm (dve 

(21 5mm,magAl dXlOmm, 

rn8ecsamUe a 2. meneb61 a 

hid-% &gt6l) 

& 16 menet 0 0,2 mm (10,7 

MHz KF\ 

ben a femtantenna, a nagyfrekvenc& 

elbe-tb 6 az osz&tor egyarht 

hangolt. Ily m6don megfelel6 keresztmodul8ci6 

6 szelekci6 Brhetb el. Az 

oszcUtor felharmonkm-mentesen 

rezeg. Az 08~:Utor rezgdkore ellen- 

6Waon kereaztiil ~8&tlakozik a tran- 

&&era. Az oszcill4tor-jelet a bemen6 

tranzisztor bsirliaava cmtoljuk. 

A keved Bs az el6fokozat foldelt M- 

zid. A b&i&apcsol& el6nye kiilon6aen 

nagy bemendjel mellett jelentkezik 

Bs jobb illesztkst tmz lehetbv8. 

A kii bemen6 elleneJlBs k6vetkeztAben 

a fernitantenna ceak kis menetez&m6 

tekerccsel mablhatb az elbfoko~ethoz. 

A kever6 igy kis jelet kap. A kivdr- 

1&1 tartamsnyt eleBsorban a keverbfokozat 

hat&rozea meg. Bogy leheMleg 

nagy BttBteli a&yt kapjunk, a 

kevefifofnnat bemen6 ekdbhit ie 

kicsire vslaeetjuk meg. A keverbfokomt 

Bmitte- edrt vhwnjrhg 

: 8 mA. A?. emit-t tonY 

vh b novelni nem Brdemee, Illivel a bemen6 

elledtlbs mh lby- nern 

dkken. Az el6fokozat munkaponti 

drama 0,b mA. Ez a pa' szempontjhb6l 

a legmegfeleldbb. ks-$hmk 

nagy bemenbszintn61 is torzitasmenteaen 

mCikMik. A nagy fdta6g-letxanazfod& 

Bre az, hogy hBrmee 

fo&t keU sbkalmeeni. A 39. cibrrtn a 

h e n g o l ~ ehaowenciBe 

tonit&& Gnyezbje Gthath az entexmarezgBkiir6n 

lev6 feaziiltdg fiiii&y& 

ben.

GVARAKBAN - HIVATALOKBAN - K~RHAZAKBAN ES MINDENUlT, 

AHOL A HELYIS~GEK Ki)Z6TT GYORS ~SSZEK~TTET~!S SZCSKS~GES, 

A BELS~ HIRKC)ZL~S KORSZERCS BERENDEZ~SE 

A BUDAPEST1 ELEKTROAKUSZTIKAI GYAR ALTAL GYARTO~ 

A QUICKPHONE - tranzisztorizilt, interkommuni- 

k5cib - hangostelefon rendszer, amely rugalmasan 

illesnhetd a helyi igCnyekhez - az inform6ci&ramlb 

idnyinak s az egyes ~ l o m me116 ~ k -, ill. alirendelt- 

sdgi helyzetenek variilki lehetZk6g6veI. 

A Quickphone a helyi telefonhilbzat terhelCse nClkul 

hasznOhat6, egy gom bnyomksal besz6lgetkre kkz. 

A Quickphone hangostelefon a f6dllomk 6s a h od be- 

kotott mell6killomkok, ill. univen6lis f6dllomkok 

kozott pirbeszed folytat6sira alkalmas. Mell&killomb 

1 mkik mell6li(lom5ssal nem folytathat beszt$lgetht. 

I 

A Quickphone hangateldon kezelbe egyszeril. 

- A mell6killombok kozvetlen beszeddel hivhat6k. 

- A f65llomk hlvba eseten a hlvott illomkon hang 

b f6nyjelz6s jelzi a hfvist k azt is, hogy melyik 

dlomk a hivd 

- A hlvb illomis f4nyjelzdssel Brtesiil arr6l. hogy a 

hlvott helyen tart6zkodik Q hangjelzkst kap akkor, 

ha a hlvott dllomk nem foglalt, nem folytat mkok- 

kal besz6lgetbt. 

- A hlvott dllomb foglaltsiga eseten a hlvott f6l fhny- 

jelxessel drtesul arrbl, bogy melyi k illomis klvin 

vele beszhlni. 

- Besz6lgetes kozben a f6illomison kigyullad6 Iimpa 

jelzi, ha a k6szuldk mikrofonkent aktiv. 

A Budapesti Elektroakusztikai Gyir mind 12, mind 

24 vonalas hangostelefon rendszert is gyirt. 

Quickphone 

AHT T ~PUS~ HANGOSTELEFON RENDSZER 

A 12 vonalas hangostelefon rendszer egyshgei a kovet- 

kez6k: 

AH 121 tlp. 12 vonalas univedlis fi56llomk, arneiyhez 

max. 12 ellenillomb csatlakoztathatb. Tobb rnellhk- 

illomh egyidejil benyomkival csoporthiv;isra is alkal- 

mas. 

Az AC 121 tlp. csatlakoz6 doboz, a f8611ornh csatlakozb 

vezetekeinek rendezesere 4s bekot6s6re szoig;il. 

Az AT 121 tip. tipegysh az AH In-es f6511omb 5ram- 

ellitisit binositja 220 V 50 Hz h616zatr6l (110 V-ra 

szervizben 6tkothetii).

Az AM 121 tip. mellCkillom4s k6teru" vezetbkkel csat- 

lakozik a f~llomChoz. Hivirst visszajelzb IbpAval, vala- 

mint hiv@gombbal rendelkezik, amely egy6ttal a le- 

hallgat& elleni vddelmet is kapcsolja. A hiv6gomb be- 

nyomba n6lkul a fbblkmb nem hallhatja a helysdgben 

foly6 beszdlget4st. 

Az AM 122 tip. mell6killom5.s azonos az AM 121 melldk- 

bllomksal, azonban nagyobb akuutikai teljesitmdnyfi 

341 hangsz6r6vaf k4sziil. 

Az AC 049 tlp. csatlakoz6 doboz a melldk6llorn~k 

csatlakoz6 vezetek6nek rendezks4re 6s bekot4dre 

szolgil. 

A TM 2424 fojt&ekercs az AHT rendszer nagy- 

frekvencik zavarainak megsziintet6sdre szolgil. 

A 24 vonalas hangostelefon rendszer AH 214 tip. uni- 

verz6lis ft%lom&ihoz max. 24 elledllomk csatlakoz- 

tathad. Egy4b adatai megegyeznek az AH 121 tip. f& 

&llomk adataival. 

A rendszer egysCgei : 

AC 241 tip. csatiakoz6 doboz 

AH 041 tip. 4 vonalas univedlis ftWlomk 

(az AH Oi tip. w&mz4is ~ & s h o z 

max. 4 ellenillomis aatlakoztathat6) 

(az AM 127, ill. a kulon eriislt6s AM 129 

tip. nagy hangerejfi mell6kdlomkok ki- 

egCszit6je. Alkalmas azonos vonalra kij- 

tott tovibbi melldkillomk (vagy kiilon 

hangsz6r6) kapcsolbira 

Az AH 121 tip. kiegdszitgjek6nt ajanlhatjuk az AH 125 

tip. 12 vonalas f6noki fi%llomQt, amelynek a m(ikod6se 

a kiivetkez6: 

A hlvh a titkbnahijz drkezik be, a fh6k kthwtleniil 

I6tesithet kapcsolatot a bekodtt 6llomhokkal. A fBniik 

a titkaxnb dtal folytltott bedlget& meg wdja szakl- 

tani, tehiSt feltCtlen elsab&ge 4- A titurd a 

f8nok Atal folytamtt W g & sem megddtani, 

sem lehallgatni nem tudja. 

A f8nak a titMrn8vel a k& fg6llomt segltdg4vel 

beszdlgethet. a titk6rnB ezen az irton adja Q a be6rke- 

zett hlvkt a f8niik rk6re. 

Az AH 245 tlp. 24 vondas f6nijki fWlomQ azonos az 

AH 125 tip. %n&i f&~lomM, aronban max. 24 vonal 

fogadSldn alkalmas. 

Az AK 125 tip. csatlakoz6 doboz az AH 125, ill. AH 245 

tip. f6niiki f64llomk kieg&dtgje, mely 10 vonal r6sz6re 

tartalmaz QkapcsolQ dljin szdg6I6 jelfoght. 

Az AHT hangostelefon rendszert belfiil&n a RAVILL 

Nagykereskedelmi V6llalat forgalmazza. 

Budapest XlV., 

Fogarasi irt 3-5. 

Telefon : 296-820

Ferritestenna: 

0 10 >( 140 mm homyolt rbd 

Ll : 62 menet 20 X0.05 mm litze, 

hk€XCEk6!26p 8 rbd V W 26 ~ 

IIun-re 

& : 2 menet 0 0,5 mm, 48 mm-re 

a rbd v6gBtbl 

A tiibbi tekercanB1 az BMteleket ad- 

juk meg : 

no/& = 65; 4x0,05 mm litae, La 

megcaapok kb. aa 1/2 menebdmnail. 

ne/n5 = 9; 4X 0,05 mm litze, I& 

megcaapoIBscr IW eled menetn6l Q 

kiizepen 

n7/ne = 20; 4~0,06 mm litze, L7 

~polsas az 1/5 menetebsl 

nlo/na = 20; 4 x0,06 mm litze, Llo 

mego~apoh az 1/5 menetaahmiL 

Az F5 ke szCirB, dvk626 

frekvencia%k13z. Az a,, F., & 

helyett nodl aatolt kBtmzgdk&& 

dv&dt is akabx&&unk. A forgbkondedtor 

3 x 500 pF-os. A hangol6egye 

a nagy t6rerejti k626phdknd 

ad6k toniteamentes v6tel6t k i le- 

--7 

Weldtt ismertetnbk a BB 113 va- 

riap alkalmamhdt kiiz8phdlhd AM 

vev6 hangolthgydgBben, k id I$szle- 

tesebben foglalkozunk a varicap alkal- 

mezBsa eset6n fellBp6 egyiittfutBsi 

problmal. 

Egy ~zuperkBsziiIBk hangoLdsakor 

hangolnunk kell a modul8torkiirt Be az 

oszcillStorkiirt. A modul6torkiir re- 

zonancia-fralrvencihja fa, amely ides- 

Iie esetben a veendd fi frekvenci&val 

azonos. Az oszcilIhtor frekvencisja 

f,, amely BltalBban nagyobb, mint a 

venni kivhnt frekvencie. A hangol6- 

egys6gbe Bpitik be a kever6 fokozatot, 

amely a kkt5pfrekvencib (fk) van 

hsngolva. A kever6 a kiilonbsegi frek- 

venciBt kdpezi, melyre igaz, bogy fk = 

= f,, - f,. A modul&torkor 6tfog8sa 

(Vh = &,& f& negyobb, mint s4 

ofmilutor frekvenciiG6tf& - (V, .- = 

= f a . 

frjuk &I a moduhitort Be oasaill& 

-. 

EggrcGerCibb vevM mege16gednek 

82 bn. €gypontoe egyw&lt&saL Enneildeapfre%vdaiesiila9 

f,, = fi-fcwGi, c ntindm ms;s frekvencih 

a v M dvbm fa = ft f M. 

A A f egyiittfuteei bibs; fiig&nye 

az fi frekvencihsk. A Af W kisebb, 

mind kisebb az fk k 

a venni kivht dv. Az ewiittfutesi 

hiba jelent6e Brdkenydg-veaEtaeeget 

okoz Bs tonit& mmdmhyez. Aa Br- 

&en&-dkken&t a feelbd 

leg%bk&k nem veezi &me, a toni- 

tBet am181 inlnlbb. 

Kedvdbb emch6nyt ad a vkwny- 

leg szBles k8rben alkdmmmtt k& 

pont-egyiittfut8a. A m6dslwr k& 

mert, & nem foghlkozunk vele. 

A A f itt k6t fi-neil Ieaz dm. 

Gazdag irodalom foglaIkozik a M- 

rompont-egyiittfut8s m6retmAj m a- 

saereivel. End1 a megaldBwBl fi w- 

rom 6tekheil leez Af = 0. Ez a h& 

rom fi && a veteli Ssvban az f- 

Be f- kiiziitt helyezkedik el. nyen 

egyiittfut4ai giirMt lgthatunk 8 40. 

aibnin q t o t t vonsllal jeliilve. 

A A f,, 6rt6ke k6zB ulCdmon 610 

--en & 185 kd?n 6ri el 8 

f 1,26%-ot fi-re vonatkoztatva. Az 

fi-re vonatkoztatott f 1,26%-ot azBb-

da folyto~ egyenee vonallal je161tiik. 

A kikdpfrekvewia 459 km. 

A tonitBei tsnyezdre ve16 tekintettel 

dkmrG, ha A f az fi alaemny &t&6n61 

kieebb, mint nagyobb frekvencisn. 

Ez ut6bbi k6vetelmBnP is kieldglti a 

BB 113 kepaciffi-di-. Az Bbrh folyamstoe 

giirbe mufetja a varicephangolde 

egyiittfuteeet. A dm% olyan 

k8ezalBknBI tortent, melynB1 a modulstor 

&a oszdMtor hango16kapeCiit;be- 

&ya we = 2. 

Az anted+ ben a h m di6b kaziil kettbt panrkl 

. . 

ki%%thk a - a 

BZ ~~~~aLbtorkort hsngoljuk. A Ca/GO 

enhyigy2.Ahrmgol6fdtSeg 1-30 

V kiieatt v&ltoztatdLath ,Be a diU& 

katikijb 088tlakaik. A 10 nF-08 

kondedtor a varica~-di6d& krrt6d- 

Tit nagyfrekvenoi~hideglti. A hannol6fesziil~el 

mrban lev6 68 kohm- 

oeecillBtor tekewdre. Az oezcU- 

for rezg6kiir jddg4t e perelel kiit6tt 

68 kohmos demillh dkkenti. Az 

oezcillsfor emithrf-Bt a B 707 

St 10 0,7 V-ra elbfesziti. Az cmdlhtnr 

fokozat a nagy vkwaaatol8s k6vet- 

kezGben mind& teIIteSbe vedrlbdik. 

Gyakorlatilag kapoaol6 kemm6dben 

mGkMik, igen stcLbil amvlit1id6val. 

Az oezcUtmfeaziilta6g a kohektorkiir- 

ben fel~onn$l6dik. Az 08zcillS- 

tor tgniteee igen eLaoeony. fgy meg- 

akddyozzuk a riividhuUmQ dv- 

ban mGkM6 ad6k v6telBnek lehetd- 

Wt. Az millgt,r am litM6 a vd- 

teli dvban 680-450 m%m. A kol- 

lektorkiirben lev6 2.2 kohmos &en- 

ttfuMs Mterisz- 

h r b keverdfokozat kWtt egy elvkt.6 

fokwt biitoeitja a asatoM. 

Ez egg foldelt kollektoma kapmob, 

Kg = 5 m.4-a munkapontba Wtva. A keverbfokoeet emittedn EZ oslcil- 

Utorfdteeg a teljee veteli dvban 

66-67 mV&. Az 4 induktivi~l 

Ba a 390 pF-oe kondendtorb61 Bll6 

sziv6kiir a keverb ernittedben a k6dpfrekvenci8s 

vkmm3atoiBst eaiikkenti. 

84-0 12 kHz. Ez a eorcm 

rezg6kiir a KF erdeitdet is niiveli. 

A keverd tranzisztor kollektorBnuae 

1 mA. A BF 240 kever6tmnzktor 

kimen6eIle- nagy, fgyw &Lie 

rezgbkiiriik jckiga Q = 140. A keverb 

tmmz* kdlektsrB,bLul lev6 RF 

Bedrd d vdhdge kb. 6.6 kHz. A !26 

kohnme pofenoiomBterw1 a kever6 

treneieztor munkspontja Bllfthat6 be. 

T ~ j ~ 9 v g : 

AramjdwW: 7 mA 

Harr&fe&&dg: 1-40 V 

A l i a c e g o l 6 j ~ q ~ * : 

f 3% (30 V-n4l f 9mV) 

K 6 z d p m 480 kHz 

Hun* &v: 610-1606 kHz 

Tckerowddk: 

Ferritentenna: 0 10 X la0 mm, 

homyolt 

LI : 50 menet 10 X0,06 mm lih 

I,: 7 menet 10 x0,06 mm litze 

F&pit& megegyaik a 38. BbPe han- 

gokkgydg antennBjBnak fel6pitkdvel. 

A abbi tekemB1 BZ BttBteleket adjuk 

meg : 

n,/n* E 1,l; 00,lmm 

n*/~ = 6; 0 0,l mm 

* = 4 ; 00,lmm 

ndlo I 1 ; L8, Lo: 30 X 0.06 

lib 

na/np=66; L, 30xO,O6mm 

lib 

A tskercsek a frekvancia ismereteben 

a rendelkezh BU6 teker-wlv6ny- 

re elkkithethk. 

Akamplementertranzisztorokbrp- 

~Ldeteahnigei elbnyi3k mellett - galvanikus 

~~~fol8s - lehet.6~6 taw*, 

hogy bvB% dmtM16116 bnghkvenoies 

&at Bpitdd~ 

A re. amin Uthath erbaite,ka 

ht magnetofon el&e&£tak6nt, 

erdeiMkBnt is akdmdmtjuk. Az er6dtb 

k&&kd. A K i t & a kis- 

42.W. Ma& Hi-Fi erSB(tS

1 BC413 El471 

43. &a. M m magmi Hi-Fi 

erdsitd 

4 6 BC 413 emittdre az R1 ellenmson 

keresztiil negativ vkmwatol8st 

16teaftettiink. fgy a bemen6 eHensllss 

megn6tt, a kimend ellemill& lecsijkkent. 

Az hunkor vBl-fi er6sit&e: 

l e g n s g g e g y e ~ 6 ~ t d e e ~ 

er6sltd munkepontjAt etebWi& Az 

&raDdKiir bnammfdlte8g*In& 

igen j6. A lca Ms kielwi a Hi-Fi 

k~vete~n~eE 

Tapfe8zii&&g: 24 V (12-30 V) 

Aramje~&: 3 mA 

F ~ g 30 dB ~ : 

T d j ~ y ~ k63 s dl3 : 

Maxidi8 k i d je&&?dg: 

6,s Verr (k = 0,5%, f = 1 ~Hz) 

Ton&& tinye&: -= 0,25% 

(f = 20Hz--20kHz,U~ = 

= 5 Vem) 

Az citdeli hraktd* - 1 dB-mjai: 

25 Hz b 100 kHz 

(UM !000 = 3 y) 

2+mem eUmdaa: 500 kohm 

Kimend ellen&%: 250 ohm 

A bemef&re TPmat- m$Wsdg: 

1 pV (R, = 200 ohm) 

Brummjeazu2tsdg elny4: 22 mV/V 

(R, = 200 ohm, f = 50 Hz) 

Ny&hurhi mMs: 56 dB 

Foldelt kollektoroa erdsitbvel kieg6szitve 

kapcaolBsunk fesziiltdge&& 

10 dB-t n6. A m6dositott dramkort a 

43. &an 1Sthatjuk. Az ,,uthh&6" 

kapcaokl a bemen4 ehdh%s 2 

Mohmra novelhetb. A kimand ellentill& 

16 ohm cl;liikken. ErdsiMnk univemilhn 

feIhaeznSlhst6vB v8ifik. Az 

er6sitk az RS ellen* segitSeg6vel 

dllithat6 be. 

I .J 

14. &a. Hang8zd~Eyozd a Hi-Pi erdaitbhiiz 

M&io&& etvbWnk mtkaki adatai a 

klivetMk: 

TapjeazUadg: 24 V (12-30 V) 

Aramfeld~l: 4 mA 

F ~ d g ~ 40 a dB : 

TeljeeidmhyerW: 90 dB 

Maridis kimend feaziiltse'g: 

726 Ven (k = 0,5%, f = 1 ~Hz) 

Torzithi tkayezd: UM = l V -Z 0,2% 

(f = 20 Hz - 16 kHz) 

Ukt = 3 V c 0,5% 

Az Btviteli karaktenaztika -1 dB- 

I% pontjai: 

(UM ,000 = 3 ve~) 

30 Hz 6 100 kHz 

Bemend eZle&U&: 2 Mohm 

K i d eZkm%%: 16 ohm 

A bemenetre vonathm %a$-sdg: 

0,8 )(LV (R, = 200 ohm) 

BrummfesziiUadg elnyomda: 25 mV/V 

(f = 50 Hz, R, = 200 ohm) 

NyiIthwkti fe8ziiltadgerd&a: 68 dB 

Maxidis &mend jeazi&dg a a!pfeszWsdg 

fiiggvdnydben: 

U, 12 15 18 24 30 V 

Ukieff 3,7 4,8 6 7,6 9 V 

270 pV-mil nagyobb b e d fee&sdgdZ 

a zajfesziiltdg-elny-: 

min. 50 dB= 

38. HangsrhsrabAlyor6 Hi-Fi 

erMtgh5x 

A 44. cibr6n lBthaM hangszinezsbdyoz6 

BtkspcsolhaM mages- Bam61yhang 

kiemeldbgl a. A kiemeld kapcao- 

I& egg impedancia-Atdddt.6 hajtja 

meg. A k6t kapcsoW 16 kiiliinbih6 

frekvenciamenet &What6 be. A frekvenciameneteket 

a 45. dtw69a 1Bthrrtjuk. 

Az 50 kohmoa potenciom6tarrel a 

m6lyheng bdllttgsa folyamatmm lehetabgee. 

. 

Az -or elbyeit az sl8ibbiakbrm - 

foglalhrrtjuk Zissze: 

I. M61yhangkiemel6mBl a sarokfrekvenciaket 

el tudjuk tolqi. A legmayebb 

6 legmagaaabb hangokat a 

hangsz6r6Ml 88 a teremak-t61 

fiiggben a legkiiliznbszdbb millapit&eal 

kapjuk visaze. fgy tetezee raerinti 

meredekdggel emelhetjiik ki ezeket 

an6W, hogy a k6zepes frekvenckit 

vatQ!Zta-. 

2. Eapcso~ mtereo mben 

nagy egyiittfutdsi pontoesegot biztosit, 

mivel ezzel a rnegoklhd ezt kanynyebb 

tartani, mint potenciodkwkkd. 

3. A m6lyhangkiemeld meredekdge 

4-8,5 dB/okt&v, a magasbang-kime 

166 3-5 dB/oktAv.

46. &bra. Az ,,ABW osz?&i erW 

6*amfd&& o terW aram fig&- 

~YW 

Tiipfeszziiltse'g: 24 V 

Ammfd&: 3,6 mA 

Fesz-: -16 dB 

Bemeno" el&&Ws: 136 kohm 

MazimriEis bcmenb jeazWg: 7,7 Verf 

K i d c&%n&Zs: 10 kohm 

'J!randodtor nWi elleniitemti 

ha@rekvenc& er&iMt legtiibbszor 

,,B" osztslyba Utjuk be. A ,,B" osz- 

Myti iizemm6dnak az az eKnye, hogy 

az &amfelv6tel kiizel a&ym a ki- 

v&1&. 

Van olyan alkalmads, ah01 a ,,B" 

ocaM~4 kern& nem praktiius. 

Tv-kW8kek hangfmkvencith v6g- 

&ts fokozakit &her6 ,,AB" osztsl- 

ly6 uzemm6dban mGkMtetni, mivel 

igy keriilheM el a hang visszahatha a 

k6pm. 

B d .?lkwZ&: 280 kohm 

~enciBs,,~~~oazttlly6~~ta~~- 

Az &i hrakriaztika 3 dB-@ 

felvBtele a terheb5 v4ltbsir(un f-6- pjai: 60 Hz - 100 kHz 

nyeben a 46. &b&n MthrrM. Az Bbrh TeljesitmdnyerdsWa: 74 dB 

&, a tsrheld Brem osS-e, I az Mazidb Mnyezeti h&nkra: 

,my" bdban Mtott nyu- 4-60 Oc 

gelrm Bram. Az ~e1vBtel cmk ab- ToTz&&: Pu = 2 W-nBil f = 1 

ban az esetben nb, he a terhel6 &am kHz-en iin& Wban -= l%, 

beszedsllgsben -=3% 

transzfodtor08 ,,A" d y t l er6siMh6z. 

(Tmmdodtor-hstddak m.) 

Egy 24 V tePf+Tl mGkM6, 

16 ohmoe hdr616. 4 -0s kimen6 

ALvegfok n+i dramtit az MW) 

ohm- potenoiom8teml 260 mA-re 

Alitiuk be. Az &/I arhv ekkor kb. 

23. *Az &amfelv&l telj& kivedr1Be 

ekkor 7%-kd n6. Az Bramfel- 

vetel zenei p~ogram Btvitel6n61 sem 

16 i thl ez elh5 BrtBket. 

!&azed&viteln61 kika lhatjuk s 

,,Iinw-*angd1BZ8Gt. Er a 

beszed 6rthettidgBt javitja. 

TaipfeazWq: 24 V 

Armfelvktd: 

Pld=O-2W I=276mA 

Pw=3W I=282mA 

P, = 3,6 W I = 291 mA 

P,=4W I=300mA 

A dgfok nyztgalmi cirama: 250 mA 

NkvZeges kitnerd tel~e8ktdny: 4 W 

TerW eJ&d&%: 16 ohm 

A tdja kivedrldshez tartozd bemen6 

feeziiltskg: 216 mV 

tat ~~fth&iink. Az ~r~sitg l i n e 

400 mA Meldtelig kiel@M. Az 

er6eit6 ' "' kimen6 tsljesitm6nye 

500 mW koriil van. A nBgy tranziaztorb61 

All6 hangfrekvencith erbsl- 

Mm a kovetkedkben 6 kiilonbiizb kipf~~ 

djuk me. a kepacoIssi 

raizot. Az elvi kemltiai raiz a 48. 

be. A v6gfok ~bmh6klet-stabilidba 

a Dl I% a Da di6dBk aegitsegevel tiiri%nik. 

A megfelel6 tranziaztorok d j e 

eaeth a kapceo189 ellenthtes polaritspfesziitdggel 

is mGkMik. Ekkor a 

di6dht C az elektrolit-kondendtorokat 

ia forditva keil bekotni. 

A bp"ol&t thkarBdi6kben 6 

kiiliinbiizd horddth hangfrekven- 

cieB e+iMkben ~ ~ a t j uEgy- k . 

szedi fel6pitkdnBl fogve, konnyen meg- 

epithets 6s biz* eredm6nyt ad. 

Ae &iM mihszldri adatait a dp- 

fasziilt&g fiiggv6nyBben a kGvetkedk- 

ben adjuk meg.

R;: 

R3: 

R4: 

R6: 

R,: 

R.: 

R;: 

Rs = RIO: 

Ell: 

c,: 

c*: 

0,: 

ci: 

0;: 

TI: 

T*: 

Ts: 

T4: 

Dl = 4: 

I BC147 BC 157 

49. dka 16 Woo ~~ e&W 

100 ohm 

17 rnV 

190 kahm 

l,6 % 

0,2 mA 

kohm 

390 kohm 

kohm 

kohm 

82 ohm 

56 kohm 

5 kohm 

12 kohm 

4,7 ohm 

kohm 

J 

Sb, 16 W-oa banghheiie ertW6 

A BDY 88 tip& Darlington kap- 

CBOW tranaisztorral igen -1-6 

feLBpitBsCi, tranazform8ta n&kiiE 

hangfrekvenoias erdsiMt Bpfthetiink. 

Az erbeit6 kapcsohisi rajdt a 49. &n 

IBthatjuk. A kapcsoIss Irimen6 teljmftm6n 

e 16 ' W, Btvihli tulajdons6gei 

~i-& minds666sl. A Darhgtim-t-zisztor 

negy &amerMk%e kiivetkeztBben 

a meghajthfokozat BC 147/BC 

157 p8r h t . A v@fokcmt~t Mdn&ilet-koIlekto- 

stebilitaeat a BC 

148 tranzisztor biztositja. Ez a tranzisztor 

termik~~ kontaktmbsn van a 

v6gtranzisztomkkal. 

h'ke,leleges k i d tetwmktay: 

16 W (k = 1%) 

TmWd eRm&%a: 4 ohm 

VeztIbfe8zii&dg: msx.330 mV 

Bemend eM&: 1 kohm 

Az &v&eli kmakterie~iku -1 dB-- 

2 - 

Tdjdondny -frekmmi~~: 

25Hz-20kE 

(-1 dB, k = 1%) 

Teljdnu?nyerm8: 52 dB 

F&Jee: 28 dB 

36. Hanghkvenciks v6gsrBeCtS 

veagpopasolee 

Nagy kornyezeti h6m6detn61 a 

v6gfokozat tranzisztorainak dtegh6- 

rn6dklete konnyen ttUl6pi a mttgenge- 

dett 6rt8ket. A v~ranziszto~ 

egyiitt kgt5bbazijr a meghajthtran- 

ziaztorok is Mnkmrnennek. 

Egg ele- tdlmeIeged8s-ved6 

hpesoLbet Uthatunk az 50. &6n. 

A kapcaok mgttdgdvel amellett, 

hogy a vegtranzisztomkat megvMjiik, 

a hGMfe1iilehket is csiikkenthetjiik. 

A v6d(Skaparolset az erfrafM bemene- 

t&e kell kotni. Az dremkiir a hangfrek- 

venciss bemendjelet egy meghatBro- 

zott hfit6borda-hbmB~et e16& 

eeeten lekaposolja az erBsft6 h- 

ll0t&6l, fgy a ~6@Zm~kWk.Omk8t a 

ttihmleged6etbl megvgdi. A BZX 

W8V2 Zener-di6de a BC 148 tnm-

BC 148 

SO. l.a?&- tB&- 

h w 

17. 'PMerformitor n&iW 

egyenfdWg-4bhkiM 

Sk * 

A kiiWnbSzd elektronikw k&ziiW 

kek, dyeket a g6pkocaikban &Im 

d , gyehan 12 V tspfesziitdgdl 

rnGk6dnek. Olya g6pkdban7 

melyekben 6 V-os akkumul&tor van, 

a k&&ilaKek mljkijdta*~~ egy8nfaZiilt&g-&Ut6t 

kell all - 

& 52. &n egy &&kith ka 

UthaM. Az Brarnkiir meghajEE 

z&a egy ezcrbadonfuth multivib1$.tor, 

melyhez egy teljdtmBn-ok matlakozik 

(TI, & T4). A C kondedtor 

AvBn a Ts tnrnzisztor telihhig kive- 

&IheM. Ez az Btdddt6 hataafok8t 

niiveli meg. A Dl-D4 di&Uk az Ut 

teLepfegLiiiteeget m&uimm8~)&. 

5 

5 

2 

lo-' 

Tedteeen ez ask k&zdaeg 

igee, mert a C4 kondedtoron lev6 

-tees- 

feeziilteeg a ~ P O B 

nblkieehb,at ' ' roko n & di6dil 

kon feIl6p6 mmdBSfdh4g k6ve+ 

kezteben. A C4 kondadtamn a fern* 

a tedm1Bs Bs az Ut fiiggv$ny6ben 

la v81tmik IW a v$lbz& a kimeneten 

lev6 sttrbilixlltor--* 

md k%z6b6ljtik ki. Az 53. dtkh a fnmen6 

fd-t a hrhd6 Bram fiiiivBnyBben 

Uthatjuk. A kimen6 fdt- eeget R1 po tdmcbmhd mtbotjuk 

be. A kapcsok riivkhk-bizton- 

~rsm-hstsrt se RZ potenciometem1 

t e e ~ ~ j ~ l s m p s 

A kij&+t xlgy oldottuk meg, hogy a 

Tp -tar (amely csek & vs 

zet, ha a kivbt feeziiltdgm felt6lltd 

diitt az akhmukitor) egy tovbbbi Ts 

tamktort v&l, amely a jelzb 

khp& kigytijtja. A W v&fe&W 

e8g$nek &t&& a PI p otmddW 

dlftjuk be. A bdlifott fdtdget a 

voitddin lehet Ieolvasni Ekkor az 

akkllm* a nJvm6gmnbbal b- 

kapcsoljuk a kimenetdL A Mtott 

tiilt6fdteeg Bs a mindenkori ak- 

kumulstor-fdteeg kWi kiiliinb- 

&et a TI tramidor -&el k6- 

Giik. A tnvlaeztor e&&re keriil 

a be&Uhtt t51Mfedik&, mint refe- 

szabdyozzuk be. Riivid- billen a 52. cibra. Tramzf& rsklkfili 

kapcaol6 Be a szeleptmmhter le&. DC-DC &k&t6 

A riividz& megsdhBsekor a kesziilBk 

ismet rnWrad6kBpee. IIyenkor a t8pfdtseget 

ki kell kapceolni & ism& 

bekapceob. Ekkor se RsR4 ellen- 

81l&eokon, valamint a D5 di6dBn Bs s 

Cs kondendtoron kdiil a T, tranzisztor 

Mt kap b8zisBremot. a szeleptramhtor 

pedig kinyit. A BZX 

v 

I I 

6b/C6V2 refemnoia-fdwe 6,2 V. 

h- ev 

lo. 

38. Automatiklls akkumnl4tortiZlt6 

Az 54. cibrtin egy automatikua ak- 

komdtortiiltb kspcsolssi rajdt mu- 

tatjuk be. Az bunkijrben feaziiltatig- 

szabtilyoz6 & Wthath &amhateso16 

is M6lhath. Ha egy iireo akkumul& 

tort kapceolunk a kimend kapocma, 

akkor a tiiltdthm a be&Utott &.&en 

limiw6dii. Mihelyt a2 akkumulstor 

fesziiltdge a 8ziikdges M tott 

Mket, a t51t4a befejdik, tiibb 

t.&It&Lraan nern tud folyni. Ekkor a GI- 53. dibm. UH - It fiigphy 

8 . 

6 

4 

2 

o 

- 

; 

uc 7 v 

Ut-6V 

300 400 SOOmA - Iterh 

n

ezx n/csve 

2xBCY58 BSX 45 BDY 88 

lev6 f- megegyezik a P* 

potenidteren be&lftott f&ziilWge, 

- 

van drva. A Tz az Rrn l~&M~tt fed&~& 

kiivetkezte'ben vezet. A Tn 

EM& nagyobb dram nem fob- tranziffGtor kolldsb- v d a 

& Ts Be T4 t d t o d le- ~ Ta * tort.ATah ' ' k&&z4mdc. 

A tziftkkhm a beepitett Bnrm- torfesziil-e adja a T4 tkktor an&- 

RUMXI olvasbath b. A Druhghn- fdt.dg6t - emitterfdtSege a 

kap96d vegtranziaztor a tiik&mm tirieztor &jt45fedihdgBtt. ELs a timmamdt 

4,6 A-re korlBtaza. Ez a vezet, a2 *nutor ~1Mdik. 

az- iPr - .- maximum minden kiilsd f~e&iiltdgm A Umpa jelzi a tiiltesi folycrmatot. 

Brv6nym. A v' ' v8delme l3tmbcu akkumllhitor-fdmtjd 

be. v- smpmtjlb61 znd%iVil fonta + P az Brsm &ikken, mivel a fdybi sziig 

k i s , e m i L o r e z R ~ h6xddkhq elIensIt6e a hat& is eaijlrken. A Ta amit- kBtoW 

bo+ van azerelve. He a bordahd- ean egyenidnJTitott fessiilteeg Mn, ea 

ddklet el&i a + 100 OC-t, a hdf&- tddcumul4tor niivekefii 

edledUh Bdke nagy meredek- dtk6vel ennek amplitlMnja 611and68n 

yggel megnd Bs a v ranzieztor bB- asiikken. A, h4kati fesz.iilt&g f 10 %- 

-t k-1-b a tslm C d egyiitt a BDY 88 veszta6gi 

teljdtmenye kieebb 10s. A foly~m~t 

a tAmdrU3 egydyig fol*thdik. 

Az 55. dbrcSn f& itw 

akkum~tort61M~~ Lthatunk. 

A tdiwfdteeg mexhanm 

4,6 V, a Ui1- 200 d. 

(4,6 V-os) aldwmulgtod cus 

ekkmnulgtoron lev6 fwziiltgeg kieebb, 

mint 3,3 V. A TI tmnzktor ekkor le

1 RAV IS 

oe rnegv61toh a telep vepfeazultdg- 

6rtkk6t kb. 100 mV-tal vtiltoztatja 

meg. Ha a tijlkki folyamat 8 v6g6hez 

kWedik, akkor a tirisztor 6ppen hogy 

c&bk begytljt 6% 8 &~jtbfe~Z~t&g 

amplittid6ja 6ppen el6ri a tiriator 

begyGjtesghoz sziikdges 6dket. A 

&UP& viUog Bhl mutatja a tiiltk be- 

fejdt. A villogth 4,5 V akkufe- 

dtdg 080th az Ra-vel &What6 be. 

58. &ha. Foto numo bilkad 

lrle mint aatabil multivibr&tor m8kodik. 

Ha a megvil~~ n6, akkor a 

fohllen63lse kisohmos lasz, a TS tran- 

&tor vezet & e bpa villogha megsziinik. 

A BAY 65 di6dtival a TI tranzisztor 

bizhaan lez8s: a Tz teli&i 

rnarad6kfesziilk5g6t a di6da m6g 

0,7 V-tal csiikkenti. Hogy a multivibrhtor 

kis megvilagitsSn81 is biztosan 

miikiidjiin, a fotoellen8llh novekedtkdt 

egyphrhummoean kotott trimmer-potenciom6terrel 

1imiWni kell. 

Ezzei a potenciom6terrel tillithat6 

be a megfeleI6 6dkenystSg. 

BekQpcaol& rnegvikigW-er6sse'g: 

Ut = 3 V-n&l 45 lux 

4 V-n4 30 lux 

6 V-dl 25 lux 

6 V-n&l 15 lux 

A f 6nyviUan-6 kapcsolAai 

rajz&t az 57. &r&n Kthatjuk. Mivel a 

42. Foto mono billen6 

Az 58. &6n Itithat6 kapcaoi8s egy 

egyszerd monostabil multivibrtitorhoz 

haeonlft. Vez6rldjel a BPY 62 

fototmnzisztort megvileit6 jel. A kimen6 

impulzus ~~&1ess&6t a rajzon 

jeliilt RC-tag idalland6ja hatBrozza 

meg. A fototranzisztor hathrfrekvencitija 

hatBmzza meg a minalis impulzus-dl-et. 

F6ny ndkiili &- 

potb a BCY 68 vezet, a fototranzisztor 

le van zBfva. Fhyimpulzus 

eman a kapm& Btbillen, majd RC 

id~nd6vd vieazabillen kezdeti 8.1lapoaba. 

A kapcsol8st viIlantAs-swim- 

M6nak is felhseznPhatjtdc. 

I 

7----- 

BCY 58 

43. Fototrigger 

59. &ra. Fototrigyer 

Az 59. &n IBthaf6 kapcsol& BPY 

62 fototranzisztorral miikiidik, trig- 

gerkapcsol&ban. Sotdtben a fototran- 

zisztor le van drva. Ekkor az 56 

kohmon b&zi&ram folyik a BCY 58 

tranzisztorb. A kimen6 fesziiltdg ko- 

zel z6itrus - gyakorlatiiag a marad6k- 

fesziiltdg. A visszecsatol6 ellentiffion 

keresztiil - 1 Mohm - igy a fototran- 

zisztorba nem folyik bhh'iram. Ha 

f6ny 6ri a fototranzisztort, a BCY 58 

tranzisztoron a btizh'iram caiikken, a 

kollektorfesziiltseig emelkedik. A visz- 

sza~aatol6 elledhia hatAdra a foto- 

tranzisztor teljeeen kinyit 6s a BCY 

58 ledr. Ez az 6,Ilapot akkor is fenn- 

marad, ha a f6ny megsziinik. A kez- 

deti Allapt esak akkor 811 el6 iem6t, 

ha a tepfemiiltseget a nyom6gombbal 

megmakitjuk. 

A 60. cibrcin az el6zbhoz has01116 

villan* ism6tl6d&i ideje igen rovid 

a s~hl816 jelfogo dadre, a fototranzisztorr6l 

levett impulzust nemd 

fel kell eerPiteni, hanem az impulzussdlew6get 

meg is kell novelni. Nyugalmi 

Illaptban a BCY 58 vezet, a 

fototranzisztor 6 a BSX 45 le vannak 

drva, a C kondenztitor a telepfesziiltdgre 

van felkotve. 1000 lux megvilkgit8ei 

e r w villanth esethn a fototranzisztor 

nyit 6 a vele kaszkSdba 

kotijtt BSX 45 is vezethsbe billen, a 

sdmI&16 jelfog6 ekkor meghk, a 

Az 56. &an Uthat6 villog6 kap- BCY 58 tranzisztort pedig a C kondencaolrle 

izz61hp&t vemhl kb. 1,5 Hz dtoron lev6 fesziilteeg lezkja. Az 1 

frekvenciBva1. A ~iirkiilet~i villog6 Mohmos visszaawtol6 ellenW r6v6n 

hunkor egy fotoellenAll&t. 6 2 szi- ez az Allapt addig msrad few, amig 

lfeium tranzieztort ta&&mz. 25 lux- a C kondenztitor az R ellentillhn ke- 

1161, kisebb rne~tBsnBl a kapcsoresztul 

ki nem sfil 6s a BCY 58 zBr6feaziiltdge 

megszCinik. Ekkor iemet 

visezdll az eredeti &Lapot. A meghfi- 

&i meredew a 10 kohmos ellen- 

&llM szabtilyozhat6. 

triggerkapcsolkt l&thatunk pnp tranzisztoml. 

Enn61 a megold~Q az 59. 

&r&n lev6 kapl&ssal ellenatben a 

terhel6 ellentillbson nern folyik Bram 

siitdtben. 

60. &a. Fdotrigger pnp 

trnnziszbwal 

BCY 78

TAA 435 otfokozet6. aksonyfrek- 

venciSs e&iM 016- t?a meghajt6- 

fokozsttel 

u-=lSV 

Fesziiltdge- f = 1 -&&+en : 

80 dB 

f-20kHz 

TAA 861 Mfiveleti erbsft6 

u-= *lOV 

Fesziiltaegerdaftds: 90 dB 

K6z~oduld eh A: 36 dB 

~u=0~eaet8n:g=2mv 

A kapcsoki mjz a 63. dbvh l&h&b. 

TAA 521 UnivazAlk mGveleti&M. 

Megfelel a pA 709-nek. 

TBA 120 FM-KE' t?a demo- 

dulsvtor 

u- = 14v 

Feeziiltdgdd* : 60 dB 

It, = 17 

U- = 600mV 

!lhnadehmk 

BC 147 npn r 

- 

PD- = 176 mW 

U- = 46 V 

& = 100mA 

f,= 300MHz 

h,= 12b600 

F-=10dB 

I%' 148 npn 

PD, = 175 mW, 

u,,=mv 

&= lOOmA 

f,=300MHz 

hi, = 12b900 

Fs10dB 

61. &bra. A TAA I41 IC 

230 238 npn 

PD, = 300 mW 

u-=zov 

I,=,,-= lood 

f , = 3 0 0 ~ 

he = 12&900 

F-clOdB 

BC 308 pup 

PD, = 300 mW 

0-=25V 

L= 

lWmA 

ft=300MHz 

h", = 7- 

Fc10dB 

B€' 328 npn 

PD- = 600 mW 

U--25V 

l&-=8DOmA 

ft = loo^ 

h, = 1-30 

BG 338 pnp 

P~=600mW 

U-=25V 

~ = 8 0 0 d 

%=lOoMBEz 

h, = 100-530 

BD 135 npn 

P-=8W 

uc- = 46 v 

&=1A 

ft = M) lYLHz 

hi, = 40-260 

BD 136 npn 

P-=8W 

Urn, = 45 V 

I&,-= 1A 

ft = 5oMHz 

hi, = G 250 

BD 195 pnp 

PD, = 180 mW 

Uc-= 20v 

&=30mA 

f, = 200MBz 

h,, = 60 

F 2,b dB 

BD 240 npn 

P-=200mW 

U-=40v 

ICpUr=25mA 

ft=430MHz 

hm = 67-200 

F < 1,6 dB 

B€' 177pnp 

P- = 260 mW 

U,,=&V 

& = l00mA 

f, = 1mlKEz 

hm = 7b260 

Fe10dB 62. &bra. A TAA 435 I0 bapxokka

BCY 58 npn 

BSX 45 nvn 

PDm = 5 W 

u-=40v 

b = l A 

ft = 60 MHz 

hm = 40-260 

F -= 3,6 dB 

BPP 62 npn fototrenzieztor 

P- = 260 mW 

u-=26v 

& = 2 5 d 

BZX 55 C8V2 Zener-di6de 

BZX 55 C16V5 Zener-diaa 

BZX 55 C6V8 Zener-di6da 



63. &a. A TAA 861 IC ka# mjua 

EgydrhyiM dM4ilr !&iwhr 

3 40 u 1500/1m 

ast 30 lo6 

U = 40 V Si hidegymirBnsit6 U=lOOV 

It= 1A I-=7WmA 

u,=2v 

SSi B 2110 

u=160v 

&=3£iOmA 

SSi B 0610 

Irod.lom: 

U=16OV 

Siemens Hslbleiter Schaltbeispiele. 1970.. 

It=400d 1971172.

I Frekvenciatartomdnya: 

A viv6frekvencids berendezbek gydrtdsdndl, 

fenntartdsdndl evtizedek bta jb1 bevdltak a 

,.lebegtet6s" rendszeru" meriigenerdtorok. bricisi 

el6nyuk: egyetlen frekvenciascivban szolgdltat- 

nak mbr6'jelet a sokcsatornds berendezbek vizs- 

gdiatdhoz. Frekvenciapontossdguk 1-2%. Ez 

ma m6r nem elegend6, hiszen tdvirdcsatorndk 

mCr~sCnb1 nbhdnyszor 10 Hz hiba mdr meg- 

engedhetetlen. Az ET--80/T mCr6kbszlet hagyo- 

mdnyos rendszerben, de Lij elvekre +ult. MCr6- 

addja egy gondosan fel4pCtett kvarcoszcilldtorra 

alapozott jelekb6l ,,lebegtetiW a kimeneti jei 

frekvencidjdt. Az eredmbny: frekvenciapontos- 

sdga k6t nagysdgrenddel javult el6deihez kwst. 

Tekintse meg az aldbbi miiszaki adatokat! 

Finomhangold frakvenciatartomdnyo: 

-1 . . . +5 kHz 

Finomhangolb frekvenciapontossdga 

: + 10 Hz 

Kimeneti szint: -4.. . +1 N 

Kimeneti impedancidk : 0,75, 735, 150,600 ohm 

szimmetrikus 

uzemi h6m6rsCklettaffomdny 

: -10. . . +SO "C 

Frekvenciatartomcinya: 0.3. . .620 kHz 

Bemeneti impedancidk: 75, 135, 750, 600 ohm 

szimmetrikus 

0,3. . .620 kHz SzClessdvli szintm6rCs: -7 . . . +2 N 

Frekvenciapontossciga 

az 11x4 kHz-es raszt- Szelektiv szintdrks: -12 . . . +2 N 

I Valamennyi gyartdnyunkrd k&z-l ad felvilagosit6st 

az Anyag- 6 hforgalnii OszWy 

Budapest VII., Klauzdil utca 30. Telefon: 210-338

A fenyki bocsatb felvezetd eszkozok es al kalmazasuk 

Az elmult 20 6v leggyorsabban 

fejlddd elektronikai ipa-a a f61vezetB 

eszkozok gyMsa volt. A tds 

di6dAt61 eljutottunk odAig, hogy 

ma mhr az integrAlt hamktirlik h6tktiznapi 

6pitbelemekk6 vAltak. (Az 

elektronika ,,jtivdbelAtW futurolb 

gusai szerint 15-20 6v mulva az 

amatdrokis uevfoenaka telies Bramkoroket, 

kofile; egys6giket tartalmaz6 

miniatfir felvezetb .,BD~tbkockakkal" 

dolgozni, mint -&ogyan 

ezt ma az ellenWhsokkal 6s 

kondenzhtorokkal teszik.) A gyors 

fejlddds hozta magAva1, ho meg 

kell ismerkedniink a fklvezet&zkb 

zok egy merdben hj fajtAjAva1, amely 

hazai viszonylatban m6g csak nagyon 

kevCss6 ismert. Ezek az eszkb 

ziik a f6nyemittAl6 vagy fknykibocsAt6 

di6dhk, gyakori neviikon: 

minilfimpak. Megnevezesuk is jelzi, 

hogy olyan fdlvezetd eszkiizbkrdl 

van sz6, amelyek sajat f6nnyel vilC 

gitanak az elektromos &ram hathd- 

Leggyakoribb angol megneve- 

9&&: 

Solid State Lamv 6s LiPht 

Emitting Diode, amelyek-roviditksei 

SSI, 6s LED.) 

Az els6 jogos kdrdks, hogy miben 

kiil6nboznek a fClvezet6 eszkoziik 

a tobbi vilAgft6 eszkoztdl, illetve 

mik az eldnyeik? 

A ,,klasszikus" elektromos f6ny- 

kibocdt6 eszkbzok dontb r6sze a 

wolfram izzithdval alakitja At az 

elekt~omos energifit fknyenergiAvA. 

A felvezetd vilAgit6 eszkozok ,,hideg 

Mnyt" bocshtanak ki, nem izzawk, 

kicsi a teljesitmkn iik. Sdt dtalaan 

-70 OCt61 +108 'C-ig bdrmilyen 

kornyezeti hdm6rs6kleten mdkiidd- 

k6pesek. A ,,klasszikus" hidegf6nyU 

f6nyforrAsokkal (mint pi. a fBny- 

csovek, kiidf6nylhpak) szemben 

viszont kicsi a fesz~lts6gig6nyuk. 

Sa'Atos tulajdondgaik koziil je- 

lentdsek m&: a mechanikai szildrd- 

sAg 6s stabilitb, mivel nincs iiveg- 

burhjuk; rendkiviil kis m6reteik: 

2-4 mm, kis slilyuk, nagy megbiz- 

hat6s8guk, hossz6 blettartamuk. El- 

lenslllhuk kicsi, amely a kis h6leadAs- 

sal 6s a kis meghajt6 fesziiltskggel 

phosulva lehetdv6 teszi alkalmazh- 

sukat f6lvezetd eszkoziikre 6piilB 

airamkdriikben, kis helyen. Csatla- 

koztathatbk integrdt hamkiiri ele- 

mekhez. Nyit6irhyu ham-fesziilt- 

dg karakterisztikziik hasoniitanak 

a kommersz szilicium-di6dak6ioz. 

Nagyon lknyeges tulajdondguk, 

hogy a gyujthsi (6s kioltAsi) idejiik 

rendkiviil rovid, psec nagyshgrendd, 

de esetenk6nt mBg kevesebb. 

Somogyi holy m6miik-fizikus, MTA MGszaki Fizikai Kutat6 lnthzete 

Hol haszn&lhat6k? 

Ezek az eszkiiziik m& nagyon 

,,fiatalok ahhoz, hogy minden lehetskges 

alkalmaziisi teriiletiiket feltWAk 

volna, m6gis sok teriiletre 

erdteljesen betiirtek, bizonyos helyeken 

kiszoritva a hagyomhnyos f6nyforrhsokat, 

mAs helyeken vetklyth 

nklkul hllva. A jellegzetes alkalmazAsi 

teriiletek kbzk tartozik az dr-, 

16gi-, vizi- 6s vfz alatti haj6z&, 

ah01 a rendelkez6se a116 hely Q 

energia korlAtozott. ah01 sok az 

autokatikus 6s fejlett elektronikaju 

berendezks. KivAl6an alkalmazhat6 

fknyk6p- vagy fimfelv6telek miniatbr 

k6do16 berendezksekknt, de lyukkwya 

vagy lyukszalag leolvas6 berendezksekben 

is. A legkiiltinf616bb 

biztonsAgi, riaszt6 vagy ellendrzd 

berendezhsek fontos r6sze lehet (pl. 

betor6s- vagy Athaladhs-jelzi3, fust-, 

tdz-, helyzet-, m6ret- stb. jelzb, 

darabszhlA16kts egyebek). A majdnem 

inerciamentes mUkbd6S miatt 

az irn~ulzustechnik&ban, AtviteltechnikA6an 

6s szhit6 kptechnikhban 

belhthatatlan lehetfs6geket nyhjt 

egyes probl6mhk mego1dAsAban.- - 

Fontos alkalrnazasi teriiletiik: az 

alfa-numerikus kijelzdk (display) el6 

AllitAsa. Ezek a kijelzdk a vilhgit6 

f6lvezetd eszkozok olyan kombinC 

ci6jht tartalmazza, amely lehetdv6 

teszi egy pl. 0,5 x 1 cm-es tablAcskAn 

bArmely szhjegy vagy beta eldmtAsAt. 

Ezek az alfa-numerikus kijelzdk 

eldsorban digitalis m6rdmtiszerekben 

(fesziilts6g, ham, frekvencia, 

sebess6g stb.), illetve szhmit6gkpekben 

hasznalhatbk fel el6 

nyosen. 

A minilhpAk sajAtos, kiiliinleges 

adottdgai lehetdv6 teszik alkalrnaz4sukat 

szAmos mas helyen is a felsoroltakon 

kiviil, hogy csak a gy6gyAszati 

6s diagnosztikai berendezb 

seket, TV-hAl6zatokat emlitsiik m6g. 

Kksdbb rdszletezziik. de itt meg- 

jegyezzuk, hogy a fblvezetb viliigif6 

eszkiizok a fklvezetdkben kialakitott 

pn Atmenetre 6s az elektrolumi- 

neszcencia jelendgkre Bpiilnek. (De 

nern minden f6lvezetd anyag alkal- 

mas erre!) Ezt a vilitgithsi jelens6get 

elbsz6r H. J. Round 1907-ben (I) 

frta le az USA-ban, majd 1923-ban 

0. V. Loszeo a Szovjetuni6ban. 

A jelenskg alapos kutausa mkgis 

csak a megerdsodott f6lvezetd ipar 

MalakulAsa utAn, az iitvenes dv k 

v*, a hatvanas 6vek elej6n ind& 

meg. Iparilag eldAllitott eszkoziik 

azonban csak mintegy 4 kve ke- 

riiltek a piacra, bdr ezek mkg tobbnyire 

az infrav6rbs tartomhyban 

vilAgftottak. Ebben az idBben a legnagyobb 

6s legerdsebb gyArt6 c6gek 

foglalkodak ezen eszkiiziik e16AliitP 

dval, mint pl. Monsanto, General 

Electric, RCA, Texas Instruments, 

Hewlett Packard, Ferrania. 

A fejlddks dinamikhjat, gyorsadgat, 

talhn az jelzi legjobban, hogy 

amig 1968-ban 6 8 vilAgit6 dibdatipus 

volt piacon (tobbnyire infrav6r6s), 

addig ma a tipusok szha 

mAr szha tehetb, rAadAsul a leg* 

kiilonbozdbb egyskgeket k6pezik m4s 

eszkoziikkel. A fejlbdkst az hak is 

szeml6ltetik: 1968-ban a legolcs6bb 

infraviiros di6dak dra 15-30 S, 

a voros f6nyUek6 120-150 $ volt, 

ma mindkettd egy dolldr koriil kap 

hat6. Ma e& ziild fBnyfi eszkiiz 

Bra 4-5 S, egy alfa-numerikus 

thblhcskA6 2&30 S, amelyek 1968ban 

m6g nem voltak piacon. 

A kbzeljovBben az intenziv fejl6 

d6s folytat6dik, lij tipusok v&hat6k, 

uj fBlvezetd anyagokon, jobb hausfokkal, 

igy az hak tovAbbi csokken6se 

is vArhat6. Ez6rt nekiink is fel 

kell kesziilniink ezen eszkozok alkalmazAsdra, 

ill. elterjedQBre. 

1. Egy kis elm6let 

A vWglt8s elvi alapjai 

Ismeretes, hogy a f6ny elektromiigneses 

hullh. Ez6rt rneg kell 

kulonboztetniink a hktkoznapi 6s 

a fizikai Brtelemben vett fknyt. Az 

emberi szem az elektromzigneses 

hu1Umoknak csak eg6szen szUk tartomhyAt 

erzdkeli, amelynek hullhhossza 

kb. 370 mp-t61 kb. 800 mp-ig 

teried, 6s ezen beliil szinek formAiP 

bai kii~nbozteti meg a kiilonb6zd 

hullhhosszakat. Fizikai Brtelemben 

egy lknyegesen szklesebb hulwhossz-tartomhnyt 

nevezunk f6nynek: 

a 0,i mm-tdl az 1 mp-ig tart6 

hulIAmhossz-tartom-. (Ezen belul 

a 800 mp-nh1 nagyobb hullhhosszud~6. 

nem Ihthat6 f6nvt infravorosneky 

a 400 mp-nh1 iovidebb 

hullAmhossz~s~g~t vedk ultraibolyhak 

nevezztik.) todbbiakban, 

amikor f6nyrd1, ill. vilhgitAsr61 fogunk 

beszelni, akkor a fiikai hullAmhossz-tartomhyt 

6rtjiik alatta, 6s 

csak a szuks6ges alkalmakkor nevezziik 

meg a sztikebb tartomhnyt. 

Az is ismeretes, hogy a fkny, mint 

elektromhgneses hullam, energiAt 

k6pvisel. KeletkezBsBhez az szuksb 

ges, hogy valahol energia szabaduljon 

fel, ill. alakuljon At hullAmenergiava. 

Erre a szerepre kiilonosen

alkalmas a fkmekben, ill. fklvezetbk- 

tart, am& a fesziiltskget a p-n Atben 

aeabadon moziz6 elektron. Az 

meneten tartjuk, vagyis amfg folyaelektronok 

kiilonb~zb energigkkal 

matos 6s elegendden nagy a kisebbrendelkezhetnek, 

de ezek az eneretiak 

dgi tbltQhordoz6k injekci6ja. 

csak meghathuktt drtkkilek lehetnek, 

egym4st61 el vannak vhlasztva. 

Eeeket a meghatarozott energiAkat, 

amelyekkel az elektronok rendelkezhetnek, 

energiaszinteknek nevez- 

Miutan tiszthtuk. horn honvan 

ziik, amel eken az elektron elbfor- 

lehet egy megfelelb . any;gbanVhn 

dulhat, (& mint a hangjegyek 

Atmenet segftdg6vel Atalakttani az 

fejei a kottzikban, vagy mint a be- 

elektromos-eneGiAt fknyenergi4vA, 

fbttek a polcokon). 

rnegvizsgAljuk, hogy ez milyen haw Ha most az eiektmnt valami m6fokkal 

tbanhet meg. LAttuk, hogy 

don arm kknyszeritjiik, hogy az 

az elektronok rekombinAci6ja egy 

egyendlyi helyzetknek megfelelb 

vagy tbbb ldpcsbben tortknhet meg. 

energhahtnkl magasabbra kerill- A rekombihci6 megt6rUnhet 6gy, Hogy ezek kbziil melyik domimil, 

jh, akknr a khyszer megdnte hogy az elektron a vezetksi sslvb61 azt a fblvezetb anyaga hatslrozza 

utan vhzaugrik eredeti szintjkre, kihvetlenul a ve&drtdks4vba keriil meg. Termkszetesen akkor jobb a 

ekBzben elektromAgneses hull4m for- (az 1.1. 4brAn a) eset). de a fdlvezetb hatAsfok, ha a shv-sAv Atmenet 

majaban leadja > kkt szint kbzbtti anyagban levb' szennyezdsek ldtre- kbzvetlenul val6sul meg. 

energiakWbdget: ' A kisughtt hozhatnak enedaszinteket a tiltott Kktfble hathsfokot kell megkiilbnelektmm4gneses 

hullsun hull4mhosz- s4v belsejdben; ah01 az elektron bijztetni: a belsdt 6s a ktils6t.~ bels6 

sza annA1 kisebb, mink1 nagyobb az elbfordulhat, ekkor a rekombii4ci6 hatasfok, amelyet kvanturnhatasenergia 

: 1 = hclE, ah01 a A a hullh- kbt (b 6s c eset) vagy mom (d eset) foknak is szok& nevezni, a p-n Athossz, 

h a Planck-4lland6 (h = lkpcsbben tiirtknik meg. (Mivel menet k6rnyezetbben kimutathat6 

= 6,63-10-a joule--), c a fbny a fhykibocs4thshoz nagyobb ener- hatbfok, 6s kifejezhetb, mint a kesebess4ge 

(= 3-1014%p/sec), E pedig gia kell, a hbleadAshoz kevesebb, letkezett fotonok 6s az Atmeneten 

az energia. Ha E-t joule-ban fejez- &rt a d, c, b esetekben hb is szaba- Atjutott elektronok sz4m4nak h4eitk 

ki, A-t mikronokban kapjuk. Ha dul fel a kisebb energiakiilbnbdgek- nyadosa. Olyan anyagokban, ah01 

behel~ettesltjiik c-t 6s h-t, 6s ha az nkl, ezt az AbrAn egyenes vonal a s4v-s4v Atmenetek dominhlnak, 

energ18t elektronvoltokban fejezzuk jeliili.) 

megkbeelitheti a 100%-ot is. (Ilyen 

ki, akkor A = - mikron. 

Ha az elektronokat fknybesug4ranyagokb614llithat6k 

el6 a fklvezetb 

E 

z4s litj4n kbzblt energi4val kdnylaserek 

is.) Ah01 a tbbblkpcslis re- 

Hogyan kbyseerithetjiik az elekt- szeritik At a vezetdsi shvba, 6s ha 

kombinAci6k szha nagy, ott a belsb 

mnt arra, bogy magasabb energia- onnan fbnykibacs4tAs mellett ugrahaafok 

kisebb. 

seintre ugorjk? Ugy, hogy energiAt nak vissza, akkor fotolumineszcen- Azonban azok szAm4ra, akii az 

kiizliink vele. Ezt megtehetjiik 1. cisr61 beszklunk, ha ez elektromos eszkbzt alkalmazni akariAk. a kiild 

melegitdssel is (izzls), de fklvezet$k liton tbrttnik, &or pedig elektro- haasfok a lknyeges. E; lBnyegileg 

esetkn speciais m6dok is nyflnak. lumineszcenciAr61. 

a kiiut6 fknvenemia 6s a betAvl4lt 

elekbomos inerg& hhnyadosa: Ez 

Az 1.1. &bran Bbr4zoltuk egy fdl- 

mind& kisebb a beM hatAsfokna, 

vezetd anyag sslvszerkezetkt : a vegy- 

miveldagy a vesztesdg: a f6ny egy 

&&s&vban az atomok kbziitti vegy- 

&ze az alapanyagban elnyelbdik, 

4.rt.W kb-n lekbtbtt ekktronok 

egy rksze a- hat4rfeliileten fellkpb 

energiaszintjei vannak, mtg a veze- Ahhoz, hogy az elektroluminesz- teljes visszave&ds miatt nem jut ki, 

tksi s4vban a felszabadult elektro- cencia utjb kibocsitott- fkny szA- a kijutb fknyerb a tokozAs miatt is 

nokk. A kkt fajta energia kbzbtt mottev6 legyen, nagy memyidgd csbkken (pl. a lencskben elnyelbdik). 

nagy energetikai kiilbnbs6g van: ez elektronnak kell rekombinania, Ezen t&en6en elektromos vesztea 

tiltott z6na, itt az elektronok nem vagyis sok elektront kell nem egyen- dgek is vannak: a vezetkkek, a kontartbzkodhatnak. 

A vegydrtkks4v- s6lyi helyzetbe hozni. 

taktusok 6s a fklvezetb anvag4nak 

b61 a vezetdsi sAvba Atugr6 elektron 

egy lyukat hagy maga ut4n. Az 

A p-n Atmenet olyan hely, ahol ellen8118sa miatt hb fejlbdikr stb. 

elektron visszaugds4t 6s a lyukkal 

egy nagy mennyisbgfi elektront 6s f@ ai! el64llitott eszkiizok kiilsb 

val6 egyestilbsdt a fdlveeetbkben 

kevk lyukat tartalmaz6 fklvezetb hatbfoka atalaban nem haladja 

rekombinAci6nak nevezeiik. Ekbz- (n tious6) bsszeb em nam menntii- m% a 4--6%-0~. 

ben energi4t3 ad le az elektron, 

&gtl*l~rukat 6s kevbsXlekt&nt td- amelyet vagy hb, vagy fkny formAj4ma26 

@ tipusti) fklvezetbvel. (A kMban 

brzkkel@tiink. (Az 1.1. Abr4n 

fkle tioust medele16 ad&kanvafCok' Tehw mMkeg@gek 

hullhos vonallal jelbltiik azokat az 

hozz&dA&val-krik el, de a kltfqta 

A f4nykrzkkkeny elektronikai esz- 

AtugrAsokat, amikor fbnyt bocsslt ki 

fklvezetbt nem elkg iisszebrinteni, 

kbz6k (fotodi6d&, fototranzisztoaz 

elektron.) . - 

hanem 

BUftani a' 

egJ' 

'menet'.) 

tiimbiin Az @Y 

kell 

elba' 

rok, fotoellen4llAsok stb.) uthn megs4vkh 

az 

jelent a ~il~git6 eszkbz is, amely az 

1.2. dbrdn 1Athat6. Ha 

fesziilht5get kapcsolunk a p-n Atmenetre 

ugy, hogy a pozitiv pblust 

a p tipusti, a negyativ @lust az 

n tipusu anyagdszhez ka 

(nvit6 irbvban feszitiiik el F1jUk 1. akkor 

%elektro

2.1. abra. ram-fesziiltskg 

karakferisztika nyif6iranyban, 

impuLzus iizemm6dban 

el6bbiekkel szerves egydget alkot. 

Ezt a teriiletet optoelektronikhak 

nevezziik. 

hz optoelektronikAva1 io lakoz6 

szakembereknek 6s amatsroknek 

meg kell ismerkedniiik kiilonboz6 

optikai, fotometriai, vilagitAstechni- 

kai fogalmakkal, mbrtkkegyskgekkel. 

Ezek rkszletes ismertetkdre itt nines 

m6d, de a fknyemiittsll6 eszkiizok ik' 

parametereinek megkrtkskhez nk- 

hAny mkrtkkegydget felelevenitiink, 

illetve kkt angol mkrtbkegyskget 

ismertetunk. 

A fknyforrAsoB fknyer6sskgknek 

egyskge a candela (roviditkse : cd). 

Rkgebbi egyskge a Hefner-gyertya, 

egy Hgy = 0,92 cd. A valamely 

feluleten Athalad6 fknymennyiskg 

a fknyAram, egyskge a lumen (rovi- 

ditkse: lm). 1 lumen az 1 cd fkny- 

er6sskgd fknyforrAst61 1 m tAvolsAg- 

ban, a fknysugarakra mer6legesen 

elhelyezett 1 m2es teriileten At- 

halad6 fknymennyiskg. 

A megvilA ftAs erbsdge a felulet- 

egyskgre esf fknyiiram. Egyskge 

a lux (lx). 1 lux a megvilAgitAs, ha 

egy mz-re 1 lumen fknyiiram esik. 

Angol egyskge a foot-candle (ft-cd). 

1 ft-cd r 10,8 lx. (Egy lakdszoba 

mesterskges megvilAgftAsa Atlagosan 

40-100 lx). 

A fknyforrAsok feluleti fknyessk- 

gknek, ragyoghdnak, egyskge a 

slilb (sb). 1 stilb annak a fknyforrAs- 

nak a ra ogAsa, amely egy m%yi 

f eliiletkrf? annyi fbnymennyiskget 

bocsAt ki, inint az 1 candela fkny- 

er6sskgfi ICnyforrAs. Hasznhlatos an- 

go1 egyskge a foot-Lamberf (ft-L). 

1 ft-L r 8,55.10-5 sb. (Osszehason- 

neonlhpa feliileti fk- 

:,"d$ee&-,1 sb.1 

2.2. cibra. A kimeno" fknyfeljesitdny 

'. dramfiiggkse egyerufram esefkn 

Az elmondottakb61 kideriil, hogy 

a fknyemittfl6 fklvezet6 di6dak jel- 

lemzkskhez sziikst5g van nehhy 

olyan paramkterre, amely az el6z6 

eszkBzoknk1 nem fordult el6; toviibbh 

az is kideriilt, hogy csak nkhAny spe- 

ciAlis fklvezet6 anyag alkalrnas arra, 

ilyen eszkozoket kkszitsenek 

;:auk. 

A vilAgit6 di6dAk jellernz6i koziil 

kiemeljiik azokat, amelyek sajAto- 

2.3. &bra. A kimeno" fdnyfeljesifm61y 

dramfiigg6se impulz'us iizemm6dban 

sak: a kibocsAtott f6nyintenzit.A~ 

a hull4mhossz fuggvknykben, a nyi- 

t68ram Cs a kibocsktott fknymennyi- 

sk osszefuggkse, a fknyintenziths 

h&lrskkletfuggkse, a f6nythm tkr- 

beli eloszlAsa. Megkulonboztetjiik 

ezenkiviil a disszipAlt teljesftmknyt 

(mW) ; a feluleti fknyesskget (ft-L) 

- a lAthat6 fknyd di6dAknA1, 6s a 

kimenb fknvteliesitmknvt (mW - 

az infravorgs fbiytl di6d"hn'gl. ~zen- 

kfvul namon fontos az eszkoz alakja, 

mert az"alka1mazAs helykt a tbk 

alakja nagymkrtkkben befolyAsolja. 

Az iparilag el6iWitott vilAgit6 

di6dAk alapanyagAu1 tobbnyire a 

-YO+ O+U w n w 

TI1 23 TIL 24 

T I-I 

2.2. dbra. A kimeno" fdnyfeljesitmkny 

hBmkrskkletfiiggt%e 

2.5. abra. A relatin fdnyfeljesifdny 

hSmkrskklef fiiggkse (a 100 % 25OC-ndl) 

Az elektronok rekombinAci6'hnAl 

Atugmtt energiakiilonbskg 1,d eV 

koriil van. Ha ezt behelyettesitjiik 

az els6 rkszben bemutatott kkpletbe, 

akkor 1athat6, hogy a vilAgitAs 

hullAmhossza 900 mp k6riil van, 

vagyis a kisugiirzott fkny infravoros. 

Az intenzitas maximuma tslltalaan 

900 6s 940 mp k6z6 esik (lAsd 2.13. 

&bra). A di6dAk egyarht haszniil- 

hat6k egyeniiramu 6s impulzus iizem- 

m6dban. Az egyeniiramli iiram- 

feszults6g karakterisztikhi hasonlf- 

tanak a szilicium-di6d8kkhoz. A 

2.1. abrdn lAthat6 nkhhny tipus 

nyit6iranyu &am-feszultskg karak- 

terisztikhja, impulzus iizemm6dban. 

A kimen6 fknyteljesitmkny az At- 

foly6 &am fuggvknykben maximu- 

mon megy At. A maximum egyen- 

&am esetkn hamarabb kovetkezik 

be, mint impulzus iizerpm6dban. 

Ezt illusztraja a 2.2. 6s a 2.3. abra. 

A h6mkrskklettartom&ny, amely- 

ben a di6dAk iizemkkpesek, -75 OC- 

t61 + 120 OC-ig tejedhet. A kimen& 

teljesitmkny er6sen fugg azonban 

a h6mkrskklettbl, nevezetesen a h& 

mkrskklet novekedkskvel csokken. 

A 2.4. ks a 2.5. hbran nkhAny tipikus 

rninta kimen6teljesitmknyknek h6- 

mkrskklet- 6s AramfiiggBe 1At- 

hat6. 

Az infravoriis di6dAk kivitele a- 

talAban olyan, hogy keskeny nya- 

labban sugiiroznak. Ennek az az oka, 

hogy a szemunk nem Qrzkkeli fknyii- 

ket, igy annak hasznosftAs&hoz vele 

szemben egy fknykrzkkeny elemet 

kell elhelyezniink, ekkor pedig ckl- 

szerfibb a szUk nyaliib. A 2.6. dbrdn 

egy tipikus sugiirzAsi gbrbe, a 2.7. 

dbrcin az SSL-4, SSL-5 csalhd kiviteli 

alakja, a 2.8. dbrdn bels6 elrende- 

zkse lAthat6. 

GaAs (galliumarzenid), a gallium- 

arzenidfoszfit (GaAsP) 6s a gallium- 

foszfid (Gap) szalgAl. Ezenkfvul 

elbiillithat6k sziliciumkarbid (Sic) 6s 

galliumaluminiumarzenid (GaALAs) 

alapon is. Az els6 hdrom anyag 

szerint csoportositva bemutatjuk 

a fontosabb karakterisztikakat, 

nkhhy konkrkt eszkozt alapul vbve, 

amelyek a kksbbbi tAblAzatban 2.6. cibra. Infrdros fknyu didda 

szerepelnek. tipikus sugcirzaisi gsrbkje

2.7. dbra. Infraviiriis didda tipikus 2.8. &bra. Infrclasr6s di6da 2.9. dbra. Ziild fknyrl didda intwita- 

kiditeli alakja (SSL-3, SSL-4, SSL-5 keresztmetszete sdnak speWdlis eloszlctsa 

Ennek a fklvezetgnek a tiltott 

dvja sz61esebby mint a GaAs-6, 

ez pedig alkalmass4 teszi rovidebb 

hullAmhossz6 fkny klbocsBtAs4ra. 

Af6lvezetbbe bevitt! szennyezd anyagoknak 

m6g nagyobb szerepuk van, 

6 az eldallit6 di6daili fknye Iehet ziild, 

piros vagy infravoriis. JellemzS, 

hogy az infrav8rbs tartomhn ban 

mindi~ vilsaftanak. A 2.9. &rdn 

bemu6tjuk-a tipikus osszefugg6st 

a hullamhossz 6s az intenzitas k6ziitt. 

561 1Athat6, hogy a zold fkny 

mellett milyen intenziv 6s sz6les sAv6 

az infrav&os. 

A di6W &am-feszultskg karak- 

Msztik4i bizonyos sajAtosshgokat 

mutatnak, a legjellegzetesebb, hogy 

a &6irPny6 letor6si feszults6g igen 

kicsi, ezt mutatjuk be a 2.10. 

dbrdn. 

A kimend fknyteljesftm6ny 6s a 

nyit64ram iisszefugg6se - mind 

a l4that6, mind az infravoros tartom4nyra 

vonatkoztatva - hasonlit 

a galliumarzendid di6dAkr61 elmondottak6hoz. 

Annyi csak a kiilkbsbg, 

hogy az ut6bbi di6dak nagyobb 

&arnfelv6tel6eky ez6rt a di6da htlt6se 

(hbm6rs6kleten tartBsa) naavm~6irben 

javitja a karaktehsztik&. 

A kimenet 6s a hbm6rsbklet osszefugg6se 

is hason16 alak6, de a hasznsilhat6s4g 

intervalluma csak mintegy 

80 "Gig tejed a ziild fknytl di6d4kna. 

Tekintettel arra, hogy mind 1Athat6, 

mind pedig infraviiros f6nyU 

eszkozok kbszfthetbk GaAsP alapon, 

ez6rt nagyon kiiltinbozdk lehetnek 

A kiienet hBmBr&kletf8ggd&re 

itt is az jellemz6, hogy hbm6rdklet 

niivekedb~vel a fbnyteljesitm6ny 

cslikken. A cs(ikken6s linehris. Ami 

a fkny irbyftottsAg4t illeti; mindenf6le 

tipus lehetskges, mint ahogy ez 

a 2.11. BbrAn 1Athat6. 

Egyik anyagnsil sem esett sz6 

mbg hatasfokr6l. Ezt a paramktert 

ritkh szoktak koz6lni. Ezen tumenBen 

mindharom an agn4l nagy- 

2.10. dbra. zad finyii GaAsP didda jAb61 egyfoma t6nyezL befol~hsol- 

&am-feszfiltsig karukteris2tikdja jay f~ az filtalhos jeuemkshez 

elegend6, ha egy pkldBt mutatzlnk 

be: a 2.16. dbrh k6t dibdatfpus 

hausfokhak 4ramfiigg6s6t llathat- 

2.11. dbra. Tipikus GaAsP didd&k 

sugcirzdsi giirbdje 

a su kz4si giirb6k - a cdlnak me- 

felelen. A 2.11. dbrdn hBmm tipikus 

sugWsi gorb6t ldthatunk, ktiziiluk 

a legkev6sM irhyitott tipus a 

TIL 201. ennek kiviteli form4ia a 

A galliumfoszfidb61 kkszult vil4git6 

eszkaziikn61 a ti ikusan Btbidalt 

energiakiil6nbs6g f8 eV, amely 

7W mpos v6r6s fknynek. felel meg. 

(ElbAllftottak mAr zald f6nytl di6dBt 

is.) Az intenzitas s~ektr4lis eloszlAsa 

a k.13. dbrcin lBthiat6. 

A di6da kulonlegess6ge7 hogy 

4ltalaan kis 4ramfelv6teltlek7 amely 

a 2.14. abrh is Uthatb, amelyen a 

fbnyteljesitm6ny Bramfiiggdse 14that6. 

Zgr6irBny6 let6rbi fesziilts6giik 

3 V kiirfil van. (A 2.14. fir411 a 

2.12. &bra. Egy ,,nagy lcitdswgii" relatfv kimenet 100%-hak a 10 

didda alakja b mdretei mA-es uzemi hamot vett6k.) 

, 

SSL-3 juk. Arr61 m4r sz6 volt, hogy a ki- 

-. . . 

men6 f6nyteljesItmeny maximumon 

megy At az ham fiiggbdben, ez 

sokkal kiklezettebben igaz a hatas- 

fokra. A 2.15. dbrdn az is megfigyel- 

hetjuk, hogy a hatasfok a hSm6rs&- 

let noveked6s6vel csiikken. 

A 2.17. &brain a relatfv kimen6- 

teljesitmeny frekvenciafuggbse l4t- 

hat6, amely jellegkben szintkn 4lta- 

lhos, b4r a hatiirfrekvencia eseten- 

k6nt mBs 6s mis. Ezt 4ltalAban egy 

n6gyszGg-impulzus felfut4si 6s le- 

futAsi idej6vel szokt4k jellemezni. 

2.1 3. dbra. Vildgitd didd& intenzit&- 

giirbdinek b a fdnyd&elB elemek 

hzdkenyskgi g6rbdinek oiszonya. 1 - 

szeltn . fotocella, 2 - kadmiumszulid 

fotoetlendll&s, 3 - szilicium fotocella, 

4 - szilicium fototranzisztor, fdny- 

tirisztor stb. ( A mazimunaok abswl6t 

drtkkei nem felelnek meg egymcts- 

nak!)

2.14. cibm. Tipikus GaP did& datb 

ft?ngteljesWn yknek tamfiiggLse 

' v 

A gyArtmBnyok ismertetQdn8 

sztt kell vztiasztanunk azokat az 

eszktiztiket, amelyek csak egy vilPgiM 

di6dBt tartalmaznak b semmi 

mast (egyszedi eszkBz6k), 6s azokat, 

amelyek a vilslgft6 di6dh kiviil 

detekW6 elemet, esetleg bonyolultabb 

tbmk6i-t is tartalmaznaL 

(6sszetett eszktiztik). 3 

~ a a B P r o n r a n y a g - Efo i ~ J 

f61edget., meg kell jegyeznank, hogy 

miaxtqy&.r~ nagyon gy-ri eset, 

3.2. &bra. Az M V 9000-cs mrozat 

bogy f6ny6rzbkeny ed~ozze1 ken $ p : fonmija & kqcdbsa 

kapcsolatba hoznunk. Wrt rendkivii) 

fontos azt is tudni, bgy a viI& 

lyett. TokozaSa specPdtis Qtartehnaz 

a6 eszktiztik shkkpe hagym viszo- ' egywpitett s o r o s e l l e ~ ~ 

n ~ a l deteaa6 

6rdkenydgehez. Ez&t a 2-13. Bbrh 2-17. A &imnb f&@+jesm nagyobb fesziiltdgek is kiizvetlenlil 

baoutatjuk a k- emitw rciatfv 6rfLkhk frtln#nc~affig&e mpcs~lftatk a 6.2tcLbkkdban 

mutatjuk be. A 3.2. dbrQl 

eszkaa6k intenzitosgWj4t, n@- 

dakja Q kapesafssa Utht6. 

fajta detektaM eszk6z BrzbkenysBgi 

gtirb(4j6hez visrmyftva. (A nuuimu- md eddMk 

mok abszolut Wbkei nem egyen- tke&ett edsZl&abk 

lac.) Az szerb eszL6zCfkre vmtkoz6 

f%b tudnival6kat u eldzd Az ti-tett euk6ztik k6t tlpusn 

fejezetekben ismertettrik, nQhhy oszthat6k. Az egyik tipus Apvetd 

tipus jellegzetes adatait a 3.1. tdbld- jellemzdje, hogy bemeneta egy 

zatban fogldtuk he. A bemutatott vilPlgft6 dWt tartalmaz, khnenekiviteli 

formikon Uuiii csak 

egyet mutatunk be a 3.1. &r&, 

amely a nagyobb teljesitm6nyii 

didakra jellemz6. A tBBUzat a&tair61 

annyit awnban tudni kell, 

hogy csak Btlagos adatokat tart* 

z.la. abra. A halcisfok lk3mirst:klet- 

3. Gybtmbyek, tipasop: 3.8. ~QM. Optoelcklronikai p6r kiuiteli 

Az adott helyen nines m6d arra, 

miza 

hogy teljes kkpet adjunk az i5sszes 

optoelektronikai vagy csak a vil@t6 

ti& fedq sor fthy6&keny met, 

di6d8kra bpiilb gyArtm8nyoMl; , 

.r eset eg mast is. A k?ggyakasibb 

azbrt csak arra tiirekedtiink, 3.1. abra. Klizepes teljesitdnyu vila- k0mbin-k: -t6 fMda - fat* 

-9 Ls Wkofi% gM dj& kinitelf &j4 di6da; vhigitd di6da - fototrandhyokat 

emeljiik ki. Ezen kfviil 

zisztor; vM$t$ ;dip& -. lot* 

csak nbh4ny egQszen unikelis vagy 

DBT~~~OW 6 vllPglt6 &alij 

eszktizt emlftiink meg, amewek fotodi6da + impulzus erbsltd. 

bppcn kiihlegess6gihkkel Qrdekesek. maznak. Ennek az az oka, bogy a 

Arra sines m6d, hogy az &sszes be- nevezett anyagok technol6giaija sokmutatott 

tfpus alakjzit, kiviteMt be- kal nehezebb, mint a klasszikusnak 

mutassuk, hiszen szinte minden ti- szW6 germhiurn6 6s szikiumb, 

pushoz m4s alak tartazik; illetve a igy a gyhtmhyok adatai is nabemutatott 

alakokon csak a leg- gyobb sz6r&t mutatnak. 

jellernzdbb mbreteket jeltiltiik. A tablbatban ktizbltektdl eltbrben 

kalbnleges addtsQokat mutat fel 

az MV4 (Monsanto) tfpus, amely 

1 Aes nyitQPIam mellett 5000 ft-L 

fdnyess6gfi. (K016nbsen fot6amat6- ' 

rtiknek ajAnga a c6g, mivel 670 mp 

hulJthhosszus8giI fbnyt bocdt ki, 

amely a legtbbb fotoemulzi6 6nb 

kenydgi hatairh kiviil van. Egy6b- . 

- 

%-'v 

b, 

I , 

k6nt 1 psec hossz6~iI h &O-1 " , , , 

gyakorkigh impulzusok rnellett 25 A 

maximNi Bramfehbtele lehet. a ' P"4 

MBsik Cdekesdg a Monsanto MV 

2.16. cibra. A hatas ok hamfiiggdse 9000-es csal&dja, an~ely jelzbldm 3.4. &a. A PC4-73 detektorkimcnet& 

infr(nr6rIb Jddcflrndl kdnt haszniihatb, iu61hpak E nek freknenciaffigg&e 

4

3.1. tdbhizai. NCMny jelkgzebzs vildgtt6 dida font- adatai 

* 

~ P U 

MV 50 

MV 5020 

MY5040 

-3 

SSL3F 

SSG15 

SSG22 

SSG34 

SSG35 

SSW 

SSG5A 

SSLX 

TIL 201 

TIL 202 

TIXL 12 

TIXL 14 

TIXL 15 

> 

Un 

rvS 

1.80 

(I=M 

??So 

(I=20 

Y!80 

(I=20 

":!50 

(I=100 

?!30 

(I== 

"^A 

(I=lO 

m-4) 

1s 

(1-100 

"t'.35 

(I=100 

-1 1.25 

(I=100 

"155 

(I=100 

6 ) 

1.35 

(I=100 

55 

1.9 

1.4 

(I=0,3A) 

194 

(1 = 1A) 

[VI 

Cn,: nyit6WN feszllltseg, fijelben a hozz8tartoz6 &am; Ui fifesziilt- 

4s. fiieibena lwzzhtartoz6 xiram; Inm: nmxunUs nult66ram; &.I: 

Pd kibocdtott tknyteljesitm4ny 6s a hozZatartoz6 4ram; 

B: felilleti.ihyes&, fijelben az azt ltrehoz.6 gram; Imu: a maxim 

fhyintenvtas hullhhossza. 8 : a spektrslls eloazk bsW1e; In=,: az 

az amely 50 it-t b y w e t hoz lktre; 

trlkstl,- egy nPgyDzagimpulzu6 !el- Q lefutksi ideje; M: Monsanto; GE: General 

Electric; TI: Texas Instruments. 

Ezeket a phsit8sokat tulajdonk6ppen 

egyedi elemekbdl is iissze 

lehetne illitani, de komoly eldnyei 

vannak az egybebpitett kivitelnek. 

Ily m6don egy komplett egdsz alakul 

ki, amelyben a kulsd f6ny zavar6 

hatasat teljesen kikuszobiilik. Ezen 

thlmenkn a ~iirok 6gv vannak 

os&evAlogatva,~ hogy a; emitta6 

di6da intenzitzishak maximuma 

egybeesik a detektfi16 egys6g 6rzdkenys6gdnek 

maximumAva1. Az egybedpitettsbg 

kiiloniisen akkor fontos, 

ha a kimend egys6g bonyolultabb 

iiramkor, amelyet ebben az esetben 

integrat kivitelben kdszitenek el. 

3 

3 

3 

2 

&=I0 

2 

(Ix=10 

&)3 

2 

(I1=10 

d)2 

(I.=lO 

'1-4) 

(1.=10 

"% 

(Iz=10 

FA) 

&=lo 

lo - 

- 

- 

- 

I- PDPU T* 

I~AI [mW1 T- 

rC1 

Po 

[mW] 

B 

[ft-L] 

40 70-55 

+ 100 

- 700 

(I== 

70 140 - 55 - 940 

+loo 

(I=20 

40 70 - 55 - mA) 

lo00 

+ 100 

(1-20 

100 300 0 1 d& 

+ 70 Mmvi3r. (I=100 

125 300 - 65 

d - ) 

1.8 

+I25 (I=100 

25 62.5 - 65 - 

+ 85 (I=10 

d) 

800 150 - 65 5.6 - 

(1300) +I00 (I=0,5A) 

600 150 - 65 185 - 

(1300) +I00 (I=O,SA) 

- 150 - 65 1.3 - 

(1300) +I25 (I=0,5 A) 

- 150 - 65 5.0 - 

(1300) +I25 (I=0,5 A) 

- 150 - 65 8.8 - 

(1300) +I35 (I=0,5A 

100 200 - ~5 - 700 

+I00 

(I=50 

100 220-55 - 7% 

+loo 

(1=50 

300 - - 55 4.0 - 

(I=0,3A) 

lo00 - 

80 - 

(I=lA) 

1 

+loo 

-55 

+loo 

3.5. abra. A PC4-73 kimeneti 

karakterisztikdi 

2 

[PI 

0.65 

vii* 

0.65 

v e 

0.65 

vii* 

0.54 ziild 

",.%dm 

0.94 

Mmviir. 

0.7 

voI-6~ 

0.9 

infravor. 

0.94 

infraviir. 

099 

infraviir. 

0.94 

infravor. 

0,94 

Infravbr. 

0.67 

~61-6s 

0.67 

v W 

0.93, 

infravbr. 

0.93 

intrav6r. 

8.a 

[mpl 

40 

40 

40 

3 

44 

40 

90 

21 

40 

21 

40 

40 

23 

23 

35 

35 

IB=W 

[dl 

2 

2 

2 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

- 

t e ~ 

1 nsec 

jOmx 

25nsec 

150psec 

0 . 7 ~ GE 

0.5- 

10nsec 

0.5psec 

5nsee 

300nsec 

CRS 

Mechanikai tulajdonsiigaik is j6k. 

Az emittAl6 di6da tiibbnyire az 

infravorbs tartaminyban mfikiidik. 

Az ilyen tipusu eszkbziik tipusainak 

szba nem tlil nagy. Sdt, a 

gym6 c6gek ilyen vonatkozAsban 

egyedi kiv8nsAgokat is figyelembe 

vesznek 6s az eltire megjelolt param6tereknek 

megfelelden alitjAk oszsze 

az eszk6zt. 

Ezen eszkoziik kiizul csak egy 

drdekes 6s tipikus pdldit mutatnAnk 

be, a General Electric PC4-73 jelfi 

vilAgit6 di6da - foto Darlingtonertisitd 

egys6gdt. Kivitele 6s m6retei 

a 3.3. abrhn 1ithat6. A 3.4. abran 

a relatfv kimenet frekvenciafuggdse, 

a 3.5. &bran ~edig a detektor kimend 

karakteriszthi yithatbk. (Ezen karakterisztiku 

a teljes jellemzdshez 

nem elegendkk, de jellemzdek.) 

NBhiny tovabbi adata: bemen6 feszults6g 

(di6da) = 1 V; bemend 

iram = 100 mA; vissziram 2 V-nil 

= 10 PA; kollektor-emitter letordsi 

feszultsdg = 25 V; kollektor sotdtgram 

(Urn = 10 V) = 0,l pA; kollektor 

emitter kapaciths = 3,4 pF; 

di6da-Darlington ellenalb (500 V- 

dl) = 100 GOhm; di6da-Darlington 

kapacius = 2 pF. 

Az iisszetett eszkozok m&ik tipusa, 

amikor csak vilAgit6 di6dAkb61 

mtj& iissze az egys6get. Ennek 

egyik formija a miir emlitett alfanumerikus 

tabl4cska. Misik formhja 

az un. di6da-matrix, amikar egy 

nd$yzetr&cshoz hasonldan helyezik 

M 

M 

M 

GE 

GE 

GE 

GE 

GE 

GE 

300nsec GE 

- TI 

- TI 

- TI 

- TI 

I 

4 

A~YW 

GaAsP 

GaAsP 

GaAsP 

GaAsP 

GaAn 

Gap 

GaAs 

GaAs 

GaAs 

GaAs 

GaAs 

GaAsP 

G&P 

GaAs 

GaAs

el a dibdzlkat, i a dibdak meg- 

felelb kombinzicijhval szhok, be- 

tilk, jelek, sbt rajzok is elbtUlithat6k. 

Termkszetesen ezek vezdrldse ko- 

moly elektronikai feladat, de az el- 

adhsra keriilb eszkbzbkndl hltalaban 

embekoftik a vezbrl6 Lamkbrrel. 

te&ntsietesen integrelt Lamkari kil 

vitelben. Csak lathat6 fdnvfi di6dfik- 

b61 kksziilnek. 

Rkszletesebb leirzisukra itt nines 

m6d, igy minden kommentb nklkul 

csak az MDA 100 tlpust emlitjiik 

meg. Az eszk6z tetsz6leges szhjegy 

el6Alliths4ra alkalmas. firdekessdg- 

kdppen megjegyezzuk, hogy mAr 

kbzitettek aut6soknak olyan sebes- 

sdgmerb 6rAt, amely ilyen egystgek- 

kel ,,irja ki" a sebesskget 3 jegy 

pontossQgal, vagyis a 0,l km/6ra is 

leolvashat6. Fontos megemliteni, 

hogy a di6da-mhtrixok igazi jovbjdt 

a laps szfnes kdpcs8, TV-kkpernyb 

kivitelezbdben UtjAk a szakembe- 

rek. Ettbl azonban m6g a kutatas is 

el6ggb tfivol all, nemcsak az ipar. 

MBr a bevezetdben foglalkoztunk 

milyen sokrdtCi lehet a 

$E~~t6bo~hrezetd diMAk alkalma- 

4.2. abm. Kdze'pfrekoencith moduldld 

egystg kapcsokisa 

dsa, mdgis ki lehet vsllasztani bizo- 

nyos tipikus kapcsolbkat. A ldnye- 

ges ugyanis az, hogy ezeket a di6dB- 

kat olyan kbrbkbe kapcsoljak be, 

amel vi1aigith-a kbszteti, illetve 

fdnyg moduWja; majd az fgy ka- 

pott fenyt hasznositj8k. TeMt az 

egyik elektromos k6r, amelyben a 

di6dBt m a j&k, a mBsik egysdg 

brz6kez # . hasznosit6 egydg, 

amely nem feltdtleniil elektronikai 

jellegb, lehet pl. fdnybrz&eny sza- 

lag is. 

A 4.1. &brh sematikusan abrhol- 

tuk a fdnymodulslzis lehetbs6gdt 

kisfrekvenciaon, amelyben pl. mik- 

rofonnal 6s hanggal modulaihat6 a 

fbny. A 4.2. abrdn egyszenl, kdt 

tranzisztoros kapcsolast lhthatunk, 

amellyel nagyobb frekvenciakon is 

vdgrehajthatb a modulslais 30 Hz-tbl 

250 kHz-ig. Torzit& 1 kHz-en 3%. 

Mivel sziikdg lehet a detektailhsra 

is, ezdrt a 4.3. cibrcin egy nagy 6rz6 

kenydgtl fbnydetektor kapcsoWt 

mutatjuk be. A terhelds akkor kap 

Bramot. ha a fototranzisztor meQ- 

vi~git8;sa megszfinik. A nagy 

kenv&et a fototranzisztor 6s az 

egyibtG8 tranzisztor egyiittesen biz- 

tositja. 

Vwl a 4.4. abriin egy egyszerfi 

kapcsoliist mutatunk be, amelynek 

a feladata azt 'elezni, hogy a vAt6- 

hmmu hA6zatbPn van e fesziiltdg 

vagy sem. A kis Bramfelvktelt a soros 

ellenAlAs, illetve a kondenzhtor biz- 

tositja. (Ha nagyobb frekvenci8knsll 

kivanjuk hasznsllni, akkor a kapa- 

cit& drtdkdt csiikkenteni kell ugy, 

hogy kb. 10 mA &ram haladhasson 

at .) 

General Electric. Mwsanto, Texas Instru- 

ments, Hewlett-Paekard, Allied katal6gwok; 

H-P Journal 

4.5. abra. Nagg krzkken yskgu A Electmnk.9 hazai viszoayokm~: FinommeehPnika, 

fotodetekior kapcsolcfsi rajza 197113.

=m+ - M~~"A"k41 

E~ektro~i t kondenziilorok 

Villalatunk igem dles vdlaszt4kban gyirtja A kisfesziiltsbd kondenz6tor cralMok kata- Nagyfeszults6gd kondendtoraini katalogus 

aluminium-f&& 

folydkony dektroJitd 16gusunk szerinti feszults6gsora: szerinti fesziilts@ora: 

kondenzitorokat kiiHinbiiz6 kivitdben, kis- 

Q nagyfeszultsdgd tipusokban (anhord6, 

6.3; 10; 16; 25; 40; 63; 100 V 

KapacM6kek: 

160,250,350,450 V 

KapacitAsCrtCkek : 

1; 2.2; 4.7; 10; 22; 47; 100; 220 pF . 

Ifiazatos, szigetelt. nyomtatott bramkari, 

kiizpontos 6s fules feledsitds(i). A konden- 

1 ; 2.2; 4.7; 10; 22; 47; 100; 220; 470; 

1000; 4700; OOO; 22 000 pF 

Ketttis kaptcitasdrtdkek: 

10+10; 22+22; 47+47; 100+100; 

dtoraink els8sorban polaridlt tipusbak. 

150+150; 150+30 pF 

Az 1971-ben bevezetett dj aluminium-f6lia 

Mdrettartominy : Hirmas kapacitbddkek : 

ma-i technol6gia 6s gdpsor leher8vd 

D: 4*5 mm -45 rnm-ig 100+100+100; 220+100+47 pF 

teszi, hogy nagy 6s ultranagy kapacit4sokat 

vabitsunk meg a koribbiaknil sokkal 

kisebb rnCretek mellett. 

~~~~,jd~: 

L: 11,s mm -70mm-ig 

N6gyes kapacirisertek: 

220+100+47+U pF 

MCrettartominy : 

0 C: 6.5 mm -45 mm-ig 

Az elektrolit kondendtoraink mGsuki jellemz0i: 

kieldgitik a magyar szabvhy el& 

Hosrzds6g : 

L: 16.5 mm - 70 mm-ig 

irhit 4s megfelelnek az IEC ajinlbok- 

nak is. 

Kondendtoraink felhasurilhat6k -25 6s 

T70 OC kornyezeti h6mdndklethatArok 

kozott. A hdndkleti tartominy kiter- 

jesztCCre a -40 6s +85 OC-ra mfr rendel- 

kezunk pozitiv MEEl vizsgilati jegyz6konyv- 

vel. A +I25 OC h0mdndkleti hatir el- det: 04,5~11,5mm 

&&re biztato eredmdnnyel folynak a 

kutatb kidrletei. 

A kisfeszultdgd ijnhordd kondenzdtoraink sora: 

Kisfeszultsdgd nyomtatott iramkiiri kon- 

dendtorok katalbgus szerinti fesziiltsdg- - - 

tipusrdlasztdkinak bl(vitC6re. valamint az 10, 16. 25, 40, 63, 100 V 

el0nyosebb mfiszaki paramdterek megvalb Kapacitk6rtdkek : 

sitha drdekdben vhiroit Ducati-gepsor 

m6. folyamatosan terrnel a Ducati-licenc 

alapfin. Ezeket az onhordo kondendtoro- 

4.7; 10; 22; 47; 100; 220; 470; 1000; 2200; 

4m; 10 000; 22 000 pF 

kat nyomtatott iramk6ri felhasznilkra is M6rettart0min~: 

. 

alkalmvsi lehet tenni. egy rihdzhato md- 

anyag l ibmal. 

0 D: 6.5 mm -40 mm-ig 

Hosszdsig : 

Az univenilis felhaszdhn gyirott Elk6 II. L: 14 mm - 70 mmig 

megjeloldsG kondendtorok 35-40 OC-8 

I6gtdrben uzemeltetve 30 00040 000 

uzembrit teljesitenek. 

A speciais felhasznDbra gyirtott piros 

bQlyegz0vel jelijlt Elk6 I. tipusQ kondend- 

torok 3540 OC-O ldgterben uzemeltetve 

90 000-100 000 uzembrit teljesitenek. Ezt 

a tipust csak kiilon meglllapodh alapjin 

& -- 

k6szs4ggel szol&l 

KERESKEDELMI 

UNK 

F~OSZTALY 

szillitju k. mhet: 0 14x26 mm a 651-210-es telefonsdmon 

4

nF 

kevC harmonikus; twtaImaz. - 

Az RC oszcillhtor. mint ernlitettiik, 

pozitiv-negativ csatblt dlesdwi er6: 

sitb, melyben a k6t csatol&s egyike 

szelektiv. A szelektiv pozitiv csato16s~ 

RC oszcillhtorok legiwoertebb tipuaa 

a Wien-Robinson, vagy riividen Win- 

hides aszcilktor. A szelektiv negativ 

csatolssfi oszcilhitorokat a frekvencia 

meghat8roz6 RC h46zat n yoh Bt- 

hidalt T-vagy kettda T-szCir(le oezcilltS- 

tornak nevezziik . 

R&zsa !%&or okl. vill. rnbrnak 

,,Hangfrekvencias jelgenerhtorok" igtinyeiknek b 1ehetAdgeiknek meg- OezcillBci6 csak akkor kovetkezik be, 

cfmmel folytetjuk a legjobban bevat felel6 konstrukci6kat, egy-ket vagy ha a pozitiv visszrrcsatolBs mCt6ke a 

emat6r mtkzerkonstrukcibk gyiijte- otleteket eaj4t mC6k8szulekek meg- negativ csatolb mWk6t meghaladja. 

mBnyes ismertetddt. A RBdibtechnika BpiWhez. 

A Wien-hid fesziilt&goszth a rezo- 

*vk6nyv mrozadban m& megjelen- Az elektroakusztika mind sz6lesebb nancia-frdvencih 1 : 3 whyti, ezBrt 

tak a ,,K~~~~su~&-oBzc~~~osz~~P" 

tkrh6ditasa idbszerGv6 temi a hang- a negativ visszecsatol~l stabilizblt 

(1969), az ,,Elektronikus fe~~iiltdg- frekvencib &dstechnika fejleszWt, erdsitgnek legalhbb hhmmseoros erdsim6r6k" 

(1971) Be az ,,AM-szignagene- a hangfrekvencias mGszerpa&ok meg- t k l kell rendelkeznie. Ha a negativ 

r8torok" (1972) cimG GsmeblUtAwk. teremMt. A ,,Hangfrekvencib jel- visszeosatolhs elemei fesziiltdgftig- 

A jelenlegi 6 a mhr megjelent &we- eenerhtorok" c. avCiitsm8nviink el&- gbk, akkor az amplittid6-stab- 

4llitsaok mihtegy 50 mtiszerkontruk- 

is megvalbithat6. 

cibt ismertetnek az amatBr laborath- 

A Wien-hidas oszcillsitorok k6tfokoriurn 

b6zis-mG~z~reib61. Az &w&t&- f~lalkozik. Kieg~~nit&B~pen bemu- zatti erdsit6vel mtikiidnek a sziiks6gee 

mkba felvett elektrondvm b tran- tatjuk a n&y&igfesziilt&g el6tUitBsBt 360" f6zktolhs megva16sith tidek6zisztoros, 

egyszerli Bs bonyolultabb is, melynek alkalmazd98val kiiztudo- ben. Itt jegyezziik meg, hoe az oszcilmtiszerek 

kozott mind a kezd6, mind mhhn nagyon gyors mindsit6 vim- lhtor csak abban a frekvenciatartoa 

jobban k6pzett amat6iriik talbk gslatok v6gezhet6k. 

manyban miilrodik kifoghstalanul, 

ah01 ez erBBit6 csetol6kondenzhtorai 

b a szbrt kapacithmk 4td okozott 

j6rul6kos f6zistolssok nem jelenthk. 

Az oszcilltitor hangolh tort6nhet 

Az la. ribtdn a szelektiv pozitiv csa- mind az R-tagok, mind a C-tagok v4tob6 

Wien-hidas oszcillstor blokk- toztatkdval. Ha a frekvencie beslliffi 

Hangfrakvencies jelgenerStomknak fel6pith C az egyes elemek frekven- R-taggal tort&&, akkor a sBwblffit 

nevezziik --- .-- amkat a szinusz- 6 nb- ciafiigg6 fesziiltdg htvitale lAthat6. a C-taggal lehet megval6sitani b foreziighullthfi 

fesziiltdget e164&5 A pozitiv visszacsatol6 Bgba iktatott ditva. Az egyes elemeknbl 1Bnyeges a 

elektronikua miiszereket, melyekkel Wien-hid fesziilts6ghtvitele sz fo frek- szimmetria, mert ellenkez6 esetben 

vizsghlati &lokra ismert .ampliitid6jti vencihn maxim&, edrt a gerjedb itt nem biztosithath a seivok htfed6se b 

b ismert frekvencihjti jelsorozatokat fog bekovetkezni. Az fo-t61 elt6r6 frek- az egyenletes oszcillsci6. Az fo rezg&i 

tUithatunk el6. Az ehnyfrekven- venci&kon az rl-r2 ellenldlihk hltal oszcill4cih frekvencist az fo = 

cias dr6mbzerek frekvenciatarto- megval6sitott frekvenciafiietlen nemhnya 

n6hhy Hz461 nBh8ny 100 gativ vissmwatolhs bltal megazabott 

- ktiplet segitdgbvel hadkHz-ig 

hrjed. A kimondott hangfrek- erdsites nem elegend6 a bere-ez. 

2n.R .C 

vencih mbzerek 20 Hz Be 20 kHz 

rozzuk meg. 

kozott mtikiidnek. Az 1 MHz-n61 magaaabb 

frekvenciatarbm6nyban mGk6d6 

mbzerek a video- vagy mb- 

"I 

n6ven sz614vti genertitorok. 

Az emlitett frekvenciatarfomhyban 

BltalBban RC oszcillhtorokat alkaha+c. 

Az RC oazcillhtor tulajdonkBppen 

pozitiv Be negativ csatolhssal 

ellBtott szelektiv erbit6, melyben 

aa amplitud6- b fhzisviszonyok megfelel6 

megvBlaszt8s8val elBhet6, hogy 

az oszcUtor egy meghadrozott frek- - t ~Bsito' 

r! ki 

" 

vencih rezegjen. Az RC oszcillhtorok 

Y-reo. , 

6 

el6nyei a kovetkezbk : 

uki 

- s8vBtfogBguk nagy, mert a frek- 

r2 

vencia bdit8s a hang016 kapaoiffi 

el& hatvhnyhthl b nern a 

tgyok6t61 fiigg, mint az 

L oazcillhtomknB1, 

% l ~ . 

u]-ci 9k I-I 

r 

fo 

A Wien-hid 

f 

Az er&;ti e's a fo 

f 1 

AZ erkko' & a 

fesziilt&h- stabilizdd vissza- AZ hthic~t l-sziir; stabdizdld visszavitcle 

csatolds frekven- fesziilts6g&tele csato~ds frekvmciamenete 

ciamenete 

7' 

R1 

Y 

- 

I

Az erbaitbvel szemben kovetelm6nyk6nt 

t&maztjuk, hogy bemen6 ellentih 

a Wien-hidhoz viezonyitva nagy 

legyen, kimen6 ellenillb pedig kiwi. 

Feaziiltdgfiiggd nejptfv vissmcaatolbt 

izdlslmphk vsgy termisztorok 

alkalmazBssva1 va16sithatunk meg. 

Az ithidalt T-szGFgs oszcillitor 

blokkv$zlat4t az Ib. &ran mutatjuk 

be. Ez az oszcillatortip~~ 180' vagy 

3.180" f&istolkh, azsz phtlan fokozatsldmli 

er&itbvet miikiidik. A T- 

szEiru5 feeziilts8gitvitele az fo frekvencian 

minimais, ezen a frekvenciain 

megszcmik a negetiv vieszacsatol&, 6 

a minden frekvencihn ecvenletmen 

hath pozitlv vissza.csatol&sBS~z er6siUlt 

begerieszti. Ha a mzitiv visszacsatolaa 

fe&iiitdgfiiggd &met tartalmaz, az 

amplit6d6-stabiWl6~ em61 az oszcil- 

Mtortipusntil is megvalhlthath. Az 

oszcill6.cib frekvencia k6plete : 

A k6tf6le millitortipus koziil a 

Wien-hidas az elterjedhbb, kiiliinhn 

a tranzisztor~s kkziil6kekben. A Wienhid 

eli3nye ez egyszertibb hengolhath- 

&. b$r kondenzitoros haneol& eset.6; 

a ketth forg6kondenzlit&t szigeteltan 

6 eeetleg 8.rnyBkoltan kell felerbsiteni. 

LC oszcillitorokat hangfrekvencik 

aeneritorokban ritkin allrelmazunk. 

kert a hang0189 szinta megval~tha: 

tatlan. LC oszcillktort tiibbnyire fix 

frekvenci6k e16illtt&&a hasznilnak. 

E16fordul amnban az LC oszcillitor 

az 6n. hetedin (lebegteth, iittetg) 

rendszedi h rekvencih fesziiltdgforrhkbanTkn61 

k6t. egymBBt61 Az elektroncatives erbsitbk gyakorftiggetlen 

oszeillitort taMunk, melyek latilag vktelen nagy bemen6 elles 

kozul az egyik fii frekvenciira lehan- illg, igen kedvez6 a Wien-hidhoz va16 

golt, a m$sik pedig a fix frekvencia watlakozk szempontjib61. Ez eaetk61nyezetAben 

hangolhath. Ha az el- ben ugyanis csak a Wien hid RC elehangol&i 

1eheWg 20-30 kHz nagy- mei szabjik rneg a rezg6i frekvenciit. 

stkendfi. akkor meefeleld keverfi. A Wien-hid elemei oly m6don is megi&tve 

k&iinbs15gk6~z& fokozat alkal: vilaszthathk, hogy a hangolk 2 X 500 

4 v a l a hannfrekvencbh tarto- pF-ofl vagy 2 x 1000 pF-os f-onkybmn 

kapunk -&g&eket. A keve- denz8to1~)kkal is elv6gzhetb 

rbhiiz alulAtereszt6 szGn5 b illeazM A 2. rEbrair6 lithath kapcaol&s a en 

fokozat csstlakozik. 

hidas RC generitorok alaptipusenek 

tekinthetb. A 25 &-tbl 30 kRz-ie 

A heterodin rsndszeFii gemwBtor 

nagy elhye, hogy a hangfrekvencib 

s&v itfogb egyetlen ke7~16 szervvel, 

egyet,len kettge tri6divdmegvalbitott 

s&vvtilt& nBkiil eszk6ziiIheM. Ha az 

k6tfokozath erbaitb az la Bbrhak 

alaceonyabb frekvenciak pontos be- 

$Uit&a is koveteWny, akkor mind a 

megfelel6 visezacsato1Bieokkal mGk6dik. 

A mseodik df6l an6djb caatk6t 

oezciWtart hangoIhet6 formiban 

lakozik a Wien-hfd b a negativ viszkell 

elkhiteni. Az e k oszciWtor ez 

szacsato16 Unc. 

esetben fa 6 f-1 kd%iz6tt fino-, 

a m89ik pedig 6 & fo + 20 kHz kiiziitt A negativ visszeasetol6 hcban 

hangolhath. A ktit elhangolb k6t be- ize6l$mp&kat talilunk, melyeknak elilltth 

skil$n jelenik meg, b a mutatott len&ll&se, az &fog6 &am nemlinesris 

tirtkkeket iissze kell adni. A heterodin fiiggv6nye. Ttjtelezziik fel, hogy a 1,6 

genedtomk LC oszcillstorainak alap- kohmoa potenciod~rrel beLiUitjuk 

frekvencitijBt 80-120 kHz kozott keU a kiv8nt rezg& &Ilapotot, eaetiinkben 

megvaasztani. Ebben a ta~.tom&ny- 20 volt oszoiUBcib feszults8get. EEQ 

ban igen j6 frekvenoia-stsbilit8st lehet bhnilyen okb61 kifolydlag ez a feelhrni, 

s erre sziikehg is van, mert ezek- sziilttusg megnb, vagy ldkken, vglnek 

a generitomknak a hitrtbye, tmik a him itfoly6 $ram is. N6hogy 

a apontain elhangol6dhk, kiilfi- vekv6 fmzii P tgegn61, a nijvekv6 Bram 

niisen 100 Hz elatti frekvenci&kon. ha&m a hpa jobban felizzik b 

nagyon zavar&an hatnak, 6 emiatt ellenilha megn6. Az ellentill& novemakori 

-" ut8nhitelesl&t (0-ii& Mi- ked& kovetkezthben megn6 a newt&t) 

kell v8gezni. 

t,iv vismewato&, emi er&iMk- 

4l 

ken6t id& e16, s ezzel helyredl az 

eredeti oszcillQici6s $llapot. Csijkken6 

fesziiltm5gn61 a folyamat forditva jhtsz6dik 

le. A szsMlyoz8s jcMgtira jellemz6, 

hogy a teljee frekvenciatartomBnyban 

el6rheM f 1. .-2 dB-en 

beliili szinttmtas. 

Az oszcilkitor-fokozathoz elvaaszt6 

&it6 (EL 84) csatlakozik, nehogy 

terhelh hatBsBra ae nlapedsit.6 erbaittisi 

viaLonyai megv81toezanak. Az elvdeezth 

fokozstban rendeke+ till6 

nagy amplitfid6jh vedrl6jel mi&t fe- 

aziilt&gerMt&re nincs ~ziikdg, ez6rt 

08lszerG a kathdkiivet8 etkalmezBaa. 

A kimen6 f882iiltdget di6dSs voltmBr6 

mutatja. Az 50 kohmos potenciodteml 

20 volt kimenb fdtdgn6l 

a mGszer v&gkit&&St kell b&tsni. 

A 100 kohrnos potenciom6terrel 

a kimenb fesziiltmjg olyamatos Mllftage 

eszkoziilhetb. A kckzul6k $ramfelv6tele 

#. . .46 mA n8gydgrendi.i 

a megadott an6dfesziiltdg mellett. 

Az Athidalt T-szGr6vel miikiid6 gene&- 

e bb alepkapcsoa 

3. *=. A blowe1Apit& 

ismertetckhn61 (lb. &bra) meghat& 

rozott 180O f8zistoW ergtriht az 

EF 80 szti1dvG pentbd6vaI mGkijd6 

fokozat valbftja meg. Az EL 84 ka- 

Mdk6veMnek impendancieilleszt.6 amrepe 

van (fdzist nem fordit!) ugyanis 

a visszacrsatol6 &gak bemen6 ellen- 

Bllssa eFBsen leterheln6 az an6d munkaellentillht, 

ami e&iMkkenBst

ereddnyezne. A pozitiv vkzacaato- 

1- bemen6 ellensllBss minden frekvenciBn 

1000 ohm nagp@adG, a negativ 

vhzwaato16& bemd ellen- 

Bllssa pedig a frekvencia novekedMvel 

csiikken, a megadott few hatchn 

(UK) k&) m&r mint& nehsny kohm 

nagydgmndG. A kiloohm nagys8grend6 

terhelcbk miatt kell ebben a fokozatban 

v6gerdsit.6 pent6dBt alkalmazni 

30-35 mA munkaponti &rammal. 

A hang016 kondendtort sajnm ebben 

a kapeso1Bsban is szigetdten kell 

felerBsiteni. Az ale6 frekvenciatertom&ny 

bedlliWoz 30 Mohm Athidah5 

Bs 7 Mohm keresztBgi ellentill& sziikdga. 

Az EF 80-4 munkaponti 016fesziilMg6t 

ebben a tartom&nyban a 

80- 30 Mohmon keresztiil kapja, 

e& ebben a fokozatban ,,g&zm" &- 

vet alkalmazni nem lehet. Mind a 

Wien-hidas, mind a T-sziir6s gene&tor 

nagyon k6nyes a bnunmra is, mert 

az &6 dvban mindk6t orczcillhtor bemenete 

nagy impedancihval van le- 

&a. CBszerG a hang016 forgbt, az R 

elemeket, a dwW kapc~016t b eaetleg 

az els6 csiivet is teljesen Brny6kolni. 

Az hthidald T-szGrbs genenitor 10 

voltra Mtott kimenb fdtdg6t a pozitiv vimzamato16 Bgba elhelyezett 

nemlin4is elemmel - mi wetiinkben 

kdIsmp&kkal - stabilidltuk. 

Novekv6 kimen6 fesziiltdgn61 a 

Ism* jobban izzanak, ellen8llBsuk 

megnb. A megnovekedett som ellenail& 

a pozitiv viaszacsato1Bst csiikkenti 

s a kimen6 fesziilts6n vkmdl az eredeti 

6rtBke kiizel6bey Csiikken6 amplittid6jti 

oszciWi6n4 a szinthelyre- 

Bllit& forditva tWnik. Az oezcUci6a 

szint bedllitBse a 600 ohmos bilinm 

huzalellen&U&aeal tiiMnik. 

Az oszcUtor-fokozatban alkalmemtt 

impedanciailleszM fokozat lehe- 

Mv6 teszi a faziiltsegkimenet (szintszabslyoz6+oszt6) 

kozvetlen csatlakoztat8s8t 

is. Ha nincs sziik&g teljeeitdnykirnenetre 

pl. hengaz6r6k 

+q&?at8hoz, akkor a generetar az 

el& ket csdvel is teljea 6rtekGen mGktidik. 

Telieeitdnvkimenetet a 3. Bbr4n 

bemu-tt m"5don egyetlen ce6vel 

is meeval6sfthatunk. A kamso1Bsban 

mG&ik EL 84-es elek'tmncsb 

%2,6 watt kimen6 teljesitmeny leadMt 

biztdtja j6 min6dgG 7000 

ohm-ra illeeztettyimen6 transzfardtor 

alkalmah mellett. A csd vez6rl6fesziil~-sziikseglete 

3-4 volt. 

A rendelkeh 81l6 vdrl6fesziilb6g 

10 volt, drt a teljesitrnenyfokozatban 

negativ visszacpetohht is allralmazhatunk. 

A negativ vkmaaatob m6rtAke 8 

DO~~~C~OIXI~~IT~~ 

100 kohmos W M 

szabtLlyozhat-6. 1000- Hz-en eldszar 

beBllitjuk a 10 voltos (esetleg 12 voltos) 

oezcillscibs szintet, majd felcaavert 

ezintbe&lit6 potenciom6ter helyzetben 

4 ohmm terhelhn a 3 volt kimend 

fesziiltdget. 12 volh oszcillsoi6nP 

jobb a stabilizW, de egy kicsit 

nagyobb a tonib, mint a 10 voltoa 

b e ~ ~ A l teljeaitm6nyfoko- 

. 

zattal is eU6tot.t genenitor bnunfelv6- 

ECC 82

tale 80-- 90mA, 260 vdt h6dfsseiiltdg 

melktt. 

A hangfdwenoide gdtorok 

alaptfjmmh& hpnerteteee uten bemutefunk 

kie Aradelv6teld ksp- 

48et. A 'F-n Y&&, hthidait 

T9ebr&3 gemdtor 2 db ikdvtd 

miik&iik. Az t6darbe 

alapeFdeiteet 

biztodtja, az ECC 82 pedig ket- 

, 

kat6dkoveMkr6ot v$zi u 

dencia-illeazteet. Az EC 88- 

Lev- fokozat. Tekintve, 

hogy ez ECC 82-es Bnvne az allralmezott 

~~ aem 16pheti tiil a 

8-10 mA-os &dset, korUtozott a 

visaamat016 ban fdy6 vBIMBra- 

mok Brteke is. Y fdrozatban eeert cesk 

3,6 volt osmilbiibt lehet to&teaen 

MtCmi. A genedtor 6rdekedge, hogy 3 

MHz-ig is ki lehet terjeaeteni s feled 

hatArfrekven&t 6s a f i i 

kettBs pobnciom6terrel (2 X 6 kohm) 

tii&nik. A 2 k o b tanciom&rek 

szimmetrikw -&&Val a dv- 

Btfog& Uthat6 be a kivht 3,3 : 1 

adnyra. Ez az 08w:ilUtortipus nem 

k6nyea eem az elsd cs6 r-s, 

illetve ezt az 4Ua tot kell tnegkijmli- &lag eUenaUl8sael (kettda potenciosem 

a szbrt brummra, drt egyszarbb-+ teni, mert kiil6nL a vdr1dfeeziilt- rn6terrel) hangolt Wien-hidaa oszcilben 

smrelhetb, mint az el6z6ekben be- &--let nea~robb leea. A nb- IBtomk imszdaw. Ezekdl a dvmutsfott 

kkiikbk. 

dgdtb ;hbkiid%a6hez sfebit meghat&roe6 kondendt&k olian 

A gene4tor k6t kimenettel rendel- tspfeeeiiltdg - - s!ac&ea. - 

naav 6rtekGre v8laszthathk. how a 

kazik. Az 1. kimenet kevCkd terhel- 

Wgn-hid impedanciBja 1&nyeg"&n 

heM, de az innen levehetd jel torzi- %m&lans gm8r~m~ akmnyabb Iegyen az ela6 fokozat vat&a 

kisebb mint a 2. kimeneten, amit 

lamilven mGka~~801~ rneenovelt " 

a kimendf8~~iilta&-& is terhel. Tranzisztoroe RC genedtorok alap- be^^^ ellenha. problthhja a dves mmerB.mM Az eldzBekben vhlt elveket i6I 

d6lteti a 6. cibrcin bemutatott G- 

csoU, nBgVtramieztor08. 20 &-MI 

db, mert a &nzk~tomk bemend 20 kHz-ig--mbkiidd RC 'oszcilUtor. 

el- meglehetBeen aleoaony. A TI C a TI tl~neisztor Darlington- 

A bipokk tranzisztorok neheny ki- kaposol&xi erdhlitg fokozat, melynek 

loohm bemend ellen- miatt kiz& bemend ellen81lb l6nyegesen na- 

&&at6 be. A 60 v/20 mA-os izz6 

telefon-ize6 n6ven ~zB&M be. &- 

deke8nt megfiieIheM, hogy a 

T-szGrb mrog Bthidd6 tagj4nak impedanciBjs 

en1161 a genedtorn81 is kb. 

n&ymerese a kemteg impdanciBj&nek. 

Agenedtor 6nunfelv6tele. 20-26 

mA 2M) V t8pfemiiltdgn61. A 3 MHz-ig 

terjedd frekvemiatartomhy miatt ezt 

a kkiildset dbdwi d&aekre is 

tmadkmtjuk. 

N@w~6&88ziiltSeget WszerGbben 

a ezinuszgenedtomk utan kapesolt 

n6gysdgeaib5 fokozattal Wt- 

hatunk 016. Az 5. M n 

bemutatott 

egyszerO kapcao& ezerint kiviteleeett 

n6gymiigesiM fokozat a 2. &I a 3. Bbr8n 

Uthat6 generBtorokhoz illeezthet.6. 

A fokozat tulajdonk6ppen egy biitabil 

multivibrstor, melynek az egy& oldala 

Art, s m&ik oldda pedig ala helyzethen 

nyitott (hveaetb). &a a bemend 

feeeiil- amplittid6ja n&hy 

volt Mket meghalad, a fokozat Btbillen 

C mindaddig ebben a helyzetben 

merad, mig a bemend fesziiltseg 

el nem Bri hjra az alecsony CtBket. 

A kapcsolht gyakran nevezik 

Sohmitt-trigger ka kak is. 

A rnegadott EC&?itipusti elektmndvel 

kb. 100 kHz-ig lehet kifogdstelen 

nkvsz6&eaziiltmket 7 ,- 

elWtani 

n6hhy mdmmmkund& felfut&i id6 

mellett. A kiMeneten kb. 20 volt smplittid6jti 

n6gyw6gfie~~iiltdg 811 rend;& 

k h , melynek tizad-, illetve smhdrkm 

is levehetb. Az 60 k o h potenaiom6tert 

6gy kell beUftani, hogy vedrlk 

n6W a mkdik df61 biitoaan 

BnunvezeM helyzetben maradjon,

gyobb a norm61 foldelt emit,teres er6- 

sit6 bemen6 dlcnBll&ssn&l. A Wien- 

hid hangolb a 2 X 10 kohmos egy 

tengelyre fGziitt huzalpotenciom6te- 

rekkel tWnik. A Wien-hid R-tagja- 

nak korltttoz6 ellensllka (1 kohm) 

egyfittal a bBzisoezt6 r&ze is. A &- 

dik erBsit6fokozat (Ts) egyenBn*mfi 

csatolM. A Wien-hid kiizvetleniil, a 

negatlv visszacrrcltol6 Unc pedig az 

ugyancaak egyen4ramdag csatolt TI 

imDedanciailleszt8. emitterkoveM fo- 

Az eddigiekMl elt66 a fokozat mint- 

tart6 Bramkore, melyet az 5 kohm 

hidegellenBl1M NTK ellenell& va16- 

sit meg. MGkiSdh has01116 az izz6- 

bp&s stabilidtor miikiSd6dhez. Ha a 

kimen6 fesziilWg n6 vagy dkken, 

akkor az NTK ellentilkon Btfoly6 

$ram is n6 vagy cetikken, de ekkor a 

felrneleged&bl, illetve lehiilBst61 el- 

lenBll4sa lecsiikken vagy megn6, ami a 

negativ visszae8cttol4s ar4nyos v4lto- 

zkin kereaztul ezinttartast eredmd- 

nyez. 

Az NTK ellen4llbl stabilizBlt mb- 

kijdbG oszcill4torok a h6m6dklet- 

vsltozBsra is Bneenyek, illetve az 

oszcil~ci6s fesziiltak a h6mMklet 

fiiggv6ny6ben mBs b mQs &6et vesz 

fel. Ezen hiba kikiiszobi316dre keriil 

a kapcsol&sba 10 kohmos NTK ellen- 

UBs, melynek h6m6dkletfiigg6 el- 

lenBllQsvBltoz&ss a negativ visszacas- 

to16 lhncban kompenzsljs a stabili- 

2616 NTK ellen4llBs h&rz&en@ge 

kovetkeztdben elm6 oszcillhi6s fe- 

szul~sltoz~kat. 

A 7. ribran bemutcttott kapceoI&fi 

RC oszcill4tor 5 sBvban 10 Hz-t61 1 

MHz-ig mGk6dik. A 3 db nagyfrek- 

venciss szilicium trrrnzisztorral mG- 

kijd6 oazcillBtor fel6plth haeonl6 az 

elbzdkhoz. de a Darlington-fokozat he- 

lyett csak egy tranzi&tort talBlunk a 

kapcsol&ban, melynek bemen6 ellen- 

Blb a szabad 1 kohmos emitter- 

ellen4118s Bs a nagy BramergSitCi t6- 

nvez6 miatt 100 kohrnnhl wobb. 

Az impedanoiailleazt6 T3 fokost 25 

mA-ea nagybamfi munkapontban mfi- 

kiidik, mert az izz614mpa4 szinttart6, 

negativ visszawatolb Qlramkor csak ak- 

kor miikijdik j61, ha a lBmp izzbszBla 

az Btfoly6 Bram hathhra felmelegszik. 

A kimenet visszahat&inak elkeriiltise 

v6gett a kimenBfeszul~get a T3 kol- 

lektor$r61 vessziik le. A 200 ohmoa 

potenciom6ter legalhbb 2 watt terhel- 

hetb6gG legyen. A 2,5 voltos maxima- 

lie kimend fesziilt&get a T3 emitter- 

kodben taltilhatb 100 ohmos potencio- 

m6terrel Bllithatjuk be. 

A 8. cibrh lathat6 kapcsol& fdbb 

elveiben az elbd k6t kapcsoltkhoz ha- 

sonlit. Eltbr& abban jelentkezik, hogy 

ebben a kapcsoldsban vegyesen alktd- 

mazunk pnp 6s npn tranzisztorokat. 

A komplement$l& lehet6v6 teszi a ki- 

sebb tApfeszulta6gr61 va16 mbkiidte- 

&t. A kapcsolBssel1-1,5 volt fesziilt- 

&g oszcilJ8ltathat~5, melyet az NTK 

ellen4IlBst tartalmaz6 negativ vissza- 

osatol6 1Bnc stabiliz4. 

A 9. cibra szerinti hBromtranziszto- 

ros RC oszcillBtor bemen6 fokozata 

differencitil-erbsitd, melynek k6t be- 

men6 pontjehoz csatlakozik a Wienhid 

Be az izz614mpa stabilidtoros negativ 

viB8zawsato16 14nc. A differenci41erikitbben 

min61 nagyobb Mt4jti 

(200-300) tranzisztorokat kell alkalmami. 

A BC 107-0s egyenaramtibg 

atolt tranzimtor munkaponti Brama 

a 2,6 kohmcm potenciom6terrel be4lftva 

20 mA, s a6rt a vieszacaatol6 

4ramkorok kiilon illeszt.6 fokozat ndlkiil 

is wtlakoztathat6k. Az oszcillBlt 

vBlt6feszultak am~Md6ia 1,5 V a 

12 voltos tspfd&6g mehjlett: 

A 10. cibrcin bemutatjuk az el&& 

kapcsolth nagyobb teljesitm6nyii, 5 

voltos kimend fesziiltseget biztosit6 

3x BSY 34 

0 + 

24 V 

v4ltozaiAt. A nagyobb oszcill4ci6s fe- 

sziiltseg 6 a stabii munkapontbealli- 

t&s 2 X24 voltos tsipfesziilts&et ig6- 

nyel. A TI 6s T2 trenzisztorokkal szem- 

ben thmssztott kijvetelm6ny a nagy 

Bramerikitksi Gnyez6 (300), a T3 tran- 

zimtort pedig hbtdfeliiletre ell sze- 

relni a rajta disaipsl6d6 k b.b mmW 

teljeaitmBny miatt. A szimmetrikus 6s 

lehet81eg stabilidlt 2 X 24 volt t4p- 

fesziiltsk, valamint a fokozatok 

egyendramfi csatolh feleslegd te- 

szi a bazisoszt6k alkalmaz4s4t. Az 

NTK ellenPllSssa1 (temisztonmal) mii- 

kijd6 ezinttart6 Bramkiirben pl. Sie- 

mens R 51-es, biptis~i 4/1/20-jelz6sfi

termisztort lehet alkalmazni, melynek 

4 kohm a hidegen mbrhet6 ellen811&sa. 

Az oszcilltitor torzitha 50 Hz 6s 20 

kHz kiiziitt iiresj8rdsban kisebb mint 

0,5Y0, ami 5-10 mA terheld &am mellett 

sem nd 1 O,-n&1 nagyobbra. 

A Wien-hki esetleges terhelC6vel 

kapcsolatos probl6m~ik azonnal megold6dnak 

t6rvezM6su tranzisztor alkalmazka 

eset6n. Sdt ez esetben, mint 

a 11. &an Iathat6, vissza lehet Mrni 

a forg6kondenz8toros hangol&shoz is. 

A szovjet gyhrtmhnyb alkatdszekkel 

rniikiidb oszcill8torban a tk;rvez6rl6sG 

tranzisztoron kiviil m6g 4 tranzisztor 

talAlhat6. A T, 6s a T, a szorosan vett 

oszcillhtorban 1at el erdsit6, illetve illesztd 

funkcibt, a T4 6s a Tg a kimenet 

lev~ilasztcis,s&ra szoletil. Az oszoillaci6x 

fesziiltsbg stabiliz&16shra a T 9 E jelii 

termisztor szolgal. 2 X 750 sF-os forg6kondenzhtort 

3 X 500 pg-osb61 lehet 

oly m6don eliitillitani, hogy a kiizbpsd 

tag 9116r6szBt 6vatosan sz6t kell 

fih6szelni pl. lombfijr6sszel. Erne a 

legtiibb tipusnhl megvan a lehet6sbg, 

rnert Bltalhban egy-egy rill6r&z-tiimbot 

4 helyen, 2 X 2 ponton erdsitenek 

fel. s ezt kell sz6tvhlasztani. Envbbkbnt 

2X ,500 pF-os kondenzat; is 

alkalrnazhatd, de az ellen~illhsokat ekkor 

meg kell novelni kb. a 1,5-szeres 

brtekiikre. Eldnyosebb leme itt a 

2 x 1000 pF-os kondenzcitor, ami a 

4 x 500-asb61, vagy pedig 2 db 2 x 500as 

kondenzAt,or meohanikus osszebpi- 

' t6s6bBl ad6dik. 

A T4 tranzisztor er8sitck6t ,,eldreszabhlyoz$s" 

jelleggel m6g egy termisztor 

m6dositia. Ez a szab8lvo7As 

az oszcillAtor kimenb fesziilt&&5nek 

hdm&6klett6l fiiee6 vhltodsait kompenztilja. 

A T5 hzt6feliiletre szemlt 

tranzisztor a kimend fesziiltsket szolghltatja. 

A T,-T5 helyekre megdott 

tranxisztort@usok a munkaponti 8ramok 

alapjan mk tipush germanium 

tl-anzisztorokkal helyettesithetdk. 

A termisztor hidegellenAll&sa 3-5 

kohm nagystigrendfi. 

A dek4dikus vagy digitalis frekven- 

cia-be&lillitkb eeneratorok miikod6sr 

teljesen azono; az eddig leirt oszcil- 

latorok miikotlMvel. A dekMikus be- 

hllit6s megfeleld ellen&11&- vagy kon- 

denzator-sorozat kapcsolha~Bt 

igbnyli, s ebben az esetben elmarad a 

grner6tor sk&lhzasa is, mert ez a kap- 

cso16-8118sb61 acl6dik. Hitelesithst ez 

esetben is kell vbgezni, mert a frek- 

vencia-be8llit&s cssk akkor lesz pon- 

tos, ha a Wien-hid mhsik 2 elemtr pon- 

tosan el6irt BrMkii. 

A 12. cibrcin bemutatott genedtor- 

ban a frekvencia-betillit& 3 ellenallk- 

dekadban tortAnik. A X 1 Hz Allkban 

1,00 Hz-t6l 9,99 Hz-ig, gyakorlatilag 

1-10 Hz-ig tort6nik a beallitas. A sav-

x 1 Hz 1 Hz- 9,99 Hz 

x 10 Hz 10 HZ - 99,9 Hz 

x 100 Hz 100 Hz - 999 HZ 

x 1 kHz 1 kHz-9,99 kHz 

x 10 kHz 10 kHz - 99,9 kHz 

x 100 kHz 100 kHz - 999 kHz-ig 

Ahhoz, hogy minden egyea dvbn a 

felirt frekvencie-6rt6kek legyenek be- 

&llfthaMak, a kondedtor4rthkeket 

be kell pontoesn dllftani kisebb BrtekG 

phrhuzsmos kondedtorokkal. A 16 

nF pl. 16 nF + 1 nF jellegd kombin&- 

ci6v81 M at6 ki pontosan. 

A megadott ka emlibban a s&w$l- 

%OZ 1 db 6 $I]P&6,2 $ramkBriis, 8 

frekvencia-MlftBshoz 3 db 2 Bram- 

kikiia 9, illetve 10 61l@ kapcao16 d- 

88ges. Ha az el& deksdot is null4ra 

lehetne Uitani, akkor a Wien-hid 

mdr olyan nagy eIlearteket is fel 

vehetne, amit nagyon zavarns 8 TI 

tranzisztor bemen6 ellen-. 

A dekadikus genenitor kapcsoh 

az el&6 leirBsokb61 (9. C 10. Bbra) 

ismert, edrt tovdbbi r8salete&tbl el- 

thriink.

I i 

14. dbra. Heterodin renderer& hangfrekvet~cids genercitor kapcsoldsi vcizlata 

I 

15, cibra. Szinuaz- 6s ndgyszog. hulldmzi generdtor knpcsoldai vcizlata 

I

A dekedikus frekvencia-betillfth A generator elbnyei a Gvvslt8s n6legyes 

elemeinek nem kerek 6rtRkeit kiili hangoltis, az egyszedi fel6pfIks 6s 

k6t ellentilkis m s vaev DB~~LwuII~~ a kis tidogyaazt8s. Htitrtinya, hogy 

kapcsoWva1 lehet e&&.ttani. Van a 0 frekvencitit id6nk6nt ellenbrizni 

amban olvan frekvencia-beBllft.6 el- kell b a kirnen6 fesziiltdg alecsony, 

lentill~shP6zat is, melyben kerek Br- amit tovtibbi erBsit6 be6pithsBvel lettikek 

hasulblhathk (13. &a). Ha az het novelni. 

h. BCD k6d szerint dyozott ellen- 

&Ilssobt hasznsrlunk, egy-egy deksdhoz 

a 2x10 el- helyett csak 

2 X 4 db sziiks$gea, azonban a 2 &ramkoriis 

dek8dkspcsol6 helyett 6 &ram- N6gyszi3gfesziilts6g generiitorok 

koriis kapcaol6k sziik&eek. A 13. 

A n6gyszogfeaziiltdg elb&lliWak 

mtir ismertetett egyszedi m6dja atszinusz-oszcillstorhoz 

csatlakoztatott 

n6gyszogesi6 fokomt. A vtizolt elvnek 

megfele16en mGkiidik a 15. aibrdn 

bemutatott kombinat genertitur. 

A T,-Tg-T. tmiszto~~k 3 HZ- 

A gener4tortLpu~ok teljes v6Iaazt8- 

khak bemutatha Brdekeben a 14. 

&a alapjtin ismertetiink egy hetaro- 

din rendazedi hangfrekvenckia gene- 

rtitort is. A k6t alapowcUtor a TI 6 

a T, trs~lzieztorfokozat, melyekhez a 

T2 b T4 lev&laszt6 fokozat c~atlako- 

zik. LevkM fokozatra a szinkroni- 

&i6 elkeriilh v6gett van sziikdg. 

A T6 tnuuisztorfokozat a keved, 

melyhez alultiteresztB &ir6 csatlako- 

zik. 

Az oezcUtorok alapfrekvencitija 

100 kHz, amit nd6zBsi dlokb61 a TI 

fokozatban nagyon finoman lehet be- 

Bllltani, illetve utkahangolpi az 60 

pF-os forgbkondenz8tomal. A T3 osz- 

cill6torfokozat 100 kHz (nyitott for&) 

6s 80 kHz (csukobt forg6) kMtt hen- 

golhath. Az L1 Bs La induktivi* 6r- 

teke 1,3 mH, az L-6 pedii 8-9 mH. 

nek. Ebben az os>cilltitorben a T2 

tranzieztorra mint impedanoiaille~z- 

t6re & van aziiks6g, hogy a T3 

tillith gener&tor& dabban rehx8ci6s 

oszcillstorral. smbadonfuth multivib- 

r4torral m&iidnek. A 16. &&a lht- 

hat6 kaposolds a nBgyszogfbsziilts8g 

elB&Uit& egyik legegysmrfibb m6dje. 

A TI C e Tg tranzisztor k6pezi a sza- 

badonfut6 multivibrStort, a Ta pedig 

a kimenetet vslasztja el az oszcilltitor- 

M1. 

A rezgbi frekvencitit 12 Hz 6s 22 

kHz kozott fokozatodlan kapceo16, fo- 

lyamatosan e 2 x MI kohmos potencio- 

mBter hllftja. Az oszcill6tor optim&lis 

mGkiidMt 3 db potenciom6terrel sza- 

b8lyozhatjuk be. Az 600 kohmos po- 

tenciom6terrel a s&v alacsonyfrekven- 

ci& oldaltin,. a 10 kohmos potencio- 

m6terrel pedig a msgasfrekvenciss 

olddon lehet Wtani a n6gyszog- 

hullh z6rtisi-nyit8si idej6nek egyen- 

lBsBg8t, az 1 kohmos potenciom6terrel 

pedig az 1 volto~~ kimen6fesziilb& 

wntos CtAk6t lehet bedlitcmi. A kap- 

tranzisztor 46 mA-os besllftdAt kis 

ellen- oszt6~0 n6lkul lehetbv6 

tegye. A T2 tranzisztort egy6bk6nt 

hCiMfeliiletre kell szerelni. 

A T4 tranzisztor lev&leezt6 fokozat, 

awl a feladattal, hogy a Schmitt- A kapcsol&gy6jtem6nyben 13 iintrigger 

fokozat B t k a ~ ~ fel- o r U6 ~nyfrekvenciaS genenitor _ 

16pb tsrhel6 &am a szinuszfesziiltatjg- kapcsoWt mutattuk be, melyek komben 

ne okown jelentBs tonit8st. binUb61 sokkal tiibbfBle mGszsr 

A T5 6 T, fokozatban eIkalmazott kkitheM el egywmrfibb Bs Mvitett 

nagyfrekvenoihs C nagyBnun6 'tren- fodben. IntegrPt mfiveleti erbefzisztorok 

igen gyom jelek eli3tWitage- fbk 6 az itt bemutatott elemek alkal- 

,1161 teszik leheMv6. A mnn'm8lissn 16 d v a l ekBs az ismertetett mkr- volt smplitdd6jG nt$gw@fesziilb& rekn6l modernebbek is BpitheMk, 

felfubi Bs lefuhi ideje 2&30 nano- amelyhez eredm6nyes munktit Bs sok 

szekundum nmndG. sikert kivhunk.

% 

Az AKT 400 tip. szilicium tanziszmros, nyomtatott 

QramkorG kevet-6 el&rWtb, rninden olpn hangosltk- 

hoz atkalmas, ah01 egy vagy tobb vkger8sit6t, vagy 

magnetofont kivhnunk vedrelni, pl. szinhbk, kultQr- 

termek, pdyaudvarok, iskolik, kbrhhk, szabadtkri 

hangosithok bs egybb professzionilis cblokra. 

Az el&r8sltb nbgy rnikrofonaatorn6jinak mGsora 

keverhetb. 

Az I -es mikrofoncsatorna itkapcsolhat6 pl. magnet* 

fon vagy kristily lernezjitsz6 rbszbre. 

A magas 4s mbly hangszinszabilyz6val a kimenb jel 

hangszine tetszaegesen beilllthat6. 

A kis impedanciijfi kimenet lehet8vb teszi tobb vdgerbsitb 

vagy magnetofon egyidejii vezbrl6sbt. 

A kimenaszintet egy belulrdl kiviligitott, sz$mskilk 

klvezkrlbsjelz8 mGszerrel ellenbrizhetjuk. A tirlvezbrl6si 

szintet a miiszeren piros dv jelzi. 

A kis fogyaut6rQ Q sQlyQ kbszulkk lzlbses ezlist-fekete 

t6nusir fbmdobozban nyert elhelyezbst. 

Az erdsitd mOszaki adatai: 

Nbvleges kimenHeszults6g 1.55 V 

Max. kimenbfesziiltsbg 3.1 V 

TerhelB ellenillh 680 Ohm 

TorzltAs 1 % alatt 1 kHz-en 

, 1.55 V kimen5fesziilts4g- 

nQI 

Bemenetek 

mikrofonokhoz: 200 Ohm foldfuggetten, szirnmetrikus, 

transzforrnitoros 

1. Gat. p.u. illhhoz: 330 kOhm, aszirnmetrikus 

Bemeneti brz6kenydg 

mikrofon csatorn$kon: 0,3 rnV 

1 csat. p.u.: 450 mV . 

Frekvencimenet 30 Hz - 15 kHz (f- 2 dB) 

HangsdnszaMyozAs 30 Hz-en legaabb f 10 dB 

15 kHz-en legam &I 0 dB 

Zajszint lecsavart hanger6 szabaJyrriknAl 

jobb, mint - 60 dB mikrofon 

csatornikon jobb, mint - 46 dB 

Kezelbzervek : 4 fuggetlen csatornaszaMlyz6 

- mikrofon, - p.u. kkapad6 

- mblyhangnin-szabityzb 

- magashangszin-szabilr6 

- hilbzati k apl6 

Csatlakoz6 4 db bemeneti 

2 db kimeneti h y, otp6lusQ 

DIN csatl, huvely 

A kbszulik foldelt hdutarthi csatlakd dug6val csat- 

lakoaathatb a hil6zathoz 

Mhretek kb. 410x110x320 mm 

SQly : kb. 4,6 kp

Csabai Dhniel technikus 

Hazbkban a jelenlegi kereskedelmi magnbszalag-ell&t& 

nem 811 arbyban a nagykoziins6g ig8ny6vel. Ez a Gnyszerii 

me#apit&s ma&ban v6ve azonban nem mond t61 sokat, 

hiszen a jelentasebb szakiizletekben bbmkor v~lhatunk 

magn6szaleg;ot, s a tarolt k6szlet nem egyetlen tip- koru- 

tozdik. 

Sajnos azonban, a modern, j6 minbdgii szalagok egyenletes 

sfitba nines biztositva, idBr61 id6re m&s szalagtipusok je- 

lennek meg a boltokban. Az elmat hbz 6v so& tobb mint 

30 f6le tipusjli magn6szalagot import6itunk, s ezek k6ziil igen 

sok tipua ma is forgalomban van. Talh ez is az egy oka an- 

nak, hogy az amatarok tiihbdge tobb 6ves magn6s gyakorlat 

uth eem tudja eldonteni, hogy milyen szaltlgot hasznhljon 

rendszemsen felvbtelei k8szit6a6hez. 

Ismenre a jelenlegi ig6nyeket 6s miiszaki k6vetelm6nyeket, 

megkb6reljiik urnoren osszefoglalva ismertetni a fontosabb, 

jelenleg is forgalomban lev6 magn6szalagok felhaszn&lbi lehe- 

ta&geit, tekintet n6Ikiil arra, hogy azok ma is kaphat6k-e 

a kereskedelemben, vagy sem. 

Iagyarorszfigon torgalomban lev6 

saalagtipusuk 

AGFA - GEVAERT NSZK 

Ods szabgok (6.25 rnrn) 

PE 31 - 35 p poLieszter f6lia 

PE 36 - 35 pm HiFi Low-Noise poli6szter f6lia 

PE 41 - 26 pm polibszter f6lia 

PE 46 - 26 pm HiFi Low-Noise poiibszter f6lia 

PE 65 - 18 q poli6szter f6lia 

PE 66 - 18 pm HiFi Low-Noise poli6szter f6lia 

Kazettb szahgok (3,81 mm) 

C 60-18pm 90mPE66 2X30perc 

C 90 - 12 pm 12.5 m PE 68 2x45 perc 

C 120 - 9 pm 180 m PE Super 2x60 perc 

PIE 31: FBls&vos, alacsony sebesdgG nsgn6khoz j61 haszn81- 

hatb. Mechanikai tulajdonsigai kiel6gitiwk. HuUBmoso- 

dBsre kevbb6, nyubsra csek6ly m6rt8kben hajlamos. Tor- 

zith, alapzaja kicsi. 

PE 36: FQl&vos vagy negyeddvos magn6khoz, mono vagy 

szfereo felv6telekre egyarht j61 haszdlhath. Mechanikai 

tulajdondgai azonosak a PE 31-6vel. Alacsonyzajjli, HiFi 

felvbtalek celjaira gy&rtott szalag. 

PE 41: Negyedsbvos mono vagy satereo felv6talekre a lksh 

korszerii rnagnbszalag. Mechanikai tulajdondgai igen j6k. 

Nytil&8ra csek6ly m6rtekben hajlamos, nem fodroz6dik. Sza- 

kitx5szil&rda$ga nagyobb mint a hason16 vasta&& m&s 

szalagok6nak. Atm&gnesez6d6sre hajlamos. 

PE 46: Mechanikai jeUemz6i hasonlbak mint a PE 41-6. El&- 

sorban negyedsBvos felvbtelekre ajhlott, amat6rc616 hazi 

magn6khoz. 

PE 65: Negyedsevos felv6telekre, kissebedgG magncikhoz 

ajhlott szalag. V6konydg-Bhoz m6rten csek6ly mWkben 

nylllik. Fodrodgra nem hajlamos. Alacaonyzaj6, kis tor- 

zitBe6, j61 kivez6relheta szalag. 

PE 66: HiFi Low Noise megjelol6ssel kisseb&gti magn6khoz 

sztereo vagy mono felv6telekre ajbnlott korszedi szalag. 

MBgneses jelhordoz6ja rendkiviil egyenletes. ModulBci6s 

torzitasa kicsiny. Atviteli jellemzBi jobbak a PE 65 tipus4- 

n&l. Nagyobb kivezBr16s eseten jelentBs m6rt6kben Btm&g- 

nesezBdik. 

I 

BASF NSZK 

Ors6s szalagok (6,25 mm) 

LGS 52 - 52 pm pvc f6lia 

LGS 35 - 35 pxn pvc f6lia 

LGS 26 - 26 pm pvc f6lia 

PES 35 - 35 pm LH-HiFi poli6szter f6lia 

PES 26 - 26 pn LH-HiFi polikzter f6lia 

PES 18 - 18 pm LH-HiFi poli6szter f6lia 

Kazetttia szalagok (3,81 mm) 

C 60-18pm 90mPES18 2X30perc 

C 90 - 1 2 p 125 m PES 12 2x45 perc 

C 120 - 9 pm 180 m PES 9 2 X 60 perc

LGS 52: Kissebwdgii magn6khqz csak f6Mvos felvbtelre 

hsewblhat6 jb min6s6gben. Vasb&ga Bakdys6ge miatt 

nern megfelel6 rnddon fekszik fel a fejekre, d rt a meges- 

hangbtvitele nern t61 j6. Ny*a igen hajlamos, nedvee- 

dgre, hdre nern Brz6keny. Alapzaja 6s torzitess csek6ly. 

LGS 35: Mechanikai t~jdonshgaimegfelelbek, ny&lBsra ke- 

v88M hajlamos. Tokith eaek61y+ j6l kivezhlhet6, jelen- 

&bb btmBgnesea&1Ba n6W. FBldvos b negyedsavoa 

kissebessegG msgn6khoz heeuldUlat6. 

PES 35: Az LGS 36-hoz haeon16 elektroakusztikai tulsjdons&gokkal 

rendelkd, de jobb dmike'i jellernzbkkel bW 

sdag. FodrossBgra, nyhlssra nern hajlamos, szllkit6%ziM- 

* nwP- 

PES 96: Korszerii, eleMsonyzsjd m i szalag. Mechanikai jellemzbi: 

nflQsrs, fodrossegra nern hajlamos, rrzakft,bazMnagy. 

Sirnul6kony, j61 polirozott feliileti5 azalag. 

PES 18: NegyedsBvos mono vagy sztereo felvBte1ekre aj8nl- 

haM alacsonysebmdg6 hPei rnagmjhoz. N8gyobb kivdr- 

11581161 Atmega-. BUgnesezhet6 dtege egyenletes, 

modd8ci6a todt&a alscsony. 

PHILIPS Hollandie 

Ords szalagok (6,25 mrn) 

LP - 35 pm HiFi Low Noise poLieszter f6lis 

DP - 26 pm HiFi Low Noise polibzter f6lia 

TP - 18 pm HiFi Low Noise poli6szter f6lia 

Kazetth szslagok (3,81 mm) 

C 60 - 18pm 90mTP 2 x 30 per0 

C 90 - 12pm 125m MP 2x45 pen: 

C 120 - 9 p 180 m SP 2 >< 60 perc 

LP HiF5 Low Noise: alecsonyzaju, korszeril szslag;. Mechanika 

jellemz6i jobbelt a hason16 38 pm vasta&gti szalagokQn61 

N-a nern hajlamos, nern fodroaodik. Hajl6kony szalag. 

F 6 h C negyedsavos felv6teh egyarbt allcalmas 

alacsonyaeMgb megn6knsl is. 

DP HiPi Low Noise: NylilSsrs nern hajlamos, enyhen f ob- 

dik, sztatikw t61tbdBsre hailamos. Ala~zsia csek6lv. thl- 

vedrlh BRBheny, btm8gnesez&ibre Lsjiamos. ~"&ed- 

dvos felv6telekre, elscsonyaeMgre j61 hasznuatb. 

TP HLFi Low Noice: enyhh nyfilik, setatikusan nern tolt&%k. 

CsekBly tdvezMBs meUett is megn6 a tonit8se. A*+ 

nezbd6sre hajlamos, alacsonyeebess6gb, negyedssvw 

magn6Ichoz el6nyiisen haadhati,. 

* 

SCOTCH USA 

Ors6s szebgok (8,25 mm) 

175 tipus - 50 pm polibzter f61ia 

tipus - 26 pm poli6szta f6lia 

202 tfpw - 26 pm polibszter f6lia 

203 tipus - 36 pm poli6szter f6lia 

204 tipus - 26 pm polibzter f b 

220 tipus - 25 pm polihter f6Iia 

175 tipus: n yblh nern hajlamoa, vastsgaagBhoz rn6~ten 

puhs szalag, a fejekre jbl simul. Mbgnesezhet6 r&ge wen- 

letm, t&lvez6rlBs eseth nern tonit jelent6sen. Sztatikugen 

nern tiil-, modulbi6g todt&sa csek6ly. FbIsBvo8 tech- 

nikha, nagyobb sebedgm aj8nlhat6. 

SO0 tipus: nflh hajlemw, simul6kony, puha azalag. Szta- 

tikusan nern tiiltadik. Magaahang-visezaadBsa igen jb, mo- 

dul&oiins torzitha csek6ly. Kissebws$gb negyeddvos mono 

vagy sztereo magn6khoz nagyon jbl hasznht6. 

20% tipus: nydbsra kevbb6 hajlamoa, magas szakit6sdM- 

&a@, 6n. ,,elimylijtott" polikter f6lib &ziil. HangBtvitell 

jellemm3i h n l h jbk a 200-as tipudhoz. Msgneaezhet6 

dtege egyenletesebb. 

803 tSpw: ,,el6nydjtott" polibazter f61i4ra kkziil. Sztatikus 

tiilt&i&re csek6ly m&t&ben hajlamos. MBgnesezhet6 r6- 

tege egyenletes, mod&i6a torzitBsa eleny8szb. FBLaBvoe 

88 negyeddvos sztereo technikb kiv&ban haszdhat6 b8r- 

milyen k iaeaw msgn6hoz. 

204 tipus: elektromkwztiksi tulsjdons$gai teljesen awnoeak 

a 203-as tipus8val. F62iBja 23 pm vastag, s emiatt gyeebb 

mech&i jeUemBkke1 bk, mint a 203-as. Fodrossegra 

hajlamos, szaIdMbds8ga valamivel kkbb. Nyhldsra 

nem hajlemos. 

890 tfpus: ny-, shtikw tiilM6srs csek6ly m8rk5kbe.n 

hefirnos, szalcft68zil~ igen magas. Wguemzhet6 16. 

tege a legjobb egyenletedfi minden Scotah-tipus kinitt. 

Kissebedgii negyeddvoa mono vagy sztereo 1nagn6khoz 

igen eredmBnyesen hasznslhatb. Modulhoi6s torzitasrr- kiosiny, 

magesheng-btvitele nagyon j6. 

A kiivetked magnkalagokat nern kozoljiik tAbWtosvrn 

o~szefoglalva, mivel mindegyikbB1 csak egy-k6t fajta keriilt 

forgalomb. 

IAXBLL A 60 tipus 60 pm, triacetet &lapany@ szalag. F6 

hbtrhys, hogy m&neses hordoz6ja rencikiviil egyenetlen, 

alapzaja nagy. Nedvedgm nagyon Meny, eztstikuaan 

tolt.k, azakit6szilSrds8ga csek6ly. FBMvos techn~brs, 

19,06 cmls se- mellett ~~. Eldmi@mez&i 

munkapontjs el* az eur6pmi szalegok6t61, csak 8 . . .9 mA 

elSmhgnesaz8s meilett csek6ly a tonit&sa. 

' 

MAXELL A 35 tipus: 36 p, triacedt szalsg. Mechanikai tulajdondgai 

kielhgiffik. Hordozbja el6g egyenleiaa, vhmnt 

alapzajs nagy. Konnyen btm4gnesez6dik. FBldvos technikitra 

elirnyiisen hasulBlhat6, negyedsBvosra m8r kev&M 

j6. Mnnkapontja seintBn eIt6d az eur6p.i btlagt61. Ha ilyen 

szalag hsew61atsra Uunk At, csak &or kapunk j6 eredmBnyt, 

ha maapinkat hozzssllitjuk, viszont akkor m8s szalagokat 

nern hasmnhtunk jb eredm6nnyel.

m, 

SONOCOIAIB WHS @us: 47 p, PVC f6LiSval. Rendkid e& 

mecaaniksi tuiajdom@i negg* j6k. kev- n@lik. 

Mageshang-Btvitele gyenge, Apzaja jeten&. FBlsevos 

tmbikhra, 9.5 6s 19,W cm/s eebem@ekre alkalmes. Sztatikuaan 

nern t61Gdik. nedv- nern *ny. 

OBWO P8 2ri tipus: 25 pm, poWater f6W khrilt rrealeg. 

ICoremctl dgn- tulsjdwdgai Bs rn8chanibi sd&d&a 

j6 eredm6nyt biztOeit8na.k mind ~ V O mind S , fBls&yohi 

alacsonyaebeas8g?l iizem mellett is. SeekithazWSega megf&, 

megrrsheng-Atvitale j6. Alacsony zaj6 Bs kis torzftss6 

dag. 

ORWO PS 18 Wk: 18 pm, pdi8szterelepany@w. Idbgnesas 

tulajdondgai hasonhn j6k a PS Zi-Bhez, end wonban 

kkbb kivdrltiasel kell haszdni, ae slsosony torzit66 

Bs az B~M&IB%B&~~ Brdekbben. A v6konyabb f6lia hajlamoeebb 

a nytihiura is. NBgy~4voa felvetelelrre eredmhyeaen 

hasea. 

MIIJ?HON Li? tipus: 35-96 pm vasiagdgtl ezalag, wettarfest- 

oellul6z, majd M bb acekit fdiBrs, kkeiilt. Mechsnikai tu- 

lajdondgai nem td j6k, kBnoyen nycilik, nedveSeep, hdre 

Bdkeny, Mdgneses tulejdodgai nern avatjhk a modern 

sz&gok mrbba. Jelent6s alapzaja Bs torzitBsa van, kiildno- 

sen a megasabb frekvenci4kon. Negyedssvos felv6telekre 

nern alkalmas, korszedtlen tipus. 

XXLPBON DB tipas: 26 pm vsstag, polibzter fblih kkiilt. 

lf&nas~ tulajdormigei is, mechanikai szilBrde8ga is jobbak 

az LP tipusn81. TonitBee viezonyleg nagy. NBgysBvos 

felv6telekre is hasznblhatb. 

BASF LGS 52 

KODAK T 100 

MASELL A 50 

GEVASONOR 

Y 

ORWO CPE 50 

SONOCOLOR 

WH8 

XCOTCH 178 

BASF LQS 35 

PES 35 

EMGETON 

PS 35 

AGFA PIE 31 

PE 36 

MCEIlIgAN 

DVNA AC 30 

FEEEANIA 

LD 3 

MLD 3 

WLICHOR 

.-- AC 56 .. 

POLIKER 

PE 35 

MILPHOX LP 

ORWO CPR 35 

cm 35 

SONOCOLOR 

WSM 

SCHUBA 

PHILIPS LP 

BASF W S 26 

PER 26 

AGFA PE 41 

PE 46 

FERRANIA 

MDD 4 

POLMER 

PE 28 

MILPHON DP 

QEVASONOR 

DP. 

ORWO PS '75 

SONOCOLOR 

WDT 

PHILIPS DP 

XCOTCH 200 

202 

204 

220 

BASF PIES 18 

AQFA PE 65 

PE 66 

QEVASONOR 

TRP 

ORWO PS 18 

Az osszefogldb tBbLBzstbapl kozolt szalagtipuaok koziil 

mindegyik kaphatb volt, vagy ma is kaphat6 a hazai kereske- 

delemben. EgyBnIetes e11Bta;s teLBn egyetlen szelagfajW1 sincs 

biztogitva, tehBt tiibb 6ves msgn6z8s sodti tiibbf6le szalag- 

tipust is wdrdgea ha&. A BovetkezBkben az egyes nB- 

lunk kaphaM megn6k6sziil6keket felsorolva, megjel6ljiik, 

hogy melyek azok a sztdagtipuaok, amelyek felvatva hasz- 

dva is megkBzelit6en azonos min6dget nybjjtanek egy k6- 

~ziil6b6l- minden utenQllltAs n6lkiil. 

M 418 KONC&Rl' Ajgnlott ezelagtipns: GONOCOLOR WSM 

19,06 cm/s 

9,53 cm/s HAa.nAihatb m6g: SONOCOLOR WDT 

4,76 cm/s ORWO PS 25 

KODAK T 100, 

P 200 

AGFA PE 31, 

PE 36 

IY 5YABLB6 Ajhlott sdngtipns: ORWO CR 36 

9.63 cm/s CPS 35 

Eamdbat6. mBg: ORWO PS 25 

KODAK V 160, 

T ZOO 

FERRANIA 

SONOCOLOR 

Y 8 CALYPSO Ajenlott szah&pus: SONOCOLOR WDT 

9.53 cm/s HmmtUbt6 m6g: ORWO PS 25 

4,76 cm/s POLIMER PE 35, 

PE 28 

2,38 cru/s ktILPHON LP 

Bf 9 JUNIOR Ajanlott sdsgtipu~ok: SONOCOLOR 

WDT 

9.53 cm/s EasznSlhatd m6g: ORWO CPS 35, PS 25 

POLIMER PE 35, PE 28 

MILPHON LP 

KODAK T 200, P 200 

MAXELL A 35 

H 10 REVUE Ajsnlott seelagtipue: SONOCOLOR WDT 

9,53 om/s HtamdlhaG m6g: BASF LC% 35, 

PES 36, 

PES 28 

ORWO PS 25 

POLIlldER PE 28 

MAXELL A 35, E 25 

IK 11 Super Play AjBnlott sealagtipus: BASF LGS 26, 

19,05 cm/s PES 26 

9,53 cm/s IIaaenBlhaM m6g: ORWO P6 25, PS 18- 

4,76 cm/s POLIMER PE 28, PE 18 

MAXELL A 35, E 25, 

E 20 

PHILIPS DP, TP 

M 90 Qualiton Ajmott szalagtipus: SONOCOLOR WDT 

9,53 cm/s 

Hwzdhat6 dg: BASF LGS 26, PES 26 

4,76 cm/s ORWO PS 25 

2,38 cm/s MAXELL A 35 

KODAK T 100, T 200 

53

- -- 

NL 40 Qualiton Ajenlott szalagtipus: BASF LM 26, PES 26 

9,53 cm/s Haazdhat6 m6g: ORWO PS 25, PS 18 

4,763 cm/s MAXELL A 35, E 25 

2.38 cm/s KODAK T 200, P 200 

MILPHON DP 

F6Ishvos TESLA magn6k Ajanlott malagtipus: AGFA PE 41 

HasznBlhat6 m6g: AGFA PE 46, PE 66 

Negyedssvos TESLA mmegn6k Ajanlott szalagtipus: 

AGFA PE 46 

\ 

SCOTCH 203,204 Philips magn6k Ajanlott wahgtdpw: PHILIPS LP, DP, 

TP 

PHILlPS 32, DP 

HasmAhat.6 dg: SCOTCH 200,202,203, 

204 

HasmUaM m6g: AGFA PE 41, PE 65, 

PE 66 

SCOTCH 203, 204, 220 

PHILIPS LF', DP, TP 

BASF PES 26, PES 18 

AGFA PE 41, PE 46, 

PE 66 

Ezek az edatok teh- csak WMt6 jelleg6ek. 

KB- tiby amnban, hogy m6g az amaMd16 kere%kedelmi 

magnbk eseteben is drdemes szem elBtt tartani, hogy a 

kiilbnbtha azalagfajt4k hasznblatakor nem bizonyoa, hogy 

minden esetben megfelel6 az egy adott szalaghoz Mtott 

elBmbgnesez64 munkapont, ami a r@dtett hang minWg& 

16nyegeaen befdyhlja. Az egg88 emlltett k&iil6k&dl a 

g y m ajenlott szalagtipw mellett olyanokat eoroltunk fel, 

amelyek haszdlatbval hasonb min- BzheM el az adott k6d 

B k el6dgnese&nek utbUlitBsa n6lkiil. 

A Budapesti Nemzetkazi VGron mutatta be a TELMES Maszer- I 

gyirt6 KTSZ leghjabb gyArtmhyQ, az RLC m6r8hidat. mely 

sokoldalhan hmPhat6 ellenill&, kapacitb 6s induktivitk 

rn6hsekre. hlradktechnikai iizemekben, elektronikus 6s vil- 

lunar labont6riumokban C atallban minden olyan helyen. 

ahof a fenti mCr&ekre sziikdg lehet. 

Az RLC m6r6hld komplett mdrCThelyet alkot, igy kild gene- 

rdtorra 6s indikdtorra ninu sziikdg. A hid tiplCllka a bdpitett 

telepes iizemii 1 kHz- generftod, indikdMsa az ugyancsak 

bdpitett mIIszermutatbs szelektiv erdzitbindik6tornl torte- 

nik. Amennyiben a mOrdhidat egyendrammal vagy mk m6rd 

frekvemiln sziiks6ges iizemeltetni, a kiiIs6 telep, illetve gene- 

dtor 6s indikitor csatlakoztat&n lehetdsdg van. A in66 

hidon Wlitott 6rtikek ledvadsa gyors, egyszerii 6s kizirja 

a nagysigrendi t6vedhket. C 6s L 6rt6kek eseten a reaktm- 

ciikra is inform&& ad. 

T E L M E S Mfiszargybt6 KTSZ 

(TE~MES) Bud~tXVIll..Marxu.~2. 

M~SULKI ADATOK 

50Hz ... 20kHz 

0.1 ohm . . .l2.1 Mohm 

10pH ... 121 H 

10~~...1210~~ 

*I% 

12 db 1,s V botelem 

M0x1Mx280 mm 

kb. 7 kg 

MIG~RT 

Budapest W., 

Bajcsy-Zoilinrzky tit 3l.

Az induktiv ds kapacitiv rAdi6frekvencias 

Bramok segit~6vel t6r- 

Gn6 hbkezeldsi eljgrhk terjedhdvel 

a rBdi6 & televizi6 vdteli zavarok 

sokasodnak. ElkeriiIhetetlen, 

hogy az ityen bereodedsek nemkivdnatos 

jeleket sugarozzanak az drdkeny 

vevbkdsziildkek gramkiireibe 

& fgy a hasenos jelek vbtel6t zavari4k. 

A lakott teriiletek ~robl6mZiit 

hx5sorban a gy6gyhsm~i cklokat 

szolga6 diatermias kdszulbkek Q a 

orn6rdszt h8ziiparban hasznBlt 

~da,szt(bgepk OkoZ*. AZ ,pari 

technoI6giW fejlbdh magaval 

hozta a tiibbszh kilowattos riividhuW6 

genedtorok megval6sit8dt, 

fgy a fafekiolgoz4, a textilipar, 

a ko-at, acdlmegmunk~bs stb. 

iparok telepiilhkek k6rnydkCn is 

jelentds zavartdrerBss6gekre lehet 

szhitani. A zavarprobl6mPk Btta- 

Unosan a rAdi6- b TV-eldfizetdket 

drintik, de nenl k6zbbiis az amatbr 

r&di6zBs, az URH 6s TV t8volsAgi vdtelek, 

a kiil6nf8e hivatalas szervek 

hirk6zl6 munkBja, valamint a rohamosan 

te jedd rAdi6telefonok iizemelteth 

szempontjfi61 sem. 

A szuperheterodin vevdkre 4ltaMban 

jellemzd. horn a v6teli s4von kfviil 

iiikarfrekve

3. abra 

sok sug$rzhshnak elnyomhsPa kiilb mhgneses hullbmok helyett a. szer- tasok eltfinnek 6s a frekvencia-megn6s 

gondot kell fordftani. Az ipari szhban fbleg induktiv vagy kapa- hatbz6 rezgbkiir kapacithait a 

frekvencifi masik ldnyeges adata a citiv &am folyik, igy a terheldsnek cs& 6s sz6rt kapacithok mellett a 

frekvenciastabiliths, vagyis hogy mi- Utsz6lagos teljesitmdnyfelvdtele is szerszhm dtal kdpviselt kondenzhtor 

lyen szdles az a dv, amelyet a gene- van. Ezen Utsz6lagos teljesftmeny adja. Ez utdbbi nagysitgrendekkel 

fitor frekvencihja barmilyen k6riil- edken fiigg a szerszh mdretdtbl 6s nagyobb lehet, mint az elbbbiek ds 

mdnyek k6z6tt elfoglahat. Ennek az anyagi ftlland6kt61. Az $ram elvi- vdtoz4sai nagy mdrtdkben befolyhmeghatirrozhshnhl 

a harmonikusok leg a szerszhmban zhcMik ugyan, soljhk az oszcillhtor frekvencihjht. 

elhelyezkeddsdvel is szholunk, 6s de a gyakorlatban a hozzitvezetdsek A ,,cM oszthbu mifkodds velejfir& 

azt kell figyelembe venni, how a ma- sugbdsa b egydb sz6rhsok k6vd- ja a n w harmonikus-tartalom. 

gasabb harmonikusok vhndorlhsa ne keztdben elektromhgneses hullhok alacsony ~-ju anSdkifrben a harmo- 

6 je el a vkdendb frekvenciasiwok keletkeznek. nikusok tekintdlyes teljesitmdnnyel 

hathiit. Ilyenkor az alapfrekven- rAz al8bbWan megismerkediink vannak jelen ds a szoros csatolhs k+ 

cia tdrBse a megfelelb harmonikus azokkal a probldmhkkal, amelyek a vetkeztdben kijutnak a sze-szdmra 

sorszihmal va16 osz~ssal kaphat6 nagyfrekvencihs genersltoroknlll ke- is. A terhelb kapaciths vatozik a 

6s igen szigoni drtdk ad6dik (3. Bbra). letkeznek, kiiliin6s tekintettel a kiiliinbozb .rnunkadarabok eset6n. 

A frekvencia megvhltozhdt uzem vkran maan~ag-he esz- Egy szeraabm kapacithsa is vdtok6zben 

folyamatosan ke11 figyehi a berendezdsekree. Az Oszcil~tor zik a hegesztds folyamhn, me* a lhstabilitas-vizsghlat 

alkaldval, hogy ka~csolhsa a jbl ismert ka~acitfv gyu16 PVC-be belesiillyed az elektr6a 

kiil6nfdle tdnyezdk hathdt egyiit- hbompont ka~csolhs, ahol a rezgb- da 6s igy a thvolshg csakkenkse miatt 

tesen erzdkeljiik. Erre a cdlra legal- kori ka~acithst a cs&L ds szereldsi ka- a szerszhm kapacithsa kb. megkhtsze- 

kalrnasabb egy megfelelben szdles pacithsok adjfi. A kimenb k6r teker- rezbdik. Ezdrt az ilyen generhtorok 

dvd f A f-ben hitelesitett frekven- C* SZorOsan csatolva induktiven mifktiddsi frekvencihj&61 nem besz61- 

cia-diszkriminhtor lehet. A frek- ka~cso16dik an6dkorh6z ds a szer- hetiink, mivel az szkles hatPok k6- 

vencia megv4ltozhht eelsBsorban a szam kihangO1hw a #rhelknek zott vhltozik. Ennek az hltalhnosan 

munkahramkiir terheldse (a genera- a cdh6z va16 illesztese a swos Cc haszndt elrendezdsnek az elbnye az 

tor terheldse) 6s a hA16zati fesziiltdg k0ndenzatorra1 vBgezhetb (*. egyszerddg. HhtrBnya, hogy a za- 

megvitltozhsa okozza. A drdek6ben a munkapont varkovetelmknyeket messzemenben 

A Magyar Posts jelenleg 13,56 nC" OszthlJ% az elbfesziiltJg Rr nem eldati ki 6s nagyobb szerszh- 

MHZ, 27,12 MHZ 6s 40,68 MHZ 

ellenitllitson keletkezik az Mfo1y6 mkretek esetdn a fent leirt illesztdsi 

frekvenciakat irja elb, a frekvenciarhcShram 

eljPhs m&r nem szolghltat elegendb 

stabidit& & 1%-nh1 rosszabb nem teljesitmdnyt a munkafolyamathoz. 

lehet. 

Az ilyen kivitelif genertitor jellegk 

zetessdge, hogy ,,vdgigs6pri" a frek- 

/? 

venciaavot kb. 20 MHz-es tarto- 

Nagyfrekveneibs genersltomk 

mhnyban. 

jenegzetes zavd tulajdonSagai 

MBg egy jelensdget kell megemlfteni, 

amely elbfordulhat az oszcillP 

Az ipari cdlokat szolgAl6 rhdi6- 

tor hramk6rokben. A rezgdkor rovidfrekvencihs 

genedtorok a rAdi6ad6k 

zW, a csb hozzhvezetksei pedig alspecialis 

esetei, ah01 a terhelkst nem 

kalmas impedanciht mutatnak egy 

az antenna sughrzhsi ellen$llhsa, ha- 

sokkal nagyobb frekvenciitju rezgdsnem 

valarnilyen anyagi kozeg iirvdny- 

%Z hez. llyenkor vadrezgds 911 elb, 

hramfi 6s hiszterkis- (induktiv he- 

arnelynek amplitud6ja igen nagy 

vitb), vagy dielektromos (kapacitiv 

hevitb) vesztedgei jelentik. Elektro- 

4. abra 

1 

5. dbra 

A frekvenciastabilithi viszonyok 

vizsghlathhoz rajzoljuk fel a nagyfrekvencihs 

hramkijrt (5. dbra) ds 

alakftsuk ht kisd a helyettesit6 

kd~kt ((6. abra). A csilla~ka~csolhsli 

induktiv trankformhto; vizszintes 

hgaiban lev6 impedancihknak minimhlisnak, 

a kereszthgban fekvd impedancihnak 

n~aximdisnak kell lennie 

ahhoz, hogy a terhelesen nagy 

&am folyjdk. (Hogy a csb kellben 

terhelhetd legyen 6s a terheldsre elegend6 

teljesitmdny jusson, szoros 

csatolhst kell megval6sitani.) Szoros 

csatolh esetBn a vizszintes induktivi- 

i-L (I-~JL, 

-1 

6. abra

lehet 6s cd- ill. kiild elektr6da ht- 6s hathstalan p6ldhul a hhl6zati 

iitkseket okozhat. Az e16hl16 rezg6s transzfordtor erds sz6rt tedre. 

zavarhatja a feldbb TV csatorn4- Az h y 6ko16 f iilke viselked6dkat 

6s az htiit6sek fve is sz6les zavar- nek tkgyalhsahoz definihlhatjuk az 

spektrumot tartalmaz. 

Arny6kolhsi csillapithst&). Ez egy 

viszon szh, amely a f 6n belul 6s 

a faIk&dl meghatArozott thvolshgra 

A zavarok elleni vMekez6s m6rt t6rerdss6gek viszonyht adja. 

eszkozei 

A m6r6si mbdszertdl fiigg&n vizsgailhatjuk 

a maneses terek (keret- 

A nagyfrekvencihs berendezks thp- antenna) vagy & elektromos terek 

vezet6k6be a vilAgftBsi hhl6zat (vagy (dip6lantenna) viszonyht. 

kWn 6pitett h~rnfBzis6 hh16zat) 

csatlakoztatasakor szCirgegydgeket 

E. Ha 

tisE =201g- ; ill.%= = 201gkell 

elhelyezni. 

El HI 

Az elhelyez6s 6gy tiirtknik, hogy 

az kny6kolt rendszerbdl kil6p6 ve- ah01 E,; I&. a fiilkdben m6rt 6s &; 

zet6kek utoljka a sz6rddobozt hagy- HI a fiilk6tdl thvolabb m6rt elektrojhk 

el, vagyis ne legyen a k6sziil6ken mos ill. mhgneses t6rerdss ek. 

beliil a szfirt vezet6knek egy mini- Az ipari e1611it66 kny6 '& 016 fiildlis 

szakasza sem 6s a sztlretlen k6k a hathsfok javithsa Brdekbben 

szakasz ne 6rintkezzen a szabad kettds fallal khziilnek. A k6t fa1 

t6rrel. Ha az iizem teljesen zhrt k- egymhst.61 szigetelt Q egy Wziis pont 

ny6kol6 fiilk6be keriil, a fiilk6n ki- ban fiildelt. Egy ilyen fiilke csillaviil 

annak falslra szokh a szfirbegy- pit8shak frekvencidugg6~6t lhthateeket 

elhelyezni. Maght a szfirdt is juk a 7. cibrh. A M6m6ret 4x4 

hy6kol6 dobozba kell helyezni. mmes n6gyzet alak6, a fiilke m6rete 

Ugyanilyen szfi~l kell ellhtni a 4 x 4 x 3 m. Megfigyelhetd, hogy a 

thvmfikiidtet6s c6ljfi61 a berende- gBrb6n erds ingadozhsok jelentkezz6sbSl 

kil6pS egy6b vezethkeket is. nek, ha a hullhhossz Bsszem6rhe- 

Emlit6sre m6lt6, hogy a nagyobb tdv6 v&lik a fiilke mbreteivel. Enteljeslttn6nyfi 

generhtorok thpWs&- nek oka, hogy az oldalak rezonalnak 

nhl 15-20 A nagyerendb U6- 6s mhsodlagosan ge jesztett antenzati 

kamok 16pnek fel, a szfirbkiirok nak6nt mfikednek. 

tekercseit ennek figyelembe v6tel6vel 

kell kivitelezni. 

Az i~ari ~enerhtorok mindennemfi 

r~di6f;ekvt%ncihs sugArzhs4nak megsziintetkdre 

a telies iizemet hmy6ko16 

fii'tk6be lehef helyezni. Nhlunk 

ez a m6dszer &ltalhnosan hasznhlt 6s 

elte jedt. A fiilke kivitel6t tekintve 

rendszerint fhb61 kdsziilt vh, amelyre 

f6mha6t feszitenek. A f6-6 

folyamatosan fedi be az eg6sz feliiletet 

6s a hd6szakaszok csatlakozhshnhl 

j6 6rintkez6st kell biztosftani. 

A fulke ajt6val van ellhtva 6s az ajt6n 

hsok nagyfrekvenciiis ,,tamit& 2'' is gondot forditanak. Az 4rny6ko16 

fiilke fizikai mtlkiidtet6sd81 a 

kiivetkezbket kell tudni : a fulke belsej6ben 

indul6 elektromos erdvonalak 

a jbl vezetd hh16n zk6dnak 6s 

csak igen kis rhziik tud a potencihleloszltks 

kiivetkeztbben a dr6thd6 

r6sein htjutni. A mhgneses er& 

tQ csillapodhsa a fiilkdn kfviil a fal- 

Bramok kiivetkezm6nye. A held 

mhgneses t6r olyan irhy8 m o t 

indukhl a nem mhgneses anyagb61 

k6sziilt vezetbfalban, hogy annak 

mhgneses mezeje lerontja az bt letrehoz6 

teret (Lenz-tbw6ny). Intenziv 

gmy6kol6 haths elCds6hez a falban 

nagy kamsfirfidgekre van sziik*. 

Ennek felt6tele a j6 vezetes, a ha6 

huzaUreresztezdd6seinek megfeleld 

6rintkez6se, a hAl6m6ret csiikkentkse. 

A j6 vezethsnek biztosftas&nhl figyelembe 

kell vemi, hogy nagyfrekvencias 

bmokr61 I6v6n sz6, rdz eset6n 

a bdrhatas kiivetkeztkben kb. 12 

pm m6lydgben folyik kam a vezetd 

feliilet6n. A mhgneses Arny6kolhs a 

a frekvencia cs6kkenCs6vd gyengiil 

A fiilke tulajdonsAgainak javit8- 

shoz drahbb anyagok felhasznh- 

lhsa 6s a hdbm6ret csiikkentkse 

sziikdges. A fejlddds Wyai a f6m- 

f6lihkb61 ill. f6mlemezekbdl khiilt 

knykkol6. kabinok irhnyhba mu- 

tat, amelyek tiibb tiz GHz-ig igen 

j61 viselkednek 6s alkalmasak arra, 

hogy belsejiikben 6n6keny mfisze- 

rekkel redz m6dseket veezzenek 

igen erls kiilsd terekben is. Kis 6s 

kiizepes teljesftm6nya ipari generC 

torok hy6kolhWtoz ez az 6t kor- 

lhtozott lehetds6geket biztosit ; a 

szfCk mkretek, vilhgfthsi 6s szelldz6si 

probl6mak kedvezdtlen munkakii- 

riilrnknyeket eredrnknyeznek. Nem 

mellkkes aempont az sem, hogy 

ezek a berendez6sek rendszerint a 

biiparban iizemelnek, 6s a lausok- 

ban felsllitott Bmy6kol6 fm6k esz- 

tdtikailag sem megfelelkk. 

Zavarszeg6ny nagyfrekveneihs 

generfitorok dielektromos 

melegitkhez 

Az eldirBsokat teljesitd g6pek 

konStrukci6s megoldhsainl kezdet- 

ben kvarckristitllyal vez6relt t6bb 

erdsft& 6s teljesitm6ny-fokozatb61 

All6 ,,rhdi61hcok" k6szalnek. Az 

ilyen rendwrek frekvenciastabili- 

thsa megfeleld, a harmonikusok =ti- 

dse megoldhat6 (Usd: RT 1962. 

8. szhm). EIvi probl6mht jelent azon- 

ban a terhel6s illeSzt6se a vefoko- 

zathoz. A vwok tank-kore ugyanis 

a szokhsos kivitelfi rezgbkiirokkel a 

terhel6s kapacithinak vdtozhsa 

miatt elhangol6dik. A sziiks6ges tel- 

jesftm6ny kivitelehez az illeatdkor 

ehmeit folyamatosan kell hangolni. 

A hangolhsnak megfelelhen gyors- 

nak kell lennie, hogy a szerszh 

siillyed6dt kiivetni tudja. Nagyobb 

berendez6Sekben ezek a szervek au- 

tomatikusan mfikiidnek 6s az auto- 

matika progamja lehetdv6 tesz pl. 

hlland6 fesziiltdget vagy hlland6 

teljesitm6nyt az elektr6dakon. Ama- 

tdr viszonyok kijzbtt kivitelezett ge- 

nerhtoroknhl gondot okoz a meg- 

felelden hy6kolt, csatol&smentesi- 

tett fel6pit6s, az erSsit6 lhnc gerje- 

ddsi hajlamhnak kikusz6bol&, 

amely a kristhly tiinkremenetelet 

okozhatja. KristAlyvezbrl6sfi gene- 

rhtorok inkhbb diatermihs c6lokra 

alkalmasak. 

Mintegy tiz 6ve az ipari c6lokra 

k6szuld generhtorok fejlesztese 6j 

lendiiletet vett. A korszerfi generP 

torok ma kuhr6lag Bngerjeszt6sfiek, 

az k-, kezelhetbdgi 6s m6retprobl4 

mhk eldtdrbe kerulb eredm6nye- 

k6nt. A gyM6 ceek programjaban 

gyakodatilag azonos elvi fel6pit6siZ 6s 

lcapcsoWtechnik8jh generhtorok ta- 

Islhat6k 100 W-700 kW teljesft- 

m6ny-tartomhnyban. Ezeknek a be- 

berendezeseknek tewez6dn61 mesz- 

szemenhn figyelembe veszik az 

illetd orsaig postai eldirAsait 6s igye- 

keznek zavarsug&rzhs-mentes iize- 

met biztositani. 

Az Bnrezgb kapcsolhsok frekven- 

ciastabilitaat a tank-korben tArolt 

igen nagy 1htsz6lagos tel'esitm6ny 

biztosltja. Az elektroncsdhiiz kap- 

csol6d6 frekvenciameghatbz6 ele- 

mek k6zii1 a diintd szerepet az a k6r 

jhtssza, amelynek nagyobb a Q-ja. 

Ha tehat a tankkerben lev6 1Msz6- 

lagos teljesitmbny sokszorosa annak 

a reakthns teljesitmeny vhltozhsnak, 

melyet a szerszhm igenyel, a vissza- 

hatas a frekvencia-meghathz6 

elemre csekely lesz, a frekvencia 

vhdorlhsa szfik s&vban tarthat6. 

A kicsatol6 kamkor 6s a tank- 

kiir egyiittesen k6tk6rbs induktiv 

csatolt shvszfirdnek felel me-. A ter- 

hel6s a szekunder kiirre koaxihlis 

kabellal csatlakozik (8. &bra). A so- 

ros Cc kondenzhtorral rezonancika 

hangolunk. Az induktiv savszard 

jellegglirbhi szerint (9. &bra) a j6- 

&gi t6nyezd 6s csatolhsi tknyezd 

szorzata a m6rvad6 a k6t k6r egy- 

mhsrahathsakor. A visszahaths-men- 

tes uzemhez a kritikusnhl lazhbb csa-

I 

I' - 

1 

- Pe - Ua2e,.@.c. - 

h =c* P, Uzu err .a .G .tgd, 

=300s 700 

X s xsr 

ah01 Umn az an6dvhlt6fesziilts6g 

U- a szerszh vAlt6fesziilts@e, 

C. az an6dkapacit&s, C, a szekapaeitasa, 

lg& a terheEs vesztest$@ 

thyezbje a W%nt stabilithtbl 

f iiwn. 

Kedvexdbb a helyzet a fent leirt 

kQk6rbs s4vszdub esetdn, itt a kiirQk 

10. dbra 

terhelt Qja 50-100 kbriil mozog. 

8. dbra 

A frekveneiastabilitas nii~Mae C a 

hannonikusok teljesltmbnyhek U.'m Ua'm 

esiikkentdse drdekdben nagyobb Q-jlb 

+ Ppv = - + -- 

kiiralr alkalmazand6k. RT Rw 

to14s sziiks es. A kritikus csatolBs 

7 

Hogyan lehet a rezgdkbrben levb 

< ) 'tvitt energia l&tsz6kgos te)j&tm&nyt nGve)ni? PT, =P- Qiirken, 

igy tehBt kompromisszumot 

kell kUni, dd opthAlis Lstolbi Ndzziik rneg az alhbbi braaefiiggdst: Ppv Qtermt 

tenyezdt mindenkar beUthat6an p, = uzen .w .C = perf .@ .L ah01 P. a csi3 filtal szolgClltatott an6dkell 

kiviteleeni. Az alkalmazott csa- 

teljesftmdny, Pr a terhelb$ce jut& 

tol4si t6nyezbk 1% nagy-endjb ah01 Uen 6s Id a rezgbkiir fesziilt- teljesitmbny, a rezgbkiirben 

ben mozognak. Ez azt jeknti, we, ill. drama 6s C ill. L a rezgdkbr marad6 teljedtmdn~, Umn az an&hogy 

a mslr korabban szerepelt 6s kapacitpsa, ill. induktivitb. v41t6fesziiltsRg7 RT a terheldst kdpmost 

is trvdnyes helyettesitd kkpben A kbpletM1 lhthatb, horn el* 

viseid ~~~~~~~~o~ e ~ a tank- e 

(10- abra) a keresztag induktiviusa sorban a rezgbkiiri fesziiltsbg, U. 

kiirben h R, a tank-kiir psrrbuzamos 

kicsi. .Ez a tbny kedvezden befolye &ram naveltse vezet c61m. Ennek 

ellenBUh. 

~0lja a vfszahatBst, hiszen a kimeneti drdekdben a cs6 anbdjht gyakran 

AZ el bi p6ldAban tehet a cs(r 

kapcsokon fell6pd v$lt0& csak kbt& a rez@l(ik(ir megcsapola&a 6s szolg*atott kW teljesft- 

1mtva jelmlk *% a khih cgat~16 igy a tekercs sarkain a fesziiltdg 

m6nybbl kb. 900 W jut a terhelhre, 

impedaneih (X,). A cd an6dja fe- feltranwfom&l&ik. 

a terheletlen Dja lWO. 

161 viszont a harmonikusdrra nke Kivitelbt tekintve a rezgBk6riik 

jelent rGvidz&t 6s fgy a harmoniku- Neq kis probldrna il~en feldpit&e elt6r a hagyom8nyost61. 

sok kijuthht is g~tolja. A 1- csak6r 

klvltele, gondol'uk csak Koaxiailis iiregrezon$torokat, ill. 

tolh dac&m nagy gram folyir sze- liwds gemrfi- ezekre visszavuethett!l kiiliinleges 

kunder kGrben, mert a nam Q-jh 

tor lWas terhelt Qj6 rezgbkwben rezgdkiiriiket alkalrnaznak. A felii- 

100 kW utsz6lagos teljesltmbny leti vezetdst arany vagy eziist bevorezg6kiirt 

mPr 'isebb '~6* tdr is fe' 

gerjeszti. C)sszegezve: am& a frekraktbzUik. 

EZ 4 kV an6dfesz"lt- nattal javltj*. kwan a --kiir 

vencia-instabil genersltorna a stores 

szBmolva : kivitele a generator kuhxkdrdkw, 6s 

csatolh kiivetkeztdben a tank-kbr az drat meghatAroz6 egyik fb tdnye- 

UAO 

6s a terheld kbr egyetlen rezg6kW Uea = - = 2,7 kVen zb. A jeknleg gyArtott kiizepes telk*, 

a frekvenastabil eIrendeA 1,41 jesitmdnytl 1-20 kW-os genedkritikusna 

lszabb csatol6sli s8v- torok Ssszhatiisfoka az oszcill4tor 

szUrBt efent, ah01 a szekunder k6dn re%bk6ri fesziilt*gety 6s 

kb. 70%-os hatBsfokAr61 50%-ra 

t6rtkn d v&ltoz&sok csak kis mbrtdk- 

csbkken a tank-kbr 6s a kicsatous 

ben hatnak a primer kbrre. A meg- P, 100kW 

leu = - - = 37 br 

veszteseei utin. A munkadarabban 

felelb amplitud6t a terheldsen a nagy Um 2,7 kV hasnosithat6 h6 enna is kevesebb 

kzirhmok biztosltj8k. 

a szerszhm hBvesztes6gei miatt. 

Milyen j6- tdnyezbk si1k-e- rezgdkilri Bramot jelent. Ez az hrn A generirtorok kapcsol8stechnikhsek 

az el6m frekvenciastabi&t& a felaleten folyik h a vesztes4gek j8t iilettkn a leggyakrabban haszna 

e16r&hez? Imdalmi adatok arint elfogadhat6 6rt6ken tartasa drdekd- megoldas az tin. HuSKiihn Wcilha 

a tank&& csak em phhwamos ben 0,5 -61 tiibb nem igen enged- &tor (11. Bbra). Erma az oszcillAei6t 

re&karb& 811 bs em -tlakodk heM meg a vezetd keriiletdnek milla 

terhelk (11. dbra), akkor a tank- mWerbrekiirben 

taFdt 14tsz6lagos teljesit- A vesztedgek mksik forr4sa a 

mdny 6s a leadott val6s teljesftmdny sugbBs, t. i. az ilyen rezgdkiir a k6rviszony 

a : nyezb, szerelvbnydr fbmfalait (Brn 

6kolBsok) is gerjeszti 6s az dt 

form4'8ban keletkezll vewAm&# 

I hi teresitmJny a hasznos tel esftmdnybdl 

levon6dik. A konden d tor& lbgdielektrjkumhk, 

Igy veszte-entesnek 

tekinthetdk. Nagyobb teljesitmdnytl 

genertItorakn8J tBbb phhuzamolsan 

kapcsolt, v-1 hUt6tt 

kerhmhkondendtort talhlunk, a viz 

Atfolyik a tekercsen is a vesetedgi 

teljesltmeny elvezetkse cbljBb61. 

~ 

1 

9. dbra 

t 

A terhel Q-nat lkn egesen 'obbnak 

ken knnie a rezg&$. iires/lsi 

Q-jhak, hogy midl kevesebb teljesftrntny 

maradjon benne. A cs6 ma1 

szolgAJtatott teljesitm6ny ugyanis 

gyskorlatiisg az iiresj(rlsi 6s terhelt 

Q-k arhy6ban oszlik rneg a terhel6 

sen ds a rezgdk6r6n. 

-Ua 

11. abra 

. .

iztosit6 visszacsatol6 impedancia a 

cd anbd-r8cs kapacithsa. A vissza- 

csatolzis mbrtbkbt a r4cskori impe- 

dancia besllitMva1 lehet vUtoz- 

tatni. A kapcsoki eldnye, hogy a 

tank-k6r a csdvel csak egy pontban 

csatlakozik, ami konstrukci6s egy- 

szertlsiidkst jelent. Nagyobb teljesit- 

mbnyeknkl a tank-kor a csdt6l thvo- 

labb kertilhet - esetleg ktiliin szek- 

rbnybe - 6s a csatlakozhsok 16g- 

szigetelbstl koaxius kabellel tort&- 

nek (Brown-Boveri 700 kW-os kapa- 

citiv generator). A mhsik kii16nleges 

kapc&lhs, amelyet hasznAlnak,- a 

f6ldeltr4csh oszcillhtor (KGrting, 12. 

&bra). SpeWsan genersitorc6lokra 

fejlesztett robusztus dcskonstruk- 

ci6ju tri6dhkat alkalmanak, melyek 

a rhcstulterhelddbseket jobban bir- 

'hk. Ezek a csiivek im ulzus uzem- 

ben (hitdaban jellemf s generhto- 

rokra) lbnyegesen nagyobb (%-3- 

szoros) teljesitmbnyt tudnak leadni 

( Valoo TBL; BBC T sorozat). 

A kbtkiirijs shvszilrdvel megval6sitott 

terheld impedancia a csdre 

nbzve csak az alapfrekvencihn jelent 

ohmos munkaellenailhst, a magasabb 

frekvenciaon kapacitiv jellegil rovidziirt 

kkpvisel. Az L/C viszony kerdbse 

itt is u anolyan irhyban hat, 

nagy terhelpkapaciths az an6dkbben 

csokkenti a harmonikus teljesitmknveket 

-- 6s n6veli a frekvertciastabhitkst. 

A gyakorlatban a kiend 

k6rben kltalhban egvbb rendszab4lyokat 

is alkalmama a harmonikusok 

elnyom&s&a, ti. a gazdasBgosan 

megval6sithatb Q-k mellett a harmonikus-teljesitmbny 

t61 nagy. A 

harmonikusok a kimenetre els6sorban 

kapacitiv titon jutnak ki, ezbrt 

ajhnlatos a rezgdkort elektrosztatikusan 

&rnybkolni (Faraday-rhcs, 

lzisd RT. 196218. sz.). A harmoniku- 

sok kisztlrbse ailtaliban egyszertlbb 

feladat. -- - mint az adhstechnikhban. 

aillandd brtbkil diszkrbt frekvenci~kl 

1-61 lbvbn sz6. A gyakorlati megval6- 

sitas tobbnyire a megfeleld frekvenciakra 

hangolt - szfv6k6riikbdl All 

(13. abra). 

Az oszcillltor-Aramkiir elmbleti 

hatasfoka javithat6, ha a legnagyobb 

energihj ti harmonikusokra phrhuzamos 

rezgbk6riiket iktatunk az an6dkiirbe. 

Ezzel visszanyerhetd a harmonikusokban 

jelenlevd energia egy 

rbsze. Tri6W esetbn a masodik harmonikus 

brdekes ebbdl a szempontb6l; 

a hatasfok javulhsa mellett a 

Mrmonikus Pam a tank-kiirben 

korlAtoz6dik. 27 MHz-es vivd esetdn 

ez 54 MHz k6ruli frekvenciht jelent, 

s ha figyelembe vesszuk, hogy ez 

bppen a budapesti TV-ad6 csatornhjhba 

esik, a fenti megoldas mindenkbpp 

ajhlatos. 

sitani a h816zati szfirbstdl a terhelbst 

jelent6 szerszhig. A szerszh k6tszeresen 

hy6kolt kabellel csatlakozik 

a tank-korhiiz. A kabel transzformhci6jht 

az illesztbsnbl termhetesen 

figyelembe kell venni. Az oszcillhtorkor 

(tehht a csd 6s a rezgdkiir) 

a dobozban kulon is hnybkohra van 

(kbtszeres Brnybkohs), rQzben a sugArzh 

csiikkentbse, rCszben a f61vezetds 

ha6zati egyenirbyit6 nagyfrekvencias 

v6delme brdekbben. A 

fenti 6pitbsi elvek betartdsaval szubiektiv 

meaitRl& szerint teliesen 

iavarrnent& genedtorok kpithhdk, 

lakhsokban va16 ~1zemeltet.6~ cCljhra. 

A zavarszeg6ny yene&ton,k Irodalom: 

konstrukei6s kivitele 

Brown-Boveri: Elektrowhne 

Siemens: 1969-1970 Funk Entstorung Datenbuch 

A sugLzasok csokkent~s~re teljesen 

zirnybkolt kivitelt kell megval6- Elektronische Rundschau 1959

MOSZAKI ADATOK 

Szah@mdg .............................................. 4,76 m/s +% 

Hangcslkok dma ........................................... kett6. a nemzetk&zi szabvbyok nerint 

MQooric6.C 60kazettlvzl ..................................... Zx30pet-c 

kcdv6Ibi id6. C 60 kazett&val ............................... kb. 90 mlsodperc 

Teljes frakvenchmenet (fcn3Itdgkimenaten mdrve) ............. 200--8000 Hz 

.............................................. 

h m i zajnint -4 dB minimum 

Bemen5 feuliltdgek 

........................................... 

.............................................. 

............... 

Mikdonbemenet 

0.8 mV-Jl50 mV-ig 15 kohm 

Wi6bemenet 

0.8 mV- JI 50 mV-ig 15 kohm 

Lemezjlta6 bemenet (csatlakoz6 kiilikr tartodk) 

100 mV-t6l5 mV-ig 1 Mohm 

Fesziiltseglcimenet ........................................... 250 mV/l ohm 

MutimAlis klmenBteljtrsltmhy (tart& sinus) .................... 0.4 W, kisebb mint 5% torzftC 

TelepkzCilrdg .............................................. 6 V = (4 db R 20) 

Tranziutomk 6 dibdik &a. ................................ 14 db (aiticiumplanlr t~zi~rrorok!) 

................................................. 0 65 mm, 8 ohm 

KLilst hangrzbr6 impedanciqa ................................. 4-4 ohm 

Uzemi hbmhs6klet .......................................... +Z°C...+350C 

I 

Legnagyobbkiilsiim&et 

68x 290x 235 mm, fogantylrval egyutt 

..................................... 

SQ1y. telepek nClkiil .......................................... 

Tekpek sblys. ............................................... 

1.6 kp 

kb. 0.3 kp 

220 V 50 Hz 

9 VA maximum 

0.06 A 

H 30 K 500 

6V 

Budapest, Ill., Polgir u. 8-10. 

Telefon : 686080, Telex : 22-59-28 

M~KASZERVIZ: Budapest, XIV., Egressy u. 73. 

~EMUTAT~TEREM: Budapest. V.. Okebber 6 u. 24.

FMs 

evok 

Dercdnyi P6kr okl. vill. mdrnok 

A kidobozolt kkiilek ffnyk6p6t ez 

I. &an, kapcsoliki rajz&t a 2. &6n 

lhthatjuk. Az iisszes tekercsadatokat 

BZ 1. tablrizct tartahnazza. 

A tunerek kapcaolltechnikaija n 

Gves khziil6kek ECC 85-tel kivite- 

lezett egys6gei 6ta sokat fejlbdott. 

K6sziil6kiinkben a legmodernebb f6l- 

vezetg eszkoziik felhaszn&&val sike- 

riilt nagyon j6 v6telk&z&get el6ni. 

Budapesten, a XI. keriiletben a tet6 

felett 1 m-re1 elhelyezett szalagkhbel- 

b6l kesziilt dipbllal iizembiztosan ve- 

het6 nt5hdny cseh 6s romh ad6. A han- 

gol6egydg nagyfrekvencik elBer6sit6 

6s kever6 fokozatai t6rvez6rlhti tran- 

zisztorokkal miikodnek, az oszcill8tor 

a j61 ismert germanium mesa tran- 

zisztor . 

Milyen kovetelm6nyeket tamasz- 

tunk a j6 tunerrel szemben? Minde- 

nekeldtt minimais &j&t zajjal rendel- 

kezzen a t8voli ad6k kiel6git6en zaj- 

mentes vhtel6hez. A teljesitm6ny-er6- 

sit.& mssodrendii szempont, a KF 

er6sitdssel az 6rz6kenys6g kellbn fo- 

kozhat6. 

Az alkalmazott BET-& zajtdnye- 

zeije, a bemen6kiirben optimBilis zaj- 

illesztAst rnegval6sitva, 2,6 dB koriil 

van. Ez BZ 6rtR;k dyan alacaony, hogy 

a v6tel hely6n a jel-mj viszonyt gya- 

korhtilag az antennhbbl sz&rmez6 zaj 

hatBrozza meg. 

Az FM vev6k jellegzetea gorb6j6t 

lhtjuk a 3. &dn. Az srhydetektor ki- 

menet& m6rt jel effektiv/zaj effektiv 

6t8k BZ antennafesziilts8g noveked6- 

dvel javul, bb a hangf.rekvenci& jel 

ezintje vtiltomtlan, C csak a lokettgl 

fugg. 

A FET-ek eldnyei a bemen6 foko- 

zatokban nagy jelek eset6n is jelent- 

keznek. A tunernek a kozelben lev6 

ad6 erBe jel6t is tonitatlrulul kell to- 

v8bbitani8, illetve ergs zavar6ed6 hs- 

ttWt a vett Bllomha (keresztmodu- 

18ci6) minim&lisra kell &kkentenie. 

A t6rvdrlCii tranzisztomk kermt- 

modul8cib tulajdondgai igen kedve- 

zbk. Ez aazal magyar8zhat6, hogy a 

fizikai rnGkod&Ml kovetkeden az esz- 

biiisxaki adatok: 

Tuner: 

FrekvencMv : 6674 MHz 

Antenna bemenet: 60 ohm 

Fesziiltdger6sit6s : 20 dB 

URH &vs&IessBg (3 dB): 2 MHz 

KF &vs&le&g (3 dB): 300 kHz 

Hang016 fesziiltdg : +5 t +15 V 

KF kimend impedancia : 50 ohm 

TBpfesziilts6g : 15 V/12 mA 

KF eratd: 

KF frekvencia: 10.7 MHz 

KF dv8z6ess8g (3 dB): 200 kHz 

Bemen6 irnpedancie: 0,6 kohm 

Teljes hatsvO14shoz tartoz6 bemeneti 

fesziiltdg : 15 pvetr 

Artinydetektor-~86e8ok t4vols8ga: 400 kHz 

HangfrekvenciBs kimen6 fesziiltdg * 50 

kHz l6ketn6l: 200 mVett 

Tonitas f 50 kHz 16keb61: 08 % 

AM: fesziiltdg : max. f 0,s V 

T$pfesziiltsBg : 12 V/18 mA 

Dsk6der: 

Bemen6 impedancia: 40 kohm 

Pilot bemen6 szint: 20 mVen 

Hangfrekvenci6s ergSit.6~: 3 dB 

Max. bemen6 s&t: 1 ven 

AthsllBsi -pit&: 1 kHz 46 dB 

200 Hz 28 dB 

6 kHz 36 dB 

T$pfesziiltdg : 15 V/7 rnA 

A vevSka92gO fabb rn&m.ki je&ndi a ti eztereo URH-add 

W&d m229ordval mkve: 

Max. bemen6 fesziiltdg : 50 mven 

A teljes hatsvO1Qshos tartow5 bemen6 

fesziiltdg : 195 pven 

HengfrekvenciBs kimen6 fesnilt& 

1 kHz; f 50 IsEh l6ket eeeh ~~tereo: 300 mV* 

Deem f4zis: 

mono: 200 mVem 

50 p a 

Nemhhis torzitas: 

1 kHz; rt 50 kHz l6ket emten sztmeo: 1% 

mono: 0,8% 

Athallgsi csillspitAs: 

1 kHz; f 50 kHz l6ket eseth: 33 dB 

Hangfrekvencise 'btvitel : 30Hz-16 kIIz f 1 dB

4 

L, 

Jel 

I& I., 

b 

; ; ; 

L1.9 LIZ 

LI, 

4. 

LIS 

LIT 

L,# 

1 , z 

MeneMm 

2 

6 

25 

6 

2 

5 

22 

6 

22 

4 

25 

2 x 12 

go+ 180 

35+ 35+ 200 

30+ 110 

30+ 30 

IndnktiviiteS 

- 03flE 

- 6pH 

- 0,2flH 

- 0,lSpH 

1,1 PH 

4.1 PB 

5 PH 

4.8 pH 

32 mH 

32 mH 

8 mH 

koz karakterisztiktija n6gyzetes jellegii 

szemben a hagyomtinyos tranzisztorok 

exponencidis karakterisztikAjBvd. Mig 

az exponencitilis fiiggv6ny vdgte- 

len sok harmonikust eredrnbnyez, 

ndgyzetes karakterisztika emten csak 

a kdtszeres frekvencia jelentkezik. 

Ilyen koriilm6nyek kozott sokkal ki- 

sebb a lehet6s6g keresztmodulrioi6s 

termgkek keletkezMre. 

Igen nagy bemen6 jelek feldolgozti- 

etit segiti el6 a FET-ek meisik kedvez6 

tulajdonsBga, hogy a meredeug a 

kapu-el6fesziiltsdggel kdnyelmesen 

szabtilyozhaM. Gyakran alkalrnaznak 

ezCt - AM vev6khoz hasonldan - 

AGC Bramkort a tunerekhez. 

I 

V~sm~g 

N10 

0 4x10 

- 

N10 

0 4x10 

N10 

0 4x10 

N20 

0 4x10 

N20 

0 4x10 

N20 

0 4x10 

N20 

0 4x10 

T26 

AL = 400 

T26 

AL = 400 

T26 

AL = 400 

C&vetest 

0 6 

0 3 

pled nid 

0 6 

0 6 

0 6 

0 6 

0 6 

0 6 

fdk 

0 18x14 

fazkk 

0 18x14 

M k 

0 18 x 14 

Husal 

0.35 CuS 

0.4 CI& 

0,l Coz 

0.4 W g 

0.35 C0S 

0.4 CuAg 

0.2 CuS 

0.35 Cu8 

0,2 CuS 

0,35 CuS 

0,2 CnS 

0,2 CuS 

0,15 Cn8 

0,15 CnS 

035 CuS 

MegjWY* 

ru antenna eslrtol6tekem k& menete reag6kbri 

tekerca menetei kWtt 

l6gmsgoe fojMtekem 

memtemelked6 kb. 1 mm 

a caato16tekerca Ut menete a rer;g6k(hi tekem 

menetei klizbtt 

a menetek szorassn egymh mellett 

a cs~toI6tekerca menetei a rezg6kbri tekerosen 

a csntol6tekerc~ men- a rezg6kbri tekeresen 

bifihrkw tekercselve 

a kollektm a kisebbilf menebzhu16 oldaka 

csatlakozik 

a IcoIlektor a kbbbik menetsz8m16 oldalra 

csatlakoeik 

a f6ldeles a kisebbik menetszB.rn6 oldalra csntcselve 

lakozik, a saekunder tekerca bifiMsan teker- 

1 I 

4. cibra. A tuner nyomtatott 6ramkam'nek rajm 

A bemen6 fokozatban foldelt ka- hulUmellen&Ll&a 6s a atranzisztor bepus 

(foldelt bhisti) kapcsokt vB- men6 ellenUBsa kb. 2-re ront le. Ezlasztva 

Am-re ninca sziikdg, tlilve- Bltal a rezg6kor szd~vb transzforz&rlbd& 

cssk 60 mVefr antennafesziilt- mBtorr4 alskul, a fesziiltdg-feltranszs6g 

felett l6p fel. TovBbbi el6ny, hogy form81Bs kb. k6tszeres. A bemeneti 

neutralizBlbra sines milks&. fokozatban lev6 tranzisztort a mere- 

Zaj szempontjAb61 a bemeneti kor deb& 6dek6ben nagyhamti .munkadont6 

fontoss@. A legkisebb zajt.6- pontban mEikWtetjiik, cs8toma&rama 

nvez6 el6r&6hez a thwonal hullsun- kb. 6-8 mA. 

eilena~l~sht meghat4rdzott arhyban Az el6erbsita b kever6 tramisztokell 

a tranzisztor bemen6 ellenailla- rok kozott indnktfv csatolt &vszGrdt 

hoz illeszteni. TovAbbA a bemeneti Wlunk. SAvsziirg .dk&md&vsl jarezg6kor 

terheletlen Q-jAnak nagynak vul a tiikorszelektiviffi, csijkken a 

kell lemie, hogy a rezg6kiir tiibblet- keresztmodulhi6 veszdlye, b csokzsjt 

ne eredmthyezzen. Megfelel6 vaa- ken az oszcilUtorjel kijutsse az antenmag 

alkaJmazbBva1 ez a kor kb. 60-es n&a. A k6t kor csatolh a kritikuend 

Q-val rendelkezik, melyet a'tBpvona1 kiss6 lazsbb, 6s a hangoleis folyamBn

dinamikus kapacitb-vnltozl nagym&t6kben 

kompenzai6dik. Ilyen varicap 

a Siemens RR 104, ah01 kiiziis 

tokban helyezik el a k6t di6dBt. A rezg6kiiri 

tekercsen keresztul az anMok 

egyenaramhlag iisszekapcsol6dnak, 6s 

ha a tekercs foldelt, akkor a kozos 

kat6dkivezethsrc csatoltismentesith ellendlbn 

keresztiil pozitiv hang016 

fesziiltdget kell adni. Kapcsoltistechnikailag 

az Brarnkor nagyon egyszedi, 

levBlwt6 kondenzatorokra ninc 

sziiks6g. A kett6s varicap k6t kulon 

kepacitWi6dcival is kivitelezhet6 (pl. 

BA 102; RA 111; RA 188; RA 150; 

stb.). 

A hang016 feszult&ggel szemben tamasztott 

kiivetelm6nyekr61 68 e16a11it&i 

mbdjar61 k6s6bb lesz sz6. Itt csak 

azt' jegyezziik rneg, hogy Brtfike +5 

111iniiu6giinek elfogadott k&ziil6ktiil elvhrjuk, 

hogy a hangfrekvencih kimen6 

fesziiltdg fiiggetlen legyen az 

antennafesziilt86gtbl (hatBrolL). A hatarolhnak 

be kell kovetkeznie az 61vezhetd 

vetel hatartihoz tartoz6 an- 

5. &ra. Hangfrekveneicis je~zuU8kg kdp 

a dernodtddor kamenet& feliil1,6 pVeI,os, 

alul 16 pVefl-os bemend antennajeszultse'g 

mellett (jmw = I kHz; 

Aj = k 22,5 kHz; jo = 70 MHz) 

; + 15 V kozott valtozik. AllomBsbedlit6 

uotenciom6terk8nt eev tizmenetes 

I helipotot nlkalm&tunk, 

amely foliislegess6 teszi a finommeghajtbt; 

+ 10 kHz elhangolAshoz 

f 3" tengely-sxiigelfordulBs tartozik. 

J6 rnin&dgfi linearis r6tegpotenciometer 

is hasznBlhat6, a tengely forgatennafeszultdgn81, 

a~nely a bemenetre 

vonatkoztatott zajfeszults6g effektiv 

6rt6k6nek kb. tizszerese, 8s miikiidnie 

kell m6g nehhyszor tiz rnillivoltos bemeniijel 

mellett is. A frekvencia Btviteli 

giirb6j6nek olyannak kell lenrlie, 

hogy biztositsa a csatornaszelektivittist, 

keskeny legycn a jel-zaj viszony 

brdekbben, 6s eleq sz6les legyen az inform8ci6 

titvitel6hez. (FM-ad&snBl a 

s8vsz6lesseget a modul136 frekvencia 

6s az Bltala 16trehozott liiket egyuttesen 

hathrozza m~g.) Jgsn l8nyeges a 

futki id6 knrakterisztika, illet,ve a 

fazismenet. melyet ugyancsak a s8vw,,iir6k 

alakitanak ki. 6s amelv szorosan 

iisszefiigg n f'~~rk\~c~rlcia-knraktt.riuztiksival. 

Ha u rnotl11liic:i6s frt?kver~ciasBvok 

csoportjai nem azonos id6 

alatt filtnak v8gig wz erbsitbn, akkor 

jArul6kos ftizismoduMci6 keletkezik, 

melyre az artinydetektor brzbkeny, 6s 

tlistihoz azonban mechanikai att6telt t.retletileg nern l6tez6 harmonikusok 

lenyegesen ne~n v8ltozik. A keverd kell szerkeszteni. 

(nemlinearis torzit& !) keletkeznek. 

tranzisztor arama kb. 1 mA. A source- A tuner mechanikai fel6piti.se a ki- Sztereo v6telnbl a harmonikusok csaho~ 

(emitter) kis impedancik Biram- dobozolt kbzul6k f6nyk6p6n9 balol- torna-cithallrist okoznak. Elmbleti szBkoron 

keresztiil csatoljuk az oszcillh- dalt 18that6; r6z, vagy horganyzott mitasok 6s gyakorlati eredmknyek 

torjelet. Az emitteren az oszcilltitor- vaslemezb61 kbszult kerettel valaszt- azt mutatjhk, hogy sztereo multiplex 

je1 legaltibb 1 Veli legyen, a megfelel6 iuk el egymkt61 a bemen6, kever6 6s jel v6tele esetkn, ah01 a legmagasabb 

kever6 meredekdg elCBs6hez. ~szcilltitor fokozatokat. A kerethez modulal6 frekvencia 53 kHz lehet, a 

A drain-korben (kollektor) taldljuk er6sitjiik a nyomtatott aranlkort. KF er6sit6 3 dB-es pontok kozott m6rt 

ez el4 KF s~ivsziir6t, melynek sze- A tuner nyomtatott hamkor6nek s&vsz6le~e8t nem Brdemes 200 kHz- 

L. 

kunder kore koaxiais khbelen keresz- rajza a i. &ran 18that6. A tuner nem n61 nagyobbra valasztani, a fhisktrtul 

a KF er6sita bemen6 impedanciAjtL- gerjedbkeny, de a tmpvezetkken visz- rakterisztikhnak viszont kb. 300 

hoz illeszkedik. 

szahath KF-jel zavart okozhat. kHz-ig linearisnak kell lennie. 

Oszcillcito1%r6nt foldelt bazish kap- Hehangolashoz ajhnlatos wobbul8- Jlyen Btviteli karakterisztikht fin. 

csol6st alkalmaztunk, a bcizis elbfesziti, tort hasznai. El&izor a KF' dvszfi- harang-gorb6vel (Gauss-gorbe) lehet 

Bramkorben lev6 dibdhk a munka- r6t allitsuk be. EzutAn az oszcillBtor- el6rni, amely kritikusnA lazBbb csapont 

h6fokstabilit&stit javitj*. A kol- kiir vasmagjtival 6x1 trimmer-konden- tolkh dvszGr6kkel vrtl6sit.hat6 meg. 

lektorkijri ellen4lk a tranzisztor ha- zatorsival a v6teli s8v hathait korri- Krit.ikus, vagy enn6l szorosabb csathat 

csokkenti a rezg6korre. g4juk. Enn6l a m6r6sn61 a detektor toll esethn (k Q e I), amikor az at- 

A felhmzn41t FET-ek TI8 34 ti- mC6fej6t a KF dvszur6 szekunder viteli gorbe teteje belapul, az oo-nB1 

push, TEXAS gyartmhnyok. V4tozat- tekercs6re kapcsoljtlk, 6s a kever6 

X 

fellep6 fazisforgatl csak sziik tarlan 

eredm6nnyel haszn6lhaMk m6g a tranzisztor b8zis&ra adjuk a bemend 2 

BF 244, BF 245, SF 246, BFW 10, jelet, amely n6h&ny mVegr legyen. tomanyban vciltozik line&-hn az 

2N3823, 2N4416 st,b., valamint az A v6teli sdvon belul az egyuttfi~t&st elhangol8ssal (6. dbra). Tlils&gosan 

NDK gyhrtmtillyu SM 103, SM 104 a stivszfir6k vvesmagjaival, illetve trirn- laza csatoltist viszont az er6sit6s csoktipusok 

is. Ez ut6bbinci1 nagyon kell mer-kondenztitoraival Alitjrik be. A be- ken6se miatt nem dlszerG alkalmazni. 

vigycizni, mert MOS-FET (szigetelt meneti transzfonn~tor kor6t terllelet- A k - Q = 0,5 t 0,7 a legmegfelekapus) 

tral~ziszlor ; a csatorna 6s kapu len allapotban shvkoz6pre bang01 juk. lBbb 6rt6k, k6szulBkiink shvsziirbi is 

k6z6 kapzpcsol6d6 kis villamos energiak A helyesen behangolt tuner 6rz6kcny- igy lettek tervezve. Eby szM dvis 

tonkreteszik b1. elektrosztatikus s6ae a telies URH-scivban + I dB- sz6lmdge 300 kHz, a n6gy sziir6 Ibc- 

Glr iiltild6s). A kzr8bbi (N csatornb, n&i tijbbet -nem igadozhat . 

bekapml&xival az ered6 ~VSZ~IASulanrir-tr~)ituxicilis) 

tl~usok BltalBban A tuner 6s a k6seulCk kis zaj6ra vo dg kb. 200 kHz. 

;em k6kyesek. ~jhniatos foi~asztb- natkz6lag az 5. &ran lBthat6-f6nyk6kor 

az egys6get minden mGszerrbl 6s pek nylijtanak htbaigazitdst. A kifoldel6arBl 

levdasztani, valamint a mend jelben lrithat.6 zaj n6hGny pV-os 

k6szul6ket feszults6gmentesiteni. A he- bemen6 antennajelnkl mar gyakorlatilyes 

bekiitkre iigyelni kell, mert hely- lag teljeuen megsziinik. 

telen polaritl eset6n a txanzisztor 

azonnol tijnkremegy. 

A tuner hangolh specialis, erre a 

c6lra fejlesztett kapacit8s-di6dAkkal 

tiirthnik. A di6da kapacitb fesziilts6gfiigg15, 

6s CtPke a hangolofesziilt&gen 

kiviil a sarkaira kancsolM6 namrrikvencib 

v8lt6fesziil~dgtAl is fiiyg. 

A di6daka~acitb e dinamikus ossztev6je 

erh'jelek v6telekor olyan nagy 

lehet, hogy eltorzitja a rezgbkori fesziiltshg 

alakjbt. Ha k6t di6dht a rBdi6frekvencish 

&ram szempontjAb61 

forditott polarit8ssal sorbekotjiik, a 

A KF erAsit6 a vevdk6sziil6k d6nt6 

18ncszeme. Er6sitbe megszabja a k6sziil4k 

Cz6kenysBg6t, hathol6 tulajdondgai 

a zavadrz6kenys6get, frekvencia-karakterisztik6ja 

a csatornaszelektivitsht, 

fut,&si id6 karakterisztiktija 

pedig hathl van a nemlinelris 

torzitbkra, 6s sztereo v6tel eset6n 

az cithallli csillapit&sra. A KF 

er6sitbt kovetd arhnydetektorrbl 

ugyanezek mondhet6k. Manapscig j6

I 

- rf61P a kerettel f6rnes.n l.cl&ltni I 

Milyen gyakorlati probl6mtik me- 

riilnek fel egy ilyen kb. f6lmilli6szoros 

erbsit,6sfi hangolt er6sit6 kivitelez6- 

sekor ? 

A legnehezebb feladat a stabilitk 

biztositb, a gerjedCi hajlam meg- 

sziintek. Kkos visszacsatolhk ke- 

letkezhetnek a kozijs t4pvezet6kek 

mentkn, ti hidugit6 vezedkek impe- 

clanciaitin, vahint a fokwzatok ka- 

paciti; 6; indukt-iv egymka hatb 

r6ven. A bemen6 6s kimen6 fokozato- 

kat egymkthl tdvol kell elhelyezni. 

A csatlakoz6 ktibelek Brny6kol6 ha- 

risnyajat mipd a k6t v6g6n gondosan 

foldeljiik. fTgyelni kell a dvsziirBk 

Brny6kol6 blirsinak foldel&6re, ame- 

lyek a fokozatok kozotti kapacitiv 

visszacsatolbt is csijkkentik. Az alkat- 

r6szek hideg vezetkkei rovidek, 6s sz6- 

les, nagy feliiletu f6liaazakaszokhoz 

csatlakoznak, A nyomtatott Aramkor 

foldelt szektora a lapot korulvev6 

f6mkerethez tiz helyen van hozz8for- 

rasztva. Ezhltal a hidegithk impe- 

danciaja minun4lisra osijkken, 6s a 

nyomtatott lap mechanikai riigzitkse 

is megold6dik. (A KF erasit6 nyomta- 

tott aramkijri lapjBnak rajza a 7. 6b- 

ran 1eithaM.) 

Nagyon fontos a hangolt erbitdk 

egy fokozatein beliili stabili* k6rdBse 

is. Az er6sit6 eszkoz beM viaszacsa- 

to16 kapacittkm csatolBst l6tesft a be- 

meneti 6s kimeneti rezg6kor kozott. 

Ez a kBros visszahatth eltorzitja az 

Btviteli gorbbt, s6t a fokozat be is ger- 

jedhet. A jelendg csijkkentkse 6rdeke- 

ben a korszerii szilicium plan&' nagy- 

7. ribm. A KP fokozat nyomtcrtott lrcpju 

frekvencih trmisztorok, valamint a 

MOS-FET-ek igen kicsi, 0,2 pF nagyssigrendii 

visszacsatol6 kapacitbl 

rendelkeznek. 

A hangolt korok koz6 kapcsolt er6sit6 

fokozat stabilitk8.t tiibbf6le m6don 

lehet biztositmi. Lehets6ges illesztetlens6gge1, 

amikor kis lezM impedancitik 

koziitt miikodik a tranzisztor. 

Ilyenkor azonban 16nyegesen csokken 

a fokomt erbik. Mkik megoldb 

a neutralizdh, melyet neh6zkesdge 

miatt nern szivesen haszntilnak. 

A harmadik lehet6s6g9 amikor az erasit6 

fokozatban k6t tranzisztort alkalmazunk, 

6s az eredd visszacsatolhs 

olyan kicsi, hogy hath teljesen elhanyagolhatb. 

Tulajdonkeppen egy 

emitterkovetei 6s egy foldelt blizimi 

kapcsolb osszeBpit66r61 van sz6. 

(Emitter csatolt). Ezt a kapcsolbt elkalmazdk 

professzionhlis nagyfrekvencik 

erbitbkben. valamint a naev 

erbsit6sG sz6ldv& anal6g integr& 

Aramkoriikben. ~hol az alkalmazott 

twnzisztorok sdma nem brk6rd6s. Az 

alapkapcsolb a 8. abrhn 1BthaM. 

E16nyei az egyszerii fiildelt emitteres 

fokozattal szemben : 

1. a nagy bemenb impedancia nliatt 

nagyobb teljesitm6nyer6siths, 

2. az emitterkovet6 bemeneti vezet6se 

kev6sbe vriltozik a kivez6rlksel, 

igy vliltozatlan a koriik 

Q-ja, 

3. nern ig6nyel neutralizAlkt, igen 

stabil n~iikodbii, 

4. a fesziilt&ger6sit6 r6sz foldelt b&zis6, 

igy ennek kdvez6 hattho16 

tulajdonstigai 6rv6nyesulnek. A 

feldelt bkisli er6sM6 kimeneti 

admittencieija ui. csak egy kis 

6rt6kii kapaci*, C em~ek vhltozba 

a kivez6rles fiiggv6ny6ben 

elhanyagolhat6. 

Osszegezve: az emitter-csatolt era- 

sit6 kapcsolL j61 sz6tvsrlasztja a be- 

meneti 6s kimeneti rezgbkoroket. Nagy 

hemeneti 6s kirneneti impedencieii r6- 

v6n nern befolykolja 16nyegesen a sav- 

sziir6k Q-jtit, 6s kivB16 hatarol6 tulaj- 

donstigokkal rendelkezik. A felaorolt 

el6nyok khrp6tolnak a koltsdgesebb 

megold&&rt, C aki mAr bajl6dott tran- 

zisztoros FM-KF er&it6vel, val6szi-. 

ntileg Brtkkelni fogja majd az egyszerfi 

behangolhatbdgot, 6s az el6rt ered- 

mBnyt. 

A bemend fokozetban lev6 foldelt 

emitteres kapcsolBst a zajviszonyok 

indokoljtik; a tunerrel tortkn6 mat- 

lakoztatesa is kedvezdbb. A fokozat 

stabilithit az igen almny - kb. 

50 ohm - bbziskori impedancia, vela- 

mint a kollektorkorben lev6 soros el- 

lenallk biztositja. Az itt akdmazott 

tranzisztor AF 109 (AF 139) kis zajd 

tinus. Az emitter-csatolt, fokozatok- 

bin AF 106 (AF 109; AF 200; AFY 

11: AFY 12: AFY 18: 2SA229: 

ask230 stb.) aikalmazhath.~ 

A csatolki t6nyezBkr61 elmondot- 

tak az arhnydetektor s$vszuP6j6re is 

vonatkoznak. A KF erbit.6 h athlb 

miatt a szokrisos elektrolit-kondem8- 

torra nincs sziiks6g. A megadott kap- 

csolki 6dkek 6s tekercsadatok mel- 

lett az ,.S" giirbe csicsaintlk t6voMga 

kb. 400 kfi., 6s n kiiz6~s6 szakmzon 

* 100 kHz tartom&nyb& linekisnak 

tekinthet6. 

A KF behangolrisa ugy tortdnik, 

hogy az arhydetektor szekunder kor6r61 

a hang016 kapacitkt leforrasztjuk, 

a primer korre kis kapacitbd m6r6fejjel 

csatlakozunk. Az egyenfeszultsbgek 

6s munkapontok ellenBrz6se 

uth az er6sit6 bemenetkre 10,7 MHzes 

jelet adunk, 6 a rezg6koroket az 

artinydetektortbl el6re haladva, soma 

maximumra hangoljuk. A szignalgenerator 

fesziilts6gdt fokozatosan csokkenteni 

kell, kb. 10 pV-ig, a tulvez6r- 

16s elkeriil6s61-e. A hat&rol& bekovetkez6sekor 

az utoh6 tranzisztor kollektoran 

kb. 7 Vet* nagyfrekvencias fesziiltdg 

van. N6hBnyszor ellenarizziik 

a korhbban mar behangolt kiiroket, 

hogy a maximum helye nern veiltozott-e. 

Ebben az esetben ugyanis 

nincs karos visszacaatolb a fokozatok 

kozott, 6s a sziir6k caatolbi tknyez6je 

is megfelelb. Ezuth az aranydetektor 

szekunder kor'6t helyrebllitva, a trimmer-potentiometer 

kiiz6pallbtiban a 

szekunder tekercs vasmagjht ligy hengoljnk, 

hogy a hangfrekvenoib kimenetre 

kapcsolt egyenfesziilts6gu 4- 

voltmerb 0-t mntmson. A szimmetrikus 

gorbe be&lfitb&hoz a primer kort 

esstleg kiss6 ut8nallitjuk. EzutBn a 

potenciomhterrel zajminimumra 61lunk, 

amely nern lehet t&vol a kozbphelyzettbl. 

A hangolk jelzb eleghns 

mcidon oldhat6 meg egy f 50 pA 

6rz6kenys6gu koz6peillbG profilmntat6s 

Deprez-miiszerrel. 

A KF stivsziir6k 6s az arhydetektor 

tekercseinek elk6szitb6hez a 9. d8 

10. 6brak nyujtanak segits6get. 

9. abra. A KF srivez&rdk kiwitele. 

(Cadveteat da serkg: Tavaez TV-K F)

I o1.11a kiiziit t c.llrnkttz6 t'ti/.isli it tlalldnt . 

igj:3' )lc.lyt~s atri~~litdtli)viszc~~;~,.ok wettin 

t.zt.k ax c.rc.clt.ti athallJxl)i~l siir111t~z6 

jt.lt.kkt-l kiolt jdh a.g\~ritixt. E7.t a (:&It 

~mlgiljlk a tIt*kO(lt \&~III It~v6 111111xisxtol.ok 

t~r~rittt~rjt~il iisxzt?kiitii t:llt-$11ailllisok 

6s r 1~i1ii111t~1~-~)0:1~11(*ion18turek. 

.A 1 1 cithal16s-cailln11itli48t 

t.~j.t.llt.ti f~.ek\.rt~ciin igcw j6 4rtdkr.t. 

(50 (113) Icshet t~i.cillit~ni, a 11ilotwat1:rna 

fkziaiinak sznbalyt~zk6vaI (TAR VWmag). 

Ilyenk~r WL at16 oltlali k6clrr- 

1 bendbeBli6 fhzisviszonyokat a dekdc-ler- 13. abru. d huclaped~ sdereo ad6 17c'trlr - 

bm sikeriil tfik6letesen helyre4litani. )IQ ki8:ult finykipen a rlekdder kirtzene- 

20. ribra. Az rcrcir~.yd&ektor fek+itixc A pilotcsatorna alkatrkzeinek (trnn- tein lrithrct6 fesziiltsigek kipei ldhrct6k 

(C.~iq>ete.qt 68 serleg . 7'nt~~xz T Tf7--- K F) zisztorok, di&fSk, vasrnagos tttkercsek ele&ro~~kapesoEdu oszcillo,~;k6pon. -4 bal 

*t I).) 6rz6kenys6gca a kijrnyezeti vato- csatorna moduwtlan, cc jobb csatorrLa 

/&okra (hrifok, thpfesziilts6g sth.) 1 kHz-eel, +.50 kHz-ex lokettel verc ,ran- 

Sztereo dek6der 

uzonban megakad6lyozza, hogy rz az dulrilva. Jdl !&that6 r~pilotjel 

A sitereo dekoder ae arliriydetektor 

6rt6k tart6san is e'6rhvtii leb~en, sbt 

a korhbban ~sznertetet t net16zs6gek 

kimenetkrc csatlakozik. Az elsb tranzisztor 

kollektorkor6ben lev6 re@miatt 

a sziikeri vcrtt hnngfrt:k\.encitis 

sav szelein alig haladja rneg a 26 dB-t Athallki csillapithyt , valamirit 

koron elbBll a 19 kE-es pilotjel. 

(1 1. abru). A gyakorlatban azonba~l ;\emline$ris torzitkt sztereo uzern- 

Cryenge Bllom&ok vdtelekor, valamint 

eiz is kiv816 sitereo hattist biztosit. m6dban csak hangfrekvencitis sze1t:khasznos 

jel n6lkul ax arhnydetektor- 

A dekbder egyszeruen uzembr he- tiv cscivoltni6r6vel leliet m6rni. Osir61 

olyan erbs zajspektrurn Brkezik, 

lyezhetb. Elbsziir a rnunkaponti fe- cilloszk6pon a helyes rniikiid6s j61 behogy 

a rezg6kdrt a zajok 19 kHz koszultdgeket 

ellen6rlzziik Ezutar~ csiilhetij (12. cibr). 

riili 6~szetevdje aleg nagy ttmplitbdbjt? 

rezghre k6nysieriti.A di6db kapcsol6hanggener8torb61 

100 mVefl hangfruk - A dek6der hason16 jellegli rgy6b 

vencik jjrlet witink a bemenetre, 6s 

tlemoclulLtor id6nktjnt mirkodik, 6s a 

tranzisztorokkal is megepithetb (BC 

folyarnat a hangsihrbkban erbs ,,site- 

P1 potenciom6trrrel a k6t kimeneten 

149; HC 169; BCY 59; 2N2222A; 8th. 

azonos szintet Bllitunk be. Torzit& 

reo zaj" form8jti.ban jelentkezik. T&- 

A mhodik fokoztttban RC 157; BC 

volstigi v6telnPl ez6rt a dek6drrt ki 

n6hany voltos emplitbd6ig nenl l6phet 

167; BC 177; 2N2905.A stb. hasanalfel. 

Ezuthn bebangoljtlk u pilol csakell 

iktatni a lhncb6l. 

hatb). Elt6rb adatu fei~it faz6kvama- 

A pilotwatorna mhodik tranzisztornat. 

Hanggeneratorb61 19 kHz f 3 

gok alkalmaz~or a menetszhrntora 

is 19 kHz-en ~nlikiklik. A kollek- 

Hz pontodgd jeht adurlk, a be~nenbarhnyok 

betartthira iigyelni kell. 

torkorben talhljuk a fesziilts6gkhtszint 

20 mVen. Mindharom tekercs 

hang016 magj&\-a1 maximumra allunk, 

szerezd kepcsolbt. Az itt e16&116 

egyenfeszultdget hwin8ljuk fel egy 

6s ellenbrizzhk, hogy a kiirok rezonan- Hang016 fesziiltsdg el8sillftPsa, 

ciai a hangolki tartomtinyon belul AFC 4camkiir 

kapcsol6tranzisztor mirkiidtet&6hez, 

amelynek kollektorkiir6ben lev6 jellegyenek. 

IndikBlhra a kijelzb Bran- 

A varicap-diMh liangolk szigor6 

fog6 meghux, 6s elv6gzi a dek6der bekor 

ebyenfeszults6gfi pontjht hasznhlkoveteh6nyeket 

tfimaszt a t8pfeszultiktatklit. 

A relevel sorbakijtiitt izz6 is 

juk (M), ezen a ponton csbvoltm6r6sPg-ell8t$ssal 

szemben. A hang016 

vilkit, jelezve, hogy sztereo adkt 

vel 7 f J volt egyenfesziiltdget kell 

fesziilt&g barmely idbben vliltoz6 

vesiunk. Az E'M demodulhci6 utan 

m6rni. ogyeljiink arra, hogy a pilotosszetevbje 

modul$ciok6nt jelentkezik 

sziikgges tlermftizis tagokat sitereo 

csatorna ne vez6rl6dj6k tthl. Ha a bea 

demodultitoron, mert a kapacitksdi6menbszintet 

kism6rt6kben noveljiik, 

iizemben a dek6der hangfrekvencib 

da frekvencia-modulatorkBnt mfikshmzisztorainak 

baziskiidben talda 

csbvoltm6rb kiMr&nek ext kovetnie 

dik. A hcil6zati fesziilts6gingadozhbd 

kell. Maximaisan kb. 10 V egvenfejuk. 

Mono uzemben az Btkapcsol6 

-- 6s kornyezeti hbm6rs6klet-v4ltozkW1 

sziilts6get m6rhetunk. 

melle t t elhelyezkedd R--C tag mli- 

drmaz6 egyenszint-vhdorll elhan- 

Multiplex generator hianytiban koz. 

kiidik. A s~tcreo kijelzb Bramkor mun- 

eol6dlt okoz. BrumfeazultsbtOl .- .., ;Q 

kapontjtit a trimmer-potent:iom6krvetleniii 

az &l6 Bltal sug&zott bdl- 

Zvni kell az Bramkiirt, ez6rt a j&sz~r6lith 

miisor segits6g6vel is elv6gezhetre1 

6gy kell bedllitani, hogy csak t6ny- 

sek mellett a hoaszabb vezetdkek Qrleges 

pilotjelntjl mGkodjon 

jiik a dek6der pontos be6ll,Llit8s&t.. Elbny6kolk8r61 

is gondoskodni kell. Ha a 

A mt~ltiplex jel csatorn6h.a to16nb 

szor ellenbrizziik a rezggkoriik pontos 

t&pegy&g bels6 ellen&ll& nem el6g 

sz6tv~laaz~t szokbos mbdon ringrewnanci&j4t, 

majd az L18 hang016 

kicsi, a hang016 feszultdg hangfrekmagjhak 

kis mozdit&&val, valamint 

demodulator v6gzi. 

vencih iisszetevbt tartdmaz, 6s ered- 

A cscttorna4thallkt a rendszerben PI-P2 potenciom6terrel egyiittesen m6nye erbs hrzitb, valamint kisfrek- 

&thaw-minimumot hllttunk 

az okozza, hogy a multiplex jel 30 

be, mevencik 

gerjedb. 

Hz - 53 kHz-ig terjed6 spektruma az 

lyet a kirnenetre kapcsolt oszcilloszk6ppa1, 

de fiillel is j61 6rz6kelhetiink. Mintekdszulekiinkben ax FM vevbt, 

Btvitel folymtin fhistorzullt Men- 

6 vele egybe6pitett 2 X 10 W-os er&ived. 

Ez a torzull vev6oldalon m&r 

tgt kozijs h816zati thpegydg miikiidaz 

antennarendszerben (reflexi6) 6s a 

teti. A +24 V-os thpfesziiltdg stabilitunerben 

is keletkezhet, de ebb61 a 

At, de a hang016 f-iiltdg teljes fugszempontb61 

a KF erdsiM 6s demodugetledgdt 

- legnagyobb hanger6 

ltitor a leggyeng6bb pont. A dek6der 

esedn is - osak kulon fesziilts6g- 

Camkor alaudvi ielet tovabith r6stebilidto~~al 

lehetett biztositani. Ez 

szeinek f&iskrzit&a is fokozhatja a 

18nyeg6ben egy swkd409 k6tfokozat6 

hibtit. Meefelel6 kav~l8stechniktival 

sbbilidtor, kiegkitve egy Gjabb t4r- 

6s nagy h~tArfrekv~nci&j6 tran5isztovdrlbfi 

tranzimtorral. 

. rokkal ez a hiba CSiikkenthetB. Athallbt 

okozhat m6g a kapcsol6 &&or 

Varicapos hangolb&l az AFC megdi6dtiina.k 

nem kiel6gitB mGkod&, 

val6sitAa&hoz nincs sziikseg az oszcilamely 

kis szintG seg6dviv6, illetve 

ltitor rezgbkiirrel parelell kapcmlt kiigyenge 

minBsegG di6dtik et4n l6p 

Ion di6dCa. A hang016 fesziiltsdget 

fel. 

osszegezni kell az arbydetektod 

A keletkezd tithallthk eredmbnye- 

kapott egyenszinttel. Az igy miikod6 

sen csiikkent-hethk kompenz&1~1. 

automatikus 6lesrehangol$an&l nem gill 

MeatersBgesen hozunk let& a k6t cse- 

few a hagyom8nyos Am-k hibtija, 

68 

-."-

hogy a benntmthi tartomhy sdlein du16 kornyezeti v8ltozbk hat&talaelromlik 

a bemend korak egyiittfuth, nittkhhoz. 

amely sztereo v6teln61 minWgroml8s- Ezen a panelon talslhati, a tuner, 

hoz vezethet. Em61 a megold~til KF 6s dek6der egydgek fesziilts6geit 

minden rezgdkor qiitt hangolbdik. elddliM Bramkor, valamint a sztereo 

A varicap-ditdtik fesziiltdg-kapaci- Btkapcsol6 rtutomatika alkatrtkzei. 

tss @&je olyan, hogy linehis han- Az airamelltiti5 dsszel kapcsolatban 

go16 potenciom6tert alkalmazva, kozel 

Brdemes megemliteni, hogy a ktkziil6k 

linetiris frekvencia-beosztsmi skslSrt bekapcsolth utain, a kondenztitorok 

kapunk. Mivel az uWangol6 fesziilttoltgd8se 

miatt a hangol6fesziilt&g 

3g is leoszt6dik az &lom&beslliM caak fokozatosan 6ri el teljes Ct&Bt. 

potenciom6teren, az AFC mEikiid6si A tiibbi &ramkor m4r rnCikijddk6pes, 

tartomhya azonos s d l m a skhla 

igy h.alIhathv8 v4ik, amint a kbziil6k 

minden pontjh. 

,,v6g1gstipor" bizonyos frekvencid- 

Az uthhangol6 Bdor tigy m&o- vot. A jelen&g kikiiszobol8s6re Mbb 

dik, hogy a FET kapujtihoz vezetett megoldb lehet&ges. LegegyszerGbben 

egyenfesziilts6g, amely az arhnydetek- a h816zati traf6 tekerdrbl lnsean megtorMl 

szhazik, a eaatorna ellen811C- hh6, de azonnal elenged6 jelfog6val 

vdltoh r6v6n vez6rli a stabilizhr oldhath meg, amely a hangfrekvencih 

els6 tranzisztorBt, 6s igy befolyhlja a lBnoot (a v6gerBsiM bemeneun) elhang016 

feszulGget. A FET munka- engedett &lapotban lezhja. A megpontj4t 

az emitterben lev6 1 kohrnos h6zh k8sleltetxMre 2 mp elegendd. 

ellensllgs hllitja be a mGkiid&i tarto- Ezzel a megoldbl az er6sitb bekapm4ny 

kozeee. Az alkahazott tran- csol8sakor jelentkezd lok6sszerG zajt is 

zkztor kisjelii, hangfrekvencih tipus, wtikkentjiik. 

a osatarndram 0,6 m.4, ha a kepun 

0 fesziiltdg van (dvkh6p) a hidegponthoz 

k6pest. Az it.t elbfordul6 

'fesaiilt~6~ egy6bkBnt maximum k0,2 Cikkiink kereteit meghaladna min- 

V lehet. 

den r6szlet pontos ismertethse. A meg- 

Az AFC hat8sodga kb. tizszeres, dott aIkatr6szadatokt61 ne arjiink el. 

amit 6gy kell Brteni, hogy pl. 50 kHz AltalBban Brv6nyes szabBly, hogy 

f6lrehangolht 6 kHz-re csiikkent az nclevfrekvenckis ka.mkor6k hiderrit6 

arhnydetektor ,,S" gorMj6n. Ez az ko;;*denztitorai csak keramikus tes'caa 

6rt6k elegendti a gyakorlatban el6for- kiviblGek lehetnek, minimtiliu hosszd- 

Szerkeszt6sCgiinkbe nap mint nap szdmos lev61 brkezik. Ezeknek 

j6rCszCben az olvas6k TV-antenna 6pitbsi problCmdkkal fordulnak 

hozzdnk, volamint ontennamkreteket kdrnek. M r az elmcilt 15 Cv alatt 

a Rddidtechnika hasdbjain szdmos W-antenndval foglalkoz6 cikk Id- 

tott napvilagot Cs igen sok antennamkretet is kozdtiink, az CrdeklMds 

a tCma ircint mCgis igen nagy, kiilciniisen ha tekintetbe vessziik, hogy 

a rCgebben megjelent folydirat-szamkhoz ma mcir igen nehCz hozzd- 

jutni. EzCrt hatdroztuk el az aldbbi osszecillitds megjelentettsbt, 

Antenna ,,recepfekf' 

Kisvolcsey Andris okl. vill. mernok 

konden~htorokatuh~m81junk. Hangfrekvencib 

alk-kban a metalpapfr, 

illetve lakkfilm kondendtorok 

a legalkalmssabbak. Az ellenBllbk 

leheMleg kii6retfi f6dteg kivitelGek 

legyenek. Betipius eldtt minden 

alketdszt - f6lvezeMket, R---C elemeket 

- ellenbrizziink, ezzel a bemCb 

sorb sok iddt takarithatunk meg. 

Az osszes tekercs induktivittkht lehet6leg 

mWriid6si frekvencihjhn ajhnlatos 

megm6mi. Ilyen eldkbziiletek 

uth a behangoltk k6nyelmesebb lesz. 

A s&vszlirbk geometrisi fel6pit6sBt.61 

csak abban az esetben tCjiink el, ha az 

Btviteli garbet m6dunkban 811 wobbultitorral 

behllitani. 

A kapcsolbi rajzon megadott egyen- 

6s hangfrekvencik v4Mfesziilts6geket 

er6voltmC6vel ellenbrizhetiiik. A KF 

v4lthfesziiltdgeit kis kapac~thli rnBr6feiiel 

mkrhetiiik. aA elhanrrol&l&ra 

azonban gondblni kell. 

Egyetlen cikk alapjBn c& gyakor- 

lott 6 a t6mBban jBrtas amatdr gon- 

dolhat valame k&ziil6k sikeres meg- 

valhIt6s6ra. meg6pit6shez ezhrt 

figyelembe ajhlom az RT. hason16 

vonatkozBs6 cikkeit. 

Remdlem, leirbmmal sikeriilt er- 

dekl6dbt kelteni, b a t6maval foglal- 

kozi, amat6riiknek sok sikert kivbok. 

amelyben TV-antenna adatokat gyiijtottiink bsze Cs tomiiren, tdbldza- 

tos formdban, jbformdn csak az adatakm szorltkozva k6z6ljiik az an- 

tenndh rnbreteit. 

FeltCtelezziik, hogy .az olvas6 az antennaepitb elemi fogdsait j61 

ismeri, ezdrt erre rhszletesen nem tCriink ki. A rajzokon az cgysze- 

rcibb dbrdzolds celjdbdl a hajlitott,ill. 7-illesztbci dip6lokat a rajz 

sikjdba ,,beforgattuk", ahogy azt az 1. kbrin Idthotjuk. Az itt koz6lt 

antenndk mind Yogi-rendszerciek, kivdtel nClkiil 240 ohms szalag- 

kcibelhez illeszkednek. Anyaguk aluminium vagy viir6sr6z csb, eset- 

leg aluminium lemezcsik lehet. Az anyagvastogsdg mCretCt a rajzo- 

kon nem tiintettiik fel, ezt a tdbMzatokban a d jel6lkG arzlopak tar- 

talmazzcik. Minden adotat mmben adtunk meg. 

Az antenndk QitesChez sok sikert, j6 vCtelt 6s jd min6dgG W-DX- 

eket kivdnunk! 

Csotorna (0) 2 3 4 5 6 

Hwz (mm) 2180 1650 1490 1360 

Csatornn (0) 7 8 9 10 11 12 UILH 

Hossz (mm) 685 656 630 805 580 558 1850 

+

6. abra 

Hiiromelemes T-illeszt6sU antenna, 8. v4Itoz.t (5. &bra) 

N6gyelemes antenn4k az OIBT cscrtornaikra (6. tibra) 

Oteiemea antenn4k hajlitott dip6Usl (7. abra) . f = 50, 

m=80 

Csa- 

tor- 

na 

R 

8 

Dl 

01 3130 2760 2510 2490 2430 1200 730 

02 2650 2340 2130 2100 2060 1030 620 

03 2060 1790 1650 1630 1600 790 480 

04 1870 1620 1500 1485 1450 720 435 

05 1710 1510 1370 1360 1330 660 400 

06 840 730 720 720 700 320 220 

07 810 700 680 680 680 310 210 

08 780 680 660 660 650 300 200 

09 740 650 640 610 610 290 160 

010 710 605 610 610 610 270 180 

011 885 580 580 580 570 260 190 

012 660 550 560 560 530 250 250 

D, 

D, 

a 

b 

c 

700 

590 

460 

420 

380 

500 

530 

490 

450 

445 

390 

385 

e 

740 

625 

480 

440 

400 

420 

365 

370 

380 

315 

350 

340 

d 

15-20 

15-20 

12-15 

12-15 

12-15 

10-12 

8-10 

8-10' 

8-10 

8-10 

6-10 

6-10 

'

Otelemes antennhk az OIRT I. shvra (7. cibra). f = 50, 

m = 80, jVd= 300 

Otelemes antenneik az OIRT I. shvra hajlitott dipillal, 

2 vgltozat (7. cibrrc.) 

ibra) 

HBtelemes Yagi ax OIRT III. shyre (9. cibra). d=12 mm 

Kilencelemes antennhk a CCIB III. shvra (1 0. abra). 

d=12 rnm

9. a.ba 

Kiiencelemes antennhk aa OIRT III. shvra (10. &a) 

Kilencelemes antennhk az OIRT l-1B csatornhjhra 

' (10. cibra) 

11 elemes Long-Yagi as 0 III. shv k6t saomsz6dos 

esatornhjh (11. cibra). d=12 mm 

15 elemes, hhrom retlektoros antenna a 111. ssivra 

(12. dbra)

12. &

Amator kapcsolasok 

Szekeres Ferenc HA5Et 

vel, vagy a vegfok (pi.: QQE 03/12, 

QQE 06/40 12,6 V-os ftit&kivezet6seinek 

bekot6s6vel. 

A telepes rbz (transzverter) Lamfelvetele 

kb. 8 A, a leadott teljesitmeny 

65-70 W, ami egy URH ad6 

TBpegys6gek 

h416aati transzformator n6lkiil 

,,Vegyes9' iizemti thpegydg 

A 2. &ran Itithato tapegyseget 

ttiplal&ssihoz elegend6. A bebpitett 

tranzisztorok megfelel6 htit6s6r61 gondoskodni 

kell, legaltibb 150 cmz hdt8- 

~ ~ csovekkel ~ n,egepitett ~ azoknak & az amatbroknek ~ ~ ajanljuk, ~ feliilet h legyen darabonkent. 

lineher6sit6k an6dfesziiltsege 600- d* a helyi QTH-n ha6zatr61 iize- A megadott tranzisztortipusok he- 

900 V kiizott vdtozik, ez fiigg a v6g- meltetik berendezbiiket, de idbnkhnt lyett a hazai A8Z csalad tagjai is meg- 

csiivekt61 6s termeszetesen az enge- kitelepulnek. IIyenkor mindig gondot felelbek, termbzetesen kisebb teljesit- 

delyben megszabott maximtilis telje- OkOz a tapfesziilts% biztOsft&ta (ag- mennyel 6s forditott teleppolari~l. 

sitm6ny t61 is ! Az 1. cibrcin bemutatott regBtor beszerzb* v%Y lakott hel~ 

A tmnszverter adatai : 

t ~ h&l,jzati ~ transzfom&krt ~ ~ kornybkbn ~ a hB16zat ~ kiepitb, e a ~ vilnem 

tartalmaz, a vedelmet a kapcsol6 lanYs7hla rendezbe stb.). azemi frekvencia: kb. 280-290 Hz 

t.le bPitett jelfog6 biztositja. lde bh- AZ univerztilis ttipegydg gyakorla- TranszformBtor: M85 vas, pakettmelyik 

220 v behliz6feszultsbgfi jel- tilag ket egymAs~61 fuggetlen egys6g- vastagsag: 35 mm 

fog6 megfelel, amelynek k6t morze- b61 kll, amelyek egy kapmol6 segit- 1 - 3 = 2 X 13 menet 1,5 mm 0 CuZ, 

krintkezbje van. llyen jelfog6k a sBg6vel kies6s nelkul irtvtilthathk. bifillhris tekercs 

vs bs RH tipusok, de a vedelem A thpegydghez csatlakoz6 berendezes 4 - 6 = 2 X 3 menet 0,5 mm 0 CuZ, 

megoldhat,j 6gy is, bogy kisfeszult- egyetlen megszoritfka: a csovek ffit&e bifillaris tekercs 

sdgfi behdz6tekerccsel rendelkezb jel- 12 V-os legyen, de az konnyen bixto- 8 - 9 = 270 menet 0,4 mm d CuZ, 

fog6t alkalInazunk, megfele16 el~tet- sithato a 6,3 V-os csovek sorbakiit6s6- megcsa~mlb a 124. menetndl. 

ellenallassal. 

d tapegyseg szolg&Itatja a csoves 

egyskg Bsszes ~ozitiv 8s negativ fesziiitseg6t, 

igy csak a futkseknek kell 

transzfoimatort beepiteni, ami 18nyegesen 

konnyebbe teszi a berendezest. 

A hB16zat 220 V-jat feszultdgharomszorozci 

emeli 900 V-os Brtekre. 

Ennek a feszultshgnek a viltozb - a 

terheles fuggv6nyeben - miriimalis : 

I, = 0, az Ua = 960 V, I, 650 mA 

eseteben Ua = 890 V. 

-42 abran megadott BY Y 9 1 tipusu 

tii6da maximBlis 900 mA-es tart6s 

terhelhst biztosit, ha ennek hely6re a 

ntilunk is konnyen beszerezhetb BY 

238-at epitjiik, akkor a ttipegyseg 

o t25OV 

Inax. 500 mA-re1 terhelhet6 (de ez is 

meghaladja mhr a ,,B7' engeddlyek 

szintjbt). 

Ha feszultsPigketszerez6 kapcsollt 

alkalrnazunk, ligy a feszultseg 600 V 

lesz. Fesziilts6gingadozhs a maximalis 

Aramingado,Ltis hathrai kozott kb. 

6-6,5%. 

A thpegydgbe beepitett 200 pF-0s 

elk6k uzemi fesziilts6ge 360 V. A negativ 

&ban lev6 stabiliztitorcs8 e16t6tellen8118shak 

Brt6ke a cs6tB1 b a 

terhel6st61 fugg. 2. &bra. Tranazfmbtor ne'lkii2i tcipagyse'g

Az ut6bbi idBben ntilunk is meg- 

jelent, j61 hasznsllhatb integrdt Arm- 

koriik legtiibbje kettgs thpfesziiltdgr81 

iizemel. 

56 megold& kettBs fesziiltdg elbrb- 

dhez, ha pl. egy 2 X 16-18 V-os sze- 

kunderii tramzformiitort hesznslunk 

fel, GrRtz-egyenirbyithval, igy a 

tekercakozbphez viszonyitva pozitfv 6s 

negativ fesziiltdget kapunk az egyen- 

irbyit6 earkain, ezutsn a betervezett 

1 

YDX er. mtkmfon 

I I - 

76 

4. &a. IC-s SSB genercitor 

get. 

A 3. cibr6n ennbl komplikdtabb 

megoldh6 b5pegyetjg lAthat6, ennek 

el6nye a nagy stebilit8s. A stebilidtor 

egyik pontja sines a koziis &hoz kotve, 

mert az utha kovetkez6 zeneres osz- 

t6val 4Utjuk be a kivht fesziil-e- 

ket. Ha a ketMs ttipfesziiltdgforrbr61 

mh tranzisztoros egys6get is uzemel- 

tetiink, akkor a zenerek legalhbb 

350 mW-os tipusok legyenek, ellen- 

kez6 esetben a ZG, illetve ZF csak' 

tcLgjai is megfelelbk. Az abrBn wak 

a stabilizator egy&g elektromos ada- 

tait adtuk meg, mert a zener osztb 

ellentillhit mindig az ,,ig6nyekU sze- 

ririt kell mketezni. 

Az RCA c6g CA 3028 vagy CA 3053 

tip us^ integrdt hrarnkoreit amat6r- 

viszonylatban igen sokoldallian lehet 

felhaszn6Jni. 

Az IC fehitdse: szimmetrikus dif- 

ferencial e&iti3, konsWm6 tap- 

lAl&aal (hhrom ..tranzisztor" van a 

A 4. &ran egy komplett SSB gene- 

rator lhthath a CA 3028 felhaszntiltid- 

val. Az egy&g miikodbe: Az IC1 

&amgener&tora mint kvarcoszcillhtor 

miikiidik, a differencia er6siM kbt be- 

menete nagyfrekvencib hidegitve 

van, az egyik oklalra kb. 50-60 mV- 

0s hangfrekvencib jelet dunk, az IC 

kimenetdn (a differencia1 erhit6 kol- 

lektorai kozott) DSB jelet kapunk. 

A DSB genertitor be&llih egyszerii: 

szimmetria szabhlyozb a C6 konden- 

dtorral, vivBelnyom8s a bhzisoszt6- 

ban lev6 PI potenciombterrel 4Uthatb 

be. Az alacsony hangfrekvencib fe- 

eziiltsbg biztosi-oz elegend6 az 

egyfokozat6 erBsiM (kis impedancihjt5 

mikrofonhoz illeszkedik !). 

A DSB gener&tort kozvetlenul a 

szCir6 koveti. Az SSB jelet egy FET-tel 

erbitjiik, majd egy masodik CA 3028 

Utja el a kever6 feladatAt. Az Ice kol- 

lektorkorbben elhelyezett rezgbkor a 

kivht dvra van hangolva, a VFO az 

&&m~enertitor bemenetbre watlako- 

zik, fesziiltsege kb. 180-200 mV!

TAA 981 apz, 

56 1nincis6gii CW-sziirdt lehet epi- 

ten1 a VALVO c6g TAA 861 tipush 

eriisitbj6vel. A visszacsatol6 lBncban 

lev6 Bthitlalt ,,kettds T" taggal lehet 

n kivtint frekvencitira berillitani a foko- 

zatot. A 6. &brat1 egy 1 kHz-re m6rete- 

zett akth szfirii van, erknek az erbitdse 

fo-nB1: 50 dB, savsi6less6ge a felhasz- 

nBlt alkattrbzek sz6rtkat61 fiigg, ha a 

beepitett kondenztitorok tbdse f 1 Oh, 

nz ellenall&okP f 0, 1-0,Z0,,, akkor a 

30 dB-s ponton a savsz6lrsseg kb. 

280-300 Hz. 

Hitelesit6 genedtor 

A 7. dhrin 1Bthat6, logikai hamkijrijkbiil 

fel6pitett generator 1 MHz - 

j. tibrcl. KF erdsito" IC-vel 100 kHz - 10 kHz frekvencihid . neev- "" 

szcigjeleket ad, a ne~szogjel felfuthi 

icleje kb. 8 nsec. Fel6pitk: az IC1 

A rnbodik intrgrdlt Bramkort line- (SS 7400) ket visszacsatolt NAN11 

~ir~rhsitd, rnajd a vegfok kdveti. elrm kvarcoszcillatork6nt mfikiidik, a 

Ezek az IC-k igen j61 haszntilhat6k harmadtk elem szolg8ltatja az 1 MHzmGfi 

nz IJKH tartomcinyban is, az ere- rs jelet az oszt6kra, illetve a jelform8- Ozemi &ok: 

(let1 ktlpc*soltk ct.g~ 144 MHz-es SSB 16ra. Az IC2 6s az IC3 (mindkettd 

ad6 yt.neratore volt (A VFO frekven- SN 7490) tizes oszt6k6nt miikodik, ki- u, = 5-5,e v 

cia: 135--137 MHz), utana k6t db menetukiin 100 kHz 6s 10 kHz jelenik Ibe = max. 80 mA 

FKT-tel raegepitett lint-Brerbsitb ko- meg, a kapcsol6 81168t61 fugghn. Uki = 4 V,,-, n6gysziig 

vetkvxrtt, rnajtl a meghajt6 6s a telje- Az IC, (SN 7400) v6gzi a jelfolm&l&t. Felharmonikus-tartom* : kh. 500 

sitmCnyerbsitb. 

6s kb. 4 V-os n6gyszogjelet ed a ki- MHz-ig 

rnenetre. A generator hitelesitednel 

egyediil az oszcillBtor pontos be8llit6sa - 

lenyeges, mert ez hatrirozza meg az 

L, - 3 >( 12 rnt.net, O,25 CIIZS, saimeg6sz 

egysbg rniikod6s6t, ez6rt lehetei- A 5. cibrcivb ,,hagyornArryos" tranziszrnetrikns 

tekercselb leg nagypontosswt frekv~neiam6rd- toros generhtort ismertetiink : k6+ 

Lz = 3 rnenet 0.25 CuZS arr. IJl tekel.cn 

hiil. hitrlc,nitsunk 

&llll&sban dolgozik, 100 kHz 6s 10 Hz-eu 

kozep6n 

LB = 1 ti menet 0,25 ('tcZS 

Ft, = 80 rn~net 0,15 CuZS 4 mm O 

t 

tekeres8tm6riivel 

F, = 10-15 pH fojto, ferritrnagra 

tekerc.selve 

A tekermtest minden tekrrcsn61: fi rnrn 

atmBr6, M 4 x 0,l.i vassal (stirga vagy 

k6k) hangolva. 

KF erBsit6 IC-veI 

A VALVO ceg ki~nonclottan 1CF ercisit6k 

reszere fejlesztette ki a TAA 981 

tipnsli integralt Bramkiirdt. A TO-5 

tokba Bpitett erbsitd uzernbiztosan 

mukijtlik 4,5-11 V tapfeszultsegek 

kiizott . 

Az .;. cibrrin ]&that6 KF erdsitd megepithet6 

rnint nrnatdr stivvevbben, 

mint miisorvevBben (itt kiizijs AM- 

FhI KF-kent). Az autornatikus szab4lpozas 

10 pV-os bemendjelnel kezd hatasosan 

miikiidni. 

Ar erQit6 odatn~ 

maximalis bemend&rarn : ti mA 

crdsitds: 90 dB 

~xabBlyoz&i tartomlly : 60 tfH 

minimBlis bernenrifesziiltdg : 10 p1' 

(stabil szabtilyozashoz) 

hangfrekvencib kimend ft.sziiltdg: 

ha Ube = 35 pV, m = ma,,, 

f = 1 kHz -- = 160mV. 

Tdlvezerl6si hatzar = 25 mV n~x 

Az erdsit,6 15 mV-os bernendjeln61 kb. 

400 mV hangfrrk\:twc.itis jelet ad a ki- 

menet,en. 

;. rihrrc. HitelesitS qer~ercitor it~tegrrilt rirrs~ttkiirokkel

kimenfijelet ad, igen nagy felhaxmoni- 

kus tartalomrnal. 

A generator kis m6retekben meg- 

6pitve konnyen elhelyezhetb, r6gi ve- 

vbnkben vagy kiilon dobozba 6pitve. 

Teleprdl iizemeltetve is hasznilhat6. 

Bdpitett tranzisztorok : 

TI = AF 137 v. hason16 

TLS = AC 125 v. hasonlo 

MegBpithetG p6ldhul BC 105 vagy 

BC 109 tipusfi tranzisztorokkal, ekkor 

a stabilith megn6. Term6szetesen 

ilyenkor forditott teleppolarit8sc sziik- 

seges. 

Hanggenerator SSB ad6k 

hangolas4hoz 

SSB ad6k lehangolh8hoz az 1 kHz- 

es modulBci6 nem ad hh k6pet a v6gfok 

kimen6 teljesitm6ny6r61, ez6rt hasz- 

ntilnak egyes berendezesekben k6t- 

hang-oszcill8tort. A 9. &ran egy har- 

madik megold& 1Bthat6, amelynek 

felharmonikus tartalma kozeliti meg 

legjobban az emberi hang qektrumit. 

3 x BC 108 

8. abra. 

100 kHz110 kHz 

hitelesitd 

generritor 

10. cibra. 1 kHz-es oszrillrito~ 

A generator igen egyszeriien, bhrrnely 

hangfrekvencias tranzisztonal meg- 

6 ithetb multivibr&tor, amelynek bed' 

lit& konnyebb, mint a k6thangoszcill6tor6. 

Igen kistorzit8sli oszcillator dpithetG 

bhrrnilpen hangfrekvoncik tranzisz- 

Grral a 10. &bra-alapj&n. Az oszcill$tor 

felhaszntUhat6 morzegyakor16kent, 

hangfrekvencik er6sitgk betillit~b8n81, 

esetleg SSR ad6k behango~~n&l. 

CW monitorok 

Csoves ad6k billentgiizbdnek ellen- 

Brzk5re egyszerii, akar a billentyii 

lahztiba is be6withet6 CW monitor a 

11. &dn 16tLat.6. Kat6dbillentyCiz6s 

eseGben (a abra) a kat6ddal sorba- 

kotott 30-40 ohmos ellen&lkon es6 

9. dbm. Hanggenerdtor S'SB- feszults6g a monitor ,,t&pegysegc." 

addkho:: r~fesziilts6g billentyiizbsf~ eset6n ez 

1 

-+ 

bill 

az ellen6Ilas 2-10 kohrn koriili Ctek, 

a felhaszndt tranzisztort.61 fiigg6en. 

Tranzisztorkbnt felhesulfiatunk b8r- 

milyen 400 mW disszip&i6 folotti 

hangfrekvencih tipust. Transzfornla- 

tor : kism6retii kimen6transzform8tor. 

Az e16z6 monitorhoz k6pest moder- 

nebb, kett6s felhil&8znti&at~ CW- 

monitor lBthat.6 a 12. dbran. 

A monitor oszciMtora a mar n&unk 

is hozztif6rhetg k6tb8zisfi di6da (UJT). 

Az oszcilltitort egy npn tranzisztor 

inditja, amelynek vez6rl6se ,,monitorH 

iizemben a Collins-kor kozel6ben el- 

helyezett 2-3 menetes tekercsrbl egy 

di6dhn keresztul tijrt6nik, morzegya- 

korl6k6nt a billentyiit a tranzisztor 

kollektor-emitterkor6vel ptkhuzamo- 

san kotjiik. A PI potenciom6ter a 

hanger&, a P, pedig a hangszfnt sza- 

bAlyozza. 

12. dbra. CW naondor UJT-vel

Pruduktdetekturuk 

ujtipusu t6lvezetBkkel 

A kevereshez, igy ar. SSB-DSH 

jelek tlornodultil~ahoz is, kivh16an 

alkalmasak a negyzetes karakterisztikaju 

FET-csaltki tagjai. 

AJ3u. rihra?l. FET-ekkel rnegbpitett 

yrotiuktdetektor van. A fokomt bemeniiih~pedenciajn 

(KF 6s BFO) 

nagy. Eldnyei: igen nagy 6rzekenysbg 

(a bemenetre adott 1 fl-os kf jel m6g 

j61 hallhat6 CW jelet ad), kiszaj6, kirnenedn 

a ,,nem eziikdges" frekvencidk 

(KF, HFO, harmonikusok) igen 

nagy csillapitAssa1 jelennek csak meg. 

KBt bemenrtfi FET-tel, kevesebb alkatrBsszel 

jobb minb6gii produkttletektort 

Bpithetiink, ennek Brzbkenysdge: 

0,s pV! (FET = 3N141), a k6t 

,,Gate" kozott az elvBlasztits j6, tithattis 

nincs (136. ha). 

Ax RCA o6g CA 3028 IC-je is kiv616en 

tllke1mas produktdetektor 6pit6s6re. 

Az &ramgenerator bemenetbn 

szuk&ges RFO szint: kb. 5 V, Brzekenysdgt. 

0,2 pV, igen j6 viv6elnyonitissul 

(73~. tihru). 

73. (ihrri. Prodi~kt(1etektorok 

Iiorszerii enzkozokkel 

j-J=& 

anddkori 

14. ubra. FET eldkiir 

Kegi, csoves vevdkbziilbkeinkben 

igen gyakran eliiregszik mar az el& 

cs6, vagy korszertitlen tipus, ijyenkor 

johet szamithba a 14. ribrcin lathat6 

kapcaolh. Elsd rtinhzhsre kolts6gesebb 

megoldb, mint a csdcsere, 6s az azzal 

jtir6 esetleges mechanikai dtalakittis, 

de a pluszkoltdg megt6riil a kisebb 

zajszint 6s a nagyobb erdsit6s reven, 

6s a bemeneten vBdett FET sokkal 

tovhbb ,,Bl", mint bti~mslyik cs6. 

Az e16er6sit6 beepiMn61 mechanikus 

atalakitasra alig van szukdg: a 

nyirk-fapra szerelt ercisitdt a cs6 helyBre 

rogzitjiik (tirnyBkoltan), a csatlakoz6 

vezetbkeket a megfelel6 helyre 

kotjuk, 6s termbszetesen be6pitunk 

megfeleld di6tlBs v6delmet is ! 

Az eldsitdben bhely N-csatornk 

FET felhasznAlhat6, amelyiknek hatnrfrekvenciaja 

megfelel a kivhnt 

xtivoknak (pl.: RF 245, 2 N3819; 

2N3823; MPF 102, 103, 105 stb.). 

Produktdetektor 

Kis meretekben, agysr.r~riie11 felepit- 

]let6 produkttfetektort ismertetunk a 

15. abatt. 

A detektor felhaszn&lhat6 a rbgebbi 

vevcik titalakit&akor, vagy ha valaki 

rniisorvevii tkkaraili6t (VEF, RIGA 

stb.) akar titalakitani s8vvev6v6. 

A T1 tranzisztor (AP 137 stb.) a 

BFO, smelyik a szuks6ges KF frekvencitin 

rezeg ( f 3 kHz athangolitssal). 

A Tz (AF 137) elvrilaszt6 fokoxat. 

A Ill -z diatik lehetgleg ptirbavalogatottak 

legyenek. (2 AA 118, OA 1154Q 

stb.) AM-SSB/CW &tkapcsol&skor a 

BFO ttipfeszultdg6t 6s a demodultitorok 

kimenetet kell vtiltani. 

Egyes - nalunk is uzemel6 - gyki 

transwiverek (pl. HW 100) nem ren- 

tlelkeznek kiilon kikapcsolhato egys6g- 

gel a vev6 finom ut4nhdzA&hoz, de 

sajtit transceiver tervez6strn61 is j6 

figyelembe venni ezt az egyszerii, de 

igen hasznos egydget. Lenyege, hogy 

a VFO-val - vBtel kozben - ptirh~~za- 

moan kapolt variuap di6da segit&- 

gbvel k6 kHz elhangolLt biztosi- 

tunk, igy igen pontosan r4 lehet dlni 

az ellen&llom&ra, ha annak ad&- 

vbteli frekvenciaja nem azonos, vagy 

az esetleges frekvencia v4ltoz&t is kor- 

rig6lhatjuk. 

A P1 potenciom6ter (trimmer) segit- 

s6g6vel ad& 611Bsban hitelesitjuk a 

VFO-t, majd a P2 potenciom6terrel 

alitjuk be a siiikdges frekvencia- 

vLltozkt, vbtel AUhban. 

A finomszab&Iyozb egydget kiilon 

kapcsol6val keU behpiteni, how nor- 

m&lis esetekben a sajtit ad&-v6teli 

frekvencitink tillandban azonos legyen, 

de ad& alhban minden esetben 

legyen a RIT-kontroll kikapcsolt till&- 

ban ! 

A nalunk m6g nehezen beszerezhetd 

varicap dibda helyett felhasznrilhatunk 

Zener-di6dht is, temnketesen a fe- 

szult&goszt&st di6dhnk6nt kell kiki- 

s6rletezni (16. cibm). 

VXO 144 MHz-es ad6hoz 

Az oszoilltitorban 12 MHz-es kvarc- 

rezeg (12,2-12,3 MHz), ennek frek- 

venciajat v6ltoztatiuk. 

A forg6kondenztii,or kiforgatott till&- 

&ban w k mint soros kauaoitas szere- 

pel, ekkor a kvarc a rnakmdia frek- 

vencih rezeg, fokozatos kapacith- 

novelbssel bekapcsoljuk az L1 teker- 

met, amely elh6zza a kvarcot alacso- 

nyabb frekvencihk fel6. A frekvencia- 

elhlizk mbrt6ke az L1 tekercs Brtbk6- 

t61, az L1-C1 rezgdkor mechanikai 

stabilit,&&t61 fiigg. Ha csak 200-300 

I I 

25. &bra. Egylyszerzi prod~~b- 

detektor

lok 

VFO 

Kkz-es elhuzbt m6setezunk, a stabili- 

t8s igen j6 : 10 6ra alatt kb. 2 kHz ,,el- 

dszBs" volt mBrhet6, 500 kHz-es val- 

toztatas eseten az elsd 5 percben 2 kHz 

csbsztis, majd a 10.6ra vBgBig m6g kb. 

6 kHz, de ilyen rnervu valtoztat&ra 

nines is szuks6g, mert 12 MHz-s osz- 

cilltitor eseten kb. 170 kHz valtozta- 

t h l Atfogfiat6 a 144 MHz-s sBv. 

Az oszcilltitor t8pfesziilts6g6t 7,5- 

8 V-os Zener stabilizhJja, az elvakszt6 

fokozat a C2 kondenzatoron keresztiil 

kap vvgz6rl6st, a soros 56 kohmos ellen- 

Bll& a viswahattist csiikkenti. Az el- 

vcilaszth kirneneten lev6 L2 rezonan- 

cia-fojtot. 12 MHz-re hangoljuk. A 

VXO kimenajele elegendd a szokhs 

sokszorozbk kivezz6rl6~6hez. A kapw- 

l&i rajzon szerepl6 OC 171 tipush 

tranzisztorok helyett felhaszndhatunk 

hason16 param6terfi tranzisztorokat, 

c6lszerG sziliciumtranzisztort ham- 

ntilni, mert jelent6sen n6 a stabilitb. 

A nyak-lapra 6pitett ebys6get lirny6- 

kolva 6pit~uk meg, a ,,hideg termosz- 

tat" is jelent6sen niiveli a stabilittkt 

(17. cibra). 

VFX 144 MHz-re 

Igen egyszeru, stabil ,,mini VFE'X"- 

et lehet Bpitani :+ db FET-tel a IS'. rihrrc 

szerint,. 

L1=23 me O,4 C U O rnm 

(vasmagos) tekercstesten 

I 

80 

A TI VPO-kent, a T2 kvarcoszcillli- 

torkent iizemel, a T3 keveri ossze a k6t 

oszcill&torjelet, kimeneGn a kivht, 

frekvencika hangolt rezg6kor van. 

A kimend frekvenci4t 24 MHz-re, vagy 

36 MHz-re valaaszuk, olyan kvarccal, 

amelyik mellett a VFO frekvencitija a 

3-7 MHz kozotti tartomanyba esik 

(6 MHz sernmi esetre se legyen, mert 

a felhar~nonikusa zavarblan megiele- 

nik a k-imeneten). NBFM alukalmEla 

esetkn a Te oszcilllitort modulhliuk 

meg varicai segitdg6vel. 

A VFX m b frekvencilik megvhlasz- 

t&&val felhasznalhat6 vevbkever6- 

hoz is, igy az elsb keverd kimeneb5rc 

nem kt311 sz6les&v6 rezgKkort Bpiteni. 

RH vev6 KF er6sit6jBbe ut6lag br- 

6pit6sre keruld kvaroszGr6 ki- b bekapcsolasahoz 

mechanikus kapcsolb helyett 

celszerii di6dBt felhasznalni. Ebbe11 

az eaetben is kell mechanikus kapcsol$s, 

de ez a kapcsol6 elhelyezhet6 

kiizvetleniil az elblapon, nem kell az 

erdsit6fokozat kozelebe vinni, mert 

csak egyenfesziilts6get kell vgtani. 

A kapcsol& lenyege a dibda nyit&&val, 

illetve zArLaval iktathat6 a szh6 

ki, illetva be az eriisitblancba. Ha a 

szurdkorben megfeleld m6don egy varicap 

dioddt is beepitiink, akkor a szfirdvel 

p&rhuza~nosan knpcsol6d6 v4toz6 

kapacitb vhltoztatja a sAvsz6les- 

&get is (fhzistol6s). A KF er6sit6 at- 

6pit6dnek egyik lehet6s6ge a 19. cibrhri 

ltithat6. 

AM wl6kna1 tulmodul8ci0, vagy 

SSR adokn81 a linelirv6gfok t6lvezer- 

l6se elleni v6dekeztkul celszeru a hang- 

frekvencih er6sitbbendinamika komp- 

resszort alkalmazni . 

Az er6sit6 elsd kBt txanzisztora sza- 

balyozott erasit6kent iizemel, a Tz 

kollektorhb61 csatoljuk ki a jelet az 

ad6 fel6, a Ts tranzisztor 6s a D didda 

v6gzi a szabalywz&t. A kompresszi6 

mBrt.6kBt a Pz potenciomBterre1 lehet 

2 x0C 171 

17. cibru. VXO 144 MHz-rc 

18. abm. V PX 2 nbdterre 

szerd a hely6re kiszajd p8ld6nyo- 

kat felhaaznalni (20. cibr). 

A mhntenna 2 W-os fcjmretep 

(MLT vagy I35 12) ellen811bkb61 6pit- 

hetB fel, ezeknek a tipusoknak igen 

kiwi az induktivith. 

Mechanikua fel6pYis: az ellenU&o- 

kat hBrom vorosr6z tarcaa koz6 for- 

rasztjuk, rovid kivezetkaekkel. Az an- 

tenna melegpontja a csatlakozbhwz 

legkozelebb es6 t&w, hidegpontja a 

legttivolmbbi. Ha az antennet ,,lee- 

hbt&sel" akarjuk haszntilni, ugy SZI-

getel6anyagb61 kesziilt thvtarthval 

merevitsiik a heirom thrcdt. Ebbell 

az esetben a n6vleges lehet6dg kb. 

80 W, endl nagyobb teljesftmdnye- 

ket csak igen rovid ideig mehetiink. 

Glszerii az eg6sz miiantennht j61&6 

f6mdobozba (a legtobb 1 kg-os fes- 

Mkesdoboz megfelel) hpiteni, 6s a do- 

bozt feltolteni transzfonn&tor- vagy 

szilikonolajjal. Az olajhiithsti miian- 

tenna huzamosabb ideig ha.sznsUlaM 

300400 W-os teljesitmhnyek m6r6'- 

sekor is! A j61 elk6szitett mfiantenna 

A16hull&marhya = 1 : 1,05; 1 : 1,l. 

A csatlakoz6t maximum 30 mrn hosz- 

sz6, az antenna impedancihjhak meg- 

felel6 koaxihlis keibellel csatlakoztet - 

hatjuk az ellenhl1&skomplexumhoz. 

caa koz6pd) furata hitinyzik, csak &z 

iisRzekotB vezetek Btm6r6jBnek meg- 

felel6 furatot kell elkhziteni. A rdz- 

lemezek vastags&ga minimdisan 1 mm, 

iisszekot6 vezetek (hidegpont) 2 mm. 

Az ,,olajhiit&ii" megoldkneil az an- 

tennacsatlakoz6t a doboz fedelhhez 

riigzitsiik, majd feltiilt6s b hzeszere- 

16s uthn a dobozt forraaszuk le. LB- 

nyeges, hogy minden forraszthsi pon- 

ton megbizhat6, j6 koths legyen. 

A 22. abrcin lhthat6 teljesitmenym6r6 

igen szeles hateirok kozott miikad6 

mfiszer, j61 kiegkziti az e16zhkben 

ismertetett mhntennht . LBnyegbben 

egy nagyfrekvencib fesziiltdgm6r6, 

aminel nem az alapmtiszer, hanem 

egy hitelait.6 potentiometer 

(PI) van teljesitm6nyben kalibrdva. 

Az eredeti specifikhi6 szerint: 5-300 

W kozott, 6s 2-61 450 MHz-ig m6r a 

mliszer, amat6rviszonyoknak megfele16 

pontowdggal (leolvashat6s&g, hitelesitks). 

M6rBsn61 az alapmiiszeren eh- yv referenciapontot 

(30 pA-es alapn&l 12,5 

@) kell a PI potenciomBterrel be&llitani. 

A miiszerbe maximum 50 pA 

ala+rzBkeny&gfi mfiszer epithet6 be, 

durvhbb miiszer eseteben esetleg c61szerfi 

egy &sit6fokozatot, v w egy 

thpfesziiltdgforrbb61 biztositott ku- 

Ion referenciafesziiltseget alkalmazni. 

A teljesltmBnym6r6t pontos nagyfrekvencik 

fesziiltsegm6rfivel hitelesithetjiik. 

SSB sztir6 kett6s kihasznaksa 

Sejht 6pitesCi transceiverekn61 ertir- 

22. cibru. Nugyfrekvenciris mes olyan megoldht vdasztani, ameteljesbm6n?/mbo" 

lyiknel a kvarcsziirfi a vev6 KF eriisiMj6ben 

is feU1asxnhlhat6. Vetel ese- 

Mben a szfirij csatol6kondenzatoron 

FeMpft6si p6ldrik 

keresztiil kapcsol6dik a vevBkever6 kimeneteke, 

6s a KF erasit6 bemenr- 

50 ohmos terheles: 

teldre. A IISR erBsit8 6s R. KF erdsitii 

38 db 470 ohm 2 Ti' kozott zavar nem lehet, mert ad&- 

2 x 19 db p&.rhuamosan, a k6t vetel v&ltbnal csak a megfeltrl8 er6egydg 

sorbakotve 

sit6 kap tapfesziiltdget (29. cibrrz) . 

75 ohmos terhelb: 

40 db 750 ohm 2 W DSB-SSB generaitor 

(2 x 20 db). 

A generhtor 2,s Mhz-en nilit el6 US13 

A 21/a--b cibrcik rnirretei mindkcit va- 6s SSR (LSH-UBB) jelekrt. f&iistol6~ 

ritici6hoz megfelelnek. A Irgalsci tBr- rncidset~1.1.el (24. rihrrc) 

23. &bra. SSH 

szdrBk

FelBpitdst~: '4 'r8 trarleiaztor kristtilyoszcillatork61lt 

tiolgozik, a kollektorkori 

rezgiikiir a kvarcfrekvel?ci~jBra 

van hangolva, a kicsatol6 tekercs kiyzvetleniil 

cmtlakozik a balctns;r~trotf~~- 

Ititor szimrnetriza16 poteneiom6terei1.r. 

Az 14 t,ekercset celszerfi nagyfrekverlcitis 

ferritgyiiriirt) kesziteni, mert igy 

lehet a s~imrnetriht a Iegegjrs~errrhbr1, 

hbtosit~ani. A beepitett tficidak IrhetA1eg 

parbavtilogatottak It ! k. ~venek. 56 

itlr: pdlcftiul 2 x AA I I X, vak~ OA 

l lFi4(3 kvartet,thKl k6l tlarah. 

A 'PI-2 tranzisztorok harlgfrek\.t~rl- 

ciis c.riisitcik6nt rlolprznctk, a brrnelr6ini~>t~tlancia 

kh. 100 koh~n. 4 T, fiizisforrliti, 

kime~lrttb;r.t? osat.lakozik u fiiaistolii 

ogysbg. A T4-5 ds T,-, tranxis~torok 

l)arli~~gton-ka~)~soltisbar~ 

ciolgoznalc t:gy kapcsolcin kt:rf?~~tiil a 

b~tlanszmotfuJBtorra. 

.% 1'3 [~otc:nr:ion~bterrt:l tt viv6w~irltt:t 

It.t~ ft?thas~ntilt alkat,r8szek : 

8 2

A szinkrodin vevdk az ut6bbi id6ben 

egyre elterjedtebbek. A korszeru 

f6lvezet6elemekkel igen stabil vev6t 

lehet epiteni, keverki celokra igen j6, 

gyorskapcsol6 di6dirk, FET-ek 6s integr4t 

bamkorok kbsziilnek, ezekkel 

konnyii kis meretekben viszonylag 

nagy BrzBkenys6get el6rni. 

A szinkrodin vev6k tulajdonk6ppen 

olyan szuperrendszerii vev6k6sziilBkek, 

amelyek koz6pfrekvencihja 0 

Hz, teh&t a helyi oszcillBtor frekvenciaja 

pontosan megegyezik a venni 

kivrint tillom& frekvenciAj&val. 

Az antenn4t transzfonn&toros csatolhsal 

illesztjiik a kever6 bemenet6re 

(igen ritkBn haszndnak el6er6sit8t), 

az BrzBkenydghez sziikseges erdsitkst 

a hangfrekvencib ergsit8 biztosftja, 

ez az erBsit6s igen nagy : kb. 100 

dB ! teh8t csak kiszaj6 f6lvezetBkkel 

Bpithetjiik meg a bemen6fokozatot. 

A helyi oszcilltitor frekvenciastabilit 

k igen lenyeges, mert csak ligy kapunk 

SSB v6tel esetkn torzitatlan 

hangfrekvenci8t, itt cklszerti FET-et 

hmzntilni. Mivel a vevd savsz6le&ge 

nagy (csak az el6kor Q-ja hathrozza 

meg), c6lszerii a keverd- 6s hangfrekvencih 

fokozatmk koz6 szWt hpiteni, 

amelynek s6vszBlesdge kb. 2,2-2,3 

kHz. 

A vev6 igen kis mbretekben megepithet6, 

ez6rt kivsil6an alkalmm r6kavadhz 

vevdnek, vagy kisteljesitmdnyii 

adoval egybe6pitve hordozhat6 

berendezbnek (ilyen transceivert 

26. cibm. Egysavos konverter 

gyBrt a Heathkit o6g is). Transceiverkbnt 

fel6~itve. a vevtroszciMtor iel6t 

a viv60s$cill&tkr 6s a VFO frekvenkikinak 

kevwBdve1 Bllithatiuk 016, L%Y 

megfelel6 stabilithh ' jeiet kapd. 

A vevdkeverd fel6pitheth k6tbemenetti 

FET-tel, j FET-tel, CA 3028 

IC-vel, vagy di6dtikkal. A 25. cibravt 

i6db keverdvel miikiidB s8vve- 

% ?smertetimk, mert . ennek alkatrdszei 

a legkiinnyebben beszerezhethk. 

FelhasznAlhat.6 f6lvezetBk : 

BAY 42; RAY 43; SAY 40, 

HP 2800 

tranzisztorok: RC 108, RC 109, 

BC 148 npn tip. 6s BC 212, BC 

213, RC 178, BC 179, pnp tip. 

FET-ek: MPF 103, MPF 105, 

2N3819, SM103, SM104. 

A keverb toroid transzfoim&torei : 

15-18 mm 8tm6r6jii ferritgyCirGre tekercselt 

3X 15 menet, 0,3 mm 0 

CuZS huzalbbl kbziilnek. Az antennakorben 

lev6 rezgdkor a kivrint frekver~cihra 

van hangolva, a csatol6teker~rrek 

a rezg6kor tekercsenek 1/3 

r6sze. 

EgysBivos konverter 

Aut6rtkli6hoz vagy ttiskar&liohoz 

csatlakoztitthat6 egystivos konvertert 

mutatunk be a 26. cibrcin. A konverter 

felBpitese : antennmrdsit6 - keverh - 

VFO - BFO. A KF frekvenciat a ko- 

zbphullhm6 s&v v6g6re, 1600 kHz kor- 

ny6k6re vhlasszuk meg (a meglevB 

kvarc frekvenciAjhhoz igazodjunk). 

Az antennat transzformatorral csatoljuk 

a Gate-kapcsolhban dolgoz6 

FET-re, ennek kimenetAhez csatlakozik 

induktiven a kever6. Ha van n6gyes 

forgbnk, akkor ezt a kort is hangoljuk 

folyamatosan, ha nincs, akkor 

ezt a kart a s&vk&z6pre Qlitsuk be. 

A VFO oszcill~t~ora FET, elvtilasztb- 

fokozata szilicium t~*tmzisztor. A BFO 

az SSR 6s CW v6tel6n kiviil az ,,slapvev6" 

pontos he&llit&tihoz is haszn81hat6. 

Az eredeti kapcsolhban itt is 

FET van, de az a fokozat is meg6pitlhetd 

szilicium tranziszto~~al is. 

A konverter behangolba AM iizem- 

n6l nem okoz probl6mAt. SS8B 6s CW 

iizemn6l a Cz kondenzhtor segitdgevel 

- kiizepes erdss6gfi dlomhs figyel6se 

mellett - tiszta. Brthetd hangot 81- 

litsunk be. Ha tlkonvertert ad6 mellet,t. 

iizemeltetjiik, akkor az antennate- 

kerccsel di6dk v6delmet kell p8rhu- 

zamoaan kapcsohi (nagyfrekvenciAs 

vagy gyorskapcsol6 tli6dBk antipara- 

lel kapcsolbban) . 

A j6 eldszelekci6 bedlitat az 

Lz - L8 tekercsek tengelytavolsAg8- 

val szabcilyozhatjuk, ez a mintakeszii- 

16kn61 kb. 7 rnm volt. Az S1 kapcsolo 

a konverter tripfesziiltdg6t Bsez anten- 

nat kapcsolja, az Sz kapcso16 a RFO-t 

inditja. 

Tekeresaddo?: 14 MHz-ea konverter- 

hez: 

L, = 3 nrenet az Lz hideg oldalsn. 0.3 rnnr CuZS 

L2 = 2,'L pH 

L, = 2.2 pH megcsapol&s a hidqvkgtiil 113-rs

I., , I WH az L. hideg oldalAn 

L. -- 2,l pH 

L, = 0.1 - 1,25 pH 

L, = 2 menet 0,s mm CoZS aa L, hldsg oldallin 

L, = 1600 kHz KF 

4 = 1/3 L, a primer hideg oldahin 

L, = 1600 kHz reegdk8r tekercse 

be6pit6sre javasoljuk a 27. Jhrurt 1.:, - 

hat6 kapcsoltht. Az egydg ray trnnzisztoros 

egyenfesziil- erdsitci, bhzisa 

az AM demoduMbrM1 kapja a 

vedrl6st. hemyiben csak ,,S" merbnek 

haszndIjuk, a !~6ziszaMlyozb 

potenciom6ter6t fix ellenhll~l helyettesitsiik. 

A felhasznhlt tranzisztor 

A test minden tekercsqdl 6 mm 0, 

4 X 0,5 mrn hangol6veseal (sarga vagy 

k6k szhli). Az La-9 6s az Llo tekercsek 

drny6ko16 bltrdban vannek. Az Lll- 

-100 pF soros rezgbkor: KF szivb. 

kis marad6kdramll legyen, legalabb 

100-as 8-val. BePlitBsa egyszerii, a PI 

potenciomdterrel hllfthat6 be az AGC, a 

Pa maximdis hlltiednhl ltgy, hogy a 

KF ercisitb a maxirntilis, de m6g torzitstlan 

jelet adja, a Pa potenciom6ter 

az ,,S" mbb hitelesit4dre szolghl. 

Felhaszn&aM fdlvezet6k : 

T1-2-, = MPF 103, MPF 105, 

27. &bra. ACfC erdadd La ,,,SY' mtd 

2N3819, BF 245, 

T4 = I?C 109, BC 148 

T~ ~ ~ megegyez6 - ~ l FET, vw 

BC 109, BFY 33 

di6d&i elem em: SAY SAY 4°9 

BAY 42, BAY 44 

-4 tekercsadatok megvPtoztatae8val 

term6szetesen b4rmelyik s&vra 

meg6pithetd a konverter, esetleg ,,mo- 

(3~1" rendmeden cserdhetd konver- 

(itlet sntennhk ,,t$vhangolSsShoaw 

terekkel az osszea shvra 6pithetiink 

vevbt. A konverter 6s az alapvevb Gamma vagy T illesztdsli antenndlr 

kostti khbel csak koaxiais lehet, a (pl. dipol) P16hulIPmarhyAnak javicsatlakoz6 

a vevbn vagy az eredetileg tthhra c6lszerCi lenne az illeszt6konbeepltett 

,,auktema" csatlekoz6, denzdtort egy shvon beliil is hangohi. 

vagy BNC legyen. Erre j6 (6s megval6sithaM) otlet: az 

illeszt6 forg6 tengelyet Att6telen ke- 

ABC erg8iM 68 s m6r~ resztiil iisszekapwoljuk egy kism6retli 

motorral, 6s &116hullBmarBny-m6dvel 

Sajht 6piM vevbhoz, illetve ,,SY' ellendrizve tetszdleges frekvencihon 

mM ndlkiili berendezdsbs ut6lagos lehangolhatjuk antennhnkat.

Nugysf ubilifasu frunzisztoros 

LC oszcillcitorok 

Oszcill&tornak nevezik a periodikus 

jeleket elbtillit6 kapcsolhkat. Eze- 

ket k6t slltalhnos csoportra lehet osz- 

tani : 

1. harmonikus oszcilUtorok, 

2. relaxtici6s oszoilltitorok. 

Ezfittal csak a szinuszos jeleket 

keltd, tranzisztoros hramkorokkel fog- 

lmlkozunk. A harmonikus oszcilltito- 

rok jelent6s8ge mind a Biredtistechni- 

k&ban, mind pedig a mBrbtechnik8- 

ban rendkivul nagy. Az Bltaluk keltett 

jelek frekvenciatertom&nya sz6za.d 

Hz-t61 sok sdz MBz-ig terjed. 

Minden oszcillstorkor aIapvet6en 

sziikdgea elemei: egy nem limehis 

teljesitm6nyerbsit6, megfeleld kiils6 

vagy bels6 pozitiv vismacmtol& 6s 

N6meth Jan- 6s Polgar Tibor okl. mdrnLikok 

kuls6 energiaforrh. A teljesitmdny- A tovtibbiakban a vlsszclcsatolt er6- 

A rMi6technika 6 elektronika terulet6n 

szBes korben alkalmaznak 

stabil oszcilltitorokat. E kapcsolkok 

n6lkul elk6pzelhetetlen az ad&-v6teltechnika 

6 az elektronika sz~os vivmtinya. 

Minden esetben az adott mhaki 

kovetelm6nyektdl fugg az oszcilltitor 

tipushnak kivtLlssztiiaa (kvarcoszcillator, 

LC oszcillhtor st,b.) 6 ezen beliil 

az oszcillBtor fajtxijhnak meghattirozcise 

(pl. Colpitte, Clapp stb.) A felheszntilmd6 

kapcsolh megvtilaazthkor 

termbzetesen m& Gnyez6ket is 

figyelembe kell venni. Sajnos gyakran 

el6fordul p6ld4u1, hogy stabil oszcUto~~a 

lenne sziikdgiink, de nem 

$11 rendelkezke megfelel6 kvarcrezon&tor. 

Nem szabad azonban megfeledkezni 

arr61, hogy egy j61 m6retezett, 

gondoaan meg6pitett b behangolt LC 

oszcilltitor 16nyegesen jobb stabilitbfi, 

mint egy gyeng6n kivitelezett kvarcoszcill~tor. 

Gondolni kell tovtibbd ama, hogy az 

oszcilltitor stabilitBsaban jelent6s szerepet 

jhtazik az 6rarnkor aktiv rbze is, 

bslr igaz az a megallapit&, hogy egyetlen 

oszcilltitor stabilitasa aem lehet, 

iobb. mint a rez~bkodnek stabilitth. 

rijvid ismertet6ae tk j6k5hhY &&orlati 

kapwlk bemutatdm ut&n f6kdnt 

a fa~kves~os induktivihist 

tartalmavh rezg6k6~k stabilitsisi k6rdkeivel 

6 termokomnendlMva1 

foglalkozunk. 

erdsit6 a kiils6 energiafornkb61 p6- sit6 m6dszer6t fogjuk kozelebbr61 

tolja az dramkori elemekben diasziph- megvizsghlni. E m6dszer 16nyeg6nek 

16dott energi4t. A visszacsatol6 hurok ismerteWre kiv46an megfelel az 1. 

a kimend teljesitmbny egy rbz6t meg- &an Itithat6 kapcsol6s. A dobozban 

felel6 fhzisban visszavezeti a benie- egy egyszerii er&it6 fokozat helyeznetre. 

kedik el, melynek kollektorkori im- 

-42 a Gny, hogy tranzisztorokat pedmcihja egy ptirhuzamos rezg6kor. 

hasznBlunk teljesitm6nyerbitB elem- Az erBsitbnek a BE 6 KI kapcsok kijkent, 

egytiltaltin nem teszi elavultth zott e&i& van. A kimeneten megaz 

elektroncsijves oszcillMorokra ki- . jelenb fesziilta6get a rezg6korhoz csadolgozott 

elm6htet. SBt, amint azt az tolt visazacaatol6 tekercs 8egits6g6vel 

altibbiskban ltitni fogjuk, a hagyoma- visszavezetjiik a bemenetre. Ha a visznyos 

elektroncsoves oszcilltitor-kap- szacsatoli, tekerccsel a bemen6 feszultcsolhk 

kozul sokat lehet kozvetlen e6ggel fhisra & amplitfid6ra meganalogia 

alapjan tranzisztorossb bt- egyez6 jelet vemtiink viseza, a rendalakltani. 

Tekintettel wzonban arra. szerben a kimen6 jel fennmarad, az 

hogy alapvetti kiilonbs6gek vannak a oszcilltitor berezeg. 

tranzisztorok 6s elektroncsovek ko- A keletkezett jel szinuszos voltat a 

zott, az ana16gitit nem szabad tlildsba. rezg6kor biztositja, ugyanis ennek ftivinni. 

zistolh a frekvencitival vtiltozik, te- 

Nagyon sok oszcilltitor-kapcao& h6t csak egyetlen frekvencisln lehet a 

knsllatos, melyek tulajdonszigai a visszacm.tolt jel megfeleld Mzisu. Az 

felheszndlkt61 fiigg6en igen sokf6l6k egyetlen frekvencia-komponenst tarlehetnek. 

Megemlitiink n6htiny ezem- talmaz6 jel pedig szinuszos. 

pontot, melyek egy adott oszcillhtor Ha a doboz er&it&e A, a visszacsam6retezk6n61, 

vagy aIkaImazhat688- to1Bsi Gnyez6 ,9, akkor a viw~tolt ghak eldontchkor donti5 jelentM- rendszer er&it&e (A,) az ismert iiszgiiek 

lehetnek : 

szefuggb szerint : 

frekvencia-stabiliths, 

amplitlid6-~tabilit8s, 

torzitkmentes jelalak, 

j6 hathfok stb. 

A fenti szempontok legtijbbszor Begerjed6 eset6n a kimeneten jel 

egymbk ellentmond&k, igy a ter- jelenik meg andlkiil, hogy a bemenetre 

vezk, illetve a legmegfelelabb kap- kiild jelet adtunk volna. (Ube= 0) 

csol& kiv&laszt&r?ia meglebetBsen bo- vagyis : 

nyolult feladat. 

A, = Uki = m 

Az oszcilltitorok miikiid6se, a berezube 

g6 felGtele kkiilonbijz6 helyetteait6 

k6pek alapjtin vvizegtilhat6. Az alkal- Ez csak akkor lehetadges, ha az 

mazdt helyettesit6 kep (~isszecst~tolt elBz6 kifejez6s nevez6je (1 --PA) nulla. 

er&itd, h&16zatfiiggv&ny, n6&1us Ebbbl kovetkezik a berezg6s Bltalanos 

mhdszerek) meghathrozza a sdrnft& feliAtele : 

m6djht is. 

,6A = 1 

A #l visszacsatolhi tAnyez6 jelen 

esetben a k6t csatolt tekercs koziitti 

feseults6g-&ttR,tel (n). 

A negativ eldjelet azCt alkalmazzuk, 

mert az ergsit6 be- 86 kimend jele kozott 

180"-os fBzistol& van. 

beezefoglalva : Vdamely oszciUtitort 

a visa~8~88blt er6sit6 mbdszedvel 

vizsgSlva, a berezgb feltP,tel6nek 

meg&llapit&scihoz felirjuk az A erdsit& 

6 B visszacaatolki t6nyezd szorzst&t 

b egyenl6v6 tessziik I-gyel. (Addig 

vdtoztatjuk vagy az er&it&t vagy tl 

visszacsatollt, mig a berezgh feltj&teleit 

ki nem elkiti a kapcsol&s.)

M , Zr -a kor rezooan- 

cla ellendt~cisa 

2. abra. Hungolt 

kollektorkoros oszcilkttor 

Ebben a r6szben a leggyakrabban 

haszrttilatos, rezg6koroket tartalmaz6 

oszcill&torok fajtait tekintjiik At ro- 

viden. 

L. Hangolt kollektorkiiros kapcsolhs 

Ez a hnngolt ancidkoros csoves kap- 

vsolas tranzisztoros megfelel6je. (2. 

(&a). 

Szoros csatoltist felt6telezve, a 

transzformcitor httetele: 

A visszacsatolasi tenyez6 : 

2 N 2188 b 

-1ov 

3. abra. 30 MHz-es 

kollektorkiiros oszcdWor 

- - ha1 %, hll -, ahol 

~ I L hLl+nz Zr 

A 3. cibrci~l. egy szeles hBm6rdkleti 

tartornanyban miikod6, 30 MHz-es 

httngolt kollektorkoros oszcillator gyakorlati 

kapcsol6s8t mrctatjllk be. MIX- 

I I 

i. dbrc~. POkdelt ~UZLYZ~, 

hasqolt kollektorkoroa o~zc~llritor 

kiidesi h6foktartorn8ny : -40. . . + 60 R1 

"C. Az os~cillLitor kimen6 teljesitmenye 

A Hartley-oszcillBtor induktiv ha- 

rompont-kapcsolis, amelyben a rezgo- 

kBri tekercs egyik lehgazrisi pontja 

nagyfrekvencias szempontb61 foldelt. 

AZ induktiv visszacsatol&ms, hangolt 

kollektorkor8s oszcillatomal szemben 

elgnye, hogy kisebb menetszrimd te- 

kercul sziikseges, kiiliin visszacsatol6 

tekercsre pedig nincs sziiksk. 

A tranzisztoros Hartley-oszcikitor 

elvi kapcsol~t 6s a berezg6s felt6tel6t 

a 6. &an tiintettiik fel. 

A 7. abran egy gyakorlati megval6sitibht 

latjuk ennek az oszcill8tor tipusnak. 

A bemutatott Hartley-oszcillator 

680 mV kimen6 fesziilt&get ad 

50 ohmon. A FET-Hartley kapcsolitsunk 

100 MHz-en rezeg. A legmagos 

tekercs Btm6r6je kb. 10 rnm. 

a fenti hinn6rs6kleti tartomanyban 

20-23 mW kiizott valtozik. A kap- 

csolh kollektor hatkfoka: - 30%. 

A, tekercs l6gmagos, n, = 4, n, = 7 

menet. 

Ugyanez n hangoltkbros kaposol&9 ,s2 

foldelt bazis6 kivitelben is hasznala- 

tos. (4. abru) Ennek a kapcsolasnak a 

berezgki feltetele az e16zBbdl egysze- 

ruen meghatarozbat6, ha a fddelt 

emitteres parameterek helyett a Ineg- 

feleld fiildelt bbisd psrametereket 

helyettesitjiik be. (A herezgesi felt& 

telt 1. a 4. Abr(in!) 

Az 5. cibrun egy foldelt bbzisu, 60 

MHz-es oszcillator kapcsoliisa l&t- 

hat6. A kapcsolas kimenij teljesitn16- 

nye 10 mW 50 ohmon. A kollekto~ 

hathfok 10 O/, . A TI tekercs lhgrnagos, 6. dbra. Hartley-oszciUtor 

8 menet, megcsapolk koz6pn. eZvi kapcsolcisa

A tranzisztoros Colpitts-oszcillritor 

(8. abra) olyan kapcsolL, amelyben a 

visszacsatol6 'fesziilts8g fBzi&t a rez- 

g6kori tekerccsel sorbakapcsolt kon- 

denzhtor forditja meg. El6nye, hogy 

nem sziiks6ges kulon vissza~tol6 

tekercs alkalmazk. Ha a Colwitts- 

meg. A kapcsolh stabilitb egy il- 

lesztd erdsitc5 fokozattal tovdbb no- 

velhetg. 

A 10. &ran egy 20 MHz-es Colpitta- 

teljesitm6nyoszcill$tor kapl&ht lht- 

hatjuk. A kimend teljesiuny 500 

mW 50 ohrnos kimeneten. 

A 11. &an egy nagystabilitL6, 10 

kHz-es Colpitts-oszcillBtort mutatunk 

be. A kapcsolb 0,5 V kimend feszult- 

s6get. ad 15 ohmosterhel6aen. A430. . . 

+ 50" C kornyezati h15mBrabklet-tarto- 

manyban oszcillBtorunk kimen6 

fesziiltsbg6nek amplititd6-stabilit&a 

0,l OJ,, , a frekvencia-stabilithsa 0,25 %. 

A t~ipfesziilts6get felt6tlen stabili- 

zhlni kell! 

A 12. &an egy 100 MHz-en mG- 

kodd Colpitts-oszcillBtort 1Bthatunk. 

Az alkalrnazott tranzisztor kis zaju. 

Az aramkijr viszonylag alacsony ohm- 

os terhelbt tesz lehetdv6. Az oszcil- 

lBtor hbfokstabilith megfeleM. 

f6le kapcaolast iisezovetjiik a ~a;tle~oszcilltitorral, 

rijgtiin felfecli~het~jiik a 

nagymert6kG ha~onlat~oasagot. A ket 

kaucsolas kiiziitt a kulonbs6a mind- 

6&ze annyi, hogy induktiv megeaapo- 

1Bs helyett kapacitiv le8gazLt alkalmazunk. 

A Colpitts-oszcilltitor visszctcss;tolasi 

tBnvez6ie kawacitiv hannol4s eest6n 

a nLgydbb fGekvencitik re16 csckken, 

ez6rt nagy BtfogL eset6n neh6zsegek 

merulnek fel. 

A Colpitts-oszcill&tor elvi vblat8t 

6s a berezgbsi felt6telt a 8. cibrcin kozoljuk. 

Ezek utan pedig IBssunk n6- 

9. abm. 10 kHz-eu 

hBny gyakorlati kapcsolht ! 

Colpitts-oszcilldor 

A 9. &an egy egyszerG felepit&G 

Colwitts-oszcillhtort mutatunk be. Az 

oszcillltor frekvcnciiLja 10 kHz. A 

kavcsolL hBfoktenvez6io TKf =. Vkgul a 13. dbra~t egy MH) MHz-es 

= 3,s . 10-4/"C. Ezt, 'bontd m6rGkben oszcillBtor kapcso1Bsat mutatjuk be. 

a rezgdkhri induktivitBs hathrozza A kapcsolL frekvencia-vhltozk a 

+25. . . +75" C hdm6dklet-tartomanyban 

3 MI&. Ha a thpfesziilts6get 

6. . .9 V kozott valtoztatjuk, a 

frekvencia-v4tozl 1,5 MHz, az osz-. 

cillator kimen6 teljesitm6nye 10 mW. 

A Clapp-oszcillBtor tulajdonkt3ppn 

a Colpitts-f6le kapcsolL modositott 

kivitele. (14. &a) A m6dositAs abban 

a]:, hogy a tranzisztor nem a &Ijes 

rezg6korre, hanem a& egy megwapolt 

r6sdre csatlakozik. Ezhltd a 

tranzisztor elektr6dainak kapacithi 

Bttranszformtilva jutnak a rezgCikorre, 

s igy annak tulajdonshgait kev&b6 

befolyloljak. 

Felmerul a k6rd6s, hogy mit nyerhetiink 

a Colpitts-oszcillBtor e kismdrt6kii 

v~iltozta~val? Mivel az induktiv 

tekerccsel sorbakapcsolt kapacitk 

Bltalaban 102 pF nagystigrendu, az 

tibran C-vel ielolt kondenzaitorok ert6kdt 

thgy n&ys&gren(l(lel nagyobbra 

vlilas~thtct i~rk. F:zaltal a tranxisztort 

jelii kapacittkok maxim8lisan meg- 

v4laszthat6 6t8ke fiigg a rezgBkor 

j6s&gi t6nyezbj6tbl: mine1 nagyobb a 

Q & a tranzisztor er&it&, annhl na- 

gyobbra ~Blaszthatjuk C 6rt6k6t. 

A rezgBkor rezonancia-frekvencih- 

jtit,, ,s igy az oszcillBtor frekvenci$j&t a 

C kapacithsok kis m6rt6kben befoly8- 

soljhk. A Gnyleges kihangol6 kapacitL 

ugyanis a Co 6s a k6t C kaoaci* ere- 

dBje lesz. Az eredB kapadiths kisebb 

lesz, mint a Co, tgy a rezonancia-frek- 

vencia a tervezettn61 magctsabb lwz, 

de ez az elGr6s minden esetben hely- 

rohozhat6. 

Vizsgaljuk meg ezek utan a stabili- 

tkt. Mivel a tranzisztor bemend ka- 

nak, az iizemkiizben bBrme6 okMl 

fell6pb kapacitssvtiltoz8s nagyon kis 

&BkG lesz. Ha p6ldhul a C kapacitssok 

Brtkke 2-3 nagydgrenddei nagyobb 

az elektr6dakapacitkkn81, akkor a 

relativ frekvencia-vPtoz& kb. 200- 

szor kisebb, mint a Colpitts-oszcillB- 

tor eset6ben. 

Igaz ugyan, hogy a Colpitts-osz- 

oilhitort meg lehet Bpiteni nagy han- 

go16 kapacithsokkal 6s kis induktivi- 

tbl, de ez a rezgdkor Lo/Co viszo- 

nyBt rontja, ami uj vesz6lyt rejt. 

A felharmonikusok miatt a bemend 

irnpedancia fhzisszoge megviltozik, ez 

pedig kapaaittkvAltoz8st jelent, ami 

frekvencia-elhbzbdLt eredmbnyez.

Ez a veszely az elbbb emlttett viszony 

(tulajdonkbppen a j6s8,Si t6nyezb) 

novelks6vel csijkken. Nagy Lo/Co 

arBny viszont csak a Clapp-oszcilltitor- 

ban erhetb el. 

Most pedig laasunk egy-k6t gyakor- 

lati kapcsoltkt! A 15. abrhn egy 24 

MHz-es Clapp-oszcilltitort mutatunk 

be. Az Brarnkor kimen6 teljesitmknye 

300 mW 50 ohmos terheld ellen418s 

mellett. A TI 16gmagos, 6 menetbbl6ll6 

tekercs. 

A 16. ribran egy kis kimend teljesit- 

menyii VFO kapcsolaw 18that6. A kis 

(100 mW) teljesitmknyu ad& j61 fel- 

haszntilhatjlrk C-W uzemm6dban a 

80 rn-es amatdr savban. 

A C1 kapacitas 5-15 pF, tt C2 

5-55 pF kozott valtoztathato. A CS 

antenna-hang016 kapacitb 6-80 pF 

kijziitt s.zabalyozhat6. Az L1 es L, 

induktivitksok ertkket a fenti kapaci- 

tasok ismereteberi hatarozhatjuk meg. 

6. Elleniitemii oszcillritorok 

Cryakori az oszcilltitorok elleriutemii 

~niikiidtrti?se, fiileg akkor, ha nagyobb 

kirnenii teljesitm6ny sziiks6ges. 

A Hartlry-kapusoltist konnyen at 

lehet altlkitani az ellenutemii (pushpull) 

iizenlrn6fJ kiivetelrn6nyeinek 

megfelelder~, ni6gppedig Ggy, hogy kozepen 

megcsapolt -t>ri~nrr-, illetve visszacsatol6 

tekrrosriil gondoskodunk. A 17. 

d6rcirc. rgy ilyen ellenutemii kapcsolbt 

mutatunk he. 

Az c~szcillitl6 ciranlok az LICl rezgdkiirben 

f'olynak. Az L2 tekerw feladata 

az, hogy a tranziszlolak bhziskoreit a 

rezg6s fenntartcisahoz szuksegrs, megfelel6 

fazisil 6s wrnplitdcloju jellel lama 

el. Az egym8ralnil rnunkapontot az 

El, Hz, K3 rlleniillcisctkon foly6 aram 

6s a tcipft~sziiltsdg httthrozza rneg. 

Ahbar1 wz (csethc~ri, ha tt tranzisztorokat 

H vagy (: oszttilynak megfelel6en 

miikodt.etjuk, akkor 16nyegeson nagyobb 

kimenii tc.Ijesitn16nyt tutl~lnk eldrrii, 

mint arrlilyet az egyol(lal6 megoltfcis 

est:t&n c?lerirrtiink. 

A 18. rihrrin ryy 23 MHz-es c:llenutcrnii 

oszcillcitor kapcsoltistit 18thatjrtk. 

A kirlltbnii ;: illrsatiitag .50 ohmos 

terheldshez illt?set. A ka~)~solas kirnend 

trljesitrr16nye 75 mW. A tckercsek 16grnagasu.k. 

kIenetsz8rnok : 

A kirllttnii trkerus cstttolisi tenyez6jr: 

k - 0,5. 

AT. it t islrrt:rtrtet t, I!ggyakrahban 

ttlkulrnwzott &~.arnkiiriikon kivul m6g 

igen nagysxtirnil tcgydh oszcill8torkaposolcis 

l4tt~xik, rlr. czrk ismertetkse ez- 

Gttal nerri a11 rnhd~lnkban. 

A gyakorlatban cxy oszcillitor nlegtervez6w 

elrnkleti 6s kiserleti megfontoltisokori 

alapszik. Egy jelle~zetes, 

kis teljesitmenyii oszcill~tor esoteben a 

tervezes nlenete az al8bbi : 

I. Olyan tranzisztort valasztumk, 

arnelyriek rnrgft.leld w erbsitese 

aiz eldirlinyzott oszcill8torfrekvencianal. 

2. Ezutan rnegvalas.~tjuk az oszcilla- 

tor kapcsolbi m&i jtit . 

3. Megfelrln egyen6ramG ~nrtnkapn- 

tokat Allit~tnk be, siiikseg esotdn 

beiktatjuk aii cgyencirarnd stahi- 

lizti16 kiirtiket is. 

16. cihra. h'is teZjesitmk~y6 VFO CW 

17. cibm. Elle?~iitem6 

(push-pull) 

oszc~illcitor

4. Meghatsl'ozzuk a rezg6kor ele- 

meinek 6rt6k6t. 

OszcilltLtorok tervezck6nBlBs kivite- 

lez&6n8 mindig iigyelni kell ma, 

hogy a frekvencia-stab*& l6nyeges 

kovetelmfny . Frekvencia-stabiZitd80n 

az oszciUatornak a& a jelLemdjt2 drbjiik, 

amely a& mzctatja rneg, hgy az oszcill&- 

tor milyen mthtdkben Kpes a destabili- 

& tdnyedk hatciecira frekvencicijcit egy 

bizonyos meghutiirozott idstarrtamon be- 

liil megtartani. 

Az oazcillstorban a frekvenciav81- 

to& k6t r&zb6l tev6dik ijesze : 

1. Az oszcUtorban keletkezett frek- 

venciaelhh6dhsb61 a rezg6rend- 

szer rezonanci&jshoz k6pest ; 

2. A rezg6kiir rezonanciafrekvencih- 

jhk eltk&6b61 az adott n6vle- 

ges frekvencihhoz viszonyitva. 

Ebb81 Uthath, hogy a feladat ket- 

tgs: egyrbzt az hramkor stabiliat 

Bell biztosftanunk, m&r&zt pedig 

mindent el kell kovetniink, hogy a 

rezg6kor elemeinek 6rtkke a zavar6 

thnyez8k hatBssra ne vdtozzon. - 

19. cibra. Tekercs helyettesitb 

kapolcis 

A tranzisztoros osmillhtorok stabili- 

thatinak megjavithAt azhmos rend- 

szeb&ly alkahaz&s&val tudjuk el6mi. 

Mivel a tranzisztor pamm6terei a 

munkapntt61 fiigg8en vhltoznak, a 

frekvenciaetabilizd6a egyik m6dja rra;, 

hogy dland6 thpfesziilta6g 6rtkket tar- 

tunk fenn. Ez a legkiilonf616bb fesziilt- 

dgstabiIizBM kapcaokhok segit&gB- 

vel egyszeden megoldhatci. 

A sbbilitht azzal is meg. lehet no- 

velni, ha a tranaisztort levhet61eg kis 

impedanci6ju pontnhl wtlakoztatjuk 

a rezg6korhoz. 

A kivitelezb minds6ge is 16nyegeaen 

befolytisolja az oszcillBtor m&od&t. 

Edrt tiirekedni kell a mechanikailag 

stabil szerelbre, az alkatrbzek gondos 

rogzit6dre. 

Barmilyen tipush o~zcillhto~kapcso- 

1Bs frekvenciastabilit&&t dona m6rt6kben 

a rezgdkor frekvenciastabilith 

hatarozza meg. Altahos smbalyk6nt 

elfogadhatjuk azt a thnyt, hogy 

egy oszcilldtor frekvenciastabilitb 

soh- Iehet jobb, mint a frekvenciameghathroz6 

elem6nek - jelen esetben 

az LC rezg.6kornek -a stabilitb. 

A kiivetkez6kcben ez6rt a rezg6kori elemek 

h6m6rs6klet-stabilit&si k6rd6seivel 

foglalkozunk. 

A kornyezeti h6m6~kletv&ltozk a 

rezedkor elerneinek mechanikai m6egt"& 

veszteeegeit vS1Itoztatja meg. 

Ezek a ~ ~~am6ter-v~lto~k a rezgdk6r 

6nf;ekvenciBjthak megv&ltoz&t 

eredm6nyezik. Nagy dah-ban 

az mondhat6, hogy feheleged&n61 a 

tekercsek onindukcibja megnd. Ez 

kiizvetleniil belhthatb, ha felfrjuk az 

egysoros, hengeres, 16gmagm tekerca 

L - az induktivitas [pH], 

D - a tekerca htrnBr6je [cm], 

b - a tekerca hossza [cm], 

n - a menetszb, 

d - a huzalhtrnBr6 [cm]. 

A geometriai m6etek novekedk 

UthaMan az induktivitas novekedck6t 

vonja maga udn. A valbesgos tekercs 

helyettesitti kapasol&%t a 19. dbrhn 

14thatjuk. A tekercs onkapaciteaa 

- mnnyiben a menetek kozotti dielektrikum 

leveg8 - a h6m6dklet 

emelkedb6vel szinten n6. Ezt az egymros, 

I&magos tekerca onkapacit8s&nak 

i%zefiigg&e alapjhn konnyen be- 

Uthatjuk : 

(D + rpF] 

c,= -1- ----- 

m 

arch - 

d 

ah01 

Co -a tekercs onkapacitth [pF], 

D - a tekercs 4tm6rBje [cm], 

d - a huzaliLtrndr6 [cm], 

m - a menetemelkedb [cm]. 

Hangolhato rezg6koroknBl a forg6- 

konddtor kamith is megn6, ha 

a kornyezeti hAm6dklet noGekszik, 

mert a lemezek kozotti t&vols&g nove- 

kedh 4talhban nem tudja kornpen- 

ztilni a lemezek thgulat. 

A rezgCikar rezonancia-frekvencihjh- 

nak, az induktivitasnak, a kapacith- 

nak 1 OC kornyezeti h8m6mddet- 

vdtozhra vonatkoztatott megvhlto- 

zUt h6m6dkleti egyutthatcinak 

(temperatura koefficiensnek) nevez- 

ziik. A rezg6korre jellem26 hdm6rs6k- 

leti egyiitthathk kozott a kovetkez6 

ijeszefiiggb van : 

1 

TKc = - - (TK, + TKL) 

2

penzhi6ja viszonylag egyszerGen meg- 

val6sithat6. A megfeleld hdkom n- 

z6ai6 61Uban k6t klil6nblied T ~ ~ G 

kondenzhtorrrrl 6heM el. A 21. &a- 

nak megfele16 p6rhuzamm kapcsok 

esethn a kapacitBsok a kovetkd 

iktmfii h k ale jh hathxhat6k 

meg: $ = c,+ &; 

TKL + TKC1 

C2 = -- , 

CP TKCl--TKC2 

ah01 

Cl 6s CZ kapaci&k az hbrh ielolt 

elemek, - 

TKL sz induktivittk hdfokkhyedje, 

TG1 a Cl kondendtor hdfokt6nye- 

zdje, 

TK,, a CZ kondendtar hdfokthnye- 

ah01 zdje. 

TK, - a rezonancie-frekvenck h6- A 22. 6br6n Itithat6 sow rezg6kor 

m6m6kleti egyiitthaGja, 

TK, - a rezgdk6ri kaprtci* hbm6rs6kleti 

egyiitthathja, 

TKL - a rezgdkiiri induktivi* h6m6kleti 

egyiitthathja. 

kompenzh16 elemeit a kovetkez6 oaazefiCek 

aegits5g6vel hatthozhatjuk 

meg : 

cB = c1 - . --. c2 - TKcl - TGz. 

C1 + C2' C, TKL - TK,, 

EgysmrG fel6pft&di, 16gmagos teker- 

csekn61 6s forg6kondenz&tomknQ1 az 

el6rhetd TKL b TK, 66kek: 

30 MHz-en 10 "C h6m6klet-vhltoz& 

eseth kb. 1 kHz elhango16dBst okoz. 

A TK, javithha k6t 6t kintilkozik. 

Az egyik lehetgs6g az, hogy a tekercset 

6s a kondenztitort kie hd@ul&i 

egyutthat6ju anyagb6l k6szitjiik. Ha a 

tekercaet keramia testre tekercseliiik. 

6s a huzalt mhr a cs6v616skor kies6kld: 

feszitjiik Ggy, hogy a menetek m6g a 

legnagyobb iizemi hdrn6s8kletn61 is 

szorosan fekudjenek fel, akkor 0,6--1 

10-4 nagy* TKL-t 6hetiink el. Kulonleges 

kercimia anyagra takercselt, 

r6getett huzal6 induktivitk TKL 6rtkke: 

+ 16 . - nagyshgrendet is el. 

1A1 

6rheti. Egy ilyen, 0,l. . .10 pH induktivi* 

tartomtinyban gyhtt RO- 

SENTHAL-tekercs konstrukci6jtit 1sthatjuk 

a 20. ribran. 

A TKf csiikkent66re azonban m& 

lehetb6giink is van. A TKf zCus lesz, 

ha TKL = - TK,. 

A kiilonbijzd TKc-jii keramia kondenzhtorokkal 

a rezgdkor hdfok-kom- 

1~ I =' 

T " 

A jelolrSsek Brtelernszerkn megegyeznek 

a parhuzemas rezgdkome 

vonatkoz6 ijsszefiigg&ek jel018seivel. 

Gyakorlatban az induktivitas TKL 

6pt8k6t m6nksel kell meghattimimi. 

Lehet ugyan meglehethn bonyolult 

s&it&i mbdszerrel, az ijaszes anyagi 

jellemz6k pontos ismeret6ben a tekercs 

h6fokt6nyedj6t kisztimitani - mint 

erre egy specitilis esetben p6ldtit is 

mutatunk be a khdbbiekben -, de a 

pontos hdkompendcib csek d r h l 

kombinhlva v6gezhetb el.-A drtk kiviteleddre 

p6ldtit a RADI~TECH- 

NIKA &vkonyve 1970. ,,Amat& m6retez6s" 

c. - kozlem6ny6ben talhlhatunk. 

Az ott leirt m6rb seeiW6vel a 

+I 

dtfogatt sbv -7 

T~ I 

tobbi rk6n 8 kiegyenlitks nem teljes. 

A 24. ribrcin bernutatott h hm gorbe 

a rezgdkor hbm8rstWeti egytitthathjh- 

nak menet& mutatja. Az 1. gijrbe a ki- 

egyenlitks v61tozddt mutatja p&- 

huz&m08&n kapcsolt kondenztitoml. 

A 2. gorbe egy sorosan kotiitt konden- 

zhtorral, a 3. pedig a sow 6 p8rhuza- 

mas kompenzBl& egyiittes hat&& 

ezernl6lteti. Az titfogott dv kozep6n 

az idea (TKf = 0) kiegyenlit&l 

az el&& a legnagyobb. A hdkompen- 

zslsst az htfogott shv k6t haGrfrek- 

vencitijh v6geztiik el. 

A 25. &an azt az esetet ltithatjuk, 

amikor a pontos kiegyenlftkst nem az 

Atfogott shv sz6lein v6geztiik. A TKt = 

= 0-M1 az eltR,reek kisebbek, mint az 

eldzd esetben. Ez a megoldk az el&- 

het6 legoptimslisebb. Ltithahhn a 

rezgdkor TKt gorMje az egyiittfuttki 

gorMkhez hasonl6. 

A rezgdkoriik hdfokkompenzslti&- 

nak szMt&sa m6g ha a tekercs TKL 

m6rMvel kombinhljuk, akkor is csak 

kozelftii. Pontosabb kompendcibnB1 a 

kompenzti16 kapaoitbk TIZ, CtBk6t 

is meg kell m6niink. A katd6gusok- 

ban adott TK, hthkek kiiz6firt6kek. 

A kovetkezdkben megadjuk a kiilon- 

biizd TKO 6rt6kek szabvhnyos toleran- 

cihjtit. 

kornplett oezcihitor hdfok~kom~end- 

- ci6ja elv6gezhetg. 

Ha csak a tekercset helyezziik m6r6termosztBtba 

6 az oszcilltitort, valamint 

a kihangol6 kondenzhtort szobah&d&kleten 

tartjuk, akkor a tekercs 

TKL tAnyezBj6t mhhetjiik meg kozvetleniil. 

Ha oszcilltitorunk hangohat6 kivitelti, 

a TKi kompenz&i6 d egy 

meghatitmzott frekvencih legz optimslis. 

K6t frekvencih 6rhetiink el 

TKi kompenzslSst a 23. ribr6n 14that6 

m6don. Itt a forg6kondenz8tod 

sorbs 6s phrhuzamosan is kaposoltunk 

hdfokkompendl6 kondenzsltomkat. 

Ezml a kiegyenlit&t k6t frekvemih 25. &a. OplmmdEia TK, kompenzdris 

22. aha. TKf kornpenzalt aoros rezg6kor megvalbitottuk, de a hangolki dv Mt frehdn 

90 

I

TK, Tolerancia 

7 

Jelol&s I TKc NCvleges I - 

P 100 

P 33 

NPO 

N 33 

N 47 

N 75 

X 110 

X 150 

X 220 

N 330 

N 470 

N 750 

S 1500 

4 6s R k6t kiilonboz6 szigorhtig~ 

ceoport. Az adatokb61 v&gman ltit- 

haM, hogy a kertimia kondenztitorok 

TK, toleranciti'a olyan, hogy pontos 

h6fok-kiegyedtt68 esetkn okvetleniil 

meg kelI m6rni rt val688gos ktkket. 

PBldtiul ez NPO n6vlegesen TK, = 0 

hbfoktknyez6jti kondenztitor h6fok- 

tenyezdje + 30.10-6joC 6s -30 - 10-61 

leC is lehet. 

A pontos h8kompenzki6ntil nehez- 

&get jelent az a t6ny is, hogy sem a 

tekercsek TK, 6rtkke, sem a konden- 

dtorok TK, Brtkke a h6m6rs6klet 

fiiggv6ny6ben nem Mand6, de m6g 

caak nem is linetiris b el6jelet is vtilt- 

Alacrronyfrekvencith (f -= 1 MHz) 

stabil oszcill&torokban szdes korben 

elterjedtek a ferrit faz6kmagos teker- 

csek. 

A tekerosinduktivitasi ezekn61 a 

konstrukci6kntil megfelel6 biztonstig- 

gal kimAmithatb, id6beli b h6m6rs6k- 

let-stabilithsuk kiel6git6. A kovetke- 

z6kben a fadkmagos tekercsek h6fok- 

tinyez6j6nek n6hhy olyan gyakorlati 

kbdt686vel foglalkozunk, amelyekr61 a 

hazai szakirodalomban keveset taltil- 

hatunk. 

A ferrit faz6kmagos tekercsek in- 

duktivitwnak h6rn6kMeti egyutt- 

hatbjtit tobb t6nyez6 egyiittesen hatd- 

rozza meg. A fadkmagra vonatkoz6 

jellemz6 a kezdeti permeabilith h6- 

m6rsBkleti thnyezbje, a kovetkez6 

6sszefiigg&b61 hathrozhat6 meg: 

-- 

I 

96. cibra. ,!PO kon&nuitorok TK, gorbdi 

hat. Ez kuloniisen sz6les h6m6rs6kleti 

hatrirok kozott mCikiid6 rezgBkoriikn61 

nem elhanyagolhat6 thy. 

A rezg6kor elemeinek TK menete a 

hBm6dklet fii~~v6nv6ben m6ret. 

enyag 6s e16tilIit&y tecLnolbgia fiigg6: 

A 26. cibran k6t kiilonbod w&mB- 

nyli NPO kerhie kondenz&Y&r TK, 

gorb6j6t Itithatjuk a hBm6rs6klet fugg- 

v6ny6ben. 

A gyakorlatban haszndt rezg6kori 

elemek tipusaira b 'ellemzbire vomt- 

koz6 adatokat a R~DI~TEcHNIKA 

lhkonyve 1969. b 1970. sztimaiban 

taulhatjuk meg. 

Apk = pkz - lClri 

pkl a TI h6m6rs6kleten m6rt kezdeti 

permeabiliths, 

pkz a Tz h6mbrs6kleten mbrt kezdeti 

permeabilitds, 

AT = T1 - Tz a m6r&i h6rn6rsBk- 

let-tartomtiny. 

A katsl6gusokban a kezdeti per- 

meabilittkhoz viszonyitott h6m6rs6k- 

leti t6nyez6t adjtik meg. 

Ez az el6zBk aIapjtin : 

TK, - A@!. 

I"lr pIc2AT 

A 16@s n6lkiili fez6kmag kezdeti 

permeabilit&s&nak hbfoktenyez6je 

- TK,, 6riAkti. A legr6ses faz6kmag 

permeabilithdnak h6foktknyez6j6t a 

kovetkez6k6ppen sztimitjuk : 

ehol 

Pk 

TKpN a nyirt permeabilitk hbfok- 

tknyezcSje, 

p~ a 16gdses vasmag un. nyirt 

pemeabilith. 

A faz6kmag anyagtira vonatkoz6 h6mers6kleti 

tknyezb kozelit6leg a 

+ 20 OC. . . + 60 OC hbm6m6klet-tartomtinyban 

tillando. A faz6kmag m6ret6t 

a h6rn6rs6kletvtiltoztis hatdstira vtiltoztatja, 

s igy a l6grb merete is vtiltozik. 

Ezt a hattist az induktivitds TK, 

tinyez6j6nek sztidthaakor figyelembe 

kell venni. A szabvanyos faz6kmagokntil 

a h6ihgul&sb61 ered6 TKh ttinyez6 

+ 20 10+/OC atlagosan. Az el6z6ek 

iemeretdben d r felirhatjuk a ferritfedkmagos 

induktivit& TKL 6rta6t 

TK,' 

TKL = ---- . p~ + TKh 

Pk 

Az osszefugg6s alapjhn egy 0 14 x 8 

mm-es, 2000 N 28 anyagb61 kkziilt 

faz6kmagos induktivith hbfokt6nye- 

z6je p~ = 200 nyirt permeabilitds mel- 

lett a kovetkez6 titon tillapithat6 meg : 

Adatlapon megkeressiik a Ir_ffti &- 

Pk 

Gket. Ez esetiinkben t-itlagosan 

+0,8.10-6/OC. Behelyettesitve ossze- 

fiigghsunkbe az ismert adatoket : 

TK, = 0,8.10-6.200 + 20°10-6 = 

= + lso.lO+/OC. 

fgy a fenti faz6kmagra k6sziat 

tekercs induktiviths&nak h6fokt6nye- 

z6je a + 20 OC. . . + 60 OC h6m6rs6klet- 

tartomanyban + 180. 10°6/OC. 

Uthatban mine1 kisebb a nyirt per- 

meabiliths, tehtit min6l nagyobb 16g- 

&st alkalmazunk, anntil kisebb az 

induktivith h6foktBnyez6je. A nagy 

l6gr6s kovetkezrn6nye a kis AL. Ez 

adott induktivit8;sntil a menetsztim 

novel&6t koveteli meg. Az ezzel 

egyuttjtir6 probl6mtik t&rgyal&s8ra a 

kb6bbiekben m6g visszat6riink. 

27. cibra. Perrit fazdkmagok kezd&i 

pernaeabil&cina.k hdfokfuqg6se 

91

A bemutatott TKL sz&niffii m6dszert 

megfordithatjuk. M6dwriink 

lehet6v6 teszi, hogy adott ti ud kondenmitorha 

- melynek T& 6rGke 

ismert - egy kivtilasztott anyagnhl 

olyan nyirt permeabilitaist hatsrozzunk 

meg, amely a rezg6kor h6m6dleti 

kompenzBei6j&t biztoeitja. EnnB 

a rn6dszern61 az adott TK, Brt4,khez 

meghatthzzuk a TK, = -TR, osezefuggb 

figyelembev6tel6vel a pN-t. 

A nyirt permeabiith ismereteben 8 

sziiks6ges 16@ meghatbzhat6. Az 

AL t6nyez6 6rtdke termbzeteaen ad6dik. 

A fazbkmagos induktivitda h6fokt6nyez6 

sz6mi~ak fenti m6dszere 

+ 20 W . . . + 60 W h6m6rdklet-tertomhyban 

6rv6nyes. Kiiloniisen hordozhat6 

kkiiUkekn61 fordul el6, hogy 

a miikWi h6d*et--m8ny 

-25 OC. . . + 70 OC kozott van. Kiiliinleg@ 

esetekben koveteldny a 4 5 OC 

is. 

Kiilonbiiz6 gy&tasn@ b any@ 

ferrit fa&kmagok kezdeti permeabilitkhak 

h6fokfiuggcke a 27. &an kithat6. 

A g6rb6k irBnytangense a h6m6rdklet 

fiiggv6ny6ben nem Blland15, 

mv 

tehat a TK, Brt6k v6ltozik. A 

h 

relativ hbfokt6nvez6 ~PV sdles h6mer- 

TK,, 

6s bizonyiffit mellhve a t6nye- 

Pk 

z6re vonatkw6 tisszefiiggb a kovetke- 

x6k szerint m6dosul az abr8t figye- 

lembe v6ve: 

Ha e= elG& a vizsgBlt h6t"r1 

medklet-tmtumsLnyban -30%, akkor 

1/10 nyfr&si t6nyez6 mellett 

[ = ) a TKL eltdn(se 8Z 8bposszefiigg&l 

szAmitott 6rt6kt61 3%. 

Nagy 16grb eseten teh4t 8 fazbkmagoe 

induktivitss h6fokt6nyez6je viazonylag 

sz61es h6m6rdklet-tart~mBnyben 

cilland6. 

htalhos alapezabtilyk6nt fogad- 

hatjuk el 8 ~6 a Gnyt, hogy j6 hhbilitsaSl 

ferritmagos induktivittlst ligy 

khzithetunk, ha nagy kezdeti pernee- 

92 

28. &-a. Le'pbes faze'kmag 

teker&i tere 

bilites6 anyagb61, nagy l&&ii magot. 

v&lasztunk. 

A Ts tk,nyez6t wak a 27. ci6rcin 

Pk 

bemutstott, az alkalmezott anysgra 

6rvhyes pk gorbe segit&g6vel hat&roz- 

TK'l iameretebn a 

hatjuk meg. A - 

Pk 

mkr bemutatott m6don, egy h6m&- 

dkleten, adott %-vel memal6sft- 

agy pB1dht ! 

Ferritmagos induktiviffiunkat 

olyan rezgdkorben alkahazzuk, melyet 

stymflex kondenzdtorral hangolunk 

ki. A kondenzhtor TR, 6rt6ke 

-180. 1-sO/C. A rezg6kort a -25. . . 

+ 25 OC h6m6rs6klet-tartom&nvban 

akarjuk hbkompenzhlni. A faz6k 

kezdeti permeabilitasenak h6fokfiigg 

b legyen a 27. cibran 18that.h 1. gorbe 

szerinti. A gorbe 6 a hdfoktartomhnv 

A nytrt permeabiliffi hBfoktdnyez6je 

pedig : 

TK ,,N = TK, - TKh = -T& - TKh 

alakban irhat6. 

Mivel TKh = + 20.1O-e/OC, igy 

TKL = + 160.10-6f'C kell, h~gy 10gyen. 

A szikdges nyirt permeabiliffi 

teh4t: 

TKL + 160 . 10-6 70. 

- 

TK', +2,3 - 10-6 

PN = - -- - 

A nyirt permeabili* ismeretbben, 

adott fazrknag dretnd adatlapb61 a 

16grb C a kiadM6 A, meghatsroz- 

hat6. A tovkbbi m6retezBs m&r a 

fazekmagoe induktivit&okn& szok& 

80s mWemel torGnhet. A TKL,6B- 

k6t figyelembe vev6, rbzletes merete- 

zhi p6ldht nem mutatunk be, de a fer- 

rit faz&negos induktivitssok dretai&&nek 

menet6t a kovetkez6k8pp 

khatjuk le: 

1. Adatok me~edb: L, Q, f, TKL, 

AT. 

a) 3 szsmits8~ AT h a 

PK 

,ux - T gorbe alapjk. 

b) p~ SZhitkRl 

c) Fez6kmag-dret kivalasz- 

*, ,u~ ismeretdben. AL meghatkw248. 

4. A tekercs huzalanyaghak kiv8ht&a 

f b Q alapjh. 

5. A menetszh meghatAroz8se 

3. c. iamereGben. 

6. A tekercselki t6r ellenbrzch. 

Ha nem elegendb, akkor 3. c.-n61 

6j m6retet kell fehrenni. 

7. Az induktivih soros vesztesegi 

ellenSUBs&nak b jhigi tRmyez6j6nek 

shitslstl. 

8. Mintstekercs k&zit&e. 

9. L b Q mBr(j, az adott f frekvencisn. 

10. TKL m6& az adott AT h6m6r- 

&let-tartombnyban, f kiize16ben. 

A m6retez*ez sziiks6ges ad8tOk 8 

ferrit fi~zekmag ksA%16gusokban meghlBIhat6k. 

A tekerosek onkapitslstl a rmg6korok 

TKL b TK, h6foMnyez6iMl 

szbmitott TK, 6rt6k6t befolyblja. 

Az 5nkapacit8is h#fokt&nyz6je, mint 

m&r emlitettiik, a tekercakonstrukci6t61 

b 8Z alkalmazott anyagok mini%g6Ml 

fiigg. Elvileg az onkapacitss hd 

fokt&nyez6j6nek v&tozta~val, vagy 

az 6nkapacitBe v~toztat~val, adott 

TK,-jG kondendtorral a &use8 

tehet6. Ez csupBn elvi, b a gyakorlatban 

nem 8lk8hzhtbt6 m6dszer. Ennek 

az a vil8goe, egyszerfi magyarhzata, 

hogy nem l6tezik olyan prectz 

tekercsgyBvtssi m6dszer - az alkalmezott 

anyagok figyelembev6tel6vel 

-, amely az onkapeciffi TGo egg- 

6ntetfi reprodukBlhat6s&gBt biztositja. 

A tekercsek iinkapeoitaidm vomtkoz6 

alapveta3 szalxily, hogy a lehet6 

kis 6rb6ken kell tarhi. Ez nerncsek 8 

kondenzhtomal hangolt, hanem az egy 

frekvencism kihangolt tekeroeekre ie 

6rvBnyea. A kis onkapacitsaSl tekerca 

iddbeli stabilitass is jobb. 

r i vcletd 

zomanc 

termoplantikus reteg

A pontosan h6fok-kompenzhlt induktivittk 

onkapacitMnak %'Go 6rt6k6t 

is meg kell mhrni, mielBtt a kompenzB16 

TK,-t kivtllasztanhnk. 

A tekercs onkapaciWt k6t kulonb6zb 

rezonancia-frekvencika kihangolva 

m6rhetjiik meg. A levezetbt 

mellnzve irhatjuk, hogy: 

C, - azC, 

c,, = - 

a2 - 1 

Co a tekercs iinkapacit,b, 

C, a kihangol6 kapacitb fl frekven- 

cihn, 

C2 a kihangol6 kapacittk f2 frek- 

vencian, 

Adott h6m6rs6klet-tarto~11yban a 

fentiek alapjh a TICco megmerhet6 6s 

s~holhat6. 

Az elaziiek alapjan azt is leszogezhetjiik, 

hogy a re7onaneiafrekvencia 

merben alapul6 TKL m6&n61 nern az 

induktivikk TKL 6rt6k6t, hanem a 

TKL f 6rt6k6t mhrjiik. A k6t 

el6jel arra utal, hogy TGo lehet pozitfv 

6s negativ is. Ez ut6bbib61 kovetkezik 

az, hogy a fe~rit faz6kmagos 

tekercsek szamitott TKL-ja nern egyezik 

meg a m6rt 6rt6kkel. A kulonbs6g 

annQ kisebb, mint51 kisebb Co. Az onkapacitas 

m6kkenth fadkmagos tekercseknbl 

kamrakba va16 oszthl, 

selyemszigetelbu huzallal lehets6ges. 

Mis tekercskonstrukci6knB1 selyemszigetelbfi 

huzallal, kereszttekercse- 

16ssel I% rnegfeleln menetttivolstig megvtllaaztbtival6rhetb 

el. 

LBgr6ses faz6kmagos 

tekercskonstrukciik 

31. cibra. Szinbrnetrikus feld$t.& 

termoplnsztikua ItztzaWl k+!8~ii& tekerca, 

Ztgrtses fazkkntngban 

zb. LBgds faz6kmagos tekercsek 

induktivithtit, szimmetritijj8t a 16g& 

fluxus sz6rAdval ez6rt sohasem szabad 

behllitani. 

Az elbz6ket figyelembe v6ve, alapelvk6nt 

fogadhatjuk el, hogy a l6grb 

vastagsaga Bltal meghatairozott teker- 

cselbi teret nagystabi1it.h~ tekercsekn61 

nern szabad kihasznhlni (28. cibra). 

Ezt gyakorlatban k6tf6le m6don Brhetjiik 

el. 

Kuliinosen nagyfrekvencih tekercsekn6l 

(f > 200 kHz) a 29. &ran Itithat6 

m6don hLromkamr& ckvetestet 

kell alkalmazni, b a koz6pd kamrtit 

az tibranak megfelelhn tekercselt 

styroflex f6li&va1 kell kiptirnhni. 

Egy L = 600 pH induktivihku, 

fo = 500 kHz-re kihangolt, M 25 Siferrit 

anyagb6l kbzult 0 18 X 14 faz6kmagn&l 

a fenti mbdszer n6lkul az el- 

6rhetb tekercsj6s&g Q = 240. Az elBz6 

Bbr6n bemutatott konstrukci6val a 

j6sBg 420-ra novelhet6, TKL = 

= + 70.10-6/"C hbfoktbnyezd mellett. 

A k6t sz6M kamrtiba azonos menetszhokat 

kell tekercselni. 

Alacsonyfrekvencib (f -c 200 kHz) 

ha a yckercwt faz6kmagos kivitelben tekercsekn61 a viszonylagnagy menetkeszitiiik 

el. csak le~&ses fttz6k11i~ot - szrim mar nern teszi lehetgv6, hogy a 

c6lszeiti alkalmazni.c' 

29. oibrcinak megfeleld hhm kamrh 

A 16grb szirnmetrikusan a k6t faz6k- dvetest koz6ps6 kamrsijhnak csak 

mag-f6lbe van koszorulve. A 16gr6s egy dsz6t hasznAljuk ki. A htirom 

kovetkezt6ben - mint mar emlftet- kamra elv4lsszt6 falai is a tekercsel6si 

tiik - az induktivi* h6m6dkleti teret csokkentik. Nem sz6les frekvenegyiitthatbja 

kb. a nyir&si viszonnyal, ciatartomabyban hangolt, vagy egy 

a hiszter6zis vesztes6gek a nylrdsi frekvencihn mGkiid6 tekercsek el6Uiviszony 

n6gyzet6vel lecsokkennek. Az t&&hoz c6lszedi az im. termoplasztielBz6kon 

kfviil m6g igen szGk A, tole- kus zomanchuzalt felhaaznilni. 

ranciat Brhetiink el. & 

A 16gr6ses, faz6kmagos tekeroseknB1 A te~moplasztikus zornanchuzal szin6hany 

konstrukci6s szempontra sze- getelk a 30. cibrcinak rnegfelelben k6t 

retn6nk felhivni a figyelmet. Kiilono- r6tegbbl All. Az 1. r6teg: mfianyag 

sen a nagyobb 16grGsii magokntil alap6 szigetelB r6teg. A 2. r6teget 

(dl > 0,2 mmf a mtigneses fluxus sz6- alkot6 termoplasztikus anyag 

rba a 16grb kozvetlen kozel6beo mar + 120-130 "C hBm6dkleten megnern 

elhanyagolhat6. Ez a sz6r& k6t, olvad 6s az egymh me116 tekercselt 

kiros kovetkezm6myel is jar. Egy- menetek GsszetapadMt biztositja 

rbzt a sz6rt fluxus jhrul6kos orv6ny- + 80 "C kornyezeti hBm6rs6kletig. A 

tiramveszte&geket okoz, mhr&zt a huzal szhe Altaltiban vil6goszold. 

sz6rt fluxus iddbeli 6 hBm6rs6kleti in- Tekercselh61 a huzalt f6m vagy hdstabilitasa 

a tekercs jbBg6m.k (Q), a16 miianyag sablonra tekercseljiik 

induktivitddnak (L) 6s hBm6klet- fel, b 120 "C-on 30 percig tartva kisiitt6nyez6jknek 

(TKL) megvMtoz8stit jiik. A sdt~zedhet6 srtblonrcil levhve, 

eredm6nyezi. Ellenutemfi oszcill6to- a tekercs kozvetleniil be6pithetb. 

roknal ilkalmazott szimmetrikus in- Ilyen tekercs alkalmazMva1 a ren- 

Juktivitibli tekercsekn61 a szimmetria delkez&re till6 tekercselki tewt igen 

elrornlMt is okozhatja a 16grb kor- j61 kiheszrdlhatjuk, mivel nincs szuknyezethben 

fellBp6 sz6rt f111xus vilto- dg dvetestre. 

Termoplaaztikus zom~chuzalb61 

kbziilt 16m&es faz6kmapos tekercskonstrukcgt 

lhthatunk a 31. &ran. 

A 16grb magadga Bltal meghatamzotf 

tekercselbi teret nern haazntiltuk 

ki. A k6t azonos menetszamxi f6ltekercset 

sorbaktitijttiik. A tekercs induktivitk 

L = 16 mH, onkapacitik 

C = 10 pF, a vssmag 0 14x 8, M1100, 

TKL + mo s. 100.10-6/OC a -20. . . 

+ 70 OC h6m6dklettartondnyban. A 

tekercs f = 100 kHz-re hangolt rezgbkiirben 

miikiidik. 

A termopIasztikus huzalb61 k6sziilt 

tekercsek WapacitBsanak TGo 6rteke 

is meghathzott b j61 kbben 

tarthat6. 

A 31. &ran lathat6 tekercskonstrukci6t 

a szirnmetrikus tekercsfelek 

megfelel6 bekotMve1 elleniitemii mzcillitorokban, 

m6r6hidakban 6s szGrBkben 

is alkalmazhatjuk. 

A faz6kmagos tekercsek caBvetestj6t 

mindig csak egy homlokfeliileten szabad 

a ftlz6kmagba ragasztani. A termoplasztikus 

huzalb61 ktkziilt tekercseket 

az als6 b fels6 f6lmag beld 

feliilet6re az &bran bejelolt m6don kell 

beragwztani . 

56 h6fokstabilitb csak Araldit iellegii 

ragasztbk haszn&latslval 6rhetdel. 

A faz6kmrteok osszera~lcwztAs4ra. 

--valamint 

a &6vetestek'> beragaszdra 

vonatkoz6 rkletes lefrht a ,,SIE- 

MENS Siferrit- und Sirufer Matenal" 

kiadvhnyhan taulhatunk. 

Az alkalmazott ragaszt6anyag min6s6ge, 

a ragaszthi teohnol6gia 

m6rt6kben befolyhlja a faz6kmagos 

tekercsek TKL 6rt6k6t. Altalaban a 

ferrit faz6kmagot gy8,rth c&ek konstrukci6ikhoz 

megfelel6 ragaszt&si technol6giat 

javasolnak. 

Barmilyen ragaszt6t is alkalrnazunk, 

csak v6kony r6tegben szabad 

felvinni az 6asmragaaztand6 feliiletekre. 

A faz6kmag panelra tortBn6 b 

a cdvetest vagy tekerca beragaszt8shnB1 

nern a teljes feliiletet kell ragaszt6val 

bekemi, hanem pontszerfien, 3-4 

helyre kell ragaazMt temi. Igy a h6m6~kletvilto& 

hatssBra osak kis 

mechanikai feaziiltshgek l6pnek fel. 

Telefunken Laborbuch 1961. 

SIEMENS Slferrit- und Sirufer Material, Uber- 

trager Elektronische Baugruppen. Dstenbuch 

1967168. 

Szer kesztiisegiink 

cime : 

1374 Budapest 

Pf. 51603 

Telefon : 

313-545, 121 -780 6s 121 -681.

Boltjaink az egesz orszig teriileten szives rendelkez6- 

sere iltanak az alibbi irukkal: 

elektroncsovek 

t ranzisztorok 

di6dAk 

tv kepcsovek 

ellenillisok 

kondenzitorok 

VDR 6s NTK alkatreszek 

transzformitorok 

k6pelthritiS- Cs blockingtraf6k 

sorkimentik . 

fo kozatkapcsol6k 

elterit6 tekercsek, hangszorbk 

kiv5k 

forgatbgom bok 

kulonfCle egysbgcsomagok 

alap-, mBr& Cs speciilis mcszerek 

forraszt6pikik. bethtek 

valamint 

IMPORT KCZISZERSZAMOK 

Spanyol: vizpumpafog6, villiskulcs keszlet (6-22. 

6-26), csillagkulcs (626). kombinat kulcs- 

keszlet (1 0-32), fazonvesti (2-1 4) UV- 

fazonban, pontoz6k. lyu kasa6k 

Francia: kezigyaluk 

NSZK: csavarh6z6-k6szletek, egyedi csavarhQz6k 

3x7,10~2OO-ig 

Sved : fu"r6szlapok. rbkafarkli fu"r6szek 

Angol : intaniakdsek, tap6tafelszereldsek. tapetAz6- 

szerszimok, rispolyok (fira, mGanyagra, 

konnyGMmekre) 

Csehszlovik magnetofonok: B 444 Super Lux, B 58, 

843, Pluto, Stereo HC-10 lemezjitsz6, mikrofonok, 

hangfalak, mikrofontartodkok (illviny, trafi, stb.) 

lrbbeli megrendelesre uthnvettel hhzhoz szillltjuk 6ru- 

ci kkein ket ! 

Koziiletek r6szdre raktirr61 is szives rendelkezesukre 

illunk! 

Minden kedves visir16t szeretettel vir 4s szaktaniccsal 

IL el 

AZ EZERMESTER ES UTT~RO BOLT VALLALAT

AZ EZERMESTER ES UTTORO BOLT VALLALAT boitjai 

BUDAPESTEN : 

VIII., Jozsef korut 32. Telefon: 343-987 

VI.. Lenin korut 92. Telefon: 319-135 

IV.. lstvln tbr 5. Telefon: 493-314 

11.. Kis-rokus u. 1. Telefon: 353-363 

XXI., Rakoczi tit 130. Telefon : 478-652 

VI., Zichy jeno u. 44. Telefon: 315-152 

VIDEKEN: 

Bbkescsaba, Tanicskoztarsasag ut 27. Telefon: 120-95 

Nyiregyhaza, Szarvas u. 51 

Gy6r. Aradi Vertanbk utja 11. Telefon: 124-53 

Debrecen. Csapo u. 4-4. 

0-k kinyeIhws, 

son yo/ifais&an ponf OS, 

reszii'nkd gyors 

csomagkiildo szolgcilatunk 

irasbeli megrendelesre postan 

Salgotarjan, Rakoczi irt 130. Telefon: 21-45 

Kaposvar, Kossuth Laios u. 8. Telefon: 24-02 

Kecskemet, Nagyk6rosi itt 9. Telefon: 19-37 

Mohacs. Dozsa Gyorgy ut 12. 

Szeged, Kigyo u. 5. Telefon: 124-29 

Eger, EgeszsCghiz u. 9 -1 1. 

Pks, Kossuth Lajos u. 36. Telefon: 13-00 

Szekesfeh6rvir. Ady Endre u. 5. Telefon: 14-29 

Szombathely, Koztirsasig ter 40. Telefon: 135-79 

Papa, F6 u. 4. Telefon : 120-74 

Zalaegerszeg. Kovacs Kiroly ter 4. Telefon: 133-10 

Miskolc, Szkhenyi u. 11-13. Telefon: 15-607 

Szekszird. Wossinszky u 

uttinvettel hazhoz szallitjuk a kivant adIes@eket! 

Postacimunk: 1. 6s 2. sz. Ezermester bolt, Budapest VII., Lenin kortit 29. 

Okson vusurolhat, ha megfogadja jdfcmucsunkaf! 

belso bpiteshez, tv-antennihoz 

szerelQhez, alakitbhoz 

= FCMET 

= SZERSZAMOKAT 

burkolishoz, levalaszt~shoz = MUANYAGLEMEZEKET 

gepekhez, mechanikihoz = ELEKTROMOTOROKAT 

hiradastechnik&hoz = M~SZEREKET 

szorakozashoz = TV-T, RADI~T 

bark&csol&shoz = EGYSCGCSOMAGOKAT 

kiserletezeshez = LOGIKAI EGYS~GEKET 

miiszerekhez, kesziilekhez = F~LVEZET~KET 

vilagitksb6viteshez = VILLANYSZEREL~SI ANYAGOKAT 

radi6hoz = HANGSZ~R~KAT 

magnokhoz = K C ~ L ~ FCLE N ALKATR~SZEKET 

' EZERAESTER 

Az orszag 

minden 

BOL TJABAN

Panorama iizemmod 

az umaf6r gyakorlatban 

HidvCgi Tibor okl. vill. mernok HA 5 BE 

Xi a panorama iiaemm6d8 Kulijnosen az URH-scivban haszn8lhat6 

jbl fel ez az iizemm6d, ah01 verse- 

.4 vevbk6sziil6k iizemszeruen csak nyek afatt az eg&z s&vot figyelhetj"k. 

egy eg6szen kis savszeless6gfi v6teli ~ ~ l t6rer&&,m6r&re ~ t i ~ is j61 felfrek~encia 

megfigye16s6*e alkahnas. hasznalhato, mint az a 2. 4brbn l&- 

A*kory amikor s vevbk6szii16ket 

ter- hat& A kisebb t6rerdss6gfi BllomBsok 

v"z"k. elgSdlega4 szemPont, az kisebb amplitdd6val jelentkemek. 

3. cibrcz. rl pmranru adapter 

tombvarlatatrs 

tok, azzal a kiilhbs6ggel, bogy a bangolds* 

szerint megk.onb"ztet~d 

elektmnikus. A hangolbelem 

: 

lehet61eg J6 szelektiv legyen, mert ez- Mivel pedig nines az elektronaughrnak 

zel a nem kivant allom&ok vetelben .) m&nesesen hangolt rezg6khfi, 

tehetetlenskge - mint az s - ~ B ~ ~ ~ illetve ~ B oszcillatorii ~ berendezbsemegnyilvanul6 

zavar6 hathsPt ki- haszn& mfiszernek -, igy a mindenkiiszobiiljiik, 

vagy tetemesen csok- kori es6cs-t6rer~t m6rhetjiik. ket, 

kentjiik. 

Ugyanakkor sziikdg lenne arra is, 

bogy egy bizonyos - kisebb vagy nagyobb 

s1ivsz6less6gii - frekvenciataregyihjbzeg 

is megfigyehesannak 

d6ses srvOn hO1 iizemelnek 

a 

ad6k 

k6r- 

6s hol van szabad hely, ah01 esetleg 

QKhf-mentesebb forgalmat lehet lebonyolitani. 

A veviikesziil6k alland6 

hangolgathsa nem jtirhat,6 tit, m& 

m6dszc?rt. alkalmaznak erre a c6lra. 

Adott savsz6less6gti szakaszt elektronikus 

hangol&sal periodikusan p&zt,azrlak. 

Hasonloan ahhoz, amikor a 

vr?v6k6sziil6ket hangoljuk a v6teli s8v 

kezdc?t,6nek iranyabbl (vagy forditva) 

vBga fel6, de ez cilln?bdd sebesvPgge1 68 

cillrrndd id6kii:iinkint megismdtelve tortenilr. 

h frakvencia valtoztat,&sal szinkrortban 

c?gy kat6dsugtircsb elektronsrqar.rit 

vizxzi~ltes irhnyba elt6ritjiik. 

gyakorlatban ez ilgy tiirtenik, hogy 

;rz osxcilloszk6p vizszintes elt6rit.6s6t 

vi~xri ffir6szjellel vez6reljiik a hang016 

.t>lr:rnet is, mely az 1. ribr~r szerint a 

\rt.vi,k8sziil6k periodikus 11angolBsat 

\.i.gzi. A katodsugarcsk fiiggdleges eltt$ritAj&re 

petfig raatljtlk a vevbk6sziib) 

varaktorhangol&b berendez6seket. 

A fe16~it6se, Az els6 - a klasszikusabb megold& 

fe1bonMk6pe8s6g - hangolaset eldm~esezett ferritmagu 

tekercs segitdg6vel oldjhk mag. 

Az eldbbiek ben emlitett panor&&- ~~~~~~t~ ugyanis, how a ferrit-ma@ 

zhst 

a) 

k6tf6lekkppen 

A vevbk6sziil6k 

vaI6sithatjuk 

Bltal mar 

meg 

KF- 

: 

ha 

tekerCsek 

a magot 

ind*tivitasa megv~ltozi~, 

egyengrammal e16magnefrekvenciara 

kevert jelet panor&- sezziik. induktivit&s v&ltozb a 

mazzuk, panor8ma &@er mtigneses t6rerdtdl fiigg, melyet elekts6g6vel 

(5. hbm). 

romknes segft,s6g6vel valositunk meg 

(5. abra). A 6. &bra szerint egy ilyen 

tekercs &Ital alkotott rezgbkornek a 

S 9+10 

frekvenci&~a is vhltozik az elbmsignesezb 

aram fiiggv6ny6ben, 6s ennek a 

frekvenciavaltoz&nal van egy kozel 

linearis szakasza, melyet j61 lehet hasznalni 

a panorha berendezbs oszcill8torrihoz. 

Mivel ebben az esetben arn~ner6ssdg-vciltortatci~8al 

hangoljuk a k6rd6ses 

rezgdkort, igy a vezerl6 jelnek 

NBFM 

nagyobb te[iesitmbnyt is kell szolg61tatni, 

igy t,eljesitm6nyerdsitEi alkalmaz&a 

indokolt . 

A varaktor-hangoltjs~~hl f6lvezetb 

dioda belsb, Idtegkapacitkiit vhltoz- 

?. iibr~~. I~iiliit~bii:6 jelek n tat,juk zurbfesziiBse'g-v&ltozta.t& segitprinorcirna 

ernyr5jP.n 

s6g6vel. Itt teljesitm6ny-ig6ny nines, 

igy elbszeretettel haszntiljnk. 

h) A bejiiv6 nagyfrekvencihs jelet Ahhozp jol t1asznh1hat6 beren- 

It% rlernodulalt jelet. Ha tehtit a p&zt,kxott 

frrkvencia-twtomhnyon beliil 

\.slahol at10 van, akkor az oszcilloszkcip 

e~.nyAjtru a vizszintes - jelen esetkiilfin 

panor~ma vet,d.uel vessiiik, 

bS ezzel oldj& meg a sav szem16- 

16s6t (4. tibra). 

Az elsb esetben a panoram8zanc16 

(1ezBst Bpitsiink, sziiks6ges nehany 

fogalom t,iszt&z&a, mely elkeriilhetetleniil 

egy kis elm6leti eszmefuttatbt 

kivtin. 

t,t,n f1.t,kvenc.iask818t jelent6 -- vonalhi,l 

egg a k6rddses ad6 t6rerej6t,61 fiigg.rAerl 

kisahb, vagy namobb kiugr& 

trtpasztalhatci. A 2. cibr4.n egy ilyen 

~mnor'irna k6pet 18thatunk. Az tib1.h 

iiithat6, hogy a nagyon eriis jel kisz6le- 

.;

- a szelektd~l oaszehssonlithat6 

tulajdon~At felbont6ke'pessdgnek nevezziik. 

Anna jobb egy panorha berendezb, 

mine1 kisebb, egymtis ut&n 

kovetkez6 frekvencia-intervallumok 

kozti jeleket tud megkiilonbaztetni. 

A felbontdkdpessdg szoros osszefuggesben 

van a panorBma berendezb 

koz6pfrekvencih - utols6, legkisebb 

frekvenciBiG - scivazdlessda6vel. b az 

v . 

elektronikk hangolht v6gz6 - leg- 

tiibbszor linetiris fihkziel vBltoz~va1. 

mhktippen a siiprdsi.sebedggel. A 

sopresi s ebdg egy meghattirozott id6 

alatt bekovetkez6 frekvenciavtiltoz&- 

sa1 adhat6 rneg : 

vs = df 

tit 

A 7. &ran Lithat6 egy linehis fiiresz- 

jel altal 16trehozott frekvenciav&lto- 

zb, mely - felthtelezve, hogy az 

elektronikusan hang016 szerv is line&- 

ris hangolkt val6sit rneg - linetiris 

jellegii. A frekvenciav4ltoztis a fiir6sz- 

jel indulbkor kezdbdik, 6s annak fel- 

futbi szakeszhak v6g6n sziinik meg. 

Nos, az el6bbiekben emlitett sepr6si 

sebess6g akkor nagyobb. ha a Tf = 

= Tz - TI id8 kisebb, vagy pedig a 

Af nagyobb, igy kiizelitben, linehris 

fifiw6szjelet felt6telezve : 

Ha nem IineLis a fkBszje1, hanem 

a 8. cibm szerinti integrB1t jellegii, ak- 

kor a sopr6si sebess6g nem Blland6 az 

fvez 

fl 

f2 

egbz fGreszjel alatt, hanem a felfutsisi 

id6 v6ge fel6 novekszik. Az ilyen 

fCzreszjelet fel szoktsk n&a heszntilni 

arra, hogy az elektmnikus hangol6- 

egydg non-linearitAs8t kompedjsk 

vele. Egy ilyen kompenzAffii lehetbe8- 

get mutat a 9. cibra. A hang016 elem 

egy varaktor, mely l athah a maga- 

sabb z8r6fesziil~g tartomBiny&ban 

mar kbbb frekvencia-vdtoztatsst 

hoz letre. Ha a fh-&zjelet lLgy fod- 

juk, hogy a feifuttis utols6 szak88~6ban 

nagyobb legyen a differenciui mcre- 

dek&e, akkor az ereddny a szagga- 

tott vonal szerinti, kozel linetiris frek- 

venciamenet lesz. 

Emek r6szletezese tlilhaladna jelen- 

legi celunkat, igy csak a teljedg ked- 

vGrt emlitjiik rneg ezt a lehet6dget. 

Mi, amathr gyakorlatban linehris 

fiir6szjellel 6s a lehetd leglinehrisabb 

frekvenciamenetii hangol6szervvel 

igyeksziink berendezeseinket megvalb- 

sitani. 

TehBt a panortima vevbt (vagy 

adaptert) elektronikusan bizonyos 

qyorsasaggul hangoljnk. Ha ez a han- 

koltisi (jelen esetben sop&si) scbess6g 

kicsz, akkor a felbontbk6pedghez 

szukseqes kis shvsz6ledgii szGr6, 

mely a panorha egyseg demoduLi- 

I,ora elbtt van, kell6 idhe1 rendelkexik 

ahhoz, hogy a kikevert KF-jel hath- 

sBra az a 10. &bra a) esethnek megfele- 

l6en az Btviteli gGrb6nek megfelel6 vtil- 

tozb feszults6get adja ki, mig a ,,ve- 

vht" tithangaljuk egy Bllombon. Ha a 

sepresi sebesseg gyors, akkor nem lesz 

iclejp a szkb koreinek a teljes amplitti- 

tldval torMn6 berezgbshez, ugyanak- 

kor meg akkor is rezeg - ssillapodo 

jelleggel - a szhb rezg6kore, arnikor 

mBr Btsepertiink a vett tillomtison. Ez 

a berezghsi k6sds 6s az ul6csengds amdl 

nagyobb, mine1 nagyobb seprbi sebes- 

&get alkalrnazunk. Az amplit6d6 is a 

sebesdg niivel6&vel cmkken a 10. 

abra b), c) 6s d) p6ldhjBnak megfele- 

lben. 

Ztt, a mar regen iqrnert analogiara 

szeretn6k hivatkozni. Ha egy lend- 

ker6k nagyon gyors lendit6st kap, ak- 

kor vagy egytiltalsn rneg sem indul, 

vagy pedig csak kis sebess6ggel 6s 

indulbi k6sdssel fog rnegindulni. A 

rnegdlb sem tiirt6nik mvid id6 alatt. 

A panorb herendezhtil a t61 

nagy seprCi s ebdg harem jellegze- 

tes hibat okoz : 

a) Az Bbrholt Bllom& a panortima 

frekvencis skBlSjSn a siiprtki 

irhyban kid e#olva, teh4t nem 

a valddi helyh 1Sithatb. 

b) ott is jelet mutat, ah1 egykbke'nt 

cillo4n6s nincs, mert a szGrg ut6- 

csengh csillapod6 lengdseket ad 

(10. Bbra c). 

C) a vett iel nem a t,erer6ss6~6nek 

Vizsgdljuk meg, milyen iisszefiigg6s 

segiMg6vel tudjuk megalapihi az 

optimalis seprbi sebdghez tartozd 

fEir6szjel-ism6tl6dbi id&. 

Azt az id&, melyet a dvsziir6 Btvi- 

teli s4vj6n beluli gerjesztxke biztosi- 

tunk, benltart6zkodcisi &ek nevezziik. 

Adott sepr6si sebdg eseGn ennyi 

ideig kap rezonancia-frekvenciSjBinak 

megfelel6 gerjesztest a rezgbkor. Adott 

stivsz6ldg6 szh-8 pedig a s8vsz61es- 

s6g6nek meg.felelA frekvenciasort .

A benttarthzkodki id6 a savszeles- 

dg es a mpr&i sebess6g hhnyadosa: 

B (kHz) 

Tbent = V, (kHz/sec) 

A 10. Bbrhn a kuliinbozci alakil kimen6 

ielek mellett 1Bthato TL a benttartbzkodhsi 

id6 & a s~vsz6less6gb61 

sz&mitot,t id6 htinvadosa. Azt mutatia. 

hogy a benttsrtdikkodhi id6 krinysko?. 

n.ngyohb, mint a rezgakijr - vagy 

~zGrii - shvsz6le&~6g6b61 sztinlitott 

perihdusid6 : 

A benttarthzkodbi id6 6sszefiiggCben 

van a rezgBkiir - itt nem rbzletez- 

het6 - logaritmikus osillapitki dekre- 

mentumaval. Ez a rezg6kor aillapi- 

t&i t6nyezBj6vel 6s j6sQhva1, maid 

&vsz6idg6vel kifejezve, riivid le- 

vezet6ssel: 

I) = 6. T (6 = aillapitbi t6nyez6, 

T = a rezg6kor onfrek- 

venciajara jellemz6 

pericMusid6) 

A k6t, egyesitett egyenletbiil kifejezvr 

R shvsxBlc~ss6get : 

Ha megeldgsxiink ri = $14 ertkkkel, 

amely a teljes amplit6d6 nagyshganak 

kb. 964,-at jelenti, akkor a shvsz6les- 

segre megkapott kife jez6siink egysze- 

rfibb alakba irhat6 : 

lgS megkaptuk azt a legkisebb skvszelewdget, 

melyet adott, Af frekvenciastiv 

~ br~zol~~hoz fi-ffiresz-ismet.16- 

d6si frekvencia hasznBlata eset6n 

alkalrnazhattmk. Enn6l kisebb sk.- 

sz6less6gCi sz&A mar nagyobb torzitkt 

okoz a 10. hbrhn vhzoltaknak megfele- 

1Beri. Az (1) alatti egyenlddget TI-re is 

atrendezhetjiik, amibdl az alkalmaz- 

hat6 legkisebb ffir&z-isnt6tl6d6si, vag) 

- a visszafutb eelhanyagoltkm esetkn 

- furesz-felfuttisi id6 hattirozhatri 

meg : 

df (Hz) 

TI= - - . . . . . . . 

Hz (Hzz) 

Az (1) 6s (2) alapjan szokk a panor&ma 

berendezchket m6retezn1. 

A 11. cibrcin lathatjuk, hogy k6t 

kiilonb6z6 dvsz6less6gfi sziircivel ell&t~tt 

panorhma egyGg hogyan itbrazolja 

az egymk kozelbben lev6 k61 

Olombt. Az a) esetben a k6t jel eg?-befolyik 

a nagy stivsz6lesdg miatt, a 

b) esetben mhr j61 megkiilonboztet - 

hetb. A panorha vevdkn61 azt a 

frekvenciathvo~ot, melyen kiviil a 

k6t jel m& j61 sz6tvalaszthat6, illetvr 

megkiilonboztethet6 egymbthl, felbdkdpss6gnek 

nevezziik. Ennek 

egyik megml&i fom&ja a 12. ?bran 

1hthat6. Itt a felbonthsi k6pesseg. 

illetve a felbonthi frekvencia egyenlii 

a panorama egydgben alkalmazott 

legnagyohb szelekthltkt ad6 szGr6 

stivsz6less6~6vel " (kozelitb becsl6s). Ttt 

hangsfilyw~ni kivboln azt, hog\. a 

f6r6szjel ism6tl6c~6si frekvt:noiaju 

olyan 1egalaceonyat)h Brteken \.an. 

nlelv WL elbbbiekben r&xletezett br.rezi6si 

id6t biztusitja, tahht nincs sepr6si 

torziths. Ha ez van, akkor terrn6szetszerdleg 

a ,fdbont6ke'pes.se'y 1.9 rowtlik! 

Lehet, hogy feltunci, hogy ismertrtcimben 

keverten hasznalom a ffireszjel 

felfatki idej6nek reciprokat, mint felfutbi 

frekvenciht 6s a ffir6sz-isrn6tl6d6si 

idfit,. Nos, P kettci nem azonos, 

mivel a fiiknek vi%szafut&i ideje is 

van, igy ezzel a./, ism6tlcid6si id6 nagyobh. 

Azonhan az alkalmazott fii-

13. rihm. A jdkusd&i jelbod- 

KF frekvenciBjhak reciproka. EllenkezB 

esetben nem ad haths szeir&t 

a nagyfrekvencib jelt81. 

Eddig a nagyfrekvencih r h dtal 

meghat&ozott felbonMk6pess8grfSl 

besz61tiink. Van m6g egy tihyez.6, 

mely hatsrt szab a felbont6kBpedg 

niivel&nek. Ezt fokuazolriei felbont6- 

Wpedgnek nevezziik. 

Legyen az oszcilloszkbpon tibrblt 

vonal hossz&&a: 1 (mm), ehhez a 

hosszlLdghoz tartoz6 frelivenciavdtozh: 

Af. Akkor az egy mm-re esb frekvenciav4tozk: 

kdpesehg Af 

f. = -- 

rbzjelek esethben a visszafutk a fel- 

futashoz k6pest annyira kicei, hogy 

nem kovetiink el nagy hibBt, ha elha- 

nyagoljuk. Specieilis f-jelek eset6- 

ben, amikor & nagyobb visszafuttbi 

iddvel kell szbolni, termbzehaen 

csak a felfictrisi iddt vehetjiik sz8imit4- 

sainkn&l figyelembe. 

L&ssunk ezuh egy p6ldSt: 

Legyen a panorhnh &br&olandb 

frekvenciatartomhy Af = 2000 kHz. 

A felbonMk6pesdg ffa = 10 kHz 

lehet. RBrd&, mekkora az a legkisebb 

fGrk-emelked6si id6, meb biztositja 

ezt a felbonMk6pesdgetT 

T, =-= Af 2ooo.10a =2f,.lO-S= 

BZ 10%. 106 

= 20maec 

Ez kiLLelit6en (visszefutbsi id6t el- 

hanyagolva) 50 Hz-- ism6tlddbi frek- 

venciBnak felel meg. 

Ebb61 a pBld4b61 m8s 14that6, hogy 

144--146 MHz-es savszakaaz elfogad- 

Let6en panorbthhath olyan fGrk- 

jellel, melyet az 50 Hz-es hd6zati 

frekvencia szinkroniztil. Ez tobb - itt 

nem r6szletezhetd - eldnnyel jar 

egyiitt. Koziiliik csak egyet: az eset- 

leges h816zati zavar riU a szkbp ernyb- 

j6n, tehBt nem okoz nagyobb zavart. 

Nagyobb felbont.&hoz &lszerfi 26 

Hz-es fiirhszt alkalmazni, ebben az 

esetben a feibonthk6pe~s6g: 

A panor&ma egydg nagyfrekvencih 

rbz6ben ilven sBvsz6le~d - sziir6t 

kell bebPiteLi. 

Eddig figyelmen kfviil hagytuk a 

demodditor szerep't a felbonMk6pea- 

+e. A demodul9& leggyakoribb 

m6dja a burkolb demodulBtor alkal- 

A f6nypont Btm6r6je jbl f6kuszolt 

&potban d, akkor a 13. &6va v6- 

zolt, a m6g megkiiliinbtktethet6 2d 

tBvolsSgnak megfeleld frekvencia : 

mely a k6rdh f6kw~lhi felbonMk6pedget 

adja. A j6 mGkiid& ahpfelt&&, 

hogy a f6kuazobi felbont6k6pess6g 

jobb legyen, mint az elektromos, 

tehSt : 

fro < ffetb 

N6zzii.k meg az eldzd p6ldBnk alap- 

jh hogy MO 12 oszcil~6pcSSvel 

biztosithath-e a k6dh 10 kHz-es 

felbont4s. 

Mivel a f6kuszoltbi felbont&enak 

jobbnak kell lenni, igy felveseziik fro = 

= 5 kHz 6rthket. A (3) egyen&&et 

d-re Btrendezve : 

Ha az oszcilloszk6pon a sugArhossz : 

1 =,I10 mm: 

A k&dh kat6dsugArca6 ezt bizto- 

sitja, de kell6 gondosdggd kell be- 

dlitani a f6kuszol6 elektr6da fesziilt- 

&get. 

JobbB, tehet6 a f6kuszolAsi felbon- 

Mk6peswig a seprett frekvenciatarto- 

mhy osiikkent6~6ve1, vagy az 1 hosz- 

duiAg novel&6vel, mely oldhat6 

meg, hogy az Bbrholand6 dvot Gbb, 

qqm& a16 helyezett vonalon BM- 

zoljuk. Ez m8s bonyolultabb elektro- 

nikBt ig6nye1, tgy amat6r forgalom- 

ban nem is haeulBLstos. 

A 16nyegea m6retezbi ismeretek 

birtoksban n6zziink meg n&hy gye- 

korlati p6)d&t, a megval6sitka. 

mazh, mely a szokkos egydi6dh 14. abra. Kiizhpjrekvencicie panorama adapter 4.50 kHz-re 

demodul&l&t jelenti. Nem okoz k- 

revehetd ieltorzitht a demodul4to- 

runk, ha- teljeaitjiik a kovetkez6 

egyenlbtlens6ggel jellemzett feltktelt : '. *'. A &bra lchreiadotoi 

'ZTgyanakkor a demodul&tor munkaellendl~b151 

(R) Bs szGr6kondenzhtorBb61 

(C) alkotott szorzat nagyobb 

leqyen, mint a demoduldand6, utols6

Panoriima adapterek 

A 14. &bran egy 450 kHz-koz6 

Ez ism6tl8d&i frekvencihban kb. 

frekvencik h-blhath k6~6~freE: 

vencih panorha adapter kapcsol&i 

33 Hz-nek felel meg. Tehht a felhaszrajza 

1hthat6. CBiives megold8eG vdn$lt 

oszcilloszk6p f(ir6sz jel6t 30 msec 

tozat, mely kb. 30-4 kHz sz6leafolott 

kell megv8lasztani. Ha 40 

segG s&v hbrslzoltis8re, &ah. Rbgi 

msec-ot vblasztunk, akkor m6g nem 

vibr4l nagyon az oszcilloszk6pcs(i f6- 

BC 342, vagy hen16 berendehknye, 

de teljesitjiik azt is, ami a j6 felhez 

esetlakmtathath. A meglev6 oszbont&hoz 

szukdges. 

cilloszk6ppl uzemeltethetg. Az 

A f6kuszol6 felelbbonthk6pess6get 

megvizsghlva, 

erdsitg r h htvitali dvja mine1 sz6lewbbre 

biztoeitsnd6. Ezt a c6lt szolgdja 

a bemeneti kort sontald ellend- 

1Bs is. 

Az ECH 81 csdvel kivitelezett keverb 

100 kHz-re transzpondja ht a 

450 kHz-es koz6pfrekvenciht, egy va- 

&tor hangoW oszoillktor segitSeg6vel. 

A 4 rezg6koriis KF sztirg laza 

caatol&ban uzemel. Erre drt van 

wiik&g, hogy a felbonthk6pmdg biztosit&8e. 

Cdeh6ben ne keletkezzen 

, ,ketpGpu" ktvitel, mely s8ivdlees8gnoveked&t 

eredm6nyez. A s&vsz&?sdg 

ezzel a megoldhi 1 kHz alatt 

tarthat6 az adott fmkvencih. 

1 QO 

ami alatta van az 1 kHz-e felbontss- 

nak, tehht MO 12 as6 alkalmas. 

Uthatjuk, hogy mindig ellenbrizni 

kell ez ut6bbit is. A demoduU18s tri6- 

dhval tort&&, mely & egyben bizo- 

nyoa fokG eAsit&t. is biztosit. 

A 15. &an az e16z6 tranzisztoros 

vhltozata lbthath, azzal a kuliillbs6g- 

gel, hogy ennek bemenb kore nem han- 

golt kivitalfi - igy s shvszriless6g-caiik- 

kentg hat& nem jelentkezik - Be BC 

348-hoz kkiilt, 900 kHz koz6pfrek- 

vencia panor&m8z88$ra. A bemeneten 

telhlhath ellen4lh azt biztositja, 

hogy az adapter ne terhelje nagyon le 

a keverb an6dko&t, ahova az adaptert 

csatlakoztatni kell. Az er6sfths csok- 

ken6st az erbsit6 fokozatokkal kom- 

penzhljuk. 

Mivel emkn6l az egyszerti adapte- 

rekn6l az oszcilloszk6p fugg6leges erg- 

sftbj6hez by6kolt kabelen vissziik a 

jelet, melynek tetemes kapacih van, 

igy az elddkben meghathzott opti- 

mklis RC szonat meghat&roz&xinhl 

az hrny&olt khbel b az oszcilloszk6p 

fiiggbleges er6sit6j6nek bemeneti ka- 

pacithtit is figyelembe kell venni! 

Ez ut6bbi adapter teriMse m&r na- 

gyobb lehet, 16nyeg6ben a bemenb- 

ko16k szelektivitha korlhtoz, mivel az 

elsd KF' er6sitB rezgiikore kozvetlen a 

kever6cs6n61 m6g kev& szelekci6t ad. 

Az ismertetett k6t adapter abban az 

esetben ad az ernyi3n balr61 jobb fel6 

novekv6 frekvencia-spektrumot, ha 

felab keuer&sel uzemel6 vevbhoz caat- 

lakoztatjuk, ugyanakkor a vobbulil6 

iel mzitiwba n6zwkvb fiir6.z. Urnanis 

?el& kevertksal a keverb kimensthn a 

vett shv-spektrum megfordul, hasonl6- 

k6ppen ahhoz, amikor az SSB-jelet ke- 

vertiik, Ggy, hogy a keverb oszcillh- 

tor frekvencihja volt a nagyobb. Itt 

az oldaMv fordult meg! A k6t adap- 

terben a vobblerezb olyan irhnyli, 

hogy novekvd ffidszfesziiltmighez no- 

vekv6 oszciUtor-frekvencia tsrtozik. 

Az oszcillhtorok szinthn few keve* 

biztositanak, itt m&r azonban nem 

fordul meg a vobbulalt spektrum ir8- 

nya, mivel az oszcillhtor hangolMva1 

tepogatjuk le tu 1,1626, kever6 bltal 

elb$llitott spektrum-csoportot. 

BizonyitBsk6nt n6zziink egy egy- 

szerCi p6ldkt : 

Tegyiik fel, hogy a panorh&and6 

amatBr shvban hkrom ad6 uzemel 

3510-3520 6s 3550 kHz frekven- 

ci8kon. Mivel a vobblerezh a koz6p- 

frekvencihban tarthnik, igy a vevb- 

k&zul6k oszcillatora fix frekvencirin 

van. Legyen az oszcill~tor & = 3970 

kHz-en. Ebben az esetben a kever6 

sn6dkor6ben a kovetkez6 frekvencibk 

keletkeznek : 

A legals6 v6teli frekvencihak, feld 

kever&t felthtelezve : 

3970 - 3510 = 460 kHz, majd a 

tabbinek : 

3970 - 3520 = 450 kHz 

3970 - 3560 = 420 kHz 

frekvencidx felelnek meg. Lhthat6, 

hogy a v6teli frekvencia n(iveWsknek 

a k&&pfrekvencia c8okkedse felel 

meg. 

Ha ezt a kiiz6pfrekvencisR dvot 

transzpondjuk le, mondjuk 100 kHz- 

re, akkor ak&r aM, ak& feld kever6s- 

sel - a letapogabi irhnynak meg- 

felelb frekvenciamenetet kapunk a pa- 

560 - 460 = 100 kHz 

550 - 450 = 100 kHz 

520-420 = 100kHz 

460 - 360 = 100 k E 

450-350 = 100kE 

420 - 320 = 100 kHz

ECH 81 

1500k - ------- Teritis ---- ---- -/ 

- oi220 

EC 92 EF 80 HF 

0 

i

MO 12 

Tekercs I Yenetrrzam I Huzal I ~tndr6,vaarnag 

22 k 

2,5w 

X 

- o 

100 k 

~hn~er; 

+1,2kV 

e 

o 

+ 400 

o 

- 

- 

+400 

o 

LI 

Lt 

Ls 

La 

Ls 

L. 

L, 

L, 

L. 

Lto 

LII 

LIP 

I'rekvenuitis jel katcidkiivet,iin kc?rt:sa- 

tul jut az oszcilloszkbp fuggbleges c~6- 

.sit,hjbre. A kathdkiivetb mar elvcilrcszijrr 

a demodul&tor k6rt aa oszcilloszkcip- 

t-61 6s a tapkabel kapacith sem 8rvB- 

nyesijl olyan rn6rt6kben, mint az eldzi, 

adapt,ereknPI. 

*rdekessbge az 6vzBkenys6gsaab&- 

lyozh, mely dinamikus jellegii-. Az 

RCH 84 cs6 felerbsiti ez alacsong- 

frekvencib jelet 6s ezeket az egyili 

KF er6sitricsb segdrhsara vezethet- 

juk. A jel ftizisa olyan, hogy a us6 

er&itb6t a nctgativ impulzusok csiik- 

kentik. A dirictas vAg6 ex esetleges po- 

zitiv t,ranzierlsek levag&at, v6gzi. 

A berendeabs fiigg6leges 6s vizszin- 

tes fokozata, valamint a fur6szjel-egy- 

dg a lehet6 legegyszeriibb. A vizszin- 

tes elt.krit6s a htilizattal lett 50 Hz-rtl 

szinkronizalva. Ha a vohbula16t sza- 

bBlyz6 potencionl6terrel teljesen meg- 

sziintetjuk a panoramtizbt, akkor a PI 

kett6s ptenciomBter reven a v6teli 

frekvencia kiizepen rnarad, igy u fej - 

hallgat6-csatlakoz6n hallgathatjuk aa 

ad&. Ha a PI-el meginditjuk a pa- 

nor&m8z&t,, akkor az indulki frek- 

vencia mindig a fiirbzjel nagysaga- 

nak megfelelden alacsonyabb Brtekrr 

tol6dik el, kiivetkezeskeppen a vobb- 

lerezes szimmet,rikus lesz, igy mindip 

khepen jelent,kezik a pkztazott sBv 

3. kib16znt. A 16. cibra tckcrcsadalui v6teli kiizepe. Ugyanakkor az egksz 

veteli, illetve panorhazott sciv a 

segitseg8vel rfr 1 MHz-el elcsi~sztat- 

hat6, igy megoldhat6 az, hogy vala- 

me& &llom& spektrumat tncgpil- 

lantva, azt az ernyb kiizepere csilsxtas- 

snk, 6s a PI segits6g6vel a panorama- 

zbt megszuntetve hallgassuk az ad6i. 

Az ismertetett kis vev6 tehat egy 

saerndlyben ellAtja ugy a panortima 

vev6, mint a rendes v6telre saolg816 

berendezb feladatht . Tavir6 v&eln81 

iigyeljiink arra, hogy a beat,-oszcillB- 

tor jele ne legyen ti11 nagy 6s f6kBnt 

j61 el legyen arnyekolva, hogy vkletle- 

Lathat6, hogy 520 - 560 kHz-es dalya, nern kell mast tenni, mint kijz- niil se jusson k6~6pfrekvencias jel a 

novekv6 oszcilltitor frekvencihak no- bend fok-, vagy meg kisebb jellel (v6g- KB erbait15k bemenetkre? mert el- 

vekvi, letapogatott frekvencia tarto- fok nem megy ! !) hordozot adni, ha a rontja a felbont6kdr:t:ss6get is. I'ano- 

zik, ugyanez vonatkozik az als6 keve- kozeli frekvencia bele esik a vobbulalt rama uaemm6ctban a ta,vir6 oxacl!l&- 

rest k6pvisel6 320 - 360 kHz-esfrek- savba, akkor mar meglhtjuk a sajat tJori lehet,6leg ne haxznaljuk. A nlodc~- 

venciara. Egyedul tehBt a letc~pogatasi d6nk jel6t. Ezt a kijzBpre Bllitva, ko- lalatlan hordoz6k. vagy tavir6jelf.h 

irany, tehat a varaktoros oszcillLtor zelit6en meg is tiirtent a rahangolas. az ernybn igy is l~ithathk, vsak v6tel- 

frekvencia v~ltoztattktintlk irtinya n61 kell haszntilni a seg6ti-oszcilldtort. 

szabja meg a frekvencia menetet. Az Az isrnertetett panorama vevb ter- 

oszcilloszk6pokn81 bevezetett szokhs, PanorSma veva 

hogy a fiir*.t?szjel emelkededvel a f6ny- A '16. egy, a m-es ssivban 

pont belr6l jobbra halad, tehrit fejte- uzeme16 panorama vev6 kapcsolasa 

geteseinkn61 ezt mar feltdteleztiik, 

A csoves megold&sd vevb 

hogy helyesen van az elGrit6 lemezpkr 

nem alkalmas arra, bogy kHz-ne1 

bekotve. 

jobb felbontkt biztositsunk vele, de 

A panorha adaptert ugy kell be- erre ebben a dvban - tekintettel 

allitani, bogy az a frekvencia, melyek arra, hogy ez nem olyan ~stifolt. freka 

vev6k6szul6k szelektiven vesz, a vencia, mint a riividhullam,j tartok6perny6 

kiizepere keriiljon. Ez a P2 mhy - nillcs is szfikdg. A kelld elb- 

6s PI szabtilyz6 potenciomBterekke1 szelekci6, tiik6rv6de:ts6g bizt,osjth 

egy er6s ad6 vbte!? kozben kiinnyen erdek&ben 24 M H ~ koz,+frekven- 

- ~ 

beszabtilyozhat6. Uzem alatt akkor ciaVal iizeme18, egyszer transzponalt 

nem kell mkt csindni, ha egy adott rendszerfi vev6k&szii16k. E 88 CC 

frekvencihra (vagy adora) akarunk ra- bemeni,kor a smk+os, nagy savszeleshangolni, 

mint a ve~dkkiilf% hang016 seg13 bemenettel. Onrezgi, keverd 81mkzetesen 

nem olyan berendez&s, 

mellyel na,gyobb ig6nyeket is ki lehet 

elegit,eni. Arra azonban alkalmas, 

hogy aranylag keves befektots6ssel egy 

olyan kis vevdt keszitsunk magunknak, 

mely versenyek alatt, 6ppen a panoramazhats6saga 

reven sokseor jobban 

lesz hasznalhato, mint nagyobb 

teljesitm&nyu, de nem vobblereehrtii 

A technikai kerd8sckben obthonosak 

at)alakithatj&k az ismertetet,t berendt: - 

zest tranzisztoros valt,ozat,rlt is az ismertetett 

elvek alapjan, esrtleg khtszer 

transzponalt kivitelben is. 

Rijvid ismertet6mben megkisbrelgombjat 

6 6 allitani, ~ bogy a kerdeses litja el6 BA 102 varaktorral hangolt tem a panorama vev13k mmiikiides6nek 

frekvencia az oszcilloszk6p ernydjenek 

biizepire csfisszon. A kozepet 061oszcilltitor 

frekvenciaval a kiiz6pfrekvenciht, 

mely k6trfokozat6 er6sitht 

ismertetesen t)hl azok egyszeru m6retezQBvel 

is foglalkozni, 6s remhlern 

sacrfi szalkereszttel megjelolni. 

Ha az d t ra akarjuk hangob~i a 

v6teli frekvencihra, emek sincs akakap 

4, igen laza csatolhban lev6 s8vszilrdn 

keresztiil. 

A demodul8lk a szokLos, a hangtobben 

is kedvet kapnak ennek az 

igen hasznos seg8deszkiiznek elkhitesehez. 

102 

8 

15 

A 

0 

10 

10 

10 

10 

8 

9 

1.2 nlm C UA~ 

1,2 rnm CuAg 

0,3 mrn CuZ 

1,2 mm CuAy 

1,2 mm CuAp 

0,' CuZh 

0,2 cuzs 

0,2 CuZS 

0,2 cuzs 

0.2 CuZS 

0,2 CUZR 

0,2 CuZh 

0 8 

0 8 

0 1 

0 8 

0 8 

0 4 S -11) 

0 4 S-10 

0 4 s 10 

0 4 S 10 

0 4 5 10 

04s-10 

0 4 K- 10

Vasmaggal hangolt kiriik es alkalmazasuk 

A rezgdkor onfrekvenciAj8nak vil- 

toztattisha k6t m&lszer haszntilatos. 

A klasazikus megold& a forg6konden- 

zBtorral tortkind hangolh, melynek 

eldnyei koziil nbhhyat megemlitiink. 

Egyik el6nye, hogy a forg6konden- 

zhtor lemezeinek megfeleli3 kialakittid- 

val tetszdleges frekvenciamenet va- 

16sithat6 meg. Ismeretesek a frekven- 

cia-egyenes karakterisztikBjli forg6- 

kondenzktorok, melyek alkalmazh 

az egyenletesebb frekvencia bthango- 

last biztositja. 

Vizsgaljuk meg a kapecitkl han- 

golt rezg6kor jbski tkinyez6j6t 6s ssv- 

sz6ldg6t a kondenzator teljesen ki- 

forgatott 6s beforgatott tillthx4ban : 

Az egyszerdkg kedvGrt legyen 

Cbe = 16 CU, akkor a kbt j6shgi t6- 

nyezd hkyadosa: 

QE = f16= 4 

Qbe 

TehBt kiforgatott irllLban a rezgii- 

kor j&&i t6nyezdje a kapacith-vhl- 

to& ,ndgyzetgyiikivel megadott meny- 

nyis6gszer lesz nagyobb, mint hefor- 

gatott &lapotban. 

Ugyanakkor a rezgdkor onfrekven- 

cihjtinak v4tozh: 

b 

1 

Elmorduds [mm] 

? 

/ 

Hidv6gi Tibor okl. vill. m6rn6k HA 5 BB 

TehBt a frekvenciavtiltozas is ugyan- 

olyan nl6rtekii, mint a jbagi t6nyez6 

v8ltozk. Ezt figyelembe v6ve, mi- 

vel a stivsz6lcsse5g: 

fo 

B=- 

Q 

Az Btfogott frekvenciatertomBny 

fiigg a hangol6-g effektiv permea- 

bilit&Athl, a tekercs &tm6rdj6tgl, 

alkalmazott menetszhthl, vasmag 

nagysAght61 b &tm6rEij6Ml. Mindezen 

t6nyezBk osszess6g6t keli figyelembe 

venni, amikor egy adott frekveneia- 

tartomAny atfogtietire kbzitiink per- 

meabilit&sal hangolt rezg6kort., ami 

nern a legkonnyebb feladat. Egyszerii- 

sijdik a tervez6s, ha n6hAny felt6telt 

alland6nak vesziink. fgy a gyakorlat 

szerint legjobb, ha az alkalmazott vas- 

mag hossza : 

1" = l,G.l, 

Ha a stivm6l&g kifejezaben a 

szam1&6 is ugyanfigy, ugyanannyi 

szordra vdtozik, mint a nevez6, 

akkor beltithat6, hogy a scivazile8se'g 

azonos marad! 

M& emlit6sre mblt6 az is, hogy a 

kapacitiv hangol&n&l az induktivitk 

massziv, h6-fiiggetlen kivitelben 

konnyebben elktiszithetd, mint az in- ah01 It = az alkalmazott tekercs hoszduktivitk 

v8ltoztat~ esetben. szat jelenti. Hosszabb hangol6m~got a 

A kapacitiv hangolth leirt - 6s itt legegyszerdbben k6t vagy tobb hantovabb 

nern rbzletezett - el6nveivel goldmag oaszeragaszttidval tillithaszemben 

m6gis mi6rt alkalmazzkk az tunk e16. Mivel adott frekvenaidv Btinduktiv 

hangolbt eldszeretettel az hangolh hosszabb hangolhrfid alkalmazLis&val 

nagyobb elmo.zdulcist ig6- 

Eldnyekbnt lehet rnegemliteni : nyel, igy a hosszabb vasmag alkalmaz 

h 

1. Artinylag kis hely-ig6nyd. 

lehetdv6 teszi nagyobb menetemelkedbd 

hangol6ord alkahaztidt, 

2. Tobb kor egyiittfiit&sihoz j61 ha ors6val mozgatjuk a vaamagot. 

alkalmazhatb. 

Umanakkor a kisebb mechanikai Don- 

3. LBgnedvessBg, paratartalom nern t&ians&b61 eredd elrnozdulhk 6adbefolyhlja. 

she bekovetkezb frekvenciavaltoz8s 

4. FinomhangolL egyszerd mene- is osijkken, tehat stabilabb lesz a rezgdtes 

orsbval megoldhat6. koriink onfrekvencitija. 

5. Frekvencia-linearis hangolL 

A vasrnag hosszet termbzetesen 

konnyen megval68ithatb. 

nagyon nagyra sem lehet vemi. Ebben 

az esetben megnovekszik a sz6rt me- 

Mindezen eldnyokkel szemben tigy neees t&. ami a kiilsd zavar6 terek 

mechanikailag, mint hi3fiigg6s szem- miatt eldnytelen, ugyanakkor nagyon 

pontjAb61 meg kell alkudnunk a ke- hosszli tekercset kell alkalmazni, arni 

v6sb6 stabil miikod~l b a hang016 a j6sSgi tkinyed csokkenMhez vezet. 

szervet sz61-t m&gneses mezdtdl v6- A jbmigi thnyez6n61 maradva, a vasdeni 

kell, mert erre 6z6keny. maggal hangolt rezgdkorndl a j6ssgi 

Akturrlit&At ntilunk az vetatte fel, Gnyezd nern novekszik a frekvenciahogy 

- immhr mondhatjuk hogy ne- vaI, illetve a- magasabb frekvencihra 

gyed6vszazados jubileurnet iili : a hangolkl. Igy a scivsze'le886g a magaforg6-hiany! 

A n6ha kaphat6 kiilon- anbb frekvenckik felt! nijvekszik. Ez a 

btizi3 vissmmaradt, inkurrens forg6kra 

legtobbszor tervezni nern lehet, 

mert legtiibbjiik hibth. Tobbrbzes 

(3-4-es) forg6kat m6g inkibb nern 

kapni, igy esett a valasztk az induktiv 

hangol&a. 

Az induktivitk v&tuztat&s8nak ma 

hasznAlatos form&ja, hogy a tekercsben 

egy vasmagot mozgatunk, igy dltoztatvkn 

meg a tekercs onindukci6jat. 

Ha egy alland6 menetemeiked6sii 

takercaben egy arhnylag hosszfi hango16 

rudat mozgatunk, akkor ezzel a 

vtiltoztathat6 induktivithl kivitelezott 

rezgdkor frekvencidja az 1. &dn 

vcizolt gorbe szerint valtozik. A vasmag 

elmozdit6dnak kezdet6n 6s a 

v6g6n kicsi a frekvenciavhltods, 

ugyanakkor a kiiz6pen kozel linearis 

szakasz 1Bthat6.

3. dbra. K& vasmagos mt?rete&i 

dingram 

noveked6s abban az esetben, ha az Bt- 

hangolt frekvenciatartomtiny kiwi, 

nem olyan nagy, tehBt elhanyagol- 

hat6. Az amat6r dvok v6tel6hez hasz- 

nglt rezgbkoroknek arhylag kiwi sB- 

vot kell Bthangolni, fgy amat8r gya- 

korlatban a vasmag hangolh ezen 

hBtrhyBva1 nern szholunk. 

A vasmag-hangoIb6 rezgbkor egy 

permeabilitthal hangolt vdtoztathat6 

.induktivi&t, egy silland6 6rGkG La 

induktivitht 6s a rezgbkori ka 

tsrtalmazm (2. Bra). Az c-2% 

induktivithl b a kapacih egy 

r&dt k6pez6 Ct-trimmer kapacithl 

Bllithatjuk be pontosan a rezgdkor 

frekvencia-Btfogtidt. 

Az elhzbkben m4r edtettem, hogy 

a m6retez6s nem a legegyszedibb, ha 

azt imeretlen vasmaggal akarjuk 

megoldani. A 3. &r& Bs e 4. &ran 1Bt- 

ha$ gorb6k a m6retez6s megkonnyi- 

Gs6t szolgiilisk. Mindk6t grafikon - '.@a 

jelenle

legyen. Ezzel majd meg foglalkozom, 

azonban eldbb n6zziik a konnyebben 

kivihlezhetd, egyenletes menetemelked&b 

tipus terveztkdt. 

K6t adat kiindulW6nt adott : a legalscsonyabb 

(f~) cis a legmagasabb (fz) 

frekvencia, melyek kozt a rezgdkiirt 

hangolni akarjuk. 

Elsd 16ptkk6nt a k6t sz6ls6, kibdvi- 

Btt frekvencihjst hathrozzuk meg az 

eldzb indokok alapjhn : 

f,., = fi + 0,2.Af (Af = f, - f,) 

Mivel az induktivith a frekvencia 

nhgyzet6vel arhnyos, igy meghathroz- 

zuk a k6t frekvencia hhnyados8nak 

nhgyzetkt: 

A 3.6s a 4. ribrtik alapjan, amak figye- 

lembev6tel6ve1, hogy a vhlasztott 

effektiv permeabiliths nugyobb Eegyen, 

mint 7, kivtilaszthatjuk a megfeleld 

vdoz tartoz6 p-brtkket, mely az 

induktivitb vhltoztatka jellemzb 

adat, majd ennek ismeret6ben a 

tekercsStm6rdt. A vasmag anyagdt 

hgy vAasztjuk meg, hogy az az 1. t&b- 

1ht alapjh nagyobb hatsrfrekvencihjj6 

legyen, mint a rezgdkor iizemi 

frekvencihja. 

A kovetkezd 16~6s az optimilis L, 

Cthk6nek meghathrozk : 

Az eldzakben ismertetett : 

kifejezes fitrendez6sPlvel 6s Lma, = 

= p.L--helyettesit&sel a soros 

induktivitb : 

A minirnhlis induktivith pedig az at- 

alakitott Thomson-kbplettel 

2x BSY 34 

7. cibra. Tranzis~oros VFO 

kapcaokka 

ah01 : f, (MHz) 

C (pF) (Eldre felvett Brtek) 

L (pH) 

A nevezdben lev6 (1 + a) szorz6 a 

soros induktivitb miatt keriilt a k6p- 

letbe ! 

Ha a mininlhlis induktivith ismert 

(ez jelenti a vaamag n6lkiili tekercs 

induktivittkht), akkor a menetszh : 

A nevezdben szerepld ,,K"-thnyez6 

a 6. &a alapjtin hatsrozhat6 meg a 

D/1,, azaz teliercsht.m6rd 6s tekercshossz 

hknyados ismerethben (8t.alakitot.t 

Nagaoka-k6plet). 

AZ L,,,,,, mikroH-ben, D-titrn6rd pedig 

cm-ben helyettesitendd! PBlda: 

MBretezendd a 7. abrar~ lhthat6 tranzisztoros 

VFO hang016 rezgbkore, ha 

a fontosabb ad~tok : 

fl = 5 MHz C = 150 pF (Az osszes, 

eredB kapaciths) 

fi = 5,.5 MHz Vomag: 3 db ossze- 

ragktott 4 X 10 han- 

gol6caavar 

f,, = fi + o,2. (f2 - fl) = 

= 5,5 + 0,2-0,5 = 5,6 MHz 

A 4. Bbra alapjtin, figyelembe v6ve 

az 1. thblhzat adatait, N 20 jelz&G 

hangol6csavarokb61 ragasztjuk ossze 

a hangolbrudat . 

Ha ~1 = 2,6 ert6ket vdasztunk - 

melyet megtehetiink, mert az eldzdleg 

kiszfimitott q-nh1 nagyobb -, a 

tekercsritm6r6 : 

+8 

i

I 

I , , , , , , , , , , , , , , , , , , . . , . , . , , . , - , 

1 2 34 s 6 7~9nni2ow6snraejonnoaxasn2e~ menetdm I 

(A 4: tibran a p = 2,6 6rt6knek 

N 20 gorMj6vel akotott metsztkpont 

a 8 mm-es &tm6rB irhy8ha esik.) 

A tekercshossz pedig: It = 23 mm 

Ezuth meghatsrozzuk a tovtibbiak- 

hoz sziikmiges szorz6tdnyezbt : 

Azonos frekvencihjd rezgBkiiroknB 

kiilon prohl6ma nincs. Modulhtor 6s 

oszcillator rezgi3koriik egyuttfut4dt 

m8r kulon tervezni kell. 

A rn6retaz6st - a konnyebb meg- 

6rGs el&eglWre - p5Ida keretdben 

mutatjuk be. 

M6retezend6 egyutt,futo modulator 

6s oszcillhtor rezgi3kor a kovetkezii 

adatok alapjan : 

A menetazhot itt m8r nem h itjuk 

ki. A kisztimitott L , Bs L,, alapj8n 

megtervezett modulhtorkori vPtoztat- 

hat6 induktivitbt fogjuk felhaszndhi 

se ogzcil16tarkor hango1&8&hoz is, L, 6s 

C v ~tozta~val. 

A kibgvttett oszcill8tor frekvencitik : 

A sziik&ges p8rhuzamos kapaci* 

pedig : 

25 330 

- C = - 

fonur2.(Lmin + Cs,) 

= 25 330 - 

4,9x. 19,5 

- 54 pF 

A minimhlis induktiviths : Modulator : 

fl = 3,5 MHz 

f2 = 4 MHz 

C = 100 pF 

Kozepfrekvencia : 

800 kHz 

A kapott kapacit&6&k eleg kicsi, 

novelWhez a modul8torkor kapacita 

wit is novelni kell. Korultekint,d szerelhel 

a kiszhmitott kapmitGrt6k is 

tarthat6. 

A menetszh kiszamitlhhoz sziik- 

dges D/lt viszony 6rGke: 

a 8/23 = 0,348 

Ennek megfelel a K = :3 - 10-3, ezzc.1 

pedig a menetszhm : 

= 2 1 rnenet 

Tohb, kulonbiiz6 frekvenciaju, 

vagy azonos rezonanciaj;j6 rezgBk6r 

egyutt-hangoltisa a legegyszeriibhen 

Ggy oldhat6 meg, hogy a vdltoztathat6 

induktivitLk6nt azonos kivitelt hasz- 

nslunk, 15s az L,-SOI-OS induktivitk, 

valamint a C kapacitb rnegvtilaazt~6- 

val biztositjuk az eg*yiittfntbt. 

Keverbs: fels6 

Vaamag : k6t ossiieragasztott 4 X 10-es 

A felsd kever6st figyelembeveve a 

k6t oszcillator frekvencia : 

bl = 4,:3 MHz 

fOz = 4,s MHz 

A tervez6st a modulatorkorrel szok- 

tnk kezdeni, itt az optirnhlis L/C- 

viszony felvehet6. 

fmax = fz t 0,2. (fz - fl) = 

= 4 + 0,l = 4,l MHz 

fd, = fl -0,2.(fz -fl) = 

= 3,s -0,l = 3,4 MHz 

A 3. dbrardl, ha D = 8 mm tekercs- 

atm&6t vhlasztunk, akkor p = 2 per- 

meabiliths vtilaslzthatd N10 vasmag 

haazntilata esetkn 

Az hthangolt frekvencia-tartonuiny - 

b61 a linearis szakaszt meg tudjuk no- 

vehi, ha a tekercset v8ltozo menet- 

emekedbl kkitjiik. Erre tdrilha- 

tunk egy megoldbt a QST 1964 j6l;usi 

sz&maban, ah01 IlMK egy 2,5-3 MH7 

koziitt hangolhat6 IT0 IefrMt kiizli. 

Az bzesen 29 menetii tekercs ha- 

rom &zre van oaztva. Az egyik v6g6n 

4 menet szorosan e gyd me116 teker- 

csolt, majd v8ltoz6 menetemelked6su 

koz&p& szakasz kovetkezik, 6s a mLik 

vegh a tekercsnek 8 menet van ismkt 

szoroaan egymb me116 tekercselve. 

A VFO kapcsoltisi rajza a 8. &r

Ezt az antennatipust 1880-to1 alkalmazzak. 

Ekkor hasznalta elbszor 

Herta a kiizepen taplhlt f6lhullt%mli 

tiip6lus antenntit. Ez ax antenna a 

legegyszerdbb megold8su 6s a tobbi 

nyeredges antennak, illetve antennarendszerek 

alapjht kepezi. Ez6rt el6sz6r 

n6hBny sz6ban foglalkozunk ezzel 

az antennatipussal. 

Minden vezetdt jellemez a kapacit&a 

b onindukcioja. Nem kivhtel ez 

a161 az antenna vezeteke sem. Ez az 

L es C Brtkk meghataroz egy rezonancia 

frekvenciat, mely lenyegeben a 

sugLz6 geometriai mereteiM1 fugg. 

Nagy L/C viszony eseten a sugar26 

savszeless6ne kisebb. kis L/C viszonvnB1 

(kis ~r&dukci6; nagi kapaci&) 

a sunArz6 s~vsz6less8ne meernovekszik. 

Nagy Jbzsef okl. vill. mernok HASJX 

Az 1. abru rnutatja a riividiilesi 

tenyezdt iljd fuggvenyeben. 

Az irodalomban megemlitik, hogy 

f < 30 MHz eseten, ah01 A/d - 5000, 

eby kielegitd pontosssigli szamitki 

keplet adbdik, mely szerint s fklhul- 

ltimli sugB1zo hossza 

142 200 

- 

f (kHz) (1n) 

A f6lhullbnu dipolok taplalb 

tiramhasban tortknik. Ez megegyezik 

a dip61 geometriai kozep6vel. Az itt 

mert ellenhllk a dip61 bemen6 ellen- 

Bllh, me$ elmeletileg 73 ohm. Ez 

termketesen a vegtelenul vekony 

sugArz6ra BrvBnyes. A 2. &ra, rnutatja 

a sugAm6 bemeneti impedancicijht A/d 

fiiggv6nyeben. Vegezetul szblnunk kell 

a f6lhullh6 dip61 irbnykarakteriszti- 

~zhht. egy, a hnll6khos~zhoz viszo- kBj&r61. A horizont8lis irhnykarakterlyitott 

vastagabb vezetkkbbl kesziilt risztika a j61 ismert nyolcas alakli. 

sug8rio nagy feliilettel egy magasabb A dip6lok f6 tulajdonssigainak ismekapacitkt 

kepvisel, mint egy v6ko- reteben nehliny antennatipiism1 foglalnyabb 

vexetekbdl kesziiit azonos hosz- kozunk. Az amat6r celja egy antennat 

szlidgu sugarz6. A A/d hhnyadost a lehetg legegysxeriibben megepiteni, 

krcres~isciqr tit~yeziir~ek nevezzuk. Ez mely tobb feltetelt is kieldgit! Ez ter- 

~yakorlatban a rovidhulltimb anten- meszetesen kompromisszumos megnirknhl 

BltalAban 5000 koriil van. old& lehet, mivel egy dip6lantenna 

Egy sug8rz6 mechanikai 6s elektro- csak egy amat6r sBvra hasznAlhat6. 

Inos hossza nem egyenl6, mivel ehhez Nezziink meg nehany antennatipust : 

ct sugarzb vBgtelen v6konyshga lenne 

sziikshges. Mivel ez v6gesBrtBk, ez6rt az 

elektromos hosszllstig n6hAny Oh-kal 

kisebb a mechanikus hosszus&gnal. Egyszeru modon, a bevtlietbben 

Ezt riividiilbi tdn?/ezo"nek nevezziik. emlitett m6dszerreI meghat8rozhato a 

dip01 hossza. Hemenci impedanciaje 

75 ohm korul van. A thpldtisa 75 

ohmos koaxialis kribellel tortenik. LBt- 

szolag ellentmondtis van; egy szim- 

metrikus antenna aszimmetrikusan 

ttiplalva. Ez azonban ncm okoz kiilo- 

nosebb problem&. 

WSDZZ sntenna 

4 tobbshvos antenn& koziil kiilonosen 

kedvelt nehany j6 tulajdonsba 

miatt. A DX dvokon tekintklyes nyeresege 

van, koaxidis kBbelle1 tBp14t, 

BCI-t nem okoz, helyigenye viszonylag 

kicsi. 

Az antenna sugarzojaba k0t helyen 

rezg6kort helj-ezunk el a 3. abra szerint. 

L1 6s L2 induktivith nagys* 

8,3 pH, a C1 6s C8 kondenzhtor kapaci- 

t h 60 pF. Ez4tal a rezg6kor rezonancia 

frekvenciaja 7050 kHz. A rezg6kort 

onmaghban - sugkzok rielkiil 

- kell behllitani a rezonancia frekvenciara 

! Ez GDO vagy szigntilgenerhtor 

8s ca15voltm6r6 segitsbgevel tort6nhet. 

A tekercs 0 5 ctm atrnerajii, kb. 

8 om tekercshossz6~on 19 menetb61 

dl. Tekintettel arra, hogy a rezg6kor 

nagy h6ingadozbknak van kiteve, 6s 

a mechanikai igenybevetel is nagy, eelszerfi 

a tekercset miigyantaval kionteni. 

de a rezonanciht ismet ellencirizni 

kell ! ElBfordulhat ugyanis, hogy 

ielentds lnertekben elhangol6dik ! A 

kondenz&toroknhl a h6m6rs8klet-v&ltozb 

okozta kapacitbvhltozb jelenti a 

I. libm. P'dlhull6mhosozri8rigJ dip61 riividiildwi tdnyez6je 2.- cibm. PPlhullh~nh0~s~zis6giL dizp61 bemen6 impedat~c%aja 

A/d fuggvdny6ben ' A/d fuggvhnydben

3. cibro. WdDZZ rantenrcu naketei 

legtiibb gondot. A nagy korj6sk nem 

kovehlm6ny, de a kor h6m6rs6klet- 

Blland6jhnak stabilibim nagyon fon- 

tos. C6lszerG ez6rt a 60 pF-os konden- 

zStorokat negativ h6rnh6klet-t6nye- 

zbjGre vhztani, mivel a tekercs kis 

pozitiv hbm6dklet-thnyezbvel rendel - 

kezik. A kondenzhtor 6rtAke mindig 

60 pF kell, hogy legyen ! A rezg6kiiron 

nagy fesziiltdg 16p fel, az6rt a konden- 

zStor &tiitbfeszult&ge - az ad6 telje- 

sitm6ny6tgl fugg6en - 1 kV-10 kV 

nagydg6 legyen! A kondenzStort is 

6vni kell a nedvdgtdl. Ez6rt dl- 

szerii a rezgbkort egy szigetelt va6- 

burkolatba Bpiteni, 6 ebben foglal 

helyet az elvhlaszth wiga is. 

Az antema rezonancia frekvencihja 

:3,7 MHz, 7,05 MHz, 14,l MHz, 21,2 

MHz 6 28,4 MHz. A 80 m-es dvban 

f6lhuUm6 dip6lk6nt miikiidik, mivel 

itt az L1 6 Lp induktivi-k hossmb- 

bit6 hat& fejtenek ki. A 40 m-es d v- 

ben a 7060 kHz-re hangolt rezgbkoriik 

v6gtelen nagy impedanciht k6pvisel- 

nek, tehht az antenna itt is f6lhull&m6 

dip6lk6nt viselkedik. 20 m-en a MI- 

gsn6 hossz6dga 1,5 A, 15 m-en 2,5 A, 

6s 10 m-en pedig 3 A. 14 MHz-en a 

C1 - Cz kondenzhtorok rovidiM hat$- 

s6&, mig 21 MHz & 28 MHz-en az 

L, 6 Lt induktivites fejt ki elektromo- 

san hosswrbbith hatBet. Minden eset- 

ben a t411hlBei pont &ramhasban torth- 

nik, emek kovetkezthben a bemen6 

impedancia alaesony; 60-70 ohm 

hull8mellenhlltisri. Az BU6hull&marhny 

legrosszabb esetben is 1 : 2 alatt van. 

A tiibbdv08 aKlt43~8k ~ O Z U gyak- ~ 

ran alkahmtt, viszonylag kis helyig6ny6, 

egyszerG fel6pit&ti a G5RV 

antenna. A 4. &an hithat6 az antenna 

sugSm6ja kdtezer 15,3 m hossz6, 0 

5. abra. G5,UV antenna cilldhul~marcin~ n frekvencia fiiggty6nyCben 

2 mrn rezhuzalb61 k&ziilt . Az illesztist 

a 9,5 m hosazu tv-szalagksbel vbgzi, 

mely 240 ohmos impedencihja j61 

illeszkedik a sughrz6hoz. A tv-szalag- 

khbel mesik v6g6r61 tetsz6leges hosz- 

sztWg6, 76 ohm impedmcbij6 koaxih- 

lis ksbellel csstlakozunk az adbk6szii- 

16khez. 

Ezen antenna &llohull&marhnya: 

3,6 6s 14 MHz-en j6, 7 b 28 MHz-en 

kiel6git6, 21 MHz-en rossz. Az 5. &an 

lhthat6 qgy meg6pitett. G5RV antenna 

B116hullhmarhnya a frekvencia fuggvd- 

ny6hen. 

Cubicel Quad antenna 

Az irthyitott antenna egyik ismert. 

6s amatgrok Sltal kiiekedvelt, k6pvise- 

lbje. Nyereekes, es ez a nyere* a 

dip6lushoz viszonyitva kb. 8-10 dB. 

A DX-forgalom szh$ra ez igen el6ny& 

tubjdondg. L6nyeges el6nye 

m6g, hogy nem foglel nagy helyet 6s 

nem koltdges. Elvi rajza a 6. &?L 

1Sthatb. 

A sugM meg&ban 110-120 ohm 

talpponti impedancitit k6pvisel. A parazita 

elemek segfts6g6vel a tAplSlBei 

pont impedanciSja 45-75 ohmra 

dikkenthet8. Az 1. t6bldzud - irodalom 

alapjh - megadja az antenna 

fdbb jellemz6it a fel6pit.4~ fiiggveny6- 

ben . 

Ez az antenna - a tAplhlBei pont. 

megv&zt&it61 fiiggben - alkal- 

mazhaM vizszintes, illetve fiiggbleges 

pohriztbibjti hi~llbok elBBllft8ssra. 

riividzhr 

tdpidkasc 

pont 

pont rovidzdr I I 

I 1 

6. &a. Gubical Quad antennujel4pit&e 

--

7. dbra. Cubical Quud antennu 

egyik lehetsdgea kivitelez4si mddja 

I. t6bI6zat 

WetepitC 

Sughz6 (egyediil) 

9&16 reflektorral 

tsvowg 0,a 

SogBn6 refiektorral 

t8~0ls8g 035 

Sughz6 reflektorral 

ts,voIss.g 0,A 

Talpponti 

impedanc~a 

(ohm) 

110 

75 

65 

54 

Antenna- 

nyerdg 

(dB) 

2 

10 

8 

A reflektorelem, mely kb. 0,2 1 

t&vol&gra van a sug&rz6t61, nagyon 

befolytholja a nyerdget 6s a talp- 

ponti ellendltht. A reflektorelemen 

egy be&llft6 ttipvonal-wonk van, mely 

a kerettel azonos anyagb61 k6sziil. 

Ezen a osonkon a rovidzh t&vols&A- 

nak vciltoztat&&val tillftjuk be a leg- 

a 

t 

i 

A Cubid Quad dvsz6ldge na- 

gyobb, mint egy azonos frekvenci4ju 

Yagi antenn6-6. A j6 hateefok el6&d- 

hez ajhlatos az antenntit legaltibb 

A12 magassBgba helyezni. 

A gyakorlati kivitelez6are a 7. cibrdn 

6s a 2. tabGzatban adunk Gtmutat&. 

A keret anyaga lehet fa, bambudd 

vagy egyhb, j6 szigetel6 anyag, mely 

kis dielektromos 4lland6val rendelke- 

zik. Termhzetesen figyelembe kell 

venniink az idbjbth adta megterhel6- 

seket is ! A huzal BtrnCdje 1,5-2 mm. 

A hang016 rovidzar-huzal ttivohiga 

nem kritikus, 5-15 cm kozott van. 

A 2. t4blBzatban az utold oszlop 

,,OldaJhosez rezkna reflektwd" arra 

az esetre vonatkozik, ha reflektor- 

csonkot nem akarunk k6sziteni ! 9. &-a. Hula-hop c~ntenna 

HuHbm- 

hossz (m) 

jobb reflektorhatkt, illetve a legjobb agfirfi beam antenna 

illesztkat. KoaxiBlis ttiplB1k esetkben 

a kozbeiktatott all6hullhartiny me- Annyiban kiilonbozik tt Cubical 

rcivel m6rhet6 az illesztb min6dge. Quad antenngtbl, hogy a sugtirz6 kor 

10 m 

15 m 

20 ln 

Stiv 

80 m 

40 m 

20 m 

15 m 

10 m 

75 ohm ockl tartdrid 

Oldalhoaezds&g 

D (em) 

548,64 

274,32 

137,16 

60,58 

60,58 

8. rihra. 2 elemes - gylirti beam an.tenna La szerkezete 10 m-re 

' 

la (m) 

2.65 

3,55 

5.35 

1, (m) 

2,65 

3,55 

5,35. 

H (cm) 

60,96 

30,48 

15,24 

11,43 

7,62 

0,20A 

2.12 

2,83 

4,25 

Tdvolsag D 

d (cm) 

12,70 

6,35 

2,54 

11,27 

1,27 

0,152 

1.60 

2 s 

3,243 

A (em) 

30,48 

15,24 

7,62 

5,08 

5,08 

Fkfiektor- 

csonk 

hosszs (m) 

0,70 

. 1.00 

1,50 

X (em) 

15,24 

7,62 

3,81 

2,54 

1,905 

Oldabossz 

a remnAns 

reflektorndl (m) 

2,81 

3.75 

5,56 

C (pF) 

100 

75 

50 

35 

25 

alaku. A reflektort. egy z6rt gyiiriibdl 

kdpezziik, 6s A/4 ttivolsBgra helyezziik 

el a ttiplBlt sughrzb mog6. A talpponti 

ellentillillas 75 ohm. A fells6 vizszintes 

tart6 lehet f6mb61, 6s nem kell szige- 

telni az elemeket a tartbt61. Az als6 

tartb k6sziilhet mdanyeb61, illet6leg 

ftib61. A 8. &bra egy 10 m-es savra 

k6sziilt antemtit mutat be. 

Hula-hoop antenna 

Jelenleg a szakirodalom sokat foglalkozik 

az irn. hula-hoop antemtiv~l. 

Ez az antenna csekely irtinyitottsiiggal 

6s nyeredggel rendelkezik. @itbe 

viszont egyszerii, 6s f6leg a fels6 dvokban 

kis mCetekke1 rendelkezik. A 9. 

abra b a 3. tablazat megadja az antenna 

f6bb jellemzbit. Redlitthb&l 

ugyelniink' kell a kis &116hullitmarciny 

el6r6s6re. Ez az ,,X" t&volsQy vdtoztat68Etval 

optidlisra Allithat6 be. 

A Delta-loop antenna 

Ez az antenna gyorsan 6s egyszerlien 

meg6ptthet6. Az antenna anyaga 

v6konyfalG 3/4 collos aluminium cab. 

109 

2 

e

I 

Direktor ~ugcirz6 Reflektor 

koax 

A taramid 1 collos aluminium db61 

khziil. A szigetelb az elemek h a t ad 

kozott erbs szigetelblemezbbl, pl. : 

pertinax k&ziil. A 10. &a mutatja a 

felerbsit6st 6s elhelyez6st. 

Az elemek m8retei : (keriilete !) 

313 

reflektor = ---- 

f(MHz) (m) 

291 

Direktor = - 

f(MHz) (m) 

10. dbra. Delta-loop antenna 

Az elemek tslvolstiga: 4. tdbkht 

sugdszo - reflektor 1,85 nl 

sugslrz6 - direktor 1,:39 m 

Az antenna tslplpl4h koaxi&lis kslbellel 

tij,tAnik. Nyeres6g kb. 8 dB, elbre- 

h&ra viszony : 25 dB. 

110 

11. &bra. Ground-pZane antenna 

Ground-plane antenna 

A ground-plane antenna a Marconi- 

f6le antenna javitatt vatozata, mely- 

n6l mestedges foldet akalmazunk. 

Ez a mestem6ges fold 1ehetBleg nagy 

szh6, A/4 hoaszhigG, a fiiggdleges 

sugrin6ra merglegesen elhelyezett. hu- 

zalokb61 611 (11. abra). 

Ezeket a sugtirz6t61 termbazetesen 

szigetelni kel1.-A helyesen fel6pitett 

Ground-plane antenna vertiksllisan 

sugslroz -6s nagyon alacsony kilov6si 

szoggel. EzBrt, kedvelt DX antenna, 

Ssv 

40 m 

7050 kHz 

do n~ 

14 100 kHz 

15 ru 

21 100 kHz 

10 ln 

28 100 kHz 

. 

SuggrZ6 

BtmdrB 

(mm) 

- > 

6 

10 

20 

40 

z 

6 

10 

20 

40 

2 

6 

10 

20 

40 

- 7 

6 

10 

20 

40 

melynek minden irhyban m6g kb. 

3 dB nyerdge is van. Sajnoe ezen 

antenna telpponti impedancitija 30. 

ohm koriil van, ezCt illesztg tagot kell 

alkalmazni. Ezt a probl6mslt Athidalja 

az fin. hosszabbitott ground-plans 

antenna. 

Hossaabbitatt ground-plane antenna 

Ha a ground-plane sugtirz6j8nak 

hosszslt megnoveljiik, akkor megno- 

vekszik a talpponti impedancitija. 

A sugslrz6 megfeleld novel6s6vel tala- 

hat6 olyan Z impedancia, amelyn6l az 

alkalmazott koaxidis k4hl impedan- 

ci&ja, valamint az antenna talpponti 

impedanciaja megegyezik. Ekkor az 

antenna ninos rezonancia frekvencih, 

ez6rt egy C kapacitl beiktath sziik- 

sdges, mellyel az antemslt elektromo- 

san megrijviditjiik. Erre legalkalma- 

sabh cgy forg6kondenz&tar, mert igy 

a beslllithnsll a megfeleld 6rtAket kony- 

nyebben 6hetjiik el. 

A 4. tcibZ&zat megadja kiilonbijzb 

frekvenciha a leggyakrabban besze- 

rezhetb koaxisllis kslbeleknel alkalma- 

zandb rnbreteket, valamint a kapaci- 

IAt. 

12. ribm. 3 elemes Yngi rctltennr~ 

SugArz6 hoasza 

az idkdmazand6 koaxislia 

khbel fiiggwdnybben ggii$ 

hossza (em) 

70 ohm (em) 

lE99 

1298 

1295 

1288 

1275 

652 

651 

650 

647 

634 

434 

432 

427 

423 

419 

326 

322 

320 

316 

311 

75 ohm (cm) 

1311 

1310 

1307 

1300 

1286 

658 

656 

655 

653 

640 

440 

439 

434 

430 

425 

329 

8: 

319 

314 

- 

1040 

1040 

1040 

1040 

1WO 

I 520 

} 349 

1 2e2 

Kondenzbtor 

PF 

. 

150 

250 I 

250 

250 

250 

1 

, 130 

1 100 

150

IS. ribra. Yaqi a~lte.v~ncl tciplcilris~c 

kocczirili.~ kcihellel 

1 

3 elemes Yagi antenna i 

Az antenna a I?. bbrtin lbthat6. ' .- 

Nyeredge kb. 6-7 dB. Anyaga @ 12 1 gC s 

I 

1 mm aluminillm cs6, csavarral iisszeer6sitve. 

Az antenna koaxiblis khbellel tiir- 

31 

ten6 t~&pl8l&a eset6n megfelel6 impdancia 

t~ranszfo1~maci6t kell v6grehajtani. 

Ezt mutatja a 13. abru. 

hz illeszt6 balun Ar2 elektromos 

Irusszdsdgli koaxihlis ktibelbbl k6szUl. 

nlelynek geometriai hoasza (1) 

*, 

5[ 

02 

I 

1 -; V.A/2/2 

1 : a a koaxi6lis k61 lulldmirnpetlanoiaja 

60 ohm, akkor 1 = 680 mm. 

Chlszerfi a kontlenzatort szigetelbdobozba 

elhelyezni, mivel az id6jBrk 

r. 

0 w 

viszontagstigai a beAllitlist t,iinkretehetik. 

A bekiitBseknb1 a j6 csatlakozns 

Brdekeben forrasztani kell. A kottvialis 

kabel kuls6 vezetiijht a 

kiizepsi pontjhval kell iisszeforrasztani. 

A beallitott forgbkondenzatort 

N Y 

dB 

20 

~ 

- A 

u 

J$?' 

/? 

tort6 rid -. 

i 

j 

celszerfi azutBn azonos Brt,bku fix koncienzatorral 

helyettesiteni. 

A raditilokat, amelyek 2 mm BtmBr6ju 

rbzhuzalb6l kBszulnek, vizszintesen 

feszit,ji$ ki. 

4 sughrzo elkeszit&s8re nbhLly 

tanacsot dunk. A sugtirzot bambusz- 

16 

12 

16. ribrtr. 70 ele?nex I,orc!q- 17(tyi ,trr&retei 

rudb6l kbszitjiik. A bambuszrudat 

fbliPval vonjuk be, ugyelve arra, hogy 4 

Cubical Quad 2 m-re 

a rbcsavart fciIia alB a viz ne folyhasson 

be! TehBt a feltekerbst alul kezdjiik! 

A sugarzb kdszulhet mhg f6mrlidb61 is, 

de gondosan iigyelnunk kell arra, hogy 

a talppontban megfelelii sziget,elBs 

legyen. 

Ultrariividhullamu antennak 

A rovidhull&rnu vhltozatBhoz hason- 

16an a 2 m-es, savban ismegcipithntii. 

0 2 4 6 8 X ) MBretei a 17. &ran 18that6k. 

H O S S L ~ S o ~ r~ ezon~~~(~ hu~~~mhossz Az Bbra szerinti m6retekkel az antobbszoros;ben 

tenna rezonancia frekvencirija 144,s 

MHz. Bemen6 inq~edanci8ja 70 ohm. 

15. ubw. Lo7~q- k'r~yi ioltet~)bti ,~?/eresige NyeresBge kb. 6 dB, el6re-htitazl vic~ 

rezon(rn.rirr hullhrnhossz tiibb.u;.iiriisinek szony kb. 20 dB. Az Blloh~~llBm aranya 

f iiqg~~inye'bcn 144,s MHz-en 1 : 1.04 kiiriil van, 

Ax tlltrariivitihullli~nu dvban a leggyakrabban 

a Yagi ant,ennak valamoly 

vtiltoyatlit, kornbinici6jAt alkal- 

146 MHz-en I : 1,3. 

mazzuk. Erdekess6gkbppen ismertetiink 

egy Cubical Quad antennat is. HossaB-Yagi antennak (Long-Yngi) 

Ezekkel itz antenntikkal nagy nyere- Irodalom: 

Yagi antennak 

shg 6rheto el, de howi~stigi rn6retiik 

tetemesen megniivekszik. ut6b- dr. [~tvcirlff?~ li;dvi~b: TBpvorialak, an- 

A yagi al,tennak k",ul egy ,,,,- bi iddben egyre jobban t,erjed ez a "nhk, hullbmterjdC1 

rfibh hs %). bonyolu 1 tipusd antenna. A Long-Yagi antennak Karl R"th~abn~e~: hnterlnenbuoti 

,ismert,etcmk. antennak beInenb s~v~z6lessBgbre a 14. hb~n ad felviltigo- trasik: Antennen i1%ierinp 

.impedancitija 240 ohm. sittist. Az tibrabbl kiinnyen leolvas- DAs DL QTC 1970-71 

hat6, hogy pl. 145 MHz-re khsziilt QRV L972 

antenna cill6hullamar6nya 144 MHzen 

1 : 1,7, de 1,46 MHz-en viszont m8r 

1 : 3-at is eleri. Ez azt jelenti, hogy a 

reionancia frekvenciat nem a venni 

kivant s8v kiizepbn kell megvrilasztani. 

Andhulldm amny o 

t&vezet&sn 

A Long-Yagi antennak hosszustiga a 

15 

rezonancia hull&mhossz tobbszorose. 

Ez ugyanis befolyasolja az antenna 

1 1 . 

nyeresBgbt. Err61 nyirjt t6jBkoztatht a 

15. abru. 

1'3 - 

Kzen al~tenritik mBretez6sehez h6vebb 

tampontot nyiijt K. Rothammel: 

1 2 - 

Antemenbilch cinlii kiinyve'. A 16. 

abrau egy viszonylag kiinnyen meg- 

1 1 

Bpithet6 10 elemes antenntit, mutatunk 7 0 ,,, ~ 

-4y' -"* -2v. +lV* tT/. be, melynek nyeresege G = 13,5 dB, 

rezqncla 

. rwxonancia frekvencidja 145 MHz. Az 

rlemek tartcirlitija @ 20 mm-es alumi- 

74. rihra. Lorag- Yagi s&:szdless&ye nium cs6. 1 7. abrrc. Cuhic:rd-Quccd 2 rn-es src t:rrl 

f 

0 -t 

. 

111 

I 

I 

1

szervizszolgalata

I[ D" osztalyu modulatorral 

Dr. Gschwindt Andris okl. vill. mdrnok HASWH 

Az ut6bbi evek wz A3 iizermmkltj Egyszerfi Bramkorrel megoldhat6 

wlbbez.endez6sek Aramkoreiben n6hBny a kedvez6 billentyiizott jelalak kiala- %,-4W-A3 

6rdekes valtozbt hoztak. Cikkemben kith is. 

olyan aramkori megoldast mutatok A kovetkezdkben r6szletesen foglal- 

be, melyet miisorsz6r6 ad6kban mar kozunk az egyes fokozatok meretez6- 

alkalmaznak, amatar berendez6sek- s6ve1, olyan szinten. hogy a kepzet- 

ben viszont egyiiItal&n nem, vagy el- tebb amatBrijk hasonl6 berendez6sek 

v6tve talhIhat6 meg. tervez6dhez lrtinyelveket kapjanak. ' 

A rsdi6frekvencik erdsitd, amely 

egy adbberendez6s 11tolsb k6t fokozata, 

a kovetkezb psrcrmhterekkel rendelke- 

zik : 

tizemm6d : 

.%z er6sit6 kimenet6n ndrhet6 vivdteljesit11l6ny .43 iizemm6dban: 

A1 iizemm6dban: 

T&pfeaziiItsBg : 

d 100%-as mdul$ci6hoz sziiku6ges bemeudszint 1 kHz-en m6rve: 

ModulAtor bemend ellenAlll6s: 

Maxim&Iis besz6djelrvLg&s tmp4znlodul4ci6 esetdn: 

Xaxidlis modulAci6s m61ydg: 

Meghajt6 r&di6frekvenci&s teljesftm6ny : 

Burkol6 torzitas 1 kHz-en 1116rve, ha m = 98%: 

Yodul&l6 jel s8vsz6le&ge : 

A r&libfrekverroi& erasit6 6s a mo- 

tiultitor vhzlatos elrendezPs6t az 1. 

&bra mutat,ja. 

Az tihrhbbl n6hhy alapveta miikb- 

d6si szempont komyen kiolvashat6. 

A rtidi6frekvencib er6sitii kht,foko- 

zat6, mindketfit egyidejfileg modul&l- 

juk, awnos modultilb feszultdggel. 

4 rnodulator sorosan kapcsol6dik a 

moddtilt fokozattal. A modultitoron 

keresztiil zBrul a r6di6frekvencihs fo- 

kozatok egyenarama is. 

A modulator tehBt egyenfesziilts6g- 

tB1 kezdve lehetbve teszi a viva modu- 

lcilbtit. Erre a trapezmodulki6 hasz- 

ndata miatt van szukseg . 

Ha a modul6tor fokozatban a soros 

elrendez6s mellett klaaszikus modulri- 

tor megoldbokat haszntiln~ink, csak 

az ,,A" oszt&ly6 behllitrisfi modulci.tor 

vdgfokozat johetne szhithba, mely 

rendkivul rossz hatMok6. 

A modulator erdsitG ,,D" oszt4y6. 

A bedlit& biztositja a j6 hathfok6 

hangfrekvencib erbsitbt soros elren- 

dez6sG modulhtor eseten is. R6szletes 

miikMb6nek ismerteGs6re k6dbb 

visszateriink. 

Az A1 uzemm6dot a meghajt6 b a 

vhgfokozat egyideju billentyfi&vel 

oldjuk meg. Erre szhrt van sziik- 

sdg, mert a meghajthfokozatot iize- 

meltetve az jelentbs teljesitm6nyt hajt 

At a lekapcsolt v6gfokozat bhis-kol- 

lektor kapacithkn, amely v6gul is az 

antemzha keriilhet . 

A billentyiizbt a modultitorban old- 

juk meg, hiszen alkalmas (soros el- 

rendezds!) a vivii teljes be-, illetve le- 

kapml&6ra. 

-41 6s A3 

4 w 

16 W 

mv 

I mV 

80 kohru 

15 dB 

1. RBdi6frekvenoih fokoratok 

98% 

160 mW 

- 3% 

4.5 kHz 

A rtidi6frekvencik er&itEi kaposolbi 

rajzat a 2. &a mutatja.. 

K6t fokozatb61 all. A meghajth 

tranzisztor 2N 3375, a vd@ranzisztor 

2N 3632, RCA gyhrtm&nyG. Term6- 

szetesen mhs hason16 tipus is megfelel. 

A 2N 3375-6s helyettesithetii a szovjet 

KT 90 1 A tipussal. 

A fokozatok meret.ezMre az RCA 

ceg ciltal kiadott katal6gus-adatokat 

haazn&ljuk. SzAmithunk kozelft6 jel- 

legfi, a jelenleg leggyakrabban hasz- 

n&lt mbretezbi eljarht kiireti. 

2.2. A ve'geri.si w'retezise 

Gtal6eus-adatok szerint a tran- 

zisztorokumaxim81is tapfesziiltstige 28 

V lehet. A tervezett erdsitKn6120 V-os 

t,&pfesziilts6get hasznhlunk, amelyet a 

k6t fokozat a modul&tor fokozaton 

keresztiil kap. 

A modultilt fokozeton lev6 feszults6g 

modul8latlan viv6 sug&rz&sa esetkn a 

teljes tapfesziilta6g fele lesz. 

A modulzitor vegerbitd tran- 

zisztoran kb. 1 V-os fesziiltseg marad. 

4 rtkli6frekvencihs erhithk t>ehBt 

2. Libra. A raidi6frekvenc& er6sbb kapaolcisi rajza

naxirnum 19 V-os t&pfesziiltdget kapnak. 

Ekkora a tapfesziiltseg A1 -es 

iizemm6d eset6n is. 

Ex terrn6szetes is, hiszen az A 1 -ea 

ii~emm6d ban kisugb-zott tel jmitm6ny 

tnegegyezik az A3 iizemm6d burkolb 

c:sirCstel jesitmenyBve1. 

A3-as iizemmbdban a rridibfrekvencib 

fokozatokra jutd modu1$16 jel 

nelkiil m6rt egyenfesziiltdg 9,5 V lesz. 

Sz&mit$aunkat a tranzisztorokat 

legjobban ig6nybe vevd beallft&ra az 

A 1 -es iizemminlra v6gezzuk. 

Szamittkunk menete a kovetkezd: 

(4) .Meghat&mzzuk a tranzisztort 

terheld optim6lis terheld impedanciat 

a katal6gusb61 kiolvashat6 

adatok felhaszn6l&aval, 6s 

meretezziik a kollektor-antenna 

k&att elhelyezkedff illesztgkort . 

h) A v6gfokoztl.t kollektorkori opt 

imdlis terheld impedancidjanak 

meghatarozka. A k6t fokozat 

kijz8tt.i illesztbk6r rneretez6se. 

c) A rAdi6frekvencih erdsit6 bemend 

illesztgkijr6nek sztimitha. 

-4z eldzd 16p6sekkel m6reteztuk a 

radi6frekvenci6a erbitdt. Elvileg kozoliteni 

tudjuk a katal6gus hathfok 

adatainak felhaszn81&8val az erdsitdnk 

ilt,al a tapegydgb61 felvett oszszes 

teljesitmenyt is. Erre a rnodul6tor 

terheld impedancihjdnak meghath- 

I-ozasa miatt lesz szukdg. 

A gyakorlatban azonban c6lszeriibbrlek 

latszik a r6di6frekvencib erdsitd 

megbpitbse, a kesz erdsitd bemerh. 

Igy pontos adat 811 a rendelkez6sre a 

modulstor t,erheld impedanci6jBnak 

meghatitroz&Bhoz. 

CL) Kitiizott c6lunk 4 W vivbtelje-- 

sitmenyfi, azaz 16 W csu~st~eljesit- 

rn6nyG er6sitd m6retezh. A katai6- 

girs adatai szerint a tranzisztorra kapcsolhat~ 

ttipfesziilts6g 28 V. 

Az 6ltalunk valasztott t6pfeszults6g 

20 V, amelyet egy6b aramlrijri megkiitbek 

hataroztak meg. 

A tranzisztor optimBlis ellen$.ll&a, 

kiizelitve 

K, - optimalis terhelii impedancia 

C, - tapfesziiltdg 

- hasznos kimend teljesitmdny 

(csucs). 

Htthelpettesitve adateinkat : 

Kp = 10,6 ohmot kltpunk. 

Katal6gw-adatot felhwn&lva a 

tranzisztor Btlagos kimend kapacith 

az adott thpfesziilts6g mellett C, = 

- 30 pF. 

A r6dibfrekvencitk er6sitd kirnenete 

72 ohrnos koaxidlis kabellel esatlekozik 

az ttnteanara. Az illesztdkor tehat 

72 ohmot transzformal 10.6 ohmos 

terheld impedanciara. 

A viilwztott illesztdkiir z-I, elrendezesii. 

A szhlttk menete a cikk 

Fiiggel6k rbzeben megtaldhatb rbszletwen. 

A kiszBmolt illesztdkor adatai 

a 2. cibran 18that6kk, a sz4mit& menet8t 

a Fuggrlek kozli. 

b) A rneghajt6 teljesitmeny szuk- 

s6glet6t ismet a katal6gus adatainak 

felhasznal&tival becsulhetjiik. 

28 V-os tbpfesziiltsbg mellett 16 W 

leedtidra a tranzisztor 1,5 W-os meg- 

hejtd t,eljesitmbnyt kivan, 50 MHz-es 

erdsit6k6nt iizemeltetve. Hasonlb ered- 

rnen-yt, vagy valamivel jobbat v&rha- 

tunk 28 MHz-en is. 

A tcipfesziilb6gunk azonban 28 V- 

nak csak 0,7-ed rhe. Elvileg, ha 

mindket esetben maximtilis kollektor 

hramig ig6nybe vessziik a tranzisztort, 

a teIjesitmbnyer6sitb csokkendse a 

tBpfemiilts6g hhydos n6gyxet6vel 

leaz arbyos azaz (0,7)2 r 0,5-ed re- 

szQe osokken. 

A valbsigban kedvezdbb erdm61lyre 

szhithatunk, de tartalhk biztosita- 

sBra sz&moljunk czzel a tsokkenbl. 

A ~neghajttighoz sziikdges teljesit- 

m6ny tehBt maximurn 3 R 1es.1. A 3 

W-os meghajM teljesitmenyt tobb 

tpnzisztortipussal biztosithatjuk. 

Aramkoriinkben 2N 3375-0s tipusu 

tranzisztort alkalmaztunk a meghajt6 

fokozatban. 

A tranzisztor pararn6tereinek isme- 

retdben sxamithatjuk a, k6t fokozat 

koz6tt lev6 illesztdkort. Ehhez azon- 

ban sziiksdgiink van a meghajt6 tran- 

zisztor optimdlis kollektorkori impe- 

dancihjtinak meghatiroz&Ara. 

Az a) pontban tett megfont,olhink- 

hoz hason16sn az optimhlis terheld im- 

vedancia 

ahol: 

r m 

R1 - a meghejt6 tranzisztor opti- 

mBlis terheld impedancihja 

P, -a meghajtb teljesitm6nysziik- 

s6glet. 

Uc0 = 19 V 6s P,,, = 3 W-ot helyet- 

tesitve 13, = 60 ohmot kapunk. Ezt a 

60 ohmot kell realizhlni Ggy, hogy a 

mkik oldalr6l a v6gtra11zisztorunk ter- 

heli az illesztrikort. A v6gtranzisztor 

bemenetet katrtlog~ls alapjan 7 ohmos, 

tiszta ohmos impedanci&vat kozelft- 

hetjuk (rbb, = 7 ohm). 

A meghajth tranzisztor kimenb ka- 

pacitb katal6gusb61 kiolvasva 20 

pF koriili BrtBk. 

Az eldz6 adatokkal 6s QL = 5-6s ter- 

helt jbtigi tbnyczdvel szamolt illesz- 

tgkort a 2. Libra mutatja, sztimit8sa a 

Fiiggelekben kovethetd. 

C) A r&dibfrekvenci& erasit6 beme- 

netet 50 ohmos generAtorr61 hajt juk. 

A bemend illesztdkor feIadata az 50 

ohmos generAtor impedancitl illesztese 

a 2N 3375-0s tranzisxtor bemenetere 

ugy , how kozben t~ teljesitm6nyvesx- 

tr&g kicsi maradjon. Az illesztdkor 

szhitdshhoz sziiks6qes adatok 6s a 

szBrnitL menete a Fiiggelekben meg- 

taldhatb. 

htal6gus adatot felhwnalva a 

tranzisztor teljesitm6ny erdsitth 10 

tlR kijruli ertek, 100 MHz-en m6rve. 

Hason16 eredmbnyt varhatunk 28 

MHz-en 'LO V-os tapfeszultsdg eset6n. 

Az nlscsonyfrekvencih gerjedksek 

elkeriilMre A nagyfrekvencib fojt6- 

tekercseket ellendlbokkal csiilapi- 

tottuk. 42 erdsitd fel6pitb6nel vi- 

gyhnl kel n gondos szereldsre, krrlwi- 

ben er6sit6scsiikken8s es k0raq grrjc- 

dbek 16pnc.k fel. 

2. A modulitor lilts1 leadott 

teljesitm6ny meghatLiror4sa 

A motlul&tor &ltal leadott teljesitmeny 

egy r6sze az ad6 kimenethrc kerul, 

mtisik rBsze a meghajt6 6s a tr8gfokozatban 

diwzipa16dik, illetve elv6sz 

az illesztdkorokiin. 

Elvileg beequlhetnenk a vesztestigeket 

ds a hntasfokot, amatBrok szamlipa 

azonban celszeriibb elbszijr megwteni 

a rsidi6frekvenci8s erdsitfit 6s megnezni 

a felvett teljesitm6nyt. A felvett 

teljesitmeny ismereteben a modulator 

terhel6 ellentillh meghathrozhatb. 

M6rBseink szerint a rac?ibfrekvenci& 

erdsitd teljes hathfoka 4g0/b volt. 

A modulator~iak cshcsban tehkt 33 W 

teljedtmenyt kell leadni. 

A modulhtort terheld impedanciht a 

vivd 6s a burkol6 m6csteljesitmeny 

lead-61 c6lszerfi megmerni. Ekkor 

a ttipfesziilt~6g 9,5 V, illetve 19 V. 

RIer6siinkbdl kitfinik, hogy 9,5 V- 

ntil m6ve 9,8 ohmot, 19 V-nB1 9,6 ohmot 

kapunk. A m&& sortin a t8pfesziilt&gbril 

felvett Bramot kell meghathrozni. 

Az Bram 6s fesziilts6g ismereteben 

a terheld ellen411h a fesziiltdg 

6s az Qram hrinyadosakknt 

sztimolhatb. 

6sszefoglalva - a modul&torunknak 

33 W-ot kell leadni 9,6 ohmos 

terhelesre. 

A kis viv6teljesitmCny sziiks6gus& 

tesei ax ad6 ~naximaliu kih~sznalA&t. 

A hasznos oldalstivteljesitn16ny nove- 

16s egyik m6dja trap&zmodul&i6 alkal- 

mazAsa. 

A beszdjelet maximum 16 dB-el 

tudjuk szimmetrikusan vtigni rtz adott 

61-amkori elrencieztkwl. Ezzel biztosit- 

juk a nagyobb oldals8vteljesitmenyt, 

ami rossz veteli korulm8nyek kozott az 

6rthetds6g noveked6s6t eredmBnyezi. 

A v46 beSllitasa olyan, hogy az ad6 

maximhlis modultici6~ mblys6g6t 

96-98Oh koriil rnegfogja 6s lehetet- 

lennb teszi a t6lmodul~llsst. 

3. A modultitor elvi m%Bod6se 

A cikk bevwzetd resz6ben leirtak- 

nak megfelelben a modulhtorban .,D" 

osztalyli hangfrekvencik er6sitiit al- 

kalmaztunk. 

A ,,D" oszta1yG miikiides elve rovi- 

den a kovetked: A hangfrekvencih 

jelet impulzus moduletorba vezetjiik, 

amelyben impulzuwa6less6g modulalt 

jelet allitunk el6 (a tovabbiakban az 

impulzus sz6less6gmodul~lt jel jelo- 

lesdre az angol nyelvbdl szarmazb 

PIjM jalol&t hasznaljok). 

A PDM jelet kelld szintre erdsitjiik, 

majd demodulaljuk, azaz visszanyer- 

juk a most mAr nagy szinten megje- 

len6 hangfrekvencib jelet. 

A j6 hatbfokli miikod& feltetele a 

jb hatbfokb erBsit6s 6s tlemodulBlh. 

Min&t.td teljesul, hiszen az erdsitff- 

ben kapcsolb uzemben dolgoznak a

fokozataink, a demodulhltk hatcisfoka 

szinthn nagyon j6, egyetlen ttlulht- 

eresztb sziirBt igbnyel. 

A soros elrendez&fi felcipith miatt 

elbnyiis 0,5-es kitijlt6si Mnyez6jG im- 

pulzusok szimmetrikus modultll&t 

v6gezni. 

A modulhtor egyszerfisitett blokk- 

v&zlata a 3. &ran lhthaM. 

Koveasiik v6gig roviden az egyes 

fokozatok mCikodWt a 4. arcs blokk- 

vhzlata alapjh. 

Amikrofon jelcit erBsiti olyan szintre, 

hogy a PDM modulator vez6rl6s6hez 

elegendb jelet kap junk. 

A trap6zmodulhlt uzemm6d miatt a 

hangfrekvencib komponensek ala- 

csonyfrekvencib r6sdt ~sokkentet~t 

amplitmid6val vissziik At. 

A magaaemel6st RC elemekb61 fel- 

6pitett hramkor biztositja. 

A be6pitett v&6 csak a hangfrek- 

vencitia jel egyik f61 peri&ddt vagja. 

A m&ik oldal vAgi4wit maga az er6- 

sit6 v6gzi. fgy eredbben szimmetrikus 

vAgtiat kapunk. 

A PDM jelet hllitja elb. Az in~pul- 

zus vivbfrekvenciht lsalabb a modu- 

dg6 dlor - kM; 

1516 jel maxim&lis frekvencihjhnak hatszoroshra 

kell vhkwztani. 

A kis torzft$sfi trap67modultilt 

iiiem megvel6sitBsa miatt a hangfrekvencitk 

dv hathrol$s8t 4,5 kHz-en 

v6ge-zziik. Ezzel szhmolva minimum 

27 kHz-es impulzus viv6frekvenci&ra 

lenne sziiks6g. 

A felhasznhlt kapcsol6 elemek lehet6v6 

tett6k, hogy a kapwl6 frekvenci$t 

35 kHz-re v&la&szuk. 

A modulhtor egyik bemenete 35 

kHz-es szimmetrikus fGr6szielet. m8sik 

a vtigott httngfrekvenci&.ss jelet 

A megval6sitott kapcsoltkban tJki = 

kapja. Kimenet6n a sz6l~gmodul&lt~ 

= 0,s ps 4s T = 27 pus. Ebb61 ad6impulzusok 

jelennek meg. 

dik, hogy az erbsitb m = 98% koriili 

modul&i&s m6lys6gig nagyon kis tor- 

MGkod6s6re reszletesebben az &am- zfttksal dolgozik. Ez celjainknak t,eljekor 

isrnerteths6n61 visszatkrek. sen megfelelb. 

A 35 kHz frekvencihjfi, sz6ldgben 

modultilt impulzusokat a modulhtor 

ut$n k6tfokozat6 erdsitii er6siti. 

A meghajt6 er6siMt emitterkovetb 

kapcsoltkban dolgoz6 n-p-n v6ger6- 

sit6 koveti. 

Az erbsitg hatttsfok&t diintden a ko- 

vetkez6 gnyezbk hathrozz6k meg : 

1. Az erGsiM elemen maximhlk kol- 

lektor hamnbl marad6 feszults6g. 

2. A ki- 6s bekapcsolrisi idhk. 

Hang HOW- . 

fr frk- 

- -Esit& 

sit0 

itter 

POM 

Alul- modu- €,,it+ 

- 1rkh6 - 

MegM 

- =if iozat 

T1 T2 T3 , 02 ~q biT7.3 Tg TIO Ti1 

1 1 

3. Az energia visszanyorii di6dAkon 

maradd fesziiltseg Bs a di6dhk 

kapcsobhi sebdge. 

A v6gra,nzisztoron viszonylag kis 

fesziiltdg marad a bekapctaolka ideje 

alatt, 6s a kapcsolcisi idBk a kapcsol6 

jel peri6dusidej6hez viszonyitva kicsik, 

e&rt a v6gfolna v&rhat6 hatkafo- 

kunk 90 % koriili 6rGk. 

Az energia visszenyer6 di6d&kon 

akkor folyik ham, amikor a vcigtran- 

zisztor kikapcsol. Ekkor az alul&t- 

eresztb szGr6 induktivitdwin feszults6g 

indukd6dik, amelyre a diddhk ki- 

nyitnak. 

Miuthn gyors, nagy hrammi kapcsol6 

di6dhk beszerz6se neh6zdgekbe iit- 

kozott, tiibb dibd&t kapcsoltunk phr- 

huzamosan. 

Az erdsitg torzit&&t az adott el- 

rendehiinkben szinte kizhr6lag a 

tranzisztorok kapcsolhi ideje hat&- 

rozza meg. A torzit& n6lkiili maxima- 

lis modulki6s m6lydg 

T - a kapcsol6 jel peri6dnsideje 

tki - a kikapcaolhsi id6 

A sz6lesscigrnodui&lt jel demodul4adt 

v6g.zi. Me~hathrozza 8 modu1816 iel 

s&vsz6~es~$~& is, hiszen az ergsit6 kimeneMn 

helyezkedik el. 

A vivbre keriilii hangfrekvencias jel 

tehht biztosan s&vhathrolt lesz, hiszen 

Athalad az alulhtereszt6 szGrbn ! 

A sziird m6retez6ae a Fiiggelbkben 

k6zoldek alapjhn tijrgnhet. 

FelMtlen meg kell jegyezni, hogy a 

szfirbn egyen- 6 hangfrekvencitk hram 

folyik 8t. Az egyenhram el6mhgnesezi 

az induktivit$sokat, ezt a m6retez6sn61 

figyelembe kell venni! 

A trapbjel htviteln6l az alakhu Atvitelre 

kell tijrekedni. A szGr6 levAg8- 

Anak kezdetcit e&t nem vtllaszthatjuk 

4,5 kHz al6. Ezzel az Brthkkel a 

szGr6 fbzistorzitk a 200-300 Hz-es 

v&ott beszbdjelek hamonikusaira 

m6g viszonylag kicsi lesz. 

Aluldt- 

- ~e$lo- eresz- hangfr - 

A modulator elvi fel6pit6se a 4. abra 

blokksema rajzan kiivethetii. 

i FelelBpitBst: hason16 ahha, amelyet 

m6r az elbz6 riivid ismertet6snel leirtam. 

A mikrofonr616rkezb jel a hangfrekvencih 

er&itbre keriil, amely k6t 

fokozatb61 611. A k6t fokozat kiizott 

i~angfrekvencitis szintszabhlyozb potencion16ter 

van. 

A berendezb trapeznmdulhlt iizemt. 

miatt TI cis Tz kozott magasemel6 

hramkor helyezkedik el, az alacsonyfrekvencihs 

beszdjel komponensek el- 

115

'!uwqllyaq asy?q.r? strlC1ail 'B IIay Jazs 

-&a qwso (Q) ).~aq?wo!aua+od s qzg 

-aq ynrl'tlq 

-3!113 J?YFXIQ~ s?!ay1npour s!Iym;Ix.srn 

1aC qlo8ya 8 1aLllazu 'la y!paqzaLS1aq 

.ral?u~o!orraqod gzodlyqvzsq~zs qqwjt) 

u??auannq J~~IUI~JB ?%~lnla~ Q 

xI.qzaA ?.~oqww~.rj ?8y.qn~aj 8 L~aw 

'a~g?a~oy~alq!ura ss-C;L 8 y!qosad'~q 

usqqlo+smuaK3a 'gqsg~e q!ouaayq '"A 'Z'&) gia ?!IIy JOY"-'Y 911Y 19q.'ol 

-8usq 'A 'a.r-E;~ yunzoq81$wso lnlzsar -zs!zus~q uro.tyq qa4aur 'deq qwp9aA 

-ay uosoqu~w~y p~aurassZsur 'B 19qTyq 1ajzsp.r~~ snq!.~q?ulur?zb: (8& 'Ljl, '1~) 

-zspm ~epxo!suaqod sourqoq g zg JO~~~IIPOUI B~[y~ssnzlndrn! zv 

wzzoL1yqezs 7y~sL8wu S~@A .Saul ezzoryqvq gqzs gqzsaJaqy 

s7)!ouanqa~@neq 8 ~~uqalu!zs qqo&u -1np 1qazaAlaq1a uwauawq s qyry!:) 

'?a8yLl~)m sp!qnpom 'B B!qIy1nporn -uanyaJj s!~yw!mnu IaqAqy zg .qy zs!~ 

-!q saj~aq 8 lilams 'q!zoqre~$mo Jaq?wo!o lg@?sq!>zsajua&e gq!syJa zs I9.qqauam 

-ualod 9zoL~yqwzs~tqzs aJg$auaw!a -!q ~oqmsq y8y~ s Boy '~wzzs qn!q~q 

m~sg~agla nFsz ?Y (Q uws~~yuqu!ur ?yqqjz~oq IaC q?oBya v 

(-9 08 spuapaduq guam 

~l.r?zaa qroqyInpow B?ssal 

-aq) s! ?~qtzmqwqp uojo~q?w -?zssnzlndur! zs Liauxrt 'yaao~ gq!sy.ra 

-Llyqs!q !zsa? ?ApaqaI Iazza 'qjs 

- o ~ ly!ouwpacIur! q puawaq Bwu (w 

qouaaqa~jBuwq q.royarsq oSya Q 

.Bow szzo.~ 

-ywq @~u!zs !sy%~ 9sts tar guaarq s 

JOlIurSJ? 9%~l"la3 ?loqsly!aq T?n EA 'B 

wqal 'UWA 8asquo1nysrzyj so-, 08 I $ 3 ~ 

-09 aqauaunq .xoly[npow 8 9Syn Q 

'WJWB~A 

snw!mdpj y!qm t3 ynflyuzmy lgq~s 

-gJe sells? 8 Boq '?%A sny!qawFzs 

zsa1 &%I 1qqqSy~ swlwp10LSe zv 

.laref

adott Brthkekkel a fel-, illetve lefr~ttis 

ideje 10 ns kiiruli drtdk 1-z. 

A K kapcsol6 az iizemrnbdot hattimzza 

meg. A Dl-es Zener-di6da konstans 

t&pfesziilt.&get biztosit a T4-es 

tranzisztornak es a v&6 ciramkornek. 

A t&pfesziilt&g vdtozkaival a kitiilthai 

t6nyezb nem fog vdtozni ! 

A sz~lesddmodulator miikiid&e a 

kiivetkezc5 : 

A T8-as traneisztor konstans airamait 

kapuzza a T6-08 & T7-es tranxiBztOr. 

A T6-6s kollektoran merhetd impulzus 

kitijlttki thnyezbt a hangfrekvenci~s 

jel hatkrozza meg, amely Td b8zistira 

keriil. A fiireszjelet T7 emitter6bdl 

kapja. T7 emitterkovetb kapcsol&han 

dolgozik. 

Ez a szele~odul~tor kis t~rzit&t 

& viszonylag gyors felfutki idejii 

kimend impulzust biztosit. 

KimeneGn (T5 kollektora) szdldgmodul4t 

impulzusok jelennek meg: , 

Az erPisitb nehainy jellemzd pontjan 

Itithati, jelslakokat a 6. ribra mutatja. 

A rnodulritor kimenetere a T9-es 

tranziwtorMI8116 emitterkovetc5 catladtozik, 

mely a T,,-es kapcsol6fokozatot 

vez6rli. A modulBtor vegfokozata 

(TI,) ernitterkovetd ka,psoltisbm dolgozik. 

Ebben az elrendezbhen a BUY 

12-es tranzisztor tiilt&tSrol&i idejr 

nem csijkkenti a kikapcsolb idejht. 

A gyors kapwlbfrekvencia 8 tapfnszultdg 

vezet4kbn kijijtva zavarhatna 

a vevBt, edrt a taipfesziiltdg 

vezetkkbbe sziirdket helyeztiink el. 

A nagy hangfrekvencib rs6wbam 

mtatt (kb. 2 A!) a sziirgkondenz8t01wk 

nagy Brt6kfiek. 

Tlo emittere alrllBtereszt6 szur6re 

dolgozik, melpek 3 dB-es pontja 

4,5 kHz-en van. 

A szilrd mSretedse a Fiiggel6kben 

megtal8kat6. 

Az alulateresztki szurd kimenete 

csatlakozik a rhdi6frekvencib erdsitii 

t&pfesziili&g bemenethre. 

- 

A modul8t,o1. v&gfokozatanak tl rllo- 

dulat fokozat felk a modulacicis csu- 

csokben, vagy ami ezzel azonos, A 1 -cAs 

iiz~mrn6tlban It' = 38.3 W-ot kvll 

0,SS 

leadni . 

Ezt it tdjesitmenyt a modulhtor 

88q/;,-os hatkafokkal allitja eld, tehat n 

20 V-0s t8pegy~dgh61 felvett teljcsii- 

33,:j 

m6ny .;= 37,s W l~sz. 

0.88 

A vegtranzlmtor hlitese miatt INmerni 

kell a vegtranzisztorokon disszi- 

+It teljesitmenyt . A disszip4lt teljtbsitmeny 

pantosan szamokato, a szamitb 

menetet mellBzve, a m6r6si ererlm6ny 

t kozlom csak. 

A vhgtranzisztoron 6s WL energiti 

visszanyerd di6dAkon dissziptilt egyiittes 

teljesitmeny l,(i R koruli Brt6k, 

ami 8S0,, kiiriili vegfok hakhfoknak 

felel meg, As-as iizemmcidhan vivA 

sugcirzk esetkn (nincs modulhi6 !) . 

Ae 1,8 I%'-os teljeuitmeny egy r6s.m. 

a dihdhkon, mbik r&ze a BUY 1245 

trenzisztoron disszipal6dik. A tranzisztor 

hiitks6rr ilyen teljesitrn6ny 

disszipdci6 mellet t nincv sziika0g. 

Ararnkijriinkben a nyomtatott araznk6r 

alaplemezdnek egyik oIdalanak 

egy r&zen meghagytuk a vezet6 rPtvget, 

ez a megnovelt feliiletfi kollrktct~. 

elegencl6 hbtht hiztoaitott. Ha a kiirnyezet 

h6m6rseklete 30 C fijl6 nenl 

emelkedik, nincs sziikdg kuliin hGt6felulet 

alkalmadstira. 

A trapezmodulalt iizemre jellern.~c", 

rkdibfrekvencisis burkolot mutat tl 

7. dra. 561 Itithato. hogy a 100°,,-oti 

modul8ci6s m6lys6g alatt a beepitett 

vb6, illetve az er6sfM hatairolja a 

modulal6 jelet. A burkolcin nem l6p fel 

leng&, trilmodrdtilas. Az (itlagos modrr- 

1tici6s melpdg mepni,. 

6.6ngerjesztett ,,Dyy osztailyri 

modulhtor 

6. Az ellr6sxiilt bewndeebs bembrbse 

Az rldzd ~r~odultitorban lev6 ,,I)'' 

A radiofrekvencik erbit6t 16 W 

hasznos teljusitm6ny leadtkhra m6rrteztiii. 

A megval6sit0tt eriisit,6 valamivel 

nagyobb teljesitm6nyt adott le, 

hiszen a kimenB i!leaztkikiir vnsztedgdvel 

cw3kkentett teljesitmeny I6 W 

volt ! 

A kimen6 illesztiikijr veszbs6gv klt. 

6-SoL fiiae a rezgdkorben lev6 induk- 

6. &a. d mnudulritorbara let6 

er15~9.9itdk ~hriny pont jcin kith046 

jelalak 

oszthly6 erdsittit kuld haromsziigjellel 

vehreltiik. Ae cr15ssitii fetbpitheth 

egyszeriibben is. 

Az egyszerubl) rklegoldris nemi htitranyt 

is jelent, an~i azonban amat61 

be~*endez&ekben nem jelentds. 

A mociukitor blokkvBzlatht a 8. hhrtr 

mutatja. El4 ran&z..i.sre azt is nlondhatnank, 

hogy a blokk-elrendezh owcillhtorra 

utsl. Valoban, a kapuz6 jelrc. 

nPzve (35 kHz) n zart hr~rok az eriisitht 

oszcillaitorra alakitja. 

.4z erbsitA meghajt6 6s vitgfokozatnt 

a szorosra berillitott visszacsatolas 

kii\wtkezGben a kapcm16 gel tljlvrz6rli. 

A vc5gfokoeat kimeneten tehlit 

ebben az esetben is kapcaolt n6gysz6g 

impulznsok jelennek meg. Az iml~uleumkat 

azonban maga az erdsith Bllitja 

elii. 

A f&zistolot ugy tillitjuk be, hoqy 

csak a 35 kfb-es vivdn tudjon berexegni 

~ r eriisit6. . A fAzistol6 hatiha u 

hangfrekvencihs jelekre elhanyagolhat6. 

A visszacsatolAs tehat pozitix 

Al-es uzemmbdban a modulato~. 

vhgfokomta kapcsoMk6nt miikiidik. 7. ribrcc. A r&iwfrekz.er~cirie jel burkoloja 

rtikapcsolja a t,eljes t&pfesziilt&get a flrapkzmodul& uzemben, beskdjel 

rndl~ltilt fokozlrtra. modulki6 eset6~1 

jellegt lesz az impulzusfrekvencitir~1, 

es negativ a hangfrekvenciB1-a. 

A hanqfrekvencid7 negativ visszacastol&ra 

nagy sziiks6g van, hiszrrl

hSss isiblu~ -t iti~im 

most a s.r.Bles&grnodulat.orba nem 

haromsziigjolet, hanem szinuszos jel- 

legfi 35 kHz-t?s FeszultsCget vezetiink. 

A torz ko1npar46 je! miatt ha nem 

lenne negativ vissza~wtol&, a fokozat 

nagyon torzitana. 

Az elk6sziilt aramkiir kapcsolasi raj- 

zat a 9. &a mutatja. 

Elvi fel6pithe megegyezik a blokk- 

s6ma ehendez6ssel. TI hangfrekvencids 

elberiwitb, amely a T3-as t,ranzisztorbdl 

8Uo impulzi1ssz6less6g modulatort ve- 

z6rli. Tz-es elvtilasztb emitterkovetb. 

Ta btizisara csatlalrozik a kimenetrcil 

sztirmazo kapcsolcifrekvenciris 6s hang- 

frekvencib jel. Pz-vel T3 munkapont- 

jat 4lithatjuk be. 

T4 illesztbfokozat, amely a Tb-iis 

meghajt6 er6sitAt vez6rli. T5 btiziskore 

6s a kimenete (Tg emittere) kozott 

visszawat,olBs van az 50 kohmos po- 

tenciomBteren keresztiil. 

A hurkon beluli visszacsatolas csiik- 

kenti a teljes eriisit6 torzitat,. A tor- 

zitbc~iikkent6s folvamata honvolult. 

csol6frekvencia e

Rehelyettesitve datainkat, a kkiiet- 

kezt5 eredmdnyt kapjuk : 

mutatja. 

Kiindulb dataink : 

Meghgjt6 tranzisztor kimenli kapaci- 

tb 

Co = 20 pF 

Terhelt j&&i thnvez6 

rbb, = S ohm 

A meghajth fokozet optimhlis terhel6 

impedancihja 

R1 = 60 ohm 

uzemi frekvencia 

f = 28.8 MHz 

o = 2xf 

Az ewes elemek BsfAkbt, a kiivetkeza 

C2 = 

1 1 

0 XC? 

Behelyettesitbs utrill a kiivetkezd 

eredmbnyeket kapjnk : 

L1 = 0,194 pH 

C1 = 14 pF Cz = 150 pF 

13. &rn. A wwdul&w kwnenetk~ lev6 

nluMereszt6 sztird 

4. A modulktor v6gfokoaata 6s a 

modulhlt rkdi6frebencih fokoxat 

k6ei)tt lev6 alulPtereset6 scQr6 

m6retez6se 

3. A meghajt6 generaor 6s a fokozat A sziir6 fesziilta6ggeneratoros meg- 

bemenete klicotti illesstakir hajtht kap, hiszen a kapcsol6 v6g- 

ea4mitha fokozatunk kis imdanci&t mutat a 

szm felB. 

Azelrendez6sirajzot a 12. dbramutatja. k 13. &6n lAthat.6 egysBgnyi 1s- 

Kiindulb dataink : zkh esetiinkben 9,6 ohmot jelent. 

A fokozat be.men6 ellenMlha 0,6 ohm az ellendlh egydg. 

rbb' = 10 ohm A szur6 4 dB-es csillapitlu pontja 

A meghajt.6 generritor belsli ellen- 4.5 kHz-en lesz. Ez a frekvencia egy- 

BLlSsa dgiink. Ezzel a korfrekvencia ems&- 

R1 = 60 ohm get meghatarozva : 

Terhelt jhigi thnyezb QL = 5 we = 2 z fe Re = 9,6 ohm 

Uzemi frekvencia f = 28,8 MHz 

Ezekkel az induktivitds, illetve ka- 

A sziirb elemei egydgekben: 

Adatainkat behelyettesitve kapjuk : 

12. ribre. A; erhita" bertaer~etdn led L1 = 520 pH Cz = 5,8 pl! 

illeaztdkdr LJ=367pH C4= 1,41pF 

A kapcsolhi elemek Brthkeit a kii- 

vetkezli fomultikkal hathrozhatjok 

mefz : 

Sehelyettesitve. majd kiszamitva tt 

kovetkez6 Brthkeket kapjuk : 

L1 = 0,276 pH 

C1 = 54pF 

C2 = 62,5 pF 

I

egyeniramii 

Valamely alkatr6sz elektlwmos el- 

lensllk6nak a megm6rbe gyakran 

fordul el6 az amah5 gyakorlatban. 

Lekopott feliratfi, vagy feliilb6lyege- 

zetlen ellentillhok Ct6k6nek megm6- 

r6se ellentill&sm6r~l tijdnik, de 

ugyanigy megm6rhetjiik egy transz- 

formitor, fojt6tekerc8, vagy nagyfrek- 

vencib tekercs ohmos ellentillkxit is. 

A tekercsek huzalBnak ohmos ellentil- 

l h caak olyan mGszerrel m6rheG 

meg, amelynek mdrbkor6ben egyen- 

tiram folyik. Transzformtitorok te- 

kercseinek ellenillBsm6dse f6leg 

olyankor fordul e16, ha az ellenhllh- 

6rt4kekb61 akarjuk visszasz8imitani a 

tekercs belsej6ben u1alkod6 h6m6dk- 

letet. 

Az albbbiakban kozolt elleneillk- 

m6r6 a Wheatstone-hid alapelv6n mti- 

kijdik 6s annak hrdekdben, hogy teker- 

csek ellentillBisa is m6rhet6 legyen, a 

hid egyentirammal van ttipltilva. A hid 

dgynevezett linetiris sktiltijj6 mGrbhid, 

azaz a potenoi6m6ter sk46jhak osz- 

t&ai mindeniitt egyenlhk, termkete- 

sen amemyire a potenci6m6hr lineari- 

tasla eat engedi. A m6r6hid az4tal lesz 

linetiris skbl&jh, hogy a hid kiegyen- 

lit6 &&ban ceak egy oldalon alkalma- 

zunk vtiltoztathat6 ellentillkt - a 

PI mtenci6m6tert - ( I. cibra f . A hid 

rit'fOg8sa a PI potenci&m6ter L& a vele 

sorbaka~csolt, a kiewenlttg &ban 

lev6 fix 6rt4kfi ellen6~ida R, 6rtskei- 

nek ar6nyiMl fiigg: 

titfog& = P1 

R k 

1. 6bra. A lineriris skalaju Wheatstone 

mk6hid elvi kapcso2cisi rnjm 

2. cibm. A hiteciris skdkijti egye?aarnmd ellenrillrisme'rd kupcaolasi rtbjm 

Rk = 0,91 .PI Ct&et v6lasztva az titfog& 

1,l-szeres, ami azt jelenti, hogy 

az egyes m6r6shat8rok dektidikusctn 

novekv6 RE etalon ellen6Wk esethn 

(1;10;100 . . . ohm stb.) 10%-osen 

lapolj&k St egymht. Az Rg etalon ellenikk 

szbtit a kozel 10 dB-es 

16pdk szerint BEiritve (1; 3,3; 10; 

33. . . stb.) az titlepoll kb. 33%-oss6 

vhlik. Ez a megoldl k6tszer amyi etalon 

ellenslllt ig6nye1, de ennek fej6ben 

a leolv~i pontodg jelentben 

megnovekszik. 

A hid kereszt&gaban lev6 indiktitor 

akeir egy koz6pBll~ti deprez mtiszer 

is lehetne, de ilyen esetben Mohm Q- 

Gkti ellenslllh-sok m6r&e eset6n vagy 

a miher 6n6keny&g6t kellene hat&- 

talanul megnovelni (pl. f 0,l PA), 

vagy a hidra alkalmazott t8pfesziilM- 

get (pl. 100-200 V). Mivel gyakorlati- 

lag egyik fit sem jirhat6, maradt az 

indiketor rendszer tranzisztorokkal 

val6 6rdkenyit&. 

A 2. &a kapcsolki rajzh lethat6, 

hogy a koz6p6llBsG indikhtor mfimer 

( f 500 4) egy k6t-tranzisztorb61 all6 

differenoitil er6sit6 kollektorkor6ben 

foglal helyet. A differencia ergsit6 

(hid-kapcsolh) bal oldali tranzisztorti- 

nak btizis6t egy FET tranziaztorral ki- 

vitelezett emitterkovet6 vez6rli. A 

FET tranzisztor tobbszor 100 Mohm 

nagystigrendfi bemen6 ellen&ll& a

iztositkk arm, hogy az indik8tor egy: 

nem terheli a m6r6hidat. A maxi- 

m4lisan 10 Mohmos eilen4llbk m6- 

r6dn61 m6g megengedhetg az a terhe- 

l&, amit a Pa 2 Mohmos potonci6- 

meter okoz a hid kereszt&Aban. Ez a 

terhel& ugyanis nem befolyhlja a 

hfd kiegyenlitheWgBt, csuph az 

indik&l& BrzBkenyeBge csokken a 

Mohmos eUen&ll&sok dr&e esetdn. 

A FET tranzisztor bemenet6n egy 

220 kohmb61 & egy 47 nF-os konden- 

z8torb61 4ll6 RC tag teltilhat6, amely 

a m6rend6 ellen611Bs fe161 6rkez6 

brumm-fesziiltdget tartja t&vol az 

indiktitor egydgtbl. A. Pa el6lapra ki- 

vezetett uotenci6m6terrel az indik&ci6 

6;z6keny-&ge szabtilyozhat6. A h hm- 

tranzisztoros erbiMvel felkpibtt indi- 

k&br egy* mfiszednek elektromos 

n a z b a Ps potenoi6m8terrel tiir- 

Gnik, amely szinten az elblapw kive- 

zetett beU6 elem. A Kg nyom6gomb 

nyugalrni &potban szakadht jelent 

&I igy az indik4toma nem juthat a hid 

felBl sernmilyen fesziil*, fiiggetle- 

niil atM1, hogy a &rend6 Rx ellencil- 

& rajta van-e a m6rdkapcsokon, v w 

mm. Ilyen 8lla tban kell a mGszer 

kbzBp4ll&G nuGj8t a Ps potenci6- 

m6terrel bedlitani. 

MBr&kor a K2 nyom6gombbal ttip- 

feaziiltseget kell adni a m6r6hidnak &I 

a Pa potenci6m6ter valamilyen BJ1h 

mellett a PI sktil4zott huzal-potenci6- 

m6terrel (10 kohm) ki kell egyenliteni 

a hidat, azaz a m6szer mutaMj4t is- 

m6t a koz6ps6 n&h keU &llftani. 

A hid kiegyenlitett 8llapotAban a Kg 

benyomth vagy elengedh nem be- 

folyhlja a mGszer mutathj8nak ko- 

z6p&ll&15 helyzeut. Kiegyenlitett 81- 

lapotban a PI line8ris Bk818jsr6188 az 

6ppen bekapcsolt RE etdon ellen~8s- 

b61 meg4UapithaM a m6rt Rx ohmoe 

6t8ke. 

Az RE etelon ellen4llbok szabjtik 

meg a P1 potenci6m6ter sktil&j&n a 

v6gkit6rtkhez tartoz6 ellensllltis6rt6ke- 

ket (Rx maximBlisan 1,1 .RE lehet). 

A legalacsonyabb Ctkkfi etaJon el- 

len4ll8s l ohm, ami azt jelenti, hogy az 

el& m6dshathban 0. . .l, 1 ohm ko- 

zotti ellenBJ18sok m6rhetgk. Gyakor- 

latileg a biztondgos leolvashat6dg a 

sk&la 10%-Bn&l van meg & igy a m6r- 

hetg legkkebb ellenUh 0,l ohm. A 

legmagasabb Brt6kG RE ellen&l& 10 

Mohm & igy a m6rhet6 legnagyobb 

R, ellen&U& 11 Mohm. A K1 j6 mid- 

dgG (kis titmeneti 6s magas szigete- 

16s; eUenBll4a6) kapcsol6nak 15 &ll4sa 

van a 15 db etslon ellenBllslsnak meg- 

felel6en. Az ellen&lhk 1 ; 3,333; 10; 

33,33; 100. . . 16phkben kovetik egy- 

mbt 1 ohm-61 10 Mohm-ig. Ezen ete- 

lon ellen4llbk pontowigcln mu& el- 

sdsorban az e gk mGsmr pontodga & 

igy ezeket c6lszerii 1%-osra, vagy en- 

n61 pontosebbra bekalibrhi vala- 

milyen mL mGszer segits6g6vel. Ha 

valaki nem kivhja igBnybe venni a 

30%-os 4tlapol8st az egyes m68aha- 

t4rk kozott, akkor elegend6 fele- 

annyi etalon (8 db), amelyek dekadi-" 

kus (pl. 1 ;10;100. . . stb.) 6dkGek. 

Ilyen esetben a PI potenci6mhteren 

a 0. . .3-aa sk4a feleslegea. 

A mer6hidat rnaxim8k 4 V-OEI 

pozitiv egyenfesziilta6g t&pWja egy 

75 ohm-os v8d6ellen-n keresztiil. 

Az Rx m&end(i ele-n legfeljebb 

4 V (Rx = 10 Mohm), vagy maxim&- 

lisan 54 mA I6phet fel (Rx = 1 ohm). 

Ezek a tarhelh-Brthkek a legtiibb metben 

elhanymgolhathk && drt is, 

mert wak a K2 lenyomassnek idejtke 

veezik ig6nybe a m6rend6 ellentLlht. 

A differencitil erdsiMben lev6 k6t 

deb BM 33 tranzisztor helyett b&rmely 

m& kiiljesitm6nyG szilicium 

tranzisztor alkalmazhath pi. BC 107 

stb. A BF 246 thrve&lBsfi tranzisztor 

kiiiritb ti ueG (el6fesziilttdg n6M is 

van ko& h-1 mh ilyen tipuma1 

helyettesitheM pl. BF 244-A, 

BF 24- stb. 

Az indikbr egydg taipfesziiltdge 

faidfiiggetlen 9 V 6s ezt a fesziiltsket 

stabik4lni kell. &re a dlra szolghl az 

OC 1072 6 az OC 1075 tranziaztorokb61 

till6 4bre8zM rendszedi fesziiltdgstabilitor, 

amely egyben a t6pfeaziilt 

sB@; sztIn5idt is szolghlja. A q = 2,9 cms 

vaamag-keresztmetszetd tranazform4- 

tor tekerceelBsi adatait a tcibMzd tar- 

telmazza. 

Az e UeeBr6 egy 210 X 130 mm 

el6lapm6ret6 Bs 80 mm m61y fhdo- 

bozban van elhelyezve. Az elBlapi al- 

katrkk elhelyez&t a 3. &a mu- 

tatja. A kBsziil6k bels6 fel6pit8se a 4. 

&cin 14that6. Minden alkatrkt az 

eldlap tart. A tnrnszform4tor egy ma- 

gasit6 kereten van, hogy alatta elf&- 

jen a hwzati kapcaol6 (Ks) & az 

index-hpa. A teijes indik4tor ham- 

kor az eldlepre mer6legesen rogzitett 

nyomtetott Bramkori lemezen foglal 

helyet. A fcknr6tegG etelon ellenBllhk 

a fokozatkapceo16ra (Kl) szerelt nyom- 

tstott 4ramkori lemezen helyezked- 

nek el.

erosito 

Hetenyi Liszf6 okl. vill, m6rnok 

NBvleges bemen6 szint : 0 dBm = 0,775 V 

Maximtilis bemen6 szint : + 20 dBm = 7,75 V 

Kimend szint : 0 dBm 

CsatlakozBsi mpwlancihk :i 600 ohm (seszim.) 

Jel-meghalhsi id6 : s 1 msec. 

,Jel-felBled6si id6: -. 1 sec. 

Frekvenoiarnenet (30 Hz - 20 kHz) : 5 + 0,5 dB 

JeVzaj viszony : 66 dB 

ProfesszionBlis 6 amaMr ad6kkiil6kek 

modul4ci6j41-141, valsmint magnetofon 

hangfelv6teleknellBnyegee szemnt 

a thlvezM6 megakadglyozb. 

E' 

rre a &Ira az uMbbi Bvekben olycyl 

k6ziilBkeket szerkeaztettek, amelyek 

automatikusen megakad4lyozzAk a 

tavedl6s 16trejott6t. Ezeket a k6ezii- 

lBkeket a VOGAD elnevezbl illetik, 

ami az angol ny- ,,Voice Operded 

Gain Adwing Device" szavak kezd6- 

betiiiM1 ered. Ennek jelenh: Hang- 

m6kadtettkii erPlsit8aszabalyoz6 rend- 

szer. Ezeket a kBsziil6keket ma m4r a 

hordozhaM magnetofonokn81 sz6esko- 

den alkalmmdk 6 aegitsegiikkel el- 

hagyhat6vaC vat a felvBh1 szintjenek 

kbi be4llft4sa vagy mCiszeres ellenbr- 

&e. Ugyanigy ad6berendeztkmknd a 

rnindenkori legnagyobb modulbci& 

m6lys6g tartBsa vslik lehet.6~6. Be- 

BZ&-atviteInB1 - ah01 mindig a leg- 

nagyobb m6g 6 pen megengedheM ki- 

vez6rlk a kivtfneb - alkaIm&zb 

meghamisitja a mGsor dinamikhj4t. 

Rendszedt 6s dIj8t tekintve a VO- 

GAD khiil6kek hesonla a dina- 

mika kompresezorokhoz, a zd a kii- 

lonbdggel, hogy transzfer ksrakterh- 

tik4juk kijzel tiirtkpontos (I. cibra). 

fgy az uzemi (norm4l) szintekn61 sem- 

minemG dinamika-kompresszi6t nem 

okoznak, t1ilva6rl6s esetkn azonban 

automatikusan b&tj& a n6vlegas 

kimen6 szintet an6-1, hogy ezen fo- 

PI 

5k 

L 

- 

r 

U) 

.o 

E 

.E 

x 

0 

I 

&men6 szint 

1. aha. A hng-hatcirouk rranszfer 

karakterisztikdja, 6aszeIrasor).a&va az 

expanzi&, komprwzide b Zineciris 

ritvitelkl. A W d kis jekinteknkl 

ldnerin'ean dolgozik 

tel Blve a khiil6k mintegy , , l ~ - 

varja a hanger6szabtilyoz6 potencd- 

mBtert akkor, ha a n6vlegeanBl na- 

gyobb jelazint Ckezik". 

A magyar nyelvG Hang-hat&o16 

(hang-Iimiter) elnevezesrB1 itt tud- 

nunk kell, hogy ez a hat4rol8s a jelek- 

nek nem a ,,megvSgBsBt" jelenti, mert 

a jelek megvtigbse, (pl. di6dSkkal) 

nagyfoM torzit& okoz, mig az itt 

szerepld hang-hat8rol6nak elvileg tor- 

zitbntesen kell mbkiidnie. 

2xBF 244-A ZX BF 107 BfW4 

lyamat alatt jelenMs nonlinedris tor- 

zit&& okoznbnak. Egyszerti ezemlB1et- 2. &a. A hrmg-hat&r02d erSsit6 hpccsolridd rajza 

121

A ddsabb fantiziival megildott olvuo 

miris ndmi pikant6riit v6l felfedezni a cim- 

ben, ebben a szexszel teletkdelt mai viI&g- 

ban. Nem szeretn6k iinnepronto lenni, azu 

nern akarok senkit mir az elejbn, mir mint 

az iris elej6n lelombozni az iltal, hogy ki- 

jelentem, semmifble szexi dologr61 nern lesz 

sz6. Hol van az egy6bk6nt is elblrva, hogy 

csak azok az 6jsrrrkik lehetnek csodilato- 

sak?! Sz6val egy amatbr, egy igazi, egy kife- 

jezetten 6s dgynevezett igazi amat6r tud 

csak igazin csodilatosabbnil is csodilato- 

sabb, az ezeregy6jszakinil is kiiltinb 6jsza- 

kikrol mesblni! 

Igaz, hogy az 6 karja nern k6kiil meg a 

muszkli tlj6kin. mint a horglzokd, akik 

ekkon (ks ekkor csapnak a muszklijukra, 

men ettbl k6kul) halat fogtak, ilyen kis 

kukaccal. (Azt mlr nern tudom, hogy a ku- 

kacot mivel intoniljik a szeml6letess6g ked- 

~641-t - no de gondolom azt rnir inkibb el 

tudjuk kbpzelni.) 

Szoval, hog egyik szavamat a miikba 

ne ,,iKcsem" - mondani Gugyerdk - rl- 

t6rek a l6nyegre 6s rogton egy k6rdkt sze- 

gezek a k. Olvaso mell6nek: van e boldo- 

pbb 6s magasztosabb pillanat egy amat6r 

szimira, ha bek6ltBzhet egy tizemeletes 

hiz legfelsd emeletere, es kifeszithet egy jo 

antennit, a szemkozt lev6 ugyancsak tiz- 

emeletes hiz tetej6re. 

Ugye hogy nincs!? - hdt penze hogy nincs! 

Sz6val 6s roviden: bek6ltBz&. 2-3 nap 

mdlva antenna fol, tipvezetek ablakon be, 

ri a rigre, 6s miris dong a r6z. J61 ,,megy" 

a drdt, de . . . mit61 amatbr u amatbr? Hit 

att6l az orok nyugtalans6gbol kifolyolag, 

hogy soha sincs megeligedve azzal ami van, 

6s neki act61 mindig job6 kell! (Hogy az isten 

tartsa meg ezt a jo termCzet6t 6s szokisL 

m6g egy p6r tiz esztendeig.) 

Az els6 pir h6t utin - ugye ez termCze- 

tes - k6pes beszimolo a klubban. QSL-ek- 

kel megthogatva. l%deklbdb hallptirsig 

erre mindig van. 6s faleg interparlamentilis 

konzulticio, hogy tulajdonk6ppen mitbl is 

jobb a jobb! Az amatdr eszmecseie igen 

sokoldald, sok hozzQz61oval 6s sok hrrznos 

taniccsal, az ember csak gy6zze megje- 

gyezni ezeket: .,a fiildelt plth Mrkdnyt61 

egy kicsit m6g meg kellene emelni; a jobb ha- 

tdsos magassdg CrdekCben inkdbb ereszd ki- 

jebb egy kicsinyest a pdrkdnyt6l, az taldn se- 

git; lehet, hogy a tdpvezetbk hossza a .sz6r', 

art kellene kihangolni voriokoplerrel, vagy 

riividitsd meg, de lehet hogy hosszabbitani kel- 

lene egy pdr meterrel; mdr volt rd PClda, hogy 

par meter roviditks szinte csoddkat mivelt. . ." 

llyenkor az amatdr eltolti a hih, az ihitat 

6s a csodilat, hogy mennyi segits6get tud- 

nak adni amatdr tirsai, igy aztin 6 is hilis 

irte 6s legkozelebb 6 donti magab01 a leg- 

c6lravezetdbb, legeredminyesebb megoldi- 

sokat misok istipolisin. 

igy lettem 6n is megtimogatva, fbleg tip- 

vezet6k-hossz ugyben. Aiig vlrtam mir, 

hogy hazaerjek, 6s mig aznap Bjjel .,rdtet- 

tern" pir metert a tipvezetbkre. Sz6p ha- 

sasan belogott, fiiggdlegesen ment a sugir- 

zohoz, 6s ha a sz61 nern lengette tblsigosan, 

megkozelitetteavinkli szog6t. azaz a 9W-ot. 

No, de a meghosszabbitb m6g azt is ered- 

menyezte, hogy az alattarn, a kilencedik 

emeleten lak6 szomsz6d ablaka eldtt is sz6p 

hasasan belogott C himbilozott. Hogy ez a 

2 mm vastag drot mennyire rontotta a Du- 

nara nC6 Iakb viroskep6t. 6s a szomszkl 

kilbtisit az csak kesdbb, karicsonykor de- 

riilt ki. 

Karksony est6jen m6g sok ,,merry 

Christmas"-t kivintam a vilag amatdreinek, 

akiket az egCz Europat beborito vastag 

feh6r holepel hasonlci b6kes megnyilatko- 

zisra osztokelt, majd nagy boldogan 6n is 

nyugovora tertem, bar az iddkozben felti- 

madt viharos erejG sdl n6mi aggodalmat 

keltett bennem, vajon j6erbsek-e a kik6t6- 

sek, b nern szill-e ali, a hull6 hoval egyiitt 

az 6n antennim is az 6j folyamin? 

Reggel az elsd pillantis az ablak-ra esett, 

illetve azon ki az antennira. ,,~llt"! De va- 

lami gyanlis peng6sszerii hangot hallottam, 

arni a drotnak a betonhoz -16 iit&I&6bdl 

szirmazott. Kiugrottam az igyb6l az ablak- 

hoz rohantam . . . es osszeomlottam! A tip 

vezetek, az 6n isteni tipwzet6kem m6g de- 

rekszogebben, irvin hirnb416dzott a leve- 

gdben, a k6t tizemeletes hiz kozott, v6gCvel 

peckesen felkunkorodva. Na, gondoltam. 

Cn is jol megkaptam a kariuonyi ajinddkot 

az ejszakai szeltdl, rnely addig himbilta

~de-oda a tipvezetbk drotjit, mig az le nenl 

tort. Binatasan hdztam be a kb. 2 m-er 

csonkot. C nkzegettem, hogy hogyan is 

tudta azt ilyen plidul 6s orvul eltorni a 

sz6l azablakt6l kb. 1,5-2 m-re? akkor kiderult 

. . . rnir mint az, hogy ebben nem is 

a szCl a ludas. Tipvezetbkem irtatlan drotjit, 

meglehettisen ugyetlenul, laposfogo sziriba 

fogva elnyfrtf. Hogy abban a pillanatban 

mit kivintam a kivitelezanek, talin jobb 

ha nern irom le. Annil inkibb a .,bosszrit", 

azt hogy van amat6rlelemdnyessdg 6s taldlb 

konysdg, hogy a tdl 6s a h6 ellenbre meg togom 

csinilni 6s csak az6rt is megmutatom, 

hogy az bsz mindig legy6zi a korldtolt, meggandolatlan 

cselekedetet! 

El6szor is helyzetfelm6rC C annak latolgatha, 

hogy mikint lehetne visszacsalogatni 

az er&zakkal hlitlens6gre csibitott tipmadzagot. 

Az otlet miris meg van: dgy kell csinilni, 

mint a horgiszok, amikor messzire 

repftik az olomsdllyal ellatott horgot. Szerencs6re 

van a hQztartbban egy vadonatuj 

gombolyag cukorspirga, ennek v4g6re 

egy jbkora anybcsavar, drotb61 kCzult 

horgokkal, hogy netin beleakadjon a logo 

tipvezetbk felkunkorod6 v6g6be. A haditerv 

tehit kdsz volt, a kivitelezbst azonban 

nappal nern lehetett vbgrehajtani, a feltehet6 

nagyszimd n6z6kozons6g miatt. (lngyen 

szorakozist m6gaz amat6r sem akar 

nydjtani.) Karksony dblutinjin amdgy is 

mikosbeiglivel egybekotatt unnepi IQtogatb 

volt esedbkes, belebrtve a nyakalnivalb 

kat is, ugyhogy csak eltelt a nap - igaz nbmi 

turelmetlendggel. 

fjjel, %12-kor rnir igazi karicsonyi csond 

honolt mindenutt a hizunk tijin, b csak 

az itt-ott viligito ablakok magott kevertbk 

az ordog bibliijit, igy megkezdahetett a 

kitervelt akci6 vggrehajtisa. A gondosan 

elbkhzitett gombolyagr61 elBsz6r is ki kellett 

ereszteni vagy 40 m-t, nehogy a kidobott 

jokora anybcsavarral beverjem valamelyik 

alattam lev6 lakb ablakit. Ezutin 

jott az els6 dobb, m61y l6legzetvdte1, 6s 

rutty.. . Repul a csavar, maga utin hdzva 

a madzagot . . . na, soha nern gondoltam 

volna, hogy ilyen ,,neh6zn tud lenni a cu korspirga, 

ugyanis 4--5 m6teres repul6s utin 

miris lekornyadt 6s leesett a h6ba. Hol volt 

ez att61 a 15 mdtertdl, ameddig el kellett 

volna repulnie? dvatos vissuhdzk, ismet 

kieresztb, dj dobis, nagyobb er6ve1, az 

eredmdny ugyanaz. Az isdtelt probilkozZs 

csakhamar meggybzott arrol, hogy ez 

igy rembnytelen! 

Kozben, ahogy igy szorgalmatoskodtam, 

hangos nevetkre leszek figyelmes. Az Arpidhidon 

dolgozo h6munkisok lapatjukra timaszkodva 

hangosan rohogve mondjik egymknak, 

hogy mit integethet az a kopasz 

urge, ott a tizedik emeleti ablakban ilyenkor 

bjf6lkor 6s f6leg kinek? Szbval megvolt 

a n6z6kijIans6gem is, meg a probl6ma is. 

hogyan csiniljam tovibb? 

ekkor agyamba villant a kav6f6z6, amivel 

akkor karicsonykor leptem meg magamat. 

A gumi! lgen a gumi, a kiv6f6zbb61, - 

isteni Litlet - cs~izlit lehet bel6le ctindlni! 

Az agyam rigy dolgozott, mint egy modern 

computer: problbma feliil betdpldlva, megoldds 

ugyanott ki: tehit ki kell venni a kirvbf6z6b6l 

a gumit, kett6vigni 6s.. . C itt 

akadozni kezdenek a termhzetes flip-flopok, 

de csak egy pillanatra mert egy djabb 

impulzus tovibb billenti Bket. 

A laposfogo nyel6re kell kiitni madzaggal, 

ez lesz a villa, C . . . ismet n6mi k6sleltetbs, 

utina eszembe jut a szdpformijd fekete 

fClcip6m, amelyben erodilatosan puha 

nyelv van. Egy villanis, egy fijdalommentes 

nyisswtis a kloroformba mirtott 6rzdstelenitett 

ollbal. 6s miris csak a fbl f6IcipBmben 

van pletyipergetb. Na, sebaj, csak 

sikeruljon, szimomra most ez a kovetkez6 

Iincszem, most ezt kell csargetni! 

Tiz perces munka 6s miris ktbevehettem 

a Goliitot legy6zB csdzlit, melyt6l kulonbet 

csak boldog gyerekkoromban csiniltam, 

piros aut6gumibels6bbl. Ismet madzagkkresztk, 

C chlzb, ami igen koriilm6nyes, 

mert a viligitis 6jf6l utini, tehit csak fele az 

eredetinek, 6s a tipvezetbk felkunkorod6 

v6gbt inkibb csak sejtem, mint litom a vi- 

16gito ho folott. KitBn6en hord a kis .,puska", 

m6g tdl is repul az anybcsavar a dlon, 

de a harmadik Iovb utin megrezdult fenn 

a sugirz6, jelezve, hogy a madzag beleakadt 

a tipvezet6k v6g6be. Lassan hdzom befelb, 

6s ion, jon lassan, a szivem is gyorsabban 

ver, 6s egyre arra gondolok, hogy csak SI- 

keruljon - imadkozom is az amatbristen- 

nez-, rnir csak 5 m, 4, 3,2,1 mQr nydlok a 

drot utin, amikor a drotba lev6 hurok miatt 

fordul egyet . . . es vissuugrik a leveg6be. 

No, 6n.abban a pillanatban,imibafoglaltam 

a tincosnbt, akit valahol a 24-es zona kor- 

nybkb, talin bppen Sanghijban szult a jo 

Mesanyja, bilbtirol is volt szo mas elneve- 

zCsel, meg bitorlisrol is, de azt most rnir ne 

feszegessuk. 

Megint ott voltam. ah01 a midi pogar, 

maradt kunn a drot, 6s bent a probl6ma: 

vajon sikerul-e a visszacsalogatb? 

Most rnir nem akarom tdl sokaig tepni az 

amatbridegeket, egyszoval mar reggel hd- 

rom drdra csak sikerult megfogni a frinya 

drbot 6s hely6re tenni. Azt mondanom 

sem kell, hogy rogton bekapcsoltam rigget. 

6s kiprobiltam a ,,roviditettW tipvezethk- 

kel, kozben dgy elgondolkodtam, hogy ebbe 

foldi mulandbsigba minden kirnak haszna 

is van. Cs pedig az, hogy: elasziir, megtanul- 

tam: nern szabad tdlsigosan belogatni a tip- 

vezetbket, mert a jo szomszCd.,sz6 &/kiil" 

levagjaazt, pedig szolhatna is 6rte - elv6gre 

6s 611it61ag Brtelmes emberek vagyunk, 

nem? Mdsodszor, hogy djra megtanultam 

csdzlizn~, C ez sem egy utols6 szempont 

rnir ilyen korban, harmadszor pedig, hogy a 

tiirtbntek miatt megirhattam ezt a pir sort. 

talin nern is v6letlenul C szind6k nblkul, 

mert ahogy amat6r baritaimtol hallom, nern 

egyedulillo eset az enydm. Gyakran 6s sok- 

szor indokolatlanul 6s rosszindulatdan nem- 

csak, hogy levigjik, de apr6 miszlikre ap- 

rltjik az amatbr nehezen megszerzett driga, 

koax tipvezetekat az antennyival egyutt 

6s mindezt - minden torv6nyes kovetkez- 

rnbny n6lkul. 

Szoval segits6get virnank. de nern emel- 

juk szdp amatdrszemeinket a magassigos 

6gre, mert a?t rnir megtanultuk, hogy ott 

csak az eter lakozik, igazsigot tev6 isten 

nblkul, C drotjainkat itt lenn a Wldi valo- 

sigba szoktak elnyirbilni, tehat a szimos 6s 

szimtalan hivatalos forumot idkznbnk, me- 

lyek egy6bkdnt C iltaliban tor6dnek ve- 

lunk: tennbnek valamitannak brdek6ben.. . 

a tobbit mir nern is irom le, mert nern sze- 

retnek unalmas tibeti imamalomhoz hason- 

litani. Az elmondottakbol a teendB egy6b- 

kdnt is kisejthetii, melyhez jo egkzsbget 6s 

kutatbt kivanok! 

73 x es mni best DX 

HASB J

Sokoldalu tiirpe 

szerviz-oszcilloszkop 

Fazakas J6zsef technikus 

AmatBrkorokben is Brdekiddbt vd- 

tott ki az EMG 1682 tipusli kombintilt 

tijrpe szerviz-oszcilloszk6pja, mely a 

BNV-n tiibbszor l6thaM volt. Szerviz- 

t&sk&ba belef6rd kis m6retei 6s egy- 

szerfi alkatreszei ellen6re feltfinden 

sokf61e m6& elv6gz8s6re alkalmas, 

ezkt remdljiik, kedves Olvdink 

or7jmmel fogadjtik, hogy lehetav6 vdt 

a kkiil6k titslakitott b kibdvitett 

amstar vdtozatdnak kozlh. 

Az amatdr, aki ezt a v6geredm6ny- 

ben igen egyszerfi, egy teny6rben el- 

fdrb, kesen hhm &vet tartalmaz6 

k6sziil6ket meg6piti. egy csapha egy 

komoly ,,mCizerparkW tulajdondv8 

valik, mert vele szerviz ig6nyeket is ki- 

el6giM szinten a kovetkezd onall6 

miiszerfunkci6kat ellSt6 eszkozhoz 

jut. 

Krslibrsllt oszcilloszk6p, egyenfe- 

sziilt&fi &voltm6rd, hanpfrekven- 

cib cs&oltm&d, nagyfrekveGci& csd- 

voltm6r6, csikgenerAtor, ellen&ll&- 

m6r6, nagyfrekvencib wobbulritor, 

marker generator + frekvencia etalon, 

6-m66, letiirbi fesziiltdgrn&rd, ezige- 

telhbd, kisfesziilt&gG tgpegydg, 

KF 6s RH hangol6oszcilUtor, m6rd- 

er6sit6 ~tb. 

A rniiszer eldsoiban TV-vel 6s 

rcidi6val kapcsolatos m6r6sekre szol- 

g6.l. Kat6dsugtircsove eldtt kalibrAlt 

skda van, igy a sug& elmozdulh 

mutaMs mGszer m6djAra is felhasznA1- 

hat6, 6s a sk4&61 az 6t6kek leolvas- 

haMk. A rhzletea specifikbib egy- 

magtiban tiibb oldal, ezert osak a fdbb 

miiszaki adatokat, kiizoljiik. 

A k6szul6k t&yszer~isitett blokk- 

haja az 1. cibrun lSthat6. Az ewes 

egys6gek mGkiid6se a kovetliez6: 

A bemen6jel a 10 dB-es 16phkben 

6 BU&b oszt6ra keriil (2. &a). Az 

oszt6 nagyfrekvenci- trirnmerek- 

kel, az utols6 k6t dlbban fix konden- 

ztitorokkal ki van ewenlitve. Az 

ogy6bkBnt kerek 6rt6kx ellenSllLU1Lsok 

1 V. 3 V. 10 V. 30 V. 100 V. 300 V 

rn6r;jshatssli &yenf&iilt&~-rn~;rbt 

tesznek leheMv6 az Sa kapcsol6 elsd 4 

6118a8ban. A VAC hiiveIyre bel6pve az 

Mfieanld adatok : 

CaWm€rd: 

Emenf88~Wg &rQ 0.1 V-a3500 V-ig mWfejje1 kb. 30 000 V-ig 

Vblthfesx(Uta4g ma%&: a WbnUt osacill&6pp.1 o DC rn-1 megegyez6 rn6ehatbrokkal; 

egyidejUleg leolvashnM a c s ~ cs6eslg ~ ~ vett l b as effeMIv &t& 

Frekvenciahatbrok: 0 Hz-tM 500 kHz-&, mgyhkvendhs mMCejjel 200 kHz-MI 300 

MHz-&, inWtor 1000 ACEg-& 

A rn6r&nH az ewen- b vP1~1ii).~Se, komponena ~ n ~ tmint 6 oszc&mk6p. , 

f&g a k6p- 6s sorfrekvencias jelek vizng&t$ra allrahm 

ElkdU8drd: 

0- ellerhlh: 1 ohmt6110 Mohmig, 

50 Hz-e8 impedancia: 1 ohmt6110 Mohmig, 

szigetelCm6rb: 10 000 Hohmig 

KapaciW&: 

0.5 V,tt feaziUWggel1 IS - 10 000 pF-ig 

6 Vea fesz(UWgge1 10 pF-t6l 2.5 nF-ip. 

Ind-: 

10 mH-t6l kb. 100 E-ig 

Wobbuki&r: 

I: 30 MHz-MI 60 MHz-ig 

11: 60 MHz-MI115 MHz-ig (harmonikusral 120 MHz-Ml 230 MHrig) (oszcilUbr a viwza- 

futSsnhl kioltva) 

Marker oszddlor: 

10 MHz (harmonikusaal m6r&n@l20 MHz) 

2 MHz (esak a 30-60 l6Es m@r&tartomhnyban) 

M&6ge1&?16tor (kivhdpra): 

KF b k6z6phuUmon : 450 - 550 kHz 

rovidhullAmon : 5 MHz - 6,7 MHz 

BwIb azdgdUat&ok (kivddgra): 

8 &&: kis- 6s k6~6pteljesitm6ny8 tranzisztoroknbl 

LcMrdeifeezUltadv tnSrh: W- b k6~6pteljeaitrn6nyii tramisztorokdl 

Bwnzfwil2wtO ~&PvP&?v: +8,5 V b f 1 5 V-L~ V 

VciUdfwUltsdglljclfwr6s: 0- 5 Vet,; 50 ~d 

MCrderdrBtS: 0 - 500 kHz 

Caikuc%erdior: 300 Hz - 600 Hz 

- 

4 

BE MEN^ 

)- OSZT~ 2, *I- 

I. abm. A m2Zsze~ 

tomhvcizlata 

I > 

4 i 

0- 

TAPEGYS~G - MARKER ' 

aszc- 

. 

L"T~ 

WOBULATOR 

-- -. - .-

gyenfesziiltskgfi komponenst61 le- 

vhlasztott valt6feszultdgii jel dcst61 

csilcsig vett 6rt6k6re 6rv6nyeaek a 

fenti m6r6shatarok. A -V sk&lBn a 

szinubzra vonatkoztatott effektiv 6r- 

t6k is leolvashat6. A bevezetb konden- 

zhtor Remix CMP-432 100 nF 630 V 

legyen, 6s enn6l nagyobb fesziiltdge- 

ket mar ne a VAC, hanem a VX 10 

huvelyen nkrjiink, ami a fenti m6r6s- 

hatarok tizszeres6t biztositja 10 AIohm 

bernen6 ellenallb b max. 5 pF be- 

men6 kapacitb mellett. 

Az ellenlilltkok pontodga a n~6rbi 

pontosstig legfontosabb t6nyez6je. 

A fokozatkapcsol6 4 X 6 A1166 k6tthr- 

csb (KT 221 1 v. 2212 tipusli, Kon- 

takta gy6rtmtbvG) ministiir kapwol6 

lehet, arnibBl az iitkozbt kiszereljiik, 

hogy teljesen korbe fordithat6 legyen. 

Az ellenhll6okat 6s trimmereket kiiz- 

vetlenul rbzereljiik. A trimmereket a 

fokozatkapesol6ra erAsitett kis szerelb- 

lemezen ligy helyezziik el, hogy a be- 

m6resn61 hozztifi.rhet6k legyenek. A 

szrirt kapacithok 6s a megfelelb ellen- 

allbok aranya olyan, hogy a 2, 3, 4 

Allllaisban az oszti, fels6 tagjdt, az 5, 6 

&llbban az als6 tagjBt kell Atblok- 

kolni ; ezt megval6sitja az S1 kapcsol6. 

A tizes oszti, bemenethez (9 Mohm) 

j6 min6s6gii (pl. WELMET) leqalabb 

1 W-os ellentillast haszntiljunk, 6s 

kapacittkszegdnyen, j61 szigetelve, kb. 

8 mm-es kilsz6utakkal szereljuk, hogy 

tobb kilovoltos impulzusokat is vizs- 

ghlhassunk. 

Megfelel6 nagyfesziilts6g6, de kis 

m6retd trimmert nem lehet kapni, de a 

KBbBnyai Porcelangyar P120 0,513 

BCM 250 V jelij trimmer-kondenz8to- 

rBb61 komyen ki lehet alakitani. 

Ehhez a menetes lemezt kell elthvoli- 

tani, es egy anytival leszoritott, felfel6 

gorbitett forrfiilet kell a hely6re sze- 

relni. Igy az eredetileg 250 V-ra garan- 

titlt kis trimmer 9-10 kV-ot is kibir 

13. abra). A bevezet6 huvelvt a kor- 

hyeieth&z va16 htiit6stbl szig;?te16 f6lia 

kiiriilcsnvarbsnval lehet metr6vni ( 1 r6- 

teg 0,05 hosztaftin f61iBt 7,b kV fkletti 

feszults6g iiti at). 

4z oszt6 alja sa S, muveleti kapcso- 

16n keresztul az oszcilloszk6p hBronl 

iillasaban 6s a ,,Wobbler" allasban a 

fiildre van kapcsolva. R tillbban egy 

:I V-os rhdelem egyik babAjBb61 k6pe- 

xett telep + sarkara kapcsol6dik. 

bemenetkre, ez fdleg 1 V-os allbban a 

csb rMt v6di. A csb rticsa az 

,,Integr." jelt tii~pe kapcsol6val (0,l 

pF) a foldre blokkolhatb, ha zavar6 

vdt6fesziiltdgd komponenseket aka- 

runk leszhi. 

A fiigg6leges erasit6 egyetlen ECC 86 

cs6vel mCikodik. Szereliiik ka~aciths- 

E c6lra Gegfelel 240 ohmos TV s&lag- 

kfibel, amit m6g kulon PVC-csbbe 

hhunk. fgy 0,5 MHz stivsz6lesdget 

Brhetiink el, ami a TV-vev6kn61 a sor- 

frekvencias jelek vizsgdathra is b656- 

gesen elegend6. (Em61 nagyobb frek- 

vcnci6j6 jelek amplitlid6ja 6 burkol6- 

gorb6je a di6dh mdrbfejjel vizsgai- 

hat6.) Az els6 tri6da anbdjrinak jele 

olysn leoszths uth keriil a masodik 

tridda rksiira, hogy az a kat6dsugAr- 

csovet kb. azonos nagyshgu jellel, 

szimmetrikusan vezerli. A 3-10 pF-os 

Clo trimmer a frekvenciamenet bealli- 

tk6t szolgtilja, a Pa, 50 kohmos be- 

Allit6 potenciom6ter az er6sitk hite- 

lesre BllithsAra vdri. A -12 V-+a kii- 

tott 10 kohmos f jelzhd potencio- 

meter a fuggbleges pozicib beallitbtira, 

illetve V-m6rhn61 nullAz&ra szolgtil. 

R, illetve Z m6rkn61 kisd esiikkentett 

6rzhkenydgre van szukdg, ez a 0,25 

Mohrnos, illetve O,5 Mohmos triinmer- 

potenciom6ter bekapcsolbsBval811 elb. 

Wobbler tillkbar~ a marker jelek ki- 

emeldse v6gett az osztd fels6 tagjtiba 

a Clz, 30 pF kondenz&tor paralel kap- 

meg. A 100 pF-os kondenztitor*raf 

sorbakiitiitt kb. 10 ohmos ellenBllas u 

visszafutbt lassitja, en6lkiil a jel 

nagyfrekvencib komponensei szere- 

lkn81 hajlamosak a fuggbleges erhi- 

tore va16 rk6r8sra. ,,R" 6s ,,Z" Blltk- 

ban a frekvencia megegyezik a T, 

itlltksal. 

A frekvencitit a 2,2 Mohm ..Time 

base fine" jelii potenciom6terrel lehet 

finoman Bllitani. Erne a e6lra ajanlatos 

pl. Remix KPM-1 jeld r6tegpotencio- 

m6tert hasznani, ennek nagystiga m6g 

elfogdhat6, ivhossza pedig mBr el6g 

hosszli a kiinnyu be&llithat&&hoz. 

Wobbler allbban a csiivet az S2 kap- 

csol6 nonntil pentbda iizembe kap- 

csolja, a kat6dsugBr~s6 vizszintes el- 

t6rit6s6t pedig a traf6 300 V-os cdv6- 

j6re kotott 1,5 Mob-4,75 Mohm 

oszt6r61 levett 50 Hz-es jel v6gzi. 

A 6AU6 rSdra egyenfesziiltsi$gre szu- 

perponitlt 50 Hz-es jel jut; az egyen- 

feszults6get Allit6 ,,few 100 kohmos P6 

potenciom6hrrel a wobbultitor koze- 

pes frekvenciaja szabBlyozhat6, a loke- 

tet a ,,df" 2,s kohmos (P8) potencio- 

meterrel lehet Bllitani. Ez a potencio- 

m6ter bhet Remix P 8101 tiirpe huzal- 

potenciom6ter is, a vele sorbakiitott 

ellentillas a potenciom6tern81 kb. 30 Oh- 

kal nagyobb legyen. A C19 33 nF a 

jobb loket-linearittist szolgtilja. Az 

,,fOv potenciom6ter el6tti P,, 500 

kohmos betillit6 potentiometer a csb- 

karakterisztika indul6 szakaszhak 

megfelel6 nonlinearis loketszakasz ki- 

z&hs&ra va16. (Rbvebbet a bem6r6s- 

ben.) 

A 6AU6 anbtljtir61 a CIS, 1 nF-on at 

kivezetett jel vizszintes csikok e16811i- 

tbdt szolgtilja. 

A fugg6leges 6s a vizszintes elt6rit8s 

a + tcipegys6g egymbt61 sziirkssel el- 

valasztott pontjaihoz csatlakozik, ez a 

k6t fokozatnak a ttipegysegen keresz- 

tiil tht6n6 egymbra hatrisat akad8- 

lyozza meg. Minden egydg kiiziis fold- 

j& egy ponton, az e161ap fiildelbpont- 

jan kossiik ossze, egy6bk6nt bruunm 

keletkezhet. Mind az ECC 85, mint1 a 

6AUG fiitBvezetPk6t iissaecsavart veze- 

t6kparon kozvetleniil a traf6r61 kell a 

csohiiz vezetni, a fiild-f6liara a fiitii- 

&ram vezet6s6t ne bizzuk rh, mert ez is 

brummot okozhat. 

csol6clik. A fugg6leges erdsit6 (rovitl 

kivezet6ssel) a k6sziil6k h&toldal&n egy 

0,l pF, 630 V-os kondenzaitorral levalasztva 

kulon ki van vezetve. 

A szinkronjeleket ugyanc,sak a masodik 

tribrla an6djBrbl vesszuk le, & a A hP16zati traf6 TM- 55/20 HAGY 

A t,elapet saereljiik Ggy, horn ~mlarit~ti- vizszintes elt6rit6 pentbda rlicsara hiperszil vasnlaggal khsziilt, term6szexrit 

kiinnyen cserelhessuk, ha /? m6rBs- . vezetd Sz, fokozatkapcsol~hoz visszuk. 

tesen mtis is mepfelel, osak wetlrg nandi 

pnp-rA1 npn tranzi~it~or viisgcila- Az egyszerii, k6t-k6t di6dBb6l 6s kon- gyobb a helysziiks6glete. Tekercsadatiira 

akarunk Lit8611ni. A t,elep helyett denz~itorb61, valamint egy ellenalltistok 

(T = 1,5 a helyszuke miatt; 

t:setleg a rajzon lhthat6 kisfesziilts6gu b61 A116 Brarnknr 1 cm-es jelnagystignd 

0,8--0,7 jbbb lenne !) : 

~a~em-de . is a k6sziil6kbe enitheto. 

c ,u

Teumketesen m& katbdsu@rd- 

+ 

vel is megoldhath a kbziilek a ka-lk 

elvi v8ltoztattibla n6kii1. Az Egyesiilt 

Tzzo is gylt. DG7-132 tipusm 

b a l alig hosszabb, rle BrzBkenyebb 

oszciIloszkGp &vet. RBrmely, 

nsgyvbb mhtu csb is alkalmazhath, 

de ez eset,ben termkzetesen le kell 

mondanunk a kbziilPk szvkatlanul kis 

m6ret,eir&l. Amennyiben eltitrd tipusd 

kat6clstqkcsii miatt t.151 nagy rltkit,&i 

ErzBkenydget kapntink, az EW 85 kBt 

D6 7/6 

an&lja kiiz6 kiitiitt, kSrletileg megoillapit.ott 

6rt6kfi elientill~l lehet az 

6rdkenpdget megfelel6en lecdkken- 

4. 8iDr11 teni. A vizszimtea eltCit6s aszimmetri- 

A tgBegydg azo,,os cyev(til p,itiv- kt=. ebb61 kism61-t6kfi t~ra~ztorzit8s 

bu c Ileativba t&tbnii em-oldalas adaik, de a k6@ el6 helyezett plexi 

ebTenirhnyit.hl ma~dik. elk6k a Iemezen a &&khl&k ennek figyemwepitett 

g6pben 450/5.j~ v siemeils len1bev6te16vel ktkziiltek. A vizszintes 

ijnhord6 kon,jenzitorok, helyettesit6- pozicib beallit6 poknciom6ter (PI,, 

9iikl-e an MBf CE 355 1- tiplz& 10 pF, 275 Mob) trimmeimmer-~~e~~io- v&tcr~tathatbn yerjesztett frbrrit 

v onhord6 elk6 szfiken, de m6g m6temel van mnegoldva, mert bem6rb ,,liiki,trafi5" poftii k6,iit t foglal irelyet 

meelel. 5 , ,F-~~ elkb MM 3.522-q ut&n ennek tillitbara a gyakorlat.ban (5. (ihra). A ferrit HAGY, M 1100 

450 v+~, eMtleg :j521-~ 3 3 v - ~ nines ~ sziiks6g. XJgysnilye~~ megfonto- anyagd. At = 1400 (Siemens A, = 

lehet. ~ 1 ~ elegendO i l az ~ epenirhnyi- ~ 

IkMl nines a vhszin es eri3sitB kiilsd = 2000 tn6g jobh). A kic:satolB tekercs 

tesh, 1-1 ~y 2 JR is, de ket,th sorb- vezM6se srIn kialakbva: szeiviwa- I menet, a tekercz, sz61inGI rlhelyezve. 

kiit vt? hiztonsbgosabb. 

korlatbarl uinc* rti sziiks6g. Itt kell A tekercs kL. 10 MHz loket beallitasa 

megjegyezni, hog? a katcidsugArc~B 

+ fa v-ot rF.7 0,4i Moflmos eset61r 60- 1 15 MHz kiiziitti szakaszon 

alav magn- a miniat.llentill&son 

Bt kivraetjiik az olclalteszi 

IrhetRv6 a wobhultilast. Ha egy 

tiir kivitel felt6tlenul szukem, 

kt~zc.lG.l.zpon t:lhel?;weett szigetalt ba- tiirrw tolcikapct~olbval a 6. cihrrz qzerint 

a szokb denlagnetizlilt ,,i',33hCSd,, 

nhnhiivelyrr. Ezzrl WL iqy keletkezett 

a tekerrs kt't v6g6re :W-30 pF-ot kapbelsej6hen 

lneg rgy ,,emalloy is 

, ha~ngeneriito~-raI " haj thatjuk v6gre 

emlnnk, a frekvenc~al~attir 30--ti0 

ajiinlatos elhefvyr,tli. 

a letiirGtti fen~iilt~~ig vissgtilatott x.aey a 

MHz les~. A kapeso16 Kontakta gytirt - 

nagyfesziilt4,~fi .~z;~rclr,lr~xt)~Pr~;st. 

n~linyd, I

k6zitsiik. A CLO kondenzator n6lkiil ne 

kapcsoljunk rti fesziiltsdget, mert kikapcsolbn4 

Atuthet . 

A GJ6 f6tMnek foldelt &At az 

6rny6kol6 doboz kozos foldpontjhra 

kiissiik, a mbik &a 500 pF-os gyongykondenzhtorral 

van hidegitve. Haaznosan 

szfir a fiit6vezet6kbdl a dfoglalat 

forrfiilen61 kik6pzett kb. 8 menetes 

( 0 4 mm) fojtbtekercs, Bs termbzetesen 

az 1,5-3 nF-os Btvezetb kondenzlltor 

is. 

Az egymenetes kicsatol6 tekercset a 

ko~os foldponthoz foldeljiik, a doboz- 

Ml olyan kis lyukon at hozzuk ki, 

amelyen a huzal 6ppen kit&, 6 kozvetleniil 

a Preh potenciom6ter bemend 

pontjdhoz vezessiik ( 7. cibra) . 

A tri6da r&s&ra nemcsak a 270 

kohmos rhlevezet6 kondenzator van 

kotve, hanem k6t db 0,33 Rfohmos 

ellen&U&on At a 300 8-0s vA1tAjfesziiltdgre 

is rhkapcsol6dik. Ezriltal a negativ 

fdlpericklusokban a tririda lezh, az 

oszcillhci6 periodikusan letill, a kat6dsugtircsb 

ernycij6n a visszafutb ideje 

alatt a sugar a nullvonalat frja le. 

A C,,, 47 nF-os kondenz8tor a megfelelcj 

ftiziseltoht biztositja. A 6J6-ot 

vez6r16 50 Hz-es feszultdg, a lok6tekercs 

feszults6ge 6s kama, a vizszintes 

eltdritb fesziilts6g 6s az oszcillAtor 

rezg6si szakasza kozott meghatdrozott 

ftizisviszonyoknak kell lennie. A rezg6snek 

az elt6rit6 minuszjel fels6 cs6dt61 

als6 cs6cdig terjed6 rbz6nek 

arhylag linearis szakaazih kell fenn- 

Plnia. A f6bb f&isviszonyokat a 8. 

abra szeml6lteti. 

A €36 fiit4s6t csak szWg eset6n 

kapcsolja be az S3, kapcsol6, mert a 

tApegys6get ,,meghw,za" 6s a feszult- 

&gm6r6s ilyenkor nem hiteles. Ez az 

cgyik ok arra, hogy a wobbler 6s a 

marker oszcill&tor k6sBbbi tranzisztoriz~lktit 

meg kell fontolni, bar ilyen 

egyszeru kapcsol&sal mar nem lenne 

kiel6git6en megoldhat6. 

LIA FOLTWKAL 

felrajzolhkor, hogy milyen frekven- 

cihtil m6riink. Az S3 kapcs016 negye- 

dik SllliLdban az an6d 6 a r&s kBz6 

egy 10 MHz-es kristsllyt kapcsol~mk, 

rezg6se rhz6r a wobblerre 6s igy alap- 

frekvenciantil 10 MHz-enkgnt, felhar- 

monikussal m6rr.e 20 MHz-enk6nt 

markerjelet kapunk. A paralel 15 pF 

a Gamma gyhrtm&nfl, R22-33-14 

jelG tarpe 10 MHz-es kriatklyt tillitja 

be a sz6rt kapacitdsokkal egyutt a 

n6vlepes frekvenciha ; hbstabilith 

2.10-6/"C 24 "C alaphBm61dkletn61 

(korabbi neve QRM 55-43). A 100 

ohmos ellensillh a kristQydramot kor- 

1atozza. 

A kristalyt vamiagos tekercwel is 

lehet helyettesiteni, tetm6szetesen igy 

kisebb stabilithst kapunk. 

A frekvencia durva meghat6rozhsa 

ut4n finomabb beoszthil, 2 MHz-es 

markerjeleket is adhatunk (fbleg a 

wobbler alsi, frekvencia-tartom&ly&- 

ban). E c61b61 az S3 kapcsol6 otiidik 

hUAsaiban a kristBly helyett egy 2 

MHz-re hangolt tekercset kapmlunk 

be. Hit,elesit&6t a kvarcoszcill&torral 

vdgezhetiink: titkapcsoltis ut6n min- 

den otMik marker a 10 MHz-es mar- 

kerekkel azonos helyen jelenik meg. 

Maga a marker jel Ggy keletkezik, 

how a kozos b~irtiban lev6 k6t csP, egyrnrisra 

sz6r b kikeveri a k6t jelnek 6s 

harmonikusainak kiilonhs6g6t. Ezt 

mint audion a ca6 erbsiti, a jel a Pll, 

0,5 Mohmos be14 beallit6 potenciom6terrbl 

vehetb le. A jelen lev6 2 1MHzes 

jelet a fuggbleges eri'isit6 m6g indi- 

J 

A marker oszcillP.tor segitdgdvel &1- I 

lapitjuk meg Btviteli karakterisztiktik 8. &a. A zuoDbuld8or fciziwiazonyai 

kilja, ez6rt azt egy 2 MHz-es sziv6kijrre1 

ki kell szfirni. (Niferrit 4 ~0,5 x 10 

mm-es vason 250 menet.) A jel az Ss 

kapwl6n sit a fiiggglegee er6sithre jut, 

s igy j61 lAthat6v8 v&lik. A jobb markerjel-indikdkra 

szolgtil az Szc kapcsol6 

tiltal beiktatott 30 pF-os kondenzBtor 

is. A marker-amplit6d6 niivelheth 

a GJ6 k6t rka lioz6 kotijtt 2 pFos 

kondenz&toi~al is. 

HangolQoszcillsitor 

Hamnos, ha k6sziil6kiinket rridi6vevBk 

hangolura is alkalmassti teszsziik. 

Ha ezt a funkci6t is be akarjuk 

Bpiteni, erre az Sac 6s S, kapcsol6 4. b 

6. BllLtit haszntilhatjuk fel. Maga a 

kapcsolb szokv&nyos, a forg6: japan 

kettbaforg6. A frekvenciahathk a 

mintag6pen KF 6s koz6 hullh be- 

hangol~oz 450-550 k%z (harmoni- 

kussal 900-1100 kHz), rC~vidhulb, 

URH KF, TV hang-IW behangolk8- 

hoz 5 MHz-6,7 MHz (10 MHz- 

13,4 MHz & 15 MHz-20,l MHz). 

Vasmag : KbbAnyai PorcelBngy&r 

4 x 0,5 x 10 mm, N10. Menetsdnaok: 

I: hangol6tekercs 250 menet, vissza- 

csatol6 tekercs 30 menet, kicsatol6 

tekerca 5 menet; 11: hangol6tekercs 

30 menet, vissxacsatol6 tekercs 15 me- 

net, kicwtol6 tekercs 3 menet. Az 

an6dfeszult&gnek a wobbler 4tal tor- 

t6n6 ,,megr&nqath" kis, 50 Hz-es 

n6gyszog amplit6d6-nlodul&i6t bizto- 

sit. A kirnen6 oszt6 potenciom6tere 

0,5 Mohmos trimmer. 

Amplitadd marker hitelesito jelet a 

8 V jelnek egy 5,6 V-os (tehat h6fok- 

fiiggetlen) Zener-di6da Bltal torten6 

vrigktiv,val Allitjuk e16. A bejelolt P,, 

1,5 kohmos betillit6 potenciom6ter 

helyett ajlinlatosabb a bem6rbn61 pr6- 

b&lgatAsxal fix ellenallast keresni, ami 

biztositja, hogy a fiiggbleges er6sitb 

hitelesit6s6iil szolghlb jel nagy bizton- 

*gal stabil mrad. bLqa a fiigg6leges 

erBsit6 kalibrki6i6nak ellen6rz6se 6 w 

tijrthnik, hogy $a kapcsol6 az 1 'v 

m6r6tartom8nvba kapcsolt fugg6le- 

ges er6sit6 bamenetdie kaP&lJa a 

Zener-diMa leosztott jel&t, amelynek 

amplitild6ja hiteles allLban a skala 

0 vonalSt.61 a 10-es osztkiig 6r. 

Meehanikus feMpft6s 

Ha mec akariuk tartani a k&ziil6k 

szokatlari~tl kis mdreteit, nagy jelc.ntGs6ve 

van a nlirrtakdsziil6kbttl1 alkrrlrna- 

nak. 

KettBs szigetelhst kell alkalmaz- 

nunk, mert, a vizegdlt TV-vev6k pa- 

nelja a h816zattal kiizvetlenul kapcso- 

latban van, igy a hozza kapcsolt mu- 

szer v6letlen Brinthse halalas ararnut6s- 

hez vezet.het . A kivulrB1 meg6rinthetb 

r6szek szigetel6se nehdzkes, de meg- 

oldhath. A kidobomlt muszer a 9. cib- 

ran lathat6. Az elblapot 6s a hatlapot 

alul 2 db 10 X 10 X 170 mm-er, textil- 

bakelit rild, fcliil egy 170 X 96 rnm-es 

nyomtatott &ra.mkoros lemez koti 

ossze. A textilbakelit rudakhoz k6t 

v6g6n az elb- 6s hatlap, oldalrbl az 

alaplemez 6 a kbzul6k burtija csava- 

rozbl riigzithet6.

M'~=“'~" "'" .TENGELY CSAP 

Az eliilap, hatlap b a bal oldali 

oldalcimke nyomtatott bamkori le- 

mez, melynek belsd oldakin a f6lia biz- 

tositja az Brny6kolBst. Kuls6 oldaltira 

keriil a papir r:imke, v6giil kb. 1 mm-ea 

plexi lemez, ami csillop6, j61 olveshtat6 

cimket eredm6nyez. Aa amatfir kkii- 

16k cimkerajz~it a 10. b 1;. &&n 

koziiljii. 

A mfis7mr ,,p&njan a kat6dsug&cs6 

elStt elhelyezend6 m6rdskAIa, rnely 

igen sok me&+ tapasztalati Atlaga. 

Ez 68 mm &tm6rbjfi, 2 mm vsstag 

karcmentes plexire, esetleg iiveg- 

lemezre kbel. Rajzat a 12. &hn 166- 

hatjuk. A sot6t hBtteret 6s a kat6d- 

stigiird rajzolathak kontrssztossti- 

ght ligyancsak 68 mm AtmBrdjfi, kb. 

0,5 rnm vastag titlBtsz6 karcmentes 

zold celluloid lemez bbtositja. 

A kezeldlapokra 6s a hhtlapra szerelt 

alkatr6szck helyzet6t a cimk6k rajza 

meghat.8rozza. 

ASTIGM 

'TRAF~T~T~ 'WOBLER \ IF~NEKLEMEZ 

SZEGLET OLDALSO KEZEL~LAP 

elhelYez&tt anyiiit, iz erecleti hel+ett 

szigetelijanyagb61 kell esztergslni, 

vagy szigeteld kupakkal kell bevonni. 

A forgnthgombok vegy rejtett cstwa- 

rozssliak legyenek, vagy a f6szekben 

iild herny6csavar v6g6t szigetel6- 

anyaggal, pl. viasszal le kell onteni. 

A bantinhiivelvek szi~etelt feifiek 

legyenek. Ax ,,P;dj. H" &tenciomdtert 

(NPA-7 betillit6 mtenciom6ter) is 

bgy szereljiik az eldlap miigk, hob a 

esavarhi1z6 bevezet&re szolgsl6 hii- 

vely szigetel6anyagMl kksziiljon. 

A kat6dsugtircsi3 burhjsira fdeket 

kell hegeszteni, b ezeket az eldlapra a 

cimke alatti siillyesztett csavmrokkal 

lehet felforgatni. A plexi skAl4t dana- 

mid vagy m& sziv6s szigetelfianyagb61 

k6sziilt ablmkba szereljiik, a szk6pd 

burAba a cirnke fe161 elijlrfil dugjuk be, 

6s 3 ponton, a burtibe vagott menetfi 

caavarokksl rngzitsiik. Az ablak c61- 

szerfi elrendez6dt a 13. &bra szeml61- 

teti. A skala 616nek megvil&it&tira 

mind az ablal-ba, mind a hursiba rbt 

kell vAgni. 

A sk~llevil~git&t szabAlyoz6 potenciom6ter 

kozel van a brummra 6m6keny 

bemenethez, ez61-t az ,,Sc" jelfi 

100 ohmos potenciom6tert 6s a hozz8vezetd 

huzalokat h.ny6kolni kell. 

Az S2, kapcs016 ,,Z" alltishb61 a foldhoz 

vezetd 0,5 Mohrn ,,Adj. It" trimmer-potenciom6tert 

az S2 kapcsoMra, 

oldah61 konnyen beallithaMan szereljiik. 

A htitlapon a biztosit6k eel is hagyhat6; 

egy max. 24 W teljesitm6nyfelvbtelfi 

k6sziil6k biztosit& inksibb 

elvi jelenWgti. A fiigg6leges erhitdt 

R V RANGE ,F H 

101- -11 

kivezetli 0,l pF-os kondenzatmrt a hht- 

hpra er&dt&k, rovid vezeukkel a ki- 

vezet6 hiively 6s 8 ket6dsugaird fog- 

ldat k&6 fo~~asztva. Ez esetleg szint6n 

elhagyhatb. A h46zati zsin6r 

t6rir6sg6tlb kivezetk j61 rogzitse a 

ktibelt. Hasznos a hhtlapra k6t vilLgt 

szerelni. amelvre a hasultilaton kiviili 

k8sziil6k h616'zati zsin&j&t felcs6v61hetiiik. 

-4 Wzati vi2.Ici9duab mak M- 

vil& legyen, v6dSf6lde& & hasmriljunk, 

mert TV-javftssnB1 a j6 fold odavezetAse 

levhlaezt6 traf6 hianytiban az 

Bletveszbly ,,odavezetkdt" jelenti. 

A fels6 iisszekotd nvomtatott airam-

L OID PLEXI SKALA 

lemezekeb is. A fels6 lemezre ajanlatos 

szerelni a szk6pos6 oszMj&nak ellen- 

Bllthait, kondenzhtorait is. 

A ha1 oldali cimke rajm szint6n 

megadja a f6bb alkatrhszek pozici6jht 

is. A cimke itt egy szigetel6anyagb61 

kbziilt tepsiben van, mogotte egy 

hrny6kol6lemez, utcina szigetel6lemez 

a nyomtatott lap fel6, majd 6 rnm-es 

kGztart6k utan a nyomtatott lemez 

helyezkedik el. Ez az oldalpanel a 

k6szul8k el6- b hhtlapja Bltal meg- 

hathrozott oldal-sik rnogott 14 mrn 

m6lyen fekszik, igy a doboz szintjebe 

besiillyesztve, a palkton vagott meg- 

felel6 nyflhn At 6rhet6 el. A forgat6- 

gombok is rovidek, hogy a mfiszer tk- 

k6ba cslisztatAahB1 ne akadtilyozza- 

nak. A miiveletkapcsol6 gomb oms, 

a tobbi sima lehet. Ha a m6r6oszciW- 

tort is be6pitjiik, emek plexi-mutatbs 

forgathgombja lehet.. A wobbler to16- 

kapcsol6ja a kezel6lapn81 lejjebb van, 

a kezel6lapr61 tortknd mozgat-t 

mechanikus hosszabbfth teszi lehe- 

t6v6. 

A jobb 6s bal oldali nyomtatott lap 

rajzkt 6s a kozvetleniil rhszerelt ele- 

mek pozici6sdmBt a 14. 6s 15. &a 

szeml6ltcti. Ezek a pozicibszhok az 

elvi rajzon is szerepelnek. 

A fen6klemez szint6n nytik lemezbdl 

kbzdhet, melynek a fokozatkapwo- 

16k alatti Brny6ko16 hatha jelent6s. 

A ny&k lemez alatt a ktkzu16kt151 mige- 

telt fen6klelnezt is felszerelhetiink. 

EIT~ felesukhat6, V alakil labat szerelhetiink. 

hogy m6r6sn61 a mfiszert fel 

lehesaen vele thasztani. 

A telepet a fendklapra, kis tokba 6s 

plexi fed6 ala szereljiik; a traf6 6s a 

fokozatkapcsol6k koziitt elf&. Ha 

teleppbtlbt is dpitiink, emek kapcao- 

16ja, dibdhi 6s 2 kondenzBtora is el6f6r 

itt. (A harmadik kondenzrltornak a 

f6kusz potenciom6ter mogott lelhetiink 

helvet.) Ha ezt a me~old&t vvBlasztjuk,legy 

szigeteld l6cG 6 dh banAnhiivelvt 

szereliiink egv sorban, a 

jobb oldili pal~tbn ennek megfeleld 

kivtighst alkalmazzunk. (A felerbit6sn61 

a nyomtatott lap kis m6dosith 

szuks6ges.) A hiivelyek rendeltretdse 

balr61 jobbra: csikok, It 8,5 V =, 

+1,5-6V =,O-5V -v, 6V -. 

A 30 ohmos potenciom6tert egy be- 

611it6 potenciom6terbbl lehet kialakitani 

a csGsz6piilyAra ratekert ellen- 

&IltishuzallaI. A jobb oldali nyomtatott 

lapra, a bantinhuvelysor alB szerelhetjuk; 

a palbton kbzitett lyukon At 

Qllithat6. 

A kbziil6k palhtja kb. 2,5 mm-es 

kem6ny PVC-lemezbbl ktkziil, a sarkoknsrl 

felmelegitett cs6 mellett hajlitva. 

Tetej6n sze116z6 lyldcak 6s foganty6, 

bah-61 a wobbler kezeldlapj8nak 

nyilh, jobbr61 a lApegy&g kivezetksei 

helyezkednek el. Bels6 oldaltinak 

meg nem 6rinthetd r6sz6re ragasazunk 

aluminium fblitit, melyhez a felsB 6szszekot6 

nytikra forrasztot.t kis rugbk 

adjanak folrleld kontaktust. 

A wobbdtor dobozainak m6retezett 

rajza a 16.6s 17. cibrcin, szerel6se a 

7. hbrh 18that6. Fedelkt j61 zBr6an

k6szitsuk 6 n6hhy helyen forrssszuk 

le. Anyaga drgar6z lemez, vagy eziis- 

tozott 0,5 mm-es veslemez. 

A kAroa egymbm sz6rhk elkerii- 

l k v6gett nem mindegy a fokozat- 

kapcsol6k iveinek egymb kozotti sor- 

rendje sem, aCt azoknak a cfrnke 

fel6li n6zetben va16 elhelyezked6dt a 

18. cibrcin megadjuk. 

Az arrinylag egyszedi m6r6fejekre 

itt nem tkriink ki, a +mat@ 

rneri5fejd kell amyit megjegyemi, 

hogy ajanlatos plexidd iiregebe sze- 

relni az ellentillcisokat, egyik v6g6n 

tiiskhvel, mkik v6g6n foldelt &ny6ko- 

lasli kabellel. A mintag6pn61 Rosenthal 

1 W-os, 20 Mohmos ellen4llbkat 

haszn4tunk. Mh ellentillcisoh4 el& 

fordulhat, hogy a nagy fesziilt&& 

miatt a feat6k is k id ,,ionizrll&Iik", az 

ellen4llas kisebb lesz, 6s 10 kV felett a 

&r6fej jel a val6stigosn4llO-15 %-kal 

nagyobb fesziiltdget m4rnk. 

A bem6r6s el86 faze a szokbos 

tizembehelyez6s, vagy~s felcsiivezb 

glatt rnegvizsg4ljuk, hogy a dpegydg 

6 a csovek megfelel6 pontjain kb. a 

v4rhath fesziiltdgek jelemek-e meg. 

Ezt kiivet6en behelyezziik a kat6dsugarcsovet 

6s az ECC 85-St. A t jelfi, 

fugg6leges poziciht SUith potenciom6tert 

Bllitsuk 6gy be, hogy a kat6dcsovon 

be4l16 f6nypont kb. koz6pen 

legyen, 6s az atrztigmatizmus 6s f6kuaz 

potenciom6ter kezel6s6vel kozepes 

f6nyerbn61 kerek f6nypontot tudjunk 

beallitani. Ilyenkor a kat6dsugarcs6 

2-3-4-66 kivezetkin egyardnt 

kb. + 175 V-nak kell megjelennie. Ha 

az egy pontba fbkuszol4s nem sikeriil, 

eleiisorban mligneses hrummra kell 

gondolnunk. 

Helyezziik be a vizszinte5 eltkritb 

csovet, a kipp-nek legal4bb valamelyik 

all4sban be kell indulnia. A hatsrozott 

beinduldshoz esetleg a gs-at a foldre 

k6t6 ellen4lhk ert6k6n kiss6 vtiltoztatni 

kell. Ha a vizszintes elthrith 

mfikiidik, kapcsoljuk a bemen?, osxtht 

1 V allhba, az erdsit6 bemenet& blokkoljuk 

az ,,Integralw kavol6 segits6g6vel. 

Kapcsoljuk a szkbpot lehet6leg 

mutatb mhzerrel ellen6rzotten pontos 

220 V h816zati fesziiltdge, a 

,,Vw" bemenetre pedig kapcaoljunk 

felv4ltva 0 voltot (r6vidzBr) 6s 1 V-ot. 

A ,,Ca17' jelii potenciom6tenel allitsuk 

be, hogy az erdsitb akkora legyen, 

hogy a skala @lap (- 0 -) vonaliLra 

dlitott sugar pontosan a +V skala 

10 oszthra ugorjon. Ennek bedlith 

utan a k6t an6don a sugh koz6pre 

B U b ut4n ilyenkor kell a kb. + 175 V- 

nak megjelenni, ami a j6 f6kuszolhat6dggal 

jar egyiitt. A sugar fel b le a 

5 jelii potenciom6brrel az ernyBr61 kitolhatb. 

Ha ezt nem sikeriil elhrni, a 

kat6dellen41b (R14), vagy esetleg az 

ECC 85 cael6je segit. Kapwljunk ezutan 

egy 1,5 V-os elemet 

m16 ,,R" pontja 6s a fold 

kapcsol6 10 ohm (300 V) Bllhban &1jon. 

Ha az S2 miiveleti kapcsolbt R 

allhba valtjuk, a sugBr felfel6 ugrik. 

Az ,,R. adj." potenciom6tert allfsuk 

iigy be, hogy milltan R hiively foldre 

z4rh utan a 0 vonalra nullriztunk, a. 

rovidmir felbonthkor a sugar az 

R skda - pontjira ugorjon. Kapcsoljuk 

ezudn az S1 kapcsol6t x 10 ohm 

&ll&abbl X 1 Mohm Sllhba. A sugar a 

10 olunrbl 1 Mohmra novekedett rh- ellen&Uhn a rMram miatt keletka6 

fesziiltdg&nek megfelelbn 

kid viaszaeaik. Az elmozdul4s ne 

legyen nagyobb 1-2 mm-1161. Ha ez 

em61 nagyobb, k6nyelmetlens6get 

okozhat nagy ellenallhk m6&6n8; 

Cdemes &vet cae16lni. 

EUen6ruziik m6g egyszer a fiiggdleges 

erBsit6 kalibr4ei6j&t, s ha a pontos 

1 V eltkrik megvan, az 1, 3, 10, 30, 

100 6s 300 V m6r&tartorn4nyban, 

valamint a V x 10 hiivelyrdl egyenfesziilt+$i 

6 hangfrekvencih cs8voltm6r6k6nt 

mSr mfikiidik a milszeriink. 

Kovetkezik a kalibrlilb fesziiltskg 

be8llitb. S1-et 1 V, Sz-t Tz. Ss-at 

,,Gal" 4llhba kapcsoljuk. A ZG 5,6 

(vagy mh, ennel kisebb fesziilh6gG 

Zener-di6dal ut&ni osztbt ellenalllisok 

pr6bSlgat8sos heforraszttbtival I'I~ 

Sllitauk be, hogy a keletkezd abrafonat 

pontoean a 0 vonalt61 a +IT skslla 10es 

oszthaig krjedjen. Ha az igy be- 

Bllitott oszthhoz tiibb6 nem ny illlink, 

a fokozatkapcsol6 fenti Sllapotaban 

barmikor leolvashntjuk, hogy (bfirmilyen 

okb61) hany sz8zal6kosan m6r 

,,phiszosan", vagy ,,minuszosan" a 

mfiszeriink. (Pl. a Cal jel 10,3-ra mutat, 

a t6nyleges h.t6h61 3%-kal nagyobh 

fesziiltdget mhriink.) 

Kapcsoljuk ki a ,,Gal" jelet (Ss outba), 

S1-t kapceoljuk RLCZ &lhsba, 

S1-et pl. x 1 kohrn Sll6sba. Az 8, kapcs0l6 

ZC pontjb61 a foldhoz vezetd 

kb. 500 kohmos Pl potenciom6terrel 

Mlitsuk be, hogy a keletkezett tibrafonat 

nullazb uan a nullvonalt61 a 

Z sk4la - oext4stiig terjedjen. Ezzel 

m-iiszeriink R, C, 2, L m6r6sekre is 

alkalmasd v8lt. 

Ezuth nagyfrekvencihn ki kell 

egyenliteniink az eri3sit6t 6s a bemend 

er6sitbt. Ha van egy vBltoztathat6 kimen6 

fw.iilts6gfi impulzusgener6torunk, 

kiinnyii dolgunk van. Az ,,Integr" 

kapcsolo kikapcaolh utan adjunk 

tw kh. 0,5 V-, negyszogjelet, 

Bllitaunk be a finom frekvencia-szabslyoa6 

gombbal A116 kkpet, az &brat toljuk 

az erny6 koze@re, 6s Clo trimmerpotenciometerrol 

igyekezzunk idealis 

n6gysztigformBt bdllitani. Ezt kovet&n 

a 3, 10, 30 V m6r6shatArokon

Ha e gorbe a 20b Bbrb l&thath jellegfi, m6rhet8, legbiztosabban a wobbler leakkor 

a kiolth roeez f&zistol&al tiir- BllitWval indikBlhat6, ez ugyanis Btt6nik, 

mnin 6gy lehet segiteni, hogy a sug&mz (-& mellett van a k6t 

300 V-os trafWve bekotWt mefor- an6dkivezetxk). 

ditjuk. Ha a nyillal jelijlt homlok'hem ~llendrizziik, hogy mindk6t sBvban 

Bll fixen. helye az fo 6 a Af potencio- rezeg-e a wobbler 6 IBthat6k-e a marm6terek 

41&4t61 fiigg, maim51 van sz6 : kerek. A 2 MRz-es marker be&llitss8- 

19. dbrcr nagy a rezgBkor veszhdge, leszakad a hoz elkor 10 MHz iilltisban Uttsuk 

rezg6s. Ilyen emthen jobh vas, IazBbb 6gy a marker Bbr&t, hogy fo kb. koze- 

41itsuk be n6gysz*&tviklt a meg- kicsafolk, roviclebb vezetdkek, kisebb pes &ll&sBn4 k6t 10 MHz-es markerjel 

fele16 trimmerek bedlit8a&$.al. A 100 v dielektromos veszhdgii szigeteldk se- egym&t61 5 skkzttisnyira legyen 

& 300 V m&8shat&rokon -tleg para- githetnek. Kozvetleniil az an6don n6- (U)d Bbra). Ezu& kapcsoljunk $6 

lei @tkondenz&torok beforrAFzt&sPLval h&y V nagydg6 nagyfrekvencib 2 MHz-es marker&ba, 6 a 2 MHz-es 

kell operBlnunk. jelet m6rhetunk. Ellenfirizziik, hogy a oszcUtor vasmagjBt dlitsuk be ilgy, 

Az oszM be&lli% utan vAltsunk 

mAsik, nagyobb frekvencitis &vban is hogy az fo Bs a Af poknciom6terek elilllba 

hiivelyre 

rezeg-e a wobbler. A frekveiicia pontos mozdiMsa n6lkiil az el626 10 MHz-ea 

adott n6sziigjellel v6gezziik 

meghatBrozh&val most m6g ne tiirgd- markerek hely6n legyen 1-1 ,,kt%el 

a 

nag2-feazults6gd trimmer 

jiink, e16szor a marker-oszoillhtort kell megtis" marker, de legyen kozben m6g 

T6ny, hogZr kevbs ilyen, kozel 

iizembe helyezni. Ha ez uMbbi mGko- 3 tovBbbi is (20e Bbra). A beBllit8s eMfesziilt*et 

impulzusgenersltor 

dik, a 20c $bra szerinti jelformBt kell szor nehezen fog memi, mert ,,sz6tkapnunk, 

ha a df potenciometerrel kb. kent" vastag vonalat kapunk amiatt, 

van. * mi*,~8pnC1 az EMG 154 

10 MHz loketet &Ilitunk be. A markegenerator 

kezi lupe is kellett a 

hogy a 2 MHz-es jel bejut a f~gdleges 

rek t&volsAga a Af potenciom6terrel erbsitgbe. Ezt a jelendget az L4 sziv6bettllitaahoz 

mart igy kV Mithat6, jobbra-balra valb eltolhuk k6r pontosWCt8ssvalsziintethetjiik 

nw@ndii -~ulzuwk vizsg''at&ra 

is alkahas szk6phoz jutlink). 

pedig az fo ptenciom6terrel lehetd- meg, amelyet az oszcill&tor frekvencisg2s. 

A marker-oszcilltitor an6djh jansk v6gleges be&llith u& ism6tel- 

~zinuszos ge~er&torral cdvolt- nehBnyszor 10 V nagyfrekvencih jel ten el kell v6gezniink. 

m6m5vel 150 kHz-en hitelesitsiink 6s 

50 kHz-en ellen6rizziik. 0,5--0,s dRn61 

nagyobb eltkdst ne engedjiink 

meg, a frekvenciamenet hibBjBt f - \ 

ban egyenld m6rt6kben osszuk meg, 

pl. 50 kHz-nB1 ne legyen tobb emel6s. 

mint amennyi 150 kHz-en a r&gL. 

A bern6rb61 tartsuk be a fent leirt 

mrrendet. RBrmelyik tag el&llith az 

utha kovetkezdk BIlttddt teszi sziiksciged. 

EllenArizziik a kippfrekvenciaat. 

50 Hz-es jelekn6l 1 6s 2 szinuszt; sorfrekvencil 

jelekn6l 2-3-4 sth. jelet 

kell tudnunk bdllitani. (Vh.hat6, 

hogy 1. a 22 nF-os kondendtort egy 

3,3 n# mell6forraszt&sBval kell fenti 

kijvetalln6nynek megfelelfiv6 tenni.) 

Ezzel minden TV jelforma oszcilloszkbpos 

visqBlatrn is alkalmasd valt 

n miiszerunk. 

Ha valamely helyzetben, pl. a bedobozolt 

kbzul4kn61 1 V - TI Blliisban 

nem vizszint~ vonalat, hanem a 

19. cibu szerinti jelet kapunk, ez azt 

jelenti, hogy a vfzszintes eltdritds rBsz6r 

a fuggdleges erdsit6re. Ezen Brnydkol&saI, 

kovetkezetes egypontfoldelbl 

Wthetiink. 

M6g a vizszintes eltkrittihoz tartozik, 

de m&r a wobbnl&tor bem6rWt 

szolgBlja annak mepiwytilth, hogy 

Sa : 10 MHz; S2 : Sweep &Usisban a 

6AU6 ca8 rkdn a P6-tal ~Bltoztathat6an 

kb. 0-t61-10 V egyenfeszults&get 

be lehet-e 6llitani. A P8-cal pedig 0-to1 

3 Vet,, 50 Hz-es komponenst kell tudni 

Wlftani, amelynek megfeleld vdtozhak 

az e1tk;ritii tekercs an6d feldli 

v6g6n is rneg kell jeleimie. 

Ellendrizziik a wobbler rezg6k6pesdgdt. 

E dlW1 kapcsoljuk a VD, bemenethez 

a nagyfrekvencil di6dtis 

m6r6fejet, 6s 6rintsiik a nagyfrekvencil 

oszth kimenetkhez. Az ,,integr" 

kapcsolb nyitva legyen, 8, Bllilaa 1 V, 

S7 Masa: Sweep, Sa all& 10 MHz, Ss 

pedig a 30--60 MHz dvban dljon. Ha 

rezeg a wobbter, meg kell jelenni a 

2Oa &ram IBthath jellegd gorMnek, 

ah01 a bilrkol6gorbe amplit~idbja a 

Preh oszt6-potenciom6terrel BllithaM. 

134 

20. &a

E16fordulhat, how 1 30 6s 40 MHz als6 smvot a paralel kondenzktorok 

kdzott pontos a 2 ~&z:es marker, de ctie14j6vel. Egy-egy &von beliil az als6 

1. mtlr 50 6s 60 MHz kiiz0t.t kid eltir. frekvenciht rillitauk be pontosra, a 

gz a t&pfesziilt&g rnegvtiltoztidnak felsij olyan I-, amilyennek a sz6rt 

kovetkezm6nye, nincs t6l nagy jelen- paramdterek miatt kiad6dik. A ponh 

tWge; a 10 MHz-es markerek szolgtil- beBllitas alatt azt Brtjiik, hogy kb. 

nak a pontos frekvencia meg$llapit&- 10 MHz-es loketnel a bal sz6M marker 

&a, a 2 MHz-esek a thvols$gok kijelo- a n6vleges ala6 frekvencihnak feleljen 

lMre. 

meg Ipl. a 20c tibra bal oldali rnarkerje 

Ha van ponfos frekvenciam6ink, 30 MHz lehet). A frekvencis ellen6rfeladatunk 

persze kiinnyebb: ha el6g z& iigy tiirtAnik, hogy pl. a 40 MHzlazrt 

csatol~l l6piink az anbdra, esnek v6lt markert az ernyd kozep6n 

azonnal pontos bekUt$st drhetiink el. tRrtva a loketet lassan 0-ra szabBlyoz- 

A 2 MHz-es markerek beBllit8scL zuk, b a kijovb - elvileg ldr nem 

utan szembethb, hogy pl. a 30-60 frekvenciamodultilt - jel frekvenoi8- 

MHz-es &v als6 frekvenciLinti1 a mar- j&t a rendolkez&iinkre 4116 eszkozzel 

kerek kiosztBsa kozel sem egyenle ,a. megm6rjiik. 

A rosaz loket-linearit& oka ebben a Ha nincs frekvenciamerBnk, a hitetartomthyban 

a 6AU6 ald konyok6be lesitAs egy j61 miikiidb TV-vevb segitvsl6 

bevez6rl6s (20f &bra). Ezen 6gy dg6vel is lehetsbges. Vezessiik egy 

~egithet~iink, how az kbr6n a si-~gga- TV szalagk6belbbl k6szitett huzalphrtott 

vonaUal jelGltn6l negativabb rd a wobbler je16tn egy TV-vevb antenfeszults6~nek 

a rkra jutthit megaka- natiively6re, a k6pd kat6djLt caatlarl$lyozzuk 

a Pg trimmer be8lli~val. koztassuk a V,, bemenet>re, Qlitsuk 

Allitauk kb. 10--12 MHz-es loketet, b S1-et 100 V-os m6r6startomAnyb8, a 

a legszQs6, nonlinearisan elhelyezkedd TV-vevbt hllitsuk az 1. csatornha. Ha 

markort tiintessiik el. Kisebb non- ugyeliink arra. hogy f~ 611itaSa uth 

linearitas maradhat, teljes kiszabalyo- mindig (a 20c Bbra szerint) kb. LO 

zBsa nem is lehets6ges. 

MHz-es loketet dllitsi~nk be, akkor 20 

Kovetkezb feladat a wobbler frek- 6s 40 MHz kiizijtt. a KF-g8rMt8, 50 6s 

venciahathrainak behllitBm. Elbziir a 60 kozot,t az 1. csatorna Ltviteli gornagyobb 

frekvencihj6 dvot tillitsilk be GjCt kapjuk meg. rfgyeljiink arra, 

menetsztim-vltoztathss9~1, utana az hogy t61 ne vez6reljiink, vegyiik figye- 

Az l!vk6nyv kr6nikW megint ark elkop- 

tatott kifejezbeket, kozhelyeket hasznil. 

amikor leirja BrSm6t. hogy Cvrbl6vre mind 

nagyobb fejlbd6srbl. mind szebb magyar 

ridi6amatbr sikerekrbl szamolhat be. Pe- 

dig az elcsepelt szavak m6gott komoly bizo- 

nyit6kok illnak! fme, ntihiny kbziiliik: 

2x557 kevesebb mint 1193.. . 

. . . azu ot 6v alatt t6bb mint k6tszeres6re 

novekedett az ad6engedblyesek szlma! 

A kategoriinkbnti megoszlis a kovetkezb: 

RH egy6ni ,,A" fokoutli: 190 

,,B" fokozatlr: 328 

,,C" fokozatli: 83 

kollektiv ,,A" fokozatlr: 58 

.,B" fokozatlr: 108 

,,C" 

fokozatlr: 34 

ifjlrsigi egydni 26 

ifjlisigi kollektiv 109 

RH assresen : 936 

URH egy6ni.A" fokozatlr: 60 

,,B" fokozatu: 141 

.,C" fokozatli: 9 

kollektiv ,.A fokozatlr: 8 

.,B" fokozatlr: 35 

,,C' fokozatlr: 4 

URH asszesen : 257 

F&ber J6zsef okl. vill. m6rnok. HA 51 

Tehit az ad6engedClyesek szima osszesen 

1193, arnelyek koziil 219 egyhi- 6s 97 kol- 

lektiv illomis (ijsszesen 316) budapesti. 

A szervezett megfigyelbk szima viszont 

- Crdekes m6don - n6gy 6v ota viltozat- 

Ian; 527. (Koziiliik 173 van Budapesten.) 

A kollektlv lllombokon 904 kezeld dol- 

gozik, az IFl-illomisokon pedig tovibbi 

227. 

A legkevesebb egybi engedilyes Tolna 

megy6ben van (11), a legkevesebb kollektlv 

ad6illomk Heves, NerM, Szabolcs (5s 

Vas megybben (7-7), a legkevesebb rovid- 

hullimlr megfigyeld pedig Szolnok rnegy6 

ben; mindesze 2. 

~ov5bb; bizonyitek a fejlbdkre miiszaki 

t6ren: a 200 rovidhullimli kollektlv 9110- 

mis tobb mint 75qo-a rendelkezik mir kor- 

szerii, - SSB iizemmcidra is alkalmas - 

ado-vevb berendezessel, rnelyeknek nagy- 

r6sze FT-250 vagy TELRAD-200 tlpuslr, 

kisebb hinyada pedig s Jit kktzit6sii. 

Tavaly pCldiul kevesen gondoltik, hogy 

1972-ben lesz mar olyan magyar ridioama- 

tar, aki ,,slow scan" TV iizemmodban is ki- 

I6p az hterbe, rhdkul rovid id6 alatt mind 

a hat kontinenssel osszekottetbt teremt! 

Az littar6 munkit magyar viszonylatban 

HA7LF vtgezte & el& hazai partnere 

HA2KRB volt. HA7RH elshorban a mtlszaki 

oldalit kedveli az SSTV-munkinak, de tobb 

HA2-es (5s HA7-es Olomis is OrdeklMik a 

lembe, how tt n161-5~ termeszete miatt 

a KF-giirb611ee sokksl nagyobb vezClbjel-szint 

sziikdges (At kell ,,f6jniV a 

bemend sziirbn . . .), mint a csstornlihoz 

. 

. Ha meghpitettuk a t&pegys@et., 

ellenbrizziik, hogy mindk6t polarit&sal 

ad-e fesziilt&get, 6s a szur6s megfeleld-e. 

A ttipegydgek kis beM ellen- 

llh a kimeneten nyit6irhnyban di6d&kksl 

van biztositva (a + feszults6gn61 

m6rt 2 hekyett 3 dic'dhval, mert 

ezzel kompenzajuk az npn tranzisztorok 

mCtGn61 a szk6p ntrllhz8srtkor 

elbh116 6rz6kenys6g-csijkken6st. 

Ha a koz6~-r6vidhullkmli ieladbt is 

jiik, ilrbejel6lhetjiik. 56 meqoldhs kis 

f6lkiiflapot rwasztani a skdniv he- 

lybre, 6; arra vkijeliilni a tapasztalati 

6rtbkeket (I&d a 9. Bbrkn). 

A bem6rbt ezzel befejeztuk. Ne 

riaaszon el lktsz6lagoa komplibBlts$ga, 

mert ezzel tula.jdonk6ppen tiibb mint 

egy tucst, kiilon-kiilon ignn egpzerfi 

elektronikus m&szc?r bem6r&6t vbgez- 

tuk el. 

A mhzar elke'seitdse'hez rtok sikert 

kivcirtot! 

lassli letapogatis~i televiziC tisszekotteti 

sek irinyiban. Ki hitte volna mindezt 1971ben? 

. . . az elmlrlt 6v osszekottet6seinek sta- 

tisztikijib6t: orszigos viszony latban a HA- 

HG illomhok 816 537 kapcsdatot l6tesi- 

tettek egymhl, illetve a vilig amatbr ad& 

illomisaival! A budapesti QSO-k szima 

ebbdl 213 767, ezt koveti B4kC megye 

53 536-tal. A legkevesebb osszekottetb 

Szabolcsmegy6be.n sziiletett: .,csupinW 

14176. A legjobb itlag Somogyban: 649 

QSO ad6611omkonk6nt. mlg a legkisebb 

Gybr megybben: 201. 

Budapesti viszonylatban HASKDQ, a hir- 

mashatirhegyi versenyillomls jegyezte be 

a legtobb QSO-t az illomisnaploba: RH-n 

15616ot. URH-n pedig 2803-at. A XII. ke- 

riileti Zrinyi MiklC Nevelb Otthon r id6 

klubjinak HASYAH Pllom5sa 4800 kapcso- 

lattal dicrekedhetett egy 6v alatt, HASJI, 

Illy& Gyorgy amatbrtArsunk pedig 4750- 

nel ! 

Ezek a szimok is mind azt mutatj*, hogy 

megnbtt a kedv a forgalmazirra; .,fantbih 

litnak" a magyar adoamatbriik is u 6ter- 

munkiban 6s adottak ehhez a munkihoz a 

szellemi-technikai lehetbsbgek is. Lhunk 

talin ezekre is n6hiny p6ldit:

- A nemzetkozi versenyeken, dt, a viligversenyeken 

is mind gyakoribb, hogy magyar 

hivqeleket talilunk az dlen. vagy az 

Uesoportban. (HA7LF nyerte a Colombia 

versenyt. HASKBF a 3. helyen vCgzett a 

CARTG tivgdpiro versenyen, HGSKDQ 

kategbia-gydztes volt a PO-n b sorolhatnink 

m e tovAbb.) Ezek ugyan egydni sikerek. 

de iltalinossigban is fejlidott a verseny-szellem! 

- Egy nem mindennapi rekord, ami j6vdre 

bimnyosan megddl: HA7PQ az 1972ss 

Bp. Award Napok alatt 26 on 47 perc alatt 

teljesitette 4 sivon a Bp. Award II. C Ill. 

fokoutainak feltdteleit. Bizva az el6bb emlltett 

egLszs6ges verseny-szellemben, vkjuk 

tehit 1973-ban a hireket az .,slap-rekord" 

megdontbdrdl! 

-C)rvendetes, hogy a MAL~V Rid& 

klub oper6tor-girdija rnir nemcsak az 

URH-, hanem az RH-munkit is kornolyan 

veszi. Rovid id6 alatt 170 fold emelkedett 

az eldrt DXCC-korzeteik szima QSO-ban 

6s 100 fold a QSL-lapokban. Val&zlnBleg 

zok irigyuk akad, hogy nemcuk a ridib 

kapcrolat sikwiilt a legendis ..Ram expedici6 

legbys6gdvel. hanern a szemdlyes kapuolat 

is Thor Heyerdahl-lal. az expedicio 

vezetbjdvel -, mdghoni egy N-interjd 

keretbben! HASAIR illomizkezeldi rnegfigyeldi 

6s aktiv rdszesei a DX-hil6knak b 

k6r-QSO-knak, de . . . 

. . . nem onc6llion! 

Az onzetlens6g szdp p6ldija volt az 1972. 

mircius 13-144 dtermunka, melyrd 

HASAIR irhbeli jelentbe alapjin most 1-6viden 

mi is beszimolunk. 08.30 GMT-kor az 

iigyeletes operitor. Bandi (HGSCJ). 14.165 

kHz SSBn hallott egy francia illomist. 

amint az surgdsen hivta Moszkvit. Bandi 

OM seglteni akart a kapcrolat megteremtk 

sdben C igy tudta meg. hogy Roeux virosban 

egy 64 eves asszony rdszdre surgcisen 

olyan gyogyszerre van sziiks6g. amelyet 

Franciaorszigban mk nem gyirtanak. A n6 

kezdh~osa. dr. Dupois ekkor egy ridib 

amat& baritjihoz. F6BNQ-hoz fordult 

hogy kdrje az amatdrok segits6gdt megfeleld 

gybgyszer beszerz-hez: 20 db 5 ml 

mennyisdga injekcibampullihoz; a k6rtuner. 

mint a kbdbbiekben kiderult: ,,aute 

encephalomyelitis et sclerosys multiplex" 

volt. 

Kozben sikerult UA3Y€, UK3R (a szovjet 

,,Radiow foly6irat szerkesztbdgdnek 

ad6611omha) 6s todbbi szovjet amatBrok 

Qtjin a Szovjet Voroskereszt Szervezetet is 

drtesiteni a kdr6rbl. De az amatdrok ekkor 

rnir Eurbpa-szerte mozgbltva voltak 6s 

sok csatornin folytat6dott a segits6gnydjtis 

az owosnak, vagy a gy6gyszer-iigy kapcsin 

egymhnak . . . 

HASAIR is folytatta a munkit, miutin az 

illetekesektdl megkapta erre az engeddlyt. 

Kozben UK3R kliziilte. hogy a Szovjet Vodhkereszt 

ACTH hat6anyagd gyogyszert 

fog kuldeni. Ekkor rnir Ern6 OM (HGSED) 

ult a mikrofonnil, telefonnil vagy volinnil - 

mikor melyikre volt szukdg! Kozben a kiilhbijzd 

intkmdnyekben lejirt a hivatali 

idd, de az Egbzsdgugyi Minisztdrium Kozponti 

Ugye!ete, a Mozgiss6rultek Intdzete, 

a IV. keruleti Fdgyogyszer&, a MALEV 

gazdadgi- 6s tirsadalmi vezetdi kozos segiu6gdvel 

a megfeleM ,.ExacthinW nevG magyar 

gyirtrninyd gycjgyszert sikeriilt miznap 

a 8,1S-a5 Swissair g6ppel Zurich-be kijuttatni! 

A frrncia illomisok szerveztek 

meg a vuxina utjit Zurichb6l Pirizsba, de 

a kiildemdny sorsk figyelemmel kisdrte a 

mak6i HABCZ, a spanyol EA4KY. a belga 

ON4ZC C az olasz 1840 is. . . 

Ultrahangos vizalatti 

r6di6telefon 

HASKA (ex-HA3GG) fejlesztette ki - tel- 

jes egbzdben hazai anyagokb61, mintegy 

bizonyitva u eldbbiekben emlitett b jhak 

mindsitett wllemi-zechnikai lehetdsdgein- 

ket. Sokan tudjik, hogy Zoli baritunk nem- 

csak kivilb konstruktdr, hanem - bitran 

mondhatjuk. hogy - a technikai sport& 

.,polihisztora" is egytittal, HI! (Otthonosan 

drzi magit az ionoszfCriban mint ridiW6- 

arnatdr, a bioszfkriban'mint ejt6ernyds C a 

viz alatt mint iconnyiibdvir, n ob nem utolsb 

sorban a vizen; emldkezzunk csak koribbi 

tisui- 6s balatoni ,.maritime mobile rddids- 

expedicidira"! E kis kitdrd utin tbrjiink 

vissn azonban az ultrahangos vizalatti ad& 

vevdhoz! 

MGszaki odatok: 

Frekvencia: 150 kHz 

Hullimhossz: kb. 6.7 mm. mivel a 

nyomishullim viz alat- 

ti terjddsi sebesdge 

1000 m/s 

A vevd 6rzdkenysdge: 4 pV 

Az ad6 outputja: 350 mW (viz alatt) 

500 mW (a felszinen) 

V6gfok tranzisztorai : 

ZX BFYH ellenutemben 

Modulkio: AM (g6gemikrofonnal) 

TelepfeszultsCg : 9 V 

Antenna: kerimia ultrahang- 

iulakit6 (nagy impe- 

danciY8, fesziiltsdg- 

tiplilt) 

Hatotivolsig: 50 m sugar6 koron 

belul 

A klsdrletek a tapolui tavas barlangban 

folytak C problemit jelentett a fading (in- 

terferencia) jelensdge. mivel kicsi a csilla- 

podis Cr a bejott-, valamint kisugirzott je- 

iek ellenutemben kioltjdk egyrnizt. Tovibbi 

drdekes koriilmdny, hogy a folyoviz ,.el- 

viszi" a hangot. A hatotivolsig mdrbe a 

BVSC Szdnyi 6ti uszodijiban tortht. Egye- 

ldre mdg megoldatlan problema az tin. 

,,uutora", amelynek jelenlegi kikdpzCe 

miatt aukott szijjal kellene beszdlni. (Bir 

Zoli OM nerint nagyon jo volna, ha egye- 

sek egCz dletukben erre volninak kirhoz- 

tatva, HI!) 

A berendezds ndpgazdasigi- C egydb elb- 

nyeit (pl. deviu megtakaritist), tovibbi 

jelentb6gdt (viulatti vezetCknClkuli atsze- 

k6ttetC IehethdgCt) sajnos, egyeldre keve- 

sen ismertdk fel. A konstruktdr wnban 

optimists; mi kdsik, u nem mulik! 

Helyiink a vil6gban 

Tovibb novekedett a Magyar Ridhma- 

t& Sziivets6g nemzetk6zi tekintelye. Kul- 

&Idon is jegyzik, mdltanyoljik eredmhyein- 

ket --, szimos HA-HG hlvojel ..mirkit" 

jelent a sivokban. Ki ne ismernd peldiul a 

viligban HASKDQ, HASCQ, HASKBF. HASKFB 

HIVE HABUD. HASAIR stb. hivojeldt rovid- 

hutiimon, vagy Eur6piban HGIKZC, 

HG2KRD. HGZRD. HGSAIR, HGSKEB. 

HGSKCC, HGSKDQ. HG6KVB. HWG, 

HG8KCP hiv6jeldt ultrarovidhullimon? 

HABWH, dr. Gschwindt And& eldadh 

az OSCAR-5 miiholddal vdpett mdrCek- 

rdl nagy figyelmet keltett az IARU Region 

1. konferenci4in. Az elbdh tdmija korib- 

ban mir az IARU Region 1. kulon kiadssi- 

ban, irisban is megjelent. 

A Konferencia egydbkdnt eleget tett szo- 

vetdgunk kdr6shek C dgy hatirozott, 

hogy 197Eban a Magyar NCpkoztirsasig 

rendezheti a Ridi6irinymCrd Ew6pa Baj- 

noksigot ! Eldrelithatoan, 1978-ban pedig 

Budapest lesz a szinhelye az IARU Region 1. 

Konferenciinak! 

Hirek, Brdekessigek - 

nernzetkki berkekfil 

A szovjet mindsit.& 6s orsz-szovets6gi ridikport-versenyeken 

1971-ben 906 YL 

vett rkt, kozuliik 82-en , .Mesterfokozat"ot 

szereztek! A versenyeken ridi6adis 6s 

-vdtel, URH-iisszekottetbek C rididirinymtrC 

szerepelt. 

Amatdr a ..Skylab" Urhajon! A NASA 

1972 elejCn vilogatta ki a hirom Skylab- 

misszid leg6nysdgdt. Ez az Brobjektum az 

Apollo-program utin. virbatban 1973-ban 

kerul megvalbitisra. Dr. Owen Garriott. 

WSLFL a mizodik csoportul litogatna az 

iirlaborat6riumra. ahol kb. 28-56 napot 

toltene. Az expedicio elsMleges feladata 

egy nap-teleszkdp kezelCe lesz, de az ama- 

tdrok biznak abban. hogy WSLFL-nek 

QSO-zisra is lesz ideje! 

A brit TV-adoengeddlyesek adatait rnir 

szimitogdp tartja nyilvin! Az amatdr ridib 

zisban is egyre inkibb t6rt h6dit a szimi- 

tistechnika. 

* 

LA7ZO Norvdgiibol dlvezetes QSO-t bo- 

nyolitott le WBZAQC-vet, az keinon ke- 

resztul. majd ndhiny orival kbdbb szeme- 

lyes keretek kozott folytattik a beszdlge- 

test. Konnyen ment a dolog, hiszen LA7ZO 

pil6ta egy repiildtirsasignil, HI! 

Krimi! A Ndpszabaddg 1972. februir i4szimiban 

olvastuk: ,.Egy radi6omat6r bukkant 

a nyomdra onnak a hdrom add-vev6 dllomdsnak, 

amelynek titjdn a mildndi Son Vittorio 

fegyhdz foglyai iizeneteket vdltottok 

~iiIlettcirsaiWala 6s csalddtogjoikkal." 

DX-hhdrsdkletek janukban, ("Celsius- 

ban kozolte a QRV 1972. mkciusi szima): 

VE4MF -20, UA0 BL -39, UMBMAZ -1 1, 

FSUZ (Toulouse) +15, UA3LS -30, 

VK6CT +34, UA9W -43. ZSIDC +47.5 

6 UL7YR 47, melyhez minden amatbr- 

tirsnak hason16 ]&at kivinunk. HI!

E cikkiinkben segit,s6get. kivhnunk 

nyGjtani mindazoknak, akik egy ki- 

csit behat6bban szeretnenek foglal- 

kozni a korszerii, automat,iz&lt &ram- 

kori megoldhi 1ehetMgekkel. 

A nagy 6rdekl6dGsre va16 tekintet- 

tel a kijvetkezd fdbb t.6makXkkel fog- 

lalkozunk : 

2. Ttiltiilt6sue'debmmel elkitolt automatiku~ 

nkkunwlutortolt6k 

A helyis6gek fiit6sen61 a klasszi- 

kus ffit6anyagok, a sz6n, a gaz, az olaj 

melle nehany Bv 6ta versenythrsk6nt 

16pett a villamos aram. E filth olyan 

el6nyijket kinti], amilyenekkel a tobbi 

energiahoidoz6 nem rendelkezik. 

Ez6rt 01t az elektromos fiit& irhti 

6deklMPs BvrFtl 6vre fokozg6 m6- 

reteket. 

A kisteljesitm6nyti villamos fitbt 

Bltalaban konvektorokkal valbitjtik 

meg. A konvektorok kozvetlenul ffit6 

kdszul6kek, amelyek kb. 3 kW telje- 

sitm6nyfelv6telig kkziilnek. Ezek a 

tobbnyire laps fel6pit6sii konvekto- 

rok egy zomancozott lemezhAzM1 811- 

nak, amelybe egy fiithpiral van be- 

Bpitve. A helysg levegdje a tok als6 

rbz6n lev6 szelldzdnyilamn 16p be. 

A bel6p6 leveg6t a fiitdspirkl felme- 

ledti b az a feld nvilhn keresztiil 

kibmlik. 

A konvekci6s ffiih61 a keszuleke- 

ket ligy kell megvalasztani, hoq 

szok a felyett legalacsonyabb kulso 

hdmBrsP:klet.ro meghattirozott hdig6nyt 

fedezni t,udj&k. A villanlos energia h6- 

energihva va16 &talekit&&& hat&- 

foka 0,97 Brtkkkel vehetd fel. Eszerint 

a frlvett villamos teljesitmeny : 

Ferenczi 6d6n okl. vill. mernok 

1. L.lrBsaobPk automatikus 

hSm&rs6kletercrb~1yozPaa 

Mine1 magasabb az hletszinvonal, 

annBl nagyobb lesz az emberek ig6nye 

is a teljes komforttal szemben. M6g 

n6hhy Bvvel ezeldtt a lak6knak kulon@bb 

problt5mAt nem jelentett naponkhnt 

lemenni a pincebe 6s kkolghlni 

a fcitest. Ma viszont ewe m&r 

egyre kevesebben hajlancl6k. Ma term6szetes, 

hogy egy teljesen automtikusan 

mukiidd berendezbt ighyelnek, 

ami a szob4k h6m6rs6kletBt alland6 

szinten --- tartia. 

A kiivotl&Lbkben a villamos, az 

olai- 6s khmonti fGt6sek automathtila& 

1rhet6sigeit mutat.juk he. 

PBlda: Egy szob8-ra ct Qh Brteket 2500 

kcalp-ban hataroztuk meg. Kbd6, 

mekkora teljesit.m6nyd fcit6tmtre van 

szuksrigunk 6s mekkora Branlot vc?sz 

fel az a 220 V-os hB16mtti feszultdgrrrbl. 

A konvektorok h6m6i~j6klet-szaba- 

lyozbval torGn6 mcikadt.et6se emten 

a lakoszobak hrrbm6rseklet6t Bllandb- 

sithatjuk. A futott helyi6gek h6mC- 

dklete a beallitott Brtbknek megfe- 

lel6 Bllandb 6rt6ket vesz fel. . 

A lakhb61 valo hosszabb ttivolma- 

radaskor pl. 5°C Brtbkre allitva be a 

h6mCs6klet-szab&lyoz6t, skkor az fa- 

Lg-lisv6d6 kdsziil6kk6nt is alkalmaz- 

hato. (Ehhez mar kis teliesitmeng is 

elegmdd!) Az olyan helyis6gek, ame- 

lyekben novdnyek vannak, valamint 

nedves helyis6gek egy kivhtos mi- 

nimalis h6mCsrikleti ert6k beallittba- 

va1 az er6s lehiiles ellen megvhdhetdk. 

A kovetkez6kben k6t6llW hdmbr- 

s6klet-szabalyozb kapcsolbkat mu- 

tatunk be. MGkodbuk alapelve az, 

hogy ha a h6m6&klet-8i~&el6n be- 

itilitott Ct6k kisebb, illetve nagyobb 

a megkivhtnbl, a v6grehajt6 szerv 

bekapcsolja, illetve kikapljs a fci- 

Gst. 

HdmCdklet-BrzBkeldkBnt BltalAban 

higanykontakt hdmbit, ikerfbmes 

1.1 &a. Higanykmaakt hhdratklet- (bimetall) hdm&6k\et-6rz6kel6t 6s 

e'rze'kel8vel k jelfogda ve'grehajt6 srerwel termisztort hasznalhatunk. A h6- 

elWolt h8rndr8&kl&-szabdyozd m6rs6klet-6i-zekeldt a tempertiland6 

helyiseg olyan pontjara kell szerelni, 

ah01 az atlagos hdm6dkletre jeUemz6 

viszonyok vannak. Helytelen, ha az 

Qzekeldszervet a szdliiz~e hasznslt 

ablak kozeleben, vagy a konvektorb61 

ham16 meleg leveg6 kozvetlen 

btjhba helyezziik. 

Az 1.1 cibrcin egyszerii higanykontakt 

hdm6s6klet-6rz6kelb szervvel 6s 

jelfogb vegrehajth szervvel miikodtetett 

h6m6rsP;klet -szabalyoz6 kapesol&t 

lhthatunk. Amikor a h~lyidg 

hdm6rs6klete a kivBnt 6rtBk alatt van, 

a higanykontakt h6mC6 a jelfog6 

aramko~6t megszakitott tillapotban 

tartja. Igy az aramrnentes J jelfogo 

j nyugalmi 6rintkezdjhn keraztul a 

futdtest Br~mkor6t zarja. Ha a h6mCseklet 

a kivhnt Bdket el6ri, a higanykontakt 

h6mC6 a jelfog6 tiramko&t 

zbja, 6s a jelfog6 megh6zlisa hltal a 

fiitdtest annak brintkezfij6n keresztiil 

kikapcsolt tillapotba kerul. 

A higanykontakt hdm6rdk tipusthl 

fiigg6en 250 V n6vleges fesziilt&g 

*mellett kb. 30.. .300 qA aram kapcsol6sara 

alkalmasak. Igy a nagyobb 

tiramfi tipusokkal lehetdve vtilik a v6grehajt6 

szervk6nt alkalmazott jelfog6 

kozv+.tlm mfikiidteth. A lehetd legegyszniibb 

kapcsolas kkit&e Brdek6ben 

220 V-os hB16zatr61 uzemeltetjuk 

aramkoriinket. A ha167ati fesziilts6g 

egyenirhyittisit BY 238 tiplis15 

di6dAva1, a sziir&t pedig az 50 p F-os 

kondenzhtorral v6gezziik. Jelfogbkent 

220 V viltakoz6 feszults6@, 10 A 

kapesolasaira alkalmas jelfog6t alkalmazhatunk. 

Mivel a jelfog6 mfikodtet6se 

egyenhamrnal tiirtdnik, igy az 

R, el6t6tel-ellena- annak gerjeszt6fesziiitsrig&t 

dkkenteni sziikdges. 

A jelfog6 gerjesztdtekercs6vel phrhuzamosan 

kapcsolt di6da a jelfog6 kikapcsol~kor 

keletkezd induktiv feszults6glok&t 

ztirja rovidre. Igy a higanykontakt 

h6mBrdben az Cintkezh 

megszakadaisakor keletkezd szikra mininiAlisra 

csiikkenthet6. 

Az 1.2 abru kapcsol&iban egy 1 

kW-os Q egy 0,5 kW-os ffit6testet 

alkalmazunk. E n;egoldhn&l n Ka 

kapesol6 zartidval a 0,5 kW-os fGt6-

1.3 dbru Higunykontuk? 

1~6rm'rst!kletkr&kelavel iti jeIfogds 

vdgrehujtd szerwel elkitcitott 

It6ndrsdklet-az~Myow, sorosan 

mChXtetett fiit6testekkel 

test 8llandbn uzemel, melynek a It?adott 

hi5mennyidge tagyiik fel, hogy 

a sziikdgesn61 kisebb. Igy az 1 kW-os 

fiit6te~t ki-be kapcsol&&nak gyakoris4ga 

csiikkentheth. -4 kisebb Bramfelvetel 

b kapml&i gyakorise kovetkezt4ben 

a jelfog6 CintkezGje ninca 

annyira ig6nybe dve, mint,ha csak 

egyetlen nagyteljesitm6nyd ffitdhtet 

alkalxnaznhk. 

Az Bramkiirben a K1 kay16 segits6g6vel 

kiillinbozi3 h6mersekleteket 

tudunk Alland6 ert6ken tartani. A higanykontakt 

h(im6riit az &bran 1BthaMan 

tkibb kivezet&wl l&tt&k el 

(pl. 18 OC; 20 OC; 24 OC). 

Az 1.3 dbm Bramko~GnBl az elt4rtk 

az e16z6 &bra ciramkor6hez k6pest 

caak a~yi, hogy a ffit6testek soros 

kapcsoltidak. A ,,seg&fdMst" a K2 

kapcsol6 segitdg6vel kapcsolhat,juk 

be. 

Abban ae esetben, ha. csak igen kis 

Bramok kapcsoltbira alkalmas higanykontakt. 

h&n6r6vel rendelkezunk, 

akkor az 1.4 cibran IBthat6an a 

fiit6testet kapcaol6 teljesftmdny jelfogbt 

(Jz) egy kisteljesit,m6n-yti seg6djelfog6n 

(J1) kerewtul mfikijdtetjiik. 

A Jl jelfogb iiimeltet4se pl. egy mng6 

reduktor egyenir&nyitott fesziiltdg6vel 

megoldhath. 

A jelfog6k tekerdvel ptirhuzarnosan 

kotott di6dBk a kikapcsolLkor 16trejov6 

induktly feszults&lok&ket zBrjBk 

rovidre. Igy a jelfogdk &ramkor6t, 

kapcsol6 kontaktuaok ig6nybev6tele 

csWenthet6. A kapcsoldsban alkalmazott 

J1 ill. Jz jelfogb n6vleges uzemfesziilta6ge 

6 V egyenfesziilt&g, ill. 

380 V vBltakoz6 fesziilts6g. A 380 

V-os vBltakozb &am6 teljftsitm6nyjelfog6 

iizemeltethdhez a 200 V-os 

egyenfcaziilts6g 4ltaltiban elegend6nek 

bizonyul. 

Az 1.4 cibr-a Lamkadnek feladatht 

az 1.5 &a,& Itithatban kevesebb alkatelemmel 

is elvbgezhetjiik. A jelfogbtekercsekkel 

p&rhuzamosan kapcmlt 

di6d4k a v&takoz6 fesziilts6g egyik 

f6lperi6dosBban szakadaskbnt, a mB- 

kon feleslezesen nam telmsitznhv 

higanykont$kt h6k6r6t hasznBltunk. 

Az eddig bemutatott kapcsoltkok- 

ban v6erehaiM szervk6nt ielfo~6kat 

alkalm&tunG. Ezeknek a. n&obb 

teliwitm6nvC ielfou6knak az a h&trti- 

ny;lk, ho& a "horfonyuk megh6zb- 

kor er6s, csattrtnbrii zajt keltenek. 

Ugyancsak hBtr&nykbnt emlithet6, 

hogy milkodtetPsiikhoz a ha* di6- 

d& szikraolt& b a vdtdtoz6 &am6 

b6g& kikiiszobijl& Brdek6ben egyen- 

fesziilts6g sziiks6ges. 

1.6 cibra. Hiyrcr~yko~ltnb hirne'rskklet-6rze'keGml ds hSjelfog6.s ve'grehajtd 

szewvel elldott Mmkrshklst-sznbcilyozd 

sik f6lperi6dusban pedig 1.iividz8rk6nt 

viselkednek. fgy a jelfog6-tekercseken 

azok ellen4ll&s&t61, a ptirhuzamosan 

kotiitt sziir6kondenzBtorok kapacit6- 

sBMl 6s az R, ill. R, el6t6t-ellen&llbk 

6rtbkBt.61 fiigg6 egyenfesziilts6g-mint 

alakul ki. A t&pfesziilt&gnek abban a 

f6lperibdu&ban, amikor a dibdhk ve- 

zetnek, az Re ill. R, ellendl&ra es6 

teljes fesziilt&g &Its1 keltett teljesit- 

m6ny t ezeken az el6tkteIlen&ll&okon 

kell eldissziptilnunk. A jelfog6-teker- 

csekkel pBrhuzamosan kotott di6dBk 

az egyenir4nyitAsi feladaton kiviil a 

jelfogbk elengedhkor keletkezi5 in- 

duktiv fesziilt&giokbst is leaiintolik, 

1.4 ribra. Segkdjelfogdvd eUcitott higany- @ egyhttal a ,,szikraolt&s" szerep6t 

kontukt hddrsdklet-dr&eZds handrsdk- IS ellatjBk. A kapcsolds egyetlen h&t- 

let-smbdlyozd rhya az, hogy az Re 6s R, ellenBll&so- 

Sokkal egyszel-iibb Bramkori meg- 

old&t eredmhnyez, ha vbgrehajtb 

szervk6nt mikrokaposol6t alkaima- 

zunk, a mikrokapcsol6 ki-be kapc9018- 

sBt, pedig egy ikerfaap (birnetall) 

hi5 hatara tiirt6nb elmozdul8s&ra 

bizzuk. Az ikerf6mlapot a rbzerelt 

fiitGellenBll& 8egitsBg6vel melegitjiik. 

Ezen az elven miikiidik az 1.6 &bra 

Aramkore. Amikor a helyisbg h6m6r- 

&klete el6ri a bmtott h6m6dkleti 

Brthket, a h6m6dkbt-6rz6kel6kbnt 

alkalrnazott higanykontakt h6mbr6 az 

Bramkort wirja. Ennek kovetkezt6ben 

az ikerf6mlapra szerelt fClt6ellenslll& 

az ikerfbmlapt melegiti, w, a hhBmbr- 

dklet hat&Ca az &br& jelzett nyil 

irhyBban kimadul, s a mikrokap- 

cso16 Btkapcsoltietival a fiit6test Bram-

csolas BrrlekeesBge a miniatfir mPret 

ben lehetdges kivitelezhetridg. lgy a 

s~~b81yozandb t6rbe nemcsak az 61zike16 

elemet, hanem a teljes.8ramkiirt 

be6pithetjiik. Ennek lehet6sket a 

miniatfir alkatkek 6s a szilicium 

tranzisztorok biztositjhk. 

Az brarnkor mtikod6se a kovetkez6 : 

A h(im6's6klet novekedk esetdn a 

T t,elmisztor ellenah csijkken, s igy 

a beBllit,ott hidegyens6ly felborul. 

Ennek kiivetkezGben a TI 15s a Tz 

tranzisztor vezetdve valik. A T, tranzisztor 

emitterarama az R4 ellen811tison 

egy feszultdget hoz 16tre. amely a 

TI tranzisztor emitteqmt,enciat niiveli. . 

Ez a rmzit,iv visszacxatolas a gyo~s 

vezethsbe va16 atkapcsolht teszi lehetiiv6. 

Ennek kiivetkezt6ben a jelfogci 

hatarozottan hbz meg, b a fiitbt,esi 

Bramkor6t megszakitja. Ax Aramkiir 

kapcsol6si hiszter6zidt az tittq ellentill& 

&%eke befolyhlja. Az aramkiir 

,,iiresjar&i" aranlfelv6tele kisebb mint 

3 mA. 

Az 1.10 Abra tirisztoros vbgrehajt6 

szervvel miikad6 korszerii hamkijri 

megold&t rnutat. A tirisztorok egyrr 

egymhl szemben lev6 ellen8Uhai- Az 1.8 Bbran mutatott kapcsol&n&l Gbb 68 Gbb olyan feladatot vesznek 

nak szorzata emen16 lemen. Pl. az a hidat kiilon th~forrbb61 uzemeltet- at,, melyet egykor kiz&rola(r clektrojiik, 

nehogy a; erhit6 ,,,nagyobb mechanikus eazkoziikkel, ugymint jel- 

8ram6" jelfog6jAnak mcikiidesekor be- fogbkkal 6s kapcsolbkkal oklottak 

kovetkezd fesziilts6gcaokken6s befo- meg. A jiivd hramkoreire elrnonclhat - 

lyhlhassa a hidat. A stabilizdni ki- juk, hogy mig az integr8lt. Aranrkoriik 

A fentiek 6rtelemszerii alkalmaz&ival 

v&nt hiirnBrs6kletet az 1 kohmos lettek az ,,agy9', amely rneghathrozza, 

a hid$ramkort 1n6s tipusu temisztorpotenciom6terrel 

Bllithetjuk be. A hid- hogy mit mikor Bs hogyan kell elhoz 

is&t tudjukm6retezni. A termisztoegyensirly 

felborul&akor a tranziszto- vhgezni, az olyan diszkrdt felvezetiik, 

rok ellens-11&&t a katal6gusok dtalaban 

roe erhitdben talAlhat6 jelfog6, mint mint a teljesftn~6nykapcso16 tranrzisz- 

26 OC hBm6dkletn61 adjtikmeg. Naveehajtb 

szerv kaposolja ki vagy be torok, egyenirhnyitbk 6s tirisztorok, 

gyon vigytizzunk arra, hogy a Brmisza 

ffiGtestet, at,t61 fiigg6en, hogy a ,,ig&lovakka" valtak, amelyek a miitoror1 

a katalbgueokban megadott h6mdr6helyen 

urdkod6 hbm6rsrjklet ki- kiidb nagyteljesitm6nyii rhzbt vt;gzik 

sebb vagy nagyobb a stabilidlni kiel. Ha az 1.10 &bra szerinti aramkiir 

ddkletm6&re megengedett amv&nt 

h6m61&klet-6&kn81. Az rit,kap- h6m6~klet-8rz6kelb termisztoranak 

dl ne folyaseunk &t nagyobb &amot, 

mert akkor azt &r az &tfoly6 

osol&t n6hhny tized fok hbm6rdklet- hB&dklet,e osiikken, akkor annak 

&am melegiti fel, s igy az hbm6rs6kletvtiltozris 

m&r el6id6zi. 

ellendlh n6, rnely a T, b rajta kemCke 

slkalrnatlannti vtilik . 

Az 1.9 &bra igen nagy hbmh6klet- resztiil a T2 tranzisztort nyit&ba 

tart& pontosdgot biztosit6 chmkort vez6rli. A Tz tranzisztor RS kollekt,or- 

Mindegyik hida1.amkorben a poten- Abrazol. A ki- 6s bekapcsolt Wa t ellenmlllan novekv6 fesziiltdg a ticiom6tert 

(mellyel a szab&lyozni ki- koz6tti h6d1dklet-elGr& PO OEn risztor ve~r18elektritdtijh.apozitivabb 

vht hBm6rsrjkletet dlitjuk be) ilgy f 0,l JC 6rt6kfi, ha legalhbb 60-as fesziiltsdget juttat,, b ezaital a fiitbtest 

kell megv6.1aaztani, hogy az a k6t v6g- AramercisitAsi Gnyez6jii tranzisztoro- Amma megnovekszik. Igy a helyidg 

d1Bssban a szabdlyozni kiv6nt sz6M kat alkdmazunk. A 10 kohmos PI hbmers6klete novekszik, 6s bizonyos 

hBrn6rsPIkleti Ct6kn6l a hidat ki tudja potenciom6terrel beAllithat6 h6m6r- id6 ut&n vissdll a betillitott alapegyenlfteni. 

s6klet 13. . .60 "C kozott van. A kap- 6rGkre. 

Az Aramkor a beallitott h6mbrGkleti 

Breet legalAbb + 0,4 OC hathkon 

belul &ndQitja. A be&llit.hath 

h6foktartomanv : kb. 15. . .30 OC. A 

kapcsollban a seiiksdgts ffiit&rarnnak, 

ill. ffiti5f~ul~6~lek rnegft,lelri 

teljesitm6nyii, ill. z&r&fesziilt&gt tirisztort 

kell alkalmazni. A KT 504 

tipusb csehszlovtik tirisztor felhaazn&- 

1&6val kb. 150 W-os ffiMtest miikkltet6dre 

nyilik lehetbdg. Ez a teljesitm6ny 

elegendd 1. akvariumok, fot6- 

Woz sziik& eldhivb folyad6kok 

hbfokBnak el6irt &&ken valb tart&- 

&a. 

Az 1.11 &bra ciramkore ea- SchmitttriggerMl 

6s egy hbm6~&kk?tfiiggd 

feeziilt&goszMb61 811. A hidaramkiir 

helyett e&szerti osszehasonlit&s elv6n 

mtikiklik. A 25 W-on 400 ohmos termisztort 

trtrtalmd bhisoszth fesziilte@6t 

a TI tranzisztor emitterkor6ben 

lev6, nyitbirhnyban kapceolt sziltciurn 

di6da fesziilts6g6vel hagonlitja ossze, 

amely kb. 0,6 V. Az Ararnkor Schmitt-

triggerdnek e~nitterbben a szokhsos 

ellentill& helyett szilicium di6dht 

alkalmaztunk. Ezt az6x-t tettiik, mert 

a kiilonboz6 Brt6kfi kollektorellen8318sok 

miatt emitterellen811b alkalmaz8sa 

eseteben a Schmitt-kor hiszterezise 

megn6. Viszont az emitterbe kotott 

tii6da nem linearis karakterisztikaja 

kovetkeztbben az hramkor hiszterbzise 

lecsokken, s igy kapcsol8sunk kulonboz6 

6rt6kii kollektorellen8ll&okkal is 

kielbgitben miikadik. 

A Schmitt-triggeres kapcsol&ok el6nye, 

hogy annak kollektorkor6ben lev6 

jelfog6 mindig hathrozottan, iizembiztosan, 

Blland6 sebesdggel 6s kis hiszterBzissel 

kapcsol. Az tiramkor 25 OC hb- BSY 74 BSY 74 

m6rsBklethez tartoz6 h6foktartbi pn- todga f 1 OC-on beliil van. A Dz di6d8nak 

as a szerepe, hohy a T2 tranzisztort 

megvbdje a jelfog6 elengeddsekor 1.11 &bra. Schmitt-triggeres 

16trejovd impulzus-frfiziiltsBgM1. hhdrsCklet-szabcilyoz6 

Az 1.7 abra BqmkorBnek bemutatrisakor 

mar rovitlen besz6ltiink a Mechanikai 

Mfivek riltal gyartott olajkhlyhafiit6shez 

hasznalt H-2 tipusu h6nlBrs6kIet-szabhlyoz6r61. 

A szabsilyozb 

rendeltetkse az olajkdyh&kal ffitott 

helyis6gek hdn16rsBklet6nek hehllitott 

BrtBken va16 tart& f1...1,5OC 

tCrBshathron belul. Az ikerfbm h6m6rdklet-6rz6kel6vel 

a folyamatosan be- 

Allithat6 szabb&lyozbi tartomany 

10. . .30 "C kozott van. 

Az tilland6 hdrtlBrsBkletet - az olajadagolb 

vez6rlMvel - az idbegy* 

alatt eltuzelt olaj mennyidgbnek vhltoztatasaval 

Brjuk el ilgy, hogy a hdmBrs6klet 

csiikken6sekor a k6ziszabBlyoz6val 

betillitott maximhlis Brtkkre 

noveli, ellenkez6 esetben takar6kallhra 

csokkenti az elBget6sre adagolt 

olaj mennyidg6t. Az OS 1 tipusli olajadagoldban 

kettds 6szorendszert helyeztek 

el. Az egyik 6sz6rendszer az 

olaj~agol&hoz sziikdges niv6magassQot 

biztositja, a mbik pedig a legkisebb 

rendellenes olajszint emelked6sre 

azonnal rnegsziinhti az olajadagolhst. 

Az olajadagol6kn61 a kfv8nt 

fiitksi teljesitm6nyt. az olajadago16 

folyamatosan rillithat6 fokozat-szaba- 

1yozbjLval hllitjuk be. Az OS 1 t,fpusli 

olajadagol6knril annak tet,ejBn tal8lhat.6, 

a rug68 kfipos olajhteresztd tiiszelepkar 

kivezeth (lbd 1.12 6s 1.13 

cibra: 1). A k6pe hwnlft a motorok 

porlaszt6jhak ,,swimmel6" gombjha. 

A tfiszelepkar kivezet,&e az olajadago16 

k6zi fokozat8llit6 txirrcsa ,,6"-osra 

tiirt6n6 &llitbkor teliesen felemelkedik. 

Ekkor maximQis az olajadagolls. 

Ha most. a tCiszelepkar kivezetMt k6zzel 

lenyomjuk, azblajadago18s teljesen 

megsziinik. Elengeddsekor viszont felemelkedik, 

6s a ,,6"-os fokozatnak 

megfelel6 mennyidgfi olaj jut az 6g6t6rbe. 

Amikor a k6zi olajadagolb tarcsht 

pl. ,,4"-es BllBsba Allftjuk, akkor 

a rug& tfiszelepkar kivezetdse kev6sG 

emelkedik fel. Ebben az esetben a tG- 

+12v 

Az automatikus vBgretlajt6 werv, 

vamis az ikerfkm fokozatvilt6 a tfiszdepltar 

kivezet&Bnek lenyombtival, 

ill. nyomhslnak megsziintet6dvel az 

olajadagol&t minimalisra csokkenti, 

ill. maxirndisra noveli. Azbrt, hogy a 

tiiszelepkar kivezetk~6nek teljes lenyomrisakor 

is legyen egy minimhlis olajadagolb 

- vagyis egy ,,alaplhngW az 

6gbtCben -, az olajadagol6t a v6grehajt6 

szerv felszerel6se el6tt a kovetkezbkbppen 

keI1 bealitani: Az olajadago16 

fedBllemez6nek leszerelk utlin a 

fokozathllft6 t&dt ,,1,5" B118sr& csavarjuk. 

Ezt kovetden a szelepemel6kar 

vBgBn lev6 iitkozdcsavart BrintkezBsig 

becsavarjuk. Ha az ,,alaplhg" 

6g& nem ,,korkor&s", a besiUit6st a 

,,2" fokozat611tisra v6gezziik el. tgy az 

automatikus hhBmBklet-szabAlyoz6 

vBgrehajt6 szerve a kbiszab~lyoz6val 

behllitott maximBlis 6rt6k 6s az 1,5 

fokozat allhnak megfelel6 minimhlis 

Brt6k kozott, mint k6tpont szab8lyoz6 

vez6rli a tuztkrbe dram16 ffit6olaj 

mennyisBgBt. Az olajadagolbb61 az olaj 

az Cgcithrbe jut, ah01 az olajgdzok az 

el6melegitett levegdvel keveredve el- 

Bgnek. 

Az 1.12 &bra alapjhn a h6mBlsBkletszelepkar 

kivezet6dnek lenyomhkor szabitlyoz6 hkrom f6 rCzMl kll: 

megszuntethetjiik az adagolkt, elengedbsekor 

viszont a ,.4"-es fokozat- l) Bimetal1 h6mBrs6klet-6rz6kel6 

naYk megfelel6 olajmennyidget juttat- (folyamatos szab~lyozbi tartohatunk 

az Bg6tBrbe. mBnya 10. . .30 OC, kapcsoltki 

1.12 abra. Az ,,MM" ciltal qyrirtott 

o~ajkcil?jha h6mdrsdklet-szabdyozd elvi knp~sol&sa 

1.13 cibra. Az ,,MMW altal gycirtott 

olnjkcilyhn h6m'~skkZet-sznbcilyozd szerveinek elrendezdse 6s bekbdse

pant- f 1. . .1,5 OC). Az az elegetkre adagolt futxhlaj-memyi- 

Brintkezh bont&inak, ill. zG.BsB- &get a k6zi szabtilyoz6val elBz6leg be- 

nak hatssowtt4 t$;tel6re a bime- cillitott rnaximtilis 6rthkre noveli. 

tallra egy kis permanens n~+est Amikor a szobah6meklet el6ri a 

szereltek. Tipusjel: H-2. kivtint h(hn6rs6klet,i 6rt6ket, a hdm8r- 

2) 220/8 V-os, 11. 6rintAsv6delmi S6klet-hz6kel6 bontja ae Bramkort, 6s 

oszt,&lfi transzformtitor. Tipus- a fokozatvPt.6 ikerfbm karja visszat6r 

jel: H-2-T. . eredeti alap&llapot&ba, ezzel a tfi- 

3) $z olajadagol6 szelep6nek vezC- szelepkar kivezetBdt lenyomja, s igy 

ldre szdg616 fokozatvAllt.6. az olajaclagoltist minim4isra csokkenti 

Tipusjel : H-2-F. (,, 1,5"-es fokozat&ll&). 

A m6g kormozhentesen 6g6 

Az Aramkor miikijd6se az 1.12 Q ,,alaplang" (,,1,5" fokozat&ll&) esetkn 

1.13 abra alapj8n kiinnyen BrthetBv6 ktilyhatipust.61 fiigghn 6rAnkBnt kb. 

vtilik. Tegyiik fel, hogy a szoba h6nl6r- 2. . .3 dl olaj 6g el. Kisebb szobhk 

S6klete al-nyabb a bimetall h6m6r- folyamatos fiit6sAn61 mar a fenti 

&klet-6r&kel6n (H-2 jelii szab~ilyo- 2. . .3 d1/6ra olajfogyaszt8s is tlilfiiGst 

2611) bedlitott, Uand6sitani kivhnt eredm6nyez. Edrt kis helyis6gekben 

h6m&dklet-8rt,6kn61. Ebben az eset- a kdyh8kat szakaszosan kell iizemel- 

ben a bimetal1 hdrn6rdklet-6iz6kelB az tetni, vagyis bizonyoa id6re a fiit6st le 

tirarnk61-t zhrja. Ennek kBvetkest6ben keU allitani, 6s egy id6 ut&n lijra be- 

a v6grehajt6 ezervk6nt miikiidei foko- gylijtani. Sajnos a fent,iekben bemuta- 

zatvAlt.41 ikerf6mlapjtha szerelt fiit6- tott egyszerfi hdm61&klet-~zab&lyoz6 

ellen&ll& az ikerfhmlapot melegiti. Az erre nem k6pes. Nagyobb helyis6gek 

ikerf6dap a melegiths hat&ira fel- fC.iAs6re - ah01 az olajadagol6 foko- 

emelkedik, s eztiltal az olajadagol6 Bt- ratszabtilyoz6nak a sziikdges miniml- 

ereszt6 szelep&e gyakomlt nyom& lis all&sa nagyobb, mint ,,1,5" - ki- 

megszbik. Az riteresztd szelep ekkor vcil6an megfelel. 

1.3. Hibimiklet-sz~bdlyozo kapcsohk 

k6zponti mekgnifiteshez 

01 

bJ 

& & 

----C - 

'/ ub, 

Ki 

1 

K i2 

2.14 cibru. Sz(1bcs:u/4 xrelcpck: a: (itrnenb 

szdmazold. srebp elek4romos be- 

A kiizponti melegvizfiit,&n61 a hd- 1. a kivant hdmennyis6g Ininden avntkoz6~cral (a- M hnjt6mti rt.yitjfl. a 

m6dklet szabLiljroz&ha legalkalma- k&lelem n6kiil rend&e-e Be-Ki dnaw~etd, ho ho"m6r.dklet-6rzdsabbnak 

mutatkozik nz egyedi szoba- hll (az iitersszti3 szelepn61 a r&i&- keld (G bejllitott hbmirsilet nlatt van); 

hdm61~6klet szabalyoziis. Minden tor eldszor a csbvezetkkekben le- b: &v&6 szakoszolci szelep (o.~ ktjegyes 

szobat, ah01 temperalt vismnyo- hiilt hideg vizzel telik meg), &ii my+ n Be-Ki, ritmer~etet 68 egykat 

akarunk, kulon h6m61-&klet-sza- &jii.leg drja a Be-Ki2 attneretet, ha 

Mlyoz6 k6mel kel] elldtni. Minden 2. a keringtetet,t fissz-fiitbv~ may- a h.&&8&kl&-e'r&kel a bdlitott h6egyes 

szobriba sziik&ges tehBt egy h6- nysge fiiggetlen az epes atvtiltxi ~'~s&& nldt vmn); c: deX-troter~~viku8 

m61&klec-61-Z6kel6 6s egy beavatkoz6 smkaazo16 szelepek mindenkori el,m amen; sznkasmld ~zelep 

tag a ffit&i teljesit,~ndny szab6Iywza- helyzet4t61, ami azt jelenti, hogy 

sara, amely a szobtit f6td radititort sza- a rendszer mindig ugyanazon 

bcilyozza. iim~ni jelleggiirbbt. mtttatja. 

ilyen egyedi h6m'-k1ct-szaba- 

tAsnB1 kis elektromotorral tijrtbnhet, 

A ~~&kasz016 szolepekhez mad- az elekhte-&us hajf,&n&, pedig h6- 

Iy0* berendez6sn6' a beavat'koz6 tag 

&teresztsszelep vagy eloszt.6szelep let~t6 

szervk6nt elektromtignest, elekt- t&gulb hozza letre a kiv&nt elmozdubet,. 

A szelep segitsi.g8vel a radi&tor mmotort vagy elekt,mtermikus moz- I&t,. (PI. rug08 cs6 paraffin tGlt6sseI.) 

aItal leahlot,t hdteljesitmenyt, szaba- gat6miivet alkahazhatunk. A hbm6r- Egy elektrotelmikus elven mGkod6 

lyozeuk az btfolg6 fiitCiviz mennyids6kIet-6rz6keliit61 

6kez6 ,,&en" vag~. szakaszol6 szelep lathat6 az 1.14 c 

g6nek valtoztatbAvail 

,,nemH jel vez6rli a szelepet,. A jel a abrtin. A 220 V r7am 24 V n6vleges 

v8.1tozik a radiator k0Z6ph6m6rszelepen 

mechanikai energitit fejt ki, iizemfesziiltshgii szakmzol6 szelep mfimely 

16trehozza a szelep kiv&nt elmozdklete. 

beavatkoz6 A szakaszol6 taggal szelepek felazerelt elektro- k6tkiidt&&&hez 

15. . .25 W telj&tt&nyddMt,. 

Ez az elektmmotorikus haj- re van szukkg. A rniikiicltet>d tag, mint 

pontos 6llith wok. A k8t.pontos 41itbtag 

fogalma azt jelenti, hogy a szelepet, 

csak k6t iizemi Qlapotbnn lehet t,artani: 

,,szelep be" vagy ,,szelep ki" 

helyzethen. 

-~220v 

Megki'1lonb~ztetiink citmend (ritepesztg) 

8s dkapcsol6 szakeszol6 szelepeket, 

amit az 1.14 a ds b ain-an mutatunk 

be. Amig az ateresztg szakaszolb 

szelepn61 a ,,Be" pozici6ban a fiithvizeirnetoll 

h~me'rs/kletdrz&l6 

'------l 

'C 

nek is meg kell allnia a szelep elijtt, 

addig az 6tvtiM szelepn61 a fiitAviz 

irdnyt vcilt, 6s a vizfolyb nem szakad 

meg, hanem elkeriilve a ffitiitestet., a 

vis5m.afol;yi, csdvezet6kbe ken'il. 

I 

L- -- -J 424V motor z6r I 

I 

I 

Altalaban kijelenthetjiik, hogy a 

,,k8tcs6ves fiit$;shezH az atjeresztd szakaszoli 

szelepet , nz egydsiives fiiMshez 

az Btvdt6 szakaszol6 szelepet kell 

hasznblni. -42 &tv&lt6 szakaszol6 szelep 

I 

I motor nyit 

L--- ------- --A 

I 

I 

alkalma.zb azonban a kCtcs6ves futksn61 

is ajlnlat.ofi, mrrt : 

1.1 5 cibrtr. Elektro~nrbgueses vagy ru y6.9 zlissznh Lizas~i ntotorr,~l fel.szc~.elt 

szakaszol6 szelep mlikiidtetise bimetal1 ho"~n4rs6klet-Prze'keZo"~~cl 

Ki

1 .16 iibva. SzakaszoE6 szelep nztikodlet4se 

elektromotor forgrisirciny4,aak valtoztntrisaz*nl 

mBr mondtttk, rgy rugos c&, melyet 

paraffinnal tiiltenek meg. A ffitdellen- 

Bllhs &ltal tortent melcgitkskor egy 

rug6 ellentiben a szelepszdr lefel6 

mozog 6s nyit.ja a szelepet. A ffit6- 

ellenall&, illetve a szerkezet t6lffitM- 

nek elkeriilbe Cdek6ben nyitott sze- 

lepn6l az N k6nyszerptilya 6s az 

A mikrokapwl6 segitdg6vel bontjuk 

a fut6ellentillh Bramkordt. Amig be- 

menBjel jut a szakaszol6 szelep be- 

meneteltire, addig a szelep nyitva vtm, 

a mikrokapcsolb kozben periodikumn 

ki-be kapcsol a t6lfGtPs elkerul6se c61- 

jab61. 

Az elektromotorikus hajtknhl meg- 

kiilonboztetiiik irtinyvalt6s 6s rugbs 

visszahdzkfi motoros rendszert. Ah01 

rt motor forg8siranya nem vtiltoztat- 

hat6 (l&d 1.15 abra), ott a motor caak 

az egyik forghirrinyban tud forogni, 

a mhik iranyba rug6 huzza vissza. 

A motor mindaddig forog, mig a szelep 

felfel6 mozog, 6s mindaddig feaziiltseg 

alatt marad, amig a h6m6stjklet-6rz6- 

kel6 a betillitott szobah6mtirs6kletet 

nem 6ri el. A motort ligy terveztbk, 

hogy mtig akkor sem megy tonkre, ha 

alland6an feszultscjg alatt van. Ha a 

h6m6rstiklet-6rz6kel6 6rintkez6je az 

6iramkiii.t megszakitja (nyit), mert a 

szoba h6m6rs6klete a kivant 6rt6ket 

eldrte, akkor a motor ararnrnentes lesz, 

6s a felhlizott el6feszitett rug6 a mo- 

t.ort a kiindulki helyzetbe hdzza 

vissza. 

Vannak olyan szakaazol6 szelepek 

is, melyek hajth iranyvaltb. Ezek 

olyan motorral vannak felszerelve, me- 

lyek mindk6t irhyban forgathatbk. 

Ehhez morze-erintkezbs ikerfbm h6- 

mtim6klet-6rzekel6t c6lszerii alkalmaz- 

ni. Egyszerfi ikarf6mes zAr6- vagy 

bont,6kontaktusos h6m6r&klet-6.z6ke- 

161161 segMjelfog6 Brintkezdjevel v6- 

gezziik a motor forghirhny-v4t6skt 

(1.16 cibra). 

A vbgrehajt,h szervk6nt alkalmaz- 

hat6 szelepeknek ma mar nagy keres- 

kedelmi v&laazt6kuk van. Kulonosen 

ajanlhat(6k az elektrom8gneses mfi- 

kiidtet6sG elz6r6 szelepek, melyek 

1/4". . .2" koziitti m6etben kaphatbk. 

Nbvleges mfikiidtet6 fesziiltdgiik 220 

V, ill. 24 V vhltakoz6 fesziiltsrig. 

2,l. Minimilie alkatrdsaig6ayU rnulhtor talthi v15gfesziilt~kgenek elautomatikus 

~ombakkumulator-toltgk tiresekor a tiiltdst automatikusan Inegsziintetjuk. 

Az akkumulhtorok tiilthsi fesziiltd- A 2.1 a, b 6s c abran lathat6 kisg6nek 

ellen6rzh 6s a megfelelb id6- $ram& gombakkumulkor-tolffik e16ben 

tarten6 kikapcsolk megvaldsitb nye, hogy kozel tilland6 &amma1 tornehbzkes; 

az akkumulhtor konnyen t6nik a toltb. Amikor az akkumulhtdltoltddik 

6s tonkremegy. Ennek el- tor feszults6ge e16ri a Zener-di6da lekeriiltkere 

a 2.1. &an iizernbiztos tiir6si fesziilts6g6t, a tijlt6s teljesen 

automatikus tlilt6kkiil6keket muh- megszbnik, a teljes tijlt6Bram a Zener- ' 

tunk be. A legidehlisabb a tijlths ak- di6dBn folyik Bt. A letiir6a meredek, 

kor, amikor a tijlt6ziramot megfelel6 igy a tiilt6&ram - akkumulBtor-fetillandb 

Brthken tartjuk 6s az akku- sziilts6g gorbe (2.2 dbra) megkozeliti 

2.1 cibra. Zener-diddcis rlutomata 

gombalkurnulcitor-toltbk 

az idehlis tolt6si gorb6t. A 2.2 Bbra 

B 80-m cellskb61 feltipitett 9 V-os ak- 

kumulzitor tolt68ramhak fugg6s6t 

mutatja az akkumul6tor kapocsfe- 

sziiltstig6nek fiiggv6ny6ben. A szagga- 

tott vonallal rajzolt gorbe az a &bra 

Aramkodnek, a folytonos vonallal 

rajzolt gorbe pedig a b 6s c Bbra ham- 

kor6nek toltbsi gorb6j6t tibrdzolja. 

A 2.1 a Bbra kapcsol&&nd az 1 

kohmos huzalpotenciom6terrel lehet a 

tijlt6Bram 6rt6k6t (kb. 20 mA) be- 

Allitani. A 2.1 b & c tibra aramkor6- 

ben a tolt6Bramot a C kondenzBtor 

kspacitha hakirozza meg. httike 0,5 

pF-os kapacithd kondedtornhl kb. 

20 ... 22 mA. 

Sajnos mindhhrom kapwolbQ a 

Zener-dibdat vtilogatni kell. A leto- 

r6si fesziiltdgiik vagy pontosan a tol- 

tend6 akkumulator megengedett csdcs- 

feszults6ge, vagy anntil valamivel ki- 

sebb briAkG lehet. P1. a B 80-as cel- 

1Bkb61 fel6pitett 9 V-os akkumulBtor- 

hoz 12,4 V.. .12,6 V-os letor6si fe- 

sziiltdgii Zener-di6da szuks6ge.s. A 

rendelkezesiinkre All6 Zener-di6dak- 

b61 a megfelel6 Zener-feszult&&$t vB- 

2.2 abra. -4 B 80-as ceZIcikb6Z 

feIkpltett 9 V-os akkurnulritor 

tolt&rama az akkumulcitwr 

kapocafeaziiltdge'nek fiiggviny4ben

logatbl, vagy tabb di6da - esetleg 

nyitbirrinyban kapcsolt szilicium di6- 

d&k - sorbakapcsol&shval Bllitjuk be 

pontosan a sziiWges fesziiltt3BgBrtAkre. 

A biztondgos mfikiid6shez az sziikd- 

ges, hogy a Zener-di6da maxim&lis 

Zener-tirama a maxim6lis tijltBsiram- 

n&l nagyobb legyen. 

A 2.1 b 6s c Abra kapcsolthaintil 

6rint&vMeiemrbl feltdtleniil gondos- 

kodni kell, mert belrapcsolt Ahpotban 

az akkumulBtor h81izati fesziilt&gre 

keriil. 

A nagyobb B~amfi automatikus GIt6k 

Bltelsban ateresztd tranzisztom 

felBpitMiek. A 2.3 aibrrin Mthath egyszerfi 

automatikus tiilM a kovetkez6k6ppen 

miikiidik: A tiiltds kezdetAn a 

tiilt68ramot az R BalithaM &isellen- 

611& 6 az L izz611impa ellen418shak 

6dke szabja meg. A talt6s folyamh 

az akkurnulBtor fesziilb6ge emelkedik. 

A talkk az R b&zisellen811& Q az 

&amkorUtoz6 izz6 &Its1 megszabott 

t6lMArammal tijrt6nik mindaddig, 

amig az akkumulator kapocsfesziiitdge 

el nem Bri a Zener-dia ZenerfesziiltsBg8t. 

Ha a tiiltb v6ge fel6 az 

av 1 

d~orn- 

akku , 

akkumultitor kapocsfesziiltdge el6ri 

ezt a szintet, a Zener-dibda kinyit, az 

tLtereszt6 tranzisztor ledr, mivel bazis- 

6s emitterfesziilt&gs megegyezik. 

Ebben az esetben az R b&zisellen&llris 

teljes Birarna a Zener-di6dBn folyik keresztiil. 

A tolt6Biram ezsiltal igen kis 

Wkre ~'9okken. A lez&r& a Zenerdioda 

karakferisztik4j&n& meredekdget.61, 

az Btereszti, tranzisztortbl 6s 

annak behIliti4sBMl fuggden el6g gyorsan 

kovetkezik be. 

A sziikdges Zener-fesziiltsket a toltend6 

akktunt118tor nevleges fegziiltdge 

8s tipusa hati4rozza meg. Olom- 

akkt~mul&torokntil cellbk6nt 2,4 V, 

lugos akkumul&toroknBl 1,6 V kapocsfeszults6gn61 

a tiilkkt befejezettnek 

kell tekinteni. A Zener-di6dcikat ugy 

kell megv&lasztani, hogy a Zener-fesziilh6g 

pl. 12 V nhvleges feaziiltsbgfi 

6lomakkumul~tor tiiltAsekor 6 - 2,4 = 

= 14,4 V BrthkG legyen. A.cli6dBt a 

fcntiekben leirt m6rfon (16d a 2.1 a, 

A kovetkez6kben n6h6ny egyszerfi, 

k6tp6lusokb61 me@pithetB, j61 haaz- 

nosithat6 otleteket szeretnhk bomu- 

I tatni, melyek &zben az automatizti- 

I& kieg6szith&re, r6szben a konstruk- 

] ti,r mu&j&nak &&teaare szolgtiIn& 

2.4 &bra. Id V 35/35 IY 

DUOLUX ~'Z&izzb = f(u) 

knr&eri.wt&ja 

2.e hteresztg tranziexhros automata 

akknmulAtortiiltt3 

nak ElsBkBnt . egy Zener-di6drikkal meg- 

BPipltett k,5ta&6 feazfilt,&g&,ka-- 

166 mutatunk. A 3.1 &a kapcsoUnak 

kimenetdn a fesziiltdg mindig 

220 V lesz, fiiggetleniil attdi, hogy 

bemenetre 110 V vagy 220 V h816zati 

6, 6s c abra leirkit) valogatni kell. 

A tijltB hat&sfokBnak javittisa 6s a 

taltfjaram mine1 kisebb mhrtdkben 

va16 vsiltozasa BrdekBben riranlkorla- 

toz6 ellen&ll&k6ntj izz61ampat (L) 

alkalmazunk. A 2.4 ribruic egy 12 1' 

35/35 W DUOLUX auMizz6 ellenlillBi- 

s6t akr6zoltuk we izz6szBilra kapcsolt 

feszults6g fiiggvrjnyeben. 

A 12 V-os savas akkumuf6,torok fe- 

sziilt&ge a ttoltott&gtijl fugg6eri 9 V- 

14,4 V kiiziitt van. Tegyiik fel, 

hogy a taltend6 12 V nevleges fesziiit- 

dgii savas akkumulatorunk kapocs- 

fesxiiltsdge 9 V. Ha gonclolat,ban a T 

tranzisztort. riividre zartnak tktelez- 

zuk fel, akkor a 9 V-ou akkurn~llator- 

fesziilts8g mellett a 12 V 35/35 R-os 

- ptirhuzamosan kapcgolt k6t izz6- 

sd6-DUOLUX autdizdra 18 -9= 

= 9 V fwiilk6g jut. Ui = 9 V izzb- 

fesziiltdg mellett (l&d 2.4 abra) az 

izz6szcil Ri ellenallll8sa 2,1 ohm. Az at- 

folyo tolt6aram I, = UdRi = 9/2,1 = 

= 4,3 A. Ha az akkumul&torunkon 

lev6 fesziilt&g kt6ke el6ri a 14 V-ot, 

az izz61-a csak 4 V fesziiltdg jut. A t61- 

tbtiram ekkor (Hi = 1,4 ohm a 2.4 Bb- 

rAb6l) 2,86 A. A fenti felGt,elez6ssr?l a 

kimen-ci kapcsok rijvidre zarbkor 

azokon mau. 6 A aram folyik. 

A 2 SB435 BteresztS, tranzisztoron 

a maximtilis taltB&am mellett kb. 25 

W teljesit~nriny disszipBi16dik. Edrt a 

mnegfelel6 hfitasr61 - hut6feliibtr61 

- felt6tleniil gondoskodni szukdges. 

Az akkumuliitor tiilt.BriramBin& m6- 

rat 6s a teljes felt,oltiitt&g indiktila- 

At amperm6r6 miiszerrel vegezhetjuk. 

Az akktunultitor teljes feltiilti,d& ese- 

Gn a tolt8Gam teljesen megszhik, 

az Bramm6r6 mfiszer mutaMja R sksila 

kezd6pontj6ra 611 vissza. 

fttsziiltdg keriil. Ha a bemen6 h(i16- 

zati fesziilts6g 220 V, akkor a Z, 6s Z2 

Zener-di6d6k nyitnak. Igy a Zener- 

di6d&s hid kimenetdnek polaritb 

olyan, hogy a D5 di6da a raikapml6d6 

z&&feaziilts6g kovetkeztAben megaka- 

dalyozza a J jelfog6 megh~iztistit. Ami- 

kor a bemen6 hh16zati fesziiltdg er- 

tAke 110 V, a Zl 6s Z1 Zener-di6dBk 

nem vezetnek, a jelfogo meghliz es 

munkdrint.kez6j6n keresztul a transz- 

formator 110 V-os primer tekercs6t 

kapcsolja be.

A kovetkeziikben bemutatjuk, ho- 

gyan lehet a Zener-di6dakat villamos 

motorok szikraolth.s6ra felhasznani. 

Tudvalevb, hogy kozepes iizemfesziilt- 

dgii kapcsolhi folyamatok szikreol- 

t&ira a Zener-dicidtik az eddig leg- 

jobban haszn6lhatd alkatelemek. A szl- 

licirun Zener-di6da eIleruiIb a Ze- 

ner-feszultdg alatt gyakorlatilag v6g- 

telen nagy, s igy vesztes6ge nincs. 

A Zener-fesziiltdg felett azonban oly 

kicsi az ellenallh, hogy az induk4t 

feszultdgcsbcsok tovtibb nem n6het- 

nek. A Zener-di6dAkat vtiltakoz6 

tiramti iizemben is lehet szikraolhkra 

haszntilni. A megoldl az, hogy mindig 

k6t ellentett polaritbl sorbakap- 

csolt Zener-dibdrit kell alkalmazni. 

Ezt a kondenzBtoroklia1 valb szikraol- 

th,a viszdnyait61 elt4rben a frekvenci- 

gra vonatkoz6 korlhtozb, vagy komp- 

romissztun n6lkul meg lehet valbitani. 

Villamos motoroknB1 keletkezb szik- 

rtikat a kefBkre kapolt kondenzato- 

ros szikraoltdval eleve rem6nytelen 

kioltani. Ezzel a m6dszerrel mind- 

ossze a keletkezett szikrlik okozta za- 

lag kiiltdges. Szervorendszerek 6rt4- 

kes 6s fontos motorjaiban ennek a 

megoldtianak azonban mrir ma is lehet 

jelenWge, mert alkalma& jelen- 

then esiikkenti a kommuttitor kop6- 

*At, 6s igy a motor karbentaxth nB1- 

kiili iizemi Blettartama 16nyegeaen 

megnovelhet6. 

A 3.3 cibroitz egy Brier-di6dk limi- 

tert mi~tatunk be, melyet smaMr ve- 

v6k6sziil6k kimenb hangfrekvencih 

feszultdg6nek hatBrolhGa alkalma- 

zunk. A limiter elbnye, hogy a fejhall- 

gatdban az impulzusszerii nagy be- 

ii&k nem tudnak kialakulni ; a vev6- 

k&ziil6k tilland6an a betillitott 6126- 

kenydggel dolgo~hat; gyenge Gr- 

erejii rillornhntil nem hattirol; az 

amatbr a kozvetlenul erbs t4llomh 

mellett lev6 gyenge tdreriivel jovb 

ad6t is meghallja. HAtrhya, hogy a 

nagy Grerbvel jovb ad6k hangszin6t 

kis m6rt6kben megvtiltoztatja. 

A fentiokben k6tp6lusokkal - ne- 

vezetesen di6drlkkal - meg6pitett 

Brarnkoroket mutattimkbe. 

Tobb, kiiliinbozb fajta diMa pBrhu- 

zamos vagy soros kapcsoltidval, vagy 

di6dAknak ellen&ll&okkal va16 kom- 

bimicibi8val a le~kiilijnbozbbb &.ram- 

fesziiltskg kerak&risztik&jb kBtpblb- 

sokat alakithatjuk ki. Ezen k6tp61u- 

sok nBmelyike kuliiniisen alkalmas fel- 

harmonikusok elbtillit~kdra. vam fe- 

var6 frekvencih tsovaterjed6s6t, lehet 1 I 

meggatolni. Ellenben, ha a 3.2 &bran 

18thatci mcidon a motor for~6Asz6nek 3.1 abra. I)i&in-kotnb~ncicidk urrrm- 

valamennyi tekerdvel k6ck6t ellen- 

tett plaritkl sorbakapcsolt Zener- 

di&l&t kapcaolunk ptirhuzamosan, ak- 

kor aaok a tekercsekben keletkez6 in- 

dukttv fesziilts6glok6seket rovidrezar- 

j&. Igy a motor ,,laithat6 szikrak n61- 

kul forog" 6s teljesitm6nye is nb. 

Sajnos kommutsitor-kenk6nt k6t 

Zener-di6da be6pit6se ma m6g viszony- M&r lILttuk, hogy k6t azonos pola- 

rithb Zener-dibda sorbakapcsola- 

val olyan k6tp6lus j6n 16tre, amelynek 

Zener-fesziiltdge a k6t di6da Zener- 

fesziilt&g6nek osezeg6vel egyenlb. Ha 

ezen di6dak egyik6t megforditjuk, tigy 

egy olyan k6tp6lus jon 16tre, amely- 

nek karakterisztiktija a 3.4 n ribm sze- 

rinti, 6s rwnely ,,k6toldali" feszultdg- 

hathrol&ra aikalmas. Ilyen Zener- 

dibdfictt, szimmetrikus jelleggorb&- 

vel, gyakran mint kompiett egys6ge- 

ket sztillitanak, 6s az az elbnyiik van, 

hogy az egyik dibda Zener-feszults6g6- 

nek pozitiv hbfoktAnyez6j6t a m&ik 

di6da fesziilti36gdnek negativ h6- 

fokt6nyezbje kompenz6lja. EdIW1 

gyakran koziindges diarikat is sor- 

bakapcsolnak Zener-di6dkkkal. 

3.5 cibm. Dwh-ko?nbi&iok arum- 

fesziiltse'g jdleggorb6i: a: tunnel-didda 

sorban egy norm4 di6ddd; b : tunnel- 

didda sorban egy Backward-dWvaI; 

c: tulznel-di& egy ellefltaesen k&i& 

Zener-diddcival 

K6t ellenkez6 polctrit&su normti1 

diaa p&rhuzamos kapcsolcisa olyan 

kbtp6lust szolgriltrrt, arnelynek jelleggorb6je 

a 3.4 a tibran w~aggatottan 

van Bbdzolva 6s amely kis vBItakoz6 

fesziilkdgeket a di6d&k kiiszobfesziilt- 

&g&e hat&rd. Ezt a kombidci6t 

mint antiparalell di6dakapcsoliust is 

emlegetik. K6t ellentdtesen polarizslt 

norm61 di6da soros kapcsolh olyan 

k6tp6lwt ad, amely mindk6t irhnyban 

egyen&ramlilag z&. Vtiltakoz6 &amen 

ez a k6tp6lus mint szirnrnetrikus 

sziiltsdg-. ill. ~ramstabiliztil~sra,~~okapacith-di6da 

miikiidik, ctmelynek 

kat bistabilkbnt, ill. logikai tagokk6nt 

kapacitk a koziis elektr6da fesziiltkothetiink 

be. A kovetkez6kben csak 

s6g6vel csijkken. Ezt a kombinkiht 

az ezen lehet6sBgek legegyszerilbbjeit, 

is gyakan mint komplett egydget 

adjuk meg. 

sztillitj8k, kivezetett koz6psb elektrbdtival 

. 

Egy tunnel-diaa, sorban egy ellentillhsal, 

a 3.4 b tibra szerinti jelleggor- 

Mt eredm6nyezi. Az ered6 ellensllssnak 

az a-b tartomrinyban R - R, 

6r&e van; ez pedig az R ellen&ll& 

nagye&&nak megfelelhn negativ, pozitiv 

vagy nulltival egyenlb lehet. Ez6rt 

az alkalmazhi lehetbdge, mint v4toztathat6 

ellenUh, vagy mint bistabil 

elem lehet. 

Ha a tunnel-di6dtival p6rhuzamo- 

san kapceolunk egy ellenUQst, a 3.4 

c tibra szerinti karakterisztikiit kap- 

juk. Az a-b tartomhyban a 

- . Rd ellenAll$u adbdik, amely 

R-R, 

pozitiv, mgativ vagy vktelen nagy 

lehet. Amikor az ellentill& v6gtelen 

nagy, 6ramstabiliz6lh lehets6ges, 

I 1 

3.6 cibra. Diddn-Eonbbirdci6k &ramfes.&&se'g 

je2leggorbki: a: tunnel-d& 

egy aumos polcsritoisd Zener-di&idval 

sorbon; b : nAgyr&egzi didda eZ6titeUe~8al; 

c: ne'qyrdtegtl di@ siintellencillhsal

A RMi6technika hasabjain m8rbmii- 

szerek korazeriisit6s6vel 6s automatidla- 

dval foglalkoz6 kozlen16ny eddig m6g 

nem jelent meg. Ezt a hianyt p6toljuk 

most azzal, hogy r6vid BsszefogM6 k6pet 

dunk a mQr6mGszerek korszeriisit6si 6s 

automatidtisi lehet6&geirtil. Cikkiink- 

ben a kovetkez6 nbgy t6makorrel foglal- 

kozunk: 

1. M6Amiiszerek skalaoszt&&nak 1x16- 

dosit,&a 

A kovetkez6kben ismertet6sre keriil6 

&ramkorok lehetBv6 teszik, hogy kiilon- 

boz6 m6r6miiszerek s&szt&t a kith- 

r& elej6n vagy v6g6n oaszezsdfoljuk 6s 

mt%utt kinyiijtsuk. A kiilonbiiz6 varia- 

ci6kban meg6pitett hramkorokkel tetsds 

szerinti skidmszt&d miiszert tudunk k6- 

sziteni. 

A RMi6technika 197212. sztimaban a 

m6rBmfiszerek sk&lmszti&nak mcidosita- 

&ra szolgali, Zener-&&it% hamkorijket 

mar bemutattuk. Az olvdk k6r6s6re 

most ismertetjiik a m b kozolt kapcsol6- 

sok bmkiiri elemeinek kiszirmitbi m6d- 

jbt 6s a fent ernlitett sz&mban nem emli- 

tett tovhbbi megoldbkat. 

Az la abra aramkor6nek segitdg6vel a 

miLszerek skdmszt&dnak v6gtartomA- 

nyat tudjuk siiriteni. A miiszeren htfoly6 

&ram mindaddig linehisan n6 a bemen6 

fesziiltegel, mig az el nem 6ri a Zener- 

di6da Zener-fesziilts6g6t. A Zener-di6da 

vezet6vb valbkor az R3 ellenall& sont- 

kbnt kapcsolbdik az Rp + Rb ellenallbsal 

plhuzamosan. A miiszer m6dsi v6gtar- 

tombyat annal edteljesebben ossze- 

szorithatjuk, min61 kisebb brt6kii Rs el- 

lentilltist haszntilunk. Ha R3 = 0 6rt6kii 

ellenalltist alkalmazunk, a bemen6 fesziilt- 

s8g noveked6dve1, amint annak 6rt6ke 

t6ll6pi a Zener-di6da Zener-fesziiltsO&t, 

a di6da stabilihl 6s a miiszerre jut6 fe- 

sziiltkget tilland6 6rtkken tartja. 

(Folytatas a 145. oldalrdl) 

mindenesetre osak egy keskeny fe- 

szults8g-shvban, amely kb. O,3 V. 

A tunnel-di6da soros kapcsolb egy 

norm61 di6dBval a 3.5 a abra jelleggor- 

b6j8t adja. A karakterisztika menete 

hasonlit a tunnel-di6dShoz; azonban 

fell6p egy zar6tLg is. Ha a tunnel- 

di6dhval egy Backward-di6d6t kapcso- 

lunk sorba, a 3.5 b karakterisztikht 

kapjuk, amely 0,4 V koriili Brtbkkel 

jobbra eltolt tunnel-di6da jelleggor- 

Ferenczi 6don okl. vill. rnCrnGk 

2. M6r6mkzerek tlilterhelbs elleni v6dbkapcsollai 

3. MBr6miiszerek automatikus polaritlvilttisa 

4. Mbr6mEtszerek a~t~omatikus m6Ashathvidtk 

A bemutatott konkAt kapcsol&sok - a 

felhaszn616k lelem6ny~ge szerint - 

shmos hason16 megoldhk kidolgoztis&- 

hoz nyhjtanak segitdget,. 

b6j6nek felel meg. Ugyanez egy Zener- 

dibd6val a Backward-dicida hely6n a 

tunnel-di6da karakterisztikht a Zener- 

fesziiltdggel tolja el jobbra (3.5 c). 

Ha ezt a Zener-di6dht megforditjuk, 

akkor az eredB jelleggorb6j6n egy Ze- 

ner-di6da zAr6tLg is lesz (3.6. a cbbra). 

Egy LD n6gyr6tG di6da sorbakapcsolh 

egy ellen&ll&esal a 3.6 b jelleggorb6t 

adja, amely az a-b tartomhnyban 

R - Rd ellenhlltist mutat. Ez az 

ellen&ll&~ lehet pozitfv, negativ vagy 

6ppen nulla. Ha az ellen611Bs 8ppen 

Az R3 elledllBs 6rt6k6nek kis&mitb 

a kovetkez6 gondolatmenet alapjh lehet- 

&ges : 

Tegyiik fel, hogy a Zener-di6da &&- 

irhyh bams a Zener-fesziiltdg alatt el- 

hanyagolhatci. Legyen I, a miiszer am- 

ma teljes kit6dskor 6s Ukrnar pedig 8 

m6rend6 teljes fesziiltdgtartomhy. Jelentse 

k . I,,, (k -C 1) 6s m . Ubemax (msk) 

az bamot ill. a fesziiltdget a sk& osszenyomott 

r&&nek kezdet6n61. Roviddel a 

Zener-&6da Zener-fesziilt&&nek el6& 

el6tt, az osszenyomott szakaaz kezdet6n6l 

6w6n yes: 

zbrus, akkor a keletkez6 khtpdlus fe- 

sziiltdg-stabiliztihisra szolgdlhat. 

Egy ellenBll&s 6s egy n6gyr6tegti 

di6da p6rhuzamos kapcsolasslnak ere- 

dB jelleggorbdje (3.6 c Bbra) az 

R . R* 

a-b szakaszban ---- ellen- 

R -Ra 

&ll&siG, arnely negativ, vdgtelen vagy 

pozitfv lehet. Sajnos a legutols6 eset- 

ben, vagyis abbsn az esetben, amikor 

v6gtelen nagy az ellen&ll&, az a-b 

szakasz instabil, ligyhogy 6ramstabili- 

z&l&s nem lehetsdges.

ah01 az Rb a mkzer beM ellenhllba. 

A fenti osszefiigg6sb61 az 

f g ~ 

R~ = . U 

= urnmax 

Mivel az m UmaX fesziiltdgnbl a Zener- 

~- (m - k) fesziilt&get a c ponton el kell &ni, a kovetked 

t6telt fogalmazhatjuk meg: 

Rl + R, = 

m Ubemas 

- Rb 

k Imax 

eUen&lh-osSzeg SZhOIhs6. Az R1 -!r RI 

ellen6Ubt ~&y kell felosztani, hogy a kdzbend 

pont k I,,, ha-hl +pen a felk 

Intax 1-x k(1 - k) 

1.3 MfiszerskBlaosztis kesd6- 6s 

~6~t&m&n~&nak sfifit& 

Az esetben, ha Gsszekombinajuk az la. 

Rz 

m ------ = uz 

It1 + RZ 

Amikor az Urnma, feszulta5get elhrjiik, a 

Imax 6ramnak kell fol~niap tehasmat 

Zener-diMa Zener-fesziiltsb&t 

swl&lta!3sa: 

&= -3 

k L ~ax 

Az R1 ellentill& Bdke a fenti k6t egyenlet 

kiilonbdg6Ml adbdik : 

6s lb. &b*n lathat6 bramkiirtjket egy 

kapcsolbba - az 10. abra swrint - ekkor 

a skcilhak mind az eleje, mind a v@ 

osszenyomcidik. A skaa ked szakasdnak 

6sszenyom&itt a Z1 diMa biztositja. 

Ezt egy nagy felbontbk6pe&& szakasz 

kijveti. A skala v6gG smkasAt pedig a 

Z2 dicida segitdg6vel nyomjuk dsm. Az 

h6t': 

I,,, 

Rz 

Ubemax - uz 

- - R1 

= 

+ -- Rz -- - , 

R,+ Rl Rz 

R1 + R,2 

ah01 Rt = Rb i- R4 

R1 = (R1 f R2) - K2 = 

oaszenyomb annal edteljesebb, mind 

kisebb az R3 ellenhllb Qrtkke. 

A fenti harom kifejedsMl kapjuk a hidellentill&-6dkeket 

: 

- m Ubemax - Uz 

- 

k Inlax 

1.4 Feszii1tsP;g tMrthkm6r6k 

(nagy telbont15k6pesdgfi skdlaosztissal 

R1 = . ubemax -- - --m! - mUw,a, 

1, Uz 

Rt 

Amikor a m6rendB bemeni, feszultdg Brt6ke 

Urn,,-ra nd, a mhzeren Lax, a dibdhn 

pedig I, aram folyik. fgy felirhatb: 

U~nlarr - R1 (Imar + Jz) = 

= (Rb f R2) Imax 

rendelkc26 rntiszerek) 

~zoknbl a fesziiltdgm6dkn61, amelyekn61 

egy megadott fesziilt&gszint pontos 

BrtAkQt kell ellendrizni, a miiszerek teljes 

m6m5startombybt nenl tudjuk kihasznalni. 

A rniiszer leolva8bi lehet6dge pontat- 

Isn, mivel a teljes skalahosszhoz Mpest 

R2 = Ubemax Uz (1 - m) 

-- . . -- 

Innax (m Ubemsx - UZ) 

m Ubema, Rt 

m Ubemax - Uz 

R3 = R.* m ~bemnx - Uz 

Uz + Ra 1, = (Re + R,b) Imax a sdba jov6 m6dsi tartombyhoz tarto- uz 

Ebb61 I, eliminal-val 6s az Rl-re, ill. 

Rt-R vonatkord k6pletek behelyett,esit6- 

&vel: 

26 miiszermutatb-kit&% kicainy. Ilyenkor 

fesziiits6gf66rtkkrn6r6ket alkalmazunk. A Normais esetben K3 e ~ ~ ol~an e ~ ~ 

feszdtdg f ~ ~ ~ k olyan ~ b m+zerek, d k nagy Qdkii, hogy minden fovtibbi nblkiil 

keskeny feszi,ltgfivot ed=n elhagyhatb. Em61 a kapcsolhal eMnyos, 

* 

K3 = (m Ubemali-Uz) (1 -k) U a k(k - m) U ~ aLax r 

1.2 M(iszerek skailaoszt5sinak sGdMse 

a skila kerdeti tartomanyiban 

megn,nylijtva mutatnak, a n6vleges fesziilt- bogy tetszGleges Zener-feszdtw dibda 

+dkkel a skaa kdzep6n. - amig al-nyabb a Zener-feszult&ge 

Pbldakbnt felhozhatb, hogy a 12 V n6v- m Ubemarr-nB1 - alkalmazhatb. 

leges feeziiltdg6 savas alrkumul6torok Mint m&r lattd R-Z tagok megfelel6 

feszatdg m4dghez 9, . .15 v kijdtt kombin&ibjhval a rn6r6miiszerek skhlrlja 

m~6, kljes sk&lahossma s&h&wtt 6 vSos kiilonbiizi, szakaszokra oszthatd. E same-ta*oman,nyli 

alkaba- a liaswk osztj188J1ak lPpt6ke a megfelel6 

~ & alsi, ~ r&.&i ~ -om&y&n& ~ ~ leg&hzer&bb. k 

l'erm6szetesen sok olysn hamkori segi6g8ve1 a sziik&iisszenyom&ba 

az lb. lhthti, alkalmazbi teri'ietet talkhatunk, ah01 a nek zne!3fe1e1%n bealithat6- Az If. ab* 

&-amkijrt alkalma&&juk. Amig a Zener- megsdott fes~iidt&SZint pontes ek&6t3t n&Y fedt+ fGd*d ka~dish 

lev& feszatkg a zener-feszdt* kell reproduk8lni. Iiyen lehet pL a 220 

mutatcmk- A mi%zer sk&kbkezdete 

&t vm, akkora hmn folyik R~ & R~ V-0s Glbzati fesziiltdg. Ebben az esetben a 21 &Ma Zener-fes~d*vel ,,elblt 

k6t sorbakaFlt ellemU&on, hogy a olyan miiszer 6pifxh &lsz&, melynek ndap~nttal" indd. Ezt k6veti egy dsszenyomott 

sk&lmsztbu szakasz; melyet Z2 

la kiindulb Asze 6sszenyomott lesz. Ha rnB&startom&ya. pl. caak 220 V I&?. 

az R1 elIenhUbn ed fesziiltdg el& a 

diaa biztosit,. Ezuh egy nagy felbont6kGpe&gii 

,,fcibrtkkm6r6" szakasz kovet- 

Zener-dibda Zener-fesziiltedg&, akkor az 

ellena&on egij feszdtGg (a beme& fe- Fesziilts6g td6rt4kmdro k6selMse kezik. A sktila v6@ szakasztit a Z3 &&a 

szd&g tovhbbi n8ve16>;e hlland6 m6r6m~szerek nnllapontjinnk elt~l&sival 8eBiWvel ismQt anyomjuk. V*=- 

mad, 6s a sktila ett61 a dszt6l kezdve 

normAlis menetb lesz. 

Fesziiltdg f&rthkm6rdkb;nt alkalmaz- v6delem biztositrisa. 

hatjuk az 1. abra d, e, f kapcsobit. Az e 

A teljes kit6r6sre edrt ervbnyes: &bra kapcsolLshr61 nem kivbunk b6ven 

tiil a Z4 diMa szerepe a thlterheh elleni 

1.5Fordulatszirmm6r6k 6s trek,,encitl 

R2 + Rb = Uberuar - UZ 

szhlni, rnivel azt mar nkzletesen tkyaltuk. 

Unyeg6ben a kapcsolb egy ,,eltolt f68rtt5km6r6k 

Imax 

b a Zener-fesziiltskg el6&kor pedig 

Ubernan = Ue f (Rb f 112) Imar 

nullapontd" egyenfesziilt.&grner6. A m6szer 

mutat6ja a Zener-feszulte el6Adig 

nem ad kit&&&. A miiSzer skakjh a bemen6 

fesziitsitg 6s u Zener-feziiltdg kul6nbs6ge 

olvashatb le. fgy elbrhet6, hogy 

N~~~~ sok esetben okoz gon,jot ford&@&- 

& a frekvencia pontes m ~ ~ = . 

ugyan, bogy -leFek sedt+vel a 

m6;s igen nw pontoeale~v6gezhetd, 

d, sajnos az gyakorlatb me&,irnnen 

ad6dik a di,jda sziik&ges zener- a fwhunkra Qrdek@len fesziiltdgtartO- fesziilta6ge 

mbyt a m6r6sb6l kiiktassuk. 

: 

tksiik igen kdltdges. Edrt &bzeriibb 

olyan mutatbs miiszer alkal ' mely 

m--k 

uz = LTbemax ----A 9 

1-k 

6s az ellen&ll&: 

1 - ~ 1 ) 

R, = -- - - IIb. 

A d bbra hidkapkd, ,,elfole nullspont~i", 

bizonyos fesziiltdghat6rok ko- 

&t m6d miiszert mutat. A ka~esolh a 

skrila kezcletbt teljesen elnyomja. Amig a 

Zener-fesziiltskget nem krjiik el, a Zenerdi6dat 

w nagyon llagy R,a ellenallha EPrezenmja. 

A tdbbi ellenBllbt t5gy vdaszszuk 

meg, hogy a hid ebben a tartornbya 

m6End6 n6vleges a kkp6n 

egy keskeny savot, edsen megnfijtva 

mdat. A gyakorlatban ilyen esetek pl.: 

hhlbzsti frekvencia m6-, &pko&mot,or 

forddats-&ak mh& stb. 

Tudott dolog, hogy a robbanbmotorok 

-ximais forge~nyOmatp.kukat csak 

egy bizonyos fordulatsz8m-tartomftny 

I~%x (1 -k) 

Egyidejiileg, rijviddel a vezeban 

ki legyen egyenlitve. fgy a jo1 isrnert 

hid-kirgyenlitbsi osszefiiggbs 6rv6nyes: 

mellett dj&k lee A&*, bogy mindig a 

megfeleltj ford&ats&-tartom&Yban jbt6vG 

vhlh el6tt 6rv6nyes: 

k I

minthogy a C1 kondenztitort az ugyanolyan 

nagy.* ellenked polaritbu fesziiltdggel 

siitjiik ki. MindenekelBtt arra 

kell ugyelni, hogy a Cp R, idBalland6t a 

v8ltakoz6 fesziiltdg periaus idej6hez 

k6pest kicsire v8lasszuk. (R, = Rb Rp/ 

(Rb + Rp), ah01 Rb a miiszer bels6 ellend114sa). 

Ha a C, R, idballand6 a T peri6dusid6n6,nC.l 

kisebb vdna, az egyenidnyit6 

C iizemm6dban miikiidn6k 6s a miiszer 

mutat6jbak frekvenciearAnya.s kithdse 

helyett a Zener-feszirltdggel arbnyos 

kit6At adna. A m6rt frekvencianak a bemen6 

fesziiltdg nagysagat61 6s felharmonikus-tartdmat61 

va16 fliggetlendg6t a 

k6t szembekapcsolt Zener-di6da messzemen6en 

biztositja. 

2. &a. Fardul&zcinm&6 w frekvmmb A 2c. %bra nagyon egyszerii frekvencia 

fBdrtdkmdr6k: a egyszetii fordulakdmd- fi56rtkkrn6di kapcsolht Bbraml, mely kesr6, 

b frekven&m'r& kcnubmitor W P s - 

sel, Zmr-diddcis fesziil~~qstabdi&I&~al; 

c frekvmcia f6drtdkm&B (a b arcin lcithatd 

frekv&d6R3-D3 kompenzri& taggal 

bdvicve); d frekvenh f&tikm&d a CIL 

pcirhwamos rezgdkijr kapacitiv b induktk 

iiramcinak ijsszehasonlithsa alcapjiin 

A legegyszeriibb - nem f66rt6km6d.i - 

fordulatsdxnm6ri5 kapcsol& a 2a. 

lathat& GBpkocsimotomk @ jtb eset6n 

a gytijtk megszakit6 Brintkez6in fell6p6 

impulzusokat hasznblhatjuk fel a fordu- 

lats&nm6& m&iidtetMre. 

Az impulzusok sdma fiigg a lrrotor for- 

dtilatsdmht6I. Az impuhw-frekvencia: 

ah01 n a motor percenkbnti fordulatszhna, 

b p a hengerek szhma. KBtiitemil rnotor- 

ntil ii = 1 ; n6gyiitemZi motornal pedig 

a = 2. 

A kapcsohb bemenettire jut6 impulzu- 

sokat a Zener-di6da meghathzott amp- 

litdd6j6 nbgyszog alak6 impulzusokkb 

alakitja At. Az impulzusok a Dl di6dh 

keresztiil toltik a C1 kondendtort. Az 

impulzusok kozti sziinetben a C1 konden- 

dtor a tolt6dt a D2 di6dh keresztul a 

Cp kondenmitornak adja at. Termhzetesen 

ez a tolthenny&g fiiggetlen az irnpulzus 

sdle&&tBl, ha el6g sz6les ahhoz, 

hogy C1 teljesen feltolt6djbn az impulzus 

tartama slatt. Az unifor~nidlt impulzusok 

integrtilh uth a m6rt fordulatszam- 

6rtkket a miiszer sktilajhn leolvashatjuk. 

A sktilht fordulat/percben hitelesitjuk 

tachom6ter vagy stroboszkbp segit6dvel. 

Az kramkor a helytelen polaritisu bekot6sre 

nem 6rz6keny. 

N6zzuk most a 2b. abrh mutatott -a 

f&rtkkm6&k Qpittidhez sziikdges-alapkapcsolh 

miikijd6&t. 

Adjunk az dramkor bemenetbe valtakoz6 

feszult&get. A Cl kondendtort a Z1 

6s Z2 Zener-diM&kkal hathlt n6gyszog 

alak6 vAltakoz.6 feszultdg konstans negativ 

f6lperibdustival toltjiik fel a Dl di6dh 

keresztiil 6s az ugyanolyan nagysw pozitiv 

f6lperi6dusaal siitjiik ki a D2 di6dh 

6s M m6cimiiszeren At. A Cp kondenzator 

az M m6rBmiiszer csillapithira, Rp ellen- 

&l& pedig a miiszer mutat6janak kalibr&l%ra 

szolg~l. A miiszeren atfoly6 &ram 

ehben az esetben 

Xz Qrz6keny rniiszereket a tlilterhelbsti31 

rnegfelel6 v6d6kspcsol&ok segit6vel6vjuk. 

A 3a. &rdn a Dl 6 D2 dibda a v6dendB 

Rb beld ellenhllb6 miiszerrel pkhuzamosan 

kapcaol6dik. Enuek kovetkezthben 

a Dl nyit6irhybsn kapcsolt di6da a milszer 

maximalis feszult&g6t annak kiiszobfeaziiltdg6re 

korl8tozza. Forditott polaritirs6 

bemen6jelnbl pedig a Dz di6da latja 

el a v6delern feladatst. 

A 3b. hbrh a SiD szilicium di6da az Rb 

bels?, ellenhlllli mfiszerrel 6s az azzal sorba 

kotott R, el6t6tellentill~l kapcsol6dik 

p&rhuzamosen. A di6da b az Re el6ttitellentillis 

megfelel6 megvtilaazt6shval el- 

6rhet6 pl. az, hogy sz&zszoros tiSterhelBs 

eset6n az alaprniiszeren csak 1,5.. . 2- 

szeres tutiram folyj6k keresztiil. -4 milszer 

v6gkit6&dn61 az Rb + Re ellenallbra 

jut6 fesziiltdgnek akkorhak kell lennie, 

hogy a veliik parhuzamosan kotott 

keny frekvenciadvot er6wn megnytijt - 

va mutat, a nevleges frekvenciaval a sk8- 

la kozep6n. Az Bran~kor 2h. abra szerinti 

kapcsolhb61 ad6dik a D3 b R, elemekkel 

va16 kieg6szititssel. Ez a k6t elem a kom- 

penzaci6t, ill. a frekvenciaskala kezdete- 

nek az elnyom&&t szol&lja. 

A fesziilts6g-fiigg6dget az R2 ellenallis 

segits6g6vel egyszerii rn6don b a sziikd- 

ges mBrt6kben reduktilni lehet. Az R1 el- 

lenallh a toltbimpulzusok csillapitbhra 

szolgtil. 

A 2d. Bbra pbhuzamos rezgoliiirrel 

me&pitett mutat6s frekvencia fd6rtkk- 

mBr6 kapcsokt abrazol. MiikodBsc? a ko- 

vetkrzd: 

Mig az 1, kondendtor-ham a frekven- 

ciaval nd, a fojt6tekercs IL krama novek- 

vii frekvenciaval csokken. Az I, 6s I, 

jelleggorb6k metsgspontja a m6ri5miiszer 

villamos nullapontjhak felel meg. Ezt a 

skaa elej6re, komp6re vagy a vig6re is 

helyezhetjuk. A metsz6spontban L 6s C1 

rezonanciaban vannak, vagyk a m6rend6 

fesziiltdgforrbt itt terhelik a legkev6sb6. 

Ez azt jelenti, hogy a bemen6 aramot, ill. 

a bemen6 teljesitmbnyt kicsire m6retez- 

hetjiik. 

A pdrhuzamos rezg6kor k6&am&nak 

egyik f6lperi6dusa Dz 6s Ds dicidb, mbik 

f61peri6dusa pedig a Dl 6s D4 di6db ke- 

resztiil kul. A miiszeren keresztiil mint 

ri16r66am az 1, - I, kiiliin- folyik. X 

kiilonb&gk6p&s szempontjab61 a Cp kon- 

denzatornak jelentk szerepe van. Mig Cp 

a megel66 kapcsolbkban 16nyeg6ben a 

csillspitast swlgMta, itt p6tl6lag &va 

tartja a C1 kapacitb kisiidse eset6n a D, 

6s D4 di6dakon keresztiil az M 1n6r6mii- 

szerhez vezet6 parhuzamos utat . E &1M1 

s Cp kapacitkt ugy lie11 m6retemi, hogy 

a rajta bea16 fesziiltdg a Dl di2a kii- 

szobfesziiltdget ne l6pje tdl. 

A kapcsolis fesziiltdg6rz4ketlen&ge 6s 

6rz,,keny&ge akkor lesz optimalis, ha az 

R1 6s R, ellentillhk egyenlB Brt.6kiiek. 

Optimajlis terve&s eset6n a kapcsolk 

f 4%-os frekvenciatartomanyra 0,2 osz- 

thlypontoss&& lehet. 

sziliciuln di6da kiiszobfesziiltdg6t el6rje. 

A di6da em61 nagyobb fesziilt&gn61 mb 

jelent6s siinthatbt fejt ki. 

A h6m6rdklet vtiltoz&&val valtozik a 

di6da nyit6irhyti ellenklbisa. Ha a bemenB 

fesziilt* alland6 6s a h6rn6dklet 

emelked~vel n6 a diWa bama, akkor 

a di6dan 4 fesziiltdg tilland6 bamer6sdg 

mellett csiikken. Edrt a h6rn6rsitklet 

hat&% figyelembe kell venni az Re ellenrillis 

6rt6k6nek rnegfillapit~al. A karakterisztikak 

egymitshoz va16 illeszt6dt 

a vbhat6 legnagyobb h6m6rs6kletre Ice11 

elvbgezni, hogy a di6dan Atfoly6 ham 

m6g ebben az esetben se baladja meg a 

megengedett drtkket. Ez azt jelenti, hogy 

ha pl. a kornyezeti h6m6dklet + 10. . . 

+40 OC kozott vtiltozik, a tervesst tigy 

kell elvbgezni, hogy teljes rniiszerkit6~5sn6l 

q- 40 OC eset6n a di6dh atfoly6 barn 

ne haladja meg a miiszer teljes kit&&&hez 

sziikdges Aramnak pl. az 106 -at.

A v61takow bremh mhzereket a 3a. 

tibra szerinti maon lehet vedeni di6dBk 

segi~vel. Mint mh imnertettiik, hamnl6 

m6don tijdnik az egyenh6 mGszerek 

vedelme a helyblen polarit&& tdterhelb 

ellen. Mivel a v81takod 8r-6 

miiszereken nagyobb fesziiltdg wkott 

lenni b a di6dBk m8r a m6dshatch81 

kiaebb Bramdl nyitnak, ekrt t6bb &&at 

kell aorba kapcsohi vagy pedig Zenerdi6dBkat 

kell alkalmazni. 

&&keny mhzereket - mint pl. a 

Deprez-mhr - a traaziens fdts6gek 

tikkmtehetik. A Zener-dia alkdmasilyen 

Brdkeny miiszerek tranziena- b 

tuterhelb elleni vMeIm6re is (30. Bbra). 

A Zener-dibdtit az RL - Rz el6tBtellen- 

All&sok koziis pontjh kell kapcsolni. &Az 

ellenAlkwkat kell megv8leszt&, 

bogy a Zener-di6da a miiszer v&kit&& 

uth, vagyb az U-, m6rend6 fesziiltdg 

m cuimslis Qrteke felett kb. 5%-kal veze- 

t8v6 djon. fgy e fesziilt+zint felett a 

Zener-as megakedblyozze a todbbi 

fesziilta&1~8veked& a mhzeren, b ezzel 

a tbltmhel& ia Ha a di6da &irBny6 

Brama a Zener-feaziiltdg alatt elhanya- 

golhath, az el6tBteUenAWiok 6dk6nek 

kiddtA&t a kovetkezBkBppen v+e- 

hetjiik: 

R6viddel a Zener-di6da Zener-feaziilt- 

&g&ek el&& eldtt, vagyk a v6gkithh- 

dl Brv6nyea : 

u, 

R1 + RI = ---- - RB 

1- 

ah01 U- amhnd6 fesziilb6gmaximL 

lh 6rt&ke, I, a mbszer teljea kiWhez 

Bsam Qs & a mGszer belsg ellendUBaa 

A Zener-di6da tiltal rnegkivht feeziiltdgoszt&hoz 

sziike6gss e11-46kek 

ae aldbbi forrn~b61 &ithat6k: 

= 163,2 kohm 

Megjegyezziik, hogy pontos sz&d&mil 

a Zener-di6da eHr6irrhyll. &ramtit is 

dlszed fimelembe venni. 

~mennsben a mGavert tBvedbb61 ha, 

misan pobrizdva csetlakoztatjuk a m6rend6 

kapomkra, akkor a Zener-di6da 

- &el nyithkhyfz fesziil-t kap - 

a mkrt kisiint6li. 

A 3c &bra kamkdn5hee hesod6 m&on 

makCWz a 3d., 3e. 6s 3f. Bbra hmkBre 

ia A d az Rg potenciom6tar segita8- 

&vel Whatjuk be a Wlni Mvht 

feaziiltdg6rttSket. 

Az e dbm kapcsoltkhban Zener-di6da 

helyett gl' " p& alkalmaztunk. Bfint 

tudjuk, a glimw* gy6jthfeaztil~ 

kb. 70 V. E megoldhs ez6rt csak em61 

nagyobb fd-t m66 mGszerek v6deIm6re 

alkalmw. 

Az Ra ellenW beiktatbival (3f. dbre), 

amint az R1 + fesziiltdgwzt6r61 

levett r&zfesziilt&g el& a Zener-di6da 

Zener-feaziik&&t, az d n i kezd 6a sz 

R, ellenW pbhuzamoaan kapcwl6dik 

az R2 + Rb ellentilkaal. E kapcso- 

Ha a m k r Rl, beM elle.dUh az rnhzeriink akUjdt .tmyomhatjuk a 

(& + &) elL8neills8-6rwmgbz kBpest ki- v&kit&& kiizel6ben, s ugJrsnakkor a tblcai, 

akkor az elhanpegoIhet6. fgy: fesziilt@l b a fodtott polaritbh bemen6jeltBl 

is megvaetjiik. 

A 3g. &bra kapcwlk olvad6biztimiths 

v&lmet tibrhl. Az olvsd6biztosit.h a 

v&elmet javitja adtal, hogy taterhelb 

P&du:LegyenUm = 10V ;I, = 50 esetBben vezetAv6 vedik a Zener-di6da. 

pA; & = 1 kohm; U, = 8,2 V (Interne- mely a miiszert Wntali, 6s a m&zer 

tall ZP 8,2). 

Braan&& mkkal nagyobb hma pillanat 

alatt kiolvesztja az olvad6biztoaitht. fgy 

Akkor : 

t6kBletes velmet nyhjt. 

R1+&+-- u- Ra= 

A 3h. &bra egy millismperm66 tblter- 

I, 

hek elieni tunnel-di6db ~ 6kapcsol~t 

dbdzolja. Mivel a TD tunnel-di6da cs6cs- 

- lo - 10s = 199 kohm Brama valamivel nagyobb, mint az M 

50 - 10-6 

milliamped6 nBvleges h a , igy a 

di6dh norm& esetben csak egy caekBly 

fesziilts&es& van. Ennglfogva a T T- 

zieztor lehva marad 6a kollektora a m6- 

6k6rb6l dramot nem vesz fel. Mihelyt a 

megengedett h o t ttillbpjiik, a TD tunnel-di6da 

,,atbillen", b a tnuuiaztor - 

amely most vezetni fog - htveszi a m6rend6 

h d6nG r&z6tt. 

Hamu16 m6don miikiidik a kr. M n 

mutstott t61fesziilts6g-jela6 kapcmlb ia 

A bemend fesAt&g megeqpdhetetlen 

n6vekedtkkor a TD tuuuel-di6da ,,btbillen" 

b vezetdv6 vglik a T trambetor. fgy 

ennek kollektork6m5ben led & fogpaszt6 

(pl. t61feaeiiltseg-jelzB izd) bekapcsolt 61lapotba 

keriil. 

A 4b. abra -tire egy6b fesziiltm5g- 

Bdkeny terhelbk v6delm6re smlg&at. 

A bemen6 fesziil- megengedett Brtek 

Foie va16 emelkedeskor a Zener-di6da ve- 

- 

d v 6 v&l& b a PI potenaodterr6l levett 

fdb6ghsnyaddal egy tirisetort 

vekeliink. A tirisztor vezetBv6 vAhak01 

dnt6li a deni kf&t Rt feaziiltdg6rAkeny 

fogywztht. Az Rl f3lbdh Bremkorlstod 

merepet t6lt be. Ha a tirimtor a 

4. &a. Xunneldiddris tiilfeaz&&-jeLd t61fesziilteeg kijvetkeet6benvezetAv6 dt, 

(6) k s f - e ~ ~Jd- annak ,,kiolt&a%t" a K kapcao16 bont&a%si?k 

o6ddme rrrcataol (b) velvegezhetiiik.

Euel a berendezhsel egy nagyon szeles teruleten alkalmazhatci st6diomagnetofont adunk a szak- 

emberek kezebe. 

Gak ndhiny p&ld&t emlitunk: 

- Teljes BrtBkG magnetofon stQdi6hasznhlatra. 

- Konnyen szillithatb, a pillanatnyi igenyeknek megfelel6e n birhol gyorsan uzembe illithat6 (35 kg). 

- Szinhhk, zenetermek hangosiWra hasznilhat6, kiiliin rendelhe egyuerti, olcs6 kivez&rl& 

m6r6vel ell6tott kever6pult csatlakoztathatb hod (a magnetofonon erre a celra kulon csatlakoz6 

van !). 

- Hblbzat hibnyiban 24 V-os egyeniramb dramforrbr6 1 is uzemel. 

- G6pkocsiba is beszeretW. 

- AIIftva 6s fektetve egyadnt uzemel. 

Az STM-100 mono, az STM-110 stereo kivitel. A mono k4sziil8k neopilot szinkronfejjel is ellhthat6.

Budapest MI.. Gorkij fwr 25.

.WQr6m&zerek automatikus polarit& 

virlt@t kQtf6lekQppen vkezhetjiik el: az 

egyik m6dszer az, hogy forditott polaritk6 

bemedjel esetbn a rn&zer bemenethek 

kapcsait egy poIarithhlt6 jelfog6 

segitdg6vel felcmn51jiik. Az bamkort a 

m6rendb fesziiltkg minQl kisebb mQt6kben 

tort816 terhelh 6rdekQben nagy bemen6 

ellendkimira kell temezniink. Egy 

ilyen dlokat kielQgltb kapcsolbt mutat 

az 5. &bra. MiikGdk igen egyszerii Abban 

azesetben, ha a bemenetre nem dunk 

jelet, a J1 jelfog6 meghlizott &potban 

van. Oka az, hogy 5. . .25 pF-os trirnmerkondendtor 

segits6gQvel a ffit6fedMget 

a dwra vezettiik, 6s ez a negatfv faperi6dusokban 

lezhja a ca6 el& tri6dajtit. 

A J1 jelfog6 igy negativ bemen6 fesziiltdg, 

vagy annak hitinya eseh is meghbtt 

&potban tarthat6 - megfeleE szth-6kondendtor 

segit&&vel. Helytelen (pozitiv) 

polaritb6 jeMl a J1 jelfogb elenged, 

a Jeviswnt megh6z b jal - jas mom 

6rintkez6i segits6gQvel a bemendjel polarithit 

megv6ltoztatja. 

A differencid-e&i& elektronikus fesziil~gmQr6knQl 

sokkal egyszeriibb a 

helyzet. Itt csak az alapmitszer polarit&dt 

sziikkges felcser6lni (6. &bra). Ezt a 

feladatot megoldhatjuk egy nagy bemen6 

eUen&UAs6 ergelt6 (A) polaritbhlt6 jelfog6jAva1, 

mint vQgrehajt6 szen-vel. 

TermQszetesen Graetz kapcsolhiegyenirBnylt6 

diMahM alkalmazth is j6 polaritbvhltb 

megoldhak biwnyulhat. Igaz, 

hogy az idealis kapcsol6-tulajdon&obt 

di6d6kkal nem tudjuk biztwitani. Ez azt 

jelenti, hogy az alapmiiszert At kell skdtizni. 

Sajnos mQg akkor is megmarad egy 

probl6ma: a di6dak h6mQ98klet-f*. 

Edrt dlszex-iibb a polaritkvdt& mechanikus 

Qrintkedkkel elvbgezni. 

A kapeeolbben alkalrnazott FET tranzisztorok 

SM 104 tipuebk (NDK). 

A kovetkedkben bemutatjuk, hogyan 

lehet mbdmiiszerek mQ&hattirvdt&&t 

automatikussti tenni. Ismertetjiik az automatikua 

mQ&hat~irvUt6 bamkoriik 

blokkvazlatait 6s alapkmkiireit. Az 

alaphamkBrok felhaszn&i&vel kQt meg- 

Qpitett m6&hathhl;lt6 sdaptert mutatunk 

be. 

-4 bemutatott bamkorok b komplett 

kapcsolbk a te~ed felkbziiltdg6t61, 

lehetAdgeit61 6s egy6b djait61 fiig6en 

tovabb fejleszthet6k. 

- lass6 Qs gyors jelszint-vhlta& eaeb 

mindig a megfeield mBr$ahatsrbs 

val6 kapcsohb, 

- gyors m66s szempontjtib61 

-b k6nyeImi szempontb61 van nagy 

jelentas6giik. 

~sszehaaonlitk~k6nt a nem automatikus 

m&t%hatbrv61t6e m~eem61 a kovetkedkre 

kell *hi : 

A m~tiUvhlt6val ellstott rntbzer 

viswnt a m6rtkhat~t~ automatikusan 

v@i b edtal leh+.tijd teszi az egy 

k6m.d vst6 m&&t. Ennek p6ldSul aetv6delrni 

szempontb61 igen nagy jelent&+ 

ven, mivel a hagyombnp miismrekn61 

minden m6r6a el&% az Mketlenebb m6r6shatka 

c6lszarii W, 6a fokozatosan 

kell a legrnedeleldbb ddahatsrba kapcsolni. 

Ez a dvelet nagyon nehezkes, mivel 

a d& v- szedly egyik kedben 

a mM tapint6val ,,a mhndb pontra 16p"

6s a m&k kedvel a m6&ha&valt6 kap- 

caol6t kapcsolja. fgy mindk6t ke& hz- 

dja a rn6nhn61, melyeken keresztul - 

p6ldAul nagyfeaziiltdget is tartalmad k6- 

sziil6kek m6*n61- vesdlyes Aramut6st 

kaphat. Ha pedig minden m6&m6l leve- 

szi a mBrend6 pontdl a m6r6 tapint6t 6s 

ugyanazzal a kedvel v61t m6mkhat&rt, 

akkor a m6& nagyon Lasslivti, neh6zkesd 

vslik. Nagyfesziiltdgii hk6mk m61-5- 

&n6l 6letv6delmi szempontM1 viszont 

elengdhetetien az ,,egy k6zzel va16 nd- 

r6s". 

2. A l d h t leheto7leg tnidig sum a 

~+!aha&izo~l z

(-:agyis azonos polaritQssa1 sorba kapcaol- 

juk). A B jelfog6 miikLidtet6dt a nagy be- 

men6 ellenbll6su fokozaton keresztul ezzel 

a kiilanbdgi jellel v6gezziik. 

Mint mAr emlitettiik. a ,,referencia-fe- 

sziilt6g bemeneten" alapAUapotban (a jel- 

fog6lho iisszes jelfog6jbnak elengedett bl- 

lapodban) a fesziiltdg 3 V. 

Ha a vedrl6 bemeneten m6rend6 jel 

nincs, az A 6s B jelfog6 megh6zott blla- 

potban van. A fentemlitett p6lda szerint 

adjunk a vedrl6 bemenetre +200 V fe- 

sziilts8get. Mivel a + 200 V mbendi, fe- 

sziiltdg 6s a 3 V refemncia-fesziilt* kii- 

ion* pozitiv, a B jelfog6 elenged. 

Ugyadgy elenged az A jelfog6 is, de a B 

jelfog6nsl kMbb, mivel elengedesi id6- 

4lland6ja n6gyszer nagyobb. (Az A ill. B 

jelfog6 tekercdvel phhuzam- kdtiitt 

kapacitk 20 ill. 5 pF. A meghW b el- 

enged6si id6-&lland6kat meghatAmz6 

tdbbi bramkM elem M ke awnos.) 

Az A jelfog6 elengedkkor armak Q 

nyugalmi 6rintkeAj6n 6s az elbdleg el- 

engedett B jelfog6 nyugakni 6rintke- 

dj6n keresztiil a I+&&% 6tdiz (astabil 

multivibrhtor) bemenetRre +48 V mft- 

k6dtet6 fesziilts6g jut. A 16ptet.6 6mmkBr 

a kiivetkedkben &zleteaen ismertetett 

jclfogdlhnc jelfog6it soma egymk nth 

meghhtja. Arnikor a jelfog6lbc negye- 

dik jelfogbja megh6z, az el6dkben emu- 

tettek alapjh a referencia-fesziiltdg be- 

menetre 300 V fesziilts6g keriil. Mivel200 

V -300 V = -100 V, teMt negativ ku- 

lonbsegi fesziiltdg jut a B jelfog6 Cam- 

kokben lev6 E 88 CC elektroncsi, eM 

tri6dafel6nek rtidra, az meghhz, 6s a b2 

nyugalmi brintked bontbhval a lBpteti, 

bramk6r mt26dtet6Gt lebllitja. Ennek 

eredm6nyek6ppen a jelfog6lhc 16ptetB 

bramkor6n keresztiil tdrt6n6 16ptet6scinek 

folyamate me@ A jelfog6lhc n6gy meg- 

hhtt &potban lev6 jelfog6jhak tart6- 

brarnkiireihez szuks6ges + 48 V fesziiltd- 

get a jelenleg hmmentes A jelfog6 

nyugalmi Brintkedje biztositja. 

Ha p6Idhban emlitett + 200 V m6rend6 

fesziiltdget a ve&lB bemenetGI levesz- 

sztik, akkor az A jelfog6 megh6z 6s 8% 

nyugalmi 6rintkez6j6nek bontaval a jel- 

fog618nc tart6 dramkareihez sziik& s 

+48 V' thpfesziiltdget megsziinteti. & 

az eddig meghbtt &lapot6 jelfog6k el- 

engedett alap$llapotba kednek. A refe- 

rencia-fesziiltdg bemenet isdt a 3 V-os 

m616startomknynak megfelelb 3 V refe- 

rencia-fesziiltdget kap. Az esetben, ha a 

mbmndi3 fesziiltdget p6lddul + 200 V-dl 

folyamatosan emeljiik 400 V-ig; akkor + 

300 V fesziiltscig el&w uth a 61 jelfog6 

elenged 6s a 16ptetA Bramkoriin keresztul a 

jelfog6hc kovetkez6 jelfog6jht megh6- 

zatja. fgy a m6rbshatArvblt6 6rintkaGk 

+ 1000 V-0s m6~t&m$nyba kapcsol- 

nak. Tenn6szRtesen n16&bathatM 

folyamat alatt (addig amig a m6rt5shatzir- 

v&t& folyarnat lezajlik) a aratlakozta- 

tott cdvoltm6G vagy alapmcszer beme- 

uet6re jel nem juthat. Erre hivatott az A 

ill. B jelfog6 a1 nyugalmi, ill. bl munka- 

bram6 6rintkedje. Ha a vedrli, bemenet- 

re nem adunk merend6 fesziiltdget (alap- 

hllapt), mindk6t jelfog6 tekedn folyik 

ham. fgy az A jelfogi, al nyugalmi 6rint- 

kedje nyitott. Ugyanekkor a B jelfog6 bl 

munkdrintkedje zdrt helyzetben van. 

Amikor a' bemenetre a p61dak6nt felho- 

zott + 200 V fesziilta6g jut, eMk6n.t a B 

jelfog6 enged el 6s bl 6rintkedjBn keresz- 

tiil bontja a csbvoltm6rB bemenethe jut6 

jel litjat. Az A jelfog6 csak ezuth enged 

el, rnivel id6blland6ja n6gyszerese a B 

jelfog6 id6blland6jbak. Ltithat6, hogy a 

jel Gtjkt most mC csak a B jelfog6. bl 

munk&am6 6rintkez6 tartja megszakit- 

va. A m6shst$rvbltki folyamat, vagyis 

a kiildnbdgi jel negativ 6rt6kiiv6 vblk 

uth a B jelfog6 megh6z 6s a csBvoltru6r6 

bemenetBre juttst.ja a m6rendB egyenfe- 

sziiitskget. 

A kapcsolbban 4 kn-os, kb. 25 V fe- 

sziilt&gn61 megh6z6 jelfog6kab alkalmaz- 

tunk. A csiivek an6dkor6ben lev6 jelfog6- 

tekercseken gerjesztett Allaptban 30 V 

fesziiltdget m6rtiink. A vez6rI6 bemenet 

foldpotenciha ill. +4,5 V fesziiltsBgre 

hozatalakor az E 88 CC elektroncsi, Al 

an6djbn a fesziiltdg 66 V-dl 25 V-re, ill. 

66 V-r61 12 V-ra csiikken. A ,,puld6 jel" 

m6kdt EMU lW/B tipusG cs6voltm6G- 

vel v6geztiik - annak egyenfesziiltdg bl- 

lhdban! 

Az bunkor miikodtet6dhez sziiks5ges 

tkpfesziilt&gek : 

Anc;dfesziilt&g: + 150 V ; max. 2.5 mA 

FdtBfesziilts5g: 6,3 V - ; 0,6 A. 

A 16ptetd Camkor funkcidjet tekintve 

tulajdonk6ppen egy astabil multivibrbtor. 

A feladata a jelfog6lhc jelfogbinak 16p- 

tet6se. Az egyonteth6g 6rdek6ben, mivel 

a rn6kshathblt6 is jelfog6kb616piil fel, 

edrt egy egyszerii jelfog6s vbltozatot al- 

kalmazunk. Kapcsolbi vkzlata a 9. &r6n

an a + UldB kimenetre + 48 \' fesziiltdg 

jut a meghcwtt J2 jelfbg6 jzl munkdrilrtkedj6n 

b az elengedett J1 jelfog6 jll 

nyugalmi 6rintkedj6n keresztiii. Ugyenekkor 

az elengedett J1 jelfog6 jlz munka- 

QrintkedjBn keresztiil megszakitja a Ja 

jelfog6 Gamkokt. Amig a J2 jelfog6 elengedhi 

k6sleltetkk tart, addig a +UHZ 

kimeneten +48 V fesziiltdg m6rhetd. Az 

elenged6a pillanattiban a j,, morse 6rintked 

munkaPIrintkedje a 48 V fesziiltdget 

IevBlesztja a +Ukiz kimenetrbi. Ezzel 

egyid6ben a jB1 morae Brintked nyugakni 

&tkedj6n keresztii ~jb61 gerjeszti a 

J1 jelfog6t. fgy a leirt folyarnat hjb61 megiamBtl6dik 

6s addig tart, amig a bemenetre 

+ 48 V fesziilttkget dunk. 

A fentiekbgl lhthatjuk, hogy a 16ptet6 

hamkBr a bemendjel idBtartama alst~ 

+48 V feeziiltdgii impulzusokat juttat 

felvdtva a + Uuz ill. a + ULil kimenetre. 

A218QtekercseHenUblijelfog6krab 

a veliik ~khuzamossn kBtiitt 1000 .uF-os 

kondenzktorokra jut6 maximais fe'sziilt- 

AOV ... 3V;OV ... 10V;O ... 30V; 

0. . .100 V; 0 V . . .300 V 6s 0 V . . - . - 1000 ---- 

V fesziiltdgtartomAnyokban mBrb csbdg: 

voltm6rb automatikus mBr4shatlvdthkor 

a mBkstartomhnvok Qs annak kiiplvh- 

1. a rn6rend6 bemeni, fesziilt&gt61 fiig- 

g6 referencia fesziiltdgEpw6 elimf- 

tb; 

2. a rn6r6shatbrvBltbt v6gz6 hrintke- 

zbk aegit&&vel a megfeleli, m6&- 

tartomhy kivaleaztb. 

ov ... 3v: Lo 

3 v.. .I0 v: Lo L1 

1OV ... 30V: bLIL 

30V ... 1OV: bL1L2L3 

looV...3oov: hL1 L8 L3 L4 

300v ... 1000v: LoL,LzL3L4L5 

A m6Ashatat-t kijeld izz6liLmptik leg- 

&lszeriibb elhelyeddt a 11. r M n mu- 

tatjuk. Lathat6, hogy pl. a 100 V-os m&- 

kshath kijeldaekor 4 izzblhpa vilwt 

(Ll L2 L3 L4 ).Ezek koziil a legfels?, viw- 

t6 izz6lhpa jelzi az automatikusan'kiva- 

lasztott m6r6shatht. 

A fentiek alapjhn az is lathat6, hogy a 

miiszer leolv& mindig a legnagyobb 

kithx&t ad6 m&&tartomAnyban todnik. 

1. a jelfog6kat egymh utki somend- Az eddig lelrtak alapjbn a 10. &bra ham 

10. cibra. A X-mqenaicids elven 1aaBWo" 

automdikua n~ibMrucill6 ,,jelfogdlcin4m.k'' 

va-d cimvnkiire 

ben huzatjuk meg (a jelfog6k tad- koknek miikijd& mar konnyen 6rthet6- 

Pamkiirrel rendelkemek) ; 

VB v&k. A l6pkt6 kamkor +Ukil ill. 

+ Uu2 kimenet6r61 a + 48 V-os vedrl6- 

2. a jelfog6.1hc va1amelyik jelfog6jhak 

jelet az Uwl ill. Urnz bemenetekre vezetrneghu- 

uth az el6d jelfog6 eljiik. 

Amikor az Ubez bemenetre vez6rl6jel 

enged, igy mindig csek egy jelfog6 

Brkezik, a J4 jelfog6 j4i nyugalmi 6rintvan 

meghhzott allapotban. 

kez6j6n kereeztiil a J3 jelfog6. meghuz 6s 

A 10. W n az em alapgondolet szerint kigyullad a LO V m6r6shatG kivtilaszt~t 

meg6pitett jelfogbhc-miik(idtet6 tiram- jeM Ll izwhpa. A jelfog6 a vedrl6jel 

kart ismertetiink. A kapcsolha 5 db 780 Q megshhkor meghuwtt dlapotban maos 

30 mA meghuw hamu jelfog6b616piil rad, mivel a j3, Mntkedjt5n keresztiil tar- 

Iathath. Miikod6w a kovetkezci. Ha bemenetre 

Urn = + 48 V keriil, akkor az aramkor 

a J2 jelfog6 jsl nyugalrni morw Brintkedjhn, 

Dl diMh, a J1 jelfog6. tekerdn, 

a vele pArhuzamosan kotott 1000 pF-os 

konden&toron 6s a 2,2 kohmos ellentillason 

&&ik. Ennek kovetkezthben a J1 

jelfog6 egy biwnyos k6sleltet6si id6 utbr 

meghuz 6s j12 munkdrintkezbj6n, D2 di6d 

h keresztiil -t 48 V fesziiltmget ad a J2 

jelfog6ra A + Uku kimeneten ekkor + 48 

V feaziiltdg jelenik rneg (j= &I%), de csak 

ddig, mig a J2 jelfog6 nem hhz meg. A J2 

jelfog6 viszont jsl Brintkez6j6vel bontja a 

fel. Mindegyik jelfogi, &ramko&be beiktattunl: 

egy 24 V; 1,2 W-os telefonizdlhp&t, 

mely a megfelel6 n3kstartomAny 

kijelddt biztositja. A jelfogb16ncot 48 V 

vedrl6 fesziilt~l miikcdtetve egy jelfog6 

hamkor a sorosan kotiitt idlh- 

@val egyiitt kb. 40 mA aremot vesz fel. 

Amaxirndis Gamfelv6tel ennek otszbriise, 

tehtit kb. 200 mA. Az izz6lam~on kb. 

14 V, a jelfog6kon kb. 34 V fesziiits6g 

esik. 

t&amot kap. A jelfog6 tdtiramkiireihez 

szidw5ges + 48 V fesziilt&get a vedrl6 

b Bsszehasonlit6 LamkBr A jelfog6jAnak 

a nyugalmi &intkez6j6rbl veszsziik 

(8. &bra). A J3 jelfog6 most mb esak 

akkor enged el, ha a 8. &b& lathat6 

tbmkor ve&li, bemenethrbl a rn6rend6 

fesziiltdget levessziik. Ugyanis ekkor az 

A jelfog6 meghuz 6s nyugalmi 6rintkez6j6n 

keresztiil bontja a jeIfog6ulc mind 

az ot jelfogdjanak a tart6lamkor4t. A 

jl jelfog6 GarnkB&. Az eredm6ny azt 

hogy a J1 jelfog6 a k6sleltethsi id6 letelte 

utAn elenged. ElengedtkSnek pillanata- 

I 

11. abra. Az aul~matikua nttds\~drtnltd szereldnyeinek egy lehdsiges elhdyezbe

jelfog6k tart6bmkiirt biztositb brintke- 

zdi a kiivetkedk : 

A jelfog6ltbc J4 jdfog6ja csak akkor 

tud meghuzni, ha J3 jelfog6 meghuzott 

Upoth (js2 Brintkezdje Art) b a vezhrl6 

impulzus az Uwl bemenetre keriil. Ha a 

J4 jelfog6 is meghuzott (a 30 V mBr6s- 

hat& jeld lhpa is vilhgit), a jm tar- 

t66rintkedn keresztul meghuzott &- 

potban marad. Ugyanekkor a jql morze- 

kontaktus meghfizott munkdrintkezdjBn 

keresztiil el6k6sziti a J5 jelfog6 Ub2 be- 

meneten tiidn6 meghhkuit. 

Az egyszerh6g kedvsrt tSblazatosan 

tisszefoglaljuk, hogy a jelfog6k egym& 

uthi megh6zkihoz (1. oszlop) melyik 

bemene.tre kell a lBptet6 Bramkornek ad- 

Na a vezhl6 impulzust (2. oszlop) 6s 

annak brem6tja mely brintkedkiin kr- 

resztiil zhl1 (3. oszlop): 

A jeliilBsekben az n ill. m index nyugalmi, 

ill. munkahramti Brintkedt jelent. 

Referencia tesziilb6gosztci 

A 12. W n a referencia fesziiltdgl6pd 

k elBBllit6sAt v6gd jelfog6lbc megfc-lel6 

6rintkedit 6s a hozza tartow fesziilt- 

&pzt6t rajzoltuk fel. Itt is bzefoglaljuk 

tAblAzatosan, hogy a jelfog6k egymbutani 

m3gh6&kor (1. oezlop) az oszt6 

kimenethn mekkora Qrt6kii referencia- 

fesziiltdget mBrhetiink (2. oszlop), b azt 

meiyik 6rintkez6 &&, ill. nyith id6zi 

el6 (3. oszlop). A 4. oszlopban pedig a re- 

ferencia fesziilts6glBpcdkhBz tartoz6 m6- 

&hatArt taiQhatjuk : 

Az n ill. nl index nyugalmj. ill. munkdramu 

kontaktust jelent. 

Az 1000 V-os m6&hatl-&llbban a J7 

jelfog6 j72 brintkedje megszakitja a referencia 

fesziilts6goszt6 kimenetBt,. Ennek 

kovetkezt6ben a 8. abra bmkorBnek referencia 

fesziilt* bemenete 16nyegBben 

a ,,levegiiben l6g". A B jelfog6 ekkor meghuz, 

mivel az E 88 CC elektrond eld 

trigafel6nek r&&a az 5. . .25 DF-os 

kondendtoron keresztiil jut6 fiit6f&ziilte8~ 

(brumm) nemtiv fBlperi6dusa &6fe&lt&gkB~t 

h

30 V-os v6gkitP,~61 Resov = 305 kohm, 

100 V-0s v61zkithk61 - Reloov - - = 1,02 

Mohm, 

300 V-0s v&gkitB&sn61 Reawv = 3,06 

Mohrn, 

6s v6giillOOO V-os v6gkit&tknQl Relmv = 

= 162 Mohm. 

Az 1000 V-os m6&startomhybm a mfiseer 

v&elm6re glimmlbp&t alkalmazunk. 

Az R1 6a ellenhllbkbd till6 

feszfilt&gosztbt I&Y m6mtezttik, hogy 

1000 V bemen6 fesziiltstjgn61 a glimml 

h p b (ill. R1 elledl18,) ed fesziiltatmak 

gy6jtbfesziilta6g6vel (kb. 70 V) 

legyen egyenlb. (Relooov = R1 + Ra = 

= 103 M). 

A fesziiltdgo8zt6 k6plet szerint: 

Rendezve Rl-re: 

- 70 - .LO 200 kohm = 714 kSZ 1 

1000 

1 720 k ohm 

A 15. &brain az el6d alaphramkoriikW1 

fel6pitett m6&hathaG egy lehet&gea 

kapcsolssi megoldUt Ihthatjuk. Mint 

mhr emlftettiik, a m6&shathalt6 adapmjat 

alapmiiszerrel tiirthn6 m6&, mint 

csSvoltm616 caatlakoztath esethben. Az 

ter dvoltdr6vel vagy el6thfekkeI ells- abrh a csSvoltm6ri3hoz men6 vedtott 

,,saj&t alapmiiszerrel" maodik. A 

16. &&n a konnyebb BrthetBseg kedv&rt 

keket szaggatott vonallal rajzoltuk. 

A 11. ill. 17a. M n bithst6 a Cs 1 caatktilon 

kirajzoltuk a m6rend6 jel &tjtj&t, 6%y lakod aparbsze, ill. annak az adapter 

Vezlrld bemenet a 

9b I 

-------------4 

Cs&oltrndrd

I I 

c b a 

j kintkez&6z@ 00 0 0 

Fold 

09 bs Ls 

08 bs so 

07 07 70 

170. dcbi-a. A Cs I caatlakozd bekothe: a &hMmcilt6 adapter riranckiira'fele' men8 

ve&&E bekijkke 

Csl 

17b. cibra. A Cal rmthhzl bekiidhe: 

a csdL~)ltn~r8 fde' men8 vezet4kek 

Aramkorei fel6 tort6n6 bekoh. E cat- 

lakod anyankze a dvoltm6r6 fel6 val6 

iisszek6tte&t biztositia (17b. tibra). A 

17c. Bbrh lathat6 megfklei6 ~tkiit&ekkel 

elkbzftett ..vakm watlakozi, ~edip az 

adapterben lev6 elBt6tekkel ektottU,,sa- 

j&t alapmpm2iszer" iizembe helye&re szol- 

gsl. Amikor ,,aajSt alapmiiszerrel" m6- 

riink, a &voltrn6Pi osatlakodja helyett 

a ,,vak" csatlakodt dugjuk be az adapter 

Cs 1 csatlakodjbnak apa&&be. 

A 17. abra ceatlakozhinak bekoth a 

16. tibra hmkoI$nek alapjBn kijnnyen 

ktivethet6. 

A kis kith5 uth t6riiink vissza a 15. 

nyokban a kiivetked: Eb a v&i5rl6 be- 

menetre pi. +2 V m6rend6 fesziiltdget 

kapcsolunk, akkor az A jelfog6 a k6del- 

tetesi idej6nek letelte u th elenged 6s s, 

nyugmlmi 6rintkedj6n keresztiil kiwjt- 

ja a 3 V-os m6&sh&tht jeld &, izz616m- 

p8t. A B jelfog6 todbbra is meghhtt 

alspQllapotban marad, mert a m6rendd 

fesziiltdg absm16t 6dke kisebb a 3 V-os 

alapreferencia 6rthkn61. fgy a osatlakoz- 

tatott ca8voltm6Pi bemenetere a jel 6tja 

az A jelfogb elengedbkor, annak al nyu- 

gelmi 6rintkez6j6n keresztiiI biztositott, 

mivel a B jeKog6 q munk~tkezhje 

Plapotban van. LBthat6, hogy ekkor 

a jelfog6hc jelfodi elengedett alapwa- 

potban maradnak. 

A kovetkez6kben kapcsoljunk a ve&r- 

16 bemenetre + 200 V fesziiltdget. Mint 

az eM&kMl mb lkttuk, a jelfog6lbc 

a leptet6 hamkiir6n keresztiil addig kap 

16ptet6 jelet, referencia fesziiltdg- 

16pcs6 a m6endo +200 V fesziiltdget 

tabpi. Ez a 300 V-os referencia fesziilt- 

s6glBpcsijnt51, vagyis a 300 V-os m6&sha- 

tbba tort6n6 kapcsoltiskor kovetkezik be. 

A kapcsol&i folyamat lezajltisa u th a B 

jelfogci a m6rendB fesziilts6get a &volt- 

m6rd bemenet6re juttatja bl munkka- 

m6 6rintkedj6n keresztiil. 

Felmeriil a k6rd6s, mi tortknik 300 V- 

nsl nagyobb merend6 bemen6 fesziilts6g 

eset&n? Ez esetben a jelfog6lhc J, jelfo- 

g6ja is megh6z (a jelfog61hc oaszes jel- 

fog6ja meghhtt allapotti) 6s jYa nyugal- . 

mi tintkedj6n keresztiil megszakitja a 

referencia fesziiltdgoszt6 kimenet6t. En- 

nek kovetkezteben az U, referencia-fe- 

sziiltdg bemenet a ,,leveg6ben 16g". 

vegyis nem kap jelet. fgy a B jelfog6 

megh6z 6s 6rintkez6j6n kereszttil %a 

a m6rendd jel 6tjLt. 

,,Saj& alapmiiazerrel" val6 miikM6s 

esetRn, ha a m6rend6 bemend fesziiltdg 

w 1000 V, akkor az MTX 90 tipus8, L, 

jel616sG glimmlhpa beejt 6s edtal 

het&olja az alapmtlszerre jut6 fesziiltd- 

get. A 11. Bbdn az jelBlBsii glimmlbm- 

18. cibm. A 15. abrcin latl~atri nuf~,tt,rr~ikus 

&hhd6nuila adapter thpegysige 

pa felirata: > 1000 V. Az glimrnlampa 

kigyulLadBsa when jelzi is, hogy a m6- 

rend6 bemend fesziilts6g nagyobb 1000 

V-nsl. 

A m6,shstArdlt6 adapter t&pegy&g& 

a 18. &dcn Uthatjuk. A 150 V-os thpfe- 

sziilt* a w&16 b oeazehasonlit6 tiram- 

k6r, a 300 V-oa tapfesziilt* pedig a refe- 

rencie-oszt6 t6@&t biztositja A jelfo- 

gds kkiiroket 48Vfesziiltdgr61.iizemel- 

tetjiik. Abban az esetben, ha nem rendel- 

keziink ZL 47 tip& Zener-di6dsva1, ak- 

kor a szaggatott vonallal rajzolt 47 V fe- 

sziiltdgti tapfordst haszu&atjuk annak 

pbtlbhra. Ez esetben term6szetesen a 

Zener-di6da Rl rnunkaellenhlhhira ainca 

sdik&g. 

V6gezetiil az adspter transzformatod- 

nak elk&zitbi rajait 6s menetsdmadatait 

a 19. ribran adjuk meg. 

19. aria. Az automatikus &&Mr& 

adapter tiipegydgdnck Juikhti 

trannzjom&ru

2.2 ,,EI~o~ .~~~cl)olltli" domdhr m 6 & ~ 

elektronikus egyenfeS~iiktkgmh6 

~ 

vilsgithit rizsszem iwkkal v6gezziik (5 

~ &, 6 ,, A ~ (,I , -,,, me,, 

&t a m&zermutat6 csonkjGa ragasztott 

sztaniol &id6 szakitja meg a mutat6 U, 

ill. feld hatdrhelyzet tillMban. 

r--------- - ---- Az alapmkr mutat6j~ U hat&- 

1 helyzet 6r&kel&hez sziikstjges dramkor 

egy lehet+s kapcsolbdt a 22. &a mu- 

Az aht ismertetbsre keriil6 automatikus 

m6r6shat8rvdt6 miikod6dnek alapgondolata 

a kdvetkez6 : 

tatja. A T1 fhy6rdkelb txanzisztort a 

4,7 kohmos munkaellen- keresztiil 

kb. 24 V thpfesziilte6gre kapcsoljuk. Ha 

a T1 tranzisztor nem kap fhnyt, e 4,7 

1. Az alkalmazott cdvoltm6r6 alapmGzer6t 

ellentetes irbyban tilland6 

Gamma1 feszitsuk el6. Emek kovetkezthben 

a m6&tartombyok elto- 

16dnak. P1. egy EMG 1341/B tipusti 

dvoltm6rin61 a 3 V-os egyenfesziilt&gii 

m6r6startomanyban a polaritbvtilt6 

negativ &Ub8bm az 

alapmhzer mutat6jat a potenciom6ter 

segit&@vel 1 V 6rtBkre tillitsuk 

be. Term6szetesen a bemen6 

kapcsokra ekkor nem dunk merend6 

fesziilt&get. A polarittbv8lt6 visszakapcsolbakor 

a cdvoltmkrb eredeti - 

dttd kapcsol6jdhoz 

kohmos munkaeUen&ll&on es6 Ul fesziilt- 

&g eleny6sz6. A Pl potenciom6tert ekkor 

Utjuk be, hogy a os8 dcatim jut6 

kozel U2 6t8kii negativ fesziiltdg azt 

annyira lekja, hogy a jelfogb biztosan 

elengedjen. Amikor a T1 tranzisztort az 

L1 izdltimpa megvi18gitja, a 4,7 kohmos 

munkaeUe~~n ed Ul fesziiltdg megn6. 

Ekkor a d r&&a jut6 negativ fesziiltdg 

(Us - Ul) annyira leesiikken, 

hogy a cd an6dkor6ben lev6 jelfog6 meghtiz 

6s Brintkezbivel vez6rli a 16ptetd 

kamkort. 

m6n5startom8nyai (1. oszlop) a kc- 20. ,,~u~lt n&apol~pi3~ ~ o ~ & U S 

vetkez6k6ppen m6dosulnak (2. oszlop): 

,,&&m,.&ltd bhkks,j&ja 

1. 2. 

0.. .3 v 1.. .4v 

0.. .10 V 3,3. . .13,5 V 

0.. .30 V 10.. .40 V 

O...lOOV 33 ... 135V 

0...3OOV 100 ... 400V 

O...lOOV 300 ... 1350V 

2. A dvoltmB?, m6i.shatArvtilt6 kap- 

csolbja helyett alkalmazzunk egy 

miniatiir - a m6i.startombynak 

megfelelii ivpont6 - szelektort, ill. 

markert. A marker csilszkhja ulap- 

6ILapotban a m6&s kezdetekor (vagy- 

is akkor ha a bemeneten m6rendB 

fesziiltdg nincs) mindig a 300. . .I350 

V-os m6r6startomanyt biztosit6 iv- 

ponton 81Ijon. 

3. A miiszer mutat6jhak aals hat&helyzet&t 

6rz6keljiik egy fotodi6db 

helyze~rz6keIdveI. 4 fotodiodb helyzet6rzbkel6vel 

egy 16ptet6 Aramkoron 

keresztul miikadtetjuk a m6r6startombfi 

kapcso16 mmkert. K~ a 

bemenetre m6rendi, feszfdt$pt kapcsolunk, 

a marker addig lbpked az 

alacsonvabb m6~startom&nvok 

mig az alapmhzr mutat6ja nem t6r 

ki. A mutat6 kit6n5sekor a fotodi6d8s 

helyzet6rz6kel6 a 16ptetB Gamkor 

ve&rl&t le8llitja. Emek kovetkezt6ben 

a m6n5startomtinyt kapcso- 

16 marker is meg811. Eztiltal az automatikus 

m6dshat8rkiv8lasztb befeje&t 

nyer. 

A kapcsolb egyszeriivitett blokktxizlatrit 

a 20. &bra mutatja. A kovetkedkben a 

blokWma Gamkoreinek ismertetbdre 

t6riink At. 

f, 9 

I \ 2 6 

1 2 3 4 5 

21. &ra. Az alapmiZszer citrrlakitrisa: 1 rizsazen~ kzd; 2 festdkto'l nle~&.si-!& OC 1071 

tranzisztor, nlint fotodkiab (fa Mrhdyzet &zdkeZb); 3 a mi"lszernautdd mkjbra 

ragaaztott 8rtanwl d-8216; 4 festdktsl lnettteaitet OC 1071 tranzisztor mint fotod&dda 

fe16, (dad hdrhelyzet &zdkd&); 5 rizsszen~ izzd; 6 mhnyag tart6bak 

bz alapmilszer mutat6j4nak alsb, ill. 

fels6 hahirhelyzet BrzBkelGje 

A miiszer mutatSjbak hatdrhelyzeteit 

a 21. cibrhn Itithatdm k6t fest6ktdl men-. 

tesitett OC 1071 tranzisztor (4 6s 2) mint 

fotodi6da 6rdkeli. A tranzisztorok meg- 

I 

22. cibra. Az ahpsnirszer muhtdjhnak alsd Mrhelyzet drzdkdo' dramkvre 

1

Mint mAr emlitettiik, a 16ptet6 ham- 

k6r segits6g6vel ve&ljiik a megfelel6 

m6r6startomhyt kapcuoki markert. A 

m6AhatAr virleszt8sal;or a marker ,I+ 

ked6se" lassfibb kell, hogy legyen, mint 

annak a mbnh utbi alaphelyzetbe tiirt.6- 

n6 vimdbakor. Az M marker lbpte- 

t&nek lassit&it a 10 yF-os kondendtor 

J4 jelfog6 tekercdnek ptirhuulmos kap- 

csol&ival6rjiik el (29. &a). Az hramkiir 

miikiidb a kovetked: Ha a Vb veGr16 

bmm& fiiMpo6en&&a keriit, akkor a 

Pa potenciom6teren 6s az M marker ml 

nyugalmi Qrintke6j6n knresztiil a J4 jel- 

fog6 egy bizonyos kbleltetksi id6 eltelt.6- 

vel megh~k Ennek k6vetkeat6ben jzr 

6rintkez6jCn keresztiil a markernek fe- 

dt86get ad, igy anaak forg&&w o k& 

vetkez6 ivpontra 16p. A marker viazont 

ekkor ml 6rintkezbj6vel bontja a J4 jel- 

fog6 hrnkor6t b az elenged, mely mags 

uth vonja a marker gerjesztck6nek meg- 

sziin6~6t. A folyamat addig ism6tlBdik, 

mig a vezM6 bemenetre f6ld-potencUt 

dunk. A marker forg6r6sze ekkor LaseG 

iitemben 16pked k6rbe. A jls 6rintked 

bontirs8val a 16pteth iiteme gyorsithat6. 

A 100 nF-os kondedtor szikraolth 

szerep6t tolti be. A kapcsokban BHC 

dtal gyhtt H 1351/C tipush markert 

alkdmaztunk (24. cibm). 

A vedrl6 Aramkor kapcsolh megegye- 

zik a 8. Abrh mutatott kapcso- 

25. cihra. Eltolt nuilapimtti avtomdzkzas &dsha&cilt6 adapter dramkiwi elraulerlne 

24. &bra. H 13.51/C tipumi, HH(: (ilk1 

gyartott marker 

lhsAval. Az elt6L.s csak annyi, hogy a 8. 

abra hkore k6t awnos kapcsolbb61 

6piil fel. A vez6rl6 hmkor a 25. abra bnl 

oldalb tal&lhato. 

Aa a~~tomatikus rn616shathrviElt6s 

elektronikns egyenfes~iiltdgmCrii teljes 

hramkiiri elrendezhe 

A 25. BbrBn lAthat6 az el6ztkkben ifi- 

I mertetett alapAramk6rokb61 felbpitett 

m6rCshatArvaltG egy lehet&ges hramkiiri 

J megolditsa. h mbr6shata&lt6t EMG 

2:;. ril,rcz. ., IJdptd6 rir(~n~kt,,." k ,r ,t,t:rddnrtotr~ci,r!ll hp(x01,; ttucrker 1niikiklleto' rirurnkiire 1341/B tipusG c&voltmi:r6h~z ten-rzt iik.

~6ptesz.a marker &k;eihez 48V 

308 me ~0.35-os huzalbdl 

9 

m6r6shatarvalasztkkor a lBptet6st laasitja 

(Pz potenciom6terrel szab6lyozhat6). 

Ha a m6red6 fesziiltdg m66s kdzben 

annyira lecsijkken, hogy a hr automat,ikusan 

kivklasztott m6r6startomanyMl 

kiesik, akkor TI tranzisztor f6nyutja meg- 

Thpfesz.a marker bk.-eihez 48V 

300 me oQ5-6s huzalb61 

J - 

0 7 

szakad, a J1 jelfog6 elenged, s igy a marker 

a mBr6shat1h valasztbsht tovabb folytatja, 

l6pkedve a kisebb rn6lujstartomAny 

fel6. 

Abban az esetben, ha m6ds kbzben a 

merend6 fesziiltdg ugrhzerilen megnovekazik, 

m6g az alapmiiszer mutat6janak 

v6gkit6dse el6tt megszakad a T2 tranzisztor 

fenyutja, ezaltal a J2 ,,ontart6" 

jelfog6 elenged, mely az alapmiiszer aramkor6t 

megszakitja 6s a markert 16pteti. A 

16ptet6 ararnkor a jZ1 6rintkedn keresztiil 

kap vedrl6 fesziiltkget. A legnagyobb 

m6rbhatarba 16p6skor az ECC 8512 elektroncd 

kat6dja a marker q 6rintkezbsor 

legfeld ivpontjan keresztiil foldet kap, s 

26. hbru. Ac czuto~nntikus mdrdsItsl,otciruhItd 

ndnpter tripegysighek hcildzdi transzfornrcitoru 

meghhzatja a J2 ontd jelfog6t. Az alapmhzert 

ezaltal a legnagyobb m6luishatAr- 

6llhba kapcsoljs hjra be. 

A fentiekbbllathat6, hogy ha a fesziiltdg 

hirtelen -ugr&ze&en vagy lassanmegnovekszik 

vagy lecsiikken, az automa- 

A 1neg6pitBsnBl egy kiilon alapmiiszert alkalmaztunk, 

melyn6l a 21. Bbrb Itithat6 

atalakithokat elvbgeztiik. A miiszer skb- 

18dsat a mkzer teljes meg6pit6se utan 

hiteles fesziilts6gm6r6 segitdg6vel v6geztiik. 

tikus mQi6shatarvalt6 akkor is a megfeleu 

m6dstartombyba kapcsol. Ez egyben 

a miiszer a~~tomatikus v6deltn6t is 

szolgtilja. Az el6z6ekben mar lattuk, ha 

merend6 fesziilts6g ugrasszeriien megnovekszik, 

a J2 v6dd jelfog6 az alapmiiszer 

hramkor6t bontja 8s a marker a legnagyobb 

mbluishatlba all. 

Amikor a vedrl6 bemenetrbl a m6ren- 

Az M marker alaptillapotaban a 300. . . d6 fesxiiltdget levessziik. a J3 jelfog6 el- 

1350 V-ig terjed6 mC16startomAnyt bizto- enged, s a jsl 6rintkez6j6n keresztiil megsit6 

ivponton All. A aniiszer mutat6jbak szakitja az L1 6s L2 lQmp4k bramkodt. 

hatarhelyzeteit k6t festektdl mentesitett Ezaltal az izdlamphk csek a rn6r6s idb- 

OC 1071 tranzisztor (Tl k Tg) mint foto- tartama alatt vilkitanak Qs kev6sb6 meledi6da 

Pr&keli (21. abrb 4 6s 2). gitik fel a f8ny6rdkel6 T1 6s T2 tranzisztorokat. 

Ugyanekkor a J3 jelfogo jaa mor- 

Ha a vedrld benlenetre m6rendd fese 

Qrintkedj6nek munkdrintkeziij6n 6s 

sziiltdget kapcsolunk rr J3 jelfog6 elenged, 

az M marker m3 atfed6 Brintkezbs ivpont- 

6s jD1 nyugalmi QrintBeziijBn keresztiil a 

jain keresztiil vedr1B fesziilts6get kap a 

miiszer mutat6jbak hatkhelyzet 6r&ke- 

16ptt.t6 ararnkor. A marker csak a leglMhez 

sziikdges L1 6s Lz izwlhptit 

nagyobb m6rbtartomby Allbsban all 

(5;l) bekapcsolja. Ekkor az ah5 hatkmeg, 

mivel annak m3 6rintkez6sora a leghelyzetet 

QGkel6 TI tranzisztor (4) nem 

nagyobb m6dshatMhban szakitja rneg 

kap megvilsigitast, mert a mutat6csonkra 

a 16ptetd bamkor vedrl6 fesziilt&g&t. 

ragaaztott sztaniol &zl6 (3) azt eltakarja 

(megszakitott fBnyut). A J1 jelfog6 tehbt A m6luistartomimy-kijelht MTX 90 tielengedett 

Allaptban van. A T2 tranzisz- push glimmlampakkal vbgezziik. A megtor 

(2) f6ny6tja viszont nincs megszakit- feleld m6r6startomanyt jeld glimmlhpa 

va, igy az ECC 8512 an6dararnki%5ben le- bamkBr6t az M marker m2 BrintkezBsorAv6 

J2 jelfog6 az & izmilrimpa kigyullada- val kapcsoljuk. 

sakor megh6z. Az elektroncd katbdja az 

M marker m4 6rintkeziisor legfeld ivpontjbn 

keresztiil kap foldet. 9 tobbi m6r6startomby 

ban a jZl ontart6 munk&riutkeziin 

keresztiil tartjukmeghuzott Bllapotryugalmi 

ban a Jz jelfog6t. Ugyanekkor a J3 jelfog6 

irintkezd 

jaa morse Brintkeziij6nek nyugalmi 6rintkez6j6n 

6s a Jl jelfog6 jll 6rintkezdj6n 

keresztiil foldet ad az M marker J4 l6ptet6 

jelfog6jbak, igy az a markert lkpteti. A PPPP P 

marker a m66s kezdetekor mindig a legnagyobb 

m6kshstballhb61 indul. Ha a 

miiszer mutat6ja kit&, a Tl tranzisztor 

f6nyt kap 6s a J1 jelfog6 meghfiz, 6s jll 

6rintkezdi6nek bontkival a marker 16~tetd 

arakk6r6n keresztiili l6pt&&t le&lftja. 

Ezaltal a medele16 m6I4startomby 

ki;&laszt&sa megt&t4nt. A J1 jelf* jle 

Brintke&j&nek szerepe az, hogy kondenzatort 

kapcsol ptirhuzamosan a J4 

16ptetb jelfog6 tekerdvel, 6s edltal 

mrnkohlkzd 

V6gezetiil megjegyezziik, hogy amikor 

a merend6 bemend fesziiltdget a mbzer 

bemenetera1 levessziik, a miiszer mutat6ja 

az ellent6tes iranyti el6feszit6s hatkba 

hirtelen all vissza aL96 hatarhelyzet6be. 

Ennek csillapitkAra hivatott. az alapmbzerrel 

pzirhuzamosan kapcsolt C kondendtor. 

4 rn6r6shat&rv&lt6 adapter tapegydgei 

a 25. tibran taltdhat6k meg. -4 cd fiit6khez 

6s az L1 ; & izujlAm$k miikodtet4dhez 

6,4 V fesziiltseg mellett 0,4 A aram 

sziikdges (kb. 2,6 W). A marker aram- 

1 2 3 4. ..... 10 

b.1 

n ntl n+2 n+3 

koreinek tapfesziiltdge 48 V. Az bamfelv6tel 

max. 0,4 A (kh. 20 W). A 24 V-os 

seflfesziiltdgeket, 50 ill. 20 mA terhelhetddgfire 

kbszitettiik (kb. 1,2 W, ill. 

0,48 W). Az an6dfesziilts6g terhelhetddge 

kb. 20 mA (kb. 3 W). A teljesitm6nyfelv6tel 

maximuma kb 30 W, a transzformator 

primer kor6nek Aramfelv6tele: kb. 

125 mA. 

Az adapter transzformatoranak elkbszit6si 

rajdt 6s menetsmimadatait a 26. cibrcin 

1Qthatjuk. A transzfonntitor terhd6se 

szakaszos, igy az tdlrn6retezett. 

Az ismertetett m614shatarvalt6 adap- ' 

ter mindk6t vtiltozataban elk6sziilt s adta 

is kifogtktalanul miikodik. A megadott 

miiszaki adatok konkr6t m61.6sek eredm6nyei. 

Vbgezetiil bemutatjuk, hogy milyen 

m6don lehet a 7. &bran lathat6 jelfog6lbc 

bamkori megoldkit egyszeriibb6 

tenni. A megoldas az, hogy a jelfog6lbc 

jelfog6inak kiilon-kiilon egyenk6nti gerjeszthdt 

szamjegy-jelfog6val vbgezziik. 

Az bramkor ismertet6se eldtt riividen oszszefoglaljuk 

rr sz~hjegy-jelfog6kr61 a legfontosabb 

tudniva16kat: Tudvalevd, hogs 

az automatidhn61 a t4roLsi vagy s- 

lehi funkci6k v6g&se igen sok esetben 

sziik&g~s. E feladatot jelfog6lanmkkal 

vagy elektronikus hmki5r6k alkslrnaddval 

lehet megoldani. A jeIfog6lbcokna1 

az Armkorterveziik smimara az esetek 

thlnyom6 r6shben az a kivbatos, 

hogy a thland6, ill. miiktidtetd impulzusoknak 

megfelelbn mindig csak egy Qrint - 

ked maradjon dm, 8s nem pedig az 

osszes megeldzd jelf+-brintkezb. Ennek 

a feladatnak a megoldara olyan sdmjegy-jelfog6kat 

Bpitettek. ah01 a horgonyok 

a behk&teken?sen jelentkez6 elektromhs 

impulzusok hat&&ra egymbs utmn

meghuznak 6s tapadva maradnak a f6p6luson, 

mivel a mkneses kor egy &sze 

- legtobbszor a mag - kb. 10-20 oersted 

karcitiv erBvel rendelkezo anyagbbl 

kbziil. A mk beh6zott horgonyok egyidejii 

elenged6dt a ledoM tekercs segit- 

&g6vel biztositjuk. A ledob6 tekercs gerjeszt6dvel 

a remanens medt kompendljuk 

Ijgy, hogy a mL behfiwtt horgonyok 

rnindegyike egyidejiileg elengedjen. 

Az Brintkedk niiikiidtetbe a szkjegyjelfog6knal 

kiilonboz6 m6don lehetdges. 

Az USA-ban szabadalmaztatott ,,Magnetic 

Impuls Counter" migneses impulzus 

sz&ml816nal minden egyes jelfog6 horgonyhoz 

egy nyugalmi- 6s egy munka- 

Brintkez6t rendeltek hozza (27a. cibra). 

Az Brintkedket hgy kapcaolj&k ossze, 

hogy pl. a 3-as sAmu nyugalmi brintkez6 

- a 3-as horgony miikodQdn6l - a 2-es 

sikmb munkdrintkezii tiltal zart aramkort 

bontja. 

ojabban egy n6met smbadalom szerinti 

megoldast alkalmaznak, ah01 az Brintkez6k 

sdtv&laszt&s&t mechanikus Gton v6g- 

. zik (27b. tibra). 

9 munkdrintkezbk mindkBt Brintked 

rug6jtit a horgonyok segit&$vel mozgatjak. 

P1. arnikor az ,,n+l" horgony egy 

,,n + 1" Brintked rug6jAt mozgatja, akkor 

az brintke7h zar. Az ,,n f 2" horgony 

29. cibru. Az AfC 12 ti@ mini szcimjegy- 

jelfogi, caatlakozoiSai 

viszont az ,,n $- 1" 6rintked mkik rug6- 

jAt visszadlitja, amely ennek az Brintke- 

zBnek a bontkat eredmBnyezi. 

A fentiekben leirt linearis horgony- b 

6rintkedelern elrendezbst gyakorlatilag 

felvhltotta a hengeres kialakithi forma. 

A le&jabb MC-12.12 impulzus szB,mlB- 

W a vagy tarolbshra alkalmas sdmjegyjelfogbnil 

(28. cibra) a vasmagjkatot fadkszeriien 

alakitottak ki 6s a mellBkp6- 

lust g+u alakban rendeztbk. A kor alaku 

szerkesztBsi forma ellen& valamennvi 

csatlakozlis - a nyomtatott Laznkiiri 

technol6picinak meafelelii - rasztermbret - 

ben van ilrendezve-(29. cibra). A meghbzh 

tekercs teljesitndnyfelv6tele kb. 5 W. A 

ledob6 tekercsnek, amelynek csak a rema- 

nens mez6t keIl kompendnia, a teljesit- 

rnBnyfelv6tele 1Bnyegesen kisebb - kb. 

1 W. A legnagyobb miikodtet6 impulzus- 

frekvencia 30 Hz. Az Brintkezbk Brintke- 

dsi nyomh kb. 6 pond,a legkisebb Brint- 

kezB lBg&s 0,2 mm. 'l'erhelhetBs6ge 2.5 

VA. Glettartama nagyobb, mint li milli6 

ciklus. 

Tudott dolog, hogy az elektronikua 

sznmla16 kapcsolkok alkalmazha net11 

mindig indokolt, mivel a vezBrlBjelek elo- 

k6szitkse ill. impiilzusform&lrisa, valamint 

a kimen6 fokozatok nbmrly ilyen kapcso- 

18snd nagyobb anyagi rhforditkt igI- 

nyelnek, mint a tuhjdonkBppeni logikai 

osszefuggbsek. Az esetek tobb.&gBben sta- 

bil tapfesziilt&gre k a zavar6impulzusok 

elleni vkielemre van sziikdg. A mini szbm- 

jegy-jelfog6k viszont a relBkapcsolhk 

jeleit dtalakitks nBlkul kBpesek feldol- 

gozni. 

.4 30. cibrcin mini szbmjegy-jelfogoval 

ve&relt jelfog6lcincot mutatunk. -4 30. 

&bra kamkiire a 10.. 12., 6s e 13. abra 

aramkoreinek funkci6jat latja el. Mivel a 

jelfog6lancnak mindig csak egy jelfog6ja 

van gerjesztett tillapotban, az Aramkori 

megoldiis igy sokkal egyszedibb. Az bb- 

rhb61 lathatb, hogy a jelfog6lanc jelfogdi- 

nak csak kCt monka6rintkez8vel kell ren- 

delkezniijk. Ennrk kiivetkezt8ben a kijel- 

zBs. a reFerencia fesziiltsbglBpcsbk 8s a mi.- 

&shatarv&ltcist vBgd Qrintkeziik kapcso- 

lhi megoldba lbnyegesen egyszeriiblx', 

vblt. 

Remkljiik, hogy a bemutatott ,,korszvriisitBsiBsautomatiza1iisi"ossze8llit~unkban 

minden koll6gAnk tala QrdeklBdbsi ttrrulet6nek 

megfele16 kapcsolkt vagy otlrtet. 

Bizunk abban, hogy a k6sziil6kek 

megopitbinek mumk&julc sok ijriimet Is 

megzl&dCst fog okuzni. Ehhez kivanumk 

sok sikert . 

Szerkesztbisegiink 

cime : 

1374 Budapest 5. 

Pf. 51603 

Telefon : 

313-545, 121-780 6s 121-681

A radiblkatr&zek kereskedelmi forgalmhak 

noveked6se arra utal, hogy 

a rtidi6-vev6kQzul6kek 15pit.&e ma is 

jelentb teriilete a r6di6amat6rizmusnak. 

Annak ellenere, hogy a ma hasznBlatos 

radio-vevbkCzul6kek rendszerteclmikaja 

az 1930-as Bvek bta 

ismert 6s valtozatlan, a szaklapokban 

Bvr61 &re ujabb kapcsolBsi tervek 

\-8lnak ismertt6. Az alkoto radi6amat6r 

tev6kenysBgnek 6ppen az6rt ked- 

RIzsa Sindor okl. villamosmirnok 

hogy nemcsak az amatbrok korbben 

probl6ma a gyakorlati ismeretek megfeleld 

szintje. Az elm6leti ismereteket 

viszonylag kiinnyebben meg lehet szerezni 

szakkonyvekbbl, szaklapokb61. 

A gyakorlati ismeretekkel mtk a helyzet, 

ezek megszenh a mliszaki 6n6k 

mellett is csak kitart6, szorgalmas 

munk&val lehets6ges. Sokf6le k&zu- 

16k elk&zi& & hibBinak kianaliz8- 

sem, ebb61 a szempntb61 kozombos. 

A reflex fokozat, b8r gazdadgilag 

kedvez6, muszakilag nem tas&gosen 

el6nyos, mert a fokozat mindenkhppen 

kedvezbtlenebbul miiktidik, mint k6t 

kiilonAll6, pntosan a sajht feladad- 

nak ell8Wra m6retezett erbsitd fo- 

kozat. 

Mint a bevezet6ben idtjztiik, a k6- 

sziil6k muktid&et nagym6rt6kben be- 

folytkolja az alkatrbszek elhelyez6se 6 

egym8srahat8sa. Az I. &run vhzlato- 

Ben bemutatjuk egy tranzisztoros 

vevbk&ziil6k blokkfel6pit6s6t & a leg- 

gyakoribb karos & zavar6 egymka- 

hathokat. Khros egymtkrahatbn 

olyan nemkivbtos elektromos vagy 

mkneses 6ton 16trejov6 csatol6sokat 

Brtiink, melyek ha pozitiv ir8ny6ak 

gerjedkt, ha negativ irhyilak er6sf- 

t&veszte&get okoznak. 

Leggyakoribb ilyen visszahatsis a 

fokozatok nem megfeleld elvQliasztb 

sortin jon 1Btre. Nbzziik meg p6ld8ud a 

Cmb6 kondenzhtor hat&&. Ha ez a 

kondenzstor vhmilyen okb61 el- 

veszti kapacitl8t, a kovetkez6 hibsik 

johetnek letre : 

- Lecsiikken a hanger6, mert a te- 

lepek bels6 ellentill& - kiilono- 

sen haszn8lt allapotban - jelen- 

tbs, a telep oreged6sen61 hebeg6s 

jelentkezik. 

- Ha az eldfokozatok nincsenek j61 

elviclasztva R-taggal 6s mtkik 

sziir6kondendtorra1, bhnnelyik 

fokozatban gerjed& jelentkezik 

nagyobb hanger6 betillit~n61. 

Nagyfrekvencias visszahattk jelent- 

kezhet fokozaton beliil is, de az els6 

hangfrekvencisis er6sit6be bejutott 

nagyfrekvencih jelek is okozhatnak 

gerjedhst. Ez6rt gyakori a hangfrek- 

l b dtjh juthatunk ode, hogy Brezvez6 

teriilet a r~di6-vevbk6sziil6k Bpi- ziik az alkatrhzek C vezet6kek sz6rt 

tds, mert a kombin6cibs-vari8ci6s le- mhgneses & elektromos tereinek egyhetbegek 

szama szinte korlatlan. m$erahaWt. (Mikor C hol lehet fol- 

Regi k6sziilekek ujjBvar&zsolba, a rB- delni, mikor kell 1 nF-dal vagy 1 pF- 

1libmat6rboltokban beszexzett, le- dal csatolhsmentesiteni az dramkorodrtekelt 

anyagok haszntilhat6 k6szu- ket. Hason16 problemakor az alkat- 

I6kekk8 valb feldolgoz&a, egy mtko- r&zek terhelhet6sbge 6s melegedbse, a 

dik r6di6kbzul6k vagy egy helyi vev6 meleg alkatrkek hatBsa kiirnyeze- 

6pit6se rnindn~egannyi Brdekes fel- tukre stb.). 

adat, melyek megoldsisihoz kapcsolcisgy 

iijtemdnyunk segitseget kiv4n nyi~jtani. 

A Egyenes rendszeru trai~zisztoros 

valogatBsban az egyszcrfibb, 

kiiliinleges mfiszerek hasznalata nB1- vev6k6sziil6kek 

kiil iiz&be helyezhet6 k6sziil6kkek isrnertet6dre 

torekszunk, melyek re- 

A radi6-vev6k6sziil6kek kozul legmelhetben 

sokak ~rdekldd&t fel- egyszerubbek az dn. egyenes rendkeltik. 

szerfi k6szul6kek, melyekben ha van 

* 

nagyfrekvencih erbites, akkor ez a 

v6teli frekvencih tort6nik. Az egye- 

Miisorvev6 keszulekek epitesevel a nes vev6k&ziil6k Bnekenys&6t, sze- 

RSxli6technika Bvkonyvekben mar fog- lektivitcidt az alkalmazott fokozatok 

lalkoztunk (1968/133, 6s 141. oldal, szha szabja meg. A hangfrekvencitk 

1970/192. oldal). A megjelent 3 kozle- erasit& fokoz&s&val csak bizonyos 

m6nyben tobb mint 20 elektroncso- hatarig novelhetjiik az 6rz6kenys6get. 

ves 6s tranzisztolws, egyenes 6s szu- Ez a hatar a hangfrekvenciis fokozat 

perrendszerfi vevdk6sziil6k kapcsol8- n6hhny (2-5) millivoltos 6rz6kenysat 

ismertettiik. A felsorolt kBsziil6- s6g6n61 ta14hatb. Ezen tul mar csak 

kek kozott megtalalhatbk az un. a demodulator elbtti nagyfrekvencitk 

,,standardu kapcsolsisok, melyek sz6- erfisitC novelheti az Bn6kenys6get, a 

lesebb korben ismertek, illetve terjed- szelektivithst ~edin mzitiv visszacsatek 

el. A most kozolt gyiijtemenyben tolh alkalmazh~&i b a hangolt k6f6kent 

olyan egyszeriibb fel6pitd;sfi riik sztimanak niivel&6vcl iavithatiuk. 

vevbkbziil6kek talalhathk, inelyek va- Az, hogy egy kbziil6k &flex-e Gagy 

lanlilyen kev6sbe ismert kapcsolda 

vagy fokozat-elrendezks alkalmhval 

___________________ ---------------- ---------- 

I ' 

konnyebb meg6pithet6s6get biztosi- L- ---------- --- I 

1 

tanak. 

I .............. ... .... . J .................... I 

I 

A mliszaki Blet minden teriiletkn, 

kulonijsk6ppen az elektmnikaban (rAdiotechnikaban) 

nagy jeleiltWgG az 

elmeleti 6s a gyakorlati ismeretek 

iisszhangja. Id6ziink egy 1941 -ben 

megjelent szekkonyvbdl: ,,A radidkdsziilkk 

tpitdsdhez nem elegetdd a kapcsolasi 

rajzbM vald olvas~~i t d s b a 

mCktid.48 megdrtbe, hattern tisrt&n 

kell le?tni azzal is, hogy a Wlonbozdkdppen 

elhelyezett alkatrdszek mikhlt 

hntnnk vuyy nevn hutnak egymasra, mi 

(I cdszerii elrendeeds, szerelb. Ntnaely 

Ferritantenna 

amatdr kdsziildkben tobb ds jobb alkatrksz 

watt ds mtikode'se mtgis rosszabb, 

mild az egyszedbb gyciri kksziilikd". 

Noha az id6zet megielenrjse 6ta 30 6v- ------ nagyfrekvencids visszahotcis kapacitiv titon 

,161 tobb telt el, me&lapit&ai m6g az ............ - nagykekvenc~h vissrahat~s dgneses &on 

integralt Bramkorok alkalmaetistira is 

hely%&ll6ek. A napi sajt6b6l ismert 

,,know-how" vtkairlhsok is igazoljtik, 1. abra. Z'arcczito csdolasi lehetdsigek egyenes retrdszerfi vendkdsz~ile'kekbet~ 

f63

vencih fokozatok nagyfrekvencil hidegit6se 

n6htiny nF-os kondendtorral. 

Ez a visszahath a leggyakrabbbben 

fiityiilhzerii gerjedbt okoz. Elbfordul, 

hogy hangfrekvencih gerjedbt 

hallunk, arninek az a magyarazata, 

hogy a visszahath olyan nagym6rt6kti, 

hogy az 6rintett fokozatot teljesen lezhrja, 

s mint a lezdrh megsziinik (kisiilnek 

a feltolt6dott csatol6kondenzhtorok), 

a folyamat periodikusan ism6tl6dik. 

A mhgneses dton keletkez6 visszahathok 

sokszor nehezen ismerhet6k 

fel. A legtobb tranzisztoros vev6k6sziil6k 

fernitantennhval miikodik, azaz 

a kbzul6k leg6rz6kenyebb pontjh 

olyan elem talAlhaM, mely a msigneses 

terek irht fokozottan 6rz6keny. Sokan 

nem tudja, hogy a kimend tranazformAtorok 

sz6rt tere is okozhat a ferritantem&n 

keresztiil gerjed6st. Egyegy 

feszultdgcsGcs er6sitb6n61 a 

,,B" osztdyfi v6gfokozatban keletkez6 

Bramlok6sek olyan magnesee teret 

hozhatnak 16tre, ami a fernitantema 

mhgneses tulajdons6gait megvhltoztathatja. 

Ezt a hib&t am61 ismerhetjiik 

fel, hogy a fe~~itantemkt a transz- A j6 kkiil6k6pitb mhik problbma- A jd &azii.?dkt+pitd8 aranyazabalyai tehrit 

formator kozel6b61 tholabbra he- kore az egyes fokozatok megfelel6 be- a kiivetkez6k: 

lyezve t,eljesen megsziinik a gerjedb. 6Utssa. Akiir cs6ve1, ak& tranzisz- 

Ezekn6l a nagyfrekvencik hatskoktorral 

dolgozunk, minden egyes era- - Csak j6 min6a6gti, hibhtlan alkatnB1 

kuloniisen a nagyimpedancihjli 

sit6 fokozatnak megfelel6 munkapont- hket szabad felhasznslni. 

rezg6koriik kritikusak. RitkAn jelentban 

kell miikadni. Ha az optirn6lis - Az alkatdszeket oly m6don kell 

kezik pl. gerjed6s ndhtiny menetea 

munkaponti tharnn81 kisebbet vagy elhelyezni, vagy egymht61 Arcsatolbtekercsr61 

muk6d6 tranzisztor 

nagyobbat haszntilunk, nem fog a k6- nybkolni, hogy ktims visazacsabtiziskodben. 

A nagyfrekvencih er6sztil6k 

j61 maiidni. Kisebb Aramok tolrisok ne alakulhessanak ki. 

sit6 tranzisztorok kollektor-vezetdke 

eset6n kevesebb az er6sitks, kisebb a - Az egyes fokozatok munkaponti 

eldsorban a mege16z6 rezgdkorok 

kivez&lbi lehet&6g, v6gfokozatban &ramtit kiilon-kiilon be kell BUnagyimpedaneias 

pontjara veszdlyes. kisebb a teljesitmeny. Nagyobb Bram- tani, vagy olyan hramkori meg- 

Ez6rt vannak a ja@n zsebrMi6kban 

n&l khrosodhatnak az elemek, tonit&, oldhokat kell alkalmazni, metalAlhat6 

koz6pfrekveneiis rezg6korok 

gerjedb keletkezhet, ami ugyancsak lyekn6l a helyes munkaponti 

kondenzhtorai is a serlegen beliil. Ez az 

zavarja a megfelel6 milkoddst. Ugyen- &am automatikusan beall. Kiielrendezb 

a nagyimpedancil rezgiiebbe 

a probl6makiirbo tartozik a pasz- loniisen 6rv6nyes ez a szabtily a 

kor teljes &rny6kolMt bizt~sit~ja. 

sziv elemek.be6pithe el6tti minag- kev& fokozatd k&iil6kekre, 

Visszacsatol&ok mnegazuntetb6nek 

vizsghta. AtvezetAs vagy kapacitl- mert a sok fokozatfi k6sziil6k 

tiibb mdja ismert. Az alkatrbzek 

szeg6ny k~ndenztito~okkal, rosszul akkor is miikiidhet kedve&n, 

vagy vezetkkek eltBvolf~, arny6komhretezett 

rezg6korokke1, transzfor- ha egy-egy fokozata nem optilh, 

vagy az alkatrbzek elforgat&sa 

mfitomkkal, hibh 6rtkkti vagy minb- m& beBllft8sG. 

azok a mbdszerek, melyek a leggyaks6gG 

ellentillhkkal eleve hibtit 6pirabban 

segitenek. Ide sorolhatjuk a 

tiink be az Gj kdsziil6kbe, melyek el- A 2. cibrdn k6ttranzisztoros er6sitgaoros 

szWellen&ll&ok b a hidegitd 

hAri& kezd6 fokon eset,leg megold- vel miikad6 vev6kkiil6ket mutatunk 

kondenz8,tomk alkalmazh8t is. 

hatatlan. be, melyet a jebnkor detektoros k6- 

A k&ros visszacsatolhok elemz6db61 

kovetkezik, hogy minden egyes 

alkatrbz elhelyez6s6nBl 6rdemes m6rlegelni 

a tobbi alkatrdszekkel va16 kolcsonhatht. 

(Ha az alkatr6sz zavarbrdkeny, 

akkor honnan kaphat zavar6ha&t, 

ha az alkatrbzen nagyfrekvencih 

vagy hangfrekvencih feazults6g 

talaat6, akkor ez hovB fejthet 

ki hatht.) 56 tanhcak6nt megjegyezhetjiik, 

hogy Brdemes a jelhaladhi 

irciny szerint elhelyezni az egyes alkatrdszeket. 

A jelhaladli irhy betart&sa 

esetdn ahogy n6 a gerjedbi vesz6ly, 

ligy keriilnek ez alkatreszek is 

egyre thvolabbra egymht61. Sok hibat 

okozott m&, hogy a bemen6 fokozat 

kozvetlenul a v6gfokozat. vwv h&- 

16zati ktkziil6kekn6l-a t8peg&5cmell6 

keriilt. A miniatiiriz&l&s is s z h gerjeddsi 

fo&t rejt magAban, ez6rt gezd6knek 

nem ajhljuk, hogy els6 kbzii- 

Idkeiket a lehetg legkisebb formaban 

k&zit&k el, mert az esetleges aikertelcndg 

okht nem taldva kedvuket 

3. &bra. Ndgytranzisaoros, egy hangoltkoros egyenes vedk&zWk 

vcszthetik. 

kiapmolciei vcizlata

sziilekdnek nevezhetiink el. A felheez- 

latort nem lehet terhelni a foldelt emitn6lt 

alkatrkzek Bra ugyanis oldbb, 

ter- fokozatok kis CGk5 bemen6 elmint 

egy fejhallgat68. A ferritenten- 

len4Wval. .~ - - - ~ - - ~ ez6t , - taz ~ eM - tranzisztor 

nth elhelyezett rezg6kor hangolthh 

foldelt kollekto- impidancia-illesztb, 

300 pF-0s forg6kondenztitort hasznai- 

reflex ka~ceolhaban maodik. Ez a 

lunk. nyen kondendtort kapunk, ha 

megold&,- bBr nem jelent kozvetlen 

a 200 + 100 pF-os kettBs forg6konden- 

fesziiltdgerMt6st m6gk nagyon kedzaitort 

p6rhuzamosan kapcsoljuk. 600 

vez6 az Brdkenyseg szompontjtib61. 

pF-os for& esetAn 75 menetes rezgb- 

Ezzel a h6gytranzisztoros kkziil6kkel 

kort haszndunk. Ha a le&gaz&t lej- kollektw , 1OOOme I ~0,lA-416 1 LkIS iobb v6hli eredm6nveket lehet el6rni. 

jebb vissziik a talp nthoz (pl. 15-20 

hint egy iittranzisztkros, normal kap: 

menet), cs6kken a gnger6 Bs n6 a sze- 

csolssri kGsziil6kkel. J3s valakinek van 

lektivi*, forditott esetben (35-40 

kedve a vimzaaatol& &llo&nk6nti 

menet) n6 a hanged, csiikken a sze- 

be&llit&&oz, akkor m6g jobb eredlektivitss. 

A TI tranzisztor &ram&t, 

menvek Brhetgk el. A hanefrekvenoiha 

ha sziikdges, a csillaggal jelolt ellen- 

fok&atok kapcaolb kiilgnleges megkdleklor 

611th v4tozhtAstival Bllithatjuk be. 

oldtiat nem tartalmaz. TranszformS- 

$rt6ke az alkalrnazott tranzisztor 

torokra en1161 6s minden tovsbbi elzH-dQ 

eiramedsitki tbyezbj6t61 fiigg. A 

leniitemci vegfokozattal miikiidd k6megadott 

kapcsolssban ROD, = /I. 9. 

sziil6kn61 a 4. &bra adatai irhnyad6ak. 

kohm. Az 500 kohm teheit olyan txan- 

A kkziildk behangoltUra 8. eibrthkkollektor 

zisztorneil j6 66k, melynek Bramed- ---- Soomv 2 m 

nal visszatkriink. 

sit& 50-60-szoros. 

Kimend transzform4t~r n6kiili, 

A T2 tranzisztor &ama automatiku- 

250-300 mW hangteljesitmenyii ot- 

Vasmag. 0;t1,5crn2 

san beall. A transzfonmitorok 0,5-1 

hmend tronnfwmdtor 

tranzisztoros reflex kapcsoll6 vev6ern2 

magkeresztme~tfi vmagon k6- 

k6sziil6ket mutatunk be a 6. &n. 

szithetgk el, de eredm6nj eaen mlkal- 

A TI tranzisztor 1 mA-ea munkaponti 

mazhat6k a khen kaphat6 ftizisfor- trultzieztwos vevdkbriil$kek tiramtit a csillaggal jelolt 220 ko-hmos 

dit6 & kimen6 transzform6torok is. Ez luanofrekvencacis - transzformcitorni~tak ellen4llBs esetleges wAj6vel bllithatut6bbi 

esetbena f&zisfordiM szekunder, 

rn6helYrajiai juk be. A pozith visszt&atoll a 25 

a kimenb transzfodtor primer olda- 

kohmos potencio1n6torrel szabklyoz- 

1st tl teljes tekeroaelb felhaszn&l&ssval 

hat6. A khtdi6db riemoclultitorb61 

kotjiik be. M& impedanciAj6 hang- jed&i hajh kiforgatott kondena&br- nyert hangfrekvencih fesziilwet a 

sz6r6 haszni3at.a esetkn a szekunder 4 a lwaggobb, edd it* kell a k* T1 tranzisztor a 3,3 kohmos munkamenetadmot 

m6dositani kell. 4 ohm- m-kondedbrt beszsb~yo~. ellen8llhon erbsiti. 

os hangsz6r6hoz a megadott menet- Eeetleeeeen a so- 33 ohmos ellen- Az egyen&am(dilag csstolt v6gfokoszh 

70%-a sziiks6ges. 

&taea is sziiks6ges lehet. zat m&aponti &mai automatiku- 

A 3. abran ltithat6 4 tranzisztoros A 2. hangolt korhoz nagy impedan- san be&&. 30 ohmos hangsz6r6 

vev6k6sziilBk els6 tranzisztora (TI) ci&a dolgoz6 di6d& demodulcitor csst- hianytiban kis aut6transzformBtort 

pozitiv visszacsatolhml elltitott fojt6- lakozik. A nagyimpedancil demodu- kell khziteni kb. 1 om2 kereaztmettekercs 

munkaellentillha dolgoz6 

nagyfrekvencih el6er6sitg. Az 6 

kohmos linearis potentiometer felcaavart 

helyzetAben a trimmer-kondenzhtorral 

6gy Allitjuk be a visszacsatollt, 

hogy a k6sziil6k bhrmely forg6alllntil 

6ppen gerjedjen. A visszacaatolh 

~ontos beQlftaea vetel kozben a 

tranzisztor erbsit&5t befolytiaol6 5 

kot~mos ~otenciom6ter beBllit&ssval 

tiirthnik. *A di6dl demodultitorhoz 

elleniitemu hangfrekvencil erdsitd 

csatlakozik, melynek maximailis hangteljesitmeny6t 

az alkalmazott transzformhtorok 

szabjeik meg. A 4. &an 

bemutatott transzformtitorok hazi elk6szikke 

eset6n a kimen6 teljesitmeny 

200, 300 vagy 500 mW lett. A f8zisfordit6 

transzformtitor mindherom 

esetben azonos. 5 ohmos hangsz6r6ntil 

a 60 menet helyett 66 menetes, 

8 ohmos hangsz6rbn81 pedig 80 menetes 

szekunder tekercaet kell k6aziten.i. 

A fojt6tekercset legcelszeriibben Art 

fadkvasrnagon kekzithetiiik el, Brny6kolb 

is-&lszedi. Nyekanyagk6nt 

egy hibas kh6pfrekvencil transzformeitor 

ajAnlhat6. 

Az 5. cibrrin k6thangoltkoriis, nagyfrekvencil 

fokozadban reflex kapcsolhs6 

vevdkbziil6ket mutatunk be. 

A nagyon kev& alkatr6sz ellenhe is 

kedvezd v6teli tulajdondgokkal rendelkez6 

kbziil6k nagyfrekvenciha fokozattinak 

munkaellenhllbsa Art faz6kmagon 

elhelyezett, Brnyekoltan 

szerelt hangolt rezg6kor. A fokozat 

er6sitMt enyhe, fixen betillitott pozitfv 

viasz8csatolhml fokozzuk. A ger-

Be~oiannisz 

)Jiradlstech ni kai 

Gylr ISHG 

A Beloiannisz Hiradistechnikai G ir 1bO eve foglalkozik hiradbtechnikai eszkozok gyirtisival. 

Ebb61 litszik, hogy az uzem tulaj ‘I' onk6ppen egyutt novekedett, egyutt fejlMott a vilig hiradistechnikijival. 

Ebben a gyors fejliidksben a villalat komoly munkival vett r6szt. Minden id6ben 

megvolt a szuks6ges kapcsolata a legtekintdlyesebb hiradhtechnikai villalatokkal 6s igy a technikai, 

technologiai fejladdsnek nem volt kulonosebb akadilya. 

Hlisz Bvvel ezeldtt, a villalat illamositisa utin a gyir kialakitotta onillo fejlesztb rdszleg6t. 

utakon fiatal er6kkel igyekezett l6p6st tartani az ebben a szakmiban jelentkez6 egyre gyorsu16 

fejliid6ssel. Nyugodtan megillapithatjuk, hogy & a torekvb teljes mbrtekben sikerult, mert 

a telefontechnika frontjin a megfelel6 szinvonalat tartani tudtik, s6t fejlesztdsukkel olyan eredmdnyeket 

is produkiltak, melyekkel a legrangosabb nemzetkozi elismer6seket vivtik ki. 

llyenek a BHG-ban gyirtott automatikus telefonkozpontok, melyek 6 vonalt61 2000 vonalig 

kdpesek kiszolgilni uzemeket 6s intCzm6nyeket. Ez a sorozat k6t csalidb6l ill. A kis vonaldmli 

kozpontok 6 helyi vonaltbl 20 helyi vonalig, tisztin jelfog6val Bpultek, mkghoui a legkorszerfibb 

magyar szabadalmat k6pez6 huzalrug6s (dr6trug6s) jelfogbkb61. 

Ennek a csalidnak 3 tagja van: 

Egy 6 vonalas, egy 12 vonalas 6s egy 20 vonalas kozpont. 

A misik berendez6scsalid a crossbar csalid. 

20 vonalt61 felfel6, crossbar kapcsol6g6ppel 6s ligynevezett ,,S" tipusli lapos jelfogbval dpitett 

berendezesek illnak a vevbk rendelkezesere. 

Ebben a csalidban a kovetkeza tipusok kerultek kifejleszt6st-e: 

Egy 20 vonalas vbgki6pitCsi.i 4 virosi vonallal, egy 40 illetijleg 80 vonalas ki6pithetbsdgu" maxlmilisan 

10 virosi vonallal, egy 100 vonal alapki6pit6si.i 6s 300 vonal vdgki6pit6si.i kozpont maximilisan 

30 virosi vonallal. 

A csalid legnagyobb tagja a 300 vonal - kezdeti ki6pit6su" 6s 1600-2000 vonal maximilis bbvitheth6gu" 

alkozpont. Ehhez a tipushoz iltaliban tetsziileges szim6 virosi vonal csatlakoztathat6 

- a kivinsignak megfelel6en -, iltaliban azonban a helyi vonalak 10%-a a szokisos virosi 

vonalszim. 

E k6t cralid osszes tagja a jelenleg iltalinosan hasznilt korszeru" szolgiltatisokat nydjtja, igy 

kivit~sigra tivvilasztis-korlitozist 6s ellenbrz6st is be lehet dpiteni, valamint a megrendeldnek 

az ligynevezett bevilasztisi szolgiltatht is sdllitjik. E kozpont-tipusok rendkivul nagy sikert

arattak a szomszddos orsz6gokban, 4s hosszli lejiratli 

szerfiddsekkel nagy mennyisdgben szillit a gyir ilyen 

kozponto kat a kulon boz6 orsz6gok postaszerveinek. 

A nagyvhrosi hil6zatok epitdsdre, valamint az automa- 

tikus tivhivb hil6zatok ldtrehozisira az 6gynevezett 

AR tipusii crossbar telef~nkijz~ontbk szolgilnak. 

E korszerd telefonk6zpontok gyirtisa a sv4d LM Ericsson 

gyirral kotott mdszaki egyuttmdkoddsi szerzadCs alap- 

jin a jelenleg ismert legrnagasabb szinvonald technol6gia 

alkalm&ival folyik.

oiss fok&tban allrtlknazotc negativ 

vkmaatok kedvezd hengz4st biz-. 

tosit a d y kbziildknek. 

A 7. iibrctn bemutatott kapcsokhsd 

' 1jeattm6nJTG1' egyenes vev6- 

; z k 6pithet6. A ferritantenns re=gWrhiiz 

k6tfokozatli nagyfrekvenci8s 

el&r6%it6 csatlakozik. A nagyfmkvenci& 

fokozatok RC erBBiMk6nt mGkiidnek. 

A k6Mi6dk demodul4tor po- 

16e 

egyemhm* csatolt '& tranzisztor 

munkaponti egycmhmBt, s vele 

egyiitt az erBsitesiiket is. IKindkBt 

tranzisztor mudcaponti &amtit az 60 

kohmos trimmer-potenciom6ter 81- 

litja be egyszefie. 

A demoduUtorhoz 4 trsneisztorb61 

BU6 hangfrekvencies er6stM csatlako- 

zik. A TI tranziaztor elberbeitb, a T4 

fBzisfordiM 6s a TS-TI elleniitemiz 

mudcaponti drama automatikum betill. 

A kktil6k 6pitek6n61 fokozott 

mdot - kell forditani a mwvfrekvenci& 

fokozatok fe16~itAdre~ Gerjedb 

smmpontjBb61 a T* kollektorkiire kritikus, 

mdy pntot a ferrit rezg6k6r- 

M1 Be a TI Wt61 el kell bmy6kolni, 

ha nem lehet el& tevol elhelyeuli. 

A 8. &Oin ugyancaak 6 kmzisz- 

tom, de k6thangoltkorijs vevbk6szii- 

l6k kapcaoki v-ta l4thaM. A kap- 

c80k 6rdekeadge a nagyfrekvenci& 

fokozatban alkalmrrzott lurszk6d kapcsoI.48, 

a k6t hangolt kor 6s az h. tranzktoros 

,,B" demodul8,tor. A nagyfrekvencih 

fokozatban alkalmawtt 

kaszk6d kapcaok (Tx-Ts) gerjedb 

smmpontj8b61 nagyon kedvezd megold&. 

Eicmgolt nagyfrekvenci& er6sitd 

meg6pttkse egyike a legnehezebb 

feladatoknak, mert itt m& nagyon 

kis vissvrhatBs gerjedbt okozhat. 

A kaszk6d fokozat fels6 tranzieztora 

(TP) faldelt bBzieli kapcaol&ban dolgozik, 

ami csek6ly kollektorkori visezahat& 

mellett nagy kimen6 impedanciBt 

biztosit, e& nem kelI ldgaz~ kkiteni a 2. reeg6koron. A To hely6n 

caak nagyfmkvenci& tranziaztort lehet 

alkahami, mert ez a demodulstor 

kapcsohh a bSzis-emitter di6dh 

egyenirhytt b a keletkezd nagyfrekvencies 

AmmlokBsek e, kollektorkorben 

6samgezbdnek. A T4 fBziefordit6 

fokozathoz elleniitemfi vegfokozat 

csauakozik. A hangfrekvencih fokozat 

tonitchit negativ fesziiltdgvhzaaatol& 

m6rs6kli. A T6-T6 

tran:risztorok kollektorkodben 1Bthat6 

7. cibra. Ha&rcanzia&ro.s, nutornatikus kr~h%ny8e'qa~yorria8d mc"llE.iidb eqyenea vedki8ziilkk kapcaolcisi vcizktu

RC-tw elhagvirsa esethn a fokozat 

magc18;;bb hGgfrekvenci8kon begeried. 

Itt a hangszbr6-impedancia in- 

&ktiwB v&, & a terhea impedancia 

fBz'iog-vbltoztb miatt a negativ 

vk&meatoIss pozitiwh vslik. Az R- 

tag akkor 16p be ohmos terhel&k6nt, 

amikor a gerjedb mhr bekovetkezne. 

A k6thangoltkoros vev(ik6sziil6keket 

(4. 6s 8. tibra) ossze kell hangolni. 

A hazai ad68llomhk kedvez6 hull~oaszai 

kovetkezthben a hsngolh 

mhzerek n6lkiil is elv6gezhet.6. A d r 

miikod6 k6sziil6k hang016 kondenz8tortit 

majdnem teljesen beforgatjuk, 

6s a 2 rezgdkort vssmagjhval a Kossuth-adbra 

hangoljuk. U t b jon az 

els6 kritikus pont: a ferrit rezg6kor 

Kossuth-ad6ra va16 hangolh. Ez a 

mlivelet annyiban kritikus, hogy nem 

szabad gerjedhek jelentkezni. Ha a 

k6sziilek ezen a ponton kzehangolhat6 

6s nem gerjed, az eeti 6rhkban 

folytathatjuk a bebllitcht. A forg6 

kozel kiforgatott helyzetciben keressiink 

egy j61 veheM hllombt, C pr6bBljuk 

meg a trimmer-kondenzhtorrel 

va16 maximumra bllitht. 

Ha itt sem eeried. t6liutottunk a 

mhodik kritik& pbnton. A mliveletek 

ciklikus iwa6tl6dvel fejez6dik be a 

Ha a kettbfgrg6n trimmerek talhlhat6k. 

a 2. reze6kor6t Bllitsuk minim-;. 

Ennek ; rezg6kijmek ugymis 

j6val nagyobb a scrjht kapacith, mint 

a ferrit rezgbkornek, ez6rt elegend6 

csak az el& rezgbkor kapacitiv hago- 

1h. Az elmondottak hv6nyesek a 

18. hbrhn 1hthat6 elektroncsiives vcv6kkiil6k 

behangolasBra is. 

Tranzisztoros 

szupewev8k6sziil6kek 

Tranzisztoros szupervevbk6sziil6kek 

6pitake mrhn ugyancsak ezhxw aka- 

dhlyra bukkenhatunk. A 9. cihran he- 

rputatott blokkvtiltozaton feltiintettiik kapcsolhok, ah01 a kever6 fokozat 

a fontosabb parazita vkzaaatol&si utem 2-3 KF rezg6kort alkalmaznak, 

lehetWgeket. Az 1. Bbr&hoz viszo- mert a megoldhe nagyobb vedelmet 

nyitva az a kiilonb&g, hogy itt tobb nyhjt az oszcillhtorjelek KF erMt6be 

olyan fokozat (KF en5dtBk) talhlha- val6 bejuth ellen. Ha a PetBfi-ad6 

tbk, mely onmagtiban gerjedbre haj- korny6k6n egyetlen helyen (pontosan 

lamos. a KF frekvencia k6tazeresen) erds 

futtyot hallunk, akkor a KF rezg6- 

Az oszcillhc~rfokozat behuitha is korok sz6rnak rB a ferritantenn&a, 

kritikus. A j6 oszcillhtor a teljes dv- illetve a bemen6 rezg6koriikre. KCiliin 

ban egyenletesen rezeg, e rezghk meg kell eml6kezniink a sipolh jellegCi 

amplithd6ja az emitterkorben 100 mV akueztikus visezecsatolhrbl is, amit a 

nagydgrendfi. Erda oszciU8ci6nbl a hangsz6r6 idchhet eM nagyobb hang- 

felharmonikumk m6g a rovidhdh6 edn61. Csoves ktj,iil&ekn61 ez a prob- 

dvb61 is vehetnek Bllombkat, kiilb- lha f6k6nt a hangfrekvenci& 016- 

nijsen, ha a n&by menetes ferrit fokozatognsl jelentkezik (mikrof6nis). 

rezgbkori cscrto16tekercs omezonan- Mindenf6le kCziil6kekdl fennsll ez a 

ciSja valamelyik mbrsz6r6 dvba zavarlehet6s6g, a hang016 kondenzh- 

esik. Az oszcillhtor frekvencitinak a tornQ is, ezCt ennek az elhelyez6~6n61, 

KF rezgbkorbe val6 jutssa futtyoket rugahnae felerbeithdn61 erne a szem- 

eredmhnyezhet. KedvezBek azok a pontra is ugyeljiink. 

, 

r-------------------------- ------------ ---------------, 

I I 

- -- - - - - - - - - -.., I 

I ....................... 4. . . ......................... I 

I t . ........-.... t I 

"-" .................................... > 

I 

9. &a. Parazita caatokisi lehddsigek sruper rendmemi vev6kkiilkkekben 

1

- - - - - _2r?!o_p - - - - - - - -- - - -1 

Szupervev6 kapcsoltkainkat is ugy 

vtilogattuk ossze, hogy mindegyiknek 

legyen valami Brdekekge, amiben el- 

t8r a kozhaszn&latG zseb- 6s t&a- 

rMi6k tipikus fel6pftMt61. A 10. 

&6n rnindiissze 3 tranzisztorral mii- 

kod6 mini-szuper kapcsolikt mutatunk 

be. A Tx tranzisztor keverdkdnt, a TP 

reflexkapcaolhban koz6pfrekvencia 6s 

ferritantemo 

130xplO 

kf. a kt+Z I '-----I- 10 P 

2x OC 1044 

10. abrcc. Haromtm~~zisztoros reflex hpcsol&zi szuperuevdkbsziile'k kwpcmkiai vazldn 

hangfrekvencia er6sit6k6nt, a T8 pedig 

,,A" oszttily6 v6gerBsit6k6nt mtikodik. 

A kapcsolhi rajzon feltiintettiik 

valamennyi tekerca, rezgdkor Bs 

transzform&tor menetshait. A me- 

netsz8an-adatokn4 az ar4nyok 6t6ke 

fontos. Ha pl. a KF rezg6kSrre 120 

menet helyett 150 menetet kell teker- 

caelni ahhoz, hogy 600 pF-dal rezonan- 

AC 128 

ciht djon, akkor a 12 menetes csatol6- 

tekeras is 15-re, illetve a 20 menetes 

25-re vB1tozik. A kkiil6k egyetlen kri- 

tikus fokozata a reflex-fokozat, mely- 

ben gerjed6s keletkezhet. Ha a behlli- 

tott munkaponti Bsamn&l gerjed6s 

jelentkezik, pr6btiljunk kisebb &mot 

bekllitani, 1. 0,s mA-t. Ha ez sem 

aegit, a foiozatban olyan nagyobb

hat&rfrekvencSjjd tranzisztort kell al- 

kalmazni (P401), emelynek kkbb 8 

kollektor-b&zis vieszehat8ss, Vsgy 

1000 pF-dal hangolt kollektorkon 

rezgdkort kell kialakitani. 

A 11. &ran az eldbbiekben bemuta- 

tott - - . k6ziil6k - - - - 4 tranzisztoros vdtornta 

l&that6. Rtkzletes ismerte~tdl el is 

tekintiink. csak a kiilonbdgekre hiv- 

juk fel a 'figye1met. Az el&d reflex- 

fokozat feladatait itt 2 tranzktor 

l&tjs el, a Ta 6 8 T3. A keverd tranzisz- 

tor utsln s&vsz6r6 helyett csak szimpla 

rezgdkort taldunk, de ennek 6 a m&- 

sik KF rezgdkornek iIlesztett form&- 

ban va16 kivitelezb Azben p6tolja a 

harmadik rezgdkort. Gerjedb jel~nt- 

kez- eset6n alkalmezzuk a C, neutra- 

lizb16 kondenzbtort, melynek optimdis 

behllitBest pr6bdgat8eeal hathmzhat- 

juk meg. Akkor van j61 besllitva, ha 8 

KF rezgdkorok gerjedb n6lkul maxi- 

mumra hangolhatbk. 

Az egyszedi fel6pit6sii, egy KF foko- 

zatos szupervevdk6ziil6kek harmadik, 

elleniitemfi v6gfokozattal mGkadd 6t- 

tranzisztoms vdtozata a 12.6br6n 1&t- 

hat6. Enn61 a kkiil6kn61 hm6t s8v- 

BzG~B~ talblunk a kever6 fokozat utb. 

A kM& 6rdek-e egysmrCis6ge 

mellett, hogy a v6gtranzisztorok nyit6hamtit 

a T3 emitterkor6Ml veaaziik 

(takar6k-kapcsoh!). A KF er(isit6 LU 

1 nF-os hang016 kondenzAtorok miatt 

kevbb6 gerjedhkeny, a 0,6 mA-es 

munkaponti ham a 150 kohmos 

potenciom6terrel tillithat6 be. 

A 13. &r6n lathat6 az eddig iemertetett 

kkiil6krendszer legt5kBlete- 

sebb vgltornta. Mind a kever6, mind 8 wobb erssit& mdett. A ksszk6d 

KF erbsiM kaezk6d IrapcsolBs6. Ez a fokozet nagy belsd e- a rezgd- 

megoldtie a legminhslisclbb gerjedtki kor6ket kevbb6 terheE, ami 8 szelek- 

vesz6lyt biztosftja a fokorntonk6nti tivites szempontj&Ml is kedvezd.

A kedvez6 ndrekvencib tulai- 

dondgokat j61 h&znositja a trans;.- 

formtitor nelkiili hangfrekvencib erg- 

sit8, melynek kompl~menter v6gfoko- 

zata 30 ohmos kangsz6r6 impedancia 

esetkn 250-300 mW teljesitm6nyt 

szolgdtat. lhdekmdge m6g a kapcso- 

lssnak az oszcilktor-funkci6 ellaitssa. 

Visszeceatol6 tekercs helyett k6t le- 

&gazBsos oszcilktor rezgdkort h l - 

mazunk. A mGkiid& amma az elekt- 

roncs6 techniktib61 ismert ECO (elekt- 

roncaatolt) oszcillaitorok mfikod&vel. 

Nagyobb fokozatemhil, k6t koz6p- 

frekvencih erBsit6 fokozat,tal mfikod8 

hattranzisztoros vevbk6szul6k kapcso- 

1Mt mutatjuk be a 14. &an. A TI 

tranzisztor szabdyos be8llittId kever6- 

kapcsolssban mfikiidik, melynek ter- 

held impedanciaija saivszGr6. A T2 tran- 

zisztor szabailyozott rnunkapont,il, fiil- 

- 

15. abra. Halbzati tapegy8dy 

kapcaolrisok tranzisztoros 

vevbMsziiIkbkhez nem stabilizdIt (a) 

6s stabilizciIt bivitelben (b) 

delt b his~ 

KF erSsit6 fokozat, mely- 

nek vez6rlBse tiirunik, hogy a 

negyon kis impedancitijri bemen6 el- 

lenPlb sorosan keriil be a KF rezg6- 

kijrbe. A foldelt bhid fokozat gerje- 

dke nem hajlamos, Bs a kimend impe- 

danciaija is nagyobb, mint a foldelt 

emitteres fokozatok6, ez6rt alkalmaz- 

hatunk 300 pF-dal hangolt, viszonylag 

nagy impedancitijj6 kollektor-rezg6- 

kort. 

A T8 tranzisztor reflex-kapcsolAsban 

mGkZidik, a KF frekvencih foldelt 

b&id kapcaoffiban; a demodulaitorr61 

visezavezetett hengfrekvencik feszult- 

&get emitterkovetgk6nt illeszti a TI 

tranzieztor bernenetdhez. A fokozat, 

6rdekd e m6g az Brz6kenyaBg foko- 

zhdra Bfikalmazott enyhe pozitiu 

visszacaatolb is. Ez a kbziil6ktipus 

egyszefl~dge mellett teljes Adkfi szu-

pervevb kedveid v6telkbzs6gge1, s 

meg6pitkw kevesebb gyakorlattal ren- 

detkez6 amatdroknek is ajzinlhatb. 

Az eddig isrnertetett szupervev6- 

kCzul6kek v6telk&zs6ge feluhtilja az 

egyenes vevbkbt, de ezt csak akkor 

6rjiik el, ha a rezgdkoroket megfelelhn 

oasze tudjuk hangolni. Az osszehango- 

lhhoz a koz6pfrekvenci8n is mCikiid6 

szignAlgenermtor sziikdges. A szign4- 

generator kimenet6rdl kapacitiv -to- 

I k l elbzor az utols6 KF fokozat 

b&is&ra vagy emitter6re l6piink 6s 

nagyjzib61 behangoljuk a dibdakort, 

majd utana eldr6bb 16piink eg?r-egy 

fokozattd. A v6gd finombe4lit,b ligy 

tortbnik, hogy a ferrit rezgdkorre 

Idpunk ra, s imen transzformhljtlk be 

a koz6pfrekvenci& jelet a keverd foko- 

zatba. Mindig csak akkora jellel dolgo- 

znnk, hogy felcaavart hanger6szabh- 

lyoz6 mellett 6ppen kiemelkedjen a 

zajszintbbl. Az utols6 behangolbi 

miiveletn6l tillitjuk be finoman az &z- 

szes rezgdkort maximumra. Az oszcil- 

lator 6s a modulator behangol~, 

hasonl6an az egyenes vev6k behango- 

16sahoz, Allomasok utan is elv6gez- 

hetg. Csukott forg6nnat az oszcillhtor 

vasmaggal megkeressuk a Kossuth- 

addt 6s nyitott forg6nn81 trimmerrel az 

utolso j61 vehetd hllom&st. A modula- 

torkort (ferrit rezgbkort) mar ful utan 

is maximumra lehet hangolni. A ku- 

lijnbs6g mindhze annyi, hogy kozel 

csukott forg6nAl a b6csi ad6t keressuk 

meg, 6s enn6l hangoljunk, mert itt job- 

ban 6szlelhetb a maximum, mint az 

crds helyi ad6na1. 

Az isrnertetett egyenes 6s muper- 

vevbk6sziil6keket lakkban eldnyosen 

haszncilhatjuk a vBlt66ramd h&lizatrbl 

is. A 15. &bran bemutatunk k6t, Gn. 

teleppbtlb kapesol&t, melyek kozul az 

egyik stabilizalatlan, a mkik pedig 

stabilizalt egyenfesziilts6get szolgal- 

tat. Mindk6t tipus aIkalmas ak&r az 

500 mW-os v6gfokozattal miikodd 

vev6k6szul6kek tBplBl6stira is, ha a 

ha16zati transzfom&tor szeknnder te- 

kercse legaltibb 150 mA arammal ter- 

helhetb. 

Asztali tranzisztoros 

szuperveviikc'sziil6k 

A 16. &ran asztali k6sziil6kk6nt kivitelezhet6 

h6ttranzisztoros szupervevdk6szul6k 

kapcsol&sa, ltithat6. A k6sziilkk 

frl6pitAsc szabvanyos: keverb 

fokoztlt , 2 KF erdsit6 6s 4 tranzisztorb61 

8116 ,3 fokozatti hangfrekvencicis 

erbsitd. Erdekess6gei kozul emlit6sre 

m6lt6 a 12 voltos t6pl&l&s melletti 

1 watt,os hangteljesitmP;ny, a hangminBs6get 

javit6 negativ visszacsatol&ok 

6s az automatikus BrzBkenysBgszabtilyoz&t 

fokozb, kiegkszitd cli6dBs 

csillapft6 &ramkBr. A k6sziil6k meg- 

6piWt halad6 amatgroknek ajhnljuk, 

mert elbfordulhat a KF fokozatok 

neutraliztiI&hak szuks6gedge is. 

A v6gerQfM tranzisztorokat hiit&z&z- 

16val keH szerelni. A kimenb transzfoiml~tor 

adatai : 

Vasmag: 1,5-2 cma (M 42) 

Primer: 2 x 180 menet 0 0,35 mrn 

CuL 

hull6mcsopdo tekercs 

105 me 9xOp5 litzc 

ECL 82 

Szekunder: 60 menet 0 0,9-1 mm 

CUL 

A h46zati transzformator 10 voltos 

feszults6g6t germBnium r6tegdibdAk- 

kal egyenirhnyitjuk 6s az egyfesziilts6- 

get elbterheljiik (200 ohm). A k6sziil6k 

megfeleld Btkapcsol6 alkalrna~val 

12 voltos teleprdl (8 db g6liAt elem) is 

miikiidhet. 

Elektroncsiives vevdk6sziile%ek 

m 

redkdri tekero 

racs 

fbld 

105 me 9x405 lie 

Se& 250V-60 mA 

vogy 4xAY107 

vkuacsato16 tekercs 20rne 

NO> CuLS 

ontennatekercs M me dO,1 CuLS 

vev6k6szul6k-kapcso&t, mert aki az 

elektroncd-technilcaban jhrtas, am& 

a kapcsol&i rajzok 6s a tekercsadatok 

elegenddek a meg6pithshez, aki pedig 

nem, annak nem 6rdemes elelrtron- 

csoves kCziil6ket 6pit,enie. 

A 17. cibrcin egyetlen kombinalt csb- 

vel mdkiidd, pozitiv visszacsatol~l 

javitott 6rz6kenysBgii vevdk&zul6k 

kapcsoltisa lAthat15, melynek funkcio- 

A tranzisztorok Bvtizedeiben is lehet 

m6e " elektroncsoves vev6k6sziil6ket 

&piitmi, kiiloniisen ha a sziiks6ge-s 

anverrok rcntielkez&re tillnak. Rbzletd 

iGmertet6s n6lkiil bemutatunk 3 

18. cibra. K&hanaollk6ros. 

sgyenes rendizer~ ' 

elebtroncsoves veu6k~sziilc'k 

Er~pcsolcisi vcizlnta

nBlis fel6pit6se azonos a hajdani 2+1es 

vev6k6szul6k6vel. A k6sziilBk kulonosen 

a helyi ad6k vBtel6n61 eMnyos, 

mert az egyszerfi fel6pit6s mellett kis 

torzit&&, zavamentes nagy hangerdt 

6s j6 hangszhezetet biztosit. 

A kiivet>kez6 vev6k6szul6k (16. drrr) 

k6thangoltkoriis, 3 fokozatil, nagyteljesitm6nyfi 

egyenes vev6k6sziil6k. A 

m&odik elektroncsb diodh egyeniranyitht 

vBgez 6s a nyert egyenfesziilts6ggel 

az 1. nagyfrekvencib fokozat 

erhit6sdt szabtilyozzuk. Hullhcsapda 

hasznalata a helyi ad6 kornyezet6ben 

sziiks6ges, a megadott adatok a 

Kossuth-ad6ra vonatkoznak. A hangfrekvencik 

kimen6 teljesitm6ny 2- 

2,s W nagyskendfi, ami tekintdlyes 

hanger& jelent j6 hangszbr6 alkalmaz&sa 

eset6n. A k6sziil6k mGszer ndlkiili 

iisszehangol&tit a hason16 tranzisztoros 

vev6k6sziil6kekn61 ismertettiik (8. 

&bra). 

Sorozatunk ztir6k6aziil6ke egy koz6p-rovidhullhon 

mukod6 4 csoves 

szuperk6sziil6k (1 9. cibra) . Az elsd 

elektroncs6 a keverb fokozat, a m&odik 

koz6pfrekvencia erbsit6 6s di6das 

demodul8tor. A harmadik 6s a negyedik 

elektroncs6 hangfrekvencias eld- 6s 

v6ger6sitkst v6gez. A hangfrekvencib 

er6sitd jelent6s er6sit6s-felesleggel rendelkezik, 

melyet erdteljes negatfv viszszacsatolb 

16tesit6sBre hasznhlunk ki. 

A negativ visszacsatolha szabhlyozhatban 

frekvenciafiiggdv6 va16 kialakit 

h lehet6t-6 teszi mind a mbly, mind 

a magas hangok egymkt61 fuggetlen 

kiernel6s6t. A kiemelBs m6rt6ke 80 Hzen, 

illetve 4 kHz-en 10-10 dB. 

A kesziil6kek tekercsadatai a rajzo- 

kon megtal&lhatbk. A 18. 6s 19. &bran 

bemutatott ktkziil6kek fesziilts6gell8- 

tssanak k6t v&ltozat&t a 20. &.bran mu- 

tatjuk be. Az a megold& a hagyom&- 

I Slekunder transzfordtor I 

20. &.bra. [rcipegyskgek 

a kPthangcdtkiiros egyetzes 

6s a kisszuper oeu6kksziiltkhez 

azekunder transrformcitorral (a) 

6s aaut&rawzjo~orral(b) 

nyos; fojt6tdiercs helyett 600-800 

ohmos huzalellen&ll&t hasznalhatunk. 

Ha a transzfo~~nLtoron wak egy fut6tekercs 

talrilhat6, akkor az EZ 80 fiit6s6t 

is ez latja el. 

A b valtozat mint f6lunivej.z~lis tapegys6g 

mar rBg6t.a ismert. Ujdonstiga 

emek a megoldtisnak az egyet,len szilicium 

di6da alkalmazhsa, mely lehet6v6 

teszi egeszen kisln6retCl aut6transzformator 

haszntilatat,. A f6luniverzalis 

tapegys6g h&t,ranyn, hogy a 

kBsziil6k f6mvAza h816zati potencialra 

keriil, ez6rt fokozottan iigyeljiink az 

BrintBs-, illetve 6let.v6clelmi e16ir&sokra. 

Az anteunakorbe igen jomin6s6gii 

levailaszt6 kondenzatort kell be-. 

dpiteni, a kezeldgombokat r8hirzhat6 

kivitelben Ire11 megoldani, 6s biztositani 

kell a kbziil6k teljes ~Brtstigat 

(hatlap-fen6klap !). 

A jelen formhjaban negyedik, mfi- 

sorvev6kCzu16kek 6pit6s6vel foglal- 

kozb gyGjt,em6ny haszn&latti.hoz sok 

sikert kivBnunk amatdr barhtainknak. 

A targyi t6naba vAg6, levelhen bekiil- 

dot,t k61dkkre a Rklibtechnika szer- 

keszebs6g6n keresztiil szivesen valaszo- 

hmk. Felhfvjuk azonban figyelmiiket 

az el6z6 kozlem6nyek rQzletes tanul- 

m&nyozhaba is, mert egyetlen kozle: 

m6nyben nem terhetunk ki valameny- 

nyi rCzlet.khd6s meghirgyaladra. A 

k6sziil6kek egyes fokozatai egymhal 

is kombinAlhathk, ami tag teret bieto- 

sit az amat,& kdpess6gek kibont8koz- 

ta-ra.

Elektroonikus villano kapcsolkkok 

A hivat&os 6 amat6rf6nykhp4szek 

sztimara a technika fejldd6se lehet6vB 

tette olyan khs~uldk kifejleszttkkt, 

amely: nines a viltigitcisi hril6zathoz 

kotve. kihnyen szBlllthat6, kis ~~~~pi, 

Bs nagy f6nyerd 6rhet6 el vele. Mig tr 

ma hasznllt modem villan6hoz - 

vakuhoz - eljntottunk, hosszu id6 

telt el. 

Rldszor a magnbium liimptit haw- 

nalthk a f6nykdpezbhez, amely a f6ny 

mellett langot 6s fustot is adott. Ezt 

kovetden megjelentek a zart lobband- 

lamptik. A magn6ziumot b6ra alatt 

oxig6nben egett6k el, igy a fiistkdpzd- 

ddst meg lehetett akadalyozni, 6s a 

f6nykihaszna16 is jobb volt. A lob- 

ban6lampak alakja hasonlb az izzb- 

I4mpahoz. Ruriijukat oxighnnel toltik 

fel, 6s ebben van a vBkony magnbziurn- 

hrual vagy fblia. A lobbanbltimpa be- 

gyhjtasat a bidban lev6 izz6sziil 

elektromosan v6gzi. 

Elektromos kapcsol8suk napyon 

egyszerii. 

A telep egy kondenzatort tat fel. 

A kondeniiAtornak a biwa izzbsz8liira 

adott tblt6se gylijtja he a 18mp8t. 

A telep 22,5 V-os, ae R ellenhllSs 

f-10 kolrm, a ,,C" konclenztitor 30 V 

uxemfeszl.iiltdgu 100 m~krofarddos 

elektrolitkondenzator (1. dlura). 

Maximalis f6nyuket a kontaktus 

zarhst kodvethn nehany ,,ms" utan 

Brik el. Ezt5rt szinkron kontaktust kell 

Schv-r lstvin 6s KovQcs J6zd. 

K3TO OPTlKA KTSZ 

a k6pfeluleten, hogy a tdma hang- 

slilyozott rbze legyen a legvilhgosabb, 

6s fontowtigi sorrend szerint kapjon 

f6nyt a k6p tobbi rhe. 

A tArgy megvgvilagitcisa a fBny erb&- 

g6t61, a negativ fBny6rz6kenys0get61, 

szin6n6kenys6g6tdl, az objektiv f6ny- 

erejadl, a ttirgy tAvols&gBthl, szin6t61, 

az eldt6tlencse 6s sziirri hasznt4lat8t61 

fiigg. 

Orokvillan6s felv6telek esetdn az 

,,X" kapcsolest hasznaljuk. Kijzpnti 

drak eset6n bbely zarsebessBgge1 

dolgozhatunk. Ilyenkor mindegy, hogy 

1/50 vagy 1/25 mp-en 811 a z&rsebew6g. 

ReclEinyzaras gepeknel 1/25 vagy 1/30 

mp-en kell 41ni a zrirsebessBgnek. 

A vnklc-felv6teleket nem zrirral, hnnem a 

feZvilInnci.ssa1 expodjuk. Az ortikville- 

nbk iLltalBban 1/1#)0--1/2000 mp-ig 

miikiiclnek. TehBt az expozi-ibhoz kell 

a f6nyrekeszt igazitanunk 

Ennek a kiszAmitMhoz a gyrirak a 

kBmul6kek teljesitm6ny6t61 fiigg6en 

az dgynevezet,t kulcsszamot adj& meg. 

A kulcssztim nagydga fiigg m6g a film 

Brz6kenydg6tdl is. Ha a kulcsszhot 

elosztjuk a tbvolsAgga1, megkapjuk a 

f6nyrekeszt. 

PI.: 

kulcssAm ksz 

Mnyrekesz = - f= - 

lanlpat8volYa:g 1 

20 DIN-nB1 40 a k~desszh 6s 5 m-re 

akarunk f6nyk6pezni. 

40 

f = - - = 8. Tehat 8-as f6nyrekeszt kell 

5 

hasznalni~nk. 

A modern iirtikvillanoknal mar a 

film Brz6kenysBg6t616s a tcivolsag valtoz6satdl 

fuggden megtacljtik a fenyrekeszt. 

A kulcsszamnBI m& film6rz6kenydgek 

eset6n 3 DINo-es v8ltoz4shoz 

1.4-szeres viltoeas tartozik. 

Xif6nnyel megvilagitott helyikg- . 

ben vagy utehn a rnegvilbgitlt rt 

rekesznyflhs kiv&laszt&stihoz nenl kell 

figpelembe venni. Ezzel szemben, ha 

eriis napsiitkben, vagy errjs miifdnyben 

keriil sor a felvdtelre, a villandlamptit 

az arnybkok megvilhgitzidra 

lehet el6ny ijsen hasznalni. 

hasznhlni, amely eldbh zar, mint 

ahogy t\. f6nyk6pez6kB~ulek zarja A kulcaszam is a filnibe6kenyaLq koziitta osszefiiggis 

nyit. A fdnykdpezbg6p szinkronkap- 

csoltiscit ,,M"-re Bllitjuk, a ziirat pedig 

1/25 vagy 1/30 mp-re. Az ilyen kbzii- 

Idkekndl minden f61lyk6pez68 u th az 

Bg6t cwrBlni kell. 

Az elektronika fejladk awnban 

ezen a teriileten is fejlbdott, 6s elk6szi- 

tettdk az elektronikus villandltimptit,. 

Ez hBl6zatrb1, akkumu?ltitorbbl vagy 

teleprdl iizemeltethetd. 

Xiel6tt ezek kapcsolb&t 6s iizemel- 

tetb6t iamertetn&nk, emlemes a f6ny - 

k6pezBs techniktij8va1, valarnint a 

negatfv anyagok fBny6rz6kenydg6vel , 

foglalkozni. 

A j6 fivtykkp egyik legfontosd3 fel- 

rete. A sz6p k6p srampontjhkdd 82 sem 

kijZomMs, bogy a f6ny honnan 6ri a 

f6nykdpezni kivlint t6dt. Ha elolrdl, 

a f6nyk6pez6g6ptBl vilkitjuk meg a 

fdnykdpezb thrgyht, laps lesz a k6p. 

Az arc vagy a t&gy ilyenkor majdnem 

Arnydkmentes, nem Brzddik a k6p thr- 

bath. Edrt nagyteljesitm6nyG villa- 

nbknal k6t lhpaval fdnyk6peziink. 

A mbdltimp&t dgy hllftjuk be, hogy 

a fdnykbpezni kiv&nt t6ma oldalfdnyt 

is kapjon. A f6nyek tigy oszoljanak el 

Ha a kulcs%zBnl 

17 DIN-es filmre 

. 17 

20 

25 

28 

35 

40 

50 

80 

100 

200 

hkkor 

11 14 20 23 20 29 

DIN-esfilmek eaetbn a kulcnszdm 

tdsle, n tima megvi!iigitas61uxk (59 a 

negdiv finytzbke~~?jse'g~ek pod08 isme- 

Kiilonbozii filmdrz6kenydgi rendszerek iisszehasonlitb ttiblhzata 

ASA, BS, 

ISO, Arith. 

Scheiner 

eur6pi 

Scheiner 

amerikai 

HD 

kontinenbilk 

HD angol GOSZT szovjet 

10 

12 

16 

17 

18 

20 

22 

24 

25 

26 

32 

40 

50 

80 

125 

200 

250 

320 

8 

12 

9 

10 

12 

14 

17 

20 

25 

40 

60 

100 

26 

27 

28 

30 

32 

34 

35 

30 

20 

22 

12 

14 

17 

20 

25 

28 

35 

50 

70 

140 

21 

22 

23 

25 

' 27 

29 

30 

31 

15 

17 

25 

28 

35 

00 

60 

56 

70 

110 

140 

280 

2 500 

3 500 

4000 

7000 

10 OOO 

17 000 

20 000 

25 000 

700 

lo00 

35 

40 

50 

50 

70 

80 

100 

160 

200 

400 

750 

1000 

1200 

2000 

3000 

5000 

6OOO 

7500 

200 

300 

50 

56 

70 

80 

100 

I10 

140 

220 

260 

500 

70 

80 

100 

110 

1.10 

160 

200 

320 

400 . 

800 

04 

90 

90 

180 

250 

350 

500 

700 

10 

22 

b 

i

220V 

A f6nyk6pezni kivent negativanyag 

szin6n6kenys6ge is igen 16nyeges. Ku- 

Ionbiiz6 negativanyagok kulonf6lek6ppen 

reYlnak az egyes szinekre. 

.h orto omatikus anyagok k6k, zoid 

6s sarga szinekre a leg6rz6kenpabbek. 

A pnnX-rontatikus negativanyag 6rz6keny 

a %a 6 narancsszinre, &szben 

a voriisre is. Legkevksbd ernekeny 

a zold szinre. 

Az ortopankromntikus negativar~yag 

k6k Brzdkenydge az osszes filmfajtak 

kozul a legkisebb. voros 6s stirga 6rz6kenys6g6n 

kiviil a zold 8rz6kenydge 

is fokozottabb. A negativ s&rga, voriis 

csornagolasab61, vagy feliratabbl mar 

2. uhrct. el6re tuctjt~k, hogy ortokromatiklis. 

Zold rsik, vagy ziild betii a csomagola- 

Igen eldnyiiiseh haszndhat6 villan6son 

phh-omatikus negativanyagot 

jelez. 

Ihpa ,,&ritewe", napf6nnyel szemben 

vkpett f6nyk6pedskor. EZ esetben a 

fwekeszt a napfhny okozta megviltigitbnak 

megfelelben keU megvdasztani. 

Q a vilkn6lhpa ciltal leadott 

fgy pdld&~i az Agfa gy&r ISOCHROM 

filmle ol.tokromatikus, az ISOPAN 

vagy a Forte Finepn filmje p6nkrornatikus. 

seg&ivil&it& kisebb &ell, hogy legyen 

a napf6ny eltali megvil&git&n&l. 

utan iisszeg6nek, i ~y nern el6gg6 meg- 

Falrbl. vam mb ttirevr61 vissza- Ad elektronikus villan61$mp$k bizhatb. A vibrlitor tekercse 0,5-2 VIT 

vert f&1yn61 Esziilt felv6Gl exponhlti- fa r6seei: 

koziitti teljesitmeny t fogyrtszt , arni az 

stit - -~ khdrletileg kell meghathrozni. 

hramforrh teljesitin6nyenek jelent6.s 

mivel a f6nyvi&zaver6si egyiitthat.6ja PesziiZtsdgaldi$d: mely lehet vibrato- r6szBt teszi ki. A szaggat6k onfrekigen 

vBltoz6. Durvan 50%-nak sz4- ros 6s tranzisztoros fesziilts6grCtala- venci~ja kb. 70-100 Hz. A tro~hzcnzmfthat6: 

ez esetben a kulcsszam fe- kitb. 

tor08 feszultsdgritnlnk&d a vihrtitorok 

16re kell csiikkenteni. 

A szaggdd vc~gy v26rcitoros citalakitd hdtranvaiva 1 nem rendellteri k. filet - 

A fot6 negativ anyagok f6ny6rz6- egy elektromagnpses hatkon alapul6 tartamuk hosszli, kis mbretii, mcchakenydget, 

szammal jelolik. E7.ek egy 6rams7aggato szerkezet, melynek mii- nikai szildrdsaga nagy, hatkfoka j6. 

meghatsirozott m6dsi m6dszer eredm6- k%Qi elv6t a Wagner-kalapks alkal- 

Leginkabb a k6tiitzmCl kapcsolanyei. 

Van pl: Sch, ASA, DIN, NeoDIN mazisa k6pezi. Az egyenhram 1ok6- sliak az elterjedtek, melyek nag. tel- 

HD, GOSZT. 

seket egy transzfonntitor primer tejesitrn6nyt 

alakitanak at j6 hatbfok- 

Ezek nem dlnak szorosan mate- kercsen titbocsbtva, annak szekinder 

kal. A tranziszt~rokat ebhen az Brammatikai 

kapcsolrttban egymhl, mert tekercsdben n6gyszog alakli valtdfekorben 

mint kapml6elemeket haszaa 

m6r&i elj&&sok egdszen mb ala- szultdg keletkezik. 

ntiljrik fel. 

pokon indulnak el. 

A 2. cibrcin a vihratoro~ Btalakito egy 

Az elvi vtizlaton ltitjuk, (3. cibrn), 

Az iirokvillan6val kbzult felv6tele- egyszerii vtiltozata lathatri. 

hogy itt 16nyeg6ben a vibrtitorok funkken 

egy kiilonleges jelens6g, az Ggy- A ,,AF" kapml6 zarasakor Tr 

cidj&t tijlti be. 

nevezett rovldhatcis (Kurz7,eit effek- transzfoilntitor ,,Pr" primer tekercd- 

A tranzlsztor tehat vagy zhja, 

tus) 18tszik. Az 6rokviIlan6k 1/1000 

vagy megsmkitja az liramkort. A k8t 

nek els6 feldn, 6s a vibrhtoros Btalamp 

Q ennkl rovidebb expozicih id6- kit6 nyelv6t mozgat6 elektromknes 

kapm16 a K1 b K2 elleniitemhen mil- 

' vel dolgomak, a f6ny igy ax 6n6keny tekercsen a T telep megfelel6 tapfekodik, 

igy az UT fesziilts6gfi telepet 

r6teget nagyon rovid ideig 6ri. Ez6rt a szulhdget azolg&ltat. Mivel a transzfelvdtva 

a tranwxformator N1 illetve 

filmet a naegezokottdl 20-3004-kal 

N8 prirnertekercdre kapwlja. A kapf4tm 

primer tekercskn elleoGtes 

hosszabb ideig kell eldhivni. 

polarittisd v8ltakoz6 &ramlok&k kecsolhi 

id6 egyenlb, igy szimmetrikus 

A villan6llimpa f6nyiisszet6tele 

n6gysziighdlhd fweiilts6get kapunk 

letkeznek, a szekunder tekercsben valnagym6dkben 

megkozeliti a mpf6ny thfesziiltdg indukdcidik. A telep, 

a szekundar oldalon, illetve az N,-aa 

oeszetdtel6t. Edrt a szines felv6tel- 

tekercsen. A tekercs menetszhtit i~gy 

vagy akkumul4tor egyenfeseiiltdg6t 

n6l napf6nyre 6s maBnyre ugyanazt a v8Xtakozo fesziiltdgg6 alakiti, vibrav&mztjuk 

meg, hogy a kiv8nt nagyfilmet 

lehet hasznbi, s6t a napf6ny tort a fesziilts6gforr& szerint kell 

sslgli fehziiltdget kapjok meg. 

Q a villan6fBnv alkalmaztidt tetsd- megvBlasztani, b&r lehet a vibrator 

legmen lehet kombintilni an6Urii1, hogy elektromtigndnek tekeres6vel elleno 

szhvisszaad8s vdtoma. NormBl nap- 41ht is sorbrtkapcsolni. 

pali f6ny sxinMm6~klete 6000-6560 Az Bhrh feltuntetett Irapcaol8sb61 

K O . Az elektronikus f6nykhiil6kn61 lhthath: a vibrator indith Brintkezdez 

az 6rtdk legtiihbszor 5500-6500 K". j6vel egy ,,RC" 1Anc kapcsol6dik parhuzamosan. 

E Ihc rendeltetPHle, hogy 

az Cintkezd uzemeltetdsi koriilm6nyeit 

megkonnyitse. Azt, horn a vibrator 

tekerdnek az indith erintkezb 

dtal vd6 megszakitdsakor a tekercsben 

jelenttis nagydgli fesziiltdg induk&16dik. 

Ha az BrintkezAvel ptirhlizamosan 

kondendtort kapcsolnak, akkor 

a vibrator teker~dnek fesziiltdge az 

6rintkezBs megszakitssakor nem eshet 

=onnal nullhra . A feszult&gcsokke- 

1 

3. abra. 

n6s sebese6g6t a kondenz&t,ornak a vibratortekercaen 

6s ellen41hn v6gbemend 

kisulb hathrozza meg. 

I A vibratoros atalakit6 hathfoka 

40-60%, hrintkezdi hosszabb id6

I 1 A kapott v4thfesaiilts6get lehet 

egyut~as, Grerttz- vagy fesziilts6gk6t- 

6. oibrrc. szerez6 kapesolrlsban egyenirdnyitani. 

Leggyakrabban a femiilts6gduplaz6 

kapmlbt hasznaljtik. 

Az Ptalakftd kaposaltks (a 4. &ran) 

RekapcsoWor a T telep Bsema a 

Tr ttranszfonnhtor 11. primer tekerdnek 

egyes felein 6s a megfelel6 tranzisztorokon 

vQtakozva folyik at. A sorrendet 

rn I. tekercs bekapcsolbi ir8nya 

szabja meg. Ha az &ram TI tranzisztoron 

6s a 11. tekercs fels6 fel6n 

folyik At, akkor a Tt tranzisztor I. tekercdben 

induk46d6 fesziilte6g a 

tranzisztort nyitva tartja. Mikor az 

tiram el6ri a teUtkKli szintet. az &ram- 

Brtek vPtozk 6s az I. tekercsben 

keletkez6 fesziilta6g polarith megvPtozik, 

ekkor a TI tranzisztor nyit 6s 

t~ Tz zhr le. ky a transzfo~m&tor szekunder 

tekercs6ben n6gyszog alakrt 

fesziiltdget kapunk. Ez a transzformator 

&tthtel6vel arhyos. 

A kapacittv terhelb akad&lyozza a 

gerjedbt. Edrt a tranzisztorok b&zietekercseit 

R* ellen&ll&al a telep negativ 

sarkdra kapcsoljk. Az RI ellencU1h 

az I. takercs &r&nak korlbto- 

&ra vak5. *rt8ke ne legyen nagy, 

mivel az Btalakitb hatssfokBt rontia. 

b l pBrh&amo& a C2 kondenz6tor 

bUlhatd. Ez lehetav6 teszi a veaztedgek 

c&kkentMt taanziens folyamatok 

rovhha, 6s biztdtja a telep 

bekapcsol~or az oszcsib beindu- 

Mt, A legnagyobb btBefok, kb. 

80%, 500 - 6000 Hz kozotti 6rtAkkel 

dheM el. 

7. abra. 

A fessiiltst5gduplhx6 kapcsolhs 

ismertethse 

Amikor a traf6n fesziiltdg felul po- 

zitiv 6s alul negativ, a C1 kondenza- 

toron a nyilirtinyrt toltdthm folyik, & 

ta jelolt polarit-1 feltolti azt. Ha a 

traf6n lev6 fesziilts6g elBjelet. valt, a 

C1 kondenzlitol-on lev6 egyenfesziilt- 

dg hozx8adridik a traf6 fesziilts6g6- 

hez, 6s a k6t fesziiltdg ered6je a De 

di6d4n bt feltolti a Cz kondenzdtort 

kiizel k6tszeres cs~csfesziil~e. A C1 

kondenzbtor 1-4 mikrofarad 6rt6kG. 

Az automata, a viXlan6kesziil6kek- 

ben lev6 nagykapacitkl kondenzb- 

tort kivht feaziilt&gen Wja. Egy 

ilyen automatbt k6t tranzisztod 6s 

egy jelfog6val kkzithetiink. Ez bk- 

mely villan6krjsziilBkbe bedpithe@. 

grdemes azokat a jelfog6kat hasz- 

ndni, melyek behuzaekor zar6dnak, 

mert az akkumul&tort ilyenkor egy- 

6Italbn nem terheli, amfg a konden- 

z&tor a bdllitott fesziiltdgen van. 

Ilyen Itithat6 a 7. cibrcin. 

A tranzisxturwk mint egyenhramri 

c~bsit6k mGkodnek. A ,.C" elektro- 

litkondenzator ,feltijlthkor &ram nem 

folyik rajtuk. Jgy a ,,J1" jelfogi, nem 

kap aramo t . 

A ,,C" kondenzatorral parhuzamo- 

san van kotve egy fesziiltsdgosztb, a 

kivht fesziilts6get az RL ellen4llBssal 

dditjuk be. Ha a heallitott feszults6get 

el6ri a kondenzator, kigyullad a kM- 

f6nylhpa. A tranzisztorok ekkor 

nyitnak 6s a jelfogi, behriz, megsza- 

kitja az rlramkort . Ez az hllapot addig 

tart,, mig a kondenzatoron lev6 fe- 

sziilt&g olyan 8rthkre nem csokken, 

hogy a kodf6nylampa kialszik. Rkkor 

az atalakitbt a jelfogi, 6jb61 kapcsolja. 

A villan6lhp egy fesziiltr&goszM 

b61, kodf6nyltimpBboI, gylijtbkonden- 

z&torbM, gyrtjthtekercsb61 6s a villa- 

n6cdb61 Bl!. Kapcsolhsa a 8. &bran 

ltithat6. 

Az ,,RB1' kiidf6nylampa fesziiltsd- 

get 6gy Uitjuk be, hogy ha a ,,C" 

kondendtor el6ri a kivht fesziilM- 

get, akkor jelez. A ,,KO kaposolb za- 

rhkor, akL a fhnykBpez6g6p szink- 

ronGrintkez6j6nek zbrbkor, a feltiil- 

tott gyrijt6kondenzator IT impulzus- 

transzfoxmator .,Pr" primer tekerdn 

tit kisul. A kondenzator kisiil6s ener- 

giaja ,,C" kondenzator fesziiltdg6nek 

0,25 rhze. P6ldaul 500 V esethn 

500 x0,26 = 125 V. 

Ez a fesziilts6g a transhformator 

,,Sz" tekerdben impulzusszerG nagy- 

fesziiltsdget gerjeezt, amely- a vilian6- 

cdben lev6 g$zt ionizalja. Igy 10-15 

kV-os gerjeeztett fesziilb6get kapimk. 

Ennek kovetkezthben a ,,C" konden- 

z&tor a csovon dit kisiil. 

A &5 elektr6dAi a kondenzhtorral 

parhuzamosan vannak kotve megfe- 

1eM polaritbl. A pozitiv fesziilfseget 

az m&a, a negativ feeziilts&et pe- 

dig a kat6dra forrasztjuk be. 

A nagy f6nyerej8 kisiilh a napf6ny 

szinhi3m6rs6kleMt megkbzeliti. 

A villan6cs6 bels6 ellenall& a fel- 

villanh tartama alatt olyan kicsi, 

hogy majdnem megfel~l az energia- 

fom& riividz&rlabin&. 

A kondenzator kisiilbi idej6t a ,,C" 

kapacit&a 6 a viUan6cs6 bela6 ellen- 

Allb hatsrozza meg. Ez a kovetkez6 

k6pletb61 szhithatb ki : 

T = C x Et (mikroseo) 

Ahol T = kisiilhi id6 mikrosec-ben 

C = kondenz&tor kapmith 

mikrofarad-ban 

M = a cs8 belsd ellenbllhcr ohm- 

ban 

A kondenz&torban a vilianb utan 

m6g marad energia, mely a villan6cs6 

beM ellen8lltisrlt.61 fiigg. Ez6rt ct villa- 

n61&mpa teljesitm6ny6t nemcsek a 

kondenzator kapacith 0s a tapfesziilt- 

dg hatarozza meg.

L 

F ee0 Braun 

Teleprdl 6s hB16zatr61 egyarbt kid- 

I&n hasznA1haM. 

Elektromos teljesltm6nye 35 W/s 

PeltiiItksi idb: 

teleprdl 9 sec 

hA16zatr61 40 see 

Kulcsazh : 18 DIN-es filmnrjl20 

SugBrnyalBb sziige vizszintes sikban 

51" 

fiiggdleges sikban 63 " 

Szinhgddklete : 5600 Ko 

M6Ai pontok: 

MI -Icmax 2,5 - 3,2 A 

Ma-Imx25--50mA 

Ma Ha a C4 -en 310 V van 

135 - 180 / ~4 

M4 Ha a C4-en 310 V van 

5- 1OmA 

HBl6zati transzformBtor adatei : 

110 V max 30 mA 

22V max 15mA 

Szekunder oldalon m6rt feeziiltseg 

220 V-nsl: 

E - F: 10,6 - 11,2 V 

G - P: 237 - 243 V 

A Braun P 220 kapcaokisi rajza 

Adotok: 

R1 150 ohm 1/2 W 

R2 27 ohm 1/3 W 

R3 1 Mohm 1/2 W 

R4 1 Mohm potentiometer 

Kozepes teljesftm6nfl szovjet k6- 

sziil6k. Amatdr 6 hivatdsos dlra egy- 

arBnt alkaimas. 

Mziszai adatok: 

1. A villanki id6 1/400 mp 

2. A villan6f6ny Bltd felvett maxi- 

mBlis energia 36 joule (W/s) 

3. A sughyalBb sziige ezintes 

sfkban 60 fok. 

4. A villantsisok ism6tlbd6si gya- 

korisiiga 17 mp. 

5. Kulcssz&m 65 GOSZT Bdkeny- 

s$g6 film hasznblate eseh 24. 

6. AramellBttBs 4 db rsdelemr61, 

melynek fesziilb6ge egyenk6nt 

1,6 V. 

TI, T2 Tranzisztor P216 V 

T8 Tranzisztor MP41 

CI, ca Kondenz6tor 

10 pF/lO V 

R1 EllenirLlBs 1,5 koh Ra ElienMBs 6,2 kohm 

9. &a. 

D, D2 

Reflektor

R3 Potenciom6ter 1 kohm 

DI Dibda D 2 V 

Da Di6da D 809 V 

DS, D4 Dibda D 226 V 

D61 n'3 

GI Glii TH---02 

Villan6cs6 300 v 

Dl, DP Dibda D 226 V 

c1 Kondenzhtor 

0,l yF/160 V 

C. Kondenzhtor 

so0 pF/310 V 

(33 

R1, Rz 

Kondenzhtor 6800 pF 

Eilenhllh 300 kohm 

8 s 

R6 

Re, R10 

EllenBlllb 1 Mohm 

Potenciom6ter 1 Mohm 

Ellenall& 300 2 W 

R7, R9 

R8 

Ellenhlllb 4,3 Mohm 

Ellenhll6s 10 Mohm 

F-%/F-efiO Braun 

Kiizepes teljesitm6ny6 nyugatn6- 

met kbziil6k. AmatGr 6 hivathos 

MnykBpBszek kozott elterjedt a jb 

tulajdondgai miatt,. Hhlbzatrbl 6s 

telepr6l egyarht hasmhlhat6. 

Elektromos teljesitm8nye : 30 W/s 

Kulcsszhm 20 DINo-os fiimn8l kb. 

20 

Villan&i id6 : 1/1600 sec

.Feltiiltgdbi id6 : 

teleprB1 8 sec 

hBi16zatrbl 20 sec 

dlya 380 g 

Hirlhti transzformator : 

110 V max 32mA 

220 V max l6mA 

Szekunder oldalon mCt pontok 220 V- 

n4 

E-F 19V 

F-4 176 V 

A kdszulkk mCdei pontjai 

M1 I,: 1,6-2,3 A 

Mz IB: 50-80 mA 

M3 &: 1-3 mA 

M4 IB: 80-160 pA 

M5 I,,: 612 mA 

M6 100-220 pA 

M, 1-2mA 

A kiszuk!k e a i : 

1. Telep 

2. Tranzisztor AD 133 

3. Trdb F 40--0102 

4. Sziliciumdi6da SM 150 

5. Di6da 

6. Kapcsol6 

7. Tranzisztor 0C74 vagy AC 152 

8. Kapwl6 glirnlhpa ' 

9. Glimmlhpa 

LO. K6zikiold6 

13. Szinkron 

14. Di6da 

Blbnall&ok: 

R1 4 ohm NTC 

R2 5,6 ohm 

R3 510 ohm 1/3 U7 

R4 1 kohm potenciorn6ter 

Rg 7,5 ohm 1/2 W 

R6 1 Mohm 1/2 W 

R7 1 Mohm 1/2 W 

Rg 180 kohm 1/2 W 

Rn 1 Mohm 

Szecsiidi Rdbert L6tszerdsz ktsz, vakuszerviz 

Braun EF 3. 

A Braun gyar igen kozismert, nirlunk 

legnagyobb darabszbban elterjedt 

koz6pteljesitm6nyd k6sziil6ke. 

Rendkiviil iizembiztos 6s birr tobb 

mint 10 6ves tipusa a frankfurti gy8.rnak 

ma is sok uzemel. Kiilalakja teljesen 

azonos az e16zB tipusok6va1, 

ugyanolyan fekete, testhez hajlitott 

hhzban van a genertitora, 6s a haromnyom6gombos 

kapwltirendszer is 

azonos. Teljesitmdnye f6nyer6 tekinteteben 

is megegyezik az tin. BH 52vel. 

A kiilonbsbg kozottiik, hogy az 

EF 3 gyorssbb iizemti b tobb villan- 

t h 

alkalmas. Ezt a kiilonbs6get a 

fesziilta8g-lehlliM automata eredm6- 

nyezi. Reflektora fekete, konnyfi, nye- 

les rendszerti, f6nyvetit6 tiikre j6 

hathfok6. Halbzati &ramforrhbbl 6 

illetve 24. 

180 

F 66 Braun 

20 kohm 1/2 W 

1,5 Mohm 

15 kohm NTC 

2,5 Mohm 

2MohmlW 

2 Mohm 1/2 W 

2 Mohm 112 W 

Kozepes teljesitrn6nyii khziildkek- 

hez tartozik. 

KivB16 tulajdoneai miatt a hiva- 

t&os fdnyk6phzek kozott is igen el- 

terjedt. 

Elektromos teljesitmdnye 45 Ws 

KulcsszSma 18 DINo-os filmn6l 22 

Villanhi id6 

telepr61 9 sec 

h$16zatr61 20 sec 

Szekunder ddalon m6rt pontok. 

A-D 220 V 

E-F 16,2 V 

G-H 185 V 

Kdaziildk mkrksi pontjai 

MI Ic 1,9-2,7 4 

Mg IB 2660 mA 

M3 Ic 1,242 rnA 

M4 IB 80-120 pA 

Mg ID 12-18 mA 

M6 IQ 150-250 pA 

Az EF 3 generator rendszere gydrt&i 

idej6ben a legkorszeri'ibb volt, ha 

a vibrdtoros meghajthh k6sziil6ktipusokat 

vessziik figyelembe. Kkmbretii, 

halk j&h6 KACO vibrirtora 10-12 

mp alatt tolti fel k6t db egyenk6nt 

500 pF-os elektrolit kondenzirtorirt 

480-500 voltra. Rkzenergia alkahaz 

h esetkn az elektrolit kondenzhtorok 

csak 340-360 voltra tiiltbdnek. 

Ez a gyors mfikodbs teszi e tipust m6g 

ma is korszerfiv6. HBromnyom6gombos 

kapcsol6rendszere biztositja a 

h46zati iizem esetkn a teljes 6 rhzenergia, 

valarnint az akkutolttk folyamatat. 

Telepes iizemben a bekapcsolch 

a reflektor nyel6n taltilhat6 billen6 

kapcsol6val tortknik, a telepes iizem 

f6lenergitijstnak sziiks6ge esetkn kell 

csctk a nyom6gombrendszer koz6ps6 

f6ler6 jelzbii gombjht ig6nybe venni. 

Transzformirtora aut6traf6 megoldir- 

86, egyenirirnyith fokozata fesziilt&g- 

4. Sziliciumdi6da 

5. Di6da 

6. Kapcsol6 

7. Tranzisztor OC74; AC 121 

8. Kapcsol6glim 

9. Csatlakoz6 

10. Reflektorkirbel 

11. GlimmlBmpa 

12. KBzikiold6 

13. Gfljt6tekerca 

14. Vill6csB 

15. Szinkron 

16. H616zati trafb 

17. Biztositek 

ll0V lOOmA 

220V 60mA 

Ellencill&ok: 

R1 20 ohm 1/2 W 

R, 10 ohm 1/3 W 

R3 6,2 ohm 1/2 W 

R4 4 ohm N!E 

R5 1,80h1/2W 

R6 330 ohm 1/2 W 

R7 180 kohm 1/2 W 

R8 680 kohm 1/2 W 

Rg 10 kohm 

Rlo 330 kohm 

Rll 1,5 Mohm 

Rlz 1 Mohm 

Rls 56 ohm 

R14 2,5 M0hm 

R15 2 M o 1 W ~ 

R16 2 Mohm 1/2 W 

R17 2 Mohm 1/2 W 

Kon&n&orok 

C1 0,1 pF 160 V 

Cz 1 nF 700 V 

C3 410 pF 500/540 V 

Cd 4 UF 250/275 V 

k6tszerez6, mely egyben e tipus leg- 

gyeng6bb pontja. Hoeazaa hBi16zrtti 

iizem esetkben, vagy formtilatlan elekt- 

rolit kondenzhtorok fesziilts6g a1B 

helyez6sekor a laps alakfi szel6nsor 

menthetetlenul le6g. Gyakran a transz- 

formatort is ,,magirval viszi" - rovid- 

zSrba keriilt nagyfesziilt&gG tekercae 

nem sokirig birja a thlterhelht. A ma 

mSr j61 ismert nagyfeszii1tGgf.i di6d&- 

kal -BY 236, BY 238 - j61 javithat6 

b iizembiztons6ga novekedik. 

K6ttranzisztoros automatikirja egy- 

szerG er6sit6 kapcsol&6, mely a kap- 

csol6glimmlBmpa - F 65 021 - im- 

pulzueazerii &jtMval hramot kap, 

mely felerhitve egy kk rel6t iizemel- 

tet. A kapcsol6glimmlhpa fesziiltd- 

g6t harem db potenciom6terrel lehet 

pontosan beszabhlyozni a kivht fe- 

sziiltsdgre 6s a kikapcsol6a idbtarta- 

m&ra. Az automatiktiban lev6 tran- 

zisztorok OC 602 6s OC 75, j61 helyet- 

tesithetdk megfelel6 magyar tranzisz- 

torokkal.

A vibrator BrintkeeS, pontjai vala- is. A fenyvetiths szog6t a reflektor- Uzembizton&ga alkalmassa teszi meg 

mint ---- a kaocsolbrel6 k6t mewzakit6 ernyb 180 fokban va16 elforditkaval hivatkos munkira is. Az F. 80-nal 

kontaktusazidbnk6nt tisxtittisy 6s be- lehet szab4lyozni. Hhtd r6az6n k6t szemben nagy el6nye, hogy hal6zati 

szabtilvozcist ie6nvel. Kiilonijsen a vib- glimrnlhmpa jelzi a r6sz Bs teljea energia alkalma~hoz csak egy Braun smbrator 

6eszsb&ijro&isa kknyes, mert az tijl@t. Fekete spiral kzibellel csatla- v&nyu csatlakwz6val ellatott zsincirra 

erintkezbk egymkt61 va16 t&vols&a koztathat6 a generatorhoz, szinkron- van szukdg. 

6 a szorito rug6k viszonya nagyban zsinbrja Braun-rendszeru villh, Vilbefolycisolja 

a ke116 gyors mGkiid6st. lan6csove p6tolhaM a magyar 503- 

A vibrator teljes drlata esethn elb- mal, bar kisebb teherbirh miatt, A generator megoldtisa r tipus gy8rfordulhat, 

hogy a kapcsol6rendszer gyorsabban tiinkremegy. Az Elgapres &kor fijdodg volt - m6g ma is as 

won pontjai, melyek a vibrator Bram- tipus villan6csiive azonban teljeaen -, kevb hason16 rendszerti nlegoltfLt 

kor6t kapmljtik, annyira felmeleg- megfelel6 a p6tl&sra, b az &a csak ismerek. A hagyom&nyokMl elterd r 

szik, hogy fiistiil b a bakelit osazdg. egyharmadrkze az eredeti Braun tipusn81, hogy a telepes iizernmodhot 

Tanks ez6rt ilyen tem&zetQ iizem- villan6dnek. A villanbd cser6n61 b a hd6zati iizernm6dhoz egy trafci 

zavar esethn a reflektort kihlizni a egy 16nyeges koriilm&ny, hogy a kbzii- szolgtiltatja az osszes fesziilts6geket. 

generator csatlakozbjAbr51, 6s az akku- 16k r6szenergian asak 360 volt fesziilt- Transzfodtora j6 hatkfokfi, egy db 

mulector egyik p6lus4t megsditani. s6gen miiiodik, teh&t a behelyezendb teljesitm6ny tranzisztor - AD 133 

Az akkumulator a generator koze- villan6cs6nek kelld Brz&eny&ggel kell vcyy AUY 21 - tiilti fel 600 voltra 

fin helyezkedik el. Saves 6s N.C. rendelkezni. 

k6t db, egyenk6nt 410 pF-os elektrolit 

egyarkt alkalmazhath. A savas akku A m8sodhpa azonos kiilalakli, kondenzstortit. Reszenergia eset6ben 

tipusa Sonnensohein 2 Bf. 3 vagy Varta mint a fdlzimpa, htiromm6teres kbbelja a toiths caak 360 voltig megy, a fesziilt - 

2 U 3. Az N.C. telep tipusa 3 SC 2.6. alkalmass4 teszi nagy teriiletek beviu- s6gle&llit6 automatika itt letillitja az 

Savas akkuval kb. 120 villantk eszko- git&ira 6s sz8p. deritett felv6telek oszcillhi6t. Ha6zati iizemm6dban a 

l;iilhet& teljea energia eset6t sz&mitva, k6azit6s6re. 

feazults6gletilliM automatika nem dolmig 

az N.C. teleppel kb. 90-100. A ktkuiil6k tartodka egy tobbdte- gozik, a tranazformator nagyfeszult- 

Rbnergia alkalmazktival e szam res - 3 vagy 5 - Braun szabvhyd s6gG tekercse csak a sziikdges feszultmegkiizelftden 

megduplhz6dik. h816zati csatlakozb zsinbr, mely a &gig tiilti az elektrolit kondenzhtoro- 

Az akku tiilthse a megfeleld gomb ha6zati uzemel6s b az akku tolths kat mindk6t energia ig6nybev6tele esebenyom~val 

torthnik, be6pitett kis kell6ke. 

t6ben. 

&l$nje 6s a tr& m6retezh pontosan 

Fesziiltdgl~liM automatik6ja azoa 

szukdges 260 mA toltd&ramot biz- 

nos rendszerti, mint az F 80, illetve az 

tositja. Savas akku esethben a lathat6 

F 800 tipusok6. EM szCiskn&l k6t 

kis szLnes goly6k helyzete mutatja a Braun EF 300. 

tranzisztorral volt megoldva - 

telitettdg foktit. N.O. telepn6l a sziik- 

p3' A 127 6s AC 155 K. A m6dosftott npn 

s$ges 14 6ra tiilthsi id6 betarWra kell Hazaban .j61 ismert koz6pteljesit- tranzisztoroe kombinhi6 a kbdbbiekfigyelni 

- teljes lemeriilt ahpot ese- m6nyQ kbziil6k. Modern, fil& ki- ben 6s a jelenleg gy&rtl alatt lev6 

t6ben. 

vitelfi, 8iitAtsziirke shd. Reflektom sz6ri&kn&l taWat6. A k6t pnp trandgletes 

alakli, heson16 a Braun F. 80- ziaztoros megoldh&l gyakori hibaas 

tipus reflektorshoz. MEikodb ford volt az AC 153 K jelti tranzhzgyors, 

teljes energik 8 mp, &Zener- tor tGlzott melegedh, 6s edltcll meg- 

A reflektor a bevezeMben leirt jo gitin 3 4 mp. Kulosszb m6g haaz- hib8sodh. A m6dositott tipusokn4 

tulajdondgaival alkalrnas 10-12 m6- milt dlhpotrlban is - 17 DIN-es nagyon ritka az automatika ilyen jelterm 

ttivoldg megfeleld bevil&itUra fekete-feh6r filmre - 35, illetve 24. l@ meghibkodka.

4 generator tetejen k6t nyombgomb 

nyugalmi Allaptban a hzilbzati iizem 

teljes energihjht szolghltatja, csup6n a 

zsindr bewatlakoztet&8Bval. A f6ler6 

jelzCG gomb benyomWva1 a halbzati' 

iizem rkenergiAja 411 rendelkez6- 

siinkre. Ebben a pozicibban kell az 

akkumulOtorokat is tolteni. A tolt6s 

folyamatdt s kkziil6k oldalh egy kis 

izzblhp jelzi, mely a tolt6tiramkor- 

ben eltenBll&k6nt szerepel. Mindk6t 

gomb benyomb eset6n a k&ziil6k 

telepes iizemm6dban rbzenergih ve- 

het6 igbnybe, b csuphn a B jelzkG 

gomb a telepes teljes energi&t kap- 

csolja. Az djabb sz6rihkn81 a nyom6- 

gombok mellett kis miiszert talslunk, 

mely a telepenergia 4lapotat mutatja. 

A generator oldalh feaziilts6gvhlt6 

van, valamint egy konnyen cser6lhet6 

biztosithk. 

AkkumuUtora k6t db 3 SD 1,6 Ao. 

N.C. telep, mely 120, illetve rhener- 

gih 200 villantka dkelrnes. Az 

akkumulhtorok sorba vannak kotve, 

mert a kMl6k sziikdges fesziiltdge 

7,2 volt. Savas akkumul4torok is alkal- 

mazhathk a tipushoz, amnban koz- 

ismert eldnyei miatt as N.C. telepek 

jobban elterjedtek. 

Beflektor 

A reflektor j6 f6nyhatbei1, villan6- 

dve el6re-hhtra mozdithat6, miailtal 

a f6nykivetites moge megvBlssztheM. 

A teljes Q rbzenergiiit k6t db glimm- 

lhpa jelzi. Villenbcsiive nagyteljesft- 

m6ny6 - 120 Ws - nem p6tolhaM 

az iamert keletnht egyenes alald 

villan6csijvekkel. Reflektor gyakori 

hibhja, gyenge min6dgG gybjthkon- 

denz8torhnak tonkremmcise. Javith- 

sat a megfeleld magyar 0,22 pF -0s 

250 voltos alkatrkzel el lehet v6- 

gezni, mert elegendd hely van a be- 

6pit6sre. SpirBlk&blje a termbzetes 

elhasznhl6dk miatt eldonsol6dik, me- 

lyet rovidit6ssel vagy khbelcser6vel 

korrigaatunk. 

Szinkroncsatlakozbja a hagyomti- 

nyos vill& Rraun rendszerti tartoz6ka 

m6g a haromm6teres h46zati habel. 

A vilhghirfi Braun gyPr legna- 

gyobb teljesitmbnyii villanbkkiilbke. 

Nagy fhnyerejii, gyorsen mUkijdik C 

sok villantka alkalmas. Az P 80-as 

tipust 1962-t61 az F 800-at 1965-ti31 

gy6rtj8k. Kulcsszha 17 DIN-es fe- 

kete-feh6r fihnre 60 rkenergibn 24. 

Villantki lehetw egy feltoltott 

akkukklettel 120 illetve 230. Fel- 

toltki ideje 8,5 mp illetve 3,5 mp. 

Nagy teljdtm6ny6hez kbpest a k6- 

sziil6k nem nehC - kb. 2,5 kg - Q 

nem nagy. Htirom f6 r6szbdl 811, de 

sok tartozbkkal lehet fokomi teljesit- 

m6ny6t 6s felhaszn&lhat&tSgtit. Ripor- 

terek Bs hivatssos fothk egyik ked- 

velt khiilbktipusa. 

A genedtor iieszes alkatrheit - a 

hbm nagyfeaziilts8gt elektrolit kon- 

dendtor kiv6tel6vel- egg kis nyom- 

tatott Bramkori5s panelra szerelthk. 

TranrzverterBt k6t egyforma teljesit- 

m6ny tranzisztorral C k6t egyforma 

tekercselbu miniatur transzformator- 

ral 6pitett6k. A k6t oszoill~tor p&hu- 

zamosen dolgozik. EgyeniranyiM foko- 

zeta egy di6da sima egyutas kspcso- 

ltkban. Az F 80-as tipus el& szbri&i 

AD 103-as tranzisztorokkal kkziiltek, 

k6sAbb a gyBr az AD 133-as tranzisz- 

torokat alkalmazta - az F 800-as ti- 

pus m4r cssk wzekkel a tranzisztorok- 

kal keriilt forgalornba. -4 p8rhuzamo- 

aan dolgozb oszcilUtor 8,5 mp alatt 

tolti fel a hhrom db egyenk6nt 410 gF 

kapacitss8rt6kG ~lektrolit kondenzh- 

tort. Rbzenergia eset6n is valamennyi 

kondenzdtor feltolMdik, de oak egy 

db-nak a tolh villan el, a mkik 

ketM toltott Bllapotban marad. 

Elektmnikus toltbt leaillit6 auto- 

matikaja az F 80 eset6n pnp tranzisz- 

torokkd - TF 65 k A(: 152 vagy OC 

74 - mGk6dik. 

A kbziil6ket tol6kapcsol6val lehet 

iizembehelyezni, a bekapcsolht a jel- 

z6lBmpa azonnal mutatja. A generator 

igen ritkh hibasodik meg. Elektrolit 

kondenzhtorai nagyon j6 min&16gCiek 

- sok esetben a gybri be8llith a le- 

Wit6 autometikhak 510-520 V. 

Zstifolt, szorosan 6pitett psnelje a 

rajta fekvd alkatr$szek swa miatt 

nagyon kthyes az iiMdke vagy le- 

ejteare. 

Az F 800-aa tipus generatore kill- 

alakban, teljesitm6nyben teljesen azo- 

nos az F 80-nal.

Akkumulhtoros egysig 

Az F 80 vagy E: 800 7,2 V feszults6ggel 

mukodik. Aramforrh k6t db 

kism6retO - Barix - 4-2-62 tipusjelfi 

savas akkurnulator vagy k6t db 

SD 1,6 tipusjelti N.C. telep. Ezek 

mrbakotve szolgdltatjhk a sziikdges 

feszults&et. Ma m&r envre inkdbb az 

N.C. telgpeket alkalm~za~k hosszabb 

Blettartamuk 6s konnvebb kezelbi 

lehet6dgeik miatt. Az ekku egys6g a 

generator a16 erdsithet6 egy mozdulattal 

6s k6t oldalan rogzithetd. AljBn 

a t6lePlsre va16 k6t p6lus6 6rintkezBpar 

csatlakozlara van lehet6dg. 

Akkumulhtor toltdje kis kooka 

alakd tartoz6k, melyet a fali konnektorba 

lehet dugaszolni. A benne lev6 

transzformBtor csuph a tiiltb c6ljira 

sziiks6ges kisfesziilts6get szolgbltatja. 

Az F 80 -- 800 tartoz6ka egy nagy - 

m6retii h816zati egys6g is, mely egyr6szt 

alkalmas az akku t6ltb6re. mLr6szt 

a genertitor a16 helyezve alkalmas 

a generator meghait8stil.a is. .J61 

szGrt kglld er6adgfi 'kisfe~zults6~e hason16 

temp6ban iizemelteti az oszoil- 

IAtort, mint az akkumul&toros egys6g. 

A reflektor 

Tapasztalataim szerint a legjobban 

sikeriilt az ismert reflektortipusok kozott 

az F 80-800-ay tipusb k6szulBke. 

Sziigletes alakh, nyeles a generator 

szin6tBl elut6 vilQ086bb sziirke. Rend- 

, kivul j6 f6nyhat&d, f6nyvetitA tukre 

teliesen sima. val6ban tukiirszerfi. 

~ihden k6nyelmi kiivetctlm6nnyeI ren- 

delkezik, kiilonbozd sziicrtrkben dont - 

hetd - 'pl. mennyezetv&igitk esetd- 

ben - mely end1 az igen nagyf6nyfi 

kbzul6kn61 egy megszokott vilQft8si 

A;: F SO (F $00) kupcuolbsi rujzn 

m6dszer. ViIlan6&ve elbre-h8tra 

mozdithat6, ezhltal f6nyvetit6si szoge 

60 6s 80 fokra Allithatb. A reflektor 

hats6 rbsz6n llithatjuk a toltbt jelzd 

glimmlBmpa kis ablakat b a teljes es 

r6szenergia atkapcsol15t. 

Villan6csove nagyon kenyes az ut6- 

d6sre. Nem funkci6ja hib&sodik meg 

ezhltal, hanem igen rideg labai tornek 

el konnyen, mi4ltal rogzit6se megszii- 

nik 6s ztirlatvesz6lyess6 vhlik. P,btlBsa 

csak egy tipus, az Elgapress villanocso- 

v6vel lehets6ges. Ez kulalakban ha- 

son16 & teljesitmenye is elegendd - 

160 Ws. Gyakori hiba a gyiljt6konden- 

zator tonkremenbse is Q enn6l a tipus- 

n&l a p6tlb koruWnyes, mert nincs 

elegendb hely . 

A gyar e tipusokhoz olyan mhod- 

ltimpat hozott forgalomba, melynek 

nyele k6t db 410 pF-os elektrolit kon- 

denzatort tartalmaz. 

A k6sziil6k magas rira miatt a halo- 

zati egydg 6s az elektrolit kondenza- 

torokkal ellatot t p6tlampa nBlunk 

ritkan talAlhat6. 

M etz 502 

Rendkivul megbizhat6, komoly 

ig6nybev6tel mellett is csak villanb- 

csA 6s akkumulhtor csere miatt keriil 

szervizbe. Valamennyi egys6ge sotdt 

szurke, reflektora fiien be van kotve 

a generhtorba, sz8llit&kor r&cshztat- 

hat6. Csak telepes iizemm6dban mii- 

kodik, htilozati iizemel6s6hez egy kii- 

1on egys6g sziikdges, melyet nem le- 

het praktikusan a kbzul6khez er6si- 

teni, mint m&s tfpusokn4. Magas- 

kulcssztima 55 illetve 38-17 DIN-re 

1 

6rtve - valalnint villankzarna - 

400 illetve 200 - komoly teljesitm6ng 

ha figyelembe vessziik, how e tiplist 

1962-tA1 gyartjak. 

Kapcsol&technikaW e gyar sok 

tipuaa eltdr6 az Bltaltiban ismert megoldbkt61. 

A ka~csolli raizon i61 

lathat6 a kkttranz'isztoros o&ci~atbr, 

melvben a TF 80/30 e16erAsitPiken1 

doliozik az AD 10i pedig nagy teljesftm6nyevel 

biztositja a rendkivuli 

gyorsasagot e tipusnak. A Metz 502-1 

f6nyteljesitCm6nye 6s mGkod6se eg6sz 

modern tipusokkal iisszehasonlitva is 

versenyk6ped teszi. Htirom darah 

300 pF elektrolit kondenzatortit teljes 

energian 5 mp alatt, rbszenergihn :3 

mp alatt: tolti £el 500 voltra! 

Aut.omatika rendszere rendkiviil 

iizembiztosan kapcsol a Mllitott fesziiltdgen. 

A ka~csol6tranzisztort egy 

kap~o~6glimm * vezkli - 502/(g) 

1/A-5 t,ipus jelu -, melynek gydjthi 

pontja kulon a teljes energia 6s r6szenergia 

eset6ben egy potenoiom6terrel 

szab&lyozhath. Impuhusszerfi gybjtasakor 

pozitiv fesziiltdget enged a 

TI? 66/30 bhishra - ah01 addig negativ 

fesziilGg volt. A negativ feszult- 

&g megszun6dvel az els6 teljesitm6nyt,ranzisztor 

a TF 80/30 rezgbr 

leB11. A feltoltddott hhom db elektrolit 

kondenzatoron lassd feszultseg 

csokkenes uten a kapcsol6glimml&mpa 

kialszik. Megsziinik a pozitiv feszults6g 

b az oszcill&cib ismet megindul. 

A Metz 502 akkumul&t,ora 6 IT 3 Ao 

6lomakkumulhtor vagy 6 V 1,5 Ao 

N.C. telep. Az akku a k8w~ul6kb6l 

egy mozdulattal kivehetb, rug& erini -

kezdvel van elkeszitve. Az egyenira- 

nyitb egy&g Gratz rendszerd 6s a gene- 

rhtorba nyert elhelyezbt. A t'oltbi 

folyamt-$ot egy kis jelzblampa mu- 

tatja. AtkepcsolBs~ leheM&get tala- 

lunk a generhtorban N.C. telep vagy 

saves akku tolt6se c6ljBb61, mivel a 

tijlta &am 300 illetve 150 rnA. 

H616zatr61 a kbzul6k egy el6gg6 

terjedelmes kiilon egys6ggel uzemel- 

tethet6. A megfeleld egyenfeszultdget 

kiizvetlenul az elektrolit kondenzh- 

torokra bocshtja. Ez is egy elt4,rB 

megoldb sok mils tipusMl, ah01 a j61 

szht kisfeszults6g az oszcillatort tap- 

lhlja. (F 80 vagy Elgapreas.) 

Reflektor 

A reflektor kapcsol~ mlir nem 

sok eltkrbt mutat em6b ti~usok6t.61. 

Szogletes alakd, j6 fgiyhat&li 10-15 

m6teres t&vols&e bevil8zit&&a alkal- 

mas. Egyenes &k6 li% Ws villan6- 

csiive nem p6tolhat6 magyar vagy 

keletn6met gyhrtmanyokkal. A ma- 

gyar VF 502 be6pithetd de bizonyos 

f6nyteljesitm6ny rovtishra 6s kit.6ve a 

gyorsabb tonkremen6snek. 

MAsodltimpAja onBll6an is haszn81- 

haM a hB16zati egys6gr61, mivel egy 

db 300 pF-os elektrolit kondenzBtor 

Aramkorrel rendelkezik. Gyakorlati- 

lag 3-4 lampa is osszekapcsolhat6 

egymbba csatlakozt,athat6 dugaszo- 

18ssal. fgy a kbzul6k teljesitm6nye 

fokozhatn a du IAjBra is termbzete- 

sen a feltiilt4si iX6 is hoa3zabb lesz. 

Matador 400 - 

Matador 500 

Haminkban kpmkedelmi forgalorn- 

ban vb8rolhat6 legnagyobb teljesit- 

m6nyG villan6k6sziil6k. A nyugat-ber- 

lini Bosch gyh* term6ke. E gyl. ki- 

sebb teljesitm6nyli k6szul6kei r6v6n 

hazei foM koriikben isrnert. (Cornet 

100 Bauer E 160 stb.) 200 Ws-os telje- 

sitmenye m6g 18 DIN-es szines filmre 

is kb. 45 kulcsszamot jelent. Kulalak- 

ban nagyohb 6s nehezebb, mint a 

Braun gyar legnagyobb teljesitm6nyb 

k6szul6ke. Valamennyi egys6ge siit6t- 

sziirke, a generatorhoz k6t reflektor 

csatlakoztathaM. Arhnylag nagym6- 

retG reflektorai a k6nyelmi szempon- 

tokat htitte'rbe szoritva biztositjhk a 

generator hatalmas energiaijanak f6ny- 

erBben tort6nd kibowhtbht.. 

A k6t tipus a 400 6s 50i) kozott kiil- 

alakban 6s teljesitm6nyben nincs kii- 

lonb&g. RelsB szerkezetiik azonban 

egy alapvetB rlifferenciat mutat. A Ma- 

tador 400-as tipus 500 voltos uzemfe- 

sziilts6gb, mig a Matador 600 csak 350 

V nagyfesziilt&ggel mtikodik. Vilhg- 

viszonylatban bizonyos athllb tapasz- 

talhat6 az 500 V-0s iizemfesziilts6gli 

k6szul6kekt61 a kisebb 300-350 V 

fesziilts6gilek fel6. Val6szinGleg a j6 

mindsba 500 V-os elektrolit konden- 

zhtorokv gy8rt&i neh6zs6gei okozzak 

ezt az athllht. P1. a szovjet 6s japan 

gyhrtmhnyli vakuk6szul6kek mind 

300-330 V feszults6ggel mGkodnek 

6s a Rrar~n gyBr is tiibb dj tipu&nhl 

mar alkafmazza ezt a kisebb fesziilt- 

&gG megoldtist. A keletnhet Elgawa 

gytlr kozeljovdben nhlunk is v8s8rolhat6 

63 tipud szint6n 300 IT uzemfeeziiltw5gG 

lesz. Termketesen ezen 

alacsonyabb feszultdg6 kbziil6kek 

elektrolit kondenzdtorai nagyobb kapacitbsal 

rendelkeznek, igy 6rhet6 el 

az awn- teljesitm6ny, ahogy ezt latni 

fogjuk a Matador 400 b ,500 iisszehasonlitkkor. 

A generhtor aranylag kis helyen 

van meg6pitve, teljesit,meny tranxisz- 

tors a mar ismert Siemens Al) 133. 

Az oszoillBtor a generhtor helyig6ny6- 

nek csupBn kb. 209; foglalja el. A tobbi 

helyen az elektrolit kondenzcitorok - 

n6gy db 400 pF 500 V a Matador 400- 

nBl b n6gy db 820 pF 360 volt az 

500-as tipusn4 - valamint a k6t ak- 

kumuddtor van elhelyezve. Az oszcil- 

lhtornak mindk6t tipusnB1 a teljes 

energia ig6nybev6telekor 8-10 mp 

aktt toltik'fel a kondenztitorokat. 

A k6szuMkek k6t rtkzenergia kapcso- 

1bBra alkalmasak 100 illetve 50 Ws 

jelz6ssel. Eldz6 esetben csak kett6, 

ut6bbi esetben pedig egy kondenz8- 

tor tolt6dt villanthatjuk el. A feltol- 

t6si id6 n rdszenergitik eset6n 5 illetve 

2 mp. 

A generhtor oldalAn egy hhrornal- 

1b15 tol6kapwol6 18thot6, mely a tele- 

pes iizemet a h616zati iizemet 6s sa 

akku toltCt teljesen kuliinv&lasztva 

kapcsolja. Akkrltiilt6s eset6ben a Ma-

I AD 133 AC 153 - AC 126 1 

A Matador 400 hpcaolasi rajza 

I 1 

A Matador 500 kapcaolrisi rajza 

185

tatlor 400-n61 a nagyfesziiltdgu elektrolit 

kondenzatorok nem kapnak 

frsziiltdget, mig a Matador 500-na1 

rgy csillapit6 ellenaillbon keresztul 

nemileg fesziiltseg alB keriilnek form816db 

c6ljBb61. 

Egyenirbyitb fokozata mindk6t 

uzemmbdban fesziiltsdg kOtszerez6 

rendszerii, telepes kapcsolbban egy 

db 4 pF elektrolit kondenzat.orra1 halbzati 

Gll8sban egy db 25 pF elektrolit 

kondenzatorral miik6dik. 

FesziiltsBgletillit6 automatikhja a 

Xatador 400 tipusnak elektronikus 

6s mechanikus az 500-as tipusnak csak 

elektronikus. 

A generktor tiramforrb mindket 

tipusnhl k6t db 3,6 V-os N.C. telep 

vagy 4 V-os savaa akkumu16tor. Tipusjeliik 

Varta 2 U 3 vagy DEAC 3 SD 

2,6 N.C. telep 6s So~enschein 2 Bf 

3 savas akkumulaitor. A ket akku 

sorba kotve adja a szukdges 7,2 V 

fesziilts6get. 

A hB16zati egy* terjadelernben 

monos a k6t akkurnul~tort magaibm 

fogla16 rniianyag hhzzal - ennek he- 

ly6re csbztathatb. A reflektorcsatls- 

kozbk mellett a generktorba csatlakoz- 

tathato. A hail6zati egydgben van el- 

helyezve a h&16zati iizemm6d fesziilt- 

segk6tszerez6 elektrolit kondenzbtora 

6s a tolt6Bramkor Graetz rendszerfi 

egyenirhyit6ja. A tolt66ramkor kis 

tol6kapcsolbval befillithat6 a kulon- 

b6z6 t6lt6&ramig6nyii N.C. telep vagy 

savaa akku haszntLlattihoz. 

A nyelben cl szabvtinyos gyujto- 

Brarnkoron kivul elhelyezht nyert egy 

forgot&r& kapcsolb, mely a kku- 

16k hhom f6nyerWg6t Plitja be. 

200, 100 6s 50 Ws jelzkl van ellaitva 

6s automatikusan a mindenkor alkal- 

mazott f6nyer6hoz viszonyitott blen- 

detAblbzat is forog 6s a megfeleld ada- 

tok leolvashatbk. A reflektorban van 

az anergiaatkapesolbhoz sziikdges 

csillapitci ellentillhok egy r6sze. Vil- 

lan6csiive hosszli U alakd XZ 122 

3/Z tipusjelfi. 

Fenykepezhgepek, 

villokeszulekek, 

mozi felvevhk, vetitBk 

es miiszerek 

Xhdlhptija hasonlo kulalakd 

mint. a falampa, sziniAn megtsl&lhatjuk 

a forgbt&~~cs& kapml6t, de mbs a 

szerepe. Egy Bllkban kapesolja a m8sodlhnpat 

szabB1yoaan a f61kmpAval 

eeviitt villantkra. Mrisik 6118sban kikaPcsolja 

a rn&dlbpht, harmadik 

dlkban bekapcsolia a mlisodlhv8ban 

lev6 fot6&ll& kresnkort. Ez lghhet6v6 

teszi, hogy a feltoltdtt Matador 

kbzul6ket egy harmadik reflektorral 

8-12 m6terr61 elvillantsuk anblkiil, 

hogy a k6t kiilonbijz6 vaku osszekottetesben 

lenne ktibellel. A f6nyforrb 

kisebb t,&vols&b61 lehet e@ j61 ir8nyitott 

izz6lhpa fenye is. Igy lehetgs6g 

van egken nagy helydg teljes 

bevihigitktira a Matador k6sziil6k k6t 

reflektor8val. 

Magas &&hoz k6pest - 15 000 forint 

- ti Matador tipusok el6g q k - 

ran keriilnek szervizbe, egyszeruen 

a sok hideg forrasztb okozta kontakthiba 

miatt, a 400-as tipus pedig a 

m& emlitett re16 meghib8sodb folytain. 

garancialis es garanciantuli 

javitasa - 

SZAVATOSSAGGAL! 

BUDAPEST, V., KOSSUTH LAIOS UTCA 17.

A sines televizio kolorimefriui ulupjui 

1. cibra. A kitcithat6 firby spektrurraa, 

amely yya*Emlatilag 400-700 ~,m-ig 

terjed. A 360400 ks 700-780 nm-ea 

turtmcinyban lev6 fdnysugairzcist mCg 

ldjuk ugyan, de sz4nkiilonb8t?get mcir 

nem trdkeliink, edrt ezek a s b z o k 

a srh.tan azempotztj&dZ eUlanyago1ha- 

t6k (smggatatt v od) 

Kisvolcrty Andrir okl. vill. mernok 

tdl. Legfontosabb tulajdomciga, hogy M- szempontok szerint vizsgalva pedig a szin 

romdimenzi6s mnmnyhdg, hdrom, egynlais- nern mb, mint a szininger hltal kivhltott 

A szinea tdevizid tdwuija ircint - szak- t61 fiiggeAen adat jellemzi (tehcit nem egy ingeriileti folyamat v6g& aktusa: a ~zinemberek 

68 Eaikusok kiirdben egyarcint - huUrimhosez, ill. frekvencia-add, mint at &z&. Az ingeriileti folyamat a szemiinkmdnddg 

nagy volt az W8db. Ez az utai az els6 pihnaira hinndnk). 

ben lev6 la~ideg-v6gzXBsekr61 indul ki, 

dvekben csak jokozddott, smidta dwnk is A hhrorn addot igen sokfdle mhtdkegy- b a l&t6idegp&lyh v6gigfutva az agytloeginddtak 

a ezinea kWIeti adhok, RP dgben ki tudjuk fejezni. A szinea televizv k6reg Ut6idegkozpontja fel6 tart. 

a.z iizleiek porlijain, a kwhtokban ?nCkiido" 

is ezt o ktfejezbt hu.itja vdgre: minden szz- A szin6rzet 16trejotGnek a meohanizsines 

tv-kbzirlWet Whalunk. A szaknes 

tv-rendszer Mmn egymhtdl ftigget- muss ma sem teljesen tisztazott, de annyi 

ember azonban nmmak a szinea kipben 

Zen addot todMit egy kdppont szinkrbl. biwnyos, hogy ebben a szemiink ideghhrgyonyiirkiidik, 

hum a szinea kdp kkkkzr- 

A legtemb&eaebb vdrtdkrendazerben ezek tyajen elhelyezked6 b. csapoknak fontos 

Wnak, citviteldd technikai rbzdt is meg 

az adi~hk a kiivetkezbk: 

szerep jut. Az emberi szem hats6 r6sz15t 

&&nja iamenti. A szinea td&zGs redszcr 

azonban j6val bonyolultubb a fekete- A 8Zin vilbgossziga (intenzilrisa) a sze.- bodt6 ideghhtya (retina) fontos kszei a 

feht tv-m'i, b mgdrkke nagyobb elme'leti miinkben keltett vilagosscigdrzetlel (fdny- IAt6ideg-v6gz6d6sek, amelyek a lethato 

f &Zti&8dget kivcin. 

ciramd) arcin yos. 

fBnyt, a targyak k6peit k6ppontonk6nt 

A szin hnyalata (tdnwa) az a fogalom, Brdkelik. A Iat6ideg-v6gz6d&k szama 

A szines tv elm6leti problBm14inak legamit 

a kiiznanapepe Qetben szitanek nevaziink. kb. 100- 150 millib. K6t fajthjuk van: a 

nagyobb &dt a szinlbt&s, a szinkever6s 

A hullcindosszal kiizvden kapcso~n Mcikzik 6s a caapok; a ptilciktik szha 

kQrd6sei, mb sz6val kolorimetriai probl6ewn. 

Aiapetd husok, anzelyek kiizott az kb. hhwr annyi, mint a csapok szama. 

mtik teszik ki. A kolorimetria a szinlitris 

&menet fdyamalos: a viiros, a sarga, a wld NormtUis rnegvihigitbi viszonyok mellett 

tiiwknyszerii8.5geivel foglalkozik, megismeb 

a Mk. Definicid szertertnt a szidrdny a csapok 6s a pdcik&k egyarht &zt veszr&e 

a szlm tv-vel foglalkod 84cember 

vdgdn lev6 szint a tovaibbiakban kdknek nek a f6ny 6rdkel6dben, kis megvilbgidmhra 

dengadhetetlen, andl is inkdbb, 

nevezziik, noha ezt a k&nupi &&en in- tkk esetkn (sziirkuletkor) csak a csapokmivel 

minden szinea tv-rendazer kijriis 

k&b ibdyrinak hdycik. A koxh.a8~nrUdti nal j6valBrdkenyebb p8cikek segitdg6el,nkleti 

alapjcit kdpezi. 

k0 8zin neve: cian vagy cicidkk (kevb vel ltitunk. A sziirkiileti Itittishoz a retina- 

Noha mindettnapi dletiink a szinek nil- ziiIdea cirnyalatkcl). A b h szinek a kik ban k6pz6d6 ZritdMbowa (retinabibor, 

kirl elkdpzelhe&tlms, a leg& ember nina O v&% szinek kevered&dwl cillnak e16, a mdopszin) van szddg, amely el6sebb 

~isz&iban a azlnek tdzete'vd, tulajM- qektrumhn (szitnirdny) nern szerepd- megvil&ithk esethn elbomlik. A 1U6gait&. 

Az iskolai fkika-drcikon szendt nek. 

bibor ~jrak6pz6dQdhez biwnyos id6 

ianse*elekbbl is mak arm emldkszunk, hogy A szin tisztasciga (telitettsdge) a benne sziikkges, edrt sdapt86dik nehezen a 

a fhy deklromri~ rezgb, a fddr finy Ed fehir fdnytdl fugg. Telitett tisztn szinek szem olyan alkalmakkor, amikor pl. nap- 

(amdy minden lcWmt6 fdnyrezght tarlal- a ezivcirvciny ~pektdis szinei. Ezek az Gn. f6nyri71 Gt6t helyikgbe l6piink be. Ha a 

nuu) prizma segitedgdvel elemi iisszetmdkre, numokrofizatikus (spektrcil-) szinek. Ener- lathbibor k6pz6d6dben wlvarok hllnak 

szi&rucinyszinii folytmw8 spektrunrra bent- gia-eloszl&awEat a hdldmhossz fiiggvdnyd- el6, a sziirkiileti let& teljesen megszhhet 

hdd (1. bbra), anrelyben mirada stin - a ben a 2. tibrk lcithatjuk: egyetlms spektrum- (A-vitamin hihy, farkasvakdg). 

vi+m%tdI az &lyciig - rnegtd~hdd. Ez a vorucl, egg meghalQrozott retgisszdmzi 4 pLlcik8k nem, vagy csak igen kis 

megcillapitais teljeah pongyola; a szidr- elektromdqnesea hullam. Ilyen az izd ghk m6tRkben vesznek kszt a szininformLiei6 

why szinei csak n szinek egy tijrt rRPz& (az egy arinkdpvonala, vagy az izz6 folydhy tovabbitbtiban, osszhangban azzal a 

tin. spektdba szineket) tartdmazuik. Hol b szilrird teatek folytinw8 fdbontott 8zi?z- t6nnye1, hogy sziirkiiletben, kis megviltimnak 

pi. a ~zeaszin, a barn, mgy az Gn. kdpdnek kkmy rhh cit kiszicrt spektrum- githi Brtekek eset6n nern vegyunk k6peb 

h szinek? A azin probldnuija tehd nem vonda, vagy a ldzer wgcirzdsa. 

sek a thgyak szineit felismemi. A szin- 

$yen egyszerii, mint dm3 pilhhn gon- 

informLiei6t a pdciktiknal Brdketlenebb 

A tditellen szinek aoha nern cillhatnek 

ddruink. 

csapok Brdkelik, amelyek csak egy biwegy 

spektrumvonalbdl, ezek mindig tobb, 

A szin bmyolult pszich0fizika.i jelenadg; 

nyos fBnyerd6g felett 16pnek milkad&be 

kiilbb+zd hulldmhoaszG rezgds kevere'kei. 

definMj6t a kddbbkkben adjuk meg. Nem 

(10-2 asb feliileti f6nyedg felett). A $1- 

Mind1 t&b ,,feh& iisszetevb" van egy szinfkhi 

- 861 tanyire ink&bb fizio- 

oikhk 6s csapok eloszlh nern egyenletes 

ben, anruil telilellenebb. A fehdr szin tdjeaen 

16giai, dCI. p8zicholdgiai, mivd bhnyos 

az ideghktyh: a ptilcikbk emek s z W 

teltletlen, a r6zaaszin mhr tidUe.ttebb, a 

c&&m&n fiiggetla lehet a f.5nyfom-h fizi- 

&zein, mig a wapok fdleg a kodpd 

queklrcilin viiros teljeam tis& (tdite). 

kni &gdt tiikriizs apektdlis ossteldtelx.Bsdn, 

az un. Wgijdii76ms (fovea centra- 

A feLsorolt hcirom jelld m fizikai, lis) helyezkednek el. Itt pacikhk egydtah 

a m fizioldgiai, ill. pszicholdgiai foga- l h nincsenek. Az ideghbtyhak ez a kb. 

lom, mivd Br7~teket jderatmek b ceak Mz- 0,4 mm Btrn616jii kozponti Aze a azinvetve 

m'rhetbk. Az el86 jellemzb a szin kt& tulajdonk6ppeni ,,helye9'. Lat6fknyeasdg&, 

ciliigossci&, mennyisdgdt, az 

utdbbi keU6 egy111teaen az tin. szfneadg6t 

( k r o e ) adja meg. A szine'rzet szetr~paWjdbdl 

a.z &bbi k d a fo;-.:38abb. 

A sein togalma, a ssCnl4tis tbioligiija 

HaUr a ,,szin9' fogalom mindenn~pi 

besaiinkben is gyakran el6fordu1, m6gia 

igen ne&z definihi. Ennek oka az, hogy 

bonyolult, osszetett jelendggel dlunk 

szemben. Ha tiszth fieikai szempontMl 

nBzzuk, a szin elektromhgneses rezg6s 

(vqy rezg6sek) a 360- 780 nm hullhn- I 

hoeaz-tartomhyban (a hithat6 f6ny hullhhossz-tartomkya). 

Fiziolhgiai szem- 2. &a. Telitett (monokronaatikus) 

pontbbl a szin a Itithat6 f6ny hltal sze- speiEtraazk azepkezete (a tidtrium D- 

miinkben IBtrehomtt ing~. Pszichol6giai aonala)

3. &a. A szem hhrom sri~~6rziken y 

~eceptorcinak relativ sppektrdis kze'kenyskge 

teriink sdlei szinvakok, amelyr61 egy- A Young- Helmholtz-elm6letet anat6- tev6k v i l ~ (mint ~ a kbdbb latni fogszed 

ki4rlettel meggy6~6dhetiink. A szines 

18t6t6r tehat a ltitbthr kozBpx6 dsz6n 

miailag nem sikeriilt bizonyitani, ezenkiviil 

tobb olyan - a szinl&thad kapcsojuk, 

a viltigo~6rt6kek osszead6dnak). 

Graasmann szinkevedsi tbrv6nyei a ko- 

helyezkedik el. latos - jeledg lbtezik, amit az elm6let vetkezgk: 

Mint m l ernlitettiik, a szinl&tL minden 

ig6nyt kiel6gitB elm6lete d g nem 

sziiletett meg. Ez a mi szempontunl;b61 

nem is fontos, mivel a szines tv vagy a 

shes f6nyk6peds, nyomdatechnika stb. 

szempontj6.b61 inktibb a szinlatl tulajdonskai 

-a 16nyegesek, 6s ezt el6g j&l 

ismerjiik. A azin6rzet keletkeddnek 

folyamata kielkitden megmagyartizhatrj 

a Young - Helmholtz -Maxwell altal a 

m6lt szhzadban kidolgozott hammszinelmblettel. 

Eszerint a csapocskak hhm 

&sue oszthat6k: a f6leg hosszabb hull&hoaszokra 

(vor6s) Qrkkeny potonopen 

6rdkel6kre, a kozepes h~iU&mhosazfi 

(zold) 6rz6kenydgi maximummal rendelkezi, 

&&eriunaopenekre, 6s a rovid (k6k) 

hullamhoxszokat 6rz6kel6 trdit~nqpa 6rzPlkel6kre. 

A h&~mf61e 6rzhkel6 rendszer 

az elmelet szerint egyrnbthl teljesen fiiggetleniil 

miik-, 6s mindegyikiiknek 

meghstCozott 6rdkenydgi gorbeje van. 

Ezeket a gorb6ket a 3. cibrcin lathatjuk. 

Az azonos fajtaju csapok ingere eset6n 

telitett piros, telitett ziild, ill. telitett k6k 

szinIxzet keletkezik, a gorbek Qdkenye6gi 

maximuma kb. az 580 (sArgQsvorlia), 

550 (zold) 6s 450 nm (k6k) hulkimhosszaknd 

van. A szem altal felfogott &zetett 

f6ny egyid6ben ingerli a hhm idegv6gzBd&t, 

amelyek meghatbzott ingeriileteket 

keltenek, ezek az agyban egy meghatbzott 

szinhrzetet jelentenek. A szem 

mintegy elemzi a f6nyxugAr kis-, kozepes 

6s nagyfrekvencib ijsszetev6inek arknyat, 

melynek szintbzise jelenti a meghatbwtt 

szinhzetet. Ha a hhomfajta 

szin6rdkel6t egyenl6 nagy- inger 61-4 

fehbr f6nyt latunk. Az abrh berajzolt 

szaggatott vonal pl. szemiinkre 6rkez6 

&r&zold telitett szfnnek (spektrumvonal) 

felel meg, a metsz6sek arhnyaban 

kev6s k6k, de sok zold 6s voriis ingeriilet 

jut az agyba, ah01 el631 a &gLwld szin- 

6rzet. 

Ha valamelyik tipush szin6rdkelB elem 

gyengbn, vagy egyaltalb nem miikodik, 

szint6vesztPls vagy szinvaks&g jelendg6vel 

cillunk szemben. A szinvakdgok jellegzetes 

tipu.sait az 1. t&bEbk&zd tartalmazza. 

Tritrmplaii 

orvosi 

Probnomalopia 

Deuteranomalopia 

Tritanomalopia 

lxkrmuit 

Yrotanopia 

Deuteranopi~ 

Tritanopia 

Mmwkmmat 

Elnevez6s 

nem tud kiel6gitiien magydzni. Ennek 

ellenere a val6sirg el6g j6 gyakorlati koze- 

lit&& jelenti. A szin6rdkel6asel kapcso- 

latban mL elmbletek is lhteznek, az elm& 

let ma is fejladik (Hering, Grand, Land, 

Hm-tdge szinelm6letei). 

kiiznapi 

Harm crlopa~o(i 

\'iiriis-gyengedg 

Ziild-gyengedg 

K6k-gyenges6g 

Kdt dapszinrl 

Vbrh-vakdg 

Zijld-vakakg 

K6k-vaks4g 

Eg&na 

Teljes szinvaksag 

A tovirbbiakban a szin alatt mindig 

sziningert (ill. sziningervektort) brtiink. 

Ennek, mint latni fogjuk, kisebb az infor- 

m&ibtarblma, mint a fizikai f6nynek, 

mivel az utbbbib61 (ha adott a f6ny spekt- 

mma, azaz energia-eloszlb a hull&- 

hoasz fuggv6nybben) a szininger mindig 

s-ithat6, mig adott sziningernek aha- 

lanos esetben v6gtelen sokf6le fizikai f6ny 

(azaz energiaspektrtun) felel meg. A 

spektrtun analidlbbk szempontjab61 

teMt a szem lbnyegesen tokbletlenebb 

eszkoz a fiiltinkn61: a fizikai f hy infor- 

mbi6tartalmhnak csak tort dsdt fogja 

fel. 

A szin6rdkel6s pszichol6giai t6~6nyei- 

nek a megismeh a mi szemponttmkb61 

sakkal 16nyegesebb a kyleges fiziolbgiai 

folyamatok ismeret6n61. A szines techni- 

kak fejl6d6dhez elengedhetetleniil sziik- 

&ges szinrendszerek 6s a kolorimetria 

ezeken a torv6nyeken alapszanak. A szin- 

mbr6stan (kolorimetria) teljesen objektiv 

tudornhy, noha nem objektiv fizikai, ha- 

nem szubjektiv menn-kkel (szin- - 

inger, szin6rzet) dolgozik. A tow6nyek 

objektivitb azonban nagysdmh statisz- 

tikai adaton alapszik, melynek segit&g&- 

vel meghataroztfik, hogy egy adott 

(objektiv?) szininger az Btlagnbz6 tudata- 

ban milyen (szubjektiv) szinerzetet hoz 

16tre. 

A legfontosabb torv6nyek a szinkeve- 

r&sesd allnak kapcsolatban. A szinkeveds 

torvbnyeit G-aamnn fogalmazta meg, 6s 

additiv szinkevedsre vonatkoznak. Az 

additiv szinkevenjs shes f6nyek keved- 

s6t jelenti, vagyis minthe pl. megfelel6 

szinii szines f6nysz6r6k f6nyeit vetitenbk 

egymbra. Ilyen esetben k6t f6nysugar 

kevehke vilagosabb le~z, mint az ossze- 

Oaszettcvesztett sziueli 

Skrga 6s naranch 

Sea 6s narancb 

h6k 6s ziild 

Yiirbs, sSrga 6s zold 

Viiros, drga 6s z6ld 

K6k 6s zold 

Mlndeu szin 

1. Az osszed6 szinkevek htjh el6dlb 

uj .szin csak a kevedshez felhasznat 

osszetev6k szinht61 fiii, fizikai osszet6te- 

liikttil (spektr6Iis elosdlisukt61) teljesen 

fiiggetlen (szin = szininger!). 

2. Bhelv szint hairam fmtlen adat 

~ziiks6ges & elegend6 m6r&ben meg- 

hathz. (Ez m h szavakkal fogalmazva 

az h. Maxwell-f6le szinkevedsi tombny, 

mely szerint minden szin elBUithat6 ha- 

rom, egyrncktrjl ftiggetlen szin [alapszin] 

megfelel6 ark@ kevedkvel. Az ,,egy- 

m&61 fiiggetlen" b az ,,srAny" swvak 

azt is kifejezik, hogy ne'pj tetszBlegesen 

megveJasztott szin - p61dankban a hti- 

rom, egymLt61 fuggetlen szin 6s a ki- 

kevert szin - kozott minden esetben 

linearis osszefiiggb dl fenn. A to~6ny 

osszhangban van a szinlirtck fiziolbgiai 

hhromszin-elrn6let6ve1, amely minden 

szinhez egy -as idegingeriilet-Wket 

rendel, amelyet a szin6rdke16 idegvbgzb- 

d6sek allitanak el&) 

3. A f6ny spektrdis osszetR,tel(mek 

jolyametos vdtoztatLQva1 a szin isfolya- 

mataean valtozik, vagyis minden szinkevedk-so~wzat 

folytonm. ML szavakkal: 

megvdtozik a szinbrzet, ha a szinkevedk 

egyik oaszetev6jbt valtoztatjuk.

fekete-feh6r negativ 6s pozitiv e1jrl.b 

egyiittes ered6je lehet6leg feleljen meg a 

szem ltithatds&gi gorb6j6nek. Ez sok eset- 

ben csak megfelel6 sz&6*l lehetkges. 

A l&hat6dgi gorb6t *y foghatjuk fel, 

mint egy mivszfir6-kamkterisztikat: sze- 

P(* miink az elektromSgneses sugtirzh sdles 

spektrumtiM1 a 380-780 nm hullhm- 

hoaszcidgli d v redmit ,,engedi tit", a 

gorb6nek megfeleld mBrtBkben. A vihigos- 

sAg6rzet (a f6nytiram) hullhhosszfiigg6: 

egy adott frekvencitijrl rez&s, azaz egy 

p adott A, hdhhoaszti, Po teljesitm6ny6 

spektrtilszin @ f6nytirama az energia 6s 

az y(l) ,,titviteli kamkterisztika" rl, helyen 

vett 6rGk6nek szorzettival egyenl6 : 

5. &ra. @ = 680 Po .a&,) (1.1 

milven lehet) ne okozzon termBszetellenes (5. vwn viszont a szinhvalat&r&ken& 

koitraszthai~t. Ez a tdrekv6s val6sul meglehet6sen lecsiikken. 

meg a fot6anyagok gytirtbtinal is: a mi = 680 y(&) .p(Ai) . dl. 

400 450 560 550 6W 650 

a€my 

6. &a. Az oitlagos szem hdlrirnhossz- 

fiiggd drkkenyadge a szinrirnyalQt-ucilto- 

&ok irant 

A f6nykam-r6szeket ijsszegezve megkap- 

juk a p(l) spektrumrl f6nyforrh teljes 

f6nytiramtit : 

Ha a felosztLt finomitjuk, a kifejezbs az 

alabbi integrQba megy tit : 

Egyesek smhntira talk szokatlannak 6s 

furcstinak thik az a megalapith, hogy 

a f6nykam 6s egy&ge a lumen nem fizikai 

mennMg, hiszen nem f6nyteljesitm6nyt 

jelent, mint ezt megszoktuk, hsnem ezzel 

- 

ae 

0t6 

as 

M 

0,3 

a2 

or1 

0 

- X 

A szinkever6s torv6nyei annyira fontosak, 

hogy azolrkal m6g kiiliin kszletesen 

is foglalkozunk. N6zziik meg most a szin- 

Itit& egy6b 6dekes tulajdon+ait. 

ah01 a Po wattban, @ lumenben helyettesitend6. 

Ha a f6nyfod.s spektruma nem 

egyetlen rezg6sb61811, vsgyis, mint 81taihban, 

egy tetsdleges energiaeloszlhrl sz6- 

8. *a. Awr~os szilhk~ntr@dok terideti 

a CIE szindiagramon 

L&tbunk igen fontas tulajdonska, 

arhyos hullthhoaszfiigg6 f6ny6rzetet, 

hogy a f6ny hatktira 16trejott vdhgws6.g- : 

emiatt bizonyos m6rthkhen szubjektiv. 

drzet hvlkimha9szfiiggd. Ez azt jelenti, 

(Az infravBros sugb& hitiba rendelkezik 

2 30 

hogy szemiink az egyforma energitijh teli- x 

energirival, nincs f6nytiramal) 

tett spektdzineket nem ltitja egyformh -$ A megadott 21) gorbe a csapok spektviltigosnak; 

a spektrum sklei fel6 az , 

dlis 6r&ken&g6re vonatkozik. A ptilci- 

20 

ugyanakkora energifiju k6k 6s vortises -3 a 

k6k - noha a szines 1Bthbsn nem, vagy 

szinarnyalatokat j6val s6t6tebbnek ltit- 'O'O - E 

cask kozvetve veaznek &zt - hason16 

juk. Az ,,titlagn6zi3" szem6nek 6rz6keny- 

&&keny+ gorb6vel rendelkeznek, de ez 

&ge a hdhmhow fiiggvBny6hn a I. 6b- 

a gorbe el van tolva a spektnun voros 

rdn lBthat6. Ez az h. SA) giirbe a relati'v 2 

ksze fel6. &r&keny+ maximuma 513 

z+,%gosacig gijrb6je (a szem .,EricMdgi 8%- 6 

nm-n61 van. 

bdje"), amelynek a Gvtibbiakban fontos 

MBr emlitettuk, hogy kis megvilwttiszempe 

lesz. A gorbe nagysz&m& kMrleti 

600 500 600 700 sok eset6n (10-2 asb alatt) nincs szin6rdszedly 

szubjektiv 6rt6kel6se alapjtin sd- 

a. [nml 

kelbs, mivel a csapok nem meodnek. 

mitott Btlagot tiikriiz. A gorbe 6rdkeny- 

A szindmyalet-tzkkelh 50 - 10 000 ash 

dgi maximuma 555 nm hulltimhoaszntil 7- arrc. A szem szj~&dtsig ir&& feliileti f6nyeskg 6rt6kek kozott a leg- 

(skgbzbld spektrumskn) van, itt 1 W drzdkenyskge a telaetkn azirLek karabe- nagyobb, tit1agos szem ilyen megvikgfttif6nyteljesitm6ny 

680 lumen fknykamnak rh&ihs h d ~ , ~ l ~ fcggw,nyt- ~ ~ & ~ sok ~ eset&n k 150 - 180 szinhydatot (t6- 

(vilhgos&g6rzetnek) felel meg. Lathatd, b,. A fcg9."kges tengelyen az d t t nust) tud megkiilonboztetni. (Kis f6nyhogy 

ugpilyen Brthkii vil+o+Brzet hu~kosszhoz trcrtozh ,neg&&&j&et- ddMgekn6l csak vortis, k6k, zold, igen 

el6kdhez pl. a 470 nm hull~hoasz~~ h+& sziwk sd,n& tcwiik fel, amely& nagy fBnyeGn6l pedig csak shga Bs ibolya 

k6k f6nynek vagy a 650 nm h~lItimhoasz6- eWm&t6~ wak tel&dtskgben kiil~iiz- hyabtok kiilonbiiztethet6k meg.) A 

vortis f6nynek kb. 10-szer akkora tel- nek szem 6rdkenydge a szhhyalet-v4ltojesitm6nnyel 

kell rendelkeznie. A fekete- h k irht hull~hosszfuggd, s m6g 6pfehBr 

tv felvevd kamertik spektrBlis Brz6- 

pen Cdkelheti, hyalatv~ta&t spektkenydg6t 

mindig az el6bbi gi5rMnek meg- ,,*I", P(?) (5. tibra) 7 rdszinekre a hullhhossz fiiggvBny6ben a 

felelhn igyekeznek kialakit,mi, hogy a a shitasn6,1 a s~ektrumOt 6. dbrdm ltithatjuk. Ltithat6, hogy szekijzvetitett 

kiilijnbiid szinii objektumok szam6 kesken~ AA szakaazra Osztj* miink a tdnus megvtiltoztkhra 500 nm 

vilAgo&ga (melyeknek szin6t a n6z6 nern (ezzel kozelitjiik a spektrumvonalaf)9 (k6kesziild) 68 580 nm (narancsstkga) k6rltiija, 

de tudattiban van annak, hogy kb. bogy az eldzd szhdt&t elv'%Tezheasiik ny6k6n a leg6r&kenyebb, a spektrum 

" - 

$ 450 500 550 600 850 7M) 

XCnml 

9. &a. dz dtlagos szem jelold6kdpeasdge 

feM-fehkr mintcizatra a megvilrigitd 

monokrornatikm fky hullrimhossz4inak 

fiiggvknykben

Hasonloan hulltimhosszfiigg6 az emberi 

szem szinteEitettsdg ircinti irzdkenysige 

(7. &bra). 560 nm (zold) korny6kbn a szem 

el6gg6 6rz6ketlen a telitettdg val.lto&tka, 

mt% hullhhosszaknal el6g sok azonos 

t6nusii, kii1onboz.d telitettdfi szint 

tudunk egymhtbl megkiilonbiiztetni. 

A 7. 6s 8. &bra gorb6iegyiittesen is BbrB- 

zolhat6k a CIE szindiagramon. (Ismer- 

tet6kre k6dbb drunk ki. A diagram pat- 

k6in beliili minden egyes pontja egy-egy 

szinnek felel rneg.) A 8. &r6n Iathtb 

ellipszisek teriileten belul szemiink nem 

Brz6kel szinkiilonWget. 

firdekes szinlhtrisi torvbny, hogy a fd- 

oZdbk6pesskg is hullamhosszfugg6, maxi- 

murnat zoldedrga f6nyn61 Qri el (9. 

&a). Edrt latunk 61eaen shga fbnyfor- 

rrisntil, pl. niLtriumlhmpa f6nye mellett. 

A gorbe fekete-feh6r rbzletek felbonta- 

sba vonatkozik, szines targyak esetbn 

mL eredmbnyeket kapunk. 

A szines televizid szempontjaM1 igen 

fontos az alhbbi pszichol6giai t0~6ny: 

190 

70. &bra. Szinkor 

Ezzel a torv6nnyel osszhangban allapitot- 

tAk rneg az NTSC rendszer UI b UQ ossze- 

tett szinkiilonbs6gi jelek fazishelyzetAt is. 

V6gul megemlitjiik, hogy a pszichol6gia 

fontos torv6nye, a W h - Fedmer tor- 

vdny mint minden 6r&kel6sre, a lBthra is 

vonatkozik. Eszerint: ha az Brzet, ill. az 

ingeriilet v&ltoz&sa linearis, ehhez az inger 

logeritmikus vtiltodsa tartozik. Gta- 

sunknak ezt a tulajdodgirt az dn. 

Kiwaig-diagram szeml6lteti, amely nagyon 

hasonlit az akusztik&bbl j6l ismert b azo- 

nos to~6nysze&get kifejed Fletcher - 

Munson gorbeseregre. 

Az el6zkkben mh sz6t ejtettiink a 

Greasmann-f6le szinkevedsi ttirv6nyekr61. 

Vizsgtiljuk rneg kiss6 &szletesebben, 

hogy milyen kdvetkeztet.6seket lehet ezek- 

2. tublrirat 

-4 szin etnevea6sc 

Ultramarink6k 

Ci4nk15k 

Z61deskbk 

TengerMid 

b61 a to~6nyekb61 levonni. 

Abritzoljuk az osszes 16tez.6 szint egy ko- 

Bibor 

-550,5 

ron belul szinedg (kromacith) tekintedben 

(Vewton-szinkor, 10. cibm). A kijrlap 

a) nagy trirgyak szemnldlbekor (~tagy minden egyes pontjhak egy-egy szin felel 

liikhzog esetkn) a 16th hrirmzinii, meg. A telitett (spektral-) szinek a kor sd- 

A f6 kom~lementer szinp8mk: 

b) a lrittkzrig caokketaks6vel a l&ia kdt- 1Bn helyezkednek el: a szinkor a 400 (360) 

sziniivt vcilik, 

nm-es k6k szintdl indul 6s a 70 (780) nmc) 

igen fim rdszletek szemlil&ekor a 

szinbrzd megsziinik. 

A gyakorlatban ez 6gy jelentkezik, hogy 

a letbswg csokkent6dvel el6szor az ibolya, 

majd a narancsshga Aszletek sziirkiilnek 

el, a lat6szog tovhbbi esokkent6dvel 

a k6k-wid b barna-piros szintAveszt4s 

till el6, ezuth a k6k szin, v6giil a piros 

szin is elsziirkiil. Az emlitett jelemkgr8i 

konnyen rneggflddhetunk, ha kiilonbiiz6 

szinii n6gyzetbiil a116 rni~.tb abrat 

szeml6liink egyre nagyobb titvol~61. 

625 soros tv eset6n az a esetnek 0 -0,6 

MHz, a b esetnek 0,5- 1,5 MHz, a c esetnek 

1,5 MHz feletti video-frekvenci&q 

oaszetevdk felelnek meg. A lat6sziig csijkkenbgvel 

fell6p6 szint6veszt4s jeledg6t 

a szines tv-rendszerek nagym6dkben 

kihaszntiljtik, mivel a szininformacicjt hordo& 

jeleket korl6tozott &vs&le&ggel 

viszik at. Mint lhthat6, nagy &vs&leses 

voros szinben vbgzklik. A 400 6s 360, ill. A szin bnyalatat a szinkorben az h. 

700 b 780 nm-es pontok egybeesnek, mi- kurakteriaztikers hullamhoss: jellemzi. Egy 

vel ezen intervallumokon belul szemiink tetsz6leges F szin & karakterisztikus hulnem 

6rez szinkiilonbdget. A megmaradt 10mhossdt az E feh6r szin 6s az F szin 

koriv-szakaszon a voros 6s k6k szinb6l pontjait osszekot6 egyenes metszi ki a 

kevert bibor szinek talalhat6k. A fehbr spektdlszinek kGriv6nek hudlhhosszszin 

a kor kozkppontjaban van (E). Ily 16pt6k6n. A telitett monokromatikus szim&on 

minden szinpontnak egy r koz6p- nek karakterisztikus hulltimhossza term&ponttcjl 

val6 tAvoldgot 6s egy p elfor- szetesen a fizikai hullhhoaszal egyezik 

duliai sz6get feleltethetiink rneg. Az r su- meg. A voriis 6s k6k szinek kever6sekor 

gtir a szin telitettsbgbt, a p szog a szin br- fell6p6 bibor szinek karakterisztikus hulnyslatat 

hat&roz.la meg. A spektraszine- lhhossztit a veliik dtellenben lev6 kompket 

a korlap s&ld pontjain nem dgy vet- lementer zold szinek jelemzij hullhhosztiik 

fel, hogy a hullhhossz-16ptCk linearis sh5k negativ el6jellel vett Qt6kek6nt 

legyen, hanem Ggy, hogy a koriven egy- definihljuk. A szindinemiktiban gyakran 

mhal szemben fekv6 szinek additiven ke- hasznPt 12 szines Ostwald-f6le szinkor 

verve feGr szint adjanak, tehat egyml- 12 szin6nek karakterisztikus hulLmhosznak 

kiegdszltb (komplementer) szinei le- szait a 2. ffibkizd tartalmazza. A komplegyenek. 

A telitetlen szinek is lehetnek menter szinek karakterisztikus hullhegymbnak 

komplemensei; az azonos teli- hosszai kozott a kovetkez6 tapasztalati 

tettdgii komplementer szinttk a szinkor- 6sszefiigg6 sill fenn : 

ben centriilszimmetrikusan helyezkednek ' 

sbgre (1,5 MHz felett) nincs is sztikdg. el. 

FWld 

Lombzold 

Kbdrga 

Aranydrga 

Narancsdrga 

Cinober 

&innin 

ha'akbriaztikus 

liulUmhosuz Ak [nm] 

464,7 

479.1 

490.0 

493.9 

512,s 

550,5 

573.2 

579.5 

603.5 

700.0 

-512,s 

11. abra. Kiilonbiizd ,,fehbV fe'nyforrcisok speklrmma 

az egyenld emrgicijzi feh6rrel oaazehmlitva

green) 6s k6k (B; blue) szinek (12. cibra). 

(A szinek technikai - szines tv, f6ny- I 

k6p, nyomdatechnika - el6~llit~al is 

tijbbnyire harom alapszinnel dolgoznak. ' - 

Ezek termtkizetesen kev6sb6 telitett 6s m& 

hmyahtli szinek is lehetnek, sdmuk is -$ - 

t6bb lehet h&mmn81.) A kGvetkez6 meg- 

Allapitbkat tehetjuk: 

-5 = 

Additiv szinkever6s eset6n csak a 12. 2 

&bran lbthat6 h~mszogiin belul elhelyez- ig* 

ked6 szfneket lehet kikcaverni. Az alapszineket 

tehbt hgy ylszerii megvhsztani, 3 hogy az altaluk bezart htiromszog terulete - 

minbl nagyobb legyen. HkomnB1 Mbb 

alapszin esetkn a teriilet novelhetb, a szh- P 

kor osszes szineinek eldtillitb elvileg csak 0 

v6gtelen sok alapszin kevedkvel tortdn- no ' roo ' &Ao ik io ' A - 

het. Az alapszinek nove16se azonban nern 

gazdasrigos. 

lfnd 

Lathat6, hogy hkmm alapszinnel a teli- 13. d~i. Bcir~uely ~(2.) tetstblegch. tcljctett 

szinek el~ibllittisa m6g akkor sem It. 8bmky-~~OSZ~~SU sp&mmhon egy Ak 

hetdges, ha az alapszinek spektdis szi Earakterisztikus hul.kimhosszQ apektnek. 

A teljesen telitett szinek el6Allitla rumvo.nal rendelheto" szi~&nyrd& tekinazonban 

a gyakorlat szamara nem olyan tet6ben 

16nyeges. 

ah01 a dl 6s de (a komplementer szinek ka- Az RGB pontok hatholta szinhhromrakterisztikus 

hulUmhosszai) nm-ben he- sziigb6l a kikevert ered6 szin szerkesztbel 

lyettesitend6k. 

is meghat&-ozhat6, ha a szinhhomsztjg son16 ~Z-plat-ingeriiletet kelt. A k6t 

Aszinkor kozep6n a feh6r szinek helyez- koordin&tahelyes, vagyis t&-ols*ok az gorb6nek fizikailag egymitshoz semmi kokednek 

el. A fedk, k6pz6miiv6szek j61 6rzetekkel arhyosak 6s az alapszinek egy- Ze sines! Az osszetett fbny ,,hdamhosztudjtik, 

hogy a komapi Brtelemben fehbr- gei megfelel&n vannak mepaasztva sdr61" fizikai Qrtelemben nem besdlhenek 

nevezett szin is sokfble arnyahttal (1. kb&bb). pi. 12. &bran lathat6 F szin- tiink, mivel sz6les savban sughzott 

rendelkezhet. (Itt most nern a feh6r szin vi- ben csak R 6s G Gsszetevi, szerepel, mivel s~ektrumdl van sz6 (13. &bra, p(d),e~), 

IAgoss&gaml beszklunk, amelynek fiiggv8- az RG osszetevi, von&on helyezkedik el. amelyben igen sokf6le frekvenciajh rezgbs 

ny6ben a feh6r szin lehet brillihns vakit6 Az F szinkn lev6 R Bs G Gsszetevdk ark- fordul e16. A sugrirzhmak megfelel6 szin 

feMr, de lehet sziirke 6s fekete is, mivel a nya az RG egyenH metsz6keivel ar&n,nyos hullamhossztit (karakterisztikus bulbfeh6r 

bs fekete szin c3ak vil@+ban ku- (az &bran G = 0,8, R = 0,2). Ha ehhez a ~OMZ) csak pszichol6giai Brtelemben defilonbozik. 

Fekete 6s sziirke azonban csek szinhez egy kev6s Ef k6k dapszint keve- niajuk. 

szin lehet,, f6ny nem; fekete ill. sziirke riink, a szin eltolbdik a h&romszog belseje 2. Bhely szin azonoean helyettesitf6ny 

nem Etezik.) A fehbr szineknek tehbt, fe16 a BF vonalon (p). Az hj szin G bS het6 egy (vagy bibor szinn6l kbt,) telitett 

egy teriilet felel meg a szinkorben. A kor p (am&y tiszb R 6s c szinekGl u) 6s~- spektralszin 6s megfelel6 mennyidgii fekozkppontjaban 

lev6 E feh6r szin az Gn. szetev6inel; ar&nya itt is a metszekekkel h6r szin iisszeg6vel. Az ilyen m6don osszeegyenld 

energihjpi fehdr, amelyben minden ar&yos. Az e1&l16 lij F' szin a 6s R sz&- @ett szin mk hyalatban (t6nusban) 6s 

spektrrilis osszetev6 egyenl6 teljesitm6ny- zal6kos iisszetktele termbszetesen megvhl- telitettkgben (tiszt-kban) is azonos a 

nyel szerepel. SpektrAlis teljesitm6nyel- tozik. 

helyettesitendd szinnel, teGt a kbt szin 

oszIbdt a 11. cfbrcin lathatjuk. Ezt a telje- Uthatjuk, hogy a szkkever6ket dkot6 szineee (kromecith) is azonos. 

dtm6nyeloszl&t el6g neh6z mesterdges szfnek lehetnek monohmatikusak, de le- A 14. cibran k6t kiilonboz6 f6nyforA 

feh6r f6nyforrbkkal uthnozni (vigyazat, hetnek maguk is kever6kszinek, a szin6r- hltal kisughzott f6ny P(d) fajlagos teljecsak 

a fizikai spektrun~ot, neMz, a szint %t ffiggetlen az &szetev6k spektrumAt61. sitm6ny-eloszksat lhthatjnk a hullamnem. 

Ezt a szidrzetet akh k6t megfele- A szinek helpttesit&&e nbhby az ho~z fiiggv6ny6ben. Bk a k6t spektrum 

l&n vdasztott telitett spektrurnvonal e16-kMl kavetkez6 - megdlapit&t teljesen kiilonb6z6, a bal oldali gorMnek 

eldPlithatja!). A 11. abrhn n6Gny term6- tehetunk : 

650 (voros) 6s 540 nm (zold) hullhhosszszetes 

6s mesterkges ,,feh6r1' f6nyforrl 1. BCmely szin azonosan hel~ettesit- n&l, a jobb oldali gorWnek 600 nm-n61 

spektrumtit is bemutatjuk. 

hetd szinhrnyalat tekintetbben egy (bibor van maximuma, szemiink mws mindk6t 

Valasszunk ki k6t tetsdleges szint, egy- szinn6l kkt) monokmmatikus szinnel. A esetben ugymazt a nmn~s&~a szint 

sze-g kedvGrt legyenek spektnikzinek helyettesitii spektralszin - amely term& fogja QrGkelni. Erre a t6nyre valamifble 

(10. &bra, V 6s Z pontok). Ha ezeket addi- szetesen csak t6nus tekintetbben azonos fizikai magysrazatot ne is pr6bAljunk ketiven 

keverjuk, egy harmadik eredd szint - hdhmhossza Qppen a karakterisztikus resni (PI. hogy esetleg valemi ,,kiilonb&gi 

kapunk. (Az additiv keveds, mint mar hullhmhossz. A 13. &r&n egy f6nyforrb frekvencia" keveredik ki), mivel az ered6 

sdltunk dla, mindig szines f6nyek keve- spektrumat lathatjuk, berajzolva a karak- karakterisztikus hdhhossz nincs a ma- 

M t jelenti.) Az eredi, szin a k6t keveren- terisztikus hullhnhosszhoz tart026 telitett ximum-helyekkel kozvetlen matematikai 

d6 szint osszekotd egyenesen fog elheIyez- spektrumvonalat, amely szemunkben ha- kapwolatban. Sok (v6gtelen sok) kiilonkedni. 

Grassmann 3. towenye htelmbben 

a V 6s Z szinek mennyiggeinek valtoztat&hval 

az egyenesen lev6 b e l y szint 

kikeverhetjiik: a V 6s Z szinek sz&zaMkos 

GjszeGtel6nek vdtoztat&tival az lij szin 

folyamatosan vsltozik. A Z pontban (V = 

= 0) telitett zold szint kapunk, ahogy a 

V voros f6ny szazaI6kos osszeGtel6t noveljuk, 

a z6ld telitetlenebb6 vak, majd 

telitetlenebb zoldes&ga, naranczdrgs, 

narancsvoros, dzsaszin, v6giil a V pontban 

(Z = 0%) telitett voros szinhez jutunk. 

A k6t ,,f6nysz6r6val" cssk az egyenesen 

lev6 szineket tudjuk kikeverni, nlQa 

d M ) 5 0 0 6 W I W 8 0 0 400 500 600 700 800 

szineket (pl. k6kes byahtokat) nem. 

Xlml NnmI 

Vtilasszunk most &om slapazint; a 

mem Br&keny&gi gorb6jhnek megfelelkn Id. cibra. A k&, teljesen WEiiEiinbijzo" spektrumb fkny ugyanazi a szi?iirnetet 

legyenek telitett voros (R; Fed), zBld (G; 

erednalnyezi (darner azinek)

gedd pozitivsziird drganak latszik, holott 

a telitett drganak megfeleld hullamhoszszlLs&gu 

f6nyt at sem engedi). 

A pozitivsziirdkon keresztiil kapott szinkivonatok 

(negativ filmek) feketedkse 

arhyos a targyr616rkezd fBnynek a megfeleld 

pozitivsziird altal nleghatarozott 

&vsz6le&gre jut6 energiajaval. (Pl. ha a 

tbrgy egy r6szlet6nek szine voros, akkor 

cssk a voros szinu pozitivsdirdn at kesziilt 

negativ feketedik meg a megfeleld helyen, 

a mbik kettd nem.) A szinkivonat-diapozitivoknd 

term6szetesen forditott a 

helyzet. Ha a szinkivonat-diapozitivokat 

- mindegyiket a sajat pozitivszWj6n 

biizd spektr~un tnlallmt6 ill. k6pzelhetd el, nevezziik. Emn beliil nletnnrer szinek, mekeresztiil 

- megfeleld vil@mag-arbyokamely 

helyettesithetd ugyanazzal az lyek spektruinla kiilonhliz6 6s izomer szikal 

egymbra vetit,jiik, megkapjuk az erregyetlen 

monokromatikus sugarbl a nek, amelyek fizikailag is megegyeznek. 

deti targy szines vetitett kCp6t. (Az eldbbi 

szin timyalatanak tekintetbben. 

$Ida nlapjhn a vo~~os thrgynak megf~leld 

kBp6szlet a ,,voros" szinkivonat-diapo- 

Az elb&kWl kovetkezik, hogy ha sze- Additiv 6s szubaziraktiv saSnkever6e ijtivon Btlatsz6. a mbik ltettdn fekete. 

miink meg tud kiiionboztetni k6t szht, 

Igy ez a r6szlet a vetitett kBpen voriis, 

akkor ezek spektr~is te~jesitmi.nyelosz- A szinkeve&nek kCtf6le fajtaja van: 

mivel csak a voros pozitivsziirdn atj11t6 

1- felt6tleniil kiilhbijzik. Ha viszont 6 ~ s d(ditiu) 6 6s ki2.d (82Ub8zhktiv). 

fbny keriil a vet,itdernydre.) 

nem tudjuk megk

arnit a pozitivsziir6 Btenged. A fest6k 

szerekben a fizikai f6ny spektAlis eloszebben 

a formaban szltbsz~raktir ~zzirdnek 

lMMl a szinnek a rendszerre jellernz6 

tekinthet6. 

hbom data egy6rtelmiien meghataroz- 

Mi a szubsztraktiv szM? Az additv 

szM ellent6te. A spektrumb61 csak egy 

sziik savot nyel el, a tobbit atengedi. A 

dzubsztraktiv sziirb (vagy negativsziiro") 

enn6lfogva mindig vilkos irmyalat6. 

hatd. A legfontosabb objektiv szinrendszerek: 

az RGB rendszer, az XYZ szinrendszer, 

a RUCS-rendszer, valamint a 

szines televizi6nd hasmalt viltigitcifoszfor-rendszer. 

(Ilyen pl. a fot6zknkl leggyakrabban 

hasznblt vilkgorrs8rga szinii s&. Ez a 

sziu6 a Rdk egyes hyalatait nyeli el, annak 

a f6nynek megfelelkn, hogy ha a feh6r 

f6nyEl egy szintartornimyt kizkmk. 

a visszamarad6 f6ny szine a kizbt szin 

komplementere lesz. A vil&godrga s&6 

alkalmadsAval az 6g sdne a fttkete-fear 

pozitiv kGpen nem lesz annyira vilsigos, 6s 

A kdvetkez6kben megismerkediink 

ezekkel a szinm6~6rendszerekkel. Meg6rtksiikhoz 

csupan elemi vektoralgebrai 

rniiveletek ismeret6.e van sziiidg, amelyek 

az elektrotechnikai gyakorlatban 

am~Qy is sii& el6fordulnak. 

igy a felh6k is latszani fognak.) 

Az RGB szin~Gr6rendszer harom realis 

R6t egymbra helyezett kiilonbiiz6 szi- 

ahpszinnel dolgozik. Minden szint hiworn 

nii szubsztraktiv sziir6 a szhkeveds tor- 

szslnmal (trikromatikus vagy tristimulus 

vbnyeinek rnegfelelkn aszinkorben k6zot- 

m616szzimok) hathz~mk rneg, amelyek 

tiik lev6 szin 6rzet6t kelti. Ha megnbzziik 

kifejezik, hogy az alapszinek (alapszina 

17. &bra szubsztraktiv s&&inek karak- 

ingervektomk) e@geiEl milyen rnenyterisztikait, 

ez kijnnyen belathat6. Az a 

nweket kell addit,iven iisszekeverniink, 

abra szsje s hosszabb hullhok tarto- 

hogy az illet6 szh alljon elb. 

manyaban (voros) rnutat elnyeltkt, ennek 

megfelelkn cibk6k szinii, a b ibr&.& 261- 

Az alaps~inek r~lonokromlrtikus spektdet 

nyel (bibor szinii) 6s v6giil a c abrb 

rumvonalaii, melyeknek h~dlamhosszait 

lathat6 karakterisztika szMje a ,,k6k 

a CIE (Comiusion Internacionale l'aclaitartom8nyban" 

mutat csillapitbt (dga 

rage ; Nernzetkozi Vil~igitbtechnikai Biszinii). 

Ha az a 6s c sziirit, egym- he- 18. &bra. Additiv (n) 6s sszub.Mrakti,r~ zottmig) riigzitette. A higanyg6z spektlyezziiik, 

ez olyan, ~nint,ha additiven ke- 

(b) szinkeverhs 

rumaM1 hhrr~ vonalat valasztottak: n 

vern6nk sarga 6s cian szineket, ennek ere- 

voros (R) 700 J~III, a z61d (G) 546,l nm, 

d6je a szinkiirbiil lathatban zijld. M& sza- 

6s a k6k (B) 43.5,s nm hullhhossz6~ vonat nyombhengere egydnt fest6ket 

vakkal: az erecld karakterisztika a fehGr 

szhk6pvonalakat. Az alapszinek egydnyom 

a papirra, m6gpedig a ,,z61dW henfbnybol 

a ,,kt:.k" 6s ,,vor6s1' sugarakat 

geit ezekMl a s~igiw&kMl kSrletileg 

ger bihr, a ,,k6kW henger s&a &i 

egyaht csillapit ja, a visszantarndo eredB 

6gy hatbztak rneg, hogy teljesitdnyeik 

pigmentet. A k6t fest6kkteg szubsztrakspektrdis 

(isqzet6tel zold ssin6rzetet kelt. 

a&ya olym legyen, hogy iiaszekeveme 

tfv keve&dvel (azinkor!) elm1 a ~61-68 

A szin kialakit~bhoz nern sziikdges a 

az egyenl6 energiaju feMrnek megfelel6 

szin. 

szG16ket ffrl ,A f6ny fel6 tartva atnezetben 

szin6rzt.t dljon el&. A saem tnlajdon*ai 

,4 szubsztraktiv aZiukeveA 4ve alap 

szernl&lni, elk egymka helyemi Bket 

miatt ehhez egB.mn kiiliinbiiz6 teljeyitj 

h magyar&zhati, a tairgyak szine ia A 

czy feh6r papirlapon. 

mihyek tsrtemsk: a hivola spektmmvoszines 

tetek saelektfv elnyeIrik (pL e fee- 

A szubsztraktiv sziirik 1niikiid6s6nek 

nal teljesitmtjnyeinek dnya P, : PG : 

tkkek), a feh6r szin egyenkte spektmismerete 

alapjhn a szubaztraktiv szinke- 

: PB = 1 : 0,0191 : 0,0141. (PI. 54 W, 

m&t .,at~pox%ositj&k7', egyes frekv& 

vehs is kiinnyen meg6rthet:i. Itt a szin- 

1,03 W 6s 0,76 W.) 

kat elnyelnek, mbkat vkvemek- A 

keveks nem az alapszinek (viirlia Gld, 

Az alapzin-egy&gek vi&pdgn senr 

fehbr, sziirke, fekete szinii te& mhkm 

k6k) egymkra vet,it&vel t6rt6nik, ha- 

egyforma. Az el6bhi teljesitm6ny-dszint 

egyenleteen nyelnek el, ill. v e 

nem feh6r fGnyMl indulunl: ki Q ennek 

vissza. 4 zold szini'i test pL drt &, nyokhoz az gijrbe TOO; M6,l 6s 

spektrumat megfelel6 s&ltkel (negstivmert 

a spektrum sm%n lev6 viircis 6u kbk 435,s nm hukbnhoaszekhaz tar8oai, 6rteszwk) 

atrendezziik. Az , ~ t r e az ~ " 

sugarakat elnyeli. 

kei (0,0041; 0,9043 6s 8,0178) alapjan a 

eredeti alaps7inek kisevel ti%&ik, 

feinytiramok artinya @= : 9 : % = 1 : 

igy kapjuk a szubsztraktiv alapzineket: 

4,5907 : 0,0601. Ha tehat az alapazineket 

ci&nk6k, bihor 6s aha. HI\ ezek megfe- 

k y keverjiik ossze, hogy f6nyriramaik a 

lelelkn vhlasztott alapszinek, akkor ez 

A kiilonbozi, szinek rnegho~ztk, fenti ankyt tiikfiizik, fe&r &t kepunk. 

ezeknek megfeleld sziir6ket papixon egyegy6rteImii 

ammosib sa&dged t& A szinm6bs tediduija elvileg az dab- 

1nk-a helyezve feh6r szint kapunk, melya 

szinm6r6rendszerek 16tmho&&. Sok- bi maon todnik. R&zitiinli b m , sz 

nek vilagossaga az elnyel6s miatt mindig 

f6le szlnrendszert ismeriink, mindem- alapzinek spektmvonaIAt sug&rzi, fbnykisebb 

lesz, mint a ppir eredeti fear 

nek kozk tulajdomAgn, hogy a szint sz66t (pl. fe&r fbyb61 monokmm8tikua 

szine: vilkgos-, sot6tsziirke vagy fekete hkwm egyma61 .lggetlen adsttsl jei- sziiriivel, vagy prizmAval6s keskeny 16slesz. 

Az additiv 6s szubsztraktiv alspszilemzik, 

l6v6n a szin - mint mondottuk - sel kisziirjiik a megfelel6 spektrumvonalanek 

keve&dt a 18. cihrcin hasonlitjuk 

hkumdirnenzib mennvhk. " A szinrend- kat). A fhyfombok el6 fbnyrekeszeket 

iissze. 

- 

sze k lehetnek objektiv 6s szubjektiv helyeziink, amelyeket az illetd alapszin vi- 

A ~ni~traktiv eljbbhoz haszndt renzzerek. A szubiektiv rendszerekben l@s.&gBrt6k6ben (lumen) kalibrblunk. 

szi%k, a negativsziirdk tehat keskeny- mikzeres szinm6s 16nyegileg nem tor- A harem f6nyfornis f6ny6t egy ketthz- 

&v6 szelektiv elnyel6k. Ilyen szMk a tbnik, csupin ndott szinmintAkkal val6 tott feh6r I&t,t6mez6 egyik fel6re vetitjiik, 

szhesfilm gtegei, vagy a nyomdatech- osszehasonlittk. Legismertebb szubjektiv rnSk fel6re a m6rni kivht szin keriil venika 

fest6kei. Szubsztraktiv alapzhek- rendszer az Ostwald-rendszer (Ostwald- tit- (19. &bra). Ezuttin a fbnyrekeszek 

kel is e16811ithat6 bhrmely szin, a szubszt- f6le szinatlasz, amely a szint hyalat&val, segit&&vel a hhm alspszin intenzit&& 

raktiv alapszinek megfeleld kever6dvel. valamint feh6r 6s fekete tartahkval jel- kiilon-kiilon addig valtoztatjuk, amig a 

A nyomdatech~kaban az ,,egym&ra he- lemzi), valamint a Mumell-, a Baumann- 1&$6mez6 k6t fele szinbyalatban, telitettlyezett 

sdh5k" az egymka nyomott fes- Prase- 6s a Miiller-f6le rendszerek. A &&en 6s vilcigodgban megegyezik. Ekt6k&tegek, 

amelyek megszivik az alattuk szubjektiv rendszerekben a fhy fizikai kor a fbnyrekeszeken leolvassuk az alaplev6 

r6tegr61, ill. a feh6r papfrlaprbl a edataibbl a szin nem szhithat.6 ki. Az szinek viI6godg-Art6keit. Ez a merend6 

szemu~khe 6rkez.6 f6nyt. 

objektiv szinrendszerek hhm egymhthl szh hhmm dulja (r'; g'; Q b'), amely 

Az eliiziiekben emlitett pitldbzil (voriis fwtlen alspszht (alapszhingervektort) a szint egy6rteImGttn meghathzza. 

tti~gy } a vorijs szinkivonat-dispozitivdl vbztanak b a szint ezek segitdgQvel Grassrnann 2. tBrv6nye, ill. a Maxwellkbziilt 

nyom6henger megfelelii hely6n hatkuzmik meg a hbmrn6retii szfn&r- f61e szinkevertki t6rv6ny alapjb b ~ e l y 

nem tiirlknik fest6kfelhordb (mivel itt a ben. A t6r minden egyes pontjkhoz egy- szint 3 sdat meghathz, nlinden szin el6dia 

titl&t.sw volt). A z6ld 6s k6k szinki- egy szint rendelnek hozzh. Ezekben a rend- Allithat6 3 alapszin kever6kek6nt. Az e16-

(az egy~k alapszin 

esetleg ttt) 

19. abra. A trikronautikus KGB 3zi.n- 

me'rks kiz~itekzkse 

hkben lattuk, hogy sok szin - amelyek 

az RGB hhrnszogon kiviil esnek - nem 

keverhet6 ki kozvetlenul a hhm alapszinnel. 

Az ellentmondhs csak lbtsz6lagos: 

ilyen esetben a szin valamelyik modulja 

negativ szhm lesz. Ez a g~akorlatban azt 

jclenti, hogy a megfelel6 f6nyforrW a 

lat61nez6 mLik oldalara kell vetiteniink, 

hogy a kivant szint kikeverhessiik (a 19. 

Bbrhn szaggatott vonallal jelijlve). Egyes 

szineket pedig - arnelyek az RGB hhm- szor oldalain helyezkednek el - k6t alapszfn 

osszekeveddvel is elbhllithatjuk, 

ilyenkor az egyik modulo. 

A Maxwell-torvBny szerint egy szint 

hkmm egymhst61 fiiggetlen linebis menynyisbg 

hathz meg. Ennek alapjtin irhat6, 

hogy 

f'F = r'R + g'G + b'B 

ah01 f'F az uj kikevert szh, a jobb olda- 

lon pedig a hhm oaszekeverend6 kom- 

ponens 6ll. Itt az R, G 6s B jelolbsek di- 

menzi6t (az alapszinek egydgeit) jelolik, 

az r'; g' 6s b' modulok pedig szhokat je- 

lentenek: milyen mennyidgeket kell ven- 

niink az alapszinekb61, hogy a kikevert F 

szinb6l f' memyis6g blljon el& 

80. cibru. A szin mint veklornaent~yiskg 

a: RGB szintdrben 

-4 hhom modult sdzal6kos osszethtel- 

ben is megadhatjuk, ezt jeloljtik r; g 6s b 

jefekkel: 

A hhrn szh osszege tennbszetesen 

100%-ot, 1-et ad: r + g + b = 1. Fejez- 

ziik ki ezekkel az Gj szint : 

f ' = ~ (r' + g' + b') (rR + gG + bB) 

Miutan az ered6 szin vilhgodga meg- 

egyezik az osszeadott szinek vil&go+B- 

val, 6s a vilhgodg-6rikkeket az f'; vala- 

mint az r'; g' 6 b' f6nyrekeszeSl leol- 

vasott mennyis6gek jelentik, a dimenzi6k 

awnosshg&Ml kovetkezik hogy f' = r' + 

+ g' + b'. (Az F, R, C? 6s B azonos di- 

menzi6j j6ak ; r, g 6s b dimend n6kiili Sz8- 

zalbkok.) fgy s kikevert szin e&ge 

ah01 az r, g 6s b az F szin hhromszfnegyiStthatdi, 

a szin szin@Bt (hyaatat 

6s telitettdgbt) teljesen meghathzztik. 

(&lennyi&gbt, intenzitbit nem, ennek 

megadkhhoz a szk16kos osszet6tel kevbs, 

az abswlut 6rtkkekre - r'; g'; b' - 

is sziiks6g van.) 

A 2. 6s 3. Grassmann-tiirvBny szerint 

a szinQzet hirom egymW61 f@getlen 

linehis memyidg kzege - ez egy tBrbeli 

hhmdimenzi6s vektorra is jellemz6. 

A szint ekrt szaimitktechnikai k6nyelem 

szempontjab61 vektornak tekintjiik, 

amelynek hhrom rendedje a hhm modul. 

ky bkmely szinnek a tbrben egy 

pont felel meg. A szint&r koordinatarendszekit 

jogunk van akhilyennek felvenni, 

egysze&g kedv&rt legyen dedkszo& 

(k6dbb lktni fogjuk, hogy a j6val 

e6lszeriibb XYZ rendszert vessziik fel 

dekkszogiinek, ekkor viszont az RUB 

rendszer ferdesZaghek ad6dik). Az alapszinek 

egydgei a thr h 

- 

hm 

- 

kiny8ba mutat6 

e&gvektomk: R, G 6s B. A t6r egy 

pontjahoz rendelt szinvektor (20. cibro): 

fqj =. r'd + g ' + ~ b'B = (r' + g' -+ b') 

(rR + gCr + 

itt az F az 6j szin egydgvektora (vigya- 

zat, ennek hossm nem egy&gnyi !) : 

Vhgpontja ott van, ah01 az f P szin az 

egyshgsikot (az egydgvektorok Utal ki- 

feszitett sikot) dofi. 

Az f' nagy+ak v6ltoztatb csak a 

vektor hossdt (a f6ny vil&godgat) vU- 

toztatja, szineas6g6t nem. A kromacitb- 

nak a vektor irhya felel meg. Ha a szine- 

ket egys6gszink6nt kezeljuk, azaz lemon- 

dunk az intenzit&Ar616s csak a szined- 

&t vizsgaljuk, a tbrbeli probl6ma sikbeli- 

v6 zsugorodik: ekkor csak az egys6gsikon 

hathzzuk rneg a szint. Az egy&gsiaon 

helyezkedik el rninden g; Q 6 B szinek- 

bbl kikeverhetd szin egydgvektors, az 

egydgvektorok koordinat&i 6ppen az r; g 

6s b sztizalBkos modulok (21. &a). Mate- 

matikailag ez konnyen belathat6, rnivel 

az f'F szinvektornak megfeleld egyenes 

IZ B 

egyenlete - = -- = , az 

r' g' b' 

egyenlete R + G + B = 1, ezt megoldva 

a dofbspont koordinstkira a mb ismert 

Bsszeliigg6aeket kapjuk: 

A szint6r osszes pontjat taut centr61i.g 

wetithsel az egydgdkra vetitettiik. A szi- 

nek kromatitkat egy rgb szhhhnessal 

adjuk meg, ez az egydgaikon - amely a 

12. Bbnin lhthatd egyenl6 oldald hhm- 

szog - egy pontot jelent. Az egyenld in- 

tenzitkG feh6r f6nynek megfeleld s& 

a hbrnszog kozbppontj~iban helyezke- 

dik el, miuth az alapszineket Ggy v bz- 

tottuk meg, hogy azokb61 egysdgnyi (nem 

teljesitmbny- vagy f6ny8rsm-egy&g!) 

mennyiggeket dsszekeverve, Bppen feh6r

22. cibra. Az egysCgsik vetiiCete az RCf 

~&YR (rg azinhciroll~~ziig) 

szint kapjunk. fgy a fehdr szin rgb koor- 

dinat& 1/3-08 6dkiiek (33,337,). Az 

egyenld energiBjlZ E feh6r szin eg@pek- 

tors tehkt : 

A 21. Bbnin lhthath szinhtiromswget a 

szaggatott vonallal jelzett ( -B) ichyban 

levetithetjiik az RG sikra, igy egy nuis 

form&ju szinhhmszciget kapunk (22. 

&a), de itt is rninden egyes pontnak egyegy 

szin felel meg. A 21. Bbdn az f F 

szfnvektor az F pontban dofte az e m - 

sikot, ennek vetiilete az F pont lesz az 

RG sikon. Itt a szinpontot csak k6t ,tsz8m, 

egy r 6s egy g Brtek hatahz meg, a harmadik 

b koordinata az egysegeik egyenle- 

6W1, ill. a sdealBkos Bsszet&elb6l meghat~kozhat6 

: 

A szinhhmsziigben - mint nuir a 12. 

a h kapdn is Mtuk - s&oagrafikua 

szerkeszh v6gezhetb el, i%szhangben az- 

24. &a. a: a spektrolm szineinek elhelyezkedkse az egyse'gsiko~~. A smggatdt 

vonal crzt j&pezi, hogy a @be az RGB pontok ki&ele'vel a pozitiv tdmeg?/edak 

miigiitt helyezkedik d, mivel az egyik szinegyii~hatd mindig neqativ; b : centrdzs 

vetiiiet Up az eg&&kon. B&y P 8zin Ak kar&erisztiEue huUrimhosezcit 

iu is az E fa szinnel iissW6 vonal 6s a epektralgorbe metsdqwntjrib61 hat& 

rozhat6 meg. 

eal a Gmyel, hogy a szinBrzeteket vek- 

tormennyGAgeknek tekintjiik, melyeket 

lixwhisan oaszegezhetiink. KBt szinvek- 

tor ereddje : 

vagyis a vekhdgebra ismert szaWysi 

szerint az eredb szin koo&t& a szin- 

vektorok sk* komponenseinek kiilim- 

kiilBn tiirt6n6 6.nszege&Ml ad6dnak. 

Hol helyezkednek el a spektrum gzfnei? 

A legtdbb spektdia szin nern keverhet6 

ki a dlaaztott hsrom alapszinnel, ill. a 

seinegyiitthathk kiiziilegyik negstiv s& 

lesz 

Vdgezziik el a RGB szinmB& a teli- 

tett szinek hullWossztantom&y&n v6- 

gighaladva s kiilon-kiil6n minden spekt- 

Ahinre, "gyis hathzzuk meg a kike- 

ven%ikhoz s&k&ges rgb hhmszin- 

egyiitthatdkat a hull&nhossz ftiggVQny6- 

ben. EkedmBnyi~k 8 23. anin Itithat6 r(A); 

g(A) 6s b(A) g6rMket kapjuk. Lathath, 

hogy az egyik szinegyiitthat~5 majdnem 

mindig negativ, telitett szkaeket osak egy 

gvid szskaszon, 650 nm felett keverhetiink 

ki. Az alapszineknek megfeleld pontokban 

a mbik kdt szinegyiitthat6 6rt&ke 

termdszeter*?n 0. 

A spektnilis szinek egyrkgszineinek 

m6rtani hely6t az 

vektor-skalsr fiiggvby hathzzs meg, 

mrnelynek egy sikgBrbe felel meg az egy- 

+ikon (24. ha). A g6rbe nagyr6sze a 

negativ Grnegyedekre esik. A spektdl 

ezinek girWj6t az el6bbi &on az RG 

sikra val6 vetit6asel is bWmlhatjuk (25. 

k). 

23. &a. A wwnokrotnatikua s zid ~~z ai&&gea 25. &a. A 8pe&r&inek gorbe'je az RG eikon 

Mrinn8zln-egyiWudk a lu&bbau figdnydbm. Pi- 

&+ meg, lwgy a h6omn egyWhd W g e mmden frek- 

umdn 1 (o. 6. a 25. d bdd)

A ptk6 el&& teriileten beliil helyedce- 

dik el az cisszes leteed szin egy&gvektora. 

-4 bmszt@n beliil - mint tndjuk - ax 

RGB alspszinekW kikeverhet.6 szinek 

taulhsthk. 

- r(llo), g g(rZo) - b(&) 

d&) = --. (&) = -; b(&) = -- 

pa" P& pa. 

ez esetre vonetkod, amikor a v6riis 

' fhyhamtit Qppen 680 lumenm 

s t u k . Az aiapdn-egy&pk Mny- 

~ a z i a m e r t ~ y o k M 680 1 ~ ~ = 

lumen, aG = 3120 lumen Bs 

lumen. 

= 41 

Fajlages hhmszin-egyiitth8t6k 

Sagyon sok esetben felrneriil a k6vetkez.6 

promma: adva van a fizikai fhy 

valamilyen p(A) spektrum slekjaben b 

kivbcaisk vegyunk arra, hogy ennek 

Eauth mb k6nnyikzerrel megh8tk-a~hatjuk 

egy P teljesitdnyii & hullbmh 

o s s ~ monoknim spektrammmal 

modd-s-thatbit (amely mk nem 

wY+=w : 

milyen s* felel meg, aaaz milyen 

Brthkiiek az rgb hnszfn-egyiitthrrtdk. 

-lz objektiv azhdr6rendszerek a fizilrai 

fthybi3l a szhkrzetet egy&elmikn meg 

tudjslr hathzni a fsjiegos h k ' - 

egyiitthathk bevezetih6vel. Ezek az

mod~zlja csak a f6ny d@~8&6t vhztatja, 

&dned& nem, a it6 

is a vektor khya felel meg. A szfn y* 

kwn%dt$ja a szfo f&yed&vel d- 

nyoa Az egyenlii energiejO feW fhy egys6gvektodnak 

koordimitfi: x = 113; 

y = 1p; z = I/& 

Az XYZ egydgdkw & minden M- 

tezd szin vek- kereszt-, a &on 

helyezkednek el a &ek -ormi. 

Mivel a ttkbeli Abdkon a szerkeeztk 

neinhkes, itt is lemondmk a slctn menu$- 

Segedl, & e k h t kezeljiik 6ket 

az XYZ -. 

Az IdaJbiEkhez hawnhn itt ie megadhatjuk 

az %(If; &A) Ba #a) @kb6kef, 

amelyek rneghatbw a spekt* sdnek 

egys$geinek h€uoms&egyiitthst6it 

(30. ribm). L&hath, hogy a giirb6nek 

nines negatfv azekaszs. A mb6k itt termeszeteaen 

nem ' ' ' 1 lettek fel- 

(bimm az *k 

nem &lkMk elB), b 

fiaikaJag 

m az rgb(a) g6rhogy 

ferdeaz6gii koordinh-reds=* hathvanak 

meg. 

Az XYZ rendszerben az -fiQg&ek 

hasonbk, mint az RGB rendszerben, az 

MkMl t M 6ta~hiW. A spektdha). 

A szin tkbdga (talibet*) definici- 

a 33. Ibrs jem&eivel 

ott elmondottak legnagyobb r&ze 

m&n itt is BrPBnyes. Rdviden kzefoglaljuk 

a fontasebb ~ p i ~ ~ k a t . 

A2 XYZ RndslR €sdksd& k d - 

dtarendszer. Az alapaztn - - egydgek a 

k m irhyba mutati X; Y 68 z &- 

wktomk (29. iibm). A hvektor kifejez&e 

az abra alapjh 

f?iF=x%+y5T+z'Z= 

= (x* + y* + z7) (xZ + yP + Zj 

~ W i X Y ~ ~ ~ f 

rom (vagy Gbb) &+, M y (kikevent) 

ehhez grdhman a & ismertetett 

m6don (12 bbra) -&hetjiik 

az a t e ~ ~ arbfit, 6 k mid a 

' ahefyes. K& vsgy tiibb sx n6m. het&vhat6 

me%, 

A2 XYZ RadsPea: Zajbgo8 Edtwgyathst&mk, 

sz qa); flit) b E(12) gwJ&nek 

itt is igen nagy jeleot&&@k van. SArmei~&~thmdc 

az RGB -1 ismert&tt 

m6don tiirthii. Adott egy &, hut- 

1- mono%zomatikM %y, 

melpek Ph teljesitmthye +pen skkora, 

bogy &nln legyen. Az RGB rendd 

kxdektt leveze& an&&jb 

asainEgn~: 

e 

A h&omszin-egyiitthet6~ m k16 

pont az (1, 1, 1) -on vmn, ahd az 

f Fsafn az eeysegsDrot &fi (az ROB rend- 

szedl ezt & bizonyftottuk). A s& f 

A* egyed& enerfijti feMr a &&&omaz5g 

kBdppontj6bsn van. A gpkorhban 

itt is az ecrveePsik XY sba va16 

vetiiletet haam&Ak,ez az igen gyekran 

alkalmaaott CIE nemze&Sd gngnm&ddiaprm 

(3% cibra). A hiby26 z koordi- 

&a is itt egys&n 8zAmithatb z = 1 - 

- (x f y) &szer"+b8L 

T&zetesen az XYZ rendszerben is 

f e d a szhkevenk linearitha, vagyis 

k6t szfo b&t az egyes komponensek 

bzeadWval hathzhatjuk meg : 

F= + Fz = (xl % + yl Y + za z) 4 

+ (xaX + y* Y + %Z) = (x* +3)rr+ 

+ (YI + ya)~ + (q + 42 A CIE szindiegramon s h grafikna 

sxerke8ztbt v8gezbetiink. Egy edott (4; 

meghathwtt F szia 

hatbrozhatjuk meg, hogg aeSaekBt$ik az 

E &h& hel, 6q ah01 a vonal meghosa- 

sprbbft6sametszia

ahol@p;@y&@zazX; Y 6Zalapszh 

W k f6nyxhnmi. A fajlagos hhmszin 

egyiitthathk: 

- 

x(&) ' = -- - , Y(&). - 

+(A,,) = - , 

pa. PA. 

- z(A,,) = -- z(U. 

PA. , 

- - 

az X; Y; Z alapduek fhyhbm8iW1 vett 

meMyk6pket mutatjak meg, melyeket 

cisszekeverve 6ppen 1 W fBnytaljesitm6nyfa, 

A,, hullhhoaw13&& monokromatikus 

spektromrmnalnek megfelek5 szin- 

Bnetet kBpeznek. 

Tudjuk viswnt, hogy & = aZ = 0, 

mivel az 3 Btc 2 k6pzete.a szineknek nincs 

f6n- mert a kwrdinBtarendszert 

+pen vettiik fel. fgy @a, = y(&) .(4r, 

a fBny teljesitm6nye pedig 

Vhzuk az Y egys6gszin fBnyetdg6t 

680 lumenre, ekkor 

bhoaszat a lathat6 fBny tartombytin 

beliil v6gigtkiptirtiik. A @rbe vektor- 

skal&r f wBn y : 

t6rbeli giirbe a szh definici6jU1, mert ha 

a hhm memy+ line&imn nem lenne 

fiiggetlen egymM1, a gorbe egy sikba 

esne. A gorbe pontjai a P watt teljesitm6nyii 

monokromatikus szinek m6rtani 

helye. 

A giirb6t alkot6 vektomk ,,nyilaiW egy 

legyezd alakfi feliiletet alkotnak, a feliilet 

atal be& tB&szben az ikwees 1Btez.6 

szin vektara benne van. Ha gorWt az orig6ra 

tii&6 centnilis vetithaeel az XYZ 

egy&g&ra vetitjiik, megkapjuk a spektrsd 

szfnek patk6j&, majd lijabb ddks+ 

vetftt5ssel az XY sikon a CIE szindiagram 

patk6jAt. UtM, hogy a szinpatk6 

spektrsd pontjai a szem Bdkeny- 

&gi g6rb6jBt fejezik ki (35. abra). 

Aspektraprrtk6 pontjainak koordin4tAi 

edrt a szhnaztatss miatt (az S szh a& 

zal6kos hhmszin-egyiitthat6i) : 

(A) = y(l) 

x(l) + Y(l) + Z(l) 

6 em1 a fajlagos hAmmszin-egyiitthatbk A koz6@ kBplet 16nyegtiben 6s shaz- b&rmely i.,, hullbmhosszra kiszhithatbk. 

(a A, mell61 az indexet elhagyva, mivel a tatMban megegyezik a j61 ismert (3.) Az el6d gondolatmenet az RQB rendvi@tot 

minden hullhho-n el- osszeftigg&el, a ektrum f6nmbak szerre is vonatkozik. 

v6gezziik) : 

kiszAmft@val, ami nem meglep6. A (8.) 

6 (9.) &zefiigg6sek, valamint a 34. Bb& 

Lithat6 gBrb6k abban az eaetben hhye- aek, ha azY egydgazh f & ~ Bppen a 

A kolorimetria, a szhlat& tiirvBnyei- 

680 lumen. Mivel a v6ri,s egy-zin & 

nek tanulmbyo& mi& arra am+fhyhudt 

egyszer m& ezen az 6rthken 

pi- jutottunk, hogy az igen nagy 

rijgzitettiik, most meg keIl vsltoztatnunk. 

inform~i6tartahli fizikai f6ny - m6g 

Az P q&j+n f6nyIirama a (7.) transz- a leghmetettebb 8tmkt1hijli is - a&formki6s 

kBpletb61 

Brzet szempontjSWl mindW hhm 

adattal fiik6letesen jellemezheta. Ez az 

alapja minden dues teohnikhk, igy a 

szbs televl&nak is: a bonyolult infor- 

Ezek a fajlagos szinkevefi gBrMk, ame- 

~ ~ b csuph 6 b m 1 jelled 

lyek megmutatjak a hulbimhossz ftiggx.4- 

adatot tovtibbit, de ez el6gdgw is. 

n+ben, hogy az egy&gdmk fhyhsm- 

A seines televizi6 viUgft6fouzfor- (lumiegy&geibi31((4r 

= 680 lumen, c;Px = = 

nofor) rendszerben dolgozik. Ehnek a 

= 0) milyen mennyk6pt kell6wzekever- 

,.szinm616 rendszernek" az ala-ei a 

niink, hogy 1 W monoknnnatikus fhy- 

szines tv-vev6 kBpemfijBnek hsom 

teljedtdnynek megfelel6 dniqext kap- 

luminoforja, amelyek a Aes6 elektronjunk. 

mag& hatbh~ vorcs, ziild, ill. kBk szhben 

Az y(l) fajlw szinegyiitthat&@rbe 

vihtgitsnak. A bdgytb szines k6@ 

Bppen a szem ,,l&that6sigi @rb6jeW, igy 

hhom vezhrlajelet kap, a szines k6ppont 

az aeonos jeliib nem vaetlen. A b m Ezek uth mtir aksrmilyen azin f6ny- b m jellemz.6 adatbk megtelelden. 

fajlagos szhegyiitthatht a hullknhossz Bsruna egyszerikn szAmitPt6 az y' kwr- A kepcsB konstrukci6ja fo1yt.h a ,,v6r6s1', 

fiiggvhy6ben a 34. &dn tiintettiik fel. dinkt.6,jhak ismeretBben: 

,,wld" 6 ,,k6kW elektmnsgylik csa3c a 

A gorWk mindeniitt pozitiv tS&kiiek, a 

nekik mesfelel6 szinfi luminoforb gerjeszg6rb6k 

alatti teriilatek egym&& egyen- 

tik. A shes tv egy k6ppontjtit b m 

1&k b egym5gnyiek (feh6r egyensay 

luminofor alkotja, a k6ppont ered6 szine 

elve). 

a W m elemi k6ppont tertileti &evenMvel 

ad&lik, b a b m szfnpont-hsze- 

Az F F E (A) B&kekkel meghefhmzhaf6k 

egy tetadegea P taljesitmenyii, A,, %, = 680 y (lumen) 

tev6 viswnylagos fBnye&@31 fiigg. 

A luminofor-pontok fh& (el& kiize- 

AZ ;(A) ; y( A) ; z( A) @rWk tulajdonkBppen lit6sben, ha a kQpeai3 gemmSj& egyel6re 

a szern apektrBlis BaBkenysBgBmek mi fr%yelmen klviil bagyjuk) a kBp& ve&M 

az XYZ szfntBrben. A W m girbe egytit- fesziiltdg6vel egyenemn arh~jroa A vetenen 

egy tBrbeli @rWt helpttedt, ill. drh5 fesziilta6gek pedig az UR; UC 6s Ug 

ennak kompo-i. A tenbeli @rbe k6pe jekk, amelyek a szines tv rendszerben 

35. &&in lbthat.6 ezaggatott vonal, &- Btviteh keriilnek. 

maztatese - mint tudjuk - hgy t6rt8nt, A shes k6pcsB vi16git6 ernydje hgy 

bgy bUend6 P teljedtmhyil spektm- van Wva, hogy ha a hBrom kiil6nbiimS 

fhy moduljsit m&Wc, miktizben a hul- &6 lumiwforra aeonos energi&jfi ger-

en ,,termhetellenesen" fe&, mivel a 

feMm i d testek vagy a nap@ viLBglnak, 

mivel az RGB rendsmr egy&gmktorsinincssnekbenneazXYZ 

' "ben 

teB feGr fhye meB jell4 szin6rzetet 

adnak. 

A shes tehdzib rendszerek feher szi- 

(a2 ~~a,Byegyaegsikon hely&ke&ek el). 

Az XYZ -$GB, koordidta-transz- 

@rm&i6 gondolptmenete mrSn eljutunk 

n6t edrt a kolorimetria nemzetkiizileg a szines teledzi6 egyik legfontoaebb 

36. &bra. A szilzes TV alapz4~ceinek el- szebvhyos feMr szinei kiiziil v&wztot- kobrimetriai pmbl~j8hoz: milyen 

helyededdse a CIE azindia~um. t&k ki. 

dyban kell keverni a hhmm k-ra 

AgiiTbevanalks2WrdttgiiZetenu Mint ismeretes, az izz6 szilhd testek b jelbt, hogy fekete-feh6r k6pet tudjunk 

featkkek661 kikeverhetb sziraek helyez- folyad6kok kisugkmtt fhy6nek spekt- kdzvetiteni. 

Mnek el 

ruma folytonos, ellenthtben az ionidt A b m foezfo~61 azt tudjuk, hogy 

ghwk vonab szink6p6vel. Ha egy testet f6nyiiket Ziaszekeverve a szabdnyos C 

melegitiink. kb. 500 OC kiirny6kh &it&- fee szint ~ml@tatj&k. De hogy milyen 

viir6mn kezd izzani, a hdm6dklet emel6- anbyban kell a fhyhmokat v, 

j d jut, avrz ha a hhm veddi, &el a kisugkutt fby d&s, iubfeMr, arra nbe a megadott sW*t8k 

feeziiltdg egyforma, feh& sdnt szol&l- majd MkesfeMr lesz A dndiagmmon az kiizvetleniil nem adnak f e l v i l ~ ~ , 

tasson. Ha a k6pca6nek csak az egyik i d testek hdddkleti mghzkit egy mivcl azok XYZ rendszerbeli egydgsheelektmnwja 

kap vedd&, a mBsik folyamatos vonallal bbrholhatjuk, a ket jeldInek. Az h; Cy; Bv egys6gmktokettd 

le van h a , a kBpemy5 az illeM g&be egpa pontjainak egy-egy h6dr- rok pedig csak a sej& koordin&arendazealaphnek 

megfeleld ezint fogja szoJ&l- dkleti 6dk felel meg (37. cfbro). Ezt a riikben egydgek, az XYZ rendslierben 

tatni. 

Kelvin-fokokben kifejemtt hWdkletet nem. 

A visszssdhi szintorzitbk elkeriilk SZinhbmksdUdd nevezziik, amelyet a Vi-juk meg tehbt, milyen &yban 

vBgett a viUgit6fdor-alapzineket szab- fot6sok j61 ismemek, b& a f6nyk6p6szeti kell6sszekeverni az Rv; gV b sv egydg- 

&yositott&k. &RV; Uy 48 By alapwhe- gyakorlstban inkdbb a szinmdklet 

ket vdlasztat~ meg, hogy lewleg recipmkhak 10'-swrosa, a mwed-6dk 

szineket, bogy 3 feMr f6nyt kapjunk. 

mid1 telfteftebb sdnek legyenek, 68 egy- hesznblatos. 

Az egyaegszEnek vekbdt nyil* egy 

mast61 lehetMeg tbvol helyezkedjenek el, A CIE szabvhyositott feh6r szlneinek 

megfelel6 r',, g', &I b', modullal kell szohogy 

a bel6lfik kikeverhet6, a kwmyh adetait a 3. r6b16zot tartahazza, a azinromi, 

hogy azt a pontot kapjuk mag, ah01 

visszaadhat6 szinek min61 nagyobb szh- pontokat a 37. 8brh is feltiintet*. 

az XYZ egp&dkot dcfik, amely pontokbsn 

16tezzenek. A 36. M n az Rv, %, By Az A fhy a mestedges eati, a B, C Bs 

nak koodn6tAit ismerjiik: 

alapszhek 1bt-k az XY dndiagra- D 65 (kiilonoeen a k6t ut6bbil a na~oali r',& = 0,67k + 0,33Y + 0,00Z 

mon, a beMliik kilteverhea szinek a pon- megvi&t&st kiizdti meg. I&d~uii&uk 

tok gltal alkotott hbrolllsztig6n beliil wolikamdk id- ill. rewnlbmd- g'v& = 0,21% + 0,71~ + 0,082 

helyezkednek el. LAtbat6, hogy csak az val (D 65) tijrt6nik. Az izdkhoz &Let byv& = 0,1a + 0,08Y + 0,782 

+zen telftett d d azinek hihyod, is bdk, hogy a @rbe pontjainak 

de ezek hienfit a szemiink nem thttan megfeIeId abszol6t fekete test sugb&$t 

Ha ezt az XYZ sikon lev6 hhm szint 

veszi &me. ~hssonlft~6ppen meg- minbl jobban megkiizelft&k. 

iisszeadjuk C egyenldv6 tessziik a 

adtuk az bltalbban hasznthtos nyomdai A szines TV feher C szin6nek koordi- G = 0,310X + 0,316F + 0,3742 feGr 

&A eMb fedkekkel kikeverheta szinek n8tAi: 

egySegdmel, az %, Y b ze~yaegvektoteriiletbt 

is. 

x = 0,3100 y = 0,3162 z = 0,3738 mk egyiitthatbinak egyenl&g6b6l a 

A luminoforok szabvanyositott koordi- Az RvCfvBv rendszert egy 6jabb s-r6- kiivetkez6 egpnletrendszert kapjuk : 

nat& a kovetkeAk: 

rendszemek foghatjuk fel. Az XYZ rendszer 

b kozdtte szint6n egy horn- lineb- 

RV: x = 0,67 y = 0,33 z = 0,00 

ris transzforra8ci6 teremt kapcsolatot, 

&: x = 0.21 y = 0,71 z = 0,08 

amely itt aem alak- b aZagt~~%b Az 

By: x = 0,14 y = 0,08 z = 0,78 

R&lvBv rendszerben megadott szfnkoor- 

A kQjx&vek gytirthshsl ezeket az 6rt6ke- din&& a fizikai RGB rendszerben kifejeket 

min61 jobban meg kell kiizeliteni, ill. zett 6:.kekhez kdzel Mnak, rniwl a megbe 

kell tartani. A koordinbtaik m6r6se tigy felel6 alapazhk is kiizel -ak egym8stiidnik, 

hogy felveszik az illeta lumino- hoz. (A karakterisztikus huWnhoaszak: 

for spektdt, azaz megm6rik a kisugbr- kb. 615; 535 b 470 nm.) A vUgit6foszforzott 

teljesftrn&y& a hullknhossz tkgg- rendazer alapazinei viszont nem teljesen 

6ny6ben, majd a kapott g6rKb61 a (9.) telitettek. 

iisszefii&a segitSegeVe1 grafikus inbgrti- A homo& lineairis koordindta-transz- 

Us4 kiszk&jz%k a szhegyiitthat6kat. forrn&dt egy6rtelmhn jellemezhetjiik, 

A dm% RGB kolorimetridhaI b bt- ha megadjuk az egyik dszer we&szttmttkal 

is Grthhet. 

vektorait a & rendszer koordinbtAival 

Az alapzbk m ~ z Sviil t 

l6nyeges a szines tv-rendszer feher szfn6kifejezve. 

~ Ezt tettiik a (7.) 6sszefiigg6sben 

is (fizikai RGB - XYZ ~ ts~t&). A va- nek megvblasztb, koordinWak kijeloltke. 

Ezt a feh6r szint kell eldtillitani 

a hbrom vilkg6thfoszfornak egyenld k6pgft6foszfomknek 

az eIdz6ekben megadott 

koordinbtbi az btszSmft$shoz nem el&&gesek, 

mivel ezek a pontok csupin az 

c&-ok e8etBn. KBzenfekviSnek 

Gtszik az egyenld energidjd E feMr szin 

v&az&a, amnban sok koriilm6ny ez 

cllen adl. Ez a sdn pl. biwnyoe 6rtelem- 

Ry; Gv; Bv egy~@&~k irhyh jellemz6k 

- ti. megadjdc, hogy hol diifik sz 

XYZ egysegsikot - de negysegukra 

n6zve eemmif6le felvil&gosit&st nem ad- 

37. &a. Az M z I t fe&e 

zhi H j e 

test sugcir- 

201

d b himtkozva fehtir fhy eae6n mind- Mivel a szinkWnbe8gi jelek a vaksikha 

-- 

egyik kamera b m m B jele egyforma, a eanek, ninos dhpd&k, ,fgy- y eRd6 

feMr fhyt helyetteait.6 hbroan alapezin 

~ j a dAz r el- . 

fLhybnm pedig Iciilihweik, rven* terjedt & TV-rm&zen=k a h&om 

30:59:11. A srhm JmmerHk kij6d jd&t @et - a -elet b a k8t 6- 

is ilyen &yban kell teW ikmepzni, Mw jdef - fi@',&, 

mivel a fBoy&mmk b a ezineggiitthathk csatorntikbaa tovBbbitj& A vikgodg- 

(amit a kamere dr) k6ziitt egyenea az jel vagy f&yedgjel a tulnjdonk6ppeni 

fekete-feu tv-jel az h Y w a t o ~ , 

A szines tv-feM ksmedinak ~pekt- a ~ ~ b & a -ban g j ~ 

rglis 6dkenydge tehat ehrileg megfelel keriilnek tov&b&kra A szinaw~rtua 

- 

mindket -. ben (a k6t a 1-for -rrv(A) ; gviil) ;- &(A) eeja, tord&a stb. a ' ndott k8p vik- 

%Pwk-~r 

f e ~ & p b c % & A "&at ~ ~ n e m b e f d ~ j a ( H . , ~ ~ 

~m6:vsnegyismartseiniink, W B s a W f o M - zikvzklel;Fik-~vekdynekmindhajromImmponenae~ 

a z ~ s z f n v e k t o n r ~ 6 ~ 

azRq&Bvkyben.- 

aikonmarad.)Ezaz6lfancad~ 

mgh&&ell ' ithstjukazalspszinek spektrukhak egy&t 4- k elm A -el ilyen &on ~~ 

tdmylqp neeys6g6t is e 

kaaedm, nub rtk6t viaezsverik nub zajvBdekne mind azines vBteIn61, mind 

ixamzfdi6hoe AC& fBnyhma: 

kernera fel6. A hrjhgoa s&ke~& giir- szfnes ad& fekete-fdt& ~~1 igen 

b8keleLjaafixikaiRQBrendslrecy- m j e k W , ~egjyzziik: hogy 

felt46 giirbBihez haeonlit. A karaktenszta- ~ b a a a z ~ 

k&cmd~ittievsanega*iv~ezt CSaLkiid~~ywakepesSnoofizilcailag 

nem lehet msgveMblitani, edrt linearit&, ill. a gjufmgkorrekci6 miatt. 

= 680 (03 -033 + 0 $3 1 -O,71 + a negefiv seskaegt e,Ihegyj8k 68 ennek A szhkiil6nbseg1 6mmteviiket rLgy 

+ 0,5 -0.08) lumen 

megfelel6en a pozitiv szaksszokat mMo- aillitjak eel, hogy a felvedkall~ergk Bltd 

sit*, hogy a bekhUrez6 szintorzitire ~d@tatott UG b UB, ,,v~T&'', 

A xkbjelben led &wmg tog-ainak egy- rnin6l kisebb legyen. 

,&ld"& ,,ki5kW jelekbB1 eWUitjtik az Up 

mbhoz v 6 &ya a hhm alapszin A ' '&t elv6gezhetdnk XYZ -kt, msjd k+dk. AZ UR - Uy 

f h n w e y a Ez az &y kb. rendazmben is, ah01 a feldteli sddi- & UB-U~~~jeleket(moat& 30% - 59% - 11%. Ennekigmerete- 

-tiu fil2); 3A); @) * 

lekMvt5 bszi a koordinbta-tdd letdnek (a .,kiiApE6" kamere r6gtih 

ci6 kiddw, amelyet ez aw%&bfm fekete-feMr jelet smlghltstne). Az Xm ren* inderew elhagy& b WUsdnmk 

meg (11.). A fenti anhy a rdtdik szfn ' ' kazaze1&1ye,hogyafelv8tel 

pOnRGBj&l&dE4dr& 

aorban, ez y' koordidtbBl sze~epel, elvileg is szinhelyes, mivel a *- - . A szin teW igy egy tijabb koordinRtaamely 

a fBnydranmd &goa 

k&knsl nincs negativ sdmaza. deonban 

rendszerben is megadhath, 

- - 

a hdrom bzeezt 

a &mrt m&pm -, mi- tevbje aC; R -c& B -c-rokvel 

az E~JGVBV jeleknsg ezekMl a jelek- kal fejezhet6 ki. A azint ez a W m koordiha1 

vslb Irinlnldt$ss nagy jeGj viswny nAta is teljeam tnyht&mza, az els6 

romkhd jk, 6s a Skarakie&&d& M v d a fthy vdapd&t, a m a 

kialakih is neMz. Az RGB-be val6 kettd a a&edg& hatbzza mag. Mid 

vkmdakit8a t e l t B ~ i i l mid ~ , ebben a mmdsarben a C inbydm maht.6 

a tv-vevb Wpcaijve ezekkel a azinekkel i#lszeteva a d&dggal anhyos, Gbbdo@zik. 

A Mhkbtiz6 rendszerb szinek nyire Y; R-Y 6s B-Y jelekrdl besslkoordidta-tmnazfomuici6ia 

elektromas nek. 

tBm viszont mindig eggrszerii; mind- A br8k kimene6 lev6 jelekb61 a 

egy bszead6 mtitrix-hrnkiir sziigstsges 

t% a 0zidd6nW j&et 

m e t r i x - ~ k6pezii ~ l A htrix terve-k 

alapjaul - mint m& megbedltiik 

- a (11.) 6sszefUggBs mMik 

~ t h i f t u k , a ~ h y k i k w ~ 

mra szo&pU, annely azt fejezi ki, hogy a 

ssadg88 hemm f60y4-D &ye 300&- A szines tv-rendszerek a fekete-f&& feMr fhy kikeve~Shez d&kges v&&, 

69OA - 11 %. Ez utcibbi sdmoknak igen televkkivd vahi 6eazef-t \189. biztosit- Ad b k6k alapseinek f6nyb-&ye 

nqy jelwtildge vsn, mivel a hiaxn j6k, hogy kiil6n viazik Bt a vil@d&&t, 

30% -59% - 1l04,,. A A ~ (ha a l 

(Rv; Gv; Bv) sefn~D.smerskimenG jest is 6s kiil6n a Seinedgm jelled jeleket. y-korrekci6t61 dtekintiink) : 

ilyen admyban kell iimwegezni, hogy Ez a BzfntBrben gondolkozva annyit jefekete-fe%r 

jet& @junk -nem a Hz4es bt, hogy a sziavektart felbantjuk egg 

k6pm&Gn, mivel oa Up = UG = ITB ese- 6 fek szin inin* mutet6 kompot& 

BU el5 a feh& fhy, henem a dgos- n-, tovbbb& kc% &ik komponensre, 

kbU&Wbe A szlnes televizkk amelyek az XZ vakdkban helyeAedmk 

rendsPsRLogyanisnema~~ a.szww~rwjelek. 

~modul~megfelelBjeieket,be- A Bzfn teMt igy a k6vetkdk6ppen irhet6 

nemavil@dgj&tbk6t~ fd: 

jelct tovtibbitenak. Ez a b8n#n adat is tel- rF = c'G + s7S 

jeaen meghatBnteeo e sefnt. A vi&a&gjel 

megegyezik a fekete-feh& TV--1, 

ahols'3 a k6t ai4dc-w jel dje, 

erre a kompaCit& mistt ven BziikeBg; 

amely szint& a vddkba esk Mivel enfekete-fe* 

k&zWkke4 is &zhetiink szfnek 

nines Y ir&+ kompommse, ae eMzd 

nea m-, szk k&miiiekkel is fekeie- 

6al3zefi&g& BWtBsBwl: 

f* m&mt - fekete-faren. A szin- fIF= c' (0,31%+ 0,316Yf 0,3742)+ A kiil6nW jekkMl d az UR -.Uy 

kiil6nbdgi jeleket vimmt 

+ B'S= X'X + y ~ Z% + b UB - UY jelet visseiik &t (elvben rmndh, 

kbb sHdkm6gpl vihetjiik 6t. az Y ir&nyci e@ittbst& egyediM&b6l egy, melyik kettdt, de zajvismmyok miatt 

MhtmArafkikaiRGBrendazerfajia- fbt$atci, hgy y' = 0,815 C' = ht.-c', igy -lLz Uyvd&pd&21Ml b 

no8 whkeve&i &irh&r&l emlitet4d.c. a wgyis ha a szint az elBbbiek azermt a k6t azinkiil6nbs6gjelb61 e vev6 demstrix 

ismertetett ,,elap&neW' dllitjuk ei6, kamk6re ez eredeti UR; UG I% U, jelet 

a & dhgodga a f* sfspdn meny- 

e&Wtja, mid 

'z&&&m -adrrt&, - csupen &zkm&6- nyi&&d, moddj4vd leaz &pa. Az 0% = (UP - b) + UY 

sz6nsok vannak, dyek a vilh@t.bfosdor- .,ulapzhek" jelen eaetben a fe& &el UB = (UB - Uy) + Uy 

rendseerben kiimetlentil nem hai&vznak ar6nyos d&odg, veLamint ae S Mt UG = -0,51 (UB - Ux) - 

meg v+%gwdgMket. Az ott kiimlt +I- komponexwe, a sZinkiil&h&gi jelek. - 0,ls (UB - UY) + Uy 

102 

szQ ~~ - ~

Mbr sz6 esett arr61, hogy a szbkiiIiinbs6gi 

jelek btvitel6hez nincs szlik* akkora 

&vszB-, mint a -el (a 

fekete-feMr tv-jel) todbbi&&oz. E&t 

ezek e jelek kiaebb dvot foglalnak eL Az 

ijBB7ie8 kommtibilis &es tv-mdszer 16- 

&elbbbi m8tri;~&tmei5igg&1a viUgi$6fdor-rendazer 

Ba 8 dnkiEnw +- 

szer kiiwtti koordidta-trand~rmtkd 

egyenlete. A s M i , n ren- ~ 

is szeml&teeen bbdzolbtjuk a seinvektort 

(36. &a). Az tibra az Y; R- Y b 

B - Y sikbeli vetiilet8t BWl$%, dyet 

6nkBnyesen &dm6&mk vettiink feL 

A &on n6bhy shpontot bbr6zoltunk, 

dyeknek helymt& a 4. t6b16ml hat&mzta 

meg. A fehtir safn a koordidtad 

z e r keadPipootj8ban van, a szfn 

&yalet& a araiig, telitetta&& a vektor 

homm hathve meg. A tbbLkatW kitiinik 

a sdnkiil6n- rendszerek font- 

' tulsjdo~: ha a hBvom kamera kimenesn 

a z o szint ~ ~ van, azaz a kame* 

fekete-feMr k6pet kozvetitenek, 8 sh- kiiliinb&gi jelek 0 &%k. 

& az eldbbi &bra s szfnt6r SLkbeli 

kbpe, kvadrat6ramoddhi68 rendazemkben 

(PAL, NTSC) elektrornos vektor&bdnak 

is felfoghat6, mivel az itt leva vektor 

a s z t n k jeieket ~ ~ tovWt6 ahaeg&ivm(, 

amplitWj&t Bs faais8t is kifejezi. 

(Ilyen koodnkts &.=ben d& 

gozik pl. az iemert s&es tv-viz@6 maszer: 

a vektorszk6p.) Lbthet6, hogp milyen 

l6nyeges a sl.ineeg6dvivi5 fbzis helyes 

drtvitefe, mivel a fbis vatQz8sa azinbmpalat-v6ltodst 

okoz 

Kieg&St&kBppen o 37. &br&n hernut&juk 

a shkiU&~bdgi k0m~0-k elhelyezkecW& 

a CIE szfndisgramon k. 

A sz(nktiliinbdgi rendmrnek, a safnes 

kamenik kialdd-ak m6g szbmos Brdekes 

dnm6tani vonetkozeSa wn, 

armlyre azonbsn itt helyhihy mistt nem 

*hetiink ki. Hason16 okokb61 nem besdltiink 

a gamma-korrekci6 hatrZ88rrbl 

aern. Mivel a cikk eMsorban whehn61eti 

ahpokat kivht nyhjtani, az 6rdeMbdBk 

a Mvebb felvihigodtest 82 irodalomjegy- 

ZBkben felsorolt mdb61 merfthetnek. 

I. Psab Zs. Plin6-Rsy Tame: Veldor- 6s ten- 

xorudixiu. WhakI KBnypLLd6, t*. 

2. Reme% Tibad?: A Bdnee TV alappi. YTI 

4 . 6 Bibor mk.: Filmtmhnika. Mhzaki 

Kiinyvkiad6,lW. 

5. Simon Omla: I d televlzi6. MbsraLi K6m- - 

.--t 

X 

W6.1963. 

11. Farag6 G~-]Yu6ti 0 ~ 6 VilbpPth- ~ : 39. &a. A szinkkhbs6& koordidtatechnib. 

MBst.ki X&yvW. lgB% 

nndeze7 a CIE dndiagram~t 

12. dr. Qedb OY~IZY-dr. Berenw Jlinoe: &tau- 

IIOS ped~h0'giG.- Tat1ktinyvkiad6, im. 

13. dr. Kontra (fy6rsy 6zerk.: Az embed tsst 11. 

BibI&tbaea 1968. 

14. Simon Gyula: A sdnes talevlsi6 ssb&&ani 18. MTF,S!A HTE eltSadbok jegyzete: Srboes teleala~jai. 

K6p- Bs EangtecbIh, lWl/B. 

vhi6 6s IV-V. sbv6 technib. K6zIebdCsl 

15.&vCaB Jend dr.: FBnyldpes6s. M W DokomentbcIbs v w t , 1'369. 

KBnyvki8d6.1966. 

19. Bolprir M: Srines televid6. IIbTI jogpet 

16. VoAk L6sz16: A sdnes TV abpjni. ?dag~ar, J 5-613. T.nLBnyv~6,1967. 

TeW6 MasrPki SzokkBwVth 4.19(15. 20.O.dm BfiWy =k.: Saaes tele*. KBM- 

17. V. F. Szamoljov-B. P. Hmmoj: A SBCAM BEITI. 1967. 

sdnes TV-mudozer. MasrPld K6nyvkW6. 21.lllkAa a*: A kormed aAtImf%S plobl4- 

19&3. 

di. X&~CI 6a Antomatika. 1971/12. 

R-Y

E z t a z ~ e z a r g o ~ Miink l awnban olyan -i fogeknakgJlrsorbtben 

~o~ ajpnijuk. r61, amelyekm okvetleniil sziikseg ven, de 

-latahnk agy eggsegea ** rw@&h&& a magyar npld eeekiroredaz&, 

amely ~~ ledl.4- dalcrmban. 

b-* feMpu& teszi 1'3-6 E Ax eM kben bttekintb &pet dunk 

lend6mrelePneinetrWpi~ lt5fde- ez orgonsk rendsmrhSl. A mBeodik &z- 

M u k . Neheny belyen olyan fontoe ben n%zletemn megvizagejuk e rendseeeldleti 

tudni* is kiieliink, amelyek rek alapveM elemeit. A befejezd dsz az 

hmete nem khhhat6 meg az elektm- elemekbbl f&pithetb orgonPkre 

ad fo&&osA seakernberekt01 Nern ny6jt nehy kipr6W p61Bt. 

1. Elektronikus orgonak rendszere 

E fejeaetbesl &t&intji& azelektronikus &kw f e y meghthvwtt amfit&- 

akkor az emhhyt Mzvetbmfil hermo- 

nikus sor fordjeben kspjuk, bm ellmben 

Laplam-tdormh&val d-k, 

akkor kiizoetleniil az 

kapjd. 

az-&ikiegGbb& aUdm&tt jelfiisp;- 

vhy. Egy kepcaol6 tneghatsroeott ida- 

kiiziikben tiirten6 ki- C b e ~ ~ 

az ei&taud6 bmgdmk szempontjhb61 

ltbpps. Az egyas t6nusokat az almpjel 

@*I t&thb Wt- 

orgar61 bk&bd elk- fi3 elveket, d6i6 6 fiizislZ szinusz-fiimzdnvek a- juk elb. A korrekci6k hgy t6rthmk, hqgy 

kwliteti4kspet add a kid&& m6d: &ht kezebt.6. Eeek bniku- bizonpa komponenaeket caillapbnk, 

5zemkd. A megokhhk igen wk, melyek apeci&bn hengrez. eaeten 'Ptelwtikk 

nqpdm6 mkf&dg6bbl a hangsainale- a hang &ezetBvel hohat6k kapcaolatba Az Uo amplit6d6j6 n6gysz6gjel spektmkites 

BEernpontjbWl caoportoskjuk most a A harumnikue spektrum csak a hod tar- ma az 

E kate&d& - mint tot6 jel alakj&&l%. fgy pL bef dkelmes 

4 1 

r k u d e n ~ p b 6 ~ 0 & - mhdsmmkkele~uuk 

~ 

egy e- U (t) = Uo - (ainart + - sin 4wt + 

teaen idedidbt jelent. 

let, e periodikw -hy bizonpa har- 

X 3 

monikus eorrsl m, and elledre, 

hogy Wudlag ninw bdpitve a gen&rbaofysnazerkezet,amatyabkat 

kelW. agy fogdmdmtnnk, bogy a v6gtelen 80rral irhat6 le. A qmktrumM1 

gmerbx mGk6dtSamk aredmtb* fel- hienyoeaek a 2- MrfrekvenGAj6 pSsos 

ti@a&juk, mint tiirtvondakb61 6116 fe- fbhmpk. Ez kh6gkiviil hstihya a 

dteeg-id6 fiiegv6nyt, vagy mint szi- dgprii@lnek. 

nusz komponenaek dj&. (He a jelfolds& 

megfelela difeden-k 

felfridval b megoldbeBva1 vi-juk,

Az el6Utb & a spektrum szempontja- hogy a kinkt anus elUjon. Ha a mngaa 

b61 a fhkfog alakh rez& jiihet m6g felhsngokat Bell jobban caillapitani, crkkor 

sz6ba. Ennek apektnuna : 

feliilvkg6 k6riiket alkah~unk, forditott 

eaetben alulvcigs &emk&rrel 6rhetiink 

&t- Oyakori a r e d elemeket tsrtalmad 

korrektomk alkalmsaka. A azih6ges 

dtviteli -8% nyiivh a 

kialskftand6 bmjpzfn Bs az alapjel spektmndnak 

henyadoea adja A karskterisztika 

szerkdek folyamatAt az 1.1.0.2. 

Tehat itt nuir megtalhtbk a phm &a& Idthstjuk. Adott karakten'aztihit 

komponensek is. A hangszlnek kialakitb produkQ6 &ramkBr tervezeSe bonyQlult 

~zempontjW1 ideAhmk mondhatjuk a feledat, motematikai appmitdt a hhl6jelalakot, 

az elWlitb viewnt Enyegeeen i&&nt&a -isjts. A kMbbi fejezenehfizkesebb, 

mint a dgyaz6gjeh61. tek sol.bn egyes specUis eaetekre k6zeIft6 

A nesziigjel kialakitbtihoz s&k&w eljhbokat mutatunk be. 

kapcsolgat& azabadonfut6 k6tdbpoth 

billen6kiir vegzi Rinlalrnlt wkb szerint 

az elUtani kiht hangkrjedelem feld 

oktavjdban re+ 12 oszcilhitor kimen6- Mint 1Atni fogjuk, a ~egiszterek felhangjeleinek 

ism6telt frekvenciafele~vel61- mr8 gpkrm vAlhkoz6 spektlftj& 

el6 az alaphangokat (1.1.0.1. &a}. mvonalakat tartalmaz (pl. hegedd, 

fgy csek 12 stabil oszcill$torra van sdik- trombita). E& a sdr6kBrnek hullbms 

a8giink, a Wbbi hang rezg&&ait a fo- Atviteli kamkterisztikBt kellene produkhlgeaker6kszeriien 

mGk6dd oszt68ramkiiriik nis (W 1.1.0.2. ah). Aa ilyen atvi* 

&krone az elapgemdtomkhoz. Az firggv8nytprod~~origen bonyooszt6shoz 

triggerelt k&&hpoth 1irkunk6- Wt. Nem bes- d, hogynem6rdenw 

riiket, vagy szinkronozhat6 szsbadonfut6 a hangspektrumot ilyen fmomszerkezethmultiviirStorokat 

hasznhak. A fik&z- ben is utbozni. Ugyanis ekkor a &Ah 

jel esdn az elv h46, a gyakorbti kivi- miden hmgj&ha kiil6n szMkor kellene. 

tel apmban blocking-o%~tomkkal t6r- Lithat6 tehAt, hogy a & mckbzer el@ 

ti!nik. 

duma kiizelit6st jelent. Anna kevlstx5 ad 

Ha az emlitett elapjelek feIhangso6t 6s j6 eredmbnyt, midl difkwnci&abb az 

a korSbbsn kiiz6lt hangspektm-felv6- imiMt hang apektruma. J61 uthozhatbk 

teleket egymb mew helyezziik, lAthat6, a fuvob, a princi@k haagjai, mk kemik6nt 

kell korrig6hi az alapjelet 8hhoz. v&W a tmmbita Bs a he@&& N+zi5g- 

jellel kieWt6 klaridthang& 6- el, 

de egy&ltal& nem elekithat6 ki vonQ- 

karakter. 

Az elj- mGk nagy fbgyat6koss8ge 

sz akuaztikai hangkevemd& h&ya Min- 

den karakter egyetlen fomtsMl shl, igy 

elmarad a sip"^ own& monnmentBlis 

t6rhangz8sa. 

E pont alatt olyen pmMBdkra vilegitok 

d, amelyek a sziui, m6dszer elv6b61 

ad6dnak. Az bramk6ri &zletpmbl6m&r61 

kWbb am5lok. 

A 1egjelentBaebb kWBs a hangshk 

az eg&z hangtartom&yb. 

Ez anah5g a sip orgodk rnuthlbhak 

uqsdntetBdre inhyu16 elj~irhokkal. 

Egyrht az alapjelek spektnunkt, azaz 

ahkj4t kell egyformh Wtani minden 

alaphangdl, mbdszt a szives haat 

kell kieggenlsteni. Az ela6 problfima megoldha 

iinkht ad&lik. A mBsodik neh6dg 

t6kQetes megddasa az lenne, ha minden 

hanghoz kiiliin sz&&et k&dtenBnk. 

Ugyanis ah- magasodik az slaphang, 

6gy dltozik az egyes felhangok reqt%z& . . 

ma, azaz a sz5r8kiir atviteli *khja 

&sz mtis korrekcibt hajt ~&re egy 

magasabb hangon, mint egy mfilyebben. 

Em1 m e t 6 az, hogy a s&kek 

terveddn61 nem vessziik figyelembe 

az e W t d spektrum finomkezetBt. 

Ha az egitsz hangterjedelemre egy 

s-torn& alkalmazunk, mind a hang-

- - 

szin, mind a hanger6, jelent6sen vdtozik 

a klaviatGrh beliil. A me~oldht a hanetartomtiny 

felosztbival 6s tartomtinyonk6nt 

kiilon szcIr6kiir dkalrna~val talajuk 

rneg. fgy a sdk6ket kipebb frekvenciaintervallumban 

val6 kiegyenlitett milkod 

k mbretezhetjiik, azaz karakteriszti- 

'kusabb regisztereket alakitunk ki, megfelel6en 

kis mut&hal. A hangterjedelmet 

oktavtartomhpkra fogjuk felosztsni. 

A n6gyswgjelek pBros felhang hitinya 

seine jelenffi probl6ma. B&r igy j61 imitMhat6 

a klarinht, de minden mb Gnus 

klsrin6tszerii lesz. A problbmat haromf6lek6ppen 

is megoldhatjuk. Egyik esetben 

az alapjelet az 1.1.0.3. cibrcinak megfele- 

16en aszimmetrikusra alakitjuk. fgy - 

maternatikaileg kimutathatdan - megjelennek 

a p&os felhangok. (Altalhos 

smbaily, hogy csek az ilyen aszimmetrikus 

jelek spektnunaban vannak 2 w tipusd 

6sszetev6k, pl. f&zjel.) Egy mhik m6dszer 

szerint az 1.1.0.4. ribmnak megfelel6 

lbpdzetes jelet keverjiik ki w, 20 6s 

40 k8rfrekvenciaj1i komponensekbiil. Ezt 

alkalmasint az egymkt kcvet6 oszt41k jeleibiil 

lehet kialakitani. Ha a nbgyseiigjeleket 

differencitiljuk, majd diub tiramkorrel 

aszimmetriztUjuk, fWzjelhez hason16 

jelalakot kapunk. Az bamkor 6s a 

m6rhet6 jelek az 1.1.0.5. &&n 18that6k. 

1.2. Additiv m6dszerek 

Additiv m6dsmek nevezziik azt az el- 

jW&, amikor a hangszineket szinuszos 

komponensekM1 keverjiik ki. Itt tehat az 

alaphangokon kiviil a felhangokat is el6 

kell AUitani. Bizonyos hibh beliil minden 

gyakran haszntilt felhrtng helyettesithet6 

egy megfelel6 alaphang rezg6sszhnbval. 

fgy az alaphangok el6~iLlitAstb1~il nem kell 

16nyegesen elt6rni a sd16 m6dszern61 k6- 

vetett eljBr&tbL A kiilonbsbg csuph ab- 

ban jelentkezik, hogy most szinusz alakd 

jelekre van s-nk. Az oszthk dtal 

swlgtiltatott nQgysziig, illetve Mszjelet 

egy-egy feliilv* szik6koriin atvezetve j6 

koseUt&sel szinusws alakot kapunk. E 

m6dszerrel ktmenthetjiik a frekvencia- 

oszt6s megold& osszes el6nyQt az additiv 

rendszerek alapjel-el6tillit.6 fokozataba. 

Egy hangszin - periodikus - altalh- 

ban igen sok harmonikust tarhlmaz, a 

gyakorlatban mbgis el& az eM n6hany 

osszetevavel kozeliteni. Ennek egyik oka 

az, hogy a termbszetes hangok spektru- 

maban a magas rendszamu elemek mind 

kisebb 6s kisebb intenzitha1 szerepelnek. 

A mhik ok: az emberi hall6k6pedg Bltal 

megszabott feE frekvenciahatbt nem 

6demes tlillbpni, hisz az ilyen magas har- 

monikusok okozta tiangszindltozbokat 

*m vessziik 6sm. 

A s~inuszhangok keve&&n alapd6 el- 

jbb olyan tokbletesnek tiinik, hogy szin- 

te illetlens6g a mmMszer korlatair6l be- 

sdlni. A neh6dg ott adMik, hogy a tem- 

pedt skda hangjaival akarjuk helyette- 

siteni a felhanpkat. A tempedt hang- 

alapvet6 neh6dge dl fent. (Hiszen a 

harmadik harmonikue nem pontosan 3f 

frekvenciaval rezeg.) Tehat v6geredm6ny- 

ben a zenei hangkoztan alapvet6 pnbl6- 

mcijaval Allunk szemben. 

kijzdk kdziil e&ediil az ok&v tiszta. 3 

harmadik harmonikust temperdt duode- Az additiv rnddszer neh6zs6gei 

eima hangkozzel helyezziik az alaphang 

f616. Ennek Bdke: 2 .''fS, azaz 3-n&l 

vahmivel kisebb. Az elthda awnban itt 

m6n elenv6sd. -4 hiba ellenben ielent6sen 

m*6 a'7, 11. felhangoknbl. ~kmnc&re 

ezek am* is disswnhs hatkt keltenek, 

igy az ilyei elt&&ek nem sokat vdtoztat- 

hatnak a felhang szerep6n. 

E problbhval egy6bk6nt a sipos orgo- 

naknhl is tahlkozunk. A regiszterek hang- 

fekvb ugyanis ott pon- a felhang- 

sornak felel meg, a klaviath ellenben 

temperat. A 3 2/;-as (labas) hangfekv6d 

regiszter legmblyebb sipja tehbt kicsit 

riividebb, mint a 8'-as regiszter g billen- 

tyGjbhez tart026 sipkiirt.6. Egyiittes meg- 

szbblbn81 ez akusztikai lebegbst okoz. 

Ha viszont a regiszterfekvbseket is tem- 

perhljuk, akkor a hangszinkeveks nem 

lesz tokbletes - azaz az additiv m6dszer 

A probl6ma tiszth elektromos rendszertechnikai 

eredetii. A rendszer elvbM1 

kovetkezik ugyanis, hogy mig a billentyi'k 

egy-egy hang harmonikusait vitlasztjak 

ki, addig a regiszterek minden billentyB 

adott rendszsimb harmonikustit szabilyozzsik. 

Az elmondottak megvil~itktira 

nQzziink az 1.2.0.1. hdcra, itt n6gyzetAcsos 

elrendez&ben rajwltuk az egyes harmonikusokat. 

A szaggatott vonalak az 

egyes szervek hathit jelolik. Nyilvth 6gy 

kell kivitelezni ezt a hatkazlstot, hogy 

a vi~azintes 6s fiigg6leges osszekot4sek ne 3 

vegy6k at egymh hat&&, ellenkez6 esetben 

nern kivhatos hangok swlalnak meg. 

A megoldbhoz hgy jutunk el, hogy a 

kbt hatbk&yt kiilonbiizC, jelhordozbval 

val6sitjuk meg. Az egyik jelhordod lehet 

maga a hangjel is: pl. a megfelel6 harmonikusokat 

osszekotjiik egy vezethkkel, 

ekkor a billentyii m&kodtXt egyenfesziilt- 

&gii hordowval val6sitjuk rneg. Ha az 

egyenfesziiltkg kis beld ellenW6 forrcisldl 

s&mazik, akkor ez vdtakod 

bamGlag mindig lehet rijvidzrir, a hangjel 

egyenbamd komponense pedig mindig 

d d tehet6. Tehcit bbmely jelhordoz6 

ezempontjib61 a m&ik hatristalan marad. 

A p61dh61 maradvs n6zziik mindjkt 

az 1.2.0.2. ciM. Itt a biUentyiik a megfelel6 

er6sit6k tapkosnek &&xival hatnak, 

a felhanghyt pedig potenciomhterek 

smbdyozz6k. 

A legkbzenfekvbbb megoldb talh az 

1.2.0.3. ribra mechanikus jelhordozbhangjelhordozb 

feloszth 

Az el& p6ldaban szerepl6 jelhordoz6 v&lagztlist 

akb meg is fordithatjuk (1.2.0.4. 

&bra). Itt a diutik nyitthival 6a &t%a& 

val szabdyozzuk a harmonikusokat. Ez 

a megoldh csak olyan bemen6jel e&

haszndlhst6, ah01 az egyenhm6 iisszetev6 

nagyobb, mint a vatakod &ram6 

komponensek ered6jbnek amplitbdbja. 

fgy a di6dak kat6dja blhndban negatfvabb 

potencitilon van, mint az an&. 4 

diM4kkal sorbakiitlitt potenciodte~el 

lehet smbirlyozni a nyitkt, mig a billentyiik 

kozvetleniil hangjelet kapcsolnak. 

A mesodik lehetwg megfordith az 

lenne, hogy minden billentgiihBz hrumonikusonkhnt 

egy potenciom6tert Bpiten6nk 

be, a megfeleldk tengelyeit pedig 

c?eszekspa#,ln&nk (1.2.0.5. &a). 

fa, a mbdi k 40 kHz I16 van hangolva. 

Az elsa rezgdk6r a 20 448 Hz-es jelre k62efit6leg 

ugyantigy rezona, mint 20 880 Hz 

frekvendjh stb. fgy tehat az iisszes 

pndtor alapharmonikusa e s& kimenet& 

jdenik meg. UgyanSgy a 2. s&dn 

a 2. harmonikusok, a 3-0n a 3. felhtmgok, 

stb. De ezek a jelek bppen 20,40, 60 stb. 

Id&-cel magassbb r e ~ ~ b smint k , 

a megfelel6 zenei kangok. Ha azonban 

sdditfven ho&veriink 20, 40, 60, sit. 

kHz-es jeleket, akkor Bppen a kWinbs6gi 

rezgkz+nok felet fogjuk hell&, azez 

rnatematxkshg egyszerih beUthst6 mb- 

don: 

(f1+20)--20_fi - 

2 2 

-- 

(fa+40)--40 - fs 

2 2 

(=z) 

frekvencibjb zenei hsngokat. Most m&r 

csaL egy-egy frekvencia-kBt82erez8 egyenibyit6 

k6vetkaik a kapcsohi abh, 68 

el&U mindin a menfelel6 hmw. 

E mego~dL,igy ig& v-, van 

azonben e m lenvenea hbAja Nevezeteam 

Tovsbbi lehet&kg is khilkozik. E aze- igen stab~-oe&I&tomkat kBvete1, m@rint 

a jelhordoz6lr kiiliinfhle frekvendj.ll. h d hangonkBnt kiikjn-kiilk. Vegyiik 

dtakozb &amok. 8%. ff. K w d j ter- alapul 6jra a kamsrs a hangot. Mint 

vezte a kiivetkd, rneglehe-n iitletes az ism& frekvencia-stabilithi kiivetelstidt. 

Az alapjelgener&tomk f, + 20 kHz rn6nyekbPil kit-, ez e1tBk ~BX. 

frekvendkon rezegnek. (PI. a ,,ksmara f 3.6%. lehet. Ez 440 Hz-dl f L685 

a" hang gene&ra 20 440 Hz-en rezeg. Hz-et jelent. Ennek a few kell tudnia 

E genenitor felhangspektnuna a 40 880, most mh a 20440 Hz& 20000 Hzfrek- 

61 320 Hz-es tagokkal folytat6dik.) A veneirin dolgod genedtomknak is. Ez 

billentyfik utbn az bzea hang egy veze- relativ 6rt6kben: 

t6kre keriil (1.2.0.6. tibra). Ide 8nnyi 66- l-6 csstlakozik, *y harmonikust ma- 

~~kiv8nuuk.AzeMkisae20k-Ha

A sdla hangjai 

C Cisz D Din E 

ami gyakorlatilag csak igen nehczen val6- 

sithat6 meg. Nagy precizi6s szigntilgene- 

rtitorok sem tudnak ilyen pontosshgot. E 

megoldlst tehht csak BrdekessbgkCnt mu- 

tattam be. 

TulajdonkBppen a tiszta sz56 m6dszer 

nem haszndatos. Az ismert hatranyok lt- 

fx+20 kHz .frekvemidn rezg6 oncilldtorok 

hidalhit dlz6an mindig kombidjuk a 

hangkeverbsi eljCM. fgy a t6nnusokat 

sziir6ml kialakitott dsztbnusokW1 ala- 

kitjuk ki. Ez a rendszer hangszinkialakit& 

szempontjAb61 pontos anal6gja a sipos 

orgonaknak. A klaviatlirarbl kiilonboz6 

hangfekvbsu hangsorok vehet6k le, ezeket 

megfelel6en sziiFve majd keverve alakit- 

juk ki a regisztereket. A gyakorlati kivi- 

telezbs sdmtalan fajtaja ismert, ekrt 

nem r6szletezziik most tovabb az eljarl 

leirlat. 

2. Elektronikus orgonak 6pit6elemei 

Az elektronikus orgonak vilAgaban ko- 

riiltekintve lathatjuk, hogy igen nagy- 

1-3-li kiilonf6le megoldlt, rendszert dol- 

goztak ki 6s alkalmaznak. Ezek a hang- 

szer rendeltei&se, La, a gyLt6 vdlaht 

tradicioi szerint vtiltoznak. A fellelheti, 

megoldhok amban n6hhy j61 koriilha- 

thlhat6 funkci6t v6gz6 Lamkori egy- 

dgMl Bpiilnek fel. A kovetkezB oldalakon 

ilyen funkci6kra 6s elemi bmkorbkre da- 

raboljuk az orgonhk rendszedt. Minden 

funkci6ban csak egy-egy j61 bevtilt &am- 

kort mutatunk be. B& az irodalomban 

sziuntalan kiilonf61e kapcsoltb talhtb, 

m6gis dlszeriibb lesz ezek felsorakoztat8- 

sa helyett a szerd dtal alkalmawtt 6s 

optim&lknak megit4lt megoldlok bemu- 

tat&Ara szoritkozni. Ez adrt is indokolt, 

mert igy nem keletkezik felesleges itfed& 

egy6b munkakkal. 

A kovetkedkben szeretn6nk megindo- 

kolni a tLgyalLi m6dnak most kovetett 

formajat. Ugyanis m6g a rendszerek eg6- 

sdnek alapos ismerete el6tt fogjuk ele- 

med az alkot6 elemek funkci6jat 6s fel- 

Qpitkdt. Ennek egyik oka az, hogy mint 

manapsh minden elektronikus rendszer, 

az orgona is mind osszetettebb, bonyolul- 

tabb lesz. fgy tarthatatlan az a szernl6- 

let, amely ellentillkkW1, tranzisztorok- 

M1 stb. ossze4llitott hhl6zatnak fogja fel 

a rendszer eg6sdt. Mindinkabb kovetel- 

m6nny6 vfik a nagyobb egydgekben va- 

16 gondolkodhs. (Ezt a szeml6letet segiti 

elBre napjainkban az integrtilt aramkori 

technika is.) Csak ilyen m6don 6rhet6 el 

az, hogy at.kkinthet6 rajzokat 6s ennek 

megfelelbn vilAgos k6pet alkothatunk 

magunknak egy dott k&ziil6k miik6dM- 

61. 

Term&zetesen elk6pzelhet6 lenne az 

olyan tigyalhs is, amely a rendszerek d- 

m+% adnri elBbb, 6s az egyes funkci6kba 

csak k6dbb helyettesitene konkr6t ham- 

koroket. Ennek hatrhyak6nt IAtjuk mt, 

hogy a Sszletek ismerete u th az olvd- 

nak lijra at kell6rt6kelnie a rendszer eg6- 

skt. Term6szetesen a &zietek taglalh 

unalmas, set 6rthetetlen lenne bizonyos 

- az eg6szet atfog6 - alapimneretek n6l- 

u 

Keverdk 

kul. Erre szolgAl az el6& r6sz kvalitsti~ 

leirba, illetve szhit.unk az olvas6 alapvet6 

t&j6kozotts&gara is. 

E fejezet kapcsolki rnjzain tulajdon- 

kbppen hangfrekvencias generatorok, bi- 

stabil billen6korok lhthnt6k, n6mi kis ki- 

eg6szit6sse1, n16dosithal. E specirilis 

bamkori ,,segbdberendezC.sek" indokol- 

j&k, hogy kiilon foglalkozzunk em-el a 

meglehetdsen ismert tbmaval. 

2.1.1. VezCoszcillLtor 

A sziik&ges frekvenciastabilitk, a frek- 

venciafeleks megoldhatosaga, a kimenij 

jel spektruma 4s az egyszerii felbpit6s azol, 

a szempontok, amelyek dGnt&k az oszril- 

latortipus kivalasztAsha1. Minden kove- 

telm6npek eleget tesz az astabil multi- 

vibrator. Bar az idealis jelspektrunl bizto- 

sitsistira tovtibbi jelforn~lli, megoldlolira 

van sziikdg, m6g ezzel egyiitt is a legrneg- 

bizhat6bb megoldlt kinalja. Az alnpkap- 

csolk a 2.1.1.1. cibrcin liithat6. Szilicium 

tranzisztorokkal, fhrbteg-ellenhlltsokkal 

fel6pitve messzemen6en teljesiti a megki- 

vht stabilitli 6rt6ket ( 13,60%). Sze- 

retri6nk felhivni itt a figyelmet egy 1Bnye- 

ges dologra. Az oszoillator legkbnyesebb 

alkatkszei a -016 trirnmerek, ezek ko- 

ziil is a bQzis6ramot szabQlyoz6 50 kohmos 

durvahtmgol6. Okvetleniil sziikdges, hogy 

itt nagy csirsdphlya-hosszwri+ld&yo- 

kat alkalmazzunk. 561 megfclel p41daul 

egy 0,5-1 W-os potenciom6ter, vagy ha- 

son16 m6retii trimmer. Nem a teljesitmbny 

miatt van szuks6g ilyen tulajdomhgokra, 

hanem a pontos beril,llithat6sAg b 6rt6ka1- 

16. biztositas&ra. 

40 kHz 

60 kHz 

60 kHz 

100 kM 

120 kHz

kor fiiliink tovabbra is bal oldali forrlnak 

tulajdonitja as Qrcfuv6t. 

Hogyan helyezziik el tbnylegesen ewket 

a forrhok~t? Ennek megallapit&ra tekintsiik 

at a sips orgonhk miiveinek 

funkcicijnt 6s tkrbeli heIymt6t. 

A f?ii eGt Qs tornor&get kbpvisel. 

principalkara r6vbn j61 kevered8, uralkod6 

jellegii t6nusok alkotjrik. Azorgodz 

ko~ep6n foglal helvet. 

A pozitinmii f6nyt 6s csilloght allit 

szembe a fdmiivel. F6leg oktavfekv6sii feIhangokat 

ad6 sil+qorokbbl k8sziil. 4 f6nv'i 

fiilijtt kap helyet. 

-4 naellmii a pozitivmii csillog~t er6sit,i, 

fel6pit6se hasonl6, de 1-2 oktavva 

magasabh alapfekv6sii. A f6mii alatt szokb 

elbelyezni. 

A felso'mii gazdagitja a hangszinezetet , 

elhelyezkse a, f6-, pozitiv- 6s mellmii tengelyOn 

kiva kivhnetos. 

a pozitivmii felb. Tehht a fQnyt ad6 4. b 

A solo Ls bo~nbardo mb kQpvi4eli az el- 8. (esetleg 16.) felhang az el6bbi hangs&kiiloniild 

sz616hangzbt. Magm, Qrcsze- r6 felett lev6 forrbMl sdl. fgy az uralden 

disszonaici felhangokat ad6 regisz- kod6, mas tbnusokat magAba olvaszt6 

terek alkotjak. 

hangszinek jellem& harmonikusai keriil- 

A 2.2.0.1. cibra az &amkort bekapcsolt 

albpotban mutatja. 

A bekapcsolt ahpot statikus fesziilt- 

&pit Qs Aramait az &b& feltiintettuk. 

Ezek az AF 136 tipusti tranzisztor legkedvez6bb 

eGsit6si vis~on~aihoz tartomak. 

A beglitott iiwmmMban a fokozat fesziilts0gerdsit6se 

kb. 30 dB, kikapcsolva 

pedig kb. 52dB-t csillapit. . 

A fentiekben ismertetett rendszertechnikai 

elemet ezutan a 2.2.0.2. M n Ihthat6 

jelol6sel abrazoljuk. 

2.3. Az orgonahang-szint6zis 

elvi lehetdse'geir61 

A sipoa orgonbt t6rhatbhban is hzlyettesitd 

elektronikus rendszert a szinusz 

hangokat kombinal6 alapmcgoldLh61 &Iszed 

kialakitani, ugyanis itt az daphang 

6s az egyes felhangok Aramkorileg 

egyszeden elktilonithetdk. Ha most 

bizonyos felhangoknak kiilon-kiilon su- 

&rdrendszert kQszitiiik, b ezeket a tAr 

kiilonboz6 pontjaiba helyezzuk, akkor a 

harmonikusok arhnybtcil fiiggden a terben 

is eltol6dik az elthr6 t6nusok megsz6lalli 

hdye. 

Ha az egyes rQszt6nusokat thrbelileg 

el akarjuk kiiloniteni, nem szi&&ges, 

hogy a hangkomponensek teljes hangspektruma 

mb-nib help61 s7hljon; elegend6 

ha a jellemzij felhangokat kiilonitjiik el. 

PI. : Ha epy 6rchangzrisu regiszter diaszonrins 

magas felhangjai egy bal oldalt lev6 

hangforrlM1 swlnak, alacsony felhengjait 

pedig kowsen sug&ozzuk a tiibbi 

hangszin hasonlci harmonikusaival egy 

jobb oldalt elhelyezett hangsdr6b61, ak- 

A korofiutr~ii egQszen magas fekvbsii t6nusaival 

csillogbt kolcs6noz. Az orgonahaz 

felsci rQadn tal8lhatjuk rneg apr6 sipjait. 

A yeddlrnfi az orpna legosszetettebb 

mniive. Minden mL mfihoz alkalmazkodnia 

kell, hogy bassznsjatszirara alkalmaa 

legyen. Hosszh sipjai az orgona aljat61 

tetejbig Qrnek, n6ha kiilon elhelyedst 

kapnak a. terem alatt . 

LAtliat6 a felsorolastnil, liogy a Grbeli 

elhelyezPs igyekszik kidomboritani az 

egyiitt,hangdsMl ered6 keveredbei tulajdonsagokst. 

A mellmfi 6s a pozitivmii koriilfogjtik 

a fi5mu uralkbd6 ham sipjait. 

A kiilonhsngzci magas fekvtjsii miivek a 

t6rben is elkiiliiniilnek 'ettdl a harmas egys6gt61. 

A basszushangokat ad6 pedhlmii 

elhelyeaese pedig eldsegiti, hogy minden 

m& miihiiz jhtuzhat6 legyen. Abban az 

esetben, alnikor a terem alatt helyezik el 

a sipokat, a,z bpiilet veszi At 6s osztja sdt 

egyenletesen a rezg6seket jszegedi Fogadalmi 

.Templom). 

Mk 18ttutk azt, hogy bizonyos felhangok 

jellemzdek voltak az orgonak egyes 

miiveire. 'I'ekintsiik most Bt a felhangok 

szeregt. 

1. alaphang, 

a 2. felhang fQnyt ad, de a jelleget nem 

vatoztatja, 

a 3. felhang fbnyesit, vastagitja a hangot, 

na&lis jellegQvel klarin6tszeszerGen 

szinez, 

a 4., 8., 16. felhangok Ql& teszik, f6n~esitik 

a hangot, 

az 5. felhang kiirtszeriien telt, BiitCt jelleget 

kolcsonoz, 

a R. felhang nadlis finom &ledget ad, 

a 7. felhang jellegzetesen scitetit6en szinez, 

ez az el86 disszonhns harmonek 

az orgona vertikus tengelybbe. A 9., 

ll., 13. sorsllim6 disszonhs elemek k6pezik 

az 6lesen elktilontild &zfuv6sok karanak 

dominhs felhangjait. Edrt ezek kows 

sugGz6jtit mmagasan 4s aszimmetrikusan 

kell elhelyezni. A jellegzetesen szinez6 

felhangok (3., 5., 6., 7.) hangsz6r6i kulon-kiilon 

helyezendBk el a f6mii 6s a'pozitivmfi 

hattistit kelt6 forrbk keriiil. Egy 

megold& lathat6 a 2.3.0.1. cibrcin. A lefrt 

dapelvek terrn6szetesen nem lehetnek 

dmdk, hiszen nagymbdkben befolyb~lja 

a sugtirdk elhelyekdt a tei-em akusztikzija 

is. 

Term&zetesen nern minden manualt 

kell alkalmatd tenni az ijsszes felhang 

megswlaltatithra. Egy man& tiltalcibm 

egy-egy miivet miikodtet. (Kis orgonriknAl 

a miivek swrepe tiltalhosabb, hogy a 

hihyd Aszek szerep6t ht,vegy6k a ki6pitett 

vdtozatok.) Az l., 2., 3., 4., 8s 8. felhangok 

minden manuam1 sdljanak. A 

tobbi harmonikust. a manual6val megsdlaltatni 

kivht mii ig6nyei szerint kell 

kiQpiteni. 

Ilyen muon maximtilimn h6t kiilon- 

All6 eGsit6 6s mgbrw~endszeml imitA1hat6k 

mindazon bonyolult thrhangzki & 

keveredhi jelendgek, amelyeket az akuwztikus 

orgonkk gyakran 150 - 200 sipsorral 

6nek el. 

Az elektronikusan keltett hgok mestedges 

instabilidasar61 a 2.5.3. pont 

alatt sdlok. 

A jelen fejezet dlja olyan passziv elemekMl 

all6 k6tp6lusp&rok kedse, melyek 

a megfelel6 spektrumokat produkaljhk. 

nikrts, 

Az, hogy egy sziir6 milyen kimeneti jea 

B., 1 l., 13. felhangok az (?rce&gdt 6s let ad, az hamkor tulajdonmigain kiviil a 

Qless6get fokozzhk. 

bemen6jelt61 is fugg. A bemen6jel spekt- 

A kovetkezijkben ezek alapjirn azt fogjuk 

megviz-i, mikQnt kell elhelyezni 

az egyes sugarwkat. 

Az orgonaszekkny helyhbe most hangfalakat 

helyeziink. A f6mii helybre keriil 

az 1. 6s 2. felhangot kowsen kisughrw 

hsngdoboz. Smint fQnyesedik a hangkarakter, 

ilgy emelkedik a hangfor& helye 

rudt &lszerii %y megvhtani, hogy 

ebb61 konnyen el6 lehessen dlitani sok 

hangszer hangjat. 

A.sziik&ges bemen6jel a 2.1.3. pant,ban 

httsk alapjau butodthat6. fgy tehat 

m& csak a spektrum informativ &&t 

kell esetenk6nt elBAllitani. Milyen szerkezetii 

Aramkorok alkalmasak erre ?

PmdukPnia ken40 - 80 dBldekBd me- 

ldniimn a &gas diwumhs felhangok 6les 

kkmehhe okoz gondot, hiszen a swmsddm 

hannonikuaok relativ re&z6ma 

mb kicainy.) Ez s k6veteWny nub egymsghbsn 

is meghatbzza a hB16zat atruktinsjtit. 

csak rezonk LC 

ditiv elj&kokdl megtehetb: fij 6 Gj 

hangszfnkombinki6k legyenek kialakit- 

W k nB&y aluptknnk6r ddl&uhd. 

E kiivetelmhyek kielegiik&t 2.4.0.1. 

Sb& bemutatott sziiri3k6rt61 vtirhatjuk. 

Mindig az Bppen riividre nem & re& 

k66k atviteli tulsidomuid hsthk. A 

&amk~kel Brhetiink &it. Term6azete- gdbdk a td16kiir alapokt&vjLak egy 

sen 06hzeriitlen egyetlen hang& 

-- 

ponto- jelled maim, illetve ennek felbengsan 

uthoani a spektrumot, hiszen 6gyis jaira vannak lmngolv~~ A sziir6 e1jh-b 

Gbb kiil6nW frekvenciSjti hang &- ilyen raciondidlt vbltozatdt A. A. Vdo- 

&re a&aham& egyetlen szlidk6rt. A dinim hasantilta el6swr. 

tov&bbiakban aat az eaetet tsrtjnk azem Az egyea LC 6dkek kis-t az 

elbtt, amikor egy oktbv hangjsit alekitolvas6ra 

bhuk. Itt a kovetked m- 

juk egy k&& 6mmkiirBea Az ilyenkor 

pont Iegpn &rvsd6. Midig a lebtd 

eBIsze1-6 pontos&g kiiriilbeliil 

legkisebb tekercset bszdljuk. fgy pl. a 

ban vmn azokkal a lehet&5pkkel, erne- 

8'-as hengfekvQs l+yebb oktAvjbak 

lyeket a gyakorfatilsg egyszerhn W- 

e M harrnonikusa 2 H Bs 220 nF L-C C- 

lezhetb LC rezgtiko* remnancia-meretBkii 

rezg6Eirben rezodjon. E vWdeks6ge 

kina. Ezen a ponton segitdgikiktht 

az 6ph%i szempontokon tu s jcbhgi 

re siet az a teny is, hogy az orgona is bitBnyezi3 

meximalith is indokolja 

zonyos fokig monorezodtoms jeb& 

azaz bengszina befolyhlj8k olyan t6nyefik 

is, amelyek minden dpra kiiaiieen 

adottek. fgy absm16t mzg&sziimukkal 

szinefi formhsok keletkeznek. 

A cimben szereplb kifejezh alatt a k6- 

A m W kzerii W&&g a dk6- vetkdkben a mtir kifejlett hangok ampliriikkeI 

ti,riAn6 hangform&I& egyszerif t.dsd6beLi motivtikiit, modultil~t dIz6 

kombi~ha~, azaz 6gy, mint az ad- Wiiriiket fogjuk Brtani. 

85.1. Tremolb 

E fokozat 8zerepWQ 6a mGk&&6&1 

mtir yal&&Gleg dj6koz0tt az OM. 

Itt csek egy genedtor Qs egy moddtil6 

fokozat kapcso1BsBt mutatom be (2.5.1.1. 

b)- 

Kiilim kell besa a t&hat&& orgonek 

m i djaiddx61. Itt ugysnis t6bb 

beogasatodt keU egy k6z& gw~~&torr61 

modul8lni. E funkcid termhetes megd- 

Wt mutetja a 2.5.1.2. h. Eddig rendszartachnika 

ismereteink alapjbi ez magAt616rtet6d6.

Itt szinih a tiibb ~ ~ h ~ n a t 

tartalmd rendszerekkel fogunk foglal- 

kozni. Itt egymbt kereseteed het8si&- 

A zenei hangok kever&kn61 igen fontos a 

keverni ezbt hangok bimnyos statisztikus 

sa5niaa. Az ilyen az6rrieok elkiil6niildvQ 

teszik a komponenseket, mig a szinkronizanusok 

ki6pitk az eggy6dvaddat ed- 

&i. Az eM esetben tehtit nagyobb a 

hsngjelek i n f o ~ i 6 A ~ szigorri- a 

an periodikus jehez ViSumyitOtt ilyen 

plusz inforn1bi6kat msk 6vezredek ota 

megszoktuk 6 cszt4tikai iWh avettuk. 

Ez& than n kkvetked eljtikt ismertetjiik 

az amplitIid6 m o t i v 6 ~ egyes 

wmalak kiemek%~. A 25.3.1. dcbrcin 

a t1wno16hoz hason16 rnodulhtomk, de kalk 

hangouleth genembmk -. Irithetbk. 

Ezek 0,5-2 Hz ? re*L 

fgy imitdhatbk az orgonBk hangka:vedkeinek 

tenn6szetes amplit646-~~. 

Ha osek egy-k& asatom& motivtilunk, 

&or e komponensek kiemelkednek a kevedkbiil. 

Ezek az eljhhk jeientk mkzt dblnak 

az elektmniliua orgodk hangjhak 

t&t.aUben. Az egyes Fegiszterek 

finom kiahrkit&ih tW Bppen ezt a 

hat& k6ik dmon az eiektronikua orgo- 

&on. A monotonitb unalmas, egyhang6 

hmgzht eredmRnyemtt, az elektromos 

hnankijr6k t61 ponkmak bizunydtak. A 

-viseont6,ppeslerreafeszeci 

pontoejgra Bpiilt id4 fo+ voltak. 

Afmkvencia-ingadozesOkat bnzaazinkroniunust 

nem oktsv fekvM haqpk 

eeetRn s w&ro~omk ilyen tulajdon- 

&pi ,,biztositjirk". 

A 2.6.0.1.-2.6.8.3. Won a j&d- 

4 b a traktiusk egyePn6nyee m&- 

teit adorn meg. Ezek s haggswjWk ana- 

t&nitij$hoz ille8zkedd nemzefk6zi &- 

tek. Mivel a zemhek techrlikai k6pdw 

eeeken a rnegdhpodbkon alapazik, be- 

tact&& okvetleniil kivrinatos A b~llen- 

3 mm, a pedSlok 4 mm n6majAt6k 

Utah d h k m.

3.2. K6tmanuslos hibrid 

rendszerii orgona 

E hzben dhhy alkslmazbi peMdt 

A hamper MmbvBzlethak egy 6srJemutatok 

az el8&kben megismert alkotb- 

te a 3.2.0.1. M n Uthat6. Itt nem tiinelemek 

egydgg6 6pit6dre. 

tettiik fel az alaphang-elWlft6 &zt, valamint 

az eM mand kmmk6mit. 

3.1. Kis szMs rendsaerii organa 

A veddtor b fxekvencinosztb 

rendszer megegyezik a 3.1. pantban leirt 

Elas p6ldak6nt dzziink egy ViWAmstag 

orgona knl6 Bramkoreivel. A kiilkbegyazenibb 

fel6pithB ha-. 

&g csuph annyi, hogy a vez6d8- 

Egy man&, amely n6gy &tAv beng- 

tomk az 114'-es okthvban leaegnek, b Igy 

terjedelmti, a sz&& m6dszer lebetsegas 

a 8'-as alapfekvk ki&i&n%ez 5- 5 freklegtelieeebb 

ki6pikke. Az alaphaqok 

venciaoezt6 A fmkvenciaoazt6k 

epektdt di6db dramkivcikkel egyen- 

kimendieleit eszimmetrizAljuk a kordblitjiik 

ki. Ez a fokozat - a fedett jAt6kok 

ban leirt mckherrel. Ehhez az oszt6k M- 

el-z - ki is iktsthat6 (3.1.0.1. 

zisoszt.6 BrsmkB&ben a 22 kohmos ellenha). 

A hangszer alapfekvh S', igy a 

4lbb helyett az egyik oldalon 50 kohmos 

veks2(:illdtorok az 1'-es oktBvban rezeg- 

trimmer-potenciomOtert 6pitiink be. 

csoportra rezd. Ez awnban nem baj, 

nek. 

hiszen a2 aknsztikus h8ngamkna is ha- Az aW1 lathath, hogy ez a rendszer 

A bekapcaolssi jelendgeket 6s az bUen- sonl6 folyamat j8tsz6dik le (ti. a hang- az additiv C a sziird m6dszer kombidcibd6sult 

hangok egy6b ampIitfid6 Bs f$zis- a&t kialakftii thyezbk mages reWA- j6b61 keletkaett. A lerajzolt feM mandvhltozbit 

itt nem imitdjuk. Ez az or- mokna m.4r fomubokat k6pezve hat- lon minden billentyii 4 - 4 kontaktuet z4u. 

p a a has288 hangda idesrljsW1 kiin- nak). A hyeg csak az, hogy a tennfkete a& manua ugyadyen felbpiw, de 

dulva lett felhitve, tew nem a hsngwr- htmgfombkat uthozva, az azokban mti- a negyedik kontaktueaor - a mist- - 

senyorgonhk hangjht igyekeztiink uthoz- kLiddkhiiz anal6g funkci6kkal dolgozzunk, hikyzik bel6le. ,A fes mandon a mixni. 

mert fgy a temCzetben taMhat6 szirn- tiva az utola6 oktevban repeta egy okta- 

BAr - mint Lbthat6 - eddigi eMeti metrihk dlunk el6-ben segitaegiinkre vot lefel6. 

ercdmhyeinbek caak kia hyad& al- lehetnek. Pl. most a rezgBkiiriik v+ ki- Uttuk, hogy m6g a konibban ismertekalmaztuk 

a megold&ban, m6gk j61 rep- enel& meredeke pontosen szimmet- tett racionalidt szGrd m6dszer is kiiad 

rezentdja recionaliz&6 t6rekdaeinket. rikw megfelel6je a mechaniius rezdto- azzal a hBtnbnyaI, hogy a 7-1161 magasabb 

A szGrd thmkariikben az eM 9 felhenn rok - t6kBletl&Wl ad6db - haeonl6 harmonikusok karakterktikus kiemelb 

rezg8k6mSt 6pitettiik ki. KiiIiiniiaen a me- tnlejdondghek. I& a szimmetrikus tu- megoldatlan. E pioblt'rma hthidakkt 06ass 

rendsbw --em d k 6 r m& lajdonsbkat hamnl6 funkai6ba helvez- lozza a hangfek-k most bemutatott 

Gem egy felhangra, -&&& e& fonnb zi&, p&tiknssn &ink dlt. 

sdtoszth. fgy az egy kontaktnssorhoz

tarto& sd16koriiknek mindeniitt csak 

- wlativ hangkijzre n6zve - nagpbb 

tevols8grs lev6 felhangokat kell szepapot 

motivd~ - a t&rbeli hangszinkeveh 

megval6sit8CrBn keresztiil felhaazn81tunk 

minden eddig ismert Iehe&&pt. A 

A regisztereket b a jaktechnika 

mg&Iberande&ket a 3.5.0.1. cibra mutatja 

A kopdk bemutath v+tt 

&unk. 

gyakorlsti megvakkitb I.Bszleteir61 a kii- manwMonk6nt bemjmltunk egy-egy kap- 

A sziiri3k iijmert muWt itt nem ky vetkez6 modellel kapcsolatban sdlunk. 

Wtjuk el, hogy oktHNokra osztjuk a Az AmmkBrCik szerek, bekBtese 6 a 

msndt, b Won-kiiliin sziirjiik azokat. E fBWzat kiVit.de az ott httakhoz mafogyat6kodgot 

most a hangkeve* al- 16g m6don t6dnhet. 

k&lmazasSval hiddjuk At. A n6gy &- 

matoma mindegyikbnek hangolb eltolt 3.5. KBtmanuilos, pedilos 

egym&t61. Sorrend szerint c, g, c', g' hangokat 

vessziik alapd. A megadlal&mbl hsngvenseny-orgona 

~8016~6r-sort is. A 11. m ~ nbillen- d 

ty6i 1-1 kantaktllxqxbt z&mak, az I. 

mandl %2, a pedtU33 kontaktusptirt 

mEik6dtet. fgy olegvel&sthethk a P + I, 

P+ 11, I +I1 kopukk. A k m pixhuzamosen 

kapcaolt kopulekapcaol6 a 

k&&apcaol6, a piszton, illetve a tutti 

kapcaolb mfik6dtet&&e wkfell6p6 

villamos jellegii kattanbt a viszonyleg 

negy htk,kii, 180 koh- ca8W 

ellensltesok ddkelik. 

A sip orgodknsl a k6tman& hangsaereket 

meahanikus trakthLva1 B~itik. 

A fdmgbztra&h s P potenciom6terekkel 

alakithath ki. A &egi~~~trattira be- 

Ugyanigy csek egyazerWtve alkalmaz- 

zuk a tA5rhatbr616s tA5rbeli hsngseltezds- 

dl htt elveket. Host csak a Wt manusl 

kap kiiI6n hangsugtb.6 rendszert. 

A tiimbvBzlat a 3.4.0.1. ribdn Uthatb. 

A hangszer alapfek6ben n&gy oktsv 

hangterjedelmii. At elektronikw kapcsol6 

hmkiir6k minden hangnbl 6 - 6 harmo- 

nikust kapo~olnak. Ezek fekvk: 8', 4', 

2 2p', P, 1 3/5', 1 113'. 

A &m8n osek e l@yebb oktev kapcaolbit 

rajzoltuk ki r&zletesen, term8seeteeen 

hason16 f&piM a tibbi oktAv is. 

A vedrosecindtorok az 114'-'-aa oktavban 

rezswk, igy igy Az 315' se 1 1/:4'-as felharmoniLu8 

mrok a negyedik oktAvben 

nind teljeafm kiqtve. 

BBr a kapamMei rajzon egy &ti,be 

veaefem az iisszes hennonihurt, at&hat& 

ninca semmi e y e . 

Erre vonatkozdlag a kiivetked fepmt 

tartalmaz gyakorlati pBLdSf. Ha igJr 

kib5vitjiik ogodnkat, &or kihesedtuk 

a legtiibb olyan lehe&&et, 

emitssipoaorgon&utPneeska jelealeg 

istneribk. Iiiseen a bekapcaoa jeledgek 

szaMyoPBsHn - a thck&ills ti&- 

elsphangot 6 a feiharmonikusokat. Mind 

a manu&kon, mind a d o n 6 - 6 harmonikus 

arhya d&zhat6. Az egyes 

trakt- hangfekvC-mrozatAt a 3. tcib- 

W adjs meg. A hmmonikumk ilyen ki- 

Bpit6sBvel ~~&&&~eott karaktert adhatunk 

az egyea mandloknak, Bs a kopdzHaokat 

is $1 khuwm&lhatjuk. 

A 2'+ 1' & a 4' + 2' azt jelofi, hogy 

egy kiiziill kapcaol6 hmkiirre k6t jelet 

kiitiink. Ezt ltgy vaMeithatjuk meg, hogy 

a berneneti 180 kohmos ell- megketMd, 

C az egyikre at egyik jedet, a 

&km a mhdik jelet k6tjuk. 

vezetdje a ,,f6" jelii re16 behGzesPra jiin 

mGkiidCbe. A k6t osztatlan kombidci6- 

SOT e16k&z.it&e trimmerewe1 ti?rthik, 

sek.-~vi~ az elektronii -ren-kn~l 

ezek ki6pih adnylag egyszerii, az dhb- beversteae haeon16 a f6regisztratiushoz. 

biskban ismertatkke kerlil6 hmngszert Hi a Toregisztrat~v~l egyszerre kapau,lalkalmad 

tettiik a haqpewe.npszer6 juk 6ket, akkor osztatlan prepartici6vA 

jOtizkra. 

alakulnek. Az omtoft preptdcihr ma- 

3.9. Egymanniilos hibrid orgona Hangszin-kialakitb szempontjSb61 or- ndonk6nt kiilBn reEve1 kapcsolhat6. 

gonhk az additiv rendszerekhez mrol- Minden bevezet6 rel& miikMtethetiink 

E mego1dhBl az alaphang el&UitA- hat6. Az alaphang elb&Wt&a vedro~zc11- k6ml b 1Abbd egyarht (pxirhu-os 

&ak kiilonleges m6djWl kell besdlni. LBtoronkBnti oszt6LBncos m6dszeml tiirtk- kontaktusok). 

A 3.3.0.1. &n Itithat6 kiilonleges elren- nik. A nkyszijg alak6 kimen6jeleket RC Ha az osztott prepadcibk e16kWt6it 

dezest az a koveteWny ha&zta meg, sziudtagok fonnkljAk. A billentfi trak- alkalmasint plenora hllitjuk, akkor I. pl., 

hogy a billentyilk csak egy mr kontaktust tiugnsl elektronikus kapcaol6 &mkiirii- 11. pl., ped. pL-k6nt mWiidnek. A T 

miikiidtessenek. 

ket dkslmez~mk. A kapcaohak ez a (tutti) re16je kapcaolja mindhchm plenot, 

E megold& azzal az el6nnyel is szow, n%ze analbg az el64 orgon&hoz, igy C se iiwzes kopuhikat. Ez a rel6 azkt8n 

hogy az oszthk relatlv billen& tezisai kiil6n nem is mutatjuk be. A f6regisztra- k6zi- C Ubkapcaolb is miik6dii. A ferde 

minden billentfi-lenyomb utsn mbk tfirh kiviil ki6pItettiink k6t szebad, At- kopulsg I&jogosdtd& ma k6ts8gbe 

b h k lehetnek, &l e n , hogy men6 & osztatlan komb~6aort. Ezen- vonjh, igy 6n eem ddma&m. Kiivethogy 

Mtak meg az ezt megel64 m&d- kiviil rendelke* till rnindket manu&- ke&6pp geneniltutti sin- a hang6zeren. 

dBskor. Ez a k6riilm6ny kellemeaen mo- hoz, velamint a peddhoz egy-egy osztott 

tivaja a megewU jelens8get. A m& prepar&&-sw. A augk4 rends& kikiteljesedett 

hang f4zisviszonyait ugyan &kith a t4rbeli hengszinkeve~l fognem 

halljuk, de a megszdabisnd fdiink lalkod fejezet ereddnyeire tbzko- hangmatoma kapott. RBszletes tudnim6g 

Brdkeny az ilyen finom jelexdgekre dik. 

valbkat a 2.5.1. pont &tt olvaahatunk. 

is. 

A motivsl6 $ramk6r6k a kapcaoLQson nem 

Utszanak, de ezek be6pM-s feltktleniil 

A frekvencia-felez6k 6s -harmadoI6k 

kivhatoa 

ilyen diszpozicibjAval Gleg a korai barokk 

orgodk kvint aliquot jMkai jucnak Az oszdl&orok rezg&dmBt az 118'-as Az erdsit8k bernenete 60 mV-os. Ilyen 

esziinkbe. Ezek az orgodk azonban gyak- oktevbe keU Wtani, igy 7 db o ~ v d jellel hajtva 6ket, 3 W kimen6 teljedtran 

sdp nyelvjAt6kokkal rendelkeztek. Atfoghat6 a C' -hr hangtartomhy. Ezek mBnyt adnak. A sugk.6 rendazereket 

E dlt smlgAIjAk a eszMs 6ton kiemehti, szerint a traktfdk alapfekvMn t61 mBg 5 W-os sdldvl haqp26r6k alkotj& 

dieszonhs felhangcaoportok. A nagyokat k& oktAv All rendelkeddnkre a map&- 

16p6 ok&AvrepetAlt mixttira is e kor eml6- lok few mh&n lev6 hengok felhatmonik6t' 

id6zi. 

kusainak bekapcsolAdra. 

1-a 

PdvmB 

Pedilmd 16' 

8' 

8' 

8' 51M 

4 22/5' 

4' 2en' 

1. EIaw EMz: Az orgo~WL lkmwmitird6.1971. 

(h Bwh von der 0 4 

4'+2'SV5' Zm' 

e. 

2'+ 1' 

1 s/v 1 us 

1 U1' 8/9'

Szovjef tranziszf oros radiofipusok 

Nacsa Bilint 

Hazankban egyre tobb es tobb szovjet tranzisztoros Tranzisztorele&r&km mdrhet6 fesziiltse'gek 

rai6 keriil forgalomba. Megbizhat6 stabil k6sziil6kek 

ezek. Azonban ak& any%, akh egyeb okok miatt meg- 

hibtisodnhak, javithuk szak6rtelmet 6s tiirelmet ig6nylb 

munka. Ezenkiviil sziiksegiink van kapcsol&si rajzra, a 

tekercsek menetszhBilua, huzal&tm6rdre, induktivit.&uk 

BrtAkBre, a tranzisztorok adataira b sok egy6h aprb 

adatra. 

A javithsi munkakat megkomyit6 adatokat szeretnbk 

kozolni. Lehet, hogy olyan adatok maradtak ki, melyekre 

olykor sziikwnk leme, de nem c6lom komplett adato- 

kat megadni, sem hibajelendgek alapjh megoldani a 

probl6m~kat. 

Az elkovetkezend6 oldalakon tobb rai6 induktiv alkat- 

rbszeinek az adahit taldjuk meg, 6s a tranzisztorok 

lhbain m6rhetd fesziiltsbgeket - hogy jellemzdbb lett 

volna a tranzisztorokon htfoly6 &am? - Igen, de az a 

tspasztalt, hogy a tranzisztor kiforraszt&xit az utolsb 

lehetddgnek hagyjuk meg. Az el& dolog 6gyis az, hogy 

az egbz kbziil6k iissz&ramfelv6tel6t m6jiik meg. 

P1. a GT tranzisztorsorozat I&bai igen hajlamosctk a le- 

v&l&ra, 6s ha m6g azt is szem eldtt tartjuk, hogy nem 

minden esetben kapunk olyan tranzisztort, amilyenre 

' szddgiink leme. Ez6rt a fesziilts6gadatok, mindenesetre 

n6mi Gtmutatast nfijtanak, merre is keressiik a hihi*, 

ha ez a hibajelenebgl nem tbik ki egyontetfien. 

A fesziilts6gadatok, bizonyos tCirbl lettek lejegyezve, 

ez az61-t van, mert nem mindig javitunk 6j teleppel vagy 

frissen feltoltott akkuval. Ez6rt nern mindig a n6vleges 

tapfesziiltw5g jut a kkiilekre. Tehht ezek az adatok is 

segits6gkhe lehetnek a javit&sn&l. 

Az induktivitssok mar sokkal egy6rtelmiibbek, minden 

tekercsnek megtrtl&ljuk itt a menetszh6t 6s a huzal- 

titmhrdre vonatkozb adatot. 

Mindehhez egv olvan tranzisztor- b di6dakatal6~ust 

Bllitottam ijssz;ho& ezekhen a rMi6kban rnegtalhGat6 

tranzisztorok 6s di6d& adatait tartalnlazza. b ndmi lehe- 

Meet nytijt arra is, hogy mb, hason16 tip&kkal helyet- Tekercaadatok 

tesitsiink egy-egy alkatrbzt. Nem sz6lva az egytipusti 

tranzisztorok m b 6s m b kivezetdsi sorrendj661. 

A tablhzatok hasznhlat&hoz sok sikert 6s j6 munkat 

kivtinok. 

Miissaki ndatok: 

Hullsmhosszak : 

ALMAZ 

hossztihuUm6 6rdkenykg: - 1,2 . . . 2,5 mV/m 

koz6phull6mfi 6rz6kenysBg: - 0,6 . . . 1,5 mV/m 

Ttipfesziilt*: 9 v 

Nyugalmi hmfesziiltkg: 12 mA 

M6retek: 134X83X34 mm 

Say: 380 g 

TI - tranzisztor kevedkor 

Tz, T3 - RC caatolht5 edsitr, 

T4 - HI? el6kor 

TS - meghajt6 er6sitb 

T,, T7 - ,,B" osztP@ v6gerbsit6 

Tekercs 

L1 

La 

L3 

4 

LS 

L6 

L7 

L8 

L9 

LIO 

LII 

L12 

L13 

Trl 

Tl.3 

Ki~:~- 

1-2 

3 - 

5-6 

7-8 

1-2 

3-5 

3-4 

1-2 

1-2 

3-4 

1-2 

1-3 

2-3 

1-3 

2-3 

4-5 

1-2 

3-4 

4-5 

1-2 

2-3 

4-5 

Menet- 

sdm 

(mm) 

75 

8 

30 

5x50 

3x58 

22 

13 

3x40 

3x14 

3x26 

3x37 

3x37 

10 

160 

50 

110 

2500 

350 

350 

450 

450 

102 , 

Huzal- 

etm6d 

(mm) 

0,1 

0,1 

0,1 

0,l 

0,08 

091 

091 

5x0,06 

0,l 

5)

TI - nagyfkkenciae edeit6 

T, , - keverdfok 

Ts - k6z6p~ciBs elWt.4 

T4 - fZF &fok 

Ts - meghs,jtdk& 

T, T, - ,Bn d y 5 1 v-ok 

ATMOSFERA 

JUPITER

liisraki adatok: 

Sbly: 250 g 

TI: GT 309 W 

T2: GT 309 W 

TB: GT 309 W 

T4: GT 108 W 

T5: GT 108 W 

T6: P 41 komplementer p& 

T7: MP 38 

DI:DSW 

D.2 : 7 GE - 2 ACP stabilidtor diaa 

Tekercmddok 

1 

Tekercs 

LI 

b 

L3 

L4 

L5 

La 

L7 

L9 

Llo 

L11 

L12 

L13 

ICivezeGs 

1-2 

3-4 

5-6 

4-5 

3 - 5 

1-2 

4-5 

3-5 

1-2 

4-5 

2 - 3 

1-2 

1-5 

2-3 

12 

Menet- 

szth 

(mm) 

35 

245 

3 

195 

5 

10 

99 

4 

8 

70 

70 

6 

70 

15 

Huz.alhtm6r6 

(mm) 

0,08 

0,08 

0,25 

0,06 

0,06 

0,06 

0,08 

0.08 

0,08 

3 x 0,06 

3 X 0,06 

3 X 0,06 

3 X 0,06 

0,08 

3-4 I 12 I 0,08 

Induktivith 

(PHI 

400 

3600 

830 

270 

120 

1 20 

120 

120 

liiszaki adatok: 

Hullamhosszak : 

KOZMOS 

koz6phulltim: 530. . ,1600 kHz 

Sdly: 150 g 

TapfesziiItGg: 2,5 V 

BramfelvBtel: 5. . . 10 mA 

Tranzisztor- 

t ipus 

TI 

T2 

T3 

T4 

T5 

T6, T7 

Tekeraadatok . 

Tekercs 

El6kor 

L1 

b 

Oszcill&t.or 

Menets& 

1 20 

6 

Elektra 

114 2 17,ek.:~ 

KF 

L5 

];6 

L7 

b 

Trl 

Tre 

20 

96 

96 

lek. : 10-n61 

2x65 

100 

lo00 

2 X 350 

2x250 

80 . 

E 

B 

C 

E 

B 

C 

E 

B 

C 

E 

B 

C 

E 

B . 

C 

E 

B 

C 

. 

Huzslatm6r6 

(mm) 

15X0,05 

0,15 

5 X 0,06 

0,15 

0,os 

5 X 0,06 

5 x 0,06 

0,09 

0,09 

0,05 

0,06 

0,M 

092 

Fesziiltkg (V) 

- 0,45 

- 0,55 

- 2,l 

-0,13 

- 0,35 

-0,5.. . - 1,s 

- 0,14 

-0,37 

-2,l 

0 

0,lZ 

174 

0 

0,15 

- 1,9 

0 

-0,15 

- 2,4 

Induktivith 

(pH) 

6.50 

330 

t 

+ 

234 1 

234 

490 

370 

0,5 H 

0,48 H

ORBITA 

Koz6phullh: 525. . .I605 kHz 

RGvidhullBm: 3,95. . .12,1 MHz 

Tekercs 

L1 

L2 

L3 

4 

LS 

L, 

L7 

Ls 

L9 

Llo 

Lll 

L12 

L~3 

L14 

L15 

L16 

L17 

Miiszaki adatok 

Hullamhoaszek : 

Menets- 

1: 1 g / 

ORLJONOK 

hoa4zhhullBm: 150.. . 480 kHz 

k6dphuUAm: 530. . .I600 kHz 

&n6kenyGg: 4 mV/m 

TSpfesziilts6g: 2 X 1,25 V 

M6retek: 78 >< 52 >< 25 mm 

Huzsl- 

htm68 

(mm) 

Induktivit& 

(pH) 

11 

1 

85 

0,64 

0,18 

0,18 

63 

340 

8 

0,18 

4 

0,18 

4,5 megeaapol&s 1,5-1161 

21 

6 

3 

42 

68 -47-dl 

68 

6 

68 megcsapol&s 43-dl 

12 

68 megcaapoltb 34-&l 

34 

1200 

0,1 

0,18 

03 

091 

0,1 

O,1 

0,1 

O,l6 

0,l 

091 

0,l 

0,16 

0,06 

5,7 

180 

117 

117 

117 

117 

R : 250 ohm 

R: 70 ohm 

i g l ~ : R: 7 O10 oohm h m 1 

0,12 R: loohm 

0,12 R: 1,l ohm 

TranziaUor dektrddjair, mirheto" fesziiltsigek 

- 

Tekercs 

ElGkbr 

L1 HH 

Lz 

b KH 

4 

OszcillAtor 

L5 HH 

L6 

L7 RH 

Ls 

Ls 

KF-k* 

Llo 

L11 

Liz 

L13 

Tr 

Eiiveze- 

t6s 

1-2 

3-4 

1-2 

3-4 

1-2 

3-4 

4-5 

1-2 

3-4 

4 - .i 

1-2 

3-4 

1-2 

2-3 

1-2 

2-3 

4-5 

1-2 

3-4 

5-6 

Menet- 

szki 

400 

37 

120 

6 

180 

4 

6 

116 

3 

5 

20 

55~55 

10 

45+45 

55 

55 

55 

900 

450 

450 

Huzal- 

htm6 

(mm) 

03 

091 

15x0,05 

091 

091 

0,: 

0,1 

091 

091 

0,08 

0,08 

0,08 

0,08 

0,OS 

0,08 

0,08 

0,06 

0,06 

0,06 

Induk- 

tivitb 

(pH) 

7200 

660 

760 

310 

260 

260 

260

ALPINIST 

3xll422 10 k I 

KOZMOS 

'k

es u mdgneses hungriigzitesben 

Egy konowttemben .iiM Ut6t a 

terem minden vimzave~ pontjMl 

h k effektusok, -- &zben a hsngsze- Az el& dgpmtornbe mtipmen bang- 

A tedzeth6 hengkiizld rendazerek 

rek keWte, &ben a ~ fledk keltette r6pWk kb 20 gvvel ed& pkntek 

-- 

meg 

rezghk fdj8bsn. Ezt nedetjiik a a ~ ~~fesezio~ st6di6techddben. mint 

kialeki-k egyik &&it&&e megfeleld 

maon reproduk&i a 

lnamd4ktslan, ,-*" hengtem&&a 

hangah t&iUh%jat. A monof6nikus 

6Mnynek. aettani jelent&dg& felismer- ' 

ve, szkles 

hsqpitvitel erre nem ad lehe-t b a 

kikil h~W&nek indnlt a dgy- fehr-k axknyainak dtsgos mil-a- 

CS&OJZ& hm&tvitel, mint e Msomdi- taai khtddqp 

ketes~to- m a * is fogga- 

- 

vdt. Az egyes hangmeret&om&gal 

nyiijt t&hptcist. 

men& hangkiizveti& ma mk lebetd- kef, vagy 

Vegyiink amnnal egy &orlati $1ges 

megoldha. A fejl6db kezdeti szmba- kiiGn dvon vet* fel, s az utolagm mod&, 

A tennketben keletkez6 hangre* 

szAbana~eta~bangriig- nsbit$a, vagy k 6 d t 8 ~ s m- ~ 

*b8ib-ja. 

~~mindigvolt i- kever(js 

IL ~ k e l W kiindulva 1 a tgr minden 

titjbn-ahangdsarhphskdtuztaidny&ban 

wed - s ha nem iitk6zik elet&a. 

Ezk a megold& mid a mai -pig 

miaMyba-dhndhngyengiitazinis 

abhazz& dgy-, npk-, & ti=tenzitb, 

an& vegiil 6dLelhetetleniil 

hat w&mda 

gy+v6 v4lik. Ha a bangre+ z$rt tQben 

keletkezik, pL egy te- and 

A z e M ~ b e n g k i i a v a 

iitk6m arm51 ViseaexmGdik 6s d s 

a akbnn vabMkott8k meg az 

inill* haled tov8bb. A hlmpzg&ek 

6tmmm Bvek v6gh A 35 mm-es mom&visszave~~bo"1 

ad&& u t b e man- 

film f6nybang4ja Mptt a pe4toPbai6k 

* ie~emz; sz egy'm beIyh+k', k&- 

ket-k& olaelan negY mPepeser, jdlmdd 

termek akusxtikai viaaonv&t. - - mint egv 

dvot belyszte% eI, s a 8- film 

-zer jell+ a fe-k 6- 

efibktusait, dhl6gjait gS dit egy-egy 

minya. 

dvm 16&&t6k, smelpket a fibs&- 

A k6tcastomAa hengatvitel t&rhat&A- 

&ban n6gy 6dM ~ ~ t f tcastor- i 5 

ndc el&I@w fogyatbkodp abban rej- 

& erikkttek fel b n6gy hangmbr6rendlik, 

hogy a k& hangsz6r6Ml &ke& jel 

szerbe t8fiQtek be. A P - " mdsxecaak 

eloW1 jut s haUptbha9, @ban 

mk kaail kett6t a film* m@@tt, kethsllstszik, 

s a teljee akusztikai 6kdnyt 

t& a nB%btBr heteb te6ben helyeetek el. 

rnindenkor meeazemedkn befdyhdja a 

E d a53 eIbeIye&BeI kik+&ett6k - 

khe&&6 helySg &wzt&&ja. Amint 

hko '- '/issitett&k-afilmhsngea 

7. tikh is Mhatd, a k&u&on&w- 

jrit. 

& v i t e I k & t e e m ~ t S ~ ~ , 

Adgy ' i,a&-et*aHiFi 

cqnh a hengzbi be& s&h&g& ta- 

teehni%bben, -idles tdmegek !s&dra 

jeszti ki. (J61 hasonllthat6 a d film 

h d f m6don ~ - esek 1970-tgl kez- 

9, a dlesvbsmQ film vkon~oz) diWen indult el JaphML Ehrikht az

Hogyan k6sziil a felv6tel P 

A ntigycsatornb hangfelvbtel kidr61ag 

mtigneaes hangrbgzitkvel, n6gy db mik- 

rofonnal vagy mikrofoncsoporttal tort&- 

Nk. Elhelyedsiik az eMad6teremben a 

terem geometriai jellegzete-inek fi- 

gyelembev6telbvel tadnik. (Ez nemcsak 

a miloofonokra, hanem az el6ad6kra b 

hangseerekre is wnatkozik.) A hallgat6 

id& helye a GlvBteli helyszfnen - csak- 

Ggy mint a hangwdr6s lehallgathd - 

a mikrofonok Bltal k6pezett n6gyszijgon 

beliil bhol lehet anblkiil, hogy megsziin- 

ne a tkrhath Qrzete. Az elhangd produk- 

c% alkalmaval az el& k6t mikrofon koz- 

vetleniil a hangfordst Qrdkeli, mig a k6t 

-1 ~s a JVC oegek *t* f61pro- Mts6 mikrofon a teremben keletked ut6fes&on&, 

aetw -&dl& ne-tor- vag~is a vkmvefi6 re&wket 

nSe m8gneses hangr6gzit8ket, amelyek- (4. ha). 

nek d&ge a legrijabb keletii Hsi szab- H"88t6di6kban m@6sithat6 mesvbnyokat 

is feliilmiija. 

te-s ut6zenget4s is, b a mikrofonok 

wgy mikrofoncsoportok meghathzat- 

A2-6b*'buthat6 1730 tipus' L, geometriai elhelyeah, amelyek Bltal a 

newcaatomb 8ztereo m ~ k6tseM- 6 

kijzvetitett hangot n@y kiilon csatomar~ 

ges (19,05 6s 9,53 cmls), norm4 mhti *zit&. E~ az eljfi azonbttn 4 61- 

6s25 mm 'dl- ~Zalagra "&Y Mhuqul&f6-, 

nbgy-as lehallgatkam108 

&vvt rbgdt, ame1yek a sealag telkor 

pedig i,.+ &biili i d s 

jes &leWt kidti'. A 

teremt, amely meghamieitja a term.6-tes 

megn6kkal tehAt, caak egyoldalas felv6tel m. 

kMthet6, a szalag nem fordthat6 meg. 4. &&a. A nigydmrris hungfdc6teZ 

A k6sziilBk frekvenciaBtvitele 19,05 cmlsvcizlnta 

nB1 30. . . 2% 000 Hz f 3 dB-en beliil. Ihngkiirl6 rendszerek 

Jellmj viswny 50 dB. 

A n6gycsatornh t6rhatbd hmgkozve- 

Az AKAI gy&rtm&yoht ,,Sumnd tit,&hez nky 6d6 erbsitkfokozat 6s 

f3terea'' - v m ,.kiirnyezeti t&rhat&" nbgy hangs&, vagy hangsdm5rendszer A magas b m6ly hangszin mind a n6gy 

jelaz6val hirdetik. A kifejeds ez esetben -s, hogy a felvbtelen r-tett -tom& egyiittesen szaWyozhat6; a 

telj-n helytM6. Aki megh-tja a hang- reproduktilhat6 legyen. A nw- k& *d-W+ kiiziil az egyik a 

-torn& -felv6telt, Gk61etes csatornir HiFi m-s Wgzit6k k6t eM hangs&& jut6 wri,t mszakoncerttenni 

-tot 6rez. A nkycsa- nem tartalmaz vBgerMt6 foko- Myom, a a rnhik a k6t Uts6 hangtom& 

b&ozl& (3. h) a hangszbr6k =tot, osuph ,,tape-deck" kivitelben k6- ~ d rjut6 6 ~ jelet. A ballansz-~~~M~o26 

eIhelyeddve1 kevbb6 engedi befoly.bshoz szd, mivel eladAsi am igy is tGlhaaadja a a kbt eM & a k6t h&t& -tom kiidtt 

jutni a lehallget6 helw esetleg gyew kbtm- sztereo magn6k6t. A mh szabayoe Az edsiti5khbz thbbfble hangsk&djAt. 

A neBycaato- Welvb- emlitett JVC hatfble, az AKAI pedig sz6dendszer is -tlakoztethst6. Az 

telnemcsakazel6ad6iprodukci6t juttatja nkyf6le qr1adrof6n edsitkt gyrkt mag- egyes ~obozokbm n6gy-ijt magesel 

hoe, hem annak komyezeti, n6ihoz Az 5. &6n egy AKA1 nkycsa- I& egy m61y '26 

akusztikai haUt is. tomiredsit6 lithat6. Az AA- 6100 tip^ hangs& teltibath {c. 

Az Jjsze~ hangk6zh ~ t o ill&- s jelii edeid 4 X 80 W zenei 6s 4 X 50 w 

zi6t kelt : az elM6termek, konoerthelyi- szinuszw hangteljesitmbnyt adle 4ohmon. 

@k akusztikai hat&& vdzsolja a la- Todtba osetom&k6nt, teljea kivedrl&+ N@yc8.tOrnOs hsnglemezek 

k8sb, a hdott mei vagy +zai el6adti- mellett 0,20/,. KezelasZe~ei is elt&&k 

son kiviil. a hagyomhyw k6tc~8tornir fx&i*t6l- Amennyire kiinnyen megval6eithat.d a 

quadrof6nia a m6gneses hangr6gzft&ben, 

anna nehezebb a hanglemez technikkban 

b a fi6k6zvetiteSn61. A miiszaki kivitele& 

egyik f6 f6kezi5je a kompatibilith elve, 

vagyis az a feltktel, hogy egy n6gycsatomhs 

hanglemez is lejAtszhat6 legyen 

akk mono akh k6tcsatormb sztereo 

rendszerben. A hagyomhyos sztereo lemezek 

vigba Ggy tiirtknik, hogy a kt5t 

csatorna informki6j&t ,,V" alakban riigzitik 

a bdzda k6t oldalaba. djabb kt% 

230 

3. &bra. Az optirrarilk sztereo hat& n6gycaa&mis kunghd4812e'l kk.&d9, & 

meg~oinik a hdyhezkiildttaBg 

Az &add rendcar 

Ebb mkrofonok 

&d 

mkmlo- 

nok 

? I i 

3 1 2 4

A n6gycsatomirs ~Mi6miisor kiizveti- 

t&ben m6g nem 6-k el me~podott 

emdm6nyeket. Mire ezek a mrok nap&- 

got lhtnak, AmerikPban mb naponta 

k6zvetftenek n6gycsatomL di6mbrt 

- termbzeteaen d dkelt idtitartamben, 

kwrleti jelleggel. 

A k&csatorn& rhdi6k6zvetit6mbl vi- 

-rte az XY rendszerii ad& alkalmad. 

Fontos k6veteMny ugysnis, 

hogy a s-zott sztereo mbaomk kompatibiIisek 

legyenek. 

Amerikabsn kezdetben olyan Mrleteket 

folytattnk, ah01 a &gy csatoma jel6t 

k6t sztereo URH ad6 mgbozta ki b k6t 

sztemo miiwmvii vette egy hiyen. A 

Wrlet ugyanazokkal a hgtrhyokkal 

kiizd, mint r6gebben a kbt kii&phullhu 

ad6val folytatott k6tcsatornha sztereo 

kozvetit&i Wrlet. 

A jbhat.6 6tnak kh&od, b4r korbtsem 

kiinnyen megvalMthat6 elj- a 

Bell-hborst6rium surkembrei ddgozt&k 

ki. Az eljfi lbnyege az, hogy a n6gy csetodt 

egyetlen 30 kHz d d e 

URH 46 aughzza ki, ~ziseltoltkos 

csatorna riigzitese csak kiilBnleges kao- rnatrixol~l. A k&M6 egy eM 6s 

I& sindszerben lehetdgea Brir s n6gy- egyh6tdcaatoma jeleit egyedti,6sugysncsatornha 

hennlemeztechnika lassabban ez tiirtbnik a masik kbt csatomhwl is. A 

hat, nuiris kg 6letk6pes megold& fej- n6gy csatorna informakibjtit edtal egy 

lesztettek ki az amerikai Columbia Re- hslgyomhyos sztereo ad6n sugsrO~j&k 

cords b a jaw JVC-Victor vmtokn$l. ki. A vBtel szinhely6n a n6gycsatoxnk 

A C&9 Rndszer d ~ t lemezei o szberm ~ vevo-n egy ket* dek6der VBlin. 

,,SQ" k&lo& eljh-bsal k8sziilnek. Az 

sziilt* helyezett k6sUkben k- 

laeztja slkt az egyes caatormikat. A k6zeljdnk 

lbnyege, hogy a hsgyom8nyos ,,V" 

d6an iizemben van. A motor fo&&ze 

vetftdrendszer f6 elbnye a kompatibilitkz, 

alaku bsrSzdaba polhnodci6s eljh6.smindk6t 

oldalon tengdyeaonkban v&z& 

vagyis a kisugkott mbr k&csatornkz 

sel vtigjak a &gy csatoma jel6t; A k6tcsa- 

dik. Az el& oldalon egy i4ea6e d&z&bszt- 

awwl is ~ a a . 

to- lemezjatsdn tehgt szinth lej8tszcsa 

talhIhat6 mjta, amely d6dtt8tel bthat6 

a hanglemez 6s tokhletes k&csatorjh 

forgat+ a lendkereket egy gumiperenb 

sztereo 6lmBnyt nyljjt. Amikor azonmd 

k6zMgijrg6 segitd&el. A aebem&ban 

a n6gycsatornb hmgszediivel letapovat& 

a k6dZigr5rgii magadghsk vat=ptj& 

a jeleket, azokat egy kiiliinleges 

tatBs$val tiidnik, migltsl az minden &- 

dek6deren vezetik keresztiil, amely sdt- 

khan a lehetdps hivom k6ziil a vbz- Az 1 B7&7 1 -es Bvekben kereskedelvbztja 

a n6gy csatornhak megfelelB 

tott ~~k megfeleld bt&jd tbmiink 

nagyobb shban importat traninformbi6kat 

6s a n6gy v+&tiire kap- 

cdmz kap16dik. A motor Mts6 tenzisztonxr 

hAl6zati b telepes tizem1 japh 

osolja 

gelycaonkjh kiinnfi f6mlaprl ventiuBtor 

gyArtmhyl.1 m&gneses hangrijgzitiiket. A van, -1y a beM t& szelld&t segiti 

9 anadrofh lernezek lei~tsdeihoz kii- t6bbf6le tipusb61 a National k6sziilBkek 

el& A bel oldali odd tengelycsauk szijlanl& 

hangszeddket fijlesztettek ki, vannak tiibbs6gben. Javitasukkal kapcsoatthllel. 

a iobb oldali d6-tGteIlel van 

amelveknek miik&i&i rendszekt szonban latos gandokon szeretnt5ak segite~, aminem 

bttkk IrB-. A dek6do16 eg* ha- kor le&ukat 6s kapcsolhai rsjzaikat kiimnl6 

elven miikiidik, mint a sztereo & z6ljilk. 

matekii m&hti&t biztosit a f e l ~ v 6 ~ 

di6k dek6dere. 

sz&m&a Az egyes iizemm&k ki- 

A Viktor Company C D 4 jelii quadro- NATIONAL RQ 709 SD 

kap>&akor nyomatBkbat~~ filcbetef6n 

rendszedben a n6gy csatorna infor- 

tea f6kd kmk biztositjbk a sdag gyors, 

mthdjat ,tkvencistranazpomUisml egy Hal6zati iizemd, b m sebedgw, 

de ugysnakkor n-tes megAW&t. 

vivbhuUhmal modmva dgjhk a ,,V" tranzisztoros er6sltdvel m&ijd6, hordoz- 

A Gked karok nyomatBkhak begllitb 

alak6 bakzda jobb illetve bal ddeldba. hat6 kiviteld kbziilbk. Mechanikai konstjusztimzbd 

t6rthhet. 

Hagyonuinyos sztereo lemezjtitse6n le- rukci6ja lehetiiv6 teszi hll6 helyzetd uzejStszva 

csak a jobb el4 illetve bal eM meltet6dt is. A hazai rnegrendek sd- Az egyes sebessegek be&th fdtcsatdk 

jelei hallhathk, hiszen a k8t litott khsakeket 220 V-os 50 Hz-es v&- s6g al& helyezett kkziiEken is Mrthhet, 

Gtd esetorna jeleit egy 30 kEze vivd t66rsrnr61 iizemeltethetjiik, egy6b feaesziilt- de csak akkor, ha az iizemm6d kapcd6k 

hullbmli jellel vsgt& ugymazokba a ba- e n nem haspl&?hat6kk. 

mindqyike &ap" AIkAen van. Lq&mb 

fd&, mgy 0yor.4 tekuwd& ti- ddt 

dzdakba, s ezt csak a kiiliinlegesen kiala- 

nem azatd sebe.dget tdkmi! 

kitott n6gycsatomL hangamdB tfije M- 

A szafagnpm6 @i@ hfdja mecbanikns 

keli. 

A teljes sdagmozgat6 medwnizmus kapcsok6, edtel a pillanat &lj iizem- 

A n6gycaatornha lejats& so1411 egy, meghajtut egy 115 V-0s vail-l m6d csak a kBsd&en kapcsdhat6, t8vtalh 

,,hangfrekvenciL demodulhtornak" elektromotor biztositja. A motor a fe- *-e&Mre nin- lehetb,s. 

nevezhetd egyai?ggel alakitjhk ,kt6 

hangfrekvenaies jell6 a Us6 csatordk 

mbkt, arnit azth a v&3er&ft6k e&tenek 

fel. 

A k&&iWk konstnakci6ja kikapcaok 

ndkiili, tart& Wmii -tot is j61 

Athallha vonatko~ban a JVC-Viktor 

bir. A vent~toms ~~ biztoaftje, 

eljhba megbizhatbbb, s az dtviteli frek- 

hogy a beM elekt- 6s mechenikai 

vencidv is sdlesebb mint a CBS rend- 

szerelvQnyek ne melegedjenek fel a megszedben 

(7. ha.) 

engedett M&klet f616. Medmdcsi 

behatbkrs, rkkbdhn, &&&re emubmne~am6mnyagdaboz,deabel- 

Sci szerelvePyek is 6dkenyek. Kiiliinh 

gondot fordlteunk a jbrmfmeken vaL6 sdlit-. 

Semmi esetm sem ajAnlatos aut6busmn. 

ve~v 4 ibnndveken a kw- 7. &a. -4 J )% Vidor Company Quod~jth 

2emqihta*6ja 

ei-m6d, ha leiilve 61h vessziik, vsgy a fo- 

gantytijfil togva k6zben tartjuk.

Gyakori hasznht kBzben dlszerii legalAbb 

hm-oBgy nsponkent a kkiil6k 

fejegy+t 6s a sdagp&y$t letisztitani. 

-4 fejegy+t v6d6 miienyag btra elt0vo- 

Ifth uten a saelagPezetBket 6s a fejeket 

porecaettel toriiljiik le, majd mkzerosipespe 

tekert vattamom6 segftdg6~e1, alkoballal 

d le. Benzint, denatdt 

szeszt, aoetont, sySntetrakloridot e m a 

c&a nem szabed alk ' -. A szdagnyom6 

gumigbdt l@bb havonta egyszer 

tisztftauk meg alkohollal, de erre a 

dka shtetraklorid is haszn$lhatb A 

mag& for& alkatdszeinek csa-t 

caak !2000-2500 iizemh utb sziikseges 

enyhh megolajozni konnyG mbzerolajjal. 

A negyeddvos fejegykg 6s a h6t db 

trsnzisztorral rn6kiidb egyszerii e M 

nem tartalmaz kiilcinleges kapcml$atechnikai 

megoldtisokat (9. &bra). A kt% ttanziqztorce 

bemen6fokozatra DIN szabv8nyb 

b amerikai NAB szabdnyli (Jsokcaatlakozb) 

bemeneti csatlakoztiaok miltrofon 

fel+elt, vagy &i6-, b lemezj8bszb 

mkodnak felv6tel6t mrik lehetiiv6 egy 

kapcsoI6 beAlUtA&val. 

Felviteli b lejatezbi korrekci6 csak 

19.05 b 9,53 cm/s sebedgekn61 van- 

4,75 em/s sebesskgn61 a 3,53 cm/s-ra beallitott 

korrekci6 6rv6nyes. 

A torl6- 6s elbrnhgnesed oszcillator egy 

2 SB 324 tip& tranzisztorral miikaik 

6s .54 kHz frekvenciaijli tiirl6- 6s e16mAgnesezi, 

h o t tillit el6. 

Az ellenutemii dge&itb fAzisfordit6b 

kimen6transzforn~btorral miikijdik. A 

8 ohrn-os kimeneti impedanciba a megn6 

doboz$ba be6pitett k6t db 4 ohm- hangsz6ht 

csatlakoztatjAk sorb kapcmlva. 

-4 kirnen6tra~dormbtomil kith6 caatlakozBat 

isk&&ettek, ahovaJack-dugaszszal 

asatlakoztatva kiilsii hangsAr6t vagy 

fejhallget6t is kapesolhatunk. A kiils6 

hangfor& haszngatakor a kld hanglekapeso16dnak. 

Tipus: dinamikus 

Frekvencia6tvitel: 80. . .12 000 Hz 

*rdkeny&gi jelszint: O,22 mV/jrbur (1 

kHz-en) 

Impedancia: 200 ohm * 25-I5% (I 

kHz-en) 

IrBnykarakterisxtika: kardioicl 

Kimeneti illeszt6s: 200 ohm 

Kinwneti csatlakoa9s: 02 NAB szabvhyb 

Jack-dug6 

TrrrtozBk: ,, WM-115 tipus6 miianyag 

talp 

Sdagrendszer: negyedsiivos mono 

Szalagsebedg: 4,76 cm/s; 933 cmls; 

19,05 cm/s 

Sebezxkgingadoztis: f 0,40/,; f 0.3% 

* 03% 

GyomtekercaelPsi id6: 540 m szalagnbl 3 

M e e W meghajth: hal6zati motorral 

Szalaghos~z m6+ : n6gyjegyG suiml1il6val 

-bamk€iri szerel6s: nyomtatott 

Khva an-: polisztirol 

MBretek: 160 X 280 X 365 mm 

S61y: 8 kg 

Frekvencidt vitel: 

19,05 m/e-nail 40.. .15Oo Hz f 6dB 

9,53 cm/s-dl 40. . .10 000 Hz f 4 dB 

Jel-zaj viszony: 19,05 cm/s-nal 48 dB 

V6ger6slti3 torzitb: 10% 

Tor16 6s eldmnmesed frekvencia: 54 kHz 

- 

* lo:& 

T6rlbi csillapitb: jobb mint 42 dB 

.Felv6teli 6s- lejbt&~iai korrekci6: NAB 

szabvany szerint 

Hangszinszabtilyozlis lejatsdskor: foko- 

zatonk6nt 2 dB va&, 8 kHz felett 

Athallh mono iizemben: a - 42 dB 

Bemenetek : 

mikrofon 0,s mV/4,7 kohm 

lemezjatsz6 100 mV/1 Mohm 

midi6 50. . .I00 mVl.500 kohm 

Fesziilts6gkimenet : 500 mV/20 kohm 

Kimen6 teljesitmhny: 1,8 W 

Fejhallgat6 csatlakods: hangswr6 kime- 

nekn 

Hangsz6r6 csatlakozlis: 8 ohm 

Csatlakozkok szabvcinya: NAB 6s DIN 

szerinti 

KiveArkkjelzi, : 100 pA Deprez-miiszer 

Ajhlott szslagtipusok: Maxell, BASF, 

&fa 

NATIONAL R(1200 S 

'relepes 6s W6zati iizemre egyar$nt 

hasdhrtt6, kkudretii, hordozhat6, ka- 

zetth magnb. Minden helyzetben azonos 

mi&&@ jellemdkkel m6kak. Dobod- 

ba 1 m hosszu spidl-kabellel csatlakoz6, 

pillenat-allj kapcao168 mikmfont ipitet- 

tek be. ErMtiije automatikus felvhli 

szintszabtilyozbra is 1ehetMget nybjt. 

KazettBs rendszere a nailunk mar i mrt 

,,Compact Cassette" elven miikaik. 

A kism6retii egyenhmB elektromotor 

szijbtt6tel &j&n forgatja a ~zalagmozgat6- 

me&u&$t, illetve a lendkereket. A mo- 

tor csak akkor van iizemben, ha valame- 

lyik iizernm6dot bekapcsoljuk. Egyenletes, 

eras nyomati5kB forgBsst hhm tranzisatoms 

sebess5gstabilidb egydg v6gzi, 

amely 7 V stabilizalt fesziilts6get szolwtat. 

A mecbanikai szerelv6nylap a teljes 

egys6gtH kiiIiihdI6.6s ot db cssvar r6gziti 

a teljes beK varhoz. A rijgzit& rugalmas 

feIerdsit6i. A gyors el6re-Mtra 

tekercselb rnechhikai atti5teUe1, illetve 

annak itkapcsoWval tiirt6nik; a motor 

minden iizemm6dban azonos &yba fomg. 

42 egyes iizemm6dok betillfibha 

nyon16gombos kepc8016 szolgAI, amelyet 

az egy6b kezel6~~e~ekkel egyiitt a k6- 

~aiil6k pmfil-lapjsrs helyeztek el. 

A kazettateret &hat6 feddlappal fedt6k 

le, amely a kazettakidob6 gombbel, 

illetve annak 1enyomBsBvd nyithat6. 

ti'zemeltetb esek a kazettafedel le&b 

uth lehetdges. A kbd6k mechanik$jat 

egy ,,tBrl&-kapcso16" is kie@ziti. Ha a 

kazetta hatoldalbn az arretal6 fiitecskbket 

kitombnk, s a kazettbt igy helyembnk be 

a khziilQkbe, a ,,ttirlb-kapcsolb" megakadailyozna, 

hogy a felvbteli gombot benyomjnk, 

s a kazettQn lev6 mbrt letorliljiik. 

A k6sziilQk kezelbse r6szben elt6r a ha- 

ztinkban ismeretes edpai gyiirtm4nyxi 

kazettks magn6k6t61. Mechanikusthelekt- 

romos fel6pit6se lehet6vb teszi, hogy sok- 

oldalh saolg$ltatbt biztositson a felhasz- 

nbl6k sz$mara. Mivel a magnhba hd6zati 

adaptert is Mpitettek, igy 8 virIt6hmii 

h$l6zatrbl is uzemeltethetb, ha a hBtd 

oldahin lev6 dobozM1 kivesaziik a h&l6zati 

zsin6rt 6s a konnektorbs dugjuk. Awnban 

ez esetben sem kell e teleptadt vagy a 

telepeket kivenni, csupth 8 hAl6zati-tele- 

pes iizemmcid-atkapcsolbt kell bedlitani. 

Az iizemmMkapcsol6k kozul- egyszerre 

csak egy nyonlhato le, a GI-es iizembhpot 

elkeriilk 6rdek6ben. 

Tekintve. hogv a kazettb maxn6 fej- 

egy&ge sokjral cisebb feliileten &ntke&k 

a kazettaban fut6 azahggd, mint az ors6s 

mugn&kn&, igen fontos;gogy a feliileti fel- 

fekvb kifoghtalan legyen. 

M& kism6retb szennyezM6s is jelent6s 

mbrt6kben bcfolyblja a miikiid& s 8 

felv6telek 6s lejbtszzbk elhalkulWoz, 

magashang vesztedghez vezet, tovtibba 

t6rl6fej nem torli le megfelelbn a &gebbi 

fdv6teleket. A legtdbb ilyen esetben a 

magdtulajdonosok elektmmos hibh 

gyanakodnak, viszont kelld ismeretekkel 

rendelkezve egy gyors tisztitb helyrebllit- 

hatja nz eredeti viszonyokat. A szerviz- 

gyakorlatbsn a kazettb magn6k 6.5-70 

%-Anal ilyen hibafordult e16. 

A k6sziilbk fejegy&&t tigy tisztitmlk 

meg? hogy a kazettat6r fedel& felnyitva 

- kazetta n6kiil - lejhtszlisra kapcsol- 

juk a magn6t, Orr az e lk nyomM6 fejegy- 

&get alkoholos flanelldarabfival, vsgy 

csipm tekert vattacaornbval lemossuk. 

4 tisztitbt ellen&izziik, hogy a kbzii- 

16ket f6ny fe16 fordftva m e ~ ~ ~ a j u k 

fejtiikor feliileta. Amig a srmyezitk a 

fejeken van, a fejtukijr matt szin6. 

A magn6 er6sit6je 6 db, az oszcillaitora 

1 db tranzisztorrel miikddik (10. &a). 

A bemend fokozatra dinamikus mikrofon 

vagy lemezjbtszi, aatlakoztathat6 Jack- 

dug6k segit&&vel. A felviteli b lejatszci 

erbsit6 Btkapcm~ mGlr6dik mindkbt 

tizedban. A felv6teli kivedr16s k6zi 

$llittiau vagy automatikus szabalyoztistl 

iizemm6djAt btkapcsol$ssal lehet behllitani. 

OszciU$tora 40 kHz-es el6m&gnesez6 

6s tor16 h o t S~~l&tat. 

Hhmtranzisztoras vkerbit6je fa- 

maxim8lissn 3 -W kimeneti teljesitm6ny-t 

szolg$lt,at lo?/, torzit.& me1let.t. A kive-

Bemenetek : 

Az ot db elektrondvel miik6db erdsitd 

mikrofon 0,5 mV/500 ohm 

nyomtatott kramkblii szereldlamn helyezlemezjatsz6 

300 mV/0,5 Mohm kedik el a magn6 bal oldal&n~fiigg6feges 

rsdi6 5 mV/100 kohm 

Fesziiltdglcimenet : 

Kimed teljesitdny: 3 W 

Fejhallgat6 caatlakoh: 8 ohm 

Hangs26r6 csatlakods: 8 ohm 

Csatlakohk szabvhya: NAB szerint 

Kivedrlbjelzii: 65 [LA Deprez-m&zer 

Ajbbtt szalagtipusok: Maxell, Nntional, 

Hit& 

Swl@ltat&ok: tavkapcsol6; Wpftett 

hUmti egys8g; automatikne kivehlb 

zhrlbjelz6 m%zer a kimen6t~orma- Fejek tipusa: National 

tor b a tapgyfkg kapcsaira kotve, btkapc 

a o ~ a l felv6teli kivek16at vagy a telepfesziiltdget 

mutatja. A meghajtb motor 

hunkore tavkapcso16val kapcsolhat6, 3. Grundig licene ZK 146 

amely a hQ6zati -mi5 msgn6k pillenat 

A lengyel gycirtmAny6 ZK -k legbllj 

iizemm6djAt helyettesiti. 

lijabb k6pvisel8je a ZK 145 tipus, (11. 

&a) amely 1972 elej6t61 folyamatosan 

kaphat6 a hazai kereakedelemben is. Az 

e16z6 tipusokhoz ItBpest shos 6jitW 

helptben. A kapcsohbi rajz a 15.6M~t 

%that& Az erBsit6 n6gy f6 egya6gbbl till: 

feaziilt~~, automatikus felv6elli 

szintszabhlyom, kiv&lCjeM, tiirl6 Bs 

elBmhpeaez6 oszciUtor/lejdtszb vWr6siti3. 

A Mt utoK iizemm6dot egyetlen 

fokozat latja el BtkaposolBre 6tiAn. Fe%telkor 

a bemeneti erdsitdkht rkikridb EF 

86-08 cs8 &ramko&l?e unived bemenet 

csatlakozik, 500 ohm. . . l,5 Mohm inapedsncihal. 

Az EF 86 b az EF 83 fesziilts6gerc?eita 

Aramkorei k&tt taMjuk a 

hanger6, illetve fe1.r-&li azintsmbtilyod 

potenciom6tert b az automatikua felv6teli 

szintsmb&l jozh bamk6rt, amely egy 

ECC 81-es elektmmcs8vel mfik6dik. Ha 

az automatikus kivekl~zabhlyowval 

ek-k feldtelt khiteni, a a kapesokjt 

besdd-, vagy zene-Ubba forgatjuk, a k6zi 

azabhlyo~lehet~t megaziintetjiik, 

s a potenciodterrel nem smbtilyozbatjuk 

a feldteli szintet. 

Smlagrendszer : f6IsBv08, mono ; 

S ~ 4,76 cm/s ~ 

Se-oh: f O,4% 

GyorstekereselBsi id6: C 60 kazet- 1 

pe'c 

Kazettasmbvhy: Compect Cassette 

Mechanikai meghaj* : egyedmmdelektromotor 

Szalagh088z-mt5rb: bm- szhkU6val 

hamkiiri szerelb: nyomtatott 

Kiva anyap : polisztiml 

MBretek: 100X270X310 mm 

S6ly : 2,6 kg - telepek nblkii 

talU~atunk az 6j kbziilBkben, Mbbek k6ziitt 

automatikus felvhli kivedr&-w- 

Wpz6 grsmkart, b mhgdgkap- 

: caol6t. A khi&k kaddmktikaii s IZ., 

13. & 14. &adh What6k. 

A korrekcib &cot az EF 83 b az 

ECL 86-08 cs6 tri&jhak aramkBr6be 

helyeztbk el, amely lejatsh-vagy felv6teliizemm6dnak 

megfelel8en v6gzi a korrigtilbt. 

A v6geWst az ECL 86 pen6 

deja vbgzi, de felv6telkor ezzel hllitjtik 

el6 a mi3 6selB- frekveadt is. 

A feldteli kivezhrGsj~k6t egy EM 

84 tipush varksszem mutatja A v h - 

ezem d j a caak a felvkli nyom6gomb 

benpmba nth van bekepcsolva, m6a 

iizeIhm6dban a va&zaazem nem miik6dik. 

Frekvencidtvitel : 50. . .10000 Hz f 6 dB 

Jekzaj viszonyr 42 dB 

V@wrMti3 torzfth: EUyo 

Tor16 b elbm8gneaez6 frekyencia: 40 kHz 

Tiirl6si millapit&: jobb mint 40 dB 

F'eMteli 6s lej&ts& korrekcib: NAB 

szabvhy azcrint 

Iiangszfnszabhlyo~~ lejat,shkor: 6 dB 

v w 8 kHz-en 

Sdagrendszer: negyeddvos, mono 

Szalagaebe&g: 9.53 cm/s 

Se-: f O,ZqV, 

Gyoratekercsel& idb: 540 m uzalagnal 4 

Derc 

~sxids orwkitm616: 150 mrn 

Mechanikai meghajtb: M6zati elektromotorral 

8zalsghosadn5a: n6gyjqgyCi s~ml~6val 

A ZK 120 b 140 tipusokhoz hesonlckn 

Aramkbri szerelb : n yomtatott 

a hUzati transzfdtork6nt d6d6 

Kdva anyaga : aliiminium 

SAZ-5 tipusu elektromotor cEtijBttetelle1 

Mhtek: 175 X 290 X 396 mm 

hajtja a lendkereket. Az ordz6thdk 

Suly : 8,2 kg 

megbsjth gyorstekereselb iizemdban 

diirzdtt6teles rneghajtBssal tor&&. 

A bal oldali odztjt8rcse k6zvetlen ksp 

caolatba keriil a motor tengelycsonkjjsn 

taMhat6 gumiperemmel, amely ellentetes 

irsnyba forgatja a t&dt. A gyom elareddlb 

bekapcso~or egy gmniperem6 

kozli3giirg6 kiizvetfti a forgatbnyomat6kot 

a motor b az odd- k6dtt. 

A szalagnyom6 gir& mozgatb em61 

a tipusna is mechanikus. Az egyetlen f6 

iizemm6dknpcsol6 elforditUval minden 

iized begllithat6 a feldtel ki6teI6vel. 

A felv6teli npm6gomb a k6sWBk el6lapjhk 

bal olddab van, s a ZK 145-1161 tiibb 

funkci6t lat el. A feldtelre torten6 kapcsolk 

el6tt - ami a gomb lenyo&val 

kapcsolhat6 - elWr a M t kivekl&i 

ize-t kelL beWtani a nyom6gomb 

elfordft~d.

El&n97Iw8 fdhpith 

FRk~&vitd:40.. .12500Ha f 6dB 

Jel-zaj yiSpMy: 45 dB 

vegeri3sftEi tQlzit8sa: 10% 

T6rl6 6e el&n&peae& frekvencia: 65 kHz 

T6rlG pith: jobb mint 45 dB 

Felv6teli Bs 1ejGtdi korrekci6 : DIN smbvby 

82erint 

Ilsn+zsMlyo& lejbhkor: 8 dB 

v6gk 10 kHz-en 

Atid& mono iizemben: - 40 dB 

A kbiiM eMje 7 db trim-1 

mfikiidik Bs egy nagymbtI ammlBlapon 

helyezkedik el. Kapcaol$si rejza a 19. a- 

t(iR lBthet6. Gz egyes e~tgfokozstokat 

9 6,pitett6k meg, hqgy azok W funkomt 

lasgsnak el a felvekl &lejStszbssonin. 

A k6eziilBk kitttranziaetoroa bemend fokozeta 

tartalmazza a bnger6amWyod 6s 

hangazinazab$lyod potenciometereket. A 

hangszfnszalhlyozb csak lej6taz8ekor van 

beiktatva az bramkiirben, felvhlkor b- 

kapeeo16dik. A korrekcibs h c mind felvbtel, 

mind leja- iizemm6dbanaaeberrdgvAIt6 

kapcaol&val egytittesen kapcsolhat6 

at a k6t sebedgnek megfelelkn. 

A bdpitett 100 PA-es Deprez-mhr 

csak felvchlkor jeizi a kivedrk m6rt.bk6t, 

lejdbds tiHbban a mindenkori telepfesziiltdpt 

mutatja. Az OC 74- vagy 

BeZmnebek : 

mikrofon 2. . . .200 mV/1,5 Mohm 

lemezjStsz6 lo0 mV/0,5 Mohm 

W50.. . 100mV/0,5.. .1 Mohm 

Kirnen6 teljemtdny : 1,s W 

Fejhallgat6 csatiako&: 1 kohm 

Hsngsz6r6 csatlakozh: 4 ohm 

Csatlakohk szabvhyai: DIN szerinti 

Kive&kjeM: EM 84 

Ajblott szabgtipusok: A&, BASF 

Szolgxiltat8sok: f6W szalagv6gkapcs016, 

feldteli automatika 

Fejek tipusa: Grundig Iicenc 

A k&&k mechanikaijtit egyenkamb 

mguhitoroa elektrornotor mozgetja A motor 

tcngelycmnkjh egyetlen diirzskomng 

van, amely tizemen kid &llapotben eltAvolodik 

a lendkedk als6 feliiletkt61 kb. 

1 cm ~ ~ Bknelyik 0 iizemmbd ~ bekapcsokakor 

a motor emelked6 elmozdulidval 

a diirzakomng mechanikai kontaktusba 

keriil a -mi5 lendker6k 

als6 feliilethvel, a 8 Witott fordulattal 

forgatja a lendkereket illetve a mechanik8t. 

A motor fordulatdma k8tfblek6ppen 

Allithat6 be a ~ebts&gvPtb hunk&ben 

vd6 Bitkapceolb htjrin. A lendkedk 

btmbr&gyen&hez k6pest a jmotor tengelyinhya 

kb. lo-kal tir el balra. E felerBaitBs 

dIja a forgat6nyomat6k kisebb 

tezhewdtadesa 

GC 500-as tipusti tramkhrd fel6pitett 

oszcilWr65kHz frekven&j6tcir166a eMm&iemd 

Bramot W el6. Az oezcillhrkBrbe 

bciktattak egy kapcao16t 6s egy 6,7 

ohm ellenW tekerceet, -lyre a 

triikk-kapcaol6 bekapmsohakor a t6r16jut 

a t6rl6fej helyett. V6geriisit.6 fokozata 

. hagyombyos fe&piw, fhzisfordito 

transzfo~torral meghajtott ellenutemfi 

fokozat. A 2 db OC 74-es tranzisztor 

elleniitem6 beallitbban a 3,45: I 

&JFb kimen6transzformdto1m dolgozik, 

amelynek szekunder kapcsair61 4 ohmos 

illeszt~l I,6 Wmaxim~iskimeneti teljesitm6ny 

vehet6 le. 

A v6ger881t8 felvhtel bikban is m&6dik, 

s a kimen6transzformator szekunderko&be 

6pitett potenciom6terrelazaWyoztmtjuk 

a feMteli egyiitthallg~th m&kw. 

A huban is jcil ismert URAN tek- Az odd tengelycsonkok k6nretleniil 

pes mag116 tov&bbfejlesztett v&ltomta, dimeghajtbml, k6zvetve pedig diirzsamelyet 

1970 6ta folyamatmtm hadta- meghejtbal kapjbk a forgst6nyorr&kot 

Az ANP 404 Plut.6 miiazaki addo2 

nak a kereskeddmhkben i~. (16. dha) a lendkdkdl. A meehsaika csak akkor 

Telepea Bs U6zati iizemre e-t alk91- keriil mozgbba, ha valsanelyik uzemmas, 

mmhnikai f&@t&e minden hely- m6dkapcao16t lenyomjuk. Ilyenkor a mo- S-: fbldvos, mono 

zetben va16 ii!/~meltet&% lehctdv6 teszi. tor nagy kezdeti nyodkkal inditja a Smlqpebe6aeg: 4,76 em/s; 9,53 cmls 

Hs a k8sziilBk tekptert6j6ba a telepek medu&k6t, s ezd biztmdtw wn a nyA- Se-oh: f 0,4% ; f 03% 

belyePe W&zati adaptert helyeziink, a vog8amentes mdftk. Kikapcsolb uth a Gyorstekerese& id6: 180 m szalagnal 2 

k&&l& 110/120 V-0s h&zetr61 is m&- motor eltHvolodik a leadkedktdl, megkiidtetheti5. 

A megn6 mbtei olyanok, &in& a &rzakapar,lat, a lendkereket Mpe' odt&d: 130 mm 

hogy Eelhyibtt p- meIlett 130 mm- pedig -tusk6 Wezi k. Az ors&%r- Mecbanikai roeghajtssl: egyedramil elek t - 

es o+k hamdata is lehets5ges. A k6- 6 fBk& beM keriileti, amely min- nnnotorpal 

sziilhk fmkvenfrekveneiamenetht a 17. &, hBh6- den iizemm6db61 4 6 kikapcaolb utb Smbgho88zmB&: szh&&l6val 

prti adspte6nek kapesoMt a 18. cibm egyenletes nyomet6k6 gyom fekezhet biz- h k 6 i smrek: nyomtatott 

mutstja. 

t4t. 

K6va anyaga: plisztiml 

Idtketek: 100X210X265mm 

Suy : 3 kg - telepek n6Ikiil 

18. tibra. A PI6 ma& h&ld%crfi adaptwe'- 

nek ~ Z ~ m

Han9fmkvenda Cirddi jellmzdk etkapcaolki 1eheGdgekkel. A szalegmoz- 

Prekvencidtvitel: 9,53 cm/s-dl .% . . . 

18568Hz & ad% 

Jel- zaj viswny : 45 dB 

TorzitBs fdwimeneten : 606 

V&&aitd torzitb: 10% 

T6rld b el6mAgnesez6 frekvencia: 65 kHz 

* wio Tiklthi csillapitb: jobb mint 45 dB 

FelvBteli Bs 1ejAtszki korrekci6: DIN 

szsbvby szerint 

IfangszinszabAlyozb lejhtsmbkor: 6 dB 

vAgh 10 =-en 

gatbt kism6retfi 120 V-os elektromotor 

v+ A be6pitett M6zati transzfondtor 

6s egyenhbyit-6 egy* 24 V ttipfeeziilts6get 

szowtat az egyes eriisitiifokozetok 

sz8mha A 22. &a az Echoha visszi 

hmqo&hk karakterisztikajat matatja. A 

23. M n az Echolana I., a 24.6brhn pedig 

az Echolana 11. kapcmlh 1Sthat.6. A k6sa6k 

k6ttranzisztoroa bemend fokozatmra 

k6t rnikrofon bemenet Qsegygitk hangszedd 

bemenet osatlskozik. A bemeneti 

jelszint er&&ge kiil6n-kiilBn nem szab8lyohti. 

tfzcmi addok 

Thpfeaziiltdg: 9 V (6x 1,5 V G6Iikt-telep) 

20. tibra. Echdawt I. A bemendfokozst az Echolans I.-ben 

k6t db 105 NU 70 germtbiumtrenzisztorral 

mW&I&, az Echolana IL-ben pedig 

EUkat: (adapterrZi1) 110/220 V, 50 Hz M&d& elz. egy KC 509diejutn- &egy lWNU 70 

TeljetdtmhyfeIvBtel: (M6zatb61) 14 W 

Az ,,ECHOLANA,. visszhengosit6k a 

germhiurn-tranzisztoml. A szilicium- 

N[epnge&tt feSziilt&ghgadoz8s: f 10% m' jelkaelteth elven 

tranzisztoros bemen6fokozat mintegy 6 

*-$ti.: (adapterben) 2 X KY 

kh-a mwem hanmiGk, 

db alapzaj-6kkenBst eredmBnyez. 

701 

-1yekbe kiil6n &lvev&& lejAtsz&fejet, 

eg~trenzisztoms fe1vevaeriisit6 be- 

TtirEs: 60 V - kiilBd16 erd&rendszert 

menet6re 5 kohmos szintsmWyoz6 poten- 

EZimAgwemk : 1,5 rnA 

minden atalaGtb nm .U.I* 

ciom6temel rUUthatjuk be a azalegra jut6 

mazbt6k egyszere% vkmtola visszjel 

eM&t. A t6rI6 b eJ6mheaed osz- 

-4Ualh0.3 osldoll: hsndt8ers. 

A lecsenw idBt a felvevc CilIktor, amely 4 NU-72 tipusit tranzisztor- 

B e d : rnikmfon 0,4 mV/1 kohm fej a lejabkfej tavol*, valeanint a 

ral mGk6dik, 60 kHz nsgyfrekvencibt &lit 

lemezjatsd - smlagse~g hst8rozdk A 21. a- eld. Az R 32 jeld trimmerpotencio~rrel 

&6 10 mV/% kohm ra dzlath jbl Gt,that6 az egy 

kb. 60 mA ti$rl6hm beBllitssa sziik&ges. 

KimenB teljesitmhy : 1,5 W vh-tolb elvi gycrkorlati -1- 

A h&rom 105 NU 70 tipd (ill. az Echo- 

Fejbe3lgst6 csatlekozhs: -16 kime- dslsa IS 11.-1161 1 db K 509 6s 2 db 105 NU 

neten 

70) tranzisztorral miikM6 1ejataz~- 

A bemendfokozatra adott jel a felvev6 

-& cemtIakoh: ohm t& nky db lej8tsdfej kapcmIha~ +- 

e&Wbe jut, majd a felvev6fej 81taI mAg- 

Ceatbkhk szabdnya: DIN szerinti 

huzemosrm, egy nyomwmbr =gits6neses 

Sub alakitva a *e8ezbe* sza- mVfjAhjel&: 100 @ De~rez-mhr 

g6vel. Az egyes nyom6gornbok benyomhbgra 

keriil. A lejhdfej letapogatja a 

Ajwott sd*i~usok: A*, sgval a l-n-k sdmht szapritha~juk 

szalagon lev6 jelet, Bs a lej6tsz6eF88it6 is- 

BASF PES 25 & feh6dti. 

egy-egy lejdts26fejiel tdbb- 

1-61 jut viasza a jel a lejAtsz&e~t6 beme- 

Ha a ,,I(" kapcsol6t bekapcsoljuk, az n;ifokozat&ra 

5. Tesla visszhangoeft6k igy lejtitamtt - 6s ZI&- egyslsr felvett - A lejat-atg feaziil , . 

jelet ~juttatjuk a fe1vev&rBsit6beZ -* kereakedelemben * a illetve s felvevdfejre, &Dluu I.-nBl mV 

,a onnrrn ism& a emn6- 

a eb3, Iagra ker* A k6t jel egyxdsut8n lejbtsz- fesZw dl -*heG, & II.- 

,,EmoLmA 1" b ,,EmoLANA 11. mV. 

va a v*g fi.h&j&t kelti, s az ,*&Iti+ 

megnesszalagoe vicrszbengoathk- d*, e- -dig s visszscsstol~ A visszheogosit4be. BASF PIS 45 D, 

nak. MindkBt tipus azonos mec- fel- m6dke -bja meg. vagy AGFA PE 46 tipd 8Zacsony psjd 

6pW, cmpb elektromw konstrukei6- szalag beilbhe sziik-, hogg a megjnkban 

van el&&. FelhasmUsi teriile- sdott mbki edatokst biztW tndja 

kM Az smstdr best- AZ ,$&* I. & N"fel&&? Egy-egy v ~ szaleg hsm&ti ~ t 

tiik + h 

egyiitteaektLU kezdve a hangam8ttkCk Bs 

emat& iihesek t&r& soh bawdjsrk 

ezeket a kbdkeket (28. &a). 

Av' t6 khziUk alspjaban v6ve 

= migrrs hm@@dt8. 

HtWzmtr61 iizemdtethetb, 120 ixc 220 V 

ideje merimmn 200 iiaedre, de a m - 

toe mi. 100 iizem6ra utio szdagot mdlni 

az egyenletes jb minBeiig 61dekBben. A 

39 cm/s s-l folyama~ 

hwdt vkszhangodt4ban 6videbb id6 

alatt kopik ei 8 szaleg hordoz6feliiIete, 

mint .az bltakboem bznW 

hangrcigzieben. 

0 

- 21. cibm. At eg&iea ~ p d k 5 8 

pp - -- - - 

82. &m. Az EaAolam vkzktnm-k 

-*ja 

1 

8 

5

t 

gitb-hangsmd6. Az Echolana I.-dl k& 

peda-csatlakozb van kivezetve. Az el& 

pedtil benyom&dwr a felvev6erikit6re 

jut6 jel visszacsatol&a s&k meg adtal, 

25- rihra. Ar el~endcrb b mzdnyvezettb 

hogy a felvev&r8sitd bemenet& lefcildeljiik. 

A rnWk pedd benyomtiaakor a lecseng&ek 

folyamatos elrisztstb lehdges 

az ,,ECHOv jelii leweng6si srintet embtilyoz6 

potenciombtcr kimenetbnek fa- re kapcsohtival. 

Az Echolana 11.-n61 ceak egy pedPc88tlakozb 

van kivezetve. Emek smrepe a 

visszhang bekapcsolh, illetve kiiktatb ' 

az esit6k6rbbt. Ae drende- Bs szalsge6. 

A bef-tt, v6gtelenitve iiaszeragasztott 

szrrlmak kb. 90. . gram nyom&sal 

kell a fejekre fesziilnie. 

egyee s-k eset,5n aj&btos 

minden fejet, valamint a seslagvezet6ket 

vezetb raja a 25- dmin tal*G- Mindk6t 

khziilbk fesziitt&&imenete szirnrnetrikus 

kirnenet. Az 1-2-es pontonon a 

visszhangn6lkiili jel, a 2--3-aspont a visszhandbtt 

jel van kivezetve. 

~ ~ b l maximum ~ b : ~ 7,5 l 

Az Echdana I. & II. n a k d i addci 

*oholw puha lVhdarabbal j61 megtisztitani 

a lerak6dott szennye&&t61. 

mbg egytanh: hu-osabb haaznalat 

k6zben ne nyiasuk fel a mechanikai 

szerkezet fed61apjhtt, mert a beszivarg6 

por nemosak szennyezi, de koptatja is a 

fejeket. 

A k&za6kek elBbpj& t&G poten- ~ & * a &R 

ciom6terek - sorrendben: ,,ECHO" - 

,,HALL" - ,,RECORD- fefiatal a Sdagrendezer: v+lenitett, teljdvos 

vk- triikkbemt~ lehetwit Smlagaebesdg: 39 cm/s f 2% 

biztositjk. A ,,RECORD- jeffi A v+#elenftett maIag fa*: 

,6t, a s- jua jel e- - ve- -100 gr 

gyis a fe1vhli sdntef - A2 Smk&pus: BMF PES 45 D 

,,ECHOn jelii potenciombr a lecaeng&k 

KadLa, fdhaazzluskki ldtet88dgek e&w&6t vagy szsw-lpua 

&&6t khdbk igen SOko~dalh utb- a leweng&ek mw,,HAF.&** jelii 

q ~ s i iehetwt n,,,ijt. az eleg b potenciomhr a lejbtsz6erdsitb fesdts#gmMik 

tipus kowttvanuak elt4&k, az k i m e n e t i ~ 

alapvetd felhaszn&lbi teriiletiik azonos. ja be a fdvev-tbm- 

A bemenetekre k6t db dinamikus mikro- A tranzkztomk kapcsain mChet6 fefon 

csatlakoztethst6, b. egy dinamikus sziiltdgek: 

hdcM szerelb: nPmtahtt 

~~anyaga:a~tmhium 

Mhbk: ll5x22-5x%06 

Say: kg 

~ ~ ~ ~ - 

E ~ ~ c iCitvitelijeUenudk 6 a 

Fkekvendvitel: 50. . .12 W Hz f 3dB 

Jel-mj viszony: 40dB 

Torzitb: fesdtSegkimeneten 

Az Echolana viaszhaMt6k hhrllzeti tramzformator$nak (25.- edatai: 

1. fe- us: 1% 

2- fehmnonikus: 3% 

3. felhermonikus: 5% - ~ ~ehgd~&ve 

Tor16 b eldmAgnesez6 frekvencia: 60 kHz 

* 30% 

Az oszmihr torzitgss: - 10% 

Feldteli 6s kjhtszbi korrekuo: 

!%&+3-6db 

5kBzf3dB 

10-f 3-6dB 

A bjLtsz6 eWi5 torzitb fesziiltatjggi. 

menefen: 

Echolana 1.-dl : max. 1 % 

Echoh 11.-dl: max. 0.8% 

T6d& dpitb: jobb mint 40 dB 

Bemenetek: mikrofon 4 mV/15 kohm 

gitair-haugsmdd 40 mV/100 kohm 

I 

emitter 

be& 

kollektor 

T1 

0,025 V 

0,6 V 

3,5 V 

T2 

2,15 V 

2,25 V 

8,5 V 

ECHOLANA I. FesziiItSegkirnenet : 

Echolana 1. : 300 mV/100 kohm 

Echolans IL: 100 mV/100 kohm 

CBetlak~aesOk szabhya: DIN szerinti 

Umi a&: 

-a: 55.. .22omsec 

Tb@saiiwg: 26 v= 

Ha&%& : 120/220 v, 50 Hz 

TeI~~yfelv~I: 12 W 

E ~ : 2 db KY 701 ~ k 

Tiir-: 60 mA 

ECHOLANA I1 Tirl&sdt+: 

-6-b: 

aoax. 46 V 

max. 6 mA 

T3 

3,6 V 

T4 

0 

T5 

4,5 V 

Ti3 

2,8 V 

n 

16.8 V 

ErbMeiernek Echolana I.-ben: 

7db105NU70 

1 db 107 NU 70 

ldb 4 m 72 

39, V 0,58 V 4,6 V V I6,7 V 

~ a e m eEubDkUL k IL-b: 

Bdb KC 509 

9,6 V 4,6 V 7% V 6,5 V 1v 

3 db 105 7% 

1 db 107 NU 70 

ldb4NU72

Egyszeru vevokesziilekek 

Korunk magas technikai szinvonalt~ Detektoros vev6 (magnetoton-adapter) 

' 

mellett sem felejthetjiik el, s6t nem is 

n6lkiilozhetjuk az egyszerfi detektoros 

6 egyenes rendszerii vevbk&ziil6keket. 

A kezdbknek ezek a legalkalmasabb 

kksziildkek eels6 6pfGsre b 4ta18ban 

j6 iskolhak bbizonyulnak. Egyszer&Bgiikn6! 

fogva az &pit& sikere szinte 

biztos, 6s nine nagyobb oriim, mint 

amikor az els6 sajM k6sziGsG berendezbunk 

megsz6lal. Egy ilyen - hogy 

divatos sz6val Bljek - ,,siker6lm6ny" 

oriikre a rMi6zas rahj8v8 teheti a fiatalt. 

Ezenkivul miiszaki tulajdonstigaik 

miatt is megvan a 16tjogosults8guk. 

Nagy s8vszPl~dgiik 6s kis zavar- 

6rz6kenys6giik miatt a helyi ad6k jobb 

minbs6gii v6teldt teszik lehetbvd. 

Emiatt - eldsorban magnetofon 

adapterk6nt - gyakran alkalrnazztik 

bket (1eginkAbb A:< egyszerii detektoros 

vevbt). A kovetkez6 nBhhy sorban 

ilyen egyszerii, kezdbk 8ltal is konnyen 

meg6pithet6 vevdk6sziil6keket fogunk 

ismertetni. Ezeknek a k6sziil6keknek 

anyagigenye minimais, sbt a sziikdges 

anyagok m4g a lrereskdelemben is 

kaphatbk. 

Az 2. abrrin 18that6 detektoros vev6 

a rajzon feltiintetett Brtbkekkel a 

Kossuth-ad6 mesorat veszi. A PetBfiad6 

v6tele a rezgcikor C1-es hang016 

kondenz8torAnak 150 pF-ra csokken- 

Gs6vel lehetsbges. A di6da a tekercs le- 

&gaz&&hoz esatlakozik, hogy kev6sW 

terhelje arezgbkbrt- Az antenndt 80 pF 

500 V-os kondenztitorral csatoljuk 

a rezg6kiir meleg p0ntjC.a. A rezgbkori 

tekercs 10 mm atm6r6jii ,,OrionM 

t,ekerostestre kkziilt 0,3 mm 0-jG 

CuZF huzalb61, 6s M8-as ferrit~-vassal 

hangoljuk. A khziil6khez haszntilha- 

tunk kristdy fejhallgatht is, de ilyen- 

kor a hallgatbval paralell egy 2-3 

kohmos ellen4lht kell kotnunk. A raj- 

zon szaggatott vonallal feltiintettiik a 

magnetofon-adapterk6nt torten6 fel- 

haszntilh leheWg6t is. A khziil6khez 

lehetiileg haaznhljunk magaeantennht 

6s j6 minh6gii foldelbst. 

A 2. dbran lMhatj kapcsolhban a 

det,ektoros vevdnek tranzisztoros ergsit6vel 

kieghzitett v8ltozat6t mutatjuk 

be. Egy ilyen megoldhl sokkel 

nagyobb hangerejii v6telt Brhetiink el. 

A k6t AC 125-0s tranzisztorral fel6pitett 

edit6 darlington kapcsoI8sfi. 

Ennek a kapoeol&i elrendezdsnek az a 

tulajdo~, hogy nagy bemenb ellentill& 

b +en nagy 8ramerbsithi t4-

nyedi 6rhet6 el vele. A tranzisztomk tekerrstestre hlizott k6t korong ko& 

Bramerdsitbi t6nyezdi ebben aka - vadtekerceelbl is feltekerhetjiik ezt 

Ikban ijaszeszorz6dnak s igy er= a 400 menetet. 

TehAt 60-as b6tAkat feltdtelezve az 

eredd &ameIbait&i tdnvezb 3600 lesz. 

iyy BllItsuk be, hogyAa Tz kollektodn 

-2 V legyen. 

A rezgbkori tekercs szintdn ,,Orion" 

10 mm Btm6Bjd teatre 0,3 mm 0-jii 

huzelb61 M8-as vasmaggal khiilt. 

Hangol6forg6k6nt a VT k6-r 500 

pF-os for& egyik fel6t hamdlhatjuk 

fel. 

A rezg6kori tekercs 8 mm btmdrdjti, 

70 mm hosszb ferritmidra k&ziilt, 

95 menet 0,3 mm 0 - jfi CuZS huzelb61 

menet menet mell6 tekeroselve. Han- 

gokhhoz ezintdn 600 pF-os VT feet 

hesurBIhetd. 

Gyakran eMfordulb probb, hogy 

a telefonbesdlgetkst egy harmadik 

szemBlynek is kellene hallgatnia, eatleg 

szeretn6nk magnetofonszalagra 

rtigzfteni vagy er68itBhiiz csatlekoztcrtve 

hangositani. RBadSBul mindezt 

iigy kell megoldand, hogy a telefonk&ziiEkhez 

ne nwjunk hozzA, hiszen 

ezt rendelet tiltja. 

Erre a c6lra egy alk- brendezest 

az 5.6- mutatunk be. A kbziikk 

lelke egy nagymenetsdmG tekercs, 

melvet wv 8 mrn btxnBr6iii. 20 mm 

h&zb fc&tddra tekerc&ltknk. Ha 

ezt a tekercaet a telefonk6sziil6k.e 

helyezziik (tapad6koronggal. ragtapssml 

Btb.), a hangfrekvenciBs transzfodtor 

sz6rt tare fesziilts6get indukB1 

benne. Ezt a fesziiltdget tranziaztom 

erCisit6vel edsitjiik a hallgata5 

miikiidtet&ez sziikdges szintre. Ha 

magnetofon-felv6telt is akarunk kkiteni, 

vagy tovabbi .eriisiGvel hangositani 

kivtbjuk a besz6lget&t, I5gy a rajwn 

berajzolt eIleWt 6 kondendtort 

is &it&& be. Ebben az metben 

Ebben a vevdkhiikkben a demodulBlht 

a Tl-es szilicium tranzisztor 

Mzis-emitter di6d8ja v&zi (3. &a). 

Erre a helyre - kis viss&amsi miatt 

- dlszerti szilicium tranzisztort hsaznai. 

A TI - T, tranzieztorok itt is 

darlington kapcsolhban mGkiidnek. 

A tekercs k a hangol6forg6 Ct6kei 

megegyeznek a 2. Bbrahoz megadott 

adatokkal. A hallgathk kiiziil ehhez a 

kapc~0Isshoz az 1-2 kohm kortili 

tipusok a legalkalmasabbalr. Mint 

mindegyik egyszerii kkWkhez, bgy 

ehhez is c6lszerCl j6 rninb6gC antennait 

6s foldelkt hasznslni. 

&z6kenyebb6 tehetjiik kapewUsunkat, 

ha egy naayfrekvencik e&i- 

Gvel kieghitjiik (4. &a). Ezzel'a kieg&2it&w1 

esetleg a femt-sntenna is 

el6g jelet szolgBltat a vev6 megaz6lslBa 

kimenetet 6s~~-A? kell kotniink a magsshoz. 

A nagyfrekvencih erMMt 

netofon ,,rBdi6" bemenetdvel vagy az 

AF 136 tiprnmszBmfi tmnzhztorral6pi- 

&it6 (rBdi6) pickup bemenethvel. 

tettiik meg. A T1 tranziadmr Bltal fel- 

Hangodthtil iigyeljiink, hogy akuszeri3sitett 

nagyfrekvencih jel az Ft jelG 

tikw vismamatoIss ne jtihmen l6tre a 

fojthtekercsen jelenik meg. Ez€ a jelet 

hangsz6~-6 Q a telefonkthiil6k mikroa 

T% tranziaztor ax eldbb fit m6don 

fonja kijzott, mert ha ez bekovetkezik, 

demoddlja. Az Ft nagyimkvencias 

6les visit6 hamt hallunk. A kbziiI& 

fojth adatai ,,Orionm 10 mm btdrBjii 

teatre M8-ss hsneol6vashoz: 400 menet 

0,12 mm &tm>rajfi CuZS hul;olb61 

keltett mtigneses zavamkra. 

mBhsejt-tekercaelCse1. Ha mchejttekerkt 

nem t4udunk kkiteni, a 

Gksraita 

6. &a. Nagyfesziiltsdgti genercitor 

mint. gciz&jtd 

A blocking oracillBtor igy a telep 

egyenfeaziilk6gBt v1Ut68d ah- 

kitja, 6 ezt a v1Ut66ramot tr&r- 

mBlja fel az &-as tekerccael8-10 000 

V-re. 

A kkiii6k legkdnyesebb alkatdaze 

a Trl trmszfodtor, melyet igen gon- 

dosan kell elkkiteni. A j6 m&M6 

alapfdt&.de, bogy a nagyfesziilteegti 

tekercs migetel& tak6btm legyen. 

A TrI trsnszformBtor adatai a ko- 

es AE 1460 

L1: 5 menet 0,6 CuZ 

La : 10 menet 0,s CuZ 

La: 12 000 menet 0,05 CuZ 

A transzfodtor f e ~ t a ~ kap- t 

cB0ISsi rajz melletti vSzlaton j61 meg- 

fiibetjiik. Az LSgs tekerca sorai 

kiizatt k6t dteg kondendtor papfr- 

szigetelest haszn4junk. Vigyhunk, 

hogy a menetek a sorok v@n ne 

mtksmnak le az slattuk lev6 sore% 

rnellb, mert ez &ern biztoe, hogy 

Btiit&t eredmhyez. 

J6l mCikiid6 elektronikw gslgylijt6t 

kkithetiink a 6. 6bzo gzerint. A ka~- csol&s egy egymdi blocking oszcillk- zdt5kAt gy&& felszerelik &ubl15tor, 

mely a 3 V-oe telepfesziilta6gbbl hdvsl. Ez a has- kii helnetmintegy 

&lo 000 V-os fesziiIts6get jea ~zonban osek akkor lBtja 4 fdmt 

elb. E$ a fesziiltdg elegendd ah- adatst marsdBk~u1, he siiM8sha, 

hogy sz egy-k& millirn6teres kor be-, pirkadatkor pedig kikapcw,lsdtmkiizben 

elektrmmw kisiik j6j jii, juk. Bbgtdmrithatjuk azonban ezt a 

h, amely algaImas a g& m j - k 8 n y ~ ~ - eb t parkol618m-. 

t&bh. 

psrnk m6gis feladathak megfeleI6en 

A kapcsol4s mGkiidk a kovetked : fog mtlkiidni -, ha meg6pitjiik a 

A nycmkgombot lenyomva a trsnzisz- 7. cibrsn bemutstott IrepeeoW. tfzemtor 

kolb* (mely atfolyik az be helyd ubin kie autamatikhk, a 

4-14 nBni kezd. Ez az dramvirltozBs kiils6 me@&$tsanak megfeletben, 

rrz Ll tekercsben olyan idnfi fesziilt- onmilkiidbn be-, illetve kikapcsolja a 

&get indukP, mely a tmis&tort m6g b1yzetjelzb 18mpAkst. 

jobban igyekszik kinyitni. Ha a tran- A kbiil6ket a TP 61 tipus6 fotozisztor 

eUri a teli* Bllapotot, a folya- ellen&l& miikiidteti. A fbny&z&eI6 

mat megfordul. Mivel teUt&ben nincs s i i & m nagy, igy 6jda a bil- 

BramvBltawis, igy nincs indukSlt fe- lenbkor TI-= tranzktora vezet, a Tt 

sziiltdg sem. A tranzisztoron foly6 nem. Mivel a T2 ledrt $Uspotban van, 

Bram csiikkenni kezd, 6 a pozitiv a Ts megkapja a sziiks6ges nyiMvhzacsatolaS 

folytSn ez eghen a le- fesziiltseget, C igy 8 helyzetjelad lh- 2- fol*t&W. 

ptik @ek. PMatkor a fotoelleo-

ill& ellen&lkb csiikken, a T1 tranzk- 

v ~ t o miatt 1 ~ - a bemdtor 

than kibb lesz, a Tz viszont 

feezEiltdgh51 fiiggb, k& stabid gllapota 

vezetni kezd. Az R1 Blta! l6trehozott A mindemapi Bletben kpten-nyo- van. Ha a 4 bBzisferaiiltdge kisebb, 

pozitiv vkwaaatolsis miatt a fokozat mon talbbkownk olyan felsds-, mint a koz& emitter, Ggy a TI ldr, Atbillen, b a T2 vezetb, a TI wg 10- melyekben valamit (folyade, hylyi- a Ta ped@ vezet6 tikpotba ke~l. 

mkt Bllapotbe kea. Xlyenkor a TI E&, tertsly stb.) &land6 h&drd&- A Tz-n folyb &am hattis4ra meghk a 

nem kap nyit6fesziiit&get, tahBt a fen kell tartanunk. Lak6su,bBnk fG- jeKog6,& bdmpwolja a flithat. A h6l 

b k nem 6gnek. Az Rz ellen8U a 

m6reeklet emelkedMvel a Th tenmiez- 

1Amptikat kiosit elbfesziti, igy a Tt-at 

tor ellen81LBsa csiikken, 6 amikor a 

a bekapcsolsskor sem Bri tlil negy a ktvbt h6rnkddet tarthdhz imiik- hWra6klet el6ri a P2 potenciom6ter- 

&an&k6. A kapoeolsis 6&eny&g6t s6g9 menny- tikml~yegot heez- re1 besllitott d&et, a TI tmmktor 

a P potenciom6teml tudjuk bedlttani. djuk fel. E'oMzaekor a labormm- vezetni kezd, ktivetk&&Bppen kol- 

A .&jeIben fdtiintetett tkthkek 12 V- n$J a vegy~~~reket c&zerG konstans Mtorft%ziilt&e tart a nullhoz. Ez a 

os akkumulBtor esetx5n BrvBnyesek. 18-20 *-on tartani. Kiilijniisen fon- oaagken6 fesziiltseg az Ro ellenBUBeon 

A fotdhew oipn helyre &kerG tOg az BIlend6 h6m6dklet, ha szines kereaztiil a T2 Wira jut, b igy a 

fbrelni, hogy csak az &ta1&08 vU- foManyegga1 doigozunk. De aorolhet- mdeodik tranzisztor a lezctrt Allspot 

git& tudja miikiidtetni. Ne kapceoljon n&n m6g tovsbb a felhasznBdbs leheM- fel6 k6zeledik. A pozitiv vWto1bt ki p6ldBul a kkziil6k egy - a kiirny6- +it, h i hctm~klet-~zabslyo- miett ez a folyamat Btbiin6 fordjBken 

k6zlekedd - BUM reflektorBth1. z$sra a keltetagBpeknB1, a melegha- ban zajlik le. Mivel ilyenkor a Tz tranban 

b m8g aok egy6b helyen is sziikdg zisztoron b a jeIfog6n nem folyik 

van. 

shun, a jelfogi, elenged 6s kikapcaolja 

Nagyon aokf6le hbmBm6klet-szabB- a fGt&t. 

lyod rendszert ismeriink 6 hasma- A D d W ebben a kspcsohban is 

Igen egyszerti expndd-6rBt k6zit - lunk. A aok megoldbe kiiziil egyet a a jelfog6 tekednek induktiv feeziilthetiink 

neevitbzbiinkhiiz a 8. tibrd~t I). &a mutstunk be. A kapceoltk s&cs&sait drja rijvidre. A k6aziil6k 

Mht6 ~ - A ~ k~~ t&jdonk+pen * . egy Schmitt-trigger, hitelesiWt az adott tennisztorhoz, 

miikiidh a kiivetkezb: Az Np nyom6- melynek - az ernitterben lev5 pozitk tapasztalati liton kell eive.ni. A tergombot 

tenyomva a CI kondedtort 

kiitjiik. Mikor a nyom6gombot felengedjiik, 

a kisiitiitt kondenzhtor az 

R, potencidteren kereeztiil tiiltikini 

kd. A tsrreeisztor megkq js a nyit6fesziib@t, 

igy a meghh, $3 

behpem1ja e nagyithgept. A tiilt&la 

befejezMve1 a traaziaztar lez& - mivel 

m+qpziiuik a kiski5dxn folp6 

&am - 6s a jelfog6 elenged. A jeliog6 

kamsoki idei6t - k& fdroeetban 

f2. A Dl di& e tnuwisetort vedi a jelfo& 

tekerd feUM induktiv feseiilt- 

&~~1'1~80ktbl. 

IdgZWet term6szetesen eok egy6b 

&is f6lhaaznBlhetjuk. P6ldsui - ha 

i ~ 3-4 pemre ~ 8,Uttjuk t be - 

nagycaeriien megfelel lBpa&&i vil8gittbt 

kapcsol6 automatanrrk is. 

/W tin 

AC 125

misztort - rrrirlt erz6kelBt -a kbzu- 

16ken kivul rnindig a szabtilyowtt 

kiizegben kell elhelyezni. Ha helyi* 

hBrn6dklet6t kivkjuk befolybhi, 

6gy az 6rz6kelbt olyan helyre kell ten- 

niink, shol a szoba Btlago8 hdm6dk- 

let6t m6ri, b koriilotte a termbzetes 

16gmozg8s is biztositva van. Folyad6- 

kokntil iigyeljiink srra, hogy Alland6 

keverbl gondoskodjunk a folyad6k 

homog6n hbm6dklethr61. Szi1th-d tk- 

gyak esetkn - ha a termisztort tapit6- 

6dkelbk6nt hasznBljuk - az 6rintke- 

zbi feliileteket kenjiik be szilikon- 

mid. 

A gy@it& egyik igen r6gi - b 

talb legiwertebb - vizsgP&azkiize 

a ~zt5toszk6p. Az orvosok - kuloniisen 

a belgya5gykzok - ma is gyakran 

haszntiljak, amikor a vizsght khbn 

szervezetiink kiilijnbiiz6 ziirejeit (szivhangokat, 

l-tak tisztamigat stb.) 

hallgatjak meg Regitdg6vel. -0rnhyos 

fel6pitth roppant egyszed. 

gumicd, fiilbe illeazthet6 f6mes6pBr, 

I% a vizsgtilt testre szorit,haM mhnyag 

vagy f6rnkomng. Ma mBr khul korszedbb 

- er15sit6vel ctlltitott - kivitelben 

is. S6k oktatki dlMl olym 

sztetoszk6pot is gyhrtanak, melyen 

egyszerre tobb szem6ly is hallgathatja 

a vizsghlt hangot, b rnegfelel6 kever6berendezbl 

a tsdr magyarhtht is. 

Egy egy8zeXbh kivitelfi er6sith 

sztetd6p kapcso1Bse IBthat6 a 10. 

ribran. A kbziil6k lelke egy kis dinamikus 

mikrofon, mely a meghallgatni 

kivhnt zorejeket elektromos jelekkb 

alakttja. A mikrofon Bltal leadott jeleket 

k6ttranzisztoros erkitgvel chitjiik 

a kivtint szintre. Az erBsit6 el& 

tranzisztora fiildelt bSZisti, a mbdik 

foldelt emitted kapesolkban miikodik. 

HallgaIhkBnt bhrmilyen, 1-2 

kohmos tipust alkalma~hatunk. 

A csill8r-szakiizletekben kaphat6 

f6nyer&rzab&lycn6s lBmpSt sdrsn meg- 

n&ik, cia sokan szeretn6nek ilyet meg- 

velbitani. A kaphatb lBmye szab&lyo- 

z6ja trisztorral mfikijdik, b igy el6g 

Uga. 

Knwbb igbyeket azonban egyszerti 

fel6pfW C k6t fokozatban &Illthat6 

f6nyerejG ltirnphval is kielhgithetiink. 

Megold&unk nem nyGjt ugyan folya- 

rnatos szaMlycnki lehetdwiget, vi- 

szont alkat1dszig6nye minim&, b igy 

tendszetesen o ld (11. &a). 

MegBpithe6hez egy k6tM&ti egy - 

Bramkoriie kapcsol6ra 6 egy BY 238- 

as di6dBra van sziikdgihk. A k ap- 

I& LhmagB& k61. Az izz6t hol kk- 

vetlctniil (teljes ffny), hol a di6dBn 

kereeztgl (f61 fhy) kapljuk a hd6- 

zetra. Atalakitott Bill61Bmphkat vagy 

mill4runkat ezutb mk iobban tudiuk 

hmBlni, rnert nem sziiikkges rninhig 

teljm f6nyerkvel iizerneltetniink. 

A dinamika-wait6 nenl&, mukt 

egy olyan erbsita, me$ a bemend jel 

vbitoz~it61 slig fiiggd kimend jefet 

szolgtiltat. TehBt nem m&, mint 'egy 

automrrtikus er&imbeilyz6 &ramkiif 

(12. ah). Jlyen dramkorre gyakran 

sz- lehet. P6ldhul olyan 

megnetofon-felvBteln61, d o r k6t be- 

57et6 partner nem egyfonna t8volsaigra 

van a rnikrofont61, b az igy fel- 

16pb hangerbkiilonbs6get kell klegyenliteniiik. 

A kapcsok mtikijdcke a kovetkez6. 

A TI b Tq trmisztod Bltal felerbsitett 

jel a kimenetrdl a CsRll tagon 

keresztiil a Dl di6dh jut. Ezt a jelet 

a dMa egyenininyftja, b az Re 2,2 

kohrnos ellenAllhn keresztul a T2 

tranzisztor bhzie&ra adjuk. A T2 bhidt 

az R5 potenciom6terrel biwnyos 

m6dkig eldfeszitettiik. Ha a kimend 

mint, illetve az ebb61 enyenirhyitott 

fesziiltdg elCi az R5 tiltel meghatBrozott 

szintet, I&Y a Ta eked lezhi. 

A T2 ellen&llb megn6, tehht csiikkenti 

a C8 kondenastor hat&&, ez 

Fig a TI m&dM fokodban negativ 

v~sszecsatol~, b emiatt er6si&csiikkenbt 

okoz. TehBt a kirnen6jel 

lecstikken, 6s igy a szebSIyz6 eIIBtta 

feladat&t . 

Nedvemkgjelzbnk miikijdk a vh 

vezet6k6pesdg6n alapszik. TehBt a be- 

rendezb csak vezet6 folyed6kok 6126- 

kelcMre alkalmas. A kkiil6k teljes 

kapcsolb a 13. ribran lathat6. Ha 

ndvdg jut a nyomtabtt Bramkori 

(folirormtt) lemezbiil kialakitott szon-

AC 125 BFY 33 AC125 XI28 

hogy a napi pontatlenssg kb. 1 perc 

koriil van. A mintakhnt megdpitett 61x3 

10 nap alstt kktt !2,6 percet, ami igen 

j6 eredmBnynek mondhat6. A mobbahdmers6klet. 

ingad6 nem Brte el a 

10 "C-ot. 

Az 6rbban egyediil a szinkronmotor 

tekedt kell bttekerceelni. A regi 

huzalt lebontva fijra tekercseljtik 

O,l8 mm 0 CuZ huzalb61. A motor 

cs6veteetj6re kb. 2000 menetet lehet 

a megjelijlt huzalb61 feltakerceelni. 

Kisebb elldrtk a menetszhban near, 

1Bnyeges. 

I.t4bidzul 

Az 6ra motorjbt a 2. 6brcin 1bthst6 

hangfrekvencil, illetve 50 Hz-ee gene- 

rbtor hajtja. A frekvencidland6B8g 

biztositb 6rdek6ben s Wien-hid ele- 

meit gondosan keJl megvblaaztani. 

Az ellenBUgisok R 510 035 W-os fh- 

dteg kiviteltiek, a -it&& pedig 

mhnyag hOzbe hdyezett styroflex 

szigetelWek. Mivel aek kapacith 

negatfv TR-val rendelkezik, tdrt az 

egyik kapacit8s egy NCBP-mebStpapSr 

kapnuitbd lett kiegbzitve, meIy a 

pozitiv TR-ja dv6n kcnn@6 hatest 

fejt ki. Az 8mplit1id6 hatBroLds 

miniatGr telefon izz6val tiirthnik. 

Az emitter-k6vetbrbl 1eveheM 50 

Hi-& k#fo%t~&d er&itbveI felerbsit- 

iiik a motor meehai- szakstkm 

bljdtmeny -tj&. A v6g-tranzisztor 

kia nVit68uammal iizemel, mert lrrv 

nem f&-ezi a motort feleslkgen % 

egyensrammel. 

A pontos frekvencin heambB1yw.b 

a PI potenciom6terrel ti5rt6nikik 

Td-e a lehetg legegyszerfibb, 

zener-di6dbval stabilimilt kiviteM. 

Ahol a h&lhti feeziilt&g nem ingadozik 

f 5 V-nBI tiibbet, ott a stabii%tor 

r b el is hagyhatb, mert a generbtor 

elW6 stabil frekvenciBt azolgBItat 

kisebb tbpfeaziiltdg-ingadozBs esetcin 

is. A j6 szikk6l mindig gondoskodjunk, 

mert a h46zsti - kid elW 

frekvencibjd - ,,50 Hz" a generhrral 

iisszelebeghet, ami a mGkikiid&ben 

rendellenesdget okoz. 

Nagyon j61 haszdlhth 6 stab'i 

hng$dmm&a g&ort kkithetiink 

a 3. &an megadott m6don. Ezt 

adrt ismertetjiik, mert igen kis to&tBsG 

(0,2% alett) 6 nagy frekvenciabtfogh5 

hanggenerbtort kkithetiink 

a villanybra genereitorunk rnintaijrira. 

Egyediili neh6zdget itt a 2x 10 

kohmos huurlpotenciomBter beszer- 

z& okozhat. H6t dvban 14 Hz-MI 

44 kHz-@ iizemel a genenitor. Az 

egyea - v81toztatand6 - aIkatr6zek 

a2 1. t * A tdBlhetbk. 

Elk6pzelhet.6 olyan megold& is - 

gondolvbn a dikk ametbr anyegiakra 

-, hogy a vilIsay6ra generbto- 

Pbt a 3. ebFg szerinti nieghajtb &l 

kkitsiik el, 6 az eM tranzisztor 

bbziskiidben lev6 Wien-hid elemeket 

btkapcm16 segits6gBvel hol caak W 

Hz-es gewrBtork6nt, hol pedig a rendea 

hanggenertitork6nt iizemeltetjtik. 

A mintap6ldsny ezilicium tranzktorokkal 

k M t - s v&ranzieztoFt 

kivdve, de nina akadslya germbnium 

traruiszton,k alkalmazssensk sem. 

A stabiiteie igy aem @k Unyegesen- 

Tekintettel az ahny frekvencih, 

bhmiien sleaJony hatevfrekvettcibj6 

bmnzisztorral meg6pfthet6 a bemde- 

A, caak az &amerbsit&i Gnyez6 lehe- 

Mleg 100 fdett legyen. Ha nem villany6ra 

meghajth genedtort, hanem 

rendee hanggenemitort +ftiink, a tranzisztorok 

hatevfrekvencisja kiizelitse 

meg a mintekkWben aIkalmazottaket, 

mert a few (44 kFb) frekvencia 

d&%llitase csak Igy bktosithatb. 

.,

.' 

k&i szersz6mokt61- elektromos kisg6pkig 

mindenfajta szerszAm 

Budapest legnagyobb 

- 

szerszkm szaklzletbsn. 

a 

~A~BI$ 

5. sz. bdtj&an 

Budapest VIII., ~ l l Pt ~ 32. i 

Hazai 6 import forgksoM szerszhok, 

kizi szers* 

nagy vilaszt4kban 

249

MIH 

KC@ tovabbitani vezet&w vagy 

rW6n nem cs&kkky feladat. KO& 

fehmert&. hopv az epk k6Det 

ta& Az Wkkpek vezet6kes ktvitel6- 

vd & a mlilt whad kiizeph - 

nem sokkal az elektrom&neses tAv- 

M feRaWha utan - kezdtek fog- 

Iaikozni. 

Alexander &lird sk6t 

k$8"t6il"&ban megjel6lte, amikor 

kifejtette, hogg a k6pet apr6 rkszek- 

re k d bontani 6s a dsmxskkk s6tO 

tebb vagy vilslgosabb foltjait kell 

hmpulzusok seglt&g&eI tov8bbi- 

tani. Paul Nipkow m6r el is kbf- 

tette, a r61a elnevezett ,Niphw 

tPmBt", amellye1 a kepet felbontot- 

ta, s az fgy kektkmtt &&ebb 

viIdeosabb f6nvmmtokat fotoeellaira 

Milicily Dtnes 1894. jhlius 74n 

sziiletett GikiiiMn. Maszaki Cdek- 

Ud6se kerb kifejlbdiitt 6s 15 &w 

korcibnn mdr egy kittin6 szakrk6nyod 

irt ,,Az autodil" cimen. Ez a 

k6nyv volt az elsB hazai aut6skiinyv 

6s nyok kiad8st 6rt meg. Ezt kbvette 

a motorker6kpaur61 fmtt szakkiiny- 

ve. Az iskolapadban megismert fizi- 

kai ismereteket &Band6 ohrdssal 

bbvitette. htt& uth a~ihval 

ban a 17-kves Mihdly Dtnes idsztvett 

Arthur Korn miineheni egyetemi 

tan& nkpsze1-6 elbad8san, amelyen 

lij talsllmhy&t, a kkpt4vlrbt 

mutatta be nkpes hailgatk%g d(2tt. 

Mmt minden ilven ieliea el6adBs 

atan a professzoi me&&dezte van-e 

a Mgatcidmak kCdCse a bemutatott 

t&lmslhnyal kapmlatban. A 

haUgatbLgb61 egyetkn k& eme1Ledett 

a magasba, MiMly IMnes keze. 

- Mi az oka annak - kdrdezte a 

v b n rga member, - hogy a 

beren~~csup&n fiz kkpekd bv&bbft 

b ad is csak el6hfmis irfjb, fdogmfikcts 

tit-? N&WR ~~n-ict - 

WMIy DCnes - ez moz& a1 okkal 

4s cscle~ngekkel awmal is dfoihets 

elektmmw hton. 

Korn professzart meglepte a dMcformiijh 

ifjh khkke, 6s azt v%laszolta, 

hogy ennek magyarhta hoszadalmas 

lenne, de ha megvA&olja a 

k6ptBviratozh1-61 ~~616, most megjelent 

kiinyvCt megBrti majd, hogy 

ez az Bbrbdos eR6pzel6s lehetetlen. 

Mihbly Dlncs megv8Sauolta Korn 

professzor kiinyvQ, 6s elhatsrozta, 

bogy rMoI a tudb pi^- 

ra, Cs ,,csak azbrt is" megvdbsftja 

eihatAmzAs8t. 

De az6rt kiizben n&hy 6mek 

kellett eltelnie. El6sztir elv6gezte a 

budapesti Mdegyetemet; s mire 

kit8rt az eLFg a fiatal 

gc?p&mCrntik agygban m6r kQz 

volt a megold&. 1917-ben k6t szabadalmat 

is jeknt be: ,,Mih&l Dhs 

g.m. hal1gatd Bp. - EUdrcfs & been 

d& fknyId celldkkal mbkbdd b 

elektromos &?it& smlg&i4 

Fa&& (k6ptdvirdk ks tholbaldtdk) 

szinkronizal&draJ' clmmel, tov&bb& 

,,Mih&ly LMnes mSiegy. hallgatd Bp. 

Berendezts tetszdleges objektmwknak, 

t&z6leges thls&gban wl6 ltithdbetf 

tktelkre, elektromos ziton miik6db felnar6 

Cs lead kkpziillkekkel." 

A habod folyamh MMy Dines 

Nagyvhdra keriiit mint katona. 

Itt ismerkedett meg Khlyi I& 

Jbzsef tXkyip& aki a fiatal m6rniik 

elk6pze16selt j6nak taMja.

A Telehor add (bal oldali kdp) 6 oeo6 (jobb oldali kkp) 

kiskrleti pCld@yaf 

A folytathst a feltala6 fivdre - 

Dr. Mihdy Jdzsef kijzldse akpjhn 

isme jiik : 

,,K&lyi arra lisztiin6zte fidremet, 

hogy menjen fel Bkcsbe h keressen 

6sJzekWtetbt a hadiigyminiszkkriumban. 

A szdt tett kiioette. Fiokrem 

Mldkocsiban tette me9 az utat. Reggelre 

fdkbredokn - szokh swrint - nagyot 

rligott a leoep-be - b hogyltogynem 

ez a nigh egy piros lampaszos 

tdbornokot krt. Nagy zaoar . . . 

menteget6zis . . . boesainatkkrh. A tabornok 

elnkzden mosolygott 6s krdekl6- 

M, hogy mi 'hatban utazik az linkdnfa 

Bkcsbe. d y megtudta fiokrem ckljait 

ts awn elhatdrozciscii is, hogyha 

sziikskges, ,,mkg a cs&~zdrhoz is" 

elmegy kihallgatlisra. 

Na - szdlt a tabornok - inkcibb 

jtijjlin be hozz&m a minisztkriumba, a 

tlibbit majd megbesdljiik. Biics*ztisnal 

dtadta a ndojegyki: dr. Schle er 

tdborgy, a haditechnikaai idget 

fBnlike. 

Az amat0"r-riiads " sikeriilt. Telitalalat 

oolt . . . 

Ezutain mar simcin ment a dolog. 

A Technische Militiir Komitke pdrtfogasba 

oette a talalmany kidolgozlisat 

h a Telefongytir megbfzlist kapott, 

hogy rendezzen be egy lindlld laboratdriumot 

h rhzesftse a feltalaldt a sziikdges 

segitsdgben. 

Fiokrem most megkezdte ckltudatos 

munkdjat, de a Mboru utdn a Telefongydr 

nem tudta a kliltskges kisCleteket 

folytatni, pedig 1919 jzilinsdban mdr 

sikeriilt kisebb targyaknak azonnaii 

btoitele. A kiilflild d g teljesen Korn 

klinyoknek hat&sa alatt dllott h a lamlbal&tlisi 

kiskrleteket ,,soindli7'-nek 

tartotfa. Nem akadt senki a munka 

fi~~mszfrozdsdra. 

Fiodrem ekkor megfrta a taoolbala- 

tasrdl sz6ld klinydt, amelyben nyilod- 

nossagra hozta tanulmdnycil kr ered- 

mknyeit. A kiinyo Berlinben jelenf 

meg 1924-ben 4s a tudomoinyos oiMg- 

ban nagy feltiinbt keltett. A kktked6k 

nagy rtszc m& elismeri problPma 

megoldhatdsagat, de a oklemknyek 

d g mindig megoszlanak. Kinek oan 

igaza? 

A nagy oitat a ndmet posta diintlitte 

el: felajcinlotta fiokremnek, hogy men- 

jen Berlinbe, rendelkezkskre bocsdtja 

kisbleti dllomasat 6s biztosftja a za- 

oartalan munkait. Dknes elfogadta a 

kedoezo" ajhlatot 6s 1924-ben Berlin- 

be kliltdM. 

NkMny to telt el kedny munkh- 

ban. A kiskrleti addsok folytonosan 

jaoultak, a kkpek egyre Clesebben h 

tiszkabban jelentkeztek. A n M posta 

pedig id6 k Wn kioizsgalta a most 

m&r egymcis utdn jelentkezo" kiiliinb6z6 

telwizids rendszereket (a &met Caro- 

lus, az angol Baird stb.) 6s - Mihaly 

DCnes rendszere, a ,,Telehor" meNett 

diintlitt . 

1988 elejkn megindult a rendszcres 

ad& a Berlin- Witzlebeni adddllo- 

mcisrbl. Ezek az adasok mdr filmeket, 

szabadtdri feloktelt Ezvetitettek. Au- 

gusztusban'nagy izgalommal fogadla 

a kiizbnsdo a Funkausstellunwl. a 

nagy ki&Rit&st - ez alkal~~l 

mutaftdk be az elektromos tdoolbaldtb 

gkpet. 

A latogatdk kiinyodben fioCemet 

legjobban az a n& krdekelte, amely 

surhgen meghtizddott: Arthur Korn. 

Eljut, hogy elkgtdtelt adjon a hajdani 

gimnazistcinak . . ," 

A ,,TelehorW-t, a magyar Mihdly 

Mnes dkotdsdrt - ma a ndmet tudo- 

many pdheonjdban a Deutsches 

Museum 6rzi . . . 

Az 1914ben bemutatott ,,Telehor" 

szdnc~val 6s hbs oszcillogrhffal 

mbkbdiitt, alapjaiba v6ve 

mdgcsak kdpthvir6 volt. A k6sSbbi 

ndgy v&ltozat azonban miir a televizi6 

6se. Az 1935-ben bemutatott 

Mihifly-Traub fdle berendezds forg6tiiWs, 

kiskapacitAslZ, Kerr-cellhval, 

mint fdnyreldvel mtlkiidiitt 6s 

240 soros kdpeket 2,5 x 3 mbteresre 

vetitett. MiMly Dknes az AEG c6g 

fdmbrniike lett. 

Magyarorszhgon 1940. november 

23-hn jht utoljca, amikor ddesanyja 

temetdsdre jiitt haza az 6hazC 

ba. Ekkor k6ziilte, hogy szeretne 

hazatdrni, s ha egyetemi katedrht 

kap, ugy vdgleg itthon telepedik le. 

Sajnos a magyar kormanyzd nem 

ismerte fel Mihaly Dknes Mikdt. 

Visszatd~e Berlinbe klsdrleti laboratbriumot 

szervezett siketndma 

ABC kidolgozhsdra. 

A hitleri rbmuralom idejbn iildiiziitteket 

rejtegetett, ezdrt intern& 

WK. A koncentrhci6s tAborba kiuiult 

tiidbbaia, 1953, augusztus 29-511 

vegzett vele.

u I 

Tarba Jbas okl. rill. m C d 

-1 tema idbszer8~5ge megkiiveteli, 

hogy az RT hadjain foglalkozzunl~ 

vele. Nbmi litbaigazitast adunk azok- 

nak a technikusoknak es amathriil- 

nek, akik mar gondolatban, esetleg 

nehhny sikertelen kidrlettel foglal- 

koztak a doh es hozzatartozdfelszere- 

Msek elektronikus uton va16 tedn- 

dssival. Mar eddie is sokan fordultak -- - 

a szerkeszt6stighei es a cikk irbjiihoz 

lev8ben. szdban dobtrc~ ka~csokisi 

rajz miatt. Sajnos kevzs rith1usg6~ 

van nleg forgalomban nhlunk es me kevesebb (hianyos) dokumentacib. 

X korszerrl kiivetelmt5nyeknek megfelel6en 

tranzisztoros megoldast kerestunk, 

de egyel6re keveset talA1tunk. 

lky veljiik, hoh~ amit kbz- 

Iiink, az igy is hasznos lesz a temaval 

foglalkozok szhmara. Komplett kap 

csolhstechnikai megoldast a te rjedelmessc'g, 

valamin t a hibyos dokumentaci6 

miatt nem tudunk kiiz6lni. 

Ezen hiiinyosigot m6g fokozza ax 

is, hogy az altalunk ismert megoldas 

program, ifletve utem-vAlaszt6 kapcsol6jhval 

tbbb olyan thc-iitem 

vAlaszthat6 ki, ami ma nem divatos, 

nem .,slAgerek". Ezert inkabb itgy 

dbntbttiink, hogy az egyes iithhangszereket 

utAnz6 aramkiiriiket adjuk 

meg. A ritmus kiv8laszt6 kapcsolb 

megtewez6s6ben azok, akik meg 

akajak epiteni, vonjanak be egy 

dobost, aki megnlondja, hogy melyik 

ut6hangszer Mnyszor s milyen 

idhkiiztink6nt szdlaljon megl. A gyakorlati 

megotdasra a megfeleld helyen 

majd utalni fogunk. 

1.1. Naw dob (Base Dmm) 

.%mint az 1. ubrun kiiziilt kapcso- 

lasi rajzbQ kthatjuk, kiizel azonos 

fitzisto16 R-C oszciligtorokkai van 

IelCpitve a ritmusgep. Kiilbnbsebben 

ezekkel nem foglalkozunk, mivel 

szakirodalom b6ven talalhato azok 

szaman, akik elrnblyiiltebben kivan- 

nak foglalkozni vele. 

-4 nagydob oszcillatora 680 kohm- 

os ellenhlliissal egy fix negativ fe- 

szults6gre van kotve. Egy peri6dus- 

ra, illetve impulzusra rezgdsbe jbn, 

ha a 10 kohmos, Kt-re men6 ellen- 

.alltist K,-en keresztiil a fiildre za rjuk. 

A nagydob utan sorrendben a nagy 

tam-tam k6vetkezik. OszcWtora 

hasonld a nagydob6boz. Miikiid& 

szint6n. CsupLin az Aramkiiri elemek 

6s a kicsatolas mbdja tC el.

A somend a kis tam-tammd foly- 

tattklik, mely mindenben (az R-C 

elemek kivdel6vel) megegyezik az 

ekkdkkel. 

MMi neve: japb bkka. Kiilzinb 

sebb megjegyed va16 itt sin=, mupb 

annyi, bogy ebb@ t6bb (sorozat) 

szokott lenni. Ez a dlyebb hangseInti 

Mka. 

Ez egy magasabb hangot uthoz. 

A mkwebb hangti egydgeknek 6s 

ezeknek a feMpitUnkl az R-C ele- 

mek Wkelt6r6skn kid csuph a 

l d e s a w m11tathsa e&&t%. 

1.6. Wood Bloek 

A tikfa uthzaisa ra6r nem olyan 

egyszerii, ha az oszciuator 6s a fel- 

6pit6s hason16 is. A csattan6 me- 

sabb felhangok miatt sziikdg van 

az 1.7.2.-re is. 

Erre az oszcillAtorra a tovabbi- 

ban sz- van a magasabb felhan- 

gok miatt. A jel kicsatolslsa egy rez- 

g(Ikzirr(l1 tbrt6n5, mely LC el-ek- 

bdl 6piU fel(4,7 nF 6s 100 mH). 

Ezeket az egydgeket &lw&en 

egyiitt maljuk, mivel felkpit&iik 

kiss5 eWr az eddigiektbl. A kapcsomi 

v a t ugyan miodent eW, de 

adat megjegyezeiik, hogy ezek az 

*~szcilUOrok nern egy impulzusra 

mwiidnek, hanem folyamatosan. 

A zajgenedtorra a sziszegb, dr6m 

~616, ailingel6 hanghaas elk& 

miatt van sziikdg. 

A 2. drbroin lathatjuk Ujtve 

kZ.3xtOrainak 

(KL-K~o-@) 

v&s&d&eket. Ezeket egy kezelb lapon 

fevd nyom&gomboUoz vezetve 

az eggrkni izlksiinknek megfelelb 

iitemben ks sorrendben jhtszhatunk 

a ,,hangwxihkW.

Ez alatt tulajdonkdppen azt drt- 

jiik, hogy elhe meghathrozott thc- 

ritmus 'vhlaszthat6 a hozzhtartoz6 

szokhsos iitdhangszerekkel. A meg- 

felelb v&zdd6seket egy Yaxley-kap 

csol6 segitsdgdvel (tobb thrcshs) osz- 

szekotjuk, kivhlasztjuk. A kapcsol6 

egyes allasaihoz felirhatjuk, hogy 

Tang6, Rumba, Keringb stb. A kap 

csol6 u th 6s segitsdgdvel a vdgzddd- 

sek egy tfircsha jutnak. A thrcshn 

a kiizdppont feld radihlis iriinyban 

elhelyezett drintkezdket egy korbe- 

forg6 kefe segitsdgdvel foldeljiik. A 

kefdt egy lemezjhtsz6 szinkronmo- 

torjhval, megfelel6 httdtellel forgat- 

hatjuk. A kefe tengelydnek mhsik 

vdgdn lehet egy kiiralaku thrcsa 6s 

azt egy diirzskerdkkel hajthatjuk 

meg, mely dorzskerdk helyzetdt a k6r 

tslrcsh radiiilis irhyban folyamato- 

san vhltoztathatjuk, helyzetdbdl 

elmozdfthatjuk, mint a mdhsejt-te- 

kercseld gdpekndl. Ezzel a kefe for- 

ghsi sebessee behllithatb ugy, hogy 

a kivaasztott ritmus sebessdge a 

percenkdnti 36 6s 195 leiitCs kozott 

bhhol behllithat6. fgy ,,metro- 

nom"-nak is hasznmat6, ha ehhez 

a Yaxley hllhshoz csak a tikfa Crint- 

kezbt kotjiik be. 

Az iitem vhlaszthsa tulajdonkdp- 

pen itt is kdzzel tortdnik. Nyom6- 

gombos kapcsol6kkal kdzzel vhlaszt- 

juk ki a megfelela tancritmust. 

Tranzisztoros feldpitdsnbl tranzisz- 

toros, mechanikai krintkez6k ndlkiil 

kapcsol6 firamkiirok biztosftjhk az 

egyes oszcillhtorok indithsAt. A rit- 

mus sebessege szintdn kdzzel vhltoz- 

tathat6, mivel egy potenciomdterrel 

a kapcsol6 hramkiir kapcsolhsi id8 

hlland6jht szabhlyozhatjuk. 

Akhr mechanikus, akhr elektronikus 

automatikhval mdkodtetjiik a 

berendezbst, sziiksdges gondoskodni 

,,start-stop" kapcsolAsr61 (1. 2. hbra, 

M mAgneskapcsol6). fgy tudja megvalbsitani 

a szblbhangszeren @1. 

zongorhn) egyediil jhtsz6 zendsr. a 

hangszer 6s dtmusg6p egyszerre va16 

.. ..kezddsdt". 

Egy jeizblhpht is csatlakaztathatunk 

a kdsziildkhez, mely elbre 

jelzi a felvillanilsaival a behllitott 

iitemet m6g a kezdQ el6tt. 

A megfeleld utem beUt8sa uth 

egy labkapcsol6val egyszerre indfthat6 

a zene a dobgdppel. 

A kapcsolhsi rajzon megadatt 

vbgfokazat semmiben sem tbr el a 

szokAios Hi-Fi mindsdgd erdsitdk- 

tbl. Besz6lhetiink arr61, ha valaki- 

nek ez a 10 W kiiriili teljesftmeny 

nem ' elegendd, akkor mit cdlszerd

tenni. Lehet- kiniikozik kkt csa- 

tornBra bontva nagyobb akusztikus 

teljesitmhyfi erbitbk tBpWsa. 

Az elderllsftd uthi 100 kohmos 

potenciam&r cs6sz6karjatr61 pl. 

iizemeltethetiink egy en3sitdt a m e 

C kkepes hangokra. A 100 mH-s 

tekercs melegpontjiir61 pl. 100 pi?-en 

At a magas hangoknak kiiliin erdsit6t 

b hangoszlopot vezkrelhetiink @1. 

dobseprfi, cinthykr, stb. miatt). 

A tape see1 kapcsolatban kii- 

lhbsebb d%vehh6ny nem till fern. 

Az 1. gbrh a szokBsas megoldas 

uthat6. 

A hangfrekeven- erBsftS techni- 

Man szokasos egypont fiildeh, 

illetve f6ldsjn-rendseer alkaJmazBs8n 

kiviil a zajgemdtort dmy&olni 

kelL Kiiliinkges k6vetehuky itt 

sem mutatkozik. 

A ritmus-t$rcsa ~~ iardulatsz8mzit 

6Wj, csigahatas vagy 

diifesker4k-AttktdM fehet be8liftani. 

A kapcsol6llrclrsm elbelyezett Q 

a kefhvel krintkezb sz ecsek dma a tengelyhez k6zel esb%onaentrikus 

k6riin a legkevesebb. Ebbdl az k& 

vetkezik. hor~v a ritkhbban measzbla16 

@I.. a -mgydob) iit&an&er 

oszcillBtarhak indft6 v&bd66t ide 

Egy nagyobb dobozban ergsit& 

m, hapgsdhst& elf& minden Q a 

zongonsta a zongora aM helyezheti. 

Sok zenk drt nem kedveli a ritmus 

gdpet, mert mint egy ,,haj&' nem 

engedi 5ket a hangdatulrt&l fiigg&n 

a ritrnusb61 kiesni Ee viseont nagy 

elhy a t8nc016knak 6s tancalni ta- 

nul6knak. A dabg6p hasnsllata min- 

denesetre tiibbet nytijt egy cukrksz- 

Wan, pressdban vagy bbban, 

mint az ,,egyszem" zongorista. 

Sok sikert kivBnunk a megkpitdk- 

nek, s redljiik, hogy ee a kis infor- 

mBci6 is eldbbre viszi az e tkdval 

foglalkoz6k munkhjkt. 

18 FUZZ-WAH " 

Az I. dbrh lBthat6 tonlt6 (FUZZ) 

6s Mpogtat6 (WAH-WAH) elvi 

lcapcsoksi rajza gyakmlatilag nem 

tkr el nagyon a szo~st61. Itt mindjArt 

megjegywiik, hogy a PI trimmer-pdewiom6ter 

vslltoztatAsBval a 

MpogtaM frekvencia BtfogaSat lehet 

cs6sztatni lejjebb vagy feljebb. Ez (pi. A, = 1000, L = 800 mH, akkor 

mklyebb in. plagasabb effektusk6nt 

kkitkeik. A hdb5 kid szintie 

'tnagasabb, mint a MpogtatM, miye1 

thlvez6rl~l All el5 a felhawokban 

d6s iel. Akiket ee a *lens&?-zavar. 

megfehetik, hogy a ~ to16' 100 nti; = )'80. 10f = 8,96.100 = 896 r 

= 900 menet.) 

utBn lev6 470 kohm hebett eav 50- 

250 kohm hrtkktl trimnier-pofdncio- 

mkert kpttenek be a hidegpontra 6s a 

cshszkslr61 az erdsftdre csatlakoznak 

illesztve, leomtva. Termhetesen a 

kapcsohisnak megfelelden a hzipgta- 

t6n Bt. 

A Mpogtat6 vesztes@einek p6W- 

&a egg tovabbi tranzisztort kell 

elberbsitdkdnt beiktatni a Mpogtat6 

rkbe a szintrehoziis miatt. A kap- 

csoMs meg6pithet.6 az kbrkn jelzett 

tnwisztorokkal. 

Az L induktmitas (800 mH) meg- 

valMthat6 egy HAGY fazdk vason, 

melynek adatai: AL = 1800, 13 x 

18 mm dretU, n = 670 menet 0 0,l 

mm-es zomb hd. A kinek eset- 

legi nem ilven AT. 4H&1 vasa van, 

A fazbkvas geometriai mkrete 

(13 x 18 mm) nem Mnyeges, ha meg- 

feleld hely All a rendelkez6siinkre. 

Az eredeti kapcsolks kiviteleds 

Umgal Growler +dl van 6s 4 db 

ME4102 tip. tranzisztorral kbszhl. 

A torzit6 6s a hapogtat6 is egy-egy 

15 x 56 mm-es m6retfi nyomtatott 

lapon van elhelyezve. f3rdekes meg- 

oldksa van a Pz forgabisinak: nem 

f iiggB1eges irhyh lhbmozgakissal, 

hanem egy laps gumizott k6rlapot 

kell vlzszintes kin* MbmozgAssal 

moegatni, mintha egy ,,csikketY' ta- 

psnfink el. 

A vaasztbk Mvttkse miatt kiizbl- 

tiik ezt a kapcsolBst. TaMn jobb ered- 

mknnyel sikeriil megbpiteni az erre 

vmlkoz6knak.

, 

v 

Tfpus 

BC 147 

BC 148 

BC 149 

Tipus 

BY17 

BSY18 

BSY62 

BY63 

Kollektor 

emitter 

fesziiltseg 

UCE max 

V 

45 

20 

Tungsram tranzisztor adatok 

Szilieiurn npn kis teljesltm6nyii tranzisztorok 

Zar6reteg h6mBrsBklet TI , = 125 "C 

Hbel~en~lBs K = max 0,45 "C/mW 

Haaradatok 

Emitter 

bazis 

fesziiltskg 

UEB ma= 

V 

6 

5 

. 

Kollektor- 

Bram 

Ic ma= 

mA 

100 

100 

PiramerBsitBsi 

tBnyez6 

h41e 

125-500 

5 V; 2 mA 

125--900 

5 V; 2 mA 

Jellemzd adatok Twb = 25 "C 

MaximBlis reteghdmbdklet T, , = 200 C 

H6ellenAllas K = max 0,5 "C/mW 

Hatiwadat& 

Hat&- 

frekvencia 

f~ 

MHz 

250 

f = 100 MHz 

250 

f = 100 MHz 

Kis teljesitmenyti npn szilfcium epitaxiais plank tranzisztorok hangfrekvenckis el6 6s meghajtdfokozatok 

szbAra mtianyagtokos kivitelben. 

20 I 100 

5 I 

240-900 

5V;2mA 

300 max 4 

f=100MHz 

1. 

Kis teljesitm6nyti npn szilicium epitaxihlis plank tranzisztorok hangfrekvenckh 

el6er6sit6 fokozatokhoz mtianyagtokos kivitelben. 

zaju 

Kollektor 

bhis 

fesziiltseg 

UCB mar 

v 

20 

20 

25 

40 

Kollektor 

enlitter 

fesziilts& 

UCB mu 

v 

12 

12 

15 

15 

Emitter 

bkis 

fesxiilt* 

UEB mn 

v 

5 

5 

5 

5 

KoUektor- 

Bram 

IC - 

mA 

200 

200 

200 

200 

Telft& 

fesziiltdg 

Urn, v 

max 033 

10 mA, 1 mA 

max 0,28 

lOmA, 1mA 

max 0,6 

lOmA, 1mA 

max 0,4 

lOrnA, 1mA 

ZajtBnyezd 

Szilicium npn epitaxialis plan& kapcsolb tranzisztorok, f6leg gyors logikai Bramkoriikben 

torten6 felhaszn&+sra 

F 

dB 

max 10 

max 10 

Jellem6 adatok TwB = 25 "C 

Telitki 

fesziiltdg 

UBE at 

v 

max 0,85 

lOrnA, 1 mA 

max 0,85 

lOmA, 1rnA 

max 0,9 

lOmA, 1mA 

max 0,8 

lOmA, 1mA 

EgyenBnunh 

AramerMttki 

tknyez15 

~SIE 

20-60 

0,35V,lOmA 

40-120 

0,35V,10nA 

20--300 

1 V, lOmA 

30-120 

1 V, lOmA 

1 

Be- 

k6tBs 

1. 

1. 

Be- 

k6tBs 

2. 

2. 

2. 

2.

RTEK1973_ocr.pdf

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?