statusgyülések - MEK

*
pedig ez a kánoni törvények szerint kirekesztőleg az egyház
körébe tartozó jog, mely hazánkban az apostoli király legmagasabb
hozzájárulásával gyakoroltatik.
Az 1) pont pedig a status gyűlésnek tartván fenn mindazon
jogokat, melyek hazai törvény vagy szokásnál fogva azt megiletik,
egész határozatlanságig terjeszkedik, s amint a tanácskozások
rendjén kiderült, ezen burkolat alatt az van elrejtve, hogy püspököt
választani, kanonokokat, plébánosokat, tanárokat nevezni
s általában az egyházi személyzet kinevezési jogát szándékozik
jövőben magának elsajátítani.
Ehhez járul még a VII. fejezet, mely ezen püspöki megyének
vallási, tanulmányi, nevelési, árvaházi s általában minden közalapjait
statusvagyonnak nyilvánítja, sőt azou szándékát is elárulja,
mely szerint a kormányi kezelés alatt eddig nem állott
egyházi, iskolai vagy alapítványi vagyont is idővel rendelkezése
alá akarja vonni. Már pedig a nevezett alapok az erdélyi egyházmegyének
és ezen egyházmegye intézeteinek fenntartására
lévén a kegyes alapitóktól (kik között a tenséges uralkodóház,
püspökök, papok előlmentek,) szánva, nem pedig a katholikus
státusnak mint olyannak adományozva, és ennél fogva ccnfessionalis
természettel hirván köznevezettel nem statusközvagyonnak,
hanem a róm. kath. erdélyi egyházmegye közvagyonának
tartattak és neveztettek mindeddig, ezen minőségben kezeltettek
a kormány által, s fölöttük az erdélyi püspök, a tridenti
sz. zsinat XXII. ülésének 8. és 9. fejezeteiben alapuló és a kormány
által is mindig ismert joghatóságánál fogva őrködött s e
jogról jövőben sem mondhat le.
A VIII. fejezeten, mely az egyházi főtanács rendezését
tárgyalja, hasonló egyházellenes szellem vonul keresztül mind
annak alakításában, miud pedig ügykezelésnek rendezésében.
Ezen testületnek ugyanis, Nagyméltóságod leirata szerint is, egy
— a status-gyűlésből kiküldött állandó bizottmány természetével
kell birnia, minél fogva a bizottmány tagjai a gyűlés kebléből
választandók lévén, mások nem lehetnek, mint kik a stattisgyülésnek
is tagjai. De a javallatban a dolog meg van fordítva.
Ezen főtanács tagjául választható olyan is, aki nem a gyűlés
tagja, s ez által a gyűlés tagjává válik. Az elnök csak a világi
rendből választatik, de erre nézve sincs kimondva, hogy a
státus-gyülés tagjai közül, s az egyháziakra nézve nemcsak az
oly szükséges paritás el nem ismertetett, hanem semmi biztosíték
-íem nyújtatott az iránt, hogy nem csupán kegyelemből, hanem jogigénynél
fogva leend ott helye valamely egyházi tagnak. A