Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

More documents

Recommendations

Info

A német hangszerépítő művészetünk Itáliában korán felhívta magára a figyelmet, amely az ottani művészi teljesítményt nem jelentéktelenül befolyásolta. Itáliában hosszú ideig, pontosabban a XV. század végétől a XVI. század közepéig német származásúak voltak a lantés hegedűépítés legelőkelőbb képviselői. Még mielőtt az olasz nemzetiségű lantépítők nevei ránk maradtak volna, az Alpokon túl Johann Kerlino (Kerl?), Lucas Mahler és Caspar Tieffenbrucker már régen működtek. Bresciában, majd Cremonában még csak a XVI. század második felében emelkedett a hegedűépítés saját nemzeti iparművészetté, hogy attól kezdve gyorsan a legpompásabb virágokat kibontakoztatva, más népek minden hasonló törekvéseit messze túlragyogja. Egyébként arra a figyelemreméltó hasonlóságra is utalunk, amit ebben az időben az itáliai zenei élet fejlődése mutatott. Mindkettőben voltak germán elemek. Ezek - bevándorolva - az alapzat sarkköveit képezték, amelyen később az itáliai művészet palotája felépült. Ha most áttérünk az egyes mesterek és műveik jellemzésére, akkor ne tévesszük szem elől azt a tényt, hogy szigorúan véve egyetlen hangszer sem lehet azonos a másikkal; gyakran jelentős különbségek található köztük. Ezek tagadják azt a feltételezést, hogy mindenki mester született volna. A tökéletesedésre való törekvés hozza magával, hogy minden új művet jobbra alkossunk az előzőnél, és minden jobbátevésben benne foglaltatik a változás is. 22
2 ITÁLIA HEGEDŰISKOLÁI Eredetileg nem állt szándékomban az itáliai hegedűiskolák témájában ismételten állást foglalni, miután egyetlen szakkönyv sem mondott le arról, hogy az iskolákkal meglehetősen behatóan foglalkozzon. Azonban e könyv utolsó kiadásakor többen is hiányolták Itália egyik ragyogó iskolájának - a római iskolának - a bemutatását. Az előbbinél még megbocsátható volt, de most szépséghiba lenne ismét kihagyni. Félretájékoztatás lenne, ha minden egyes iskolát egyenértékűként állítanánk egymás mellé. Például, ha a Tiefenbrucker-t egész egyszerűen a bresciai iskolába sorolnánk, mert stílustanilag nem találunk számára szálláshelyet. Tehát olyan dimenziókat szabad elfogadni, melyeknél a szerzőt (vagy a feldolgozót) szívesebben veszik oltalmukba, hogy a kritika kődobálóitól megvédjék. Mivel jelen esetben mindketten búcsút mondtak az árnyékvilágnak, így nem érhet bennünket semmi szemrehányás, ha - ahol ez szükséges - kíméletlenül felfedjük a való helyzetet. Az iskola szót, illetve fogalmat nem lehet egyértelműen megmagyarázni, ha arról nem, mint egyedi stílusirányzatról beszélünk. Emellett a stílus egyszer lehet szűkebb, máskor megfontoltabb. Ha a bresciai iskola hegedűiről azt mondjuk, hogy ezek korai alakjukban még a gótika forrásaiból táplálkoztak, és a cremonai hangszerekről, hogy a barokk gyermekei lehettek, akkor semmi kétség nem támad a felől, hogy mit véltünk itt a stílus fogalma alatt. Ezt pontosan úgy véltük, ahogy szokásos értelemben használják. Továbbá kijelenthetem, hogy a cremonai iskolának Nápolyban volt egy utódja, ahol Cremona hagyományai szerint továbbépítkeztek, anélkül, hogy jogot formálhattak volna saját irányzat kifejlesztésére. Ha úgy ismerjük, mint az egyik Gagliano iskolát, akkor a barokk fogalommal egyedül nem jutunk közelebb ahhoz a jelenséghez, amely magyarázatot ad. Mert most szublimált formájú stíluskülönbségek vannak, és inkább fokozatokon nyugszanak. Nápoly Cremonától való függőségi viszonya azáltal jut kézzelfoghatóan kifejezésre, hogy ezt az iskolát nem egyenértékűként állították Cremona mellé, hanem annak leány- vagy fiókiskolájaként hozták létre. Számunkra alapos rend van ezen a távoli szakterületen, ha a három stílust különkülön vesszük vizsgálat alá. Székhelyük szerint megnevezve: Brescia, Cremona és Absam. Legkiválóbb képviselőinek neve szerint: Gaspar da Saló, Amati és Stainer nevét említhetem. Kevés értelme lenne öregségükről („Ki volt az első?”) beszélni. Ugyanis a hegedűt nem fedezték fel - mivel Viola formájában már hosszú idő óta létezett, hiszen hegedülték, tehát a szó eredeti értelmében hegedű volt. Ilyenformán az elsőbbségi igényről mindig hiábavaló időtöltés lenne tárgyalni. E kis kitérő után most már rátérhetünk a mű tárgyalására. A klasszikus idők itáliai hegedűjét - honnan származik, és ki építette - mindig valamilyen formában vissza lehet vezetni vagy Gaspar da Saló-ra (illetve Magginire), vagy Amatira (illetve Stradivarira), vagy Stainerre. Olykor-olykor nehézséget okozhat a kifogástalan meghatározás. Ez olyan esetben fordul elő, ha két stílus olvad össze, vagy ha az egyik stílus a másik befolyása alatt áll. Serapin hegedűje például prototípusa annak, ahol Cremona és Absam formaelemei metszik egymást. 23
Page 1: Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 5 and 6: Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 7: TARTALOMJEGYZÉK Előszók 9 1. A h
Page 10 and 11: 10 ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ A
Page 12 and 13: Berlin, 1909. január 16. 12 A negy
Page 14 and 15: 14 ELŐSZÓ A NYOLCADIK KIADÁSHOZ
Page 16 and 17: A hegedűcímkézés hevesen vitato
Page 19 and 20: 1 A HEGEDŰ KIALAKULÁSA CREMONA -
Page 21: Ha szemügyre vesszük a hegedű k
Page 25 and 26: közé soroljuk Storioni-t, akinek
Page 27: Hol tartana még a hegedűépítő-
Page 30 and 31: dűépítő közül egyáltalán l
Page 32 and 33: mester nevére való hivatkozással
Page 34 and 35: a mester pontos születési dátum
Page 36 and 37: nül Absamból, a királyi udvarnak
Page 38 and 39: A harmadik, vagyis az utolsó kateg
Page 40 and 41: azzal a céllal hajhássza, hogy a
Page 42 and 43: méghozzá nem a „többé-kevésb
Page 44 and 45: Az N H SZ (Német Hangszerkészít
Page 46 and 47: hangzókészüléket, mint egy bizo
Page 48 and 49: A harcot mindkét oldalon hősiesen
Page 50 and 51: lyoz meg bennünket abban, hogy egy
Page 52 and 53: zalékát stb. levonnák. A hiányo
Page 54 and 55: címkével ellátva nem ennek a mes
Page 56 and 57: Kívánatos, hogy a tanító-írók
Page 58 and 59: Számomra csak az a kérdés fontos
Page 61 and 62: 5 KIS- ÉS NÉVTELEN MESTEREK Az an
Page 63 and 64: dányszámban, kényelmes módon eg
Page 65 and 66: 6 A CREMONAI HEGEDŰJEGYZÉK. Nem a
Page 67 and 68: hogy miért mondott le egy utalásr
Page 69 and 70: ele kell nyugodnunk. Nem tehetünk
Page 71 and 72: kitéve a beporosodásnak, amely sz
Page 73:
2.) Benzoé, gummi juniperi és gum
Page 76 and 77:
Josephus filius Matth.:Albani, me f
Page 78 and 79:
tikai hatásokat illetően, régi v
Page 80 and 81:
BARHOFER, Michael, Neapel, 1680 tá
Page 82 and 83:
82 Anno 1737. Carlo Bergonzi fece i
Page 84 and 85:
84 Gio. Maria del Bussetto fece in
Page 86 and 87:
CATENARI (Gattinari), Francesco (Gi
Page 88 and 89:
88 Granadensem Josephum Contreras a
Page 90 and 91:
fia (* 1875) 1898-tól üzletrész-
Page 92 and 93:
92 Li Fratelli Fiori fecero'on Mode
Page 94 and 95:
GAGLIANO, Gennaro, Nápoly, * 1700
Page 96 and 97:
96 Domenico Geroni Ostiano fecit An
Page 98 and 99:
98 Giovan Grancino Di Cremona 1682
Page 100 and 101:
galambformájú ponttal készített
Page 102 and 103:
vette, miáltal a középív elegá
Page 104 and 105:
két fiát is beleértve) háromszo
Page 106 and 107:
106 Pietro Antonio figlio di Carlo
Page 108 and 109:
A második korszakot egy teltebb bo
Page 110 and 111:
MEZZADRI, Francesco, Mailand, 1700-
Page 112 and 113:
zott, akit időnként szinte szolga
Page 114 and 115:
arnásvörös lakkozással készít
Page 116 and 117:
SALÓ, Gasparo da, tulajdonképpen
Page 118 and 119:
SOLIANI, Angelo, Modena, 1752-1810.
Page 120 and 121:
120 Laurentius Storioni Fecit Cremo
Page 122 and 123:
datossággal mindig úgy épített,
Page 124 and 125:
két fiú igen jelentős közreműk
Page 126 and 127:
TESTORE, Paolo Antonio, Mailand, *
Page 128 and 129:
TONONI, Carlo (Antonio), Velence, 1
Page 130 and 131:
el vagy a kereskedelemben hozták d
Page 132 and 133:
132 A Stradivarius-hangszerek jegyz
Page 134 and 135:
Tourte után sorrendben John Kew Do
Page 136 and 137:
váljon. 136 10 K É P E I N K Ném
Page 138 and 139:
138 I. TÁBLA T Á B L Á K Frances
Page 140 and 141:
140 III. TÁBLA Címkék Cozio gró
Page 142 and 143:
142 V. TÁBLA Camillus Camilli, Man
Page 144 and 145:
144 VI. TÁBLA J. B. Certuri, Cremo
Page 146 and 147:
146 VII. TÁBLA Michele Deconetti,
Page 148 and 149:
148 VIII. TÁBLA Nikolaus Gagliano,
Page 150 and 151:
150 IX. TÁBLA Antonio Gragnati, Li
Page 152 and 153:
152 X. TÁBLA Giuseppe Guadagnini,
Page 154 and 155:
154 XI. TÁBLA Francesco Pressenda,
Page 156 and 157:
156 XII. TÁBLA Gagliano Ruger dett
Page 158 and 159:
158 XIII. TÁBLA Spiritus Sorsano,
Page 160 and 161:
160 XIV. TÁBLA Gio. Paolo Maggini,
Page 162 and 163:
162 V É G J E G Y Z E T +) Korább
Page 164 and 165:
Ruggieri, Ruggir, Rogier vagy esetl
Page 166 and 167:
tudnám, hogy keresés közben nagy
show all

Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?