Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme

More documents

Recommendations

Info

28 alá. Nem nemzeti uralkodó tehát, hanem az összes népek feje; birodalmába ezek mind beletartoznak, fejedelmeikkel, királyaikkal együtt. Isten rende- léséből úr fölöttük, ki az egyházi hatalmat a pá- pára, a világi vezetést a császárra bízta, hogy az egy akol és egy pásztor eszméje megvalósuljon. Hiszen a keresztények amúgyis mind testvérek a Krisztusban, illő tehát, hogy valóságosan is egy családban egyesüljenek. Ebben a középkori uni- verzalizmusban a hangsúly tehát nem a nemzeti egyéniségen van, hanem azon, ami közös, a keresz- tény humanitáson. A nemzeti királyságokat is összefoglalja a birodalom, tehát politikai tekintet- ben is összetartoznak bizonyos mértékben az egyes nemzetek fiai; sehol sem egészen idegenek Európában. Ez az úgynevezett Róma-eszme. Az a gondolat, hogy Róma és birodalma az összes népeket egyesíti, összes szokásaikkal, ismereteik- kel, erényeikkel, egész sokszínűségükkel, hogy így valóban az emberiséget képviselje, a maga egészé- ben, gazdag változatú teljességében. A Nagy Károly alapította s ezer éven át fenn- állott császárság és birodalom tehát nem nemzeti császárság és birodalom volt elvileg, alapítói nem annak szánták. Nem német birodalom volt ez, hanem római. Jogait, igényeit nem nacionális forrásokból merítette, hanem éppen abból, hogy univerzális akart lenni. Imperializmusa nem egy nemzet uralmának terjeszkedését jelentette, hanem a keresztény-római «egy akol egy pásztor» nemzetek feletti gondolatát. Ez volt az elv és eszmény, ha nem is mindig a valóság. A császári udvar nyomán az összes királyi udvarokban ez a Róma-eszme válik uralkodóvá. Minden király univerzálisztikusan fogja föl a maga
29 uralmát és azon van, hogy mint a birodalomban, úgy országában is mintegy az egész emberiség együtt legyen kicsinyben; amint István írja, külön- féle nyelvükkel, szokásaikkal, fegyvereikkel, tu- dományukkal, melyek mind a királyságot díszí- tik és az udvart magasztalják fel. A soknyelvű és sokszokású ország az erős. ö az eszmény. A ki- rály elvileg éppen oly kevéssé nemzeti király, mint ahogy nem nemzeti uralkodó a császár sem. Ke- resztény király ő, Isten rendeléséből egyformán atyja összes népeinek. Nemzetek felett uralkodik. S így az állam is, mely ekkor egy a királyi hatalommal, távolról sem nemzeti állam; közömbös nemzetileg, nemzetek fölötti. Ezt az elméletet vette át Szent István is a nyugati kereszténységgel, melynek akkor ez lé- nyeges tartozéka volt. Ez – az univerzális, nem- nemzeti, hanem nemzetek fölötti központi állam – ez a Szent Istváni birodalmi gondolat, melyet ma oly sokat emlegetnek, tartalmának, jelentésé- nek meghatározása és tudomásulvétele nélkül. Az «Intelmek» az úgynevezett királytükrök min- tájára készült, mikben az uralkodás elvei, a kor keresztény politikájának szabályai foglaltattak össze. S ideillik ez a nevezetes szakasz is. Ám mégis van e szakaszban valami egészen egyéni és fel- tűnő. A nyugati minták csak az idegen jövevé- nyek, vendégek védelmét írják elő keresztény testvériségükre való hivatkozással, de nem hang- súlyozzák oly nyomatékkal, mint István; az egy- nyelvű és egyszokású ország gyengeségének ily határozott állítása meg éppen nem fordul elő bennük. A neofita túlbuzgósága volna ez? Vagy csak arról van szó, hogy az első keresztény magyar király számára sokkal nagyobb jelentőségűek
Page 1 and 2: A MAGYAR NEMZETESZME ÍRTA JOÓ TIB
Page 3 and 4: I. BEVEZETÉS. Ez a történetfiloz
Page 5 and 6: 7 nyert jelentéséhez mérje és m
Page 7 and 8: 9 szóhasználatot kell kifogásoln
Page 9 and 10: 11 hallatlan vérkeveredésében ki
Page 11 and 12: 13 Ferenc nem beszélte a magyar ny
Page 13 and 14: 15 a hűség a valódi nemzettagoka
Page 15 and 16: 17 hez képest. Nem ők alkotják a
Page 17 and 18: 19 közösségbe tartoznának; más
Page 19 and 20: 21 ság eldöntése hasonlóképpen
Page 21 and 22: 23 nalizmussal, de nem történelmi
Page 23 and 24: 25 lenne a magyar nemzetnek, aki az
Page 25: 27 Segítséget, tanítómestereket
Page 29 and 30: 31 fogalom is szükségszerűen oly
Page 31 and 32: 33 latkozata. «Tudott élete csak
Page 33 and 34: 5 aztán elvet teremtett, s ugyanab
Page 35 and 36: 37 menyes, mert inkább gyakorlati
Page 37 and 38: 39 lasztott családból, kit csáb
Page 39 and 40: 41 finn-ugor volt, főnökei, az Á
Page 41 and 42: 43 kritikája erősen cáfolta, de
Page 43 and 44: 45 abban a körben éltek, ahol tö
Page 45 and 46: 47 magyarságot. A nemzeti szellem
Page 47 and 48: 49 A kultúra terén ugyanez a köl
Page 49 and 50: 51 kezdve állandóan a nomád lova
Page 51 and 52: 53 maga a kende is tisztában volt
Page 53 and 54: 55 hagyománya, sem hivatástudata.
Page 55 and 56: 57 heterogén állameszményével,
Page 57 and 58: 59 hitet, hogy a natio körébe tar
Page 59 and 60: 61 hívei e pogányok módjára meg
Page 61 and 62: 63 kultak ki, mint külföldön, a
Page 63 and 64: 65 művészete, mely érti a módj
Page 65 and 66: 67 dicsekedni. Ez, melyet őseink b
Page 67 and 68: 69 fejlődtek, egyéniségekké, s
Page 69 and 70: 71 sebeinkre írt fog szerezni, aki
Page 71 and 72: 73 inkább az urak tanulják meg ne
Page 73 and 74: 75 XVI. század fordulóján jegyez
Page 75 and 76: 7 7 János egy nyilatkozata. Mikor
Page 77 and 78:
79 tába való állítás az, amit
Page 79 and 80:
81 erőt jelent, s nem utolsó sorb
Page 81 and 82:
83 tet, melynek vére és csontjai
Page 83 and 84:
85 ják. A törvények sorozatosan
Page 85 and 86:
87 múlni jelen legkegyelmesebb uru
Page 87 and 88:
89 ben, ennek a valóban nemzeti ny
Page 89 and 90:
91 sából, átvételéből és kit
Page 91 and 92:
93 azt a szívtépő keserűséget,
Page 93 and 94:
95 «rebellissé» fordulástól. A
Page 95 and 96:
97 gatott, létében fenyegetett ma
Page 97 and 98:
IV. A NYUGATI NEMZETFOGALOM ÉS A M
Page 99 and 100:
101 ségre, de különösen végzet
Page 101 and 102:
103 semmi érzés nem fűz: ebben a
Page 103 and 104:
105 az, ahol ez történik». Megá
Page 105 and 106:
107 most már nemcsak a beavatottak
Page 107 and 108:
109 született pillangó a rózsák
Page 109 and 110:
111 erősíteni ezáltal, s nem sej
Page 111 and 112:
113 hivatalos nyelve pedig a latin.
Page 113 and 114:
115 csak népiség volt, s a hazafi
Page 115 and 116:
117 szekre szaggattatott s egy test
Page 117 and 118:
119 népiséget. De a népiség ir
Page 119 and 120:
121 nemzeti egység megteremtése v
Page 121 and 122:
123 Tradicionalizmusát aligha lehe
Page 123 and 124:
125 gondolatát, «Isten egy szívn
Page 125 and 126:
127 s egyben irányítója a lexiko
Page 127 and 128:
129 nemzetet egy külön testbe fog
Page 129 and 130:
131 A nemzetiség lényegét azonba
Page 131 and 132:
133 sodást» ő a szellemi emelked
Page 133 and 134:
135 soraiban a «magyar lovagokat»
Page 135 and 136:
137 szerencsétlenség, mert igaz u
Page 137 and 138:
139 ságosokat» is. Ezeket nem bé
Page 139 and 140:
141 ció ott volt végső törekvé
Page 141 and 142:
143 midőn magyarságunkat megkedve
Page 143 and 144:
145 ségek, írja, hatalmas testvé
Page 145 and 146:
147 elkerülhetetlenül hozza a sz
Page 147 and 148:
149 a nemzeti aspirációk szétrob
Page 149 and 150:
151 ból igyekezzünk befolyni az i
Page 151 and 152:
153 gyár népiességök, de nincs
Page 153 and 154:
155 és a magyar nyelvet egyedül t
Page 155 and 156:
157 nagy historikus, Horváth Mihá
Page 157 and 158:
159 mindenikük azon helyzet elfogl
Page 159 and 160:
161 vendőt akar magának alkotni;
Page 161 and 162:
163 megelégedést nemzeni... Hirde
Page 163 and 164:
165 oly kötelékek legyenek, melye
Page 165 and 166:
167 háznak csak abban az esetben v
Page 167 and 168:
169 lemében középpontként a nac
Page 169 and 170:
171 Legegyszerűbb az állam fogalm
Page 171 and 172:
173 ezzel a hatalommal állíthatja
Page 173 and 174:
175 büntetésére. A dolog mélyé
Page 175 and 176:
177 A szellem azoknak a magasrendű
Page 177 and 178:
179 olyan egységeket, melyek való
Page 179 and 180:
181 A népiség vagy nemzetiség te
Page 181 and 182:
183 korában vált. Az aztán kéts
Page 183 and 184:
185 a más népektől való idegens
Page 185 and 186:
187 ból összekerült elemek hossz
Page 187 and 188:
189 tudat. A nemzet akkor létesül
Page 189 and 190:
191 giai alapanyag igen kevéssé j
Page 191 and 192:
193 körülményt kell a legnagyobb
Page 193 and 194:
195 Lassanként megjelenik előttü
Page 195 and 196:
197 Ezt a nemzeti szellemet még mi
Page 197 and 198:
199 egészsége és ereje éppen ab
Page 199 and 200:
201 válhat teljessé a nemzetiség
Page 201 and 202:
203 bármikor, midőn valakinek erk
Page 203 and 204:
205 egykor a vallás dolgaiban dön
Page 205 and 206:
207 De a történetfilozófus optim
Page 207 and 208:
UTÓSZÓ. Ez a tanulmány abból a
Page 209 and 210:
211 is folytattam forrástanulmány
Page 211 and 212:
213 A magyarság őstörténete és
Page 213 and 214:
215 Vierkandt által kiadott Handw
Page 215 and 216:
216 zonyságot is szerezhetett, - h
Page 217 and 218:
218 A magyar hospitalitás a nyugat
show all

Joó Tibor: A Magyar nemzeteszme

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?