Untitled

VENDÉGVÁRÓ 

Látnivalók 

Tolna megyében 

Well-PRess Kiadó

A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói: 

Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése 

Szekszárdi Polgármesteri Hivatal 

Dombóvári Önkormányzat 

Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 

és a következô települések önkormányzatai: 

Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny, 

Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly, 

Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló, 

Felsônána, Kakasd 

Nagyné Nagy Magdolna 

Remler-Csapó Kft.

Borsod–Abaúj–Zemplén, 

Komárom–Esztergom és Gyôr- 

Moson–Sopron megyék útikönyvei 

után Tolna megye hasznos 

vendégváró kalauzát tartja kezében. 

A népmûvészetérôl, vadban 

gazdag erdeirôl és termálvizes 

fürdôirôl nevezetes Tolna ezután 

más arcát mutatja be. 

Igyekeztünk a megszokottól 

eltérô szemüveggel látni és láttatni 

ezt a vidéket, olyan szépségeket 

is felfedezni, amit maguk a 

helyiek sem igen vesznek észre. 

Érdekes olvasmánynak, hasznos 

útitársnak szántuk a könyvet, a 

korábbiaktól eltérô útvonalon 

bejárva a megyét. A hagyományos 

földrajzi, történeti beosztáshoz 

csak részben ragaszkodva 

egy igazi turisztikai tagolásra 

szántuk el magunkat, elsôsorban 

azért, hogy könnyebb legyen a 

tájékozódás. 

Északról léptük át a 25o ezer 

lakosú Tolna megye határát, 

Dunaföldvártól kezdtük a megye 

bemutatását. Egy hivatalosan 

csak az egyházmegyei beosztásokban 

létezô kistájegységen, a 

Duna mentén kalauzoltuk végig 

az Olvasót. A kalandos, számtalan 

rejtett kincset ôrzô út nyomán 

értük el Szekszárdot, a megyeszékhelyt. 

A történelmi borvidéket 

is bejárva kalandoztunk a 

népmûvészetérôl híres Sárközbe, 

a Gemenci erdô ártéri rengetegébe. 

Páratlanul gazdag múlt és festôi 

kirándulóhelyek tárultak fel a 

Völgység hegy-völgyeit végigjár- 

Tisztelt Olvasó! 

va. Egy tájegységbe soroltuk az 

önálló kultúrájú Hegyhát, a természetvédelmi 

területeirôl ismert 

Dél-Mezôföld és a Sió-völgye településeit. 

Külön nyomvonalon 

ajánlottuk a Kapos–Koppánymente 

vidékét, benne a világhírû 

dámvad agancsokat „termô” gyulaji 

vadrezervátummal és a 

gyógy- és termálfürdôjérôl ismert 

Gunarassal. 

Vízen is bejártuk Tolnát, valamennyi 

horgászhelyet feltérképezve 

a nyugodt sport szerelmeseinek 

és a romantikát kedvelôknek. 

Egy kicsit más oldaláról szerettük 

volna bemutatni Tolna megyét 

a szûkebb pátriánkat már jól 

ismerôknek éppúgy, mint a kellemes 

mediterrán vidéket elôször 

felkeresô turistáknak. A bor, a 

folklór, a fürdôzés, a vadászat 

mellett talán kedvet kap valaki a 

Hegyhát bebarangolására, felcsigázzuk 

kíváncsiságát a bikácsi 

Ökörhegy növényvilága, a hullámzó 

árvalányhaj tenger, netán a 

nagydorogi szenesi legelô iránt. 

Vagy éppen e könyvet forgatva 

szottyan kedve az elszánt utazónak, 

hogy a bogyiszlói orchideást 

felkeresse... 

Szálljon kerékpárra, üljön autóba, 

vágjon neki az útnak kajakkal, 

vagy húzzon túrabakancsot, 

s bizton állíthatjuk, talál kalandot 

és izgalmas látnivalót. 

Várjuk Tolna megyében! 

Körtvélyesi Erzsébet 

Takács Zsuzsa 

DUNA MENTE 5

Szerzôk: 

Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz), 

Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd 

településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás), 

Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika). 

Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András 

Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa 

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet 

Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska 

Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné 

Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné 

Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál 

Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc 

Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. 

Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc 

Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt. 

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató 

A megrendelés törzsszáma: 240.66–12–2 Készült Debrecenben az 1996. évben. 

Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. 

3530 Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/326-507 

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla 

Minden jog fenntartva! © 

A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben 

sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani. 

ISBN 963 85620 1 3 • ISSN 1219-431X

Dámvadak a gyulaji erdôségben

Szentlélek templom – Paks

TARTALOMJEGYZÉK 

Ajánlás 5. 

DDUUNNAA MMEENNTTEE 10-34. 

Dunaföldvár 12. 

Bölcske 15-16. 

Madocsa 17. 

Paks-Dunakömlôd, Paks 18. 

Dunaszentgyörgy, Gerjen 26. 

Fadd, Dombori 27. 

Tolna 31-33. 

Mözs 33. 

Bogyiszló 34. 

TTOOLLNNAAII--SSÁÁRRKKÖÖZZ ÉÉSS AA SSZZEEKKSSZZÁÁRRDDII--DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 36-73. 

Tolna megye borászata 38. 

Szekszárd 42. 

Gemenci Tájvédelmi Körzet 60-62. 

ôcsény 63. 

Decs 64. 

Sárpilis 66. 

Bátaszék 67. 

Alsónyék, Pörböly 68. 

Báta 69. 

Várdomb, Alsónána, Szálka 72. 

AA VVÖÖLLGGYYSSÉÉGG 74-103. 

Kakasd 77. 

Bonyhád-Ladomány 78. 

Bonyhád 79. 

Börzsöny 86. 

Alsóbörzsöny, Cikó 87. 

Grábóc 88. 

Môcsény, Zsibrik 89. 

Bátaapáti 90. 

Mórágy 90. 

Kismányok 91. 

Nagymányok 92. 

Váralja 93. 

Györe 94. 

Izmény, Bonyhád-Majos 95. 

Aparhant 96. 

Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke 97. 

Závod, Mucsi 100. 

Tevel, Kisdorog 101. 

Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty 102. 

Zomba, Paradicsompuszta 103. 

SSIIÓÓ--VVÖÖLLGGYY,, DDÉÉLL--MMEEZZÔÔFFÖÖLLDD,, HHEEGGYYHHÁÁTT 104-132. 

Szedres 107. 

Medina 108. 

Tengelic 109. 

Kajdacs 110. 

Nagydorog 111. 

Györköny 112. 

Sárszentlôrinc, Uzd 113. 

Borjád, Bikács 114. 

Németkér 116. 

Pálfa, Felsôrácegres 117. 

Simontornya 118. 

Ozora 121. 

Kisszékely 124. 

Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd 125. 

Harc, Kölesd 126. 

Kistormás, Varsád 127. 

Keszôhidegkút, Udvari 129. 

Miszla, Szárazd, Hôgyész 130. 

Szakadát, Kalaznó, Diósberény 132. 

AA KKAAPPOOSS--KKOOPPPPÁÁNNYY MMEENNTTII DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 134-164. 

Szakály 135. 

Regöly 136. 

Tamási 137. 

Iregszemcse 141. 

Újireg 142. 

Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék 143. 

Fürged 144. 

Pincehely 145. 

Belecska 146. 

Pári, Nagykónyi, Koppányszántó 147. 

Értény, Kocsola 148. 

Szakcs, Lápafô 149. 

Várong, Nak 150. 

Dalmand 151. 

Dombóvár 152. 

Dombóvár-Gunaras 155. 

Dombóvár-Szôlôhegy 156. 

Kapospula, Attala, Kaposszekcsô, 

Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz 159. 

Kurd 160. 

Gyulaj 161. 

Csibrák, Dúzs 163. 

PPRRAAKKTTIIKKUUSS IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK 168-216. 

Szálláshelyek, vendéglátás 168. 

Szolgáltatás 173. 

Kereskedelem 176. 

Borászat, bortermelés 177. 

Népi iparmûvészet, képzômûvészet 178. 

Bankok, pénzintézetek 178. 

Utazási irodák, Programok, Rendezvények 179. 

Mûemlékek jegyzéke 182. 

Tolna megye múzeumai 191. 

Túraútvonalak Tolna megyében 196. 

Vízitúrák 199. 

Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok 200. 

Horgászat, horgászvizek Tolnában 201. 

Vadászváró erdô-mezô 202. 

Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok 205. 

Tolna megye éghajlata 206. 

Ajánlott irodalom 210. 

Névmutató 213.

10 DUNA MENTE 

A folyók völgye valaha az életet jelentette, 

nem véletlen, hogy a Duna hatalmas 

folyamát kísérve végig elôzô évezredek-századok 

kultúráival találkozik az 

ember. A Mezôföldhöz simuló Dunavölgy 

földtörténeti kialakulása a harmadidôszak 

legvégén, a negyedidôszak 

elején kezdôdött el. A folyó eleinte hordalékával 

csak a Pannon-tenger medencéjét 

töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus 

hegységeinek kiemelkedése után kezdett 

más irányt venni, több ágra szakadni és 

a jelenkorban (új holocén) érte el a jelenlegi 

folyásirányát, völgyét. Ezután keletkeztek 

szigetei is. A mai folyóképet 

alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy 

szabályozásokkal rajzolták meg. Most 

már hosszú idôre kialakítva a Duna 

menti táj arculatát. 

A Dunát kísérô ártér, a gazdag öntéstalaj 

épp úgy jellemzôje e vidéknek, 

mint a kicsit távolabbi löszhátak. Számtalan 

megjelenési formája közül kiemelése 

méltó a közel 60 méter magasságba 

emelkedô paksi löszfal. 

A Duna mente vonzó hely volt és reméljük 

az erre utazó úgy véli: maradt is 

a második évezred küszöbén. A táj, amelyik 

elnevezésében csak a mai egyházkerületi 

beosztásban létezik, szervesen kapcsolódik 

a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága 

is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen 

természettel való találkozásra csábít a 

bölcskei tátorjános, vagy délebbre a 

madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói 

orchideás erdô. A legalacsonyabb területei 

a száz méter tengerszint feletti magasságot 

sem érik el a Duna szeszélyes építô, 

hordaléklerakó munkájának köszönhetôen. 

Csak sejtelmünk lehet arról, 

hogy milyen vadregényes vízivilágot teremtett 

itt a természet. A területet sajá- 

Duna mente 

tos kultúrája miatt választottuk külön, 

ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak. 

A távolság mindössze 60 kilométer 

észak–déli irányban. A Dunaföldvárt és 

Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezôvárosok, 

falvak sorát köti össze. Létüket, 

korábbi gazdagságukat a dunai kereskedelmi 

útnak köszönhették míg az ártérben 

meghúzódó falvak lakóinak élelmet 

és közlekedési útvonalat jelentett a folyó. 

Ma Dunaföldváron ível át felette 

híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre 

Baján kelhetünk át száraz lábbal. Kompjárat 

mûködik Pakson, Gerjenben és 

Fadd-Domboriban. 

Tolna, Dombori és Paks már a török 

idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a 

Duna mentén fekvô települések lakói 

késôbb is jó munkalehetôséget találtak 

például a hajók vontatásában, a hajózásban. 

Dunaföldvár, Tolna, Madocsa, 

Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelezték, 

hogy lovaikkal hajót vontassanak a 

Duna mellett húzódó, s a 18. században 

újraépített úton. Még a múlt század 

nyolcvanas éveiben is embervonta hajók 

közlekedtek a Dunán. A madocsaiak káposztájukat, 

a bölcskeiek gyümölcseiket 

szállították így Pestre. Magasabb vízállásnál 

a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak 

csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt, 

halottaikat is csónakon kísérték utolsó 

útjukra. Miként a Sárközben, e falvakban 

is meghatározó szerepe volt a halászatnak, 

az ártéri gazdálkodásnak. 

A Duna menti településeket a folyó 

közelségének tényén túl összekötötte 

történelmük, s vallási közösségük. A török 

hódoltsági terület lakói a református 

vallást követték. Már a 16. századtól a 

terület fôbb református eklézsiái között 

említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát

és Földvárt. Az új hit – gyakran a törökök 

által védlevelekkel ellátott – prédikátorainak 

egyik szellemi központja 

Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves 

zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány 

évig. Szenvedélyes természete, indulatokat 

kavaró hitvitái miatt számos ellensége 

akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt 

házából kilépett, elôvigyázatosságból 

gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki, 

s ha az épségben maradt, ô is mehetett. 

A felszabadító háborúkat a Duna 

menti települések jelentôs része a mocsarakba 

húzódva vészelte át. A 18. században 

a terület új birtokosai inkább a katolikus, 

elsôsorban délnémet területekrôl 

érkezô telepeseknek kedveztek. Ezekben 

az években a mezôvárosok kontinuus 

református magyar lakossága töredékére 

apadt, vagy – mint Tolna esetében 

– a protestáns hitet tovább ôrzô közeli 

falvakba menekült. A múlt században 

a Duna mentét – elsôsorban a kézmûiparra 

és a kereskedelemre építve – 

polgárosodó nagyobb települések, valamint 

a hagyományos gazdálkodást folytató, 

paraszt-polgári kultúrát kialakító 

falvak jellemezték. 

A Duna szabályozása jelentôs változást 

hozott e városok, községek életében. 

A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált, 

megváltozott a vízhez való kapcsolatuk, 

s új körülmények között kellett magukra 

találniuk. A közismert Fadd-Dombori 

üdülôtelep mellett kiépült a faddi Volent-öböl, 

de hasonló adottságokkal bír 

a tolnai holtág – egyelôre kihasználatlanul. 

A programok jórésze azért mindenütt 

a vízhez kapcsolódik – idehúz a 

helybéliek szíve. Dunaföldváron majálist, 

augusztusi népünnepélyt, Tolnán 

majálist és Thelena fesztivált a vízparton 

rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres 

triatlon fesztiválok és emlékezetes vakációk 

helyszíne Dombori. Pakson (a Duna 

túlparton) Bogyiszlón és a holtágak 

partján nônek ki nyaranta a horgász-helyek, 

vadkempingek. 

Halászbárka a Dunán 

DUNA MENTE 11

A Csonka-torony 

12 DUNA MENTE 

DUNAFÖLDVÁR 

Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75 

A folyóparti település az ôskor óta a 

kelet–nyugati és az észak–déli kereskedelmi 

utak csomópontjában fekszik. Valamikor 

két rév is szolgálta az átkelést, ma közös 

vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A 

Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az 

alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô 

hangulatos városka. 

A közúton Kecskemét felôl érkezôk 

elé, évezredeket átívelô történelmi panorámát 

tár a Dunát Ercsitôl – kis megszakításokkal 

– Mohácsig követô omló magaspart. 

A Dunaföldvárt kettészelô – a mai 

közúti hídnál lévô – mély bevágástól délre 

találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. 

A leszakadt domboldalban a Kálvária ke- 

Ma rc ip á n 

Cukrászda 

Szünnap nincs! 

7020 Dunaföldvár, Béke tér 8. 

Telefon:75/342-915 

resztjei alatt már messzirôl láthatók az 

omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt 

ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000 

éves nagyrévi kultúra leleteit hozták felszínre. 

(A szekszárdi múzeum kiállításán 

láthatók.) 

A mai Kávária domb földvár volt a 

bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bélyegû 

téglák tanúsága szerint a rómaiak 

ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai 

még évezredek múlva is jól láthatók, s a 

hely a pécsi püspökség 1009-es alapító 

oklevelében a szláv „Zemogny”, azaz 

‘földvár’ néven szerepel. 

Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a 

6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdésnél 

(Béke tér) fordulunk balra – itt az óváros. 

Megér egy jó sétát. A Templom utcából 

nyílik a Rátkai köz – faragott kapun 

jutunk be a várudvarba. Itt a dombok közé 

ékelôdött út északi oldalán volt az 

1135-ben II. Béla király alapította bencés 

monostor. Ma már csak az apátság melletti 

egykori vár tornya, a gótikus, támpillérekkel 

megerôsített Csonka-torony tûnik 

elénk. 

A 14–15. századi vár építôjének személyére 

több elképzelés is van, 17. századi 

állapotáról kémek és utazók, pl. Ottendorf 

Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból értesülhetünk. 

Ez utóbbi szerint a török 

idôkben a „dzsámival összefüggôleg az ég 

csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs 

építkezésû szép torony van, mely kilátáshely 

lévén onnan az összes síkságok...

meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab 

kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tornyon 

van még Szulejmán szultán dzsámijának 

deszkaminaretje is.” 

A sokáig börtönként is használt toronyban 

ma állandó régészeti és fegyverkiállítás 

látható. Az évszázadok eseményeirôl 

valló tárgyak megtekintése során érdemes 

a legfelsô emeletre is felmenni, ahol 

megszemlélhetjük a török utazó által dicsért 

panorámát, és a galériában bemutatásra 

kerülô idôszaki kiállítást. 

A Csonka-torony mellett a várudvarban 

a neves Afrika-kutató, Magyar László 

bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alkotása. 

(Magyar László a városban töltötte 

gyermekkorát.) 

A hangulatos kis utcákon sétálva a 

Templom utcában az 1723–1725 között 

épített barokk római katolikus templomhoz 

jutunk (bebocsátást kérhetnek a plébánián: 

Templom u. 11. Tel.: 75/341- 

504) és az 1755-ben emelt rokokó Szentháromság-szoborhoz. 

Visszatérve, a vártól 

balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt 

ferences rendház és templom barokk épületét 

(Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.: 

75/342-720) érjük el. Az épület nagy részében 

ma a Magyar László Gimnázium 

található. 

Továbbhaladva a központban a reformkori 

vízszabályozásokat irányító Beszédes 

József szobrát pillantjuk meg, aki a 

földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra 

véve utunkat a Kossuth utcában a görög- 

keleti templom romos épülete kiált felújításért. 

A templom az egykor Dunaföldváron 

nagy számban élt szerbekre, vagy ahogyan 

erre nevezik ôket, „rácokra” emlékeztet. 

Évtizedek óta vár restaurálásra, 

nem látogatható. Rövid sétával érdemes 

azonban a Rókus kápolnát felkeresni, 

minden pénteken 8-kor misét tartanak 

benne. 

Az élénk forgalmú, fôként mezôgazdasággal 

és kereskedelemmel foglalkozó 

kisváros megôrizte régi hangulatát. A középkori 

városmag polgárházain (a Kossuth 

L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és 

a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot 

árasztanak. Itt telepedett le és alkot 

csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária 

szobrászmûvész – ifj. Koffán Károly képzômûvész 

házaspár. 

DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA 

Dunaföldvár, Hôsök tere 25. 

Tel.: 75/341-558 

Különféle halételekkel és halspecialitásokkal 

várjuk kedves vendégeinket! 

A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és 

légkondicionált éttermünkben 

150 fôt tudunk fogadni. 

FISCH RESTAURANT 

Nyitvatartás naponta: 

Ferences rendház és 

templombelsô 

HALÁSZCSÁRDA DUNAFÖLDVÁR 

11-22 óráig 

DUNA MENTE 13

A Duna közelsége ma is meghatározó, 

noha az 1930-as években még oly jellemzô 

vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s 

a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár motorcsónak 

kikötôje mûködik. Mégis feltétlenül 

sétáljunk végig a kiépített Dunaparton 

(a híd elôtt az 52-es útról balra kanyarodva). 

Balkézrôl a strandot találjuk, 

majd a Halászcsárdában igazi dunai halászlét 

kóstolhatunk, parkosított sétányon 

gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyamban. 

Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és 

az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a 

Duna utcában találjuk magunkat, ami a 

piacra visz. 

A városban több panzió kínál szálláshelyeket. 

A pincesornál balra megközelíthetô 

Vadász Istvánné kékfestô mûhelye. 

(Tel.: 75/342-643.) Érdemes felkeresni a 

Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a 

Dunára tekint le. (Tul.: Németh József, 

Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/343- 

004.) 

Dunaföldvárhoz tartozik a legromantikusabb 

Tolna megyei víz a Solti-Dunaág. 

Az igazán vadregényes területet nemcsak 

a helyi horgászok keresik fel, hanem 

külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a 

harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is 

lehet fogni, nem is egy amur akadt már 

horogra, fehérhal pedig van „dögivel”. 

Legalábbis így mondják a helyiek. Az 

egyesület horgásztanyája közvetlenül a 

vízparton van. A pecások körülötte verhetnek 

sátrat, kaphatnak edényt a fôzéshez, 

napijegy ugyancsak itt kapható. Bé- 

Bíró Annamária 

fazekas-népi iparmûvész 

Hagyományos – sárközi és erdélyi – 

cserépedények készítése csak kézmû 

technikákkal. Mûhely és bemutatóterem: 

7100 Szekszárd, 

Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/315-844 

relhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét 

meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a 

6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hídon 

keresztül, az Alföld irányából a 

Kecskemét–Solt–Dunaföldvár útvonalon. 

A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el 

Solt irányában. 

A várost másik irányban is szegélyezi 

víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt 

szovjet laktanya mellett. Ha délrôl közelítjük 

meg balról található a nevezetes halastó. 

(A bekötôúton érjük el.) 

A közel kétszáz hektárt, 1975-ben védetté 

nyilvánították. A fészkelô és a vonuláskor 

megpihenô madarak zavartalanul 

élnek itt. Madarászok természetbúvárok 

kedvelt helye. A mesterségesen kialakított 

tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és 

a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel néhány 

pár törpegém. A vöcskök közül a kis 

vöcsök képviselteti magát. 

Az énekesmadarak közül kerülnek ki 

a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyûszavú 

barkóscinege, a nádi sármány, a foltos 

és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a 

nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. – 

A vonulási idôszakban sokkal népesebb a 

vízi madárvilág. – Nagy csapatokban éjszakáznak 

a vad- és a vetési lúdak, a nagylilik. 

Napközben a récefélék lepik el a tó 

közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és 

kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôszszel 

néhány napra megjelennek a gázlómadarak. 

Kanalasgém, nagykócsag, szürkegém 

fajok találnak bôséges táplálékot.

BÖLCSKE 


A Mezôföld keleti peremén, a Duna 

mellett fekvô települést Dunaföldvárt a 

piactér mellett a Mészáros utcán át elhagyva, 

vagy Dunakömlôdnél leágazó 

csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A 

paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása 

a falutól távolabb van, ezért a helybeliek 

inkább busszal közlekednek. A folyó közelsége, 

a lankás löszdombok, a Magyarország 

legmelegebb tájait idézô éghajlat 

az ôskortól kezdve vonzotta a megtelepülôket. 

A település határában talált gazdag 

kô- és rézkori leletek mellett – a falu 

északi részén lévô – Vörösgyír ôskori 

földvárában feltárt kora bronzkori leletek 

különösen jelentôsek. 

A hagyomány azt tartotta, hogy az 

elsüllyedt Kali falu templomának romjai 

látszanak ki alacsony vízállásnál a Dunából. 

A hajózó út szélén lévô „sziklák” 

gyakran meglékelték az elôvigyázatlan 

hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlódtak 

rajta a jégtáblák, ezért többször 

bombázták, robbantották a falmaradványokat. 

Egy hajó balesete során kerültek 

elô az elsô leletek, amelyek elárulták, 

hogy valójában egy római kori építmény 

rejtôzik a habokban. 

Évek alatt rajzolódott ki a 76 m 

hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis 

tornyokkal, a parti oldal közepén egy 

nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon 

pedig széles bejárati nyílással rendelkezô 

erôd alaprajza. A falakba másodlagosan 

felhasznált feliratos, dombormûves oltárköveket 

is beépítettek. Különösen értékesek 

azok az oltárkövek, melyek a 

Gellérthegyrôl – a kelta eraviscus törzs 

központi szentélyébôl – kerültek ide. A 

legfelsô sorban szereplô IOM TEU- 

TANO felirat arra utal, hogy ezeket a 

romantizált bennszülöttek fôistene számára 

állították. Ezért kapta meg a leg- 

fôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az 

oltárköveket állító császárok, augurok 

(madárjósok) és más fontos tisztségviselôk 

neve alapján a kôemlék állításának 

éve, sôt napja is megállapítható: a 2–3. 

századi márványemlékeket mindig június 

16-án, a fôistenség „névnapján” emelték. 

Az 1994-ig végzett vízalatti feltárások 

eredményeként rendkívül sok feliratos, 

faragott márványemlék került 

elô. A terület teljes feltárása sajnos nem 

sikerült, mert megkezdôdött a leggazdagabb 

vízalatti régészeti lelôhely kikotrása. 

Az elôkerült értékes feliratok, dombormûvek 

a katolikus templom (1796ban 

emelték a szomszédos madocsai 

apátság köveibôl) mellett épülô kôtárban 

tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcske, 

Paksi u. 6. Tel.: 75/335-019.) 

Bölcske a késôbbi évszázadokban is 

jelentôs szerepet játszott. A falut birtokló 

Paksi családról a középkorban Bölcskét 

gyakran Kispaksként említik. 

A felszabadító hadjáratok után az 

erôsen romos középkori templomot a reformátusok 

vették birtokukba. Ma az 

1844-ben késô klasszicista, stílusban 

épített templom áll helyén. (Templom 

tér 13. Tel.: 75/335-166.) 

Az új birtokos családok a falun kívül 

telepedtek le, közülük talán legszebb az 

András-pusztán látható Szakáts-kastély, 

a parádés istállóval és a magtárral. A mûemlék 

jellegû épületegyüttes ma elmebetegeket 

gondozó szociális otthon. 

(Bölcskétôl 2 kilométerre.) 

Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre 

vegyük a bölcskei községhatár világát, 

mely az alföldi flóravidékhez tartozik. 

Bejárva ezt a területet három élôhely típust 

találunk: a Duna és árterületét, a 

Bölcske-paksi csatornamellékét és a löszvölgyeket. 

DUNA MENTE 15

„MADOCSA 

NEM VÁLASZT!” 

A mocsarakkal körbezárt 

Árpád-kori falu lakossága a 

török idôket is átvészelte, s 

a mai napig ható, mély 

öntudattal vallják és ôrzik 

eredetüket. Megyeszerte 

ismert szólás volt a 

közelmúltban: „Madocsa 

nem választ!” A konok 

besenyôk nem mentek a 

megye jelöltjére szavazni. 

A választási részvétel százalékos 

mutatóira akkor még 

éberen ôrködôk kénytelenek 

voltak engedni, s az 

utolsó pillanatban hozzájárultak, 

hogy a madocsaiak 

saját jelöltjükre adják le 

voksaikat. A besenyô atyafiak 

erre percek alatt ellepték 

az ürességtôl kongó 

szavazóhelyiséget, s 

megválasztották 

saját jelöltjüket. 

16 DUNA MENTE 

A Duna árterületén – a homokos 

iszaptalajon – jellemzô a bokros füzes 

társulás. A szárazra kerülô holtág medrekben 

nyár végén megjelenik az iszapgyopár. 

A parttól távolodva magasra növô 

füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk. 

A cserjeszintben bôven elôfordul a zöldjuhar, 

amely Észak-Amerikából honosodott 

fajunk. 

A csatornamellék eredeti vegetációjából 

már csak nyomokban lelhetôk fel a 

láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Botanikai 

szempontból a legértékesebbek a 

löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek, 

sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták 

egymást, amibôl mára már nyomok sincsenek. 

A mezôgazdasági mûvelésre alkalmatlan 

völgyhajlatokban viszont 

majdnem érintetlenül megmaradhatott 

az értékes vegetáció. 

A Leányvári-völgyben 1988-ban 10 

hektáros országos jelentôségû természetvédelmi 

területet hoztak létre: a Bölcskei 

Tátorjánost, mely szabadon látogatható. 

De sokan lehetnek azok akik nem tudják 

mi is az a tátorján? 

A tátorjánról több évszázados írásos 

emlékek maradtak fenn, feljegyezték a 

18. században, hogy a nép elôszeretettel 

fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtásait, 

leveleit és a mélyre hatoló karógyökerét. 

A tátorján bölcskei termôhelyét a 

‘80-as években dr. Streit Béla szekszárdi 

fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fennmaradását 

a terepadottságoknak köszönheti, 

hiszen a völgy partoldala olyan meredek, 

hogy mûvelésre alkalmatlan. 

A község határán belül két jelentôsebb 

völgyrendszer húzódik. Az E-73-as 

úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra 

a Gyûrûsi-völgy. 

A Gyûrûsi-völgy déli részén halastavakat 

hoztak létre az ott folyó patak eltorlaszolásával. 

A tavak nedves környezetében 

megtaláljuk a mocsári zsurlót, 

lómentát, sövényszulákot, fekete nadálytôt, 

mocsári gólyahírt és vízi harmattáskát. 

A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai 

kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy, 

a Lubik gödör – 14 védett hazai növényfajunkat 

rejti. Különösen gazdag cserjefajokban: 

parlagi- és gyepûrózsa, keskeny 

levelû ezüstfa, varjútövis benge, 

pukkanó dudafürt, ostorménfa, veresgyûrû 

som, fagyal, galagonya, gyöngyvesszô 

tenyészik itt. 

A melegebb, szárazabb déli oldalon 

az apró nôszirom, a pusztai meténg, a 

selymes peremizs terjedt el. 

Az északi, hûvösebb oldalon a védett 

bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sátoros 

margitvirág, a baracklevelû harangvirág 

pompázik. 

SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB 

AZ ASE SPORTCENTRUMBAN! 

Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô 

ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással. 

Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél. 

7032 Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7. 

Tel.: 75/310-291 Fax: 75/314-638

MADOCSA 


A település az egykori dunai ártéren 

futó út mellett, egy alig kiemelkedô 

dombra épült. Északról Bölcske felôl, 

vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó 

6-os úton érjük el. A víznek különösen 

nagy szerepe volt a falu életében. 

A 12. század végén, a területen lakó 

besenyôk megtérítésére alapított bencés 

apátság falai részben még ma is láthatók. 

A református templom késô barokk, 

klasszicizáló stílusú épületének 

tornyában széttekintve szemünkbe tûnnek 

az Árpád-kori faragott kváderkövek, 

a megmaradt román kori falak, a 

jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok 

és a parasztbarokkba hajló díszítés. A 

templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt 

1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítô 

Országh Sándor építtette, 

azután sajnos átépítették. Koncertek kiváló 

akusztikájú otthona. (Kulcs Karmacsi 

Ferenc lelkésznél található, 

Templom tér 4. Tel.: 75/330-168). 

A parókián a turisták egy éjszakára 

nagyon szerény (iskola teremben) szállást 

kérhetnek a lelkésznél. 

A Földes János vezette madocsai hagyományôrzô 

csoport dalaival, táncaival 

évtizedeken át aratott elismerést. 

A község határában szabadon látogatható, 

megyei jelentôségû természetvédelmi 

terület van, kb. 6 hektáron. 

A terület védetté nyilvánítása az itt 

található 90-100 éves szlavón tölgyek 

megmentése érdekében történt 1975ben. 

A szlavón tölgy egyébként a kocsányos 

tölgy balkáni elterjedésû változata, 

a rovarkárokkal szemben ellenálló és nagyon 

szép. 

Mózes szék 

A református templom 

DUNA MENTE 17

Halászlé, ahogy 

Puxler Gyula fôzi 

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 2 

kiló vegyes hal, ha nincs, elég 

a ponty is; 20 dkg 

vöröshagyma, 2,5 liter víz, 

8-l0 deka töröttpaprika, só 

ízlés szerint, cseresznyepaprika, 

2 halkocka, 

egy kicsi krumpli, 

késhegynyi Vegeta, 

szezonban 2 zöldpaprika és 

kevés paradicsom. 

EEllkkéésszzííttééss:: a megtisztított, 

beirdalt, ujjnyi vastagra 

szeletelt halat besózzuk, 

rátesszük az apró kockára 

vágott vöröshagymát, a 

cseresznyepaprikát és 2 órát 

állni hagyjuk. Ezután 

beletesszük a bográcsba, 

ráöntjük a vizet, beletesszük 

a kis szem krumplit, a késhegynyi 

Vegetát, forráskor 

rászórjuk a töröttpaprikát és 

fél órát lobogón forraljuk. 

Izlés szerint leszûrjük vagy 

nem, de házi gyúrt tésztával 

tálaljuk. 

18 DUNA MENTE 

PAKS-DUNAKÖMLÔD 

A 6-os út mellett már messzirôl feltûnik 

egy meredekre faragott oldalú, tetején 

több soron teraszozott domb, 

melynek hajlatában húzódik meg Dunakömlôd. 

A ma Pakshoz tartozó települést 

csak egy meredek löszfal választja el 

az úttól. Budapest felôl jobbra kell letérnünk. 

E stratégiai fontosságú természetes 

erôsség a történelem során többször 

szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésére. 

Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt 

építettek. Feltárása során a régészek számos 

értékes leletre bukkantak, közöttük 

az érdekesebb forráscsoportot jelentô 

katonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel 

hosszabb katonai szolgálat után 

a császártól kapott, két fémszállal összefûzött 

bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték, 

mint ma a közjegyzô az iratokat. 

Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm 

nagyságú lemezekre vésett szövegek az 

egyik legfontosabb jogról, a veterán katona 

és gyermekei római polgárjoggal 

történô megajándékozásáról szóltak. A 

hatalmas birodalom kitûnô szervezettségére 

mi sem jellemzôbb, mint hogy Róma 

idejében megkapott minden adatot a 

leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s 

PAKS 


A 6-os úton észak felôl még nem értük 

el Paks határát, de már érdemes figyelnünk 

az út kétoldalára. A Kömlôdöt 

elhagyó kanyarok után balról a Vasúti 

Múzeum jobb idôszakot is megélt mozdonyait, 

öreg masináit láthatjuk. A múzeum 

a MÁV tulajdona, egy gondnok 

beengedi az utazót, ha a kiállításra kíváncsi. 

Néhányszáz méterrel odébb lassítsunk, 

a régi téglagyár épületénél, mely 

az okmányt nem kézbesítették lasabban, 

mint manapság! 

A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc 

idején ismét katonák szállták 

meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben 

dunántúli hadjáratának megtervezésekor 

az imsósi kanyarnál határozta meg az átkelés 

helyét, a hidat védô erôdöt pedig a 

Sánchegyen jelölte ki. 

A generális gyalogosaival átkelt a 

Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a 

hídfô sáncainak megásásához, a dombon 

pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet azóta 

Bottyán-várnak neveznek. 

Az egykori sáncok tövében (közvetlenül 

a 6-os út mellett) található ma a 

halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô 

halászcsárda. 

Az állami telepítések révén Kömlôdre 

1785-ben 157 német család került, 

akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán 

túli szülôföld nyelvét. 

A község klasszicista római katolikus 

temploma is csak 1826-ban épült, s hasonló 

stílusú berendezése szintén ebbôl 

az idôbôl származó.(Kulcs: Bach József 

sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig 

80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám 

alatt. Tel.: 75/312-912. Mise vasárnap 

11.00-kor.) 

mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az 

ország legvastagabb, mintegy 60 méter 

magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év 

történetének valóságos képeskönyvét alkotják. 

A hullóporból alakult kôzet, a lösz 

évezredek alatt változott, épült hatalmas 

fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez 

ideális terület volt. A pleisztocén süllyedésével 

éppen csak lépést tudott tartani a 

löszképzôdés. Csak helyenként és idônként 

jelent meg a felszínén folyó víz. A 

teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson 

59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1

métert, furással 14,6 métert harántoltak 

ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin 

alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve 

egy homokréteg tagolja. A Paks környékén 

jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz 

hasonló lepusztulási formák figyelhetôk 

meg, ezek adják a táj sajátos arculatát. 

Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell 

fordulnia annak, aki a komphoz igyekszik. 

Itt találkozik ugyanis az út a Dunapartjával, 

ami régen Paks gazdagságát jelentette. 

Ma a romantikát kedvelôk, a víz 

szerelmesei keresik csak fel, többnyire 

nem itt, hanem a városközpontból is elérhetô 

gesztenyés-fasorral szegélyezett 

partszakaszon. De ne siessünk elôre! 

A valamikori szovjet emlékmû megmaradt 

torzójánál kanyarodunk el jobbra, 

a város felé. Ha innen a becsatlakozó 

kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk 

utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahonnan 

gyönyörû kilátás nyílik az alattunk 

kanyargó Dunára. De most a Deák Ferenc 

utcában nézelôdünk, a valamikori 

polgári jólétet jelzô klasszicista házak között. 

Az utcafronttól beljebb, jobbra a 

(Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként 

hasznosított kúria, néhány házzal odébb, 

A paksi bazársor, 

háttérben az Erzsébet Szálló 

de már a másik oldalon (Deák F. u.) a zeneiskola 

gyönyörûen felújított klasszicista 

tömbjén akad meg a tekintetünk. A 

Bíróság épületéhez visszatérve lassan 

megérkezünk az utca végére, ahol feltétlenül 

figyelmet érdemel (Szent István tér 

6.) az eredeti szépségében pompázó egykori 

Kornis kastély, majd polgári iskola, 

mely ma Bezerédj nevét viseli. 

Már a Szent István téren járunk 

(nemrégiben még Béke térnek ismerték), 

ide csatlakozik a 6-os útról egy másik bevezetô 

útszakasz. A Deák Ferenc és a kis 

bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vidéke 

ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a környék 

és a város ellátásában játszik fontos 

szerepet. 

A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes 

sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített 

jellegzetesen klasszicista épület (Szent 

István tér 4.) nem vendégfogadást szolgál. 

Ma a kultúra otthona, a Paksi Képtár 

mûködik benne állandó és idôszaki 

kortárs és klasszikus alkotók munkáit láthatja 

a közönség. (Nyitva: hétfô kivételével 

naponta 10–19 óráig, szombaton 

10–15 óráig. Vezetôje: Halász Károly 

festômûvész. Tel.: 75/31-879.) 

DUNA MENTE 19

Paksi dunai halász zsák- 

mányával, 

a 7 kilós harcsával. 

20 DUNA MENTE 

Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis 

köves utacska a Duna-partra, a kevesebb, 

mint ötven méter kedvéért ne üljünk autóba, 

sétáljunk le a nevezetes paksi bárkáig. 

Itt kitûnô halat vásárolhatnak 

(nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig, 

14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig), 

vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, végigfuttathatják 

tekintetüket a méltósággal 

kanyargó nagy folyón. A bárkától romantikus 

gesztenyefasor hívogatja a mai 

és régi szerelmeseket egy kis andalgásra. 

Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek 

vissza a Szent István térre, nézzék meg 

Deák Ferenc 1850 és 1874 között – négy 

alkalommal – Pakson tett látogatásának 

színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk 

Szeniczey kúriában töltött el hajdan 

hosszabb idôt a haza bölcse. 1927-ben, 

halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát, 

az épület oldalán. Ma egészségügyi 

intézmény mûködik a szebb napokat 

megért épületben. 

Mellette a felújított klasszicista kúriában 

mûködik a Városi Múzeum (Deák 

Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején 

épült egykori ferences kolostor – késôbbi 

Cseh-Vigyázó, vagy más néven Mádi 

Kovács kúria – 1994-ben kôtárával, 

majd 1995-ben állandó kiállítással nyitotta 

meg kapuit 

A pincemúzeumban a római kortól a barokk 

korig bezárólag, vagyis a II. századtól a 

XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó 

kiállítás „Paks története az ôskortól a XX. század 

elejéig” helytörténeti anyagot dolgoz fel. 

Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi 

(dunakömlôdi) római erôd feltárásából származó 

régészeti leletkincs. 

Paks város történetének tárgyi és írásos 

emlékei is helyet kapnak itt. 

A város hajdan királyi birtok volt, nevét 

elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor 

nôtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban 

jelentôs tisztségeket betöltô Paksy csa- 

lád kapta adományul. Paksy László például 

Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János 

pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos 

udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt. 

A török idôkben birtokosai és a 15. század 

elején épített ferences kolostor lakói egyaránt 

elhagyták a települést, a szultáni csapatok 

pedig bevették magukat a mai Anna utca 

környékén épített palánkvár falai közé, s onnan 

csaptak ki a környezô falvakra. A felszabadító 

hadjáratok után elnéptelenedett a település, 

1696-ban is mindössze 28 lakót említenek 

az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rákóczi-szabadságharc, 

majd a járványok miatt 

csak lassan népesedett be ismét a terület. 

A 18. század jelentôs változásokat hozott. 

Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as 

évektôl fôként a délnyugat németországi tartományokból 

német telepesek, északról zsidók 

érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye elsô 

zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô kezükben 

volt, s a német iparosoknak köszönhetôen, 

gyorsan fellendült a kézmûvesség is. 

Külön épületben helyezték el a „Kismesterségek” 

címû kiállítást, melyen egy eredeti kovácsmûhely 

is látható. 

Az állandó kiállítások mellett a fôépületben 

rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak.

A múzeum udvarán ‘19-es és ‘56-os mártírok 

emlékére készült bronz bástya, a törött zászlóval, 

Szatmári Juhos László alkotása. (A múzeum 

nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdától 

vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé menet 

nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a 

múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát 

(morus Alba). 

Ne haladjunk még tovább, a már jól 

látható gyönyörû belvárosi templom 

mellvédje felé, hanem térjünk vissza és 

sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén 

nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos 

óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori 

palánkvár területén lévô Daróczy kúria 

(Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen vehetô 

észre, hiszen erôsen átalakították, de 

az udvari rész ôriz (Ybl Miklós renováltatta 

1820-ban), valamit a volt gimnázium 

szépségébôl. Az Anna utcán haladva, 

a Szentháromság térre jutunk. Az 1818ban 

emelt Szentháromság-szobortól nyílik 

a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz 

vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos kápolna 

magasodik. A Szentháromság térrôl 

néhány lépés után ismét a Szent István 

térre érkezünk. Most már tényleg vegyük 

közelebbrôl is szemügyre a híres 

Templom teret. 

A templom lábánál a kora romantikus 

homlokzatú épületet 11 boltnyílással, 

oldalt két ablakkal, a fôpárkány fölött 

a régi barokk templomból származó 

Nagy választék, kedvezô árak, udvarias 

kiszolgálás. 

Vásároljon a 

P A K S I Á F É S Z 

egységeiben! 

három szobor és egy feszület díszíti. A 

bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a 

templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szíve 

templom (Szent István tér 16.) miserendje: 

hétköznap 6.30 és 7.00, szombaton 

18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és 10.00 

(utóbbi csak iskolaidôben) 18.00 (nyári 

idôszámítás 19.00). A templom elôtt az 

1887-es komptragédiának emléket állító 

mementó, néhány méterrel odébb II. világháborús 

emlékmû. Már egy hangulatos 

kis téren, a parkban járunk, ahol modern 

üzletházak kínálnak sokféle szolgáltatást. 

A térrôl forduljunk jobbra, a Kossuth 

Lajos utcába és rövid séta után elérjük 

az evangélikus templomot, ha pedig 

még a Kossuth utca elején jobbra fordulunk, 

a Bajcsy-Zsilinszky utcában a református 

templomhoz jutunk. 

Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk 

utunkat a most már Dózsa György utcaként 

folytatódó fôutcán. Felújított XIX. 

századi utcakép kísér tovább bennünket. 

Paks ma is igazi kereskedôváros. A Villany 

utca 1. szám alatt – fôútra nézô 

homlokzattal – áll a 19. sz. végén épített 

zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/316- 

631.) 

A város neves szülöttei közül Jámbor 

Pál (1821–1897), alias Hiador, író, költô 

és Pákolitz István (1919–1996) költô 

említhetô, akit Paks város díszpolgárának 

választottak halála elôtt 1996 májusában. 

Csak a városháza kockatömbje 

DUNA MENTE 21

Paks új, római 

katolikus temploma 

22 DUNA MENTE 

szakítja meg az utcaképet, közelében a 

Duna Szálló épületével. Az Energetikai 

Szakképzô Intézet szürke-sárga kompozíciója, 

a technokrata XX. század emberét 

szimbolizálja. Az épület szálláshelyként is 

üzemel. A Dózsa Gy. úton a Vak Botytyán 

Gimnáziumnál a Kishegyre kanyarodva 

juthatunk fel az Atomerômû teremtette 

új városrészbe. Itt található 

több üzletközpont mellett a Városi Mûvelôdési 

Ház, a Kishegyi út végén a 

Sportcsarnok, mely nagy rendezvények 

helyszíne. Minden októberben megrendezik 

az Országos Ökölvívó Atomkupát, 

de az NB-I-es férfi kosárlabda-mérkôzé- 

sek is mindig teltházat vonzanak. A csarnok 

mellett elhaladva jutunk az Ürgemezôre, 

ahol a városi strand mûködik. 

A Kishegyrôl Szekszárd felé kanyarodunk, 

így útbaejtjük a Hôsök terét, 

ahol a Makovecz Imre tervezte Szentlélek-templom 

nyûgözi le az embert. Miserend: 

kedd, csütörtök, szombat: 17.00 

(nyári idôszámítás szerint 19.00) vasárnap 

8.00, 11.15 (csak tanítási idôben) 

Kulcs: Fritz József sekrestyésnél, Hôsök 

tere 11. Tel.: 75/316-826.) 

A Tolnai úton át a 6-os fôútra kanyarodunk 

és déli irányban hagyjuk el a 

várost. Már messzirôl látni az atomerômû 

blokkjait. 

A paksi atomerômû elsô egységét 

1982 végén kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra, 

amelyet 1987-ig 

még további három követett. Az erômû 

beépített teljesítôképessége 1,84 millió 

kilowatt. A paksi létesítmény alaperômûként 

üzemel, azaz a szigorú biztonsági 

elôírások korlátai között folyamatosan 

a lehetô legnagyobb kihasználtsággal 

mûködtetik. A nemzetközi szaksajtó 

évente megjeleníti és összehasonlítja a világ 

energiateremtô atomerômûvi egységeit. 

A legfrissebb világösszesítés szerint a 

közel négyszáz mûködô reaktorblokk 

rangsorában mind a négy paksi blokk ott 

van az elsô 25 között a teljesítmény kihasználást 

tekintve. Kiemelkedôen jó 

termelési eredményeket csak tartósan 

biztonságos atomerômûvel lehet elérni, 

ahol nincsenek üzemzavari leállások. A 

volt keleti tömb atomerômûvei közül a 

paksi elégítette ki elsôként a legkorszerûbb 

biztonsági elôírásrendszereket. 

A paksi reaktorblokkok a nukleáris 

biztonság szempontjából megfelelnek az 

egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak, 

de az idô elôrehaladtával – mint a 

világon minden atomerômûben – tervszerûen, 

folyamatosan végre kell hajtani 

az újonnan kidolgozott biztonságnövelô 

intézkedéseket. Ez a paksi atomerômû-

en folyó legnagyobb program, amely 

többek között földrengésállósági vizsgálatokkal 

és az irányítástechnikai rendszerek 

rekonstrukciójával foglalkozik. A 

paksi atomerômû az elmúlt években 

többször kezdeményezett külsô, független 

vizsgálatot saját tevékenységének minôsítésére. 

Az ENSZ szakirányú szervezete, 

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 

négy alkalommal ellenôrizte az 

erômûvet. Ugyanígy járt el az Atomerômûveket 

Üzemeltetôk Világszövetsége is. 

Az ellenôrzésekrôl készült hivatalos jelentések 

pozitív értékelést adtak a paksi 

létesítmény állapotáról, a biztonsági 

szintrôl és annak folyamatos növelésérôl. 

A vizsgálatok jónak ítélték a paksi szakembergárda 

felkészültségét és biztonság 

iránti elkötelezettségét. 1994. végén 

mindezek elismeréseként az Egyesült Államok 

kormánya a paksi atomerômûvet 

levette a támogatásra szoruló kelet-európai 

atomerômûvek listájáról. A paksi 

atomerômû nem fogyaszt oxigént, nem 

juttat a légkörbe millió tonna számra 

széndioxidot, kéndioxidot, port, pernyét 

és más égéstermékeket, amely hozzájárulna 

az üvegházhatás erôsödéséhez. Az 

atomerômûbôl történô – tervezett, szabályozott 

és ellenôrzött – légnemû és folyékony 

radioaktív anyagok kibocsátására 

igen szigorú, nemzetközileg is elfogadott 

hatósági elôírások vonatkoznak. A 

paksi atomerômû üzemelésének 13 éve 

alatt mindenkor betartotta az engedélyezett 

vonatkozó szabályokat, mennyiségnek 

és aktivitásnak csak töredékét használta 

ki. A környezet ellenôrzése három 

független rendszeren történik. Közülük 

legfontosabbak az erômû 1,5 km-es sugarú 

körzetében elhelyezett folyamatosan 

mûködô automatikus mérôegységek. 

Ezeket 30 km-es távolságig további mintagyûjtô 

állomások egészítenek ki és egy 

mozgó laboratórium tesz teljessé. A Paks 

városában felépített környezetellenôrzô 

laboratóriumban végzik a talaj-, fû-, víz- 

, iszap-, hal-, tejminták mérését. Az üzemi 

méréseket az illetékes hatóságok 

rendszeresen, saját független méréseikkel 

ellenôrzik. A bizalomépítés keretében 

mérôeszközöket kaptak az atomerômû 

környezetében fekvô települések önkormányzatai 

is. Az erômû minden hónapban 

átadja részükre mérési eredményeit 

összevetés céljából, amelyek az eddigi tapasztalatok 

alapján jól fedik egymást. Az 

atomerômûvi radioaktív hulladékok elhelyezésének 

teljes körû és végleges megoldása 

az Országos Atomenergia Bizottság 

összefogásában, öt minisztérium bevonásával 

Nemzeti Célprogram indult 

1992-ben. Az elhasznált fûtôanyag 

Oroszországba történô visszaszállítása 

elôl az akadályok elhárultak. 

A Paksi Atomerômû 

Látogató Központja 

DUNA MENTE 23

A paksi atomerômû néhány éve a teljes 

nyitottság politikáját folytatja. A környezô 

lakossággal ôszinte és folyamatos 

párbeszédet folytat, a sajtó minden lényeges 

eseményrôl pontos tájékoztatást 

kap. 1994-ben a paksi atomerômûvet 12 

ezer érdeklôdô látogatta meg szervezett 

formában, amíg 1995-ben a látogatók 

száma 13.700 volt. A Látogató Központ 

címe: PaRt. 7030 Paks, 6-os út mellett. 

Tel.: 75/311-222. Nyitva: 9-tôl 15 óráig. 

Az atomerômû mellett, szintén a déli 

bejárónál közelíthetôk meg – a salakos 

úton – a Kondor-Füzes-tavak. 

A nyolcvannégy hektáros tórendszer, 

az atomerômû árnyékában, irigyelt, sokak 

által látogatott terület. A sporthorgászatot, 

a hobbihorgászatot, a pihenést 

szolgálja, kulturált körülményeket, 

jó fogási lehetôségeket biztosítva. A Paksi 

Atomerômû HE kezelésében lévô horgászvízben 

ponty, keszeg, kárász, süllô, 

csuka és harcsa fogása jelent élményt a 

helyi és a vendéghorgásznak. 

Az egyesületnek a tavak mellett horgásztanyája 

van, ahol megszállhat a vendég 

és vásárolhat napijegyet is. A vízparton 

ivóvíz, fôzési lehetôség adott, s a 

gyermekjátékok sem hiányoznak. 

RP 7 0 3 0 P A K S , A L P Á R I G Y . U . 1 / 5 . L E V É L C Í M : 7 0 3 1 P A K S , P F . : 1 0 0 . 

Reálprotector Kft. 

140 szállodai férôhely 

1 és 2 ágyas fürdôszobás szobák 

színes TV-vel, telefonnal 

60 személyes konferencia terem 

Platz für 140 Hotelgäste 

in 1 und 2 Bett-Zimmern mit Bad 

Farbfernseher und Telefon 

Konferenzsaal für 60 Personen 

T E L E F O N : 7 5 / 3 1 8 - 8 8 5 , F A X : 7 5 / 3 1 2 - 0 2 6 

7030 PAKS, Dózsa Gy. u. 75. 

Tel.: 75/318-930, 310-891, 310-675 

Fax: 75/310-064 

Rooms for 140 persons 

single and two bedrooms with bath 

colour TV and phone 

Consulting room for 60 persons 

DUNA MENTE 25

FFookkhhaaggyymmááss kkáárráásszz:: 

Négy személyre egy kiló 

megtisztított kárászt számolunk, 

azt mélyen 

beirdaljuk, besózzuk, majd 

fokhagymapépet készítünk, 

amit a beirdalt részbe 

betömködünk. A halat egy 

órát állni hagyjuk, utána 

paprikás lisztben megforgatjuk 

és kisütjük. 

Variálhatjuk úgy is, hogy a 

nagyobb kárászokba szalonnacsíkot 

fûzünk. 

(Janotka Lajos közlése, 

Bátaszék ) 

A monda szerint Váradnál 

fogták el a magyar vitézek a 

török szultán lányát, aki át 

akart úsztatni lovával a 

Váradot körül vevô vízen. 

Temploma híres Mária 

kegyhely. 

A Fatimai Szûz tiszteletére 

május 13-tól október 13-ig 

minden hónap 13-án 

ide zarándokolnak a hívek. 

(A Fadd Római katolikus 

Plébánia Hivatalhoz tartozik. 

Fadd, Mátyás király 

u. 22. Tel.: 74/340-652.) 

26 DUNA MENTE 

DUNASZENTGYÖRGY 


A 6-os út mellett fekvô közel háromezer 

lakosú falu az egykori Duna partján 

lévô teraszra települt. Nevét – mint azt a 

Szent György-napján tartott búcsúvására 

is mutatja – templomának védôszentjérôl 

kapta. A török kor után a falut 1718ban 

Bars és Nógrád vármegyébôl betelepülô 

22 kisnemesi család építi újra. A 18. 

században ez volt az egyetlen nemesi település 

Tolna megyében. Itt született 

Csapó Vilmos, aki 1848-ban a Tolna 

megyei nemzetôrök parancsnoka volt, s 

Ozoránál maréknyi csapatával megfuta- 

GERJEN 


Kompjárata miatt sokan áthaladnak 

a kis falun, amely a 6-os útról Dunaszentgyörgy 

után lekanyarodó mellékúton 

érhetô el. 

A település a hagyomány szerint eredetileg 

nem itt volt, hanem jóval távolabb, 

a mai fôútvonal melletti Vettlecsárdánál. 

A helynév az elpusztult középkori 

település nevét ôrizte meg. Utcái 

zegzugos szûk sikátorok voltak, ahol a 

kocsi alig tudott megfordulni. 

A göröndökre épült, külön fekvô 

házcsoportokat csak csónakon lehetett 

megközelíteni. 

V. KOZÁK ÉVA 

fazekas 

A népmûvészet mestere. 

Hagyományörzô népi cserépedények. 

Gerjen, Vajda Ignác u. 18. 

Tel.: 75/337-231 

mította az ellenséget. Az ozorai diadalért 

Kossuth Lajos nemzetôr ezredessé léptette 

elô, Csapó Vilmost, akit a szabadságharc 

bukása után halálra ítélték. Az ítéleten 

késôbb enyhítettek, az ozorai diadal 

hôse 10 évet a kufsteini várbörtönben 

raboskodott. 

A község központjában, a Rákóczi u. 

103. szám alatt áll a Csók-család kúriája, 

eredeti bútorokkal, Csók István festményeivel. 

Az udvarban a híres tenyésztô 

bernáthegyi, újfunlandi kutyái is látványosságszámba 

mennek. (Információ: 

dr. Csók Sándor 7030 Paks, Ida u. 3. 

Tel.: 75/310-436.) 

Amikor 1844-ben teljesen leégett a 

falu, a gerjeniek nem tágítottak. Azt 

mondták, „inkább a víz csapkodjon a 

szemünk közé, mintsem a port fújja a 

szél.” A Béke téren az általános iskola, a 

templom és plébánia és a községháza 

együttese emlékeztet a múltra. 

A község határában fekvô Váradpusztán 

(Dunaszentrgyörgy felôl érkezve 

balra) a múlt században, majd az 1980as 

években ismét jelentôs ásatások folytak, 

melyek eredményeként kora- és középsô 

bronzkori település, valamint egy 

urnatemetô és számos avar sír került elô. 

Gerjen a 17. század elsô felétôl kezdve 

református település.

FADD 


A települést a 6-os útról Dunaszentgyörgy 

felôl vagy Tolnánál leágazó mellékúton 

érhetjük el. 

Fadd nevét a népi etimológia úgy 

magyarázza, hogy a török korban a rajtaütések 

elôl a nép mindenét odahagyva 

(„Fádat hagyd ott”) a rengetegbe menekült. 

Még a közelmúltban is ismerték a 

mondást: 

“Faddot kapkodd,” azaz hagyd el 

Faddot. 

A felszabadító háborúk után a terület 

birtokosai közé tartozó Béri Balogh 

család tagja, Ádám a Rákóczi-szabadságharcban 

kitûnt hûségével és vitézségével. 

A község egyetlen mûemlék jellegû 

épülete – a Duna menti síkon már 

messzirôl az utazó szemébe tûnô – neogót 

templom (Mátyás király u. 22. Tel.: 

74/340-652). 1787-ben építették. 

A fôutcán haladva, a Templom u. 

13. szám alatt, egy száz éves parasztházban 

található Gáti Marianna Magán 

Galériája. A vakítóan fehér házban már 

a tornácon is az alkotó – fába álmodott 

– szobraival találkozhatunk. Az eredeti 

bútorokat megôrizték, olyannyira élettel 

teli a galéria, hogy az alkotó is itt él 

családjával. Élénk színvilágú festményei, 

kisplasztikái, szobrai között Gáti 

Mariann maga kalauzolja a látogatót. 

(Tel.: 74/ 447-756 elôzetes bejelentés!) 

Fadd lakói ma is fôként mezôgazdasággal 

foglalkoznak. Sokáig a település 

különösen híres terménye volt a dohány. 

A község fôterérôl keskeny út vezet 

a Volent-öbölbe, ahol a Holt-Duna-ág 

mellett igazi üdülôtelep alakult ki, kiépített 

stranddal. A D and K Panzió diabetikus 

és hagyományos konyhával, kitûnô 

vendéglátással, nyugodt környezetben 

várja a pihenni vágyókat. 

DOMBORI 

A Faddhoz tartozó üdülôtelepet a 

holt Duna festôi partján, Faddtól 8 kilométerre 

találjuk. Itt pihenhet a vendég a 

Tolna Tourist Hullám Kempingjében 

(Nyírfa u. 5.) vagy a magánházakban, 

sportolásként pedig teniszezhet a Kerekes 

és Tsa Bt. teniszcentrumában. Jól kiépített 

rév és a kompjárat miatt is sokan keresik 

fel a települést, itt kelnek át a Duna 

túloldalán lévô Fajszra. Szezonban óránként 

közlekedik, a komp. 

Horgászat Fadd-Domboriban 

Tolna megye legnagyobb horgászvize 

a dombori holtág. A 161 hektáros terület 

elsôsorban óriásharcsáiról híres. Kuperczkó 

István faddi horgász sokáig tartotta az 

Európa-, illetve a magyar-rekordot az 

1986. június 26-án fogott 95 kiló 80 dekás 

szürkeharcsájával. A fô hal Domboriban 

is a ponty, amibôl több mint száz 

mázsát telepítenek évente. Jelentôs az 

amur és van még busa is – az utóbbit nem 

nagyon szeretik a horgászok, a helyiek viszont 

elfogadják és különbözô módon készítik 

el, – még kolbászt is töltenek belôle. 

Strandolók a dombori parton 

DUNA MENTE 27

A tervszerû telepítésnek köszönhetôen 

jelentôs a fehérhal állomány is. A süllôk 

száma csökken, a törpéké viszont nô. 

A kiemelt üdülôterületen az országos 

horgászrend érvényes. Éjszaka is lehet 

horgászni. Az eredményesebb sporttársak 

csónakból érik el sikereiket. Így felkereshetô 

a meder, a hínárfolt és a nádfal elôtti 

rétege is. 

Domboriban jól megfér egymás mellett 

a horgászat, az üdülés és a sport. 

Nemzetközi versenyek lebonyolítására 

alkalmas evezôspálya is van. A holtág vízutánpótlásnak, 

megmentésének a munkálatai 

most folynak. 

Megközelíthetô a 6-os úton, amirôl a 

120-as kilométerkônél Dunaszentgyörgy, 

a 130-asnál Tolna irányába kell 

letérni. Az Alföldrôl a dunaföldvári hídon 

keresztül, Kalocsa környékérôl a 

paksi, a gerjeni vagy a fajszi komp igénybevételével 

lehet elérni. 

Szálláslehetôség: a Tolnai HE tanyája 

közvetlen a vízparton, saját mólóval, 

csónakbérlési lehetôséggel, itt lehet sátorozni, 

napijegyet váltani. A horgásztanyán 

3 db 3 ágyas, 1 db 2 ágyas és 1 db 

4 ágyas szoba van, hideg-meleg vízzel 

történô zuhanyozási lehetôséggel. Szállásrendelés 

az egyesület címén, valamint 

D&K CENTER PANZIÓ 

Szekszárdtól 19 km-re a 

Duna holt ágának partján található. 

Apartmanok, 

2-3 ágyas, zuhanyzós szobák. 

Étterem: 100 fô részére 

Stég a Dunán, horgászat. 

7133 Fadd, Volent öböl 

Tel./fax: 74/447-458 

Egész évben nyitva. 

a tanya gondnokánál (Tel.:74/447-936.) 

lehetséges. Meg lehet szállni a Gerjeni 

HE tanyáján a vízterület északi részén, a 

dombori kempingben, az üdülôkben, az 

ifjúsági táborokban is. (Érdeklôdni ez 

utóbbiakról a Tolna Megyei Gyermek és 

Ifjúsági Közalapítványnál lehet Szekszárdon, 

a Béla tér 6. sz. alatt. Tel.: 74/ 311- 

928, illetve a Gyermekek Házában, Tel.: 

74/315-022.) Napijegy váltható a halôröknél, 

a tolnai, gerjeni, faddi egyesületeknél, 

a horgásztanyákon és a Horgászegyesületek 

Tolna Megyei Szövetsége 

irodájában (Szekszárd, Rákóczi u. 

46.). 

Fadd-Dombori 

kompjárat 

DUNA MENTE 29

TOLNA 


Az alföldies város a 6-os fôútról több 

bejárón is elérhetô, Faddtól 5 kilométer. 

Valaha fontos kikötô volt, s bár a szabályozások 

után messze került a folyamtól, 

de a hajózás hagyománya és a hajósok 

tekintélye még évtizedekkel késôbb is 

meghatározó volt. A várost korábban sokan 

a római kori Alta Ripával azonosították, 

az újabb kutatások szerint máshol 

kell keresni a római települést. 

Átkelôhely és fôként a beszedett vám 

révén a középkortól jelentôs településként 

tartják számon Tolnát, a vármegyeszervezet 

kialakításakor is minden bizonnyal 

fekvése miatt választotta ispáni 

vár székhelyéül elsô királyunk. A megye 

neve a mai napig ôrzi ennek emlékét, 

noha székhelye már több mint kétszáz 

éve Szekszárdon van. 

A tolna név 1055-ben a tihanyi alapítólevélben 

fordul elô elôször Thelena 

alakban. A késôbbiekben is gyakran emlegetik 

a források. A 15. századtól országgyûléseket 

tartanak e helyen. A török 

ellen Boszniába készülô Mátyás király 

1463-ban Tolnára hívta a rendeket. 

Az utolsó tolnai országgyûlésen, 1526ban 

II. Lajos nevelôje, Bornemisza János 

szülôhelyén szólította fel a vonakodó fôurakat 

a török elleni harcra. 

A Duna menti falvakat végigdúló 

török sereg elhurcolt foglyai között volt 

a tolnai varga fia is, aki a török Portán 

különösen nagy karriert futott be. A 

muszlim hitre tért Pijale egyenesen 

kapudán pasa, vagyis a török flotta fôparancsnoka 

lett 1554–68 között. A fôváros, 

Isztambul bégjeként a díván ülô pasák 

– azaz a hatalmas birodalmat kormányzó 

török fôemberek – között foglalt 

helyet. Hûsége jutalmául, mint a 

mesékben, Szelim szultán hozzáadta feleségül 

szépséges leányát. Ha Pijale emlékezete 

már nem is ôrizhette, de szíve 

számontartotta szülôföldjét és családját. 

Így Isztambul bégje, a szultán veje, felkutattatta, 

magához vette és tejben-vajban 

fürösztötte keresztény hitét haláláig 

ôrzô édesanyját. Isztambulban ma is áll 

az a mecset, amely az egykori tolnai varga 

fiának fôúri hatalmát és gazdagságát 

hirdeti. A hódoltsági területen fekvô 

Tolna a 16. század közepén a korabeli 

református eklézsiák leggazdagabbjának 

számított. Elsô prédikátorait már a nagy 

reformátort, Sztárai Mihályt megelôzôen 

is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat 

a Duna melléke reformációjának történetét 

elsôként papírra vetô Szigeti Imre, 

Római katolikus nagytemplom 

DUNA MENTE 31

A tolnai holtág 

a kajakosok 

paradicsoma 

32 DUNA MENTE 

s az a Bereményi János, akinek özvegyét 

az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Szegedi 

Kis István veszi feleségül. 

A török uralom vége sajátos módon 

a református egyház végpusztulását is jelentette 

Tolnán. Új, buzgó katolikus földesuruk 

elôl a református magyarok Bogyiszlóra, 

Ôcsénybe, Decsre és Gerjenbe 

menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón 

hallatja hangját, egyházi edényeik a bogyiszlói 

gyülekezet szép egyházi gyûjteményében 

találhatók. Sztárai nevét a város 

gimnáziuma ôrzi, melynek 1995-ben 

átadott szép épülettömbje a régi és új ötvözésének 

példája. Az 1870-es évektôl 

malomipara, a századordulótól Tolna selyemipara 

vált országos jelentôségûvé. 

A ma is mûködô gyár területén lévô 

üzemi gyûjteménye ízelítôt nyújt a selyemgyártás 

történetérôl. (Tolnatext 

Kft. Bezerédj Pál tér 1. Tel.: 74/340- 

211.) 

A település központjában a Deák F. 

utcán a Szentháromságnál balra fordulunk, 

ott találjuk a város barokk stílusú 

mûemlék templomát a Kossuth utcában. 

A nagytemplom 220 éves oltárképét 

1996-ban kezdték restaurálni, a mellékoltárképek 

hasonló korból valók. A padokat 

a Pécsi Székesegyházból szállították 

a templomba. Külön kérésre Lendvai 

István apátplébános bemutatja a Szent 

Kereszt Ereklyét és a lenyûgözôen szép 

fôpapi ornátusokat. 

(Miserend: hétköznap 8.00 óra, 

szombaton 8.00, 19.00, vasárnap 9.00. 

Eltérô idôpontban bejelentkezés: Plébánia 

Hivatalban Kossuth u. 30. Tel.: 

74/440-166.) Egyháztörténeti érték a 

Deák F. utcán álló 1779-ben emelt 

klasszicista kápolna is, keresztekkel, stációkkal. 

A templommal szemben az iskola 

vadszôlôvel befuttatott épülete látható, 

mely megér egy kis sétát a Kossuth Lajos 

utcán. Az egykori polgárság jó ízlésének 

hirdetôi az eredetiben megôrzött lakóházak, 

közöttük Wosinsky Mór hajdani 

otthona (Kossuth u. 25.) Nyílegyenesen 

lejutunk a Duna-partra, a keskeny macskaköves 

utcák, kis halászházak az egyko- 

GALÉRIA 

SÖRBÁR ÉS ÉTTEREM 

Nyitva: egész évben 7.oo-23.oo. 

Hétvégén: zene 

Házias ételekkel, hideg italokkal és olcsó 

árakkal várjuk kedves vendégeinket. 

Bejelentés alapján családi és csoportos 

zártkörû rendezvényeket is vállalunk. 

7130 Tolna, Deák F. u. 91. 

Telefon: 74/440-476, 440-576

i vízi életrôl vallanak. Ha a Kossuth utca 

végén balra fordulunk 200 méter 

után a Selyemgyár épületén akadt meg a 

szemünk. Itt, a Bezerédj téren áll a gyönyörû 

barokk Széchenyi-udvarház, ahol 

a Duna szabályozás idején a legnagyobb 

magyar megszállt. Ma emléktábla ôrzi a 

nevét. 

A lokálpatrióta Kis István magángyûjteménye 

– 40 darab méretarányos 

hajó makett és száz darab archív kép - 

ôrzi az egykori dunai hajózás emlékét. 

A kiállításnak otthona nincs, a gyûjtô 

szívesen mutat néhány darabot a betérônek 

Bajcsy-Zsilinszky utca 106. alatti 

házában. Tel.: 74/440-564. 

MÖZS 


A közigazgatásilag Tolnához tartozó 

és vele szinten teljesen összenôtt község 

korai történetére alig van adat. Elôször 

egy peres iratban említik 1412-ben. 

A 18. században Trautsohn apát telepítette 

újra. Elôször Nyitra és Trencsén 

megyébôl szlovák, késôbb a Rajna vidékérôl 

német telepesek érkeztek. Az élet újraindításának 

feltételeit 1722-ben szerzôdésben 

rögzítették, de a mezôgazdaságból 

élô falu a gyakran változó birtokosokkal 

Értékes gyûjtemény található Martinek 

József festômûvész hagyatékából a 

Bezerédj u. 5. szám alatt (Selyemgyár 

melleti utca). Az idôs korában elhunyt 

alkotó özvegye él az épületben - csodálatos 

olajfestmények és a könnyû kézzel 

festett akvarellek között. A Dunát, a tolnai 

holtágat, a halászokat és tolnai embereket 

örökített meg a mester. Tolna 

városára hagyta a lakóházát, amelyet a 

késôbbiekben múzeumként szeretnének 

mûködtetni. (Tel.: 74/440-613.) 

Térjünk vissza a Kossuth Lajos utcába, 

hiszen ez visz tovább éles kanyar 

után Bogyiszló felé. 

újra és újra megállapodni kényszerült. A 

mözsi klasszicista templom csendesen húzódik 

meg az úttól távolabb esô faluközpontban, 

a Szent István utcában. (Miserend: 

vasárnap és kötelezô ünnapnapokon 

8.00 és 13.30-kor. Eltérô idôpontban a 

templom megtekintését kérni lehet a Plébánia 

Hivatalban. Mözs, Dózsa Gy. tér 

16. Tel.: 74/440-058.) 

A hagyományos, húsvéthétfôn tartott 

„Emaus” búcsú ma már kizárólag civil ünnep, 

liturgiához nem kötôdô vásári 

„ringlispiles” program. A Szent István utcában 

él és dolgozik Határ József fafaragó. 

KÉKFESTô MÛHELY MÚZEUMA 

Mûködés közben tekintheti meg 

a 200 éves kékfestô mûhelyt. 

7130 Tolna, Kossuth L. u. 21. 

Tel.: 74/400-025 

MMaarriinnáálltt kkeesszzeegg,, kkáárráásszz 

A megtisztított beirdalt halat 

besózzuk, paprikás lisztben 

megforgatjuk, majd kisütjük. 

Amikor kihült, sok 

fokhagymával, ecettel, kevés 

sóval, cukorral készített lébe 

tesszük és két napig állni 

hagyjuk, utána fogyasztható. 

(Puxler Gyula közlése, Tolna) 

KKiirráánnttootttt ssüüllllôô ddiióóbbééllbbeenn 

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 1 

kiló tisztított süllô, 

só ízlés szerinti mennyiségben, 

3 tojás, 

15 dkg darált dióbél, zsír vagy 

olaj. 

EEllkkéésszzííttééss:: A megtisztított, 

feldarabolt süllôt megsózzuk, 

lisztben, tojásban, darált 

dióbélben megforgatjuk, 

utána kisütjük. (Süllô 

hiányában más halat is 

elkészíthetünk ily módon. 

(Janotka Lajos közlése, 

Bátaszék) 

DUNA MENTE 33

Bogyiszlói kisbíró 

Bogyiszlói asszonyok díszes 

viselete 

34 DUNA MENTE 

BOGYISZLÓ 


A Tolnán keresztül elérhetô két és 

félezres Bogyiszló csak 1854-ben, a Duna 

egyik kanyarjának átvágásával került 

a Dunántúlra. 

Korábban Pest–Pilis–Solt–Kiskun 

vármegyéhez tartozott. 

Határában az utóbbi években - az új 

híd építését megelôzô földmunkák leletmentései 

során - kerültek elô fontosabb 

régészeti tárgyak. 

A török kiûzése után azon kevés települések 

közé tartozott, amelyek a harcokból 

megerôsödve kerültek ki. Többek 

között a Tolnáról menekülô reformátusokat 

is befogadta. Gazdagságát 

mindenekelôtt az óriási ártéri erdônek 

köszönhette, amely tele volt gyümölcsökkel, 

szállásokkal, írtáskertekkel és 

írtásrétekkel. 

Kenyéradója és egyben legnagyobb 

ellensége a századok folyamán a Duna 

volt. Az 1800-as évek végén például egymás 

után háromszor öntötte el a területet 

az ár. Az 1945-ös és ‘56-os jegesár 

pusztításaira még ma is sokan emlékeznek, 

a házak oldalán láthatók nyomai. 

A Bogyiszló öntéstalaján bôven termô 

csípôs paprika éppoly híres, mint a 

falu színes viselete, vagy a népdalok, 

amelyeket Lajtha László népzenekutató 

itt gyûjtött. A késô barokk templom körüli 

parasztházak, a bogyiszlói hétköznapok 

gyakran visszaköszönnek a faluban, 

a holtág mellett lakó Mözsi Szabó 

István festményein. (Ady E. u. 10. Tel: 

74/ 340-785.) 

Feltétlenül keressék fel, ha van idejük 

a híres orchideás erdôt, mely természetvédelmi 

terület. A községet a Duna 

irányában hagyjuk el. Üzemi útra térünk 

át, balkéz felôl csodálatos völgyliget mellett 

haladunk el. A füzes, nádas, sásfoltos 

növényegyüttesben néhány ritka, védett 

orchideafajunk – szinte tömegesen tenyészik. 

Leggyakoribb faj a vitézkosbor szônyegszerûen 

elterjedt. A zömében lila virágú 

orchidea között megjelentek a fehér 

és a rózsaszín változatok is. 

Nagy tömegben tenyészik a mocsári 

nôszôfû is. Elszórtan az ujjaskosbor, a 

kardos madársisak, a fehér madársisak 

példányai lelhetôk fel. A zöld virágú békakonty 

rejtôzködve él, országos oltalom 

alatt. A nedves réteken az alacsony kígyónyelv 

és a mocsári páfrány tenyészik. 

Itt, a Duna mentén a hivatalos tiltás ellenére 

valóságos horgász- üdülôtelep alakult 

ki. 

CSEH GÁBOR festômûvész 

A tolnai tájak hiteles megörökítôje. 

Mûterem: 7100 Szekszárd 

Kadarka u. 74/A. 

Tel.: 74/315-340 

Üzleti képviselôje: Cseh Viktor 

Tel.: 06-30/747-058

Szüret 

A Szekszárdi-dombvidék az északi 

(Budapest), a nyugati (Pécs) irányából 

érkezônek legszebb arcát mutatja éppúgy, 

mint annak, aki déli irányból 

(Mohács felôl) közelíti meg. A lankás, 

szôlôültetvényekkel borított tájat keskeny 

szurdikok szabdalják és a színes kavalkádból 

vakítóan fehérre meszelt tanyák, takaros 

porták vonják magukra az utazó figyelmét. 

Tanyáknak nevezik ezen a vidéken, 

de elsôsorban borpincék, présházak 

ezek és semmiféle rokonságot nem mutatnak 

az alföldi tanyákkal. 

Lassítsunk és gyönyörködjünk a mediterrán 

arcát mutató tájban! Legtöbben a 

6-os fôúton közelednek ehhez a földrajzi 

szempontból is izgalmas területhez. Budapest 

felôl, ha átlépjük a Sió-hidat, a Szekszárdot 

bevezetô hegyvonulat fogad méltóságteljesen 

és csak közelebb érve ismerhetünk 

rá a pleisztocén kori löszképzôdményekre, 

azok lepusztulásából kialakult 

lenyûgözô formájú alakzatokra. Magyarország 

egyik legvastagabb lösztakarója fedi 

itt a tájat, 20–40 méter vastagságban és az 

emberi kéz alkotta kultúrák hatása ellenére 

is rendkívüli gazdagságával ragadja meg 

az ideérkezôt. 

A Szekszárdi-dombvidék nemcsak 

földrajzi, hanem tájképi és turisztikai 

szempontból is nagyon érdekes terület. 

Szinte szigetszerûen – jól elhatárolható ez 

a kistáj: északon a Tolnai-Hegyháttól 

nyugaton pedig a Völgységtôl a Völgységi- 

és Rák-patakok széles völgye választja 

el. Itt halad a 6-os fôközlekedési út Szekszárdtól 

kiindulva, amit feltehetôen sokan 

ismernek. Keleti széle az asztalsima tolnai 

36 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 

Tolnai-Sárköz és a 

Szekszárdi-dombvidék 

Sárköz, ami az 56-os fôút nyomvonalát jelenti 

Szekszárd–Bátaszék között. Délen 

pedig a Lajvér-patak völgye határolja 

(ebben fut a Bátaszék–Dombóvár vasútvonal). 

A táj legmagasabb pontja a 285 

méter magas Óriás-hegy, Szekszárd határában, 

kedvelt kiránduló célpont. Éppúgy, 

mint a megyeszékhely Szekszárdhoz 

közeli Sötétvölgyi-erdô, mely védettséget 

élvez és a kedvelt horgásztóval hétvégeken 

ezreket vonz. Sötétvölgyi-tó. 

A Tolna megyei fôvárostól Szekszárdtól 

tíz kilométerre van Bonyhád irányában, 

közvetlenül a 6-os út mellett terül el 

a Sötétvölgyi-tó, az erdô lábánál. Ponty, 

amur, süllô, kárász, keszegfélék és harcsa 

van a vízben. Napijegyet nem adnak ki, 

ezért csak egy sétát javasolunk a jó levegôn, 

a szép környezetben. 

Uralkodó növénytársulás a gyertyános 

tölgyes. A hûvösebb és nedvesebb völgyekben 

bükkösöket találunk, de elôfordul 

a cseres és molyhos tölgy is. A lefolyástalan 

területeken égeresek alakultak 

ki, a flóra ritka védett növényekben is gazdag. 

Tömegesen terem a szúrós csodabogyó 

az idôsebb állományú erdôkben. Néhány 

helyen található lónyelvû csodabogyó 

is. A kevésbé erdôsült domboldalakon, 

löszös réteken a tavaszi hérics és a leánykökörcsin 

mellett megtalálhatjuk a 

nagyezerjófüvet, a tarka és a pázsitos nôszirmot 

és az erdei szellôrózsát is. Leggyakoribb 

az aprótermetû fehér madársisak és 

nyúlánk bíboros kosbor. 

A Sötétvölgyi Természetvédelmi Terület 

kaszáló rétjein szeptemberben az ôszi 

kikerics lila virágai búcsúztatják a nyár

melegét. A gombagyûjtôknek is kedvez a 

dombvidék, az esô utáni napsütések több 

tucat ehetô és mérgezô gombának teremtenek 

kitûnô élôhelyet. 

A dombvidék állatvilágát a fajgazdaság 

jellemzi. A horgásztavak és víztározók 

kiváló lelôhelyei a halaknak és jó petézôhelyet 

biztosítanak az itt élô hét békafajnak. 

A hüllôfauna aránylag szegényes, három 

gyík- és két kígyófajt tartanak számon. 

A környéken fészkelô madarak száma 

eléri a nyolcvanat és legalább ennyi a 

vonuláskor elôforduló idegen fajok száma. 

A dombvidék legnagyobb madártani értékét 

a törpe- és a békászósasok jelentik. 

Van néhány pár fészkelô fekete gólya 

is. Gyakori a nyest, a nyuszt és a rejtett 

életet élô borz. A táj legnagyobb ragadozója 

a róka. A nagyvadak közül a gímszarvas, 

az ôz és a vaddisznó található meg, 

elôbbiek gyakran az országutak közelébe 

merészkednek. A közlekedôknek nem árt 

vigyázni! 

A természeti szépségek mellett felfedezésre 

érdemes az itt élô emberek kultúrája, 

múltja mely nagymértékben hozzásegíti 

az utazót ahhoz, hogy jobban megértse, 

lássa, ne csak nézze a Tolnai-Sárköz és 

a Szekszárdi-dombság nyújtotta nevezetességeket. 

Szölõsgazda 

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 37

Az ember néha azon lepôdik meg 

leginkább, hogy öt emberöltô óta milyen 

keveset változott a világ. Fényes 

Elek, hazánk elsô tudós statisztikusa 

1836-ban szinte csupa olyan tényt közöl, 

amely a szôlészet és borászat terén 

ma is megállja helyét: 

„Szôllôhegyeiben, mellyek 50 esztendôvel 

ezelôtt 44.455 holdat borítottak 

el, fô kincse vagyon Tolnának, mert 

az ezeken termett fejér, fôképpen pedig 

vörös borok honunknak legnemesebb 

borai, melly setét vörös színére, kellemetes 

ízére, zamatjára és állandóságára a 

budaival vetélkedik, ha azt fellyül nem 

múlja? 

Pedig ezen bor nem csak a szekszárdi, 

különben roppant kiterjedésû szôllôhegyen 

szûretik, hanem a decsi, várdombi, 

báttaszéki, báttai promontoriumok 

szinte hasonló jó borral szolgálnak, s a 

kereskedésbe mindnyájan szekszárdi név 

alatt jönnek. Nevezetes fejér vagy vörös 

borok még a csibráki, kurdi, simontornyai, 

döbröközi, kölesdi, borjádi, csókafôi, 

paksi, mucsi, magyarvejki, kismányoki, 

kistormási, hidegkúti, györkönyi, 

dunaszentgyörgyi, földvári stb. Egy szóval 

a szôllômívelés itt nagy virágjában 

van, s nem csak többezer família fôket 

táplál, hanem meg is gazdagít ... Jelenleg 

ott is bor terem, hol hajdan kalászok sárgultak.” 

Ha a felsorolt helységneveket tekintjük, 

látjuk, minden egykori járásra jut 

néhány. A legrégibb szôlôhegyek a római 

kortól, de a többiek is legalább az 

Árpád-kortól megvannak – a borkedvelôk 

örömére. 

A szekszárdi történelmi borvidéket 

ennek alapján az elsô bortörvény l893ban 

egész Tolna megye területében határozta 

meg s ez fél évszázadig így is maradt. 

Ma a megyeszékhelytôl Bátáig 

szinte összefüggôen díszlô, szôlôkoszo- 


TOLNA MEGYE BORÁSZATA 

rúzta dombok érdemlik ki ezt a nevet, 

de számos terület emellett az úgynevezett 

jó bortermô hely. Mindez a modern 

kezelési kultúrával és a hagyományok 

tiszteletével párosulva élményt ígér a látogatóknak, 

megannyi sajátos ízt és bensôséges 

hangulatot tartogat. 

A legrégibb szekszárdi történelmi 

borvidéken, a megyeszékhely központjában 

1845-ben találták azt a 110 mázsás 

márványszarkofágot, amelynek 

egyik oldallapját a kettôs kehelybôl ágazó 

termô szôlôtô díszíti s ezzel az örök 

megújhodást jelképezi. A kôkoporsóban 

lelt áldozati üvegkehely egyrészt technikai 

különlegesség, mert a XIX. század 

végéig nem tudtak hasonlót elôállítani, 

másrészt a helyi római kori borkultúra és 

az ókeresztény áldozatok emléktárgya. 

Ógörög felirata: „Áldozz a pásztornak, 

igyál, s élni fogsz!” 

Az Árpád-korban szép számmal alapított 

apátságok mindegyikében megtaláljuk 

a jól mûvelt szôlôket, amelyeknek 

felvirágoztatásán sokat fáradoztak a szôlômûveléshez 

is értô bencés és cisztercita 

szerzetesek. Az utóbbiak, akiknek az országban 

elsô rendházuk Bátaszéken volt, 

egyenesen a pápától kaptak figyelmeztetést, 

hogy ne hanyagolják el a lelkek 

ápolását, tartsanak mértéket a borkereskedésben, 

mert megvonja tôlük ezt a jogukat. 

A XV. század végén e tájon élt híres 

egyházi író, Temesvári Pelbárt példázataiban 

többször említi a helybeli borokat 

és boros barátokat. Bonfini a részeges 

földvári apátról ír, aki ködös fôvel 

ûzni szokta jobbágyait. A krónikák az 

1061-ben alapított szekszárdi monostor 

elsô apátját, Vilmost is közismert boriszszaként 

említik. 

A török hódoltság idején a rácok 

hozták magukkal a sokáig meghatározó 

jelentôségû kadarka szôlôfajtát, amelynek 

vörösbora messzeföldön kedvelt lett.

Nem véletlenül, hiszen a korabeli 

utazók tapasztalati úton tudták azt, amit 

a modern vizsgálatok bizonyítottak: a 

vörösborban található csersav jótékonyan 

gyéríti a kólibacilusokat, amelyek 

ártalmasak lehetnek, ha elszaporodnak a 

szervezetben. (Persze a borkedvelôk aligha 

ilyen ürüggyel itták, isszák a vörösbort 

víz helyett ...) 

A törökkor kereskedôi, követei 

többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi 

központjában töltik meg palackjaikat 

vagy hordóikat, s a bor jól bírja a 

szállítást is. A Dunán elhajózva többen 

emlegetik, hogy a szépen mûvelt dombok 

hazánk legszebb táját mutatják, de 

az l663-ban erre járt Evlia Cselebi is úgy 

látja, Szekszárdon és környékén „mind 

rózsaligetes szôlôk díszlenek”. Több 

adatunk van arra is, hogy a muzulmán 

alattvalók nemcsak birtokolták itt a 

szôlôt, hanem bizony borát is itták. 

A XVIII. században a megyébe települt 

németek továbbfejlesztették a helyi 

borkultúrát, s ezt már a kortársak is méltányolták. 

Jó példa erre, hogy az 1700-as 

évek végén Szekszárdon huzamos ideig 

bor- (vagy ahogy itt nevezik: hegy-) bíró 

az a Vesztergombi, akinek leszármazottja 

1993-ban az ország legjobb borásza címet 

nyerte el. 

A törökök, majd a franciák ellen vívott 

harcok során a hadvezérek legszívesebben 

állandósága miatt vették az itteni 

B Á T A A P Á T I 

E S T A T E W I N E 

bort, de nagy jelentôsége volt a szôlôterületek 

megszerzésének is. 

Talán meglepô, de az ország hercegprímását, 

gróf Batthyány Józsefet is ott 

találjuk a szekszárdi bortermelô jobbágyok 

listáján, ráadásul ugyanúgy adózott, 

mint a többiek. Mindezt csak azért, 

hogy eredeti szekszárdi vörösbora lehessen. 

(Persze rá is illett a késôbbi mondás: 

a szôlô a parasztnak, a bor az úrnak való, 

hiszen területét helybeli vincellérrel 

mûveltette.) 

A szekszárdi vörös óbor ekkoriban 

vált fogalommá: Franz Schubert 1818ban 

ennek hatására írta a kedvesen hullámzó 

Pisztráng-ötöst. Liszt Ferenc elsô 

látogatásakor (1846) szintén dicsérte, 

késôbb pedig szekszárdi nektárnak nevezte 

s Európa-szerte kínálta vele barátait. 

Még a gyengélkedô IX. Pius pápának 

is juttatott belôle. A csalhatatlanság dogmáját 

megalkotó egyházfô azt nyilatkozta 

a nedûrôl: „Ép kedélyemet, egészségemet 

egyedül ez tartja fönn”. Liebig, a híres 

német kémikus beható vegyelemzés 

után az általa ismert legjobb bornak 

mondta. Indiától Amerikáig ismerték és 

szerették bikavérünket. 

Bikavér? Hát az nem egri származék? 

Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben 

annyira nem, hogy mind e szó 

megalkotója, mind az ihletô, mind pedig 

a mû címe szekszárdi. Garay János 

1846-ban, amikor barátjához érkezett 

Két jóbarát, az italszakma nemzetközileg elismert nagyjai, Marchese Piero Antinori 

és Zwack Péter elhatározásaként született meg az Európai Bortermelôk Kft. A 

borágazatban elsôként alakult vegyes vállalat fô célkitûzése kiváló minôségû magyar 

bor elôállítása volt Magyarországon, mivel mind a hazai, mind a külhoni piacon 

bizonyítja a magyar borok régi hírnevének valóságát. A vállalat mintegy 100 ha 

termô szôlôültetvénnyel rendelkezik, melynek termésébôl évente 5000 hl minôségi 

bort készít. Az erjesztés és a borkezelés egy világszínvonalú technológiával felszerelt 

felszíni borházban történik, a vörösborok érlelése pedig a közel 250 éves 

egykori Apponyi-pincében zajlik. Az összes tárolókapacitás meghaladja a 6000 hl-t, a meglévô barrique hordó állomány 

pedig a közeljövôben jelentôsen bôvül. A Kft. évente 350.000 palack bort állít elô amelyet 30%-ban a hazai piacra forgalmaz 

a Zwack Kereskedelmi Kft. által 70%-ban pedig exportál a világ 15 országába. 


szüretre, neki kedveskedvén írta Szegszárdi 

bordal címû költeményét, amelyben 

így szól: „Ide hát, te bazsarózsa! 

/Poharunkba, bikavér!”. Azt is megjegyzi: 

„Ha szekszárdi borral élne / Minden 

ember, mint te s én, /Nem rágódnék 

annyi hernyó / Nemzetünk szent törzsökén!” 

Emellett azonban ma is igaz: „Béla 

király idejében/ még magyar volt a 

magyar, / Most ezerfelé szakadva, / Tudja 

isten mit akar! / Még a bort sem issza 

most úgy, / Mint az ôsök idején, / Sört 

iszik vagy kávélével / Töltözik most ifju, 

vén.” 

Mindez azonban nem zavarta szekszárdiakat 

abban, hogy l856-ban megalapítsák 

hazánk elsô borkereskedô részvénytársaságát, 

amelynek árszabályában 

két év múlva 11 szekszárdi vörösbor 

mellett három bátaapáti, két csibráki, 

egy-egy decsi, ôcsényi és alsónánai is szerepelt. 

A fehér borok kínálatán pedig 

szintén ezek a községek osztoznak. A fellendülést 

jól jellemzi az l883-ból származó 

adat: négy dunántúli megyét véve 

itt találhatók Tolnában a legmagasabb 

jövedelmû szôlôföldek. 

A megyében az 1885-ben megjelenô 

s az 1890-es években hatalmas jégverésekkel 

együtt pusztító filoxéra (szôlôgyökértetû) 

tízezreket fenyegetett létalapjukban. 

Az elôdöket dicséri, hogy – 

országosan elsôként és példamutatóan – 

itt sikerült megyei összefogással meg- 

szervezni a védekezést, a rekonstrukciót, 

de ekkor lendül föl a paksi homoki szôlôk 

telepítése is. Dr. Roboz Zoltán, aki a 

munkát elindította és elméletileg megalapozta, 

és Nits István, aki évenként ezreknek 

tartott szôlôoltási tanfolyamot, 

egészségét és fél életét áldozta ennek az 

ügynek. Az eredményeket jól mutatja, 

hogy az országban egyedül Szekszárdon 

létesítettek külön két aranykorona-osztályt 

a helyi szôlôknek, mert oly magas 

volt a jövedelmük. Itt készült 1908-ban, 

hazánkban elsôként mozgófilm a szôlôtermesztésrôl 

és a szüretrôl. A világkiállításokon 

a bátaapáti és szekszárdi borokat 

díjazták. 

A világháborúkat és válságokat átvészelt 

Tolna megyei szôlôk, ha nehezen 

is, de kibírták az ötvenes évek káros politikáját 

is. Legföljebb az 1954-ben 

Szekszárdon átutazó Nagy Imre nem tudott 

a nagyvendéglôben jó bort inni. Az 

1960-as évektôl megindult nagyüzemi 

szôlôrekonstrukcióval a hagyományos és 

újmódi kisgazdaságok is felveszik versenyt, 

amit jól mutatnak a helyi és országos 

borbírálatok. A legtöbb magángazda 

piacképes borát palackozza is, ugyanakkor 

megmaradt a régi pincék hangulata. 

Szekszárdon több mint négyezer vár barátokat, 

látogatókat. A történelmi borvidéken 

kívül például a györkönyi pincefalu, 

a sióagárdi Leányvár s szinte minden 

község és város határában a sok ki- 

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult. 

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég 

elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb 

borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában 

a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre 

újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel 

fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította 

a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 

palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra 

(pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. 

tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni. 

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION, 

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére: 

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.

sebb-nagyobb présház, a helyi szójárás 

szerint: tanya rejti a legjobb borokat. 

A szôlô- és borkultúra hagyományainak 

megôrzését tûzte zászlajára az 

1988-ban alakult Alisca Borrend. Ez az 

egyesület a nemzetközi borrendek nagy 

családjába tartozik, testvérszervezetei Japántól 

Franciaországon át az Egyesült 

Államokig jelennek meg díszes palástban 

nevezetes alkalmakkor, felvonulásokon, 

népünnepélyeken. 

A szekszárdi borrendnek, akárcsak a 

többinek, sajátos ceremóniája, kedves, 

humoros, de tartalmas szokásrendje 

vonzza a barátokat. Évente mindössze 

SZEKSZÁRD 

Irányítószám: 7100 Körzetszám: 74 

Ha észak felôl a 6-os fôközlekedési 

úton érkezünk Szekszárdra a Sió-hídon 

kell áthajtanunk. A csatornát Beszédes József 

(1787–1852), a reformkor neves vízépitô 

mérnöke tervezte, a Balatont a Dunával 

köti össze. Az 56-os útra térve érjük 

el a város határát, mindkét oldalon benzinkút. 

A jobboldali töltôállomás után 

feltûnô rózsaszín épület, báró Augusz Antal 

(nevével még találkozni fogunk) egykori 

présháza ma magántulajdonban van. 

A határjelzô tábláig szôlôterületek szegélyezik 

utunk. Szekszárd városhatárát átlépve 

már a Rákóczi utcában járunk. 

Jobbra a Szekszárdi Mezôgazdasági Rt. 

épülettömbje (Rákóczi u. 132.) A szekszárdi 

történelmi borvidék meghatározó 

nagyüzeme itt mûködteti a híres Lisztpincészetét. 

Évente 4000 tonna szôlôt 

dolgoznak fel, a feldolgozó, erjesztô, 

érlelô, palackozó kapacitása 30.000 hektoliter 

évente. Különlegessége a 110 hektár 

bioszôlô ültetvény, ahonnan szigorú 

technológiával készült SKAL minôsítésû 

borok kerülnek ki. 

A Parászta-patak hídját elhagyva már 

az Újvárosban járunk, lakosai az 1794. évi 


néhány rendes tagot avatnak: a legkiválóbb 

helybéli borosgazdákat tisztelik 

meg ezzel, valamint egy-két országos, 

vagy nemzetközi hírû írót, mûvészt, politikust. 

Aki barátait szeretné tiszteletbeli 

taggá avatni, arra is lehetôség nyílik, 

ha elôre bejelenti a Vármegyeháza Borozóban 

(Szekszárd, Béla tér 1.), a borrend 

székhelyén. Az avatási ceremónián felhangzik 

a híres Háry Jánoshoz kötôdô 

legenda is, az új tag pedig – a próbák letétele 

után – díszes oklevelet, bronz plakettet, 

s életre szóló élményt vihet magával. 

No és két üveg saját névre palackozott 

bor is jár a „felavatottnak”. 

nagy tûzvészt követôen telepedtek le. (Augusztus 

7-én másfél óra alatt több, mint 

600 ház lett hamuvá.). Az utca képét látva 

a parasztpolgári építkezés, a mezôvárosi 

múlt köszön vissza. Stílusos foghíjbeépítésekkel 

ôrzik ezt a szekszárdiak. Az út baloldalán 

a Pázmány tér ékelôdik a házsorok 

közé, az újvárosi templommal, mely 

Hrabovszky Anna alapítványából 1868-ra 

készült el. A templom felavatására írta 

Liszt Ferenc a Szekszárdi misét, de azt 

csak jóval késôbb mutatták be itt, s ma Jénai 

miseként ismert. 

(A templom megtekinthetô bejelentéssel. 

Cím: 7100 Szekszárd, Pázmány tér 

6., vagy telefonon a sióagárdi plébánia hivatalban. 

Tel: 74/437-039. Miserend: 

kedd, szerda, péntek 17.30, vasárnap 

7.30, 10.00, minden második vasárnap 

18-kor német nyelvû mise.) 

A városközponthoz közelítve a Rákóczi 

F. u. 2. szám alatti saroképület (jobbra) 

árul el valamit a múlt századi Szekszárdról. 

Ez az Adler-féle ház Szekszárd 

elsô kétemeletes polgárháza volt. Adler N. 

János helyi kereskedô emeltette, ma a Sárszeg 

ÁFÉSZ központja található benne. 

Vele szemközt az Illyés Gyula Pedagógiai 

Fôiskola épülettömbjét (Rákóczi u. 

1.) látjuk. Jobbról a Szent László utca tor-

kollik a hömpölygô forgalommal birkózó 

fôutcába. Folytatása a zsebkendônyi zöld 

területtel kezdôdô Tinódi utca, alatta 

rejtôzik a Séd-patak, ma már csak a Zrínyi 

utcánál érkezik a felszínre. A Tinódi utca 

torkolatától már nem a Rákóczi, hanem a 

Széchenyi utcában haladunk. Itt az egykori 

polgári leányiskola gyönyörûen felújított 

saroképületén (Széchenyi u. 2.) akad 

meg a tekintetünk. Az épülettömbben az 

Ady Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképzô 

Intézet mûködik. 

A következô háztömbben találjuk a 

híres szekszárdi mester, Nepp Dénes bôrés 

szíjgyártó mûhelyét (Széchenyi u. 16.), 

világbajnok fogathajtók lószerszámai kerültek 

ki a keze alól. Jobbról a Skála áruház 

mai épülete, majd a nagyposta 1910ben 

emelt, szecessziós építészeti és a modern 

jegyeket ötvözô tömbje mellett haladunk 

el. Jármûvel már a jobbszélsô sávba 

sorolunk, hiszen néhány méter után Szek- 

szárd szívében, a Garay téren találjuk magunkat. 

Szánjunk még másfél kilométert 

arra, hogy a város legmagasabb pontjához, 

a kilátóhoz felkapaszkodjunk! 

A téren felfelé a Béla térre jutunk, innen 

nyílik bal kéz felôl a Munkácsy utca, 

amelyik a Kálváriára vezet. Kiss István 

szobrászmûvész már a városközpontból is 

felfedezhetô Kilátó címû alkotása fogadja 

az utazót. Az elénk táruló látvány nemcsak 

a rendívül szép fekvésû, 38000 lakosú 

kisvárost, hanem a távolabbi nevezetességet 

is mutatja. Nézelôdjünk egy kicsit! 

Északra tekintve a látóhatáron magasodik 

a paksi atomerômû négy hatalmas 

blokkja. Északkelet felôl a tolnamözsi 

templom figyel bennünket, a keleti horizonton 

Gemenc Európa hírû erdeje hívogat 

pihenésre. A délkeleti látóhatár szélén 

a bajai gabonatároló áll oszlop-szerûen, 

elôtte pedig a sárközi községek, Decs, 

Ôcsény, Sárpilis, Alsónyék. 

Szekszárdi panoráma 


Ha ezredéveket tudna befogni tekintetünk, 

északkeletre a Palánki-sziget ôsemberét 

láthatnánk az ôskôkor idejébôl, s 

a lengyeli kultúra emberét a város régi 

központjában. A kettô között fekszik a 

Bogyiszlói úti, közel nyolszáz síros avar 

temetô, hajdani kerámiakészítôk feltárt 

nyughelye. Déli, délkeleti irányban, kelták, 

római kori katonák és polgárok számos 

emléke. Hiteles feljegyzések tanúskodnak 

arról, hogy a ma Kálváriának nevezett 

Bartina-dombon magasodott egy 

római ôrtorony. A domb oldalában pedig 

a múlt század végén sorban kerültek elô a 

római, török kori sírok. A század elején 

még egy a Napistennek állított oltárkövet 

is találtak. Ennek lelôhelye, a Kisbödô s 

mögötte a Fölsôváros a honfoglalás óta 

ôrzi, védi a legragaszkodóbb helybélieket, 

akik még ma is többnyire református 

szôlôbirtokosok. 

A mezôváros egykori nyugati bejárójában 

áll a Remete kápolna. (A Garay 

tér–Béla tér vonalán nyugati irányban a 

Bartina utcában folytatva utunkat szinte 

észrevétlenül érünk a Remete utcába, 

amely a Kápolna térre vezet.) Az 1758ban 

épült kápolna híres Kisasszony-napi 

búcsújáró hely. Érdekesség, hogy 1865ben 

még Liszt Ferenc is felkereste a nevezetes 

napon. A kecses barokk kápolna – a 

helyi hagyomány szerint – a mohácsi vész 

után itt letelepedett, s Mária kultuszát 

ápoló remete emlékét ôrzi. Itt tartják minden 

évben szeptember 8-án, vagy az azt 

követô vasárnapon a híres Mária-napi búcsút. 

(A kápolna megtekinthetô a belvárosi 

plébániahivatalban való bejelentkezéssel 

Tel.: 74/311-464.) 

Ahogy azonban tekintetünk körbehaladt, 

ugyanazt láthatjuk ma, amit Gyürk 

Antal 1867-ben: „A szegzárdi hegyek, miután 

a szôlôkben igen számosak a borházak, 

messzirôl ritkábban épült várost, 

mintsem szôlôhegyet mutatnak.” Ma 

egyútttal azt is jelzik, hogy évszázadokon 

át megmaradtak a családi gazdaságok. 


Hozzájuk formálódtak a munkások, értelmiségiek, 

hivatalnokok szokásai: aki csak 

teheti, elôbb-utóbb szôlôt vesz, s büszkén 

issza, versenyezteti, kínálja saját borát. 

Éppúgy igaz volt ez Babits Mihály orvos 

dédapjára, mint a ma itt élôk többségére. 

A három tájegység, az Alföld Dunán 

túl nyúló síkja, a Mezôföld legdélibb 

nyúlványa és a Szekszárdi-dombság találkozásánál 

emelkedô kilátóból a Munkácsy 

utcán indulunk el lefelé. A balfelôl látható 

villasort 1905-ben kezdték el építeni, 

15/a. számú házában lakott dr. Lepold 

Lajos, akinek 1912-ben megjelent „A 

presztízs” címû könyve néhány év alatt az 

angol, amerikai, francia és német szociológiai 

irodalmat is meghódította. Szerzôje 

Ady, Jászi Oszkár és Babits Mihály barátságával 

büszkélkedhetett. 

Szekszárd történelmi közponjában, a 

Béla téren a XVIII–XIX. század ad egymásnak 

rendevút. A ma is létezô legkorábbi 

épület a régi apáti székház, (Béla tér 

9., a Városháza mellett) amelyet az 1700as 

évek közepén kezdett építtetni Trauthsohn 

József szekszárdi apát, késôbbi bécsi 

érsek, aki a császárvárosban ma is páratlan 

szépségû barokk palotát emeltetett. 

Ugyancsak az ô apátsága alatt létesült a 

Szent-háromság szoborcsoportja, amely 

1753-as felállítása óta emlélekezteti a 

szekszárdiakat a pestisjárványtól megóvó 

gondoskodásra. (Érdekessége, hogy eredetileg 

nem ezen a helyen állott, hanem 

északabbra, de amikor 1828-ban a vármegyeház 

építésébe fogtak, szétbontották, s 

mai helyén állították fel. Alapozási hiányosságai 

miatt enyhén északra dôl.) 

A tér jellegét meghatározza a középen 

álló, 1802–1805 között épült copf stílusú 

templom. 

Thallher udvari építész tervezte, Közép-Európa 

legnagyobb egyhajós katolikus 

temploma, amelynek belsô terében 

Stephan Durlach oltárképe a feltámadást, 

Joseph Schmidt bécsi akadémikus festô 

képei pedig az egykor a Szent Megváltó-

nak ajánlott templomban Jézusnak állít 

emléket születésétôl feltámadásáig. 

A díszes mozaik ablakok Wosinsky 

Mór szekszárdi plébános gyûjtése nyomán 

készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán. 

Húsz évvel késôbb galambokat 

füstölô gyerekek végeztek akaratlan átalakítást: 

a torony leégett, s 1926-ban mai 

formájára építette át Diczenty László 

szekszárdi építész. (A templom megtekinthetô 

a szemközt lévô plébánián való 

bejelentéssel, Szekszárd, Béla tér 9. Tel: 

74/311-464. Miserend: hétköznap: 7.00, 

18.00 – nyári idôszámításkor 18.30 –, 

ünnepnapon és hétvégén: 18.00 – nyári 

idôszámításkor 18.30). 

Diczenty László már a városháza átépítésekor 

bizonyította rátermettségét. Az 

eredetileg 1846. október 18-án – Liszt itt 

jártakor – átadott, klasszicista stílusú épület 

nagy tanácsterme 1905-ben, Szekszárd 

rendezett tanácsú várossá nyilvánítása 

után annyira megrepedt, hogy a tanácskozó 

városatyák a réseken a térre láthattak. 

Ezért 1908-ban mai formájára alakították 

át, persze még a jobb szárnyához ragasztott 

szörnyûség nélkül. 

A városházát polgármesterként leghosszabb 

ideig Vendel István irányította, 

aki 1920–1944-ig viselte a tisztet. Mûködése 

alatt a megyeszékhely nagyban városiasodott, 

tereit, utcáit, parkjait és sok 

gondot okozó patakját rendezték. Vendel 

írta az elsô monográfiát is az idôközben 

megyei várossá nyilvánított településrôl 

1940-ben. 

A városházával átellenben 150 évig iskola 

állott, most tekintetünk az 1892-ben 

épült igazságügyi palotáig kalandozhat. 

Ma is e célt szolgálja, az ügyészséget és a 

bíróságot rejti az épület. Esztergomból 

uszályon hozták ide 80000 ezer tégláját, a 

helyi ipar nagyobb dicsôségére. Egykor az 

igazságügyi személyzetnek is otthont 

adott a palota 1895-tôl szomszédja lett a 

börtön, amelynek több nevezetessége is 

van. 

Építésekor itt volt az elsô sztrájk, 

1896-ban pedig – miközben a vásártéren 

még a millenniumi díszlakoma zajlott - 

kigyulladt, s a földszintes tüzekre berendezett 

helybeli önkéntes tûzoltók igyekezete 

dacára leégett. Ennek ellenére azzal 

dicskedhetett a fegyintézet, hogy Szekszárdon 

elôször itt volt központi fûtés és 

hideg-meleg vizes rendszer. (Itt akasztottak 

utoljára nôi elítéltet honunkban.) 

Sétánk során akaratlanul is körbejárjuk 

a térnek nevet adó I. Béla szobrát, 

Lessenyey Márta alkotását, amely a kortársak 

leírása szerint legendásan daliás királyt 

a Képes Krónika nyomán ábrázolja. 

Az 1060–1063 között uralkodó férfiú pogányként 

született és élt számûzöttként a 

lengyel udvarban, ahol – akárcsak a nép- 

Közép-Európa 

legnagyobb egyhajós 

katolikus temploma 


I. Béla király 

szobra, háttérben a megyei 

börtön 

A régi Vármegyeháza 

udvara 

mesék hôse – nevezetes párviadal nyomán 

elnyerte a királyság egy részét s Adelhaid 

királylány kezét. Alighanem ekkor keresztelkedhetett 

meg s váltotta fel pogány Bölénybika 

nevét Bélára. Saját jelképeként 

azonban megôrizte ezt is: ott találjuk az 

általa 1061-ben alapított szekszárdi apátság 

egyik oszlopfôjén. A kereszténységet 

megszilárdító, a lázadást leverô király 

olyan monostort emeltetett ide, amely az 

utazónak már 30-40 kilométerrôl világossá 

tette, ki az úr a vidéken. Az apátság 

alapfalai különbözô nézôpontból tekintve 

azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak 

megfelelni a nyugati s a bizánci templomlépítési 

elveknek. 

Ma a teret keletrôl a Pollack Mihály 

tervezte mûemlék épület, a régi vármegyeháza 

(Béla tér 1.) zárja le. Az 1967-ben 

feltárt apátsági falak a vármegyeháza belsô 

udvarán emlékeztetnek az egykor 44 falut 

és mezôvárost birtokló apátság fénykorára, 

amikor az egyházi birtokosok sorában 

az elsô öt között volt gazdasági-katonai 

erôben. (Ingyenesen megtekinthetô.) 

Az apátság temploma mellé bencés 

rendház, köré vár épült az idôk folyamán. 

Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el. 

1541-ben a szandzsákszékhellyé lett Szekszárd, 

dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben 

innét nézhette végig, hogy Horvát Márk 

Szigetvárról idelovagolt vitézei miként 

dúlják, rabolják, égetik föl a mezôvárost, 

hogy adnak kézzelfogható leckét a kettôs 

adóztatásból. 

A mai várfal a XVIII. században Mérey 

Mihály apát idején létesült, az egykori 

rendház – Pollack Mihály mesteri, klasszicista 

tervei alapján – észrevétlenül simul a 

vármegyeháza monumentális, de mégis 

emberléptékû tömbjébe. Épültekor valóban 

illettek rá Garay szavai: mint parasztlánykák 

között a pünkösdi királyné. Ha el 

is készült 1833-ra, mégsem tudták felavatni, 

mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a 

megye nemesei nem szívelték, ô meg nem 

is tudta volna vendégül látni a karokat és 


rendeket az avatáskor. Végre 1836. augusztus 

8-án gróf Eszterházy fôispán 300 

szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is 

felavatta, aminek emlékét a belsô udvar 

három ekkor ültetett tiszafája is ôrzi. Ma 

is elidôzhetünk alattuk. Zajos megyegyûlések 

és választások tanúja volt a reformkorban 

a Csapó Dániel alispánsága alatt 

épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is 

megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj István 

– elsôként a két magyar nemes közül 

– e falak között jelentette be: önként adó 

alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást 

jelent. 

A jeles hazafi szobra, Konrád Sándor 

alkotása a külsô kert dísze. Sétáljunk erre, 

s az épület bejáratától jobbkéz felé, szép 

környezetben itt találjuk az 1994-ben 

Szatmári Juhos László és Baky Péter által 

készített Borkutat is. Nevezetes napokon, 

vagy csoportok kérésére csapjaiból – a 

Vármegyeháza Borozó közremûködésével 

– a borvidék legjobb borait juttatja a 

poharakba. (Bejelentés, megrendelés: 

Szekszárd, Béla tér l. telefon: 74/411-564) 

A város jószerivel egyetlen borozója egyben 

szôlô- és bortörténeti kiállítás gazdája 

és az Alisca Borrend székhelye is. Termeiben, 

amelyeket az egykori vármegyei tömlöcbôl 

alakítottak át, nagyobb csoportokat 

is fogadnak, és természetesen kínálnak 

kitûnô szekszárdi borokkal. (A megyeháza 

bejáratánál balra.) Aki azonban az 1846ban 

megyeházi hangversenyt adó Liszt 

emlékét keresi, vagy a hímeskô-mûvész, 

Mattioni Eszter alkotásaira kíváncsi, (az 

udvaron át középtájt kell jobbra a feljárót 

keresni) megtalálhatja az emelet tárlatait. 

A Liszt Ferenc emlékkiállítás illetve a 

Mattioni Eszter festményei és hímes kövei 

címû kiállítás nyitva: hétfô kivételével naponta 

9–17 óráig. Címe: 7100 Szekszárd, 

Béla tér 1. Tel: 74/ 316-222. 

A másik épületszárnyban, a Tolna 

Megyei Levéltárban komoly kutatómunkára 

is alkalom nyílik. A többezer folyóméter 

irat mellett könyvtár, folyóirat-

gyûjtemény és színvonalas alkalmi kiállítások 

várják az érdeklôdôket. 

Ha ismét a Béla térre lépünk, az 

1848. március 25-i nagy népgyûlést idézi 

az eredetileg országzászlónak készült, ma 

Petôfi és Kossuth dombormûvével díszes 

oszlop, 1956-ot pedig az a kettôs kopjafa, 

amelyet felállításakor ideiglenesnek szántak, 

de aztán mégis megmaradt. 

Ez már a tér nyugati részén található, 

akárcsak az ettôl jobbra álló Fejôs-ház, 

ahol az elsô és mindmáig leghosszabb életû 

helyi újság a Tolnamegyi Közlöny 

szerkesztôsége volt az induláskor, 1873. 

március 5-én. Ettôl északnyugatra jutunk 

az egykori Szent László, ma Babits Mihály 

utcába, ahol a 13. szám alatt a költô szülôházát 

s benne a múzeumot fedezhetjük 

fel. 

Mielôtt bemennénk, pár lépéssel 

elôbb Hollós László akadémikus, gombatudós, 

többszáz gomba elsô leírójának 

szülôháza a 11. szám alatt, Dienes Valéria 

(1879–1978), az elsô magyar profeszszornô 

szülôháza pedig a 17. szám alatt található. 

Ez utóbbival szemben mûködött 

a századfordulón Lengyel Pál eszperantista 

nyomdája, amelyben a nyelv világlapja, 

a Lingvo Internacia is készült öt évig. 

Dienes Valéria emlékét iskolanév és 

márványtábla, Lengyel Pálét bronztábla s 

az itteni Eszperantó tér neve ôrzi az 1980as 

évek óta. (Dienes Valéria édesapja, 

Geiger Gyula is megérdemli, hogy meg- 

HOTEL GEMENC 

7100 SZEKSZÁRD 

Mészáros Lázár u. 2. 

Tel.: 74/311-722 

Fax: 74/311-335 

Szállásbiztosítás 

turistakategóriától 

három csillagosig, 

vadászat és lovaglásszervezés 

emlékezzünk róla: az ô lapja, a Szekszárd 

Vidéke használta elôször hivatalosan 

1881-tôl mai formájában Szekszárd nevét, 

amely 1903 óta lett kötelezô.) 

Geigerékkel – ahogy az Babits Mihály 

Halálfiai címû regényében olvasható – 

gyakran a ház végében lévô rózsakerten 

keresztül jártak át egymáshoz, mi ezt már 

nem tehetjük, de az 1850-es évektôl zöld 

kapus épületben századunk egyik legnagyobb 

egyéniségének szellemével találkozhatunk. 

Megkönnyíti ezt Farkas Pál szobrászmûvész 

sokak által megcsodált Babitsszobra, 

amelyet – mint talán egykor a 

gondolataiba mélyedt költôt – az udvaron 

találunk. Itt állt Illyés Gyula 1967-ben, 

amikor az elsô múzeumot nyitották, itt 

beszélt Juhász Ferenc, amikor 1983-ban a 

felújított, kibôvitett gyûjtemény is készen 

állt. Mindkét tárlat néhai Mohayné Vendel 

Lucy munkája nyomán jöhetett létre, 

hiszen ô fél életét erre áldozta. 

A mai múzeum földszintjén Babits édesanyjának 

szobája, ahol Mihály is született 1883. 

november 26-án. A család fogadószobája Babits 

Mihály megannyi gyermekkori emlékével 

köszönti a látogatót. 

Az emeleten a családi hagyományoktól, 

Babits gyermekkorától az érett költô és irodalomszervezô 

hazai és küföldi köteteinek kiállításáig 

juthatunk. Babits élete során mindvégig 

oly szívesen látogatott ide, számos verse itt született, 

s itt játszódik a Halálfiai címû regény 


Emlékmúzeum 

Babits szülôházában 

Babits Mihály szobra, 

Farkas Pál alkotása 


több fejezete is. Hazám! címû versének sorait 

idézzük: „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat ! 

/ Itt a szoba, melyben megszülettem, / melyet 

szemem legelôször látott, / itt a kert, amelyben 

építettem / homokból az elsô palotákat. / Amit 

én emeltem, mind homok volt: / de nagyapám 

háza bizton áll még / s éveimbôl, e fojtó romokból 

/ hogy révébe meneküljek, vár még. / .../ 

Szállj ki lelkem, keresd meg hazámat ! / Oly hazáról 

álmodtam én hajdan, / mely nem, ismer 

se kardot, se vámot / s mint maga a lélek, 

oszthatalan ...” 

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig, 

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13. 

Tel: 74/312-154) 

Irodalom: 

Babits Mihály: Halálfiai. – Szépirodalmi K. – Bp., 1984. 

586 p. 

Töttôs Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. – Szekszárd 

Város Tanácsa. – Szekszárd, 1985. – 164 p. 

Vendel–Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még...”. – 

Szekszárd, 1983., 56 p. 

A Babits utcából érdemes folytatni sétánkat 

a Mérey utcában. Balra fordulva 

néhány száz méter után a Kálvin térre jutunk. 

Ha az itt álló református templomot 

szeretnénk megnézni, a református 

lelkészi hivatalban kell jelezni szándékunkat 

(Szekszárd, Kálvin tér 12–14. Tel: 

74/315-624. Istentisztelet: vasárnap 10 és 

18 órakor, kedden 17.30-kor). 

Miközben Babits nyomát keresve 

visszafelé haladunk a Béla téren, érdemes 

tudnunk, hogy 1961-ig itt volt a ma Várközben 

lévô piac is. Azért addig, mert akkor 

június 10-én másfél óra alatt 82 milliméter 

esô zúdult a városra, a piaci árusokat 

és kofákat a Béla térrôl a Garay térre 

sodora az áradat, még az aszfaltot is felgöngyölítette. 

(Ma szerdán és szombaton 

van nagy-piac. A vármegyeháza melletti 

keskeny kis macskaköves utcán áthaladva, 

vagy a Garay térrôl az árkádok alatt – feltekintve 

láthatjuk a Szegzárd Szálló feliratot 

– átkelve találjuk meg a piacteret). 

Mi is, mint annak idején az áradat, a 

kelet felé fekvô Garay térre igyekszünk.

Tegyünk egy kis kitérôt az egykori Német, 

1882 óta Bezerédj utcába. (Ha a Béla 

téren állunk, s hátunk mögött a Szentháromság 

tér, jobb kéz felé kell elindulnunk). 

A Fekete-erdôbôl jött telepesek itt 

kaptak házhelyet a XVIII. század elsô felében, 

az utca túlsó végén már 1760 elôtt 

felépítették kápolnájukat is, ahol anyanyelvükön 

hallgatták a misét. 

A Béla teret délkeletrôl záró egykori 

Szegzárdi Takarékpénztár (Bezerédj u. 2.) 

emeletén lakott ifjúkorában Mészöly 

Miklós, a ház Bezerédj utcai frontjával átellenben 

élt Tormay Károly fôorvos, itt 

született fia, Tormay Béla, akinek a magyar 

állategészségügyi szervezetet köszönhetjük, 

s akinek emlékét szülôháza falán 

bronz emléktábla ôrzi. 

Az Állategészségügyi Állomás Tormay 

Béla díjat alapított, amelyet évente a megyében 

dolgozó állatorvosoknak ad át. A 

fellelhetô hagyatékokból kiállítás tekinthetô 

meg: TM-i Állategészségügyi és 

Élelmiszerellenôrzô Állomás 7100 Szekszárd, 

Tormay Béla u. 18. Tel.: 74/415- 

422. 

Életpályájának fontosabb állomásaival a 

kiállítás keretében ismerkedhetünk meg. 

Tormay Béla okleveles mezôgazda, állatorvos, 

miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos 

Akadémia tagja, az agrár felsôfokú képzés 

fejlesztôje, reformátora, kiváló oktatás-szervezô 

és vezetô egyéniség. 

Iskolai tanulmányait Szekszárdon kezdte, 

majd Pesten Szônyi Pál tanintézetében folytatta. 

1856-ban gazdasági gyakornok gróf Széchenyi 

István cenki uradalmában, majd egy év múlva 

ellenôri titkár gróf Károlyi István Derekegyházi 

gazdaságában. 1858–1860 között állatorvosi 

oklevelet szerez a pesti Állatgyógyintézetben, 

ezt követôen a bajorországi Weihenstephani 

Gazdasági Tanintézetben tanul. Rövid ideig 

Nádudvaron, a családi birtokon dolgozik, majd 

1861-tôl két évig tanársegéd a pesti M.kir. Állatgyógyintézetben, 

1863-tól állatorvosi segédtanár 

Keszthelyen az Országos Gazdászati és Erdészeti 

Tanintézetben, 1869. január 23-tól 

Debrecenben az Országos Felsôbb Gazdasági 

Tanintézet igazgatója, 1873. október 11-tôl a 

pesti M.kir. Állatgyógyintézet tanára, a tanártestület 

jegyzôje, 1875-tôl az Intézet igazgatója, 

egészen 1888-ig. Vezetése alatt hazai állatorvosképzô 

intézményünk valósággal felvirágzott. 

Igazgatói és tanári ténykedésének megtartása 

mellett közben 1880-ban megszervezi a 

Földmûvelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 

állattenyésztési osztályát, majd vezeti 

a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. 1886tól 

az összes gazdasági szakiskola és akadémia 

fôigazgatója miniszteri tanácsosi rangban. 

1901-tôl államtitkár, 1902-tôl a Magyar Tudományos 

Akadémia tagja. 

Szakirodalmi ténykedése rendkívül kiterjedt. 

Könyveinek és önálló füzeteinek a száma 

több, mint 40. Szakközleményei több százra 

rúgnak. Dísztagjává választotta több hazai és 

külföldi tudományos társaság és egyesület. Számos 

hazai és külföldi kitüntetésben részesült. 

A Bezerédj u. 3. számú házban nyílt 

meg 1836-ban Szekszárd elsô óvodája, 

amely a reformkor alapításai közül a leghosszabb 

életûnek bizonyult. 

A következô ház a Bodnár- vagy 

Petschnigg-ház, mert Bodnár István író, a 

kaszinó utolsó elnöke lakta, Hans 

Petschnigg pedig tervezte. De itt élt 1904ig 

Székely Ferenc is, aki a vármegye levéltárát 

elôször rendezte. 

Tormay Béla 

(1839-1906) 

Felsôváros, 

az ôsi Szekszárd 


A túloldalon a 14. számú házban 

többször megfordult Bartók Béla, aki elsô 

feleségét és Béla fiát látogatta meg itt. A 

20. számú házban élt dr. Sass István, 

Petôfi Sándor legrégibb barátja, a vármegyének 

negyedszázadon át fôorvosa, valamint 

Sass Erzsike, Török Józsefné, akivel 

– ahogy azt A négyökrös szekér címû versben 

olvashatjuk – Petôfi csillagot választott 

a borjádi éjszakában. Az ô unokája 

Mattioni Eszter hímeskô-mûvész. 

A 24. számú házban volt 1897-ig a 

városka elsô zsinagógája, de lakott itt 

Vendel István polgármester, s a kivégzett 

Illy Gusztáv tábornok testvére, Teréz is. 

Az utca végén, az 56-os út mindkét 

oldalán az 1806-ban alapított megyei kórház, 

amelynek elsô alapszabályzatát még 

Babits Mihály dédatyja alkotta, arról sem 

feldkezvén meg, melyik betegnek mennyi 

bort adjanak az étele mellé. Az 1800 ágyas 

intézmény azzal dicsekedhet, hogy itt volt 

az országban elsôként számítógépes betegnyilvántartás. 

Ha a Béla térrôl a mai városközpontba, 

a Garay térre igyekszünk, vessünk egy 

pillantást a várfal fölött (az utca baloldalán) 

álló, 1699-ben kapott megyecímer 

kômásolatára. 

A tér jobboldalán dr. Leopold Kornél, 

ügyvéd, bankár és lapszerkesztô egykori 

háza (Garay tér 8.) – ma Konzum Bank – 

ahová Ady Endre is ellátogatott 1909ben. 

Szomszédságában 1913-ban nyílt 

meg a megyeszékhely elsô állandó mozija. 

Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen 

Német Színháza mûködik az emeletén. A 

német nyelvû darabokat elôadó, operetteket, 

vásári komédiákat, drámai elôadásokat 

repertoáron tartó színház a Tolna 

megyei németek és a nyelvet tanulók fontos 

támasza. (Címe: Német Színház, 7100 

Szekszárd, Garay tér 4. Tel: 74/316-533.) 

Az épület alsó szintjén a Budapest 

Bank Szekszárdi Fiókja, a tér sarkán az 

egykori Pirnitzer-ház (Széchenyi u. 

37–39.), ma üzeltház található. Pirnitzer 


József – késôbbi 48-as honvéd – 1840ben 

alapította cégét, amikor az elsô felszabadított 

megyebeli jobbágy, Mayer János 

kissé távolabb álló házában megnyitotta 

rôfösüzletét. Pirnitzer cége Szekszárd leghosszabb 

ideig fennálló kereskedôháza 

volt 1944-ig. 

A tér baloldalán, a Várköz benyílóját 

követôen (a várfal alatt) az 1876-ban alapított 

polgári fiúiskola 1879-ben emelt 

tömbje áll (Garay tér 1.), ma az I. Számú 

Garay János Általános Iskola. Itt ismerkedett 

a tudományokkal Hegedûs /Heckmann/ 

Gyula, hazánk kiváló színésze, 

Szakály Ferenc történész és Levente Péter 

színész. Elôttük még ide járt a múlt században 

dr. Leopold Lajos és Dienes Valéria 

is polgáristaként. 

A város meghatározó épületét az 

1893-ban Lechner Ödön tervei szerint 

kibôvült Szegzárd Szállót a Magyar Kereskedelmi 

és Hitelbank helyreállította. 

Homlokzatán a mezôváros 1846-os címerének 

Fusz György és Kis Ildikó remekelte 

színes változata. Az egykori szálló elôdjében 

megfordult Liszt Ferenc, 1877 decemberében 

itt mûködött országunkban 

az elsô telefon – kávéházi attrakcióként 

egy napig –, de itt lépett föl elôször szülôvárosában 

Babits Mihály 1911-ben, itt 

kapott csokrot Beregi Oszkártól a kilencvenedik 

éve felé közeledô Sass Erzsike, 

Petôfi egykori múzsája. A fôtéren Garay 

János (1812–1853), a tér névadójának 

szobra fogadja az érkezôt. A város nagy 

szülötte, emelte Háry János alakját az irodalomba, 

1881-ig Zöldkút térnek nevezték 

a város központi részét. A költôrôl készült 

díjnyertes szobrot 1898. június 5-én 

avatták fel. (Szárnovszky Ferenc alkotása) 

Érdekesség, hogy bronzalakját Párizsban 

öntötték. Garay a maga korában népszerûségben 

Vörösmartyval és Perôfivel vetekedett. 

Az Akadémia tagjai sorába választotta, 

de ma inkább a Kodály–Paulini–Harsányi 

által 1926-ban megalkotott 

Háry János révén él tovább a neve.

Szobrától délkeletre, (a Széchenyi utcán 

átkelve) egykori szülôháza helyén a 

Diczenty László által tervezett palota áll. 

Elôbb a Tolna megyei Takarék és Hitelbank 

központja, ma az OTP Rt. Tolna 

Megyei Igazgatósága székháza (Mártirok 

tere 5–7.) és a Mecsek Füszért csemegeboltja 

kap helyet benne. Falán Várady 

Antal márványba vésett, örökbecsû soraival: 

„Itt született Garay, fészkébôl itt kele 

szárnyra, / könnyü pacsirta gyanánt égbe 

röpitni dalát. / Hallja egész ország s örömében 

reszket a fészek, / Mert dala honszeretet, 

mert dala hô szerelem.” 

A Garay teret keletrôl záró Széchenyi 

utca sarkán áll az Augusz-ház (Széchenyi 

u. 36–40.), amelynek legrégibb, déli részében, 

az akkori Fekete Elefánt Szállóban 

még II. József is járt. 

A középsô, árkádos rész a késôbbi báró, 

Augusz Antal alatt épült, itt volt látogatóban 

négy alkalommal Liszt Ferenc, itt 

alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát. 

A Mester emlékét nemcsak az 

épületben mûködô, róla elnevezett zeneiskola, 

hanem az oldalfalon Wigand Edit 

dombormûve is ôrzi. 

Az északi szárnyban található a Tolna 

Tourist Kft. irodája (Széchenyi u. 38.) A 

mûemlékegyüttes a város egyik legértékesebb 

építészeti kincse. 

A homokkô oszlopok alatt elhaladva 

százados fák árnyába érünk. Jobbról Borsos 

Miklós Liszt szobra bújik meg, távo- 

Az új cukrászda: 

Szekszárd, Mikes u. 8. 

Tel.: 74/319-869 

labb az út közelében Farkas Pál Háry János 

lovasszobra látható. Érdekesség, hogy 

ez utóbbit magánember dr. Joó Ferenc 

adományozta a város ifjúságának. Évrôl 

évre itt emlékezik meg legendahordozó 

elôdjérôl a Szekszárdi Szüret rendezvényei 

idején az Alisca Borrend. A kellemes pihenést 

nyújtó Liszt téren látható a város 

Hild-díja bronzba öntve, amelyet a belváros 

rendezéséért kapott Szekszárd. Itt találjuk 

a volt pártházat, a mai vállalkozók 

házát (Augusz Imre u. 1–3.). 

Sétáljunk át az árkádok alatt, északkeletre. 

Az Augusz Imre utca túloldalán a 

ZSITVAI CUKRÁSZDÁK 

Az elsô cukrászdát 1968-ban nyitotta 

Szekszárdon 

Zsitvai János cukrászmester. 

A család ma már két mûhelyben 

folytatja a hagyományokat, több, 

mint 50 féle süteményt, tortákat, 

klasszikus fôzött fagylaltokat, fagylaltkelyheket 

kínálva a hét minden 

napján. 

Garay János szobra, 

háttérben a 

Német Színház 

Az ,,elsô" cukrászda: 

Szekszárd, Tartsay-Gróf Pál u. sarok 

Tel.: 74/316-041 


Varga Imre alkotta Prométheusz-szoborcsoport 

és park, amelynek ikertestvére 

Antwerpen egyik büszkesége. A szekszárdiak 

nemes egyszerûséggel a naplopó 

szobrának hívják. 

Miközben az 1909-ben ültetett platánsor 

alatt haladunk, a parkon át vessünk 

egy pillantást jobbra, ahol az út túloldalán 

a megye elsô fôgimnáziuma áll (Mártírok 

tere 7–9.), homlokzatán Eötvös József 

szobrával és Garay János nevével. Itt tanult 

többek között Mészöly Miklós, Baka 

István, Lázár Ervin (aki akkoriban ökölvívó 

bajnok is volt), Czakó Gábor. Az intézet 

alapító igazgatója, Wigand János, aki 

1896-ban még maga vezette be az anyakönyvbe 

a tanulni vágyók adatait. 

Az 1880-ban részvénytársaságként létesült 

sétakertben jobbról Orbán Antal 

Bajtársak címû szobra keltheti föl figyelmünket. 

A világháborús emlékmûpályázaton 

(1917) elsô díjat nyert alkotást egy 

vagon búza árán öntötték a Ganz-öntödében, 

s 1924-ben József fôherceg avatta föl. 

Oldallapján Bodnár István verssorai és 

414, az I. világháborúban meghalt szekszárdi 

férfi neve olvasható. Odébb a platánok 

árnyában Kiss Kovács Gyula Babits 

Mihály szobra szerénykedik, a róla elneve- 

zett Mûvelôdési Ház bejáratával szemben 

(Mártírok tere 10.). 

Az úton továbbhaladva bal kéz felôl 

leljük a mór stlusú Mûvészetek Házát, 

(Mártírok tere 20.) amelyet eredetileg zsinagógának 

építettek 1897-ben, Kerényi 

József rekonstrukciója nyomán született 

újjá. Falai között kortárs és klasszikus alkotók 

kiállításai, nívós hangveresenyek 

nyújtnak élményt a kultúrát szeretô embereknek. 

A ház elôtti diadalív a helyreállítás 

során megmentett öntöttvas oszlopokat 

foglalja modern keretbe. A régi csillár 

helyére világító térplasztika került, Fülöp 

Zoltán és Máté János iparmûvészek alkotása. 

Balra éjjel-nappali üzlet, a helyiek körében 

népszerû Bagoly (Mártírok tere 

18.). Jobbra a II. világháborús emlékmû, 

Fusz György alkotása, valamint a Wosinsky 

Mór Megyei Múzeum vár bennünket 

(Mártírok tere 26.). Bejárata elôtt a 

múzeum alapító, névadó bronzportréja – 

Farkas Pál alkotása. Az 1895-ben gróf 

Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által 

alapított múzeum épülete 1902-tôl – 

Schikedanz és Herzog tervei nyomán 

–magasodott ki az akkori város végen. 

TTiisszztteelltt HHööllggyyeemm,, UUrraamm!! 

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy országos hálózattal rendelkezô 

nagybank szolgáltatásainak széles választékát kínálja Önnek: 

- lakossági bankszámla-vezetés 

- devizaszámla-vezetés, 

valutaforgalmazás 

- deviza- és forint alapú bankkártyák 

- devizafedezet mellett nyújtott hitel 

- gépjármû hitelezés 

- értékpapír forgalmazás 

- értékpapírokra vonatkozó tôzsdei 

megbízások 

- befektetési tanácsadás 

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Tel.: 74/415-033, 415-216 

Augusz I. u. 7. Tel.: 74/415-472, 415-072 

Augusz I. u. 1-3. Tel.: 74/312-766 


A száz évvel ezelôtt alapított Wosinsky Mór 

Múzeum számos kiállítással várja a látogatót. A 

földszinti régészeti bemutató az ôskortól a XI. 

századig kalauzolja az embert. A látnivalók közül 

kiemelkednek: a 30000 éves mammutborjú 

csontváza, a kányai kocsi alakú urna, a regölyi 

alán fejedelemnô ékszerei. 

Az emeleten a megye területén élô különbözô 

etnikumok és felekezetek életmódjában a 

XVIII–XX. század folyamán bekövetkezett életmódváltozások, 

a halászat, a vadászat, az állattartás, 

a mezôgazdasági és ipari tevékenység 

kísérhetô figyelemmel. 

A képtár és a bútorkiállítás a múzeum gazdag 

képzô- és iparmûvészeti gyûjteményébôl 

nyújt ízelítôt. A barokk és empire bútorokat 

XVI–XIX. századi festmények, portrék egészítik 

ki. A két hatalmas könyvszekrény korai nyomtatványokat, 

közte XVI. századi német nyelvû 

Bibliát rejt. 

A múzeum alapításának 100. évfordulóján 

rendezett „Megelevenedett képek. Egy kisváros 

a századfordulón” címû kiállítás az egy évszázaddal 

korábbi Szekszárdot mutatja be. Enteriôrök, 

életképek, hatalmas fotók segítségével 

kelti életre a régi Szekszárdot a vasútállomástól 

a Remete kápolnáig. A bazársor üzletei, a díszmagyarba 

öltözött férfiak csoportja, a remetei 

búcsú sokadalma a letûnt, békebeli világot idézi. 

A pincemúzeumban régészeti, néprajzi és 

fegyvergyûjtemény, valamint néhány iparosmûhely 

tekinthetô meg. (Látogatható hétfô kivételével 

naponta 10–18 óráig, tel./fax: 74/316- 

222, címe 7100 Szekszárd Mártírok tere 26.) 

Szobor-portré-ajándék-plakett stb. 

Egyedi és sorozat Formakészítés és 

színesfémöntés 

Csuhaj Tünde tojáshímzô 

Dombormûvezett tojás készítése 

Hímes tojás gyûjtô 

A múzeum elôtt Makrisz Agamemnon 

bronz nôalakja a mártírok emlékmûve 

látható. A vasút felé haladva visszanézhetünk 

a Gemenc Szállóra (a múzeum 

mögött, Mészáros L. u. 1.), amelyben Fülöp 

herceg, az angol királynô férje is járt. 

Elôre tekintve, az 1928-ban felépült 

evangélikus templomot látjuk, amelyben 

számos hangverseny során szólal meg a 

XVIII. századi felújított orgona. (Látogatható 

bejelentkezéssel az evangélikus lelkészi 

hivatalban, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel: 

74/311-653. 

Áhitat: vasárnap 10 órakor, minden 

második és negyedik vasárnap 9.30-kor 

németnyelvû áhitat). 

Ha a templom mellett a Zrínyi utca 

irányába indulunk el, rövid séta után egy 

kis mellékutcán folytathatjuk sétánkat. A 

neves kutatóról, Tormai Béláról nevezete 

el a hálás utókor ezt a terület, ahol ma az 

Állategészségügyi Állomás müködik (Tormai 

Béla u. 18.) 

A platánsoron át a Gyermekek Házáig 

(Bajcsy-Zsilinszky u. 8.), majd az 

autóbuszállomásig és a vasúti váróteremig 

jutunk. Szekszárdra 1883. november 26án 

gördült be az elsô szerelvény, de 1897ig 

zsákutca volt a vonal, ekkor épült a 

Bátaszékkel összekötô 17 kilométer. 

A vasútállomástól alig száz méterre, a 

Polláck Mihály utca 43. szám alatt található 

Szatmári Juhos László szobrászmûvész 

alkotótelepe, mûhelye. Nyaranta 

FORMA SYMPOSION BRONZ MÛVÉSZTELEP 

Alkotási és kivitelezési lehetôség 

7100 Szekszárd, Pollák M. u. 43., Bródy S. u. 30. 

Tel.: 74/317-095 


A múzeumi 

homlokzat dísze 

A megyei múzeum 

épülete, elôterében 

Wosinsky Mór szobra 

56 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK

itt Forma Sympozion elnevezéssel júniusjúlius 

hónapokban nemzetközi alkotótábort 

tartanak, elsôsorban a bronz megmunkálásával 

foglalkozó alkotóknak. 

Az itt készült mûveket minden évben 

kiállításon mutatják be az érdeklôdôknek, 

az alkotótelepre hagyott bronzszobrokból, 

plasztikákból értékes állandó gyûjtemény 

alkakult ki. Helyben megtekinthetô bejelentkezéssel. 

A szobrászmûvész felesége, Csuhaj 

Tünde tojás díszítéssel foglalkozik, a legkisebb 

tojásoktól kezdve az emu, vagy 

strucctojásig „hímezi”, díszíti a szokatlan 

anyagot. (Bródy Sándor u. 30. Tel: 74/ 

317-095.) 

A vasúton túl található a sportcsarnok 

(Keselyûsi út.), számos nemzetközi verseny 

és helybeli koncert színhelye. Ettôl 

balra a városi sporttelep. A közelben lévô 

szerény gyárváros kedvezô fekvése folytán 

kevéssé szennyezi a megyeszékhelyt, de az 

itteni cégek Tolnatej Rt. Aliscavin Rt, 

(elôbbi nevezetes trappista sajtjáról, utóbbi 

a szekszárdi történelmi borvidék borairól) 

egyébként sem rontják a levegôt. 

Az üzemek mellett az Osztrák–Magyar 

Monarchia egykori leghosszabb teljesen 

egyenes útján /12.828 méter/ juthatunk 

a Gemenci Kiránduló Központba, 

vagy a Sió-zsiliphez. Utunkat 1885-ben 

ültetett eperfák szegélyezik, amelyek emlékeztetnek 

az itteni, több világkiállításról 

nagydíjat hozó selyemhernyó-tenyésztésre 

és termékeire. 

Eszünkbe juthat azonban Mészöly 

Miklós számos regénye is, hiszen ezek 

ihletô helyén járunk. 

Szekszárd természeti, mûemléki látnivalói 

mellett kulturális, sportprogramjaival 

is bôven kínál vonzerôt. Nem árt tudni, 

mikor milyen rendezvénnyel fogadja a 

megyeszékhely az ideérkezôt. 

A Babits Mihály Mûvelôdési Házban 

március elsô napjaiban a Vita Agricoale 

Mezôgazdasági Szakkiállítás és Vásár nyílik 

meg. 

Május második hetében zajlik egy héten 

át a színvonalas, zenei életben kiemelkedô 

jelentôségû Bárdos Lajos Kórusfesztivál 

a Mûvelôdési Házban és a Mûvészetek 

Házában. Szintén májusban, de rendszerint 

annak utolsó hétvégéjén Pünkösdölô 

Országos Gyermek Néptáncfesztivál 

– színhelye a mûvelôdési ház. 

Három évente július második hetében 

a Dunamenti Folklór Fesztivált rendezik 

meg. E nagyszabású rendezvénysorozatnak 

csupán egyik helyszíne Szek- 

szárd, hiszen az öt sárközi községben eredeti 

környezetben keltik életre a hagyományokat 

és a helyszínek között ott találjuk 

a Duna túlfelén lévô Kalocsát is. 

Az itt élô németek legnagyobb ünnepe 

a május végi Pünkösdi Fesztivál. 

Visszatér minden év novemberében a 

Szekszárdi Néptáncfesztivál, melynek házigazdája 

a város nemzetközi hírû Bartina 

Néptánc Együttese. 

(A Mûvelôdési Ház rendezvényeirôl 

és aktuális kiállításairól érdeklôdni lehet: 

7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel: 

74/316-722.) 

Szekszárd és a bor elválaszthatatlan. 

Minden évben május elsô felében tartják 

Borrendi tag a 

vármegyeháza udvarán lévô 

borkútnál 


Pünkösdi Fesztivál 

Prometheusz park 

meg az Alisca Bornapokat, ezen szakmai 

elôadások, gasztronómiai bemutatók szerepelnek. 

Megismerhetôk a neves borpincék. 

(Szekszárdi Történelmi Borvidék és 

Borkultúra Alapítvány 7100 Szekszárd, 

Béla tér 1. Tel: 74/411-133.) 

A Szekszárdi Szüreti Fesztivált hagyományosan 

szeptember harmadik hetében 

rendezik meg a Babits Mihály Mûvelôdési 

Ház elôtti téren, illetve sétányon. A programhoz 

kapcsolódik a Közép-Európai 

Írók, Politikusok és Mûvészek találkozója, 

amelynek helyszíne a Mûvészetek Háza 

gyönyörû épülete. 

A Mûvészetek Házában minden korosztálynak 

szóló zenei bérletek klasszikus 

és jazz koncertek éppúgy helyet kapnak, 

mint nívós elôadói estek. Évente visszatérô 

program a márciusi Akusztikus jazz 

találkozó, az októberi Szekszárdi Kamarakórus 

Fesztivál, a rendszerint december 

22-én megtartott karácsonyi és az elmaradhatatlan 

újévi koncert neves elôadó- 


mûvészekkel. (Információ: Mûvészetek 

Háza Szekszárd, Mártírok tere 20. Tel: 

74/312-282.) 

Sportprogramokban is bôvelkedik ez 

a kisváros. Július közepén tartják a Gemenci 

Nagydíj országúti kerékpár versenyt, 

melynek fénypontja minden évben 

az esti villanyfényes háztömbkörüli gyorsasági 

verseny, de évente visszatérôen rendezik 

meg a Súlyemelô Húsos Világkupát, 

a profi ökölvívó viadalt. Áprilisban az 

Exteriôr Szépségfesztivál várja a vendégeket. 

A szekszárdon élô németség és persze 

az egész város nagyszabású programja a 

négynapos Pünkösdi Fesztivál. Ilyenkor, 

pünkösd idején hatalmas sörsátorrá álakul 

át a Városi Sportcsarnok. (Információ: ifj. 

Hepp Ádám Szekszárd, Rákóczi u. 37. 

Tel: 74/315-144, vagy 311-966) 

A sportprogramokról felvilágosítást 

kaphatnak: Szekszárd Városi Sportcsarnok, 

Keselyûsi út. Telefon: 74/ 315-733).

A Gemenci-erdôt átszelô Sió 

torkolata 

Gemenc, különös csengésû név az országhatáron 

túl is. Valamikor egy kis erdôrész 

volt, de a Gemenci-erdô egy, a Siótorkolatától 

nem messze álló, házról kapta 

nevét. 

Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton 

az árvízvédelmi töltés, délen a bátai 

erdôségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot. 

Az ezerarcú Gemenc a Duna-erdôség 

ôsvadon jellegû darabja, legszebb 

típusa a Duna–Tisza medreit kísérô 

ártéri erdôknek. A védgátak és a Duna közé 

fogott erdôvel borított hullámtér telistele 

van elhalt vagy mesterséges levágás 

után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal, 

gyûrûkkel, fokokkal, kobolyákkal 

és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb, 

a legromantikusabb a Veránka-sziget, 

a Forgó-tó és a Fekete-erdô, de Szomfava, 

Buvat és Grébec erdôrészei is megragadják 

az embert. 


GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET 

Gemencben az erdô és a víz fogalma sokáig 

egyet jelentett a munkával, a megélhetéssel, 

hiszen a Duna bôségesen adta a 

halat, hajtotta a malmokat, az erdô a szerszámfát, 

a tüzelôt, s a házépítéshez szükséges 

faanyagot biztosította. Az idô kereke nagyot 

fordult: kihaltak a szénégetôk, a vízimolnárok, 

nehezebben dolgoznak a halászok, 

megmaradtak azonban a favágók és a 

vadászok. 

A táj arculatában a századforduló hozott 

jelentôs változást. A Gemenc vidéken 

a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint 

a Sió és a Sárvíz szabályozásával 

megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már 

1820-ban átvágták a Duna nagyobb kanyarulatait, 

késôbb a sükösdi, a csanádi és 

a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A 

Duna mai medre 1905-re alakult ki a folyó 

64 km-rel megrövidült, jó hajózóút 

lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy 

tûnik, a halászatra csaknem végzetes csapást 

mértek. Leszûkültek a haltápláléktermô 

területek, az ivadéknevelô részek, 

csökkent a halállomány. Több lett viszont 

a szárazulat, így a vad megtelepedett, s 

mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A 

Gemenci-erdô fennmaradásához – dr. Pataki 

József szerint – az is hozzájárult, hogy 

a vízszabályozások megkezdésekor Pest 

megye és a kalocsai érsekség – tulajdon és 

közigazgatási szempontból hozzájuk tartoztak 

a területek – nem járult hozzá a 

védgátak költségeihez, így a gátak a birtokhatár, 

illetve a megyehatár mellett 

épültek. 

A kivételes szépségû dunai hullámteret 

nagyrészt erdô borítja, és még mindig 

fellelhetô rajta a korábbi folyóparti keményfa 

erdôk maradványa. Változatos a 

talaja, az öntéstôl a silány homokig minden 

megtalálható. 

Igen változatosak a növénytársulások. 

A Duna és a morotvák partjain a fehér, a 

fekete, és szürke nyár óriások ôrködnek,

mézgás és hamvas éger, fehér fûz ligetek 

húzódnak. Beljebb fôképpen a mocsári 

kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a 

magyar kôrissel. A bokor alakú, mandulalavelû 

fûz a zátonyokon telepedett meg. 

Több helyen megtalálható növénytani 

ritkaság, a fekete galagonya. A gazdag 

növénytársulásban él az erdei tulipán, a 

ritka nyári tôzike, a bókoló gyûrûvirág és 

a kígyónyelv, a vízparti, vizenyôs lápréteken 

pedig nyár elején pompázik a kosbor 

milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér 

harangocskájú gyöngyvirág. Ôszelôn, a 

nedves réteken a halovány rózsaszínlilás 

virágû ôszi kikerics köszönti az erdôlakókat. 

A Gemenci-erdô, az árterület természeti 

adottságai igen kedvezôek az állatvilág 

számára. A gímszarvas és a vaddisznóállomány 

világhírû. A Gemenc Rt. 

szarvasvadásztatásban elért eredményei 

kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986ban 

terítékre került 271.00 ICC pontszámú 

trófea jelenti, ami világelsô is volt. 

A terület vaddisznó-állománya lehetôvé 

teszi olyan hajtóvadászatok rendezését 

(is), ahol tíz vadász naponta 30–50 

vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokat 

is épp olyan szívesen fogadnak, 

mint 20 fôs csoportokat, s a vadászatra 

érkezô vendégeket különbözô stílusú vadászházakban 

szállásolják el Gemencben, 

Keselyûsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön, 

Hajósszentgyörgyön, Pandúron, 

TRÓFEA Vadászatszervezô 

és Vadászatelszámoló Kft. 

7100 Szekszárd, 

Arany J. u. 3. 

Tel./fax: 74/316-718 

Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással 

foglalkozó irodákban, illetve a 

Gemenc Rt. címén lehet: 6500 Baja, 

Szent Imre tér 2. Tel: 79/32l-044. 

A terület jelentôs madárrezervátum. A 

morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak 

egész sorának – az ezüstsirálynak, 

a fekete récének, a fekete gólyának, a 

barna kányának, a békászó sasnak, a fekete 

sasnak és a kerecsensólyomnak – nyújtanak 

kiváló terepet. Nevezetes ragadozó 

ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan 

mocsárerdôkben gémtelepek találhatók, 

a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag 

is fészkel itt. Vonulási idôben rendszeresen 

megfigyelhetô a nagykócsag, a 

kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos 

faja Gemencben. 

A gemenci hullámteret 1977-ben 

nemzeti jelentôségûnek deklarálták és az 

Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke 

védetté nyilvánította. A gemenci hullámtér 

rehabilitációs lehetôségeinek vizsgálatával 

1992-ben a Közlekedési, Hírközlési 

és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi 

és Területfejlesztési Minisztériumok 

holland és magyar intézeteket bíztak 

meg. A holland kormány által finanszírozott 

tanulmány elkészült, a terület vízgazdákodására 

koncentrál, de figyelembe veszi 

az erdészet, a vadászat, a halászat és az 

üdülés érdekeit is. 

A Tolna Tourist szervez kirándulásokat. 

Úgy találhatja meg az irodát, ha Szek- 

Az 1989-ben alakult cég fô tevékenységi köre, vadászatok 

megszervezése és elszámolása. Mûködési területe 

elsôsorban Tolna megye és Bács-Kiskun megye 

valamint az ország egész területén fellelhetô vadászhelyek. 

Tolna megye Európa hírû vadakban bôvelkedô 

erdeje a 36.ooo hektáron elterülô Gemenci Vadrezervátum 

Bács-Kiskun megye fô vadászterülete, Baja 

környéke. 

Vadászható apró és nagyvadak: fácán, liba, kacsa, nyúl, 

ôz, szarvas, dámszarvas, vaddisznó. 

A Trófea Múzeum a gemenci 

kiránduló központban 

Gemenc jellegzetes 

nagyvadja 

a gímszarvas 


szárdon, a városközpontban a vasútállomás 

felé kanyarodik el – a Budapest, Pécs, 

illetve a Balaton irányából érkezôk igénybe 

vehetik a felüljárót (balra kell fordulni 

a Rákóczi utcából) –, s így egyenes út vezet 

a várostól 5 kilométerre lévô Bárányfokra, 

a Gemenci Kiránduló Központba, 

ahol étterem, ajándékbolt, lovaspálya, és a 

Trófea Múzeum található. Ettôl pár száz 

méterre indul az erdei kisvasút. 

Elhagyva a kirándulóközpontot és 

újabb 8 kilométert autózva a Sió-csatorna 

torkolati mûhöz érkezhetnek. Innen indul 

a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza 

közlekedik. 

A Gemenc állatvilágát bemutató Trófea 

Múzeum hétfô kivételével naponta 

10-tôl 17 óráig tart nyitva, október 15-tôl 

április 15-ig szezonálisan üzemel. Az erdei 

kisvasút május 1-jétôl október 30-ig 

szombat, vasárnap 10.30-kor indul. A sétahajó 

április 15. és október 15. között 

naponta 10, 12, 14, és 16 órakor közlekedik 

a Sión és mutatja meg a Gemencierdô 

egy szép szeletét. Mivel változhatnak 

az indulási és nyitva tartási idôpontok, 

azért azt javasoljuk, információszerzés céljából 

elôzetesen keresse meg a Tolna 

Tourist Kft-t. 7100 Szekszárd, Széchenyi 

u. 38. Tel/fax.: 74/ 312-144. 

Az élô Nagy-Duna a tájvédelmi körzet 

északi határától a Sió torkolatáig 

mindkét oldadon korlátozás nélkül horgászható. 

A Sió torkolatától a Sugovica 

torkolatáig a bal parton szabadon horgász- 


hatunk, a jobb parton csak vízijármûrôl 

ötméteres parti sávban. A Sugovica torkolatától 

a tájvédelmi körzet területén – 

mindkét oldalon csak vízi úton közlekedve 

– ötméteres parti sávban próbáljuk ki 

horgászszerencsénket. 

A szélvizek esetében a következôket 

kell tudni. A Sió-csatorna torkolati mûtôl 

a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás 

nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható. 

Itt az öt méteres parti sáv nem 

vehetô igénybe. A keselyûsi Holt-Sió keleti 

zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli 

oldalon teljes egészében engedélyezett a 

halfogás. 

Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói 

révtôl nyugatra esô Sió-szakasz, a 

mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyifok. 

Horgászható a Csetai-Vén-Duna csónakról 

teljes egészében. A torkolattól a 

parkerdô határáig, a déli oldalon gyalogosan 

is. Északi oldalon vízijármûbôl ötméteres 

parti sáv igénybevétele nélkül. 

Korlátozás nélkül horgászható a Móricz–Simon–Hágli–Duna. 

A bátai Holt- 

Duna a vadkár elhárító kerítéstôl délre esô 

nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon 

próbálhatják ki szerencséjüket. Ugyanígy 

az „Alsó-sárosok” és a bátai régi kenderáztatónál 

is. A szeremlei Holt- vagy Öreg- 

Duna jobb parton csak víziúton megközelítve 

– az ötméteres parti sáv igénybevétele 

nélkül – horgászható, de csak a bal parton. 

A veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti 

erdészházig csónakból lehet halat fogni.

ÔCSÉNY 


Szekszárdot a Gemenci-erdôvel összekötô 

útról térhetünk le, a Sárközbe – az 

elsô falu Ôcsény. Az 56-os útról, vagy a 

Sárbogárd Bátaszék vasútvonalon is elérhetô. 

Az út az egykori medrek szabdalta, 

alföldi jellegû tájon vezet az egyik – a Duna 

árterébôl kiemelkedô – hosszan elnyúló 

terasz-szigethez, vagy ahogy itt nevezik 

„göröndhöz”. 

A falu eredetileg késôbarokk temploma 

1782-ben épült, s 1897-ben eklektikus 

külsôt kapott. Feltehetôen ekkor, 

vagy a következô évtizedekben meszelték 

le a növényi motívumokkal gazdagon díszített 

templombelsôt, s ekkor tûntek el a 

kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez 

utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró 

oldalába bevágott deszkákon ôrzôdött 

meg csupán. Megtekinthetôk a páratlan 

szépségû, ôsi sárközi – fekete alapon fehérrel 

hímzett terítôk. (A parókián jelentkezhetnek 

be csoportok, cím: Hôsök tere 

1. Tel: 74/496-674.) 

A lecsapolások után Ôcsény szántóföldje 

mintegy ötszörösére nôtt, s a falu 

komoly szerepet játszott a sárközi népmûvészet 

gazdagításában. A szövô, hímzô, 

csipkeverô, rajzoló asszonyok mellett nevezetes 

alak volt például Paprika János, 

aki kifaragta Szigetvár viadalát, s kiállításokra 

vitte munkáját. Ma is sok ügyeskezû 

asszony, férfi élteti tovább a hagyományokat. 

Az elmúlt években Cs. Vasvári Ibolya 

festômûvész Gránátalma Hagyományôrzô 

Galériája (Fô u. 4.) kívánja rendszeresen 

bemutatni, munkáikat. (A családi házban, 

amely otthont ad e munkáknak, festette 

Keresztelô címû festményét Csók István 

(1865–1961). 

Az alkotó szombaton és vasárnap bejelentkezéssel 

fogad látogatókat. Telefon: 

74/496-465.) 

A falu mellett fekszik az Ôcsényi repülôtér, 

a fôutcáról balra tábla jelzi, hol 

kell letérni. A füves, 20 tonna teherbírású 

pálya mérete: 1200x300 méter. Az Ôcsényi 

Repülôklub szervezésében vitorlázórepülés, 

motoros repülés, ejtôernyôzés, sárkányrepülés, 

hôlégballonozás és siklóernyôzés 

folyik itt. A repülés bármely formáját 

elôzetes bejelentkezéssel próbálhatják 

ki, ûzhetik a vállalkozó kedvûek. 

A repülôtéren szállás és külön rendelésre 

étkezési lehetôség is van. A motel 

húsz fôt, a kiépített kemping (víz, villany) 

maximum harminc fôt tud fogadni az árnyas 

fák alatt. Márciustól októberig fogadnak 

vendéget, külön bejelentéssel szezonon 

kivül is. Postacím: 7143 Ôcsény, 

Pf. 6. Tel/fax: 74/496-874, vagy 74/496- 

265. Érdeklôdni lehet Talabos Gábornál, 

a Repülôklub elnökénél. 

Hagyományos rendezvény a kétévente 

július végén, vagy augusztus elején zajló 

Gemenci Vitorlázó Repülô Bajnokság 

és az évenkénti (október elsô hetére hirdetett) 

„Nemzetközi Hôlégballon Találkozó”. 

Sokáig szokás volt, 

hogy a templomtoronyba 

lámpát tettek, s félreverték 

a harangot, ha rossz idô 

volt, vagy a szekszárdi 

piacról jövô ladikja 

sötétedésig nem ért 

a kikötôbe. 

Fiatalasszony ôcsényi viselet- 

ben 


Decsi tájház 

- enteriör 

DECS 


A sokszor csak a „Sárköz fôvárosaként” 

említett település alig három kilométerre 

fekszik ôcsénytôl, Szekszárd vagy 

Várdomb felôl közelíthetô meg a Sárközön 

végigkanyargó úton. 

Korai története Etéhez kapcsolódik, a 

Sárköz városias kultúrájú települése, vásárközpontja 

volt. Decs fontossága Ete 

16. századi pusztulását követôen nô meg. 

A falu kiterjedt határa tele van régi romokkal, 

kôemlékekkel, s azokhoz fûzôdô 

legendákkal. Ete emlékét, amely fénykorában 

nagyobb volt, mint Tolna, ma már 

csak a Városhely dûlônév ôrzi. A falu gótikus 

református temploma adott helyet 


Detsi István prédikátornak, aki 1609- 

1613 között itt írta a „Decsi kódex-”et. 

Az 1848-as forradalom hírét Decsen 

is nagy lelkesedéssel fogadták. A hagyomány 

szerint megfogták az uradalom rettegett 

ispánját, és a kocsmában hajnalig az 

asztal tetején táncoltatták. A sokszor elmesélt 

történetet M. Szabó István festômûvész 

meg is örökítette. Gigantikus 

olajfestménye a decsi kocsma falán volt 

évtizedekig látható, ma a Polgármesteri 

Hivatalban tekinthetik meg az érdeklôdôk. 

(Decs, Fô u. 33. Tel/fax: 74/495- 

069). 

A decsiek 1859-tôl országszerte elhíresült 

úrbéri pert folytattak a pilisiekkel 

együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben 

volt. A vízrendezési munkák révén a falu 

szántóterülete 1855–65 és 1895 között 

csaknem hatszorosára nôtt, megteremtve 

a Sárköz és fôvárosa gazdagságának alapját. 

Decs határa nemcsak az Alföldet és a 

Dunántúlt köti össze térben és idôben, de 

a különbözô korokat, kutúrákat is. 

A lecsapolások után meginduló felvirágzással 

a népi kultúra is megváltozott. A 

táj népmûvészete kiszínesedett, mind gazdagabbá 

vált. Ehhez igyekszik betekintést 

nyújtani a Decsi Háziipari Szövetkezet 

Tájházában (Kossuth L. u. 32.) és a Faluház 

padlásterében található néprajzi, helytörténeti 

kiállítás. 

A tájház fehérre meszelt, tornácos épülete 

vall arról, hogy miként hagytak fel a meggazdagodott 

sárközi gazdák a sövényfonásos, paticsfalú 

építkezéssel. Bátaszéki, tolnai, dunakömlôdi 

kômûveseket hívtak és emeltettek felük 4- 

5 szobás utcafrontos téglaházakat. Elôször faragott, 

festett bútorokkal, majd polgári ízlésû tárgyakkal 

töltötték meg az alig használt szobákat. 

A festett és faragott tulipános ládák Komáromban 

készültek, a tornyos nyoszolyák Hartán, a 

tálasok és padok Baján. 

A kecses üvegkancsókat, poharakat felvidéki 

vándor árusok hozták, a díszes kerámiát 

pedig Mórágyon, Szekszárdon és Baján készí-

tették. Errôl vallanak a tájházban kiállított használati 

tárgyak 

A teljes viselettel is megismerkedhet itt a 

látogató: asszonyaiknak, akik olyan káprázatos 

ruhákban pompáztak, hogy csak „lehúnyt 

szemmel lehetett rájuk nézni” Lyonból, Bécsbôl, 

Pestrôl színes selyembrokát anyagokat, cifra 

szalagokat, gyöngyöket és flittereket hozattak. 

Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta, 

vagy nôrokonától örökölte. A múlt század 

nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font 

hajukat tülökpártával takarták, késôbb az úgynevezett 

„háromrészes bársonnyal”. Az asszonyok 

régebben téglalap alakú „szabott fôkötôt” 

viseltek, amelyet a menyecskék az elsô gyermek 

születéséig „bíborral” (fátyollal) is befedtek 

és díszes tûvel tûztek meg. 

A régi bôujjú „bíborümögre” pruszlik, késôbb 

vállkendô került, majd újabb változatára 

„röpikét”, réklit húztak. A szoknya. a keskeny 

kötény és a jellegzetes sárközi vállkendô a legdrágább 

anyagokból készült. 

A Sárközben külön stílusa volt az ing, a fôkötô, 

a bíborvég, a jegykendô és a halottaspárna 

hímzésének. Az elhúnyt feje alá tett ún. 

szôrfonállal hímzett párnavégek gránátalmái, 

tulipánjai a gyász pompáját emelték ki. A virágmotjvumokat 

ún. hamis laposöltésekkel töltötték 

ki és láncöltésekkel keretezték. A nagyobb, 

zárt motívumok közötti teret kacskaringókkal 

díszítették. 

A múlt század nyolcvanas éveinek végéig 

a kézfogón, vagy ahogy mondták „elkendôzésen” 

a menyasszony magaszôtte és hímezte 

jegykendôvel ajándékozta meg a vôlegényt. 

Ezek egyszínû, kontúrozott motívumai a bíborvégek 

díszítéseit idézik. 

A viseletnél már említett bíbort, amelyet 

ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték 

fel az új asszony fejére, s egészen az elsô 

gyermeke megszületéséig hordta. A színes selyemmel 

vagy szôrpamuttal esetleg arany- és 

ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot a bíbor 

egyik végére varrták, s mellen tûzték meg. 

A Tájházban és a Faluházban elôzetes bejelentkezéssel 

szövés, tojásfestés bemutatót tartanak 

és a vendégek „élôben” ismerkedhetnek 

meg a sárközi népi viselettel. (A tájház nyitva: 

hétfôtôl szombatig 8-tól 17óráig, vasárnap csak 

bejelentéssel, a Sárközi Népi Iparmûvészeti 

Szövetkezet. Decs, Kossuth u. 34–36. alatt. Tel: 

74/495-320.) 

Irodalom: 

Andrásfalvy Bertalan–Vadóc Kálmán: A Sárköz népmûvészete. 

– Szekszárd. – 1967. 

Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története. 

Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István. Decs. – 1990. 

Katona Imre: Sárköz. Bp. – 1962. 

A hatalmas és látványos sárközi folklórt 

a kenderfeldolgozás eszközeit és a sárközi 

szôtteseket mutatja be a Faluház állandó 

kiállítása. (Rákóczi u. 2–8. Tel: 

74/495-040. Nyitva: hétköznap 9-tôl 18 

óráig, hétvégén külön bejelentkezés alapján.) 

Az alagsorban a környék kerámikusainak, 

a folyosó galériában pedig képzô 

és iparmûvészeknek idôszaki kiállításai 

adhatnak tartalmas kikapcsolódást. 

Minden évben augusztus elsô hétvégéjén 

rendezik meg a Népmûvészet Napját, 

táncmulatsággal, kirakodó vásárral, 

kiállitással. 

A Sárköz legnagyobb ünnepe a három 

évente megrendezésre kerülô Dunamenti 

Folklór Fesztivál. 

A hagyományokat azért gyakrabban is 

feltámasztják a Faluházban. Csoportok 

számára lakodalmi játékot adnak elô a 

Decsi „pávák” és fiúk 


decsi néptánc és ének együttes tagjai – a 

menyasszony kikéréstôl a tyúkverôig, szakács- 

és menyasszonytáncig. 

Gyermekeknek kínál egyhetes kézmûvestábort 

a Faluház, ahol az ôsi kismesterségekkel, 

gyöngyfûzésssel, szövéssel, 

csipkeveréssel, kerámiakészitéssel ismerkedhetnek 

az iskolások. 

SÁRPILIS 


A Sárközhöz tartozó települések közül 

alig ezer lakosával a legkisebb, Sárpilis 

Várdomb és Decs felôl közelíthetô meg. 

Várdombbal közös vasútállomása a falutól 

távol van. 

A település formájáról és építkezésérôl 

a századelôn Kovách Aladár által adott 

kép az egész Sárközre jellemzô volt. Lófejeket 

látni a sövénykarókra tûzve. Alig 

volt egy-két ház, melynek sövényén ne lett 

volna két-három lófej. „Életük delén lévô 

férfiak és asszonyok mondják, hogy ez- 

BÚZAKALÁSZ MEZôGAZDASÁGI SZÖVETKEZET 

BÁTASZÉK, Budai u. 7. 

Programjukban kirándulás is szerepel 

a falu határában fekvô Cserenci-vadászházhoz, 

ahol természettudományi bemutató 

teremben tekinthetô meg a Gemenc 

élôvilága. (Bejelentkezni lehet: 7144 

Cserenci Vadászház Decs, Szövetkezet u. 

1. Tel: 74/496-891 gondnok Beödöck 

Bertalan) 

elôtt 30-40 évvel, vagyis gyermekkorukban 

még igen sok lófejet lehetett utcázra 

fordítva látni, ezek éveken át ott maradtak, 

míg maguktól le nem estek.” 

A település református lakossága által 

1797-ben építtetett késô barokk templom 

messzire látszik a sík határban. 

A népi hagyományôrzés ösztönzôje 

volt néhai Bogár István, néprajzi gyûjtô, a 

sárpilisi hagyományôrzô együttes megszervezôje. 

Elôzetes bejelentés után Szekszárd-Szôlôhegyen 

megtekinthetô sárközi 

népmûvészeti tárgyakból álló gazdag gyûjteménye. 

Az 1992. elôtt 6.800 hektáron hat közigazgatási településen (Alsónána, 

Alsónyék, Bátaszék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb) gazdálkodó szervezet 

jelenleg 3.800 hektár bérelt területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése ágazati jellegû: 

növénytermesztési, állattenyésztési, mûszaki, kertészeti és számviteli üzletágakból 

áll. A növénytermesztési üzletág alapvetôen búza, kukorica, árpa, 

napraforgó és cukorrépa termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termény egy 

kisebb részét a szövetkezet állattenyésztési üzletága használja fel, a nagyobb 

részét értékesíti. Az üzletág rendelkezik megfelelô technikai háttérrel, erô és 

munkagépekkel, szárító és tároló kapacitással. Az állattenyésztési üzletág sertés és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik. 

Mindkét szektor szakosított, modern telepeken végzi tevékenységét. Átlagos szarvasmarha létszám 720 db, ebbôl tehén 330 

db. Átlagos sertés létszám 6.300 db, ebbôl koca 800 db, míg az éves hízósertés kibocsátás 20.000 db. Kertészeti üzletág 73 

ha ôszibarack, 25 ha dió és 300 ha szôlôültetvényen gazdálkodik. A teljes termést értékesítik. Az ültetvények technológiai 

munkálatait egy viszonylag kis létszámú, jól képzett szakgárda végzi el. 

Három termelô egység technikai hátterét a mûszaki üzletág egy jól felszerelt 

központi és két kisebb javítóüzeme biztosítja. Az üzletág végzi a termények, 

állatok szállítását saját gépkocsiparkjával. A felsorolt tevékenységeket 200 fô 

aktív szövetkezeti tag, 70 fô állandó alkalmazott végzi el. 

Szövetkezetünknek 450 nyugdíjas tagja van, akikrôl szûkös lehetôségeink 

ellenére is gondoskodunk. Terveink, elképzeléseink mindegyike a 

szövetkezet életképességének megôrzése, a 270 dolgozó és csaknem ugyanennyi 

család megélhetésének biztosítása.

BÁTASZÉK 


A 7200 lakosú kisvárosnál találkoznak 

a Duna mentén futó 56-os és az Alföld 

felé átkelô 55-ös utak, a Budapest, 

Pécs, Dombóvár, Baja felôl érkezô vasúti 

vonalak. A Geresdi- és a Szekszárdidombság 

találkozásánál fekvô vasúti és 

közúti csomópont. 

A kövesdi határrészen elôkerült értékes 

római kori régészeti leletek mellett a 

középkori falmaradványok, faragott, feliratos 

kôemlékek vonzzák a látogatókat. 

II. Géza itt alapította 1142-ben a cikádori 

apátságot, amelybe Szent Lipót osztrák 

ôrgrófnak, a szentkereszti monostor alapítójának 

fia (ugyancsak a szentkereszti monostor 

apátja) 12 szerzetest küldött. Cikádor 

pontos helyérôl hosszas vita folyt. A 

perdöntô jelentôségû régészeti feltárás sajnos 

csak a legutóbbi években kezdôdött el 

a templom udvarán. Már az eddigi kutatások 

is egyértelmûen tisztázták, hogy a 

feltárt épületrészletek valóban egy cisztercita 

apátsághoz tartoznak. 

Bátaszék újkori történetében jelentôs 

szerepet töltenek be az elsô német telepesei 

a XVIII. század elején érkeztek. Sok 

iparos volt köztük, s a századunkban is továbbélô 

hagyományos mesterségek gyakorlói 

közül a leghíresebbek a kádárok és 

a kômûvesek voltak. Volt olyan esztendô 

a század elején, amikor közel 400 bátaszéki 

kômûves dolgozott Törökországban és 

Iránban. A második világháború után fôként 

Józseffalváról származó bukovinai 

székelyek, továbbá bácskai és felvidéki 

magyarok is otthont találtak a településen. 

A város központjában emelkedô neogótikus 

templomot is bátaszéki mesterek 

építették. (Szabadság u. 1. Tel: 74/492- 

903. Bejelentkezés nélkül 8-tól 10 óráig és 

15-tôl 16 óráig. Ugyanitt kérhetik el a 

Segítô Szûz Mária kápolna kulcsát, 

amelyhez a fôutcán a templomtól Szekszárd 

irányába haladva jutnak el. 

Autóval dél felé elhagyva a települést 

az 56-os út mellett, az egykori Kövesd helyén 

egy barokk mûemléket láthatunk: a 

Kálváriát. Egy barackoson keresztül kapaszkodhatunk 

fel innen a szôlôhegyek 

patrónusa, Szent Orbán tiszteletére épített 

kápolnához, ahonnan csodálatos kilátás 

nyílik a közelmúltban várossá vált Bátaszékre 

és környékére. 

A település és környékének tárgyi emlékeit 

Dr. Csanády György orvos gyûjtögette évtizedeken 

keresztül. A rendkívül becses magángyûjtemény 

gazdag régészeti, néprajzi és hely- 

A bátaszéki neogótikus 

templom 


A bátaszéki szôlôhegyek 

lábánál fekvô elpusztult 

középkori települések 

egyike volt Lajvér, 

amely a népi szómagyarázathoz 

kapcsolt hagyomány 

szerint nevét onnan nyerte, 

hogy amikor a szomszédos 

rácok megtámadták, 

s elûzték a magyar falu 

lakóit, azok „jaj a vér” 

kiáltással menekültek. 

E szavakat a rácok Lajvérrá 

alakítva ôrizték meg a 

település nevében. 

Alsónyék református lakói 

a török hódoltság idején 

a mocsarak közé menekültek.A 

hagyomány szerint 

az is elôfordult, hogy 

a portyázó török csapatok 

magyar szóval próbálták 

kicsalogatni ôket rejtekükbôl: 

„Kati, Panni, Sári, 

Mári gyertek ki, elmentek 

már a tatárok!” 

Alsónyék lakói a veszély 

elmúltával visszatértek 

falujukba 

történeti anyaga a jégkorszaktól napjainkig 

nyújt áttekintést. Elôzetes bejelentés alapján tekinthetô 

meg a Vörösmarty u. 1. szám alatt, néhány 

lépésre a templomtól. (Telefon: 74/491- 

087.) 

Évente május elsô hetében látványos 

koronázási ünnepséget, jelmezes felvonulást 

rendeznek a II. Géza Gimnázium 

szervezésében. (Érdeklôdni lehet: Bátaszék, 

II. Géza Gimnázium Kossuth u. 

38/42. Tel: 74/493-358.) 

A település közelében terül el a népszerû 

horgászhely, a Ráros. Hivatalosan 

ALSÓNYÉK 


A Baja–Bátaszék vasút és közút mellett 

fekvô 854 lakosú falut az 56-os útról 

Bátaszék északi határában leágazó összekötô 

úton is megközelíthetjük. 

A régi Sárköz egyik legnagyobb mezôvárosának, 

Kesztölcnek nevét viszont már 

csak a nyéki határ- és dûlônevek ôrzik. 

A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben 

meggazdagodott. Kiterjedt határában 

szívesen szereztek jó minôségû szántóiból 

a szomszédos német falvak lakói is. 

Az egykori Duna menti mocsárvilágot 

szegélyezô elsô magaslat szélén húzódott a 

fôutca, a mai Templom utca. Az 1792ben 

épített barokk stílusú református 

PÖRBÖLY 


A minden szállal a Gemenci-erdôhöz 

kötôdô község, a dunai árteret átszelô 55ös 

út mellett fekszik. A településen keresztülhaladva 

5 kilométer távolságban érjük 

el a bajai Duna-hidat. 

A falu csak az I. világháború után kezdett 

kialakulni. A környékbeli pusztákról 

származik a népessége. 


Szekszárd Bátai Fôcsatonának hívják, és 

megközelíthetô akár Bátaszékrôl, a városközpontból, 

akár Bátáról a mezôgazdasági 

szövetkezet majorja felôl. 

Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti 

hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több 

éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysége 

1.20 m, szélessége 14–18 m, felszíne 

helyenként hínárral borított. 

Ponty, amur, csuka, harcsa, süllô és 

fehér halak foghatók. Kijelölt helyen fôzési, 

sátorozási és lakókocsi parkolási lehetôség 

van. 

templom (Kulcs Simai Endre lelkésznél, 

Árpád u. 5.) mellett álló hatalmas, díszes 

házak – a lecsapolások után meggazdagadodott 

– parasztpolgárság emlékét idézik. 

Az utca déli végén található – a hajdan 

a Sárköz számára termelô – szekszárdi 

Steig fazekasdinasztia hagyományait 

ôrzô Steig Ágnes és Jaszenovics Géza mûhelye, 

ahol ma is szebbnél szebb ólommázas 

sárközi tányérok, tálak és bokályok készülnek. 

(Elôzetes bejelentkezéssel csoportokat 

is fogadnak. Templom u. 8. Tel: 

74/493-346). 

A község a Dunamenti Folklórfesztivál 

egyik színhelye, hagyományôrzô néptánc 

csoportjával házigazdája. 

A település lakóinak fôként a Gemenci-erdô 

és a világhírû vadállomány közelsége 

ad munkát. Pörböly a kiinduló állomása 

(a Sió-zsilipet is érintô) a Bárányfoki 

Kiránduló Központig közlekedô, 36 

km hosszú erdei kisvasútnak. 

A kis település nevét az 1994-es vasúti 

katasztrófa tette ismertté, amikor egy iskolabusz 

ütközött a vonattal és 11 kisgyermek 

halt meg. Ma kereszt jelzi a tragédiát 

az átjárónál.

BÁTA 


A Sárköz legdélebbi települését az 56os 

útról leágazó bekötôúton balra érhetjük 

el. A „högy” lábához szorult, jellegzetesen 

egyutcás szerkezetû faluban még a 

közelmúltban is verekedésbe torkollhatott 

a beszélgetés, ha az idegen az iránt érdeklôdött, 

hogy a megszólított melyik utcában 

lakik. 

A szabályozások elôtt a Duna az ártérbe 

mélyen benyúló löszhegy lábánál kanyargott. 

Mint a falu fölötti Öreg-hegy 

ôskori leleteinek gazdagsága bizonyítja, az 

átkelésre alkalmas hely évezredeken át 

fontos stratégiai pont volt. Megtelepedett 

a késô bronzkor, a vaskor embere. Különleges 

értékû az innen elôkerült – a kelta 

hitvilág középpontjában álló vadkant ábrázoló 

– öntött bronzszobor, amely más 

régi sírokból, épületmaradványokból származó 

leletekkel együtt a szekszárdi Wo- 

sinsky Mór Múzeumban látható. Felvirágzását 

elsôsorban annak a bencés apátságnak 

köszönheti, amelyet a feltehetôen 

a környéken élô besenyôk megtérítésére 

I. László alapított 1092-ben. A szomszédos 

Bátaszéknél pihent meg 1440-ben 

Hunyadi János, miután a Garák felett 

gyôzelmet aratott. E helyen búcsúzott hitvesétôl 

a mohácsi csatába induló II. Lajos. 

A falu házai fölött omlik a part. Ilyenkor 

gyakran kerülnek elô az egykori plébániatemplom 

helyét jelzô sírok. A legutóbbi 

földcsuszamlás óta jól látható a gótikus 

templom szentélyének részlete, a diadalívet 

támasztó pillér csonkja is. 

A térség gazdasági életét meghatározó 

lecsapolások egyik mûszaki központja a 

lankóczi mellett a bátai szivattyúház. Az 

1896-ban felállított hatalmas 4,5 m 3 /sec 

teljesítményû, elôször gôzgépekkel, majd 

a II. világháború óta a szénhiány miatt 

fagázas motorral mûködtetett szivattyúk 

ma is bármikor újraindíthatók. 

Az Orbán kápolna híres 

búcsújáró hely Bátaszék 

határában 

A világon 

egyedülálló a 

bátai víziszivattyú 


Népi mesterségek Bátán 

Utoljára 1990-ben volt szükség 

üzembe helyezésükre, de ma is készültségben 

vannak, mert az 1992-ben megépített 

modern szivattyútelep teljesítménye 

mindössze 2 m 3 /sec, s így komolyabb belvíz 

esetén ma is szükség van a gépmatuzsálemekre. 

A millecentenárium évében 

újraindították az egyedi tervezésû és gyártmányú 

gépeket. A világon egyedülálló látványosság, 

a bátai fagázzal hajtott szivatytyútelep 

gépésze, ifj. Csankó János apjától 

leste el a mesterség könyvbôl már meg 

nem tanulható fortélyait. (A látogató tôle 

kérhet kulcsot és felvilágosítást. Címe: 

Báta, Béke u. 8. , gátôrház. Tel: 74/ 490- 

757). 

Bátán élt Czenz János (1885–1960) 

festô, aki képein megörökítette a sárközi 

népviselet gazdag színpompáját. A falu 

múltjából, néprajzi emlékeibôl a bátai hímes 

tojások motívumkincsébôl, az Óvoda 

utca 6. szám alatt található tájház ad ízelítôt. 

(Nyitva: a hét minden napján 17 órától, 

szombaton 15-tôl 18 óráig. Bejelentkezés: 

Polgármesteri Hivatalban. Tel: 

74/490-558.) 

A Dunamenti Folklórfesztivál három 

évente visszatérô sorozatának egyik állandó 

színhelye. 

Báta lakossága helyben gazdálkodik, 

vagy a környezô településekre jár dolgozni. 

Jelenlegi elszigetelt helyzetén változtatott 

volna, ha az ötvenes években megépül 

a tervezett vasútvonal Bátaszék és Mohács 

között. A déli szomszédunkkal megromlott 

viszony miatt félbemaradt építkezés 

nyomát – mint egy történeti mementót –, 

a sín nélküli vasúti töltést még ma is sokfelé 

láthatja az utazó. Ma a gyorsvonat a 

Duna jobb partja helyett Bajára fut. 

A néprajzról és hagyományápolásáról 

híres sárközi községben érdemes felkeresni 

a 4-5 hektár területû Keszeges tavat. 

Bátáról érhetô el a mezôgazdasági szövetkezethez 

vezetô betonúton, kb. 1 kilométer 

megtétele után. Az egykori kenderáztató 

tó fô hala a ponty.

Idôs asszony viseletben, virággal

Országos hírét a bátai 

monostor egy csodának 

köszönhette. 

A legenda szerint egy 

misézô barát az ostyából 

vért látott kicsordulni 

a monostor templomában. 

Zsigmond király kérésére 

1434-ben IV. Jenô pápa 

a nagy számban Bátára 

érkezô zarándokoknak 

engedélyezte a búcsú 

tartását. 

(Az ostyán látható 

‘vércseppek’ oka egyébként 

a nedves, nyirkos környezetben 

tartott ostyán elszaporodott 

vörös színû 

gomba, a micrococcus 

prodigiosus volt.) 

A féltve ôrzött, s a hatalmaskodó 

fôurak által többször 

is elrabolt ereklye a 

török dúlás során elveszett. 

A csoda ötszázadik évfordulóján 

a Klastrom-hegyen 

építették a ma is megtekinthetô 

Szent Vér 

templomot. 

VÁRDOMB 


A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál 

futó 56-os út mentén fekszik 

az 1200 lelkes falu. Ezt a helyet a római 

korban Ad Statuas néven említik. Az egykori 

erôdítmény helyén, a kocsmadombon 

érdemes egy pillanatra megállni, s 

megnézni az 1791-ben állított, festett 

Szent Vendel szobrot. A Vendel-kultusz 

itt a XVIII. században érkezô német telepesek 

megjelenéséhez köthetô, amikor az 

új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyájakkal 

váltották fel a korábbi magyar juhfajtákat. 

A domb déli aljában csendesen bújik 

meg a katolikus közösség kis barokk 

temploma – melynek lépcsôjébe római 

köveket építettek. (Megtekintése elôzetes 

ALSÓNÁNA 


Várdomb felôl az 56-os útról leágazó 

összekötô úton érhetjük el, amely a 

Bátaszék–Bonyhád úthoz csatlakozik. Ha 

Várdomb felôl érkezünk, a település utáni 

meredek kaptató tetején érdemes megállni 

egy pillanatra, s visszatekinteni a Sárköz 

elénk táruló panorámájára. Az 56-os 

út keleti oldalán az Aquincum-Mursa római 

kori út nyílegyenes, fehéres sávja szinte 

magához vonzza tekintetünket. Alsónána 

határában volt a vámos helyként 

SZÁLKA 


A Lajvér-patak mentén meghúzódó, 

festôi környezetben fekvô kis falu a völgygát 

megépítése óta kedvelt horgász- és kirándulóhely. 

Az 56-os útról Szekszárd és 

Várdomb között, vagy a Bátaszék–Bonyhád 

szakaszról közelíthetô meg. Ha az 56- 


bejelentkezéssel Bátaszéki Plébánia Hivatalban. 

Bátaszék, Szabadság u. 1. Tel: 

74/492-903.) 

Figyeljük a köveket, mert rövid sétánk 

során (a Kossuth Lajos utcában a 

pékség cégére kôasztal, kôkenyér az önkormányzat 

elôtt a magyar címer) az itt 

lakó Bakó László szobrászmûvész „ténykedését” 

jelzik. Az alkotó függeszti, állítja, 

fekteti, a kavicstól a szikláig megmunkálja 

a köveket. Háza udvarán (a templomtól 

Bátaszék irányában a jobb oldalon) szoborpark, 

pincegaléria ad ízelitôt alkotásaiból. 

Közülök legutóbbi egy „szalámifa”, a 

Józan-dûlôben Alsónána felôl nyíló út 

keresztezôdésénél került felállításra. 

(Az alkotások megtekinthetôk bejelentéssel. 

Tel: 74/430-119. Cím: Kossuth 

u. 143.) 

gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult 

sárközi mezôváros. Alsónána történetének 

utolsó három évszázada jellemzô 

példája a környék többszöri lakosságcseréjének. 

A török idôkben délrôl felhúzódó 

szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon 

nevezték ôket, ‘rácokat’ – birtokáról öszszegyûjtve 

1700 körül telepítette ide Jany 

apát. A XVIII. század végén már többségében 

evangélikus németek lakták. 

A II. világháborút követô kitelepítések 

után pedig fôként a Felvidékrôl áttelepítettek 

kapták meg az üresen álló házakat. 

os útról kanyarodunk le, akkor a szerpentin 

tetején a görögszói kápolna mûemléképületénél 

érdemes megállni és körülnézi 

egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább 

külsô képe, tájba illeszkedése magávalragadó, 

ha valaki az épület belsejére kiváncsi 

a szálkai plébánostól, Perkl Ádámtól 

kérheti el a kulcsot. (Kossuth u. 78. Tel: 

74/409-659.)

A hangulatos kis kápolnától belátható 

az egész Sárköz. Tôlünk balra Szekszárd 

toronyházai, elôttünk az ôcsényi templomtornyok, 

kicsit jobbra a decsi katolikus 

templom égbeszökô sziluettje. E mögött 

szerényen búvik meg a reformátusok 

fehérre meszelt kis templomának tornya. 

Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép idôben 

pedig a bajai tornyok is feltûnnek. 

A modern szôlôültetvények szélén néha 

még igazi, százados ritkaságokat találhatunk: 

fehércseresznyét. A múlt század 

végén a híres szekszárdi szôlôvidéket is elpusztította 

a filoxéra. A hagyományos fajtákat 

ellenálló oltványokkal pótolták. Az 

oltványok jelentôs részét Amerikából hozatták. 

Az egyik köteg otvány mellé a kereskedô 

gyümölcsfa különlegességet tett 

ajándékba: fehércseresznye oltványokat, 

melyeket ebben a dûlôben ültettek el a 

gazdák. Helyenként még ma is találhatunk 

az évtizedeket és számos nagyüzemi 

teraszozást átélt, de fôként újra szemzett 

gyömölcs-különlegességekbôl. 

Utunkat a domb másik oldalán folytatva 

a Mecsek nyúlványait, a legmagasabb 

csúcsot, a Zengôt látjuk a dombok 

fölött, s csak az utolsó pillanatban bukkannak 

fel Szálka házai. A települést, 

ahonnan korábban sokan elvándoroltak, 

egyre többen keresik fel akár egy rövid 

hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihenésre. 

A faluban mûködik nyári alkotó- illetve 

diáktábor a Táncsics utcában. (Érdeklôdni 

lehet: Decsi Kiss János Szálka, 

Táncsics u. 43. Tel: 74/409-578.) A Szekszárdi 

dombok között kanyargó dél-dunántúli 

Kéktúra útvonal a falutól délre kilométereken 

át a Szálkai-tó festôi szépségû 

partján halad. 

A tó valójában iszaptározó. Nagyon 

jól karbantartott intenzív horgászhely, kezelôje 

a Szekszárd–Paksi Kft. Horgászegyesület. 

Az 5,7 hektáros területet az 56os 

útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány 

kilométerrel jobbra kanyarodunk a 

Szálka–Môcsény útra, és Szálka községet 

alig elhagyva mindjárt elénk tûnik az 

elôtározó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve 

Môcsény után kell balra kanyarodni. A 

horgászberkekben remek víznek tartott 

tóban ponty, süllô, amur, keszeg, kárász 

és törpeharcsa él. 

A festôi környezetben lévô szálkai víztároló 

egy nyugodt völgy ölén fekszik és 

megszámlálhatalanul sok horgászhelyet 

kínál. Mindenki találhat magának egy kis 

öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyelvet, 

egy magányos bokrot a kedvenc 

idôtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád háromszögben 

lévô – a Lajvér-patak felduzzasztásával 

kelekezett – víztároló ideális, a 

kikapcsolódást keresô horgászoknak. Az 

57 hektár területû, mintegy 3 millió köbméternyi 

víz ma is ivóvíz minôségû. A tározó 

intenzíven halasított, fôleg a ponty, 

az amur és a süllô, de egyre inkább a fehérhalak 

fogására is alkalmassá váló terület. 

Napijegyet a vízparton és a Horgászegyesületek 

Tolna Megyei Szövetsége irodájában, 

Szekszárdon kaphat a horgász. 

A szállás Szálkán magánházaknál keresendô. 

A falusi turizmus keretében fogad 

vendéget Várfy Tibor 7121 Szálka, 

Kossuth L. u. 71/a. Tel: 74/331-113. 

A horgászok 

kedvelt helye a 

szálkai víztároló 


Völgységi táj, 

háttérben a Mecsek 

74 A VÖLGYSÉG 

A Völgység népi tájelnevezés. Csak az 

1600-as évek vége óta vannak írott forrásaink 

a használatára. Ezt megelôzôen, a 

török alatt hatalmas terület a szászi nahiéhez, 

a szászvári várhoz tartozott. A török 

alóli felszabadulást követôen „nádasdi kerület”-nek 

mondották a mai Mecseknádasd 

várához tartozó falvakat. A kis Bonyhád 

(Bohman, Bachnyám, Bonyhan, 

majd Bonyha) a középkor óta vásáros hely 

volt, észak és dél, kelet és nyugat irányban 

itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsáron. 

Más jelentôsége nem volt, nem lévén 

a vidék központja. 

„A szegény nép megmaradása fölötti 

nagyobb ôrködés és jobb gondoskodás 

céljából” 1725. október 16-án Tolna vármegye 

tisztújító közgyûlésén a harmadik 

járás felállításáról hozott határozatot. Ez a 

völgységi járás, mely 1950-ig e néven, 

1950-tôl 1978-ig pedig mint bonyhádi járás 

létezett. Központja mindvégig Bonyhád, 

idôvel mezôváros, nagyközség, köz- 

A Völgység 

ség, majd 1977. április 1-jétôl város. A 

több mint 250 év alatt a közigazgatási határok 

módosultak, így a hivatalos és a népi 

körülhatárolás mindvégig eltért. Ma újra 

csak történeti-néprajzi fogalom: a történeti 

Völgység. Annál is inkább, mivel a 

modern tájföldrajz északról egészen leszûkíti, 

nyugatra viszont kiterjeszti határait, 

Kárászon – Magyaregregyen túlra messze 

be Baranyába. De keleten és délen sem jár 

másként. Határai patakok, vizek: a Tevel 

alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a 

Völgységi-patak, Baranya volt hegyháti 

járásában a Hábi-csatorna, nyugatra pedig 

a Kapos folyó. 

Ezzel szemben a történeti tájfogalom 

medencében gondolkodik. A határokat a 

vízválasztók jelölik, a területet pedig a vízgyûjtô. 

A történeti Völgység tehát a 

Völgységi-patak teljes vízgyûjtôje, továbbá 

az Hidasi-víz és Hidas-pataké, keleten 

pedig a Rák- és Lajvér-pataké.

Északra a határt a Tolnai-Hegyhát 

vízválasztója jelöli. Murga, Felsônána, 

Kéty még innen esik. Baranya megyébôl 

pedig – történetileg – völgységinek számít 

Mecseknádasd, Hidas, odább az Észak- 

Mecsek vonalában Magyaregregy, Kárász, 

Vékény, Szászvár, Császta, és Máza. 

A fô vízfolyás is Baranyában ered, 

messze Magyaregregyen túl, a Hármashegy 

északi oldala elôtt húzódó Takanyóvölgyben. 

(Ez a Mecseki-Tájvédelmi Körzet 

szigorúan védett területe.) A középkorban 

Egregynek mondották, mai népi 

neve viszont „Határárok”. Szabályozását 

az egyes községek, földesurak közösen vállalták. 

Árkát a mocsaras völgy közepén, a 

határon ásták meg, így lett Határárok. E 

vízzel elôször akkor találkozik az utazó, 

amikor a 6-os útról Bonyhádra betérve, 

áthalad a Szent János hídon. (Magyaregregytôl 

viszont a takanyói völgyig párhuzamosan 

halad a komlói országúttal.) 

A tolnai táj völgységi része – de a baranyai 

is – felismerhetôen sajátos. Kistáj, 

melynek központi része a Bonyhádi-medence. 

Többi részét gyengén tagolt, kibillent 

lösztáblák képezik, melyek így sajátos 

dombsorokat mutatnak. Ezért írta volt 

Vörösmarty Mihály: 

„Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza 

tetôdet / Százados erdôség, köztök, mint 

égi maradvány, / Nyúlnak el a völgyek, fiatal 

szépséggel igézôk: / Ott mikor elfáradt 

testem nyugalomra hanyatlik, / Lelkem 

az ifjúság képét öltözve magára, 

Ábrándozva bolyong egyedül a csörge pataknál...” 

A „borág” természetesen a szôlô, vadszôlô. 

A mezôgazdaság azóta persze a legjobb 

területeket mûvelés alá vette. Így 

azután összefüggô erdôségek csak Lengyel, 

Mórágy–Bátaapáti vidékén, a Mecsek 

és a Szekszárdi-dombság érintkezô 

részein maradtak fenn. A dombok és az elnyúló 

völgyek szépsége azonban változatlan. 

A panorámának pedig délrôl a Mecsek 

kéklô vonulata ad keretet, amonnan 

viszont alattunk látni az utolérhetetlen 

szépségû medencét, a Völgységet, melyet 

Illyés Gyula „a magyar romantika meseföldé”-nek 

nevez. 

Talaja, éghajlata, növényzete, állatvilága 

is más, mint mondjuk a Mecseké, a 

Sárközé, a Tolnai-, vagy a Baranyai-Hegyháté. 

Természetes növénytársulása a gyertyános-tölgyes, 

hûvösebb völgyekben és 

oldalakon bükkösök élnek, de a szárazabb 

területeken a cseres-tölgyesek az uralkodók. 

Akácosokat, erdei- és feketefenyveseket 

is telepítettek a tájra és a felhagyott 

parlagokon az akác nagy területeket hódított 

meg. Mára csak a nehezen megmûvelhetô 

területeken maradt meg az eredeti 

vegetáció gazdagsága. A Völgység területén 

mintegy 50 védett növényfaj található. 

Botanikatörténeti érdekesség, hogy 

Kitaibel Pál (1757–1817), a magyar természettudomány 

nagy alakja 1808. június 

17-én Hôgyész–Bonyhád–Nagymányok– 

Váralja útvonalon utazott és a naplójában 

felsorolt növényfajok között szerepel a ma 

védett örménygyökér. Ez a növény ma is 

létezik Bonyhádvarasd határában ahol ô 

látta. 

A területen csak a Lengyeli-erdô egy 

pontján él a magyar zergevirág és a kapcsos 

korpafû. A Váraljai-erdôben tenyészik 

a gímpáfrány, olasz müge és a hazánkban 

már csak a Mecsekben elôforduló 

és ezen belül a váraljai Farkas-árokban 

is élô havasi-lisztesfû. Üveghuta közelében 

Az izményi 

evangélikus 

templom 

Mórágyi tál, 

eredeti motívumokkal 

A VÖLGYSÉG 75

„...láttalak, oh Völgység ragyogó 

koszorúval! – akár ô, 

akinek elsüllyedt tündérországa 

te lettél... 

Szépülj meg, nekem is! Vaskos 

fájdalmaim ércét, 

váltsd tündéri kohódban 

aranyra!” 

(Illyés Gyula: Egy régi városban. 

Búcsú.) 


a Geresdi-dombságon találunk karélyos 

vesepáfrányt és díszes vesepáfrányt. Bátaapáti 

erdôben él egy hazánkban is ritka sás 

faj a borostás sás és egy nagyon szép kora 

tavaszi növény, a tavaszi görvélyfû. A 

Völgységben a Börzsöny alatti sásos réten 

található a nyári tôzike, Mórágy és Bátaszék 

között Kövesd határában egy vizes réten 

a legnagyobb termetû orchideánk 

egyike a hússzínû ujjaskosbor. Csodáljuk, 

de ne szakítsuk le! Az erdôségek tölgyeseiben 

nem ritka a szarvasbogár, a bükkösök 

tuskóiban fejlôdik egy ritka szép cincérfajta, 

a havasi cincér. 

A sajátos karakterhez azonban a sajátos 

történeti múlt is hozzájárul. Itt nem 

volt nagybirtok, legfeljebb emberi léptékû 

uradalmak. Évszázadokon át magyar, 

sváb, szerb zsidó együttélés és kultúrateremtés 

jellemezte. Az újratelepítések idôszakában 

ugyanis erôs, szinte színtiszta német 

tömb jött létre, azonos vallású (római 

katolikus, evangélikus, kevés református 

falvakkal), melyek más és más német tájszólást 

beszéltek, aszerint, hogy honnan 

származtak. Identitásukat máig így határozzák 

meg: majosi sváb, zombai sváb vagyok, 

stb. A magyarság egyes helyekrôl kiszorult, 

másutt összefüggô tömbben, vagy 

szórványfalvakban tartotta magát, így 

Mázától Magyaregregyig, vagy Kisvejkén, 

Zombán. A szerbek, az ún. rácok Grábócon, 

Szálkán, Alsónánán tartották magukat 

legtovább. Ittlétük szép emléke a 

grábóci kolostortemplom. A zsidóság központja 

Bonyhád, élénk kereskedelemmel, 

orthodox és neológ zsinagógával. (Ma 

egyik sem mûködik, mindkettôt raktárnak 

használják.) 

A sváb paraszti fejlôdés évszázadok 

alatt sajátos gazdasági mentalitást teremtett, 

melyet máig a szorgalom és takarékosság 

jellemez. 

Országosan is gazdaságtörténeti jelentôségû, 

elôbb a völgységi dohány – mely 

burnótnak volt jó –, majd konjunktúrája 

múltával a bonyhádi tájfajta, pirostarka 

szarvasmarha kitenyésztése. Ma a bonyhádi 

Pannónia Mezôgazdasági Szövetkezet 

foglalkozik vele. A tájfajta az 1890-es bécsi 

kiállítást követôen országosan ismertté 

tette a vidéket. 

A sajátos szülôföld-értelmezés, a tanultak 

„úri” osztályba emelkedése a magyar 

érzelmû svábok jellegzetes típusát 

alakította ki. Az 1930-as években itt tartja 

zászlóbontó országos nagygyûlését a 

Volksbund, ám innen indul ellenpárja, a 

„Hûséggel a Hazához” mozgalom is. A 

nagymúltú zsidó közösségnek 1944, majd 

az 1956-os emigrálás vet véget, a németségének 

pedig a „málenkij robot” és az 

1945–1948 közötti kitelepítés. Völgységi 

sajátosság 1945 után a bukovinai székelyek 

(kiket Horthy 1941-ben a Bácskába 

telepített, s onnan kellett menekülniük), 

és a Felvidékrôl – lakosságcsere keretében 

– áttelepített magyarok hazára találása. 

De szóljunk a vallásokról is. A római 

katolikus sváboknál az ún. szakrális táj 

központja a Cikó melletti Ótemplom búcsújáró 

helye. (Búcsú idôpontja Nagyboldogasszony 

napján augusztus 15-én, 

Kisboldogasszony napján szeptember 8án). 

Érdeklôdni az aparhanti plébániahivatalban 

lehet, Aparhant, Kossuth u. 8. 

Tel.: 74/483-043.) a völgységi és hegyháti 

magyaroké az egregyi Torma-völgy Szentkútja. 

Az evangélikusság kultúrateremtô 

központja Bonyhád és az Evangélikus 

Gimnázium, – az együttélés, tolerancia jegyében. 

A református magyarság szimbolikus 

jelentôségû ôrhelyei: Váralja és Hidas. 

Utóbbi helyen laknak 1945 óta a bukovinai 

Andrásfalva református székely-magyarjai 

is. A katolikus székelység 1989-tôl 

tette szenthelyévé Kismányok székely 

templomát. S végül: a Völgység – 

Vörösmarty óta – „irodalmi táj” is. Kalauzunk 

e fejezete a Völgység tolnai részébe 

vezet el, bemutatva „fôvárosát”, Bonyhádot, 

sorba véve a turisztika, vendéglátás kiemelt 

községeit, s felvillantva egy-egy fel 

nem fedezett szépséget, nevezetességet a

kisebb falvakban. Igazán azonban útra hívogató, 

a rejtett szépségeket magunknak 

kell felfedeznünk. Budapest felôl érkezve 

Kakasd, Ladomány megtekintése után jutunk 

Bonyhád városába. A Völgység tolnai 

része négy útvonalon járható be: Bonyhádtól 

keletre: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Cikó, 

Grábóc, Môcsény Zsibrik, Bátaapáti, 

Mórágy. A Mecsek irányába: Kismányok, 

KAKASD 


Szekszárd és Bonyhád között a 6-os 

fôút két oldalán fekszik az 1800 lakosú 

Kakasd. Két falu egyesülésével jött létre. 

A 6-os úttól északra esô rész volt a régi 

Kakasd, a déli a régi Belac. A faluba érve 

pillanatjuk meg közvetlenül az út mellett 

a Faluházat. Makovecz Imre tervezte, 

1994-ben adtak át. (Kossuth u. 290.) Két 

szép tornya van, a nyugati a „sváb”, a keleti 

a székely. Elôbbi a kakasdi templomtornyot 

formázza, az ôslakosokét, utóbbi 

belsejében a Bukovinában hagyott andrásfalvi 

templomtornyot rejti. 

Ahhoz azonban, hogy ezt láthassuk, 

be kell mennünk a fôbejáraton, az egymás 

mögé állított öt székelykapu alatt. Öt kapu, 

öt bukovinai falu: Andrásfalva (ahonnan 

a kakasdiak származnak), Istensegíts, 

Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten. A 

nagyteremben nemcsak bálokat rendeznek, 

lakodalmakat tartanak, de tudományos 

konferenciákat is. Gyönyörködhetünk 

a kazettás mennyezetben, megkereshetjük 

Erdélyország címerét, a rovásírásos 

feliratot. A faluház megtekintése (vagy 

konferenciák szervezése) a Polgármesteri 

Hivatalban történô bejelentéssel lehetséges. 

(7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Tel.: 

74/431-923). 

Mellette áll a Szent Anna-kápolna, 

mely a környezô falvak búcsújáróhelye 

volt az 1950-es évekig. A búcsú napja június 

26, vagy a hozzá legközelebb esô va- 

Nagymányok, Györe, Izmény, majd Baranya 

megye völgységi részei. Ezután körjáratot 

tehetünk Lengyelig, majd vissza 

Tevelen át: Majos, Aparhant, Nagyvejke, 

Mucsfa, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi, 

Tevel, Kisdorog, Bonyhádvarasd útvonalon. 

Végül Teveltôl Zombáig a Murga, 

Felsônána, Kéty, Zomba, Paradicsompuszta 

útvonal ajánlható. 

sárnap. (Megtekintés: Plébániahivatal Rákóczi 

u. 182. Tel.: 74/431-767). Az Anna-kápolna 

és a két jelképes torony harmonikusan 

illeszkedik egymáshoz. Egy erre 

utazó egyszer felkiáltott: Milyen szép 

falu! Három templom, és egymás mellett. 

Az 1810-ben épült régi római katolikus 

templomhoz messze be kell mennünk, 

a Rákóczi utca végén találjuk. (Bejelentkezés 

a Plébániahivatalban.) 

A belaci falurész bejárójánál a 6-os út 

túloldalán szépen faragott székely kaput 

látunk, mely feliratával az 1764-es, a 

mádéfalvi veszedelemmel kezdôdô bujdosást 

idézi: „Mikor Csíkból elindultam, 

/Szinyem se vót, úgy búsúltam” (A bánkódástól 

sápadt lett az arca.) Felvésve látjuk 

még a bukovinai székely népcsoport 

útjának állomásait: Siculicidium 1764., 

Bukovina 1777., Bácska 1941., Völgység 

1945. 

A kéttornyú kakasdi faluház 

A VÖLGYSÉG 77


Meg kell említenünk a régi kakasdi 

svábok szorgalmát, akik magukat örökváltsággal 

– az 1841 évi törvény alapján az 

országban elsôként – a földesuruktól megváltották. 

Kakasd neve sokakban mosolyt 

ébreszt. (Itt még a vendéglô is „Kakas”. A 

faluközpontban az út mellett, Kossuth u. 

7.) Ugratják is ôket: tyúkúrfalviak, baktyúkfalviak. 

Ha Kakasdon átmegyünk, feltétlenül 

álljunk meg! Ha van idônk, mehetünk 

északra a templomig, vagy azon túl a 

Csorgóig. – Délnek megkereshetjük a 

BONYHÁD-LADOMÁNY 

Nincs tíz éve, hogy bekötôutat kapott, 

a 6-os fôútról balra kanyarodva érhetjük 

el. Korábban el volt zárva a külvilágtól, 

ezért régen „Kanadának” is 

mondották, annyira gazdag és megközelíthetetlen 

volt. 

Az 1930-as években másfélszáz ember 

lakta, volt takaros temploma, osztatlan 

iskolája, olvasóköre. 1940-ben 

Bonyhádhoz csatolták. 1945 után lakóit 

kitelepítették, vagy maguk menekültek 

el. Egyetlen sváb család maradt, akik 

idôvel visszavásárolták saját házukat. Az 

Kényelmes, zuhanyzós szobákkal – 

minibár, mûholdas programok, 

kábel-tv, telefon – 160 fôs éttermünk 

gazdag választékával várjuk 

kedves vendégeinket. 

HOTEL RITTINGER 

7150 Bonyhád, Zrínyi u. 27. 

Tel.: 74/451-922 Fax: 74/452-453 

belaci bárónôi kastélyt, felmehetünk a 

Szamárhegyre, vagy keletebbre a Bativár 

fennsíkjára. Mindenhonnan csodálatos a 

panoráma. Képeslap, falutörténet (Sebestyén 

Ádám: Kakasdi stációk) kapható. Az 

andrásfalvi bukovinai székelyek egyik fô 

helye Kakasd. Az 1996-ban elhunyt Sebestyén 

Ádám kakasdi kántor, néprajzi 

gyûjtô munkássága jelentôs volt (Rákóczi 

u. 22. alatt lakott, emlékszoba megteremtésén 

fáradoznak). A községben hagyományôrzô 

együttes, népi iparmûvészek 

dolgoznak. 

új lakosság is elköltözött, késôbb a házak 

gerendáit kibontották, az épületek összeomlottak. 

Bonyhád az 1990-es években 

kezdett el törôdni Ladománnyal, utat 

kapott, templomát rendbehozták, jelenleg 

parcellázott nyaraló telkeket ajánlanak 

megvásárlásra. 

A falu kies völgyben fekszik, alsó 

végén lévô földúton jobbra Grábócra, 

balra Belacra jut az utazó. A templom 

melletti Fazekas-keresztet hadifogságból 

való szabadulás emlékére állították. A 

templom oldala mellett az iskola omladéka, 

balra hátul a rendbentartott kis temetô.

BONYHÁD 


Bonyhád a Völgység „fôvárosa”, 

1977. április 1-je óta város. Nevét az erdélyi 

Gyula egyik fiáról, Bonyháról kapta, 

aki testvérével, Bolyával – Péter király 

második uralkodása alatt – hazahívta 

a Vazul-fiakat, Andrást, Bélát és Leventét. 

Ezért 1046-ban az életükkel fizettek. 

A 6-os fôközlekedési útról, a város 

keleti szélén fordulunk be Bonyhádra. 

Jobbra az 1991-tôl mûködô elegáns 

Rittinger-Szálló, nevét tulajdonosáról 

kapta. (Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922.) 

A Szent János hídon haladunk át, már az 

1700-as évek közepén erre vezetett az út. 

A hídon Nepomuki Szent János szobra, 

mely ha meghallja a harangszót meghajol. 

(De nem hallja meg.) Majd a buszmegálló 

bejáratánál (jobbra letérve érjük 

el) az 1995-ben felállított szép székely 

kapu, a bukovinai székelyek Völgységbe 

kerülésének 50. évfordulójára emlékeztet. 

Balra benn a vasútállomás, a deportálások, 

kitelepítések szomorú emléké- 

vel. S a sportpálya, ahol országos látványossággal 

ünnepelték 1944 áprilisában 

Hitler születésnapját. 

A fordulónál a szép Malomkastély, 

ma német óvoda, (Széchenyi u. 3.) elôtte 

hatalmas platánfa. – A valamikori Katolikus 

Kör helyén áll az 1980-ban átadott 

Vörösmarty Mihály Mûvelôdési 

Központ. (Széchenyi tér 2. Tel.: 

74/451-455.) Nevezetes a német nemzetiségi 

hagyományôrzô együttesek pünkösdi 

találkozója és a kétévente (páros) – 

október 1. hétvégéjén – megtartott Népzenei 

és Kamaratánc Fesztivál. Parkjában 

Szabó György Vörösmarty kompozíciója. 

Elôl a költô mellszobra, mögötte 

Perczel Etelka és a költészet múzsája. A 

közgazdasági szakközépiskola elôtt 

Perczel Mór szobra – (Szabadság tér) –, 

aki nemcsak 1848/49 hôs tábornoka, 

hanem közgazdász a védegyleti tanok 

meghonosítója, a Tolnai Védegylet 

megteremtôje is volt. 

A Posta elôtt (Szabadság tér 17.) elhaladva 

– melynek épülete a századfordulón 

még a Lengyel Szálló volt –, a római 

katolikus templom felé tartunk. 

Belvárosi utcakép 

„Itt bolygott szerelemvesztô 

kínjában az ifjú, 

S hervada a kikelet gyenge 

virági között.” 

(Vörösmarty Mihály: 

A bonyhádi erdôben) 

„Úgy járom be a sok meghitt 

helyet, 

mintha egy arcról 

könnyeket törölnék.” 

(Illyés Gyula: 

Egy régi városban) 

„...nálunk otthon azt mondják 

s arra voltunk büszkék, 

hogy a bonyhádi 

lánynak és a bonyhádi 

tehénnek nincsen párja. 

Mind a kettô annyi hasznot 

hajt.” 

(Móricz Zsigmond: 

Nesze neked bál) 

A VÖLGYSÉG 79


Az egyik üzletbôl nyílik az 1987-ben 

létesített Tûzoltó Múzeum kiállítóterme. 

(Széchenyi u. 3. szám alatt). 

A „Tûzre-vízre vigyázzatok!”– az Országos 

Tûzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum állandó 

kiállítása, a Völgységi Múzeum kiállítóhelye. 

A bonyhádi önkéntes tûzoltók kezdeményezésére 

épült, alapítója Csôglei István, a kiállítást 

Minárovics János rendezte. Nyomon követi Európa 

tûzvédelmének fejlôdését a céhes korszaktól az 

önkéntes tûzoltó egyletekig. A galérián kis összeállítás 

mutatja be a bonyhádi egylet mûködését, az 

állami és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. Értékes 

darabja a Bonyhádi Önkéntes Tûzoltóegylet 

1903-as selyem-zászlaja. A rekonstruált szertárépület 

is több – köztük magyar gyártmányú – szerkocsinak 

ad helyet. 

Nyitva : hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig, pénteken 

8–13 óráig. Információ a 74/ 451-410-es telefonon 

Kerekes Katalinnál, vagy a 74/ 451-342es 

telefonon a Völgységi Múzeumban.) 

Irodalom: 

Minárovics János: A bonyhádi tûzoltó múzeum. In: Szabó 

Károly (szerk.): A Tûzoltó Múzeum évkönyve II. 

1985., Bp. 1986. 275–313.o. 

A templom elôtt a bonyhádiak tavaszi 

gyönyörködtetôje, a liliomfa. A másik 

oldalon Bory Jenô alkotása, Szûz 

Mária szobra áll. A templom 1769-tôl 

1782-ig épült, barokk stílusban. Modern 

oltárán a Krisztus-monogram a rómaiak 

korából Bonyhádon elôkerült híres 

leletre utal. A bejáratnál Winkler Mihálynak, 

a templom építtetôjének emléktáblája, 

aki az ún. Winkler-kódex 

nyelvemlék adományozásával tett szolgálatot 

a magyar kultúrának. Plébánossága 

alatt megtanult jiddisül, könyvet írt 

a zsidóknak, s meg akarta téríteni ôket. 

Ezért az oromzat egyik fülkéjében Szent 

Péter a kulcsokkal, a másikban Mózes. 

(A templom napközben is nyitva, kíséretet 

lehet kérni a Plébánia Hivatalban, 

Tel: 74/ 451-519). 

Odább a Plébánia ház (Szabadság tér 

11.) romantikus stílusú, átépített. Falán 

emléktábla hirdeti, e házban mindig szívesen 

idôzött Vörösmarty Mihály Egyed 

Antal plébános és Teslér László káplán 

társaságában, mert „beszédök csak a haza 

és a literatúra volt”. A tér nyugati felén 

a volt banképület. Az I. világháború 

elôtt a Bauerbund Banké, utoljára 

MNB-fiók, jelenleg mûszaki áruház 

(Szabadság tér 9.). Mellette az ún. 

Streicher-ház, fülkéjében állott a buzogányos 

„Vasember”. 

A templom keleti oldalán az I. világháború 

emlékmûve, a Bajtársak szoborral. 

A tér keleti oldalán az ún. Régi Tanácsháza, 

több épületbôl került összeépítésre, 

ez a volt Rinaldi-ház, melyet 

1903-ban vásárolt meg a község. Itt mûködött 

1919-ben a Munkás-Paraszt Katonatanács, 

1945-ben a Nemzeti Bizottság, 

1956-ban a Nemzeti Forradalmi 

Tanács. (Utóbbinak emléktáblája az 

épület falán.) Déli szárnyában 1989 óta 

a Városi Zeneiskola (Szabadság tér 1). 

Itt kapott helyet a Horváth Olivér Terem 

is, melyben az évtizedekig Bonyhádon 

élt festômûvész-tanár válogatott képei 

láthatók. 

Mindig a téma alakította a forma és stílusvál- 

tásait. A lírai festôiségtôl jutott el a szerkezetes 

konstruktivizmusig. Húsz képe látható a volt községháza 

épületében. (Megtekinthetô: A Polgármesteri 

Hivatalban való bejelentkezéssel. Széchenyi tér 

12. Tel: 74/ 451-144. Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 

8–15 óráig, pénteken 8–12 óráig.) 

Irodalom: 

Pandúr József: A hetvenéves Horváth Olivér mûvészetérôl. 

Völgységi Múzeum adattára 3–96.o. 

A tér északkeleti végében a Szabadság 

tér 2. szám alatt a Hónig-ház. 1947tôl 

1950-ig itt vezette Herepey János a 

bonyhádi Székely Múzeumot. Ennek 

udvarán tartották 1947-ben a híres Telepes 

Kongresszust, melyen Veres Péter 

is beszélt. 1987. április 1-je óta 14 termében 

a Völgységi Múzeum várja a vendégeket, 

gazdag sváb, bukovinai székely, 

völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi 

anyaggal.

„A Völgység története és néprajza a XVIII. századtól 

a XX. század közepéig” címû állandó kiállítás 

1987-ben készült el a Wosinsky Múzeum szakemberei 

munkájával. Rendezték: Glósz József és V. Kápolnás 

Mária történészek, G. Vámos Mária néprajzkutató, 

Vendel-Mohai Lajosné múzeológus. 

A földszinten az I. terem: A XVIII. század elsô 

felében, az újratelepítés idôszakában a német telepesek 

túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a 

tájat. A sokszínû népesség vallási arculatát az öt meghatározó 

egyház: katolikus, evangélikus, református, 

görögkeleti és izraelita egyedülálló szakrális emlékegyüttese 

reprezentálja. 

A II. teremben láthatók a feudális kor helyi mezôgazdaságára 

jellemzô intenzív növényi kultúrák, 

kapás- és takarmánynövények, gabona-, szôlô- és dohánytermesztés 

emlékei, az istállózó állattartás korabeli 

eszközei. 

A III. teremben a XVIII. század közepén céhekbe 

tömörült kisipart a kádár és kötélverô mûhely 

képviseli. Az 1782-ben mezôvárosi címet szerzô 

Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár e teremben 

látható eredeti oklevelében erôsítette meg. 

A IV. teremben a tôkés korszak kisiparából 

bognár és borbélymûhely, valamint a kékfestés néhány 

tárgya látható. 

A reformkorral az V. teremben találkozhat a látogató. 

E szoba berendezése a Perczel családé volt. 

Nagy romantikus költônk, Vörösmarty Mihály 

többévi bonyhádi tartózkodásának is emléket állít a 

dokumentáció. Tanítványa 1848 honvédtábornoka 

Perczel Mór. Relikviái, tábornoki atillája, vállszalagja 

a kiállítás értékes darabjai közé tartoznak. 

A VI. terem a bonyhádi tájfajta marha kitenyésztését, 

a helyi közlekedés és a hitelélet fejlôdését 

mutatja be. 

A VII. teremben fotósorozat, edények, cégtáblák 

vallanak az elsô völgységi gyár történetérôl. A 

Perczel Béla alapította Zománcgyár múltja mellett 

megismeri a látogató az észak-mecseki szénbányászat 

kezdeteit is. 

A VIII. teremben ipari emlék az 1920-as évek 

kézmûvesipari technikájáról, technológiájáról, a 

Bonyhádi Cipôgyár múltjáról. 

A IX. terem századunk nemesi-úri világát tárja 

elénk Perczel József neorokokó szalonja. 

X. terem: A magyarság néprajza. Györei, váral- 

jai viselet, váraljai festett 

bútorok, fali téka, tornyos 

pad, tulipános láda. A 

völgységi etnikumokkal 

ismertet meg a XI. terem. 

Német viselet, szobabelsô. 

A bonyhádi zsidóság tragédiájának, 

a németek kitelepítésénekdokumentumai. 

XII. terem: A bukovinai 

székely lakószobából 

eredetiek a szentképek, a 

viselet, az ágynemû és a 

kelengyeláda. A következô 

termeket is díszítô 

„Székely Kálvária” székely 

fafaragó mesterek alkotása, 

Madéfalvától a bácskai 

telepítésig meséli el a székelyek 

megpróbáltatásait. Nincs bukovinai székely 

szoba vetett ágy nélkül. A kispárnák – németes és 

magyaros díszítéssel is –, sarkos lepedôk borítják a 

Tusa János népi fafaragó díszítette ágyat a XIII. teremben. 

A XIV. terem az 1945–48-as forgószélnek 

állít emléket. Németek kitelepítése, székelyek, felvidéki, 

alföldi, délvidéki magyarok betelepítése a 

Völgységbe. 

(Nyitva: Szeptembertôl júliusig keddtôl szombatig 

10–16 óráig, július, augusztusban keddtôl vasárnapig 

10–16 óráig. Tárlatvezetés, vagy a nyitvatartástól 

eltérô idôpontú látogatás kérhetô a múzeum 

számán. Tel: 74/ 451-342.) Irodalom: 

Szôts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum – Museums 

des Völgység–Gebiets. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 

316. Sorozatszerk.:Füzes Endre. Bp. 1988. 

Völgység Múzeum - a 

Perczel család 

bútorai 

Sváb szobabelsô 

A VÖLGYSÉG 81


A tér sajátos öblösödést mutat, itt 

volt valamikor a bonyhádi piac. A Szent 

Imre utcával átellenben az 1796-ban 

emelt késô barokk Szentháromság-szobor, 

a Bonyhádot ért csapásokra emlékeztet. 

Dombormûvein, a Perczel-család akkori 

tagjainak védôszentjei. A tér északnyugati 

részén áll (Széchenyi u. 3. Tel.: 

74/451-101.) a Perczelek valamikori 

„Arany Oroszlán” vendéglôje. Ma újra 

ezt a nevet viseli, tulajdonosa Panghy 

László. 

A Szent Imre utca elején, a mai könyvesbolt 

(Szent Imre u. 1.) helyén állott az 

elsô német telepesek egyszerû paticsfalú 

temploma, mögötte a temetô. Az utca 

legfontosabb épülete az 1. számú általános 

iskola, az ún. Zárda udvarán állott az 

Irgalmas Samaritánus Ispotály, 1882-ben 

paulai Szent Vince rendi apácák kezdték 

itt mûködésüket, kik 1905-tôl az államosításig 

polgári leányiskolát vezettek 

Immaculata Intézet néven. – Az épület 

régi bejárata, fô tömbje ma is megvan. 

Jobb felén azonban szépen megtervezett 

modern résszel egészült ki, itt az új bejárat 

is. Láthatjuk a Vukálovics-ház régi 

vaskapuját. – Vele szemben (Szent Imre 

u. 1.) az ún. Bárány-féle üzlet. E nagymúltú 

zsidó kereskedôcsalád a nevét is 

reklámul használta, szövetáru üzletüket 

bárány díszítette. Mellette emeletes épület, 

sajátossága, hogy vályogtéglából készült. 

PYRASTER 

Fazekas József fegyverkovács 

Vadászkések, tôrök, solingeni 

rozsdamentes acélokból. 

kardok, szabLYák, kézi 

kovácsolással, megrendelésre 

- mintA alapján - szerszámacélokból. 

7150 Bonyhád, Bartók B. u. 9. (6-os út mellett) 

Tel.: 74/455-275 

És máris a Vörösmarty téren vagyunk! 

Ez volt a régi Fapiac. Útelágazásánál 

az újra visszaállított Országzászló. 

Jobbra az ún. Zsidóiskola, (Vörösmarty 

tér 1.) a sikátor sarkán a volt kóser mészárszék 

kis épülete. A tér délnyugati 

szögletében a rk. temetôhöz mehetünk 

fel. Közel a temetô bejárathoz megtaláljuk 

az 1944-ben Bonyhádnál elesett folyamôrök 

és az 1956-ban lelôtt bonyhádi 

fiatalember sírját is. A tér nyugati részén 

egy másik sikátor az ôsi zsidó temetôhöz 

vezet, melyet késôbb a kongresszusi (neológ) 

zsidók használtak. Itt a Holocaust 

áldozatainak 1947-ben állított emlékfala, 

az áldozatok nevével. Beljebb megtaláljuk 

Boskowicz Wolf rabbi sírját, a háztetôt 

formázó kôlapok közé csúsztatják be a titkos 

kívánságokkal jegyzett papírdarabokat, 

az ún. kvitliket. A temetô legvégében 

fiktív sírok is állnak, az egyiken megrendítô 

felirat: „Németek Auschwiczban 

gázzal megsemmisítették.” 

A térrôl lekanyarodhatunk az Ó zsinagógához 

(Mártírok tere), melyet 1796ban 

vettek használatba. Az orthodox és a 

kongresszusi irányzat elkülönülése után, a 

neológok maradtak az épületben. Csodálatos 

mûemlék, sajnos elhanyagolt állapotban. 

A hatalmas boltíveket középütt a 

bima-oszlopok tartják. A tóraszekrény 

üres. Berendezés nincs, magtárnak használják.

A Holocaust túlélôi új életet teremtettek, 

de 1956-ban úgy ítélték meg, el kell 

menniük. A templom körüli tér volt 

1944-ben a felsôgettó, késôbb az ún. Zsidóköz. 

Körben mindent lebontottak, itt a 

bonyhádi piactér. Kedden és pénteken hatalmas 

a forgalom. (Az idôpontok is a 

bonyhádi zsidósághoz igazodtak, nem 

szombaton volt a piac.) 

Keressünk fel még néhány nevezetes 

utcát, házat a város más-más részein! A városképi 

jelentôségû József utcán mehetünk 

fel a gimnáziumhoz. (Az utcában 

Hoffer Károly, a „tüneményes hangú 

mesterdalnok” emléktáblája, a Kukolaházban 

lakott diákkorában Illyés Gyula.) 

A gimnázium új épülete (Kossuth L. u. 

4.) 1908. október 12-én került átadásra, 

akkor még beépítetlen volt a környék, az 

ablakból a cikói Ótemplomig elláttak. – 

Az iskola diákjai közül jeles egyházi 

személyiségek, tudósok, írók és költôk, 

mûvészek kerültek ki. 1993-tól újra Evangélikus 

Gimnázium, benne iskolamúzeum 

kapott helyet. 

Két tárlóban ôskori leletek, pattintott, csiszolt 

és bronzkori eszközök láthatók, melyeket Apponyi 

Sándor 1894-ben adományozott az algimnázium régiségtárának. 

A középkori vitrinekben nemesi kutyabôr, 

céhlevél, kaloda, vért, fegyver- és éremgyûjtemény 

van. Négy üveges szekrényben a magyar nyelvterület 

népmûvészeti tárgyai, textilek, kerámiák sorakoznak, 

Horváth Olviér tanár 1940–50-es évekbe- 

li gyûjtése nyomán. Kiegészül mindez az iskola öregdiákjainak 

köteteivel, különlenyomataival. 

(Megtekinthetô: munkanapokon 8–15 óráig. Információt 

ad: Sántha Lászlóné igazgató. Tel: 74/ 451- 

719.) 

Irodalom: 

Szôts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig... 

In.Rosner Gyula (szerk.): Tolnai tájak. Szekszárd. 1989. 

24–26. o. 

Az épület elôtt Kossuth és Petôfi 

mellszobra. Falán 1945 elhurcoltjainak 

emléktáblája. Hátul a kibôvített kollégiumépület, 

kertjében Vörösmarty mellszobor. 

A gimnázium fölötti ház udvarán 

hatalmas tulipánfát látunk. Elôtte keskeny 

telken mehetünk be a szépen rendben 

tartott ortodox zsidó temetôhöz. 

Ha már itt vagyunk, nézzük meg egy 

utcával odébb, a Bajcsy-Zsilinszky utcában 

az 1870-ben Sárszentlôrincrôl ide hozott 

régi algimnázium (Bajcsy Zsilinszky 

u. 38.) megmaradt részét! Udvarán hátul 

Tolna megye elsô tornaterme, 1893 óta 

használják. Az épületet „Öregkeri”-nek is 

mondják, itt mûködött 1945-tôl 1968-ig 

a Közgazdasági Szakközépiskola. 

A Dózsa György utca 4–6. nevezetes 

épülete a Cipôgyár. Pétermann Jakab 

1911-ben került Bonyhádra, cipészmûhelye 

volt, majd 1917. október 1-jén cipôgyárat 

létesített. Késôbb két sógora is betársult. 

Márkanevük az államosításig a 

„Glória” volt. (Az 1970-es évektôl a „Botond”.) 

A gyár 1994-ben alakult át külföl- 

Stekly Zsuzsa 

Egyedi tûzzománc képek és ékszerek 

nagy választékban. 

Megrendelésre kisszériás jelvények készítése. 

7150 Bonyhád, Deák F. u. 37. Tel.: 74/451-287 

A VÖLGYSÉG 83


di tulajdonú Kft-vé. Az utcában szép épületegyüttes 

a régi evangélikus paplak (Dózsa 

György u. 36.), elemi iskola és az 

evangélikus templom. Schneiderhahn Fülöp 

bonyhádi mester építette, 1800. augusztus 

20-án szentelték fel. A késô barokk 

evangélikus templomépítészetben 

szakemberek szerint a legkiforrottabbak 

közé tartozik. Oltára fölött – 1800 óta – 

ott a magyar címer. A régi parókián emléktábla: 

Itt élt Borbély József ev. esperes, 

Perczel Mór barátja, az 1848-as honvédseregek 

szervezôje. Sírja az evangélikus 

temetôben van. (Megtekinthetô: Evangélikus 

Lelkészi Hivatal, Dózsa Gy. u. 34. 

Tel.: 74/451-774). A közeli Petôfi utcában 

találjuk a református templom 

(1801) puritán épületét. 

Térjünk vissza a Fôtérre! A Völgység 

Múzeumtól a Rákóczi utcán lefelé haladva 

kereskedelemtörténeti szempontból 

fontos az ÁFÉSZ-áruház, (Tel.: 74/451- 

422) 1944 elôtt Davidovics-áruház. (A vidéki 

áruterítésben a postagalambot is alkalmazták, 

a megrendelés így hamar eljutott 

hozzájuk, máris lehetett készíteni a 

szállítmányt!). Valamivel lejjebb a Zucker 

Szálló épülete (Rákóczi u. 10.), korábban 

mint Walter Szálló, melynek udvarán 

1910-ben 120 sváb község 600 küldötte 

jött össze, megalakítva a Bauerbundot, a 

magyarországi németek országos gazdaszövetségét. 

– Szemben az 1800 körül 

épült Szeretetház szép épülete (Rákóczi u. 

7). A Forberger László utca felé nyíló térségen 

a II. világháború bonyhádi halottainak 

emlékmûve áll. A bronz tábori levelezôlap 

és a harang Bertalan Sándor helyi 

mûvész alkotása. Az 1924-ben épült ortodox 

zsinagóga volt épülete keletrôl zárja a 

teret, ma bútorraktár. Közelében a volt rituális 

fürdô. A tér helyén házak álltak, itt 

volt 1944-ben az alsó gettó. 

A Rákóczi utca nevezetessége az 

1846-ban alapított Olajgyár, mely 1942ben 

leégett. 1992-tôl egy jellegzetes tornácos 

sváb házban a Magyarországi Németek 

Házát találjuk a Rákóczi u. 74. szám 

alatt. 

Az épületegyüttes a két világháború között 

épült középparaszti porta. Itt rendeztek be századeleji 

elsôszobát és a gazdasági épületeket (istálló, csûr, 

góré) Gáti Márta és Szôts Zoltán a Völgységi Múzeum 

munkatársai. Az állandó kiállításon bútorok, 

gazdasági felszerelések, viseletek láthatók 1993 óta. 

(Nyitva: Hétfôn 8–12 óráig, kedden, pénteken és 

szombaton 16–20 óráig, vasárnap 15–20 óráig. Elôzetes 

információt kell kérni Jenei József gondnoktól 

a 74/ 451-282-es telefonon.) 

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult. 

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI 

ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben 

már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös 

pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon 

elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben 

megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási 

kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már 

meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, 

Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon 

feldolgozni. 

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION, 

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére: 

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.

A Rákóczi utcában (102.sz.) szép épület 

még a két emigráns francia gróf jellegzetes 

háza, 1893-tól itt volt a baptisták elsô 

imaháza is. A Rákóczi és Dózsa utcák 

torkolatánál a hajdani kóser-kocsma (Rákóczi 

u. 129.) A közeli Réder-malom (Rákóczi 

u. 140–142.) pedig az 1700-as 

években itt „fellelt” boszorkányról nevezetes. 

A rk. templom elôl indulhatunk a 

Perczel Mór utcán felfelé. A József utcával 

átellenben mutatós épület, oromzatán a 

pecsovics Perczelek címerével, akik 

1848/49. után nevüket „Bonyhádi”-ra 

változtatták. Udvarán két értékes öreg fa: 

páfrányfenyô és gyantás cédrus. A következô 

ház a nagy Gyógyszertár, (Perczel u. 

9.) (Egybefüggött a mellette lévô ún. 

Buki-házzal, ma tulajdonosa becenevérôl 

Fafa-áruház Perczel M. u. 11.). Emeletet 

akkor húztak rá, amikor egy idôre földhivatal 

lett. Téglái évszámosak, 1741-es építésrôl 

vallanak. Az „Arany Sas” gyógyszertár 

bejárata fölött régi bonyhádi zománctábla, 

ablakában Szent János evangélista fa 

szobra, akinek „a méreg meg nem ártott”. 

A volt Járási Hivatal mellett kis köz, szép 

polgári kori villákkal. A „Pór apát utca” 

nevet viseli, névadója minden vagyonát 

eladta, mindenét elosztogatta a szegényeknek. 

(ô volt a magyar érzelmû svábok 

Volksbund-ellenes mozgalmának, a Hûségmozgalomnak 

egyik vezetôje.) 

A Perczel Mór utcában találjuk (a 

Sándor utcával szemben) Perczel Mór 

szülôházát. Ma leánykollégium, a falán 

emléktábla. 1780 körül épült, 1820 körül 

klasszicista stílusban átépítették. Kertjében 

az öreg kastély, ahol Perczel Mór 

utolsó évtizedeit töltötte. Ugyanitt volt 

gyermek is, a hatalmas kertben háborúsdit 

játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik 

gyermekei szolgáltatták a hadsereget. 

A park 1975 óta védett, több mint 40 

értékes fafaj található benne. 

Valamivel feljebb a zománcgyáros 

Perczelek kastélya, – ma a Városi Könyv- 

tár épületében kapott helyet Bokor Vilmos 

tárlata. 

A helyi születésû festômûvész hagyatéka, 

tájképei, portréi láthatók itt. 

(Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 10–18 óráig, 

pénteken és szombaton 13–17 óráig). 

A könyvtár elôtti lévô parkba járnak 

fényképeszkedni a bonyhádi menyasszonyok 

és vôlegények. Növénykülönlegességei 

a kaukázusi jegenyefenyô, oregoni 

hamisciprus, japán császárfa. 

Az utca vége felé a Zománcgyár (Perczel M. 

78–82). Perczel Béla alapította, mint dominógyárat 

1909-ben. 1913-tól Magyar Zománcmû és Fémárugyár. 

A zománctáblagyártást, reklámtábla készítést 

1922-ben, az edénygyártást 1923-ban kezdték. 

(1934-ben Jeruzsálemben fióküzemet is nyitottak!) 

Régi emblémája a Perczelek nemesi címerérôl az 

oroszlán volt, ma újra az, a márkanevük EMA- 

LION. – Szép üzemi gyûjteménnyel rendelkeznek. 

A Perczel kert és a 

Városi Könyvtár 

A VÖLGYSÉG 85

A börzsönyi tetôrôl kitûnô 

panoráma nyílik Bonyhádra 

és a távoli Mecsekre. Joggal 

írta Vörösmarty: 

„...Viruló völgyekbe 

lenézett, 

S látta kies téren 

Bonyhádot messze határos 

Falvaival, s délrôl-szomszéd 

patakokkal övezve.” 


A völgységi táj elsô, Perczel Béla által 1909-ben 

alapított gyárát dokumentumok, termékek, régi eszközök 

együttese mutatja be. (Megtekinthetô elôzetes 

bejelentkezéssel a gyár titkárságán hétfôtôl péntekig 

7–15 óráig telefonon 74/ 451-229.) 

Irodalom: 

Steib György–Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár 

története. Üzemtörténeti Füzetek 8. 1973. H.n. 183. o. 

Legvégére maradt a Kálvária-domb, a 

bonyhádiak kegyeleti helye. (A 6-os úton 

a bonyhádi leágazással szemben Szekszárd 

felôl érkezve balra fordulunk a közlekedési 

lámpánál.) Itt nyugszanak a Perczelek, 

így Perczel Mór honvéd-tábornok is. Sírját 

minden év március 15-én és október 6án 

ünnepélyesen megkoszorúzzák. A közelben 

Perczel Béla sírja, akit a Hûségmozgalomban 

való vezetô szerepe miatt a 

Gestapo hurcolt el. Temetésén Mindszenty 

hercegprímás beszélt. – A Kálvária bejáratánál 

a szovjet hôsi emlékmû. Fenn az 

1817-ben épült késô barokk kápolna, oldalt 

az Ermel–Vojnits család eklektikus 

sírkápolnája. 

A Kálváriától kiindulva e terület a 

bonyhádiak által „széplakinak” mondott 

BÖRZSÖNY 

Bonyhádról a Kálváriát elhagyva a 

Bátaszék felé vezetô úron, szerpentinen 

jutunk fel a börzsönyi tetôre. Gyalog az 

ún. Méheskerten át érünk ide. Közvetle- 

rész, mely a cikói sorompóig tart, az ún. 

Gecsemánéval. Az Úrihegy és az Istvánmajor 

alatt terül el a „Rózsadomb”. A város 

délkeleti része (a 6-oson Pécs felé folytatva 

utunk) balra a „Schweitzer-Hóf ”– a 

mostani szociális otthon felé terjeszkedô 

városrésszel. 

A város közelében találjuk Tolna megye 

egyik legszebb és legjobb horgászvizét. 

A 9 hektáros, Majosi-patakból táplálkozó 

Szecskát, mondják Jeri-tónak is. Intenzív 

telepítésû tó. Elérhetô Bonyhádról, ha a 

városközpontban a Rákóczi utcára kanyarodunk 

(Zomba irányába) és végigmegyünk 

rajta. A település utolsó utcájánál 

balra fordulva pár perc múlva célban vagyunk. 

Szecskában stégrôl és partról egyaránt 

lehet horgászni – napijegyet július 

1-jétôl adnak –, pergetni nem szabad, de 

úszós és fenekezô készség egyaránt 

eredményes lehet. A tófenék nem akadós. 

Közigazgatásilag Bonyhádhoz tartozik 

Börzsöny (2 km-re DK-re) – erre folytatjuk 

utunk –, Majos Ny-felé – Nagymányok 

irányában 2 km, Tabód ÉK-re 

Zomba felé 6 km és Ladomány ÉK-re 

Kakasd felé 12 km. 

nül a tetôn, balra fordulva mezôgazdasági 

úton érünk Istvánmajorba, északkeletre 

pedig a hónigpusztai halastavakhoz. A 

bátaszéki úton továbbhaladva megyünk át 

Börzsönyön, mely 1928-ig önálló falu 

volt. 

B O V A S V a s i p a r i S z ö v e t k e z e t 

7150 Bonyhád, Zrínyi út 25. Pf. 9. 

Tel.: 74/451-822 

Fax: 74/451-440 

Trezorok, páncélszekrények, biztonsági irattárolók, 

fegyverszekrények. Tûzbiztos kivitelben is! 

Termékeink a Magyar Biztosítók Szövetségének 

minôsítésével rendelkeznek.

ALSÓBÖRZSÖNY 

Börzsönybôl lejtôn érünk le a Rák 

patak völgyében fekvô Alsóbörzsönybe. 

Itt áll (jobbról) a Perczelek 1740–46 között 

épült kúriája. Falán emléktábla 

hírdeti, itt házitanítóskodott Vörösmarty 

Mihály, a költô. Elôször 1821-ben 

Klivényi barátjához írott episztolájában 

rajzolta börzsönyi helyzetét: 

„Én kit társaitól különítvén félre szakasztott 

/ A bölcs gondviselés, s tolnai 

földre vetett. / Itt mint élek most? oh 

tudják a kies erdôk, / Tudja hegyed 

völgyed, börzsönyi puszta vidék.” 

Egy évvel késôbb pedig Egyed Antalhoz 

írva így fogalmaz: „... andalgok a 

gyönyörû tájon, mely csendes örömû 

lelkemmel épen megegyez.” Az ifjú Vörösmartynak 

sok verse születik Börzsönyben. 

Itt dolgozta ki „A hûség diadalmá”-nak 

elsô változatát, melyet a 

„Zalán futása” elôgyakorlatának tekintenek. 

Börzsönyben írta a Zalán futása 

egyes részeit. Vörösmarty 1817-ben került 

a Perczelekhez. 1822-ben lesz szerelmes 

a család lányába, az akkor 15 éves 

Perczel Etelkába. Ebben az évben jelenik 

CIKÓ 


A bonyhádi Kálvária után jobbra, a 

cikói útra térünk, mely hosszan halad a 

Gecsemáné-nak nevezett szôlôskertek, 

hétvégi házak mellett. A vasúton átérve 

jobbra pillantjuk meg a középkori Széplak 

város hajdan kéttornyú templomának maradványait, 

az omladozó XIII. századi román 

stílusú templom szentélyrészét. 

Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mihály 

által megénekelt „széplaki bús rom”, 

Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé 

tett széplaki szentegyház. Búcsújáróhelyként 

szolgáló Árpád-kori rom Illyés 

Gyula „Kora tavasz” címû regényében is. 

meg elsô verse nyomtatásban. E viszonzatlan 

szerelem miatt lesz Börzsöny „délnek 

völgye”, szíve titkainak „régi hazája”, 

s a „megsiratott szép völgy.” Vörösmarty 

ittléte emelte a Völgységet „irodalmi 

tájjá”. 

A kúriában sajnos nincs emlékszoba, 

lakják. Menjünk be a tágas udvarba, 

nézzük meg a fehérre meszelt árkádos 

folyosót! A másik oldalon szolgálati lakás, 

az 1950-es években építették át. A 

hagyomány szerint ebben lakott a költô. 

Kifelé tartva álljunk meg egy percre a 

kapuban! Itt köszönt el a családtól, Etelkától 

a költô, amikor 1825 szeptemberében 

– még egyszer és utoljára – eljutott 

Börzsönybe. Barátjának írott levelében 

így számol be a 18 éves Etelka végsô látásról: 

„Ifjúsága legszebb bíborában állott 

alkony felé szüléi s testvérei körében, 

hasonlítatlan szépségû sudár termete 

nem mutatott földi származásra, mint 

az örömnek angyala, úgy fogadott bútlan 

tiszta tekintettel... Láttam, nem a 

szerelem szólamlik meg belôle, de mégegyszer 

megáldám istenemet, hogy ôtet 

láthatom...” Tekintsük meg a kúriát a 

kert felôl, s az út aljáról is! 

A sántaságból és tüdôbajból meggyógyultak 

hozták ide eldobott mankóikat, fogadalmi 

tábláikat, a világháborúk alatt a 

fronton lévôk asszonyai, menyasszonyai 

fogadalmi tárgyaikat. Évszázadok óta a 

környék németségének búcsújáróhelye. 

Ez a völgységi ún. szakrális táj központja. 

Nagyboldogasszony napján augusztus 15én 

és Kisboldogasszony napján szeptember 

8-án tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb 

a zarándok, mint régen. Újabban 

négypapos miséket is tartanak itt. Ha a 

földúton továbbmegyünk, a bonyhádi iskolások, 

természetjárók által kedvelt kirándulóhelyre, 

Berekaljára érünk. Egyetlen 

család lakik itt. A hajdani házakból 

csak a löszpincék maradtak meg. 

A VÖLGYSÉG 87

„Tetszenek a Völgység 

enyhe dombjai, a fiatal 

szépséggel igézô völgyek, 

fiatalságának tündérországa... 

A Széplak gyönyörû 

tájképe melankolikusan 

zárja be ezt a fiatalságot.” 

(Babits Mihály: Az ifjú 

Vörösmarty) 

A cikói templomrom, híres 

búcsújáró hely 


Cikó jelentôs német község volt. A 

két világháború között azzal vált híresséhírhedté, 

hogy 1939. április 30-án a kormány 

engedélyével a cikói réten (a mai 

labdarúgópálya a falu határában a vasúti 

átjáró után) tartotta elsô ünnepi gyûlését a 

Volksbund, s itt alakult meg elsô helyi 

csoportja. Lakóit 1945-ben a lengyeli internáló-táborba 

hajtották, 1946-ban nagyobbrészt 

kitelepítették. 

Cikó római katolikus temploma Perczel 

József kegyurasága alatt 1767-tôl 

1784-ig épült, mûemlék jellegû. (Az 

aparhanti plébániahivatalhoz tartozik. 

Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483- 

043.) A templomudvarban emlékoszlop. 

A magyar címer alatt felirat: „A két világháború, 

a kiutasítás és a kényszermunka 

cikói áldozatai emlékére. „Ettôl jobbra és 

balra két-két sírkô, a nevekkel. A közelben 

feszület: A halottak emlékére állíttatták a 

hajdani cikóiak 1992-ben. A templom fa- 

GRÁBÓC 


Festôi környezetben, dombok alján 

haladva érjük el Bonyhádtól 9 kilométerre 

a falut, az Alsóbörzsöny után balra nyíló 

bekötôúton. Szerb templomát, kolostorát 

a Zrínyi u. 49. szám alatt találjuk,a község 

keleti végében. Már az 1300-as években volt 

itt bencés zárda, templom. Romjait a szerb 

temetôtôl északnyugatra lévô bozótos rejti. 

Grábócot nevezetessé a török elôl mene- 

lán lévô emléktábla szerint az 1946-ban 

kiutasított németek restauráltatták a Rókus-kápolnát 

(1746) a falu elején és a kálváriát 

is. A község bejáratánál feszület, két 

oldalán szobor: német öltözetben Szent 

Vendel hitvalló, a pásztorok védôszentje, 

akit állatvészek idején hívtak segítségül, a 

másik szent Valentinus, azaz Szent Bálint. 

1945-ben jelentôs számú bukovinai székelység 

(hadikfalviak) telepedett meg 

Cikón. Hagyományaikat erôsen ôrzik. 

Cikótól délre, földúton megközelíthetôen, 

már az ófalusi völgyben találjuk a 

hajdani Östör falu XV. századi gótikus 

templomának romját (homlokzat, torony, 

támpillérek) Esztericpusztán. 

A cikói vasútállomás felé kanyarodva 

a téesz-major mellett egy újabban kiépített 

bekötôúton Môcsény elôtt a bonyhád–bátaszéki 

útra érünk. Grábóc és Alsóbörzsöny 

felkeresésére innen visszafelé 

kell mennünk. 

külô szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai 

Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek 

ide. Elôször csak fatemplomot 

építettek, majd a budai basa engedélyével 

1587-ben kôtemplomot. A törökök 1667ben 

feldúlták a kolostort, mely 1703-ban 

elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc 

után a szerzetesek visszajöttek, kis 

vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e 

köré kezdték építeni a mai, mûemlék 

templomot, mely 1740-re készült el, a tornyot 

pedig 1761-ben fejezték be.

A hatalmas ikonosztázt 1768-ban festette 

Vaszilie Osztójity szerb festô. A 

templom elôtti kolostorépület 1787-ben 

épült fel. A mûemléki helyreállításra 

1981–87 között került sor. Ez Magyarországon 

az egyetlen fennmaradt szerb 

kolostor-templom. 

Ma ismét használatban van, néhány 

éve szerb apácák laknak a kolostorban, 

Krisztina és Mária nôvér. ôk biztosítják a 

templom freskóinak, ikonosztázának, 

ikonjainak, Szent Borbála ereklyéjének 

avatott bemutatását. (Bejelentkezés: Grábóc, 

Zrínyi u. 49. Tel.: 74/409-159.) Tekintsük 

meg a templom feletti dombtetô 

ôsi sírköveit. Szép a rálátás innen a templomra 

s a környezô dombokra. A kolostor 

területére fahídon át jutunk, jobb oldalán 

az igen látványos kútház. Befalazva látjuk 

a a hajdani bencés templom vörösmárvány 

faragványát. (A múlt században 

Magyarország legjobb vizû forrásának 

MÔCSÉNY 


Hangulatos kis község a Bonyhádbátaszéki 

út mentén. Német ajkú lakosai 

valamikor híres szarvasmarha-tenyésztôk 

voltak, olyan szép bikaistállót építettek, 

hogy a környékbeliek „môcsényi gimnázium”-nak 

csúfolták. (Téesz-irodává építették 

át, a vasúton túl látható, Béke u. 85.) 

Bátaszék felé meredek emelkedôn hagyjuk 

el a községet, a vasút itt hosszú alagútban 

megy át. Míg ez meg nem épült, nagy ívben 

Zsibrikig került a vonat. A túloldalon 

balra elágazik az út, erre jutunk el a Szálkai-tóig. 

Môcsénytôl Bátaszék felé folytatva 

utunkat, 2 kilométerre találjuk Palatincát, 

néhány házból álló kis település. 

Csárdájában (az út mellett) bukovinai 

székely népi ételeket is fogyaszthatunk. 

(Tel.: 74/ 409-463.) 

mondták a grábócit, mára befoglalták, a 

vízmû hasznosítja.) 

Grábóc évenkénti nevezetessége a Péter-napi 

görögkeleti búcsú. A római katolikus 

plébániatemplom szentélye 1765ben, 

hajója 1795-ben épült. Mögötte kálvária. 

A kitelepített németek újíttatták fel 

a közelmúltban. 

Kapható kiadvány: Tájak Korok Múzeumok 

Kiskönyvtára 323. sz. L. Szabó 

Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb templom. 

A templomi belépô: képeslap az ikonosztázról. 

ZSIBRIK 

Új bekötôútjára a môcsényi vasútnál 

térhetünk rá. Korábban önálló község 

volt, mely Baranyához tartozott. 1959 óta 

Môcsényhez. Német lakóit kitelepítették, 

elköltöztek. Evangélikus templomuk, 

melybe az egész falu belefért üresen áll. 

Néhány nagyon szép, régi parasztház látható, 

így a templom fölött egy Fachwegépítésû 

is. Nevezetessége a református 

egyház által létesített telep, a kábítószeres 

fiatalokat gyógyítják itt. 

A szerb templom 

ikonosztáza 

A VÖLGYSÉG 89


BÁTAAPÁTI 


A Bonyhád–Bátaszék közötti útról a 

„Rozsdásserpenyô”-nek nevezett telepnél 

– ma romák lakják – kell letérnünk 

Bátaapáti felé. Elsô német telepesei 

1730-ban érkeztek. Az evangélikus sváb 

falu közelmúltban helyrehozott mûemléke 

az 1789-ben épült templom, a 

jellegzetes szószékoltárral, a szószékpárkányon 

Mózes és Áron szobrával, felül 

az Istenszem-motívummal. Nézzük meg 

a templom néhány sváb fonott székét. 

Sokan foglalkoztak itt székkötéssel, 

klumpakészítéssel! 

Az Apponyiak földesuraságának emléke 

késôklasszicista kúriájuk, s a mellette 

álló kis római katolikus kápolna. Az 

ún. Hûvösvölgyben, (az evangélikus 

templomtól balkézre) keskeny út vezet 

fel hatalmas présházukhoz és magtárukhoz, 

a hegy gyomrába vezetô óriási pincével. 

Az épületben még ökörsütô is volt 

MÓRÁGY 


Mórágy földtani nevezetessége az ún. 

Mórágyi rög. Benn a faluban, de a vasútállomás 

mögött is hatalmas felhagyott 

bányák mutatják a gránit kitermelés, 

robbantás és fejtés helyeit. (Az 1910-es 

valaha. Ma az Eurobor Kft. (Hûvösvölgyi 

u. 4. Tel.: 74/409-222. Fax: 74/409- 

327.) borászata mûködteti üzemét itt, 

mely Zwack úr és társai tôkebefektetésével 

1991-ben alakult Apátiban. Azóta 

híressé váltak az ún. bátaapáti kastélyborok. 

A világ sok tájára szállítanak, ezt 

szolgálják fel pl. a MALÉV repülôjáratain. 

Bátaapátitól délre találjuk a valamikori 

Üveghutát, ahol valóban mûködött 

üveghuta. Csak jó idôben közelíthetô 

meg erdei úton, mintegy 4 km-re van a 

falutól. Amikor a völgységi németeket 

1946–48 között elûzték, 30 család került 

ide. Ma már csak egy harang ôrzi 

emléküket. 

Újabban Bátaapáti neve sokat szerepel 

a sajtóban, mint a kis és közepes aktivitású 

hulladékok atomtemetôjének 

egyik szóba jöhetô helye. – A község történetét 

dr. Kolta László írta meg (1995), 

kapható a Polgármesteri Hivatalban (Petôfi 

S. u. 2. Tel.: 74/ 409-295.) 

években 200 ember dolgozott itt.) A kôzetgyûjtôk, 

geológia iránt érdeklôdôk 

feltétlenül keressék meg a kôfejtôket! 

A község központjába érve a Petôfi 

utcán keresztül jutunk a fôtérre, itt áll az 

1785-ben épített református templom. 

Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy 

1724-tôl német reformátusok laknak itt. 

FORSTER TANYA 

Zárt körû vendégfogadás családi és 

csoportos 

rendezvények, elôzetes idôpont 

egyeztetés után 

(50 fôig). 

Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. 

7165 Mórágy 

Szabadság u. 80. 

Tel.: 74/493-936

Balra kis rk. kápolnát találunk. Közelében 

jellegzetes téglaépület a volt malom 

(Szabadság u. 83.), melyben 1981 óta, 

egyszerû körülmények között a kitûnô 

Mórágyi Helytörténeti Gyûjtemény látható. 

Az értékes gyûjtemény az „Elsô Mórágyi Hengermalom” 

épületében kapott helyet, ahol három 

szinten mutatja be Mórágy múltját a „tûzkôdombi”, 

csiszoltkôkori embertôl a helyi sváb viseletekig. 

A gyûjtemény földmûvelô eszközöket is felsorakoztat, 

elsôsorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának 

tárgyait. A látogató megismerkedhet 

a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád 

életmódjával és egy lakásbelsôvel is. Bognár, cipész, 

klumpakészítô szerszámok mutatják a letûnt korok 

technikáját. A gyûjteményben rekonstruált iskolai 

tanterem és a helyi fazekasok gyönyörû kerámiái is 

láthatók. A kiállítás rendezôje: Glöckner János. 

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentéssel, Tel: 74/ 

491-934, vagy a Kossuth L. u. 2. szám alatt, Glöckneréknél.) 

Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont 

volt, mely a múlt század közepén 

élte fénykorát. (Az ünnepi alkalmakra 

gót betûs, feliratos tányérok készültek, 

de voltak még használati edényeik 

is. Fazekastermékeik a völgységi 

német falvak és a hartaiak számára készültek. 

Késôbb elsôsorban a református 

sárközi magyarság, Váralja református 

magyarjai voltak a díszes mórágyi 

tálak, tányérok, bokályok vásárlói.) Az 

egyik gót feliratú, múzeumban lévô tányéron 

az 1782-es évszám szerepel. 

KISMÁNYOK 


Bonyhád felôl érkezve mellékvölgyben, 

a Nagymányok elôtti leágazónál (balra) 

érhetjük el. A faluhoz közeledve úgy 

nézzük a réteket, hogy a múlt században 

itt betyárokat akasztottak. 

Napjainkban Teszler Ella fazekas, 

népi iparmûvész (Alkotmány u. 26. 

Tel.: 74/492-350.) dolgozik a faluban. 

Ha a malom mellett a Szabadság 

utcában megyünk tovább, az egyik 

kôfejtôben kialakított Szabadidô Központhoz 

jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon 

augusztusban vagy szeptember 

elején német nemzetiségi hagyományôrzô 

találkozót tartanak. A színpadtól 

néhány lépés a Gránit Fogadó, egy 

parasztházból kialakított kulcsosház. 

Egész évben fogad vendéget. 

Ha a falutól délre teszünk gyalogsétát, 

jó tudnunk: 1918–21-ben itt húzódott 

a szerb demarkációs vonal. 

Mórágy az utóbbi 20-30 évben a 

Mórágy-Tûzkôdomb régészeti ásatásairól 

híres. A Kismórággyal szembeni 

egyik domboldalon hatezer évvel ezelôtt 

neolitikus kôrárokrendszer volt, 

ahol ôsi földmûvelô nép élt. A régészek 

emberáldozatra utaló leleteket is találtak. 

Mindezek a bátaszéki Csanádygyûjteménybe 

(Bátaszék, Vörösmarty 

u. 1. Bejelentkezés: Tel: 74/491-087) 

illetve a Megyei Múzeumba, Szekszárdra 

kerültek. Mórágy történetét dr. Szilágyi 

Mihály írta meg (1992), kapható a 

Polgármesteri Hivatalban. 

Érdemes megnézni Machán Istvánék 

magángyûjteményét, mely a falut 

övezô pincesor egyik pincéjében látható. 

(Bejelentkezés: Machán István, 

Mórágy, Kossuth u. 26. Tel.: 74/493- 

035.) 

Nevezetessége az 1988–89-ben emelt 

székely templom, mely azért épült, „hogy 

legyen a Bukovinából hazatelepült székelyek 

számára egy közös zarándokhely” ( 

Kossuth u.). Ereklyéje a Hadikfalváról 

hozott, hársfából faragott Mária-szobor, 

melynek palástja – sajátos módon – világoszöld 

volt, s csak a restaurálás során fes- 

„Völgység. – Nevét 

veszi a völgyekben való 

helyheztetése miatt, ezen 

Járásnak helységei többnyire 

mind majd nagyobb, 

majd kisebb völgyekben 

feküsznek – úgy hogy 

némellyek mind addig, mig 

tsak beléjük nem ereszkedik 

az útas, láthatatlanok.” 

(Moldoványi József: 

Tolna vármegyének ... 

esmértetése) 

„Ôseidnek szent hitéhez 

Nemzetednek 

gyökeréhez 

Testvér, hûtlen ne légy 

soha!” 

(A kismányoki székely 

templom 

prospektusáról) 

A VÖLGYSÉG 91

A székelyek gyülekezô-helye a 

kismányoki római katolikus 

templomban 


tették világoskékre. A templom minden 

faragása (dióból és tölgybôl) népi munka, 

a szomszédos majosi Gáspár István és Tusa 

János készítették. Különösen szép az ol- 

NAGYMÁNYOK 


Bonyhád felôl a kismányoki elágazótól 

egy kilométerre érjük el a falut. Központjában 

üzletsor épült. A hídon átmenve Nepomuki 

Szent János szobra fogad bennünket. 

Mintha a mellette található Helytörténeti 

Gyûjteményt ôrizné. 

vasó- állvány és a keresztelôkút. Az oltárterítô 

fogadalomból készült, bukovinai 

székely keresztszemes mintájú. A templomot 

a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 

szentelte fel dr. Cserháti József megyés 

püspök, 1989. október 8-án. Kismányokot 

egyre többen keresik fel, hogy lássák a 

székelykapu mögött kialakított szentélyt, s 

a templom mögötti keresztutat. A templom 

mellett, a volt plébánia hivatalban két 

kedvesnôvér él, Csillag Etelka és Anna, 

tôlük lehet kérni a templom megtekintését. 

(Kossuth u. 33/a. Tel.: 74/458-665.) 

Ugyanitt maximum 30 fôig (csak) szálláshelyet 

biztosítanak bejelentkezéssel. 

Kismányok a német ajkú evangélikusoknak 

is nevezetes helye, a vallási türelmetlenség 

idôszakában egyedül itt maradt 

meg a templomuk. A környezô hegyekrôl 

szép kilátás nyílik a vidékre. Délre 

a hegygerincen átgyalogolva Magyarhidasra 

érünk, ahol szintén székelyek laknak. 

A Heimatmuseum – Német Nemzetiségi Falumúzeum 

anyagát a Nagymányoki Német Nemzetiségi 

Hagyományôrzô Együttes tagjai gyûjtötték 

össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és 

Blandl Jánosné vezetésével. Az elsô szoba bútorzatát, 

ágynemûit és textíliáit eredeti német viseletekkel 

egészítették ki. A berendezett konyha és kamra 

felszerelése a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit, 

szerszámait is magába foglalja. (Megtekint- 

FÉSZEK VENDÉGLÔ 

Várjuk vendégeinket 

naponta 9–22-ig. 

Csoportos étkeztetés 60 fôig. 

Meleg ételek nagy választékban. 

Tájjellegû szekszárdi borok. 

Dreher sör, üdítô italok, fagylaltok. 

7355 Nagymányok 

Petôfi u. 84. Tel.: 74/458-270 

A Bonyhád–Dombóvár összekötô 

63-as út mellett.

hetô bejelentéssel: Baloghné Wusching Ágota, 

Nagymányok, Béke u. 2/a. Tel.: 74/458-390.). 

A faluban 4 hagyományôrzô együttes 

és kórus ôrzi a szokásokat, a fonótól 

a lakodalmasig. Kérésre szívesen elôadják. 

(Cím: Blandl Jánosné Dózsa Gy. u. 

62. Tel.: 74/458-172.) 

Középkori római katolikus temploma 

a reformátusokhoz került, majd az 

ellenreformációkor visszajutott a katolikusokhoz. 

A mostani a régi helyén épült 

1783-ban, berendezéseinek egy része a 

pécsi székesegyházból való. (Plébániahivatala: 

Táncsics u. 7. Tel.: 74/458-255.) 

A XIX. század elejétôl a községnek 

sajátos karaktert adott a szénbányászat. 

A falu központjától balra találjuk a bányát, 

ahol 1964-ben termeltek utoljára. 

Befalazott bejárata felett még olvasható 

a köszöntés: Jószerencsét! 1936-ban kezdôdött 

a brikettgyártás, az 1990-es évek 

közepén még nem dôlt el a gyár sorsa. 

VÁRALJA 


A faluba érkezô elôször az evangélikus 

templomot látja, a fô utcán balról a Lelkészi 

Hivatal. (Kossuth u. 117. Tel.: 

74/459-231.) Itt szállást is találhat a fáradt 

turista. 

Néhány házzal odébb a nevezetes református 

templom magasodik, mely 

1802-ben épült. Nevezetessége a vászonra 

festett mennyezet a csillagos éggel. (Megtekinthetô 

bejelentésre, Református Lelkészi 

Hivatal, Kossuth Lajos u. 141. 

74/458-203.) 

Váralja reformátussága a török elôtti 

magyarság leszármazottja. Népmûvészetük, 

néphagyományaik a sárközihez, zengôvárkonyihoz 

hasonló, de mégis egyedien 

váraljai. 

Híres a tojásfestésük, festett bútorzatuk, 

népviseletük. 1931-tôl Gyöngyösbokréta 

csoportjuk volt, 1976-tól igen je- 

Nagymányok négy részbôl áll: a Falu, 

Csala (ez középkori falu volt), az 

Öregtelep vagy Bányatelep, végül az 

1950-es években épült bányászlakásokkal 

az Újtelep. Érdemes megnéznünk a 

régi bányászkolónia jellegzetes házait. 

Messzirôl fehérlik 1989 után rendbe tett 

Kálváriája, kapaszkodjunk fel. Váralja 

felé felfedezhetjük a meddôhányókat, a 

természet megpróbálja birtokba venni, 

eltakarni. A kálvária fölötti szôlôkbôl, a 

Juhászhegy tetejérôl hatalmas panoráma 

tárul elénk. 

A Brikettgyár mögötti völgyben, elhagyott 

bányaépületekben a Mányoki 

család olcsó szálláshelyû turistaházat 

üzemeltet. 

A közelmúltban hasonmás kiadásban 

megjelentették az 1936-os Blandl 

György-féle Nagymányok község történetét. 

les Hagyományôrzô Népi Együttesük 

mûködik. Évenként húsvét hétfôn a Magyardombon 

15 órakor tojásvásárt tartanak, 

szeptember végén szüreti napokat 

rendeznek. Az 1995-ben megnyitott Népmûvészeti 

Ház számos látnivalót kínál 

(Kossuth u. 140.) 

A református 

templom 

festett kazettás menyezete 

A VÖLGYSÉG 93

„...a mai emberek a török 

idôkre vonatkozó hagyományok 

ismeretérôl 

Váralját kivéve nem bírnak... 

Ismeretes a váraljai 

várra vonatkozó 

hagyomány a török basáról, 

annak magyar származású 

nejérôl, az arany szoborról, 

melyet nejérôl készíttetett, 

az elrejtett kincsekrôl, 

amit a váraljaiak idônként 

kutattak, a basa és neje 

haláláról...” 

(Völgységi járási fôszolgabíró 

jelentése, 1923.) 

„A györei lakosok különben 

pedig jobban jámborok és 

félénkek, mint szilajok, de 

mellette nagy álnokság lappang 

a szívekben, kárt tettetôk, 

emberrágalmazók, 

pertindítani szeretôk, 

engedetlenek és 

alattomos makatsosok, 

hanem mind azon által ôket 

a tsendességre okkal-móddal 

hamar és könnyen reá 

lehet húzni... Ez természet 

vala mint a magyarban, 

szinte a németben is, mivel 

már ôszve tanulva vagynak, 

egyaránytosan uralkodik.” 

(Kis Mártony györei jegyzô, 

Egyed-féle leírás, 1828.) 


Két bútorozott szoba a falu két nemzetiségét 

reprezentálja. Az elsô szobában helyi németek ruházatát, 

textíliáit és hímzéseit gyûjtötték össze. A hátsó 

szoba a magyarok paraszt-szobája, gazdagon díszített 

festett bútorzattal és viseletekkel. A kiállítás Bánáti 

Zoltán és Schmidt Károlyné munkájával készült. 

(Nyitva: Csütörtökön 15–17 óráig, vasárnap 15–17 

óráig. Ettôl eltérô idôpontban Schmidt Károlynét 

kell keresni, Tel: 74/ 458-685.) 

A község történetét, a parkerdô 

természetrajzi leírását „Szemelvények a 

Tolna megyei Váralja község történetébôl, 

1270–1990” címen jelentették meg 

(Bánáti Zoltán, Magyar Sándor, Stallenberger 

József munkája, 1992.). Többféle 

képeslappal együtt kapható a Polgármesteri 

Hivatalban. Ha a Kossuth utcán 

folytatjuk utunk, az utolsó ház jobbról a 

Provincia TMT, Wieszner György panziója, 

igényes falusi turizmust ajánl. 

Ez az út vezet tovább a parkerdôig, 

az út mellett csordogáló patakkal. 1977ben 

a Mecseki Tájvédelmi Körzet határán, 

238 hektáros területen alakították 

ki a Váraljai Parkerdôt, a Farkas-patak 

fô völgyében. Négy kis pisztrángos tavat 

is létesítettek. 1979-ben Ifjúsági Tábort 

építettek, mely ma a Bonyhád Városi 

Önkormányzat kezelésében van. 

Váralja egyik nevezetessége a VVáárrffôô-hheeggyyeenn 

álló földvár, melyrôl azt tartják, 

hogy „a törökök sapkában hordták öszsze”. 

Számos helyi monda fûzôdik e 

helyhez, elrejtett kincseké, titkos alagu- 

GYÖRE 


A mázai vasúti aluljáróval átellenben 

jobbra térhetünk be Györe és Izmény felé. 

A györeieket valamikor „hajdenásoknak” 

mondották, hajdinatermesztésükrôl. 

Jó csikónevelôk voltak, „macikáztak”. 

A község központi része a Kútvölgy, 

bôvizû forrással. Ennek alsó végé- 

také. 1994-95-ben Miklós Zsuzsa kandidátus 

régészeti feltárást végzett, XIII. 

századi várat, lakótorony-maradványokat 

tárt fel és valóban talált alagutat. A 

Várfô kitûnô kirándulási célpont, szép 

kilátással. 

Váralján töltötte kisgyermekkorát 

Tolnai Lajos író (1837–1902), aki „Sötét 

világ” címû életrajzi regényében örökíti 

meg, miként kellett a jegyzôlakból a 

falu szélére költözniük, miután apja 

megütötte Perczel fôbírót. 

A Mecsek lábánál lévô váraljai parkerdôben 

a Farkas-árok gyûjti össze az erdei 

forrásokat, majd szalajtja vizét az 

árokra felfûzött három parkerdei tavacskába. 

Nem nagy terület, mindössze másfél 

hektárt foglal el a három. Egymás fölött 

vannak, Váralján úgy mondják, itt 

hegynek lehet horgászni. Fô hala a 

ponty, mellette kárász, dévér, jász, paduc, 

törpeharcsa, süllô, busa, amur és 

szürkeharcsa is megtalálható. Úszós 

készséggel, sporthorgász felszereléssel, a 

horgászok által ismert csalikkal eredményesen 

lehet szerepelni. 

A parkerdô bejáratánál a hegytetôre 

felkapaszkodva találjuk az 1–3,5 méter 

mélységû Bányatavat. Forrásvízbôl táplálkozó, 

pontyot, fehér halat, kárászt, 

keszeget, süllôt és most már pisztrángot 

is adó. A tófenék akadós, tilalom nincs. 

Úgy mondják: édeni tó. 

ben volt a Mocsila, a kenderáztató. A 

templomdombon már a középkorban is 

templom állott. A falut régi magyar családok 

lakják, németségét kitelepítették. 

Elhagyott evangélikus templomuk restaurálásával, 

átalakításával „Templomiskola” 

épült, 1994-ben szentelték fel. 

Különleges látvány, ötletes építészeti 

megoldás. (Rákóczi u. 18–24. Tel.: 

74/459-980.) Szálláshelyek késôbbi ki-

alakítását tervezik a tetôtérben. 1795ben 

Györében született Náray Antal író, 

a „Rómeó és Júlia” elsô eredeti fordítója, 

nevét a Náray utca ôrzi. A Takarékszövetkezet 

volt épületében, a Mûvelôdési 

Otthonban értékes helyi régészeti 

gyûjtemény található. (Rákóczi u. 20.). 

A lengyeli újkôkori kultúra legkorábbi 

szakaszának a leggazdagabb lelôhe- 

IZMÉNY 


A „zsákfaluba” érkezve balra a székely 

tájház (Petôfi u. 137.) kívülrôl szerény, de 

annál gazdagabb néprajzianyagot bemutató 

épülete alig tûnik fel, pedig érdemes 

megnézni. (Kulcs: Csiszér Ambrusnénál, 

Izmény, Fô u. 46. Tel.: 74/483-314.) Mai 

lakói andrásfalvi római katolikus bukovinai 

székelyek, nagysallói felvidéki magyarok. 

Bukovinai Székely Népi Együttesük 

jelentôs mûvészeti érték, a maga természetességében 

ôrzi a falusi hagyományt. 

A valamikor színtiszta evangélikus 

sváb faluban gyönyörû helyen, a falu központjában 

emelkedik a gyülekezet nélkül 

maradt evangélikus templom, melyet 

1784-ben emeltek. Felvésték rá: Császár 

kegyelmébôl és a nép szorgalmából. 

(Kulcs: Götz Györgynél, Fô út 35.) 

A falutól keletre volt Kisizmény, egy 

nagy járványkor csak azok maradtak élve, 

akik a kisizményi forrásból ittak. Az 

Izménybôl elkerült németek új lakhelyüket 

nosztalgikusan „Kisizménynek” nevezik. 

Sokan ôrzik a hagyományt a faluban, 

BONYHÁD-MAJOS 


Bonyhád központját nyugat felé, 

Nagymányok irányában (Perczel utcán 

Fáy lakótelep felé) hagyjuk el. Két kilo- 

lye a település. A Juhász János vezette 

Wosinsky Mór Helytörténeti Klub neolit 

eszköz és tárgygyûjteményébôl a legszebb 

1500 darab látható. (Bejelentkezés: 

Juhász Jánosnál, Árpád u. 7. Tel: 

74/459-937.) 

A Györe és Izmény közötti tetôrôl 

szép a panoráma a falu és a Mecsek felé. 

karácsonykor dívik a betlehemezés. Szabó 

Józsefné német ingeket hímez (Fô u. 1.), 

Sebestyén Ferencné (Fô u. 172.) szô. Péter 

és Pál napján (június 29-én) minden 

évben hagyományôrzô csoportokat hívnak, 

találkozót tartanak. Szeptember végén, 

október elején pedig szüreti felvonulást. 

(A programokról Csiszér Ambrusnénál 

lehet érdeklôdni). 

méterre fekszik a városhatártól – közvetlen 

a fôút leágazásánál jobbra – Majos. 

Bonyhádhoz csatolták 1973-ban, jóllehet 

még nem épültek egybe. Azóta utcái számozottak, 

akár a világvárosoké. Majos 

eredetileg útmenti település. Sajátossága – 

Székely 

szobabelsô az izményi 

tájházban 

A VÖLGYSÉG 95

„A madéfalvi veszedelemkor 

az ôseink a németek elôl ki 

kellett bujdossanak a 

hazájukból, most itt 

vagyunk mi, és magunknak 

kell elbujdosnunk. Errôl 

nem tehetnek sem maguk, 

sem én nem tehetek semmit. 

Akkor az asszony, 

Kati néni sírva fakadt, 

meg az embernek is potyogni 

kezdtek a könnyei. 

Én sem álltam meg sírás 

nélkül. Erre azt 

mondja Henrik bácsi, 

akkor költözködjenek be. 

Ennyi volt a honfoglalás. 

(Lôrincz Imre: 

A bukovinai Istensegítstôl a 

völgységi Majosig 

1954/1986.) 


az építészettörténet által újabban méltatott 

– sûrû szalagtelkes beépítettség, amit 

azonnal észrevesz az utazó. Az 5. utcán végighaladva, 

különösen szép a 111. és a 

115. ház. 

A falu alsó, északi végében találjuk az 

ún. Gatyaszár-at, az 1930-as években itt 

vezetgették, büszkélkedtek tájfajta szarvasmarháikkal 

a majosi németek. A bonyhádi 

piac közelsége sajátos mentalitást, 

élelmességet teremtett náluk. 

A falu története az 1200-as évekig 

megy vissza. 1720-ban Hesszenbôl német 

lakosokat kapott. 225 éven át evangélikus 

sváb falu. Rövid ideig itt volt lelkész a 

Martinovics-féle összeesküvésben részt vevô 

Hajnóczi József édesapja. Az 5. utcából 

kiemelkedik a domboldalba épült evangélikus 

templom. Késô barokk, 1784-ben 

emelték. A fôbejárat fölött magyar címer, 

APARHANT 


Bonyhád felôl elôször Hantot, majd 

Apart érjük el, 1940-ben egyesült a két falu, 

ma 1200 lakója van. Azóta összeépültek, 

az új rész a Rózsadomb. 

Apar, Apor kalandozó vezérrôl nyerte 

nevét, az ô seregének volt közismert vitéze 

Botond. A középkorban itt élt a Garázda 

család, melybôl Garázda Péter, Janus 

Pannonius költôtársa és rokona is származott. 

A középkorból egyetlen emlék maradt 

a XV. századi építésû régi szép katolikus 

templom festôi környezetben, hosszú 

szentélyrésszel és támpilérekkel. Belülrôl 

is érdemes megtekintenünk. 1758 és 

1785 között átépítették. (Plébániahivatal: 

Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.) 

A templomdombon az Ágoston rendiek 

monostora állott, még feltáratlan. A 

török utáni újratelepítéskor Apar és Hant 

az oltáron Áron szobra. 1945-ben istensegítsi 

bukovinai székely lakókat kapott, 

történetükrôl több szociográfiai munka 

született Majoson. A majosi Lôrincz Imre 

1986-ban megjelent könyve „A bukovinai 

Istensegítstôl a völgységi Majosig” címet 

viseli. Mészáros Sándor „A kék hegyeken 

túl” c. könyvének történetét majosi nagyapja 

meséli. 

Sok népdalt gyûjtöttek a majosi székelyek 

körében, Kodály Zoltán is többször 

járt itt. 

A népmûvészet ma is él, felkereshetjük 

Lôrincz Aladárné népmûvészt, 

(7187 Majos 2. u.), Tusa János fafaragót, 

(7187 Majos, 5. u. 145. Tel.: 74/453- 

739.) Lôrincz Etel textiltervezô iparmûvészt 

(7187 Majos 5. u. 52. Tel.: 74/451- 

697.). 

német lakosokat kapott. Az aparhanti 

sváb kisgazdák a múlt század végétôl jeleskedtek 

a bonyhádi tájfajta szarvasmarha 

tenyésztésében, több helyen még látjuk 

szép istállóikat. 1945-ben andrásfalvi bukovinai 

székelyeket telepítettek ide, 

hagyományôrzésük jeles. 

A termelôszövetkezet-szervezéskor 

külön sváb, külön székely téesze volt a 

községnek. A mai szövetkezet szôlészetérôl 

és szarvasmarha telepérôl híres. 

A község határának régészeti leleteit 

Csiszér Antal magángyûjteménye ôrzi, 

Hanton. 

A kiállított anyag a Völgységi-patak 

völgyének szórványleleteibôl áll, az újkôkortól 

a középkorig terjed. Különösen 

gazdag a lengyeli kultúra emberének eszközeiben. 

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentkezéssel, 

Petôfi u. 9. Tel: 74/ 483- 

283.)

NAGYVEJKE 


Lengyel felé tartva, Aparhantot elhagyva 

jobb kéz felé nyílik a bekötôút. 

Valamikor Német-Vejkének is mondották. 

(Kisvejke volt a magyar.) 

1945-ben a bekötôútnál állt a sváb bíró 

és azt tanácsolta a helyet keresô székelyeknek: 

ide ne jöjjenek, ez maga a pokol, 

itt nem lehet megélni. Már csak ezért is 

érdemes betérnünk! Sok éven át itt élt 

Gáspár Simon Antal, a bukovinai széke- 

MUCSFA 


Község Aparhant és Kisvejke között 

egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt 

KISVEJKE 


Hosszú lejtôn ereszkedünk le Kisvejkéhez, 

melyet Magyarvejkének is mondtak. 

(A két faluval odábbi Nagyvejke volt 

Német-Vejke.) Balra a csókafôi völgy nyílik, 

a középkorban itt falu állott, a múlt 

században pedig jeles boráról ismerték. 

Kisvejke jellegzetes halmazfalu. A hagyomány 

szerint Fülep, Vercse és Hosszú 

BERÉTI ISTVÁN 

fafaragó 

népi eredetû kézi faragások, 

szobrok, kapuk, képek. 

7186 Nagyvejke, Fô u. 63. 

Tel.: 74/483-703 

lyek néprajzi gyûjtôje. Ô írja, hogy a 

nagyvejkei templom évszáma (1777) 

szimbolikus dátum, ugyanaz, mint Bukovinába 

kerülésük éve. (Fô utcában) A községet 

a régészetben nevezetessé tette 

1969–70-ben két jelentôs lelet, a kora illetve 

a késô bronzkorból. (Utóbbi elrejtett 

bronzkincsként). 

A nagyvejkei mezôôr bronzkori ún. 

tokos baltából csinált magának csôszfokost. 

Ma ez is múzeumban van, bizonyítva, 

hogy a jó szerszám többezer év után is 

használható. 

telepük, a régészek gyermeksírban játékokat 

találtak. Nevezetessége az 1786–87ben 

épült evangélikus templom. Szószékoltárának 

szépségére csak az utóbbi években 

hívták fel a figyelmet. 

nevû kanász alapította, akik egy-egy forrásnál 

telepedtek meg a tölgyerdôben. 

Temploma csak e század elején épült, arról 

nevezetes, hogy 1938-ban a magyarok 

és svábok közötti templomi verekedés miatt 

be kellett zárni. (Lengyelhez tartozik). 

Az út Vejke közepén elágazik, Lengyel, 

illetve Závod és Tevel felé. Utóbbinál 

a hegy gerincérôl mindkét irányba 

szép panoráma tárul elénk. Lengyel irányába 

folytatjuk utunk. 

A VÖLGYSÉG 97

„A múzsa is röpköd a völgyek 

között, neki is vannak 

itten fészkei... Lengyel igazi 

rejtek, hová erdôségeken, 

hegyszakadékokon 

keresztül, egyik oromról 

másikra kapaszkodva, és 

egyik völgybôl a másikba 

ereszkedve jut az ember, 

míg végre elôtte áll gróf 

Apponyi Sándor kastélya... 

Az emelet balszárnyát két 

kincstár foglalja el, a 

könyvtár és a múzeum...” 

(Baksay Sándor: 

A Mecsek környéke 1896.) 


LENGYEL 


Mindenképpen érdemes Lengyelbe 

kirándulni! A település elôtt balra, árnyas 

fák körében láthatjuk a Völgység egyik fô 

látványosságát, az Apponyi-kastélyt. 

Apponyi József gróf építtette 1824 és 

1829 között. Az egész épület az évet szimbolizálja, 

négy bejárati ajtaja a 4 évszakot, 

12 kéménye a 12 hónapot. Valamikor 

pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A 

múlt század végétôl a kastély kincse volt 

gróf Apponyi Sándor híres hungarica 

gyûjteménye. A nagy bibliofil a magyar 

vonatkozású régi külföldi könyveket gyûjtötte. 

Katalógusa 1900 és 1927 között 

négy kötetben és egy füzetben jelent meg. 

1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak 

adomá-nyozta az egészet: ez ma az 

Országos Széchenyi Könyvtár Apponyiana 

különgyûjteménye. 

Férje halála után felesége a kastélyt és 

a négy faluból álló uradalmat hagyta a 

Nemzeti Múzeumra, így alakult meg 

1927. január 1-jétôl a Magyar Nemzeti 

Múzeum „gróf Apponyi Sándor” Alapítványi 

Uradalma. 1944-ben az üres kastélyba 

menekítették Magyarország teljes 

alaptérkép állományát, 1945-ben pedig itt 

volt a völgységi németség nagy internáló 

tábora, a hírhedt „tollas szobával”. (Az ôrség 

szórakoztatására vízzel leöntött, tollban 

meghempergetett meztelen embereknek 

táncolni kellett.) Ez a tábor máig 

traumatikus élménye azoknak, akik gyermekként 

vagy felnôttként átélték a megaláztatásokat. 

Az északi oldalon ott az emléktábla: 

Zum Gedenken 

O Heimatland, o Ungernland 

du bist jetzt unser Untergang. 

Wir haben alles hingegeben für dein 

Wohl und Glück und Leben. 

Und für Müh und Plag gabst du uns 

den Bettelstab, 1945 irgendwo zwischen 

Ungern und Deutschland. 

A mûemlék jellegû kastélyban 1946 

óta mezôgazdasági középiskola mûködik, 

ma: Apponyi Sándor Szakképzô Iskola. 

(Lengyel, Petôfi u. 5. Tel.: 74/482-274, 

482-375.) 

Régi paraszti tárgy, és mezôgazdasági gépgyûj- 

teményük, agrártörténeti kiállításuk is van az iskola 

gépudvarában. 

A Mezôgazdasági Múzeum Lengyeli Baráti Köre 

által összegyûjtött régi erô- és munkagépek, kertészeti 

és szôlészeti eszközök, konyhafelszerelések, ruhák 

egyúttal az oktatást is szolgálják. 

Érdemes megnézni az Apponyi Sándor emlékszobát 

is a kastélyban. A család összegyûjtött tárgyai 

és dokumentumai mellett Wosinsky Mór „töröksánci” 

ásatásainak leleteibôl is válogatást talál a látogató. 

Tegyünk ezután sétát a gyönyörû 

parkban! A 22 hektáros kastélypark 1975 

óta védett. 1829-ben Sedlmayer bécsi 

mûkertész közremûködésével létesítette 

Apponyi József, majd 1870-tôl Apponyi 

Rudolf fejlesztette tovább. A park egyik 

nyíladékában 1824-ben emelt magas 

homlokkô emlékoszlopot találunk. Eredetileg 

a kölesdi birtokon állt, amikor azt eladták, 

az unoka hozatta át ide. Apponyi 

Antal gróf ezzel köszöntette hív jobbágyaival 

együtt Olaszországból érkezô feleségét 

és három gyermekét. A park legjelentôsebb, 

védett fái: két mamutfenyô, tulipánfa, 

óriási tuja, duglászfenyô, simafenyô, 

andalúziai jegenyefenyô, vérbükk. Hozzáférhetô 

kiadvány a Tájak Korok Múzeumok 

Kiskönyvtára 366. számaként, Bai 

József: Lengyel, Kastélypark. 

A kastély után a falura is szánjunk néhány 

percet! Neve koraárpádkori vendégnépre 

utal, 1790-ben került az Apponyicsalád 

birtokába. Elsô, régi kastélyuk ma a 

község postája és óvodája (Szabadság köz 

7.) Lengyel német lakóit 1946–47-ben kitelepítették: 

1975-tôl mindkét népcsoportnak 

helyi hagyományôrzô együttese 

van. 1988-tól bukovinai székely és lengyeli 

német emlékszobát tartanak fenn.

Egy-egy teremben kapott helyet a lengyeli német 

és a bukovinai székely szoba berendezése. Igen 

gazdag a szôttes és viseletanyag. Az épülettel szemben 

a tûzoltószertár mellett különítették el az óvódatörténeti 

kiállítást. A polihisztor gr. Apponyi Sándor 

és felesége alapította az intézményt 1888-ban. 

Dokumentumok, fotók, szemléltetô eszközök adják 

a tárlatot. Fábián Andrásné óvónô áldozatos munkájának 

köszönhetô a gyûjtemény léte. (Kulcs: Fábián 

Andrásnénál, Petôfi u. 49. Bejelentkezni lehet a Polgármesteri 

Hivatalnál, Tel: 74/ 482-385.) 

1881-tôl Lengyelen volt plébános 

Wosinsky Mór, a híres régész, aki az egész 

világon ismertté tette az ôskori „lengyeli 

kultúra” népét. A plébánia falán (Petôfi 

Sándor u. 45.) emléktábla, a róla elnevezett 

általános iskola (Petôfi Sándor u. 16.) 

udvarán mellszobra áll. Az Apponyiak 

építkezéseibôl több régi uradalmi épületet 

látunk: a svájci tehenészetét, az ún. 

Schweitzreit, a hatalmas borpincészetet, a 

temetkezési helyül is szolgáló kegyúri 

templomot. A helyi Általános Iskola kiadásában 

1995-ben jelent meg „Az elemi 

oktatás 250 éve Lengyelben” címû kiadvány. 

(Tóth Györgyné, Bai József és 

Lenner Jenô munkája.) 

Lengyelt Kurd felé elhagyva (a park 

bejáratával szemben ágazik el az út), jobbkéz 

felé, betonozott erdei úton térhetünk 

le az Anna-forrás felé (szerény fatábla jelzi, 

nehezen látható). A csodálatos szépségû 

erdôben lévô forrás vizétôl meggyógyult 

a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf feleségének 

reumája. Ezért az 1860-as évektôl a 

lakosság számára is szabaddá tették. Pihenôház, 

majd gôzfürdô épült itt, a gyerekek 

számára majálisokat rendeztek. A 

grófnô halála után Annafürdônek, Annaforrásnak 

nevezték el. Ma már csak a forrást 

találjuk, a pihenôház helyére erdészeti 

szolgálati lakás és vadászlak épült a külföldieknek 

(Gyulaji Erdészeti és Vadászati 

Rt. Tamási, Szabadság u. 27. Tel., fax: 

74/471-111). 1975 óta védett terület, sajátos 

flórája, védett növényei miatt. 

Ha felfrissültünk a forrásvíztôl keressük 

fel a híres lengyeli ôskori sáncot! A 

Kurd felé tartó úton a mekényesi elágazó 

után a lázi erdészházig érünk. Kicsivel ezután 

jobbra erdei utat találunk. Az elsô átvágás 

elôtt parkolunk. Balra földút tart 

felfelé a neolit, majd bronzkori földvárhoz. 

Erre sétakocsikázhatott gróf Apponyi 

Sándor és Wosinsky Mór plébános, a késôbbi 

híres régész 1882. augusztus 15-én, 

amikor a nép által Töröksáncnak nevezett 

lelôhelyet megpillantva, Wosinsky engedélyt 

kért a kutatásra. Másnap egy embert 

fogadott és szakadó esôben esernyô alatt 

ástak. Az 1882-tôl 1888-ig tartó ásatás híressé 

tette Lengyelt. A csaknem az egész 

Dunántúlra és a Gödöllôi-dombvidékre 

kiterjedô újkori mûveltséget ma is „len- 

A volt Apponyi kastély 

A VÖLGYSÉG 99


gyeli kultúrának” nevezi a régészet. A 

Sánc elején áll a Nemzetközi ôsrégészeti 

Konferencia által állított emlékoszlop 

Wosinsky bronz plakettjével, Farkas Pál 

szobrászmûvész alkotása: A neolitikus lengyeli 

kultúra elsô kutatója tiszteletére és 

emlékére. 

Az úton tovább gyalogolva az erdészeti 

kerítésen innen megtaláljuk az ôskori 

sánc egyik bejáratát, az ún. Vaskaput. – A 

magaslesekrôl szép kilátás nyílik az egész 

vidékre. Messze távolban a Nyugati-Me- 

ZÁVOD 


Avar sírmezôjérôl a híres régész, Wosinsky 

Mór publikált elôször, aki egy ideig 

itt volt káplán, majd plébános. A závodi 

leletek közül nevezetes a görög feliratos 

ókeresztény kereszt, „Szent, szent, szent az 

Úr, Szabaoth” felirattal. Színtiszta német 

és római katolikus község volt. 

Mûemlék jellegû 1766-ban épült római 

katolikus templomához fel kell gyalogolnunk, 

a templomdombról szép kilátás 

MUCSI 

Irányítószáma: 7195 Körzethívószám: 74 

Évszázadokon át „világ végi” helynek 

számított a Völgységben. Ma két felôl lehet 

megközelíteni: aszfaltúton a Hôgyész- 

Dúzs közötti tetôrôl, mezôgazdasági úton 

a Tevel és Závod közötti út északra tartó 

leágazásán. A régi völgységi sváb falucsúfolók 

fô célpontja volt, egyetlen községrôl 

sincs ennyi tréfás történet. Itt akarták eltolni 

a templomot, megnyújtani a padot. 

Itt húzták fel a község bikáját a templomtoronyra, 

hogy lelegelje az ott nôtt fûcsomót. 

(Fuldokolva kiöltötte a nyelvét, mire 

a mucsiak: Húzzátok csak, már nyúl is 

utána!) 

csek, a Szekszárdi-dombvidék vonulata. 

Tovább haladva az erdei úton, eljuthatunk 

a 4 kilométerre magányosan álló 

papdi kápolnához, a vidék egyik Máriabúcsújáróhelyéhez. 

Elôtte az 1919-ben állított 

Jó Pásztor szobra. Papdi házainak 

emlékét már csak a hajdani porták dió- és 

fenyôfái ôrzik. Festôi vidék. Búcsút tartanak 

Pünkösdkor, Nagyboldogasszony 

napján, a nagyobb Mária ünnepeken. 

(Lengyeli plébániához tartozik, Lengyel 

Petôfi S. u. 45. Tel.: 74/482-105.) 

nyílik a völgyre. (A lengyeli Plébániahivatalhoz 

tartozik) Figyelmet érdemel a barokk 

plébániaház mellett az 1783-ban állított 

Szent Flórián-szobor. 

Závod és Tevel között volt egy régi 

malomépület, itt született Váradi Antal 

költô és író. Ma már nincs meg a ház, lebontották. 

Errôl az útról bekötôút épült 

északnak, Mucsiba. Így a „mucsi köztársaság” 

innen is megközelíthetô. (Mucsi anynyira 

el volt zárva a világtól, a történet 

szerint nem tudták, hogy véget ért a II. világháború!) 

A templom 250 éves régi szép épület, 

homlokzati fülkéjében Szent István király, 

kinek tiszteletére szentelték és Szûz Mária 

szobra. Elôtte 1826-ben állíttatott homokkô 

feszület. Oldalt a II. világháború 

katonái és polgári áldozatainak emlékmûve. 

Megrendítô az egy-egy sváb családhoz 

tartozó hôsi halottak nagy száma. Érdemes 

megnéznünk még a falu közepén 

Szent Flórián, odább pedig Nepomuki 

Szent János homokkô szobrát, mindkettôt 

1799-ben állították. 

Mucsiban született a magyarországi 

németség két személyisége: Hambuch Géza 

és Hambuch Vendel. Az 1946–48 közötti 

kitelepítéskor Mucsi csaknem teljes 

németségét elvesztette. Az elhagyott gaz-

dag falu úgy vonzotta a kalandorokat, 

mint az aranyásók telephelye. Néhány év 

alatt 42.000 ember jött, majd továbbállt. 

250 házat és 250 présházat bontottak le, 

hordtak el. Ebbôl az idôbôl származik a 

TEVEL 


Závodhoz közel találjuk az 1700 lelkes 

községet. Ôsi magyar hely, fejedelmi 

szállásbirtokból alakult ki. A török alatt 

teljesen elpusztult. A Dôryek 1714-ben 

toborzás útján németeket telepítettek le, 

ez volt Tolna megyében az elsô sváb telepítés. 

Tevellel délkeletrôl volt szomszédos 

a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a 

fejedelemség korából való, Kovácsi fejedelmi 

szolgálónépre utal, akik kovácsok 

voltak. Okleveles elôfordulása a „kovács” 

szó elsô említése a magyarban. 

Tevel és Kovácsi összeépült, utóbbinak 

önállósága 1928-ban szûnt meg. Az 

1797-ben épült hatalmas templom, benne 

a jeles oltárképpel, a dombon áll, uralja a 

tájat (Plébániahivatal: Petôfi u. 461. Tel.: 

74/404-866.) A kovácsi rész temploma 

kicsi, elhagyott. Feltétlenül tekintsük meg 

a járványtól való szabadulás emlékére 

1739-ben épült Szent Rókus–Szent Rozália-kápolnát 

(a temetônél)! Ma a reformátusok 

használják. Belsô berendezése a né- 

KISDOROG 


Ma nagyobbrészt németek és 

bukovinai székelyek által lakott község. 

Tamás Menyhért író kisregényei tették 

híressé. A teveli elágazóból befelé haladva 

elmegyünk a Dôryek kastélya mellett, 

akik a bonyhádi tájfajta tenyésztés segítésével 

tették nevezetessé magukat. 

Kisdorog volt az egyik fô tenyésztôhely. 

csúfolódó megjelölés: Mucsi Köztársaság. 

Mucsiba eljutni kellemes meglepetés. 

Még mindig találunk szép sváb parasztportákat 

a sok foghíj, az elbontott házak 

között. 

pi vallásosság értékes emléke. Volt egy 

kastély is a faluban, 1944-ben porig égett, 

mert az oroszok titkos fegyvertárnak vélték 

a falra függesztett régi fegyverek láttán. 

A község németségét nagyobb részben 

kitelepítették. Az eppingeniek élénk 

kapcsolatot tartanak fenn az Óhazával, találkozókat 

rendeznek, kiadták a község 

1701-tôl 1948-ig tartó „német” történetét. 

(Eppel János munkája, Bp., 1988.) 

1945-ben hadikfalvi székelyek kerültek 

Tevelre, a Völgységben ez a legnagyobb 

lélekszámú székely telep. Értelmiségük 

kinevelésére itt létesítették a legendás 

Kôrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet, 

mely néhány év után megszûnt. 

Tevelen erôs a székely népi hagyomány, 

hagyományôrzés. Bonyhád felé haladunk 

tovább, ebben a falurészben látunk egy 

szép székely-kaput is. Teveltôl északra – 6 

kilométerre – érjük el a Tamási felé tartó 

65-ös utat. A községben a falusi turizmus 

keretén belül találunk szállást. (Tulipán 

Utazási Iroda, 7191 Hôgyész, Rózsavölgy 

u. 1. Tel.: 74/388-092.) 

Az I. világháború után innen indult a 

tenyésztörzskönyvezés Tolna megyében. 

A buszmegálló közelében „Ora et 

Labora” feliratú kis kápolna, benne a 

Bonyhádi Zománcgyárban készült kép a 

dolgozó Szûz Máriáról és Szent Józsefrôl. 

Nézzük meg a falu templomát! 

(Plébániahivatal: Kossuth u. 49. Tel.: 

74/404-598.) Ha tehetjük, a juhéi úton 

haladva keressük meg az ódányi kápolnát, 

a környék búcsújáróhelyét. Ide 

„A völgységi sváb... Józan, 

szorgalmas, becsülettudó és 

a véghetetlenségig takarékos 

nép. 

A luxust alig ismeri, minden 

tettében számító, összes 

szükségleteit jóformán 

önmaga állítja elô. 

Speculatív szellemû, ád, 

vesz... Földjét jól mûveli, 

ahho ragaszkodik, állatját 

pedig mindenek felett 

szereti.” 

(Mayer Ferencz Andor: A 

bonyhádi tarka marha, 

1896.) 

„...ha már Baglyod 

(Kisdorog) szállást adott 

nekem s a magyar nép 

hazát, akkor Baglyodnak 

fia s a hazának hazafia 

leszek. A terüt a nyakamba 

vettem tehát, s megnéztem 

tövirôl hegyire, hogy ezt a 

baglyodi bolyt miképpen 

tudnám úgy elrendezni, 

hogy bárki ha fogja látni, 

bólintson rá egyet.” 

(Tamási Áron: Szirom és 

Boly, 1959.) 

A VÖLGYSÉG 101


minden év augusztus 20-án összesereglik 

a környezô katolikus falvak lakossága. A 

német népi építészet emléke, keletkezésérôl 

a néphagyomány beszél. Megközelíthetô 

északról is, a teveli leágazónál. 

BONYHÁDVARASD 


1903-ig Varasd volt a neve. A fejérvári 

keresztesek birtokösszeírásában szerepel 

elôször, az 1400-as években az ô hetivásáros 

helyük. A török után német ajkú 

római katolikus lakosokat kapott a Feke- 

MURGA 


Itt született Gömbös Gyula miniszterelnök, 

édesanyja idevalósi sváblány 

volt, édesapja az evangélikus tanító. A 

‘30-as években elôszeretettel nevezték 

Gömböst „a murgai tanító fiá”-nak. Miniszterelnöksége 

idején kapott Murga kö- 

FELSÔNÁNA 


Hôgyészrôl jövet Kéty elôtt balra kanyarodva 

érjük el Felsônánát. Németajkú 

evangélikus község volt, temploma késô 

KÉTY 


A faluképet meghatározza nagy evangélikus 

temploma és a kis katolikus kápolnája. 

Nevezetes a kétyi (volt hadikfalvi 

bukovinai) székelyek betlehemezése. A 

közelmúltig állt Hegedûs Gyula színmûvész 

(1870–1931) szülôháza, emléktáblával. 

Édesapja postamester volt. A Kétyi-tó 

Egy feliratos tégla bizonyítja, hogy 

Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek 

keresztények, akik ariánusok voltak. Keletnek 

haladva Tabódon át Paradicsompusztához 

érünk. 

te-erdôbôl; ôk építették elsô, nádtetôs fatemplomát. 

A mostani templom 1793ban 

épült, barokk. A temetôkápolna késô 

barokk. Mûemlék jellegûek. A templom 

uralja a faluképet, a kitelepített németek 

renováltatták. Lakóinak többsége hadikfalvi 

bukovinai székely. 

vesutat. Halála után viszont csaknem 

Gömbösfalvának nevezték el. 

Itt született Weidlein János, a magyarországi 

német történet- és nyelvjáráskutatás 

jeles személyisége. A régészetben 

hun leleteirôl ismert, szakmai megjelölés a 

„Murga típusú korsó”. Az evangélikus 

templomépítészet szép példája evangélikus 

temploma 

barokk, 1789-ben épült. Lakói 1945 óta 

hagyományôrzô bukovinai székelyek, 

hadikfalvaiak. 

Katolikus templomában Bukovinából 

hozott oltárkép. A község közelében 

Ónána nevû ôsi földvár. 

Tolna megye legfiatalabb horgásztava. A 

65-ös út mellett – a község határában – 

Szekszárdra menet az emelkedô alatti 

völgyben fekszik. A 8 hektáros horgásztóban 

ponty, amur, csuka és harcsa fogására 

van lehetôség. 

A vízparton sátorozási lehetôség, napijegyet 

– csak szombaton és vasárnap – a 

Tercsike csárdában lehet váltani Kétyen.

ZOMBA 


Három kilométerre Kétytôl, nagy kanyarok 

után a 65-ös úton érünk Zombára. 

Ôsi magyar község, elôször 1015ben 

említik. Arról nevezetes, hogy a vallási 

türetlmetlenség miatt evangélikus 

magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az 

Alföldön megalapították Orosházát. Ennek 

hagyományát mindkét helyen ápolják. 

Az újratelepítéskor Zomba német és 

magyar katolikus helység lett. 1992 óta 

újra van evangélikus temploma, az 1948ban 

ide került felvidéki magyarok építették. 

(Hôgyész felé haladva mellette megyünk 

el!) 

Az 1700-as évek elejétôl Zomba és 

nagy kiterjedésû határa a Dôryek birtoka. 

Számos pusztájában épült kastély, nemesi 

kúria, ezek késôbb Dôrypatlan néven 

ún. eszmei községet képeztek. A kastélyok 

közül legnevezetesebb Andormajor 

és Paradicsompuszta. A középkori 

Patlanban a szerdahelyi pálosok monosto- 

ZOMBA 

PARADICSOMPUSZTA 

Szép kastély és park, a Bonyhád– 

Zomba közötti út kettôs fordulójánál. A 

XIX. század nagy eszméi közé tartozott a 

„földi paradicsom” létesítése. Dôry Ádám 

földesúr ilyen kertet teremtett. Neve után, 

s a Biblia nyomán Paradicsomnak nevezte 

el. (A hagyomány úgy tartja, hogy feleségét 

is Évának hívták.) 

Egy másik Dôry Ádám viszont 1945ben 

Éva feleségével az oroszok elôl a közeli 

Ördögmalomban talált menedéket. (Pedig 

volt a közelben Angyaldomb puszta 

is!) A Dôryek, különösen Dôry Andor a 

két világháború között jeles gazdaságokat 

tartottak fenn. A „paradicsomi gazdaságban” 

tejelésben világelsô tehenek is voltak. 

Az út fordulójánál látjuk a többszáz 

ra állott. A zombai uradalmak és a sváb 

kisgazdák századunk elsô felében jeleskedtek 

a bonyhádi tájfajta tenyésztésében, 

nem egy országos díjat elnyerve. Néhány 

jellegzetes sváb parasztporta ma is látható 

a községben. 

A Szekszárdot Tamásival összekötô út 

átszeli a községet, a bonyhádi leágazónál 

van a település központja, az emeletes 

községházával (Fô tér 2.). Szemben a mûemléki 

Rozsnyay-patika. (Rozsnyay Mátyás 

1861-ben került Zombára, itt találta 

fel a lázcsillapító „Kinal czukorkát”. A fotótörténet 

is számon tartja fényképészi 

mûködését.) A régi szép bútorzat a gyógyszertárban 

látható. 

A községházától befelé haladva a régi 

iskola, majd a Szentháromság szobor és a 

templom lépcsôsora következik. Bonyhád 

felé visszakanyarodva Paradicsompusztához 

és a közeli tôzegbánya tavaihoz jutunk. 

Újabban Zomba falusi vendéglátó 

hely. 

éves istállókat A kastély ma középsúlyos 

értelmi fogyatékos gyermekek intézete. A 

közelben tôzegbánya tavak, madárvilággal. Völgységi táj 

A VÖLGYSÉG 103

Egerészölyv 

Tolna megye „közepe“ unalmas sík 

vidék – Ne higgye kedves utazó! Ha 

keresztül száguld e tájon, számos izgalmas 

természeti látnivalót, építészeti, kultúrális 

élményt szalaszt el. Ezért inkább lassítson 

és jól figyeljen! 

A Sió-völgy, Dél-Mezôföld, Hegyhát, 

mint földrajzi tájegység egységében nem 

létezik, de útikönyvünk a könnyebb tájékozódás, 

a turisztika szempontjai szerint 

osztotta fel ezt az apró megyét. Önkényesen 

kialakított „turisztikai” tájegységünk 

tehát rendkívüli változatosságot mutat, a 

felfedezés kalandját ígéri. Nyugaton a 

Kapos-völgye határolja, keletre beleolvad 

a Duna menti löszvidékbe. Képzeljük magunk 

elé, hogy évmilliókkal ezelôtt milyen 

földkéregmozgásokkal született meg 

e táj. 

Kb. 30 millió évvel ezelôtt a Kárpátmedence 

lapályosabb részeit a Pannonbeltenger 

foglalta el. A sekély vizû tenger 

a földkéreg tektonikus mozgása nyomán 

kialakult térszínnek megfelelôen rakta le 

üledékeit (agyag, homok, kavics) legna- 

104 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 

Sió-völgy, Dél-Mezôföld, 

Hegyhát 

gyobb mennyiségben éppen a mai Dél- 

Mezôföldön. Néhol több száz méter vastagságú 

ez az üledék. Az aktív kéregmozgások 

következtében ÉNy-DK irányban 

vetôdések mentén feldarabolódott. A 

nagy alkotó a szél volt, munkája nyomán 

jött létre a területet vastagon borító lösztakaró. 

De nem örülhetnek felhôtlenül a 

késôi földtörténeti másodperc emberei, 

hiszen a földtörténeti újkor harmadidôszakában 

a Duna gyakori áradásai akadályozták 

a löszképzôdést az árterületen. 

A Duna hátrahagyott törmelékkúpján 

a szelek pusztító és építô tevékenységének 

eredményeképpen létrejött a mai Tengelic–Németkér 

közötti „futóhomokos” vidék. 

A tájat bejárva tapasztalhatjuk a homokot 

már rég megkötötték erdôkkel, 

szôlôkkel, gyümölcsökkel. Így a szél csak 

kisebb-nagyobb foltokban mozgathatja 

mint például Fadd környékén. 

A tájegység tengerszint feletti magassága 

kiegyenlített, a turista azt is mondhatná 

egyhangú. A legmagasabb térszínek 

160–210 méterrel vannak a tengerszint 

felett, a legalacsonyabban fekvô dunai teraszok 

100 méterrel. Éghajlata kontinentális 

jellegû, a löszvölgyekben eltérô mikroklíma-viszonyokkal. 

A Dunántúl legmelegebb 

éghajlatú tájegysége ez. A mezôgazdaság 

és az erdôgazdálkodás térhódítása 

miatt a természetes növénytársulások 

napjainkra nagyon visszaszorultak, de néhány 

helyen maradványszerûen megmaradtak. 

Különleges szépségûek és értékûek 

Németkér–Bikács között elterülô, egykor 

futóhomokos területek, ezek ôrizték meg

legérintetlenebbül és leglátványosabban az 

árvalányhajas homokpusztákat. A homok 

állatvilágában is több ritka és Európában 

veszélyeztetett faj fordul elô. 

A homokbuckák közötti mélyebb fekvésû 

lefolyástalan területeken létrejött homoki 

láprétek hûvös mikroklímája tette 

lehetôvé, hogy néhány jégkorszaki maradványfaj 

is fennmaradhatott itt. 

A láp- és mocsárrétek legnagyobb látványossága 

az ott elôforduló 17 orchideafaj. 

A nedves réteken és a láperdôkben sajátos 

és gazdag rovarvilág, valamint kétéltû, 

hüllô- és madárfauna található. 

A tájegység ÉK-i részén lévô völgyrendszerek 

a legritkább, és talán a legtarkább 

növénytársulások, a löszpuszták közép-európai 

maradványait ôrzik. A tolnai 

mezôföldön közül 70 védett növényfaj 

fordul elô. 

Az országos jelentôségû védett területek: 

szedresi tarka sáfrányos; németkéri 

Látóhegy; bikácsi Ökör-hegy; kistápéi 

láprét. Megyei jelentôségû védett területei: 

tengelici Csapó-park; tengelici Bogárzó-tó, 

tengelici Benyovszky-park; nagydorogi 

Banai-tó és a nagydorogi szenesi 

legelô. Kis tájegységünk nyugati határvonala 

a Hegyhát. Ez a legtipikusabb tolnai 

táj, egyben az egész dunántúli-dombság 

legaprólékosabban felszabdalt területe. 

Tengerszint feletti magassága 200-220 

méter. A tájegység nevét még a honfoglaló 

magyarok adták, a csupa hátakból és 

lejtôkbôl álló, erdôborította területet így 

különböztetve meg a szomszédos alacsonyabb 

és alföldi jellegû területektôl. 

A felszíni adottságok miatt nagyobb 

folyók nem is alakulhattak ki csak apróbb 

patakok hálózzák be, festôien rajzolva 

meg egy-egy falucska arcát és határát. 

A hegyhát alapja ôsi gránithegység, 

amely a földtörténet harmad idôszakában 

a mélybe süllyedt és helyét tenger foglalta 

el, agyagos homoklöncs mészkôréteget 

rakva le. A Pannon-tenger visszahúzódása 

után a terület szárazulattá vált és felszínén 

hosszú idôn keresztül lepusztulási és felhalmozódási 

folyamatok váltották egymást. 

A jégkorszak utolsó harmadában 

megkezdôdött a löszképzôdés és vele egyidejûleg 

erôs kéregmozgások hatására a terület 

feldarabolódott, érdekesség 700 

völgy tagolja a Hegyhátat. A táj feldarabolódása 

ott a legnagyobb méretû, ahol a talajvédô 

erdôket már évezredekkel ezelôtt kiirtották. 

A Sió Sióagárd alatt 

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 105

A hegyhát felszínét hajdanán összefüggô 

cseres-tölgyes erdôk borították. Ebbôl 

helyenként ma is láthatók kisebb-nagyobb 

foltok; a hôgyészi, a simontornyai 

és a kisszékelyi erdôk. 

Az ország legjobban erodált területe. 

Tipikus példája, a Gyönkre vezetô szabdalt 

völgykatlan. Klasszikus területe a megyében 

a lepusztulásnak a Gerenyásivölgy. 

Löszös területén a talajvédelem elhanyagolása, 

suvadásokat, talajcsúszásokat 

eredményezett. 

A peremvidékek tagoltabbak. Pincehely, 

Simontornya, Tolnanémedi, Keszôhidegkút 

és Szárazd környékén az eredetileg 

lépcsôben töredezett szabályos lejtôkön 

a lefolyó vizek pusztító munkája és a 

földcsuszamlások révén „púp”, „halom” és 

„kúpszerû” felszínformák keletkeztek, 

amelyek változatossá teszik a felváltva szôlôk, 

erdôk és szántók borította területet. 

A terület éghajlata átmenetet mutat az 

Alföld és a Dunántúli-dombság éghajlata 

között. Az átmenetiség a csapadék lassú 

növekedésében és a hômérséklet csökkenésében 

jelentkezik, ahogy nyugat felé haladunk. 

A hegyhát északi és keleti pereme, 

több napsütést kap (2100 óra/év), mint a 

belsô vagy a nyugati fele. Ez magyarázza a 

simontornyai és a kölesdi borok kiváló 

minôségét is. 

A tájegységen érdemes megtekinteni a 

hôgyészi Apponyi-kastély parkját, amely 

200 év után a mai állapotában is látványosság, 

megyei jelentôségû védett terület. 

(Egykor a megye legszebb parkja, arborétuma 

vette körül, vadászkastéllyal, 

csónakázótóval, vadaskerttel). Könnyen 

megközelíthetô a 65-ös út mentén, Hôgyész 

központjában. Az utókor sajnos 

nem kímélte. 

A Sió–Sárvíz völgye és a Dél-Mezôföld 

hosszú ideig elsôsorban nagybirtok 

volt. Lakosságának zöme uradalmi cseléd 

a „puszták népe”. Sajátos kultúrájú zsellérfalvak 

alakultak ki itt, (pl. Szedres, 

Tengelic), de természetesen jelentôsebb 


parasztfalvakat is találunk mint például 

Medina, Harc, Sióagárd. A tájegység mezôváros 

jellegû központja a történelmi 

hangulatú település, Simontornya volt. 

A Tolnai-Hegyhát településtörténete 

számos rokon vonást mutat a szomszédos 

(délkeleten fekvô) Völgységével. A felszabadító 

háborúk után Tolna megye XV. 

századi 540 falujából és 21 mezôvárosából 

1715-re mindössze 45 lakott hely létezik, 

s ezek fele is csak 1690 után települ újra. 

E terület benépesítése – melynek legnagyobb 

települése Hôgyész, Gyönk és 

Kölesd – is Mercy gróf nevéhez fûzôdik. 

Hatalmas apari, majd hôgyészi központú 

uradalmának egy része hegyháti település 

volt (például Keszôhidegkút, Szakadát, 

Varsád, Kölesd, Kistormás, Felsônána, 

Kalaznó, Diósberény, Hôgyész, Duzs, 

Mucsi). 

Mercy Claudius Florymundus de 

Argenteau lotharingiai francia katona-családból 

származott. Miután több hadjáratban 

is kitüntette magát, III. Károly király 

grófi rangra emelte, és a Bánát kormányzójává, 

valamint telepítési biztosává nevezte 

ki. Amikor Mantua mellett az olaszok 

elleni harcokban elesett, munkáját 

unokaöccse, Antal gróf (1691–1767), 

Horvátország és Szerémség kormányzója 

folytatta. 

Birtokain Mercy gróf – a hagyomány 

szerint a nagydorogi parasztbíró tanácsát 

megfogadva – egy nemzetiségû és egy vallású 

falvakat hozott létre. Kölesden, Medinán, 

Miszlán, Gyönkön és Pálfán református, 

Sárszentlôrincen evangélikus, Kisszékelyen, 

Udvariban, Miszlán, Diósberényben, 

valamint Harcon katolikus magyarok 

laktak. Csibrák és Diósberény eredetileg 

magyar többsége a XIX. sz. közepére 

már töredékére olvadt. 

A hegyháti falvak közül Sárszentlôrincen 

1715-ben, a többi helyen (Diósberény, 

Hôgyész, Csibrák, Gyönk, Felsônána, 

Kistormás, Kalaznó, Varsád, Szakadát, 

Keszôhidegkút, Nagyszékely) a húszas

években találkozunk az elsô német telepesekkel. 

Az elsôdleges településeket követôen 

megindul a belsô vándorlás. Például 

Aparra 1742-ben és 1762-ben többek között 

a hegyháti Mucsiról, Kisdorogról és 

Varsádról érkeznek telepesek. A harmadik, 

1784–1786 közötti szervezett császári 

telepítés, új telepet csak a dél-mezôföldi 

Németkéren hoz létre, utánpótlás kerül 

azonban a hegyháti Nagyszékelyre, 

Gyönkre és Kalaznóra. 

A német telepes falvak nagy része vallási 

szempontból egynemû. A Hegyhát 

német falvainak többsége evangélikus 

(Keszôhidegkút, Varsád, Kalaznó, Kistormás, 

Felsônána, de laktak evangélikusok 

Gyönkön és Szárazdon is), Nagyszékely 

lakói reformátusok voltak. A XIX. században 

a Hegyhát települései közül Gyönkön 

SZEDRES 


Szekszárdról indulva a 6-os fôúton 

Budapest irányában, alig 3 kilométerre térünk 

le a 63-as (Székesfehérvár felé vezetô) 

útra, határában csodálatos gesztenyefasor 

fogad, a faluban. Az út mellett fekvô 

településen még ma is láthatók az eper-, 

vagy ahogy erre nevezik, szederfák. Ezekrôl 

kapta nevét a község. Alapítója, Bezerédj 

István – a selyemhernyó etetéséhez 

tömegesen használt levél miatt –, birtokán 

egész szederfasorokat ültetett. 

Mielôtt a faluba beérnénk, kanyarodjunk 

le balra az útról, hiszen itt Szedres 

község határától néhány száz méterre DKre 

terül el az a Kb. 60 hektár nagyságú legelô, 

amely a tarka sáfrány termôhelyét jelenti. 

A védett partoldal értékeihez kell sorolni 

a löszpuszták aranysárga színû növényét, 

a tavaszi héricset is, amely a szedresi 

termôhelyen 7-8 ezer terebélyes tôvel képviselteti 

magát. Együtt virágzik a homoki 

pimpóval és az apró tyúktaréjjal. Nem- 

és Hôgyészen éltek nagyobb számban zsidók, 

a 20. században pedig néhány településre 

bukovinai székelyek (pl. Kalaznó, 

Kéty, Zomba) és felvidéki telepesek (pl. 

Zomba) érkeznek, akik sajátos hagyományaikkal 

tovább színesítik a táj arculatát. 

Templomaikkal, egynemû vagy a falu 

több gyökerét bemutató tájházaikkal (Sióagárd, 

Gyönk, Szakadát) vallanak e települések 

múltjukról. Az egykori birtokosok 

kastélyai a hôgyészi apponyi, lichtensteini, 

a simontornyai és ozorai vár csalogatják 

a kíváncsi utazót, aki e területen a 

falusi turizmus nyiladozó formájában 

(Hôgyészen, Tevelen, Zombán, Diósberényben) 

olcsó kollégiumi szálláshelyeken 

(Gyönk) vagy a már kiépülôben lévô néhány 

panzióban szállhat meg. 

csak értékes, de virágzáskor látványnak is 

gyönyörû. 

Az elpusztult középkori falu helyén 

virágzó gazdaság jött létre. Bezerédj a község 

1836-os alapításakor arról is rendelkezett, 

hogy a tanító köteles faiskolát tartani, 

s a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 

6 dió- és mintegy félszáz eperfát 

kiosztani. 

Persze Bezerédj István (1795–1856) 

nem elsôsorban a selyemhernyó tenyésztésével 

írta be nevét történelmünkbe, hanem 

reformkori közéleti szerepléseivel, s 

azzal, hogy ô volt az elsô önként adózó 

magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedérôl, 

s felszabadította ôket. A Hídjapusztán 

élô Bezerédj fiatalon elhunyt felesége, 

Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyerekek 

számára létrehozta a hídjai 

„kisiskolát”, s az elsô magyar óvodát Belacon. 

Az általa írt „Flóri könyve” 16 kiadást 

ért meg, s közel egy évszázadon át 

elevenen ható gyermekirodalmi alkotás 

volt. 

A település központjában István király 

portréja fogadja az ideérkezôt, itt 


Szerb húsvét a 

görögkeleti 

templomban 

fordulunk balra, Medina irányába. A Tszmajor 

után tábla jelzi a pompás kis tavat. 

A Szedres melletti Hídjapusztán, az 

egykori Bezerédj-kastélyhoz tartozó területen 

található a kacskaringós Holt-Sárvíz, 

aminek a születése a Sió és a Sárvíz szabá- 

MEDINA 


Folytatva utunkat a kis bekötô szakaszra 

Medinára érkezünk. (A Kölesdrôl 

Harcra vezetô úton is elérhetjük.) A 900 

lelkes kis falu a két tájegység, a Hegyhát 

és a Mezôföld határán futó Sió és Sárvíz 

partján érintetlen környezetben fekszik 

1446-ban Medejként említik az oklevelek. 

Mai nevét a hagyomány szerint Medinai 

basáról kapta, aki itt vert sátrat a 

mohácsi csata idején. A XVII. század közepén 

elpusztult Medinát új birtokosai, 


lyozásának idejére esik, horgászhellyé pedig 

a 70-es évek elejétôl lett. A környezô 

mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok 

tarkítják, nyárfaligetek övezik. A 

dombokat védô hatása és az egész évi vízbôség 

az itt élô növény és állatvilágon is 

érzôdik. A nyílt vízfelületen tündér- és tavirózsák 

pompáznak. 

A legszembetûnôbb a madárvilág: 

barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi 

sármány, cserregô és nádi poszáta. A függôcinegék 

remekmû fészkei a rekettyefüzek 

ágain készülnek. 

Madártani szempontból jelentôs a 

sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban 

néhol a jégmadár is megtelepszik. A 

közeli löszpart színpompás madara a 

gyurgyalag. 

Az emlôsök közül a fokozottan védett 

vidra csak szerencsével pillantható meg, 

rejtôzködô életmódja miatt. A vízpart növényzetében 

gyakori a törpe egér fészke, 

sáslevelekhez erôsítve. 

A kétéltûek közül a mocsári és a kecskebéka; 

a hüllôk közül a mocsári teknôs a 

legjellemzôbb faj. 

A 14 hektáros tó és környéke kedvelt 

pihenôhely és horgászatra is kitûnô. Vizében 

ponty, dévér, kárász, csuka, süllô, 

amur és harcsa akad horogra. 

a Gindly-testvérek telepítették újjá. 

1699-tôl horvátországi és szerémségi görögkeleti 

vallású szerbek, 1737-tôl pedig 

– zömmel Cecérôl – református magyarok 

jöttek. A 18. század végétôl Kölesdrôl 

és Varsád környéki német falvakból 

érkezô evangélikus németek gyorsan beolvadtak 

az itt élô református magyarságba. 

A Petôfi utcában az 1790-ben emelet 

késô barokk református templom tekinthetô 

meg. Különlegessége a szószék 

felett lévô parasztbarokk stílusú egyedi 

színezésû hangvetô. A templomban található 

koronás címer eredeti helyén át-

vészelte az elmúlt negyven évet. (Az érdeklôdôk 

jelentkezhetnek Keresztes 

Hajnalka lelkésznél. Medina, Kossuth u. 

57–58. Tel.: 74/434-391.) Az egyházközség 

révén minden év júliusában rendezik 

meg a Tolna Megyei Református 

Egyházmegye nyári gyermektáborát. 

A faluban él, (a Petôfi utca 25. szám 

alatt van a mûhelye), ifj. Kôszegi István, 

aki egyszerû népi hangszereket készít. 

Elôzetes bejelentéssel megtekinthetik a 

látogatók, hogyan kel életre a köcsögduda, 

a pánsíp. (Bejelentkezés: Bajcsy-Zs. 

u. 49. Tel.: 74/ 434-777). 

A faluban október elején tartják a 

hagyományos szüreti vigasságot. A XIX. 

századi birtokos család, az Apponyiak 

klasszicista stílusban 1840 körül épített, 

majd negyven év múlva eklektikus stílusban 

bôvített kastélya (ma iskolaként 

mûködik). 

TENGELIC 


A székesfehérvári útról két irányból is 

megközelíthetô Tengelic. A község lélekszáma 

2700 fô, határán kívül találhatók az 

egykori birtokosok kastélyai. Már a középkorban 

a szórt településszerkezet jellemezte. 

Ez ma is zavarba ejtheti a odalátogatót. 

A településtôl északra mintegy 2 kmre 

található a Csapó-család otthona. A reformkor 

vezetô egyénisége, Csapó Dániel 

a Széchenyi szellemében tevékenykedô 

középnemesek közé tartozott. Amerikából 

hozatott dohánymagot, külföldrôl tenyészállatot. 

Nemcsak országgyûlési felszólalásaiban 

sürgette, a modern gazdálkodást, 

hanem birtokán meg is valósította. 

Személyes példájával, szakkönyveivel, 

szervezô tevékenységével „az elsô magyar 

nemzetgazdává” vált. 

Kúriáját a reformkori klasszicista építészet 

kiválósága, Pollack Mihály tervezte. 

A klasszicista görögkeleti szerb 

templom nem csupán mûemlék. A megye 

egyetlen délszláv kisebbségi önkormányzattal 

rendelkezô községében, a görögkeleti 

vallási hagyományai (pl. házi 

védôszentek megünneplése, szentiváni 

koszorú szentelése) most is elevenen élnek. 

A faluval ismerkedô idegennek szemébe 

tûnik a házak oromzatán, az utca 

felôl kitett Iván-napi koszorú. Ezt minden 

évben július 7-én Szent Iván napján 

készítik el és a jövô évi bôséges búzatermést 

biztosítja, a ház népét megóvja a 

pusztulástól. 

A medinai szerbek Pünkösdkor tartják 

a templom búcsúját, de ennél nagyobb 

búcsú a megyében július 12-én 

tartott grábóci. Kellemes idôben megér 

egy sétát, hogy szétnézzünk a temetôben. 

Az épületet a századfordulón eléggé átépítették, 

de még így is sokat megôrzött eredeti 

formájából. A kastély értékes képtárának 

egy része a szekszárdi Wosinsky Mór 

Megyei Múzeumban található. Már csak 

nyomaiban látható az 1820-ban létesült 

kastélypark, ahova 56 különféle fafajt 

gyûjtöttek össze. Az épület hasznosításra 

vár. 

Tengelicen nyugszik a család másik 

tagja, Csapó Vilmos is, aki 1848-ban a 

Tolna megyei nemzetôrök parancsnokaként 

az ozorai diadal hôse volt. 

A falu felôl, vagy a 6-os útról leágazó 

úton Tengelic-Szôlôhegyen keresztül érhetjük 

el az egykori Benyovszky-kastélyt. 

A kalandos életrajzok kedvelôi számára talán 

csalódást okoz az a tény, hogy az alsótengelici 

kastély nem a madagaszkári királyként 

elesett gróf Benyovszky Móric, 

hanem egy másik Benyovszky-ág tulajdona 

volt. Kárpótolhat viszont mindezért a 

gondozott, védett park, a tavakban felfedezhetô 

növényritkaságok, a táj. 


A Benyovszky 

kastély 

A Benyovszky-park egy része zárt terület, 

a többi szabadon látogatható. A parkon 

átfolyó patakot felduzzasztották, 

medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár 

nagyságú tavacskát alakítottak ki, Szigetekkel 

és a szigeteket átívelô fahidakkal. 

Jelenleg is horgásztóként használják. 

A park 90-100 éves fái között olyan 

különlegességek is akadnak, mint a 

kalábriai fenyô, a mocsáriciprus és a virginiai 

boróka. Az idôs fák zöme nyugati ostorfa, 

fekete dió, platán, kocsányos tölgy, 

fehér nyár, erdei- és feketefenyô. 

Megkapó látvány, hogy a park kidôlt 

fáinak gyökérzetén ökörszemek és vörösbegyek 

fészkelnek. A védett terület madártani 

vonzereje a szürke gém kolónia. 

KAJDACS 


A 63-as útról Fehérvár felé balra letérve 

találjuk Kajdacsot. A székesfehérvári 

úttól nyugatra esô kis falu neve nemcsak 

honfoglaláskori lelôhelyként említésre 

méltó, a középkor viharos századaiban 

is az országos jelentôségû események 

sodrába került. A magyar koronát ôrzô 

Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta 

el Szerecsen János. A Szapolyai-párti 


Kora tavasszal messze hangzik a fekete 

harkály hangja (legnagyobb harkályfajunk). 

A faodvakba macskabaglyok telepedtek. 

A királyka is állandó tagja az „ôserdônek”. 

Inkább szakemberek számára jelent 

különlegességet a tengelici pókbangós rét, 

látogatása a virágzás idején csak szakember 

kíséretében lehetséges, mivel a 10–30 

cm magas pókbangótövek alig tûnnek fel 

– különösen az avatatlanok számára – 

ezért letaposásuktól kell tartani. A mai állomány 

mindössze kb. 500 tô a 3 hektárnyi 

területen. 

A kastély mai gazdája Kiss István 

szobrászmûvész, akinek alkotásaiból május 

1-jétôl október 15-ig tekinthetô meg 

kiállítás elôzetes bejelentkezésre. (7054 

Felsôtengelic, Tel.: 74/423-141.) 

A közép-tengelici kastélyparkban, természetvédelmi 

területen összefüggô tórendszer 

van. Három tó egy egységnek nevezhetô, 

a negyedik külön áll. Az egész 

vízfelület két hektárnyit tesz ki, ponty, 

csuka, süllô, amur, busa, harcsa, kárász, 

compó és keszgefélék laknak bennük. A 

park mai elhanyagolt állapotában is szép. 

Mamutfenyôk, japánakác, bukszusliget, 

tölgyek, hársak örökzöldek, lepényfák látványa 

fogadja a látogatót. 

Megközelíthetô a 63-as útról a 

Kölesd–Paks elágazónál az utóbbi felé haladva, 

Paksról, illetve a 6-os útról. 

hadvezér foglyát és a koronát ura után 

vitte a mohácsi síkra. János király Perényi 

Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán 

szultánnak, ô maga pedig hûbéri 

kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi 

uralmát. 

A falu a középkorban a környék egyik 

legnépesebb települése volt. A szekszárdi 

vilajet összeírása szerint 1572/73-ban 

Kajdacson 32 családfô fizetett adót. A török 

kiûzése után a megye új birtokosai 

között megjelentek a XV. században

Liptó megyében birtokot szerzô Sztankovánszkyak 

is. A család, amely a Tolna megyei 

Kajdacsra házasság és birtokcsere révén 

került 1724-ben, a 19. századi megyei 

közéletben jelentôs szerepet játszott. 

Nyughelyüket, a többször feltört 

Sztankovánszky mauzóleumot Ybl Miklós 

és Ney Béla tervei alapján eklektikus 

NAGYDOROG 

Irányítószám7044 Körzethívószám: 75 

Nagydorogra dél felôl a 63-as számú 

úton érkezünk. A község nevére büszkék a 

helyiek, az ószláv „drog” szóból származik, 

melynek jelentése barát. Ezt tapasztalhatja 

az utazó, ha elidôzik a községben. 

Fôutcáján jobbra ipartörténeti emlék 

volt a Szeszgyár. Ma üresen álló épülete 

látható. Az elsô útkeresztezôdésben balra, 

Sárszentlôrinc felé a Dohánybeváltó épületcsoportja 

magasodik. 

De folytassuk útunkat a fôutcán. A 

község központjában a századelô patinás 

épületei láthatók, melyekben a rendôrôrs, 

az óvoda, kapott helyet. Itt tekinthetô 

meg (Kossuth Lajos u. 32.) az Idôsek otthona 

hátsó traktusában, néhai Stockinger 

Artur plébános Sipka és Kalapmúzeuma. 

A kiállításon több, mint 60 kalap és sipka látható 

a világ számos tájáról: Európából, Afrikából, 

Ázsiából és a tengeren túlról. A magyar kalapviseletet 

– egyebek között – a hortobágyi csikós kalap, a 

pörgekalap, meg a somogyi ünnepi juhászkalap képviseli. 

(Nyitva: munkanapokon 8-tól 16 óráig, munkaszüneti 

napokon elôzetes bejelentés alapján. Bejelentkezni 

Wéber Lajosnál Kossuth u. 61. számon lehet, 

illetve a 74/333-148-as telefonon.) 

A kanyargós fôutcán felfelé tartva, a 

helyiek által a „Fôszegnek” nevezett területen, 

római katolikus templom áll, mellette 

az újonnan épült sportcsarnok. Mögötte 

látható a Széchenyiek kastélya, ma 

általános iskola, udvarában ma is látható 

stílusban építették 1876-ban. A község 

közepén fekvô egykori kastélyuk (Arany 

János u. 173.) ma iskola. A település mûemlék 

jellegû épületét, a barokk római 

katolikus templomot 1891-ben teljesen 

átalakították. 

(Római Katolikus Plébánia: Tabán u. 

82. Tel.: 74/351-219.) 

ipartörténeti emlék a századelôn még mûködô 

víztorony. 

Tovább haladva, balra az 1875-ben 

épült községi iskola, vele szemben az 

1774-ben épült református templom látható. 

A nagydorogi gyülekezet csak Mária 

Terézia engedélyével emelhette templomát, 

a torony pedig még húsz évvel késôbbi 

az épületen. Benne egy korabeli 

márványtábla és egy múlt századi orgona. 

Erôs református közösségérôl 1626-ban 

van elsô híradásunk: Decsi Lôrinc neve 

ott szerepel a Dunamelléki egyházkerület 

prédikátorai között. Nagydorogon született 

Benedek Mihály prédikátor, református 

püspök, a Debreceni grammatika 

egyik szerzôje, s itt volt lelkész 1829-tôl 

Fördôs Dávid költô, egyházi író, számos 

halottbúcsúztató szerzôje. 

Áprilisban nyílik a fekete 

kökörcsin 

Apró nôszirom a 

szenesi legelôn 


Koccintás a györkönyi 

pincefaluban 

A református templomnál jobbra 

kanyarodva Györkönybe jutunk. A fôutcán 

a községet két kilométerre elhagyva 

a 63-as út mindkét oldalán a szenesi legelô 

természetvédelmi területéhez jutunk. 

A 87 hektáros legelô legjellegzetesebb 

növényei az áprilisban nyíló fekete 

GYÖRKÖNY 


Nagydorog központjából jobbra fordulva 

közelítjük meg Györkönyt. Az 

1150 lelkes község szép völgyben fekszik, 

területe ôsidôk óta lakott volt. Határában 

érdemes néhány percre megállni, elidôzni, 

hiszen számos római sírkô került elô, 

amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán 

láthatók. Az elsô írásos emlék egy vatikáni 

adólista a XIII. századból. 

Birtokosai a középkorban gyakran 

cserélôdtek. A török után (Meszlényi János 

fehér megyei alispán hívására) evangé- 


kökörcsin. Ezt az apró nôszirom, a kékvirágú 

pusztai meting virágzása követi. 

Csak a környéken található az ôszi füzértekercs 

érdekes virága. A jobb oldalon 

látható homokbánya falában fészkel a 

színpompás gyurgyalag. 

likus magyarok, majd 1717 táján Mosonból 

érkezô evangélikus ún. „heidebauerek” 

vették birtokukba az elnéptelenedett 

falut. A magyarok 1723-ban papjukkal, 

Bárány Györggyel (1682–1757) együtt a 

szomszédos Sárszentlôrincre költöztek, s 

helyükbe Hessenbôl jöttek telepesek. 

A vallás közössége ellenére a hesseni 

evangélikusok és a „heidebauerek” nyelvjárásukban, 

szokásaikban a legutóbbi idôkig 

elkülönültek. Még a XVII. század második 

felében épült barokk evangélikus 

templomban (Lelkészi Hivatal: Fô u. 493. 

Tel.: 75/352-408) is külön padsorokban 

ültek. 

A falu szülötte Tolnai Lajos 

(1837–1902) költô, író, szerkesztô, a 19. 

század végi magyar prózairodalom egyik 

jelentôs képviselôje. 

A hagyományok és tárgyi emlékek 

megôrzésére régi, nádfedeles házban rendezték 

be a falumúzeumot. 

Györkönyben járva érdemes végigsétálni 

a különleges szépségû pincefalun 

megkóstolni a jófajta borokat. A falut 

nagy szôlôterületek övezik, itt terem a remek 

györkönyi bor „alapanyaga”. A présházak 

szorosan egymás mellé, szabályos 

sorokban épültek, „kémény nélküli” falunak 

is nevezik. Az 1980-as években terv 

készült a megmentésére, rehabilitációjára. 

A pincefaluban szabadtéri színpad kínál 

nagyszerû színhelyet népünnepélyeknek, 

szabadtéri programoknak. 

A vendéget szívesen látják Györkönyben, 

szállás és étkezési lehetôség magánházaknál 

kínálkozik.

SÁRSZENTLÔRINC 


A hangulatos, mindössze 1200 lakosú 

falut a 63-as útról Nagydorog felôl 

érhetjük el a legegyszerûbben. A Sárvíz, 

majd a Sió-hídon átkelve gyönyörködhetünk 

rajta, jobbra a falu felé vesszük 

az irányt. 

A község 1803-ban alapított evangélikus 

gimnáziumában nagyszerû tanárok 

tanítottak 1831-ben is, amikor 9 évesen 

Petôfi Sándor odakerült. 

A barokk evangélikus templom oltára 

mögött ma is megtekinthetôk a gyermekkéz 

véste, monogrammal jelölt padok, 

melyeket valaha a legnagyobb magyar 

költô is koptatott. Csepregi Béla 

evangélikus lelkész kutatásai alapján 

részletesen ismerjük Petôfi Sárszentlôrincen 

töltött két tanévének eseményeit: 

tanárait, barátait, szállásadóit, s a 

tanulmányi követelményeket. Az egykori 

osztálytárs, barát, Sass István visszaemlékezéseibôl 

azt is tudjuk, hogy amikor 

évek múlva felkeresi borjádi birtokán, 

begyalogol Lôrincre, hogy kezet 

szoríthasson régi kedves tanárával, Lehr 

Alberttel. A gimnáziumi éveket idézve 

írja a sárszentlôrinci jegyzô leányának, 

Hittig Amáliának ajánlott „Gyermekkori 

barátnémhoz” címû versét. A „Hegyen 

ülök”-kel pedig kedves tanítójára emlékezik. 

UZD 


A Paksy család egykori birtokaihoz 

tartozó pusztán a múlt század közepén 

alakult ki a kölesdi út mentén fekvô kis 

település, amelyhez a szomszédos Borjád 

is tartozik. A falu déli részén található kúriák 

sorától kissé távolabb a község mögötti 

dombra kanyarodó út végén fekszik 

a Fördôs-család fészke. Az épületben 

Az evangélikus gimnáziumot késôbb 

lakóházzá alakították. Ma éppúgy népi 

mûemlék, mint a Petôfi számára két évig 

otthont jelentô jegyzôlak, amelynek 

épületében elhelyezett kiállítás néprajzi 

tárgyai a költô korának mindennapi életét 

idézik. 

A romlásnak indult faluba életet leheltek. 

Az úzdi kúria egykori tulajdonosának 

Pesthy Pál igazságügyminiszternek 

rokona dr. Predmerszky Tibor 

kárpótlással kapott 345.000 forintját 

ajánlotta fel az evangélikus egyházközség 

népfôiskolai alapítványának. Az alapítvány 

Zsivora György kultúrmecénás nevét 

viseli, aki a Magyar Tudományos 

Akadémiát is nagyban támogatta. Apja 

takácsmester volt. 

Ma a Népfôiskolai Szövômûhely a 

Bocskai u. 3. szám alatt hétköznap munkaidôben 

7.30–16.00-ig látogatható, 

ahol volt munkanélkül asszonyok hagyományos 

kézi szövéssel készítenek szônyegeket, 

falvédôket, tarisznyákat. A 

szövés folyamata megtekinthetô. Vásárolni 

is lehet. 

Az egykori gimnázium mûemléki 

épületében Nagy Zoltán fazekas dolgozik, 

aki elôzetes bejelentéssel szintén fogad 

csoportokat (Tel.: 75/332-286. 

Sárszentlôrinc, Petôfi tér 1.) A volt jegyzôlak 

ma a Petôfi-ház. (Kulcs a Polgármesteri 

Hivatalban van: Petôfi u. 22. 

Tel.: 75/333-162.) 

megtekinthetô a környék történetét, néprajzi 

és mûvelôdéstörténeti emlékeit bemutató 

kiállítás kuriózuma, egy úttörôgyûjtemény. 

A kis múzeum létrehozója és 

ôrzôje Renkecz József szívesen látja a vendégeket, 

kalauzolja a látogatókat. (7047 

Sárszentlôrinc, József A. u.) A környéken 

kiránduló csoportok szállást is találhatnak 

a kúriában. Petôfi Sándor uzdi kirándulására 

emlékeztet a négyökrös szekér a 

park fái alatt. 


A borjádi Petôfi-méhes 

Jégkorszaki maradvány faj a 

zergeboglár 

BORJÁD 


A néhány házból álló kis települést – 

amely felett a domboldalban egyedülálló 

ipari történelmi mûemlék magasodik, egy 

sörétgyártó torony látható – általában 

csak Uzddal együtt említik, sok térképen 

BIKÁCS 


A 63. sz. fôútra térünk vissza Nagydorogon 

át,észak felé folytatva utunk. 

Bikács határát elérve, alig vesszük észre, 

hogy a malompatak felett haladtunk át és 

beérünk a faluba. A háború elôtti idôszakban 

vízimalmok kerekét hajtotta a patak. 

Mára a három malomból csak egy látható. 

Tovább haladva lassításra készteti az 

utazót a nagyívû útkanyar, de egyben az 

úttest melletti épületekre hívja fel a figyelmet. 

Baloldalt látható az evangélikus 

templom, amely 1736-ban épült. Stílusát 

illetôen barokk, a berendezése mûemlék. 


fel sem tüntetik. Hírnevét néhány hangulatos 

verssornak köszönheti. Petôfi Sándor, 

az ország ünnepelt költôje 1845 szeptemberében 

egykori iskola- és padtársa, 

Sass István meghívására – két hetet Sassék 

borjádi birtokán töltött. 

Borjádon Petôfi kedvenc tartózkodási 

helye volt a méhes, amely ma emlékhely. 

A hely hangulatát idézik a Sass Zsófia emlékkönyvébe 

írt sorok, melyeket a hölgy 

még idôs korában is elérzékenyülve olvasott 

fel: 

„Méhek s virágok kertednek lakói, 

Méhes, virágos kert legyen szíved”. 

Talán a méhek, talán a méz illata tette, 

de mintha a költô szíve is megtelt volna 

zsongással, a boldogság ígéreté-vel. Errôl 

tanúskodik Sass Erzsikének írt verse A 

négyökrös szekér. 

A Sass kúrián tábla ôrzi a költô látogatásának 

emlékét, ma magántulajdonban 

van, de érdeklôdôk megnézhetik a méhest, 

idôzhetnek a csodálatosan rendbe 

hozott parkban. Vízitúrázóknak ingyen 

kikötôhelyet (fürdô, tûzrakóhely) biztosít 

a nagyvonalú gazda, egyetlen kikötéssel: 

vigyázni kell a környezetre. 

Jobboldalt láthatjuk az új iskolát, 

amely egyúttal faluházként is mûködik. 

Olcsó szálláslehetôség diákok, iskolai csoportok 

számára. (Információ: a Polgármesteri 

Hivatalban 7043 Bikács, Szabadság 

tér 1. Tel.: 75/333-153) A település 

jellegzetessége a széles utca, amelyen fûrészfogas 

jellegû beépítéssel követik egymást 

a házak. Külön figyelmet érdemelnek 

a hagyományos tornácos épületek, takaros 

porták. A lakosság mindig is mezôgazdasági 

termeléssel foglalkozott. Régebben 

hagyománya volt a dohánytermesztésnek. 

A középkori okleveles adatok szerint 

a Sárvíz mentén összefüggô besenyô 

települések voltak. A besenyô Bikács nemzetség 

névadó fészke Bikácson, monostora 

Madocsán volt. Bikácsot a XIV. század

derekán Ugali Pál birtokolta, majd felét 

Dobi Demeter hagyatékaként annak lányai 

kapját 1375-ben. A gyorsan változó 

tulajdonosok sorában Lackfiak, Kanizsaiak 

szerepelnek. A török alatt a szekszárdi 

vilajet összeírása szerint 1572–73-ban Bikácson 

29 családfô fizetett adót. A XVIII. 

században újratelepülô faluba Györkönyhöz 

hasonlóan a nyugat-magyarországi 

Moson megyébôl érkeznek ún. „heidebauerek”. 

A fôútról jobb kéz felé térve kb. 3 km 

távolságban eljuthatunk a bikácsi Ökörhegyhez, 

ahova szilárd út vezet. 

A bikácsi Ökör-hegy (43.2 hektár) 

természetvédelmi terület. Ez a homokos 

terület ôrizte meg legszínpompásabban az 

ôsi sztyeppék jellegzetességét. 

Aki májusban erre téved, szemet gyönyörködtetô 

árvalányhaj-tengert lát maga 

elôtt. Sehol a Dunántúlnak nincs ilyen 

összefüggô a homokja. Májusban pompázik 

a homoki nôszirom, valamint a törpe 

nôszirom. Az illatozó virágok a nektárkedvelô 

rovarok tömegét csalogatják. Nagyon 

gazdag lepke állománya van. Aki egy 

kicsit is szereti a természetet felejthetetlen 

emléket szerezhet magának. 

A kistápéi láprétet (47 hektár) a bikácsi 

Ökör-hegy közvetlen közelében találjuk. 

Merôben eltérô klímájú és vegetációjú 

természetvédelmi terület. A tartós 

nedvesség hatására a mélyfekvésû részeken 

rekettyefûz bokrokkal tarkított láprészek, 

zsombékok, füzes kiszáradó láprészek alakultak 

ki. A kicsit magasabb részeken – 

idôszakosan még vízzel borított környezetben 

– nyírerdôt találunk. A hûvös mikroklímának 

köszönhetôen a lápréten megmaradt 

a jégkorszaki reliktumfaj, a zergeboglár. 

Az üde lápréteken a nyílt vízfelületeket 

messzirôl jelzik a mocsári nôszirom 

kimagasló sárga virágú tövei. 

Jól érzi magát a környezetben a mocsári 

sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelû 

lizinka. 

A kiszáradó lápréteken pompás orchideafajok 

tenyésznek: ujjas kosbor, a szúnyoglábú 

bibircsvirág. Itt él a ritka, védett 

páfrányfajunk, a kígyónyelv. 

Madárvilága gazdag: nagykócsagok, 

feketególyák, szürkegémek, récék, szárcsák, 

vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. 

Megtalálható benne, nyíres, füzes, 

nyírláb bokrok, valamint olyan növények, 

amelyek az alföldi lápréten és az Alpok 

nyúlványain vannak. Botanikus kérdés, 

vajon hogyan juthatnak el ide ezek a növények: 

örök talány. A terület egy kiszáradó 

láprét jégkorszaki maradványokkal 

(zergeboglár). Ezen a tôzeges területen 11 

fajta orchidea található meg. Jelenleg szabadon 

látogatható. A védett területekrôl 

tájékoztatást, csoportok részére helyszíni 

vezetést Joó Antal tájvédelmi körzetvezetônél 

lehet kérni. (Tel: 75/311-612, 06- 

60/311-548.) 

Bikács a települését észak irányban elhagyva 

Fejér megyébe jutunk. Vajtára, 

amely ismert melegvizes gyógyfürdôjérôl. 

Ezt követi a Csók István Emlékmúzeumról 

és a piros paprikáról híres Cece. 

Árvalányhaj tenger 

a bikácsi 

Ökör-hegyen 

A kistápéi láprét 


Ha Bikács központjában Kistápé felé 

kanyarodunk, elérjük a Jindra-tavat. (Betonút 

mellett fekszik, jól megközelíthetô.) 

A vízben harcsa, amur, kárász, dévér, süllô 

és balin várja a horgászokat. 

NÉMETKÉR 


A 63-as számú útról Cece központjában 

kell elfordulnunk, hogy 12 kilométeres 

kitérôvel a Dél-Mezôföld csücskén 

fekvô Németkérre érkezzünk. Már a 

csiszolt kôkorszakból maradtak fenn leletek, 

melyek bizonyítják, hogy évezredekkel 

ezelôtt lakott volt a terület. A falu 

határában lévô löszdombok mélyébôl 

kérültek elô római kori leletek, melyek 

közül legértékesebb a Sánc-hegyen napvilágra 

került Juppiter Dolichenus istenkultuszának 

jellegzetes emléke, egy 

bronzlemez. Ezen egy katonaistenség bika 

hátán ül és villámot, illetve harci bárdot 

tart a kezében. (A Nemzeti Múzeumban 

látható.) 

A népvándorlás korában is kedvelt 

hely volt a mai Németkér és környéke. A 

település nevét a Kér-törzsbôl eredeztetik. 

1193-ban már Ker néven említik oklevélben. 

Humoros magyarázatot adnak 

e kérdésre maguk a németkériek: „A 

dunaföldváriak szerint a német mindig 

HARDI CSÁRDA 

Birkapörkölttel és pacallal várjuk 

kedves vendégeinket családias 

hangulatú csárdánkban. 

7039 NÉMETKÉR 

Vörösmarty u. 19. 

Tel.: 75/331-203 


Fôzés, sátorozási és lakókocsi parkolási 

lehetôség van a vízparton, napijegyet 

pedig Nagydorogon és Bikácson is adnak. 

(Az egyesület címén lehet érdeklôdni.) 

kér, ezért lett Németkér.“ (Korábban 

Földvár volt a járás elsô községe, amelytôl 

valóban lehetett kérni.) A valóság az, 

hogy a németkériek maguk között svábosan 

Kérnek, Kírnek nevezik falujukat. 

A török hódoltság alatt elnéptelenedik 

a falu, mindössze hat ház vészeli át a 

korszakot a XVI. század végére. A község 

felvirágzása az 1785-ben érkezô elsô német 

családok megtelepedésével kezdôdik 

meg. A letelepedô 176 fô egyre gyarapodott, 

több hullámban érkeztek elsôsorban 

a mai Hesseni-tartományból telepesek. 

A századfordulóra (1910) közel 

2500 lélekszámú volt a település. A szorgos 

németek 1918-ra építették meg 

templomukat, szeptember 15-én szentelték 

fel. Ez a németkéri búcsú napja. A hivatalos 

iratokban 1789-tôl szerepel 

Német-Keér néven a község. A német-ajkú 

lakosok érzelmileg is kötôdtek az új 

hazához, a 48/49-es szabadságharc emléke 

úgy ôrzôdött meg a faluban, hogy a 

felserdülô legények a hôsök neveit 

osztották szét egymás között. Így lett 

Klapka a Rauth Ignác, Kossuth Gyuri a

Reich Gyuri, Görgey a Rodenbücher Ferenc. 

A múlt feltárásában a helytörténeti 

klub végzett nagy munkát, gyûjtômunkájuk 

eredménye a Falumúzeum szép kiállítási 

anyaga. (Információ: Mûvelôdési 

Ház és Könyvtár Szabadság u. 25. Tel: 

75/331-524.) 

Németkér környéke természeti érdekességeket 

is rejt. A települést Paks felé 

elhagyva, a Gyapa-pusztától délre esô 

homokdomb, az úgynevezett Látóhegy 

emelkedik. (A Látóhegyet hivatalosan 

Templom-hegynek nevezik, a németajkú 

lakosság Kirches Gipfelnek mondja.) A 

PÁLFA, 

FELSÔRÁCEGRES 


Már a szomszéd megyében járunk, a 

63-as útról Vajtánál kell letérnünk, hogy 

elérjük a csaknem 2000 lakosú kis községet. 

A középkorban Pálfalva néven 

1450–62 között Apari Fülöpé volt, akinek 

magvaszakadtával Mátyás király 

Garai László nádor özvegyének és fiának 

adta. A sármelléki falut a török alatt 

mindössze 19 család lakta. 

A korszak végére teljesen elnéptelenedett 

településre néhány évi adómentesség 

reményében az 1720-as évek elején fôként 

Látóhegy 172 méter magasságával a környék 

legmagasabb pontja, jellemzô 

növényfajtái a homoki csenkesz, a hunyor, 

az ezüstperje, a vadszegfû és megtalálható 

az árvalányhaj is. Kizárólag a tolnai 

homokterületek sajátsága a tavaszi 

tarka sáfrány, pompázik a vidéken. A homokvilág 

kuriózuma a pusztai tyúk, ugróegér, 

s néhány évtizede még viperát is 

láttak errefelé. 

A Látóhegy közelében találjuk az értékes 

állatvilágnak otthont adó apró tavakat 

(Vájer). Szárcsa, vadkacsa él itt, a 

Fehér-tó nádasában szürke gém fészkel. 

református magyarok érkeznek a szomszéd 

megyékbôl. A falu a XVIII. században 

Rácegressel együtt – amely a XVI. 

század végén még önálló falu Al-Egrös néven, 

de a 19. század közepén már Pálfához 

tartozó puszta – a Mercy gróf által 1722ben 

megvásárolt hôgyészi uradalom, majd 

az Apponyi-birtok része. 

Késô barokk katolikus temploma 

1789-ben épült. 

A település a magyar történelemben 

nem játszott különösebb szerepet, a 20. 

századi irodalmunknak azonban több jelentôs 

személyiséget is adott. 

Felsô Rácegrespusztán született Illyés 

Gyula, Alsó-Rácegrespusztán pedig Lázár 

Ervin. 

KÉTDUDÁS VENDÉGLÔ 

Cece Tel.: 06-30/461-615 

Nyitva: mindennap 9–23-ig. 

„Inyenc” étlap, borjú és vad 

ételkülönlegességek 

Illyés a Puszták népében 

megörökíti 

a pusztai gyermekek 

mindennapjait, s elsô 

iskoláját. A nagyapja által 

gyártott kocsival 

és paripával játszó, 

nyilat, bodzafából vízipuskát 

készítô télen 

fakorcsolyázó kisfiú 

a rácegresi tanyai iskolában 

tanul meg írni, olvasni. 

Az egykori tanterem padjai, 

a szemléltetôeszközök 

környékbeli iskolák 

padlásáról kerültek elô. 

A költô, író gyermekéveire 

kkiiáállllííttááss emlékeztet. 


SIMONTORNYA 


A 63-as úton tovább haladva Cecén 

kell a 61-es útra kanyarodnunk, de a 

61-es úton ellenkezô irányból Tamási 

felôl is könnyen elérhetô. A közel ötezer 

lakosú kisváros vasúton és közúton egyaránt 

jól megközelíthetô, itt találkozik a 

Dunaföldvár–Nagykanizsa közötti 61es 

úttal a 64-es, amely a Balaton északi 

csücskéhez vezet. 

Simontornya a Sió–Sárvíz völgyének 

északi kapuja. Talán e fontos hadászati 

szempont is szerepet játszott abban, 

hogy Salamon fia Simon a XIII. 

század végén e helyen építette fel azt a 

tornyot, melyrôl nevét kapta a település. 

A városközpont meghatározója ma 

is a simontornyai vár. Múltjáról érdemes 

tudni, hogy természetes vizekkel, 

mocsarakkal körülvett vár elôször csak e 

toronyból állt, amelynek emeletén a 

várúr lakott, s ott helyezték el az ôrséget 

is. A földszinten volt a konyha és a cselédség, 

a pincében a börtön, a raktárak. 

A kitûnô helyen fekvô erôsség hamarosan 

tovább épült, urai a középkori 

jutalmazások és kegyvesztések miatt 

azonban gyakran változtak. Lackfi István 

erdélyi vajda volt az elsô, akinek 

1347-ben örökösei számára is sikerült 


meg-szereznie a várat. Szintén István 

névre hallgató fôlovászmester unokáját 

azonban az ármánykodó Garaiak egy 

Zsigmond király elleni összeesküvésbe 

keverték, s lefejezését követôen Simontornya 

1397-tôl a Kanizsaiak, majd 

Ozorai Pipó tulajdonába került. 

A firenzei származású fôúr halála 

után Garai János vette meg a birtokot, 

aki azonban csupán két esztendeig élvezhette 

a régóta áhított javadalmat, 

míg felesége meg nem mérgezte. A kicsapongó, 

leányát is a feslett életre csábító 

asszonyt életfogytig tartó várfogságra 

ítélték, a vár pedig a család másik 

ágára, Garai László késôbbi nádorra 

szállt. 

Nekik sem hozott sok szerencsét Simontornya 

birtoklása. Az Ulászló megkoronázását 

ellenzô királyné csak a korona 

üres tokját adja át neki megôrzésre, 

a fegyveres lázadáshoz vezetô 

konfliktus leverése után a király 1441ben 

Rozgonyi Simonnak adta a várat. 

A király azonban még az új tulajdonos 

beiktatása elôtt elesett a várnai csatában, 

Simontornya tehát továbbra is a 

Garaiaké maradt. A család 4.100 arany 

forintért elzálogosította egy gazdag budai 

polgárnak, s csak évek múltán tudta 

ismét visszaszerezni a késôbb a Hunyadiak 

elleni szövetségesek találkozóhelyévé 

váló birtokot. 

TULIPÁN ÉTTEREM 

Simontornya Tel.: 74/487-491 

Nyitva egész évben: 6–23-ig. 

Tavasztól ôszig az étterem mellett 

non-stop büfékocsi üzemel. 

Csoportok részére különálló helyiségek.

Garai László édesanyja Cillei-lány 

volt, s mindkét család hagyományosan ellensége 

volt a Hunyadi-háznak. Komoly 

szerepük volt Hunyadi László lefejeztetésében 

is. Amikor Mátyás lerázta magáról 

Szilágyi Mihály gyámkodását, a sértett 

fôúr Belgrádból Simontornyára sietett, 

hogy szövetségre lépjen Garai Lászlóval és 

Ujlaki Miklóssal. Nem csoda hát, ha ezek 

után Mátyás megfosztotta Garait nádori 

tisztségétôl, s a várat feleségének, Beatrixnek 

ajándékozta. Amikor az özvegy királyné 

1500-ban elhagyta az országot, Gergelylaki 

Buzlay Mózes országbíró szerezte 

meg a birtokot. 

A vár mai formáját az új tulajdonosnak 

köszönhetôen az 1509-ben befejezett 

reneszánsz átépítés nyomán nyerte el. A 

kaputorony felvonóhídja melletti sárkányos 

címer évszázadokon át hirdette hatalmát. 

Az ingoványos talajon álló várat 

25-30 cm átmérôjû, mélyen az agyagba 

vert tölgyfa oszlopokra alapozták, melyeken 

ma is szilárdan állnak a hatalmas falak. 

Az 1543–44-es hadjárat során a Tolna 

megyei várakkal együtt Simontornya is 

a törökök kezére került. Elestét Tinódi így 

énekelte meg: 

„Kiszálla sok néppel az Mehmet basa, 

Simontornyát, Döbröközt és Ozorát 

megvevé, elfoglalá az basa. 

Onnat Hatvanra indul az basa.” 

A török idôkben a falakon ágyúkat 

helyeztek el, alaposan kibôvítették és 

megerôsítették a várat, amely a simontornyai 

szandzsák központja volt. Simontornyán 

nem is annyira a törökkorban, inkább 

a kuruc harcok idején követett ostrom 

ostromot. 

Ságfai Sándor László pápai kapitány 

Rákóczi zászlajára eskette fel a kiéheztetett 

várôrségét 1704 elején, de még ugyanazon 

év ôszén császári zászló lengett a vár fokán. 

Heister labanc generális foglalta el a 

várat, s húzatta karóba parancsnokának 

fejét egy meglepetésszerû támadás után. 

A következô évi elkeseredett ostromot követôen 

ismét a kurucoké lett az erôsség. 

Vak Bottyán katonáitól a császáriak többször 

is megkísérelték visszavenni a várat, 

az utánpótlásaitól elvágott, sokat nélkülözô, 

körbezárt várvédôk azonban hôsiesen 

ellenálltak az egyre erôsebb rohamoknak. 

Egy ostoba véletlen azonban végül a 

labancokat segítette gyôzelemre. A munícióból 

és élelembôl teljesen kifogyott várvédôk 

1709. augusztus 28-án hajnalban a 

császári hadak flandriai gyôzelmét üdvözlô 

ágyúzást egy általános roham kezdetének 

vélték, s értelmetlennek látva a további 

harcot, kitûzték a fehér zászlót. Az áruló 

Ocskay kivégzéséért cserébe Heister generális 

azon nyomban leüttette a várparancsnok 

fejét. Fodor László dandártábornok 

rettegés nélkül, díszegyenruhában lépett 

a vérpadra. A bakónak még egy marék 

aranyat is adott, hogy biztos legyen 

abban, jól fogja végezni a dolgát. 

A harcok alatt egészen közelrôl, több 

oldalról, még a mocsár felôl, a Sión leúsztatott 

tutajokról is erôsen ágyúzott falak 

komoly sérüléseket szenvedtek. A golyók 

becsapódásának nyoma a vastag falakon 

helyenként ma is látható. Simontornyát 

A várkapu 

sárkányos kilincse 

A simontornyai vár 


1686-ban Bádeni Lajos, korának egyik 

legnagyobb hadvezére szabadította fel. Az 

uradalmat Lipót császártól a németalföldi 

eredetû Styrum–Lymburg-család vásárolta 

meg, s birtokukon 1695-ben ôk telepítettek 

le elsôként német iparosokat. 

Az ipar fejlôdésének igazi elindítója 

Fried Salamon morvaországi tímármester 

volt, aki 1780-ban gróf Styrum Károly segítségével 

mûhelyt alapított, s e kis mûhelybôl 

aztán leszármazottai világhírû 

bôrgyárat építettek. A Bôrgyár Rt. jelenleg 

is egyik pillére a városi rangját 1995-ben 

visszakapott településnek. 

Simontornya egykori rangjáról tanúskodik 

az a tény, hogy a megyei közgyûlés 

1718. július 26-i döntése, amely értelmében 

Tolna vármegye székházát Simontornyán 

építették meg. Így a vármegyei hivatalok, 

– levéltár, pénztár, alispáni, fôispáni 

hivatalok, börtön – 1727-tôl 1784-ig 

Simontornyán mûködött. 

Simontornya büszkesége a város központjában 

álló vár. Két tornyában a táj híres 

szülöttének, a XX. századi magyar irodalom 

egyik legjelentôsebb alakjának, Ilylyés 

Gyulának a Szülôföldem címet viselô 

emlékszobája, kiállítása látható. A termekben 

kéziratok, könyvek, képek, relikviák, 

a gyermek Illyés és a felnôtt mûvész életének 

dokumentumait. Borsos Miklós rajzai 

várják az érdeklôdôket. Bemutatják a költô 

íróasztalát is, színeivel, formájával és 

hangulatával is jól, illeszkedik a környe- 


zetbe, csakúgy, mint az ötrészes könyvespolc, 

a Józsefhegyi dolgozószoba egy részének 

pontos mása, amelyre az életmûvet 

összegzô kötetek kerültek. 

A szépen helyreállított mûemléképületben 

Takács Mária igazgatónô révén, 

aki a várat a mûvészetek otthonává 

tette, különleges élményt nyújtó képzô- és 

iparmûvészeti kiállítás is várja a látogatót. 

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10-tôl 

13 óráig és 14-tôl 17 óráig. Tel.: 74/486- 

354.) 

A vár környéken tett rövid séta során 

érdemes megtekinteni a barokk katolikus 

templom (Római Katolikus Plébánia: 

Szent István kir. u. 4. Tel.: 74/486-056.) 

rokokó berendezését, a volt ferences rendház 

barokk épületében lévô plébániát és az 

1812-ben emelt késô barokk Szentháromság-szobrot. 

Ma tábla emlékeztet Pillich Ferenc 

gyógyszerész rovargyûjtô kutatásaira – 

Garányiné Staindl Katalin keramikus alkotása 

–, amely során fiával 753 ismeretlen 

virágos növényt gyûjtött össze, s 30 új 

rovart fedezve fel Simontornya környékérôl 

4005 ízeltlábú rovarfajt ismertetett. 

A római katolikus templommal szemben 

található a Pillich Ferenc sétány, amit 

1996. március 30-án avattak. Itt áll a II. 

világháborús emlékmû – Novák István 

szobrászmûvész alkotása –, Kelemen Kristóf 

Petôfi-szobra, Garányi József: Anya 

gyermekével címû alkotása. 

ENERGY DANCE HALL 

A kétszintes vendéglátó egységünkben étterem, disco, 

tekepálya, biliárdterem várja a szórakozásra, 

kikapcsolódásra vágyó vendégeket. 

Csoportos étkeztetésnél kedvezményt adunk! 

CECE, Vásár tér. 

Telefon: 06/30/210-255

Átsétálva a Sió-hídon, a bôrgyárat láthatjuk, 

majd egy hosszabb gyaloglás után 

a boráról híres Mózsé-hegyre – a Tolnai- 

Hegyhát kezdetéhez – juthatunk. 

Sétálhatunk a városközpontból a meleg 

vizes strand irányába is – 39 fokos hômérsékletû 

a víz –, amelyet a június 14-ét 

követô nyitás után több mint 20 ezren keresnek 

fel a környezô településekrôl. A 

strand mellett kemping található, ami 

május 1-jétôl áll szolgálatunkra. A város 

északnyugati részén terül el a Pósa-tó , 

OZORA 


A fôutaktól távolabb esô csendes kis 

falut a 64-es úttól Simontornya, Igal, illetve 

Tamási és Iregszemcse (65-ös út) felôl 

is meg lehet közelíteni. A község nevét 

egykori tulajdonosa, várának építôje, 

Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé. 

Vára messzirôl csalogatja ma is az utazót. 

Az elsô írásos emlék 1009-bôl származik, 

a pécsi püspökség alapítólevelében. 

Az elszegényedett firenzei nemesi családból 

származó, eredeti nevén Filippo 

Scolari 1369-ben született. Még nincs 13 

éves, amikor kereskedôinas lesz elôször 

Németországban, majd Budán. Firenzei 

gazdája honfitársához hasonlóan fûszerekkel 

és selyemmel kereskedett, s Budán az 

egykori Olasz, ma Országház utcában voltak 

boltjai. Fôként fôurak vásároltak nála 

így kerülhetett kapcsolatba a fiatal inas az 

elôkelô Kanizsai családdal. A család anynyira 

megkedvelte a tehetséges ifjút, hogy 

amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai 

testvérek megkapják Simontornyát, 

Pipora bízzák igazgatását. A törekvô firenzeinek 

megtetszik a szomszéd birtokos, 

Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399ben 

el is jegyzik egymást. 

Ozorai Pipo a középkori emberek 

elôtt csodásnak tûnô karrierje sokszor 

szinte meseszerûen alakult. Egyszer példá- 

megközelíthetô a 61-es útról a Sió közúti 

hídja elôtt – a Tamási felôl érkezôk a Sióhíd 

után – 200 méterre lévô vasúti átjárón 

átmenve. A 11,5 hektáros nádas, hinaras 

terület, valamikor része volt a zirci apátság 

halastó-rendszerének, ami a szomszédos 

Igarra és Mezôszilasra is kiterjedt. A 

„Pósá”-ban, ahogy a helyiek mondják – 

ponty, amur, csuka, sárga- és ezüstkárász, 

törpeharcsa és keszegfélék foghatók. Péntek 

és szombat éjjel éjszakai horgászat is 

lehetséges. 

ul ügyei intézése végett urához, az esztergomi 

érsekhez látogatott. Kanizsai János 

és a király éppen azon tanakodott, hogy a 

Szerbiát elfoglaló török elleni védelem 

megszervezésére fegyverbe állítani kívánt 

12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a 

jelenlévô urak között senki nem volt, aki 

értett volna a számoláshoz. Az egykori 

kereskedôsegéd tollat ragadott hát, s a jelenlévô 

fôurak legnagyobb ámulatára pil- 

A szabadság jelképe, 

a páva 


Az ozorai vár 

A buszmegálló az 

1994-es fafaragó 

táborban készült 

lanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget. 

Zsigmondnak nagyon megtetszett az 

okos ifjú, aki mindjárt a király szolgálatába 

lépett. A király Pipora bízta legfontosabb 

jövedelmét, az aranybányák kezelését. 

Mikor pedig diadalmas boszniai hadjárata 

után megalakította a Sárkányos 


Társaságot, szerette volna ha kedvelt embere 

is tagja lenne. Ozorai Piponak azonban, 

bár akkor már hatalmas vagyonnal 

rendelkezett, nem volt megfelelô ragja. 

Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte 

szörényi bánná a volt kereskedôsegédet, s 

már nem volt akadálya, hogy Pipo is beléphessen 

a fejedelmekbôl, országbárókból 

álló társaságba. Ozorai Pipo 18 gyôztes 

hadjáratot vezetett a török ellen, s keze 

alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi 

János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége, 

Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsigmond 

király 1416-ban engedélyezte számára, 

hogy a korábban jelentéktelen kis 

faluban, amelynek késôbb mezôvárosi 

rangot szerzett, várat emeljen. 

A vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt 

udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakótömbbôl, 

és egy ezt körülvevô, sarkain kerek 

tornyokkal erôdített külsô várfalból 

állt. Közelében, a mai település déli részén 

V. Orbán pápa engedélyével ferences kolostor 

is épült, amely azonban a XVI. században 

leégett. 

A várkastélyt rövid ideig a magyar 

történelembôl jól ismert Török Bálint is 

birtokolta, majd az 1540-es években a töröké 

lett. 

A szétlôtt épületet a felszabadító hadjáratokat 

követôen új birtokosa, az Eszter-

házy-család barokk kastélyként 1730 körül 

építette újjá. Az új tulajdonosok a késôbbiekben 

fôként magtárként, de tömlôcként 

is használták a várkastélyt. Birtokuk 

központja inkább a szomszédos Kula 

pusztán volt, ahol érdemes megnézni a 

barokk méntelep 1740 körül épült ló- és 

tehénistállóit, a cselédházakat, a magtárat 

és a melléképületeket. A vár régészeti feltárása 

1981-ben kezdôdött, restaurálása és 

helyreállítása napjainkban is tart. 

Ozora neve ismerôsen cseng a magyar 

irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán írta 

Pannonia megvételérôl szóló latin énekét, 

amely a honfoglalás eseményeit, a fehér 

ló mondáját örökítette meg. A korabeli 

szokásoknak megfelelôen szülôfaluja 

nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író, 

az elsô protestáns szellemû magyar nyelvû 

könyv szerzôje. Temesvári Pelbárt egyházi 

író és szónok is hosszabb idôt töltött 

Ozorán. 

Az ozorai kocsma fordulópont volt 

Petôfi Sándor életében: itt csatlakozott 

Sepsy Károly színtársulatához. 

A falu mellett kényszerítették ugyanis 

fegyverletételre a tolnai nemzetôrök Jellasics 

utóvédseregét, a pákozdi vereség miatt 

visszaforduló Roth és Philippovich tábornokok 

szerb-horvát császári csapatait. 

Csapó Vilmos irányításával az éj leple 

alatt a Sión a Fejér megyei Tóti-pusztánál 

átkelni szándékozó császáriakat a maroknyi 

magyar sereg alaposan megtévesztette. 

Körben tüzet gyújtottak, egy huszárszázad 

pedig föl s alá nyargalászott, hadd higgye 

azt az ellenség, nagylétszámú sereggel áll 

szemben. A csel bevált. A 6.500 fôs, jól 

felfegyverzett hadsereg katonái, helyzetüket 

reménytelennek vélve, 1848. október 

7-én hajnalban gúlába rakták a nemzetôrök 

és az ôket segítô, kaszával, kapával 

felfegyverzett parasztok lába elôtt szuronyos 

puskáikat. 

Az ozorai diadal híre futótûzként terjedt 

országszerte. Másnap már öles plakátok 

hirdették a gyôzelmet. A tolnai nemzetôrök 

a gazdag zsákmányból három 

ágyút kaptak, amelyre az „Ozorai gyôzelem 

emlékére” feliratot vésték, zászlójukra 

pedig az „Ozora 1848” feliratot hímezték. 

A nyolcvanas években feltárt és helyreállítás 

alatt álló várkastély ma még nem látogatható, 

hasznosítására a tervek elkészültek. 

Fenntartója a Wosinsky Mór Megyei 

Múzeum. 

A leggazdagabb történelmû tolna megyei 

településen Ozorán érdemes megnézni 

a központban álló faragott alkotásokat, 

Cs. Kiss Ernô fafaragó népi iparmûvész 

és az ozorai „ügyes kezû” férfiak 

munkáit. Így például a községháza díszes 

A római katolikus 

templom 


kapuját, a buszvárókat, a hirdetôtáblákat, 

faragott padokat, valamint a várhoz stílusban 

illeszkedô kerítéseket. A tekintetet 

vonzza és a képzeletet megragadja a 

községháza kertjében lévô Páva-szobor és 

a hajdani nagykocsma, (ma varroda) mellett 

lévô Életfa. Mindkettô Nagy Sándor 

szobrászmûvész alkotása. Nem véletlen, 

hogy 1994-ben a község a „Virágos Magyarországért” 

mozgalomban elsô helyet 

ért el, sôt az európai „Virágos Falvakért” 

elismerô címért is versenybe szállt. 

A már említett Tükörcsösrôl Szatmári 

Juhos László szobrászmûvész kopjafája 

emlékezik meg, míg a néhai kántortanító, 

Hadfy Béla présházában Illyés Gyula Az 

ozorai füzet verseinek nyomába juthatunk. 

A költô mellszobra (Gulyás János 

szobrászmûvész alkotása) a község központjában 

látható. 

KISSZÉKELY 


Simontornya és Tolnanémedi között 

(61-es útról) csak egy kis mellékúton 

megközelíthetô falu csendesen bújik meg 

a Hegyhát dombjai között. 

Római katolikus temploma védett 

klasszicista mûemlék jellegû épület, 1823ban 

épült. Tornya késôbbi, a 19. század 

végén készült el. 

Mai lakói fôleg a mezôgazdasági termelésbôl 

élnek. 

Egyik felôl a Tolnai-Hegyhát erdeje, 

másik oldalon a kisszékelyi üdülôfalu házai 

szegélyezik a községben lévô 3,7 hektáros 

Csádés-tavat. A 61-es számú fôúton 

közlekedôknek Simontornya és Tolnanémedi 

között tábla jelzi a 6 kilométeres bekötôutat, 

a vonzó, szép fekvésû vizet pedig 

a takaros községbe érve jobbra nézve 


Csodálatos látkép tárul elénk a Tükörcsösrôl 

és a Kálvária dombról. Érdemes 

megkóstolni a helyi gazdák finom borait. 

Vadászhat is a környék erdeiben az 

ideérkezô vagy élvezheti a horgászat nyújtotta 

örömet. 

Már Zsigmond király idejében létezett 

a tó – csak az úszóláp hiányzott a közepérôl 

–, amit Molnár-tónak neveznek és 

Ozora Számadó határrészéhez tartozik. A 

községhez közeli vízben ponty, amur, kárász, 

csuka, compó, keszegfélék, busa és 

balin akadhat horogra. 

Gazdag a madárvilága: megtalálható a 

gém, idônként a fekete gólya, a kis- illetve 

nagykócsag is. Minden tavasszal megérkeznek 

a nádasba a vándormadarak és ôszszel 

ezrével indulnak vissza. 

A vendéghorgász sátorozhat és a vízparton 

válthat napijegyet. 

pillanthatjuk meg. Ponty, amur, süllô, 

csuka, szürkeharcsa, törpeharcsa, keszeg és 

kárász keríthetô szákba. A vízparton ivóvíz, 

fôzési, sátorozási lehetôség van. Az 

önkormányzat is mûködtet teljes ellátással 

sátortábort nyaranként. A tótól 200 méterre 

hidegvizes strand mûködik. A közeli 

erdô kirándulásra alkalmas. Ami a parkolást 

illeti nincs kijelölt napijegyes hely. 

Napijegyet május 15-tôl árusítanak. 

A Kisszékelyi-tó, ahogy a neve is mutatja, 

Kisszékely határában van. A 61-es 

útról lehet megközelíteni a 6 km-es bekötôúton. 

A helységnévtáblánál azonnal 

jobbra kell kanyarodni az erdô övezte 5 

hektáros tóhoz. A Tolnanémedi Mezôgazdasági 

Szövetkezet tulajdonában lévô tóban 

stégrôl és partról pecázhatnak. Az intenzív 

telepítésû víz mellett kiépített parkoló 

van, s az országos horgászrend érvényes. 

Napijegyet a helyszínen vásárolhatnak 

a horgászni vágyók, vagy Tolnanémediben 

a szövetkezet irodájában.

TOLNANÉMEDI 


A Simontornyáról Tamásiba vezetô 

(61-es) út kettészeli a Kapos-völgy és a 

Tolnai-Hegyhát határán fekvô alig 1400 

lakosú falut. A kedvezô természetföldrajzi 

adottságoknak köszönhetôen az ôskori 

népek egyik kedvelt megtelepedési területe 

volt ez a vidék. 

NAGYSZÉKELY 


A Hegyhát északi részén lévô községet 

egy kis mellékúton közelíthetjük meg 

Tolnanémedi után, vagy Pincehely irányából 

érkezve a 61-es útról kell letérnünk. 

Határa bôvelkedik ôskori és késôbbi 

leletekben. Wosinsky három régi sírokat 

rejtô halmot is megfigyelt a falu fölött, 

SIÓAGÁRD 


Szekszárd felôl indulhatunk más útvonalon 

is a Hegyhát felfedezésére. A megyeszékhely 

vonzásában élô 1.400 lakosú 

településre az 65-ös útról teszünk másfél 

kilométeres kitérôt. Sióagárd életét ma 

Szekszárd közelsége határozza meg. A 6-os 

és a 65-ös csatlakozásától alig egy kilométerre 

térünk le a bekötô útra. 

A falu elôtti Leányvár magaslata évezredek 

óta védelmet nyújtott a környékén 

lakó népeknek. Az alatta összefolyó vizek 

Sió és a Sárvíz a közöttük lévô lapos terasz 

bôkezûen kínálta a természet ajándékait: 

halat, vadat, jól termô földet. Az agárdiak 

is csak a hely adottságait használták ki, 

amikor pincéiket a bronzkori földvár teraszaira 

építették. S talán a hegy által adott 

kiváló nedû pótol valamit az egykori halés 

vadbôségbôl. A kapaélesítô régi cserepek, 

a sokszor csak „mennykû”-nek neve- 

Különösen fontosak az itt elôkerült 

bronzleletek, amely révén a község neve a 

kutatók elôtt világszerte ismerôsen hangzik. 

A 138 darabból álló tolnanémedi 

kincsleletet mintegy 3.400 éve rejtették 

földbe. 

A település eredetileg késôklasszicista 

református templomát a XIX. század közepén 

emelték, de a századfordulón átépítették. 

a római korból pedig éremmellékletben 

gazdag sírt említ. A gyülekezet a régi 

templomromot 1801-ben részben lebontotta, 

és a gótikus szentély egy részét felhasználva 

emelte a késô barokk templomot. 

Ennek berendezése, intarziás szószéke, 

padjai szintén a kor késô barokk ízlését 

tükrözik. 

Fôként mezôgazdaságból élô lakói a 

környezô földeket mûvelik. 

zett kôbalták, az ismeretlen rendeltetésû 

kerek vagy gúla alakú agyagtárgyak sokat 

foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az 

öregek meséi szerint a török korban Váralja, 

a kakasdi Várhegy, a sióagárdi Leány- 

A tájház szabadkéményes 

konyhája 


vár, valamint Anyavár (ma már csak 

Janyavárként emlegetik) összeköttetésben 

álltak egymással: tûzjellel tudatták a veszélyt. 

Sióagárd ôslakosságát a magyarok 

mellett szerbek, szlovákok és németek alkották, 

de már a XIX. század közepén katolikus 

magyar közösségként tartják számon 

magukat. A település azon kevés 

Tolna megyei falvak egyike, amelynek 

népviselete, díszítômûvészete, – elsôsorban 

kertkultúrájának, szûkebben véve a 

paprikatermelésnek és kereskedésnek kö- 

HARC 


Az 56-os út kanyarjában, Szekszárdhoz 

való közelségének köszönhetôen 

gyorsan fejlôdik a 750 fôs falu. A Sióra 

lejtô domboldalon meghúzódó régi házak 

között található kis klasszicista temploma. 

A falu déli határában a dombok szélén 

futó útról keletre nézve a Sió–Sárvíz 

völgyének a Duna mentéig nyúló gyönyörû 

panorámája tárul elénk. Rögtön 

KÖLESD 


Az 56-os útról Harcnál térünk le 

Kölesd irányában. A sajátos fekvésû és 

arculatú településen két tájegység határán: 

a Hegyhát és a Mezôföld találkozásánál 

fekszik. Nevét a tudomány a köles 

növénynévbôl eredezteti, a népi képzelet 

azonban még a múlt században is inkább 

az építkezéshez szükséges követ váró gazda 

történetét, a „kôlesô” magyarázatot 

ôrizte meg. 

Kedvezô földrajzi fekvése, éghajlati 

adottságai miatt már a neolitikum idejétôl 

lakott település volt. A régészeti leletek 

azt mutatják, hogy a bronzkor embe- 


szönhetôen – mindmáig élônek mondható. 

A községben található tájház (Zrínyi u. 

31.) gazdag anyaga ebbôl is ízelítôt nyújt. 

A sióagárdi magyarok népi építészeti 

emléke az épület. Bútorzata nagyobbrészt 

az az anyag , amit a házzal együtt megvásároltak. 

Az összeállításból a falu gyönyörû 

szôttesei és gazdag viselete emelhetô ki. 

(Kulcs: Tarr Zoltánné gondnoknál, 

Zrínyi u. 56. Bejelentkezés a Polgármesteri 

Hivatalban. Tel: 74/437-068, 74/ 437- 

022. 

alattunk a sióagárdi templomtorony bádogozásán 

csillan meg a napfény. A falu 

utcái, házai úgy sorjáznak mellette, mint 

egy hatalmas terepasztal apró makettjei. 

Északabbra, a két víz mocsárvilágában 

állt Anyavár (másként Sártornya) – 

ma Janyapuszta. 

Ma már csupán a kökénybokrokkal 

benôtt kiemelkedés és a gyökerek alól 

elôkandikáló kövek árulkodnak a hatalmas 

fôúri család, a Bodók, 14. századi 

fészkérôl, a végvári vitézek egykori erôsségérôl. 

re csakúgy otthonra talált itt, mint késôbb 

a kelták és a rómaiak. 

Kölesdet az elsô oklevelek 1314-ben 

említik, középkori birtokosai között találhatjuk 

Zsigmond királyt is, aki 1397ben 

két adriai szigetért adja cserébe többek 

között e birtokát a mesztegnyei 

Szerecsenyeknek, majd hívének, Ozorai 

Piponak adja. 

Kölesd neve a Rákóczi-szabadságharc 

utolsó gyôztes csatája révén bukkan 

fel. A kölesdi Harc-hegyen 1708. szeptember 

2-án Béri Balogh Ádám megsemmisítô 

csapást mér a fôleg rácokból 

álló labanc seregre. 

A monda szerint azok a rácok, akik 

nem vesztek oda a csatában, az Orvos-

kútja forrásnál találtak enyhülést. A 

szerbek még sokáig búcsújáró helynek 

tartották, a forrásból vizet vittek magukkal, 

melynek népi hitük gyógyító erôt 

tulajdonított. 

A Kölesdre érkezô elsô betelepülôk 

többségükben református magyarok voltak. 

A Mercy-birtok Kölesdre 1724-ben 

evangélikus német telepesek érkeztek, 

akik gyorsan beolvadtak a kölesdi evangélikus 

magyarságba. 

Az újrabenépesülô Kölesd 18. századi 

gyors fejlôdését elôsegítette kedvezô 

fekvése, a közlekedésben betöltött szerepe, 

céhekbe törömülô iparosságának 

megerôsödése. Kölesd tekintélyének növekedéséhez 

politikai szerepe is hozzájárult. 

Többször tartottak megyegyûlést a 

ma is csak „Kismegyeházának” nevezett 

épületben, s 1778-ban felmerült a lehetôsége 

annak, hogy a mezôváros lesz 

Tolna megye székhelye. 

A következô esztendôben megszületô 

nemleges döntés a település sorsát is 

KISTORMÁS 


Gyönk felé haladva, keresztülhaladunk 

a Kölesddel majdnem egybeépült 

Kistormáson. A kistormási völgyben 

bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket 

találtak. 

A XVIII. század elején a település 

Kölesddel együtt Sinzendorf, majd Mercy 

birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát 

telepítési biztosa saját birtokain is szívesen 

telepített le németeket. A nagyrészt Nas- 

VARSÁD 


A Kölesd és Gyönk közötti kis község 

tulajdonosa, Claudius Florimundus Mer- 

megpecsételte. Ezt követôen nemcsak 

politikai szerepe csökkent, gazdasági 

stagnálás, majd lassú sorvadás következett. 

Közúti csomópont jellege mellett a 

Sió–Sárvíz szabályozásának befejezését 

(1826) követôen átkelôhely szerepe is 

háttérbe szorult, a vasút is elkerülte: a 

legközelebbi megálló a falutól 8 km-re 

épült. 

A barokk református lelkészi hivatal 

és lakás a 18. században, a késô barokk 

református temploma 1788-ban épült. 

Az 1850 körül épült mai mûvelôdési ház 

barokk épülete egykor a Mercy-grófok 

kastélya, megyegyûlések színhelye, „Kismegyeháza”, 

majd huszárlaktanya volt. 

Ez adott otthont a Baranyai László nevéhez 

köthetô kölesdi vizuális nevelési kísérletnek, 

melynek során a kistelepülésen 

számos országszerte ismert alkotó állította 

ki képeit. A ma is megtekinthetô 

mûalkotások e kezdeményezésre és a 

szervezô korai halála miatt félbemaradt 

munkáira emlékeztetnek. 

sauból és Hessen-Darmstadtból érkezett 

telepesekkel elsôsorban Kistormás-pusztát 

kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve, 

hogy késôbb egyesíti Kölesddel, a német 

telepesek egy részét a kölesdi gyôzelem 

emlékét ôrzô Harc-hegyen túl helyezte 

el. Tervét azonban a kölesdi református 

magyarok és a kistormási evangélikus németek 

között 1725-ben majd 1730-ban 

támadt villongások miatt elvetette. 

Az egykori jómódra utaló tornácos 

sváb házak a hálátlan utókorról vallanak. 

cy gróf hívására 1722-ben lelkészük vezetésével 

német evangélikusok érkeztek Varsádra. 

A vallási türelmérôl híres földesúr engedélyezte 

számukra, hogy imaházat és is- 


kolát építsenek, az 1773-ban az Apponyiak 

tulajdonába került faluban 1786ban 

már templom állt. Az út mellett álló 

késô barokk épület fôbejárata felet a türelmi 

rendeletet kibocsátó, az építkezést lehetôvé 

tevô II. Józsefet köszöntô tábla olvasható. 

Az egyszerû, fehérre meszelt falak 

között a karzatmellvéd mezôin a rokokó 

jellegû vázák között az evangélisták és az 

apostolok képei láthatók. Az oltár párkányán 

Mózes és Áron szobra, az oltár mö- 

GYÖNK 


Kölesd felôl az Ady Endre utcán, az 

egykori „Doppel Gassé”-n érkezünk 

Gyönkre. Ha az emelkedôn felérünk, 

jobbra mindjárt egy kis Vásártér utca nyílik, 

itt tárták fel a híres avar temetôt. Leleteinek 

egy része a Wosinsky Mór Múzeum 

kiállításán látható. Ma a helyszínen 

semmiféle látványosság nincs. A Dózsa 

György térre, a város szívébe érkezünk, 

jobbra a Rákóczi utca elsô épülete a ma 

Tolnai Lajos nevét viselô gimnáziumé. A 

névadó a gimnáziummal szemközti református 

parókián lakott egykor, falán emléktábla 

ôrzi ezt a tényt. Kicsit feljebb, a 

dombon áll a református templom, majd 

a gimnázium kollégiuma szegélyezi az utcát. 

Szálláshely a kispénzû, de igényesebb 

turistának is. Ez az utca vezet Udvari, 

Miszla felé. 

A mai Gyönkhöz tartozó Gerenyás 

pusztán az írott források már igen korán 

várat említenek. A középkorban birtoklásáért 

tulajdonosa, a János lovagrend székesfehérvári 

konventje állandó perben 

állt. A források szerint 1461-ben a várnai 

perjel Porkoláb Ferencnek engedte át. A 

XVIII. században magyar és német telepesek 

érkeztek az elvadult földekre. A falu 

szerkezete alapján nyomon követhetô a 

betelepülés története. A Gyönk északi ré- 


götti szentélyfalon pedig II. József képe. A 

hangvetô koronája fölött egy kôtábla felirata, 

és az oltár melletti papi padon lévô 

címer Baranyai Szeniczei Pálra, a templom 

építése idején szolgáló lelkészre emlékeztet. 

A község határában folyó Donát-patak 

felduzzasztásával az elmúlt években 

Kalaznóig tartó mesterséges halastórendszert 

alakítottak ki. 

szén fekvô ún. Magyar faluban laktak a 

református Magyary–Kossa család által 

1713-ban Veszprémbôl hívott evangélikus 

magyar családok. A Doppel Gassén 

telepedtek le az 1722-ben Kismányokról 

érkezô református németek, az evangélikus 

németek házai a Lutrisch Gassén álltak. 

A Kisházas utca lakói az 1783-ban 

készült elsô katonai felvétel tanúsága szerint 

a császári telepítéssel érkeztek oda. 

A reformátusok 1777-ben emelt barokk 

templomát, amely ma mûemlék a 

múlt században eklektikus stílusban átépítették, 

belsô berendezése megôrizte a régi, 

rokokó padokat. 

A Petôfi utcában magasodik Dél-Dunántúl 

legnagyobb, neogótikus evangélikus 

temploma, 1896-ban építették. Itt 

Gyönkrôl és a templomról készült képeslap 

kapható. 

Ha a térrôl egyenesen Pincehely irányába 

(tábla jelzi) folytatjuk utunk, a 

Táncsics Mihály utcán a szociális otthon 

(balra látható) tömbjei után a (szintén bal 

oldalon) Magyary–Kossa kúria felújításra 

szoruló, eredetileg barokk, a XIX.században 

átépített épületét pillantjuk meg. 

Csodálatos kompozíció a közelében álló 

– hasonlóan elhanyagolt külsejû – kápolnával. 

A Táncsics utca végén közvetlenül a 

Gyönk végét jelzô táblánál kell letérnünk 

az úttal párhuzamosan jobbra haladó kis

utacskára (késôbb már nem lesz rá módunk), 

melynek végén a Táncsics M. u. 

448. szám alatt áll a tipikus – sváb kékkel 

mázolt ablakú – tájház. Benne Lackner 

Aladár evangélikus lelkész gyûjteménye, 

sváb viselet, berendezés, használati tárgyak 

láthatók. Csoportokat bejelentkezéssel 

fogadnak (Weil Miklósné, Petôfi u. 

356. Tel.: 74/448-276.) A tájházról kis 

könyv is megvásárolható. Mielôtt elhagyjuk 

a települést körbesétálhatunk a kis fôtéren, 

ahol Cyránszky Mária szobrászmûvész 

Vénusz címû szobra látható és ha 

idônk, kedvünk engedi, keressük fel Szegletes 

János fafaragót, aki mûhelyében bemutatja 

miként készülnek néprajzi ihletésû 

alkotásai. (Petôfi u. 311/1. Tel.: 

74/448-543.) 

Gyönkön született Fördôs Lajos református 

lelkész, egyházi író, Linek Lajos 

festô, grafikus, Marton Sándor irodalom- 

KESZÔHIDEGKÚT 


A 320 lakosú település a Pincehely- 

Gyönk közötti kis út mentén fekszik. A 

Kaposra nyíló völgyben, a Hegyhát nyugati 

szélén található vasútállomása a környezô 

települések megközelítésére is szolgál. 

Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nemzeti 

Múzeumban ôrzött bronz kincslelet 

azt mutatja, hogy a jó fekvésû, vízben gazdag 

terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási 

helye volt a különbözô népcsoportoknak. 

UDVARI 


Gyönk felôl érhetô el, egy máshova 

nem vezetô kis mellékutat követôen. 

történész, Pajzán Dávid festô és Pétermann 

Jakab cipész, a bonyhádi cipôgyár 

megalapítója. 

Kis templomát 1794–95-ben emelték. 

Belsô terét képtáblákkal díszített oldalkarzatok 

alakítják „háromhajóssá”. A 

képtáblák evangélikus templomban ritkán 

látható témagazdagsága miatt is érdemes 

felkeresni. 

A jobboldali karzaton elôl az evangélisták, 

majd Jézus életének 15 mozzanata. 

Szószékoltárán a megfeszített Krisztust 

ábrázoló kép, kétoldat pedig Mózes és 

Áron szobra látható. 

A festôi – patakvölgyeit két oldalról 

szegélyezô Kossuth és Petôfi utcára – a 

meredek domboldalra felkapaszkodó pincesor 

tekint le. 

Elzártsága döntôen meghatározza 

mai helyzetét. 

1807-ben építették késô barokk római 

katolikus templomát. 

A kirándulásra csábító 

Hegyhát 


HÔGYÉSZ 

„Semmiben sem hisz, 

aki a jövôben nem hisz...” 

„Der du der Zukunft nicht 

glaubt, glaubt au nicht...” 

MISZLA 


A kis falu Gyönk felôl közelíthetô 

meg. A múlt században még mezôvárosi 

rangú település mára teljesen elvesztette 

jelentôségét. Egykori nagyságát csak a 

XVIII. század közepén épült barokk katolikus, 

és az 1789–91 között emelt késô 

barokk református temploma jelzi, 

egy letûnt kor sajátos visszfényeként. A 

Bikádi út 83. szám alatt lévô mûemlék 

jellegû lakóház a népi építkezés szép em- 

SZÁRAZD 


A Gyönk felôl megközelíthetô kis 

HÔGYÉSZ 


A Tolnai-Hegyhát központja, a közlekedési 

utak fontos csomópontja. Dombóvár, 

Szekszárd, Siófok felé haladhatunk 

innen tovább. Bár vasútállomása nincs, 5 

km-re van a szakályi megálló. 

Környéke az ôskorban is sûrûn lakott 

terület volt, mint arról a számtalan kô- és 

bronzkori lelôhely tanúskodik. A késôbbiekben 

vadgazdagsága jelentette vonzerejét. 

A település rangjelzô prémes állatunkhoz, 

a hermelinhez kötôdik. Errôl tanúskodik 

a fôtéren álló hermelines nôt ábrázoló 

kút. 

Finnugor eredetû „hölgy” szavunk valaha 

az apró prémes állatokat is jelentette. 

E menyétfélék közé tartozó kicsi, de annál 

értékesebb állatról kapta nevét a község. A 

hermelin prémje – amit csak a legelôkelôbbek 

viselhettek – gyakran szerepel az 

oklevelekben, a végrendeletekben, vagyoni 

leltárakban. Néha zálogtárgyként is 

használták. Nem véletlen, hogy a királyi, 

hercegi udvarok külön hermelinvadászo- 


léke. A Miszlai-tó egykor híres csukázó 

hely volt. A Miszla község ÉK-i végénél 

elterülô 13 hektáros tóról, ma már nem 

mondható el ez. A csuka kevés, de 

ponty, süllô, amur, kárász, compó, törpeharcsa 

akad azért benne és a keszegfélék 

is megtalálhatóak az 1,5-2 méter átlagos 

mélységû tóban. Megközelíthetô 

Gyönkön, illetve Nagyszékelyen át az 

úgynevezett Liszthordó úton, de Belecskáról 

is elérhetô a község az erdei úton 

keresztül. 

falu a Hegyhát nyugati peremén, a 

Kapos-völgy szélén fekszik. A XVIII. 

században ezt a települést is német ajkúak 

népesítik be. 

kat, „hölgyészeket” tartottak. A különbözô 

tevékenységekre, például kovács (Kovácsi), 

halász (Halászi) stb. szakosodott 

szolgáló falvak sorában ez a község nevének 

tanúsága szerint, az udvar hermelinprém-szükségletét 

volt köteles kielégíteni. 

A XVIII. században a felszabadított 

területek újranépesítése Tolna megyében 

az 1720-as években elsôsorban Mercy 

gróf nevéhez köthetô. A gróf a Temesi 

Bánság kormányzójaként a császári engedéllyel 

áttelepülô családok egy részét saját 

birtokain helyezi el. Így alakulnak ki a tolnai 

Hegyhát ma ismert németlakta falvai. 

Emlékeiket ôrzi a Hôgyészi Német 

Nemzetiségi Gyûjtemény, a Mûvelôdési 

Házban (Kossuth tér.13.) 

Csabonyi Hedvig tanárnô lelkes gyûjtômunkájának 

eredményeként a helyi német viseletben gyönyörködhet 

az látogató. Újabban bútorokkal is gyarapodott 

a látnivalók köre. (Megtekinthetô a mûvelôdési 

ház nyitvatartási idejében: hétfôtôl péntekig 

8- tól 20-óráig, szombaton 13-tól 20 óráig, vasárnap 

9-tôl 13 óráig. Információt ad Vámosi Jenôné igazgató. 

Tel: 74/ 480-764).

Az új birtoktest központja elôször a 

völgységi Apar, majd a betelepített kézmûveseknek 

köszönhetôen a gyorsan fejlôdô 

Hôgyész lett. A birtokot késôbb az 

Apponyiak szerezték meg, számos építkezés 

köthetô nevükhöz, mint például az 

1760 körül emelt, (mûemlék jellegû) barokk 

kastély. Ma diákotthon. 

A település másik birtokoscsaládjának 

a Lichtensteinek barokk kastélya, valamint 

a fôút mellett fekvô majorságuk mûemlék 

jellegû épületei szintén a 18. század 

hangulatát idézik. Erôsen felújításra szorulnak. 

Az 1799-ben épült barokk római 

katolikus templomot (Plébániahivatal: 

Zrínyi u. 3. tel: 74/ 488-378). 1898-ban 

eklektikus stílusban alakították át. Érdemes 

végigsétálni a modern megfogalmazásban 

felújított stációk között, s gyönyörködni 

néhány pillanatig az alattunk 

elterülô hangulatos településben. A Fô utca 

21. szám alatti ház udvarán látható a 

XIX. században népes izraelita közösség 

által 1815-ben épített zsinagóga klasszicista 

épülete. 

Hôgyész mellett, a települést Szakály 

felé az 56-os úton elhagyva balra erdei 

hársfák között áll a csicsópusztai kegykápolna. 

Az a múlt ködébe vész, hogy mióta 

búcsújáró hely a csicsói Szentkút (Maria 

Brunnen), de tavasszal, Szentháromság 

napján és ôsszel, Kisboldogasszonykor 

hosszú ideje messze földrôl özönlenek ide 

a hívek. 

A már 1334-ben lakott helyként emlegetett 

településnek a török idôk után 

csak neve maradt fenn. Helyén, a csicsói 

dombok lejtôjén messzirôl látható a hófehér, 

barokk kápolna, melynek építését 

még Claudius Florimundus Mercy de 

Argentau gróf kezdte meg 1731-ben, s fogadott 

fia, Horvátország és Szerémség 

kormányzója, Antal fejezett be 1745-ben. 

Antal grófot kívánsága szerint a Szentháromság 

és Mária tiszteletére emelt kápolnában 

temették el 1767-ben, s itt nyugszik 

Apponyi Albert és felesége is. A kápolna 

fôoltárán álló kép – mint azt a koronás 

Madonna mellén látható nagy aranyos 

szív mutatja – a passaui „Mária-Hilf” 

típus másolata. 

A Kapos mentén kissé északabbra volt 

a XIV. század végétôl hosszú ideig a megye 

állandó székhelye, a mára elpusztult 

Csernyéden. 

Hôgyész jelene is érdekes: meghonosodott 

a textilipar, sajátos itteni termék 

lett a frottier törölközô és brokát paplan. 

Napjainkban kezd éledni a magánvállalkozás. 

A községnek 54°C-os kiaknázásra 

váró termálvíz kincse van. 

Intézményeiben, egyesületeiben nagy 

gondot fordítanak a hagyományôrzésre, 

nyelvoktatásra. Az önkormányzás demokratikus 

szervei kialakultak, mûködnek. 

Túlzás nélkül állítható, Hôgyész szép környezetével 

kivívta az átutazók és az idegenek 

elismerését. 

Kedvelt találkahely a herme- 

lines kút 

Az Apponyi kastély 


Festôi környezetben, a tolnai Hegyhát 

dombjai által övezett völgyben, Hôgyész 

déli határában rejtôzik két gyöngyszem 

a Donát-patak vízére felfûzve. A határjelzô 

táblánál balra fordulunk, s ott találjuk 

a 7, illetve 9 hektáros horgásztavat. 

SZAKADÁT 


A közvetlenül Gyönk mellett fekvô 

hegyháti települést (körutazásunkon a 65ös 

útról jobbra kanyarodva érjük el) 

1305-ben említi az elsô forrás: a Szakadáti 

család birtokolja a XVI. századig. 

KALAZNÓ 


A Donát-patak völgyében, Hôgyész 

elôtt két kilométerre letérô úton érjük el 

Kalaznót. A közelmúltban elôkerült Árpád-kori 

temetô leleteinek tanúsága sze- 

DIÓSBERÉNY 


A Gyönk és Hôgyész közötti kis falu 

nevét elôször 1305-ben említik, amikor a 

Szakadáti család tagjai osztozkodtak birtokaikon. 

A XVI. században a szigetvári 


Egyik tófenék sem akadós, ezért stégrôl 

horgászható. Ponty, süllô, amur, csuka, 

busa, balin, kárász és keszeg él a vizekben. 

A Hôgyészi Sporthorgász Egyesületnek 

saját horgásztanyája van, a vízparton ivóvíz, 

fôzési, sátorozási lehetôség van. 

A község újratelepítését Mercy tábornok 

kezdte meg 1723-ban. Elsôként tíz 

német család került ide Pfalzból. 

Ma tájház vall a település múltjáról, 

az itt élô németek kultúrájáról. (Információ: 

Polgármesteri Hivatal Ady E. u. 233., 

tel: 74/ 448-173.) 

rint régen lakott hely volt. A XVIII. századra 

elnéptelenedett falut evangélikus 

németekkel telepítik újra, akik 1787– 

1790 között építik templomukat. A községbôl 

a II. világháború után kitelepítették 

a német ajkú lakosságot, s helyükre 

katolikus bukovinai székelyek érkeznek. 

vitézek kapták meg. 1728-ig csak magyarok 

lakták, majd a többi hegyháti településhez 

hasonlóan német telepesek építették 

újjá. 

Neve ma sokak számára ismerôsen 

csenghet. Talán itt létesül a paksi atomerômû 

hulladéktárolója. 

„TULIPÁN” Falusi Turizmust Szervezô Iroda. 

7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/488-092 Fax: 74/489-453 

„TULIPÁN” Iroda a pihenés új formájával várja vendégeit, Hôgyész, Györköny, Zomba, Tevel 

községekben. Kellemes, családias atmoszférát találnak, kitûnô, házias ételeket és udvarias kiszolgálást 

kapnak. Megrendelni telefonon, vagy írásban a „Tulipán” Irodában lehet. 

Kérésre információt adunk. 

Vendégváró tisztelettel: Danka Vilmos, 

Danka Vilmosné cégtulajdonosok

A táj kialakulását és geomorfológiai 

fejlôdéstörténetét tekintve sok hasonlóságot 

mutat a Hegyháttal. Felszínét egykor 

kristályos kôzetekbôl és mészkövekbôl 

épült hegység borította, melynek mélyre 

süllyedése után, ezt a területet is elöntötte 

a tenger. Visszhúzódása után is vízjárta terület 

maradt, feltöltôdött és az évezredek 

leforgása alatt nyerte el mai dimbes-dombos 

formáját. Ma az egész területet löszkôzet 

fedi. 

A kéregmozgások igen változatossá 

tették e tájat: magasan (280m) kiemelt 

platók és árkok tagolják. A 100-120 méter 

mélyre vágódott eróziós völgyek (különösen 

a Koppány mentén), csipkézett gerincek, 

erdôvel borított hátak, szigethegyekké 

formált „löszhegyek”, teknôszerû 

mélyedések jellemzik a felszínt. A Sió 

mentéhez közelítve a szegélyt alacsonyabb 

fekvésû, kevésbé szabdalt lösztáblák kísérik. 

Felszínüket csak teknô alakú, lapos 

mélyedések tagolják. Megkapó kirándulóhely, 

igazi romantikus táj. 

A dombvidéket nagy kiterjedésû erdôségek 

teszik változatossá, jelentôs nagyvad 

állománnyal. Messzeföldön híres a 

Gyulaji rezervátum, ahol védett a magyar 

tölgyes. Különlegessége – a megyében 

csak itt élô – dámvad, amelynek világhírét 

köszönheti. 

A Gyulajtól Tamásiig terjedô hatalmas 

összefüggô erdôségben cser, kocsányostölgy, 

molyhostölgy és a virágos kôris 

található. A természetkedvelôk feltétlenül 

keressék meg a Tamási melletti vadaskertet, 

itt van a 4-5 méter törzskörméretû fák 

134 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 

A Kapos – Koppány 

menti dombvidék 

ligete, a Vas Gereben-emléktölgyes. Hasonlóan 

szép kirándulást ígér az iregszemcsei 

arborétum fa-matuzsálemeivel, joggal 

minôsítették védett területnek. 

Dél-Dunántúl talán legszebb vadgesztenyefasorán 

sétálhatunk végig, ha Dombóváron 

járunk. A város mellett található 

nyergesi parkerdô nem annyira értékes fáival, 

mint kellemes környezetével, kis tavával 

vált kedveltté. Hasonló vonzerôvel 

dicsekedhet a szintén Dombóvárhoz közeli 

hetényi parkerdô, ahol erdei tornapálya 

fogadja az érkezôket. 

Országos jelentôségû természetvédelmi 

terület a Pacsmagi-tavak Regöly határától 

Tamásiig terjedô körzete, mely valójában 

egy szerteágazó tórendszer. Különösen 

gazdag madárvilágot fedezhetnek fel 

itt a természet szerelmesei, hiszen nagyszámban 

fészkel a kis és nagykócsag, a fekete 

gólya, zsákmányra les a késkés és 

hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön 

és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet 

a récefélék, szinte valamennyi fajuk 

megtalálható. 

Tolna megye nyugati felének települései 

ezer szállal kapcsolódnak a szomszédos 

Somogyhoz. Mai életükben éppúgy, 

mint a történeti múltban, néprajzban, viseletben. 

Az északon a lankás, 2-300 méter 

tengerszint feletti dombok, délen az 

alacsony löszhátak, a széles völgyek kiváló 

termôföldje, a folyók, hatalmas erdôségek 

mindig is jó feltételeket teremtettek az 

emberi megtelepedésre. 

A régészeti leletek, a föld- és kôvárak 

is erre utalnak. A regölyi kelta fejedelmi

központ, ahol annak idején sajátos formájú, 

úgynevezett „púpospénzeket” is készítettek, 

még a középkorban is megôrizte 

fontosságát. Az István-kori mintegy 48 

vármegye közül az egyik központja a névadó 

várban, Tolnán volt. A középkorban 

elsôsorban kedvezô földrajzi fekvése, az 

áthaladó kereskedelmi útvonalak, majd a 

birtokos Eszterházy-uradalom részeként 

fejlôdött a községek, akkori mezôvárosok 

jórésze. Nem véletlen, hogy az újkorban is 

e helyeken, mint például a dalmandi, vagy 

az iregszemcsei birtokközpontokban jöt- 

SZAKÁLY 


Festôi környezetben, a Kapos-parti 

dombon feszik a vasúti csomópontként is 

ismert Szakály. A siófoki 65. számú fôút 

mellett találjuk, a legtöbben csak áthaladnak 

rajta, pedig érdemes egy kicsit idôzni 

a faluban! 

Álljunk meg közvetlenül az út mellett 

magasodó templomnál (Tanácsköztársaság 

u.) A Kapos fölé emelkedô dombra 

épített templom szentélye a XV. században 

gótikus stílusban készült, mai barokk 

tek létre nemzetközi hírnévnek örvendô 

gazdaságok. A zsíros földek, a gazdálkodás 

jelenti ma is a Kapos–Koppány mente 

népének a megélhetést, ünnepeik is ehhez 

kötôdnek. 

A Kapos–Koppány menti Fiatalok 

Találkozója, a szüreti mulatságok, a Tamási- 

és a Kurdi-Lovasnapok rendezvénye 

ezt a kötôdést fejezi ki. A vidék központjává 

vált Tamási és Dombóvár, hangulatos 

kisvárosok, termálfürdôikkel növelik 

az idegenforgalmat és vonzzák az idegeneket. 

hajóját és tornyát a török kiûzése után, a 

XVIII. században építették újjá, majd egy 

évszázaddal késôbb eklektikus stílusban 

kapta mai formáját. A templommal szemben 

nyíló Rákóczi utcában találjuk a 

múltról tanúskodó tájházat. (Szakályi 

Tájház, 7192 Szakály, Rákóczi u. 340.) 

A XVIII. századi eredetû füstös-konyhás házat 

a századfordulón alakították át. Tisztaszoba, füstöskonyha, 

hátsó szoba, istálló. pajta, kocsiszín, pince 

és ólak tartoznak hozzá. A Kapos–Koppány menti 

nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítik 

meg a XIX. XX. századi bútorok, eszközök, mezô- 

Hó alatt a 

Gyulaji erdõ 

Kerékpárral 

Gunarasba 

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 135

A Koppány folyó mellett, 

Regölyben István király és 

Kupa (Koppány) herceg csatája 

most is szájról szájra szálló 

történet. 

Regôly várát Kupa herceg védte 

katonáival, István pedig 

seregével a Szigetdombon szállt 

meg. A király koldus képében 

egy abroncstalan kerékkel 

bekéretôzött a várba, hogy azt 

megvasaltassa. Beengedték. 

A fogadóban megevett három 

tojást, és otthagyott a tányéron 

egy papírt, hogy István 

járt ott. 

Másnap megostromolták a 

várat. Kupa herceg száguldó 

lován menekült. István a 

nyomában volt, 

de nem érhette utól. 

A király tudta, hogy Kupa 

herceg lova emberi hangon is 

ért. A mostani Oroszló táján 

odaszólt hát neki, hogy álljon 

meg, mert nem ôt akarja bántani, 

hanem csak a gazdáját. 

A ló szót fogadott. 

Kupa herceg szidta a lovát: 

– Ó, rossz ló! 

Azóta Oroszló a neve annak a 

helynek, mert István ott vágta 

le Kupa herceget. 

gazdasági szerszámok. A konyha és a külsô gazdasági 

épületek Gémes Balázs, a berendezés Gémes 

Balázsné és G. Vámos Mária néprajzosok tervei alapján 

készültek. (Kulcs: Horváth Attilánál, a Rákóczi 

utca 265- ben, tel: 74/ 488-576. Elôzetes bejelentkezés 

lehetséges a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/ 

488-108.) 

REGÖLY 


A 65-ös úton Hôgyész felôl Tamási 

(Siófok) felé folytatva utunkat jobbra 

térünk le a településre. A Kapos–Koppány-völgy 

találkozásánál fekvô 1.470 

fôs község kitûnô természetföldrajzi 

adottságainak köszönhetôen ezredévekig 

központi hely volt. A halban gazdag 

mocsárvilágban, a dombhátak bôtermô 

földjein szívesen telepedtek meg a különbözô 

ôskori régészeti kultúrák népei. 

A bronzkor végén, majd a vaskorban 

fejedelmi központ alakult itt ki, 

megerôsített földvárral. A temetkezési 

halmok ma is a földvár elôkelôinek hatalmát 

hirdetik. Ki gondolná, a kelták 

pénzt is vertek itt. A jellegzetes, púpos 

hátú bronz- és ezüstpénzek a vízmosásokban, 

a vár alatti szántásokban ma is 

gyakran elôkerülnek. Különösen értékeket 

rejtett a homokbányászás során talált 

sír. Mellékletei közül az alán fejedelemnô 

súlyos arany ékszerei, madárfejes 

korsója a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum 

kiállításán látható. A honfoglalás 

után Regölyben esperesség volt. Ennek 

KANYAR BÜFÉ 

a 61. számú út mellett 

Várjuk kedves vendégeinket a Kanyar Büfébe. 

Tamási, Rákóczi u. 130. 

Tel.: 74/471-786 

VASUDVAR 

lemezek, csövek, beton- és köracélok, lapos- és 

idomacélok, szigetelôanyagok, fóliák, lágyhuzalok, 

hullámlemezek 

AGA GÁZCSERETELEP 

A község több évtizedre visszatekintô 

programja a Kaposmenti Fiatalok Találkozója. 

Ezt korábban összekapcsolták fafaragótáborral 

is. Ma már csak a környék 

fiataljainak nyújt sportolási, szórakozási 

lehetôséget ez a június végi, évenként ismétlôdô 

rendezvény. 

alapján többen felvetették, hogy itt Géza 

fejedelemsége idején létrehozott korai 

várkerületek egyikének központja lehetett. 

Feltehetôen a Koppány-féle pogánylázadás 

után azonban ezt megszüntették, 

területét Somogy és Tolna megyék 

között osztották fel. A ‘90-es években 

kezdôdtek meg a régészeti feltárások. 

A XVIII. század végére mezôvárosi 

ranggal bíró Regöly egykori gazdagságáról 

mesél impozáns barokk római katolikus 

temploma is (Rákóczi u.10.) 

Engedjük el képzeletünket és járjuk 

be a hangulatos hegy-völgyes faluhatárt. 

Ha Siófok–Tamási felé vesszük az 

irányt, a regölyi elagazástól 3 kilométerre, 

a dádpusztai keresztezôdés elôtt az 

út jobb oldalán égbemeredô falcsonkot 

fedezhetünk fel a szántás közepén. A 

középkori Somoly falu kora gótikus, a 

14. század elején épült templomából 

mára csak a torony lepusztult falai maradtak 

meg a völgyben. A épületmaradvány 

körül elôbukkanó középkori 

edénytöredékek, szétszántott kemencék 

jól mutatják az egykori házak helyét. 

mûszaki és orvosi gázok, valamint PB gáz forgalmazás 

igény szerint helyszínre szállítás 

AUTÓDARU BÉRBEADÁS 

autódaru teherbírása: 8–16 tonna 

emelô magasság: 19 m-ig 

fuvarozás, szállítmányozás 

Cégtulajdonos: Marosi Csaba

TAMÁSI 


A Balaton felé vezetô 65-ös és a Dél- 

Dunántúlt keresztülszelô 61-es út keresztezôdésénél 

fekszik a több mint tízezer lélekszámú 

kisváros. A Kapos–Koppány 

menti dombvidék legjelentôsebb települése, 

e táj északi részének központja. 

Az elsô pillantásra talán jellegtelennek 

tûnô városka egy rövid séta után mutatja 

meg igazi arcát. Parkoljunk le a fôutcáról 

balra nyíló Bezerédj utcában, a város szívében, 

innen a Polgármesteri Hivatal 

szomszédságából (Szabadság u. 46–48.) 

nem kell nagy távolságokat bejárnunk. 

Néhány lépésnyire találjuk a Tamási Galériát 

(Szabadság u.) 

Állandó kiállítás tekinthetô meg itt 

Könnyû László családjának adományaként 

– többek között Mednyánszky, Borsos 

Miklós Vasarely, Dali és Renoir-festmények. 

Az idôszaki tárlatok a képzômûvészet 

szinte valamennyi ágát, kortárs mûvészek 

alkotásait hozzák el Tamásiba. 

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18 

óráig.) 

A Mûvelôdési Házban (Szabadság u. 

50. ) mûködô „kisgaléria” elsôsorban a 

helyi amatôr alkotóknak nyújt bemutatkozási 

lehetôséget. 

Ha a Tamási Galériától Siófok felé indulunk 

el, akkor a Dám Hotel (Szabadság 

u. 56.) és a Béri Balogh Ádám Gimnázium 

(Bezerédj u. 1.) mellett visz el az 

utunk. 

A gimnázium kertjében látható Béri 

Balogh Ádám szobra, Farkas Pál alkotása. 

P i n c e b o r o z ó 

„ z u m M a n f r e d ” 

W e i n k e l l e r 

A Budapest Bank Tamási Fiókja elôtt 

(Szabadság u. 55.) Várady Sándor Madarak 

címû köztéri alkotásán akad meg a tekintetünk, 

miközben az átalakulóban lévô 

városközpontot járjuk. 

Jó kilométert kell a fôutcán gyalogolnunk 

ahhoz, hogy a temetô mellett elhaladva 

az ipartelepi részre érjünk. Itt nem 

látványosság, inkább csak érdekesség (Siófok 

felé haladva jobbról) a „Ki mit tud?”nak 

nevezett lakótelep, amely a környezô 

falvakból betelepülteket fogadta be. A humoros 

elnevezés arra utal, hogy az otthonmaradottak 

mindent beleadtak a vételi árba, 

amit csak tudtak. A lakótelep mellett, 

jobbról a sportpálya, mögötte pedig a lovaspálya 

található. Itt rendezi meg minden 

évben a Tamási Lovasport Egyesület 

a hagyományos meghívásos nemzetközi 

lovasversenyt. (Regölyben kezdték negyven 

éve, de „felsôbb utasításra” Tamási 

lett a színhelye.) A látványos díjugratás, 

lovasbemutató, fogatverseny több, mint 

10 ezer embert vonz. Hagyományosan augusztus 

20-hoz kapcsolódik, ekkor tartják 

a tamási búcsút is. 

Gyönyörû nyugodt természeti környezetben, 

hideg-meleg házi ételekkel, saját készítésû 

borokkal és egyéb italokkal várjuk kedves 

vendégeinket! 

Nyitva tartás: májustól októberig, mindennap 14–24 óráig. 

RITTER TOURS és IMPEX Kft. 

H-7090 Tamási, Várhegy 14/F 

Tel.: 74/473-345 

Levelezési cím: H-7090 Tamási, Pf. 50. 

Panoráma

Szentháromság 

szobor 

Ha a városközpontból Szekszárd irányában 

indulunk el vissza, akkor a 

könyvtár (Szabadság u. 52.) elôtt megnézhetjük 

Borbás Tibor: Gyászoló anya 

címû szobrát. A Gyulaji Erdészeti és Vadászati 

Rt. központjának (Szabadság u. 

27.) bejáratát pedig Várady Sándor 

Dám, illetve Sas címû alkotása ôrzi. A 

Kossuth téren Rácz Edit: Emlékmûvét 

nézve töprenghetünk azon, mi lehet az 

oka, hogy ennyi köztéri alkotásra futotta 

Tamásiban. 

MASSIVE HUNGÁRIA 

Villamosipari Termelô Kft. 

7090 Tamási, Szabadság u. 107. 

Telefon: 371-611 Fax: 371-525 


R 

Nem messze innen áll a római katolikus 

templom (Szabadság u. 4.) 1735- 

1745 között épült homlokzati toronnyal. 

Mûemlék jellegû épület. A homlokzat 

fülkéjében szobrok láthatók. A három 

boltszakaszos hajójú, barokk templomnak 

díszes ablak, déli bejáratánál egy románkori 

oszlopfôbôl kialakított szenteltvíztartó 

látható. A templom belsejében 

megmaradt a XVIII. századi rokokó fôoltár, 

szobrokkal (1776) az orgona, a szószék, 

és copf stílusú padok sora. 

Ha irányt tartva a sorompón is túljutunk 

– jobbra néhányszáz méterre – találjuk 

a termálfürdôt és kempinget. Ez a 

– hét hektáron elterülô – létesítmény jelenti 

a város idegenforgalmi vonzerejét. 

A fürdô vízellátását hét termálkút, valamint 

a városi vízhálózat biztosítja. Az 

egyik termálkút 52°C-os, magas összsótartalmú, 

alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos 

jellegû elismert gyógyvíz! Gyógyító 

hatása a végtagi, izületi, gerinc- és 

csípôizületi porckopásos elváltozásoknál, 

baleseti és orthopédiai, mozgásszervi károsultak, 

utókezelésében tapasztalható. A 

másik termálkút 45°C-os, alkálihidrogén-karbonátos 

jellegû hôvíz, ivóvízzel 

keverve a pancsolók és a strandmedencék 

vizéül szolgál. A fedett, ülôpados 

medencékben 35-38°C-os, a gyerekeknek 

ajánlott strandmedencékben 22- 

26°C, a szabványméretû úszómedencében 

22-24°C a víz hômérséklete. 

Magyarország egyik legnagyobb 

lakásvilágítástechnikai termékeket forgalmazó 

vállalata. Értékesítés viszonteladói 

kereskedelmi egységeken keresztül. 

Termékeinket keresse az üzletekben!

Mellette található a kemping, hotellel 

(48 fô befogadóképességû), 7 fôs 

apartmannal 30 lakókocsi-, 60 sátorhellyel 

nyújt kényelmes ellátást. 

A termálfürdôt elhagyva a miklósvári 

parkerdôhöz jutunk. Csodálatos zöldövezet 

ez a természetjáróknak, a pihennivágyóknak. 

Teniszpálya, erdei tornapálya, 

bitumenes kispálya és horgásztó várja 

a látogatókat. Ez a gyulaji dámrezervátum 

egyik kapuja is. A régi Tamási központjában 

járunk, ez a Várhegy jelenti a 

város múltjának igazi bölcsôjét. 

A Miklósváron feltárt középsô 

bronzkori edények, mértékegységek, római 

kori bronzszobrok (Magyarországon 

talán a legszebb Concordia Augusta ábrázolása, 

ma a Wosinsky múzeumban 

látható.) is utalnak arra, hogy az elmúlt 

évezredekben kedvelt hely volt a Várhegy. 

Egy 1315-ben kelt oklevél említése 

szerint vár állt a hegyen, mely a Tamássyak, 

Héderváryak után Werbôczi István 

birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákóczi-szabadságharc 

idején, 1708-ban Tamásit 

Béri Balogh Ádám védte katonáival, 

ezért késôbb a császár parancsára felrobbantották 

a várat. Köveibôl épült a 

nagykocsma, a pincehelyi templom valamint 

az új birtokos család, az Eszterházyak 

miklósvári kastélya. Megközelíthetô 

a 61-es és 65-ös fôútvonalon. 

A vadászkastély és a hozzátartozó 

vadaspark hírét az elôkelô vendégsereg a 

BUDAPEST BANK RT. 

Tamási fiók 

Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 55. 

Tel.: 74/471-711, Fax: 74/471-129 

Szolgáltatásaink: 

* lakossági, vállalati forint- és devizaszámla 

* forint- és devizahitelek 

* bankkártya automata éjjel-nappal 

* széfszolgáltatás, éjszakai trezor 

világ minden pontjára magával vitte. Az 

elmúlt évtizedekben rohamosan pusztuló 

kis barokk kastélyt a tulajdonosok, Horváth 

Bálint és Mészöly Katalin operaénekesek 

hozták rendbe, most magánlakás. 

A tamási parkerdô 


A termálfürdô 

A környék egyik legszebb gótikus mûemlékét 

találhatjuk a Kálvária-dombon, 

ha átmegyünk a sorompón, s az általános 

iskola mögött bekanyarodunk. A XVI. 

századi Rozália-kápolnát a XVIII. században 

és 1896-ban is átépítették, így barokk, 

valamint romantikus részletekkel 

gazdagodott. Innen már csak egy rövid séta 

felfelé, és a kilátóhoz jutunk. Ha veszszük 

a fáradságot és felkapaszkodunk rá, 

akkor csodálatos kilátásban lesz részünk. 

A tamási Várhegyen és a környezô 

dombokon kiváló fehérbor terem, a szôlôsgazdák 

értenek a borhoz. Fôleg az 

JÓVAL JOBBAN JÁR! 

Keresse a „Kop-Ka” ÁFÉSZ szaküzleteit: 

3.sz. BOKRÉTA ABC Tamási, Zrínyi u. 2. Tel.: 471-116 

14.sz. FÓKUSZ ABC Tamási, Szabadság u. 31. Tel.: 471-823 

29.sz. Önkiszolgáló Tamási, Szabadság u. 20. Tel.: 471-210 

35.sz. NAPFÉNY ABC Nagykónyi, Nagy u. Tel.: 476-741 

46.sz. RÉV Áruház Regöly, Hunyadi u. 12. Tel.: 402-768 

53.sz. CSILLAG ABC Szakály, Tanácsköztársaság Tel.: 488-132 

66.sz. Önkiszolgáló Iregszemcse, Kossuth tér Tel.: 480-963 

94.sz. HEGYHÁT ABC Gyönk, Dózsa tér Tel.: 448-031 

118.sz. PLATÁN ABC Hôgyész, Kossuth tér 13. Tel.: 488-131 


Olaszrizling dominál, de megtalálhatók a 

borvidékre jellemzô fajták, a Rajnai rizling, 

a Chardonnay, a Királyleányka, de 

vannak vörösborok is. Itt mondjuk el, 

hogy Tolna megyében a szekszárdi történelmi 

borvidék mellett kialakult egy másik 

is. Ez a „fehérboros”, ami Pálfát, 

Simontornyát, Pincehelyt, Kisszékelyt, 

Tamásit, Iregszemcsét, Nagyszokolyt és és 

Felsônyéket foglalja magába. A tréfás kedvû 

honpolgárok szerint a bor kismértékben 

orvosság, nagymértékben gyógyszer. 

Embere válogatja... 

A települést észak felé elhagyva, a 65-

ös úton festôi szépségû tavak szegélyezik 

az utat. A Tamási Kossuh Horgász Egyesület 

két tava intenzív telepítésû, a Koppány 

menti városka és Iregszemcse között 

található, Gonozdon. A tavakat országosan 

is ismerik, a közeli Siófok nyári fürdôvendégei 

gyakran Gonozdon fogják meg a 

halászlének valót. Az I. számú tavon általában 

a stégtulajdonosok horgásznak, de 

IREGSZEMCSE 


A 65-ös úton továbbhaladva Siófok 

irányába Iregszemcsére érkezünk. A 3300 

lakosú községet elôször 1263-ban ciszterci 

birtokként említik, amelyet Zsigmond király 

a Tamássyaknak adott, 1387-ben. A 

plébánia (Petôfi u. 4. Tel: 74/480-845) 

kertjében álló Kálvária kápolna, amely egy 

elpusztult gótikus templom épen maradt, 

támpilléres szentélye, a középkort idézi. A 

mai barokk római katolikus templom a 

XVIII. század második felében épült, berendezése 

is ekkor készült. 

A Tamásihoz közel esô faluvégen 

jobbról látható Viczay-Kornfeld kastély 

1820-ban emelt klasszicista épülete, 

amely ma a Tolna Megyei Önkormányzat 

Speciális Általános Iskolája Napközi és 

Hétközi Diákotthona (Bartók Béla u. 39. 

Tel: 74/480-616. Az igazgatóság címe: 

Bartók Béla u. 10. Tel: 74/481-193.) ha- 

E Z E R M A G 

Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Kft. 

7095 Iregszemcse, 

Okrád-puszta 

Tel.: 06-60/367-646 

másoknak is akad hely a parton. A II. számún 

viszont partról és stégrôl egyaránt 

pecázhat a tulajdonos, illetve vendég. 

Ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa, süllô 

és kevés balin él a vizekben. A tavaknál 

parkolóhelyeket alakítottak ki, az egyesületnek 

horgászboltja mûködik a Dám 

étteremmel szemben a Szabadság utca 70. 

alatt. Itt lehet napijegyet váltani. 

talmas parkja természetvédelmi terület. A 

községben többször járt Bartók népdalgyûjtô 

útjai során, az ô nevét viseli a helyi 

mûvelôdési ház a (Bartók Béla u. 1. Tel: 

74/480-764.) Az épület elôtt a nagy zenetudós 

szobra emlékezteti az utókort, a kései 

követôk a Szedelice együttesben megôrzik 

az eredeti népdalokat, hagyományokat. 

Minden évben fellépnek és vendég 

együtteseket is fogadnak a szeptember 

utolsó vasárnapján tartott szüreti napon és 

bálon. Néhány éve megrendezik az Iregszemcsei 

Képzômûvészeti Alkotótábort. 

(Érdeklôdni a mûvelôdési házban lehet.) 

Iregszemcse másik Kornfeld kastélyában, 

a bárói család hajdani birtokának 

központjában is érdekességre akad az utazó. 

A néhány ezer holdas mintagazdaságot 

fenntartó Kornfeld bárók hajdani birtokának 

egy részén mûködik ma a Pannon Agrártudományi 

Egyetem Takarmánytermesztési 

Kutatóintézete (7095 Iregszemcse, 

Napraforgó u. 1. Dr. Takács László 

Szolgáltatások: 

- terménykereskedelem 

- gépjavítás 

- szántóföldi növénytermelés: 

szántás-vetés, növényvédelem 

betakarítás, magtisztítás 

- terményszárítás 

- terménytárolás 

Harci bemutató a Tamási 

Rendôrnapon 

KKOOPPPPÁÁNNYY FFOOGGAADDÓÓ 

77009900 TTaammáássii,, 

GGíímm uu.. 4444.. 

TTeell..//ffaaxx:: 7744//447733--661122 

Termálfürdô közelében, 

kellemes szobák fürdôvel, 

színes televízióval, 

hûtôszekrénnyel. 

Kedvezô árak. 

Kulturált környezet. 

Étterem, sörözô. 

Kiváló konyha. 

Egész évben nyitva. 


A Kornfeld kastély 

igazgató. Tel.: 74/481-127. Fax: 74/481- 

253). Az intézet eszmei jogelôdjét, az 

ÚJIREG 


A 65-ös úton, Iregszemcse déli határában 

érdemes kis kitérôt tenni jobbra, 

Újiregbe. A 370 lakosú faluba érkezve 

egy pillanatra meghökken az arrajáró. A 

Kelet-Külsô-Somogyhoz tartozó táj közepén 

egy alföldi falucskába toppan az 

utazó. Az egykori uradalmi központ kö- 

DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. 

7090 Tamási, Deák Ferenc u. 2. 

Tel./fax: 74/471-626, 74/471-227, 74/471-338 


Iregszemcsei Növénynemesítô Telepet 

1936-ban létesítette a Mauthner Ödön 

Magkereskedô és Magnemesítô Rt. Az államosítást 

követôen 1950-tôl 1955-ig Kísérleti 

Gazdaságként mûködött. Regionális 

szerepkör után 1970-ben az olajos növények, 

a takarmányborsó és az egyéves 

szálas- és tömegtakarmányok nemesítésében 

és termesztési rendszerének fejlesztésében 

országos irányítási feladatot kapott 

az intézet. (Mai nevét is azóta viseli.) A jelenlegi 

felsôfokú oktatási integrációban 

1990 óta mûködik. 

Ma alapfeladata: a napraforgó, a szója, 

a borsó, csicseriborsó, az új karósbab 

fajták és a repcék agrotechnikája, nemesítése, 

termesztési technológiák kidolgozása. 

Eredményességét jelzi egyebek mellett, 

hogy sok fajtával vesz részt a hazai termesztésben, 

hat napraforgóhibrid és két 

szójafajta a külföldi, többnyire nyugati 

forgalomba is bekerült. 

rül kialakuló településre Árokszállásról 

jöttek jász családok, akiket ma is szoros 

rokoni és baráti szálak fûznek ôseikhez. 

Az itt élôk erôfeszítésével és az elszármazottak 

segítségével 1993-ban készült 

el a község bensôséges római katolikus 

temploma. (Érdeklôdni: az iregszemcsei 

plébánia hivatalban lehet, Tel: 

74/ 480-845.) 

A DÁMTEJ KFT. 100 ÉVES SAJTGYÁRTÁSI 

GYAKORLATTAL RENDELKEZÔ ÜZEMET MÛKÖDTET. 

A hagyományok ápolása és megôrzése mellett az üzem zsíros- és sovány félkemény sajtok 

(trappista, szekszárdi csemege, tolnai sovány, köményes, fokhagymás), étkezési túró, 

fogyasztói tej, tejföl, kefír gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

NAGYSZOKOLY 


Iregszemcse központjából térhetünk 

rá kelet felé a Nagyszokolyba vezetô útra. 

Négy kilométerre fekszik a kis falu, melyet 

1720-ban a birtokos Eszterházy József 

engedélye alapján Igalból átköltözô reformátusok 

építették újjá. A szerzôdés szerint 

a telepesek az elsô három évben csak kilenceddel, 

s ha makkoltatták sertéseiket, 

akkor abból tizeddel tartoztak uruknak. A 

késôbbiekben természetesen valamelyest 

nôttek terheik, de addigra felépítették há- 

MAGYARKESZI 


A Tita-patak völgyében meghúzódó 

községet a 65- ös fôútról az Iregszemcsénél 

leágazó mellékúton érhetjük el, de 

jöhetünk a Fejér megyei Mezôkomáromon 

és a szomszédos Felsônyéken keresztül 

is. Múltja beszédesebb a jelenénél, 

mûemlékjellegû római katolikus temploma 

1742-ben, barokk stílusban épült. A 

XVIII. századi berendezés barokk padjai, 

a szószék, az oltár két évszázad áhitatát ôrzi. 

(Hôsök tere 1.) 

FELSÔNYÉK 


A Tita-patakot követjük a kis mellékúton 

Magyarkeszit elhagyva, vagy másik 

irányból a Fejér megyei Mezôkomáromból 

is megérkezhetünk Felsônyékre. 

A faluban az 1836 körül átalakított 

római katolikus templom (Kossuth u.) 

XV. századi, gótikus falmaradványokat 

ôriz. Az egykori plébániaház XVIII. századi 

mûemlékjellegû barokk épülete ma 

már más célokat szolgál. Késô barokk, 

1792–1796 között épített református 

templomát a XIX. század végén eklektikus 

zaikat, rendbehozták az elvadult, elpusztult 

vidéket. 

A század végén a még meglévô gótikus 

templom falcsonkjait felhasználva 

építették a késô barokk templomot. 

Szokoly ma is híres lótenyésztésérôl. A 

másik nevezetessége a falunak, kiváló fehér 

bora. A szokolyi határban arany, ezüst 

minôsítésû bort adó szôlôt szüretelnek. Az 

Iregszemcsei Mezôgazdasági Szövetkezettel 

közös gazdaságban 40-45 fôs csoportokat, 

elôzetes bejelentkezés után fogadnak 

pinceszerre, kóstolóra. (Petôfi u. 86. Tel: 

74/478-406.) 

A község határában található az 

Usztatói-tó. Elsôsorban a horgászokat a 

vonzza a sekélyvízû 3,5 hektáros tavacska. 

Intenzív telepítésû, de sekély vízû. A tóban 

csak partról lehet horgászni, foglalt 

hely nincs. A helyiek fenekezô készséggel 

horgásznak, kukoricával, pufival fogják a 

pontyot, gilisztával és pufival a kárászt, a 

keszeget, csalihallal a csukát. Megközelíthetô 

a 65-ös úton Siófok, illetve Tamási 

irányából Iregszemcséig, ott a Nagyszokoly 

táblánál kell elkanyarodni, vagy 

Mezôkomárom felôl Felsônyéken át lehet 

Magyarkesziig eljutni. 

stílusban építették át, érdekesség, hogy 

ekkorra veszítette el református többségét 

a falu. 

Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak, 

II. Ulászló kedves emberének kôkoporsóját 

1760-ban találták meg a templom 

romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette 

„Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon 

tartománynak az ura volt, amely a Sió és a 

Kapos között terült el.” 

Komáromy István plébánosnál rejtôzködött 

a szabadságharc bukása után néhány 

hétig Deák Ferenc. A nagynevû bujdosónak 

a rejtôzésben alkalmas helyet, a 

környezetet és a vendéglátókat jól ismerô 


Vas Gereben választotta ki. Komáromy 

István felsônyéki, Felsôbüki Nagy János 

akkor tótkeszi, ma magyarkeszi, Szekfû 

Mihály ozorai, Kövess János enyingi plébános 

megbízható volt magyarságáról és 

vendég-szeretetérôl. Hozzájuk vitte hát „a 

haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésû 

„Ispánjóska” vagyis Vas Gereben. 

Fürged után Ozora volt az úticél, 

ahonnan a népi emlékezet szerint a szíves 

fogadtatás ellenére is, a biztonság miatt 

tovább kellett menni. Óvatosságból egy 

szalmával megrakott parasztszekérrel 

mentek, nagy karimájú, zsíros parasztkalap 

és kopott paraszti ruha volt Deákon, 

aki maga hajtotta a fogatot, a kocsi 

gazdája pedig hasonfekve figyelte a környéket. 

A nyéki napok alatt, a bezártságot 

enyhítvén nagyobb kirándulásokat tettek. 

Útjuk közben be-betértek Felsôbüki Nagy 

János garábhegyi, visszafelé meg Kálmándy 

P. József református lelkész felsônyéki 

présházába. 

Egyesek szerint a nyéki emlékprésház 

nem is annyira a Deák-legenda, mint inkább 

építészeti szempontból különösen 

becses. Tetôszerkezete gerendasoros fedélszék, 

nádfedeles. A külsô ajtó kétszárnyas, 

kiemelhetô középszárfával, kovácsolt szegekkel 

szegezett zsaluleveles borítással, jellegzetes 

kovácsoltvas fogantyúkkal. Szoba-konyha-présháztornácból 

áll. A szobá- 

FÜRGED 


Kis mellékutakon Ozora és Tamási 

felôl lehet megközelíteni. Ha Nagyszokolyból 

nem Magyarkeszi, hanem 

Ozora felé vesszük az irányt, az út felénél 

8 km-re találjuk a falucskát. 

Fürgeden született 1823. április 7-én 

Vas Gereben (családi nevén Radákovits 

József) író. A dunántúli magyarságot ke- 


ban megmaradtak az egykori bútorok, 

magyar asztal, faragott karosszék, falitéka, 

papírtartó. A kiskonyhából fûthetô a szoba 

kályhája, (a szabad kémény alatt padka) ahol 

a „tûzikutya” „vasháromláb” volt használatban. 

Mindezt attól a Kiss Lászlótól tudhatják 

az utódok, aki élete végéig a présház 

féltô gondnoka volt. A Kiss nevezetû kántortanítók 

nemzedékei 112 évig szolgálták 

a falut. Összegyûjtötték a halottbúcsúztató 

énekeket, s lejegyezték a múlt századi 

temetési szokásokat. Az emlékanyag megtekinthetô. 

(Érdeklôdni Dr. Makláry Béla 

állatorvosnál lehet.) 

Érdemes még egy kicsit elidôzni a felsônyéki 

lankákon, hiszen híresen jó bor 

terem itt immár 250 éve. Fölhegyen, Középhegyen 

és Alhegyen csaknem 180 hektáron 

borítja a dombot szôlôültetvény. A 

kemény, száraz fehérborok, az Olaszrizling, 

a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a 

Chardonnay – könnyen jókedvre derítik 

az embert, az alhegyi vendégfogadó présháznál 

gyorsan elôcsalják a nótát. 

Magyarkeszi és Felsônyék között figyelnünk 

kell, hogy észrevegyük az erdôkaréjozta 

kis Tükrösi-tavat. Ez a megye 

legkisebb horgásztava, mindössze egy hektárjával. 

Azért érdemes szerencsét próbálni, 

mert pontyban, amúrban, csukában 

gazdag. 

vesen ismerték nála jobban, aki éveken át 

a sárközi jobbágyok ügyvédje is volt. A 

szabadságharc idején tevékenyen részt 

vett a közéletben, annak bukása után bujdosni 

készerült. Deák Ferenc az ô segítségével 

menekült Tolna megyébe a császáriak 

elôl. Bécsben hunyt el 45 éves korában. 

Gyeney Judit tamási születésû szobrászmûvész 

Vas Gereben tiszteletére állított 

emlékmûve a tamási parkerdôben 

látható.

PINCEHELY 


Tájegységek határán fekszik a 2700 

lélekszámú település, kettévágja a Kapos 

folyó. Keresztülhalad rajta a 61-es fôút, 

Tamási központjában térhetünk rá és a 

pécsi vasúti fôvonal is könnyen megközelíthetôvé 

teszik a települést. Dél-kelet felôl 

a Hegyhát lankái határolják, míg déli 

irányban a Kapos kiszélesedô völgye nyújt 

csodálatos látványt a szemlélôdônek. 

Nyugat felé kitûnô minôségû szántóföldek 

veszik körül. Évezredes szôlôkultúrája 

van, jó bortermô vidék. 

A határban található neolit- és bronzkori 

leletek szerint a folyó és a lankás 

dombok biztosította kitûnô természetföldrajzi 

lehetôségeket már az ôskor embere 

is hasznosította. Az Árpád-kori településeit, 

Görbô és Gyánt községeket elôször 

1138-ban említik. A két falu késôbb 

Pincehely néven egyesült. A XVI. század 

végétôl az Eszterházyak birtoka a két helység. 

A török hódoltság idején Görbô lakossága 

is alaposan megfogyatkozott. Magyar 

telepesek népesítik be. A XVIII–XIX. században 

éli fénykorát. A jelentôs megyei 

tisztséget betöltô családok közül Csefalvai 

Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott 

1822–1823. között Vörösmarty Mihály. 

A hagyomány még azt is tudni véli, 

hogy a költô itt írta a A Zalán futásának 

elôszavát. Helyet kér és kap magának Pincehely 

az 1848–49-es, forradalom és szabadságharcban 

is. 1848 ôszén, az ozorai 

fegyverletételt megelôzô napokban Róth 

generális áthaladt a falun és a pincehelyiek 

megtámadták a poggyászszállítmányt és 

felkoncolták az ôrséget. Róth erre visszatért 

hadával Pincehely megfenyítésére és 

hadisarc fejében behajtott 2000 forintot, 

24 ökröt, 6000 birkát és 300 akó bort, 

majd felszedette a Kapos hídját, hogy arra 

ne menekülhessen a nép. Végül ágyúit a 

községre irányította és felgyújtatta azt. 

A Csefalvai-család volt kúriáját a közelmúltban 

felújították, s a panziónak is 

otthont adó épület állandó kiállítása szép 

környezetben várja a látogatókat. A kiállítás 

a költô helybeli mûködését, s a falu 

népviseletét örökíti meg. A „tisztaszoba” a 

századelô vidéki életét idézi, kiegészítve a 

helytörténeti gyûjtemény legfontosabb 

tárgyaival. 

A falu római katolikus, barokk templomát 

(Vörösmarty tér 10. Tel: 74/ 406- 

647). 1766-ban szentelték fel a Boldogságos 

Szûz Mária tiszteletére. A Görbôn ál- 

Pincehely látképe 

A Csefalvai kúria 


A Pianó Bár 

A belecskai templom 

ló mûemlékjellegû Nepomuki Szent János-kápolna 

barokk épületét a 18. században 

emelték. (Kulcs a plébánia hivatalban.) 

A Gárdonyi utca 16. szám alatti 

bolt eredeti, századeleji berendezése ipartörténeti 

kuriózum. 

A községben jelenleg elsôsorban a mezôgazdaság 

adja a megélhetést: a jó minôségû 

szántók, szôlôk, erdôk. Fontos munkalehetôséget 

jelent a Szent Orsolya Kórház, 

a PRIMAGÁZ üzemegysége és a 

GÁZ-TRANS Kft. telephelye is. 

A hagyományosan vendégszeretô faluban 

több vendéglátóhely is mûködik. A 

BELECSKA 


A Pincehelytôl délre, a Gyönk felé vezetô 

úton, a Kapos mentén meghúzódó 


színvonalas, a modern követelményeket 

finom eleganciával kielégítô PIANO BAR 

a község központjában megnyitása óta 

kedvence a helyi és a környékbeli vendégeknek, 

akik kulturáltan szórakozhatnak 

itt. A község igen jó minôségû ivóvizét 

évek óta a helybeli WATERPLUS Kft. 

biztosítja. Ma is áll és „mûködik” felújítva 

az egykori csárda Görbôn, nem messze a 

Kapos hídtól, amirôl azt tartják, hogy valamikor 

gyakran látogatták a szomjas betyárok, 

és ha zsandár jött, egy, a Kapos 

mocsaraiba vivô alagúton nyertek egérutat. 

kis község Belecska. Hagyománya, története 

elsôsorban a Tolnai–Hegyhát falvaihoz 

kötik. 

A középkori Simontornyához tartozott, 

1397-tôl neve többször is elôfordul a 

különbözô birtokügyletek kapcsán. 

A török idôkben elpusztult falu késôn 

települt be. A XVIII. században készített 

elsô katonai térkép csak Belczi pusztának 

ismeri, s 1851-ben Fényes Elek is csak 

pusztának mondja Belecskát. Mai lakosai 

valószínûleg a Gyönk környéki protestáns 

falvakból (Szárazd, Udvari, Keszôhidegkút) 

származnak. A legujabb kutatások 

szerint, már a honfoglalás idején település 

volt ezen a helyen. Ma mintegy 450 fô 

lakja, akiknek jó része német nemzetiségû. 

Vendégszeretô szivélyes emberek akik 

ragaszkodnak evangélikus vallásukhoz, 

amit a falu közepén álló szépen rendben 

tartott templom is bizonyít, kertjében a 

két világháború áldozatainak emlékmûveivel. 

A község mellett lévô, a századfordulón 

épült Mechwart-kastélyban szociális 

otthon mûködik. 

A Kapos árterétôl a Hegyhátig húzódó 

erdôkben gazdag vadállomány él, apróvad 

mellett szarvas, vaddisznó és ôz is 

gazdagítja a helybeli és külföldrôl érkezô 

vadászok zsákmányát.

PÁRI 


A Tamásitól délre található kis Koppány 

menti falu a dombok közé húzódik.A 

61-es útról térhetünk le a kis bekötô 

útra. A XVIII. században az 

Eszterházy-birtokokhoz tartozó községet 

németajkúakkal telepítették be, akik 

szinte falvanként egy-egy növény termelésére 

specializálódtak. A páriak káposzta- 

és gyümölcstermesztésükrôl voltak 

híresek, különösen ízletes ôszibarackjaik 

és jó vörösboraik igen keresettek voltak 

a környéken.Ma is fejlett a szôlôkultúra. 

A csendes, szép természeti környezetben 

fekvô falu határában üdülôköz- 

NAGYKÓNYI 


Tamásiból Dombóvár felé indulva a 

61-es fôúton érhetô el a Koppány menti 

falucska. Barokk római katolikus temploma 

(Város u. 154.) a 18. század második 

felében épült. A községben született 

KOPPÁNYSZÁNTÓ 


Tegyünk egy kis kitérôt Nagykónyiból! 

A somogyi megyehatáron fekvô község 

a települést kettészelô folyóról kapta 

nevét Koppányszántó. 

Sajátos viseletérôl nevezetes, mely a 

környékbeli somogyi illetve tolnai falvakéval 

rokon. Jellemzô darabjai a mintás 

anyagból varrt „blujzok”, vagy réklik, 

amelyek a szoknyákhoz hasonlóan selyembôl, 

atlaszból, organtinból vagy bársonyból 

készültek. Az organti blúzok fölé 

a fiatal lányok, asszonyok cintányéros 

(flitteres) pruszlikot vettek. A szoknyák 

alá 5-6 „slingütt péntôt” (alsószoknyát) 

pont kialakítását tervezi egy német vállalkozó. 

Száz hektáros területen kívánják 

felépíteni a Club Pannonia Thermált, 

ahova gyógyszállót, üdülôházakat, 18 

lyukú golfpályát teniszpályákat, fedett 

uszodát, játékkaszinót, éttermet terveznek. 

A termálvizet a saját kutak biztosítják 

majd – kettô elkészült már –, s a horgászat 

kedvelôi is kapnak lehetôséget a 

dombok lábánál fekvô tavon. A tervek 

elkészültek 1996-ra, a beruházás egyelôre 

várat magára. 

A község életét bemutató helytörténeti 

emlékeket (népviseleti és használati 

eszközöket) a fôutcán lévô volt erdôgazdasági 

irodában tárják a látogatók elé. 

Sárdy János (1907–1969) színész. Szülôhelyét 

a Dombóvárra vivô út mellett a 

kultúrházzal szemközti házon emléktábla 

jelzi. A népszerû mûvész személyes tárgyaiból, 

bútoraiból, könyveibôl, hagyatékából 

emlékszobát rendeztek be a kultúrház 

emeltén. (Kulcs a mûvelôdési ház vezetôjénél) 

vettek fel, s ezek „kerekitették ki” viselôjüket. 

A szoknya elé slingelt kötényt kötöttek, 

lábukra félmagas sarkú, fekete vagy 

sötétkék cipô került. 

A helyi szépségideál szerint a szoknyának 

elôl laposan, hátul kereken kellett állnia, 

ezért pufándlit, azaz farpárnát használtak. 

A viseletet a jellegzetes fôkötô, a 

cintányéros (flitteres) pille egészítette ki, 

amelynek ünneplô példányait üveggyöngyökkel 

díszítették. A pille alatti fejcsipke 

is cintányéros, szalagos, gyöngyös volt. A 

pillét egyébként, a flitteres mellett ismert 

a kasmír változat is, a közeli Kocsolán 

varratták. 

A férfiak ünnepi öltözete: csizmanadrág, 

a kézzel gazdagon hímzett, mada- 

Arról szól a fáma, hogy 

amikor Sárdy János kántortanító 

lett, jelentkezett 

szülôfalujában az elôljáróság 

által kiírt pályázatra. 

A nagytekintélyû testület 

meghallgatta, de nem alkalmazta, 

mert “gyengének” 

találta a hangját. 

A többit tudjuk ... 


Néma békák 

A Somogy megyei 

Törökkoppány és a Tolna 

megyei Koppányszántó 

határában található a 

Sötétkeréknek nevezett 

terület, amirôl az a legenda 

járja, hogy amikor Szent 

István seregével Koppány 

ellen vonult az éj leple alatt, 

nem brekegtek a békák. 

Koppány és serege így 

meghallotta a királyi had 

lovainak dobogását és 

elmenekült. Szent István 

akkor megátkozta a békákat, 

s azok állítólag Sötétkeréknél 

azóta is némák maradtak. 

KFT 

ras, virágos stb. – gyolcs ing, kalap és az 

egyenes, illetve görbeszárú csizma. Ma ezt 

már csak a szeptemberi szüreti felvonuláson 

mutatják meg egymásnak és a környékbeli 

kiváncsiskodóknak. Koppányszántó, 

Kiss Lajos óta tudjuk, gazdag nép- 

ÉRTÉNY 


A csendes kis falut egy bekötôúton lehet 

megközelíteni Nagykónyi, illetve 

Koppányszántó felôl. Határában a Kányapatak 

felduzzasztásával halastavakat alakítottak 

ki. 

Mûemlékjellegû barokk temploma 

1749-ben épült, s eredeti berendezésének 

KOCSOLA 


Folytatva utunkat Dombóvár felé a 

61-esen Kocsolára érkezünk. E magyar 

és német lakosságú község történetérôl 

alig van jelentôsebb írott forrásunk, 

1742-ben még Szakcs filiája volt, csak 

1753-ban épült egy kis kápolna a falun 

kívül. Barokk templomát, ami 1783-ban 

épült, Szent Anna tiszteletére szentelték 

fel (Plébániahivatal: Kossuth u. 72.) A 

hódoltság után pusztán álló település új 

lakói a XVIII. század végére erôsödnek 


dalokban. A Tamásitól Igalt, illetve a Balatont 

ezen az úton megközelítôk egy figyelmet 

vonzó alkotást láthatnak a település 

központjában: Paszka Ferenc Szentháromság 

címû mozaikképét. 

nagyrészét megôrizte. Jó kétszáz esztendôvel 

ezelôtt e kis településen algimnázium 

mûködött, ez volt Tolnában az elsô magasabb 

fokú intézmény a protestáns iskolák 

után. (Ma az általános iskolás korú fiatalok 

a szomszédos Nagykónyiban szerzik 

meg a tudást.) 

A község híres szülötte volt Endrôdy 

János piarista pap, tanár, író, színháztörténész. 

meg annyira, hogy felépítik elsô és legfontosabb 

közösségi épületüket. A gazdaságilag 

is egyre gyorsabban gyarapodó 

lakók ízlését és tehetôsségét jelzi a templom 

berendezése is. A kor hangulatát 

idézi elénk a jellegzetes barokk oltár, 

szószék és a templomi padok sora. 

Dombóvár felé haladva a 61-es úton 

Kocsola határában egy szépfekvésû tavacskát 

pillantunk meg az út mellett, a 

Homoki-dûlôben. Az úttól kôhajtásnyira 

lévô 1,8 hektáros források táplálta vízben 

ponty, amur, süllô, csuka és egyéb 

hal él. 

UNITERM SZERELÔIPARI ÉS 

SZOLGÁLTATÓ KFT. 

Iroda: Dombóvár, Árpád utca 24. Tel./fax: 74/465-033 

Tevékenységi kör: 

Mélyépítôipar 

Építôipari szakipar 

Építési és épületgépészeti szerelôipar. Közúti teherszállítás

SZAKCS 


A 61-es útról lekanyarodva – Kocsolánál 

tábla jelzi – érhetô el a község. A 

Koppány és a Kapos közötti vízválasztó 

határán fekvô falu a környék egyik jelentôsebb 

települése. Rajta keresztül közelíthetô 

meg a szomszédos Nak és Lápafô, valamint 

Várong is. 

Határában kiterjedt római romok, 

belterületén pedig X. századi temetô. A sírokban 

a magyar köznépre jellemzô honfoglalás-, 

illetve Árpád-kori használati tárgyakat 

találtak. A környék nyilvánvaló lakottsága 

ellenére 1348-ig Szakcs nevét az 

írott források nem említik, szerepe csak 

ezt követôen nô meg. Fejlôdését nagyban 

elôsegítette, hogy területén vezetett át a 

Dunántúlt É-D irányban átszelô Veszprém–Pécs, 

valamint a K-Ny irányú kereskedelmet 

a Duna és Szlavónia között 

lebonyolító út. 

A késôbbi Eszterházy-birtokon gyorsan 

gyarapodó falu a XVIII. század végére 

visszanyerte mezôvárosi rangját. Lakosai 

között habán kerámiát készítô fazekasok 

is voltak. 

Római katolikus temploma (Plébániahivatal: 

Petôfi u. 15. ,tel: 74/ 485- 

294.) gótikus falrészleteket is ôriz, s 1729ben 

barokk stílusban építették újjá. A hajó 

külsô oldalán ma is látható az egyik barokk 

ablak felett a magasabb, egykori gótikus, 

csúcsíves záródás. A déli oldalon az 

1772-ben elhunyt Szokoli József kompolti 

apát, szakcsi esperesplébános befalazott 

vörösmárvány sírköve látható. A bejáratnál, 

a kórus alatt egy törökkori mosdó- 

LÁPAFÔ 


A lápafôi erdôhöz köti halála a XIX. 

sz.-ban „világhírûvé lett” betyárt, Sobri 

Jóskát, aki „megugrott” a zirci tömlôcbôl. 

medencében található a szenteltvíztartó. A 

község híres szülöttei között tarthatjuk 

számon Mészáros Gyula (1883–1957) 

nérpajzkutatót, egyetemi tanárt, aki a Magyar 

Nemzeti Múzeum munkatársaként 

csuvasok és tatárok között végzett folklórgyûjtést. 

„Másféle tudománynak” hódolt a 

község szülötte, Tóth Pál József, aki az elsô 

világháború után kezdte meg a hírversek 

írogatását az akkori kultuszminiszter 

engedélyével. 80 km-es körzetben gyalog 

járta be a környéket, és vásárban, búcsúban, 

nagy községi piacokon, lakodalmakban, 

disznótorokon, eljegyzéseken és a 

mindig nyitva tartó kocsmákban gyûjtötte 

a híreket, amelyeket egylapos formában, 

„Szakcs és Vidéki Hírek” címmel önmaga 

terjesztett. 

Szakcs jó bortermô vidék, s a bortól 

dal, zene fakad. Mindig is, most is keresettek 

a községi rezesbandák, amelyek 

nagy-nagy területet trombitáltak be lakodalmakba 

híván a vendégeket. De maradjunk 

a bornál. Öreghegyen még mindig 

áll az a zsúptetôs présház, ami jelentôs népi 

épitészeti emlék és a védett kategóriába 

tartozik. Homlokzatán tábla jelzi: mûemlék. 

(Tulajdonosa: Miklai Sándor, Szakcs, 

Rákóczi u. 85.) 

Szakcsot Lápafô felé elhagyva, az úttól 

kétszáz méterre csillog a Szentkúti-árok 

vizét felfogó kéthektáros horgásztó. A jól 

fejlett pontyokat és amúrokat nyáron csemege-, 

vagy gyöngykukoricával fogják, a 

ponty ôsszel gilisztára kap, a süllôt halszeletekkel, 

a kárászt akár kenyérbéllel is horogra 

lehet csalni. 

Szökött katonákból, futó betyárokból csapatot 

szervezett, aztán hol egy számadó 

juhászt, hol egy tiszttartót fosztott ki. Miután 

Vas, Gyôr és Sopron vármegyékbôl 

katonasággal kiszorították, sikertelen volt 

ellene a hajsza, mindaddig míg ki nem ra- 

A szakcsiakat tökmagosoknak 

csúfolták, fennmaradt 

ez a népdal szövegváltozatában 

is: „Hej, a szakcsi 

legények, jaj, de nagyon 

szegények. / Pénzér nyúl a 

zsebébe, zsebébe, sej, a zsebébe 

/ Azt tökmag akad a 

kezébe” A tökmagozás 

valójában azt jelenti, hogy 

az említett magot rézdrótból 

készített spirállal veszik 

körül, selyemfonállal 

átlósan áttekerik s ebbôl 

aztán háromágú virágot, és 

egyéb diszt készítenek. 

Ügyelnek arra, hogy a 

piros-fehér-zöld szín 

domináljon. 


olta Hunkar Antalt, az 1809-es utolsó 

nemesi felkelés ezredesét, Kossuth hû követôjét, 

a 48-as fôispánt. A panaszt hallván 

a nádor és a király vérdíjat tûzött ki 

Sobriékra és a Schwarzenberg ulánus ezredet 

is kivezényelték elfogásukra. 

A 7 fôre fogyatkozott csapat a lápafôi 

erdôben órákig ellenállt, de a haramia pajtásai 

megfutamodtak. Sobri egyedül került 

szembe Benst Edmund báró ulánus- 

VÁRONG 


A somogyi megyehatáron megbúvó 

kis falucska mindössze 250 lelket számlál. 

Neve a középkori forrásokban „villa 

Warang” néven bukkan fel 1138-ban. 

Késôbbi történetérôl alig van adatunk, 

azt azonban tudjuk, hogy a törökkori felszabadító 

hadjáratok után az elpusztult 

falut németajkú lakosság építette újjá. 

Várongot az elmúlt évtizedek településfejlesztési 

koncepciója „szerepkör 

nélküli településsé” nyilvánította mielôtt 

azonban a megmaradt lakosság elvándorolt 

volna, Tancsik József, ma már nyugdíjas 

tsz-elnök, újsághirdetéssel szólította 

NAK 


A Dombóvártól északra található kisközség 

határában a XIII. század elején 

templom állott. Mai temploma 1758-ban 

épült, Szent Mihály fôangyal tiszteletére 

szentelték fel. Filiája Várong. 

Bernáth János (1910–1964) szülôfaluja. 

Mégis legtöbben Széles Lajost, a gyógyító 

fodrászt emlegetik, aki 1919-ben 

született. Borbélynak tanult, majd „kitántorgott” 

Amerikába. Peruból érkezett ha- 


kapitánnyal. A betyár a tisztre fogta fegyverét, 

aztán hirtelen mozdulattal mégis 

magát lôtte szíven. 

Sobri idealizált alakját többen feldolgozták, 

Szigligeti Ede, Fekete Gábor, 

Vahot Imre. A Névtelen vár címû regényében 

Jókai Sátán Laci alakját mintázta 

Sobriról. A nép ajkán megmaradt közülük 

való igazságtevônek jószívû szegénylegénynek. 

Várongra az ott letelepedni kívánókat. 

Lakást, háztáji gazdálkodási lehetôséget 

és a szövetkezetben munkát biztosított 

nekik. Ezek az emberek az ország keleti 

felébôl érkeztek, mintegy nyolcvanan. A 

falu hetvenes évekbeli küzdelmérôl szól 

Vitézy László Békeidô címû dokumentumfilmje. 

A mai csendes, szép környezetben 

fekvô faluból könnyen megközelíthetôk 

a környékbeli termálfürdôk. Igallal, 

Dombóvárral és Tamásival is közvetlen 

út köti össze, s a Balaton sincs túl meszsze. 

A vendégek fogadására egy panzió 

építésével és a tájház berendezésével készülnek. 

za 1964-ben, s elôször Nakon telepedett 

le. Itt kezdte gyógyítani a maga készítette 

„gyógyszerrel” az égési sérüléseket, eredménnyel. 

Találmányát megvásárolták és 

Naksol néven sejtregenáló szerként, valamint 

égések kezelésére használják ma is. 

A falu határában, a Szentkúti-árok 

völgyében egy 6,3 hektáros horgásztó 

várja a helyieket, a környékbelieket és a 

vendéghorgászokat. A hívogató horgászvízben 

ponty, harcsa, süllô, amur és kárász 

tanyázik.

DALMAND 


Ha visszatérünk Tamási–Kocsola felôl 

a délnek tartó útra, a 61-es fôútról három 

kilométer után kell elfordulnunk 

Dalmand felé. Nevét elôször 1138-ban 

említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban 

többször a somogyi birtokok 

között sorolták fel, míg a XV. századtól 

következetesen az ozorai uradalomhoz 

tartozó Tolna megyei településekkel 

együtt említik. 

Az egykori mezôváros a hódoltság 

után pusztán maradt, a legutóbbi idôben 

az egykori nagybirtokok, elsôsorban az 

Eszterházy uradalom területén létrejött állami 

gazdaság központjaként erôsödött 

meg. Ma a Dalmandi Mezôgazdasági Rt. 

elsôsorban hibridkukorica termesztésérôl 

ismert. 

A Dalmand melletti Sütvény valamikor 

a ménesérôl volt híres, az egykori gazdasági 

út is az istállók mellett visz el. 

A Mezôgazdasági Rt. szívesen fogadja 

a természetkedvelôket, a pihenni és sportolni 

vágyókat az év minden szakában. Kitûnô 

sportlovak kerültek ki a sütvényi tenyészetbôl. 

Lovasprogramok, lovastúrák, 

sétakocsikázás teheti színessé az itt töltött 

napokat. Kezdôk, haladók, valamint 

edzett lovasok egyaránt megtalálják a tudásuknak 

megfelelô terepet. Kitûnôen felszerelt 

kemping és apartmanok állnak a 

vendégek rendelkezésére. 

DDaallmmaannddii MMeezzôôggaazzddaassáággii RRtt.. 

DDaallmmaanndd,, 

TTeell..:: 7744//443399--113333,, 443399--330088 

FFaaxx:: 7744//443399--880088,, TTeelleexx:: 1133--339999 

Tábla jelzi a közelben lévô 1,4 hektáros 

horgásztavat. Az egykori kender-áztatóban 

ponty, amur, csuka és kárász él. A 

vízparton fôzési lehetôség adódik. 

Az év minden szakában vadászati lehetôséget 

biztosítanak. 

Túra lovaglás 

Lovagoltatás 

Sétakocsikázás 


A hangulatos belváros 

DOMBÓVÁR 


Tolna megye népesség szerint második 

legnagyobb városa, megyehatár menti 

települése a 22 ezer lakosú Dombóvár. 

Dombóvári sétánkat a 611-es út szôlôhegyi 

elágazásánál, a város legrégebbi emlékénél 

kezdjük. 

A középkorban a Dombay-család 

kapta meg területét, amely nevét is a birtokosok 

váráról nyerte. A Kapos mocsárvilágából 

kiemelkedô szigeten épített vá- 

T I E G E L 

UTAZÁSI IRODA 

7200 Dombóvár, Ady u. 9. 

Tel/fax: 74/466-222 

- nyaraló-, és apartmanközvetítés, 

- pénz-, utazási- és eurocsekkváltás, 

- ingatlanközvetítás, utazásszervezés. 


Vendégeinknek a következô 

programokat kínáljuk: 

Budapest-, Balaton-, Dél-Dunántúli 

kirándulás, Pusztaprogram. 

L e g y e n a v e n d é g ü n k ! 

rat az oklevelek elôször 1313-ban említik. 

A család utolsó sarja, Dombay János 

örökös nélkül hunyt el. Felesége, Örzse, 

Werbôczi István leánya volt, így rá szállt 

a dombóvári vár tulajdonjoga. A neves 

középkori jogtudós e falak között írta a 

Tripartitum, a Hármaskönyv jelentôs részét. 

Amikor Tinódi Lantos Sebestyén 

1538 körül Dombóvárott tartózkodott, e 

helyen vetette papírra „Jáson és Medea” 

címû széphistóriáját. A vár hamarosan 

török kézre került, s a hódoltság után teljesen 

elvesztette jelentôségét, végül lebontották. 

Az egyik megmaradt falcsonk 

a gólyák kedvelt fészkelôhelye, ezért nevezik 

a helyiek „Gólyavárnak”. Talán nehéz 

elképzelni, de itt valaha összefüggô, 

dombtól-dombig terjedô mocsár húzódott. 

A XVIII. sz. második felében épülô 

templom (Plébániahivatal: Arany János 

tér 18. tel: 74/465-743.) körül kezd kialakulni 

a központi településforma, ami 

azonban nem fejlôdhet ki, mert a terület 

új birtokosa, Eszterházy Pál és utódai a 

Templom tértôl északnyugatra egyetlen 

nagy hosszan elnyúló tömbben építik fel 

az uradalom központi irányításához 

szükséges házakat. Így a mai Erzsébet, illetve 

Szabadság utca mentén országúti 

település alakult ki, majd ennek a legszélén, 

a mai Rákóczi utca vonalában új országút. 

Az igazi változás akkor következett 

be a városlakók életében, amikor 

G u T e R e i s e 

H e i l b a d D o m b ó v á r - G u n a r a s 

U n g a r n 

7200 Dombóvár-Gunaras 

Hableány u. 5. Tel.: 74/461-025

1872-ben megépült a vasút, s egyre nagyobb 

jelentôségû csomóponttá vált a 

város. 

Ha elindulunk a Gólyavártól a 

Dombóvár-alsó vasútállomást érintve a 

vasutas lakóházak mellett haladunk el, 

majd az egykori zsinagóga és mellette az 

emlékmû, a második világháborúban elpusztított 

zsidók (közel ezren voltak 

dombóváriak) mementója látható. Ha 

felérünk az Arany János térre, a neoklasszicista 

jellegû volt Korona Szállót és a 

hasonló stílusú Szentháromság-szobrot 

látjuk. 

Mögötte a római katolikus templom 

áll, régi része, a várnegyed kápolnája igen 

egyszerû barokkos homlokzattal. A 

templom mai alakjában „köszönhetôen” 

a többszöri hozzáépítésnek, jellegtelenné 

vált. Meg kell említenünk két, Kismartonból 

származó értékes barokk oltárát, a 

kegyuraság, az Eszterházy család ajándékát 

és a barokk jellegû szószéket. 

Dombóvár belsô épületeire, így az 

Arany János térre és közvetlen környékére 

a neoklasszicizmus a jellemzô. Ne 

várjunk olyan épületet, amely teljes egészében 

egységesen mutat fel valamilyen 

stílusjegyet. Ha itt járunk tegyünk egy 

kitérôt innen a Béke parkba, az egykori 

Sziget-erdôbe, ami szintén a Kapos árterébôl 

kiemelkedô sziget. Az erdô ma már 

a múlté, de még találhatunk néhány vastagtörzsû 

ôsfát. 

MUSKÁTLI VENDÉGLÔ 

Étterem–Restaurant 

Szeretettel várom kedves vendégeimet 

éttermemben. Vállalok családi 

és csoportos rendezvényeket is. 

Bánfalvi Imre 

Dombóvár, Gábor Béla u. 1. 

(Újdombóváron a Fatelítô mellett) 

Telefon: 74/466-672 

Nyitva mindennap 12 órától 22 óráig. 

Az egykori várárok jól felismerhetô. 

Jelenleg is folyik a szigeterdôi vártorony 

feltárása, mely valószínüleg XI–XII. századi 

eltemetett rom. A mai túrista figyelmét 

inkább Horvay János Kossuth-szoborcsoportjának 

alakjai ragadják meg. Az 

alkotó a forradalom és szabadságharc tragikus 

bukását faragta meg, megörökítve 

az elsô független felelôs magyar kormány 

minisztereit. A kompozíció érdekessége, 

hogy az alakok más-más kertészeti 

környezetben kaptak helyet, így enyhül a 

tragikus hatás. A szoborcsoport eredetileg 

1952-ig Budapesten volt az Országház 

bejárata elôtt, a Kossuth téren, ahonnan 

kivitték a Kerepesi temetôbe, majd 

felajánlották: viheti, majdnem ingyen, 

akinek kell. A szállítási díj 116.000 Ft 

volt. A 23 m-es szoborcsoport évekig hevert 

Dombóváron a Hunyadi téren, mivel 

ott akarták elhelyezni elôször. 1972ben 

helyreállították, s így került mai helyére. 

Ha visszatérünk az Arany János térre 

és utunkat a Szabadság utcában folytatjuk, 

akkor több, hamarosan helyi védettség 

alá kerülô épületek – a 4., 6., 8., 12., 

14., 16., 18., 21. számú ház elôtt sétálhatunk 

végig. A széles Szabadság utca alatt 

kanyarodik a Kossuth Lajos utca, melynek 

házai a századfordulón élt családok 

jobb életszinvonalára utalnak. E házak 

egyikén helyezték el Weszeli Károly költô 

emlékét ôrzô táblát. 

A gólyavár 


Kossuth - szoborcsoport 

A Hunyadi téren láthatjuk Illyés kopjafáját, 

(a Hunyadi téri Illyés házat lebontották 

már), nem messze tôle az ugyancsak 

helyi védettség alá esô mozit és a tér 

másik végén a bíróságot (Hunyadi tér 

33.). 

Amennyiben az Erzsébet utcát választjuk 

útirányul az Arany János térrôl 

indulva, akkor a szakközépiskola, volt 

orsolyarendi zárda, elôtt haladunk el, nem 

COUNTRY HALL 

Nyitva: 7–23.3o-ig. 

Péntek–Szombat: 

22–o3-ig. 

DISCO 

Dombóváron a Kapos híd mellett 

a 61-es út mentén. 


sokkal utána a második községháza következik. 

Itt lakott gimnazista korában Illyés 

Gyula a nagybátyjánál. Utunk során 

Szepessy László költô emléktáblája és a 

Szent Flórián szobor elôtt megyünk el. A 

kertvárosban a geometrikus települési rendet 

fedezhetjük fel, különbözô megoldással 

épített családi és tömblakásos házakat 

találunk. A Dália utca 25-ben megtekinthetjük 

a Fekete István gyûjteményt, Bodó 

Imre munkálkodásának eredményeként. 

A városközpontba a Rákóczi és a Teleki 

utcán térünk vissza. Itt látjuk a Mûvelôdési 

Házat (Hunyadi tér 25.), elôtte 

Samu Géza Pogány istennô szobra fogadja 

a nézelôdôt. A Dombó Pál és a Bezerédj 

utcán át megyünk az Illyés Gyula Gimnázium 

elé (Bajcsy Zsilinszky u. 2.). Utunkat 

megszakítjuk a Dombóvári Galériánál, 

s hétköznap megtekinthetjük az idôszaki 

kiállítások valamelyikét. 

Helyi védettség alatt álló épületekkel 

találkozhatunk a volt polgári fiúiskola, az 

evangélikus templom, a gimnázium, református 

templom, a Mária-lak, a Dôry 

kastély elôtt elhaladva. A gimnáziumhoz 

közeli Jókai u. 13 sz., a Pál-ház, éppúgy 

védelem alá került, mint a vasútállomás 

két irányítótornya. Az ipari emlékek mellett, 

építészeti értéket képviselnek, a valaha 

Kós Károly tervezôirodája által megálmodott 

szolgálati lakások. Újdombóvárra 

értünk, ami jellegzetes munkástelepülésként 

jött létre, fôleg vasutasok számára.

A Fôutcán védett gesztenyesor lombkoronája 

alatt sétálhatunk, ide csatlakoznak 

derékszögben a mellékutcák. A kórház 

(Kórház u. 39.) elôtt elhaladva a 61-es 

útra érünk ki, itt már az ipari negyed fogad 

bennünket. 

Dombóvár hagyományos nyári programja 

a Dombóvári Napok rendezvénysorozata, 

benne a Kapos Fesztivál és a 

Dombó Expo Kiállítás és Vásár. Az augusztus 

20-i Gunaras Kupa város kosárlabda 

híveinek szerez örömöt. 

Dombóvártól északra, Tamási felé haladva, 

a hôgyészi elágazás után fedezheti 

fel az utazó a konda-völgyi horgásztavat, 

amit Tüskei-tónak is neveznek. A 45 hektáros 

vadregényes tórendszer a helyi Városi 

Horgász Egyesület kezelésében van és 

kapitális halairól neveztes. Vadvízországban 

szép pontyok és süllôk, hatalmas harcsák, 

szemrevaló csukák, termetes amurok 

késztetik erôfeszítésre a horgászokat, a kárász 

és a keszegnépség pedig a reflexeket és 

az ügyességet teszi próbára. Stégrôl, partról 

és bérelhetô csónakból lehet horgászni 

DOMBÓVÁR-GUNARAS 

Dombóvártól alig öt kilométerre fekszik 

Gunaras, a strand és gyógyfürdôjérôl 

nevezetes településrész. A Balatontól 70, 

Pécstôl 45 km-re fekszik. Különös értéke 

az alkálihidrogénkarbonátos hévíz 

Tüskésben, s az egyesület tanyaházában. 

A vízparton vásárolhatunk napijegyet. A 

tóparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség 

van, lakókocsival is parkolhatnak. 

(55°C), amelynek fluorid tartalma is jelentôs. 

Kiválóan alkalmas minden mozgásszervi 

betegség, gyomor-, bél- és epebáltalmak, 

nôgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek 

kezelésére. Eredményesen alkalmazható 

bizonyos légzôszervi, szív-, és 

516.sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZô INTÉZET 

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 

7200 Dombóvár, Népköztársaság u. 21. Tel.: 74/465-725, 466-725, 466-732 

Az iskola szakmunkás tagozaton: 

- vasas, építômester, közlekedésgépszerelô, 

- villamosipari, könnyûipari szakmákban; 

- szakközépiskolai tagozaton, világbanki osztályokban: 

- gépész-elektronika, humán (eü.) szakmákban; 

- szakmunkások szakközépiskolájában: 

- két éves intenzív tagozaton 

fogad tanulókat az ország egész területérôl. 

Nyergesi parkerdô és 

horgász tó 


Gunaras fürdô 

1023 Budapest, Bécsi út 3–5., Telefon: 326 3884, Telefax: 326 3887 

7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., Telefon: 74/419 733, Telefax: 419 978 

érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a 

bôrgyógyászat területén. A termálvizet a 

gyógy- és termálfürdôben hasznosítják. 

A 4 hektáros parkosított területen egy 

úszó- egy strand, két gyerek- és két gyógyvizes 

medence áll a vendégek rendelkezésére. 

A gyógyászati részleg egész évben 

üzemel, a strand május 1-jével nyit és 

szeptember 15-én zár. Dombóvárról Gunarasra 

az óránként közlekedô helyijáratokkal 

lehet eljutni a Hunyadi térrôl, illetve 

a fürdô elôl. Gunaras gyógyulásra, 

pihenésre, kikapcsolódásra egyformán alkalmas. 

Az üdülôtelepen 660 egyedi nyaraló, 

84 egységes társasüdülô, 17 vállalati 

üdülô 500 személyes camping várja a vendégeket. 

Dombóvár-Szôlôhegy 

Dombóvár után Pécs felé haladva a 

61-es úton az elsô leágazás jobbra a 

nyergesi parkerdôbe vezet (mindig a 

Nyerges csárda táblát kell követni). Az 

erdô, illetve szôlôk övezte völgyben források 

vizét fogadja be a festôi szépségû 

nyergesi parkerdôben az intenzív telepítésû 

horgásztó, amiben ponty, amur, 

süllô, busa, törpeharcsa, kárász és keszegféle 

él. 

A legnagyobb vízmélység 3,6 m, az 

átlagmélység 1,5 méter és stégekrôl, valamint 

partról lehet horgászni. 

Kiváló hétvégi túraprogram lehet 

egy kellemes séta a szépen gondozott 

szôlôk között a Szent Anna-kápolnához 

és forráshoz.

KAPOSPULA 


Dombóvárral szinte egybeépült, 

szomszédos település a 61-es fôút men- 

ATTALA 


Pulától kôhajitásnyira, a somogyi 

megyehatáron fekvô községet 930-an 

lakják. Barokk Nepomuki Szent János 

szobrát 1793-ban állították, római katolikus 

templomát 1867-ben építették. A 

plébánia létezésérôl 1722-tôl vannak 

KAPOSSZEKCSÔ 


Az Észak-Zselic szélén, Dombóvártól 

délre esô községet, a 61-es úton érjük 

JÁGÓNAK 


Az Észak-Zselichez tartozó Jágónak 

CSIKÓSTÖTTÖS 


A Tolna megyében található három 

észak-zselici község közül a legészakabbra 

DÖBRÖKÖZ 


A megyehatár menti körjárat után 

Dombóvár–Szekszárd irányában folytatjuk 

ismerkedésünket a megyével. A 61-es 

útról Hôgyész–Szekszárd felé térünk le és 

Gunaras mellett elhaladva négy kilométer 

után Döbröközre érünk. 

tén fekszik. Római katolikus templomát, 

mely a 18. században barokk stílusban 

épült (Béke tér). Szent Péter és Pál tiszteletére 

szentelték fel. 

adatok. Attalához tartozik Hetény, 

Kapospula, Szentiván, Csoma és Szabadi. 

(Ez utóbbi három Somogy megyei 

település.) 

A település életében jelentôs eredmény 

a hagyományt ápoló augusztusi aratónapi 

felvonulás, jelentôs a Szent 

Vendel-napi búcsú október 20-án. 

el. Barokk katolikus temploma (Táncsics 

M. u.) Szent Erzsébet oltalmában 

1789-ben, klasszicizáló evangélikus 

temploma pedig 1886-ban épült. 

csendes, jó levegôjû község. A kaposszekcsôi 

lelkészség filiája. Iskolakápolnáját 

Szent István tiszteletére szentelték fel. 

fekvô település, lakosainak száma mindössze 

ezer fô. A középkorban a távoli, a 

mai Harc melletti Anyavár birtokai közé 

tartozott. Neve oklevélben elôször 1510ben 

fordul elô. 

Aki vonattal érkezik, vagy érinti a település 

határát valószínûleg találgatja, mi 

lehet a sínpárokat hosszan kísérô égbemeredô 

falcsonkok, romok magyarázata. 

Nos, Döbrököz vára állt itt, melyet a XVI. 

század elsô felében Werbôczi István, a 

Tripartium (jogi szokásaink elsô írásbafoglalása) 

megalkotója uralta. A várban 

ekkor 800 katona volt, ami a szomszédos 


Dombó váránál is jelentôsebb erôdítményre 

utal. Úgy tûnik, Werbôczi hiába 

kért segítséget Várallyai Szaniszló pécsi 

püspöktôl, majd magától Ferdinánd királytól, 

Ahmed török serege elfoglalta a 

várat. Arra, hogy mikor esett el a vár, csak 

következtetni tudunk forrásainkból. Csak 

valószínûsíteni lehet, hogy Simontornyához 

és Ozorához hasonlóan az 1543–44. 

év tavaszi hadjárata során került a török 

kezére Döbrököz is. 

Az egykori mezôvárosból és erôdítménybôl 

mára jószerivel csak a romok 

maradtak. 

Megcsodálhatjuk viszont a község római 

katolius temlomát, 1900-tól 1902-ig 

KURD 


A Kapos menti erdôkben megbúvó, 

1160 lelket számláló községnek elsôsorban 

barokk, 1763-ban épített katolikus 

temploma érdemel figyelmet (Plébániahivatal: 

Petôfi u. 12.), díszes oltárát Fischer 

Johann Martin szobrász 1775–1776-ban 

eredetileg a pécsi székesegyház számára 

készítette. 

Ugyanitt található Zichy Mihály festô, 

grafikus Szent Anna címû oltárképe is, 

amelyet 16 ezer pengôre becsültek egykoron. 

A templomot Szent Lôrinc tiszteletére 

szentelték fel. 


épült Páhy István hagyatékából (Plébániahivatal: 

Páhy u. 1. ,tel: 74/ 435-245). A 

tervezô Schulek Imre pécsi építész, a szentély 

freskóját 1963-ban Mór József, a diadalívet 

Újváry Lajos festette. A fôoltár carrarai 

márványból, bronzajtós szentségházzal 

készült, színes ablakát Palkó Jószef alkotta 

1912-ben. Orgonája 1902-bôl való 

és pécsi mester Angster József munkája A 

Betlehem szoborcsoport Európa-hírû, 

Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása. A 

templomot Szent Imre tiszteletére szentelték 

fel. 

A települést hétvégeken sokan keresik 

fel, a döbröközi határban lévô telkeik, 

hétvégi házaik, szôlôhegyi pincéik miatt. 

Az aprócska település híres szülötte 

volt Sebestyén Géza színész, 1924-tôl a 

pesti Városi Színház igazgatója. Itt szolgálta 

egyházát és alkotta remek faragásait 

Eôri Szabó Dezsô, akinek a munkáit 

szerte a világban megtalálhatjuk. Kurdon 

a házasságkötô terem asztala ôrzi 

kezenyomát a polgármesteri hivatalban. 

(Petôfi S. u. 11.) 

Hagyomány a településen a szeptember 

elsô hétvégéjén zajló szüreti felvonulás 

és bál. Augusztus végén a kurdi 

lovasnapok keretében fogathajtó versennyel, 

egész napos rendezvénnyel mutatkozik 

be a település az idelátogató 

vendégeknek. 

V I D A - F I V É R E K 

A u t ó b o n t ó , A u t ó k e r e s k e d é s 

A u t ó m e n t é s : 0 6 - 6 0 / 3 6 8 - 8 7 1 

VIDA KFT. 

Ivanich Antal u. 47. 

Tel.: 466-817 

Telephely: 7200 Dombóvár, Kórház út 1. 

Telefon: 74/466-817 

Rádiótelefon: 06-20/425-096 

Tevékenységi kör: 

Lakatosipari termékek gyártása, szerelése, valamint gépi lemezvágás, darabolás, 

élhajlítás és préselési munkák, gépi forgácsoló munkák, esztergályos, marós, köszörûs, autóbontó 

és kereskedés (keleti és nyugati gépkocsik).

GYULAJ 


Kurd központjából kanyarodunk le 

a túlzás nélkül állíthatjuk, világhírû 

Gyulajra. Nevét nem az 1160 lélekszámú 

aprócska falu nevezetességének köszönheti, 

hanem vadrezervátumának. 

Valaha két részbôl állt. Gyulán, melyet 

az oklevelek már 1357-ben is említenek, 

laktak a magyarok, Jováncán pedig a 

rácok, ahogy errefelé a török hódoltság 

után itt maradt görögkeleti vallású délszlávokat 

hívták. A kettô összevonásából 

alakult ki a község ma használt elnevezése: 

Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerûséggel 

határozzák meg, pontosan meddig is 

tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig 

Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”. 

Kevesen gondolnák, hogy ebben a humorosnak 

tûnô megfogalmazásban fontos 

népi tapasztalat bújik meg: a két eltérô népességû 

település gyulai részén a mezôgazdasági 

termeléssel, szôlôtermesztéssel foglakozó 

magyarok, Jováncán pedig a kevésbé 

letelepült életmódot folytató állatartó 

rácok közötti életmódbeli különbség lényegét 

fogalmazták meg így. 

A lakosok egy részének kenyeret adó 

erdôben Európa leghíresebb dámvad-állománya 

él. 

A községben született Bazsonyi Arany 

festômûvész képei a táj szépségeibe, a 

helytörténeti gyûjtemény történeti, néprajzi 

anyagába ad bepillantást (a faluházban 

látható). 1334-ben GULAY néven 

Gyulaj önálló plébánia volt, 1730-ig csak 

imaházzal rendelkezett, majd a plébánia 

megalakulása után 1733-tól már egyszerû 

kis templom volt. Barokk római katolikus 

temploma (a falu központjában, a felsô iskola 

mellett áll) 1752-ben épült. A templomot 

Jézus mennybemenetele tiszteletére 

szentelték fel. Az egykor szebb napokat 

megélt, ma „zsákutca” községbôl Tamásit a 

zárt vadrezervátumon keresztül nem, csak 

nagy-nagy kerülôvel közelíthetik meg. 

A faluból a Magyar utcán kell végigmennünk, 

hogy a gyulaji erdôhöz érkezzünk. 

(A vadrezervátum megközelíthetô 

Szekszárd illetve Tamási felôl a 65-ös útról 

a vasúti sorompó után letérve az elsô, 

Hársfa utcán át.) 

A községtôl északra, a Koppány-menti 

Tamásitól délre elterülô erdôség 7800 

hektáros dámrezervátum. Azt írják róla a 

krónikák,hogy a múlt században itt volt 

Magyarország legnagyobb vadaskertje, 

25.000 hold, sok helyen magas kôfallal 

bekerítve, ugyanúgy, mint Fertôdön, a 

másik Eszterházy-birtokon. A világhírû 

tamási vadászatokon 10-12000 hajtóval 

terelték a vadat a fôúri és fejedelmi vendégek 

elé, s volt úgy, hogy 1000-nél is több 

nagyvadat, szarvast, ôzet, vaddisznôt lôttek. 

Nos ami a Gyulaji Rezervátumot illeti, 

elmondhatjuk, hogy a 7800 hektár 

terület 90 százaléka erdô, annak kétharmada 

tölgy. Megtalálható a kocsányos és a 

kocsánytalan tölgy, és a Pári fölötti határrészben 

a szép levelû és koronájú, hazánkban 

ritka magyar tölgy is, de a cser, a gyer- 

Pihenô dám 


tyán, a fenyô, a hárs, a feketedió meg a nyár 

is erdôalkotó. 

A terület gazdája, a Tamási Erdészet 

évente 50 ezer köbméter fát termel ki, az 

erdôfelújítást pedig 120 hektáron végzi el. 

A tavasz érkeztét a sárgavirágú gyûrûs som 

jelzi, gyümölcsébôl készitették korábban a 

hires Barcogó névre keresztelt pálinkát, de 

jelez a tavaszi hérics, az illatos hunyor, 

meg az erdôk alján bôven termô, másutt 

nem található Csapody-sáfrány (Crocus 

hauffelianus v. Csapodyae), amit Csapody 

Vera híres botanikusról neveztek el. 

Ibolyalila szônyegei pompás látványt 

nyújtanak. 

A „repülôsök” seregébôl kiemelkedik 

a két pár rétisas, a három pár fekete holló, 

de nyáron megjelenik a fekete gólya meg 

a kócsag és kétszer költött már az óbirodi 

horgásztónál a törpe gém. A löszfalakban 

gyurgyalagtelepek vannak, s az egerészölyv 

is rendszeresen pásztázza a maga számára 

birtokolt területet. Mégsem elsôsorban 

madárvilágáról nevezetes Gyulaj, hanem 

a az ezres nagyságrendû dámvadjairól. 

A bekerített területen 1971-ben 

alakították ki a az egyre növekvô vadkárt 

megelôzendô hófehér, koromfekete és 

pettyes dám él zavartalanul. A dám, mint 

ahogy azt Fehér István, a Tamási Erdészet 

vezetôje és Holló György gyulaji fôvadász 

elmeséli, már a jégkorszak elôtt élt, az Európai 

dámot a rómaiak telepítették be. 

Gyulajra az 1400-as években került vissza, 

a másik, két történelmi élôhelyére, Pusz- 

,,GYULAJ" Erdészeti és Vadászati 

Részvénytársaság 

7090 Tamási, Szabadság u. 27. 

Tel.: 74/471-111, 471-000, 

471-959, 471-708 

Fax: 74/473-985 

Erdôgazdálkodás, vadászat, 

horgászat-pihenés 


tavacsra, illetve Sarkadra pedig az 1500-as 

évek végén. Az elsô dámtrófearekord bíráltat 

1923-ban volt, s az aranyérmet gyulaji 

eredménnyel érték el. Azóta négy világelsôséget 

tudnak magukénak, legutóbb 

1971-ben kerültek az élre. Nemes és nagy 

vetélkedés folyik az úgynevezett dámtulajdonos 

területeken a világelsôségért, a kék 

szalagért, amiben Gyulaj sem marad le. 

Igazolja ezt az is egyebek mellett, hogy 

nemrégiben találtak olyan hullott agancsot, 

aminek a súlya 2,4 kiló, s ebbôl a vadász 

arra következtet, hogy a tulajdonosa 

most legalább öt kiló fölötti trófeát visel. 

Az erdô másik vadjából, a vaddisznóból 

több száz kerül évente terítékre, s 

ennek nyolcvan százaléka hajtásokban 

esik. A jó színvonalú vadgazdálkodást bizonyítja, 

hogy 1993-ban a magyar rekordot, 

az év kanját Gyulajon lôtték. A dámállomány 

körülbelül tizedét teszi ki a gímszarvas, 

ami vadásznyelven fogalmazva jó 

közepes színvonalú és nagyságú trófeát ad. 

ôz a rezervátumban nincs, de külsô mezôgazdasági 

területeken lehetôség van a vadászására. 

Az erdô egyik legszebb völgyében, 

a már emlitett Óbirodon kínálja magát 

és halát két csodaszép horgásztó, amihez 

horgásztanya és stégek tartoznak. Az 

intenzív vizeket bejelentkezés után lehet 

kipróbálni, és jó eredménnyel lehet távozni. 

Gyulaj zárt, üzemi terület. Kedvelt a 

német, az osztrák és kismértékben a nyugat-európai, 

valamint most már a hazai 

vadászok körében is. A nem szálloda jel- 

TAMÁSI

leggel mûködô vadászházakban, I. osztályú 

szobákban, illetve apartmannban helyezik 

el a vendégeket, s a vadásztatási 

eredményesség 99 százalékos. Szezonban 

CSIBRÁK 


A Tolnai–Hegyhát délnyugati szélén 

található kis település csendesen húzódik 

DÚZS 


Csibráktól 5 kilométerre fekszik, a 

Kapos-völgyében Dúzs. A hódoltság után 

sokáig, még az 1730-as években is lakatlan, 

csak a következô évtizedben telepítik 

be németekkel. 

A valaha a községhez, ma Hôgyészhez 

tartozó dúzsi erdôben termett, a II. világháború 

elôtt, a leghíresebb magyar trófea. 

Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hô- 

csak vadászokat fogadnak, szezonon kívül 

viszont elôzetes bejelentkezés alapján csoportoknak 

is lehetôséget biztosítva az erdô 

megismerésére. 

meg a Kapos-völgyében. A XVIII. században 

magyar lakosságú, majd a megye más 

falvaiból frank telepesekkel gyarapodó falu 

fölötti dombokon vadban gazdag erdôk 

vannak. 

gyészi birtokos veje 1929 ôszén ejtette el a 

rendkívüli terpesztése miatt „magyar 

ökör”-nek elkeresztelt szarvast. A több 

nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg 

tömegû, 214 Nadler pontot érô trófeát 

ma a Természettudományi Múzeum ôrzi. 

Ez a híres agancs azonban még nem is legnagyobb, 

hiszen lôttek már itt 13,05 kg 

tömegû, 220 Nadler pontot érô, sôt 

13,50 kg-os trófeát is. 

A nagyvadakban bôvelkedô erdôségek 

jelentik a falu megélhetésének egyik legbiztosabb 

forrását. 

Akadály és tereplovaglás a 

Gyulaji Rezervátumban

Untitled

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?