28.07.2013 Views

Untitled

Untitled

Untitled

SHOW MORE
SHOW LESS

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.

VENDÉGVÁRÓ<br />

Látnivalók<br />

Tolna megyében<br />

Well-PRess Kiadó


A Tolna megyei VendégVáró útikönyv támogatói:<br />

Tolna megyei Önkormányzat Közgyûlése<br />

Szekszárdi Polgármesteri Hivatal<br />

Dombóvári Önkormányzat<br />

Tolna megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány<br />

és a következô települések önkormányzatai:<br />

Ozora, Pincehely, Belecska, Nagydorog, Bikács, Györköny,<br />

Madocsa, Tengelic, Kurd, Attala, Szedres, Ôcsény, Fadd, Pörböly,<br />

Simontornya, Dunaföldvár, Medina, Harc, Môcsény, Bogyiszló,<br />

Felsônána, Kakasd<br />

Nagyné Nagy Magdolna<br />

Remler-Csapó Kft.


Borsod–Abaúj–Zemplén,<br />

Komárom–Esztergom és Gyôr-<br />

Moson–Sopron megyék útikönyvei<br />

után Tolna megye hasznos<br />

vendégváró kalauzát tartja kezében.<br />

A népmûvészetérôl, vadban<br />

gazdag erdeirôl és termálvizes<br />

fürdôirôl nevezetes Tolna ezután<br />

más arcát mutatja be.<br />

Igyekeztünk a megszokottól<br />

eltérô szemüveggel látni és láttatni<br />

ezt a vidéket, olyan szépségeket<br />

is felfedezni, amit maguk a<br />

helyiek sem igen vesznek észre.<br />

Érdekes olvasmánynak, hasznos<br />

útitársnak szántuk a könyvet, a<br />

korábbiaktól eltérô útvonalon<br />

bejárva a megyét. A hagyományos<br />

földrajzi, történeti beosztáshoz<br />

csak részben ragaszkodva<br />

egy igazi turisztikai tagolásra<br />

szántuk el magunkat, elsôsorban<br />

azért, hogy könnyebb legyen a<br />

tájékozódás.<br />

Északról léptük át a 25o ezer<br />

lakosú Tolna megye határát,<br />

Dunaföldvártól kezdtük a megye<br />

bemutatását. Egy hivatalosan<br />

csak az egyházmegyei beosztásokban<br />

létezô kistájegységen, a<br />

Duna mentén kalauzoltuk végig<br />

az Olvasót. A kalandos, számtalan<br />

rejtett kincset ôrzô út nyomán<br />

értük el Szekszárdot, a megyeszékhelyt.<br />

A történelmi borvidéket<br />

is bejárva kalandoztunk a<br />

népmûvészetérôl híres Sárközbe,<br />

a Gemenci erdô ártéri rengetegébe.<br />

Páratlanul gazdag múlt és festôi<br />

kirándulóhelyek tárultak fel a<br />

Völgység hegy-völgyeit végigjár-<br />

Tisztelt Olvasó!<br />

va. Egy tájegységbe soroltuk az<br />

önálló kultúrájú Hegyhát, a természetvédelmi<br />

területeirôl ismert<br />

Dél-Mezôföld és a Sió-völgye településeit.<br />

Külön nyomvonalon<br />

ajánlottuk a Kapos–Koppánymente<br />

vidékét, benne a világhírû<br />

dámvad agancsokat „termô” gyulaji<br />

vadrezervátummal és a<br />

gyógy- és termálfürdôjérôl ismert<br />

Gunarassal.<br />

Vízen is bejártuk Tolnát, valamennyi<br />

horgászhelyet feltérképezve<br />

a nyugodt sport szerelmeseinek<br />

és a romantikát kedvelôknek.<br />

Egy kicsit más oldaláról szerettük<br />

volna bemutatni Tolna megyét<br />

a szûkebb pátriánkat már jól<br />

ismerôknek éppúgy, mint a kellemes<br />

mediterrán vidéket elôször<br />

felkeresô turistáknak. A bor, a<br />

folklór, a fürdôzés, a vadászat<br />

mellett talán kedvet kap valaki a<br />

Hegyhát bebarangolására, felcsigázzuk<br />

kíváncsiságát a bikácsi<br />

Ökörhegy növényvilága, a hullámzó<br />

árvalányhaj tenger, netán a<br />

nagydorogi szenesi legelô iránt.<br />

Vagy éppen e könyvet forgatva<br />

szottyan kedve az elszánt utazónak,<br />

hogy a bogyiszlói orchideást<br />

felkeresse...<br />

Szálljon kerékpárra, üljön autóba,<br />

vágjon neki az útnak kajakkal,<br />

vagy húzzon túrabakancsot,<br />

s bizton állíthatjuk, talál kalandot<br />

és izgalmas látnivalót.<br />

Várjuk Tolna megyében!<br />

Körtvélyesi Erzsébet<br />

Takács Zsuzsa<br />

DUNA MENTE 5


Szerzôk:<br />

Dr. Szabó Géza, Dr. Nagy Janka Teodóra (helytörténet, történeti áttekintés, néprajz),<br />

Solymár Imre (Völgység címû fejezet tájegység és településleírás), Szôts Zoltán (múzeumok, kiállítóhelyek a Völgységben), Dr. Töttôs Gábor (Szekszárd<br />

településleírás, Tolna megye borászata), Ékes László (horgászat, vadászat, településleírás),<br />

Takács Zsuzsa (településleírás, rendezvények), Ékes Izabella, Tóth István Zsolt (ökológia), Ékesné Császár Judit (turisztika).<br />

Fotók: Kapfinger András, Málinger János, Szôcs Dénes. Szerkesztô: Kapfinger András<br />

Fôszerkesztô: Takács Zsuzsa<br />

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet<br />

Kiadói szerkesztô: Benedek Piroska<br />

Lektorálta: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné<br />

Asszisztensek: Deák Orsolya, Kántor Tünde, Nagy Gabriella, Soltész Józsefné<br />

Marketing: E. MAN Bt. - Geller Lajos ügyvezetô igazgató, munkatársak: Enyedi István, Németh Ágnes, Páczelt Pál<br />

Címlapterv: Solymosi & Lengyel Reklámügynökség - Miskolc<br />

Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.<br />

Tördelés: Nazar Bt. Fésüs László - Miskolc<br />

Nyomdai elôkészítés, színbontás: Alföldi Nyomda Rt.<br />

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Rt. Felelôs vezetô: György Géza vezérigazgató<br />

A megrendelés törzsszáma: 240.66–12–2 Készült Debrecenben az 1996. évben.<br />

Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.<br />

3530 Miskolc, Görgey Artúr út 12. Tel./Fax: 46/326-507<br />

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Kása Béla<br />

Minden jog fenntartva! ©<br />

A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben, vagy egészben<br />

sokszorosítani vagy bármely módon rögzíteni és hasznosítani.<br />

ISBN 963 85620 1 3 • ISSN 1219-431X


Dámvadak a gyulaji erdôségben


Szentlélek templom – Paks


TARTALOMJEGYZÉK<br />

Ajánlás 5.<br />

DDUUNNAA MMEENNTTEE 10-34.<br />

Dunaföldvár 12.<br />

Bölcske 15-16.<br />

Madocsa 17.<br />

Paks-Dunakömlôd, Paks 18.<br />

Dunaszentgyörgy, Gerjen 26.<br />

Fadd, Dombori 27.<br />

Tolna 31-33.<br />

Mözs 33.<br />

Bogyiszló 34.<br />

TTOOLLNNAAII--SSÁÁRRKKÖÖZZ ÉÉSS AA SSZZEEKKSSZZÁÁRRDDII--DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 36-73.<br />

Tolna megye borászata 38.<br />

Szekszárd 42.<br />

Gemenci Tájvédelmi Körzet 60-62.<br />

ôcsény 63.<br />

Decs 64.<br />

Sárpilis 66.<br />

Bátaszék 67.<br />

Alsónyék, Pörböly 68.<br />

Báta 69.<br />

Várdomb, Alsónána, Szálka 72.<br />

AA VVÖÖLLGGYYSSÉÉGG 74-103.<br />

Kakasd 77.<br />

Bonyhád-Ladomány 78.<br />

Bonyhád 79.<br />

Börzsöny 86.<br />

Alsóbörzsöny, Cikó 87.<br />

Grábóc 88.<br />

Môcsény, Zsibrik 89.<br />

Bátaapáti 90.<br />

Mórágy 90.<br />

Kismányok 91.<br />

Nagymányok 92.<br />

Váralja 93.<br />

Györe 94.<br />

Izmény, Bonyhád-Majos 95.<br />

Aparhant 96.<br />

Nagyvejke, Mucsfa, Kisvejke 97.<br />

Závod, Mucsi 100.<br />

Tevel, Kisdorog 101.<br />

Bonyhádvarasd, Murga, Felsônána, Kéty 102.<br />

Zomba, Paradicsompuszta 103.<br />

SSIIÓÓ--VVÖÖLLGGYY,, DDÉÉLL--MMEEZZÔÔFFÖÖLLDD,, HHEEGGYYHHÁÁTT 104-132.<br />

Szedres 107.<br />

Medina 108.<br />

Tengelic 109.<br />

Kajdacs 110.<br />

Nagydorog 111.<br />

Györköny 112.<br />

Sárszentlôrinc, Uzd 113.<br />

Borjád, Bikács 114.<br />

Németkér 116.<br />

Pálfa, Felsôrácegres 117.<br />

Simontornya 118.<br />

Ozora 121.<br />

Kisszékely 124.<br />

Tolnanémedi, Nagyszékely, Sióagárd 125.<br />

Harc, Kölesd 126.<br />

Kistormás, Varsád 127.<br />

Keszôhidegkút, Udvari 129.<br />

Miszla, Szárazd, Hôgyész 130.<br />

Szakadát, Kalaznó, Diósberény 132.<br />

AA KKAAPPOOSS--KKOOPPPPÁÁNNYY MMEENNTTII DDOOMMBBVVIIDDÉÉKK 134-164.<br />

Szakály 135.<br />

Regöly 136.<br />

Tamási 137.<br />

Iregszemcse 141.<br />

Újireg 142.<br />

Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsônyék 143.<br />

Fürged 144.<br />

Pincehely 145.<br />

Belecska 146.<br />

Pári, Nagykónyi, Koppányszántó 147.<br />

Értény, Kocsola 148.<br />

Szakcs, Lápafô 149.<br />

Várong, Nak 150.<br />

Dalmand 151.<br />

Dombóvár 152.<br />

Dombóvár-Gunaras 155.<br />

Dombóvár-Szôlôhegy 156.<br />

Kapospula, Attala, Kaposszekcsô,<br />

Jágónak, Csikóstöttös, Döbrököz 159.<br />

Kurd 160.<br />

Gyulaj 161.<br />

Csibrák, Dúzs 163.<br />

PPRRAAKKTTIIKKUUSS IINNFFOORRMMÁÁCCIIÓÓKK 168-216.<br />

Szálláshelyek, vendéglátás 168.<br />

Szolgáltatás 173.<br />

Kereskedelem 176.<br />

Borászat, bortermelés 177.<br />

Népi iparmûvészet, képzômûvészet 178.<br />

Bankok, pénzintézetek 178.<br />

Utazási irodák, Programok, Rendezvények 179.<br />

Mûemlékek jegyzéke 182.<br />

Tolna megye múzeumai 191.<br />

Túraútvonalak Tolna megyében 196.<br />

Vízitúrák 199.<br />

Kompjáratok, Gyógyfürdôk, uszodák, strandok 200.<br />

Horgászat, horgászvizek Tolnában 201.<br />

Vadászváró erdô-mezô 202.<br />

Gyógyszertárak, Mentôállomások, Tûzoltóságok 205.<br />

Tolna megye éghajlata 206.<br />

Ajánlott irodalom 210.<br />

Névmutató 213.


10 DUNA MENTE<br />

A folyók völgye valaha az életet jelentette,<br />

nem véletlen, hogy a Duna hatalmas<br />

folyamát kísérve végig elôzô évezredek-századok<br />

kultúráival találkozik az<br />

ember. A Mezôföldhöz simuló Dunavölgy<br />

földtörténeti kialakulása a harmadidôszak<br />

legvégén, a negyedidôszak<br />

elején kezdôdött el. A folyó eleinte hordalékával<br />

csak a Pannon-tenger medencéjét<br />

töltötte ki. A Dunántúl vulkánikus<br />

hegységeinek kiemelkedése után kezdett<br />

más irányt venni, több ágra szakadni és<br />

a jelenkorban (új holocén) érte el a jelenlegi<br />

folyásirányát, völgyét. Ezután keletkeztek<br />

szigetei is. A mai folyóképet<br />

alig több mint 100 éve, 1841-ben a nagy<br />

szabályozásokkal rajzolták meg. Most<br />

már hosszú idôre kialakítva a Duna<br />

menti táj arculatát.<br />

A Dunát kísérô ártér, a gazdag öntéstalaj<br />

épp úgy jellemzôje e vidéknek,<br />

mint a kicsit távolabbi löszhátak. Számtalan<br />

megjelenési formája közül kiemelése<br />

méltó a közel 60 méter magasságba<br />

emelkedô paksi löszfal.<br />

A Duna mente vonzó hely volt és reméljük<br />

az erre utazó úgy véli: maradt is<br />

a második évezred küszöbén. A táj, amelyik<br />

elnevezésében csak a mai egyházkerületi<br />

beosztásban létezik, szervesen kapcsolódik<br />

a Dél-Mezôföldhöz. Élôvilága<br />

is ezt tükrözi, kirándulásra, az érintetlen<br />

természettel való találkozásra csábít a<br />

bölcskei tátorjános, vagy délebbre a<br />

madocsai szlavón völgy és a bogyiszlói<br />

orchideás erdô. A legalacsonyabb területei<br />

a száz méter tengerszint feletti magasságot<br />

sem érik el a Duna szeszélyes építô,<br />

hordaléklerakó munkájának köszönhetôen.<br />

Csak sejtelmünk lehet arról,<br />

hogy milyen vadregényes vízivilágot teremtett<br />

itt a természet. A területet sajá-<br />

Duna mente<br />

tos kultúrája miatt választottuk külön,<br />

ajánljuk felfedezésre a kirándulóknak.<br />

A távolság mindössze 60 kilométer<br />

észak–déli irányban. A Dunaföldvárt és<br />

Bogyiszlót összekötô folyamhossz mezôvárosok,<br />

falvak sorát köti össze. Létüket,<br />

korábbi gazdagságukat a dunai kereskedelmi<br />

útnak köszönhették míg az ártérben<br />

meghúzódó falvak lakóinak élelmet<br />

és közlekedési útvonalat jelentett a folyó.<br />

Ma Dunaföldváron ível át felette<br />

híd, délen Pörbölytôl 13 kilométerre<br />

Baján kelhetünk át száraz lábbal. Kompjárat<br />

mûködik Pakson, Gerjenben és<br />

Fadd-Domboriban.<br />

Tolna, Dombori és Paks már a török<br />

idôkben igen forgalmas kikötô volt, s a<br />

Duna mentén fekvô települések lakói<br />

késôbb is jó munkalehetôséget találtak<br />

például a hajók vontatásában, a hajózásban.<br />

Dunaföldvár, Tolna, Madocsa,<br />

Gerjen és Fadd jobbágyait arra kötelezték,<br />

hogy lovaikkal hajót vontassanak a<br />

Duna mellett húzódó, s a 18. században<br />

újraépített úton. Még a múlt század<br />

nyolcvanas éveiben is embervonta hajók<br />

közlekedtek a Dunán. A madocsaiak káposztájukat,<br />

a bölcskeiek gyümölcseiket<br />

szállították így Pestre. Magasabb vízállásnál<br />

a gerjeniek vagy a bogyiszlóiak<br />

csak csónakon juthattak ki a faluból, sôt,<br />

halottaikat is csónakon kísérték utolsó<br />

útjukra. Miként a Sárközben, e falvakban<br />

is meghatározó szerepe volt a halászatnak,<br />

az ártéri gazdálkodásnak.<br />

A Duna menti településeket a folyó<br />

közelségének tényén túl összekötötte<br />

történelmük, s vallási közösségük. A török<br />

hódoltsági terület lakói a református<br />

vallást követték. Már a 16. századtól a<br />

terület fôbb református eklézsiái között<br />

említették Tolnát, Bölcskét, Madocsát


és Földvárt. Az új hit – gyakran a törökök<br />

által védlevelekkel ellátott – prédikátorainak<br />

egyik szellemi központja<br />

Tolna volt, ahol Sztárai Mihály, a neves<br />

zsoltár- és énekszerzô mûködött néhány<br />

évig. Szenvedélyes természete, indulatokat<br />

kavaró hitvitái miatt számos ellensége<br />

akadt. Ezért a kopasz hitújító, mielôtt<br />

házából kilépett, elôvigyázatosságból<br />

gyakran egy botra szúrt tököt dugott ki,<br />

s ha az épségben maradt, ô is mehetett.<br />

A felszabadító háborúkat a Duna<br />

menti települések jelentôs része a mocsarakba<br />

húzódva vészelte át. A 18. században<br />

a terület új birtokosai inkább a katolikus,<br />

elsôsorban délnémet területekrôl<br />

érkezô telepeseknek kedveztek. Ezekben<br />

az években a mezôvárosok kontinuus<br />

református magyar lakossága töredékére<br />

apadt, vagy – mint Tolna esetében<br />

– a protestáns hitet tovább ôrzô közeli<br />

falvakba menekült. A múlt században<br />

a Duna mentét – elsôsorban a kézmûiparra<br />

és a kereskedelemre építve –<br />

polgárosodó nagyobb települések, valamint<br />

a hagyományos gazdálkodást folytató,<br />

paraszt-polgári kultúrát kialakító<br />

falvak jellemezték.<br />

A Duna szabályozása jelentôs változást<br />

hozott e városok, községek életében.<br />

A folyótól távolabb kerülve lazábbá vált,<br />

megváltozott a vízhez való kapcsolatuk,<br />

s új körülmények között kellett magukra<br />

találniuk. A közismert Fadd-Dombori<br />

üdülôtelep mellett kiépült a faddi Volent-öböl,<br />

de hasonló adottságokkal bír<br />

a tolnai holtág – egyelôre kihasználatlanul.<br />

A programok jórésze azért mindenütt<br />

a vízhez kapcsolódik – idehúz a<br />

helybéliek szíve. Dunaföldváron majálist,<br />

augusztusi népünnepélyt, Tolnán<br />

majálist és Thelena fesztivált a vízparton<br />

rendeznek. Kajak-kenu versenyek, híres<br />

triatlon fesztiválok és emlékezetes vakációk<br />

helyszíne Dombori. Pakson (a Duna<br />

túlparton) Bogyiszlón és a holtágak<br />

partján nônek ki nyaranta a horgász-helyek,<br />

vadkempingek.<br />

Halászbárka a Dunán<br />

DUNA MENTE 11


A Csonka-torony<br />

12 DUNA MENTE<br />

DUNAFÖLDVÁR<br />

Irányítószám: 7020 Körzethívószám: 75<br />

A folyóparti település az ôskor óta a<br />

kelet–nyugati és az észak–déli kereskedelmi<br />

utak csomópontjában fekszik. Valamikor<br />

két rév is szolgálta az átkelést, ma közös<br />

vasúti-közúti híd vezet a folyó felett. A<br />

Duna menti 6-os, mezôföldi 61-es és az<br />

alföldi 52-es utak találkozásánál fekvô<br />

hangulatos városka.<br />

A közúton Kecskemét felôl érkezôk<br />

elé, évezredeket átívelô történelmi panorámát<br />

tár a Dunát Ercsitôl – kis megszakításokkal<br />

– Mohácsig követô omló magaspart.<br />

A Dunaföldvárt kettészelô – a mai<br />

közúti hídnál lévô – mély bevágástól délre<br />

találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai.<br />

A leszakadt domboldalban a Kálvária ke-<br />

Ma rc ip á n<br />

Cukrászda<br />

Szünnap nincs!<br />

7020 Dunaföldvár, Béke tér 8.<br />

Telefon:75/342-915<br />

resztjei alatt már messzirôl láthatók az<br />

omladéktól vörös ôskori rétegek. Mit rejt<br />

ez a hegy? A régészeti feltárások a 4000<br />

éves nagyrévi kultúra leleteit hozták felszínre.<br />

(A szekszárdi múzeum kiállításán<br />

láthatók.)<br />

A mai Kávária domb földvár volt a<br />

bronzkorban. Az elôkerült LEG II AD bélyegû<br />

téglák tanúsága szerint a rómaiak<br />

ôrtornyot emeltek itt. Az erôdítés nyomai<br />

még évezredek múlva is jól láthatók, s a<br />

hely a pécsi püspökség 1009-es alapító<br />

oklevelében a szláv „Zemogny”, azaz<br />

‘földvár’ néven szerepel.<br />

Ha Budapest, vagy Szekszárd felôl a<br />

6-os fôútról érkezünk az útkeresztezôdésnél<br />

(Béke tér) fordulunk balra – itt az óváros.<br />

Megér egy jó sétát. A Templom utcából<br />

nyílik a Rátkai köz – faragott kapun<br />

jutunk be a várudvarba. Itt a dombok közé<br />

ékelôdött út északi oldalán volt az<br />

1135-ben II. Béla király alapította bencés<br />

monostor. Ma már csak az apátság melletti<br />

egykori vár tornya, a gótikus, támpillérekkel<br />

megerôsített Csonka-torony tûnik<br />

elénk.<br />

A 14–15. századi vár építôjének személyére<br />

több elképzelés is van, 17. századi<br />

állapotáról kémek és utazók, pl. Ottendorf<br />

Henrik, Evlia Cselebi leírásaiból értesülhetünk.<br />

Ez utóbbi szerint a török<br />

idôkben a „dzsámival összefüggôleg az ég<br />

csúcsáig emelkedô négyszögletes, erôs<br />

építkezésû szép torony van, mely kilátáshely<br />

lévén onnan az összes síkságok...


meglátszanak. Egészen a csúcsán négy darab<br />

kitûnô ágyú van, sôt azon felül e tornyon<br />

van még Szulejmán szultán dzsámijának<br />

deszkaminaretje is.”<br />

A sokáig börtönként is használt toronyban<br />

ma állandó régészeti és fegyverkiállítás<br />

látható. Az évszázadok eseményeirôl<br />

valló tárgyak megtekintése során érdemes<br />

a legfelsô emeletre is felmenni, ahol<br />

megszemlélhetjük a török utazó által dicsért<br />

panorámát, és a galériában bemutatásra<br />

kerülô idôszaki kiállítást.<br />

A Csonka-torony mellett a várudvarban<br />

a neves Afrika-kutató, Magyar László<br />

bronz emlékmûve, Mészáros Mihály alkotása.<br />

(Magyar László a városban töltötte<br />

gyermekkorát.)<br />

A hangulatos kis utcákon sétálva a<br />

Templom utcában az 1723–1725 között<br />

épített barokk római katolikus templomhoz<br />

jutunk (bebocsátást kérhetnek a plébánián:<br />

Templom u. 11. Tel.: 75/341-<br />

504) és az 1755-ben emelt rokokó Szentháromság-szoborhoz.<br />

Visszatérve, a vártól<br />

balra fordulva a Rákóczi utcában, a volt<br />

ferences rendház és templom barokk épületét<br />

(Plébánia hivatal: Rákóczi u. 3. Tel.:<br />

75/342-720) érjük el. Az épület nagy részében<br />

ma a Magyar László Gimnázium<br />

található.<br />

Továbbhaladva a központban a reformkori<br />

vízszabályozásokat irányító Beszédes<br />

József szobrát pillantjuk meg, aki a<br />

földvári temetôben pihen. A térrôl jobbra<br />

véve utunkat a Kossuth utcában a görög-<br />

keleti templom romos épülete kiált felújításért.<br />

A templom az egykor Dunaföldváron<br />

nagy számban élt szerbekre, vagy ahogyan<br />

erre nevezik ôket, „rácokra” emlékeztet.<br />

Évtizedek óta vár restaurálásra,<br />

nem látogatható. Rövid sétával érdemes<br />

azonban a Rókus kápolnát felkeresni,<br />

minden pénteken 8-kor misét tartanak<br />

benne.<br />

Az élénk forgalmú, fôként mezôgazdasággal<br />

és kereskedelemmel foglalkozó<br />

kisváros megôrizte régi hangulatát. A középkori<br />

városmag polgárházain (a Kossuth<br />

L. u. végén) túl a löszbevájt pincék és<br />

a nagy portájú házak inkább falusi hangulatot<br />

árasztanak. Itt telepedett le és alkot<br />

csaknem egy évtizede a Cyránszki Mária<br />

szobrászmûvész – ifj. Koffán Károly képzômûvész<br />

házaspár.<br />

DUNAFÖLDVÁRI HALÁSZCSÁRDA<br />

Dunaföldvár, Hôsök tere 25.<br />

Tel.: 75/341-558<br />

Különféle halételekkel és halspecialitásokkal<br />

várjuk kedves vendégeinket!<br />

A Duna partján lévô kerthelyiségünkben és<br />

légkondicionált éttermünkben<br />

150 fôt tudunk fogadni.<br />

FISCH RESTAURANT<br />

Nyitvatartás naponta:<br />

Ferences rendház és<br />

templombelsô<br />

HALÁSZCSÁRDA DUNAFÖLDVÁR<br />

11-22 óráig<br />

DUNA MENTE 13


A Duna közelsége ma is meghatározó,<br />

noha az 1930-as években még oly jellemzô<br />

vízimalmoknak ma már nyoma sincs, s<br />

a hajózás szerepe is egyre kisebb, bár motorcsónak<br />

kikötôje mûködik. Mégis feltétlenül<br />

sétáljunk végig a kiépített Dunaparton<br />

(a híd elôtt az 52-es útról balra kanyarodva).<br />

Balkézrôl a strandot találjuk,<br />

majd a Halászcsárdában igazi dunai halászlét<br />

kóstolhatunk, parkosított sétányon<br />

gyönyörködhetünk a hatalmas vízfolyamban.<br />

Ha a híd elôtt jobbra fordulunk és<br />

az elsô utcán ugyancsak jobbra térünk a<br />

Duna utcában találjuk magunkat, ami a<br />

piacra visz.<br />

A városban több panzió kínál szálláshelyeket.<br />

A pincesornál balra megközelíthetô<br />

Vadász Istvánné kékfestô mûhelye.<br />

(Tel.: 75/342-643.) Érdemes felkeresni a<br />

Panoráma üdülôfalut, mely közvetlenül a<br />

Dunára tekint le. (Tul.: Németh József,<br />

Dunaföldvár, Petôfi u. 18. Tel.: 75/343-<br />

004.)<br />

Dunaföldvárhoz tartozik a legromantikusabb<br />

Tolna megyei víz a Solti-Dunaág.<br />

Az igazán vadregényes területet nemcsak<br />

a helyi horgászok keresik fel, hanem<br />

külföldiek is. Igazi pontyos víz, de szép a<br />

harcsaállomány, jó süllôket és csukákat is<br />

lehet fogni, nem is egy amur akadt már<br />

horogra, fehérhal pedig van „dögivel”.<br />

Legalábbis így mondják a helyiek. Az<br />

egyesület horgásztanyája közvetlenül a<br />

vízparton van. A pecások körülötte verhetnek<br />

sátrat, kaphatnak edényt a fôzéshez,<br />

napijegy ugyancsak itt kapható. Bé-<br />

Bíró Annamária<br />

fazekas-népi iparmûvész<br />

Hagyományos – sárközi és erdélyi –<br />

cserépedények készítése csak kézmû<br />

technikákkal. Mûhely és bemutatóterem:<br />

7100 Szekszárd,<br />

Hunyadi u. 2/R Tel.: 74/315-844<br />

relhetnek csónakot és vásárolhatnak kávét<br />

meg üdítôt a vendégek. Megközelíthetô a<br />

6-os útról Dunaföldváron és a Duna-hídon<br />

keresztül, az Alföld irányából a<br />

Kecskemét–Solt–Dunaföldvár útvonalon.<br />

A Duna-hídtól kb. 1 kilométerre terül el<br />

Solt irányában.<br />

A várost másik irányban is szegélyezi<br />

víz. A 6-os útra kell visszatérnünk, a volt<br />

szovjet laktanya mellett. Ha délrôl közelítjük<br />

meg balról található a nevezetes halastó.<br />

(A bekötôúton érjük el.)<br />

A közel kétszáz hektárt, 1975-ben védetté<br />

nyilvánították. A fészkelô és a vonuláskor<br />

megpihenô madarak zavartalanul<br />

élnek itt. Madarászok természetbúvárok<br />

kedvelt helye. A mesterségesen kialakított<br />

tó természetes vízpótlását a csapadékvíz és<br />

a talaj rétegvizei biztosítják. Itt fészkel néhány<br />

pár törpegém. A vöcskök közül a kis<br />

vöcsök képviselteti magát.<br />

Az énekesmadarak közül kerülnek ki<br />

a legbecsesebb fészkelôk, a csengettyûszavú<br />

barkóscinege, a nádi sármány, a foltos<br />

és a cserregô nádiposzáta, a nádirigó, a<br />

nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat. –<br />

A vonulási idôszakban sokkal népesebb a<br />

vízi madárvilág. – Nagy csapatokban éjszakáznak<br />

a vad- és a vetési lúdak, a nagylilik.<br />

Napközben a récefélék lepik el a tó<br />

közepét. A tôkés, csörgô, fütyülô, böjti és<br />

kercerécék élvezik a zavartalanságok. Ôszszel<br />

néhány napra megjelennek a gázlómadarak.<br />

Kanalasgém, nagykócsag, szürkegém<br />

fajok találnak bôséges táplálékot.


BÖLCSKE<br />

Irányítószám: 7025 Körzethívószám: 75<br />

A Mezôföld keleti peremén, a Duna<br />

mellett fekvô települést Dunaföldvárt a<br />

piactér mellett a Mészáros utcán át elhagyva,<br />

vagy Dunakömlôdnél leágazó<br />

csendes kis úton érhetjük el Bölcskét. A<br />

paksi vasúti szárnyvonalon lévô állomása<br />

a falutól távolabb van, ezért a helybeliek<br />

inkább busszal közlekednek. A folyó közelsége,<br />

a lankás löszdombok, a Magyarország<br />

legmelegebb tájait idézô éghajlat<br />

az ôskortól kezdve vonzotta a megtelepülôket.<br />

A település határában talált gazdag<br />

kô- és rézkori leletek mellett – a falu<br />

északi részén lévô – Vörösgyír ôskori<br />

földvárában feltárt kora bronzkori leletek<br />

különösen jelentôsek.<br />

A hagyomány azt tartotta, hogy az<br />

elsüllyedt Kali falu templomának romjai<br />

látszanak ki alacsony vízállásnál a Dunából.<br />

A hajózó út szélén lévô „sziklák”<br />

gyakran meglékelték az elôvigyázatlan<br />

hajók testét, jégzajláskor pedig feltorlódtak<br />

rajta a jégtáblák, ezért többször<br />

bombázták, robbantották a falmaradványokat.<br />

Egy hajó balesete során kerültek<br />

elô az elsô leletek, amelyek elárulták,<br />

hogy valójában egy római kori építmény<br />

rejtôzik a habokban.<br />

Évek alatt rajzolódott ki a 76 m<br />

hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis<br />

tornyokkal, a parti oldal közepén egy<br />

nagyobb toronnyal, a víz felôli oldalon<br />

pedig széles bejárati nyílással rendelkezô<br />

erôd alaprajza. A falakba másodlagosan<br />

felhasznált feliratos, dombormûves oltárköveket<br />

is beépítettek. Különösen értékesek<br />

azok az oltárkövek, melyek a<br />

Gellérthegyrôl – a kelta eraviscus törzs<br />

központi szentélyébôl – kerültek ide. A<br />

legfelsô sorban szereplô IOM TEU-<br />

TANO felirat arra utal, hogy ezeket a<br />

romantizált bennszülöttek fôistene számára<br />

állították. Ezért kapta meg a leg-<br />

fôbb római isten, Jupiter jelzôit is. Az<br />

oltárköveket állító császárok, augurok<br />

(madárjósok) és más fontos tisztségviselôk<br />

neve alapján a kôemlék állításának<br />

éve, sôt napja is megállapítható: a 2–3.<br />

századi márványemlékeket mindig június<br />

16-án, a fôistenség „névnapján” emelték.<br />

Az 1994-ig végzett vízalatti feltárások<br />

eredményeként rendkívül sok feliratos,<br />

faragott márványemlék került<br />

elô. A terület teljes feltárása sajnos nem<br />

sikerült, mert megkezdôdött a leggazdagabb<br />

vízalatti régészeti lelôhely kikotrása.<br />

Az elôkerült értékes feliratok, dombormûvek<br />

a katolikus templom (1796ban<br />

emelték a szomszédos madocsai<br />

apátság köveibôl) mellett épülô kôtárban<br />

tekinthetôk meg. (Plébánia: Bölcske,<br />

Paksi u. 6. Tel.: 75/335-019.)<br />

Bölcske a késôbbi évszázadokban is<br />

jelentôs szerepet játszott. A falut birtokló<br />

Paksi családról a középkorban Bölcskét<br />

gyakran Kispaksként említik.<br />

A felszabadító hadjáratok után az<br />

erôsen romos középkori templomot a reformátusok<br />

vették birtokukba. Ma az<br />

1844-ben késô klasszicista, stílusban<br />

épített templom áll helyén. (Templom<br />

tér 13. Tel.: 75/335-166.)<br />

Az új birtokos családok a falun kívül<br />

telepedtek le, közülük talán legszebb az<br />

András-pusztán látható Szakáts-kastély,<br />

a parádés istállóval és a magtárral. A mûemlék<br />

jellegû épületegyüttes ma elmebetegeket<br />

gondozó szociális otthon.<br />

(Bölcskétôl 2 kilométerre.)<br />

Szánjunk idôt arra, hogy szemügyre<br />

vegyük a bölcskei községhatár világát,<br />

mely az alföldi flóravidékhez tartozik.<br />

Bejárva ezt a területet három élôhely típust<br />

találunk: a Duna és árterületét, a<br />

Bölcske-paksi csatornamellékét és a löszvölgyeket.<br />

DUNA MENTE 15


„MADOCSA<br />

NEM VÁLASZT!”<br />

A mocsarakkal körbezárt<br />

Árpád-kori falu lakossága a<br />

török idôket is átvészelte, s<br />

a mai napig ható, mély<br />

öntudattal vallják és ôrzik<br />

eredetüket. Megyeszerte<br />

ismert szólás volt a<br />

közelmúltban: „Madocsa<br />

nem választ!” A konok<br />

besenyôk nem mentek a<br />

megye jelöltjére szavazni.<br />

A választási részvétel százalékos<br />

mutatóira akkor még<br />

éberen ôrködôk kénytelenek<br />

voltak engedni, s az<br />

utolsó pillanatban hozzájárultak,<br />

hogy a madocsaiak<br />

saját jelöltjükre adják le<br />

voksaikat. A besenyô atyafiak<br />

erre percek alatt ellepték<br />

az ürességtôl kongó<br />

szavazóhelyiséget, s<br />

megválasztották<br />

saját jelöltjüket.<br />

16 DUNA MENTE<br />

A Duna árterületén – a homokos<br />

iszaptalajon – jellemzô a bokros füzes<br />

társulás. A szárazra kerülô holtág medrekben<br />

nyár végén megjelenik az iszapgyopár.<br />

A parttól távolodva magasra növô<br />

füvek és nyárfák ligeteibe érkezünk.<br />

A cserjeszintben bôven elôfordul a zöldjuhar,<br />

amely Észak-Amerikából honosodott<br />

fajunk.<br />

A csatornamellék eredeti vegetációjából<br />

már csak nyomokban lelhetôk fel a<br />

láprétek nádasai, rekettyefüzesei. Botanikai<br />

szempontból a legértékesebbek a<br />

löszvölgyek. Valamikor lösztölgyesek,<br />

sztyeppék, pusztai cserjések váltogatták<br />

egymást, amibôl mára már nyomok sincsenek.<br />

A mezôgazdasági mûvelésre alkalmatlan<br />

völgyhajlatokban viszont<br />

majdnem érintetlenül megmaradhatott<br />

az értékes vegetáció.<br />

A Leányvári-völgyben 1988-ban 10<br />

hektáros országos jelentôségû természetvédelmi<br />

területet hoztak létre: a Bölcskei<br />

Tátorjánost, mely szabadon látogatható.<br />

De sokan lehetnek azok akik nem tudják<br />

mi is az a tátorján?<br />

A tátorjánról több évszázados írásos<br />

emlékek maradtak fenn, feljegyezték a<br />

18. században, hogy a nép elôszeretettel<br />

fogyasztja fôzelékként a tátorján hajtásait,<br />

leveleit és a mélyre hatoló karógyökerét.<br />

A tátorján bölcskei termôhelyét a<br />

‘80-as években dr. Streit Béla szekszárdi<br />

fôorvos fedezte fel. E reliktumfaj fennmaradását<br />

a terepadottságoknak köszönheti,<br />

hiszen a völgy partoldala olyan meredek,<br />

hogy mûvelésre alkalmatlan.<br />

A község határán belül két jelentôsebb<br />

völgyrendszer húzódik. Az E-73-as<br />

úttól keletre a Gabonás-völgy, nyugatra<br />

a Gyûrûsi-völgy.<br />

A Gyûrûsi-völgy déli részén halastavakat<br />

hoztak létre az ott folyó patak eltorlaszolásával.<br />

A tavak nedves környezetében<br />

megtaláljuk a mocsári zsurlót,<br />

lómentát, sövényszulákot, fekete nadálytôt,<br />

mocsári gólyahírt és vízi harmattáskát.<br />

A Gyûrûsi-völgy valóságos botanikai<br />

kincsestár. A belôle nyíló kis oldalvölgy,<br />

a Lubik gödör – 14 védett hazai növényfajunkat<br />

rejti. Különösen gazdag cserjefajokban:<br />

parlagi- és gyepûrózsa, keskeny<br />

levelû ezüstfa, varjútövis benge,<br />

pukkanó dudafürt, ostorménfa, veresgyûrû<br />

som, fagyal, galagonya, gyöngyvesszô<br />

tenyészik itt.<br />

A melegebb, szárazabb déli oldalon<br />

az apró nôszirom, a pusztai meténg, a<br />

selymes peremizs terjedt el.<br />

Az északi, hûvösebb oldalon a védett<br />

bugás veronika, az erdei szellôrózsa, a sátoros<br />

margitvirág, a baracklevelû harangvirág<br />

pompázik.<br />

SPORT ÉTTEREM ÉS TEKE KLUB<br />

AZ ASE SPORTCENTRUMBAN!<br />

Naponta 12-tôl 22 óráig várjuk kedves vendégeinket, kitûnô<br />

ételekkel, minôségi italokkal és figyelmes kiszolgálással.<br />

Hely és asztalfoglalás az üzletvezetônél.<br />

7032 Paks, Gesztenyés u. 2. Pf. 7.<br />

Tel.: 75/310-291 Fax: 75/314-638


MADOCSA<br />

Irányítószám: 7026 Körzethívószám: 75<br />

A település az egykori dunai ártéren<br />

futó út mellett, egy alig kiemelkedô<br />

dombra épült. Északról Bölcske felôl,<br />

vagy délrôl a Dunakömlôdnél leágazó<br />

6-os úton érjük el. A víznek különösen<br />

nagy szerepe volt a falu életében.<br />

A 12. század végén, a területen lakó<br />

besenyôk megtérítésére alapított bencés<br />

apátság falai részben még ma is láthatók.<br />

A református templom késô barokk,<br />

klasszicizáló stílusú épületének<br />

tornyában széttekintve szemünkbe tûnnek<br />

az Árpád-kori faragott kváderkövek,<br />

a megmaradt román kori falak, a<br />

jellegzetes, keskeny, lôrésszerû ablakok<br />

és a parasztbarokkba hajló díszítés. A<br />

templomhajó hatalmas bolthajtásai alatt<br />

1200-an férnek el. Orgonáját a híres orgonaépítô<br />

Országh Sándor építtette,<br />

azután sajnos átépítették. Koncertek kiváló<br />

akusztikájú otthona. (Kulcs Karmacsi<br />

Ferenc lelkésznél található,<br />

Templom tér 4. Tel.: 75/330-168).<br />

A parókián a turisták egy éjszakára<br />

nagyon szerény (iskola teremben) szállást<br />

kérhetnek a lelkésznél.<br />

A Földes János vezette madocsai hagyományôrzô<br />

csoport dalaival, táncaival<br />

évtizedeken át aratott elismerést.<br />

A község határában szabadon látogatható,<br />

megyei jelentôségû természetvédelmi<br />

terület van, kb. 6 hektáron.<br />

A terület védetté nyilvánítása az itt<br />

található 90-100 éves szlavón tölgyek<br />

megmentése érdekében történt 1975ben.<br />

A szlavón tölgy egyébként a kocsányos<br />

tölgy balkáni elterjedésû változata,<br />

a rovarkárokkal szemben ellenálló és nagyon<br />

szép.<br />

Mózes szék<br />

A református templom<br />

DUNA MENTE 17


Halászlé, ahogy<br />

Puxler Gyula fôzi<br />

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 2<br />

kiló vegyes hal, ha nincs, elég<br />

a ponty is; 20 dkg<br />

vöröshagyma, 2,5 liter víz,<br />

8-l0 deka töröttpaprika, só<br />

ízlés szerint, cseresznyepaprika,<br />

2 halkocka,<br />

egy kicsi krumpli,<br />

késhegynyi Vegeta,<br />

szezonban 2 zöldpaprika és<br />

kevés paradicsom.<br />

EEllkkéésszzííttééss:: a megtisztított,<br />

beirdalt, ujjnyi vastagra<br />

szeletelt halat besózzuk,<br />

rátesszük az apró kockára<br />

vágott vöröshagymát, a<br />

cseresznyepaprikát és 2 órát<br />

állni hagyjuk. Ezután<br />

beletesszük a bográcsba,<br />

ráöntjük a vizet, beletesszük<br />

a kis szem krumplit, a késhegynyi<br />

Vegetát, forráskor<br />

rászórjuk a töröttpaprikát és<br />

fél órát lobogón forraljuk.<br />

Izlés szerint leszûrjük vagy<br />

nem, de házi gyúrt tésztával<br />

tálaljuk.<br />

18 DUNA MENTE<br />

PAKS-DUNAKÖMLÔD<br />

A 6-os út mellett már messzirôl feltûnik<br />

egy meredekre faragott oldalú, tetején<br />

több soron teraszozott domb,<br />

melynek hajlatában húzódik meg Dunakömlôd.<br />

A ma Pakshoz tartozó települést<br />

csak egy meredek löszfal választja el<br />

az úttól. Budapest felôl jobbra kell letérnünk.<br />

E stratégiai fontosságú természetes<br />

erôsség a történelem során többször<br />

szolgált az itt záródó mocsárvilág ôrzésére.<br />

Tetején a rómaiak erôs falú kôerôdöt<br />

építettek. Feltárása során a régészek számos<br />

értékes leletre bukkantak, közöttük<br />

az érdekesebb forráscsoportot jelentô<br />

katonai diplomákra: a 25 éves, vagy valamivel<br />

hosszabb katonai szolgálat után<br />

a császártól kapott, két fémszállal összefûzött<br />

bronzlemezt ugyanúgy lepecsételték,<br />

mint ma a közjegyzô az iratokat.<br />

Szükség is volt erre, hiszen a 10x13 cm<br />

nagyságú lemezekre vésett szövegek az<br />

egyik legfontosabb jogról, a veterán katona<br />

és gyermekei római polgárjoggal<br />

történô megajándékozásáról szóltak. A<br />

hatalmas birodalom kitûnô szervezettségére<br />

mi sem jellemzôbb, mint hogy Róma<br />

idejében megkapott minden adatot a<br />

leendô nyugdíjasról, illetve családjáról, s<br />

PAKS<br />

Irányítószám: 7030 Körzethívószám: 75<br />

A 6-os úton észak felôl még nem értük<br />

el Paks határát, de már érdemes figyelnünk<br />

az út kétoldalára. A Kömlôdöt<br />

elhagyó kanyarok után balról a Vasúti<br />

Múzeum jobb idôszakot is megélt mozdonyait,<br />

öreg masináit láthatjuk. A múzeum<br />

a MÁV tulajdona, egy gondnok<br />

beengedi az utazót, ha a kiállításra kíváncsi.<br />

Néhányszáz méterrel odébb lassítsunk,<br />

a régi téglagyár épületénél, mely<br />

az okmányt nem kézbesítették lasabban,<br />

mint manapság!<br />

A rómaiak után a Rákóczi-szabadságharc<br />

idején ismét katonák szállták<br />

meg a dombot. Vak Bottyán 1705-ben<br />

dunántúli hadjáratának megtervezésekor<br />

az imsósi kanyarnál határozta meg az átkelés<br />

helyét, a hidat védô erôdöt pedig a<br />

Sánchegyen jelölte ki.<br />

A generális gyalogosaival átkelt a<br />

Dunán, s a hegy aljában hozzálátott a<br />

hídfô sáncainak megásásához, a dombon<br />

pedig kiépítette a fellegvárat, amelyet azóta<br />

Bottyán-várnak neveznek.<br />

Az egykori sáncok tövében (közvetlenül<br />

a 6-os út mellett) található ma a<br />

halételek kedvelôinek törzshelyét jelentô<br />

halászcsárda.<br />

Az állami telepítések révén Kömlôdre<br />

1785-ben 157 német család került,<br />

akik a közelmúltig megôrizték a Rajnán<br />

túli szülôföld nyelvét.<br />

A község klasszicista római katolikus<br />

temploma is csak 1826-ban épült, s hasonló<br />

stílusú berendezése szintén ebbôl<br />

az idôbôl származó.(Kulcs: Bach József<br />

sekrestyésnél, aki aki a templomtól alig<br />

80 méterre lakik, a Béke u. 41. szám<br />

alatt. Tel.: 75/312-912. Mise vasárnap<br />

11.00-kor.)<br />

mögött a nevezetes löszfal magasodik. Az<br />

ország legvastagabb, mintegy 60 méter<br />

magas löszrétegek az elmúlt 2 millió év<br />

történetének valóságos képeskönyvét alkotják.<br />

A hullóporból alakult kôzet, a lösz<br />

évezredek alatt változott, épült hatalmas<br />

fallá. A Paks-dunakömlödi rög ehhez<br />

ideális terület volt. A pleisztocén süllyedésével<br />

éppen csak lépést tudott tartani a<br />

löszképzôdés. Csak helyenként és idônként<br />

jelent meg a felszínén folyó víz. A<br />

teljes pleisztocén réteg vastagsága Pakson<br />

59,7 méter, ebbôl felszíni feltárással 45,1


métert, furással 14,6 métert harántoltak<br />

ki. A falakat a felszínen 6 réteg, a felszin<br />

alatt egy vörösbarna vályogzóna, illetve<br />

egy homokréteg tagolja. A Paks környékén<br />

jellemzô lösztakaróban a mészkôhöz<br />

hasonló lepusztulási formák figyelhetôk<br />

meg, ezek adják a táj sajátos arculatát.<br />

Ugyancsak a 6-os útról, de már balra kell<br />

fordulnia annak, aki a komphoz igyekszik.<br />

Itt találkozik ugyanis az út a Dunapartjával,<br />

ami régen Paks gazdagságát jelentette.<br />

Ma a romantikát kedvelôk, a víz<br />

szerelmesei keresik csak fel, többnyire<br />

nem itt, hanem a városközpontból is elérhetô<br />

gesztenyés-fasorral szegélyezett<br />

partszakaszon. De ne siessünk elôre!<br />

A valamikori szovjet emlékmû megmaradt<br />

torzójánál kanyarodunk el jobbra,<br />

a város felé. Ha innen a becsatlakozó<br />

kis köz felé, ismét jobbra folytatjuk<br />

utunk, a Rókus kápolnához érünk, ahonnan<br />

gyönyörû kilátás nyílik az alattunk<br />

kanyargó Dunára. De most a Deák Ferenc<br />

utcában nézelôdünk, a valamikori<br />

polgári jólétet jelzô klasszicista házak között.<br />

Az utcafronttól beljebb, jobbra a<br />

(Deák F. 22-ben) ma tüdôgondozóként<br />

hasznosított kúria, néhány házzal odébb,<br />

A paksi bazársor,<br />

háttérben az Erzsébet Szálló<br />

de már a másik oldalon (Deák F. u.) a zeneiskola<br />

gyönyörûen felújított klasszicista<br />

tömbjén akad meg a tekintetünk. A<br />

Bíróság épületéhez visszatérve lassan<br />

megérkezünk az utca végére, ahol feltétlenül<br />

figyelmet érdemel (Szent István tér<br />

6.) az eredeti szépségében pompázó egykori<br />

Kornis kastély, majd polgári iskola,<br />

mely ma Bezerédj nevét viseli.<br />

Már a Szent István téren járunk<br />

(nemrégiben még Béke térnek ismerték),<br />

ide csatlakozik a 6-os útról egy másik bevezetô<br />

útszakasz. A Deák Ferenc és a kis<br />

bekötô út találkozásánál áll a Paks és Vidéke<br />

ÁFÉSZ épülete, a szövetkezet a környék<br />

és a város ellátásában játszik fontos<br />

szerepet.<br />

A teret az Erzsébet Szálló tekintélyes<br />

sárgás tömbje uralja, az 1844-ben épített<br />

jellegzetesen klasszicista épület (Szent<br />

István tér 4.) nem vendégfogadást szolgál.<br />

Ma a kultúra otthona, a Paksi Képtár<br />

mûködik benne állandó és idôszaki<br />

kortárs és klasszikus alkotók munkáit láthatja<br />

a közönség. (Nyitva: hétfô kivételével<br />

naponta 10–19 óráig, szombaton<br />

10–15 óráig. Vezetôje: Halász Károly<br />

festômûvész. Tel.: 75/31-879.)<br />

DUNA MENTE 19


Paksi dunai halász zsák-<br />

mányával,<br />

a 7 kilós harcsával.<br />

20 DUNA MENTE<br />

Az Erzsébet Szálló elôtt vezet le a kis<br />

köves utacska a Duna-partra, a kevesebb,<br />

mint ötven méter kedvéért ne üljünk autóba,<br />

sétáljunk le a nevezetes paksi bárkáig.<br />

Itt kitûnô halat vásárolhatnak<br />

(nyitva: hétfôtôl péntekig 7-tôl 12-ig,<br />

14-tôl 17-ig, szombaton 7-tôl 12-ig),<br />

vagy egyszerûen csak nézelôdhetnek, végigfuttathatják<br />

tekintetüket a méltósággal<br />

kanyargó nagy folyón. A bárkától romantikus<br />

gesztenyefasor hívogatja a mai<br />

és régi szerelmeseket egy kis andalgásra.<br />

Ha ehhez nincs kedvük, akkor térjenek<br />

vissza a Szent István térre, nézzék meg<br />

Deák Ferenc 1850 és 1874 között – négy<br />

alkalommal – Pakson tett látogatásának<br />

színhelyét. Itt (Deák F. u. 4.) a barokk<br />

Szeniczey kúriában töltött el hajdan<br />

hosszabb idôt a haza bölcse. 1927-ben,<br />

halálának 50. évfordulóján avattak emléktáblát,<br />

az épület oldalán. Ma egészségügyi<br />

intézmény mûködik a szebb napokat<br />

megért épületben.<br />

Mellette a felújított klasszicista kúriában<br />

mûködik a Városi Múzeum (Deák<br />

Ferenc u. 2.). A XVIII. század elején<br />

épült egykori ferences kolostor – késôbbi<br />

Cseh-Vigyázó, vagy más néven Mádi<br />

Kovács kúria – 1994-ben kôtárával,<br />

majd 1995-ben állandó kiállítással nyitotta<br />

meg kapuit<br />

A pincemúzeumban a római kortól a barokk<br />

korig bezárólag, vagyis a II. századtól a<br />

XIX. századig „utazhat” a látogató. Az állandó<br />

kiállítás „Paks története az ôskortól a XX. század<br />

elejéig” helytörténeti anyagot dolgoz fel.<br />

Kiemelkedik a gyûjteménybôl a lussoniumi<br />

(dunakömlôdi) római erôd feltárásából származó<br />

régészeti leletkincs.<br />

Paks város történetének tárgyi és írásos<br />

emlékei is helyet kapnak itt.<br />

A város hajdan királyi birtok volt, nevét<br />

elôször 1333-ban említették. Szerepe akkor<br />

nôtt meg, amikor a 14. században a királyi udvarban<br />

jelentôs tisztségeket betöltô Paksy csa-<br />

lád kapta adományul. Paksy László például<br />

Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János<br />

pedig, aki a mohácsi csatában esett el, II. Lajos<br />

udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt.<br />

A török idôkben birtokosai és a 15. század<br />

elején épített ferences kolostor lakói egyaránt<br />

elhagyták a települést, a szultáni csapatok<br />

pedig bevették magukat a mai Anna utca<br />

környékén épített palánkvár falai közé, s onnan<br />

csaptak ki a környezô falvakra. A felszabadító<br />

hadjáratok után elnéptelenedett a település,<br />

1696-ban is mindössze 28 lakót említenek<br />

az összeírások, közülük 9 volt rác. A Rákóczi-szabadságharc,<br />

majd a járványok miatt<br />

csak lassan népesedett be ismét a terület.<br />

A 18. század jelentôs változásokat hozott.<br />

Paks 1730-tól már mezôváros, s az 1720-as<br />

évektôl fôként a délnyugat németországi tartományokból<br />

német telepesek, északról zsidók<br />

érkeztek, 1735-ben itt alakult meg a megye elsô<br />

zsidó hitközsége. A kereskedelem az ô kezükben<br />

volt, s a német iparosoknak köszönhetôen,<br />

gyorsan fellendült a kézmûvesség is.<br />

Külön épületben helyezték el a „Kismesterségek”<br />

címû kiállítást, melyen egy eredeti kovácsmûhely<br />

is látható.<br />

Az állandó kiállítások mellett a fôépületben<br />

rendszeresen idôszaki tárlatokat tartanak.


A múzeum udvarán ‘19-es és ‘56-os mártírok<br />

emlékére készült bronz bástya, a törött zászlóval,<br />

Szatmári Juhos László alkotása. (A múzeum<br />

nyitva: hétfô, kedd: 10-tôl 16 óráig, szerdától<br />

vasárnapig 10-tôl 18 óráig.) Ha befelé menet<br />

nem vetettünk rá pillantást, nézzük meg a<br />

múzeum bejáratánál lévô óriási fehéreperfát<br />

(morus Alba).<br />

Ne haladjunk még tovább, a már jól<br />

látható gyönyörû belvárosi templom<br />

mellvédje felé, hanem térjünk vissza és<br />

sétáljunk fel a Deák Ferenc utca közepén<br />

nyugatra nyíló Anna utcába. Itt sajátos<br />

óvárosi hangulat uralkodik. Az egykori<br />

palánkvár területén lévô Daróczy kúria<br />

(Anna u. 6.) az utcafrontról nehezen vehetô<br />

észre, hiszen erôsen átalakították, de<br />

az udvari rész ôriz (Ybl Miklós renováltatta<br />

1820-ban), valamit a volt gimnázium<br />

szépségébôl. Az Anna utcán haladva,<br />

a Szentháromság térre jutunk. Az 1818ban<br />

emelt Szentháromság-szobortól nyílik<br />

a Kálvária utca felfelé, s a temetôhöz<br />

vezet, ahol a jellegzetes kis fatornyos kápolna<br />

magasodik. A Szentháromság térrôl<br />

néhány lépés után ismét a Szent István<br />

térre érkezünk. Most már tényleg vegyük<br />

közelebbrôl is szemügyre a híres<br />

Templom teret.<br />

A templom lábánál a kora romantikus<br />

homlokzatú épületet 11 boltnyílással,<br />

oldalt két ablakkal, a fôpárkány fölött<br />

a régi barokk templomból származó<br />

Nagy választék, kedvezô árak, udvarias<br />

kiszolgálás.<br />

Vásároljon a<br />

P A K S I Á F É S Z<br />

egységeiben!<br />

három szobor és egy feszület díszíti. A<br />

bazársor mellett lépcsôn juthatunk fel a<br />

templomig, az 1901-ben emelt Jézus Szíve<br />

templom (Szent István tér 16.) miserendje:<br />

hétköznap 6.30 és 7.00, szombaton<br />

18.00, vasárnap 7.00, 9.00 és 10.00<br />

(utóbbi csak iskolaidôben) 18.00 (nyári<br />

idôszámítás 19.00). A templom elôtt az<br />

1887-es komptragédiának emléket állító<br />

mementó, néhány méterrel odébb II. világháborús<br />

emlékmû. Már egy hangulatos<br />

kis téren, a parkban járunk, ahol modern<br />

üzletházak kínálnak sokféle szolgáltatást.<br />

A térrôl forduljunk jobbra, a Kossuth<br />

Lajos utcába és rövid séta után elérjük<br />

az evangélikus templomot, ha pedig<br />

még a Kossuth utca elején jobbra fordulunk,<br />

a Bajcsy-Zsilinszky utcában a református<br />

templomhoz jutunk.<br />

Sétáljunk vissza a tére, és folytassuk<br />

utunkat a most már Dózsa György utcaként<br />

folytatódó fôutcán. Felújított XIX.<br />

századi utcakép kísér tovább bennünket.<br />

Paks ma is igazi kereskedôváros. A Villany<br />

utca 1. szám alatt – fôútra nézô<br />

homlokzattal – áll a 19. sz. végén épített<br />

zsinagóga, ma könyvtár. (Tel.: 75/316-<br />

631.)<br />

A város neves szülöttei közül Jámbor<br />

Pál (1821–1897), alias Hiador, író, költô<br />

és Pákolitz István (1919–1996) költô<br />

említhetô, akit Paks város díszpolgárának<br />

választottak halála elôtt 1996 májusában.<br />

Csak a városháza kockatömbje<br />

DUNA MENTE 21


Paks új, római<br />

katolikus temploma<br />

22 DUNA MENTE<br />

szakítja meg az utcaképet, közelében a<br />

Duna Szálló épületével. Az Energetikai<br />

Szakképzô Intézet szürke-sárga kompozíciója,<br />

a technokrata XX. század emberét<br />

szimbolizálja. Az épület szálláshelyként is<br />

üzemel. A Dózsa Gy. úton a Vak Botytyán<br />

Gimnáziumnál a Kishegyre kanyarodva<br />

juthatunk fel az Atomerômû teremtette<br />

új városrészbe. Itt található<br />

több üzletközpont mellett a Városi Mûvelôdési<br />

Ház, a Kishegyi út végén a<br />

Sportcsarnok, mely nagy rendezvények<br />

helyszíne. Minden októberben megrendezik<br />

az Országos Ökölvívó Atomkupát,<br />

de az NB-I-es férfi kosárlabda-mérkôzé-<br />

sek is mindig teltházat vonzanak. A csarnok<br />

mellett elhaladva jutunk az Ürgemezôre,<br />

ahol a városi strand mûködik.<br />

A Kishegyrôl Szekszárd felé kanyarodunk,<br />

így útbaejtjük a Hôsök terét,<br />

ahol a Makovecz Imre tervezte Szentlélek-templom<br />

nyûgözi le az embert. Miserend:<br />

kedd, csütörtök, szombat: 17.00<br />

(nyári idôszámítás szerint 19.00) vasárnap<br />

8.00, 11.15 (csak tanítási idôben)<br />

Kulcs: Fritz József sekrestyésnél, Hôsök<br />

tere 11. Tel.: 75/316-826.)<br />

A Tolnai úton át a 6-os fôútra kanyarodunk<br />

és déli irányban hagyjuk el a<br />

várost. Már messzirôl látni az atomerômû<br />

blokkjait.<br />

A paksi atomerômû elsô egységét<br />

1982 végén kapcsolták a magyar villamosenergia-hálózatra,<br />

amelyet 1987-ig<br />

még további három követett. Az erômû<br />

beépített teljesítôképessége 1,84 millió<br />

kilowatt. A paksi létesítmény alaperômûként<br />

üzemel, azaz a szigorú biztonsági<br />

elôírások korlátai között folyamatosan<br />

a lehetô legnagyobb kihasználtsággal<br />

mûködtetik. A nemzetközi szaksajtó<br />

évente megjeleníti és összehasonlítja a világ<br />

energiateremtô atomerômûvi egységeit.<br />

A legfrissebb világösszesítés szerint a<br />

közel négyszáz mûködô reaktorblokk<br />

rangsorában mind a négy paksi blokk ott<br />

van az elsô 25 között a teljesítmény kihasználást<br />

tekintve. Kiemelkedôen jó<br />

termelési eredményeket csak tartósan<br />

biztonságos atomerômûvel lehet elérni,<br />

ahol nincsenek üzemzavari leállások. A<br />

volt keleti tömb atomerômûvei közül a<br />

paksi elégítette ki elsôként a legkorszerûbb<br />

biztonsági elôírásrendszereket.<br />

A paksi reaktorblokkok a nukleáris<br />

biztonság szempontjából megfelelnek az<br />

egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak,<br />

de az idô elôrehaladtával – mint a<br />

világon minden atomerômûben – tervszerûen,<br />

folyamatosan végre kell hajtani<br />

az újonnan kidolgozott biztonságnövelô<br />

intézkedéseket. Ez a paksi atomerômû-


en folyó legnagyobb program, amely<br />

többek között földrengésállósági vizsgálatokkal<br />

és az irányítástechnikai rendszerek<br />

rekonstrukciójával foglalkozik. A<br />

paksi atomerômû az elmúlt években<br />

többször kezdeményezett külsô, független<br />

vizsgálatot saját tevékenységének minôsítésére.<br />

Az ENSZ szakirányú szervezete,<br />

a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség<br />

négy alkalommal ellenôrizte az<br />

erômûvet. Ugyanígy járt el az Atomerômûveket<br />

Üzemeltetôk Világszövetsége is.<br />

Az ellenôrzésekrôl készült hivatalos jelentések<br />

pozitív értékelést adtak a paksi<br />

létesítmény állapotáról, a biztonsági<br />

szintrôl és annak folyamatos növelésérôl.<br />

A vizsgálatok jónak ítélték a paksi szakembergárda<br />

felkészültségét és biztonság<br />

iránti elkötelezettségét. 1994. végén<br />

mindezek elismeréseként az Egyesült Államok<br />

kormánya a paksi atomerômûvet<br />

levette a támogatásra szoruló kelet-európai<br />

atomerômûvek listájáról. A paksi<br />

atomerômû nem fogyaszt oxigént, nem<br />

juttat a légkörbe millió tonna számra<br />

széndioxidot, kéndioxidot, port, pernyét<br />

és más égéstermékeket, amely hozzájárulna<br />

az üvegházhatás erôsödéséhez. Az<br />

atomerômûbôl történô – tervezett, szabályozott<br />

és ellenôrzött – légnemû és folyékony<br />

radioaktív anyagok kibocsátására<br />

igen szigorú, nemzetközileg is elfogadott<br />

hatósági elôírások vonatkoznak. A<br />

paksi atomerômû üzemelésének 13 éve<br />

alatt mindenkor betartotta az engedélyezett<br />

vonatkozó szabályokat, mennyiségnek<br />

és aktivitásnak csak töredékét használta<br />

ki. A környezet ellenôrzése három<br />

független rendszeren történik. Közülük<br />

legfontosabbak az erômû 1,5 km-es sugarú<br />

körzetében elhelyezett folyamatosan<br />

mûködô automatikus mérôegységek.<br />

Ezeket 30 km-es távolságig további mintagyûjtô<br />

állomások egészítenek ki és egy<br />

mozgó laboratórium tesz teljessé. A Paks<br />

városában felépített környezetellenôrzô<br />

laboratóriumban végzik a talaj-, fû-, víz-<br />

, iszap-, hal-, tejminták mérését. Az üzemi<br />

méréseket az illetékes hatóságok<br />

rendszeresen, saját független méréseikkel<br />

ellenôrzik. A bizalomépítés keretében<br />

mérôeszközöket kaptak az atomerômû<br />

környezetében fekvô települések önkormányzatai<br />

is. Az erômû minden hónapban<br />

átadja részükre mérési eredményeit<br />

összevetés céljából, amelyek az eddigi tapasztalatok<br />

alapján jól fedik egymást. Az<br />

atomerômûvi radioaktív hulladékok elhelyezésének<br />

teljes körû és végleges megoldása<br />

az Országos Atomenergia Bizottság<br />

összefogásában, öt minisztérium bevonásával<br />

Nemzeti Célprogram indult<br />

1992-ben. Az elhasznált fûtôanyag<br />

Oroszországba történô visszaszállítása<br />

elôl az akadályok elhárultak.<br />

A Paksi Atomerômû<br />

Látogató Központja<br />

DUNA MENTE 23


A paksi atomerômû néhány éve a teljes<br />

nyitottság politikáját folytatja. A környezô<br />

lakossággal ôszinte és folyamatos<br />

párbeszédet folytat, a sajtó minden lényeges<br />

eseményrôl pontos tájékoztatást<br />

kap. 1994-ben a paksi atomerômûvet 12<br />

ezer érdeklôdô látogatta meg szervezett<br />

formában, amíg 1995-ben a látogatók<br />

száma 13.700 volt. A Látogató Központ<br />

címe: PaRt. 7030 Paks, 6-os út mellett.<br />

Tel.: 75/311-222. Nyitva: 9-tôl 15 óráig.<br />

Az atomerômû mellett, szintén a déli<br />

bejárónál közelíthetôk meg – a salakos<br />

úton – a Kondor-Füzes-tavak.<br />

A nyolcvannégy hektáros tórendszer,<br />

az atomerômû árnyékában, irigyelt, sokak<br />

által látogatott terület. A sporthorgászatot,<br />

a hobbihorgászatot, a pihenést<br />

szolgálja, kulturált körülményeket,<br />

jó fogási lehetôségeket biztosítva. A Paksi<br />

Atomerômû HE kezelésében lévô horgászvízben<br />

ponty, keszeg, kárász, süllô,<br />

csuka és harcsa fogása jelent élményt a<br />

helyi és a vendéghorgásznak.<br />

Az egyesületnek a tavak mellett horgásztanyája<br />

van, ahol megszállhat a vendég<br />

és vásárolhat napijegyet is. A vízparton<br />

ivóvíz, fôzési lehetôség adott, s a<br />

gyermekjátékok sem hiányoznak.<br />

RP 7 0 3 0 P A K S , A L P Á R I G Y . U . 1 / 5 . L E V É L C Í M : 7 0 3 1 P A K S , P F . : 1 0 0 .<br />

Reálprotector Kft.<br />

140 szállodai férôhely<br />

1 és 2 ágyas fürdôszobás szobák<br />

színes TV-vel, telefonnal<br />

60 személyes konferencia terem<br />

Platz für 140 Hotelgäste<br />

in 1 und 2 Bett-Zimmern mit Bad<br />

Farbfernseher und Telefon<br />

Konferenzsaal für 60 Personen<br />

T E L E F O N : 7 5 / 3 1 8 - 8 8 5 , F A X : 7 5 / 3 1 2 - 0 2 6<br />

7030 PAKS, Dózsa Gy. u. 75.<br />

Tel.: 75/318-930, 310-891, 310-675<br />

Fax: 75/310-064<br />

Rooms for 140 persons<br />

single and two bedrooms with bath<br />

colour TV and phone<br />

Consulting room for 60 persons<br />

DUNA MENTE 25


FFookkhhaaggyymmááss kkáárráásszz::<br />

Négy személyre egy kiló<br />

megtisztított kárászt számolunk,<br />

azt mélyen<br />

beirdaljuk, besózzuk, majd<br />

fokhagymapépet készítünk,<br />

amit a beirdalt részbe<br />

betömködünk. A halat egy<br />

órát állni hagyjuk, utána<br />

paprikás lisztben megforgatjuk<br />

és kisütjük.<br />

Variálhatjuk úgy is, hogy a<br />

nagyobb kárászokba szalonnacsíkot<br />

fûzünk.<br />

(Janotka Lajos közlése,<br />

Bátaszék )<br />

A monda szerint Váradnál<br />

fogták el a magyar vitézek a<br />

török szultán lányát, aki át<br />

akart úsztatni lovával a<br />

Váradot körül vevô vízen.<br />

Temploma híres Mária<br />

kegyhely.<br />

A Fatimai Szûz tiszteletére<br />

május 13-tól október 13-ig<br />

minden hónap 13-án<br />

ide zarándokolnak a hívek.<br />

(A Fadd Római katolikus<br />

Plébánia Hivatalhoz tartozik.<br />

Fadd, Mátyás király<br />

u. 22. Tel.: 74/340-652.)<br />

26 DUNA MENTE<br />

DUNASZENTGYÖRGY<br />

Irányítószám: 7135 Körzethívószám: 75<br />

A 6-os út mellett fekvô közel háromezer<br />

lakosú falu az egykori Duna partján<br />

lévô teraszra települt. Nevét – mint azt a<br />

Szent György-napján tartott búcsúvására<br />

is mutatja – templomának védôszentjérôl<br />

kapta. A török kor után a falut 1718ban<br />

Bars és Nógrád vármegyébôl betelepülô<br />

22 kisnemesi család építi újra. A 18.<br />

században ez volt az egyetlen nemesi település<br />

Tolna megyében. Itt született<br />

Csapó Vilmos, aki 1848-ban a Tolna<br />

megyei nemzetôrök parancsnoka volt, s<br />

Ozoránál maréknyi csapatával megfuta-<br />

GERJEN<br />

Irányítószám: 7134 Körzethívószám: 75<br />

Kompjárata miatt sokan áthaladnak<br />

a kis falun, amely a 6-os útról Dunaszentgyörgy<br />

után lekanyarodó mellékúton<br />

érhetô el.<br />

A település a hagyomány szerint eredetileg<br />

nem itt volt, hanem jóval távolabb,<br />

a mai fôútvonal melletti Vettlecsárdánál.<br />

A helynév az elpusztult középkori<br />

település nevét ôrizte meg. Utcái<br />

zegzugos szûk sikátorok voltak, ahol a<br />

kocsi alig tudott megfordulni.<br />

A göröndökre épült, külön fekvô<br />

házcsoportokat csak csónakon lehetett<br />

megközelíteni.<br />

V. KOZÁK ÉVA<br />

fazekas<br />

A népmûvészet mestere.<br />

Hagyományörzô népi cserépedények.<br />

Gerjen, Vajda Ignác u. 18.<br />

Tel.: 75/337-231<br />

mította az ellenséget. Az ozorai diadalért<br />

Kossuth Lajos nemzetôr ezredessé léptette<br />

elô, Csapó Vilmost, akit a szabadságharc<br />

bukása után halálra ítélték. Az ítéleten<br />

késôbb enyhítettek, az ozorai diadal<br />

hôse 10 évet a kufsteini várbörtönben<br />

raboskodott.<br />

A község központjában, a Rákóczi u.<br />

103. szám alatt áll a Csók-család kúriája,<br />

eredeti bútorokkal, Csók István festményeivel.<br />

Az udvarban a híres tenyésztô<br />

bernáthegyi, újfunlandi kutyái is látványosságszámba<br />

mennek. (Információ:<br />

dr. Csók Sándor 7030 Paks, Ida u. 3.<br />

Tel.: 75/310-436.)<br />

Amikor 1844-ben teljesen leégett a<br />

falu, a gerjeniek nem tágítottak. Azt<br />

mondták, „inkább a víz csapkodjon a<br />

szemünk közé, mintsem a port fújja a<br />

szél.” A Béke téren az általános iskola, a<br />

templom és plébánia és a községháza<br />

együttese emlékeztet a múltra.<br />

A község határában fekvô Váradpusztán<br />

(Dunaszentrgyörgy felôl érkezve<br />

balra) a múlt században, majd az 1980as<br />

években ismét jelentôs ásatások folytak,<br />

melyek eredményeként kora- és középsô<br />

bronzkori település, valamint egy<br />

urnatemetô és számos avar sír került elô.<br />

Gerjen a 17. század elsô felétôl kezdve<br />

református település.


FADD<br />

Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74<br />

A települést a 6-os útról Dunaszentgyörgy<br />

felôl vagy Tolnánál leágazó mellékúton<br />

érhetjük el.<br />

Fadd nevét a népi etimológia úgy<br />

magyarázza, hogy a török korban a rajtaütések<br />

elôl a nép mindenét odahagyva<br />

(„Fádat hagyd ott”) a rengetegbe menekült.<br />

Még a közelmúltban is ismerték a<br />

mondást:<br />

“Faddot kapkodd,” azaz hagyd el<br />

Faddot.<br />

A felszabadító háborúk után a terület<br />

birtokosai közé tartozó Béri Balogh<br />

család tagja, Ádám a Rákóczi-szabadságharcban<br />

kitûnt hûségével és vitézségével.<br />

A község egyetlen mûemlék jellegû<br />

épülete – a Duna menti síkon már<br />

messzirôl az utazó szemébe tûnô – neogót<br />

templom (Mátyás király u. 22. Tel.:<br />

74/340-652). 1787-ben építették.<br />

A fôutcán haladva, a Templom u.<br />

13. szám alatt, egy száz éves parasztházban<br />

található Gáti Marianna Magán<br />

Galériája. A vakítóan fehér házban már<br />

a tornácon is az alkotó – fába álmodott<br />

– szobraival találkozhatunk. Az eredeti<br />

bútorokat megôrizték, olyannyira élettel<br />

teli a galéria, hogy az alkotó is itt él<br />

családjával. Élénk színvilágú festményei,<br />

kisplasztikái, szobrai között Gáti<br />

Mariann maga kalauzolja a látogatót.<br />

(Tel.: 74/ 447-756 elôzetes bejelentés!)<br />

Fadd lakói ma is fôként mezôgazdasággal<br />

foglalkoznak. Sokáig a település<br />

különösen híres terménye volt a dohány.<br />

A község fôterérôl keskeny út vezet<br />

a Volent-öbölbe, ahol a Holt-Duna-ág<br />

mellett igazi üdülôtelep alakult ki, kiépített<br />

stranddal. A D and K Panzió diabetikus<br />

és hagyományos konyhával, kitûnô<br />

vendéglátással, nyugodt környezetben<br />

várja a pihenni vágyókat.<br />

DOMBORI<br />

A Faddhoz tartozó üdülôtelepet a<br />

holt Duna festôi partján, Faddtól 8 kilométerre<br />

találjuk. Itt pihenhet a vendég a<br />

Tolna Tourist Hullám Kempingjében<br />

(Nyírfa u. 5.) vagy a magánházakban,<br />

sportolásként pedig teniszezhet a Kerekes<br />

és Tsa Bt. teniszcentrumában. Jól kiépített<br />

rév és a kompjárat miatt is sokan keresik<br />

fel a települést, itt kelnek át a Duna<br />

túloldalán lévô Fajszra. Szezonban óránként<br />

közlekedik, a komp.<br />

Horgászat Fadd-Domboriban<br />

Tolna megye legnagyobb horgászvize<br />

a dombori holtág. A 161 hektáros terület<br />

elsôsorban óriásharcsáiról híres. Kuperczkó<br />

István faddi horgász sokáig tartotta az<br />

Európa-, illetve a magyar-rekordot az<br />

1986. június 26-án fogott 95 kiló 80 dekás<br />

szürkeharcsájával. A fô hal Domboriban<br />

is a ponty, amibôl több mint száz<br />

mázsát telepítenek évente. Jelentôs az<br />

amur és van még busa is – az utóbbit nem<br />

nagyon szeretik a horgászok, a helyiek viszont<br />

elfogadják és különbözô módon készítik<br />

el, – még kolbászt is töltenek belôle.<br />

Strandolók a dombori parton<br />

DUNA MENTE 27


A tervszerû telepítésnek köszönhetôen<br />

jelentôs a fehérhal állomány is. A süllôk<br />

száma csökken, a törpéké viszont nô.<br />

A kiemelt üdülôterületen az országos<br />

horgászrend érvényes. Éjszaka is lehet<br />

horgászni. Az eredményesebb sporttársak<br />

csónakból érik el sikereiket. Így felkereshetô<br />

a meder, a hínárfolt és a nádfal elôtti<br />

rétege is.<br />

Domboriban jól megfér egymás mellett<br />

a horgászat, az üdülés és a sport.<br />

Nemzetközi versenyek lebonyolítására<br />

alkalmas evezôspálya is van. A holtág vízutánpótlásnak,<br />

megmentésének a munkálatai<br />

most folynak.<br />

Megközelíthetô a 6-os úton, amirôl a<br />

120-as kilométerkônél Dunaszentgyörgy,<br />

a 130-asnál Tolna irányába kell<br />

letérni. Az Alföldrôl a dunaföldvári hídon<br />

keresztül, Kalocsa környékérôl a<br />

paksi, a gerjeni vagy a fajszi komp igénybevételével<br />

lehet elérni.<br />

Szálláslehetôség: a Tolnai HE tanyája<br />

közvetlen a vízparton, saját mólóval,<br />

csónakbérlési lehetôséggel, itt lehet sátorozni,<br />

napijegyet váltani. A horgásztanyán<br />

3 db 3 ágyas, 1 db 2 ágyas és 1 db<br />

4 ágyas szoba van, hideg-meleg vízzel<br />

történô zuhanyozási lehetôséggel. Szállásrendelés<br />

az egyesület címén, valamint<br />

D&K CENTER PANZIÓ<br />

Szekszárdtól 19 km-re a<br />

Duna holt ágának partján található.<br />

Apartmanok,<br />

2-3 ágyas, zuhanyzós szobák.<br />

Étterem: 100 fô részére<br />

Stég a Dunán, horgászat.<br />

7133 Fadd, Volent öböl<br />

Tel./fax: 74/447-458<br />

Egész évben nyitva.<br />

a tanya gondnokánál (Tel.:74/447-936.)<br />

lehetséges. Meg lehet szállni a Gerjeni<br />

HE tanyáján a vízterület északi részén, a<br />

dombori kempingben, az üdülôkben, az<br />

ifjúsági táborokban is. (Érdeklôdni ez<br />

utóbbiakról a Tolna Megyei Gyermek és<br />

Ifjúsági Közalapítványnál lehet Szekszárdon,<br />

a Béla tér 6. sz. alatt. Tel.: 74/ 311-<br />

928, illetve a Gyermekek Házában, Tel.:<br />

74/315-022.) Napijegy váltható a halôröknél,<br />

a tolnai, gerjeni, faddi egyesületeknél,<br />

a horgásztanyákon és a Horgászegyesületek<br />

Tolna Megyei Szövetsége<br />

irodájában (Szekszárd, Rákóczi u.<br />

46.).<br />

Fadd-Dombori<br />

kompjárat<br />

DUNA MENTE 29


TOLNA<br />

Irányítószám: 7130 Körzethívószám: 74<br />

Az alföldies város a 6-os fôútról több<br />

bejárón is elérhetô, Faddtól 5 kilométer.<br />

Valaha fontos kikötô volt, s bár a szabályozások<br />

után messze került a folyamtól,<br />

de a hajózás hagyománya és a hajósok<br />

tekintélye még évtizedekkel késôbb is<br />

meghatározó volt. A várost korábban sokan<br />

a római kori Alta Ripával azonosították,<br />

az újabb kutatások szerint máshol<br />

kell keresni a római települést.<br />

Átkelôhely és fôként a beszedett vám<br />

révén a középkortól jelentôs településként<br />

tartják számon Tolnát, a vármegyeszervezet<br />

kialakításakor is minden bizonnyal<br />

fekvése miatt választotta ispáni<br />

vár székhelyéül elsô királyunk. A megye<br />

neve a mai napig ôrzi ennek emlékét,<br />

noha székhelye már több mint kétszáz<br />

éve Szekszárdon van.<br />

A tolna név 1055-ben a tihanyi alapítólevélben<br />

fordul elô elôször Thelena<br />

alakban. A késôbbiekben is gyakran emlegetik<br />

a források. A 15. századtól országgyûléseket<br />

tartanak e helyen. A török<br />

ellen Boszniába készülô Mátyás király<br />

1463-ban Tolnára hívta a rendeket.<br />

Az utolsó tolnai országgyûlésen, 1526ban<br />

II. Lajos nevelôje, Bornemisza János<br />

szülôhelyén szólította fel a vonakodó fôurakat<br />

a török elleni harcra.<br />

A Duna menti falvakat végigdúló<br />

török sereg elhurcolt foglyai között volt<br />

a tolnai varga fia is, aki a török Portán<br />

különösen nagy karriert futott be. A<br />

muszlim hitre tért Pijale egyenesen<br />

kapudán pasa, vagyis a török flotta fôparancsnoka<br />

lett 1554–68 között. A fôváros,<br />

Isztambul bégjeként a díván ülô pasák<br />

– azaz a hatalmas birodalmat kormányzó<br />

török fôemberek – között foglalt<br />

helyet. Hûsége jutalmául, mint a<br />

mesékben, Szelim szultán hozzáadta feleségül<br />

szépséges leányát. Ha Pijale emlékezete<br />

már nem is ôrizhette, de szíve<br />

számontartotta szülôföldjét és családját.<br />

Így Isztambul bégje, a szultán veje, felkutattatta,<br />

magához vette és tejben-vajban<br />

fürösztötte keresztény hitét haláláig<br />

ôrzô édesanyját. Isztambulban ma is áll<br />

az a mecset, amely az egykori tolnai varga<br />

fiának fôúri hatalmát és gazdagságát<br />

hirdeti. A hódoltsági területen fekvô<br />

Tolna a 16. század közepén a korabeli<br />

református eklézsiák leggazdagabbjának<br />

számított. Elsô prédikátorait már a nagy<br />

reformátort, Sztárai Mihályt megelôzôen<br />

is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat<br />

a Duna melléke reformációjának történetét<br />

elsôként papírra vetô Szigeti Imre,<br />

Római katolikus nagytemplom<br />

DUNA MENTE 31


A tolnai holtág<br />

a kajakosok<br />

paradicsoma<br />

32 DUNA MENTE<br />

s az a Bereményi János, akinek özvegyét<br />

az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Szegedi<br />

Kis István veszi feleségül.<br />

A török uralom vége sajátos módon<br />

a református egyház végpusztulását is jelentette<br />

Tolnán. Új, buzgó katolikus földesuruk<br />

elôl a református magyarok Bogyiszlóra,<br />

Ôcsénybe, Decsre és Gerjenbe<br />

menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón<br />

hallatja hangját, egyházi edényeik a bogyiszlói<br />

gyülekezet szép egyházi gyûjteményében<br />

találhatók. Sztárai nevét a város<br />

gimnáziuma ôrzi, melynek 1995-ben<br />

átadott szép épülettömbje a régi és új ötvözésének<br />

példája. Az 1870-es évektôl<br />

malomipara, a századordulótól Tolna selyemipara<br />

vált országos jelentôségûvé.<br />

A ma is mûködô gyár területén lévô<br />

üzemi gyûjteménye ízelítôt nyújt a selyemgyártás<br />

történetérôl. (Tolnatext<br />

Kft. Bezerédj Pál tér 1. Tel.: 74/340-<br />

211.)<br />

A település központjában a Deák F.<br />

utcán a Szentháromságnál balra fordulunk,<br />

ott találjuk a város barokk stílusú<br />

mûemlék templomát a Kossuth utcában.<br />

A nagytemplom 220 éves oltárképét<br />

1996-ban kezdték restaurálni, a mellékoltárképek<br />

hasonló korból valók. A padokat<br />

a Pécsi Székesegyházból szállították<br />

a templomba. Külön kérésre Lendvai<br />

István apátplébános bemutatja a Szent<br />

Kereszt Ereklyét és a lenyûgözôen szép<br />

fôpapi ornátusokat.<br />

(Miserend: hétköznap 8.00 óra,<br />

szombaton 8.00, 19.00, vasárnap 9.00.<br />

Eltérô idôpontban bejelentkezés: Plébánia<br />

Hivatalban Kossuth u. 30. Tel.:<br />

74/440-166.) Egyháztörténeti érték a<br />

Deák F. utcán álló 1779-ben emelt<br />

klasszicista kápolna is, keresztekkel, stációkkal.<br />

A templommal szemben az iskola<br />

vadszôlôvel befuttatott épülete látható,<br />

mely megér egy kis sétát a Kossuth Lajos<br />

utcán. Az egykori polgárság jó ízlésének<br />

hirdetôi az eredetiben megôrzött lakóházak,<br />

közöttük Wosinsky Mór hajdani<br />

otthona (Kossuth u. 25.) Nyílegyenesen<br />

lejutunk a Duna-partra, a keskeny macskaköves<br />

utcák, kis halászházak az egyko-<br />

GALÉRIA<br />

SÖRBÁR ÉS ÉTTEREM<br />

Nyitva: egész évben 7.oo-23.oo.<br />

Hétvégén: zene<br />

Házias ételekkel, hideg italokkal és olcsó<br />

árakkal várjuk kedves vendégeinket.<br />

Bejelentés alapján családi és csoportos<br />

zártkörû rendezvényeket is vállalunk.<br />

7130 Tolna, Deák F. u. 91.<br />

Telefon: 74/440-476, 440-576


i vízi életrôl vallanak. Ha a Kossuth utca<br />

végén balra fordulunk 200 méter<br />

után a Selyemgyár épületén akadt meg a<br />

szemünk. Itt, a Bezerédj téren áll a gyönyörû<br />

barokk Széchenyi-udvarház, ahol<br />

a Duna szabályozás idején a legnagyobb<br />

magyar megszállt. Ma emléktábla ôrzi a<br />

nevét.<br />

A lokálpatrióta Kis István magángyûjteménye<br />

– 40 darab méretarányos<br />

hajó makett és száz darab archív kép -<br />

ôrzi az egykori dunai hajózás emlékét.<br />

A kiállításnak otthona nincs, a gyûjtô<br />

szívesen mutat néhány darabot a betérônek<br />

Bajcsy-Zsilinszky utca 106. alatti<br />

házában. Tel.: 74/440-564.<br />

MÖZS<br />

Irányítószám: 7131 Körzethívószám: 74<br />

A közigazgatásilag Tolnához tartozó<br />

és vele szinten teljesen összenôtt község<br />

korai történetére alig van adat. Elôször<br />

egy peres iratban említik 1412-ben.<br />

A 18. században Trautsohn apát telepítette<br />

újra. Elôször Nyitra és Trencsén<br />

megyébôl szlovák, késôbb a Rajna vidékérôl<br />

német telepesek érkeztek. Az élet újraindításának<br />

feltételeit 1722-ben szerzôdésben<br />

rögzítették, de a mezôgazdaságból<br />

élô falu a gyakran változó birtokosokkal<br />

Értékes gyûjtemény található Martinek<br />

József festômûvész hagyatékából a<br />

Bezerédj u. 5. szám alatt (Selyemgyár<br />

melleti utca). Az idôs korában elhunyt<br />

alkotó özvegye él az épületben - csodálatos<br />

olajfestmények és a könnyû kézzel<br />

festett akvarellek között. A Dunát, a tolnai<br />

holtágat, a halászokat és tolnai embereket<br />

örökített meg a mester. Tolna<br />

városára hagyta a lakóházát, amelyet a<br />

késôbbiekben múzeumként szeretnének<br />

mûködtetni. (Tel.: 74/440-613.)<br />

Térjünk vissza a Kossuth Lajos utcába,<br />

hiszen ez visz tovább éles kanyar<br />

után Bogyiszló felé.<br />

újra és újra megállapodni kényszerült. A<br />

mözsi klasszicista templom csendesen húzódik<br />

meg az úttól távolabb esô faluközpontban,<br />

a Szent István utcában. (Miserend:<br />

vasárnap és kötelezô ünnapnapokon<br />

8.00 és 13.30-kor. Eltérô idôpontban a<br />

templom megtekintését kérni lehet a Plébánia<br />

Hivatalban. Mözs, Dózsa Gy. tér<br />

16. Tel.: 74/440-058.)<br />

A hagyományos, húsvéthétfôn tartott<br />

„Emaus” búcsú ma már kizárólag civil ünnep,<br />

liturgiához nem kötôdô vásári<br />

„ringlispiles” program. A Szent István utcában<br />

él és dolgozik Határ József fafaragó.<br />

KÉKFESTô MÛHELY MÚZEUMA<br />

Mûködés közben tekintheti meg<br />

a 200 éves kékfestô mûhelyt.<br />

7130 Tolna, Kossuth L. u. 21.<br />

Tel.: 74/400-025<br />

MMaarriinnáálltt kkeesszzeegg,, kkáárráásszz<br />

A megtisztított beirdalt halat<br />

besózzuk, paprikás lisztben<br />

megforgatjuk, majd kisütjük.<br />

Amikor kihült, sok<br />

fokhagymával, ecettel, kevés<br />

sóval, cukorral készített lébe<br />

tesszük és két napig állni<br />

hagyjuk, utána fogyasztható.<br />

(Puxler Gyula közlése, Tolna)<br />

KKiirráánnttootttt ssüüllllôô ddiióóbbééllbbeenn<br />

HHoozzzzáávvaallóókk:: 4 személyre 1<br />

kiló tisztított süllô,<br />

só ízlés szerinti mennyiségben,<br />

3 tojás,<br />

15 dkg darált dióbél, zsír vagy<br />

olaj.<br />

EEllkkéésszzííttééss:: A megtisztított,<br />

feldarabolt süllôt megsózzuk,<br />

lisztben, tojásban, darált<br />

dióbélben megforgatjuk,<br />

utána kisütjük. (Süllô<br />

hiányában más halat is<br />

elkészíthetünk ily módon.<br />

(Janotka Lajos közlése,<br />

Bátaszék)<br />

DUNA MENTE 33


Bogyiszlói kisbíró<br />

Bogyiszlói asszonyok díszes<br />

viselete<br />

34 DUNA MENTE<br />

BOGYISZLÓ<br />

Irányítószám: 7132 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnán keresztül elérhetô két és<br />

félezres Bogyiszló csak 1854-ben, a Duna<br />

egyik kanyarjának átvágásával került<br />

a Dunántúlra.<br />

Korábban Pest–Pilis–Solt–Kiskun<br />

vármegyéhez tartozott.<br />

Határában az utóbbi években - az új<br />

híd építését megelôzô földmunkák leletmentései<br />

során - kerültek elô fontosabb<br />

régészeti tárgyak.<br />

A török kiûzése után azon kevés települések<br />

közé tartozott, amelyek a harcokból<br />

megerôsödve kerültek ki. Többek<br />

között a Tolnáról menekülô reformátusokat<br />

is befogadta. Gazdagságát<br />

mindenekelôtt az óriási ártéri erdônek<br />

köszönhette, amely tele volt gyümölcsökkel,<br />

szállásokkal, írtáskertekkel és<br />

írtásrétekkel.<br />

Kenyéradója és egyben legnagyobb<br />

ellensége a századok folyamán a Duna<br />

volt. Az 1800-as évek végén például egymás<br />

után háromszor öntötte el a területet<br />

az ár. Az 1945-ös és ‘56-os jegesár<br />

pusztításaira még ma is sokan emlékeznek,<br />

a házak oldalán láthatók nyomai.<br />

A Bogyiszló öntéstalaján bôven termô<br />

csípôs paprika éppoly híres, mint a<br />

falu színes viselete, vagy a népdalok,<br />

amelyeket Lajtha László népzenekutató<br />

itt gyûjtött. A késô barokk templom körüli<br />

parasztházak, a bogyiszlói hétköznapok<br />

gyakran visszaköszönnek a faluban,<br />

a holtág mellett lakó Mözsi Szabó<br />

István festményein. (Ady E. u. 10. Tel:<br />

74/ 340-785.)<br />

Feltétlenül keressék fel, ha van idejük<br />

a híres orchideás erdôt, mely természetvédelmi<br />

terület. A községet a Duna<br />

irányában hagyjuk el. Üzemi útra térünk<br />

át, balkéz felôl csodálatos völgyliget mellett<br />

haladunk el. A füzes, nádas, sásfoltos<br />

növényegyüttesben néhány ritka, védett<br />

orchideafajunk – szinte tömegesen tenyészik.<br />

Leggyakoribb faj a vitézkosbor szônyegszerûen<br />

elterjedt. A zömében lila virágú<br />

orchidea között megjelentek a fehér<br />

és a rózsaszín változatok is.<br />

Nagy tömegben tenyészik a mocsári<br />

nôszôfû is. Elszórtan az ujjaskosbor, a<br />

kardos madársisak, a fehér madársisak<br />

példányai lelhetôk fel. A zöld virágú békakonty<br />

rejtôzködve él, országos oltalom<br />

alatt. A nedves réteken az alacsony kígyónyelv<br />

és a mocsári páfrány tenyészik.<br />

Itt, a Duna mentén a hivatalos tiltás ellenére<br />

valóságos horgász- üdülôtelep alakult<br />

ki.<br />

CSEH GÁBOR festômûvész<br />

A tolnai tájak hiteles megörökítôje.<br />

Mûterem: 7100 Szekszárd<br />

Kadarka u. 74/A.<br />

Tel.: 74/315-340<br />

Üzleti képviselôje: Cseh Viktor<br />

Tel.: 06-30/747-058


Szüret<br />

A Szekszárdi-dombvidék az északi<br />

(Budapest), a nyugati (Pécs) irányából<br />

érkezônek legszebb arcát mutatja éppúgy,<br />

mint annak, aki déli irányból<br />

(Mohács felôl) közelíti meg. A lankás,<br />

szôlôültetvényekkel borított tájat keskeny<br />

szurdikok szabdalják és a színes kavalkádból<br />

vakítóan fehérre meszelt tanyák, takaros<br />

porták vonják magukra az utazó figyelmét.<br />

Tanyáknak nevezik ezen a vidéken,<br />

de elsôsorban borpincék, présházak<br />

ezek és semmiféle rokonságot nem mutatnak<br />

az alföldi tanyákkal.<br />

Lassítsunk és gyönyörködjünk a mediterrán<br />

arcát mutató tájban! Legtöbben a<br />

6-os fôúton közelednek ehhez a földrajzi<br />

szempontból is izgalmas területhez. Budapest<br />

felôl, ha átlépjük a Sió-hidat, a Szekszárdot<br />

bevezetô hegyvonulat fogad méltóságteljesen<br />

és csak közelebb érve ismerhetünk<br />

rá a pleisztocén kori löszképzôdményekre,<br />

azok lepusztulásából kialakult<br />

lenyûgözô formájú alakzatokra. Magyarország<br />

egyik legvastagabb lösztakarója fedi<br />

itt a tájat, 20–40 méter vastagságban és az<br />

emberi kéz alkotta kultúrák hatása ellenére<br />

is rendkívüli gazdagságával ragadja meg<br />

az ideérkezôt.<br />

A Szekszárdi-dombvidék nemcsak<br />

földrajzi, hanem tájképi és turisztikai<br />

szempontból is nagyon érdekes terület.<br />

Szinte szigetszerûen – jól elhatárolható ez<br />

a kistáj: északon a Tolnai-Hegyháttól<br />

nyugaton pedig a Völgységtôl a Völgységi-<br />

és Rák-patakok széles völgye választja<br />

el. Itt halad a 6-os fôközlekedési út Szekszárdtól<br />

kiindulva, amit feltehetôen sokan<br />

ismernek. Keleti széle az asztalsima tolnai<br />

36 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Tolnai-Sárköz és a<br />

Szekszárdi-dombvidék<br />

Sárköz, ami az 56-os fôút nyomvonalát jelenti<br />

Szekszárd–Bátaszék között. Délen<br />

pedig a Lajvér-patak völgye határolja<br />

(ebben fut a Bátaszék–Dombóvár vasútvonal).<br />

A táj legmagasabb pontja a 285<br />

méter magas Óriás-hegy, Szekszárd határában,<br />

kedvelt kiránduló célpont. Éppúgy,<br />

mint a megyeszékhely Szekszárdhoz<br />

közeli Sötétvölgyi-erdô, mely védettséget<br />

élvez és a kedvelt horgásztóval hétvégeken<br />

ezreket vonz. Sötétvölgyi-tó.<br />

A Tolna megyei fôvárostól Szekszárdtól<br />

tíz kilométerre van Bonyhád irányában,<br />

közvetlenül a 6-os út mellett terül el<br />

a Sötétvölgyi-tó, az erdô lábánál. Ponty,<br />

amur, süllô, kárász, keszegfélék és harcsa<br />

van a vízben. Napijegyet nem adnak ki,<br />

ezért csak egy sétát javasolunk a jó levegôn,<br />

a szép környezetben.<br />

Uralkodó növénytársulás a gyertyános<br />

tölgyes. A hûvösebb és nedvesebb völgyekben<br />

bükkösöket találunk, de elôfordul<br />

a cseres és molyhos tölgy is. A lefolyástalan<br />

területeken égeresek alakultak<br />

ki, a flóra ritka védett növényekben is gazdag.<br />

Tömegesen terem a szúrós csodabogyó<br />

az idôsebb állományú erdôkben. Néhány<br />

helyen található lónyelvû csodabogyó<br />

is. A kevésbé erdôsült domboldalakon,<br />

löszös réteken a tavaszi hérics és a leánykökörcsin<br />

mellett megtalálhatjuk a<br />

nagyezerjófüvet, a tarka és a pázsitos nôszirmot<br />

és az erdei szellôrózsát is. Leggyakoribb<br />

az aprótermetû fehér madársisak és<br />

nyúlánk bíboros kosbor.<br />

A Sötétvölgyi Természetvédelmi Terület<br />

kaszáló rétjein szeptemberben az ôszi<br />

kikerics lila virágai búcsúztatják a nyár


melegét. A gombagyûjtôknek is kedvez a<br />

dombvidék, az esô utáni napsütések több<br />

tucat ehetô és mérgezô gombának teremtenek<br />

kitûnô élôhelyet.<br />

A dombvidék állatvilágát a fajgazdaság<br />

jellemzi. A horgásztavak és víztározók<br />

kiváló lelôhelyei a halaknak és jó petézôhelyet<br />

biztosítanak az itt élô hét békafajnak.<br />

A hüllôfauna aránylag szegényes, három<br />

gyík- és két kígyófajt tartanak számon.<br />

A környéken fészkelô madarak száma<br />

eléri a nyolcvanat és legalább ennyi a<br />

vonuláskor elôforduló idegen fajok száma.<br />

A dombvidék legnagyobb madártani értékét<br />

a törpe- és a békászósasok jelentik.<br />

Van néhány pár fészkelô fekete gólya<br />

is. Gyakori a nyest, a nyuszt és a rejtett<br />

életet élô borz. A táj legnagyobb ragadozója<br />

a róka. A nagyvadak közül a gímszarvas,<br />

az ôz és a vaddisznó található meg,<br />

elôbbiek gyakran az országutak közelébe<br />

merészkednek. A közlekedôknek nem árt<br />

vigyázni!<br />

A természeti szépségek mellett felfedezésre<br />

érdemes az itt élô emberek kultúrája,<br />

múltja mely nagymértékben hozzásegíti<br />

az utazót ahhoz, hogy jobban megértse,<br />

lássa, ne csak nézze a Tolnai-Sárköz és<br />

a Szekszárdi-dombság nyújtotta nevezetességeket.<br />

Szölõsgazda<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 37


Az ember néha azon lepôdik meg<br />

leginkább, hogy öt emberöltô óta milyen<br />

keveset változott a világ. Fényes<br />

Elek, hazánk elsô tudós statisztikusa<br />

1836-ban szinte csupa olyan tényt közöl,<br />

amely a szôlészet és borászat terén<br />

ma is megállja helyét:<br />

„Szôllôhegyeiben, mellyek 50 esztendôvel<br />

ezelôtt 44.455 holdat borítottak<br />

el, fô kincse vagyon Tolnának, mert<br />

az ezeken termett fejér, fôképpen pedig<br />

vörös borok honunknak legnemesebb<br />

borai, melly setét vörös színére, kellemetes<br />

ízére, zamatjára és állandóságára a<br />

budaival vetélkedik, ha azt fellyül nem<br />

múlja?<br />

Pedig ezen bor nem csak a szekszárdi,<br />

különben roppant kiterjedésû szôllôhegyen<br />

szûretik, hanem a decsi, várdombi,<br />

báttaszéki, báttai promontoriumok<br />

szinte hasonló jó borral szolgálnak, s a<br />

kereskedésbe mindnyájan szekszárdi név<br />

alatt jönnek. Nevezetes fejér vagy vörös<br />

borok még a csibráki, kurdi, simontornyai,<br />

döbröközi, kölesdi, borjádi, csókafôi,<br />

paksi, mucsi, magyarvejki, kismányoki,<br />

kistormási, hidegkúti, györkönyi,<br />

dunaszentgyörgyi, földvári stb. Egy szóval<br />

a szôllômívelés itt nagy virágjában<br />

van, s nem csak többezer família fôket<br />

táplál, hanem meg is gazdagít ... Jelenleg<br />

ott is bor terem, hol hajdan kalászok sárgultak.”<br />

Ha a felsorolt helységneveket tekintjük,<br />

látjuk, minden egykori járásra jut<br />

néhány. A legrégibb szôlôhegyek a római<br />

kortól, de a többiek is legalább az<br />

Árpád-kortól megvannak – a borkedvelôk<br />

örömére.<br />

A szekszárdi történelmi borvidéket<br />

ennek alapján az elsô bortörvény l893ban<br />

egész Tolna megye területében határozta<br />

meg s ez fél évszázadig így is maradt.<br />

Ma a megyeszékhelytôl Bátáig<br />

szinte összefüggôen díszlô, szôlôkoszo-<br />

38 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

TOLNA MEGYE BORÁSZATA<br />

rúzta dombok érdemlik ki ezt a nevet,<br />

de számos terület emellett az úgynevezett<br />

jó bortermô hely. Mindez a modern<br />

kezelési kultúrával és a hagyományok<br />

tiszteletével párosulva élményt ígér a látogatóknak,<br />

megannyi sajátos ízt és bensôséges<br />

hangulatot tartogat.<br />

A legrégibb szekszárdi történelmi<br />

borvidéken, a megyeszékhely központjában<br />

1845-ben találták azt a 110 mázsás<br />

márványszarkofágot, amelynek<br />

egyik oldallapját a kettôs kehelybôl ágazó<br />

termô szôlôtô díszíti s ezzel az örök<br />

megújhodást jelképezi. A kôkoporsóban<br />

lelt áldozati üvegkehely egyrészt technikai<br />

különlegesség, mert a XIX. század<br />

végéig nem tudtak hasonlót elôállítani,<br />

másrészt a helyi római kori borkultúra és<br />

az ókeresztény áldozatok emléktárgya.<br />

Ógörög felirata: „Áldozz a pásztornak,<br />

igyál, s élni fogsz!”<br />

Az Árpád-korban szép számmal alapított<br />

apátságok mindegyikében megtaláljuk<br />

a jól mûvelt szôlôket, amelyeknek<br />

felvirágoztatásán sokat fáradoztak a szôlômûveléshez<br />

is értô bencés és cisztercita<br />

szerzetesek. Az utóbbiak, akiknek az országban<br />

elsô rendházuk Bátaszéken volt,<br />

egyenesen a pápától kaptak figyelmeztetést,<br />

hogy ne hanyagolják el a lelkek<br />

ápolását, tartsanak mértéket a borkereskedésben,<br />

mert megvonja tôlük ezt a jogukat.<br />

A XV. század végén e tájon élt híres<br />

egyházi író, Temesvári Pelbárt példázataiban<br />

többször említi a helybeli borokat<br />

és boros barátokat. Bonfini a részeges<br />

földvári apátról ír, aki ködös fôvel<br />

ûzni szokta jobbágyait. A krónikák az<br />

1061-ben alapított szekszárdi monostor<br />

elsô apátját, Vilmost is közismert boriszszaként<br />

említik.<br />

A török hódoltság idején a rácok<br />

hozták magukkal a sokáig meghatározó<br />

jelentôségû kadarka szôlôfajtát, amelynek<br />

vörösbora messzeföldön kedvelt lett.


Nem véletlenül, hiszen a korabeli<br />

utazók tapasztalati úton tudták azt, amit<br />

a modern vizsgálatok bizonyítottak: a<br />

vörösborban található csersav jótékonyan<br />

gyéríti a kólibacilusokat, amelyek<br />

ártalmasak lehetnek, ha elszaporodnak a<br />

szervezetben. (Persze a borkedvelôk aligha<br />

ilyen ürüggyel itták, isszák a vörösbort<br />

víz helyett ...)<br />

A törökkor kereskedôi, követei<br />

többnyire Tolnán, a vidék borkereskedelmi<br />

központjában töltik meg palackjaikat<br />

vagy hordóikat, s a bor jól bírja a<br />

szállítást is. A Dunán elhajózva többen<br />

emlegetik, hogy a szépen mûvelt dombok<br />

hazánk legszebb táját mutatják, de<br />

az l663-ban erre járt Evlia Cselebi is úgy<br />

látja, Szekszárdon és környékén „mind<br />

rózsaligetes szôlôk díszlenek”. Több<br />

adatunk van arra is, hogy a muzulmán<br />

alattvalók nemcsak birtokolták itt a<br />

szôlôt, hanem bizony borát is itták.<br />

A XVIII. században a megyébe települt<br />

németek továbbfejlesztették a helyi<br />

borkultúrát, s ezt már a kortársak is méltányolták.<br />

Jó példa erre, hogy az 1700-as<br />

évek végén Szekszárdon huzamos ideig<br />

bor- (vagy ahogy itt nevezik: hegy-) bíró<br />

az a Vesztergombi, akinek leszármazottja<br />

1993-ban az ország legjobb borásza címet<br />

nyerte el.<br />

A törökök, majd a franciák ellen vívott<br />

harcok során a hadvezérek legszívesebben<br />

állandósága miatt vették az itteni<br />

B Á T A A P Á T I<br />

E S T A T E W I N E<br />

bort, de nagy jelentôsége volt a szôlôterületek<br />

megszerzésének is.<br />

Talán meglepô, de az ország hercegprímását,<br />

gróf Batthyány Józsefet is ott<br />

találjuk a szekszárdi bortermelô jobbágyok<br />

listáján, ráadásul ugyanúgy adózott,<br />

mint a többiek. Mindezt csak azért,<br />

hogy eredeti szekszárdi vörösbora lehessen.<br />

(Persze rá is illett a késôbbi mondás:<br />

a szôlô a parasztnak, a bor az úrnak való,<br />

hiszen területét helybeli vincellérrel<br />

mûveltette.)<br />

A szekszárdi vörös óbor ekkoriban<br />

vált fogalommá: Franz Schubert 1818ban<br />

ennek hatására írta a kedvesen hullámzó<br />

Pisztráng-ötöst. Liszt Ferenc elsô<br />

látogatásakor (1846) szintén dicsérte,<br />

késôbb pedig szekszárdi nektárnak nevezte<br />

s Európa-szerte kínálta vele barátait.<br />

Még a gyengélkedô IX. Pius pápának<br />

is juttatott belôle. A csalhatatlanság dogmáját<br />

megalkotó egyházfô azt nyilatkozta<br />

a nedûrôl: „Ép kedélyemet, egészségemet<br />

egyedül ez tartja fönn”. Liebig, a híres<br />

német kémikus beható vegyelemzés<br />

után az általa ismert legjobb bornak<br />

mondta. Indiától Amerikáig ismerték és<br />

szerették bikavérünket.<br />

Bikavér? Hát az nem egri származék?<br />

Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben<br />

annyira nem, hogy mind e szó<br />

megalkotója, mind az ihletô, mind pedig<br />

a mû címe szekszárdi. Garay János<br />

1846-ban, amikor barátjához érkezett<br />

Két jóbarát, az italszakma nemzetközileg elismert nagyjai, Marchese Piero Antinori<br />

és Zwack Péter elhatározásaként született meg az Európai Bortermelôk Kft. A<br />

borágazatban elsôként alakult vegyes vállalat fô célkitûzése kiváló minôségû magyar<br />

bor elôállítása volt Magyarországon, mivel mind a hazai, mind a külhoni piacon<br />

bizonyítja a magyar borok régi hírnevének valóságát. A vállalat mintegy 100 ha<br />

termô szôlôültetvénnyel rendelkezik, melynek termésébôl évente 5000 hl minôségi<br />

bort készít. Az erjesztés és a borkezelés egy világszínvonalú technológiával felszerelt<br />

felszíni borházban történik, a vörösborok érlelése pedig a közel 250 éves<br />

egykori Apponyi-pincében zajlik. Az összes tárolókapacitás meghaladja a 6000 hl-t, a meglévô barrique hordó állomány<br />

pedig a közeljövôben jelentôsen bôvül. A Kft. évente 350.000 palack bort állít elô amelyet 30%-ban a hazai piacra forgalmaz<br />

a Zwack Kereskedelmi Kft. által 70%-ban pedig exportál a világ 15 országába.<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 39


szüretre, neki kedveskedvén írta Szegszárdi<br />

bordal címû költeményét, amelyben<br />

így szól: „Ide hát, te bazsarózsa!<br />

/Poharunkba, bikavér!”. Azt is megjegyzi:<br />

„Ha szekszárdi borral élne / Minden<br />

ember, mint te s én, /Nem rágódnék<br />

annyi hernyó / Nemzetünk szent törzsökén!”<br />

Emellett azonban ma is igaz: „Béla<br />

király idejében/ még magyar volt a<br />

magyar, / Most ezerfelé szakadva, / Tudja<br />

isten mit akar! / Még a bort sem issza<br />

most úgy, / Mint az ôsök idején, / Sört<br />

iszik vagy kávélével / Töltözik most ifju,<br />

vén.”<br />

Mindez azonban nem zavarta szekszárdiakat<br />

abban, hogy l856-ban megalapítsák<br />

hazánk elsô borkereskedô részvénytársaságát,<br />

amelynek árszabályában<br />

két év múlva 11 szekszárdi vörösbor<br />

mellett három bátaapáti, két csibráki,<br />

egy-egy decsi, ôcsényi és alsónánai is szerepelt.<br />

A fehér borok kínálatán pedig<br />

szintén ezek a községek osztoznak. A fellendülést<br />

jól jellemzi az l883-ból származó<br />

adat: négy dunántúli megyét véve<br />

itt találhatók Tolnában a legmagasabb<br />

jövedelmû szôlôföldek.<br />

A megyében az 1885-ben megjelenô<br />

s az 1890-es években hatalmas jégverésekkel<br />

együtt pusztító filoxéra (szôlôgyökértetû)<br />

tízezreket fenyegetett létalapjukban.<br />

Az elôdöket dicséri, hogy –<br />

országosan elsôként és példamutatóan –<br />

itt sikerült megyei összefogással meg-<br />

szervezni a védekezést, a rekonstrukciót,<br />

de ekkor lendül föl a paksi homoki szôlôk<br />

telepítése is. Dr. Roboz Zoltán, aki a<br />

munkát elindította és elméletileg megalapozta,<br />

és Nits István, aki évenként ezreknek<br />

tartott szôlôoltási tanfolyamot,<br />

egészségét és fél életét áldozta ennek az<br />

ügynek. Az eredményeket jól mutatja,<br />

hogy az országban egyedül Szekszárdon<br />

létesítettek külön két aranykorona-osztályt<br />

a helyi szôlôknek, mert oly magas<br />

volt a jövedelmük. Itt készült 1908-ban,<br />

hazánkban elsôként mozgófilm a szôlôtermesztésrôl<br />

és a szüretrôl. A világkiállításokon<br />

a bátaapáti és szekszárdi borokat<br />

díjazták.<br />

A világháborúkat és válságokat átvészelt<br />

Tolna megyei szôlôk, ha nehezen<br />

is, de kibírták az ötvenes évek káros politikáját<br />

is. Legföljebb az 1954-ben<br />

Szekszárdon átutazó Nagy Imre nem tudott<br />

a nagyvendéglôben jó bort inni. Az<br />

1960-as évektôl megindult nagyüzemi<br />

szôlôrekonstrukcióval a hagyományos és<br />

újmódi kisgazdaságok is felveszik versenyt,<br />

amit jól mutatnak a helyi és országos<br />

borbírálatok. A legtöbb magángazda<br />

piacképes borát palackozza is, ugyanakkor<br />

megmaradt a régi pincék hangulata.<br />

Szekszárdon több mint négyezer vár barátokat,<br />

látogatókat. A történelmi borvidéken<br />

kívül például a györkönyi pincefalu,<br />

a sióagárdi Leányvár s szinte minden<br />

község és város határában a sok ki-<br />

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.<br />

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég<br />

elôször a MÓRI ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb<br />

borokat exportálta. 1994-ben már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában<br />

a Mátrafood Kft. Gyöngyös pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre<br />

újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel<br />

fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította<br />

a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000<br />

palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra<br />

(pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA, Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt.<br />

tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon feldolgozni.<br />

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,<br />

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:<br />

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.


sebb-nagyobb présház, a helyi szójárás<br />

szerint: tanya rejti a legjobb borokat.<br />

A szôlô- és borkultúra hagyományainak<br />

megôrzését tûzte zászlajára az<br />

1988-ban alakult Alisca Borrend. Ez az<br />

egyesület a nemzetközi borrendek nagy<br />

családjába tartozik, testvérszervezetei Japántól<br />

Franciaországon át az Egyesült<br />

Államokig jelennek meg díszes palástban<br />

nevezetes alkalmakkor, felvonulásokon,<br />

népünnepélyeken.<br />

A szekszárdi borrendnek, akárcsak a<br />

többinek, sajátos ceremóniája, kedves,<br />

humoros, de tartalmas szokásrendje<br />

vonzza a barátokat. Évente mindössze<br />

SZEKSZÁRD<br />

Irányítószám: 7100 Körzetszám: 74<br />

Ha észak felôl a 6-os fôközlekedési<br />

úton érkezünk Szekszárdra a Sió-hídon<br />

kell áthajtanunk. A csatornát Beszédes József<br />

(1787–1852), a reformkor neves vízépitô<br />

mérnöke tervezte, a Balatont a Dunával<br />

köti össze. Az 56-os útra térve érjük<br />

el a város határát, mindkét oldalon benzinkút.<br />

A jobboldali töltôállomás után<br />

feltûnô rózsaszín épület, báró Augusz Antal<br />

(nevével még találkozni fogunk) egykori<br />

présháza ma magántulajdonban van.<br />

A határjelzô tábláig szôlôterületek szegélyezik<br />

utunk. Szekszárd városhatárát átlépve<br />

már a Rákóczi utcában járunk.<br />

Jobbra a Szekszárdi Mezôgazdasági Rt.<br />

épülettömbje (Rákóczi u. 132.) A szekszárdi<br />

történelmi borvidék meghatározó<br />

nagyüzeme itt mûködteti a híres Lisztpincészetét.<br />

Évente 4000 tonna szôlôt<br />

dolgoznak fel, a feldolgozó, erjesztô,<br />

érlelô, palackozó kapacitása 30.000 hektoliter<br />

évente. Különlegessége a 110 hektár<br />

bioszôlô ültetvény, ahonnan szigorú<br />

technológiával készült SKAL minôsítésû<br />

borok kerülnek ki.<br />

A Parászta-patak hídját elhagyva már<br />

az Újvárosban járunk, lakosai az 1794. évi<br />

42 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

néhány rendes tagot avatnak: a legkiválóbb<br />

helybéli borosgazdákat tisztelik<br />

meg ezzel, valamint egy-két országos,<br />

vagy nemzetközi hírû írót, mûvészt, politikust.<br />

Aki barátait szeretné tiszteletbeli<br />

taggá avatni, arra is lehetôség nyílik,<br />

ha elôre bejelenti a Vármegyeháza Borozóban<br />

(Szekszárd, Béla tér 1.), a borrend<br />

székhelyén. Az avatási ceremónián felhangzik<br />

a híres Háry Jánoshoz kötôdô<br />

legenda is, az új tag pedig – a próbák letétele<br />

után – díszes oklevelet, bronz plakettet,<br />

s életre szóló élményt vihet magával.<br />

No és két üveg saját névre palackozott<br />

bor is jár a „felavatottnak”.<br />

nagy tûzvészt követôen telepedtek le. (Augusztus<br />

7-én másfél óra alatt több, mint<br />

600 ház lett hamuvá.). Az utca képét látva<br />

a parasztpolgári építkezés, a mezôvárosi<br />

múlt köszön vissza. Stílusos foghíjbeépítésekkel<br />

ôrzik ezt a szekszárdiak. Az út baloldalán<br />

a Pázmány tér ékelôdik a házsorok<br />

közé, az újvárosi templommal, mely<br />

Hrabovszky Anna alapítványából 1868-ra<br />

készült el. A templom felavatására írta<br />

Liszt Ferenc a Szekszárdi misét, de azt<br />

csak jóval késôbb mutatták be itt, s ma Jénai<br />

miseként ismert.<br />

(A templom megtekinthetô bejelentéssel.<br />

Cím: 7100 Szekszárd, Pázmány tér<br />

6., vagy telefonon a sióagárdi plébánia hivatalban.<br />

Tel: 74/437-039. Miserend:<br />

kedd, szerda, péntek 17.30, vasárnap<br />

7.30, 10.00, minden második vasárnap<br />

18-kor német nyelvû mise.)<br />

A városközponthoz közelítve a Rákóczi<br />

F. u. 2. szám alatti saroképület (jobbra)<br />

árul el valamit a múlt századi Szekszárdról.<br />

Ez az Adler-féle ház Szekszárd<br />

elsô kétemeletes polgárháza volt. Adler N.<br />

János helyi kereskedô emeltette, ma a Sárszeg<br />

ÁFÉSZ központja található benne.<br />

Vele szemközt az Illyés Gyula Pedagógiai<br />

Fôiskola épülettömbjét (Rákóczi u.<br />

1.) látjuk. Jobbról a Szent László utca tor-


kollik a hömpölygô forgalommal birkózó<br />

fôutcába. Folytatása a zsebkendônyi zöld<br />

területtel kezdôdô Tinódi utca, alatta<br />

rejtôzik a Séd-patak, ma már csak a Zrínyi<br />

utcánál érkezik a felszínre. A Tinódi utca<br />

torkolatától már nem a Rákóczi, hanem a<br />

Széchenyi utcában haladunk. Itt az egykori<br />

polgári leányiskola gyönyörûen felújított<br />

saroképületén (Széchenyi u. 2.) akad<br />

meg a tekintetünk. Az épülettömbben az<br />

Ady Endre Szakközépiskola és Szakmunkásképzô<br />

Intézet mûködik.<br />

A következô háztömbben találjuk a<br />

híres szekszárdi mester, Nepp Dénes bôrés<br />

szíjgyártó mûhelyét (Széchenyi u. 16.),<br />

világbajnok fogathajtók lószerszámai kerültek<br />

ki a keze alól. Jobbról a Skála áruház<br />

mai épülete, majd a nagyposta 1910ben<br />

emelt, szecessziós építészeti és a modern<br />

jegyeket ötvözô tömbje mellett haladunk<br />

el. Jármûvel már a jobbszélsô sávba<br />

sorolunk, hiszen néhány méter után Szek-<br />

szárd szívében, a Garay téren találjuk magunkat.<br />

Szánjunk még másfél kilométert<br />

arra, hogy a város legmagasabb pontjához,<br />

a kilátóhoz felkapaszkodjunk!<br />

A téren felfelé a Béla térre jutunk, innen<br />

nyílik bal kéz felôl a Munkácsy utca,<br />

amelyik a Kálváriára vezet. Kiss István<br />

szobrászmûvész már a városközpontból is<br />

felfedezhetô Kilátó címû alkotása fogadja<br />

az utazót. Az elénk táruló látvány nemcsak<br />

a rendívül szép fekvésû, 38000 lakosú<br />

kisvárost, hanem a távolabbi nevezetességet<br />

is mutatja. Nézelôdjünk egy kicsit!<br />

Északra tekintve a látóhatáron magasodik<br />

a paksi atomerômû négy hatalmas<br />

blokkja. Északkelet felôl a tolnamözsi<br />

templom figyel bennünket, a keleti horizonton<br />

Gemenc Európa hírû erdeje hívogat<br />

pihenésre. A délkeleti látóhatár szélén<br />

a bajai gabonatároló áll oszlop-szerûen,<br />

elôtte pedig a sárközi községek, Decs,<br />

Ôcsény, Sárpilis, Alsónyék.<br />

Szekszárdi panoráma<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 43


Ha ezredéveket tudna befogni tekintetünk,<br />

északkeletre a Palánki-sziget ôsemberét<br />

láthatnánk az ôskôkor idejébôl, s<br />

a lengyeli kultúra emberét a város régi<br />

központjában. A kettô között fekszik a<br />

Bogyiszlói úti, közel nyolszáz síros avar<br />

temetô, hajdani kerámiakészítôk feltárt<br />

nyughelye. Déli, délkeleti irányban, kelták,<br />

római kori katonák és polgárok számos<br />

emléke. Hiteles feljegyzések tanúskodnak<br />

arról, hogy a ma Kálváriának nevezett<br />

Bartina-dombon magasodott egy<br />

római ôrtorony. A domb oldalában pedig<br />

a múlt század végén sorban kerültek elô a<br />

római, török kori sírok. A század elején<br />

még egy a Napistennek állított oltárkövet<br />

is találtak. Ennek lelôhelye, a Kisbödô s<br />

mögötte a Fölsôváros a honfoglalás óta<br />

ôrzi, védi a legragaszkodóbb helybélieket,<br />

akik még ma is többnyire református<br />

szôlôbirtokosok.<br />

A mezôváros egykori nyugati bejárójában<br />

áll a Remete kápolna. (A Garay<br />

tér–Béla tér vonalán nyugati irányban a<br />

Bartina utcában folytatva utunkat szinte<br />

észrevétlenül érünk a Remete utcába,<br />

amely a Kápolna térre vezet.) Az 1758ban<br />

épült kápolna híres Kisasszony-napi<br />

búcsújáró hely. Érdekesség, hogy 1865ben<br />

még Liszt Ferenc is felkereste a nevezetes<br />

napon. A kecses barokk kápolna – a<br />

helyi hagyomány szerint – a mohácsi vész<br />

után itt letelepedett, s Mária kultuszát<br />

ápoló remete emlékét ôrzi. Itt tartják minden<br />

évben szeptember 8-án, vagy az azt<br />

követô vasárnapon a híres Mária-napi búcsút.<br />

(A kápolna megtekinthetô a belvárosi<br />

plébániahivatalban való bejelentkezéssel<br />

Tel.: 74/311-464.)<br />

Ahogy azonban tekintetünk körbehaladt,<br />

ugyanazt láthatjuk ma, amit Gyürk<br />

Antal 1867-ben: „A szegzárdi hegyek, miután<br />

a szôlôkben igen számosak a borházak,<br />

messzirôl ritkábban épült várost,<br />

mintsem szôlôhegyet mutatnak.” Ma<br />

egyútttal azt is jelzik, hogy évszázadokon<br />

át megmaradtak a családi gazdaságok.<br />

44 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Hozzájuk formálódtak a munkások, értelmiségiek,<br />

hivatalnokok szokásai: aki csak<br />

teheti, elôbb-utóbb szôlôt vesz, s büszkén<br />

issza, versenyezteti, kínálja saját borát.<br />

Éppúgy igaz volt ez Babits Mihály orvos<br />

dédapjára, mint a ma itt élôk többségére.<br />

A három tájegység, az Alföld Dunán<br />

túl nyúló síkja, a Mezôföld legdélibb<br />

nyúlványa és a Szekszárdi-dombság találkozásánál<br />

emelkedô kilátóból a Munkácsy<br />

utcán indulunk el lefelé. A balfelôl látható<br />

villasort 1905-ben kezdték el építeni,<br />

15/a. számú házában lakott dr. Lepold<br />

Lajos, akinek 1912-ben megjelent „A<br />

presztízs” címû könyve néhány év alatt az<br />

angol, amerikai, francia és német szociológiai<br />

irodalmat is meghódította. Szerzôje<br />

Ady, Jászi Oszkár és Babits Mihály barátságával<br />

büszkélkedhetett.<br />

Szekszárd történelmi közponjában, a<br />

Béla téren a XVIII–XIX. század ad egymásnak<br />

rendevút. A ma is létezô legkorábbi<br />

épület a régi apáti székház, (Béla tér<br />

9., a Városháza mellett) amelyet az 1700as<br />

évek közepén kezdett építtetni Trauthsohn<br />

József szekszárdi apát, késôbbi bécsi<br />

érsek, aki a császárvárosban ma is páratlan<br />

szépségû barokk palotát emeltetett.<br />

Ugyancsak az ô apátsága alatt létesült a<br />

Szent-háromság szoborcsoportja, amely<br />

1753-as felállítása óta emlélekezteti a<br />

szekszárdiakat a pestisjárványtól megóvó<br />

gondoskodásra. (Érdekessége, hogy eredetileg<br />

nem ezen a helyen állott, hanem<br />

északabbra, de amikor 1828-ban a vármegyeház<br />

építésébe fogtak, szétbontották, s<br />

mai helyén állították fel. Alapozási hiányosságai<br />

miatt enyhén északra dôl.)<br />

A tér jellegét meghatározza a középen<br />

álló, 1802–1805 között épült copf stílusú<br />

templom.<br />

Thallher udvari építész tervezte, Közép-Európa<br />

legnagyobb egyhajós katolikus<br />

temploma, amelynek belsô terében<br />

Stephan Durlach oltárképe a feltámadást,<br />

Joseph Schmidt bécsi akadémikus festô<br />

képei pedig az egykor a Szent Megváltó-


nak ajánlott templomban Jézusnak állít<br />

emléket születésétôl feltámadásáig.<br />

A díszes mozaik ablakok Wosinsky<br />

Mór szekszárdi plébános gyûjtése nyomán<br />

készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán.<br />

Húsz évvel késôbb galambokat<br />

füstölô gyerekek végeztek akaratlan átalakítást:<br />

a torony leégett, s 1926-ban mai<br />

formájára építette át Diczenty László<br />

szekszárdi építész. (A templom megtekinthetô<br />

a szemközt lévô plébánián való<br />

bejelentéssel, Szekszárd, Béla tér 9. Tel:<br />

74/311-464. Miserend: hétköznap: 7.00,<br />

18.00 – nyári idôszámításkor 18.30 –,<br />

ünnepnapon és hétvégén: 18.00 – nyári<br />

idôszámításkor 18.30).<br />

Diczenty László már a városháza átépítésekor<br />

bizonyította rátermettségét. Az<br />

eredetileg 1846. október 18-án – Liszt itt<br />

jártakor – átadott, klasszicista stílusú épület<br />

nagy tanácsterme 1905-ben, Szekszárd<br />

rendezett tanácsú várossá nyilvánítása<br />

után annyira megrepedt, hogy a tanácskozó<br />

városatyák a réseken a térre láthattak.<br />

Ezért 1908-ban mai formájára alakították<br />

át, persze még a jobb szárnyához ragasztott<br />

szörnyûség nélkül.<br />

A városházát polgármesterként leghosszabb<br />

ideig Vendel István irányította,<br />

aki 1920–1944-ig viselte a tisztet. Mûködése<br />

alatt a megyeszékhely nagyban városiasodott,<br />

tereit, utcáit, parkjait és sok<br />

gondot okozó patakját rendezték. Vendel<br />

írta az elsô monográfiát is az idôközben<br />

megyei várossá nyilvánított településrôl<br />

1940-ben.<br />

A városházával átellenben 150 évig iskola<br />

állott, most tekintetünk az 1892-ben<br />

épült igazságügyi palotáig kalandozhat.<br />

Ma is e célt szolgálja, az ügyészséget és a<br />

bíróságot rejti az épület. Esztergomból<br />

uszályon hozták ide 80000 ezer tégláját, a<br />

helyi ipar nagyobb dicsôségére. Egykor az<br />

igazságügyi személyzetnek is otthont<br />

adott a palota 1895-tôl szomszédja lett a<br />

börtön, amelynek több nevezetessége is<br />

van.<br />

Építésekor itt volt az elsô sztrájk,<br />

1896-ban pedig – miközben a vásártéren<br />

még a millenniumi díszlakoma zajlott -<br />

kigyulladt, s a földszintes tüzekre berendezett<br />

helybeli önkéntes tûzoltók igyekezete<br />

dacára leégett. Ennek ellenére azzal<br />

dicskedhetett a fegyintézet, hogy Szekszárdon<br />

elôször itt volt központi fûtés és<br />

hideg-meleg vizes rendszer. (Itt akasztottak<br />

utoljára nôi elítéltet honunkban.)<br />

Sétánk során akaratlanul is körbejárjuk<br />

a térnek nevet adó I. Béla szobrát,<br />

Lessenyey Márta alkotását, amely a kortársak<br />

leírása szerint legendásan daliás királyt<br />

a Képes Krónika nyomán ábrázolja.<br />

Az 1060–1063 között uralkodó férfiú pogányként<br />

született és élt számûzöttként a<br />

lengyel udvarban, ahol – akárcsak a nép-<br />

Közép-Európa<br />

legnagyobb egyhajós<br />

katolikus temploma<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 45


I. Béla király<br />

szobra, háttérben a megyei<br />

börtön<br />

A régi Vármegyeháza<br />

udvara<br />

mesék hôse – nevezetes párviadal nyomán<br />

elnyerte a királyság egy részét s Adelhaid<br />

királylány kezét. Alighanem ekkor keresztelkedhetett<br />

meg s váltotta fel pogány Bölénybika<br />

nevét Bélára. Saját jelképeként<br />

azonban megôrizte ezt is: ott találjuk az<br />

általa 1061-ben alapított szekszárdi apátság<br />

egyik oszlopfôjén. A kereszténységet<br />

megszilárdító, a lázadást leverô király<br />

olyan monostort emeltetett ide, amely az<br />

utazónak már 30-40 kilométerrôl világossá<br />

tette, ki az úr a vidéken. Az apátság<br />

alapfalai különbözô nézôpontból tekintve<br />

azt is mutatják, hogy egyszerre kívántak<br />

megfelelni a nyugati s a bizánci templomlépítési<br />

elveknek.<br />

Ma a teret keletrôl a Pollack Mihály<br />

tervezte mûemlék épület, a régi vármegyeháza<br />

(Béla tér 1.) zárja le. Az 1967-ben<br />

feltárt apátsági falak a vármegyeháza belsô<br />

udvarán emlékeztetnek az egykor 44 falut<br />

és mezôvárost birtokló apátság fénykorára,<br />

amikor az egyházi birtokosok sorában<br />

az elsô öt között volt gazdasági-katonai<br />

erôben. (Ingyenesen megtekinthetô.)<br />

Az apátság temploma mellé bencés<br />

rendház, köré vár épült az idôk folyamán.<br />

Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el.<br />

1541-ben a szandzsákszékhellyé lett Szekszárd,<br />

dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben<br />

innét nézhette végig, hogy Horvát Márk<br />

Szigetvárról idelovagolt vitézei miként<br />

dúlják, rabolják, égetik föl a mezôvárost,<br />

hogy adnak kézzelfogható leckét a kettôs<br />

adóztatásból.<br />

A mai várfal a XVIII. században Mérey<br />

Mihály apát idején létesült, az egykori<br />

rendház – Pollack Mihály mesteri, klasszicista<br />

tervei alapján – észrevétlenül simul a<br />

vármegyeháza monumentális, de mégis<br />

emberléptékû tömbjébe. Épültekor valóban<br />

illettek rá Garay szavai: mint parasztlánykák<br />

között a pünkösdi királyné. Ha el<br />

is készült 1833-ra, mégsem tudták felavatni,<br />

mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a<br />

megye nemesei nem szívelték, ô meg nem<br />

is tudta volna vendégül látni a karokat és<br />

46 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

rendeket az avatáskor. Végre 1836. augusztus<br />

8-án gróf Eszterházy fôispán 300<br />

szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is<br />

felavatta, aminek emlékét a belsô udvar<br />

három ekkor ültetett tiszafája is ôrzi. Ma<br />

is elidôzhetünk alattuk. Zajos megyegyûlések<br />

és választások tanúja volt a reformkorban<br />

a Csapó Dániel alispánsága alatt<br />

épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is<br />

megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj István<br />

– elsôként a két magyar nemes közül<br />

– e falak között jelentette be: önként adó<br />

alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást<br />

jelent.<br />

A jeles hazafi szobra, Konrád Sándor<br />

alkotása a külsô kert dísze. Sétáljunk erre,<br />

s az épület bejáratától jobbkéz felé, szép<br />

környezetben itt találjuk az 1994-ben<br />

Szatmári Juhos László és Baky Péter által<br />

készített Borkutat is. Nevezetes napokon,<br />

vagy csoportok kérésére csapjaiból – a<br />

Vármegyeháza Borozó közremûködésével<br />

– a borvidék legjobb borait juttatja a<br />

poharakba. (Bejelentés, megrendelés:<br />

Szekszárd, Béla tér l. telefon: 74/411-564)<br />

A város jószerivel egyetlen borozója egyben<br />

szôlô- és bortörténeti kiállítás gazdája<br />

és az Alisca Borrend székhelye is. Termeiben,<br />

amelyeket az egykori vármegyei tömlöcbôl<br />

alakítottak át, nagyobb csoportokat<br />

is fogadnak, és természetesen kínálnak<br />

kitûnô szekszárdi borokkal. (A megyeháza<br />

bejáratánál balra.) Aki azonban az 1846ban<br />

megyeházi hangversenyt adó Liszt<br />

emlékét keresi, vagy a hímeskô-mûvész,<br />

Mattioni Eszter alkotásaira kíváncsi, (az<br />

udvaron át középtájt kell jobbra a feljárót<br />

keresni) megtalálhatja az emelet tárlatait.<br />

A Liszt Ferenc emlékkiállítás illetve a<br />

Mattioni Eszter festményei és hímes kövei<br />

címû kiállítás nyitva: hétfô kivételével naponta<br />

9–17 óráig. Címe: 7100 Szekszárd,<br />

Béla tér 1. Tel: 74/ 316-222.<br />

A másik épületszárnyban, a Tolna<br />

Megyei Levéltárban komoly kutatómunkára<br />

is alkalom nyílik. A többezer folyóméter<br />

irat mellett könyvtár, folyóirat-


gyûjtemény és színvonalas alkalmi kiállítások<br />

várják az érdeklôdôket.<br />

Ha ismét a Béla térre lépünk, az<br />

1848. március 25-i nagy népgyûlést idézi<br />

az eredetileg országzászlónak készült, ma<br />

Petôfi és Kossuth dombormûvével díszes<br />

oszlop, 1956-ot pedig az a kettôs kopjafa,<br />

amelyet felállításakor ideiglenesnek szántak,<br />

de aztán mégis megmaradt.<br />

Ez már a tér nyugati részén található,<br />

akárcsak az ettôl jobbra álló Fejôs-ház,<br />

ahol az elsô és mindmáig leghosszabb életû<br />

helyi újság a Tolnamegyi Közlöny<br />

szerkesztôsége volt az induláskor, 1873.<br />

március 5-én. Ettôl északnyugatra jutunk<br />

az egykori Szent László, ma Babits Mihály<br />

utcába, ahol a 13. szám alatt a költô szülôházát<br />

s benne a múzeumot fedezhetjük<br />

fel.<br />

Mielôtt bemennénk, pár lépéssel<br />

elôbb Hollós László akadémikus, gombatudós,<br />

többszáz gomba elsô leírójának<br />

szülôháza a 11. szám alatt, Dienes Valéria<br />

(1879–1978), az elsô magyar profeszszornô<br />

szülôháza pedig a 17. szám alatt található.<br />

Ez utóbbival szemben mûködött<br />

a századfordulón Lengyel Pál eszperantista<br />

nyomdája, amelyben a nyelv világlapja,<br />

a Lingvo Internacia is készült öt évig.<br />

Dienes Valéria emlékét iskolanév és<br />

márványtábla, Lengyel Pálét bronztábla s<br />

az itteni Eszperantó tér neve ôrzi az 1980as<br />

évek óta. (Dienes Valéria édesapja,<br />

Geiger Gyula is megérdemli, hogy meg-<br />

HOTEL GEMENC<br />

7100 SZEKSZÁRD<br />

Mészáros Lázár u. 2.<br />

Tel.: 74/311-722<br />

Fax: 74/311-335<br />

Szállásbiztosítás<br />

turistakategóriától<br />

három csillagosig,<br />

vadászat és lovaglásszervezés<br />

emlékezzünk róla: az ô lapja, a Szekszárd<br />

Vidéke használta elôször hivatalosan<br />

1881-tôl mai formájában Szekszárd nevét,<br />

amely 1903 óta lett kötelezô.)<br />

Geigerékkel – ahogy az Babits Mihály<br />

Halálfiai címû regényében olvasható –<br />

gyakran a ház végében lévô rózsakerten<br />

keresztül jártak át egymáshoz, mi ezt már<br />

nem tehetjük, de az 1850-es évektôl zöld<br />

kapus épületben századunk egyik legnagyobb<br />

egyéniségének szellemével találkozhatunk.<br />

Megkönnyíti ezt Farkas Pál szobrászmûvész<br />

sokak által megcsodált Babitsszobra,<br />

amelyet – mint talán egykor a<br />

gondolataiba mélyedt költôt – az udvaron<br />

találunk. Itt állt Illyés Gyula 1967-ben,<br />

amikor az elsô múzeumot nyitották, itt<br />

beszélt Juhász Ferenc, amikor 1983-ban a<br />

felújított, kibôvitett gyûjtemény is készen<br />

állt. Mindkét tárlat néhai Mohayné Vendel<br />

Lucy munkája nyomán jöhetett létre,<br />

hiszen ô fél életét erre áldozta.<br />

A mai múzeum földszintjén Babits édesanyjának<br />

szobája, ahol Mihály is született 1883.<br />

november 26-án. A család fogadószobája Babits<br />

Mihály megannyi gyermekkori emlékével<br />

köszönti a látogatót.<br />

Az emeleten a családi hagyományoktól,<br />

Babits gyermekkorától az érett költô és irodalomszervezô<br />

hazai és küföldi köteteinek kiállításáig<br />

juthatunk. Babits élete során mindvégig<br />

oly szívesen látogatott ide, számos verse itt született,<br />

s itt játszódik a Halálfiai címû regény<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 47


Emlékmúzeum<br />

Babits szülôházában<br />

Babits Mihály szobra,<br />

Farkas Pál alkotása<br />

48 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

több fejezete is. Hazám! címû versének sorait<br />

idézzük: „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat !<br />

/ Itt a szoba, melyben megszülettem, / melyet<br />

szemem legelôször látott, / itt a kert, amelyben<br />

építettem / homokból az elsô palotákat. / Amit<br />

én emeltem, mind homok volt: / de nagyapám<br />

háza bizton áll még / s éveimbôl, e fojtó romokból<br />

/ hogy révébe meneküljek, vár még. / .../<br />

Szállj ki lelkem, keresd meg hazámat ! / Oly hazáról<br />

álmodtam én hajdan, / mely nem, ismer<br />

se kardot, se vámot / s mint maga a lélek,<br />

oszthatalan ...”<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 9–17 óráig,<br />

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13.<br />

Tel: 74/312-154)<br />

Irodalom:<br />

Babits Mihály: Halálfiai. – Szépirodalmi K. – Bp., 1984.<br />

586 p.<br />

Töttôs Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon. – Szekszárd<br />

Város Tanácsa. – Szekszárd, 1985. – 164 p.<br />

Vendel–Mohay Lajosné: „Áll a régi ház még...”. –<br />

Szekszárd, 1983., 56 p.<br />

A Babits utcából érdemes folytatni sétánkat<br />

a Mérey utcában. Balra fordulva<br />

néhány száz méter után a Kálvin térre jutunk.<br />

Ha az itt álló református templomot<br />

szeretnénk megnézni, a református<br />

lelkészi hivatalban kell jelezni szándékunkat<br />

(Szekszárd, Kálvin tér 12–14. Tel:<br />

74/315-624. Istentisztelet: vasárnap 10 és<br />

18 órakor, kedden 17.30-kor).<br />

Miközben Babits nyomát keresve<br />

visszafelé haladunk a Béla téren, érdemes<br />

tudnunk, hogy 1961-ig itt volt a ma Várközben<br />

lévô piac is. Azért addig, mert akkor<br />

június 10-én másfél óra alatt 82 milliméter<br />

esô zúdult a városra, a piaci árusokat<br />

és kofákat a Béla térrôl a Garay térre<br />

sodora az áradat, még az aszfaltot is felgöngyölítette.<br />

(Ma szerdán és szombaton<br />

van nagy-piac. A vármegyeháza melletti<br />

keskeny kis macskaköves utcán áthaladva,<br />

vagy a Garay térrôl az árkádok alatt – feltekintve<br />

láthatjuk a Szegzárd Szálló feliratot<br />

– átkelve találjuk meg a piacteret).<br />

Mi is, mint annak idején az áradat, a<br />

kelet felé fekvô Garay térre igyekszünk.


Tegyünk egy kis kitérôt az egykori Német,<br />

1882 óta Bezerédj utcába. (Ha a Béla<br />

téren állunk, s hátunk mögött a Szentháromság<br />

tér, jobb kéz felé kell elindulnunk).<br />

A Fekete-erdôbôl jött telepesek itt<br />

kaptak házhelyet a XVIII. század elsô felében,<br />

az utca túlsó végén már 1760 elôtt<br />

felépítették kápolnájukat is, ahol anyanyelvükön<br />

hallgatták a misét.<br />

A Béla teret délkeletrôl záró egykori<br />

Szegzárdi Takarékpénztár (Bezerédj u. 2.)<br />

emeletén lakott ifjúkorában Mészöly<br />

Miklós, a ház Bezerédj utcai frontjával átellenben<br />

élt Tormay Károly fôorvos, itt<br />

született fia, Tormay Béla, akinek a magyar<br />

állategészségügyi szervezetet köszönhetjük,<br />

s akinek emlékét szülôháza falán<br />

bronz emléktábla ôrzi.<br />

Az Állategészségügyi Állomás Tormay<br />

Béla díjat alapított, amelyet évente a megyében<br />

dolgozó állatorvosoknak ad át. A<br />

fellelhetô hagyatékokból kiállítás tekinthetô<br />

meg: TM-i Állategészségügyi és<br />

Élelmiszerellenôrzô Állomás 7100 Szekszárd,<br />

Tormay Béla u. 18. Tel.: 74/415-<br />

422.<br />

Életpályájának fontosabb állomásaival a<br />

kiállítás keretében ismerkedhetünk meg.<br />

Tormay Béla okleveles mezôgazda, állatorvos,<br />

miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos<br />

Akadémia tagja, az agrár felsôfokú képzés<br />

fejlesztôje, reformátora, kiváló oktatás-szervezô<br />

és vezetô egyéniség.<br />

Iskolai tanulmányait Szekszárdon kezdte,<br />

majd Pesten Szônyi Pál tanintézetében folytatta.<br />

1856-ban gazdasági gyakornok gróf Széchenyi<br />

István cenki uradalmában, majd egy év múlva<br />

ellenôri titkár gróf Károlyi István Derekegyházi<br />

gazdaságában. 1858–1860 között állatorvosi<br />

oklevelet szerez a pesti Állatgyógyintézetben,<br />

ezt követôen a bajorországi Weihenstephani<br />

Gazdasági Tanintézetben tanul. Rövid ideig<br />

Nádudvaron, a családi birtokon dolgozik, majd<br />

1861-tôl két évig tanársegéd a pesti M.kir. Állatgyógyintézetben,<br />

1863-tól állatorvosi segédtanár<br />

Keszthelyen az Országos Gazdászati és Erdészeti<br />

Tanintézetben, 1869. január 23-tól<br />

Debrecenben az Országos Felsôbb Gazdasági<br />

Tanintézet igazgatója, 1873. október 11-tôl a<br />

pesti M.kir. Állatgyógyintézet tanára, a tanártestület<br />

jegyzôje, 1875-tôl az Intézet igazgatója,<br />

egészen 1888-ig. Vezetése alatt hazai állatorvosképzô<br />

intézményünk valósággal felvirágzott.<br />

Igazgatói és tanári ténykedésének megtartása<br />

mellett közben 1880-ban megszervezi a<br />

Földmûvelésügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium<br />

állattenyésztési osztályát, majd vezeti<br />

a minisztériumban a szakoktatás ügyeit. 1886tól<br />

az összes gazdasági szakiskola és akadémia<br />

fôigazgatója miniszteri tanácsosi rangban.<br />

1901-tôl államtitkár, 1902-tôl a Magyar Tudományos<br />

Akadémia tagja.<br />

Szakirodalmi ténykedése rendkívül kiterjedt.<br />

Könyveinek és önálló füzeteinek a száma<br />

több, mint 40. Szakközleményei több százra<br />

rúgnak. Dísztagjává választotta több hazai és<br />

külföldi tudományos társaság és egyesület. Számos<br />

hazai és külföldi kitüntetésben részesült.<br />

A Bezerédj u. 3. számú házban nyílt<br />

meg 1836-ban Szekszárd elsô óvodája,<br />

amely a reformkor alapításai közül a leghosszabb<br />

életûnek bizonyult.<br />

A következô ház a Bodnár- vagy<br />

Petschnigg-ház, mert Bodnár István író, a<br />

kaszinó utolsó elnöke lakta, Hans<br />

Petschnigg pedig tervezte. De itt élt 1904ig<br />

Székely Ferenc is, aki a vármegye levéltárát<br />

elôször rendezte.<br />

Tormay Béla<br />

(1839-1906)<br />

Felsôváros,<br />

az ôsi Szekszárd<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 49


A túloldalon a 14. számú házban<br />

többször megfordult Bartók Béla, aki elsô<br />

feleségét és Béla fiát látogatta meg itt. A<br />

20. számú házban élt dr. Sass István,<br />

Petôfi Sándor legrégibb barátja, a vármegyének<br />

negyedszázadon át fôorvosa, valamint<br />

Sass Erzsike, Török Józsefné, akivel<br />

– ahogy azt A négyökrös szekér címû versben<br />

olvashatjuk – Petôfi csillagot választott<br />

a borjádi éjszakában. Az ô unokája<br />

Mattioni Eszter hímeskô-mûvész.<br />

A 24. számú házban volt 1897-ig a<br />

városka elsô zsinagógája, de lakott itt<br />

Vendel István polgármester, s a kivégzett<br />

Illy Gusztáv tábornok testvére, Teréz is.<br />

Az utca végén, az 56-os út mindkét<br />

oldalán az 1806-ban alapított megyei kórház,<br />

amelynek elsô alapszabályzatát még<br />

Babits Mihály dédatyja alkotta, arról sem<br />

feldkezvén meg, melyik betegnek mennyi<br />

bort adjanak az étele mellé. Az 1800 ágyas<br />

intézmény azzal dicsekedhet, hogy itt volt<br />

az országban elsôként számítógépes betegnyilvántartás.<br />

Ha a Béla térrôl a mai városközpontba,<br />

a Garay térre igyekszünk, vessünk egy<br />

pillantást a várfal fölött (az utca baloldalán)<br />

álló, 1699-ben kapott megyecímer<br />

kômásolatára.<br />

A tér jobboldalán dr. Leopold Kornél,<br />

ügyvéd, bankár és lapszerkesztô egykori<br />

háza (Garay tér 8.) – ma Konzum Bank –<br />

ahová Ady Endre is ellátogatott 1909ben.<br />

Szomszédságában 1913-ban nyílt<br />

meg a megyeszékhely elsô állandó mozija.<br />

Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen<br />

Német Színháza mûködik az emeletén. A<br />

német nyelvû darabokat elôadó, operetteket,<br />

vásári komédiákat, drámai elôadásokat<br />

repertoáron tartó színház a Tolna<br />

megyei németek és a nyelvet tanulók fontos<br />

támasza. (Címe: Német Színház, 7100<br />

Szekszárd, Garay tér 4. Tel: 74/316-533.)<br />

Az épület alsó szintjén a Budapest<br />

Bank Szekszárdi Fiókja, a tér sarkán az<br />

egykori Pirnitzer-ház (Széchenyi u.<br />

37–39.), ma üzeltház található. Pirnitzer<br />

50 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

József – késôbbi 48-as honvéd – 1840ben<br />

alapította cégét, amikor az elsô felszabadított<br />

megyebeli jobbágy, Mayer János<br />

kissé távolabb álló házában megnyitotta<br />

rôfösüzletét. Pirnitzer cége Szekszárd leghosszabb<br />

ideig fennálló kereskedôháza<br />

volt 1944-ig.<br />

A tér baloldalán, a Várköz benyílóját<br />

követôen (a várfal alatt) az 1876-ban alapított<br />

polgári fiúiskola 1879-ben emelt<br />

tömbje áll (Garay tér 1.), ma az I. Számú<br />

Garay János Általános Iskola. Itt ismerkedett<br />

a tudományokkal Hegedûs /Heckmann/<br />

Gyula, hazánk kiváló színésze,<br />

Szakály Ferenc történész és Levente Péter<br />

színész. Elôttük még ide járt a múlt században<br />

dr. Leopold Lajos és Dienes Valéria<br />

is polgáristaként.<br />

A város meghatározó épületét az<br />

1893-ban Lechner Ödön tervei szerint<br />

kibôvült Szegzárd Szállót a Magyar Kereskedelmi<br />

és Hitelbank helyreállította.<br />

Homlokzatán a mezôváros 1846-os címerének<br />

Fusz György és Kis Ildikó remekelte<br />

színes változata. Az egykori szálló elôdjében<br />

megfordult Liszt Ferenc, 1877 decemberében<br />

itt mûködött országunkban<br />

az elsô telefon – kávéházi attrakcióként<br />

egy napig –, de itt lépett föl elôször szülôvárosában<br />

Babits Mihály 1911-ben, itt<br />

kapott csokrot Beregi Oszkártól a kilencvenedik<br />

éve felé közeledô Sass Erzsike,<br />

Petôfi egykori múzsája. A fôtéren Garay<br />

János (1812–1853), a tér névadójának<br />

szobra fogadja az érkezôt. A város nagy<br />

szülötte, emelte Háry János alakját az irodalomba,<br />

1881-ig Zöldkút térnek nevezték<br />

a város központi részét. A költôrôl készült<br />

díjnyertes szobrot 1898. június 5-én<br />

avatták fel. (Szárnovszky Ferenc alkotása)<br />

Érdekesség, hogy bronzalakját Párizsban<br />

öntötték. Garay a maga korában népszerûségben<br />

Vörösmartyval és Perôfivel vetekedett.<br />

Az Akadémia tagjai sorába választotta,<br />

de ma inkább a Kodály–Paulini–Harsányi<br />

által 1926-ban megalkotott<br />

Háry János révén él tovább a neve.


Szobrától délkeletre, (a Széchenyi utcán<br />

átkelve) egykori szülôháza helyén a<br />

Diczenty László által tervezett palota áll.<br />

Elôbb a Tolna megyei Takarék és Hitelbank<br />

központja, ma az OTP Rt. Tolna<br />

Megyei Igazgatósága székháza (Mártirok<br />

tere 5–7.) és a Mecsek Füszért csemegeboltja<br />

kap helyet benne. Falán Várady<br />

Antal márványba vésett, örökbecsû soraival:<br />

„Itt született Garay, fészkébôl itt kele<br />

szárnyra, / könnyü pacsirta gyanánt égbe<br />

röpitni dalát. / Hallja egész ország s örömében<br />

reszket a fészek, / Mert dala honszeretet,<br />

mert dala hô szerelem.”<br />

A Garay teret keletrôl záró Széchenyi<br />

utca sarkán áll az Augusz-ház (Széchenyi<br />

u. 36–40.), amelynek legrégibb, déli részében,<br />

az akkori Fekete Elefánt Szállóban<br />

még II. József is járt.<br />

A középsô, árkádos rész a késôbbi báró,<br />

Augusz Antal alatt épült, itt volt látogatóban<br />

négy alkalommal Liszt Ferenc, itt<br />

alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát.<br />

A Mester emlékét nemcsak az<br />

épületben mûködô, róla elnevezett zeneiskola,<br />

hanem az oldalfalon Wigand Edit<br />

dombormûve is ôrzi.<br />

Az északi szárnyban található a Tolna<br />

Tourist Kft. irodája (Széchenyi u. 38.) A<br />

mûemlékegyüttes a város egyik legértékesebb<br />

építészeti kincse.<br />

A homokkô oszlopok alatt elhaladva<br />

százados fák árnyába érünk. Jobbról Borsos<br />

Miklós Liszt szobra bújik meg, távo-<br />

Az új cukrászda:<br />

Szekszárd, Mikes u. 8.<br />

Tel.: 74/319-869<br />

labb az út közelében Farkas Pál Háry János<br />

lovasszobra látható. Érdekesség, hogy<br />

ez utóbbit magánember dr. Joó Ferenc<br />

adományozta a város ifjúságának. Évrôl<br />

évre itt emlékezik meg legendahordozó<br />

elôdjérôl a Szekszárdi Szüret rendezvényei<br />

idején az Alisca Borrend. A kellemes pihenést<br />

nyújtó Liszt téren látható a város<br />

Hild-díja bronzba öntve, amelyet a belváros<br />

rendezéséért kapott Szekszárd. Itt találjuk<br />

a volt pártházat, a mai vállalkozók<br />

házát (Augusz Imre u. 1–3.).<br />

Sétáljunk át az árkádok alatt, északkeletre.<br />

Az Augusz Imre utca túloldalán a<br />

ZSITVAI CUKRÁSZDÁK<br />

Az elsô cukrászdát 1968-ban nyitotta<br />

Szekszárdon<br />

Zsitvai János cukrászmester.<br />

A család ma már két mûhelyben<br />

folytatja a hagyományokat, több,<br />

mint 50 féle süteményt, tortákat,<br />

klasszikus fôzött fagylaltokat, fagylaltkelyheket<br />

kínálva a hét minden<br />

napján.<br />

Garay János szobra,<br />

háttérben a<br />

Német Színház<br />

Az ,,elsô" cukrászda:<br />

Szekszárd, Tartsay-Gróf Pál u. sarok<br />

Tel.: 74/316-041<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 51


Varga Imre alkotta Prométheusz-szoborcsoport<br />

és park, amelynek ikertestvére<br />

Antwerpen egyik büszkesége. A szekszárdiak<br />

nemes egyszerûséggel a naplopó<br />

szobrának hívják.<br />

Miközben az 1909-ben ültetett platánsor<br />

alatt haladunk, a parkon át vessünk<br />

egy pillantást jobbra, ahol az út túloldalán<br />

a megye elsô fôgimnáziuma áll (Mártírok<br />

tere 7–9.), homlokzatán Eötvös József<br />

szobrával és Garay János nevével. Itt tanult<br />

többek között Mészöly Miklós, Baka<br />

István, Lázár Ervin (aki akkoriban ökölvívó<br />

bajnok is volt), Czakó Gábor. Az intézet<br />

alapító igazgatója, Wigand János, aki<br />

1896-ban még maga vezette be az anyakönyvbe<br />

a tanulni vágyók adatait.<br />

Az 1880-ban részvénytársaságként létesült<br />

sétakertben jobbról Orbán Antal<br />

Bajtársak címû szobra keltheti föl figyelmünket.<br />

A világháborús emlékmûpályázaton<br />

(1917) elsô díjat nyert alkotást egy<br />

vagon búza árán öntötték a Ganz-öntödében,<br />

s 1924-ben József fôherceg avatta föl.<br />

Oldallapján Bodnár István verssorai és<br />

414, az I. világháborúban meghalt szekszárdi<br />

férfi neve olvasható. Odébb a platánok<br />

árnyában Kiss Kovács Gyula Babits<br />

Mihály szobra szerénykedik, a róla elneve-<br />

zett Mûvelôdési Ház bejáratával szemben<br />

(Mártírok tere 10.).<br />

Az úton továbbhaladva bal kéz felôl<br />

leljük a mór stlusú Mûvészetek Házát,<br />

(Mártírok tere 20.) amelyet eredetileg zsinagógának<br />

építettek 1897-ben, Kerényi<br />

József rekonstrukciója nyomán született<br />

újjá. Falai között kortárs és klasszikus alkotók<br />

kiállításai, nívós hangveresenyek<br />

nyújtnak élményt a kultúrát szeretô embereknek.<br />

A ház elôtti diadalív a helyreállítás<br />

során megmentett öntöttvas oszlopokat<br />

foglalja modern keretbe. A régi csillár<br />

helyére világító térplasztika került, Fülöp<br />

Zoltán és Máté János iparmûvészek alkotása.<br />

Balra éjjel-nappali üzlet, a helyiek körében<br />

népszerû Bagoly (Mártírok tere<br />

18.). Jobbra a II. világháborús emlékmû,<br />

Fusz György alkotása, valamint a Wosinsky<br />

Mór Megyei Múzeum vár bennünket<br />

(Mártírok tere 26.). Bejárata elôtt a<br />

múzeum alapító, névadó bronzportréja –<br />

Farkas Pál alkotása. Az 1895-ben gróf<br />

Apponyi Sándor és Wosinsky Mór által<br />

alapított múzeum épülete 1902-tôl –<br />

Schikedanz és Herzog tervei nyomán<br />

–magasodott ki az akkori város végen.<br />

TTiisszztteelltt HHööllggyyeemm,, UUrraamm!!<br />

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy országos hálózattal rendelkezô<br />

nagybank szolgáltatásainak széles választékát kínálja Önnek:<br />

- lakossági bankszámla-vezetés<br />

- devizaszámla-vezetés,<br />

valutaforgalmazás<br />

- deviza- és forint alapú bankkártyák<br />

- devizafedezet mellett nyújtott hitel<br />

- gépjármû hitelezés<br />

- értékpapír forgalmazás<br />

- értékpapírokra vonatkozó tôzsdei<br />

megbízások<br />

- befektetési tanácsadás<br />

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 23. Tel.: 74/415-033, 415-216<br />

Augusz I. u. 7. Tel.: 74/415-472, 415-072<br />

Augusz I. u. 1-3. Tel.: 74/312-766<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 53


A száz évvel ezelôtt alapított Wosinsky Mór<br />

Múzeum számos kiállítással várja a látogatót. A<br />

földszinti régészeti bemutató az ôskortól a XI.<br />

századig kalauzolja az embert. A látnivalók közül<br />

kiemelkednek: a 30000 éves mammutborjú<br />

csontváza, a kányai kocsi alakú urna, a regölyi<br />

alán fejedelemnô ékszerei.<br />

Az emeleten a megye területén élô különbözô<br />

etnikumok és felekezetek életmódjában a<br />

XVIII–XX. század folyamán bekövetkezett életmódváltozások,<br />

a halászat, a vadászat, az állattartás,<br />

a mezôgazdasági és ipari tevékenység<br />

kísérhetô figyelemmel.<br />

A képtár és a bútorkiállítás a múzeum gazdag<br />

képzô- és iparmûvészeti gyûjteményébôl<br />

nyújt ízelítôt. A barokk és empire bútorokat<br />

XVI–XIX. századi festmények, portrék egészítik<br />

ki. A két hatalmas könyvszekrény korai nyomtatványokat,<br />

közte XVI. századi német nyelvû<br />

Bibliát rejt.<br />

A múzeum alapításának 100. évfordulóján<br />

rendezett „Megelevenedett képek. Egy kisváros<br />

a századfordulón” címû kiállítás az egy évszázaddal<br />

korábbi Szekszárdot mutatja be. Enteriôrök,<br />

életképek, hatalmas fotók segítségével<br />

kelti életre a régi Szekszárdot a vasútállomástól<br />

a Remete kápolnáig. A bazársor üzletei, a díszmagyarba<br />

öltözött férfiak csoportja, a remetei<br />

búcsú sokadalma a letûnt, békebeli világot idézi.<br />

A pincemúzeumban régészeti, néprajzi és<br />

fegyvergyûjtemény, valamint néhány iparosmûhely<br />

tekinthetô meg. (Látogatható hétfô kivételével<br />

naponta 10–18 óráig, tel./fax: 74/316-<br />

222, címe 7100 Szekszárd Mártírok tere 26.)<br />

Szobor-portré-ajándék-plakett stb.<br />

Egyedi és sorozat Formakészítés és<br />

színesfémöntés<br />

Csuhaj Tünde tojáshímzô<br />

Dombormûvezett tojás készítése<br />

Hímes tojás gyûjtô<br />

A múzeum elôtt Makrisz Agamemnon<br />

bronz nôalakja a mártírok emlékmûve<br />

látható. A vasút felé haladva visszanézhetünk<br />

a Gemenc Szállóra (a múzeum<br />

mögött, Mészáros L. u. 1.), amelyben Fülöp<br />

herceg, az angol királynô férje is járt.<br />

Elôre tekintve, az 1928-ban felépült<br />

evangélikus templomot látjuk, amelyben<br />

számos hangverseny során szólal meg a<br />

XVIII. századi felújított orgona. (Látogatható<br />

bejelentkezéssel az evangélikus lelkészi<br />

hivatalban, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Tel:<br />

74/311-653.<br />

Áhitat: vasárnap 10 órakor, minden<br />

második és negyedik vasárnap 9.30-kor<br />

németnyelvû áhitat).<br />

Ha a templom mellett a Zrínyi utca<br />

irányába indulunk el, rövid séta után egy<br />

kis mellékutcán folytathatjuk sétánkat. A<br />

neves kutatóról, Tormai Béláról nevezete<br />

el a hálás utókor ezt a terület, ahol ma az<br />

Állategészségügyi Állomás müködik (Tormai<br />

Béla u. 18.)<br />

A platánsoron át a Gyermekek Házáig<br />

(Bajcsy-Zsilinszky u. 8.), majd az<br />

autóbuszállomásig és a vasúti váróteremig<br />

jutunk. Szekszárdra 1883. november 26án<br />

gördült be az elsô szerelvény, de 1897ig<br />

zsákutca volt a vonal, ekkor épült a<br />

Bátaszékkel összekötô 17 kilométer.<br />

A vasútállomástól alig száz méterre, a<br />

Polláck Mihály utca 43. szám alatt található<br />

Szatmári Juhos László szobrászmûvész<br />

alkotótelepe, mûhelye. Nyaranta<br />

FORMA SYMPOSION BRONZ MÛVÉSZTELEP<br />

Alkotási és kivitelezési lehetôség<br />

7100 Szekszárd, Pollák M. u. 43., Bródy S. u. 30.<br />

Tel.: 74/317-095<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 55


A múzeumi<br />

homlokzat dísze<br />

A megyei múzeum<br />

épülete, elôterében<br />

Wosinsky Mór szobra<br />

56 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK


itt Forma Sympozion elnevezéssel júniusjúlius<br />

hónapokban nemzetközi alkotótábort<br />

tartanak, elsôsorban a bronz megmunkálásával<br />

foglalkozó alkotóknak.<br />

Az itt készült mûveket minden évben<br />

kiállításon mutatják be az érdeklôdôknek,<br />

az alkotótelepre hagyott bronzszobrokból,<br />

plasztikákból értékes állandó gyûjtemény<br />

alkakult ki. Helyben megtekinthetô bejelentkezéssel.<br />

A szobrászmûvész felesége, Csuhaj<br />

Tünde tojás díszítéssel foglalkozik, a legkisebb<br />

tojásoktól kezdve az emu, vagy<br />

strucctojásig „hímezi”, díszíti a szokatlan<br />

anyagot. (Bródy Sándor u. 30. Tel: 74/<br />

317-095.)<br />

A vasúton túl található a sportcsarnok<br />

(Keselyûsi út.), számos nemzetközi verseny<br />

és helybeli koncert színhelye. Ettôl<br />

balra a városi sporttelep. A közelben lévô<br />

szerény gyárváros kedvezô fekvése folytán<br />

kevéssé szennyezi a megyeszékhelyt, de az<br />

itteni cégek Tolnatej Rt. Aliscavin Rt,<br />

(elôbbi nevezetes trappista sajtjáról, utóbbi<br />

a szekszárdi történelmi borvidék borairól)<br />

egyébként sem rontják a levegôt.<br />

Az üzemek mellett az Osztrák–Magyar<br />

Monarchia egykori leghosszabb teljesen<br />

egyenes útján /12.828 méter/ juthatunk<br />

a Gemenci Kiránduló Központba,<br />

vagy a Sió-zsiliphez. Utunkat 1885-ben<br />

ültetett eperfák szegélyezik, amelyek emlékeztetnek<br />

az itteni, több világkiállításról<br />

nagydíjat hozó selyemhernyó-tenyésztésre<br />

és termékeire.<br />

Eszünkbe juthat azonban Mészöly<br />

Miklós számos regénye is, hiszen ezek<br />

ihletô helyén járunk.<br />

Szekszárd természeti, mûemléki látnivalói<br />

mellett kulturális, sportprogramjaival<br />

is bôven kínál vonzerôt. Nem árt tudni,<br />

mikor milyen rendezvénnyel fogadja a<br />

megyeszékhely az ideérkezôt.<br />

A Babits Mihály Mûvelôdési Házban<br />

március elsô napjaiban a Vita Agricoale<br />

Mezôgazdasági Szakkiállítás és Vásár nyílik<br />

meg.<br />

Május második hetében zajlik egy héten<br />

át a színvonalas, zenei életben kiemelkedô<br />

jelentôségû Bárdos Lajos Kórusfesztivál<br />

a Mûvelôdési Házban és a Mûvészetek<br />

Házában. Szintén májusban, de rendszerint<br />

annak utolsó hétvégéjén Pünkösdölô<br />

Országos Gyermek Néptáncfesztivál<br />

– színhelye a mûvelôdési ház.<br />

Három évente július második hetében<br />

a Dunamenti Folklór Fesztivált rendezik<br />

meg. E nagyszabású rendezvénysorozatnak<br />

csupán egyik helyszíne Szek-<br />

szárd, hiszen az öt sárközi községben eredeti<br />

környezetben keltik életre a hagyományokat<br />

és a helyszínek között ott találjuk<br />

a Duna túlfelén lévô Kalocsát is.<br />

Az itt élô németek legnagyobb ünnepe<br />

a május végi Pünkösdi Fesztivál.<br />

Visszatér minden év novemberében a<br />

Szekszárdi Néptáncfesztivál, melynek házigazdája<br />

a város nemzetközi hírû Bartina<br />

Néptánc Együttese.<br />

(A Mûvelôdési Ház rendezvényeirôl<br />

és aktuális kiállításairól érdeklôdni lehet:<br />

7100 Szekszárd, Mártírok tere 10. Tel:<br />

74/316-722.)<br />

Szekszárd és a bor elválaszthatatlan.<br />

Minden évben május elsô felében tartják<br />

Borrendi tag a<br />

vármegyeháza udvarán lévô<br />

borkútnál<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 57


Pünkösdi Fesztivál<br />

Prometheusz park<br />

meg az Alisca Bornapokat, ezen szakmai<br />

elôadások, gasztronómiai bemutatók szerepelnek.<br />

Megismerhetôk a neves borpincék.<br />

(Szekszárdi Történelmi Borvidék és<br />

Borkultúra Alapítvány 7100 Szekszárd,<br />

Béla tér 1. Tel: 74/411-133.)<br />

A Szekszárdi Szüreti Fesztivált hagyományosan<br />

szeptember harmadik hetében<br />

rendezik meg a Babits Mihály Mûvelôdési<br />

Ház elôtti téren, illetve sétányon. A programhoz<br />

kapcsolódik a Közép-Európai<br />

Írók, Politikusok és Mûvészek találkozója,<br />

amelynek helyszíne a Mûvészetek Háza<br />

gyönyörû épülete.<br />

A Mûvészetek Házában minden korosztálynak<br />

szóló zenei bérletek klasszikus<br />

és jazz koncertek éppúgy helyet kapnak,<br />

mint nívós elôadói estek. Évente visszatérô<br />

program a márciusi Akusztikus jazz<br />

találkozó, az októberi Szekszárdi Kamarakórus<br />

Fesztivál, a rendszerint december<br />

22-én megtartott karácsonyi és az elmaradhatatlan<br />

újévi koncert neves elôadó-<br />

58 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

mûvészekkel. (Információ: Mûvészetek<br />

Háza Szekszárd, Mártírok tere 20. Tel:<br />

74/312-282.)<br />

Sportprogramokban is bôvelkedik ez<br />

a kisváros. Július közepén tartják a Gemenci<br />

Nagydíj országúti kerékpár versenyt,<br />

melynek fénypontja minden évben<br />

az esti villanyfényes háztömbkörüli gyorsasági<br />

verseny, de évente visszatérôen rendezik<br />

meg a Súlyemelô Húsos Világkupát,<br />

a profi ökölvívó viadalt. Áprilisban az<br />

Exteriôr Szépségfesztivál várja a vendégeket.<br />

A szekszárdon élô németség és persze<br />

az egész város nagyszabású programja a<br />

négynapos Pünkösdi Fesztivál. Ilyenkor,<br />

pünkösd idején hatalmas sörsátorrá álakul<br />

át a Városi Sportcsarnok. (Információ: ifj.<br />

Hepp Ádám Szekszárd, Rákóczi u. 37.<br />

Tel: 74/315-144, vagy 311-966)<br />

A sportprogramokról felvilágosítást<br />

kaphatnak: Szekszárd Városi Sportcsarnok,<br />

Keselyûsi út. Telefon: 74/ 315-733).


A Gemenci-erdôt átszelô Sió<br />

torkolata<br />

Gemenc, különös csengésû név az országhatáron<br />

túl is. Valamikor egy kis erdôrész<br />

volt, de a Gemenci-erdô egy, a Siótorkolatától<br />

nem messze álló, házról kapta<br />

nevét.<br />

Északon a Sió, keleten a Duna, nyugaton<br />

az árvízvédelmi töltés, délen a bátai<br />

erdôségek határolják a 36 ezer holdas vadrezervátumot.<br />

Az ezerarcú Gemenc a Duna-erdôség<br />

ôsvadon jellegû darabja, legszebb<br />

típusa a Duna–Tisza medreit kísérô<br />

ártéri erdôknek. A védgátak és a Duna közé<br />

fogott erdôvel borított hullámtér telistele<br />

van elhalt vagy mesterséges levágás<br />

után keletkezett holt medrekkel, fattyúágakkal,<br />

gyûrûkkel, fokokkal, kobolyákkal<br />

és tavakkal, amelyek közül talán a legszebb,<br />

a legromantikusabb a Veránka-sziget,<br />

a Forgó-tó és a Fekete-erdô, de Szomfava,<br />

Buvat és Grébec erdôrészei is megragadják<br />

az embert.<br />

60 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

GEMENCI TÁJVÉDELMI KÖRZET<br />

Gemencben az erdô és a víz fogalma sokáig<br />

egyet jelentett a munkával, a megélhetéssel,<br />

hiszen a Duna bôségesen adta a<br />

halat, hajtotta a malmokat, az erdô a szerszámfát,<br />

a tüzelôt, s a házépítéshez szükséges<br />

faanyagot biztosította. Az idô kereke nagyot<br />

fordult: kihaltak a szénégetôk, a vízimolnárok,<br />

nehezebben dolgoznak a halászok,<br />

megmaradtak azonban a favágók és a<br />

vadászok.<br />

A táj arculatában a századforduló hozott<br />

jelentôs változást. A Gemenc vidéken<br />

a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint<br />

a Sió és a Sárvíz szabályozásával<br />

megváltozott az élet. Bajánál, Bátánál már<br />

1820-ban átvágták a Duna nagyobb kanyarulatait,<br />

késôbb a sükösdi, a csanádi és<br />

a koppányi átmetszéseket is elvégezték. A<br />

Duna mai medre 1905-re alakult ki a folyó<br />

64 km-rel megrövidült, jó hajózóút<br />

lett, a jeges ár is gyorsan levonul, de úgy<br />

tûnik, a halászatra csaknem végzetes csapást<br />

mértek. Leszûkültek a haltápláléktermô<br />

területek, az ivadéknevelô részek,<br />

csökkent a halállomány. Több lett viszont<br />

a szárazulat, így a vad megtelepedett, s<br />

mert nyugalmat talált, gyarapodott is. A<br />

Gemenci-erdô fennmaradásához – dr. Pataki<br />

József szerint – az is hozzájárult, hogy<br />

a vízszabályozások megkezdésekor Pest<br />

megye és a kalocsai érsekség – tulajdon és<br />

közigazgatási szempontból hozzájuk tartoztak<br />

a területek – nem járult hozzá a<br />

védgátak költségeihez, így a gátak a birtokhatár,<br />

illetve a megyehatár mellett<br />

épültek.<br />

A kivételes szépségû dunai hullámteret<br />

nagyrészt erdô borítja, és még mindig<br />

fellelhetô rajta a korábbi folyóparti keményfa<br />

erdôk maradványa. Változatos a<br />

talaja, az öntéstôl a silány homokig minden<br />

megtalálható.<br />

Igen változatosak a növénytársulások.<br />

A Duna és a morotvák partjain a fehér, a<br />

fekete, és szürke nyár óriások ôrködnek,


mézgás és hamvas éger, fehér fûz ligetek<br />

húzódnak. Beljebb fôképpen a mocsári<br />

kocsányos tölgy uralkodik, s elegyedik a<br />

magyar kôrissel. A bokor alakú, mandulalavelû<br />

fûz a zátonyokon telepedett meg.<br />

Több helyen megtalálható növénytani<br />

ritkaság, a fekete galagonya. A gazdag<br />

növénytársulásban él az erdei tulipán, a<br />

ritka nyári tôzike, a bókoló gyûrûvirág és<br />

a kígyónyelv, a vízparti, vizenyôs lápréteken<br />

pedig nyár elején pompázik a kosbor<br />

milliónyi sötétlilás vörös fürtje és a fehér<br />

harangocskájú gyöngyvirág. Ôszelôn, a<br />

nedves réteken a halovány rózsaszínlilás<br />

virágû ôszi kikerics köszönti az erdôlakókat.<br />

A Gemenci-erdô, az árterület természeti<br />

adottságai igen kedvezôek az állatvilág<br />

számára. A gímszarvas és a vaddisznóállomány<br />

világhírû. A Gemenc Rt.<br />

szarvasvadásztatásban elért eredményei<br />

kimagaslóak. Az eddigi csúcsot az 1986ban<br />

terítékre került 271.00 ICC pontszámú<br />

trófea jelenti, ami világelsô is volt.<br />

A terület vaddisznó-állománya lehetôvé<br />

teszi olyan hajtóvadászatok rendezését<br />

(is), ahol tíz vadász naponta 30–50<br />

vaddisznót zsákmányolhat. Egyéni vadászokat<br />

is épp olyan szívesen fogadnak,<br />

mint 20 fôs csoportokat, s a vadászatra<br />

érkezô vendégeket különbözô stílusú vadászházakban<br />

szállásolják el Gemencben,<br />

Keselyûsben, Karapancsán, Bédán, Pörbölyön,<br />

Hajósszentgyörgyön, Pandúron,<br />

TRÓFEA Vadászatszervezô<br />

és Vadászatelszámoló Kft.<br />

7100 Szekszárd,<br />

Arany J. u. 3.<br />

Tel./fax: 74/316-718<br />

Zöldhegyen és Lenesben. Jelentkezni a vadásztatással<br />

foglalkozó irodákban, illetve a<br />

Gemenc Rt. címén lehet: 6500 Baja,<br />

Szent Imre tér 2. Tel: 79/32l-044.<br />

A terület jelentôs madárrezervátum. A<br />

morotvák, mocsármaradványok, a vízimadarak<br />

egész sorának – az ezüstsirálynak,<br />

a fekete récének, a fekete gólyának, a<br />

barna kányának, a békászó sasnak, a fekete<br />

sasnak és a kerecsensólyomnak – nyújtanak<br />

kiváló terepet. Nevezetes ragadozó<br />

ritkaság a rétisas és a kis héja is. A háborítatlan<br />

mocsárerdôkben gémtelepek találhatók,<br />

a bakcsó, a szürkegém és a kiskócsag<br />

is fészkel itt. Vonulási idôben rendszeresen<br />

megfigyelhetô a nagykócsag, a<br />

kanalasgém, a vadrécék és a vadludak számos<br />

faja Gemencben.<br />

A gemenci hullámteret 1977-ben<br />

nemzeti jelentôségûnek deklarálták és az<br />

Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke<br />

védetté nyilvánította. A gemenci hullámtér<br />

rehabilitációs lehetôségeinek vizsgálatával<br />

1992-ben a Közlekedési, Hírközlési<br />

és Vízügyi, valamint a Környezetvédelmi<br />

és Területfejlesztési Minisztériumok<br />

holland és magyar intézeteket bíztak<br />

meg. A holland kormány által finanszírozott<br />

tanulmány elkészült, a terület vízgazdákodására<br />

koncentrál, de figyelembe veszi<br />

az erdészet, a vadászat, a halászat és az<br />

üdülés érdekeit is.<br />

A Tolna Tourist szervez kirándulásokat.<br />

Úgy találhatja meg az irodát, ha Szek-<br />

Az 1989-ben alakult cég fô tevékenységi köre, vadászatok<br />

megszervezése és elszámolása. Mûködési területe<br />

elsôsorban Tolna megye és Bács-Kiskun megye<br />

valamint az ország egész területén fellelhetô vadászhelyek.<br />

Tolna megye Európa hírû vadakban bôvelkedô<br />

erdeje a 36.ooo hektáron elterülô Gemenci Vadrezervátum<br />

Bács-Kiskun megye fô vadászterülete, Baja<br />

környéke.<br />

Vadászható apró és nagyvadak: fácán, liba, kacsa, nyúl,<br />

ôz, szarvas, dámszarvas, vaddisznó.<br />

A Trófea Múzeum a gemenci<br />

kiránduló központban<br />

Gemenc jellegzetes<br />

nagyvadja<br />

a gímszarvas<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 61


szárdon, a városközpontban a vasútállomás<br />

felé kanyarodik el – a Budapest, Pécs,<br />

illetve a Balaton irányából érkezôk igénybe<br />

vehetik a felüljárót (balra kell fordulni<br />

a Rákóczi utcából) –, s így egyenes út vezet<br />

a várostól 5 kilométerre lévô Bárányfokra,<br />

a Gemenci Kiránduló Központba,<br />

ahol étterem, ajándékbolt, lovaspálya, és a<br />

Trófea Múzeum található. Ettôl pár száz<br />

méterre indul az erdei kisvasút.<br />

Elhagyva a kirándulóközpontot és<br />

újabb 8 kilométert autózva a Sió-csatorna<br />

torkolati mûhöz érkezhetnek. Innen indul<br />

a sétahajó, ami a Nagy-Dunáig és vissza<br />

közlekedik.<br />

A Gemenc állatvilágát bemutató Trófea<br />

Múzeum hétfô kivételével naponta<br />

10-tôl 17 óráig tart nyitva, október 15-tôl<br />

április 15-ig szezonálisan üzemel. Az erdei<br />

kisvasút május 1-jétôl október 30-ig<br />

szombat, vasárnap 10.30-kor indul. A sétahajó<br />

április 15. és október 15. között<br />

naponta 10, 12, 14, és 16 órakor közlekedik<br />

a Sión és mutatja meg a Gemencierdô<br />

egy szép szeletét. Mivel változhatnak<br />

az indulási és nyitva tartási idôpontok,<br />

azért azt javasoljuk, információszerzés céljából<br />

elôzetesen keresse meg a Tolna<br />

Tourist Kft-t. 7100 Szekszárd, Széchenyi<br />

u. 38. Tel/fax.: 74/ 312-144.<br />

Az élô Nagy-Duna a tájvédelmi körzet<br />

északi határától a Sió torkolatáig<br />

mindkét oldadon korlátozás nélkül horgászható.<br />

A Sió torkolatától a Sugovica<br />

torkolatáig a bal parton szabadon horgász-<br />

62 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

hatunk, a jobb parton csak vízijármûrôl<br />

ötméteres parti sávban. A Sugovica torkolatától<br />

a tájvédelmi körzet területén –<br />

mindkét oldalon csak vízi úton közlekedve<br />

– ötméteres parti sávban próbáljuk ki<br />

horgászszerencsénket.<br />

A szélvizek esetében a következôket<br />

kell tudni. A Sió-csatorna torkolati mûtôl<br />

a Sió torkolatáig a bal parton korlátozás<br />

nélkül, a jobb parton csak csónakból horgászható.<br />

Itt az öt méteres parti sáv nem<br />

vehetô igénybe. A keselyûsi Holt-Sió keleti<br />

zárógátjától a Sárosalja kifolyóig a déli<br />

oldalon teljes egészében engedélyezett a<br />

halfogás.<br />

Ugyancsak horgászható a volt bogyiszlói<br />

révtôl nyugatra esô Sió-szakasz, a<br />

mözsi kifolyó a kubikokkal, s a Szilágyifok.<br />

Horgászható a Csetai-Vén-Duna csónakról<br />

teljes egészében. A torkolattól a<br />

parkerdô határáig, a déli oldalon gyalogosan<br />

is. Északi oldalon vízijármûbôl ötméteres<br />

parti sáv igénybevétele nélkül.<br />

Korlátozás nélkül horgászható a Móricz–Simon–Hágli–Duna.<br />

A bátai Holt-<br />

Duna a vadkár elhárító kerítéstôl délre esô<br />

nem intenzíven kezelt szakaszán szabadon<br />

próbálhatják ki szerencséjüket. Ugyanígy<br />

az „Alsó-sárosok” és a bátai régi kenderáztatónál<br />

is. A szeremlei Holt- vagy Öreg-<br />

Duna jobb parton csak víziúton megközelítve<br />

– az ötméteres parti sáv igénybevétele<br />

nélkül – horgászható, de csak a bal parton.<br />

A veránkai Rezéti-Duna a kisrezéti<br />

erdészházig csónakból lehet halat fogni.


ÔCSÉNY<br />

Irányítószám: 7143 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárdot a Gemenci-erdôvel összekötô<br />

útról térhetünk le, a Sárközbe – az<br />

elsô falu Ôcsény. Az 56-os útról, vagy a<br />

Sárbogárd Bátaszék vasútvonalon is elérhetô.<br />

Az út az egykori medrek szabdalta,<br />

alföldi jellegû tájon vezet az egyik – a Duna<br />

árterébôl kiemelkedô – hosszan elnyúló<br />

terasz-szigethez, vagy ahogy itt nevezik<br />

„göröndhöz”.<br />

A falu eredetileg késôbarokk temploma<br />

1782-ben épült, s 1897-ben eklektikus<br />

külsôt kapott. Feltehetôen ekkor,<br />

vagy a következô évtizedekben meszelték<br />

le a növényi motívumokkal gazdagon díszített<br />

templombelsôt, s ekkor tûntek el a<br />

kazettás mennyezet virágos díszei is. Ez<br />

utóbbiak egy-egy részlete a kórusfeljáró<br />

oldalába bevágott deszkákon ôrzôdött<br />

meg csupán. Megtekinthetôk a páratlan<br />

szépségû, ôsi sárközi – fekete alapon fehérrel<br />

hímzett terítôk. (A parókián jelentkezhetnek<br />

be csoportok, cím: Hôsök tere<br />

1. Tel: 74/496-674.)<br />

A lecsapolások után Ôcsény szántóföldje<br />

mintegy ötszörösére nôtt, s a falu<br />

komoly szerepet játszott a sárközi népmûvészet<br />

gazdagításában. A szövô, hímzô,<br />

csipkeverô, rajzoló asszonyok mellett nevezetes<br />

alak volt például Paprika János,<br />

aki kifaragta Szigetvár viadalát, s kiállításokra<br />

vitte munkáját. Ma is sok ügyeskezû<br />

asszony, férfi élteti tovább a hagyományokat.<br />

Az elmúlt években Cs. Vasvári Ibolya<br />

festômûvész Gránátalma Hagyományôrzô<br />

Galériája (Fô u. 4.) kívánja rendszeresen<br />

bemutatni, munkáikat. (A családi házban,<br />

amely otthont ad e munkáknak, festette<br />

Keresztelô címû festményét Csók István<br />

(1865–1961).<br />

Az alkotó szombaton és vasárnap bejelentkezéssel<br />

fogad látogatókat. Telefon:<br />

74/496-465.)<br />

A falu mellett fekszik az Ôcsényi repülôtér,<br />

a fôutcáról balra tábla jelzi, hol<br />

kell letérni. A füves, 20 tonna teherbírású<br />

pálya mérete: 1200x300 méter. Az Ôcsényi<br />

Repülôklub szervezésében vitorlázórepülés,<br />

motoros repülés, ejtôernyôzés, sárkányrepülés,<br />

hôlégballonozás és siklóernyôzés<br />

folyik itt. A repülés bármely formáját<br />

elôzetes bejelentkezéssel próbálhatják<br />

ki, ûzhetik a vállalkozó kedvûek.<br />

A repülôtéren szállás és külön rendelésre<br />

étkezési lehetôség is van. A motel<br />

húsz fôt, a kiépített kemping (víz, villany)<br />

maximum harminc fôt tud fogadni az árnyas<br />

fák alatt. Márciustól októberig fogadnak<br />

vendéget, külön bejelentéssel szezonon<br />

kivül is. Postacím: 7143 Ôcsény,<br />

Pf. 6. Tel/fax: 74/496-874, vagy 74/496-<br />

265. Érdeklôdni lehet Talabos Gábornál,<br />

a Repülôklub elnökénél.<br />

Hagyományos rendezvény a kétévente<br />

július végén, vagy augusztus elején zajló<br />

Gemenci Vitorlázó Repülô Bajnokság<br />

és az évenkénti (október elsô hetére hirdetett)<br />

„Nemzetközi Hôlégballon Találkozó”.<br />

Sokáig szokás volt,<br />

hogy a templomtoronyba<br />

lámpát tettek, s félreverték<br />

a harangot, ha rossz idô<br />

volt, vagy a szekszárdi<br />

piacról jövô ladikja<br />

sötétedésig nem ért<br />

a kikötôbe.<br />

Fiatalasszony ôcsényi viselet-<br />

ben<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 63


Decsi tájház<br />

- enteriör<br />

DECS<br />

Irányítószám: 7144 Körzethívószám: 74<br />

A sokszor csak a „Sárköz fôvárosaként”<br />

említett település alig három kilométerre<br />

fekszik ôcsénytôl, Szekszárd vagy<br />

Várdomb felôl közelíthetô meg a Sárközön<br />

végigkanyargó úton.<br />

Korai története Etéhez kapcsolódik, a<br />

Sárköz városias kultúrájú települése, vásárközpontja<br />

volt. Decs fontossága Ete<br />

16. századi pusztulását követôen nô meg.<br />

A falu kiterjedt határa tele van régi romokkal,<br />

kôemlékekkel, s azokhoz fûzôdô<br />

legendákkal. Ete emlékét, amely fénykorában<br />

nagyobb volt, mint Tolna, ma már<br />

csak a Városhely dûlônév ôrzi. A falu gótikus<br />

református temploma adott helyet<br />

64 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Detsi István prédikátornak, aki 1609-<br />

1613 között itt írta a „Decsi kódex-”et.<br />

Az 1848-as forradalom hírét Decsen<br />

is nagy lelkesedéssel fogadták. A hagyomány<br />

szerint megfogták az uradalom rettegett<br />

ispánját, és a kocsmában hajnalig az<br />

asztal tetején táncoltatták. A sokszor elmesélt<br />

történetet M. Szabó István festômûvész<br />

meg is örökítette. Gigantikus<br />

olajfestménye a decsi kocsma falán volt<br />

évtizedekig látható, ma a Polgármesteri<br />

Hivatalban tekinthetik meg az érdeklôdôk.<br />

(Decs, Fô u. 33. Tel/fax: 74/495-<br />

069).<br />

A decsiek 1859-tôl országszerte elhíresült<br />

úrbéri pert folytattak a pilisiekkel<br />

együtt, melyben ügyvédjük Vas Gereben<br />

volt. A vízrendezési munkák révén a falu<br />

szántóterülete 1855–65 és 1895 között<br />

csaknem hatszorosára nôtt, megteremtve<br />

a Sárköz és fôvárosa gazdagságának alapját.<br />

Decs határa nemcsak az Alföldet és a<br />

Dunántúlt köti össze térben és idôben, de<br />

a különbözô korokat, kutúrákat is.<br />

A lecsapolások után meginduló felvirágzással<br />

a népi kultúra is megváltozott. A<br />

táj népmûvészete kiszínesedett, mind gazdagabbá<br />

vált. Ehhez igyekszik betekintést<br />

nyújtani a Decsi Háziipari Szövetkezet<br />

Tájházában (Kossuth L. u. 32.) és a Faluház<br />

padlásterében található néprajzi, helytörténeti<br />

kiállítás.<br />

A tájház fehérre meszelt, tornácos épülete<br />

vall arról, hogy miként hagytak fel a meggazdagodott<br />

sárközi gazdák a sövényfonásos, paticsfalú<br />

építkezéssel. Bátaszéki, tolnai, dunakömlôdi<br />

kômûveseket hívtak és emeltettek felük 4-<br />

5 szobás utcafrontos téglaházakat. Elôször faragott,<br />

festett bútorokkal, majd polgári ízlésû tárgyakkal<br />

töltötték meg az alig használt szobákat.<br />

A festett és faragott tulipános ládák Komáromban<br />

készültek, a tornyos nyoszolyák Hartán, a<br />

tálasok és padok Baján.<br />

A kecses üvegkancsókat, poharakat felvidéki<br />

vándor árusok hozták, a díszes kerámiát<br />

pedig Mórágyon, Szekszárdon és Baján készí-


tették. Errôl vallanak a tájházban kiállított használati<br />

tárgyak<br />

A teljes viselettel is megismerkedhet itt a<br />

látogató: asszonyaiknak, akik olyan káprázatos<br />

ruhákban pompáztak, hogy csak „lehúnyt<br />

szemmel lehetett rájuk nézni” Lyonból, Bécsbôl,<br />

Pestrôl színes selyembrokát anyagokat, cifra<br />

szalagokat, gyöngyöket és flittereket hozattak.<br />

Drága ruháit a lány kiházasításkor kapta,<br />

vagy nôrokonától örökölte. A múlt század<br />

nyolcvanas éveiben a lányok három ágba font<br />

hajukat tülökpártával takarták, késôbb az úgynevezett<br />

„háromrészes bársonnyal”. Az asszonyok<br />

régebben téglalap alakú „szabott fôkötôt”<br />

viseltek, amelyet a menyecskék az elsô gyermek<br />

születéséig „bíborral” (fátyollal) is befedtek<br />

és díszes tûvel tûztek meg.<br />

A régi bôujjú „bíborümögre” pruszlik, késôbb<br />

vállkendô került, majd újabb változatára<br />

„röpikét”, réklit húztak. A szoknya. a keskeny<br />

kötény és a jellegzetes sárközi vállkendô a legdrágább<br />

anyagokból készült.<br />

A Sárközben külön stílusa volt az ing, a fôkötô,<br />

a bíborvég, a jegykendô és a halottaspárna<br />

hímzésének. Az elhúnyt feje alá tett ún.<br />

szôrfonállal hímzett párnavégek gránátalmái,<br />

tulipánjai a gyász pompáját emelték ki. A virágmotjvumokat<br />

ún. hamis laposöltésekkel töltötték<br />

ki és láncöltésekkel keretezték. A nagyobb,<br />

zárt motívumok közötti teret kacskaringókkal<br />

díszítették.<br />

A múlt század nyolcvanas éveinek végéig<br />

a kézfogón, vagy ahogy mondták „elkendôzésen”<br />

a menyasszony magaszôtte és hímezte<br />

jegykendôvel ajándékozta meg a vôlegényt.<br />

Ezek egyszínû, kontúrozott motívumai a bíborvégek<br />

díszítéseit idézik.<br />

A viseletnél már említett bíbort, amelyet<br />

ma sálnak mondanánk, a lakodalom után tekerték<br />

fel az új asszony fejére, s egészen az elsô<br />

gyermeke megszületéséig hordta. A színes selyemmel<br />

vagy szôrpamuttal esetleg arany- és<br />

ezüstszállal ékesen hímzett vászondarabot a bíbor<br />

egyik végére varrták, s mellen tûzték meg.<br />

A Tájházban és a Faluházban elôzetes bejelentkezéssel<br />

szövés, tojásfestés bemutatót tartanak<br />

és a vendégek „élôben” ismerkedhetnek<br />

meg a sárközi népi viselettel. (A tájház nyitva:<br />

hétfôtôl szombatig 8-tól 17óráig, vasárnap csak<br />

bejelentéssel, a Sárközi Népi Iparmûvészeti<br />

Szövetkezet. Decs, Kossuth u. 34–36. alatt. Tel:<br />

74/495-320.)<br />

Irodalom:<br />

Andrásfalvy Bertalan–Vadóc Kálmán: A Sárköz népmûvészete.<br />

– Szekszárd. – 1967.<br />

Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története.<br />

Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István. Decs. – 1990.<br />

Katona Imre: Sárköz. Bp. – 1962.<br />

A hatalmas és látványos sárközi folklórt<br />

a kenderfeldolgozás eszközeit és a sárközi<br />

szôtteseket mutatja be a Faluház állandó<br />

kiállítása. (Rákóczi u. 2–8. Tel:<br />

74/495-040. Nyitva: hétköznap 9-tôl 18<br />

óráig, hétvégén külön bejelentkezés alapján.)<br />

Az alagsorban a környék kerámikusainak,<br />

a folyosó galériában pedig képzô<br />

és iparmûvészeknek idôszaki kiállításai<br />

adhatnak tartalmas kikapcsolódást.<br />

Minden évben augusztus elsô hétvégéjén<br />

rendezik meg a Népmûvészet Napját,<br />

táncmulatsággal, kirakodó vásárral,<br />

kiállitással.<br />

A Sárköz legnagyobb ünnepe a három<br />

évente megrendezésre kerülô Dunamenti<br />

Folklór Fesztivál.<br />

A hagyományokat azért gyakrabban is<br />

feltámasztják a Faluházban. Csoportok<br />

számára lakodalmi játékot adnak elô a<br />

Decsi „pávák” és fiúk<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 65


decsi néptánc és ének együttes tagjai – a<br />

menyasszony kikéréstôl a tyúkverôig, szakács-<br />

és menyasszonytáncig.<br />

Gyermekeknek kínál egyhetes kézmûvestábort<br />

a Faluház, ahol az ôsi kismesterségekkel,<br />

gyöngyfûzésssel, szövéssel,<br />

csipkeveréssel, kerámiakészitéssel ismerkedhetnek<br />

az iskolások.<br />

SÁRPILIS<br />

Irányítószám: 7145 Körzethívószám: 74<br />

A Sárközhöz tartozó települések közül<br />

alig ezer lakosával a legkisebb, Sárpilis<br />

Várdomb és Decs felôl közelíthetô meg.<br />

Várdombbal közös vasútállomása a falutól<br />

távol van.<br />

A település formájáról és építkezésérôl<br />

a századelôn Kovách Aladár által adott<br />

kép az egész Sárközre jellemzô volt. Lófejeket<br />

látni a sövénykarókra tûzve. Alig<br />

volt egy-két ház, melynek sövényén ne lett<br />

volna két-három lófej. „Életük delén lévô<br />

férfiak és asszonyok mondják, hogy ez-<br />

BÚZAKALÁSZ MEZôGAZDASÁGI SZÖVETKEZET<br />

BÁTASZÉK, Budai u. 7.<br />

Programjukban kirándulás is szerepel<br />

a falu határában fekvô Cserenci-vadászházhoz,<br />

ahol természettudományi bemutató<br />

teremben tekinthetô meg a Gemenc<br />

élôvilága. (Bejelentkezni lehet: 7144<br />

Cserenci Vadászház Decs, Szövetkezet u.<br />

1. Tel: 74/496-891 gondnok Beödöck<br />

Bertalan)<br />

elôtt 30-40 évvel, vagyis gyermekkorukban<br />

még igen sok lófejet lehetett utcázra<br />

fordítva látni, ezek éveken át ott maradtak,<br />

míg maguktól le nem estek.”<br />

A település református lakossága által<br />

1797-ben építtetett késô barokk templom<br />

messzire látszik a sík határban.<br />

A népi hagyományôrzés ösztönzôje<br />

volt néhai Bogár István, néprajzi gyûjtô, a<br />

sárpilisi hagyományôrzô együttes megszervezôje.<br />

Elôzetes bejelentés után Szekszárd-Szôlôhegyen<br />

megtekinthetô sárközi<br />

népmûvészeti tárgyakból álló gazdag gyûjteménye.<br />

Az 1992. elôtt 6.800 hektáron hat közigazgatási településen (Alsónána,<br />

Alsónyék, Bátaszék, Pörböly, Sárpilis és Várdomb) gazdálkodó szervezet<br />

jelenleg 3.800 hektár bérelt területtel rendelkezik. Szervezeti felépítése ágazati jellegû:<br />

növénytermesztési, állattenyésztési, mûszaki, kertészeti és számviteli üzletágakból<br />

áll. A növénytermesztési üzletág alapvetôen búza, kukorica, árpa,<br />

napraforgó és cukorrépa termesztéssel foglalkozik. A megtermelt termény egy<br />

kisebb részét a szövetkezet állattenyésztési üzletága használja fel, a nagyobb<br />

részét értékesíti. Az üzletág rendelkezik megfelelô technikai háttérrel, erô és<br />

munkagépekkel, szárító és tároló kapacitással. Az állattenyésztési üzletág sertés és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik.<br />

Mindkét szektor szakosított, modern telepeken végzi tevékenységét. Átlagos szarvasmarha létszám 720 db, ebbôl tehén 330<br />

db. Átlagos sertés létszám 6.300 db, ebbôl koca 800 db, míg az éves hízósertés kibocsátás 20.000 db. Kertészeti üzletág 73<br />

ha ôszibarack, 25 ha dió és 300 ha szôlôültetvényen gazdálkodik. A teljes termést értékesítik. Az ültetvények technológiai<br />

munkálatait egy viszonylag kis létszámú, jól képzett szakgárda végzi el.<br />

Három termelô egység technikai hátterét a mûszaki üzletág egy jól felszerelt<br />

központi és két kisebb javítóüzeme biztosítja. Az üzletág végzi a termények,<br />

állatok szállítását saját gépkocsiparkjával. A felsorolt tevékenységeket 200 fô<br />

aktív szövetkezeti tag, 70 fô állandó alkalmazott végzi el.<br />

Szövetkezetünknek 450 nyugdíjas tagja van, akikrôl szûkös lehetôségeink<br />

ellenére is gondoskodunk. Terveink, elképzeléseink mindegyike a<br />

szövetkezet életképességének megôrzése, a 270 dolgozó és csaknem ugyanennyi<br />

család megélhetésének biztosítása.


BÁTASZÉK<br />

Irányítószám: 7140 Körzethívószám: 74<br />

A 7200 lakosú kisvárosnál találkoznak<br />

a Duna mentén futó 56-os és az Alföld<br />

felé átkelô 55-ös utak, a Budapest,<br />

Pécs, Dombóvár, Baja felôl érkezô vasúti<br />

vonalak. A Geresdi- és a Szekszárdidombság<br />

találkozásánál fekvô vasúti és<br />

közúti csomópont.<br />

A kövesdi határrészen elôkerült értékes<br />

római kori régészeti leletek mellett a<br />

középkori falmaradványok, faragott, feliratos<br />

kôemlékek vonzzák a látogatókat.<br />

II. Géza itt alapította 1142-ben a cikádori<br />

apátságot, amelybe Szent Lipót osztrák<br />

ôrgrófnak, a szentkereszti monostor alapítójának<br />

fia (ugyancsak a szentkereszti monostor<br />

apátja) 12 szerzetest küldött. Cikádor<br />

pontos helyérôl hosszas vita folyt. A<br />

perdöntô jelentôségû régészeti feltárás sajnos<br />

csak a legutóbbi években kezdôdött el<br />

a templom udvarán. Már az eddigi kutatások<br />

is egyértelmûen tisztázták, hogy a<br />

feltárt épületrészletek valóban egy cisztercita<br />

apátsághoz tartoznak.<br />

Bátaszék újkori történetében jelentôs<br />

szerepet töltenek be az elsô német telepesei<br />

a XVIII. század elején érkeztek. Sok<br />

iparos volt köztük, s a századunkban is továbbélô<br />

hagyományos mesterségek gyakorlói<br />

közül a leghíresebbek a kádárok és<br />

a kômûvesek voltak. Volt olyan esztendô<br />

a század elején, amikor közel 400 bátaszéki<br />

kômûves dolgozott Törökországban és<br />

Iránban. A második világháború után fôként<br />

Józseffalváról származó bukovinai<br />

székelyek, továbbá bácskai és felvidéki<br />

magyarok is otthont találtak a településen.<br />

A város központjában emelkedô neogótikus<br />

templomot is bátaszéki mesterek<br />

építették. (Szabadság u. 1. Tel: 74/492-<br />

903. Bejelentkezés nélkül 8-tól 10 óráig és<br />

15-tôl 16 óráig. Ugyanitt kérhetik el a<br />

Segítô Szûz Mária kápolna kulcsát,<br />

amelyhez a fôutcán a templomtól Szekszárd<br />

irányába haladva jutnak el.<br />

Autóval dél felé elhagyva a települést<br />

az 56-os út mellett, az egykori Kövesd helyén<br />

egy barokk mûemléket láthatunk: a<br />

Kálváriát. Egy barackoson keresztül kapaszkodhatunk<br />

fel innen a szôlôhegyek<br />

patrónusa, Szent Orbán tiszteletére épített<br />

kápolnához, ahonnan csodálatos kilátás<br />

nyílik a közelmúltban várossá vált Bátaszékre<br />

és környékére.<br />

A település és környékének tárgyi emlékeit<br />

Dr. Csanády György orvos gyûjtögette évtizedeken<br />

keresztül. A rendkívül becses magángyûjtemény<br />

gazdag régészeti, néprajzi és hely-<br />

A bátaszéki neogótikus<br />

templom<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 67


A bátaszéki szôlôhegyek<br />

lábánál fekvô elpusztult<br />

középkori települések<br />

egyike volt Lajvér,<br />

amely a népi szómagyarázathoz<br />

kapcsolt hagyomány<br />

szerint nevét onnan nyerte,<br />

hogy amikor a szomszédos<br />

rácok megtámadták,<br />

s elûzték a magyar falu<br />

lakóit, azok „jaj a vér”<br />

kiáltással menekültek.<br />

E szavakat a rácok Lajvérrá<br />

alakítva ôrizték meg a<br />

település nevében.<br />

Alsónyék református lakói<br />

a török hódoltság idején<br />

a mocsarak közé menekültek.A<br />

hagyomány szerint<br />

az is elôfordult, hogy<br />

a portyázó török csapatok<br />

magyar szóval próbálták<br />

kicsalogatni ôket rejtekükbôl:<br />

„Kati, Panni, Sári,<br />

Mári gyertek ki, elmentek<br />

már a tatárok!”<br />

Alsónyék lakói a veszély<br />

elmúltával visszatértek<br />

falujukba<br />

történeti anyaga a jégkorszaktól napjainkig<br />

nyújt áttekintést. Elôzetes bejelentés alapján tekinthetô<br />

meg a Vörösmarty u. 1. szám alatt, néhány<br />

lépésre a templomtól. (Telefon: 74/491-<br />

087.)<br />

Évente május elsô hetében látványos<br />

koronázási ünnepséget, jelmezes felvonulást<br />

rendeznek a II. Géza Gimnázium<br />

szervezésében. (Érdeklôdni lehet: Bátaszék,<br />

II. Géza Gimnázium Kossuth u.<br />

38/42. Tel: 74/493-358.)<br />

A település közelében terül el a népszerû<br />

horgászhely, a Ráros. Hivatalosan<br />

ALSÓNYÉK<br />

Irányítószám: 7148 Körzethívószám: 74<br />

A Baja–Bátaszék vasút és közút mellett<br />

fekvô 854 lakosú falut az 56-os útról<br />

Bátaszék északi határában leágazó összekötô<br />

úton is megközelíthetjük.<br />

A régi Sárköz egyik legnagyobb mezôvárosának,<br />

Kesztölcnek nevét viszont már<br />

csak a nyéki határ- és dûlônevek ôrzik.<br />

A vízrendezésekkel Nyék is egyszeriben<br />

meggazdagodott. Kiterjedt határában<br />

szívesen szereztek jó minôségû szántóiból<br />

a szomszédos német falvak lakói is.<br />

Az egykori Duna menti mocsárvilágot<br />

szegélyezô elsô magaslat szélén húzódott a<br />

fôutca, a mai Templom utca. Az 1792ben<br />

épített barokk stílusú református<br />

PÖRBÖLY<br />

Irányítószám: 7142 Körzethívószám: 74<br />

A minden szállal a Gemenci-erdôhöz<br />

kötôdô község, a dunai árteret átszelô 55ös<br />

út mellett fekszik. A településen keresztülhaladva<br />

5 kilométer távolságban érjük<br />

el a bajai Duna-hidat.<br />

A falu csak az I. világháború után kezdett<br />

kialakulni. A környékbeli pusztákról<br />

származik a népessége.<br />

68 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

Szekszárd Bátai Fôcsatonának hívják, és<br />

megközelíthetô akár Bátaszékrôl, a városközpontból,<br />

akár Bátáról a mezôgazdasági<br />

szövetkezet majorja felôl.<br />

Bátaszék keleti határán, Sárpilis vasúti<br />

hídtól a bátai árvízkapuig terül el a több<br />

éve jól halasított csatorna. Átlagos mélysége<br />

1.20 m, szélessége 14–18 m, felszíne<br />

helyenként hínárral borított.<br />

Ponty, amur, csuka, harcsa, süllô és<br />

fehér halak foghatók. Kijelölt helyen fôzési,<br />

sátorozási és lakókocsi parkolási lehetôség<br />

van.<br />

templom (Kulcs Simai Endre lelkésznél,<br />

Árpád u. 5.) mellett álló hatalmas, díszes<br />

házak – a lecsapolások után meggazdagadodott<br />

– parasztpolgárság emlékét idézik.<br />

Az utca déli végén található – a hajdan<br />

a Sárköz számára termelô – szekszárdi<br />

Steig fazekasdinasztia hagyományait<br />

ôrzô Steig Ágnes és Jaszenovics Géza mûhelye,<br />

ahol ma is szebbnél szebb ólommázas<br />

sárközi tányérok, tálak és bokályok készülnek.<br />

(Elôzetes bejelentkezéssel csoportokat<br />

is fogadnak. Templom u. 8. Tel:<br />

74/493-346).<br />

A község a Dunamenti Folklórfesztivál<br />

egyik színhelye, hagyományôrzô néptánc<br />

csoportjával házigazdája.<br />

A település lakóinak fôként a Gemenci-erdô<br />

és a világhírû vadállomány közelsége<br />

ad munkát. Pörböly a kiinduló állomása<br />

(a Sió-zsilipet is érintô) a Bárányfoki<br />

Kiránduló Központig közlekedô, 36<br />

km hosszú erdei kisvasútnak.<br />

A kis település nevét az 1994-es vasúti<br />

katasztrófa tette ismertté, amikor egy iskolabusz<br />

ütközött a vonattal és 11 kisgyermek<br />

halt meg. Ma kereszt jelzi a tragédiát<br />

az átjárónál.


BÁTA<br />

Irányítószám: 7149 Körzethívószám: 74<br />

A Sárköz legdélebbi települését az 56os<br />

útról leágazó bekötôúton balra érhetjük<br />

el. A „högy” lábához szorult, jellegzetesen<br />

egyutcás szerkezetû faluban még a<br />

közelmúltban is verekedésbe torkollhatott<br />

a beszélgetés, ha az idegen az iránt érdeklôdött,<br />

hogy a megszólított melyik utcában<br />

lakik.<br />

A szabályozások elôtt a Duna az ártérbe<br />

mélyen benyúló löszhegy lábánál kanyargott.<br />

Mint a falu fölötti Öreg-hegy<br />

ôskori leleteinek gazdagsága bizonyítja, az<br />

átkelésre alkalmas hely évezredeken át<br />

fontos stratégiai pont volt. Megtelepedett<br />

a késô bronzkor, a vaskor embere. Különleges<br />

értékû az innen elôkerült – a kelta<br />

hitvilág középpontjában álló vadkant ábrázoló<br />

– öntött bronzszobor, amely más<br />

régi sírokból, épületmaradványokból származó<br />

leletekkel együtt a szekszárdi Wo-<br />

sinsky Mór Múzeumban látható. Felvirágzását<br />

elsôsorban annak a bencés apátságnak<br />

köszönheti, amelyet a feltehetôen<br />

a környéken élô besenyôk megtérítésére<br />

I. László alapított 1092-ben. A szomszédos<br />

Bátaszéknél pihent meg 1440-ben<br />

Hunyadi János, miután a Garák felett<br />

gyôzelmet aratott. E helyen búcsúzott hitvesétôl<br />

a mohácsi csatába induló II. Lajos.<br />

A falu házai fölött omlik a part. Ilyenkor<br />

gyakran kerülnek elô az egykori plébániatemplom<br />

helyét jelzô sírok. A legutóbbi<br />

földcsuszamlás óta jól látható a gótikus<br />

templom szentélyének részlete, a diadalívet<br />

támasztó pillér csonkja is.<br />

A térség gazdasági életét meghatározó<br />

lecsapolások egyik mûszaki központja a<br />

lankóczi mellett a bátai szivattyúház. Az<br />

1896-ban felállított hatalmas 4,5 m 3 /sec<br />

teljesítményû, elôször gôzgépekkel, majd<br />

a II. világháború óta a szénhiány miatt<br />

fagázas motorral mûködtetett szivattyúk<br />

ma is bármikor újraindíthatók.<br />

Az Orbán kápolna híres<br />

búcsújáró hely Bátaszék<br />

határában<br />

A világon<br />

egyedülálló a<br />

bátai víziszivattyú<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 69


Népi mesterségek Bátán<br />

Utoljára 1990-ben volt szükség<br />

üzembe helyezésükre, de ma is készültségben<br />

vannak, mert az 1992-ben megépített<br />

modern szivattyútelep teljesítménye<br />

mindössze 2 m 3 /sec, s így komolyabb belvíz<br />

esetén ma is szükség van a gépmatuzsálemekre.<br />

A millecentenárium évében<br />

újraindították az egyedi tervezésû és gyártmányú<br />

gépeket. A világon egyedülálló látványosság,<br />

a bátai fagázzal hajtott szivatytyútelep<br />

gépésze, ifj. Csankó János apjától<br />

leste el a mesterség könyvbôl már meg<br />

nem tanulható fortélyait. (A látogató tôle<br />

kérhet kulcsot és felvilágosítást. Címe:<br />

Báta, Béke u. 8. , gátôrház. Tel: 74/ 490-<br />

757).<br />

Bátán élt Czenz János (1885–1960)<br />

festô, aki képein megörökítette a sárközi<br />

népviselet gazdag színpompáját. A falu<br />

múltjából, néprajzi emlékeibôl a bátai hímes<br />

tojások motívumkincsébôl, az Óvoda<br />

utca 6. szám alatt található tájház ad ízelítôt.<br />

(Nyitva: a hét minden napján 17 órától,<br />

szombaton 15-tôl 18 óráig. Bejelentkezés:<br />

Polgármesteri Hivatalban. Tel:<br />

74/490-558.)<br />

A Dunamenti Folklórfesztivál három<br />

évente visszatérô sorozatának egyik állandó<br />

színhelye.<br />

Báta lakossága helyben gazdálkodik,<br />

vagy a környezô településekre jár dolgozni.<br />

Jelenlegi elszigetelt helyzetén változtatott<br />

volna, ha az ötvenes években megépül<br />

a tervezett vasútvonal Bátaszék és Mohács<br />

között. A déli szomszédunkkal megromlott<br />

viszony miatt félbemaradt építkezés<br />

nyomát – mint egy történeti mementót –,<br />

a sín nélküli vasúti töltést még ma is sokfelé<br />

láthatja az utazó. Ma a gyorsvonat a<br />

Duna jobb partja helyett Bajára fut.<br />

A néprajzról és hagyományápolásáról<br />

híres sárközi községben érdemes felkeresni<br />

a 4-5 hektár területû Keszeges tavat.<br />

Bátáról érhetô el a mezôgazdasági szövetkezethez<br />

vezetô betonúton, kb. 1 kilométer<br />

megtétele után. Az egykori kenderáztató<br />

tó fô hala a ponty.


Idôs asszony viseletben, virággal


Országos hírét a bátai<br />

monostor egy csodának<br />

köszönhette.<br />

A legenda szerint egy<br />

misézô barát az ostyából<br />

vért látott kicsordulni<br />

a monostor templomában.<br />

Zsigmond király kérésére<br />

1434-ben IV. Jenô pápa<br />

a nagy számban Bátára<br />

érkezô zarándokoknak<br />

engedélyezte a búcsú<br />

tartását.<br />

(Az ostyán látható<br />

‘vércseppek’ oka egyébként<br />

a nedves, nyirkos környezetben<br />

tartott ostyán elszaporodott<br />

vörös színû<br />

gomba, a micrococcus<br />

prodigiosus volt.)<br />

A féltve ôrzött, s a hatalmaskodó<br />

fôurak által többször<br />

is elrabolt ereklye a<br />

török dúlás során elveszett.<br />

A csoda ötszázadik évfordulóján<br />

a Klastrom-hegyen<br />

építették a ma is megtekinthetô<br />

Szent Vér<br />

templomot.<br />

VÁRDOMB<br />

Irányítószám: 7146 Körzethívószám: 74<br />

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz találkozásánál<br />

futó 56-os út mentén fekszik<br />

az 1200 lelkes falu. Ezt a helyet a római<br />

korban Ad Statuas néven említik. Az egykori<br />

erôdítmény helyén, a kocsmadombon<br />

érdemes egy pillanatra megállni, s<br />

megnézni az 1791-ben állított, festett<br />

Szent Vendel szobrot. A Vendel-kultusz<br />

itt a XVIII. században érkezô német telepesek<br />

megjelenéséhez köthetô, amikor az<br />

új lakók a gyapjáért tenyésztett birkanyájakkal<br />

váltották fel a korábbi magyar juhfajtákat.<br />

A domb déli aljában csendesen bújik<br />

meg a katolikus közösség kis barokk<br />

temploma – melynek lépcsôjébe római<br />

köveket építettek. (Megtekintése elôzetes<br />

ALSÓNÁNA<br />

Irányítószám: 7147 Körzethívószám: 74<br />

Várdomb felôl az 56-os útról leágazó<br />

összekötô úton érhetjük el, amely a<br />

Bátaszék–Bonyhád úthoz csatlakozik. Ha<br />

Várdomb felôl érkezünk, a település utáni<br />

meredek kaptató tetején érdemes megállni<br />

egy pillanatra, s visszatekinteni a Sárköz<br />

elénk táruló panorámájára. Az 56-os<br />

út keleti oldalán az Aquincum-Mursa római<br />

kori út nyílegyenes, fehéres sávja szinte<br />

magához vonzza tekintetünket. Alsónána<br />

határában volt a vámos helyként<br />

SZÁLKA<br />

Irányítószám: 7121 Körzethívószám: 74<br />

A Lajvér-patak mentén meghúzódó,<br />

festôi környezetben fekvô kis falu a völgygát<br />

megépítése óta kedvelt horgász- és kirándulóhely.<br />

Az 56-os útról Szekszárd és<br />

Várdomb között, vagy a Bátaszék–Bonyhád<br />

szakaszról közelíthetô meg. Ha az 56-<br />

72 TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK<br />

bejelentkezéssel Bátaszéki Plébánia Hivatalban.<br />

Bátaszék, Szabadság u. 1. Tel:<br />

74/492-903.)<br />

Figyeljük a köveket, mert rövid sétánk<br />

során (a Kossuth Lajos utcában a<br />

pékség cégére kôasztal, kôkenyér az önkormányzat<br />

elôtt a magyar címer) az itt<br />

lakó Bakó László szobrászmûvész „ténykedését”<br />

jelzik. Az alkotó függeszti, állítja,<br />

fekteti, a kavicstól a szikláig megmunkálja<br />

a köveket. Háza udvarán (a templomtól<br />

Bátaszék irányában a jobb oldalon) szoborpark,<br />

pincegaléria ad ízelitôt alkotásaiból.<br />

Közülök legutóbbi egy „szalámifa”, a<br />

Józan-dûlôben Alsónána felôl nyíló út<br />

keresztezôdésénél került felállításra.<br />

(Az alkotások megtekinthetôk bejelentéssel.<br />

Tel: 74/430-119. Cím: Kossuth<br />

u. 143.)<br />

gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult<br />

sárközi mezôváros. Alsónána történetének<br />

utolsó három évszázada jellemzô<br />

példája a környék többszöri lakosságcseréjének.<br />

A török idôkben délrôl felhúzódó<br />

szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon<br />

nevezték ôket, ‘rácokat’ – birtokáról öszszegyûjtve<br />

1700 körül telepítette ide Jany<br />

apát. A XVIII. század végén már többségében<br />

evangélikus németek lakták.<br />

A II. világháborút követô kitelepítések<br />

után pedig fôként a Felvidékrôl áttelepítettek<br />

kapták meg az üresen álló házakat.<br />

os útról kanyarodunk le, akkor a szerpentin<br />

tetején a görögszói kápolna mûemléképületénél<br />

érdemes megállni és körülnézi<br />

egy pillanatra. Bár a kápolnának inkább<br />

külsô képe, tájba illeszkedése magávalragadó,<br />

ha valaki az épület belsejére kiváncsi<br />

a szálkai plébánostól, Perkl Ádámtól<br />

kérheti el a kulcsot. (Kossuth u. 78. Tel:<br />

74/409-659.)


A hangulatos kis kápolnától belátható<br />

az egész Sárköz. Tôlünk balra Szekszárd<br />

toronyházai, elôttünk az ôcsényi templomtornyok,<br />

kicsit jobbra a decsi katolikus<br />

templom égbeszökô sziluettje. E mögött<br />

szerényen búvik meg a reformátusok<br />

fehérre meszelt kis templomának tornya.<br />

Jobbra Sárpilis házai láthatók, szép idôben<br />

pedig a bajai tornyok is feltûnnek.<br />

A modern szôlôültetvények szélén néha<br />

még igazi, százados ritkaságokat találhatunk:<br />

fehércseresznyét. A múlt század<br />

végén a híres szekszárdi szôlôvidéket is elpusztította<br />

a filoxéra. A hagyományos fajtákat<br />

ellenálló oltványokkal pótolták. Az<br />

oltványok jelentôs részét Amerikából hozatták.<br />

Az egyik köteg otvány mellé a kereskedô<br />

gyümölcsfa különlegességet tett<br />

ajándékba: fehércseresznye oltványokat,<br />

melyeket ebben a dûlôben ültettek el a<br />

gazdák. Helyenként még ma is találhatunk<br />

az évtizedeket és számos nagyüzemi<br />

teraszozást átélt, de fôként újra szemzett<br />

gyömölcs-különlegességekbôl.<br />

Utunkat a domb másik oldalán folytatva<br />

a Mecsek nyúlványait, a legmagasabb<br />

csúcsot, a Zengôt látjuk a dombok<br />

fölött, s csak az utolsó pillanatban bukkannak<br />

fel Szálka házai. A települést,<br />

ahonnan korábban sokan elvándoroltak,<br />

egyre többen keresik fel akár egy rövid<br />

hétvégi, vagy hosszabb ideig tartó pihenésre.<br />

A faluban mûködik nyári alkotó- illetve<br />

diáktábor a Táncsics utcában. (Érdeklôdni<br />

lehet: Decsi Kiss János Szálka,<br />

Táncsics u. 43. Tel: 74/409-578.) A Szekszárdi<br />

dombok között kanyargó dél-dunántúli<br />

Kéktúra útvonal a falutól délre kilométereken<br />

át a Szálkai-tó festôi szépségû<br />

partján halad.<br />

A tó valójában iszaptározó. Nagyon<br />

jól karbantartott intenzív horgászhely, kezelôje<br />

a Szekszárd–Paksi Kft. Horgászegyesület.<br />

Az 5,7 hektáros területet az 56os<br />

útról érhetjük el, Szekszárdtól néhány<br />

kilométerrel jobbra kanyarodunk a<br />

Szálka–Môcsény útra, és Szálka községet<br />

alig elhagyva mindjárt elénk tûnik az<br />

elôtározó-iszapfogó. Bonyhádról érkezve<br />

Môcsény után kell balra kanyarodni. A<br />

horgászberkekben remek víznek tartott<br />

tóban ponty, süllô, amur, keszeg, kárász<br />

és törpeharcsa él.<br />

A festôi környezetben lévô szálkai víztároló<br />

egy nyugodt völgy ölén fekszik és<br />

megszámlálhatalanul sok horgászhelyet<br />

kínál. Mindenki találhat magának egy kis<br />

öblöcskét, egy beszögelést, egy földnyelvet,<br />

egy magányos bokrot a kedvenc<br />

idôtöltéséhez. A Szekszárd–Bonyhád háromszögben<br />

lévô – a Lajvér-patak felduzzasztásával<br />

kelekezett – víztároló ideális, a<br />

kikapcsolódást keresô horgászoknak. Az<br />

57 hektár területû, mintegy 3 millió köbméternyi<br />

víz ma is ivóvíz minôségû. A tározó<br />

intenzíven halasított, fôleg a ponty,<br />

az amur és a süllô, de egyre inkább a fehérhalak<br />

fogására is alkalmassá váló terület.<br />

Napijegyet a vízparton és a Horgászegyesületek<br />

Tolna Megyei Szövetsége irodájában,<br />

Szekszárdon kaphat a horgász.<br />

A szállás Szálkán magánházaknál keresendô.<br />

A falusi turizmus keretében fogad<br />

vendéget Várfy Tibor 7121 Szálka,<br />

Kossuth L. u. 71/a. Tel: 74/331-113.<br />

A horgászok<br />

kedvelt helye a<br />

szálkai víztároló<br />

TOLNAI - SÁRKÖZ ÉS A SZEKSZÁRDI - DOMBVIDÉK 73


Völgységi táj,<br />

háttérben a Mecsek<br />

74 A VÖLGYSÉG<br />

A Völgység népi tájelnevezés. Csak az<br />

1600-as évek vége óta vannak írott forrásaink<br />

a használatára. Ezt megelôzôen, a<br />

török alatt hatalmas terület a szászi nahiéhez,<br />

a szászvári várhoz tartozott. A török<br />

alóli felszabadulást követôen „nádasdi kerület”-nek<br />

mondották a mai Mecseknádasd<br />

várához tartozó falvakat. A kis Bonyhád<br />

(Bohman, Bachnyám, Bonyhan,<br />

majd Bonyha) a középkor óta vásáros hely<br />

volt, észak és dél, kelet és nyugat irányban<br />

itt lehetett átkelni a völgyet borító mocsáron.<br />

Más jelentôsége nem volt, nem lévén<br />

a vidék központja.<br />

„A szegény nép megmaradása fölötti<br />

nagyobb ôrködés és jobb gondoskodás<br />

céljából” 1725. október 16-án Tolna vármegye<br />

tisztújító közgyûlésén a harmadik<br />

járás felállításáról hozott határozatot. Ez a<br />

völgységi járás, mely 1950-ig e néven,<br />

1950-tôl 1978-ig pedig mint bonyhádi járás<br />

létezett. Központja mindvégig Bonyhád,<br />

idôvel mezôváros, nagyközség, köz-<br />

A Völgység<br />

ség, majd 1977. április 1-jétôl város. A<br />

több mint 250 év alatt a közigazgatási határok<br />

módosultak, így a hivatalos és a népi<br />

körülhatárolás mindvégig eltért. Ma újra<br />

csak történeti-néprajzi fogalom: a történeti<br />

Völgység. Annál is inkább, mivel a<br />

modern tájföldrajz északról egészen leszûkíti,<br />

nyugatra viszont kiterjeszti határait,<br />

Kárászon – Magyaregregyen túlra messze<br />

be Baranyába. De keleten és délen sem jár<br />

másként. Határai patakok, vizek: a Tevel<br />

alatt elfolyó Hidasi-víz, Bonyhádnál a<br />

Völgységi-patak, Baranya volt hegyháti<br />

járásában a Hábi-csatorna, nyugatra pedig<br />

a Kapos folyó.<br />

Ezzel szemben a történeti tájfogalom<br />

medencében gondolkodik. A határokat a<br />

vízválasztók jelölik, a területet pedig a vízgyûjtô.<br />

A történeti Völgység tehát a<br />

Völgységi-patak teljes vízgyûjtôje, továbbá<br />

az Hidasi-víz és Hidas-pataké, keleten<br />

pedig a Rák- és Lajvér-pataké.


Északra a határt a Tolnai-Hegyhát<br />

vízválasztója jelöli. Murga, Felsônána,<br />

Kéty még innen esik. Baranya megyébôl<br />

pedig – történetileg – völgységinek számít<br />

Mecseknádasd, Hidas, odább az Észak-<br />

Mecsek vonalában Magyaregregy, Kárász,<br />

Vékény, Szászvár, Császta, és Máza.<br />

A fô vízfolyás is Baranyában ered,<br />

messze Magyaregregyen túl, a Hármashegy<br />

északi oldala elôtt húzódó Takanyóvölgyben.<br />

(Ez a Mecseki-Tájvédelmi Körzet<br />

szigorúan védett területe.) A középkorban<br />

Egregynek mondották, mai népi<br />

neve viszont „Határárok”. Szabályozását<br />

az egyes községek, földesurak közösen vállalták.<br />

Árkát a mocsaras völgy közepén, a<br />

határon ásták meg, így lett Határárok. E<br />

vízzel elôször akkor találkozik az utazó,<br />

amikor a 6-os útról Bonyhádra betérve,<br />

áthalad a Szent János hídon. (Magyaregregytôl<br />

viszont a takanyói völgyig párhuzamosan<br />

halad a komlói országúttal.)<br />

A tolnai táj völgységi része – de a baranyai<br />

is – felismerhetôen sajátos. Kistáj,<br />

melynek központi része a Bonyhádi-medence.<br />

Többi részét gyengén tagolt, kibillent<br />

lösztáblák képezik, melyek így sajátos<br />

dombsorokat mutatnak. Ezért írta volt<br />

Vörösmarty Mihály:<br />

„Halmaidat koszorúzza borág, koszorúzza<br />

tetôdet / Százados erdôség, köztök, mint<br />

égi maradvány, / Nyúlnak el a völgyek, fiatal<br />

szépséggel igézôk: / Ott mikor elfáradt<br />

testem nyugalomra hanyatlik, / Lelkem<br />

az ifjúság képét öltözve magára,<br />

Ábrándozva bolyong egyedül a csörge pataknál...”<br />

A „borág” természetesen a szôlô, vadszôlô.<br />

A mezôgazdaság azóta persze a legjobb<br />

területeket mûvelés alá vette. Így<br />

azután összefüggô erdôségek csak Lengyel,<br />

Mórágy–Bátaapáti vidékén, a Mecsek<br />

és a Szekszárdi-dombság érintkezô<br />

részein maradtak fenn. A dombok és az elnyúló<br />

völgyek szépsége azonban változatlan.<br />

A panorámának pedig délrôl a Mecsek<br />

kéklô vonulata ad keretet, amonnan<br />

viszont alattunk látni az utolérhetetlen<br />

szépségû medencét, a Völgységet, melyet<br />

Illyés Gyula „a magyar romantika meseföldé”-nek<br />

nevez.<br />

Talaja, éghajlata, növényzete, állatvilága<br />

is más, mint mondjuk a Mecseké, a<br />

Sárközé, a Tolnai-, vagy a Baranyai-Hegyháté.<br />

Természetes növénytársulása a gyertyános-tölgyes,<br />

hûvösebb völgyekben és<br />

oldalakon bükkösök élnek, de a szárazabb<br />

területeken a cseres-tölgyesek az uralkodók.<br />

Akácosokat, erdei- és feketefenyveseket<br />

is telepítettek a tájra és a felhagyott<br />

parlagokon az akác nagy területeket hódított<br />

meg. Mára csak a nehezen megmûvelhetô<br />

területeken maradt meg az eredeti<br />

vegetáció gazdagsága. A Völgység területén<br />

mintegy 50 védett növényfaj található.<br />

Botanikatörténeti érdekesség, hogy<br />

Kitaibel Pál (1757–1817), a magyar természettudomány<br />

nagy alakja 1808. június<br />

17-én Hôgyész–Bonyhád–Nagymányok–<br />

Váralja útvonalon utazott és a naplójában<br />

felsorolt növényfajok között szerepel a ma<br />

védett örménygyökér. Ez a növény ma is<br />

létezik Bonyhádvarasd határában ahol ô<br />

látta.<br />

A területen csak a Lengyeli-erdô egy<br />

pontján él a magyar zergevirág és a kapcsos<br />

korpafû. A Váraljai-erdôben tenyészik<br />

a gímpáfrány, olasz müge és a hazánkban<br />

már csak a Mecsekben elôforduló<br />

és ezen belül a váraljai Farkas-árokban<br />

is élô havasi-lisztesfû. Üveghuta közelében<br />

Az izményi<br />

evangélikus<br />

templom<br />

Mórágyi tál,<br />

eredeti motívumokkal<br />

A VÖLGYSÉG 75


„...láttalak, oh Völgység ragyogó<br />

koszorúval! – akár ô,<br />

akinek elsüllyedt tündérországa<br />

te lettél...<br />

Szépülj meg, nekem is! Vaskos<br />

fájdalmaim ércét,<br />

váltsd tündéri kohódban<br />

aranyra!”<br />

(Illyés Gyula: Egy régi városban.<br />

Búcsú.)<br />

76 A VÖLGYSÉG<br />

a Geresdi-dombságon találunk karélyos<br />

vesepáfrányt és díszes vesepáfrányt. Bátaapáti<br />

erdôben él egy hazánkban is ritka sás<br />

faj a borostás sás és egy nagyon szép kora<br />

tavaszi növény, a tavaszi görvélyfû. A<br />

Völgységben a Börzsöny alatti sásos réten<br />

található a nyári tôzike, Mórágy és Bátaszék<br />

között Kövesd határában egy vizes réten<br />

a legnagyobb termetû orchideánk<br />

egyike a hússzínû ujjaskosbor. Csodáljuk,<br />

de ne szakítsuk le! Az erdôségek tölgyeseiben<br />

nem ritka a szarvasbogár, a bükkösök<br />

tuskóiban fejlôdik egy ritka szép cincérfajta,<br />

a havasi cincér.<br />

A sajátos karakterhez azonban a sajátos<br />

történeti múlt is hozzájárul. Itt nem<br />

volt nagybirtok, legfeljebb emberi léptékû<br />

uradalmak. Évszázadokon át magyar,<br />

sváb, szerb zsidó együttélés és kultúrateremtés<br />

jellemezte. Az újratelepítések idôszakában<br />

ugyanis erôs, szinte színtiszta német<br />

tömb jött létre, azonos vallású (római<br />

katolikus, evangélikus, kevés református<br />

falvakkal), melyek más és más német tájszólást<br />

beszéltek, aszerint, hogy honnan<br />

származtak. Identitásukat máig így határozzák<br />

meg: majosi sváb, zombai sváb vagyok,<br />

stb. A magyarság egyes helyekrôl kiszorult,<br />

másutt összefüggô tömbben, vagy<br />

szórványfalvakban tartotta magát, így<br />

Mázától Magyaregregyig, vagy Kisvejkén,<br />

Zombán. A szerbek, az ún. rácok Grábócon,<br />

Szálkán, Alsónánán tartották magukat<br />

legtovább. Ittlétük szép emléke a<br />

grábóci kolostortemplom. A zsidóság központja<br />

Bonyhád, élénk kereskedelemmel,<br />

orthodox és neológ zsinagógával. (Ma<br />

egyik sem mûködik, mindkettôt raktárnak<br />

használják.)<br />

A sváb paraszti fejlôdés évszázadok<br />

alatt sajátos gazdasági mentalitást teremtett,<br />

melyet máig a szorgalom és takarékosság<br />

jellemez.<br />

Országosan is gazdaságtörténeti jelentôségû,<br />

elôbb a völgységi dohány – mely<br />

burnótnak volt jó –, majd konjunktúrája<br />

múltával a bonyhádi tájfajta, pirostarka<br />

szarvasmarha kitenyésztése. Ma a bonyhádi<br />

Pannónia Mezôgazdasági Szövetkezet<br />

foglalkozik vele. A tájfajta az 1890-es bécsi<br />

kiállítást követôen országosan ismertté<br />

tette a vidéket.<br />

A sajátos szülôföld-értelmezés, a tanultak<br />

„úri” osztályba emelkedése a magyar<br />

érzelmû svábok jellegzetes típusát<br />

alakította ki. Az 1930-as években itt tartja<br />

zászlóbontó országos nagygyûlését a<br />

Volksbund, ám innen indul ellenpárja, a<br />

„Hûséggel a Hazához” mozgalom is. A<br />

nagymúltú zsidó közösségnek 1944, majd<br />

az 1956-os emigrálás vet véget, a németségének<br />

pedig a „málenkij robot” és az<br />

1945–1948 közötti kitelepítés. Völgységi<br />

sajátosság 1945 után a bukovinai székelyek<br />

(kiket Horthy 1941-ben a Bácskába<br />

telepített, s onnan kellett menekülniük),<br />

és a Felvidékrôl – lakosságcsere keretében<br />

– áttelepített magyarok hazára találása.<br />

De szóljunk a vallásokról is. A római<br />

katolikus sváboknál az ún. szakrális táj<br />

központja a Cikó melletti Ótemplom búcsújáró<br />

helye. (Búcsú idôpontja Nagyboldogasszony<br />

napján augusztus 15-én,<br />

Kisboldogasszony napján szeptember 8án).<br />

Érdeklôdni az aparhanti plébániahivatalban<br />

lehet, Aparhant, Kossuth u. 8.<br />

Tel.: 74/483-043.) a völgységi és hegyháti<br />

magyaroké az egregyi Torma-völgy Szentkútja.<br />

Az evangélikusság kultúrateremtô<br />

központja Bonyhád és az Evangélikus<br />

Gimnázium, – az együttélés, tolerancia jegyében.<br />

A református magyarság szimbolikus<br />

jelentôségû ôrhelyei: Váralja és Hidas.<br />

Utóbbi helyen laknak 1945 óta a bukovinai<br />

Andrásfalva református székely-magyarjai<br />

is. A katolikus székelység 1989-tôl<br />

tette szenthelyévé Kismányok székely<br />

templomát. S végül: a Völgység –<br />

Vörösmarty óta – „irodalmi táj” is. Kalauzunk<br />

e fejezete a Völgység tolnai részébe<br />

vezet el, bemutatva „fôvárosát”, Bonyhádot,<br />

sorba véve a turisztika, vendéglátás kiemelt<br />

községeit, s felvillantva egy-egy fel<br />

nem fedezett szépséget, nevezetességet a


kisebb falvakban. Igazán azonban útra hívogató,<br />

a rejtett szépségeket magunknak<br />

kell felfedeznünk. Budapest felôl érkezve<br />

Kakasd, Ladomány megtekintése után jutunk<br />

Bonyhád városába. A Völgység tolnai<br />

része négy útvonalon járható be: Bonyhádtól<br />

keletre: Börzsöny, Alsóbörzsöny, Cikó,<br />

Grábóc, Môcsény Zsibrik, Bátaapáti,<br />

Mórágy. A Mecsek irányába: Kismányok,<br />

KAKASD<br />

Irányítószám: 7122 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárd és Bonyhád között a 6-os<br />

fôút két oldalán fekszik az 1800 lakosú<br />

Kakasd. Két falu egyesülésével jött létre.<br />

A 6-os úttól északra esô rész volt a régi<br />

Kakasd, a déli a régi Belac. A faluba érve<br />

pillanatjuk meg közvetlenül az út mellett<br />

a Faluházat. Makovecz Imre tervezte,<br />

1994-ben adtak át. (Kossuth u. 290.) Két<br />

szép tornya van, a nyugati a „sváb”, a keleti<br />

a székely. Elôbbi a kakasdi templomtornyot<br />

formázza, az ôslakosokét, utóbbi<br />

belsejében a Bukovinában hagyott andrásfalvi<br />

templomtornyot rejti.<br />

Ahhoz azonban, hogy ezt láthassuk,<br />

be kell mennünk a fôbejáraton, az egymás<br />

mögé állított öt székelykapu alatt. Öt kapu,<br />

öt bukovinai falu: Andrásfalva (ahonnan<br />

a kakasdiak származnak), Istensegíts,<br />

Hadikfalva, Józseffalva és Fogadjisten. A<br />

nagyteremben nemcsak bálokat rendeznek,<br />

lakodalmakat tartanak, de tudományos<br />

konferenciákat is. Gyönyörködhetünk<br />

a kazettás mennyezetben, megkereshetjük<br />

Erdélyország címerét, a rovásírásos<br />

feliratot. A faluház megtekintése (vagy<br />

konferenciák szervezése) a Polgármesteri<br />

Hivatalban történô bejelentéssel lehetséges.<br />

(7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. Tel.:<br />

74/431-923).<br />

Mellette áll a Szent Anna-kápolna,<br />

mely a környezô falvak búcsújáróhelye<br />

volt az 1950-es évekig. A búcsú napja június<br />

26, vagy a hozzá legközelebb esô va-<br />

Nagymányok, Györe, Izmény, majd Baranya<br />

megye völgységi részei. Ezután körjáratot<br />

tehetünk Lengyelig, majd vissza<br />

Tevelen át: Majos, Aparhant, Nagyvejke,<br />

Mucsfa, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi,<br />

Tevel, Kisdorog, Bonyhádvarasd útvonalon.<br />

Végül Teveltôl Zombáig a Murga,<br />

Felsônána, Kéty, Zomba, Paradicsompuszta<br />

útvonal ajánlható.<br />

sárnap. (Megtekintés: Plébániahivatal Rákóczi<br />

u. 182. Tel.: 74/431-767). Az Anna-kápolna<br />

és a két jelképes torony harmonikusan<br />

illeszkedik egymáshoz. Egy erre<br />

utazó egyszer felkiáltott: Milyen szép<br />

falu! Három templom, és egymás mellett.<br />

Az 1810-ben épült régi római katolikus<br />

templomhoz messze be kell mennünk,<br />

a Rákóczi utca végén találjuk. (Bejelentkezés<br />

a Plébániahivatalban.)<br />

A belaci falurész bejárójánál a 6-os út<br />

túloldalán szépen faragott székely kaput<br />

látunk, mely feliratával az 1764-es, a<br />

mádéfalvi veszedelemmel kezdôdô bujdosást<br />

idézi: „Mikor Csíkból elindultam,<br />

/Szinyem se vót, úgy búsúltam” (A bánkódástól<br />

sápadt lett az arca.) Felvésve látjuk<br />

még a bukovinai székely népcsoport<br />

útjának állomásait: Siculicidium 1764.,<br />

Bukovina 1777., Bácska 1941., Völgység<br />

1945.<br />

A kéttornyú kakasdi faluház<br />

A VÖLGYSÉG 77


78 A VÖLGYSÉG<br />

Meg kell említenünk a régi kakasdi<br />

svábok szorgalmát, akik magukat örökváltsággal<br />

– az 1841 évi törvény alapján az<br />

országban elsôként – a földesuruktól megváltották.<br />

Kakasd neve sokakban mosolyt<br />

ébreszt. (Itt még a vendéglô is „Kakas”. A<br />

faluközpontban az út mellett, Kossuth u.<br />

7.) Ugratják is ôket: tyúkúrfalviak, baktyúkfalviak.<br />

Ha Kakasdon átmegyünk, feltétlenül<br />

álljunk meg! Ha van idônk, mehetünk<br />

északra a templomig, vagy azon túl a<br />

Csorgóig. – Délnek megkereshetjük a<br />

BONYHÁD-LADOMÁNY<br />

Nincs tíz éve, hogy bekötôutat kapott,<br />

a 6-os fôútról balra kanyarodva érhetjük<br />

el. Korábban el volt zárva a külvilágtól,<br />

ezért régen „Kanadának” is<br />

mondották, annyira gazdag és megközelíthetetlen<br />

volt.<br />

Az 1930-as években másfélszáz ember<br />

lakta, volt takaros temploma, osztatlan<br />

iskolája, olvasóköre. 1940-ben<br />

Bonyhádhoz csatolták. 1945 után lakóit<br />

kitelepítették, vagy maguk menekültek<br />

el. Egyetlen sváb család maradt, akik<br />

idôvel visszavásárolták saját házukat. Az<br />

Kényelmes, zuhanyzós szobákkal –<br />

minibár, mûholdas programok,<br />

kábel-tv, telefon – 160 fôs éttermünk<br />

gazdag választékával várjuk<br />

kedves vendégeinket.<br />

HOTEL RITTINGER<br />

7150 Bonyhád, Zrínyi u. 27.<br />

Tel.: 74/451-922 Fax: 74/452-453<br />

belaci bárónôi kastélyt, felmehetünk a<br />

Szamárhegyre, vagy keletebbre a Bativár<br />

fennsíkjára. Mindenhonnan csodálatos a<br />

panoráma. Képeslap, falutörténet (Sebestyén<br />

Ádám: Kakasdi stációk) kapható. Az<br />

andrásfalvi bukovinai székelyek egyik fô<br />

helye Kakasd. Az 1996-ban elhunyt Sebestyén<br />

Ádám kakasdi kántor, néprajzi<br />

gyûjtô munkássága jelentôs volt (Rákóczi<br />

u. 22. alatt lakott, emlékszoba megteremtésén<br />

fáradoznak). A községben hagyományôrzô<br />

együttes, népi iparmûvészek<br />

dolgoznak.<br />

új lakosság is elköltözött, késôbb a házak<br />

gerendáit kibontották, az épületek összeomlottak.<br />

Bonyhád az 1990-es években<br />

kezdett el törôdni Ladománnyal, utat<br />

kapott, templomát rendbehozták, jelenleg<br />

parcellázott nyaraló telkeket ajánlanak<br />

megvásárlásra.<br />

A falu kies völgyben fekszik, alsó<br />

végén lévô földúton jobbra Grábócra,<br />

balra Belacra jut az utazó. A templom<br />

melletti Fazekas-keresztet hadifogságból<br />

való szabadulás emlékére állították. A<br />

templom oldala mellett az iskola omladéka,<br />

balra hátul a rendbentartott kis temetô.


BONYHÁD<br />

Irányítószám: 7150 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád a Völgység „fôvárosa”,<br />

1977. április 1-je óta város. Nevét az erdélyi<br />

Gyula egyik fiáról, Bonyháról kapta,<br />

aki testvérével, Bolyával – Péter király<br />

második uralkodása alatt – hazahívta<br />

a Vazul-fiakat, Andrást, Bélát és Leventét.<br />

Ezért 1046-ban az életükkel fizettek.<br />

A 6-os fôközlekedési útról, a város<br />

keleti szélén fordulunk be Bonyhádra.<br />

Jobbra az 1991-tôl mûködô elegáns<br />

Rittinger-Szálló, nevét tulajdonosáról<br />

kapta. (Zrínyi u. 27. Tel.: 74/451-922.)<br />

A Szent János hídon haladunk át, már az<br />

1700-as évek közepén erre vezetett az út.<br />

A hídon Nepomuki Szent János szobra,<br />

mely ha meghallja a harangszót meghajol.<br />

(De nem hallja meg.) Majd a buszmegálló<br />

bejáratánál (jobbra letérve érjük<br />

el) az 1995-ben felállított szép székely<br />

kapu, a bukovinai székelyek Völgységbe<br />

kerülésének 50. évfordulójára emlékeztet.<br />

Balra benn a vasútállomás, a deportálások,<br />

kitelepítések szomorú emléké-<br />

vel. S a sportpálya, ahol országos látványossággal<br />

ünnepelték 1944 áprilisában<br />

Hitler születésnapját.<br />

A fordulónál a szép Malomkastély,<br />

ma német óvoda, (Széchenyi u. 3.) elôtte<br />

hatalmas platánfa. – A valamikori Katolikus<br />

Kör helyén áll az 1980-ban átadott<br />

Vörösmarty Mihály Mûvelôdési<br />

Központ. (Széchenyi tér 2. Tel.:<br />

74/451-455.) Nevezetes a német nemzetiségi<br />

hagyományôrzô együttesek pünkösdi<br />

találkozója és a kétévente (páros) –<br />

október 1. hétvégéjén – megtartott Népzenei<br />

és Kamaratánc Fesztivál. Parkjában<br />

Szabó György Vörösmarty kompozíciója.<br />

Elôl a költô mellszobra, mögötte<br />

Perczel Etelka és a költészet múzsája. A<br />

közgazdasági szakközépiskola elôtt<br />

Perczel Mór szobra – (Szabadság tér) –,<br />

aki nemcsak 1848/49 hôs tábornoka,<br />

hanem közgazdász a védegyleti tanok<br />

meghonosítója, a Tolnai Védegylet<br />

megteremtôje is volt.<br />

A Posta elôtt (Szabadság tér 17.) elhaladva<br />

– melynek épülete a századfordulón<br />

még a Lengyel Szálló volt –, a római<br />

katolikus templom felé tartunk.<br />

Belvárosi utcakép<br />

„Itt bolygott szerelemvesztô<br />

kínjában az ifjú,<br />

S hervada a kikelet gyenge<br />

virági között.”<br />

(Vörösmarty Mihály:<br />

A bonyhádi erdôben)<br />

„Úgy járom be a sok meghitt<br />

helyet,<br />

mintha egy arcról<br />

könnyeket törölnék.”<br />

(Illyés Gyula:<br />

Egy régi városban)<br />

„...nálunk otthon azt mondják<br />

s arra voltunk büszkék,<br />

hogy a bonyhádi<br />

lánynak és a bonyhádi<br />

tehénnek nincsen párja.<br />

Mind a kettô annyi hasznot<br />

hajt.”<br />

(Móricz Zsigmond:<br />

Nesze neked bál)<br />

A VÖLGYSÉG 79


80 A VÖLGYSÉG<br />

Az egyik üzletbôl nyílik az 1987-ben<br />

létesített Tûzoltó Múzeum kiállítóterme.<br />

(Széchenyi u. 3. szám alatt).<br />

A „Tûzre-vízre vigyázzatok!”– az Országos<br />

Tûzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Múzeum állandó<br />

kiállítása, a Völgységi Múzeum kiállítóhelye.<br />

A bonyhádi önkéntes tûzoltók kezdeményezésére<br />

épült, alapítója Csôglei István, a kiállítást<br />

Minárovics János rendezte. Nyomon követi Európa<br />

tûzvédelmének fejlôdését a céhes korszaktól az<br />

önkéntes tûzoltó egyletekig. A galérián kis összeállítás<br />

mutatja be a bonyhádi egylet mûködését, az<br />

állami és az önkéntes tûzoltók tevékenységét. Értékes<br />

darabja a Bonyhádi Önkéntes Tûzoltóegylet<br />

1903-as selyem-zászlaja. A rekonstruált szertárépület<br />

is több – köztük magyar gyártmányú – szerkocsinak<br />

ad helyet.<br />

Nyitva : hétfôtôl csütörtökig 8–16 óráig, pénteken<br />

8–13 óráig. Információ a 74/ 451-410-es telefonon<br />

Kerekes Katalinnál, vagy a 74/ 451-342es<br />

telefonon a Völgységi Múzeumban.)<br />

Irodalom:<br />

Minárovics János: A bonyhádi tûzoltó múzeum. In: Szabó<br />

Károly (szerk.): A Tûzoltó Múzeum évkönyve II.<br />

1985., Bp. 1986. 275–313.o.<br />

A templom elôtt a bonyhádiak tavaszi<br />

gyönyörködtetôje, a liliomfa. A másik<br />

oldalon Bory Jenô alkotása, Szûz<br />

Mária szobra áll. A templom 1769-tôl<br />

1782-ig épült, barokk stílusban. Modern<br />

oltárán a Krisztus-monogram a rómaiak<br />

korából Bonyhádon elôkerült híres<br />

leletre utal. A bejáratnál Winkler Mihálynak,<br />

a templom építtetôjének emléktáblája,<br />

aki az ún. Winkler-kódex<br />

nyelvemlék adományozásával tett szolgálatot<br />

a magyar kultúrának. Plébánossága<br />

alatt megtanult jiddisül, könyvet írt<br />

a zsidóknak, s meg akarta téríteni ôket.<br />

Ezért az oromzat egyik fülkéjében Szent<br />

Péter a kulcsokkal, a másikban Mózes.<br />

(A templom napközben is nyitva, kíséretet<br />

lehet kérni a Plébánia Hivatalban,<br />

Tel: 74/ 451-519).<br />

Odább a Plébánia ház (Szabadság tér<br />

11.) romantikus stílusú, átépített. Falán<br />

emléktábla hirdeti, e házban mindig szívesen<br />

idôzött Vörösmarty Mihály Egyed<br />

Antal plébános és Teslér László káplán<br />

társaságában, mert „beszédök csak a haza<br />

és a literatúra volt”. A tér nyugati felén<br />

a volt banképület. Az I. világháború<br />

elôtt a Bauerbund Banké, utoljára<br />

MNB-fiók, jelenleg mûszaki áruház<br />

(Szabadság tér 9.). Mellette az ún.<br />

Streicher-ház, fülkéjében állott a buzogányos<br />

„Vasember”.<br />

A templom keleti oldalán az I. világháború<br />

emlékmûve, a Bajtársak szoborral.<br />

A tér keleti oldalán az ún. Régi Tanácsháza,<br />

több épületbôl került összeépítésre,<br />

ez a volt Rinaldi-ház, melyet<br />

1903-ban vásárolt meg a község. Itt mûködött<br />

1919-ben a Munkás-Paraszt Katonatanács,<br />

1945-ben a Nemzeti Bizottság,<br />

1956-ban a Nemzeti Forradalmi<br />

Tanács. (Utóbbinak emléktáblája az<br />

épület falán.) Déli szárnyában 1989 óta<br />

a Városi Zeneiskola (Szabadság tér 1).<br />

Itt kapott helyet a Horváth Olivér Terem<br />

is, melyben az évtizedekig Bonyhádon<br />

élt festômûvész-tanár válogatott képei<br />

láthatók.<br />

Mindig a téma alakította a forma és stílusvál-<br />

tásait. A lírai festôiségtôl jutott el a szerkezetes<br />

konstruktivizmusig. Húsz képe látható a volt községháza<br />

épületében. (Megtekinthetô: A Polgármesteri<br />

Hivatalban való bejelentkezéssel. Széchenyi tér<br />

12. Tel: 74/ 451-144. Nyitva: hétfôtôl csütörtökig<br />

8–15 óráig, pénteken 8–12 óráig.)<br />

Irodalom:<br />

Pandúr József: A hetvenéves Horváth Olivér mûvészetérôl.<br />

Völgységi Múzeum adattára 3–96.o.<br />

A tér északkeleti végében a Szabadság<br />

tér 2. szám alatt a Hónig-ház. 1947tôl<br />

1950-ig itt vezette Herepey János a<br />

bonyhádi Székely Múzeumot. Ennek<br />

udvarán tartották 1947-ben a híres Telepes<br />

Kongresszust, melyen Veres Péter<br />

is beszélt. 1987. április 1-je óta 14 termében<br />

a Völgységi Múzeum várja a vendégeket,<br />

gazdag sváb, bukovinai székely,<br />

völgységi magyar és bonyhádi zsidó történeti-néprajzi<br />

anyaggal.


„A Völgység története és néprajza a XVIII. századtól<br />

a XX. század közepéig” címû állandó kiállítás<br />

1987-ben készült el a Wosinsky Múzeum szakemberei<br />

munkájával. Rendezték: Glósz József és V. Kápolnás<br />

Mária történészek, G. Vámos Mária néprajzkutató,<br />

Vendel-Mohai Lajosné múzeológus.<br />

A földszinten az I. terem: A XVIII. század elsô<br />

felében, az újratelepítés idôszakában a német telepesek<br />

túlnyomórészt németlakta vidékké formálták a<br />

tájat. A sokszínû népesség vallási arculatát az öt meghatározó<br />

egyház: katolikus, evangélikus, református,<br />

görögkeleti és izraelita egyedülálló szakrális emlékegyüttese<br />

reprezentálja.<br />

A II. teremben láthatók a feudális kor helyi mezôgazdaságára<br />

jellemzô intenzív növényi kultúrák,<br />

kapás- és takarmánynövények, gabona-, szôlô- és dohánytermesztés<br />

emlékei, az istállózó állattartás korabeli<br />

eszközei.<br />

A III. teremben a XVIII. század közepén céhekbe<br />

tömörült kisipart a kádár és kötélverô mûhely<br />

képviseli. Az 1782-ben mezôvárosi címet szerzô<br />

Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár e teremben<br />

látható eredeti oklevelében erôsítette meg.<br />

A IV. teremben a tôkés korszak kisiparából<br />

bognár és borbélymûhely, valamint a kékfestés néhány<br />

tárgya látható.<br />

A reformkorral az V. teremben találkozhat a látogató.<br />

E szoba berendezése a Perczel családé volt.<br />

Nagy romantikus költônk, Vörösmarty Mihály<br />

többévi bonyhádi tartózkodásának is emléket állít a<br />

dokumentáció. Tanítványa 1848 honvédtábornoka<br />

Perczel Mór. Relikviái, tábornoki atillája, vállszalagja<br />

a kiállítás értékes darabjai közé tartoznak.<br />

A VI. terem a bonyhádi tájfajta marha kitenyésztését,<br />

a helyi közlekedés és a hitelélet fejlôdését<br />

mutatja be.<br />

A VII. teremben fotósorozat, edények, cégtáblák<br />

vallanak az elsô völgységi gyár történetérôl. A<br />

Perczel Béla alapította Zománcgyár múltja mellett<br />

megismeri a látogató az észak-mecseki szénbányászat<br />

kezdeteit is.<br />

A VIII. teremben ipari emlék az 1920-as évek<br />

kézmûvesipari technikájáról, technológiájáról, a<br />

Bonyhádi Cipôgyár múltjáról.<br />

A IX. terem századunk nemesi-úri világát tárja<br />

elénk Perczel József neorokokó szalonja.<br />

X. terem: A magyarság néprajza. Györei, váral-<br />

jai viselet, váraljai festett<br />

bútorok, fali téka, tornyos<br />

pad, tulipános láda. A<br />

völgységi etnikumokkal<br />

ismertet meg a XI. terem.<br />

Német viselet, szobabelsô.<br />

A bonyhádi zsidóság tragédiájának,<br />

a németek kitelepítésénekdokumentumai.<br />

XII. terem: A bukovinai<br />

székely lakószobából<br />

eredetiek a szentképek, a<br />

viselet, az ágynemû és a<br />

kelengyeláda. A következô<br />

termeket is díszítô<br />

„Székely Kálvária” székely<br />

fafaragó mesterek alkotása,<br />

Madéfalvától a bácskai<br />

telepítésig meséli el a székelyek<br />

megpróbáltatásait. Nincs bukovinai székely<br />

szoba vetett ágy nélkül. A kispárnák – németes és<br />

magyaros díszítéssel is –, sarkos lepedôk borítják a<br />

Tusa János népi fafaragó díszítette ágyat a XIII. teremben.<br />

A XIV. terem az 1945–48-as forgószélnek<br />

állít emléket. Németek kitelepítése, székelyek, felvidéki,<br />

alföldi, délvidéki magyarok betelepítése a<br />

Völgységbe.<br />

(Nyitva: Szeptembertôl júliusig keddtôl szombatig<br />

10–16 óráig, július, augusztusban keddtôl vasárnapig<br />

10–16 óráig. Tárlatvezetés, vagy a nyitvatartástól<br />

eltérô idôpontú látogatás kérhetô a múzeum<br />

számán. Tel: 74/ 451-342.) Irodalom:<br />

Szôts Zoltán: Bonyhád, Völgységi Múzeum – Museums<br />

des Völgység–Gebiets. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára<br />

316. Sorozatszerk.:Füzes Endre. Bp. 1988.<br />

Völgység Múzeum - a<br />

Perczel család<br />

bútorai<br />

Sváb szobabelsô<br />

A VÖLGYSÉG 81


82 A VÖLGYSÉG<br />

A tér sajátos öblösödést mutat, itt<br />

volt valamikor a bonyhádi piac. A Szent<br />

Imre utcával átellenben az 1796-ban<br />

emelt késô barokk Szentháromság-szobor,<br />

a Bonyhádot ért csapásokra emlékeztet.<br />

Dombormûvein, a Perczel-család akkori<br />

tagjainak védôszentjei. A tér északnyugati<br />

részén áll (Széchenyi u. 3. Tel.:<br />

74/451-101.) a Perczelek valamikori<br />

„Arany Oroszlán” vendéglôje. Ma újra<br />

ezt a nevet viseli, tulajdonosa Panghy<br />

László.<br />

A Szent Imre utca elején, a mai könyvesbolt<br />

(Szent Imre u. 1.) helyén állott az<br />

elsô német telepesek egyszerû paticsfalú<br />

temploma, mögötte a temetô. Az utca<br />

legfontosabb épülete az 1. számú általános<br />

iskola, az ún. Zárda udvarán állott az<br />

Irgalmas Samaritánus Ispotály, 1882-ben<br />

paulai Szent Vince rendi apácák kezdték<br />

itt mûködésüket, kik 1905-tôl az államosításig<br />

polgári leányiskolát vezettek<br />

Immaculata Intézet néven. – Az épület<br />

régi bejárata, fô tömbje ma is megvan.<br />

Jobb felén azonban szépen megtervezett<br />

modern résszel egészült ki, itt az új bejárat<br />

is. Láthatjuk a Vukálovics-ház régi<br />

vaskapuját. – Vele szemben (Szent Imre<br />

u. 1.) az ún. Bárány-féle üzlet. E nagymúltú<br />

zsidó kereskedôcsalád a nevét is<br />

reklámul használta, szövetáru üzletüket<br />

bárány díszítette. Mellette emeletes épület,<br />

sajátossága, hogy vályogtéglából készült.<br />

PYRASTER<br />

Fazekas József fegyverkovács<br />

Vadászkések, tôrök, solingeni<br />

rozsdamentes acélokból.<br />

kardok, szabLYák, kézi<br />

kovácsolással, megrendelésre<br />

- mintA alapján - szerszámacélokból.<br />

7150 Bonyhád, Bartók B. u. 9. (6-os út mellett)<br />

Tel.: 74/455-275<br />

És máris a Vörösmarty téren vagyunk!<br />

Ez volt a régi Fapiac. Útelágazásánál<br />

az újra visszaállított Országzászló.<br />

Jobbra az ún. Zsidóiskola, (Vörösmarty<br />

tér 1.) a sikátor sarkán a volt kóser mészárszék<br />

kis épülete. A tér délnyugati<br />

szögletében a rk. temetôhöz mehetünk<br />

fel. Közel a temetô bejárathoz megtaláljuk<br />

az 1944-ben Bonyhádnál elesett folyamôrök<br />

és az 1956-ban lelôtt bonyhádi<br />

fiatalember sírját is. A tér nyugati részén<br />

egy másik sikátor az ôsi zsidó temetôhöz<br />

vezet, melyet késôbb a kongresszusi (neológ)<br />

zsidók használtak. Itt a Holocaust<br />

áldozatainak 1947-ben állított emlékfala,<br />

az áldozatok nevével. Beljebb megtaláljuk<br />

Boskowicz Wolf rabbi sírját, a háztetôt<br />

formázó kôlapok közé csúsztatják be a titkos<br />

kívánságokkal jegyzett papírdarabokat,<br />

az ún. kvitliket. A temetô legvégében<br />

fiktív sírok is állnak, az egyiken megrendítô<br />

felirat: „Németek Auschwiczban<br />

gázzal megsemmisítették.”<br />

A térrôl lekanyarodhatunk az Ó zsinagógához<br />

(Mártírok tere), melyet 1796ban<br />

vettek használatba. Az orthodox és a<br />

kongresszusi irányzat elkülönülése után, a<br />

neológok maradtak az épületben. Csodálatos<br />

mûemlék, sajnos elhanyagolt állapotban.<br />

A hatalmas boltíveket középütt a<br />

bima-oszlopok tartják. A tóraszekrény<br />

üres. Berendezés nincs, magtárnak használják.


A Holocaust túlélôi új életet teremtettek,<br />

de 1956-ban úgy ítélték meg, el kell<br />

menniük. A templom körüli tér volt<br />

1944-ben a felsôgettó, késôbb az ún. Zsidóköz.<br />

Körben mindent lebontottak, itt a<br />

bonyhádi piactér. Kedden és pénteken hatalmas<br />

a forgalom. (Az idôpontok is a<br />

bonyhádi zsidósághoz igazodtak, nem<br />

szombaton volt a piac.)<br />

Keressünk fel még néhány nevezetes<br />

utcát, házat a város más-más részein! A városképi<br />

jelentôségû József utcán mehetünk<br />

fel a gimnáziumhoz. (Az utcában<br />

Hoffer Károly, a „tüneményes hangú<br />

mesterdalnok” emléktáblája, a Kukolaházban<br />

lakott diákkorában Illyés Gyula.)<br />

A gimnázium új épülete (Kossuth L. u.<br />

4.) 1908. október 12-én került átadásra,<br />

akkor még beépítetlen volt a környék, az<br />

ablakból a cikói Ótemplomig elláttak. –<br />

Az iskola diákjai közül jeles egyházi<br />

személyiségek, tudósok, írók és költôk,<br />

mûvészek kerültek ki. 1993-tól újra Evangélikus<br />

Gimnázium, benne iskolamúzeum<br />

kapott helyet.<br />

Két tárlóban ôskori leletek, pattintott, csiszolt<br />

és bronzkori eszközök láthatók, melyeket Apponyi<br />

Sándor 1894-ben adományozott az algimnázium régiségtárának.<br />

A középkori vitrinekben nemesi kutyabôr,<br />

céhlevél, kaloda, vért, fegyver- és éremgyûjtemény<br />

van. Négy üveges szekrényben a magyar nyelvterület<br />

népmûvészeti tárgyai, textilek, kerámiák sorakoznak,<br />

Horváth Olviér tanár 1940–50-es évekbe-<br />

li gyûjtése nyomán. Kiegészül mindez az iskola öregdiákjainak<br />

köteteivel, különlenyomataival.<br />

(Megtekinthetô: munkanapokon 8–15 óráig. Információt<br />

ad: Sántha Lászlóné igazgató. Tel: 74/ 451-<br />

719.)<br />

Irodalom:<br />

Szôts Zoltán: A régiségtártól az iskolamúzeumig...<br />

In.Rosner Gyula (szerk.): Tolnai tájak. Szekszárd. 1989.<br />

24–26. o.<br />

Az épület elôtt Kossuth és Petôfi<br />

mellszobra. Falán 1945 elhurcoltjainak<br />

emléktáblája. Hátul a kibôvített kollégiumépület,<br />

kertjében Vörösmarty mellszobor.<br />

A gimnázium fölötti ház udvarán<br />

hatalmas tulipánfát látunk. Elôtte keskeny<br />

telken mehetünk be a szépen rendben<br />

tartott ortodox zsidó temetôhöz.<br />

Ha már itt vagyunk, nézzük meg egy<br />

utcával odébb, a Bajcsy-Zsilinszky utcában<br />

az 1870-ben Sárszentlôrincrôl ide hozott<br />

régi algimnázium (Bajcsy Zsilinszky<br />

u. 38.) megmaradt részét! Udvarán hátul<br />

Tolna megye elsô tornaterme, 1893 óta<br />

használják. Az épületet „Öregkeri”-nek is<br />

mondják, itt mûködött 1945-tôl 1968-ig<br />

a Közgazdasági Szakközépiskola.<br />

A Dózsa György utca 4–6. nevezetes<br />

épülete a Cipôgyár. Pétermann Jakab<br />

1911-ben került Bonyhádra, cipészmûhelye<br />

volt, majd 1917. október 1-jén cipôgyárat<br />

létesített. Késôbb két sógora is betársult.<br />

Márkanevük az államosításig a<br />

„Glória” volt. (Az 1970-es évektôl a „Botond”.)<br />

A gyár 1994-ben alakult át külföl-<br />

Stekly Zsuzsa<br />

Egyedi tûzzománc képek és ékszerek<br />

nagy választékban.<br />

Megrendelésre kisszériás jelvények készítése.<br />

7150 Bonyhád, Deák F. u. 37. Tel.: 74/451-287<br />

A VÖLGYSÉG 83


84 A VÖLGYSÉG<br />

di tulajdonú Kft-vé. Az utcában szép épületegyüttes<br />

a régi evangélikus paplak (Dózsa<br />

György u. 36.), elemi iskola és az<br />

evangélikus templom. Schneiderhahn Fülöp<br />

bonyhádi mester építette, 1800. augusztus<br />

20-án szentelték fel. A késô barokk<br />

evangélikus templomépítészetben<br />

szakemberek szerint a legkiforrottabbak<br />

közé tartozik. Oltára fölött – 1800 óta –<br />

ott a magyar címer. A régi parókián emléktábla:<br />

Itt élt Borbély József ev. esperes,<br />

Perczel Mór barátja, az 1848-as honvédseregek<br />

szervezôje. Sírja az evangélikus<br />

temetôben van. (Megtekinthetô: Evangélikus<br />

Lelkészi Hivatal, Dózsa Gy. u. 34.<br />

Tel.: 74/451-774). A közeli Petôfi utcában<br />

találjuk a református templom<br />

(1801) puritán épületét.<br />

Térjünk vissza a Fôtérre! A Völgység<br />

Múzeumtól a Rákóczi utcán lefelé haladva<br />

kereskedelemtörténeti szempontból<br />

fontos az ÁFÉSZ-áruház, (Tel.: 74/451-<br />

422) 1944 elôtt Davidovics-áruház. (A vidéki<br />

áruterítésben a postagalambot is alkalmazták,<br />

a megrendelés így hamar eljutott<br />

hozzájuk, máris lehetett készíteni a<br />

szállítmányt!). Valamivel lejjebb a Zucker<br />

Szálló épülete (Rákóczi u. 10.), korábban<br />

mint Walter Szálló, melynek udvarán<br />

1910-ben 120 sváb község 600 küldötte<br />

jött össze, megalakítva a Bauerbundot, a<br />

magyarországi németek országos gazdaszövetségét.<br />

– Szemben az 1800 körül<br />

épült Szeretetház szép épülete (Rákóczi u.<br />

7). A Forberger László utca felé nyíló térségen<br />

a II. világháború bonyhádi halottainak<br />

emlékmûve áll. A bronz tábori levelezôlap<br />

és a harang Bertalan Sándor helyi<br />

mûvész alkotása. Az 1924-ben épült ortodox<br />

zsinagóga volt épülete keletrôl zárja a<br />

teret, ma bútorraktár. Közelében a volt rituális<br />

fürdô. A tér helyén házak álltak, itt<br />

volt 1944-ben az alsó gettó.<br />

A Rákóczi utca nevezetessége az<br />

1846-ban alapított Olajgyár, mely 1942ben<br />

leégett. 1992-tôl egy jellegzetes tornácos<br />

sváb házban a Magyarországi Németek<br />

Házát találjuk a Rákóczi u. 74. szám<br />

alatt.<br />

Az épületegyüttes a két világháború között<br />

épült középparaszti porta. Itt rendeztek be századeleji<br />

elsôszobát és a gazdasági épületeket (istálló, csûr,<br />

góré) Gáti Márta és Szôts Zoltán a Völgységi Múzeum<br />

munkatársai. Az állandó kiállításon bútorok,<br />

gazdasági felszerelések, viseletek láthatók 1993 óta.<br />

(Nyitva: Hétfôn 8–12 óráig, kedden, pénteken és<br />

szombaton 16–20 óráig, vasárnap 15–20 óráig. Elôzetes<br />

információt kell kérni Jenei József gondnoktól<br />

a 74/ 451-282-es telefonon.)<br />

A DANUBIANA Borkereskedô és Termelô Bt. 1990-ben alakult.<br />

Az évek során tevékenysége folyamatosan közeledett a termelés irányába. A kezdetben csak kész borokat exportáló cég elôször a MÓRI<br />

ÁG és a Komáromi ÁG-ban bérmunkában végeztetett szôlôfeldolgozást és - az így már minôségben jobb borokat exportálta. 1994-ben<br />

már 68.000 hl-t. A továbblépéshez azonban saját üzemet kívánt létesíteni, mely 1995. februárjában a Mátrafood Kft. Gyöngyös<br />

pincéjének a megvásárlásával megvalósult. Az 1995. évi szüretre a Bt. a pincét olyan szintre újította fel, hogy a mai nyugati export piacokon<br />

elvárt minôségben 85.000 q szôlôt biztonsággal, irányított erjesztéssel fel tudott dolgozni. A szôlôt egyrészt az idôközben<br />

megvásárolt, saját 276 ha ültetvényrôl, valamint felvásárlásból biztosította a Bt. A DANUBIANA BT. az 1996. évtôl üzemelô palackozási<br />

kapacitását 4.000 palack/óra teljesítményrôl 10.000 palack/órára kívánja növelni, hogy a borokat palackozva tudja szállítani a már<br />

meglévô és fokozatosan bôvülô export piacokra (pl.: Németország, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Hollandia, Dánia, USA,<br />

Kanada) Az 1996. évi szüretre a Bt. tovább növeli tároló és feldolgozó kapacitását, hogy a minôséget megtartva 120.000 q szôlôt tudjon<br />

feldolgozni.<br />

A DANUBIANA BT. nemzetközi piacon bevezetett márkaneve a DUNAVÁR CONNOISSEUR COLLECTION,<br />

amelyben a következô kiváló minôségû borokat szállítja a fogyasztók részére:<br />

Chardonnay — Pinot Blanc — Pinot Gris — Muscat — Merlot — Cabernet Sauvignon — Kékfrankos Rosé.


A Rákóczi utcában (102.sz.) szép épület<br />

még a két emigráns francia gróf jellegzetes<br />

háza, 1893-tól itt volt a baptisták elsô<br />

imaháza is. A Rákóczi és Dózsa utcák<br />

torkolatánál a hajdani kóser-kocsma (Rákóczi<br />

u. 129.) A közeli Réder-malom (Rákóczi<br />

u. 140–142.) pedig az 1700-as<br />

években itt „fellelt” boszorkányról nevezetes.<br />

A rk. templom elôl indulhatunk a<br />

Perczel Mór utcán felfelé. A József utcával<br />

átellenben mutatós épület, oromzatán a<br />

pecsovics Perczelek címerével, akik<br />

1848/49. után nevüket „Bonyhádi”-ra<br />

változtatták. Udvarán két értékes öreg fa:<br />

páfrányfenyô és gyantás cédrus. A következô<br />

ház a nagy Gyógyszertár, (Perczel u.<br />

9.) (Egybefüggött a mellette lévô ún.<br />

Buki-házzal, ma tulajdonosa becenevérôl<br />

Fafa-áruház Perczel M. u. 11.). Emeletet<br />

akkor húztak rá, amikor egy idôre földhivatal<br />

lett. Téglái évszámosak, 1741-es építésrôl<br />

vallanak. Az „Arany Sas” gyógyszertár<br />

bejárata fölött régi bonyhádi zománctábla,<br />

ablakában Szent János evangélista fa<br />

szobra, akinek „a méreg meg nem ártott”.<br />

A volt Járási Hivatal mellett kis köz, szép<br />

polgári kori villákkal. A „Pór apát utca”<br />

nevet viseli, névadója minden vagyonát<br />

eladta, mindenét elosztogatta a szegényeknek.<br />

(ô volt a magyar érzelmû svábok<br />

Volksbund-ellenes mozgalmának, a Hûségmozgalomnak<br />

egyik vezetôje.)<br />

A Perczel Mór utcában találjuk (a<br />

Sándor utcával szemben) Perczel Mór<br />

szülôházát. Ma leánykollégium, a falán<br />

emléktábla. 1780 körül épült, 1820 körül<br />

klasszicista stílusban átépítették. Kertjében<br />

az öreg kastély, ahol Perczel Mór<br />

utolsó évtizedeit töltötte. Ugyanitt volt<br />

gyermek is, a hatalmas kertben háborúsdit<br />

játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik<br />

gyermekei szolgáltatták a hadsereget.<br />

A park 1975 óta védett, több mint 40<br />

értékes fafaj található benne.<br />

Valamivel feljebb a zománcgyáros<br />

Perczelek kastélya, – ma a Városi Könyv-<br />

tár épületében kapott helyet Bokor Vilmos<br />

tárlata.<br />

A helyi születésû festômûvész hagyatéka,<br />

tájképei, portréi láthatók itt.<br />

(Nyitva: hétfôtôl csütörtökig 10–18 óráig,<br />

pénteken és szombaton 13–17 óráig).<br />

A könyvtár elôtti lévô parkba járnak<br />

fényképeszkedni a bonyhádi menyasszonyok<br />

és vôlegények. Növénykülönlegességei<br />

a kaukázusi jegenyefenyô, oregoni<br />

hamisciprus, japán császárfa.<br />

Az utca vége felé a Zománcgyár (Perczel M.<br />

78–82). Perczel Béla alapította, mint dominógyárat<br />

1909-ben. 1913-tól Magyar Zománcmû és Fémárugyár.<br />

A zománctáblagyártást, reklámtábla készítést<br />

1922-ben, az edénygyártást 1923-ban kezdték.<br />

(1934-ben Jeruzsálemben fióküzemet is nyitottak!)<br />

Régi emblémája a Perczelek nemesi címerérôl az<br />

oroszlán volt, ma újra az, a márkanevük EMA-<br />

LION. – Szép üzemi gyûjteménnyel rendelkeznek.<br />

A Perczel kert és a<br />

Városi Könyvtár<br />

A VÖLGYSÉG 85


A börzsönyi tetôrôl kitûnô<br />

panoráma nyílik Bonyhádra<br />

és a távoli Mecsekre. Joggal<br />

írta Vörösmarty:<br />

„...Viruló völgyekbe<br />

lenézett,<br />

S látta kies téren<br />

Bonyhádot messze határos<br />

Falvaival, s délrôl-szomszéd<br />

patakokkal övezve.”<br />

86 A VÖLGYSÉG<br />

A völgységi táj elsô, Perczel Béla által 1909-ben<br />

alapított gyárát dokumentumok, termékek, régi eszközök<br />

együttese mutatja be. (Megtekinthetô elôzetes<br />

bejelentkezéssel a gyár titkárságán hétfôtôl péntekig<br />

7–15 óráig telefonon 74/ 451-229.)<br />

Irodalom:<br />

Steib György–Tarcsay István: A Bonyhádi Zománcgyár<br />

története. Üzemtörténeti Füzetek 8. 1973. H.n. 183. o.<br />

Legvégére maradt a Kálvária-domb, a<br />

bonyhádiak kegyeleti helye. (A 6-os úton<br />

a bonyhádi leágazással szemben Szekszárd<br />

felôl érkezve balra fordulunk a közlekedési<br />

lámpánál.) Itt nyugszanak a Perczelek,<br />

így Perczel Mór honvéd-tábornok is. Sírját<br />

minden év március 15-én és október 6án<br />

ünnepélyesen megkoszorúzzák. A közelben<br />

Perczel Béla sírja, akit a Hûségmozgalomban<br />

való vezetô szerepe miatt a<br />

Gestapo hurcolt el. Temetésén Mindszenty<br />

hercegprímás beszélt. – A Kálvária bejáratánál<br />

a szovjet hôsi emlékmû. Fenn az<br />

1817-ben épült késô barokk kápolna, oldalt<br />

az Ermel–Vojnits család eklektikus<br />

sírkápolnája.<br />

A Kálváriától kiindulva e terület a<br />

bonyhádiak által „széplakinak” mondott<br />

BÖRZSÖNY<br />

Bonyhádról a Kálváriát elhagyva a<br />

Bátaszék felé vezetô úron, szerpentinen<br />

jutunk fel a börzsönyi tetôre. Gyalog az<br />

ún. Méheskerten át érünk ide. Közvetle-<br />

rész, mely a cikói sorompóig tart, az ún.<br />

Gecsemánéval. Az Úrihegy és az Istvánmajor<br />

alatt terül el a „Rózsadomb”. A város<br />

délkeleti része (a 6-oson Pécs felé folytatva<br />

utunk) balra a „Schweitzer-Hóf ”– a<br />

mostani szociális otthon felé terjeszkedô<br />

városrésszel.<br />

A város közelében találjuk Tolna megye<br />

egyik legszebb és legjobb horgászvizét.<br />

A 9 hektáros, Majosi-patakból táplálkozó<br />

Szecskát, mondják Jeri-tónak is. Intenzív<br />

telepítésû tó. Elérhetô Bonyhádról, ha a<br />

városközpontban a Rákóczi utcára kanyarodunk<br />

(Zomba irányába) és végigmegyünk<br />

rajta. A település utolsó utcájánál<br />

balra fordulva pár perc múlva célban vagyunk.<br />

Szecskában stégrôl és partról egyaránt<br />

lehet horgászni – napijegyet július<br />

1-jétôl adnak –, pergetni nem szabad, de<br />

úszós és fenekezô készség egyaránt<br />

eredményes lehet. A tófenék nem akadós.<br />

Közigazgatásilag Bonyhádhoz tartozik<br />

Börzsöny (2 km-re DK-re) – erre folytatjuk<br />

utunk –, Majos Ny-felé – Nagymányok<br />

irányában 2 km, Tabód ÉK-re<br />

Zomba felé 6 km és Ladomány ÉK-re<br />

Kakasd felé 12 km.<br />

nül a tetôn, balra fordulva mezôgazdasági<br />

úton érünk Istvánmajorba, északkeletre<br />

pedig a hónigpusztai halastavakhoz. A<br />

bátaszéki úton továbbhaladva megyünk át<br />

Börzsönyön, mely 1928-ig önálló falu<br />

volt.<br />

B O V A S V a s i p a r i S z ö v e t k e z e t<br />

7150 Bonyhád, Zrínyi út 25. Pf. 9.<br />

Tel.: 74/451-822<br />

Fax: 74/451-440<br />

Trezorok, páncélszekrények, biztonsági irattárolók,<br />

fegyverszekrények. Tûzbiztos kivitelben is!<br />

Termékeink a Magyar Biztosítók Szövetségének<br />

minôsítésével rendelkeznek.


ALSÓBÖRZSÖNY<br />

Börzsönybôl lejtôn érünk le a Rák<br />

patak völgyében fekvô Alsóbörzsönybe.<br />

Itt áll (jobbról) a Perczelek 1740–46 között<br />

épült kúriája. Falán emléktábla<br />

hírdeti, itt házitanítóskodott Vörösmarty<br />

Mihály, a költô. Elôször 1821-ben<br />

Klivényi barátjához írott episztolájában<br />

rajzolta börzsönyi helyzetét:<br />

„Én kit társaitól különítvén félre szakasztott<br />

/ A bölcs gondviselés, s tolnai<br />

földre vetett. / Itt mint élek most? oh<br />

tudják a kies erdôk, / Tudja hegyed<br />

völgyed, börzsönyi puszta vidék.”<br />

Egy évvel késôbb pedig Egyed Antalhoz<br />

írva így fogalmaz: „... andalgok a<br />

gyönyörû tájon, mely csendes örömû<br />

lelkemmel épen megegyez.” Az ifjú Vörösmartynak<br />

sok verse születik Börzsönyben.<br />

Itt dolgozta ki „A hûség diadalmá”-nak<br />

elsô változatát, melyet a<br />

„Zalán futása” elôgyakorlatának tekintenek.<br />

Börzsönyben írta a Zalán futása<br />

egyes részeit. Vörösmarty 1817-ben került<br />

a Perczelekhez. 1822-ben lesz szerelmes<br />

a család lányába, az akkor 15 éves<br />

Perczel Etelkába. Ebben az évben jelenik<br />

CIKÓ<br />

Irányítószám: 7161 Körzethívószám: 74<br />

A bonyhádi Kálvária után jobbra, a<br />

cikói útra térünk, mely hosszan halad a<br />

Gecsemáné-nak nevezett szôlôskertek,<br />

hétvégi házak mellett. A vasúton átérve<br />

jobbra pillantjuk meg a középkori Széplak<br />

város hajdan kéttornyú templomának maradványait,<br />

az omladozó XIII. századi román<br />

stílusú templom szentélyrészét.<br />

Ez az Ótemplom, a Vörösmarty Mihály<br />

által megénekelt „széplaki bús rom”,<br />

Náray Antal 1824-es regénye egyik helyszínévé<br />

tett széplaki szentegyház. Búcsújáróhelyként<br />

szolgáló Árpád-kori rom Illyés<br />

Gyula „Kora tavasz” címû regényében is.<br />

meg elsô verse nyomtatásban. E viszonzatlan<br />

szerelem miatt lesz Börzsöny „délnek<br />

völgye”, szíve titkainak „régi hazája”,<br />

s a „megsiratott szép völgy.” Vörösmarty<br />

ittléte emelte a Völgységet „irodalmi<br />

tájjá”.<br />

A kúriában sajnos nincs emlékszoba,<br />

lakják. Menjünk be a tágas udvarba,<br />

nézzük meg a fehérre meszelt árkádos<br />

folyosót! A másik oldalon szolgálati lakás,<br />

az 1950-es években építették át. A<br />

hagyomány szerint ebben lakott a költô.<br />

Kifelé tartva álljunk meg egy percre a<br />

kapuban! Itt köszönt el a családtól, Etelkától<br />

a költô, amikor 1825 szeptemberében<br />

– még egyszer és utoljára – eljutott<br />

Börzsönybe. Barátjának írott levelében<br />

így számol be a 18 éves Etelka végsô látásról:<br />

„Ifjúsága legszebb bíborában állott<br />

alkony felé szüléi s testvérei körében,<br />

hasonlítatlan szépségû sudár termete<br />

nem mutatott földi származásra, mint<br />

az örömnek angyala, úgy fogadott bútlan<br />

tiszta tekintettel... Láttam, nem a<br />

szerelem szólamlik meg belôle, de mégegyszer<br />

megáldám istenemet, hogy ôtet<br />

láthatom...” Tekintsük meg a kúriát a<br />

kert felôl, s az út aljáról is!<br />

A sántaságból és tüdôbajból meggyógyultak<br />

hozták ide eldobott mankóikat, fogadalmi<br />

tábláikat, a világháborúk alatt a<br />

fronton lévôk asszonyai, menyasszonyai<br />

fogadalmi tárgyaikat. Évszázadok óta a<br />

környék németségének búcsújáróhelye.<br />

Ez a völgységi ún. szakrális táj központja.<br />

Nagyboldogasszony napján augusztus 15én<br />

és Kisboldogasszony napján szeptember<br />

8-án tartanak itt búcsút, de jóval kevesebb<br />

a zarándok, mint régen. Újabban<br />

négypapos miséket is tartanak itt. Ha a<br />

földúton továbbmegyünk, a bonyhádi iskolások,<br />

természetjárók által kedvelt kirándulóhelyre,<br />

Berekaljára érünk. Egyetlen<br />

család lakik itt. A hajdani házakból<br />

csak a löszpincék maradtak meg.<br />

A VÖLGYSÉG 87


„Tetszenek a Völgység<br />

enyhe dombjai, a fiatal<br />

szépséggel igézô völgyek,<br />

fiatalságának tündérországa...<br />

A Széplak gyönyörû<br />

tájképe melankolikusan<br />

zárja be ezt a fiatalságot.”<br />

(Babits Mihály: Az ifjú<br />

Vörösmarty)<br />

A cikói templomrom, híres<br />

búcsújáró hely<br />

88 A VÖLGYSÉG<br />

Cikó jelentôs német község volt. A<br />

két világháború között azzal vált híresséhírhedté,<br />

hogy 1939. április 30-án a kormány<br />

engedélyével a cikói réten (a mai<br />

labdarúgópálya a falu határában a vasúti<br />

átjáró után) tartotta elsô ünnepi gyûlését a<br />

Volksbund, s itt alakult meg elsô helyi<br />

csoportja. Lakóit 1945-ben a lengyeli internáló-táborba<br />

hajtották, 1946-ban nagyobbrészt<br />

kitelepítették.<br />

Cikó római katolikus temploma Perczel<br />

József kegyurasága alatt 1767-tôl<br />

1784-ig épült, mûemlék jellegû. (Az<br />

aparhanti plébániahivatalhoz tartozik.<br />

Aparhant, Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-<br />

043.) A templomudvarban emlékoszlop.<br />

A magyar címer alatt felirat: „A két világháború,<br />

a kiutasítás és a kényszermunka<br />

cikói áldozatai emlékére. „Ettôl jobbra és<br />

balra két-két sírkô, a nevekkel. A közelben<br />

feszület: A halottak emlékére állíttatták a<br />

hajdani cikóiak 1992-ben. A templom fa-<br />

GRÁBÓC<br />

Irányítószám: 7162 Körzethívószám: 74<br />

Festôi környezetben, dombok alján<br />

haladva érjük el Bonyhádtól 9 kilométerre<br />

a falut, az Alsóbörzsöny után balra nyíló<br />

bekötôúton. Szerb templomát, kolostorát<br />

a Zrínyi u. 49. szám alatt találjuk,a község<br />

keleti végében. Már az 1300-as években volt<br />

itt bencés zárda, templom. Romjait a szerb<br />

temetôtôl északnyugatra lévô bozótos rejti.<br />

Grábócot nevezetessé a török elôl mene-<br />

lán lévô emléktábla szerint az 1946-ban<br />

kiutasított németek restauráltatták a Rókus-kápolnát<br />

(1746) a falu elején és a kálváriát<br />

is. A község bejáratánál feszület, két<br />

oldalán szobor: német öltözetben Szent<br />

Vendel hitvalló, a pásztorok védôszentje,<br />

akit állatvészek idején hívtak segítségül, a<br />

másik szent Valentinus, azaz Szent Bálint.<br />

1945-ben jelentôs számú bukovinai székelység<br />

(hadikfalviak) telepedett meg<br />

Cikón. Hagyományaikat erôsen ôrzik.<br />

Cikótól délre, földúton megközelíthetôen,<br />

már az ófalusi völgyben találjuk a<br />

hajdani Östör falu XV. századi gótikus<br />

templomának romját (homlokzat, torony,<br />

támpillérek) Esztericpusztán.<br />

A cikói vasútállomás felé kanyarodva<br />

a téesz-major mellett egy újabban kiépített<br />

bekötôúton Môcsény elôtt a bonyhád–bátaszéki<br />

útra érünk. Grábóc és Alsóbörzsöny<br />

felkeresésére innen visszafelé<br />

kell mennünk.<br />

külô szerb szerzetesek tették, akik a dalmáciai<br />

Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek<br />

ide. Elôször csak fatemplomot<br />

építettek, majd a budai basa engedélyével<br />

1587-ben kôtemplomot. A törökök 1667ben<br />

feldúlták a kolostort, mely 1703-ban<br />

elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc<br />

után a szerzetesek visszajöttek, kis<br />

vályogtemplomot emeltek. 1736-ban e<br />

köré kezdték építeni a mai, mûemlék<br />

templomot, mely 1740-re készült el, a tornyot<br />

pedig 1761-ben fejezték be.


A hatalmas ikonosztázt 1768-ban festette<br />

Vaszilie Osztójity szerb festô. A<br />

templom elôtti kolostorépület 1787-ben<br />

épült fel. A mûemléki helyreállításra<br />

1981–87 között került sor. Ez Magyarországon<br />

az egyetlen fennmaradt szerb<br />

kolostor-templom.<br />

Ma ismét használatban van, néhány<br />

éve szerb apácák laknak a kolostorban,<br />

Krisztina és Mária nôvér. ôk biztosítják a<br />

templom freskóinak, ikonosztázának,<br />

ikonjainak, Szent Borbála ereklyéjének<br />

avatott bemutatását. (Bejelentkezés: Grábóc,<br />

Zrínyi u. 49. Tel.: 74/409-159.) Tekintsük<br />

meg a templom feletti dombtetô<br />

ôsi sírköveit. Szép a rálátás innen a templomra<br />

s a környezô dombokra. A kolostor<br />

területére fahídon át jutunk, jobb oldalán<br />

az igen látványos kútház. Befalazva látjuk<br />

a a hajdani bencés templom vörösmárvány<br />

faragványát. (A múlt században<br />

Magyarország legjobb vizû forrásának<br />

MÔCSÉNY<br />

Irányítószám: 7163 Körzethívószám: 74<br />

Hangulatos kis község a Bonyhádbátaszéki<br />

út mentén. Német ajkú lakosai<br />

valamikor híres szarvasmarha-tenyésztôk<br />

voltak, olyan szép bikaistállót építettek,<br />

hogy a környékbeliek „môcsényi gimnázium”-nak<br />

csúfolták. (Téesz-irodává építették<br />

át, a vasúton túl látható, Béke u. 85.)<br />

Bátaszék felé meredek emelkedôn hagyjuk<br />

el a községet, a vasút itt hosszú alagútban<br />

megy át. Míg ez meg nem épült, nagy ívben<br />

Zsibrikig került a vonat. A túloldalon<br />

balra elágazik az út, erre jutunk el a Szálkai-tóig.<br />

Môcsénytôl Bátaszék felé folytatva<br />

utunkat, 2 kilométerre találjuk Palatincát,<br />

néhány házból álló kis település.<br />

Csárdájában (az út mellett) bukovinai<br />

székely népi ételeket is fogyaszthatunk.<br />

(Tel.: 74/ 409-463.)<br />

mondták a grábócit, mára befoglalták, a<br />

vízmû hasznosítja.)<br />

Grábóc évenkénti nevezetessége a Péter-napi<br />

görögkeleti búcsú. A római katolikus<br />

plébániatemplom szentélye 1765ben,<br />

hajója 1795-ben épült. Mögötte kálvária.<br />

A kitelepített németek újíttatták fel<br />

a közelmúltban.<br />

Kapható kiadvány: Tájak Korok Múzeumok<br />

Kiskönyvtára 323. sz. L. Szabó<br />

Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb templom.<br />

A templomi belépô: képeslap az ikonosztázról.<br />

ZSIBRIK<br />

Új bekötôútjára a môcsényi vasútnál<br />

térhetünk rá. Korábban önálló község<br />

volt, mely Baranyához tartozott. 1959 óta<br />

Môcsényhez. Német lakóit kitelepítették,<br />

elköltöztek. Evangélikus templomuk,<br />

melybe az egész falu belefért üresen áll.<br />

Néhány nagyon szép, régi parasztház látható,<br />

így a templom fölött egy Fachwegépítésû<br />

is. Nevezetessége a református<br />

egyház által létesített telep, a kábítószeres<br />

fiatalokat gyógyítják itt.<br />

A szerb templom<br />

ikonosztáza<br />

A VÖLGYSÉG 89


90 A VÖLGYSÉG<br />

BÁTAAPÁTI<br />

Irányítószám: 7164 Körzethívószám: 74<br />

A Bonyhád–Bátaszék közötti útról a<br />

„Rozsdásserpenyô”-nek nevezett telepnél<br />

– ma romák lakják – kell letérnünk<br />

Bátaapáti felé. Elsô német telepesei<br />

1730-ban érkeztek. Az evangélikus sváb<br />

falu közelmúltban helyrehozott mûemléke<br />

az 1789-ben épült templom, a<br />

jellegzetes szószékoltárral, a szószékpárkányon<br />

Mózes és Áron szobrával, felül<br />

az Istenszem-motívummal. Nézzük meg<br />

a templom néhány sváb fonott székét.<br />

Sokan foglalkoztak itt székkötéssel,<br />

klumpakészítéssel!<br />

Az Apponyiak földesuraságának emléke<br />

késôklasszicista kúriájuk, s a mellette<br />

álló kis római katolikus kápolna. Az<br />

ún. Hûvösvölgyben, (az evangélikus<br />

templomtól balkézre) keskeny út vezet<br />

fel hatalmas présházukhoz és magtárukhoz,<br />

a hegy gyomrába vezetô óriási pincével.<br />

Az épületben még ökörsütô is volt<br />

MÓRÁGY<br />

Irányítószám: 7165 Körzethívószám: 74<br />

Mórágy földtani nevezetessége az ún.<br />

Mórágyi rög. Benn a faluban, de a vasútállomás<br />

mögött is hatalmas felhagyott<br />

bányák mutatják a gránit kitermelés,<br />

robbantás és fejtés helyeit. (Az 1910-es<br />

valaha. Ma az Eurobor Kft. (Hûvösvölgyi<br />

u. 4. Tel.: 74/409-222. Fax: 74/409-<br />

327.) borászata mûködteti üzemét itt,<br />

mely Zwack úr és társai tôkebefektetésével<br />

1991-ben alakult Apátiban. Azóta<br />

híressé váltak az ún. bátaapáti kastélyborok.<br />

A világ sok tájára szállítanak, ezt<br />

szolgálják fel pl. a MALÉV repülôjáratain.<br />

Bátaapátitól délre találjuk a valamikori<br />

Üveghutát, ahol valóban mûködött<br />

üveghuta. Csak jó idôben közelíthetô<br />

meg erdei úton, mintegy 4 km-re van a<br />

falutól. Amikor a völgységi németeket<br />

1946–48 között elûzték, 30 család került<br />

ide. Ma már csak egy harang ôrzi<br />

emléküket.<br />

Újabban Bátaapáti neve sokat szerepel<br />

a sajtóban, mint a kis és közepes aktivitású<br />

hulladékok atomtemetôjének<br />

egyik szóba jöhetô helye. – A község történetét<br />

dr. Kolta László írta meg (1995),<br />

kapható a Polgármesteri Hivatalban (Petôfi<br />

S. u. 2. Tel.: 74/ 409-295.)<br />

években 200 ember dolgozott itt.) A kôzetgyûjtôk,<br />

geológia iránt érdeklôdôk<br />

feltétlenül keressék meg a kôfejtôket!<br />

A község központjába érve a Petôfi<br />

utcán keresztül jutunk a fôtérre, itt áll az<br />

1785-ben épített református templom.<br />

Vallási kuriózuma a vidéknek, hogy<br />

1724-tôl német reformátusok laknak itt.<br />

FORSTER TANYA<br />

Zárt körû vendégfogadás családi és<br />

csoportos<br />

rendezvények, elôzetes idôpont<br />

egyeztetés után<br />

(50 fôig).<br />

Szeretettel várjuk kedves vendégeinket.<br />

7165 Mórágy<br />

Szabadság u. 80.<br />

Tel.: 74/493-936


Balra kis rk. kápolnát találunk. Közelében<br />

jellegzetes téglaépület a volt malom<br />

(Szabadság u. 83.), melyben 1981 óta,<br />

egyszerû körülmények között a kitûnô<br />

Mórágyi Helytörténeti Gyûjtemény látható.<br />

Az értékes gyûjtemény az „Elsô Mórágyi Hengermalom”<br />

épületében kapott helyet, ahol három<br />

szinten mutatja be Mórágy múltját a „tûzkôdombi”,<br />

csiszoltkôkori embertôl a helyi sváb viseletekig.<br />

A gyûjtemény földmûvelô eszközöket is felsorakoztat,<br />

elsôsorban a kukorica, a lucerna, a kender megmunkálásának<br />

tárgyait. A látogató megismerkedhet<br />

a XIX. századi német középpolgári iparoscsalád<br />

életmódjával és egy lakásbelsôvel is. Bognár, cipész,<br />

klumpakészítô szerszámok mutatják a letûnt korok<br />

technikáját. A gyûjteményben rekonstruált iskolai<br />

tanterem és a helyi fazekasok gyönyörû kerámiái is<br />

láthatók. A kiállítás rendezôje: Glöckner János.<br />

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentéssel, Tel: 74/<br />

491-934, vagy a Kossuth L. u. 2. szám alatt, Glöckneréknél.)<br />

Mórágy valamikor jeles kerámiaközpont<br />

volt, mely a múlt század közepén<br />

élte fénykorát. (Az ünnepi alkalmakra<br />

gót betûs, feliratos tányérok készültek,<br />

de voltak még használati edényeik<br />

is. Fazekastermékeik a völgységi<br />

német falvak és a hartaiak számára készültek.<br />

Késôbb elsôsorban a református<br />

sárközi magyarság, Váralja református<br />

magyarjai voltak a díszes mórágyi<br />

tálak, tányérok, bokályok vásárlói.) Az<br />

egyik gót feliratú, múzeumban lévô tányéron<br />

az 1782-es évszám szerepel.<br />

KISMÁNYOK<br />

Irányítószám: 7356 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl érkezve mellékvölgyben,<br />

a Nagymányok elôtti leágazónál (balra)<br />

érhetjük el. A faluhoz közeledve úgy<br />

nézzük a réteket, hogy a múlt században<br />

itt betyárokat akasztottak.<br />

Napjainkban Teszler Ella fazekas,<br />

népi iparmûvész (Alkotmány u. 26.<br />

Tel.: 74/492-350.) dolgozik a faluban.<br />

Ha a malom mellett a Szabadság<br />

utcában megyünk tovább, az egyik<br />

kôfejtôben kialakított Szabadidô Központhoz<br />

jutunk. Itt a Szabadtéri színpadon<br />

augusztusban vagy szeptember<br />

elején német nemzetiségi hagyományôrzô<br />

találkozót tartanak. A színpadtól<br />

néhány lépés a Gránit Fogadó, egy<br />

parasztházból kialakított kulcsosház.<br />

Egész évben fogad vendéget.<br />

Ha a falutól délre teszünk gyalogsétát,<br />

jó tudnunk: 1918–21-ben itt húzódott<br />

a szerb demarkációs vonal.<br />

Mórágy az utóbbi 20-30 évben a<br />

Mórágy-Tûzkôdomb régészeti ásatásairól<br />

híres. A Kismórággyal szembeni<br />

egyik domboldalon hatezer évvel ezelôtt<br />

neolitikus kôrárokrendszer volt,<br />

ahol ôsi földmûvelô nép élt. A régészek<br />

emberáldozatra utaló leleteket is találtak.<br />

Mindezek a bátaszéki Csanádygyûjteménybe<br />

(Bátaszék, Vörösmarty<br />

u. 1. Bejelentkezés: Tel: 74/491-087)<br />

illetve a Megyei Múzeumba, Szekszárdra<br />

kerültek. Mórágy történetét dr. Szilágyi<br />

Mihály írta meg (1992), kapható a<br />

Polgármesteri Hivatalban.<br />

Érdemes megnézni Machán Istvánék<br />

magángyûjteményét, mely a falut<br />

övezô pincesor egyik pincéjében látható.<br />

(Bejelentkezés: Machán István,<br />

Mórágy, Kossuth u. 26. Tel.: 74/493-<br />

035.)<br />

Nevezetessége az 1988–89-ben emelt<br />

székely templom, mely azért épült, „hogy<br />

legyen a Bukovinából hazatelepült székelyek<br />

számára egy közös zarándokhely” (<br />

Kossuth u.). Ereklyéje a Hadikfalváról<br />

hozott, hársfából faragott Mária-szobor,<br />

melynek palástja – sajátos módon – világoszöld<br />

volt, s csak a restaurálás során fes-<br />

„Völgység. – Nevét<br />

veszi a völgyekben való<br />

helyheztetése miatt, ezen<br />

Járásnak helységei többnyire<br />

mind majd nagyobb,<br />

majd kisebb völgyekben<br />

feküsznek – úgy hogy<br />

némellyek mind addig, mig<br />

tsak beléjük nem ereszkedik<br />

az útas, láthatatlanok.”<br />

(Moldoványi József:<br />

Tolna vármegyének ...<br />

esmértetése)<br />

„Ôseidnek szent hitéhez<br />

Nemzetednek<br />

gyökeréhez<br />

Testvér, hûtlen ne légy<br />

soha!”<br />

(A kismányoki székely<br />

templom<br />

prospektusáról)<br />

A VÖLGYSÉG 91


A székelyek gyülekezô-helye a<br />

kismányoki római katolikus<br />

templomban<br />

92 A VÖLGYSÉG<br />

tették világoskékre. A templom minden<br />

faragása (dióból és tölgybôl) népi munka,<br />

a szomszédos majosi Gáspár István és Tusa<br />

János készítették. Különösen szép az ol-<br />

NAGYMÁNYOK<br />

Irányítószám: 7355 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl a kismányoki elágazótól<br />

egy kilométerre érjük el a falut. Központjában<br />

üzletsor épült. A hídon átmenve Nepomuki<br />

Szent János szobra fogad bennünket.<br />

Mintha a mellette található Helytörténeti<br />

Gyûjteményt ôrizné.<br />

vasó- állvány és a keresztelôkút. Az oltárterítô<br />

fogadalomból készült, bukovinai<br />

székely keresztszemes mintájú. A templomot<br />

a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére<br />

szentelte fel dr. Cserháti József megyés<br />

püspök, 1989. október 8-án. Kismányokot<br />

egyre többen keresik fel, hogy lássák a<br />

székelykapu mögött kialakított szentélyt, s<br />

a templom mögötti keresztutat. A templom<br />

mellett, a volt plébánia hivatalban két<br />

kedvesnôvér él, Csillag Etelka és Anna,<br />

tôlük lehet kérni a templom megtekintését.<br />

(Kossuth u. 33/a. Tel.: 74/458-665.)<br />

Ugyanitt maximum 30 fôig (csak) szálláshelyet<br />

biztosítanak bejelentkezéssel.<br />

Kismányok a német ajkú evangélikusoknak<br />

is nevezetes helye, a vallási türelmetlenség<br />

idôszakában egyedül itt maradt<br />

meg a templomuk. A környezô hegyekrôl<br />

szép kilátás nyílik a vidékre. Délre<br />

a hegygerincen átgyalogolva Magyarhidasra<br />

érünk, ahol szintén székelyek laknak.<br />

A Heimatmuseum – Német Nemzetiségi Falumúzeum<br />

anyagát a Nagymányoki Német Nemzetiségi<br />

Hagyományôrzô Együttes tagjai gyûjtötték<br />

össze és rendezték be Baloghné Wusching Ágota és<br />

Blandl Jánosné vezetésével. Az elsô szoba bútorzatát,<br />

ágynemûit és textíliáit eredeti német viseletekkel<br />

egészítették ki. A berendezett konyha és kamra<br />

felszerelése a paraszti háztartás és gazdálkodás eszközeit,<br />

szerszámait is magába foglalja. (Megtekint-<br />

FÉSZEK VENDÉGLÔ<br />

Várjuk vendégeinket<br />

naponta 9–22-ig.<br />

Csoportos étkeztetés 60 fôig.<br />

Meleg ételek nagy választékban.<br />

Tájjellegû szekszárdi borok.<br />

Dreher sör, üdítô italok, fagylaltok.<br />

7355 Nagymányok<br />

Petôfi u. 84. Tel.: 74/458-270<br />

A Bonyhád–Dombóvár összekötô<br />

63-as út mellett.


hetô bejelentéssel: Baloghné Wusching Ágota,<br />

Nagymányok, Béke u. 2/a. Tel.: 74/458-390.).<br />

A faluban 4 hagyományôrzô együttes<br />

és kórus ôrzi a szokásokat, a fonótól<br />

a lakodalmasig. Kérésre szívesen elôadják.<br />

(Cím: Blandl Jánosné Dózsa Gy. u.<br />

62. Tel.: 74/458-172.)<br />

Középkori római katolikus temploma<br />

a reformátusokhoz került, majd az<br />

ellenreformációkor visszajutott a katolikusokhoz.<br />

A mostani a régi helyén épült<br />

1783-ban, berendezéseinek egy része a<br />

pécsi székesegyházból való. (Plébániahivatala:<br />

Táncsics u. 7. Tel.: 74/458-255.)<br />

A XIX. század elejétôl a községnek<br />

sajátos karaktert adott a szénbányászat.<br />

A falu központjától balra találjuk a bányát,<br />

ahol 1964-ben termeltek utoljára.<br />

Befalazott bejárata felett még olvasható<br />

a köszöntés: Jószerencsét! 1936-ban kezdôdött<br />

a brikettgyártás, az 1990-es évek<br />

közepén még nem dôlt el a gyár sorsa.<br />

VÁRALJA<br />

Irányítószám: 7354 Körzethívószám: 74<br />

A faluba érkezô elôször az evangélikus<br />

templomot látja, a fô utcán balról a Lelkészi<br />

Hivatal. (Kossuth u. 117. Tel.:<br />

74/459-231.) Itt szállást is találhat a fáradt<br />

turista.<br />

Néhány házzal odébb a nevezetes református<br />

templom magasodik, mely<br />

1802-ben épült. Nevezetessége a vászonra<br />

festett mennyezet a csillagos éggel. (Megtekinthetô<br />

bejelentésre, Református Lelkészi<br />

Hivatal, Kossuth Lajos u. 141.<br />

74/458-203.)<br />

Váralja reformátussága a török elôtti<br />

magyarság leszármazottja. Népmûvészetük,<br />

néphagyományaik a sárközihez, zengôvárkonyihoz<br />

hasonló, de mégis egyedien<br />

váraljai.<br />

Híres a tojásfestésük, festett bútorzatuk,<br />

népviseletük. 1931-tôl Gyöngyösbokréta<br />

csoportjuk volt, 1976-tól igen je-<br />

Nagymányok négy részbôl áll: a Falu,<br />

Csala (ez középkori falu volt), az<br />

Öregtelep vagy Bányatelep, végül az<br />

1950-es években épült bányászlakásokkal<br />

az Újtelep. Érdemes megnéznünk a<br />

régi bányászkolónia jellegzetes házait.<br />

Messzirôl fehérlik 1989 után rendbe tett<br />

Kálváriája, kapaszkodjunk fel. Váralja<br />

felé felfedezhetjük a meddôhányókat, a<br />

természet megpróbálja birtokba venni,<br />

eltakarni. A kálvária fölötti szôlôkbôl, a<br />

Juhászhegy tetejérôl hatalmas panoráma<br />

tárul elénk.<br />

A Brikettgyár mögötti völgyben, elhagyott<br />

bányaépületekben a Mányoki<br />

család olcsó szálláshelyû turistaházat<br />

üzemeltet.<br />

A közelmúltban hasonmás kiadásban<br />

megjelentették az 1936-os Blandl<br />

György-féle Nagymányok község történetét.<br />

les Hagyományôrzô Népi Együttesük<br />

mûködik. Évenként húsvét hétfôn a Magyardombon<br />

15 órakor tojásvásárt tartanak,<br />

szeptember végén szüreti napokat<br />

rendeznek. Az 1995-ben megnyitott Népmûvészeti<br />

Ház számos látnivalót kínál<br />

(Kossuth u. 140.)<br />

A református<br />

templom<br />

festett kazettás menyezete<br />

A VÖLGYSÉG 93


„...a mai emberek a török<br />

idôkre vonatkozó hagyományok<br />

ismeretérôl<br />

Váralját kivéve nem bírnak...<br />

Ismeretes a váraljai<br />

várra vonatkozó<br />

hagyomány a török basáról,<br />

annak magyar származású<br />

nejérôl, az arany szoborról,<br />

melyet nejérôl készíttetett,<br />

az elrejtett kincsekrôl,<br />

amit a váraljaiak idônként<br />

kutattak, a basa és neje<br />

haláláról...”<br />

(Völgységi járási fôszolgabíró<br />

jelentése, 1923.)<br />

„A györei lakosok különben<br />

pedig jobban jámborok és<br />

félénkek, mint szilajok, de<br />

mellette nagy álnokság lappang<br />

a szívekben, kárt tettetôk,<br />

emberrágalmazók,<br />

pertindítani szeretôk,<br />

engedetlenek és<br />

alattomos makatsosok,<br />

hanem mind azon által ôket<br />

a tsendességre okkal-móddal<br />

hamar és könnyen reá<br />

lehet húzni... Ez természet<br />

vala mint a magyarban,<br />

szinte a németben is, mivel<br />

már ôszve tanulva vagynak,<br />

egyaránytosan uralkodik.”<br />

(Kis Mártony györei jegyzô,<br />

Egyed-féle leírás, 1828.)<br />

94 A VÖLGYSÉG<br />

Két bútorozott szoba a falu két nemzetiségét<br />

reprezentálja. Az elsô szobában helyi németek ruházatát,<br />

textíliáit és hímzéseit gyûjtötték össze. A hátsó<br />

szoba a magyarok paraszt-szobája, gazdagon díszített<br />

festett bútorzattal és viseletekkel. A kiállítás Bánáti<br />

Zoltán és Schmidt Károlyné munkájával készült.<br />

(Nyitva: Csütörtökön 15–17 óráig, vasárnap 15–17<br />

óráig. Ettôl eltérô idôpontban Schmidt Károlynét<br />

kell keresni, Tel: 74/ 458-685.)<br />

A község történetét, a parkerdô<br />

természetrajzi leírását „Szemelvények a<br />

Tolna megyei Váralja község történetébôl,<br />

1270–1990” címen jelentették meg<br />

(Bánáti Zoltán, Magyar Sándor, Stallenberger<br />

József munkája, 1992.). Többféle<br />

képeslappal együtt kapható a Polgármesteri<br />

Hivatalban. Ha a Kossuth utcán<br />

folytatjuk utunk, az utolsó ház jobbról a<br />

Provincia TMT, Wieszner György panziója,<br />

igényes falusi turizmust ajánl.<br />

Ez az út vezet tovább a parkerdôig,<br />

az út mellett csordogáló patakkal. 1977ben<br />

a Mecseki Tájvédelmi Körzet határán,<br />

238 hektáros területen alakították<br />

ki a Váraljai Parkerdôt, a Farkas-patak<br />

fô völgyében. Négy kis pisztrángos tavat<br />

is létesítettek. 1979-ben Ifjúsági Tábort<br />

építettek, mely ma a Bonyhád Városi<br />

Önkormányzat kezelésében van.<br />

Váralja egyik nevezetessége a VVáárrffôô-hheeggyyeenn<br />

álló földvár, melyrôl azt tartják,<br />

hogy „a törökök sapkában hordták öszsze”.<br />

Számos helyi monda fûzôdik e<br />

helyhez, elrejtett kincseké, titkos alagu-<br />

GYÖRE<br />

Irányítószám: 7352 Körzethívószám: 74<br />

A mázai vasúti aluljáróval átellenben<br />

jobbra térhetünk be Györe és Izmény felé.<br />

A györeieket valamikor „hajdenásoknak”<br />

mondották, hajdinatermesztésükrôl.<br />

Jó csikónevelôk voltak, „macikáztak”.<br />

A község központi része a Kútvölgy,<br />

bôvizû forrással. Ennek alsó végé-<br />

také. 1994-95-ben Miklós Zsuzsa kandidátus<br />

régészeti feltárást végzett, XIII.<br />

századi várat, lakótorony-maradványokat<br />

tárt fel és valóban talált alagutat. A<br />

Várfô kitûnô kirándulási célpont, szép<br />

kilátással.<br />

Váralján töltötte kisgyermekkorát<br />

Tolnai Lajos író (1837–1902), aki „Sötét<br />

világ” címû életrajzi regényében örökíti<br />

meg, miként kellett a jegyzôlakból a<br />

falu szélére költözniük, miután apja<br />

megütötte Perczel fôbírót.<br />

A Mecsek lábánál lévô váraljai parkerdôben<br />

a Farkas-árok gyûjti össze az erdei<br />

forrásokat, majd szalajtja vizét az<br />

árokra felfûzött három parkerdei tavacskába.<br />

Nem nagy terület, mindössze másfél<br />

hektárt foglal el a három. Egymás fölött<br />

vannak, Váralján úgy mondják, itt<br />

hegynek lehet horgászni. Fô hala a<br />

ponty, mellette kárász, dévér, jász, paduc,<br />

törpeharcsa, süllô, busa, amur és<br />

szürkeharcsa is megtalálható. Úszós<br />

készséggel, sporthorgász felszereléssel, a<br />

horgászok által ismert csalikkal eredményesen<br />

lehet szerepelni.<br />

A parkerdô bejáratánál a hegytetôre<br />

felkapaszkodva találjuk az 1–3,5 méter<br />

mélységû Bányatavat. Forrásvízbôl táplálkozó,<br />

pontyot, fehér halat, kárászt,<br />

keszeget, süllôt és most már pisztrángot<br />

is adó. A tófenék akadós, tilalom nincs.<br />

Úgy mondják: édeni tó.<br />

ben volt a Mocsila, a kenderáztató. A<br />

templomdombon már a középkorban is<br />

templom állott. A falut régi magyar családok<br />

lakják, németségét kitelepítették.<br />

Elhagyott evangélikus templomuk restaurálásával,<br />

átalakításával „Templomiskola”<br />

épült, 1994-ben szentelték fel.<br />

Különleges látvány, ötletes építészeti<br />

megoldás. (Rákóczi u. 18–24. Tel.:<br />

74/459-980.) Szálláshelyek késôbbi ki-


alakítását tervezik a tetôtérben. 1795ben<br />

Györében született Náray Antal író,<br />

a „Rómeó és Júlia” elsô eredeti fordítója,<br />

nevét a Náray utca ôrzi. A Takarékszövetkezet<br />

volt épületében, a Mûvelôdési<br />

Otthonban értékes helyi régészeti<br />

gyûjtemény található. (Rákóczi u. 20.).<br />

A lengyeli újkôkori kultúra legkorábbi<br />

szakaszának a leggazdagabb lelôhe-<br />

IZMÉNY<br />

Irányítószám: 7353 Körzethívószám: 74<br />

A „zsákfaluba” érkezve balra a székely<br />

tájház (Petôfi u. 137.) kívülrôl szerény, de<br />

annál gazdagabb néprajzianyagot bemutató<br />

épülete alig tûnik fel, pedig érdemes<br />

megnézni. (Kulcs: Csiszér Ambrusnénál,<br />

Izmény, Fô u. 46. Tel.: 74/483-314.) Mai<br />

lakói andrásfalvi római katolikus bukovinai<br />

székelyek, nagysallói felvidéki magyarok.<br />

Bukovinai Székely Népi Együttesük<br />

jelentôs mûvészeti érték, a maga természetességében<br />

ôrzi a falusi hagyományt.<br />

A valamikor színtiszta evangélikus<br />

sváb faluban gyönyörû helyen, a falu központjában<br />

emelkedik a gyülekezet nélkül<br />

maradt evangélikus templom, melyet<br />

1784-ben emeltek. Felvésték rá: Császár<br />

kegyelmébôl és a nép szorgalmából.<br />

(Kulcs: Götz Györgynél, Fô út 35.)<br />

A falutól keletre volt Kisizmény, egy<br />

nagy járványkor csak azok maradtak élve,<br />

akik a kisizményi forrásból ittak. Az<br />

Izménybôl elkerült németek új lakhelyüket<br />

nosztalgikusan „Kisizménynek” nevezik.<br />

Sokan ôrzik a hagyományt a faluban,<br />

BONYHÁD-MAJOS<br />

Irányítószám: 7187 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád központját nyugat felé,<br />

Nagymányok irányában (Perczel utcán<br />

Fáy lakótelep felé) hagyjuk el. Két kilo-<br />

lye a település. A Juhász János vezette<br />

Wosinsky Mór Helytörténeti Klub neolit<br />

eszköz és tárgygyûjteményébôl a legszebb<br />

1500 darab látható. (Bejelentkezés:<br />

Juhász Jánosnál, Árpád u. 7. Tel:<br />

74/459-937.)<br />

A Györe és Izmény közötti tetôrôl<br />

szép a panoráma a falu és a Mecsek felé.<br />

karácsonykor dívik a betlehemezés. Szabó<br />

Józsefné német ingeket hímez (Fô u. 1.),<br />

Sebestyén Ferencné (Fô u. 172.) szô. Péter<br />

és Pál napján (június 29-én) minden<br />

évben hagyományôrzô csoportokat hívnak,<br />

találkozót tartanak. Szeptember végén,<br />

október elején pedig szüreti felvonulást.<br />

(A programokról Csiszér Ambrusnénál<br />

lehet érdeklôdni).<br />

méterre fekszik a városhatártól – közvetlen<br />

a fôút leágazásánál jobbra – Majos.<br />

Bonyhádhoz csatolták 1973-ban, jóllehet<br />

még nem épültek egybe. Azóta utcái számozottak,<br />

akár a világvárosoké. Majos<br />

eredetileg útmenti település. Sajátossága –<br />

Székely<br />

szobabelsô az izményi<br />

tájházban<br />

A VÖLGYSÉG 95


„A madéfalvi veszedelemkor<br />

az ôseink a németek elôl ki<br />

kellett bujdossanak a<br />

hazájukból, most itt<br />

vagyunk mi, és magunknak<br />

kell elbujdosnunk. Errôl<br />

nem tehetnek sem maguk,<br />

sem én nem tehetek semmit.<br />

Akkor az asszony,<br />

Kati néni sírva fakadt,<br />

meg az embernek is potyogni<br />

kezdtek a könnyei.<br />

Én sem álltam meg sírás<br />

nélkül. Erre azt<br />

mondja Henrik bácsi,<br />

akkor költözködjenek be.<br />

Ennyi volt a honfoglalás.<br />

(Lôrincz Imre:<br />

A bukovinai Istensegítstôl a<br />

völgységi Majosig<br />

1954/1986.)<br />

96 A VÖLGYSÉG<br />

az építészettörténet által újabban méltatott<br />

– sûrû szalagtelkes beépítettség, amit<br />

azonnal észrevesz az utazó. Az 5. utcán végighaladva,<br />

különösen szép a 111. és a<br />

115. ház.<br />

A falu alsó, északi végében találjuk az<br />

ún. Gatyaszár-at, az 1930-as években itt<br />

vezetgették, büszkélkedtek tájfajta szarvasmarháikkal<br />

a majosi németek. A bonyhádi<br />

piac közelsége sajátos mentalitást,<br />

élelmességet teremtett náluk.<br />

A falu története az 1200-as évekig<br />

megy vissza. 1720-ban Hesszenbôl német<br />

lakosokat kapott. 225 éven át evangélikus<br />

sváb falu. Rövid ideig itt volt lelkész a<br />

Martinovics-féle összeesküvésben részt vevô<br />

Hajnóczi József édesapja. Az 5. utcából<br />

kiemelkedik a domboldalba épült evangélikus<br />

templom. Késô barokk, 1784-ben<br />

emelték. A fôbejárat fölött magyar címer,<br />

APARHANT<br />

Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74<br />

Bonyhád felôl elôször Hantot, majd<br />

Apart érjük el, 1940-ben egyesült a két falu,<br />

ma 1200 lakója van. Azóta összeépültek,<br />

az új rész a Rózsadomb.<br />

Apar, Apor kalandozó vezérrôl nyerte<br />

nevét, az ô seregének volt közismert vitéze<br />

Botond. A középkorban itt élt a Garázda<br />

család, melybôl Garázda Péter, Janus<br />

Pannonius költôtársa és rokona is származott.<br />

A középkorból egyetlen emlék maradt<br />

a XV. századi építésû régi szép katolikus<br />

templom festôi környezetben, hosszú<br />

szentélyrésszel és támpilérekkel. Belülrôl<br />

is érdemes megtekintenünk. 1758 és<br />

1785 között átépítették. (Plébániahivatal:<br />

Kossuth u. 8. Tel.: 74/483-043.)<br />

A templomdombon az Ágoston rendiek<br />

monostora állott, még feltáratlan. A<br />

török utáni újratelepítéskor Apar és Hant<br />

az oltáron Áron szobra. 1945-ben istensegítsi<br />

bukovinai székely lakókat kapott,<br />

történetükrôl több szociográfiai munka<br />

született Majoson. A majosi Lôrincz Imre<br />

1986-ban megjelent könyve „A bukovinai<br />

Istensegítstôl a völgységi Majosig” címet<br />

viseli. Mészáros Sándor „A kék hegyeken<br />

túl” c. könyvének történetét majosi nagyapja<br />

meséli.<br />

Sok népdalt gyûjtöttek a majosi székelyek<br />

körében, Kodály Zoltán is többször<br />

járt itt.<br />

A népmûvészet ma is él, felkereshetjük<br />

Lôrincz Aladárné népmûvészt,<br />

(7187 Majos 2. u.), Tusa János fafaragót,<br />

(7187 Majos, 5. u. 145. Tel.: 74/453-<br />

739.) Lôrincz Etel textiltervezô iparmûvészt<br />

(7187 Majos 5. u. 52. Tel.: 74/451-<br />

697.).<br />

német lakosokat kapott. Az aparhanti<br />

sváb kisgazdák a múlt század végétôl jeleskedtek<br />

a bonyhádi tájfajta szarvasmarha<br />

tenyésztésében, több helyen még látjuk<br />

szép istállóikat. 1945-ben andrásfalvi bukovinai<br />

székelyeket telepítettek ide,<br />

hagyományôrzésük jeles.<br />

A termelôszövetkezet-szervezéskor<br />

külön sváb, külön székely téesze volt a<br />

községnek. A mai szövetkezet szôlészetérôl<br />

és szarvasmarha telepérôl híres.<br />

A község határának régészeti leleteit<br />

Csiszér Antal magángyûjteménye ôrzi,<br />

Hanton.<br />

A kiállított anyag a Völgységi-patak<br />

völgyének szórványleleteibôl áll, az újkôkortól<br />

a középkorig terjed. Különösen<br />

gazdag a lengyeli kultúra emberének eszközeiben.<br />

(Megtekinthetô: elôzetes bejelentkezéssel,<br />

Petôfi u. 9. Tel: 74/ 483-<br />

283.)


NAGYVEJKE<br />

Irányítószám: 7186 Körzethívószám: 74<br />

Lengyel felé tartva, Aparhantot elhagyva<br />

jobb kéz felé nyílik a bekötôút.<br />

Valamikor Német-Vejkének is mondották.<br />

(Kisvejke volt a magyar.)<br />

1945-ben a bekötôútnál állt a sváb bíró<br />

és azt tanácsolta a helyet keresô székelyeknek:<br />

ide ne jöjjenek, ez maga a pokol,<br />

itt nem lehet megélni. Már csak ezért is<br />

érdemes betérnünk! Sok éven át itt élt<br />

Gáspár Simon Antal, a bukovinai széke-<br />

MUCSFA<br />

Irányítószám: 7185 Körzethívószám: 74<br />

Község Aparhant és Kisvejke között<br />

egy völgyben. Már a rómaiaknak is volt itt<br />

KISVEJKE<br />

Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74<br />

Hosszú lejtôn ereszkedünk le Kisvejkéhez,<br />

melyet Magyarvejkének is mondtak.<br />

(A két faluval odábbi Nagyvejke volt<br />

Német-Vejke.) Balra a csókafôi völgy nyílik,<br />

a középkorban itt falu állott, a múlt<br />

században pedig jeles boráról ismerték.<br />

Kisvejke jellegzetes halmazfalu. A hagyomány<br />

szerint Fülep, Vercse és Hosszú<br />

BERÉTI ISTVÁN<br />

fafaragó<br />

népi eredetû kézi faragások,<br />

szobrok, kapuk, képek.<br />

7186 Nagyvejke, Fô u. 63.<br />

Tel.: 74/483-703<br />

lyek néprajzi gyûjtôje. Ô írja, hogy a<br />

nagyvejkei templom évszáma (1777)<br />

szimbolikus dátum, ugyanaz, mint Bukovinába<br />

kerülésük éve. (Fô utcában) A községet<br />

a régészetben nevezetessé tette<br />

1969–70-ben két jelentôs lelet, a kora illetve<br />

a késô bronzkorból. (Utóbbi elrejtett<br />

bronzkincsként).<br />

A nagyvejkei mezôôr bronzkori ún.<br />

tokos baltából csinált magának csôszfokost.<br />

Ma ez is múzeumban van, bizonyítva,<br />

hogy a jó szerszám többezer év után is<br />

használható.<br />

telepük, a régészek gyermeksírban játékokat<br />

találtak. Nevezetessége az 1786–87ben<br />

épült evangélikus templom. Szószékoltárának<br />

szépségére csak az utóbbi években<br />

hívták fel a figyelmet.<br />

nevû kanász alapította, akik egy-egy forrásnál<br />

telepedtek meg a tölgyerdôben.<br />

Temploma csak e század elején épült, arról<br />

nevezetes, hogy 1938-ban a magyarok<br />

és svábok közötti templomi verekedés miatt<br />

be kellett zárni. (Lengyelhez tartozik).<br />

Az út Vejke közepén elágazik, Lengyel,<br />

illetve Závod és Tevel felé. Utóbbinál<br />

a hegy gerincérôl mindkét irányba<br />

szép panoráma tárul elénk. Lengyel irányába<br />

folytatjuk utunk.<br />

A VÖLGYSÉG 97


„A múzsa is röpköd a völgyek<br />

között, neki is vannak<br />

itten fészkei... Lengyel igazi<br />

rejtek, hová erdôségeken,<br />

hegyszakadékokon<br />

keresztül, egyik oromról<br />

másikra kapaszkodva, és<br />

egyik völgybôl a másikba<br />

ereszkedve jut az ember,<br />

míg végre elôtte áll gróf<br />

Apponyi Sándor kastélya...<br />

Az emelet balszárnyát két<br />

kincstár foglalja el, a<br />

könyvtár és a múzeum...”<br />

(Baksay Sándor:<br />

A Mecsek környéke 1896.)<br />

98 A VÖLGYSÉG<br />

LENGYEL<br />

Irányítószám: 7184 Körzethívószám: 74<br />

Mindenképpen érdemes Lengyelbe<br />

kirándulni! A település elôtt balra, árnyas<br />

fák körében láthatjuk a Völgység egyik fô<br />

látványosságát, az Apponyi-kastélyt.<br />

Apponyi József gróf építtette 1824 és<br />

1829 között. Az egész épület az évet szimbolizálja,<br />

négy bejárati ajtaja a 4 évszakot,<br />

12 kéménye a 12 hónapot. Valamikor<br />

pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A<br />

múlt század végétôl a kastély kincse volt<br />

gróf Apponyi Sándor híres hungarica<br />

gyûjteménye. A nagy bibliofil a magyar<br />

vonatkozású régi külföldi könyveket gyûjtötte.<br />

Katalógusa 1900 és 1927 között<br />

négy kötetben és egy füzetben jelent meg.<br />

1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak<br />

adomá-nyozta az egészet: ez ma az<br />

Országos Széchenyi Könyvtár Apponyiana<br />

különgyûjteménye.<br />

Férje halála után felesége a kastélyt és<br />

a négy faluból álló uradalmat hagyta a<br />

Nemzeti Múzeumra, így alakult meg<br />

1927. január 1-jétôl a Magyar Nemzeti<br />

Múzeum „gróf Apponyi Sándor” Alapítványi<br />

Uradalma. 1944-ben az üres kastélyba<br />

menekítették Magyarország teljes<br />

alaptérkép állományát, 1945-ben pedig itt<br />

volt a völgységi németség nagy internáló<br />

tábora, a hírhedt „tollas szobával”. (Az ôrség<br />

szórakoztatására vízzel leöntött, tollban<br />

meghempergetett meztelen embereknek<br />

táncolni kellett.) Ez a tábor máig<br />

traumatikus élménye azoknak, akik gyermekként<br />

vagy felnôttként átélték a megaláztatásokat.<br />

Az északi oldalon ott az emléktábla:<br />

Zum Gedenken<br />

O Heimatland, o Ungernland<br />

du bist jetzt unser Untergang.<br />

Wir haben alles hingegeben für dein<br />

Wohl und Glück und Leben.<br />

Und für Müh und Plag gabst du uns<br />

den Bettelstab, 1945 irgendwo zwischen<br />

Ungern und Deutschland.<br />

A mûemlék jellegû kastélyban 1946<br />

óta mezôgazdasági középiskola mûködik,<br />

ma: Apponyi Sándor Szakképzô Iskola.<br />

(Lengyel, Petôfi u. 5. Tel.: 74/482-274,<br />

482-375.)<br />

Régi paraszti tárgy, és mezôgazdasági gépgyûj-<br />

teményük, agrártörténeti kiállításuk is van az iskola<br />

gépudvarában.<br />

A Mezôgazdasági Múzeum Lengyeli Baráti Köre<br />

által összegyûjtött régi erô- és munkagépek, kertészeti<br />

és szôlészeti eszközök, konyhafelszerelések, ruhák<br />

egyúttal az oktatást is szolgálják.<br />

Érdemes megnézni az Apponyi Sándor emlékszobát<br />

is a kastélyban. A család összegyûjtött tárgyai<br />

és dokumentumai mellett Wosinsky Mór „töröksánci”<br />

ásatásainak leleteibôl is válogatást talál a látogató.<br />

Tegyünk ezután sétát a gyönyörû<br />

parkban! A 22 hektáros kastélypark 1975<br />

óta védett. 1829-ben Sedlmayer bécsi<br />

mûkertész közremûködésével létesítette<br />

Apponyi József, majd 1870-tôl Apponyi<br />

Rudolf fejlesztette tovább. A park egyik<br />

nyíladékában 1824-ben emelt magas<br />

homlokkô emlékoszlopot találunk. Eredetileg<br />

a kölesdi birtokon állt, amikor azt eladták,<br />

az unoka hozatta át ide. Apponyi<br />

Antal gróf ezzel köszöntette hív jobbágyaival<br />

együtt Olaszországból érkezô feleségét<br />

és három gyermekét. A park legjelentôsebb,<br />

védett fái: két mamutfenyô, tulipánfa,<br />

óriási tuja, duglászfenyô, simafenyô,<br />

andalúziai jegenyefenyô, vérbükk. Hozzáférhetô<br />

kiadvány a Tájak Korok Múzeumok<br />

Kiskönyvtára 366. számaként, Bai<br />

József: Lengyel, Kastélypark.<br />

A kastély után a falura is szánjunk néhány<br />

percet! Neve koraárpádkori vendégnépre<br />

utal, 1790-ben került az Apponyicsalád<br />

birtokába. Elsô, régi kastélyuk ma a<br />

község postája és óvodája (Szabadság köz<br />

7.) Lengyel német lakóit 1946–47-ben kitelepítették:<br />

1975-tôl mindkét népcsoportnak<br />

helyi hagyományôrzô együttese<br />

van. 1988-tól bukovinai székely és lengyeli<br />

német emlékszobát tartanak fenn.


Egy-egy teremben kapott helyet a lengyeli német<br />

és a bukovinai székely szoba berendezése. Igen<br />

gazdag a szôttes és viseletanyag. Az épülettel szemben<br />

a tûzoltószertár mellett különítették el az óvódatörténeti<br />

kiállítást. A polihisztor gr. Apponyi Sándor<br />

és felesége alapította az intézményt 1888-ban.<br />

Dokumentumok, fotók, szemléltetô eszközök adják<br />

a tárlatot. Fábián Andrásné óvónô áldozatos munkájának<br />

köszönhetô a gyûjtemény léte. (Kulcs: Fábián<br />

Andrásnénál, Petôfi u. 49. Bejelentkezni lehet a Polgármesteri<br />

Hivatalnál, Tel: 74/ 482-385.)<br />

1881-tôl Lengyelen volt plébános<br />

Wosinsky Mór, a híres régész, aki az egész<br />

világon ismertté tette az ôskori „lengyeli<br />

kultúra” népét. A plébánia falán (Petôfi<br />

Sándor u. 45.) emléktábla, a róla elnevezett<br />

általános iskola (Petôfi Sándor u. 16.)<br />

udvarán mellszobra áll. Az Apponyiak<br />

építkezéseibôl több régi uradalmi épületet<br />

látunk: a svájci tehenészetét, az ún.<br />

Schweitzreit, a hatalmas borpincészetet, a<br />

temetkezési helyül is szolgáló kegyúri<br />

templomot. A helyi Általános Iskola kiadásában<br />

1995-ben jelent meg „Az elemi<br />

oktatás 250 éve Lengyelben” címû kiadvány.<br />

(Tóth Györgyné, Bai József és<br />

Lenner Jenô munkája.)<br />

Lengyelt Kurd felé elhagyva (a park<br />

bejáratával szemben ágazik el az út), jobbkéz<br />

felé, betonozott erdei úton térhetünk<br />

le az Anna-forrás felé (szerény fatábla jelzi,<br />

nehezen látható). A csodálatos szépségû<br />

erdôben lévô forrás vizétôl meggyógyult<br />

a lengyeli gróf, Apponyi Rudolf feleségének<br />

reumája. Ezért az 1860-as évektôl a<br />

lakosság számára is szabaddá tették. Pihenôház,<br />

majd gôzfürdô épült itt, a gyerekek<br />

számára majálisokat rendeztek. A<br />

grófnô halála után Annafürdônek, Annaforrásnak<br />

nevezték el. Ma már csak a forrást<br />

találjuk, a pihenôház helyére erdészeti<br />

szolgálati lakás és vadászlak épült a külföldieknek<br />

(Gyulaji Erdészeti és Vadászati<br />

Rt. Tamási, Szabadság u. 27. Tel., fax:<br />

74/471-111). 1975 óta védett terület, sajátos<br />

flórája, védett növényei miatt.<br />

Ha felfrissültünk a forrásvíztôl keressük<br />

fel a híres lengyeli ôskori sáncot! A<br />

Kurd felé tartó úton a mekényesi elágazó<br />

után a lázi erdészházig érünk. Kicsivel ezután<br />

jobbra erdei utat találunk. Az elsô átvágás<br />

elôtt parkolunk. Balra földút tart<br />

felfelé a neolit, majd bronzkori földvárhoz.<br />

Erre sétakocsikázhatott gróf Apponyi<br />

Sándor és Wosinsky Mór plébános, a késôbbi<br />

híres régész 1882. augusztus 15-én,<br />

amikor a nép által Töröksáncnak nevezett<br />

lelôhelyet megpillantva, Wosinsky engedélyt<br />

kért a kutatásra. Másnap egy embert<br />

fogadott és szakadó esôben esernyô alatt<br />

ástak. Az 1882-tôl 1888-ig tartó ásatás híressé<br />

tette Lengyelt. A csaknem az egész<br />

Dunántúlra és a Gödöllôi-dombvidékre<br />

kiterjedô újkori mûveltséget ma is „len-<br />

A volt Apponyi kastély<br />

A VÖLGYSÉG 99


100 A VÖLGYSÉG<br />

gyeli kultúrának” nevezi a régészet. A<br />

Sánc elején áll a Nemzetközi ôsrégészeti<br />

Konferencia által állított emlékoszlop<br />

Wosinsky bronz plakettjével, Farkas Pál<br />

szobrászmûvész alkotása: A neolitikus lengyeli<br />

kultúra elsô kutatója tiszteletére és<br />

emlékére.<br />

Az úton tovább gyalogolva az erdészeti<br />

kerítésen innen megtaláljuk az ôskori<br />

sánc egyik bejáratát, az ún. Vaskaput. – A<br />

magaslesekrôl szép kilátás nyílik az egész<br />

vidékre. Messze távolban a Nyugati-Me-<br />

ZÁVOD<br />

Irányítószám: 7182 Körzethívószám: 74<br />

Avar sírmezôjérôl a híres régész, Wosinsky<br />

Mór publikált elôször, aki egy ideig<br />

itt volt káplán, majd plébános. A závodi<br />

leletek közül nevezetes a görög feliratos<br />

ókeresztény kereszt, „Szent, szent, szent az<br />

Úr, Szabaoth” felirattal. Színtiszta német<br />

és római katolikus község volt.<br />

Mûemlék jellegû 1766-ban épült római<br />

katolikus templomához fel kell gyalogolnunk,<br />

a templomdombról szép kilátás<br />

MUCSI<br />

Irányítószáma: 7195 Körzethívószám: 74<br />

Évszázadokon át „világ végi” helynek<br />

számított a Völgységben. Ma két felôl lehet<br />

megközelíteni: aszfaltúton a Hôgyész-<br />

Dúzs közötti tetôrôl, mezôgazdasági úton<br />

a Tevel és Závod közötti út északra tartó<br />

leágazásán. A régi völgységi sváb falucsúfolók<br />

fô célpontja volt, egyetlen községrôl<br />

sincs ennyi tréfás történet. Itt akarták eltolni<br />

a templomot, megnyújtani a padot.<br />

Itt húzták fel a község bikáját a templomtoronyra,<br />

hogy lelegelje az ott nôtt fûcsomót.<br />

(Fuldokolva kiöltötte a nyelvét, mire<br />

a mucsiak: Húzzátok csak, már nyúl is<br />

utána!)<br />

csek, a Szekszárdi-dombvidék vonulata.<br />

Tovább haladva az erdei úton, eljuthatunk<br />

a 4 kilométerre magányosan álló<br />

papdi kápolnához, a vidék egyik Máriabúcsújáróhelyéhez.<br />

Elôtte az 1919-ben állított<br />

Jó Pásztor szobra. Papdi házainak<br />

emlékét már csak a hajdani porták dió- és<br />

fenyôfái ôrzik. Festôi vidék. Búcsút tartanak<br />

Pünkösdkor, Nagyboldogasszony<br />

napján, a nagyobb Mária ünnepeken.<br />

(Lengyeli plébániához tartozik, Lengyel<br />

Petôfi S. u. 45. Tel.: 74/482-105.)<br />

nyílik a völgyre. (A lengyeli Plébániahivatalhoz<br />

tartozik) Figyelmet érdemel a barokk<br />

plébániaház mellett az 1783-ban állított<br />

Szent Flórián-szobor.<br />

Závod és Tevel között volt egy régi<br />

malomépület, itt született Váradi Antal<br />

költô és író. Ma már nincs meg a ház, lebontották.<br />

Errôl az útról bekötôút épült<br />

északnak, Mucsiba. Így a „mucsi köztársaság”<br />

innen is megközelíthetô. (Mucsi anynyira<br />

el volt zárva a világtól, a történet<br />

szerint nem tudták, hogy véget ért a II. világháború!)<br />

A templom 250 éves régi szép épület,<br />

homlokzati fülkéjében Szent István király,<br />

kinek tiszteletére szentelték és Szûz Mária<br />

szobra. Elôtte 1826-ben állíttatott homokkô<br />

feszület. Oldalt a II. világháború<br />

katonái és polgári áldozatainak emlékmûve.<br />

Megrendítô az egy-egy sváb családhoz<br />

tartozó hôsi halottak nagy száma. Érdemes<br />

megnéznünk még a falu közepén<br />

Szent Flórián, odább pedig Nepomuki<br />

Szent János homokkô szobrát, mindkettôt<br />

1799-ben állították.<br />

Mucsiban született a magyarországi<br />

németség két személyisége: Hambuch Géza<br />

és Hambuch Vendel. Az 1946–48 közötti<br />

kitelepítéskor Mucsi csaknem teljes<br />

németségét elvesztette. Az elhagyott gaz-


dag falu úgy vonzotta a kalandorokat,<br />

mint az aranyásók telephelye. Néhány év<br />

alatt 42.000 ember jött, majd továbbállt.<br />

250 házat és 250 présházat bontottak le,<br />

hordtak el. Ebbôl az idôbôl származik a<br />

TEVEL<br />

Irányítószám: 7183 Körzethívószám: 74<br />

Závodhoz közel találjuk az 1700 lelkes<br />

községet. Ôsi magyar hely, fejedelmi<br />

szállásbirtokból alakult ki. A török alatt<br />

teljesen elpusztult. A Dôryek 1714-ben<br />

toborzás útján németeket telepítettek le,<br />

ez volt Tolna megyében az elsô sváb telepítés.<br />

Tevellel délkeletrôl volt szomszédos<br />

a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a<br />

fejedelemség korából való, Kovácsi fejedelmi<br />

szolgálónépre utal, akik kovácsok<br />

voltak. Okleveles elôfordulása a „kovács”<br />

szó elsô említése a magyarban.<br />

Tevel és Kovácsi összeépült, utóbbinak<br />

önállósága 1928-ban szûnt meg. Az<br />

1797-ben épült hatalmas templom, benne<br />

a jeles oltárképpel, a dombon áll, uralja a<br />

tájat (Plébániahivatal: Petôfi u. 461. Tel.:<br />

74/404-866.) A kovácsi rész temploma<br />

kicsi, elhagyott. Feltétlenül tekintsük meg<br />

a járványtól való szabadulás emlékére<br />

1739-ben épült Szent Rókus–Szent Rozália-kápolnát<br />

(a temetônél)! Ma a reformátusok<br />

használják. Belsô berendezése a né-<br />

KISDOROG<br />

Irányítószám: 7159 Körzethívószám: 74<br />

Ma nagyobbrészt németek és<br />

bukovinai székelyek által lakott község.<br />

Tamás Menyhért író kisregényei tették<br />

híressé. A teveli elágazóból befelé haladva<br />

elmegyünk a Dôryek kastélya mellett,<br />

akik a bonyhádi tájfajta tenyésztés segítésével<br />

tették nevezetessé magukat.<br />

Kisdorog volt az egyik fô tenyésztôhely.<br />

csúfolódó megjelölés: Mucsi Köztársaság.<br />

Mucsiba eljutni kellemes meglepetés.<br />

Még mindig találunk szép sváb parasztportákat<br />

a sok foghíj, az elbontott házak<br />

között.<br />

pi vallásosság értékes emléke. Volt egy<br />

kastély is a faluban, 1944-ben porig égett,<br />

mert az oroszok titkos fegyvertárnak vélték<br />

a falra függesztett régi fegyverek láttán.<br />

A község németségét nagyobb részben<br />

kitelepítették. Az eppingeniek élénk<br />

kapcsolatot tartanak fenn az Óhazával, találkozókat<br />

rendeznek, kiadták a község<br />

1701-tôl 1948-ig tartó „német” történetét.<br />

(Eppel János munkája, Bp., 1988.)<br />

1945-ben hadikfalvi székelyek kerültek<br />

Tevelre, a Völgységben ez a legnagyobb<br />

lélekszámú székely telep. Értelmiségük<br />

kinevelésére itt létesítették a legendás<br />

Kôrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet,<br />

mely néhány év után megszûnt.<br />

Tevelen erôs a székely népi hagyomány,<br />

hagyományôrzés. Bonyhád felé haladunk<br />

tovább, ebben a falurészben látunk egy<br />

szép székely-kaput is. Teveltôl északra – 6<br />

kilométerre – érjük el a Tamási felé tartó<br />

65-ös utat. A községben a falusi turizmus<br />

keretén belül találunk szállást. (Tulipán<br />

Utazási Iroda, 7191 Hôgyész, Rózsavölgy<br />

u. 1. Tel.: 74/388-092.)<br />

Az I. világháború után innen indult a<br />

tenyésztörzskönyvezés Tolna megyében.<br />

A buszmegálló közelében „Ora et<br />

Labora” feliratú kis kápolna, benne a<br />

Bonyhádi Zománcgyárban készült kép a<br />

dolgozó Szûz Máriáról és Szent Józsefrôl.<br />

Nézzük meg a falu templomát!<br />

(Plébániahivatal: Kossuth u. 49. Tel.:<br />

74/404-598.) Ha tehetjük, a juhéi úton<br />

haladva keressük meg az ódányi kápolnát,<br />

a környék búcsújáróhelyét. Ide<br />

„A völgységi sváb... Józan,<br />

szorgalmas, becsülettudó és<br />

a véghetetlenségig takarékos<br />

nép.<br />

A luxust alig ismeri, minden<br />

tettében számító, összes<br />

szükségleteit jóformán<br />

önmaga állítja elô.<br />

Speculatív szellemû, ád,<br />

vesz... Földjét jól mûveli,<br />

ahho ragaszkodik, állatját<br />

pedig mindenek felett<br />

szereti.”<br />

(Mayer Ferencz Andor: A<br />

bonyhádi tarka marha,<br />

1896.)<br />

„...ha már Baglyod<br />

(Kisdorog) szállást adott<br />

nekem s a magyar nép<br />

hazát, akkor Baglyodnak<br />

fia s a hazának hazafia<br />

leszek. A terüt a nyakamba<br />

vettem tehát, s megnéztem<br />

tövirôl hegyire, hogy ezt a<br />

baglyodi bolyt miképpen<br />

tudnám úgy elrendezni,<br />

hogy bárki ha fogja látni,<br />

bólintson rá egyet.”<br />

(Tamási Áron: Szirom és<br />

Boly, 1959.)<br />

A VÖLGYSÉG 101


102 A VÖLGYSÉG<br />

minden év augusztus 20-án összesereglik<br />

a környezô katolikus falvak lakossága. A<br />

német népi építészet emléke, keletkezésérôl<br />

a néphagyomány beszél. Megközelíthetô<br />

északról is, a teveli leágazónál.<br />

BONYHÁDVARASD<br />

Irányítószám: 7158 Körzethívószám: 74<br />

1903-ig Varasd volt a neve. A fejérvári<br />

keresztesek birtokösszeírásában szerepel<br />

elôször, az 1400-as években az ô hetivásáros<br />

helyük. A török után német ajkú<br />

római katolikus lakosokat kapott a Feke-<br />

MURGA<br />

Irányítószám: 7176 Körzethívószám: 74<br />

Itt született Gömbös Gyula miniszterelnök,<br />

édesanyja idevalósi sváblány<br />

volt, édesapja az evangélikus tanító. A<br />

‘30-as években elôszeretettel nevezték<br />

Gömböst „a murgai tanító fiá”-nak. Miniszterelnöksége<br />

idején kapott Murga kö-<br />

FELSÔNÁNA<br />

Irányítószáma: 7175 Körzethívószám: 74<br />

Hôgyészrôl jövet Kéty elôtt balra kanyarodva<br />

érjük el Felsônánát. Németajkú<br />

evangélikus község volt, temploma késô<br />

KÉTY<br />

Irányítószáma: 7174 Körzethívószám: 74<br />

A faluképet meghatározza nagy evangélikus<br />

temploma és a kis katolikus kápolnája.<br />

Nevezetes a kétyi (volt hadikfalvi<br />

bukovinai) székelyek betlehemezése. A<br />

közelmúltig állt Hegedûs Gyula színmûvész<br />

(1870–1931) szülôháza, emléktáblával.<br />

Édesapja postamester volt. A Kétyi-tó<br />

Egy feliratos tégla bizonyítja, hogy<br />

Kisdorogon már a rómaiak idejében éltek<br />

keresztények, akik ariánusok voltak. Keletnek<br />

haladva Tabódon át Paradicsompusztához<br />

érünk.<br />

te-erdôbôl; ôk építették elsô, nádtetôs fatemplomát.<br />

A mostani templom 1793ban<br />

épült, barokk. A temetôkápolna késô<br />

barokk. Mûemlék jellegûek. A templom<br />

uralja a faluképet, a kitelepített németek<br />

renováltatták. Lakóinak többsége hadikfalvi<br />

bukovinai székely.<br />

vesutat. Halála után viszont csaknem<br />

Gömbösfalvának nevezték el.<br />

Itt született Weidlein János, a magyarországi<br />

német történet- és nyelvjáráskutatás<br />

jeles személyisége. A régészetben<br />

hun leleteirôl ismert, szakmai megjelölés a<br />

„Murga típusú korsó”. Az evangélikus<br />

templomépítészet szép példája evangélikus<br />

temploma<br />

barokk, 1789-ben épült. Lakói 1945 óta<br />

hagyományôrzô bukovinai székelyek,<br />

hadikfalvaiak.<br />

Katolikus templomában Bukovinából<br />

hozott oltárkép. A község közelében<br />

Ónána nevû ôsi földvár.<br />

Tolna megye legfiatalabb horgásztava. A<br />

65-ös út mellett – a község határában –<br />

Szekszárdra menet az emelkedô alatti<br />

völgyben fekszik. A 8 hektáros horgásztóban<br />

ponty, amur, csuka és harcsa fogására<br />

van lehetôség.<br />

A vízparton sátorozási lehetôség, napijegyet<br />

– csak szombaton és vasárnap – a<br />

Tercsike csárdában lehet váltani Kétyen.


ZOMBA<br />

Irányítószám: 7173 Körzethívószám: 74<br />

Három kilométerre Kétytôl, nagy kanyarok<br />

után a 65-ös úton érünk Zombára.<br />

Ôsi magyar község, elôször 1015ben<br />

említik. Arról nevezetes, hogy a vallási<br />

türetlmetlenség miatt evangélikus<br />

magyar lakosai 1744-ben elhagyták, s az<br />

Alföldön megalapították Orosházát. Ennek<br />

hagyományát mindkét helyen ápolják.<br />

Az újratelepítéskor Zomba német és<br />

magyar katolikus helység lett. 1992 óta<br />

újra van evangélikus temploma, az 1948ban<br />

ide került felvidéki magyarok építették.<br />

(Hôgyész felé haladva mellette megyünk<br />

el!)<br />

Az 1700-as évek elejétôl Zomba és<br />

nagy kiterjedésû határa a Dôryek birtoka.<br />

Számos pusztájában épült kastély, nemesi<br />

kúria, ezek késôbb Dôrypatlan néven<br />

ún. eszmei községet képeztek. A kastélyok<br />

közül legnevezetesebb Andormajor<br />

és Paradicsompuszta. A középkori<br />

Patlanban a szerdahelyi pálosok monosto-<br />

ZOMBA<br />

PARADICSOMPUSZTA<br />

Szép kastély és park, a Bonyhád–<br />

Zomba közötti út kettôs fordulójánál. A<br />

XIX. század nagy eszméi közé tartozott a<br />

„földi paradicsom” létesítése. Dôry Ádám<br />

földesúr ilyen kertet teremtett. Neve után,<br />

s a Biblia nyomán Paradicsomnak nevezte<br />

el. (A hagyomány úgy tartja, hogy feleségét<br />

is Évának hívták.)<br />

Egy másik Dôry Ádám viszont 1945ben<br />

Éva feleségével az oroszok elôl a közeli<br />

Ördögmalomban talált menedéket. (Pedig<br />

volt a közelben Angyaldomb puszta<br />

is!) A Dôryek, különösen Dôry Andor a<br />

két világháború között jeles gazdaságokat<br />

tartottak fenn. A „paradicsomi gazdaságban”<br />

tejelésben világelsô tehenek is voltak.<br />

Az út fordulójánál látjuk a többszáz<br />

ra állott. A zombai uradalmak és a sváb<br />

kisgazdák századunk elsô felében jeleskedtek<br />

a bonyhádi tájfajta tenyésztésében,<br />

nem egy országos díjat elnyerve. Néhány<br />

jellegzetes sváb parasztporta ma is látható<br />

a községben.<br />

A Szekszárdot Tamásival összekötô út<br />

átszeli a községet, a bonyhádi leágazónál<br />

van a település központja, az emeletes<br />

községházával (Fô tér 2.). Szemben a mûemléki<br />

Rozsnyay-patika. (Rozsnyay Mátyás<br />

1861-ben került Zombára, itt találta<br />

fel a lázcsillapító „Kinal czukorkát”. A fotótörténet<br />

is számon tartja fényképészi<br />

mûködését.) A régi szép bútorzat a gyógyszertárban<br />

látható.<br />

A községházától befelé haladva a régi<br />

iskola, majd a Szentháromság szobor és a<br />

templom lépcsôsora következik. Bonyhád<br />

felé visszakanyarodva Paradicsompusztához<br />

és a közeli tôzegbánya tavaihoz jutunk.<br />

Újabban Zomba falusi vendéglátó<br />

hely.<br />

éves istállókat A kastély ma középsúlyos<br />

értelmi fogyatékos gyermekek intézete. A<br />

közelben tôzegbánya tavak, madárvilággal. Völgységi táj<br />

A VÖLGYSÉG 103


Egerészölyv<br />

Tolna megye „közepe“ unalmas sík<br />

vidék – Ne higgye kedves utazó! Ha<br />

keresztül száguld e tájon, számos izgalmas<br />

természeti látnivalót, építészeti, kultúrális<br />

élményt szalaszt el. Ezért inkább lassítson<br />

és jól figyeljen!<br />

A Sió-völgy, Dél-Mezôföld, Hegyhát,<br />

mint földrajzi tájegység egységében nem<br />

létezik, de útikönyvünk a könnyebb tájékozódás,<br />

a turisztika szempontjai szerint<br />

osztotta fel ezt az apró megyét. Önkényesen<br />

kialakított „turisztikai” tájegységünk<br />

tehát rendkívüli változatosságot mutat, a<br />

felfedezés kalandját ígéri. Nyugaton a<br />

Kapos-völgye határolja, keletre beleolvad<br />

a Duna menti löszvidékbe. Képzeljük magunk<br />

elé, hogy évmilliókkal ezelôtt milyen<br />

földkéregmozgásokkal született meg<br />

e táj.<br />

Kb. 30 millió évvel ezelôtt a Kárpátmedence<br />

lapályosabb részeit a Pannonbeltenger<br />

foglalta el. A sekély vizû tenger<br />

a földkéreg tektonikus mozgása nyomán<br />

kialakult térszínnek megfelelôen rakta le<br />

üledékeit (agyag, homok, kavics) legna-<br />

104 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Sió-völgy, Dél-Mezôföld,<br />

Hegyhát<br />

gyobb mennyiségben éppen a mai Dél-<br />

Mezôföldön. Néhol több száz méter vastagságú<br />

ez az üledék. Az aktív kéregmozgások<br />

következtében ÉNy-DK irányban<br />

vetôdések mentén feldarabolódott. A<br />

nagy alkotó a szél volt, munkája nyomán<br />

jött létre a területet vastagon borító lösztakaró.<br />

De nem örülhetnek felhôtlenül a<br />

késôi földtörténeti másodperc emberei,<br />

hiszen a földtörténeti újkor harmadidôszakában<br />

a Duna gyakori áradásai akadályozták<br />

a löszképzôdést az árterületen.<br />

A Duna hátrahagyott törmelékkúpján<br />

a szelek pusztító és építô tevékenységének<br />

eredményeképpen létrejött a mai Tengelic–Németkér<br />

közötti „futóhomokos” vidék.<br />

A tájat bejárva tapasztalhatjuk a homokot<br />

már rég megkötötték erdôkkel,<br />

szôlôkkel, gyümölcsökkel. Így a szél csak<br />

kisebb-nagyobb foltokban mozgathatja<br />

mint például Fadd környékén.<br />

A tájegység tengerszint feletti magassága<br />

kiegyenlített, a turista azt is mondhatná<br />

egyhangú. A legmagasabb térszínek<br />

160–210 méterrel vannak a tengerszint<br />

felett, a legalacsonyabban fekvô dunai teraszok<br />

100 méterrel. Éghajlata kontinentális<br />

jellegû, a löszvölgyekben eltérô mikroklíma-viszonyokkal.<br />

A Dunántúl legmelegebb<br />

éghajlatú tájegysége ez. A mezôgazdaság<br />

és az erdôgazdálkodás térhódítása<br />

miatt a természetes növénytársulások<br />

napjainkra nagyon visszaszorultak, de néhány<br />

helyen maradványszerûen megmaradtak.<br />

Különleges szépségûek és értékûek<br />

Németkér–Bikács között elterülô, egykor<br />

futóhomokos területek, ezek ôrizték meg


legérintetlenebbül és leglátványosabban az<br />

árvalányhajas homokpusztákat. A homok<br />

állatvilágában is több ritka és Európában<br />

veszélyeztetett faj fordul elô.<br />

A homokbuckák közötti mélyebb fekvésû<br />

lefolyástalan területeken létrejött homoki<br />

láprétek hûvös mikroklímája tette<br />

lehetôvé, hogy néhány jégkorszaki maradványfaj<br />

is fennmaradhatott itt.<br />

A láp- és mocsárrétek legnagyobb látványossága<br />

az ott elôforduló 17 orchideafaj.<br />

A nedves réteken és a láperdôkben sajátos<br />

és gazdag rovarvilág, valamint kétéltû,<br />

hüllô- és madárfauna található.<br />

A tájegység ÉK-i részén lévô völgyrendszerek<br />

a legritkább, és talán a legtarkább<br />

növénytársulások, a löszpuszták közép-európai<br />

maradványait ôrzik. A tolnai<br />

mezôföldön közül 70 védett növényfaj<br />

fordul elô.<br />

Az országos jelentôségû védett területek:<br />

szedresi tarka sáfrányos; németkéri<br />

Látóhegy; bikácsi Ökör-hegy; kistápéi<br />

láprét. Megyei jelentôségû védett területei:<br />

tengelici Csapó-park; tengelici Bogárzó-tó,<br />

tengelici Benyovszky-park; nagydorogi<br />

Banai-tó és a nagydorogi szenesi<br />

legelô. Kis tájegységünk nyugati határvonala<br />

a Hegyhát. Ez a legtipikusabb tolnai<br />

táj, egyben az egész dunántúli-dombság<br />

legaprólékosabban felszabdalt területe.<br />

Tengerszint feletti magassága 200-220<br />

méter. A tájegység nevét még a honfoglaló<br />

magyarok adták, a csupa hátakból és<br />

lejtôkbôl álló, erdôborította területet így<br />

különböztetve meg a szomszédos alacsonyabb<br />

és alföldi jellegû területektôl.<br />

A felszíni adottságok miatt nagyobb<br />

folyók nem is alakulhattak ki csak apróbb<br />

patakok hálózzák be, festôien rajzolva<br />

meg egy-egy falucska arcát és határát.<br />

A hegyhát alapja ôsi gránithegység,<br />

amely a földtörténet harmad idôszakában<br />

a mélybe süllyedt és helyét tenger foglalta<br />

el, agyagos homoklöncs mészkôréteget<br />

rakva le. A Pannon-tenger visszahúzódása<br />

után a terület szárazulattá vált és felszínén<br />

hosszú idôn keresztül lepusztulási és felhalmozódási<br />

folyamatok váltották egymást.<br />

A jégkorszak utolsó harmadában<br />

megkezdôdött a löszképzôdés és vele egyidejûleg<br />

erôs kéregmozgások hatására a terület<br />

feldarabolódott, érdekesség 700<br />

völgy tagolja a Hegyhátat. A táj feldarabolódása<br />

ott a legnagyobb méretû, ahol a talajvédô<br />

erdôket már évezredekkel ezelôtt kiirtották.<br />

A Sió Sióagárd alatt<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 105


A hegyhát felszínét hajdanán összefüggô<br />

cseres-tölgyes erdôk borították. Ebbôl<br />

helyenként ma is láthatók kisebb-nagyobb<br />

foltok; a hôgyészi, a simontornyai<br />

és a kisszékelyi erdôk.<br />

Az ország legjobban erodált területe.<br />

Tipikus példája, a Gyönkre vezetô szabdalt<br />

völgykatlan. Klasszikus területe a megyében<br />

a lepusztulásnak a Gerenyásivölgy.<br />

Löszös területén a talajvédelem elhanyagolása,<br />

suvadásokat, talajcsúszásokat<br />

eredményezett.<br />

A peremvidékek tagoltabbak. Pincehely,<br />

Simontornya, Tolnanémedi, Keszôhidegkút<br />

és Szárazd környékén az eredetileg<br />

lépcsôben töredezett szabályos lejtôkön<br />

a lefolyó vizek pusztító munkája és a<br />

földcsuszamlások révén „púp”, „halom” és<br />

„kúpszerû” felszínformák keletkeztek,<br />

amelyek változatossá teszik a felváltva szôlôk,<br />

erdôk és szántók borította területet.<br />

A terület éghajlata átmenetet mutat az<br />

Alföld és a Dunántúli-dombság éghajlata<br />

között. Az átmenetiség a csapadék lassú<br />

növekedésében és a hômérséklet csökkenésében<br />

jelentkezik, ahogy nyugat felé haladunk.<br />

A hegyhát északi és keleti pereme,<br />

több napsütést kap (2100 óra/év), mint a<br />

belsô vagy a nyugati fele. Ez magyarázza a<br />

simontornyai és a kölesdi borok kiváló<br />

minôségét is.<br />

A tájegységen érdemes megtekinteni a<br />

hôgyészi Apponyi-kastély parkját, amely<br />

200 év után a mai állapotában is látványosság,<br />

megyei jelentôségû védett terület.<br />

(Egykor a megye legszebb parkja, arborétuma<br />

vette körül, vadászkastéllyal,<br />

csónakázótóval, vadaskerttel). Könnyen<br />

megközelíthetô a 65-ös út mentén, Hôgyész<br />

központjában. Az utókor sajnos<br />

nem kímélte.<br />

A Sió–Sárvíz völgye és a Dél-Mezôföld<br />

hosszú ideig elsôsorban nagybirtok<br />

volt. Lakosságának zöme uradalmi cseléd<br />

a „puszták népe”. Sajátos kultúrájú zsellérfalvak<br />

alakultak ki itt, (pl. Szedres,<br />

Tengelic), de természetesen jelentôsebb<br />

106 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

parasztfalvakat is találunk mint például<br />

Medina, Harc, Sióagárd. A tájegység mezôváros<br />

jellegû központja a történelmi<br />

hangulatú település, Simontornya volt.<br />

A Tolnai-Hegyhát településtörténete<br />

számos rokon vonást mutat a szomszédos<br />

(délkeleten fekvô) Völgységével. A felszabadító<br />

háborúk után Tolna megye XV.<br />

századi 540 falujából és 21 mezôvárosából<br />

1715-re mindössze 45 lakott hely létezik,<br />

s ezek fele is csak 1690 után települ újra.<br />

E terület benépesítése – melynek legnagyobb<br />

települése Hôgyész, Gyönk és<br />

Kölesd – is Mercy gróf nevéhez fûzôdik.<br />

Hatalmas apari, majd hôgyészi központú<br />

uradalmának egy része hegyháti település<br />

volt (például Keszôhidegkút, Szakadát,<br />

Varsád, Kölesd, Kistormás, Felsônána,<br />

Kalaznó, Diósberény, Hôgyész, Duzs,<br />

Mucsi).<br />

Mercy Claudius Florymundus de<br />

Argenteau lotharingiai francia katona-családból<br />

származott. Miután több hadjáratban<br />

is kitüntette magát, III. Károly király<br />

grófi rangra emelte, és a Bánát kormányzójává,<br />

valamint telepítési biztosává nevezte<br />

ki. Amikor Mantua mellett az olaszok<br />

elleni harcokban elesett, munkáját<br />

unokaöccse, Antal gróf (1691–1767),<br />

Horvátország és Szerémség kormányzója<br />

folytatta.<br />

Birtokain Mercy gróf – a hagyomány<br />

szerint a nagydorogi parasztbíró tanácsát<br />

megfogadva – egy nemzetiségû és egy vallású<br />

falvakat hozott létre. Kölesden, Medinán,<br />

Miszlán, Gyönkön és Pálfán református,<br />

Sárszentlôrincen evangélikus, Kisszékelyen,<br />

Udvariban, Miszlán, Diósberényben,<br />

valamint Harcon katolikus magyarok<br />

laktak. Csibrák és Diósberény eredetileg<br />

magyar többsége a XIX. sz. közepére<br />

már töredékére olvadt.<br />

A hegyháti falvak közül Sárszentlôrincen<br />

1715-ben, a többi helyen (Diósberény,<br />

Hôgyész, Csibrák, Gyönk, Felsônána,<br />

Kistormás, Kalaznó, Varsád, Szakadát,<br />

Keszôhidegkút, Nagyszékely) a húszas


években találkozunk az elsô német telepesekkel.<br />

Az elsôdleges településeket követôen<br />

megindul a belsô vándorlás. Például<br />

Aparra 1742-ben és 1762-ben többek között<br />

a hegyháti Mucsiról, Kisdorogról és<br />

Varsádról érkeznek telepesek. A harmadik,<br />

1784–1786 közötti szervezett császári<br />

telepítés, új telepet csak a dél-mezôföldi<br />

Németkéren hoz létre, utánpótlás kerül<br />

azonban a hegyháti Nagyszékelyre,<br />

Gyönkre és Kalaznóra.<br />

A német telepes falvak nagy része vallási<br />

szempontból egynemû. A Hegyhát<br />

német falvainak többsége evangélikus<br />

(Keszôhidegkút, Varsád, Kalaznó, Kistormás,<br />

Felsônána, de laktak evangélikusok<br />

Gyönkön és Szárazdon is), Nagyszékely<br />

lakói reformátusok voltak. A XIX. században<br />

a Hegyhát települései közül Gyönkön<br />

SZEDRES<br />

Irányítószám: 7056 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárdról indulva a 6-os fôúton<br />

Budapest irányában, alig 3 kilométerre térünk<br />

le a 63-as (Székesfehérvár felé vezetô)<br />

útra, határában csodálatos gesztenyefasor<br />

fogad, a faluban. Az út mellett fekvô<br />

településen még ma is láthatók az eper-,<br />

vagy ahogy erre nevezik, szederfák. Ezekrôl<br />

kapta nevét a község. Alapítója, Bezerédj<br />

István – a selyemhernyó etetéséhez<br />

tömegesen használt levél miatt –, birtokán<br />

egész szederfasorokat ültetett.<br />

Mielôtt a faluba beérnénk, kanyarodjunk<br />

le balra az útról, hiszen itt Szedres<br />

község határától néhány száz méterre DKre<br />

terül el az a Kb. 60 hektár nagyságú legelô,<br />

amely a tarka sáfrány termôhelyét jelenti.<br />

A védett partoldal értékeihez kell sorolni<br />

a löszpuszták aranysárga színû növényét,<br />

a tavaszi héricset is, amely a szedresi<br />

termôhelyen 7-8 ezer terebélyes tôvel képviselteti<br />

magát. Együtt virágzik a homoki<br />

pimpóval és az apró tyúktaréjjal. Nem-<br />

és Hôgyészen éltek nagyobb számban zsidók,<br />

a 20. században pedig néhány településre<br />

bukovinai székelyek (pl. Kalaznó,<br />

Kéty, Zomba) és felvidéki telepesek (pl.<br />

Zomba) érkeznek, akik sajátos hagyományaikkal<br />

tovább színesítik a táj arculatát.<br />

Templomaikkal, egynemû vagy a falu<br />

több gyökerét bemutató tájházaikkal (Sióagárd,<br />

Gyönk, Szakadát) vallanak e települések<br />

múltjukról. Az egykori birtokosok<br />

kastélyai a hôgyészi apponyi, lichtensteini,<br />

a simontornyai és ozorai vár csalogatják<br />

a kíváncsi utazót, aki e területen a<br />

falusi turizmus nyiladozó formájában<br />

(Hôgyészen, Tevelen, Zombán, Diósberényben)<br />

olcsó kollégiumi szálláshelyeken<br />

(Gyönk) vagy a már kiépülôben lévô néhány<br />

panzióban szállhat meg.<br />

csak értékes, de virágzáskor látványnak is<br />

gyönyörû.<br />

Az elpusztult középkori falu helyén<br />

virágzó gazdaság jött létre. Bezerédj a község<br />

1836-os alapításakor arról is rendelkezett,<br />

hogy a tanító köteles faiskolát tartani,<br />

s a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-,<br />

6 dió- és mintegy félszáz eperfát<br />

kiosztani.<br />

Persze Bezerédj István (1795–1856)<br />

nem elsôsorban a selyemhernyó tenyésztésével<br />

írta be nevét történelmünkbe, hanem<br />

reformkori közéleti szerepléseivel, s<br />

azzal, hogy ô volt az elsô önként adózó<br />

magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedérôl,<br />

s felszabadította ôket. A Hídjapusztán<br />

élô Bezerédj fiatalon elhunyt felesége,<br />

Bezerédj Amália 1828-ban jobbágygyerekek<br />

számára létrehozta a hídjai<br />

„kisiskolát”, s az elsô magyar óvodát Belacon.<br />

Az általa írt „Flóri könyve” 16 kiadást<br />

ért meg, s közel egy évszázadon át<br />

elevenen ható gyermekirodalmi alkotás<br />

volt.<br />

A település központjában István király<br />

portréja fogadja az ideérkezôt, itt<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 107


Szerb húsvét a<br />

görögkeleti<br />

templomban<br />

fordulunk balra, Medina irányába. A Tszmajor<br />

után tábla jelzi a pompás kis tavat.<br />

A Szedres melletti Hídjapusztán, az<br />

egykori Bezerédj-kastélyhoz tartozó területen<br />

található a kacskaringós Holt-Sárvíz,<br />

aminek a születése a Sió és a Sárvíz szabá-<br />

MEDINA<br />

Irányítószám: 7057 Körzethívószám: 74<br />

Folytatva utunkat a kis bekötô szakaszra<br />

Medinára érkezünk. (A Kölesdrôl<br />

Harcra vezetô úton is elérhetjük.) A 900<br />

lelkes kis falu a két tájegység, a Hegyhát<br />

és a Mezôföld határán futó Sió és Sárvíz<br />

partján érintetlen környezetben fekszik<br />

1446-ban Medejként említik az oklevelek.<br />

Mai nevét a hagyomány szerint Medinai<br />

basáról kapta, aki itt vert sátrat a<br />

mohácsi csata idején. A XVII. század közepén<br />

elpusztult Medinát új birtokosai,<br />

108 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

lyozásának idejére esik, horgászhellyé pedig<br />

a 70-es évek elejétôl lett. A környezô<br />

mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok<br />

tarkítják, nyárfaligetek övezik. A<br />

dombokat védô hatása és az egész évi vízbôség<br />

az itt élô növény és állatvilágon is<br />

érzôdik. A nyílt vízfelületen tündér- és tavirózsák<br />

pompáznak.<br />

A legszembetûnôbb a madárvilág:<br />

barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi<br />

sármány, cserregô és nádi poszáta. A függôcinegék<br />

remekmû fészkei a rekettyefüzek<br />

ágain készülnek.<br />

Madártani szempontból jelentôs a<br />

sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban<br />

néhol a jégmadár is megtelepszik. A<br />

közeli löszpart színpompás madara a<br />

gyurgyalag.<br />

Az emlôsök közül a fokozottan védett<br />

vidra csak szerencsével pillantható meg,<br />

rejtôzködô életmódja miatt. A vízpart növényzetében<br />

gyakori a törpe egér fészke,<br />

sáslevelekhez erôsítve.<br />

A kétéltûek közül a mocsári és a kecskebéka;<br />

a hüllôk közül a mocsári teknôs a<br />

legjellemzôbb faj.<br />

A 14 hektáros tó és környéke kedvelt<br />

pihenôhely és horgászatra is kitûnô. Vizében<br />

ponty, dévér, kárász, csuka, süllô,<br />

amur és harcsa akad horogra.<br />

a Gindly-testvérek telepítették újjá.<br />

1699-tôl horvátországi és szerémségi görögkeleti<br />

vallású szerbek, 1737-tôl pedig<br />

– zömmel Cecérôl – református magyarok<br />

jöttek. A 18. század végétôl Kölesdrôl<br />

és Varsád környéki német falvakból<br />

érkezô evangélikus németek gyorsan beolvadtak<br />

az itt élô református magyarságba.<br />

A Petôfi utcában az 1790-ben emelet<br />

késô barokk református templom tekinthetô<br />

meg. Különlegessége a szószék<br />

felett lévô parasztbarokk stílusú egyedi<br />

színezésû hangvetô. A templomban található<br />

koronás címer eredeti helyén át-


vészelte az elmúlt negyven évet. (Az érdeklôdôk<br />

jelentkezhetnek Keresztes<br />

Hajnalka lelkésznél. Medina, Kossuth u.<br />

57–58. Tel.: 74/434-391.) Az egyházközség<br />

révén minden év júliusában rendezik<br />

meg a Tolna Megyei Református<br />

Egyházmegye nyári gyermektáborát.<br />

A faluban él, (a Petôfi utca 25. szám<br />

alatt van a mûhelye), ifj. Kôszegi István,<br />

aki egyszerû népi hangszereket készít.<br />

Elôzetes bejelentéssel megtekinthetik a<br />

látogatók, hogyan kel életre a köcsögduda,<br />

a pánsíp. (Bejelentkezés: Bajcsy-Zs.<br />

u. 49. Tel.: 74/ 434-777).<br />

A faluban október elején tartják a<br />

hagyományos szüreti vigasságot. A XIX.<br />

századi birtokos család, az Apponyiak<br />

klasszicista stílusban 1840 körül épített,<br />

majd negyven év múlva eklektikus stílusban<br />

bôvített kastélya (ma iskolaként<br />

mûködik).<br />

TENGELIC<br />

Irányítószám: 7054 Körzethívószám: 74<br />

A székesfehérvári útról két irányból is<br />

megközelíthetô Tengelic. A község lélekszáma<br />

2700 fô, határán kívül találhatók az<br />

egykori birtokosok kastélyai. Már a középkorban<br />

a szórt településszerkezet jellemezte.<br />

Ez ma is zavarba ejtheti a odalátogatót.<br />

A településtôl északra mintegy 2 kmre<br />

található a Csapó-család otthona. A reformkor<br />

vezetô egyénisége, Csapó Dániel<br />

a Széchenyi szellemében tevékenykedô<br />

középnemesek közé tartozott. Amerikából<br />

hozatott dohánymagot, külföldrôl tenyészállatot.<br />

Nemcsak országgyûlési felszólalásaiban<br />

sürgette, a modern gazdálkodást,<br />

hanem birtokán meg is valósította.<br />

Személyes példájával, szakkönyveivel,<br />

szervezô tevékenységével „az elsô magyar<br />

nemzetgazdává” vált.<br />

Kúriáját a reformkori klasszicista építészet<br />

kiválósága, Pollack Mihály tervezte.<br />

A klasszicista görögkeleti szerb<br />

templom nem csupán mûemlék. A megye<br />

egyetlen délszláv kisebbségi önkormányzattal<br />

rendelkezô községében, a görögkeleti<br />

vallási hagyományai (pl. házi<br />

védôszentek megünneplése, szentiváni<br />

koszorú szentelése) most is elevenen élnek.<br />

A faluval ismerkedô idegennek szemébe<br />

tûnik a házak oromzatán, az utca<br />

felôl kitett Iván-napi koszorú. Ezt minden<br />

évben július 7-én Szent Iván napján<br />

készítik el és a jövô évi bôséges búzatermést<br />

biztosítja, a ház népét megóvja a<br />

pusztulástól.<br />

A medinai szerbek Pünkösdkor tartják<br />

a templom búcsúját, de ennél nagyobb<br />

búcsú a megyében július 12-én<br />

tartott grábóci. Kellemes idôben megér<br />

egy sétát, hogy szétnézzünk a temetôben.<br />

Az épületet a századfordulón eléggé átépítették,<br />

de még így is sokat megôrzött eredeti<br />

formájából. A kastély értékes képtárának<br />

egy része a szekszárdi Wosinsky Mór<br />

Megyei Múzeumban található. Már csak<br />

nyomaiban látható az 1820-ban létesült<br />

kastélypark, ahova 56 különféle fafajt<br />

gyûjtöttek össze. Az épület hasznosításra<br />

vár.<br />

Tengelicen nyugszik a család másik<br />

tagja, Csapó Vilmos is, aki 1848-ban a<br />

Tolna megyei nemzetôrök parancsnokaként<br />

az ozorai diadal hôse volt.<br />

A falu felôl, vagy a 6-os útról leágazó<br />

úton Tengelic-Szôlôhegyen keresztül érhetjük<br />

el az egykori Benyovszky-kastélyt.<br />

A kalandos életrajzok kedvelôi számára talán<br />

csalódást okoz az a tény, hogy az alsótengelici<br />

kastély nem a madagaszkári királyként<br />

elesett gróf Benyovszky Móric,<br />

hanem egy másik Benyovszky-ág tulajdona<br />

volt. Kárpótolhat viszont mindezért a<br />

gondozott, védett park, a tavakban felfedezhetô<br />

növényritkaságok, a táj.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 109


A Benyovszky<br />

kastély<br />

A Benyovszky-park egy része zárt terület,<br />

a többi szabadon látogatható. A parkon<br />

átfolyó patakot felduzzasztották,<br />

medrét kimélyítették és egy 4,7 hektár<br />

nagyságú tavacskát alakítottak ki, Szigetekkel<br />

és a szigeteket átívelô fahidakkal.<br />

Jelenleg is horgásztóként használják.<br />

A park 90-100 éves fái között olyan<br />

különlegességek is akadnak, mint a<br />

kalábriai fenyô, a mocsáriciprus és a virginiai<br />

boróka. Az idôs fák zöme nyugati ostorfa,<br />

fekete dió, platán, kocsányos tölgy,<br />

fehér nyár, erdei- és feketefenyô.<br />

Megkapó látvány, hogy a park kidôlt<br />

fáinak gyökérzetén ökörszemek és vörösbegyek<br />

fészkelnek. A védett terület madártani<br />

vonzereje a szürke gém kolónia.<br />

KAJDACS<br />

Irányítószám: 7051 Körzethívószám: 75<br />

A 63-as útról Fehérvár felé balra letérve<br />

találjuk Kajdacsot. A székesfehérvári<br />

úttól nyugatra esô kis falu neve nemcsak<br />

honfoglaláskori lelôhelyként említésre<br />

méltó, a középkor viharos századaiban<br />

is az országos jelentôségû események<br />

sodrába került. A magyar koronát ôrzô<br />

Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta<br />

el Szerecsen János. A Szapolyai-párti<br />

110 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Kora tavasszal messze hangzik a fekete<br />

harkály hangja (legnagyobb harkályfajunk).<br />

A faodvakba macskabaglyok telepedtek.<br />

A királyka is állandó tagja az „ôserdônek”.<br />

Inkább szakemberek számára jelent<br />

különlegességet a tengelici pókbangós rét,<br />

látogatása a virágzás idején csak szakember<br />

kíséretében lehetséges, mivel a 10–30<br />

cm magas pókbangótövek alig tûnnek fel<br />

– különösen az avatatlanok számára –<br />

ezért letaposásuktól kell tartani. A mai állomány<br />

mindössze kb. 500 tô a 3 hektárnyi<br />

területen.<br />

A kastély mai gazdája Kiss István<br />

szobrászmûvész, akinek alkotásaiból május<br />

1-jétôl október 15-ig tekinthetô meg<br />

kiállítás elôzetes bejelentkezésre. (7054<br />

Felsôtengelic, Tel.: 74/423-141.)<br />

A közép-tengelici kastélyparkban, természetvédelmi<br />

területen összefüggô tórendszer<br />

van. Három tó egy egységnek nevezhetô,<br />

a negyedik külön áll. Az egész<br />

vízfelület két hektárnyit tesz ki, ponty,<br />

csuka, süllô, amur, busa, harcsa, kárász,<br />

compó és keszgefélék laknak bennük. A<br />

park mai elhanyagolt állapotában is szép.<br />

Mamutfenyôk, japánakác, bukszusliget,<br />

tölgyek, hársak örökzöldek, lepényfák látványa<br />

fogadja a látogatót.<br />

Megközelíthetô a 63-as útról a<br />

Kölesd–Paks elágazónál az utóbbi felé haladva,<br />

Paksról, illetve a 6-os útról.<br />

hadvezér foglyát és a koronát ura után<br />

vitte a mohácsi síkra. János király Perényi<br />

Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán<br />

szultánnak, ô maga pedig hûbéri<br />

kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi<br />

uralmát.<br />

A falu a középkorban a környék egyik<br />

legnépesebb települése volt. A szekszárdi<br />

vilajet összeírása szerint 1572/73-ban<br />

Kajdacson 32 családfô fizetett adót. A török<br />

kiûzése után a megye új birtokosai<br />

között megjelentek a XV. században


Liptó megyében birtokot szerzô Sztankovánszkyak<br />

is. A család, amely a Tolna megyei<br />

Kajdacsra házasság és birtokcsere révén<br />

került 1724-ben, a 19. századi megyei<br />

közéletben jelentôs szerepet játszott.<br />

Nyughelyüket, a többször feltört<br />

Sztankovánszky mauzóleumot Ybl Miklós<br />

és Ney Béla tervei alapján eklektikus<br />

NAGYDOROG<br />

Irányítószám7044 Körzethívószám: 75<br />

Nagydorogra dél felôl a 63-as számú<br />

úton érkezünk. A község nevére büszkék a<br />

helyiek, az ószláv „drog” szóból származik,<br />

melynek jelentése barát. Ezt tapasztalhatja<br />

az utazó, ha elidôzik a községben.<br />

Fôutcáján jobbra ipartörténeti emlék<br />

volt a Szeszgyár. Ma üresen álló épülete<br />

látható. Az elsô útkeresztezôdésben balra,<br />

Sárszentlôrinc felé a Dohánybeváltó épületcsoportja<br />

magasodik.<br />

De folytassuk útunkat a fôutcán. A<br />

község központjában a századelô patinás<br />

épületei láthatók, melyekben a rendôrôrs,<br />

az óvoda, kapott helyet. Itt tekinthetô<br />

meg (Kossuth Lajos u. 32.) az Idôsek otthona<br />

hátsó traktusában, néhai Stockinger<br />

Artur plébános Sipka és Kalapmúzeuma.<br />

A kiállításon több, mint 60 kalap és sipka látható<br />

a világ számos tájáról: Európából, Afrikából,<br />

Ázsiából és a tengeren túlról. A magyar kalapviseletet<br />

– egyebek között – a hortobágyi csikós kalap, a<br />

pörgekalap, meg a somogyi ünnepi juhászkalap képviseli.<br />

(Nyitva: munkanapokon 8-tól 16 óráig, munkaszüneti<br />

napokon elôzetes bejelentés alapján. Bejelentkezni<br />

Wéber Lajosnál Kossuth u. 61. számon lehet,<br />

illetve a 74/333-148-as telefonon.)<br />

A kanyargós fôutcán felfelé tartva, a<br />

helyiek által a „Fôszegnek” nevezett területen,<br />

római katolikus templom áll, mellette<br />

az újonnan épült sportcsarnok. Mögötte<br />

látható a Széchenyiek kastélya, ma<br />

általános iskola, udvarában ma is látható<br />

stílusban építették 1876-ban. A község<br />

közepén fekvô egykori kastélyuk (Arany<br />

János u. 173.) ma iskola. A település mûemlék<br />

jellegû épületét, a barokk római<br />

katolikus templomot 1891-ben teljesen<br />

átalakították.<br />

(Római Katolikus Plébánia: Tabán u.<br />

82. Tel.: 74/351-219.)<br />

ipartörténeti emlék a századelôn még mûködô<br />

víztorony.<br />

Tovább haladva, balra az 1875-ben<br />

épült községi iskola, vele szemben az<br />

1774-ben épült református templom látható.<br />

A nagydorogi gyülekezet csak Mária<br />

Terézia engedélyével emelhette templomát,<br />

a torony pedig még húsz évvel késôbbi<br />

az épületen. Benne egy korabeli<br />

márványtábla és egy múlt századi orgona.<br />

Erôs református közösségérôl 1626-ban<br />

van elsô híradásunk: Decsi Lôrinc neve<br />

ott szerepel a Dunamelléki egyházkerület<br />

prédikátorai között. Nagydorogon született<br />

Benedek Mihály prédikátor, református<br />

püspök, a Debreceni grammatika<br />

egyik szerzôje, s itt volt lelkész 1829-tôl<br />

Fördôs Dávid költô, egyházi író, számos<br />

halottbúcsúztató szerzôje.<br />

Áprilisban nyílik a fekete<br />

kökörcsin<br />

Apró nôszirom a<br />

szenesi legelôn<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 111


Koccintás a györkönyi<br />

pincefaluban<br />

A református templomnál jobbra<br />

kanyarodva Györkönybe jutunk. A fôutcán<br />

a községet két kilométerre elhagyva<br />

a 63-as út mindkét oldalán a szenesi legelô<br />

természetvédelmi területéhez jutunk.<br />

A 87 hektáros legelô legjellegzetesebb<br />

növényei az áprilisban nyíló fekete<br />

GYÖRKÖNY<br />

Irányítószám: 7045 Körzethívószám: 75<br />

Nagydorog központjából jobbra fordulva<br />

közelítjük meg Györkönyt. Az<br />

1150 lelkes község szép völgyben fekszik,<br />

területe ôsidôk óta lakott volt. Határában<br />

érdemes néhány percre megállni, elidôzni,<br />

hiszen számos római sírkô került elô,<br />

amelyek a szekszárdi múzeum kiállításán<br />

láthatók. Az elsô írásos emlék egy vatikáni<br />

adólista a XIII. századból.<br />

Birtokosai a középkorban gyakran<br />

cserélôdtek. A török után (Meszlényi János<br />

fehér megyei alispán hívására) evangé-<br />

112 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

kökörcsin. Ezt az apró nôszirom, a kékvirágú<br />

pusztai meting virágzása követi.<br />

Csak a környéken található az ôszi füzértekercs<br />

érdekes virága. A jobb oldalon<br />

látható homokbánya falában fészkel a<br />

színpompás gyurgyalag.<br />

likus magyarok, majd 1717 táján Mosonból<br />

érkezô evangélikus ún. „heidebauerek”<br />

vették birtokukba az elnéptelenedett<br />

falut. A magyarok 1723-ban papjukkal,<br />

Bárány Györggyel (1682–1757) együtt a<br />

szomszédos Sárszentlôrincre költöztek, s<br />

helyükbe Hessenbôl jöttek telepesek.<br />

A vallás közössége ellenére a hesseni<br />

evangélikusok és a „heidebauerek” nyelvjárásukban,<br />

szokásaikban a legutóbbi idôkig<br />

elkülönültek. Még a XVII. század második<br />

felében épült barokk evangélikus<br />

templomban (Lelkészi Hivatal: Fô u. 493.<br />

Tel.: 75/352-408) is külön padsorokban<br />

ültek.<br />

A falu szülötte Tolnai Lajos<br />

(1837–1902) költô, író, szerkesztô, a 19.<br />

század végi magyar prózairodalom egyik<br />

jelentôs képviselôje.<br />

A hagyományok és tárgyi emlékek<br />

megôrzésére régi, nádfedeles házban rendezték<br />

be a falumúzeumot.<br />

Györkönyben járva érdemes végigsétálni<br />

a különleges szépségû pincefalun<br />

megkóstolni a jófajta borokat. A falut<br />

nagy szôlôterületek övezik, itt terem a remek<br />

györkönyi bor „alapanyaga”. A présházak<br />

szorosan egymás mellé, szabályos<br />

sorokban épültek, „kémény nélküli” falunak<br />

is nevezik. Az 1980-as években terv<br />

készült a megmentésére, rehabilitációjára.<br />

A pincefaluban szabadtéri színpad kínál<br />

nagyszerû színhelyet népünnepélyeknek,<br />

szabadtéri programoknak.<br />

A vendéget szívesen látják Györkönyben,<br />

szállás és étkezési lehetôség magánházaknál<br />

kínálkozik.


SÁRSZENTLÔRINC<br />

Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75<br />

A hangulatos, mindössze 1200 lakosú<br />

falut a 63-as útról Nagydorog felôl<br />

érhetjük el a legegyszerûbben. A Sárvíz,<br />

majd a Sió-hídon átkelve gyönyörködhetünk<br />

rajta, jobbra a falu felé vesszük<br />

az irányt.<br />

A község 1803-ban alapított evangélikus<br />

gimnáziumában nagyszerû tanárok<br />

tanítottak 1831-ben is, amikor 9 évesen<br />

Petôfi Sándor odakerült.<br />

A barokk evangélikus templom oltára<br />

mögött ma is megtekinthetôk a gyermekkéz<br />

véste, monogrammal jelölt padok,<br />

melyeket valaha a legnagyobb magyar<br />

költô is koptatott. Csepregi Béla<br />

evangélikus lelkész kutatásai alapján<br />

részletesen ismerjük Petôfi Sárszentlôrincen<br />

töltött két tanévének eseményeit:<br />

tanárait, barátait, szállásadóit, s a<br />

tanulmányi követelményeket. Az egykori<br />

osztálytárs, barát, Sass István visszaemlékezéseibôl<br />

azt is tudjuk, hogy amikor<br />

évek múlva felkeresi borjádi birtokán,<br />

begyalogol Lôrincre, hogy kezet<br />

szoríthasson régi kedves tanárával, Lehr<br />

Alberttel. A gimnáziumi éveket idézve<br />

írja a sárszentlôrinci jegyzô leányának,<br />

Hittig Amáliának ajánlott „Gyermekkori<br />

barátnémhoz” címû versét. A „Hegyen<br />

ülök”-kel pedig kedves tanítójára emlékezik.<br />

UZD<br />

Irányítószám: 7047 Körzethívószám: 75<br />

A Paksy család egykori birtokaihoz<br />

tartozó pusztán a múlt század közepén<br />

alakult ki a kölesdi út mentén fekvô kis<br />

település, amelyhez a szomszédos Borjád<br />

is tartozik. A falu déli részén található kúriák<br />

sorától kissé távolabb a község mögötti<br />

dombra kanyarodó út végén fekszik<br />

a Fördôs-család fészke. Az épületben<br />

Az evangélikus gimnáziumot késôbb<br />

lakóházzá alakították. Ma éppúgy népi<br />

mûemlék, mint a Petôfi számára két évig<br />

otthont jelentô jegyzôlak, amelynek<br />

épületében elhelyezett kiállítás néprajzi<br />

tárgyai a költô korának mindennapi életét<br />

idézik.<br />

A romlásnak indult faluba életet leheltek.<br />

Az úzdi kúria egykori tulajdonosának<br />

Pesthy Pál igazságügyminiszternek<br />

rokona dr. Predmerszky Tibor<br />

kárpótlással kapott 345.000 forintját<br />

ajánlotta fel az evangélikus egyházközség<br />

népfôiskolai alapítványának. Az alapítvány<br />

Zsivora György kultúrmecénás nevét<br />

viseli, aki a Magyar Tudományos<br />

Akadémiát is nagyban támogatta. Apja<br />

takácsmester volt.<br />

Ma a Népfôiskolai Szövômûhely a<br />

Bocskai u. 3. szám alatt hétköznap munkaidôben<br />

7.30–16.00-ig látogatható,<br />

ahol volt munkanélkül asszonyok hagyományos<br />

kézi szövéssel készítenek szônyegeket,<br />

falvédôket, tarisznyákat. A<br />

szövés folyamata megtekinthetô. Vásárolni<br />

is lehet.<br />

Az egykori gimnázium mûemléki<br />

épületében Nagy Zoltán fazekas dolgozik,<br />

aki elôzetes bejelentéssel szintén fogad<br />

csoportokat (Tel.: 75/332-286.<br />

Sárszentlôrinc, Petôfi tér 1.) A volt jegyzôlak<br />

ma a Petôfi-ház. (Kulcs a Polgármesteri<br />

Hivatalban van: Petôfi u. 22.<br />

Tel.: 75/333-162.)<br />

megtekinthetô a környék történetét, néprajzi<br />

és mûvelôdéstörténeti emlékeit bemutató<br />

kiállítás kuriózuma, egy úttörôgyûjtemény.<br />

A kis múzeum létrehozója és<br />

ôrzôje Renkecz József szívesen látja a vendégeket,<br />

kalauzolja a látogatókat. (7047<br />

Sárszentlôrinc, József A. u.) A környéken<br />

kiránduló csoportok szállást is találhatnak<br />

a kúriában. Petôfi Sándor uzdi kirándulására<br />

emlékeztet a négyökrös szekér a<br />

park fái alatt.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 113


A borjádi Petôfi-méhes<br />

Jégkorszaki maradvány faj a<br />

zergeboglár<br />

BORJÁD<br />

Irányítószám: 7756 Körzethívószám: 75<br />

A néhány házból álló kis települést –<br />

amely felett a domboldalban egyedülálló<br />

ipari történelmi mûemlék magasodik, egy<br />

sörétgyártó torony látható – általában<br />

csak Uzddal együtt említik, sok térképen<br />

BIKÁCS<br />

Irányítószám: 7043 Körzethívószám: 75<br />

A 63. sz. fôútra térünk vissza Nagydorogon<br />

át,észak felé folytatva utunk.<br />

Bikács határát elérve, alig vesszük észre,<br />

hogy a malompatak felett haladtunk át és<br />

beérünk a faluba. A háború elôtti idôszakban<br />

vízimalmok kerekét hajtotta a patak.<br />

Mára a három malomból csak egy látható.<br />

Tovább haladva lassításra készteti az<br />

utazót a nagyívû útkanyar, de egyben az<br />

úttest melletti épületekre hívja fel a figyelmet.<br />

Baloldalt látható az evangélikus<br />

templom, amely 1736-ban épült. Stílusát<br />

illetôen barokk, a berendezése mûemlék.<br />

114 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

fel sem tüntetik. Hírnevét néhány hangulatos<br />

verssornak köszönheti. Petôfi Sándor,<br />

az ország ünnepelt költôje 1845 szeptemberében<br />

egykori iskola- és padtársa,<br />

Sass István meghívására – két hetet Sassék<br />

borjádi birtokán töltött.<br />

Borjádon Petôfi kedvenc tartózkodási<br />

helye volt a méhes, amely ma emlékhely.<br />

A hely hangulatát idézik a Sass Zsófia emlékkönyvébe<br />

írt sorok, melyeket a hölgy<br />

még idôs korában is elérzékenyülve olvasott<br />

fel:<br />

„Méhek s virágok kertednek lakói,<br />

Méhes, virágos kert legyen szíved”.<br />

Talán a méhek, talán a méz illata tette,<br />

de mintha a költô szíve is megtelt volna<br />

zsongással, a boldogság ígéreté-vel. Errôl<br />

tanúskodik Sass Erzsikének írt verse A<br />

négyökrös szekér.<br />

A Sass kúrián tábla ôrzi a költô látogatásának<br />

emlékét, ma magántulajdonban<br />

van, de érdeklôdôk megnézhetik a méhest,<br />

idôzhetnek a csodálatosan rendbe<br />

hozott parkban. Vízitúrázóknak ingyen<br />

kikötôhelyet (fürdô, tûzrakóhely) biztosít<br />

a nagyvonalú gazda, egyetlen kikötéssel:<br />

vigyázni kell a környezetre.<br />

Jobboldalt láthatjuk az új iskolát,<br />

amely egyúttal faluházként is mûködik.<br />

Olcsó szálláslehetôség diákok, iskolai csoportok<br />

számára. (Információ: a Polgármesteri<br />

Hivatalban 7043 Bikács, Szabadság<br />

tér 1. Tel.: 75/333-153) A település<br />

jellegzetessége a széles utca, amelyen fûrészfogas<br />

jellegû beépítéssel követik egymást<br />

a házak. Külön figyelmet érdemelnek<br />

a hagyományos tornácos épületek, takaros<br />

porták. A lakosság mindig is mezôgazdasági<br />

termeléssel foglalkozott. Régebben<br />

hagyománya volt a dohánytermesztésnek.<br />

A középkori okleveles adatok szerint<br />

a Sárvíz mentén összefüggô besenyô<br />

települések voltak. A besenyô Bikács nemzetség<br />

névadó fészke Bikácson, monostora<br />

Madocsán volt. Bikácsot a XIV. század


derekán Ugali Pál birtokolta, majd felét<br />

Dobi Demeter hagyatékaként annak lányai<br />

kapját 1375-ben. A gyorsan változó<br />

tulajdonosok sorában Lackfiak, Kanizsaiak<br />

szerepelnek. A török alatt a szekszárdi<br />

vilajet összeírása szerint 1572–73-ban Bikácson<br />

29 családfô fizetett adót. A XVIII.<br />

században újratelepülô faluba Györkönyhöz<br />

hasonlóan a nyugat-magyarországi<br />

Moson megyébôl érkeznek ún. „heidebauerek”.<br />

A fôútról jobb kéz felé térve kb. 3 km<br />

távolságban eljuthatunk a bikácsi Ökörhegyhez,<br />

ahova szilárd út vezet.<br />

A bikácsi Ökör-hegy (43.2 hektár)<br />

természetvédelmi terület. Ez a homokos<br />

terület ôrizte meg legszínpompásabban az<br />

ôsi sztyeppék jellegzetességét.<br />

Aki májusban erre téved, szemet gyönyörködtetô<br />

árvalányhaj-tengert lát maga<br />

elôtt. Sehol a Dunántúlnak nincs ilyen<br />

összefüggô a homokja. Májusban pompázik<br />

a homoki nôszirom, valamint a törpe<br />

nôszirom. Az illatozó virágok a nektárkedvelô<br />

rovarok tömegét csalogatják. Nagyon<br />

gazdag lepke állománya van. Aki egy<br />

kicsit is szereti a természetet felejthetetlen<br />

emléket szerezhet magának.<br />

A kistápéi láprétet (47 hektár) a bikácsi<br />

Ökör-hegy közvetlen közelében találjuk.<br />

Merôben eltérô klímájú és vegetációjú<br />

természetvédelmi terület. A tartós<br />

nedvesség hatására a mélyfekvésû részeken<br />

rekettyefûz bokrokkal tarkított láprészek,<br />

zsombékok, füzes kiszáradó láprészek alakultak<br />

ki. A kicsit magasabb részeken –<br />

idôszakosan még vízzel borított környezetben<br />

– nyírerdôt találunk. A hûvös mikroklímának<br />

köszönhetôen a lápréten megmaradt<br />

a jégkorszaki reliktumfaj, a zergeboglár.<br />

Az üde lápréteken a nyílt vízfelületeket<br />

messzirôl jelzik a mocsári nôszirom<br />

kimagasló sárga virágú tövei.<br />

Jól érzi magát a környezetben a mocsári<br />

sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelû<br />

lizinka.<br />

A kiszáradó lápréteken pompás orchideafajok<br />

tenyésznek: ujjas kosbor, a szúnyoglábú<br />

bibircsvirág. Itt él a ritka, védett<br />

páfrányfajunk, a kígyónyelv.<br />

Madárvilága gazdag: nagykócsagok,<br />

feketególyák, szürkegémek, récék, szárcsák,<br />

vízityúkok, sárszalonkák népesítik be.<br />

Megtalálható benne, nyíres, füzes,<br />

nyírláb bokrok, valamint olyan növények,<br />

amelyek az alföldi lápréten és az Alpok<br />

nyúlványain vannak. Botanikus kérdés,<br />

vajon hogyan juthatnak el ide ezek a növények:<br />

örök talány. A terület egy kiszáradó<br />

láprét jégkorszaki maradványokkal<br />

(zergeboglár). Ezen a tôzeges területen 11<br />

fajta orchidea található meg. Jelenleg szabadon<br />

látogatható. A védett területekrôl<br />

tájékoztatást, csoportok részére helyszíni<br />

vezetést Joó Antal tájvédelmi körzetvezetônél<br />

lehet kérni. (Tel: 75/311-612, 06-<br />

60/311-548.)<br />

Bikács a települését észak irányban elhagyva<br />

Fejér megyébe jutunk. Vajtára,<br />

amely ismert melegvizes gyógyfürdôjérôl.<br />

Ezt követi a Csók István Emlékmúzeumról<br />

és a piros paprikáról híres Cece.<br />

Árvalányhaj tenger<br />

a bikácsi<br />

Ökör-hegyen<br />

A kistápéi láprét<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 115


Ha Bikács központjában Kistápé felé<br />

kanyarodunk, elérjük a Jindra-tavat. (Betonút<br />

mellett fekszik, jól megközelíthetô.)<br />

A vízben harcsa, amur, kárász, dévér, süllô<br />

és balin várja a horgászokat.<br />

NÉMETKÉR<br />

Irányítószám: 7039 Körzethívószám: 75<br />

A 63-as számú útról Cece központjában<br />

kell elfordulnunk, hogy 12 kilométeres<br />

kitérôvel a Dél-Mezôföld csücskén<br />

fekvô Németkérre érkezzünk. Már a<br />

csiszolt kôkorszakból maradtak fenn leletek,<br />

melyek bizonyítják, hogy évezredekkel<br />

ezelôtt lakott volt a terület. A falu<br />

határában lévô löszdombok mélyébôl<br />

kérültek elô római kori leletek, melyek<br />

közül legértékesebb a Sánc-hegyen napvilágra<br />

került Juppiter Dolichenus istenkultuszának<br />

jellegzetes emléke, egy<br />

bronzlemez. Ezen egy katonaistenség bika<br />

hátán ül és villámot, illetve harci bárdot<br />

tart a kezében. (A Nemzeti Múzeumban<br />

látható.)<br />

A népvándorlás korában is kedvelt<br />

hely volt a mai Németkér és környéke. A<br />

település nevét a Kér-törzsbôl eredeztetik.<br />

1193-ban már Ker néven említik oklevélben.<br />

Humoros magyarázatot adnak<br />

e kérdésre maguk a németkériek: „A<br />

dunaföldváriak szerint a német mindig<br />

HARDI CSÁRDA<br />

Birkapörkölttel és pacallal várjuk<br />

kedves vendégeinket családias<br />

hangulatú csárdánkban.<br />

7039 NÉMETKÉR<br />

Vörösmarty u. 19.<br />

Tel.: 75/331-203<br />

116 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Fôzés, sátorozási és lakókocsi parkolási<br />

lehetôség van a vízparton, napijegyet<br />

pedig Nagydorogon és Bikácson is adnak.<br />

(Az egyesület címén lehet érdeklôdni.)<br />

kér, ezért lett Németkér.“ (Korábban<br />

Földvár volt a járás elsô községe, amelytôl<br />

valóban lehetett kérni.) A valóság az,<br />

hogy a németkériek maguk között svábosan<br />

Kérnek, Kírnek nevezik falujukat.<br />

A török hódoltság alatt elnéptelenedik<br />

a falu, mindössze hat ház vészeli át a<br />

korszakot a XVI. század végére. A község<br />

felvirágzása az 1785-ben érkezô elsô német<br />

családok megtelepedésével kezdôdik<br />

meg. A letelepedô 176 fô egyre gyarapodott,<br />

több hullámban érkeztek elsôsorban<br />

a mai Hesseni-tartományból telepesek.<br />

A századfordulóra (1910) közel<br />

2500 lélekszámú volt a település. A szorgos<br />

németek 1918-ra építették meg<br />

templomukat, szeptember 15-én szentelték<br />

fel. Ez a németkéri búcsú napja. A hivatalos<br />

iratokban 1789-tôl szerepel<br />

Német-Keér néven a község. A német-ajkú<br />

lakosok érzelmileg is kötôdtek az új<br />

hazához, a 48/49-es szabadságharc emléke<br />

úgy ôrzôdött meg a faluban, hogy a<br />

felserdülô legények a hôsök neveit<br />

osztották szét egymás között. Így lett<br />

Klapka a Rauth Ignác, Kossuth Gyuri a


Reich Gyuri, Görgey a Rodenbücher Ferenc.<br />

A múlt feltárásában a helytörténeti<br />

klub végzett nagy munkát, gyûjtômunkájuk<br />

eredménye a Falumúzeum szép kiállítási<br />

anyaga. (Információ: Mûvelôdési<br />

Ház és Könyvtár Szabadság u. 25. Tel:<br />

75/331-524.)<br />

Németkér környéke természeti érdekességeket<br />

is rejt. A települést Paks felé<br />

elhagyva, a Gyapa-pusztától délre esô<br />

homokdomb, az úgynevezett Látóhegy<br />

emelkedik. (A Látóhegyet hivatalosan<br />

Templom-hegynek nevezik, a németajkú<br />

lakosság Kirches Gipfelnek mondja.) A<br />

PÁLFA,<br />

FELSÔRÁCEGRES<br />

Irányítószám: 7042 Körzethívószám: 75<br />

Már a szomszéd megyében járunk, a<br />

63-as útról Vajtánál kell letérnünk, hogy<br />

elérjük a csaknem 2000 lakosú kis községet.<br />

A középkorban Pálfalva néven<br />

1450–62 között Apari Fülöpé volt, akinek<br />

magvaszakadtával Mátyás király<br />

Garai László nádor özvegyének és fiának<br />

adta. A sármelléki falut a török alatt<br />

mindössze 19 család lakta.<br />

A korszak végére teljesen elnéptelenedett<br />

településre néhány évi adómentesség<br />

reményében az 1720-as évek elején fôként<br />

Látóhegy 172 méter magasságával a környék<br />

legmagasabb pontja, jellemzô<br />

növényfajtái a homoki csenkesz, a hunyor,<br />

az ezüstperje, a vadszegfû és megtalálható<br />

az árvalányhaj is. Kizárólag a tolnai<br />

homokterületek sajátsága a tavaszi<br />

tarka sáfrány, pompázik a vidéken. A homokvilág<br />

kuriózuma a pusztai tyúk, ugróegér,<br />

s néhány évtizede még viperát is<br />

láttak errefelé.<br />

A Látóhegy közelében találjuk az értékes<br />

állatvilágnak otthont adó apró tavakat<br />

(Vájer). Szárcsa, vadkacsa él itt, a<br />

Fehér-tó nádasában szürke gém fészkel.<br />

református magyarok érkeznek a szomszéd<br />

megyékbôl. A falu a XVIII. században<br />

Rácegressel együtt – amely a XVI.<br />

század végén még önálló falu Al-Egrös néven,<br />

de a 19. század közepén már Pálfához<br />

tartozó puszta – a Mercy gróf által 1722ben<br />

megvásárolt hôgyészi uradalom, majd<br />

az Apponyi-birtok része.<br />

Késô barokk katolikus temploma<br />

1789-ben épült.<br />

A település a magyar történelemben<br />

nem játszott különösebb szerepet, a 20.<br />

századi irodalmunknak azonban több jelentôs<br />

személyiséget is adott.<br />

Felsô Rácegrespusztán született Illyés<br />

Gyula, Alsó-Rácegrespusztán pedig Lázár<br />

Ervin.<br />

KÉTDUDÁS VENDÉGLÔ<br />

Cece Tel.: 06-30/461-615<br />

Nyitva: mindennap 9–23-ig.<br />

„Inyenc” étlap, borjú és vad<br />

ételkülönlegességek<br />

Illyés a Puszták népében<br />

megörökíti<br />

a pusztai gyermekek<br />

mindennapjait, s elsô<br />

iskoláját. A nagyapja által<br />

gyártott kocsival<br />

és paripával játszó,<br />

nyilat, bodzafából vízipuskát<br />

készítô télen<br />

fakorcsolyázó kisfiú<br />

a rácegresi tanyai iskolában<br />

tanul meg írni, olvasni.<br />

Az egykori tanterem padjai,<br />

a szemléltetôeszközök<br />

környékbeli iskolák<br />

padlásáról kerültek elô.<br />

A költô, író gyermekéveire<br />

kkiiáállllííttááss emlékeztet.<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 117


SIMONTORNYA<br />

Irányítószám: 7081 Körzethívószám: 74<br />

A 63-as úton tovább haladva Cecén<br />

kell a 61-es útra kanyarodnunk, de a<br />

61-es úton ellenkezô irányból Tamási<br />

felôl is könnyen elérhetô. A közel ötezer<br />

lakosú kisváros vasúton és közúton egyaránt<br />

jól megközelíthetô, itt találkozik a<br />

Dunaföldvár–Nagykanizsa közötti 61es<br />

úttal a 64-es, amely a Balaton északi<br />

csücskéhez vezet.<br />

Simontornya a Sió–Sárvíz völgyének<br />

északi kapuja. Talán e fontos hadászati<br />

szempont is szerepet játszott abban,<br />

hogy Salamon fia Simon a XIII.<br />

század végén e helyen építette fel azt a<br />

tornyot, melyrôl nevét kapta a település.<br />

A városközpont meghatározója ma<br />

is a simontornyai vár. Múltjáról érdemes<br />

tudni, hogy természetes vizekkel,<br />

mocsarakkal körülvett vár elôször csak e<br />

toronyból állt, amelynek emeletén a<br />

várúr lakott, s ott helyezték el az ôrséget<br />

is. A földszinten volt a konyha és a cselédség,<br />

a pincében a börtön, a raktárak.<br />

A kitûnô helyen fekvô erôsség hamarosan<br />

tovább épült, urai a középkori<br />

jutalmazások és kegyvesztések miatt<br />

azonban gyakran változtak. Lackfi István<br />

erdélyi vajda volt az elsô, akinek<br />

1347-ben örökösei számára is sikerült<br />

118 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

meg-szereznie a várat. Szintén István<br />

névre hallgató fôlovászmester unokáját<br />

azonban az ármánykodó Garaiak egy<br />

Zsigmond király elleni összeesküvésbe<br />

keverték, s lefejezését követôen Simontornya<br />

1397-tôl a Kanizsaiak, majd<br />

Ozorai Pipó tulajdonába került.<br />

A firenzei származású fôúr halála<br />

után Garai János vette meg a birtokot,<br />

aki azonban csupán két esztendeig élvezhette<br />

a régóta áhított javadalmat,<br />

míg felesége meg nem mérgezte. A kicsapongó,<br />

leányát is a feslett életre csábító<br />

asszonyt életfogytig tartó várfogságra<br />

ítélték, a vár pedig a család másik<br />

ágára, Garai László késôbbi nádorra<br />

szállt.<br />

Nekik sem hozott sok szerencsét Simontornya<br />

birtoklása. Az Ulászló megkoronázását<br />

ellenzô királyné csak a korona<br />

üres tokját adja át neki megôrzésre,<br />

a fegyveres lázadáshoz vezetô<br />

konfliktus leverése után a király 1441ben<br />

Rozgonyi Simonnak adta a várat.<br />

A király azonban még az új tulajdonos<br />

beiktatása elôtt elesett a várnai csatában,<br />

Simontornya tehát továbbra is a<br />

Garaiaké maradt. A család 4.100 arany<br />

forintért elzálogosította egy gazdag budai<br />

polgárnak, s csak évek múltán tudta<br />

ismét visszaszerezni a késôbb a Hunyadiak<br />

elleni szövetségesek találkozóhelyévé<br />

váló birtokot.<br />

TULIPÁN ÉTTEREM<br />

Simontornya Tel.: 74/487-491<br />

Nyitva egész évben: 6–23-ig.<br />

Tavasztól ôszig az étterem mellett<br />

non-stop büfékocsi üzemel.<br />

Csoportok részére különálló helyiségek.


Garai László édesanyja Cillei-lány<br />

volt, s mindkét család hagyományosan ellensége<br />

volt a Hunyadi-háznak. Komoly<br />

szerepük volt Hunyadi László lefejeztetésében<br />

is. Amikor Mátyás lerázta magáról<br />

Szilágyi Mihály gyámkodását, a sértett<br />

fôúr Belgrádból Simontornyára sietett,<br />

hogy szövetségre lépjen Garai Lászlóval és<br />

Ujlaki Miklóssal. Nem csoda hát, ha ezek<br />

után Mátyás megfosztotta Garait nádori<br />

tisztségétôl, s a várat feleségének, Beatrixnek<br />

ajándékozta. Amikor az özvegy királyné<br />

1500-ban elhagyta az országot, Gergelylaki<br />

Buzlay Mózes országbíró szerezte<br />

meg a birtokot.<br />

A vár mai formáját az új tulajdonosnak<br />

köszönhetôen az 1509-ben befejezett<br />

reneszánsz átépítés nyomán nyerte el. A<br />

kaputorony felvonóhídja melletti sárkányos<br />

címer évszázadokon át hirdette hatalmát.<br />

Az ingoványos talajon álló várat<br />

25-30 cm átmérôjû, mélyen az agyagba<br />

vert tölgyfa oszlopokra alapozták, melyeken<br />

ma is szilárdan állnak a hatalmas falak.<br />

Az 1543–44-es hadjárat során a Tolna<br />

megyei várakkal együtt Simontornya is<br />

a törökök kezére került. Elestét Tinódi így<br />

énekelte meg:<br />

„Kiszálla sok néppel az Mehmet basa,<br />

Simontornyát, Döbröközt és Ozorát<br />

megvevé, elfoglalá az basa.<br />

Onnat Hatvanra indul az basa.”<br />

A török idôkben a falakon ágyúkat<br />

helyeztek el, alaposan kibôvítették és<br />

megerôsítették a várat, amely a simontornyai<br />

szandzsák központja volt. Simontornyán<br />

nem is annyira a törökkorban, inkább<br />

a kuruc harcok idején követett ostrom<br />

ostromot.<br />

Ságfai Sándor László pápai kapitány<br />

Rákóczi zászlajára eskette fel a kiéheztetett<br />

várôrségét 1704 elején, de még ugyanazon<br />

év ôszén császári zászló lengett a vár fokán.<br />

Heister labanc generális foglalta el a<br />

várat, s húzatta karóba parancsnokának<br />

fejét egy meglepetésszerû támadás után.<br />

A következô évi elkeseredett ostromot követôen<br />

ismét a kurucoké lett az erôsség.<br />

Vak Bottyán katonáitól a császáriak többször<br />

is megkísérelték visszavenni a várat,<br />

az utánpótlásaitól elvágott, sokat nélkülözô,<br />

körbezárt várvédôk azonban hôsiesen<br />

ellenálltak az egyre erôsebb rohamoknak.<br />

Egy ostoba véletlen azonban végül a<br />

labancokat segítette gyôzelemre. A munícióból<br />

és élelembôl teljesen kifogyott várvédôk<br />

1709. augusztus 28-án hajnalban a<br />

császári hadak flandriai gyôzelmét üdvözlô<br />

ágyúzást egy általános roham kezdetének<br />

vélték, s értelmetlennek látva a további<br />

harcot, kitûzték a fehér zászlót. Az áruló<br />

Ocskay kivégzéséért cserébe Heister generális<br />

azon nyomban leüttette a várparancsnok<br />

fejét. Fodor László dandártábornok<br />

rettegés nélkül, díszegyenruhában lépett<br />

a vérpadra. A bakónak még egy marék<br />

aranyat is adott, hogy biztos legyen<br />

abban, jól fogja végezni a dolgát.<br />

A harcok alatt egészen közelrôl, több<br />

oldalról, még a mocsár felôl, a Sión leúsztatott<br />

tutajokról is erôsen ágyúzott falak<br />

komoly sérüléseket szenvedtek. A golyók<br />

becsapódásának nyoma a vastag falakon<br />

helyenként ma is látható. Simontornyát<br />

A várkapu<br />

sárkányos kilincse<br />

A simontornyai vár<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 119


1686-ban Bádeni Lajos, korának egyik<br />

legnagyobb hadvezére szabadította fel. Az<br />

uradalmat Lipót császártól a németalföldi<br />

eredetû Styrum–Lymburg-család vásárolta<br />

meg, s birtokukon 1695-ben ôk telepítettek<br />

le elsôként német iparosokat.<br />

Az ipar fejlôdésének igazi elindítója<br />

Fried Salamon morvaországi tímármester<br />

volt, aki 1780-ban gróf Styrum Károly segítségével<br />

mûhelyt alapított, s e kis mûhelybôl<br />

aztán leszármazottai világhírû<br />

bôrgyárat építettek. A Bôrgyár Rt. jelenleg<br />

is egyik pillére a városi rangját 1995-ben<br />

visszakapott településnek.<br />

Simontornya egykori rangjáról tanúskodik<br />

az a tény, hogy a megyei közgyûlés<br />

1718. július 26-i döntése, amely értelmében<br />

Tolna vármegye székházát Simontornyán<br />

építették meg. Így a vármegyei hivatalok,<br />

– levéltár, pénztár, alispáni, fôispáni<br />

hivatalok, börtön – 1727-tôl 1784-ig<br />

Simontornyán mûködött.<br />

Simontornya büszkesége a város központjában<br />

álló vár. Két tornyában a táj híres<br />

szülöttének, a XX. századi magyar irodalom<br />

egyik legjelentôsebb alakjának, Ilylyés<br />

Gyulának a Szülôföldem címet viselô<br />

emlékszobája, kiállítása látható. A termekben<br />

kéziratok, könyvek, képek, relikviák,<br />

a gyermek Illyés és a felnôtt mûvész életének<br />

dokumentumait. Borsos Miklós rajzai<br />

várják az érdeklôdôket. Bemutatják a költô<br />

íróasztalát is, színeivel, formájával és<br />

hangulatával is jól, illeszkedik a környe-<br />

120 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

zetbe, csakúgy, mint az ötrészes könyvespolc,<br />

a Józsefhegyi dolgozószoba egy részének<br />

pontos mása, amelyre az életmûvet<br />

összegzô kötetek kerültek.<br />

A szépen helyreállított mûemléképületben<br />

Takács Mária igazgatónô révén,<br />

aki a várat a mûvészetek otthonává<br />

tette, különleges élményt nyújtó képzô- és<br />

iparmûvészeti kiállítás is várja a látogatót.<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10-tôl<br />

13 óráig és 14-tôl 17 óráig. Tel.: 74/486-<br />

354.)<br />

A vár környéken tett rövid séta során<br />

érdemes megtekinteni a barokk katolikus<br />

templom (Római Katolikus Plébánia:<br />

Szent István kir. u. 4. Tel.: 74/486-056.)<br />

rokokó berendezését, a volt ferences rendház<br />

barokk épületében lévô plébániát és az<br />

1812-ben emelt késô barokk Szentháromság-szobrot.<br />

Ma tábla emlékeztet Pillich Ferenc<br />

gyógyszerész rovargyûjtô kutatásaira –<br />

Garányiné Staindl Katalin keramikus alkotása<br />

–, amely során fiával 753 ismeretlen<br />

virágos növényt gyûjtött össze, s 30 új<br />

rovart fedezve fel Simontornya környékérôl<br />

4005 ízeltlábú rovarfajt ismertetett.<br />

A római katolikus templommal szemben<br />

található a Pillich Ferenc sétány, amit<br />

1996. március 30-án avattak. Itt áll a II.<br />

világháborús emlékmû – Novák István<br />

szobrászmûvész alkotása –, Kelemen Kristóf<br />

Petôfi-szobra, Garányi József: Anya<br />

gyermekével címû alkotása.<br />

ENERGY DANCE HALL<br />

A kétszintes vendéglátó egységünkben étterem, disco,<br />

tekepálya, biliárdterem várja a szórakozásra,<br />

kikapcsolódásra vágyó vendégeket.<br />

Csoportos étkeztetésnél kedvezményt adunk!<br />

CECE, Vásár tér.<br />

Telefon: 06/30/210-255


Átsétálva a Sió-hídon, a bôrgyárat láthatjuk,<br />

majd egy hosszabb gyaloglás után<br />

a boráról híres Mózsé-hegyre – a Tolnai-<br />

Hegyhát kezdetéhez – juthatunk.<br />

Sétálhatunk a városközpontból a meleg<br />

vizes strand irányába is – 39 fokos hômérsékletû<br />

a víz –, amelyet a június 14-ét<br />

követô nyitás után több mint 20 ezren keresnek<br />

fel a környezô településekrôl. A<br />

strand mellett kemping található, ami<br />

május 1-jétôl áll szolgálatunkra. A város<br />

északnyugati részén terül el a Pósa-tó ,<br />

OZORA<br />

Irányítószám: 7086 Körzethívószám: 74<br />

A fôutaktól távolabb esô csendes kis<br />

falut a 64-es úttól Simontornya, Igal, illetve<br />

Tamási és Iregszemcse (65-ös út) felôl<br />

is meg lehet közelíteni. A község nevét<br />

egykori tulajdonosa, várának építôje,<br />

Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé.<br />

Vára messzirôl csalogatja ma is az utazót.<br />

Az elsô írásos emlék 1009-bôl származik,<br />

a pécsi püspökség alapítólevelében.<br />

Az elszegényedett firenzei nemesi családból<br />

származó, eredeti nevén Filippo<br />

Scolari 1369-ben született. Még nincs 13<br />

éves, amikor kereskedôinas lesz elôször<br />

Németországban, majd Budán. Firenzei<br />

gazdája honfitársához hasonlóan fûszerekkel<br />

és selyemmel kereskedett, s Budán az<br />

egykori Olasz, ma Országház utcában voltak<br />

boltjai. Fôként fôurak vásároltak nála<br />

így kerülhetett kapcsolatba a fiatal inas az<br />

elôkelô Kanizsai családdal. A család anynyira<br />

megkedvelte a tehetséges ifjút, hogy<br />

amikor 1397-ben a királytól a Kanizsai<br />

testvérek megkapják Simontornyát,<br />

Pipora bízzák igazgatását. A törekvô firenzeinek<br />

megtetszik a szomszéd birtokos,<br />

Ozorai András leánya, s a fiatalok 1399ben<br />

el is jegyzik egymást.<br />

Ozorai Pipo a középkori emberek<br />

elôtt csodásnak tûnô karrierje sokszor<br />

szinte meseszerûen alakult. Egyszer példá-<br />

megközelíthetô a 61-es útról a Sió közúti<br />

hídja elôtt – a Tamási felôl érkezôk a Sióhíd<br />

után – 200 méterre lévô vasúti átjárón<br />

átmenve. A 11,5 hektáros nádas, hinaras<br />

terület, valamikor része volt a zirci apátság<br />

halastó-rendszerének, ami a szomszédos<br />

Igarra és Mezôszilasra is kiterjedt. A<br />

„Pósá”-ban, ahogy a helyiek mondják –<br />

ponty, amur, csuka, sárga- és ezüstkárász,<br />

törpeharcsa és keszegfélék foghatók. Péntek<br />

és szombat éjjel éjszakai horgászat is<br />

lehetséges.<br />

ul ügyei intézése végett urához, az esztergomi<br />

érsekhez látogatott. Kanizsai János<br />

és a király éppen azon tanakodott, hogy a<br />

Szerbiát elfoglaló török elleni védelem<br />

megszervezésére fegyverbe állítani kívánt<br />

12 ezer katona mennyibe is kerülne, de a<br />

jelenlévô urak között senki nem volt, aki<br />

értett volna a számoláshoz. Az egykori<br />

kereskedôsegéd tollat ragadott hát, s a jelenlévô<br />

fôurak legnagyobb ámulatára pil-<br />

A szabadság jelképe,<br />

a páva<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 121


Az ozorai vár<br />

A buszmegálló az<br />

1994-es fafaragó<br />

táborban készült<br />

lanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget.<br />

Zsigmondnak nagyon megtetszett az<br />

okos ifjú, aki mindjárt a király szolgálatába<br />

lépett. A király Pipora bízta legfontosabb<br />

jövedelmét, az aranybányák kezelését.<br />

Mikor pedig diadalmas boszniai hadjárata<br />

után megalakította a Sárkányos<br />

122 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Társaságot, szerette volna ha kedvelt embere<br />

is tagja lenne. Ozorai Piponak azonban,<br />

bár akkor már hatalmas vagyonnal<br />

rendelkezett, nem volt megfelelô ragja.<br />

Zsigmond egy királyi gesztussal kinevezte<br />

szörényi bánná a volt kereskedôsegédet, s<br />

már nem volt akadálya, hogy Pipo is beléphessen<br />

a fejedelmekbôl, országbárókból<br />

álló társaságba. Ozorai Pipo 18 gyôztes<br />

hadjáratot vezetett a török ellen, s keze<br />

alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi<br />

János. Mivel az ozorai birtokhoz felesége,<br />

Ozorai Borbála kezével hozzájutott, Zsigmond<br />

király 1416-ban engedélyezte számára,<br />

hogy a korábban jelentéktelen kis<br />

faluban, amelynek késôbb mezôvárosi<br />

rangot szerzett, várat emeljen.<br />

A vár szabályos négyzet alaprajzú, zárt<br />

udvarú, egyemeletes téglafalazatú lakótömbbôl,<br />

és egy ezt körülvevô, sarkain kerek<br />

tornyokkal erôdített külsô várfalból<br />

állt. Közelében, a mai település déli részén<br />

V. Orbán pápa engedélyével ferences kolostor<br />

is épült, amely azonban a XVI. században<br />

leégett.<br />

A várkastélyt rövid ideig a magyar<br />

történelembôl jól ismert Török Bálint is<br />

birtokolta, majd az 1540-es években a töröké<br />

lett.<br />

A szétlôtt épületet a felszabadító hadjáratokat<br />

követôen új birtokosa, az Eszter-


házy-család barokk kastélyként 1730 körül<br />

építette újjá. Az új tulajdonosok a késôbbiekben<br />

fôként magtárként, de tömlôcként<br />

is használták a várkastélyt. Birtokuk<br />

központja inkább a szomszédos Kula<br />

pusztán volt, ahol érdemes megnézni a<br />

barokk méntelep 1740 körül épült ló- és<br />

tehénistállóit, a cselédházakat, a magtárat<br />

és a melléképületeket. A vár régészeti feltárása<br />

1981-ben kezdôdött, restaurálása és<br />

helyreállítása napjainkban is tart.<br />

Ozora neve ismerôsen cseng a magyar<br />

irodalomban is. Csáti Demeter Ozorán írta<br />

Pannonia megvételérôl szóló latin énekét,<br />

amely a honfoglalás eseményeit, a fehér<br />

ló mondáját örökítette meg. A korabeli<br />

szokásoknak megfelelôen szülôfaluja<br />

nevét viseli Ozorai Imre reformátor, író,<br />

az elsô protestáns szellemû magyar nyelvû<br />

könyv szerzôje. Temesvári Pelbárt egyházi<br />

író és szónok is hosszabb idôt töltött<br />

Ozorán.<br />

Az ozorai kocsma fordulópont volt<br />

Petôfi Sándor életében: itt csatlakozott<br />

Sepsy Károly színtársulatához.<br />

A falu mellett kényszerítették ugyanis<br />

fegyverletételre a tolnai nemzetôrök Jellasics<br />

utóvédseregét, a pákozdi vereség miatt<br />

visszaforduló Roth és Philippovich tábornokok<br />

szerb-horvát császári csapatait.<br />

Csapó Vilmos irányításával az éj leple<br />

alatt a Sión a Fejér megyei Tóti-pusztánál<br />

átkelni szándékozó császáriakat a maroknyi<br />

magyar sereg alaposan megtévesztette.<br />

Körben tüzet gyújtottak, egy huszárszázad<br />

pedig föl s alá nyargalászott, hadd higgye<br />

azt az ellenség, nagylétszámú sereggel áll<br />

szemben. A csel bevált. A 6.500 fôs, jól<br />

felfegyverzett hadsereg katonái, helyzetüket<br />

reménytelennek vélve, 1848. október<br />

7-én hajnalban gúlába rakták a nemzetôrök<br />

és az ôket segítô, kaszával, kapával<br />

felfegyverzett parasztok lába elôtt szuronyos<br />

puskáikat.<br />

Az ozorai diadal híre futótûzként terjedt<br />

országszerte. Másnap már öles plakátok<br />

hirdették a gyôzelmet. A tolnai nemzetôrök<br />

a gazdag zsákmányból három<br />

ágyút kaptak, amelyre az „Ozorai gyôzelem<br />

emlékére” feliratot vésték, zászlójukra<br />

pedig az „Ozora 1848” feliratot hímezték.<br />

A nyolcvanas években feltárt és helyreállítás<br />

alatt álló várkastély ma még nem látogatható,<br />

hasznosítására a tervek elkészültek.<br />

Fenntartója a Wosinsky Mór Megyei<br />

Múzeum.<br />

A leggazdagabb történelmû tolna megyei<br />

településen Ozorán érdemes megnézni<br />

a központban álló faragott alkotásokat,<br />

Cs. Kiss Ernô fafaragó népi iparmûvész<br />

és az ozorai „ügyes kezû” férfiak<br />

munkáit. Így például a községháza díszes<br />

A római katolikus<br />

templom<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 123


kapuját, a buszvárókat, a hirdetôtáblákat,<br />

faragott padokat, valamint a várhoz stílusban<br />

illeszkedô kerítéseket. A tekintetet<br />

vonzza és a képzeletet megragadja a<br />

községháza kertjében lévô Páva-szobor és<br />

a hajdani nagykocsma, (ma varroda) mellett<br />

lévô Életfa. Mindkettô Nagy Sándor<br />

szobrászmûvész alkotása. Nem véletlen,<br />

hogy 1994-ben a község a „Virágos Magyarországért”<br />

mozgalomban elsô helyet<br />

ért el, sôt az európai „Virágos Falvakért”<br />

elismerô címért is versenybe szállt.<br />

A már említett Tükörcsösrôl Szatmári<br />

Juhos László szobrászmûvész kopjafája<br />

emlékezik meg, míg a néhai kántortanító,<br />

Hadfy Béla présházában Illyés Gyula Az<br />

ozorai füzet verseinek nyomába juthatunk.<br />

A költô mellszobra (Gulyás János<br />

szobrászmûvész alkotása) a község központjában<br />

látható.<br />

KISSZÉKELY<br />

Irányítószám: 7082 Körzethívószám: 74<br />

Simontornya és Tolnanémedi között<br />

(61-es útról) csak egy kis mellékúton<br />

megközelíthetô falu csendesen bújik meg<br />

a Hegyhát dombjai között.<br />

Római katolikus temploma védett<br />

klasszicista mûemlék jellegû épület, 1823ban<br />

épült. Tornya késôbbi, a 19. század<br />

végén készült el.<br />

Mai lakói fôleg a mezôgazdasági termelésbôl<br />

élnek.<br />

Egyik felôl a Tolnai-Hegyhát erdeje,<br />

másik oldalon a kisszékelyi üdülôfalu házai<br />

szegélyezik a községben lévô 3,7 hektáros<br />

Csádés-tavat. A 61-es számú fôúton<br />

közlekedôknek Simontornya és Tolnanémedi<br />

között tábla jelzi a 6 kilométeres bekötôutat,<br />

a vonzó, szép fekvésû vizet pedig<br />

a takaros községbe érve jobbra nézve<br />

124 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Csodálatos látkép tárul elénk a Tükörcsösrôl<br />

és a Kálvária dombról. Érdemes<br />

megkóstolni a helyi gazdák finom borait.<br />

Vadászhat is a környék erdeiben az<br />

ideérkezô vagy élvezheti a horgászat nyújtotta<br />

örömet.<br />

Már Zsigmond király idejében létezett<br />

a tó – csak az úszóláp hiányzott a közepérôl<br />

–, amit Molnár-tónak neveznek és<br />

Ozora Számadó határrészéhez tartozik. A<br />

községhez közeli vízben ponty, amur, kárász,<br />

csuka, compó, keszegfélék, busa és<br />

balin akadhat horogra.<br />

Gazdag a madárvilága: megtalálható a<br />

gém, idônként a fekete gólya, a kis- illetve<br />

nagykócsag is. Minden tavasszal megérkeznek<br />

a nádasba a vándormadarak és ôszszel<br />

ezrével indulnak vissza.<br />

A vendéghorgász sátorozhat és a vízparton<br />

válthat napijegyet.<br />

pillanthatjuk meg. Ponty, amur, süllô,<br />

csuka, szürkeharcsa, törpeharcsa, keszeg és<br />

kárász keríthetô szákba. A vízparton ivóvíz,<br />

fôzési, sátorozási lehetôség van. Az<br />

önkormányzat is mûködtet teljes ellátással<br />

sátortábort nyaranként. A tótól 200 méterre<br />

hidegvizes strand mûködik. A közeli<br />

erdô kirándulásra alkalmas. Ami a parkolást<br />

illeti nincs kijelölt napijegyes hely.<br />

Napijegyet május 15-tôl árusítanak.<br />

A Kisszékelyi-tó, ahogy a neve is mutatja,<br />

Kisszékely határában van. A 61-es<br />

útról lehet megközelíteni a 6 km-es bekötôúton.<br />

A helységnévtáblánál azonnal<br />

jobbra kell kanyarodni az erdô övezte 5<br />

hektáros tóhoz. A Tolnanémedi Mezôgazdasági<br />

Szövetkezet tulajdonában lévô tóban<br />

stégrôl és partról pecázhatnak. Az intenzív<br />

telepítésû víz mellett kiépített parkoló<br />

van, s az országos horgászrend érvényes.<br />

Napijegyet a helyszínen vásárolhatnak<br />

a horgászni vágyók, vagy Tolnanémediben<br />

a szövetkezet irodájában.


TOLNANÉMEDI<br />

Irányítószám: 7083 Körzethívószám: 74<br />

A Simontornyáról Tamásiba vezetô<br />

(61-es) út kettészeli a Kapos-völgy és a<br />

Tolnai-Hegyhát határán fekvô alig 1400<br />

lakosú falut. A kedvezô természetföldrajzi<br />

adottságoknak köszönhetôen az ôskori<br />

népek egyik kedvelt megtelepedési területe<br />

volt ez a vidék.<br />

NAGYSZÉKELY<br />

Irányítószám: 7085 Körzethívószám: 74<br />

A Hegyhát északi részén lévô községet<br />

egy kis mellékúton közelíthetjük meg<br />

Tolnanémedi után, vagy Pincehely irányából<br />

érkezve a 61-es útról kell letérnünk.<br />

Határa bôvelkedik ôskori és késôbbi<br />

leletekben. Wosinsky három régi sírokat<br />

rejtô halmot is megfigyelt a falu fölött,<br />

SIÓAGÁRD<br />

Irányítószám: 7171 Körzethívószám: 74<br />

Szekszárd felôl indulhatunk más útvonalon<br />

is a Hegyhát felfedezésére. A megyeszékhely<br />

vonzásában élô 1.400 lakosú<br />

településre az 65-ös útról teszünk másfél<br />

kilométeres kitérôt. Sióagárd életét ma<br />

Szekszárd közelsége határozza meg. A 6-os<br />

és a 65-ös csatlakozásától alig egy kilométerre<br />

térünk le a bekötô útra.<br />

A falu elôtti Leányvár magaslata évezredek<br />

óta védelmet nyújtott a környékén<br />

lakó népeknek. Az alatta összefolyó vizek<br />

Sió és a Sárvíz a közöttük lévô lapos terasz<br />

bôkezûen kínálta a természet ajándékait:<br />

halat, vadat, jól termô földet. Az agárdiak<br />

is csak a hely adottságait használták ki,<br />

amikor pincéiket a bronzkori földvár teraszaira<br />

építették. S talán a hegy által adott<br />

kiváló nedû pótol valamit az egykori halés<br />

vadbôségbôl. A kapaélesítô régi cserepek,<br />

a sokszor csak „mennykû”-nek neve-<br />

Különösen fontosak az itt elôkerült<br />

bronzleletek, amely révén a község neve a<br />

kutatók elôtt világszerte ismerôsen hangzik.<br />

A 138 darabból álló tolnanémedi<br />

kincsleletet mintegy 3.400 éve rejtették<br />

földbe.<br />

A település eredetileg késôklasszicista<br />

református templomát a XIX. század közepén<br />

emelték, de a századfordulón átépítették.<br />

a római korból pedig éremmellékletben<br />

gazdag sírt említ. A gyülekezet a régi<br />

templomromot 1801-ben részben lebontotta,<br />

és a gótikus szentély egy részét felhasználva<br />

emelte a késô barokk templomot.<br />

Ennek berendezése, intarziás szószéke,<br />

padjai szintén a kor késô barokk ízlését<br />

tükrözik.<br />

Fôként mezôgazdaságból élô lakói a<br />

környezô földeket mûvelik.<br />

zett kôbalták, az ismeretlen rendeltetésû<br />

kerek vagy gúla alakú agyagtárgyak sokat<br />

foglalkoztatták az emberek fantáziáját. Az<br />

öregek meséi szerint a török korban Váralja,<br />

a kakasdi Várhegy, a sióagárdi Leány-<br />

A tájház szabadkéményes<br />

konyhája<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 125


vár, valamint Anyavár (ma már csak<br />

Janyavárként emlegetik) összeköttetésben<br />

álltak egymással: tûzjellel tudatták a veszélyt.<br />

Sióagárd ôslakosságát a magyarok<br />

mellett szerbek, szlovákok és németek alkották,<br />

de már a XIX. század közepén katolikus<br />

magyar közösségként tartják számon<br />

magukat. A település azon kevés<br />

Tolna megyei falvak egyike, amelynek<br />

népviselete, díszítômûvészete, – elsôsorban<br />

kertkultúrájának, szûkebben véve a<br />

paprikatermelésnek és kereskedésnek kö-<br />

HARC<br />

Irányítószám: 7172 Körzethívószám: 74<br />

Az 56-os út kanyarjában, Szekszárdhoz<br />

való közelségének köszönhetôen<br />

gyorsan fejlôdik a 750 fôs falu. A Sióra<br />

lejtô domboldalon meghúzódó régi házak<br />

között található kis klasszicista temploma.<br />

A falu déli határában a dombok szélén<br />

futó útról keletre nézve a Sió–Sárvíz<br />

völgyének a Duna mentéig nyúló gyönyörû<br />

panorámája tárul elénk. Rögtön<br />

KÖLESD<br />

Irányítószám: 7052 Körzethívószám: 74<br />

Az 56-os útról Harcnál térünk le<br />

Kölesd irányában. A sajátos fekvésû és<br />

arculatú településen két tájegység határán:<br />

a Hegyhát és a Mezôföld találkozásánál<br />

fekszik. Nevét a tudomány a köles<br />

növénynévbôl eredezteti, a népi képzelet<br />

azonban még a múlt században is inkább<br />

az építkezéshez szükséges követ váró gazda<br />

történetét, a „kôlesô” magyarázatot<br />

ôrizte meg.<br />

Kedvezô földrajzi fekvése, éghajlati<br />

adottságai miatt már a neolitikum idejétôl<br />

lakott település volt. A régészeti leletek<br />

azt mutatják, hogy a bronzkor embe-<br />

126 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

szönhetôen – mindmáig élônek mondható.<br />

A községben található tájház (Zrínyi u.<br />

31.) gazdag anyaga ebbôl is ízelítôt nyújt.<br />

A sióagárdi magyarok népi építészeti<br />

emléke az épület. Bútorzata nagyobbrészt<br />

az az anyag , amit a házzal együtt megvásároltak.<br />

Az összeállításból a falu gyönyörû<br />

szôttesei és gazdag viselete emelhetô ki.<br />

(Kulcs: Tarr Zoltánné gondnoknál,<br />

Zrínyi u. 56. Bejelentkezés a Polgármesteri<br />

Hivatalban. Tel: 74/437-068, 74/ 437-<br />

022.<br />

alattunk a sióagárdi templomtorony bádogozásán<br />

csillan meg a napfény. A falu<br />

utcái, házai úgy sorjáznak mellette, mint<br />

egy hatalmas terepasztal apró makettjei.<br />

Északabbra, a két víz mocsárvilágában<br />

állt Anyavár (másként Sártornya) –<br />

ma Janyapuszta.<br />

Ma már csupán a kökénybokrokkal<br />

benôtt kiemelkedés és a gyökerek alól<br />

elôkandikáló kövek árulkodnak a hatalmas<br />

fôúri család, a Bodók, 14. századi<br />

fészkérôl, a végvári vitézek egykori erôsségérôl.<br />

re csakúgy otthonra talált itt, mint késôbb<br />

a kelták és a rómaiak.<br />

Kölesdet az elsô oklevelek 1314-ben<br />

említik, középkori birtokosai között találhatjuk<br />

Zsigmond királyt is, aki 1397ben<br />

két adriai szigetért adja cserébe többek<br />

között e birtokát a mesztegnyei<br />

Szerecsenyeknek, majd hívének, Ozorai<br />

Piponak adja.<br />

Kölesd neve a Rákóczi-szabadságharc<br />

utolsó gyôztes csatája révén bukkan<br />

fel. A kölesdi Harc-hegyen 1708. szeptember<br />

2-án Béri Balogh Ádám megsemmisítô<br />

csapást mér a fôleg rácokból<br />

álló labanc seregre.<br />

A monda szerint azok a rácok, akik<br />

nem vesztek oda a csatában, az Orvos-


kútja forrásnál találtak enyhülést. A<br />

szerbek még sokáig búcsújáró helynek<br />

tartották, a forrásból vizet vittek magukkal,<br />

melynek népi hitük gyógyító erôt<br />

tulajdonított.<br />

A Kölesdre érkezô elsô betelepülôk<br />

többségükben református magyarok voltak.<br />

A Mercy-birtok Kölesdre 1724-ben<br />

evangélikus német telepesek érkeztek,<br />

akik gyorsan beolvadtak a kölesdi evangélikus<br />

magyarságba.<br />

Az újrabenépesülô Kölesd 18. századi<br />

gyors fejlôdését elôsegítette kedvezô<br />

fekvése, a közlekedésben betöltött szerepe,<br />

céhekbe törömülô iparosságának<br />

megerôsödése. Kölesd tekintélyének növekedéséhez<br />

politikai szerepe is hozzájárult.<br />

Többször tartottak megyegyûlést a<br />

ma is csak „Kismegyeházának” nevezett<br />

épületben, s 1778-ban felmerült a lehetôsége<br />

annak, hogy a mezôváros lesz<br />

Tolna megye székhelye.<br />

A következô esztendôben megszületô<br />

nemleges döntés a település sorsát is<br />

KISTORMÁS<br />

Irányítószám: 7068 Körzethívószám: 74<br />

Gyönk felé haladva, keresztülhaladunk<br />

a Kölesddel majdnem egybeépült<br />

Kistormáson. A kistormási völgyben<br />

bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket<br />

találtak.<br />

A XVIII. század elején a település<br />

Kölesddel együtt Sinzendorf, majd Mercy<br />

birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát<br />

telepítési biztosa saját birtokain is szívesen<br />

telepített le németeket. A nagyrészt Nas-<br />

VARSÁD<br />

Irányítószám: 7067 Körzethívószám: 74<br />

A Kölesd és Gyönk közötti kis község<br />

tulajdonosa, Claudius Florimundus Mer-<br />

megpecsételte. Ezt követôen nemcsak<br />

politikai szerepe csökkent, gazdasági<br />

stagnálás, majd lassú sorvadás következett.<br />

Közúti csomópont jellege mellett a<br />

Sió–Sárvíz szabályozásának befejezését<br />

(1826) követôen átkelôhely szerepe is<br />

háttérbe szorult, a vasút is elkerülte: a<br />

legközelebbi megálló a falutól 8 km-re<br />

épült.<br />

A barokk református lelkészi hivatal<br />

és lakás a 18. században, a késô barokk<br />

református temploma 1788-ban épült.<br />

Az 1850 körül épült mai mûvelôdési ház<br />

barokk épülete egykor a Mercy-grófok<br />

kastélya, megyegyûlések színhelye, „Kismegyeháza”,<br />

majd huszárlaktanya volt.<br />

Ez adott otthont a Baranyai László nevéhez<br />

köthetô kölesdi vizuális nevelési kísérletnek,<br />

melynek során a kistelepülésen<br />

számos országszerte ismert alkotó állította<br />

ki képeit. A ma is megtekinthetô<br />

mûalkotások e kezdeményezésre és a<br />

szervezô korai halála miatt félbemaradt<br />

munkáira emlékeztetnek.<br />

sauból és Hessen-Darmstadtból érkezett<br />

telepesekkel elsôsorban Kistormás-pusztát<br />

kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve,<br />

hogy késôbb egyesíti Kölesddel, a német<br />

telepesek egy részét a kölesdi gyôzelem<br />

emlékét ôrzô Harc-hegyen túl helyezte<br />

el. Tervét azonban a kölesdi református<br />

magyarok és a kistormási evangélikus németek<br />

között 1725-ben majd 1730-ban<br />

támadt villongások miatt elvetette.<br />

Az egykori jómódra utaló tornácos<br />

sváb házak a hálátlan utókorról vallanak.<br />

cy gróf hívására 1722-ben lelkészük vezetésével<br />

német evangélikusok érkeztek Varsádra.<br />

A vallási türelmérôl híres földesúr engedélyezte<br />

számukra, hogy imaházat és is-<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 127


kolát építsenek, az 1773-ban az Apponyiak<br />

tulajdonába került faluban 1786ban<br />

már templom állt. Az út mellett álló<br />

késô barokk épület fôbejárata felet a türelmi<br />

rendeletet kibocsátó, az építkezést lehetôvé<br />

tevô II. Józsefet köszöntô tábla olvasható.<br />

Az egyszerû, fehérre meszelt falak<br />

között a karzatmellvéd mezôin a rokokó<br />

jellegû vázák között az evangélisták és az<br />

apostolok képei láthatók. Az oltár párkányán<br />

Mózes és Áron szobra, az oltár mö-<br />

GYÖNK<br />

Irányítószám: 7064 Körzethívószám: 74<br />

Kölesd felôl az Ady Endre utcán, az<br />

egykori „Doppel Gassé”-n érkezünk<br />

Gyönkre. Ha az emelkedôn felérünk,<br />

jobbra mindjárt egy kis Vásártér utca nyílik,<br />

itt tárták fel a híres avar temetôt. Leleteinek<br />

egy része a Wosinsky Mór Múzeum<br />

kiállításán látható. Ma a helyszínen<br />

semmiféle látványosság nincs. A Dózsa<br />

György térre, a város szívébe érkezünk,<br />

jobbra a Rákóczi utca elsô épülete a ma<br />

Tolnai Lajos nevét viselô gimnáziumé. A<br />

névadó a gimnáziummal szemközti református<br />

parókián lakott egykor, falán emléktábla<br />

ôrzi ezt a tényt. Kicsit feljebb, a<br />

dombon áll a református templom, majd<br />

a gimnázium kollégiuma szegélyezi az utcát.<br />

Szálláshely a kispénzû, de igényesebb<br />

turistának is. Ez az utca vezet Udvari,<br />

Miszla felé.<br />

A mai Gyönkhöz tartozó Gerenyás<br />

pusztán az írott források már igen korán<br />

várat említenek. A középkorban birtoklásáért<br />

tulajdonosa, a János lovagrend székesfehérvári<br />

konventje állandó perben<br />

állt. A források szerint 1461-ben a várnai<br />

perjel Porkoláb Ferencnek engedte át. A<br />

XVIII. században magyar és német telepesek<br />

érkeztek az elvadult földekre. A falu<br />

szerkezete alapján nyomon követhetô a<br />

betelepülés története. A Gyönk északi ré-<br />

128 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

götti szentélyfalon pedig II. József képe. A<br />

hangvetô koronája fölött egy kôtábla felirata,<br />

és az oltár melletti papi padon lévô<br />

címer Baranyai Szeniczei Pálra, a templom<br />

építése idején szolgáló lelkészre emlékeztet.<br />

A község határában folyó Donát-patak<br />

felduzzasztásával az elmúlt években<br />

Kalaznóig tartó mesterséges halastórendszert<br />

alakítottak ki.<br />

szén fekvô ún. Magyar faluban laktak a<br />

református Magyary–Kossa család által<br />

1713-ban Veszprémbôl hívott evangélikus<br />

magyar családok. A Doppel Gassén<br />

telepedtek le az 1722-ben Kismányokról<br />

érkezô református németek, az evangélikus<br />

németek házai a Lutrisch Gassén álltak.<br />

A Kisházas utca lakói az 1783-ban<br />

készült elsô katonai felvétel tanúsága szerint<br />

a császári telepítéssel érkeztek oda.<br />

A reformátusok 1777-ben emelt barokk<br />

templomát, amely ma mûemlék a<br />

múlt században eklektikus stílusban átépítették,<br />

belsô berendezése megôrizte a régi,<br />

rokokó padokat.<br />

A Petôfi utcában magasodik Dél-Dunántúl<br />

legnagyobb, neogótikus evangélikus<br />

temploma, 1896-ban építették. Itt<br />

Gyönkrôl és a templomról készült képeslap<br />

kapható.<br />

Ha a térrôl egyenesen Pincehely irányába<br />

(tábla jelzi) folytatjuk utunk, a<br />

Táncsics Mihály utcán a szociális otthon<br />

(balra látható) tömbjei után a (szintén bal<br />

oldalon) Magyary–Kossa kúria felújításra<br />

szoruló, eredetileg barokk, a XIX.században<br />

átépített épületét pillantjuk meg.<br />

Csodálatos kompozíció a közelében álló<br />

– hasonlóan elhanyagolt külsejû – kápolnával.<br />

A Táncsics utca végén közvetlenül a<br />

Gyönk végét jelzô táblánál kell letérnünk<br />

az úttal párhuzamosan jobbra haladó kis


utacskára (késôbb már nem lesz rá módunk),<br />

melynek végén a Táncsics M. u.<br />

448. szám alatt áll a tipikus – sváb kékkel<br />

mázolt ablakú – tájház. Benne Lackner<br />

Aladár evangélikus lelkész gyûjteménye,<br />

sváb viselet, berendezés, használati tárgyak<br />

láthatók. Csoportokat bejelentkezéssel<br />

fogadnak (Weil Miklósné, Petôfi u.<br />

356. Tel.: 74/448-276.) A tájházról kis<br />

könyv is megvásárolható. Mielôtt elhagyjuk<br />

a települést körbesétálhatunk a kis fôtéren,<br />

ahol Cyránszky Mária szobrászmûvész<br />

Vénusz címû szobra látható és ha<br />

idônk, kedvünk engedi, keressük fel Szegletes<br />

János fafaragót, aki mûhelyében bemutatja<br />

miként készülnek néprajzi ihletésû<br />

alkotásai. (Petôfi u. 311/1. Tel.:<br />

74/448-543.)<br />

Gyönkön született Fördôs Lajos református<br />

lelkész, egyházi író, Linek Lajos<br />

festô, grafikus, Marton Sándor irodalom-<br />

KESZÔHIDEGKÚT<br />

Irányítószám: 7062 Körzethívószám: 74<br />

A 320 lakosú település a Pincehely-<br />

Gyönk közötti kis út mentén fekszik. A<br />

Kaposra nyíló völgyben, a Hegyhát nyugati<br />

szélén található vasútállomása a környezô<br />

települések megközelítésére is szolgál.<br />

Egy közel 3200 éves, jelenleg a Nemzeti<br />

Múzeumban ôrzött bronz kincslelet<br />

azt mutatja, hogy a jó fekvésû, vízben gazdag<br />

terület már évezredek óta kedvelt tartózkodási<br />

helye volt a különbözô népcsoportoknak.<br />

UDVARI<br />

Irányítószám: 7066 Körzethívószám: 74<br />

Gyönk felôl érhetô el, egy máshova<br />

nem vezetô kis mellékutat követôen.<br />

történész, Pajzán Dávid festô és Pétermann<br />

Jakab cipész, a bonyhádi cipôgyár<br />

megalapítója.<br />

Kis templomát 1794–95-ben emelték.<br />

Belsô terét képtáblákkal díszített oldalkarzatok<br />

alakítják „háromhajóssá”. A<br />

képtáblák evangélikus templomban ritkán<br />

látható témagazdagsága miatt is érdemes<br />

felkeresni.<br />

A jobboldali karzaton elôl az evangélisták,<br />

majd Jézus életének 15 mozzanata.<br />

Szószékoltárán a megfeszített Krisztust<br />

ábrázoló kép, kétoldat pedig Mózes és<br />

Áron szobra látható.<br />

A festôi – patakvölgyeit két oldalról<br />

szegélyezô Kossuth és Petôfi utcára – a<br />

meredek domboldalra felkapaszkodó pincesor<br />

tekint le.<br />

Elzártsága döntôen meghatározza<br />

mai helyzetét.<br />

1807-ben építették késô barokk római<br />

katolikus templomát.<br />

A kirándulásra csábító<br />

Hegyhát<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 129


HÔGYÉSZ<br />

„Semmiben sem hisz,<br />

aki a jövôben nem hisz...”<br />

„Der du der Zukunft nicht<br />

glaubt, glaubt au nicht...”<br />

MISZLA<br />

Irányítószám: 7065 Körzethívószám: 74<br />

A kis falu Gyönk felôl közelíthetô<br />

meg. A múlt században még mezôvárosi<br />

rangú település mára teljesen elvesztette<br />

jelentôségét. Egykori nagyságát csak a<br />

XVIII. század közepén épült barokk katolikus,<br />

és az 1789–91 között emelt késô<br />

barokk református temploma jelzi,<br />

egy letûnt kor sajátos visszfényeként. A<br />

Bikádi út 83. szám alatt lévô mûemlék<br />

jellegû lakóház a népi építkezés szép em-<br />

SZÁRAZD<br />

Irányítószám: 7063 Körzethívószám: 74<br />

A Gyönk felôl megközelíthetô kis<br />

HÔGYÉSZ<br />

Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnai-Hegyhát központja, a közlekedési<br />

utak fontos csomópontja. Dombóvár,<br />

Szekszárd, Siófok felé haladhatunk<br />

innen tovább. Bár vasútállomása nincs, 5<br />

km-re van a szakályi megálló.<br />

Környéke az ôskorban is sûrûn lakott<br />

terület volt, mint arról a számtalan kô- és<br />

bronzkori lelôhely tanúskodik. A késôbbiekben<br />

vadgazdagsága jelentette vonzerejét.<br />

A település rangjelzô prémes állatunkhoz,<br />

a hermelinhez kötôdik. Errôl tanúskodik<br />

a fôtéren álló hermelines nôt ábrázoló<br />

kút.<br />

Finnugor eredetû „hölgy” szavunk valaha<br />

az apró prémes állatokat is jelentette.<br />

E menyétfélék közé tartozó kicsi, de annál<br />

értékesebb állatról kapta nevét a község. A<br />

hermelin prémje – amit csak a legelôkelôbbek<br />

viselhettek – gyakran szerepel az<br />

oklevelekben, a végrendeletekben, vagyoni<br />

leltárakban. Néha zálogtárgyként is<br />

használták. Nem véletlen, hogy a királyi,<br />

hercegi udvarok külön hermelinvadászo-<br />

130 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

léke. A Miszlai-tó egykor híres csukázó<br />

hely volt. A Miszla község ÉK-i végénél<br />

elterülô 13 hektáros tóról, ma már nem<br />

mondható el ez. A csuka kevés, de<br />

ponty, süllô, amur, kárász, compó, törpeharcsa<br />

akad azért benne és a keszegfélék<br />

is megtalálhatóak az 1,5-2 méter átlagos<br />

mélységû tóban. Megközelíthetô<br />

Gyönkön, illetve Nagyszékelyen át az<br />

úgynevezett Liszthordó úton, de Belecskáról<br />

is elérhetô a község az erdei úton<br />

keresztül.<br />

falu a Hegyhát nyugati peremén, a<br />

Kapos-völgy szélén fekszik. A XVIII.<br />

században ezt a települést is német ajkúak<br />

népesítik be.<br />

kat, „hölgyészeket” tartottak. A különbözô<br />

tevékenységekre, például kovács (Kovácsi),<br />

halász (Halászi) stb. szakosodott<br />

szolgáló falvak sorában ez a község nevének<br />

tanúsága szerint, az udvar hermelinprém-szükségletét<br />

volt köteles kielégíteni.<br />

A XVIII. században a felszabadított<br />

területek újranépesítése Tolna megyében<br />

az 1720-as években elsôsorban Mercy<br />

gróf nevéhez köthetô. A gróf a Temesi<br />

Bánság kormányzójaként a császári engedéllyel<br />

áttelepülô családok egy részét saját<br />

birtokain helyezi el. Így alakulnak ki a tolnai<br />

Hegyhát ma ismert németlakta falvai.<br />

Emlékeiket ôrzi a Hôgyészi Német<br />

Nemzetiségi Gyûjtemény, a Mûvelôdési<br />

Házban (Kossuth tér.13.)<br />

Csabonyi Hedvig tanárnô lelkes gyûjtômunkájának<br />

eredményeként a helyi német viseletben gyönyörködhet<br />

az látogató. Újabban bútorokkal is gyarapodott<br />

a látnivalók köre. (Megtekinthetô a mûvelôdési<br />

ház nyitvatartási idejében: hétfôtôl péntekig<br />

8- tól 20-óráig, szombaton 13-tól 20 óráig, vasárnap<br />

9-tôl 13 óráig. Információt ad Vámosi Jenôné igazgató.<br />

Tel: 74/ 480-764).


Az új birtoktest központja elôször a<br />

völgységi Apar, majd a betelepített kézmûveseknek<br />

köszönhetôen a gyorsan fejlôdô<br />

Hôgyész lett. A birtokot késôbb az<br />

Apponyiak szerezték meg, számos építkezés<br />

köthetô nevükhöz, mint például az<br />

1760 körül emelt, (mûemlék jellegû) barokk<br />

kastély. Ma diákotthon.<br />

A település másik birtokoscsaládjának<br />

a Lichtensteinek barokk kastélya, valamint<br />

a fôút mellett fekvô majorságuk mûemlék<br />

jellegû épületei szintén a 18. század<br />

hangulatát idézik. Erôsen felújításra szorulnak.<br />

Az 1799-ben épült barokk római<br />

katolikus templomot (Plébániahivatal:<br />

Zrínyi u. 3. tel: 74/ 488-378). 1898-ban<br />

eklektikus stílusban alakították át. Érdemes<br />

végigsétálni a modern megfogalmazásban<br />

felújított stációk között, s gyönyörködni<br />

néhány pillanatig az alattunk<br />

elterülô hangulatos településben. A Fô utca<br />

21. szám alatti ház udvarán látható a<br />

XIX. században népes izraelita közösség<br />

által 1815-ben épített zsinagóga klasszicista<br />

épülete.<br />

Hôgyész mellett, a települést Szakály<br />

felé az 56-os úton elhagyva balra erdei<br />

hársfák között áll a csicsópusztai kegykápolna.<br />

Az a múlt ködébe vész, hogy mióta<br />

búcsújáró hely a csicsói Szentkút (Maria<br />

Brunnen), de tavasszal, Szentháromság<br />

napján és ôsszel, Kisboldogasszonykor<br />

hosszú ideje messze földrôl özönlenek ide<br />

a hívek.<br />

A már 1334-ben lakott helyként emlegetett<br />

településnek a török idôk után<br />

csak neve maradt fenn. Helyén, a csicsói<br />

dombok lejtôjén messzirôl látható a hófehér,<br />

barokk kápolna, melynek építését<br />

még Claudius Florimundus Mercy de<br />

Argentau gróf kezdte meg 1731-ben, s fogadott<br />

fia, Horvátország és Szerémség<br />

kormányzója, Antal fejezett be 1745-ben.<br />

Antal grófot kívánsága szerint a Szentháromság<br />

és Mária tiszteletére emelt kápolnában<br />

temették el 1767-ben, s itt nyugszik<br />

Apponyi Albert és felesége is. A kápolna<br />

fôoltárán álló kép – mint azt a koronás<br />

Madonna mellén látható nagy aranyos<br />

szív mutatja – a passaui „Mária-Hilf”<br />

típus másolata.<br />

A Kapos mentén kissé északabbra volt<br />

a XIV. század végétôl hosszú ideig a megye<br />

állandó székhelye, a mára elpusztult<br />

Csernyéden.<br />

Hôgyész jelene is érdekes: meghonosodott<br />

a textilipar, sajátos itteni termék<br />

lett a frottier törölközô és brokát paplan.<br />

Napjainkban kezd éledni a magánvállalkozás.<br />

A községnek 54°C-os kiaknázásra<br />

váró termálvíz kincse van.<br />

Intézményeiben, egyesületeiben nagy<br />

gondot fordítanak a hagyományôrzésre,<br />

nyelvoktatásra. Az önkormányzás demokratikus<br />

szervei kialakultak, mûködnek.<br />

Túlzás nélkül állítható, Hôgyész szép környezetével<br />

kivívta az átutazók és az idegenek<br />

elismerését.<br />

Kedvelt találkahely a herme-<br />

lines kút<br />

Az Apponyi kastély<br />

SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT 131


Festôi környezetben, a tolnai Hegyhát<br />

dombjai által övezett völgyben, Hôgyész<br />

déli határában rejtôzik két gyöngyszem<br />

a Donát-patak vízére felfûzve. A határjelzô<br />

táblánál balra fordulunk, s ott találjuk<br />

a 7, illetve 9 hektáros horgásztavat.<br />

SZAKADÁT<br />

Irányítószám: 7071 Körzethívószám: 74<br />

A közvetlenül Gyönk mellett fekvô<br />

hegyháti települést (körutazásunkon a 65ös<br />

útról jobbra kanyarodva érjük el)<br />

1305-ben említi az elsô forrás: a Szakadáti<br />

család birtokolja a XVI. századig.<br />

KALAZNÓ<br />

Irányítószám: 7194 Körzethívószám: 74<br />

A Donát-patak völgyében, Hôgyész<br />

elôtt két kilométerre letérô úton érjük el<br />

Kalaznót. A közelmúltban elôkerült Árpád-kori<br />

temetô leleteinek tanúsága sze-<br />

DIÓSBERÉNY<br />

Irányítószám: 7072 Körzethívószám: 74<br />

A Gyönk és Hôgyész közötti kis falu<br />

nevét elôször 1305-ben említik, amikor a<br />

Szakadáti család tagjai osztozkodtak birtokaikon.<br />

A XVI. században a szigetvári<br />

132 SIÓ-VÖLGY, DÉL-MEZÔFÖLD, HEGYHÁT<br />

Egyik tófenék sem akadós, ezért stégrôl<br />

horgászható. Ponty, süllô, amur, csuka,<br />

busa, balin, kárász és keszeg él a vizekben.<br />

A Hôgyészi Sporthorgász Egyesületnek<br />

saját horgásztanyája van, a vízparton ivóvíz,<br />

fôzési, sátorozási lehetôség van.<br />

A község újratelepítését Mercy tábornok<br />

kezdte meg 1723-ban. Elsôként tíz<br />

német család került ide Pfalzból.<br />

Ma tájház vall a település múltjáról,<br />

az itt élô németek kultúrájáról. (Információ:<br />

Polgármesteri Hivatal Ady E. u. 233.,<br />

tel: 74/ 448-173.)<br />

rint régen lakott hely volt. A XVIII. századra<br />

elnéptelenedett falut evangélikus<br />

németekkel telepítik újra, akik 1787–<br />

1790 között építik templomukat. A községbôl<br />

a II. világháború után kitelepítették<br />

a német ajkú lakosságot, s helyükre<br />

katolikus bukovinai székelyek érkeznek.<br />

vitézek kapták meg. 1728-ig csak magyarok<br />

lakták, majd a többi hegyháti településhez<br />

hasonlóan német telepesek építették<br />

újjá.<br />

Neve ma sokak számára ismerôsen<br />

csenghet. Talán itt létesül a paksi atomerômû<br />

hulladéktárolója.<br />

„TULIPÁN” Falusi Turizmust Szervezô Iroda.<br />

7191 Hôgyész, Rózsavölgy u. 1. Tel.: 74/488-092 Fax: 74/489-453<br />

„TULIPÁN” Iroda a pihenés új formájával várja vendégeit, Hôgyész, Györköny, Zomba, Tevel<br />

községekben. Kellemes, családias atmoszférát találnak, kitûnô, házias ételeket és udvarias kiszolgálást<br />

kapnak. Megrendelni telefonon, vagy írásban a „Tulipán” Irodában lehet.<br />

Kérésre információt adunk.<br />

Vendégváró tisztelettel: Danka Vilmos,<br />

Danka Vilmosné cégtulajdonosok


A táj kialakulását és geomorfológiai<br />

fejlôdéstörténetét tekintve sok hasonlóságot<br />

mutat a Hegyháttal. Felszínét egykor<br />

kristályos kôzetekbôl és mészkövekbôl<br />

épült hegység borította, melynek mélyre<br />

süllyedése után, ezt a területet is elöntötte<br />

a tenger. Visszhúzódása után is vízjárta terület<br />

maradt, feltöltôdött és az évezredek<br />

leforgása alatt nyerte el mai dimbes-dombos<br />

formáját. Ma az egész területet löszkôzet<br />

fedi.<br />

A kéregmozgások igen változatossá<br />

tették e tájat: magasan (280m) kiemelt<br />

platók és árkok tagolják. A 100-120 méter<br />

mélyre vágódott eróziós völgyek (különösen<br />

a Koppány mentén), csipkézett gerincek,<br />

erdôvel borított hátak, szigethegyekké<br />

formált „löszhegyek”, teknôszerû<br />

mélyedések jellemzik a felszínt. A Sió<br />

mentéhez közelítve a szegélyt alacsonyabb<br />

fekvésû, kevésbé szabdalt lösztáblák kísérik.<br />

Felszínüket csak teknô alakú, lapos<br />

mélyedések tagolják. Megkapó kirándulóhely,<br />

igazi romantikus táj.<br />

A dombvidéket nagy kiterjedésû erdôségek<br />

teszik változatossá, jelentôs nagyvad<br />

állománnyal. Messzeföldön híres a<br />

Gyulaji rezervátum, ahol védett a magyar<br />

tölgyes. Különlegessége – a megyében<br />

csak itt élô – dámvad, amelynek világhírét<br />

köszönheti.<br />

A Gyulajtól Tamásiig terjedô hatalmas<br />

összefüggô erdôségben cser, kocsányostölgy,<br />

molyhostölgy és a virágos kôris<br />

található. A természetkedvelôk feltétlenül<br />

keressék meg a Tamási melletti vadaskertet,<br />

itt van a 4-5 méter törzskörméretû fák<br />

134 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

A Kapos – Koppány<br />

menti dombvidék<br />

ligete, a Vas Gereben-emléktölgyes. Hasonlóan<br />

szép kirándulást ígér az iregszemcsei<br />

arborétum fa-matuzsálemeivel, joggal<br />

minôsítették védett területnek.<br />

Dél-Dunántúl talán legszebb vadgesztenyefasorán<br />

sétálhatunk végig, ha Dombóváron<br />

járunk. A város mellett található<br />

nyergesi parkerdô nem annyira értékes fáival,<br />

mint kellemes környezetével, kis tavával<br />

vált kedveltté. Hasonló vonzerôvel<br />

dicsekedhet a szintén Dombóvárhoz közeli<br />

hetényi parkerdô, ahol erdei tornapálya<br />

fogadja az érkezôket.<br />

Országos jelentôségû természetvédelmi<br />

terület a Pacsmagi-tavak Regöly határától<br />

Tamásiig terjedô körzete, mely valójában<br />

egy szerteágazó tórendszer. Különösen<br />

gazdag madárvilágot fedezhetnek fel<br />

itt a természet szerelmesei, hiszen nagyszámban<br />

fészkel a kis és nagykócsag, a fekete<br />

gólya, zsákmányra les a késkés és<br />

hamvas héja, a réti sas. A nyílt víztükrön<br />

és a nádasokban élvezik a csendet és a védelmet<br />

a récefélék, szinte valamennyi fajuk<br />

megtalálható.<br />

Tolna megye nyugati felének települései<br />

ezer szállal kapcsolódnak a szomszédos<br />

Somogyhoz. Mai életükben éppúgy,<br />

mint a történeti múltban, néprajzban, viseletben.<br />

Az északon a lankás, 2-300 méter<br />

tengerszint feletti dombok, délen az<br />

alacsony löszhátak, a széles völgyek kiváló<br />

termôföldje, a folyók, hatalmas erdôségek<br />

mindig is jó feltételeket teremtettek az<br />

emberi megtelepedésre.<br />

A régészeti leletek, a föld- és kôvárak<br />

is erre utalnak. A regölyi kelta fejedelmi


központ, ahol annak idején sajátos formájú,<br />

úgynevezett „púpospénzeket” is készítettek,<br />

még a középkorban is megôrizte<br />

fontosságát. Az István-kori mintegy 48<br />

vármegye közül az egyik központja a névadó<br />

várban, Tolnán volt. A középkorban<br />

elsôsorban kedvezô földrajzi fekvése, az<br />

áthaladó kereskedelmi útvonalak, majd a<br />

birtokos Eszterházy-uradalom részeként<br />

fejlôdött a községek, akkori mezôvárosok<br />

jórésze. Nem véletlen, hogy az újkorban is<br />

e helyeken, mint például a dalmandi, vagy<br />

az iregszemcsei birtokközpontokban jöt-<br />

SZAKÁLY<br />

Irányítószám: 7192 Körzethívószám: 74<br />

Festôi környezetben, a Kapos-parti<br />

dombon feszik a vasúti csomópontként is<br />

ismert Szakály. A siófoki 65. számú fôút<br />

mellett találjuk, a legtöbben csak áthaladnak<br />

rajta, pedig érdemes egy kicsit idôzni<br />

a faluban!<br />

Álljunk meg közvetlenül az út mellett<br />

magasodó templomnál (Tanácsköztársaság<br />

u.) A Kapos fölé emelkedô dombra<br />

épített templom szentélye a XV. században<br />

gótikus stílusban készült, mai barokk<br />

tek létre nemzetközi hírnévnek örvendô<br />

gazdaságok. A zsíros földek, a gazdálkodás<br />

jelenti ma is a Kapos–Koppány mente<br />

népének a megélhetést, ünnepeik is ehhez<br />

kötôdnek.<br />

A Kapos–Koppány menti Fiatalok<br />

Találkozója, a szüreti mulatságok, a Tamási-<br />

és a Kurdi-Lovasnapok rendezvénye<br />

ezt a kötôdést fejezi ki. A vidék központjává<br />

vált Tamási és Dombóvár, hangulatos<br />

kisvárosok, termálfürdôikkel növelik<br />

az idegenforgalmat és vonzzák az idegeneket.<br />

hajóját és tornyát a török kiûzése után, a<br />

XVIII. században építették újjá, majd egy<br />

évszázaddal késôbb eklektikus stílusban<br />

kapta mai formáját. A templommal szemben<br />

nyíló Rákóczi utcában találjuk a<br />

múltról tanúskodó tájházat. (Szakályi<br />

Tájház, 7192 Szakály, Rákóczi u. 340.)<br />

A XVIII. századi eredetû füstös-konyhás házat<br />

a századfordulón alakították át. Tisztaszoba, füstöskonyha,<br />

hátsó szoba, istálló. pajta, kocsiszín, pince<br />

és ólak tartoznak hozzá. A Kapos–Koppány menti<br />

nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítik<br />

meg a XIX. XX. századi bútorok, eszközök, mezô-<br />

Hó alatt a<br />

Gyulaji erdõ<br />

Kerékpárral<br />

Gunarasba<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 135


A Koppány folyó mellett,<br />

Regölyben István király és<br />

Kupa (Koppány) herceg csatája<br />

most is szájról szájra szálló<br />

történet.<br />

Regôly várát Kupa herceg védte<br />

katonáival, István pedig<br />

seregével a Szigetdombon szállt<br />

meg. A király koldus képében<br />

egy abroncstalan kerékkel<br />

bekéretôzött a várba, hogy azt<br />

megvasaltassa. Beengedték.<br />

A fogadóban megevett három<br />

tojást, és otthagyott a tányéron<br />

egy papírt, hogy István<br />

járt ott.<br />

Másnap megostromolták a<br />

várat. Kupa herceg száguldó<br />

lován menekült. István a<br />

nyomában volt,<br />

de nem érhette utól.<br />

A király tudta, hogy Kupa<br />

herceg lova emberi hangon is<br />

ért. A mostani Oroszló táján<br />

odaszólt hát neki, hogy álljon<br />

meg, mert nem ôt akarja bántani,<br />

hanem csak a gazdáját.<br />

A ló szót fogadott.<br />

Kupa herceg szidta a lovát:<br />

– Ó, rossz ló!<br />

Azóta Oroszló a neve annak a<br />

helynek, mert István ott vágta<br />

le Kupa herceget.<br />

gazdasági szerszámok. A konyha és a külsô gazdasági<br />

épületek Gémes Balázs, a berendezés Gémes<br />

Balázsné és G. Vámos Mária néprajzosok tervei alapján<br />

készültek. (Kulcs: Horváth Attilánál, a Rákóczi<br />

utca 265- ben, tel: 74/ 488-576. Elôzetes bejelentkezés<br />

lehetséges a Polgármesteri Hivatalban. Tel: 74/<br />

488-108.)<br />

REGÖLY<br />

Irányítószám: 7133 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton Hôgyész felôl Tamási<br />

(Siófok) felé folytatva utunkat jobbra<br />

térünk le a településre. A Kapos–Koppány-völgy<br />

találkozásánál fekvô 1.470<br />

fôs község kitûnô természetföldrajzi<br />

adottságainak köszönhetôen ezredévekig<br />

központi hely volt. A halban gazdag<br />

mocsárvilágban, a dombhátak bôtermô<br />

földjein szívesen telepedtek meg a különbözô<br />

ôskori régészeti kultúrák népei.<br />

A bronzkor végén, majd a vaskorban<br />

fejedelmi központ alakult itt ki,<br />

megerôsített földvárral. A temetkezési<br />

halmok ma is a földvár elôkelôinek hatalmát<br />

hirdetik. Ki gondolná, a kelták<br />

pénzt is vertek itt. A jellegzetes, púpos<br />

hátú bronz- és ezüstpénzek a vízmosásokban,<br />

a vár alatti szántásokban ma is<br />

gyakran elôkerülnek. Különösen értékeket<br />

rejtett a homokbányászás során talált<br />

sír. Mellékletei közül az alán fejedelemnô<br />

súlyos arany ékszerei, madárfejes<br />

korsója a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum<br />

kiállításán látható. A honfoglalás<br />

után Regölyben esperesség volt. Ennek<br />

KANYAR BÜFÉ<br />

a 61. számú út mellett<br />

Várjuk kedves vendégeinket a Kanyar Büfébe.<br />

Tamási, Rákóczi u. 130.<br />

Tel.: 74/471-786<br />

VASUDVAR<br />

lemezek, csövek, beton- és köracélok, lapos- és<br />

idomacélok, szigetelôanyagok, fóliák, lágyhuzalok,<br />

hullámlemezek<br />

AGA GÁZCSERETELEP<br />

A község több évtizedre visszatekintô<br />

programja a Kaposmenti Fiatalok Találkozója.<br />

Ezt korábban összekapcsolták fafaragótáborral<br />

is. Ma már csak a környék<br />

fiataljainak nyújt sportolási, szórakozási<br />

lehetôséget ez a június végi, évenként ismétlôdô<br />

rendezvény.<br />

alapján többen felvetették, hogy itt Géza<br />

fejedelemsége idején létrehozott korai<br />

várkerületek egyikének központja lehetett.<br />

Feltehetôen a Koppány-féle pogánylázadás<br />

után azonban ezt megszüntették,<br />

területét Somogy és Tolna megyék<br />

között osztották fel. A ‘90-es években<br />

kezdôdtek meg a régészeti feltárások.<br />

A XVIII. század végére mezôvárosi<br />

ranggal bíró Regöly egykori gazdagságáról<br />

mesél impozáns barokk római katolikus<br />

temploma is (Rákóczi u.10.)<br />

Engedjük el képzeletünket és járjuk<br />

be a hangulatos hegy-völgyes faluhatárt.<br />

Ha Siófok–Tamási felé vesszük az<br />

irányt, a regölyi elagazástól 3 kilométerre,<br />

a dádpusztai keresztezôdés elôtt az<br />

út jobb oldalán égbemeredô falcsonkot<br />

fedezhetünk fel a szántás közepén. A<br />

középkori Somoly falu kora gótikus, a<br />

14. század elején épült templomából<br />

mára csak a torony lepusztult falai maradtak<br />

meg a völgyben. A épületmaradvány<br />

körül elôbukkanó középkori<br />

edénytöredékek, szétszántott kemencék<br />

jól mutatják az egykori házak helyét.<br />

mûszaki és orvosi gázok, valamint PB gáz forgalmazás<br />

igény szerint helyszínre szállítás<br />

AUTÓDARU BÉRBEADÁS<br />

autódaru teherbírása: 8–16 tonna<br />

emelô magasság: 19 m-ig<br />

fuvarozás, szállítmányozás<br />

Cégtulajdonos: Marosi Csaba


TAMÁSI<br />

Irányítószám: 7090 Körzethívószám: 74<br />

A Balaton felé vezetô 65-ös és a Dél-<br />

Dunántúlt keresztülszelô 61-es út keresztezôdésénél<br />

fekszik a több mint tízezer lélekszámú<br />

kisváros. A Kapos–Koppány<br />

menti dombvidék legjelentôsebb települése,<br />

e táj északi részének központja.<br />

Az elsô pillantásra talán jellegtelennek<br />

tûnô városka egy rövid séta után mutatja<br />

meg igazi arcát. Parkoljunk le a fôutcáról<br />

balra nyíló Bezerédj utcában, a város szívében,<br />

innen a Polgármesteri Hivatal<br />

szomszédságából (Szabadság u. 46–48.)<br />

nem kell nagy távolságokat bejárnunk.<br />

Néhány lépésnyire találjuk a Tamási Galériát<br />

(Szabadság u.)<br />

Állandó kiállítás tekinthetô meg itt<br />

Könnyû László családjának adományaként<br />

– többek között Mednyánszky, Borsos<br />

Miklós Vasarely, Dali és Renoir-festmények.<br />

Az idôszaki tárlatok a képzômûvészet<br />

szinte valamennyi ágát, kortárs mûvészek<br />

alkotásait hozzák el Tamásiba.<br />

(Nyitva: hétfô kivételével naponta 14–18<br />

óráig.)<br />

A Mûvelôdési Házban (Szabadság u.<br />

50. ) mûködô „kisgaléria” elsôsorban a<br />

helyi amatôr alkotóknak nyújt bemutatkozási<br />

lehetôséget.<br />

Ha a Tamási Galériától Siófok felé indulunk<br />

el, akkor a Dám Hotel (Szabadság<br />

u. 56.) és a Béri Balogh Ádám Gimnázium<br />

(Bezerédj u. 1.) mellett visz el az<br />

utunk.<br />

A gimnázium kertjében látható Béri<br />

Balogh Ádám szobra, Farkas Pál alkotása.<br />

P i n c e b o r o z ó<br />

„ z u m M a n f r e d ”<br />

W e i n k e l l e r<br />

A Budapest Bank Tamási Fiókja elôtt<br />

(Szabadság u. 55.) Várady Sándor Madarak<br />

címû köztéri alkotásán akad meg a tekintetünk,<br />

miközben az átalakulóban lévô<br />

városközpontot járjuk.<br />

Jó kilométert kell a fôutcán gyalogolnunk<br />

ahhoz, hogy a temetô mellett elhaladva<br />

az ipartelepi részre érjünk. Itt nem<br />

látványosság, inkább csak érdekesség (Siófok<br />

felé haladva jobbról) a „Ki mit tud?”nak<br />

nevezett lakótelep, amely a környezô<br />

falvakból betelepülteket fogadta be. A humoros<br />

elnevezés arra utal, hogy az otthonmaradottak<br />

mindent beleadtak a vételi árba,<br />

amit csak tudtak. A lakótelep mellett,<br />

jobbról a sportpálya, mögötte pedig a lovaspálya<br />

található. Itt rendezi meg minden<br />

évben a Tamási Lovasport Egyesület<br />

a hagyományos meghívásos nemzetközi<br />

lovasversenyt. (Regölyben kezdték negyven<br />

éve, de „felsôbb utasításra” Tamási<br />

lett a színhelye.) A látványos díjugratás,<br />

lovasbemutató, fogatverseny több, mint<br />

10 ezer embert vonz. Hagyományosan augusztus<br />

20-hoz kapcsolódik, ekkor tartják<br />

a tamási búcsút is.<br />

Gyönyörû nyugodt természeti környezetben,<br />

hideg-meleg házi ételekkel, saját készítésû<br />

borokkal és egyéb italokkal várjuk kedves<br />

vendégeinket!<br />

Nyitva tartás: májustól októberig, mindennap 14–24 óráig.<br />

RITTER TOURS és IMPEX Kft.<br />

H-7090 Tamási, Várhegy 14/F<br />

Tel.: 74/473-345<br />

Levelezési cím: H-7090 Tamási, Pf. 50.<br />

Panoráma


Szentháromság<br />

szobor<br />

Ha a városközpontból Szekszárd irányában<br />

indulunk el vissza, akkor a<br />

könyvtár (Szabadság u. 52.) elôtt megnézhetjük<br />

Borbás Tibor: Gyászoló anya<br />

címû szobrát. A Gyulaji Erdészeti és Vadászati<br />

Rt. központjának (Szabadság u.<br />

27.) bejáratát pedig Várady Sándor<br />

Dám, illetve Sas címû alkotása ôrzi. A<br />

Kossuth téren Rácz Edit: Emlékmûvét<br />

nézve töprenghetünk azon, mi lehet az<br />

oka, hogy ennyi köztéri alkotásra futotta<br />

Tamásiban.<br />

MASSIVE HUNGÁRIA<br />

Villamosipari Termelô Kft.<br />

7090 Tamási, Szabadság u. 107.<br />

Telefon: 371-611 Fax: 371-525<br />

138 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

R<br />

Nem messze innen áll a római katolikus<br />

templom (Szabadság u. 4.) 1735-<br />

1745 között épült homlokzati toronnyal.<br />

Mûemlék jellegû épület. A homlokzat<br />

fülkéjében szobrok láthatók. A három<br />

boltszakaszos hajójú, barokk templomnak<br />

díszes ablak, déli bejáratánál egy románkori<br />

oszlopfôbôl kialakított szenteltvíztartó<br />

látható. A templom belsejében<br />

megmaradt a XVIII. századi rokokó fôoltár,<br />

szobrokkal (1776) az orgona, a szószék,<br />

és copf stílusú padok sora.<br />

Ha irányt tartva a sorompón is túljutunk<br />

– jobbra néhányszáz méterre – találjuk<br />

a termálfürdôt és kempinget. Ez a<br />

– hét hektáron elterülô – létesítmény jelenti<br />

a város idegenforgalmi vonzerejét.<br />

A fürdô vízellátását hét termálkút, valamint<br />

a városi vízhálózat biztosítja. Az<br />

egyik termálkút 52°C-os, magas összsótartalmú,<br />

alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos<br />

jellegû elismert gyógyvíz! Gyógyító<br />

hatása a végtagi, izületi, gerinc- és<br />

csípôizületi porckopásos elváltozásoknál,<br />

baleseti és orthopédiai, mozgásszervi károsultak,<br />

utókezelésében tapasztalható. A<br />

másik termálkút 45°C-os, alkálihidrogén-karbonátos<br />

jellegû hôvíz, ivóvízzel<br />

keverve a pancsolók és a strandmedencék<br />

vizéül szolgál. A fedett, ülôpados<br />

medencékben 35-38°C-os, a gyerekeknek<br />

ajánlott strandmedencékben 22-<br />

26°C, a szabványméretû úszómedencében<br />

22-24°C a víz hômérséklete.<br />

Magyarország egyik legnagyobb<br />

lakásvilágítástechnikai termékeket forgalmazó<br />

vállalata. Értékesítés viszonteladói<br />

kereskedelmi egységeken keresztül.<br />

Termékeinket keresse az üzletekben!


Mellette található a kemping, hotellel<br />

(48 fô befogadóképességû), 7 fôs<br />

apartmannal 30 lakókocsi-, 60 sátorhellyel<br />

nyújt kényelmes ellátást.<br />

A termálfürdôt elhagyva a miklósvári<br />

parkerdôhöz jutunk. Csodálatos zöldövezet<br />

ez a természetjáróknak, a pihennivágyóknak.<br />

Teniszpálya, erdei tornapálya,<br />

bitumenes kispálya és horgásztó várja<br />

a látogatókat. Ez a gyulaji dámrezervátum<br />

egyik kapuja is. A régi Tamási központjában<br />

járunk, ez a Várhegy jelenti a<br />

város múltjának igazi bölcsôjét.<br />

A Miklósváron feltárt középsô<br />

bronzkori edények, mértékegységek, római<br />

kori bronzszobrok (Magyarországon<br />

talán a legszebb Concordia Augusta ábrázolása,<br />

ma a Wosinsky múzeumban<br />

látható.) is utalnak arra, hogy az elmúlt<br />

évezredekben kedvelt hely volt a Várhegy.<br />

Egy 1315-ben kelt oklevél említése<br />

szerint vár állt a hegyen, mely a Tamássyak,<br />

Héderváryak után Werbôczi István<br />

birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákóczi-szabadságharc<br />

idején, 1708-ban Tamásit<br />

Béri Balogh Ádám védte katonáival,<br />

ezért késôbb a császár parancsára felrobbantották<br />

a várat. Köveibôl épült a<br />

nagykocsma, a pincehelyi templom valamint<br />

az új birtokos család, az Eszterházyak<br />

miklósvári kastélya. Megközelíthetô<br />

a 61-es és 65-ös fôútvonalon.<br />

A vadászkastély és a hozzátartozó<br />

vadaspark hírét az elôkelô vendégsereg a<br />

BUDAPEST BANK RT.<br />

Tamási fiók<br />

Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 55.<br />

Tel.: 74/471-711, Fax: 74/471-129<br />

Szolgáltatásaink:<br />

* lakossági, vállalati forint- és devizaszámla<br />

* forint- és devizahitelek<br />

* bankkártya automata éjjel-nappal<br />

* széfszolgáltatás, éjszakai trezor<br />

világ minden pontjára magával vitte. Az<br />

elmúlt évtizedekben rohamosan pusztuló<br />

kis barokk kastélyt a tulajdonosok, Horváth<br />

Bálint és Mészöly Katalin operaénekesek<br />

hozták rendbe, most magánlakás.<br />

A tamási parkerdô<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 139


A termálfürdô<br />

A környék egyik legszebb gótikus mûemlékét<br />

találhatjuk a Kálvária-dombon,<br />

ha átmegyünk a sorompón, s az általános<br />

iskola mögött bekanyarodunk. A XVI.<br />

századi Rozália-kápolnát a XVIII. században<br />

és 1896-ban is átépítették, így barokk,<br />

valamint romantikus részletekkel<br />

gazdagodott. Innen már csak egy rövid séta<br />

felfelé, és a kilátóhoz jutunk. Ha veszszük<br />

a fáradságot és felkapaszkodunk rá,<br />

akkor csodálatos kilátásban lesz részünk.<br />

A tamási Várhegyen és a környezô<br />

dombokon kiváló fehérbor terem, a szôlôsgazdák<br />

értenek a borhoz. Fôleg az<br />

JÓVAL JOBBAN JÁR!<br />

Keresse a „Kop-Ka” ÁFÉSZ szaküzleteit:<br />

3.sz. BOKRÉTA ABC Tamási, Zrínyi u. 2. Tel.: 471-116<br />

14.sz. FÓKUSZ ABC Tamási, Szabadság u. 31. Tel.: 471-823<br />

29.sz. Önkiszolgáló Tamási, Szabadság u. 20. Tel.: 471-210<br />

35.sz. NAPFÉNY ABC Nagykónyi, Nagy u. Tel.: 476-741<br />

46.sz. RÉV Áruház Regöly, Hunyadi u. 12. Tel.: 402-768<br />

53.sz. CSILLAG ABC Szakály, Tanácsköztársaság Tel.: 488-132<br />

66.sz. Önkiszolgáló Iregszemcse, Kossuth tér Tel.: 480-963<br />

94.sz. HEGYHÁT ABC Gyönk, Dózsa tér Tel.: 448-031<br />

118.sz. PLATÁN ABC Hôgyész, Kossuth tér 13. Tel.: 488-131<br />

140 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Olaszrizling dominál, de megtalálhatók a<br />

borvidékre jellemzô fajták, a Rajnai rizling,<br />

a Chardonnay, a Királyleányka, de<br />

vannak vörösborok is. Itt mondjuk el,<br />

hogy Tolna megyében a szekszárdi történelmi<br />

borvidék mellett kialakult egy másik<br />

is. Ez a „fehérboros”, ami Pálfát,<br />

Simontornyát, Pincehelyt, Kisszékelyt,<br />

Tamásit, Iregszemcsét, Nagyszokolyt és és<br />

Felsônyéket foglalja magába. A tréfás kedvû<br />

honpolgárok szerint a bor kismértékben<br />

orvosság, nagymértékben gyógyszer.<br />

Embere válogatja...<br />

A települést észak felé elhagyva, a 65-


ös úton festôi szépségû tavak szegélyezik<br />

az utat. A Tamási Kossuh Horgász Egyesület<br />

két tava intenzív telepítésû, a Koppány<br />

menti városka és Iregszemcse között<br />

található, Gonozdon. A tavakat országosan<br />

is ismerik, a közeli Siófok nyári fürdôvendégei<br />

gyakran Gonozdon fogják meg a<br />

halászlének valót. Az I. számú tavon általában<br />

a stégtulajdonosok horgásznak, de<br />

IREGSZEMCSE<br />

Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton továbbhaladva Siófok<br />

irányába Iregszemcsére érkezünk. A 3300<br />

lakosú községet elôször 1263-ban ciszterci<br />

birtokként említik, amelyet Zsigmond király<br />

a Tamássyaknak adott, 1387-ben. A<br />

plébánia (Petôfi u. 4. Tel: 74/480-845)<br />

kertjében álló Kálvária kápolna, amely egy<br />

elpusztult gótikus templom épen maradt,<br />

támpilléres szentélye, a középkort idézi. A<br />

mai barokk római katolikus templom a<br />

XVIII. század második felében épült, berendezése<br />

is ekkor készült.<br />

A Tamásihoz közel esô faluvégen<br />

jobbról látható Viczay-Kornfeld kastély<br />

1820-ban emelt klasszicista épülete,<br />

amely ma a Tolna Megyei Önkormányzat<br />

Speciális Általános Iskolája Napközi és<br />

Hétközi Diákotthona (Bartók Béla u. 39.<br />

Tel: 74/480-616. Az igazgatóság címe:<br />

Bartók Béla u. 10. Tel: 74/481-193.) ha-<br />

E Z E R M A G<br />

Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Kft.<br />

7095 Iregszemcse,<br />

Okrád-puszta<br />

Tel.: 06-60/367-646<br />

másoknak is akad hely a parton. A II. számún<br />

viszont partról és stégrôl egyaránt<br />

pecázhat a tulajdonos, illetve vendég.<br />

Ponty, amur, kárász, keszeg, harcsa, süllô<br />

és kevés balin él a vizekben. A tavaknál<br />

parkolóhelyeket alakítottak ki, az egyesületnek<br />

horgászboltja mûködik a Dám<br />

étteremmel szemben a Szabadság utca 70.<br />

alatt. Itt lehet napijegyet váltani.<br />

talmas parkja természetvédelmi terület. A<br />

községben többször járt Bartók népdalgyûjtô<br />

útjai során, az ô nevét viseli a helyi<br />

mûvelôdési ház a (Bartók Béla u. 1. Tel:<br />

74/480-764.) Az épület elôtt a nagy zenetudós<br />

szobra emlékezteti az utókort, a kései<br />

követôk a Szedelice együttesben megôrzik<br />

az eredeti népdalokat, hagyományokat.<br />

Minden évben fellépnek és vendég<br />

együtteseket is fogadnak a szeptember<br />

utolsó vasárnapján tartott szüreti napon és<br />

bálon. Néhány éve megrendezik az Iregszemcsei<br />

Képzômûvészeti Alkotótábort.<br />

(Érdeklôdni a mûvelôdési házban lehet.)<br />

Iregszemcse másik Kornfeld kastélyában,<br />

a bárói család hajdani birtokának<br />

központjában is érdekességre akad az utazó.<br />

A néhány ezer holdas mintagazdaságot<br />

fenntartó Kornfeld bárók hajdani birtokának<br />

egy részén mûködik ma a Pannon Agrártudományi<br />

Egyetem Takarmánytermesztési<br />

Kutatóintézete (7095 Iregszemcse,<br />

Napraforgó u. 1. Dr. Takács László<br />

Szolgáltatások:<br />

- terménykereskedelem<br />

- gépjavítás<br />

- szántóföldi növénytermelés:<br />

szántás-vetés, növényvédelem<br />

betakarítás, magtisztítás<br />

- terményszárítás<br />

- terménytárolás<br />

Harci bemutató a Tamási<br />

Rendôrnapon<br />

KKOOPPPPÁÁNNYY FFOOGGAADDÓÓ<br />

77009900 TTaammáássii,,<br />

GGíímm uu.. 4444..<br />

TTeell..//ffaaxx:: 7744//447733--661122<br />

Termálfürdô közelében,<br />

kellemes szobák fürdôvel,<br />

színes televízióval,<br />

hûtôszekrénnyel.<br />

Kedvezô árak.<br />

Kulturált környezet.<br />

Étterem, sörözô.<br />

Kiváló konyha.<br />

Egész évben nyitva.<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 141


A Kornfeld kastély<br />

igazgató. Tel.: 74/481-127. Fax: 74/481-<br />

253). Az intézet eszmei jogelôdjét, az<br />

ÚJIREG<br />

Irányítószám: 7095 Körzethívószám: 74<br />

A 65-ös úton, Iregszemcse déli határában<br />

érdemes kis kitérôt tenni jobbra,<br />

Újiregbe. A 370 lakosú faluba érkezve<br />

egy pillanatra meghökken az arrajáró. A<br />

Kelet-Külsô-Somogyhoz tartozó táj közepén<br />

egy alföldi falucskába toppan az<br />

utazó. Az egykori uradalmi központ kö-<br />

DÁMTEJ Élelmiszerfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.<br />

7090 Tamási, Deák Ferenc u. 2.<br />

Tel./fax: 74/471-626, 74/471-227, 74/471-338<br />

142 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Iregszemcsei Növénynemesítô Telepet<br />

1936-ban létesítette a Mauthner Ödön<br />

Magkereskedô és Magnemesítô Rt. Az államosítást<br />

követôen 1950-tôl 1955-ig Kísérleti<br />

Gazdaságként mûködött. Regionális<br />

szerepkör után 1970-ben az olajos növények,<br />

a takarmányborsó és az egyéves<br />

szálas- és tömegtakarmányok nemesítésében<br />

és termesztési rendszerének fejlesztésében<br />

országos irányítási feladatot kapott<br />

az intézet. (Mai nevét is azóta viseli.) A jelenlegi<br />

felsôfokú oktatási integrációban<br />

1990 óta mûködik.<br />

Ma alapfeladata: a napraforgó, a szója,<br />

a borsó, csicseriborsó, az új karósbab<br />

fajták és a repcék agrotechnikája, nemesítése,<br />

termesztési technológiák kidolgozása.<br />

Eredményességét jelzi egyebek mellett,<br />

hogy sok fajtával vesz részt a hazai termesztésben,<br />

hat napraforgóhibrid és két<br />

szójafajta a külföldi, többnyire nyugati<br />

forgalomba is bekerült.<br />

rül kialakuló településre Árokszállásról<br />

jöttek jász családok, akiket ma is szoros<br />

rokoni és baráti szálak fûznek ôseikhez.<br />

Az itt élôk erôfeszítésével és az elszármazottak<br />

segítségével 1993-ban készült<br />

el a község bensôséges római katolikus<br />

temploma. (Érdeklôdni: az iregszemcsei<br />

plébánia hivatalban lehet, Tel:<br />

74/ 480-845.)<br />

A DÁMTEJ KFT. 100 ÉVES SAJTGYÁRTÁSI<br />

GYAKORLATTAL RENDELKEZÔ ÜZEMET MÛKÖDTET.<br />

A hagyományok ápolása és megôrzése mellett az üzem zsíros- és sovány félkemény sajtok<br />

(trappista, szekszárdi csemege, tolnai sovány, köményes, fokhagymás), étkezési túró,<br />

fogyasztói tej, tejföl, kefír gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.


NAGYSZOKOLY<br />

Irányítószám: 7097 Körzethívószám: 74<br />

Iregszemcse központjából térhetünk<br />

rá kelet felé a Nagyszokolyba vezetô útra.<br />

Négy kilométerre fekszik a kis falu, melyet<br />

1720-ban a birtokos Eszterházy József<br />

engedélye alapján Igalból átköltözô reformátusok<br />

építették újjá. A szerzôdés szerint<br />

a telepesek az elsô három évben csak kilenceddel,<br />

s ha makkoltatták sertéseiket,<br />

akkor abból tizeddel tartoztak uruknak. A<br />

késôbbiekben természetesen valamelyest<br />

nôttek terheik, de addigra felépítették há-<br />

MAGYARKESZI<br />

Irányítószám: 7098 Körzethívószám: 74<br />

A Tita-patak völgyében meghúzódó<br />

községet a 65- ös fôútról az Iregszemcsénél<br />

leágazó mellékúton érhetjük el, de<br />

jöhetünk a Fejér megyei Mezôkomáromon<br />

és a szomszédos Felsônyéken keresztül<br />

is. Múltja beszédesebb a jelenénél,<br />

mûemlékjellegû római katolikus temploma<br />

1742-ben, barokk stílusban épült. A<br />

XVIII. századi berendezés barokk padjai,<br />

a szószék, az oltár két évszázad áhitatát ôrzi.<br />

(Hôsök tere 1.)<br />

FELSÔNYÉK<br />

Irányítószám: 7099 Körzethívószám: 74<br />

A Tita-patakot követjük a kis mellékúton<br />

Magyarkeszit elhagyva, vagy másik<br />

irányból a Fejér megyei Mezôkomáromból<br />

is megérkezhetünk Felsônyékre.<br />

A faluban az 1836 körül átalakított<br />

római katolikus templom (Kossuth u.)<br />

XV. századi, gótikus falmaradványokat<br />

ôriz. Az egykori plébániaház XVIII. századi<br />

mûemlékjellegû barokk épülete ma<br />

már más célokat szolgál. Késô barokk,<br />

1792–1796 között épített református<br />

templomát a XIX. század végén eklektikus<br />

zaikat, rendbehozták az elvadult, elpusztult<br />

vidéket.<br />

A század végén a még meglévô gótikus<br />

templom falcsonkjait felhasználva<br />

építették a késô barokk templomot.<br />

Szokoly ma is híres lótenyésztésérôl. A<br />

másik nevezetessége a falunak, kiváló fehér<br />

bora. A szokolyi határban arany, ezüst<br />

minôsítésû bort adó szôlôt szüretelnek. Az<br />

Iregszemcsei Mezôgazdasági Szövetkezettel<br />

közös gazdaságban 40-45 fôs csoportokat,<br />

elôzetes bejelentkezés után fogadnak<br />

pinceszerre, kóstolóra. (Petôfi u. 86. Tel:<br />

74/478-406.)<br />

A község határában található az<br />

Usztatói-tó. Elsôsorban a horgászokat a<br />

vonzza a sekélyvízû 3,5 hektáros tavacska.<br />

Intenzív telepítésû, de sekély vízû. A tóban<br />

csak partról lehet horgászni, foglalt<br />

hely nincs. A helyiek fenekezô készséggel<br />

horgásznak, kukoricával, pufival fogják a<br />

pontyot, gilisztával és pufival a kárászt, a<br />

keszeget, csalihallal a csukát. Megközelíthetô<br />

a 65-ös úton Siófok, illetve Tamási<br />

irányából Iregszemcséig, ott a Nagyszokoly<br />

táblánál kell elkanyarodni, vagy<br />

Mezôkomárom felôl Felsônyéken át lehet<br />

Magyarkesziig eljutni.<br />

stílusban építették át, érdekesség, hogy<br />

ekkorra veszítette el református többségét<br />

a falu.<br />

Dombó Pálnak, a kiváló jogtudósnak,<br />

II. Ulászló kedves emberének kôkoporsóját<br />

1760-ban találták meg a templom<br />

romjai között. Rajta a felirat büszkén hirdette<br />

„Ezek Dombó Pál hamvai, aki azon<br />

tartománynak az ura volt, amely a Sió és a<br />

Kapos között terült el.”<br />

Komáromy István plébánosnál rejtôzködött<br />

a szabadságharc bukása után néhány<br />

hétig Deák Ferenc. A nagynevû bujdosónak<br />

a rejtôzésben alkalmas helyet, a<br />

környezetet és a vendéglátókat jól ismerô<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 143


Vas Gereben választotta ki. Komáromy<br />

István felsônyéki, Felsôbüki Nagy János<br />

akkor tótkeszi, ma magyarkeszi, Szekfû<br />

Mihály ozorai, Kövess János enyingi plébános<br />

megbízható volt magyarságáról és<br />

vendég-szeretetérôl. Hozzájuk vitte hát „a<br />

haza bölcsét” a közeli (fürgedi) születésû<br />

„Ispánjóska” vagyis Vas Gereben.<br />

Fürged után Ozora volt az úticél,<br />

ahonnan a népi emlékezet szerint a szíves<br />

fogadtatás ellenére is, a biztonság miatt<br />

tovább kellett menni. Óvatosságból egy<br />

szalmával megrakott parasztszekérrel<br />

mentek, nagy karimájú, zsíros parasztkalap<br />

és kopott paraszti ruha volt Deákon,<br />

aki maga hajtotta a fogatot, a kocsi<br />

gazdája pedig hasonfekve figyelte a környéket.<br />

A nyéki napok alatt, a bezártságot<br />

enyhítvén nagyobb kirándulásokat tettek.<br />

Útjuk közben be-betértek Felsôbüki Nagy<br />

János garábhegyi, visszafelé meg Kálmándy<br />

P. József református lelkész felsônyéki<br />

présházába.<br />

Egyesek szerint a nyéki emlékprésház<br />

nem is annyira a Deák-legenda, mint inkább<br />

építészeti szempontból különösen<br />

becses. Tetôszerkezete gerendasoros fedélszék,<br />

nádfedeles. A külsô ajtó kétszárnyas,<br />

kiemelhetô középszárfával, kovácsolt szegekkel<br />

szegezett zsaluleveles borítással, jellegzetes<br />

kovácsoltvas fogantyúkkal. Szoba-konyha-présháztornácból<br />

áll. A szobá-<br />

FÜRGED<br />

Irányítószám: 7087 Körzethívószám: 74<br />

Kis mellékutakon Ozora és Tamási<br />

felôl lehet megközelíteni. Ha Nagyszokolyból<br />

nem Magyarkeszi, hanem<br />

Ozora felé vesszük az irányt, az út felénél<br />

8 km-re találjuk a falucskát.<br />

Fürgeden született 1823. április 7-én<br />

Vas Gereben (családi nevén Radákovits<br />

József) író. A dunántúli magyarságot ke-<br />

144 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

ban megmaradtak az egykori bútorok,<br />

magyar asztal, faragott karosszék, falitéka,<br />

papírtartó. A kiskonyhából fûthetô a szoba<br />

kályhája, (a szabad kémény alatt padka) ahol<br />

a „tûzikutya” „vasháromláb” volt használatban.<br />

Mindezt attól a Kiss Lászlótól tudhatják<br />

az utódok, aki élete végéig a présház<br />

féltô gondnoka volt. A Kiss nevezetû kántortanítók<br />

nemzedékei 112 évig szolgálták<br />

a falut. Összegyûjtötték a halottbúcsúztató<br />

énekeket, s lejegyezték a múlt századi<br />

temetési szokásokat. Az emlékanyag megtekinthetô.<br />

(Érdeklôdni Dr. Makláry Béla<br />

állatorvosnál lehet.)<br />

Érdemes még egy kicsit elidôzni a felsônyéki<br />

lankákon, hiszen híresen jó bor<br />

terem itt immár 250 éve. Fölhegyen, Középhegyen<br />

és Alhegyen csaknem 180 hektáron<br />

borítja a dombot szôlôültetvény. A<br />

kemény, száraz fehérborok, az Olaszrizling,<br />

a Rajnai-rizling, a Királyleányka és a<br />

Chardonnay – könnyen jókedvre derítik<br />

az embert, az alhegyi vendégfogadó présháznál<br />

gyorsan elôcsalják a nótát.<br />

Magyarkeszi és Felsônyék között figyelnünk<br />

kell, hogy észrevegyük az erdôkaréjozta<br />

kis Tükrösi-tavat. Ez a megye<br />

legkisebb horgásztava, mindössze egy hektárjával.<br />

Azért érdemes szerencsét próbálni,<br />

mert pontyban, amúrban, csukában<br />

gazdag.<br />

vesen ismerték nála jobban, aki éveken át<br />

a sárközi jobbágyok ügyvédje is volt. A<br />

szabadságharc idején tevékenyen részt<br />

vett a közéletben, annak bukása után bujdosni<br />

készerült. Deák Ferenc az ô segítségével<br />

menekült Tolna megyébe a császáriak<br />

elôl. Bécsben hunyt el 45 éves korában.<br />

Gyeney Judit tamási születésû szobrászmûvész<br />

Vas Gereben tiszteletére állított<br />

emlékmûve a tamási parkerdôben<br />

látható.


PINCEHELY<br />

Irányítószám: 7084 Körzethívószám: 74<br />

Tájegységek határán fekszik a 2700<br />

lélekszámú település, kettévágja a Kapos<br />

folyó. Keresztülhalad rajta a 61-es fôút,<br />

Tamási központjában térhetünk rá és a<br />

pécsi vasúti fôvonal is könnyen megközelíthetôvé<br />

teszik a települést. Dél-kelet felôl<br />

a Hegyhát lankái határolják, míg déli<br />

irányban a Kapos kiszélesedô völgye nyújt<br />

csodálatos látványt a szemlélôdônek.<br />

Nyugat felé kitûnô minôségû szántóföldek<br />

veszik körül. Évezredes szôlôkultúrája<br />

van, jó bortermô vidék.<br />

A határban található neolit- és bronzkori<br />

leletek szerint a folyó és a lankás<br />

dombok biztosította kitûnô természetföldrajzi<br />

lehetôségeket már az ôskor embere<br />

is hasznosította. Az Árpád-kori településeit,<br />

Görbô és Gyánt községeket elôször<br />

1138-ban említik. A két falu késôbb<br />

Pincehely néven egyesült. A XVI. század<br />

végétôl az Eszterházyak birtoka a két helység.<br />

A török hódoltság idején Görbô lakossága<br />

is alaposan megfogyatkozott. Magyar<br />

telepesek népesítik be. A XVIII–XIX. században<br />

éli fénykorát. A jelentôs megyei<br />

tisztséget betöltô családok közül Csefalvai<br />

Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott<br />

1822–1823. között Vörösmarty Mihály.<br />

A hagyomány még azt is tudni véli,<br />

hogy a költô itt írta a A Zalán futásának<br />

elôszavát. Helyet kér és kap magának Pincehely<br />

az 1848–49-es, forradalom és szabadságharcban<br />

is. 1848 ôszén, az ozorai<br />

fegyverletételt megelôzô napokban Róth<br />

generális áthaladt a falun és a pincehelyiek<br />

megtámadták a poggyászszállítmányt és<br />

felkoncolták az ôrséget. Róth erre visszatért<br />

hadával Pincehely megfenyítésére és<br />

hadisarc fejében behajtott 2000 forintot,<br />

24 ökröt, 6000 birkát és 300 akó bort,<br />

majd felszedette a Kapos hídját, hogy arra<br />

ne menekülhessen a nép. Végül ágyúit a<br />

községre irányította és felgyújtatta azt.<br />

A Csefalvai-család volt kúriáját a közelmúltban<br />

felújították, s a panziónak is<br />

otthont adó épület állandó kiállítása szép<br />

környezetben várja a látogatókat. A kiállítás<br />

a költô helybeli mûködését, s a falu<br />

népviseletét örökíti meg. A „tisztaszoba” a<br />

századelô vidéki életét idézi, kiegészítve a<br />

helytörténeti gyûjtemény legfontosabb<br />

tárgyaival.<br />

A falu római katolikus, barokk templomát<br />

(Vörösmarty tér 10. Tel: 74/ 406-<br />

647). 1766-ban szentelték fel a Boldogságos<br />

Szûz Mária tiszteletére. A Görbôn ál-<br />

Pincehely látképe<br />

A Csefalvai kúria<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 145


A Pianó Bár<br />

A belecskai templom<br />

ló mûemlékjellegû Nepomuki Szent János-kápolna<br />

barokk épületét a 18. században<br />

emelték. (Kulcs a plébánia hivatalban.)<br />

A Gárdonyi utca 16. szám alatti<br />

bolt eredeti, századeleji berendezése ipartörténeti<br />

kuriózum.<br />

A községben jelenleg elsôsorban a mezôgazdaság<br />

adja a megélhetést: a jó minôségû<br />

szántók, szôlôk, erdôk. Fontos munkalehetôséget<br />

jelent a Szent Orsolya Kórház,<br />

a PRIMAGÁZ üzemegysége és a<br />

GÁZ-TRANS Kft. telephelye is.<br />

A hagyományosan vendégszeretô faluban<br />

több vendéglátóhely is mûködik. A<br />

BELECSKA<br />

Irányítószám: 7061 Körzethívószám: 74<br />

A Pincehelytôl délre, a Gyönk felé vezetô<br />

úton, a Kapos mentén meghúzódó<br />

146 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

színvonalas, a modern követelményeket<br />

finom eleganciával kielégítô PIANO BAR<br />

a község központjában megnyitása óta<br />

kedvence a helyi és a környékbeli vendégeknek,<br />

akik kulturáltan szórakozhatnak<br />

itt. A község igen jó minôségû ivóvizét<br />

évek óta a helybeli WATERPLUS Kft.<br />

biztosítja. Ma is áll és „mûködik” felújítva<br />

az egykori csárda Görbôn, nem messze a<br />

Kapos hídtól, amirôl azt tartják, hogy valamikor<br />

gyakran látogatták a szomjas betyárok,<br />

és ha zsandár jött, egy, a Kapos<br />

mocsaraiba vivô alagúton nyertek egérutat.<br />

kis község Belecska. Hagyománya, története<br />

elsôsorban a Tolnai–Hegyhát falvaihoz<br />

kötik.<br />

A középkori Simontornyához tartozott,<br />

1397-tôl neve többször is elôfordul a<br />

különbözô birtokügyletek kapcsán.<br />

A török idôkben elpusztult falu késôn<br />

települt be. A XVIII. században készített<br />

elsô katonai térkép csak Belczi pusztának<br />

ismeri, s 1851-ben Fényes Elek is csak<br />

pusztának mondja Belecskát. Mai lakosai<br />

valószínûleg a Gyönk környéki protestáns<br />

falvakból (Szárazd, Udvari, Keszôhidegkút)<br />

származnak. A legujabb kutatások<br />

szerint, már a honfoglalás idején település<br />

volt ezen a helyen. Ma mintegy 450 fô<br />

lakja, akiknek jó része német nemzetiségû.<br />

Vendégszeretô szivélyes emberek akik<br />

ragaszkodnak evangélikus vallásukhoz,<br />

amit a falu közepén álló szépen rendben<br />

tartott templom is bizonyít, kertjében a<br />

két világháború áldozatainak emlékmûveivel.<br />

A község mellett lévô, a századfordulón<br />

épült Mechwart-kastélyban szociális<br />

otthon mûködik.<br />

A Kapos árterétôl a Hegyhátig húzódó<br />

erdôkben gazdag vadállomány él, apróvad<br />

mellett szarvas, vaddisznó és ôz is<br />

gazdagítja a helybeli és külföldrôl érkezô<br />

vadászok zsákmányát.


PÁRI<br />

Irányítószám: 7091 Körzethívószám: 74<br />

A Tamásitól délre található kis Koppány<br />

menti falu a dombok közé húzódik.A<br />

61-es útról térhetünk le a kis bekötô<br />

útra. A XVIII. században az<br />

Eszterházy-birtokokhoz tartozó községet<br />

németajkúakkal telepítették be, akik<br />

szinte falvanként egy-egy növény termelésére<br />

specializálódtak. A páriak káposzta-<br />

és gyümölcstermesztésükrôl voltak<br />

híresek, különösen ízletes ôszibarackjaik<br />

és jó vörösboraik igen keresettek voltak<br />

a környéken.Ma is fejlett a szôlôkultúra.<br />

A csendes, szép természeti környezetben<br />

fekvô falu határában üdülôköz-<br />

NAGYKÓNYI<br />

Irányítószám: 7092 Körzethívószám: 74<br />

Tamásiból Dombóvár felé indulva a<br />

61-es fôúton érhetô el a Koppány menti<br />

falucska. Barokk római katolikus temploma<br />

(Város u. 154.) a 18. század második<br />

felében épült. A községben született<br />

KOPPÁNYSZÁNTÓ<br />

Irányítószám: 7094 Körzethívószám: 74<br />

Tegyünk egy kis kitérôt Nagykónyiból!<br />

A somogyi megyehatáron fekvô község<br />

a települést kettészelô folyóról kapta<br />

nevét Koppányszántó.<br />

Sajátos viseletérôl nevezetes, mely a<br />

környékbeli somogyi illetve tolnai falvakéval<br />

rokon. Jellemzô darabjai a mintás<br />

anyagból varrt „blujzok”, vagy réklik,<br />

amelyek a szoknyákhoz hasonlóan selyembôl,<br />

atlaszból, organtinból vagy bársonyból<br />

készültek. Az organti blúzok fölé<br />

a fiatal lányok, asszonyok cintányéros<br />

(flitteres) pruszlikot vettek. A szoknyák<br />

alá 5-6 „slingütt péntôt” (alsószoknyát)<br />

pont kialakítását tervezi egy német vállalkozó.<br />

Száz hektáros területen kívánják<br />

felépíteni a Club Pannonia Thermált,<br />

ahova gyógyszállót, üdülôházakat, 18<br />

lyukú golfpályát teniszpályákat, fedett<br />

uszodát, játékkaszinót, éttermet terveznek.<br />

A termálvizet a saját kutak biztosítják<br />

majd – kettô elkészült már –, s a horgászat<br />

kedvelôi is kapnak lehetôséget a<br />

dombok lábánál fekvô tavon. A tervek<br />

elkészültek 1996-ra, a beruházás egyelôre<br />

várat magára.<br />

A község életét bemutató helytörténeti<br />

emlékeket (népviseleti és használati<br />

eszközöket) a fôutcán lévô volt erdôgazdasági<br />

irodában tárják a látogatók elé.<br />

Sárdy János (1907–1969) színész. Szülôhelyét<br />

a Dombóvárra vivô út mellett a<br />

kultúrházzal szemközti házon emléktábla<br />

jelzi. A népszerû mûvész személyes tárgyaiból,<br />

bútoraiból, könyveibôl, hagyatékából<br />

emlékszobát rendeztek be a kultúrház<br />

emeltén. (Kulcs a mûvelôdési ház vezetôjénél)<br />

vettek fel, s ezek „kerekitették ki” viselôjüket.<br />

A szoknya elé slingelt kötényt kötöttek,<br />

lábukra félmagas sarkú, fekete vagy<br />

sötétkék cipô került.<br />

A helyi szépségideál szerint a szoknyának<br />

elôl laposan, hátul kereken kellett állnia,<br />

ezért pufándlit, azaz farpárnát használtak.<br />

A viseletet a jellegzetes fôkötô, a<br />

cintányéros (flitteres) pille egészítette ki,<br />

amelynek ünneplô példányait üveggyöngyökkel<br />

díszítették. A pille alatti fejcsipke<br />

is cintányéros, szalagos, gyöngyös volt. A<br />

pillét egyébként, a flitteres mellett ismert<br />

a kasmír változat is, a közeli Kocsolán<br />

varratták.<br />

A férfiak ünnepi öltözete: csizmanadrág,<br />

a kézzel gazdagon hímzett, mada-<br />

Arról szól a fáma, hogy<br />

amikor Sárdy János kántortanító<br />

lett, jelentkezett<br />

szülôfalujában az elôljáróság<br />

által kiírt pályázatra.<br />

A nagytekintélyû testület<br />

meghallgatta, de nem alkalmazta,<br />

mert “gyengének”<br />

találta a hangját.<br />

A többit tudjuk ...<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 147


Néma békák<br />

A Somogy megyei<br />

Törökkoppány és a Tolna<br />

megyei Koppányszántó<br />

határában található a<br />

Sötétkeréknek nevezett<br />

terület, amirôl az a legenda<br />

járja, hogy amikor Szent<br />

István seregével Koppány<br />

ellen vonult az éj leple alatt,<br />

nem brekegtek a békák.<br />

Koppány és serege így<br />

meghallotta a királyi had<br />

lovainak dobogását és<br />

elmenekült. Szent István<br />

akkor megátkozta a békákat,<br />

s azok állítólag Sötétkeréknél<br />

azóta is némák maradtak.<br />

KFT<br />

ras, virágos stb. – gyolcs ing, kalap és az<br />

egyenes, illetve görbeszárú csizma. Ma ezt<br />

már csak a szeptemberi szüreti felvonuláson<br />

mutatják meg egymásnak és a környékbeli<br />

kiváncsiskodóknak. Koppányszántó,<br />

Kiss Lajos óta tudjuk, gazdag nép-<br />

ÉRTÉNY<br />

Irányítószám: 7093 Körzethívószám: 74<br />

A csendes kis falut egy bekötôúton lehet<br />

megközelíteni Nagykónyi, illetve<br />

Koppányszántó felôl. Határában a Kányapatak<br />

felduzzasztásával halastavakat alakítottak<br />

ki.<br />

Mûemlékjellegû barokk temploma<br />

1749-ben épült, s eredeti berendezésének<br />

KOCSOLA<br />

Irányítószám: 7212 Körzethívószám: 74<br />

Folytatva utunkat Dombóvár felé a<br />

61-esen Kocsolára érkezünk. E magyar<br />

és német lakosságú község történetérôl<br />

alig van jelentôsebb írott forrásunk,<br />

1742-ben még Szakcs filiája volt, csak<br />

1753-ban épült egy kis kápolna a falun<br />

kívül. Barokk templomát, ami 1783-ban<br />

épült, Szent Anna tiszteletére szentelték<br />

fel (Plébániahivatal: Kossuth u. 72.) A<br />

hódoltság után pusztán álló település új<br />

lakói a XVIII. század végére erôsödnek<br />

148 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

dalokban. A Tamásitól Igalt, illetve a Balatont<br />

ezen az úton megközelítôk egy figyelmet<br />

vonzó alkotást láthatnak a település<br />

központjában: Paszka Ferenc Szentháromság<br />

címû mozaikképét.<br />

nagyrészét megôrizte. Jó kétszáz esztendôvel<br />

ezelôtt e kis településen algimnázium<br />

mûködött, ez volt Tolnában az elsô magasabb<br />

fokú intézmény a protestáns iskolák<br />

után. (Ma az általános iskolás korú fiatalok<br />

a szomszédos Nagykónyiban szerzik<br />

meg a tudást.)<br />

A község híres szülötte volt Endrôdy<br />

János piarista pap, tanár, író, színháztörténész.<br />

meg annyira, hogy felépítik elsô és legfontosabb<br />

közösségi épületüket. A gazdaságilag<br />

is egyre gyorsabban gyarapodó<br />

lakók ízlését és tehetôsségét jelzi a templom<br />

berendezése is. A kor hangulatát<br />

idézi elénk a jellegzetes barokk oltár,<br />

szószék és a templomi padok sora.<br />

Dombóvár felé haladva a 61-es úton<br />

Kocsola határában egy szépfekvésû tavacskát<br />

pillantunk meg az út mellett, a<br />

Homoki-dûlôben. Az úttól kôhajtásnyira<br />

lévô 1,8 hektáros források táplálta vízben<br />

ponty, amur, süllô, csuka és egyéb<br />

hal él.<br />

UNITERM SZERELÔIPARI ÉS<br />

SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

Iroda: Dombóvár, Árpád utca 24. Tel./fax: 74/465-033<br />

Tevékenységi kör:<br />

Mélyépítôipar<br />

Építôipari szakipar<br />

Építési és épületgépészeti szerelôipar. Közúti teherszállítás


SZAKCS<br />

Irányítószám: 7213 Körzethívószám: 74<br />

A 61-es útról lekanyarodva – Kocsolánál<br />

tábla jelzi – érhetô el a község. A<br />

Koppány és a Kapos közötti vízválasztó<br />

határán fekvô falu a környék egyik jelentôsebb<br />

települése. Rajta keresztül közelíthetô<br />

meg a szomszédos Nak és Lápafô, valamint<br />

Várong is.<br />

Határában kiterjedt római romok,<br />

belterületén pedig X. századi temetô. A sírokban<br />

a magyar köznépre jellemzô honfoglalás-,<br />

illetve Árpád-kori használati tárgyakat<br />

találtak. A környék nyilvánvaló lakottsága<br />

ellenére 1348-ig Szakcs nevét az<br />

írott források nem említik, szerepe csak<br />

ezt követôen nô meg. Fejlôdését nagyban<br />

elôsegítette, hogy területén vezetett át a<br />

Dunántúlt É-D irányban átszelô Veszprém–Pécs,<br />

valamint a K-Ny irányú kereskedelmet<br />

a Duna és Szlavónia között<br />

lebonyolító út.<br />

A késôbbi Eszterházy-birtokon gyorsan<br />

gyarapodó falu a XVIII. század végére<br />

visszanyerte mezôvárosi rangját. Lakosai<br />

között habán kerámiát készítô fazekasok<br />

is voltak.<br />

Római katolikus temploma (Plébániahivatal:<br />

Petôfi u. 15. ,tel: 74/ 485-<br />

294.) gótikus falrészleteket is ôriz, s 1729ben<br />

barokk stílusban építették újjá. A hajó<br />

külsô oldalán ma is látható az egyik barokk<br />

ablak felett a magasabb, egykori gótikus,<br />

csúcsíves záródás. A déli oldalon az<br />

1772-ben elhunyt Szokoli József kompolti<br />

apát, szakcsi esperesplébános befalazott<br />

vörösmárvány sírköve látható. A bejáratnál,<br />

a kórus alatt egy törökkori mosdó-<br />

LÁPAFÔ<br />

Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74<br />

A lápafôi erdôhöz köti halála a XIX.<br />

sz.-ban „világhírûvé lett” betyárt, Sobri<br />

Jóskát, aki „megugrott” a zirci tömlôcbôl.<br />

medencében található a szenteltvíztartó. A<br />

község híres szülöttei között tarthatjuk<br />

számon Mészáros Gyula (1883–1957)<br />

nérpajzkutatót, egyetemi tanárt, aki a Magyar<br />

Nemzeti Múzeum munkatársaként<br />

csuvasok és tatárok között végzett folklórgyûjtést.<br />

„Másféle tudománynak” hódolt a<br />

község szülötte, Tóth Pál József, aki az elsô<br />

világháború után kezdte meg a hírversek<br />

írogatását az akkori kultuszminiszter<br />

engedélyével. 80 km-es körzetben gyalog<br />

járta be a környéket, és vásárban, búcsúban,<br />

nagy községi piacokon, lakodalmakban,<br />

disznótorokon, eljegyzéseken és a<br />

mindig nyitva tartó kocsmákban gyûjtötte<br />

a híreket, amelyeket egylapos formában,<br />

„Szakcs és Vidéki Hírek” címmel önmaga<br />

terjesztett.<br />

Szakcs jó bortermô vidék, s a bortól<br />

dal, zene fakad. Mindig is, most is keresettek<br />

a községi rezesbandák, amelyek<br />

nagy-nagy területet trombitáltak be lakodalmakba<br />

híván a vendégeket. De maradjunk<br />

a bornál. Öreghegyen még mindig<br />

áll az a zsúptetôs présház, ami jelentôs népi<br />

épitészeti emlék és a védett kategóriába<br />

tartozik. Homlokzatán tábla jelzi: mûemlék.<br />

(Tulajdonosa: Miklai Sándor, Szakcs,<br />

Rákóczi u. 85.)<br />

Szakcsot Lápafô felé elhagyva, az úttól<br />

kétszáz méterre csillog a Szentkúti-árok<br />

vizét felfogó kéthektáros horgásztó. A jól<br />

fejlett pontyokat és amúrokat nyáron csemege-,<br />

vagy gyöngykukoricával fogják, a<br />

ponty ôsszel gilisztára kap, a süllôt halszeletekkel,<br />

a kárászt akár kenyérbéllel is horogra<br />

lehet csalni.<br />

Szökött katonákból, futó betyárokból csapatot<br />

szervezett, aztán hol egy számadó<br />

juhászt, hol egy tiszttartót fosztott ki. Miután<br />

Vas, Gyôr és Sopron vármegyékbôl<br />

katonasággal kiszorították, sikertelen volt<br />

ellene a hajsza, mindaddig míg ki nem ra-<br />

A szakcsiakat tökmagosoknak<br />

csúfolták, fennmaradt<br />

ez a népdal szövegváltozatában<br />

is: „Hej, a szakcsi<br />

legények, jaj, de nagyon<br />

szegények. / Pénzér nyúl a<br />

zsebébe, zsebébe, sej, a zsebébe<br />

/ Azt tökmag akad a<br />

kezébe” A tökmagozás<br />

valójában azt jelenti, hogy<br />

az említett magot rézdrótból<br />

készített spirállal veszik<br />

körül, selyemfonállal<br />

átlósan áttekerik s ebbôl<br />

aztán háromágú virágot, és<br />

egyéb diszt készítenek.<br />

Ügyelnek arra, hogy a<br />

piros-fehér-zöld szín<br />

domináljon.<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 149


olta Hunkar Antalt, az 1809-es utolsó<br />

nemesi felkelés ezredesét, Kossuth hû követôjét,<br />

a 48-as fôispánt. A panaszt hallván<br />

a nádor és a király vérdíjat tûzött ki<br />

Sobriékra és a Schwarzenberg ulánus ezredet<br />

is kivezényelték elfogásukra.<br />

A 7 fôre fogyatkozott csapat a lápafôi<br />

erdôben órákig ellenállt, de a haramia pajtásai<br />

megfutamodtak. Sobri egyedül került<br />

szembe Benst Edmund báró ulánus-<br />

VÁRONG<br />

Irányítószám: 7214 Körzethívószám: 74<br />

A somogyi megyehatáron megbúvó<br />

kis falucska mindössze 250 lelket számlál.<br />

Neve a középkori forrásokban „villa<br />

Warang” néven bukkan fel 1138-ban.<br />

Késôbbi történetérôl alig van adatunk,<br />

azt azonban tudjuk, hogy a törökkori felszabadító<br />

hadjáratok után az elpusztult<br />

falut németajkú lakosság építette újjá.<br />

Várongot az elmúlt évtizedek településfejlesztési<br />

koncepciója „szerepkör<br />

nélküli településsé” nyilvánította mielôtt<br />

azonban a megmaradt lakosság elvándorolt<br />

volna, Tancsik József, ma már nyugdíjas<br />

tsz-elnök, újsághirdetéssel szólította<br />

NAK<br />

Irányítószám: 7215 Körzethívószám: 74<br />

A Dombóvártól északra található kisközség<br />

határában a XIII. század elején<br />

templom állott. Mai temploma 1758-ban<br />

épült, Szent Mihály fôangyal tiszteletére<br />

szentelték fel. Filiája Várong.<br />

Bernáth János (1910–1964) szülôfaluja.<br />

Mégis legtöbben Széles Lajost, a gyógyító<br />

fodrászt emlegetik, aki 1919-ben<br />

született. Borbélynak tanult, majd „kitántorgott”<br />

Amerikába. Peruból érkezett ha-<br />

150 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

kapitánnyal. A betyár a tisztre fogta fegyverét,<br />

aztán hirtelen mozdulattal mégis<br />

magát lôtte szíven.<br />

Sobri idealizált alakját többen feldolgozták,<br />

Szigligeti Ede, Fekete Gábor,<br />

Vahot Imre. A Névtelen vár címû regényében<br />

Jókai Sátán Laci alakját mintázta<br />

Sobriról. A nép ajkán megmaradt közülük<br />

való igazságtevônek jószívû szegénylegénynek.<br />

Várongra az ott letelepedni kívánókat.<br />

Lakást, háztáji gazdálkodási lehetôséget<br />

és a szövetkezetben munkát biztosított<br />

nekik. Ezek az emberek az ország keleti<br />

felébôl érkeztek, mintegy nyolcvanan. A<br />

falu hetvenes évekbeli küzdelmérôl szól<br />

Vitézy László Békeidô címû dokumentumfilmje.<br />

A mai csendes, szép környezetben<br />

fekvô faluból könnyen megközelíthetôk<br />

a környékbeli termálfürdôk. Igallal,<br />

Dombóvárral és Tamásival is közvetlen<br />

út köti össze, s a Balaton sincs túl meszsze.<br />

A vendégek fogadására egy panzió<br />

építésével és a tájház berendezésével készülnek.<br />

za 1964-ben, s elôször Nakon telepedett<br />

le. Itt kezdte gyógyítani a maga készítette<br />

„gyógyszerrel” az égési sérüléseket, eredménnyel.<br />

Találmányát megvásárolták és<br />

Naksol néven sejtregenáló szerként, valamint<br />

égések kezelésére használják ma is.<br />

A falu határában, a Szentkúti-árok<br />

völgyében egy 6,3 hektáros horgásztó<br />

várja a helyieket, a környékbelieket és a<br />

vendéghorgászokat. A hívogató horgászvízben<br />

ponty, harcsa, süllô, amur és kárász<br />

tanyázik.


DALMAND<br />

Irányítószám: 7211 Körzethívószám: 74<br />

Ha visszatérünk Tamási–Kocsola felôl<br />

a délnek tartó útra, a 61-es fôútról három<br />

kilométer után kell elfordulnunk<br />

Dalmand felé. Nevét elôször 1138-ban<br />

említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban<br />

többször a somogyi birtokok<br />

között sorolták fel, míg a XV. századtól<br />

következetesen az ozorai uradalomhoz<br />

tartozó Tolna megyei településekkel<br />

együtt említik.<br />

Az egykori mezôváros a hódoltság<br />

után pusztán maradt, a legutóbbi idôben<br />

az egykori nagybirtokok, elsôsorban az<br />

Eszterházy uradalom területén létrejött állami<br />

gazdaság központjaként erôsödött<br />

meg. Ma a Dalmandi Mezôgazdasági Rt.<br />

elsôsorban hibridkukorica termesztésérôl<br />

ismert.<br />

A Dalmand melletti Sütvény valamikor<br />

a ménesérôl volt híres, az egykori gazdasági<br />

út is az istállók mellett visz el.<br />

A Mezôgazdasági Rt. szívesen fogadja<br />

a természetkedvelôket, a pihenni és sportolni<br />

vágyókat az év minden szakában. Kitûnô<br />

sportlovak kerültek ki a sütvényi tenyészetbôl.<br />

Lovasprogramok, lovastúrák,<br />

sétakocsikázás teheti színessé az itt töltött<br />

napokat. Kezdôk, haladók, valamint<br />

edzett lovasok egyaránt megtalálják a tudásuknak<br />

megfelelô terepet. Kitûnôen felszerelt<br />

kemping és apartmanok állnak a<br />

vendégek rendelkezésére.<br />

DDaallmmaannddii MMeezzôôggaazzddaassáággii RRtt..<br />

DDaallmmaanndd,,<br />

TTeell..:: 7744//443399--113333,, 443399--330088<br />

FFaaxx:: 7744//443399--880088,, TTeelleexx:: 1133--339999<br />

Tábla jelzi a közelben lévô 1,4 hektáros<br />

horgásztavat. Az egykori kender-áztatóban<br />

ponty, amur, csuka és kárász él. A<br />

vízparton fôzési lehetôség adódik.<br />

Az év minden szakában vadászati lehetôséget<br />

biztosítanak.<br />

Túra lovaglás<br />

Lovagoltatás<br />

Sétakocsikázás<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 151


A hangulatos belváros<br />

DOMBÓVÁR<br />

Irányítószám: 7200 Körzethívószám: 74<br />

Tolna megye népesség szerint második<br />

legnagyobb városa, megyehatár menti<br />

települése a 22 ezer lakosú Dombóvár.<br />

Dombóvári sétánkat a 611-es út szôlôhegyi<br />

elágazásánál, a város legrégebbi emlékénél<br />

kezdjük.<br />

A középkorban a Dombay-család<br />

kapta meg területét, amely nevét is a birtokosok<br />

váráról nyerte. A Kapos mocsárvilágából<br />

kiemelkedô szigeten épített vá-<br />

T I E G E L<br />

UTAZÁSI IRODA<br />

7200 Dombóvár, Ady u. 9.<br />

Tel/fax: 74/466-222<br />

- nyaraló-, és apartmanközvetítés,<br />

- pénz-, utazási- és eurocsekkváltás,<br />

- ingatlanközvetítás, utazásszervezés.<br />

152 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

Vendégeinknek a következô<br />

programokat kínáljuk:<br />

Budapest-, Balaton-, Dél-Dunántúli<br />

kirándulás, Pusztaprogram.<br />

L e g y e n a v e n d é g ü n k !<br />

rat az oklevelek elôször 1313-ban említik.<br />

A család utolsó sarja, Dombay János<br />

örökös nélkül hunyt el. Felesége, Örzse,<br />

Werbôczi István leánya volt, így rá szállt<br />

a dombóvári vár tulajdonjoga. A neves<br />

középkori jogtudós e falak között írta a<br />

Tripartitum, a Hármaskönyv jelentôs részét.<br />

Amikor Tinódi Lantos Sebestyén<br />

1538 körül Dombóvárott tartózkodott, e<br />

helyen vetette papírra „Jáson és Medea”<br />

címû széphistóriáját. A vár hamarosan<br />

török kézre került, s a hódoltság után teljesen<br />

elvesztette jelentôségét, végül lebontották.<br />

Az egyik megmaradt falcsonk<br />

a gólyák kedvelt fészkelôhelye, ezért nevezik<br />

a helyiek „Gólyavárnak”. Talán nehéz<br />

elképzelni, de itt valaha összefüggô,<br />

dombtól-dombig terjedô mocsár húzódott.<br />

A XVIII. sz. második felében épülô<br />

templom (Plébániahivatal: Arany János<br />

tér 18. tel: 74/465-743.) körül kezd kialakulni<br />

a központi településforma, ami<br />

azonban nem fejlôdhet ki, mert a terület<br />

új birtokosa, Eszterházy Pál és utódai a<br />

Templom tértôl északnyugatra egyetlen<br />

nagy hosszan elnyúló tömbben építik fel<br />

az uradalom központi irányításához<br />

szükséges házakat. Így a mai Erzsébet, illetve<br />

Szabadság utca mentén országúti<br />

település alakult ki, majd ennek a legszélén,<br />

a mai Rákóczi utca vonalában új országút.<br />

Az igazi változás akkor következett<br />

be a városlakók életében, amikor<br />

G u T e R e i s e<br />

H e i l b a d D o m b ó v á r - G u n a r a s<br />

U n g a r n<br />

7200 Dombóvár-Gunaras<br />

Hableány u. 5. Tel.: 74/461-025


1872-ben megépült a vasút, s egyre nagyobb<br />

jelentôségû csomóponttá vált a<br />

város.<br />

Ha elindulunk a Gólyavártól a<br />

Dombóvár-alsó vasútállomást érintve a<br />

vasutas lakóházak mellett haladunk el,<br />

majd az egykori zsinagóga és mellette az<br />

emlékmû, a második világháborúban elpusztított<br />

zsidók (közel ezren voltak<br />

dombóváriak) mementója látható. Ha<br />

felérünk az Arany János térre, a neoklasszicista<br />

jellegû volt Korona Szállót és a<br />

hasonló stílusú Szentháromság-szobrot<br />

látjuk.<br />

Mögötte a római katolikus templom<br />

áll, régi része, a várnegyed kápolnája igen<br />

egyszerû barokkos homlokzattal. A<br />

templom mai alakjában „köszönhetôen”<br />

a többszöri hozzáépítésnek, jellegtelenné<br />

vált. Meg kell említenünk két, Kismartonból<br />

származó értékes barokk oltárát, a<br />

kegyuraság, az Eszterházy család ajándékát<br />

és a barokk jellegû szószéket.<br />

Dombóvár belsô épületeire, így az<br />

Arany János térre és közvetlen környékére<br />

a neoklasszicizmus a jellemzô. Ne<br />

várjunk olyan épületet, amely teljes egészében<br />

egységesen mutat fel valamilyen<br />

stílusjegyet. Ha itt járunk tegyünk egy<br />

kitérôt innen a Béke parkba, az egykori<br />

Sziget-erdôbe, ami szintén a Kapos árterébôl<br />

kiemelkedô sziget. Az erdô ma már<br />

a múlté, de még találhatunk néhány vastagtörzsû<br />

ôsfát.<br />

MUSKÁTLI VENDÉGLÔ<br />

Étterem–Restaurant<br />

Szeretettel várom kedves vendégeimet<br />

éttermemben. Vállalok családi<br />

és csoportos rendezvényeket is.<br />

Bánfalvi Imre<br />

Dombóvár, Gábor Béla u. 1.<br />

(Újdombóváron a Fatelítô mellett)<br />

Telefon: 74/466-672<br />

Nyitva mindennap 12 órától 22 óráig.<br />

Az egykori várárok jól felismerhetô.<br />

Jelenleg is folyik a szigeterdôi vártorony<br />

feltárása, mely valószínüleg XI–XII. századi<br />

eltemetett rom. A mai túrista figyelmét<br />

inkább Horvay János Kossuth-szoborcsoportjának<br />

alakjai ragadják meg. Az<br />

alkotó a forradalom és szabadságharc tragikus<br />

bukását faragta meg, megörökítve<br />

az elsô független felelôs magyar kormány<br />

minisztereit. A kompozíció érdekessége,<br />

hogy az alakok más-más kertészeti<br />

környezetben kaptak helyet, így enyhül a<br />

tragikus hatás. A szoborcsoport eredetileg<br />

1952-ig Budapesten volt az Országház<br />

bejárata elôtt, a Kossuth téren, ahonnan<br />

kivitték a Kerepesi temetôbe, majd<br />

felajánlották: viheti, majdnem ingyen,<br />

akinek kell. A szállítási díj 116.000 Ft<br />

volt. A 23 m-es szoborcsoport évekig hevert<br />

Dombóváron a Hunyadi téren, mivel<br />

ott akarták elhelyezni elôször. 1972ben<br />

helyreállították, s így került mai helyére.<br />

Ha visszatérünk az Arany János térre<br />

és utunkat a Szabadság utcában folytatjuk,<br />

akkor több, hamarosan helyi védettség<br />

alá kerülô épületek – a 4., 6., 8., 12.,<br />

14., 16., 18., 21. számú ház elôtt sétálhatunk<br />

végig. A széles Szabadság utca alatt<br />

kanyarodik a Kossuth Lajos utca, melynek<br />

házai a századfordulón élt családok<br />

jobb életszinvonalára utalnak. E házak<br />

egyikén helyezték el Weszeli Károly költô<br />

emlékét ôrzô táblát.<br />

A gólyavár<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 153


Kossuth - szoborcsoport<br />

A Hunyadi téren láthatjuk Illyés kopjafáját,<br />

(a Hunyadi téri Illyés házat lebontották<br />

már), nem messze tôle az ugyancsak<br />

helyi védettség alá esô mozit és a tér<br />

másik végén a bíróságot (Hunyadi tér<br />

33.).<br />

Amennyiben az Erzsébet utcát választjuk<br />

útirányul az Arany János térrôl<br />

indulva, akkor a szakközépiskola, volt<br />

orsolyarendi zárda, elôtt haladunk el, nem<br />

COUNTRY HALL<br />

Nyitva: 7–23.3o-ig.<br />

Péntek–Szombat:<br />

22–o3-ig.<br />

DISCO<br />

Dombóváron a Kapos híd mellett<br />

a 61-es út mentén.<br />

154 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

sokkal utána a második községháza következik.<br />

Itt lakott gimnazista korában Illyés<br />

Gyula a nagybátyjánál. Utunk során<br />

Szepessy László költô emléktáblája és a<br />

Szent Flórián szobor elôtt megyünk el. A<br />

kertvárosban a geometrikus települési rendet<br />

fedezhetjük fel, különbözô megoldással<br />

épített családi és tömblakásos házakat<br />

találunk. A Dália utca 25-ben megtekinthetjük<br />

a Fekete István gyûjteményt, Bodó<br />

Imre munkálkodásának eredményeként.<br />

A városközpontba a Rákóczi és a Teleki<br />

utcán térünk vissza. Itt látjuk a Mûvelôdési<br />

Házat (Hunyadi tér 25.), elôtte<br />

Samu Géza Pogány istennô szobra fogadja<br />

a nézelôdôt. A Dombó Pál és a Bezerédj<br />

utcán át megyünk az Illyés Gyula Gimnázium<br />

elé (Bajcsy Zsilinszky u. 2.). Utunkat<br />

megszakítjuk a Dombóvári Galériánál,<br />

s hétköznap megtekinthetjük az idôszaki<br />

kiállítások valamelyikét.<br />

Helyi védettség alatt álló épületekkel<br />

találkozhatunk a volt polgári fiúiskola, az<br />

evangélikus templom, a gimnázium, református<br />

templom, a Mária-lak, a Dôry<br />

kastély elôtt elhaladva. A gimnáziumhoz<br />

közeli Jókai u. 13 sz., a Pál-ház, éppúgy<br />

védelem alá került, mint a vasútállomás<br />

két irányítótornya. Az ipari emlékek mellett,<br />

építészeti értéket képviselnek, a valaha<br />

Kós Károly tervezôirodája által megálmodott<br />

szolgálati lakások. Újdombóvárra<br />

értünk, ami jellegzetes munkástelepülésként<br />

jött létre, fôleg vasutasok számára.


A Fôutcán védett gesztenyesor lombkoronája<br />

alatt sétálhatunk, ide csatlakoznak<br />

derékszögben a mellékutcák. A kórház<br />

(Kórház u. 39.) elôtt elhaladva a 61-es<br />

útra érünk ki, itt már az ipari negyed fogad<br />

bennünket.<br />

Dombóvár hagyományos nyári programja<br />

a Dombóvári Napok rendezvénysorozata,<br />

benne a Kapos Fesztivál és a<br />

Dombó Expo Kiállítás és Vásár. Az augusztus<br />

20-i Gunaras Kupa város kosárlabda<br />

híveinek szerez örömöt.<br />

Dombóvártól északra, Tamási felé haladva,<br />

a hôgyészi elágazás után fedezheti<br />

fel az utazó a konda-völgyi horgásztavat,<br />

amit Tüskei-tónak is neveznek. A 45 hektáros<br />

vadregényes tórendszer a helyi Városi<br />

Horgász Egyesület kezelésében van és<br />

kapitális halairól neveztes. Vadvízországban<br />

szép pontyok és süllôk, hatalmas harcsák,<br />

szemrevaló csukák, termetes amurok<br />

késztetik erôfeszítésre a horgászokat, a kárász<br />

és a keszegnépség pedig a reflexeket és<br />

az ügyességet teszi próbára. Stégrôl, partról<br />

és bérelhetô csónakból lehet horgászni<br />

DOMBÓVÁR-GUNARAS<br />

Dombóvártól alig öt kilométerre fekszik<br />

Gunaras, a strand és gyógyfürdôjérôl<br />

nevezetes településrész. A Balatontól 70,<br />

Pécstôl 45 km-re fekszik. Különös értéke<br />

az alkálihidrogénkarbonátos hévíz<br />

Tüskésben, s az egyesület tanyaházában.<br />

A vízparton vásárolhatunk napijegyet. A<br />

tóparton ivóvíz, fôzési, sátorozási lehetôség<br />

van, lakókocsival is parkolhatnak.<br />

(55°C), amelynek fluorid tartalma is jelentôs.<br />

Kiválóan alkalmas minden mozgásszervi<br />

betegség, gyomor-, bél- és epebáltalmak,<br />

nôgyógyászati-, fogíny-, és szájbetegségek<br />

kezelésére. Eredményesen alkalmazható<br />

bizonyos légzôszervi, szív-, és<br />

516.sz. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZô INTÉZET<br />

ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA<br />

7200 Dombóvár, Népköztársaság u. 21. Tel.: 74/465-725, 466-725, 466-732<br />

Az iskola szakmunkás tagozaton:<br />

- vasas, építômester, közlekedésgépszerelô,<br />

- villamosipari, könnyûipari szakmákban;<br />

- szakközépiskolai tagozaton, világbanki osztályokban:<br />

- gépész-elektronika, humán (eü.) szakmákban;<br />

- szakmunkások szakközépiskolájában:<br />

- két éves intenzív tagozaton<br />

fogad tanulókat az ország egész területérôl.<br />

Nyergesi parkerdô és<br />

horgász tó<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 155


Gunaras fürdô<br />

1023 Budapest, Bécsi út 3–5., Telefon: 326 3884, Telefax: 326 3887<br />

7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., Telefon: 74/419 733, Telefax: 419 978<br />

érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a<br />

bôrgyógyászat területén. A termálvizet a<br />

gyógy- és termálfürdôben hasznosítják.<br />

A 4 hektáros parkosított területen egy<br />

úszó- egy strand, két gyerek- és két gyógyvizes<br />

medence áll a vendégek rendelkezésére.<br />

A gyógyászati részleg egész évben<br />

üzemel, a strand május 1-jével nyit és<br />

szeptember 15-én zár. Dombóvárról Gunarasra<br />

az óránként közlekedô helyijáratokkal<br />

lehet eljutni a Hunyadi térrôl, illetve<br />

a fürdô elôl. Gunaras gyógyulásra,<br />

pihenésre, kikapcsolódásra egyformán alkalmas.<br />

Az üdülôtelepen 660 egyedi nyaraló,<br />

84 egységes társasüdülô, 17 vállalati<br />

üdülô 500 személyes camping várja a vendégeket.<br />

Dombóvár-Szôlôhegy<br />

Dombóvár után Pécs felé haladva a<br />

61-es úton az elsô leágazás jobbra a<br />

nyergesi parkerdôbe vezet (mindig a<br />

Nyerges csárda táblát kell követni). Az<br />

erdô, illetve szôlôk övezte völgyben források<br />

vizét fogadja be a festôi szépségû<br />

nyergesi parkerdôben az intenzív telepítésû<br />

horgásztó, amiben ponty, amur,<br />

süllô, busa, törpeharcsa, kárász és keszegféle<br />

él.<br />

A legnagyobb vízmélység 3,6 m, az<br />

átlagmélység 1,5 méter és stégekrôl, valamint<br />

partról lehet horgászni.<br />

Kiváló hétvégi túraprogram lehet<br />

egy kellemes séta a szépen gondozott<br />

szôlôk között a Szent Anna-kápolnához<br />

és forráshoz.


KAPOSPULA<br />

Irányítószám: 7251 Körzethívószám: 74<br />

Dombóvárral szinte egybeépült,<br />

szomszédos település a 61-es fôút men-<br />

ATTALA<br />

Irányítószám: 7252 Körzethívószám: 74<br />

Pulától kôhajitásnyira, a somogyi<br />

megyehatáron fekvô községet 930-an<br />

lakják. Barokk Nepomuki Szent János<br />

szobrát 1793-ban állították, római katolikus<br />

templomát 1867-ben építették. A<br />

plébánia létezésérôl 1722-tôl vannak<br />

KAPOSSZEKCSÔ<br />

Irányítószám: 7361 Körzethívószám: 74<br />

Az Észak-Zselic szélén, Dombóvártól<br />

délre esô községet, a 61-es úton érjük<br />

JÁGÓNAK<br />

Irányítószám: 7362 Körzethívószám: 74<br />

Az Észak-Zselichez tartozó Jágónak<br />

CSIKÓSTÖTTÖS<br />

Irányítószám: 7341 Körzethívószám: 74<br />

A Tolna megyében található három<br />

észak-zselici község közül a legészakabbra<br />

DÖBRÖKÖZ<br />

Irányítószám: 7228 Körzethívószám: 74<br />

A megyehatár menti körjárat után<br />

Dombóvár–Szekszárd irányában folytatjuk<br />

ismerkedésünket a megyével. A 61-es<br />

útról Hôgyész–Szekszárd felé térünk le és<br />

Gunaras mellett elhaladva négy kilométer<br />

után Döbröközre érünk.<br />

tén fekszik. Római katolikus templomát,<br />

mely a 18. században barokk stílusban<br />

épült (Béke tér). Szent Péter és Pál tiszteletére<br />

szentelték fel.<br />

adatok. Attalához tartozik Hetény,<br />

Kapospula, Szentiván, Csoma és Szabadi.<br />

(Ez utóbbi három Somogy megyei<br />

település.)<br />

A település életében jelentôs eredmény<br />

a hagyományt ápoló augusztusi aratónapi<br />

felvonulás, jelentôs a Szent<br />

Vendel-napi búcsú október 20-án.<br />

el. Barokk katolikus temploma (Táncsics<br />

M. u.) Szent Erzsébet oltalmában<br />

1789-ben, klasszicizáló evangélikus<br />

temploma pedig 1886-ban épült.<br />

csendes, jó levegôjû község. A kaposszekcsôi<br />

lelkészség filiája. Iskolakápolnáját<br />

Szent István tiszteletére szentelték fel.<br />

fekvô település, lakosainak száma mindössze<br />

ezer fô. A középkorban a távoli, a<br />

mai Harc melletti Anyavár birtokai közé<br />

tartozott. Neve oklevélben elôször 1510ben<br />

fordul elô.<br />

Aki vonattal érkezik, vagy érinti a település<br />

határát valószínûleg találgatja, mi<br />

lehet a sínpárokat hosszan kísérô égbemeredô<br />

falcsonkok, romok magyarázata.<br />

Nos, Döbrököz vára állt itt, melyet a XVI.<br />

század elsô felében Werbôczi István, a<br />

Tripartium (jogi szokásaink elsô írásbafoglalása)<br />

megalkotója uralta. A várban<br />

ekkor 800 katona volt, ami a szomszédos<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 159


Dombó váránál is jelentôsebb erôdítményre<br />

utal. Úgy tûnik, Werbôczi hiába<br />

kért segítséget Várallyai Szaniszló pécsi<br />

püspöktôl, majd magától Ferdinánd királytól,<br />

Ahmed török serege elfoglalta a<br />

várat. Arra, hogy mikor esett el a vár, csak<br />

következtetni tudunk forrásainkból. Csak<br />

valószínûsíteni lehet, hogy Simontornyához<br />

és Ozorához hasonlóan az 1543–44.<br />

év tavaszi hadjárata során került a török<br />

kezére Döbrököz is.<br />

Az egykori mezôvárosból és erôdítménybôl<br />

mára jószerivel csak a romok<br />

maradtak.<br />

Megcsodálhatjuk viszont a község római<br />

katolius temlomát, 1900-tól 1902-ig<br />

KURD<br />

Irányítószám: 7226 Körzethívószám: 74<br />

A Kapos menti erdôkben megbúvó,<br />

1160 lelket számláló községnek elsôsorban<br />

barokk, 1763-ban épített katolikus<br />

temploma érdemel figyelmet (Plébániahivatal:<br />

Petôfi u. 12.), díszes oltárát Fischer<br />

Johann Martin szobrász 1775–1776-ban<br />

eredetileg a pécsi székesegyház számára<br />

készítette.<br />

Ugyanitt található Zichy Mihály festô,<br />

grafikus Szent Anna címû oltárképe is,<br />

amelyet 16 ezer pengôre becsültek egykoron.<br />

A templomot Szent Lôrinc tiszteletére<br />

szentelték fel.<br />

160 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

épült Páhy István hagyatékából (Plébániahivatal:<br />

Páhy u. 1. ,tel: 74/ 435-245). A<br />

tervezô Schulek Imre pécsi építész, a szentély<br />

freskóját 1963-ban Mór József, a diadalívet<br />

Újváry Lajos festette. A fôoltár carrarai<br />

márványból, bronzajtós szentségházzal<br />

készült, színes ablakát Palkó Jószef alkotta<br />

1912-ben. Orgonája 1902-bôl való<br />

és pécsi mester Angster József munkája A<br />

Betlehem szoborcsoport Európa-hírû,<br />

Csikós Nagy Márton fafaragó alkotása. A<br />

templomot Szent Imre tiszteletére szentelték<br />

fel.<br />

A települést hétvégeken sokan keresik<br />

fel, a döbröközi határban lévô telkeik,<br />

hétvégi házaik, szôlôhegyi pincéik miatt.<br />

Az aprócska település híres szülötte<br />

volt Sebestyén Géza színész, 1924-tôl a<br />

pesti Városi Színház igazgatója. Itt szolgálta<br />

egyházát és alkotta remek faragásait<br />

Eôri Szabó Dezsô, akinek a munkáit<br />

szerte a világban megtalálhatjuk. Kurdon<br />

a házasságkötô terem asztala ôrzi<br />

kezenyomát a polgármesteri hivatalban.<br />

(Petôfi S. u. 11.)<br />

Hagyomány a településen a szeptember<br />

elsô hétvégéjén zajló szüreti felvonulás<br />

és bál. Augusztus végén a kurdi<br />

lovasnapok keretében fogathajtó versennyel,<br />

egész napos rendezvénnyel mutatkozik<br />

be a település az idelátogató<br />

vendégeknek.<br />

V I D A - F I V É R E K<br />

A u t ó b o n t ó , A u t ó k e r e s k e d é s<br />

A u t ó m e n t é s : 0 6 - 6 0 / 3 6 8 - 8 7 1<br />

VIDA KFT.<br />

Ivanich Antal u. 47.<br />

Tel.: 466-817<br />

Telephely: 7200 Dombóvár, Kórház út 1.<br />

Telefon: 74/466-817<br />

Rádiótelefon: 06-20/425-096<br />

Tevékenységi kör:<br />

Lakatosipari termékek gyártása, szerelése, valamint gépi lemezvágás, darabolás,<br />

élhajlítás és préselési munkák, gépi forgácsoló munkák, esztergályos, marós, köszörûs, autóbontó<br />

és kereskedés (keleti és nyugati gépkocsik).


GYULAJ<br />

Irányítószám: 7227 Körzethívószám: 74<br />

Kurd központjából kanyarodunk le<br />

a túlzás nélkül állíthatjuk, világhírû<br />

Gyulajra. Nevét nem az 1160 lélekszámú<br />

aprócska falu nevezetességének köszönheti,<br />

hanem vadrezervátumának.<br />

Valaha két részbôl állt. Gyulán, melyet<br />

az oklevelek már 1357-ben is említenek,<br />

laktak a magyarok, Jováncán pedig a<br />

rácok, ahogy errefelé a török hódoltság<br />

után itt maradt görögkeleti vallású délszlávokat<br />

hívták. A kettô összevonásából<br />

alakult ki a község ma használt elnevezése:<br />

Gyulaj. A mai lakosok tömör egyszerûséggel<br />

határozzák meg, pontosan meddig is<br />

tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig<br />

Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”.<br />

Kevesen gondolnák, hogy ebben a humorosnak<br />

tûnô megfogalmazásban fontos<br />

népi tapasztalat bújik meg: a két eltérô népességû<br />

település gyulai részén a mezôgazdasági<br />

termeléssel, szôlôtermesztéssel foglakozó<br />

magyarok, Jováncán pedig a kevésbé<br />

letelepült életmódot folytató állatartó<br />

rácok közötti életmódbeli különbség lényegét<br />

fogalmazták meg így.<br />

A lakosok egy részének kenyeret adó<br />

erdôben Európa leghíresebb dámvad-állománya<br />

él.<br />

A községben született Bazsonyi Arany<br />

festômûvész képei a táj szépségeibe, a<br />

helytörténeti gyûjtemény történeti, néprajzi<br />

anyagába ad bepillantást (a faluházban<br />

látható). 1334-ben GULAY néven<br />

Gyulaj önálló plébánia volt, 1730-ig csak<br />

imaházzal rendelkezett, majd a plébánia<br />

megalakulása után 1733-tól már egyszerû<br />

kis templom volt. Barokk római katolikus<br />

temploma (a falu központjában, a felsô iskola<br />

mellett áll) 1752-ben épült. A templomot<br />

Jézus mennybemenetele tiszteletére<br />

szentelték fel. Az egykor szebb napokat<br />

megélt, ma „zsákutca” községbôl Tamásit a<br />

zárt vadrezervátumon keresztül nem, csak<br />

nagy-nagy kerülôvel közelíthetik meg.<br />

A faluból a Magyar utcán kell végigmennünk,<br />

hogy a gyulaji erdôhöz érkezzünk.<br />

(A vadrezervátum megközelíthetô<br />

Szekszárd illetve Tamási felôl a 65-ös útról<br />

a vasúti sorompó után letérve az elsô,<br />

Hársfa utcán át.)<br />

A községtôl északra, a Koppány-menti<br />

Tamásitól délre elterülô erdôség 7800<br />

hektáros dámrezervátum. Azt írják róla a<br />

krónikák,hogy a múlt században itt volt<br />

Magyarország legnagyobb vadaskertje,<br />

25.000 hold, sok helyen magas kôfallal<br />

bekerítve, ugyanúgy, mint Fertôdön, a<br />

másik Eszterházy-birtokon. A világhírû<br />

tamási vadászatokon 10-12000 hajtóval<br />

terelték a vadat a fôúri és fejedelmi vendégek<br />

elé, s volt úgy, hogy 1000-nél is több<br />

nagyvadat, szarvast, ôzet, vaddisznôt lôttek.<br />

Nos ami a Gyulaji Rezervátumot illeti,<br />

elmondhatjuk, hogy a 7800 hektár<br />

terület 90 százaléka erdô, annak kétharmada<br />

tölgy. Megtalálható a kocsányos és a<br />

kocsánytalan tölgy, és a Pári fölötti határrészben<br />

a szép levelû és koronájú, hazánkban<br />

ritka magyar tölgy is, de a cser, a gyer-<br />

Pihenô dám<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 161


tyán, a fenyô, a hárs, a feketedió meg a nyár<br />

is erdôalkotó.<br />

A terület gazdája, a Tamási Erdészet<br />

évente 50 ezer köbméter fát termel ki, az<br />

erdôfelújítást pedig 120 hektáron végzi el.<br />

A tavasz érkeztét a sárgavirágú gyûrûs som<br />

jelzi, gyümölcsébôl készitették korábban a<br />

hires Barcogó névre keresztelt pálinkát, de<br />

jelez a tavaszi hérics, az illatos hunyor,<br />

meg az erdôk alján bôven termô, másutt<br />

nem található Csapody-sáfrány (Crocus<br />

hauffelianus v. Csapodyae), amit Csapody<br />

Vera híres botanikusról neveztek el.<br />

Ibolyalila szônyegei pompás látványt<br />

nyújtanak.<br />

A „repülôsök” seregébôl kiemelkedik<br />

a két pár rétisas, a három pár fekete holló,<br />

de nyáron megjelenik a fekete gólya meg<br />

a kócsag és kétszer költött már az óbirodi<br />

horgásztónál a törpe gém. A löszfalakban<br />

gyurgyalagtelepek vannak, s az egerészölyv<br />

is rendszeresen pásztázza a maga számára<br />

birtokolt területet. Mégsem elsôsorban<br />

madárvilágáról nevezetes Gyulaj, hanem<br />

a az ezres nagyságrendû dámvadjairól.<br />

A bekerített területen 1971-ben<br />

alakították ki a az egyre növekvô vadkárt<br />

megelôzendô hófehér, koromfekete és<br />

pettyes dám él zavartalanul. A dám, mint<br />

ahogy azt Fehér István, a Tamási Erdészet<br />

vezetôje és Holló György gyulaji fôvadász<br />

elmeséli, már a jégkorszak elôtt élt, az Európai<br />

dámot a rómaiak telepítették be.<br />

Gyulajra az 1400-as években került vissza,<br />

a másik, két történelmi élôhelyére, Pusz-<br />

,,GYULAJ" Erdészeti és Vadászati<br />

Részvénytársaság<br />

7090 Tamási, Szabadság u. 27.<br />

Tel.: 74/471-111, 471-000,<br />

471-959, 471-708<br />

Fax: 74/473-985<br />

Erdôgazdálkodás, vadászat,<br />

horgászat-pihenés<br />

162 A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK<br />

tavacsra, illetve Sarkadra pedig az 1500-as<br />

évek végén. Az elsô dámtrófearekord bíráltat<br />

1923-ban volt, s az aranyérmet gyulaji<br />

eredménnyel érték el. Azóta négy világelsôséget<br />

tudnak magukénak, legutóbb<br />

1971-ben kerültek az élre. Nemes és nagy<br />

vetélkedés folyik az úgynevezett dámtulajdonos<br />

területeken a világelsôségért, a kék<br />

szalagért, amiben Gyulaj sem marad le.<br />

Igazolja ezt az is egyebek mellett, hogy<br />

nemrégiben találtak olyan hullott agancsot,<br />

aminek a súlya 2,4 kiló, s ebbôl a vadász<br />

arra következtet, hogy a tulajdonosa<br />

most legalább öt kiló fölötti trófeát visel.<br />

Az erdô másik vadjából, a vaddisznóból<br />

több száz kerül évente terítékre, s<br />

ennek nyolcvan százaléka hajtásokban<br />

esik. A jó színvonalú vadgazdálkodást bizonyítja,<br />

hogy 1993-ban a magyar rekordot,<br />

az év kanját Gyulajon lôtték. A dámállomány<br />

körülbelül tizedét teszi ki a gímszarvas,<br />

ami vadásznyelven fogalmazva jó<br />

közepes színvonalú és nagyságú trófeát ad.<br />

ôz a rezervátumban nincs, de külsô mezôgazdasági<br />

területeken lehetôség van a vadászására.<br />

Az erdô egyik legszebb völgyében,<br />

a már emlitett Óbirodon kínálja magát<br />

és halát két csodaszép horgásztó, amihez<br />

horgásztanya és stégek tartoznak. Az<br />

intenzív vizeket bejelentkezés után lehet<br />

kipróbálni, és jó eredménnyel lehet távozni.<br />

Gyulaj zárt, üzemi terület. Kedvelt a<br />

német, az osztrák és kismértékben a nyugat-európai,<br />

valamint most már a hazai<br />

vadászok körében is. A nem szálloda jel-<br />

TAMÁSI


leggel mûködô vadászházakban, I. osztályú<br />

szobákban, illetve apartmannban helyezik<br />

el a vendégeket, s a vadásztatási<br />

eredményesség 99 százalékos. Szezonban<br />

CSIBRÁK<br />

Irányítószám: 7225 Körzethívószám: 74<br />

A Tolnai–Hegyhát délnyugati szélén<br />

található kis település csendesen húzódik<br />

DÚZS<br />

Irányítószám: 7224 Körzethívószám: 74<br />

Csibráktól 5 kilométerre fekszik, a<br />

Kapos-völgyében Dúzs. A hódoltság után<br />

sokáig, még az 1730-as években is lakatlan,<br />

csak a következô évtizedben telepítik<br />

be németekkel.<br />

A valaha a községhez, ma Hôgyészhez<br />

tartozó dúzsi erdôben termett, a II. világháború<br />

elôtt, a leghíresebb magyar trófea.<br />

Zichy Rubido Iván, Apponyi Géza hô-<br />

csak vadászokat fogadnak, szezonon kívül<br />

viszont elôzetes bejelentkezés alapján csoportoknak<br />

is lehetôséget biztosítva az erdô<br />

megismerésére.<br />

meg a Kapos-völgyében. A XVIII. században<br />

magyar lakosságú, majd a megye más<br />

falvaiból frank telepesekkel gyarapodó falu<br />

fölötti dombokon vadban gazdag erdôk<br />

vannak.<br />

gyészi birtokos veje 1929 ôszén ejtette el a<br />

rendkívüli terpesztése miatt „magyar<br />

ökör”-nek elkeresztelt szarvast. A több<br />

nagydíjat és aranyérmet nyert, 10,60 kg<br />

tömegû, 214 Nadler pontot érô trófeát<br />

ma a Természettudományi Múzeum ôrzi.<br />

Ez a híres agancs azonban még nem is legnagyobb,<br />

hiszen lôttek már itt 13,05 kg<br />

tömegû, 220 Nadler pontot érô, sôt<br />

13,50 kg-os trófeát is.<br />

A nagyvadakban bôvelkedô erdôségek<br />

jelentik a falu megélhetésének egyik legbiztosabb<br />

forrását.<br />

Akadály és tereplovaglás a<br />

Gyulaji Rezervátumban<br />

A KAPOS - KOPPÁNY MENTI DOMBVIDÉK 163

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!