A Tisza és vízrendszere
A Tisza és vízrendszere
A Tisza és vízrendszere
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Magyarország földtana <strong>és</strong><br />
term<strong>és</strong>zetföldrajza gyakorlat<br />
Term<strong>és</strong>zetvédelmi <strong>és</strong> vadgazda mérnök<br />
BSc szak, nappali tagozat<br />
2010/11-es tanév 1. félév
Magyarország folyóvizei<br />
• A vízhálózat meglehetősen fiatal, a folyóknak a maihoz<br />
hasonló elhelyezked<strong>és</strong>e a negyedidőszak során alakult ki.<br />
• Hazánk felszíni folyóvízk<strong>és</strong>zletének 96%-a határainktól túlról<br />
származik.<br />
• A hegységekből érkező folyóvizek hordalékukat lerakják <br />
hordalékkúpok alakulnak ki (Nyírség, Kiskunság, Maros<br />
hordalékkúpja, Mátraalja).<br />
• A term<strong>és</strong>zetes felszíni folyóvízhálózat az éghajlat <strong>és</strong> a felszínt<br />
sokfelé borító laza üledékek következtében összességében<br />
sem túl sűrű, keleten ritkább.<br />
• Magyarország folyóvizei a Duna vízgyűjtő rendszeréhez<br />
tartoznak. A vízrendszer kéttengelyű, a Duna <strong>és</strong> a <strong>Tisza</strong><br />
vízterületére osztható.
A Duna <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• A Duna, a Volga után Európa második legnagyobb, Közép-<br />
Európa legjelentősebb folyója.<br />
• A kontinens 10%-áról gyűjti össze a vizeket.<br />
• Ered<strong>és</strong>e: Fekete-erdő, torkolata: Fekete-tenger.<br />
• Hossza: 2860 km (légvonalban 1517 km).<br />
• Az ered<strong>és</strong>i helyétől a torkolatig 19 ország területéről folynak a<br />
vizek a Dunába, bár mindössze 10 országot keresztez.<br />
• Magyarországi szakasza 417 km, ebből 140 km a szlovákmagyar<br />
határszakasz.
A Duna <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• Az Alpok csapadékjárásának <strong>és</strong> a hegységi hóolvadásnak<br />
megfelelően a Duna magyar szakaszán minden évben két árvíz<br />
van: a kora tavaszi jegesár <strong>és</strong> a kora nyári zöldár.<br />
• Az utóbbi évtizedben a nyár végén is árhullám vonul le a<br />
folyón, ennek vízállása sokszor rekord közeli.<br />
• A Kisalföldön 3 szakaszra ágazik: a Mosoni-Dunával a<br />
Szigetközt, a Kis-Dunával a Csallóközt fogja közre.<br />
• Hazai szakasza végig szabályozott <strong>és</strong> teljes hosszában<br />
hajózható.<br />
• A magyar határnál szlovák oldalon a bősi vízerőmű a szigetközi<br />
Duna ágak vízellátásának biztonságát veszélyezteti.<br />
• Vízminősége változó, a legnagyobb szennyezőforrás Budapest.
A Duna mellékvizei<br />
• Az Ipoly a Duna baloldali mellékfolyója . A Nógrádi-medence<br />
<strong>és</strong> a Börzsöny egy r<strong>és</strong>zének vizét gyűjti össze, es<strong>és</strong>e jelentős.<br />
Mintegy 100 km hosszan képez államhatárt.<br />
• A Duna első jobboldali magyarországi mellékfolyója a Lajta, de<br />
a Mosoni-Dunába torkolló Rába az egyik legjelentősebb<br />
mellékvize.<br />
A Rába hazai hossza 211,5 km. Vízgyűjtő területe csapadékos,<br />
ezért vízhozama jelentős. Legnagyobb mellékfolyója a Marcal.
A Duna mellékvizei<br />
• Délebbre a Balaton vizét levezető Sió a Koppány, a Kapos, a<br />
Séd <strong>és</strong> a Sárvíz vizével gyarapodva torkollik a Dunába.<br />
• Legjelentősebb jobb parti mellékfolyója a Dráva.<br />
Horvátország <strong>és</strong> Magyarország közös határfolyója (nem a<br />
sodorvonala a határ).
A <strong>Tisza</strong> <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• Az ország második legnagyobb folyója, egyben a Duna<br />
legnagyobb balparti mellékfolyója.<br />
• A <strong>Tisza</strong> völgy iránya a harmad- <strong>és</strong> negyedidőszakban<br />
folyamatosan változott.<br />
• A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek<br />
• A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek<br />
(Bodrogköz, Rétköz) kialakulása <strong>és</strong> a Nyírségi hordalékkúp<br />
szintemelked<strong>és</strong>e miatt a <strong>Tisza</strong> <strong>és</strong> a Szamos korábbi völgyét<br />
elhagyta, <strong>és</strong> ÉNY-i irányúvá vált. Miután D-nek fordul, a tokaji<br />
kapun való áttör<strong>és</strong> után az Alföld belseje felé fut tovább,<br />
közben felveszi jelentősebb mellékfolyóit (Bodrog, Sajó,<br />
Hernád).
A <strong>Tisza</strong> <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• A Máramarosi-havasokban lévő forrásból ered (1680 m). Két<br />
forráspatakja alkotja a Fekete-Tiszát, ami Rahónál egyesül a<br />
másik mellékágával a Fehér-Tiszával, innen nevezik Tiszának.<br />
• A Dunába a szerbiai Titeltől délre torkollik.<br />
• 5 országot érint, a Kárpát-medence keleti felének csaknem<br />
valamennyi vízfolyását összegyűjti.<br />
• Magyarországi szakasza 596 km (ez eredeti hosszának alig<br />
60%-a).<br />
• Hazai szakasza bevágódó középszakasz jellegű. A Szatmári<br />
síkra kilépve sebessége lelassul, az energiája lényegesen<br />
csökken.<br />
• A kanyargóssá váló folyó az árvízi időben a medret<br />
folyamatosan változtatta, sokfelé kitört a medréből fokok,<br />
fokgazdálkodás.
A <strong>Tisza</strong> <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• A <strong>Tisza</strong> völgy <strong>és</strong> az Alföld jelentős r<strong>és</strong>ze a középkorban még<br />
vízjárta mocsárvilág volt, különösen árvízi időszakban.<br />
• Az áradások hal- <strong>és</strong> madárbőséget eredményeztek, amely a<br />
vízrendez<strong>és</strong>ek után szinte teljesen eltűnt.<br />
• Az ármentesít<strong>és</strong>i munkák a XVIII. században indultak <strong>és</strong> a XIX.<br />
század közepétől a XX. század elejéig teljesedtek ki.<br />
• Ennek eredményeként az eredeti mederhossz több mint 400<br />
km-rel megrövidült, <strong>és</strong> az egykor több 10 km-es szélességű<br />
hullámtér néhány km-re szűkült felgyorsult folyás, növekvő<br />
bevágódás, emelkedő árszint.<br />
• Vásárhelyi Terv (v<strong>és</strong>ztározók, további árvízvédelmi tölt<strong>és</strong>ek)
A Duna <strong>és</strong> a <strong>Tisza</strong> ártere a szabályozások előtt
A <strong>Tisza</strong> <strong>és</strong> <strong>vízrendszere</strong><br />
• A <strong>Tisza</strong> folyó átlagos vízszintingadozása a Szamos torkolata<br />
alatt mindenütt 8 m körüli, de néhol meghaladja a 11 m-t. A<br />
meder abszolút mélysége is jelentős, <strong>Tisza</strong>derzsnél<br />
meghaladja a 22 m-t.<br />
• A Tiszának három árvize van: a kora tavaszi jegesár, a kora<br />
nyári zöldár <strong>és</strong> a k<strong>és</strong>ő őszi csapadékmaximum okozta áradás.
A <strong>Tisza</strong> mellékvizei<br />
• A <strong>Tisza</strong> legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Latorca <strong>és</strong> az<br />
Ung folyók összefolyásából egyesülő Bodrog, amely Tokajnál<br />
torkollik a Tiszába.<br />
• A Sajó előbb a Szuha, majd a Bódva <strong>és</strong> a Hernád vizét felvéve<br />
az Alföld peremén ömlik a Tiszába.<br />
• Lentebb torkollik bele a Rima, Szolnoknál pedig a Tarna, Galga<br />
<strong>és</strong> a Tápió vizeit összegyűjtő Zagyva.<br />
• A Tiszába a bal parton a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Hármas-<br />
Körös <strong>és</strong> a Maros torkollik.
A <strong>Tisza</strong> mellékvizei<br />
• A Vásárosnamény felett a Tiszába torkolló Szamosnak a hazai<br />
hossza 50 km.<br />
• A Körösök hálózatának gerincét legyezőszerűen összefutó öt<br />
vízfolyás alkotja: a Fehér-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes-<br />
Körös, a Berettyó <strong>és</strong> a Hortobágy, amelyek közül az első négy<br />
az Erdélyi-szigethegység nyugati lejtőiről kapja vizét, míg a<br />
Hortobágy a tiszántúli síkság vizeit vezeti le. Az<br />
összefolyásukból egyesül a Hármas-Körös.<br />
• A Maros a <strong>Tisza</strong> legbővizűbb mellékfolyója, hazai szakaszának<br />
két árvize közül a tavaszi találkozik a Tiszáéval, míg a kora nyári<br />
megelőzi azt, így a <strong>Tisza</strong> vízszintingadozására mérséklően hat.
Állóvizek<br />
• Magyarország teljes területének kb. 2,4 %-a minősül vizes<br />
területnek, amiből mintegy 1690 km 2 -t tesznek ki az állóvizek.<br />
• A term<strong>és</strong>zetes tavak kivétel nélkül fiatal, pleisztocén végi, vagy<br />
a holocén időszakban keletkezett, pár tízezer éves geológiai<br />
képződmények. Keletkez<strong>és</strong>ük szerint lehetnek<br />
– szerkezeti mélyed<strong>és</strong>eket (tektonikus) kitöltő tavak (pl.: Balaton,<br />
Velencei-tó)<br />
– morotvatavak (a folyók által lefűzött kanyarulatokból kialakult<br />
állóvizek, pl.: Szelidi-tó)<br />
– dolinatavak (karsztjelenségeken alapuló tavak, pl.: az Aggteleki Vörös<br />
tó)<br />
– földcsuszamlással elgátolt tó (pl.: Arlói-tó)<br />
– mesterséges állóvizek (halastavak, bányatavak, üdülőtavak, víztározók)<br />
• A tavak sekélyek, nyáron hamar felmelegszenek, vizük olykor<br />
jelentősen lecsökken, kritikus esetben akár csaknem<br />
kiszáradnak.
Balaton<br />
• Közép-Európa legnagyobb tava .<br />
• Területe 598 km 2 , hossza 77 km, legnagyobb szélessége 15<br />
km, legszűkebb a Tihany-szántódi szorosban (1,5 km).<br />
• A teljes partvonal hossza 235,6 km, ebből a term<strong>és</strong>zetes<br />
partszakasz mindössze 128 km.<br />
• Az ÉK-DNY-i irányban húzódó Balaton-medence nem egykorú<br />
<strong>és</strong> egységes mélyed<strong>és</strong>, vélhetően három szakaszban süllyedt<br />
egyre mélyebbre.<br />
• A jelenlegi kutatások szerint a tó kialakulása kb. 25 ezer évvel<br />
ezelőttre tehető.<br />
• A negyedidőszak végén (würm) a jelenleginél magasabb<br />
vízállások idején a tó jelentősen kiterjedtebb volt.
Balaton<br />
• A tó átlagos mélysége 3 m, a Tihanyi-kútban 10-12 m.<br />
• A tómeder az <strong>és</strong>zaki part mentén hirtelen, a medence déli<br />
oldalán viszont az ott húzódó turzásgát miatt fokozatosan<br />
mélyül.<br />
• Vízutánpótlását a Zala, az <strong>és</strong>zaki partvidék patakjai (a Bakony<br />
irányából futó kisebb patakok a „séd”-ek) <strong>és</strong> néhány somogyi<br />
patak biztosítja. Ez adja a tó vízk<strong>és</strong>zletének 60%-át, a maradék<br />
a csapadékból származik.<br />
• A felesleges vízmennyiséget a Sió csatornán keresztül lehet<br />
levezetni a Dunába.
Balaton<br />
• A Balaton DNY-i végén található a Kis-Balaton medencéjének<br />
láp- <strong>és</strong> mocsárvilága (40 km 2 ), ami 1949 óta védett.<br />
• A Balaton vízminősége jelentősen javult az elmúlt<br />
évtizedekben (csatornázás, Kis-Balaton I <strong>és</strong> II ütem).<br />
• Az algásodás (algavirágzás) különösen a Keszthelyi-öbölben<br />
jelentkezhet nyári nagy melegben, alacsonyabb vízszint<br />
mellett.
Fertő<br />
• A Fertő a legnyugatibb fekv<strong>és</strong>ű szikes tó (315 km 2 , ebből 75<br />
km 2 tartozik hazánkhoz).<br />
• É-D-i irányú süllyedékben alakult ki. A végleges medencéje<br />
kimélyít<strong>és</strong>ében a szél is szerepet játszott.<br />
• Területi kiterjed<strong>és</strong>e a vízállásviszonyok szerint változik, igen<br />
szélsőséges. Átlagos mélysége 1 m.<br />
• A XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt, azóta a Hanságifőcsatornán<br />
keresztül szabályozható. Vizének átlagos<br />
sótartalma 1700 mg/l.<br />
• A tó vízhőmérséklete nagyon ingadozó, nyáron erősen<br />
felmelegszik (25-28 o C), télen olykor csaknem fenékig befagy.<br />
• A hazai területének 84 %-a náddal borított, a teljes terület 56<br />
%-a nádas. 2001-től a kultúrtáj kategóriában világörökség.
Velencei-tó<br />
• A Velencei-hegység lábánál fiatal, holocénkori lapos<br />
süllyedékben alakult ki, az egykori 50 km 2 kiterjed<strong>és</strong>e jelenleg<br />
már csak 26 km 2 .<br />
• Kora 10-12 ezer év.<br />
• Fő táplálója a csapadékon kívül a Császárvíz <strong>és</strong> a Pázmándi- Pázmándipatak,<br />
míg a fölös vizet a Dinny<strong>és</strong>-Kajtori csatorna vezeti le a<br />
Nádor csatornába.<br />
• Az emberi beavatkozás hatására mocsaras jellege tójelleggé<br />
változott.<br />
• A tó partja általában mesterséges, hiányos a parti zonáció.
Hévízi-tó<br />
• Európa legnagyobb (4,44 ha) területű meleg vizű tava.<br />
• Krátertó, aljából (több mint 40 méter mélyről) meleg <strong>és</strong> hideg<br />
források törnek elő. Nyáron a vízfelszín hőfoka 32-34 o C.<br />
• A tó vízutánpótlását sokáig veszélyeztette a Bakonyban folyó<br />
mélyművel<strong>és</strong>ű bauxitbányászat (karsztvíz kiemel<strong>és</strong>e).<br />
• A tó élővilága eg<strong>és</strong>zen különleges (pl.: indiai lótuszok,<br />
bennszülött csigafajok, vagy a betelepített szúnyogirtó<br />
fogasponty állomány).
Egyéb hazai tavak<br />
• Jelentős a mesterséges tavak száma <strong>és</strong> kiterjed<strong>és</strong>e.<br />
• A tavak egy r<strong>és</strong>ze a felszíni kavicsbányászat révén jött létre<br />
(Miskolc, Nyékládháza, Gyékényes , Szigetköz). A kavicsbányatavak<br />
mélyek, hidegek, általában tiszták.<br />
• A tavak közül kiemelt gazdasági <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zetvédelmi értéke<br />
van a halastavaknak. Az Alföldön általában ásott, illetve<br />
körtölt<strong>és</strong>es tavak vannak, melyek sekélyek (1-1,2 m)<br />
(Hortobágyi halastavak, Biharugrai halastavak, szegedi Fehértó).<br />
Fontos ramsari területek.<br />
• A dunántúli halastavak általában völgyzárógátasak,<br />
mélyebbek.<br />
• Számos rekreációs célú tó (a debreceni erdőspusztai<br />
tórendszer) <strong>és</strong> víztározó (Lázbérci tározó) is van. Ezek<br />
alkalmasak a horgászat vagy a vizi turizmus számára is.
Föld alatti vizek<br />
• Magyarország medencejellege <strong>és</strong> földtani felépít<strong>és</strong>e miatt<br />
felszín alatti vizekben kifejezetten gazdag, gyógyvizekben<br />
Európa egyik leggazdagabb országa.<br />
• A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz mélysége 3-6 m (de<br />
folyók árterén alig 1-2 m, magaslatok alatt 8-10 m).<br />
• Az artézi vizek hőfoka többnyire 15-20 o • Az artézi vizek hőfoka többnyire 15-20 C, de a mélyebb<br />
oC, de a mélyebb<br />
fúrások 40-90°C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma<br />
meghaladja az 50 000-et.<br />
• Hazánk kétharmad r<strong>és</strong>zén a mélybe süllyedt, miocén <strong>és</strong><br />
pliocén porózus rétegekben <strong>és</strong> a középidejű m<strong>és</strong>zkő- <strong>és</strong><br />
dolomit üregekben jelentős karszt- valamint hévízk<strong>és</strong>zlet is<br />
van. A hévizek általában ásvány- <strong>és</strong> gyógyvizek is.<br />
• Barlangi vizek különleges élővilággal (ramsari területek).
Vaktérkép vízrajzi listája<br />
Balaton, Berettyó, Biharugrai halastavak, Bodrog, Bódva, Dráva,<br />
Duna, Fehér-Körös, Fehér-tó, Fekete-Körös, Fertő, Galga,<br />
Hármas-Körös, Hernád, Hernád, Hévízi-tó, Hortobágy, Hortobágyi<br />
halastavak, Ipoly, Kapos, Karcsa, Keleti-Főcsatorna, Kis-Duna,<br />
Koppány, Kraszna, Lajta, Lapincs, Latorca, Marcal, Maros,<br />
Mosoni-Duna, Mura, Nyékládházai kavicsbányatavak, Nyugati-<br />
Főcsatorna, Rába, Rábca, Répce, Rima, Sajó, Sárvíz, Sebes-Körös,<br />
Sió, Szamos, Szuha, Tápió, Tarna, <strong>Tisza</strong>, <strong>Tisza</strong>-tó, Túr, Ung,<br />
Velencei-tó, Zagyva, Zala