xix. évfolyam 19 szám pinczés zoltán mahács lajos budapest, 1929 ...

csendor.com

xix. évfolyam 19 szám pinczés zoltán mahács lajos budapest, 1929 ...

1929 julius 1.

jáól stb : lehet megállapítani például, hogy a hely

zme _ ket

tettes volt, egyik nagy, a másik közép

I

erme u vo t, hogy a tettesek a kerten át jöttek ·t

másztak a kerítésen,

. .

aj az enyvespapírral beraga:z=

.

O tt b

t k ltl ablak t klvulrol benyomták, mely nyíláson

bb

a a lse ..

egy n behatolt, míg a nagyobbik őrt állt

hogy az u zlet pe

. zesf . ió . kját vésővel törték fel stb., stb:

Ezek . a . tenymegallapltasok kizárólag csak az alapos

helyszm zemle adataiból levont helyes következtetés

ered enyl le . hetnek és nemcsak a nyomozás kiinduló

pontJat kepezIk, hanem a nyomozás egész sikerére is

döntő befolyást gyakorolhatnak.

.. . . A . nyomonak, felkutatásuknak és értékesítésüknek

ulonfle elmelete va, amelyet mindenkinek feltétlenül

Ismerme kell. Az, amlt a fentiekben elmondottam csak

rr s . zlgált, hogy . ovasim figyeimét a nyomok

.

ertekelesenek fontossagara . altalanosságban felhívjam,

magukkal a nyomokkal es a nyomozás során való

értékesítésükkel később részletese n fogok foglalkozni.

Itt egyelőre . csak annyit jegyzek meg, hogy a

nyomokat felosztjuk :

a) lábnyomokra,

b) uii-, tenyér- és kéznyomokra,

c) vérnyomokra,

d) lövési nyomokra és

e) egyéb nyomokra (harapás, karcolás, szag,

por , kocsi, állat stb. nyomok).

Ezek mindenikére alkalomadtán majd különkülön

közlemények keretében fogok reátérni.

A csendőrség szolgálata'

Nagymagyarország határain ..

Irta: tordai SÁNDOR LÁSZLÓ ny. ezredes.

(2. közlemény).

Fontos terület még a Zsil völgye, melynek mentén

több kőszénbánya-telepen 1908ban még 16-20.000

bányamunkás dolgozott. A bállYamunkások csoportja

szintén oly keveréke az európai nemzetségeknek, mint

a famunkásoké, csak egy fokkal műveltebb, jobban

összetartó és szociális szempontból is jobban van

megszervezve. Közbiztonsági szempontból igen nagy

felügyeletet igényelnek.

A földmívelés a hegyek között gyenge lábon áll

s a lakosság az összetartó brassóvidéki szászok k

vételével elég szegény.

A Kárpátok Bodzavámtól északra kanyarodó

gerinceinek nyugati alját a hunoktól visszamaradt

székelység zöme lakja. Törhetlen, eszes, büszke test

vérei a magyarnak. ök képezték a hegyek között ezer

éven át keleti védbástyáját a nyugati kulturának.

Hazaszeretetét, vitézségét, nemes gondolkozását a

hosszú harcok alatt mesékbe illő tettek sorozatával

örökítette meg, bár vérben és vagyonban mindig sokat

szenvedett. Amit a keleti népáradatból a székelység

el nem bír, azt Nagymagyarország harcos eze fogta

fel. Mindkét testvér jól tudja és érzi is, hogy ezért

nekünk Nyugateurópa hálával tartozik.

A székelység vagyon a jobbára erdőségekből állott,

aminek nagyrésze 1890 körül már - sajnos - az

erdővállalkozók martaléka kezdett lenni.

Elelmes idegenek ama címen, hogy »a székely

az erdörészéből fáját kitertnelni és elszállítani úgy

sem ludná«, egyegy pár liter pálinkáért vagy borért,

vagy potom pénzért, holdanként vásárolták össze az

CSENDORSÉGI LAPOK 561

értékes erdőket. Kár, hogy ez símán, majdnem titok

?an ment. Igy megfosztották őket még a reménységtől

I.S, hogy vaahogyan egykor anyagilag ismét lábra

allhassan , ak. Igy az igen értékes erdőket idegen tarolta

le, . de eg

. . az erő talaja sem maradt az ősre, csekély

szntófoldJet pedig a magasvidéki éghajlat miatt nem

muvelhee kell eredménnyel, mert szállítani is nehéz

volt, mne pedig az oltmenti vasút megépült már

nem volt mit szállítani.

Az 1905. vbn már az egykori tulajdonos fuvarozta

.

cseél . y nas amert a saját eladott fáját a legközelebbi

vasutállom sl. Tehát mégis csak lehetett szállítani,

ha az ero ara nem a székely zsebébe ment. Az a

volt . tula)dons, . akinek már lova sem volt, némi

csekel

napszamert ugyancsak a saját volt erdőjében

favagassal foglalkozott.

A zékely határszéli községek Csíkmegyében éppen

oyan vlgasztala kée nyújtttak, mint akár Kornya

rev . e vay ogoltm vldeke a deli Kárpátokban. Kászon­

a1hz . kozsegben p. o. egész házsorok ablakai voltak

eszkával . bes ögezve, mert lakói Romániába mentek

Job? megelhetest keresni. A házak lassankint dobra

rultek s ugyanannyi hontalannal, kivándorlóval évente

tobb hagyta el szülőföldjét, hogy végleg Romániában

vagy más idegen országban telepedjék le.

A székely ember igen ügyes, intelligens szor

galmas munkás és iparos is. Hazai iskolái ' révén

melye jobbára önerejükből tartották fenn magukat:

veleszultett ezeréves intelligencíáját csak kiegészítette.

hogy mmden elgondolható téren megállja helyét. Nem

csoda tehát, ha a székelyek nemcsak a messze el

maradt Romániában, de máshol is fölény t tudtak biztosítaní'.

Romániában az értelmes középosztály zöme

az oda áttelepedett és meghonosodott székelyek utódaiból

került ki. Nem Dákóromániáról, hanem teljes tör

ténelmi jogon Székelyromániáról is beszélhetnénk. Be

lehet bizonyítani.

Az Olt, Maros és ezek mellékfolyóinak völgyei

termékeny talajjal bírnak, hisz azok a székelyeket

ezer éven túl is eltartották. Mindennek dacára külö

nösen Csíkmegyében még 1905ben is sok terület volt

műveletlenül. Nincs munkás, nincs állat, nincs termény

se, mondották a panaszkodók.

A székelység elszegényedésének és kivándorlásá

nak okát, úgy látszik, részben a román ipar és keres

ked elem fellendülése okozta, de igen nagyrészben ama

nagy elhagyatottság is, amely minden hangzatos, de

lényegében üres segélyakció dacára, a szemlélőnek

léptennyomon feltűnt.

A határszélek közbiztonsági l'iszonyai.

E viszonyok hanyatlása már 1909ben ki volt

mutatható. Ennek oka az új bún vádi perrendtartás

nak a határszéli viszonyokkal nem számoló rendel

kezéseiben, a romániai határszéli katonák és lakosság

garázdálkodásaiban, fi csendőrségí nyomozásoknál hat

ványozottan mutatkozó nehez terepviszonyokban és

mindenekfölött a csendőrségi létszámhiányban volt

megtalálható, mely utóbbi miatt a csendőrség fel

ügyeletet gyakorolni nem tudott.

A határszéli lakosság előtt ismeretes dolog volt,

hogy ha a bűncselekmény tettese egyszer a határon

át juthatott, nyert ügye volt. fl.. magaslatokon legelteto

pásztorok között az állatlopás, lennebb, az egyes házak

vonalában az állat, élelmiszcr és takarmunylopás.

a famunkások és bányászók kötött az alkoholizl1lllstól

'

More magazines by this user
Similar magazines