XIX. ÉVFOLYAM fjSZÁM. PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ...

csendor.com

XIX. ÉVFOLYAM fjSZÁM. PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ...

XIX. ÉVFOLYAM

fjSZÁM.

'.

PINCZÉS

FOSZERKESZTŐ

ZOLTÁN

: SEGÉDSZERKESZTÖ:

SZÁZADOS MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS

MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZOR

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, 1., ORSZÁGHÁZ UTCA 30. SZ.

BUDAPEST, 1929

JANUÁR 20.


XIX. évfolyam. Budapest, 1929 január 20. 3. szám.

FÖSZERKESZTÖ: PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS, SEGÉDSZERKESZTÖ: MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS.

ELÖFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 pengő,

iéiéne 6 pengő.

" . ' , . . ' ' . . " , .

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,

Hiszek Magyarország feltámadásában.

A csendőr civilben

Megjelenik

havonta háromszor

Amen.

is csak csendőr marad - irja a Népszaf'a -, a v


62

A magyar csendőrök

a déli harctéren

1914-18.

Irla : SUBA Y IMRE tábornok.

(3. közle me ny).

Mielőtt azonban ezzel a kérdéssel részletesen fog­

lalkoznek, meg kell emlékeznem a tábori csendőrség­

nek - fentebb már emlitett - különleges rendeltetésü

alakulatairól : a csendőr portyázó különitminyekről.

II.

CselIdőr port.l'izo kü/öllitmények.

A tab ori csendőr&lakulatok között a hábJru b­

lyamán különösen a »pOrl)'.7ZÓ csendőrküfönitméll)'ell«

váltak nevezetess2. Ilyen alaklIlatokkal főleg a szerb

és román hadszintereken találkozhatunk. Felállitásukat

a harctéri viszonyok tették szükségessé.

Ismeretes, hogy 1914-ben az osztrák-magyar

monarchia dz.l,en S2íerbia- és Montenegróval, északJn

pedig Oroszországgal vette fel a küzdelme!. Eme kit

arcvc.na],on duló fegyveres mérkőzésben a monarchia

számára Oroszország képezte a főhadszintere!.

Ausztria-Magyarország haditerve útelmében erőink

zömét ennélfogva erre a hadszintérre irányitotta és

Szerbia megfékezésere a »Balkáni haderők fővezéré­

nek« csak két hadsereget bocsátott rendelkezésére.

Poticrek tábornJk annak ellenére, hogy ellenelei 350-

400.000 főnyi hadrakelt seregükkel a balkáni erőkkel

szemben számbeli tlllsullyal rendelkeztek, támadólag\is

Az öreg juhász esete.

Irla : CZIER KÁROLY őrmesler (Debrecen).

Vörös fényben uszott az ég alja n!JUgat felől. Csipős,

hideg szél borzongatta meg a laktanya ablakát. A Izgénysegl

szobaban még nem égett lámpa. az esti félhomályban

Bodnár csendőr az ablaknál ülve a vörös égboltozatot nézte,

mely ugy tetszett nzki, mintha távoli tüzvész látszana ' felhőkig

felnyuló lángnyelveivel.

Jakabos őrmester az asztalnál ülve cigarettázott 2S

annak izzó parazsában gyönyörködött, miközben gondolatai

messz: kalandoztak. Januári, vasárnapesti alkonyat volt.

A szel mmd fenyegetőbben rázta az ablakokat és sietve

sivitva . siklott tova a kis falucska alacsony házai felett.

Leptek hallatszottak. Az örsparancsnok nyitott be a

szobaba s hangja felrázta a két merengöt.

- Jakabos őrmester!

- Parancs!

Bodár . csendörrel 20 órakor szolgálatba mennek az

1. szamu oTjaratba!

Azzal kemény lépésekkel elhagyta a szobát. A léptek

kopog asa t egy pillanatnyi csend követte.

. A bálba szerettem volna elmenni, - mondta Bodnár

csendor csendesen, mintegy csak önmagához beszélve.

- oh'se tépelődj rajta, - felelt Jakabos őrmester.

A csendornek az a sorsa hogy járja a h a t· ar t . N e legyen

ünnepe, se á

.

' .

vas rnapJa. En már ezt megszoktam. Ha te

nem tudod megszokm, szerelj le, aztán mehetsz a bálba.

És nevetett egyet hozza szárazon.

- Te sem jók2dvedbŐl beszélsz, válaszolt amaz.

- Nem bizony, vágott vissza J k b

CSENDORSEGI LAPOK 1929 január 20.

a a os, mert magam is

'

hadviselésre határozta el magát és csapataival augusz­

tus 12-én megtamadta a szerb haderő!. Offenzivája

él:1Jonban csak rövidéLetü volt, alig 8 napig tartó had­

müvel,etek után kény,te}ellJ volt seregeit a határt képezö

Drina mögé visszav;onni. Eme támadás slkerte1en . é!;Je

nemcsaK I:r atilgiai hibáIkra, a saját erők gyengesegen

és a szerbeknek az aIig lezajlott Balkánháboruban szer­

zett haditapasztalataira volt visszavezethető ; a kudarc­

hoz sok tekintetben a szerblakta vidékek megbizhatat­

lan szláv lakosságának árulása, kémkedése és a cseh

csapatok kiogásolható magatartása is hozzájárul t.

Amikor tehá,t Potiorek táborszernagy hadmüvele­

teinek megismétlését uj stratégiai és szervezési ala­

pokm fektette, az áruJás, kémkedés és szökések meg­

gátlásáról is gondos'kodni óhajtott. Ebből a célból

Brcskán 1914 a.ugusztus havában 12 csendőr portyázó

különitményt állittatott fel.

Ezek a kü.lönitmények 4-5 gyalogcsendőrből és

40-1I5 gy,alogosMI (népfiöl,kelő) álltak. Feladatukat

elsösorban a Drina mentén müködő hadsereg támo­

gatása képezte. de hivatva voltak a már akkor meg­

bizhatatlanságukat eláruló cseh nemzetiségü csapatok

felügyeletére és a polgári lakosság politikai, valamint

közigazgatási ellenőrzésére is. A portyázó különít­

ményeket általában többnyire "Strajuni« - nak hivták.

Ezt az elneveúst a már békében felállitott és Bosznia­

Hencegovináb an müködő határ vadász csapattól nyer­

ték. A régi k. u. k. hadsereg ezeket a csapatokat

rvidesen "Streijkorps «·nak hivta, a szerbek pedig a

nemet StrelfkJrpsból a »Strafunit« gyártották, amely

azután ráragadt minden 'Csapatra, amely hasonló szolgálatra

igénlJbe vétetett.

Az ujonnan felállitott csendőr portyázó különit-

oda készültem. A »gazdag Szabó. lánya is ott lesz, szerettem

volna vele találkozni . ..

- Mit akarsz nle, hiszen még nem vagy 28 éns,

uy sem adhatsz be nősülési kérvény t, egy ilyen gazdag

lany meg nem vár egy csendőrre évek ig, az bizonyos.

Magam is abban a hajóban utazom. Van a szülőfalumban

egy özvegyasszony, akivel együtt gyerekeskedtünk s velem

körülbelül egyidős. Igaz, hogy van egy gyermeke is, de

van vagy 100 hold földje és ez a fő ma. Ur leszek mel-

lette, csak

.. a lában:at lóbálom . .. De azt mondja, szereljek

le, mert o nem var utánam .. .

- Szerelj le pajtás, - biztatta Jakabos őrmester.

A csendőr kenyere nagyon keserü . .. Örökösen csak szol­

gálat és me . gint szolgálat, akár esik, akár fuj, a kutyát

nem venk kl, de a csendőrt szolgálatba küldik.

. Mig igy panaszkodtak egymásnak, az örsfőzőnő meg­

te:ltett kettőj . ük számára ; otthonosan megvacsoráztak, utána

meg clgarettaztak s ujságot olvastak egy kicsit, aztán 20

rakor kalaposan, szuronyosan jelentkeztek az irodában az

orsparancsnoknál, i röviden kiadta az őrjárati lapot és a

parancsait. Egy utemre, élesen csattogtak a závárzatok

amln . t a fegyereket megtö!tötték, még egy kemény, reflex

seru hsztelges s máris künn voltak a szeles hideg téli

elszakaban.

Jaabos őrmester . sóhajtott, megtőrölte zsebkendő'ével

arcát es Igy szolt tarsához:

.

- Unom már az egészet' NI k

eg a so parancsot meg

.

' nem vagyo

a figyelmeztetést. Nincs nekem arra szükségem

én már m '

. k H

al csIr e. a nem is megyek vasárnap este szi-

vesen slgálatba, de tudom mi a kőtelességem t d

a szolgalat.

Bodnár csendőr minderre d"

..

'

'

l

k

.

' u om ml

ormogött valamit a vaskalap-


1929 január 20. CSENDöRSÉGI LAPOK

mények, 45-50 főnyi létszámmal, a hadtápterület

következő helységeiben teljesitették első szolgálataikat.

1. sz. csendőr portyázó különitmény Celie,

2. .. .. .. .. Brezovo Polje,

3. " II " II ]anja,

4. " " " " SopBre,

5. " " " ,. V itinic3,

6. .. .. .. .. Kalesia,

7. " " " " Drinac8,

8. " JJ " " Zegare,

9. .. .. .. .. Han Palator,

10. .. .. .. .. ZavIaka,

11. .. .. .. .. Sabac,

12. .. .. .. .. Tekeris.

(A határ mentén teljesitettek addig szolgálatot, amig

rendeltetési állomásaik a sikertelen offenzíva folyamán

feladattak, illetve amig ezek az őszi támadó hadmüve­

letek alkalmával ismét osztrák-magyar kézre jutottak. )

A portyázó különitmények a Balkán haderőnek

nagyon értékes szolgálatokat teljesitettek. Tevékenyen

résztvettek az őszi offenziva előkészitésében, pompás

kémelháritó és hir szerző osztagokként müködtek.

Potiorek tábornok a sikertelen augusztusi had­

müveletek után átesoportositotta haderejét és szeptember

haváb1lJn ujból meg támadta Szerbiát. Hullámzó har­

eok után, összel sikerült is a szerb arcvonalat áttörni

és a szerb haderőt sorozatos vereségek kapcsán mélyen

Szerbia belsejébe visszavetni. December havában azon­

bim ismét fordult a hadis2Jerencse, sikeres szerb ellen­

támadás Potioreket Szerbia elhagyására kényszeritette.

A portyázó különitmények az offenziva tartamára a

hadtápterületen belül kifogástalan rendet teremtettek

és a,nnyira beváltak, hogy számuk 24-re emeltetett'

ról, de aztán ö is elhallgatott. Lépést váltott s most már

egyszerre lépkedtek j211egzetes, nyugodt nehéz csendörlép­

teikkel a csontkemény rög ökön.

A.z utca, amelyen haladtak, csendes volt és néptelen.

A. kis nádtetös házikók ablakai fény lettek, gyengén, hal­

ványan. A. hold sápadtan ontotta fényét a fekete fagyos

földre. A. nagy közsigi táncterem előtt hemzsegett a fiatal­

ság. Friss zene ütötte meg a járör füleit.

Jakabos örmester a tánctuem felé vette utját. Nem

volt szándéka a kijelölt utiránytól elt2rni, de legalább látni

akarta a gazdag Szabó uram hires, takaros, feketeszemü

leányát.

A.mint a járör a táncterem ajtaján benézett, bznn

éppen javában ropták a fürge párok a csárdást. A. szép

Szabó-lány egy jómódu gazda fiával ugyancsak szivesen

táncolt; Jakabos örmester irigykedve és bosszusan nézte.

A. lány észrevette, hogy a csendör öt figyeli s még inkább

kacérkodott a táncosával.

Bodnár csendőr járörvezetöjének arcát leste. A.zt sem

bánta volna, ha a vendéglös szobájában leszerel nek »egy

kicsit« és nem mennek neki ilyen itéletidöben a vaksötét

határnak; Jakabos őrmester azonban eröt vett magán, -

a járör eltávozott. A.lig haladtak azonban néhány lépést, a

Szabó-lány mögöttük termett.

- Jakabos ur, hát nem akar velem táncolni? - kér­

dezte hamiskásan.

- Nem tehetem, szolgálatban vagyok. amint látja, -

mentegetözött az örmester.

- Jól van, na! - fakadt ki a leány, de jegyezze meg

magának, hogy maga csak táncoljon ugy, ahogy a parancsnoka

fütyü l. én meg majd ahogy én 'akarokl És sarkon fordult.

feJ. Különösen értékes szolgálatot teljesitettek a komi­

tácsiktól veszélyeztetett területeken.

,

1'914. évi december hó folyamán, amikor csapa­

teink Szerbiából kivonultak, CI portyázó csendőrkülö­

nitmények egy része a szerb harctéren müködő védő­

szakasz parancsnokságokhoz vezényeltetett, a többi

pedig a hadtápterület fontosabb helységeiben osz­

tatott be.

Szolgálatukba betekintést nyujtanak azok a jelen­

tések, amel!jeket a különitmények elől járó hadsereg

hadtápparancsnokságaiknak beküldtek. Igy például az

1. sz. portyázó különitmény 1914 december 26-án

összefoglalóan jelenti: (Az ügyes csendőraltiszt pa­

l'1:Jn


(SI It csapatok mögött teljesi1ett szolgálatot. ) A külö­

nitmén!1 különösen az első három héten éjjel-nappal

permanens szolgálatban állott. Nappal u. i. a Száván

tul , a harcvonal mögött üg!:lcltünk, cjjel pedig a Száván

innen táborozó traint (vonatot) biztositottuk. G!:lakran

akadtunk a trainkörlctben szökevén!jekre, akiket a had­

birósagllak adtunk át. Azon idő alatt, amig a paras­

nicai harctéren müködtünk, többször harcokban is vet­

tünk részt, amikor az elmaradottakat előre vittük, nem

eg!jszer tüzharcba keveredtünk.

Október hó 27-én, amikor a szerbek meghátrál­

tak, a 21. L. I . T. D. parancsnokságának int2zkedései

alapján kö\'ettük az előnyomuló c apatokat, előre haj­

tottuk az elmaradottakat cs a szerb katonaviselt egyé­

neket összefogdostuk. Feladatunkat képezte továbbá az

elfoglalt terület átkutatása, fegyverek és lőszér biztos

helyen való összegyüjtése. Az összeszedett szerb egyé­

nek száma, akik között több szerb katona is volt,

október 27 -töl november 19-ig az ezret meghaladta.

A különitmény ezeket az embereket összegyüjtötte és

minden különösebb fennakadas n2lkül a megjelölt hely­

scgekbe hiánytalanul leadta. November hó 20-án a

VIII. hadtestparancsnokság parancsára a 21. Ldw. J.

T. DAól a 9.-hez lettünk beosztva, ahol ugy!loazon

szolgálatot látta el a különitmény, mint az elöbbi

be ? sztási helyim. Itt is több százra rugott a különit­

m ny által összefogJtt szerb katona és polgári egyén

szam _ a. Ezekhez azonb n . még . hozzájárultak a csapa­

tok toglyal, amelyek orzcsre es elszállitásra a külö­

nitménynek adattak át és amelyeknek száma a 3000-et

meghaladta.

. A legmegfeszitttebb munkát végezte a különit­

meny II visszavonul as alkalmával, mikor is a vissza-

a hideg szelet csak a szabads . . . .. .

ag gyonyoret. Egy álmos

.

. . . '

ferflhang ranvalt a kutyára : CSIba te !

A kuvasz visszahuzódott mJr;Jgva. Az öreg juhász lépett

ki a kalibából.

- Jó reggelt az uraknak ebben az itéletidöben. Tes­

senek beljebb kuülni, hiszen agyon vannak fázva!

A csend örök nem k2rették magukat. Egy megszvkott

juháS lakba : ö : eg ; mber volt a juhász, de meglátszott

mozd lattal a karjukra ereszlett2k a puskát s bel2ptek a

b

J a .10 egeszseg es munkabirás. Haja öszbevegyült

'

ajusza apait, ruházata, valamint a kaliba belsej'e tiszta

volt s levegöj'e

. .

nyomasat tette,

. .

egeszseg2s. Az öreg értelmes ember be

A járör itt k2tórai kis pihenőt tartott és szalonnát

.

reggt zett, mely a fárasztó gyaloglás után igen izletes VOl;

vezető.

. Nem is volt családja? - faggatta tovább Jakabs,

assan mdult meg a beszéd.

- Csak egyedül lakik, öreg? - . d

- Csak, - bólintott rá a juhász.

CSl'ONDORSEGI LApOl{ 192é január 20.

er eklödött a járör-

csak eppen, hogy mondjon valamit.

tüze; n o

urak


ez . ..

.

. .. vo lt, felelte vontatottan a juhász és a

ValamIkor én is csendör voltam mint az

, nekem iS volt olyan széptollu kal

kellett. Nem kellett I t ti

az urakat.

'

- Nagyon is érdekel - bizt atta

csak beszélje el.

A juhász némi gondolkozás '

és mintegy magának b

Csendőr voltam én is

abban a faluban volt egy

'

'

"

-

apom . .. d nem

en 2 em ... De talán ném is érdekli

' , Jakabos őrmester, -

'1 ' utan fe ln 2zett a mennyezetre

, esze ol kezdett.

. t

.

' mm maguk. Ahol szolgáltam,

szép, gazdag lány. Szerettük

.

vonulás futássá fejlődött. Pl. egy alkalommal Stepo­

jevac községnél olyan nagy kavarodás történt, hogy

az utvonal négy kilométer hosszuságban teljesen el­

torlaszolódott, több kocsis a lovait kifog ta és a lovak­

kal együtt elmenekült. A külőnitményparancsnok erre

minden további p8Jrancs nelkül az őrzésre bizott rog­

Iyokat tiz ember "felügyelete mellett a legközelebbi

községbe küldte, fenmaradó embereiv! pedig a leg­

nagyobb gránát- és srapneítüzben az eltorlaszolt ut­

sza,kaszra vonult, az elhagyatott kocsikat az utról el­

távolitotta, a szétszórt holmit az elhurcolás ellen biz­

tosította, az elmenekült kocsi"sokat lovaikkal együtt

összeszedette és visszahozatta, azután pedig velük

együtt az utszakaszn.ál maradt, amig az összes ott

torlódott jármüvek el nem vomdta


1929 január 20. CSENDORSÉGI LAPOK 65

lirozás« után visszanyerték hadmüveleti ütőképes­

ségüket.

Időközben a hadihelyzet azonban lényegesen meg­

változott. Az orosz harctéren küzdő osztrák-magyar

és német erő az orosz tömegek elől a Kárpátok és

Krakó vonalára visszavonulni kénytelen volt és nehéz

harcokat vivott az orosz előnyomulás megakadályozásaért.

FéltÖ volt, hogy az oroszok a gyengén védett

Kárpátok vonal át átlépik és eláraszt ják Magyarországot.

Ennek meggátlására az osztrák-magyar had­

vezetőség átmenetileg lemondott a Szerbia elleni hadmüveletek

ujrafelvételéről és az ujból kiegészitett, a

»retablirozott« balkáni haderők zömét 1915. év elején

az orosz hadszintérre" a kárpáti arcvon


66

CSENDűRSÉGI LAPOK

1929 j'lnuár 20.

Ahol nagy szükség oolt a tábori csendörökre : EgymáS mellett haladva három kocsioszlop torlaszolta el az utat.

gének, egy hivatásos csendőr re átlagban tiz népfölkelő

pótcsendőr esett, akik között eg-yesek a tétlenség idő­

szakában elhagyták magukat. Voltak, akik leitták magukat

és előfordult, hogy egyesek visszaéltek hatalmukkal.

Igaz, hogy éli csendőrparancsnokok ott, ahol

ilyen esetek tudomásukra jutottak, hamarosan rendet

teremtettek.

Nündannak ellenére a m. 'kir. belüg!:jminiszter

hamarosan indittatva érezte magát, hogy a hátországban,

a saját lakossággal szemben elkövetett sérelmek

orvoslására közbelépjen.

Sándor János akkori belügyminiszter az 1915. évi

május 6-án kelt »Rendeleti Közlönyben« a m. kir.

csendőrség számara. 10.962-1915. B. M. eIn. szám

alatt különösen »a rendőri felügyelet alá Izdyezésnek

és az őrizet alá vételnek szabályozásár6l« intézkedett.

A rendelet a háboru esetére szóló kivételes intézkedésekről

alkotott 1922. évi LXIII. törvénycikket kiegé­

szitő 1914. évi L. törvénycikk tO. §-a alapján ezt

az . eljárást ugy a saját polgársággal, mint hatósá­

gamkkal szemben szabályozta és részletesen előirta

az ellenséges államok polgáraival szemben követendő

eljárást.

. Mozgal n:' as bb ltt azután ismét a csendőrség

elete : 915 . osen, amikor a központi hatalmak ujból

offenzlvat mdJtottak Szerbia ellen. Mackensen tábor­

nagy vezetés alatt október havában egy osztrák-magyar

hadsereg Kovess vezér,ezredes és egy német hadsereg

Oalllitz táborszernagy parancsnoksága alatt átkelt a

Dunan. Ezen , hadseregekhez néhány nappal később a

bolgár l1aderok csatlakoztak. Bulgária 11. i. II Központi

hatalmakhoz csatlakozva, hadat üzent Szerbiának és

seregei oldalba kapták a Mackensen támadása elől

visszavonuló szerb seregeket. Néhány hét leforgás


1929 janwh 2Ö. cSENDőRSÉG! LAPOK

'EX

Mohamedán lakosságból alakított védörség Bjelina vidékén.

A németek külön hadmüveleteket vezette k be Verdun­

nél a franciák ellen, Conrad tábornagy pedig szintén

egyedül Dél-Tirolból az olaszokat támadta. A szét­

forgácsolt erőkkel végbevitt hadmüve],etek kudarccal

végzödtek, sőt az oroszok felfrissített erőik kel áttörték

cl szövetségesek meggyöngitett keleti front ját. A hely­

zet ezáltal annyira kritikussá vált, hogy Románia abban

a hiszemben, hogy az összeroppanó központi hatal­

maknál olcsó prédám tehet szert, az ententehoz csat­

lakozott és Ausztria-Magyarországnak hadat üzent.

A helyzet ezekben a hetekben tényleg nem vólt

rózsásnak mondható. Az orosz offenziva sulyos vesz­

teségeket okozott, megállitása pedig rengeteg erőket

igényelt. Németország kénytelen volt verduni táma­

dását, a monarchia pedig tiroli hadmüveleteit abba­

hagyni, hogy az orosz frontot a felgöngyölités vesze­

delme elől biztositsák. Amik>Or e téren a legnagyobb

erőfeszitéseket f,ejtették ki, Románia is ellenségként

jelentkezett. Seregei rávetették magukat Erdélyre,

amelynek védelmére csak alárendelt csapatok állottak

rendelkezésre. Erdély védelméb..?n az erelé/yi csendőrhadosztály

, amely később 70. honvédhadosztállyá ala­

kult át, vett részt.

A román hadüzenet után a hadvezetőség a Szer­

biában nélkülözhető portyázó különítményeket a román

hadszintérre irányitotta. Ezek a csendőralakulatok bő

harctéri tapasztalatok felett rendelkezve, itt is kitünően

beváltak. Nélkülözhetetlen segédeszközei voltak a seregparancsnokságoknak

a románok elleni hadmüveleteknél

Lovas csendör (csuklyával 8 fején) szabályoz za öszi rossz

időben a visszavonuló vonatok menetét.

és pótolhatatlan tél'l!dezők voltak a később meghóditott

román területek igazgatásában.

A portyázó csendőrkülönitmények ugy Romániá­

. ..

ban, ml p t . Szerbla an a háboru befejeztéig müködtek.

Szereplesuk oly Sikeresnek mondhc:tó, hogy has:>nló

alak latokkal a jövő háborujában is bizonnyal t1'lálkozm

fogun . k. Meg kell még emliteni, hogy 1916-be.n

a 38. honvedhadosztálynál is müködött egy csendőr­

zászlóalj.

Enn . e . k a ászl aljnak 1916 augusztus hó végétől

1918 maJus ho l-Ig Fony6 Lászl6 akkori százados

volt a parancsnoka. Szerinte a zászlóalj 4 századból

allott. f!. zászlóalj akként keletkezett, hogy tábori szá­

za? nkent egy raj, tábori zászlóalj ként a négy század

rélJal . eg -egy szakaszt képeztek, négy zászlóalj sza­

kasz81 osszevonva azután egy-egy tábori csendőr­

s áz dot alakito tak. Azonfelül a hadosztály intézetei­

nel IS voltak kisebb-nagyobb tábori csendőrosztagok

Tábori csendörök vezetése alatt huszárok segítik ki a kátyuból

egy vezérkari tiszt autóját.

beosztva. Ez a zászlóalj bár inkább csak n2vleg volt

csendőrségi alakulatnak mondható, hisz zöme a tábJri

alakularokból elvett emberekből állott, CS2ndőrségi pa­

rancsnokság alatt főleg csendőrségi szolgálatot telje­

sített. Ténnykedése sok tekintetben a portyázó külö­

nítmények szolgálat teljesitésére emlékzztet és azért

e helyen is külön emlitettük fel.

=

(Folytatj uk. )

Mi/lOr a sors mostoha hozzád

Barátom, erős le! kü légy

Viszont, ha boldog napokat ád:

ÖrömedIlek bölrs(,1/ rélt t/;g.1'.

"is hina,.


68 CSENDORSÉGI LAPOK 1929 január 20.

A börtönügyi múzeumban.

Irla : SZLADEK BARNA ny. százados.

(BefeJezó közlemé'ny.)

Egy ujabb szekrény elé érünk, me ly ben fegyenckoponyák

vannak elhelyezve az illavai fegyintézetböl. Mindegyiken

átló van, hogy az asszimetria és a rendellenességek annál

inkább kitünjenek. Itt örzik üvegben egy 20 éves, szándé­

kos emberölés miatt 10 évre itélt fegyenc preparált szivét,

aki fejütöér eldugulásban szenvedett, egy teljes évig ön­

tudatlanul vegetált, mig végre jobban lett : midön meg­

tudta, hogy fegyházban van, összerázkódott és meghalt.

Ugyanolyan életkoru é ugyancsak 10 évre itélt fegyenc

preparált heréi is üvegbura alatt vannak. öngyilkossági

szándékból kasztrálta magát.

Erdekes dologról mesél al. a kis zacskó is, melyben

kb. 1 * kg. paprikát öriznek. Egy 15 évi fegyházra itélt

fegyenc a soproni fegyintézetböl szökést kiséreIt meg s

ebben a kis zacskóban összegyüjtött paprikát szórta szökése

közben az egyik ör szemébe, igy akarta az ört ártalmatlanná

tenni, szökése azonban nem sikerült.

Hasonló rendeltetése voll annak a törnek és zsinórnak

is, amit NL W. halálraitélt rablógyilkos megbilincselt kézzel

és titkon készitett a veszprémi kir. törvényszéki fogház­

ban. A tör nyelét a ruhafogas egyik fogából s a tört

a bádogivókanna fedeléböl kivett drótból készitette. A hegyét

;}

....

A börtönügyi múzeumbó/. R b k k

a zárka padlója közé szorult kőporon köszőrülte ki. A zsi­

nórt a lepedőjéből leszakitott szélekböl fonta.

A szekrény két polcát kizárólag oly tárgyak, eszközök

foglalják el, melyeket öngyilkosságra vagy szökésre hasz­

náltak fel. Persze mindnek megvan a maga szomoruan

érdekes, véres története. Egy lepedővel K. S. vizsgálati

fogoly a rabkórház egyik kórtermében öngyilkosságot kisérelt

meg és pedig akként, hogy a lzpedöt az angol árnyékszék

viztartályának támasztó vasán áthuzta s ugy csüngött

rajta. Az árnyékszéket spanyol fal takarta el, a kórteremben

lévő többi beteg s a szolgálatot tévö fegyör észrentték,

mert zajt okozott s levágták a lepedöt mielött a fulladás

bekövetkezett volna.

Hasonló esetekről tudnának beszélni mind a nyakkendök,

összekötözölt törülközők, nadrágszijak, függönyzsinórok

stb. A legszigorubb ellenőrzés mellett sem lehet meggátolni,

hogy a fegyencek - ha másutt nem, a közös munkaterem­

ben - ne jussanak oly' tárgyakhoz, melyeket öngyilkossági

vagy szökési kisérjetekre használhatnal{ fel.

Nem kevésbé érdekesek azok a dolgok, melyel{ most

kerülnek szemünk elé. Faháncsból készitett az egyik fe­

gyencnö hajóhintát, mindegyik hintában rongydarabokból kon­

struált, tarkán kiöltöztetett párok ülnek. Táblán hirdeti egy

felirás : .Halló! Halló! Csak 20 fillér egy menet!.

Hát a humor, a jó kedély sem hiányzik ezekböl a

munkákból. Ezt bizonyit ja az a festmény is, amit a hajó­

hinta mellett láthatunk . •

• a mun á • három tór, illelve zsebkés. melyekkel a fegyinlézetben gyilko

Huzd rá cigány!. Ez van a J{ép


1929 január 20. CSENDÖRSÉGI LApOK

A bö,.tönügyi múzeumbó!: Rózsa Sándor és bandájának egy része.

alá irva. Csuhajozó legények, lányok ropják a csárdást.

A képen rajta van egy csendőrjárőr is, me ly valószinüleg

nem minden ok nélkül jelent meg ezen a helyen. Az egyik

csendőr köpenyben van, a másik anékül. Hát a memóriája

bizony rossz lehet·ett annak a rabnak, aki ezt a képet

festette, mert ilyen járőrt aligha látott életében. No, nem

baj! Ez az a bizonyos müvészi szabadság, me llyel nemcsak

a fogházak falain belül élnek vissza.

A hajóhinta és a kép is csak kedvtelésből készült. Nem

ugy a képen látható többi tárgy. A lefejtett cipősarok,

mely a .Huzd rá!« szavakat eltakarja, már nem annyira

kedvtelésről, mint inkább furfangos leleményességről tanus­

kodik. Egy fegyenc részére készitett cipőnek a sarka ez,

amelyben 130 'korona volt elrejtve. Ugyancsak pénz volt

elhelyezve abban a kefében is, melynek odaenyvezett felső

részét és a pénz elhelyezésére szolgáló két köralakll vájatot

jól lehet látni.

Három darab könyv fekszik az asztal bal sz.é\.én. Elkob­

zott zsidó imakönyvek, melyeknek mindlnt kemény táb­

lájába papirpénz volt eldugva és pap'irral beragasztva.

Ugyancsak ezen a felvételen látunk egy vésőreszelőt,

egy tőrszerü kést és egy zsebkést. Mindhárom tárgynak szo­

moru nevezetessége van. Az elsővel Fáb ián Ferenc váci

fegyintézeti őrparancsnokot gyilkolta meg O. F. Márton

fegyenc, mert az őrparancsnok nem akarta továbbitani az

amugy is rossz magaviseletii fegyenc kérelmi lapját. A bicsak­

kal egy elmebeteg rab szurta meg dr. Németi} ödön egye­

temi tanárt, az elmemegfigyelö igazgatóját 1905-ben a meg­

figyel,ö intézetben. Az igazgató a veséjét ért szurással sokáig

feküdt, azonban feLépült. A zsebkéssel pedig jelentéktelen

szóvá ltásból kifolyólag B. Gy. fegyenc Leszurta M. F. nevü

fegyenctársát.

Amig a fényképész és a minket kisérő fegyőr az egyes

tárgyakat készitik elő a fényképezés céljára, addig egy

albumot forgatok át. Az élet- és vagyonbiztonságot veszé­

lyeztető egyének arcképét tartaimazza ez az album s a

budapesti kir. törvényszéki fogházból került a bőrtönügyi

muzeumba.

Makacs öngyilkossági esetről beszélnek .azok a szögek,

csavarok és egyéb vasdarabok, melyek egy kartonlapon az

egyik asztalon feküsznek. Egy rab a felvételünk bal szélén

látható (az eredetinél kb. kétszer kisebb) hét darab vas­

darabot lenyelte s igy akart öngyilkosságot elkövetni. Ez

történt julius hó folyamán 1925-ben. Megoperálták, a rab

felépüLt, de életétől minden áron meg akart szabadulni s

négy hónappal később 10 ilyen vasdarabot nyelt le (össz­

suly 188 gr.). ezeket már az amugy is össze-vissza varrott

és szabdalt belekbi;il mii,vi beavatkozással nem lehetett eltá­

volitani s a fegyenc a mütőasztalon meghalt.

A börtönügyi muzeum kőzépső termében Rózsa Sándor

és bandájának tagjai néznek le az egyik falról. A hlső

ét sor közepén Rózsa Sándornak négy különböző élet­

korában készült fényképe látható. Mellette jobbra is balra

is az első sorban Veszelka Imre. Ez a Veszelka

volt Rózsa Sándor bandájában az, ami a katonaság­

nál a vezérkari főnök, a civiléletben vezérigazgató vagy

cégvezető. Ö volt a banda esze. Különben ha egyesegyedül

fiziognomiáról kellene következtetni az embernek foglal­

kozására, akkor ezt a Veszelkát, kinézéséről itélv..?, volt

csendbiztosnak, szabolcsi földbirtokosnak, nyugalmazott táb-

.... .. .. .. ...... .. .. .. . .... .,.

.... .. .. .. .. ..

..... .. .. .. ..... .. .. .. ...... .. .. .. ...... .. .. .. ..... .. .. .. ..... .. .. ...... .. .. ..

...... .. .. ..

..... .. .. .. ..... O .. .. .. . .... .. .. .. .. .", .... . ..,., ....

. e ::::

»Oll, boldog Magyarország, ne engc'dd tOl'ább gy


....

..

... ---- ,

I

­

A börlönügyi múzeumból : Vasdarabok. amelyeket egy fegyenc

öngyilkossági szándékból lenyelI.

labirónak vagy bármi másnak lehetne mondani, csak éppen

szegénylegénynek nem.

Rózsa Sándor és bandája mellett lógnak (stilszerü itt

ez a szó »lógnak«) a falon Savanyu Józsi, Farkas Béni,

Bogár Imre és 1\ngyal Bandi arcképei.

Régebbi idök betyárainak tettein sokat enyhitett a legenda,

mely nevük köré fonódott. Rózsa Sándor r2sztv2tt

a negyvennyolcas szabadságharcban is és igaz, hogy haramiavérét

itt sem tudta megtagadni s hogy müködésüket,

tnint »szabad cs.apat« be kellett szüntetni, mégis a háboru

előtti idők kisctiákja előtt mint Siegfridek, Roland iJvagok

szerepeltek ezek a szegénylegények.

Én sem tudom magam kivonni a gyermekm2sék, legen­

dák begyőkerezett hatásai alól. Egészen más szemmel néz2m,

egészen más erzessel szemlélem azok arckép-galériáját, kik

már jóval a szegénylegények legendákkal telen őt t kora után

kerültek gyilkosság miatt hóhérk2zre. Spanga, Pitéli, Berecz,

kik Majláth országbirót meggyilkolták, Regula Ed2 az ede­

lenyi rablógyilkos, Kármán Mátyás, Papp Béla, a dánosi

rabl6gyilkosok, kik a háboru előtti jobb időkben hosszu

hetekre, hónapokra kavarták fel az ország nyugalmát, csend­

jét . .. Itt vannak valamennyien .

. . . azóta nagyot váltn;:,tt sok minden. Egy gyilkosság

csak egyik ujság megjelenésétől a másik megjelenéséig

szenzació s ha egy-két napnál tovább beszélnek róla, ahhoz

legalább is egy Steglitz vagy Milstatt kell.

1\ büncselekmények rővid ismertetése minden biintet­

tesnél a falra függesztett táblán olvasható. 1\ dánosi rabló­

gyilkos ci . gányok es cigány nők tőbbször vannak lefényké­

'l1ezve. Kozv02tlen elfogasuk után és akkor, amikor már

megnyiTva és rabruhába vannak öltöztetve. Ez utóbbi fel­

vételeken alig lehet felismerni őket.

esENDÖRSÉGI LAPOlt 192 január 20.

Furcsa szijazatot látunk lógni az egyik falon. Egy hám­

nak a másolata ez, amelynek eredetijét akasztáshoz hasz­

nálták a régebbi időkben és pedig ugy, hogy az egy­

vagy kétágu akasztófa tetejébe esetről-esetre becsavart . ák.

1\z akasztások első idejében létrán hurcolták magasba, utobb

már hámban huzták fel a kivégzendőt, ennek a hámnak

vaskampójába akasztott csigán átvJnt kőtélnél fogva. 1\ me ­

fojtás külön hurokkal történt. 1\ hámban való . akasztas

mindaddig szokásban volt, mig a magas akasztofakat rtZ

alacsony oszlopakasztófa ki nem szorította. Erre vonatkozo

legrégibb hazai adatunk 1837-ből való. Németországban

1748-ban már ismerték az akasztásnak ezt a módját. llyen

akasztóhámon végezte ki Bóth Ferenc 1853 március 3-án

Noszlopi Gáspár, Jubil Károly és Sárközi Suma vértanu­

kat. Ilyenen lelte halálát Bogár Imre is 1862 julius 12-én

Pesten a régi lóvers2nytér mögött a gyepmesteri tel2p mellett

lévő dombon.

1\z akasztóhám közelében egy állványra van tén Rózs3

Sandor egyik emberén2k nyerge, melyhez Jda vannak szi-

.... . enn

A böl'tönügyi múzeumból : Akasztófahám, melynek segitségével

a régebbi idókben használatban volt magas akasztófára

huzlák fel az elítéltet.


1929 január 20. CSENDöRSEGI LA.POK

jazva a hegyes taraju sarkantyuk is. Kellettek ezek né­

melykor, amikor a pihent pandurlovak nagyon m2gszoritot­

ták a betyár sárgáját . ...

Az egyik kisebb terem közzpében a földb2 beépitve

látunk egy alacsony akasztófát, olyat amilyent most hasz­

nálnak kivégzéseknél. Ezen az akasztófán végezték ki

1888-ban október 6-án Szimics ]ánJst és 1903 julius 31-én

Kármán Mátyást. Az akasztófához támasztott l·étra nem

eredeti és a J.épcsö sem volt Szimics felakasztásánál hasz­

nálatban.

Az akasztófát már a legrégibb időkben ismerték, de

amig ma az akasztás cé lja az, hogy az elítélt lehetöleg

a legrövidebb idön belUI és fájdalmak nélkül kimuljék,

addig azokba,n az idökben, amikJr »ne csak meghaljon, dp.

érezze is« vollt az elv, rendesen csak halott ember került

az akasztófára, aki a halált egy másik módon elszenvedve

az akasztófára azért került, hogy itt órákon, napokon,

söt heteken át himbálózva rettegést ébresszen. Ennek a

célnak mgfelelően régehbi időkben - de még a mult

század első felébM is - az akasztófanak olyan Inlyen

kellett felállitva lenni'2, hogy a fela'kasztottat minél többen

láthassák. Leggyakmbban országutak mentén, hegyes vidé­

ken rendesen az országu! legmagasabb pontja közelében

állitották fel, illetve épitették be az akasztófát.

ll. fényképfelvételünkön látható akasztófán kivül a mu­

zeumban van még a Husz Abrahám kivégzésénél hasz­

nált akasztófa, a kivégzett Cserny terrorista akasztófája és

nyolc más a'kasztófa, melyeket Cserny társainak kivégzésénél

használ.tak. Egy üvgzekrényben őriznek lIkasztásnál hasz­

nált köteleket és egyéb akasztófafelszereléseket : nyakravaló

hurkokat, kézre- és lbravlló l\öteleket, csigákat és akasztó­

horgokat.

ll. kinzóeszközök megszámlálhatatlan tömegében, külön

A hörtönügyi múzeumbó!: Rózsa Sándor egyik névszerint

ismeretlen emberénel, nyerge.

.

,

o

, ,


v

A börtönügyi múzeumbó!: Akasztófa, melyen 1888-ban

Szimics Jtinost, 1903-ban Kármán Mályást akasztották fel.

kis csoportot alkotnak a Kinában használatos eszközök.

Kezén, lábán összeláncolt kinai áll előttünk, mellette a

kinai éheztető ketrec. Eheztető ketrec alatt a büntetésnek

nem azt a módját kell érteni, amikor valakit egy vagy

több napon át éhezésre ítéltek; aki ebbe az éheztető ket­

recbe bekerü1t, az addig maradt ott, amig éhen nem halt.

De, hogy az éhhalál ne menjen simán, jajszó nélkül végbe,

az elitélt kezeit hátul ősszekőtötték és lábujjhegyre állitva

fejét kalodába rakták. Ha elengedte teste sulyát, akkor

nyakában érzett kínzó fá·jdalmakat, ha lábujjhegyen állott,

akkor pedig percek, sőt másodpercek mulva a lábszárak

mondták fel a szolgálatot.

Mielőtt elhagyjuk ezt a termet, egy karóbahuzást ábrá­

zo,ló kép más-olata elött állunk meg. ll. kép eredetije Pápa

város birtokában van. Az 1600-ban kivégzett s Pápa várát

eláruló vallon katonák karóbahuzását ábrázolja s főként

azért érdekes e kép, mert a karóbahuzás kivégzési módját

is megőrökíti. Szerephez jut a képen a birói buzogány is.

Ha a biró az utolsó pillanatban a kegyelemért könyörgő

elítélt előtt a buzogányt a feje fölé emelte, az kegyelmet

jelentett, ha pedig a buzogányt leeresztette, az elitéltet

kivégezt.ék.

Külön kis teremben vannak elhelyezve kül- és belföldi

büntető.intézetek model1jai gipszből. Felvételeinken kettőt

örölötettünk meg, a márianosztrai biinletőintézetét és a

soproni országos fegyintézetét. 1\ modellek 1: 250 arányban

készültek; összehasonlítás szempontjából igen előnyősek ezek

az egységes méretek, első tekintetre fogalmat alkothatunk az

egyes intézetek relativ nagyságáról s egymás közötti külőnb­

ségéről. Valamennyi modellt egy fegyenc készitette, kinek

foglalkozása lakatos volt.

1\ miÍrianosztrai fegyintézet g!:Jil\(> II IWtliI)h n\'m-

71


72 CSENDÖRSÉGI LJ\POK 1929 január 20.

A börtönügyi mú;:eumból : Megvasalt kinai rab, mellelte

éhezleló kelrec.

csak a magyarországi, de a külföldi fegyintézetekn2k is.

Kolostornak épült a XIV. században Nagy Lajos király

uralkodásának 10. éve. brdulóján. l\.z akk:>ri épitészet remekmüve

volt ez a kJl0stor, lakói SZ2nt Pál szerutesek.

Ezt a szerzetesrendet Il. József császár eltörölte, a kolostort

pedig a XVIII. század közepén fegyintézetté szernzte át

s al egy emelet2S kobstort más:>dik em2lett·el kibővítette.

l\.z intézet a bécsi cs. kir. belügyminisztérium rendelete

folytán a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nőv2rek

gráci kongregációjának lett átadva, megbizván őket egyidejüleg

a csakis nők befogadására szolgáló letartóztatási

intézet vezetésével. l\.z 1893. évben az igazságügyi kormány

a telepet a vallásalaptól megvette s megfelelő fegyintézetté

szervezte. Ekkor épült a három emeletes magánzárkaépület

A börtönügyi mÚ4eumból : A márianosztrai országos nói

büntetöintézet modellj '.

183 zárkával s két munkaleremmel, egy egyemeletes kórházi

épület s készült gy folyosó, mely a régi épülelet az uj

épületekkel összekötötte. l\. háboru előtti években az inté­

zetet, mely ötszáz elitélt befogadására alkalmas, központi

melegvizfütéssel és vizvezetékkel szerelték fel.

l\. soproni országos fegyintézet 188-ben épült, befo­

gadási képessége 70'0 fö. l\. zarkaépület, amint az a fel­

véteIünkön is látható, szabályos H alaku, háromemeletes,

összesen 686, ezek közőtt 11 sötit magánzárkál foglal ma­

gában és éppen H alakjánál fogva a benne fJglalt 686

zárkát 2 őrszem megfigyelni képes. Nagyságra, azaz be­

fogadóképességre a csonkamagyar0rszági fegyintéZ2tek kö­

zött elsö helyet a váci fegyház f:>glalja el ; mely ezer

fegyenc befogadására elegendő. l\. z intézet középsö rész·e

Mária Terézia rendzlet'2 folytán épült, aki itt magyar nemes

ifjak számára a bécsi Teréziánumnak megfelelő nenlö­

intézetet szándékozott létesíteni. l\. fegyháznak 45 munkaterme

van.

Legmodernebb kétségkivül a budapesti kir. országos

gyüjtöfogház, melynek modellje ugyancsak a börtönügyi

muzeumban látható. l\. gyüjtőfogház 1896-ban nyilt meg s

kb. 800 letartóztat:>tt befogadására van berendezve. l\. kél

csillagalaku épület mindegyikében 30D-300 magánzárka van,

a csillagépületek pan:>ptikus rendszerüek, 3 emeletesek s

A börtönügyi múzeumból : A soproni fegyintézet modellje.

függőfoly::>sókkal vannak ellátva. l\. különálló kórházépület

mintegy 100 beteg, a megfigyelő intézet mintegy 1'10 személy

befogadására van berendezve. ' Egy külön épületben

van a fertötlenitő és fürdö. l\. gyüjtöfogháznak szanatóriuma,

elmemegfigyelő intézete, azonkivül embertani laboratóriuma

is van.

Külföldi fegyintézetek modelljei közül a IJuvaini ragadta

meg a figyelmemet. (Louvain egy kisebb város Belgium­

ban.) l\. louvaini fegyintézetben ugyanis keresztül vitték a

szó szigoru értelmében vett teljes elkülönitést. l\. zárka­

épület végében láthatók a flkörben elhelyezett sétálóhelyek,

ahol a fegyenk álarcban végzik sétájukat. J\z elitélt bün­

tetésének első napjától az utolsóig magánzárkában tölti

iejét, .ott végzi a munkát is. Sétáját az e célra épitett

setaltato udvarokban magán:>san végzi. Istentisztelet és tani­

tás alatt mindegyik fogoly külön kis fülkében van hJgy

egymás arcát ne láthassák, csak a pap:>! vagy a tanitót.

l\. cella . elhagyásakor kőtel'2s a bgoly arcát álarccal elfedni,

hogy veletlen . agy elkerülhetetlen találkozás esetén egy­

mas: n . e IsmeTJ2k fel. l\. magánelzárás nem tarthat tovább

10 ev . nel, de a fogoly kérésére meghosszabbitható. l\.z élet­

fogytlglan . i kényszermunkára vagy letartóztatásra ítéltnek

)o,9ában ali kérni, hogy 10 évi magánelzárás után nappali

kozos munkaterembe bocsássák s csak beleegyezésével tart-


1929 jRnuár 20. CSENDÖRSÉGI LAPOK

ható tovább is magánelzárásban. Az egy hónapot meg­

haladó szabadságvesztésből, ha azt tényleg magánzárkában

tőlti ki az elitélt, bizonyos százalékot egy mindég nővekvő

kulcs szerint levonnak, ugy hogy 20 évi kényszermunka

büntetést 9 év és 9 hónap magánelzárás után kitöltött­

nek vesznek. A modellt a börtönügyi muzeum a belga

igazságügyminisztériumból kapta.

Legutoljára hagytam a börtönügyi muzeumnak azon talán

legértékesebb, de mindenesetre legérdekesebb tárgyát, mely

előtt a látogató legszivesebben elidőz. Egy hatalmas álJóóra

ez, melynek minden alkatrzsze fából (gözölt hükkből) kZ­

szült, kivéve az ütőszerkezel2l, melyet a börtönügyi muzeum

igazgatóságának óhaj ára szerell át készitője vasra. Az óra

ütése ugyanis addig alig volt hallható. Egy kosárbnósegéd

tervezte ezt az órát 1915 októbertől 1916 májusig, 1916

juniusában kezdett hnza az elkészit2séhzz és 1918 októb2r

A börtönügyi múzeumból : Rab készítette óra, melynek

minden alkatrésze féból van. Az óra mellett Dorosich Ferenc

főtiszt.

8-án lett vele készen. Az óra öt világrész különböző

helyeinek, összesen tizenhat nagy (fő) városnak pontos dejét

egyszerre mutatja. (Budapest, Páris, Berlin, Brünn, Napoly,

Wie n, Cettinje, Belgrád, Szófia, Bukarest, Konstantinápoly,

Szentpétervár, Peking, Tokió, fez, Washington).

De nemcsak ezért hagytam az órát legutoljára.

A másik ok az, hogy ezen a felvételünkön láthatjuk

[)oro,ich Fal!lIc főtiszt urat, a börlönügyi mUZ2um agilís

felügyelőjét is. aki a kora délutántól a késő estbe nyuó

órákig lekötelező szivességgel katauzolt á muzeumban es

magyarázta fáradhatatlanul az . egyes tárgyak, képek st .

jelentőségét. Én tulajdonképen az egész leirásban csak szo­

csőve vollam. Öri\mmel ragadom meg az alkalmat, hogy

a Csendörségi Lapok olvasóival együtt ezl a szivességét e

helyen még egySZQr m2gkŐszönjem.

(Vége. )

A jugoszláv diktatura.

A szerbek, horvátok és szlovének fiatal királyságát a

legtalálóbban egy agyagkorsóval lehet összeh asonlítani, amely

eddig csak a nap:>n száradt. de most az égető kemencébe

került. Vagy már a kemencében reped szét, vagy csak

késöbb fog összetörni, ha majd használni kezdik.

A délszláv (jug - dél) állam semmiesetre sem lehet

állandó képzödmény, mert hazugságon alapszik. A szerbek

már a háboru előtt azzal csalogatták a volt monarchia

szlávjait, hogy csinálják meg velük a »Délszláv Egyesült

Allamokat«, mely alakulat:>n belől minden államnak külön

önkormányzata lesz. Ez oly igúet volt, amelyet a szerbek

soha sem akartak betartani. A trianoni békekötést meg­

előzőleg pedig szerbek, csehek és románok annyi hazug

adatot hordtak a magyar viszonyokkal ismeretlen békekon­

ferencia elé, hogy a megtévesztett nagyhatalmak kőnyör­

telenül láttak neki az 1000 éves Magyarország feldarabo­

lásához.

Lopott jószágon nincs áldás!

De különben sem maradandó a délszláv szappanbuborék,

mert a szlávság nem államalkotó elem. Sehol sincs annyi

egyenetlenség, forrongás, harc és háboru, mint a szláv

államokban. Sehol a világon nem hadakozik testvér testvér

ellen ugy, mint a szláv::>k egymás közőtt. Az oroszok el­

nyom ták a lengyeleket, a lengyelek a ruténeket, a csehek

a tótokat és rutineket. a szerbek a hrvátokat, bolgárokat,

macedónokat, b:Jsnyák::>kat, m::>ntenegróiakat, stb. Mindig

véresen I

Amióta az uj d21sz1áv királyság fennáll, azóta szaka­

datlanul forrongott. Már kel2tkezésénél is vér folyt, horvát

testvérek vére. 1918 december 5-én Zágrábban a volt 25.

honvéd és az 53. közös gyal::>gezredek katonái tüntettek a

Szerbiával való egyesül2s ellen. Ezeket a szerbek gépfegy ­

verrel tanitották testvéri szeretetre; 13-at agy::>nlőttek közü­

lük. Azóta sem simultak el az ellentétek. sőt ellenkezöleg,

mindinkább kiéleződtek.

A szerbek a háb::>ru után, mint a v;>lt rnonarchiához

tartozott szlávság »felszaba(litói« léptek fel ; pedig magukat

sem lettek volna képesek felszabaditani idegen segitség

nélkül: 1916 januárban az eg2sz szerb hadserlguk, mint a katonaságtól teljesen kluntett

Magyarország nagy részét is megszáJlani és azt Trinon­

ban szerb földnek hazudni, amely hazugságot az ott ossze­

gyült földrajztudósc>k simán le is nyeltek. A kis Szeria

hirtelen ötszőr akk::>rára nött, mint volt a hab;>ru elott.

Nem csoda. hogy a váratlan dic őség a szere . kne

a fejébe szállt. Tiz év óta szakadatlanul kürtőlik vdagga.

hogy ők a felszabaditók (sőt néhai Péter Karagyorgyevlcset IS

a _felszabaditó« eimmel tisztelik) és nagyon csdálkozak :

hogy a .felszabaditott« testvérek ezt nem hajlandoak

elhllll1l

.

.

és a felszabadulásért mindenüket a szerbseg oltaran fel­

áldozni Pedig a szerbek nag!Jon is komolyan veszik a

'

dOlgot és megkövetelik, hogy a felszabaditottak fizessé

meg a felszabaditás költségeit; vagyis hogy . csak az I

területel\ fizesszk az ősszes állami adokat, mig O-Szerbia

nem fizet semmit. Ellenben minden jövedelmező hivatal.

állás, vallaIat, stb. a szerbeké. Szerb felfogás szerint ez

az egyetlen h21!Jes megoldása nemcsak az adókerdesnek.

hanem minden más állami kérdésnek is. Minden téren a

73


74

szerbség dominal, elsősorban a hadseregben. A. hadsereg

pedig teljesen ki van szolgáltatva egy titkos szerb nemze . tI

szövetségnek (ohrána). amelyet ugyancsak katonak Iranyl­

tanalc De nemcsak a hadsereget uraljak, hanem a kor­

mányt és a királyt is. Ez a nemzeti szövetség puszti . totta

el annak idején (1903) Obrenovics Sándor királyt es a

királynöt. A.z akkori gyilkosok vezetöje a mai sz . erb lwr­

mány elnöke : Zsifkovics Péter altábornagy. a g rda pa­

rancsnoka. Ha figyelembe vesszük az ObrenovlCS es Kara­

gyorgyevics dinasztiak harcát egymás ellen a . sz . erb . trón-

ért akkor nem lesz nehéz Zsifkovics szemelyen at az

akkori királygyilkosság értelmi szerzöjére következtetni.

Ugyancsak nem lesz nehéz a magyar-osztrák trónörö ös

és nejének Szarajevóban történt meggyilkoltatasanak okozol-

ról tiszta képet alkotni.

Ez a titkos nemzeti szövetsig irányitotta mindig Szerbia

sorsát. Ez szolgáltatta a királygyilkosokat, okozta a világ­

háborut, bitorolja a szerb hegemóniát az uj S. H. S. biro­

dalomban. Miután az uralmat szerb szokás szerint durva

erőszakkal kezelik, nagyon természetes, hogy a testvéri sze­

retettel hozzájuk közeledett többi szláv testvér elijedt az

erőszakos szerb testvértől és lassanként már hallani sem

akar róla. Leginkább jutott ez kifejezésre a horvátoknál,

akik ezer éven kzresztül velünk éltek müvelődési közös­

ségben és semmiképen sem hajlandóak az erőszakosságot

szellemi bizonyitéknak elfogadni. A szerb eröszakos kor­

mányzási rendszernek az volt a következménye, hogy a

horl'átok kezdték az igért autonómiát, vagyis a fennálló

alkotmány megváltoztatását követelni. Ezt a politikai célt

külőnösen a horvát parasztpart tette magáévá, melynek

vezetöjét, Radics Istvánt és tragikus végét mindenki ismeri.

A szerbek mindenféle eszközzel próbálkoztak a nekik ké­

nyelmetlen mozgalmat elnyomni és végül a szokásos mód­

szerhez nyultak. Épp ugy, mint 1914-ben Princip GavriJó

szarajevói szerb diaknak jutott a sors, hogy végezzen az

eröskezü magyar-osztrak trónörökössel , ugy 1928 juliusban

Racsics Punisa szerb képviselő kapott megbizást, hogy pusz­

titsa el a szkuptsina nyilt ülésén a szerbség ellenségeit,

vagyis a velük ellenkezö horvát felszabaditott testvén'!ket.

öt horvát képviselő megsebesült, egy a helyszinen halt

meg, Radics István csak késöbb. Politikai végrendeletél

dr. Macsek Vladimir és Pribicsevics Szvetozár hajtj ak végre,

ami abban áll, hogy mindon módon ki akarják kényszeriteni

a horvátoklakta területeknek : Horvátország, Szlavónia, Bosz­

nia, Hercegovina, Dalmáciának önwormányzatát. Jellemző,

hogy a volt monarchiához tartJzott területeken élö szerbek

sem értenek egyet az ószerbekkel (Pribicsevics pl. horvát­

országi szerb). Amikor a horvát mozgalom mind nagyobb

arányokat kezdett ölteni és félö volt, hogy a szlovének is

csallakoznak a horvátokhoz, mely esetben a szerbek parla­

menti kisebbségben maradtak volna. a szerbek egy szlovén

katolikus papJt - Korosecet - bizták meg a szerb kor­

mány vezetésével, amit különben már vallási fanatizmusból

sem tettek volna meg soha. De ez volt az egyetlen módja,

hogy egyenetlenséget támasszanak horvátok és szlovének

között.

Amikor a horvátok a maguk igazáért a külföldön is

prop gandát inditottak és semmiképpen sem voltak haj­

landoak a szerbekkel közös politikai munkára, a szerb

allamvezetőség megijedt. Azzal kellett számolni ok, hogy ha

l1em JS eSik mindjárt szét az állam, de ha a horvátok a

mostani h tárokon belül önálló autonómiához jutnak, akkor

a s . zlov.?seg területileg teljesen el lesz különitve Szerbiától,

ami

po


Jtlkallag már azért sem lenne elönyös, mert a

.

szlovenseg egy része ltáliához tartozik. Mivel a szlovénség is

egyesulm akar, félo, hogy az összes szlovének inkább Itáliá­

\1oz pártolnak, csakhogy együt\ lehessenek. U9!lanez vár-

CSENDÖRSÉGI2LAPOK ________

ható az ugyancsak szetdan o es

.

1929 januá r 20.

____ --------

b It ' véresen elnyomott mace-

sZItanak

dónoknál is, akik nyiltan Bulgáriához :. Ha a zerb

. .

t g akarta menteni az osszeharacs:Jlt

titkos nemzeti par me

.

. ..

. . dt más hátra mint ujbol eroszakhn

Joszágot, nem mara

' . . .

nyulni. ami az eddigiek után a

. B lkánon mar nem uJsag.

Az ohrána már régebben eIokeszItette a

atonal dlk­

.

taturát, mint az egyetlen és utolsó mentsvarat. San . dor

király formailag még egyszer összehivta és kleg ezesr2

szólitotta fel az egymással mereven farkasszemet nézo sz rb

és horvát politikai pártok vezetőit, ter észe esen eredmeny

. lk" I Közvetlenül utána, 1929 januar 5-en, lemondatt:a

:

e

k;mányt, feloszlatta a parlamentet, eltörölte a sajtó­

szabadságot és a politikai pártokat és kihirdette . az abszo

lutizmust. Azóta csak a király (vagyis az ohrana) ad kl

törvényt ; az uj kormány csal, végrehajtó eszköze.

Hogy meddig lehet manapság egy rszág t e :. oszakkal

kormányozni, az az illető nép vérmérsekletétol fugg ; ezt

láttuk ujabban Afgani,sztánban is, ahol a király kénytelen

volt összes reformtörvényeit visszavonni, csakhogy trónját

megmentse. SHS-re nézve jóslatokba bocsátkozni annál nehe­

zebb, mert még soha sem tudta senki megjósolni, mi tör­

ténhet 24 órán belül egy - Balkan államban. A.ki azon­

ban a szlávság politikai megnyilatknásait - egészen a nihi­

Iizmusig _ ismeri, az elött csepp2l sem lehet kétS2ges, hogy

mit hoz a következő felvonás az SHS tragédiában, leg­

feljebb az időpontra nézve tévedhet.

Jugoszláviában tehát ma az ohrana uralkodik Sandor

király személyében ; a politikai élet minden megnyilvánu­

lása el van nyomva. Gyanus minden, ami él! Akiknek tehé!

hozzátartozóik vannak abban a felforgatott országban, azok

jól teszik, ha egyelöre minden levelezést beszüntetnek, mert

ilyenkor a legártatlanabb ok - pl. egy képeslap - odaát

elegendő politikai üldöztetésre.

Portyázás.

..

P.-y. V.

Az Erdélyi-tárgyaláson ismét oly dolgok kerül­

tek nyilvánosság elé, melyek érdemesek a megemlitésre.

Titkos kokaintársaságokról, titkos kokainszeánszokról

beszélt az egyik pincértanu, - tegyük hozzá - olyall

közömbös, szinte unott hangon, I/lÍntha arról beszélt

volna, hogy cl vendégek habbal vagy hab nélkül, föttel

vagy pediglen szürve szeretik jobban a kávét. Nem

tudo lll, vajjon tisztában vannak-e az emberek akik

fülüket hegyezve feszült figyelemmel hallgatták pin­

cér elöaásá . t, vajjon tud j ák-e ezek a nők és férfiak,

hogy aki elJegyezte magat a kokainnal azt a börtön­

től csak a véLetlen vagy a halál mentheti meg. A kokain

rabja elv r; szti rzék !t minden iránt, ami morált jelent.

Minden eletcél{a ket szóban tömörül: k o k a i n t s z e­

r e z n , i! ,A kokainért gondolkodás nélkül csal, lop és

ha . mask . nt nem ud hozzáju ni, talán gyilkol is. S hogy

m . ly t r; luletes, hiányos a ilU társadalmi berendezkedé­

s u; nk es Ze lf ogá . un, legjobban mutatja az, hogy -

bar kokalllelvezokrol, kokainlokálohról sokan tud/wk

, ezt . csak akkor hozzák a hatóság tudomására, ITa

vet lenul egy s . más ügyből kifolyólag a biró elé

keruinek . ilyesmit különben elárulni »ilIdiszkréció«,

I/ ely me

ft,vetést érdemel. Egy tolvaj után, aki a krisz­

t!lU/városl bucsun egy l'eknit emel el L l 'l 'k

sáli ából é b' t

" ,

. va ame yU? pe

' e ft. sz IZ os, utána I'eli magát a vásáros

ne7} s . segitenek a tolvajt lIyakoncsipni. Az hogy {/

':h!Illst ; t legalább is annyira rászolgál az dLdöztsre

s .

. egalabb ? lyan . veszedelmet jelent a társadalomra

lI1lf1t a vekll/torva{, a?; bi?;onl' nf'1ll sok f'lIIberl/rh {'/I{

éb

az esz e,

.


1929 január 20. CSENDÖRSI'OGI L1\POK

Akik a tasizmust és annak megterellltőjét, Mus ­

solini! dicsőitik, de !lem szivesen beszélnek szegény ­

ségről, nyoll1oruságról és szociális problémákróL, azok

teljesell hamis mérlegen mérik a fasizmust. A moz ­

g alOl1l, amelynek Mussolini az élére áLLott, a győze­

['elll/'e vezetett, sokkal inkibb történt a munkás mint

a munkaadó, sokkal inkább a szegény, millt gazdag

ember érdekében. Különben ma szociális problémákról

nem besz'élni, annyi mint haszontalan dolgokról tecsegni.

*

A beteg gyomrát rendszerint csak súgol'lt diétával

lehet relldbe hozni, amit akkor is be kell tadani, ha

az inyencfaf,atok láttára összefut a nyál a szájban.

Egy államot, mely tele korrupció val, melynek egyedei

a tunyaságnak, lustaságnak s általában a züllésneli

félreismerhetetlen lejtőjén, - nemkülönben. Itt is csak

radikális eszközök segithetnek. U gy látszik Kinában

az uj vezetők felismerték ezt a szigora módszert, mint

egyedül célhoz vezetőt, mert a Kiniból érkező leg­

ujabb hirek arról szimolnak be, Itogy a vezető piri ,

a Kuo -Min-Tang, tagjainak betiltották nemcsak a

szeszesital élvezését, de a kártyázás t és a dohányzást

is, Kissé tu/.szigol'ltnak látszik ez előttünk s alig

keresztülvihetőnek. De ugyanilyen abszurdumnak tar­

tották az emberek az amerikai szesztilalmat is. Pedig

azt oly csökönyösségget, oly flövetkezetességgel hajt­

ják végre, hogy Amerikában a szeszesital 20 év

mulva olyan anakrónizmus Lesz, mint 100 év muLva

a ló. Ami pedig a Kuo -Min - Tang rendeletét illeti,

ha nem is éppen azonos, de valami hasonló rend­

szabályozás nem ártana Európában sem egyik-másil

államnafl. Most Jugoszláviában próbáljáfl ki ezt a

receptet.

Figyelő.

CSENDŐR LEKSZIKON ..

10. Kérdés. Valaki saiát luí.zábcl/l éiiel harmollikáll és

hegedün iátszik s ezzel zavaria a ház más lak6inak nyu ­

galmát. Követ -e el az ily luí.ztulaidonos lülzágás!?

Válasz. Ez a kérdés országos érvénnyel szab·ályozva

nincsen. Jogi szabály azonban az, hogy senki tulajdonát

mások kárositásával nem használhatja. 1\ fenforgó esetben

az a háztulajdonos, aki mások éjjeli nyugalmát megzavarja,

kétségtelenül sérelmet okoz a ház többi lak.óinak, akiknek

joga kétségtelen lakásuk zavartalan használata. 1\z ilyen

kérdést törvényhatósági joggal felruházott és rendezett

tanácsu városokban a lakbérleti szabályrendeletek alapján,

egyéb helyeken pedig más helyhatósági szabályrendeletek

alapján döntik el. Ilyen helyhatósági szabályrendeletek azok

is, amelyek általában a lakosok éjjeli nyugalmának meg­

óvására vonatkoznak s az éjjeli csend háboritóit kihágás

miatt büntetik.

11. Kérdés. Egy öngyilkos holttestét a DUlla partra veli.

A holttest nyakán levő 80 pengő értékü Clrallylállcot a teites

ellopia. Mily büncselekményről vall szú?

Válasz. 1\ Btk. 336. §-ának 2. pontja szerint az, aki

»temetőben a holtak emJ.ékére rendelt vagy holttesten levő

tárgyat lop el«, tekintet nélklil a lopott dolog értékére,

bÜlntettet 'követ el.

Kérdés már most, hogy a törvénynek a »temetőben

szava vonatkozik-e a holttesten levő tárgyra is, vagy csak

»a holtak emlékére rendelt« szavakkal van szoros össze­

függésben. 1\z előbbi esetben a holtteströl va·ló lopás bár­

mil!! esetben lJüntett, az utóbbi esetben pedig csak a temetö-

ben levő holttest kifosztása esik a törvény szigorubb rendel­

kezése alá.

1\ birói gyakorlat azt a felfogást vallja magáénak,

hogy a nem temetőben levő holttestről történt lopás nem

esik a Btk. 336. §-ának 2. pontja alá. Ezt a felfogást mi

is helyesnek tartjuk, mert nyilvánvaló, hogy a törvényhozó

a temető megszentelt földj-éhez fűződö kegyelet és vallásos

érzés védelmét tartotta szem elött akkor, amidőn a Btk.

336. §-ának 2. pontja, szerint a holttest kifosztását az

egyszerü lopások sorából kiemelte. Ez a szempont nem

találna megfelelő alapot olyankor, amidőn, mint a kér­

désben forgó esetben is, egyszerü alkalmi tolvajlásról

van szó.

Szó lehet itt még arról, hogy a partra vet2tt hulla

nyakán levő értékes ingóság nem talált tárgy-e annak szá­

mára, aki azt jogtalanul eltulajd:mitja .. Ez esetben a cse­

lekményt nem lopásnak, hanem a Btk. 365. §-ába ütköző

jogtalan elsajátitásnak kellene tek,inteni. Felfogásunk szerint

azonban, minthogy a bárhol elhagyatva fekvö holttesttel a

hatóság rendelkezik, a holttesten levő tárgyak is a hatóság

rendelkezése alá tartoznak s a - 'natóság birtokában levönek

tekintendők s igy az eltulajdonitás a hatóság birtokából

történvén, nem jogtalan eltulajdonitás, hanem lopás a holt­

testen való tárgy jogtalan elvétele.

Felvethetné már most valaki a kÖV2tkező kzrdést. Mi

a jogi helyzet akkor, ha a temetőben kifosztják olyan egyén

hoUtestét, aki öngyilk:Js szándékkal egy fára felkötötte

magát s meghalt? Ebben az esetben kétségtelen, hogy

temetöben levő holttestet bsztottak ki, tehát fentebb ki­

fejtett felfogásunk szerint a Btk. 336. §-ának 2. pontja

fenforog. Amde felmerül itt joggal az az értelmezés, hogy

a törvényhozó nem a temetőbe vitt, eltemetett vagy teme­

téstre előkészitett holttestre gondolt-e. fl. mi felfogásunk

szerint a törvény helyes magyarázata szerint ez a holttest

sem temetői holttest s igy kifosztása pusztán az elkövetés

helyszine miatt nem büntett. A. törvényhozó bizonyára nem

olyan esetre gondolt, amikor a holttest véletlenul kerül a

temetöbe, hanem a temetői kegyelet középpontjában levő

tetemekre.

Mi:nthogy azonban, mint láttuk, a kérdésben emlitett

eset is, valamint a most utoljára felhozott eset is a törvény

értelmezésének kérdése, meg kell engednün,k, hogy az ellen­

kező felfogás is vitatható.

12. Kérdés. A Szut. 454. pOlltja ilzt relldeli, hogy flet o

iárőr arr61 értesül, hogy a pDstáll olyan levél, tál'irat vagy

küldemény vall továrJbitás l'égett, amelyre a járőrnek a

Ilyomozás szempolltiából szüksége vall, erről az ügyészségnek

vagy CI iárásbir6ságnak tegyell ielelltést. Mit csinál;oll

azol/ball it iárőr akkor, Ita kérdésére a postamester még

azt sem hajla17d6 megmondaIli, hogy az illetőnek egyáltalán

l'OI/ -e levele a postáll, vagy lIil/cSell ?

Válasz. 1\ postai küldeményekre vonatkozó minden adat

a hivataLos titok védelme alatt áll s azokról a postarnester­

nek a szigoruan szabályozott kötelességszerü adatszolgál­

tatások esetein kivül senkinek sem szabad felvilágositást

adnia. 1\ postam,esterre nézve ebben a tekintetben a Posta­

üzleti Szabályzat 13ft §-a az irányadó, amely szerint a

postahivatalOIknak csak büntett vagy nem csupán p . nzbüItetéssel

büntet·en dö v2tség esetében szabad postakuldeme­

nyekre vonatozó adatokat közölniők, de ilyen

ese?e n is

csak a kir. bi róságokka l, az ügyészségekkel es

.

rendorhato­

,

ságokkal ezek hivatalos kivánságára. 1\ csendőrörs vagy a

csendőrjárör tehát - mint nem rendőrhatóság, hanem rend­

öri közeg - ilyen adatok közls2t közvetlenül nem igényeI­

heti, az illető postamest2r lehát helyesen jart el és jogosall

hivatkozott a hivatalos titoktartás kötelezettségére, mikor a

n!jomozó járőr l>érését n


76 CSENDORSÉGI LAPOK 1929 január 20.

I\ötelcs,cg a hil'atalos titkot szigoruan megl'éd2ni, a maga

slOb:ílqwtán tulrncnö kidnalmakat nem vehzt figyelembe.

A ' -Szut.. 454. pJntja csak arra az esetre intézl


1929 január 2O. ______________________ C S E N D Ö R=SÉ G I L A P O K ______________________________ 77

Magyarlukafán csakugyan nem volt, hanem azon időt a

erdőben, majd a sőtéts2g beálltával Diós-pusztán lakó nőismerősénél

tőltőtte s szülei előtt ugy tüntette f21 az esetet,

mintha ő azon idő alatt Magyarlukafán lett volna. Járőr

előtti tagadása is aZ2rt volt, mert félt, hogy enn eset2t

ugy szülei, mint a kőzségben lakó menyasszonya megtudják.

Nevezettnek bemondása a nyomozás s'Jrán beigazolást

nyert, miért is a ' járőr kénytelen volt őt elbocsátani s

egyelőre csak m'2gfigyelés alat!' tartani.

A fáradságos és teljes2n eredménytelen nyomozás után

a járőr tagjai kezdtek már csüggedni és eredményt már

nem igen vártak. Ekkor Fejér tőrzsőrmest2r fiatal baj­

társait kissé pihenni ,engedte, de ezen pihenőt is, az étke­

zésen kivül arra használták fel, hogy az eddigi nyomozás­

nál észlelteket egymás kőzőtt megbeszélték. Ezen eszmecsere

után a járőr tagjaiban az 3 n2zett alakult ki, hagy a

gyujtogatást valószinüleg egy, a helyi viszonyokkal ismerős

egyén l,ővethette el.

Ezért a további nyomozás során a járőr iparkodott

azt megállapitani, hogy a tüz kitörése előtti órákban a

pusztáról ki ment ki és ki tért vissza a cselédek közül.

A nagyszámu cselédséget tekintve ez nem ment könnyen,

de a járőrnek a kikérdez2s során mégis sikerült megálla­

pitani, hogy Csák GábJr *) 25 éves ottani lakos, urasagl

kocsis a tüz kitörése előtt kb. egy negyedórával érkezett

kocsival Kishárságyról haza.

Nevezettet azonnal kikérdeús alá vette a járőr, külö­

nösen arra vonatk:Jzólag, hogy Kishárságyról melyik uton

jött haza. Onnan ugyanis Diós-pusztára két ut vezet. A

kocsis előadta, hJgy Ő ugy menet, mint jövet a Vásáros­

béc felőli uton kJCs izott és ezen állitását a kishársógyi

körorvossal is bizonyitani tudja, kit Diós-pusztáról Kishárs­

ágyra hazavitt. Visszajöveteiét azonban az utvonalon senkivel

sem tudta igazolni.

A járőr most CsákJt vette gyanuba. A nyomozás továhbi

során Dióspuszta és Vásárosbéc között elhuzódó utvonal

mentén lévő, az erdő szélén lakó teknővájó cigányokat

hallgatta ki arra von:3tk ozólag, hJgy a tüz kitőrése előtti

órákban Csák Gábor dióspusztai lakJs kocsis t nem látták-e

azon utv:lnalon hazajőnni? A cigányok erre bemondották,

hogy igen, Csák Gábor dióspusztai kacsist, kit személyesen

is ismernek, aznap délutánján I-


78 CSENDORSÉGI LAPOK 1929 január 20.

Rendkivül érdekes meg2mlékezést találunk a .Külön­

féle. rovatban. ,I/urgl/erilf" rsclldörrlÍbortlok ilil/stÍglirá/, aki

Algirban mar mint 11-12 éves gyermek tolmácssz;)lgálatot

végzett a francia csendörs2g és az arab bennszülöttek között :

15 éves korában mar t2nyleges szolglilatba fJgadta az

algeriai cscndőrtőparancsnok. Algirban van eltemet"e, ah;)1

szobrot is emeltek a francia csendörség legendáshirii és

erejű hősének.

ViI/ai" c (I 'il/éli) szenator nyilt levélben hivja fel a

hadügyminiszter figyelmit a l'sl'l/dörfisz/ibr /aklÍsl'iszol/ l'I/i­

bt/n fennálló törvénytelenségre és igazságtalanságra.

Az információs r;)vat a csendőrök és az állandó polgár­

őrségek felruházásával és felszerelésével foglalkozik. Meg­

állapitja, hogy az elsö felszerelési átalány nem elegendő.

NOI'cmber II.: PJns városa szobrot emelt Combes néhai

miniszterelnöknek, aki annakidején megszavaztatta a papság

elleni törvényt. A szobrJt királypárti ifjak megcsonkitották

és megtámadták az ott őrl


1929 január 20. tSENDÖRSÉGI LAPOK

MegjeLenik havonta háromszor. Előfizetési ára egy évre

14.40 márka.)

Vezetőcikkéb"n megeml.ékezik azokról a rselldőrökröl

ai az 1928. év fol.yamán !1ivatásuk teljesitése közb2

!lŐSI halt haltak. P,z elmult eyben szolgálatban elesett 8,

megsebesult 30 cs2l1dor. "

1919 Január l-e óta bünt·ettesek

kezétől elestt 99, megsebesült 649 csendőr. Ezt a magas

szamot csakiS az egyenklllt való portyázással, a csendőrök

magas korával (csak 12 évi hadseregbeli szolgálat után

lehetett átlé.pni a csendőrszghez) és a nem csendőrnl!k való

fegyverett.el (pisztoly, csak ritkán karabély) lehet megmagyarazm.

p, . Iap leirj Sch ú(z főcsendr (Obe ! landjiiger) fegyverhas

.

nalatl. p.sebet, . il' kl egy. detektlvel k2t veszélyes gonosztevot

klsert auton. P, gonosztevok az autóban lelötték a

detektivet és a csendőrt sulyosan megsebesitették, azután

az összecsődült közönség félreértése folytán elmenekültek.

(Erthetetlen, hogy az elfogáskor 112m motozták meg őket.)

p, csendőrök jegyverhasználafi jogát egy uj onnan kiadott

belügymi:niszteri rend'2let több tekintetb2n korlátozta.

p, lap ennek a nm delkez;ésnek a helyességét vitatja, ami

a sok csendőráldozat után érthető is.

A belügyminiszterium a csendőrséget az eddigi tőrszuronyok

(Doichmesser) helyett rövid karddal (u. n. Hirschfiinger)

szereli feL A lap nézete szerint a csendőrségnek

vagy hosszu kard·ot, vagy gummib::Jtot kellene adni. (P, mi

tapasztalataink szerint a rövid kard praktikusabb, a gummibot

inkább városba való.)

Egy átvett cikkben a lap .12 osztrá" csendő,. ök il/eImél/yeinek

elégtelenségével és az adófizetőknek az illetmények

emelése elleni állásfog lalásával foglalkJzik.

A városokban állomásozó csendőröket fokozatosan községekbe

szándékoznak kihelyezni. Ebből a nős legénység

gyermekeinek iskoláztatása szempontja tekintetében nehézsége.k

támadnnak.

P, személyi hifek alatt áthelyezési kéreimeket közől a

lap, közli továbbá awknak a nev·eit, akik teljes szolgálati

időv·el nyugállományba hely·eztettek.

»AllSkllnjtei« eim alatt törvény- és utasitásmagyarázatokat

közöl körülbelül ugy, mint mi a Csendőrségi Lapok

"Csendőr Lekszikon« rovatában.

JÓ EGÉSZSÉG.

3.

A

,

ver.

p,z előzőkből tudjuk már, hogy a vér az emberi és

állati élet szállitó vállalata, éltető eleme. P,zt is tudjuk,

hogy a rossz, elhasznált vérnek a szine kék. P, piros szinü

vér adja az egészségtől duzzadó súnt, ettől pirosak az

ajkak, de részben ennek a vérnek a kevés volta okozza

az egészségtelen sápadtságot is. 70 kg.-os jelnőtt emberben

összesen 5 liter vér van '(asszonyokban csak 4 és fél liter).

Ha pl. az emberi testet számtalan helyen összeszurkáljuk,

ha még az összes ereket mind át is vágjuk, akkor is ebből

az 5 liter vérből legfeljebb csak 3 liter fog elfolyni, a

többi 2 liter a halál beállta, a sziv megállása miatt már

nem tud eltavozni. Sérülések alkalmával hánysz:Jr halljuk a

megijedt emberektől. hogy a beteg már »egy-két lavór

vért is vesztett«, pedig ennyi vér 3-4 emberben sincs.

P,Z i}edtség oka az, hDgy egy lavór vizet már 2-3 gyü­

szünyi vér is élénk pirosra tud festeni. Ha valaki a seru­

lése alkalmával fél liter vért veszit, az még semmi ){ülönös

bajt nem okoz, ellenben másfél liter vérvesztés már halállal

jár. Hosszu hÓlll,apok alatt - tehát lassan - két liter

vérvesztés sem ok:n halált. mut az elvesztett vért a szervezetnek

van ideje pótolni.

A Fért a lest magol késziti ri csolltokf1al/ lel'ő "örös

rsoll tvelőbell . P, hosszu> csöves csontok végei (lábszár-kar),

a lapos csontGk pedig teljes egészükben (bordák, lap:Jckák,

szegycsont) bőv.en tartalmazzák ezt a rendkivül fontos csontvelőt.

P, csontok::Jn kivül hasonló szerepe van a lépnek is.

Ha üvegpohárba sürü homokos vizet öntünk, akkor ez

a viz a nyugodtan álló pohárban csakhamar feltisztul : a

homok leszáll a p:Jhár fen·ekére, a tiszta viz pedig felül

marad. Ugyanaz történik a pohárba öntött v'2rr21 is. P, vér­

ben szkáló . vértestecskék leülepednek az ed·ény fenekére.

felet:uk pedIg a tiszta, világossárga vérsavó helyezkedik el .

A vernek ffi'lIltegy a 1'2lk2 - a v2re ebben az üledékben

vörös vérsejtek aakjában van jelen. Szinte sajátságos, h.ogy

az 5 11ternyl verhen a valóságban csak három liter a

folyadék, mig a hiányzó két litert a benne uszkáló testecs­

kék teszik ki.

P, vörös vérsejtek igen kicsi, ovális alaku testecskék.

gyetLen köbmilliméter v2rben férfinél öt millió, nőnél négy

es fél mi llió vörös vérsejt van . Egy liter vérben tehát

már ötezer milliárd a számuk, öt literben pedig 25 ezer

milliárd (25 billio). Mivel egy vörös vérsejt legfeljebb

csak öt hétig él, tehát évenként tizen2gyszer mind megujulnak,

ami évi 275 ezer mi lliárd vörös vérsejtforgalJmnak

felel meg. Ha az összes vérsejteket fillérek módjára

egymás mellé raknánk, akkor férfinél 3200 négyzetméter,

nőnél 2900 négyzetméter nagyságu hatalmas területet kapnánk.

Mint mondottuk, cl vérnek a vére, az igazi lelke a vörös

Férlesi . Ezen testec:.k2k nélkül az élet el sem képzelhető.

P, testünkben forgó vér az életet a következőképen tartja

fent :

1. Minden csepp vérnek át kell mennie a tüdőn, hogy

ott az oda beszivott levegőből felfrissüljön (oxygent vesz fel).

2. P,Z igy oxygennel telitett huszonötezer milliárdnyi

vörös vértest rohanva siet és el is jut a test legelrejtettebb

zugában lévő szerveink sejt jeihez, ahol leadja a tüdő­

ből hozott oxygent s már is siet vissza a tüdöbe, hoJ1.I

megint és megint friss oxygent hozzon a d:>lgozó szerveknek.

Ezért van szüksg a fent emlitett 3200 négyzetméternyi

vörösvérsejt felületre.

3. P, vérárammaI rohanó vőrös vértestek egyik nagy

része a belekhez vezető erekben a b2l falaiba jut, ott fel­

veszi a gyomorban, a bélben már feldolgoz:>tt táplál2kot

és ezt is elszállitja a test minden részébe.

'I. Természetes, hogy pl. csak a lábakba vagy csak a

kezekbe vezető erek vérének egyformán keverednie kell a

bélrendszerhez v2zető. tehát élelmet hozó ereknek a vérével

is, mert csak igy lehetséges az egész testnek egyöntetü

táplása.

5. P, sziv egy perc alatt 72-szer huzódik össze és

egy összehuzódáskor 150 gr. vért lők ki magából, egy

perc alaH tehát (72X150) tiz liter vér fut át a sziven.

Mive'l pedi ' g az embernek öt liter a vére, ebből kővetkezik,

hogy egy perc alalt kétszer keveredik meg a vér, amiáltal

az egyöntetli táplálás is lehetővé válik. Ugyanezrn gyakori

FPrkevel'edés az okoz6ja a/lnak is, hogy az egész emheri

test lIIilzdell részében egyforma a hŐlllérsék.

P, szivből kifutó vérsejt egy perc alatt kétszer megy

át a sziven. Atlag véve a sziv 135 cm. távolságra van a

láb öregujjától, tehát ezt az utat (kétsZ2r oda, kétszer

vissza ) négyszer teszi meg a v2r (vérsejt), ami egy perc

alatt 5'10 cm. utn.ak felel meg. P, vér álta l megtett ut

ezek szerint egy nap a·latt 7 km. 800 m.; egy év alatt

kereken 2838 km., 80 év alatt több mint egynegyed millió

km. (227.000 km.).

Tehát ha csak a sziv és a láb öregujja I{özti utat

vesszük tekintetb·c és ha feltesszük, hogy keringés helyett

a vérünk mindig egyirányba folyik, akkor ezen a kis V2rpatakon

csónakba ülve Budapestről egy hónap alatt jutnánk

el Bécsbe és 80 év alatt öt és félszer tudnók kőriil­

csónakázni az egész fÖ·ldet (a föld keriilzte negy\'znezer

ki 10méter ).

6. A tiidőkből a sziven át mQnö piros vcr I('\'('gőt é-

'19


80

tuphilékot \'isz a test összes sejtjeinel


1929 január 20. CSENDöRSÉGI LAPOK

átmetszett érfalat, ezáltal a véráram nyomása olyan kicsi

lesz, mint a fentemlitett kis ereknél és igy itt is megindul

a véralvadás, majd pedig a beszáradó vérrög készitése.

Vannak szerencsétlen emberek (föleg nök). akiknél a

vér alvadási képessége részben hiányzik (I-Iaemophylia).

Ezek már egész kicsi sérülés miatt - pl. foghuzás - el­

vérezhetnek (szülésnél okvellenül). ha azonnal kórh ázi,

sebészi kezelésbe nem jutnak.

Dr. Kell/élly Gyu/a ultall. Ort'os.

KÜLFÖLDI CSENDŐRSÉGEK

A jugoszláv csendőrség.

(Befejező közlemény).

31. Az özvegyi nyugdij nem lehet kisebb annak az

összegnek a felénél, melyet az illetö özvegy volt férje

nyugdijként élvezne.

A legkisebb özvegyi nyugdij évi 800 dinár.

Ehhez a nyugdijhoz drágasági pótlékok járulnak arány­

lagosan, ugy, mint a többi állami alkalmazottak cs aládjai­

nak is, az állami polgári és katonai alkalmazottak, nyug­

dijasok drágasági pótlékáról szóló törvény 17. szakaszá­

nak g) pontja szerint.

32. Az olyan csendör özvegyének, aki nyugdijra jogot

nem szerzett, de aki a csendörségi szolgálat teljesitése

közben elesik vagy megbetegszik és ebbe a betegségbe

belehal, évi 800 dinár nyugdij illetékes, tekintet nélkül arra,

hogy férje a csendörség szolgálatában mennyi idöt töltött.

33. Az olyan csen dör özvegyének, aki nyugdijra jogot

szerzett és a szolgálat teljesitése közben elesik vagy meg­

betegszik és ebbe a betegségbe belehal, 50 0 ,, -kal nagyobb

nyugdij illetékes, mint amennyi különben illetékes volna

ezen törvény 30. szakasza szerint.

311. Különös érdemeiért az olyan csendőrnek, ki a szol­

gálat teljesitése kőzben esik el vagy megsebesül és ebbe

hal bele egy éven belül, őzvegyének nyugdijként utolsó

teljes fizetése és szolgálati pótléka utalható ki.

35. A többnejü csendőr (muzulmán) halála esetén, ösz­

szes özvegyei számára csak egy özvegyi nyugdijat lehet

folyósitani, melyet ők maguk között egyenlő részekben osz­

lanak el, ha nem akarnak közösségben éini.

36. Az özvegyi nyugdij a csendőr halá,la napjától, el­

tünése esetén pedig, ho,lttányilvánitása napjától kezdődik.

37. Az olyan csendőr eltünése esetén, kinek özvegye és

gyermekei részére özvegyi nyugdij, ilLetve eltartás ezen tör­

vény rendelkezései szerint illetékes, ez a nyugdij. illetve

eltartás ideiglenesen rendelendő el, amig az eltünt fel nem

találtatik vagy holttá nem nyilvánittatik.

38. Az özvegyi nyugdijjogosultság megszlinik az ezen

törvény 7. szakaszában felsorolt okokból s azonkiviil még :

a) ha az özvegy uj ból megy férjhez ; b) ha az özvegy

erkölcstelen életre adja magát, és c) ha az özvegy meghal.

Az olyan csendőr özvegyének, kinek az ezen törvény

1I7. szakasza szerint végkielégités gyanánt fizettetett Jd

bizonyos összeg, nincsen nyugdijjogosultsága.

IV. RÉSZ.

A gyerme/w k I/C'\'(!lés; júru/élw.

39. Az elhLLnyt csendőr gyermekeiről annak özvegye -

anya vagy mostohaanya - tartozik gondoskodni. Erre a

célra ezen alapból az özvegynek az özvegyi nyugdijon

kivül még mIndegyik gyermek számára pótlék illetékes a

meghatározott özvegyi nyugdij egyötöd részének összegében.

liO. Csakis a n!Iugdijra jogosullsagot szerzett elhunyt

csendőr törvényes gyermekeinek van joga az ezen alapból

való eltartásra.

Törvényes gyermekeknek k11 tekinteni akat IS, akik

házasságkötéssel törvényes i ttetnek.

ll l. A tényleges szolgálatban elhunyt csendŐr özvegyé­

nek nyugdijának és a gyermek nevelési járulékának

összege nem lzh2t nag!jobb, mint a csendőr ut:>lsó fizetés;!­

nek és szolgálati pótdijának összege.

1I2. Ha az özveg!j elhag!jná a gyermekeket vagy nem

tudna velük eg!jütt élni, ebb2n az esetben az özvegyi n!jugdij

és a g!jermekek nevelési járulékának összeg2t 21 kell osztani

a gyrmekek között ug!j, h:>g!j valamenn!jien eg!j2nlően ré­

szesüljenek belőle.

1I3. Az ol!jan csendör gyermekeinek eltartása, aki mint

özveg !j hal meg vagy özvegye bármi módon elvesztette

özvegyi n!jugdijjogosultságát, a következőképen nyer ren­

dezést :

aj Ha az elhunyt után legfeljebb két g!jermek maradt.

mindegyik g!jermeknek kétszeres nevelési járulék illetékes

ezen törvén!j 39. szakasza alapján.

b) Ha az elhut1!jt után három vagy több g!jermek

maradt, akkor az ezen törvén!j 39. szakaszában megállapí­

tott nevelési járulék minden gyermek után csak 50 nu-kal

emelkedik.

Ilyen esetben a gyermekek eltartásáról a gyám gon­

d05kodik.

lill. A gyermek az ezen alapból való eltartására való

jogosultságát az ezen törvény 7. pontjában felsorolt okok

miatt és ezenfelül akkor veszíti el: a) ha 16. életévét be­

töltötte ; bJ ha eltartása más módon biztositva van ; c) ha

házasságra lép ; d) ha erkölcstelen életre adja magát, és

e) ha meghal.

1I5. A gyermek eltartása a !ill. szakasz b) p:>ntja értel­

mében elegendő mértékben biztositottnak tekintetik. ha :

a) saját munkájával évente legalább 600 dinárt keres ;

b) valamely intézetben van elhel!jezv'e, ahol összes szükség­

leteit ingyen kapja ; c) valamil!jen munkába áll s a munka­

adó magára vállalta a gyermek eltartásiÍról \'aló gondos­

kodást, és d) ha kolostorba lép.

Nincsen joga eltartásra az ol!jan csendör gyumzkei­

nek, akinek végkielégitést utaltak ki 2zen törvén!j 1I7. sza­

kasza értelmében.

1I6 . Ezen törvén!j lill. szakaszának a) pont jától 1'1-

téröen a hadügyi és tengerészeti miniszter engedélyezheti,

hogy az elhalálozott csendőr gyermekének szegénységi bizo­

nyitvány alapján a nevelési járul2k tovabbra is foluósittas­

sék : a) ha a gyermek beteg, nyom:>rék s általában mun­

kára képtelen és ápolásra szüksége van ; b l ha a gyermek

iskolába jár és jeles tanuló.

Ezen szakasz a) pontja esetén a nevelési járulékt

addig fol!jósitják, mig arra szükség van, a bl p:>nt szerit

pedig a tanulmányok befejezéséig. d2 legkésöbb a ,211.

81

eletev

,

betöltéséig és pedig a jel


25. szakaszai szerint sem kapott nyugdijat, a további szol­

gálatra való szellemi vagy testi alkalmatlansága esetén

vcglegesités adható.

öt évi szolgálatig egyévi fizetés, az ötödiktöl a tizedik

cvig kétévi fiztés (a szolgálati pótdijjal együtt) a vég­

kielégités összege.

50. A csendör özvegy2, ha nincsenek gyermekei, le­

mondhat az özvegyi nyugdijról s ezt végkielégités formájá­

ban veheti fel, ha orl'Jsi biz':lOitvánnyal bebizonyitja, hogy

egészséges.

Az özvegyi végkielégités teljes összege nem lehet na­

gyobb az özvegy kétévi nyugdijánáJ.

51. Az olyan csen dör özvegye, ki után kiskoru !;lYer­

mekek maradtak, lemondhat özvegyi nyugdijáról és azt vég­

kielégités formájában fölveheti, ha ebbe a gyám beleegyezik

és az illetékes gyamhatóság jóváhagyja.

52. A gyermektelen özvegynek másodszori férjhezmenése

esetén hozomany eimén kiadható ezen alapból legfeljebb

kétévi özvegyi nyugdij s ezzel az özvegy minden további

jogát elvesziti.

53. Az özvegyi nyugdijra jogosult özvegy, ha masod­

szor ment férjhez és kapott az elözö pont szerint hozo­

manyt s ismét özvegyen marad vagy elválik, nyugdijjogo­

sultsága, mely másodszori férjhezmenetele elött megillette,

feléled.

54. Aki a végkielégítést felveszi, ezzel ezen alappal

szemben minden követelési jogát elveszti.

VI. RÉSZ.

A temetési költségröl.

55. Minden elhalálozott és elesett csendörért, tekintet

nélkül arra, hogy tényleges szolgálatban volt-e vagy nyug­

dijban, a temetési költség ezen alapból fizettetik.

56. A temetési költség összege az utolsó illeték és

tényleges szolgálati pótdij szerint a következöképen hatá­

roztatik meg : 1200 dinár fizetésnél a temetési költség 300

dinár, 1200-1600 dinár fizetésnél a temetési költség 400

dinár, 1600-2000 dinár fizetésnél a temtési költség 500

dinár, 2000-3000 dinar fizetésnél a temetési költség 600

dinár.

57. A temetési költséget annak kell kifizetni, aki az

elhunyt ápolásáról és temetéséről gondoskodott.

VII. RÉSZ.

Záró rendelkezések.

58. Az ezen alapból való segély kérlmezésénél követendö

eljárast és a segélyre való jogosultság alapját a hadügyi

és tengerészeti miniszter állapitja meg ezen törvény ren­

delkezései értelmében.

59. Az ezen alapból való segély hibás kiszámitása

esetén, ha a hibát észreveszik, annak kijavitása kérelmez­

hetö. Ebben az esetbzn a segélyt ujonnan kell megállapitani.

60. Amennyiben az ezzn alapból való segély a hítelezők

kielégitésére használható fel, a polgári törvénykönyv és a

polgári birósági eljárás (polg!!ri perrendtartás) határoz­

ványai irányadók.

61 : z ezen alapból való segély jog:>sultságáról a

CSend ? rseg p, arancsnoka dönt, ahol ennek az alapnak a

k zeles IS torténik. Vitás kérdésekben és fellebbezés esetén,

veghatarozatot a hadügyi és tengerészeti miniszter hoz.

. 62. E

en törvény rendelkezéseinek 1919 március l-ig

visszamenoleg hatályuk van.

. 63. Arr az esetre, ha az alapnak nem volna elegendö

penze, a hiányt a kincstár pótolja.

64. Ezen törvény akkor lép életbe, ha a Király alá-

eSÉNOöRSEGI LAPoK 12 január 20.

a

irja, kötelezövé akkor válik, amikor a hivatalos lapban

(Szluzsbene Novine) közzététetik. Ekkor megszünik a J. B.

29.119. sz. csendőrség i nyugdijalapról szóló törvény érvé­

nyessége - .Szluzsbene Novine« 37 921. sz. belügyminisz­

teri rendeletek jegyzéke 26. sz. - _Szluzsbene Novine«

165. 921. sz., valamint a többi, ezen törvény rendelkez2s2ivel

ellentétben álló összes törvények és rendeletek.

Megbizatnak a belügyminiszter, a hadügyi és tengeré­

szeti miniszter, hogy e törvényt hozzák nyilván:>sságra és

annak végrehajtásáról gondoskodjanak ; a hatóságok sze­

rinte járjanak el s a törvénynek mindenki engedelmeskedjék.

( Vége.)

Könyvismertetés.

Krumenacker Dezső őrnagy : 1\ gyalogság (lovasság)

fegyverei. A háboru utáni idök magyar kat:>nai irodalmában

kevés olyan könyv jelent meg, amelyre éppen a csendör­

ségnek nagyobb szüksége lett volna, mint amilyen Krumen­

acker örnagy könyvére van. A könyv elsősorban, sőt kizá­

róan a csapat számára készült, elöször, néhány évvel ezelött

kéziratban, majd most, a tömeges érdeklödésre való tzkin­

tettel könyvalakban is. A szerző lehetöleg röviden, de azért

mégis kimeritöen és igen jó áttekintést nyujtó módon cso­

portositotta mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a gya­

logság (lóról száll;>!t lovasság ) könnyü és nehéz fegyverei­

röl milldenkinek tudnia kell. (Puska, golyószóró, gránát­

vetö, puskagránát, kézigránát, szurony, rohamkés, lovassági

kard, pisztoly ; géppuska, nehéz géppuska, aknavetö, gya­

logsági ágyu, lángszóró.) A fegyvereken kivül ősszefoglalja

a harcban használható segédeszközökre (látcső, célzótávcső,

távmérö, periszkóp, világitó pisztoly, világitó iránYz2k és

célgömb) a kiképzési segédfegyverekre (_ Fég.« puska, lég­

puska, Gomann-féle betétcső,. gyak:>rló kézigránát) és végül

a katonai célokat is szolgáló robbanó és gyujtóanyag:>kra

vonatkozó .ismereteket is. 1\ puskára vonatkozó tudnivalók

nem ismeretlenek a csendőr előtt, de már a gyalogságnak

azok a fegyverei, amelyekkel a cszndörséget rzszinl a

trianoni békeszerződés, részint pedig különleges szervezete

és szolgálata miatt nem lehetett felszerelni, az őrsök legény­

ségének tul nyomó része elött ismeretlenek. Szerzö munkája

lehetövé teszi mindenkinek, hogy az ezen fegyverekre vonat­

kozóan hiányzó gyakorlati ismereteket legalább elméletb2n

pótolhassa.

. A könyv stilusa jó, mindenki által könnyen megérthető.

Mmt . a maga nemében egyedülálló, nélkülözhetetlen segéd­

eszkoze nemcsak minden oktatónak, hanem tanulónak is,

különösen, ha - mint nálunk is - a legtöbb esetben

szem léltetés nélkül kell oktatni.

A szerzö . valóban igen hasznos munkát végzett, amikJr

a csapat szukségletét szem előtt tartó katonai szakirodal­

mat ilyen értékes és az anyag alapos tudására valló mun­

kával g a apltotta .

. A kőnyvnek külön kiemelendő előny2

a sok JO es Iszta abra, amely a szöveg megértését a nem

szakember szamara JS lényegesen megkőnnyiti.

nyI,

. Az lzléses kiállitásu, jó papirra nyomott 176 oldal­

részben sürü szedésü könyv ára a mags elöállitási

.

költsegek mlat tartós puha vászonkötésben 4 pengő, ke­

.

mény vászonk

otesben

lj pengő 30 fi lIér. Az összeget vagy

. . .

postatakare pe

.

ztaTl

befizetö lappal, vaj;ly pedig utalvánnyal

.

kell a s


e


zo clmer

e.

beküldeni. Parancsnokságok, tanfolyamok

.

'

legenysegenek egyuttes rendelése esetén, ha a megrende-

.

lést az alosztalyparancsnok is aláirJ'a és a " k

té lb

. z osszegne egy

te en valo megküldését vállalJ'a a könyvek á 60 n

b 1"1 ' f "

l ra napo

e u IS Izetheto. A szerzö cime : K.mmcllacker Dezső örnagy

Debrecen, Nap-utca 16. szám.


1929 isnuÁr 20. CSENDORSÉGI LAPOK 83

HIREK

-------

Dkséretek, A m. IliI'. rstJ/ldőrsr:g jelüg.l'e!őie Mes/er

Sál/dor szegedi kerület állományába tarlJzó tiszthelyet­

test nagy körülteklntést s megfontJltságJt igénylő magzat­

elhajtási ügyben járőrvezetői minőségben teljesitett lelkiisme­

retes, fáradságot Mm ismerő eredményes nyomozásáért, mely­

nek alapján a tettes2k elitéltettek ; Pándi Józse; debreceni

kerület állományába tartozó alhadnagyot, egy országos fel­

runést keltő, igen bonYJlult gyilkossági esetben, mint a

nyomozás vezetésével megbizott szakaszparancsnok, több iz­

ben, összesen 592 órán át,fáradságot n2m ismerő kitartás­

sal, lankadatlan buzgalommal s körültekintéssel párosult

szaktudással vezetett eredményes n)JomJzásáért, valamint a

parancsnoksága alá tartozó járőrök szakszerü vezetéséért

és irányitásáért, továbbá Kamuti Laios és Garabuczi Józsej

ugyancsak a debreceni kerület állományába tartozó tiszt­

helyetteseket egy országos feltünést keltö igen bonyolult

gyilkossági esetb.?n összesen 592 órán át fáradságot n2m

ismerő kitartással, lankadatlan buzgalommal és körültekintéssel

párosult eredményes nYJmozásáért dicsérö okiratl,,1

látta el. - A m. kir. székesfehérvári II. csendőrkerület

parancsnoka Baksi Józsej g. tiszthelyettest a csendőrség

átszervezése folytán a feloszlatott esztergomi osztálynak a

győri osztályhn való csatolása alkalmával előállott munka­

többlet pontos, le lkiismeretes teljesitéséért és gazdasági hiva­

tali főnökének az átlagon messze felülemelkedő, odaadó

buzgalommal való támogatásáérI dicsérő okiraltal látta el,

Némelh György III. tiszthelyettest pedig irodai segédmunkási

alkalmazásában, de különösen az átszervezéssel kapcsolatJ­

san igen pontos, lelkiismeretes és fáradhatatlan buzgalom­

mal kifejtett tevékeJlységéért I/yilvánosan megdicsérte. - A

m. kir. szegedi V. kerület parancsnoka Illés Józsej II. tiszt­

helyettest, Domonkos Kálmáll törzsőrmestert, Petö Péler és

MÓJOCZ Sándor őrmestert, mert a forradalmi időkben Kiskun­

halas város több mint százezer holdas határában elszaporodott

orvvadászok ártalmatlanná tételében, szivós, kitartó és ered­

ményes szolgálatteljesitésükkel hathatósan közremüködtek, mi­

által a csendörség jóhi.rnevét őregbitve, a jóérzésü polgári

társadalom háláját js kiérdemelték, I/)'ill'líl/osan megdicsérte.

Fegyverhasználat, Tótll Ferellc szegedi gy. alosztálybeli

próbacsen dőr az őt megtámadó Sós József szakmári lakos

zenész ellen 1928 december 27-én 18 órakor a szakmári

Orgona vendéglőben szolgálaton kivül kardfegyvert hasz­

nált. Sós József jobb lábán kapJtt könnyebb sebet. A ki­

vizsgálás folyik.

Nagyon kevés katholikus háziasszony van ma Magyar­

országon, akinek asztaláról a Katholikus Háziasszonyok

Lapja« hiányoznék. Ez a hvonkénl kétszer megjelenő asz­

szonyujság kizárólag csak olyan közleményeket közöl, alTIely:k

a háziasszonyt érdeklik. DivaUevelei, »HasznJs tudnIVal

rovata, sütési és főzési kipróbált recept jei elsőrangual\ es

minden számban kétheti étlapot közöl. A sokeur tagot

számláló Szövetség tagjai ingyen kapják tagsági dij fejében

a lapot, előfizetési ára pedig fél évre 2.50 P. Mutatvány­

számot kivánatra készséggel küld a Katholikus Háziasszonyok

Lapja kiadóhivatala, Budapest, Mária-utca 7. szám.

Csendőr tiszti táncestély Budapesten. A budapesti csendőr

tisztikar február l-én 22 órai kezdettel a Böszörményi-uti

csendőrlaktanyában lévő tiszti társalgó összes termeiben tánc­

estélyt rndez. A zenét Kl/rinll Simi zenekara szolgáltatj1.

Személy jegy 1 pengő 50 fillér, családjegy 3 p2ngő. A csend­

őrségen kivül álló vendégek részúe meghiv6k a társalgó

gondnokánál Scholtész Józse; századJsnál kaphatók.

II méhtenyésztés alapismeretei c. szakkönyvet LakI/cr

Vidor m. kir. méhiszeti felügyelő, a gödöllői méhészeti

szakiskola előadója f. év február havában adja ki. Megten­

delhető a szerzőnél (Gödöllő, állami m2hgazdaság).

Hajdu Pál csendőrnek a lapunkban megjelent költemé­

nyéért Sárospatakra kiutalt tiszteletdija azzal jött vissza,

hogy a cimzett elköltözött. Közölje velünk a eimét, hJgy

a tiszteletdijat utánaküldhessük.

Házasságot kötöt! : )zilllsi lcí'zltí százados Tólh PiraskJ

urhölggyel Debrecenben.

Előléptek : A szegedi V. kerületben törzSörmeslerl"l' : PÓ­

pit Y Györg)' és Belol'ui ,l1árlol/ őrmester2k. Urmeslerré :

Lakó Anlal és Faragó Laio,> csennőrÖk.

Halálozás. Bán Tihamér tiszthlyettes Cegléden hosszas

szenvedés után elhunyt. Huszonkét évi tényleges sZJlgálati

ideje alatt a testülethn hozzá forrott, szorgalmas munkás­

ságával elérte előljárói bizalm át és SZ2retetét. Az elhunyt

tetmét az előljárók képviselet:'!ben Zsellgellér Józse; századJs

és sok bajtársa kegyelettel kisértl' a ceglédi refJrmátus

temetőbe. Két kiskoru gyermek.? apátlan-anyátlan árva ma­

radt.

Kérelmek. Azt a csendőr törzsőrmestert, aki 1928 de­

cember 8-án a budapesti kerülettől a biharmegyei Sáp

községben szabadságon VJlt, kéri \ 'arg:! Elemér törzsőrmester

(Sarkad, Bihar m.). hogy cim:'!t vele közölni sziveskedjék.

II m. kir. honvédség 60 éves jubileuma alkalmából a

Hadtőrténelmi Levéltár a régi honvédségről müvészi levelezőlapokat

készittetett. Az egyszinüek ára darabonki t 12 fillér,

a szineseké 20 fillér darabonkínt. Megrendelhetok a Hadtörténelmi

Levéltárnál (Budapest, L, Bécsikapu-tér It).

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bárkitől

eliogadunk s azt kőzlés eset meelelően ono­

ráljuk. A lapunkban megjelent kozlemene tulaJ , do ­

jogát fenntart juk, azokat tehát beleegyezesünk nelkul

nem szabad utáDnyomatni. - Kéziratokat nem ad

vissza. A kőzleményeket kérjük az ivnek csak az egyik

oldalára félhasábosan és irógéppel vagy kőnnyen olvas­

ható irásal irni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesz­

tői üzenetek között adunk választ, azért kérjük mindig

megirni hogy milyen jelige alatt válaszoljunk. - A szer­

kesztői 'üzenetekben mindenkinek válaszolunk, Ivelet

nem irunk. Jeligéül kérjük kisebb helységek , ne , ved , vá­

lasztani mert az azonos jeligékből szárm o felreerté­

seket cak igy lehet elkerülni. Ha jelige Il1Ilcsen meg­

jelölve, az érdekelt nevének kezdőbetüi! , é.s az !-lIo!,, ­

helyét használjuk jeliege gyanánt. Kozerdku ker e­

sekre a Csendőr Lekszikon" rovatban válaszounk.

Előfizetni 'sak legalább félévre lehet. A cs -; ndorst.,g

tényleges és nyugállományu legénységi egy! 1 az e -

fizetési ár felét fizetik. Az előfizetés ekel k!,I'J . oitr

san megujitani, mert a felszólitás költséget On

e -

k t ké

számit juk. - A nekünk nánt pénzküldeménye e r-

kir. udvari szállító, a Rákóczi-tárogató leltalálója. Bpest, II., Lánchíd-u. 5.

AlapUtatotl = 1770. évbeD. X:C:: C.oodőrökaek kcdvezm6ayo. rll •• letllzet6. J


CSENDORSEGl LAPOK 1929 január 20.

jük a Nemzeti Hitelintézet Badap est- krisztinavárosi fiók- Végkielégités. Lapunk 1928. évi 9. szá.máb a lI 8 . . I ekszi­

jának (Budapest I., Krisztina kőrut 141) . 167. szám kon kérdés alatt ezt a Mrdést kimerJtoen Ismertettuk. Ha

csekkszámlájára befizetDi, a c ekkre I!ed.g felleg,ezD', érdekli , olvassa azt el, de annyit igy is megmondhatun ,

hogy a beüzetés a CseDdőrség. Lapo!' ,avra torteDt . . - hogy ön igényjogosultsági igazolványra vagy az azzal ella­

A hozzánk intézett leveleket igy kell c.mezm: "A CseDdőr-

tottakkal egyenlö elbánásra jgényt nem tarthat.

ségi Lapok szerkesztőségéDek, Budapest I. ker., Vár, Tél. A jövö hónap közepén. .

Országház utca 30. szám". Igazság. 1., 2. Azt minden csen dörnek

v

SIetpálya. Az 1924. évi 1. számu Csendőrségi Közlöny­

ben közzétett 181.200 VI. c. 1923. szamu rendelet 1. pontja

szerint miutan önnek 1924 november l-től 1928 junius 30-ig

3 évi s 8 hónapi szolgálata volt, 1929 január l-éig pedig

6 hónapot a testülettől táv:>1 töltött, lőléptet2se szemp:>nt­

jaból az elözö szolgalatából csak . . 3 ev és 2 honap számIt

be mert a 6 hónapot levonjak belole. TekIntettel arra, hogy

önek 1929 január l-ével t(jrtént iss . avétele alka!máv 1

az őrmesteri előléptetéshez elOlrt 5 evbol még egy eve es

tíz hónapja hiányzott, őrmesterré legkorábban csak 1930

október l-én lesz előléptethető. Hogy még jobban meg­

ére a dolg:>t, olvassa el a hivatkozott rendeletben az ad

1. pont alatt Nagy Pál [)éldájilt. . Hgy kötelezöt miért nem

irattak ala önne!, azt ml sem ertjuk.

Kaposvár. Önre is a fenthivatkozott rendelet, de annak

masodik (Kiss Ferenc) pldája vonatkJzik. Önnek 1911 szept.

20-ától 1918 junius 1-2n történt leszereléséig 6 évi 8 h . ónapi

és 21 napi szolgalata volt. Miutan azonban ön 1918 JuntUS

l-étől 1927 december l-ig c) évet és 5 hónapot, vag!Jis

tőbb időt v01t tav:>I, mint amennyit az összes azelőtti

szolga lati ideje kitett. az Önnek illetékes őrmesteri rend­

fokozatot meg tartja ugyan, de az elől2ptetés ' szempont j ából

az összes megelőző szolgálatát elveszti és törzsőrmesterré

csak az általános előléptetési szabályok szerint ujrafelvételétől

szilmitott 8 év mulva, vagyis 1935 deC{!mber l-én 12sz

előléptethető. Ez tumésletes is, mert különben egy-kettőre

utolérné azt a bajtilrsat, aki az alatt a kilenc és fél év

alatt, amig Ön polgári életben tartózkodott, ténylegesen

szolgált.

Z. J. őrm., Csolnok. Illetékes helyre juttattuk.

öreg csendőr. Az örsparancsnok tilalma mindenkire vonatkozik,

a nösökre éppen ugy, mint a nötlenekre. A nős

állapot nem biztosit semmi előjogot, a nős éppen olyan

alárendelt je az örsparancsnoknak. mint a nőtlen. Nagyon

természetes tehát, hogy pl. korlátlan kimaradási engedély

nélkül, illetve, ha azt megvonják, a nősnek sem szabad az

az előirt időn tul kimaradnia s ha az őrsparancsnok a nőtlen

legénység nek a korcsmalatogatást eltiltja, ez a tilalom a

nösre is éppen ugy vonatkozik, ha nem lakik is a laktanyában.

ön valószinüleg azt hiszi, hogy a nős csendőr valami

hivatalnokféle, aki a foglalkozásra bejár a laktanyába meg

szolgálatba, de azonkivül aztán azt csinál, amit akar. Nagyon

téved. Az ön magánéletét mindaddig, amig az egyenruhát

viseli, az örsparancsonk éppen ugy figyelemmel kisérni és

befolyásolni tartozik, mint akármelyik nőtlen alárendelt jéét.

Kaposvári szárny. A kért szamok elfogytak.

HegedU

HarInonium

Tárogató csak iti fl valódi

CImbalom

Ha,.nJonllca

Citera

és ez össl..es hanSl8zerek. legjobbak. csakis

Iti 8 gyérban kephalók

:..:MOG:. .:Y:. .:O:.:.: R:::

:ÓSS:. .:.Y. .: :G:. .:Y; ;:

Múvés:c.lesen JavIt. legjobb hurokat készit

Árjegyzéket ingyen kald

:ULA m.

k;r. szab.

hangszergyára

Egytdili magyar bao.gs:r:ergJár az orsdgblll

BUDAPEST, VU., RÁKÓCZI_(jT 71.

Csendörségnek részletfizetési kedvezmény

A MÁV. és a csendőrség hivatalos szállitója

világhirü THE WHlTWORTH kerékpárok

jt. 6 nc: peál 8t. gyári árban, külsók P. 6"80-tól

endőröknek 16 peagö. havi .. é.zletre. Kerékpár alkat­

LANG lMJic:1.

gyári raktára. Badapeat, Ter6z.krt

....

UJ ketékp6rok 135 pengólöl kezdve:

szeré8zme·le)'·Akrékpér

és gyermekkocsi

( k ü l

. Ne ü cynök utján vegyen.

• • 80ro z el . tJcgyzék950 képpel ingyen


.. tudnta kell, hogy

aki a parancsnak nem engedelmeskedIk, sot parancs e . lIenér

azt teszi, amitöl eltiltotta az elöljárója, büntetéset; . rezesu l.

Nem valószinü, hogy az örsparancsno!wk o n . lkul ltltotta

volna el annak a bizonyos tisztességes vendeglonek a lato­

gatását vagy a rumos s boros tea fogyas tás.át a lakta­

nyában. ön különben két esetet js azzal

.

a kdessel

.

..

hoz fel

a levelében. hogy a parancsot nem telJestto . sendort

.. m . e

Kisfalu. Mig a 28 éves éltkorát és a 6 eVI csen . orse 1

szolgálatát be nem tölti, nösülési kérvény t semmtnemu klve­

teles indokolással sem adhat be. Most már ezeknek a fel­

tételeknek nem sok idő mulva eleget tehet s ha az elmult

igen rossz viszonyok között is tudott gondoskodni éds­

anyjáról, a nősülésig hátralevő ielőt már csak kihúzzák

valahogyan.

lehet-e büntetni. De még nagyon is alaposan. A parancs

ellen csak panaszra lehet menni, egyebet nem tehetnek.

Mindenki emlékezik a bátai tragédiára s csak a közelmult­

ban történt szentgyörgyvölgyi gyalázatra, amikor a .. alkohol

csendörrel csendörvért ontatott. Nagyon js helyeseljuk, hogy

az örsparancsnok nem engedi önöket korcsmázni és hogy

a laktanyából is kérlelhetetlen szigorral számüz mindenféle

alkoholt, bár minden örsparancsnok követné a példáját,

bizony sokkal kevesebb szégyen érné a testületet.

Ságszer. Válasz a lekszikon rovatban. Furcsa jelige.

Néki Ernő tőrm., Jánosbáza, Fejér András törzsőrm.,

Szigetvár. Előbbi előfizetése f. év julius végéig van rendezve,

mert előző előfizetése január végén jár le. Utóbbi

előfizetőnk a beküldött 10 pengővel előfizetését jövő évi

augusztus 31-ig rendezt>!.

Rózsatő. A levél jrójának van igaza, azzal az indokolással,

amit levelében kifejtett. A pozició helyzetet, elhelyezkedést,

átvitt értelemben állást jelent. Vitatkozó bajtársának

azt üzen jük, hogy amig az idegen szavakat teljesen

ki nem irtja a szótárából, ilyen baleset lépten-nyomon

érheti. Ez bajtársak között csak elmegy, de hasonló hibákat

követhet el társaságban vagy szolgálati ténykedéseinél, amikor

aztán az ilyesmiért irgalmatlanul kinevetik.

Gyöngyvirág. Kérvényében határozottan nyilatkoznia kelJ

a tekintetben, hogy más tárca kebelében hova, melyik állásra

kéri felvételét. A kérvény t ahhoz a miniszterhez cimezze,

amely tárca kebelébe magát átvétetni akarj a. Kérvényét

szolgálati uton a belügyminiszter urhoz (VI. b. oszt.) kell

felterjeszteni, ahonnan azt az illetékes minisztériumba állás­

foglalásra átteszik. A csendőrségnél ez idő szerint csak

II. oszt. altiszti állások vannak rendszeresitve, a magasabb

altiszti fokozatokba való jutása egyelőre kilátástalan, de

nincs kizárva, hogy az altiszti állásokat nálunk is ujra fog­

ják rendezni, de csak egy-két év mulva.

Fényképezőgépek

prizmás látcsövek

6-12 hónapig terjedhető részlet­

fizetésre készpénzároD, ellenőriz·

hető eredeti gyári árjegyzék szerinI.

HATSCHEK ÉS FARKAS

optikai és féDyképészeti szakúzlet

BUDAPEST, IV., Károly-körut 26. szám.

Fiók : VI., Andrássy-ut 31 . . (Nagymező·u. sarok.)

Kérjen árajánlatot I

Palace " butorcsarnok BUDAPEST, VU,

" DOHÁNY-U. 62.

Buto,. nagJf ,,'/aaztékban éa caakl. J6 mln/j_égbenl

A m. kir. csendörség tagja.inak kcdvezm. árak é8 rizctési leltétclek. T.leloa J. 392·14


1929 január 20. tSENDonSÉGI LÁPOK

Pécs. A kiképzett fegyvermestereknek fegyvermesteri 10g­

lalkoztatása ügyében a közeljövöben intézkedés fug történni

s akkor valószi nüen az Ön óhaja is teljesüIni fog.

fogászat. Válasz a lekszin rovatban jön.

Kohó. 1. Válasz a lekszikon rovatban jön. 2. Olvassa

el a mult évi 20. sz. Csendörségi Közlönyben közzétett

131 .3311-VI. b. 1928. sz. B. M. rendelet 8. pontját.

Mátészalka. Válasz a lekszikon rovatban.

Reménykedö. Terjesszék fel ugy, amint van, számla,

nyugta és bélyeg szükségtelen. A kezelési költségek megtél"itése

iránti kéreImét szolgálati uton kell a belügyminiszter

urhoz (VI. b. oszt.) felterjeszteni.

Lenti. Sertésvágásról csak egészen ritkán, évente egyszer

közölhetünk egy-egy felvételt, mindeniket azonban természetesen

nem közölhet jük. A képröl megállapitjuk, hogy

Önök is szép sertéseket neveltek, fogyasszák jó egészséggel.

Léva. 1. Válasz a lekszikon rovatban. 2. Csak nagyon

különleges indokolással érhetné el esetleg. Azt kell beigazolnia,

hogy a saját hibáján kivül történt a megszakitás

és hogy a szándéka korábban meg volt a belépésre.

Gyöngyösmelléki örs. 1925. évi példányaink tartalékban

nincsenek. A másikat e!küldöttük.

Nyiregyházai oszt. gh. 1926. évi évfolyamunkból tartalékpéldányaink

nincsenek. A többit elkü ldöttük.

Csornai szárny. Valamennyit nem küldhettük el, mert

el fogy tak a példányok.

Szombathelyi szárny. Am iböl volt, elküldöttük. A felajánlott

fölös példányokat köszönettel venn ök, kérjük elküldésüket.

Nagycserei örs. Csak egyet tudtunk küldeni, a többi

szám elfogyott.

Hamza örm., Hajdusámson. Csak a 17. számot küldhettük

el, a többi elfogyott.

Molnár J. és fatér Gy. örm., Buják, Tóth-Kovács ll.

törm., Csanádpalota, Szöcs J. örm., Berekböszörmény . A beküldött

6-6 pengövei előfizetésüket a folyó év végéig rendezték.

Kirlibaba. KéreImét orvosi bizonyitvány csatolásával szolgálati

uton ujból felterj esztheti a belügyminiszter urhoz

(VI. c. oszt.). Felülvizsgálati uton állapitják meg az igényjogosultságát

s ha ezt megállapitják, kiteheti magát

annak, hogy nyugállományba helyezik, mert az 1921. évi

XXXII. t. C. 23. §-a értelmében sérülési pótdijat csak tartós

szolgálatképtelenség esetében lehet megállapitani. Ha ezt kimondják,

tényleges szolgálatban csak abban az esetben maradhat

meg, ha elöljáróinak javaslata alapján legfelsöbb

helyről erre engedélyt kap. A kérelem tehát kockázatos volna.

Dráva. Válasz a lekszikon rovatban legközelebb jön.

Mente. 1. A legénységi mente zsinórzata kávébarna s

nem ezüst. 2. Lóápolónak kedvezményes limitó dohány nem

il letékes. Olvassa el a 16.300/ 126. 1920. sz. illetékfüzet 1I5.

§-át. 3. Talán az év vége felé. Tartamát nem tudjuk.

Olvassunk, vásároljunk magyar könyvet I

Magyar a nyelve, magyar az iróJa, magyar a lelke a PANTH EON

IRODALMI INTÉZET kiadásában megjelent remekszép sorozatnak.

Magyar Irások.

L csoport. IL csoport.

L Krudy Gyula : Mohács

2. Darnay Gyula : Testőrszerelmek

3. Andai Ernő : Soha ilyen tavaszt

4. Balla Irma : Vaskuthy Gábor

5. Kiszely Gyula : Csereházasság

6. Moskcsay Zoltán : Szól a tárogató

7. Dormándy László : Sólyommadár

8. Törökné Kovács Hermin : Varjutanya.

- A bujdosó

9. Darnay Kálmán : Gyöngysor

10. gr. Königsegg Lajos : ben Darja.

Szolimán

A dicsőséges magyar mult, a megpróbáltatásokkal teljes jelen és

a sóvárogva vágyott szebb magyar jövő könyvei.

Egy-egy csoport ára zöld aranyozott egészvászon díszkőtésben P 36.-

Nem ! Nem i Soha ! 1. Olvassa el lapunk 1928. évi 5. szá­

mában a 30. lekszikon kérdésre adott válaszunkat. Éppen

azért vannak az illetékes órák táblázatba foglalva hogy

ne kelljen minden . eg)Jó?:S alklommal . külön kiszámitgatni.

2. NInCS, mert a letszamot csokkentettek. 3. Egyelöre nincs

szó róla. ll. Kerületi parancs szabályozza. 5. Ha a bün­

cselmén!;lt a .rendörhatóságnál jelentik fel (föszolgabirÓ.

rendorkapttánysag), akkor annak joga van az illetékes örsöt

felhivni, hogy a. n!pmo . ást .ejtse meg. Éppen igy felhivást

ahat a ny.om ozas beszuntetésére, ha pl. megállapitja, hogy

b . c;;elekmeny . n forog fenn, vagy hogy a nyomozásnak

torvenyes alapja mncsen. 6. Ha egy négy órás nagyplhenőt

és eg két óás kispihenöt .. összevonva tart meg a járör,

az mar hat ora nagYPlhenonek számit. 7. Nem vagyunk

barátai az ilyen ajándékozásnak m2g abban az esetben sem

ha kölcsönösen történik. Eltekintve a Szut. 72. pont 2. be

kezdében fogaltaktÓI, . általános társadalmi szabály, hogy

az . aJ andékot .. Vlszonozm kell. . Egy aranyóra olyan ajándék,

at a csendor nehezen tud vISzonoznI. Ha igazán jó barát­

sagban . van . nak, mondj ezt eg neki s ö bizonyára meg

f09Ja ert.enI. 1\z e?édvüelt szep dolognak tartjuk, köszönj e

meg nekik, nem latunk benne semmi olyat, ami meg nem

engedett lenne, elvégre kivételes esetröl volt szó. 8. A lak­

tanyában szeszes italból készletet tartani nem szabad. Ez

vonatkozik a laktanyában lakó nösökre is természetesen

amit akkor is kötelesek betartani, ha a magánlakásalkat ne

szabad ls átvizsgáLni. 9. 1\ttól függ, hogy milyen ismerősei

voltak az illetök annak a csendörnek. Valószinü, hogy csak

látogatásról volt szó, ami, tekintve, hogy nem is a saját

örskörletben történt, esetleg elnézhetö lehet. Mindentöl elte­

kintve azonban az idegen ismerösöknél hetekig való ingyen­

élés még vendégség eimén sem vállk dicséretére senkinek.

Lesz még magyar nyár. Felfogása nagy::m helyes. A

esen dör fegyvere sokkal komolyabb és megbecsülendöbb,

semhogy azzal kutyákra lenne szabad lövöldözni. Eltekintve

a haditölténnyel való lövöldözés veszélyes voltától, veszett

ebek kiirtása a sintér feladata és nem a csendőré. Természetes,

hogy mint minden szabály alól, ez alól is van

kivétel. EI tudunk képzelni olyan esetet, amikor a csendőr

végszükségböl egy veszett ebbel szemben is a puskájához

nyul, ez azonban csak olyan egészen kivételes eset lehet,

hogy szabályt semmiesetre sem lehet csinálni belőle. Levele

szép rendes, látszik, hogy gondut fordit az irására, dicséretet

érdemel érette.

Martin müvek. Nem közölhet jük, későn küldötték be.

Eltesszük esetleg jövöre.

Kunszentmártoni örs. Kifogyott.

Tiszavirág. Olvassa el az 19211. évi 9. sz. Csendőrségi

Közlönyben megjelent 1811.7l!7-VL c. 1923. sz. B. M. rendeletet.

A kérdésére vonatkozó felvilágositást az emlitett

Cs. K. 60. Iapoldalán a baloldali hasáb ll. bekezdésében

megtalálja.

Kérjük a rendelést Jehetöle2'

ezzel a szöveg g el lev.-Iapra le­

másolni s hozzánk beküldeni.

KONYVRENDELt:S.

T. PANTHEON IROD. INT.

részletosztálya

BUDAPEST.

Ezennel megrendelem a .. MAGYAR

IRAsOK" sorozat

elsö csoportját P 36.- árban,

négy pengös havi részletekben

második csoportját P 36.- árban,

négy pengös havi részletekben

mindkét csoportot P 72.- árban,

hat pengös havi részletekben.

(4 nem kivánt módozat törlendő.)

Al els6 részlelel kérem otánvennl, folytatólagos

részletek bellzeléséhel bellnlGlapot kérek.

Név :

Rendfokozat :

Pontos elm :


86

----------------------

Brazilián keresztül,

bta : KALETSKY ZOLTÁN (3).

Brazilianak ugy növény -, mint állatvilága igen gazd3g

cs valtozatos. Erdejei a bujask sürüsége miatt alig láthatunk s haladhatunk

előre. Vágókések, .facon- és .foica- nélkül lehetetlen a

haladás. Ha valaki egy braziliai erdön akar áthaladoi,

legalább két emberre van szükség 2. egyik a foicás szerepét

tölti be. ki elől haladva a nagyobb akadályokat háritja el

sarlószerü baltájával. utána halad a faconJs, ki a kisebb

behajló ágaktól. kuszó-futó növényekIÖl teszi járhatóvá az

ösvényt. melyen aztán neh2zen, de gyalogosan mégis csak

elmehet az utas. Az, ki az őserdők uttalan utain akar

"t jutni, 5-6 km-nél nagyobb utat nem tehet meg nap:mta,

ily távolságt is csak oly esetben, ha nem kerü1 elébe

bambuszokkal vagy vadananásszal sürün benőtt terület, mely

elég gyakori. Volt rá eset \'adásZ2xpediciónk alkalmával,

hogy olyan területre akadtunk, hol a sok kuszó növény

miatt alig 2 km-t tudtunk naponta előrehaladni, azért az

erdőket járók mindig el vannak rá k2szülve, hogy céljukat

csak a legjobb esztb2n érik el a kiszámitott idő alatt.

A legtöbb őserdei expedirió azon hiusul meg, hogy

elfogynak az élelmiszerek s a célt nem tudva elérni, kény­

telenek visszafordulni. A viz hiánya képezi a legnagyobb

akadályt, azért mindn erdőt járónak gondolnia kell arra,

hogy oly munkásokat. kisérőket is szerződtessen utjára,

kik ismerik a kuszó l'ii\'ényel! vizet tartalmazó fajait,

melyek rendszerint ott honosak, hol a vidék vizben szegény.

Ezek a növények elérik a kar vastagságát is s ha átvágjuk

böven ontják az élvezhető, hideg ivóvizet. Azok, kik az

erdők állat- és növényvilágát jól ismerik, évekig elélhetnek

ott, ha jó fegyverrel, sóval és gyujtóval rendelkeznek. Sok

Végre

megjelent

a

Stoewer irógépek

fjordo:fjaló modellje

Páratlan

lJjilások :

l sajtolt acélváz

f kiemelhető betükarok

leemelhető kocsi

A csendőrség tagjainak legkedvezőbb árak és feltételek !

Saját érdekében kérjen ajánlatot a vezérképviselellól :

V., Vilmos csás:ár-lI.t 60.

T E C E F o N: 248".65.

CSENDöRSEGI LAPOK

1929 január 20.

az évezhetö gyümölcs, füszer is található, ízletes hllsu

madaraI! és más állatok pedig ezrével tanyáznak a ren-

getegben.

A braziliai erdők madárvilága igen gazdag, a külön­

bözö papagájoknak legalább száz faja ismeretes, melyek

néhol emberi fogalmat felülmuló mennyiségben tanyáznak.

A papagáj a pálmákkal sürün tarkitott erdörészleteket ked­

veli, mivel legföbb táplálékát a pálmabogyó képezi. Nagyon

sok a kakadu is, melyek kellemetlen rikácsoló hangja min­

denütt zavarja az erdök csendjét. Tollazatuk a szivárvány

minden szinet képviseli, látunk tiszta fehér, sárga, piros,

fekete, zöld és a szinek különböző egyvelegének harmónikus

elosztásával tündöklö példányokat. Rengeteg a süket fajd,

fekete szinben, igen élveutes, nagyon könnyen vadászható,

pár lépésre is megközelithetö, igen nehézkesen repül s

csak rö.id távokat, ugy hogy üldözése sem jár nehézséggel.

Sok a vadgalamb, szalonka és gerle. po. vizi madarak nálunk

honos példányait itt is feltaláljuk, de ezer más külőnbözö

faju található még, melyek nálunk ismeretlenek. Gyönyörüek

a kis kolibrik, melyeknzk szintén több faja hJn:Js itt, nap­

sütéses idöben sokat látni, amint a virágszirmok felett le­

begve, hosszu, vékony csörükkel veszik magukhoz a táp­

lékot, a szin minden változatában tündökölve. Többször

tettem kisérletet, hogy megtarthassam fogságban, sajnos,

eredménytelenül, mert nem vesz táplálékot magához. Könynyen

lehet megfogni, tüllböl készült !epkef:>góval vadásszák,

hogy tollait értekesitsék.

Az Amazon felsö blyásának nádasaiban százezrével tenyésznek

a nálunk is jól ismert fehér kócsagok. A terep

nehezen közelithető meg, azért kevesen is vadásszák,

bár tolla igen értékes. Itt találjuk a paradicsommadár egyik

nagyon szép faját, nehez'2n vadászható, igen éber s rendszerint

csak párosával jár. A madarak vadászatat nem kultiválják

itt intenziven, mivel a tollak kivitele tiltva van,

ezel! csak csempészet utján kerülnek kivit21re. Egyedül a

papagájok vadászatával foglalkoznak üzletszerüen, mivel a

legtöbb braziliai házban találunk egyet-kettöt belölük. Ido­

mitásra legalkalmasabb az ugy nevezett .Papagaio de Amaso-

. t: lesiljk a Csendőrség! Lapok olvasóit, hogy a Balog

hl ! dplo rodaval fennálló összeköttelésünket mult évi december

ho 31-evel megszünleltük. Az összeköttelés megszün letése a

hi ;. d ". 'óiro . dán kivül áHó okok' miatt tÖrtént ; Balog Sándor úr

mukodésevel a legtelJesebb mérlékben meg voltunk elégedve.

k

A Csendőrség! h' d t' k

Lapok részére Ir e ese et, va

am

h d ,.

I inI

IT e e'

se re von

.

tkoz() mindennemü megkeresésekel ezután alábbi

. ..

clmre kérjuk kuldenl : senorség! Lapok kiadóhivalala

(Hardeles) Budapest, I" Országhál·u. 30.

BUTOR-HITEL

kzpéDZárban. _ t:vtiz . edek óta közismeri buloráruházunkban

haloifak, ebé

dIok,

unszobák legkedvezóbb lizelési feltételek

k::;'haók. "

BOG

-MIL" : rTe

császár-ut 43 (saját há ) K· t'

s delmi rt : ezeóll B lázs

a butoraruhaz6, VIlmoS

. z. oz IszIviselöknek kiilön kedvezmény.


1929 j"'TlUÁr 20. CSENDÖRSÉGI LAPOK 87

nas«, amazoni papagáj, mely a galamb nagyságát éri el,

igen tanulékony madár. Az idomitatlanok ára 10-15 Mill­

reis, de vannak papagájok, ml2 lyek szavakat tudnak kiejteni

s rövidebb melódiákat fütyülni, ezek értékesebbek. Láttam

papagáj t, melyért 100 dollárt is fizettek. Rengeteg a ke­

selyü, ott »Urubú« néven ismeretes, rendszerint a campok

közelében találhatók nagy mennyiségben, hol az elhullott

állatok tetemein élőskődnek. S::>kat látunk azonban a váro­

sok perifériáin is, hol a kihordott szemztből keresik ki

táplálékukat. E madarak irtása törvényileg tiltva is van ,

mivel a sok rothadásnak indult s a fertőzést nagyban 021ő­

segitő ételhulladzkokat takaritják el.

Az őserdők legundokabb és vesz2delmesebb állatai a

külőnbőző hüllők. A kigyók talán sehol a világon nincsenek

ugy elterjedve, mint éppen Braziliában. Nagyon Silk kőzülük

a mérges marásu, melynek legelterjedtelJb faja a »casca­

rera«, csörgő kigyó. Egy »Matto-Grosso« állam erdejei­

ben tett utam alkalmával 17 ilyen bestiát ütőttem agyon

-egy napon ; fogalma't alkothat az olvasó, hogy ott, aho!

csak csörtetve s nagy zajt csinálva tudtam előre haladni,

ennyi került foicám élére, mennyi lehetett azoknak a száma,

melyek a zajt hallva, tovasiklottak. Csak abban az esetben

támad, ha vigyázatlanul rálzp az ember. Marása nagy:.m

veszélyes s ellenméreg hiánya esetén halálos. Elérik a kar

vastagságát is, egy méternél ritkán hosszabbak. Ha embert

látnak, az::>nnal összecsavarodnak, fejüket a központba he­

lyezve el, farkuk végén képződőtt szaruszerü kinővéssel

csőrgő zajt csinálnak, várva a támadást. Egy jól irányzott

fo ica-csapással vágják le ilyenkor a fej,ét, de ha élve akar­

juk fogságba ejteni, akkor az e célra készitett két méter

hosszu az egyik vég2n hehasitott bambuszruddal ugy va­

dásszuk, hogy egy gyJrs mozdulattal fejét kőzvetlenül a

nyak mögőtt. a bambusz behasitott vil laszerü végével a

főldhöz szoritjuk, majd óvatosan kezünkbe fogjuk és a

Csendőrségi és más egyenrubák és polgári öltöny ök

részletre !

naav Kálmán

a Kossuth Lajos-utcai

templommal szemben.

Ferenciek-tere 2, félemelet

Nagy választék angol szövetekben.

B U TO R részletre

olcsón VI .•


O Budapest

-ulca

Postások és rendőrség szállítója.

3.

ÓRÁK, ÉKSZEREK

A csendőrség véglegesített tag­

jainak kedvező fizetési feltételek

TAUB Budapest, Rákóczi út 90.

(Kőzvellen a Keleti pályaudvarnál.)

magunkkal hozott bádogkazettába helyezzük. Ily kazettákat

a Sao Pauló kőzelélJen épült világhirü kigyókerttől »Butau­

tau« kaphatni, hol a mérges kigyók élő példányaiért 5 Miill­

reist fizetnek.

A mérges kigyók másik igen elterjedt faja az »Urutu«

néven ismert hüllő, mely még sokkal veszélyesebb csőrgő

társánál. Ez sem nagyobb előbb emlitett társánál, de nagyon

vigyáznunk kell, hogy észrevegyük, mert megkőzelitve azon­

nal támad, egy ugrással veti magát áldozatára s méreg­

fogait azonnal belevágja. Marása nagyon veszélyes, az első

tizenkét órában vakulást idéz elő, a másodikban már ki is

szenved az áldozat. Ugy védekeznek marása ell,m, hogy a

sebet azonnal kivágják, vagy ha az végtagokon van, az

egész végtagot levágják s ellenmérget vesznek. Bár a hő­

ség kimondhatatlan, mégis a legvastagabh szővésü vagy

bőrruhákban tanácsos csak ott járni, mert a vékony sző­

veteket kőnnyen átüti a kigyó foga. Magasszáru csizmák

vagy bőrlábszárvédők feltétlenül szükségesek. Nagyon veszé­

lyes az előbbieknél már ritkábban előforduló korál kigyó,

melynek 12 faja ismeretes. Gyönyörüen szinezett, fehés alapon

élénk piros és fekete haránlcsikokkal. Brazilia északi álla­

maiban fordul elő leggyakrabban. Nem feledkezhetem meg

a Matto-Grosso állam erdeiben süriin élő óriás kigyókról sem,

melyeknek marása ugyan nem mérges, de a velük való

találkozás mégis v2sz2lyes. Rendszerint fára kuszva lesnek

áldozatukra, hogy alkalmas pillanatban rávetve magukat,

szoritással roppantsák össze, a test kőré csavarodva. A

marhaállományban igen nagy károkat okoznak. Ezek vas­

tagsága a 20-25 cm.-t is eléri, van 5-6 méter hosszu is.

Sokat fognak el lJelőlük, mert mikor jóllaknak, csak nehezen

mozognak, ilyenbr lasszót d::>bnak a fejére s ugy vontat­

ják s valami ismeretlen mütétet végezve rajta, erőt­

lennz tudják te nni. Különben fegyverrel vadásszák, mivel

böre keresett cikk a piacokon. Vízben is tartózkodik, mert

Világcég : Sfernberi!

királyi hangszergyár BUDAPEST

Rákóczi út 60. - Képes

Saját készitményii

BÚTORAIMAT

árjegyzE'k ingYen

10 százalék árkedvezménnyel kaphatják

fén)oképes igazolványuk felmutatása

melletl 8. csendőrség tagjainak

l havi részletvtlsárlásnál lees ka-

malmenlességel MÜLLER LAJOS búlorgyáros Dohány.u. 37

engedelyezek

GYá ri telefon ' 980-9S -0- Mintafaktár telefon J. 173-18

I SENTKÉPEK.

KEPKERETEK /

és mindenféle festmények részle Ire is k8Ph8lÓk.

EDELMANNÁL VIII, József-krt 35.

t!!.!! ,

Ta r r Ó g é p. k, kcrékpárok, gramolonoll

LENGYEL Jókai-utca t. sz.

BUTOR RÉSZLETRE

12_20 h6nepra káu:péD&'"

.,baD, megbizható minőst>l!:­

bt"n ROYAL butorc ..... o&&

VIII_ korület, Baro.e-utca 34 é. 42. - Közalkalmazotlek ullandó S7dllitóJtl


88

halakkal is táplálkozik, csak nehezen uszik, azért cauréval

könnyen vadászható. Sokat látni az Amazon és Parana

felső folyásaiban.

Még a városok belterületén is fognak néha kigyókat.

Santosban az állami posfa épitésénél, hol ann31, idején

jelen voltam, négy igen mérgzs kigyót fogtak, melyek közül

Szentesi István csendőr

szomorú története.

CSENDöRSÉGI LAPOK 1929 január 20

kettőnek szeme isem voltak, hasonlitottak a mi főldi gilisz­

táinkhoz, csak jóval nagyobbak voltak. Veszélyesek az erdők­

ben gyakran található pókok is, melyek néha őkölnagy­

ságuak. Ezek is csak akkor marnak, ha vigyázatlanul hábor­

gatjuk nyugalmukat.

(Foly tat juk.)

vigkedélyü fickó vol!. mégis annyira elkeseredett. hogy alig öt évi

csendőrségi szolgálat után megszökött. Nyugdíja alig haladta

meg a 20 pengó!. ebból nem tudott megélni. azért állás után

kellett néznie. Szerencséje volt. mert Szegeden egy földbirtokos

ismerósévet találkozotl. Rki ót még csendór korából ismerte

(A Csendőrségi Lapok pályázata.) Bánffyhunyadon. A földbirtokosnak megtetszell a jól megtermet!.

Szentesi István magas, sovány, nyugod I. komoly. szépszál köpcös csendór s magával vitte ispánnak Kisvárdára. Rövid

csendór volt. Temesvár hófedte bércei között szütetell 1875 janu- ottléte után azonban Szentesi órmester egy béresre valami

árjában. Szüleit nem ismerte. mert már egyéves korában el· mulasztás miatt megharagudot!. heves vérmérséklete elragadta

haltak. Alighogy a közös hadseregben leszolgálta a katonaéveil, s a feleseló bérest szolgál"ti fegyverével agyon lőtte. A debreceni

azonnal csendórré leli s a pécsi kerülethez osztották be. ahonnan kir. törvényszék gyilkosság büntette miatt II évi és 6 h8vi bór-

aztán életében el sem került többé. Amikor azonban Szentesi tönre itélte. Édesanyja az ilélet kihirdetésénél elájult. Szentesi

csendórnek az optáláshoz szükséges okmányokat be kellett István jelenleg a büntetését tölti Vácott.

nyújtania. megállapitást nyert, hog) a csonoplyai román anya- K' d-

k h l k k

önyvi ivatal álta iáttitott születési anya enyvi kivonatán

vakarás van. azért az álIampolgérságot nem kapla meg. Szen-

er es :

Hány hiba van a Szentesi István történetében ? A feltalált

tesi Imre, mint aki forró nyárban látta meg a napvilágot, igen hibákat a szöveg sorrendjében meg kell számozni.

t 2 :3 5 6 ., 'l

II 12 I

I/. 14 15

16 II 18 Il LO

I 2' 23 IZ S

eG 8 29

ji 2 Jl :fi

5 Jf 8

O 41

'12

ViZ8zintes borok :

==V __ ==

Keresztrejtvény.

l. SzobráI az .oláhok döntötték le Brassó mellett a Cenk ról

ll. . Idegen lerfmev. 12. Legény magánhangzói. 13. Tambura

egYIk resze. 13/a. A Gell.é rthegy is az yolt sok ezer év elótl.

15 .

.. VIsszafele : Csomo mas szóval. 16. Drégety várat ostromló

torok basa neve. 17 .Oosz emzetiség. 20. Folyó Olaszország

zlallat. 26. Az arunak van. 28. Ennyi szine van 8 sz· ·

,

Ivarvany-

.

: n: . 21. Haz. 24. , Torok fejvIselet névei oveL 25. Visszafelé :

nak 30 N' 31 A '

' . emel. . svany 33. Ige, a Himnusz 5 80 ' b

r ul ,elo.


34. Visszafeté hires japán tábornok az o;osz-j:p:

k a l

i

orubol. 35. Falu Sárosrnegyében. 36. Ezt a földet is vissza

e k sze h e b nl. 39. Az dyen katonákkal sok baja voll " csendór'

hdf. a. á o b

rúben. 40· Csalfa. 41. ... maltin. 42. A Lánchíd

I Qjen sza orba vannak raragva.

l. Magyar király 2 U

4 Ada'. 't I 'l f d" I

Függóleges sorok :

. t 1 I

. .

' gyanaz, min a . VIZSZIntes. 3. Kutya

. o-ve e ne Or u eló ('k t 'lk " I) 5 A

vezeték 6 O

e eze . ne u . . haza bölcse

Kutyafajta. 8. Ilyen árús is van. 9. Légi

jármü 1Ö ev S " k l r f 7' b

. . csen or sohasem tesz" 19. Visszafelé fém.

olYlisa j';rm e il A em e cÍ

:k a honfoglaláskor. 14. Visszafelé

22 Visszafelé rag. 23. KicsinYitó képzó. 28. Hós görögül. 29.

Hos . kollemény görögül. 32. Finom ital. 33. A németek nek ilyen

betUIk vannak. 37. Tengeri hal. 38. Esztendó.

V

A kreSzlrejlvény megfejlői között egy töltö/ol/ot sorsolullk

,kl, akI pedIg a /orténe/bell a leg/öbb !tibd/ fedezi fel,

g)' szep kOl/y vet /iap, ha többen eurforma számu hibát lellIek,

a könyl'ef is kis:Jl'soljuk. - Megfejtési határidő: tb ­

ruar ](j. Megjeltéseket csak ({ csendörség legéll)'ségi eg.l'l!IlPitül

fogadulIk el. A ke eSzfrej/l 'én)' ábráját a lapból nem szabad

k/I'áglll. Az eredmefl)'t a március J·i számban fogjuk közölIli.

V

A folyó évi t. számunkban közölt keresztrejtvény

helyes megfejtése.

Vizszintes sorok :

1. lesállások. 11. olaj, 12. len, 13. epé. 14. vörti. 16. tár,

17. eg, 18. arangyal. 19. se. 20. allak. 24. lok. 25. jól. 27. érlel.

29. k. p .. 30. allal. 32. Árpád. 34. re, 36. öt. 38. mulier. 40. ök.

41. flanc, 42. ar, 43. reformatus.

Függőleges sorok :

. 1. lovasjárór : 2. elóre, 3. sarkal. 4. bjta, 5. l-l., 6. leég'

7. angy, 8. setate , r, 9. opálok, 10. kerékpáro

More magazines by this user
Similar magazines