Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

csendor.com

Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

· ..

:- ..

J


Kiadása és a csendörségnél való használata a m. kir.

BeJügyminisztl'r urnak 1927. évi augusztus hó 9-én kelt

12 1. 118/eln . VI.-c. számú rendeletével engedélyezve.

PRÓBACSENDÓRÖK TANKÖNYVE

(KÉZIKÖNYV A CSENDŐRÖK SZÁMÁRA)

ÖSSZEÁLLITOTTA ÉS KIADJA:

TIHANYI FERENC

M. KIR. CSENDŐR ŐRNAGY,

A M. KIR. CSENDŐRSÉG ÁLLANDÓ TANULMÁNYI

BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA •


BUDAPEST, 1927

PALLADIS R.-T. KIADÁSA.


f'allas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V., Honvéd-utca 1ft

Felelős vezető: Tirinier Károly, műszaki' isr8zgató.

:,

Előszó.

Ez a tankönyv magában foglalja a m. kir.

Belügyminiszter úrnak 1927. évi 120.269/eln.

yI . c. számú és a m. kir. csendőrség felügyelő­

Jéne.k IO/csf. 1925. számú rendeletével a próba­

csendőrök részére kiadott tananyag-beosztásba

felvett csendőrségi és katonai fő- és meUéktárgyakat.

Az egyes tantárgyakat oly részle-

.; tesen vettem fel, hogy ezt a tankönyvet az örsökre

beosztott csendőrök is hasznosan forgathassák

és továbbképzésükre eredményesen

használhassák.

Ez a tankönyv álialában mindazt magában

foglalja, amit a próbaesendőrnek tudnia kell

s így nemcsak mint tansegédle.t f·elel meg, de

tájékozódásra is célszerű.

Az egyes utasítások, törvények és rendeletek

kivonatát a legújabb kiadások után készítettem

el s így a könyv csak olyan rendelkezéseket

tartalmaz, amelyek jelenleg tényleg

érvényben vannak.

Az Altalános Szolgálati Hatál'ozványok és

a Laktanyaszabályzat felvételét mel1őztem,

minthogy ezek az utasítások az új Szolgálati

Utasítás hatálybalépésével érvényüket vesztették.

A próbacsendőrök által szószerint megtanulandó

rész.eket két, a csak megtanulandókat

egy oldalvonallal láttam el. Azok a réswk,

amelyek oldalvona'llal megjelölve nincsenek,

csupán tájékozódásra szolgálnak.

A szerző.

1*


TARTALOMJEGYZ:K.

Oldal

Szervezet] és Szolgálati Utasítás 7

Büntetötörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről 157

Büntetötörvnéykönyv a kihágásokról 185

Nyomozástan . . . . . 199

Közgazdálkodási határozványok 229

Örsgazdászatkezelési utasítás 233

Illetékszabályzat . . . . . 27

flIeiékek a m. kir. csendőrség számára (1920. évi

16.3001V1. b. szám ú belügyminiszteri rendelet). 257

Szolgálati utazások alkalmával felszámítható ill et­

mények 1925. 156.600/VI. b. számú belügyminisz-

teri rendelet) . . . . . . . . . 240

Ruhagazdálkodási utasítás . . . . . . . 247

Különbözö törvényekbe ütközö kihágások 253

Erdö-törvény (1879. évi XXXI. t.-c.) . . 253

Vadászati törvény (1883. évi XX. t.-c.) . 256

Vadászati tilalmi idő módosításáról (1925. évi 85.000.

földmívelésügyi miniszteri rendelet) . . . . . 259

Vadászjegyek és fegyveradó igazoJványok ill e tékérö I

(1924. évi 5007. szállú pénzügyminiszteri ren

delet) . . . . . . . . . . . . 263

Vízjogi törvény (1885. évi XXIII. t.-c.) . 265

Állategészségügyi törvény (1888. évi VII. t.-c ) 266

Halászati törvény (1888. évi XIX. t.-c.) 271

Halászatról szóló törvény módosítása (1925. évi

XLIII. t.-c.) . . . . . . . . . . . . 272

Halászatról szóló törvények Végrehajtása (1926. évi

9500. számú föJdmívelésügyi miniszteri rendelet) 279

Közutak és vámokról (1890. évi 1. t.-c.) 283

Kerékpárokkal való közlekedés szabályozása (1897.

évi 42.159. számú belügyminiszteri rendelet) . 287

Közutak és vámokról szóló törvény végrehajtásá-

ról (1893. éyi 17.033/1. szállú kereskedelmi mi-

n iszteri rendelet) . . . . . . . .

5


Oépjurmiívek úti forgalmának szabályozása (1910.

évi 1>7.000. belügyminiszteri rendelet) 291

A közlekedés biztonsugának fokozásáról (1925. évi

232.435/1925. számú belügym in iszteri rendelet) .

Gépjármüvek forgalmának szabályozásáról szóló

rendelet módosítása (1921. évi 61.000. keresk.

294

min. rend.) 294

Mezőgazdaságról és mezőrcndőrségről szóló törvény

(1894. évi XII. t.-e.) . . . . . . . . . . . 297

Munkaadókról és mezőgazdasági rnunkásokról szóló

törvény (1898. évi II. t.-e.) . 303

Há:z.alási rends:lJabály 305

Szolgálati S:lJabályzat I. Rész . 309

Gyalogsági Gyakorlati Szabályzat 1. füzet 327

Gyalogsági Gyakorlati Szabályzat 4. füzet . 337

Lőutasítás 341

Fegyverutasítás

SIlortutasítás

Tereptan

lgészségáp()lás

ti

357

363

365

367

I.

Csendőrségi szervezeti és

szolgálati utasítás.


I.

1. (1. pani.) Mi a csendő1'ség

A m. kir. csendőrség a közbiztonsági szol­

gálat teljesítésére rendelt katonailag szel've­

jett ől'ie::,tület.

2. (1. pont.) Mi a csendőrség feladata?

Feladata: működési területén a személyés

vagyonbiztonság megóvása, a közbéke és

köznmd fenntartása, a büntetőtörvény ek, ren··

delet ek és szabályrendejetek megszegésének,

a véletlenségből vagy bármely természetű

mulaö;r,tásból eredhető szerencsétlenségeknek,

veszélyeknek és károknak lehető megakadályozása,

a büntetőtörvények, rendeletek é::::

szabályrendeletek ellen vétők kinyomozása és

az illetékes hatóságoknak való átadása, illető·

leg feljelentése.

Helyi rendészeti ügyekben a csendőrség

csakis felügyelő és a községi közegeket támoga

tó segédkezésre hivatott.

3. (3. pont.) .A csendőrség legfelsőbb fokban

kinek ·van alá'rendelve

. A csendőrség mint közbiztonsági szerv,

I

legfelsőbb fokban a m. kir. belügyminiszternek

van alárendelve.

4. (4. pont.) Melyik a csendőrség működési

területe!

A csendőrség működési területe Budapest

székesfőváros, a törvényhatósági joggal felruházott

és a rendezett tanácsú városok belső

és külső terület ét kivéve, Magyarország egész

területére kiterjed .

.5. (5. pon t.) .A. csendőrségnél a közbiztonsági

szolgálat ellátására kik hivatottaM' Kt'k

tekintetnek t'endől'i közegeknek?

7


lj s az eljál'ó csendőr annak birálatába nem

bocsátkozhatik.

t 16. (13. pont.) Miko1' kell meg tagadni a felhívás

teljesítését?

Ha a felhívás nyilvánvalóan az esküvel

fogadott kötelesség, az állam vagy h

solálat érdee ellen irányulna, vagy ha a

torveny ben tIltott cselekményt követelne,

akkor a felhívás teljesítését meg kell tagadni

és a felhívást az előljáró szárnyparancsnok-

I ságnak elő kell terjeszteni.

! 17. (13. pont,) A felhívást teljesítő csendőr

mié1 , t felelős?

A felhívás foganatosításának módjáért a

törvény és a szolgálati utasítás pontos mgtartásáért

az eljáró csendőr felelős.

18. (14. pont.) Csendő1'ök által elkövetett

bűncselekmények minek alapján biráltatnak

el?

Csendőregyének által elkövetett bűncselekmények

elbirálása, a katonai büntető törvények

alapján történik.

.fi 19. (15, pont.) A fegyelmi fenyítő hatalom

rendelkezései a csendőrség egyénei1'e érvényesek-e?

, A csendőrség egyé!leire a Szolgálati Szabalyzatban

foglalt fegyelmi fenyítő hatalom

rendelkezései épúgy érvényesek, mint a honvédség

tagjaira, azzal a korlátozás sal, hogy

"lefokozás" fegyelmi úton, az eltávolítás esetét

kivéve, nem történhetik.

20. (15. pont.) A csendőrség egyéne'i felett

a fegyelmi fenyítő hatalmat legfelsőbb fakban

ki gyakorolja?

A csendőrség egyénei felett a fegyelmi

fenyítő hatalmat legfelsőbb fokban a csendőrség

felügyelője gyakorolja.

21. (19. pont.) Hogyan történik a csendőrség

kiegészítése s melyek a felvételi feltételek?

10

" A csendőrlegénység kiegészítése kizáróan

onkéntes jelentkezés alapján történik.

A legénységi állományba való felvétel feltételei:

1. magyar honosság,

2. feddhetetlen előélet mellett erkölcsi érde­

tl1es , sé és nemzeti szempontból való megbíz­

hatosag,

3. 19 és 40 év közötti életkor,

4. nőtlenség, törvényesen elvált gyermektelen

vagy gyermektelen özvegyi állapot,

.

5. hadiszolgálatra alkalmasság,

6. megfelelő jártasság a magyar nyelvben,

7. írás, olvasás és számolás,

8. legalább 163 cm. testmagasság.

Katonai rendfokozattal biró egyéneket

szakaszvezetőnél magasabb rendfokozatban

átvenni nem lehet.

22, (20. pont,) A jelentkezők alkalmasságát

ki birálja el?

A jelentkezők alkalmasságának elbirálásál'a.

a kerületek s2iékhelyén működő toborzó-bizottságok

hivatottak, amelyek előtt a jelentkezőknek

személyesen kell megjelenniök .

23. (21. pont.) A testiiletbe való belépéskor

(t kötelezőt hány évre kell kiállítani?

A csendőrségi testületbe való belépéskor a.

legénységi állomány ú egyéneknek 6 évi szolgálatra

kell magukat kötelezniök, mely időbe

a katonai szolgálati időből legfeljebb 3 évet

lehet beszállítani,

A 6 szolgálati év letelte után a legénységi

egyének kötelezőjiiket évenkint megújíthatják.

24. (25. pont,) A csendőrséghez való bel

épésko1' kell-e eskü t tenni?

'. A csendőrséghez való belépés (bemutatás)

- a I kalmá val a legénységi egyének az osztályparancsnok

előtt szolgálati esküt tesznek.

Az illetők amellett, hogy az esküt élőszó­

val elmondják, annak leírt szövegét még saját-

kezüleg is aláírni kötelesek.

11

.


I

3. M. kir. csendőrségi felszerelési anyag­

raktár Budapesten,

4. M. kir. csendőr híradótanfolyam Ceg·

léden,

5. Budapestre vezényelt csendőregyének

osztaga,

6. Repülőtéri csendőrkülönítmények.

33. (46. pont.) Melyek a csendőrség csapatalakulatai?

A csendőrség csapatalakulatai : a kerületek,

az osztályok, a szárnyak, a szakaszok, az

örsök és különítmények, a csendőr gyalog-

tanosztály, a csendőriskolák, a lovas alosztályok.

34. (47. pont.) Hogyan vannak a kerületek

megszámozva?

I

I

A számozás sorrendje: I. Budapest, II.

Székesfehérvár, III. Szombathely, IV. Pécs,

V. Szeged, VI. Debrecen, VII. Miskolc.

35. (47. pont.) Ki a kerületi parancsnok és

kik a helyettesei?

.\ csendőrkerület parancsnoka ezredes, aki

csapatparancsnoki jogkörrel van felruházva ;

helyettese ezredes, beosztott törzstiszt je alezredes.

36. (50. pont.) Mikre tagozódik a kerület?

A csendőrkerii let osztályokra tagozódik.

37. (50. pont.) Ki az osztály parancsnoka?

A csendőrosztály parancsnoka törzstiszt

(alezl'edes vagy őrnagy).

. 38. (51. pont.) Mikre tagozódik a szárny és

kz a parancsnoka?

_ szárny két vagy több szakaszra tagozodlk.

A szárny parancsnoka százados, akinek

hplyeHese főhadnagy.

. 39. (52. pont.) Ki a szakaszparancsnok és

link vannak neki alárendelve?

14

. . A szakasz . parancsnoka alhadnagy vagy

Ideiglenesen tIszthelyettes akinek legalább 3,

de legfeljebb 5 örs lehet a'lárendelve.

40. (53. pont.) Az ih'sök mú'e hivatottak s

milyen örsök vannak'?

Az örsök a kL:":=onsági szolgálat közvet-

Ipn ellátására hi va tottak. I

..

Az örs lehet gyalog-, lovas- vagy vegyesors.

I

41. (55. pont.) Mire szolgál a gyalog tanosztály

és az iskola?

A csendőrök kiképzésére és továbbképzésére

a gyalogtanosztály és az iskola szolgál.

A csendőr gyalogtanosztály 3 alosztályra

tagozódik, parancsnoka őrnagy. Az iskola

parancsnoka százados.

42. (56. pont.) Mire szolgálnak a lovas alosztályok

és kik a parancsnokaik?

A csendőrség tisztjeinek és legénységének

a lovaglásban való kiképzése, illetőleg továbbképzése,

valamint a csendőrség pótlovainak

id?mítása és pótidomítása a Budapesten éH

Iüskunhalason működő lovas alosztályok feladata.

A lovas alosztály parancsnoka százados.

43. (57. pont.) A gazdászati szervek mil1jen '

tennivalókat 1Jégeznek s hányfélék?

A csendőrségnél a gazdászati, számviteli

nyilvántartási tennivalókat a gazdászati szer vek végzik és pedig:

a központi, a törzs- és az osztálygazdasági

hivatalok.

44. (64. pont.) Melyek a csendőrség szoZqá-

<

lati feladatai?

A csendőr, illetőleg az örsparancsnoksáo> il

következő szolgálati feladatokat végzi:

1. Működési területének állandó portyázása

által büntetendő cselekmények el követését

megakadályozza: .

2. Elkövetett büntetendő c..'lelekmények felől

15

l'>


idézéseinek, stb: kébsítés , él'c, hivat3:os l:el}­

delkezések kihll'detesere es olyan osszelra­

sokra amelyek nem valamely kivételes fon­

tosságú rendészeti vagy közbiztonsági adat­

O'yűj tésre vonatkoznak;

b

e) cselédek és munkások munkásbiztosítási

bej elen tési ügyeinek ellenőrzésére;

t) letartóztatási intézetekben foglyoknak

állandó vagy huzamosabb ideig tartó őrzé-·

sére;

g) színházi, mozgófénykép- vagy más előadásokon,

továbbá táncmulatságokon rendszeres

ügyeleti szolgála t teljesítésére ;

h) politikai gyűléseknek a hatóság képviseletében

való ellenőrzésére;

i) vám- és egyedárúsági vagy jövedéki

törvényekbe ütköző cselekmények nyomozására,

tettenérés esetét kivéve; egyéneknek,

cégeknek vagy vállalatoknak jövedéki szempontból

való rendszeres ellenőrzésére;

j) gyepmesterek kísérésére, munkásoknak

munka közben való felügyelésére, kéjnőknek

orvosi vizsgálatra való előállítására, ha erre a

célra más rendőri közeg rendelkezésre áll;

k) bármilyen gyűjtésre, árusításra, nyomtatványok

vagy más cikkek terjesztésére, továbbá

ilyeneknél közvetlen, vagy közvetett

közreműködésre. .

Ezeket a tennivalókat a csendőr saját kez­

I Beményezéséből sem végezheti.

J:JJ 46. (67. pont.) A csendőr'ség szolgálata mi-

II

lyen szolgálatokra tagozódik?

A csendőrség szolgálata közbiztonsági és

belső szolgálatra tagozódik.

47. (67. pont.) Mit éTtünk közbiztonsági

szolgálat alatt?

Közbiztonsági szolgálat alatt mindazoknak

a szolgálati ténykedéseknek összeségét értjiik,

melyeknek célja a törvények és törvényes rendelkezések

végrehaj tásána k fegyveres erővel

való biztosítása.

18

48. (68. pont.) A közbiztonsági szolgálat

milyen szolgálatokra tagozódik?

A közbiztonsági szolgálat a SZOlgálatkeze-1

lés szempontjából "rendes", felszólított" é

"ellenőrző" szolgálatra tagozódik.

"Rendes" szolgálat - az ellenőrző szolgálat

kivételével - nlinden hivatalból kivezényelt

és egyenruhában teljesített szolgálat; .

"felszólított" szolgálat a csak bíróságI,

vagy hatósági felhívásra (megkeresésre) vezényelhető

szolgálat; .

ellenőrző" szol O'ála t az eddIg felsorolt

" b

II " "

szolgálatokban álló


.5.5. (72. pont.) Szabad-e a testületen kívül

gyűjteni?

Csendőrségi célokra a testületen kívül

gyűjteni, vagy egyeseket adakozásra felszólítani

nem szabad.

I

56. (73. pont.) Hogyan kell eljárni, ha valaki

valamely csendőrt jutalomban óhajt részesíteni?

Ha magánosok vagy hatóságok a csendőrt

megjutalmazni vagy elismerésben részesíteni

óhajtanák és e célból hozzá vagy az örsparancsnoksághoz

fordulnak, az előljáró

l;lzál'nyparancsnoksághoz kell őket utasítani.

__ r 57. (74. pont.) A csendőr t esküje mire kö"telezi?

A csendőrt esküje mindenkivel, tehát még

hozzátartozóival szemben is a" legs-úgorúbb

titokturtásra kötelezi. Ez a titoktartás nemcsak

a kiadott parancsokra és rendeletekre,

hanem mindarra vonatkozik, ami a csendőrnek

szolgálata teljesítése közben szolgálati állásából

és szolgálati ténykedéseiből kifolyóan

tudomására jut.

Tilos továbbá mindazt, ami a testület kebelén

belül történik, ami a szolgálatot vagy

az örs belső életét illeti, vagy ami előljárók.

feljebbvalók, hajtársak és alárendeltek személyére

vonatkozik, hivatlanokkal közölni,

vagy az ő jelenlétiikben tárgyalni. A családtagok

ezirányú magatartásáért a családf6

felelős.

Éppen ezért a csendőr minden nyilatkozatában

legyen óvatos. Ismeretlen egyénekkel

szemben legyen mindig tartózkodó és mindenkivel

szemben, aki arra a legcsekélyebb okot

szolgáltatja, gyanakvó és élesszemű.

A csendőr a szolgálati titkot a testületből

való kilépés után is megőrizni köteles.

58. (77. pont.) Milyen legyen a csendőr életmódja?

22

A csendőr életmódja mindig szerény és

anyagi helyzeiéhl'z mért legyen. Tékozlás,

fényűző és könnyelmű életmód, költséges szó­

rakozások és kedvtelések hitelbe való meg­

gondolatlan vásárlások a ' csendől't anyagilag

mihamar tönkreteszik és könnyelmü adósság­

csinálásra kényszerítik; az eladósodott csend­

őrnek pedig soha sincs meg az az erkölcsi füg­

getlensége, amelyet a csendőrségi szolgálat

mindig megkíván. Ezért ürvekezzék illetményeivel

nemcsak beérni, hanem azokból havonta

bármi keveset is megtakarítani, hogy

előre nem látott kiadások ne hozzák anyagi

zavarba.

59. (78. pont.) Milyen magaviseletct tanusítson

a csendőr? Politizálnia szabad-e?

A csendőr mindig és mindenkivel szemben

komoly, előzékeny és tisztességtudó magaviseletet

tanusítson. Magatartásában és külső

megjelenésében legyen katonás és gondosan

kerüljön mindent, ami őt ferde megítélés, gúny

vagy tréfa tárgyává tehetné.

Politizálni sem b.:'ljtársakkal, sem másokkal

nem szabad.

A szeszes ital élvezetében a csendőrneK a

legmesszebbmenő mértékletességet kell tanusttania.

I 60. (79. pont.) Milyen hibákat kerüljön a

csendőr?

Erkölcstelen életmód, rosszhírben álló,

vagy a csendőr állásához nem illő férfi- vagy

nőszemélyekkel való bizalmas érintkezés,

ko rcsm ázás , szeszes itaÍ mértéktelen élvezése,

pénzben kártyázás és a tivornyázás olyan

hibák, amelyeknek a csendőrnél előforoulniok

nem szabad.

61. (80. pont.) Milyen helyiségeket kell

kerülni s hol szabad megfordulm'? Ittas baj­

társával szemben hogyan járjon el a esendő?'?

Aljas és rossz hírben álló korcsmákat és

csapszékeket a csendőr ne látogasson .. Tisz-

23

I

II


II í;zabad. Bevonu

Jás ltá az ilyen . belépés az

.

Öl'spal'ancsnoknak mmdlg be kell Jelentem.

68. (90. pont.) Szolgálatban álló csendőrnek

mikor nem szabad dohányoz11l'?

Városok, községek vagy népesebb teleJ.wk

utcáin, vasúti vagy hajóügyeleti szolgálatban,

úgyszintén szolgálati fellépés vagy szolgálati

ténykedések alkalmával dohányozni nem SZH·

bad; ez csak a szabadban va ló portyázás és 11

pihenő alatt van megengedve.

69. (91. pont.) Milyen legyen a csendőr .

szolgálctti megjelenése?

A csendőr szolgálati megjelenése komoly,

tekintélyt és tiszteletet parancsoló legyen; feltétlenül

kerüljön tehát minden olyan maga ­

tartást vagy cselekményt, amely fellépésének

vagy megjelenésének komolyságát veszélyeztetné.

Ilyen hibába esik többek között a csendőr,

ha fennhéjázó, vagy nyegle módon viselkedik,

lényegtelen dolgokban fontoskodik, nevetgél,

dévajkodik, fölösleges magánbeszélgetést

folytat, testtartása katonátlan, stb. Községekben

vagy lakott helyeken való portyázás,

vagy más szolgálatteljesítés közben, bacsak

arra szolgálati ok nincs, a járőr tagjai . egymás.

sal se beszélgessenek.

70. (92. pont.) Milyen igazolványokat nem

szaZwd kiállítani?

Csendőrségi személyeknek és parancsnok·

ságoknak közbiztonsági szolgálati tennivalóikkal

összefüggésben álló ügyekre nézve írásbelí

igazolványokat, vagy bizonyítványokat magápfel

. ek számára kiállítaniok, vagy ilyeneht

alaírmok nem szabad.

71. (93. pont.) A járőr a városok és községek

tel"üleMn hol menetel?

Fegyveres szolgálatban álló járőrnok vk

rosok és községek belső területén a gyalogj5.·

rón menni csak akkor szabad, ha [IZ út.testet

valamely okból (nagy forgalom, nagy sár stb.)

26

használni nem tudja V30'y ha a szolg álat (>1'-1

deke úgy kívánja. ' n

72. (94. pont.) A tiszteletadásra nézve 'mi­

lyen szabályok mértékadók?

A tiszteleiadá ra nézve a Szolgálati S,lll­

bályzat r. Rész és a gyakorlati szabályzatok

mértékadók. Két főből álló járőr a tisztelet·

adást vezényszó nélkül, egyszerre teljesíti.

Kettőnél több főből álló járőrnél polgári

egyének előtt (1. 100. pontot) csak az elől melletelő

parancsnok tiszteleg. Fogolykíséreti

szolgálatban álló egyének nem tisztelegnek. l

73. (98. pont.) A csendőrt milyen bánás·

módban kell 1'észesíteni?

A csendőrt az előljárók és feljebbvalók I

ugyanolyan bánásmódban részesítsék, mint

mnilyent a magyal' királyi honvédség tény­

legesen szolgáló altiszt jeire 1:1 Szolgálati Sza­

hályzat r. Rész előír.

A csendőrt nyilvánosan megdorgál ni nem

szabad.

74. (99. pont.) Milyen bánásmód illeti meg

. a csendőr t a polgári hatóságok részéről?

A csendőrt polgári hatóságok, polgári ha­

tósági személyek és magánegyének részéről is

állásának megfelelő bánásmód illeti meg s

egyáltalában nincs megengedve, hogy vele

szemben bárki is gOl'ombáskodjék, vagy ál1á­

Rának telsintélyét sértő módon viselkedjék.

75. (100. pont.) A csendőr mely polgán

tisztviselőknek tartOZ1'k katonai tiszteletadás­

sal?

Polgári közhivatalnokoknak a c sendő!" az.

állásukkal járó tiszteletet megadni kötelet-.

A vármegye fő- és alispán j ának, a királyi

törvényszék és a királyi ügyészség elnökénc>k,

a vizsgálóbírónak, a járás főszolgabírájának 6

a királyi járásbíróság elnökének, valalldllt

olyan városokban, amelyeknek a területén

fi szolgálatot a csendőrség látja el, az il1Ú+kí 8

állami rendőrség kapitánysága vezetőjének a

27


csendőr - ha előtte ismeretesek, vagy ha m1T't

I

ilyenek felsmerhet? , - mind , s olgálath ll.

I mind szolgalaton klvul, katonal tJszteletadas­

sal tartozik.

76. (105. pont.) Szolgálatban álló járőr kiknél

tartozik jelentkezni?

Szolgálatban álló járől'ök porty,zás, illA·

tőleg külső szolgálat teljesítés közben - ha

szolgálatuk őket abban nem akadáiyc;zza .. ,minden

előljárónál, kivel találkoznak, jelentkezni

kötelesek. Feljebbvalónál, valamint a

103. pontban * felsorolt polgári személyi' é,

geknél csak akkor, ha ezek őket megszólít ják.

Ha a járőr szolgálata közben olyan közs&gbe

ér, ahol a vármegye fő- vagy alispánja, a járás

főszolgabírája, a királyi ügyészség elnoke,

a vizsgálóbíró vagy a királyi járásbíróság- elnöke,

valamint az állami rendőrség olyan hatósági

területén, ahol a csendőrség teljesíti. a

szolgálatot, az illetékes rendőr kerületi főkapi

tány vagy az illetékes rendőrkapitányság vP•

zetője hivatalosan megjelent, náluk jBlentkezni ,

köteles:.. Az előljáró osztály- és szárnypar'll1cs,

nokság székhelyén való megjelenés alkalmá·

val a járőrök az osztály- és szál'llyparancsnok­

'

ságnál is jelentkeznek.

77. (106. pont.) Szabadságolt 'Jsendőrök 'wl

kö'telesek jelentkez_ni?

Szabadságolt csendőrök szabadságukra érkezésüket

a csendőrörsön jelentik. Ha' aL: ál·

lomáshe.Jyen csendőrörs nincs, akkor a jfllentkezés

az illetékes örsön szolgálati jegyb'clIi is

történhetik. A postaköltséget azonban a szabadságolt

viseli.

• Ezek a személyiségek: a miniszterel n ök, a honvé

delmi és belügyminiszter, a honvédelmi és belügyi ál

lamtitkár, a vármegye fő· vagy alispánja, az ilItékes

királyi törvényszék vagy királyi ügyész&ég elnöke, az

illetékes királyi járásbir6ság elnöke, a' ;járás főszolga

bírája, ha pedig az örs állami rendőrség hatósági terü

[etén teljesít szolgálatot, az, illetékes kerületi rendőr

főkapitány vagy az illetékes reudörkapHánys·ág vezetőj'e.

28

'7S. (107. pont.) A csenaőrök a polgári személyiségeknél

való jelentkezéseknél minő szavakat

használnak? Öket hogyan szólítják meg?

Csendőrök a magasállású polgári személyi­

ségek, valamint a felhívási joggal bíró polgári

hatósági személyek előtt "Jelentem", ]lecőleg

"Jelentkezem" szóval jelentkeznek.

A bemutatkozásnál a "Tisztelettel bemutat­

kozom" szavakat használják.

A csendőr a polgári személyiségeket jelentkezés,

illetőleg bemutatkozás alkalmával

az őket megillető címmel, hivatali állásuk i)lc.gneve:resével

és "Úr" szóval szólítja meg.

79. (108. pont.) Ha a csendőrt valaki megsérti,

minő eljárást kell követnie?

Ha a csendőrnek valamely polgári hi va talos

személy vagy magánegyén ellen a szemé·

lyét ért sérelem miatt panasza van, azt közvetlen

előljárójának jelenti be, ..tki azt jel'entésbe

foglalva további eljárás végett a l;:erületi

parancsnoksághoz előterjeszti.

Ha a csendőrt valamely polgári egyén akár

'szolgálatban, akár szolgálati ténykedéséből kifolyóan

becsii1etéhen megsérti, megrágalmn. za

vagy ellene hamis vádat emel, a törvilyes

megtorlás igénybevételétől elállania nem szabad.

80. (113. pont.) I(i a laktanyaparancsnok?

Minden csendőrségi laktanyában az ahban

'\ elhelyezett csendőrségi alakulatok parancsnokai

közül a rangban legidősebb a laktaHyaparancsnok.

81. (114. pont.) Nőtlen legénység hol kötples

lakni?

A nőtlen legénység a laktanyában kötdes

lakni.

82. (119. pont.) Minő helyiségeket lehet fel­

. irati táblákkal megjelölni?

Az ömirodát, a legénysé i szobát, a konyhát

és éléskamrát, a magánlakasokat, a bőröndös-,

29


'nyel'ges- és zaboskamrálwt, a fogdát, az l::.tállót,

az árnyékszékeket, valamint a lőfegyver.(},

megtöltésére és kiürítésére szánt helyet a l.wJaratok

felett, illetőleg a megfelelő helyen 8

centiméter hosszú és 4 centiméter széles, . ekete

szegélyű, zománcozott felirati táblával

kell megjelölni.

83. (120. pont.) A tűzvész elker'ülés , véyetf

minő óvrendszabályokat kell betat'tam?

Tűzvész elkerülése végett a padlásokc:Jl1, a

takarmány kamrákban és más tűzveszélyes, elyeken

a dohányzás, valarillnt a fedetlen langgal

való járkálás tilos.

, .

Legénységi onyhák?a , takar?dó tafl, llletőleg

a vacsoranak a kulso szolgalatboI h!lzatérő

csendőrök részére való megfőwse utan a

tüzet el kell oltani. Kályhákon csőzáró kd':lZÜlékeket

nem szabad alkalmazni. A kályhák

előtt a padlót bádoglappal kell bevonni.

84. (121. pont.) Mt' a tennivaló, ha laktanyában

tűz támad?

Ha a laktanyában tűz támad, a helységbell

szokásos tűzriadó jelt kell adni és a laktalyaparancsnokot

is értesíteni kell. Tűz esetébe

mindenekelőtt a tűz elfoj tásál'ól, az emb9rel.;:.

és áilatok biztonságba helyezéséről, valammi,

a kincstári vagyon megmentéséről kell ,,::OIldoskodni.

Egyidejűen a Hízo1tósg ?t is , é['teíteni

kell és mihelyt az a helyszmere erkezlk,

az oltási munkálatok y('?:etését annRk kel1 átengedni.

85. (122. pont.) , Minő , 1'en4.elkese , k ,cíZa.

nak fenn a folyosok es lepcsok mlagdasam,

valamint a tüzifa aprításám?

Folyosóknak és lépcsőknek a sötétség beálltától

virradatig kivilágít va kell lenniöl .

Emeleten levő szobákban és folyoslkun

nem szabad olyan gy ko latot . , végeil :im;lyek

az épületet megrazkodtatJak. Tuzlfat es

kőszenet csak az udvaron, fás- (szén) SZíllbll

I vagy pincehelyiségben szabad Rprítani.

30

Nyitott ablakokat ki kell támasztani, l'Ő,-31

szélben pedig be kell zárni.

86. (123. pont.) Szemetet, hamut, stb. hová

szabad lerakni? Az ivóvizet milyen célból kell

megvizsgál t atni?

A laktanyában és környékén mintaw\.'ríi

rend és tisztaság uralkodjék.

Szemetet, hamut, trágyát és hasznanbe­

tetlen szalmát csak az e célra kijelölt helye­

ken szabad lerakni és azokat időnként el kell

távolítani.

Az ivóvizet szükség esetében meg kell vizsgáltatni,

hogy nem tartalmaz-e az egészségre

ártalmas alkatrészeket.

A vízvezeték, légszesz- és villany világítási

készülékek kifogástalan állapotára iigyelni

kell.

87. (124. pont.) Milyen lőfegyvert nem sza

bad a laktanyában tartani s szabad-e a laktanyában

lőni?

Rendszeresített szolgálati lőfegyveren kí­

viiI más lőff'gyvel't a csendőrség egyénei is

csak az elsőfokú rendőrhatóságnak az osztály.

parancsnokság útján megszerzett engedélyével

tarthatnak. A li1ktanyában lövöldözni tilos.

Kivétel a lovardában idomítási célból való lö­

vés, valamint a szobafegyverrel való céllövés.1

88. (126. pont.) A laktanyában élelmi és

egyéb cikkek árúsítása milyen feltételek mellett

van megengedve?

Élelem, ital, valamint egyéb cikkek árúsí- I

tására a laktanyában csak szerződött marko·

tányosok, vagy ahol ilyenek nincsenek, csak

olyan kereskedők és más árusok vannak feljogosítva,

akiknek a laktRnyaparancsnok erre

engedélyt adott

A laktanyálwn lévő társalkodó és italmérő

helyiségek záróráját a laktanyaparancsnok

határozza meg. Ugyancsak a laktanyaparancsnok

köteles a laktanyában levő, vagy a laktanyába

hejáró árusokai ellenőriztetni, hogy

31


I

e::;ak hitelesített mértéket használjanak, hogy

méltányos árban csak kifogástalan minőségű

cikkeket árusítsanak és a csendőrség tagjait

semmiképpen meg ne károsítsák.

Házalóknak és ügynököknek nem szabad

megengedni, hogy a laktanyában árusítsanak

vagy megrendeléseket gyűjtsenek.

Minden étkező- és italmérő helyiségben)

valamint a műhelyekben a laktanyaparancs

nok által jóváhagyott árjegyzéket kell kifüg ·

geszteni.

89. (127. pont.) Szabad-e a laktanyábaJl '

szeszes italt tartani?

A laktanyában szeszes italból készletet tartani,

mulatozni, dőzsölni vagy vendégeskedni

nem szabad.

90. (133. pont.) A laktanya kapuját metfől

meddig kell záTva tartani?

A laktanya kapuját takarodótól ébresztőig

zárva kell tartani.

91. (135. pont.) Ha az örs egész legénysége

szolgálatban van, a laktanya helyiségeinek

kulcsait ki őrzi meg?

Az örsparancsnok kötelessége gondoskodni

alTól, hogy ha az örs egész legénysége szolgálatban

van, az örsiroda, örspénztár és kamara

kulcsát lepecsétel ten, a többi, kulcsot pedig lepecsételés

nélkiil, a laktanyában lakó saját

vagy valamely nős csendőr családtagjána

vagy pedig a községi előljáróságnak átadjálc

92. (138. · pont.) A szobában ki a szabaparancsnok

s mi a kötelessége, ha a szobában

kár fordul elő?

Minden szobában, amelyben két vagy több

criendőr van elhelyezve, a rangban legidősebb

a szobaparancsnok, aki a szobarendért és II

tisztaságért felelős és ebben a minőségében H

szobában elhelyezett egyéneknek előljárója .

Ha a szobaparancsnok nős, a hf'lyettese mÍlI.

dig a szobában elhelyezett rangban legidősebb

nőtlen csendőr.

32

Ha a szobában kár fordul elő, a szobaparancsnok

köteles erről közvetlen előljárójának

jelentést tenni és a szándékosan vagy

gondatlanságból eredő károoteleknél a tettest

kipuhatolni. Ha a tettest nem lehet kipuhatolni,

a kártérítésre a szobában elhelyezett

összes egyének egyetemlegesen kötelesek.

93. (140. pont.) Az ágyakat hogy kell felállítani

és lehet-e azokat cserélni?

Az ágyakat a férőhelynek megfelelően az

ajtóktól és az ablakoktól lehetően távol kell

felállítani. A csendőr csakis az örsparancsnok

engedélyével cserélhet ágyat.

94. (140. pont.) Minden ágy fejrésze fölé

mit kell kifüggeszteni?

Minden ágy fejrésze fölé, a fegyver és

ruhaállvány polcának közepére egy fehérszínű,

szélén öt milliméternyi széles, zöld szegéllyel

ellátott, 11 centiméter hosszú és 8 centiméter

széles bádogtáblácskát kell kifüggeszteni,

amelyen a csendőr nevét és rendfokozatát

fe1tünő betükkel kell megjelölni. . I

95. (141. pont.) A lepedőket és vánkoshéjakat

milyen időközökben kell váltani? A szalmazsákokat

mikor kell újból és utántóUeni?

Az ágyban mit szabad tartani?

A leped.őket és vánkoshéjakat kéthetenként

váltani kell ; a szalmazsákokat évenként újból,

félévenként pedig akként kell utántölteni,

hogy túlkemények ne legyenek és széleik az

ágy vasállványának felső szélével egyvonalban

legyenek.

Az ágyban az ágyneműn és a tollfoJ',.:?;óll

kívül más holmit tartani nem szabad.

96. (144. pont.) Ebéd után, valamint

fárasztó szolgálat után meg van-e engedve az

ágyonfekvés?

Ebéd után fél 1 5 óráig, valamint fárasztó

szolgálat után az ágyon fekvés nappal is meg I

van engedve, de az ágyat a beszennyez ps től

meg kell óvni és a lábbelit le kell huzni.

Próbacsendőrök tankönyve. 33 3

I


Pihenés után az ágyat ismét l'eudbp kpll

hozni.

Ha a férőhely viszonyok megengedi k, az

l átvonulók és a nappal pihenők részére külön

.

szobát. kell berendezni.

97. (146. pont.) Hogyan .helyezi el a fegyver-

és ruhaállványon a fegyverszerelvényt és

l'uházatot a gyalog csendőr?

A polc közepére a borítóval letakart kalapot,

ettől jobbra* a tábori sapkát és a magánsapkákat.

A borítónak, - amely sötétkék kaJiko

papil'l'al bevont kéregpapil'ból készül, - magassága

20 cm, felső átmérője 23 cm, alsó átmérője

pedig 30 cm legyen.

A jobboldali szegre a puskát, a fa] felé

fordított szíjjal, a baloldali szegre pedig II

jál'őrtáskát - fedeIével kifelé fordítva - kell

felfüggeszteni. A fogason, azzal szemben áliva,

- jobbról balra számítva - az első fogra it

10-10 darab töltény t tartalmazó töltény táskákat,

sodronyból készült horogra, a fedelükkel

kifelé, a harmadik és ötödik fogra a hátibőröndöt

a ráerősített evőcsészével, hordszíjánál

fogva fedeIével kifelé, a második és negye ·

dik fogra - a hátiből'önd elé - a jelsípot úgy

kell felakasztani, hogy a bojtlabdák és a jel­

·síp egy magasságban lógjanak. A hatodik él'

hetedik fogra a köpenyeket köpenyszíjjal

összekötve éR a hátszalaggal kifelé, végül a

hüvelybe rej tett kardot az első fogra a derékszíjnál

fogva a töltény táskák fölé úgy kel l

nkasztani, hogy a kardhüvely a fal és a foga13

lábána k keresztkötése között szabadon lógjolI.

A hüvely be rejtett szurony t úgy kell a foga­

okra fektetni, hogy a markolathiively a puska

felől CL fogas lábát ·él'intse.

98. (146. pont.) Hogyan helyezze el a fegyver-

és l-uhaállvánJJon a fegyverzetet és ruházatot

a lovas csendöd

• Az állvánnyal szemben állva.

34

A puskát a jobboldali, a járőrtáskát 6:; 11

tokba rejtett ismétlőpisztoly t hordszíjánál

fogva a baloldali szegre kell akasztani.

A hüvelybe rejtett kardot szíj ánál fogva

az első, a derékszíjat - amelyre a töltény­

táskák is fel vannak húzva - a harmadik és

ötödik fogra úgy kell akasztani, hogy a töl­

t!-1 ytáská:k _ fedeleikkel lefelé lógjanak. A

huvelybe reJtett szurony t felhúzott szurony­

hüvelytáskájánál fogva a második fogra kell

akasztani. A jelsípzsinór és a köpeny fel­

akasztása úgy történik, amint az a gyalog

csendőr számára van előírva.

Arok a gyalogcsendőr egyének, akiknek

számára gyalog tisztikard van rendszeresí tve,

vagy akiknek meg van engedve, hogy szolgálaton

kívül gyalog tisztikardot viseljenek, ha

ilyen kardjuk van, azt a második fogra a jelsípzsinór

alá akaszt ják fel.

Hogy a fal a puskatusa által meg ne

sérüljön, a falnak arra a részére, ahol azt a

felakasztott puskatusa érinti, egy 11 cm

hosszú, 8


- a próbacsendőrőkét kivéve - sem időszaki

vizsga, sem szemle tárgy át nem képezhetik.

101. (148. pont.) Ruházati és felszerelési

cikkeket, valamint a szennyes fehérnemű t hol

kell tartani?

A ruházati és felszerelési cikkeket csak az

arra kijelölt helyeken szabad tartani. Ezek a

cikkek az álló ruhafogas okon vagy más helyen

csak addig lehetnek, amíg azokra tisztítás

vagy szárítás végett szükség van. Szennye!;

fehérneműt a magánládában, ott pedig, ahol

1-1 mosatás közösen történik, külön ládában kell

őrizni.

102. (149. pont.) A szobákat hogyan lehet

diszíteni?

A szobák csinosítása és otthonosabbá

tétele céljából a szobák falait képekkel, tükrökkel

és órákkal lehet diszíteni. Ilyen képek

lehetnek : az Allamfő, miniszterek, előljárók

és feljebbvalók, valamint bajtársak és hozzátartozók

képei vagy fényképei, saját fényképek,

hazafias és vallásos tárgyú képek és

jelmondatok, tájképek és bekeretezett dicsérő

okiratok. Mindezekkel azonban a falakat túlzsufolni

nem szabad. Az itt felsoroltak tól eltérő

tárgyú képek vagy okmányok kifüggesztése

tilos.

A szobákban virág- és pipaállványokat felállítani,

valamint hangszereket, lámpákat,

hamutartókat, szőnyegeket és más dísztárgyakat

használni meg van engedve ; lábtörlők beszerzése

tisztasági és egészségi szempontból

kivánatos.

103. (i69. pont.) Mi a kötelessége a napos

csendőrnek, ha a laktanyaparancsnoknál magasabb

rendfokozatú előljár6 jön a laktanyába?

Ha a laktanyaparancsnoknál magmnhh

rendfokozatú előljáró előzetes értesítés nélkiil

jön a laktanyába, nála a napos csendőr jelent

.

kezn i köteles.

36

A jelentkezés megtöl'ténte után a napos

csendőr azonnal intéz.kedik, hogy az előljáró

egékezése a lak tanya parancsnok tudomásara

Jusson.

104. (169. pont.) Ha csak egy vagy több

csendőr van az örsön, akkor ki jelentkezik az

előljáT6nál?

Ha a laktanyában csak egy csendőr Vari

otthon, akkor ez, ha többen vannak akkor a

rangban legidősebb a jelenlévő és 'távollévő sendőrök létszámát s egyúttal a távollévő

orsparancsnok hollétét is jelenti. Azután a legelső

alkalmat felhasználja arra, hogy kalapot

és jelsípz.sinórt tegyen fel és kardot kössön.

A parancsnok vagy helyettese, illetőleg az

őket helyettesítő csendőr az előljárót a laktanya

megszemlélésénél 3 lépésnyi távolságban

követi.

...

105. (170. pont.) Ha valamely előljáró éjjel

Jon a lak tanyáb a, mi a kaputnyitó csendőr

kötelessége? Elrendelt szemle alkalmával a

fogadtatás hogyan történik?

Ha valamely előljáró éjjel jön a laktanyába,

a kaput nyitó csendőr a találkozáskor

a fentebb előírt jelentést azonnal megteszi

és a továbbiakra nézve az előljáró parancsa

szerint jár eJ.

Meglepő szemle alkalmával, mihelyt lehetséges,

a 28. §-ban előírt öltözetet kell fel venni.

Elrendelt szemle alkalmával a fogadtatás

a lak tanya bejáratán belül az örsparancsnok

vagy helyettese és a napos csendőr által - ha

az előliáró másként nem rendelkezett - a jelen

utasítás 28. §-ában előírt öltözetben történik. I

106. (174. pont.) Ha a laktanyába a miniszterelnök

vagy valamely más magas személyiség

lép be, hogyan kell azokkal szemben viselkeclni?

Ha valamLly csendőrlaktanyába a miniszterelnö,

hO

, védelmi vagy belgyiniszter,

n bonvedseg foparancsnoka, a terulehleg illeté-

37


kes honvéd vegyesdandúr parancsnoka, a honvédelmi

vagy a b€lügyi úllamtitkár, avagy a

belü.gyminiszter kirendeH képviselője bá rmj

okbol belép, akkor, ha a belépés váratlanul vagy

előre jelezve történ t, irányukban ugyan úgy

kell viselkedni, mint az hasonló alkalommal a

csendőrségi előljárókkal szemben van előírva,

azzal a különbséggel, hogy erek közül a személyiségek

közül azoknál, akik nem katonai

egyenruhában jelennek meg, csupán a legmaasabb

parancsnok (segédtisztjével) jelentkeZIk;

legénységi elhelyezésbe való belépésük

alkalmával pedig "vigyázz"-t nem ken vezényelni,

hanem a legénysé vezényszó nélkül

helye:akedik "vigyázz" áll as ba.

107. (177. pont.) A csendőrségnél az ébresztő

és a takarodó hány ót-ában van megállapítva?

Az ébresztő ideje a csendőrség összes örsei

és más alakulatai részére nyáron 6, télen 7

órában, a takarodó pedig nyáron 22, télen 2]

órában van megállapítva.

108. (178. pont.) A csendőrök takarodón

túl meddig maradhatnak ki?

Örmesterek és ennél magasabb rendfok07.atú

altisztek, valamint rangosztályba nem sorolt

havidíjasok réswre a korlátlan kimaradás

elvben me van engedve. Három éven feliil

szolgáló, jol minősített csendőrök részére fl

kerületi parancsnok korlátlan kimaradást

engedélye:ahet.

109. (178. pont.) Kimaradásra ki és meddig

adhat engedélyt?

Korlátlan kimaradási engedélyjeggyel nem

biró csendőrök külön engedély nélkül, rendes

körülmények között, a takarodón túl még két

Óra hosszáig maradhatnak ki. E:aenfelül legfeljebb

azonban ébresztőig való kimaradásra

esetről-esetre az örsparancsnok adhat engedélyt.

Az örsparancsnok az általa kiállított

kimaradási' engedély jegyeket minden hómlp

38

végén a. szárnyparancsnoksághoz felterjeszteni

köteles.

110. (182. pont.) Mikor szabad a laktanyából

kimenni? Mi a hitelessége a csendőrnek

kimenéskor ?s hazatéréskor?

1\ laktanyából magánügyben kimenni

csakis a foglalkozási időn kívül van meg­

engedve.

M . inden csendőr, mielőtt a laktanyát el­

hg:TJa, az örsparancsnoknál V


foglalkozás befejezése után a takarodóig a

I laktanyából eltávozhatik.

114. (188. pont.) Örsökön a készültségi szol-

I

gálatot ki látja el?

Öl'sökön a készültségi szolgálatot a napos

csendőr látja el.

115. (194. pont.) Hogyan .jelentik a csendőrök

megbetegedésüket?

Csendőrök megbetegedésüket az örsparancsnoknak,

illetőleg örsön kívüli egyének

közvetlen előljárójuknak szóval, ha pedig lak­

tanyán kívül laknak és egészségi állapotuk

miatt a laktanyába bemenni nem képesek,

szolgálati jeggyel vagy megbizottjuk útján

jelentik.

116. (194. pont.) Hogyan kell eljárni, ha

orvos helyDen nincs?

Ha hely ben orvos rendelkezésre nem áll ér:-:

ha a betegség szemmel láthatóan könnyebb

természetű, akkor addig, amíg a beteg egyén

orvossal megvizsgáltatható, a betegség tiineteit,

valamint a test hőmérsékletét a gyengél­

kedők könyvébe az örsparancsnok vezeti be.

117. (196. ·pont.) MÚ'e kO'telesek a nemi

betegségben megbetegedett csendőt'ök?

Nemi betegségben megbetegedett egyének

azt a nőszemély t, akitől betegségüket kapták,

megnevezni kötelesek, hogy a betegség továbbterjesztésének

meggátlására szükséges intézkedéseket

a közigazgatási (állami rendőrségi)

hatóság megtehesse. Az erre vonatkozó jelen·

téseket a szárnyparancsnoksághoz kell előterjeszteni

és a súi kséges i n tézkedése ket az

teszi meg.

118. (196. pont.) Mikor kell a beteg csendőrt

felelősségre vonni?

Oly.m egyéneket, akik indokolatlanul beteget

jelentettek, vagy nemi betegségüket eltitkoltá

k, felelősségre kell vonni.

I

40

119. (198. pont.) Az időszaki orvosi vizsgák

II csendőrség egyéneire kötelezők-e?

A Szolgálati Szabályzatban előírt időszaki

orvosi vizsgálatok - a 3 szolgálati évet be

nem töltött csendőrök kivételével

őrség egyén eire nem kötelezők.

- a csend­

120. (201. pon t.) A csendőrnek hogyan kell

öltözködnie?

A csendőr öl tözetének kifogástalan és sza­

bályszerű voltára mind szolgálatban, mind

swlgálaton kívül különös súlyt helyezzen. A

csendőrnek a laktanyán kívül mindig szabályszerűen

öltözködve és karddal kell megjelennie.

121. (202. pont.) A szolgálatban lévő csendőrnek

hogyan kell öltözködve lennie?

A szolgálatba lépő csendőrnek minden alkalommal

tekintélyének megfelelő öltözetben,

kalappal, kesztyűvel, lőfegyveres szolgálatban

mindig léeresztett állszíjjal, teljes és szabályszerű

felszereléssel, megborotválkozva, -

több tagból álló járőrnek pedig teljesen egyformán

öltözködve és felszerelve kell lennie.

Feltünően kopott vagy foltozott ruházatot

nyáron semmi esetre sem szabad viselni, télen

pedig csakis köpeny alatt. Szolgálatban álló

csendőrnek olyan tárgyat, amely a járőrtáskában

vagy a háti'bőröndben el nem fér, a bűnjelek

kivételével, vinnie nem szabad.

122. (202. pont.) Nyáron nagy melegben

vagy vasúton a ruházkodást illetőleg milyen

kO'nnyítések vannak megengedve?

N yáron nagy melegben - de csak közsé­

geken vagy lakott helyeken kívül, továbbá

vasúton (hajón) utazáskor - a nyakszegély

levétele bekapcsolt zubbonynyak mellett,

valamint az állszíjnak a kalapba helyezése és

a kesztyűk lehúzása meg van engedve. Vasúton

utazás alkalmával a köpeny és kalap le­

tehető, a fegyverzetet és járőrtáskát azonban

letenni nem szabad.

41


123. (203. pont.) Szolgálatban rt lJuskánal.

hogyan kell megtöltve lennie s a szurony t

hogyan kell viselni?

A puskának a szolgálat egész tarta .ma alaH

mindig megtöltve kell lennie és pedIg olyan

módon, hogy négy töltény a .. swkrényb . n

legyen. A tárból kivett ötöik toltént a t?lténytáskában

kell elhelyezm. Ezenfelul a tol·

ténvtáskában összesen 15 tölténynek kell lennie.

A szurony t a puskára feltűzve kell hordani.

Közlekedési eszközök igény bevétele esetében

a szurony t le kell venni.

124. (204. pont.) A közbiztonsági szolgálatot

milyen fegyverzettel és felszereléssel kell

teljesíteni?

Minden közbiztonsági szolgálatot puskával

kell teljesíteni, azonban a nappali heli szolgálatot

és a vasút- (hajó) ügyeletet a pIsztoly-lyal

ellátottak pisztollyal is teljesíthetik.

Az öl'sállomáson kívül minden szolgálatot

járőrtáskával és szuronyhüvellyel kell teljesíteni,

Járőrszolgálathan hátibőröndöt viselni

nem szabad.

125. (205. pont.) A szolgálatban a csendőrnek

a fegyverzeten és felszere7ésen kívül még

mivel kell ellátva lennie?

A szolgálat érdekében szükséges, hogy min·

den csend őrnek jól járó zsebórája és saját

nevével vagy annak kezdő betűi vel ellátott

pecsétnyomója legyen és ezeket szolgálatba

mindig magával vigye.

126. (206. pont.) Melyek a napos csendőr

jelvényei?

A napos csendőr jelvényei: a kalap, a jelsípzsinór

a kard és a derékszíjon a töltény·

táskák. Ha a napos csendőr ebben a minőségében

elfoglalva nincs, akkor a kalapját

akként helyezi ágyának fej vánkosára , hogy

annak címere az ágy lábrésze fel é legyen for-

42

ditva ; a kal'dját pedio- a külső részével felfelél

fordított kardhiivelytáská val hosszában Ll kkén t

fekteti az ág-v közepére, hogy a markolat­

kupak az ágy lábrészétől egy arasznyira essék.

127. (208. pont.) Mikor kell a csendőrnek

a szolgálati, s mikor a kimenő ruházatot

viselni?

A csendőr szolgálatban szolgálati ruháza·

tát, ha pedig a laktanyát szolgálaton kívül el­

hagyja, kimenő ruházatát viselje. Kenő

l'uházatot szolgálatban csak eseenkint hadott

külön parancsra szabad viselm.

128. (209. pont.) Díszruhát mikor kell

viselni?

Díszruhá t kell viselni:

1. Ha az Allamfő ideiglenes tartózkodásra

az állomásra érkezik, az ott tartózkodás egész

tartama alaH.

Ha azonban az Allamfő az állomásra 8

napnál tovább tartó ideiglenes tartózkodásra

érkezik, a díszruhát csak a megérkezés és az

elutazás napján, valamint . vasárnapokon , és

ünnepnapokon kelJ viselm, de az ott trtoz.

kodás egész ideje alatt a belső és a hely] szolgálatot

kimenő ruhában kell teljesíteni.

2. Ha a miniszterelnök, a honvédelmi és a

belügyminiszter, a honvédség főparancsnoka,

a csendőrség felügyelője, a csendőség felügvelőjének

helyetiese, a beosztott tabornoka,

vag v az mrt . ékes " csendőrk:rületi par3;! lcnok

hivatalosan Illeioleg szolgalatban az o1'sa11o·

másra érkeik : n megérkezés napján. .

3. Az Allamfő sziiletése é" nevrnaPJán,

valamint Szent István király napján.

4. Díszkivonulások alkalmával.

Ünnepélyes alkalmakkor (esküvő, temetés

tb.), amidőn , a díszruh3; islését ét társadalmi

illemszahalyok megbvanJak.

Az l. 2. és 3. alpont alatt fe}sorolt esdek·

ben a díZl'uhái- helső szolgálatban, helyi szol ·

O'álathan és Rzolgálaton kíviil kell visrl nÍ

n

43

I


I

129. (211. pont.) Csendőrség tagjai alá vannak-e

vetve a fegyelmi fenyítő hatalomnak?

A csendőrség tagjai a Szolgálati Szabályzat

I. Rész XIII. fejezetében tárgyalt fegyelmi

fenyítő hatalomnak vannak alávetve.

130. (240. pont.) Az ország határát szabad-e

átlépni?

Az ország határát sem nyomonüldöús cél·

jából, sem más okból átlépni nem szabad, ha­

csak e tekintetben az illető szomszéd állammal

kölcsönösségen alapuló megegyezés nem áll

fenn.

131. (241. pont.) Mit nevezünk örsköt-Zetnek?

Azt a területet, amelyen az örs szolgálatot

teljesíteni hivatott, örskörletnek nevezzük.

132. (244. pont.) Mit nevezünk őrjáratnak?

Az ijrskörlet községeinek és tereptárgyai -

nak (tereprészeinek) azt az állandó sorozatát,

illetőleg azt az útvonalat, amelyet a járőr

ugyanannak a szolgálati kivezénylésnek tartama

alatt megszakítás nélkül leportyázni

köteles, "őrjárat"-nak nevezzük.

133. (251. pont.) Mit értünk a járor, a járőrvezető,

járőr társ és szolgálatilag fellépő

csendőr alatt?

A felszerelten akár egyedül, akár többedmagával

szolgálatteljesítésre kivezényelt és

eligazított csendőr a "csendőrjárőr" fogalma

alá tartozik. A két vagy több csendőrLől álló

járőr parancsnoka "járőrvezető", a töhbi tag

a "járőrtárs". A kivezénylés nélkül "szolgálatilag

feHépő" csendőrt mindaddig, nmíg

ebben a minőségben működik, szolgálathan

állónak kell tekinteni, de a csendőrjárőr

fogalma alá nem tartozik.

134. (252. ' pont.) A közbiztonsági ,C!zolgálatot

milyen ruhában és felszereléssel kell teliesíteni?

Minden közbiztonsági szolgálatot szabály­

:,;zerű egyenruhában és teljes felszereléssel kell

teljesíteni.

135. (252. pont.) Szolgálati kivezénylést és

bevonulást hová kell bevezetni?

Minden szolgálati kivezénylést és bevonu­

lást - tehát a belső szolgálatot is - a szolgá­

lati havi füzetbe a kivezényléskor, illetőleg a

bevonulás után azonnal be kell vezetni.

136. (253. pont.) Szolgálati lapp(1l milyen

.járőrt kell ellátni?

Minden közbiztonsági szolgálatra egyenruhában

kivezényelt járőrt "szolgálati lap"pal

kell ellátni.

Belső szolgálatra, valamint nem közbiztonsági

szolgálatra (kihallgatás, tanukihallgatás,

felvételezés stb.) kivezényelt csendőröket

zolgálati lappal ellátni nem kell.

137. (258. pont.) Szolgálatba vezényelt .járőr

a szolgálat megkezdése előtt mire kö'teles?

Az eligazítást az örspamncsnok hogyan végzi?

Minden szolgálatba vezényelt járőr a szolgálat

megkezdése előtt az örsparancsnoknál

vagy helyettesénél jelentkezni köteles. A szolgálat

megkezdése alkalmával az örsparancsnok

(helyettese) a járőrt a szabályszerű, tiszta

és egyöntetű öltözet és felszere'lés tekintetében

megvizsgálja, a szolgálati feladatot a szolgálati

lap átadása mellett a járőrvezetővel közli,

őt arra, hogy feladatát miként teljeRítse, kioktatja,

a járőrt szabálytalanságoktól való

tartózkodásra figyelmezteti és azután az e

célra kijelölt helyen a fegyvereket - jelenlétében

- megtölteti és a járőr elindulását el­

rendeli.

138. (258. pont.) Lovas iárŐT eligazításakor

oz örsparancsnok miTől köteles meggyőződni?

Lovas járőr eligazításakor az örsparancs­

, nok meggyőződni köteles a lovak állapotáról,

vasalásáról, nyergeléséről, kantározásáról éR

TY''


tartalékpatkókal, patkószegekkel és itató

vederrel, valammt a szolgálat tartamához mért

lótáppal, nyáron tompa, télen éles patkósarok­

kal el van-e látva és hogy patkósarokkulcsot

visz-e magával.

139. (258. pont.) Mikor van megengedve,

hogy az örsparancsnok nem a szolgálatba in·

duláskor, hanem azt megelőzően igazítsa el a

járőrt?

Ha a szolgálat megkezdésének időpont ja

21 és 7 óra közé esik és a kijelölt járőrvezető

minden tekintetben megbízható, kivételesen

meg van engedve, hogy a járőr eligazítá,sát -

a fegyverek megtöltésének kivételével -- az

örsparancsnok 21 óra előtt végezze és az elő­

Írt időben való elindulást a járőrvezetőre

bízza, aki a pontos indulásért személy esen

felelős. A fegyverek megtöltését ebben az esetben

a járőrvezető rendeli el.

140. (258. pont.) Szolgálatból bevonuló já1'őrök

kinél kötelesek jelentkezni?

Szolgálatból bevonuló járőrök az örspa·

rancsnoknál, távollétében, vagy ha ő a laktanyán

kívül lakik, a helyettesénél minden időben

- tehát éjjel is - jelentkezni kötelesek.

141. (261. pont.) Portyázás alkalmával a

szolgálat eredményességét illetően mir tartson

szem előtt a csendőr?

Portyázás alkalmával fi csendőr mindig

tartsa szem előtt, bogy szolgálata csak úgy

lehet eredményes, ha a terep kihasználásával

mindenütt váratlanul és meglepetésszerűen

jelenik meg, azért sem útirányát, sem pedig

feladatát vagy célját senkinek elárulnia nem

szabad.

142. (262. pont.) Hogyan meneteljen portyázás

közben a esendő1'?

Portyázás közben a csendőr akként meneteljen,

hogy mindent, ami körülötte va n, vagy

történík, nyugodtan megszemlélhessrn. Ez

·Hi

Dzért id szühéges, hogy a csendőr vagy fi ló

idő előtt ki ne fáradjon és hosszabb útnak

egyfolytában való megtételére képes legyen.

143. (263. pont.) Jlit kell a szolgálati 7apba

bevezetni?

Minden községnél és tereptárgynál a meg-I

érkezés és elindulás idejét, továbbá annak

az egyénnek a nevét, akivel a Jaror

ott értekezett, a járőrvezető az illető község­

ben vagy tereptárgynál a szolgálati lapba

tintaírónnal bejegyezni köteles. Ha ez vala­

mely tereptárgy nál nem volt lehetséges (pél­

dául sötét éjjel, eső miatt, stb.), akkor ezt a

következő községben vagy tereptál'gynál pó­

tolja. Be kell vezetni továbbá a szolgálati lap

megfelelő rovatába az esetleg megtartott lest

és a pihenőt is. A pihenő idejét mindig annak

megkezdése alkalmával kell bej egyezni.

Községekben a községi, vasút- (hajó)

állomásokon pedig a vasúti (hajó) bélyegzőt

a szolgálati lap bátIapjára keH nyomni.

A bejegyzéseknél, valamint a községi (vas­

úti, hajó) bélyegző lenyomatának megszerzé­

sénél vigyázni kell arra, bogy a szolgálati lap

"Parancs" rovatát illetéktelenek ne lássák.

144. (265. pont.) A szolgálati lap hátlapjára

a .járőrvezető mit jegyez fel?

A szolgálati lap hátlapjára esetről esetre

a járőrvezető még a szolgálat tarta.ma alatt

röviden feljegyzi:

a) az útiránytól való végleges eltérést, a

szolgálat megszakítását, meghosszabbítását

vagy részben való teljesítését, a járőr tagjai­

nak elválását, saját kezdeményezésből tartott

fél órán felüli lesnek, valamint az előírt les

önkéntes meghosszabbításának vagy elhagyá­

sának, továbbá a másnapra nyúló pihenő rö­

vid indokolását, vasút vagy előfogat igénybe­

vételét, a korábbi vagy későbbi bevonulás

okait ;

b) a különös eseményeket.

47


Ha a leportyázott t€reptárgyak a szolgálati

lapban előírva nem voltak, vagy ha a járőrnek

az előÍrtakon kívül más községeket és tel'eptárgyakat

is le kellett portyáznia, ezeket

és pedig annyiszor, ahányszor ott a járőr megfordul

- a járőrvezető jegyzi be.

145. (266. pont.) Az előírt útiránytól mikor

térhet el a járőr?

Az előírt útiránytól, nevezetesen a községek

és tereptárgyak előírt sorrendjétől ok

nélkül eltérni nem szabad. Az előírt útiránytól

való eltérés csak azokban az esetekben van

megenged ve:

a) ha a járőr arra parancsot kap;

b) ha illetékes hatóság vagy hatósági személy

a járőrhöz olyan sürgős természetű felhívást

vagy megkeresést intéz, amelynek a

további portyázással kapcsolatban való teljesítése

nem lehtséges;

e} ha a járőr által indított nyomozás érdekei

megkívánják;

d) ha a járőr elkövetett, vagy folyamatban

levő súlyos természetű büntetendő cselekményről,

tűzvészről, elemi csapásról, stb. értesül;

e) ha az eltérés valamely elfogott, vagy

elővezetett egyén átadása végett szükségeR és

,

veg " 1

;; bűntettesek nyomon üldözése céljából.

Ha a járőr azokat a tennivalóit, amelyek

miatt az útiránytól eltért, elvégezte, az őrjárat

portyázását csak abban az esetben köteles

folytatni, ha az a kivezényléstől számított 36

óra alatt befejezhető.

146. (267. pont.) A járőr tagjainak mikor

szabad a portyázás t félbeszakítani s az örsre

előbb bevonulni?

A járőr az őrjárat portyázását félbesza

kítani és az örs re az előírt idő előtt bevonulm

csak akkor jogosult, illetőleg köteles, ha:

aj erre parancsot kapott;

4-8

b) szolgálat közben valakit elfogott vagy

ől1.zetbe vett és az illetőt az örsre kell kisér­

flle;

e) a járőr valamelyik tagja megbetegszik!

vagy megittasodik és a szolgálatot folytatm

képtelen;

d) a további portyázásnak el nem hárít­

ható vagy ki nem kerülhető természeti aka­

dály áll útjában (beszakadt híd, elöntött terü·

let, stb.) :

e) a járőr szigorú készültség elrendeléséről,

vagy az örsállomáson történt nagyobbméretií

elemi csapásról vagy rendzavarásról értesül.

147. (268. pont.) A járőr tagjmnak miko1'

szabad egymástól efválniok?

A járőr tagjainak egymástól elválniok I

csak elkerülhetetlen szükség esetében, nevezetesen

akkor szabad, ha a járőrnek ugyana bban

az időben különböző helyeken kell halasztást

nem tűrő szolgálati cselekményeket végeznie

vagy sürgős intézkedéseket tennie, az lválás

azonban ilyen esetekben is csak addIg

tartson amíg az elkerülhetetlenül szüksé­

!Yes. Kttőnél több tagból álló járőrnek indokolt

esetben való széttagozása a járől'vezető

joga' ilyen esetben az ujonnan alakult járőr

ezetőjét is ő jelöli ki. Az elvált járőrwzetőnek

feladatát fél ívnagyságú papirlapon írásban

kell kiadni, amely ebben az esetben a szolgálati

lapot pótolja. Ezt a papirlapot bvon ulás

után a szolgálati laphoz keH csatolnI.

148. (269. pont.) Hogyan szabad portyázni

s mikor szabad vasutat, vagy előfogatot

igénybe venni?

Portyázni gyalog, lóháton, vagy kNékpáron

szabad ;, Vasutat .s ő!ogat 5lt igépybevenni

csak buntettesek uldozese vegett es akkor

f:zabad, ha a járőrnek valahol sü rgősen

meg kell jelenpie, vagy h a járőr valamelyik

tagja menetkeptelenne vaJt. Ilyenkor a me·

netlevelet a szolgálati lap pótolja.

Pr6bacsendörök tankönyve. 49


149. (273. pon t.) lia az élelmezés nehézségekbe

ütközik, hol lássa el élelemmel magát ri

r? .

Ott, ahol járőrködés közben az élelmezé:;

nehézségekbe ütközik, a járőr lássa el magát

az örsön élelemmel.

150. (274. pont.) Több járőr egyesülése alkalmával

a parancsnokságot ki veszi át?

Több járőr egyesülése alkalmával - ha

más rendelkezés nincsen - a parancsnokságot

a rangban legidősebb járőrvezető veszi át.

151. (282. pont.) A szolgálati órák száma a

beosztott csendőTiJk részére mennyi?

A szolgálati órák száma mind télen, mind

nyáron a beosztott csendőrök részére vala·

mennyi örsön napi hat óra.

152. (,287. pont.) Szolgálatban minő pihenők

vannak?

Kétféle pihenő van: három óránál nem

hosszabb ideig tartó kispihenő, az ennél hoszszabb

tartamú nagypihenő. Az utóbbi azonban

egyfolytában hat óránál hosszabb nem lehet.

Minden közbiztonsági szolgálatban eltöltött

időnek egyharmada pihenő. A portyázásl'a

kilométerenkint megállapított időben a pihenő

ideje már benne van.

153. (287. pont.) Mi_van megengedve a járörnek

kispihenő és nagy pihenő alatt? H ol kell

([. nagypihenőt tartani?

A kispihenő alatt a járőr étkezhetik, fegy­

verét, kalapját és szerelvényét maga mellé

leteheti, ruházatát - de kizárólag csak szárí­

tás céljából - le is vetheti. Nagypihenők

alatt a járőr levetkőzhetik és alhatik. N agy­

pihenőt lehetően fedett helyen kell tartani,

szabadban csak olyan helyen,. ahol a járőr

meglepetéseknek, vagy a közönség szemének

kitéve nincs.

154. (288. pont.) Szabad-e a pihenőhelyet

elhagyni? Örsáll omáson teljesített szolgál at

50

alkalmával az illetékes pihenőt hol kell meg­

tartani?

A pihenőhelyet csak szolgálati okból és

csak szabályszerűen felszerelve szabad el­

hagyni.

Orsállomáson teljesített szolgálat alkal­

mával az illetékes pihenőt a laktanyában kell

megtartani.

155. (288. pont.) Mikor szabad a pihenőt a

laktanyában megtartani?

Olyan kivételes esetekben, amikor valamely

őrjáratban pihenőhely egyáltalában

nem-áll rendelkezésre, meg van engedve, hogy

a járőr az illetékes nagypihenőt, a szolgálat

közben vagy végén, a laktanyában is megtarthassa.

A pihenőnek ilyen módon való megtartása

mindkét esetben beszámít a szolgálatba.

156. (288. és 289. pont.) Szabad-e a pihenőnek

egyik napról a másikra átnyúlnia és milyen

esetben?

Rendes szolgálatban a pihenőnek egyik

napról a másikra átterjednie rendszerint nem

szabad, az ettől való kivételes eltérést a szolgálati

lapon meg kell indokolni.

Olyan szolgálatokban, amelyek több egymásután

következő napra terjednek és amelyekben

a járőr csak nappal működhetik (például

nyomozás, karhatalmi szolgálat, stb.), az

egész éjszaka pihenésre fordítható.A szolgálati

ténykedést azonban, ha a járőr azt önállóan

végzi, ilyen esethen 7 órakor meg kell

kezdeni és 21 óra előtt - II kispihenő idejét ki­

"éve - félbeszakítani nem szabad.

157. (292. pont.) Ha az előljá1·ó a járőrt

8zabálytalanságon éri, mi a kötelessége?

Nyilvánvaló 1-lzabálytalanság vagy kihágás I

l':;etében minden előljáró és feljebbvaló köteles

aZ íllető járőrrrl vagy csendőrrel szemben Tlhlépni

és a szahálytalanságot vngy kihágás1

megszi1ntetni.

4*


J 158. (295. pont.) A szolgálatban álló

csendőr milyen joggal bír?

I

A szolgálatban álló, vagy szolgálati minőségben

fellépő csendőr ugyanazokkal a törvényes

jogokkal van felruházva, amelyekkel

minden katonai őr bír és ezenkívül a törvénynek

a polgári hatósági közegekfe kiterjedő

külön oltalmában is részesül. Ez alatt azt kell

érteni, hogy a szolgálatban álló csendőrnek

szóbeli megsértését, mindennemű megfenyegetésBt,

meg támadását vagy bántalmazását s

végül a vele szemben kifejtett ellenszegülést,

az érvényben álló katonai törvények "katonai

őr" ellen, a polgári törvények pedig "hatósági

közeg" ellen elkövetett bűncelekménynek

minősítik és mint ilyent hüntetIk.

J:. 159. (295. pont.) A szolgálatban álló csendőr

kivel szemben jogosult fellépni? Felhívásának

7, öteles-e mindenki engedelmeskedni?

I A szolgálatban álló csendőrnp,k - indokolt

esetben - joga' van bárkivel szemben

szolgálati minőségben fellépni; felhívásának

ilyenkor mindenki, különbség és kivétel nélkül

legyen az illető akár katona, akár polgári

egyén, utólagos panaszlási jogának fenntartása

mellett, engedelmeskedni köteles.

I 160. (296. pont.) A szolgálatban álló csend-

Ífrnek általában minő ténykedések végzésén-

1)an joga?

A szolgálatban álló, vagy szolgálati minőségben

fellép ő csendőrnek joga van általában

él következő szolgálati ténykedéseket végezni :

1. Figyelmeztetés.

2. Igazoltatás.

3. Kikérdezés.

4. Feljelentés.

5. Elővezetés.

6. Elfogás.

7. Házkutatás és személymotozás.

8. Tárgyak őrizetbe vétele.

9. Mpghilincselés.

52

10. Kényszerítő eszközök alkalmazása.

11. Fegyverhasználat.

161. (297. pont.) Minő ténykedésekre jogo­

sult még a szolgálatban álló csendőr?

Joga van a szolgálatban álló csenoőrnek:

a) Személyeket és helyiségeket a szolgálat

érdekében megfigyelni.

b) Helyszíni szemlét tartani.

c) A nyomozás színhelyén levőknek az

onnan való távozást megtiltani vagy őket egy

általa kijelölt helyen való tartózkodásra uta­

sítani ..

,d) Az ő hatáskörébe eső mindazokat az

intézkedéseket megtenni, amelyek a büntetendő

cselekmény nyomainak épségbentartására

alkalmasak, továbbá amelyek a bűnjeleknek

és bizonyító adatoknak megszerzésére és

biztosítására, a tettesek vagy részesek megszökésének

megakadályozására, általában a

bűncselekmény kiderí tésének biztosí tásáea

szolgálha tnak.

e) Közveszély vagy segélykiáltás esetében

bármelyik magánházba bármikor behatolni.

f) Sürgős esetben üldözés" céljából, továbbá

közveszély vagy sürgős és fontos nyomozás

alkalmával a helyszínnek gyors elérhetése

végett a kincstár költségén szállító eszközt

felfogadni.

g) Allami és magántávbeszélőt, távírdát,

sürgős szolgálati utazásoknál pedig mind a

szeinély-, mind a gyors- és tehervonatokat is

igény bevenni. .

h) Honvédparancsnokságoknak, közrendészeti

szerveknek és polgári őrtestületeknek,

nemkülönben a községi előljáróságoknak támogatását

igénybevenni.

i) Közigazgatási (állami rendőrségi) hatósági

intézkedést igénylő ügyekben - ha a késedelem

veszéllyel jár - már a hatósági intézkedések

meR."tétele előtt is megtenni mindazt,

ami a veszély vagy kár élhárításárn, ille­

tőleg csökkentésére szükséges.

53

II


162. (298. pont.) A csendőr milyen intézkedések

meg tételétől van eltiltva?

A csendőr által semmi körülmények között

meg nem tehető intézkedések a következők :

a) bírói és szakérWi szemle ;

b) tanuk jegyzőkönyvi kihallgatása és

megesketése ;

c) tanuknak vagy szakértőknek vallomásra,

illetőleg tanuskodásra kényszerítése;

), őrizetbe veendő tárgy kiadására kényszentes

;

ej posta- vagy távíl'óhivatalban, továbbá

szállító és fuvarozó intézeteknél levő levelek,

táviratok és egyéh kiildemények visszatartása,

őrizetbe vétele, vagy már lefoglalt ilyen küldemények

átvétele ;

f J másnak szóló zárt levelek és lefoglalt

poifli küldemények felbontása.

163. (299. pont.) Ha a csendőr oly intézkedés

meg tételét tartja szükségesnek, amely­

. nek megtételé1-e nincs feljogosftva, mi a kö ·

telessége?

Ha a csendőr olyan intézkedések megtételét

tartja szükségesnek, amelyeknek megtételére

ioga nincs, erről az öl'sparancsnokságnak,

késedelmet nem tűrő esetekben pedig

közvetlenül az ügyészségnek vagy a legközelebbi

járásbíróságnak, illetőleg főszolgabírónak

tegyen jelentést.

164. (299. pont.) llogyan kell eljárnia fl

csendőrnek, ha a nyomozó cselekmény telJesítése

oly SÜ1'gŐS, hogy az ügyészség vagy iá ­

rásbíróság intézkedését bevárni nem lehet?

Ha a teljesítendő nyomozó cf'pll'krnéll'y

olyan sil rgős, hogy azt még II királyi ijgy{>z ­

ség vagy a legközelebbi király i járásuí róság

(főszolga bíró) intézkedéséig sem lehet plhalnszinni,

ne vpzetE'RPn, ha a sértettnek, tanuna k

vagy terheltnek jegyzőköny vi kilwltgatá::i1I,

lefoglajásnak, házkutatásnak, személymotozá.s ­

nak vagy előzetes letartóztatásnak· a I'pndőr

:'>4-

hatóság által való végrehajtása halaszthatat­

lan ul , s üséges, al.kor a c.-;endőr annak foga­

natosttasara a kozségi előljá róságot mint

,r

endőri hatóságot kérje fel.

_


járőr körűl csődűlet ne támadjon.

A csendőr felszólításának nem engedelmeskedő

egyének előtt nyomatékosabb rendszabályok

alkalmazását is kilátásba lebet helyezni.

A csendőrt egyenruhája igazolja, tehát

szolgálati fellépése előtt magát külön igazolni

nem köteles. Miután azonban a csendőr ténykedése

ellen mindenkinek jogában áll panaszt

emelni, a szolgálati ténykedés befejezése után

köteles az igazolványát kívánatra felmutatni

és megengedni, hogy az igazolást kérő egyén

11 csendőr nevét és beosztását feljegyezze.

Szolgálati fellépés vagy megtámadtatás

esetében a csendőrnk batározott és bátor magatartást

kell tanusítani. Különösen vigyázzon

arra, hogy le ne fegyverezzék, mert a lefegyverws

a csendőr legnagyobb swgyene.

Gyáva magatartás miatt a csendőrt az eset

kÖl'ülményeihez képest a honvéd biróság

vonja felelősségre.

168. (302. pont.) Ha a csendőr valakivel

szemben fellép, hogyan áll fel?

Ha a csendőr valakivel szemben szolgálati

minőségben fellép, puskáját vegye "súlyba",

járőrtársa pedig attól az egyéntől, akivel

szemben a járőr fellépett - szintén "súlyba"

vett puskával - egy-két lépésnyire oldalt álljon

fel, hogy annak minden mozdulatát megfigyelhesse

és járőrvezetőjét támadás ellen

azonnal megvédelmezhesse.

Ha a csendőr fellépésének különös nyomatékot

akar adni, akkor fellépését "a törvény

nevében" szavak előzzék meg. Ha az, aki ellen

el kell járnia, magyarul nem tud, lehetőség

szerint ezeket a szavakat az illető által iR

ismert nyelven meg kell ismételnie. Olyan

esetekben, amikor ezt az utasítást kifejezetten

előírja, vagy ha különös elővigyázat szükséges

- főként, ha a csendőr egyedül van -

a puskát hozza lőkész helyzetbe ; a pisztolyt.

ragadja meg, vagy ennek hiányaban rántson

kardot, hogy minden ellenállást lehetően meg-

56

előzzön, 11 személye ellen intézett váratlan tám


171. (305. pont.) Elmebetegekkel szembeli

mikor kell fellépni?

Elmebetegekkel szemben csak akkor kell

fellépni, ha ők a csendőr, vagy más személyek

életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül

veszélyeztetik.

172. (306. pont.) Mit értünk figyelmeztetés

alatt s ha a csendőr figyelmeztetéssel célt ért,

milyen esetben tesz feljelentést? .

A figyelmeztetés az a szóbeli útbaigazítás

vagy rendelkezés, amellyel csend titoy

cselekmények, vagy mulasztasok elkoveteset:

folytatását vagy ismétlését megakadálYOZn!

törekszik. Ha a figyelmeztetéssel célt ért, feljelentést

csak akkor tesz, ha a figyelmeztetett

C'gyén a szándékolt bi1nt.ten , dő cselkméyt

már befejezte, vagy ha a torveny szermt buntctendő

kísérletet követett el.

173. (307. pont.) Jogosult-e a csendőr valakit

igazoltatni? I

A csendőr jogosult bárkit, akit személyesen

hem ismer, személyazonosságának igazolására

felszólítani, ha kilétének megállapítása

akár az illető egyén személyének gyanús olta,

akár más körülmények, nevezetesen buntetendő

cselekmények gyanúja miatt szükséges.

174. (308. pont.) Mi az eljá1·ás azo . kkal a

egyénekkel szemben, akik :nagukat gazolm

nem tudják, vagy nem akar.Ják?

Azokat az egyéneket, akik magukat iga ·

zolni nem tudják, vagy nem ftkarják, igazoltatásuk

végett a legközelebl?i közséi előljárósághoz,

illetőleg oda, ahol 19azoltata:suk lehetséges,

elő kell vezetni.

175. (309. pont.) Mit értünk elővezetés

alatt?

Az elővezetés" az az eljárás, amikor él

csendőr " valakit a 44. §-ban előírt esetekben

akár saját kezdeményezéséből, akár az illetékes

bíróság (hatóság) felhívása (megkeresése)

58

rolytán őrizetbe vesz n bhól a cél ból, hogy ön;- I

parancsnoksága vagy az illetékes bíróság (ha­

tóság) elé állítsa, vagy pedig személyazonos­

ságának megállapítása végptt oda kísérje, aholl

az megtörténhetik.

176. (309. pont.) Az elővezetést minek kell

megelőznie?

Az elővezetést mindig az őrizetbevételnek

kell megelőznie, ami abból áll, hogy a csendőr

az elővezetendő egyénnek tudomására adja,

hogy mi okból vette őrizetbe, továbbá, hogy

mindaddig, mig az őrizetbevételt meg nem

szüntetik, a csendőr rendelkezéseinek eleget

tenni köteles.

177. (310. pont.) Kit köteles a csendőr elővezetni?

A csendőr elővezetni köteles azt:

a) akit az illetékes bíróság vagy hatóság

kifejezetten elővezetni rendel;

b) aki a csendőr előtt gyanússá válik s fels'zólítá;sára

magát igazolni nem tudja, vagy

az igazolást megtagadja ;

c) a:kinek igazoltatása alkalmával személyazonossága,

vagy igazolványának hitelessége

iránt alapos kétség merül fel;

d) akinél olyan tárgyak vannak, amelyeknek

törvényszerű bírhatása, vagy használata

iL'ánt alapos kétség forog fenn;

e) akit éjnek idején gyanús körülmények

között, gyaús e.zl?zk . birtokáb , a t.lál ;

f) aki mInt kulfoldl, .Jelentkezesl kotelezettségének

eleget nem tett, vagy az ország terü­

Jetén engedély nélkül tartózkodik.

178. (311. pont.) Mit értünk elfogás alatt"?

Elfogás az a ténykedés, amellyel a csendőr

valakit az illetékes bíróság vagy hatóság felhívására

(megkeresésére), avagy saját kezdeményezésépől

is , szmélyes szal?adsgában orlátoz

abbol a celboI, hogy az Illetonek az Illetéke;

bíróság, vagy hatóság elé állítását biz·

tosítsa.


179. (312. pont.) Kit köteles rt csendör elfogni?

A csendőr elfogni köteles :

A) Bűntett vagy szabadságvesztéssel büntetendő

vétség elkövetése, illetőleg annak nyomatékos

gyanúja esetében azt:

1. aki olyan bűntettet követett el, amelyre

a törvény halálbüntetést, életfogytig tartó,

vagy öt évet meghaladó szabadságvesztéshilntetést

rendel ;

2. akit tetten kapnak, vétség esetében azon "

ban csak akkor, ha kilétét megállapítani nem

lehet ;

3. aki a bűnvádi eljárást valakinek hamis

vallomásra bírása, a bűntett nyomainak vagy

I a bűnjeleknek megsemmisítése, megváltoztatása

vagy elrejtése által meghiusítani törekszik;

4. aki előzően elkövetett bűntett miatt bűn·

vádi eljárás alatt áll ;

5. aki ellen bizonyíték forog fenn, hogy a

megkísérelt bűntettet ·vagy vétséget végre

akarja hajtani, vagy aki azzal fenyegetődzik,

hogy újabb hűntettet vagy vétséget fog elkövetni;

6. aki rovott előéletű, vagy rendőri felügyelet

alatt áll ;

7. aki megszökött, elrejtőzött vagy szökésre

előkészületet tett ;

B) Bármely büntetendő cselekmény (bűntett,

vétség, kihágás) elkövetése, illetőleg annak

nyomatékos gyanúja esetében azt:

8. akinek megszökésétől azért, mert állandó

tartózkodási helye és rendes foglalkozása

nincs, alaposan lehet tartani.

9. aki nem magyal' honos és alaposan kell

tartani attól, hogy szabadlábon hagyása estében

a hatóság idézésére nem fog megjelennI ;

10. aki magát igazolni nem tu"dja, vagy az

igazolást megtagadja;

60

11. aki olyan természetű büntetendő cse­

lekményt követ el, amellyel közbotrányt okoz

és azt csak a tettes elfogásával lehet megszün­

tetni;

12. aki a büntetendő cselekményt a csendőr

figyelmeztetése ellenére is folytatja .

C) A ', övetkező kihágások esetében azt:

13. aki házalási engedély nélkül házal, vagy

a házalási szabály rendelkezéseit áthágja;

14. aki tiltott mesterséggel vagy tiltott já­

tékkal foglalkozik;

15. aki mint mutatványos vagy utcai zenész

működik anélkül, hogy en e engedélye

volna, vagy aki az engedélyt áthágja ;

16. aki hamis, v·agy gyanús igazolvánnyal,

vagy útlevéllel van ellátva, aki a hatósá . g

félrevezetése végett álnevet használ, hamIs

körülményeket ad elő vagy ugyanabból a célból

álruhában vagy másként átalakulva jelenik

meg ;

17. aki jogosulatlanul katonai vagy közhivatalnoki

egyenruhát visel.

D) Végül el kell fogni azt:

18. aki ellen a bíróság vagy a rendőri hatóság

előzetes letartóztatást vagy vizsgálati

fogságot rendelt el vagy aki ellen nyomozó­

Ir-vél vagy elfogatóparancs van kibocsátva;

19. akit feltételes szabadságra bocsátottak,

ha a rávonatkozó rendelkezést vagy tilalmat

megszegte ;

20. aki jogerős ítélettel ki van utasítva

vagy ki van tiltva, illetőleg akit a bíróság

vagy a rendőri hatóság valamely helye való

tartózkodásra utasított vagy valamely belyen

való tartózkodástól eltiltott és ezt a rendel kezést,

illetőleg tilalmat megszegi ;

21. aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban

vagy akit bűntett vagy vétség elkövetésévl

nyomatékosan gylDusítanak és él kiván­

dorlásra előkészületeket tesz ;

lil


22. aki valamely letartóztatási helyről, illetőleg

a hatóság vagy a csendőrség őrizeté

ből megszökött;

-

23. aki gyanús körülmények között a közbiztonságra

veszélyesnek látszik: például közveszélyes

munkakerülő, engedély nélkül kolduló,

kóborcigány, stb.;

24. aki a szolgálatot teljesítő csendőrt mg-_

támadta vagy veszélyesen fenyegette, durva.n

szidalmazza, vagy lealázó módon sértegeti ;

25. aki az elővezetésnek ellenszegül, az őt

elővezető csendőr rendelkezéseit nem teljesiii,

v

P ,gy szökési kísérletet tesz.

180. (313. pont.) Mit értünk tettenkapns

alatt?

Tettenkapás alatt értjűk azt:

a) ha valaki a tettest vagy részest a bűncselekményen

rajtaéri ; , . .

b) ha a csendőr vagy masvalakI mmt

szemtanu vagy szemtanu által figyelmeztetve

a tettest vagy részest azonnal, a bűncselekmény

elkövetése után, elfogta vagy űzőbe

vette.

181. (314. pont.) Az elővezetést hogyan kp7f

végrehaj tani?

Az elővezetést az elővezetendő egyén Id ­

mélésével és mindannak mellőzésével kell foganatosítani,

ami az illető egyé

. előllíásának

biztosítáJsára nem okvetlenul sznkseges.

Az elővezetendő egyénnek őrizetbe vételét ,a

" törvény . nevében" szavakkal kell foganatosl

tani.

Az elővezetés kijelentését lehetően az e 0vezetendő

által értett nyelven is ismételni kell.

182. (314. pont.) Mi a különbség elfogrís és

elővezetés között?

ElfoO'ás" és " elővezetés" köött szigorú

megkülönböztetést. " O ell ten • A l " . • "1.Z e vze t en d (l "t

nem szabad megbilmcselm, megszokes seében

nem szabad ellene fegyvert hasznalm. Általában

személyes szaba&ágát nem sZ'l;\d

62

l"

korlátozni, hacsak az a cél elérése szemp.)!ü-I

jából nem okvetlenül szükséges. A kellő elő­

vigyázatot azonban elővezetések alkr11mval

sem szabad szem elől téveszteni.

Ha az elővezetés alatt az elővezetenil,'j az

elővezetésnek ellenszegül, a csendőr rendel kezéseit

nem teljesíti, szökési kísérletet tesz vagy

olyan körülmények következnének be, ame­

lyek az elfogást indokolttá teszik, az elő veze­

tett egyént el kell fogni és vele azontúl mint

elfogottal kell bánni.

183. (315. pont.) Az elfogás t hogyan kell

foganatosítam'?

Az elfogás t a következő szavak használatával

kell foganatosítani: "A törvény nevében

foglyom". E szavakat, h , az el!ogandó. ma ,

gyarul nem ért, a csendol' lehetoen az Illeto

által értett nyelven is ismételje meg.

Az elfogott egyént előállításának biztosítása

vagy megszökésének megakadályozása

céljábÓl személyes szahadságában a szükséges

mértékig korlátozni kell.

Elővezetésnél és elfogásuál a személyazonosság

megállapítására kiilönös gondot kell

fordí tani.

Az elővezetés vagy elfogás ijeentése , alkalmával

az illető egyénnek mmdlg tudtarCl

kell adni, hogy miért lett őrizetbe véve vagy

(>}fogva s ugyanekkor utasítani kell arra is,

hogy milyen magatartást . tanus . íts0l!' Ha il

csendőr szükségesnek látJa, sZlgorubh rendszabályok

alkalmazát:át is kilátásba helyezheti.

184. (316. pont.) Ha valakinek elfogására

vagy elővezetésél : magánoso tól megkeresés

hkezik, hogyan .Jar el o csendor? ,

Ha valakinek elfogása vagy elővezetése

végett cl csendőréghez _ mgnosktól vag)'

olyan hivatal

ktol rkzlk }rasbeh vagy _ szobeli

megkel'ese, akIk, 11letleg melyek lycn

megkeresésl'e mncsenek felJogosltva, az llyen

63


megkeresést csak magánosoktól jövő feljelen·

fésnek kell tekinteni.

185. (316. pont.) Ha valaki bűncselekmény

elkö'vetésével gyanusítottat ad át a csendőr ·

nek, hogyan kell eljárni?

Ha valamely bűncselekmény elkövetésévl'l

gyanusított egyént magánszemély vagy köz

ségi előljáróság ad át a csendőrnek, az utóbbI

köteles megállapítani, hogy az átadott elfogására

vagy elővezetésére indok van-e. H a igen,

akkor azt foganatosít ja, ellenkező esetben az

i11etőt szabadon bocsátja és ha az átadás nem

az örsön történt, erről az örsparancsnoknal<

. jelentést tesz.

Ha az átvett egyénen külső erőszak nyomai

látszanak, vagy az ellen elkövtett ilyn sé

relmek miatt panaszkodIk, errol ket , bIzalm!

egyén je1enlétében meg kell győződni és az átvevő

bíróságnak vagy hatóságnak jelentést

kell tenni.

186. (317. pont.) Ha közhivatalban vagy

magánvállalatnál alkalmazottat kell elfogni

vagy elővezetni, hogyan jár el a csendőr?

Ha közhivataban vagy közszolgálatban

álló, avagy magánvállalatnál alkalmazott

olyan egyént kell elfogni vagy elővezetni,

akinek rögtöni helyettesít.ffie a közbi.ltonság

vagy más köérdek szempontjából szükséges,

az illetőnek közvetlen főnökét a szükséges he·

lyettesítés céljából még az elfogás vagy elővezetés

foganatosítása előtt értesíteni kell éi'

a helyettesítés megtörténtéig csak a mégswkés

meggátlására szükséges in tézkedéseket ke II

megtenni. Ilyenek lehetnek: vasúti, gőzhajó-,

bánya-, huta-, hengermű-, gőzgép vagy , gyár:

üzemi alkalmazottak vagy munkasok; allaml

vat!v községi, egészségügyi, köz- vagy magán ·

erdészeti szolgálatban állók.

Ha a főnök előzetes értesítése a késedelemből

származható veszély miatt meg nem történhetik,

a csendőr az őrizetbe vételt ugyan

azonnal foganatosít ja, de erről egyúttal az

6


illetőnek főnökét is rögtön értesíteni köteles.

Ha az elfogottnak vagy elővezetendőnek szolgálati

helyéről való elvezetése a közérdek vagy

közbiztonság veszélyeztetésével járna (pl. egy

pályaőrnél), akkor eJfogásával vagy elővezetésével

addig kell várni, míg helyettesítése

iránt intézkedés történik.

Allami, törvényhatósági, községi vagy felekezeti

szolgálatban álló vagy az egyházi rendhez

tartozó egyén, továbbá vasúti, gőzhajózási,

bányavállalati alkalmazott elfogása esetében

az illető feljebbvaló hatóságát, végi.ll

ügyvéd vagy közjegyző elf0!Ssa. ese , !ében .!lz

ő fegyelmi hatóságát (ügyvel, llletolg . ?z­

jegyzői kamarát) az elfogassal egyIdeJuen

él zonnal értesí teni kell.

187. (318. pont.) Az elfogott vagy elővezetett

egyén ruháit és tárgyait átvizsgálhatja-e

a. csendőr?

A csendőr az elővezetés vagy elfogás ki­

jelentése után az elfogott ruháit é egyéb t . r.

gyait mindig, az elővezetettét pedIg, ha szuk­

ségesnek látszik, vizsgálja át és ;nindn olJ:n

eszközt vagy tárgyat, amely tamadasr!l, on­

gyilkosság elkövetésére, szökés véghezvItelére

vagy megkönnyítésére alkalmas, lehetően

bizalmi egyének jelenlétében vegyen !. Ilyen

tárO'yak lehetnek: fegyverek, fegyverul hasz-o

nálható eszközök, szerszámok, pénz, értéktár­

O'yak, személyazonossági s egyéb igazoló iratok

tb. Ha az elővezetendő vagy elfogandó egyén

bűntettel vagy szabadságvesztéssel büntetendő

vétséO'gel van nyomatékosan gyanúsítva, tőle

Ll b ijelként tekintetbe jövő, tovább a ya­

nus eredetű tárgyakat is el kell venm. Mmd­

ezekről a tárgyakról, mihelyt lehetséges, kii.lön

jegyzéket kell készíteni s .ezt z elf,ogottl

vagy elővezetettel és. ha ])lZalm.l egenek IS

voltak jelen, ezekkel IS ala kon Iratn!. Az elvett

tárgyakat az elfogottal, illetőleg az elő­

vezetettel együtt ken az illetéke8 birór:;ágnak

vagy hatóságnak átadni.

Pr6bacsend6rök tankönyve. 65 5


188. (319. pont.) Az elővezetett és elfogott

egyéneket hová kell kísérni?

Az elővezetett és elfogott egyéneket rend­

szerint az örsparancsnosághoz J lletőIg" ha

az elővezetés vagy elf?g!lli felhlV8.S.ra .. tortn,t,

a felhívó vagy a felhlVasban megJ.elolt bll'o­

sághoz vagy hatósághoz kell kísérm.

189. (320. pont.) A csenőr a általa 1:i­

.zetbe vett vagy elfogott egyen t m1,km' bocsaJt­

hatja saját kezdeményezéséből szabadon?

A csendőr az általa őrizetbe vett vagy el­

fogott egyént saját kzdeII!ényezéséből csak

abban az esetben bocsathatJa szabadon:

1. ha kétséget kizáróan kide

;, ül, hogy a fl­

hí vás folytán elfogott vagy elovezetett egyen

a felhívásban megjelölt egyénne} nem azor:o;

2. ha az, akit csupán szemelya onoss8: , ga ­

nak megállapítása végett yezetett elo, szemely-

azonosságát igazolta; " ,

3. ha kétséget kizál'óa p me9al;!lpItst nyer,

hogy a saját kezdemenyezebol elovzetctt

egyén további őrizetbentartwsara ok nm csen

Mindezekben az esetekben a szabadon­

hocsátásl'ól és annak okairól bevonulás ut.án HZ

I örsparancsnokságnak jelentést kell tennI.

190. (320. pont.) Ha a csendőd 1! alaki ? wk

elővezetésére hívják fe7, az elővezetest m1,kor

mellőzheti?

Ha a csendől't valakinek pénzbüntetést

helyettesí tő sza badságvesztés bün teté . égre­

hajtása céljából való elővezetésére hl vJak , fl

vagy keresik meg, az elővezetés fogana? sIta­

sát mellőzi abban az esetben, ha az eloezc­

tendő okmánnyal igazolja, l:ogy a pézbunte­

tés t már lefizeHe, vagy pehg a re ksa h;

pénzbüntetést az .ő jp'lenlteben a koze91 elol ·

járóságnál lefizeh, ületoleg , felp.l\;o vngy

' ll1C'gkereső bíróság vagy hatosag SlIDe· . e po­

tán feladja. Az előbbi esetben . a penzbutetes

lefizetését, utóbbi esetben pedIg a J;'0stal fe}­

adóvevényt kiállító hivatalt, a veveny keltet

66

t t

és számát kel l a megkcl'cső vagy felhívó ható-

ságnak bejelenteni.

191. (321. pont.) Mi az eljárás, ha az el­

fogandó vagy elővezetendő annyira beteg,

hogy nem szállítható?

Ha az az egyén, akit a csendőrnek el kell

fognia vagy elő kell vezetnie, annyira beteg,

hogy nem szállítható, vagy más, az elfoást

vagy elővezetést akadályozó és el nem harí t­

ható körülmények merülnek fel a csendőr a

községi előljáróság útján gondo kodjék arról,

hogy az elfogandó vagy elővezetendő beteget

kellőképen őrizzék és bevonulásakor erről az

öl'sparancsnokságnak tegyen jelentést.

192. (321. pont.) Mi az eljárás, ha az el­

fogandó beteg egyén veszélyes gonosztevő

vagy a betegséget színleli?

Ha azonban az elfogandó beteg egyén ve- I

szélyes gonosztevő vagy gyan II merül fel arra,

hogy a betegséget színleli, a csendőr a közvet­

len őrizet céljából mellette marad és erről az

örsparancsnokságnak távirat, távbeszélő vagy

küldöno útján jelentést tesz. Az örsparancs­

nok a jelentést a hatóságnak továbbítja és

zükség esetében a csendőr felváltása iránt

intézkedik.

193. (322. pont.) Az elfogott vagy elővezetendő

egyént meddig lehet a csendőrség őrizetében

tartani?

Az elfogott vagy elővezetendő egyént az

illetékes bíróságnak vagy hatóságnak mielőbb

át kell adni és az elfogástól (őrizetbevételtől)

sz á mított 24 órán túl a csendőrség őrizetében

tartani nem szabad. Ha az ezen időn belül való

átadást elháríthatatlan akadályok (súlyos

betegség, forgalmi zavar, nagy távolság stb.)

gátolnák, a késedelmes átadás okát a jelentés­

ben, illetőleg a tényvázlatban jelenteni kell.

alatt?

194. (323. pont.) Mit Jrtünk bilincselés

67

I


A bilincselés eJővigyázati vagy k!1zel"

intézkedés, amely abból áll, hogy a Jaror az;

elfogott egyén kezeit bilincslánccal ::agy

ennek hiányában mlÍJs alkalmas eszkozzel

összekötözi.

195. (323. pont.) Bilincset ki ellen és mikor

alkalmazhat a járőr?

A bilincset a járőr vagy az örsparancsnok

csak elfogott egyén ellen és csak akkor alkal-

mazhatja: ,

a) ha ellentállt máskép eg nm tö;-he!l.

illetőleg rakoncatlan magavIseletet maskep

meg nem fékezheti ;

b) ha a csendőr ellen eroszakos tamadast

intézett vagy ilyennel veszélyesen fenyege-

tődzött; , " h t

I tartani'

I

c) ha szökésétől vagy kiszabadításatol le e

d)

' ha feldúl! lelkillapot, a , miatt aját

magának vagy masnak biztonsagara veszelyes

lehet. , "

Meg leht ilincselni

"

vgü! ,a k

, , obor9Iganyokat,

tovabba a csend?rseg onze!ee blOy

azokat az egyének€t, akIket a hatosag kul?­

nösen veszélyeseknek nyilvánít.ott vagy akIk

mint ilyenek ismeretesek.

Nők, aggok és fiatalkorú ak megbilincselését

lehetően kerülni kell.

196, (324. pont.) Milyen a bilincs alkalma·

zási módJa egy embernél, két emb , er:nél, háro,m

megbilincseltnek vagy két meghhncselt par­

nak iisszefűzésénél?

A bilincs alkalmazási módja a következő:

Egy embe?' megbilincselésénél a csendőr

balkarjára akasztott puskáAt testé,hz s , zo­

rítja. Balkezének hüvelykuJJara a bIlmcslanc

első karikáját rá akaszt ja s a lánot két

karika között markába fogja. Ezutan .Johh­

kezével a láncszemeket lesimít ja és a 'láncot

akképen fogja meg, hogy anna.k a jobh vég(

jobb tenyerén feküdjék.

66

"

"

. .

zután a bilincset a megbilincselendő eH)re

nyujtot! jobkezée csuklójára teszi és a lán­

cot t; ma:sodlk ,kankan akképen húzza át, hogy

a msodI kl'ka a hüvelykujj irányába essék.

A lanc athuzasakol' annak végei a jobb- és

balkéz ben helyet cserélnek.

, A megbilincselendőnek balkezét ezután a

Jobbkéz csuklójára keresztbefektetve a láncot

az első krikn átfűzi , és annyira eghúzza,

hogy a kezfeJeket II Janchurkokból ne lehes­

sen kihúzni.

Ezek után a lakatot a megfelelő lánc­

szembe és az első karikába akasztja és bezárja.

Az ilyen módon végzett bilincselés után a

lakat a kézcsuklók fölött van.

Két embernek egymáshoz való bilincselé­

sénél hasonló eljárást kell követni azzal az el­

téréssel, hogy a megbilincselendők közül az

erősebbnek johbkezéhez a gyengébbnek bal­

két akképen kell hozzáfűzni, hogy az össze­

bilincselt kezek egymást kézfejükkel érintsék

és a bilincs második karikája a kézfejek között

laposan feküdjék.

, .

Három megbilincseltnek vagy két meg-

. btlmcselt párnak összefüzésénél akként járunk

el, hogy a fűzőláncot az első pár bilincsJáncá­

nak második karikáján áthúzzuk, végső láncszemét

pedig a harmadik egyén, illetőleg a

második pár bilincsláncának második kariká­

jához Jakatoljuk. A fűzőláncnak a kézibilincs

mlÍJsodik kafikáján való átcsúszását FI fűzőlánc

. vigén levő karika akadályozza meg.

Rakoncátlan vagy engedetlen egyén jobb­

kezét el kelJ kapni és ellenállását a második

karikába befűzött bilincsláncnak a johbkézre

való hurkolásával kell megfékezni.

197. (325. pont.) A bilincsnek milyen módon

való alkalmazása tilos?

A bilincsnek olyan módon való alkalma-I

z,ása,

amely a megbilincseltnek fölösleges fáj-

dalmat vagy éppen sérülést okoz, nevezetesen

.

(1 bilincsláncnak a szükséges mértéken túl

69

.

I


I

való megszoritása tilos. Hidegben a megbiHn­

cselt kezét lehetően be kell takarni, hogy meg

ne fagy jon.

198. (325. pont.) A bilincs alkalmazását és

levételét ki 1'endeli el? Bilincselésnél a járőr­

vezető hogyan áll fel?

A bilincs alkalmazását, illetőleg levéteIét

a járőrvezető rendeli el és a járőrtárs fogana­

tosítja. Bilincselés közben a járőrvezető

lövésre kész helyzetbe vett puskával oldalt úgy

áll fel, hogy járőrtársát támadás ellen biztosí

thassa és a megbilincselendő ellenállását

megfékezhesse.

199. (326. pont.) Egyedül mikor bilincselhet

a csendőr?

I Egyedül szolgálatban álló csendőr rend­

II

szerint csak akkor bilincseljen, ha községi

közegek vagy megbízható egyének segítségét

igénybe veheti. Ha segítség egyáltalában nem

áll rendelkezésre és a bilincs alkalmazását el­

halasztani nem lehet, akkor mindig a hátra­

tett kezeket kell megbilincselni.

200. (327. pont.) Kell-e a bilincselésről jelen­

tést tenni?

A bilincselésl'ől és okairól az örsparancs­

nokságnak, illetőleg annak a hatóságnak,

amelyhez a megbilincseltet bekisérték, min­

denkor jelentést kell tenni.

201. (328. pont.) Mit értünk kényszerítő

eszköz alatt?

"Kénys21erítő eszköz" alatt az erőszakos

kézrátétel útján való megfogást, eltávolítá s t,

valaminek cselekvésére vagy abbahagyására

való kényszerítést és az erőszakos elszállítást

értjük.

202. (328. pont.) Mikor van helye kénysze-

rítő eszköz alkalmazásának?

ilyen kényszerítő eszköz alkalmazásának

akkor van helye, ha olyan gyorsan leküzdendő

ellenállásra talál a csendőr, amelynek megtöré·

70

r

sére a feyvedlsználat még nem lenne indo­

klt, a bl csele. .. pedig nem lehetséges. A

kenyszento eszkozdk alkalmazásának sohasem

szabad a csendőr és az 'illető egyén között

dulakodássá fajulnia.

203. (329. pont.) Mikor használható a puska

tusa vagy a kard markolata ütésre?

, Olan , esetekbe, , am , id?n ez valamly sze­

mely eletene, tesh epsegenek vagy vagyoná­

nak , az?nnah megmentése végett szü kséges,

tovbba, ha verekedőket másként szétválasz­

tam n lhet, a pska tusa vagy a kard mar­

klata , kIvetelesen ütésre vagy lökésre is hasz­

nalhato.

204. (329. pont.) Mikor kényszerítheti a

csendőr a foglyot karjainál fogva a tovább­

menésre?

, a a menni vonakodó fogoly to ábbszállí­

tasara sem segítség, sem szállítóeszköz ren­

delke sre nem áll, m . e ,;an engedve, hogy a

csendor a foglyot karJamal fogva kényszerítse

a to vábbm en ésre.

, 205. (330. pont.) A szolgálatban álló csendőr

f(lyverét használni mikor jogosult és mikor

ko teles?

. A szolálatban álló csendőr fegyverét

Jogosult mmdenki ellen használni :

tamadassal veszelyesen fenyegeti.

, 1. ki őt tet}legesen megtámadja vagy

Ellenben köteles használni:

, . ha másnak közvetlenül, jogtalanul és

sulyo:san veszélyettett életét, testi épségét,

szemelyes szabadsagat vagy vagyonat máskép

megvéd.elmezni nem lehet;

3. ha valaki a csendőrt szolgálati ténykedé­

sébn, a fegyverhasználattal való fenyegetés

dacara tettlegesen akadályozza és az ellen­

szegülést máskép megtörni nem lehet·

4. a az a felfegyverzett egyén, ' akit a

csendornk el kell fognia, fegyverét a fegy­

verhasznalnttal fenyegető felszólítás clncárn Ir

71


I

nem teszi, vagy védett hlyzetéből előjönni

vonakodik és lefegyvel'zésél'e más mód nincs;

5. ha az elfogott vagy elfogandó veszélyes

gDnosztevő menekül, a fegyverhasználattal

fenyegető rákiált ás dacára meg nem áll és feltartóztatására

más mód nincs;

6. ha a néptömeg, amelynek szétoszlatása

elrendeltetett vagy a közbiztonság érdekében

szükséges, a szétoszlásra való felhívás és a

fegyverhasználattal való fenyegetés dacára

szét nem oszlik, és a szétoszlatás máskép nem

lehetséges;

7. ha valaki háború idején vagy rendkívüli

viszonyok között magát gyanussá teszi és 11

felhívásra kielégítő válasz nélkül elszalad;

továbbá az országhatáron és az örszághatár

mentén;

8. ha községeken kívül vezető mellékutakon

éjjel - árukkal vagy más szállítmányokkal

pedig nappal is - három vagy több egyén a

fegyverhasználattal fenyegető rákiáltás dacára

meg nem áll, hanem egyenkint vagy valamennyien

megfutamodnak s feltartóztatásukra

más mód nincs ;

9. ha a csendőr partunkon vagy annak

közelében éjjél - fedett vagy megrakott vízi

járóművekkel pedig nappal is - gyanus

egyéneket talál s ezek a fegyverhasznRlattal

fenyegető kétszeri rákiáltásra meg nem Rl1nak,

illetőleg ebbeli szándékuknak kétségtplE'n bizonyítékát

nem adják, hanem egyenkint vagy

valamennyien menekülni igyekeznek.

Semmi esetre sincs helye a fegyverhasználatnak

olyan személyek vagy járómiív('k ellpn,

amelyek már túl jutottak az ország határán.

I

I

206. (331. pont.) Az 1. és 6. pontok alatt

foglalt esetek kivételével a többi esetben mikor

szabad lőfegyvert használni?

Az 1. és 6. pontok alatt foglalt esetek ki·

vételével a többi esetben lőfegyvert cak élkkor

szabad használni, ha a lövés által á ,-tatlan

egyének élete közvetlenül veszélyeztetve nincs.

72

, 207. (331. pont.) A. fegyverhasználat mpddig

Jogosult?

,A e}'vel'hasznlat csak addig jogosult, I

a l celJat el I}en:- erte. A fegyvert tehát meg- I

tOllasul hasznalm nem szabad.

208. (331. pont.) A fegyverhasználat mikor

A .kötele fegyverhasználat elmUlai'ztása'l

büntetendő?

valammt a Jogtalan fegyverhasználat bünte­

tést von maga után.

209. (331. pont.) A fegyverhasználat loly­

tán megséTült egyénekkel mit kell tnni.

Fegyverhasználat folytán megsérült egyé-

neket azonnal első segélyben és a lehető leg­

siirs-ősebben orvosi kezelésben is kell részesí-

tem.

210. (332. pont.) Ha a csendőrt valamely

őrhely re mint katonai őrt vezetik fel, milyen

fem/ve1'használati jog illeti meg?

Ha a csendőrt valamely kijelölt és általa el

nem hagyható őrhely re mint katonai őrt fel­

vezetik, a fegyverhasználat joga a Szolgálati

Szabályzat r. Rész 577. pontjának második

bekezdésében megjelölt feltétel fennforgása

mellett, e bekezdés b) alpont jában meghatá-

rozott esetben is megilleti. I

211. (334. pont.) Mikor kell a csendőrt

"Szolgálatban álló" -nak tekinteni?

"Szolgálatban álló "-nak a csendőrt nem­

csak akkor kell tekinteni, amidőn kIvezény lés

folytán szabályszerűen fölswrelve közbizton­

sági szolgálatot teljesít, hanem akkor i.,;, ha a

jelen utasítás 300. pontja értelmében - bár

csak karddal is ellátva - szolgálati minőség­

ben fellép, továbbá, ha belső szolgálatban áll.

212. (334. pont.) Mit értünk "Csendőr" kifejezés

alatt?

"Csendőr" alatt minden csapatallományú I

közbiztonsági vagy belső szolgála t teljesíté

73

I

I


!:iére hivatott vagy kivBzényeH rangosztályba

nem sorolt havidíjast és aHisziet kell érteni.

Nem csapatállományú csendőregyének csak

akkor tartoznak ez alá a fogalom alá, ha ilyen

szolgálattételre ki vannak vezényelve.

213. (334. pont.) "Fegyverét" kifejezés alatt

mit kell érteni?

"Fegyverét" alatt azt kell érteni, hogy a

csendőrnek elsősorban a részére előírt lő- és

szálfegyverek€t kell használnia; más fegyver

vagy védekező eszköz használata csak végső

esetben, nevezetesen akkol' van megengedve,

ha csendőrségi fegyver nem áll rendelkezésére

I vagy az hasznavehetetlenné vált.

214. (334. pont.) A csendőr fegyverét ki

ellen használhatja?

A csendőr fegyverét "mindenki ellen",

I

I

tehát kivétel nélkül minden katonai és polgári

Bgyén ellen használhatja, aki arra a 330. pontban

foglalt3!k szerint okot szolgáltat.

215. (334. pont.) "Használni" kifejezés alatt

mit kell érteni?

"Használni" kifejezés alatt a fegyvel'llek

katonai módon való alkalmazását kBll érteni.

A puska és ismétlőpisztoly lövésre, a kard

vágás ra és kivételBsen szúrásra, a szurony

szúrásra szolgál. Ezeket a fegyvereket ettől·

eltérő módon csak a 329. pont első ookezdésé-

I ben foglalt esetekben lehet használni.

216. (334. pont.) "Jogosult" kifejezés alatt

mit kell érteni?

"Jogosult" alatt azt kBll érteni, hogy a

csendőr a helyzet összes körülmény ein ek

mérlegelésével szabadon határoz a felett, hogy

fegyvtlrét használja-e vagy sem. A fegy verhasználat

mellőzése miatt csak akkor van eljárásnak

helye, ha támadójával szemben F!.yá-

I ván viselkedett, vagy ha lefegyverezték.

217. (334. pont.) Mit kell az alatt érteni,

74

hogy a fegyver használatának lehető kimélettel

kell történnie?

A fegyver használatának lehető kímélettel

kell történnie, ami alatt azt kell érteni hoO'y él

c!:iendől' ott, ahol eny bébL hatású fegyvrei­

vel (ard, szuron) . is célt érhet, lőfegyvert

lehtoen . ne, h,asznalJon és hogy szándéka ne

az elet klOltasara, hanem támadásnál és ellent-

. állásnál a harcképtelenné, a meneküJésnél

pedig s , zökésre képtelenné tételre irányul­

Jon. Masreszt azonban a fegyver alkalmazásá­

nak erélyesnek kell lennie, hogy az a kivánt

cél elérését minden körülmények között biztosítsa.

Gyenge vágás és szúrás, célzás nélkül

vagy a levegőbe lövés tilos.

218. (335. pont.) Mit kell érteni "tettleges

támadás" alatt?

A "tettleges támadás" alatt a csendőr személye

ellen intézett erőszakot kelJ érteni. Ez

történhetik szoros édelemoon vett fegyvPlTel

(puska, pisztoly, kard, szurony sth.) vagy az

életet vagy testi épséget veszélyrztető más

eszközzel (vasvilla, bot, kés, fejsze stb.), puszta

kézzel (megragadás, ütés, lökés stb.) vagy kővel

való dobálással is. Csupárt szóbeli megsértés,

szidalmazás, káromlás stb. fegyverhaszná-I

latra nem jogosít.

219. (335. pont.) A csendőr tettleges megtámadása

esetében a fegyvert ki ellen kell

használni?

A csendőr tettleges megtámadása esetében

a fegyvert csakis az azt elkövetett egyén ellen

szabad használni. Ha azonban a csendőrt valamely

ellenszegülő néptömegnek egy vagy több.

tagja támadja meg tettlegesen és a tettest

megállapítani nem lehet, a fegyvert a további

erőszakos l'legsértés meggátlása végett az

egész ellenszegülő néptömeg ellen kell használni.

220. (335. pont.) Milyen magatartást kelt

érteni "támadással való veszélyes fenyegetés"

alatt?

75


"Támadással való veszélyes fenyegetés"

alatt olyan magatartást kell érteni, melynél

fogva a: körülmények mérlegelése után attól

kell tartani, hogy a csendőr tettleges meg­

támadása azonnal be fog következni. Ilyen

magatartás pl. az, ha valaki akár fegyverrel,

akár más eszközzel vagy puszta kézzel is, de

kétségtelenül támadó szándékkal a csendőrnek

nekimegy, vagy őt fegyverrel célbaveszi, ellene

követ vagy más tárgyat dobásra vagy ütésre

emel stb. A támadással való szóbeli fenyegetés

fegyverhasználatra nem jogosít.

Támadással való veszélyes fenyegetésnek

kell tekinteni azt is, ha egy vagy több felfegyverzett

egyén, illetőleg valamely bár fegyvertelen

néptömeg nyilvánvalóan támadó E'zándékkal

a csendőr ellen nyomul, a csendőr által

meghatározott távolságban felhívás és a

fegyverhasználattal való fenyeget8 dacára

meg nem áll és alaposan lehet tartani attól,

hogy a csendőr személyes biztonságát ve


I '

I

I

Az

életet, testi épséget, személyes szabad­

sagot vagy vagyont olyan cselekmények veszé­

yztetik "súlyosan" , amelyek annak, aki ellen

lranyuh;ak ) olyan nagy jogsérelmet (kárt

vagy hatranyt) okoznak vagy okozhatnak,

hogy .nnek , jogrelmnek lhárítá:'ára vagy

megszuntetesere barmIlyen sulyos kImenetelű

fegyverhasználatot is indokoltnak lehet

tekinteni.

229. (336. pont.) Ilyen támadások elhárítá-

sára mikor nem szabad fegyvert használm/t

Ilyen támadás elhárítására tehát nem sza­

bad fegyvert használni akkor, ha a felsorolt

?űncselekmények elkövetése folytán a tettes

altal okozott vagy okozni szándékolt jogsére-

lem a fegyverhasználat súlyos voltával arány­

ban nem áll. Ilyen esetek például kisebb érték

ellopása, a személyes szabadság kisebb mér­

tékű. megsértése, puszta kézzel való nem élet-

veszélyes bántalmazás stb. .

3. (36. pont.) , A veszélyeztetett életet,

test epseget, szemelyes szabadságot vagy

vagyont "másként megvédelmezni nem lehet"

alatt mit kell érteni?

, A veszélyezt:tett életet, testi épséget, sze­

melye szabad.sagot vagy vagyont "másként

rnegvedelmezm nem lehet", ha a támadónak

figyelmeztetésére, elfogás ára vagy megbilin­

cselésére, illetőleg a támadásra képtelen né

tételére vagy a kényszereszközök alkalmazá­

sára lehetőség vagy - a késedelem ből szár­

mazó veszély miatt - idő nincs, végiil ha ezek

alkalmazása eredménytelen maradt.

231. (336. lJOnt.) Mit értünk "meg védelme-

zés" alatt?

"Megvdelmezés" alatt a támadás teljes

megszüntetését kell érteni.

232. (336. pont.) A fegyver használata

mikor tekintendő jogos védelemnek?

78

'

A csend61' saját magánérdekeinek (például

személyének vagy vagyonának) védelmére

szolgálaton kívül is jogosult; ilyen esetben

azonban a fegyvernek vagy más eszköznek

használata nem mint csendőrségi fegyverbasználat,

hanem mint a büntető törvények által

megengedett jogos védelem kerül elbírálás

alá.

233. (337_ pont.) A 3. pont esete mikor forog

fenn?

Ennek a 'pontnak az esete akkor forog

fenn, ha valaki a csendőrt egy bizonyos, már

megkezdett, vagy szándékolt szolgálati tény­

kedés foganatosításában ellenszegülés által

megakadályozni törekszik.

234. (337. pont.) Mit értünk "tettlegesen

akadályozza" kifejezés alatt?

"Tettlegesen akadályozza" a csendőr szol­

gálati ténykedését minden olyan cselekvő

(aktív) ellenszegülés, amely kizáróan és kifejezetten

arra irányul, hogy a szolgálati tény­

kedés azonnali végrehajtását lebetetlenné

tegye.

235. (337. pont.) "Másként megtörhető"

kifejezés alatt mit kell érteni?

"Másként megtörhető" az ellenszegülés, ha I

azt a csendőr akár az előzően mindig alkal­

mazandó figyelmeztetéssel, akár mások segé­

lyével, akár kényszereszközök alkalmazásával,

vagy az ellenszegülő elfogásával és megbilin­

cselésével idejekorán, a szolgálati cél elérésé­

nek ves2Jélyeztetése nélkül meg tudja szün­

tetni.

236. (337. pont.) Mit kell érteni "ellensze­

gülés" és "megtiJrés" alatt?

Ellenszegülés" alatt a csendőr l'endelke­

zés é el való tettleges szembehelyezkedést;

megtörés" alatt pedig az ellenszegiilének

rőszakos megszünttését kell érteni. Csupán

szóbeli vagy tétlen (passziv) ellenállás a fegy­

verhasználatra nem jogosít.

79


23'7. (338. pon t.) K it tekint a csendőr "felfegyverzett"

egyénnek?

"Felfegyverzett" nemcsak az az egyén,

aki szoros értelemben vett fegyverrel (puska,

pisztoly, kard, szurony, stb.) van ellátva, ha­

Dem az is, akinél az ember életére vagy testi

épségére veszélyes bárminő eszköz vagy

tárgy (kés, fejsze, vasvilla, maró vagy forró

I folyadék, stb.) van.

238. (338. pont.) Milyen módon kell "a

fegyve1'használattal fenyegető felszólítás"nak

megtörténnie?

,,;... feg-yverhasználattal fenyegető felszóJítás"-nak

jól hallható és érthető rp.ódon kell

történnie é8 azt - esetleg jelek által is - meg

kell ismételni. ("A puskát - vagy fejszét,

stb. - azonnal tegye le, mert lövök".)

239. (338. pont.) "Le nem teszi" kifejezés

alatt mit é1"tünk?

"Le nem teszi" fegyverét az, aki a fegyvert

vagy a kezében levő és fegyverül használható

más eszközt a csendőr felszólítására

!) földre le nem fekteti és szükség esetében attól

a csendőr által kívánt távolságra el nem

távolodik.

240. (338. pont.) Milyen helyet vagy helyzetet

kell "védett helyzet" alatt érteni?

"Védett helyzet" alatt olyan helyet vagy

helyzetet kell érteni, amely az ellenszegülőnek

a csendőrrel szemben való védekezését, vagy

ét csendőr megtámadását megkönnyíti, vagy

amely helyet a csendpr. - az illető felfegyverzett

voltára való tekintettel - életének vagy

testi épségének veszélyezt'etése nélkül nem

képes megközelíteni. .

241. (339. pont.) Kit tekintünk "elfogott'-

nak és kit "elfogandó"-nak?

I

"Elfogott" nemcsak az az egyén, akit a

csendőr saját kezdeményezéséből fogott el,

hanem az is, akit a csendőrség hatósági fel-

80

hí vásra elfogott, vagy őrzött; "elfogandó" pe­

dig az, akit a csendőrségnek a jelen utasítás

45. § , -a alapán akár felhívásra, akár saját kez­

dcmenyezesere el kell fognia.

242. (339. pont.) Kit nevezünk " veszélyes

gonosztevő" -nek?

,?y ezélyes g,onoszteyő" rendszerint az, aki

a toreny szennt halallal, életfogytig tartó

fegyhazzal vagy öt évnél hosszabb tartamú

sbadságvesztéssel büntetendő cselekményt

kovetett el vagy kísérel t meg, ilyen bűncse­

lekénnyel alaposan gyanusítható vagy

amIatt elítéltetvén, valamely letartóztatási I

helyről megszökött, s végül az, akit a ható­

ság kifejezetten mint veszélyes gonosztevőt I

jelölt meg.

243. (339. pont.) Mit kell "menekülés" alatt

érteni?

"Menekülés" alatt azt kell érteni, hogy a

veszélyes gonosztevő elfutás, elrejtőzés, vagy

ló, járómű, stb. ha:sználatával elfogatását meghiúsítani

vagy magát a járőr őrizete alól kiszabadítani

igyekszik.

I

244. (339. pont.) Milyen hangon kell a "rákiáltás"-nak

tii1"ténnie?

A "rákiáltás"-nak erős és jól hallható hangon

kell történnie és abban a fegyverhasználattal

való fenyegetésnek mindig benne kell

foglaltatnia ("Allj ! - mert lövök").

245. (339. pont.) "A feltartóztatás más

módja" alatt mit kell érteni?

"A feltartóztatás más módja" alatt azt I

kell érteni, hogy a csendőr a menekülőt űzőbe

véve elfogja, vagy esetleg közelben levő egyé­

neket szólít fel elfogására. A menekülő elfogását

minc;lig meg kell kísérelni, az üldözést

azonban a csendőr teljes kimerüléséig nem

folytathatja.

246. (340. pont.) IrIit értünk "néptömeg"

alatt?

I'róbncsendőrök tankönyve, 81 6


I

I

"N éptömeg" alait olyan nagyobb csoporto

sulást kell érteni, amely az abban résztve­

vők számánál fogva a közrendre fegyvertele­

nül is veszélyes lehet.

247. (340. pont.) "Szétoszlás" alatt mit kell

érteni?

"Szétoszlás" alatt a csoportosulás meg­

szüntetését és a hatósági személy, illetőleg a

csendőrség parancsnoka által megjelölt hely

(udvar, utca, tér, stb.) elhagyását kell érteni.

248. (340. pont.) A néptömeg "szétoszlatá­

sának "elrendelés ére" ki hivatott?

A néptömeg szétoszlatásának "elrendelé­

sÉre" a közigazgatási vagy állami rendőrségi

hatóság intézkedésre jogosított kiküldött je

vagy képviselője hivatott. Az illetékes ható­

sági személy csupán a néptömeg szétoszlását

rendelheti el, ennek végrehajtása, tehát a fegy­

verhasználat esetleges elrend'elése is, azonban

a csendőrség parancsnokának belátására van

bízva.

249. (340. pont.) Ha a hatósági személy jelen

van, a tö"meg szétoszlatását ki rendeli el?

I Ha a hatósági személy jelen van, a nép-

tömeg szétoszlatását csakis ő rendelheti el és

ezért csupán ő felelős. Ilyen esetben a csend­

őrség a szétoszlatás szükségének elbírálásáha

nem bocsátkozhatik. Ha azonban a karhatalmat

megtámadják, a csenoőrség önállóan

jár el.

250. (340. pont.) Mikor áll be "a közbiztork

ság éTdekében a szétoszlatás szüksége"?

"A közbiztonság érdekében a szétoszlatás

szüksége" akkor áll be, ha nem engedélyezett

népgyűlésről van szó, továbbá ha a tömeg sze­

mélyek, a közvagyon, a közintézmények és cl

magántulajdon biztonsága ellen erőszakos cse­

lekményeket (lázadást, gyilkosságot, szándé­

kos emberölést, testi sértést, rablást, vagyon­

l'ongálást, magánlaksértést, gyujtogatást, köz-

82

v!lszélyű r:ongálást) követ el, vagy magatal'-I

tasa foly tan Ilyen cselekmények elkövetésétől

alaposn , lh,et tartani és a törvényes állapot

helyrealhtasara vonatkozó előzetes felhívás

eredménytelen maradt.

2 51

, ;

(30. p

.

qnt.) Hogyan kell kihirdetni "a

felhwast, lletoleg a fegyver használattal való

fenyegetés"-t?

"A ,felhívást, illetőleg a fegyverhasználat- I

tal valo fenyegetés"-t lehetően mindenki által

hallható módon "a törvény nevében" kell ki­

hirdetni és - ha kürtős rendelkezésre áll -

szurony- vagy lovastámadás előtt a "roham",

lőfegyverhasználat eJ.őtt pedig a "tüzelni" je-

let kell fuvatni.

252. (340. pont.) Mit kell érteni "másként

való szétoszlatás" alatt?

"Másként való szétoszlatás" alatt azt kell

érteni, hogy a csendőrség parancsnoka a ren­

dezőket vagy a hefolyásos egyéneket felkéri,

hogy a tömeget szétoszlásra bírják, esetleg ha

lovascsendőrök állanak rendelkezésére, őket a

tömegbe lovagoltat ja. A rendezők vagy be­

folyásos egyének tevékenységében csendőr­

egyéneknek résztvenniök nem szabad.

253. (341. 'pont.) Néptömeg elleni fegyvet'használatnál

kiket kell á1,talmatlanná tenni s

kiket kímélm'?

Ha néptömeg ellen fegyverhasználat szük­

sége áll be, főképen a főcinkosokat, bujtogató­

kat és a legveszedelmesebb ellenszegülőket

kell ártalmatlanná tenni. Nőket, gyermekeket,

aggokat és bámészkodó, tétlen embereket lehetően

kímélni kell.

Egyeseknek kihívó magaviselete vagy a

·felizgatott tömeg kiabálása, fütyülése, a csend­

őrség szidalmazása, stb. miatt - ami tömegek­

nél .,elmaradhatatlan - a csendőr ne ragad,

tassa magát fegyverhasználatra.

254. (342. pont.) A 7. pontban foglalt ren­

d('lkezés mikor lép érvénybe?

83 ö*

.


I

Az ebben a pontban foglalt rendelkezés

csak a közrendet vagy az állami rendet veszélyeztető

nagyobbarányú mozgalmak vagy háború

esetében a magyar királyi kormány által

külön rendelettel megjelölt területen és időpontban

lép érvénybe. Ennek a rendeletnek

kihirdetése iránt annak kiadásával egyidejűen

a belügyminiszter intékedik.

255. (343. pont.) "Az ország határán és az

országhatár mentén" meghatározás alatt mit

kell érteni?

"Az ország határán és az országhatár mentén"

meghatározás alatt a határszéli örsök ál­

lomáshelyeit összekötő képzelt vonal és az or-

szághatár vonala közé eső területsávot kell

érteni.

256. (344. pont.) Milyen utakat kell "a községeken

kívül vezető mellékutak" alatt érteni?

"A községeken kívül vezető mellékutak"

alatt a községeknek zártan beépített részén ,.

(utcák, terek, stb.) kívül vezető olyan utakat

kell érteni, amelyeket a megengedett határforgalomban

használni nem szabad. Az utak között

fekvő terepen talált egyének ugyanolyan

elbírálás alá esnek, mintha mellékutakon ta-

Iláltatnának.

257. (344. pont.) Mettől meddig tart az

éjjel?

I "Éjjel" van szürkülettől virradatig.

258. (344. pont.) Kik tekintetnek "árukkal,

vagy más szállítmány okkal megrakodott"nak?

"Árukkal, vagy más szállítmányokkal meg­

akodott" az, aki nagyobb terhet visz, ugyan ­

Ilyen elbírálás alá esik az is, aki málhával

megrakott állatot vagy bármilyen járómiívet

használ vagy állatokat hajt.

259. (344. pont.) "Egyenkint megfutamodik"

kifejezés alatt mit kell érteni?

8*

"Egyenkint megfutamodik" az aki a cso-

portból kiválva menekülni igyeksik.

260. (344. pont.) "A feltartóztatás más

módja" alatt mit kell érteni?

" , 1,A /eltatózt

, tás más módja" alatt az

uzoevetelt, Illetoleg az esetleg közelben lévő

egyeneknek a menekülő elfogására való fel­

hívását kell érteni. Mellőzni kell az űzőbe­

vtelt akkor, ha az illető a határhoz már olyan

oze va, hogy az űzőbevétel, illetőleg az

llletonek Ilyen módon saját területén való l­

fogása már eleve is kilátástalannak látszik.

Abban az esetben, ha valaki lóháton vagy

pedig járóművön iparkodik a csendőr elől

menekülni, a szökés megakadályozására l1'anyuló

lövést mindenekelőtt az állatokra kell

irányítani.

261. (345. pont.) Mikor van valamely vizi

.iárómű "partunkon vagy annak közelében?"

"Partunkon 'uagy annak közelében" van az

a. vizi járómű, amelyik a saját partunkon már

kIkötött vagy kikötni szándékozik, illetőleg a

kikötési szándékától a csendőr megjelenése

miatt eláll, a vizi járóművet a parttól eltereli

és a csendőrnek fegyverhasználattal fenyegető

kétszeri felhívása dacára oda visszatérni

vagy kikötni nem hajlandó.

262. (345. pont.) Mikor tekint.iük gyanúsnak

a vizi .iáróműveken közlekedő egyéneket?

"Gyanús"-ak azok a vizi járóműveken köz-I

lekedő egyének, akiket csempészettel alaposan

gyanusítani lehet. Nem tartoznak a gyanúö

vizi járóművek közé a személy- és teher­

szállítÓ' hajók.

263. (345. pont.) A kétszeri fenyegető felhívásnak

hogyan kell történnie?

A "kétszeri fenyegető felhívás"-nak először

magyarul, másodszor pedig a vidéken beszélt

nyelven és olyan hangosan kell történnie hogy

Hzt a vizi járóműveken közlekedők tényleg

85

I


meg is hallhassák. A felhívást szükség eseté­

I ben karjelekkel kell kísérni.

264. (345. pont.) A fegyvert ezekben az

esetekben mikor szabad használni?

A fegyvert ezekben az esetekben csak

akkor szabad használni, ha a csendőr meggyőződött

arról, hogy az illetők a felhívást

tényleg meg is értették, amire többek között

abból lehet következtetni, hogy a felhívásra

menekülni igyekeznek.

265. (345. pont.) Egyenkint menekülő vizi

járómű ellen mikor lehet még fegyve'rt használni?

"Egyenkint" menekülő vizi járómű ellen

akkor is fegyvert lehet használni, ha a többi

járómű a felhívásnak eleget tett.

266. (349. pont.) Mit nevezünk megelőző

szolgálatnak?

Mindama szolgálati ténykedések összeségét,

melyeknek célja a büntetendő cselekmények

elkövetésének meggátlása, "megelőző"

(preventiv) szolgálatnak nevezzük.

267. (350. pont.) A járő1'nek a kiizségeket

hogyan és mikor kell leportyáznia?

A megelőző szolgálat eredményességének

biztosítása végett a fősúlyt a községek és

lakott helyek, valamint az utak sűrű és alapos

portyázására kell helyezni, emellett azonban

nem szabad elhanyagoIni a községeken vagy

lakott helyeken kívül eső olyan területek portyázását

-sem, ahol emberek ritkábban járnak

vagy tartózkodnak. Községek portyázásánál

- kivéve, ha csupán a község egyik részének

leportyázását írták elő - a csendőrnek lehe­

Wen a község valamennyi utcáját be kell járnia

és azokban több egyénnel érintkeznie,

hogy tőlük a megelőző szolgálat eredményes

ieljesí téséhez szü kséges adato kat szerezhf'ssen.

A községeket és a lakott helyeket mindig a

pihenő megkezdse ('lőtt kell leportyázni.

86

268. (351 . pont.) A közbiztonsági szolgálat

eredményes elláthatása mit kóvetel a csendőrtől?

Mit értünk helyi ismeret alatt?

A közbiztonsági szolgálat különösen pedig

ct megelőző szolgálat eredményes elláthatása

azt követeli, hogy a csendőr azon a területen,

amelyen szolgálatot teljesít, minél alaposabb

és kiterjedtebb helyi és személyi ismerettel

rendelkezzék.

Helyi ismeret alatt azt kell érteni, hogy a

esendőr az örskörletét és lehetően a szomszédos

örskörletek határos területét is minden

-részletében és olyan alaposan ismerje, hogy

e területeknek bármely pontjáról bármely

pontjára mind nappal, mind éjjel II legrövi­

debb úton és biztosan el tudjon jutni. A helyi

ismeretekhez tartozik az is, hogy a csendőr az

említett terület terepviszonyait, tel'epfödözetét,

közlekedési lehetőségf'it, összes lakott és

lakatlan tereptál'gyait, búvóhelyül alkalmas

tereprészeit, gazdasági és ipari üzemeit, ezek

építkezési berendezését és végül az egyes köz­

ségek belső tagozását részletese n ismerje.

269. (352. pont.) Mit értünk személyi isnw-

1'et alatt?

A személyi ismeret abban áll, hogy a

csendőr a közbiztonságra vagy az állam biz-

I tonságára veszélyes vagy gyanus egyéneket

ismerje, életviszonyaikl'ól, összeköttetéseikről

és tevékenységükről stb. állandóan tájékozva

legyen.

Ilyenek főképen a rovott előéletű, a rend­

őri felügyelet alatt álló, a szokásos bűntettes

és a gyanús egyének.

270. (352. pont.) Kit értiink 1'OVOtt előéletü,

rendőri felügyelet alatt álló, szokásos bűn­

tettes és gyanus egyén alatt?

"Rovott előéletű" alatt itt azt az egyént

kell érteni, aki bűntett miatt szabadságvesz­

tés biintetéssel büntetve volt és utolsó bünte­

tésének kiállása óta tíz év még nem telt el

87


"Rendőri felügyelet" alatt állanak a fel­

tételesen szabadságolt elítéltek és azok az

egyének, akiket azért, mert a közbiztonságra

veszélyesek, a rendőri hatóság határozott vagy

határozatlan időre rendőri felügyelet alá

helyezett és akiknek felügyeletére a hatóság

az örsöt felhív ta.

"Szokásos bűntettes" az, aki bűntett vagy

vétség miatt három vagy több ízben szabadságvesztéssei

büntetve volt és megjavulása

erkölcsi romlottságának nagy foka miatt, vagy

pe.dig azért, mert a bünözést szokásszerűen

üzi, nem valószínű.

"Gyanús egyén" az, akit életmódjánál

személyes tulajdonságainál, környezeténél,

összeköttetéseinél vagy más feltünő körülményeknél

fogva az az alapos gyanú terhel, hogy

a bűntetteket vagy szabadságvesztéssel büntetendő

vétségeket és kihágás okat szokott elkövetni,

de erre nézve még perrendszerű bizonyítékok

nem állanak rendelkezésre.

271. (357. pont.) Mit értünk megfigyelés

alatt s mi annak a célja?

Megfigyelés alatt valamely egyén magatartásának,

cselekedeteinek, életmódjának,

keresetforrásának stb., továbbá valamely lap ­

pmgó mozgalomnak vagy készülődő eseménynek

hosszabb időn át való figyelemmel kisérését

értjük. A megfigyelés célja az, hogy

büntetendő cselekmények elkövetése idejekorán

meggátoltassék, továbbá, hogy a már

elkövetett büntetendő cselekmények kiderítéséhez

szükséges adatokat és bizonyítékokat

könnyehen és biztosabban lehessen megszereznl.

272. (359. pont.) A nyomozás eredményessége

érdekében mivel rendelkezzék a csendőr?

Mind a megfigyelés, mind . a nyomozás

eredményessége szempontjából elengedhetetlenül

szükséges, hogy minden csendőr néhány

besúgóval rendelkezzék, akik a csendőrnek

88

mind a közvetlen megfigyelésben, mind az

értesülések és adatok beszerzésében segítségére

vannak.

273. (359. pont.) Besúgókul kik alkalmasak?

Besúgókul rendszerint azok az egyének a

legalkalmasabbak, akik hivatásuknál vagy

foglalkozásuknál fogva sok emberrel érintkeznek,

sokat járnak-kelnek és alapos helyi és

személyi ismerettel rendelkeznek. Ilyen egyé

nek lehetnek: vendéglői, korcsmai vagy szállodai

alkalmazottak, fodrászok, bérkocsisok,

éjjeli őrök, bábák stb., továbbá olyan egyé­

nek, akik ismereteiknél és megbízhatóságuk-.

nál fogva egyes esetekben a csendőrségnek

segí tségére lehetnek: vas ú ti alkalmazottak,

levélhordók, térmesterek, megjavult gonosz­

tevők stb.

274. (360. pont.) Milyen legyen a besúgókkal

való érintkezés?

A besúgókkal való érintkezésnek fe1tünés

nélkül kell történnie.

Tekintettel arra, hogy kevésbbé jóhírben

álló egyéneknek besúgók gyanánt való alkal­

mazását sokszor nem lehet elkerülni, az ilyen

egyénekkel való érintkezésben a csendőrnek

kü · lönös elővigyázatot kell tanusítania. Kmö­

nösen ügyelni kell arra, hogy a bizalmas érint­

kEzés a szolgálat érdeke által megkívánt ha­

tárt túl ne lépje és minden összeköttetést azonnal

meg kell szakítani, mihelyt az tapasztal­

tatnék, hogy a besúgó megbizatásával visszaél,

vagy szolgálatai fejében saját magával szem­

ben elnézésre számít.

275. (360. pont.) A besúgót mikor szabad

megnevezni?

A besúgót feljelentésekben vagy szolgálati

jelEmtésekben csak akkor szabad megnevezni,

ha ebbe beleegyezett, ebben az esetben is azonban

nem mint besúgót, hanem mint tanut kell

bejelenteni.

89


276. (361. pont.) Korcsmákat, leuujokat

ellenőrzi-e a csendőr?

A korcsmákat, lebujokat és azokat a nyilvános

vagy a közönségnek nyitva álló helyisÉgeket,

amelyekben a közbiztonságra veszélyes

egyének szoktak tartózkodni, a járőr mindig

keresse fel. Az ott talált s bármely okból

gyanus egyéneket személyazonosságuk, foglalkozásuk

és az illető községben való tartózkodásuk

célját illetően igazolásra kell felhívni.

Feltünően költekező gyanus egyénekre különös

figyelmet kell fordítani.

277. (362. pont.) Hogyan történik a zárórák

ellenŐ1-zése?

A hatóság álta l megállapított zárórák betartását

a járőrnek ellenőriznie kell. E célból

éJzonban a korcsmába, vendéglőbe stb. belépnie

nem szabad, hanem a vendégek eltávolítására

és a helyiség bezárására a kiszólított

tulajdonost kell felhívni.

Ha a vendégek a tulajdonos felszólítására

cl helyiséget el nem hagyják, neveiket a járőr

a tulajdonostól tudja meg és őket jelentse fel.

Csupán a záróra túlhágása miatt a vendégekkel

szem ben fellépni nem szabad .

278. (365. pont.) Milyen cigányokat kell

a csendőrnek megfigyelnie?

A cigány telepek portyázása alkalmáva l

meg kell figyelni az állandó vagy rendes foglalkozással

nem bíró cigányokat, továbbá azo ­

kat, akikről indokolta n feltehető, hogy házukban

kóborló vagy nyomozott cigányok szoktak

elrejtőzni vagy megfordulni.

Különös figyelmet kell fordítalli a kóborcigányokra.

A csendőr ismerje meg azokat a

helyeket, ahol ezek rendszerint tanyázni és

azokat az útvonalakat, amelyeken átvonuIni

szoktak.

279. (365. pont.) KóboTcigánykamvánnal

szemben hogyan kell fellépni?

Ha a járőr kóborcigánykaravánnal szem-

90

ben fellép, puskáját vegye lövésre kész hely­

zetbe, mert a megtámadt:'ltás veszélyének a

cigányok részéről mindig ki lehet téve. A cigányokat

ezért magához közel soha se engedjel

még a gyermekeket sem. Különösen ügyellll

kell arra, hogy közülilk senki el ne osonhasson.

Igyekezzék a cigánykaraván tagjainak

személyazonosságát leheiően megállapítani,

kutassa át a holmijukat, hogy nincsenek-e

náluk büntetendő cselekményből eredő tárgyak

vagy támadásra alkalmas eszközök.

280. (365. pont.) Cigánykaraván kísérése

hogyan történik?

Cigánykaraván kísérése olyan módon tör­

ténik, hogy a kocsikon csupán .. agok! etegek

és gyermekek maradnak, a tobbl Clgany az

utolsó kocsi után gyalog megy. A járőr egyik

tagja a legelső kocsin helyezkedik el, míg a

járőr többi tagja a karavánt oldalt és hátul

közrefogva gyalog (lóháton) kiséri.

281. (366. pont.) Kóborcigányokkal szem­

ben . minő elővigyázati intézkedések szüksége­

sek? Mit kell tenni az örskörletben megjelent

kóborcigányokkal?

A kóborcigányokkal szemben minden szük­

ségesnek vagy célszerűnek látszó elővigyáz 3; ti

intézkedés jogosult. KilJönösen meg kell tIl­

tani, hogy a karaván tagjai egymás között

cigány nyelven beszéljenek.

A kóborcigányokat egy örskörletben sem

szabad megtűrni, ezért őket, ha terhükre bűn­

cselekmény nem yolt megá}lapítható, . ille.őségi

helyükre v,alo , tolonols, ha pdlg , kul­

földiek az orszagbol valo kItoloncolas vegett

il legkÖzelebbi közigazgatási hatósághoz min­

dig be kell kís€rni.

282. (370. pont.) Vásárügyeleti .iárőröknek

Ill i a feladata?

V ásárügJeleti járőrök a vásár előtt és

a vásár utan az odavezető útvonalakat por-

91

I


I

tyázzák le és az azokon köy;lekedő embereket

a közbiztonság szempontjából figyeljék meg.

Figyelmet kell fordítani arra is, hogy cl

vásárra felhajtott állatok csakis a hatóság

által kijelölt utakon szállíttassanak, illetőleg

hajtassanak ; ellenőrizni kell azt is, hogy a

marhalevelek szabályszerűek-e, azokon a vészmentes

helyről való szállítás igazolva van-e,

az állatok azonosak-e a marhalevélbe bejegyzettekkel

és hogy az irányítást megtartották-e.

A vásár egész területére állandó portyázással

kell felügyelni és törekedni kell arra,

hogy az ilyenkor előfordulni szokott verekedések,

csalások, lopások és zsebtolvajlások

megakadályoztassanak.

Idegen illetőségű közismert rovottmultú

egyéneket, különösen pedig az ismert vásári

tolvajokat, akik megjelenésüket kellően indo­

kolni nem tudják, a vásár területéről való ki-

utasítás végett a községi előljál'ósághoz elő

kell vezetni.

283. (371. pont.) Nyilvános mulatságon hol

nem tartózkodhat a csendőr?

Nyilvános mulatságok alkalmával a járőr

a tánchelyiségben, továbbá olyan helyiségekben,

ahol italt mérnek vagy fogyasztanak,

nem tartózkodhatik, hanem lehetően a közlben

időzzék. Tartózkodási helyét azon ban a

rendezőséggel közölnie kelL

284. (371. pont.) Mit kell tennie, ha vala·mely

mulatságon rendzavarás fordul elő?

Ha valamely nyilvános mulatságon nagyobb

mértékű rendzavarás (verekedés) fOl:.

dul elő, a mulatságot azonnal fel kell oszlatm.

Olyan községekben, ahol nyilvános mulatságokon

a verekedések gyakoriak, a mulatFlá­

. goknak egy bizonyos időre való betiltása végett

az örsparancsnok a közigazgatási hatósághoz

javaslatot tehet.

285. (372_ pont.) A mozgófényképüzemek

ellenőrzésének mikre kell kiterjednie?

92

Az ellenöl'zésnek a következőkre kell ki­

terjednie:

a) van-e a mozgófényképüzemi engedélyesnek

a belügyminiszter által kiállított mutatványengedélye

;

b) a bemutatni szándékolt mozgókép et az

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyezte-e;

c) a bizottság által csak 16 évesnél idősebb

egyének részére engedélyezett mozgófényképek

előadását nem látogat ják-e 16 évesnél fiata­

labb egyének;

d) nincs-e a mozgófényképüzemnél 18 éves­

nél fiatalabb alkalmazott;

e) a hatóság által előírt tűzbizton , ág , i és

közegészségi óvóintézked . seket _ az " eloadasok

alatt és közben megtartJak-e, Illetoleg meg­

tették-e.

286. (272. pont.) Mozgófényképüzem ellen- o

őrzésénél lehet-e külön ülőhelyet lefoglalm

vagy díjazást elfogadni?

A mozgófény képüzemek ellenőrzése címén

a csendőrség részére külön állandó ülőhelyet

lefoglalni vagy igénybe venni tilos.

A mozgófényképüzemek ellenőrzéséért dí­

jazást senkitől semmiféle címen nem szabad

elfogadni.

287. (373. pont.) Ipar- és munkástelepek

ellenőrzése minő kötelességeket t-Ó a csendőrre?

Az örskörlethez tartozó gyárakban, bá­

nyákban és munkástelepeken a csendőrnek

alapos és kiterjedt helyi és személyi ismeret­

te] kell rendelkeznie.

Ismerje a gyrak és bán á fekvsét, l;1zo­

nak helyiségeit es berend_ezeseIt, a tIsztsel? ­

és munkástelepeket annyira, hogy ott szukseg

esetében megjelen ve, gyorsan és biztosan tájékozódhassék.

Emellett tartsa kötelességének a munká-

80k kiléte flől állandóan érdeklődni, mely

93


feladatá ? ak a legjob,ban akkor felelhet meg,

ha a gyar- vagy a banyatlepen a munkások­

ról, vezetet előegyst megtekinti, az ábban

?llott valtozasokrol tudomást szerez s az

uJonnan felvett munkások előélete után a

tudakozó ívek felhasználásával a puhatolást

megejti.

" Győződjék mg ilyen,kr


tási (állami rendőrségi) hatóságnak haladéktalanul

jelentést kell tenni.

290. (379. pont.)

ellenőrzi a csendőr?

A vadászatot hogyan

Vadászó egyéneket a csendőr vadászjegyük

előmutatására felszólítan köteles.

Hivatalos hajtóvadászatra meghIvottak a

vadászatban résztvehetnek anélkül, hogy

vadászjeggyel kellene elltv lenniö, eze

tehát nem kötelesek vadaszJeggyel 19azolm

magukat: ,Kör- s ?ajtóadászatoknál ör

vagy haJtas befeJezese után kell az ellenorzest

gyakorolni. , .

Az ellenőrzésnél figyelmet kell fordliJam

arra, hogy a vadász a vadászjegyen feltüntetett

névvel és fényképpel azonos legye?-.

Azt aki vadászjegyét felmutatm nem

tudja agy nem akarja, továbbá, aki bármilyen

vadászati vagy jövedéki kihágást követett e,

a vadászat abbanhagyására kell felszólítam.

Ha az ilyen egyén ismeretlen és kilétét igazolni

nem tudja vagy nem akarja, személyazonosságának

megállapítása vég ,tt a leközelebbi

olyan lakott helyre kell elovezetm, ahol

őt igazolhatják. ,

, " ' . ,

.

Azt, aki engedly nelkul masna,k ter,uleten

vadászik, orvvadasznak kell tekmtem. Az

orvvadászoktól, továbbá a vadászjeggyel nem

rendelkezőktől és azoktól, akik tiltott időben

vagy tiltott vdr va , dászn:;tk, a vdszfegyvert

- ez utO'bbla:knal tekmtet nelkul arra,

hogy vadászjeggyel bírnak-e vagy sem - őrizetbe

kell venni és a közigazgatási hatóságnak

az esetleg elejtett vadat pedig a községi

előljáróságnak kell átadni.

l

291. (380. pont.) Az ol'vvadászokat hogyan

kell megközelíteni?

Az orvvadászokat mindenkor nagy óvatossággal

kell megközelítni, , zért a járőr ai,

ha a terepviszonyok, llletoleg a terepfodoet

ezt lehetövé teszi, lehetöen fedezve és egymas­

I tól nagyobb térközben közeledjenek feléjük.

96

292, (381. punt.) Hogyan ellenőrzi a

esendő?' a halászatot?

Halászó egyének ellenőrzése úgy történik,

nunt a vadászoké.

Vonóhálóval történő halászatnál a háló ki­

vonását be kell várni. Orvhalászoknál a halá­

::izati eszközöket, valamint mindenkitől az

olyan halászati eszközöket, amelyek a törvény

által előírt követelményeknek meg nem felel­

nek, őrizethe kell venni.

293. (382. pont.) A vaslítállomáson szolgálatot

teljesítő csendőrnek mi a kötelessége?

A vasútállomáson szolgálatot teljesítő

csendőr az állomás egész területén állandóan

portyázni, a vasúti munkásokat, alkalmazottakat,

ratárakat, a berakásra váró vagy kirakott

árukat megfigyelni köteles.

A vonat érkezése előtt és után az egyes

utasokat és az állomáson egyébként meg­

forduló közönséget szemügyre kell venni.

E célból a járőr az éttermek ben és váró ter­

rnekben is nézzen körül, de ezekben a helyi­

ségekben indok nélkül hOE'szasabban tartóz­

kodnia vagy leülnie nem szabad. Egyébként

il vonat megérkezésétől elindulásáig annak

hosszában kell portyáznül, hogy a ki- és he­

s;>;álló kö;>;önséget, It postai és vasúti szállítmá­

nyok ki- és berakását figyelemmel kísérhesse.

Ha azonban az állomáson nagyobb ember­

tömeg van, vagy ha a körülményekhez képest

eélszel'űnk mutatkozik, foglaljon a csendőr

alkalmas helyen figyelő állást és ezt a helyét

többször változtm;sa, hogy mindent könnyen

megfigyelhessen.

, A szolgálatban álló vasúti személyzetet

zolgálatában és az üzleti szabályok megtal'­

tása körül támogatni kell és személyüket min­

den támadás vagy erőszakoskodás ellen meg

kell védeni.

• Szükség esetében meg van engedve, hogy

a csendőr a vonaton levő utasok szemügyre

vétele ('éljáhól II k,iilönhö;>;ő koC'sios;>;tályokat

1'1'óh,'csenc1ől'iik IUllkölI\"\'(', 7 7


J:

l

bejárja, emiatt azonban y 0 !la t eindLllá:"iít

késleltetni nem za bad. \ as uÜ lopasok . meg

.gátlására különös gondot keH fordítan l.

294. (386. pont.) Bűnvádi ügyben bírói eljárás

mi alapon és ki ellen indítható, a vádat

ki képviseli?

Bűnvádi ügyben bírói eljárás csak a törvény

értelmében vád alapján s csak a lln

indítható, akit bűntett, vétség vagy kIhagas

nyomatékos gyanuja terhel.

A vádat rendszerint a kir. ügyészség kép­

viseli. Magánvádl'a üldözendő vétség és ki­

hágás esetében a vádat elsősorban és rend­

I szerint a sértett képviseli.

295. (386. pont.) Bűnvádi eljárás meg inditásánál

cl minősítésre mi ú-ánYCldó?

I

A bűnvádi eljárás megindításánál a bűn­

cselekménynek 11 büntető törvényekben mef?­

állapított minősítése irán)'adó. A , zokat 11 o­

riilményeket, amelyek kovetkezteben a bun­

tettet az 1878. évi V. t.-c. 92. §-a alapján vét­

séggé kell átváltoztatni, csak az iélet hozás­

nál veszik tekintetbe, ezek lehat a csendol'

jogait és kötelességeit nem befolyásolják.

Amennyiben a bűnvádi eljárásra vonatkozo

valamely rendelkezésnek a tettesre való alkalmazása

. a büntető törvényekben a bűncselek

ményre megállapított büntetés nemétől va y

lartamától van függővé téyC', ez a rendelkezes

a bűncselekmény kisérletével vagy a rész.es-

séO'O'el terheltekre is kiterjed. Ugyanez áll a

jefe utasításban foglalt rendelkezésekre is.

J 296. (386. pont.) Sürgős nyomozati cselek-

ményeket vasáTnapon és ünn , en r: pon kell-c

Plrendelni? Mikor lehet a hatandot meghosz- .

szabbítani és melyik napot nem kell a hatáT­

időbe beszárriítClni?

II

Sürgős

és foganatosítani.

nyomozati

c::>elennényeket vasár

.

napokon és ünnepnapokon IS el kell rendelm

9R

,

. ,/\. bűnvádi eljárásban megállapított határldoket

csak olyan esetekben lehet meghosszabbítani,

amikor ez kifejezetten meg van engedve.

Nem kell beszámítani a határidőhe azt


J

I

299. (387. pont.) "Katonai" és "fegyve1"(>s

erő" kifejezések alatt mit kell értem?

A katonai szó a m. kir. honvédségre, vala­

mint a katonailag szervezett közbiztonsági

testületekre vonatkozik.

Fegyveres erő alatt a m. kir. honvédséget

kell érteni.

300. (392. pont.) Mit értünk bűnügyi nyo­

I mozás alatt? Büntetendő cselekmények gyanúja

nélkül mit kell kipthatolni'?

Bűnügyi nyomozás alatt azoknak az adatoknak

kipuhatolását és megállapítását kell

érteni, amelyek valamely büntetendő cselekmény

esetében a vád emelése vagy nem emelése

kérdésében a vádló tájékozására szükségesek.

Ezek az ada tok a következők :

a) követtek-e el büntetendő cselekményt

(bűntett, vétség, kihágás) vagy sem j

b) ha büntetendő cselekményt követtek el,

azzal kit vagy kiket lehet gyanusítani (tettesek

és részesek) j

c) a büntetendő cselekményt mikor, hol,

nlÍképpen és (mind a vád, mind a védelem

szempontjából) minő körülmények között kö­

vették el j

d) melyek a mindezekre vonatkozó perrendszerű

bizonyító adatok.

Büntetendő cselekmény gyanuja nélkül is

ki kell puhatolni és meg kell állapítani az

olyan csJekmények, illetőleg események (balesetek,

eleII).i csapások stb.) körülményeit,

amelyek a rend és közbiztonság fenntartására

befolyással vannak.

Ezeknél a puhatolásoknál azt kell megállapítani,

hogy büntetőjogi felelősség terhel-e

valakit vagy sem. Ha igen, a szabályszerű

nyomozást le kell folytatni, ha nem, akkor a

nyomozást abba Kell hagyni.

301. (393. pont.) Nyomozás elrendelésére

ki jogosult?

100

A yomozást .1'el!-dszel'int a kir. ügyészség

l'n?el el, e a kIr. Járásbíróság és a főszolga­

bm? , (allamI r , ndőrségi hatóság) is elrendel­

heh es a "Csendorség saját kezdeményezéséből

1:-' megindíthatja.

!?ma ánvád eteiben a nyomozás elren­

delesere es megszuntetésére a rendőri hatósá O'

főnöke jogosult. b I

302. (394. pont.) A nyomozó cselekményeket

kik teljesítik'?

A bűnügyi nyomozó szolgálatban SZükSé-/

ges egyes nyomozó cselekményeket rendszerint

Cl, >endőri hatóságok és rendőri közegek telje- ,

SJhk.

303. (3.94. pont.) Melyek a 1'endőri hatóságok?

• Rendőri hatóságok:

I

a) a m. ir. állami rendőrkapitányságok

'

es kIrendel tsegek j

b) a főszolgabírák,

e) az a) alatt felsorolt hivatalok vezetői és

ö álló intézkedésre jogosított tagjai, úgyszinten

. b) la!t I?egjeö1t hatósági személyek­

nek . ön ll? mtézkedesekre jogosított helyet­

teseI, vegul

d) a községi előljáróságok.

304. (394. pont.) Kik a rendőri közegek?

Rendőri közegek :

a) a fentebb felsorolt hatóságok alárendelt

hivatalnokai (detektivek stb.) ,

b) az állami rendőrség őrszemélyzetének

tagjai,

e) a m. kir. csendőrségnek a csendőrörsökl'e

s különítIDényekre besztott legénysége, ide

ertve a szakaszparancsnokokat is

d) a községi előljáróság közegei.

305. (395. pont.) Községi előljáróság nyomozhat-e?

A községi előljáróságok rendőri hatósága

[l]att álló területen a nyomozásra vagy egyes

101

I


nyomozó cseleklllén. ek , tlje ísé,re, a csend­

,

őrség hivatott. A kozsegl elolJarosagok nyo­

mozást, illetőleg egyes nyomozó cselemények.et

csak akkor teljesíthetnek, ha erre őket a kU'.

ügyészség, a vizsgáló- vagy kiküldött bíró, il

kü·. járásbíróság vagy az illetékes főszolga­

bíró utasítja.

Saját kezdeményezéséből a községi el?ljáróság

bűnügyi nyomozást csak akkor telJesíthet,

ha vesz.ély van a késedelemben, a

csendőrség nincs jelen és annyi idő sincs,

hogy ez kellő időben értesíthető legyen, ilyen

esetben is azonban csak a halaszthatatlan

nyomoza ti cselekményeket foganatosíthat ja.

306. (395. pont.) Mi a községi elöljáróság

kötelessége, ha büntetendő cselekményt észlel?

Ha a községi előljáróság valamely ?üne- •

tendő cselekményt észlel vagy ha valaki nala

büntetendő cselekmény miatt feljelentést tesz

vagy hozzá magánindítványt nyujt be, akkor,

ha nincs veszély a késedelemben, köteles a fel­

jelentést az illetékes csendőrörssel vagy a lg­

közelebbi járőrrel közölni, illetőleg a magan­

indítványt annak átadni.

307. (395. pont.) Szabad-e a községi elől­

.iáróságnak ct csendőrség nyomozásába beleavatkoznia?

Ha a csendőrség akár felhívásra vagy

megkeresésre, akár saját kezdeményez.ésére

nyomozást teljesít, abba a községi előljáróság

nem avatkozhatik bele, köteles azonban a

csendőrséget a nyomozás lefolytatásában

támogatni.

308. (396. pont.) A csendőTség milyen területen

teljesít nyomozást?

A csendőrség ' rendszerint csak sa ' ját te1'i1letén

v€gez bűnügyi nyomozást. . .

A csendőrség működési teriiietén elkov­

tett bűncselekmények ügyében a nyomozas

lefolytatásáfa mindig az elkövtés hely szerint

i1letékes Örs hivatott és pedlg akkor IS, ha

1O:l

a tettest valamelyik más örs vagy az ,állami

rendőrség fogta eJ.

309. (396. pont.) Nyomozás közben mikor

..

van megengedve más örs vaqlj a rendőrség

területére lépni?

. A cőrég és az állami l:endőrség zer­

VI a .?nug''y. nyomozásokat a saját területü­

o ulon-kulon és egvmásiól függetlenül iel­

Jesllk. 1\zonban sem a csendől'f;ég, sem pedig

a ,z allamI rendőrég egyénei nincsenek kor­

lato.zva abban, hog:v tettenkapás esetében vagy

pedIg a saját területükön elkövetett bűncselek­

mények nyomozása közben, annak tovább­

folytatása vagy nyomoniildözés céljából egy­

más működési teriiletére lépjenek és ott nyo­

mozó C'selekményeket végezzenek.

310. (398. pont.) Mikor kell (( nyomozást

lz ivatalból megindítani? .

Hivatalból akkor kell megindítani a nyo­

mozást, ha a csendőrség feljelentés, előljáró

parancsnokságától nyert értesülés vagy saját

észlelete alapján olyan hűncselekményről sze­

rez tudomást, amely a törvény értelmében

nem tartozik a csak magáninditványra üldöz­

hető bűncselekmény€k közé.

811. (399. pont.) Milyen bűncselekménye­

ket lehet csak magánindítványm üldözni s a

bűnvádi eljárás megindítása kitől függ?

"Magánindítványra" csak azokat a bűn­

cselekményeket lehet üldözni, amelyeket a tör­

vény mint ilyeneket kifejezetten megjelöl.

MagánindítvánYl'a jogosult az a magánegyén,

akinek indítványától (Btk. 110. §.) a bűnvádi

eljárás megindítása függ.

.112. (399. pont.) Az indítványra jogosulttól

mit kell követelni?

Magánindítványra üldözendő bűne selek­

ményeknél az indítvány tételre jogosulttól

írá.sbeli ,,yilatkozat"-ot kell bekövetelni.

Ebhen fel h."€ll sorolni a panaszolt bűn-

1O


c.:ielekméllY re ' és a teite::;re, valamin t a

részesre vonatkozó adatokat és kifejezetten kl

kell jelenteni, hogy a magánindítványra jogo­

ult cl

bűnvádi eljárás megindítását kívánja.

Ezt a nyilatkozatot két tanu is írja alá. Ha ct

magánindítványra jogoult panaszát írá::;ball

adja be, külön nyilatkozat kiállítása felesleges.

.\.. nyilatkozatot vagy az írott panaszjelentést

Ll eljelentéshez kell csatolni.

313. (399. pont.) Magánindítványra megindult

nyomozást mikor kell abbanhagyni?

Ha a magánindítványra jogosult kijelenti,

hogy a bűnvádi eljárás megindítását vagy II

gyanusított megbiintetését nem kívánja vagy

ha már megtett indítványát visszavonja, fel­

téve, hogy a magán indítvány vissza vonását cl

törvény megengedi, a nyomozást teljesíteni

nem kell, a már megkezdett nyomozást abban

kell hagyni. Ilyen esetben a magánindítvány

visszavonását a nyilatkozatl'a vagy az írá,,­

beli feljelentésre fel kell jegyezni s a magán­

indítványra jogosulttal alá kell iratni.

314. (400. pont.) Főmagánvádra üldözendiJ

bűncselekmény esetében mi a csendőrség eljárása?

A "főmagánvádra üldözendő" bűncselekmények

esetében a csendőrség eljárása a

következő:

l. ha a panaszos a kir. járásbíróság szék­

helyén lakik, őt panaszával fl kir. járásbll'ó­

sághoz kell utasítani;

2. ha a panaszos cl kir. jál'ásbídl.:iág szék­

helyén kívül lakik, panaszát át kell venni és

a bűncselekmény tényálladékát, továbbá a

pa naszosnak és a gyanusítottnak, valamint

mindkettőjük tanuinak nevét és lakását az

illetékes kir. járásbíróságnak, az állami rend­

őrség hatósági területén az állami rendőrségi

hatóságnak be kell jelenteni.

A csendőrség ilyen esetekben csak akkor

nyomoz, ha a tettes vagy a tanuk ismeretle-

104

ek, ha ez a tényáll{ts tisztázása vagy a hűn­

Jelek meg zerzée végett szükséges s végül, ha

a cselekmeny hIvatalból üldözendő bííncselek­

ménnyel áll összefüggésben.

• 315

: (02 .. p nt.) Testi sértések nyonwzásá-

)/al m'tno eZJarast kell követni?

. Testi sér!éen , él a csendőr II sél'tettet hí vj a

"

fel, hogy seruleserol orvosi látleletet szerez­

zen be. Súlyos testi sértések esetében ha a

sértett orvosi bizonyítványt nem adit be ,

a?; csendőr őt közvetlenül vagy a községi

d lJarosg , k . özbejöttével községi-, kö]'- vagy

mas hatosagI orvossal vizsgáltassa meg. Az

így kiállított bizonyítványra az orvos vezesse

rá, hogy azt a csendőr kérésére adta ki és

hogy a saját díja és költsége fejében mennyit

,;zámít fel .

Ha a csendőr sem hatósági, sem magánorvostól

bizonyítványt szerezni nem tudott,

vagy ha a sértett - könnyű sérülés esetében

- orvosi bizonyítványt szerezni nem haj­

landó, akkor a csendőr jelentésében saját ész­

leletét, valamint II gyógyulás tartamára vona t­

kozó saját véleményét jelentse.

316. (403. pont.) Vagyon elleni bűncselek-

1'YI: . ények!"él a kár nagyságát hogyan r-cll feltuntetm?

Vagyon elleni bűncselekményeknél az oko­

zott kár nagyságát általában a sértett bemon­

elása szerint kell feltüntetni. Ha azonban il

:"értett által hemondott összeget 11 csendőr

bármi okból túlzottnak tartja, erre yonatkozó

indokolt véleményét is jelentse.

317. (415. pont.) Mi a nyomozó csenrlö}'

célja és felada ta? .

A nyomozó csendőr célja a való tények felderítése,

ezt pedig csakis teljes pártatlansággal

érheti el. Egyedüli feladatának tehát azt

tekintse, hogy a való tényállást minden oldal­

ról, ennélfogva (\ gyanusított védelme érdeké­

hen is, az igazsághoz hi ven felderítse. A gya-

105

.


nusíiott ártatlansága vagy bűnösségének

enyhébb foka mellett szóló körülményeket

épen olyan lelkiismeretes gondossággal kell

kideríteni, mint a terhelő és súlyosbító köriil­

ményeket és bizonyítékokat

318. (416. pont.) A nyomozás során milyen

adatok megállapításám kell törekedni?

A nyomozás során azoknak az adatok nak

megállapítására kell törekedni, amelyekre Ll

kir. ö.gyészségnek a vád emelése céljából szüksége

van. Meg kell állapítani ezért azt is,

hogy az elkövetett bűncselekmény és annak

kísérő köri:ilményei kimerítik-e mindazokat a

tényálladéki elemeket, amelyeket a törvény

:'izövege a kérdéses bűncselekmény minősítése

szempontjából előír. A bűncselekménynek

lényegtelen és a vádemelést nem befolyásoló

részleteibe való szükségtelen behatolást keri:ilni

kell, mert ez az áttekintést csak meg­

nehezíti, 11 csendőrnek pedig fölösleges megterhelést

okoz.

319. (417. pont.) Minden közbiztonsági szolgálatot

teljesítő csendőr milyen előjegyzést

köteles vezetni?

Minden közruztonsági szolgálatot teljesítő

csendőr a "Csendőrségi Ügyviteli Szabályzat"

II. Részében előírt mintájú "Tevékenységi

napló"-t vezet, melybe az általa nyomozott

összes bűneseteket - tekintet nélkül arra,

hogy azokat kiderítette-e vagy sem -' bejegyzi.

A tevékenységi napló helyes vezetéséért

a csendőrön kívül az örsparancsnok ü;

felelős.

320. (418. pont.) Helyszíni szemlének mi a

célja s hogy kell azt megejteni?!

A helyszíni szemle célja annak megállapítása,

hogy a bűncselekmény t hol, hogyan és

minő körülmények között követték el, továbbá,

, hogy a bűncselekmény színhelyén és annak

közelében talált nyomok és bűnjelek a nyomo-

7..á során való felhasználás céljából frl frclez-

106

tessenrk és bizio:,;íttasallak. A helyszíni szem

lét él legnagyobb alapossággal és apl'ólkosságig

menő részletességgel kell megtartal1l, mert

sokszor a legjelentéktelenebb nyomok vagy

tárgyak is döntő befolyással lehetnek a nyo­

mozás későbbi menetére és eredményére.

A helyszíni szemlét lehetően mindig ké.t

bizalmi egyén jelenlétében kell megejtem.

Fontosabb körülményekre a bizalmi egyének

figyeimét kiilön is fel kell hívni.

321. (419. pont.) A helyszín megőrzésénél

mire tÖl'ekedjék a csendőr?

A csendőr mindenekelőtt arr

törekedjk, I

hogy a helyszínt, ameddig le:seges, a tal . ali.

állapotban változatlanul mgonzze. :tJgyelJ:n

tehát arra, hogy azon lehetoen emmIt e v!ll­

toztasson továbbá, hogy sl'm o, sem Illetek­

telen egyének, kíváncsiak és bámészkodók .. a

helyszínt össze nl' tapossák. Ha gyanu merul

fel arra, hogy a helyszínen a bűncselekmény­

nyl'l össze nem függő később okozott nyomok

vagy változtatások vanna, ezeket még a

helyszíni szemll' hzdete elott meg ken allapítani,

hogy azok később a csendőrt vagy a

ha tóságot félre ne vezessék.

Ha elkerülhetetlenül szükséges, hogy a

csendőr a helyszínre rálépjen vagy egyes tárfY"vakat

megmozgasson, valamint ha a talált

yomoknak vagy állapotnak változatlan meg­

hagyása nem lehesége, a helysz,ínt y ázla­

szerűen le kell raJzolm vagy lefenykepezm,

a csendőr lábnyomát pedig megjelölni.

822. (422. pont.) Ha a csendőr hullát talál

(.


I

vagy a kirendelt haió::;ági :személyek a c:sendől'

eltávozásához hozzájárultak.

Ha különös okok vagy körülmények :l

hulláa,k vagy a bűnjeleknek a helyszínen

hagyasat e , etegenné teszik (pl. vasúti vágá­

nyokon, ego hazl?an, forgalmas útvonalon),

vagy ha a helyszmen hagyás nem szükséges

pJ. vízből fogták ki), a hullát, illetőleg a bűn­

Jel , ek:t 3: legközelebbi községbe úgy kell be­

sza!htam, hogy azokon sériilések vagy vál -

tozasok ne keletkezhessenek é..; gondoskodni

kell arról, hogy a hatóság megérkezéséig vál­

tozatlanul megőriztessenek.

323. (423. pont.) H a a csendőr hullát talál '

kinek tesz jelentést?

I Ha a csendőr hullát talál, erről az örsparancsnokságnak

távbeszélőn távil'attal

,-agy küldönc útján jelentést tez mivel azt

cf,ak a kir. ilgyészség engedélyével szabad el ­

temetnL A jelentésben fel kell említeni a

halál ismert vagy valószínű okát és azt ' hoO'y b.

[Iz elhalt kiléte ismeretes-e.

I

. 324. (425. pont.) Helyszíni szemle utá'lI

kzket kell a csendőrnek kipuhatolnia é8 ki­

kérdeznie?

A helyszíni szemle megejtése után a

csendrnek első, sorbn azokat az egyéneket

kell kipuhatolma, akIk í1 cselekmény szemtanui

volta k vagy akik a helyszínen a bűr.cselekmény

nyomai t legelőször felfedeztélL

Ki kell kérdezni - tQvábbá mindazokat

aülne'k i'érd , ezését az általuk hizonyítani

k vant korlllmenyek megjelölése mellett II

sert . ett vagy II g'Janusított kéri, feltéve', hogy

az Ilyen tanu klkérdf'zését H tényállás teljes

és pártatlan felderítése érdekéhen maga !1

csendőr is sziikségf'snek látja.

325. (425. pont.) Hogyan és hol kell a sér-

tettet és a ta111.l,kat kikérdezni?

' 1-Iindegyik sértettet és tanut külön-killön,

ket megbízh;üó és érd\ktelf'n felnőtt bizalmi

10H

egyén jelenlétében kell kikérdezni. A csendőr

a bizalmi egyéneket a kikérdezés megkezése

előtt figyelmeztesse, hogy mind arra, amI el

fog hangzani, jól figyeljenek és azt maguknk I

jól jegyezzék meg, hogy a bíróság előtt IS

tanuskodhassanak arról, hogy a kikérdezettek

a csendőrnek mit adtak elö. A sértettpt és a

feljelentőt bárhol ki lehet kérdezni. A tanukat

a csendőr rendszerint lakásukon vagy munkahelyükön

keresse fel. Ha ez nem lehetséges

(pl. a csendőr őrizetében levő foglyok vagy a

kikérdezendő tanuk nagy száma vagy egy­

mástól igen távol eső lakása miatt), a tanukat

a községi elöljáróság által a községhzr el

megidéztetni. Ha a t.anu erre a hatosagl lde­

zésre meg nem jelenik, a csendőr az ille!ő elő­

vezetésére a községi előljáróságot kérJe fel,

amely elővezetéshez szükség esetében kar­

hatalmi segélyt nyujthat.

326. (426. pont.) Sértetteket, tanukat és

gyanusítottakat szabad-e szembesíteni?

Sértetteket, tanukat és gyanusítottakat kizáróan

felismeré..q és a személyazonosság megállapítása

céljából szabad egymással szembesíteni.

Kettőnél több egyént egyszerre egymással

szembesíteni nem szabad. A tanuságtétel

alól mentes hozzátartozók, még ha önként

tanuskodtak is, a gyanúsítottal nem

szembesítbetők, hacsak azt maga a gyanúsított

nem kívánja.

327. (427. pont.) A kikérdezés megkezdése

eZőtt a csendőr mire hívja fel a tanut és mire

nézve kérdezze ki?

A kikérdezés megkezdése előtt a csendőr

a tanut hívja fe] arra, hogy legjobb tudomása

és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot

adja elő és hogy abból, amiről a bűncselekménnyel

kapcsolatban tudomása van,

semmit el ne hallgasson. Ezután kérdezze meg

a tanutól nevét, születési évét, szülő- és lakóhelyét

(pontos lakáscímét) , családi állapotát,

vallását foglalkozását, a gyanúsitotthoz1 V


Jamint az ügyben l'gyébkéni érdekelteZ

vló visz nyát és azt, hogy a bűncselekm' y

kovetkezteben nem szenvedett-e kárt agy

hátrányt.

Ezek után a tanut a bűncselekményre vo'

natkozóan részletesen kérdezze ki.

, 328. (428. pont.) Twnuk gyanánt kiket nem

szabad kikérdezni?

Tanuk gyanánt nem szabad kikérdezni:

a) a lelkészt arra nézve, amit vele a gyó,

násban vagy egyébként a titoktartás egyházi

kötelessége alatt közöltek;

b) a védőt arra nézve, amit a gyanúsított

vele mint védőjével tudatott;

c) a közszolgálatban lévő vagy abból kiléptt

egyént, ha a tanuságtétellel megsértené

a hIvatali vagy szolgálati titoktartás kölpleségét

és e kötelesség alól őt az illetékes feljebb,

való hatósága fel nem mentette.

329. (429. pont.) Tanuzás kötelessége alól

kik men tesek?

A tanuzás kötelessége alól menti>sek é ha

tanuskodni nem óhajtanak, - a sértettet is

beleértve - nem lehet kikérdezni:

a) a gyanúsítottnak fel- vagy lemenő ágbeli

rokonát vagy sógorát, unokatestvérét

vagy ennél közelebbi oldalrokonát, házastársá

t vagy jegyesét, házastársának testvé rét,

testvérének házastársát, örökbefogadó vagy

nevelő szülőjét, örökbefogadott vagy nevelt

gyermekét, gyámját, gondnokát, gyámolt ját

vagy gondnokoltját, még pedig a háza.stársi

vagy sógorsági viszonyban lévőket tekintej

nélkül arra, hogy fennáll-e még az a házasság,

amelyen ez a viszony alapszik;

b) az ügyvédet, a közjegyzőt, az orvost, H

sebészt, a gyógyszerészt, a szülésznőt é's segédei

ket arra nézve, amit valaki a hivatásukka l

járó bizalomnál fogva titoktartás kötelességével

bizott rájuk, hacsak a megbízó őket il

titoktartás alól fel nem mentette.

110

.

\Ezeket az egyén,ekt kiké·dezésük . előt,

vagy amiko ' a kerdeses vIszony klderl!'

figyelmeztetm kell, hogy tamlskodni nem ko­

telesek. E figyelmeztetés megtörténtét és a

tanuságtétel megtagadására jogosult egyénnek

arra adott feleletét a jelentésben (ténydI

zlatban) fel kell tüntetni.

Ha a ' tanu több gyanúsított közül csak

egyhez vagy egyesekhez áll az a) pont alatt

megjelölt viszonyban, a tanuságtételt a többi

gyanúsítottra nézve csak akkor tagadhatja

meg, ha tanuságtétele el nem különíthető. A

tanuságtétel megtagadására jogosult tanu a

kikérdezés folyamán is kijelentheti, hogy ne'm

kíván felelni. I

330. (430. pont.) Ha a tanuskodni kO'teles

tanu (/ tanuság tétel t meg tagadja, a csendőr

kényszerítheti-e azt tanuságtételre?

Ha valamely tanuskodni köteles tanu

megtagadja a tanuságtételt, a csendőr azt nem

kényszerítheti arra, hogy tanuskodjék.

331. (431. pont.) Kit és hogyan kell gyan1Ís1tottként

kikérdezni?

Gyanúsítottként csak azt kell kikérdezni,

aki ellen már határozott és megállapított ada­

tokkal támogatott gyanú merült fel. Azt, aki

ellen még csak puszta feltevés szól, egyelőre

tanuként kell kikérdezni.

Minden gyanúsítottat külön-külön é min­

(len esetben két érdektelen és megbízható fel­

nőtt egyén, mint bizalmi egyén jelenlétében

kell kikérdezni.

832. (432. pont.) Gymllísítotf kikéTrlezésé­

nek mi a célja?

A gyanúsított kikérdezésének célja nem az,

hogy a csendőr őt mindenképen beismerésre

bírja, hanem az, hogy 1-1. csendőr a felmerült

gyanúokok alapossága vagy alaptalansága

felől tájékozást szerezzen és a gyanúsítottnak

alkalmat adjon arra, hog'v a terhére rótt hűn­

cO'elekménnyel szem1wn védelmét is pl őaclhaRRCl .

ILI

.


I

I

333. (432. pont.) Gyanúsított a feltett k, r­

désekre kbteles-e válaszolm'?

A gyanúsított a feltett kérdésekr(! nem

köteles válaszolni, tehát a válaszadásnak Nagy

beismerésnek kieszközlése végett nem szabad

sem igéretet, biztatás t, ámítást, fenyegetést,

erőszakot vagy ,kényszert használni, sem pedig

a gyanúsítottat éjjeli kihallgatással vagy más

módon célzatosan kifárasztani.

Ennek a tilalomnak áthágása felelősségre­

vonással jár. Ha a csendőr vallomás vagy lw­

ismerés kicsikarása céljából fenyegetést, tettlees

bántalmazást vagy más erőszakot hasznalt,

hivatalos vagy szolgálati hatalommal

való visszaélés bűntette miatt bűnvádi eljáJ'iis

alá kerül.

334. ' (433. pont.) Mit kell tenni, ha a gya­

núsított kijelenti, hogy nem kíván nyilatkozniP

Ha a gyanúsított kijelenti, hogy nem

kíván 'nyilatkozni, kikérdezését abba kell

hagyni, de figyelmeztetni kell arra, hogy ez H

magatartása az eljárás folytatását egyáltalában

nem akadályozza és hogy saját érdekében

cselekszik, ha a kérdésekre feleletet ad, mel·t

killönben a védelem eszközeitől fosztja meg

magát.

Ugyanígy kell eljárni, ha a gyanúsított

magát siketnémának, tompa elméjiinf'k vagy

plmebetegnek színlC'li.

335. (433. pont.) Mi az el.járás, ha a gyanú-

sított elmezavarban szenved?

Ha a kikérdezés folyamán az a gyan II

merül fel, hogy a gyanúsított a beszámíthatóságot

kizáró vagy korlátozó elmezaval'ban

vagy öntudatlanságban szenved, az őt terhelő

cselekmény ügyében csak annyira kell a nyomozást

lefolytatni, hogy megállapítást nyerjen,

hogy a bűncselekmény t kizáróan ő

követte-e el és hogy ezért rajta kívül mást

1iintetőjogi felelősség nem terhel-e. Ilyen esetben

a továbbiakra az illetékes hatóság elhatározását

kell kikérni és aszrónt kell eljárn i .

112

336. (434. pont.) J1ilyen személy i adatoho

nézve kell a gyanúsítottat kikérdezni?

A kikérdezés kezdetén a gyanúsítottól meg

kell kérdezni nevét (ál-, gúny- és megkülön­

böztető nevét is), születési évét, vallását,

szülőhelyét, állandó tartózkodási helyét (pon­

tos lakáscímmel), illetőségi helyét, foglalkozá­

sát, családi állapotát, gyermekein ek számát,

vagyoni és katonai szolgálati viszonyait,

továbbá azt, hogy volt-e már büntetve, ha

igen, melyik bíróság vagy más hatóság által,

hol, mikor, miért és milyen büntetéssel. Ha cl

gyanúsított által előadott adatok valóságához

kétség fér, vagy egyéb okból sziikségesnek

mutatkozik, a gyanúsított személyi vÍ1'lzonyait

más módon is nyomozás tárgyává lehrt tenni.

837. (435. pont.) A kikérdezés folyarná-n

mit kell megengedni a gyanúsítottrwId

A kikérdezés folyamán okvetlenül meg kel l

engedni a gyanúsítottnak, hogy mindazt, amit

a terhére rótt bűncselekménuyel kapcsola t ban

plőadni aka]', egyfolytában és részlrtesrl1 előadhassa.

338. (436. pont.) A házkutatásnak mi (f

célja s ki van annak elrendelésére feljogosítva?

A házkutatás célja valamely büntetendő

cselekmény tettesének vagy részesének kézr('kerítése,

a biintetendő cselrkménnyel összefüggő

bizonyíték vagy bizonyítékul szolgáló

tárgy (bűnjel) megtalálása és biztosítása.

A csrndőr házkutatást rendszerint csak az

illetékes bíróság vagy hatóság felhívása ala pján

teljesít. Házkutatás elrendelésére a vizsgálóbíró

vagy kiküldött bíró jogosult, ha azon

han a késedelem veszéllyel jár, azt él já ráshí

róság vagy a rendőri hatóság (főszo]gabiró,

rendőrkapitány, községi elöljáróság) is elrendelheti.

339. (437. pont.) Saját kezdernén,ljezps!J öl

nlÍkor tQ1·t (f csendőr házkutatást?

Pl'ólJc!!elldőrök 1" II köny "t'. 113

I


.Az illetékes bíróság vagy hatóság felhívása

nélkül, saját kezdeményez-ésből, a csendőr házkutatást

csak akkor tarthat:

aj ha bűntetten vagy szabadságvesztéssel

büntetendő vétségen történt tettenkapás ese­

tében attól lehet tartani, hogy a tettes a bíró

ság vagy hatóság intézkedéséig megszökik

vagy a keresett tárgynak nyoma vész ;

b) ha a megszökött fogoly kézl'ekerítésp

végett szükséges;

ej ha segélykiáltásra jelent meg ;

dJ ha a házzal vagy helyiséggel rendE'lkező

kívánja, de az utóbbi esetben csak azokban a

helyiségekben teljesíthet házkutatást, amelyek

kizáróan a behívó rendelkezése alatt állanak

és csakis azokkal szem ben, akik a behívónak

családjához és háztartásához tartoznak vagy

akiket a lakással rendelkező akkor és ott a

lakásban E'lkövetett büntetendő cselekménnyp]

vádol;

ej ha a házzal vagy helyiséggel rendelkező

rendőri felügyelet alatt ál] vagy a csendőrség

el őtt mint szokásos büntettes ismeretes;

f) ha valakinek elfogását (elővezetését)

vagy valamely tárgy őrizE't alá vételét I'endelték

e] és az illető személy vagy tárgy kiadá át

cl házzal vagy helyiséggel rendelkező egyén

megtagadja, ehben az esetben azonban a

csendőr házkutatást csak ott tarthat, ahol

ezrket megtalálhatja és a kutatásnak csak a

kel'esrtt szpmély vflgy tárgy megtaláláscl l'a

szabad irányulnia ;

gJ végül fl korcsmákat, csárdákat, kéj ­

házakat és azokat H nyilvános vagy ét közönségnek

nyit va álló helyiségeket, amelyekben

tiltott szel'pncsejátékot ÍÍznek vagy amelyek

hün tettesek l'endszerinti rejtekhrlyéiil szolgálnak,

még akkor is átkutathatja, ha ott csali

kihágá: t követtrk el .

340. (437. pont.) A felsorolt esetekben kik­

..I

nek házát, lakását stb. kutat,1a át a csennől''?

Az itt felsorolt esetekben :

114

!

1. a büntett vagy szabadságvesztéssel bün- I

letendő vétség alapos gyanújával 1 erhelt

egyénnek házát, lakását valamint az általa

bírt, illetőleg használt m'ás helyiségeket és az

ezekben talált tárgyakat is átkutathatja, ha

alaposan vélelmezhető, hogy a kutatás a tettes

vagy részes kézrekeritésére vagy bizonyíték

felfedezésére vezet ;

2. másoknak házát, lakását vagy egyéb

helyiségeit szintén átkutathatja, ha a bün­

tettet vagy szabadságvesztéssel büntetendő

vétséget az ezek által bírt helyiségekben követték

el, ha a gyanúsított üldözés közben oda

menekült, vagv ott fogták el, avagy, ha igen

nyomatékos tények valószínüvé teszik, hogy

ott a tettes vagy részes, avagy a bizonyítékul

szolgálható tárgy megtalálható.

341. (437. pont.) Mi az eljá?-ás, ha a esendő?'

saját kezdernényezésből nem tarthat házkutatást?

Ha a csendőr a házkutatást a felsorolt

esteken kívül súikségesnek tartja, valamint

a felsorolt esetekben is, ha a házkutatást nem

iartja halaszthatatlanul siirgősnek, a legrövidebb

úton tegyen jelentést a házkutatás elrendelésére

jogosított bíróságnak vagy más

hatóságnak (értesítse a községi előljáróságot)

és ha szükséges, egyidejüen gondoskodjék

arról is, hogy a hatóság intézkedéséiq a házkutatás

alá veendő helyiségekből senki meg

'ne szökhessék és onnan tárgyakat senki el ne

vihessen.

342. (438. pont.) Mi cl tennivaló, ha a házkutatást

valamely hatóság vagy hivatal helyiségeiben

kell megtat·tani?

Ha a házkutatást valamely hatóság vagy

közhivatal helyiségében kell megtartani, erről

a hatóság vagy hivatal főnökét, illetőleg ennek

helyettesét lehetően előzetesen értesíteni kell,

a kutatást pedig a hivatali főnöknek vagy az

általa megbízott vagy a hivatalhoz tartozó

115 B*

I


mái; egyénnek jeleniéiében kell megejteni ;

ilyen megbízott kirendelésének megtagadása

azonban a házkutatás akadálya nem lehet.

Közhivatali helyiségben a házkutatást csak

olyan időben lehet megej teni, amikor ez a

hivatal működését nem hátráltat ja, kivéve, ha

a késedelemből származható veszély miatt li

házkutatást azonnal meg kell tartani.

Ezt az eljárást a vonaton vagy hajón levő

közhivatali helyiségek átkutatása esetében is

értelemszerűen alkalmazni kell.

343. (439. pont.) Személymotozást teljesíthet-e

a csendőr?

A csendőr személymotozást rendszerint

csak az illetékes bíróság vagy hatóság- felhívására

teljesít. Személymotozás elrendelésére

ugyanazok a bíróságok és hatóságok illetékesek,

amelyek házkutatás elrendelésére

jogosultak.

344. (440. pont.) Házkutatást és személymotozást

hnek jelenlétében s mikor szabad

foganatosítani?

A házkutatást és a személ ymotozást mindig

két érdektelen és megbízható polgári személy

- mint bizalmi egyén - jelenlétében

kell foganatosítani.

Házkutatást és személymotozást megejteni

csak akkor szabad, ha a keresett egyén

vagy tárgy előadására vonatkozó felszólítás

eredménytelen maradt. Az előzetes felszólítást

mellőzni lehet, ha az illető a csendőrség előtt

szokásos bűntettesként ismeretes, ha a késedelem

veszéllyel jár, vagy ha nyilvános, illetőleg

a közönség számára nyitva álló helyiséget

kell átkutatni. A házkutatásnál minden

feltünést, az érdekeltnek nem okvetleniii szükséges

megterhelését vagy háborgatását kerülni,

a nyomozás tárgyával összefüggésben nem

411ó magán- vagy családi titkait kimélni kell.

Ha cl csendőr a házkutatást vagy személymotoást

felhívás folytán tartja megl é.1 Iliró-

1t6

:-;ág (hatóá) lutrozatt Z előtt, akinél azt

fOJl.'anatosltJa, klhlrdetl1l koteles.

345. (441. pont.) A házkutatást ki vezeti?

A házkutatási vagy személymotozást a

jál'őrvezető vezeti. Ha elegendő járőrtársa

nincs, megbízható polgári egyének segítségét

is igénybe veheti. Közönséges munkák végzé

sére (ásás, kútszivattyúzás stb.) a községI

előljáróság útján munkásokat és napszámosokat

is felfogadhat.

346. (441. pont.) Ha több helyisége t kell átkuta

tni, a később sorra kerülő helyiségekkel

mit kell tenni?

Ha több helyiséget kell átkutatni, akkor

azokat, amelyekre csak később kerülhet sor,

él házkutatás tartamára lezárni, illetőleg

őrizni kell.

347. (441. pon t.) N ők megmotozása hogyan

történik?

Nőknek és a raj tuk lévő ruházatnak átvizsgálását

megbízható és a csendőr által a tennivaló'kra

kioktatott nők végezzék. Ilyenkor

bizalmi egyének gyanánt is csak nők lehetnek

jelen, de a csendőr tartózkodjék ama hel.yiség

közvetlen közelében, ahol a motozás folYIk.

348. (442. pont.) A házkutatást kinek a

.jelenlétében kell foganatosífani?

A házkutatást a házzal vagy helyiséggel

rendelkezőnek va:!!'y megbízott jának jelenlétében

kell foganatosítani. Ha az, aki ellen a

házkutatást végre kell hajtani, távol van és

megbízottja sincs , jeen, ..

.eljeskorú cslád­

tagjai vagy szomszed31 kozul kell valakIt az

érdekelt képviseletére meghívni. Ez utóbbi

ugyanazokat a jogok

,

t gyakorolha.;tja, mint

,

349. (442. pont.) Zá1,t helyisége t mikor szabad

felnyittatni és nyenkor hogyan kell el­

,jáTni?

Zárt helyiséget vagy zárókészüléket fel- I

az aki ellen hazkutatast foganatosItanak.

H7

I


J

I

töretni vagy zárat felnyittatni cliak akkol'

szabad, ha sem 11 velük rendelkező sem az ő

mebizottja nincs jelen vagy ha zek 11 fel­

nyItást megtagadtálL A felnyitásl'a lehetően

szakértő mesterem bereket kell a.lkalmazl1l. Ha

a feltörés vagy felnyitás Ll tulajdonosnak

vagy megbizottjának távolléte miatt történt.,

a helyiséget vagy tárgyat a kutatás megtörténte

után ismét le kell zárni.

350. (443. pont.) Mely időpontban ta ; ·tható

a lujzkutatás saját kezdeményezésből és rnely

időpontban a felhívásra?

A saját kezdeményezésből megtartott házkutatás

bármely időben megkezdhető és végezhető.

Elrendelt házkutatás rendszerint csak 6

órától 21 óráig tartható, de a megkezdett házkutatást

21 óra után is folytatni lehet.

351. (444. pont.) A tárgyak lefoglalását ki

rendeli el?

Azoknak a tárgy aknak a lefoglalását, amelyeket

a büntető törvények szerint el kell

kobozni vagy amelyeket a bűnvádi eljáráshoz

bizonyításra lehet felhasználni, a bíróság vagy

a l'endőri hatóság rendeli el.

I

352. (444. pont.) A bír'óság határozata vag,lJ

cl 1'endőri hatóság felhívása nélkül milyen tárgyakat

vehet őn'zetbe a csendőr?

A bíróság határozata vagy a rendőri hatóság

felhívása nélkül a csendőr csak olyan bűnjeleket

vagy a bűncselekménnyel összefüggéi'ben

álló tárgyakat vehet - azoknak a hatóság

által való lefoglalhatása végett - őrizdl)l' :

aj amelyeket a büncselekmény színhelyén,

a terheltnél vagy a bŰl1l'észesnél talált;

b) amelyek senkinek sincsenek birtokában

vagy birialatában;

c) amelyeket, mint bűnjeleket vagy nyomravezető

tárgyakat mások a c, . ndőL'ségnek ön-

.'

ként átadtak ;

d) amelyeknek birtoklása, használata vagy

terjesztése tilos.

U8

Ha a csendőr a házkutatásnál vagy sze­

mélymotozásnál az eljárás alapjául szolgáló

bűncseleénnyel öss efüggésben nem lévő

oyan trgxa.at t lalt z amelyek valamely

hIvatalboi uldozendo mas büntetendő cselek­

mény fennforgására mutatnak ezeket is őri-

zf'tbe venni köteles.

353. (445. pont.) Bűnjelek mely tárgyak

lehetnek?

Bűnjelek rendszerint azok II tárgyak:

a) amelyekkel bűricselekményt követtek el;

b) amelyek bűncselekmény folytán jöttek

létre ;

e) amelyek bűncselekmény tárgy át képezték

;

d) amelyek lényegileg vagy tartalmilag

hiíncselekménnyel állanak kapcsplatban ;

e) amelyeket a tettes a bűncselekmény

színhelyén visszahagyott;

f) amelyeket a tettes a bűncselekmény

i'zínhelyéről elvitt ;

g) amelyeken olyan nyomok vagy elváltozások

vannak, hogy azokból a' tettes személyére

vagy a bűncselekmény elkövetési módjá

ra lehet következtetni.

354. (446. pont.) Az őrizetbe vett tárgyakat

hová kell átadni?

Az őrizetbe vett tárgyakat az esetre vonatkozó

jelentéssel vagy tényvázlattal együtt

l'endszerint az illetékos bírósághoz (hatósághoz)

kell beszolgáltatni. Olyan tárgyakat

nzonban, amelyeknek azonnali elszállítása

nehézségekbe ,ütközik, az őrizetbevétel helye

szerint illetékes községi előljáróságnak, váro­

sokhan az állami rendőrségi hatóságnak kell

megőrzés végett részletes átvételi elismervény

ellenében átadni. Ugyanide kell átadni a

talált tárgyakat is. Romlandó és olyan bűnjeleket,

amelyeknek fenntartása költséggel

jál' (pl. élő állatok), községekben a községi

előljáróságnak, városokban az állami rendől'-

119

'

I

I


égl l atóság ál tal m egjelölendő helyen kell

I atadnl.

355. (448. pon t.) Az őrizetbe vett tárgyaka t

hogyan foglalja jegyzékbe a csendőd

Ha a csendőr tárgyakat vesz őrizetbe.

e· . r?l mn . ? érdkelt, mind a maga részére

klllon-kulon Jegyzeket kell készítenie s ezt rt

mllett, hogy maga és járőrtársa is aláírja,

mmdazokkal az egyénekkel alá kell iratnia

akik a bűpjel , megjelölésére szolgáló papir

szeletet alaírtak.

A jegyzékben az őrizetbe vett tár­

gyakat egyenkint és olyan részletesen

kell leírni, hogy azonosságuk iránt kétség fel

n mel'ülhssen. A jegyzéken az őrizetbe vett

targy tulaJdonosát is fel kell tüntetni. A jegyzék

második példányát az érdekeltnek h:1

ilyen nincs (ismeretlen származású bűnj ' elek,

talált tárgyak), annak a hatóságnak kell át­

dni, amelyik n jegyzékben foglalt tárgyakat

Htvette.

A jegyzéket lehetően tintával kell kiáll í .

tani, ha azonban tinta nem áll rendelkezésre

azt jól olvasható tintairónnal is ki lehet töl :

teni. A jegyzék szövegében olvashatatlanul

törölni semmit sem szabad, esetleges hibákat

úgy kell áthúzni, hogy olvashatók maradjanak.

, , tula)donos! va,gy birlalót a jegyzék aláll'aSal'a

kenyszentem nem szabad.

Ha az őrizetbe vett tárgyak tulajdonosa

vagy birlalója a jegyzék aláírását megtagadja,

a járőrvezető ezt a körülményt a jegyzékn'l

vezesse rá és ezt a bejegyzést a bizalmi egyénekkel

is irassa alá.

356. (449. pont.) Az orizetbe vett b?'ínjelre .

mit kell erősíteni?

Minden őrizetbe vett bűnjelre zsineggel

I

I

egy 12X8 cm nagyságú kéregpapirlapot kell

erősíteni, a zsineg végeit egy az alábbi min­

Hinak megfelelő szöveggel ellátott pnpirM:p·

120

leHel (cilkével) a kél'egpapü'lapra rá kell

ragasztam, hogy a bűnjel kicserélhető ne legyen.

A járőr cimkéi t az örsparancsnok az

örs bélyegzőjével előzetesen lebélyegzi. A

jegy ék . folyószámát az egyes cÍmkekre is fel

kell lrnl.

357. (449. pont.) A bűnjelt milyen állapotban

kell beszolgáltatni?

A bűnjelt nündig lehetően abban az álla- I

potában kell beszolgáltatni, amelyben azt a

('sendőr őrizetbe vette. Ha a bűnjelen a bizo­

nyítás szempontjából fontos nyomok vannak,

azt akként kell becsomagolni, hogy a nyomok

meg ne semmisüljenek, illetőleg meg ne vál­

tozzanak.

358. (449. pont.) Pénzt és értéktárgyakat

hogyan kell beszolgáltatni?

Pénzt és értéktárgyakat külön jegyzékbe

kell foglalni és a gyanusítottat átvevő ható­

f'ágnak kell átadni, esetleg a pénzt pénzes

levélben elküldeni.

.159. (450. pont.) Mérget hogyan kell be­

szolgáltatni?

MéreguE."k vagy az egészségre ártalmas I

tartalmú tárgyaknak vagy anyagoknak tar­

tályát le kell pecsételni és a tartály burkola­

tán annak veszélyes tal'talmát szembetűnően

fel kell tüntetni. Nagyobb mennyiségű ilyen

anyagból vagy hamisítványokból elég üveg·

ben mintát beszolgáltatni, a töbhit lepecsé­

telve a községi előljáróság őrizetére kell bízni.

360. (450. }Jont.) Élelmiszer ham'isítás ese­

tében a blinjellel hogyan jár el a csendőr?

Ha a esendőr élelmiszerhamisítás gyan úja I

esetében mintát vesz, akkor azt egy edénybe

vagy üvegbe teszi, amit zsineggel átköt.A zsi­

neg végeit akként foglalja és erősíti (ra­

gasztja) a cimkébe, hogy annak megsértése

nélkül a mintához ne lehessen férni. A mintát

megvizsgáltatás végett az illetékes vegykisér-

121

I

I


l&ti á}lmáshoz} eljelelltést pedig az illetékes

kozIgazgatasI (allami rendőrségi) hatóságnak

küldi be.

. 36. (450. pnt.) Robbanó anyagokkal éc'

lovedekekkel mt kell tenni?

I . Robban nyagokat vagy robbanó lövedé­

kek.et a talalas helyén kell hagyni és biztosÍ­

tam kell, hogy érintetlenül maradjanak. Ilyen

ét ? ag k és !övedék k , ta.lálásáról a közigazga­

táSI . (allaml . rendorsegI) hatóságoknak, ha

pedIg katonai eredetűek, a legközelebbi hon­

véd állomásparancsnokságnak jelentést kell

tenni.

362. (450. pont.) Lőfegyvereket hogyan

kell beszolgáltatni?

Lőfegyvert rendszerint nem szabad töltött

állapotban beszolgáltatni, hanem azt lehetően

D töltény kivétele által ki kell üríteni és ennek

megtörténtét az illetékes hatóságnak teendő

jelentésben fel kell említenL

. . a a fegyver! kiríteni nem lehet (pl. a

tolteny berozsdasodasa, beszorulása stb.

iatt), akkor azt csendőr egyén által és mindIg

közvetlenü1 az illetéke bírósághoz vagy

hatósághoz kell beszolgáltatni. Ilyen esetekben

a fegyveren annak töltött állapotát feltünően

meg kell jelölni.

Bűnjelt képező fegyvert kilőni vagy azzal

lőni nem szabad.

Elültöltő fegyvernél a gyutacsot le kell

venni, helyére vattát vagy vásznat tenni és a

ka kast .]e kell kötözni. Závárzatos fegyvernél

a fegyvert az elsülés ellen a závárzat kivétele

biztosítja.

363. (452. pont.) Miko?' szabad (l csendőr­

?lek iratokat stb. őrizetbe venni?

Iratokat, nyomtatványokat, táviratokat és

leveleket a csendőrnek csak házkutatás és sze­

:nél , motozá , alkalmával é , s csak az elfogott,

Illetoleg elovezetett (''''ven megmotozásakol'

Rzabnd őrizetbe vennie.

Ezeken az eseteken kívül ilyen t árgy akat

a csendőr nem vehet őrizetbe, hanem e célból

a kir. ügyészséghez fordul kivéve a tiltott

kivándorlási nyomtatványkat " amelyeknek

az őrizetbevételét rendszerint közigazgatási

hatóság rendeli el.

864. (452. pont.) A csendőr' másnak szóló

postai küldeményt felbonthat-e?

A csendőr másnak szóló zárt levelet, tá v­

iratot vagy egyéb postai küldeményt, bármi

úton és bármilyen célból jussanak is azok

kezébe : sohasem bonthat fel.

365. (453. pont.) Mit kell tennie a csendőr­

nek, ha olyan nyomtatvány terjesztését ész­

leli, amely büntetendő cselekményt foglal

magában?

Ha a csendőr olyan nyomtatvány vagy

képes ábrázolat terjesztését vagy nyilvános

helyen való kiállítását észleli, amely hivatal- I

ból üldözendő büntetendő cselekményt (izgatás,

szemérem elleni vétség stb.) tartalmaz,

ezekből a törvény ál tal megengedett módon

(vétel, elkérés útján stb.) legalább egy pél­

dányt szerezzen meg és azt az örsparancsnok­

ság útján a kir. ügyészségnek terjessze be. Ha

a nyomtatványt vagy képes ábrázolatot meg­

szerezni nem tudja, akkor észleleteiről a kir.

ügyészségnek távbrszélőn vagy távirattal

tegyen jelentést.

366. (455. pont.) Ha valamely büntett el­

követésével gyanusított egyén megszökött,

mit kell tenni?

Ha valamely büntett elkövetésével nyoma­

tékosan gyanusított egyén megszökött, vagy

ha a tettes ismeretlen ugyan, de a bűnjelek

ismeretesek, a csendőr köteles a helyszínről az

örsparancsnokságnak távirattal, távbeszélőn

vagy küldönc útján azonnal jelentést tenni

és mindazokat az örsöket és állami rendőrségi

• L. a kivándorlásról szóló 1909. évi II. L-c. 50. §-át.

123

I


hatóságokat, .melyekről fel lehet tenni, hogy

a tettes feléJuk menekült vagy a bűnjeleket

arra felé vitték, távirattal vagy távbeszélőn

értesí teni.

367. (455. pont.) Ennek a jelentésnek mit

kell tartalmaznia?

Ez az értesítés, illetőleg jelentés a bűncelekmény

, eyé!, idejé,t, nemét, a bűnjelek

re , sz}e!es leIras8;t es ha lehet, a tettes személyleu'asat,

valammt annak a megjelölését tar­

a?nazza, hop'v . a tettes gyaníthatóan melyik

Iranyba menekült.

368. (456. pont.) Üldözés közben szabad-e

az ország határát átlépni?

Üldözés közben az ol'szághatárt átlépni

nem szabad. A csendőrség azonban ilyenkor

fel . ,,:an. jogosítva arra, hogyha a tettes nem

polIhkaJ vagy katonai bűncselekmény t követett

el, a menekülésének irányába eső külföldi

nyomozó hatóságokat feltartóztatása és elfogása

végett közvetlenül megkereshesse.

Ha az elmenekült tettes elfogása nem sürfS.ős,

va2'yis ha az időveszteség a nyomozás

SIkerét nem kockáztatja, a tettes hollétéről a

kir. ügyészségnek jelentést kell tenni, amely

a kiadatás iránt a szükséges további lépéseket

megteszi.

. 369. (459. pont.) A nyomozás eredményéről

mzt szerkeszt a csendőr?

A nyomozás eredményéről a csendőr jelentést,

illetőleg feljelentést (tényvázlatot) . szerkeszt

és azt örsparancsnoksága útján az illetékes

bírósághoz (hatósághoz) beküldi.

370. (471. pont.) Mit nevezünk lesnek?

Lesnek azt a szolgálati ténykedés t nevezzük,

mikor a csendőr valamely folyamatban

levő vagy bekövetkezhető eseményt, jelenséget,

továbbá egyes személyeket, tárgyakat vagy

terepet észrevétlenül megfigyeL

A lest rendszerint az örsparancsnok írja

el{).

124

3'71. (47:!. pont.) A lest hogyan kell megtartani?

A lest kitartással, türelemmel ps éberség-I

gel kell megtartani.

Ötletszerűen, minden különösebb indok

vagy cél nélkiil Lll'tott lesnek O'yakorlati ér-

,..,

téke nincs.

7. (47. pont.) A les tartama alatt a járőr

taf/Jaz elvalhatnak-e egymástól? A les el'edmenyet

, be kell-e jelenteni?

A jrőr tagjai a les tartamára egymástól

el IS taozatnak" de csak ?lyan távolságra,

hogy szukseg esete ben egymassal érintkezhessenék

és egymásnak azonnal segítségére sietheseek.

Hsszabb deig . t3l-rtó lesnél a járőr

tagJaI egymast felvalthatJak.

Kedvezőtlen időjárás esetében és má alkalmas

hely hiányában fedett helyről is lehet

lest tartani.

. A. les erédményét az örsparancsnoknak

mmdIg he kell jelenteni. A les alatt észlelteket,

ha azonnal való közbelépésre indokul nem

is szolgálnak, de később felhasználhatók

udomásulvétel és esetleg előjegyzés végett a ors valamennyi tagjával közöln.i kel1. I

373. (474. pont.) A vasútb1'ztosításnak mi rt

célia?

A vasútbiztosítás aélja valamely vasútvonal.

fokozott ellenőrzése, hogy a vonat vagy

utasaJ ellen elkövetni szándékolt közveszélyes

cselekmények és erőszakosságok meggátoltassanak

s így a vonat akadálytalan áthaladása

biztosí tva legyen.

374. (47.5. pont.) A vasútbiztosító .iárőrök

hogyan poriyáznak s mi a kötelességük?

A mozgó járőrök nappal elváltan portyázna

ak,é}, hog ,

a fe!üyeleti. , teült egyi

felet a Jarorvezeto, a maslkat a Jarortars járja

be. A sötétség beálltával a járőrök tagjai

együttesen portyáznak. Kötelesek a nekik kiutalt

vonalrészen a pályatestet megvizsgálni,

12ó


gyanus egyéneket igazoltatni illetőleg II

pályatesttől távoltal'tani, él Wlútvonal megrongálása

esetében erről il kirendel t tisztnek

jelen tést tenni és egyidejüen a legközelebbi

pályaőrt is értesíteni, a vonat áthaladását

pedig - mindaddig, amíg a pályát rendbe

nem hozták - megakadályozni. A vonat ellen

intézhető erőszakos cselekmények meggátlása

végett, különösen ott, ahol a vasútvonal fedett

terepen halad keresztül, a vasútvonal környékét

is át kell portyázni s az ott tartózkodó

gyanus egyéneket el kell távolítani.

375. (476. pont.) A vasútbiztosító járőrök

a biztosítandó vonat közeledésekor hogyan

állanak fel?

A vasútbiztosító jál'ől'ök a biztosítandó

vonat közeledésekor a vonalrész, mütárgy,

vasútállomás (őrház) leginkább veszélyeztetett

pontján állanak fel. A vonat áthaladásakor,

ha azon az Allamfő vap'v idegen Allamfő

utazik, a járőrök puskával tisztelegni kötelesek.

376. (477. pont.) Mi az átkutatás célja'?

Az átkutatás (razzia) célja valamely területen

tartózkodó gyanús, körözött stb. egyének

felkutatása, igazoltatása, indokolt esetben

elővezetése (elfogása.) és ezáltal az átkutatott

területnek az ilyen egyénektől való megtisztítása.

Ebből következik, hogy átkutatásnak

csak olvan községekben vagy területeken

van értelme, ahol gyanús vagy körözött egyének

tapasztalat sZíerint vagy gyaníthatóan

nagyobb számban tartózkodnak és ahol azoknak

az illetékes örsök által egyénenkint való

állandó ellenőrzése bármi oknál fogva akadályokba

ütközik (pl. nagyobb gyártelepekkel,

nagy idegenforgalommal biró községek és ezek

környéke, rejtekhelyül alkalmas fél reeső

tereprészek, erdők, nádasok stb.).

377. (485. pont.) Melyik örsöt nevezzük

ha társzélinek?

Határszélinek azt az örsöt kell tekinteni,

126

amelynek kOl']ete a hatál'vonalig tel'jea vagy

amelynek Jaktanyája a határvonaltól légvonalban

öt kilométerre vagy ennél közelebb

fekszik.

378. (485. pont.) lU it kell a határszél lepo/'tyázása

alatt érteni?

A határszél lepol'tyázása alatt nem azt kell

érteni, hogy a csendőrnek mindenütt magán a

határvonalon kell haladnia, hanem azt, hogy a

csendőr a ha tál'vonal közelében ott portyázzék,

ahonnan a hatál'vonalra jó kilátása van

és ahol leginkább fordulhatnak meg emberek.

379. (486'. pont.) ];1 i a határvonalon portyázó

esendő/' kötelessége'?

A határvonalon portyázó csendőr köteles­

sége a határvonal jogosulatlan átlépését, áruk,

fegyverek, vagy államellenes nyomtatványok

átcsempészését, az állami berendezések, határjelek

stb. megrongálását és a kémkedést megakadályozni,

illetőleg az ilyen és más büntetendő

cselekmények tetteseit elfogni vagy előveZíetni

és az illetékes hatóságnak átadni.

Az ugyanitt fekvő községekben az idegenrendészetre

kiiJönös figyelmet kell fordítani.

Az ilyen helyeken talált idegen egyéneket

minden szolgálat alkalmával ellenőrizni, illetőleg

igazoltatni kell. Gyanús idegen egyének

felkutatása végett pedig időnként átkutatás

is tartható.

380, (488. pont.) Milyen ügyeket nevezünk

helyi rendészeti ügyeknek?

Azokat az ügyeket, amelyekben törvény,

rendelet, vagy szabályrendelet értelméhen a

rendészeti, int-ézkedési, végrehajtási és ellenőrzési

jog, illetőleg kötelesség a helyhaióságot

(községi előljáróságot) illeti meg, helyi rendé-

.

szeti ügyeknek neyezzük.

381. (488. pont.) Helyi r'endészett' ügyekben

a csendőrség mire van hivatva?

Helyi rendészeti iigyekben a csendőrség

csak felilgyelő és a községi közegeket támogató

127


lC'vékelly:,;égei van hivatva kifejtpIli, lllert a

helyi rendészet kezelése ebősorban 11 község

feladata, amely azt saját közegei által végezteti.

382. (489. pont.) Helyi Tendészeti ügyekben

miben áll a esendőTség tevékenysége?

Helyi rendészeti ügyekben a csendőrség

feliigyelő tevékenysége abban áll, hogy ellenőrzi,

vajjon cl helyhatóság a szükséges intézkedéseket

megtette-e, illetőleg, hogy az ellenőrzést

kellőképen foga natosít ja-e. Ha tehát a

csendőr a helyi rendészeti intézkedések vagy

ellenőrz.és hiányosságát, az idevonatkozó törvények,

szabályok vagy rendeletek áthágását

vagy mellőzését veszi észre, erről a községi

('lőljáróságot az örsparancsnokság útján szóval

vagy Írásban értesítse. Ha a községi előljáróság

ilyen bajok orvoslására hajlandónak

nem mutatkozik vagy késedelmet tanusít, erről

az örspal'ancsnokság a szárnyparanesnokság

útján a közigazgatási hatóságnak tegyen

jelentést.

Ha valaki cl helyhatóság intézkedéseinek

nem tesz eleget és ezáltal kihágást követ el,

az illetővel szemben a csendőr önállóan eljárni

köteles.

A csend őrnek saját örskörletén kívül helyi

rendészeti ügyekbe heleavatkoznia nem szahad.

383. (490. pont.) Jövedéki kihágás esetében

hogyan .iáT el cl esendőT?

A jövedéki kihágások üldözése elsősorban

a pénzügyi közegek feladata, akiket a csendőr

pbben az eljál'ásukban támogatn i köteles. A

c:sendőr csupán abban az esetbtln jál' el önállóan,

ha valakit dohány- \Tagy határvámjövedéki

kihágáson (csempészeten) ér tetten, de

ilyenkor is csak a legsziikségesebb nyomozási

cselekményeket teljesíti.

384. (491. pont.) Ha a csendőr jövedéki ki-

hágás elkövetéséről értesül, hogyan .iá?" el?

128

} ia , a , cen , dől' . .valamely jövedéki kihágás

elkoveteserol eI"tesul vagy ha nála em iatt valaki!

feljelen!ettk, ;;zt anélkiil, hogy fl ny 0mozt

rpegeJtene, orsparancsnokának bejelentI.

385. (492. pont.) H a a esendőT valakit dohány-

vagy hotáTvárnjövedéki kihágáson tettenér,

hogyan jáT el?

, :: a snd?r , vlakit dohány- vagy hatál'­

vamJvedekl kIhagason (csempészeten) tetten­

ér, koteles az esetről tényleirást szerkeszteni

és Rzt az őrizetbevett tettessel és a bűnJel ekkel

egvitt oh . nYlöyedéki ügyekben :1 legköze­

l(' , bl l? e z g: y ? n szakasznak, ha tárvámjöve­

dkI kIhagasl ugyekben a legközelebbi vám­

hivatalnak átadni.

.'186. (496. pon t.) Területenkívüliséget élvező

személyeket minő kivételes elbánásban

kell Tészesíteni?

Teriiletenkívüliséget élvező személyt méO"

ettenkpá,s . esetében s

,

m lehe lfogni, nCI

sza , ha , ot ml?t , ganuSltottat kIkerdezn'; vagy

evegbo! megldezm, nem szabad a birtokában

vagy b p 'lalatá , ban levő tárgyakat lefoglalni, el­

lene . hazkutatast vagy személymotozást elren­

delm vagy foganatosítani és általában szemé­

l:v s szabads , ágát korlátozó intézkedést tenni.

u cselekmeny elkövetése esetéhell :1 ('bend­

o ! ·seg nyomban jelentést tesz a kir. iigyész­

sek, ha pedig kö:úgazgatási n::túi'ág- hat:lS­

kor b tartozó kihágásról vIm szó, az i1ldÍ3ln'

bat sagnak. A terhelt ter'iktenkiviiliséO"e

e yebként a nyomozá,s lefolytatásat nem ak­

d lyozza. A tényállás kjderít6..e és a 1Jiz,)fivtekok

megszerzése végptt sziiksp.O"es kikérd('zé­

seke , t (a !erületenkívi.iliséget ne?n Ovező tet­

testars, reszes, sértett, tanú;\: sth. kikérdE.zé­

sét) a csendőrség- mindig f'H?' natosÍthatjn.

387. (497. pont.) K·ik él l)e:; 'lek fp.ri.ilete'l1_

kíviiliséget?

Területenkívilliséget élveznek :

Próbacsendőrök tankönyve. 129

9


a) a kiilföldi uralkodók és állanő ;

.

lJ)

,

él lüi]föld államok dploma?laI epvl .

selői (pápai legatusok, nunclUsok es zylte..

úuncius ; nagykövetek, rendes és l'endklylh kovetrk.

meO'hatalmazott miniszterek, mllllsterrezidensek

diplomáciai ügyvivők és a dlplomáeiai

misziók tagjai) ;

, .

ej diplomáciai képisele!e és I . .

! llSSZlOk l?lvatalos

személyzete (kovetsegl tanacs ? sok . tItkárok,

attasék, irodai hivatalnokok es kovetségi

futárok) ; ,

d) az előbb felsorolt egyeneknek veluk ..

eO'yütt lakó családtagjai, továbbá a házi és

s ol o'aszemélyzethez tartozó egyének, ha nem

b ,

magyar allampo 1 gar ' k . ; .

e) egyes nemzetkoZl servk tagJaI, l :u­

' . '

lönösen a Hágai Allando Valasztott Blrosag,

az Allandó Nemzetközi ' Bróg ; a N zetk

Szövetsége tagjaink kéJ?vlselOl , s Szovetg

hivatalnokai, a tnanOlll ,szerzo?e . s alapJ . an

működő Jóvátételi Bzotts::-g tgJaI, . . vaammt

a Nemzetközi Dunablzottsag klkll ldottel.

388. (498. pont.) S mlyes ment ? séget

kik élvezne k s miben külonboznek a teruletenkívüliséget

élvezökkel szemben?

Személyes mentességet élveznek :

a) a főkonzulok, konzulok és aknzuo, ;

b) a konzuli tisztviselők : ,konuh ';lgyVl vo;

konzuli attasé, konzuli titkaI', Irodalgazgato

és egyéb tisztviselő. ,

A személyes mentességet élveő egyeere

uyanazok a kivételes r nekzese me:t'e , .

adók, min t a területenk , vuhseget .. el V:ZOkl e,

azzal az eltéréssel, hogy butett lkovtese es·

tében a személyes mentesseget el vezo gya n 1I­

sítottat is el lehet fogni, de sak akkor, ]1 ,ar·

feltétlenül szükség van. Az llyrn elfogasl . ol a7.

illetékes királyi iigyészségnek nyomban ;1el('n­

tést ken tenni.

389. (499. pont.) ?eriileenkí y üliséget vagy

személyes mentessget e1vc>zoket szabnd-e

fanukén t kikérdezm?

130

.

.

Terüleienkíviiliséget, vagy személyes metességet

élvező egyént tanúként kikérdezlll,

vagy evégből őt megidézni nem szabad, de ha

vallomására szükség van, a csendőrségnek a

bírósághoz (rendőri hatósághoz) kell fordulnia.

390. (499. pont.) Milyen helyiségek sérthetetlenek?

A teriiletenkívüliséget élvező személyek

hi va talos helyisége és lakása, úgyszin tén a

konzuli irattár sérthetetlen, oda behatolni, illetőleg

az ott elhelyezett tárgyakra vonatkozó

bárrniféle intézkedést tenni tilos.

391. (500. pont.) Mentelmi jog alatt mit kell

érteni?

A "mentelmi jog" kifejezés alatt az or­

szággyűlés (képviselőház, felsőház) tagjait hi­

vatásuk akadálytalan gyakorlása és független­

sége érdekében megillető kétféle ki váltságot

és pedig: a szorosabb értelemben vett "felelet­

mentességet" és az úgynevezett "sérthetetlen­

séget" kell érteni.

392. (500. pont.) Mit kell érteni feleletmen­

tesség alatt?

A szorosabb értelemben vett "feleletmen­

tesség" (felelőtlenség, szólásszabadság) szerint

az országgyűlés tagját azért, amit mint olyan,

- tehát hivatása körében működve s e működése

köben - akár az országgyűlésen, akár

azon kívül mond vagy tesz, kizáróan csakis az

országg-yűlés illető háza vonhatja felelősségre.

Ellene tehát a kérdéses magatartása miatt

semmiféle - sem polgári, sem katonai - ha­

tóság megtorló eljárást eg-yáltalában nem in­

díthat.

393. (500. pont.) Mit kell érteni sérthetet­

lenség alatt?

"Sérthetetlenség" alatt azt értjük hogy

mindazért, amit az országgyűlési tag ne mint

131

9*


ilyen tehát nem törvényhozói hivatá.;;ának

0' Yakrlása közben mond vagy tesz, CSkl,S akkor

vonható az illetékes bíróságok (hatosagok)

által felelősségre és -

, tettenérés eseté,t kiv;,:e

- csakis akkor foghato el, ha az orszaggyules

illető háza erre az engedélyt megadja.

394. (502. pont.) Minő eljárást kell követ?tj ha az országgyűlés tagja nem törvényhozo

minőségben követ el büntetendő cselekményt?

Ha az országgyűlés tagja nem törvényhozói

minőségben követ :1 büntet

,

endő

S

.3ekmyt

vele szemben a Haz engedelye nelkul f'lJarlll

ilyenkor sem lehet hanem a menteimi jog fe1-

üi.ggesztésének kiszközlése végett az észlelt,

vagy tudomásul vett bünttendő selekményt

a kir. ügyészséghez kell beJelentem.

A menteimi jog nem akadályozza azt, hogy

a csendőr az eljárás sikerének iztosítás vé­

gett szükséges olyan nyomozaü ,csele },rI? enye­

ket teljesítsen, melyeket az orszaggyules tag­

jának gyanusítottként kikérdezése vagy el

fogása (előveretése) r:élkül is , foganatosítam

lehet. Ilyen nyomoZí!lÜ cselekmeny k: a ta,uk

kikérdezése a bűnJelek megszerzese, a bun­

cselekmény ' nyomainak biztosítása, igazolta­

tás stb.

A menteimi jog védelme alatt álló egyé­

neket is el lehet fogni, ha őket bűntett elköve­

tésén tetten érik.

Tettenérés esetében a terhelt személyére is

kiterjedő :gyéb biztosítási intézkedéseknek

sincs akadalya.

Nem akadályozza a mentelmí jog a bűn­

vádi eljáráson kívül bármely m olyan el

járás lefolytatását sem mely a t)l'vnyhozOl

hivatás szabad gyakorlasat nem gatolJa.

395. (502. pont.) Mihez nem szükséges a

Ház előzetes engedélye?

N em szükséges a Ház -előzetes enedle az

országgyűlés tagjának tanuként valo klkerde­

zéséhez sem.

132

396. (503. pont.) Fiatalkorúakkal szemben

hogyan kell eljárni?

Fiatalkorúakkal szemben a csendőrnek ku­

lönös tapintattal kell eljárnia. Az -ellenük foly­

tatott nyomozás során kerülni kell minden fel­

tűnést és arra kell törekedni, hogy az általuk

elkövetett bűncselekmények ne váljanak köz­

tudomásúvá. Az esetleg még romlatlan fiatal­

korúaknak a nyilvánosság előtt való szükség­

telen meghurcol ása, őket csak megátalkodot- ,

takká tf'szi s valamely életpályán való ké-o

sőbbi elhelyezkedésüket is megnehezítheti.

397. (504. pont.) Mi a kötelessége a csend­

őrnek, ha azt észleli, hogy valamely fiata.lkorú

eddigi környezetében az erkö"lcsi romlásnak

van kitéve?

Ha a csendőr azt észleli, hogy valamelyik

fiatalkorú eddigi környezetében erkölcsi rom­

lásnak van kitéve vagy züllésnek indult, erró1

a szükséges adatok megállapítása után, de

alakszerű nyomozás megejtése nélkül a köz­

igazgatási (állami rendőrségi) hatóságnak és

ha helyben van, a fiatalkorúak bíróságának is

tegyen jelentést.

398. (505. pont.) Fiatalkorúakat kiknek je-

lenlétében kell kikérdezni'! - - .

A fiatalkorúakat rendszerint szülf'iknek

törvényes képviselőj üknek vagy annak jelen

létében kell kikérdezni, akinek háztartásában

élnek. Ezt az eljárást csak akkor lehet mel­

lőzni, ha ezek a személyek a fiatalkoni által.

elkövetett bűncselekményekben érdekelve van-­

nak vagy ha jelenlétük a nyomozás érdekét

veszélyezteti. _

399. (505. pont.) Elfogott, vagy elővezetett

fiatalkorút hogyan kell őrizni és kísérni'!

Elfogott, elővezetett vagv őrizetbe vett

fiataikorút lehetően a felnőttEktől elkülönítve

kell őrizni és kísérni és - hacsak különös elő­

vigyázatra szükség nincs - me lehet engedni,

1313


hogy II fiatalkorú községekben és lakot hele

ken - de csakis nappal - ne a csendor elott,

hanem mellette haladjon.

5 -;.,> 400. (507. pont.) Milyen katonai egyé

,n,eet vehet őrizetbe, illetőleg foghat el a jaror?

Tiszteket mikor szabad elfogni?

Azokat a katonai szolgálatra behívott egyneket

akik a behívásra be nem vonultak es

ennek okát igazolni nem tudjáJk, őrizetbe kell

, .

Ezenfelül a járőr (szolgalahlag fe ll' epo "

csendőr) a katonai legénységi egyéneket. elfogja

:

"

a) ha bűntetten, vagy súlyos vetsegen t et

tenéri ; "

b) ha őket ilyen cselekmenyne k su 'lyos '

gyanúja terheli ; . ,

vennI.

c) ha garázda magaviseletükkel nyIl vanos

botrányt idéznek elő; , , ,

a) ha a csendőr hatáskörébe eső utasltasa­

nak vagy parancsának nem enge . delmeske9-

nek valamint ha a csendőr t sZIdalmftzzak

vagy tettlegesn megtámadják ;

e) ha az elfogásukra l?a;;an , csot a9ta ; ,

t) ha ilye .r; ellenszegulo es

, "

. . garaz?

. koo egyének elfogasal'a a csendorhoz a kOI Ll lme-

nyek által igazolt felszólítást intéznek ; .

g) ha va!amly pűpcselekmén;y véghezv ­

vése folytatasa, Ismetlese, vagy huntett eseteben

'a tettes megszökése más módon meg nem

akadályozha tó.

Tiszteket és hasonló állásúakat csak az . a),

d) e) és g) alatti esetekben szabad elfogm, a

többi esetben az elfogást csak tisztek álJ..yezényelt

jál'őrök vagy ől'sége foganp.tolthat ;

ják; más jál'őrök pi,g csak.s a gp.azdlk?o

valamely feljebbvaloJanak kovetelesere f'S kozbenjál'ása

mellett.

401. (508. pont.) Az elfogott katonai egyéneket

kinek kell átadni?

Az elfogo, vagy. elővez -" etet katnai egyéneket

a legkozelebbl honved allomasparancs-

134,

Ilokságnk Írá,sbel! jeletésel kell á!li az

('lfogásml pedIg az Illeto kozvetlen elolJaI:o pa­

rancsnokságának egyidejűen közvetlen Jelen­

tést kell tenni.

402. (509. pont.) Tényleges katonai egyén

ellen mikor lehet nyomozó cselekményeket

'végrehaj tani?

Tényleges szolgálatban álló katonai egyén

ellen a csendőrörs vagy a járőr az illetékes ka­

tonai parancsnokságtól vett felhívás nélkül

csak akkor teljesíthet nyomozó cselekeménye­

ket, ha a késedelem veszéllyel jár. (Például a

gyanusítottnak előljáró katonai parancsnok­

sága nincs hely ben vagy annak in tézkedését

az eljárás céljára nézve lényeges hátrány nél­

kül bevárni nem lehet.) Minden , más esetben

a katonai egyének ellen tett feljelentpst vagy

saját észleleteit az illetékes katonai parancs­

nokságnak kell bejelentenie .

403. (510. pont.) Katonai épületekben lehet-e

nyomozó cselekménypket foganatosítani?

Ha a csendőrnek katonai épületben (hajón

vagy táborban sth.) nyomozó cselekményeket

(például kikél'dezést, (']fogást, házkutatást,

tárgyak őrizetbevétel ét sth.) kell foganatosÍ­

tania, e cselekmény('ket csakis az illető helyek

pal'ancsnokánál vagy helyettesénél történt

előzetes jelentkezés és feladatának bejelentése

után, az utóbbi által kijelölt katonai egyén je­

lenlétében foganatosíthat ja.

404. (512. pont.) Tüzvész esetében mi a

csendőr kö'telessége?

Tűzvész esetében a csendőr első kötelessége,

a lakosságot felriasztani, a tűzoltóságot érteSÍ­

teni és a helyszínére sietni. A tűz oltásával a

csendőr ne foglalkozzék, addig azonban amig

a tűzoltóság megérkezik vagy az arra hivatott

hatósági személy részéről intézkedés történik

gondoskodjék, hoO'v a lakosság a tűz eloltásá

1107, láRRon, maga pedig a tíízoltást vezesse.

135


Az intézkedésre hivatott hatósági személyt

és a tűzoltóságot mindenben támogatnia kell.

Különösen arra kell üp-velnie, hogy a lakosság

ezek rendel kezéseit teljesítse és, ha víhordás

szükséges, abban mindenki, akI erre kotelezve

van, l'észtvegyen.

Tűzvész esetében, valamint ha veszélyeztetett

házak lakóinak kilakoltatása válik sz ükségessé,

a csendőr köteles r;lÍnden veszély ztetett

házba behatolni, a lakokat a fenyegeto veszélyre

fip:yelmez,tetni, a !l áz elhagyásá,ra fel,í'zólítani

és a kIlakoltatast foganatosIttat,:1.

Kilakoltatásoknál arra kell figyelemmel lenme,

hogy elsősorban a gyermekeket, betgeket vagy

egyébként gyámoltalanokat mentse k meg.

405. (513. pont.) Vízámdás esetében hogyan

kell eljárni?

Vízáradás esetében általában hasonló módon

kell eljárni. Ha a vízáradás v,eszélye máj'

előre megállapítható, gondoskodlll ,kel, hoy

a szükséges óvóin tézkedéseket IdeJ ekoral

megtegyék. Ilyen intézkedések: töltések" hI­

dak és más átkelési művek jókal'ba helyezesc ;

mentőesZ'közök, hágcsók, , lad?k! , ?s!la , ko,

dereO'lyék stb , készentartasa ; eJJeh orkodesl'ol

és a b vészjel O'yors megadhatásáról gondosko­

dás és maga s bb pontok kijelölés aból , a , cé­

ból hogy árviz esetében a lakossag mgosagm­

val ' oda menekülhessen.

A töltések védelmére különös gondot kel l

fordítani és ezeket sziikség esetében a csendőr

is őrizze. A töltések és védőgátak átvágásáa

I irányuló minden merényletet meg keH akad


endkívül sürgős esetekben pedig egylovas elő­

fogatot is igénybe vehet.

Ha a járőrnek megbízható és e célra kikép­

zett szolgálati eb áll rendelkezésre, a jelentési

azzal továbbíthat ja.

J'

,l 409. (521. pont.) Kik jogos.ultak a Járőröket

felhívás útján igénybevenni?

A csendőrörsöket, járőröket és egyes

csendőröket a jelen utasítás 64. pontjában fel­

sorolt szolgálatokra közvetlen felhívás útján

igénybevenni jogosultak:

a) az illetBkes kormánybiztos ;

b) a vármegye alispánja és az ő helyettese ;

c) a királyi bíróságok és

cl) a királyi ügyészségek elnökei és az ő he­

lyetteseik;

e) a vizsgáló bírák, kiküldött bírák és királyi

ügyészek ; ,

f) az illetékes járás főszoJgabíJ'ája és az ő

heJyettesé ;

g) az állami rendőrség illetékes kerületi fő­

kapitánya, illetékes l'endőrkapitányságo:k és

kirendeltségek vezetői és az ő heJyetteseIk, de

hatóságuknak csak azon területén lév,? csendőr­

örsökkel szemben és csak azon a teruleten tel­

jesítendő szolgálatokra, amelyen a közbiztonsági

szolgálatot a csendőrség látja el ;

h) a közigazgatási (állami rendőrségi) ha ­

tóságoknak esetenként kikiildött önálló intéz­

kedésre jogosított tagja.

A magyar királyi honvédbírósgo fts a, ka ­

tonai bűnvádi perrendtartás szermh Illeteks

parancsnokok ügyészei a c) és cl) alatt emh­

tett hatóságok:kal egy tekintet alá esnek.

.> 410. (522. pont.) Sürgős esetekbe n. szolgá­

lati tennivalók végzésére kik kereshehk meg a.

járőröket?

Sürgős esetekben - ha a késedelem

veszéllyel jár - a csendőrörsöket, járőrökt és

szolgálatban álló egyes csendőröket is a Jelen

utasítás 64. pontjában előírt szolgálatok vég-

138

zesere - hatáskörükön belül - közvetlenül

megkereshetik :

a) a területileg nem illetékes közigazgatási

és állami rendőrségi hatóságok,

b) a letartóztatási intézetek (fegyház, bör­

tön, fogház, állam fogház és közvetítő intéze­

tek) igazgatóságai,

) vámhatóságok, belépő állomások, pénz­

ÜgyI, adó-, posta-, távirdahivatalok és a vasúti

állomásfőnökségek,

cl) az állami rendőrség és pénzügyőrség

szolgálatban á1ló tagjai és ezek fölöttes

hatóságai,

e) kirendelt birósági végrehajtók,

f) községi előljáróságok és végül fel hívhatjál}

g) a m. kir. honvédség, vámőrség, folyamőrség

tiszti parancsnoksága i (hatóságai) .

411. (523. pont.) Más hatóságok minő

módon vehetik a csenclőrséget igénybe?

Minden más hatóság valamint nem

sürgős esetekben az 522. pontban felsoroltak

is - olyan szolgálatokra, amelyeket a csend­

őrség saját kezdeményezéséből nem teljesíthet,

az örsöket csakis az ill etékes főszolgabíró

(állami rendőrségi hatóság) útján vehetik

igénybe.

412. (524. pont.) Mit nevezünk felszólított

szolgálatnak?

Azt a szolgálatot, amelyet a csendőrség

csakis felhívás vagy megkeresés folytán teljesít,

felszólított szolgálatnak nevezzük.

413. (526. pont.) Mit nevezünk csenclőrségi

km-hatalomnak s mi annak a célja?

"Csendől'ségi ka l'hatalom"-nak azt a

csendőr járőrt vagy csapatot nevezzük, amely

a közhatóságok vagy hatósági személyek

támogatására olyan cél ból van kirendelve,

hogy azoknak hivatalos eljárásukban esetleges

erőszakos ellentállás vagy támadás leküzdése

végett a szükséges erő rendelkezésükre álljon.

139


Az ilyen karhatalmi szolgálat célja tehát az,

hogy valamely hatóságnak vagy hatósági sze­

mélynek fegy y eres segít:::ég nyujtassék, ezért

ebben a szolgalatban a csendőrség csak olyan

mértékben működik önállóan, amennyiben azt

az előbb megjelölt szolgálati célnak elérése

szükségessé teszi.

414. (526. pont.) Mikor lehet a csendőrséget

karhatalomként igénybe venni?

A csendőrséget karhatalom gyanánt csak

akkor lehet igénybe venni, ha törvényszerű

hatósági eljárásnál ellenszegülés fordult elő

vagy ilyentől nyomós okok alapján tartani

lehet, amit az igénylés alkalmával kifejezésre

kell juttatni. Csendőrségi karhataImat szükségtelenül

igényelni nem szabad.

J 415. (527. pont.) Milyen célra lehet a karhatalmat

igénybe venni?

I

Cendőrségi karhatalmat igénybe lehet

venTIl :

a) hatóságok, bíróságok és hivatalos kiküldetésben

eljáró hatósági személyek személyes

védelmére ;

b) az előbbi alpontban említettek támoga­

I tására, illetőleg az általuk kiadott törvényszerű

rendelkezések végrehajtásának biztosítására

és

c) katonai, közbiztonsági és más törvényszerű

fegyveres testületeknek és szerveknek,

valamint azok hivatásukban eljáró tagjainak

támogatására, illetőleg segítségére.

-' 416. (528. pont.) Csendőrségi karhatalom

közvetlen igénybevételére kik jogosultak?

Csendőrségi karhatalom közvetlen igénybe- .

vételére jogosultak:

a) a belügyminiszter;

b) a kormány biztosok ;

c) a vármegye alispánja és az ő helYAttese ;

d) a kir. ügyészség, a kir. törvényszék és

I a kir. járásbíróság elnöke és az ő helyetteseik ;

HO

\

'.:

ej vizsgáló bírák, továbbá a kiküldött bírák

és kir. ügyészek ;

t) az illetékes járás főszolgabirája és az ő

helyettese ;

g J az állami rendőrségi hatóság vezetője és

az ő hely,ettese, de hatóságának csak azon a

területén, amelyen a közbiztonsági szolgálatot

a csendőrség teljesíti.

A honvéd bíróságok és a katonai bűnvádi

penendtartás szerinti illetékes parancsnokok

ügyészei a dJ és ej alatt említett hatóságokkal

egy megítélés alá esnek.

Az itt felsorolt bíróságok, hatóságok és

személyek karhatalom kiállítása iránt fel­

hívásukat közvetlenül az illetékes örsparancs­

noksághoz vagy a szolgálatban álló járőrhöz

in tézik. Ha azonban a kivánt karhatalmi szolgálat

teljesítésére az örsnek rendelkezésre álló

létszáma nem elegendő, megkeresé..c;;eikkel az

illetékes szárny- vagy osztályparancsnoksághoz

fordulnak.

5 417. (529. pont.) Sürgős esetben közvetlen

megkeresés útján a karhatalmat kik vehetik

igénybe?

Sürgős esetben - ha a késedelem veszély­

Iyel jár - karhataimat közvetlen megkeresés

útján igényelni jogosultak még:

a) a honvédség, vámőrség, folyamőrség

szolgálatban álló egyénei, járőrei és ezek fölöttes

parancsnokságai ;

b) az állami rendőrség és pénzügyőrség

szolgálatban álló egyén ei és ezek fölöttes hatóságai

;

ej a rendőri hatóságoknak önálló intézkedésre

jogosított kiküldött tagjai, a községi

előljáróságok tajainak kivételével ;

ri) letartóztatasi intézetek igazga tóságai;

e) kirendelt bírósági végrehajtók . és

t J községi előljáróság(')k.

Minden más hatóság vagy hatósáO'i sze­

mély, valamint nem sürgős esetekben I:'> az itt

b J-t J alatt felsorolt hatóságok, csendőrségi

Hi

I


karhatalom kirendelése iránti megkeresései­

ket közvetl'Emül az illetékes járás főszolga bí rá­

jához (állami rendőrségi hatósághoz), míg az

a) alatt megjelölt parancsnokságok, a csedőr­

tiszti parancsnoksághoz kötelesek intéznI. Ha

az e hatóságok részére az örs vagy a szárnyparancsnoksághoz

közvetlenül intézett meg­

keresések törvényessége ellen aggály merül

föl, a teljesítésre nézve a járás főszolgabírájának

(az állami rendőrségi hatóságnak), ha az

aggály az a) alpont alatti parancsnokságoKkal

szemben merül fel, az osztályparancsnokságnak

a döntését kell kikérni.

418. (531. pont.) A csendőrségi karhatalomnak

mi a feladata?

Hatóságok és hivatalos kiküldetésben el­

járó hatósági személyek és közegek támogatására

kirendelt csendőrségi karhatalom feladata

az illető hatóságot vagy hatósági személyt

az erősmkoskodások ellen megvédeni

és feladatának akadálytalan teljesítését biztosítani,

de magában a hivatalos eljárásban

cselekvően résztvennie nem szabad . .

419. (532. pont.) Ha a hatósági személy el­

.járása törvénybe ütközik, hogyan kell a karhatalom

parancsnokának eljárnia?

Ha a hatósági személy részéről t;lnusított

eljárás nyilvánva;]óan törvény he ütközik,

akkor az illetőt fel kell kérni, hogy törvénytelen

eljárásával hagyjon fel, mert kü·

lönben a csendőrség kénytelen lesz a karha ·

talmi segély nyujtását megszüntetni. Ha ez a

felkérés eredménytelen maradt, a karhatalmi

segélynyujtást be kell szüntetni és erről a köz ·

vetI en előljáró tiszti parancsnokságnak és az

eljáró hatósági személy felettes hatQságának

azonnal jelentést kell tenni.

420. (537. pont.) A szállítmányfedezetre

mikor lehet a csendé'°'séget igénybe venni?

Az állami és kincstári hivatalok, továbbá

állami vagy magán vállalatok nagyobb pénz

14-2

\Oi, gy értékkiildeményeinek szállításakor a

('endőrséget a szállítmány biztosítására

igénybe lehet venni.

421. (537. pont.) A szállítmányfeclezet u

kiséretet hogyan teljesíti?

A szállítmányfedezetre kivezényelt járőr­

nek legalább két főből kell állnia és ha a szál­

lítmányt kocsin (gépkocsin) továbbít ják, azt

kiilön kocsin (gépkocsin) kell kísérnie. Sem a

!:izállítmány, sem a kíséret kocsijára - az

illTa jogosítoHakon kívül - senkit sem szabad

felengedni. A szállitmányfedezet részére szük­

oéges kocsiról az érdekelt hivatal vagy válla­

'II-l t saját költségén köteles gondoskodni.

Szál1ítmányfedezet alkalmával szem előtt

kell tartani, hogy a kíséret úgy teljesíttessék,

hogy minden váratlan támadásnak idejekorán

elejét lehessen venni. E célból a kíséret a szál ­

lítmányt megfelelő (80-100 lépés) távolságban,

erősen fedett, igen kanyarulatos _ vagy

egyébként veszélyes helyeken pedig kisebb

távolságban kísérje.

422. (538. pont.) Oltalmi kíséretet magfÍl1egyének

mikor kérhetnek?

Indokolt esetben magánegyének is kérhetik

egy járőrnek oltalmi kíséret gyanánt való

kirendelé:lét, de csak akkor, ha az utazás nem

vasúton vagy hajón történik. Ilyen esetekben

él szállítmányfedezetre nézve megállapított

sza bályok mértékadók.

423. (539. pont.) Mit értünk fogoly kifejezés

alatt?

"Fogoly" kifejezés alatt a csendőrség által

felhívásl'a vagy saját kezdeményezésre elfogott,

elő vezetett vagy őrizetbe vett, továbbá

:-t. hatóság által a csendőrségnek fogoly gyanánt

kísérés V;lgy őrzés végett átadott egyéneket

kell érteni.

424. (639. pont.) Felhí'L?ásra kísérendő fog­

lyok átvételénél miről győződif>k meg a

r.cwl1rlőr'?


.B'elhívásra kísérendő foglyok átvételénél a

csendőr mindenekelőtt győződjék meg sze­

mélyazonosságukról ; állapítsa meg, hogy me­

netképesek-e, panaszuk vagy kérelmük van-e

és végül, hogy élelemmel és az évszaknak megfelelő

ruházattal el vannak-e látva. Az ebben

az irányban esetleg észlelt hiányosságokra az

áta dó hatóság figyeimét megfelelő intézkedés

végett fel kell hívni, ha azonban a hiányosságokat

nem lehet megszüntetni, ez a fogolykíséret

elindulását nem késleltetheti.

425. (539. pont.) A fogoly átvétele után mi

(/ csendőr tennivalója?

A foglyot meg kell motozni és holmiját

át kell vizsgálni. Olyan tárgyak, amelyek

támadásra, a megszökés elősegítésére

vagy öngyilkosság elkövetésére alkalmasak lehetnek,

továbbá pénz és értéktárgyak nála

meg nem hagyhatók. Pénzt és értéktárgyakat,

valamint a hatóság által esetleg rendelkezésrE'

bocsátott ruházatot és takarót nyugta és ellefi ­

nyugta mellett kell átvenni, ha pedig egyes

tárgyakat a fogoly tól vettek el, azokról jegyzéket

kell készíteni és ezt a fogollyal is a lá

kell iratni. A csendőr a fogollyal együtt csak

olyan tárgyakat köteles a hatóságtól átvenni,

amelyeket járőrtáskájában elvihet, illetőleg

I nmelyeknek vitelét a fogolyra bízhat ja.

426. (539. pont.) A fogoly panaszát vag.IJ

sérülését hová kell bejegyezni?

A fogoly esetleges panaszát vagy sérülését

az átvevő csendőr a kisérőlevélbe bejegyez ·

tetni köteles.

427. (540. pQnt.) A kíséret elindulása előtt

mit kell feljegyezni?

A kíséret elindulása előtt a foglyok SZf> ­

mélyi adatait és személyleírását fel kell jegyezni,

hogy szökésük esetében e feljegyzések

alapján őket körözrii lehessen.

428. (540. pont.) Fogolykíséretnél milyen

közlekedési eszközök vehetők igénybe?

1H

Fogolykíséretnél ott, ahol vasúti- vagy

hajóközlekedés van, ezt kell igénybe venni.

Ilyen közlekedés hiányában 20 km-nél na­

gyobb távolságra a kíséret mindig kocsin történik.

429. (543. pont.) A foglyok átvételét a ható­

ság hol ismeri el?

A foglyok átvételét az átvevő hatóság az

eredeti felhíváson, illetőleg ha a foglyokat a

csendőrség saját kezdeményezésére fogta el,

külön átvételi elismervény en igazolja. Ha a

fogollyal együtt tárgyak vagy értékek is át­

adatnak, ezek átvételét vagy a járőr által

szerkesztett jegyzéken, vagy pedig - egyen­

kint felsorolva - a fogoly átvételét bizonyító

elismervértyen kell igazolni, amelyet a tényvázlat

fogalmazványához kell csatolni.

430. (543. pont.) Saját kezdeményezésből

elfogottat vagy őrizetbevettet kinek kell átadni?

A saját kezdeményezésből elfogott vagy

őrizetbe vett egyént a csendőr rendsoorint

örsparancsnokságához kíséri be.

431. (544. pont.) A fogolynak örsről-örsre

kísérése hogyan tó"rténik?

Ha a nagy távolság és a közlekedési eszközöknek

hiánya miatt a fogolynak az örsről az

illetékes helyre való közvetlen bekísérése és

átadása nehézségbe ütközik, a foglyot az útirányba

eső legköoolebb örsnek kell átadni és

azután az átadásig örsről-örsre tovább kísérni.

Ilyen esetben a fogoly tárgyait, az esetleges

bűnjeleket, valamint a fogolyra vonatkozó

iratokat is átvételi elismervény mellett II

fogollyal együtt kell örsről-örsre továbbadni.

432. (548. pont.) A fogoly pénzét mire lehet

felhasználni?

A fogoly pénzét - ha azt nem kell bűnjelként

kezelni - a fogoly beleegyezésével az ő

élelmeésére, elszámolási kötelesség mellett,

l'l'óbvcsendörök tankönyve. 145 10


frl ]p!Jpt ha y ;nálni. Az elTe vonatkozó számlákat,

nyugtákat stb. annak a bíróságnak vagy

hatóságnak kell átadni, amelynek a fogoly

pénzét adják át. A vásárolt élelmicikkek átvételét

a fogoly a számlán, nyugtán stb. elismerni

köteles.

433. (549. pont.) A fogolykíséret elindulása

előtt a foglyokat mire kell figyelmeztetni?

A fogolykíséret elindulása előtt a járőr

vezető a foglyokat figyelmeztesse nyugodt éH

illedelmes magatartásra, engedelmességre,

mindennemű ellenszegülés és szökési kísérlet

kerülésére, hogy ellenük szigorúbb rendsza bá­

lyokat ne kelljen alkalmaznia.

434. (549. pont.) A fogoly kíséret g,lJalog

hogyan tö'rténik?

'

A fogoly minden esetben a csendőr előtt

köteles menni s őt a csendőr olyan távolság

ban kövesse, hogy szökés kísérlete esetébe II

azonnal utólél'hesse, megtámadtatás esetébell

pedig a kellő védelemre helye és ideje legyen.

Két főből álló járőr a foglyot mindig mögötte

menve kíséri. Nagyobbszámú fogoly

kísérésekor II foglyokat a járőr tagjai elől.

I

I

hátul és kétoldalt közrefogják. A járőrvezet{)

ilyenkor leghátul menetel.

435. (549. pont.) A fogoly kíséret lovolI

hogyan tö'rténik?

Ha a fogoly kíséret lovon történik, akkol'

azt városok és községek belső területén,

továbbá olyan helyeken, ahol a fogoly meg

szökésétől vagy kiszabadításától tartani lehet,

kivont karddal, fedett és nehezen 10vagolhatfJ

terepen pedig megragadott ismétlőpisztollya I

kell teljesíteni. A fogolynak fűzőlánccal való

kísérésénél a két fűzőláncot össze kell lakatolni

és annak végét a járőrtárs tartsa kezében. A

foglyot a nyereghez kötni tilos.

436. (550. pont.) Kísér'és közben szabad-e (I

fogolynak valakivel érintkeznie?

I


Kísérés közben - az előljárókon és az

arra jogosított hatósági személyen kívül -,

senkinek sem szabad megengedni, hogy a

fogolyhoz közeledjék, vele szó ba álljon, jelekkel

vagy másképpen érintkezzék. A csendőr­

nek a fogollyal beszélgetnie nem szabad és

azt sem szabad megengedni, hogy a foglyok

egymással beszélgessenek.

437. (550. pont.) F'ogolykíséret kö'zben

kiilönösen mire kell ügyelni?

Ügyelni kell arra, hogy a foglyokat

senki se bántalmazza, hogy öngyilkosságot el

ne köve.thessenek, magukhoz idegen tárgyat

ne vehessenek és maguktól semmit el ne dobjanak.

438. (550. pont) Fedett te1'epen stb. fogolykis131'etnél

hogyan kell eljá1'ni?

Fedett terepen, élénk forgalmú utcákon

- mely utóbbiakat egyébként lehetően kerülni

kell - és általában mindenütt, ahol a szökés

lehetősége nagyobb, vagy a körülmények a

foglyok kiszabadítására kedvezők, fokozott

óva tossággal ken eljárni.

439. (550. pont.) Fogolykísérés közben a

dohányzás, étkezés és a természet?: szükség

végzése tekintetében minő korlátozásokat kell

alkalmazni?

Kísérés közben a fogoly nem dohányozha­

tik, csakis elkülöní tett helyen és a csendőr

jelenlétében étkezhetik, de kést és villát nem

használhat és szeszes italt sem élvezhet. Természeti

szükségét csakis a csendőr jelenlétében

végezheti.

440. (551. pont.) Vasúion való fogoly kíséréskor

a jegyváltásnál és a beszállásnál hogyan

kell eljárm'?

A fogolykisérő csendŐl' a vasúti vagy

hajóállomásra megérkezve, a vonat vagy a

hajó érkezését lehetően elkülönített helyen

várja be. Ha ezalatt az idő alatt a jegyváltás

147 10*


nehézségbe nem ütközik, váltson jegyet, ellen­

kező esetben, valamint mindig, anöikor a foglyot

csak egyedül kíséri, jegy nélkül szálljon

fel a vonatra vagy hajóra és a jegyet a kalauznál

utólag váltsa meg. Két főből álló járőrnél

a jegyváltást a járőrtárs végezze.

Beszállásnál a csendőr ügyeljen, hogy a

fogoly a többi utas közé ne vegyülhessen é a

kalauzt kérje fel, hogy a kíséret részére külön

fülkét vagy legalább is külön padot bocsásson

rendel kezésre.

441. (552. pont.) Fogolykísérésnél a vasúti

kocsiban hogyan kell elhelyezkedni?

A vasúti kocsiban a foglyot úgy kell elhelyezni,

hogy a kijárathoz vagy ablakhoz

közel ne kerüljön. A fogoly közelében lévő

ablakot nyitva tartani nem szabad, ügyelni

kell arra is, hogy a fogolynak az illemhelyre

kísérése közben a kocsi (folyosó) ajtai zárva

legyenek.

Ha a járőr több foglyot kísér, a járőr tagjai

mindig a pad szélén üljenek, a foglyok közé

elvegyülve iilniök nem szabad.

· 442. (552. pont.) Fogolynak vizen való átszállítása

- hajó hiányában - hogyan történik?

Ha a fogolynak vizen való átszállítására

I

I

hajó nem áll rendelkezésre, arra csónakot vagy

más alkalmas biztos vízi járóművet is igénybe

lehet venni.

443. (553. és 5"54. pont.) A foglyoknak kocsin

való · kísérése hogyan történik?

Ha a foglyot kocsin kell kísérni, akkor

mind a kocsira való felszállás, mind leszállás

előtt - ha elővigyázat szempontjából szükségesnek

látszik - a hámköteleket le kell oldani.

Felszállás előtt a kocsit meg kell vizsgálni,

hogy nincs-e rajta olyan eszköz, amelyet él

fogoly a csendőr ellen támadásra felhasználhat.

148

Ha a fogoly megbilincselése szükséges,

akkor ennek még a felszállás előtt kell megtörténnie.

A fooly a csendőrrel szemben üljön. Ha

a szállítas tö bb kocsin történik, az első kocsira

a kocsis mellé rgy olyan csendőr üljön, aki a

lovak hajtásához ért, hogy szökési kísérlet

esetében a hátsó kocsik előrehajtását megakadályozhassa

akként, hogy az első kocsit az

úton keresztbe állítja.

A lovakat legfeljebb csak ügetésben szabad

hajtani és az egész szállítmány felügyel etét

gyakorló járőrvezető a legutolsó kocsin

foglaljon helyet. Az első kocsiba mindig a

leggyengébb, az utolsó kocsiba pedig a legjobb

lovakat kell befogni.

Ha a foglyokat kocsin olyan távolságra

kell kísérni, hogy a kocsik vagy a lovak váltása

szükséges, akkor már előre intézkedni

kell, hogy a felváltó lovak és kocsik a szállítmány

megérkezésekor azonnal rendelkezésre

álljanak.

444. (555. pont.) Ha a fogoly útközben

menetképtelenné lesz vagy megbetegszik,

hogyan kell eljárni?

Ha a fogoly útközben azt állítja, hogy az

utat gyalog folytatni képtelen, ezt a legközelebbi

helyhatóságnak tudomására kell hozni

azzal a megkereséssel, hogy él fogolynak orvosi

megvizsgáltatása. valamint az esetleg

szükséges kocsi kirendelése iránt intézkedjék.

Ha pedig a fogoly útközben annyira megbetegszik,

hogy ilyen állapotban rendeltetési

helyére egyáltalában el nem szállítható, gondoskodni

kell arról. hogy orVOSI ápolásban részesüljön.

A csendőr ilyen esetben a helyszínén

marad s az örsparancsnokságnak további

intézkedés végett a legrövidebb Íl ton jelentést

tesz.

Ha a csendőr több foglyot kísér és ezek közül

valamelyik megbetegszik, az illetőt a7 útbaeső

legközelebbi örsnek kell átadni. Ha pe-

119


dig a legközelebbi örsig való továbbutazásl'a a

beteg fogoly szemmelláthatóan képtelen, elhelyezéséről

és gyógykezeléséről a legk.özelebbi

községi előljáróság útján kell gondoskodni.

445. (556. pont.) A megbetegedett foglyot

ki őrzi?

Kevésbbé veszélyes beteg fogoly őrzését a

községi előljáróságra is lehet bízni, veszélyes

foglyokat, valamint olyanokat, akikről feltételezhető,

hogy betegségüket csak színlelik,

a csendőr maga őrizze mindaddig, míg csak az

örsparancsnok nem intézkedik, illetőleg míg a

legközelebbi örsről igénylendő járőr meg nem

érkezik és a fogoly őrzését át nem veszi.

446. (557. pont.) A fogolyőrzésnek mi a

célja?

A fogolyőrzés célja a fogoly megszökésének

megakadályozása, továbbá annak meggátlása,

hogy a fogoly magában vagy másban

kárt tehessen, mással beszélhessen vagy érintkezhessék,

végül, hogy magához olyan tárgyat

vehessen, amely támadásra, öngyilkosságra

I vagy a megszökés elősegítésére alkalmas.

447. (557. pont.) A foglyokat hgl kell

őrizni?

Elfogott és őrizetbe vett egyéneket rendszerint

a községházának egy erre alkalmas helyiségében

(községi fogdában), ennek hiányában

pedig a csendőrlaktanyában - de csakis

szobában - kell őrizni. Polgári foglyokat

csendőrségi fogdában őrizni nem szabad.

Az őrzés tartama alatt legalább egy, a községi

előljáróság által kirendelendő polgári

egyénnek állandóan jelen kell lennie. Saját

kezdeményezésből elővezetés végett őrizetbe

vett olyan egyén őrzése, akinek megszökésétől

a terhére rótt törvénysértés csekélysége miatt

tartani nem kell, továbbá, ha az illető a csendőrség

előtt ismeretes és az átadása ebből az ok­

ból sem aggályos, a községi előljáróságra is

bízható.

150

448. (558. pont.) A fogolyih'zés megkezdése

előtt miről kell meggyőződni?

A fogolyőrzés megkezdése előtt meggyőző-I

dést kell szerezni arról, hogy a fogoly őrzésére

szánt helyiség megfelelően zárható-e és nincs-e

benne olyan tárv, amellyel a fogoly magában

vagy másban kárt tehetne, vagy szökését

elősegíthetné. Ha a hely, őrzés ' szempontjából

nem Elgészen biztos, továbbá, ha a fogoly veszélyes

vavn öngyilkosságától kell tartani, a

csendőmek a foghelyiségben kell tartózkodnia.

449. (558. pont.) Ha a fogolynak a foghelyiséget

éjjf-l el kell hagynia, hogyan kell eljárni?

Ha a fogolynak a helyiségből éjjel bármely

oknál fogva ki kell mennie, őt meg kell bilincselni

és fűzőláncon kell kísérni, hogy meg ne

szökhessék.

450. (558. pont.) A fogolyő1'zést CL járő1' tag­

, jai hogyan teljesítik?

Ha a fogolyőrző járőr két vagy több tagból

áll, az őrködés fel váltva történhetik, az

őrködést nem teljesítők aludhatnak, de olyan

helyen és úgy, hogy szükség esetében azonnal

rendelkezésre álljanak.

451. (559. pont.) Nagyobb számu foglyok

őrzése hogyan teljesíthető?

Nagyobbszám ú, vagy különösen veszélyes

foglyok őrzésére, ha elegendő csendőrségi erél

rendelkezésre nem áll, támogatás céljából a

községi előljáróságtól lehetően felfegyvel'zeti

polgári egyéneket kell igényelni. Ezeket a polgári

őröket az őrzés megkezdése előtt arra kel1

figyelmeztetni, hogy a fogoly megszökésp

miatt őket is büntetőjogi felelősség terheli. I

452. (559. pont.) A foghelljiséget ki kell-e

világítani?

A foghelyiséget éjjel ki kel l világítani.

453. (559. pont.) A foglyoknak szabad-e valakivel

az őrzés alatt érintkezniök?

151

I


A csendőr jelenléte nélkül az előljárókon

P,s az erre jogosított hatósági személyeken kívül

a fogolyhoz belépni, vele beszélgetni vagy

érintkezni senkinek sem szabad. A foglyok

egymással sem beszélhetnek vagy érintkezhetnek.

454. (559. pont.) Fogolyőrzés alatt a fogoly

élelmezése hogyan történik?

A csendőrség őrizetében levő fogoly magát

saját költségén élelmezheti. Ilyenkor az élelmet

a fogoly roozére a csendőr szerzi be, vagy

ha azt hozzátartozói szállítják, a fogolynak a

csendőr adja át. A beszállított élelmet a fogolynak

való átadás előtt alaposan meg kell

vizsgálni, hogy nincs-e abban levél vagy a

szökésre, támadásra stb. alkalmas eszköz

vftgy tárgy.

455. (560. pont.) Mi az eljárás a foglyok

'részére érkező levelekkel?

A fogoly részére érkező leveleket vagy

egyéb küldeményeket csak az erre hivatott

hatósági zemélynek, saját kezdeményezésből

elfogott vagy őrizetbe vett foglyok részére

pedig csak az örsparancsnoknak (járőrvezetőnek)

engedélyével és csak előzetes elolvasás,

illetőleg átvizsgálllis után ,lehet átadni.

456. (560. pont.) Meg lehet-e engedni a fogollyal

való érintkezést és kinek?

Az örsparancsnok (járőrvezető) a saját kezdeményezéséből

elfogott egyén hozzátartozóinak

és védőj ének, indokolt esetben, kivételesen

engedélyt adhat arra, hogy a foglyot meglátogassák

és vele - de mindig csak csendőr

jelenlétében - a csendőr által értett nyelven

beszélhessenek, ilyenkor sem swbad azonban

a' fogolyhoz közel menniök vagy vele kezet

fogniok.

457. (562. pont.) Mi a tennivaló, ha a fogoly

megszököit?'

, Ha valamely, a csendőrség őrizetében levő

fogoly megszökött, a csendőr erről a fogoly

152

személyleíráJsá.a közlése me!lett ,mé a .ely ­

színéről a legrovldelbb úton ertentelll kotele

a magy, ar kirlyi állami re ?- d§rség buasl

főkapiiánysagat, a rrnegszokottnek szuletésl,

illetőségi és legutolsó tartóodási helyére il­

letékes örspal'ancsnokságokat (állami rendőr­

ségi hatóságokat) , végül mindawkat az örs­

parancsndkságolkiat (áHami rendőrségi ható­

ságdkat) ,amelyek a helyszínéről elvezető út­

vagy vdsútvonal mentén feküsznek, egyide­

jűen pedig ta saját örsparanosnokságának is

jelentést kell tennie. E jelentésben, illetó1e

értesítésekben a fogoly valószínű szökési ira­

nyát is meg kell jelölni.

458. (564. pont.) A járörtárs a járörvezetö­

vel szemben mire van kötelezve?

A járőrtárs a járőrvezetek l va!l , re ­

delve, ezért minden parancsat telJesüelll .es ot

feladatánruk végrehajtásáJban nemcsal mmde p

erejéből támogatni, Inanem a soolgalat ella­

tá.sában utasításai ,szerint önálló tevéJkeny'ség­

gel is Iközreműködni Iköteles.

459. (564. pont.) A szolgálat teljesítéséért

felelős-e a já't"őrtárs?

A szolgálat sza'bályszerű teljesítéséért 'a

járőrverető felelős, ha azonban vüamely 'SZ8.bálytalanságban

vagy mulasztás ban a járőrtárs

is résztvesz. a felelősség őt is terheli.

460. (564. pont.) Mi a járörtárs köteles::;ége,

ha a járő't"vezetö tiltott dolgot követ el?

.

Ha a járőrvezető tiltott dolgot, szabálytalanságot,

vagy mulasztást készül elkövetni,

a járőrtársnak nemcsak joga, de kötelessége is

a járőrvezető figyeimét a szabálytalanságra,

vagy mulasztásra felhívni. Ha ez a figyelmez­

tetés eredménytelen maradt, a járőrtárs kötelessége

bevonulása után a történtekről a

járőrvezető közvetlen előljárójának azonnal

jelentést tenni.

461. (564. pont.) A járörtársnak szabad-e

,iárörvezetöjét elhagynia?

153


A jál'őrtál'snak járőrvezetőjét - ennek cl

parancsa nélkül - semmi körülmények között,

tehát még akkor sem szabad elhagynia, ha ez

utóbbi súlyos természetű szabálytalanságot

vagy éppen bűncselekmény t követ el, hanem

ilyen esetben az örsparancsnoknak már a hely.

színéről tegyen jelentést és addig is igyekez·

zék tőle telhetőe n minden nagyobb botránynak,

kárnak vagy hátránynak elej4t venni.

462. (565. pont.) Minő ismeretekkel kell a

járőrvezetőnek bírnia, hogy a közbiztonsági

szolgálatot elláthassa?

A járőrvezető a szolgálati utasításnak a

külső közbiztonsági szolgálat ellátá.."ára vonatkozó

rendelkezéseH tökéletesen ismerje, hogy

válságos helyzetekben is teljes biztossággal

tudja, hogy melyek az adott esetre előírt eljárási

szabályok s mik a ráháruló kötélességek

A büntető törvényeket és rendeleteket is anynyira

ismernie kell, hogy az előforduló összes

büntetendő cselekményeket külső megnyilvánulásukban

felismerje és az ezek ellen vétőket

törvényszerűen üldözni képes legyen.

A nyomOzás terén olyan fokú elméleti tudással

és gyakorlati képességgel bírjon, hogy

az előforduló bűnesetek nyomozását habozás

nélkül helyes irányban bevezethesse és sikeresen

lefolytathassa.

463. (567. pont.) A .iál'örvezető miéTt felelős?

Mi a kötelessége ,iárőrtársával szemben?

A járőrvezető felelős a szolgálat szabályszerű

végrehajtásáért; felelős továbbá a körülményekhez

képest járőrtársának, illetőleg a

járőr tagjainak cselekedeteiért, magatartásáért

és szolgálatuk teljesítéséért is.

A járőrvezető kötelessége az is, hogy járőrtár

át minden szolgálata során a járőr feladatáról

részletesen tájékoztassa, a szolgálatra,

különösen pedig a nyomozásra gyakorlatilag

oktassa, valamint a helyi és személyi ismeretkhe

hevezf'sse.

154

464. (567. pont.) Mit kelt tennfe t já1'örve­

zetőnek ha ,iárörtá1'sától el kell valnw?

Ha szolgálat érdekében járőrtá.rstól e ,

kell válnia, akkor z az álta}a telsItendo

szolgálatra oktassa kj es a szabalyszeru maga­

tartásra figyelmezte,sse. SZ , üség " esetben a

Hzolgálatot egy papu'lapra lrJa elo, amIt bvo­

' nulás után a szolgálati laphoz kell csatolm.

465. (567. pont.) A járörveze.tö Ct szolgálat

tartama alatt mit köteles viselm?

A járőrvezető szolgáltáak tartB:m , alatt,

illetőleg mindaddig, amIg Ilyen .mmose9b?

működik, rendfokozatára való .. tekmtt nekul

_ a

iárőrvezetői jelvény"-t 4:oteles vIselm.

"tJ

I M

More magazines by this user
Similar magazines