12.08.2013 Views

Úttalan utakon - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

Úttalan utakon - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

Úttalan utakon - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

autópályák vadátjárók nélkül<br />

<strong>Úttalan</strong> <strong>utakon</strong><br />

Adott egy gyorsforgalmi útszakasz, az azt övező (élőhely-védelmi kerítés)<br />

„vadkerítés”, autósok és a területet körülölelő élőhely (vadászterület) színes<br />

élővilágával. Az autósok haladni szeretnének – mégpedig gyorsan és biztonságosan<br />

–, az élőlények (a vad) élni. Ez a két dolog nem tűnik ellentétesnek,<br />

mégis a valóságban szinte megoldhatatlannak látszó problémákat vet fel.<br />

az utóbbi időben vadászati lapokban és<br />

egyéb médiumokban több cikk is megjelent,<br />

mely a vad és az úthálózat konfliktusáról szól.<br />

Ezért is kezdtünk el előbb alapinformációkat<br />

gyűjteni, hogy más európai országokban<br />

hogyan próbálják megoldani ezeket a problémákat<br />

(erről szóló írásunkat bővebben lásd:<br />

Heltai, M. és Szemethy, L. 2009. tilos az<br />

átjárás. vadászlap 18/2/:87­89.), másrészt<br />

megterveztük és végrehajtottuk első saját<br />

vizsgálatainkat.<br />

Állatok a sztrÁdÁn<br />

a „sztrádán” közlekedőnek jogos elvárása,<br />

hogy gyorsan haladhasson, ne kelljen az úton<br />

tébláboló kisebb­nagyobb állatoktól (esetleg<br />

emberektől) tartania. a jogi háttér ezt<br />

igyekszik alátámasztani – az ország egész<br />

területén a gyorsforgalmi utakat élőhelyvédelmi<br />

kerítéssel kell övezni (Magyar Útügyi<br />

társaság /2007/: Út 2­1.305:2007 sz.<br />

útügyi műszaki előírás). a szakirodalom és<br />

persze a gyakorlati tapasztalatok azonban<br />

azt mutatják, hogy minden óvintézkedés<br />

ellenére a vad bejut az út területére. a bejutott<br />

állatok többségének az élete – kis test mé retükből<br />

adódóan – feltűnésmentes gázolással<br />

ér véget. az már viszont mindenkinek szemet<br />

szúr, amikor egy nagyvaddal történő ütközés<br />

32<br />

során a gépkocsi vezetője vagy utasai életveszélyesen<br />

megsérülnek. Egy ilyen balesetben<br />

mindenki vesztes, a károk óriásiak<br />

lehetnek, az emberélet pedig pótolhatatlan…<br />

azt sem szabad elfelejteni, hogy az<br />

egészséges, szaporodóképes populációk fennmaradásához<br />

sok esetben szükséges nagyobb<br />

távolságok megtétele, a nagyobb testű és<br />

mozgásigényű fajoknak pedig természetes<br />

mozgásigényét kell tudni kiszolgálni. az<br />

egyes fajok érdekében és általában az élő­<br />

helyek felszabdaltságának elkerülésére építik<br />

a különböző típusú vadátjárókat, biológiai<br />

vagy ökológiai felül­ és aluljárókat. Ezeket a<br />

legtöbb esetben hosszas vizsgálatok után, a<br />

pályatestek kialakításával együtt építik meg,<br />

de szükség esetén utólag is elkészíthetők.<br />

a régebbi hazai autópályákon még nem<br />

készültek ilyen átjárók; az újabb szakaszokon<br />

már igen, de ezeket is sok kritika éri. Igen sok<br />

esetben ennek az indoka vagy valós oka a<br />

pénzhiány. azaz túl sokba kerülnének a<br />

vizsgálatok, és hát egy­egy átjáró megépítése<br />

is valóban százmilliós nagyságrendű be ruházás.<br />

ugyanakkor az autópályák alatt és<br />

felett számos keresztező létesítményt kell<br />

megépíteni a beruházóknak. Úgy gondoljuk,<br />

hogy ezeket számos faj használhatná<br />

átjáróként, különösen, ha kialakításuk ennek<br />

megfelelő volna. azaz kettős célú létesít ményeket<br />

alkalmazhatnánk a költségek csökkentésére.<br />

Ezt a problémakört feszegetve és megoldást<br />

keresve terveztük meg munkánkat.<br />

az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti<br />

szakaszán dolgoztunk Ezen a részen nincs<br />

vadátjáró, habár az út egy korábban egybefüggő<br />

erdőt (élőhelyet) vág ketté. Egyrészt<br />

vizsgáltuk az élőhely­védelmi kerítést, hogy<br />

megtudjuk, mely fajok támadják azt leginkább,<br />

másrészt autópályát keresztező létesítményeket<br />

vettünk górcső alá, arra keresve a<br />

választ, hogy ezeket (pl. csatornaátvezetés,<br />

földút átvezetése pálya alatt vagy felett,<br />

patak­áteresz stb.) használhatja­e a vad átjárónak.<br />

Sokféle módszert vetettünk be,<br />

köztük a legjobbnak tartott mozgásérzékelős<br />

digitális kamerát is. ahhoz pedig, hogy<br />

ne csak a saját adatainkra támaszkodjunk,<br />

az állami autópálya­kezelő Zrt. nyilván tartásait<br />

is segítségül hívtuk; ezúton is köszönet<br />

készségességükért.


tapasztalatok<br />

a „többcélú ÁtjÁrókról”<br />

Öt olyan létesítményt vizsgáltunk, mely az<br />

M3 autópályát keresztezi. az ötből kettő<br />

csatornaátvezetés, egy patakáteresz, kettő<br />

pedig földútátvezetés (egy aluljáró és egy<br />

felüljáró). tulajdonképpen csak az egyik<br />

csőáteresz (a gödöllői) esetében nem találtuk<br />

bizonyítottnak, hogy vad használta volna.<br />

Ennek oka egyszerű: az év nagy részében a<br />

cső déli felében áll a víz. a másik csőátereszt<br />

a vad gyakran használta (kutya, róka és annál<br />

kisebb termetű állatok). Itt egy érdekes<br />

problémáról kell szót ejteni: a csőáteresz<br />

északi nyílása az élőhely­védelmi kerítésen<br />

kívül, míg a déli nyílása azon belül helyezkedik<br />

el, mintegy nyitott kapuként ahhoz, hogy a<br />

vad feljuthasson az autópályára.<br />

a felüljáró a hajdani erdőtömb autópálya<br />

által elválasztott két felét köti össze; ma<br />

turistaút visz rajta. turisták, kutyát sétáltatók,<br />

babakocsis kirándulók, biciklisták,<br />

quadosok, terepmotorosok teszik szinte<br />

állandóvá az emberi jelenlétet a felüljárón,<br />

33


lehetetlenné téve a vadátjárás vizsgálatát<br />

(a nyomcsapdákat gyorsan összejárják, a kamerát<br />

pedig nyilván nem találnánk ott, ahol<br />

hagytuk, hiszen a híd korlátjához láncolt<br />

biciklim is erről az átjáróról „tűnt el”…).<br />

Mindezek ellenére sikerült megörökíteni<br />

egy gímszarvas nyomát a friss karácsonyi<br />

hóban. azaz még egy ilyen zavart, keskeny,<br />

egyáltalán nem megfelelő kialakítású hidat<br />

is használatba vehet legnagyobb vadfajunk.<br />

az aluljáró és a patakátvezetés közös jellegze<br />

tessége, hogy a kis és közepes testű<br />

emlősökön kívül igen gyakran őzek is<br />

használják azokat. az átereszben többször<br />

találtunk vidranyomokat is.<br />

Ezek a létesítmények tehát alkalmasak<br />

vadátjárás biztosítására, tervezésükkor ezt<br />

két okból is szem előtt kell tartani. Egyrészt<br />

költséghatékonyabbá tehető a beruházás, ha<br />

a vadátjáró funkció nem bukik meg bizonyos<br />

apróságokon (pl. elvezetés hiányában megáll<br />

a csőátereszben a víz). Másrészt ezek a<br />

létesítmények akkor is működhetnek vadátjáró<br />

ként, ha ezzel nem számolunk a ter vezéskor,<br />

ami veszélyforrások keletkezéséhez<br />

34<br />

vezethet (lásd a csőátereszt, amelynek egyik<br />

vége kerítésen belül, a másik azon kívül van,<br />

így tulajdonképpen az átgondolatlan tervezés<br />

folyosót nyit az állatoknak a mentett oldalra<br />

való bejutáshoz). Ezek a többcélú átjárók<br />

nem helyettesíthetik a direkt vadátjárókat, de<br />

nagy szerepük lehet az autópályák fragmentáló<br />

(élőhelyeket feldaraboló) hatásának<br />

csökkentésében.<br />

tapasztalatok<br />

a „vadkerítésről”<br />

Minél hatékonyabb egy kerítés, annál kevesebb<br />

állat tud bejutni a mentett oldalra.<br />

az erről szóló adatok értékelésekor a következő<br />

eredményeket kaptuk. 2002 és 2007<br />

között az M3 autópálya 29+200. és 42+200.<br />

kilométerszelvénye között a pálya területén,<br />

tehát az általunk vizsgált szakaszon 12 felismert<br />

állatfaj összesen 184 egyedének<br />

tetemét találták meg. nyilvánvaló, hogy<br />

ebben a statisztikában csak a közismertebb<br />

és nagyobb testű állatfajok szerepelnek. a<br />

kisebb testű fajok tetemeit valószínűleg meg<br />

sem találják, vagy nem foglalkoznak vele (így<br />

ne csodálkozzunk, hogy a felsorolt fajok<br />

között hüllők és kétéltűek nem szerepelnek).<br />

természetesen előfordulhatnak bizonyos<br />

besorolási pontatlanságok is. valószínű továbbá<br />

az is, hogy ennél jóval több állat hullott<br />

el az autópályán, hiszen az adatokban csak a<br />

pályatesten talált tetemek szerepelnek.<br />

a négy legnagyobb gyakoriságot mutató<br />

faj a kutya, a róka, a vaddisznó és a macska.<br />

leginkább talán a vaddisznó magas előfordulási<br />

arányán csodálkozhatunk. Súlyánál<br />

fogva igen nagy anyagi károk és meglehetősen<br />

súlyos sérülések történhetnek az általa<br />

okozott vadbalesetekben. rendőrségi adatok<br />

szerint 2000 és 2007 között a vizsgált<br />

szakaszon 94 vadelütést regisztráltak, a<br />

keletkezett becsült anyagi kár összege 60<br />

millió forint felett volt.<br />

de hogyan lehet, hogy ennyi állat bejut az<br />

autópályára? a 29. és 34. kilométerszelvények<br />

között többféle hibát találtunk. általános,<br />

hogy a drótfonat nincs megfelelően a talajba<br />

süllyesztve. a gyakorlatban szükséges lenne<br />

a kerítés lesüllyesztését a dróthálónak a<br />

támadott oldala felé hajtásával kombinálni,


és úgy visszatemetni. Ez nagyban megnehezítené<br />

az aláásást, lévén, hogy az állat ásás<br />

közben a dróthálón állna. Szintén általános<br />

hiba, hogy a kerítés nincs megfelelő módon<br />

illesztve a pályát keresztező műtárgyakhoz.<br />

Gyakori probléma még a kerítés rongáltsága<br />

(a drótfonat át van vágva) és a talajpusztulás<br />

okozta lyukak a kerítés alatt.<br />

talán az előbb felsorolt okok miatt is, a<br />

29. és 34. kilométerszelvények között összesen<br />

88 darab, többnyire állat készítette lyukat<br />

találtunk. Egymástól való átlagos távolságuk<br />

tehát kevesebb, mint 50 méter. Ez igen jól<br />

szemlélteti a kerítésre nehezedő nyomást.<br />

közvetlenül a kerítés mellett fényképeztük<br />

őzet, borzot, rókát, sőt még vaddisznót is.<br />

két faj (borz és róka) esetében sikerült lencsevégre<br />

kapni még azt is, ahogy – kihasználva<br />

annak elégtelenségeit – átjutnak a kerítésen.<br />

kiút a csapdÁból<br />

az óvintézkedések ellenére a mentett oldalra<br />

került vad számára biztosítani kell a kijutás<br />

lehetőségét, különben a „bentragadt” egyed<br />

közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. az<br />

országban sokfelől érkeznek hírek közvetlen<br />

az autópálya mellett legelésző – legtöbbször<br />

– őzekről, kijuttató­berendezésekkel (rámpa,<br />

kiugrókapu) mégsem találkozunk. Így<br />

fordulhatott elő, hogy vizsgálatunk alatt a<br />

30+434. és 32+610. kilométerszelvények<br />

között a pálya és a kerítés közötti keskeny<br />

„zöld” sávban egy őzbak végig megtalálható<br />

volt. az autópályán való átkelésére semmiféle<br />

jel nem utalt. Először 2007. július 3­án<br />

sikerült fényképet készíteni róla, ám bejárásaink<br />

során már 2007 áprilisában is<br />

megfigyelhettük. azóta többször is megörökítettük,<br />

még kézi fényképezőgéppel is.<br />

az autópályákat keresztező létesítmények<br />

tervezésekor mindig figyelembe kell venni az<br />

esetleges vadátjáró­funkciót, sőt, lehetőleg<br />

úgy kell elkészíteni azokat, hogy a lehető<br />

legjobban megfeleljenek ennek a célnak is.<br />

az élőhely­védelmi kerítések telepítésére<br />

nagy gondot kell fordítani, a drótfonatot a<br />

földbe süllyesztve a támadott oldal felé kell<br />

visszahajtani, és úgy visszatemetni, hogy ne<br />

tudjon a vad aláásni. a kerítést egészen a<br />

csatlakozólétesítményekig kell vinni. Meg<br />

kell oldani az óvintézkedések ellenére pályára<br />

jutott állatok kijuttatását. különösen olyan<br />

helyen, ahol a korábban egységes élőhelyet<br />

vágja át az autópálya, (mint a vizsgált<br />

területen elhelyezkedő erdő esetében is) – az<br />

élőhely­védelmi kerítés önmagában nem<br />

jelenti a közlekedésbiztonság megvalósulását.<br />

Sőt, megfelelő átjárók létesítésének hiányában<br />

akár kidobott pénznek is tűnhet.<br />

Ezért még itt is kiemelendő, hogy az<br />

élőhely­védelem és a közlekedésbiztonság az<br />

autópályákon csak együtt valósulhat meg,<br />

ennek érdekében pedig egyszerre kell megoldani<br />

az átjutás – kizárás – kijutás problémáját.<br />

Ha tehát ebből a háromból bármelyik<br />

hiányt szenved vagy nem teljesül, abban az<br />

esetben mind az élőhely­védelem, mind pedig<br />

a közlekedésbiztonság sérülni fog.<br />

Markolt Ferenc, Kiss Gyula és Heltai Miklós<br />

<strong>Szent</strong> <strong>István</strong> <strong>Egyetem</strong>,<br />

Vadvilág-<strong>Megőrzési</strong> <strong>Intézet</strong><br />

35

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!