Bree Tanner rövid második éle e

konyvmolykepzo.chr.hu

Bree Tanner rövid második éle e

Aztán egy mozdulattal, ami egyszerre tűnt tökéletesen előre láthatónak

és teljes mértékben elképzelhetetlennek, tenyérrel felfelé

kinyújtotta a kezét a fénysugár felé.

Gyorsabban reagáltam, mint ahogy gondolkodni tudtam, ami

pedig pokolian gyorsan ment. Ilyen gyors még soha életemben

nem voltam.

Nekiugrottam, és odapréseltem a földdel telt kis barlang falához;

épp mikor már csak egy centi választotta el attól, hogy a bőrét napsugár

érje.

A helyet egyszeriben fényár öntötte el, éreztem a meleget a

lábamon, és ugyanabban a pillanatban ráébredtem: nem tudom

úgy a falhoz szorítani, hogy közben valamely testrészemet ne érje

a nap.

Bree! – nyögte, és elakadt a lélegzete.

Automatikusan elfordultam tőle, szorosan a falhoz simulva. Arra

számítottam, hogy rám tör a fájdalom. Hogy lecsapnak rám a

lángok, és olyan gyorsan terjednek, mint azon az éjszakán, amikor

ővele találkoztam, csak még gyorsabban. Hirtelen eltűnt a vakító

fényár, s nem maradt más, mint a fényoszlop.

Diego arcára pillantottam: a szeme tágra nyílt, a szája tátva.

Teljesen mozdulatlan volt, ami az ijedtség biztos jele. Szívesen lenéztem

volna a lábamra, de féltem meglátni azt, ami megmaradt

belőle. Ez nem olyan volt, mint amikor Jen kitépte a karomat, bár

az jobban fájt. Ezt nem fogom tudni visszacsinálni.

Még mindig sehol a fájdalom.

Bree, láttad ezt?

Gyorsan megráztam a fejemet.

– Mennyire borzalmas?

– Borzalmas?

• 47 •

More magazines by this user
Similar magazines