Árnyékvilág

konyvmolykepzo.chr.hu

Árnyékvilág

– Megkapom a bőröndöm? – kérdeztem végül, de ahelyett, hogy

átnyújtotta volna, elindult vele felfelé a lépcsőkön. Szótlanul követtem

őt. Kinyitotta előttem az ideiglenes menedékként szolgáló szobám

ajtaját, aztán amíg körbenéztem, az ágyra tette a cuccomat.

– Nem túl otthonos… – szólalt meg végül. – Ez nem te vagy…

– ismételte meg, amit én mondtam neki a szállodai szobájában. –

Sajnálom.

– Pár napig jó lesz – mosolyogtam rá. Nem akartam, hogy lelkifurdalása

legyen miattam. – Egész szép a… – pillantottam gyorsan

körbe, hogy keressek valamit, ami legalább egy kicsit tetszik ebben a

puccos szobában. – …falilámpa.

– A falilámpa? – halk kuncogás hagyta el a száját, és a szeme csillogni

kezdett. Közelebb lépett hozzám. Elakadt a lélegzetem, ahogy

a kezem után nyúlt. – Szóval… gondolkoztam. Egész ide úton… És

arra gondoltam, hogy most már úgyis mindegy a titkolózás, szóval,

eljöhetnél velem holnap este…

– Arra a születésnapi bulira? – kérdeztem. Megismerni Adam

munkatársait és barátait… Kicsit korainak és nagyon rémisztőnek

tűnt a gondolat. A következő lépcsőfok már a családnak való bemutatás

lett volna. Egy csomó kérdés pörgött az agyamban. Mi lesz, ha

nem tetszenek? Mi lesz, ha én nem tetszem nekik? Mi lesz, ha elbénázok

valamit, és mindenki hülyének néz majd?

– Nem akarsz eljönni? – hallottam meg Adam hangját. Bizonytalanul

nézett rám.

– Nem… Nem erről van szó – ráztam meg a fejem. – Csak épp…

Nem is tudom… Nem sietjük el ezt az egészet? – haraptam be a számat.

Nem akartam megbántani Adamet, és azt sem akartam, hogy azt

higgye, nem érdekel, de muszáj volt kimondanom a félelmeimet, különben

biztosan magamban őrlődtem volna. Adam arca elkomorult.

• 89 •

More magazines by this user
Similar magazines