MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPSZAK (BSc) - Debreceni ...
MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPSZAK (BSc) - Debreceni ...
MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPSZAK (BSc) - Debreceni ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>MEZŐGAZDASÁGI</strong> <strong>MÉRNÖKI</strong> <strong>ALAPSZAK</strong> (<strong>BSc</strong>)<br />
Ezen a szakon az agrárágazat különböző oldalait ismerik meg a hallgatók,<br />
betekintést kapnak mind a növénytermesztésbe, mind az állattenyésztésbe,<br />
és egyedi agrotechnikai ismereteket is szereznek (például<br />
kertészeti, halgazdálkodási, erdészeti, vadgazdálkodási tudnivalókat).<br />
A szakon olyan felsőfokú végzettségű agrárszakembereket képzünk,<br />
akik a megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és<br />
gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelésben, feldolgozásban<br />
és gazdálkodásban általános jártassággal rendelkeznek.<br />
A szak tekinthető a hagyományos agrármérnök szak „első lépcsőjének”.<br />
Erre alapozzuk később egy-egy szűkebb terület elmélyültebb<br />
ismeretét.<br />
Az elméleti tudásukat a gyakorlatban alkalmazzák, ismerik a termelési<br />
technológiákat, és felkészültségük alapján képesek önálló gazdálkodásra,<br />
vállalkozások tervezésére, létrehozására, fejlesztésére.<br />
Dr. Kátai János, egyetemi tanár,<br />
intézetvezető, a Mezőgazdasági<br />
mérnöki alapszak szakvezetője<br />
1974-ben okleveles biológia szakos<br />
középiskolai tanár és hidrobiológus<br />
diplomát szerzett. 1976-ban felvételt<br />
nyert a <strong>Debreceni</strong> Agrártudományi<br />
Egyetem Mezőgazdaságtudományi<br />
Karának Talajtani és Mikrobiológiai<br />
Tanszékére. Kezdetben tudományos<br />
segédmunkatársi, majd rövidesen<br />
tanársegédi, 1981-től adjunktusi,<br />
1995-től docensi, 2000-ben egyetemi<br />
tanári kinevezést kapott.<br />
Jelenleg az Agrokémiai és Talajtani<br />
Intézet vezetője. 1997-2004-ig a<br />
Mezőgazdaságtudományi Kar oktatási<br />
dékánhelyettese, 2004-től 2012-ig<br />
a jogelőd Mezőgazdaságtudományi<br />
Kar, illetve a Mezőgazdaság-,<br />
Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási<br />
Kar dékánja. A<br />
Hankóczy Jenő Növénytermesztési,<br />
Kertészeti és Élelmiszertudományok<br />
Doktori Iskola vezetője.<br />
A talajtan (talajtani ismeretek, talajrendszertan,<br />
alkalmazott talajtan)<br />
és számos, kapcsolódó tantárgy<br />
(talajbiológia, talajökológia, termőhelyismeret)<br />
felelős oktatója <strong>BSc</strong>,<br />
MSc és PhD képzésben. Jelenleg a<br />
mezőgazdasági mérnöki alapszak és<br />
a mérnöktanári szak vezetője.<br />
41
42<br />
Alkalmazni tudják a mezőgazdasági ágazatokban használatos legújabb technológiákat, piacképes mezőgazdasági<br />
termékeket állítanak elő, azokat feldolgozzák és forgalmazzák.<br />
Elemzik és irányítják a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi és gazdasági folyamatokat.<br />
Képesek a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására, a környezetvédelmi előírások<br />
betartására, a gazdálkodási technológiák innovációjára.<br />
Az elméleti tudásukat a gyakorlatban alkalmazzák, ismerik a termelési technológiákat, és felkészültségük<br />
alapján képesek önálló gazdálkodásra, vállalkozások tervezésére, létrehozására, fejlesztésére.<br />
Dr. Vágó Imre<br />
egyetemi docens, kandidátus, az<br />
Agrokémiai és Talajtani Intézet intézetvezető-helyettese,<br />
a szak vezető<br />
oktatója<br />
Dr. Veres Szilvia<br />
adjunktus, a Mezőgazdasági mérnöki<br />
alapszak oktatója<br />
Mezőgazdasági mérnöki alapszak (<strong>BSc</strong>)<br />
1977-ben okleveles vegyész végzettséget szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.<br />
Végzés után közvetlenül a <strong>Debreceni</strong> Agrártudományi<br />
Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának Kémiai Tanszékére került,<br />
előbb tudományos gyakornoki, majd tanársegédi, később adjunktusi<br />
munkakörbe. 1998-ban egyetemi docensi kinevezést kapott. Jelenleg az<br />
Agrokémiai és Talajtani Intézet helyettes vezetője. Valamennyi képzési<br />
szinten oktat. Az „Általános és szervetlen kémia”, a „Mezőgazdasági<br />
kémia I.”, a „Környezetkémia”, a „Környezetkémia-környezetfizika”,<br />
a „Környezeti szerves kémia”, a „Környezetfizika”, a „Minőségi termék<br />
előállítás agrokémiai alapjai”, az egyik „Növényvédőszer kémia”,<br />
az „Umweltchemie”, az „Umweltanalytik” és az „Environmental<br />
Chemistry” tantárgyfelelős oktatója. Rendszeresen oktat a Rostocki<br />
Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán is. Kutatásai a talaj-növény<br />
rendszer táp- és toxikus elemforgalmának, a konvencionális és az<br />
alternatív növénytáplálási módszereknek a vizsgálatára terjednek ki.<br />
2003. óta dolgozik a Kar Növénytudományi Intézet Növénytani és Növényélettani<br />
tanszékén egyetemi adjunktusként. Oktatóként fő feladata a<br />
Növénytan, Növényélettan I. és II. tantárgyakhoz kapcsolódó növényélettani<br />
gyakorlatok szervezése, oktatása, melynek teljesítése szinte minden,<br />
a Karra járó <strong>BSc</strong> hallgató számára kötelező. A centrum másik karának<br />
hallgatói Az agrártermelés természettudományi alapjai II. tárgy keretein<br />
belül kapnak növényélettani ismereteket. Az MSc képzésben részt vesz<br />
az Alkalmazott növényfiziológia és A hatékonyabb növénytermesztés<br />
ökofiziológiai alapjai tárgyak oktatásában. Felsőfokú szakképzésben<br />
résztvevő hallgatóknak az Alkalmazott Biológiát és a Növénytan, Növényélettan<br />
tárgy növényélettani részét tanítja. Kutatásainak fő irányvonala a<br />
tápanyag-gazdálkodás és fotoszintézis összefüggéseinek vizsgálata a környezeti<br />
tényezők függvényében. Kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást,<br />
a diákköri tudományos munkát végző hallgatók támogatását.
Mezőgazdasági mérnöki alapszak (<strong>BSc</strong>)<br />
A szakon tanuló tehetséges hallgató<br />
Csótó András<br />
a Mezőgazdasági mérnöki <strong>BSc</strong> szak<br />
hallgatója<br />
Dr. Tállai Magdolna<br />
tudományos segédmunkatárs, a<br />
Mezőgazdasági mérnöki alapszak<br />
oktatója<br />
Földesről érkezett, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett<br />
hallgató, aki a családi hagyományok, illetve a birtokukban lévő<br />
termőföldtulajdon miatt választotta a <strong>Debreceni</strong> Egyetem ezen szakát.<br />
Édesapja növényorvos, így nyomdokaiba lépve a <strong>BSc</strong> szak elvégzése<br />
után a Növényorvos MSc szakon szeretné tanulmányait folytatni. A<br />
szakon kiváló közösségi hangulat alakult ki, a csoporttársakkal mind a<br />
szakmai programokat, mind a szabadidős tevékenységeket tartalmasan<br />
tudja tölteni. Nagy hangsúlyt fektetett a szakma stabilitására, és jövőjére,<br />
mert a „Földeket művelni kell, és az emberek asztalára kenyeret<br />
kell tenni”, aminek szellemében később a családi gazdaságban szeretne<br />
tovább dolgozni.<br />
Érettségi után a <strong>Debreceni</strong> Agrártudományi Egyetem<br />
Mezőgazdaságtudományi Karának általános agrármérnök szakán<br />
szerezte diplomáját. Tanulmányi eredményei alapján Köztársasági<br />
Ösztöndíjban részesült. Részt vett a 2007-ben Debrecenben megrendezett<br />
XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Egyetemi<br />
tanulmányait befejezve 2006-ban felvételt nyert a Hankóczy Jenő<br />
Növénytermesztési-, Kertészeti- és Élelmiszertudományok Doktori Iskolába.<br />
Kutatásait homoktalajok javításának témakörében végzi, továbbá<br />
besegít az Agrokémiai és Talajtani Intézet oktatási tevékenységébe,<br />
pályázatokban vesz részt, kutatási témájában publikál és az intézet<br />
kutatómunkáját segíti.<br />
43
44<br />
A szakhoz kapcsolódó piaci szereplő<br />
Mezőhegyesi Ménesbirtok<br />
A Mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet II. József Császár<br />
alapította 1784 december 20-án, így Magyarország és a Monarchia<br />
első állami ménesét hozta létre. A ménes egyedülálló kincsünk, hiszen<br />
itt született három magyar ló fajta: a Nóniusz, Furioso-North Star<br />
(Mezőhegyesi Félvér) és a Gidrán. Napjainkban a Mezőhegyesi Állami<br />
Ménes Kft. - mint az évszázados ménesintézet utódja - ismét lótenyésztéssel<br />
foglalkozik, őrizve annak évszázados hagyományait. Ma a központi<br />
ménesudvarban és két külterületi ménesben több mint 200 lovat<br />
tartanak, továbbá a ménes udvarban megtekinthető a kocsi-múzeum,<br />
hintóival, lovas szánjaival, és sallangos díszveretes lószerszámaival.<br />
Egyedülálló fedett lovardája 1806 óta áll és működik eredeti formájában<br />
és funkciójában.<br />
Miskucza Péter<br />
a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. növénytermesztési<br />
főágazat igazgatója,<br />
tiszteletbeli egyetemi docens<br />
Mezőgazdasági mérnöki alapszak (<strong>BSc</strong>)<br />
Mezőhegyes fogalom a magyar mezőgazdaságban. Miskucza Péter<br />
itt született, és jelenleg a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. növénytermesztését<br />
irányítja. Hallgatóként a debreceni Agrártudományi Egyetem<br />
kiemelkedő, tehetséges diákja volt. Az általános agrármérnök szak<br />
keretében a pénzügy és számvitel szakirányt végezte, így mérlegképes<br />
könyvelői diplomát szerzett, melynek ismereteit mai napig hasznosítja.<br />
Tanáraival – akikre büszkén emlékszik – jó kapcsolatot ápol, több tudományos<br />
kísérletben együttműködve dolgoznak. Az agráros hallgatók<br />
Mezőhegyesre is mehetnek gyakorlatra, ugyanakkor a Mezőhegyesen<br />
dolgozó szakemberek rendszeresen látogatják - a számukra fontos<br />
tanácskozásokat - Debrecenben. Miskucza Péter, mint tiszteletbeli<br />
egyetemi docens, és gyakorló gazdász ma is részt vesz az egyetemi<br />
záróvizsga bizottság munkájában, mely bizonyítja, hogy az intézmény<br />
napjainkban az egyik legjobban gyakorlatorientált műhely Magyarországon.
Change language