Klinikai endocrinologia

T4 szabad frakciójának csökkenése TSH-hypersecretiót okoz, ami pajzsmirigy-hypertrophiát
vált ki. (l. a következőkben). Ugyancsak fontosak a pajzsmirigy belső tényezői (pl. a
hormonsynthesis veleszületett zavarai; autoimmun-folyamatok: növekedést stimuláló
immunglobulinok, T3-, T4-ellenes antitestek stb), más betegségek (pl. acromegalia az IGF-I
révén, veseelégtelenség és nephrosis syndroma a jódvesztés útján), gyógyszerek stb.
Klinikai kép: A golyva kezdetben diffus, majd göbössé válik. Az endémiás golyvához
hasonló panaszokat (pl. nyomásérzést) és tüneteket okoz. Gyermekeknél diagnosisára
feltétlenül quantitativ ultrasonographia szükséges, mert pozitiv kórismézésében a tapintásnak
nagy a hibahatára (akár 30% is lehet, Lind és mtsai, 1998). Felnőtteknél diffus formáját
leggyakrabban fiatal nőknél észleljük (16%); ennek gyakorisága csökken az életkorral, míg a
göbös golyváké nő (fiatal nőknél 5%, idősebbeknél 9%). Functionalisan euthyreoticus, de
nagy mennyiségű jód (kontrasztanyag, gyógyszer stb.) hatására hyperthyreoticussá is válhat:
így az uninodularis golyva autonóm adenomává, a polynodularis pedig polynodularis toxicus
golyvává alakulhat. Idővel különböző autoimmun folyamatok (Basedow–Graves-kór,
autoimmun thyreoiditisek) is megnyilvánulhatnak, a golyva létrejöttében betöltött etiológiai
szerepükre utalva.
Laboratórium: Rendszerint euthyreosist mutat, néha a RIC emelkedett lehet.
Megelőzés, kezelés: Mivel általában nem jódhiány okozza, a jódadagolásnak nincs értelme,
hanem az etiológiai tényezők kiiktatására, ill. kezelésére kell törekednünk. A golyvát pajzsmirigyhormonokkal
(rendszerint T4-készítményekkel) kezeljük.
2.2.3.4.3. Az egyszerű golyva jellegzetességei különböző életkorokban
Az endémiás és sporadicus egyszerű golyva jellegzetességei életkortól függően változnak.
Így, másképp nyilvánul meg magzati, majd újszülöttkorban, pubertás- és ifjúkorban, terhességben,
illetve felnőtt- és időskorban.
A. Újszülöttkori golyva
Golyvát akkor állapíthatunk meg, ha a pajzsmirigy látható, vagy tapintható, s egyik lebenyének
mérete meghaladja a 15 mm-t. A klinikai és paraklinikai kivizsgálást illetően utalunk
a gyermekkorban végzendő eljárásokra (l. a következő alfejezetet).
Rendszerint jódhiány okozza, ezért endémiás területen gyakoribb (általában 1% körül van, de
itt a 10 %-ot is elérheti). A golyva puha és diffus, nagy mérete esetén compressiós szövődményeket
válthat ki (a tracheán, vagy a nyaki ereken).Többnyire átmeneti hypothyreosishoz
kapcsolódik. A hormonhiány veszélyes lehet az idegrendszer fejlődésére, ezért azonnali
kezelést igényel.(A permanens hypothyreosissal járó golyvákat l. a gyermekkori
hypothyreosisnál).
Kezelés: 100 µg jódbevitel naponta, vagy T4-kezelés (utóbbi akkor, ha jódra nincs megfelelő
válasz, vagy ez nem adható, autoimmun thyreoiditis miatt; adagokat l. a hypothyreosis kezelésénél).
Anyatejes csecsemőknél a tej biztosítja a megfelelő jódellátást, ha az anya nem
szenved jódhiányban. Mesterséges táplálás esetén a megfelelő jódbevitelt a táplálék útján kell
megoldani. Az említett jódadag rendszerint pár hét leforgása alatt megszünteti a golyvát. A
légutak szabaddá tételére csak rendkívül ritkán szükséges műtéti beavatkozás.
Minden connatalis golyvás újszülöttet, valamint azokat, akiknek anyja pajzsmirigybetegségben
szenved (az ilyen újszülötteknél az átmeneti hypothyreosissal társult golyva előfordulási
aránya a szokásos duplája), vagy terhessége alatt golyvakeltő tényezőknek volt kitéve, a
pajzsmirigy-státus szempontjából gondosan követni kell a későbbiek során is.
239