Klinikai endocrinologia

adatok (Meeade és Berra, 1992) szerényebb eredményekről számolnak be: az ischaemiás
szívbetegségek 20%-os, a stroke 15%-os csökkenéséről.
Rendszerint dyslipidaemia (hyperlipidaemia, a HDL-koleszterinszint csökkenésével és az
LDL-koleszterinszint emelkedésével) is bekövetkezik, ami az atherosclerosis kialakulásához
és gyors evolutiójához vezet. Ez a metabolicus zavar csak részben felelős a szív-ér rendszeri
elváltozásokért, utóbbiakat ugyanis az oestrogén-hiány számos más mechanizmus útján is
súlyosbítja (az oestrogén-kezelés kedvező hatásainak mechanizmusait l. a továbbiakban).
Az osteoporosis – mely leggyakrabban a postmenopausalis oestrogén-hiány miatt lép fel –
oka az osteogenesis és a csontresorptio egyensúlyának felborulása (az előbbi csökkenése és az
utóbbi növekedése folytán). Az oestrogének, az osteoblastokra hatva (melyeken receptoraik
jelenlétét kimutatták), IL-ek és a TGFβ növelése révén, gátolják az osteoclastok működését –
ez a hatás ilyenkor elmarad. Feltételezik, hogy az oestrogen-hatás kiesése miatt csökken a calcium-felszívódás
és a kalcitonin-termelődés is. Sovány nőknél nagyobb az osteoporosis
kockázata, mint a kövéreknél, ugyanis a kismennyiségű zsírszövetben csak kevés androgén
tud oestrogénné alakulni, így ennek hiánya kifejezettebb lesz. Ezzel szemben a kövéreknél
fokozott az androgén – oestrogen conversio, vagyis náluk több oestrogen termelődik, ami
csökkenti az osteoporoticus hajlamot, fokozza viszont az oestrogen-dependens daganatok
kialakulásának kockázatát. A csontszövetvesztés jelentőségét bizonyítja, hogy 70 éves korára
minden második nő legalább egy osteoporoticus csonttörést szenved el, s a kaukázusi típusú
nők 15%-os valószínűséggel kapnak combnyaktörést (ebbe 20%-os eséllyel bele is halnak és
további 50%-os eséllyel véglegesen elvesztik járóképességüket). A többi részletet illetően l.
az osteoporosis fejezetét.
A kialakuló organicus laesiók miatt is jelentkezhetnek depressziós tünetek: fejfájás, irritabilitás,
álmatlanság, bizonytalan fájdalmak, s a koncentráló-képesség csökkenése.
A climax kezelése: Praemenopausában, amikor abszolut vagy relatív hyperoestrogenismus
áll fenn, rendszerint progesteron- illetve progestagen-kezelés szükséges, különösen olyankor
amikor oestrogén-dependens elváltozások, ill. tünetek jelentkeznek (l. előbb).
Később, amikor oestrogén-hiány következik be, ennek pótlására van szükség. Ez ma a
hormonpótló kezelés (hormone replacement therapy, HRT) keretében valósul meg, csupán
oestrogén-készítmények alkalmazásával, vagy ezek mellé progestagéneket is társítva.
Utóbbiakkal biztosítjuk a méhnyálkahártya védelmét az oestrogének proliferatív hatásával
szemben, hiszen az oestrogének bizonyítottan elősegítik az endometriális carcinoma
kialakulását, sokszorosan fokozván előfordulását. Éppen ezért – legalábbis Europában – csak
hysterectomizáltaknál fogadható el hormonpótlásra az egymagában alkalmazott oestrogénkezelés.
Az oestrogének ellenjavallatai esetén pedig (pl. endometrium- vagy emlőrákban)
kizárólag progesztagéneket alkalmazhatunk ilyen célra (“progestogene-only”).
Az oestrogen-kezelésnek többirányú kedvező hatása van: megszünteti a hőhullámokat,
jelentős mértékben fékezi az osteoporosis kialakulását, és – legnagyobb előnyként –
csökkenti a coronaria-betegség kockázatát, részben azáltal, hogy kedvező irányba változtatja
meg a dyslipidaemiás tendentiát.
Az oestrogen-hiány fontos következménye a lipidanyagcserezavar, s a részben ennek
következményeként fellépő szív-ér rendszeri szövődmények. Már az 1950-es években
kimutatták, hogy az oestrogenek csökkentik az atherosclerosist, s elsősorban ez magyarázza
azt a tényt, hogy a nők átlagéletkora kb. 6-7 évvel meghaladja a férfiakét. A másik ok, a
férfiaknál gyakran fellépő metabolicus X-syndroma (l. ott). Az oestrogenek csökkentik az
atherogen-hatású LDL-cholesterin-szintet (a máj LDL-receptorainak számát növelve), az
apolipoprotein-B-t, s ugyanakkor emelik a kedvező hatású HDL-cholesterin plasma-szintjét.
495