A SZLÁV ÁRAMLATOK ÉS HAZÁNK

64
avagy csak titkon érik s valamikor ragyogva tűnik fel
újra?”
A Národnie Noviny feleleveníti Mencsikov M. utazónak
a nyugati és déli Szlávságok (Nyugati és Dél-Magyar-
ország. A szerk.) tett tapasztalait, a melyeknek alapján
egv orosz lapban azt írta, hogy „Magyarországon nemcsak
a szegény tótok, hanem a horvátok, németek és oroszok
is nyögnek az erőszakos magyarosítás alatt. A gyöngék
felemésztése az erősek által folytonos”. Arra a kérdésre,
hogv mit kell a tótoknak tenniök, Mencsikov azt a taná-
csot adja, hogy „erre nemcsak a kulturális eszközök
szolgálnak védelmül, hanem a népnek a földhöz való
ragaszkodása is. A talaj, a föld erős nemzeti pajzs, nem
szabad a kézből kiengedni. A tót nép ragaszkodik a
földjéhez s ha a tót értelmiség is a nép szellemében
működnék, akkor a nemzet (t. i. a tót) biztosítva van
és nem árthat neki az elnemzetlenítő erőszak, az isko-
lák rátukmálása, a mit az erőszakoskodók örömére
művelnek. Hála Istennek, a mi tót renaissanceunk (!!)
Holly és Stúr óta sohasem fordult el a tót néptől, a
nemzeti szellemtől, és a mi népünk, daczára a politikai
üldözésnek, elnyomásnak, ragaszkodik a földhöz és fajá-
hoz. A mi tót népünk nem proletár, nem Marx-szellemű,
s csak az országos nyomor folytán megy világgá, hogy
élete végén megint a maga tót földjén tegye le csontjait.”
A magyarországi tót nemzetiségi párt sajtója még
irodalmi rovatát is fel tudja használni a pánszláv tenden-
cziák terjesztésére. Így a Narodnie Noviny közli a moszkvai
könyvpiaczon megjelent Zaria czímű orosz munka azon
czikkét, mely Bosznia és Herczegovina sorsával foglal-
kozik s az osztrák-magyar monarchiát megrágalmazza.
A tények beszélnek a maguk nevében – írja a „Zaria”.
Az orosz nemzet egy negyedszázad előtt nem ezért indult
harczba a Balkán félszigeten lakó szláv testvérek szabad-
ságáért, nem ezért ontotta legjobb fiai közül ezereknek
vérét. Ideje, hogy végét vessük az osztrák-magyar gyám-