LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

nak nem egészen a fele (44,7%) él olyan családban, ahol legalább az egyik
szülővel beszélget politikai témákról is, a tizenéves fiatalok nagyobbik felének
családi környezetében ez nem merül fel. (6. ábra)
6. ábra
B E S ZÉ L G E T -E P O L IT IK Á R Ó L S ZÜ L E IV E L ? (% )
csa k a p á va l;
8,2
e g yikke l se m ;
55,7
m indke ttőve l;
27,5
csa k a n yá va l;
8,6
Azt várnánk, hogy azok a fiatalok, akiknek környezetében téma a politika,
talán érzékenyebbek saját társadalmi körülményeikre is. Ez persze
igen erős feltevés: sok más előfeltevés igazságát igényli. Szükséges hozzá,
hogy a kérdezettek kapcsolatot lássanak mindennapi életük és a „politika”
között, szükséges hozzá, hogy az iskolai szabályoknak és intézményesített
tevékenységeknek az iskolán túlnyúló jelentőséget tulajdonítsanak; szükséges
hozzá, hogy olyan tapasztalatokat szerezzenek e téren az iskolában
– akár pozitív, akár negatív előjellel –, amelyeket fontosnak tartanak stb.
Nem csodálhatjuk, hogy mindez kevéssé teljesül, és a családi háttérnek
az a komponense, amelyet „a család politikai érdeklődésének” nevezhetünk,
nincsen komolyabb hatással az iskolai demokrácia felfogására. Iskolai jogaikat
mindenesetre nem ismerik jobban azok a diákok, akik beszélgetnek politikáról
a szüleikkel, mint azok, akik nem. 15 (7. ábra, [Lásd a következő oldalon!])
Bár az iskolai tapasztalatokat nem tudja befolyásolni az, hogy ki miről
beszélget vagy nem beszélget a szüleivel, lehetséges, hogy a beszélgetők
és a nem beszélgetők mégis más és más tapasztalatot szereznek:
vagy azért, mert eleve másmilyen tapasztalatot nyújtó iskolákba járnak,
vagy azért, mert ugyanabba az iskolába járva más és más jelentést tulajdonítanak
ugyanazoknak az eseményeknek, amikor tapasztalatként
rögzítik magukban. Érdemes tehát megvizsgálni ezt az összefüggést.
15
A két csoport átlaga között csak néhány századpont a különbség, és csaknem 10% a valószínűsége
annak, hogy ez is a véletlen műve.
105