LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
volt az expanzió, de nem sokkal magasabb, <strong>mi</strong>nt egyes más régiókban. A<br />
leggyorsabban fejlődő régió <strong>mi</strong>ndenképp Pest-Pilis-Solt volt. Figyelemre<br />
méltó, hogy az anyaország ad<strong>mi</strong>nisztrációjához csak 1867 után csatlakozó<br />
Erdélyben <strong>mi</strong>ndkét szektorban – de főként az igazságszolgáltatásban<br />
– az országos átlagot lényegesen meghaladta a csatolt értel<strong>mi</strong>ségi csoportok<br />
számának gyarapodása.<br />
A második nagyobb szektor, mely megkülönböztetést érdemel, a tanügyet<br />
és az egészségügyet foglalja magában. Mindkettő – bár különbözőképpen<br />
– ‘fél-közületinek’ mínősíthető.<br />
Jellemző ugyanis, hogy <strong>mi</strong>ndkettő részben álla<strong>mi</strong>, illetve helyhatósági<br />
fejlesztéseknek, iskolaépítésnek, illetve kórházi beruházásoknak és az<br />
idevágó szakértel<strong>mi</strong>ségi állások részleges közületi finanszírozásának köszönheti<br />
fejlődését. A két szektor működési elveit <strong>mi</strong>ndig törvényes keretek<br />
között az állam határozta meg. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy itt<br />
a közületi jelleg a korszak alatt <strong>mi</strong>ndig csak részleges maradt, különösen<br />
az egészségügyben. Az iskolafenntartók túlnyomó részét továbbra is az<br />
egyházak szolgáltatták, sőt a felekezeti iskolákban még ezek személyzetét<br />
is, míg az egészségügy nagyobbrészt magánpiaci alapon működött. Az<br />
orvosok, sebészek, állatorvosok nagyrésze, a gyógyszerészek és szülésznők<br />
majdnem kizárólag <strong>mi</strong>nt egyéni magánvállakozók tevékenykedtek,<br />
bár a hatóságok által elég szigorúan megszabott feltételek mellett, mely<br />
utóbbiak közé tartozott az állam által elismert diplomások szakmai monopóliuma.<br />
Ennek következtében a tanügy erősen a közületi és az egyházi<br />
szerepvállalás és befektetések függvénye volt, a<strong>mi</strong>t egyébként <strong>mi</strong>ntegy<br />
képletesen igazol az a tény, hogy a tanügyben dolgozó értel<strong>mi</strong>ség szaporodása<br />
(100-tól 164-re) azonos volt az előbb tárgyalt, túlnyomóan álla<strong>mi</strong><br />
szektorok expanziójával. Az egészségügyé már sokkal gyengébb fejlődést<br />
mutat fel (100-ról 149). Az egészségügyi szektor sokkal inkább a fizetőképes<br />
kereslet függvényének tekinthető, hiszen az orvosok elsősorban ott<br />
telepednek meg, ahol pacientúrát találnak, s csak másodsorban ott, ahol a<br />
kórházi infrastruktúra leköti őket – mely utóbbi az előbbivel – a városokban<br />
– persze jórészt egybeesett. Azt kell megállapítanunk, hogy ez az így<br />
kialakuló kínálat, azaz az egészségügy felé irányuló szelle<strong>mi</strong> és anyagi befektetések<br />
bővülése kissé elmaradt a többi értel<strong>mi</strong>ségi szektoré mögött.<br />
E két különbözőképpen ‘félközületi’ szektor értel<strong>mi</strong>ségének regionális<br />
elhelyezkedése részben nagyon hasonló, amennyiben <strong>mi</strong>ndkettőben<br />
kiemelkedő a fővárosi és a Budapest környéki (Pest-Pilis-Solt) részlegek<br />
kiemelkedően gyors expanziója, vala<strong>mi</strong>nt Erdély, a Dunántúl és Nyugat-<br />
Szlovákia az átlagnál lassabb fejlődése. A tanügy viszonylatában azonban<br />
az egész központi régió (Duna–Tisza köze) a leggyorsabban fejlődő területek<br />
közé tartozott, a<strong>mi</strong> az egészségügyre nem volt jellemző. A tanügyi<br />
személyzet ottani expanziója – ez az 1. táblázatból tűnik ki – főképp a<br />
149
Change language