LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
tosságát sugallta, annak a gömbösi felfogásnak a szellemében, hogy ti. a<br />
magyar tanító „a nemzeti nevelés legfontosabb faktora”. Életviszonyaik<br />
kedvezőbb alakulása, társadal<strong>mi</strong> presztízsük növekedése, felemelkedésük<br />
a falusi kisurak, „a falusi intelligencia” soraiba felcsillantotta számukra<br />
– a kor szelle<strong>mi</strong>ségének megfelelően – az „úri középosztályba” emelkedés<br />
perspektíváját, a<strong>mi</strong> polgári iskolai, de főképp középiskolai kollégáik többségének<br />
már korábban megadatott.<br />
A társadal<strong>mi</strong> felemelkedésnek ez a lassú, de biztos üteme magyarázza<br />
azt, hogy a pedagógustársadalom jelentős rétegei adták fel a történel<strong>mi</strong><br />
tapasztalatokból eredő óvatosságot, a politikai tartózkodást, s vállaltak<br />
több-kevesebb szerepet a politikai közéletben, többnyire a kormánypártok<br />
oldalán. De törvényszerű volt az is, hogy lecsúszott, egzisztenciálisan<br />
fenyegetett rétegeik az erősödő populista demagógia hatására a jobb, sőt<br />
szélsőjobboldali politikai mozgalmak befolyása alá kerültek. Kevés nyoma<br />
van korszakunkban a tanítóság egykori baloldali, osztályharcos orientációjának.<br />
Ez – esetenként – a szociáldemokrata szervezetekkel való<br />
féllegális kapcsolattartásban, s a baloldali mozgalmakban, így például a<br />
Magyar Front tevékenységében való illegális részvételben merült ki. Ez<br />
utóbbi mozgalom vezetett a fasizmus és a háború elleni szervezkedés keretei<br />
között 1943-ban létrejött kommunista pedagóguscsoport megalakulásához,<br />
amelynek tagjai közül 1945-ben majd Béki Ernő kap fontos<br />
szerepet a pedagógusok baloldali szakszervezeti mozgalmának ismételt<br />
életre hívásában.<br />
Kisajátítás és államosítás (1945–1948)<br />
A második világháborút követő koalíciós korszak politikai főszereplői –<br />
pártprogramokkal bizonyíthatóan – határozott és világos oktatáspolitikai<br />
elképzelésekkel rendelkeztek. E programok közös célja a magyar oktatási<br />
rendszer viszonylagos elmaradottságának felszámolása, demokratikus<br />
átalakítása, továbbfejlesztése volt. Közös vonásuk volt az is, hogy a közoktatás<br />
megreformálásában szövetségesként számoltak a demokratikus<br />
gondolkodású pedagógusokkal és a meg-, illetve újjáalakuló pedagógusszervezetekkel.<br />
Különbség legfeljebb a meghirdetett programok mögött<br />
meghúzódó politikai-taktikai szándékokban mutatkozott.<br />
A korszak súlyos politikai konfliktusokkal fenyegető tehertételét jelentette<br />
viszont, hogy az oktatásügy halaszthatatlan reformja, társadal<strong>mi</strong><br />
szerepének és hatásának kiterjesztése elválaszthatatlanul összefonódott<br />
az anakronisztikus hazai társadal<strong>mi</strong> és politikai viszonyok demokratikus<br />
átalakításának, megkésett modernizációjának olyan ele<strong>mi</strong> követelményeivel,<br />
<strong>mi</strong>nt például a származási privilégiumok felszámolása, az állam és<br />
az egyház szétválasztása és az egyházak politikai szerepének korlátozása,<br />
160
Change language