LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

eleegyezését adnia (ha, példának okáért, az alattvalók valamely osztályára
örökletes módon az uralkodó rend kiváltságait ruházná), akkor jogtalan...
(Kant 1997, 193–194)
A gyakorlati gondolkodás minden közvetlen intuíciókból kiinduló – külső
tények, „naturalista” vagy „realista” végső alapok alátámasztását nélkülöző
– felfogásának tartalma egy idealizált érvelés. Egy építkezés eljárásának
eredménye. Az építkezéses felfogások és elméletek egyfelől az
erkölcsi érzések naiv elméletével, illetve a kritikai intuicionizmus kifinomult
változataival, másfelől a céltani etikákkal állnak szemben. A tisztán
igazságos eljárásra épülő formális libertarianizmus, szabadság-elvűség
eleve kizár minden tartalmi meggondolást. A filozófiai szabadelvűség neves
képviselői pedig Mill nyomán sokféle nevezetes alternatívát nyújtanak
a társadalmi szerződés elsőbbségi gondolatával szemben. 5
Hivatkozások
Altrichter, F.: Észérvek az európai filozófiai hagyományban. Budapest: Atlantisz.
1993a.
Altrichter, F.: Vélekedés a tudásról. In: Altrichter 1993a., 1993b.
Feinberg, J.: Társadalomfilozófia. Budapest: Osiris. 1999.
Kant, I.: Történetfilozófiai írások. Szeged: Ictus. 1997.
Rawls, J.: Az igazságosság elmélete. Budapest: Osiris. 1997.
Rawls, J.: A népek joga. Budapest: L’Harmattan. 2008.
Scanlon, T.: What We Owe to Each Other (Amivel egymásnak tartozunk). Cambridge:
MA: Harvard University Press. (SW) 1999.
5
Vö. Feinberg 1999.
171