LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

A hibriditás, jóllehet nem új fogalom a társadalomtudományokban, a
hazai kutatásokban még nem kapott elég figyelmet. Az alapvetően kétféle
megközelítés közül, miszerint 1) a hibrid kulturális tér két tiszta kultúra
közötti köztes tér, illetve 2) egyetlen mai kultúra sem írható le hagyományos
kultúraként, mert a „modernitásba lépve” szükségképpen alakul,
illetve vesz át újfajta kulturális elemeket, miközben maga is alakítja azt,
amivel kapcsolatba kerül, a második megközelítést választottuk.
A hibriditás tehát egyfelől a hagyományos és a modern struktúrák,
stratégiák, életmódelemek, narratívák stb. szintjén és a szintek közt ragadható
meg, de megjelenik, vizsgálható a modernitás alapfolyamataiban
is, az expanzió, a szekularizáció, az emancipáció és az individualizáció területén.
A szekularizáció, valamint az emancipációs és individualizációs folyamatok
nem igényelnek külön magyarázatot, az expanzió azonban igen.
Ez a tágabb család által betöltött történeti-társadalmi tér tágítását jelenti,
ami történhet „hagyományos” módon, nagyszámú utód vagy házasság
révén, illetve úgy, hogy a földrajzi mozgással, valamint a kulturális tőke
felhalmozásával a család által bejárt-bejárható helyek és pályák száma
szaporodik, és a mindezek által is reprezentált szimbolikus tér nő. Az iskoláztatással
kapcsolatos elképzelések változása, majd azok megvalósítása
azért is térnyeréssel jár, mert a rendszerbe bekerülő új minták gazdagítják
a választási lehetőségeket. Cigány családok esetében a letelepedéssel,
majd a gyűjtögető, vásározó foglalkozások – sőt az ingázás – visszaszorulásával
a földrajzi tér leszűkült. Ezt a hagyományos nagycsaládos „stratégia”
mellett a társadalmi-foglalkozási mobilitás kompenzálhatná, amit
viszont a tömegesen alacsony iskolai végzettség és a társadalom részéről
megnyilvánuló diszkrimináció egyaránt erősen akadályoz.
A hibriditás abból is, ered hogy
■ a családszerkezeti és a családon belüli átalakulások nem együtt zajlanak;
■ a családon belüli változások hol folyamatosak, hol szakaszosak;
■ az egyik családban az anyai, a másikban az apai ág válik dominánssá;
■ az apai és az anyai család esetenként mást-mást örökít, és különbség
lehet a generációk között is, vagyis a rendszerbe kerülő értékek, minták
stb. keverednek.
A hibriditás mintázata minden családban más aszerint, hogy az expanzió,
szekularizáció, emancipáció és individualizáció terén milyen változások
történtek, és azok melyik generációban mentek végbe. Minden vonatkozásban
számtalan variáció és képlet létezik. A minden egyes családra jellem-
55