LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

létrejövő hibrid mintázatok a leírtaknál bonyolultabbak. Ha a korábban
is korlátozó családokat A-nak nevezzük, a többit B-nek, a hagyományos
modern családot C-nek, a rugalmasabb szereposztású, kevésbé korlátozó
modern családot D-nek, az egyéb, például a modernizáció peremén
élő családokat E-nek, nyolc tényleges változatot kapunk. 14 Ezek a következők:
a
c
a
d
A
E
a c ami D felé mozdul
b
c
b
d
B
E
b c ami D felé mozdul
Mivel a „hagyományos modern család” átvehet az előző korszak tradícióiból
is jó néhányat, de magába olvaszthat a „mai” nevelésből is elemeket,
és ugyanez a helyzet a mai kevéssé korlátozó-engedékenyebb családok és
a többi családtípus viszonyával, minden esetben külön elemzést igényel,
hogy a hasonlónak tűnő szokások vagy nevelési gyakorlat átvétel-e, netán
a régebbi transzformációja, vagy valami egészen más, ami a korábbira
emlékeztet. Tovább színezi a képet, hogy a megváltozott szülői elképzelések
nem mindig fedik a gyakorlatot. Az előző idézetben nyilatkozó K. I.
lánya például egész másképp látja saját gyerekkorát, mint ahogy az anyja
elbeszélésből kitűnik:
Én lényegében nem tudom azt, hogy mi az, hogy szigor. Én soha nem voltam
megbüntetve, megszidva.. (…) Nagyon engedékenyen neveltek, nagyon
sok mindent engedtek, de tudták, hogy hol a határ. (Például ha valami nem
nekik való volt, mert még kicsik voltak, azt nem engedték.) Büntetést nem
nagyon kaptunk, de minket mindenért megdicsértek. Ha például reggel úgyahogy
összeraktuk az ágyunkat… Hogy milyen legyek, abba nem voltak elvárásaik.”
(K. I. lánya)
Ebben az esetben valószínűleg arról van szó, hogy a változásokhoz való
alkalmazkodás szükségét felismerő és az azokhoz igazodó nevelési ideológiák
ellenére a nevelés akarva-akaratlan az anya gyerekkori családjának
mintájára történt, s azt az apa hozzáállása (rugalmasság, testi fenyítés elutasítása)
is megerősítette.
14
A többi változat leginkább csak logikailag vagy kivételként létezik.
63