LUKÁCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola

folytán kiemeli a családot a többi közül (identitás), miközben egyszerre
eredetmítosz és az emberi természetről szóló példázat:
„Abban az időben, amikor a mamám volt gyerek (ő mesélte nekem, hogy) nekik
ládával voltak a pénzek. Pengők, arany, minden, és hogy neki az apukáját
repülővel hordták a királyoknak muzsikálni. És akkor mindenki irigy volt
rájuk és a mamámnak az anyukáját meg megrontották. És ebbe is halt meg.
Tehát az irigységbe, mert nagyon szegények voltak régen is a cigányok, és hát
irigységbe ezt csinálták vele. Elmesélem. Azt mondta mamám, hogy ő volt
a legkisebb, és ő ápolta meg gondozta, és hogy ők nagyon gazdagok voltak,
és minden orvoshoz meg mindenkihez elvitték, mert annyira lebetegedett,
hogy egész nap csak feküdt. És azt mondta egy nagyon nagy tudós, valamilyen
orvos, hogy… ilyen bogarakat meg mit tudom én miket, szedjenek össze,
megadta, hogy miből mennyit, meg mit, és hogy itassák meg vele. Most azt
megitatták vele, és szó szerint megitta, és kígyók jöttek ki belőle, meg békák.
Komolyan…” (F. M.)
Nem tudjuk, de az a benyomásunk, hogy a családtagok történetei ritkán
alkotnak összefüggő család- vagy élettörténetet, gyakrabban epizodikusak
maradnak. Sejtésünket egyfelől arra alapozzuk, hogy az élettörténet
konstrukciójához a saját megélt élményeken túl élettörténeti mintákra is
szükség van, azzal pedig csak azok rendelkeznek, akik tanultabbak, vagy
hosszabb ideje, tartósan nem cigány környezetben is élnek és dolgoznak,
másfelől pedig arra, hogy interjúalanyaink nem tudták értelmezni
az életükben bekövetkezett fordulópontok fogalmát, vagyis nem tekintik
az életüket szakaszokkal, szakaszhatárokkal tagolt és átmenetekkel összekötött
lineáris folyamatnak. Érdemes megjegyezni viszont, hogy miután
megértették, mit kérdezünk, legtöbben a munkahelyek elvesztését, a munkanélküliséget,
a betegségeket és a családtagok elvesztését említették mint
életüket alapjában befolyásoló eseményeket.
Összegzés
A cigánykutatások és a cigány társadalom változékonysága ismételten
arra figyelmeztetnek, hogy folyamatosan újra és újra kell gondolni a kutatási
módszereket, és az általuk nyert adatokat, általánosításokat. De tapasztalataink
korlátozott köre miatt sem kívánunk a cigány társadalomra
vonatkozó túlzott általánosításokba bocsátkozni. Arra törekedtünk, hogy
egy sajátos lencsén át megmutassuk két különböző eredetű és lakhelyű
cigánycsoport családi életének néhány szeletét, és az elmúlt néhány generációban
bekövetkezett néhány változást.
A változások felismerésére a korábbi nem roma családkutatás elméleti
keretét használtuk, a szimbolikus családot és a hibriditást. A választott
70