LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
LUKÃÂCS a mi munkatársunk - Wesley János Lelkészképző Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
– sokak számára talán erősen vitatható – nézőpont segítségével más jelenségekre<br />
ismertünk rá, mást láttunk meg, <strong>mi</strong>nt a korábbi kutatások. 17<br />
A roma családok átalakulásának alapfolyamatai nagy időeltolódásokkal<br />
ugyan, de lényegében nem különböznek a nem roma családokban<br />
végbemenő változásoktól (családméret, autoritás, szerepek, nevelési szokások,<br />
iskoláztatás felértékelődése stb.). 18 Mivel azonban a változások egy<br />
sűrített időben zajlottak/zajlanak, egyidejűleg a régi közösségek felbomlásával,<br />
a csoportkultúrák védő-erejének meggyengülésével, a nagytársadalomból<br />
érkező hatásoknak védtelenül kitett családok között nagyobbak<br />
lettek a különbségek, <strong>mi</strong>nt a nem cigány családok között, s ezeket a különbségeket<br />
aztán az ipari munkástársadalom növekedése és széthullása<br />
tovább erősítette. De ugyanazok a társadal<strong>mi</strong> változások másként alakították<br />
a budapesti és másként a zalai családokat, <strong>mi</strong>által újabb különbségek<br />
jöttek létre. A sokféleség a családi élet <strong>mi</strong>nden szintjén megjelenik,<br />
a<strong>mi</strong>ért is a hibrid változatok száma végtelen. Ez egyben azt is jelenti, hogy<br />
a változás–folytonosság képzeletbeli tengelyén <strong>mi</strong>nden család másutt helyezkedik<br />
el. Ha mégis vala<strong>mi</strong> összegzést akarnánk megfogalmazni, akkor<br />
azt hangsúlyoznánk, hogy a szimbolikus családi rendszer kiterjedésétől<br />
eltekintve a kutatásunkban részt vevő roma családok többségének belső<br />
viszonyai, értékei, nevelési szokásai, gyerekeivel kapcsolatos vágyai alapvetően<br />
nem mások, <strong>mi</strong>nt nem cigány szomszédaiké, de a fáziseltolódás<br />
<strong>mi</strong>att ezek nem <strong>mi</strong>ndig vannak szinkronban a mai viszonyokkal. Ezt az<br />
önmagában véve sem könnyű helyzetet az is nehezíti, hogy életüket egy<br />
olyan társadal<strong>mi</strong> környezetben kell élniük, amely nem akarja és nem tudja<br />
tudomásul venni, hogy nem karavánnal utazó „bennszülöttekkel” van<br />
dolga, vágyaikat pedig olyan intézményi viszonyok közt kell megvalósítaniuk,<br />
melyek diszkri<strong>mi</strong>nációval, a rosszul értelmezett beavatkozás politikájával<br />
és nem-tudással terhesek.<br />
Irodalom<br />
Bánlaky Pál: Falusi cigányok 1998. Élethelyzet, előítéletek, a „többiekhez” való viszony.<br />
Budapest: Szociális és Családügyi Minisztérium, Család-, Gyermek- és Ifjúságvédel<strong>mi</strong><br />
Főosztály. 1999.<br />
Békési Ágnes: A magyarországi muzsikus cigány családok szocializációs stratégiái<br />
és kapcsolati hálózata. Kisebbségkutatás – Szemle a hazai és a külföldi irodalomból.<br />
2002./1. 26-52.<br />
17<br />
Márcsak azért is, mert a hazai antropológiai és a szociológiai cigánykutatások ne<strong>mi</strong>gen<br />
foglalkoznak a nemzedéki változásokkal.<br />
18<br />
Lásd Boreczky Ágnes: A szimbolikus család. Budapest, Gondolat, 2004.<br />
71
Change language