Pethes Katalin
Pethes Katalin
Pethes Katalin
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A Sósmocsár és környezetének<br />
környezetföldtani vizsgálata<br />
• <strong>Pethes</strong> <strong>Katalin</strong><br />
Környezettudomány szak- 2010<br />
• Témavezető: Szurkos Gábor<br />
MÁFI
Bevezetés<br />
• A szakdolgozat témája:Soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő<br />
Sósmocsár elnevezésű terület környezetföldtani vizsgálata<br />
• ennek kiegészítése: a terület alakulásának kutatását, az elmúlt 250 év<br />
folyamán<br />
• munka folyamán a MÁFI archív adatait felhasználva megvizsgáltam a<br />
földtani környezetet. Ezt követően talaj-, felszínalatti és felszíni vízminta<br />
vétele történt kémiai laboratóriumi vizsgálat céljából. Statisztikai<br />
módszerek segítségével megállapítottam a természetes háttérterhelést,<br />
valamint értékeltem a területen végbemenő folyamatokat.<br />
• Külön figyelmet fordítottam a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM<br />
(MAGYAR KÖZLÖNY 2009) együttes rendeletben meghatározott „B”<br />
szennyezettségi határértékeket meghaladó mintákra.
A vizsgálati terület bemutatása<br />
• főváros déli részén, a XX.<br />
kerületi Szentlőrinci és Vecsési<br />
út között található<br />
• Soroksár és Pesterzsébet<br />
találkozásánál helyezkedik el.<br />
Egyes részei Pestimre, és<br />
Pestlőrinc területére nyúlnak<br />
• Sósmocsár területe 0,73 km 2 .<br />
• tengerszint feletti magassága 98<br />
mBf és 112 mBf<br />
• talajvíztükör mélysége É-ról<br />
D-re 6 méterről 2 méterre<br />
emelkedik
Történeti térképek
Mintavétel<br />
• Mintavétel történt mocsár területén belül (Mb), a mocsár közvetlen<br />
környezetéből (Mk), a mocsáron átfolyó kisebb felszíni vízfolyásokból<br />
(Fv)<br />
• 9 mocsáron belüli és 10 mocsáron kívüli talajminta, 5 felszíni vízmintát<br />
vettünk. A fúrásokból talaj és felszínalatti vízminta vétel is történt.<br />
• A felszíni vízminta: mintavételi pontonként:1,5 liter vízmintát vettünk. A<br />
helyszínen vezetőképesség, pH, és hőmérsékletmérést végeztünk<br />
• A felszínalatti vízmintát kézi, perisztaltikus szivattyú segítségével<br />
vettük.<br />
• A fúrások mélyítése közben fúrásonként kettő darab talajmintát<br />
vettünk. Az egyiket a felszín közeléből, a másikat a telített zónából.<br />
• A mintaelemzést a MÁFI akkreditált laboratóriuma végezte
Mintavételi pontokat ábrázoló<br />
dokumentációs térkép
Eredmények<br />
• Külön vizsgáltam az anomáliás és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-<br />
EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott „B”-<br />
szennyezettségi határértéket meghaladó mintákat<br />
• A háttér és az anomália szétválasztása az elemek gyakorisági<br />
maximumai alapján történt<br />
• Azért, hogy megtudjam az elemek eloszlását milyen folyamatok<br />
alakítják ki faktor-analízist végeztem. A faktorok úgy jönnek<br />
létre, hogy az elem koncentrációját megszorozzuk az<br />
együttmozgás erősségét kifejező analízis eredményeként kapott<br />
(+1 és -1 közötti) számmal. Ez az megmutatja, hogy az illető<br />
elem mennyire vesz részt a faktornak megfeleltetett földtani<br />
folyamatban.
Talajminta eredmények<br />
• A gyakorisági görbék alapján a<br />
legtöbb anomáliát mutató mintát a<br />
szelén és az ólom adta.<br />
• a legtöbb elemre anomális minta-<br />
Mb-1/0,1m; Mb-4/0,1m; Mb-<br />
7/0,1m; Mk-1/ 0,2m; Mk-10/4,0m -<br />
egy kivételével a rétegsorból vett<br />
legfelső minta.<br />
• az ólomra és a cinkre anomális a<br />
minták mindegyike, a szelénre és<br />
nikkelre anomális minták 75%-a a<br />
legfelső mintából származik<br />
• nyomelemek felhalmozódásában<br />
szerepe van a<br />
bioakkumulációnak.
Talajminta eredmények<br />
(Feltalajban)<br />
• A feltalajban a króm, szelén és<br />
nikkel koncentrációja haladja meg a<br />
megengedett értéket<br />
• Szelén és nikkelszennyezések csak<br />
pontszerűen jelentkeznek<br />
• Króm esetében lehetőség volt<br />
koncentrációgörbe rajzolására<br />
• feltalajból származó mintában<br />
mértük a vizsgált területen a<br />
legmagasabb krómkoncentrációt:<br />
829 mg/kg-ot, ami 11-szerese a „B”<br />
szennyezettségi határértének<br />
(krómra:75mg/kg)<br />
• Ilyen mértékű króm-szennyezést<br />
nem indokolnak a terület geokémiai<br />
viszonyai és a területhasználathoz<br />
kapcsolódó előzmények
Talajminta eredmények<br />
(Telített zónában)<br />
• telített zóna esetében<br />
nikkelszennyezés nem figyelhető<br />
meg<br />
• A talajvíztükör feletti és alatti minták<br />
esetében a króm koncentrációk<br />
térbeli kiterjedése többnyire<br />
megegyezik.<br />
• egyetlen mintavételi-Mb-7-es a<br />
telített zónában nincs „B”-feletti 75<br />
mg/kg krómérték, a feltalajban<br />
viszont a legmagasabb az itt mért<br />
krómkoncentráció<br />
• A telített zónában a szelén<br />
pontszerűen mutat magas értékeket
Vízminták eredményei<br />
• Az anomáliás minták alapján<br />
elválnak a felszíni és a felszín alatti<br />
vizek<br />
• különbséget tudunk tenni a mocsár<br />
területén belül és az azon kívülről<br />
vett minták között<br />
• felszíni vizekben anomális a bór, a<br />
klorid és a bárium<br />
• Mb-s mintákban magasabb arzén,<br />
kálium, foszfát, réz, stroncium és<br />
szelén koncentráció figyelhető meg<br />
• A klorid csak a felszíni vizekben<br />
mutat a háttérnél magasabb értéket
Vízminta eredmények<br />
(arzén, szelén)<br />
• az arzén és a szelén is jól<br />
körülhatárolható, kis területen<br />
adott magasabb értékeket<br />
• Talajmintákat összevetve azt<br />
látjuk, hogy a szelén ezen a<br />
területen a talajban is<br />
határértékhez közeli, vagy azon<br />
túli koncentrációban van jelen<br />
• arzén magas értékei az aktív<br />
mocsári területre esnek, oka:<br />
arzén oldhatósága redukált<br />
környezetben nő
Vízminta eredmények<br />
(szulfát, foszfát)<br />
• a szulfát koncentrációja a keleti<br />
mocsárrészben hosszanti sávban ad<br />
nagyon magas értéket<br />
• A megengedett 250 mg/l szulfát<br />
koncentráció helyett 1000 mg/l<br />
feletti értékeket is!!!<br />
• arzén és a szulfát magas<br />
koncentrációinak kiterjedése nem<br />
egyezik meg, de ugyanazt az irányt<br />
követi =>ebben a sávban<br />
valamilyen folyamat hatására a<br />
vizek ezekre az elemekre anomáliát<br />
mutatnak<br />
• Magas foszfát értékek csak<br />
pontszerűen jelentkeztek
Faktoranalízis<br />
1-es faktor<br />
• kialakításában a kalcium, a klorid, és<br />
a szulfát,a nátrium, a magnézium<br />
és a nitrit vesz részt<br />
• a klorid a felszíni vizekben jelentkezik<br />
jelentős mennyiségben<br />
• A nitrit mennyisége a felszíni minden<br />
esetben magasabb.<br />
• A nátrium nagy mennyiségű<br />
megjelenése felszínközeli, sekély<br />
vizekben csakúgy, mint a klorid, a<br />
nagyobb mélységből történő<br />
feláramlás vagy felszíni szennyezés<br />
jele lehet. Jelen esetben az utóbbi a<br />
valószínűbb.<br />
• A kalcium és magnézium jelenléte<br />
normális a kis mélységű, lokális<br />
áramlási területeken ezen ionok<br />
túlsúlya a jellemző.<br />
• feltételezhetjük, hogy a faktor<br />
azonosítható a különböző típusú<br />
(felszíni és felszín alatti) vizek<br />
keveredésével
Faktoranalízis<br />
2-es faktor<br />
• A kettes faktort a kálium, a vas, a<br />
foszfát, és az arzén adja<br />
• a faktornak megfeleltetett folyamat<br />
a jelenleg is aktív mocsaras<br />
területekkel esik egybe<br />
• folyamat a reduktív környezetben<br />
történő kioldódás lehet<br />
• az arzén és a vas változó<br />
vegyértékű elemek, amelyek<br />
oldhatósága redukált környezetben<br />
növekszik. Ebben az esetben a<br />
megfelelő kémiai környezetet a<br />
mocsári viszonyok adják.
Összefoglalás<br />
• Történeti térképek felhívják a figyelmünket arra, az emberi beavatkozások<br />
komoly természetátalakítással járhatnak. Az első 150-170 évben is<br />
megfigyelhetők voltak változások, azok korántsem bizonyultak olyan erőteljes<br />
mértékűnek, mint az utóbbi 30-50 évben, amikor az emberi beavatkozás sokkal<br />
tetten érhetőbb volt a korábbi időkhöz viszonyítva.<br />
• természetes háttér megállapítása nagyon fontos =>természetes okoknál fogva<br />
is bizonyos komponensek koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi<br />
értéket, ezeket ésszerű volna másként kezelni<br />
• mocsár területén három fő folyamat alakítja az elemek térbeli eloszlását:<br />
1. az eltérő kémiai tulajdonságú vizek keveredése<br />
2. a reduktív környezetben történő kioldódás<br />
3. az emberi tevékenység okozta változások (pl.: magas<br />
krómkoncentráció)<br />
• a két mocsárrész között elhelyezkedő hosszanti pásztában fordulnak elő a talaj<br />
és a felszínalatti vizekben is magasabb szulfát, arzén és króm koncentráció<br />
értékek.
További kutatási lehetőségek<br />
• A magas krómkoncentráció okainak feltárása<br />
• A két mocsárrész közötti sávban<br />
megfigyelhető magas koncentráció értékek<br />
pontos okainak felderítése<br />
• A nemzetközi, illetve a magyar vízkémiai<br />
tipizálások összevetése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Change language