Letöltés egy fájlban [36.8 MB - PDF] - EPA

Dr. Meli eh Jánostól 127
tehát Dévai ezt írja: Osee 12 (AT 34), Esaie 8 (O. 19, egyszer
Esaie AT 14), ezt Oseae, Esaiae helyett állónak kell tekintenünk
(vö. Lucae Dispvtatio, czímlap és Luce AT 84).
E példákhoz járulnak még: Hebre (= Hebmeorum, AT 13,
24, 80, 97, 105, egyszer Hebre. AT 21), Matthe (O. 20, 23),
Maühei (= Matthaei AT 84) s erre vö. »szent MatenáU (AT87).
Mindebből tehát az derül ki, hogy Dévai a lat. ae helyett
e-t (ritkán és elvétve e-t) is írt.
Itt jegyzem meg, hogy Dévát hatása látszik meg a Gyöngyösi
szótártöredék helyesírásán. E szótártöredékben ugyanis
am mi, ab barát stb.-féle írásmód mellett e helyett a-t is találunk
írva (= ae helyett), még pedig kisbetűs alakban, pl. ég
(coelum) a'#-nek (lásd Szavak közt), méh (apís) ma'h-nek, len:
?a'nvazon-nak stb. van írva.
*
Az előző sorokban arra kerestük a feleletet, honnan vette
Dévai, illetve minő eredetű irodalmunkban az e jegy, s azt találtuk,
hogy irodalmunkba e jegyet a humanisták, első sorban az
erazmisták hozták be. A humanisták a lat. ae-t e-vel és ae-vel
írták ; hangzásra e jegy rövid (és esetleg) hosszú e volt az ő
latin kiejtésükben.
A következő sorokban már most összeállítjuk azokat a
magyar eseteket, a melyekben Dévai az e jegyet használja, s összevetjük
egyéb emlékeinkkel, vájjon az e jegy csakugyan a nyílt e
hangnak a jegye-e.
A) Szavak.
addig : 1 addeg AT 24 (háromszor) ; az O.-ban agdig (9. 1.).
Vájjon a szóban zárt vagy nyílt hosszú é volt-e, arra vö.
Ragozás ;
be (igekötő): be O. 10, 15, 17 (háromszor), 18, 24 (kétszer), 25,
AT 56, 88, 92, 98, 99 (kétszer). Az AT-ben többször be is:
1 A czíműl írt alak a mai irodalmi. AT = Dévainak Önmaga által,
0. más által sajtó alá rendezett műve. MNy. = Magyar Nyelvészet V. köt. :
A' magyar nyelvben hajdan megvolt kétféle hosszú e, azaz é és e-rül Budertz
Józseftől. NyK. = Nyelvtudományi Közlemények: XXXI. köt.: Suhajda Lajos:
Az Érdy- és a Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói.