Tovább - Intarzia Fabula

2001
V. évfolyam
Mérföldkõ 2001
A Famos – Kölnben. Ott kezdõdött a csõbútor.
Az új évfolyam legelsõ száma eszünkbe juttatta
azt az udvarhelyi vállalkozót, aki valamivel hamarabb
(még a múlt évszázasdban –évezredben) komolyan
nekiállt, hogy tanulmányozza az égés, úgy
látszik még mindig tökéletesíthetõ technikáit. Az
illetõ nem beszélt a levegõbe, nem pusztán elméleti
szakember volt. Utóbbi érdekes egy szerzet –
az ötletkovács egy nap és egy éjszaka képes
olyasmit részletezni és meggyõzõen elõadni, amit
rosszabbik esetben soha senki nem próbál ki, legkevésbé
õ. Az udvarhelyi vállalkozó kipróbálta, befúvatott,
visszakerengetett, az égés hatásfoka
sokkal jobb volt, mint amit addig megszokhattunk
Bolyai Farkas óta, aki pedig szintén sokat kísérletezett
a mûfajban, az is igaz, õ a családi házak érckályháinak
és nem az ipari égetés tökéletesítésén
spekulált. Igazság szerint százötven-százhetven
évvel ezelõtt ipar nem is volt Marosvásárhelyen. A
régi jó, középkoriasan céhes szervezettség annál
inkább, és ez a korabeli Udvarhelyrõl is elmondható.
Azóta az udvarhelyi vállalkozó kitelepedett,
hátha két arasszal nyugatabbra jobb piacra lel eljárásának.
Esztendõ elsõ számában egy különleges
forgácsbálázót emlegetnek, amely az eredeti
térfogat negyedére – ötödére csökkenti a hulladékot.
A brikettálók ennél is jobban ráhúznak: a porforgácshulladékot
hetedére-tizedére zsugorítják.
Ennyi munka után jöhet az eltüzelés. De nem úgy,
mint a barlangban! Van, aki a kínai bútorral követné
el, amit rendszerint a préselt fahulladékkal szokás.
A távol-keleti ország bútoripara hatalmas dinamikát
sejtet, az expanzió világméretû. Egy faipari
kiállítás és vásár így mutat Kínában: 26 ország
több mint 450 kiállítója jelentkezett, 24.000
négyzetméteren tették közszemlére a portékát
(faipari gépeket is).
A kiállításnak majdnem 40.000 kereskedõ látogatója
volt. Idézett hír tán nem is Kínát jellemzi, a
kínai dimenziókra épített hír milliomos-milliárdos
nagyságrendekben mérhetõ. Vagy ez is egy olyan
sztereotípia, ami vagy beválik, vagy sem?
Két hónappal késõbb az IMM Kölnrõl érkezett
tudósítás. A nemzetközi bútorvásáron kiállított a
Famos Rt. is. Ez a világ bútorpiacának legjelentõsebb
rendezvénye, jelentette ki a recenzens, majd
hozzátette: már a kiállításon való részvételért meg
kell küzdeni, több évvel korábban fel kell iratkozni,
és a sorrendet mindig az igényelt felület nagyságának
függvényében határozzák meg. A kölni vásár
tanulsága mitsem változott az eltelt néhány év
alatt: készülhet egy bútor anyag, kidolgozottság,
technológia szempontjából nagyobb befektetéssel,
igényességgel, ha nem a legújabb trendnek
megfelelõ, akkor nehezebben lehet eladni. A kölni
vásár – ahol ott van a szakma krémje, a csúcs –
mind a kivitelezés, mind pedig a design területén
a legfontosabb eseménynek számít. A Famos tömör
tölgy- és bükkfabútorokat állított ki (mert az
európai piacra újból betört a tölgy). „A tölgy reneszánszát
éli, de nem a klasszikus vagy rusztikus
változatában, nem a hagyományos formákban és
színekben. Az új trend egy nagyon világos, natúr
színû, pácolatlan fából készített egyszerû, sima
vonalvezetésû, teljesen tömör változat.”
Piaci ajánlkozások, 4. szám: Gyártunk és szerelünk
faházakat… Gyártunk cirok- és vesszõseprût,
kosarakat… Több, mint hatvanféle faipari gépet
gyártunk… Fatermékek exportálásához partnert
keresünk.
Egy lapszámmal odébb La Corbusier foteljének
bemutatására vállalkozik a szerkesztõ. A Grand
Confort négypárnás ülõbútor, a párnák rögzítés