72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r 72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

from omgk.hu More from this publisher

23.04.2014 Views

IX. Évfolyam. Budapest 1899. szeptember hó 9. 72—73. (826—827.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyei kapják. Rem tagoknak elMzetési iij: Egész érre 10 frt, félérre 6 frt, negydévre 2 frt 50 kr. Megjeleiit íMei szériás és surtatn. Szerkesztőség és HadóhiraUl: Blitfelt (K«st«l*Kfc ÜllSi-it 35. Máa. Kéziratokat a szerkesztőség n Hiven a tervezethez, szeptember hó harmadikán megnyílott az első országos mezőgazdasági kiállítás s azóta Szeged a központja Magyarországnak. A kiállítás felé fordul a közérdeklődés, amelyből a nagy magyar Alföld metropolisa is bőven kiveszi a maga részét s mindkettő méltán, mert ugy a magyar földmivelésnek, mint ennek a nagy alföldi városnak az életnyilvánulásai megérdemlik a közfigyelmet. Ha krónikát akarnánk adni, ecsettel kellene dolgoznunk. Attól a percztöl fogva, amint József főherczeg, a legelső magyar gazda Szegedre lépett, az ősmagyar szokáshoz hiv pompakifejtések A szegedi napok. Minden gazdasági Szükségleti czikk dekorálják a kiállítást és Szeged városát. A közélet kitűnőségei adnak ott találkozót; a kormány és a társadalom vezetői s főurainknak ismert gárdája sietnek megjelenni ott, ahol a magyar föld termelőképességét ennek feltételeivel együtt bemutatja s ahol az ország odafigyelő fülei hallgatják most, amit a föld birtokosaihoz és a föld munkásaihoz szőlanak. De nem marad el a derék magyar sajtónak képviselete sem, hogy meglássák és megmutassák a nagyközönségnek ezt a szerényen indult s oly nagygyá fejlődött vállalkozást. Nem marad el az sem, akiért mindez történt. Ezerenkénti csoportokban jelennek meg a mezőgazdasági termelés értelmi tényezői s azok, akikben a szerény exisztenczia szük határai között is kifejlődött a tudni és a haladni vágy. A gazdasági egyesületek megmutatják most kulturális hivatásuk hasznosságát szinte impozáns nagyságban; nagy csoportokban vezetik a kisgazdákat az életnek ebben a nagy iskolájába, hogy kárba a kiállítás tanulságainak azok a morzsái se veszszenek, amelyek megférnek a kisgazda tarisznyájában is. A külső siker minden jele megvan, ződniük, hanem arról is, hogy a mi ott összehalmozva van, azt nem a szemre, hanem az okulásra gyűjtötték egybe. Az a czélzat volt irányadó az anyag megválasztásánál, hogy azok ne a szemre kápráztatóan ható kuriozumok legyenek, hanem a gyakorlati tevékenységnek megközelíthető eredményei, a melyek az átlag által is követhetők és megvalósíthatók. Minden szakcsoport ennek a szempontnak vetette alá a kiállított tárgyak jelentőségét, a mi talán egyes kiállítóknak csalódást okozott, de a kik ebben az értelemben fogták fel és figyelték meg a kiállítást, azok éppen azt az előnyét méltányolják, hogy az ott szerzett tanúságoknak gyakorlati értéke van. A kiállítási mozgalom azonban a mezőgazdasági termelés érdekeltségeinek a puszta szemlélődésen kivül más feladatokat is juttatott. Gazdák, szőlő- és bortermelők, méhészek, halászok felhasználták az alkalmat arra, hogy országos nagygyűléseken tárgyalják sürgős kérdéseiket s ezek megoldására a közvéleményt előkészítsék. A termelöosztályok életjelt adtak magukról, eszméket, ötleteket dobtak a közéletbé, amelyeknek rögtöni sikere az nem hagyván számításon kivül az ara-Voltnyos hogy a mozgalom által fogva tartott szép őszi napokat sem, a melyek érdeklődés nyitva maradt azok előtt is, eleitől kedveztek a kiállítás látogatottságánakben akik a hozzáférhetés eszközeivel máskülön- nem rendelkeznek. Bizonyára nem méltatlan a külső Nyolcz napon keresztül a mező* sikerekre a kiállítás anyagának gazdasága gazdasági kérdések köréből vette a témá- sem. A szemtanuknak nemcsak a kat a közfigyelem, igazi agrár napok kiállítás óriási mérveiről kellett meggyő- voltak ezek. Ma, midőn a kiállítás bezárásának küszöbén állunk, tartózkodás nélkül üdvözölhetjük a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét, mely legelső színrelépésével meghódította a nyilvánosságot. Az OMGE., mint központja és végrehajtó organuma a szövetségnek, maradandó emlékű érdemekkel gazdagította most erkölcsi presztízsét, nemcsak ennek a nagyjelentőségű kezdő lépésnek a végrehajtásáért, de a végrehajtás módjáért is. Mert ez ritka szerencsés harmóniával megoldott munka volt, mely egy szép czél érdekében a kormány és társadalom hivatott erőit összeforrasztotta. Minden mozzanatában a végrehajtásnak a társadalom kezdeményezési joga s mozgási szabadsága érvényesült, de a tettrekészség mögött ott állott a Terményeink értékesítése végett forduljunk bizalommal a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31 Mai Kémünk oldal.

IX. Évfolyam. Budapest 1899. szeptember hó 9. 72—73. (826—827.) szám.

KÖZTELEK

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.

Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyei kapják.

Rem tagoknak elMzetési iij:

Egész érre 10 frt, félérre 6 frt, negydévre 2 frt 50 kr.

Megjeleiit íMei szériás és surtatn.

Szerkesztőség és HadóhiraUl: Blitfelt (K«st«l*Kfc

ÜllSi-it 35. Máa.

Kéziratokat a szerkesztőség n

Hiven a tervezethez, szeptember hó

harmadikán megnyílott az első országos

mezőgazdasági kiállítás s azóta Szeged a

központja Magyarországnak.

A kiállítás felé fordul a közérdeklődés,

amelyből a nagy magyar Alföld

metropolisa is bőven kiveszi a maga

részét s mindkettő méltán, mert ugy a

magyar földmivelésnek, mint ennek a

nagy alföldi városnak az életnyilvánulásai

megérdemlik a közfigyelmet.

Ha krónikát akarnánk adni, ecsettel

kellene dolgoznunk. Attól a percztöl

fogva, amint József főherczeg, a legelső

magyar gazda Szegedre lépett, az ősmagyar

szokáshoz hiv pompakifejtések

A szegedi napok.

Minden gazdasági

Szükségleti czikk

dekorálják a kiállítást és Szeged városát.

A közélet kitűnőségei adnak ott találkozót;

a kormány és a társadalom vezetői

s főurainknak ismert gárdája sietnek

megjelenni ott, ahol a magyar föld termelőképességét

ennek feltételeivel együtt

bemutatja s ahol az ország odafigyelő

fülei hallgatják most, amit a föld birtokosaihoz

és a föld munkásaihoz szőlanak.

De nem marad el a derék magyar

sajtónak képviselete sem, hogy meglássák

és megmutassák a nagyközönségnek

ezt a szerényen indult s oly nagygyá

fejlődött vállalkozást.

Nem marad el az sem, akiért mindez

történt. Ezerenkénti csoportokban jelennek

meg a mezőgazdasági termelés értelmi

tényezői s azok, akikben a szerény

exisztenczia szük határai között is kifejlődött

a tudni és a haladni vágy. A gazdasági

egyesületek megmutatják most kulturális

hivatásuk hasznosságát szinte impozáns

nagyságban; nagy csoportokban

vezetik a kisgazdákat az életnek ebben

a nagy iskolájába, hogy kárba a kiállítás

tanulságainak azok a morzsái se veszszenek,

amelyek megférnek a kisgazda

tarisznyájában is.

A külső siker minden jele megvan,

ződniük, hanem arról is, hogy a mi ott

összehalmozva van, azt nem a szemre,

hanem az okulásra gyűjtötték egybe. Az

a czélzat volt irányadó az anyag megválasztásánál,

hogy azok ne a szemre

kápráztatóan ható kuriozumok legyenek,

hanem a gyakorlati tevékenységnek megközelíthető

eredményei, a melyek az átlag

által is követhetők és megvalósíthatók.

Minden szakcsoport ennek a szempontnak

vetette alá a kiállított tárgyak jelentőségét,

a mi talán egyes kiállítóknak csalódást

okozott, de a kik ebben az értelemben

fogták fel és figyelték meg a kiállítást,

azok éppen azt az előnyét méltányolják,

hogy az ott szerzett tanúságoknak gyakorlati

értéke van.

A kiállítási mozgalom azonban a

mezőgazdasági termelés érdekeltségeinek

a puszta szemlélődésen kivül más feladatokat

is juttatott. Gazdák, szőlő- és bortermelők,

méhészek, halászok felhasználták

az alkalmat arra, hogy országos nagygyűléseken

tárgyalják sürgős kérdéseiket

s ezek megoldására a közvéleményt előkészítsék.

A termelöosztályok életjelt adtak

magukról, eszméket, ötleteket dobtak a

közéletbé, amelyeknek rögtöni sikere az

nem hagyván számításon kivül az ara-Voltnyos hogy a mozgalom által fogva tartott

szép őszi napokat sem, a melyek érdeklődés nyitva maradt azok előtt is,

eleitől kedveztek a kiállítás látogatottságánakben

akik a hozzáférhetés eszközeivel máskülön-

nem rendelkeznek.

Bizonyára nem méltatlan a külső Nyolcz napon keresztül a mező*

sikerekre a kiállítás anyagának gazdasága

gazdasági kérdések köréből vette a témá-

sem. A szemtanuknak nemcsak a kat a közfigyelem, igazi agrár napok

kiállítás óriási mérveiről kellett meggyő-

voltak ezek.

Ma, midőn a kiállítás

bezárásának

küszöbén állunk, tartózkodás nélkül üdvözölhetjük

a Gazdasági Egyesületek

Országos Szövetségét, mely legelső színrelépésével

meghódította a nyilvánosságot.

Az OMGE., mint központja és végrehajtó

organuma a szövetségnek, maradandó

emlékű érdemekkel gazdagította

most erkölcsi presztízsét, nemcsak ennek

a nagyjelentőségű kezdő lépésnek a

végrehajtásáért, de a végrehajtás módjáért

is. Mert ez ritka szerencsés harmóniával

megoldott munka volt, mely egy

szép czél érdekében a kormány és társadalom

hivatott erőit összeforrasztotta.

Minden mozzanatában a végrehajtásnak

a társadalom kezdeményezési

joga s mozgási szabadsága érvényesült,

de a tettrekészség mögött ott állott a

Terményeink

értékesítése

végett forduljunk bizalommal a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31

Mai Kémünk

oldal.

1344 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

kormányzat is, a teljes jóakarat, a támogatás

és pártfogolás minderi megnyilatkozásaival.

Nem véletlenség, hogy eme

bölcsen felfogott kormányzati hivatás teljesítésének

élén Darányi földmivelésügyi

miniszter állott, aki az együttműködésnek

kilátásokban gazdag s rég kivánt korszakát

vezette be ennek az országnak a

mezőgazdasági életébe. Ebbeli érdemeinek

elismerését tapasztalhatta azokban

az óvácziókban, amelyekben a gazdaközönség

részéről részesült; a gazdaközönség

rokonszenvének és bizalmának megnyilatkozásaira

épp oly büszke lehet,

amiként méltó volt a legelső magyar

gazda: József föherczeg elismerő szavaira.

Milliónyi magyar vési ezt szivébe,

azon szép emlékek közé, amelyekből a

József föherczeg népszerűségének igaz

forrásai fakadnak!

Kijelölni a kiállításban résztvett

munkaerők s erkölcsi serkentések hatásának

végső határait ki tudná ? De hiszszük,

hogy termékenyítő és áldó hatása

mindezeknek a magyar mezőgazdasági

életre el nem marad. Hiszszük, hogy a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

sikerült lépést tett szép czéljához

s máris eredményeket ért el,

még pedig a feladat teljesítéséhez

Támogassa a most felébresztett

közfigyelem s a most tapasztalt harmonikus

együttműködés hasznos hivatása

terén!

A kiállítási ünnepségek főbb mozzanatait

alább örökítjük meg.

A kiállítás megnyitása.

Szeptember harmadikán délelőtt 10 órakor

érkezett a kiállítás területére József föherczeg

kíséretével s elfoglalta helyét a megnyitás

aktusára kijelölt diszpavillonban.

A díszsátor körül ott volt a közélet számos

kitűnősége, Szeged szine-java és a kiállítás

vezetősége.

Ezeken kívül a következő gazdasági egyesületek

képviseletei jelentek meg: Zentai gazda-

megyei gazd. egyesület, Sárosmegyei gazd. egyesület,

Szolnok-Dobokamegyei gazd. egylet, Szilágym.

gazd. egylet, Bács-bodrogmegyei gazd.

egylet, Délvidéki földmivelök gazd. egyesülete,

Krassó-Szörénymegyei gazd. egyesület, Szalontai

gazdakör, Hajdumegyei gazd. egylet, Nyitramegyei

gazd. egyesület, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye,

Országos iparegyesület.

Darányi Ignáez földmivelésügyi miniszter

József főherczeget a következő beszéddel üdvözölte

:

Darányi miniszter beszéde.

Fenséges föherczeg ur\ A Gazdasági

Egyesületek Országos szövetsége Szeged szab.

kir. várossal karöltve kezdte ezt az országos

kiállítást s a nehéz viszonyok mellett is létrejött

ez a kiállítás; létrejött, mert összehozta

azt a magyar föld hagyományos szeretete. Ez

az érzés hozta fenséged magas személyét is

körünkbe. Ennek az érzésnek köszönhetjük,

hogy fenséged a kiállítás védnökségét kegyesen

elfogadni és ezzel a siker első biztositékát

megadni méltóztatott. - A földnek . magának

szive nincsen, hogy ez érzelmeket viszonozza:

de annál egészségesebb szive van annak a

A nemesen felfogott kötelességteljesítés,

a hiven lerovott egyéni feladatok

tükröződnek vissza azokban az eredményekben,

amelyekre örvendező lélekkel

mutathatunk reá. S hálásan jegyezi fel

a magyar gazdaközönség, hogy ezeknek a

népnek, mely e földet lakja s ez a szív azt

kötelességeknek a teljesítésében József

sugalja, hogy Fenséged iránt érzett mély

föherczeg járt elöl, olyan odaadással, hálánkat jobban nem róhatjuk le s Fenségednek

nagyobb örömet nem szerezhetünk, mintha

olyan figyelemmel, a mint ezt csak egy

gondolkozásával, érzésével népéhez forrott

uralkodói sarjtól merhettük re-

ez emlékezetes napon fajunknak e tősgyökeres

fészkében s annak a folyónak a mentén, mely

magyar földön kezdi s magyar földön végzi

ményleni.

pályafutását, azt a fogadást teszszük, hogy ezt

a földet, melyet elődeink karddal és vitézséggel

hódítottak meg, munkával és kitartással

iparkodunk megtartani, gyarapítani, felvirágoztatni.

Ebben a termékenyítő munkában már

Fenségednek poraiban is áldott édes atyja, a

nagy nádor példaképpen állott minden magyar

gazda előtt és Fenséged a dicsőült érdemeihez

a mezőgazdaság és kertészet terén ujabb és

ujabb, soha nem hervadó babérokat fűzött,

fennen hirdetve nekünk, hogy a ki a kopárokból

erdőket alkot, a homoksivatagot szőlővé

s kertté alakítja át, a mocsarak helyébe szántóföldeket

teremt, ki az alkalmatlan vizet nemcsak

elvezeti, de alkalmas időben öntözés

alakjában szárazföldünkre vissza is tudja hozni,

az nem élt hiába, mert ha el is múlnak napjai,

ban részesült. Különösen ki kell emelnem a

földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák minden

irányban tanúsított jó akaratát és nagy-

itt marad az a nemzetvagyon, a mit alkotott,

szükséges erők szerencsés egybeolvasztása

révén, a melyeket nagy feladatok A föld, az nem lehet több, ugyanannyi marad,

hogy jövendő nemzedékek éltető forrása legyen.

mérvű erkölcsi ós anyagi támogatását, mely

támogatás tette lehetővé azt, hogy az I. mezőgazdasági

országos kiállítást, hazánk mező-

megoldásánál ebben a munkáskézre

de kétszer és háromszor annyi magyart is

legyen és lesz képes eltartani. De midőn a

gazdaságához méltó arányokban rendeztetjük;

nézve még mindig szegény, közérdeklődésre

nézve még mindig kicsiny orszá-

gazdákra vár, föltűnik előttem felséges urunk

nagy munkáról szólok, mely ránk magyar

ki kell továbbá emelnem Szeged szab. kir.

város törvényhatóságának áldozatkészségét, a

gunkban számításon kívül hagyni nem és koronás királyunk dicső alakja, aki a legmagasabb

polczot, a melyen áll, csak arra

melylyel vállalkozásunkat támogatta és kiállításunk

rendezésére ezt a szép ligetet ren-

szabad.

használja, hogy legtöbbet fáradjon, legtöbbet

delkezésünkre bocsájtotta. Kedves kötelességet

dolgozzék hü népeiért. Ez a derék magyar

teljesítek, amidőn a Gazdasági Egyesületek

város újjászületése, hullámsirjából való föltámadása

is ő felsége dicső uralkodásának

Országos Szövetsége nevében a földmivelésügyi

m. kir. miniszter urnák ős Szeged szab.

emlékével lesz minden időkben egybekapcsolva

kir. város közönségének hálás köszönetet

s a magyar Alföld soha nem remélt emel-

mondok.

kedésének s általános gazdasági fejlődésünknek

korszaka nem választható el többé őfelsége

történelmi dicsőségétől. A hódolat és hála

kötelességének teszek eleget, midőn azzal az

imaszerű óhajjal zárom beszédemet, hogy:

Éljen a király!

Az éljenzaj lecsillapylta után László

Gyula, szegedvárosi helyettes-polgármester

lelkes szavakban tolmácsolta Szeged polgárainak

örömét a kir. herczeg látogatásán és örök

háláját a kiállítás védőségének és megnyitásának

elvállalásáért. Szeged város polgárainak,

úgymond, mindenkor feledhetetlenek lesznek e

napok és kívánják, hogy ő fensége is kellemes

emlékekkel távozzék. A polgármester ez

kör, Erdélyi gazdasági egyesület, Alsó-fehérmegyei

gazd. egylet, Krassó-Szörény m. gazd. után a város köszönetét és háláját fejezte ki

egylet, Pozsonym. gazd. egylet, Csanádra, gazd. Darányi miniszter előtt, ki minden országos

egyesület, Kisvárda vidéki gazdakör, Vasmegyei érdek iránt lelkesülő buzgalmával és fáradhatatlan

ügyszeretettel előmozdította a kiállí-

gazd. egyesület, Biharmegyei gazd. egyesület,

Aradmegyéi gazd. egyület, Nyitramegyei gazd. tás létrejöttét és sikerét és a kiállítás fényét

egyesület, Békésmegyei gazd. egyesület, Somogy-

személyes jelenlétével is emelte. Lelkes szavakban

emlékezett meg a szónok a gazdasági

egyesületek országos szövetségéről is, mint a

kiállítás megteremtőjéről. Végül megköszönte a

rendező-bizottságnak fáradozását és a közönségnek

megjelenését.

Most Bujanovies Sándor, az OMGE. alelnöke

lépett elő, hogy a Gazdasági Egyesületek

Országos Szövetsége nevében köszöntse

a főherczeget, miután a Szövetség és az

OMGE. elnöke: gróf Dessewffy Aurél fürdői

gyógykezelést igénylő betegsége miatt a kiállítás

megnyitásán részt nem vehetett.

Bujanovies Sándor beszéde.

Cs. és Kir. Fenség, Legkegyelmesebb Védnök

Urunk !

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

nevében hódolatteljes mély tisztelettel

üdvözlöm Császári és Királyi Fenségedet az

I. mezőgazdasági országos kiállítás területén

és ugy a Gazdasági Egyesületek Országos

Szövetsége, mint az ezen szövetség által képviselt

gazdaközönség nevében mondok hálás

köszönetet Császári és Királyi Fenségednek

azért az egész gazdaközönséget mély hálára

kötelező elhatározásáért, amelylyel a kiállításunk

védnöki tisztjét elfogadni és kiállításunk

megnyitásának fényét és jelentőségét személyes

megjelenésevei fokozni kegyeskedett.

Az I. mezőgazdasági országos kiállítás,

amelynek rendezését a Gazdasági Egyesületek

Országos Szövetségének mult évi november

havában megtartott nagygyűlése elhatározta, a

szövetségnek e téren első kezdeményezése.

Kiváló szerencsénknek tartjuk és a jövőben

kifejtendő tevékenységünkre biztatást merítünk

azon felelte örvendetes hírből, hogy első kezdeményezésünknél

Császári ós Királyi Fenséged

személyében hazánk mezőgazdasága iránt

mindenkor a legjobb érdeklődéssel viseltető,

legkiválóbb gazdáját van szerencsénk védnökünk

gyanánt tisztelhetni.

Igaz örömmel kell konstatálnom, hogy a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének

ezen első kezdeményezése az irányadó tényezők

messzemenő erkölcsi és anyagi támogatás-

De a kiállításunk iránti rokonszenv és

áldozatkészség kiterjedt a szövetséges gazdasági

egyesületekre, nagy- és kisbirtokos gazdatársainkra,

és a mezőgazdaság érdekeivel foglalkozó

szakférfiakra, akik mint dijadományozók,

kiállítók, csoportbiztosok, rendező-bizottsági és

jury-tagok teljes buzgalommal közreműködtek

a kiállítás létrehozásában. Fogadják mindezek

áldozatkész tevékenységükért és fogadja Szeged

szab. kir. város polgársága szives vendéglátásáért

a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének

köszönetét és elismerését.

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

a kiállítás előkészítése, szervezése és

rendezése körüli teendőket a saját kebeléből

választott rendező-bizottságra ruházta.

Ez a rendező-bizottság, támogatva minden

illetékes tényezőtől, teljes erélylyel és buzgalommal

igyekezett feladatának megfelelni.

A mü, amelynek létrehozásán fáradoztunk,

íme készen áll, Mennyiben felel meg kiállításunk

a hozzákötött várakozásnak, mennyiben

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM.

igÖZTSLEK,1899.SZEPTEMBER HO 9

1345

tünteti fel mezőgazdaságunk mai helyzetét és Országos Szövetsége részéről : Bujanovics Gazdasági Egyesület alelnöke s a kiáll. rend.

előrehaladottságát, — ezt megítélni az érdeklődő

Sándor, Forster Géza és Rubinék Gyula ; a bizottság elnöke, dr. Lázár György és Polczner

nagy gazdaközönség van hivatva.

kiállítás igazgatósága plenumban, élén báró Jenő országgy. képviselők, báró Malcomes

Hogy ez megtörténhessék, a rendezőbizottság

Malcomes Jeromos elnökkel, továbbá Szeged Jeromos, a kiáll, igazgatóság elnöke, Rubinek

nevében mély tisztelettel kérem Cs. város főispánja és polgármesterei. A kalauzolás Gyula az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület titkára,

és Kir. Fenségedet, magas Védnökünket, hogy

a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége

voltaképpeni tisztét Darányi miniszter és Bujanovics

Sándor teljesítették.

a kiállítási iroda főnöke, Molnár István gyümölcsészeti

miniszteri biztos, Paczor Vilmos altábornagy,

által rendezett I. mezőgazdasági országos Borán 46. gyalogezredbeli őrnagy,

Az egyes csoportoknál csoportelnökök sa

kiállítást megnyitni kegyeskedjék.

csoportbiztosok fogadták a főherezeget, kik a Kubass csendőralezredes stb. stb. A menü

körút alkalmával szorosan csoportjaik mellett 6 fogásból állott s az ebéd kevéssel 2 óra

József főherczeg beszéde.

helyezkedtek el.

után ért végét. Felköszöntő egyetlenegy volt.

Az üdvözlő beszédek e sora után, József A főherczeg körútját háromnegyed 11-kor József főherczeg mondta ezt Dessewffy Sándor

főherczeg válaszolt messzehangzó érczes hangon,

kezdette meg.

megyés püspökre, aki ma ünnepelte püspökké

ki a következő beszédben nyitotta meg a A halászati kiállításnál kezdették meg a szenteltetésének évfordulóját. József főherczeg

kiállítást:

szemlét, ahol Landgraf János rendező szolgált

ebéd után nem tartott cerclet, hanem elbu-

magyarázatokkal a főherezegnek. A . csuzva vendégeitől, sietett a lóversenyre.

Örömmel üdvözlöm ezen kiállítás

gyümölcsészeti kiállításnál Molnár István

létrejöttét és mindazokat, akik ezen hazafias;

csoportelnök s Buday Barna csoportbiztos

A lóverseny.

üdvös ügyet elömozditották.

fogadták s szakszerű felvilágosítással látták el a

főherezeget, kinek különösen Kecskemét, Nagy-

Kőrös és Pest vármegye gyümölcsgyüjteményei,

majd a Mauthner Ödön remek élővirágkiállitása

ragadta meg a figyelmét. Hosszabb időt töltött a

kertészeti tanintézet gyűjteményes tanügyi kiállításnál

is, a hol Angyal Dezső igazgatót

Hazánknak ezen törzsgyökeres magyar

helyén kettős örömmel fogadom

nagyméltóságod által egy nemzet nevében

tett igéretét, hogy ezen földet, melyet.

hös őseink fegyverrel hódítottak,

ezentúl munkával és kitartással iparkodunk

megtartani, mivelni és virágzóvá

tenni.

Ha e téren felejthetlen édes.atyám

nyomdokaiba lépni kísérlettem, csak a

legszentebb hazafiúi kötelességemet teljesítem

és ha ezentúl a földmivelés terén

iparkodom előrehaladni, azon meggyőződésemnek

felelek meg, hogy ezáltal szeretett

hazámnak és földeimnek hü szolgálatot

tehetek.

Nem mulaszthatom el ezen alkalmat,

hogy e helyen is, mint magyar

gazda legbensőbb hálámnak ne. adjak

kifejezést földmivelésügyi kormányunknak

és ennek vezetőjének: nagymélt.

Darányi Ignácz miniszter urnák, aki fáradhatatlanul

működik ezen ügyünk fejlesztésén

annak minden egyes szakmájában

és akinek buzgó törekvései, megvagyok

győződve, az egész kormánynál annál

biztosabb támogatásra találnak, mert

maga a nagyméltóságú miniszterelnök ur

is ritka szakismerettel biró magyar gazda.

Önökhöz, magyar gazdatársaimhoz

fordulok most azon óhajtással, támogassák

velem együtt a földmivelésügy terén

a mi magyar kormányunkat.

Végül nem mulaszthatom el, hogy

ki ne fejezzem őszinte köszönetemet és

elismerésemet a Gazdasági Egyesületek

Országos Szövetségének azon fáradhatatlan

buzgóságáért, melylyel e szép kiállítást

rendezte és Szeged város hazafias

törvényhatóságának, mely ezen ügyet

oly lelkesen felkarolta.

A kiállítást megnyitottnak nyilvánítom.

A közönség perezekig tartott éljenzésbe

tört ki e beszéd után, amelynek befejeztével

a főherczeg svitjével a kiállítás megtekintésére

indult.

Körnt a kiállításon.

Alig hogy elhangzottak József főherczegnek

a kiállítást megnyitó szavai, Darányi Ignácz

földmivelésügyi miniszter a kiállítás megtekintésére

hivta meg a királyi főherezeget.

József főherczeg készséggel engedett a

meghívásnak s a kiállitá® vezetősége, továbbá

á csoportelnökök s a környezetében levő urak

kíséretében megkezdette a körútját.

A főherczeg állandó kíséretében voltak

rendes svittjén kivül a Gazdasági Egyesületek

mutatta be a miniszter. Majd a parkká varázsolt

diszkertészeti kiállítást szemlélte meg a

főherczeg. A szölőmivelési és borászati kiállítás

csarnokának bejáratánál dr. D rucker

Jenő csoportbiztos és Baross Károly fogadták

a főherezeget; a földmivelési és növényi

termékek kiállításánál Cserháti Sándor f. cs.

elnök és Szilassy Zoltán f. cs. biztos; a

doliánykiállitásnál Kerpely Kálmán és báró

Natorp Tivadar; az ipari pavillonban Lichtenberg

Mór csoportelnök és Kulinyi Zsigmond

csoportbiztos; az ebkiállitásnál Gromon

Dezső államtitkár és Tormay Béla főcsoportelnök

: a baromfi-kiállitásnál gróf Téleky

Jőzsefné cs. elnök; a méhészeti kiállításnál

báró Ambrózy Béla csoportelnök és

Kovács Antal csoportbiztos ; a gépkiállításnál

Bolla Mihály főcs. elnök és ifj. Sporzon Pál

főcs. biztos; az élőállatkiállitás összes csoportjainál

PirJcner János cs. elnök és Jeszenszky

Pál főcs. biztos; a lókiállitásnál Szápáry

Péter cs. elnök és Paikert Alajos cs. biztos kalauzolta

a főherezeget, aki mindent megszemlélt,

gyakran kérdéseket intézett környezetéhez s

igen sok kiállítót bemutattatott magának.

A szemle befejezése után a főherczeg a

következő szavakkal vett bucsut:

„Bejártam az egész kiállítást s megelégedéssel

távoztam innét. Kívánom, hogy jó

eredménye legyen az első mezőgazdasági országos

kiállításnak."

Udvari ebéd.

A körút befejezése után d. u. 1 órakor

József főherczeg a Tisza-szállóban 63 terítékű

ebédet adott, amelyre a szük helyviszonyok

miatt a kiállítás elnökségén és igazgatóságán

kivül csak néhányan nyerhettek meghívást azok

közül, akik a kiállítás szakcsoportjainak rendezését

vezették és végrehajtották.

Az asztalfőnél a házigazda: József főherczeg

ült, jobbra tőle Zsivánovits Zsiván szerb

földmivelésügyi miniszter és Perczel Dezső képviselőházi

élnök, baloldalán Darányi Ignácz

földmivelésügyi miniszter és Oromon Dezső

államtitkár ültek. A főherczeggel szemben foglaltak

helyet Dessewffy Sándor csanádegyházmegyei

püspök és nemeskéri Kiss Pál földmivelésügyi

államtitkár. Bésztvettek továbbá

az ebéden Pallavicini Sándor őrgróf, Karácsonyi

Jenő gróf titkos tanácsos, Zsilinszky

Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkár,

Bolla Kálmán altábornagy, a honvédség adlátusa,

Kállay Albert főispán, Lippich Gusztáv

szolnokmegyei főispán, Rónay Jenő torontálmegyei

főispán, Molnár Viktor temesmegyei

főispán, Thoroczkay Miklós báró h.-m.-vásárhelyi

főispán, Andrássy Géza gróf, Miklós

Ödön volt államtitkár, Thormay Béla, min.

tanácsos, Szilassy Zoltán OMGE. titkár, főcsoportbiztos,

Bujanovics Sándor az Orsz. Magyar

Vasárnap délután folyt le a lóverseny,

mely iránt fővárosi sportkörökben is általános

volt az érdeklődés.

Az idő nem kedvezett a lóversenynek,

mert a permetező eső sokakat visszatartott a

versenyre való kirándulástól. Mindazáltal a kiállítás

összes illusztris vendégei s a kiállítás

hivatalos vezetői ott voltak a lóversenyen.

A harmadik futam előtt érkezett meg

József főherczeg nagy kísérettel. A programm

ötödik száma után a főherczeg páholyából lement

s Darányi miniszterrel bemutattatta magának

a lóverseny intézőit s a kiállítás több

vezetőjét. A főherczeg végignézte az egész

versenyt. A versenyek eredménye a következő

volt:

I. Mezei gázdák versenye. Díj 600 korona.

Táv. 2000 m. Több mezei gazda lova volt

nevezve, melyek közül első Dobó István pejlova

lett, második Wolford József kanczája.

II. Kiállítási dij. Dij 800 kor. Táv.

2000 méter. Ennél a versenynél kezdte el a

működését a totalizatőr, melynél a favorit,

Vermes és Csalfa voltak. A versenyt azonban

Vojnich Sándor Aranya-a nyerte meg, könnyen

győzve társai felett. Tot. 5 : 23, 2:9.

III. Szeaedi hölgyek dija. Dij: tiszteletdíj.

Táv. 2400 m. Első Vojnich ti. Pacsirtá-ja,

második Rohonczy Gida Arkangyal-a, harmadik

Kortyonszka Fair Lady-ja. Tot. 5 : 15, 2 : 6.

IV. Csongrádi dij. Dij 800 kor. Táv. 1400 m.

E versenyben erősen fogadták Apollóniát,

amelynek lovasa azonban leesett és átengedte

az elsőséget a Dobó István Kaczér-jának, mely

remek frinsel nyerte meg a versenyt. Második

Dudy, harmadik Csalfa. Tot. 5 ; 19, 2 : 7.

V. Államdij. Dij 1000 kor. Táv. 20Ö0 m.

Első Vojnich S. Dámá-ja, második Rohonczy

G. Tiszagyöngye. Tot. 5 : 7, 2 : 7.

VI. Szeged város dija. Dij. 400 kor. Táv.

2000 m. Első gróf Pejacsevich Apollónia-ja

második Kaczér. Tot. 5 : 8, 2 : 3.

VII. Vadászverseny. 800 kor. dij. Táv.

5000 m.

Az érdekes verseny nagyon lekötötte a

közönség figyelmét. Ebben 18 kopó is résztvett,

melyek a lovasok előtt futottak. Denevér kitört.

Első Lipthay Béla Délczeg lova. II. Tot. 5 : 12.

A főherczeg a halászcsárdában.

A főherczeg a lóversenytérről kíséretével

együtt ismét a kiállítás szinterére hajtatott, ahol

a csárdásné, Boros Antalné, egy tűzről pattant

szegődi menyecske és az ura fogadták. A főherczeg

kezet fogott á csárdásnéval, aztán a

csárdás felé fordult, aki se szó, se beszéd, két

kézre fogta a főherczeg jobbját és amúgy magyarosan

megszorította.

Aztán elhelyezkedtek az urak a csárda

asztalánál. Halpaprikás volt az első fogás,

utánna túrós csusza, majd túrós lepény következett

s végül fonatos kalács zárta be az

ételsort.

Ahogy behozták a turós-csuszás tálat, a

főherczeg maga vette kezébe a kanalat és kiszedett

egy keveset a tányérjára. Nem jó szemmel

nézte ezt a csárdásné. A főherczeg mellett

termett, kivette kezéből a merő kanalat és egykettőre

egész kis turóscsusza hegy párolgott

1346 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

a főherczeg tányérján. A főherczeg pedig mosolygott

és odafordult a jobbján ülő Darányihoz :

— Ez ugyan kiadta a porcziómat.

Aztán hozzáfogott az evéshez és a csárdásné

végtelen örömére egy szál csuszát sem hagyott

a tányéron.

A vacsorához szegedi tőkén termett bort

kért a főherczeg, adtak is a harmadévi szegedi

homokiból. Vacsora alatt Murka Ferencz

ezigánybandája muzsikált. Elsőnek ezt a hamisítatlan

czigánynótát húzták:

Hej more, more lamore . . ,

Hogy megvolt a vacsora, előkerült a

halászcsárda tervezője és berendezője, Beck

Pista, a város gazdasági hivatalnoka, a ki mint

városi polgárőrség vezetője az egyenruhában :

kócsagos kalapban, csikós dolmányban ; tisz -

telgett. Beck Pista magyaros eredetiséggel akart

kedveskedni a főherczegnek: megkínálta egy

makrapipára való dohánynyal.

A' főherczeg szájába vette a debreczeni

piroscseréppipa szárát és rágyújtott. Az első

füstfeleg után odaszólt Beck Pistának.

— Aztán szüzdohány van ebben a pipában.

— Biz az szűz, fenség,

A főherczeg mosolyogva fordult Darányihoz

!

— Szerencse, hogy a pénzügyminiszter

csak este érkezik.

Nagy lett erre a derültség és Beck Pista

felbátorítva az elért siker által, még egy kedveskedéssel

állott elő. A fenséges urat egy újdonatúj

kulacscsal meg egy karikás ostorral

kínálta meg :

— Fogadja emlékül, fenséges uram.

A főherczeg alaposan megnézte a két tárgyat,

azután így felelt:

— Hát a kulacsot elfogadom, de az os-

A müvészestély, mely a szegedi városi

színházban folyt le, este 8 órakor kezdődött.

Az előadásra elsősorban Szeged előkelő ' vendégeinek

biztosítottak helyet, miután a nézőtér

az érdeklődők nagy tömegét távolról sem

volt képes befogadni.

A főherczeg beléptekor a közönség felállott.

Az éljenzés lecsilapulta után a 46.

gyalogezred zenekara rázendített a Hunyadi

László nyitányára. Utána Pósa Lajos prológja

jött. A magyar népről mondott abban Pósa

gyönyörű éneket. A költő lelkesen és nagy hatással

szavalta el a verset, amelyet Ábrányiné

Wein Margit éneke követett. Popper Dávid

gordonka játéka, Ábrányi Emil szavalata a főherczegről,

Gaál Gyula pompás előadása és

Pewny Irén éneke volt a pompás programm

többi pontja.

A legmagasabb elismerést Kállay főispán

tolmácsolta az estély kitűnő művészei előtt.

A második körút a kiállításban.

József főherczeg másnap (szept. 4-ikén)

reggel hét órakor újból meglátogatta a mezőgazdasági

kiállítást, hogy a korai órákban a

még kevésbbé látogatott pavillonokat sorban,

behatóan megszemlélje.

A főherczeg fogadására megjelentek

Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter s a

kiállítás vezetősége Bujanovics Sándor elnökkel.

A gyűjteményes kiállításon újból sorba

vette a főherczeg az uradalmakat s a kisebb

kiállítókat, majd áthaladt a mezőgazdasági

iparcsarnokban, hol különösen a szegedi kiállítókkal

foglalkozott hosszasabban. A kocsiknál

is hosszasabban időzött, melyek az< iparcsarnokban

állanak.

A földmives-iskolai kiállítás külön épületébe

ment át a főherczeg ezután, hol Grünwald

képeit s a mesterséges gyümölcsöket

nézte hosszabban. Megnézte a munkatermet is,

az épületben, hol éppen hozzáfogtak a napi

működéshez.

Mielőtt az állatkiállitásba -kiment volna,

még egyszer betért a halászcsárdába, hol

Beck István városi jegyző fogadta, mint a

rendező-bizottság tagja.

A főherczeg szívélyesen üdvözölte a

katonaügyi jegyzőt s reggel lévén, így szólott:

— Éhomra megkínálhatnának egy kis

pálinkával. S hoztak a főherczeg elé szegedi

törkölyt, melyet megízlelt a főherczeg s egy

pohárkával elfogyasztott belőle.

Hogy elment a borpavillonba, bort méretett

a kulacsba utravalóul.

A kertészeti kiállításnál az élővirágok

csarnokánál, hol csokrokat kötöznek, egy kis

rózsacsokrot fogadott el, melyet dolmánya

vitézkötésébe akasztott.

Kilenczre járt az idő, midőn a főherczeg

megköszönte a kiállításon való kalauzoltatását,

elbúcsúzott s áthajtatott a közművelődési palotába,

hogy megtekintse ott a képkiállitást.

A főherczeg elutazása,

József főherczeg a kultúrpalotában tett

látogatása után egyenesen a pályaudvarra hajtatott,

ahonnan a temesvári gyorsvonattal a

fővárosba utazott.

Hosszú kocsisor kisérte a főherczeget a

pályaházhoz, ahol éppen a négyesfogat megérkezésénél

robogott be a temesvári gyorsvonat.

Ismét hosszú sorfalat képezett a közönség

egész az indóházig ős lelkesen éljenezte a

távozó főherczeget, aki után sokáig hangzott

az igaz szeretet megnyilatkozása: az éljenzés.

Kendőket lobogtattak az ablakokból és a főherczeg

nem győzte viszonozni a meleg bucsuköszöntéseket.

A pályaudvaron a főherczeg elutazásánál

tort csak akkor fogadom el, ha csapót is tesznek

rá lószőrből.

megjelentek : Darányi földmivelésügyi miniszter,

Lukács László pénzügyminiszter, Gromon

A főherczeg pompás étvágygyal evett a

magyaros ételekből s kíséretével együtt a legjobb

hangulatban távozott.

Dezső államtitkár, Miklós Ödön volt államtitkár,

Zsivanovics Zsiván szerb miniszter, Kállay

Mü vész-estély.

Albert főispán, Pálffy Ferencz polgármester,

Bolla Kálmán altábornagy, br. Vécsey, br. Gerliczy,

Braun alezredes, Libits jószágkormány ó,

Mindazáltal az egyes csoportok külön megállapodásaihoz

képest az itt feltüntetett foko-

gróf Telegdy, Zsótér Andor, Raintr József,\ Eubinek

Gyula, Apponyi Géza gróf, Forster Géza, zatoktól is vannak eltérések.

Lichtenberg Mór, Reizner János, Bokor Pál Ezek előrebocsájtása után alább közöljük

és óriási közönség, mely a perrónt egészen a kiállítás díjazásainak eredményeit, még

megtöltötte.

pedig a főcsoportok sorrendjében.

Elsőnek Darányi miniszter intézett üdvözlő

szavakat a főherczeghez. A földmivelésügyi

miniszter, aki egész idő alatt a főherczeget

kalauzolta, ezeket mondta :

Fenséges királyi herczeg 1

Amidőn a város falait elhagyni készül,

legyen meggyőződve fenséged, hogy alakosságot

magas megjelenésével boldoggá

tette és mezőgazdasági ügyünknek is

óriási lendületet adott. Kérem fenségedet,

hogy érdeklődését és szeretetét továbbra

is tartsa meg hazai mezőgazdaságunkkal

szemben, mely akkor bizonyára virágozni

fog. Isten áldása kisérje fenségedet.

A főherczeg meleg kézszorítással búcsúzott

el a minisztertől, utána Pálfy Ferencz

polgármester a város nevében búcsúzott el

rövid szavakkal a főherczegtől, aki a következő

szavakkal válaszolt.

Örvendek, hogy Szeged városát újból

megtekinthettem és tapasztalhattam, hogy

fejlődése szép irányt vesz. Nagy szolgálatot

tesznek a mezőgazdaság ügyének,

amidőn a kiállítást támogatják. Nagyon

jól éreztem magam ebben a derék magyar

városban és most, a mikor ki tudja mennyi

időre ismét eltávozom ; köszönöm ezt

a meleg vendégszeretetet és kívánom,

hogy Isten áldása legyen e városon és

minden lakóján.

Zugó éljenzés követte a királyi herczeg

szavait.

A főherczeg erre beszállt a szalonkocsijába

és riadó éljenzés közben folyton szalutálva

búcsúzott el a perrónon levőktől.

A kiállítás díjnyertesei.

A kiállítás legérdekesebb tanúságai a

szakférfiakból alakult bírálóbizottságok működésének

eredményeiben vannak lerakva. Az

egyes csoportok bíráló-bizottságaira hárult az

a fáradságos feladat, hogy a kiállított anyagot

lelkiismeretesen megvizsgálva, különválaszszák

a jót a kevésbé jótól, megadják az eredményes

törekvéseknek a megillető erkölcsi elismerést

s ezzel nemcsak a termelőket serkentsék

a megkezdett irányban tovább való haladásra,

hanem egyszersmind tájékoztassák a

kevésbé szakértő közönséget is a felől, hogy a

termelés, állattenyésztés és technika egyes

ágazataiban, mely produktumok tekintendők

kiválóan sikerülteknek s melyek érdemlik meg

a mai viszonyok között, mint példaadók, a

közönség különös figyelmét.

A biráló-bizottság nagy körültekintéssel

járt feladatát aránylag rövid idő alatt, a legtöbb

csoportnál még a megnyitás előtt bevégezte

és ha más nem, már a bírálati eljárás

eredménye is meggyőz bennünket arról, hogy

a kiállításon sok értékes anyag van összehalmozva,

mert a zsűrik ez alkalommal

igen sok kiállítót találtak kitüntetésre méltór ak.

Általános tájékoztatásul megjegyezzük,

hogy a kitüntetésekben a következő fokozatok

voltak.

Díszoklevél, amit nagy kollekcziók kiállítói

és erkölcsi testületek kaptak, nemcsak a kiállított

anyag, hanem az ezáltal reprezentált

közhasznú munkálkodás jelentőségének méltatásaként

is.

Aranyérmet az előzetes meghatározásoknak

absolute megfelelő, tehát teljesen sikerült

produktumok kiállítói kaptak.

Ezüstéremmel a kiválóbb eredményeket

méltaták, mig a bronzérmek s elismerő (dicsérő)

oklevelek a figyelmet érdemlő s reményekre

jogosító törekvések serkentő eszközei gyanánt

adattak ki.

I. főcsoport.

Élőállatok és állati termékek.

Szarvasmarháknál következő dijak adattak

ki:

I. Magyar fajta, alföldi jellegű.

I. díj: Díszoklevél és a Torontálmegyei

gazdasági egyesület tiszteletdija : Vojnich Simon

zobnaticzai csoportos kiállításának (160—169.

kat. sz.).

II. díj: Kiállítási oklevél: Vécsey József

báró csegöldi csoportos kiállításának (466—485.

kat. sz ).

Elismerő oklevél: József cs. és kir. főherczeg

ur ő fensége kisjenői tenyészetének.

Pallavicini Sándor őrgróf csongrád-sándorfalvi

tenyészetének az összeredményért. Csekonics

Endre gróf zsombolyai tenyészetének, kiváló

tekintettel teheneire. Özv. Vécsey Vilma grófné

füzes-gyarmati tenyészetének a haladásért.

Puthon Leopoldina br.-né kis-szállási uradalma

tenyészetének. Eltz Károly grófnak Vukova

bikáiért. Debreczen sz. kir. város gazdaközönségének

szép kollektív kiállításáért. Herczeg

Sulkovszky József Mária uradalma tenyészetének

haladásért. Sennyei István báró paczini

tenyészetének haladásért. Dr. gróf Almássy

Imre p.-sz.-tamási tenyészetének haladásért.

A közreműködésért jegyzőkönyvi köszönetet

nyertek: a Békésmegyei gazd. egyesület,

a Biharmegyei gazd. egyesület, a Pest-Pilis-

Solt-Kiskun vármegyei gazd. egyesület, a

Temes vármegyei gazd. egyesület, az Arad

vármegyei gazd. egyesület, a Gyertyánffy János

örökösei gyéri és a Mandel József nyírbátori

gazdasága.

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1347

Kirtenyésztöknek pénzdíj.

III. téhéndij : 150 korona. Schad János II. üszödij 70 korona : Schwartz József

350. sz. tehenének.

(Somos) 228 k. sz. üszőjének.

I. téhéndij 200 korona. Puskás Lajos

IV. téhéndij : 100 korona. Krausz Márton III. üszödij 50 korona : Rill György (Kiskis-ujszállási

tehenének (kat. sz. 235).

365. sz. tehenének.

Csür) 267- k. sz. üszőjének.

Ila) téhéndij 150 korona. Komlóvszky

V. téhéndij: 100 korona. Lemle Jakab III. üszödij 50 korona: Stock Tamás

György 9 éves Czifra tehenének, (kat. sz.235).

350. sz. tehenének.

(N.-Gsür) 254. k. sz. üszőjének.

Ili) téhéndij 150 korona. Orbán János

VI. téhéndij: Dr. Schlauch Lörinez bíboros

érsek 10 drb 10 koronás tiszteletdija (Weindenthal) 290. k. sz. üszőjének.

III. üszödij 50 korona: Markon Mihály

(Tenke) 250 kat. sz.

IIc) téhéndij 150 korona. Saska József

Apát Alajos tehenének.

(Kun-Madaras).

Állatgondozók pénzdijai:

VII. téhéndij : 100 korona. Szellman János

366. sz. tehenének.

Nagy-Csüri község bikájának gondozója

Illa) téhéndij 100 kor. Zsény István

(Halas) 461. kat. sz.

VIII. téhéndij: 100 korona Hofman Ferencz

366. sz. tehenének.

Eperjes község bikájának gondozója 60

Stock János 100 korona.

III6) téhéndij 100 kor. Bajor Ferencz

(Szalonta) 242 k. sz.

I. üszödij : 100 korona. Tóth János 376. korona.

IIIc) téhéndij 100 kor. Hizó Imre (szalontai)

sz. üszőjének.

Tregova község bikájának gondozója 30

243 k. sz. tehenéért.

Kiállítási oklevél. Pest-Pilis-Solt-Kiskun korona.

la) üszödij 150 kor. Jármi Ferencz (Aba)

vármégye gazdasági egyesületének csoportos Örményes község bikájának gondozója

510 k. sz.

kiállításáért.

30 korona.

16) üszödij 150 kor. Borús Imre jásznagy-kun-szolnokmegyei.

Pénzdijak.

Borzderesek.

Ila) üszödij 100 kor. Eszenyei Sándor

I. a) díszoklevél: Miklós Ödön montafoni

I. dij 200 korona: Schmarczman Sebő

jász-nagy-kun-szolnokmegyei.

kollekcziójának üszője.

411. sz. tehenének.

IIJ) üszödij 100 kor. Horváth István

b) Küszler Henrik tisztéletdija: Dr. Kohner

II. dij 150 korona: Fejős Dávid 420. sz.

(Duna-Pataj) 456 k. sz.

Adolf montafoni kollekcziójának.

üszőjének.

Illa) üszödij 50 kor. Ambrus József

II. Kiállítási oklevél: Vizeki Tallián Vilmos

III. dij 100 korona: Minihoffer József

(Tenke) 249 k. sz.

montafoni kollekcziójának. Dr. Kohner Adolf

409. sz. tehenének.

IIIJ) üszödij 50 kor. Vig Mihály (Szalonta)

montafoni kollekcziójának.

IV. dij 100 korona: Hohl Márton 405. sz.

247 k. sz.

Elismerő oklevél: Gróf Széchenyi Ferencz

tehenének.

IIIc) üszödij 50 kor. Varga Sándorné

csoportos kiállításának.

V. dij 150 korona: Schuszter József

(Szalonta) 252 k. sz. üszőjéért.

Elismerő oklevél: Pick Osvald (Budapest)

407. sz. tehenének.

I. bikadij 150 korona. Mezőtúr alsó

csoportos állatkiállitásának.

legelő társaságnak „Hunyadi" nevü bikájáért.

Hegyifajták. Simmenthali:

Keresztezések.

II. bikadij 100 kor. Beregszó temesmegyei

község „Attilla" nevü (526 k. sz.)

Díszoklevél és az OMGE. tisztéletdija.

I. dij. Díszoklevél és Csongrád vármegye

törvényhatósága tiszteletdija: Döry Vilmos kollekcziójánakszetének.

bikájáért.

Őrgróf Pallavicini Sándor, sándorfalvi tenyé-

Kistenyésztöknek tiszteletdíj:

II. dij. Kiállítási oklevél: Gróf Apponyi Kiállítási oklevél: Aradmegye gazdaság

Géza kollekcziójának.

egyesületének csoportos kiállításáért.

I. A nagyváradi latin szertartású főkáptalan

10 db frtos dija: Orbán János tenkei

Berni:

Pénzdijak.

gazda 250 k. sz. tehenének.

I. dij. Díszoklevél és Báró Gerliczy Ferencz I. dij: 150 korona: id. Dittrich István

II. A Pest-Pilis-Solt Kis Kun vármegyei tiszteletdija: Eckstein Fülöp kollekcziójának. 534. sz. tehenének.

gazdasági egyesület tiszteletdija: Zseny István II. dij. Kiállítási oklevél: Gróf Hunyady

halasi lakos 8 éves 461 k. sz. tehenének.

II. dij: 100 korona: Vodányi József 536.

Imre kollekcziójának.

sz. üszőjének.

Magyar fajta, erdélyi jelleg.

Egyesületi arany oklevél: Gróf Gsekonics

III. dij : 100 korona: Taugner Mihály

Endre .kollekcziójának.

I-ső dij: díszoklevél és Szabadka szabad

535. sz. üszőjének.

Üszödij 50 korona: Erdélyi Ferencz

királyi város tiszteletdija: Gróf Vass Béla mezőzáhi

tenyészetének.

sz. üszőjének.

IV. dij: 70 korona: Melh Henrich 129.

(Lúgos) 140. k. sz. üszőjének.

Üszödij 50 korona: Borlován Miklós (Lúgos)

II. dij: Kiállítási oklevél: gróf Teleki 142. k. sz. üszőjének.

Kistenyésztönek tiszteletdíj :

Arvéd drassói tenyészetének.

Üszödij 50 korona: Arzenovits Szilárd

(Ezen tenyészet azért jutott a 2-ik helyre,

Hódmezővásárhely sz. kir. város tisztéletdija:

Csiki Gyula 581. sz. tehenének.

(Bálincz) 150 k. sz. üszőjének.

mert sajáttenyésztésü tehenei nincsenek kiállítva.)

Pinzgaui.

Kiállítási oklevéléket nyertek: Temesmegye

Kiállítási oklevéllel lettek kitüntetve:

mezőgazdasági bizottsága csoportos kiállításáért,

I. dij díszoklevél és az Országos Magyar

Ugrón Zoltán fiátfalvi, báró Szentkereszty Pál

Csákóvá, Szt.-András és Temes-Rekás községek

Gazdasági Egyesület tiszteletdíja: Alapi Salamon

Géza (Sárosm.) kollekcziójának.

buni, az erdélyi római katholikus státus radnóthi,

Lészay Ferencz magyar horgói, gróf

községi bikájukért.

Teleky Arthur faragói és Bárczay Gyula tiszaburai

tenyészetei.

II. dij kiállítási oklevél: Gajáry Ödön

Állatgondozók dijai:

öreg-csertői gazdasága (Pestm.) kollekcziójának.

A Csákóvá községi bika állatgondozójának

Kiállítási oklevél: Pillér Kálmán pillerpeklai

(Sárosm.), lovag Weltini Wiener Béke

30 korona, a Szt.-András községi bika állatgondozójának

20 korona és Temes-Rékás köz-

Pénzdijakat adtak.

és gombai uradalma és az Erdélyi-Szász gazdasági

egyesület kollekcziójának.

I. téhéndij. 200 kor: Somogyi Albert

ségi bika állatgondozójának 20 korona.

héjasfalvi lakos 745. sz. tehenének. Ugyanennek

Gyöngyös nevü tehenéért 100 korona Pénzdijak :

Juhok.

harmadik téhéndij.

I-ső téhéndij 150 korona : Schobel József

Meríno juhok csoportjában.

II. téhéndij. 150 kor: Gáspár József (N.-Szeben) 269. k. sz. tehenének.

I. dij. Díszoklevél és a csongrádmegyei

királyhalmi lakos, Juczi nevü tehenének.

I-ső téhéndij 150 korona: Grósz Lukács gazdasági egyesület tisztéletdija: gróf Károlyi

I. üszödij. 100 kor: Gáspár József 765. (N.-Csür) 248. k. sz. tehenének.

Imre kosának.

sz, üszőjéért. Nagy-Küküllővármegye közgazdasági

bizottságának gyűjteményes kiállításáért

II. dij. Kiállítási oklevél: gróf Hunyady

II-dik téhéndij 100 korona : Rill István

(Kis-Csür) 255. k. sz. tehenének.

250 korona elsödij és díszoklevél.

Imre kosának.

II-dik téhéndij 100 korona: Fusz Simon

(N.-Csür) 247. k. sz. tehenének.

Tájfajták, bonyhádi.

Meríno preccoce juhok csoportjában.

II-dik téhéndij 100 korona: Krapfl János

I. dij. Díszoklevél és az OMGE. tiszteletdija

gróf Apponyi Géza tolna-hőgyészi tenyé-

III-dik téhéndij 70 korona: Müller János erdődi gróf Pálffy József kosainak.

(Weidenthal) 284. k. sz. tehenének.

Dicsérő oklevél: Schossberger Henrik és

szetének.

idősb (Segesd) 276. k. sz. tehenének.

Fésűs juhok csoportjában.

II. dij: Kiállítási oklevél: Jálics Géza III-dik téhéndij 70 korona: Grósz György

szőllősgyáli, Perczel Dezső bonyhádi és Baranya

vármegye gazdasági egyesülete kollek-

III-dik téhéndij 70 korona: Herbert Tenás sági egyesület tiszteletdija: a csanádi püspöki

(N.-Csür) 249. k. sz. tehenének.

I. dij. Díszoklevél és biharmegyei gazdaczióinak.

(N.-Disznód) 257. k. sz. tehenének.

uradalom kosainak.

III-dik téhéndij 70 korona : Fleischer Péter II. dij. Kiállítási oklevél: Kohner Zsigmond

Pénzdijak.

(N.-Disznód) 262. k. sz. tehenének.

kosainak.

I. téhéndij : 200 korom. Werner János I. üszödij 100 korona: Girlich Christíán

368 sz. tehenének.

(N. Csűr) 252. k. sz. üszőjének.

Pénzdijak.

II. téhéndij : 150 korona. Stinupf Kristóf II. üszödij 70 korona : Gunnes György I. Kosdij 100 kor. Pfaff György kosainak.

373. sz. tehenének.

(Segesd) 279. k. sz. üszőjének.

II. Kosdij 60 kor : Milko Vilmos kosainak.

1348 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

III. Kosdij 60 kor: Beretvás János Nádasdy Ferencz, Okolicsányi Gáspár, Rónay III. Bronz-érem: San-Marco herczegné

kosainak.

Albert, gróf Pongrátz Jenő, gróf Wenkheim Kalocsai érsekség. Esztergomi főkáptalan,

I. Anyadij 60 kor: Péter András anyajuhainak.

Polakovits, gróf Károlyi István, báró Baich

Dénes, gróf Zselénski Róbert, Schlesínger és gróf Zichy János, Csanádi püspökség.

B) Közép-birtokok.

II. Anyadij 40 kor: Lichtenberg és Vajda Mihály, Somogyi Albert, Pogányi Sándor, gróf

anyajuhainak.

Toldalaghy László, gróf Teleki József, Tamássy I. Díszoklevél és tiszteletdíj : Borhy György.

Péter, gróf Teleki László Gyula, Heiszler Mór, I. Arany-érem : Miklós Ödön.

Czigáják és Baczkák csoportja.

Hoffmann Gyula. Adai m. kir földmivesiskola, II. Ezüst-érem: Jeszenszky Béla, Ottlik

I. dij. Díszoklevél: Gróf Csekonics Endre dr. Horváth Miklós, Bordács Tamás, gróf Péter.

kollekcziójának.

Csekonics Endre, Róbert pármai herczeg, III. Bronz-érem,: Vajda Lajos, Lichtenberg

II. dij. Kiállítási oklevél: báró Baich Iván

Csákovári m. kir. földmivesiskola, Csabai m. és Vajda, gróf Keglevich Gábor, Deák Imre,

kollekcziójának.

kir. földmivesiskola, gróf Desseffy Aurél, gróf Blaskovich Alcertné, Justh Gyula, Hári Ágost,

Bolza József, Haraszty Tivadar, Bordács Kováts János, Klein József.

Pénzdíjak.

Tamás, Jászberényi m. kir. földmivesiskola,

I. Kosdij: Temesmegi

Kolozsi érseki uradalom, Fülöp szász-koburg

C) Gazdasági Egyesületek.

bizottsága által kiállított kosoknak.

herczeg, Kecskeméti m. kir. földmivesiskola, I. Díszoklevél : Délvidéki földmivelők

I. Anyadij: Temesmegye mezőgazdasági Jenovai Sándor, Beretvás Endre, Rimaszombati

gazdasági egyesülete, Pestmegyei Gazdasági

bizottsága által kiállított anyajuhoknak.

m. kir. földmivesiskola, Magyar-Óvári főherczegi

Egyesület, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei Gazdasági

Egyesület.

uradalom, gróf Vimpfen S., gróf Nádasdy

Hus juhok.

Ferencz, Dréher Antal, gróf Festetits Jenő,

II. Arany-érem : Aradmegyei Gazdasági

I. dij. Díszoklevél és az esztergomi érsekség

tiszteletdija : turonyi lovag Biederman

Oltai Guidó, M. kir. Gazdasági Akadémia,

Geiger Ferencz, gróf Eszterházy Mihály, Kolozsmonostori

m. kir. gazd. tanintézet, Algyógyi

Egyesület, Temesmegyei mezőgazdasági bizottság

Rovara Frigyes.

Rezső kollekcziójának.

m. kir. földmivesiskola, Bogdán Károly, Somogyi III. Ezüst-érem : Csanádmegyei Gazdasági

II. dij. Kiállítási oklevél: Feszti Adolf

Albert, gróf Toldalaghy László, Kornstein Egyesület, Magyar-Óvári szarvasmarhatenyésztési

egyesület, Szarvasi járás mezőgazdasági

kollekcziójának.

testvérek.

Dicsérő oklevél: őrgróf Pallavicini Sándor

bizottsága, Békésmegyei Gazdasági Egyesület.

versenyen kivül kiállított kiváló kollekcziójának.

Sörárpa.

IV. Bronz-érem. Bács-Bodrogmegyei gazdasági

egyesület, Zenta szabad királyi város,

Továbbá a debreczeni gazd. tanintézet és a

csákovári m. kir. földmivesiskola csoportos I. Díszoklevél és tiszteletdíj: Dr. Offner

Csongrádmegyei gazdasági egyesület, Biharmegyei

gazdasági egyesület, Borsodmegyei

kiállításának.

II. Arany-érem, • Beretvás Endre.

Sertések.

III. Ezüst-érem. : Gróf Eszterházy Mihály, gazdasági egyesület, Dlusztus Alajos, Weisz

turonyi lovag Biedermann Ottó.

Lipót, Halász Károly, Kosulkov Lipót, Petrik

Hazai kondor.

IV. Brónz-érem : Horn J. Jakab, Hanák József, Hoffer Alajos, Báró Sztojanovich György,

Elismerő oklevél: József főherczeg versenyen

kivül kiállított kollekcziójának.

Miklós, Szentiványi Oszkár, ifj. Szalay Antal, Darvas Lajos, Leinwatter Gyula, Török József.

Kolos, Oltay Guidó, Vincze Károly, Bende Kozák Ilona, Lelik János, Miskolczi Mihály,

I. dij : díszoklevél és Bács-Bodrog vármegye Wiedder Lajos, báró Stummer Ágost, gróf V. Kiállítási oklevél: Országos növénytermelési

kísérleti állomás, M. Kir. dohányter-

• törvényhatóságának tiszteletdija: Lovassy Ferencz Breiner örökösei.

kollekcziójának, ugyancsak

V. Kiállítási oklevél: Gróf Breiner örö> melési kísérleti állomás, Órszágos vizépitészeti

díszoklevél és a Csongrád vármegyei gazd. kösei, Lovag Schöller uradalma, Jeszenszky hivatal, Tiltscher Gyula, Csérer Lajos, Klekner

egyesület tiszteleidija: Wertheimstein Alfréd István, báró Stummer Ágost, Horváth Mihály, Ferencz, Dérczy Péter, Rázsó Imre, Benern

kollekcziójának.

báró Weisz Pál, Borhy György, Külkey Gyula, Elek, Grünvald József, Grábner Emil, Török

II. dij: kiállítási oklevél: Kornstein testvérek

kollekcziójának; továbbá Pallavicini László, szarvkői uradalom, gróf Ráday Gedeon, mezővásárhelyi m. kir. földmivesiskola, Békésgróf

Zetvitz Curt, Baronyi Ede, Heidekker Elemér, üitz István, Liebhardt Márton, Hód-

Sándor őrgróf, Vécsey Vilma grófnő, Pellett gr. Apponyi Sándor, Herber Miklós, dr. Darányi Csaba m. kir. földmivesiskola, Szabadkai m.

Sándor, Mezőgazdasági ipar részvénytársaság, Miklós, gr. Festetics Jenő, gróf Eszterházy Mihály, kir. földmivesiskola, Nagyszentmiklósi m. kir.

gróf Csekonics Endre, Nagyváradi 1. sz. káptalan,

Straun testvérek és Rózsa József cso-

Ödön, Brunner Lajos, Kócsa Miklós, Lánghoffer Csákováry m. kir. földmivesiskola, Leinbacher

Kubinyi Márton, Uj-aradi uradalom, Miklós, földmivesiskola, Lugosi m. kir. földmivesiskola,

portos kiállításainak.

Samu, Jászóvári Premontrei kanonokság, Szatmári

püspöki uradalom, Radoványi István, István, Kilvádi József, Báró Baratta Dragano

Károly, Nagy Kálmán, Grünvald Imre, Padlitska

Elismerő oklevél: Herczeg Sulkovszky

József Mária, Gyémánt Mihály, Gerliczy Ferencz, Borhy György, Szondy János, gróf Zichy Alajos.

Beretvás János, Pongrácz Jenő tenyészeteinek. Miklós, Simogrin Sámuel, Újhelyi Lajos, herczeg

Odescalchy Gyuláné, Tiamovszky Ede, Klein

Hízott sertések csoportja.

A m. kir. dohányjövedéki igazgatóság adományából

egyenkint 20 korona jutalomban részesült:

Miksa, Ragályi Béla, Serák örökösei, Klein

I. dij: kiállítási oklevél: gróf Szapáry Zsigmond.

Pál kollekcziójának.

Soltész István Ötvenes-puszta, (gróf Zselénski

Róbertnél), Kiss József Sofrona-puszta,

Komló.

Husfajták.

I. Díszoklevél és tiszteletdíj: Turonyi (Purgly Jánosnál), Zsámbok István Tövisegyházapuszta,

(dr. Takács Sándornál), Dani János

II. dij: díszoklevél és a szegedi kereskedelmi

és iparkamara és a magyar élelmiszer II. Arany-érem: gróf Draskovich Iván. Battonya-puszta, (Molnár Edénél), Kovács

Biedermann Ottó lovag.

szállító r.-társaság tiszteletdíja: Eckstein Fülöp III. Ezüst-érem: gróf Zichy János, gróf Mihály Domyegyháza-puszta, (Lonovics Józsefnél),

Böhm Péter Kunágota-puszta, (id. Nágel

kollekcziójának.

Choteek Rezső.

II. dij: kiállítási oklevél : gróf Széchenyi IV. Bronz-érem. Mártis Albert, Petrasch Vilmosnál), Kovács Mátyás Tompa-puszta,

Ferencz csoportos kiállításának, valamint Pfaff András, Vozár Mihály, Kollár József.

(Purgly Lajosnál), Matyelka István Mezőkovácsháza-puszta,

(ifj. Nágel Vilmosnál), Laczkó

György kollekcziójának.

V. Kiállítási oklevél: Stofflitz Antal.

István Tóth-Bánhegyes, (Telbisz Alajosnál),

II. főcsoport.

Len- és kender.

Kövér Kévés András Tóth-Bánhegyes (Háry

Földmivelési és növényi termékek. I. Díszoklevél : Sabran-Pontevésherczegné. Ágostonnál), Pribranszky Mihály Gerendáspuszta,

(gróf Apponyi Albertnél), Valeránovits

II. Arany-érem : Fiedler János.

Szemes termények.

III. Kiállítási oklevél : Füredy Lajos, Adai Mihály Gerendás-puszta, (gróf Apponyi Albertnél),

Gyenge Mihály Nagy-Szénász-puszta,

I. Díszoklevél és tiszteletdíj: Vásárhelyi m. kir. földmivesiskola, gróf Andrássy Dénes.

József.

(gróf Károlyi György örököseinél), Czombos

II.Díszoklevél: Gróf Teleki Arvéd. Mauthner

Műtrágya.

Mihály Szt.-Tornya-puszta, (Jurenák Sándornál),

Volentér Máté Szt.-Tornya-puszta, (Székács

Ödön.

I. Díszoklevél: Hungária műtrágya kénsav

és vegyi gyár részvényt.

Józsefnél), özv. Bálint Andrásné Szt.-Péter,

III. Arany érem: Kováts Lajos. Ezüstérem

: Lázár László. Bronz-érem Süttői uradalom,

Lévai uradalom, Purgly László, Lészay Endre.

(báró Gerliczy Ferencznél), Bojtos István

II. Ezüst-érem : Kalmár Vilmos, Bosányi (gróf Szapáry Pálnál), Tóth József Deszk,

Ferencz, Somogyi Albert, Felső-Magyarországi III. Bronz-érem, : Magyar tőzeg és műtrágyagyár

részvénytársaság.

Török-Becse (ürbán Ivánnál), Juhász István

Földeák, (Návay Dezsőnél), Csonka János

magpergető intézet, Faragó zala-egerszegi magpergető

intézet, gróf Teleki László, ifj. Csillagh VI. Kiállítási oklevél: Horovitz Mór, Detsinyi

Frigyes.

Török-Kanizsa, (Talián Bélánál).

Béla, gróf Károlyi István, Rónay Albert.

IV. Kiállítási oklevél: gróf Breiner örökösei,

Kubinyi Márton, báró Stummer Ágost.

Soltész István Ötvenes-puszta, (gr. Zse-

Jutalmazásra javaslatba hozott dohánykertészek :

Gyűjteményes kiállítások.

Jeszenszky István, dr. Wohlberg Vilmos, lovag

A) Uradalmak.

lénszky Róbert). Kiss József Sofronya-puszta,

Wiener Welten, Reich Vilmos, gróf Nádasdy I. díszoklevél: Gróf Karátsonyi Jenő. (Purgly János). Zsámbok István Tövisegvházapuszta,

(dr. Takács Sándor). Dani János

Ferencz, dr. Darányi Ignácz, gróf Festetits II. Arany-érem : Gróf Chotek Rezső, Kegyes

tanitórendek gazdasága.

Battonya-puszta, (Moinár Ede). Kovács Jenő, Schmiedt Emil, Gruner Lajos, gróf

Mihály

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 7

Dombegyháza-puszta (Lonovics József). Böhm c) Gyümölcsfeldolgozó gépek és eszközök.

5. Ugyanannak Göndör-féle répavágója.

Péter Kunágota-puszta, (id. Nágel Vilmos). Aranyérmet: Mayffarth és Tsa (Bécs).

6. A Mandel E. és Tsai kiállításában

Kovács Mátyás Tompa-puszta, (Purgly Lajos).

levő „Boni" kéttengelyű eketalyiga.

Ezüstérmet: Gindert István (Budapest).

Matyelka István Mezőkovácsháza-puszta, (ifj.

7. Bajzáth Ignácz kiállításában levő kosárbetét

cséplőgépekhez.

Nágel Vilmos). Laczkó István Tóth-Bánhegyes,

d) Gyümölcscsomagolás.

(Telbisz Alajos). Kévés András Tóth-Bánhegyes, Különböző országok gyümölcscsomagolási 8. Geittner és Bausch kiállításában levő

(Háry Ágoston). Pribranszky Mihály Gerendás módjainak és eszközeinek bemutatásáért, díszoklevelet:

Weinhagen Eduárd (Berlin).

9. Ugyanannak tejszállitó edényei.

öngyújtó petróleum istálló-lámpa.

puszta, (gróf Apponyi Albert). Valeránovits

Mihály Gerendás puszta, (gróf Apponyi Albert).

10. A magy. kir. államvasutak kiállításában

levő naftafütésre berendezett lokomotív.

(A csomagolási versenyre jelentkezettek

Gyenge Mihály Nagy-Szénás-puszta, (gróf

próba-küldeményei a bírálat megejtósekor még

Károlyi György örök.). Czombos Mihály Szt.-

nem érkeztek be.)

11. A Bacher és Melichár gépgyára kiállításában

levő lóhereszóró.

Tornya-puszta, (Jurenák Sándor). Volentér

Máté Szt.-Tornya-puszta, (Székács József). Özv.

II. Konyhakertészet.

12. A Schember és Tsai kiállításában

Bálint Andrásné Szt.-Péter, (gr. Szapáry Pál). Teljes konyhakertészeti nagygyüjteményért: levő szab. hidzáró és éltehermentesitő készülékkel

biró tizedesmérleg.

Tóth József Deszk, (báró Gerliczy Ferencz). aranyérmet: Horváth Károly.

Bojtos István Földeák, (Návay Dezső). Csonka Kobakosokért aranyérmet: Pósa József, 13. Ugyanannak skála-mérlege.

János Török-Becse, (ürbán Iván). Juhász Banga Péter, ez utóbbi a szeged-csongrádi 14. A Polke-féle gépek gyára BI. kiállításában

levő benzin-mótor.

István Török-Kanizsa, (Talián Béla).

takarékpénztár 50 frt tiszteletdiját is.

111. főcsoport.

ezüstérmet: Mühle Árpád, Bohonczy 15. A Boesemann és Kühneman kiállításában

levő villamos üzemű mezei vasút.

Gedeon, Bednárz Károly.

Gyümölcstermelés és kertészet.

Hagymástermékekért díszoklevelet: Csanádmegyei

gazd. egyesület,

16. Barton-Gilette kiállításában levő lóés

juhnyiró-gép.

I. Faiskolai termékek.

aranyérmet: Bárányi József és Imre.

17. Stadel Károly örök. kiállításában levő

Teljes gyümölcsfaalany-gyüjternényért.

Gyöknövényekért: ezüstérmet: Körösi

földmérő-taliga.

Aranyérmet nyert: Bajai gyiimölcsészeti Mihály, bronzérmet: Kovács János.

18. Behán Sámuel kiállításában levő

egylet.

A legszebb gyűjteményes zöldségkiállitásért

ezüstérmet: Tóth József.

19. Fuchs G. mérleggyár kiállításában

„Diadal" rosták.

Ezüstérmet: Niemetz W. F.

levő szab. százados-mérleg.

Bronzérmet: Borsodmegyei gazd. egylet,

III. Diszkertészet.

20. Veszeley Zsigmond kiállításában levő

Szentes városa.

A leghelyesebben nevelt és névvel ellátott

középtörzsü 6 db alma, 6 db körte, 6 virágzó növényekkel való díszítéséért Szeged 21. Söllingeni vasmű kiállításában levő

A kiállítási területnek dísznövényekkel és többsoros kézipermetező.

db szilva, 6 db cseresznye, 6 db meggy, 6 db város 100 frt tiszteletdíj át: Mayer Miklós, hydr. gyümölcs- és borsajtó.

nyári és 6 db őszibaraczkojtványért:

aranyérmet: Horváth Károly.

Az itt felsorolt gépeken kivül, a bizottság

Bronzérmet: Szabó István és Vánky József,

ifj. Horváth István.

József, ezüstérmet: Balog Sándor.

levelet adott. Egyéb kitüntetés e csoportban

Virágzó szegfűért aranyérmet: Farkas a kiállítóknak kiállításukhoz mérten elismerő ok-

Utmenti sorfának alkalmas és helyesen Virágzó kannáért ezüstérmet: Novotny nem volt.

nevelt gazdasági haszonfákért:

György.

(Néhány csoport bírálati eredményeit

Ezüstérmet: Bednárz Károly.

Fuksziákért ezüstérmet: Móra István. lapunk zártáig nem tudtuk beszerezni, ezeket

II. Friss gyümölcs, gyümölcscsomagolás és

Pelargoniumokért ezüstérmet: Bednárz legközelebb hozzuk).

Károly, bronzérmet; Novotny Gy.

feldolgozás,

Virágzó Begoniákért ezüstérmet: Farkas J.

a) Friss gyümölcs.

Piaczi növényekért ezüstérmet: Farkas J.

Kollektív kiállításukért: Jegyzőkönyvi elismerést

Kecskemét város és Darányi Ignácz János.

Tervek és modellekért aranyérmet: Hein V. országos gazdakongresszus.

(Szeged, 1899. évi szeptember hó 4. és 5. napjain.)

földm. miniszter versenyen kívüli kiállítása, Kerti szék és virágtartó kosárért bronzérmet

: Málik Miklós.

Jelen voltak : Gróf Szapáry Gyula, dr.

továbbá

íróasztalért bronzérmet: Menko Mihály. Biró Lajos, Ivánka Oszkár, Makfalvay Géza,

díszoklevelet: Nagykőrösi kertészeti egyesület,

Pestvármegyei gazd. egyesület és Halas

VI. Virágkötészet.

Gyula, Markovics Gábor, Czochner Béla, Eissen

Meskó Pál, Emődy József, Mérey Lajos, Mezey

városa.

Az alföldi viszonyok közé legjobban bevált

3 fajta piaczi és 3 fajta asztali őszi érésű

ízléssel összeállított kézi bokrétáért aranyérmet:

Bednárz K., ezüstérmet: Horváth K.,

Géza, Eissen Gyula, ifj. Ocskay Budolf, Siegler

Gyula, Czochner Géza, Baross Pál,Kubinyi Endre,

almáért és körtéért.

bronzérmet: Sándor János.

Bélák József, Wittenberger Cornél, Farkas

Ábrahám, Gröftner Viktor, Melczer Gyula,

Aranyérmet: Vásárhelyi Gyula,

Virágkoszoruért ezüstérmet : Horváth

Purgly János, Vörös Pál, Tagányi István, Hofmann

Jenő, Hofmann Gyula, Kiss Albert, Erős

ezüstérmet: Pap Gedeon.

Károlv és Sándor János.

Nagyban termelésre és aszalásra legalkalmasabb

3 fajta szilváért

díszoklevelet: Mauthner Ödön.

Virágzó nyári növények gyűjteményéért

B., Lichtenstein Sándor, Nagy Géza, Jamech

Károly, Bathó József, Horváth József, Buday

ezüstérmet: Nagykőrösi kertészeti egyesület

és Pesti Zsófia.

Antal, Borostyánkői Egan, Laehne Hugó, győri

V. Pálinkafélék.

Gyula, Jónás Sándor, Albrich Ottó, Schafa

Fajtagyüjteményekért,

Aranyérmet: Schleicher Antal.

Torkos Imre, Baross Károly, Bagossy József,

díszoklevelet: Barcsay Károly,

Ezüstérmet: Szobonya Bertalan, Miklós

Andaházy Géza, Tahy István, Szávits Miklós,

aranyérmet: Bajai gyümölcsészeti egylet, Ödön, Löwy Gyula, Bohonczy Gida, Blüh

Egly Ernő, Herczenberg, Halász Lajos, Kayser

ezüstérmet: Torda-aranyosmegyei gazdasági

egyesület,

Bronzérmet: gróf Nádasdy Ferencz, Kel-

Szávay Lajos, Förstgr Ernő, Hollaender Jenő,

József.

Vilmos, Tisza Gyula, Biró Albert, dr. ifj.

Szegedi kereskedelmi és iparbank 50 frt lermann Izidor, Dékány Mihály,' Krizhaber Jancsó Dezső, Andre Leval, Bálint Imre, dr.

tiszteletdiját: Qzauner András.

Lajos.

Abonyi Henrik, Máday Izidor, Jófejű Sándor,

bronzérmet: Czibur Emil, Szombati Lajos

IV. főcsoport.

Hets Miklós, Schreiner János Keserű Béla,

Gáli Ernő, Beretvás Gedeonné, Nagy Antal,

Pöchl Béla, Mihályfi Károly, Szemmáry József,

Györfi Sándor, Fazekas József, Balog József, Mezőgazdasági gépek és eszközök. Molnár József, Szeder János, Bernátsky János,

B. Faragó József, Szabó Gábor, Erdélyi Gyula,

A biráló-bizottság működése — miután Laczi Sándor, Ugrón Zoltán, Sarnovszky Géza,

Péter Kálmán, Sándor Imre, Vass Elek, Gyenizse

Antal.

díjazás ezen csoportnál nem volt — arra szorítkozott,

hogy az „újdonságok" gyanánt becsenics

Ferencz, Krascsenics József, Somogyi

Thanhoffer Ferencz, Unger Arthur, dr. Kras-

Elismerő oklevelet: gróf Hesszenstein-féle jelentett gépeket alaposabban megvizsgálja, de Ernő, Kristályi Károly, Buka János, Szilassy

kertészet, Biczó Kálmán, B. Tóth Ferencz, csak szerkezetileg. S ha ezen vizsgálat eredménye

gyanánt kitűnik, hogy az illető gép, vits Ferencz, Jeszenszky Béla, Nagy Dezső,

Árpád, Bainprecht Antal, Pethő Miklós, Blasko-

Tordai Lajos, Kása Györgyné, Máté József,

Zsoldos Sándorné, Szűcs Ferencz, Farkas vagy eszköz a mezőgazdaságra nézve hasznos Szentkirály Kálmán, Páris Frigyes, Klimszky

József, Vass Sámuel, Babó Ferencz, Karai és előnyös, azt „Uj és figyelemreméltó" jelzővel

tünteti ki. Ezen uj donságszámba menő Keglevich Gábor, gróf Zichy Andor, Baranyay

István, Dessewffy Béla, Lipthay Béla, gr.

János, Szemerédi B. József, Zseni István.

gépek a következők:

Géza, Kroller Miksa, Horváth Bálint, Bálint

b) Féldolgozott gyümölcs és zöldség.

Venánt, Ivánka László, dr. Freist Menyhért,

1. A Kühne Ede gépgyár kiállításában

Kandirozott gyümölcsökért, aranyérmet:

Wittmann János, Vásárhelyi Mihály, Bónay

levő „Diadal* rosta.

Aladár, ifj. Kintzig János, dr. Dömötör László,

özv. Étsy Vilmosné.

2. Ugyanannak gabona-czentrifug-ja.

dr. Falczione Károly, dr. Hegedűs Aladár,

Befőttekért, ezüstérmet: Nátly Józsefné, 3. Ugyanannak Nick-féle burgonyaaratógépe.

Apponyi Géza gr., Széchenyi Imre, Kodolányi

Schmidt Ádámné, Petzrik Vilma.

Antal, BálintfTy Pál, Frommer Antal, Márai

Aszaltzöldség-konzervekért elismerő oklevelet:

gróf Teleki László Gyula.

kiállitásábán levő kénvirágszóró

4. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete

Lajos, Seveli Ernő, Domahidy Sándor, B„

forpille.

1350 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

Szentkereszti Pál, Beniezky Ádám, grófMailáth gazdasági érdekeket egészen eltérőleg főleg a praemiummal adhatnánk el. De a malmok is

József, Strobentz István, Govrik Ödön, Debreczy német, de még a franczia és olasz nemzeteknek

ugyanilyen természetű ügyekben eljárá-

Előbb emiitettem a gabonatőzsdét és azt

megölték arany tojásokat tojó tyúkjaikat.

Ferencz, Kövesdi Boér Olivér, Demeter Lajos,

Gaál Lajos, Szobonya Bertalan, Kaminszky suktól.

is, hogy 1897. óta az egész világot sújtó

Géza, Jaskó Géza.

Ugyanis sokkal kevesebb vámvédelmet mezőgazdasági válság enyhült és pedig azon

élveznek a magyar gazda terményei, mint a okból, mert a gabonaárak valamivel emelkedtek.

Ezen áremelkedést kizárólagosan annak

Elnöki megnyitó.

német, franczia vagy olasz gazda produktumai

Gróf ZselénsM Róbert, mint az előkészítő-bizottság

elnöke a következő beszéddel vetve nálunk azok a czikkek, melyeket a gazda európai termés a tőzsdei baissere játszókat

és sokkal nagyobb vámdijaknak vannak alá-

tulajdonítom, hogy az 1897-ik évi gyengébb

nyilja meg a kongresszust.

fogyaszt, mint akár Német-, akár Franczia-, meglepte, érzékenyen sújtotta és demoralizálta,

Tisztelt Uraim!

akár Olaszországban, tehát jóval drágábbak is. minek következtében azóta nem adatik el

Midőn a Gazdasági Egyesületek Országos Ezekből minden nemzetgazdasági kérdésekben

jártas ember azt következtetné, hogy előtte.

annyi papiros-buza á világ tőzsdéin, mint annak

Szövetsége elhatározta, hogy a szegedi kiállítás

alatt, egy ujabb gazdakongresszust összehív, nálunk az ipar az ország keresetének legfőbb Már sokszor beszéltem és irtam a fedezetlen

határidő-üzlet ellen, tehát ez alkalom-

tette ezt azért, mert igen sok óhaj lett ugyan forrása, iparunk erősebb, mint Német- vagy

az előbbi kongresszusok alkalmából kifejezve Francziaországé, holott ugy állunk, miszerint, mal nem fogok e tárgygyal kimerítőbben foglalkozni,

de a mezőgazdasági üzem prosperá-

azokból, azonban felette kevés talált kielégítésre ha rossz a termés, vagy van termés és alacsonyak

az árak, pang nálunk minden : ipar, lására, az árak képződésére oly igen fontos

és szükségesnek látta a mezőgazdák kívánalmainak

ismételten való tárgyalása által a már kereskedés, közlekedés és mindenki a jövendő tényezőjének tartom e játékot, hogy ez alkalmat

sem akarom elmulasztani enélkül, hogy a

hozott ós még hozandó végzésekre ugy a terméstől várja az állapotok javulását.

gazdák, mint az irányadó tényezők figyelmét Hogyan vagyonosodik meg normálisan modern társadalom e betegségéről meg ne

újra felhívni.

egy gazdag termőtalajjal bíró ország ? Virágzó emlékezzem.

Mint az V-ik országos gazdakongresszus mezőgazdasága révén tőkéket gyűjt, melyek Nem-e mosolyra gerjesztene minden komoly

előkészítő bizottságának elnöke, nekem jutott azután ipar- és kereskedésben fektettetnek be. gondolkozású egyént, ha azt mondanák neki,

azon megtiszteltetés osztályrészül, hogy e Hogyan képzelték azonban legutóbbi államférfiaink

Magyarország vagyonosodását leg-

papirosbuzát eladó czégek ügynökei nem szó-

hogy megakadna a gabonakereskedés, ha a

kongresszus tárgyalásait egy pár szóval bevezessemsikeresebben

előmozdithatni ?

líthatnának föl játékra a földbirtokosokat, hivatalnokokat,

iparosokat, tanítókat, pénzkereső

Alkalmasabb időben nem gyűlhettek volna A mezőgazdasági érdekeket nálunk sokkal

mostohább elbánásban részesítették, mint ifjakat, szakácsnékat, egyszóval egyeseket a

össze, nézetem szerint, Magyarország gazdái,

mint jelenleg azon czélból, hogy bajaikat megbeszéljék,

kívánalmaikat nyilvánítsák, mert a akár Őíaszországban részesittetnek és minden nagy hányada nem fogadna naponként a tőzsde

a hogy azok akár Német-, akár Franczia-, társadalom rétegéből és ha a lakosságnak egy

milyen kevés reményünk lehetett, az előbbi lehető kedvezményt megadtak, kevés kivétellel közvetítése segélyével, hogy milyen lesz egy

kongresszusok idejében, hogy formulázott idegen vagy kölcsön vett tőkékkel dolgozó meghatározott időben a buza vagy más usanceképes

termény ára. Pedig a tőzsdék tulajdo-

óhajaink megvalósíttassanak, annyira biztatók ipartelepeinknek.',Ilyen eljárás-nem eredményezhet

mást, mint egy tengődő mezőgazdaságot nosai ez állítják. Azt mondják ugyan, hogy

jelenleg a kilátások arra, hogy az ország első

és legfontosabb keresetforrásának követelései és egy melegházi növényekhez hasonlítható tévútra vezessék a közönséget, hogy szívesen

a mérvadó tényezőknél méltatásra találjanak. ipart.

látnák a nem hivatott elemnek a távoltartását

Nem szükséges ennék bizonyítására másra Volt egy tekintélyes hazai iparunk. A malmokat

értem. Addig, mig ezek kizárólagosan magyar hessék, hozzáteszszük, hogy ez keresztül nem

a tőzsdeüzlettől, de hogy ez meg ne történ-

utalni, mint jelenlegi tisztelt miniszterelnökünknek

nemrég elhangzott programmbeszédjére és búzát őröltek, olyan jó, olyan hires volt a magyar vihető, mert lehetetlen határt vonni a fedezett

az azóta követett férfias politikájára.

liszt, hogy mindenütt praemiummal volt eladható. és fedezetlen határidőüzlet között.

Gróf Dessewffy Aurél, mint a Ill-ik Noha igen *nagy haszonnal dolgozott a malmoknak

javarésze, mégis, hogy még nagyobb bonakereskedő, illetőleg arbitrageur, ki egy fede-

A tényállás pedig az, hogy az uj alakú ga-

országos gazdakongresszus elnöke 1895-ik évi

megnyitóbeszédében tüzetesen leirta azt a nyereségre tegyenek szert, fokozatosan több és zetlen hataridőüzleti játékot üző tőzsdére támaszkodván,

nemcsak készbuzával, hanem fo-

válságot, melyen azokban az években keresztül több román, szerb és egyéb külföldi búzát

ment egész Európának mezőgazdasága és mely kevertek állami támogatás mellett a magyar kozottabb mérvben papirosbuzával is üzérkedik

válság még most is érezteti velünk, bár mérsékeltebben,

hatását. Szükségtelennek találom minőségét és birét, hogy ez majdnem teljesen kész búzával kereskedő czégeket, csak ugy

búzához és ezzel elrontották a magyar liszt és ki lassanként kiöli a régi divatú, csupán

tehát ezen, akkoriban kellően megvilágított kiszorult azon piaczokról, melyeket hajdanában képes megélni, ha a tőzsdejátékban résztvevő

és most már általánosan ismert thémával uralt. A ki emlékszik, milyen volt a magyar nagy közönség, mely átlagokban szólva, mindig

bővebben foglalkozni.

sütemény az ötvenes és hatvanas években és veszít, veszteségeivel lehetővé teszi neki azt,

Az előbbi négy országos gazdakongresszus azt összehasonlítja a mostanival, az azonnal hogy áruknál még akkor is nyerjen, ha azokat

•határozatairól és az ezek révén elért eredményekről

pedig előadást fog tartani Bernát földön a magyar liszt keresete.

Tehát minden gazda, ki papirosbuzát

meg fogja érteni, hogy miért szűnt meg kül-

olcsóbban adja el a beszerzési árnál.

István ur, a kongresszus előkészítő bizottságának

érdemes titkára, tehát ezekre se tartom egy túlnyomóan mezőgazdaságot üző ország-

sülyesztéséhez és ha az árak 1897 óta emel-

Tehát még ezeket a gyárakat is, melyek vesz, öntudatlanul járul hozzá a gabonaárak

szükségesnek most reflektálni.

nak legfontosabbb iparát képezik, annyira agyon kedtek, ez mint már emiitettem, annak

Mint emiitettem, az a hosszú válság, mely kedvezményeztük, hogy jelenleg üzemük pangásnak

indulván, a budapesti tőzsde körül sok elbizakodott és kellőleg nem óvakodó

köszönhető, hogy az akkor rohamos hausse

nemcsak Európának, de az egész világnak

mezőgazdáit többé-kevésbbé sújtotta és mely a működő nagymalmok, kevés kivétellel, börzespekulánsokká

lettek és igy iparkodnak egyrészt apadt a papirosbuza-forgalom.

arbitrageurnek nyakát szegte, minek folytán

mezőgazdaságnak óriási mérvben való eladósodását

eredményezte, 1897. óta enyhült ugyan, differencziális játékból eredő haszonra szert Ha azonban mi, a többi nemzetekkel

de meg nem szűnt létezni. Ez bir engem arra, tenni, másrészt az ösmert börzei manipulácziók együtt, nem követjük a német birodalom

hogy legelső sorban a válság legfőbb okáról, révén a búzaárakat lenyomni, hogy a jobb példáját, hol nemcsak a mezőgazdaság, de az

az alacsony gabonaárakról, röviden megemlékezzem,

bár ez sem uj tárgy, hanem felette adhassák. A vidéki malmok között vannak hasznára megtiltották véglegesen a fedezetlen

időkben látott nagy osztalékukat tovább is ország majdnem összes lakosságának végtelen

fontos.

ugyan olyanok, mint például a zsombolyai, határidő-üzletet vagy tőzsdei játékot mezőgazdasági

terményekben és őrleményekben,

Minden üzemnél, így a mezőgazdaságinál melyek tisztán magyar búzát őrölnek és ennek

is a legfőbb kellék az olyan magas eladási következtében még mindig kitűnő lisztet gyártanak,

de mint a közmondás mondja: egy pár arbitrageurök és a túltermelés jelszava alatt,

minél hamarább lábra fognak újra állani az

ár, hogy az előállítási költségeken kivül haszon

is maradjon. Helyesen gazdálkodni, a körülményekhez

képest a lehető legtöbbet termelni mény által kartellmalmoknak elnevezett buda-

nagy közönség együgyüségét, újra le fogják

fecske nem csinál nyarat, és igy a közvéle-

kihasználva a tőzsdék közvetítésével játszó

hamar megtanul minden nagyobb birtokos pesti lisztgyárak befolyásolják majdnem kizárólag

a lisztkereskedelmet. Jelenleg, midőn a kevésbé kedvezően szituált termelők azok

nyomni a terményárakat annyira, hogy a

nyomán haladva minden parasztgazda. Itt

állami serkentésre, beavatkozásra igen ritka közös vámterületen belül elfogyasztjuk mezőgazdasági

terményeinknek javarészét, sőt beszerte

menni.

mellett megint tömegesen tönkre fognak világ-

esetben van szükség. De az árképződést alig

befolyásolhatják a gazdák, annál inkább azonban

a kormányok, az árképződés fölötti őrködés fontos, hogy vesz-e tőlünk a vámkülföld lisztet

vitelre is kezdünk már szorulni, nem olyan

Minthogy pedig ezt nem kívánhatjuk,

ajánlom minden gazdának, hogy valahányszor

tehát eminenter állami feladat.

vagy sem, de mégis igen előnyös lenne, ha

nyilvánosan felszólal, beszédjét mindig a hajdani

rómainak következő szavaival végezze:

tiszta magyar búzából készült liszt még nagyban

gyártatnék és luxus-czikk gyanánt keres-

Mit tapasztalunk azonban? Mig eddig

meglehetős nagy összeget költöttünk évenként

„Caaterum cesneo Carthaginem delendam

tetnék Nyugateurópa czukrászai és jobb minőségű

kenyeret sütő pékéi részéről, mint hajda-

a termelés fokozása érdekében, nem egy esetben

egyéni nézetem szerint többet mint

üzletet értve.

esse", Carthago alatt a fedezetlen határidőnában,

mert akkor malmaik is virágoznának

kellett volna, addig politikánk olyan ügyekben,

Ha tehát, röviden összefoglalva meg akarjuk

gátolni, hogy egy pár üzér mesterségesen

őrlési kedvezmény, szabad raktárak és tőzsdei

a melyek az árképződésre döntő befolyással

spekuláczió nélkül és jó minőségű búzánkat

vannak, majdnem teljesen mellőzte a mező-

befolyásolhassa mezőgazdasági terményeinknek

f2—1Í SZÜM. 9-íK ÉVFOL YAM. KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HO 9.

árát, követelnünk kell a fedezetlen határüzleti a települő majdnem ingyen és hozzá ki nem föllépett a borhamisítók raja' ellen. Tartozunk

játéknak teljes eltiltását, ha pedig a búzánál zsarolt szüzföldeket kapott, illetőleg kap, hol is neki ezért hálás köszönettel. Bészemről

2 frttal magasabb árakat akarunk élvezni, azonban drága a föld és még hozzá termőereje

ki van az előbbi rossz gazdálkodás állal küzdelemhez és azt a kérést intézem hozzá,

•egészséget és erőt kívánok neki a nehéz

akkor követelnünk kell olyan gabonavámokat,

mint amilyenek léteznek nyugati szomszédjainknál.

Fölösleges említenem, hogyan hatott nem vagyonos ember, ilyen pedig nem szorul teljesen tűrhetetlenné tenni Magyarországban

merítve, ott a telepes okvetlen megbukik, ha szíveskedjék minél előbb a borhamisítók életét

volna Magyarország vagyonosságának mérlegére,

ha 5—6 év óta, mióta a közös vámterü-

hogy birtokhoz jusson.

fordítani.

állami vagy részvénytársasági közvetítésre, és erélyét azulán a többi hamisítók ellen is

let megszűnt búzát exportálni, 1—2 frttal magasabbak

a búzaárak, mintsem voltak.

czelláztatík évenkint elég mennyiségű nagy-

szívesek voltak szavaimat ilyen türelemmel

Mesterséges beavatkozás nélkül is par-

És most megköszönve uraim, hogy oly

Egy fontos lépést már tett jelenlegi kormányunk

abban az irányban, hogy méltányotűnő

földbirtokosokért, ki a körülötte fekvő szíveskedjenek egy elnökben megegyezni, ki

és középbirtok, ezeknél is fölötte kár az el-

meghallgatni, felkérem a kongresszus tagjait,

sabb vámokat elérhessünk. Az előbbi kormányok

ugyanis külön járatták le Ausztriával a kellene hogy legyen, tehát ne siettessük e

parasztbirtokosoknak természetes vezetője hivatva lesz a következő tárgyalásokat vezetni.

vámközösséget és külön a többi államokkal proczesszust mondva csinált eszközök segélyével

és vegyük le a napirendről e kérdéseket. Zajos, éljenzés között végezte gr. Zselénski

A kongresszus megalakulása.

kötött vám- és kereskedelmi szerződéseket,

ugy hogy midőn annak idején felszólaltunk a Több esetben azonban, történtek telepítéssel

összekötött parczellázások uzsoráskodás teket a kongresszus elnökségének, valamint a

Bóbert beszédét s azután felkérte a megjelen-

mezőgazdasági érdekeket sértő autonom vámtételek

ellen, azzal érveltek, hogy hiábavaló czéljából. Beformáljuk uzsoratörvényünket és tisztikarnak megválasztására.

dolog lenne azoknak módosítása, mert az azok ne felejtsük el akkor e visszaélést is, mely A kongresszus elnökül egyhangú lelkesedéssel

gr. ZselénsJci. Bóbertet választotta meg,

alapján kötött több szerződések még öt évig a települőket attól az összegtől is megfosztja,

érvényesek, mikor pedig az orosz, román és melyet a telepítés történtekor a telepilőnek aki a választásért köszönetet mond, diszelnökké

szerb vám és kereskedelmi szerződések megkötésekor

fölszólaltam a képviselőházban mező-

Az előbb említett radikális izü kérdések ügyi miniszter, gr. KárolyiNándor; alelnökökké

fizettek.

megvaiasztatnak Darányi Ignácz földmivelésgazdasági

szempontból azoknak egyes igen helyeit foglalkozzunk inkább parasztságunk megválasztatnak: Émődy József, Melezer Gyula,

sérelmes tételei ellen, azt válaszolták nekem föntartásával, megmentésével. Igen hamar gr. Almássy Imre.

az akkori kormánypárt részéről, hogy hiábavaló megy tönkre, rossz törvények mellett egy Jegyzőkké: Blaskovics Ferencz,Laehne

minden rekriminálás, ugy sem lehet segíteni parasztoszlály, ezt nem egy helyen tanítja Hugó, Bokor Pál, Biró Lajos. Jegyzőkönyvhitelesitőkké

: Bálint/fy Pál, Kodolányi Antal.

mért autonom vámtarifatételeink még öt évig nekünk a történelem, de egy életképes parasztságot

létrehozni évszázadok munkája.

• A tisztikar elfoglalja helyét.

nem módosíthatók.

Miniszterelnökünk Ausztriával most ugy A negyvenes évek végén még virágzó és Gr. ZselénsJci Bóbert elnök bejelenti, hogy

egyezett meg, hogy egy időben fognak lejárni majdnem adósságmentes volt parasztságunk. Simisch von Hohenblum lovag betegsége miatt

ugy az osztrák szövetség, mint a többi, kereskedelmünkre

mérvadóbb államokkal kötött Nem beszélek a gazdag Alföldről, de nézzünk á bimetallizmus, az autonom vámtarifa és a

Most már a tönk szélén tátong nagy része. nem jelenhetik meg, de levélben tudatja, hogy

szerződések és igy az eddig sikerrel használt körül kevésbbó termékeny vidékeinken és látni fedezetlen határidőüzlet kérdésében ragaszkoérv,

a mezőgazdasági érdekek mellőzése czéljából,

már nem lesz alkalmazható és remény-

hogy parasztosztályunk épségben tartásának Az előadások megkezdődtek, mikor Da-

fogjuk, hogy állitásom igaz. Tehát legfőbb ideje, . dik az agrárius álláspontokhoz.

lem, hogy karöltve az osztrák mezőgazdákkal, kérdésével komolyan foglalkozzunk.

rányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a kongresszus

diszelnöke megérkezett, a ki ZselénsJci

kiknek érdekeik a mienkkel azonosak, sikerülni A föld nem olyan tárgy, melyet mint

fog nekünk legközelebb méltányos vám és kereskedelmi

szerződéseket köthetni. Már azért tani. Ha küzdeni kívánunk tehát az ellen, hogy laszolt.

a pénzt, végtelenül el ne lehessen osz-

gróf üdvözlésére a következő szavakkal vá-

is nagy hálával tartozik Magyarország mezőgazdasága

jelenlegi miniszterelnökünknek, Széli proletariátus számát növelje, meg kell változ-

Jcongresszus ! Hálás' köszönettel veszeiq ama

parasztságunk elszegényedjék, azután a városi Méltóságos elnök ur ! Igen tisztelt gazda-

Kálmán urnák, ki az idei kiegyezési tárgyalásokat

részünkről vezette.

örökösödésénél ki kell hagyni a köteles rész melylyel engemet a tisztelt gazdasági kongresztatni

örökösödési rendszerünket, áz ingatlanok valói: an kitüntető megemlékezést és figyelmet,

Bocsánatot kérek uraim, hogy fölszólalásomat

ilyen hosszura nyújtom, de még van egy természetesen vidékenként változó, paraszt-

méltóztatott. Bogy a tisztelt gazdakongresszus

kiadásának kényszerét és meg kell állapítani szus egyhangúlag diszelnökévé megválasztani

egy fontos tárgy, melyről, szives engedelmükkel,

megemlékezni szeretnék.

bolható nem lenne. Aznokivül sürgősen életbelasztani,

én a magam részéről hálámnak ' alig

birtok-minimumot, melyen tul a föld eldará-

olyan kegyes volt engemet diszelnökké megvá-

Sokat beszélnek egy idő óta nálunk léptetendők mindazon intézkedések, melyek adhatok jobban kifejezé&t, mint azzal, hogy

parczellázásról, telepítésről, járadék-birtokokról, szükségesek ahhoz, hogy megmentessék parasztságunk

az uzsora mindenféle nemeitől, ter saját lelkiismeretén kívül elsősorban gazda-

azt tartom, hogy egy földmivelésügyi minisz-

sőt legújabban részvénytársasági formába öntött

és telepítéssel összekötött mezőgazdaságról. egyszóval megvédessék saját és az övéi részére társai elismerésében keresse és találja legszebb

jutalmát.

Értem, hogy a radikális hajlamú újságok, otthona, birtoka.

tehát sok lap ezeket a theóriákat előszereteitel A föld örökösénél a köteles rész megszüntetése

mérsékelné a középbirtokos-oszgazdasági

osztályokra. Méltóztassanak meg-

Hivatkozás történt itt a külömböző köz-

terjeszti, mert nem szívesen látják a természetszerűleg

konzervatív irányú mezőgazdáknak tály rohamos eltűnésének proczesszusát is. megyözödve lenni, ha valaki, én vagyok áthatva

azon érzéstől, hogy Magyarországon a

politikai befolyását, e befolyás pedig megszűnik, Ha tehát a magyar fóldmivelésnek komoly

szolgálatot akarunk tenni, ne erőltessünk különböző termelési - ágaknak összhangban

mihelyt sikerült a nagy-és középbirtokot elparczellázni.

De hogy azok az újságok is, melyek parczellázást, telepítést, mely kicsiben ugyis kell működniük; ha valaki, én vagyok áthatva

hivatva lennének a mezőgazdasági érdekeket egyre eszközöltetik, mely azonban nagyban azon meggyőződéstől, hogy Magyarország

védeni, szintén olyan hangon beszélnek, annak keresztülvive, csak az ország közép- és nagybirtokosainak

rovására történhetnék, kikre emelkedni, ha az ipar és kereskedelem is igen

mezőgazdasága igen magas színvonalra fog

értelmét már nem tudom fölfogni és legjobban

csodálkozom azon gazdatársaimon, kik tapsolnak

valahányszor ilyenekről hallanak.

hanem lássunk komolyan és minél előbb hozzá ható azonban, hogy valamint mindenkinek

. azonban szintén szüksége van hazánknak; magas polezra fog emelkedni. Az ' sem tagad-

A legtöbb radikális hajlamoktól ment parasztságunk létének biztosításához.

veleszületett joga van az éleihez, nekünk is jogunk,

szakértő, jónak fogja találni Magyarország Az angol faj két évszázad elölt egypár

millió emberből állott, jelenleg a világ keretén belül a mezőgazdasági érdekeinket

van az önfentartáshoz és az általános érdek

birtokelosztási viszonyait. Minden községben

ván nagy- vagy közép- és kisbirtok, ós a negyedét uralja. Ezen' óriási gyarapodását

legkiváltképp konzervatív szellemének kö-

nemcsak szabad, de jogunk is, sőt kötelességünk.

minden megengedett fegyverrel védelmeznünk

lényegesebb hibát ott fogja találni, hol a községek

vagy városok nagy birtoktestekkei birnak, szönheti, konzervatív irányát pedig annak, Én a magam részéről kedvező ómennek

mert ezek rendszerint rosszul műveltetnek és hogy örökösödési törvénye, a mai napig épségben

tartotta közép- és nagybirtokosságát és barátom gróf Majláth József ur nagy érdekű

tekintem, hogy midőn beléptem e terembe, t.

reájuk illik, hogy közös jószágnak túrós a

háta. Ha tehát a közvéleménynek vannak ezek irányították mindig és irányítják ma is az felolvasásában éppen a szövetkezeti eszmékről

parczelíázási velleitásai, vétessen a törvényhozás

által alkalmas községi és városi birto-

A mennyire szüksége van mezőgazda-

hogy ez a korszak az, midőn a magyar gazda meg-

angol birodalomnak politikáját.

volt szó. Én szerencsésnek érzem magámat,

kokat és ezeket parczelláztassa, ezeken telepíttessen.

A községek és városok kevés ki-

termelő külfölddel szemben méltányos agrár-

a magyar gazda, hogy az önsegélynek kell legmaságunknak

az olcsóbb körülmények között mozdulni látszik, ez a korszak az, midőn belátja

vétellel jobban fognak járni, mert több kamatot vámokra és a tőzsde visszaélései ellen szigorú gasabb élvének lenni, hogy amit az egyes ember,

fog élvezni pénzük, mint jövedelmet volt törvényes intézkedésekre, annyira szorul védelemre

azon számtalan hamisító ellen, kik leg-

el, mert azt elérni lehetetlen, egyesült erővel

az egyes gazda különösen a kisgazda nem érhet

birtokuk után, de hogy a telepes prosperálni

fog-e, az nagy kérdés, alig hiszem.

fontosabb terményeit az egészségre is igen és összetartással nagyon biztosan és könnyen

Ugyanis azt tapasztaljuk mindenütt, hogy sokszor kártékony anyagokból falsifikálják. elérheti.

ritka kivétellel csak olyan telepítés sikerül, hol, E védelmet is csak az állam nyújthatja Mi rólunk, tisztelt uraim, azt tartják,

mint Amerikában vagy más kulturáju országókban,

vagy a Bánságban a mult században, mivelésügyi miniszterünk, Darányi Ignácz ur, Megengedem, hogy azoknak kell lennünk,

nékünk és a fogyasztó közönségnek. Föld-

hogy praktikus és élelmes emberek vagyunk.

ha,

1352 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

meg akarunk élni, de azért ne felejtse senki

sem, hogy a magyar faj költészetében és a

mezőgazdaságban találja legnemesebb keretét.

Egész költészetünk az Alföld rónái, a délibáb

és a természetnek egyéb szépségei körül forog.

Miután .pedig az igen tisztelt felolvasó ur egy

hasonlattal élt, engedtessék, meg nekem, hogy

szintén egy köítőt idézzek, kinek igen egyszerűek

a szavai, de azt hiszem igazak és nagyon

is szivlelésre méltók. Azt mondja ugyanis

a költő, hogy a porszemet, mely magában áll,

elfújja egy lehelet, de ha e porszem összetapad,

összenő és sziklává alakul, még a förgeteg

sem ingatja meg. Ilyennek kívánom,

ilyennek képzelem a magyar gazdák helyzetét

is és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy

a kormány nemcsak nem áll útjában a magyar

gazdatársadalom törekvéseinek, de azokat

minden eszközzel előmozdítani hazafias

kötelességének tartja. Ugy gondolkozom nemcsak

én, dé az egész kormány élén a miniszterelnök

úrral. Ezen szellemben kivánunk tovább

is működni és ezen szellembe ajánlja a

kormány magát és ajánlom én magamat a

tisztelt gazda-társadalom hazafias támogatásába

és szíves emlékezetébe. (Hosszantartó éljenzés

és taps.)

Az eddigi

Előadások.

gazdakongresszusok határozatainak

végrehajtásáról.

Bernát István előadó kiemeli az alkot-.

mány visszaállítása után 1866-ban Gorove

miniszter által összehívott első országos értekezlet

jelentőségét. Rámutat arra, hogy mily

jelentősége volt az ott történt megállapodásoknak.

Ezután áttér az 1879-ben Székesfejérváron

tartott értekezletre, a gazdáknak nyilvánított

panaszaira és arra az agrárius mozgalomra, a

mely e kongresszusból kifolyólag a sajtóban

és politikai életben megindult. Részletezi eredményeit,

előadta az okokat, a melyek e mozgalom

ellanyhulását előidézték. Huzamosabban

foglalkozik az 1895-ben és 1896-ban tartott

kongresszusokkal s utal arra a fejlődésre, a

mely kongresszusok dolgában észlelhető. Előadását

azzal végzi, hogy mindaddig, mig a

magyar gazdák kellően nem szervezkednek,

érdekeiket megvédelmezni s a fenyegető veszedelmekkel

szemben eredménynyel állást foglalni,

nem lesznek képesek.

A következő határqzati javaslatot terjeszti

elő:

Méltóztassék fölhatalmazni az elnökséget,

hogy az előző kongresszusok változatlanul maradt

határozatainak a végrehajtását sürgesse az illetékes

faktoroknál.

A kongresszus egyhangúlag elfogadja a

határozati javaslatot.

A falusi jólét emelése.

Gróf Mailáth József előadó konstatálja,

hogy az agrár-kérdések az egész világon előtérbe

léptek, csak megoldásuk felett nincs

egyértelműség, — egyrészt az érdekellentétek,

másrészt annak megbirálásához szükséges

ismeretek hiánya folytán ; s ez utóbbira vonatkozólag

megjegyzi, hogy a közgazdaságtani

tudomány elvont fogalmai csak ugy válnak

hasznosakká és alkalmazhatókká, ha az azt

tárgyaló problémákon a nép életéből közvetlen

merített tapasztalatok fonalán elmélkedünk

s baj, hogy ezen körülményt egész tanrendszerünk

— a népiskoláktól kezdve az egyetemig

— figyelmen kivül hagyja. Ennek híján jött

létre azon állapot, hogy 1848. óta mezőgazdasági

téren a legnagyobb konzervativizmust tanúsítottuk

s hogy a személyes élet terhei és

gondjai között — az önérdek által is vezéreltetve

— nagyon hamar elvesztjük a helyes

szemmértéket s nem látjuk, hogy mi elválaszthatatlan

részecskéi vagyunk "a társadalom

egyetemének s hogy annak, mint egésznek

organikus befolyása van életviszonyainkra;

csak az, aki ezt figyelembe veszi s életét e

szerint irányítja, munkálhat hasznosan a köz

javára.

A közgazdaságtani tudomány azóta lett

értékes, mióta a statisztika megszületett, mely

a társadalmi és emberi élet viszonyaiban jelentkező

törvényszerűséget jóban és rosszban megállapította

s a helyes orvoslási módok feltalálására

is vezetett. Csak az a baj, hogy az ember

ösztönszerű önzése, mely az egyeseket

lehető legnagyobb, jólét, függetlenség ős boldogság

megszerzésére sarkalja, a társadalmi

és állami életben felszínre kerül s a gyengébbek

elnyomására vezet s azokat az anyagi és

szellemi javak nagy részének megszerzése és

élvezetétől elzárni igyekszik; ebben rejlik az

u. n. szocziális kérdés, mely az emberiség történetében

minden időben jelentkezik s a leghatalmasabb

államokat is, mint az ó-korban

Egyiptomot, Babilont, a görög és római birodalmat

elenyésztette.

A gyengének az erősebbel való folytonos

küzdelme legszembetűnőbb egy nagyvárosban,

hol nagy érdekellentétek harczolnak egymással;

legfeltűnőbb e harcz a gazdasági téren; hisz

minden világrész mezőgazdaságának versenye

az, midőn az egész világon összearatott sok

életnemü a föld minden zugába eljut; de

szomorúbb a mezőgazdára, hogy megkérdezése

nélkül mesterségesen leszorított életárak

hiúsítják meg reményeit, vagy hogy a világpiacz

versenyének ki van téve, hogy az

előhaladt pénzgazdaság hálójában tartja

fogva, hogy az internaczionális börzének

játéklabdájává lett, a különböző uzsorák nemei

fojtogatják s a sok közteher is rettenetesen

nyomja vállát, ugy hogy jóformán csak

bérlője birtokának s a sokat dicsért szabadság

helyett a legnagyobb függésbe és rabságba

esett. S a helyzet nem ismerése vagy rosszakaratról

tesz tanúságot, a ki az agrár törekvések

jogosultságát el akarná vitatni. Ámitás

az is, hogy a mezőgazdaságnál is a nagyüzemek

technikai túlsúlya vagy a túltermelés

okozza az egész világon jelentkező válságot s

hogy az egyedüli üdvös kibontakozást a birtok

szabad forgalma s a földhozam emelkedése

fogja elősegíteni; ily tetszetős jelszavak a

súlyos beteg mezőgazdaságot meg nem gyógyítják,

ide czéltudatos és fokozatos orvoslás

kell s hogy a helyzet komoly nálunk is, bizonyíték

az illetékes körök állásfoglalása s a

mezőgazdaságra vigasztaló a kormányelnök

azon programmnyilatkozata, hogy : ,Hazánk

elsősorban földmivelő ország s hogy az ország

gazdasági erejének emelése és fejlesztése nélkül

egészséges politika nem képzelhető; egyenesen

a közjóiét kérdése az, hogy Magyarország

földmivelésügye hogyan áll."

S biz ez ma a kisgazdára elviselhetlenül

rosszul áll; a régi középbirtokos-ósztályról

már beszélni sem lehet, mert annak nagyrésze

elpusztult, elhagytuk pusztulni. S hogy a

kisgazdát ki lássa el ezen válságos időben vigasztalással,

arra is megfelel a miniszterelnök

t. i. „a nép első tanácsadóját abban a birtokosban

találja, a ki körében él."

Hiszen a mai helyzet oka is leginkább

abban keresendő, hogy midőn a jobbágyot

nagy üdvrivalgások közt felszabadítottuk, teljesen

magára hagytuk s az tanácstalanul bolyongva,

a teljes szadadság sikamlós mezején,

az uzsora hurokjára akadt, politikai jogai gyakorlása

közben pedig erkölcsének rovására

szélsőségekbe ment. Egy szóval: nem törődtünk

vele ; most, midőn „iam proximum ardet

Ucalegon" készség is volna a segítségre, de

nagy mulasztásokat nem olyan könnyű ám

helyrehozni.

Ezek után a falusi jólét emelése czéljából

a következő javaslatokat terjeszti a gazdakongresszus

elé:

1. Hasson oda, hogy az italmérési és fogyasztási

adók kizárólag a községnek adassanak

bérbe.

2. Á szövetkezeti eszme, minden alakzatában,

megelőzőleg olvasó-, dal-, zene körök létesítése

utján a lehető legnagyobb mértékben terjesztendő,

ügyelve azonban főképpen arra, hogy

nem annyira sok, mint inkább jó szövetkezetek

alakitandók.

3. Ugyancsak szövetkezeti alapon az egész

országra kitérjedőleg szerveztessék a biztosítási

ügy mindennemű változataiban.

4. Terjesztendő a háziipar lehetőleg nőegyesületek

utján, melyek más szocziál-politikai

{iskolák, szegényügy, betegápolás stb.) tevékenységet

is kifejthetnek.

5. A földdél nem hiró mezőgazdasági

munkások, ott, a hol ezt a körülmények engedik,

vagy kikövetelik, nagyobb összefüggő uradalmakból

bérletekkel látandók el.

6. A népiskolai oktatásnál nagyobb suly

fektettessék a mindennapi s különösen a falusi

élethez szükséges gyakorlati ismeretekre.

Végül hangsúlyozza, hogy mindezen

javaslatok megtestesitéséhez elengedhetlen feltételképpen

az ügyek szeretete szükséges, hogy

ebből lelkesedést, kitartást és türelmet lehessen

meríteni, annak, ki elég bátor a tettek mezejére

lépni, — mert idealizmus nélkül a falusi

jólétemeléssel nem szabad foglalkozni.

Gróf Zselénski Róbert elnök köszönetét

tolmácsolja a kongresszus nevében a tartalmas

és rendkívül érdekes előadásért.

Abonyi Henrik a falusi gabonaraktárak

felosztásáról és külsejéről beszél, kifejti, hogy

az adóbehajtás körül is lényeges változások

kellenek.

Galgóczy Károly a gróf Majllth József

határozati javaslatainak első pontjához a következő

hozzátoldást ajánlja:

„Hasson oda a kongresszus, hogy az

italmérési és fogyasztási adóbérlet házilag kezeltessék,

szabatos ellenőrzéssel és az albérletbe

való kiadásnál a hatóság gyakorolja az

ellenőrzés kötelességét éberen."

Gróf Zselénski Róbert elnök kijelentvén,

hogy a határozati javaslatot a kongresszus

Galgóczy Károly pótlásával elfogadja, bezárja

az ülést.

Uj földtehermentesités.

György Endre előadó előadásában egy

járadőkbank fölállítását ajánlotta, a melynek

segítségével bizonyos időre terjedő járadékok

kötelező fizettetése utján akarja a földbirtokok

eladósodásának elejét venni; különválasztaná

a talajjavitási, vizszabályózási és beruházási

hitelt és azokat mind a járadékrendszer alapján

szervezné. Elismeréssel nyilatkozik végül a

földhitelintézet működéséről.

A tárgyhoz Kodolányi Antal, Lippich

Gusztáv és Szemere Huba szóltak.

Az úzsoratörvények reformja.

Makfalvay Béla előadó fejtegette az

uzsora többféle nemét, minő a gabona-, termény-,

marhauzsora, a hol nem kevesebb,

mint 120,200, sőt 300%-ra kap a megszorult ember

pénzt hiteligényeinek kielégítésére. Az utóbbi

időben ugy a társadalom,mintakormányzat részéről

történt intézkedés az uzsoraesetek meggátlására.

A hitelszövetkezetekről szóló törvény

nagy áldás hazánk népére. De ez még nem

teljes orvosszer. A társadalomnak magának

kell magából kidobnia az uzsorást és rásütni

Példákon indulva, legelső feltétel az a megvetés bélyegét. Előadásában aposztrofálja

összetartás, ebben rejlik a legnagyobb elléntállási

gróf Károlyi Sándort, a szövetkezeti

és alkotó erő; s örömmel konstatálható, eszme apostolát Magyarországon, a ki 400

hogy a világ gazdái mozognak, sőt mióta törvényünk

hitelszövetkezettel sok könnyet fölszáritott és

van rá, a hitelszövetkezet alakítása sok elpusztult község lakosságát juttatta a jó-

még az olyanoknál is szalonképes, akik nem lét azelőtt nem ismert fokára.

mertek vele idáig foglalkozni, mert azt felülről

nem jő szemmel nézték.

A gyűlés végül

javaslatot:

elfogadta a következő

72—73. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1353

Mondja ki a gazdakongresszus:

A tüz- és jégbiztosításról.

Gróf Károlyi Sándor előadasát a kongreszszus

tagjai nagy lelkesedéssel fogadták.

1. Hogy az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

uj törvény hozandó.

Gróf Széchenyi Imre előadó kifejti, hogy

a kár- és kivált a jégbiztositó dijak milyen

2. E törvénylen az uzsora és káros hitelügyletek

fogalma az eddiginél szélesebb körben

Magyar állattenyésztő, fel a havasra!

óriásiak; különösen az 1898. évi nagy kár

után kifizetett összegek arra indították a biztosító-társaságokat,

hogy dijaikat fölemeljék. Erre érdekes párhuzamot vont a nyolcz évvel azelőtt

Egan Ede előadó. Bevezetésül az előadó

határozandó meg.

3. Kimondandó, hogyha bármély polgári bekövetkezett az, hogy a gazdák kevesebbet keletkezett német agrár {mozgalom. között,

pörben az eljáró bíróság az uzsora, vagy káros biztosítottak, de azért a következő évben 6 millió amelyben ő mint akkori poroszországi földbirtokos

tevékeny részt vett és a magyar

hitelügylet jelenségeit látja fenforogni, köteles az koronányi nyereségük volt a biztosító-társaságoknak.

A rossz évek kárait a gazdákkal fizet-

agráriusok jelenlegi zászlóbontása között.

erre vonatkozó tényállást hivatalból kinyomozni s

az iratokat a büntető bírósághoz hivatalból áttenni. tetik meg, a jó évek hasznait zsebredugják. Amott tízezer ember csődült össze, hangzatos

4. Kimondandó, hogy a közigazgatási tisztviselők,

ha valamely községben vagy vidéken mód, mint kölcsönös szövetkezés utján segíteni hogv ha meg nem adják, a szocziáldemokrata

Ez ellen védekezni kell és erre nincsen más szavakkal követelve jussát ^s azzal fenyegetve,

annak jelenségei észlelhetők, hogy a nép elszegényedését

az uzsora, vagy káros hitelügyletek 65 százaléka a biztosított értéknek volt szövet-

a mozgalom, amelyben heves kifakadásokkal

a gazdákon. A mult évben Németországban táborába megy át. Viharos ülésekkel kezdődött

okozzák, kötelesek ez irányban a legszigorúbb kezetileg biztosítva, Francziaországban 32 százalék,

Ausztriában 17 százalék, Magyarországon ipart és kereskedelmet. Nálunk senki se pro-

illették a közgazdasági élet egyéb tényezőit, az

vizsgálatot tartani s ha a tényállás kideríthető,

kötelesek hivatalból megindítandó büntető eljárás 1 százalék, sőt 1899-ben majdnem semmi. vokál osztályharczot. A magyar agráriusok

végett a szükséges lépéséket megtenni.

Nagyon szomorú bizonyítéka ez a magyar gazda első összejövetele inkább hasonlítható egy

5. Az uj: törvénybe felveendők oly intézkedések

is, melyek uzsorás, vagy káros hitelügyleveztessenek

ily kölcsönös biztosító szövetkezehoz;

mig ott a jelszó volt a harcz, az ismert

élhetetlenségének. Fejtegeti, hogy miként szer-

méltóságteljes, higgadt táborkari tanácskozástek

megelőzésére alkalmasak.

tek. Ha az első magyar általános biztosító-társaság,

amely oly soká képezte mentővárát mérsékelt; amig a német agrármozgalomnak

furor teutonicus, nálunk a mozgalom jelszava

A szövetkezeti ügy fejlődéséről.

a magyar gazdának, de most, sajnos szintén öt évre volt szüksége, hogy az agráriusok

belépett a külföldi kötelékbe, annak idején halálos ellenségeit, Bötticher és Marschall

Báró Malcomes Jeromos előadó kimutatta,

hogy a szövetkezeti ügy Magyarországon

szövetkezeti alapon indította volna meg a mozgalmat,

az az 56 millió korona osztalék, melyet agráriusok nagy politikai túlsúlyok daczára

minisztereket megbuktassák, mig a német

15 év óta 'fejlődik és vert gyökeret. Rámutat

eddig részvényeseinek kifizetett, a magyar még ma is a korona közvetlen közelében

az okokra, amelyek a szövetkezést előmozdítják

és rámutat azokra a bajokra, amelyeket

gazda zsebében maradt volna. 1844-ben ellenpárttal állanak szemben, amelytörekvéseiket

Batthyány Lajos gróf és társai és Kossuth Lajos a a korona előtt államellenesnek festi, addig a

az enyhíteni akar.

kölcsönös szövetkezet eszméje alapján indították

meg a mozgalmat a magyar kárbiztositás programmbeszédéből, valamint a kiállítás meg-

mi kormányunk, mint a miniszterelnöknek

Az idők folyamán gyengébb gazdasági

erőkre bomlott a magyar mezőgazdaság. A szervezésére; csak a forradalom közbejötte nyílta óta elhangzott nyilatkozatokból örvendetesen

konstatálható, megérti és magáévá

kellő erőt kifejteni képtelen volt és azért van akadályozta meg ter vöket. A szövetkezet önmaga

veti ki dijait, a részvénytársaság diktálja teszi a magyar gazda törekvéseit. E különbség

ráutalva a szövetkezésre, melynek törekvése a

gazdasági életünk terén uralkodó visszásságok azokat; a szövetkezet visszaadja a fölöslegét, okát főleg abban látta, hogy mig a német

megszüntetése. Mindazonáltal nem czélja a a részvénytársaság zsebre rakja örökre. A agrárpárt egy külön agráresoportból keletkezett,

szövetkezésnek társadalmi harczokat előidézni, részvénytársaságok kartellje a részvénytársaságnak

azt az egyetlen előnyét is, a mely a vagyunk.

addig mi magyarok mindnyájan agráriusok

hanem nyugalmas társadalmi állapotokat teremteni.

Azért a szövetkezetek fejlesztésétől díjtételek fix voltában rejlik, eldobta magától,

csak ugy vár sikert, ha a mozgalom erkölcsi mert tavalyi kárait az idei díjtételek fölemelésében

a gazdáktól hajtotta be. Ilyet mi is te-

ágának helyzetét, rátér előadásának főtételére.

Ismertetve ezután állattenyésztésünk egyes

alapon indul és erkölcsi tartalommal tölti be

a szövetkezeti ügyet. Hogy pedig a divergens hetünk, ilyen czélra nincsen szükségünk a külföldi

tőkére. Álljunk tehát össze vagyonunk, háromszor akkora, mint a Svájczé, mégis

Fölhozza, hogy havasi területünk majdnem

elemek összehozhatok legyenek, a szövetkezetek

szövetségére van szükség, amely irányítja jövedelmünk csorbítatlan védelmére; az állam tizedrészannyi hasznunk sincs belőle. A havasok

hivatása az, hogy növendékállatainknak

a szövetkezetek működését. Az 1898. évi segit, megígérte; ad tartaléktőkében 400,000

XXIII. t.-cz. megadta az alapot arra, hogy a koronát és erkölcsi támogatását is kilátásba szolgáljanak táplálékkal. A mi közel két millió

mezőgazdaság minden ágában bevezethető helyezte. Mi gazdák, a kisbirtokos is, de az holdnyi havasainknak megközelítését kedvező

legyen a szövetkezés. Vázolja végül a központi

szövetkezet megyei és községi háló-

hogy osztálykülönbség nélkül vállvetve védezat

lehetővé tegye, Svájczban pl. 3 napi utat

iparos, meg a kereskedő is mind álljunk össze, szállítási díjtételekkel kellene, hogy a kormányzatátkezzünk

a kartellbe lépett külföldi tőke hatalma is megtétetnek a növendékállattal, azért mégis

ellen.

rentábilis a havasi legeltetés. Nálunk is rá

A fogyasztási szövetkezetről.

lehetne e térre lépni, kivált ha a szövetkezeti

eszmével hozatik a dolog kapcsolatba. Azt

Bujanovics Gyula előadó ismerteti a Széchenyi Imre gróf előadását beható

hiszi, nem ad rossz tanácsot gazdatársainak,

sárosmegyei hitelszövetkezeti központ és szövetkezeti

hálózat működését, melylyel a szö-

Dezső, György Endre, Mérey Lajos, tokaji

vita követte, a melyben Ugrón Zoltán, Nagy

ha azt mondja nekik: magyar állattenyésztő

föl a havasra!

vetkezeti központnak a falusi kiskereskedők Nagy László, Otocska. Géza, Dessewffy Arisztid,

Kiss Bálint, stb. szólottak a tárgyhoz. Seirbán János, országos tejgazdasági fel-

uzsoraszerü üzelmeit sikerül megakadályozni.

Több határozati javaslatot is adtak be, a ügyelő, az idő rövidsége miatt lemondott,

A gabonaértékesitő szövetkezetről. melyekkel szemben azonban gróf Széchenyi amúgy is kinyomatott és szétosztott előadásának

szóbeli ismertetéséről.

Meskó Pál előadó: A magyar mezőgazdák

azon panaszkodnak, hogy olcsó a

Ezután Zsélénski Róbert gróf köszönetet

Imre álláspontját tette magáévá a kongresszus.

gabona, mert a papiros-buza a börzén leszorítja

az árakat. A gabonaértékesitő szövetkeze-

Élet és járadékbiztosítás.

mond Szeged város törvényhatóságának, hogy

Gróf Károlyi Sándor előadó összehasonlítja

a külföldi ilynemű intézményeket azokkal sül bocsátotta. Köszönetet mond továbbá az

dísztermét a kongresszus czéljaira rendelkezétek

terményzálog-hitellel segíthetnének a bajon.

Hangsúlyozza, hogy a szövetkezetekre mekkora

a még csirájában levő hazai intézményekkel, előadóknak, valamint a tárgyalásban résztvett

szükség van minden megyei központban,

a melyek fejlesztésére vállalkozott a magyar tagoknak s lelkes szavakkal kifejezést adva

minden nagyobb községben. Ha az egész

gazdaszövetség, és amelyek hivatva vannak a azon óhajának, vajha az V. gazdakongresszus

országot behálózzuk, akkor erőt vettünk a

falusi néposztályt megvédeni mindattól, ami határozatai a közel jövőben megvalósíthatók

a papirosbuzával divó üzelmeken.

eddig a kis ember anyagi boldogulása elé lennének, a kongresszust bezárja.

Határozati javaslata a következő :

gátakat emelt. A kapitalizmus túlkapásai ellen

Kérje fél a kongresszus a földmivelésügyi

minisztert a szövetkezetele hathatós támoga-

embert, akivel eddig a vezető osztály nem Ezekben ismertetjük a kongresszus tár-

akarja a szövetség megvédeni a ! kisvagyonu

tására ; a kereskedelemügyi miniszter arra törődött. A szövetkezeti mozgalom 15 éves gyalásának rövid kivonatát. A kongresszusnak

kérendő, hogy a szövetkezeti gabonaraktárak múltja nem volt képes az egész országot behálózni,

mert nem volt elég ereje hozzá;

hivatalos jegyzőkönyve külön füzetben fog

czéljaira a vasúti állomások raktárainak kibérlését

engedélyezze, a pénzügyminiszter fel-

hiszen társadalmi intézmény volt. Az a tör-

megjelenni s ezt nemcsak a kongresszus volt

tagjainak bocsájtják rendelkezésére, de bármely

érdeklődő által is beszerezhető lesz.

kérendő, hogy az országos központi hitelszövetkezetnek

megfelelő összeget bocsásson rendelkezésére sítására törvényhozásunk megalkotott, hivatva

vény, amelyet a szövetkezeti eszme megvaló-

Mindazáltal részünkről is fentartjuk, hogy

a gabonaértékesitő szövetkezetek hiteligényeinek van mindazt pótolni, kikerekíteni, amit a társadalmi

mozgalom alapján létrejött hazai szö-

egyes előadásokról nyert hézagos értesüléseinket

pótoljuk s azokkal alkalomadtán érdemileg

kielégítése végett.

A javaslathoz hozzászólottak Szczitovsky

vetkezet központi köteléke nem birt tovább

is foglalkozzunk.

(Szerk.)

fejleszteni anyagi erők hiján. A szövetkezettel

János, Galgóczy Károly, Nagy Dezső, stb. A

kell pótolni a kis emberek életének és vagyonának

biztosítását, amely megvédi őket az élet

javaslat gróf Károlyi Sándor indítványára oly

kibővítéssel fogadtatott el, hogy maga az állam

alkonyán a nyomortól.

is járuljon hozzá a gabonamagtárak építéséhez.

1354 KÖZTELEK, í899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

NÖVÉNYTERMELÉS.

Rovatvezető: Kerpely Kálmáa.

A homoki bükkönyről.

ö Sok ideig kutattam egy olyan takarmánynövény

után, amely a sovány homokon

jól diszlik s azon feltételeknek is megfelel, a

mely a zöldtrágyától ez idő szerint megkívántatik.

Kísérletet tettem az őszi bükkönynyel, az

őszi borsóval; nein tűrte sem a telet, kifagyott,

sem hozama ki nem elégített ; kísérletet tettem

csibehurral, de ez is csak jó trágyaerőben

levő talajban adott kielégítő termést, sovány

talajon nem ért semmit. Jó trágyaerőben

levő talajon pedig a zabos bükköny, luczerna

is Jól diszlik; csakhogy mikor éppen

a trágya hiányzik s azért a talajt még is

szeretnők javítani.

Végre egy praktikus gazdatársam Szabó

N. János gazdatiszt értesített az általa elért

eredményekről s én az idén a homoki bükkönyt

már harmadik éve, hogy alkalmazom

takarmánynyerés és zöldtrágyázás czéljaira s

s mondhatom, hogy teljesen kielégítő eredménynyel.

Miután 48 hold szőlőterületemnek egyharmadát

évente elláttam istállótrágyával, a gazdaságomban

előállított istállótrágyából, alig jut

néhány holdnyi a szántóföldre, sőt az igazsághoz,

hogy hü maradjak, azt is ki kell jelentenem,

hogy szalmás[trágyát, ahol csak kaphatok,

megveszem, még sem tudok elegendő trágyát

adni a szántóföldemnek. Mióta azonban ugy

járok el, hogy földemnek egy negyed részén

homoki bükkönyt termelek s azt mint zöld

növényt leszántom, azóta a termésszaporulatról

is, a talaj javulásáról is örvendetes tapasztalatokat

szereztem; az egyetlen baj ezen

.növénynél az, hogy a homokon folyton virit s

magot nem köt, vagy haköt is, oly lényegtelen

módon keveset, hogy azért nem érdemes

•magnak meghagyni. Kötött talajon igen kedvező

eredménynyel jár a termelésre, mert

magot bőségesen hoz tekintve azt, hogy

s

uradalmakban 10 frtotér, magkereskedésekben

15—20 frtért lehet a magjához hozzájutni,

kívánatos volna, hogy ha a kötött talajú

birtokosok felkarolnák e nagyon hálás növénynek

a termelését; mert annyit őszintén

mondhatok, hogy sovány talajon ennél hálásabb

növény nincsen, amely akkora hozammal

jutálmazná a gazda fáradozását. Az volna

tehát kívánatos, hogy ;ha a kötött talajon

nagyobb mértékben felkaroltatnék a termelése,

mert az őszi bükkönynél biztosabb takarmány s

ha nagyobb hozamot nem ad is, az mindenesetre

tény, hogy sem kifagyásnak, sem kipállásnak

kitéve nincsen s 8—10 q-nyi maghozama

miatt nagyon megérdemli a termelés.;.

Vethető őszszel és tavaszszal; őszszel

rozs, őszi árpával vetendő, tavaszkor

buza,

tavaszi rozs, árpa vagy zabbal s mint gyomirtó

növény is kitűnő szolgálatot tesz, mert

bár őszszel s kora tavaszszal oly hitványnak

látszik, hogy alig bizik benne a gazda, de

;

mihelyt az idő felmelegszik, rohamos fejlődésnek

indul s nálam a legsoványabb részleteken

is kötésig ért;

UjoJag felhívom tehát ezen áldott növény

termelésére a feketeföldi gazdákat; nekünk is

jobb lesz, mert könnyebben juthatunk hozzá s

élterjedése is így biztosítva lesz.

Szobonya, Bertalan.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

Rovatvezető: Monostori Károly.

Gyöknövények becsíe tejgazdaságokban.

'

A gyöknövényeknek, különösen a répaféléknek

jelentősége a takarmányozásban minálunk

sem képezi imtaár vita tárgyát s egy

sikerült vagy megromlott répatermés

nem

súlyos gondok alakjában nehezedik már minálunk

is a tejes gazdára kiváltképpen tél

idején és ott, ahol burgonyával vagy más egyébbel

való pótlása nehézségekbe ütközik.

Ezen, különösen a tejhozamra előnyös

befolyást gyakorló becses növények konzerválásában

minálunk jóval több hibát ejtenek,

mint külföldön s innen van, hogy pl. a fagyott,

rothadt répa etetése után betegségekben mutatkozó

kalamitások gyakran lépnek fel állatállományainkban

s evvel a répát, mint tarmányt

sok helyen diszkreditálják.

Ezen növények jelentőségét, illetőleg egy,

Dániában végrehajtott kísérlet eredményét kívánom

feljegyezni.

A kísérlet vonatkozik 10 drb tehénre,

kőt (5—5 drbból álló) csoportban egymáshoz

mely

hasonló korú, sulyu, tejhozam és

borjazási idejű volt, s a takarmányozástól

eltekintve, egyforma gondozásban részesült.

A kísérlet febr.—márcz. és április hónapokban

64 napra terjedt s vonatkozott annak

kiderítésére, hogy a gyöknövény adagolás,

szemben az ily növény nem adásával gyakorol-e

és minő befolyást gyakorol a tej hozamra s

illetőleg a jövedelmezőségre?

Az egyik tehenészet kísérleti 5 tehene

kapott naponta és fejenkint 4'5 kiló erőtakarmányt

s szénát és szalmát, a másik 5 kapott

3 kiló erőtakarmányt, 30 kiló gyöknövényt és

nemkülönben szénát és szalmát.

A répát nem kapott csoport adott 64 nap

alatt 2693 kiló tejet 215"44 dán korona értékben,

a répát kapott csoport pedig adott 4018

kiló tejet 321 "56 korona értékben s elfogyasztott

az előbbi csoport 209 28, az utóbbi pedig

264 korona értékű takarmányt, következésképp

a répát nem kapott csoport csak 616, a répát

is fogyasztott csoport pedig 57 56 korona jövedelmet

hajtott.

A külömbség valósággal óriási 1 Nincs

kimutatva, de valószínű, hogy a répázott tehenek

tartalomban szegényebb tejet adtak, amint az

más észleletekből tudva van; ott tehát, hol

zsírtartalom után fizetik a tejet, a fennebbi

számítás másképp esik ki, ám ott, ahol a fizetésnél

csak a kvantum vétetik számításba,

igen jelentős eredménynek kell mondanunk a

jelzett jövedelmet hazai viszonyaink tekintetbe

vételével is és nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk,

hogy tehenészeteink tulajdonosai a gyöknövények

fontosságát a tejgazdaságban, de

természetesen általában a takarmányozásban i^s

hizlalásban se kicsinyeljék. M K..

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN.

RovatvtzetS: Mezsj Gyula.

Peronoszpóra vagy szöszbetegség ?

B. S. ur a következő kérdést intézte

hozzánk :

Vita merülvén fel aziránt, hogy a mellékelt

szőlőlevelen látható betegség peronoszpórabetegség-e

vagy a szőlőatka által előidézett

elváltozás ? Kérem a levelet megvizsgáltatni s

a kérdésben dönteni.

A szőlő peronoszpórabetegségét gazdáink

még igen gyakran összetévesztik a Phytoptus

vitis nevü atka által a szőlő levelein okozott

úgynevezett szösz- vagy nemezbetegséggel, daczára

annak, hogy a két betegség egymástól könnyen

megkülömböztethető, különösen akkor — mint

a szóbanforgó esetben is — ha a betegség a

már kifejtett leveleken jelentkezik.

A peronoszpórabetegségnél a levelek

felső lapján sárgás, pirosas vagy barna foltok

mutatkoznak anélkül, hogy a levél e foltokon

kidudorodnék ; e foltok lassanként elszáradnak

és sokszór a levél a foltok helyén ki is

lyukad.

A peronoszpórás levelek alsó lapján,

mindig felső lapon észlelt foltoknak megfelelőleg,

a

kezdetben fehér, a törött czukorra

emlékeztető por mutatkozik, melynek szine

később piszkosfehér majd sárgás lesz. Ez a

por ha nagy folton mutatkozik is, soha sem

szokott tömött lenni, hanem inkább laza.

A szöszbetegségnél, ha e betegség már

kifejlett leveleken jelentkezik, a levél felső

oldalán mindig körülbelül borsónagyságu dudorok,

hólyagok látszanak, melyek zöld vagy

piros, néha barnaszinüek.

A levél alsó lapján, a dudor oknak megfelelöleg,

mélyedések, gödrök észlelhetők, melyek

eleinte fehér, később megsárguló, még később

szőrnemü anyaggal vannak kibélelve.

megbarnuló

Ez az anyag sürii, nemezszerü.

Ha fiatal leveleket támad meg a Phytoptus

vitis, akkor nagyon gyakran a levél felső

lapján nincsenek dudorok s alsó lapján nincsenek

gödrök, s a fehér szőrnemü anyag szabálytalan

foltokban foglal helyet. Ilyenkor a szöszbetegség

hasonlít a perónoszpórabetegséghez,

de már egy közönséges kézi nagyitón át nézve

a fehér foltokat, láthatjuk, hogy ezek finom

szőrökből s nem czukornemü porból vannak

alkotva; de meg ilyenkor is rendesen sokkal

látjuk szabad szemmel is a fehér anyagot,

mint a hogy az a peronoszporás levél alsó

lápján szokott mutatkozni.

Sokszor azután megesik, hogy ugyanazon

a levélen a peronoszpórabetegség és a szöszbetegség

is mutatkozik. így van ez a B. S. ur

által beküldött szőlőlevélen is.

E levélen a szöszbetegség szembetűnőbb.

Jól látni a levél felső lapján a vöröses dudorokat,

bibircseket, melyeknek megfelelőleg az

alsó lapon sárgaszínű szőrrel sürün kibélelt

gödrök vannak. A peronoszpórabetegség a levél

felső lapján elmosódott, szabálytalan barna

foltokban jelentkezik, s ha a levelet megfordítjuk,

az erek mentén nagyon gyengéden

czukornemü fehér, por látszik mi nem más

mint a Peronospora viticola gomba konidiumai,

mi felől a górcsői vizsgálat kétségben nem

hagyhat. #

A burgonya varas betegsége.

A burgonya varas betegsége abban áll,

hogy a gumókon szabálytalan paraszerü foltok

keletkeznek, melyek néha sekélyek maradnak,

máskor ellenben mélyebben is beevődnek a

burgonya busába. Ez a betegség a gumók értékét

nagyon csökkenti.

A varasbetegséget amerikai tapasztalatok

szerint baktériumok okozzák, melyek a talajból,

hol már holt növényrészeken élnek, behatolnak

a fiatal gumókba, még pedig részben

a rovarok által ejtett sebeken, részben pedig

a gumók héján lévő természetes nyílásokon

az u. n. szemölcsökön. Ha a burgonyagumó

már megnőtt, teljesen kifejlett, a szóban forgó

baktériumok, melyek helyenként a burgonyaszárat

s a gyökeret is megtámadhatják, nem

árihatnak többé neki.

A burgonya varasbetegsége, mint azt az

eddigi amerikai tapasztalatok beigazolták, átragad

a czukor- és a takarmányrépára is.

A mi a védekezést illeti, eddig elsősorban

azt ajánlották, hogy az ültetendő burgonya

gumókat jól meg kell válogatni, — a varasakat

félretenni, nehogy az ültetésnél a gazda maga

plántálja be a betegséget földjébe. Sőt nagyobb

biztonság okáért a már kiválogatott, tehát

egészségeseknek látszó gumókat is még olyan

anyagokban javasolták az elültetés előtt páczolni,

melyek a baktériumokat elölik. A páczoló

anyagok közül leginkább a szublimát vált be,

melynek 3:1000 arányú oldatában egy félórán

át tanácsoltatott a gumók csávázása.

Sorauer annak a felderítésére, hogy a

varas gumók elültetése után mint terjed a

betegség a talajban, s különösen annak fel-

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1355

derítésére, vájjon a varas gumók elültetésekor

átragad-e a betegség a szomszédos egészséges

gumókból származó bokrokra is? két éven át

termelési kísérleteket tett.*)

E kísérleteknél Sorauer egyrészt egészséges

gumókat vett, melyekre, mielőtt elültette

volna, varas gumókról frissen leszedett héjat

tekert s rákötötte. Másrészt egyenest varas

gumókat ültetett egyes ágyakba, még pedig

ugy, hogy jobbról-balról a szomszédos sorokba

egészséges gumók ültettettek, még pedig részben

koraérésü, részben kései fajták.

Mivel pedig az amerikai kísérletek szerint

burgonya varas betegsége a czukor- és

a

takarmányrépát is megtámadta, egyes a beteg

gumókkal beültetett sorok mellé loanzlébeni

czúkorrépát ültetett, megtudandó, vájjon a

beteg burgonyasorokról át fog-e menni a betegség

mivel később

a ezukorrépára is? És egyes burgonyasorokban egerek ették ki a

burgonyát, az ilyen hézagokat is czukorrépával

pótolta.

Ezek a két éven át folytatott termelési

kísérletek egészen más eredményt szolgáltattak,

mint az eddig tett laboratóriumi kísérletek.

Ugyanis mindkét évben nemcsak az

egészségesen ültetett gumók után termett,

hanem a varasbetegségben szenvedő gumók

után termett gumók is, eltekintve néhány

nagyon is elvétve akadó beteg gumótól,

egészségesek voltak. Pedig az ültetésnél a gumók

sem nem csáváztattak, sem nem nyúltak valami

más óvszerhez.

E kísérletekből tehát az derül ki, hogy a

szántóföldön a varasbetegség terjedése tekintetében

egészen közönyös az : vájjon egészséges

vagy varas burgonyagumókat ültettek-e ?

s igy az eddig ajánlott csávázási eljárásoknak

nincsen, értelme.

Sorauer szerint a burgonya varas betegsége

elleni védekezésmódoknak egészen más

irányba kell terelődniök. Nevezett tudós azt

mondja, hogy kizárólag oda kell törekedni a

gazdának, hogy az olyan talajnak, a melyben

a varasbetegség mutatkozik, minősége, alkata,

változtattassék meg valaminő módon, mert

egyes talajviszonyoknál az elültetett egészséges

gumóból varas gumók termeltetnek, s viszont

megfordítva, mint az ezirányban tett kísérletek

mutatják: bizonyos talajokban a varas gumók

is egészséges, tiszta termést szolgáltatnak.

A mi a védekezésnek Sorauer által jelzett

irányát illeti, erre nézve egyelőre csak némi

tájékoztatást adhatni. Mindenesetre első sorban

is figyelembe kell vennünk a gyakorlati

gazdáknak már régen tett ama tapasztalatát,

hogy a talajbán a márga, a hamu, az uti

szemét és a mész kedvez a varasbetegség kifejlődésének,

azaz az ilyen talajokban gyakori

a varasbetegség.

Hogy eme anyagok miként folynak be a

betegség kifejlődésére? azt nem tudhatni. Hogy

direkt a szóbanforgó anyagok okoznák a varasbetegséget?

az fel nem tehető, mert vannak

tapasztalataink, hogy egyes talajokban daczára

annak, hogy a föntemlitett anyagokkal dúsan

trágyáztattab, egészséges, nem varas, burgonyagumók

is voltak termelhetők.

Legvalószínűbb az a feltevés, hogy a

talaj álkálitásának fokozódása az, mi a varasodást

okozó baktériumok szaporodására s a

gumókba való bevándorlására kedvezőleg hat,

s ezt a fokozódást hozzuk létre éppen a fenti

anyagoknak a talajra hordásával.

Ez okból Sorauer a betegség leküzdésére

oly anyagokat tanácsol a talajba kebelezni, a

melyek a talaj savas reakczióját emelik, mire,

nézve legczélszerübbnek tartja a betegségre

hajló talajokat vasgáliczczal erősen megtrágyázni.

#

*) Lásd a Zeitschr. f. Pflcmzenkr. 1869. 3-ik

füzetét.

ÜZEMTAN

Rovatvezető : Henscli Árpád.

Pénzes és részes munkásokról.

Sokszor képezte már vita tárgyát ama

téma, vájjon gazdai szempontból, melyik munkás

alkalmazása előnyösebb, a pénzes-e, vagy

a részes ? Ha latra vetjük ezt, ugy fogjuk

találni, hogy mindeniknek meg van a maga

jó és rossz oldala.

Általában szokásosabb a részes, mint a

pénzes munkás a legfontosabb munkáknál,

u. m. az aratásnál és gépelésnél, bár gyakori az

az eset is, midőn ez utóbbit napszámosokkal

végezik, ami természetesen nagyon jó munkásviszonyt

feltételez.

Á közel múltban, alkalmam nyílott e

kétféle mufikás közötti különbséget alaposan

megfigyelhetni, amikor is az alább irt eredményekre

jutottam.

Egy 3500 holdas gazdaságban nem annyira

a rossz munkásviszony, mint inkább az ott

levő munkások tulkövetelése ós azzal karöltve

járó, manapságban divatban levő .sztrájk"

miatt — 6 hónapra szerződtetett pénzes munkások

fogadtattak fel, a következő feltétel,

illetőleg fizetés mellett:

Egy férfi kap 6 hónapra 95 frt készpénzt:

élelmezésre : 3 pozsonyi mérő búzát, 6 pozsonyi

mérő rozsot, 26 kg. szalonnát, 26 kg. hust,

39 liter pálinkát, 39 liter babot, 13 kg. sót és

13 liter eczetet. Az asszonyok, fiuk, szóval a

félrészesek ennek felét kapják.

A fentebbi fizetés készpénzre átszámítva,

a tavalyi gabonaárakhoz viszonyítva, kitesz:

Készpénz . . . = 95"— frt.

3 pozs. m. buza á 4 20 frt = 12-60 „

6 , „ rozs „ 3-50 „ s= 21— „

26 kg. szalonna „ 0 62 „ = 16-12 ,

26 » hus » 0-30 „ = 7-80 „

39 liter pálinka » 0-35 „ = 1365 „

39 „bab „ 0'05 » = 1'95 „

13 kg. só » 013 „ = 1-69 „

13 liter eczet „ 0-05 „ 065 »

Összesen :

170-46 frt.

A 6 hónapi munkaidő 184 napra terjedt,

amelyből levonandó 26 vasárnap és 6 ünnepnap,

igy tehát 32 munkanélküli nap. Marad

tehát 152 munkanap. Ilyenformán esik egy

munkanapra átlagban 1 frt 12 kr.

Nézzük most már, hogy egyes hónaponkint

ezen állandó munkásoknál mennyi volt a

nyereség, illetve ráfizetés a napszámossal,

illetve a részes munkással szemben.

Május hónapban (a felfogadás ezen hónaptól

kezdődött), azon helyen, hol ezen

munkások alkalmaztattak, az átlagos napszám

60 kr. volt, á félrészeseknél pedig 30 kr. A

munkanapok száma 25 volt, tehát a megtett

munka napszámossal 60 X 25 — 15 forintba,

míg állandó munkással 1 "12 X 25 = 28 frtba

került. Ilyenformán május hónapban 1 emberre

a ráfizetés : 28 — 15 = 13 frt.

Junius hóban az átlagos napszám 80 kr.

volt. A munkanapok száma 24. A napszámossali

munka belekerült 24. X 8'0 = 19 forint

20 kr., az állandó munkás: 24 X 112 frt = •

26 88 frt; tehát junius hónapban 1 emberre

a ráfizetés 26"88 frt — 19 20 frt = 7 forint

68 kr. •

Julius hóban az állandó munkások 16

napig arattak, 10 napig pedig cséplőgép mellett

learatott gabona

dolgoztak. Az általok utáni rész átszámítva pénzre kitesz 27 forint

12 krt; fizettetett azonban ezen munkáért

17 frt 92 kr. Ilyenformán az aratásnál a nyereség

27 frt 12 kr. — 17 frt 92 kr. = 10 frt

20 kr.

A cséplőgép mellett dolgoztak 10 napig;

az általok elcsépelt gabona utáni rész, átszámítva

pénzre, kitesz 16 frtot; fizetetett azonban

tényleg 11 frt 20 kr. Ilyenformán a 10

napi gépelésnél a nyereség 16 frt — 11 frt

20 kr. = 4 frt 80 kr.

Augusztus hónapban a munkanapok

száma 26, amelyből esőzés és egyéb akadályok

miatt csak 22 napig dolgoztak cséplőgép

mellett; az általuk elcsépelt gabona utáni rész

átszámítva pénzre, kitesz : 42 frtot; fizetett

azonban tényleg 24 frt 64 kr. A még e hóban

levő 4 napi munkájok utáni díjazást egyenlővé

lehet tenni azon napszámmal, amely ekkor

fizettetett volna. Ilyenformán az augusztus

havi nyereség: 42 — 24 frt 64 kr. =•

17 frt 36 kr.

Szeptemberien cséplőgép mellett dolgoztak

18 napig; az általuk elcsépelt gabona utáni

rész egy emberre pénzértékben kitesz 25

frtot; fizettetett pedig tényleg 20 frt 16 kr.

Ilyenformán nyereség: 25 — 20 frt 16 kr. =

4 frt 84 kr.

Szeptemberben egyéb munkákban dolgoztak

7 napig, amidőn a napszám 60 kr. volt.

Tehát 60 X 7 = 4 frt 20 kr; fizettetett pedig

tényleg 7 frt 84 kr. Ilyenformán a 7 nap alatt

veszteség egy embernél 3 frt 64 Jer.

Októberben az átlagos napszám 50 kr., a

munkanapok száma 26. Igy az összes napszám

lenne 13 frt; fizettelet pedig tényleg 29 forint

12 kr. Ilyenformán az október havi ráfizetés

16 frt 12 kr.

Összesítve az egészet, tesz:

nyereség veszteség

Május hóban . . . . . . 13 — frt.

Junius „ 7'68 „

Julius „ 15'— frt

Augusztus „ 17"36 „

Szeptemberben 4"84 „ 3'64 ,

Októberben 16'12 ,

.

Összesen 37-20 frt 40*94 frt.

Igy tehát 6 hónap alatt az állandó pénzes

munkás 3 frt 74 krral került; többe, mint

a napszámos, illetve a részes munkás.

Ezen összeg nem éppen nagy s ha a

gazda csak a nyugalmát s gabonájának biztos

elmunkálását czélozza, ugy helyes, ha ilyeneket

fogad. De tekintetbe kell vennünk azt,

hogy ezen munkások csakis napfelkeltétől

napnyugtáig dolgoznak, mig a részesek addig

a mig bírják; igy tehát részes munkásokkal a

termés előbb rendbe lesz hozva s nincs annyi

rizikó s azáltal gabonáját a gazda előbb

piaczképessé teheti, sokszor magasabb árt

érhet el.

Fölvethetné valaki azt a kérdést, vájjon

ezen állandó munkások nélkül lehetséges lett

volna-e azon a vidéken kellő mennyiségű napszámost

kapni a takarmánynemüek lekaszálásához,

továbbá a répa és tengeri kaszáláshoz

stb. Erre a szerény megjegyzésem az volna,

hogy ha nem is lehetne kellő napszámost

kapni, ugy a gazda helyes megfontolással s

előrelátással az aratókat és gépelőket szerződésileg

kötelezheti, hogy felhívás esetén bármely

munkára tartoznak megjelenni, egy előre

meghatározott dijért, avagy részes tengeri

földért; ez természesen a helyi szokásoktól s

viszonyoktól függ.

Ahol a munkaadó kellő tapintattal s

belátással bír, ott a részesekkel sincs semmi

baj, de meg a mai törvény világosan kimondja,

hogy a rész helyett egy megállapított összeg

fizetendő a munkásoknak akkor, ha a részszel

nem lennének megelégedve, ezáltal is részben

segíthetünk a bajon. Mindezeket összevéve, én

ugy találom, hogy a részes munkások többet

érnek, mint a pénzesek, mert a mivel drágábbak

a nagy munkaidőben, ugyanazt gyors

munkájuk által helyrehozzák. Az állandó pénzes

munkásoknak nagy hátrányok az is, hogy

néha kedvezőtlen időjárás esetén megfelelő

munkát alig lehet nekik adni s néha oly munkáknál

kell őket alkalmazni, amelyre egyáltalában

napszámost nem is fogadnánk, mindazáltal

a nagy bért mégis csak meg kell fizetni.

Bédy

Károly.

1356 KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 9. 72—73 SZÁM. 9-lK ÉVEÖLYAM

A pénzes munkásoknak fizetett bér

aranytalan nagynak tetszik s azért bizonyul

munkájuk drágábbnak, mint a részeseké. Ugy

tudjuk, hogy más uradalmakban a vándormunkások

jóval csekélyebb bért kapnak, miért

is kívánatosnak tartjuk, hogy más gazdaságok

ezirányu tapasztalatai is közöltetnének, melyeknek

a szőnyegen levő munkás-közvetitő rendelet-tervezet

módositásitásánál is jó hasznát

lehetne venni. Kifogás alá esik továbbá, hogy

a gabonafélék a régi mérték szerint szolgáltatnak

ki. Ajánlatosabb ezt is kilogrammokban

kikötni.

Rovatvezető,

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY.

Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.

Bekavar.

B. B. ur a következő kérdést intézte a ,Köz-

Wek" szerkesztőségéhez.

Miben áll a magyar gulyabeli marhánál előforduló

sbékavar^ (körömközötti állandó nyilt seb, vár)

ha már fel van derítve? Vérbaj-e? gyógyítható-e?, Ha

igen, mily kezelés által. Tekintetbe véve, hogy a gulyabeli

marha nem engedi lábát babrálni. Ragályos-e?

Szükséges-e az. elkülönítés. Átörökithétő-e ? Lehet-e az

ily állatok után veszély nélkül tovább tenyészteni ?,,

Ugyanez irányban a moly ette szarvról is kérek

felvilágosítást.

Békavar alatt közönségesen a szarvasmarhák

csülkei között a bőrben előforduló

sebét szokás érteni. .

A ' megbetegedés mindenkor egészen

kicsiny, pl. tarlószurásokből sz írmazó sebekből

indul ki, az ezen testrészen természetszerűen

igen könnyen és majdnem mindig bekövetkező

fertőzés azután a sebben és annak környékében

genyes gyuladást okoz. A fertőzés természete,

valamint a bekövetkező genyes gyuladás

foka szerint majd csak a bőrnek, majd pedig

A genyes gyuladás kiterjedése szerint a

megbetegedés némelykor egészen felületes és

magától elmúl; mig máskor súlyos és szakszerű

kezelést igényel. A gyógyulást minden

esetben hátráltatja az, hogy a seb helyeződésénél

fogva szennyeződik és az, különösen a

hátulsó lábakon, még kötés alkalmazása mellett

sem akadályozható meg egykönnyen.

7 Súlyosabb természetű megbetegedés fellépése

elkerülhető a látható sebzések fertőtlenítésével

és avval, hogy azok ujabb fertőzését

kátrányos kötések alkalmazásával, vagy a sebeknek

fakátránynyal való bekenésével, nemkülönben

tiszta almozással meggátoljuk. Ha a

sebek környékében tályogok fejlődtek, akkor

azokat késsel minél előbb felnyitjuk, gondoskodunk

a geny kiürülésérő', valamint eltávolítjuk

a tályog üregéből az elhalt szövetrészeket

is. A sebet ajánlatos néhány napon keresztül

naponta 10%-os klórczink-oldattal vagy

A gyógykezelés elhagyása esetén a tályogok

maguktól is feltörnek, azonban genyes

tartalmuk nem ürül ki s részben ennek, részben,

a kötés és a seb kezelésének hiánya

miatt az ismételten előálló fertőzésnek köszönhető

a seb tulsarjadzása s némelykor a

csülkök között a bőrben galambtojásnagyságu

kiemelkedő, könnyen vérző sarjadzó daganat

foglal helyet, amely daganatot szokás tulajdonképpen

békavarnak nevezni.

A megbetegedésnek ezen utóbbi alakjánál

szintén a sebészi kezelés vezet leginkább

eredményre. Aránylag rövid idő alatt gyógyulást

érhetünk el, ha a sarjadzó daganatot

olló és éles kanál segélyével eltávolítjuk, kikaparjuk

a seb alapját és a sebre kötést helyezünk.

Kevésbé biztos eredményt látunk a használatos

marópép (klórczink vizes oldatából és

lisztből készül) alkalmazása után, melyet a

daganatra kenünk és a láb végét vatta és

pólya segélyével bekötjük, a kötést másodnaponkint

cseréljük és addig alkalmazzuk, mjg

a daganat eltűnt és a seb begyógyult.

A betegség nem ragályos és csak azért

tételezhető fel annak, mert a gulyának egyedei

hasonló körülmények között élnek s ugyanazon

ok behatásának egyformán alá vannak vetve.

A megbetegedés lényege és természete mutatja

azt, hogy a betegség átörökithetőnek nem

tekinthető.

A szarvmoly lényege ezidőszerint közelebbről

nem ismeretes, valószínű, hogy a szarvban

képződő repedésekbe gombák jutnak, melyek

ott szaporodnak és a szara foszlását

okozzák, a betegség ilyen természete mellett

szól az is, hogy 3—5%-os kreolinoldattal való

ecsetelés annak terjedését megakadályozza.

Dr. P. B.

GAZDASAGI VEGYTAN.

Rovatvezető: Dr. Liebermann leo.

A

müzsirokról.*)

Irta : Dr. Lutz Ferencz kir. vegyész.

Amióta Francziaországban hivatalos felhívásra

a hadsereg használatára Mege-Mouriés a,

legelső müvaját előállította és e tápszer mindig

nagyobb és nagyobb tért hódított magának,

azóta több hasonló mesterséges tápszer jött

forgalomba, melyek egyikéről : a müzsirról

óhajtok e közleményben megemlékezni.

Müzsir alatt oly tápszert értünk, mely

mélyebbre, nevezetesen inakba, inhüvelyekbe, fizikai sajátságaiban: szín, szag, iz, állomány,

izületekbe vagy csontig hatoló elhalással járó a közönséges sertészsírral lehetőleg megegyezik

s különféle állati és növényi zsíroknak

megbetegedés lép fel.

(olajoknak) egymással, avagy ezeknek sertészsírral

történt keverése által állíttatik elő-

A közönséges sertészsír — mint ismeretes

— nem egynemű anyag, hanem az három

különböző testnek : a palmitinsav, stearinsav,

és olajsav gliczerinnel való vegyületeinek

(gliczerinestereinek), vagy rövidebben kifejezve:

a palmitin-, stearin-s oleinneh a keveréke. A

többi összes állati és növényi zsirok, néhány

kivételt leszámítva, minőlegesen csaknem ugyanezen

összetétellel bírnak, csupán az említett

alkatrészek viszonyos mennyisége változik, a

szerint, a mint az illető zsirfóleség szilárd minőségű,

mikor is abban a stearin és palmitin

mennyisége a túlnyomó, avagy folyékony, a

mikor abban az oleiin mennyisége az uralkodó

pld. :

a f a ggy u tartalmaz B4—60°lo palmitinstearin

keveréket és 40—45Vo oleint,

a sertészsír tartalmaz 30—40% palmitinstearin

keveréket és 60—70% oleint,

az olajok átlag tartalmaznak 25—50%

5%-oí karbolvizzel kimosni, illetőleg kifecskendezni

és azután arra vatta és pólya

segélyével kötést helyezni, melyet kivül kátránynyal

bekenhetünk. Ha a sebből már csak

palmitin-stearin keveréket és 70.—75% oleint.

Ha már most a sertészsírt pótló müzsirt

kevés váladék ürül, akkora kötést 4—5 naponkint

cserélhetjük,

előállítani óhajtjuk, akként kell

nunk az egyes zsirfajtákat, hogy

megválaszta-

a keverés

után nyert müzsir színére, szagára, izére s

állományára nézve a sertészsírtól elütő ne legyen.

Oly anyagok, melyekkel ezt elérhetjük s

melyek tényleg a müzsirok készítéséhez fel is

használtatnak, nagyobb számmal állanak ren-

delkezésünkre; közöttük a leggyakoribb s e

czélra a legjobb préselt faggyú (Presstalg,

Rindsstearin), mely nem más, mint alacsony

hőnél megolvasztott, teljesen szagtalan, tiszta

ökörzsirnak 24° C-nál kristályosodó része, ezt

helyettesítheti a marha-faggyu, ritkább esetben

az ürüfaggyu. Miután e zsiradékok magukban

müzsirnak alkalmazva igen szilárdak

lennének, azokat növényi olajokkal, leggyakrabban

gyapotmagolajjal (uottonolaj) keverve,

a közönséges sertészsírhoz teljesen hasonló

állományú müzsirt állithatunk elő, gyapotmagolaj

helyett használhatunk még sesamolajat,

kókuszdióolajat, esetleg a földi mogyoró

(Arachis hypogaea) olaját.

Az is előfordul, hogy a müzsirt kisebbnagyobb

mennyiségű sertészsírral keverve

hozzák forgalomba.

Miután a müzsir utánzata a sertészsírnak,

ennek színével is kell birnia; e czélból a rendesen

sárgaszínű olajokat direkt nem adhatjuk

a faggyúhoz; előbb azokat színtelenítenünk

kell, e szintelenités az olajoknál a diorit-félék

elmállásából származó porhanyó földnek (kallóföld,

Walkererde) hozzáadása s a keverés

után nyert pépnek kisajtolása által könnyen

elérhető.

Az arány, melyben a faggyufélék az olajokkal

kevertetnek, a nyersanyagok természete

szerint váüozó. Többnyire 15—20% olajjal

keverik a faggyút.

A keverésnél akként járnak el, hogy a

szilárd faggyút megolvasztják, majd az olajat

hozzáöntik s az e czélra szerkesztett keverőgéppel

50—70° C. hőmérséknél gondosan

összekeverik, majd folytonos keverés közben

gyorsan lehűtik a megszilárdulásig.

Legtöbb müzsirt gyárt Észak-Amerika,

két ilyen gyakoribb amerikai müzsir a „Cotolene"

és „Gotosuet", mindkettő faggyúból és

színtelenített gyapotmagolajból állíttatik elő.

Általánosan ismert dolog, hogy a fogyasztóközönség

az ilyen mükészitményektől

idegenkedik, az egészségre ártalmasnak tartja,

pedig a tiszta zsírokból gondosan előállított

müzsir a sertészsirtól még izére nézve sem

igen különbözik; tápértéke ugyanaz, mert hiszen

ugyanazon alkarészeket — csaknem

ugyanazon viszonyos mennyiségben — tartalmazza,

úgyannyira, hogy még gyakran kémiailag

sem oly egyszerű annak eldöntése,

vájjon a kérdéses zsi- sertészsir-e, vagy müzsir.

A tisztán kezelt müzsir egészségi

szempontból tehát épp ugy nem kifogásolható,

mint ama sertészsír, mely hasonló körülmények

között jő forgalomba.

A mi a müzsir emészthetőségét illeti, ha

az igen sok stearint (faggyúi) tartalmazna ugy

nehezen volna emészthető, a müzsirokban

ellenben a jelentékeny mennyiségű olaj mellett

a stearin mennyisége nem nagyobb, mint a

sertészsírban s igy az organizmus épp ugy

felveszi azt, mint a tiszta sertészsírt.

Mindennek daczára azonban nem tévesztendő

soha szem elől, hogy elárusitásánál

mindig kitüntetendő, hopy az illető czikk műtermék

s meg nem engedhető, hogy az sertészsírnak

neveztessék, vagy hogy a sertészsír

vele hamisittassék. Ezt meg kell kövelni nemcsak

a tisztesség érdekében, hanem azért is,

mert az emberek szája és gyomra sok esetben

érzékenyebb, finomabb elemezési eszköz,

mint azok, melyekkel a chemikus rendelkezik

és nemritkán kü'önbségeket vesz észre ott is, a

ho! a vegyész ilyeneket megállapítani nem

képes. Ilyen körülmények indokolják azt is,

hogy a sertészsír piaczi értéke nagyobb, mint

*) A gazdaközönséget, mint a legfontosabb emberi

és állati tápszerele termelőjét nagy mértékben érdeklik

müzsiré.

ezeknek utánzatai vagy hamisításai. Szándékunk tehát

az, hogy a „Köztelek" t. olvasóit ezen dolgok tekintetében

is minél alaposabban tájékoztassuk. A mostan

közölt czikket más hasonló irányúak fogják követni.

Kifogunk terjeszkedni a konzervált tápszerekre is, illetőleg

a konzerválás különböző módjaira.

Rovatvezető.

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1357

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdés.

száraz- fehérje szén- zsir arány

anyag hidrát

az árpa 857 8 0 59 0 17 1:7 7

a durva buzakorpa 86 8 11*0 44"0 27 1:4*6

a finom „ 87'0 11'8 44"4 3 0 1:4 3

a rozskorpa 87'5 12'0 46"5 3"6 1:47

A korpafélék, amint a fenti elemzés feltünteti,

fehérjében jóval gazdagabbak, mint

az árpa, de szénhidrátot kevesebbet tartalmaznak

s igy a táparányuk is szűkebb. Az

árpa emészthető értékegysége 86'4, a durva

buzakorpáé 82'4, a finom buzakorpáé 85'8,

a rozskorpái 897. Ha arányba állítjuk az

emészthető tápegységet, kitűnik, hogy 1 kg.

árpát 1-048 kg. durva buzakorpa, vagy 1'006

kg. finom buzakorpa, vagy 0'963 kg. rozskorpa

helyettesíthet.

Mindazonáltal nem ajánljuk a tengeridarát

pusztán csak korpával keverten etetni,

mert a korpa nem hizlal oly. jól, mint az

árpadara, daczára annak, hogy tápanyagtartarma

az árpáéval majdnem megegyező. Ajánlatos,

hogy az eddig etetett árpadara mennyiségének

csak 8 /4-ét helyettesítsék korpával, azt

is fokozatosan olyformán, hogy napról-napra

kevesebb árpát és több korpát adjanak a sertés

elé. . J. O.

Szalmakötélfonó gépek. {Felélet a 395.

kérdésre.) Szalmakötélfonó gépét kétfélét árusítanak

nálunk. Az egyiket a „Petersen"-félét

Glayton és Schuttlevorth gépgyára hozza forgalomba.

Ez már régen ismert nálunk is. Végtelen

kötelet készit, a szalmát erős kötéllé

csavarja. A kötélkészitéshez legmegfelelőbb a

rozszsupszalma. Némi gyakorlat után háröm

munkással gyors és jó munkát végez.

A másik, ujabb szalmakötélfonót Propper

Samu gépraktára árusítja Budapesten. Ezzel

tetszés szerint lehet végtelen hosszú kötelet

készíteni, vagy pedig, a metszőkészülék beállítása

szerint rövidebb vagy hosszabb kéveköteleket

csavartatni. Munkája ennek is igen jó,

különösen szálas rozsszalmánál.

Minkét gép volt már a „Köztelek" hasábjain

ismertetve.

A gépek nevezett gépraktárakban kapha-

hogy a még egészségesei a betegekkel ne

érintkezzenek s különösen, hogy ezeknek ürülékeit

fel ne szedhessék. Ez okból gondoskodni

kell arról is, hogy az állatok mindig

tiszta eleséget és tiszta ivóvizet kapjanak,

mely utóbbiban 1% rézgáliczot lehet feloldani.

Végül a baromfihullákat legczélszerübb elégetni

vagy legalább félreeső helyen jó mélyen el

kell azokat ásni.

Az ilyen alapon foganatosított erélyes

kezelés utján előállított ital nevezhető. A csiger-,

mazsola- s seprűboroknak üzletszerű előállítása

tilos; miután az utóbbi időben a savak

s esszencziák alkalmazásával töméntelen müborok

állittatak elő, ezeknek produkálása még

magánhasználatra sem engedélyeztetik. Nem tekintetik

pancsolt bornak az olyan, melynek kezeléséhez

ujdivatu erj-élesztők használtattak ;

a mely különböző borok házasitásával állít-

398. kérdés. Igen kérem, szíveskedjék a

„Köztelekben" felvilágosítást adni: miként lehet

a taxust magról termelni s e czélból hogyan

kell a magot kezelni?

Nagy-Czétény. H. F.

tatott elő, vagy tiszta szénsavas mészszel

399. kérdés. Kérem engem a legközelebb

védekezés rendszerint eredményre vezet, mig kezeltetett abból a czélból, hogy tulsok savtartalmától

szabaduljon. Szabad a német bor-

megjelenő lapjakban értesíteni:

orvosságokkal nem igen lehet a bajjal sikeresen

Lehet e most már fűzfavesszőket vágni,

megküzdeni. y. kezelőnek vegytiszta nád-, répa-, vagy invert-

hogy az által a tőke ne szenvedjen és mikor

Rosszul funkczionáló gőzgép. {Felélet a czukrot borába keverni, sőt vegytiszta keményitőczukor

is használható — utóbbit folyé-

kell általában a fűzfavesszőket vágni.

397. számú kérdésre.) Ha a gőzgép nem bírja

Ó Sztapár. Sz. B.

a cséplőt különben rendes viszonyok közt, tessék kony állapotában is. Kiköttetik azonban, hogy

előbb meggyőződni arról, hogy a manometer ezen anyagok hozzáadása csak azon czélból

helyesen mutatja-e a gőz feszítő erejét. Ha ez történhetik, hogy a bor javitassék általuk s

Felelet.

helyesen mutat, amit a rugós biztonsági szeleppel

nem azért, hogy annak mennyisége szaporitas-

lehet ellenőrizni, melyet 4 atm. nyomásra sék. Azon pezsgőborok, melyek nem butellá-

Árpadara helyettesítése korpával sertéshizlalásnál.

(Felelet a 395. sz. kérdésre.) A A kell állítani s ha a gőz a szelepet felemelte, a ban erjesztettek, csak ugy hozhatók forgalomba,

ha ettikettájukon, valamint az árjegy-

sertéshizlalásnál az árpadara helyett korpa manometernek a 4-es számon valamivel tul

etethető. Tartalmaz ugyanis

°/o-os összetétel

kell állani.

Ha ez rendben van, akkor a tolattyut

kell megvizsgálni. Lehet, hogy a gép kis töltésre

van beállítva. Tessék a töltést nagyobbra

venni. Hogy mi az a töltés, azt a gépésznek

tudnia kell.

. A regulatort bántani nem szabad. Minél

érzékenyebb a regulator, annál jobb. Azt beállítani

nem tanácsos, mert csak veszít érzékenységéből

s ezzel rendéltetéséből is.

I. 8.. P.

Taxus szaporítás. {Felélet a 398. számú

kérdésre.) A taxus baccata L. a magról ugy

szaporittatik, hogy az őszszél érő magvak

mindjárt megszedésük után erőteljes, nyirkos

és kötöttes talajba elvettetnek, ugy, hogy

a kellően elkészített terület felosztatik 120 cm.

széles ágyakra; ezekben ismét 15—20 cm.

távolságú és 4—5 cm. mélységű barázdák vonatnak,

amelyekbe a magvak elvettetnek és

2—3 cm. vastag földréteggel befödetnek. Tavaszszal

a vetés nyirkosán lesz tartva, amely

esetben kikelnek az első évben. Sokszor megtörténik

azonban, hogy csak a második óv

tavaszán vagy esetleg a 3—4-ik évben kelnek

ki, ami a tavaszi vetés alkalmával szokott

mégtörténni. Éppen emiatt czélszerü, ha a

megszedett magvak azonnal el nem vethetők,

nyirkos homok közé elrétegezni és tavaszszal

idejében elvetni. Tekintve azonban a mag

nehéz kelését- és a taxus felette lassú növését;

nemkülönben az 1—2 éves, vagy akár

idősebb növények olcsó árát: czélszerübbnek

látszik ilyeneknek beszerzése. Szaporítható a

taxus ezenkívül augusztusi dugványok és egyes

változatai oltás által is, amely miveletek azonban

már szakértő kertészt igényelnek.

zékeken is határozottan meg van irva, hogy

„ szénsav hozzáadással" produkáltattak. A nyolczadik

pont lesz talán a borkezelőkre nézve a

legsúlyosabb, mert az előírja az ellenőrzéssel

megbízott közegek kötelességeit, kik annak értelmében

bármikor behatolhatnak a borraktárakba

s ott belátásuk szerinti próbacsapolá,sokat

végezhetnek, nehogy a törvény csak írott

malaszt maradjon. A pinczeellenőrzés e módjától

azt reménylik, hogy az eddig folytatott

csalárdságoknak egyszerre vége fog vettetni.

A büntetéseket is jelentékenyen szigorították

az uj törvényjavaslat pontjai. Az ötesztendéig

tartó börtönbüntetés esetleg a polgári jogok

élvezeténnk elvesztésével is lehet tetézve. Szívesen

fogadjuk a borpancsolók elleni irtóháboru

hirét, bárhonnan jöjjön is. Ez a mi intéző

köreinknek amúgy is éber figyelmét nem

kerüli el s csak arra fogja azokat ösztönözni,

hogy Engeleinkkel még szigorúbban elbánjanak.

. •

Az agráriusok s a német császár. Vilmos

német császár s a Landtag között meglehetősen

élére állított nézeteltérés forog fen, mely

akár konfliktusnak is minősíthető. A birodalom

jövőjét oly közelről érdeklő csatorna-építésről

volt szó, melynek sorsától függött a nyugati

vidék gazdasági fejlődése. Á közlekedésügyi

minisztériumban ugyanis elkészítették az Elba

s Rajna közötti csatorna tervét, melynek közvetítésével

lehetett volna a porosz kőszenét

egyenesen Hamburgba szállítani. A terv keresztülvitele

kerek 500 millió márkába került

volna, de hát a kormány részéről ezt nem

sokallották, mert arról voltak meggyőződve,

hogy a kiadás az érdekelt vidék ipari s kereskedelmi

fejlődésében találja megtérítését. A

kormány tervét azonban a porosz képviselőházban

A. D.

100 szavazattöbbséggel visszautasítot-

Füzvessző szedése. {Felelet a 399. kérdésre.)

ták. A kudarcz ugyan előrelátható volt, de

Füzvesszőket most szedni'nem tanácsos, ennek daczára irányadó körökben azt hiszik,

mert azok törékenyekké válnak és magáriak az hogy ennek még végzetes következményei is

anyatőnek rendes tenyészete annyira megzavartatik,

lehetnek. A császár maga kijelentette, hogy a

sőt meggyöngittetik, hogy télen át köny-

terv keresztülvitelére nagy súlyt fektet s leg-

nyen kipusztulhat, vagy a jobbik esetben a utóbb Darimondban tartott beszédében a leghatározottabban

jövő évi növekedésre lesz káros befolyással

adta a világ értésére, hogy

az, ha az anyatövek most lekopasztatnak. Ezek akaratát keresztülviendő, energikus rendszabályok

miatt azt tanácsoljuk : tessék alkalmazásától sem fog visszariadni. a metszést a

A

tenyészet befejeztéig elhalasztani. A. D. Landtag leszavazása a császárt személyesen

érinti s annál nagyobb jelentőség tulajdonítandó

annak, mert az egész a konzervatív

tók, ugyanott áruk is megtudható. Mindkettő

jól használható gép, különösen az élőfaszállitásnál

csomagolásul. I. 8. P.

párt müve. A reakczionáriu«ok a kormánypárt

KÜLFÖLDI SZEMLE. tagjai s ezek az agráriusok-, a porosz nagybirtokosok

táborából alakultak, kik a birodalom

Baromfi vész.- {Felelet a 396. sz. kérdésre.)

A leírásból nem tudjuk ugyan biztosan megállapítani

a baj természetét, de amennyiben Németország. Az uj bortörvény. Ugy lát-

keleti részéből valók s kik azt találják,--hogy

az ö vidéküket a kormány teljesen elhanyagolja

a nyugati vidék javárá, ahol az ipar a

valószínűleg a baromfikolera pusztít az állományban,

ez ellen csak erélyes óvóintézkedéhamisítók

üzelmeit, mint nálunk, mert uj borszik

a németek még jobban megunták a bor-

legutóbbi háború óta amúgy is szépen felvirágzott.

Aztán még abból az okból sem

sekkel lehet védekezni. Alaposan ki kell tisztogatni,

azután pedig forró lúggal és meszekeznek

a visszaéléseknek gátat vetni. A t.-ja-

kívánják a csatorna megásásá.t, mert — igen

törvény alkotásával s életbehozásával igyeléssel

fertőtleníteni a baromfiólakat, hasonlóképpen

tisztán kell tartani a baromfiudvart, ismertetjük, tekintve, hogy az e téren előfor-

származó veszedelmet. Az amerikai s orosz

vaslat nevezetesebb pontjait a következőkben helyesen — ösztönszerűleg érzik az abból

melyről el kell takarítani az ürülékeket. A duló bármely ujitás bennünket is élénken buza, valamint a rozs ugyanis az uj közlekedési

uton könnyebben fog német területre

betegeskedő állatok, amint rajtok a rosszullétnek érdekel.

legkisebb jele észrevehető, a többiektől elkülönitendők

Bor elnevezés alatt csak is a szőlő ne-

§ általában arra kell törekedni, dűjének szeszes erjedése által, megfelelő

bor-

1358

RÖZ TELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9.

7 2—73 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM,

tódulni s az ő termésüknek okoznák végzetes

elégedetlenek a

versenyét, dehát amúgy is

császár politikájával,, melyet túlságosan liberálisnak

tartanak. A kormánytól a közoktatást

reformáló törvény alkotását óhajtják, mely

főleg a vallásnak szerezzen nagyobb tekintélyt.

Ez az első súrlódás, mely a császár s kormánypártja

között előjött, amióta a birodalom

alapját lefektették. Nem tartják valószínűtlennek,

hogy a Landtagot a császár szétoszlatja.

A birtokparczéllázás ellen. A német birodalom

polgári törvénykönyve mindezideig

semmiféle tilalmat sem tartalmazott a birtokok

elaprózása ellen, ebben a tekintetben teljes

cselekvési szabadság uralkodott ezideig. Miután

azonban a legutóbbi időben a birtokelaprózás

főleg Felső-Németországban s Würtenbergában

kapott lábra, még pedig annyira,

hogy a paraszt exisztencziája komolyan veszélyeztetettnek

tűnhetett fel, a würtenbergi kormány

elérkezettnek látta az időt oly törvényt alkotni,

melynek értelmében mindenki, ki legalább

3 hektárnyi összefüggő birtokot vásárolt,

mely eddigelé egy gazdáé volt, azt csak három

év leforgása után adhatja él parczellázva, ha

pedig a vétel után következő két éven belül

akarná eladni, abban az esetben csak az

egész komplexumot adhatná el, de elaprózás

nélkül. A harmadik év folyamán pedig

75% nyi részét van jogosítva áruba bocsátani.

A német telekspekuláczióra ezáltal ugyancsak

hatalmas békót raktak. Csodálatos, hogy nálunk

az oly szépen felburjánzott telekspekulácziónak,

mely a nagy birtoktömböket ma megveszi s

holnap ugyanezt elaprózva, nyereség mellett

eladja, eszébe sem jutott senkinek rendszabályt

akasztani a nyakába. Pedig a birtokelaprózás

nálunk is meghozta már áldatlan hatását,

mely ellen a würtenbergi kormány a jelzett

törvény életbeléptetésével akar védekezni.

A baromfitenyésztés fellendítése. Az ország

tojásfogyasztása jelentékeny módon felülmúlja

a termelést s ennek tulajdonitható, hogy e

tekintetben rendkívül élénk kereskedelem fejlődött

Berlin természetesen a

ki e téren. kereskedelmi központ s onnan keresik az orosz

s ausztriai piaczon azt a tojáskvantumot, melyet

a német gazda produkálni nem képes.

A messze földről érkező szállítmányok, bár a

leggondosabb csomagolással küldetnek, mégis

érkeznek a fogyasztók

jelentékeny kárral

piaczára. A kárt szenvedett kereskedők most

járultak a közlekedési vállalatok

kérvénynyel

igazgatóságaihoz, hogy oly dupla falas waggonokat

késsitsenek, melyekben a tojásszállitmány

kevesebb kárral érkezzék. A német

vasúttársaságok a kérelmet megtagadták, mert

a specziális waggonok építése tetemes kiadásokat

vont volna maga után, de érintkezésbe

tették magukat az orosz s osztrák igazgatóságokkal

oly értelemben, hogy gyorsjáratú tojásszállító

vonatok járatását hozták divatba,

melyek az orosz (Myslovicz), továbbá az osztrák

határról (Osvieczem) 20—25 waggonos

vonaton, 45 kilométernyi órai sebességgel közlekednénék

s a határtól. A fővárosig direkt haladnak

s csakis tojástranszport teljesítését végzik.

Minden waggonban 430 ezer tojás van

beraktározva, igy a vonat 9—13 millió tojást

szállít egyszerre. A küldemény egynegyede

haladéktalanul Hamburg felé irányul, de

3A-része német területen nyeri fogyasztását.

Ez ellen a külföldi tojásimport ellen kezd

most a német baromfitenyésztési egyesület küzdeni.

Tagjai tojás eladását megkönnyítendő,

minden vidéki városban tojásközvetitő ügynökséget

állította fel, mely a friss tojásokat megvásárolja.

A friss tojásokat a nagy városokban

adja el, mert a német fogyasztó is igen ritkán

jutott eddig friss tojáshoz. Az egylet beavatkozása

tényleg megkönnyítette a gazdák tojás

eladását, közvetítők alkalmazása nélkül. Hogy

az egyesület öreg tojásokkal rá ne szedessék,

az eladó tagok arra vannak kötelezve, hogy a

tojásokat az egyesület bélyegzőjével s az eladó

számával lássák el. Az egyesület igy biztosítva

van, hogy 3 napnál idősebb tojásokat nem

küldenek. A tojás darabját 2 krajczárral fizeti,

mely árral a termelők nagyon megvannak elégedve.

Tavaly októberben alkották az első öt

ügynökséget Berlin, Bonn, Coblenzben, Hannover

s Wiesbadenben s e nyár folyamán még

10-et állítanak fel a birodalom különböző

pontjain. Ami baromfitenyésztésünk a németeknél

fejlődöttebb, következéskép a német

példának utánzásával csak nyerhetnénk, mert

millió forintokra megy évente az a tojásérték,

melyet a tenyésztő éppen a biztos piacz hiányábon

elveszít. Baromfitenyésztésünk emelésének

az képezné legbiztosabb faktorát, ha a

paraszt termékeinek direkt eladását lehetővé

tennénki A hasznot ezidőszerint a különböző

firmáju „tikósz" közvetítő teszi zsebre s ez

baromfitenyésztésünk országos csapása. Dehát

mire is jó a mi „baromfitenyésztési egyesület"-ünk?

Francziaország. A kölcsönös biztosítás

térhódítása. Hogy a francziák között a kölcsönös

állatbiztosítás eszméje mily óriási mértékben

hódit évről-évre, azt azért is látjuk jónak

időről-időre közölni, hogy a mi gazdáink között

is meghonosodjék az eszme. A Haute-Jaone

megye az főleg, melyben ez intézményt, általánosítottnak

lehetne mondanunk. Ezelőtt 8 évvel

— 1891. juliusában — például még csak

39 gazda szövetkezett egymással, biztosítván

56,000 frankra becsült állatállományt s e számok

az 1899-ik évben 3162 biztosított gazdára terjedtek,

kik nem kevesebb, mint 3.796,302 frank

értéket biztosítottak egymás között.

íme egy faktum, mely ami viszonyaink

közölt teljesen érthetetlennek tűnhetik fel. A

szövetkezetek az állatelhullásból eredt kár

69°/o-át téritették meg a kárvallott gazdáknak. A

szövetkezés terjedését, a franczia gazdák a

helyes irányú gazdasági szakoktatásnak tulajdonítják,

mely a fiatal generáczióba idejekorán

megérleli a szövetkezés hasznos voltát, másodsorban

pedig azon áldozatokban leli magyarázatát,

melyeket a földmivelési miniszter minden

alkalommal hoz a mezőgazdaság érdekében.

Kérelem az alma- és körtetermeló'khöz.

Ilyen czim alatt ugyanebben a lapban

az elmúlt tavaszszal (Köztelek április 8.)

már

intéztem felhívást a t. gyümölcstermelőkhöz.

Felhívásomat éppúgy, mint akkor történt,

most is a rügyfuró bogarak (Anthonomus)

életviszonyainak több, eddigelé még ismeretlen

pontjának felderítése érdekében bocsátom

közre.

A tavaszi felhívásra a t. gyümölcstermelők

nagy számmal, az ország minden tájáról

fel hozzánk fertőzött alma- s körtebimbót és

rügyet. A beküldött anyag alapján sikerült

megállapítani, egyebeken kívül különösen azt

a tényt, hogy a körterügyfuróbogár (Anthonomus

ellenben

cinctus) csak a körterügyeket, az almarügyfuró bogár (Anthonomus pomorum)

ugy a körte-, mint az almabimbókat (tehát

nem a rügyeket) fertőzi meg; megállapított

tény most már, hogy Anthonomus pomorum

tavaszszal fertőzi meg a bimbókat.

Ellenben megoldatlan kérdés maradt

még az, hogy a körterügyfuró bogár (Anthonomus

cinctus) a petéket a körterügyekbe —

a mint sejtjük — még őszszel, vagy pedig —

amint az irodalom mondja — csak tavaszszal

tojja le.

A midőn a t. gyümölcstermelőknek

tavaszi közleményeit megköszönjük, egyúttal a

a fenti kérdés megoldása czéljából újból

alábbi kérelemmel fordulunk hozzájuk.

A gyümölcstermelő szeptemberi teendői

közé tartozik többek közt az is, hogy a különböző

kártékony rovarok összefogdosása czéljából

gyümölcsfáira hernyó enyvgyürüt és rovarfogó

kötelet alkalmazzon. A midőn ezeknek a

rovarfogó köteleknek alkalmazására a kellő

időben felhívjuk a t. közönséget, egyúttal felkérjük,

hogy ezen köteleket elsősorban a körteforól

valókat — télben (deczetnberben) leszedve,

a bennök összegyűlt rovarokkal együtt

közvetlenül a vezetésemre bizott állomásra

(m. kir. áll. Rovartani Állomás, Budapest V.

Nádor-utcza 28.) küldeni szíveskedjék.

Kérésemet a közjó érdekében újból a t.

gyümölcstermelők figyelmébe ajánlva, maradtam

tisztelettel.

Jablonowski József.

a m, kir. áll. Rovartani Állomás

főnöke.

VEGYESEK.

Mai számnnk tartalma:

Oldal.

Szegedi napok. ... ... 1343

Kérelem az alma- ... .... 1358

és körtetermelőkhöz.

Növénytermelés.

bükkönyről. — - A homoki 1354

Állattenyésztés.

becse tejgazdaságokban Gyöknövények ... 1354

Gazdasági növénytan.

vagy szöszbetegség ? Peronoszpóra 1354

A burgonya varas betegságe. ... ... 1354

Üzemtan.

Pénzes és részes munkásokról. — 135b

Állategészségügy.

Békavar , .... 1356

Gazdasági vegytan.

A müzsirokról 1356

Külföldi szemle. 1357

Ycxreitek. . ... — ... 1358

Kereítedelem. tőzsde. 1360

Szerkesztői üzenetek 1361

Halálozás. Özv. Sippi Rodiczky Adolfné, sz. Bartosságh

Flórentina, folyó hó 1-én életének 9 j-ik évében

Kispesten meghalt. Az elhunytban lapunk munkatársa,

dr. Rodiczky Jenő, édesanyját gyászolja.

A szegedi kiállítás meghosszabbítása.

A szegedi országos mezőgazdasági

kiállítást az igazgatóság, tekintettel a nyilvánult

nagy érdeklődésre, szeptember hó 12-ig

(keddig) meghosszabbította. A kiállítási sorsjegyek

húzását azonban a tervezethez képest,

szeptember 10-én tartják meg.

A ,,Köztelek" legközelebbi száma

e hó 16-án fog megjelenni, melyben a

kiállítás szakszerű ismertetését fogjuk

megkezdeni képben és Írásban. A

"Köztelek'-jelen számában a kiállítás

főbb mozzanatainak ismertetése foglalja

el a fő helyet, annélkül azonban,

hogy a kiállítással kapcsolatos

mozgalmak tárgygazdaságát csak távolról

is kimeríthettük volna. Sok

pótlásra van még szükség, hogy a

szegedi mozgalmas napoknak megközelítő

képét adhassuk, de ezeket legközelebbre

hagyjuk, nehogy olvasóink

a „Köztelek" rendes szakszerű tartalmát

ezúttal is nélkülözni kénytelenek

legyenek.

Gazdák Biztosító Szövetkezete. A „Köztelek"

71. számában közöltük, hogy a Gazdák

Biztosító Szövetkezetének tartaléktőkéje javára

eddig 288 alapítványt, 84 üzletrészt, összesen

289,680 korona értékben jegyeztek. Azóta f.

hó 7-ig beérkezett aláirási iveken az alábbiak

jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket,

még pedig : dr. Haidekker Béla 5 üzletrészt

100 kor. értékben, Stokkinger János 1 alapítványt

1000 kor. értékben, Windisch-Graetz

Lajos herczeg 4 alapítványt 4000 kor. értékben,

Ragályi Béla 10 üzletrészt 200 kor. értékben,

Erős György 2 üzletrészt 40 kor. értékben,

Széli Mihály 2 üzletrészt 40 kor. értékben,

Jármy Miklós 2 üzletrészt 40 kor. értékben,

Zoltán Sándor 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

2000

Forgách László gróf 2 alapítványt kor. értékben, Orosz György 2 üzletrészt 40

kor. értékben, Megyery Géza 2 üzletrészt 40

kor. értékben, Nozdroviczky György 2 üzlet-

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1359

részt 40 kor. értékben, ifj. Szalánczy Ferencz

2 üzletrészt 40 kor. értékben, Kisvárdavidéki

gazdakör 10 üzletrészt 200 kor. értékben,

Lipthay Béla 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

Harsányi Menyhért 2 üzletrészt 40 kor. értékben,

Orosz Miklós 2 üzletrészt 40 kor. értékben,

Petrovay János 1 üzletrészt 20 kor. értékben,

Jármy Andor 1 üzletrészt 20 kor. értékben,

Szalánczy Bertalan 2 üzletrészt 40

kor. értékben, Nözdroviczky Kálmán 1 üzletrészt

20 kor. értékben, Láng Zsigmond 1 alapítványt

1000 kor. értékben, Vásárhelyi László

1 alapítványt 1000 kor. értékben, Vajda Lajos

1 alapítványt 1000 kor. értékben, ifj. Kintzig

János 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

Paikert Henrik 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

Purgly János 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

Tallián Andor 1 alapítványt 1000 kor.

értékben, Andrássy Sándor: gr. 1 alapítványt

1000 kor. értékben, Majláth József gróf 10

alapítványt 10,000 kor. értékben, Gerliczy

Ferencz báró 20 alapítványt 20,000 kor. értékben,

Kornis Károly gróf 10 alapítványt 10,000

kor. értékben, Baranyay Géza 2 alapítványt

2000 kor. értékben, Sólymossy László báró 3

alapítványt 3000 kor. értékben, Ivánka László

1 alapítványt 1000 kor. értékben, György

Endre 1 alapítványt 1000 kor. értékben,

Keglevich Gábor gróf 1 alapítványt 1000 kor.

értékben, Baross Károly 1 alapítványt 1000

kor. értékben, Kis Bálint 1 alapítványt 1000

kor. értékben, Melczer Gyula 1 alapítványt

1000 kor. értékben, Károlyi Sándor gróf 30

alapítványt 30,000 kor. értékben, Zselénski

Bóbert gróf 40 alapítványt 40,000 kor. értékben,

jcgeczckben és Őrölve valamint egyéb

Teleky József gróf 5 alapítványt 5000

kór. értékben, Széchényi Imre gróf 5 alapítványt

5000 kor. értékben, Teleky József grófné

permetező anyagokat

5 alapítványt 5000 kor. értékben, Hoyos Miksa

legjutányosabban ajánl a

gróf 5 alapítványt 5000 kor. értékben. Összesen

158 alapítványt, 48 üzletrészt 158.960

korona értékben. Az eddig beérkezett aláírási

iveken 446 alapítványt, 132 üzletrészt, összesen

448,640 korona értékben jegyeztek.

A miskolczi Il-ik országos sörárpavásár.

A folyó évi augusztus hó 28 án Miskolczon

„HUNGÁRIA

műtrágya, kénsav és vegyi ipar

részvénytársaság

a borsodmegyei gazdasági egyesület által

megtartott Il-ik országos sörárpavásár fényesen

Budapesten, Vác/i körút 21.

sikerült. Bejelentetett 87 termelő által 525

kocsirakomány nagyobbrészt kitűnő minőségű

sörárpa, Borsod-, Heves-, Gömör-, Zemplén-,

Abauj-Torna-, Nógrád-, Bihar-,' és Csongrádmegyékből,

ebből eladatott és bejelentetett415

kocsirakomány minőség szerint 5 forint 65

krajczártól 8 frt 25 krig terjedő árakban.

A vásár délelőtt 8—12-ig, délután 2—4-ig

óráig tartott s ugy a messze vidékről összesereglett

Budapest.

kereskedők, mint a vásáron megje-

lent gazdák a legnagyobb megelégedéssel

távoztak. A vásárt Miklós Ödön az egyesület

Műszaki fő üzlet: VI., Váczi-körut 13.

(Fonciére palota.)

elnöke délután 4 órakor lelkes éljenzés között

Gyár: VI., Révay-utcza 16.

szép beszéddel zárta be, arra kérve a Az összes borászati és pinczegazdászati

gazdákat és kereskedőket, hogy a jövő évben

czikkek szaküzlete és gyára, ajánlja szőlő-

rendezendő III. országos sörárpavásáron gazdáknak dus raktárát eredeti franczia

ismét résztvegyenek, hogy a vásár jelentősége

évről-évre nagyobb legyen.

A pinczeszövetkezetekről. A szövetkezeti

eszmének szőlő- és borgazdaságunk jövőjére

kiható nagy fontosságát szem előtt tartva, a

földmivelésügyi miniszter még a mult évben

pályázatot hirdetett e tárgyra vonatkozólag egy

népies utmutatás megirásara. Ezen pályázat

eredményeképp adta ki a földmivelésügyi miniszter

az útmutatásnak magyarázó részét és

ahhoz csatolva egy hivatalosan szerkesztett

alapszabálymintát, amely pinczeszövetkezetek

létesítésének alapjául szolgálhat. A jelen füzet

arra szolgál, hogy főle'g a kisgazdákat felvilágosítsa

arról, hogy miként lehet módjukban

a nagykereskedelem kellő táplálására szolgáló,

egyenlően kezelt egyforma minőségű nagy

bortömeget előállítani. A szövetkezetek arra

vannak hivatva egyrészt, hogy a termelőknek

boraik jobb értékesítését biztosítsák s másrészt,

hogy a kereskedelemnek gazdag forrásokat

nyisson meg, amelyekből anélkül, hogy

visszaélésektől tartamok kellene, megnyugvással

szerezhetik be készleteiket. Ezen utmutaa

törvényhatóságoknál, azok közgazdasági

előadóinál az állandó gazdasági tudósítóknál,

gazdasági egyleteknél és a szőlészeti és borászati

szakközegeknél és korlátolt számban az

OMGE.-nél is díjtalanul megszerezhető.

Szuperfoszfát

cKÚimlétrom

kénsavas-káli

kénsavas-ámmon

és egyéb műtrágyaféléket, továbbá

Prézfjáliez

98-99%

„MaMlle"

borsajtókban.

Saját gyártmányú

borsajtókban,

szőlőzuzómalmokban,

szőlőbogyózó és zuzókban,

borlefej tógépek

iísbortömlök

a legjutányosabb árak mellett.

Uj! „Duplex" Uj!

közponífiiíó, gzőlöIiogíjDZD ég zúzógép,

működés, szerkezet és kivitelben

felülmúlhat lau.

Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek.

91898. évi forgalom: 26,239 mm. q

Felhívjuk

a t. cz. gazdaközönség

figyelmét

mm

sményben, valamint ingyen raktán

részesülnek.

HELLERM.s TÁRSA,

BUDAPEST, V., ErzséM-tér 13.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Budapesti gabonatőzsde.

(Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi

cség jelentése.)

Budapest, 1899. szept. 2.

Az időjárás e héten nagyobbára derült és

meleg volt. Közönként az égboltozat ugyan, erősebben

beborult és méisékelt- csapadék is következett be, ez

azonban csak nagyon, rövid ideig tartott és teljesen

elégtelen volt. A kapás növények — burgonya és

tengeri — a száraz időt erősen megsínylik és bőséges

'csapadékra volna szükség, liogy némileg javulhassanak ;

habár egyes vidékeken kérdéses, vájjon el nem késett-e ?

A panaszok eziránt gyakoriak. A vízállás erősen

csökként.'

A külföli piaczokon annyiban van változás, hogy

az irányzat és árak lanyhulás felé hajlanak, a fogyasztás

továbbra is tartozkodó- és csak a legszükségesebbet

vásárolja, mig a spekuláczió a majd mindenütt kedvező

terméseredményre való tekintettel, az üzlettől tartózkodik.

Amerikában az irányzat csendes volt; promt

búzában a kínálat erősebb hozatalok folytán gyarapodott,

mig a vevők inkább rezerváltak voltak. Az

időjárás.- is kedvezőbbre fordulván, a folyó határidő

gyakrabbi ingadozás után 3 c., • későbbi határidők 2 c.

olcsóbbak. Anglia ugyancsak csendes irányzatot jelent,

az árak azonban — bárha a forgalom gyenge volt —

változatlanok maradtak. Francziaországban az üzlet

korlátolt; a termés kedvező eredményt adott ugyan,

a hozatalok azonban még mérsékeltek. A búzaárak

keveset változtak, csupán liszt volt elhanyagolva és

2 frankkal olcsóbb. A többi kontinentális piaczokon a

forgalom szintén kismérvű maradt éá az árak alig

tartottak. Oroszország és Románia a világpiaczon

kínálatával ez idén hiányzik.

Nálunk kenyérmagvák iránt ' élénk kereslet

nyilvánult : a forgalom fokoZodott és az árak is

némileg emelkedtek, bár a hét vépével az irányzat elianyhult.

Takarmányczikkék iránt jó az érdeklődés és

az irányzat szilárd.

Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük.

Buza a mult heti lanyhaság után kellemes

irányzatban indult. Az ösztönzés ehhez a határidőpiaczról

jött, ahol fedezési- és véleményvásárlások az árakra

szilárdító hatással voltak. Ezeket azonban az utóbbi

időben abbahagyták annál inkább, mert a liszlüzletben is

kedvezőbb fordulat és jobb érdeklődés következett be ;

a készáru iránti kereslet tehát megélénkült és a napi

forgalom folyton fokozodó* terjedelmet öltött. Hirlik az

is, hogy a malmok a teljes üzemet ismét megkezdik,

sőt részben má,r meg is kezdették, amihez hozzájárul,

hogy a vételen privátspekulánsok is vettek részt. Az

irányzat így tehát állandóan szilárd maradt és ha

tekintélyesebb áremelkedés nem következhetett be, ugy

ez csupán az erős, sőt néha sürgős kínálatnak tudható

be. A hét végével a hangulat lanyhára fordult, az

árak is csökkenőek voltak, mindazonáltal körülbelül

10-15 krajczár emelkedés konstatálható; az összforgalom

körülbelül 250,000 mm., közötte^O.OOO ó-buza,

mig a buzahozatal e héten 263,000. mm. tesz ki.

1360 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

tartózkodó volt és az árakban sincs jelentékenyebb

változás. Minőség szerint 6.40 - 6'.55 forintot jegyzünk

budapesti paritásra és csak a hét végével lett az

irányzat csendesebb. Nyiri vidéki állomásokon csak

gyenge volt a forgalom és Debreczen paritásában

5-90— 5,92-5 forintot fizettek-

Ápa (takarmányozasi és hántolási czélokra) jó

keresletnek örvend és a mérsékelt kinálat gyárosoknál

és hizlalóknál egyaránt könnyen talált elhelyezést. Jobb

minőségű áruért a mult héthez viszonyítva 15—25 krral

többet fizettek és igy helyben 6-50 forintot jegyzünk.

Állomásokon átvéve csak gyenge volt a forgalom, változatlan

árakon. Az üzlet főleg jó középárura szorítkozott,

melyet nagyobbára gyárosok vettek fel. Jegyzéseink

: Déli vasút és a buda—pécsi vonal mentén :

merkantil 5-75-6.—, jobb 6—6-25, prima 6-50. forintig.

Urasági áru 6-25-6.50, jobb és prima 6.30—7.50 frtig.

TisíávidéVi állomásokon 5.50-5-75, jobb és prima 6—

6.59 forintig. Felvidéki áru, melyet csak világos szinü

minőségekben lehetett értékesíteni ; merkantil 6.40—

6.63, jobb és prima áru 7.05 forintig kelt el. Urasági

prima áru csi-k névlegesen jegyez 8-25 forintig.

Zab a gyenge kereslet ellenében bőven volt kínálva

és a mu't heti árak alig tartottak. Uj zab merkantiláruban

5-25- 5 40 frt. finom áru 5.55. frtig jegyez,

míg ó-áru, mely csak szórványosan kerül a piaczra

5.50—5.75 frt prima ezen valamivel felül is ér el.

Tengeri a vidékre való elszállítás czéljából élénken

volt forgalomban és az ésőhiányra emelkedett határidőárfolyammal

együtt kb. 20 krral javult. Helybén

kocsiba téve 5 frtig fizetnek.

Olajmagvak: Káposztarepcze. A forgalom egész

kismérvű. Egészséges-jó áru alig kerül piaczra és ilyen

áruért 11.50—12.— frt érhető el, mig gyenge és alárendelt

repcze 10.; -11-— frt között értékesíthető.

Káposztarepcze augusztusra ugyancsak szórványosan

volt forgalomban, 11.75—11.90—11.75 frt között jegyzett.

Vadrepcze 5.50- 6.25 frt. Gomborka hiányzik}

10, 10.50 frt. Lenmag. 11. 12— frt jegyez.

Hüvelyesek : Bab (uj) továbbra is csak szórványosan

van forgalomban és a kereslet, ugy mint a kínálat

gyenge, az árak csökkenő irányzatúak. Ó áru

nincs a piaezon. Trieurt aprószemü babot Gyöngyösön-Félegyházán

7. -.—j frt, nagy 6.75—-—. Dunamenti

babot Baja-Zomborban gi .nbölyü 6.75—-—

frton jegyzünk. Barna bab KaIocsán6.75 frt. Uj köles

(hazai áru) 4.80 forinton kelt el helyben.

Stest. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselt

tudósítása.)

A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatlanul-élénk

volt és , tartós jó kereslet folytán a

szeszárak szilárdan a multheti zárlatjegyzés szerint

záródnak azonnali szállításra. Elkelt finomított szesz

nagyban azonnali szállításra 56.50-56-75 forintig,

élesztőszesz 57—57.25 frtig adózva és 21.50 frtig adózatlanul.'Kicsinyben

az árak 25—50 krral drágábban

zárulnak. Az exkontingens szesz árjegyzése mai nappal

megszűnik és kontingens nyersszesz (eczetgyártási czélokra

Í.í.50 frton jegyeztetik

Mezőgazdasági szeszgyárak által' kontingens nyersszesz

e héten valamivel élénkebben volt'. kínálva és

néhány tétel 1 frtos bécsi kontingens jegyzésen alól

későbbi októberi szállításra el is kelt.

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.25—

19.75 forint.

Bécii jegyzés 20- 20.40 frt kontingens nyeisszeszért.

Prágai jegyzés 5 >• —•—frt adózott és 20"-—

19-50 frt adózatlan szeszért.

Trieszti jegyzés 11.50—11-75 Irt kiviteli szeszé rt

90°/o hektoliterje.

A kivitel e héten több tétel finomított szeszt

vásárolt, mely Dél-Bulgária és Üszkübb felé lett

szállítva.

Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyeznek.

Budapesti zár latárak e héten: FinomítottSZSBJ

56-75—57 25 frt, élesztőszesz 57' 57'50 frt, nyerssí

esz adózva 55 75—56 25 frt, nyersszesz adózatlar,

(exkontingens) —•— •— frt, denaturált szesz 18 75

— 19-25 frt. Kontingens nyersszesz —.— ;—.

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül

mentve budapesti vasútállomáshoz szállitva készpénzfizetés

mellett értendők.

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósitása

a,Köztelek' részére. Budapest, 1899. szept. 7-én.

Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta

súlynak értve, zsákostul, budapesti "vasúti vagy hajóállomáshoz

szállitva:

A és B dara —.— frt.

Buza 7V«

Iiszt:frtl4.30;i3.70 13.10 12.30 12— 11.70 11-

Lnjfca Gőzmalom Bésuvény-Társaság üzleti tu- I 50.—.10, 1 q -, vörösrépa 100 drb 0.70—0-75,

tása a .. Köztelek* részére. Budaoest. 1899. szent. 7. 1 fehérrépa ., 0., f< r_ jzta 6- 7.0, kelkáposzta 100 db

0.8 — 1.0, vöröskáposzta 5X0—6.50, fejessaláta 1.00—

1.30, kötött saláta 0-40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60—

2.20, sárga 2.50—2.80, külföldi —. , fekete retek 100

drb 0.80—1.00, uborka nagy salátának 100 drb 1.4—2.20,

savanyítani való 100 db 0.3—1.3, savanyitott 1.6—1.80,

zöld papr. 20,-40, tök főző 7-9, zöldbab 8.0—9.—,

Ár frt: 14.20 13.60 13.— 12.20 12.—

Takarmányliszt

zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit.

szeptember 7.

Mai áraink -.

Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt

sötét 24 50 ,

, „ orosz gépolaj világos 17.50 ,

legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— ,,

nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással,

fizetendőkészpénzben 2°/o engedménynyel,

vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen

olajok Budapesten átvéve 1 írttal drágábbak.

Petroleum: Liliom cs ászárolaj . 23-50 frt

egysziv kőolaj . . 21-— ,

háromsziv kőoíaj . 20"— „

csillagkereszt kőolaj 19'25 „

nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben

engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen

kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jele; -

fcése. Budapest, 1899. szeptember 7 röL

Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 49-51,

U. OBzt. 47—49. III. oszt. 46—47. eleje I. oszt. 47-50,

[I. oszt. 46—47, III. oszt. 44-46, borjúhús hátulja 1.

oszt. 62-64. 11. oszt. 60-62, eleje I. oszt. 52-56, A.

oszt. 50—52. birkahús hátulja I. OEzt. 38—46 II. oszt.

34-38, eleje I. oszt. 34-38, II. oszt. 32- 34 bárány

eleje 1 db 0. 0-—hátulja • •—, sertéshús magyal

szalonnával elsőrendű 1 q 48—48 0, vidéki 40—44, szalonna

nélkül elsőreadü 50—52, vidéki 36—44, sertéshús

pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával —

, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar

—•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg.

48—60, füstölt belf. csonttal 0-48 -0-75, esont nélkül 0'c5

-0 85, sonka füBtölt külf. osont nélkül —• ,

szalonna sózott 1 q 44 0—45 0, füstölt 52 —52-, sertós-

' hordóval 50 0-510, hordó nélkül 48-0—49 0, kolbász

nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125

-165, külföldi . malacz szopós élő 1 db 0 0 —,

tisztított 0-90 1.—

Baromfi, o) Elő. Tyúk 1 pár frt 1-10-130,

Árak a következők : Élő borjuk : belföldi — •—•—

ssirke 0-50-0 70, kappan bizott 0- C'—, sovány 1 2a, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—52 frtig, kivételesen

54 frtig súlyra, növendék borjú 20—25 frtig,

1.3), rucza hízott 2-20-2-40, sovány 0-80—1 30, lud

Hízott 5-—6"—, sovány 1-80—2 60, pulyka hízott 0'— kivételesen — frtig dbonkint, . •— frtig súlyra.

— 0 —, sovány 2 30—2 60. 6) Tisztított. Tyúk l db frt Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli forint.

0-60-0-70, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0 60, l kg. gálicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint,

, kappan hízott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• . ölött bárány O'O—0-— frtig, bécsi ölött borjú frt,

réeze hízott 1 db 1 00 — 1-50, 1 kg. 50—60, félkövér 1 db kiv. frtig súlyra. Élő bárány 0'—' frtig, kivét.

0- 0-—, lud hízott 1 db 2- 2 50, 1 kg. 50—0-68, — frtig, élő kecske —•— •— frtig páronkint..

félköv. 1 db$ 0- 0-—, 1 kg. , pulyka hízott

t db 0- 0—, 1 kg. félkövér 1 db 1 80-2-50, Budapesti juhvásár. 1899. szept. hó 4-én. (A

I kg. 50 - 50. ludmáj 1 db 50-0-80, 1 kg. 1.20—140 székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság

1 ídzsir 1 kg. 0 8—1 00, idei liba 1 db — jelentése a "Köztelek* részére).

Hal. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—0 80, esuka 0-— Felhajtatott: Beltöldi hizlalt ürü 834, feljavított

- 0*—, ponty (dunai) 0 70—0 80, süllő —• —, juh 520 kisorolt kos —, kiverő juh 254 bárány 15,

;sege 0 —0-0, márna 40 — 50—, ezompó 0"40—0 50 ktcske 270, boszniai , szerbiai —, angol keresz-

tagolna 0" 0'—, apró kevert 0 20—0 22, lazacz

pisztráng 0 - 0 —.

Tej és tejtermékek. Tej 1 Ut. frt 0-08-0-08,

efölözött 0-C6-0-C6, tejszinO- Óv-, tejföl 0 25— 0 28

'.ehénvaj (tea) 1 kg. 0-85—1 00,1. rendű 0-60—0-70, II. t.

-50—60-—, olvasztott 0'50—60, Margarin!, rendű

0-—, II. rendű 0- 0-—, tehéntúró 0 06—0-12, juhtűrő

38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emment'iali

sajt 1-10—1-2Ó, groji sajt 0-50—0-60.

Liszt és kenyérnema. Fehér kenyér 1 kg. frt

13-0—13-0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér U'O

-11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 — .

Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoker&ui

2C—24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott

magyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7

nagy 6.0—7-5, szines 7'0—8'0.

To'ás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—37.50

0. osst (1440 db.) 33 5—34 5, meszes , orosz tojái

'00 db. —, tea tojás 2- 2'50, törött tojás 0- 0-—

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.00 1 b

4.0—6.0, Petrezselyem 100kötés 0—0 0, 1 q 4. 7.00

zeller 100 drb 0-60—1.00, karalábé 60—1.0, vöröshagyma

ICO köt. 0- 0,—, 1 q 2.60—3.80, foghagyma 100 köt.

—, (engeri 100 cső 0.9-1.0, karfiol 100 drb 16.-18.—

paradicsom 1 kg. 4. 5.—, spárga 0. 0.—, torma

1 q 12—16.

Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 6-14, köz. alma 4—6

fajkörte 13—16, közönséges körte 10—12, szilva magvaváló

6.-9.—, vörös 0.0-0.0, meggy faj —, közönséges

, ringló —, baraczk kajszin —,

őszi , dinnye görög nagy 10 drb 2 0—3-—, kicsi

6-15. sárga faj 1 q. 10.0-20 0. kö7önséges 3—10.

szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 15 25, dió (faj papirhéju)

18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32,

gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messin&i

100 db 0 •—. nugliai —•—•—, mandarin 0-00—

0 00, czitrom 1 40—2 20. füge hordós 1 q 18—20, koszorús

18-—20—, datolva 38—42, mazsolaszőlő 38—70,

egres 1 Ut. 0- 0-—. eper 1 kg. 0- 0— kr.

Faszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt

30 —60, II. rendű 20 - 30, csöves , (szárított)

. köménymag , borsókmaga

. mák l q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30—

0-40, sejtekben 1 kg. —•—-•—, szappan szin 20-25,

közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 ht.

0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi

pálinka palaczkban —• —. ásványvíz palaczkbr"

Budapesti takarmáuyvásar. (IX. kerület Mesterutcza,

1899. szept. 5 A székesfővárosi vásárigazgatóság

joiantése a .Aoiteiek' részére). Felhozatott a szokott

községekből 123 szekér réti széna, 59 szekér muhar-

35 zsupszalma, 5 szekér alonmalma, 0 szekér takar-

.íUwyszaSma, — stekér teugeriszár, 10 szekér egyéb

akarmácy (lóhere, luezerna, zabosbükkőny, köleB stti.),

800 isák szecska. A forgalom közepes Arak q-ként, a

következők: réti széna 190-300, muhar uj 200—250,

isupszalma 130—150, alomszalma 110—120, egyéb

takarmány , lóhere , takarmányszalma

— 0—0— tfingariszá? ——. luezerna ——

, sarjú 230- 230 sza'maszecska 180-190, széna

, Bj —, zabnsbükköny 210-240. össze*

• 240 iuly 264C00 kg.

Állatvásárok.

Budapesti szurónuuiiavásár. Szeptember hó 7-én.

A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság

jelentene.

Felhajtatott: 700 drb belföldi, — drb galicziai,

drb tiroli, 51 db növendék élő borjú, — db élő

bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb

tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb

ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött.

Borjuvásár élénk lefolyású volt.

tezés —, romániai — durvaszörü — db.

Birkavásár élénk lefolyású volt.

Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—22-—

frtig páronkint, 22 50—24.0 frtig 100 kiló élősúly szennt,

kiv. —•- - frtig, feljavított juhok 16 —18 0' páronkint, 20 00

22-— frtig súlyra, kisorolt kosok —* *— pár., kiv.

frtig, kiverő juh 6 0-8-— páronkint, 15-—18'—, kiv.

frtig súlyra, bárány -, kecske 12—15 0, kiv. frt pár.

anya juh 0- pár., suly, szerbiai —• —•—

—•— anyajuh • frtig páronkint, 100 kiló után — frt

Budapesti gazdasági és tenyészmarbavásár. 1899.

évi szeptember hó 7-én. (4 budapesti közvágóhíd és

marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.

Felhajtatott: 420 db, úgymint: jármos ökör elsömin. 134

db, közép 57 db, alárendelt 0 db. Fejőstehén: fehér

0 drb, tarka 146 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —,

fehér — db, jármosbivaly 11 db, bonyhádi 54 db,

hizlalni való ökör — db,üsző 0 db.

Jármos ökrökre a kereslet nem nagy, ellenben

fejős tehenekre néhány nagyban vevő élénk irányzatot

fejlesztett.

Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos

ökör 340—390, középmin, jármos ökör 270—330 pár,,

72—7,1 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1Ő99. SZEPTEMBER HÓ 9. 1361

alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos

bivaly é. s. mm., frtig páronkint.

jobb minőségű jármos ökör 260—3C 6 mm.-kint é. s.,

bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és

pedig.: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert

származású' tehén 80—120, bonyhádi tehén 120—185

kiv. — frtig, tinó ötig páronkint.

Bndapestl vágómarhavásár. 1899. évi szeptember Bécsi vágómarhavásár. 1899. szept. 4. A bécsi

7 én. (A budapesti közvágóhíd is marhavásárigazgatóság marha- és huspénztár jelentése.

jelentése a „Köztelek* 'részére.) Felhajtatott: 4560 db összes felhajtás 5783 db. Ebből magyar 4547 db,

nagy vágómarha, nevezetesen: 779 db magyar és tarka

ökör, 389 db magyar és tarka tehén, 2841 db szerbiai

ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 248 db

szerbiai tehén, 199 db bika és 104 db bivaly.

Minőség szerint: 1137 darab elsőrendű hizott

3078 db középminöségü és 345 db alárendelt min. bika

—— db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű

ökör és — db alárendelt min. ökör; — db

A vásár forgalma lanyha.

Felhajtatott összesen 341 db. Eladatott 181 db.

Jobb minőségű lovakból hátas 5 db, eladatott 0 db.

frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 4 db,

eladatott 0 db frtért, nehezebb kocsiló

(hintós) 16 db, eladatott 1 db 140 frtért, igás

kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 db, eladatott 17 db 82—

130 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db 6)-88 frtért;

közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló

stb.) 60 db, eladatott 22 db 35—70 frtért, könnyebb

félék (parasztló stb.) 180 db, eladatott 115 db 22—40,

frtért ; alárendelt minőségű lovakból 36 db, eladatott

26 db 7—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 13 db,

az állatkert és kutyák részére vásároltatott 0 db, tulajdonjogra

gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre

gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt

a gyepmesterhez küldetett — db.

Kőbányai sertés-vásár. 1899. szeptember 7. {Első 57t6 db juh.

magyar sertéshizlá*5-részvénytársaság telefon-jelentése a A nagy felhajtás következtében az üzlet alacso-

árakkal lanyha volt.

„Köztelek* részére.) A vásár csendes volt. Heti átlag-nyabárak

: Magyar válogatott 320—,£80 kg. nehéz 42-5—43-5,

Arak : export juh páronként 21- 24-—, kivét.

280— 300 kg. nehéz 44 44Vs kr, öreg 300 kg. tuli

—"0 kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 42 0—44 0

—, raczka , selejtes juhpárkint 18 —20 — frt.

kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életg

jlylevonás és 4%> engedmény szokásos. — Eleségarak:

Tengeri 6 5-10—"— frt, árpa 6-10 frt Kőbányán

átvéve. Helyi állomány: Szept. 1. maradi 41685 drb

Felhajtás: Belföldről 842 drb, Szerbiából 989 darab,

Romániából drb, egyéb államokból darab.

Összesen 1831 db. Főösszeg 43516 db. Állomány

és felhajtás együtt drb. Kihajtós: budapesti fogyasztásra

(I—X. Ikerület) 989 drb. belföldre Budapest

környékére 1170 drb, Bécsbe 136 drb, Csehországba,

Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 755 db.

Német birodalomba drb, egyéb országokba — db,

A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott

0, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak

találtatott 10, összesen 12 db. összes elhajtás 3062

darab. Maradt állomány 4454 drb. A részvény-szállá-

Bokban 1749 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban

maradt 2777 drb. Felhajtás: Szerbiából

989 db, Bomániából drb, összesen 3766 drb.

El lajtás: 1564 drb, maradt állomány 2702 drb és

pedig 2702 drb szerb és — db román. Az egészségügyi

szemlénél jan. 1-től máig 344 drb a fogyasztás alól kivonatott

és technikai czélokra feldolgoztatott.

Sovány serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó

részvénytársaság heti jelentése. 1899. szeptember 7-én.)

A sovány sertésüzletben a lefolyt héten élenkebb

vételkedv mutatkozott, daczára ennek az árak

nem változtak.

100—120 kg. (páronk.) súlyban 38 -4'. krig.

120—160 „ „ 36—39 ,

160—200 „ . „ 35—37 „

Sertésvészen keresztül nem

ment sertések 100—120 kg. 32—34 .

Pusztán átvéve 4°/o levonással.

galicziai 324 db, bukovinai 93, németországi 819 db,

hizott 2719 db, legelő 1092 db, fiatal 1972 db, ökör

3869 db, bika 850 db, tehén 781 db, bivaly 283 db.

Szombaton a vesztegvásárra 283 darab volt felhajtva.

A mai vásár a multhetihez hasonlóan élénken

kezdődött, ugyanazon árakkal. Zárlatkor azonban még

a prima minőségűek is Va frtot vesztettek 100 kgkint.

elsőrendű hizott tehén, db középminöségü tehén, Középminőségűből sok eladatlan maradt.

— db alárendelt minőségű tehén.

Árak: prima magyar 34-37— (—)frt, szekunda

Szerb ökrök eladása nehézkesen ment, de azért 30-33 .frt, tertia 25—29 frt. Galicziai prima 36' 38 —

jó minőségű áruért tejles multheti árakat lehetett elérni.

(—•—) frt, szekunda 31—35 frt, tertia 26—30 frt. Német

Csak silány és könnyű, közepes áru hanyatlott prima 38—40-— (—.—). szekunda 3 J—37, tertia 28 -32

100 kgkint 0-5—1-0 frttal. Magyar hizott ökrök azért

frt. Konzervökrök . 20^28 — é. s„ rosszabb minőségű

frt é. s. Bika 22 - 34-—0 frt é. s„ tehén 20-33

vannak olcsóbban jegyezve, mert a mai vásárra hozott frt és bivaly 17—22 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra

áru minősége sokkal gyengébb, mint a multhetié. mindeno/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben

Egyéb fajok és minőségek változatlanok. Idegen vevő kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon

eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40

kevés volt jelen.

frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.)

Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar

ökör jobb minőségű 31- 35 —, kivételesen —• , Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy

hizott magyar ökör középminöségü 28- 31'—, alárendelt

minőségű magyar ökör 25- 27-—, jobb minő-

ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra fel-

az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár

ségű magyar és tarka tehén 20—32 —, kivételesen tarka hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy

tehén —• , magyar tehén középmin., 20 32-—, rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt

alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20 —

megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész

32' , szerbiai ökör jobb minőségű 23' 30 —, kiv.

miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből

31, szerbiai ökör középminöségü 18' 22—, szerbiai

nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva,

ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika

Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról

22—32 —, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—21—,

(Zemplénmegye).

kiv. — •— frtig métermázsánkint élősúlyban.

Bécsi szurómarhavásár. 1899. aug. 31-én. Felhozatott:

3007 borjú, 2193 élő sertés, 741 kizsigerelt

Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. szept. 7-én. sertés, 369 kizsigerelt juh, 61 bárány.

(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* Miután a mai felhajtás circa 350 drbbal kisebb

volt, mult heti árak igen könnyen röltak elérhetők.

Kizsigerelt sertések üzlete változatlan.

Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 44—60

kr., prima kr., primissima kr., élő borjú

35—40 kr., prima 42—46 kr., primissima 48 -52 (—)

kr., fiatal sertés 34 - 47 kr., kizsigerelt sertés nehéz

50-54 kr., süldő kr., kizsigerelt juh 34 -42 kr.,

bárány páronkint 5—12 kr.

Bécsi sertésvásár. 1899. szept. 5 én. (Schleiffelder

és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek"

részére).

Felhajtás: 3231 lengyel, 6663 magyar sertés, összesen

9894 drb.

A forgalom élénkebb volt.

Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül

: prima 37—37-5 kr, kivételesen 38 kr, közepes

35-37-0 kr, könnyű kr, süldő 35—44 kr.

Bécsi jnhiásár. 1899. aug. hó 31 én. Felhajtás

Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken

felül.)

Szept. 18. Érsekújvári

kir. jbiróság

(.Kivonat a hivatalos lapból.)

a tkvi ha- Ürményi 490000

tóság Pálné

a tkvi ha- Uray

tóság Imréné

a tkvi ha- id. Weisz

tóság Mór

a tkvi ha- dr. Takáts

tóság Zoltán

a tkvi ha- Krug

tóság Teofil

a tkvi ha- Korda

tóság Andor

a tkvi ha- Köpf

tóság Jónás

64218

27343

140026

118692

41664

40332

Szept. 25. M.-óvári

kir. jbir,óság

Szept. 25 . Zsombolyai

kir. jbiróság

Szept, 28 . Békés-csabai

kir. jbiróság

Szept. 28 . Budapesti

kir. tvszék

Szept 28 . Budapesti

I —III. ker. kir.

jbiróság

Szept. 28. Kecskeméti

kir. jbiróság

Szept. 30. Hódsági

kir. jbiróság

Szept 30 . Hátszegi

kir. jbiróság

a tkvi ha- Unger

tóság Jánosné'

a tkvi ha- Balián

tóság György'

a tkvi ha- Pifkó

tóság Gusztáváé

a tkvi ha- Martinelli

tóság Antal

a tkvi ha- Csávolszky

tóság Lajos

a tkvi ha- Szalachy

tóság Sándor

a tkvi ha- Hermann

tóság Yincze

a tkvi ha- gr. Teleky

tóság György

27467

2-000

26152

129677

65507

144000

29474

84250

Okt. 2. a tkvi ha- br. Szent- 54000

kir. jbiróság tóság kereszty Pál

Okt. 9. Budapesti

kir. tvszék

Okt. 17. Budapesti

kir. tvszék

Okt. 19. Magyar-óvári

, kir. jbiróság

Okt. 20. Budapesti

kir. tvszék

Ókt. 25.

kir. tvszék

Okt. 31, Debreczeni

kir. tvszék

Nov. 2.

kir^tvszék

Nov. 30.

kir. tvszék

a tkvi ha- Weisz

tóság Mór

a tkvi ha- Deutsch

tóság Imréné

a tkvi ha- Epstein

tóság Lajos

a tkvi ba- Nagy

tóság Ferenczné

a tkvi ha- Spitzer

tóság Fülöpné

a tkvi ha- Madarász

tóság • Sándor

a tkvi ha- Ruzicska

tóság Ferenczné

106073

17.1970

57401

40324

85000

29983

42660

a tkvi ha- ifj. Rézbányai 2250O

tóság János]

Szerkesztői üzenetek.

K. A. urnák, Keretye. Búzavetőmagnak ezidőszerint

ni ncs szállítási díjkedvezmény.

Obí. aaagy. tui «i7M«iltt tnlajflMM.

Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ée

kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója.

— Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán m

O. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bndsj

Barnabás, az O. M. G. E. titkára.

'/sőrangu hazai

HfiZVÉMY-TAüSULAT

I V B A P E I T .

gyártmányi

•Wiwiiii luaaiytM ét (fytdM

gaidaaágl gépgyára,

Mty a gaidilkoJáshM izftkiéfM

W összes

ftwMéMk Műtétek aUtt kfcjak

•MU..1MI t-AZMM 1 VI 1 "-I L

léiiIatN árjegyzékkel

mm

KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 72—73. SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

Sorvetogépeliet

a legújabb és legjobban, bevált szerkezetben,

egyetemes- és többvasni ekéket pánczélaczél-kormánylemezekkel,

boronákat, henger sket, kenkolyozókat,

gabonatisztité-rostákaf és teljes takarmáiiykamra-berendezéseketj

nagy választékban

és jutányos árakon szállítanak

Umrath és Társa

mezőgazdasági gépgyárosok

B u d a p e s t e n

V. ker., Vácsi-kör\xt GO. ssám-

Árjegyzékkél és költségvetéssel kívánatra irigye

és bérmentve

szolgálunk.

U. i. Borsajtók (System Mabille és szőlőzuzők

kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.

Kapható

egész éven át legelső rendű fiatal

nehéz

erdélyi igás ökör

Papp Antalnál,

Szamosujvárt.

A készlet egész éven át állandóan 800—1000

darab. 8061

(VÉDJEGY: ÜLLŐ) „

va» és hulíámbádogtetök, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb. részére.

Mint famázolat is idiünő konzerváló szer.

Tartósabb, szaporább és a különféle .behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium

és Olajfestmény.. — Alkalmazása egyszerű és olcsó.

Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban

stb. évek óta kitűnően bevált.

Szakkörökből való. számos elismerő-HySatkozattal, mintával színkártyával szívesen

szolgálnak az egyedüli gyárosok r.

LTJTZ EDE és TÁRSA, Pozsony, Gyár-ut 20.

B e n d e r

liibiítlnniil

Ol

működnek

! Vintschgaui hasas tehenek

| tejelési képesség ^

2500—3000 liter,

melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok,

kaphatók

IPICK

•VIII- Külső

OSWALDni,

Kerepesi-út 1, sz.

A zalatimal Réskovaud Ipar r. t

kénsav- és műtrágya-gyára

ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT

• i ei. caziaktiinsét k. flryelméb*.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-ntcza 5,

Komposztirozott trágyát

leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, az ország bármely irányában vasúton

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút

IX., Külső Üllői-nt.

Minden kérdezSskBdésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld •

bontást (analyset) fenti szemétszállító vasút Igazgatósága.

JKJ- Megkeresésekben kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvényt vi

HIRDETÉSEK

szúnyogok stb. ellen. Egyszeri kiadás,

vakondok Állandó védelem!

felvétetnek a kiadóhivatalban

BUDAPEST,

fllMl-nr — - '

muszkák Több ezer fényes elismerés,

csótányok Kérjen prospectust!

patkányok K a r i B e n d e r I.,

egerek wies iv/i i.

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1363

Szabadalmazott

„Montania Drill" sorvetőgép i

a legegyszerűbb és legtökéletesebb ugy sik, mint begyes talajhoz.

Kitüntetések versenyeken és kiállításokon :

lami érem,12 nagy arany érem.14 ezüst érem,10 díszoklevél és érdemdij.

" Kisbéren rendezett vetögépversenyen szintén állami érmet nyert.

Szabadalmazott „ItLntania Drill" sorvetögépeink fpelőnye:

Mindennemű gabnanemet, . legnagyobb

minden kivánt mennyiségben, ( pontossággal

egy és ugyanazon vetőkészülékkel, j

vet

A magszekrény átbillenése által a benne levő gabona

egy pillanat alatt a zsákba vissza tölthető.

" Egy 17-soros „Montania" csupán 2 ló- vagy fikörvonóerőtigényel. *

Első proszniczi Gazdasági (»ép- és Gőzmotor Gyár,

Wiehterle F.

= BUDAPEST, VI. ker., Gyár-utcza50.

Hs Nagy képes árlappal mindenféle gazdasági gépről készséggel szolgálunk.

M M 1

Az

Első magyar sertéshizlaló részY.-társ.

(alapíttatott 1869.)

Budapest-Kőbányán,

ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizlalóknak a Hizlalda állomás

mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására

alkalmas és czélszeriien berendezett

ü® szállástelepeit, Ni

melyek csatornázva, kitiinö vizzel biró ártézi kúttal, vízvezetékkel,

szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak

ellátva.

Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és darált eleség

beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, folyószámlára

fizetéseket teljesít. — A sortéselc kényelmes elhelyezése mellett,

ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket

nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van.

(Utánnyomat nem dijaztatik.)

Van szerencsénk ajánlani

Siiavatolt

tísztasftgn

^Thomasfoszfátlisztet

szavaiolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és

85—100% porfinomsággal.

Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány

talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények,

lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen

a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb rosz-

Torsa* trágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes

sznperfoszrátokat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért

szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal,

szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál

A csehországi Thomasműrek prágai fos/fát liszt

eladási irodájának vezérképriselősége

a magyar korona orsz. terülotén

KALMÁR VILMOS, »,, S S . „

Martelliu a legfinomabb dohánynem esltő trágya kiz. eladása. Kainlt.

1500 liter

esetleg több te] kerül naponta egy Budapesthez

közel fekvő uradalomban 1900.

évi január 1-től számított egy évre

szerződésszerű eladásra.

Ajánlatok kéretnek „A. IOO. Sz." jelige

alatt ezen lap kiadóhivatalához. 8498

Diószegit!

mely. már számos év óta kitűnő termést adott

és rozsda ellen nagy ellenálló képességet

tanúsított, legjobb minőségben ad el

a diószeghi czukorgyár

Díószeghen, Pozsonyinegyében. 8274

A J A N L O K :

O É P O L A J A T , Kocsikenöcsöt, Petroleumot,

n. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű Zsákokat, takaró- és ssekérponyvákat, kátrányfestékeket,

fedéllakot,

s&vtalanitott repczeolajat, stb.

Szalonnát

Fertőtlenítő szereket, MŰTRÁGYÁT

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb.

rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

KRAMER LIPÓT,

Telei"on.

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket

WT Vetőmagot H

a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben.

BUDAPESTEN,

V. ker., Akadémia-utcza lO. sz.

Sflrgönyczim: „CERES" Budapest.

Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

1364 KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.

Konkolyozók és

Osztályozógépek

minden czélra

Arankatisztitó gépek

Rosták

kaphatók dús választékban

és készíttetnek minden különleges

czélra

G R A G P E L H U G O - n á l

gép- és rostalemezgyár,

malomépstészet

Budapesten, V., Kiiisö Váczi-ui 46. sz.

Csász. és kir. 12. számú

szekerész-ezred.

Hirdetés.

Az 1899-ik év október 2. és 3-ik napján mindenki

reggeli 8 órától kezdve

(a nagy gyalogsági laktanya előtt levő térségen) köri

185 drb. kincstári, többnyire tehervonási czélolu

használt,

p e kimustrált lova -

U j t a l á l m á n y o k r a

szabadalmakat

(Patente) 8465

~ gyorsan és lelkiismeretesen kieszközöl a ~

Szabadalmakat Értékesítő Vállalat

Budapest, VII., Erzsébet-körut 17. sz.

Találmányok flnanczirozása és értékesítése.

Védjegyek belajstromozása.

Felvilágosítás dijtalan.

árverés utján el fognak adatni. |

A lovak a legtöbbet Ígérőnek, azonnali készpénzbér

eszközlendő lefizetés ellenében és a meghatározott skála-||

szerű bélyegilleték megtérítése u'tán fog átadatni.

Kelt Nagy-Szebenben, 1899. szeptember havában. |

A cs. és kir. 12. számú szekerész-ezred II

eladó-bizottsága.

Siir emtfefilen sin: ^tatiumerntion (ottie für attHlitbigirasen í>ie tetamiten

ili5alt8re-«5en, teid| iíuflrirten, eleüant auSaeftattcten meitterbtciteien gmSMattct:

JHipiehtg Mt-Mtttttn, S f S Í S S I l S ^ i

pintet fankirílíílaítlt^^ltítmtröm^l^fai^

^tftetc!rf)i[i|t M - «nit M-M^m B & S t f

72—7,1 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1Ő99. SZEPTEMBER HÓ 9. 1365

vasöntöde és gépgyár r.-társ,

GANZ és TAKSA B u d a p e s t e n .

Petróleummal és adómentes

benzinnel hajtott motorok

IP

gazdaság

czéljaira

(BÁNK! és CSONKA szab. rendszere).

Mechwart-féle gó'zekék és

petroleumekék.

Hengerszékek, köjáratok és teljes

malomberendezések.

Turbinák. — Villamos világítási és

ket kívánatra megküldjük. erőátviteli berendezések.

Gazdák és termelőkflgyelmébe!

Kik bárminemű terményeit legjobban és gyorsan értékesíteni

óhajtják, forduljanak 8443

SZENDE JENŐ termény-bizományoshoz,

BUDAFEST, Ranolder-utcza 21.

Azon körülmények folytán, hogy kiterjedt ismeretségem,-

valamint saját házban levő nagy raktárhelyiségem,

van, megengedik, hogy tisztelt megbizóimat a

legrövidebb idő alatt és legeoulánsabban kielégíthessem.

" beküldött terményekre megfelelő előleget is adok.

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági

és iparczélokra.

BOWER-BIKFF féle szabadalmazott inoxydálás

módszer szerint inoxydált szivattyúk

rozsda ellen védve. .

igujabb javított rendszerű tizedes, százados

és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi,

közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.

Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek.

Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

Árjegyzékek ^ W ftARYENS, Wíeil, * «

ingyen és bérmentve. Schwarzenbergstrasse 6.

SIEMENSésHALSKE

BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21.

készít:

villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket

városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, elektrolytikus berendezéseket,

villamos vasutakat, bányavasutakat, egyenáramú, forgoáramu és váltakozó

áramú generátorokat és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket,

ív- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérőkészülékeket,

vasúti váltőbiztositő berendezéseket, jelző-berendezéseket,

vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való bekapcsolásra,

világító testeket.

„HAMPSHIRE DOWN" JUHOK.

Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy súly.

Ezen kiválóan értékes

angol juli-fajta

bámulatosan Korai

fejlettségénél fogva utolérhetetlen

ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy

minden éghajlathoz alkalmasak,

és a hus minőségére nézve egyedül állanak.

Közelebbi felvilágosítást nyújt

JAMES K, RAWLENCE,

a Hampshire ÜoWn juhtenyésztők szövetségének titkárja.

SAL1SBURY,

England.

S T A H E L és L E N N E R

TR I H I R P V Á R Budapest, V. ker.,

I ni CU nu I Hn, Katona József-utcza 8.

Ajánljuk

trie űrjeink et

minden gabona tisz^

titására

5 kiló nyerstermény

beküldése mellett

speciális

t r i e u v t

készítünk.

Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk.

Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve.

Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást

nyerhetnek. 8081

KWIS DA-féle

Erötakarmány Kólika-pirulák

lovaknak és szarvasmarháknak. lovaknak és s/aivasmarliáknat

1 szelence 1 frt Ml^.^kéreg.

dácskriOO^poroió^yrC 14-

Krezolin

Sertéspor

javított kreolin.

legolcsóbb, oldatokban nemmérges

fertőtlenítő szer,

Ws a foktzására! é Kir e doboz Zl 60

kr„ nagy doboz 1 frt20 kr.

Métely, rüh, pík, inpók, szájhidák

" Uaztitás4ra°° 8 elhullott

Szárnyaspor

állategészség-dietét. szer mint

eleségpótlék 1 csomag60 kr.

ma^ba, emésztSgödrök megönía'és

a' poloskák' kiirtására^

Hashajtó-pirulák

(Physic.) "pléhdőboz 2 forint.

Giliszta-pirulák

lovaknak 1 pléhdoboz 1 frt 60

kr., 1 kéregpapirdoboz 60 kr.

Próbapalaok400 grammos50 kr.

CBS - Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. JM|

Csak a fenti védBjegygyel valódi minőségben kápbatő az ösz-

Ewizda J. Ferenc

it.-magjj román klr. és bolgár fejedelmi

ker. gyógyszerész,Kornenbnrg Bécs mellett.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető i

A sertés javitásaés hizlalása

swa gazdák és hizlalók használatára, hm

L á n c z - s z i y a t t y i i k

trágyáié, Melasse, kátrány és más; folyadék

ro^^kSTcsonto^^^pé'^oS^

elduliilM Vágy^müMMsében wac

állna be, a mi más szivattyúknál teljesen

lehetetlen. Mivel a lánoz-szivattyunak

sem szelepe sem alapja nincs eldugulás

vagy törés lehetetlen. Tisztítás

és befagyás ki van zárva. — Ezen

szivattyúja, a

hff dicsérő Irat felett rendelkezem. Jelen-

"" gazdaságok tulajdonosainak

Ura küldöm a szivattyút és

felelés esetén saját költsé-

Árjegyzéket klvá-

Josef Klement

gépgyár Hrobetz bei Raudnitz

1366 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

A bérlet lejárata folytán

eladó s

4 drb tenyész-bika,

27 drb borjas tehén,

60 drb különböző nemii és korú növendék

marha magyar fajta

és

21 drb különböző nemű és korú csikó,

Bővebbet:

Pta-Tamasi gazdaság,

8434 u. p. Kőrös-Tarján, (Biharm.)

Ló-eladás.

Méltóságos Gróf Almásy Dénes ur Kétegyházi

félvér méneséből eladóvá tétetett

3 drb 9 10 éves hibátlan vemhes

kancza

ára darabonkint 400 frt.

Ezenkívül eladó egy 6 éves telivér, sötét sárga,

156 cm. magas, nyerges kancza ló, ára 500 frt o. é.

Közelebbi felvilágosítással szolgál

Uradalmi főintézőség Kétegyházán

8442 (posta és vasútállomás.)

Újdonság!"

Mandel Eduárd és tnvsni

szab. kéttengelyű ,Bóni' eketalyígája.

2 Iiegujalbli szerkezet!

Pillanat alatt állítható!

Nem kopik, nem dől!

Kenése egyenletes, gazdaságos!

Kevés vonóerőt igényel!

Megrendelhető:

Mandel Eduárd és társainál

Nyírbátorban.

Eladó

Szegeden.

szőlő

\ 12% kat. hold szőlő, 4Va kat. hold szántó, egy tagban,

immúnis homokterület, a rajta levő laképülettel és teljes felszereléssel,

igen kedvező fizetési feltétellel eladó:

Czim a kiadóhivatalban.

Eladó

legelő gazdaságainkból igen gazdag választékban

fiatal, erős, edzett és hibátlan

erdélyi magyar faj

igás ökör

és I, 2 és 3

éves

elsőrendű öbörborju.

A készlet nyáron át 1000 db körül van. Anyagunkat

már évek óta hazánk legtekintélyesebb uradalmai megelégedéssel

vásárolják.

Megkeresésre direct megbízásokat is végrehajtunk.

Rakodás vétel napján költségmentesen hajtatik végre.

Vonatközlekedés naponként négyszer.

Bővebb felvilágosítást nyújt:

László és Társai intézősége Nagy-tolódon,

posta-, távirda- és vasútállomás.

Kolozsvár közelében szamosvölgyi vasút mentén.

MAESCHALL

L

kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár,

gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz.

Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait

és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és

a legkülönfélébb alakokban.

5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

Tiszti és polgári lovagló eszközök!

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére.

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. = = = = =

KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

72—7,1 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1Ő99. SZEPTEMBER HÓ 9. 1367

és gazdaságok részére ajánlja a -

Drezflai Motorgyár r-t.

tz Hille D

és benzinmotorait és mozdonyait nagyszerű

javításokkal és újításokkal.

Minden kiállításon és versenyen

első érmekkel és dijakkal kitüntetve.

Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest

VI., Eötvös-utoza 48.

IPOIiKR-féle gépek gyára;

Részvénytársaság

| Budapest-Szent-Lőrincz.l

Főnyeremény: 50-000 korona

értékben

és több, kisebb-nagyobb nyeremény, összesen

1006 nyeremény 100.000 knrnna értékben.

Egy sorsjegy ára 20 krajcár.

Az összes nyereményeket kívánatra 20% levonással azonnal

készpénzben beváltja Budapesten: a „Hermes" Magyar

Általános Váltóüzlet Részvénytársaság, V., Dorottya-uteza 8., vagy

Szegeden: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank.

~ "a nyerő kívánságára 1

50.000 korona értékű főnyereményt

egy hasonértékü szegedi mintaszerűen

berendezett tanyai gazdasággal is

becserélni.

Húzás Szegeden, a kiállítás utolsó napján,

1899. szept. 10-én este 6 órakor.

Sorsjegyek kaphatók bank- és váltóüzletekben, az összes

dobánytőzsdékben és egyéb elárusító helyeken.

Yiszontelárusitók forduljanak a kiállitást rendező

Legújabb szerkezetű fekvő

| gáz- és benzin-mótorok,

| Polke-féle szabadalmazott rendszer szerint, GÖRGŐS VEZÉRMŰVEL,

i Legegyszerűbb szerkezet, megbízható és j

| nyugodt működés. Más gyártmányú ily mó- j

| torokkal szemben nagyobb munkavégzés és j

}. csekélyebb gázfogyasztás által tűnik ki

Budapest, IX., Üllői-ut 25.,

Köztelek.

Seifert

József,

A magy. kir.állami lótenyészintézetekből ki

; sorolt anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák, j

• kisorolt mének és heréltek árverése

folyó évi október hó 4-én

Ajánlja dus raktárát

Henri Pieper eredeti I Krupp Frigyes-féle

DIANA fegyverekből 1

Rationell (kakj^,) ftgyverekb81, [ ÖHl6£GS aCZélCSÖYÜ

UMg~ eredeti gyári árakon. "SS®

kimsritő^le^ássai^^ahmrn^számos 'előelő b vadászkedvelő^

»al, Úgyszintén árjegyzékkel készséggel szolgálok.

Készüaaászíöpé^

irraXsi^ssy

Q0t~ Vadászati, utazási és sportkttlönlegességek. ~8H9

a. kir. h

jmügyi ministeriumtól, B

3868. sz. alatt Budapest, 1883.

'cs,' 1881. deozember'l?., á es!

1882. márczius 16., a m. kir.

7. április 2-án.

| és folytatólag a következő napokon Budapesten •

; a Tattersall Kerepesi-uti helyiségeiben fog ,

; megtartatni, 3-án délelőtt 10 órakor bemutatás ;

i végett elővezettetnek.

A „Budapesti Tattersall" részvénytársaság i

1 ugyancsak október havában 1., 2. és 3-án •

i luxusló-vásárt s 11., 12. és 13-án ménlóvásárt :

; rendez. I

A lovak leírását és a részletes feltételeket tartal- ,

• mazó árverési jegyzék, a postabélyeg beküldésé mellett i

a „Tattersall" igazgatóságától kapható. \

Budapesten, 1899. évi augusztus hóban.

Földmivelésügyi magy. kir. •

8499 rninister. i

26 KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.

HIRDETMENY.

Az alább megnevezett állomásokon elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok élelemszükségleteinek biztosítása iránt.

t á r g y a l

a következő katonai élelem-szükségletekre nézve

Kézvényelési határidő

mely állomás

számára

s hadseregbeli csapatok, intézetek és elszige-

Somorja

Szt.-György

jTrencsén-Teplicz

Györ

Szabadhegygyei

á-al

Somorja

Győr

A takarmányra nézve a

kézvényelési határidő, 10

egész 15 napra, meghosszabbítható

azon esetben,

ha ez a kincstárnak

több kiadást nem okoz.

Ilyen meghosszabbítás

csak időnként a csapat

és a területi hadbiztosság

közt egyrészt, másrészt

a szállítóval egyetértőleg

lenne elrendelve.

3. Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fentemiitett

állomásokra az ajánlatok a feltételi füzet IV. pontja értelmében

teendők.

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK, 1899. SZEPTEMBER HO 9 1369

szrevétel.

A) A tartalék-készlet harmincznapi, az egész, állományra kros bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az

számított folyó szükséglet mennyiségében iratik elő. Őrlési akadályoknál

a hadtest-hadbiztosság kivételesen megengedi a bérlőnek, gyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti 10 óráig, kell a

előirt bánatpénzekkel együtt az illető állomás szükségletének tár-

hogy az 5—10 napi lisztszükséglet egyenértékét ideiglenesen liszt tárgyaló bizottsághoz beérkezniük, későbben érkező vagy távirati

helyett kenyérnek való gabona alakjában tartsa készletben.

uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe.

B) Azon ajánlatnyerő, a ki Trencsénben a kenyeret szállítja, 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár

köteles esetleg a trenesén-tepliczi cs. és kir. katonafürdő-intézet között eltérés mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek

legénységének körülbelül 60 adagnyi - napi kenyérszükségletét az tekintetni.

1900-ik fürdőidény alatt a haszonbéri áron a Trencsénben előállítani. 5. A részletesebb feltételekPozsonyban, Komáromban és Sopronban

1899. évi augusztus hó 1 én, két-két összehangzó példányban

C) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan

fentartja magának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a elkészített, a szállitási feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak,

közlekedési vonalakon fekvő állomásokban használatba vétetni. és a pozsonyi, komáromi valamint a soproni cs. és kir. katonai

D) A kenyér mindig a szükségleti állomáson előállítandó, ahol élelmezési raktáraknál naponta délelőtti 9 órától 12 óráig betekinthetőlc.

Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési rak-

egyszersmind a rozsliszt tartalékkészlete is elhelyezendő.

E) A bérlő köteles zabraktárában a próbarostálásra teljesen tárnál (árkusonkint 4 krajczárért) mindenki által megkapható.

alkalmas és jó állapotban levő szélrostát tartani.

6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak

F) Síezsider-, Esztergom- és Győr (Szabadhegy)-ben mentve s ezek, valamint a mezőgazdasági egyesületek és a termelők,

a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meghatározott időn át a katonai élelmi szükségleteknek ezennel kihirdetett szállítására

egy esetleg összpontosító lovas hadosztály vagy gyalogezred és különösen figyelmeztetnek.

pedig gyalog vagy lovas dandárban vagy pedig egy gyalog-hadosztályban

tartandó gyakorlatok számára szükségelt többletet ís a melyet saját termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele

Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve,

kiszolgáltatni. A nagy-kanizsai állomáson az 5. sz. lósorozó bizottság

szükséglete, mely előre meg nem határozható és a hirdetmény- Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai,

alól szintén fel vannak mentve.

, ben csak átlagosan vétetett fel, a vállalkozó által az elfogadott árért — a kenyér szállítását, illetőleg a sütőiparosok ajánlatai is —

szállítandó. Azon állomásokban, hol lovassági altisztképző iskolák egyenlő árak mellett, más vállalkozókkal szemben előnyben részesülnek.

állíttatnak fel, a bérlő köteles az ezáltal eredő több szükségletet

kenyérben és zabban — kívánatra — a szerződési áron szállítani. 7. Összetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok

G) A katonakenyér tiszta rozslisztből 1400 grammos czipóban a feltételi füzet XVII-ik czikkelyében meghatározott kereten belül

készítendő és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő tétetnek és ha együtt véve az egyenkint tett ajánlatoknál előnyösebbek.

— Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden

liszt egy métermázsájára, azaz 101 darab 1400 grammos kenyérhez

a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilogramm keverendő. A egyes czikkre nézve külön kitüntetendő.

kenyérczipó 1600 grammal mérendő ki tésztában, és 1400 grammal 8. A czikkek kiszolgáltatásának a fentebbi táblázatban felsorolt

állomásokon kell történnie.

kisütendő. Az ár pedig adagonkint 840 grammra szabandó.

H) A mozgósítás esetére vonatkozó külön határozványok szállítási

feltételek füzete XXVII. czikkében foglaltatnak.

(Concurrenzorte) való elfuvarozására nézve a cs. és kir. közös had-

Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe

1. A császári ós kir. közös hadsereg-csapatok fent kimatatott seregbeli csapatok szükséglete iránt az előkészített feltételi füzet

élelmi szükségleteinek biztosítása végett a táblázatban megjelölt XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő, mert különben feltételeztetik,

hogy az elfuvarozás a követelt szállitási árban már

napokon, kizárólagosan írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás

fog tartatni.

benfoglaltatik.

2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló Ha az elfuvarozásra többen egyenlő árak mellett ajánlkoznának,

akkor ezek közül az, ki az illető czikkeknek szállítását el-

és teljesen jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló bizottság előtt

vállalatképeseknek és megbízhatóknak ismert vállalkozók kivételével,

üzleti képességét s erre vagyonának elégséges voltát, a keres-

9. Az ajánlkozók a hadseregigazgatás irányában ajánlatuk elnyerte,

előnyben részesül.

kedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba fogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi

bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított

bizonyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek elfogadása iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek

XXXVII. törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat

a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, betartásáról.

tekintetbe nem vétetnek, — A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség

iránya és teredelme a fentebbi táblázatban van meg-

fogadtatnak el.

10. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem

jelölve.

j

11. A szállitási feltételek füzetében foglaltak betartására már

Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító ajánlatának benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van.

kamara vagy egyesület által, a tárgyalást megelőző napig mint 12. Azon esetre, ha az ajánlattevő társütődéje a laktanyától

„bizalmas és sürgős" a tárgyaló bizottságoknak beküldendők. Az T9 kilométernél távolabb volna, ugy a kenyér elfuvarozására nézve

elkésés következményeit minden körülmények között a fél viseli. is a szállitási ártól függetlenül és elkülönítve — ajánlat teendő.

3. Az alábbi mintának teljesen megfelelőleg szerkesztett, 50 Kelt Pozsonyban, 1899. évi szeptember hó 1-én.

Cs. és kir. 5. hadtest hadbiztossága.

1 korona

bélyeg

Ajánlati minta.

Én alul irt az 1899. évi szeptember hó 1-én, 3283. szám alatt kelt hirdetmény alapján ezen ajánlatomnál fogva kötelezem magamat, az N állomáson

s ahhoz tartozó helységeken szükséges :

a kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját . . . . kr., azaz krajczárért

a zabnak 4200 grammos adagját kr., azaz . . .

az 189 . évi 1-től 19... évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, í

hadsereg-csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatni.

Ezen ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagy: az ide csatolt elismervény szerint a . .

pénztárnál letéteményezett semmi

más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen összesen . . . . forint bánatpénzzel kezeskedem.

Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az erről vett hivatalos értesítés után a bánatpénzemet a

10 százaléknyi óvadékösszegre kiegészíteni, s ha ezt elmulasztanám, a hadseregigazgatást feljogosítom, hogy ezen kiegészítést a szállitási keresmény visszatartásával

eszközölje.

Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken felül magamat a tárgyalásra előkészített 1899. évi augusztus hó 1-én keltezett, szállitási feltételi füzetekben

foglaltaknak is alávetem.

Az N. -nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az _._._-nek

fog átküldetni.

Kelt N... _ -ben, 189 hó -én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.)

Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó:

„Ajánlat az 189.. -án kihirdetett s 189 __-én tartandó tárgyaláshoz."

. A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékban pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.

1370 KÖZTELEK, í 899 SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 9-íK ÉVFOLYAM.

BÉRLET.

Esterházy Károly grófnak több mint

szent-áliraláifli

700 holdas

uradalma

nagy majorral Szt.-Abrahámban

— = 15 évre kiadó. —=—

A bérletet megkötni szándékozók felhivatnak, hogy

ajánlatukat, melyben szükségképen kifejezést nyerjen az

-a záradék, hogy a pályázó ismeri a bérleti feltételeket és

azoknak magát teljesen aláveti,

legkésőbb

az alulirott intézőséghez benyújtsák.

1899. október 1-én

A bérleti feltételeket és egyéb a birtokra vonatkozó

viszonyokat szívesen közli és ismerteti az

Esterházy Károly gróf uradalmi intezösége

8430 Szt.-Abrahámban, Pozsonymegyében.

Pályázati hirdetés.

A kezelésem alatt álló csálai állami szőlőtelepen üresedésben lévő

egy suőlősueti munkavezetői és egy gazdasági

béresgandai állás betöltésére

pályázatot hirdetek.

Ez állásokra csak vinczellér- illetve földmives-iskolát végzett és katonakötelezettségüknek

eleget tett egyének pályázhatnak.

Az illető állásokkal 360 frt fokozatosan 600 frtig emelkedő évi fizetés,

szabad lakás és illetménytüzelő és konyhakert élvezete jár.

Kellőén felszerelt folyamodványok

f. évi október l-ig" 8484

A vetési idényre ajánlom Sack üaidolf Icsijabl) rendszerű

melyek KISBÉRED és LÉVÁN múlt év őszén tartott nemzetközi

versenyek alkalmából első díjjal lettek kitüntetve-

(IV-ik osztály), melyek ugy

vannak szerkesztve, hogy

azokkal sík vagy dombos

talajon minden magfélét

tetszdsszerinti mennyiségbentökéletes

egyenletesen

lehet elvetni, anélkül,

hogy a vetőszekrényt

beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket

cserélni keljfjjj&

lene. Sack Rudolf valapjj|Lgj£ggÉjiÉ

mennyi sorbavetőgépei felette

könnyen járnak, na-

- — , — — — enMiiiíWw gyon szilárdan vannak kéigen

tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók.

Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetögép és talajmivelési eszköz

dus választékban van raktáromon x^J^és eredeti minőségben az itt

látható törvényes védjegygyei gXpScsak nálam szerezhető be.

Legújabb árjegyzékem éppen most ilVlJjelent meg és kívánatra legszívesebben

szolgálok azzal ingyen és bér- mentve.

PBOPPEB SAMU,

Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője,

BUDAPEST,

Hirdetmény.

(Tanuló bérletjegyek kiadása

a magy. kir. államvasutakon.

A magy. kir. államvasutak

igazgatóságától vett

értesítés szerinit a tanulóbérletjegyek,

eltérőleg az

e részben történt közlésből,

az eddigi eljárása fentartása

mellett, ugy mint

eddig, továbbra is az igazgatóság

titkárságánál

(Budapest Andrássy-ut 75.

szám.) fognak kiadatni.

Budapest, 1899. aug. 10.

Az igazgatóság.

(Utánnyomás nem dij aztatik.)

130048/99. szám. C. IV.

Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény.

(Német-osztrák-magyarromán

személyforgalom

Bodenbachon át.)

A magy. kir. államvasutak

igazgatóságától vett érdesítés

szerint az 1897. évi

junius hó, 1-től. Bodenbachon

át érvényes németosztrák-magyar-román

személydijszabáshoz kiadandó

II. pótlék f. évi

alantirt igazgatósághoz Aradra (Erzsébet-körut 30.) nyújtandók be.

szeptember helyett csak

A csálai és baraczkai állami szőlőtelep igazgatósága. oktober 1-én lép életbe.

Budapest, augusztus hó.

Az igazgatóság.

V., Váczi-körut 52. sz.

*PPPPPPPPPPPPj*PPPPPPQ

,Westfalia £ - Separator

Ára franco csomagolás, béési indóháztól szállítva

r tartány ea 25 kiló, kilón

| ként 40 kr., tartány ci

') kiló, kilónként 35 kr.

JustE. lés Társa

BÉCS XII/2,

fej ő- és teny észmarhát

(algu-í) az eredeti oberinntali, Montavoni, Schwájz-i, ^Pinzgau-i ugy-

Adalbert Kopatschek tenyészállat exportüzlet

Innsbruck-Wilten, Müllerstrasse 61.

Megszerez^tovíbb!^ minden idSben fi» tal fi ó ^ biztosan

A N T O N

T O M S

WIEN-OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3.

Gazdasági, pinczészetí és tehenészeti gépek és eszközök:.

isi

72—73. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. igÖZTSLEK,1899.SZEPTEMBER HO 9 1371

A magy, kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége /gt

Budapest, Váczi-körnt 32. sz. a.

Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült gözcséplögarnituráit, ipari czélokra alkalmas „Compound"

lokomobiljait, teljesen vasból készült szalmakazalozó gépeit, göz-kukoriczamorzsolóit, STIBOR-féle körfűrészeit.

továbbá SACK-féle ekéit, vetögépeit, boronáit és egyéb gazdasági gépeit.

„FAIRBANKS" mérleg- ós gépgyár kizárólagos képviselete.

— _ Árjegyzék ingyen és bérmentve. zz==z==zzr==

Árpa és ben

betakarításához

védjegyzett

ajánlanak

Kévekötőt

kötélárut és ponyvát

Pollik Sámuel és Gröner

120897

e. iv. sz "

Hirdetmény.

A budapesti állomások és a fehér- és

tolnamegyei h. é. vasút állomásai között

fennálló menettérti jegyek érvényességének

meghosszabitása.)

(A magyar kir. államvasutak igazgatóságától

nyert értesítés szerint az egyrészt

Budapest k. p. u., Budapest-Ferenczváros,

Budapest-Kelenföld állomások, másrészt

pedig a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút

Baracs-Ménesmajor, Bölcske, Duna-Adony,

Dunaföldvár, Duna-Kömlöd, Duna-Pentele,

Előszállás, Herczegfalva, N.-Venyim, Paks,

Rácz-Almás állomásai között fennálló menettérti

jegyekí f. évi augusztus hó 15-töl

kezdve 3 napra kiterjesztetik.

Budapest 1899. augusztus 8-án.

Szeged. OLCSÓ KERÍTÉSEK! OLCSÓ KERÍTÉSEK!

Gyümölcs és szőlőbor készítési

Gyümölcs és szölö sajtók,

folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és

nyomerS szabályzóval. A munkaképesség 20°/, nagyobb

mint bármely más sajtónál.

Szölö és gyümölcs zúzók

és bogyó raorssolók.

Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.

MAYFARTH PH. és TÁRSA

rfr. klz. szabad, gazd. gépgyárak, vasöntöde és gőzhár

S, II. Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst

é» bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

Képviselők és viszontelárusitók felveti

Az igazgatóság.

(Utánnyomás nem dijaztatik)

gépek.

SANGERHAUSENI

Haidekker Sándor

sodronyszövet-, íonat- és kerítés-gyára

BUDAPESTEN, VIII. ker., Üllői-ut 48. sz.

Gyárt és szállít: gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskés sodronyt,

pánthuzalt .* erdők, vadaskertek, haromti-udvarok,

j gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szőllők stb. békerítésére

olcsó árak mellett. Nyaraló-, park- és erkélyrácsokat,

valamint csinos és erSs kivitelű kapukat és ajtókat vaskeretes

sodronyfonat és kovácsolt vasból ; úgyszintén diszes virágágys

gyep kerítéseket és íavédő-kosarakat. Továbbá : /öld- és

kavicsrostákats szöllőhogyozó rostákat, magtárahlakrostélyokat;

ökörszájkosarakat, szikrafogókut; gahonaválasztó-hengereket,

valamint régi választóhengereknek aj sodronyköpeny

nyel való ellátását. Rostaszöveteket és fonatokat

szelelörostákba.

áHJESVZÉKER és KÖLTSÉGVETÉSEK INGYEN.

Jutányos és pontos kiszolgálás. 8433

GÉPGYÁR

Magyarországi gyártelepe

B U D A P E S T , K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 1443. S Z Á M .

Első és egyedüli magyar special gépgyár.

Of.iKTH.iKYOK: az összes mezőgazdasági iparágak

számára szükséges gépek. Nevezetesen:

Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyárak és

Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása.

Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a

HOFFM El STER-GŐZ MOTOR

a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden

gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép

hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és

minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve

egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173

Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses

kölcsön mellett.

• Minden szakbavágó felvilágosítással, tervékkel, költségvetéssel készséggel szolgálunk. •

1372 KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.

[. PAUKSCH részvénytársaság

PAUCKSCH,

fióktelepe.

Törzsgyárunk LANDSBERG a W.

gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rózműves-mühely

53 éves fennállása óta

mint legkiválóbb különlegességét

legjobban jővedel-

HALDBK

BUDAPEST, Károly-Iíörut 9.

ajánl:

Szöszös bükkönyt

á frt 12V2-15,

Budapest, 1 25.

£

legújabb rendszer szerint.

Körülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta.

Szállítjuk továbbá aszükséges berendezéseket szeszfinomitók,

keményítőgyárak, tejgazdaságok, malátagyárak és sörfőzdék számára.

"^Megkereséseket PAUCKSCH, BUDAPEST, VIII,, JöZSEF-KÖRUT 25.

czimre kérjük. (Gyártelep: KŐBÁ.VYA.)

KIS HIRDETESEL

ísak mezőgazdák és a

oyábbá állást keresők

Tétetnek fel e kedve:

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válasz] ^szükséges levélbélyeg-et vagy levelezőlapot küldenek.

Űszi borsót

á frt 71/2—81/2,

Szi-ilánosnapi rozsot

k frt 8—10,

továbbá őszi bükkönyt,

biborherét, luczernát

stb. a legolcsóbb napi ár-

Olcso

szalonna

prima pörkölt szalonna,

mig készletemhen tart,

métermázsánként kapható

43 forintért

Bauer Gyula

VI., Dalnok-u. 9.8338

Ajánlunk:

Káposztarepezét,

biborherét,

bükkönyt,

őszi borsát,

gomborkát,

mustármagot

Radwaner és Rónai

—"BUDAPEST,—

V., Nádor-utcza 8. sz.

J. C. Schmidt

ERFURT,

magyanoirszágl 16-

Vásárolunk:

^egmagasabj? árakon millgyökeres

szőlőojtványokra,

ugy szintén sima és gyökeres

amerikai szőlővesszőkre elfogad

Bajor József állami felügyelet

Schember C. és Fiai

alatt álló szőlőtelepe Ráczal-

^máson. Tessék árjegyzéket^

cs- és ki é, xur i r l e í

Budapest, Andrássy-ut 15.

Haszonbérbe

Ajánlják általánosan ismert,

Tág! és esetleg l^évreí"'Vasútállomás;

e ipar'l raéfokra'sSgáfó

tizedes és százados raktári

kényelmes lakóház, Jő gazda-

mérlegeiket ^Jegyzék ingyen

sági épületek. Értesitést ad:

Fájt Arptó, Közgazdasági e^adő

t a k a r ó

kölcsön-ponyvák Gazdaságikisbiblia,

minden nagyságban a legolcsóbb

kölcsöndíj mellett, A mai szöíőmivelés, borászat,

növénytermelés, állat-

uj és használt tenyésztés, tejkezelés, gyü-

mindennemű

mőlcs- és konyhakertészet

és Stb. 7049

terményzsákok gyaíorlati kéziköiiyTG.

80^r t'CíY" fEÍ jÓB b "IcmjÍA a Irta: í Kecskeméthy Géza, kir.

borászati felügyelő.— 1898.

KOHNésSTEIN Kapható a szerzőnél

Egerben, Hevesmegye.

itók- és ponyragjiriraktárában Ara ajánlott bérmentes kül-

BUDAPEST,

déssel : 1 frt 15 kr.

V. Béla-utcza 5.

T. cz.

figyelmébe. A • közlekedő

idény alkalmából, ajánlok

t. cz. gazdaközönségnek,

földbirtokos és bérlőknek

gazdatiszteket,

gépészeket,

molnárokat,

kovácsokat,

szeszfőzőket

és egyéb' a szakmával

rokon alkalmazottakat..

T. cz. főnök urak részéről

semminemű dijat nem

igénylek. 8474

Krakauer Ármin

mezőgazd. személyzet elhelyező

intézet

Budapest, VII., Sip-utcza 14.

adom házaimat. Megkeresések

„Gondnélkül biztos13,090/8000"

Árpa-, buza stb.

aratásra

és szálas takarmány adagolásr

áru árjegyzéket k

levél és gyökeret

minden mennyiségben

vásárol és a

gyűjtésre nézve

útbaigazítást nyújt

DETSIHYI

FRIGYES

drogista és gyógynövénykereskedő

8501

Budapest, V.. MaroM-utcza 2.

Len-magot,

mindenféle egyéb

gazdasági magot

Wolf Soma

mag- és terményügynöksége

Budapest,

(Külföldi

VII.,

ozégek

Kerepcsi-ut

képviselője)

10.

VetömagtOT^elés^Sríeti'

Skimástól

Skjori 1 MrgSdaság^k- SzállS,

Őszi árpa

n tejszövetkezet 2

Egy

legújabb „Magyar Állami" és

egy legújabb „Hoffherr és

Schrantz"-féle8—8 lóerejü gőzcséplőgép,

részcséplésre, azon-

E0HE91LY0ZŐM

(trieurök)

minden gabenanem osztályozására

gépgyáréinál

Budapest,?., kiilsí^ía-Bt 46.

Mintejy 10 klgr. fabow*.

minta beküldése eseté«

különleges trieur kégiittetik.

6442

Malomberendezési

Mtályoaat 11 ex. aagy k&oBség síiyes Sgftliaébe ajánloa.

Árj»gy«éleixigy»ra. te bérsMU'fcv*.

A kőbányai

Király-Sörfőző,

Goliát-Malátasöre

idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési

zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel

használtatik és egyúttal

legkellemesebb üditö ital.

Vidékre,, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy

palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási

adóval együtt. Vidékre legkisebb szállitmány

30 palaczk.

Betét: nagy ládáért 1 fit 60 kr., kis ládáért

1 frt20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes

visszaadásakor visszaszolgáltatik.

megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a

városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki

raktárosoknál.

Budapesten kapható minden nagyobb fiiszerkereskedésben

és poharankint a Quisisana

7792 automata buffet-kben is.

72—73. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK 1899. HÖ 9

KIS HIRDETESEK.

BETÖLTENDÖ ÁLLÁS,

VEGYESEK,

Mauthner

gSS

§ P £ § 1

Récsey és

és kir. udvari

m

ajánl s

magyar „ 60^

• b b r

káposzta-repczétlö 1^ írtért )

szöszös bükkönyt 18 rtért

ögzi lükköngt Illatén

ŐSZi bOrSÓt 8'íafrtSrt

ÁLLAM,

'növendék ökör

és üsző borjakat

ELEI ÉS SPITZER

100 feilonldnt.

Vásárol

KPWBU ARA

mindenféle gazdasági

magot.

Minták beküldése

alkalmával amenynyiség

és ár szíves

gspüs

Spiegel Ármin

tinók, üszök

Állást l

GOZEKÉKET,

GÖZ-UTIHENGEREKET

és

6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT

JOHN FOWLER & Co.

BUDAPEST-KELENFÖLD "r

• legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

Iroda, raktár, javítóműhely.

Közlekedés vasúton és villamos vasúton.

Hasai eryár-fcaaa&iay.

Csinos kerti- és park-kerítések, kapuk

vaskerettel és sodronyffonat-lbetéttel.

Továbbá olcsó és tartós gépsodrony-fonatoK,

kertek, erdők,

vadas-kertek, tyuk-udvarok,

gazdasági telepek, ménesek stb.

bekerítésére. Aczél - tüskés

terités - sodrony, úgymint

csavar t-p Anthnaal.

Kaphatók:

KOLLERIGH FAL és FIAI

gyárosoknál,

BUDAPESTEN, IV. kerület, Ferencz lózsef-rakpart 21. szám.

• Árjegyzék és költségvetések ingyen. :

GÚZMIVELÉS.

Nagyobb területek szántását gözekével

hajlandó vagyok elvilallni; épúgy

m é l y r i g o l o z á s t

WOLFF

32 KÖZTELEK, 1899." SZEPTEMBER HO 9. 72—73. SZAM. 21-ik ÉVFOLYAM.

szőlő-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretnek, kogy alanti czimemhez forduljanak.

gőzszántási vállalkozó

BÜDAPEST-KELENI ÖLD.

ERNŐ,

Kitüntetve:

1897. Kisbér nemzetközi vetögépverseny első dij: állami arany érem.

| Lévai nemzetközi vetőgépverseny . első dij: arany érem.

1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem.

Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem.

Welser J. C.

gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán,

tudomására hozza az igen tisztelt gazdaközöliségnek, hogy

Magyarország legjobb vetőgépe

a szabad, kiváltható kapaesuklyókkal ellátott sik és hegyes

talajhoz egyaránt alkalmas

ZALA-DRILL

a szegedi kiállításon több példányban megszemlélhető.

Az 1897. évben Kisbéren megtartott nemzetközi

vetőgépversenyen hol Közép-Európa legnevesebb gépgyárai

versenyeztek — a

Z a l a D r i l l

nyerte el a legelső dijat az „Állami aranyérmet"

a jury azon kijelentésével, hogy a „Zala Drill" a magyar

talajviszonyoknak — a létező összes gépek között

— a legjobban megfelel.

/ f Ajánlom továbbá „Perfecta"

igen jó, olcsó, könynyü

vetőgépeimet legjobb

szerkezetű, aczélból készült

Sack-rendszerü aczélekéimet,

boronáimat, járgány-,

szénagyüjtő-, rosta-,

Planet rsz. lókapa, Planet

rsz. kézikapálóimat, szecska

és répavágóimat és mindenféle

gazdasági gép és eszközeimet.

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Léeladás.

A Steinfeld-féle macsi uradalomban

3 db Mezőhegyesről, I db Kisbérről

és 3 db saját tenyésztésből származó, kiválóan nemes,

angol félvér

^

kocsi- és töke-kancza-ló eladó.

6—12 éves korúak és 170—180 cm. magasak.

Érdeklődőknek bővebb felvilágosítással szolgál

az uradalom intézösége, Macs, per Debreczen.

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gépöntvényeket

gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wörner J. és Társa

Budapesten, Külső váezi-ut 54

malomépitö

sr ép gyára és

.vasöntödéje

56. sz.

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r ... View more 72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Delete template?

Save as template ?

72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r 72â73. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r