PEDAGÃGIAI PROGRAM - Koch ValÃ©ria IskolakÃ¶zpont

Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 

PEDAGÓGIAI PROGRAM 

„Nem a kezdet, ami nehéz – 

a befejezés, 

a tökéletesítés.” 

(Koch Valéria) 

„Jugend träumt Taten, 

die sie mal vollbringt.” 

(Valeria Koch)

Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, 

Óvoda és Kollégium 

Pedagógiai Program 

Intézményünk, a pécsi Koch Valéria Gimnázium, 

Általános Iskola, Óvoda és Kollégium ebben az 

intézményi szerkezetben Pécs város legújabb iskolája. 

Jogelıdje 1957-ben általános iskolaként a Szigeti úti hajdani 

hadapródiskolában, 1968 januárjától a jelenlegi, Tiborc utcai 

16 tantermes épületben mőködött. 1980-tól folyik a Tiborc 

Utcai Általános Iskolában német nemzetiségi nyelvoktatás. 

1991 januárjában Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlése 

határozatot hozott az intézmény német nemzetiségi két 

tanítási nyelvő iskolává való átszervezésérıl. 

1993. november 25-én közgyőlési határozattal 

megalapították a 8 tantermes gimnáziumot, amelyben 1994. 

szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az elsı 

gimnáziumi osztályok. 

A 2000/2001. tanévtıl a Dugonics Utcai és Szınyi Utcai 

Német Nemzetiségi Óvodák 2006/2007. tanévtıl a Koch 

Valéria Kollégium az intézmény intézményegységei, 2004. 

július 1-jétıl fenntartónk a Magyarországi Németek 

Országos Önkormányzata. 

2



TARTALOMJEGYZÉK 


TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 

NEVELÉSI PROGRAM....................................................................................................................................... 5 

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ............................................................................................................... 5 

II. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................. 8 

II.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 8 

II.2. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG SAJÁTOS NEVELÉSI CÉLJAI ........................................... 8 

II.3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI ............................................................ 9 

II.4. SAJÁTOS TÖRİDÉST IGÉNYLİ GYERMEKEK NEVELÉSE .................................................. 11 

II.5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI .................................................................... 11 

II.6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .......................................................................................... 13 

II.7. NEMZETISÉGI ÉS NÉMET NYELVI NEVELÉS ........................................................................... 14 

II.8. TEVÉKENYSÉGFORMÁK ................................................................................................................ 17 

II.9. A SZÜLİ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, 

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ............................................................................................ 34 

II.10. GYERMEKKÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK .................................. 35 

II.11. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁBAN ................ 36 

II.12. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK 

ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ....................................................................................................................... 38 

III. AZ ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ......................................... 50 

III.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ............................................................... 50 

III.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI ........................................................ 50 

III.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...................................... 52 

III.4. NYITOTT OKTATÁSI FORMÁK ........................................................................................................... 53 

III.5. A REFERENCIA INTÉZMÉNYI SZEREP ................................................................................................ 55 

III.6. AZ ISKOLA NEMZETISÉGI JELLEGÉBİL ADÓDÓ FELADATOK .......................................................... 56 

III.7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................... 57 

III.8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK......................................... 58 

III.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ................................... 60 

III.10. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI 

TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................................................. 61 

III.11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................ 62 

III.12. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ..................... 63 

III.13. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ......................................... 63 

III.14. A SZÜLİK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI ......................... 64 

III.15. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ........................................................................................... 66 

III.16. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................. 67 

IV. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................... 69 

IV.1. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI ............................................................................................... 69 

IV.2. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE ................................................................................ 70 

IV.3. KÖRNYEZETI NEVELÉS A KOLLÉGIUMBAN ...................................................................................... 71 

IV.4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 72 

HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 73 

3




I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ 

TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI ................................................................................ 73 

II. AZ INTÉZMÉNYI FELVÉTEL FELTÉTELEI ..................................................................................... 76 

III. ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK ............................................................................. 76 

III.1. CÉLOK ÉS FELADATOK A HELYI TANTERV TANTÁRGYAI ÉS MODULJAINAK MEGFELELİEN ......... 76 

III.2. A FOLYAMATOS TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÉS KÖVETELMÉNYEI ......................................... 114 

III.3. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 

115 

III.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI ............................................................................ 123 

III.5. FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ......................................... 123 

III.6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK 

ELVEI 124 

III.7. ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI .............. 124 

III.8. KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ......................................................................................... 124 

III.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................ 143 

III.10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE ........................................ 144 

IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ 

MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .................................................... 145 

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ........................ 145 

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ......................................... 146 

4




NEVELÉSI PROGRAM 

I. Pedagógiai alapelveink 

- Intézményünk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása: - 

Nyelveket magas szinten beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel 

azonosulni tudó, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelısséget vállaló, 

demokratikusan gondolkodó, az európai humanista hagyományokra, a magyarországi 

eredményekre épülı, erkölcsiségben és szellemiségben felnövekvı és ennek jegyében 

cselekvı polgárok nevelése és oktatása. 

Az intézménybe heterogén neveltségi szinttel, más-más családi háttérrel és eltérı szintő német 

nyelvtudással rendelkezı gyermekek érkeznek. A nevelıtestület nyolcadik és tizenkettedik 

osztály végére a német nyelvet jól beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel 

azonosulni tudó, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkezı 

személyiségeket szeretne belılük formálni, akik iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, 

személyes tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják majd találni 

helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fı törekvésünk a német nemzetiségi tudat minden 

összetevıjének ápolása (nyelv, kultúra, kisebbségpolitika, történelem stb.). Az egységes iskola 

a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erısíti és az angol nyelvvel bıvíti a tanulók 

nyelvi kifejezési lehetıségeit, hozzásegíti ıket a sikeres pályaválasztáshoz. 

Intézményünk nemzetiségi óvoda, iskola és kollégium, ahol a nevelés és oktatás nyelve 50 %- 

ban a német nyelv, de nem német származású tanulókat is fogadunk. A német népcsoport 

nyelvének elsajátításával, kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok 

gyakorlásának megismertetésével, a hagyományırzéssel hozzájárulunk a pozitív 

azonosságtudat kialakításához és erısítéséhez. 

Az óvoda megteremti az alapokat mind a nyelv, mind a neveléssel összefüggı területeken, 

amelyekre az iskolai intézményegység épít. 

A kollégium megteremti a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén 

nincs lehetıség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk 

érvényesítéséhez, a német nemzetiség nyelvén történı oktatáshoz, az esélyegyenlıség 

biztosításához. Szociális és érzelmi védıhálóként mőködik ott, ahol a szülı nem tudja 

biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola 

eredményes befejezéséhez. 

Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább 

felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapértéknek tekintjük a 

mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és 

korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyarországi német 

nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erısítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredı 

összetartozás-tudatot. Céljaink elérésében fontos eszközök a nyitott oktatási formák, amelyek 

a tudás közvetítése mellett a tanulók jövıje szempontjából elengedhetetlen kompetenciákat 

erısítik. 

5




Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik 

magukat. 

Ennek érdekében: 

• a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, 

• a gyerekeket bevonjuk saját intézményi életük megszervezésébe, 

• a tanulók egyéni képességeit az oktatás és nevelés során figyelembe vesszük, 

• diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így 

tudhatják, mit várunk el tılük, 

• minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában 

és életének egyéb problémáiban, 

• az intézmény életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk 

Intézményünkben a gyerekek és tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint 

korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a 

legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg valamint testileg 

egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekbıl. 


• a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit fejleszti 

és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı 

alapmőveltséget nyújt 

• tanulóink a gimnázium utolsó évfolyamának végére olyan szintre fejlesztik 

kulcskompetenciáikat, amely felvértezi ıket a felnıttkorra, valamint biztosítja a további 

tanulás eredményes folytatását a felsıoktatásban 

• intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a 

tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a 

tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat 

szőkebb és tágabb környezetükben 

• megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk 

eseményeit, kiemelkedı személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése 

révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülıföld iránti szeretetet 

• az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében 

látjuk 

• fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az 

eredményes tanulás technikáját 

• legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete 

• fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a 

közösségek iránti tisztelet 

• segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat 

• törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és 

helyes formáinak kialakítására 

6




Intézményünk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt 

kíván venni lakóhelyünk életében. 


• rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, 

• a Pécsi Német Önkormányzattal, a német írott és elektronikus médiával (Unser 

Bildschirm, Rundfunk), a Lenau-Házzal, a megyei német önkormányzattal, 

• lehetıséget teremtünk arra, hogy intézményünk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl 

minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, 

• ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található oktatási 

intézményekkel és közmővelıdési intézményekkel 

• nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk - eddigi hagyományaihoz híven - 

továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók 

számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában 

maga is részt vegyen. 

7



II. Az óvoda nevelési programja 


II.1. Az óvoda bemutatása 

Dugonics utcai óvoda: 

Pécs keleti városrészében, csendes, családi házas, külvárosi környezetben fekszik. Az óvoda 

1959-ben épült, melyhez a városban talán az egyik legnagyobb, jól felszerelt óvodaudvar 

tartozik, igen jó lehetıséget kínálva a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Helyiségei 

otthonosak, barátságosak, gyermekközeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. 

Szınyi utcai óvoda: 

Az óvoda 1968-ban épült, tágas kétszintes épülete könnyen megközelíthetı helyen, a nyugati 

városrészben, Uránváros zöldövezetében található. Barátságos, hársfákkal árnyékolt kis 

udvara mozgásos játékok kedvelt színhelye. Helyiségei otthonosak, barátságosak, gyermek 

közeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. 

Az óvodai intézményegység elsısorban Pécs és városkörnyék német kisebbségéhez tartozó 

családjainak gyermekeit várja. 

A humán erıforrás jól képzett, innovatív, egységes pedagógiai szemléletmóddal rendelkezı, 

team-munkára képes, önelemzı és önértékelı közösség, melyet szakmai igényesség jellemez. 

Az intézményegység tevékenységét nyitottság, rugalmasság, kiterjedt kapcsolatok jellemzik 

szervezetekkel, intézményekkel. Továbbképzések színhelye, óvónıi gyakorlómőhely. 

Legfontosabb partnereink a gyermekek, szülık, az iskolaközpont, a fenntartó, kisebbségi 

önkormányzat. Szakmai célkitőzéseink színvonalas teljesítésére az alkalmazotti kör 

bevonásával, a partneri igények kielégítésére minıségfejlesztési rendszert építünk és 

mőködtetünk. 

Céljaink megvalósítását elısegítı esztétikus, biztonságos, korszerő, inger-gazdag környezetet 

alakítunk magunk körül, mely egyben tükrözi is a német kisebbség kultúráját, szín- és 

formavilágát. A nevelımunka tartalmának, módszereinek bıvülésével, színesítésével a belsı 

környezet is folyamatosan formálódik, új arcot kap. 

II.2. 

Az óvodai intézményegység sajátos nevelési céljai 

• Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú testi- lelki fejlıdésének elısegítése, személyiségük 

kibontakoztatása kétnyelvő környezetben, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, 

valamint egyéni fejlettségi szintjüket, egyéni fejlıdési ütemüket. 

• A német nyelv megszerettetése a gyermekekkel, a nyelvhez főzıdı pozitív viszony 

kialakítása, a nemzetiségi identitástudat megalapozása, a nemzetiségi hagyományok 

megırzése, ápolása. 

Gyermekkép, óvodakép 

Nyitott, elfogadó, játékban nevelı és tanító óvoda, melyben a gyermekek egyéni fejlıdésük és 

érésük ütemében alkalmassá válnak az iskolakezdésre. 

A gyermekek megismerkednek népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük 

hagyományaival, a népi kultúrkincs néhány értékes elemével. 

A kétnyelvő óvodai nevelés meleg, családias légkörben elısegíti a gyermekek pozitív érzelmi 

kötıdését a német nyelvhez, megteremti az életszerő, sokoldalú érzékelés, a zene, a ritmus 

jelentıségét figyelembe vevı, utánzáson alapuló, természetes, spontán nyelvtanulás feltételeit. 

Szabad, önállóan gondolkodó, érdeklıdı, kiegyensúlyozott, szeretetteljes emberi jellem 

megalapozása a célunk, aki kötıdik a kisebbség nyelvéhez, kultúrájához, toleranciára, a 

másság elfogadására is képes. 

8



II.3. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei 


• Az egészséges életmód alakítása. 

• Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 

• Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 

• Közösségi életre való felkészítés. 

• Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. 

• Tehetséggondozás. 

Az egészséges életmód kialakítása 

Cél 

• Egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényeinek kialakítása. 

• A német nyelv alkalmazása az egészséges életmód kialakításánál. 

Feladat 

• A gyermekek testi-lelki egészségvédelme. 

• A mozgás-pihenés összhangjának megteremtése. 

• Egészséges életritmus, életmód megalapozása. 

• Család - óvoda együttmőködésére törekvés e tekintetben is. 

• Személyi higiénia feltételeinek megteremtése. 

• Egészségügyi szokások rögzítése. 

• Gondozási mőveletek nevelı hatása (önállóság, segítıkészség, alkalmazkodó képesség) 

érvényesüljön. 

• Szokásrendszer kialakítása német nyelven is. 

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére 

Elsajátították az alapvetı higiéniai szokásokat, azok betartását igénylik. 

Képesek környezetük rendben tartására. 

Mozgásukat koordinálják, viselkedésüket képesek szándékosan irányítani. 

Személyükhöz kapcsolódó gondozási feladatokat önállóan elvégzik, a témakörben gazdag 

aktív szókinccsel rendelkeznek, mindkét nyelven. 

A gyermekek képesek testi szükségleteiket érzékelni, két nyelven megfogalmazni, azokat 

önállóan elvégezni. 

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 

Cél 

• A gyermekek sajátítsák el az életkoruknak megfelelı zavartalan beilleszkedést elısegítı 

közösségi beállítódást, magatartást. 

• Személyiségük alakulása feleljen meg társadalmunk követeléseinek. 

• Az alapvetı érzelmi állapotra utaló német kifejezéseket megértsék, lehetıség szerint 

használják. 

Feladat 

• Barátságos, derős légkör biztosítása. 

• Az óvónı-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze. 

9




• A gyermekek társas szükségleteinek kielégítése. 

• Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése beszoktatástól 

az óvodáskor végéig. 

• Közös élményekre épülı tevékenységek megszervezése. 

• Közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. 

• Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. 

• Tolerancia, másság, önértékelés, önbizalom, szerepvállalás, frusztrációtőrés képességének 

elsajátítása. 

• Baráti kapcsolatok kialakítása és ápolása német nyelvi játékokkal. 


Nyitott, érdeklıdı, érzelmileg kiegyensúlyozott személyiségek, elsajátították a szociális 

magatartás alapvetı szokásait. 

Képesek a közösségen belüli alkalmazkodásra. 

Szociálisan beilleszkednek, aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben. 

Együttmőködnek életkoruknak megfelelıen. 

• Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, elfogadják a kudarcot, örülnek a sikernek. 

• Jól érzik magukat a kétnyelvő környezetben, pozitív kötıdésük a német nyelvhez. 

• A közös ünneplések alkalmával énekelnek, verselnek németül. 

Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 

Cél 

• A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára épülı életkori sajátosságoknak megfelelı 

változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a 

természeti és társadalmi környezetükrıl. 

• A magyar anyanyelv, a kommunikáció különbözı formáinak fejlesztése. 

Feladat 

• Az értelmi képességek fejlesztése. 

• A gyermekek tehetségének kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetőek 

felzárkóztatása. 

• Élmények, tapasztalatok szerzése a természeti és társadalmi környezetrıl. 


• Értelmi fejlıdésben a gyermekek érjék el az észleléses, észleléses finommozgásos 

funkciók magas szintő mőködését. A kezdetben érzelmektıl meghatározott megismerési 

sémák egyre pontosabbak, teljesebbek, valósághoz hőek legyenek. 

• Jelenjen meg a szándékos bevésés és felidézés, a megismerés mellett egyre nagyobb 

szerepet kapjon a felidézés. 

• Fokozatosan növekedjen a szándékos figyelem idıtartama, terjedelme, átvitele. 

• A gyermekek érjenek el az elemi, fogalmi gondolkodás kialakulásához. 

• Bıvüljenek ismereteik természeti, társadalmi környezetükrıl. 

• A nyelvelsajátítás három lépése (megnevezés, felismerés, gyakorlás) útján önmagukhoz 

képest bıvüljön aktív, passzív szókincsük. 

10



II.4. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése 


A nehezen szocializálható, vagy lassabban fejlıdı, vagy koránál alacsonyabb fejlettségi 

szinten álló, hátrányos helyzető, vagy elhanyagolt gyermekeket és fejlıdésüket 

megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. İk speciális ismereteket, sajátos törıdést 

igényelnek, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, gyermek pszichiáter, 

gyermekorvos, szociálpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor) 

közremőködésével. Igyekszünk a szülıket is megnyerni az együttmőködésre, mindvégig a 

gyermek érdekeit szem elıtt tartva. 

Valamilyen területen minden gyermek tehetséges, ezért óvodapedagógusaink feladata, hogy 

hozzájáruljanak a gyermekek tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához. Célunk, 

hogy a gyermekek minél változatosabb tevékenységeket végezzenek, hogy adottságaik 

megmutatkozhassanak. Az adottságok csakis a pozitív, a gyermeknek megfelelı környezeti 

hatások által fejlıdnek képességekké, esetleg tehetséggé. Feladatunk a fejlıdéshez a lehetı 

legkedvezıbb feltételeket biztosítani.(idı, hely, nyugodt elfogadó légkör, megfelelı 

tevékenység) 

A tehetséggel kapcsolatos teendık: 

• A tehetség felismerése és differenciált fejlesztése. 

• A fejlıdési hátrányok megszüntetése. 

• A másság kezelése. 

A tehetséggondozásnál 

• fejlesztjük a tehetséges gyermek erıs oldalát, 

• erısítjük a gyermek tehetségével összefüggı gyenge területeket, 

• olyan légkört alakítunk ki a gyermek körül, amely ıt elfogadja, személyiségének fejlıdését 

segíti, 

• megteremtjük a pihenés, relaxáció lehetıségét. 

II.5. 

Az óvodai élet megszervezésének elvei 

Az óvodai intézményegység személyi feltételei adottak a nevelési program megvalósításához. 

Az intézményegység élén az intézményegység vezetı áll, aki az intézményegység szakmai 

vezetıje. 

Az alkalmazottak feladatait a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. 

Az intézményegység vezetésének szakmai koncepciója: 

• a kölcsönös tapasztalatszerzésen, szabad szakmai véleménynyilvánításon, érdemi vitán 

alapuló, 

• folyamatosan meg - megújuló, 

• korszerő, gyermekközeli, játékba integrált innovatív óvodapedagógusi munka elısegítése, 

támogatása. 

A nevelıtestület szakmai felkészültsége jó. Ambiciózus, érdeklıdı kollégák, akik nyitottak, 

fogékonyak az új iránt. Készek tartalmas szakmai vitákra, tudnak érvelni, munkájukat jó 

hangulatban, rugalmasan végzik. 

Tudomásul veszik az új elvárásokat, készek a szakmai továbbfejlıdésre, különbözı 

szakirányú tanfolyamok elvégzésére. 

A nevelıtestület továbbképzési programja és beiskolázási terve részletesen tartalmazza az 

egyes pedagógusok iskolai keretek közt, illetve továbbképzési rendszerben történı tanulását. 

11




Az óvónıi párok kialakításánál a szakmai tapasztalat, emberi természet szempontjai játszanak 

szerepet. 

A csoportok rugalmas szervezéső napirendje épít a dajkák aktív segítségére a nevelésben, 

gondozásban. 

Ezt lehetıvé teszi az óvónık és dajkák 2 illetve 3 mőszakos lépcsızetes munkakezdése, a 

fedési idı biztosítása. Jó munkakapcsolat jellemzı. 

Udvaros, kézbesítı teendıket telephelyenként egy-egy 6 órás részfoglalkozású dolgozó látja 

el. 

Az óvodák tárgyi feltételei is elısegítik a hatékony nevelést. Az óvodaépületek berendezéseit, 

udvarait oly módon alakítottuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát, kényelmét, mozgás és 

játékigényét, egészségük megırzését szolgálják, a dolgozók számára megfelelı 

munkakörnyezetet biztosítsanak. 

A Dugonics óvoda esztétikus kı épülete családi ház jellegő. Három csoportszoba, a hozzá 

tartozó két mosdó, közös öltözı biztosítja a gyermekek számára a kényelmes, esztétikus, 

otthonos környezetet. 

Hatalmas, fákkal, változatos növényekkel teli udvarában található füves rész, fedett szín, 

homokozó. Korszerő udvari játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. 

Az óvoda berendezésében a régi és az új harmonikus összhangja segíti a gyermekek 

komfortos elhelyezését, a nevelımunka zökkenımenetes lefolytatását. 

Szınyi utcai óvoda bölcsödébıl átalakított kétszintes épület. Három csoportszobája otthonos, 

világos, két gyermekmosdó és egy tornaszoba szolgálja a gyermekek kényelmes ellátását. 

Kicsi, hársfákkal övezett udvara füves és szilárd burkolattal egyaránt rendelkezik. Korszerő 

udvari játékok segítik a gyermekek mozgásfejlesztését. 

Berendezése esztétikusan felújított. 

Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 

• A játéktevékenység eszköze: 

A játék az óvodáskorú gyermek alapvetı tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb 

eszköze. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segíti 

elgondolásainak megvalósítását. 

Óvodánk tárgyi és dologi felszereltségét évrıl-évre folyamatosan gazdagítjuk, pályázatok 

benyújtásával, alapítványunk illetve egyesületünk támogatásával és a szülık segítségével. 

Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök ellátottsága megfelelı, folyamatosan 

kiegészítjük azokat. 

• Az óvodai meséskönyvek, ismeretterjesztı könyvek, szakkönyvek 

Gyermekkönyvek: 

Mindkét telephelyen a csoportok rendelkezésére állnak. A könyvállomány kínálatát 

évrıl évre gazdagítjuk. 

Szakkönyvek: 

Az óvodai könyvállományban és a csoportszobákban is szabadon az óvónık 

rendelkezésére állnak. A legújabb szakirodalom beszerzése folyamatos. Német nyelvő 

szakkönyvellátottságunk nagyon jónak mondható. 

12



II.6. Az óvodai élet megszervezése 


A beszoktatás 

A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötıdését az óvodához. 

Az óvónı a szülıkkel együtt megteremti a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek 

közösségbe történı beilleszkedéséhez, mely körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet 

kíván. 

• Az óvodapedagógusok tudatosan készülnek az új gyermekek beszoktatására. 

• Felvesszük a kapcsolatot a szülıkkel már a beszoktatás elıtt, a beiratkozásnál lehetıség 

szerint jelen van az új gyermekeket fogadó óvónık egyike. 

• A szülık rövid bemutatkozó kiadványban részesülnek. 

• Májusban tájékoztató szülıi értekezletet tartunk az újonnan érkezık számára. 

• Az új kicsik beszokására tág idıkeretet biztosítunk (szeptember-október-november). 

• Az óvónı fokozatosan elnyerheti a gyermek bizalmát, átveheti és biztosíthatja a szülı 

távollétében a felnıtt kapcsolat biztonságát a gyermekben. Viselkedésére a türelem, 

másokra irányuló figyelem, empátia jellemzı. 

• A beszoktatás idejére is vonatkozik az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodás. 

• Fontos a fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség, az óvónı gyengéd, nyugalmat 

sugárzó magatartása, olyan program specifikus elemek beiktatása, mint pl.: ölbeli játékok, 

halk zene, meghitt mese, bábjáték, hangszeres játék. 

• A beszoktatás ideje alatt a szülık megfigyelhetik a kisebbség nyelvén folytatott 

kommunikációs helyzeteket, gyakorlatot is. 

Az óvoda csoportszerkezete 

A két telephelyen 6 gyermekcsoportban osztott illetve osztatlan szervezeti keretben neveljük a 

gyermekeket. A gyermekcsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a közoktatási törvény 

csoportlétszám kialakítására vonatkozó elıírásait, a szülık kérését, a gyermekek életkorát, 

nemét, az óvodapedagógusok szakmai véleményét. 

Szempontok a napirend elkészítéséhez 

A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését azzal, hogy megfelelı idıkeretet jelöl 

meg az egyes tevékenységekhez. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot 

teremtenek a gyermekekben. A napirend részei bizonyos stabil elemek, amelyektıl egyik 

csoport sem tér el pl.: az étkezés, pihenés ideje. A napirend tartalmaz olyan tevékenységeket 

is, melyek rugalmasan, a gyermekek igényeinek, érdeklıdésének, napi aktualitásnak 

megfelelıen változtathatók. 

A napirend összeállításának további szempontjai: 

• A nyári és az oktatási idıszakban különbözı feladatokat kell megoldani. 

• A különbözı korcsoportokban az egyes tevékenységek más-más idımennyiséget 

igényelnek (gondozási-, szabadon választott tevékenységek, pihenés, étkezés stb.). 

• Korcsoporton belül is eltérıek lehetnek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges 

idımennyiségek. 

A folyamatos napirend hosszú, egybefüggı idıt enged a játéknak, a spontán 

tevékenységeknek. Számtalan lehetıséget kínál az óvodapedagógusoknak, hogy közvetetten 

13




gazdagítsa a gyermekek játéktevékenységét, illetve abba bekapcsolódjon, vagy a játékot 

differenciáltan továbbfejlessze. 

A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, jelentısége, figyelembe veszi a gyermekek 

tempóját, különbözı fejlettségi szintjét és az intimitást. 

Nyugodt légkört eredményez, nincs sürgetettség, várakozási idı. 

Lehetıség adódik spontán német nyelvi beszédhelyzetek kialakulására, azok 

továbbfejlesztésére, gazdagítására. Alkalom nyílik a játékeszközök, tárgyak német nyelvő 

megnevezésére, párbeszédek spontán kezdeményezésére, tartalmas német illetve magyar 

nyelvő beszélgetésekre. 

Szempontok a hetirend elkészítéséhez 

A hetirend a komplex tevékenységformák 1 hétre szóló beosztásának javaslatát tartalmazza. 

Tervezet jellegő, összeállításában rugalmas, a gyermekek igényeinek, aktualitásoknak 

megfelelıen változtatható. 

Tervezi a kötelezı foglalkozás számát, idejét (pl.: testnevelés) 

Segíti az óvodapedagógust az egyes mőveltségtartalmak közvetítésének tervezésében, 

valamennyi területet tartalmazza. Kötött, kötetlen, frontális vagy mikrocsoportos 

foglalkoztatási formában történik. A foglalkozás típusát a heti témák, aktualitások, képesség,- 

és- készségfejlesztés feladatai határozzák meg. Az óvónı él módszertani szabadságával. 

A német nyelvő foglalkozások témái követik a magyar nyelvőekét. 

A hetirend, a napirend a csoport faliújságán kerül kifüggesztésre. 

A komplex hetirendet, napirendet csoportonként az óvónık maguk készítik el, mely rugalmas, 

az aktualitásoknak megfelelıen változhat. 

II.7. 

Nemzetiségi és német nyelvi nevelés 

Kétnyelvőség az óvodában, a hazai németség kultúrájának megırzésével kapcsolatos 

feladatok: 

Kisebbségi óvodai nevelésünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, a Nemzeti, 

etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvével összhangban valósítja meg sajátos 

célkitőzéseit és feladatait. 

Programunk tartalmi szabályozásának rendszere abból indul ki, hogy a nemzeti és etnikai 

kisebbségek oktatása a magyar közoktatás része. 

Lehetıvé teszi a sajátos kisebbségi célok, a nyelv és kultúra továbbörökítésének, az 

önazonosság megırzésének megvalósítását. 

Óvodánk egy nemes célra hivatott, összetett feladatra elkötelezett intézmény: 

A nemzetiségi lét megırzésére való törekvésünk vezéreszménye a nyelv megırzése, a 

szokások, hagyományok, népi kultúra továbbörökítése. 

Óvodai nevelésünk során a gyermekek ismerkedjenek meg a népi, irodalmi, zenei alkotásokon 

keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúra néhány értékes elemével. Kétnyelvő 

környezetben tanulhassák, gyakorolhassák a német nyelvet. 

Kétnyelvőség jellemzi az óvoda egész napos nevelési gyakorlatát. A német illetve magyar 

nyelv használatában meghatározó tényezı a gyermekek családból hozott nyelvismerete. Ezt 

tekintjük kiinduló alapnak az óvodások differenciált nyelvi fejlesztésében. Az óvodai német 

nyelvi nevelés kiindulási alapját a domináns magyar környezeti hatások, a nemzetiségi 

gyermekek kizárólagos magyar egynyelvősége képezi. A családban még néhol fellelhetı 

kétnyelvőség, a szülık receptív nyelvismerete még adott esetben ráhangolja a gyermekeket a 

nyelvre. 

A nemzetiségi családokban bekövetkezett nagymértékő "nyelvvesztés", az anyanyelvi légkört 

biztosító hatások átalakulása, a tájnyelv ismeretének visszaszorulása következtében a 

14




nemzetiségi családokban széttört az anyanyelvbe való belenevelıdés formája. A családon 

belül a magyar nyelv dominanciája került elıtérbe. Ennek következtében az óvodai nyelvi 

nevelés során ráléptünk arra a kényszerpályára, amely a nyelvápolásról, a nyelv fejlesztésérıl, 

a nyelv tanítására helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett másodnyelv tanítását és 

gyakorlását az alapoktól való indítással kívánja megvalósítani. 

A családok pozitív indíttatása a német nyelv gyermekeik körében történı megszerettetésére, 

fejlesztésére, a kisebbségi kultúra játékos megismertetésére, jelenti óvodánk számára a 

legfıbb motivációt. 

Az életszerő, sokoldalú érzékeltetést szem elıtt tartó, a zene, a ritmus jelentıségét figyelembe 

vevı, utánzáson alapuló természetes nyelvtanulás folyamatát gyakoroljuk. 

A német nyelvi program témái követik, szorosan kötıdnek a magyar nyelvő 

ismeretanyagokhoz. Azt a gyermekek nyelvismeretének függvényében dolgozzák fel 

játékosan. A csoportban dolgozó mindkét óvónı jól beszéli a nyelvet, ezért a mindennapi 

életben elıforduló beszédhelyzetek és játékszituációk feldolgozásával biztosítják a 

személyükhöz kötıdı nyelvtanulást, a hallás utáni megértés fejlesztését, a gyermekeket 

produktív nyelvhasználatra ösztönzik. Ez a törekvés folyamatos, áthatja az egész napot, 

valamennyi tevékenységet. 

Fontos, hogy az óvodai napirendben ismétlıdı cselekvéseket jelölı szókapcsolatok mindig 

ugyanabban a szerkezetben kerüljenek alkalmazásra, mert ez elısegíti a gyermekek számára a 

tartalmi összefüggések rövid idın belül történı megértését. 

Hangsúlyt kapnak: 

• a mondathangsúly és beszédritmus, mimika, gesztusok, 

• játékos hangutánzások, 

• ritmus, zene, 

• sokoldalú érzékelés során történı fogalomalkotás, 

• gyermek érdeklıdésének felkeltése (motiváció), 

• szituáció orientált tanulás, 

A nyelvelsajátítás három lépése: 

• a megnevezés (tárgyak, szituációk, cselekvések) bemutatásával, 

• a felismerés, amely a passzív szókincs, a nyelv megértése révén képessé teszi a 

gyermekeket egy speciális hangkép több hangkép közül való kiválasztására, 

• a gyakorlás, amikor a gyermekek a tartalmi összefüggések megértése után önállóan 

alkalmazzák az adott szókapcsolatot. 

Az óvónık helyes, szép kiejtéső beszéde a követendı, a gyermekek számára modellértékő. A 

gyermekek egyéni nyelvismeretétıl, érdeklıdésétıl, fejlıdésétıl függıen kapcsolódnak be a 

nyelvhasználatba. 

A cél elsısorban az, hogy a gyermekek pozitívan viszonyuljanak a német nyelvhez, nem írunk 

elı számukra kötelezıen "megtanulandó" lexikális anyagot, az önkéntességen alapuló 

örömteli, játékos, élményszerő nyelvelsajátításra törekszünk. 

Rugalmas hangképzı szerveiknek köszönhetıen játszanak a nyelvre jellemzı 

hangzórendszerrel. Fogékonyak a nyelv zeneiségére, ritmusára. Ezt a zeneiséget, ritmust, a 

nyelvre jellemzı sajátosságokat legtisztábban a népi kultúra ırzi a maga egyszerőségében, 

szépségében, a gyermekekhez közelálló tematikában. 

Az óvónık az egyes tevékenységformák során feldolgozandó témákat többségében e körbıl 

merítik: népmeséket, népi játékokat, nyelvi játékokat, mondókákat, verseket, dalos játékokat, 

körjátékokat, énekeket, gyermektáncokat, felelgetıseket stb. 

Felelevenítenek, eljátszanak régi szokásokat, melyek ünnepekhez, jeles napokhoz kötıdnek. A 

népi elemek egyes tevékenységformák tartalmi tervezésénél elıtérbe kerülnek rugalmas 

15




szervezésben, egyéni vagy csoportos játékban, mikrocsoportos vagy frontális foglalkoztatási 

formában, illetve kollektív játékként. 

Fontos, hogy a gyermekek számára e tevékenységek élményszerőek, érdekesek, változatosak, 

magával ragadóak legyenek, utánzásra ösztönözzenek, örömüket leljék bennük. 

Az óvodai környezet tükrözi a német kisebbségre jellemzı szín és formavilágot. Fellelhetıek 

a népi kultúra tárgyi emlékei. 

Törekszünk arra, hogy egyes sarkok, játékeszközök kínálata egyben motiválja is a német 

nyelvő játékszituációk spontán szervezıdését. A meghitt játék, gondozási, egyéb 

tevékenységek gyakorlása során kétnyelvő környezetben a német nyelv észrevétlenül tapad 

meg emlékezetükben. 

Az óvoda kapcsolatai a kisebbségi feladatok ellátásában 

• Az óvoda és az iskola kapcsolata 

Az óvodai intézményegység nevelı, fejlesztı munkáját az iskolaközpont elsı 

láncszemeként, annak nevelési programjával, fejlesztési céljaival és feladataival 

összhangban végzi. 

Óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közös gyermekprogramok, továbbképzések alkalmával 

cserélik ki tapasztalataikat. 

• Közmővelıdési intézmények 

Ezen intézményeket és rendezvényeiket a gyermekek – életkori sajátosságaikhoz 

alkalmazkodva – érdeklıdésüket, fejlettségüket figyelembe véve látogatják az 

óvodapedagógusok vezetésével (múzeum, könyvtár, bábszínház, Lenau-ház). A 

közmővelıdési intézmények programjainak színesebbé tételében, felkérés esetén szívesen 

részt veszünk. 

• Kapcsolat a Német Kisebbségi Önkormányzattal 

Aktívan részt vállalunk az Önkormányzat által szervezett óvodások számára is nyitott 

programokon (játszóház, táncmősor, hangverseny, kiállítás) 

Számítunk pályázataink támogatására. 

Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához 

• Nyelvi fejlesztı játékok 

• Képeskönyvek 

• Képsorozatok 

• Kisebbségi nyelvő hang -, és videokazetták 

• Diafilmek 

• Audiovizuális eszközök 

• Hangszerek 

• Kiegészítı kellékek (fejdísz, kötények stb.) 

• Nemzetiségi népviselet 

• Természetes anyagok 

• Német kisebbség kultúrájának tárgyi emlékei 

16



II.8. Tevékenységformák 


Játék 

A játék az óvodás gyermek legtermészetesebb, legjellemzıbb tevékenysége, az óvodai nevelés 

legértékesebb, leghatékonyabb eszköze. A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek a 

világgal, a valóság tárgyaival azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és 

magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szereznek 

közösségi kapcsolatokban, érzelmileg, és értelmileg egyaránt. Játékokban szerzett 

tapasztalataik a valós világot tükrözik, mely sajátos, gyakran áhított formákat ölt, s melyekben 

benne vannak emlékeik, élményeik, érzelmeik, képzeletük. Nagy az utánzási vágy, különösen 

az érzelmileg közelálló felnıttet figyelik meg, s utánozzák. 

A gyermek fejlıdése során megjelenı játékot tudatosan használjuk fel a gyermekek célirányos 

fejlesztésére, hogy elısegítsük személyiségük fejlıdését. Így állíthatjuk a játékot nevelésünk 

legfıbb eszközévé. 

Szerepe kiemelt jelentıségő, az óvoda napirendjében meghatározó. 

Jellemzı a gyermek önkéntessége, de az óvodapedagógus tudatos irányító hatása is 

érvényesülhet. 

Cél: 

• A komplex, élményszerő tevékenységek során egyéni adottságaikat figyelembe véve 

alakuljon, formálódjon személyiségük. 

• Fejlıdjön a gyermekek magatartása, viselkedéskultúrája, érzelmi, akarati, 

gondolkodásbeli viselkedése, gazdagodjanak ismereteik. 

• Az elmélyült, tartalmas játék során egyénenként rendelkezzenek olyan képességekkel, 

készségekkel, melyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. 

Feladat: 

• Szabad, elmélyült, spontán játék lehetıségeinek biztosítása. 

• Játéktevékenységeken keresztül újabb ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozása. 

• Társas kapcsolatok fejlesztése. 

• Kétnyelvő kommunikáció (német és magyar) gyakorlása. 

• Népi játékok megismerése a kisebbségi kultúra, illetve az anyanemzet kultúrájából. 

Játéktevékenységek legjellemzıbb megjelenési fajtái: 

A különbözı játékfajták a csoportban folyamatos napirend során egyidejőleg is jelen lehetnek. 

A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból való siker, egy újszerő cselekvés 

ismételgetése, mely örömet okoz. A mozgás mellett figyelmet szentel a gyermek a konkrét 

tárgyaknak is. Az ismétlés, az ismerısség biztonságot ad. 

Játszik a hangokkal, szavakkal is. Az eszközök nevei, cselekvések, mozdulatok német 

nyelven is elhangzanak. 

A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıségeket kínáló játékfajta. 

A gyermekek alkotó képzelete szárnyal, sok kimondatlan kívánság valóra válhat, konfliktus 

feloldódhat. 

A hétköznapi életbıl merített témák, szerepkörök feldolgozása során bıvülnek ismereteik, 

megnyílnak társaik elıtt. A természetesség tartalmas párbeszédekre, beszélgetésekre ad 

lehetıséget. 

A játék lényegébıl adódóan elsısorban anyanyelvükön (magyarul) beszélnek a gyermekek. Az 

óvónı szerepvállalása során az aktuális helyzethez alkalmazkodva spontán, természetes 

17




módon kapcsolódik német nyelven a játékba. Német nyelvhasználatában alkalmazkodik a 

gyermekek ismereteihez. Szerényebb szókinccsel rendelkezı gyermekek esetén egyszerő, 

rövid szókapcsolatok mindig ugyanabban a szerkezetben kerülnek alkalmazásra. 

Fontos, hogy azok a szituációba játékosan illeszkedjenek, a gyermekek számára elfogadható 

módon dallamosak, utánzásra ösztönzıek legyenek. 

Építı, konstrukciós játék jellemzıje, hogy az alkotás öröme ösztönzi a gyermekeket. A játék 

során felmerülı problémahelyzetek megoldása logikus gondolkodást igényel. Szabadon 

megvalósíthatják fantáziadús alkotásaikat. Mindkét nyelven megnevezik a játékokat, 

formájukat, színüket, helyzetüket, egyéb tulajdonágaikat. 

A szabályjáték lényege a felállított szabályok betartása. A gyermekektıl 

alkalmazkodóképességet, önuralmat, következetességet igényel. Megtanulják a kudarcélmény 

elviselését, megismerik azt az érzést, hogy a másik sikerének is lehet örülni. A szabályjáték 

valamennyi fajtája rengeteg lehetıséget rejt magába a német nyelvi ismeretek bıvítésére. A 

gyermekek megismerkednek a kisebbségi kultúra néhány népi gyermekjátékával. Egyes 

játékok, memóriajátékok, társasjátékok levezetése, játszása németül történik. Így a nyelvet és 

a játékot a gyermekek összekapcsolják, együtt rögzül. Célszerő, ha az óvónı egyes témakörök 

feldolgozására maga is készít memóriajátékot, társast. 

A dramatizálás, bábjáték személyiségfejlesztı hatása miatt a játék egyik legértékesebb fajtája. 

Gazdagodik a gyermekek szókincse mindkét nyelven, a bábok segítségével áthidalhatóak a 

nyelvi hiányosságok, bátrabban, magabiztosabban beszélnek a szereplık. Egyszerőbb 

szókapcsolatok újabb kifejezésekkel bıvülnek, a bábok kedvessége, közvetlensége magával 

ragadó, utánzásra ösztönzı. 

Bábjáték, dramatizálás segítségével könnyebben illusztrálhatóak a népmesék, mondókák, ujjjátékok. 

Szemléletesek, képszerőek, segítik a megértést, megmozgatják a gyermekek 

fantáziáját. 

Barkácsolás, mintázás, kézimunka alkalmával az óvónı megismerteti a gyermekeket néhány 

népi mesterséggel, lehetıség szerint bevonja a családokat is. A barkácsolt eszközök a gyermek 

saját örömére játékát gazdagítják. Megismerik az eszközök, munkafázisok neveit németül is. 

Megismerkednek néhány népi mesterséggel a német kisebbség kultúrájából. 

Udvari játéklehetıségekkel naponta élnek a csoportok, használják a szabadban lévı 

játékeszközöket. Az óvónık mozgásos-, szabály-, körjátékokat kezdeményeznek németül, 

magyarul. Színes eszközökkel motiválják azokat. Természetes mindkét nyelv használata. 

A fejlesztési feladatok megfelelı feltételek mellett valósulnak meg, ezek a nyugodt, kreatív 

légkör, idı, hely, eszközök, hangulat. 

Az óvodapedagógus megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket. A 

csoport napirendjét úgy állítja össze, hogy a gyermekek játékához elegendı idı álljon 

rendelkezésre. A csoportszobában sokrétő tevékenységekre alkalmas állandó és mobil 

játszóhelyeket alakít ki. 

Érdekes, színvonalas játékeszközöket kínál a gyermekeknek valamennyi játékfajtában. 

A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére 

• Legyenek képesek csoportban történı együttjátszásra, élményeik eljátszására. 

• Játékuk legyen tartalmas, egyéni ötletekkel bıvítsék azt. 

• Játékukban legyenek kitartóak, a megismert szabályokat tartsák be, társaikhoz 

alkalmazkodjanak, viseljék el a kudarcot és örüljenek a sikerélményeknek. 

• Alakuljanak pozitív érzelmeik társaik iránt. 

• Ismerjék meg számos játékeszköz és barkács-tevékenység megnevezését németül is. 

• Kétnyelvő interakciókra képesek egyéni fejlettségük szerint. 

18





• Társasjátékok 

• Építıjátékok 

• Babakonyha felszereléssel (bútor, edény, evıeszköz stb.) 

• Barkácsoló eszközök 

• Kosztümök, kiegészítı kellékek (a szerepjátékhoz) 

• Kisautó, dömperek, teherautók 

• Babák, bábok 

• Udvari játékok 

• Egyéb játékeszközök 

Vers, mese, anyanyelvi nevelés 

Cél: 

Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a mőveltség megalapozását szolgálja. Az 

irodalmi mővek tartalma hozzájárul a gyermekek világképének kialakulásához, a nemzeti 

kultúra alapjainak lerakásához, nemzetiségünk egyes hagyományainak megismeréséhez. 

Erkölcsi, esztétikai értékeket közvetít, igényt alakít ki az irodalmi élményekre. 

Feladat: 

• A gyermek életkorának megfelelı kisebbségi és magyar mondókák, versek, mesék 

kiválasztása. 

• A legfıbb segítıje legyen a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlıdésének. 

• Tájékoztassa a gyermeket a külvilág és az emberi belsı világ legfıbb érzelmi 

viszonylatairól, megfelelı viselkedésformákról. 

• Igazolja vissza a gyermek szorongásait és feloldást, megoldást kínáljon, illetve örömet 

jelentsen, élményt nyújtson. 

• Segítse a gyermeket, hogy eligazodjon a természeti, társadalmi környezetben. 

Helye az óvodai nevelés folyamatában 

Az irodalommal – mese, vers – gyönyörködtetni akarjuk a gyermeket, aki 

örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, izgalmas szellemi kalandként, elgondolkodtató 

valóságmozzanatként éli meg a mőfajt, a mővet. A gyermek számára fontos, hogy érzelmi, 

hangulati feszültséget keltsen. A gyermekek számára a versek mondogatásakor a tevékenység 

a döntı, amelyhez kapcsolódnak, amelyet ritmusossá, játékossá tesznek. A ritmusos, játékos 

verses mesék magukban hordozzák a beszéd, a gondolkodás, a személyiségfejlıdés 

nélkülözhetetlen pszichés feltételeit. A jól megválasztott irodalmi alkotások mindig pozitívan 

hatnak a gyermekre, s gazdag személyiségformáló hatásukon túl szerepük van a gyermek és az 

óvónı közti jó viszony kialakulásában, - ugyanis a gyermek csak attól tud tanulni, akit szeret. 

A mese-vers a gyermekeket a másik emberhez kapcsolja, erıs belsı aktivitásra, vagy 

játékosságra serkenti. 

Ritmusa, képi ereje, hangulata fogva tartja a képzelıerıt. Oldja a szorongást, melyet a 

nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki. 

A mindennapi mesemondás a nap fontos eseménye, alkalmait a mesehallgatásra utaló 

ismétlıdı szokásokkal teremti meg az óvónı. 

19




Ritmikus ismételgetésekkel, képzeleti képek összekapcsolásával, nyelvi, stilisztikai, 

akusztikai, mimikai eszközökkel, a szöveget kísérı mozdulatokkal tesszük a mesélést 

élményszerővé. 

A gyermekek magyar nyelven egyszerőbb szerkezető, cselekményő állatmesékkel, 

láncmesékkel, a mindennapi életrıl szóló rövid történetekkel ismerkednek, majd eljutnak a 

népmesék bonyolultabb képi világához, történéseihez. 

Az anyanemzet kultúrájából származó már ismert, egyszerőbb szerkezető és nyelvő mesét 

bábozás, dramatizálás során dolgoznak fel német nyelven párbeszédes cselekvéssel. 

A mondókák, versek kiválasztásánál fontos szempont a ritmikusság, játékosság, képszerőség 

mely lehetıleg mozgással társul. Szívesen mutatják, utánozzák a gyermekek az állatok 

mozgását, hangját, természeti jelenségek hangjait. 

A kisebbségi kultúrából merített verseken, mondókákon keresztül megismernek a gyermekek 

néhány nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományt, szokást. 

A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére 

• Szívesen, örömmel hallgatnak és mondanak meséket, mondókát, verseket mindkét 

nyelven. 

• A megismert szavak jelentését értik, megfelelıen használják. 

• Részt vesznek dramatikus játékokban, közös mősorkészítésben. 

• Képesek a hallottak képi megjelenítésére. (dramatizálás, bábozás) 

• Ismert meserészletet képesek szóban kiegészíteni, megnevezik a mese legfontosabb 

elemeit, szereplıit. 

• Figyelmesen végighallgatják az óvónıt. 

• Alkalmazzák a kapcsolatteremtés szabályait. 

• Tudnak könyvben kép alapján tájékozódni, óvják a könyv állagát. 

• Képesek legyenek korunknak megfelelı színházi elıadás követésére. 

Anyanyelvi nevelés 

Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, 

megnyilvánulásaiba, társas kapcsolataiba. Alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó 

légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. 

Folyamatos napirendben dolgozó csoportban az óvónınek lehetısége adódik az egyénenkénti 

differenciálásra. Motiváló erıvé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda, az óvónı 

modellértékő beszéde. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a 

gyermekek számára érthetıek legyenek. 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában szerepet kap, az óvodapedagógus 

olyan irodalmi, zenei anyagot választ ki, melyeknek beszédnevelı értékük van. Anyanyelvi 

játékokkal olyan feladatot ad, melyek bıvítik a gyermekek szókincsét, fejleszti 

beszédhangejtését, beszédritmusát. Óvodánk gyermekei esetében néhány kivételtıl eltekintve 

magyar anyanyelvi nevelésrıl beszélünk. 


• Bábok (sík-, kesztyő-, fakanálbáb, termésfigurák) 

• Bábparaván 

• Dramatizálási kellékek 

• Mesekönyvek, leporellók 

20




• Magnetofon 

• Hangkazetta 

• Egyéb kiegészítık 

Ének, zene, énekes játék 

A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfıbb öröme. A gyermek spontán 

énekelget, nyitott a ritmusokra, a zene önkéntelen mozgásokra készteti. 

Cél: 

• A gyermekek zenei élményhez juttatása. 

• Zenélés, éneklés tevékenységének megszerettetése. 

• Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. 

• A népi, a mőzenei és más népek dalainak megismertetése. 

• Ritmusérzék, harmonikus, szép mozgás, zenei hallás, emlékezet fejlesztése. 

• Közösségi élmények biztosítása, közös éneklésen, zenélésen keresztül. 

• Német kisebbség hagyományaihoz, ünnepeihez főzıdı szokások, gyermekdalok, táncok, 

népdalok megismerése. 

Feladat: 

• Tervszerő, folyamatos zenei hatások feltételeinek megteremtése. Példamutató óvónıi 

modell, hangszerek, ritmusjátszó eszközök biztosítása. 

• Játék során közös éneklés, zenélés motiválása, zenei érdeklıdés felkeltése. 

• A gyermekek kétnyelvő készségének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, zenei 

képességfejlesztı játékokkal és zenehallgatásra szánt anyagokkal. 

Helye az óvodai nevelés folyamatában: 

Az óvodában a mondókázás, éneklés, zenélés nem kötıdik konkrét idıponthoz és mozgáshoz. 

Akkor jelenik meg, amikor a gyermekeket valami erre motiválja. Az óvónı hagyja, hogy a 

gyermekek közel kerüljenek a hangszerekhez, kipróbálhassák azokat, az együttzenélés 

örömmé váljon. 

Az óvónı játékos együttmozgásokat kezdeményez a testi-szellemi koordináció, 

egyensúlyérzék fejlesztésére, melyek kiterjednek a gyermek egész testére. A zene, a mozgás 

összefüggésben állnak. A gyermek egész testével reagál a zenére: ringatózik, ugrál, stb. 

közben zenei törvényszerőségeket tapasztal: ritmika, szünet, hangerı. A szabad mozgásos 

játékok alkalmat adnak arra, hogy kapcsolatba kerüljön a szomszédjával. 

Játszhat a gyermek az egész kezével (tenyeres játék), fejével (arcmutogató, simogató). A 

levegıvétel és kifújás játékai a jó légzési ritmus kialakulását szolgálják. 

Ritmushangszerek kézbeadásával a fogást fejlesztjük. Zenei játékok, mint a billegetı, lépcsıt 

járó, körben járó, kockákra lépı játékok a járásbiztonságot, koordinációs képességet fejlesztik. 

A hangszeres játékok sokoldalúan fejlesztik a gyermek személyiségét, az öröm, a felfedezés, 

az önkifejezés élményét nyújtja. Hangszerhasználat során fejlıdik a finommotorika, 

figyelemkoncentráció, alkotó képzelet. 

Közös hangszeres zenélés alkalmával a közösséghez való alkalmazkodás, illetve a 

közösségbıl való kiemelkedés harmonikus egysége pozitívan befolyásolja a 

személyiségfejlıdést. 

Ritmusfejlesztés, az egyenletes lüktetés felismeréssel, elsajátítással kezdıdik. Mozdulatok 

egyenletes idıközönkénti ismétlıdésével fejleszthetı. A ritmusérzék a dal ritmusának 

felismertetésével, ritmusvisszhang játékkal, tapsolással, ritmuskiemeléssel stb. fejleszthetı. A 

21




ritmus fontos tartozéka a tempó. Fontos a gyermekeket tempótartásra szoktatni, pl.: gyorslassú 

játék. 

A vásárolt hangszereket kiegészítettük házilag készített hangszerekkel, illetve zörejkeltı 

eszközökkel. 

A zenei hallás fejlesztése során a gyermekek megkülönböztetnek különbözı hangokat, 

zörejeket, különbséget tesznek hangmagasságok (magas-mély), hangerık (halk-hangos) közt. 

Fejlesztjük a gyermekek belsı hallását dallambújtatásos, dallamvisszhang játékkal. A csend 

felfedezése után készülnek fel a gyermekek a zenei tapasztalatszerzésre. Improvizációra 

bíztatja az óvónı a gyermekeket. Éneklésük során használjanak hangszereket, ritmusjátszó 

eszközöket, testhangszereket: dobbantás, csettintés, tapsolás. Az óvónı olyan játékos 

tevékenységeket kezdeményez, melyek egyesítik magukban az éneket, a mozgást, a beszédet 

és a hangszeres játékot. Ha ezek az elemek kölcsönösen áthatják egymást, a zenei tevékenység 

eredménye az eleven zenei érzés, aktivitás és alkotókészség. 

A mondókák elısegítik a ritmikus szövegben az ismétlıdı beszédhangok pontos észlelését, 

tiszta képzését, fejlesztik a jó beszédritmus kialakulását és a szép kiejtést. 

A népzenei anyagok (német nemzetiségi népzene, magyar illetve más népek zenéje) éneklése 

során nemcsak zenei neveléshez szükséges fogalmakkal, hanem régi és tájnyelvi szavakkal is 

gazdagodik a gyermekek szókincse. A népi játékokból, hagyományokból vett viselkedési 

formákkal a gyermek személyisége, viselkedéskultúrája is fejlıdik. 

Az óvónı többségben a kisebbségi kultúra gyermekdalait, illetve az anyaország német nyelvő 

dalait ismerteti meg a gyermekekkel. 


• Hallgassák szívesen, figyelmesen a bemutatott zenét. 

• Énekeljenek bátran, kedvvel, dúdolják az ismert dallamokat, tiszta éneklésre törekedjenek. 

• Énekeljenek vissza dallamot. 

• Különböztessenek meg és reprodukálják a halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú fogalom 

párokat dallamban, ritmusban. 

• Tudjanak egyszerő táncos mozgásokat végezni. 

• Ismerjenek néhány térforma alakítási lehetıséget. 

• Találjanak ki dallamhoz mozgást, játékot. 

Fejezzék ki cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést. 

Ismerjék fel dallammotívum alapján hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot, 

zörejt, néhány hangszer, ritmusjátszó hangját. 

Ismerkedjenek meg a német kisebbség zenéjével, népi játékaival, dalaival, mondókáival. 

Szükséges eszközök: 

• Cintányér 

• Triangulum 

• Furulya 


• Bábok 

• Kendık, szalagok, kötények, kalapok 

• Labda 

• Dob 

• Csengık, csörgık 

• Orff hangszerek 

22




• Egyéb hangszerek, eszközök 

Rajzolás, mintázás, kézi munka 

Cél: 

A vizuális észlelés, emlékezés, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az 

intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. 

• A képi-, plasztikai-, konstruáló kifejezıképességek kibontakozása. 

• Szín-, és formavilág gazdagítása. 

Feladat: 

• Kézmozgások finomítása, íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása. 

• Alkotás örömének megtapasztalása. 

• Képi gondolkodás fejlesztése. 

• Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. 

• Esztétikai érzékük, a szép iránti fogékonyságuk fejlesztése 

• Német kisebbség népi szokásait, hagyományait, szín és formavilágát, sokrétő 

tevékenységen, barkácstechnikákon keresztül ismerjék meg a gyermekek. Ismerjék meg 

németül is a tárgyakat, anyagok, munkafázisok neveit. 

A vizuális nevelés folyamata, területei 

A vizuális nevelés során igazán teret, s lehetıséget kap mindaz, ami szép, harmonikus, 

esztétikus körülöttünk. 

A vizuális nevelés magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, 

konstruálást, kézimunkát, a mőalkotásokkal való ismerkedést. 

Ezáltal kialakul 

• a képolvasás, 

• a komponálás képessége, 

• a térbeli tájékozódó és rendezı képesség, 

• a téri-, formai-, színképzet. 

A természet színeire, formáira történı rácsodálkozással, a mővészi rajzok, festmények, 

szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével kialakul a szépség iránti vonzódása. 

Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újra alkotását teszi 

lehetıvé a gyermekek számára. Célja, nem maga a tevékenység során létrejövı bármiféle 

alkotás, annak esztétikai értéke, hanem az örömteli cselekvés. 

Ha a gyermek mindennapi életébe, játékába az ábrázoló tevékenységek, technikák, minél több 

lehetısége épül be, a technikák gyakorlására, pontosítására - eleinte gyakorló játék szintjén - 

minél több ideje, lehetısége nyílik, elér elıbb vagy utóbb arra a szintre, amikor mővei 

kifejezıvé válnak. 

Tükrözik a világ szerzett ismereteit, de elsısorban érzelmi megnyilvánulásait. 

Hagyjuk a gyermeket, hogy 

• saját szintjén, 

• saját elgondolásai szerint, 

• saját élményeit alkossa újra. 

Ebben csak akkor segítjük, irányítunk, ha elakad, ha a gyermeknek van szüksége instrukcióra. 

A vizuális nevelés a mindennapokban, az óvodai élet egészében érvényesülı folyamat. A 

közvetlen környezet, a spontán vizuális hatások közül a legjelentısebb - a gyermeket csak a 

23




feltétlenül szükséges mennyiségő, lehetıleg többfunkciós szemlélıdésre, gondolkodásra, 

alkotásra ösztönzı, finoman esztétikus, ugyanakkor egymással is minél inkább harmonizáló 

tárgyak vegyék körül. 

A gyermek tekintete leginkább a szemmagasságban lévı tárgyakon nyugszik - a számára 

fontosat ilyen magasságban vagy ez alatt helyezzük el. 

Figyelembe vesszük, hogy a gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz mindig erısebb szál 

főzi. Kicsi kortól bevonjuk környezete szebbé tételébe - alakítsa, egészítse ki, rendezze minél 

többet kedve szerint, hiszen közben spontán cselekvése ismeretre, téri tapasztalatra tesz szert. 

Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosít teret, lehetıséget az óvónı. 

Megteremteni a feltételeket, a gyermekek képi-plasztikai kifejezı nyelvének, ábrázoló- és 

konstruáló képességének fejlıdéséhez. Tekintetbe veszi a gyermekek közötti képességbeli 

különbségeket. Felkelti a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeive1 való 

tevékenység vágyát, biztosítja élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli 

megjelenítésének sokféle lehetıségét, a gyermekeket az alakítás öröméhez juttatja. A 

gyermekek valamennyi rajzát, ”alkotását” értékként kezeli. Lehetıséget kínál a gyermeki 

fantázia kibontakozására. A szokások, szabályok rögzüljenek a megfelelı életkorban. A 

tevékenységek idırıl-idıre változatos sorrendben ismétlıdnek. A gyermekek kezébe újra meg 

újra eszköz kerül, hogy begyakorolhassa, elsajátíthassa a technikát. 

Az óvónı segítségnyújtásban is az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez igazodik. Figyelembe 

veszi, hogy a gyermeknek maga a tevékenység is örömet jelent. Támogatja, hogy a szülık 

otthon is adjanak gyermeküknek 1ehetıséget az ábrázolásra, a kész alkotások megbecsülésére. 

Megismerteti a gyermekeket közvetlen és közvetve néhány népi mesterséggel: kékfestés, 

fazekasság, mézeskalács, gyertyaöntés, batikolás, szövés, fonás, nemezelés, stb. 

Az ábrázoló tevékenység során az óvónı kihasznál minden olyan lehetıséget, amely az 

anyanyelvi fejlesztésre lehetıséget ad. Az anyanyelv mellett a kisebbségi nyelv gyakorlását is 

beleszövi az ábrázoló tevékenységbe. A gyermek munkájához kapcsolódó német dalok, 

mondókák, versikék továbblendítik a gyermek fantáziáját, segítik az idegen nyelvve1 való 

játékos találkozást és ez által passzív majd aktív szókincs alakul ki. 


• Élmény, emlékezet alapján alkossanak képet. 

• Használják a képi kifejezés eszközeit. 

• Tudják alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat. 

• Saját elképzeléseik alapján díszítsenek, mintázzanak. 

• Megfelelıen használják az eszközöket, helyes ceruzafogásuk. 

• Megnevezik a színeket, azok sötét, világos árnyalatait, színhasználatukban érvényesítik 

kedvenc színeiket, a kisebbségre jellemzı szín- és formavilágot. 

• Véleményük van saját és társaik alkotásairól. 

• Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, esetleg egyszerő mozgások. 

• Képfelületen kifejeznek elemi térviszonyokat. 

• Rendelkezzenek koordinált szem- és kézmozgással. 

• Bátran beszéljenek német nyelven elkészült munkáikról, ötleteikrıl. Tudják az eszközök 

nevét, a színeket németül megnevezni, tevékenységben való részvételi vágyukat is 

megfogalmazzák. 


• Színes ceruzák 

• Vízfesték, tempera 

• Zsírkréták 

• Ecsetek 

24



• Rajzlapok 

• Gyurma 

• Lisztgyurma (só, liszt) 

• Ragasztó 

• Szövıkeret 

• Színes fonalak, pamutok 

• Textildarabok, anyagok 

• Növények magjai, termések 

• Színes papírok 

• Ollók 

• Egyéb eszközök 


Mozgás 

Cél: 

• Az egészséges életmód kialakítására nevelés. 

• A természetes mozgások alakítása, fejlesztése. 

• Mozgáskoordináció alakítása. 

• Pozitív személyiség tulajdonságok erısítése. 

• Egészséges versenyszellem kialakítása. 

Feladat: 

• Rendszeres lehetıség biztosítása a szabadban és a csoportszobában történı testneveléshez. 

• A foglalkozások tartalmában egymásra épülnek a könnyebbtıl a nehezebb felé haladnak, 

változatosak, játékosak. 

• A gyermekek megismerkednek a testnevelés eszközeivel, néhány kézi szerszámmal, 

labdával stb. 

• Testi képességek alakítása, fejlesztése (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, testtartás). 

• Térbeli, idıbeli tájékozódó képesség fejlesztése. 

• Nagymozgások, rugalmasság, egyensúlyérzék, állóképesség fejlesztése. 

A mozgásfejlesztés lehetıségei az óvodában. 

• Szabadidıs tevékenységek 

• Testnevelés, mint kötelezı foglalkozás 

A testnevelés foglalkozás egészséges, tiszta környezetben történik, friss levegı biztosítása 

mellett. Heti egy alkalmat jelent kötelezı szervezeti keretben. A bemelegítı, lazító 

gyakorlatokat (járás, futás) követi a gimnasztika. 

Az egyszerőbb mozgásforma megelızi a nehezebb gyakorlatokat, a rávezetı gyakorlatok a 

fıgyakorlatot. 

A fıgyakorlatokat egyszerre végzi a csoport, minden gyermek a saját fejlettségi szintjén. 

Fontos: az óvónı jó szervezıkészsége, határozottsága, magyarázattal kísért bemutatása, a 

mozgásirány kijelölése, eszközök elhelyezése, a személyhez kötött hibajavítás. A foglalkozás 

során az intenzív mozgásokat lazító gyakorlatok váltják fel, a gyakorlatok játékosak. 

A testi képességek, mint állóképesség, egyensúlyérzék, erı, ügyesség fejlıdése kiterjed az 

akarati, jellembeli tulajdonságaik alakulására is. 

Ilyenek: az akaraterı, kitartás, fegyelmezettség, bátorság. 

25



Szabadidıs tevékenységek: 


Szabadban, óvodaudvaron lehetıség van a természetes mozgások gyakorlására (futás, mászás, 

gurulás). Szervezett játékok az udvaron: versenyfutás, labdajátékok, kidobók, Sétákat, 

kirándulásokat szervezünk, játszóparkokba látogatunk 

Testnevelés 

A testnevelés folyamatában a gyermekek beszédértése is fejlıdik. Megismerik mindkét 

nyelven a testrészek, eszközök, tornaszerek neveit, mozgások, gyakorlatok elnevezéseit. 

Megértik és követik a magyar és német nyelvő felszólításokat. 

A foglalkozás anyaga, témakörei: 

Rendgyakorlatok 

• Állások 

• Testfordulatok 

• Menetlépés illetve ütemtartásos alakzatok, alakzatváltoztatások 

Elıkészítı gyakorlatok, gimnasztika 

• Szabadgyakorlatok 

• Kéziszer-gyakorlatok 

• Társas gyakorlatok 

• Padgyakorlatok 

• Különbözı járásmódok 

Fıgyakorlatok 

Tornavonatkozású fıgyakorlatok 

• Természetes támaszgyakorlatok 

• Talajtorna gyakorlatok 

• Függésgyakorlatok 

• Szerugrások 

Atlétikai vonatkozású fıgyakorlatok 

• Futások 

• Ugrások 

• Dobások 

Játékok 

• Labdafeldobásának és elkapásának gyakorlása. 

• A fıgyakorlatokból felépített eszközzel vagy eszköz nélkül végzett játékok és egyéni vagy 

páros versengések. 

• Csoportosan, csapatban végezhetı játékok. 

• Labdajátékok: gurítások, egymásnak és célba. 

• Alsó- és felsıdobások helyben és haladásban, labdavezetés. 

Testnevelési játékok 

• Futó- és fogójátékok. 

• A játékok nehezítése különbözı eszközökkel, nagyobb korcsoportban. 

• Versengések: egyénileg, csoportosan és párban. 

26




Sorversenyek: azonos idıben azonos feladatot oldanak meg. 

Váltóversenyek: egyenként folyamatos egymásutánban oldják meg a gyermekek a 

feladatot. 

Módszerek: magyarázat, bemutatás, beszélgetés, játékos gyakorlatvezetés, ellenırzés, 

értékelés, hibajavítás. 


• A gyermekek tudjanak harmonikusan, összerendezetten mozogni (járás, futás, mászás). 

• Ismerjék a testnevelésben használatos szakszavakat. 

• Képesek legyenek az utasításra történı gyakorlatvégzésre. 

• Tudjanak felvenni különbözı alakzatokat (kör, sor, oszlop). 

• A fıgyakorlatokat egyéni képességeikhez mérten tudják minél pontosabban elvégezni. 

• Képesek legyenek betartani a szabályokat egy-egy gyakorlatvégzés közben, valamint a 

játékokban is. 

• Vigyázzanak maguk és pajtásaik testi épségére is. 

• Német nyelven is ismerjék meg a szakszavakat, testrészeket és legyenek képesek a német 

nyelven történı utasításra végzett gyakorlatok elvégzésére. 


• Tornaszınyeg 

• Zsámolyok 

• Labda 

• Kombinálható tornaszer 

• Mászókötelek 

• Padok: kis és nagyméret 

• Tornapad létrás, léglabdák kis és 

nagyméret 

• Babzsák 

• Szalag 

• Építıkockák 

• Székek 

• Párnák 

• Asztalok 

• Karikák 


• Udvaron: 

• Mászókák 

• Padok 

• Homokozó 


27




A külsı világ tevékeny megismerése 

Cél: 

Olyan sokféle tapasztalatszerzés biztosítása, amelyek segítségével a gyermekek életkoruknak 

megfelelıen biztonságosan eligazodnak, tájékozódnak a közvetlen és tágabb természeti, tárgyi 

és emberi környezetben. 

Feladat: 

• A valóság objektív bemutatása. 

• Pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása a természethez, emberi és tárgyi alkotásokhoz. 

• A gyermekek a külsı világ megismerése során szerezzenek matematikai tartalmú 

tapasztalatokat, ismereteket is. 

• A gyermekek ismerjék fel a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri viszonyokat, 

alakuljon ítélıképességük, fejlıdjön tér-, sík- és mennyiségszemléletük. 

• Összefüggések megláttatása. 

• A tapasztalatszerzés alapja legyen az alkalomszerő, és folyamatos megfigyelés, győjtés, 

séta és kirándulás. 

• Ismerjék meg a gyermekek a magyar és német nemzetiségi hagyományokat, tárgyi kultúra 

értékeit, tanulják meg ezek védelmét és szeretetét is. 

Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig 

A környezet megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülı folyamat. Segíti a 

gyermekek tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti megfigyelıképességüket. A környezet 

megismerése közben alakul a gyermek társas magatartása, fejlıdik beszédmegértı és nyelvi 

kifejezıképessége. 

A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel. 

/közösségi nevelés, vizuális nevelés, zenei nevelés, matematikai nevelés/ 

A gyermek a természeti és társadalmi környezetébıl szerzett ismereteit játékában felhasználja, 

folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. 

A tevékenység gyakorlatának elemzése 

A természeti és társadalmi környezet témaköreinek anyaga: 

A témák kiválasztása függ: a környezet adottságaitól, 

a gyermekek érdeklıdésétıl, 

aktuális történésektıl. 

A környezet megismerésének tartalmát egymástól elkülöníthetı, de a gyermek 

tapasztalatszerzésében elválaszthatatlan területek biztosítják: 

A gyermek közvetlen környezete: 

A gyermek és a természet: 

család, lakás 

óvoda, 

ruházat, játékszerek 

formák, színek. 

évszakok 

állatok 

növények 

az ember, tulajdonságok. 

28




A gyermek a tágabb környezetben: 

közlekedés 

szülıföld, hazai táj, 

a világ népei, más népek kultúrája 

néphagyományok, szokások 

tárgyi kultúra és értékei 

A témakörök fokozatosan bıvülnek kis-közép és nagycsoportban. A feldolgozás mélysége 

változó, függ a helyi sajátosságoktól, a csoport korától, összetételétıl, fejlettségi szintjétıl, 

szociális helyzetétıl és feltételektıl. 

A nagyobbak igénylik a téma részletes, különbözı irányú kifejtését, feldolgozását, rendezését, 

bıvítését. 

Az utánzó, gyakorló szakasz után -- gyermekenként más-más idıpontban és formában -- 

megkezdıdik a tapasztalatok ismeretekké válása, azok beépítése a gondolkodásba. 

A témakörök kidolgozásának menete 

A téma lebontása résztémákra tárgykörönként. 

Győjtımunka (természetes anyagok, eszközök, termések) 

Spontán vagy szervezett tapasztalatszerzési lehetıségek. Résztémák feldolgozása. 

Kapcsolódási lehetıségek más környezeti témákhoz és tevékenységformákhoz. 

Élménnyé vált tapasztalatok bekapcsolása a játékba. 

Egy-egy új téma részletes feldolgozása rendszerint magyar nyelven történik. A már elmélyült 

ismereteket a késıbbiekben az óvónı többszöri alkalommal, kisebb területre bontva egyszerő 

mondatszerkezetek, szókapcsolatok formájában németül is elmondja. 

Beszéde mindig érthetı, jól artikulál, mozgás kíséri, megnevezi a tárgyat, cselekvést, vagy 

egy-egy jelenséget értelmez. 

Mivel a gyermekek nyelvi ismeretei tekintetében igen nagy az eltérés, a német nyelven történı 

óvónıi beszédminta is alkalmazkodó. 

Az óvónı differenciál. A folyékonyan beszélı, jól értı gyermekekkel tartalmas párbeszéd 

kezdeményezhetı a témában, a nyelvvel ismerkedı gyermekek számára az egyszerő 

szókapcsolat utánzására ösztönöz. 

Minden felmerülı témához nagy mennyiségő német kifejezést, mondatformát ismernek meg a 

gyermekek, így passzív szókincsük zömében az óvónı által mindig ugyanolyan szerkezetben 

használt mondatok, kifejezések utánmondása révén fokozatosan bıvül. 

Az óvodás gyermek matematikai mőveltségtartalma nem választható el a környezet 

megismerésétıl. A környezeti téma feldolgozása közben tisztázódnak a matematikai 

fogalmak, tapasztalások. A problémafelvetések, feladatmegoldások dominánssá válnak. A 

tervezett matematikai fejlesztés és a spontán szerzett matematikai tapasztalatok egymástól 

elválaszthatatlan, egymást kiegészítı folyamatok. 

Az óvodapedagógus szervez lehetıséget arra - vagy kihasználja a spontán adódó szituációt - 

hogy a gyermekek matematikai tapasztalatokat szerezzenek. 

Bizonyos témák közvetlenül a játékidıben, integráltan dolgozhatók fel. 

Ilyenek: 

• Tárgyak, személyek összehasonlítása. 

• Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempont szerint. 

• Tárgyak összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása. 

• Sorba rendezés mennyiségi tulajdonságok szerint. 

• Halmazok elemeinek megszámlálása. 

29




• Halmazok keletkezése. 

• Soralkotás, sorváltás, balról-jobbra, fentrıl-lefelé. 

• Állítások megfogalmazása (igaz-hamis). 

• Formák, irányok megfigyelése. 

• Történetek alkotása képekrıl, mennyiségek figyelembevételével. 

• Helyzetviszonylatokat kifejezı névutók gyakorlása. 

• Rész-egész viszonyának megfigyelése. 


• Ismerik személyi adataikat, megnevezik a családtagjaikat. 

• Ismerik szüleik foglalkozását, lakáscímüket 

• Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési 

eszközöket. 

• Ismerik az orvos gyógyító szerepét. 

• Ismerik az emberi test felépítését. 

• Igényesek a tisztaságra. 

• Felismerik és megnevezik a napszakokat. 

• Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány 

jellegzetességét. Tudják, hogy a növények fejlıdése és az évszakok között összefüggés 

van, észreveszik a növények életében bekövetkezı változásokat. 

• Önállóan gyakorolják a növénygondozás legegyszerőbb mőveleteit (ültetés, locsolás), 

ismernek növényekkel kapcsolatos munkákat (szántás, szüret, aratás). 

• Sok állatot ismernek. 

• Természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységekben részt vesznek. . 

• Valós élethelyzetekben alkalmazzák egyéni fejlettségüknek megfelelıen német nyelvi 

ismereteiket. 

• A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltőnı összefüggést felismernek. 

• Ismert tárgyakat, jelenségeket külsı jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítanak. 

• Számlálnak tízes számkörben. 

• Összehasonlítanak mennyiségeket, megadott szempontok szerint. 

• Ismerik az irányokat, helyzeti viszonyokat, térben tájékozódnak. 


• Minimat készlet 


• Gyurma 

• Képeskönyvek 

• Gyöngyök 

• Építıkockák 

• Bábok 

• Dobókockák 

• Lego 

• Termések 

• Szalagok 

• Szemléltetıképek 

30




• Szőkebb, tágabb környezetünk tárgy és élıvilága 


Az óvoda munka jellegő tevékenységei 

Cél: 

A munkavégzés során a munkafolyamatok megismerése. Saját személyükért és a közösség 

érdekében végzett munka jelentıségének felismerése. 

Feladat: 

• Munkamegosztásra nevelés. 

• Munka során a meglévı tapasztalatok erısítése, újabbakkal való bıvítése. 

• A gyermekek fegyelmének, kötelességtudatának alakítása. 

• Egymás munkájának megbecsülése. 

• A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett tevékenység örömének 

érzékeltetése. 

• Sokrétő lehetıség, idı, eszközök biztosítása a munkavégzéshez. 

• Sokszínő tapasztalatszerzés különféle anyagokról, eszközökrıl, tárgyi és természeti 

környezetrıl. 

Munka jellegő tevékenységek tartalma 

• Önkiszolgálás. 

• Naposi munka. 

• Csoportért végzett munka. 

• Segítségnyújtás a felnıtteknek. 

• Alkalmi megbízatások. 

• Környezet, növény és állatgondozás. 

Önkiszolgálás: 

A gyermekek saját személyükkel kapcsolatos mindennapi – szükségletük szerinti - 

tevékenysége. Irányítható tevékenység, amely a természetes igényük kialakítására szolgál. 

Testápolás, étkezés, öltözködés, egészségügyi szokások kialakítása. 

Minél idısebb a korcsoport, annál kevesebb segítséget nyújtunk a gyermekeknek. 

Törekedjenek az önállóságra. 

Naposi munka: 

A gyermekek a közösségért, a csoportért végzett – általában - önként vállalt munkája. A 

naposi munka feladattudatot, figyelemösszpontosítást feltételez. 

A munka vonzóvá tétele: dicséret, napostábla, napos-jelek, napos-kötény alkalmazásával. 

Kezdeti idıszakban az aktívabb gyermekekre támaszkodunk. Fokozatosan önállósodjanak, a 

felügyeletet egyre csökkentjük, majd önállóan végzik a munkát. 

Környezet és növénygondozás: 

Szükség szerint segítenek a növények öntözésében, gondozásában. Az élısarkot 

folyamatosan, évszaknak megfelelıen segítenek berendezni. 

Segítik az udvari dolgozó munkáját, megfelelı irányítással. (leveleket összegyőjtés, 

homoklapátolás, szemétgyőjtés, szemétszedés) 

Módszerek: 

Személyes példamutatás, buzdítás, dicséret, megfelelı értékelés. 

31





• A saját személyükkel kapcsolatos munkák váljanak természetes igényükké (tisztálkodás, 

öltözködés, környezetük rendje,). 

• A közösségért szívesen vállaljanak: egyénenként és csoportosan is munkát. Ügyeljenek 

környezetük rendjére és másokkal is tartassák azt be. 

• Becsüljék meg társaik és a felnıttek munkáját. 

• A német nyelv gyakorlásának lehetıségei: használati tárgyak, eszközök, munkafolyamatok 

megnevezése. 

• A munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges mondatok, mondatmodellek gyakorlása. 


Megfelelı gyermekmérető, biztonságos eszközöket biztosítunk, a munkatevékenység 

jellegétıl függıen. 

Tanulás 

Cél: A nevelési folyamat szerves részeként, a nevelési célok érdekében sajátos módon 

szervezett tevékenység, amely által az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket 

alakítjuk ki. 

Feladat: 

• A gyermekek ismereteinek bıvítése. 

• Értelmi képességek, beszéd fejlesztése. 

• Képszerő, szemléletes gondolkodás kialakítása 

• Problémamegoldó képesség, feladattudat, tanulás utáni vágy kialakítása. 

• A tanulás motívumainak kifejlesztése, megismerési képességek fejlesztése 

• A tanulásnak, mint tudatos tevékenységnek a kialakítása (direkt tanulás). 

• A tanulás megkedveltetése, a végzéshez szükséges személyiségjegyek kialakítása. 

• Az iskolában, a német nyelv magasabb szintő tanulásához a nyelvi alapok biztosítása. 

A tanulás tartalma 

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentıs részben utánzásos, spontán tevékenység, amely 

nem szőkül le az ismeretszerzésre, az óvodai mindennapok során adódó helyzetekben 

természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónı által kezdeményezett 

foglalkozásokon és idıkeretekben valósul meg. 

A tanulás feltétele a gyermek cselekvı aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató 

tapasztalás lehetıségének biztosítása. 

A tanulás lehetséges formái az óvodában 

• Az utánzásos, minta-, és modellkövetéses, magatartás-, és viselkedés-tanulás (szokások 

alakítása). 

• A spontán, játékos tapasztalatszerzés. 

• A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülı ismeretszerzés. 

• Az óvónı által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. 

• A gyakorlati probléma-, és feladatmegoldás. 

• Az óvónı által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. 

32




Az óvodában a gyerekek spontán módon tanulnak. Az óvodáskor kezdetén még nem adottak 

egyértelmően a tanuláshoz szükséges szubjektív feltételek. Az ismeretek bıvítésében igen 

jelentıs szerepe van a gyermek spontán érdeklıdésének, a külvilággal való közvetlen 

kapcsolatnak. A kis-, és középsı csoportos gyerekeknél a tudatos logikai gondolkodás 

képessége még nem alakult ki teljes mértékben, náluk a következtetést az emlékek, képi 

tapasztalatok helyettesítik. Ebben az életkorban a gyermekek önkéntelen figyelmére, a 

cselekvésben való gondolkodásukra, az alkotó képzeletükre, a megismerés utáni vágyukra, az 

érzelmi beállítottságukra és az óvodán kívül szerzett tapasztalataikra építünk. Az óvodáskor 

kezdetén a gondolkodás cselekvésbe ágyazott (gyakorlati problémamegoldás), a megismerés a 

képszerő, szemléletes gondolkodás szintjén történik. 

Késıbb kezdetét veszi a tudatos logikus gondolkodás. A gyermekekben, nagy mennyiségben 

felhalmozódnak a spontán benyomások, képzeletek, melyeket a játék illetve más manipuláció 

alkalmával és a beszéd útján nyernek. Mivel kezdetben csak az önkéntelen figyelemre 

építhetünk, az érdeklıdés felkeltése és állandó ébrentartása, a gyerekek tevékenységi 

vágyának kielégítése elengedhetetlen. 

A spontán ismeretszerzés és a szervezett oktatás szoros kölcsönhatásban van egymással. 

Programunk megvalósításában a tanulás kötött és kötetlen szervezeti formája egyaránt jelen 

van. Mindkét szervezeti formában a céltudatosságot és tervszerőséget kívánjuk érvényesíteni, 

mindig szem elıtt tartva a játékosság elvét. 

A kötetlen foglalkozás is tervszerően folyik, a kötetlenség a gyermek önkéntes részvételében, 

az idıpont megválasztásában és helykiválasztásában, és a gyermekek elhelyezkedésében jut 

kifejezésre. 

A kötött foglalkozás már a gyermekektıl is más magatartást igényel, idıtartama és belsı 

felépítése is más. A foglalkozás felépítését egyrészt a tárgy sajátossága, a csoport életkora, 

fejlettségi szintje, másrészt az oktatási feladat határozza meg. 

A gyermekek különbözı tevékenységeiben valamennyi munkaforma, - egyéni, páros, 

mikrocsoportos és frontális foglalkoztatási forma megtalálható. Ezek alkalmazását a 

tevékenységek típusa, a didaktikai feladatok és a témák határozzák meg. Csoportjainkban 

egyre elterjedtebbek a mikrocsoportos foglalkozások, mivel a nyelv gyakorlása, a tanultak 

ellenırzése, a hibák javítása könnyebb és a gyermekek számára is egyértelmő, a felzárkóztatás 

is eredményesebb. 

Az ismeretszerzést, a gondolkodásfejlesztést, a gyermekek értelmi képességének 

továbbfejlesztését fıként játékos helyzetekbe épülve, cselekvést, manipulációt, konstruálást, a 

képzelet játékát igénylı feladatok, gyakorlati megoldások keretében fejlesztjük. 

Megfelelı, változatos, motiváló eljárásokkal kívánjuk megteremteni a gondolkodásra késztetı 

feladathelyzeteket. A figyelem fejlıdésével, tartósabbá válásával fokozatosan gyakoribbá, 

bonyolultabbá tesszük a spontán és a szándékos figyelemre is építı, gondolkodtató 

problémahelyzeteket. Ezek már hosszabb ideig tartó szellemi erıfeszítést, intellektuális 

feszültséget váltanak ki a gyermekekbıl. A motiváló eljárások mindhárom korcsoportban 

fontosak. 


• A tanulás hatására pontosabbá válik a gyermekek érzékelése, észlelése, 

megfigyelıképessége, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, 

fejlıdik beszédük és gondolkodásuk. 

• Képessé vállnak a problémák felismerésére és megoldására. 

• Képesek az ok-okozati összefüggések felismerésére. 

• Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. 

• Szándékos figyelmüket képesek hosszabb ideig fenntartani. 

33




• Feladataik végrehajtásában kitartóak, elmélyültek. 

• Tevékenységeik eredményét reálisan értékelik. 

• Elemi ismereteik önmagukról, szőkebb környezetükrıl életkoruknak megfelelı. 

A tanulás során használt módszerek 

• Beszélgetés 

• Rávezetı kérdések 

• Bemutatás 

• Magyarázat 

• Gyakorlás 

II.9. 

A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formái, 

továbbfejlesztésének lehetıségei 

Célunk a személyiségi és szülıi jogok tiszteletben tartásával a partneri viszony erısítése. 

Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. 

Ennek alapvetı feltétele a családdal való együttmőködés. Az óvoda társadalmi kontrollja 

elsısorban a szülıkön keresztül érvényesül. Ezért olyan légkört teremtünk, amelyben mindkét 

fél feltételezi a másikról, hogy minden a gyermekekkel kapcsolatos tevékenység a gyermekek 

érdekében, a nevelési eredmények fokozásáért történik. Az intézmény nem vállalja át a család 

nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárul a családi szocializáció esetleg kedvezıtlen 

hatásának enyhítéséhez. 

A gyermekek neveléséhez és a szülıkkel való optimális kapcsolathoz pozitív töltéső 

tekintélyre van szükség, ami nem hivatali alapozottságra, hanem személyes tulajdonságokra, 

teljesítményre épített. 

A szülık figyelmét tapintatosan ráirányítjuk a családi nevelés hiányosságaira, felajánljuk a 

szakmai-pedagógiai együttmőködést a hiányosságok pótlására, a hibák elkerülésére és a 

lehetséges mértékig kompenzáljuk a családi nevelés okozta hátrányokat. Pedagógiai 

propagandánk módszerei: könyvek ajánlása, figyelemfelkeltı tájékoztatók eljuttatása, igény 

esetén elıadás szervezése, egyéni tanácsadás, szakemberek bevonása. 

A gyermekek reális megismeréséhez, értékeinek felfedezéséhez, a gyermek óvodai 

fejlıdésérıl rendszeres és korrekt tájékoztatással segítjük a szülıket. Szükség szerint felhívjuk 

a szülık figyelmét saját jogaikra, kielégítı tájékoztatást adunk a szociális juttatások, az 

iskolaválasztás és más gondjaik megoldásának lehetıségeirıl. Az együttmőködés formái 

változatosak, a személyes kapcsolattól a különbözı rendezvényekig magukban foglalják 

azokat a lehetıségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt. Az együttmőködés során a 

szülık megismerik az óvoda mőködési rendjét, céljait, feladatait, az óvoda, pedig 

tapasztalatokat győjt a gyermekrıl, a családi nevelés milyenségérıl, a közvetlen 

környezetérıl. 

A szülık értékátörökítı szerepe meghatározó, meggyızıdésük, hogy saját értékrendszerük 

minta, - követésre méltó. 

Fogadhatjuk, befogadhatjuk a családok értékeit, szülık, nagyszülık hagyományokat vagy 

mővészeti értékeket közvetítı, környezetformáló tevékenységét. 

Nevelési céljaink megvalósításában nagy segítséget nyújthatnak a családok is, ha otthon is 

beszélik a német nyelvet, illetve a népi hagyományok, kultúra átadásával gazdagíthatják a 

gyermekek érzelmeit, hozzájárulhatnak a gyermekek identitásának erısítéséhez. 

34



Kapcsolattartás a szülıkkel: 


Megismerjük a gyermekek környezetét, számba vesszük az értékátörökítı hatásokat. 

Jó emberi és munkakapcsolatot építünk ki, mely kedvezıen hat a gyermekek fejlıdésére, a 

szülıkre. Az együttmőködés alapja az érdeklıdés, megértés, nyitottság. 

Az óvodának kultúraközvetítı szerepe is van. Az együttmőködés során fontos a pozitívumok 

kiemelése, a törekvés, hogy a szülı aktív részese lehessen az óvodai életnek. 

Arra törekszünk, hogy az általános emberi értékek közvetítésében a szülık is együttmőködı 

partnerek legyenek. A kialakított közös szabályokat, szokásokat ık is következetesen 

betartsák, jó példával járjanak elıl. 

A szülık az óvodában a Közoktatási törvényben megfogalmazott jogaik és kötelességeik 

teljesítésének érdekében Szülıi Szervezetet hozhatnak létre, a szülık közösségét. 

Képviselıjük a csoportba járó szülık által választott személy. 

A szülık képviselıivel az óvónık, óvodavezetı napi kapcsolatot tart. 

A szülıi képviselıi megbeszéléseket mindkét fél (óvodavezetı-szülık) kezdeményezheti. 

A szülık, óvónık együttmőködésére változatos lehetıség kínálkozik: 

• Napi rövid beszélgetések; 

• Nyílt napok, elıre egyeztetett idıpontban; 

• Szülıi értekezletek; 

• Fogadóórák elıre egyeztetett idıpontban; 

• Közös rendezvények, programok; 

• Csoport, illetve közös faliújság; 

• Barkács délutánok, munkadélutánok; 

• Írásos megkeresések igényfelmérés, elégedettség vizsgálat, 

• Kiadvány, tömör ismertetı, DVD, internetes honlap az óvodáról, nevelési 

célkitőzéseinkrıl. 

Az együttmőködési formák megfelelnek a partnerközpontúság kritériumainak, a szülık, 

gyermekek igényeinek, a teljesíthetı elvárások megoldását célozzák. 

Az óvoda nevelési programja, SZMSZ-e, házirendje a szülık számára nyilvános. 

Az óvodavezetı, a gyermekvédelmi felelıs, illetve az óvónık kérésre bármikor tájékoztatást 

adnak. 

A házirendet a szülık a gyermek felvételekor kézhez kapják, az SZMSZ, a nevelési program a 

folyosón kifüggesztésre kerül, bármikor megtekinthetı. 

II.10. Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések 

Az óvodapedagógusok feladata a gyermekközösségben megemlékezésre kerülı ünnepek, 

hagyományok elıkészítése, megszervezése, szülık bevonása. 

Az ünnepi megemlékezésbe beépül a kisebbségi kultúra néhány értékes zenei, irodalmi eleme. 

Közös hagyományok, ünnepek 

• Márton-napi lampionos felvonulás 

• Közös megemlékezés a gyermekek születésnapjáról a csoportokban 

• Mikulás ünnepély 

• Adventi idıszak elıkészületeivel kapcsolatos népi hagyományok 

• Karácsonyi ünnep 

• Farsangi népszokások 

35




• Farsangi vigadalom 

• Megemlékezés Március 15-rıl 

• Húsvéti szokások 

• Anyák napja 

• Évzáró mősoros ünnep 

• Gyermeknapi programok 

• İszi, tavaszi tanulmányi kirándulások 

• Rendkívüli alkalmak megünneplése 

II.11. Gyermekvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek az óvodában 

A gyermekvédelmi munka az óvodára jellemzı szociokulturális környezetet figyelembe vevı: 

• speciális feladatok 

• prevenciós feladatok 

• korrekciós feladatok 

• védı-óvó elıírások 

• baleset megelızés feladatainak összessége. 

Cél: a gyermekek védelme, a családban történı nevelkedés segítése a szülıkkel összhangban, 

a veszélyeztetettség megelızése, feltárása, megszüntetése. Ha az óvoda a gyermekeket 

veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a 

gyermekjóléti szolgálattól, vagy az illetékes szervtıl. Biztosítja a gyermekeket megilletı 

jogok érvényesülését óvodán belül, szükség esetén javaslatot tesz óvó-védı intézkedésre. 

Felzárkóztatás, tehetséggondozás megvalósulását célozza. 

A gyermekvédelmi munka irányítása az intézményegység-vezetı, illetve helyettese hatásköre, 

akik gondoskodnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkájához szükséges feltételekrıl. 

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs éves munkaterv alapján segíti, összefogja az 

óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. 

A megbízott óvónı személyét, elérhetıségét, gyermek-család körébe tartozó problémákkal 

foglalkozó intézmények neveit, szolgáltatásait, telefonszámait a közös faliújságon egész 

évben feltüntetjük. 

A gyermekvédelmi felelıs feladata: 

A családdal és a pedagógusokkal együttmőködve kiküszöbölni a veszélyeztetett gyermekekre 

ható ártalmakat, megvédeni ıket a testi-lelki, erkölcsi károsodásoktól, illetve ellensúlyozni a 

veszélyeztetı hatásokat. 

A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. 

A nevelési év elején tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi tevékenységrıl, a fogadóórák 

lehetıségérıl és közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, 

telefonszámát. 

Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónık között. 

Év elején az óvónıkkel együttmőködve felmérést készít az óvodában, kik azok a gyermekek, 

akik veszélyeztetett helyzetben vannak, és nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos 

helyzető gyermekekrıl. 

• Szociális helyzetük nem megfelelı. 

• Családi körülményeik rendezetlenek. 

• A családban nevelési problémák adódnak. 

36




• Csonka családban nevelkedık száma. 

• Hátrányos helyzető gyermekek száma, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma. 

• Gyermek-elhelyezési problémák. 

Elısegíti az óvónık felderítı tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a 

csoport óvónıivel. 

Folyamatosan kapcsolatot tart általános és konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, a 

Gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelıszülıi felügyelıkkel, rendırséggel, valamint a 

családokkal foglalkozó szakemberekkel. 

A gyermekvédelmi intézmények, hatóságok felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. 

Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait. 

A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi 

támogatást illetve étkezési térítési díjkedvezmény megállapítását kezdeményezi. 

Tájékoztatást ad a szülık faliújságján, az óvodán kívüli szervezett szabadidıs programokról. 

Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenırzésében, értékelésében és a 

minıségbiztosításban, mint az intézményegység-vezetı illetve helyettese szakembere. 

A nevelıtestület feladatai a gyermekvédelem területén: 

Minden pedagógus, óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, 

segítése pedagógiai eszközökkel. 

A fentiek érdekében prevenciós, feltáró és problémákat megszüntetı tevékenységet végez. 

Tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét és családja világnézetét. Értékrendjét nem 

kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekrıl nem foglalhat állást 

nevelımunkája során. 

Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén 

védı-óvó intézkedésre javaslatot tesz. 

Új óvodások befogadását elısegíti, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehetı 

legzökkenımentesebbé teszi. 

A gyermekeket és családjukat a lehetıségekhez képest minél jobban megismeri. 

A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismeri és ha szükséges 

ehhez szakember segítségét kéri. 

A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készít és végrehajtja (a 

kompetencia határokon belül). 

Felzárkóztatást megszervezi. 

Tehetséggondozást megvalósítja, illetve elısegíti. 

Óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közremőködik. 

Egészségügyi szőrıvizsgálatok lebonyolításán részt vesz. 

Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelzi a hiányzást. 

Családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a különbözı támogatásokhoz a 

hozzájárulást javaslatával elısegíti. 

Minden lehetséges eszközzel segíti a gyermekek családban történı felnevelését. 

A szülıkkel együttmőködı kapcsolatot alakít ki, a szülıi szerep eredményesebb betöltésének 

elısegítésére. 

Jó kapcsolatot épít a helyi gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel: 

Nevelési Tanácsadó 

Gyermekjóléti Szolgálat 

Családsegítı szolgálat 

Polgármesteri Hivatal 

Óvodaorvos, védını 

Gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 

37




Prevenciót minden gyermekre kiterjeszti. 

Megismerteti a gyermek- és szülıi jogokat, érvényesítési módjait. 

Csoportnaplóban egyénre szabottan tervez, nyomon követi a gyermek fejlıdését. Egyéni 

fejlesztési lapokat vezet. (START program segítségével) 

Logopédiai ellátásról tájékoztatja a szülıket. 

Segítséget nyújt az új és pályakezdı kollégák részére a gyermekvédelmi munkához. 

A gyermekekkel a korukat figyelembe véve megismerteti a balesetet kiváltó helyzeteket, az 

ezeket elkerülı technikákat, szabályokat. 

A veszélykerülı magatartási formák, technikák, szabályok betartásába a szülıket is bevonja. 

A védı-óvó intézkedések részletes feladatait az óvoda házirendje, SZMSZ-e tartalmazza. 

Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli. 

A gyermekek és az intézmény segítése érdekében létre hoztuk a „Nagyok a kicsikért” 

alapítványt, illetve a KINDI Egyesületet, mely jelentısen támogatja az óvodát nevelési céljai 

elérésében. 

II.12. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelı munkát segítı eszközök 

és felszerelések jegyzéke 

A Szınyi Ottó utcai telephelyen: 

Eszközök, felszerelések 

Normatív 

elıírás * 

Helyiségek 

* 1/1998.(VII:24.) OM. rendelet szerint 

Ebbıl 

meglévı 

Hiányzó 

Csoportszoba 3 3 - 

Cserére szorul 

Tornaszoba 1 1 - 

Logopédiai foglalkoztató, 

Egyéni fejlesztı szoba 

- - - - 

Játszóudvar 1 1 - - 

Óvodavezetıi iroda 1 1 - - 

Óvodavezetı h. iroda - - - - 

Gazdasági vezetıi iroda - - - - 

Nevelıtestületi szoba 1 - 1 - 

Orvosi szoba 1 - 1 - 

Gyermeköltözı 3 3 - - 

Gyermekmosdó, WC 3 3 - - 

Felnıtt öltözı 1 1 - - 

Elkülönítı szoba 1 - 1 - 

Fızıkonyha - - - - 

Melegítıkonyha 1 - 1 - 

38




Tálaló – mosogató, felnıtt 

étkezı 

1 1 - - 

Felnıtt mosdó 1 1 - - 

Felnıtt WC 1 1 - - 

Mosléktároló 1 1 - - 

Szárazáru raktár - - - - 

Földesáru raktár - - - - 

Egyéb raktár 1 1 - - 

Éléskamra - - - - 

Szertár 1 1 - - 

Helyiségek bútorzata és 

egyéb berendezési tárgyai 

Eszközök, felszerelések Normatív Ebbıl Hiányzó 

elıírás * meglévı 


1. Csoportszoba 

Óvodai fektetı 

75 75 - 

Gyermekszék 75 75 - - 

Gyermekasztal 15 15 - 5 

Fényvédı függöny 18 18 - - 

Szınyeg 3 3 - - 

Játéktartó szekrény, polc 6 6 - - 

Fektetı tároló - - - - 

Élısarok állvány 3 - 3 - 

Hımérı 3 3 - - 

Óvodapedagógusi asztal 3 3 - - 

Felnıtt szék 6 6 - - 

Eszköz-elıkészítı asztal 3 - 3 - 

Textiltároló szekrény 3 3 - - 

Edény- és evıeszköz tároló 

szekrény 

3 3 - - 

Szeméttartó 3 3 - - 

2. Tornaszoba 

Tornapad 

2 2 - - 

Tornaszınyeg 1 1 - - 

Bordásfal 2 - 2 - 

Óvodai többfunkciós mászó 

készlet 

1 1 - - 

Egyéni fejlesztést szolgáló 

speciális felszerelések 

- - - - 

3. Logopédiai foglalkoztató 

egyéni fejlesztı szoba 

- - - - 

39




Tükör 

Asztal - - - - 

Szék - - - - 

Szınyeg - - - - 

4. Játszóudvar 

Kerti asztal 

3 1 2 - 

Kerti pad 6 4 2 - 

Babaház 3 1* 2 - 

Udvari homokozó 3 1* 2 - 

Takaróháló 3 1 2 - 

* a csoportoknak nincs külön udvarrészük 




5. Óvodavezetıi iroda 

Íróasztal és szék 

1-1 1-1 - - 

Tárgyalóasztal 1 - 1 - 

Szék 2 - 2 - 

Telefon 1 1 - - 

Könyvszekrény 1 1 - - 

Iratszekrény 1 1 - - 

6. Óvodavezetı-helyettesi, 

gazdaságvezetıi iroda 

- - - - 

Asztal 

Szék - - - - 

Iratszekrény - - - - 

Lemezszekrény - - - - 

Írógép asztal és szék - - - - 

Számítógépasztal és szék - - - - 

Írógép - - - - 

Telefon - - - - 

Fax - - - - 

Számítógép nyomtató - - - - 

7. Nevelıtestületi szoba 

Fiókos asztal 

- - - - 

Szék - - - - 

Könyvtári dokumentum - - - - 

Könyvszekrény - - - - 

Tükör - - - - 

Mosdókagyló - - - - 

8. Orvosi szoba - - - - 

9. Gyermeköltözı 

Öltözırekesz, ruhatároló fogas 

75 75 - - 

Öltözıpad 75 75 - - 

40




10. Gyermekmosdó, WC. 

Törülközıtartó 

75 75 - - 

Falitükör 10 4 6 - 


Fogmosó tartó 3 3 - - 

Tisztálkodási és egyéb 

felszerelések 




Egyéni tisztálkodószerek, féső 75+12 - 75+12 - 

Ruhakefe, körömkefe, 

Szappantartó 10 10 - - 

Fésőtartó 3 3 - - 

Törölközı 261 15 246 - 

Abrosz 45 45 - - 

Takaró 75 75 - 75 

Ágynemőhuzat 225 - 225 - 

Lepedı 225 - 225 - 

Felnıttek munkavégzéséhez 

szükséges eszközök 




Szennyes ruhatároló 1 -1 - - 

Mosottruha tároló 1 1 - - 

Mosógép 1 1 - - 

Centrifuga 1 - -1 - 

Vasaló 1 1 - - 

Vasalóállvány 1 1 - - 

Szárítóállvány 1 1 - - 

Takarítóeszközök 1 1 - - 

Kerti munkaeszközök, ásó 1 1 - - 

Kapa 1 1 - - 

Gereblye 1 1 - - 

Locsolókanna 1 1 - - 

Hőtıgép 1 1 - - 

Porszívó 1 1 - 1 

41



A nevelımunkát segítı játékok 

és egyéb eszközök 



1. Játékok, játékeszközök, 

különféle játékformák eszközei 

Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést 

segítı, mozgásigényt kielégítı 

eszközök 

Ének, zene, énekes játékok 

eszközei 

Az anyanyelv fejlesztésének, a 

kommunikációs képességek 

fejlesztésének eszközei 

Értelmi képességeket és a 

kreativitást fejlesztı anyagok, 

eszközök 

Normatív 

elıírás * 

23 

udvari 23 

23 

udvari 23 

Ebbıl 

meglévı 

23 

23 

23 

23 

Hiányzó 

- 

- 

- 

- 


- 

- 

23 23 - - 

23 23 - 

23 23 - - 

- 

- 

Ábrázoló tevékenységet fejlesztı 

anyagok, eszközök 

23 23 - - 

Természeti – emberi – tárgyi 

Környezet megismerését 23 23 - - 

elısegítı eszközök, anyagok 

Munka jellegő tevékenységek 

eszközei 

23 23 - - 

1. A nevelımunkát segítı 

egyéb eszközök 

1 1 - - 

TV 

Videó 1 1 - - 

Magnetofon 1 1 - - 

Diavetítı 1 1 - - 

Vetítıvászon 1 1 - 

Hangszer 

(pedagógusoknak) 

1 1 - - 

Hangszer (gyermekek) 23 23 - - 



- - - - 

42



Fogyatékos gyermekek 

nevelésének további speciális eszközei 





1. Beszédfogyatékosok 

Tükör 

- - - - 

Logopédiai alapkészlet - - - - 

2. Hallási fogyatékosok 

Dallamíró 

- - - - 

Hallásvizsgáló - - - - 

Adó-vevı készülék - - - - 

Elektronikus információhordozó - - - - 

Nyelvi kommunikáció vizuális, 

anditív megjelenítésének 

- - - - 

eszköze 

Szurdologopédiai eszközök - - - - 

3. Látási fogyatékosok 

Olvasótelevízió 

- - - - 

Hatrekeszes doboz, gombás 

tábla, szöges tábla, csörgı labda 

- - - - 

Egészség és munkavédelmi 

eszközök 




Étel-mintavétel készlet 1 1 - törés esetén 

Mentıláda 1 1 - - 

Gyógyszerszekrény 1 1 - - 

Munkaruha 11 - 11 - 

Védıruha 1 - 1 - 

Tőzoltó készülék 2 2 - - 

43



Dugonics Antal utcai telephelyen: 

Helyiségek 


* 1/1998.(VII:24.) OM. rendelet szerint 


Normatív 

elıírás * 

Ebbıl 

meglévı 

Hiányzó 

Csoportszoba 3 3 - 


Tornaszoba 1 - 1 - 

Logopédiai foglalkoztató, 

Egyéni fejlesztı szoba 

- - - - 

Játszóudvar 1 1 - - 

Óvodavezetıi iroda 1 1 - - 

Óvodavezetı h. iroda - - - - 

Gazdasági vezetıi iroda - - - - 

Nevelıtestületi szoba 1 - 1 - 

Orvosi szoba 1 - 1 - 

Gyermeköltözı 3 3 - - 

Gyermekmosdó, WC 3 3 - - 

Felnıtt öltözı 1 1 - - 

Elkülönítı szoba 1 - 1 - 

Fızıkonyha - - - - 

Melegítıkonyha 1 - 1 - 

Tálaló – mosogató, felnıtt 

étkezı 

1 mosogató 

felnıtt 

étkezı 

Felnıtt mosdó 1 1 - - 

Felnıtt WC 1 1 - - 

Mosléktároló 1 - 1 - 

Szárazáru raktár - - - - 

Földesáru raktár - - - - 

Egyéb raktár 1 1 - - 

Éléskamra - - - - 

Szertár 1 1 - - 

- 

44




Helyiségek bútorzata és 

egyéb berendezési tárgyai 




2. Csoportszoba 

Óvodai fektetı 

77 77 - - 

Gyermekszék 77 77 - - 

Gyermekasztal 15 15 - 5 

Fényvédı függöny 12 12 - - 

Szınyeg 3 3 - - 

Játéktartó szekrény, polc 6 6 - - 

Fektetı tároló - - - - 

Élısarok állvány 3 3 - - 


Óvodapedagógusi asztal 3 3 - - 

Felnıtt szék 6 3 3 - 

Eszköz-elıkészítı asztal 3 - 3 - 

Textiltároló szekrény 3 3 - - 

Edény- és evıeszköz tároló 

szekrény 

3 3 - - 

Szeméttartó 3 3 - - 

2. Tornaszoba 

Tornapad 

2 2 - - 

Tornaszınyeg 1 1 - - 

Bordásfal 2 2 - - 

Óvodai többfunkciós mászó 

készlet 

1 1 - - 



- - - - 

3. Logopédiai foglalkoztató 

egyéni fejlesztı szoba 

- - - - 

Tükör 

Asztal - - - - 

Szék - - - - 

Szınyeg - - - - 

4. Játszóudvar 

Kerti asztal 

3 3 - - 

Kerti pad 6 6 - - 

Babaház 3 1* 2 - 

Udvari homokozó 3 1* 2 - 

Takaróháló 3 1 2 - 

* a csoportoknak nincs külön udvarrészük 




45




5. Óvodavezetıi iroda 

Íróasztal és szék 

1-1 1-1 - szék 

Tárgyalóasztal 1 - 1 - 

Szék 2 - 2 - 

Telefon 1 1 - - 

Könyvszekrény 1 1 - - 

Iratszekrény 1 1 - - 

6. Óvodavezetı-helyettesi, 

gazdaságvezetıi iroda 

- - - - 

Asztal 

Szék - - - - 

Iratszekrény - - - - 

Lemezszekrény - - - - 

Írógép asztal és szék - - - - 

Számítógépasztal és szék - - - - 

Írógép - - - - 

Telefon - - - - 

Fax - - - - 

Számítógép nyomtató - - - - 

7. Nevelıtestületi szoba 

Fiókos asztal 

- - - - 

Szék - - - - 

Könyvtári dokumentum - - - - 

Könyvszekrény - - - - 

Tükör - - - - 

Mosdókagyló - - - - 

8. Orvosi szoba - - - - 

9. Gyermeköltözı 

Öltözırekesz, ruhatároló fogas 

77 77 - - 

Öltözıpad 77 77 - - 

10. Gyermekmosdó, WC. 

Törülközıtartó 

77 77 - - 

Falitükör 9 4 5 - 

Hımérı 2 - 2 - 

Fogmosó tartó 3 3 - - 

46



Tisztálkodási és egyéb 

felszerelések 





Egyéni tisztálkodószerek 77+11 - 77+11 - 

Tisztálkodó felszerelések 

9 9 - - 

Fésőtartó 3 - - 

Törölközı 264 10 254 - 

Abrosz 45 45 - - 

Takaró 77 77 77 

Ágynemőhuzat 231 - 231 - 

Lepedı 231 - 231 - 

Felnıttek munkavégzéséhez 

szükséges eszközök 




Szennyes ruhatároló 1 -1 - - 

Mosottruha tároló 1 1 - - 

Mosógép 1 1 - - 

Centrifuga 1 - -1 - 

Vasaló 1 1 - - 

Vasalóállvány 1 1 - - 

Szárítóállvány 1 1 - - 

Takarítóeszközök 1 1 - - 

Kerti munkaeszközök, ásó 1 1 - - 

Kapa 1 1 - - 

Gereblye 1 1 - - 

Locsolókanna 1 1 - - 

Hőtıgép 1 1 - - 

Porszívó 1 1 - - 

47



A nevelımunkát segítı játékok 

és egyéb eszközök 



1. Játékok, játékeszközök, 

különféle játékformák eszközei 

Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést 

segítı, mozgásigényt kielégítı 

eszközök 

Ének, zene, énekes játékok 

eszközei 

Az anyanyelv fejlesztésének, a 

kommunikációs képességek 

fejlesztésének eszközei 

Normatív 

elıírás * 

23 

udvari 23 

23 

udvari 23 

Ebbıl 

meglévı 

23 

23 

23 

23 

Hiányzó 

- 

- 

- 

- 


- 

- 

23 23 - - 

23 23 - 

Értelmi képességeket és a 

kreativitást fejlesztı anyagok, 

eszközök 23 23 - 

Ábrázoló tevékenységet fejlesztı 

anyagok, eszközök 

23 23 - - 

Természeti – emberi – tárgyi 

Környezet megismerését 

- 

23 23 - 

elısegítı eszközök, anyagok 

Munka jellegő tevékenységek 

eszközei 

23 23 - - 

2. A nevelımunkát segítı 

egyéb eszközök 

- - 

TV 1 1 

Videó 1 1 - - 

Magnetofon 1 1 - - 

Diavetítı 1 1 - - 

Vetítıvászon 1 - 1 

Hangszer 

(pedagógusoknak) 

1 1 - - 

Hangszer (gyermekek) 23 23 - - 



- - - - 

- 

- 

- 

48



Fogyatékos gyermekek 

nevelésének további speciális eszközei 





1. Beszédfogyatékosok 

Tükör 

- - - - 

Logopédiai alapkészlet - - - - 

2. Hallási fogyatékosok 

Dallamíró 

- - - - 

Hallásvizsgáló - - - - 

Adó-vevı készülék - - - - 

Elektronikus információhordozó - - - - 

Nyelvi kommunikáció vizuális, 

anditív megjelenítésének 

- - - - 

eszköze 

Szurdologopédiai eszközök - - - - 

3. Látási fogyatékosok 

Olvasótelevízió 

- - - - 

Hatrekeszes doboz, gombás 

tábla, szöges tábla, csörgı labda 

- - - - 

Egészség és munkavédelmi 

eszközök 




Étel-mintavétel készlet 1 1 - törés esetén 

Mentıláda 1 1 - - 

Gyógyszerszekrény 1 - 1- - 

Munkaruha 10 - 10 - 

Védıruha 1 - 1 - 

Tőzoltó készülék 3 3 - - 

49



III. Az iskolai intézményegység pedagógiai programja 


III.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai 

Az iiskolában folyó nevelı-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti- nemzetiségi 

értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 

Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, 

érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos 

alábbi értékeket óvódásaink és tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük 

meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 

• A szülıföld és Magyarország, a német nemzetiség lakta vidékek megismerése, szeretete, 

megóvása. A nemzeti-nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti-nemzetiségi múlt 

megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, 

megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. 

• Minden kisebbségben élı népcsoportért érzett felelısség - és közösségvállalás. A 

hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, 

hagyományaik tiszteletben tartása. 

• Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és nemzetiségi jogok tisztelete. Az 

emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. 

Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi 

tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 

• Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények 

védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. 

• Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges 

és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek 

kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az 

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek 

megelızése). 

• Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). 

Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). 

Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és 

létrehozására. 

• Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, 

tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 

• A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. 

• Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások 

szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi 

érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, 

készség a megegyezésre. 

• A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és 

önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 

III.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai 

Fejlesztési feladataink a NAT kulcskompetenciáira épülnek: 

• énkép, önismeret 

50




Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is 

nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával 

szemben támasztott elvárásoktól. 

• hon-és népismeret 

A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi 

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei valamint a hazai 

német kisebbség megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 

Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. 

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a 

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl 

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok 

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. 

• európai azonosságtudat- egyetemes kultúra 

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió 

kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika 

szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel 

• aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 

Az intézmény alapvetı feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási 

lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. 

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság 

szükséges. 

• gazdasági nevelés 

Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká 

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. 

Az iskolai nevelés elısegíti, hogy képessé váljanak a tanulók a rendelkezésükre álló 

erıforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. 

• környezettudatosságra nevelés 

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a hozzánk járók 

magatartásának, életvitelének kialakulását. Különös figyelmet fordítunk a 

természettudományos gondolkodásmód fejlesztésére. 

• a tanulás tanítása 

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán 

ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja 

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola 

alapfeladata. 

A tanulás számos összetevıje tanítható. Célunk elérése érdekében tanulás módszertani 

tantervet állítunk össze s ennek mentén sajátíttatjuk el a tanulási kompetenciákat. 

• testi-és lelki egészség 

Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, 

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges 

életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A pedagógusok készítsék fel a 

gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes 

döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek 

legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és 

segítıkész magatartást. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. 

• felkészülés a felnıttlét szerepeire 

A felnıttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, 

hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, 

képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási 

ágak és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak a megismerése 

51




tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk 

során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. 

Az iskolában folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását 

elısegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra 

kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez 

kapcsolódó folyamatos értékelés. 

III.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai 

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az intézmény pedagógusai által alkalmazott 

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 

A didaktikai feladatok szerint: 

• Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere 

• A képességek tanításának/tanulásának módszere 

• Az alkalmazás tanításának/tanulásának módszere 

• A rendszerezés és rögzítés tanításának/tanulásának módszere 

Az információk forrása szerint: 

• Verbális (szóbeli, írásbeli) módszer 

• Szemléletes módszer 

• Gyakorlati módszer 

Az irányítás dominanciája szerint: 

• Tanári dominanciájú módszer 

• Tanulói dominanciájú módszer 

• Közös tanári-tanulói módszer 

Az oktatás logikája szerint: 

• Induktív módszer 

• Deduktív módszer 

A tanulók megismerı tevékenysége szerint: 

• Receptív módszer 

• Reproduktív módszer 

• Produktív módszerek 

A produktív módszerek közé tartoznak azok a nyitott oktatási formák, amelyeket az 

intézmény az 1990-es évek óta alkalmaz: Freiarbeit, Werkstatt és projekttanítás.(Ezeknek az 

alábbiakban külön fejezetet szentelünk.) 

A nem szakrendszerő oktatás megszervezését a 2011/12-es tanévtıl kezdve megszüntetjük, 

de a nem szakrendszerő módszerekrıl nem mondunk le. Az elıbb említett nagy volumenő 

alternatív formák mellett minden tanórán alkalmazni kell tantárgyakat átívelı, a 

kompetenciákat fejlesztı módszereket. E célból iskolai intézményegységünk egy módszertani 

tantervet dolgoz ki, amely félévekre és tantárgyakra lebontva meghatározza a fejlesztendı 

kompetenciákat és a hozzájuk rendelt módszereket. Ebben a folyamatban minden tantárgy és 

minden tanár részt vesz. 

Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk 

végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam és a tizenkettedik 

évfolyam végén: 

• minden tantárgyból megfelel a Nemzeti Alaptantervben és az alapfokú és középfokú 

nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. 

52




(Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis legalább nyolcvan 

százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján 

elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott 

követelményeknek.) 

• rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és 

jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy az iskolai, középiskolai és 

felsıoktatási követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, 

• ismeri a német nemzetiség nyelvi, történelmi és kulturális múltját és jelenét, azonosulni 

tud a népcsoport törekvéseivel, és építı módon vesz részt jövıjének alakításában 

• ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a 

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 

• határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen, 

• a 8. osztály végén a tanulók 90%-a megszerzi a DSD I. nyelvvizsgabizonyítványt (B1), a 

12. osztály végén a DSD II. (C1) és 80%-a százaléka az angol középfokú állami 

nyelvvizsga bizonyítványt (miközben törekedni kell az angol felsıfokú bizonyítvány 

elérésére is), 

• a kiváló képességő tanulók szerepeljenek eredményesen különbözı tanulmányi-, 

kulturális- és sportversenyeken. 

III.4. Nyitott oktatási formák 

Iskolánkban az ún. „nyitott” oktatási formáknak nagy hagyománya van, messze megelızve a 

jelen kori kompetencia alapú oktatási módszereket. 

Három forma köré csoportosul a tanítás szerevezése: 

• Freiarbeit 

• Werkstattunterricht 

• Projektarbeit 

A „Freiarbeit” módszer az iskola oktatásának, pedagógiai programjának részévé vált, a 

tanulók ez alapján sajátítják el az anyag egy részét, ill. gyakorlásként szolgál. 

Németországban a módszer igen elterjedt, sok pedagógiai folyóirat foglalkozik vele, az iskolai 

gyakorlatban már a 70-es évek elejétıl hagyománya van ennek az oktatási formának. 

Magyarországon csak a 80-as évek végén kezdıdött el az a folyamat – többek között a 

rendszerváltozás és a sok külföldi vendégtanár hatására-, amely reformokat akar bevinni a 

hagyományos oktatásba. Nemcsak az oktatás tartalmát illetıen törekednek reformokra, hanem 

annak szervezését, külsı kereteit illetıen is. Ezen reformtörekvések közé sorolható 

mindhárom forma, amelyek nálunk megtalálhatók. Ezek mindegyike az egyénre szabott, 

individuális oktatást hangsúlyozza. 

A „Freiarbeit” fogalmában a „frei”, azaz szabad nem jelenthet természetesen szabadosságot. 

De jelenti azt, hogy dönthetnek arról, hogy kivel, mit, mikor és hogyan akarnak dolgozni. 

Szabadon választhatnak elıre megadott, ill. saját maguk által kitalált feladatok közül. Az 

önállóság a szabadság utáni második legfontosabb kritérium. Meg kell tanulniuk eldönteni, 

hogy mit és mikor akarnak megtanulni. Ebben segítségükre van a napi ill. heti terv. A munka 

során megtanulják felmérni, hogy mennyi idı alatt tudnak elvégezni bizonyos feladatokat. A 

„Freiarbeit” fontos ismérve tehát, hogy a gyerekek saját tempójuk szerint dolgoznak, nem 

kényszerülnek arra, hogy a tanárhoz vagy a többiekhez alkalmazkodjanak. Megtanulják az 

önellenırzést. Az anyagokat úgy kell a tanárnak összeállítania, hogy a tanulók ellenırizhessék 

magukat. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanulnak másokkal együtt dolgozni: tolerálják 

egymást, kommunikálnak, kooperálnak, hiszen párokban, vagy kiscsoportokban végzik el a 

feladatokat. Tudatosul bennük, hogy alkalmazkodniuk kell bizonyos szabályokhoz, be kell 

53




tartaniuk azokat. A „Freiarbeit” során a tanár szerepe is megváltozik. Nem ellenıriz – csak 

nagyon kivételes esetekben -, hanem ösztönöz, segít az anyagok, eszközök kiválasztásában, 

elmagyarázza használatukat, esetleg játszik, gondolkodik a gyerekekkel együtt. Ahhoz, hogy 

egy ilyen jellegő tanítás jól mőködjön, bizonyos külsı körülményekre is szükség van. A 

Freiarbeit legfontosabb külsı eleme az osztályterem. A Magyarországra jellemzı 

hagyományos osztályterem nem felel meg a Freiarbeit követelményeinek. A tanulópadokat le 

kell cserélni variálható tanulóasztalokra. Szükség van a teremben viszonylag nagy felületet 

elfoglaló faliújságokra, ahol a gyerekek kiállíthatják munkáikat. Elmaradhatatlan a nyitott 

polcrendszer, ahol mindennek meg van a helye, ahonnan bármikor levehetı a szükséges 

eszköz, s a munka végeztével vissza is vihetı. Nagyon fontos a pihenı- és olvasósarok: egy 

szınyeg elegendı ahhoz, hogy a gyerekek olvashassanak az általuk összegyőjtött, otthonról 

elhozott kedvenc könyveikbıl, ill. zenét hallgathassanak walkman segítségével. A számítógép 

és kismérető fénymásoló szintén fontos kellék, hiszen ezek segítségével akár osztályújság is 

készíthetı. A Freiarbeit-tal dolgozó iskolákban kis konyha is tartozik az osztályteremhez, 

ahol teát lehet fızni, közös reggelit készíteni stb. 

Az értékelés csak szöveges értékelés lehet. A tanár megfigyeléseket végez, s azokat 

folyamatosan jegyzi: megfigyeli a gyerekek munkafegyelmét, tempóját, az elkészült munkák 

alapján hibáikat stb. A tanár összeállíthat egy szempontsort is, amely alapján elkészíti 

feljegyzéseit. 

A Werkstattunterricht” szó jelentése: „mőhelymunka”, „tanítás a mőhelyben”. A mőhely szó 

megtévesztı lehet úgy a németben, mint a magyarban, tehát nem kizárólag a fordításon múlik. 

Ennek ellenére találó a kifejezés, mert pontosan arra utal, ami az osztályteremben, a 

folyosókon történik. A gyerekek úgy dolgoznak, mint egy mőhelyben: 

• nem mindannyian teszik ugyanazt 

• van, aki egyedül dolgozik, vannak, akik kis csoportokban 

• a „mester” (tanár) nincs mindenhol jelen, részben önállóan kell dolgozni 

• a munkának különbözı fázisai, állomásai vannak 

A Werkstattunterrichtnek sok eleme megegyezik a Freiarbeit elemeivel, elsısorban az 

alapelvek: a tanulók önállóan dolgoznak, saját tempójuk szerint, önmagukat ill. társaikat 

ellenırzik (a társak ellenırzése itt nagyobb hangsúlyt kap, mint az elızıekben), a tanár csak a 

megfigyelı szerepét tölti be. 

Inkább az oktatás megszervezésében vannak különbségek, méghozzá olyanok, amelyek ezt a 

módszert a magyarországi gyakorlatban való alkalmazásra alkalmasabbá teszik, mint pl. a 

Freiarbeitet. 

Az egyik legfontosabb ilyen jellegő eleme, hogy nem egész éven át tartó, napi legalább egy 

órás folyamatos foglalkozást jelent, hanem blokkosítható. A legjobb megoldása a 

gyakorlatban a tanévenkénti kétszer két hét, tehát mindkét félévben egy-egy blokk. 

Nem bomlik tantárgyakra, hanem témaköröket ölel fel, s ezen belül minden tartárgy feladatai 

megjelennek: pl. „állatok” vagy „alma”, s ehhez kapcsolódik a magyar, német, matematika, 

környezetismeret, ének, technika stb. feladat. 

A szakirodalom ezt a sokféle kínálatot - egyrészt sokféle tantárgyról, másrészt sokféle 

feladattípusról van szó – „didaktikai svédasztal”-nak nevezi. 

Elképzelhetı úgy is a Werkstatt-forma, hogy témától független feladatkínálatot állítunk össze 

pl. kreatív íráshoz kapcsolódóakat. A tantárgyi integráció itt is sokféle lehet: magyar, idegen 

nyelv, akár matematika vagy fizika is, ha pl. valamilyen jelenség magyarázatát kérjük, vagy 

egy tudósról íratunk egy szöveget. Ezt a fajta feladatbankot nagyon jól lehet alkalmazni 

középiskolában is. 

A „mőhelyt” úgy kell berendezni, hogy sok mozgásteret kapjanak a tanulók, tehát nem elég az 

osztályterem, a folyosóra, esetleg más termekre is szükség van. A tanár elıkészítı munkája 

nagyon sok idıt és energiát vesz igénybe, hiszen annyi feladattípust kell összeállítania, ahány 

54




tanuló van az osztályban, ugyanennyi állomást rendez be, s minden anyagot ugyanennyi 

példányban fénymásol le. Azért van szükség annyi állomásra és feladatra, mint ahány diák 

van, mert minden állomásnak megvan a „fınöke”. İ tudja a megoldást és ı is ellenırizheti a 

többiek megoldását. Ezt általában nagy felelısséggel és komolyan teszik. Az egyes 

állomásokon a feladatok egy-egy dobozba kerülnek, amelybıl a gyerekek kiveszik ıket s a 

megoldás után, mielıtt továbbmennek a következı állomásra, egy második dobozban hagyják, 

amelyet a Werkstatt utolsó fázisában a fınök ellenıriz. 

Olyan feladatokra is szükség van, amelyek túlmutatnak az osztály keretein, amelyek 

lehetıséget adnak kísérletezésre, manuális cselekvésekre. 

Minden tanuló kap egy „menetlevelet”, amelyen bejelöli, hogy mely állomásokon teljesítette 

már a feladatot és egy olyan lap is a kezébe kerül, amelyen konkrétan szerepel a feladat, annak 

nehézségi foka, a munkamódszer és az állomás fınökének a neve, akihez segítségért is 

fordulhat. 

Témakörök összefoglalására, tantárgyak összekapcsolására és egyéni tanulásra nagyon jól 

hasznosítható tehát a Werkstatt, s ami nagyon fontos eleme, hogy a tanárnak van ideje és 

lehetısége a gyerekek munka közbeni megfigyelésére. 

A projekttanítás a legközismertebb forma a nyitott oktatási formák közül, úgy is 

fogalmazhatnék, hogy a leginkább ez van jelen a köztudatban. 

Az iskolai projektek megvalósítása nagyon gondos tervezést és pontos kivitelezést kíván úgy a 

diákoktól, mint a tanároktól. Elsı lépésként meg kell határozni a konkrét célt, olyat kell 

kitőzni, amellyel az iskolán és tantárgyakon túlmutató, a gyakorlatban hasznosítható 

ismeretekre tehetnek szert a tanulók. Az átfogó téma kiválasztása is az iskola vezetésének, 

tantestületének és diákjainak közös döntése kell, hogy legyen. Természetesen lehet kisebb 

mérető, osztály szintő projektben is gondolkodni, ebben az esetben is az osztály egészét 

(diákok, tanárok) érinti a döntés. A témán belüli egységek konkretizálása már az egyes 

munkacsoportok dolga (ez a második lépés), ık határozzák el, hogy mivel szeretnének 

foglalkozni. A csoportok kialakításánál a tanárnak irányító szerepe van annyiban, hogy kreatív 

és kevésbé kreatív, jó és gyengébb, gyorsabb és lassúbb stb. gyerekek kerüljenek egy 

munkacsoportba. Arra ügyelnie kell azonban, hogy akarjanak együtt dolgozni, ráerıltetni 

senkit sem lehet senkire, mert az az eredmény rovására fog menni. A harmadik lépcsı a 

választott témákhoz kapcsolódó konkrét lépések, munkafolyamatok megtervezése, az ezekhez 

kapcsolódó feladatok elosztása, ami egyúttal a felelısök meghatározását is jelenti. A 

leghosszabb a negyedik fázis, a kivitelezés, a feladatok megoldása. Ekkor lép ki a projekt az 

iskola falain túlra, hogy az ötödik szakaszban, az eredmények összegzésénél és 

feldolgozásánál újra visszatérjen. Az utolsó lépés, az eredmények bemutatása nagyon fontos 

momentum. A projektmunka lényegi kritériuma egy konkrét, használható tapasztalat 

megszerzése, amelyet valamilyen formában a nyilvánosságnak be kell mutatni. Ez lehet újság, 

színdarab, filmfelvétel, egy mőalkotás, kiállítás stb. Iskolánkban törekszünk arra, hogy a 

projektek elsısorban nemzetiségi témájúak legyenek, s évente legalább egy projektet 

kivitelezzünk. 

Céljaink közé tartozik további – felsıbb évfolyamokon alkalmazható – nyitott formák 

alkalmazása: pl. a Leitprogramm vagy Planarbeit. 

III.5. A referencia intézményi szerep 

1. A referencia intézményi szerep feltételrendszere 

• Belsı kapcsolatrendszer 

Referencia intézményként a reformpedagógiák azon szegmensének képviseletét vállaljuk fel 

melyet az un. „Werkstatt”, „Freiarbeit” és projekttanítás jelenít meg. Mindhárom módszer a 

nyitott oktatási formák közé sorolható, amelyek alapjait több reformpedagógus (Montessori, 

Freinet, Steiner) fektette le. Intézményünk két évtizede alkalmazza tervszerően ezeket a 

55




módszereket, amelyek rendszerét saját profilunkra átalakítva dolgoztuk ki. A Freiarbeit 

módszere az alsó tagozathoz kötıdik, a módszert kidolgozó kolléganı németországi iskolák 

és didaktikai mőhelyek segítségével készült fel a feladatra és alkalmazza a módszert 1991 óta. 

A Werkstatt módszere a legintenzívebben szintén az alsó tagozatban jelentkezik, de 

alkalmazzuk a feslı tagozaton és a gimnáziumban is. Az ezt kidolgozó kolléganı és a felsıbb 

évfolyamokon adaptálók német nyelvterületrıl vett minták alapján tették azt. A 

projektmódszer az intémény egészét érinti, a tervezés egy kisebb munkacsoporthoz kötıdik, a 

kivitelezésben a tantestület teljes egészében részt vesz. Az iskola vezetése maximálisan 

biztosítja ezen törekvések hátterét, a szülıi és tanulói közösség pedig egyöntetően támogatja a 

nyitott oktatás ilyen rendszerét. 

Intézményünk 1994 óta külsı gyakorlóhely a PTE és az EJF hallgatóinak, több kollegánk 

végzett mentori tanfolyamot. 

• Külsı kapcsolatrendszer 

Mivel az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat iskolája vagyunk, ebben a 

minıségünkben szakmailag példaként kell szerepelnünk az ország nemzetiségi iskolái 

számára. Ezen iskolák képviselıi évente több alkalommal hospitálnak nálunk és elsısorban a 

nyitott oktatási formák érdeklik ıket. 

A módszereket kidolgozó kollégák számos szakcikket és kiadványt publikáltak hazai és 

külföldi módszertani folyóiratokban, illetve módszertani segédanyagok formájában. 

Mindannyian évek óta országszerte tartanak továbbképzéseket a témában a Goethe-Institut, a 

Magyarországi Német Pedagógiai Intézet, a Nemzeti Tankönyvkiadó, és a Mozaik kiadó 

szervezésében.émetországi, ausztriai és dél-tiroli partneriskoláinkkal is rendszeres a 

módszertani tapasztalatcsere, tananyagok készítése és cseréje, illetve kölcsönös hospitálások 

formájában.Szintén fontos szakmai partnerek a müncheni, a bozeni pedagógiai intézetek, 

akikkel közös tananyagot is írtunk a megadott oktatási formák kapcsán. 

2. A referencia intézményi szerepbıl adódó feladatok 

• a nyitott okatási módszerek kiterjesztése több kolléga tanítási gyakorlatára belsı 

továbbképzések tartásával, a szakmai mőhelyek fenntartásával, és a projektben 

résztvett kollegák önfejlesztése külsı továbbképzéseken való részvétellel. 

• a jó gyakorlatok ártadása nemzetiségi iskoláknak, az átadási folyamat mentorálása. 

• rendszeres szereplés a magyarországi német médiában. 

• partneriskolák meghívása a nyitott oktatási formák prezentációs napjaira, számukra 

a jó gyakorlatok ingyenes átadása. 

• felsıoktatási gyakorlóhelyként hallgatók fogadása hospitálásra és tanítási 

gyakorlatra; a nyitott oktatási formák átadása részükre is, ezzel segítve 

elterjesztésüket a napi gyakorlatban és a jövıben. 

III.6. Az iskola nemzetiségi jellegébıl adódó feladatok 

Pedagógiai Programunk bevezetıjében megfogalmaztuk, hogy intézményünk „nyitott” iskola 

(Begegnungsschule), ahova nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem 

mindenkit, aki érdeklıdik programunk iránt és azonosulni tud azzal. Felvételkor, 

túljelentkezés esetén azonos képességő és felkészültségő tanulóknál a nemzetiségi 

származásúak elınyt élveznek. A szülık a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy 

ismerik és vállalják programunkat. 

A nemzetiségi jellegnek át kell szınie a képzés minden területét, meg kell jelennie a 

tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos 

ismereteket részben önálló tantárgyként (nemzetiségi hon-és népismeret a felsı tagozatban és 

a gimnáziumban), részben integráltan (óvodai nevelés és alsó tagozat) közvetítjük. 

56




Az érettségi vizsgán minden tanulónak számot kell adnia felkészültségérıl, részben azzal, 

hogy választott érettségi tárgyként a népismeret mellett dönt, részben pedig a többi tantárgy 

tételsorához kapcsolódóan (lsd. középszintő érettségi vizsga témakörei). 

Iskolánkban hagyománya van az ún. „nyitott” oktatási formák alkalmazásának (Werkstatt, 

Freiarbeit, projektek); ezek keretében sort kerítünk népismereti tartalmak feldolgozására is. 

Évente rendezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és 

kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el. 

Szabadidıs tevékenységi formák: 

• általános iskolai és gimnáziumi kórus 

• német irodalmi színpadok 

• tánccsoport (ok) 

• kirándulások és anyaggyőjtés a németség lakta vidékeken 

• évente svábbál rendezése 

• részvétel a pünkösdi fesztiválon és a pécsi német napon 

• részt veszünk a nemzetiségi gimnáziumok találkozóján, ill. szervezünk is ilyen találkozót 

• hangszeren játszó tanulóinkat alkalmi zenekarrá szervezzük 

• színházlátogatás a Deutsche Bühne elıadásain 

• a pécsi körzeti stúdió Unser Bildschirm adásaiban „dolgoznak” gyerekeink 

• kapcsolattartás a Neue Zeitung szerkesztıségével, a GJU-val és más fórumokkal 

• író-olvasó találkozók szervezése magyarországi mővészekkel 

• állandó kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által győjtött fotókból, amelyeket 

kinagyítunk 

• a Zentrum pályázati kiírásain részt veszünk (Abgedreht, Blickpunkt) 

• együttmőködünk közös projektekben és rendezvényeken Pécs német nemzetiségi 

iskoláival 

További feladatok: 

• Tanulóink részt vesznek minden, a nemzetiséggel és német nyelvvel kapcsolatos 

versenyen 

• iskolánk gyakorlati képzési hely a PTE német nemzetiségi szakos hallgatói számára német 

nyelv és irodalom, ill. minden németül tanított tantárgyból 

• tanári kollektívánk részt vesz tankönyvek írásában, módszertani és tananyagok, 

szerkesztésében, tanártovábbképzések tartásában 

El kell érnünk, hogy a nemzetiségi iskolák között – mint az MNOÖ intézménye – vezetı 

helyet foglaljunk el, mintegy referencia iskolaként funkcionáljunk. Ehhez el kell érnünk a 

kitőzött nemzetiségi és nevelési-oktatási céljainkat. 

III.7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a 

különféle óvodai, iskolai és kollégiumi tevékenységek megszervezésével széleskörően 

fejlessze. 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

A gondolkodási képesség fejlesztése 

• a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése 

• (Pl.: az életbıl vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából 

fontosnak tőnı tények és körülmények kiválasztása); 

• a rendszerezı képesség fejlesztése (pl. általánosítás, osztályozás, felosztás, definiálás); 

57




• az induktív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló 

következtetések megfogalmazása és ellenırzése); 

• a deduktív gondolkodás fejlesztése ((Pl.: a logikai képességek életkoronként változó 

módszerő fejlesztése); 

• a kombinatív képesség fejlesztése 

• a korrelatív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a valószínőségen alapuló természettudományi és 

társadalomtudományi törvényszerőségek felismerése és értelmezése); 

• az analógiás gondolkodás fejlesztése (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló 

problémamegoldások gyakorlása); 

• a kritikai gondolkodás fejlesztése (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk 

értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok 

egyenértékő megismerése, védelme és cáfolata a két oldalon egymást váltó szereplıkkel.). 

A megismerési képességek fejlesztésének területei 

• információszerzı és a-feldolgozó képesség 

• az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége 

• kommunikációs képesség 

• szövegalkotási képesség 

• a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történı eligazodás 

• az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek 

A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segíti érzelmi és motivációs tényezık 

megerısítése 

• a személyes képességekbe vetett hit kialakítása és megerısítése 

• az ismeretszerzés iránti belsı motiváció kialakítása és megerısítése 

• belsı értékrend és értékek felé való orientálódás megerısítése 

• együttmőködési, döntési és életvezetési képesség fejlesztése 

• a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közremőködés 

igényének kialakítása 

III.8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka intézményünkben 

egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt 

közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása 

iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. 

Olyan készségek fejlesztésérıl, olyan ismeretek átadásáról kell sok esetben gondoskodnia az 

iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlı 

tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, 

személyiségéhez, felkészültségéhez. Ezek az ellátandó feladatok az iskola pedagógiai 

értékközvetítı tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsısorban a 

személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés. 

Ezek közé tartoznak 

• az erkölcsi ismeretek, 

• a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok 

részét képzı ismeretek, 

• az elıítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, 

• a testi és lelki egészség megırzésére történı felkészítés, 

• a bőnmegelızés, 

58




• a drogprevenció, 

• fogyasztóvédelmi nevelés. 

E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó 

munkájához igazítva a feladat végrehajtását. 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

Kiemelt színterei a közösségi nevelésnek a napközi és a kollégium. A közösséggé 

szervezıdést segítı szokások, hagyományok, alapvetı erkölcsi normák kialakítása és 

továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása 

központi feladatuk. Ennek jellemzıi: 

• Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelı kapcsolat 

• Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések 

• A társadalmi együttélés alapvetı szabályainak megismertetése, közösségben való 

megtapasztaltatása, gyakoroltatása 

• Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetıségeinek megismertetése, a 

tapasztalatok különbözı helyzetekben történi alkalmazása 

• Gyermek és felnıtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés 

• Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – 

és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. 

• A közösség tagjainak együvé tartozását erısíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év 

ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsang-készülıdés, név- és születésnapok 

megünneplése 

• Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése 

• Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös 

ellenırzés, értékelés 

• Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések 

stratégiájának elsajátítása 

• Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése 

• A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés 

és segítıkészség fejlesztése 

• Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása 

• Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása 

• Különbözı életmódok, szokások, kultúrák megismertetése 

Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetıegyéniségek 

és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levı tanulók körülményeinek 

megfigyelése nevelı hatással lehet a közösségre: 

• A kiscsoportok együttmőködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának 

(önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, 

továbbfejlesztése 

• Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történi együttmőködés, a közösségben 

vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése 

• A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése 

• Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezıkészség fejlesztése 

• A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése 

• A problémás társak értékeinek elismertetése 

• A nemek közötti különbségek felismertetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az 

egyenrangúságnak az elfogadtatása 

Felelısrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése: 

59




• A csoport szokásrendjének kialakítása 

• A tanulók felelısségtudatának, önállóságának fejlesztése 

• Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása 

• A tanulók önszabályozó képességének kialakítása, tapasztalatszerzés a 

csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében 

• A tanulók önirányító- és önkormányzó képességének megalapozása 

• A felelısök megbízatásának ellenırzése, értékelése, kritikája 

• A szociálisan hátrányos helyzető tanulókkal differenciált foglalkozás 

A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz 

alkalmazkodás illetve módosításuk: 

• A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenırzése 

• A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala 

• A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, 

megfelelı szervezettség – gyakorlása 

• A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. 

• Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) 

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő 

nevelıi fejlesztése. 

• A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A 

tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó 

közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnıttek elvárásainak megfelelni 

akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani 

képes - személyiséggé válásig. 

• Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell 

alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt 

kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett 

munkát értékelni tudják. Szorgalmazzuk, hogy a magyarországi német szervezetek 

munkájában (VUK, GJU) részt vállaljanak. 

• A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító 

pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és 

folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak 

akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe 

bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és a közösségi szükséges magatartáshoz 

és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. 

• A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre 

jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és 

tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 

Minden tanuló gyakorolja az iskolai közösségben az ıt megilletı jogokat. Ezekrıl 

tájékoztatást a Házirend ad. Fordulhat a diákönkormányzat, tanárai, az igazgató és a szülıi 

munkaközösség felé. A joggyakorlás, véleménynyilvánítás színtere a diákfórum, melyet 

évente szervezünk meg. 

Minden tanuló egyben felelısséggel is tartozik tetteiért az iskolai közösséggel szemben. 

III.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek 

60




Tantestületünk fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást és képesség fejlesztést. A 

tehetségek fejlesztése minden mőveltségi területen a szakórákon és tanórán kívüli 

foglalkozások keretében történik. 

A képességek fejlesztése ennél általánosabb feladat és kiterjed minden tanulóra. Ennek 

kapcsán a tanuló tanulási stratégiákat és módszereket sajátít el, amelyet egy módszertani 

tantervben foglalunk össze. 

Megjelenési formák: 

• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 

• a német nyelven tanított tantárgyak bontása 

• lehetıségeinkhez mérten minél több emelt szintő felkészítı csoport indítása a gimnázium 

11. és 12. évfolyamán 

• a tehetséggondozó foglalkozások 

• iskolai, kollégiumi sportkör 

• a szakkörök 

• a nyitott oktatási formák, amelyek egyéni fejlıdést tesznek lehetıvé 

• versenyek, vetélkedık, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) 

• a szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) 

• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy 

csoportos használata 

• a továbbtanulás segítése 

III.10. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulókkal kapcsolatos 

pedagógiai tevékenységek a következık: 

• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 

• fejlesztés biztosítása 

• a tanulószoba a kollégiumban 

• a felzárkóztató foglalkozás biztosítása 

• személyiségfejlesztı és önismereti foglalkozások 

• a nevelık és a szülık közötti szoros kapcsolattartás a tanuló fejlesztése érdekében 

• indokolt esetben a családlátogatások 

• a szülık és a családok nevelési gondjainak segítése, tanácsadás 

• nevelési tanácsadóval, pszichológussal és gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatfelvétel, 

probléma esetén segítség kérése 

Beilleszkedési zavarokkal az óvodába, iskolába és kollégiumba való belépéskor 

találkozhatunk. A megfelelı légkör kialakítása, a nyugodt, kiegyensúlyozott magatartás, a 

következetesség a szorongás megszőnését eredményezhetik. Ha súlyosabb gondról van szó, 

akkor eredményre vezethet a szülıkkel, tanuló- és nevelıi közösséggel való együttmőködés. 

Feltárandó, hogy a magatartás összefügg-e tanulási nehézségekkel; ha igen, akkor ezen a téren 

kell segítséget nyújtani a probléma feltárása, korrepetálás, egyéni képességekhez igazodó 

tanórai tanulás megszervezésével. 

Olyan esetben, amelyhez szakszerő segítségre van szükség, fel kell venni – a szülı 

hozzájárulásával - a szakszolgálattal a kapcsolatot és a vizsgálati eredménynek megfelelıen 

kell eljárni. 

61



III.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 


A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a 

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden 

pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók 

fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. 

Az iskolában és a kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés 

ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, 

hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé 

tartozik különösen: 

• a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, 

intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, 

• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, 

• a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, 

• segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, 

• a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását 

kezdeményezi, 

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését 

veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák 

feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat 

segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. 

Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: 

• fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, 

• meg kell keresni a problémák okait, 

• segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, 

• jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 

A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttmőködik 

a területileg illetékes: 

• nevelési tanácsadóval, 

• gyermekjóléti szolgálattal, 

• családsegítı szolgálattal, 

• polgármesteri hivatallal, 

• iskolaorvossal, védınıvel, 

• továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, 

alapítványokkal. 

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a 

gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

• a felzárkóztató foglalkozások, 

• a tehetséggondozó foglalkozások, 

• az indulási hátrányok csökkentése, 

• a differenciált oktatás és képességfejlesztés, 

• a pályaválasztás segítése, 

• a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), 

• egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, 

• a családi életre történı nevelés, 

• a napközis és a tanulószobai foglalkozások, 

• az iskolai étkezési lehetıségek, 

62




• az egészségügyi szőrıvizsgálatok, 

• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs 

tevékenységek, szünidei programok), 

• a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), 

• a szülıkkel való együttmőködés, 

• tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 

III.12. A Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 

A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, 

hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. A tanulási kudarcnak kitett 

tanulók felzárkóztatását segítı programban az iskolába lépéskor vagy a nevelési-oktatási 

folyamat bármelyik szakaszában tanulási zavarra utaló tünetek észlelésétıl kezdıdıen a 

szükséges teendıket meg kell határozni. 

A teendık a következık: 

• A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg 

a szakértıi és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. 

• A szülıi belegyezés megkérése a vizsgálathoz. 

• A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési 

tanácsadóval együttmőködve a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi 

véleményében foglaltak alapján. 

• A tanuló mentesítése igazgatói határozattal az értékelés és minısítés alól a szakértıi és 

rehabilitációs bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint. 

• Tervszerő egyéni fejlesztés, amely a következı színtereken történik: tanórán, a napközi 

otthonban, tanulószobában, a kollégiumban, egyéni foglalkozások keretében, felzárkóztató 

foglalkozások keretében, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, 

eszközeinek egyéni vagy csoportos használatával. 

• A tanuló fejlıdésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlıdésének 

negyedévenkénti részletes értékelése. 

• A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus rendszeresen ismerteti a 

szülıvel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. 

• A tanulók portfóliói (határozatok, szakértıi vélemények, fejlesztési naplók) az iskola 

titkárságán az érintettek rendelkezésére állnak. 

III.13. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 

A szociális hátrány észlelése azokra a tanulókra vonatkozik, akiken észrevehetı a család 

anyagi helyzetének romlása. Az észrevétel után a következı lépés az információk győjtése, 

beszélgetés, megfigyelés, a szülıkkel való kapcsolatfelvétel. Lehetséges intézkedések a 

hátrány tükrében: 

• napközi otthon és tanulószoba biztosítása a rászoruló diákoknak 

• kedvezményes diákétkeztetés 

• a felzárkóztató foglalkozások; 

• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy 

csoportos használata 

• a nevelık és a tanulók segítı, személyes kapcsolatai 

• a szülık, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése 

• a családlátogatások 

• a továbbtanulás irányítása, segítése 

63




• az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs tevékenysége tervezetten a tanulóra irányul 

• a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, ill. ingyenes tankönyv biztosítása 

• az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek 

• szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak 

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedı tanulók minél hamarabb segítségben 

részesüljenek 

• a kollégisták kollégiumi díj-kedvezményt kaphatnak 

III.14. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái 

A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az 

iskola igazgatója, a helyettesek és az általános iskolai, a gimnáziumi és a kollégiumi 

diákönkormányzatot segítı pedagógusok és az osztályfınökök tájékoztatják: 

• az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a 

diákönkormányzat vezetıségének ülésén, 

• a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén 

és a faliújságon keresztül, 

• az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon, 

• az iskola a diákönkormányzat rendelkezésére bocsát egy helyiséget, ahol üléseiket, 

rendezvényeiket tartják. 

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok és 

nevelıtanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) 

tájékoztatják. 

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve a 

választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a 

nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel. 

A szülıket az iskola egészének életérıl, az intézményi munkatervrıl, az aktuális feladatokról 

az iskola igazgatója, ill. helyettesei és az osztályfınökök tájékoztatják: 

• az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi 

ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten, 

• az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein (évente két- ill.három 

alkalommal) 

• a kollégiumi szakmai igazgatóhelyettes legalább egyszer egy tanévben a kollégiumi szülıi 

értekezleten 

A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 

Szülıi értekezlet 

Feladata: 

• a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, 

• a szülık tájékoztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl, a nemzetiségi 

nevelés formáiról, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a 

helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról, a gyermek 

osztályának illetve kollégiumi csoportjának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl, 

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról, 

• a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola 

igazgatósága felé. 

64




Szükség esetén rendkívüli szülıi értekezletet tartunk (rendkívüli esemény az 

osztályközösségben, külföldi utazás, rendezvények, stb.) 

Fogadó óra 

Feladata: 

A szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló 

egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidı helyes 

eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 

A fogadóóra formái: 

• tanévenként kétszer intézményi szintő 

• a tanárok és nevelık heti egy órában fogadóórát jelölnek ki, s errıl értesítik a szülıket 

tanévkezdéskor 

• alsó tagozaton /1-4. évfolyamon / évente legalább két alkalommal az osztálytanító az 

egyes tanulók szüleivel egyéni beszélgetés formájában értékeli gyermekük fejlıdését 

Nyílt tanítási napok 

Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, 

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az 

osztályközösség iskolai életérıl. Az intézmény nemzetiségi projektbemutatói és a Werkstatthetek 

nyíltak, ezekre meghívjuk a szülıket. 

Írásbeli tájékoztató 

Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı 

eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. Tanév elején az 

igazgató szórólapot ad ki, amelyen az iskolai élet szervezésével és a tanév rendjével 

kapcsolatban tájékoztatja a szülıket. 

Családlátogatás (indokolt esetben) 

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a 

gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 

A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv 

évenként határozza meg. 

A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve 

választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, 

nevelıtestületével vagy az iskolaszékkel. 

A kollégiumi nevelıket az osztályfınök és a szaktanárok meghívják óralátogatásra ill. az 

osztályozó konferenciákra. Rendszeres párbeszéd áll fenn a diákok kollégiumi nevelıi és 

iskolai tanárai között. Az iskola tudjon a tanulók kollégiumi tevékenységérıl és fordítva. 

A kollégiumi nevelık évente legalább egyszer meghívják az osztályfınököket a kollégiumba. 

A kollégiumi nevelık részt vesznek az intézményi nevelési értekezleteken és 

továbbképzéseken. 

Az óvodákkal való kapcsolattartás rendkívül fontos az egységes nevelés és az iskolába 

valóátmenet szempontjából. A leendı elsı osztályos tanítók kapcsolatot tartanak fenn a 

nagycsoportokat vezetı óvónıkkel, meglátogatják a gyermekeket az óvodában. A leendı elsı 

osztályosok látogatást tesznek az iskolában és megismerkednek az ott folyó élettel. Az iskola 

és óvoda gyerek- és nevelıi közössége kölcsönösen látogatja egymás rendezvényeit. 

65



III.15. Környezeti nevelés programja 


A környezet- és egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet és a környezet 

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a 

természet része. Az általa okozott természeti, környezeti szennyezıdések károsan hatnak 

vissza a saját szervezete mőködésére. 

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyerekeket, és programjainkkal a szülık és 

a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. 

Céljaink: 

• Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése 

• Rendszerszemléletre nevelés 

• Érzelmi és értelmi környezeti nevelés 

• Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés 

• A környezettudatos magatartás és életvitel segítése 

• Az egészség és a környezet összefüggéseink feltárása 

• Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az 

egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát 

• A családi életre nevelés fejlesztése 

• Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 

• Helyi értékek és problémák feltérképezése 

• Szelektív hulladékgyőjtés 

• Lakóhelyünk megismerése-értékeink, gondjaink- a megoldás módjai 

Tanulásszervezési és tartalmi keretek 

• Tantárgyba beépítve 

• Erdei iskola 

• Tanulmányi kirándulás 

• Osztályfınöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák 

• Iskolai átfogó projekt 

• Akciók 

• Tanulmányi kirándulás 

• Zöldesítés 

• Vetélkedı 

• Városismereti program 

• Kapcsolattartás külsı segítı partnerekkel 

• Napközis szabadidıs foglalkozások 

• Évente kétszer a kollégium környékén szemétszedés és növényültetés 

• Látogatás állatkertbe, arborétumba, nemzeti parkba, szeméttelepen 

• Elıadások-szülık, szakemberek meghívása 

66



III.16. Az egészségnevelési program 


A 6 – 18 éves fiatalok életének legfontosabb színtere az iskola, hiszen idejük jelentıs részét itt 

töltik, és ezért meghatározó szerepet tölt be személyiségük alakulásában. Mivel e korosztály 

nyitott minden új befogadására ezért fontos az iskolai egészségnevelés során kialakítanunk a 

tanulókban azt a szemléletet illetve képességet, amellyel alkalmassá válnak egészségük 

felügyeletére és fejlesztésére. Tehát az iskola a tanulás mellett az egészségnevelés kitüntetett 

színtere is kell, hogy legyen. Az elsıdleges cél tehát nem csupán ismeretek átadása, hanem 

folyamatos és komplex tevékenység megvalósítása, amely beépül az iskola egészének életébe, 

felhasználva a belsı erıforrásokat valamint a külsı segítı kapcsolatokat. 

Az iskolai egészségnevelés színterei 

Osztályfınöki órák: 

Védınıi tevékenységként valósul meg. Általában osztályonként 10 alkalomból álló programot 

jelent, alkalmazkodva a korosztályi sajátosságokból fakadó különbözı igényekhez. 

Szaktárgyi órák: 

Elsısorban a biológia, kémia, fizika, testnevelés illetve felsıbb osztályokban néhány 

kifejezetten szakmai tárgy kapcsolódik az egészségneveléshez. Emellett a nyelvórákon 

rendszeresen adódik lehetısége a diákoknak egészséggel kapcsolatos cikkek megismerésére és 

megbeszélésére. 

Tanórán kívüli foglalkozások: 

• A délutáni szabadidıs foglalkozások jól kiegészítik a délelıtti tanórai programokat. 

Elsısegélynyújtó tanfolyam 

• Családi életre felkészítı tréning 

• Babysitter tanfolyam 

• Korszerő táplálkozást és a helyes szabadidı eltöltést népszerősítı programok 

• Sporttevékenységek, kirándulások 

• Városi és megyei versenyekre felkészítı programok 

• Egészségnap és sportnap rendezvényei 

Kollégiumi szintő és csoportfoglalkozások 

• Családi életre felkészítı tréning 

• Korszerő táplálkozás 

• Kollégiumok közötti versenyen való részvétel 

• Egészségnap évente kétszer 

• Sportolási lehetıség a hét minden napján: kosárlabda, aerobic, kézilabda, röplabda, 

kondicionáló terem 

• Gyermekgondozásra felkészítés 

Az egészségnevelésben résztvevık: 

Szülık – kollégiumi nevelık, akik legfontosabb partnereink a fiatalok érdekében végzett 

egészségnevelési munkában. 

A szülıi munkaközösség biztosítja a kapcsolattartási lehetıséget az iskola és a szülık között. 

Az ifjúságorvos és védını a 6 – 18 éves tanulók egészségügyi ellátását, szőrıvizsgálatainak 

elvégzését, primer szekunder és tercier prevencióját végzi. Közegészségügyi és járványügyi 

feladatokat lát el. A védını hagyományos feladata az egészségnevelés, védınıi fogadóóra 

biztosítása, szükség esetén kapcsolattartás a gyermek jóléti szolgálattal, családsegítı 

központokkal, nevelési tanácsadóval. 

A helyi kórházak addiktológiai osztályával és a drog ambulanciával folyamatos a 

kapcsolattartás, valamint a közös programok szervezése. Tanulóink bekapcsolódnak a KÓPÉ 

(Kortársoktatók Pécs) tanfolyamaiba és munkájába. 

67




A rendvédelmi szervek bőnmegelızési programokkal és továbbképzésekkel segítik 

felkészültségünket a napi feladatok elvégzéséhez. 

Egészségnevelési programok és témakörök: 

A tanulóknak lehetısége nyílik valamilyen országos vagy helyi egészségnevelési programban 

részt venni. A komplex programok a következık: 

• DADA program 

• Egészségvirág 

• Ne csak együnk táplálkozzunk! 

• Fiatalok az élet küszöbén 

• Együtt egymásért rák ellenes program 

• Intim zóna 

A meghirdetett egészségfejlesztési programok között gyakran jelennek meg kereskedelmi 

cégek által indított promóciós rendezvények, amelyekben lehetıségünk van részt venni. Ilyen 

az Always, Procter & Gamble és a Blenda Med programja. Az országosan meghirdetett 

programok mellett, mindenki számára, aki az iskolai egészségnevelésben részt vesz, 

rendelkezésére áll egy egységes tematika, amely a következı témaköröket tartalmazza, a 9. – 

12. évfolyam számára: 

• Serdülı kori változások 

• Személyiség fejlıdése a serdülıkor idején 

• Barátságtól a szerelemig 

• Fiatalkori káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, drog, gyógyszerekkel visszaélések 

• Szexuális életre nevelés 

• A szexuális úton terjedı betegségek 

• Korunk réme az AIDS 

• Felkészülés a családi életre 

• Pozitív és negatív családtervezés 

• Daganatos betegségek megelızése 

• Egészséges táplálkozás 

• Személyi hygéne 

A napi testedzés formái 

Minden évfolyamon heti egy tömegsport óra áll rendelkezésünkre, amelyet délutáni 

foglalkozás keretében tartunk. Ezen kívül korosztályonként, délutánonként atlétika, 

labdarúgás, kosárlabda, röplabda és ritmikus gimnasztika sportágakban sportfoglalkozást 

tartunk. Az alsó és felsı tagozatban a heti rendszerességő népi tánc foglalkozások is e körbe 

sorolhatók. 

68



IV. A kollégium nevelési programja 


IV.1. A kollégiumi nevelés alapelvei 

A kollégiumot 2003-ban alapította a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 

2006-ig önálló intézményként mőködött. Elsısorban intézményi 12-18 éves tanulók kapnak 

elhelyezést a diákotthonban, de amennyiben még marad hely más pécsi gimnázium német 

nemzetiségi tanulóit is fel tudjuk venni. 

A heterogén diákösszetétel miatt sokszínőség mutatkozik a neveltségi szintben, a tanulmányi 

munkában megnyilvánuló motiváltságban, az érdeklıdési körben egyaránt. Ehhez 

differenciáltan kell megválasztanunk a pedagógiai módszereket, a nevelıtanári munka kiemelt 

feladatait. 

A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, pótolja a 

családot a német nemzetiségi nyelvi és kulturális önazonosság közvetítésében, egyben 

szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelı 

pedagógiai környezet biztosításával elısegíti – a diákok önszervezıdése során kialakuló 

„mikro társadalomban” – társadalmi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és 

felelısség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. 

Hozzásegíti ıket a kor követelményeinek megfelelı német nemzetiségi identitás 

megfogalmazásához. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi 

beilleszkedéshez. 

A kollégiumi nevelés szerves egésze az iskolai nevelésnek, ezért a következıkben csak 

kollégiumi sajátosságokra térünk ki. 

A tanulók értékrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 

A heterogén diákösszetételbıl fakadóan igen különbözı motiváltságú kollégistáink vannak. A 

gimnazisták számára biztosítani kell, hogy a 3 és fél óra napi szilenciumon kívül is legyen 

számunkra nyugodt hely a tanulásra, mert igénylik. Számukra fontos a könyvtárhasználat, 

mert így helyben, tanulás közben hozzájuthatnak minden fontos lexikonhoz akár este 10 óráig 

is. Tehetséggondozási feladatok ellátásában elsısorban az iskolai szaktanárok munkájára 

támaszkodunk. Néhány gimnazista tanulónál igen fontos feladatunk a felzárkóztatás. Hibás 

tanulási módszereik és a szorgalmuk hiánya komoly feladatokat ró a csoportvezetı 

nevelıtanárokra. Rendszeresen ellenırizni kell ıket és kikérdezni, korrepetálni. 

Szocializáció, szociális értékrend, képességrendszer fejlesztése 

A kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere. Fontos társadalmi értékeket és normákat 

közvetít. Éppen ezért a kollégiumnak is szilárd értékrenddel kell rendelkeznie. Olyan 

kollégiumi életrendet kell kialakítani, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, 

kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvárhatóak. 

El kell sajátíttatni a tanulókkal a szociális viselkedés alapvetı szabályait. A pedagógusok 

példaértékő viselkedése a leghitelesebb alap a követelmények betartatásában. A másokhoz 

való alkalmazkodás, egymás elfogadása, vagy éppen hibáinak tapintatos bírálata, kijavítása 

mind fontos követelmény a felnıtt életben. Ezeket a szocializációs lépéseket remekül el lehet 

sajátítani és gyakorolni a kollégiumban. 

A segítı életmódra neveléshez is jó közeget biztosít a kollégium. A segítés részben tanulótanuló, 

részben pedagógus-tanuló vagy tanuló-pedagógus relációban valósulhat meg. Az 

együtt-cselekvés, a közös feladatmegoldás közben komoly eredményeket érhetünk el ezeknek 

a feladatoknak a megoldása terén. (Pl. tanulmányi segítségadás, segítség a közös programok, 

rendezvények lebonyolításában, segítség a kollégium rendben tartásában). 

Egészséges és kulturált életmódra nevelés 

Meg kell követelnünk az alapvetı higiéniai szabályok betartását. Meg kell ismertetnünk az 

egészséges életmód lényegét, fel kell tárnunk a káros szenvedélyek romboló hatását. 

Házirendünkben is egyértelmően megfogalmazzuk a káros szenvedélyek kollégiumban való 

gyakorlásának tiltását. A szabadidıs programok hozzájárulnak a kulturált életmódra 

69




neveléshez. A sport, a zene, az olvasás, színház- és mozi-látogatás hozzájárul a kulturált 

életmód és igényesség kialakításához. 

IV.2. A kollégiumi tevékenységek rendszere 

Kollégiumi foglalkozások 

A kollégium nevelési-oktatási folyamat során tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni 

foglalkozások keretében szervezi attól függıen, hogy mi az adott foglalkozás célja, jellege. 

Tanulásszervezés, szilenciumi foglalkozások 

A napi felkészülés közvetlen tanári irányítással, meghatározott idıkeretben történik, a 

törvényi elıírásoknak megfelelıen, heti 14 óra, napi lebontásban 3,5 óra. Meg kell teremteni a 

nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetet csoportos, ill. egyéni foglalkozások számára. 

Csoportonként 1-1 nevelıtanár felügyeletét biztosítjuk. Négy koedukált csoportunk van, 

életkor szerinti elosztásban. A tanulási nehézségekkel küzdı, valamilyen okból lemaradt 

tanulók fejlesztése, felzárkóztatása tanári tervezéssel, kiscsoportos vagy egyéni formában 

történik. 

Csoportfoglalkozások témakörei: 

Tanulásmódszertan 

Önismeret, pályaválasztás 

Mővészeti nevelés 

Informatika 

Könyvtárhasználat, dokumentumismeret 

Egészséges életmód 

Háztartási ismeretek 

Egyén és közösség 

Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság 

Egyéni törıdést biztosító foglalkozások 

Törvény által elıírt idıkeret csoportonként heti 10 óra, szabadon meghatározott idıben. 

Csoportfoglalkozások keretében elsısorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, 

tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat felhasználjuk arra, hogy a 

tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, az együttélési normákat, a 

szociális viselkedés alapvetı szabályait, a szociális értékrendet; 

A kollégiumi tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a 

káros szenvedélyek megelızése; 

A személyes, egyéni törıdést biztosító foglalkozások keretében lehetıség nyílik arra, hogy a 

kollégisták egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. 

A szabadidı hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások 

Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra 

nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, 

ápolása. 

Figyelmet fordítunk a tanulók irodalmi, képzımővészeti, zenei és vizuális képességeinek 

fejlesztésére, így azok érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válnak. 

A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik kulturális és természeti 

értékeinket, a német nemzetiség hagyományait. A különbözı versenyek, rendezvények 

erısítik kollégiumi közösséget. 

A kollégium szakmai foglalkozások beiktatásával segíti a mőködésében fontos szerepet 

betöltı, az önkormányzati rendszerbe illeszkedı diákkörök (diákújság, érdeklıdési körök, 

stúdió) színvonalas szervezését. 

70




A kommunikáció területén nagyon sok lehetıség nyílik a kollégiumi nevelésben. A kapcsolatfenntartási 

funkció gyakorlásában lehetıségeink sokszor meghaladják az iskolákét (köszönés, 

beszélgetés családról, iskoláról, barátokról, viták tanár-diák, diák-diák között – ebbıl 

következik: vitakészség, megfelelı hangnem, stílus, tolerancia, tisztelet mások nézetével 

szemben). 

Szövegalkotási feladatok megoldására is lehetıséget adunk (önéletrajz, kérvény, kérdıív 

kitöltése, ideiglenes lakásbejelentés stb.). A kommunikáció nagyszerő formája a diákújságírás. 

Tanulóinkat diákújság szerkesztésére biztatjuk. Az informatika területén, a 

tömegkommunikáció kapcsán nyújthatunk kollégistáink számára segítséget (TV, rádió, sajtó, 

mozi). İk is készítenek riportot, reklámot a diákújság vagy faliújság számára. A számítógép 

és digitális videokamera használata sok új lehetıséget nyújt az érdeklıdık számára. Azon túl, 

hogy a kollégium érdekében tevékenykednek, fejleszti kreativitásukat. 

A könyvtárhasználat az önálló ismeretszerzési folyamat fontos eleme. Nekünk is lehetıségünk 

van megismertetni tanulóinkat a lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek stb. használatával. 

Megismertetjük velük azon közhasznú információs eszközök kezelését, amely elengedhetetlen 

számukra (menetrendek, telefonkönyv stb.). 

Kollégiumi szintő foglalkozások: 

Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk matematikából, történelembıl és németbıl, mindig 

igény szerint, heti rendszerességgel. Egyéni és évfolyamszintő foglalkozások. 

Heti egyszer 1,5 órás kézilabda-, röplabda-, kosárlabda edzéseken vehetnek részt tanulóink és 

hetente kétszer van aerobic. A konditerem mindig a tanulók rendelkezésére áll. 

Német nemzetiségi szakkollégium révén fontosnak tartjuk a német identitástudat erısítését. E 

célból indítottunk útjára egy elıadássorozatot, a magyarországi német nemzetiség körébıl 

választjuk ki a meghívottakat. Minden évben a Koch Valéria Napok rendezvénysorozatához 

kapcsolódóan kiállítást szervezünk, az éves német nemzetiségi projektünk bemutatására. 

Kreatív stúdió áll a kollégisták rendelkezésére: kézmőves foglalkozásokat szervezünk, niszter 

készítés, dekorációk készítése, üvegfestés, gyertyaöntés, rajz-szakkör, selyemfestés, 

pacskerkötés, patchwork készítés. 

Filmklub mőködik 2 hetente 

Évente kétszer ellátogatunk Szekszárdra, megnézzük a Deutsche Bühne elıadásait. 

Tanulóink a Pécsi Nemzeti Színház bérletes produkcióit folyamatosan megnézik. 

IV.3. Környezeti nevelés a kollégiumban 

Épületünk parkosított udvarban áll. A zöld felület, a fő, a fák nem csupán kellemes 

környezetet jelentenek, hanem sok ápolási, parkrendezési feladatot is. Minden évszakban 

bekapcsoljuk tanulóinkat az udvar ápolásába, tisztán tartásába. Hagyományt szeretnénk 

teremteni azzal, hogy minden évben a végzısök egy fát ültetnének a kollégium udvarán. 

Közvetlen környezetük, a szobák, folyosók rendben tartásában is tevékeny részt vállalnak 

tanulóink. Az „Egy diák - egy virág” akciót jó kezdeményezésként támogatjuk, és elısegítjük, 

hogy hagyománnyá váljon, lelkesítjük a fiatalokat az abban történı részvételre. A hon- és 

népismeret mőveltségi terület témakörei rendkívül gazdag és változatos lehetıségeket 

nyújtanak a kollégiumi feldolgozás számára. 

A kilencedik osztályosokkal fogalmazást íratunk, és projekteket terveztetünk: Írd le és mutasd 

be azt a települést, ahonnan jöttél! Miért szereted, mit változtatnál meg rajta? A legjobb 

dolgozatok felolvasásával, projektek bemutatásával a csoport betekintést nyerhet a megye 

kisebb településeinek életébe.- Városunk megismerése: közös séta, várostörténeti vetélkedı, 

múzeumlátogatások. - Megyénk történelmi értékei (csoportfoglalkozásokon egy-egy tanuló 

kiselıadása alapján - közös kirándulás tervezése). 

A kollégiumi újságban vagy a faliújságon megemlékezünk a naptár szerinti jelentısebb 

hagyományokról. 

71




Fontos feladatunk, hogy saját hagyományainkat ápoljuk, a kollégiumi rendezvények rangját, 

ünnepélyességét megtartsuk. Kiemelkedıen sokat tud tenni a kollégiumi nevelés az életvitel 

és gyakorlati ismeretek területén. Az önellátási képesség fejlesztése - kezdve a heti 

zsebpénzzel való gazdálkodástól a személyes holmik rendben tartásán, bevásárlásokon 

keresztül sokszor kerül döntési helyzetbe a tanuló. Ezek a döntések, ha nem is nagy 

horderejőek, de önállóan kell meghozni, végrehajtani és vállalni érte a felelısséget. Ezek 

mind-mind a személyiségfejlıdés tekintetében jelentıs állomások. 

Foglalkozunk a háztartási ismeretek elsajátíttatásával is, pl. közös sütemény készítése 

karácsonyra, terítés, asztaldíszítés, vendégek fogadása stb. A mővészeti ismeretek területéhez 

is hozzájárulhatunk a magunk eszközeivel (ének-zene, vizuális kultúra, médiaismeret). 

Fontos szempontjaink: 

• a rendszerszemléletre nevelés 

• az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása 

• a létminıség választásához szükséges értékek megmutatása 

• a létminıséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása 

• a természet, az élet jelentıségének megismertetése 

• és a szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlıdésben. 

A diákokat képessé kell tenni arra, hogy az iskolában szerzett ismereteket össze tudják 

kapcsolni az élettel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat és azok összefüggéseit, 

valamint önmaguk keressék az arra adható válaszokat. 

Legyenek képesek az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg 

ezeket szem elıtt tartva cselekedni. 

A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérı, környezethez illeszkedı tanulásszervezési 

módokat alakítunk ki: pl. témanap, múzeumlátogatás, stb. 

IV.4. 

Egészségnevelési program 

A kollégiumi egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni a kollégiumiegészségügyi 

szolgálat véleményét. 

Kiemelt területként kezeljük: 

• a test és a lélek harmonikus fejlesztését 

• az egészséges életmód alapvetı ismereteinek közvetítését 

• az azt elısegítı szokások és tudatosság kialakítását. 

Az egészségneveléssel kapcsolatos programban feltétlenül helye van az alábbi 

tartalmaknak is: 

• az egészségfejlesztés, - védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai 

• a legégetıbb, társadalmi mértékeket öltı népegészségügyi problémák adott életkori 

csoporton belüli jelentkezési módjai 

• az egészség-magatartás befolyásolásának lehetıségei 

• az egészséges életmód jellemzıi 

Az egészségnevelési programnak része a mindennapos testedzés programjának kialakítása is. 

72




HELYI TANTERV 

I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai 

foglalkozások, ezek óraszámai 

A kötött óraszám azért haladja meg a törvényben megadottat, mert a szabadon választható 

keretbıl néhány órát kötelezıvé tettünk. Azzal, hogy a diák az intézményünket választja, 

egyben a szabadon választható órákról is döntést hoz. 

Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi 

táblázat (óraterv) foglalja össze. 

Alsó tagozat 

Évfolyam 

Tantárgy 1 2 3 4 

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 8 

Német nemzetiségi nyelv és irodalom* 5 5 5 5 

Matematika 4 4 4 4 

Környezetismeret német nyelven* 1 1 2 

Ének 1 1 1 1 

Rajz 1 0,5 0,5 1 

Technika és életvitel 1 0,5 0,5 0,5 

Testnevelés 3 3 3 3 

Informatika 0,5 

Modulok 

Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret német 

nyelven 

Integrálva: német, testnevelés, 

technika, rajz, ének, 

környezetismeret. 

Kötött óraszám összesen 22 22 22 25 

Tánc 

Beépítve a testnevelésbe. 

Összesen: 22 22 22 25 

* - osztálybontásban 

73



Felsı tagozat 


Évfolyam 



Történelem és állampolgári ismeretek német 

nyelven** 2 2 2 2 

Német nyelv és irodalom** 5 5 5 5 

Angol (elsı idegen nyelv)** 2 3 3 2 

Matematika (választhatóan német nyelven is) 4 4 3 4 

Fizika*** 2 2 

Kémia *** 2 2 

Biológia német nyelven** 2 2 

Természetismeret német nyelven** 2 2 

Földrajz német nyelven 2 2 

Ének német nyelven 1 1 1 

Rajz 1 1 1 

Technika és életvitel 1 1 1 

Informatika** 1 1 1 1 

Testnevelés* 2 3 3 2 

Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret 

német nyelven** 1 1 1 1 

Osztályfınöki 1 1 1 1 

Modulok 

Tánc és dráma 

Ember és társadalom-ismeret, etika német 

nyelven 

Mozgókép és médiaismeret 

Egészségtan 

Beépítve az 5-6. évfolyamon a magyar 

nyelv és irodalomba 

Beépítve a 7. évfolyamon a történelembe 

Beépítve a 8. évfolyamon a magyar nyelv és 

irodalomba 

Beépítve a 6. és 8. évfolyamon a 

természetismeretbe és biológiába 


Összesen: 28 29 32 32 

* - 2 két párhuzamos osztályban 3 csoport a nemek arányában 

** - osztálybontásban Megjegyzés: Matematika, számítástechnika, kémia, testnevelés 

tantárgyakból német nyelvő csoportot is kínálunk. 

*** szaktanártól függıen németül vagy magyarul 

74



Gimnázium 

Évfolyam 




Történelem és állampolgári ismeretek német 

nyelven** 2 2 3 4 

Filozófia német nyelven 1 

Emberismeret, etika német nyelven 1 

Német nyelv és irodalom** 5 5 5 6 

Angol (elsı idegen nyelv)** 3 3 3 3 

Matematika (választhatóan német nyelven is) 3 3 4 4 

Fizika *** 2 2 2 

Kémia*** 2 2 

Biológia német nyelven** 2 2 2 

Földrajz német nyelven** 2 2 

Ének 1 1 

Rajz 1 1 

Informatika** 2 1 1 

Testnevelés* 3 2 3 2 

Hon és népismeret, nemzetiségi népismeret 

német nyelven** 1 1 2 

Osztályfınöki 1 1 1 1 

Modulok 

Tánc és dráma 

Társadalomismeret német nyelven 

Mozgókép és médiaismeret 1 

Mővészetek 1 1 

Beépítve a 9-10. évfolyamon a magyar nyelv 

és irodalomba 

Beépítve a 11-12. évfolyamon a történelembe 


Szabadon tervezhetı 4 5 

Összesen: 33 34 35 33 

* - 2 két párhuzamos osztályban 3 csoport a nemek arányában 

** - osztálybontásban Megjegyzés: Matematika, számítástechnika, testnevelés 

tantárgyakból német nyelvő csoportot is kínálunk. 

*** szaktanártól függıen németül vagy magyarul 

75



II. Az intézményi felvétel feltételei 


Az óvodából az iskolába való átmenet nem automatikus, a felvehetı tanulók aránya az 

összesen felvehetık arányához képest 80% (a jelentkezés mértékétıl függıen ez pozitív és 

negatív irányban elmozdulhat). A fennmaradó százalékban külsı óvodákból érkezı 

gyermekeket veszünk fel, biztosítva ezzel a német népcsoporthoz tartozók bejutását 

intézményünkbe olyan városrészekbıl, ill. környezı településekrıl, ahonnan nehéz lenne az 

óvodába járás. A felvételrıl az igazgató és az óvoda vezetıje dönt. 

Az 1. osztályba a felvételt szülıi kérvénnyel lehet kérni, amelyben meg kell indokolni, hogy 

miért kérik a felvételt. Túljelentkezés esetén elsıbbséget élveznek a magyarországi német 

népcsoporthoz kapcsolódó identitásukat aktívan megélık. A felvételrıl az igazgató és az 

általános iskola vezetıje dönt. 

A 9. osztályba külsı iskolából érkezı tanulók felvételi vizsgával és a tanulmányi eredményük 

alapján kerülhetnek be. A központi matematika felvételi eredménye (25%-ban) és a helyben 

letett német felvételi vizsga (írásbeli 25%-ban, szóbeli 25 %-ban) eredménye, valamint a 7. év 

végi és 8. félévi tantárgyi osztályzatok (német, magyar, matematika, történelem, földrajz vagy 

biológia, kémia vagy fizika) átlaga alkotja az összes pontszámot, amely alapján felállítjuk a 

felvételi rangsort. 

Saját általános iskolánkból felvételi vizsga nélkül, csak az év végi eredmények alapján 

vesszük fel a diákokat. Az eredményeket (lásd fent) pontszámra váltjuk és ez alapján kerülnek 

a diákok a külsısökkel közös felvételi ranglistába. A felvételrıl az igazgató dönt. 

Kollégiumunkba minden 9. osztályos tanuló automatikusan felvételt nyer, amelyet minden 

tanévben újra kell írásban kérvényeznie. A felvételrıl az igazgató és a kollégium vezetıje 

dönt. 

III. Elıírt tananyag és követelmények 

Az iskola 1-12. évfolyamán részben a kerettantervek, részben saját tanterv alapján készített 

helyi tantervek szerint folyik az oktatás. A helyi tanterveket a 1. - 12. évfolyamokra 

egységesítjük,a tartalmakat és követelményeket egymásra építjük. A részletes helyi tantervek 

mellékletekben találhatók meg. 

III.1. Célok és feladatok a helyi tanterv tantárgyai és moduljainak megfelelıen 

Német nyelv és irodalom 

Der lokale Lehrplan ist ein Teil der komplexen Beschreibung des ungarndeutschen 

Bildungswesens und ist in Verbindung mit dem Bildungsleitbild der Landeselbstverwaltung 

der Ungarndeutschen, dem Aktionsplan „Entwicklung des ungarndeutschen Schulwesens“, 

den Bildungs- und Erziehungszielen der ungarndeutschen Schulen und dem 

Kompetenzmodell für den Deutschunterricht der bilingualen deutschen Nationalitätenschulen 

in Ungarn zu sehen. 

Er beschreibt folgende Bereiche: 

Sprachliche Handlungskompetenz 

Landeskundlich-interkulturelle Kompetenz 

Linguistische Kompetenz 

Methodenkompetenz 

A. Sprachliche Handlungskompetenz 

Im bilingualen Nationalitätendeutschunterricht steht im weitesten Sinne der aufgaben- und 

problemorientierte Umgang mit Informationen im Mittelpunkt. Informationen werden im 

Unterrichtszusammenhang und bei Leistungsmessungen hauptsächlich in Form von linearen 

76




Texten im weiteren Sinne (Äußerungen in geschriebener oder nicht geschriebener, aber 

schreibbarer Form) oder nicht linearen Texten vermittelt. 

Die Bearbeitung von Texten (A.a.) und die Kommunikation über Texte (A.b.) sind im Bereich 

der sprachlichen Handlungskompetenz deutlich als Schwerpunkte beschrieben, obwohl die 

Abgrenzung von der Entwicklung der allgemeinen Interaktionskompetenzen (A.c.) im 

Einzelfall schwierig ist. 

A.a. Unterrichtsgegenstände verstehen 

Die Entnahme von Informationen, ihre Fokussierung auf bestimmte Fragestellungen, die 

Analyse kommunikativer Absichten sowie das Bewerten von Unterrichtsgegenständen sind 

Kern der Rezeption. 

A.a.1. Inhalte und Informationen erfassen 

Anforderung: zielgerichtetes Entnehmen und Bearbeiten von Informationen 

A.a.2. Texte und Medien untersuchen und bearbeiten 

Anforderung: Strukturieren und Bearbeiten von Sachverhalten bzw. Problemstellungen, 

Entwickeln neuer Fragestellungen sowie Übertragen von gewonnenen Erkenntnissen auf neue 

Zusammenhänge 

A.a.3. komplexe Themen reflektieren, Stellung nehmen, zu Wertungen kommen 

Anforderung: Durchdringen, Beurteilen und Bewerten komplexer Themen, sowie kreatives 

Auseinandersetzen mit Themen u. U. mit der Entwicklung eigener Lösungen 

A.b. Unterrichtsgegenstände gestalten 

Die Kompetenz zu themenorientierter Interaktion über Unterrichtsgegenstände, d.h. die 

sachgerechte Vermittlung von Inhalten, die adressaten- und zweckorientierte Aufbereitung 

und Vermittlung von komplexen Zusammenhängen sowie sicheres und sachgerechtes 

Argumentieren und Diskutieren über Texte ist Kern der Textproduktion. 

A.b.1. Inhalte und Informationen sachgerecht vermitteln 

Anforderung: sachgerechtes, strukturiertes, sprachlich (u.U. auch fachsprachlich) adäquates 

Darstellen von Inhalten 

A.b.2. komplexe Zusammenhänge adressaten- und zweckorientiert aufbereiten 

Anforderung: Darstellen der Ergebnisse eigener Auseinandersetzung mit (komplexen) 

Sachverhalten, in adressaten- und situationsgerechter Art und Weise 

A.b.3. argumentieren, diskutieren, Stellung nehmen 

Anforderung: Auseinandersetzen mit einer Problemstellung oder Thematik in schriftlicher 

bzw. mündlicher Form und dabei sachliches Stützen bzw. Widerlegen von Positionen sowie 

Formulieren einer persönlichen Stellungnahme (Behauptung, Begründung, Beispiel) 

A.c. allgemeine Interaktionsfähigkeit 

Die Kompetenz zu erfolgreicher mündlicher Kommunikation in unterschiedlichen situativen 

Zusammenhängen umfasst schwerpunktmäßig soziolinguistische Aspekte des sprachlichen 

Handelns. 

A.c.1. Mitreden – Mitgestalten 

Anforderung: Verfügbarkeit über kommunikative Fähigkeiten und Fertigkeiten, die die 

77




sachgerechte, sprachlich adäquate Teilnahme am Unterricht, an deutschsprachigen 

Kommunikationssituationen im und außerhalb des Schullebens sowie im Umgang mit 

deutschsprachigen Medien ermöglichen 

A.c.2. Kommunikationskultur 

Anforderung: selbstständiges Erfassen und Analysieren der sozialen Dimension 

kommunikativen Handelns sowie deren gedankliches und sprachliches Bearbeiten 

A.c.3. Sprachmittlung 

Anforderung: Verstehen von Texten hinsichtlich Form bzw. Inhalt und Übertragen in eine 

andere Sprache in sach- und adressatengerechter Art und Weise 

B. Landeskundliche und interkulturelle Kompetenz 

Die Schülerinnen und Schüler verfügen über ein grundlegendes Orientierungswissen zu 

folgenden Themengebieten 

Persönliche Lebensgestaltung 

Schule, Ausbildung und Beruf 

Kulturelles Leben und Medien 

Wirtschaft, Technik Umwelt 

Gesellschaftliches Leben 

Geschichte und Politik 

Deutsche Sprache 

Im Sinne des Kompetenzmodells ist Orientierungswissen stets handlungs- und 

bedeutungsbezogen. Es geht nicht um den Aufbau isolierten Faktenwissens an sich, sondern 

um die Darstellung von gesellschaftlichen Verhältnissen als Angebote an die Schülerinnen 

und Schüler für (Probe-) Handeln im pädagogischen Raum. 

Die oben genannten obligatorischen Themengebiete und die empfohlenen thematischen 

Schwerpunkte sind durch mögliche Teilbereiche sowie Angaben zu Wortschatzbereichen und 

Redemitteln, die bei der Erarbeitung der Teilbereiche hilfreich sein können, ausdifferenziert. 

Die thematischen Schwerpunkte dieses Rahmenlehrplans und ihre möglichen Teilbereiche 

sind als Variablen zu sehen, die untereinander unterschiedlich gewichtet und verknüpft 

werden können. Die Entscheidung über die Gewichtung und Verknüpfung thematischer 

Schwerpunkte und von Teilbereichen, sowie über die inhaltliche Konkretisierung durch 

Unterrichtsgegenstände und Lehrmaterial, die didaktisch-methodische Realisierung und die 

zeitliche Intensität im Unterricht wird durch die lokalen Lehrpläne der einzelnen Schulen und 

durch die Unterrichtspläne der FachlehrerInnen getroffen. 

C. Linguistische Kompetenz 

Die Beschreibung der Linguistischen Kompetenz folgt dem Ansatz des Gemeinsamen 

Europäischen Referenzrahmens für Sprachen: „Linguistische Kompetenz wird definiert als 

Kenntnis der formalen Mittel, aus denen wohlgeformte, sinnvolle Mitteilungen 

zusammengesetzt und formuliert werden können, und als die Fähigkeit, diese Mittel auch zu 

verwenden.“ Die linguistischen „Kann-Beschreibungen“ des Kompetenzmodells bedeuten 

somit stets die Beschreibung von Schüleraktivitäten in Bezug auf die kommunikativen 

Handlungsabsichten des Bereichs A. Dieser funktionale Ansatz schließt die Entwicklung von 

rein linguistischen bzw. fachsystematischen Kompetenzen ausdrücklich aus. Die Gliederung 

des Bereichs „Linguistische Kompetenz“ folgt dem Beschreibungsmuster: 

Wortschatz und Redemittel 

Morphologie und Syntax 

Aussprache und Intonation 

Rechtschreibung und Zeichensetzung. 

78




C.a. Wortschatz und Redemittel 

Im Abschnitt Wortschatz und Redemittel werden allgemein die zu erreichenden 

Progressionsstufen hinsichtlich der Verfügbarkeit des Wortschatzspektrums und der 

Wortschatzbeherrschung beschrieben. Bei der konkreten Festlegung des zu beherrschenden 

Wortschatzes und der Redemittel müssen sowohl die sprachliche Handlungskompetenz, als 

auch die besonderen thematischen nationalitätenspezifischen Anforderungen und die Bezüge 

zu den deutschsprachig unterrichteten Sachfächern der bilingualen Schulen berücksichtigt 

werden. Diese Festlegung ist nicht Bestandteil des Rahmenlehrplans. 

C.b. Morphologie und Syntax 

Können und Wissen entwickeln sich gemeinsam durch sprachliches Handeln und die Arbeit 

mit Texten. Isoliertes morphologisch-syntaktisches Wissen ist nicht Voraussetzung für 

eigenständige mündliche oder schriftliche Äußerungen der Schülerinnen und Schüler. Die 

Kenntnis morphologischer/syntaktischer Regelsysteme sowie linguistischer Fachtermini setzt 

erst dann ein, wenn Schülerinnen und Schüler entwicklungspsychologisch zu abstrakteren 

Operationen fähig und bereit sind. Diese Kenntnisse sind nur so weit zu entwickeln, als sie 

zur Reflexion und Kontrolle gelingender oder misslingender eigener sprachlicher Handlungen 

und zur Kommunikation hierüber notwendig sind. 

A német nyelv és irodalom tantárgy követelményei – tekintettel arra, hogy tartalmazzák az 

Európai referenciakeret követelményeit – egyúttal lefedik a német, mint idegen nyelv tantárgy 

követelményeit is. 

Nemzetiségi hon- és népismeret 

Das Identitätsbewusstsein der Schüler soll durch das Kennenlernen der Vergangenheit 

erweckt werden und eine in die Zukunft weisende Identität soll vermittelt werden. 

Die Schüler sollen die Minderheitenrechte kennenlernen, um an der Interessenvertretung 

teilnehmen zu können. 

Die Schülerinnen und Schüler sollen erst mit den wichtigsten Traditionen, mit der 

Lebensweise und mit der Kultur der Ungarndeutschen bekannt gemacht werden. Sie sollen 

stolz auf ihre Zugehörigkeit zur Volksgruppe sein, aber auch die Kultur der Ungaren und der 

anderen in Ungarn lebenden Minderheiten schätzen und die interethnischen Beziehungen 

erkennen. 

Die Schülerinnen und Schüler lernen die Varietäten der Sprache der Ungarndeutschen kennen, 

deren Wert und Leistung sowie ihre wichtigsten Abweichungen von der Hochsprache erfassen 

können. 

Das Kennenlernen der Geschichte der deutschstämmigen Bevölkerung von der 

Staatsgründung der Ungaren bis zu den heutigen Tagen soll dazu beitragen, dass sich eine 

wirklichkeitstreue Betrachtung über die Rolle der Vielfalt und der Ausstrahlung einer 

Minderheit auf die Mehrheitsnation formuliert. Die Kenntnisse aus der Geschichte sollen aber 

auch helfen, die Erscheinungsformen der Vorurteile zu kennen und deren Hintergründe zu 

erklären. 

Die Jugendlichen sollen auch mit der heutigen Lage im klaren sein, die Organisationen, 

Gremien und Presse der Minderheit kennen und durch selbstständiges Arbeiten angeregt 

werden, sich auch nach dem Abschluss der Schule mit dem Leben und der Kultur der 

Ungarndeutschen zu beschäftigen und ihre Interessen zu vertreten. 

Durch das interkulturelle Lernen erkennen die Schüler und Schülerinnen die Vorteile der 

sprachlichen und kulturellen Vielfalt und werden zum Verständnis und zur Achtung der 

79




eigenen und anderer Kulturen erzogen. Sie sollen die Lage der Ungarndeutschen in die 

europäische Dimension einordnen können. 

In der Unterstufe der Grundschule soll ausschliesslich handlungsorientiert vorgegangen 

werden, konkrete Kenntnisse, Daten sollten nicht vermittelt werden. Die Lerninhalte werden 

in den Deutschunterricht bzw. in andere Fächer eingebaut, das Fach wird also integriert 

unterrichtet. Die Schüler sollen: 

• Einsicht in das Leben der Ungarndeutschen in Vergangenheit und Gegenwart aufgrund 

von eigenen Erlebnissen erhalten, wobei sie grundlegende Kenntnisse über das Leben 

der Vorfahren und über ihre tägliche Arbeit erwerben. 

• der Verschiedenartigkeit der Menschen – besonders in Sprache und Brauchtum – 

bewußt werden. Sie sollen zwei unterschiedliche Bräuche kennen und von der 

Existenz von Mundart und Standardsprache wissen. Sie sollen mundartliche Wörter 

sammeln und die Varietäten der deutschen Sprache auf ihrem Niveau kennen. 

• zum Sammeln und Erlernen von Reimen, Liedern und Spielen angeregt werden, die 

Schönheit und den Wert der Volksdichtung erkennen. Sie sollen je drei Reime, Lieder, 

Sprichwörter und Wetterregeln aus der Volksdichtung und ein Gedicht aus der 

Kunstdichtung auswendig lernen. 

• Interesse am Kennenlernen der Kultur der Vorfahren haben, und zwar durch 

spielerisches Reproduzieren von Überlieferungen, sie sollen drei Gegenstände 

reproduzieren, Kenntnisse über ihre Verwendung besitzen.. 

• Sie sollen weiterhin die Wichtigkeit der Traditionspflege erkennen. 

In der Oberstufe sollen die Schüler 

• Einsicht in das Leben einer von Deutschen bewohnten Siedlung gewinnen, 

ungarndeutsche Siedlungsgebiete kennenlernen mit ihren geographischen Gegebenheiten, 

weiterhin warum und wie die Ungarndeutschen nach Ungarn gekommen sind. Sie sollen 

die Gründe der Ansiedlung wissen, die Ballungszentren der Ungarndeutschen kennen und 

einige wichtige Ereignisse nacherzählen können. 

• die wichtigsten Bräuche der Jahres- und Religionsfeste kennenlernen, Bräuche selbst 

sammeln, dabei sollen sie die behandelten Bräuche aufzählen und kurz beschreiben 

können. Weiterhin sollen sie mit den wichtigsten Traditionen der Ungarn und 

deutschsprachigen Ländern vertraut gemacht werden, sie sollen die Unterschiede und 

Gemeinsamkeiten in den Bräuchen erkennen. Das Interesse an anderen Kulturen soll 

geweckt werden, die Schüler sollen diese achten. 

• angeregt werden, das ungarndeutsche Tanz – und Liedgut zu pflegen, die Kunstliteratur 

kennenlernen.Sie sollen je drei Gedichte und Volkslieder auswendig erlernen, sowie 

Geschichten / Sagen nacherzählen können. 

• Auf Grund der gesammelten Mundartwörter feststellen, welche Laute der Ortsmundart 

von der standardsprachlichen Norm auffallend abweichen. Sie sollen einige lautliche und 

lexikalische Eigentümlichkeiten der Ortsmundart (wenn es eine gibt)aufzählen und 

Entlehnungen aus dem Ungarischen sammeln. 

• Einsicht in das frühere Alltagsleben der ungarndeutschen Bauern und Handwerker 

gewinnen, die Einrichtung von Haus und Hof , sowie vom Ort kennenlernen. Sie sollen 

Grundkenntnisse über die Dorfform und die wichtigsten Möbelstücke besitzen. 

Weiterhin sollen sie die wichtigsten Bauernarbeiten, handwerkliche Berufe, frühere 

Speisen und Kleidungsstücke aufzählen können. Sie sollen die Unterschiede in der 

Nahrung und Kleidung von früher und heute kennen. Sie sollen auch die Wohntraditionen 

der Ungarndeutschen kennen, diese mit denen der Ungaren vergleichen können 

• die Traditionen der Vorfahren entdecken und wiederbeleben, die interethnischen 

Beziehungen kennen, die Rolle der Ungarndeutschen in den internationalen Beziehungen 

80




verstehen. Sie sollen die wichtigsten in Ungarn lebenden Minderheiten aufzählen können 

und ihre wichtigsten Rechte kennen. 

• den Beitrag deutschstämmiger Künstler zur Entfaltung der ungarischen Kultur kennen, sie 

sollen mindestens drei mit einem ihrer Werke aufzählen können, sowie Werke aus der 

ungarndeutschen Volks- bzw. Kunstliteratur kennen. 

Im Gymnasium sollen die Schüler: 

• die wichtigsten Siedlungsgebiete der Donauschwaben im historischen Ungarn erfassen, 

die Geographie der Siedlungsgebiete kennen, diese aufzählen können. 

• Sie sollen weiterhin den kulturellen Beitrag der deutschen Bevölkerung Ungarns kennen. 

• die historische Rolle des Ungarndeutschtums von der Ansiedlung bis heute kennen, sich 

mit den Ereignissen auseinandersetzen können. Sie sollen diese Ereignisse anhand von 

Lebensschicksalen nacherzählen können. 

• das ungarndeutsche Schulwesen kennen, es mit dem von anderen deutschsprachigen 

Ländern vergleichen können ( z. B. bei Schulpartnerschaften). 

• erkennen, was die Selbstverwaltung der Minderheiten bedeutet, sie sollen die Rolle der 

Selbstverwaltungen im Heimatraum kennen, sowie die Organisationen und Vereine der 

Ungarndeutschen. 

• die ungarndeutschen Medien und ihre Rolle bei der Sprach – und Sie sollen auch die 

Problematik der ungarndeutschen Literatur und deren Gründe kennen. 

• die Varietäten der deutschen Sprache bei den Ungarndeutschen und die Leistung der 

• Identitätsvermittlung kennen, sich mit diesen Ausenandersetzen können, nach 

Möglichkeit an der Arbeit der Medien (NZ, Unser Bildschirm) teilnehmen. 

• die ungarndeutschen Bräuche im Jahresablauf und im Familienkreis kennen, 

• den Ursprung und das Wesen dieser erfassen. Sie sollen weiterhin die Unterschiede 

zwischen den früheren und gegenwärtigen Normen in den Bauernfamilien erkennen, den 

Beitrag begabter ungarndeutscher Handwerker und Künstler zu der Entfaltung der 

ungarischen Kultur verstehen. Sie sollen die bedeutendsten ungarndeutschen Künstler 

aufzählen können, und je eines ihrer Werke kennen. 

• Den Zusammenhang zwischen Verzierung, Form und Funktion der Gegenstände im und 

um das Haus erkennen, mit den wichtigsten Zierelementen im Klaren sein. 

• Literarische Werke selbständig bearbeiten und interpretieren können, mindestens ein 

kurzes Prosastück und zwei Gedichte. 

• die Assimilationsprozesse und ihre Folgen kennen 

• projektorientiert arbeiten können 

Magyar nyelv és irodalom 

A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegő. A családi és az óvodai 

anyanyelvi nevelés eredményeibıl kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés 

képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet 

meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába 

fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli 

kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. 

Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejezı nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag 

nevelési lehetıségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevıinek 

fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek 

befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének 

elısegítéséhez. 

81




A tanító feladata, hogy integrált szemlélető, változatos tevékenységrendszer szervezésével 

olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevıje a kommunikációs 

folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas 

kommunikációt. Folyamatosan fejlıdhet szövegelemzı és szövegértı képessége, kifejtheti a 

szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle 

(verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetısége van az önkifejezés többféle 

formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, 

véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szőrésének, válogatásának, 

csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás 

készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ily módon a magyar nyelvi és irodalmi 

nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, 

valamint az informatika mőveltségterületéhez. 

Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan 

összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a mővek aktív, élményt 

jelentı befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle 

értelmezés lehetıségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a 

képteremtı képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak 

megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. 

A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle 

szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztı szövegek mellett fontos, hogy nem 

irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a 

környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetrıl, a 

hazáról, a családról és más alapvetı emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és 

kiemelkedı személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával 

való ismerkedés erısíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplık magatartásának 

elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a 

másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelısségre nevel. A 

drámajátékok elısegítik a kapcsolatteremtést és az együttmőködést, fejlesztik a 

mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás 

fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezıeszközök) gyakorlásához, 

összhangjának alakításához. 

A felsı tagozaton az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni 

tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetı célja és feladata a jövendı 

tanulmányokhoz szükséges és a felnıtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, 

szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen 

nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik 

megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg 

viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar 

kultúra elválaszthatatlanságát. 

A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok 

iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttmőködés érzését és élményét is. A nyelv és 

irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelı, ezzel is az önismeretet elısegítı nevelés; a 

játékosság, az alkotóképesség fejlesztı támogatása, az életkorra jellemzı érdeklıdés, 

kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önmővelés felé - mind ezt szolgálja. Sok 

lehetıséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és 

a fogalmi gondolkodásra, a térben és idıben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok. 

az ok-okozati viszonyok feltárására. 

A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a 

belépı tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több 

vonatkozásban el is tér egymástól. 

82




Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és 

írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos 

szövegmőfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és 

nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar 

nyelv használatának megértését elısegítı rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a 

magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítı, nagyobb lélegzető 

klasszikus mővével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi 

gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mőveltségét. 

A 7-8. évfolyam már a következı iskolafokozat tanulmányaira készít elı. A mővelıdés 

szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az 

irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a 

nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak 

erre. A fölkészítésnek elı kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak 

befogadását, az irodalmi mőveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a 

lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzık fölfedezését a 

mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. 

Gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben 

alakuló, változó kultúrát közvetíti. Tartalommal tölti meg és erısíti a nemzeti nyelvi és 

kulturális identitást; a minıségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi 

ítélıképességet és elısegíti a jelen és a jövı egységesülı világában más kultúrák 

megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a 

diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus 

információhordozók, a mőholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében 

mőködik. E kihívás még elıre nem látható erıvel hat a könyv kulturális, információhordozó 

és szellemi jelentıségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és 

a mozgóképi mővészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a 

kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány, mint nyelvi deficit jelentkezik az 

iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az 

érintett korosztály. 

Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyızı legyen egyrészt 

mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási 

képességeket fejlesztı tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet 

gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. 

A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, 

tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi 

szerepérıl, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli 

változásairól. A középiskolát végzettektıl elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a 

beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minıségi 

alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és 

a kellı mértékben tudatos anyanyelvhasználat elımozdítja más élı nyelvek tanulását. 

Az irodalmi mőveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értıivé 

válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, 

megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját 

életükben is érvényesíthetık. Együttérzıvé válhatnak más magatartások, életformák, szociális 

helyzetek, meggyızıdések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejezı lehetıségeit, ezáltal az 

anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a mőveltségi 

anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más 

alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önmővelésre. Igényesebbé válhatnak 

abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg 

problémákat. 

83




Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentısége 

ugrásszerően megnıtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - 

kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak 

további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyiönkormányzati 

és a civil szféra egyaránt felelıs döntéseket hozó polgárokat kíván, akik 

artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnıtt 

emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 

21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, 

a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. 

Történelem és állampolgári ismeretek 

A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi 

azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást 

formálja, erısíti. A történelembıl ugyanakkor az is kitőnik, hogy az egyes népek, nemzetek 

kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függıség megértése átfogó világtörténelmi 

látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek 

megismerését és tiszteletben tartását kívánja. 

A tantárgy feladata elsısorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a 

széles értelemben vett emberi mőveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A 

történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebbıl következıen az, hogy megértesse a 

folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, 

hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelıssége a történelem alakításában. Mindez a 

jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. 

Az általános iskolai munkának a múltat élményszerően megjelenítı történetek tanításán kell 

alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos 

tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekbıl és 

jelenségekbıl – a történetekbıl – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt 

színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetıvé, érzékelhetıvé, 

szemlélhetıvé teszi. Ezt a képszerően megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is 

elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelı következtetéseket, általánosításokat, és 

azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem 

helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. 

A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a 

múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb 

történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már 

nemcsak a jellemzı életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedı események fonalára főzve, 

történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlıdési szinthez a képszerő megjelenítésre – a 

történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a 

tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvetı módszereit 

elsajátítsák. 

A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az 

állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult 

közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, mőködését. Így 

a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. 

Fejlesztési követelmények 

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és - 

feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók 

ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükbıl, történetekbıl, képekbıl, a 

tömegkommunikációs eszközökbıl, egyszerő statisztikai adatokból, grafikonokból, 

diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket 

84




az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belılük 

következtetéseket tudjanak levonni. 

A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyőjtés és - 

felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. 

Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintő 

alkalmazására. 

A különbözı információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és 

vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi 

jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. 

Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a 

történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megırzésének 

nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat 

az alapvetı elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek 

lesznek kialakítani véleményüket személyekrıl, helyzetekrıl, eseményekrıl, intézményekrıl. 

Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. 

A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezıképességének 

fejlesztésében is jelentıs szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események 

elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni 

szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid 

beszámolót, kiselıadást tartani egy-egy témáról különbözı információk alapján. Sajátítsák el a 

kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törıen és érvekkel alátámasztva 

fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és 

figyelembe venni hozzászólásaikban. 

A történelemi események idıben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem 

alakulhat ki idıbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a 

négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történı tájékozódó 

képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idı tagolásának módszerét. A 

tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük 

különbözı méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi 

környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlıdésére. 

Der Geschichtsunterricht führt im Gymnasium die Schülerinnen und Schüler zur 

Beschäftigung mit politischen, wirtschaftlichen, gesellschaftlichen und kulturellen 

Verhältnissen und Geschehensabläufen der Vergangenheit und vermittelt ihnen einen 

anschaulichen Einblick in die besonderen Lebensbedingungen früherer Epochen. 

Das Erreichen der wesentlichen Ziele des Geschichtsunterrichts setzt den Erwerb und die 

Sicherung historischer Kenntnisse, den Gabrauch und die Bewertung von Quellen, die 

Anwendung der Fachsprache, die problemspezifische Vorstellung von geschichtlichen 

Erreignissen und Erscheinungen, sowie die zunehmende Orientierung in Raum und Zeit 

voraus. Für die Unterrichtspraxis ist dabei die fortschreitende Befähigung zur Einordnung 

eines begrenzten Faktenbestandes sowohl in einen chronologischen als auch in einen 

thematischen oder sachlich-systematischen Zusammenhang von besonderer Bedeutung. 

Aus diesem Grunde folgt die Auswahl der Lehrplaninhalte jahrgangsspezifischen Leitfragen, 

die die Inhalte und Themen unter ein didaktisches Profil stellen, wodurch eine begründete 

Reduktion des Stoffes möglich wird. Dieser Konzeption entsprechend ist es wünschenswert 

und möglich, historische Themen beispiel- oder modellhaft zu behandeln 

Gymnasialer Geschichtsunterricht zielt nicht nur auf die Vermittlung eines fundierten 

historischen Wissens ab, sondern auch auf Problemorientierung, Einübung fachtypischer 

Arbeitsweisen und die Ausbildung fachsprachlicher Fertigkeiten. Zudem soll durch eine 

abwechslungsreiche und anschauliche Gestaltung des Unterrichts das Interesse der 

Schülerinnen und Schüler am Fach gefördert werden. Die vielfältigen Ziele des 

Geschichtsunterrichts sind durch einen sinnvollen Wechsel der Lehr- und Lernverfahren, 

85




insbesondere zwischen informierendem Lehren und entdeckendem Lernen, und durch die 

Abfolge von vertiefenden und orientierenden Phasen zu verwirklichen. Dieser Wechsel der 

Unterrichtsformen und -methoden bedeutet, daß nicht alle Inhalte einer Lehrplaneinheit in 

gleicher Ausführlichkeit behandelt werden können. Die Anwendung von Unterrichtsformenund 

Methoden hängt auch von der Stufe des Abiturs ab. 

Indem der Geschichtsunterricht Einsicht in die Kontinuität und den Wandel sowie in die 

Offenheit des geschichtlichen Prozesses vermittelt, zeigt er die Vielfalt der in der Geschichte 

wirkenden Kräfte auf und macht den Schülerinnen und Schülern die Geschichtlichkeit der 

menschlichen Existenz erfahrbar. Durch den stets neu herzustellenden Bezug zur konkreten 

historischen Wirklichkeit hilft der Geschichtsunterricht ihnen, die Spannung zwischen 

Realität und Utopie zu erkennen, und entwickelt ihre Bereitschaft, Toleranz gegenüber 

anderen Überzeugungen zu üben sowie politische und gesellschaftliche Sachverhalte aus 

verschiedenen Perspektiven zu sehen. Diesem Anliegen soll auch die Berücksichtigung neuer 

Themen, wie Rolle der Geschlechter und Generationen, Probleme von Technik und Umwelt 

oder Fragen der Kulturbegegnung, Rechnung tragen. Ein so verstandener Geschichtsunterricht 

trägt zu einem besseren Verständnis der Gegenwart bei und bietet gleichzeitig eine 

persönliche Orientierungshilfe in unserer pluralistischen Gesellschaft. Gerade in der 

Auseinandersetzung mit der an Brüchen reichen ungarischen, ungarndeutschen Geschichte 

können die Schülerinnen und Schüler einen Teil ihrer Identität begreifen lernen und sich den 

Wert der demokratischen Ordnung bewußt machen. Die Beschäftigung mit der Geschichte 

fördert ihr Verantwortungsbewußtsein und weckt die Bereitschaft, bei der Gestaltung unserer 

demokratischen und freiheitlichen Lebensordnung mitzuwirken. 

Der Lehrplan beschränkt sich deshalb nicht auf politische und soziale Geschichte, sondern 

bezieht wirtschaftliche und kulturelle Aspekte mit ein. Er berücksichtigt ereignis- und 

strukturgeschichtliche Betrachtungsweisen und verbindet Landesgeschichte, 

Nationalgeschichte, europäische Geschichte und Weltgeschichte. Vor allem durch die 

Anleitung zum sachgerechten Umgang mit historischen Zeugnissen der näheren Heimat sollen 

auf allen Stufen das Interesse an der Lokal- und Regionalgeschichte geweckt und die 

Verbundenheit mit dem Heimatraum und seinen Menschen gefestigt werden. 

Die Beschäftigung mit historischen Themen gewinnt eine neue Bedeutung im Rahmen des 

facherverbindenden Unterrichts. Indem dasselbe Thema unter den Fragestellungen 

verschiedener Fächer untersucht wird, wird den Schülerinnen und Schülern der spezifische 

Beitrag des Faches Geschichte zur Erkenntnis wichtiger Phänomene ihrer Lebenswirklichkeit 

noch stärker bewußt. 

Die Einführung in das Fach Geschichte bedarf besonderer didaktischer und methodischer 

Überlegungen. Der Geschichtsunterricht dieser Altersstufe knüpft bereits an vielfältige 

Vorkenntnisse an und muß dem Bedürfnis nach Spannung, Anschaulichkeit und Interesse für 

das Fremdartige entgegenkommen. Zugleich gilt es, allmählich eine Raum-Zeit-Vorstellung 

aufzubauen und zu einer geordneten und reflektierten Geschichtsbetrachtung hinzuführen. 

Der Geschichtsunterricht im Gymnasium verbindet zunächst modellhaftes, exemplarisches 

Vorgehen mit dem chronologischen Prinzip, schließt jedoch ergänzende Verfahren nicht aus. 

Er vermittelt Einblicke in die gesellschaftlich-politischen Phänomene der jeweiligen Epoche. 

Um die Schülerinnen und Schüler dieser Stufe nicht zu überfordern und um altersgemäße 

Anschaulichkeit zu wahren, sollten diejenigen Lehrplaninhalte, die unmittelbare Erfahrungen 

und existentielle Bezüge ansprechen, besonders herausgehoben werden. Dies gilt vor allem 

für lokal- und regionalgeschichtliche Themen sowie für die Einbeziehung handelnder 

Personen und Gruppen. 

Die zunehmende Abstraktionsfähigkeit in den Klassen 9 und 10 erlaubt verstärkt 

generalisierende und thematische Betrachtungsweisen, obwohl weiterhin konkrete Vorgänge 

und Zustände im Mittelpunkt des Unterrichts stehen sollten. Auf dieser Stufe können aber 

86




schon übergreifende Geschehensabläufe und Zusammenhänge vermittelt sowie elementare 

Begriffe und Kategorien an geeigneten Beispielen erarbeitet werden. 

Der Unterricht in Klasse 10 geht von komplexeren Fragestellungen an die Geschichte aus und 

führt in oberstufengemäße Arbeitsformen ein. Die Einstündigkeit des Faches auf dieser 

Klassenstufe verlangt eine besondere Konzentration auf die moderne europäische Geschichte 

und ihre bis in die Gegenwart fortwirkenden Grundstrukturen. 

Im Unterricht der Jahrgangsstufen 11 und 12 werden historische Sachverhalte und Vorgänge 

auf einer höheren Abstraktionsebene und in größeren Zusammenhängen behandelt. Dabei 

wird in noch größerem Maße auf den Aufbau eines Begriffswissens und die 

Weiterentwicklung einer fachtypischen Sprachkompetenz Wert gelegt. Bei der Erklärung und 

Beurteilung sollen Multikausalität, zeitgenössisches Selbstverständnis und die Gebundenheit 

von Aussagen und Urteilen an den jeweiligen Standort aufgezeigt und die Schülerinnen und 

Schüler in die Lage versetzt werden, sich zunehmend eigenständig mit der Geschichte 

auseinanderzusetzen. 

Die Grundkurse orientieren sich bei thematischer Fragestellung an der Chronologie. Die 

Leistungskurse sind in besonderem Maße von systematischen Fragestellungen geprägt. 

Zusätzliche Merkmale sind ihr längsschnittartiger Aufbau und die jeweilige Heranführung bis 

an die Gegenwart. Durch den Vergleich paralleler Vorgänge in unterschiedlichen politischgesellschaftlichen 

Systemen und durch die Einbeziehung der Weltpolitik sollen Grund- und 

Leistungskurse die Fähigkeit zu vernetztem Denken und zur Beurteilung historischer Prozesse 

fordern. 

Die aufgeführten Merkdaten sollen eine historische Grobchronologie sichern; sie sind 

verbindlich zu lernen und müssen im Unterricht entsprechend berücksichtigt werden. Die für 

das Gymnasium angegebenen Grundbegriffe sollen die Schülerinnen und Schüler zur 

sachgerechten Anwendung der Fachsprache führen. 

Im Rahmen des Geschichtsunterrichts muss auch die Geschichte der Deutschen in Ungarn 

behandelt werden, die im Rahmenlehrplan für die deutsche Minderheitenkunde ausführlich 

besprochen wird. Es empfehlt sich, die dort vorgeschriebenen Themen an den lokalen 

Lehrplan für Geschichte anzuschließen. 

Környezetismeret 

A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élı és élettelen világa iránti 

érdeklıdést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, 

alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhetı, egyszerő 

kognitív mőveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve 

megismerhetı természeti és ember által létesített környezetrıl. Javítsa a tanulóknak a 

környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelı, azokat 

megóvni kész magatartásukat. Segítse ıket tájékozódni természeti és társadalmi 

környezetükben, intse ıket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. 

A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – 

egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemzı 

anyagaival, jelenségeivel, élılényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és 

környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínőségét, szépségét, és ébredjenek 

rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. 

A tanítás-tanulás folyamatában elsısorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, 

majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül 

segítsük olyan pozitív attitőd kialakulását, mely az élı és élettelen környezet megóvására, 

védelmére ösztönöz, erısíti a lakóhelyhez való kötıdést, s ezzel a hazánkhoz és a 

nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. 

87




A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos mőveltség megalapozása 

érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez 

és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és 

rendszeresen fejlessze. Az élı és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind 

személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elı. Az egyszerő megismerési, 

tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a 

gondolkodás fejlettségéhez illeszkedı mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok 

ésszerő, tudományos magyarázata iránti igényt. 

Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a 

térben és az idıben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélı, a 

veszélyhelyzetek megelızését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes 

biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különbözı formáinak érzékelhetı 

tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minıségi 

változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élı és 

élettelen környezetük iránti felelısségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és 

fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. 

Természetismeret 

Das Fach Naturkunde basiert im Inhalt und in der Anschauung auf das Fach Sachkunde des 1- 

4. Jahrganges und sie bilden zusammen ein einheitliches System. Ziel ist die 

Weiterentwicklung der im 1-4. Jahrgang erworbenen Kenntnisse. 

Ziel des Unterrichtsfaches ist, dass die Schüler fähig werden sollen, die einfachen 

Naturerscheinungen zu interpretieren. Im Mittelpunkt stehen deshalb nicht die Grundthesen 

der einzelnen Naturwissenschaften, sondern die konkrete Wirklichkeit der lebenden und 

leblosen Natur, die Erscheinungen, die Landschaft und die Umgebung. Dies soll 

komplexgeschehen. 

Charakteristisch für die naturwissenschaftliche Denkweise dieses Alters sind die 

anschaulichen, bildlichen Inhalte, aber in diesem Lebensalter werden auch deren abstrakte 

Kathegorien begründet. Gleichzeitig ermöglicht die Fähigkeit der räumlichen und zeitlichen 

Abstrahierung, - die zum Verständnis der Prozesse, Zusammenhänge und Gesetzmäßigkeiten 

der wirklichen Natur nötig ist – immer sicherere Vorstellungen. Wichtige Aufgabe der 

elementaren naturwissenschaftlichen Erziehung ist also die Schaffung der Grundlagen der auf 

Konkretisierung und Verallgemeinerung basierenden Fähigkeit der Abstrahierung, die 

Erziehung zum Gebrauch einfacher, abstrakter Begriffe und Schlussfolgerungen. 

Es kann daher erwartet werden, dass die Schüler anhand ihrer Kenntnisse sich immer sicherer 

in ihrer unmittelbahren bzw. Weiteren Umgebung, sowie in den Naturerscheinungen 

zurechtfinden. Es ist auch weiterhin nicht unser Vorhaben die Definitionen der abstrakten 

wissenschaftlichen Begriffe zu vermitteln. In diesem Lebensalter ist unsere Hauptaufgabe die 

Grundlagen der nötigen Fähigkeiten einer naturwissenschaftlichen Denkweise zu schaffen. 

Földrajz 

A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szőkebb és a tágabb környezet természeti és 

társadalmi-gazdasági jellemzıivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való 

tájékozódásukat szolgálja. Elısegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, 

nemzeti értékeinket, kedvezı és kedvezıtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, 

majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, 

hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az 

összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek 

88




érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlıdésében 

kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. 

A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát 

oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több 

szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat 

részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb 

környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. A tantárgy alakítja ki a mindennapi 

életben szükséges térbeli és idıbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az 

ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerzı módszereknek kell elıtérbe kerülniük. 

A jövıben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembe kell néznie, amelyek alapvetıen 

földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek 

átadásával, a világban való eligazodásban szükséges képességek kialakításával felkészítse a 

tanulókat ezen problémák kezelésére. 

A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos 

szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük 

a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel 

készségét. 

A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek 

megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötıdéshez, a reális alapokon nyugvó 

nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. 

Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentısen 

átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a 

környezet értékeinek megismertetésével segítse elı a környezettudatos életmód kialakulását. 

Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom idıben és térben változó kapcsolatait, 

összefüggéseit. 

Segítse elı a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, 

értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. 

Im Gymnasium macht dieser Bildungsbereich die Schüler mit den naturgeografischen, 

gesellschaftlich-wirtschaftlichen Charakteristika unserer geografischen Umwelt bekannt. Auf 

der Basis des Rahmenlehrplans der 7-8. Klassen gewinnen die Schüler Einsichten in die 

Naturausstattung der Erde und in die Gesetzmässigkeit, Wechselwirkung und Auswirkung 

naturgeografischer, gesellschaftlich-wirtschaftlicher Vorgänge. Sie sollen erkennen, dass die 

Naturfaktoren in Ökosystemen in gegenseitiger Wechselwirkung stehen. Dadurch sollen die 

Schüler befähigt werden, Auswirkungen und Gefahren menschlicher Eingriffe in den 

Naturhaushalt zu begreifen und für einen verantwortunsvollen Umgang mit der Natur 

einzusetzen. 

Bei der Untersuchung eines Raumes sollen die Schüler dessen Komplexität erkennen. 

Aufgrund der bisher erworbenen Kenntnisse, Fähigkeiten und Fertigkeiten sollen sie 

Geofaktoren in ihrer Wechselwirkung analysieren, dominante Faktoren bewerten, 

verallgemeinern und syntetisieren. 

Sie sollen den Wertwandel der Standortfaktoren durch sich ändernde technische, soziale und 

politische Voraussetzungen erfassen und beurteilen. Gleichzeitig sollen sie Einsicht in das 

Spannungsverhältnis zwischen ökologischen, wirtschaftlichen und gesellschaftlichen 

Einflüssen gewinnen. 

Sie sollen befähigt werden, Ungarn und Europa in die gesellschaftlich-wirtschaftlichen 

Vorgänge der Welt einzuordnen. Es soll die nationale und europäische Indentitätsbewusstsein 

erweckt werden. 

Die Begegnung mit fremden Kulturen und Weltanschauungen fördert Achtung und Toleranz 

gegenüber anderen Lebensweisen. 

89




Dieser Bildungsbereich bereitet die Schüler auf das Abitur in Geografie vor. Durch ihre 

komplexen Lerninhalte hilft er den Schülern bei der Berufswahl. Die in diesem 

Unterrichtsgegenstand erworbenen Kenntnisse, Fertigkeiten, Einsichten und angestrebten 

Haltungen sollen den Schülern helfen, im privaten und öffentlichen Bereich später 

verantwortungsbewusst und tolerant zu entscheiden. 

In den 9-10-11. Klassen sollen die Schüler die geologischen Formationen, die grundlegenden 

naturgeografischen und gesellschaftlichen Erscheinungen, Vorgänge und Zusammenhänge 

erkennen. Bei den allgemeinen natur- und gesellschaftsgeografischen Themen sollen sie die 

schon erworbenen Kenntnisse bei den Raumbeispielen in der 7-8. Klassen verwenden. 

Sie sollen die Wechselwirkung zwischen der Natur-, Gesellschafts- und Wirtschaftsfaktoren 

in den verschiedenen geografischen Zonen, Landschaften und Regionen erkennen. 

Sie sollen die Zusammenhänge der örtlichen, regioalen und globalen Vorgänge verstehen. 

Sie sollen verstehen, dass die Natur ein einheitliches Ganzes bildet, die Erde ein einheitliches 

System ist, in dem der Mensch als physisches und gesellschaftliches Wesen lebt. Die 

individuellen und gesellschaftlichen Tätigkeiten, die das irdische System negativ beeinflussen, 

beeinflussen auch das Leben des Menschen, dadurch wird das eigene Dasein des Menschen 

gefährdet. 

Die Schüler müssen befähigt werden, natur-, gesellschafts- und wirtschaftsgeografische 

Vorgänge selbstständig zu interpretieren und analysieren. Sie sollen in Systemen denken, ihr 

Begriffskreis soll erweitert werden, sie sollen ihre Vorkenntnisse syntetisieren. Sie sollen 

befähigt werden, sich sowohl im Raum als auch in der Zeit zu orientieren, die 

Wechselwirkung der Natur, Gesellschaft und Wirtschaft, sowie die Umwandlung der 

geografischen Umwelt wahrzunehmen und zu bewerten. 

Sie sollen richtige Vorstellungen über die Maßen der Elemente der Umwelt (z.B.: Ozeane, 

Kontinente, Gebirge, Bevölkerung, Wirtschaftsproduktion) haben. Dazu müssen sie befähigt 

werden, anhand von statistischen Daten und Fakten Tendenzen zu erkennen. 

Anhand von Kenntnissen über die geografischen Vorgängen sollen sie ein reales 

gesellschaftlich-wirtschaftliches Zukunftsbild haben. 

Sie sollen befähigt werden, sich am Ende des Geografiestudiums in der natürlichen, 

gesellschaftlich-wirtschaftlichen Umgebung zu orientieren. 

Sie sollen ihre geografische Kenntnisse bei der Interpretation von natürlichen, 

gesellschaftlich-wirtschaftlichen Ereignissen und Vorgängen verwenden. 

Sie sollen fähig sein, geografische Arbeitsmittel und Arbeitstechniken zu handhaben, um 

selbstständig Wissen erwerben und umsetzen zu können. Sie sollen Informationen aus 

verschiedenen Medien und Quellen (thematische Karten, Karten mit unterschiedlichen 

Maßstäben, Zeitschriften, statistische Ausgaben, Lexika, Almanachen, CD-Rooms, Internet, 

Ausstellungen, Filme) aufnehmen und bewerten. 

Die Schüler sollen befähigt werden, ihre Meinungen argumentierend auszudrücken. 

Die Interesse der Schüler soll erweckt werden, damit sie später ihre geografischen Kenntnisse 

selbstständig erweitern können. 

Matematika 

A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdı szakaszában azon képességek 

fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek 

elérésére életkoruknak megfelelı, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak 

el. Tapasztalatgyőjtés keretében foglalkozunk: 

az alapvetı matematikai képességek kialakításával, 

a gondolkodás fejlesztésével, 

a helyes tanulási szokások kiépítésével, 

az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, 

90




a matematika tanulása iránti érdeklıdés felkeltésével, 

a pozitív attitőd alapozásával, 

az életkornak megfelelı matematikai szaknyelv elsajátításával. 

A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés. Ennek 

keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésbıl a tudatos, célirányos 

megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, 

értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben 

való alkalmazására. 

A matematika tanulása az elsı négy évfolyamon alapozó jellegő. A nevelési-oktatási feladatok 

sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. 

Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály 

fejlıdési ütemének figyelembevételével történik. 

A fejlesztés fontosabb területei: 

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelıképesség, 

emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), 

válogató, osztályozó és rendszerezı képesség, 

adatok győjtése, rögzítése, rendezése, 

lényegkiemelı képesség, 

absztraháló és konkretizáló képesség, 

összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, 

probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerőbb esetekben 

gondolati úton, 

tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, 

kreativitás, 

analógiák felismerése, követése, algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, 

logikai gondolkodás elemi szinten, 

tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, 

példák, ellenpéldák győjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerőbb 

esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, 

a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, 

megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenırzése). 

A kezdı szakasz feladata az alapvetı matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes 

továbbhaladás biztosítása a kötelezı oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt 

témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bıvülését segíti elı. Ezért kiemelten 

kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következı iskolaszakasz tananyaga épül: 

a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, 

segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, 

kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és mőveletfogalomra épülı számolási 

készségeket, 

formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, 

alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerő 

transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, 

tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a 

problémamegoldási képesség fejlıdését, 

valószínőségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínőségi szemléletet 

alapozzuk meg, 

konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai 

modell kapcsolatáról. 

Alapvetı fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minıségi fejlesztés történjen, tehát a 

tanulók tempójának megfelelıen haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a 

hangsúlyt. 

91




A matematika tanítása kettıs célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére 

szolgál, és lehetıséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási 

szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló 

alkalmazására nevel. Az önellenırzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, 

kutatásra ösztönöz. 

A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdı szakasz 

alapvetı feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam 

befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a 

matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklıdéssel, a továbbhaladáshoz szükséges 

ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. 

Az 5. osztályba lépéskor nagy szerepet kap az ismétlésre épülı rendszerezés. Különös 

figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes 

tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szőnhet meg a 

felsıs évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, 

hogy az 5. és 6. osztályban a tananyagban és idıráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet 

kap a számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelıen kialakított 

számfogalom, a bıvülı számkörben végzett mőveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele 

a további eredményes munkának. 

Alapvetı célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a 

matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos 

kialakítása. 

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az ıket 

körülvevı konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerő, 

alkalmazásra képes matematikai mőveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak 

megfelelı szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához 

szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. 

A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, 

alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és 

szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. 

Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a 

pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterı, az igényes 

kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. 

Az általános iskola felsı tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemzı gondolkodás 

fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerőbb következtetések 

megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. 

Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig 

jelentıs részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell 

helyezni a sokszínő tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különbözı módokon való 

rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika 

tanításának-tanulásának a felsı tagozaton is jellemzıje a felfedeztetés, a probléma felvetésétıl 

a megoldásig vezetı – néha tévedésektıl sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. 

Nagy jelentıséget tulajdonítunk a következtetésre épülı problémamegoldásnak, az egyszerő 

algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, 

majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk. 

A gimnáziumban a matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus 

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során 

fokozatosan kiépítjük a matematika belsı struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, 

bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. 

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a 

természettudományok, az informatika, a technikai, a humán mőveltségterületek, 

tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A 

92




lehetıségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, 

grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerő felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. 

Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, 

törekedjenek az önellenırzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni 

kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Az általános 

iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem 

nélkülözhetı a szemléletre és tevékenységre épülı feldolgozás sem. 


Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása 

A matematikai szemlélet fejlesztése 

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével 

kialakított fogalmak megerısítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül 

sor. 

Az idıszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert 

mőveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különbözı 

fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a 

számítógép alkalmazása. Mőveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is 

értelmezünk és használunk. 

Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb 

függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos 

tárgyak megértése miatt, különbözı gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. 

A geometriai ismeretek bıvülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb 

tárgyalása fejleszti a geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat 

szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és 

térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás 

fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban 

is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különbözı 

területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, 

a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az 

„akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) 

fontos. 

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban 

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez 

elengedhetetlen egyszerő matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók 

minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. 

A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és 

megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. 

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása 

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet 

kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk 

(fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. 

Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerő tétel 

bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos 

megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetıen fontos az absztrakciós képesség 

fejlesztése. 

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az 

alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különbözı területein néhány lépéses 

algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. 

Elengedhetetlen a szemléltetı ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a 

geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az 

93




adatsokaságok különbözı jellemzési lehetıségeinek megismertetésével ezen a téren is 

fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. 

Helyes tanulási szokások fejlesztése 

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az 

elektronikus eszközök célszerő használatát. 

A közelítı értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az 

ellenırzés különbözı módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. 

A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes 

alkalmazását. 

A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs 

készség fejlesztéséért. 

Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. 

Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a 

tanuló. 

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly 

motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a 

máig meg nem oldott egyszerőnek tőnı matematikai sejtések megfogalmazása, nagy 

matematikusok élete, munkássága. 

Angol nyelv 

Az iskola speciális profiljából adódik, hogy az angol nyelvet elsı és egyetlen idegen nyelvként 

( a német nyelv anyanyelvnek számít ebben az iskolatípusban) kezdjük oktatni az ötödik 

évfolyamtól. A tanulók többsége itt kezdi el tanulni ezt a nyelvet, de egy részük már alapfokú 

nyelvismerettel rendelkezik, amikor elkezdi az ötödik osztályt. İk fıleg magántanároknál 

vagy családtagoktól szereztek egy kis nyelvismeretet. 

A felsı tagozat céljai között elsı helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek 

sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és 

olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd 

és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek elırehaladtával egyre nagyobb 

hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása 

és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. 

A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért 

használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi 

törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetıvé tételéhez, de a tartalmakat más 

szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. 

A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a 

célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerőségeket észrevenni a 

nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlıdésüket. A 

nyelvhasználatban a folyamatosság erısségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett 

szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat 

maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük ıket autonóm nyelvtanulóvá válni. 

A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintő 

használatához, melyek lehetıvé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi 

hatások (filmek, zene, tévémősorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. 

A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetı szintet, mellyel képesek ismert 

témakörökben idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt 

venni. 

A gimnázium mind a négy évfolyamon heti 3 órában határozta meg az idegen nyelvi órák 

számát, de biztosítja annak lehetıségét, hogy amennyiben igény jelentkezik a magasabb 

94




óraszámra akkor szülıi vállalással és hozzájárulással az iskola biztosít heti +2 órát az angol 

nyelv oktatásához. 

Az iskolánkba iratkozó diákok a nemzetiségi jellegbıl következıen idegen nyelv tanulásaként 

élik meg az angol nyelv elsajátítását, az elsı nyelv – a német - tanulása során nyert 

tapasztalatuk sokban segíti ıket. 

A hozzánk érkezı diákok egy része már tanult angolt, de vannak olyan tanulók is, akik eddig 

egyáltalán nem tanulták a nyelvet. A problémát úgy orvosoljuk, hogy a beérkezı 9. 

évfolyamos diákokkal egy szintfelmérı iratunk és az évfolyamot 4 csoportra bontjuk. 

Az 1. és 2. csoportot olyan diákok alkotják, akik a célnyelvet már négy éve tanulják és 

teljesítik az A1 szint követelményeit. İk ezen idı alatt megismerkedtek az idegen nyelvi 

foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bıvült, megértik a tanár célnyelvi 

óravezetését, önbizalmuk lehetıvé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban 

vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. 

Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. 

Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak a B1 szintre, azaz adott esetben 

megfeleljenek a középszintő érettségi feltételeinek a 11. évfolyam kezdetén /ıszi 

vizsgaszezon/. A diákok képesek legyenek számukra ismert témakörökben, életszerő 

helyzetekben információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmő, autentikus hallott 

vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szőrni a lényeges információt. Képesek több 

mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az 

ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. 

A 12. évfolyam végére a diákoknak B2-C1 szintek közötti nyelvtudást kell szerezniük, az 

elızı szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban 

és írásban információt cserélniük, hosszabb szövegeket megérteniük és létrehozniuk. A tanév 

végén az emelt szintő érettségi vizsgát sikeresen le kell tudniuk tenni, illetve a sikeres 

továbbtanuláshoz szükséges nyelvi szintet el kell érniük. 

A 3. csoport tanulói általában 2 és 4 év közötti intervallumban tanulták az angol nyelvet 

mielıtt a gimnáziumba kerültek volna és az ı nyelvi szintjük általában az A1-es szint skáláján 

helyezkedik el. 

A 4. csoportba olyan diákok kerülnek, akik egyáltalán nem tanulták még az angolt. 

Ez a két csoport mindig 3+2 órában kéri az angol nyelv oktatását az elsı két évben így a 10. 

évfolyam végére a cél az A2-es alapszint teljesítése, míg a 12. évfolyam befejezésére a B1 

küszöbszint, azaz a középszintő érettségi vizsga sikeres letétele. Amennyiben a csoport heti 5 

órában folytatja a célnyelv tanulását és a diákok eléggé motiváltak, akkor elıfordulhat, hogy 

egyesek még a B2-re is eljutnak. 

Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvő tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult 

tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását 

is lehetıvé teszi. Fontos, hogy az elızı évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló 

olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. A 11. és 12. évfolyamokon kötelezı 

egyénileg elolvasni egy szabadon választott irodalmi mővet, melybıl írásban és/vagy szóban 

számot is kell adni. A nyelvgyakorlás tanórán kívüli megvalósítása céljából és motivációjuk 

növelése érdekében lehetıségeinkhez, ill. az igényeknek megfelelıen angliai tanulmányutakat 

szervezünk, melyek jelentıs mértékben növelik az önbizalmukat, és ez által merjék használni 

a célnyelvet. 

Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerőségek felismerése és azok 

alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. 

Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség 

között. 

A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen 

nyelvtanulási stratégiákat is. 

95




Azon diákok, akik elérik a B2 szintő tudást biztosítják, hogy a német nyelvbıl megszerzett 

felsıfokú és az angolból szerzett középfokú nyelvvizsgával már a diploma megszerzéséhez 

szükséges nyelvtudást a középiskolában elsajátítsák és ezen felül esélyt adjanak maguknak az 

Európai Unióban való tanulásra és munkavégzésre. 

Vizuális kultúra 

A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának 

megalapozása. Feladata a vizuális megismerı-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a 

kommunikáció köznapi, mővészi, mőszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés 

képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, 

esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetıvé teszi az eligazodást a látható, 

tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. 

Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejezı-, közlı-, alakító-, alkotóképességeket; a 

gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati 

birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kimővelése. A térszemlélet, 

a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztı 

hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai 

információk korában a tantárgy újszerő célja az információk közti szelekció, a kritikus 

befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a 

problémafelismerı és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a 

nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A mővészeti 

nevelés értékközvetítı, értékteremtı, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a 

kultúra értékeit becsülı, környezettudatos magatartás formálását. 

Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés 

elmélyültségének megırzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi 

gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bıvítése, az érdeklıdés ébrentartása érdekében 

a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelıképességük, 

tér- és idıérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, 

forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az 

esztétikai érzékenység fejlıdését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott 

mőalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erısítik a szabálytudatot, az 

akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttmőködési készségeket fejleszti. 

A képességek fejlesztése három fı képzési területen folyik. A kifejezés, képzımővészet 

témakör a gyermekek személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének és az elvárható 

mőelemzési, mővészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a 

vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi 

közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati 

tárgyakkal, a tárgyalkotó mővészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzı 

tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejezı elemeit és rendezı elveit 

sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz 

javaslatot. 

A tananyag bıvülı, spirális elrendezéső, a témakörök és a fı tevékenységi formák 

évenként ismétlıdnek, tartalmukban gyarapodnak, mőveleti szintjük emelkedik. A tananyag 

jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi 

követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítı komplex 

feladatokkal teljesíthetık. 

A vizuális kultúra tanításának célja, hogy a mővészeti alkotások értelmezésével fejlessze a 

tanulók vizuális megismerı-, befogadó- és alkotóképességét. A tantárgy célja nem csupán a 

kézügyesség fejlesztése. A mővészeti látvány észlelésén, megfigyelésén és megbeszélésén 

keresztül fejlıdik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, 

96




logikai készsége, esztétikai érzéke, sıt értelmi élete is gazdagodik. Ez a komplex hatás 

nemcsak az alkotóképességekre hat pozitívan, hanem a tanulók szellemi gazdagodását is 

elısegíti. Cél, hogy a megismert mőalkotás motiváló legyen, témája, színe, stílusa, 

kompozíciója stb. felkeltse a tanulók érdeklıdését, kíváncsiságát, és ezáltal hozzásegítse a 

tanulókat a vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, és ezáltal 

maradandó élményt hagyjon bennük. Kíváncsiságukat élménygazdag, érdekes feladatokkal 

kelthetjük fel, és ezeken keresztül vezethetjük be a mővészet birodalmába. Cél, hogy 

gondolkodtató, tartalmas, de ugyanakkor élményszerő, játékos feladatokat adjunk a 

tanulóknak, mert így jobban fejlıdik a mőalkotások iránti érzékenységük és azok a 

képességek, készségek, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a 

látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. Cél, hogy a 

képességek fejlesztése ne csak a hagyományos képzı- és iparmővészeti ágakon keresztül 

történjen. Fontos, hogy a tanulók térábrázoló képessége, formaérzéke, szín- és anyagismerete 

mellett fejlıdjön az esztétikai ítéletalkotó képességük, az ízlésük, kreativitásuk, képi 

gondolkodásuk és értékrendjük. Mivel a képzımővészet, a vizuális kommunikáció, illetve a 

tárgy- és környezetkultúra területei a különbözı életkorokban, sıt személyenként is eltérı 

mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különbözı képességek fejlesztését teszik 

lehetıvé, ezért célunk a differenciált tevékenykedtetés alkalmazása. 

Mindezek együttesét a mővészeti nevelés során valósítjuk meg, amelynek értékközvetítı és - 

teremtı, egyben személyiségformáló szerepe igen jelentıs. Mi a mővészeti nevelés célja? 

Fogékonnyá teszi a lelket, majd az értelmet annak érdekében, hogy a mővészet élvezete igazi 

élménnyé válhasson mindenki számára, és a tanulók nyitottan, átéléssel és megértéssel, 

esztétikai fogékonysággal álljanak a mőalkotások és az élet szépségei elıtt. A vizuális kultúra 

megfelelı szintő tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi 

mőveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is. 

A mővészetekkel való foglalkozás megszépíti, feltölti, érzelmekkel gazdagítja a lelket. Már 

óvodában is nagyon szeretnek a gyerekek rajzolni, festeni, egyszerő tárgyakat készíteni, és 

erre a meglévı tudásra alapozva lehet felépíteni – a felfelé egyre bıvülı – ismeretanyagot. 

Az 5–8. évfolyamon a vizuális nevelés célja az esztétikai igény, az érdeklıdés felkeltése a 

mővészeti emlékek megismerése irányában. Fontos feladat az általános mőveltség kibıvítése 

mind elméleti (mővészettörténeti ismere-tek, fogalmak), mind gyakorlati (rajzolás, festés, 

szobrászati és kézmőves) tevékenységek által. Törekedni kell a síkbeli, térbeli 

kifejezıeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi 

konstruálási eljárások szabályainak megismertetésére. Cél az egyetemes kultúrtörténet 

alapjainak megismertetése a tanulókkal. 

Az eredményes mővészeti nevelés lényege, hogy az aktív szemlélıdés és kevés szóval történı 

elemzés után tapasztalati úton jussanak el a tanulók a mőalkotások megértéséhez. Az elméleti 

ismeretekre épülı tevékenykedtetı, kreatív gyakorlati feladatok megoldásán keresztül 

észrevétlenül sajátítják és mélyítik el a tanulók az elméleti ismere-teket. A komplex feladatok 

a tantárgyi koncentráció alkotó jellegő alkalmazását teszik lehetıvé. Cél a különbözı 

tevékenységformák eredményes egymásra épülése: mőelemzési gyakorlatok és 

szakkifejezések megismerése, alkalmazása, a megfigyelıképesség és befogadóképesség 

fejlesztése az összehasonlító mőelemzések segítségével, majd kreatív alkotómunka a 

megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával. Ebben a korosztályban egyre kritikusabban 

nézik a tanulók nemcsak a környezetüket, hanem saját tevékenységüket és viselkedésüket is. 

A tantárgy célja, hogy a korábbi években meglévı spontán érdeklıdés megmaradjon, és 

alakuljon ki a tanulókban az alkotó szemlélet, melyhez minden szakmai ismeretet 

(anyagérzék, formaérzék, térérzék, kompozíciós és színérzék) elsajátíthassanak. Az egyik 

legfontosabb cél, hogy érdeklıdéssel, kíváncsian forduljanak a mővészetek és a 

mővészettörténeti emlékek megismerése irányába, ismerjék meg a kutatás örömét és a 

megismeréshez vezetı módszereket (könyvek, újságok, film, múzeumok, internet). 

97




A gimnáziumban a tantárgy a köznapi, a mővészi, a tudományos és a mőszaki megismerés, 

valamint közlés és kifejezés egyik alapvetı fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános 

nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerı- és megoldóképesség, az 

értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a 

kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság, a fejlesztéséhez járul hozzá. Mővészeti 

jellege miatt értékközvetítı egyben értékteremtı jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe 

van a kultúra értékeit megbecsülı, a természeti környezetet védı magatartás kialakításában és 

az értelmi és érzelmi intelligencia kimővelésében. 

A vizuális nevelés a világ látható minıségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis 

célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban 

különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének, megismeréséhez és megértéséhez, 

illetve a közlı szándékának megfelelı, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi – 

plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá. A világ érzéki – tapasztalati 

birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kimővelésével és a kéz intelligenciájának 

fejlesztésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és 

érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. A megsokszorozódott 

technikai és rábeszélı képek korában a tantárgy újszerő célja az információk közti 

szelekciónak a kritikus befogadásának a kialakítása. 

A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az 

iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a mindennapi életre: a vizuálisan jelentkezı 

problémák önálló felismerésére és megoldására, azaz a munkára, valamint a természeti és 

mesterséges környezet felelıs használatára, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek 

tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja 

emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának 

megkönnyítése. 

A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnı. A tantárgy feladata az 

egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta 

követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotó munka elmélyült 

állapotában megy vége a legkönnyebben, ezért a vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb 

választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajz, a festıi, a szobrászi munka mellett teret kell 

adjunk a korosztály érdeklıdésének homokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és 

tárgytervezési - konstruálási feladatoknak. 

A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, 

képzımővészet részben a tanulók személyes, kifejezı-expresszív tevékenységének, és az 

elvárható mőelemzési ismereteinek leírása található; a vizuális kommunikáció témához a 

köznapi – tájékoztató – tudományos vizuális információk világa tartozik; míg a tárgy- és 

környezetkultúra témakör a használati tárgyak, az iparmővészet, a népmővészet és az 

építészettel kapcsolatos alkotó és elemzı tevékenységeket tartalmazza. 

A két évfolyamon az alkotó és befogadó tevékenység aránya azonos, illetve az az 

alkotómunka javára növelhetı. A tananyag a tantárgy jellegének megfelelıen a gyakorlati 

tevékenységre főzıdik fel. 

Ének-zene 

Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és 

jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a 

beleélés – átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és 

fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. 

A zene megszerettetéséhez az egyes zenemővek élményt nyújtó megismerésén és megértésén 

át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei 

élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív 

98




viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínő, igényes és céltudatos zenei élmények 

alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. 

Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a 

zenei foglalkozások alapját képezik. 

Az éneklés a zenei élmény elsıdleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A 

mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra 

figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetıségét kínálja. 

A ritmuskészség fejlıdése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle 

mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, 

szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erısödését. 

Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelı érzelmek, karakterek zenei 

kifejezése az elıadói készséget gazdagítja. 

A néphagyománynak, népszokásoknak, a szőkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe 

van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. 

A zenei emlékezet, a belsı hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a 

játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport elıtti éneklése, elıadása 

módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a 

kiemelkedı adottságú gyermekek fejlesztésére. 

A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres 

hangszertanuláshoz. 

A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki 

élményvilág fontos része. 

A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszeretı/értı közönségnevelés. Ehhez a 

zenei mőveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a 

mővészi kifejezıkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté 

válásának alakítása. 

Az elıadott, énekelt és meghallgatott zenemővek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a 

zenei esztétikai érzéket és azt a meggyızıdést, hogy a zene az emberi élet alapvetı értéke. A 

zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, 

formálódik az egyszerőtıl az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a 

tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendezıdjön 

a zenei valóság. 

Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok 

szövege révén jelentısen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlıdéséhez is. 

Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a 

zenemővek befogadására elsısorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud 

venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetıségével 

segít kialakítani a zenéhez főzıdı pozitív attitődöket. 

Az ismeretszerzés forrásai bıvülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnı a 

zenehallgatásból eredı ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a 

tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. 

A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zenemővészet alkotásai 

iránti érdeklıdés fontos része a tanulók zenei világképének. 

A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás – írás tevékenységeiben 

nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértıvé 

válást. 

A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és 

elısegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való 

bekapcsolódást. 

A gimnáziumi énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. 

Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei 

99




tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a 

tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. 

A középiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési 

módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul 

a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétő, 

különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. 


Éneklés 

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetıség. Középiskolában a 

megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel valóban a mővészi önkifejezés szintjére emelhetı. Az 

énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehetı hangszert. Cél 

a kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek 

a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. 

A csoportos és egyéni éneklés - tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthetı, kifejezı 

szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával - a zenei hallás fejlesztıje is. A 

közös éneklésbıl a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallás, hangközök tiszta 

intonálása, a tonalitás iránti érzék erısödése következik. 

Zenei írás- olvasás 

A gimnáziumban a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás 

eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve 

segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei 

reprodukció fontos elemei. 

Zenehallgatás 

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé 

teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a 

zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A 

közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene 

megfigyelése felé irányuljon. 

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. 

évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetıvé teszi átfogóbb összefüggések, 

formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a 

zenetörténeti korok általános mővészeti jellemzıit, azok elhatárolódását és összefüggéseit 

érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, 

véleménynyilvánítási készsége. 

Önmővelés 

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A 

tanulók legyenek képesek korszerő könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, 

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok 

önálló feldolgozására. 

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének 

megértéséhez. 

A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás 

képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és 

mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé 

váljon. 

Kollektív mővészi tevékenység 

A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti 

az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát. 

Az ének-zene tárgynak különös szerep jut a nemzetiségi oktatásban, hiszen nem csak zenei, 

hanem anyanyelvi és kulturális feladatai is vannak. A tárgy alapvetı oktatási céljai közé 

100




tartozik a magyarországi német zenei kultúra és hagyomány megırzése, a helyi (értjük alatta a 

baranyai régiót) népdalok, népszokások felelevenítése, megırzése, győjtése és elıadása. Ezen 

túlmenıen a magyarországi németség zenei hagyományait is ápoljuk hangszeres zene és kórus 

formájában. 

Testnevelés és a sport 

Az iskolai testnevelés és a sport az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves 

részeként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben 

kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, 

legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. 

Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeibıl nyert értékekbıl olyan testi mőveltséggel 

ruházza fel a kisiskolásokat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai 

aktivitásukat megalapozza. 

Sajátos módszereivel, elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a 

zökkenımentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet 

között. 

Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása, a higiéniai szokások 

kialakítása, edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelızése, keringési és 

légzırendszeri megbetegedések megelızése. Az egészséggel kapcsolatos mozgáskultúra 

fejlesztése: az alapvetı mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, képességeknek az 

életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, sokoldalú mozgástapasztalat és jól 

alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése. 

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: kollektív siker, a tevékenység öröme. 

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, a 

nehézségek leküzdése, kudarc tőrése, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás. 

Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. 

Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. 

Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves 

részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági 

tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet 

egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, 

az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak, akik 

ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a 

mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, 

felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai 

aktivitás magatartásuk részévé válik. 

A testnevelés célja továbbá az 5. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat 

számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal 

összefüggı lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a 

tanulók egészséges testi fejlıdését, az alapvetı (generikus) mozgáskészségben esetlegesen 

még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési 

lehetıségének utolsó éveit, az élettani és az elıképzettségbıl adódó lehetıségek 

figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat 

megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze 

motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelezı tanórák 

és a sportórák lehetıségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer 

technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a 

motorikus feladatmegoldásokban érvényesülı törvényszerőségeket, szabályszerőségeket, és 

tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. 

101




Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlıdés-érés támogatása; a higiéniai szokások 

kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások 

megelızése, ellensúlyozása; megfelelı felkészítés a keringési és légzırendszeri 

megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció 

lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. 

A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő 

kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek 

az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és 

jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez 

és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek 

(szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerőségek, 

feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. 

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker 

és a tevékenység öröme. 

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, 

összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctőrés, a természet szeretete 

és környezetkímélı magatartás. 

A nemzetiségi kultúra közvetítésének a testnevelés óra is színtere; alsó tagozatban népi táncot 

és gyermekjátékokat közvetítünk az órák egy részében. 

Technika és életvitel 

A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás 

szerzésére nyújt lehetıséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a 

tudás megbecsüléséhez. 

A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és 

beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek 

ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. 

Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a 

tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekbıl 

indul ki, életszerő megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végsı soron kapcsolatot teremt az 

iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. 

A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai mőveltség alapozását, a kézügyesség 

fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és 

tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai mőveltség alapozása 

gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelı technikai 

szemléletmód formálását jelenti. 

A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet 

fejlesztı célok dominálnak. 

A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem 

feledkezhetünk meg arról, hogy késıbb már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. 

Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szőkebb 

lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az 

életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. 

A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, 

manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. 

Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges 

környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi 

tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belılük készült tárgyak között. 

Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az 

anyagokhoz kötıdı mesterségekrıl és szakmákról. 

102




Tegye lehetıvé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a 

forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek 

tapasztalati megismerését. 

Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság 

megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, 

elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerő makett elemzését és 

készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerő, balesetmentes használatát. 

Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel 

a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára 

eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. 

Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem 

teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással 

kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. 

Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak 

elsajátíttatását, az egyszerő házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak 

megfelelı önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes 

szabadidıtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés 

megalapozását, a környezetkímélı és a természet szeretetére épülı magatartásformák és 

szokások kialakítását. 

A felsı tagozatban a tantárgy célja olyan rendszerszemlélető gondolkodásmód célzatos és 

következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élı 

ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és 

kapcsolatrendszerét. 

A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és 

beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek 

ésszerő felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. 

A technika értelmezése jelentısen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül 

a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern 

technika azonban már korántsem csak kézmőves intelligenciát igényel. Korunk egyik 

legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, 

amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. 

A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelızésének 

módjait, a fenntartható fejlıdés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és 

lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási 

rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti 

károk megszüntetésére. Az okok megelızésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a 

rendszerszemlélető technikai nevelés. 

A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák 

és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl., a 

háztartástan a szőkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az 

életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A 

Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, 

manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be 

A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon 

A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, 

géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és 

információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes 

folyamatirányítás ismerete. 

A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és 

találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. 

103




Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének ill. elıállítási módjainak továbbá 

felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, 

energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a 

természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. 

A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a 

fenntartható fejlıdésrıl. A lehetséges környezetkímélı nyersanyag- és energiaforrások 

bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. 

A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi 

építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerőség, esztétikum 

és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, 

szerkezetük alapján. 

A városi, a közúti, a vízi és a légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés 

szabályozása szükségességének belátása. A közúti közlekedés szabályainak és 

veszélyforrásainak megismerése. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Tájékozódás a 

KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályai között. 

A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az utazással kapcsolatos helyes 

magatartásformák elsajátítása. 

Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Az életet és 

környezetet védı magatartáshoz szükséges alapvetı ismeretek és készségek elsajátítása, 

gyakorlása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és 

összefüggésinek felismerésére nevelés. 

Fizika 

Az általános iskolai fizika tanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. 

"természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A 

fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklıdésének felkeltése a természet, 

ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Egyszerő jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül 

mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetık, és az így 

szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a 

fizikai ismeretek a technikai fejlıdésen keresztül döntı hatással vannak az ember 

életminıségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is 

hasznosítani lehet. 

A fizikaórák akkor válhatnak élményszerővé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bıséges 

jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a 

törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerően, de a lehetı 

legegyszerőbben kell fogalmaznunk. 

A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetıleg mindig 

megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot 

kell fordítani arra, hogy a tanulók kellı gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos 

megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen 

értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. 

A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerőbb összefüggésekre - 

egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat 

a megismert törvények egyszerő számpéldákon történı alkalmazása. A fizikai gondolkodás 

fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelı kvalitatív 

problémák megoldása is lényeges. 

A gimnáziumi fizika tanítás elsıdleges célja az általános mőveltséghez tartozó korszerő 

fizikai világkép kialakítása. 

A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból 

kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerőségek felismerésére. 

104




A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. 

Tudatosuljon bennük, hogy a korszerő természettudományos mőveltség a sokszínő egyetemes 

emberi kultúra kiemelkedıen fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek 

alapozzák meg a mőszaki tudományokat és teszik lehetıvé a technikai fejlıdést, közvetlenül 

szolgálva ezzel az emberiség életminıségének javítását. 

A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és 

értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklıdést felhasználva 

ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerő gondolkodást. A modellalkotással a természet 

megismerésében döntı lényeglátás képességét fejlesztjük. A fizika tanítása során kiemelt 

figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a 

technikai ismeretekkel való kapcsolatra. 

Kémia 

Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban 

korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a 

gyerekeket. 

A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind 

az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell 

mutatni, hogy az néhány egyszerő elv alapján jól megérthetı és kezelhetı. A mindennapi élet 

példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. 

El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. 

Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különbözı szempontok szerint történı 

vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a 

fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életmőködéstıl 

elhatárolni a kémiai folyamatokat. 

Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely 

kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentıs 

környezetkárosító, és potenciális környezetvédı szerepére. 

Az élményszerő tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklıdés megtartását, illetve 

fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, 

de egyszerőek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. 

oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével 

szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a 

mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetıség nyílik a 

problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek 

magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és 

energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. 

Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és 

molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és 

reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek 

használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a 

gyerekek. 

A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítıi is. Az atommagok és 

az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A 

periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján 

könnyő a tájékozódás az egyszerőbb elemek tulajdonságai között. 

A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok 

anyagismerete, kísérletezı készsége nagy fejlıdésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik 

egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még 

nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait 

105




részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti 

összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, 

ezek élettani hatását és szakszerő, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, 

mérgekrıl, valamint kábítószerekrıl és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét 

az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. 

Különösen a dohányzás és a könnyen elérhetı kábító hatású oldószerek veszélyeire 

világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. 

A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a 

csoportosításig, amely elsısorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és 

a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag 

helyes kémiai egyenleteket kell használni. 

Az általános iskolai kémiaoktatás alapvetı célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek 

által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik 

alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerő alkalmazása a reakciók 

mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. 

A kémiai tananyag a lehetıségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. 

A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A 

magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert mőfajok és elsajátított tevékenységek ehhez 

jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek 

alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezıkészsége sokat fejlıdik a különbözı 

mőfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt 

beszámolók segítségével fejleszthetı a nyelvi kifejezı készség, elsısorban a pontosság, 

valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. 

A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthetı a kémiai 

szakkifejezések megfelelı használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes 

elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok 

tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai 

egyenletekhez kapcsolódó egyszerő számításokkal szemléltethetı a matematika 

természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, 

készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvetı önmővelési, 

ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerőbb biokémiai, geokémiai és 

légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai 

jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. 

A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegı és a talaj kémiai 

szennyezıdéstıl történı megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett 

környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ık maguk is sokat 

tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési 

lehetıséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. 

Az általános iskolai kémiaoktatás célja végsı soron olyan alapvetı kémiai tudás, valamint e 

tudás rutinszerő alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben 

felmerülı kémiai jellegő problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, 

mőanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb.). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat 

fejlıdik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag 

elsajátítása és megfelelı képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelı szintő, a 

további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a 

középiskolába. 

A gimnázium 9. és 10. évfolyamában az általános iskolában megszerzett alapok után – 

együttmőködve a fizika és a biológia tantárgyakkal - továbbfejlesztjük a diákok kémiai 

ismeretrendszerét, világképét, képességei és készségeit. 

Mivel a diákok életkoruknak megfelelıen már képesek az elvont fogalmak befogadására is, 

ezért az elméleti alapok megértése és értı alkalmazása képezi a kémia tanulásának alapját. 

106




Az általános kémia tudományos igényő tárgyalása alapot ad a korábban elsajátított szervetlen 

kémiai ismereteknek, értelmezi azokat, valamint elıkészíti a bonyolultabb szerves kémiai 

szerkezetek és reakciók megértését. 

A diákok anyagismerete kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet , a természet, a gazdaság 

szempontjából kiemelkedıen fontos szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az 

egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit, és ezek biológiai, társadalmi hatását. 

A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkezı diákok megtanulják új, bonyolultabb eszközök 

használatát, a kísérletek kiértékelésében, az eredmények feldolgozásában és vizualizálásában 

az igénybe vehetik a számítógép adta lehetıségeket is. Jártasságot szereznek a kísérletek 

eredményeinek értelmezésében, és az ismeretek, a tapasztalatik a mindennapi élethez való 

kötésében. Az érdeklıdı tanulók önállóan tervezhetnek kísérleteket, méréseket, melyeket 

tanári felügyelet mellett hajthatnak végre. Tudásukat a problémamegoldás eszközeként 

képesek használni. 

A számítási feladatok megoldása terén túllépünk a típusfeladatok szintjén és túlsúlyba 

kerülnek az önálló és kreatív probléma-megoldási készséget igénylı feladatok. 

A részecskemodellek használata az elsı- és másodrendő kémiai kötések bemutatásánál és a 

szerves kémiai ismeretek átadásánál elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a 

bonyolultabb térbeli viszonyokat, és a reakciómechanizmusokat, fejleszti a térlátást és a 

konstruktivitást. 

14-16-éves korban igen fogékonyak a környezeti problémákra, fontos cél és egyben lehetıség 

a környezeti nevelés érdekében a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak 

integrálása. Célként tőzhetı ki a diákok világképének, környezetszemléletének, 

értékrendjének és mindennapi szokásainak megfelelı irányú formálása. 

A tantárgyak közti együttmőködés eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, 

tudományos értékő szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. 

A kémiát német nyelven tanuló diákok megismerik és elsajátítják a tantárgy alapvetı német 

szaknyelvi kifejezéseit, tudományos igényő szövegeket, forrásokat dolgoznak fel 

szótár/szószedet segítségével, szövegalkotásra alacsonyabb színvonalon képesek. 

A két éves kémiatanulás során olyan ismeretrendszert, képességkészletet sajátítanak el a 

diákok, amely ismétlés és gyakorlás után alkalmassá teszi ıket a sikeres érettségi vizsga 

letételére valamint kevés kiegészítéssel lehetıvé teszi tanulmányaik felsıfokú oktatási 

intézményben történı folytatását. 

Biológia 

Az általános iskolai biológia tanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi 

élıvilág sokféleségérıl, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti 

kapcsolatrendszerrıl. Ezek tudatosításával növelje az élıvilágban meglévı változatosság 

fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük 

felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek 

az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, 

hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. 

A fenti célokból a következı feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: 

Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a 

biológiai sokféleség alapvetı fontosságú. Mutasson rá az élılények és az életközösségek 

változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli 

tájak megismert élılényeit a tudományos rendszer fıbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi 

szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal 

kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elı az 

emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. 

107




Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek 

segítségével, minden ember közös feladata. 

Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások 

gyakoroltatásával, ismeretterjesztı mővek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló 

ismeretszerzés képességét és igényét. 

A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye 

nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsısorban önmagáért szükséges, hanem azért, 

hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezı világ jelenségeit. 

Segítse elı csoportos tevékenységekkel az együttmőködésre vonatkozó készségek 

kialakulását, és az iskola mőködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, 

a társadalmi környezetbe történı beilleszkedést. 


Keltsük fel a tanuló érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk 

ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük 

képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb 

vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, 

vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában 

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, 

illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelelı 

szintő biológiai ismeretterjesztı könyvek, cikkek, különbözı elektronikus médiumok 

biológiával kapcsolatos információit. 

Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti 

szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelı módon történı beillesztésére. 

Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, 

jelenségekrıl szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetérıl 

különbözı módon szerzett ismereteit összehasonlítani. 

Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, 

tényezık elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, 

rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely 

tényezık miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, 

kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. 

Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit 

szellemi fejlettségének megfelelı szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes 

használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon, rögzíteni és képes 

legyen a biológiai jelenségekkel, kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, 

értelmezni. 

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége 

szerint a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz 

hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak 

megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, 

képességeit, készségeit. 

Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes 

és mesterséges – környezetének megırzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös 

értékének tekintse. 

Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb, illetve a tágabb környezetében elıforduló és a 

biológiai mővelıdési anyagban szereplı – különbözı szervezıdési szintő – anyagok, 

élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. 

Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember 

egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. 

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és 

természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy 

108




mikrokörnyezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében 

aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében elıforduló természeti és civilizációs 

veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetıségeit. 

Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje 

az idı, az idı múlásával az élılények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus 

változásairól, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, életfolyamatok 

visszafordíthatatlanságáról. 

Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól. 

Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a 

valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok 

tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs 

szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. 

Der lokale Lehrplan für Biologie in deutscher Sprache im Gymnasium wurde gemäß den 

Ansprüchen von zweisprachigen Schulen verfasst. Zusätzlich zu den biologischen Inhalten 

wird das Erlernen des Fachwortschatzes verlangt. Das so erworbene Basiswissen eröffnet eine 

Reihe von Möglichkeiten für die betroffenen Schüler. 

Der Lehrplan für das Fach Biologie hält einerseits die Konzeptionen und Elementen der DFU- 

Didaktik vor Augen, andereseits ist die Verteilung des Stoffes über die Schuljahre an den 

ungarischen, vom Ministerium vorgeschriebenen Lehrplan angepasst. 

Für diejenigen, die Biologie als Studienfach zu wählen wünschen, kann der Leistungskurs in 

der 11. und 12. Klasse eine ausreichende Kompensationsmöglichkeit bieten. Dieser Kurs 

ermöglicht auch die Vorbereitung auch auf das Abitur in der Mittel- bzw. Oberstufe in 

Biologie. 

Das allererste Ziel soll das Beliebtmachen des Faches sein. Der Biologieunterricht leistet 

einen wesentlichen Beitrag zum Selbst- und Weltverständnis der Schüler. Durch die 

Persönlichkeitsentwicklung wird der Schüler zur Übernahme von Verantwortung befähigt. 

Im Hintergrund dieser Fähigkeiten stehen die grundlegenden, schon in der Grundschule 

erworbenen Fachkenntnisse, die im Gymnasium erweitert werden müssen. Der Lehrer muss 

immer die Querbezüge zur Chemie, Physik und Geographie beachten. 

Mit Hilfe biologischer Inhalte sollen die Schüler die Strategien der Erkenntnisgewinnung 

erlernen. Sie lernen gleichzeitig das Vorgehen bei der selbstständigen Aneignung von Wissen, 

die entsprechenden Arbeitsmethoden: Beobachten, Untersuchen, Experimentieren und 

Auswerten. 

Die Schüler müssen im Laufe des gymnasialen Biologieunterrichts die grundlegenden 

Probleme des Natur- und Umweltschutzes und die möglichen Lösungsarten kennenlernen, zu 

ethischen Fragen Stellung nehmen, die eigene Meinung begründen. 

Informatika 

Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához 

szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és 

alkalmazni. Az iskola feladata felsı tagozatban felkészíteni a tanulókat a megfelelı 

információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni 

velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több 

éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés 

biztosíthatja. 

A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a 

könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. 

A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az 

egyéni ütemő tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel 

109




végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre 

osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az 

alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges 

dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény minden egy új termék lesz. A 

hétköznapi életben is alapvetı fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak 

jó lehetıség nyílik e tantárgyban. 

A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés 

kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, 

feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári 

források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek 

gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár 

“forrásközpont”-ként történı felhasználásával meg kell alapoznia az önmőveléshez szükséges 

attitődöket, képességéneket, tanulási technikákat. 

Az informatika rohamos fejlıdése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új 

körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az 

információszerzés, 

-feldolgozás és –felhasználás etikai szabályait is. 

A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az 

informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetıvé teszik a 

tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és 

képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, késıbbi tanulmányaikban, a 

mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitőd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes 

bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. 

Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk 

informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül 

sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási lehetıségeket 

biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, például: web, 

csevegés, e-mail. 

Gimnáziumban a tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését 

az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen 

segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. 

Az informatikai nevelés azzal, hogy a logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít, és 

praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerő (számítógépes) 

informatikai eszközök alkalmazásával felkészít a munkára, a mindennapi életre, egyben 

valamennyi tantárgy tanulását segíti. Célja olyan attitőd kialakítása, amely motiválttá teszi az 

egyént az információs társadalomba történı bekapcsolódásra, amely segít abban, hogy az 

egyén ne érezze idegennek ezt a világot. 

Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon 

informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye. 

Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási 

lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs 

lehetıségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP). 

A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései a következık: 

korszerő alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a 

számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerően használják; 

az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus 

gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az 

algoritmusok elkészítésében, kódolásában; 

110




önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére 

azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a pontos, kitartó, 

fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges foglalkozásra.; 

együttmőködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása 

megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, 

tervszerő, összehangolt munkát; 

alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot 

vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mő lesz; 

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos 

fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban 

csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit; 

az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a 

tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai 

eszközöket (dolgozat, esszé, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfiakészítés, 

szervezés, tanulás); 

az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus 

formájának kialakítására; 

az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az 

információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. 

A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései a következık: 

felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bıvülı 

lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, 

feldolgozására és a folyamat értékelésére; 

a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása: fejlesztése a könyvtári 

információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; 

a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek 

kifejlesztése; 

az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, 

valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás 

kialakítása; 

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai 

fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és – 

feldolgozásba; 

a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének 

elfogadtatása; 

a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és 

bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. 

Mozgókép és médiaismeret 

A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsısorban a mozgóképi 

(film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló 

és kritikus attitőd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mőködési 

módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvetı eszköze. 

A 8. évfolyamon megszerzett alapszintő mozgóképnyelvi és mővelıdéstörténeti tájékozottság 

felidézését követıen a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezıkészség fejlesztése mellett 

elsısorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a mőismeret, és az elemzési 

készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép 

magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérı alkotói és nézıi szerepek 

felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsısorban a médiaintézményekre ható alapvetı 

gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévı 

111




tényezık tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által 

reprezentált, filmvásznon, képernyın megjelenı virtuális világ viszonyát. az eltérés tényén túl 

annak okait, például az etnikumok és a különbözı kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. 

évfolyamokon a mővek feldolgozása során fokozatosan erısödik a fogalmi gondolkodás, az 

absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél, pedig az ismeretek 

alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló 

tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. 

Belépı tevékenységformák 

A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásában az általános iskola végén alkalmazott 

többnyire élményközpontú, kreatív helyzetekre épülı tevékenységformák többsége érvényesen 

adaptálható a gimnáziumi környezetben is. 

Mővek, mősorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a 

mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelmébıl adódóan a 

kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, 

elemzése tervezhetı, a mőveket a kötött idıkereteken kívül kell megtekinteni). 

Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: 

kreatív gyakorlati feladatokkal (pl.: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, 

csoportosítása, átszerkesztése), ill. megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, 

feltevések ütköztetése, értelmezés). 

Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képsorterv, 

story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élıkép 

/pillanatra megdermedı szituáció/ kialakítása, megvilágítási kísérletek, fıcím-készítés /pl. egy 

tévémősor bejelentkezı képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés). 

Rövid tanulói beszámoló, kiselıadás, demonstráció (pl. alkotók pályaképe, filmstílusok, 

filmmőfajok bemutatása, nézettségi adatok feldolgozása, fogyasztói szokások, trendek 

értelmezése, mővelıdéstörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás 

alapján). 

Az életkori sajátosságoknak megfelelı és a fogalmi gondolkodás és kifejezıkészség 

fejlesztését szolgáló tevékenységek, így az esszéformában feldolgozott problémák, pl. 

összehasonlító elemzés, kritikaírás. Szakfolyóiratok tanulmányozása, idegen nyelvő 

szakirodalom győjtése, szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása, absztraktok 

készítése. Szerkesztési feladatok, headline és filmelızetes készítés. 

Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb idıszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több 

lehetıség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. 

kutatás, adatok, tények, információk összegyőjtése, rendszerezése és feldolgozása 

sajtóanyagokra, mozimősorokra, rádió és televízió mősorokra, weblapokra, 

reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, forgatókönyv készítése fotó ill. 

videoetőd készítése, interjú és riport készítése, filmelızetes megtervezése ill. elkészítése, logó 

ill. címlaptervezés, munkanapló készítése). 

Mővészetek 

Az esztétikai értékek iránti fogékonyság kialakítása. Bátorítás a mővészethez, a kultúrához 

vezetı személyes utak bejárására, alkotásra és aktív befogadásra. A múlt és jelen 

mővészettörténeti törekvéseinek, a hagyományoknak, a nemzeti, a kisebbségi és az egyetemes 

mőveltség értékeinek közvetítése. A kultúra irántinyitott magatartás fejlesztése. 

Ízlésfejlesztés. Bepillantás a modern, a kortárs mővészet mőhelyébe, a mővészi 

kommunikáció mőfaji, technikai sajátosságainak közvetlen megfigyelése, személyes vizuális 

élmények győjtése és feldolgozása az alkotók segítségével. 

112



Ember és társadalomismeret, etika 


A hetedik évfolyamon belépı új tantárgy az elsı félévben az emberi természet, a második 

félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró 

embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja 

az általános mőveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. 

Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társaskapcsolatok építésére és fenntartására. 

Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. 

A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társaskapcsolatokban szükséges normák 

készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a 

bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók 

toleráns törvénytisztelı magatartását, kulturált vitakészségét. 

Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végsı soron az ember önmegértésének elmélyítését 

szolgálja. A gimnáziumban az etika oktatásának alapvetı célja, hogy fogalmi kereteket 

nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. 

Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a 

tetteiért felelıs lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás 

és a jó döntés vezérelveirıl, az erények mibenlétérıl folyó – civilizációnk történetével egyidıs 

– disputában kiérlelt fıbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. 

Az erkölcsi érzék kimővelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelısség 

tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. 

Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és 

ismeretek fejlesztése. 

Elemi szintő jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlıdésének fıbb 

állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetıen. 

Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyızıdés kommunikálásához és a 

mások meggyızıdésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek 

kifejlesztése. 

A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú 

megvilágítása. 

Az etikai gondolkodás és más tudásnemek (vallás, mővészet, tudomány) viszonyának 

megértése. 

Bevezetés a filozófiába 

A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak 

ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a 

felnövekvı ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. 

A filozófia a hagyományos filozófiai felfogás szerint a valóság egyetemes és mindent átfogó 

horizontjában “gondolkodik” a létrıl. A teljesség felıl és a teljesség megértésének igényével 

közelít a létezıhöz. 

Globalizálódó korunkban a filozófia jelentısége nı, mert segíthet a tájékozódásban, 

világképünk megteremtésében, az információözön célszerő szelektálásában és 

felhasználásában. 

A tantárgy tanítási anyagának megjelölése a filozófia meghatározásának nehézségébıl adódik. 

Nem létezik egy igaz filozófia, hanem csak kérdések vannak, melyek nagy része állandó; és 

válaszok, melyek az emberi gondolkodás történetében igen különbözık. Jaspers szerint a 

filozófia úton-levést jelent. Létjogosultságát ma is az ember azon értelmi-érzelmi igénye adja, 

mely a világmindenség egészének megértésére irányul. (Ez igaz lehet akkor is, ha éppen a 

megértés lehetetlenségével szembesülünk.) Ennek az igénynek a felkeltésére, illetve 

megerısítésére a középiskolában már lehetıség és szükség van. 

113




A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja 

természetesen nem lehet az, hogy a tanulók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot 

szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlıdésérıl, 

problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló 

erıfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tıkérıl. 

A megvalósítható célnak ennél sokkal szerényebbnek kell lennie. 

A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más 

tevékenységi formájától különbözı gondolkodásmódjáról. 

Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló 

válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk 

lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetıdı kérdésekre. 

Ismerjék fel a filozófiának a különbözı, más emberi szellemi területeket integráló és 

szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. 

Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. 

Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerő, indulatmentes 

vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek 

tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különbözı nézetek és vitapozíciók tisztelete, a 

tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás 

szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. 

Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. 

Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekbıl 

fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi 

problémáink. 

Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is 

hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. 

Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a 

tettei szinkrónban vannak. 

A tantárgy számára adott szők lehetıségek arra elegendıek, hogy a tanulókban felébredjen az 

érdeklıdés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentıs mértékben hozzájárulhat 

ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelısen gondolkodó, kiegyensúlyozott, 

harmonikus személyiségekké váljanak. 

A tanár a tanulói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelıen dönthet arról, hogy a 

kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, 

problémacentrikus felépítéső tantervet választja, vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák 

felıl közelítı, tematikus felépítéső koncepcióját követi. 

III.2. A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei 

A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelezı 

és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. 

A tanév végi elégtelen minısítés a javítóvizsgán javítható. (Augusztus hónap második fele.) 

Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén 

osztályozóvizsgára utasítható, ha nem áll rendelkezésre elegendı számú jegy a tanuló 

értékeléséhez. A sikertelen osztályozóvizsga vagy a vizsgaengedély elutasítása esetén a tanuló 

az évfolyam ismétlésére kötelezett. A nem tanköteles tanuló esetében osztályozóvizsga 

engedélyezhetı. Elutasítás esetén megszőnik a tanuló jogviszonya, anélkül, hogy tanulmányait 

befejezte volna. Választott tantárgyat leadni - általános szabályként - csak lezárt félév után 

lehet. A választott tantárgy felvétele a körülmények mérlegelése után a szaktanár, illetve a 

tagozatvezetı igazgatóhelyettes döntése alapján történik. 

A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló félévkor és a 

tanév végén a meghatározott tantárgyakból (minden tárgy, a készségtárgyak kivételével), az 

114




adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minısítés és továbbhaladás 

rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. 

A magántanuló az osztályozó vizsgára önállóan készül fel, errıl a szülı gondoskodik. 

Hosszabb külföldi tartózkodás esetén a tanuló jogviszonya szünetel. Amennyiben a késıbb 

visszatér intézményünkbe és a máshol töltött idıszakról bizonyítványt hoz, tanulmányait 

folytathatja. 

III.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 

Célunk tágabb értelemben- hogy minden tanuló saját lehetıségeinek optimumáig jusson el 

értelmi, erkölcsi és testi fejlıdésben egyaránt. 

Célunk szőkebb értelemben- a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az 

iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek 

eleget iskolánk kerettantervhez igazított helyi tantervében elıírt követelményeknek. 

Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztı értékelés szerepét és jelentıségét. 

Meggyızıdésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük 

értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg 

a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelı- oktató munkánk egyik alapvetı feltétele, hogy 

az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan 

egységesen alkalmazzuk. 

Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitőzéseinket, ha az 

• sokoldalú 

• objektív 

• ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul, 

• igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépı tevékenységformákhoz, továbbhaladási 

feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként, 

• változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történı) 

• rendszeres 

• az értékelésnél általában törekszünk: 

• a pozitív teljesítmény -motiváció elérésére, 

• az optimális értékelési rendszer kialakítására, 

• készségtárgyaknál az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjára. 

Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei 

• A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók 

fejlıdésérıl kapott adatokat a tanulók fejlıdése iránt támasztott követelményekkel. 

• Az ellenırzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, 

folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének 

fejlıdését. 

• A folyamatos nevelıi megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztı, egyénre szóló szöveges 

értékelést szóban és írásban (kezdı szakasz). 

• Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgájuk, hanem fejlesszük okkeresı, 

problémamegoldó gondolkodásukat is. 

• Az ellenırzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. 

• Az ellenırzéshez megfelelı légkört kell teremteni. 

• Fontos, hogy ha az értékelésnek - bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját 

alkalmazzuk- minden esetben tükröznie kell e követelmény és a teljesítés viszonyát. 

Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás. 

115




Az értékelés fajtái 

• Diagnosztikus értékelés 

Célja: elızetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása 

érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. 

Alkalmazása: kiinduló, kezdı szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor, egyegy 

új tantervi téma kezdetén, egy-egy téma lezárása elıtt. (Az értékelés nem fejezıdik ki 

érdemjegyekben.) 

• Formatív értékelés 

Célja: folyamatos információgyőjtés, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérıje. Segítı, 

formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyén haladási ütemére, eredményekre, 

hiányosságokra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztı hatású egyénre vonatkozó, 

megerısítı vagy korrekciós nevelı- oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: a tanításitanulási 

folyamat egészében megerısítésre, korrigálásra, a tanulók önellenırzı, önértékelı 

képességének fejlesztésére is alkalmas. 

• Összegzı-lezáró-minısítı értékelés 

Célja: A tanulók fejlıdésének átfogó minısítése. Adott tanítási-tanulási szakasz lezárásakor 

az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló 

tudásállapothoz. Cél a minısítés. Alkalmazása: nagyobb tanulási témák, idıegységek végén. 

(félév, tanév vége) 

• Értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten 

Az elsı pedagógiai szakaszban, az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, a második 

évfolyamon félévkor szöveges értékeléssel minısítünk. A 2. évfolyam tanév végétıl a 12. 

évfolyam végéig a félévi és év végi teljesítmények értékelése osztályzattal történik. 

Az elızıekben ismertetett értékelési formák mellett más módok és eszközök is alkalmazhatók 

adott idıegység (naponta, hetente) alkalmával. 

Ez történhet tetszıleges szimbólumok alkalmazásával. A konkrét teljesítményekhez kötıdı, 

alternatív megoldások bármely területen és fejlesztési szakaszban alkalmazhatók. 

Az értékelés tantárgyi elvei 

• A tanuló továbbhaladásához minden terülten a minimális követelményt teljesíteni kell. 

• A tantárgyi értékelés tükrözze a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a 

teljesítés viszonyát, a fejlıdésben elért eredményt. 

• Tárja fel az elmaradás, a hibák okait. 

• Hangsúlyozza a pozitívumokat. 

• Legyen folyamatos, segítse elı a rendszeres megerısítést. 

• Törekedjen mindenkor valamennyi tantárgy tekintetében objektivitásra, méltányosságra. 

• A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. 

Érdemjeggyel történı értékelés 

• témazárók, dolgozatok 

• írásbeli, szóbeli feleletek 

• órai munka 

• memoriterek 

• színvonalas kutatási munkák 

116



Írásbeli felmérések, beszámoltatások formái, rendje 


• Tanév elején diagnosztikus mérésekkel tárjuk fel a tanulók induló tudását (csak 

százalékoljuk). 

• Tanév közben évfolyamonként, tantárgyanként egységesített szempontok alapján 

témazáró dolgozatokat (tematikus tudáspróbák) iratunk. 

• Tanév közben formatív mérésekkel szerzünk információkat folyamatosan a további 

fejlesztı munkához. 

• A tantervi követelmények teljesítésérıl félévkor és a tanév végén kritériumorientált, 

minısítı (szummatív) felméréssel gyızıdünk meg. 

• Vizsgák írásbeli részét (alapvizsga) osztályzattal vagy százalékosan értékeljük. 

• Bemeneti, kimeneti mérések iskolánk minıségfejlesztési programjához kapcsolódóan 

jelennek meg az abban megjelölt évfolyamokhoz és tantárgyakhoz kidolgozott 

feladatsorokkal. 

• Témazáró dolgozat naponta legfeljebb kettı iratható az osztályban tanító tanárok elızetes 

egyeztetésével. Idıpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. A dolgozatok eredményét 

tíz munkanapon belül közölni kell a tanulókkal; magyar és német irodalom dolgozat 

esetén a határidı tizenöt munkanap lehet. Jelölése a naplóban piros színnel történik. A 

tanév végi értékelést ezek a jegyek dominánsan befolyásolják. 

• Felelet értékő dolgozat elızetes bejelentés nélkül is iratható. Bejegyzése a naplóba kék 

színnel történik. 

Modulok értékelése és minısítése 

Az egyes modulok oktatása vagy önállóan, vagy egy másik tantárgyba építve folyik, amelyet 

az óraszámtábla mutat. A beépített modulokra félévkor és év végén osztályzatot nem adunk. A 

bizonyítványba a „megfelelt”, illetve a „nem felelt meg” értékelés kerül, az önálló modulokat 

osztályzattal értékeljük. 

A nemzetiségi hon-, és népismeret tantárgy tartalmait az alsó tagozaton a német, technika, 

rajz, ének, testnevelés és a környezetismeret tantárgyakba integráljuk. Az értékelés az adott 

tantárgyaknál történik, a bizonyítványba a megfelelt/ nem felelt meg minısítés kerül. 5.-11. 

évfolyamokon a hon- és népismeret önálló tantárgy, értékelése osztályzattal történik. 

A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetıségei 

Meg kell adni a lehetıséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérı stb.) pótlására, esetleg 

javítására akkor, ha a tanuló 

• egészségügyi okok miatt, 

• pszichés problémái miatt, 

• esetleges egyéb nehézségei miatt 

nem adott számot tudásáról vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló 

teljesítménye. A kialakult helyzet kellı mérlegelése után a szaktanár - indokolt esetben- adjon 

lehetıséget a pótlásra, ill. javításra. 

Az érdemjegy, a minısítés pótlására vonatkozó lehetıségrıl minden tanulót tájékoztatni kell. 

A tantárgyak szöveges és osztályzattal történı értékelése 

Az alsó tagozaton az elsı évfolyamon és a második évfolyam elsı félévében szöveges 

értékelést alkalmazunk. Szöveges értékelésnél a tanulók tudásának dokumentálására az 

117




értékelı szöveget a tanárok, a tanítók fogalmazzák meg egységes keretek között szerkesztett, 

munkaközösségek által megtárgyalt és elfogadott minták alapján. 

Az értékelés skáláit az alábbi felsorolás tartalmazza: 


Beszédértés 

A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget pontosan megérti. 

A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget általában megérti. 

A tanári instrukciókat és a hallott idegen nyelvő szöveget még nem pontosan érti meg. 

Beszédkészség 

A tanult fordulatokat, kifejezéseket pontosan tudja használni. 

A tanult fordulatokat, kifejezéseket többnyire tudja használni. 

A tanult fordulatokat, kifejezéseket még nem tudja önállóan használni. 

Szókincs 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejezı. 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó szókincse pontos, kifejezı. 

A tanult témakörökkel kapcsolatban legtöbbször odaillı szavakat használ. 

A tanult témakörökkel kapcsolatban szókincse hiányos. 

Olvasott szöveg értése 

Az olvasott szövegek lényegét önállóan kikövetkezteti, megérti. 

Az olvasott szövegek lényegét kis segítséggel megérti. 

Az olvasott szövegek lényegét csak tanári segítséggel érti meg. 

Írás és íráshasználat 

Írás 3. osztály 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után helyesen tudja írni. 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után többnyire helyesen 

tudja írni. 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos mondatokat gyakorlás után még nem tudja 

helyesen írni. 

Írás 4. osztály 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után helyesen tudja írni. 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után többnyire helyesen 

tudja írni. 

A tanult témakörökhöz kapcsolódó változatos szövegeket gyakorlás után még nem tudja 

helyesen írni. 

Nyelv és helyesírás 4.osztály 

A begyakorolt nyelvtani fogalmakat biztosan felismeri és helyesen alkalmazza szóban és 

írásban. 

A begyakorolt nyelvtani fogalmakat többnyire felismeri és általában hiba nélkül alkalmazza 

szóban és írásban. 

A nyelvtani ismeretei több területen is hiányosak. 

Magyar nyelv és irodalom 

Olvasástechnika 

Hangos olvasása folyamatos, hibátlan és kifejezı. 

Hangos olvasása jó ütemő, szinte hibátlan. 

118



Hangos olvasása még nem megfelelı ütemő, gyakorlást igényel. 


Olvasás-szövegértés 

Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre önállóan, pontosan tud válaszolni. 

Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre általában jól válaszol. 

Az olvasott szövegekre vonatkozó kérdésekre legtöbbször csak segítséggel tud válaszolni. 

Írástechnika 

Írása mindig tetszetıs, szabályos vonalvezetéső, a betőarányokat pontosan megtartja. 

Írását általában szabályos betőformák jellemzik, külalakja rendezett. 

Jobban kell ügyelnie a betők megformálására és az írás külalakjára is. 

Íráskészség / fogalmazás 

Az írásbeli feladatokat segítség nélkül, hibátlanul oldja meg. 

Az írásbeli feladatokat általában hiba nélkül meg tudja oldani. 

Az írásbeli feladatok megoldásához gyakran van szüksége tanári segítségre. 

Nyelvtani ismeretek 

A nyelvtani fogalmakat hibátlanul felismeri és alkalmazza. 

A nyelvtani fogalmakat többnyire felismeri, és alkalmazni tudja. 

A nyelvtani fogalmakkal kapcsolatos ismeretei több területen is hiányosak. 

Helyesírás 

Bármilyen írásbeli feladatot helyesírási hiba nélkül meg tud oldani. 

Írásbeli feladatait általában helyesírási hiba nélkül megoldja. 

Írásbeli munkáiban még sok a helyesírási hiba, e téren sokat kell fejlıdnie. 

Szókincs 

Szókincse sok témakörben igen változatos, kifejezı és árnyalt. 

Szókincse életkorának megfelel. 

Szókincse néhány témakörben nem elég tág, olvasással fejleszteni kell. 

Memoriterek ismerete 

A megtanult mőveket mindig hibátlanul el tudja mondani. 

A megtanult mőveket legtöbbször hibátlanul el tudja mondani. 

A feladott mőveket pontosabban kellene megtanulnia. 

Matematika 

Számtani ismeretek 

Számtani alapismeretei a tanult számkörben pontosak, azokat hibátlanul alkalmazza. 

Számtani alapismeretei a tanult számkörben általában pontosak, azokat hibátlanul alkalmazni 

is tudja. 

Számtani ismeretei hiányosak, több témakörben bıvíteni kell ıket. 

Mőveletvégzés 

A számtani mőveleteket szóban és írásban is hibátlanul végzi. 

A számtani mőveleteket szóban és írásban is általában hibátlanul végzi. 

A számtani mőveletekben gyakran hibázik, rendszeresen gyakorolnia kell. 

Problémamegoldó képesség 

119




A matematikai problémákat és a lehetséges megoldási módokat nagyon könnyen felismeri. 

A matematikai problémákat többnyire felismeri, és megoldási módot is tud adni. 

A matematikai problémákat nehezen ismeri fel, a megoldás módját segítséggel találja meg. 

Szöveges feladatok 

A szöveges feladatokat helyesen értelmezi, a szükséges adatokat önállóan ki tudja győjteni. 

A szöveges feladatokat általában tudja értelmezni, az adatokat ki tudja győjteni. 

A szöveges feladatok értelmezésében még segítségre van szüksége, gyakorolnia kell. 

Becslés 

A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései reálisak. 

A különféle mennyiségekre vonatkozó becslései legtöbbször reálisak. 

A mennyiségekre vonatkozó becslései gyakran nem reálisak. 

Geometriai ismeretek 

Geometriai ismeretei pontosak, azokat mindig jól alkalmazza. 

Geometriai ismeretei általában jók, tudja alkalmazni ıket. 

Geometriai ismeretei néhány területen hiányosak. 

Mértékváltás 

A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat hibátlanul használja. 

A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat általában hibátlanul használja. 

A tanult mértékegységeket és mértékváltásokat gyakorolnia kell. 

Környezetismeret 

Megfigyelés, elemzés 

A tanult témákkal kapcsolatban pontosak a megfigyelései, következtetései. 

A tanult témákkal kapcsolatban többnyire pontosak a megfigyelései, következtetései. 

A tanult témákkal kapcsolatban még nem tud pontos következtetéseket levonni. 

Tapasztalatok összegzése 

Tapasztalatait pontosan tudja összefoglalni, megfigyelésekkel alátámasztani. 

Tapasztalatait általában össze tudja foglalni. 

Tapasztalatait nem tudja önállóan összefoglalni. 

Élettelen természet 

Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl pontosak és sokrétőek. 

Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl általában pontosak. 

Ismeretei a tanult természeti jelenségekrıl hiányosak. 

Élı természet 

Ismeretei a tanult élılényekrıl mindig pontosak. 

Ismeretei a tanult élılényekrıl többnyire pontosak. 

Ismeretei a tanult élılényekrıl hiányosak. 

Az emberi élet 

Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismeretei rendkívül sokrétőek. 

Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismeretei általában pontosak. 

Az emberi test tulajdonságaival és mőködésével kapcsolatos ismereteit jobban el kell 

mélyíteni. 

120




Természetvédelem 

A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben igen tájékozott. 

A természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben tájékozott. 

A természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit bıvíteni kell. 

Osztályzattal történı értékelés 

A második évfolyam végétıl osztályzattal értékeljük a tanulókat. 

A tanulók tudásának írásbeli (témazárók, felmérések) értékeléséhez a teljesítmények 

minimuma és optimuma közötti (0-100%) skálát a munkaközösségek tagjai megvitatják, majd 

a gyakorlatban a többség által elfogadott skálát egységesen használják. 

Pedagógiai Programunkban javaslatot teszünk az értékelési skálák minél optimálisabb 

kialakításához, segítve ezzel a szakmai munkaközösségek értékelési skáláinak kialakítását. A 

javaslatban szereplı teljesítményszázalékok általában elfogadottak, de a ponthatárok a 

tantárgyak és a témák nehézségének függvényében változtathatók. 

Javaslat a teljesítményszázalékok kialakításához: 

100%-91% =5 

90%-76 % =4 

75%-60 % =3 

59%-42% =2 

41%- 0% =1 

A szorgalom és magatartás értékelésének kritériumai 

Szorgalom 

Az 1-2. osztályos tanulók szöveges értékeléséhez 

Órai munka 

A tanórákon mindig aktív és együttmőködı 

A tanórákon általában aktív 

Jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt 

Házi feladatok 

Házi feladatait mindig gondosan, pontosan készíti el. 

Házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el. 

Sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban kell figyelnie 

Munkavégzés minısége 

Munkáját mindig precízen, gondosan végzi. 

Munkáját legtöbbször pontosan elvégzi. 

Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie. 

Szorgalmi feladatok 

A kötelezı feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. 

kötelezı feladatok mellett idınként szorgalmi feladatot is vállal. 

Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot. 

Iskolai felszerelés 

Iskolai felszerelése mindig kifogástalan. 

Iskolai felszerelése többnyire rendben van. 

121



Iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie. 


Közösségi munka 

A közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. 

A közösségi munkában általában részt vesz. 

A közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne. 

A szorgalom osztályzattal történı értékelése 

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való 

viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudását értékeli. 

A felszerelés hiánya elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek 

megfelelıen kell figyelembe venni. 

Az értékelés felsı tagozaton négy fokozatban történik, havonta; a gimnáziumban félévkor és 

év végén: 

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) 

A félévi és év végi minısítésrıl a nevelıtestületi értekezlet dönt. 

Magatartás 

Szöveges értékeléséhez 

Házirend betartása 

A házirendet jól ismeri, és maradéktalanul betartja. 

A házirend elıírásait általában betartja. 

A házirend elıírásaira jobban kell ügyelnie. 

Viselkedés a tanítási órákon 

A tanítási órákon fegyelmezett és együttmőködı. 

A tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett. 

A tanítási órákon jobban kellene fegyelmeznie magát. 

Viselkedés a szünetekben 

A szünetekben mindig fegyelmezett. 

A szünetekben általában fegyelmezett. 

A szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezettebben viselkedjen. 

Tanárokhoz való viszony 

Tanáraival mindig figyelmes, elızékeny, tisztelettudó. 

Tanáraival tisztelettudó. 

Néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak. 

Társakhoz való viszony 

Társaival mindig barátságos, segítıkész. 

Társaival többnyire barátságos, segítıkész. 

Társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelıdik. 

Szóbeli megnyilatkozások 

Beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált. 

Általában tisztelettudóan beszél mindenkivel. 

Beszéde néha indulatos, jobban kell figyelnie arra, hogyan beszél másokkal. 

122




A magatartás jeggyel történı értékelése 

A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az 

iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnıttekhez való 

viszonyulást, a házirend betartását- (késések, igazolatlan órák)- saját és mások iránt érzett 

felelısségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. 

Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minısítésnél az iskola által támasztott erkölcsi 

követelmények jelentik a viszonyítási alapot. 

Az értékelés a felsı tagozaton négy fokozatban történik havonta; a gimnáziumban félévkor és 

év végén: 

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) 

A félévi és év végi minısítésrıl a nevelıtestületi értekezlet dönt. 

III.4. A tanulók jutalmazásának elvei, formái 

Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki 

képességeihez mérten kiemelkedı munkát végez 

példamutató közösségi magatartást tanúsít 

Jutalomban részesül az a tanuló, aki 

városi versenyeken 1-3., a megyei versenyeken 1-5., és országos tanulmányi versenyeken 1- 

10. helyezést ért el, 

kimagasló sportteljesítményt nyújt. 

A több éven át kiemelkedı tanulmányi- és sport teljesítményt nyújtó tanulókat, az iskola 

érdekében kiemelkedı közösségi munkát végzı tanulókat valamint az OKTV 1.-10. 

helyezettjét az általános iskolai ill. a gimnáziumi ballagás alkalmával az intézmény 

plakettjével illetve serleggel jutalmazzuk meg. 

Tanulói közösséget csoportos dicséretben vagy jutalomban lehet részesíteni. Csoportos 

jutalmazás a jutalomkirándulás, kulturális rendezvények csoportos megtekintése lehet. 

A jutalmazás formáit az intézmény házirendje tartalmazza. 

Az egész évben kiemelkedı munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell 

bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, a végzısök plakettel 

jutalmazhatók. A jutalmak odaítélésérıl - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának 

meghallgatása után - a konferencia dönt. 

A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. 

III.5. Fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei 

Fegyelmi büntetést kap az a tanuló, aki a Házirendben megfogalmazott vétségeket elköveti. A 

büntetés formáit szintén az intézmény házirendje tartalmazza. 

A különösen súlyos vétségek fegyelmi bizottság elé kerülnek. 

A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınöki munkaközösség 

vezetıje, a tanuló osztályfınöke, a diákönkormányzat képviselıje. 

123




III.6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának 

elvei 

Általános alapelvként azt fogalmazzuk meg, hogy a házi feladat gyakorló jellegő legyen, ne 

tartalmazzon új anyagot. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy idınként az önálló ismeretszerzést 

vagy az ismeretek bıvítését szolgálja pl. kutatómunka formájában. 

Az alsó tagozaton annyi írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, hogy minden tanuló a 

napközis tanulási idı végére képes legyen azt befejezni. 

Tanítási szünetekre nem adunk írásbeli házi feladatot – kivéve, ha olyan kutatómunkáról van 

szó, amelyhez elengedhetetlen az írásbeliség -, szóbeli viszont adható, beleértve a kötelezı 

olvasmányok olvasását. 

A hét végére nem adható több házi feladat, mint amennyit egyik tanóráról a másikra feladunk. 

III.7. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai 

Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a 

helyi tantervben szereplı ajánlati listából a mőveltségterület oktatásában érintett pedagógusok 

közössége választja ki az alábbiak szerint: 

• a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehetı legjobban fedjék le a 

mőveltségterület-tantárgy tartalmát 

• azonos feltételek megléte esetén a kedvezıbb áruk részesülnek elınyben 

• az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenı rendszerben történik és a 

több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell elınyben részesíteni 

• az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése elıtt ki kell kérni az 

iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. 

• A taneszközöket a tantervben szereplı taneszközlistából a munkaközösség javaslata 

alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. 

• Nemzetiségi és német tantárgyak esetén kiegészítı taneszközök használata indokolt 

III.8. Középszintő érettségi témakörei 


Német nyelv 

A német nyelv írásbeli és szóbeli vizsgáin elıforduló szövegek és az ezeken alapuló 

kommunikáció a következı témakörök valamelyikéhez hozzárendelhetık. A témakörök 

nagyrészt a „Deutsches Sprachdiplom der KMK – Stufe II.” vizsgájához kiadott listáról 

származnak. 

Míg az emelt szinten a témák megközelítési módja általános, elvont és összetett, addig a 

középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerő. 

Mindennapok és a család 

A fiatalok és a felnıttek világa 

Iskola és mővelıdés 

Sport és szabadidı 

Az egyén és a társadalom 

Férfi- és nıi szerepek 

Kultúra és tudomány 

Technika és fejlıdés 

Természet és környezet 

A munka világa 

124



Találkozás a mássággal 

A médiák világa 

Politika, Európa 

Múlt és jelen 

Jövıképek 


Német irodalom 

Szerzık, mővek 

Lessing: Fabulák 

Nathan der Weise (részletek) 

Goethe: Prometheus, Mailied, Willkommen und Abschied, 

Balladák, szabadon választott versek 

Faust I. (részletek) 

Faust II. (a mő vége) 

Die Leiden des jungen Werthers (ajánlott) 

Schiller: Balladák, versek 

Kabale und Liebe 

Hoffmann: Das Fräulein von Scuderi 

Heine: Buch der Lieder (szabadon választott versek) 

Deutschland. Ein Wintermärchen (részletek) 

Lenau: Szabadon választott versek 

Eichendorff: Szabadon választott versek 

Keller: Romeo und Julia auf dem Dorfe 

Storm: Der Schimmelreiter 

Fontane: Effi Briest 

Hauptmann: Bahnwärter Thiel 

Büchner: Woyzeck (ajánlott, nem kötelezı mő) 

Rilke: Der Panther, Herbsttag, szabadon választott versek 

Kafka: Die Verwandlung vagy Vor dem Gesetz és más példázatok 

Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder vagy 

Leben des Galilei vagy 

Der gute Mensch von Sezuan vagy 

Der kaukasische Kreidekreis 

Th. Mann: Mario und der Zauberer 

Tonio Kröger (ajánlott, nem kötelezı mő) 

Borchert: Kurzgeschichten, elbeszélések 

Draußen vor der Tür 

Böll: Elbeszélések 

Die verlorene Ehre der Katharina Blum 

Dürrenmatt: Die Physiker vagy 

Der Besuch der alten Dame 

Frisch: Andorra vagy 

Biedermann und die Brandstifter 

Különbözı korszakokból választott hasonló témájú és motivumú versek ( pl. Walther von der 

Vogelweide, Kästner, Jandl, Uhland, Brentano stb.) 

Az ajánlott mővek csak a szóbeli érettségi vizsgán szerepelhetnek szaktanár javaslata alapján, 

amennyiben korábban feldolgozásra kerültek. 

Magyarországi német szerzık és mőveik: 

Pl.: V. Koch, J. Michaelis, E. Rittinger, R. Becker, J. Mikonya, 

125




C. Klotz stb. szabadon választott mővei. 

Betekintés a magyarországi német irodalom különbözı korszakainak jellemzı témáiba és 

tendenciáiba. 

Korszakok, stílusok 

Felvilágosodás, Sturm und Drang, klasszika, romantika, Vormärz, realizmus, naturalizmus, a 

századforduló irodalma, emigráció és fasizmus, a háborús idıszak irodalma, a háború utáni 

korszak. A korszakok fıbb jellemzıinek ismerete. 

A különbözı ábrázolási módok jellemzıinek és hatásának felismerése szépirodalmi 

mővekben. 

Témák, motívumok 

Különbözı korokban keletkezett hasonló témájú és motívumú mővek (pl.: szerelem, 

természet, évszakok, hazaszeretet , tolerancia stb.) összehasonlítása. 

Mőfajok 

Az epika, líra, dráma formai és tartalmi jegyeinek felismerése és a mőveknek ezen jegyek 

alapján történı megkülönböztetése. 

Különbözı korokban keletkezett azonos mőfajú alkotások közös és eltérı jegyeinek 

összevetése (Pl.: ballada, novella, dráma). Az epikus színház jellemzıi. 

Német hon-és népismeret 

Történeti ismeretek 

Eredet, közösséggé válás, korai kapcsolatok 

Együttélés, életmód, értékrendszer 

Sorsfordulók a nemzetiség történetében napjainkig 

Németország, Ausztria és a magyarországi németek 

Életképek a hazai németek regionális történetébıl 

Néprajzi ismeretek 

A német kisebbség tárgyi kultúrája, hagyatéka és települési szokásai 

A német kisebbség szokásrendszere 

A német kisebbség népviselete 

A német kisebbség étkezési szokásai 

A német kisebbség médiája 

Földrajzi ismeretek 

A magyarországi németek települései 

A hazai németek gazdasági kapcsolatai 

Ismeretek az anyaország(ok) földrajzáról 

Társadalmi ismeretek 

A német nemzetiség közösségi kapcsolatai 

A közösségi összetartozás tudatának jellemzı megnyilvánulási formái 

A német nemzetiség nyelvével kapcsolatos ismeretek 

A hazai németség nyelvi fejlıdésére ható tényezık 

A köznyelv és a nyelvi változatok szerepe 

A nemzetiség nyelvének megjelenése a magyarországi német irodalomban 

Az épített környezet formai és funkcionális sajátos vonásai 

A német nemzetiségi építészeti örökség védelme 

A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrájának ismerete 

A hazai németek szokásai: a zene-, ének- és tánckultúra kapcsolata 

Kisebbségpolitikai ismeretek 

A kisebbségpolitika jogszabályi keretei 

A kisebbségi önkormányzatiság alapjai és gyakorlata 

126




A német nemzetiségi önkormányzatok, egyesületek szerepe az önazonosság fenntartásában 

Források használata és értékelése 

A szaknyelv alkalmazása 

Tájékozódás térben és idıben 

Eseményeket alakító tényezık feltárása 

Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú bemutatása 

Matematika 

Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 

Halmazok 

Halmazmőveletek 

Számosság, részhalmazok 

Matematikai logika 

Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 

Kombinatorika 

Gráfok 

Számelmélet, algebra 

Alapmőveletek. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 

Oszthatóság 

Számrendszerek 

Racionális és irracionális számok. Valós számok 

Hatvány, gyök, logaritmus 

Betőkifejezések 

Nevezetes azonosságok 

Arányosság 

Százalékszámítás 

Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek 

Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 

• Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek 

• Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek 

• Magasabb fokú egyenletek 

• Négyzetgyökös egyenletek 

Nem algebrai egyenletek 

• Abszolútértékes egyenletek 

• Exponenciális és logaritmikus egyenletek 

• Trigonometrikus egyenletek 

Egyenlıtlenségek, egyenlıtlenség-rendszerek 

Középértékek, egyenlıtlenségek 

127



Függvények, az analízis elemei 


Függvény fogalma. 

Egyváltozós valós függvények 

x a ax + b ; x a x 

2 3 

; x a x ; x a a x 2 + bx + c ; x a x ; x a x ; 

a 

x a ; x a sin x ; x a cos x ; x a tgx ; 

x 

x a ; x a log a x . 

A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 

A függvények jellemzése 

Sorozatok 

Számtani és mértani sorozatok 

Kamatos kamat, járadékszámítás 

a x 

Geometria, koordinátageometria, trigonometria 

Elemi geometria 

Térelemek. Térelemek távolsága 

A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 

Geometriai transzformáció 

• Egybevágósági transzformációk a síkban 

• Hasonlósági transzformációk 

Síkbeli és térbeli alakzatok 

• Síkbeli alakzatok: Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör. 

• Térbeli alakzatok: Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, 

csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerő feladatokban. 

Vektorok síkban és térben 

Trigonometria 

Szögfüggvények általános definíciója 

Szinusz- és koszinusztétel 

Koordinátageometria 

Pontok, vektorok 

Vektorokkal való számolás a koordináta-rendszerben 

Egyenes egyenlete. 

Kör egyenlete 

Kerület-, területszámítás 

Felszín-, térfogatszámítás 

Valószínőségszámítás, statisztika 

Leíró statisztika 

Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai 

Nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók 

A valószínőségszámítás elemei 

128



Magyar irodalom 


Életmővek (kötelezı 6) 

Petıfi Sándor életútjának és életmővének jelentıs tényei; a pályakép fıbb jellemzıi, 

mővek elhelyezése az életmőben és azok olvasata, vélemények értelmezése 

Arany János …… 

Ady Endre …… 

Babits Mihály …. 

Kosztolányi Dezsı …… 

József Attila …… 

Portrék (kötelezı 4) 

A reneszánsz nagy alakjai: Janus Pannonius és Balassi Bálint 

A felvilágosodás korának kiemelkedı alkotói: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, 

Berzsenyi Dániel 

A reformkori romantika irodalma: Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály portréja 

A realista próza nagy alakjai: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond 

A Nyugat második és harmadik nemzedékébıl Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor 

A Krúdy és Kosztolányi hagyományok folytatója: Márai Sándor 

Látásmódok (kötelezı 3) 

A barokk világlátás és kifejezésmód sajátosságai Pázmány Péter és Zrínyi Miklós mőveiben; 

Mikes Kelemen 

Jókai Mór kifejezésmódjának sajátosságai 

A hatvanas-hetvenes évek irodalmából Örkény István 

A Nyugat második nemzedékébıl Illyés Gyula 

Kortárs irodalom (kötelezı 1) 

Két szerzı (epikus és/vagy lírikus) mőveinek értelmezése 1980-tól napjainkig, pl. Esterházy, 

Nádas, Mészöly, Kertész, Varró, Nemes Nagy, Szilágyi és más aktuális szerzık 

Világirodalom (kötelezı 2) 

Az antikvitás irodalmából Homérosz és Szophoklész 

A Biblia 

A századfordulós modernség képviselıi, pl. Th. Mann, F. Kafka, M. Bulgakov, A Camus, B. 

Hrabal, B. Brecht 

Színház-és drámatörténet (kötelezı 2) 

Az angol reneszánsz dramaturgia és színház, illetve a francia klasszicista dráma: Shakespeare 

és Moliere 

Katona József: Bánk bán 

Madách Imre: Az ember tragédiája 

vagy bármelyik helyett Vörösmarty Csongor és Tündéje, Szophoklész Antigonéja; Ibsen vagy 

Csehov színmőve 

Az irodalom határterületei (kötelezı 1) 

Tipikus mőfajok jellemzıinek bemutatása (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, 

képregény, sci-fi, dalszövegek és reklámok) és a szórakoztató irodalom vonzereje 

Irodalom a virtuális valóságban, az irodalmi ismeretterjesztés fıbb nyomtatott és elektronikus 

mőfajai 

Regionális kultúra (kötelezı 1) 

Pécshez kötıdı szerzık (pl.: Bertók László, Csorba Gyızı, Janus Pannonius) és az 

irodalommal kapcsolatos intézmények (PNSZ, Jelenkor) 

A régió kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása; a német kisebbség 

irodalma 

Témák és motívumok 

129




Az olvasott szépirodalmi alkotásokban a motívumok, témák változatainak felismerése, 

értelmezése 

Mőfajok, poétika 

Azonos mőfajú alkotások összehasonlítása 

Korszakok, stílustörténet 

Kifejezésmód és világlátás változása a különbözı korszakokban a középkortól napjainkig 

Magyar nyelv 

Ember és nyelv 

A nyelv, a gondolkodás, a megismerés és a beszéd viszonya 

Szinkron és diakron változások a nyelvben 

Kommunikáció 

A kommunikációs folyamat tényezıi és funkciói, nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközei 

beszédhelyzetek elemzésével 

A jel; jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben 

A magyar nyelv története 

Nyelvünk történetének fı szakaszai, a nyelvrokonság fıbb bizonyítékai 

A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékeink fıbb jellemzıi 

A nyelvújítás mibenléte, háttere és hatása példák alapján 

Nyelvmővelésünk alapkérdései 

Nyelv és társadalom 

nyelvváltozatok (sztenderd, köznyelv, regionális köznyelv. Nyelvjárások, csoportnyelvek) 

A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentısége és a határon túli magyar 

nyelvhasználat 

A tömegkommunikáció és az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a 

gondolkodásra 

Nyelvi szintek 

Hangképzı szervek, beszédhangok, beszédfolyamat; a magán-és mássalhangzók rendszere 

A hangok találkozása és a szavak helyesírása a törvényszerőségek alapján 

A morfémák szerepe és helyes használata; helyesírási alapelveink magyarázata 

A szófajok rendszere 

A szóalkotás módjai 

A mondat szerkezete, elsıdleges és másodlagos jelentése; a modalitás 

Alá-és mellérendelı viszonyok a nyelvben 

A szöveg 

A szöveg fogalma, felépítése, fajtái szóban és írásban, a szöveg funkciói 

A szövegösszetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 

Szövegértelmezés (szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek) 

Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése, fıbb jellemzıi irodalmi és nem irodalmi 

szövegekben 

Szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat, meghatalmazás, hivatalos levél, stb.) 

A retorika alapjai 

A nyilvános beszéd fajtái, fıbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai 

Az érvelés, kulturált vitatkozás beszédhelyzete, kritériumai és eszközei 

Stílus és jelentés 

A hangalak és a jelentés viszonya alapján csoportosított nyelvi jelek, illetve a jelentések közti 

viszony (alap-, mellék-és alkalmi jelentések) 

A képszerőség stíluseszközei és az állandósult szókapcsolatok stílusértéke 

Stílusrétegek és stílusváltozatok (társadalmi, közéleti, hivatalos, publicisztikai, tudományos); 

stíluskorszakok. 

130




Fizika 

Mechanika 

Newton törvényei 

Pontszerő és merev test egyensúlya 

Mozgásfajták 

Munka, energia 

Termikus kölcsönhatások 

Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly. 

Hıtágulás, szilárd anyag lineáris, térfogati hıtágulása, folyadékok hıtágulása 

Állapotegyenletek, Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, Egyesített 

gáztörvény 

Az ideális gáz kinetikus modellje. Hımozgás. 

Energiamegmaradás hıtani folyamatokban. 

Kalorimetria. Fajhı, mólhı, hıkapacitás, gázok fajhıi 

Halmazállapot-változások. 

A termodinamika II. fıtétele. Hıfolyamatok iránya, rendezettség, rendezetlenség, 

Elektromos és mágneses kölcsönhatás 

Elektromos mezı. Elektrosztatikai alapjelenségek. Feszültség. Potenciál. Kondenzátorok 

Egyenáram. Elektromos áramerısség, feszültségforrás, elektromotoros erı, belsı feszültség, 

kapocsfeszültség, áramerısség- és feszültségmérı mőszerek. Ohm törvénye. 

Az idıben állandó mágneses mezı. Mágneses alapjelenségek, 

Az idıben változó mágneses mezı. Az indukció alapjelensége, mozgási indukció, nyugalmi 

indukció, Faraday-féle indukciós törvény, Lenz törvénye , kölcsönös indukció, önindukció , 

tekercs mágneses energiája 

A váltakozó áram, 

Elektromágneses hullámok 

Fény, a geometriai fénytani leképezés, leképezési törvény 

Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 

Az anyag szerkezete 

A kvantumfizika elemei 

Az atommagban lejátszódó jelenségek 

Gravitáció, csillagászat 

A gravitációs mezı, az általános tömegvonzás törvénye, a bolygómozgás Kepler-törvényei, 

súly és súlytalanság, nehézségi erı, potenciális energia homogén gravitációs mezıben, 

kozmikus sebességek 

Csillagászat 

Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek, 

A fizikatörténet fontosabb személyiségei 

Felfedezések, találmányok, elméletek 

Földrajz 

Térképi ismeretek 

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetıségei, módjai 

131



Térképolvasás, egyszerő összefüggések feltárása, alkalmazása 

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és –számítás 

Az őrtérképezés gyakorlati jelentısége 


Kozmikus környezetünk 

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei 

A Nap 

A Föld mozgásai és azok következményei 

A helyi- és zónaidı számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása 

A geoszférák földrajza 

A kızetburok 

A földtörténet fı eseményei és az azok által létrejött képzıdmények 

A Föld gömbhéjas szerkezete 

A kızetlemezek. A kızetlemez-mozgások okai, típusai, következményei 

A Föld nagyszerkezeti egységei 

A belsı és külsı erık felszínformáló szerepe, a felszínformák 

A leggyakoribb ásványok és kızetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk 

A levegıburok 

A légkör szerkezete, anyagi felépítése 

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerőségeik, az éghajlati elemek közötti 

kölcsönhatások 

Az idıjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása 

Az idıjárás-jelentések értelmezése 

A légkör szennyezıdése 

A vízburok 

A vízburok tagoldása és a víz körforgása 

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, gazdasági jelentıségük 

A felszíni és a felszín alatti vizek, hasznosíthatóságuk 

A vízgazdálkodás fıbb tevékenységei 

A víz szennyezıdése 

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége 

A talaj 

A talaj típusai 

A talaj pusztulása 

A földrajzi övezetesség 

A szoláris és a valós éghajlati övezetek 

A földrajzi övezetek, övek, területek elhelyezkedése, hasonló és eltérı vonásai, a gazdálkodás 

jellemzıi, a környezeti problémák 

A függıleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata 

Népesség- és településföldrajz 

A népesség számbeli alakulása, összetétele, területi eloszlása 

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei 

A települések típusai 

A világ változó társadalmi-gazdasági képe 

A világgazdaság 

A világgazdaság jellemzıi, szerkezete 

A gazdasági fejlettség területi különbségei 

132




A világgazdaság mőködése. A globalizáció 

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján 

A gazdasági ágazatok 

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítı tényezıi, azok változása. A gazdasági 

szerkezetváltás folyamata 

A mezıgazdasági termelés jellemzıi 

Az energiagazdaság és az ipar jelentısége, átalakulási tendenciái 

A harmadik és a negyedik szektor szerepe a társadalmi-gazdasági életben 

A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok, országok 

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzıik szerint 

A világgazdasági központok és peremterületek, eltérı és változó szerepük a világgazdaságban 

Az egyedi szerepköröket betöltı országcsoportok földrajzi jellemzıi 

Magyarország földrajza 

Magyarország földrajzi helyzete 

Hazánk természeti adottságai és erıforrásai 

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi 

összetételének változásai és következményei a Kárpát- medencében 

Magyarország gazdaságának jellemzı vonásai. A gazdaság fı ágai, ágazatai, területi és 

szerkezeti átrendezıdése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei 

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma 

A hazai tájak és régiók eltérı természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása 

Hazánk környezeti állapota 

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzıi 

Európa regionális földrajza 

Európa természeti, társadalmi-gazdasági képe 

Az egyes kontinensrészek és tipikus tájak földrajzi jellemzıi 

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági 

adottságaik közös és eltérı vonásai, jellemzıi 

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, mőködésének jellemzı 

földrajzi vonásai. Egyes területeinek hasonlóságai és különbségei 

A környezeti problémák területi jellemzıi, a megoldásukra tett törekvések Európában 

Az Európán kívüli földrészek földrajza 

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzıi, tipikus 

tájaik 

Az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területek, a világgazdaságban kiemelkedı 

jelentıségő országcsoportok és országok 

A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 

A legfıbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai 

Példák a globális környezeti gondok megoldására 

Kémia 

Általános kémia 

Atomszerkezet 

133



Atom 

Elem 

Elektronszerkezet 

A periódusos rendszer 

Kémiai kötések 

Elsırendő kémiai kötések 

Másodrendő kémiai kötések 

Molekulák, összetett ionok 

Molekula 

A kovalens kötés 

A molekulák térszerkezete 

Anyagi halmazok 

Anyagi halmaz fogalma 

Állapotjelzık 

Halmazállapotok, halmazállapot-változások 

Egykomponenső anyagi rendszerek 

Többkomponenső rendszerek 

Oldatok. 

Kémiai átalakulások 

Kémiai reakció 

Képlet. Összegképlet fogalma, szerkezeti képlet fogalma és fajtái 

Kémiai egyenlet 

Termokémia 

Reakciókinetika 

Egyensúly 

A kémiai reakciók típusai 

Elektrokémia 


Szervetlen kémia 

Hidrogén 

Nemesgázok 

Halogénelemek és vegyületeik 

Halogénelemek 

Halogénvegyületek 

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 

Oxigén 

Oxigénvegyületek 

Kén 

A kén vegyületei 

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 

Nitrogén 

Nitrogénvegyületek 

Foszfor 

Foszforvegyületek 

A széncsoport elemei és vegyületeik 

Szén 

A szén vegyületei 

Szilícium 

Szilícium-vegyületek 

Fémek 

Az s-mezı fémei 

134



A p-mezı fémei 

A d-mezı fémei 


Szerves kémia 

A szerves vegyületek általános jellemzıi 

Szerves anyag 

Izoméria 

Homológ sor 

Funkciós csoport 

A szerves vegyületek csoportosítása 

Tulajdonságok 

Reakciótípusok 

Szénhidrogének 

Alkánok, cikloalkánok 

Alkének 

Több kettıs kötést tartalmazó szénhidrogének 

Alkinok 

Aromás szénhidrogének 

Halogéntartalmú szénhidrogének 

Oxigéntartalmú szerves vegyületek 

Hidroxivegyületek 

Éterek 

Oxovegyületek 

Karbonsavak 

Észterek 

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 

Aminok 

Aminosavak 

Savamidok 

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 

Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 

Szénhidrátok 

Monoszacharidok 

Diszacharidok 

Poliszacharidok 

fehérjék és aminosavak 

Nukleinsavak, a DNS és az RNS 

Mőanyagok 

Természetes alapú mőanyagok 

Szintetikusan elıállított mőanyagok 

Energiagazdálkodás 

Kémiai számítások 

Az anyagmennyiség 

Gázok 

Oldatok, elegyek, keverékek 

Számítások a képlettel és az egyenlettel kapcsolatban 

Termokémia 

Kémiai egyensúly 

135



Kémhatás 

Elektrokémia 


Élı idegen nyelvek: német, angol, magyar 

Személyes vonatkozások, család 

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai 

Családi élet, családi kapcsolatok 

A családi élet mindennapjai, otthoni teendık 

Személyes tervek 

Ember és társadalom 

A másik ember külsı és belsı jellemzése 

Baráti kör 

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel 

Nıi és férfi szerepek 

Ünnepek, családi ünnepek 

Öltözködés, divat 

Vásárlás, szolgáltatások (posta) 

Hasonlóságok és különbségek az emberek között 

Környezetünk 

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek 

A városi és a vidéki élet összehasonlítása 

Növények és állatok a környezetünkben 

Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a 

természet megóvásáért? 

Idıjárás 

Az iskola 

Saját iskolájának bemutatása 

(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 

Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka 

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 

A munka világa 

Diákmunka, nyári munkavállalás 

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 

Életmód 

Napirend, idıbeosztás 

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség 

megırzésében, testápolás) 

Étkezési szokások a családban 

Ételek, kedvenc ételek 

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 

Gyakori betegségek, sérülések, baleset 

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 

Szabadidı, mővelıdés, szórakozás 

Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik 

Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. 

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet 

Kulturális események 

136



Utazás, turizmus 

A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés 

Nyaralás itthon, illetve külföldön 

Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 

Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai 

Tudomány és technika 

Népszerő tudományok, ismeretterjesztés 

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 


Rajz és- vizuális kultúra 

Alkotás 

Vizuális eszközök 

Vizuális nyelv 

A vizuális nyelv alapelemei 

A vizuális nyelvi elemek viszonyai 

Vizuális nyelv és kontextus 

A vizuális nyelv eszközeinek használata különbözı kontextusban a kifejezı jellegő 

munkákban. 

Technikák 

Rajzolás 

Festés 

Kollázs 

Nyomtatás 

Makettezés, modellezés 

További technikák 

Adott technika adekvát használata. 

Tevékenységszintek 

Ábrázolás, látványértelmezés 

Formaértelmezés 

Térértelmezés 

Színértelmezés 

Mozgásértelmezés 

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás 

Térviszonyok 

Kompozíció 

Színhatás 

Érzelmek 

Folyamat, mozgás, idı. 

Kép és szöveg 

Vizuális információ 

Tárgyak és környezet 

Befogadás 

Vizuális eszközök 

Megjelenítés sajátosságai 

Vizuális nyelvi elemek 

Térábrázolási módok 

Vizuális minıségek 

Látványértelmezés 

Kontraszt, harmónia 

Kontextus 

137



Technikák 

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. 

Tevékenységterületek 

Vizuális kommunikáció 

Folyamat, mozgás, idı 

Kép és szöveg 

Vizuális információ 

Tömegkommunikáció 

Médiakategóriák 

Fotó, mozgókép 

Tárgy- és környezetkultúra 

Forma- és funkcióelemzés 

Tervezési folyamat 

Kézmőves és ipari tárgykultúra 

Népmővészet. 

Kifejezés és képzımővészet 

Mővészeti ágak 

Mőfajok 

Mővészettörténeti korszakok, stíluskorszakok 

Stílusjegyek. 

Alkotások és alkotók 

Mőelemzı módszerek 

A mő tárgyi és kulturális környezete 


A legjelentısebb alkotók ismerete, alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása. 

Mőelemzı módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma– 

tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). 

A mőalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezık és összefüggések ismertetése. 

Informatika 

Információs társadalom 

• A kommunikáció 

o A kommunikáció általános modellje 

o Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 

o Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 

o Közhasznú információs források 

• Információ és társadalom 

o Az informatika története 

o Az informatika jövıje 

o Informatika és etika, jogi ismeretek 

Informatikai alapismeretek - hardver 

• Jelátalakítás és kódolás 

o Analóg és digitális jelek, jelátalakítás 

o Az adat és az adatmennyiség (bit,byte, stb.), adatok belsı ábrázolása 

o Kép-, hang-, és videókódolás 

• A számítógép felépítése 

o A Neumann-elvő számítógépek 

o A számítógép részei és jellemzıik: Központi egység, memória, buszrendszer, 

interfészek, ház, tápegység, alaplap 

138




o A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: be/kimeneti eszközök, háttértárak 

o Hálózatok 

Informatikai alapismeretek - szoftver 

• Az operációs rendszer és fıbb feladatai 

o Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói 

felülete 

o Könyvtárszerkezet, könyvtármőveletek 

o Állományok típusai, állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, 

mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 

o Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 

o Karbantartó programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, stb. 

o A hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési 

jogok, adatvédelem 

Szövegszerkesztés 

• A szövegszerkesztı használata 

o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a szövegszerkesztı 

menürendszere 

o Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 

• Szövegszerkesztési alapok 

o Szövegbevitel, szövegjavítás 

o Karakterformázás és bekezdésformázás 

o Felsorolás, számozás, tabulátorok használata 

o Oldalformázás 

• Szövegjavítási funkciók 

o Keresés és csere 

o Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 

o Helyesírás ellenırzés, szinonima szótár, elválasztás 

Táblázatok, grafikák a szövegben 

o Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés 

o Körlevélkészítés 

o Táblázatok, grafikák, szimbólumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 

Táblázatkezelés 

• A táblázatkezelı használata 

o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a táblázatkezelı menürendszere 

o A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 

• A táblázatok felépítése: cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 

• Adatok a táblázatokban 

o Adattípusok, adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 

o A cellahivatkozások használata 

o Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 

• Táblázatformázás 

o Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 

o Karakter-, cella- és tartományformázások 

• Diagramok: diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 

• Problémamegoldás táblázatkezelıvel: tantárgyi és egyéb feladatok megoldása 

Adatbázis-kezelés 

• Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, 

mezı, kulcs 

• Az adatbázis-kezelı program interaktív használata 

o Adattípusok, adatbevitel, adatok módosítása, törlése 

139




o Adatbázisok létrehozása, karbantartása 

• Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek: lekérdezések, függvények, keresés, válogatás, 

szőrés, rendezés, összesítés 

• Képernyı és nyomtatási formátumok: őrlapok, jelentések használat 

Információs hálózati szolgáltatások 

• Kommunikáció az Interneten: elektronikus levelezési rendszer (WEB-es és helyi), 

állományok átvitele, böngészık, keresırendszerek, távoli adatbázisok használata 

• Web-lap készítés 

o Hálózati dokumentumok szerkezete 

o Web-lap készítése Webszerkesztıvel 

Prezentáció és grafika 

• Prezentáció 

o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a program menürendszere 

o Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, 

animáció, diaminta ...) és formázása 

• Grafika 

o A program indítása, a munkakörnyezet beállítása, a program menürendszere 

o Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 

o Képek beillesztése, formázása 

Könyvtárhasználat 

• Könyvtárak 

o A könyvtár fogalma, típusai 

o A helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány 

o A könyvtári szolgáltatások 

• Dokumentumok típusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok 

• Tájékoztató eszközök 

Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, 

térkép) 

Testnevelés 

Az olimpiai játékok eredete, története. 

A harmonikus testi fejlıdés. 

A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. 

A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. 

A bemelegítés szerepe és lehetıségei. 

Az iskolai testnevelés célja és feladatai. 

A torna oktatásának jelentısége az iskolai testnevelésben. 

Egy választott sportjáték ismertetése. 

A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. 

Az úszás jelentısége az ember életében. 

Egy természetben őzhetı sportág bemutatása. 

A küzdısportok és az önvédelem. 

Biológia 

Az emberi szervezet 

Homeosztázis 

140



Kültakaró 

A bır, A bır gondozása, védelme, Hámszövet vizsgálata 


A mozgás 

Vázrendszer, Izomrendszer, Szabályozás, A mozgás és mozgási rendszer egészségtana, az 

izomszövet vizsgálata 

A táplálkozás 

Táplálkozás, Emésztés, Felszívódás, Szabályozás, A táplálkozás egészségtana 

A légzés 

Légcsere, Gázcsere, Hangképzés, Szabályozás, A légzés és a légzırendszer egészségtana 

(elsısegélynyújtás), A vitálkapacitás mérése 

Az anyagszállítás 

A testfolyadékok, A szöveti keringés, A szív és az erek, A keringési rendszer egészségtana, 

elsısegélynyújtás, Vérkenet vizsgálata 

A kiválasztás 

A vizeletkiválasztó rendszer mőködése, Szabályozás, A kiválasztó szervrendszer 

egészségtana, az ozmózis 

A szabályozás 

Idegrendszer, Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai, Az idegrendszer 

egészségtana, A hormonrendszer, Az immunrendszer 

Szaporodás és egyedfejlıdés 

Szaporítószervek, A nıi nemi ciklus, Egyedfejlıdés 

Ökológia 

Populáció 

Környezeti kölcsönhatások, Biotikus kölcsönhatások, Növényhatározás 

Életközösségek (élıhelytípusok) 

Az életközösségek jellemzıi, Hazai életközösségek 

Bioszféra 

Ökoszisztéma 

Anyagforgalom, Energiaáramlás, Biológiai sokféleség 

Környezet- és természetvédelem 

Élıhelyünk védelme, Egy Nemzeti Park bemutatása 

Ének-zene 

Zenetörténet 

Népzene: 

141




• magyar népdalok elıadása emlékezetbıl 

• A régi és az új stílusú népdalok jellemzıinek ismerete 

• A népdalelemzés szempontjai: dallamvonal, hangkészlet, hangnem, szerkezet, 

• elıadásmód, téma, stílus 

• A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, népi hangszerek ismerete 

• baranyai német nemzetiségi népdalok éneklése 

Mőzene: 

• A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei mőszavak, elıadási jelek, a 

tanult zeneszerzık életútjának vázlatos ismertetése és fıbb mőveik megnevezése. 

• Társmővészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzımővészet) 

Középkor: 

• A gregorián zene általános jellemzése, egy gregorián dallam éneklése latin szöveggel, 

emlékezetbıl. 

• A trubadúrköltészet jellemzıi, elterjedése. Egy trubadúr dallam elıadása szöveggel, 

emlékezetbıl 

Reneszánsz: 

• Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetbıl. 

• Vokális mőfajok felsorolása, a mőfaji jellemzık meghatározása: mise, madrigál, 

motetta . 

• A korszak európai képviselıi 

• A magyarországi reneszánsz zene általános jellemzése (Tinódi Lantos Sebestyén, 

Bakfark Bálint) 

• A reneszánsz korszak jellemzı hangszereinek felsorolása 

Barokk: 

• Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából. 

• Korál, passió, oratórium, kantáta , a barokk opera meghatározása 

• Hangszeres formák ,mőfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga ) 

értelmezése. 

• A barokk zenekar összetételének és jellemzı hangszereinek felsorolása. 

Bécsi klasszika: 

• Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetbıl. 

• A klasszikus periódus meghatározása. 

• Jellemzı mőfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymő, opera) 

általános bemutatása. 

• A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása, a karmester szerepe, 

a partitúra. 

• A magyar verbunkos zene jellemzıi a XVIII. században, kiemelkedi mesterek 

megnevezése. 

Romantika: 

• Egy romantikus dal elıadása szöveggel, emlékezetbıl. 

142




• A programzene jellemzése. 

• A szimfonikus költemény mőfaji meghatározása. 

• A nemzeti romantika jellemzése. 

• Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, fıbb mőveinek 

felsorolása. 

Századforduló: 

• A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangszerelés, hangkészlet) 

• Egy zenemő részletének éneklése kottából, szolmizálva. 

• A hangszerelés fontossága Ravel mővészetében. 

XX. századi és kortárs zene: 

• Bartók Béla életmővének bemutatása (életút, fıbb mővek) 

• Kodály Zoltán életmővének bemutatása (életút, fıbb mővek) 

• Egy-egy téma éneklése. 

• A kortárs magyar zeneszerzık és fıbb mőveik felsorolása. 

• A XX. század fıbb zenei irányzatainak megnevezése, képviselıi. 

III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 

Az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott ajánlás alapján iskolánk dr. F. Mérey Ildikó 

„Mini Hungarofitt” módszerét találta alkalmasnak a tanulók fizikai állapotának méréséhez, 

azóta is ezt alkalmazzuk, s kívánjuk a jövıben is alkalmazni. 

A „Mini Hungarofitt” 9 éves kortól felnıtt korú tanulóinkkal bezárólag mér, a német próba 

ugyanígy kezdıdik és a felnıtt korosztálynak is nyújt felmérési anyagot, így a 13. évfolyamon 

tanulókat is bevonjuk a rendszerbe. 

A Hungarofitt módszer méri: 

Az aerob vagy alap-állóképességet 

(Cooper teszt vagy 2000 m futás), izomerı mérésénél a dinamikus ugróerıt (az alsó végtag 

dinamikus erejének mérése helybıl távolugrással) 

Dinamikus erı-állóképességet 

A vállövi és karizmok erıállóképességének mérése (mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és 

nyújtás, folyamatos kifáradásig) 

A csípıhajlító és a hasizom erıállóképességének mérése (hanyattfekvésbıl felülés 

térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig) 

A hátizmok erıállóképességének mérése (hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés 

folyamatosan kifulladásig) 

Ezeket a felméréseket ısszel és tavasszal is elvégezzük, majd összesítjük és a megadott 

pontérték táblázat szerint kiszámoljuk és a kidolgozott értékelési szintek szerint képet kapunk 

tanulóink fizikai állóképességérıl. 

Ezeket elıször osztályszinten és nemenként értékeljük, majd egy másik táblázatban iskolai 

szinten is elvégezzük az értékelést. 

Ezt az értékelı táblázatot továbbítjuk iskolánk házi orvosának és F. Mérey Ildikónak országos 

összehasonlító elemzésre. 

143



III.10. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere 


Személyi feltételek 

A Pedagógiai programunk megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Minden 

pedagógus rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel. 

Technikai dolgozók 

A pedagógiai programban foglaltak megvalósítását segítik technikai dolgozóink. 

1 fı oktatástechnikus 

1 fı iskolatitkár 

1 fı pedagógiai asszisztens 

1 fı gazdasági vezetı 

1 fı könyvelı 

1 fı munkaügyi elıadó 

1 fı pénztáros 

1 fı hivatalsegéd 

1 fı karbantartó 

1 fı házmester 

6 fı portás 

3 fı takarítónı 

A pedagógiai program teljesítésének tárgyi-dologi feltételei 

Tantermek: 

27 osztályterem 

5 szaktanterem 

8 csoportfoglalkozásra kisterem 

2 tornaterem 

1 tornaszoba 

Nem tanterem típusú funkcionális helységek: 

5 szertár 

2 tanári szoba 

1 igazgatóhelyettesi 

1 igazgatói és 

1 titkársági iroda 

1 öltözı a takarító személyzet részére 

1 ebédlı 

Kollégium 

48 szoba fürdıszobával 

2 tanterem 

1 klubszoba 

1 diákönkormányzati helyiség 

1 tanári szoba 

1 éjszakai ügyeletesi szoba 

1 konditerem 

1 könyvtár 

1 olvasóterem 

1 fıigazgatói iroda 

144



1 kollégiumi igazgatói iroda 

1 titkársági iroda 

1 öltözı a takarítóknak 

1 porta 

1 aula 

1 orvosi szoba 

4 teakonyha 

4 vasalóhelyiség 

4 mosókonyha 


IV. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı 

eszközök és felszerelések jegyzéke 

A felszerelések és taneszközök jegyzékét a melléklet tartalmazza. 

V. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület 

folyamatosan vizsgálja. 

A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden 

tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és 

követelmények megvalósulását. 

A pedagógiai program módosítására: 

• az iskola igazgatója; 

• a nevelıtestület bármely tagja; 

• a nevelık szakmai munkaközösségei; 

• az iskolaszék; 

• az iskola fenntartója 

tehet javaslatot. 

A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülıi, 

illetve diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 

A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó 

jóváhagyásával válik érvényessé. 

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell 

bevezetni. 

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 

A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél 

tekinthetı meg: 

• az iskola fenntartójánál 

• az iskola irattárában 

• az intézmény igazgatójánál 

• az intézmény honlapján 

145




VI. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra 

javasolta. 

Kelt: Pécs, 2010. október 19. 

.................................................. 

az általános iskolai diákönkormányzat 

vezetıje 

2. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra 

javasolta. 


.................................................. 

a gimnáziumi diákönkormányzat 

vezetıje 

3. A pedagógiai programot a kollégiumi diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra 

javasolta. 


.................................................. 

a kollégium diákönkormányzat 

vezetıje 

4. A pedagógiai programot az iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. 

Kelt: Pécs, 2010. október 19.. 

................................................. 

az iskolaszék elnöke 

5. A pedagógiai programot az óvodaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. 


................................................. 

az óvodaszék elnöke 

146




6. A pedagógiai programot az iskola szülıi munkaközössége véleményezte és elfogadásra 

javasolta. 


................................................. 

az iskolai szülıi munkaközösség elnöke 

7. A pedagógiai programot a kollégium szülıi munkaközössége véleményezte és 

elfogadásra javasolta. 


................................................. 

a kollégiumi szülıi munkaközösség elnöke 

8. A pedagógia programot az intézményi alkalmazotti közösség elfogadta. 


................................................. 

igazgató 

9. A Koch Valéria Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium pedagógiai 

programját a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának Oktatási Bizottsága 

elfogadta. 

Kelt: Budapest, 2010. november 8. 

................................................. 

MNOÖ elnöke 

147

PEDAGÃGIAI PROGRAM - Koch ValÃ©ria IskolakÃ¶zpont

Create successful ePaper yourself

PEDAGÃGIAI PROGRAM - Koch ValÃ©ria IskolakÃ¶zpont