51.

XI. Évfolyam. Budapest, 1091. julius hó ! 51. (1011.) szám. 

KÖZTELEK 

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, 

Megjelenik minden szerdán és szombaton. 

Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai 

Ingyen kapják. 

Ifem tagoknak előfizetési dlj: 

Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 

6 korona. 

Az Országos Magry. Gazdasási Egyesület tulajdona. 

izerkeaztC: Sxilauy Zoltán k 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 

Budapest (KfixteleK), VUSl-út 85. i 

Kéziratokat a szerkesztőség u 

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. 

Pályázati hirdetés. 

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 

a kezelésében levő alapítványok közül a Gubitz- 

Sehöberl-féle alapítvány kamatait 400 koronára 

kiegészítve a budapesti kertészeti tanintézetnél 

ösztöndíjul tűzte ki; akik ennek elnyerésére 

pályáznak, azok kérvényeiket az alulirt igazgatósághoz 

f. évi julius 15-éig nyújtsák be. 

A kertészeti tanintézet felvételi feltételei a 

„Köztelek" f. évi 48-ik számában a Vegyesek 

rovatában vannak közölve. 

1901. évi junius hóban befizetett 

alapitványi kamatok és tagsági 

évdijak. 

Tagsági évdijat fizettek hátralékra: 

Barbul Gábor, Balázs Sándor 20, Balásy Árpád 

40 kor., Cziner György, dr. Dobó Menyhért, Évva Ödön, 

Franki Ede, Füzes Jenő, Horn Jâjos, Helmeczy József 20, 

Haubert Nándor 10, Halászy Lajos, Horváth Béla 20, 

Jankovich Lőrincz, Kossuth János, Lázár Géza, Laendler 

Antal, Lővy Zsigmond, Marossy Pál, Purgly Pál, báró 

Bajaesich Sándor . 20, Szibelt László 60, Sehlesinger 

Samu 40, Ursziny Arnold 10, Vásárhelyi László, gróf 

Zichy Vladimír 20 koronát. 

1901-re: 

Zoltán, 

Lajos, Balázs Sándor, br. B'aratta Alajos, Barcza Adolf 

és Károly, Bartakovits Ágost, Bartha László, Bartsch 

János, Baruch Samu, Bauer Mihály és Miksa, Beleznai 

bérgazdaság, Benedikty Lajos, Bernrieder József, Beer 

Antal, Beke József, Beliczey Géza és István, Békés-csabai 

Károly, Bottlik Lajos, Böhm Ignácz és Miklós, Braun 

Oszkár, Brokesch Ferencz, Bürger Ferencz, Buhala 

Samu, Buzinkay Pál, Burhart Ignácz, Corchus Gyula, 

Croditier Lőrincz, Csemez István, Csillag Géza, Csomoss 

Miklós, Csontos Miklós, Czeglédy Tivadar, Czinczér 

József, Cziner György, Damaszkin Arzén, Daróczy 

Endre, Dedinszky Béla, Debreczeny Endre, Deininger 

Imre, Dely Imre, Demkó Bélánszky Ferencz, Dercsényi 

Bertalan, Despinits Kálmán, Deutsch Béla, Gyula, József, 

Lajos, Samu,'Sándor, dr. Décsey István, Dérczy Péter, 

Diel Ede, Dióssy Aladár, br. Ditfurth Móricz, Domahidy 

Sándor, Dömötör Béla, Dőry Jenő, br. Drasche Bichárd, 

Durkó Imre, Donogány Gergely, Ehrlich Andor, Elek 

Albert és Pál, id. Egán Lajos, Emődy József, Emperl Ernő, 

Emresz Károly, Engelmann Adolf, Eördögh János, gróf 

Eszterházy Gyula, Mihály, Sándor, Farkas Géza 10, 

Gusztáv, Fülöp Ferencz, Fürst Adolf és Ödön, Gaal Gyula 

és István, Galgóczy László, Garzó Imre, Gál Lajos, Gaszner 

Károly, Gáspár János, Geist Gáspár, Georgikon, Geregyey 

Goldberger Ignácz, Goldmann Antal, Gottfried Lajos, 

Graesányi Gyula, Graefl Andor, Gramling Alajos, Gregersen 

Mis, Gregus Gyula, Griebsch Béla, Grosz Jenő, 

ifj. Grőber József, Gyémánt József, Győrffy Kálmán, 

Györgyi András, Haader György, Hainrikffy Pál, Hajdú 

István és Aladár, Haas Ignácz, Hajnal Sámuel, Halápi 

Oszkár, Hanák Ferencz, Hanny Béla, Hajdu-sámsoni 

olvasó-egylet, Hanzély János, Hartmann Márton, Haubert 

Nándor, dr. Haudek Ágoston, Hautzinger Henrik, Háy 

Antal, Háry Ágost, Helmeczy József, Hencz Ödön, 

Hennel Károly, Hermann Antal, Hetényi Aladár, Hevessy 

Iliit llm,ei 'lu nldi lliiMh \

1064 KÖZTELEK, 1901. JULItIS HÓ 6.1 52. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAMÉ 

Skublics István és József, báró Solymossy Ödön, báró 

Solymossy Lajos, Somogyi Emil és Péter, gr. Somssich 

Géza, Sommer Ignácz, Soos Géza, Szabadhegyi Kálmán, 

Sztahó István, Szabó János és László, Szalay Béla, 

Szájbelyi Árpád, Szálkái Gyula, Szamek Adolf, Szandtner 

Ernő, Szavas Lajos, Széky Péter, Szekér Lajos és 

Mihály, Szelényi Miklós, Szentivány Farkas, Szentiványi 

Gyula és László, dr. Szentkirályi Ákos, Szeőke Ödön 

és Sándor, Szerdahelyi Ágoston, gr. Széchenyi Géza 10, 

Székely Miksa 10, Szilassy István és Béla, Szilágyi Ferencz 

és Gusztáv, Szirányi Sándor, Szilárdy István, Sivó Lajos, 

Szitányi' Károly, Szilárdy Ödön, Szinay Gyula, Szilágymegyei 

gazd. egyes., dr. Szilárd Ferencz, Szlávik Ferencz, 

Szolnok-dobokamegyei gazd. egyes., Szoó Lajos, Szondy 

János, Szögyény-Marich Ferencz, Szuhányi Ödön, 

Szunyogh Zoltán, Szűcs Dezső, gr. Sztáray Sándor. 

Stefler Dezső, Steindl Kálmán, Steiner Samu, Steinhausz 

Frigyes és Sándor, Stein Mihály, Stern Gyula, 

Miksa és Zsigmond, Sternthal Artúr, dr. Strasser Imre, 

Strem Délies, Siiteő István, Svajczer Aladár, Svastits 

Aladár, ifj.' Sváb Sándor, Tafler Jakab, Tallián Andor 

Tarisch Cajetán, Tarnay Berfölan, Tarnovszky Géza, 

Telegdy József, gr. Teleky László Gyula uradalma, 

Magyar-Nádas és Hosszufalva, Thassy. Elemér, Toldy 

Zsigmond, Tolnai József, Tóth Ede, István, János, Jenő, 

Lajos, Török .Géza, Truka. József,. Tully István, Turkevei 

Kaszinó, Tulogdy Samu, Tuszkán Valdemár, Tüdős 

Antal, Tüzes Jenő, Uhlyárik - Titusz,, -Újhelyi Imre 20, 

Ursziny . Arnold 10, Uray István, Urbán Iván, Usztanek 

Antal, Yadászfy Jenő, Vajda Ferdinánd, Vajda Sándor 

20 ; Varga Pál 10, Varga István, Vasmegyei Kaszinó, 

Vastagh János, báró Vay Dénes, Vámos-mikolai uradalom, 

Vásárhelyi Árpád, Ernő és László, Vertán Arthur 

és Etele, dr. Velics Antal, Vető Zsigmond, báró Vécsey 

József, báró Vécsey Miklós, Vécsei- Pál, Viczián 

Antal, Világhy Gyula. Vogl Sándor, Vogronics Gyula, Voith 

Manó, Walla Géza, Weidinger Dezső, Weiler Rezső, 

Weiser J. G„ Weinberger Artúr, dr. Wekerle Sándor, 

Wertheim Samu, Wieland Andor, Wimmer Fülöp, Wittmann 

János, br. Wodianer Albert uradalma, Wolf Gyula 

ós János, Wolfinger Alajos és Miksa, Zahoran Pál, Zámory 

Béla, gr. Zamoysky Jenő, Zathureczky Márton, Závodszky 

Gyula, gr. Zichy Aladár, Zsótér Andor, ifj. gróf Zichy 

János, gr. Zichy Vladimír, Zólyom vármegye közönsége 

20 koronát. 

1902-re: 

Gróf Bethlen István 10, Bischitz Lajos 40, 

Oderszky Lajos 10, Rudolf Ignácz 2, Wimmer Imre 

20 koronát. 

Alapítványi kamatot fizettek: 

1901. évre : 

Bakó Károly 20, Baranyay Géza, 20, gr. Batthányi 

Elemér 52'50, Ernuszt József 20, Herényi Gotthard 

Sándor 21, Just István 22'12, Kecskemétvidéki gazd. 

egyes. 20, Kelecsényi Zádor 20, Károlyi László 21, 

Markovics Antal 20, Markovits Károly 20, Nyitramegyei 

gazd. egyes. 21, Pejacsevich Pál 21, Rodiczky Jenő 20, 

Rónai Ernő 21, Széchenyi Kálmán 105, Széchényi Bertalan 

20, Széchényi -Sándor 21, Széli Kálmán 21, 

Schweiger Vilmos 21, Sommsich Andor 20, Sztankovánszky 

János 42, Vizolyi Ákos 20 koronát. 

Felhívás és kérelem. 

Felhívom azon tisztelt nyájtulajdonosokat, 

kik a jövő évben Pozsonyban tartandó II. mezőgazdasági 

országos kiállításra élő juhokat szándékoznak 

küldeni, vagy pedig az ezen kiállítás 

keretében rendezendő gyapju-kiállitásban résztvenni 

óhajtanak, hogy a magyar kir. gyapjuminősitő 

intézet czimére (Budapest,' V. Klotildutcza 

22.) tudományos és gyakorlati szempontokból 

való megvizsgálás végett már az 

idei nyírásból szíveskedjenek typikus gyapjumintákat 

küldeni. E vizsgálatok eredményeit az 

érdekeltek tudomására hozván, azok kívánságra 

a kiállítás érdekében is felhasználásra fognak 

találni. 

Budapesten, 1901. junius 23-án. 

Dr. BudiczTcy Jenő,. 

az élőjuhkiállitási és gyapjukiállitási 

alcsoportok elnöke. 

Hol az igazság? 

Az egész világon ismert a nagy 

Napóleonnak a hagyományokban őrzött 

azon mondása, hogy égy ezred magyar 

huszárral vállalkoznék az egész világ 

meghódítására. Ezzel a dicsérettel nemcsak 

a magyar faj katonai erényeit illette, 

hanem a huszártól elválhatatlan kitűnő 

magyar lóanyagot is. Dé hogy a magyar 

lovat hadi czélokra mindenkor annyira 

megbecsülték, keresték és fizették, azt 

nem a franczia nagy hóditó császár 

állítólagos dicséretének köszönhetjük, hanem 

annak, hogy a magyar ló a tenyésztésre 

kiválóan kedvező körülmények között 

nevelődik, hogy a magyar lovat 

kivált a török hódoltság idejétől fogva 

állandóan első sorban hadi czélokra kellett 

nevelnünk és hogy meglevő kitűnő 

anyagunkat az állam évenként milliókra 

menő áldozatokkal ma is első sorban a 

katonai anyag előállítása szempontjából 

segélyezi. Hazánk- tehát nemcsak a magyar 

és osztrák monarchia hadseregének neveli 

a szükséges katonai lóanyagot, hanem 

évenként több ezerre menő lovat visz ki 

a külföldre is, melyekkel ott eddig a legnagyobb 

mértékben meg voltak elégedve, 

annyira, hogy a külföldi államok nemcsak 

szívesen fizették meg lovainkat, 

hanem épen a katonai lovak nevelésének 

érdekében érdemesnek tartották tenyészanyagunkat 

is beszerezni és tenyésztési 

eljárásunkat mint példát tanulmányozni 

és követni. 

Az 1899. évben lókivitelünk 30 

millió koronánál nagyobb értéket képviselt, 

ez az érték — bár a statisztikai 

adatokkal nem rendelkezünk — 1900. 

évben legalább felével emelkedett, mert 

tudvalevőleg az angolok a transzváli 

háborúban működő hadseregük részére 

15,000 lovat vásároltak nálunk. Ezen vásárlás 

örvendetes ténye azonban lótenyésztésünkre 

nézve a legnagyobb veszedelmet 

rejti magában, mert az angolok lóvásárlásainál 

olyan visszaélések történtek, melyek 

a magyar ló hírnevét az egész világ 

előtt pellengére állították, de még jobban 

megbélyegzik a magyar lókereskedelmet, 

mely a visszaéléseknek segédkezet nyújtott. 

Az angol parlamentben u. i. interpelláczió 

tárgyát képezték az angol hadsereg 

részére Magyarországon vásárolt 

lovak. Az interpelláczió szerint daczára 

annak, hogy az angol kormánynak egy 

ló 740 koronájába került, oly silány, 

a hadi szolgálatra alkalmatlan lovak kerültek 

Afrikába, hogy amiatt az angol 

hadsereg igen sok veszteséget és bajt 

szenvedett. Az interpelláczió folytán az 

angol'kormány a követség utján vizsgálatot 

indított meg, amely valóban botrányos 

eljárást tüntetett ki, bár a vizsgálat 

teljes eredményét az angol kormány 

eddig legalább közzétenni nem akarja. 

A vizsgálat szerint az angol kormány 

a lóvásárlást Lewisohn angol lókereskedőre 

bízta, aki ismét Hauser bécsi lókereskedő 

utján szerezte be a lovakat. 

Hauser rászabadította a magyar lótenyésztő 

közönségre a maga ügynökeit s azokért 

a lovakért, melyek az angol kormánynak 

740 koronájába kerültek, 130—140 koronát 

fizetett, vagyis megfelelő katonai 

lovak helyett csupa hibás, öreg, rossz, 

szolgálatképtelen - kimustrált gebéket vásárolt, 

az árkülönbözetből milliókra 

menő hasznot zsebélvén be. Természetes, 

hogy az ilyen anyaggal, a magyar 

ló hírnevének becsületet szerezni 

nem lehetett. Hogy az angolok 

csakis visszaélések révén jutottak az 

osztrák és magyar monarchia hadserege 

által is a legszigorúbb vizsgálat alapján 

fizetett átlagárért alig hasznavehető gebékhez, 

Efz a magyar ló hírnevére kevéssé 

vigasztaló •— annál kevésbé mert a külföld 

előtt a vizsgálat teljes eredményének 

közzététele híjában, ez bebizonyítva nincs 

s igy a visszaélések levét a magyar ló 

hírneve bánja és a magyar lótenyésztő 

zsebe érzi. Szerencse még az, hogy épen 

az angol parlamentben akadt a magyar 

lő hírnevének védője, aki kijelentette, 

hogy a magyar lovak az afrikai háborúban 

sokkal jobban beváltak, mint az 

amerikaiak s igy ha a silány magyar 

anyag ilyen volt, a jónak kitűnőnek kell 

lennie. De ez a kijelentés a magyar ló 

megrontott jó hírnevét helyreállítani nem 

fogja, azt nekünk magunknak kell helyreállítanunk 

a történt visszaélések felderítésével 

és megtorlásával. 

Persze, ezeket a visszaéléseket takargatni 

könnyebb mint felderíteni, de a 

nehéz kötelesség elől senkinek se szabad 

kitérnie, legkevésbé a kormánynak. Nem 

lehet ez alól a kötelesség elől kibújni 

és a teljes világosság kiderítését elodázni. 

azzal, hogy hiszen nem magyar kereskedő 

volt a szállító, hanem angol és 

osztrák. Mert igaz, hogy a fővállalkozó 

angol és osztrák volt; ámde a magyar 

lókereskedők, jobban mondva kupeczek, 

segédkezet nyújtottak nekik és ha visszaélések 

voltak, azokat takargatták és elősegítették. 

A magyar lókereskedelem 

amúgy sem híres szoliditásáról, . de az 

angolok íóvásárlásával teljesen betette 

maga után az ajtót, mivel tudja azt 

mindenki, hogy Hauser magyar lókeres- , 

kedők utján vásárolta a szállított lovak 

legnagyobb részét. Ha tehát Hauser rossz 

lovakat szállított aránytalan magas árért, 

ennek az ódiumát bizony nem fogja a 

maga vállaira venni, hanem igyekezni 

. fog a magyarországi bevásárlói nyakába 

sózni és ezzel a magyar lókereskedelmet 

diszkreditálni. És tökéletesen igaza van, 

ha az ő bevásárlói elég lelkiismeretlenek 

voltak rossz anyagot olcsón vásárolni, 

csak azért, hogy ők magasabb bevásárlási 

jutalmat kapjanak, midőn a magyar 

tenyésztőknek jobb árakat biztosíthattak 

volna és a tenyésztőknek nagyobb hasznot 

adhattak volna. Ezek a bevásárlók 

megérdemlik a maguk sorsát. 

De ezekkel a lelkiismeretlen egyes 

kereskedőkkel nem szabad általánosítani 

a magyar lókereskedelmet. Épen azért, 

hogy ennek a reputácziója megóvassék, 

a legnyomatékosabban kell sürgetnünk, 

hogy a magyar kormány a maga hatáskörében 

a legszigorúbb vizsgálatot indítsa 

meg. Hegedűs kereskedelmi miniszter találja 

meg a módját az igazság kiderítésének. 

Ha kell állítsa pellengére az ille- i 

tőket, mert ezzel több hasznot tesz a 

magyar kereskedelem hírnévének, mintha 

a világraszóló botrány szereplőit védelmezi, 

egyeseket igy a csávából kiránt , de 

az egész magyar lókereskedelem hírnevét 

az egész müveit világ előtt bemocskolni 

engedi. Másrészt ha a teljesítendő vizsgálat 

szerint a visszaélésekben — mint hir-

— 5 

mm 

52. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÖ 6 46 

1065 

lik — az angol átvevő tisztek is részeseknek 

bizonyulnak, ugy nemcsak az angol kormánynak 

tesz szolgálatot, hanem a meghurczolt 

és gyanusitott magyar lókereskedelemnek 

is elégtételt fog szerezni és 

a magyar ló jő hírnevét is visszaállítja, 

mely ma is a régi, de amelyet lelkiismeretlen 

üzérek legalább egyidőre az 

egész világ előtt tönkre tettek. 

Szomorú dolognak tartjuk egyébként, 

hogy magyar kereskedők érdekében 

nekünk agráriusoknak kell lándzsát törnünk, 

mert a tisztelt merkantilis újságok, 

akik máskor tele-szájjal kürtölik a kereskedelem 

érdekeit, most agyonhallgatják 

az egész ügyet és nem tartják kötelességüknek 

a legerélyesebben sürgetni az, 

igazság kiderítését, hogy a méltatlanul 

meghurczoltak a ludasok bünhödésével 

elégtételt kapjanak. Sz. Z. 

TAKARMÁNYOZÁS. 

Rovatvezető: Cselkó István. 

Takarmányozási kísérletek 

melasszéval és turfával. 

Németországban, hol a hatalmasan föllendülő 

állattenyésztés szükségletét belföldi természetes 

takarmánynyal fedezni nem képesek, 

ujabban rohamos emelkedésnek indul az úgynevezett 

„mesterséges vagy mütakarmányok" 

gyártása. Annak daczára, hogy ezen mütakarmányok 

elegendő természetes takarmány jelenléte 

folytán minálunk aligha fognak piaczot 

találni, mégis azt látjuk, hogy legtöbb mütakarmány 

gyártását védő német szabadalom nálunk 

is bíztositja magának szabadalmi jogát, sőt nem 

ritka dolog, hogy német gyárosok ilynemű 

szabadalmi pőréikét a m. kir. szabadalmi hivatal 

előtt is folytatják. 

Az elmúlt évben egy ilyen német gyárosok 

között minálunk folyó szabadalmi pörben volt 

alkalmam az egyik fél részéről megnevezett 

szakértőként szerepelni, mely pör turfa és 

melassze, illetőleg moha • és melassze-bői előállítandó 

mütakarmány szabadalmaztatása körül 

forgott. A turfát és melasszet használó gyáros 

óvást emelt azon szabadalom ellen, mely moha 

és melasszeből akart egy uj takarmányt előállítani. 

A budapesti m. kir. szabadalmi hivatal 

azon az alapon, hogy a turfa és moha között 

éles határ nem vonható, az óvásnak helyt adott 

és a másik féltől, melyet én képviseltem, a szabadalmi 

jogot megtagadta. Habár a szabadalmi 

hivatal ítéletével bensőmben sehogy sem voltam 

megelégedve, felem további képviseletétől visszaléptem 

ugyan, de élénk figyelemmel kutattam 

oly adatok .után, melyekből kitűnik, mint válik 

be a gyakorlatban ezen uj, egyedül szabadalmazott 

turfa-melassze takarmány. 

Szükségesnek tartom néhány szóval megemlíteni, 

miért nem tudtam a szabadalmi hivatal 

ítéletében megnyugodni, amely a mohamelasszet 

a turfamelassze mellett nem engedte 

szabadalmaztatni. Én e kérdést azon szempontból 

bíráltam, hogy a turfa mintegy holt növény, 

tápanyagait többé eredeti mivoltukban 

nem tartalmazza, hanem betine a zsír, fehérje 

valamint a szénhydrátok legnagyobb részt bomlott 

állapotban foglaltatnak, holott a moha mint 

élő növény a turfával saemben elég gazdag 

zsírban, fehérjében és szénhydrátokban; a 

moha tehát a turfánál okvetlenül értékesebb. 

Utaltam továbbá arra, hogy a turfában oly bomlási 

termékek fordulhatnak elő, melyek az 

emésztésre káros befolyással lehetnek. A rendelkezésemre 

álló szakirodalomban nem tudtam 

oly exakt kísérletet felkutatni, mely a 

turfa emészthetőségét bizonyítaná, az egyes 

szerzők többé-kevésbé valószínű feltevések alapján 

csak arról szólanak, hogy a turfa izgató 

hatása folytán emeli az étvágyat, amellett a 

gyomortartalom túlságos fölhigulását megakadályozza, 

minek folytán a turfát kapott állat 

ürüléke sokkal kevesebb vizet tartalmaz. A 

turfa ezen állítólagos élőnyös tulajdonságait 

bizonyító kísérleti adatra azonban nem tudtam 

akadni. Evvel szemben Pott szerint, 

különösen azon sphagnum-faj, melyről az 

emiitett szabadalmi pörben szó volt, lovakkal 

és tehei ekkel szalma hiányában jó eredménynyel 

etethető. A sphagnum mohában Treffner 

szerint 5"27°/o czukor foglaltatik, egy másik 

mohafaj (musci) pedig 0"5—2"2%> zsirt és 

10'42°/o czukrot tartalmaz. A moha-melasszet 

ezen és általán felsorolt egyéb adatok daczára 

a turfamelassze mellett szabadalmaztatni nem 

lehetett. 

A német gazdák legelső tudományos 

szaklapjában, a „Die landwirtschaftlichen Versuchs-Stationen" 

ezévi * évfolyamának IV—V. 

füzetében egy közleményre akadtam, melynek 

czime „Fütterung versuche mit Mellasse u. 

Torfmehl von Dr. 0. Kellner." Ezen dolgozatában 

Kellner azon kísérleteit ismerteti, .a melyeket 

melasszéval és turfaliszttel végzett. 

Miután ezen kísérletek a turfamelassze értéké't 

megdönthetlen módon egyszer s mindenkorra 

megállapítják, legyen szabad ezen igen 

érdekes kísérletek eredményét e helyen ismertetnem.*) 

Annyiban közérdekű Kellner ezen dolgozata, 

mert czukoriparunk fejlődése mellett 

könnyen alakulhat minálunk is egy olyan gyár, 

mely felesleges melaszszeját a Schwartz-féle 

szabadalom szerint turfával felitatva hozná a 

magyar gazdák nyakára. 

Kellner kísérleteit 2 juhon végezte oly 

módon, hogy azokkal először tiszta szénát etetett, 

aztán egy második szakaszban szénát 

melasszet és turfalisztet, a harmadik szakaszban 

pedig ugyanazon szénát melasszeval. A 

kísérleti adatokból, a szénából kiindulva, kiszámíthatta 

a melassze és turfa emészthetőségét, 

egyúttal felvilágosítást nyert arról, minő módon 

béfolyásolta a turfaliszt a széna és melassze 

emészthetőségét. Kellner két juha naponta a 

következő takarmánymennyiségeket kapta: 

I. szakasz II. szakasz III. szakasz 

gramm gramm gramm 

1000 széna 800 széna 800 széna 

250 turfaliszt 100 turfaliszt 

1Q0 melassze 

A megevett takarmányt és a kvantitative 

felfogott ürülékeket megelemezve, ismeretes 

volt a megemésztett és kiürített tápanyagok 

mennyisége, mely adatokból Kellner kiszámította 

a turfa emészthetőségét, alapul véve a 

széna és melassze emészthetőségét turfa jelenlétében 

vagy anélkül. Az eredmény meglepő 

volt. A két kísérleti állat a 3. kísérleti szakasz 

alatt következőleg emésztette meg az egyes 

tápanyagokat: 

Pl 

I £ 

1 I 

s z á z a 1 é .k 

Széna — ... - 64-8 59'7 54"8 60"5 687 

Széna, melassze, turfa 49'5 42'9 44'8 43'8 53'9 

Széna, melassze ... 65"9 58"4 53"5 59'0 71 "3 

*) Dr. 0. Kellner a „Deutsche Landw. Presse" 

idei 1. számában is ismerteti e kísérletét, s itt érdekes 

vitába bocsátkozik a tőzegmelassze föltalálójával 

Ugyané tárgygyal foglalkozik az említett lap idei 24. 

száma is. 

Rovatvezetői 

gokat visz át a bélsárba, melyek különben az 

állati szervezetbe maradva felhasználtattak volna. 

Ezek szerint a turfa a takarmányok sorából 

egyszersmindenkorra törölhető. Nem igaz, hogy 

E számokból tehát az tűnik ki, hogy a 

turfa behatása alatt a széna és melasszéből 

álló takarmány sokkal rosszabbul emésztetik 

meg. Ezen emésztési együtthatókat alapul véve 

Kellner továbbá kiszámította, mennyivel több 

emésztetlen anyagot ürített ki a 2 állat 100 gr. 

turfaliszt hatására. A turfa tehát nemcsak, hogy 

teljesen emészthetlen, hanem még olyan tápanya- 

belőle valami megemésztetnék, sőt inkább egy 

haszontalan teher szerepét játsza, melynek a 

szájon át való felvétele és a szervezetből való 

eltávolítása iszonyú munkába kerül, mely a 

szervezetre nézve teljesen elvész. Kedvező 

diátikai hatása sincsen a turfának, mert az étvágynak 

emelkedése, melyet lovaknál turfamelassze 

etetésekor észleltek, nem a turfa által 

okoztatik, hanem tekintettel, hogy azt egyéb 

melasszekeverékek etetésekor is észlelték, tisztára 

a melasszenak tulaj donitható. 

Dr. Weiser István. 

DOHANYTERMESZTES. 

Rovatvezető: Kerpely Kálmán. 

A párisi kiállítás dohányai és 

dohánygyártmányai. 

Irta: Kerpely Kálmán. 

XIV. 

3. Bosznia-Herezegovina. 

Bosznia és Herczegovina dohányai és 

dohánygyártmányai az okkupált tartományok 

pavillonjában, a nemzetek utczájában voltak 

közszemlére téve. A kiállított anyag elrendezé-- 

sén és nagy mennyiségén, a leveles dohányok, 

czigaretták és hosszura vágott Finom pipadohányok 

szakszerű csoportosításán meglátszott az 

igVekezet, a külföld figyelmét Herczegovinának 

tagadhatatlanul kitűnő minőségű, illatos dohányára 

a lehetőségig felhívni, érdeklődését felkölteni. 

Bosznia és Herczegovina dohánytermesztési 

szempontból három részre osztható, úgymint 

1. szivar, 2. a közönséges czigaretta és 

3. a finom czigaretta termesztő vidékre. 

A szivaranyagot adó nagylevelü dohányokat, 

bár csak kisebb terjedelemben, Boszniának 

a Száva és Drina folyók menti termékeny síkságainak 

mélyrétegü, televényes vályogtalajaín 

az úgynevezett Posavinában termesztik és pedig 

a szuloki és szegedi rózsadohányt; Herczegovinában 

a domanovitzi mintatelepen amerikai 

Kentucky és virginiai dohányt. Ezen anyagot a 

helyi fogyasztásra szánt szivarok készítésénél 

használják fel igen jó eredménynyel. Banjalukában 

régebben pfalzi szivardohányt termesztettek, 

de kedvezőtlen eredmények miatt termesztésével 

csakhamar felhagytak. 

A közönséges, olcsó czigaretta- és csibukdohányokat, 

Boszniának délkeleti hegyvidékén a 

tenger színe felett 350—500 méter magasságban 

fekvő fensikokon és völgyekben termesztik, 

különösen a Foca és Srebenica kerületében, 

kőtörmelékes agyagtalajokon. Az ottani esős és 

hűvösebb klima miatt, mennyiségileg sok, de 

minőségileg' rosszabb (rendszerint erős, illatnélküli) 

dohány terem. Különösen hátrányosak 

a tetemes hőingadozások s az igen gyakori 

erős: ködök a dohány fejlődésére, illetve rendes 

beérésére. A tulaj donkép eni finom, aranysárga 

színű, mézillatu, kellemes szagú czigarettadohány 

Herczegovinában nő, melynek a talaj- és 

klimatikus viszonyai nagyban olyanok, mint 

Macedóniában. 

; Herczegovinában is hegyi és siki (mezei) 

dohányokat kéli megkülönböztetni. A hegyi 

dohányok Herczegovinának délnyugati részén, a 

magasKarszthegységek déli lejtőin s domboldalain, 

mészkőtörmelékes Vörös agyagtalajokon termesztetnek, 

a tenger szine felett 80—120 méter 

magasságban. Ezen észak felől védett, nappal 

és éjjel egyaránt meleg fekvésekben, terem a 

legkitűnőbb herczegovin-dohány. Az áramlási, 

televényes agyagtalaju síkságokon a folyammenti 

földeken nőtt dohány nagyobb levelű, sötétebb 

szinü, erősebb és kevésbé illatos anyagot ad, 

de azért a kedvező- klimatikus viszonyoknál

fogva, még mindég jóval többet ér a boszniai 

dohányoknál. 

Ujabban különben a herczegovinai mezei 

(siki) dohányok termesztését — mint amely 

földeken más növények is haszonnal kultiválhatok 

— a dohányjövedék igazgatósága foko- 

KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÓ 3. 51. SZÁM 11-1K ÉVFOLYAM. 

Bosznia-Herczegovina okkupálása és a dohányegyedáruság 

behozatala óta, a viszonyok a 

dohány termesztése terén is nagyot változtak, 

üdvös és hasznot hozó irányban általában, de 

bizonyos mértékben hátrányosan is. 

Üdvös volt az átalakulás általában a termesztés, 

kezelés ,s gondozás terén. Sokat 

javultak az állapotok, a mi a rendszeres 

palántanevelést, a kiültetés idejét és módját, 

a dohány szakszerű kezelését, törését, felfűzését, 

szárítását, osztályozását stb. illeti. A dohányjövedék 

beváltó-hivatalai egyúttal oktatói voltak 

a termesztőknek s 1887 óta igen jól dotált s 

a nevet valóban is megérdemlő mintatelepekkel 

kapcsoltattak össze, melyek közül az 

orasje-i, a ljubuski-i, a mostar-i és domanovitz-i 

a legnagyobbak s nagyszabásúak működésük 

tekintetében is. 

A jövedék működését általában siker 

koronázta s a hektáronkinti átlag termést 

Herezegovinában 500 kg.-ról 1200 kg.-ra sikerült 

emelni, az összter'mesztés pedig, mely az 

okkupáczió előtt a 6000 q.-át nem haladta meg. 

ségileg tetemesen fokozzák,, a minőséget ellenben 

rontják. Másrészt az egyes körzetekben 

termesztett féleségek fajtiszta jellegüket, a magvak 

keveredése stb. miatt elvesztették. így 

például Trebinjének régente oly hires apróbb 

levelii dohánya ma már jóformán nem létezik, 

mert az ott termesztett eredeti fajta, más vidékről 

(Stolac-ról) hozott maggal keveredvén, távolról 

sem ad oly finom anyagot mint régente. 

Bosznia-Herczegovina czigaretta-dohányai 

két főtipusba sorozhatok. Az egyik féleség a 

száron sürüen és felfelé álló nyeletlen, gatyás 

levelekkel, a másik száron ritkábban álló nyeles 

levelekkel bír; a többi féleség kedveltebb és 

termelése is általánosabb. Ezen két. főtipus 

vidékenként, a levelek nagyságában, számában, 

állásában kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. 

A dohányt rendesen május hó folyamán 

ültetik hármas kötésben, 45—50 czent'iméter 

sor- és 40—45 czentiméter növénytávolságra. 

Bugázni rendesen nem szoktak. Esőben szegény 

években tehát száraz időjárás esetén 

bugáznak, ellenkezőleg nem. Boszniában augusztus 

hó végén, Herezegovinában julius közepe 

1883—85-ben 

1886—88-ban 

9890 métermázsa 

18910 

táján fognak hozzá a levelek töréséhez, alulról 

felfelé haladólag 3—4 részletben; Régebben 

1889—91-ben 24298 

a leveleket 4—5 méter hosszú pórékra 

1892—94-ben 27850 

sürüen felfűzték s eleinte egynehány napig a 

1895—97-ben 36632 

szárító pajtában, később a napon szárították, 

emelkedett; ezzel kapcsolatban sikerült a külföld 

figyelmét is Herczegovina illatos dohányaira 

miért is a szivégés igen gyakori jelenség volt 

s nagyban hozzájárult a levelek ismert töré- 

132. ábra. Dohánytermesztő vidék a Karszt-hegyek 

tövében Herezegovinában, (Mostar). * 

zatosan csökkenti és a termesztést a karsztvidéki 

kőtörmelékes talajokra igyekszik terelni, mint 

a melyek elsősorban is a finom, illatos dohány 

nevelésére vannak predesztinálva. 

Herezegovinában mintegy 15,000 termesztő 

(legtöbbnyire parasztok) 2500—3000 

hektáron (1 hektár — 17 kat. hold) termeszt 

dohányt Mostar, Ljubuski, Stolac, Ljubinje, 

Trebinje területeiben. 

134. ábra. Napon való dohányszáritás He ezegovinában, zsinóros pálezázás pórékon. 

piaezokon is megjelenni. Tagadhatatlan azonban, 

hogy a herczegovin dohányok nagy törékenysége 

és porlékonysága, nagyobbkörü elterjedésüknek 

hivni s velők, a hamburgi dohány útját állja 

mely bajon ujabban helyesebb szárítási eljárással 

és a macedón rendszerű raktári kezeléssel 

igyekeznek segíteni. 

Kétséglelen érdemeül kell a jövedéknek 

betudni, hogy a czigarettadohány termesztést 

a rosszabb minőségű dohányokat adó lapályos 

vidékeken fokozatosan csökkenti, de egyúttal 

impulzust ad arra is, hogy ezen helyeken más 

nagylevelü féleségekkel végeztessenek termesztési 

kísérletek, melyek közül az amerikai virginiai, 

kentucky és Connecticut igen jó eredményeket 

szolgáltattak. 

Viszont azonban nem tagadható, hogy az 

egyedáruság behozatala óta változások észlelhetők 

a minőségi termesztés hátrányára is. így 

a termesztők igyekezete, a termés mennyiségének 

lehető fokozására el nem vitatható. 

kenységéhez. Ujabban a Maczedóniában divó eljárás 

szerint, a jóval rövidebb pórékon kevésbbé 

sürüen fűzve a leveleket, a pórékat pedig 4—5 

helyen megerősítve pálezákra kötik fel. A továbbiakban, 

utóbbi években a Maczedóniában divó 

eljárás szerint járnak el nemcsak a termesztők, 

hanem a beváltó hivatalok raktáraiban is, ahol 

az egyszerű máglyákban való erjesztést mindinkább 

kiküszöbölik s helyette a kisebb bálokban 

való fermentálást alkalmazzák, különösen a 

finomabb herczegovin dohányoknál. 

A kényesebb herczegovinai dohányokat 

22—24 fok R., a bosnyák dohányokat 40 fok R. 

mellett erjesztik; erősebb felmelegedésnél a 

herczegovin dohányok elvesztik mézszerű illatjukat 

s törékenyekké lesznek, aminek különösen 

a közönséges máglya erjesztésnél voltak kitéve. 

, Az átlagos beváltási ár 100 kgronként a 

-ázivaranyagnál 44—48, a bosnyák dohányoknál 

60—70, a herczegovinai dohányoknál 90—130 

korona között ingadozik, a hektáronkénti bruttó 

bevétel (17 kat. hold) az első esetben 700—800, 

133: ábra. Dohánytermesztő vidék Herezegovinában, 

háttérben a Karszt-hegységgel (Ljubuski). 

A jövedék maga is nagy súlyt helyezett 

arra, hogy a dohánytermő földek rendszeresen áttrágyáztassanak 

olyannyira, hogy a tulajdonos 

a másodikban 900 — 1100, a harmadik esetben 

1300—2400 koronát tesz ki. A beváltási árak' 

A mikor Bosznia és Herczegovina még állatállománya szerint állapitjákmega dohánynyal vidékenként külön vannak megállapítva. 

török kézen volt, a dohánytermesztés Albániához 

beültethető terület nagyságát. Csakhogy ez maga Megjegyzem még, hogy a beváltó hivatalok 

hasonlóan igen alacsony fokon állott a után vonta azt, hogy a termelők nemcsak az érett mint .metereológiai állomások is szerepelnek és 

kezelés és gondozás tekintetében, ámbár jóságának 

kecsketrágyát, hanem a han-okban (útszéli csár- 

a herczegovinai esős napokat, azonnal sürgölag 

hire akkor is- elterjedt és a szultán állítódákban) 

összegyűlő nyers ló- és öszvér-trágyát is nyileg tudatják a dohányjövedék központi igaz- 

Trebinjéből szerezte be szükségletét. felhasználják, mely eljárással a termést mennyigatósággal.

IlMMiHIIMHIHHilHHMH 

51. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÓ 3. 1067 

A csempészet csökkentésére minden termesztő 

6 kgr., családtagjai fejenként 3 kg. 

dohányt tarthatnak vissza évenként. 

Bosznia-Herczegovinában 4 dohánygyár 

működik és pedig Serajevo, Mostár, Trawnik és 

Banjalukában; beváltó-hivatalainak száma 7, 

Ljubuski, Trebinje, Stolae, Srebrenica, Gaplyina, 

Lyubine és Focsa-ban vannak elhelyezve. 

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. 

Rovatvezető: Mezey Gymla. 

Korán sárguló buza. 

O. J. ur Somogymegyéből a következő kérdést 

intézte a „ Köztélek" ^szerkesztőségéhez : 

„Egyes búzatábláimban az ide mellékelt buzakalászokon 

mutatkozó kár elég nagy arányban mutatkozik. 

Én ezen kárt á Cecidomyia destunctomak tulajdonítom, 

de miután elvétve a sárgulás nem a száron, 

de magán a kalászon veszi kezdetét, sőt néhol a kalász 

közepétől esak felffelé terjed, kérdem: vájjon ezen 

károk csakis a hesszeni légynek tulaj donithatók-e ?• * 

Gr. J. ur szemre olyan gyönyörű búzát 

küldött be, aminőt látni ritkaság. 

A, buza magas, vastagszáru s a szárakon 

igen szép, nagy kalászok; az erőteljesebb szárak 

elérik az PA méter hosszúságot. 

Aminő szép az alakja e búzának, olyan 

szép a szine is. Tiszta, halaványsárga a szár, 

olyan, mintha mesterségesen szárították volna; 

nincs rajta semmi szennyes folt, csupán a 

leveleken, amelyek alapszínükben szintén szép 

sárgák, látni néhány barna rozsdafoltot (a 

Puecinia Rubigo vera rozsdagomba téli spóráit.) 

De ha a szép sárga kalászokat szétfejtjük, 

akkor látjuk csak, hogy telve vannak silány, 

nyomorult, összetöpörödött szemekkel, amelyek 

némelyike alig éri el a hét milliméter hosszúságot! 

30 buzaszárat küldött be G. J. ur; ezek 

között 25, szemre szebbnél szebb, s csupán 

5 darab a vékonyabb szárú, kis kalászu. 

A 25 szép buzaszáron, a leveleken mutatkozó 

s már emiitett néhány rozsdafolton 

kivül, nincs semmi gomba, nincs semmi állati 

parazita, vagy ezeknek valami nyoma. Az 5 

vékonyabb szár egyikén 8 darab téglavörös, 

ugy 3—4 milliméter hosszú légyálcza, a Diplosis 

equestris nevű légy álczái, szívogatott. A 

második belsejében rágásr morzsalékra s a 

G. J. ur azt mondja, hogy a sárgulás elvétve 

nem a száron, hanem a kalászon kezdődik 

— s ez hozza őt zavarba. 

Csakugyan van a küldeményben két 

egyébként szép nagy, olyan kalász, a melyek 

hegye fehér, mig többi részük zöldes, s a melyek 

még zöldvégü, de már sárga tövű és derekú, 

különben szintén erőteljes szárakat tetőznek. 

A többi buza vagy már egészen — a kalászok 

hegyéig sárga, vagy szép sárga a kalászig s a 

kalász most kezd sárgulni. 

A két darab alapjában zöldszinü s csak 

.begyükön fehér kalászt a tripszek károsították; 

a kalásznak alsóbb, még zöldes polyvái között 

Bjieg is találjuk "a picziny vörös tripszálczákat. 

Mi okozhatta hát, hogy 25 darab gyönyörű 

bust'ában csak satnya, szorult szemek vannak ? 

' , Erre határozottan azt felelhetem : a szárazscág. 

A buza növése gyönyörű, virágzása teljes 

volt, mert hiszen nem üresek a kalászok, 

hanem satnya magvak vannak benne. A szárazságot 

tehát a búzának a virágzás után kellett 

megszenvednie. Kellő nedvesség hiányában a 

mag nem tudott nőni, nem tudott kifejleni, s 

igy az erőteljes növények életüket el kezdték 

időelőtt befejezni, s ha volt eső — az már 

későn jött. 

Az a néhány parazita, a'melyekről említést 

tettem, itt nem számithat. A 25 szép buzaszár 

erőteljessége, gyönyörű szine, teljes épsége 

kizárja azt a feltevést, hogy az a néhány 

parazita, a mit találtam, híradója csak, olyan 

bajoknak, a melyek bántották a szép búzát is, 

de a melyeken már nyomuk veszett. 

A junius közepe felé megeredt esőzések, 

melyek a májusi és junius eleji nagy szárazságot 

követték, sok tünedező reményt élesztettek 

fel. Félek, hogy ez a feléledt remény nem egy 

helyen válik csalódássá, s a szegény gazda 

majd utólag sopánkodik, hogy az örömmel 

fogadott juniusi eső a búzára (s talán ilt-ott a 

a tavasziakra is) : elkésett. 

A megbeszélt példa alapján félni lehet 

ettől, — adja Isten, hogy én csalódjam. 

Mezey Gyula. 

BAROMFITENYÉSZTÉS. 

Rovatvezető : Hreblay Emil. 

A baromfitermékek jobb értékesítésének 

módozatai. 

1. 

Mily körülmények befolyásolják az értekesitést? 

Kétséget nem szenved, hogy a baromfitenyésztő 

gazda a mostani válságos időkben 

nem állhat meg a tenyésztés végpontjánál; az 

egyszerű eladásnál. Termeivényét kellően előkészítve, 

az értékesítésre alkalmasabbá kell 

tennie, sőt az értékesítést is meg kell kísérelnie. 

Szerencsére a baromfitenyésztőknek 

attól, hogy a nyers baromfitermékeket némi 

haszonnal el ne adhassák, nem kell félniök, 

mivel a számban és működési körzetben szaporodó 

baromfihizlaló-vállalatok, a nagyobb 

vidéki városok és a székesfőváros évente roppant 

nagy'mennyiséget fogyasztanak. 

A statisztikai, adatokból azonban azt látjuk, 

hogy az orosz és olasz baromfitermékek 

kivitelétől eltekintve, hazánk lenne hivatva 

arra első sorban, hogy baromfitenyésztésénék 

fokozatos fejlmliW r? l-cdrezö kiviteli föltételek 

megszerzése után a külföldet állandóan jó minőségű 

áruval lássa el. 

Az 1900-ik évben, minden állami segélyt 

szalmadarázs (Cephus pygmaeus) álczájára akadtam 

; a 3-ik szár alsó izéhez a hesszeni légy 

bábtokja volt ragadva, s végre két szár tövének 

belseje ugy volt elbarnulva,' mintha a lelóropszlégy 

álczája tanyázott volna benne (az őszi 

generáczióhoz tartozó álcza). Ugyanannak a 

szárnak egyik alsó levelén, a melyben a szal- 

és támogatást nélkülöző 

madarázs álczáját feleltem, néhány lisztharmatfoltot, 

az Erysiphe graminis nevű gomba szennyes 

fehér foltjait, találtam, a melyekben elszórtan 

fekete pettyeket, a gomba áttelelésére 

szolgáló fekete tokokat (az u. n. peritécziumo- 

Jcat) lehet szabad szemmel is észrevenni. 

baromfitermék-kivitélünk 

volt, összehasonlítva az előző évivel: 

1899. ' 1900. 

Élő szárnyas ... 5.376,713 drb 6.814,723 drb 

Élő galamb... ... 3,203 „ 5,412 „ 

Leölt szárnyas ... 109,336 mm. 113,286mm. 

Tojás 350,097 „ 416,217 „ 

Fosztott toll — 1,402 „ 1,899 „ 

Fosztatlan toll... 27,872 „ 28,906 „ 

Ludzsir 336 „ 415 „ 

Ludmáj — 1,795 „ 1,999 „ 

Ezek összes pénzértéke kitett 71.967,967 

koronát. Elgondolhatjuk, hogy ezen összeg, 

mely jóformán eddig a rendezetlen baromfitenyésztési 

viszonyok és czéliránytalan tenyésztés 

mellett vétetett be mennyivel lenne fokozható 

okszerű országos jellegű intézkedésekkel 

és azzal, ha mód nyújtatnék nekünk állami 

vagy társadalmi támogatással arra, hogy a 

külföld itt nálunk mindenkor nagy tömegben is 

egyenlő és kifogástalan minőségű árut szerezhessen 

be. Mivel pedig ugy a bel- mint a külföldi 

fejlett ízléssel biró fogyasztók, különösen 

a legjobban fizető és legtöbbet igénylő városi 

lakosok nem elégszenek meg a sovány baromfival, 

hanem ma már megkívánják, hogy a 

fogyasztásra kerülő baromfi hizlalt állapotban, 

vagy legalább is jó husban jusson az asztalukra, 

ennélfogva a gazdának a piaczra szánt baromfit 

kellően elő kell készítenie, ha fáradozásából 

hasznot akar látni. 

Ez a kiváság annál indokoltabb, mert a 

városi fogyasztó a hiz-lalt baromfiért tetemesen 

magasabb árat hajlandó megfizetni. 

A baromfiak hizlalása és a hizott baromfiak 

értékesítése nálunk csak néhány évvel 

ezelőtt is igen kevéssé ismert. dolog volt. 

Néhány vidék kivételével, ahol idegen országbeli 

baromfikereskedők megtelepedtek, jóformán 

csakis egyes birtokosok saját asztaluk szükségségletének 

kielégítésére gyakorolták ezt. 

Ujabban azonban ,nagy számmal létesíttettek 

külföldről bejött vállalkozók által baromfikiviteli 

üzletek és baromfihizlaló telepek. 

Ezek évente millió számra hizlalják a 

baromfiakat, gyűjtenek és raktároznak tojást s 

ezen,* a külföldön igen keresett élelmi czikkeket 

nagy nyereséggel szállítják a külföldre. 

A baromfitermékeknek , piaczra vitele ily 

módon is nagyon hasznos dolog, mert az elszállított 

baromfitermékek után sok pénz jön 

vissza az országba, épen a legszegényebb nép 

kezébe. 

Tapasztaltam azt, hogy a baromfiak hizlalását 

minden tenyésztő kiváló sikerrel folytathatná, 

ha értene hozzá. 

A „Köztelek"-ben már több alkalommal 

ismertettük a baromfihizlalás fontosságát. Tisztelt 

olvasóink azonban meg fogják engedni, ha e 

tárgy ismertetésénél nem tartunk nagy időközöket, 

mert azon meggyőződésben vagyünk, 

hogy ezt tennünk nem is szabad, mivel az 

okszerű baromfi-tenyésztésnek és baromfiértékesitésnek 

oly irányúnak kell lennie, hogy a 

tenyésztésnél mutatkozó esetleges fölösleget 

mindenkor bármely pillanatban akár itthon, 

akár a külföldön elhelyezhessük. Tehát e 

dolog' mikép való berendezése, az arra utaló 

buzdítás ismétlése sohasem lehet az ügynek 

káros, nekünk terhes és az olvasónak unalmas. 

Nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazda 

udvarán, majorjában azért tart és tenyészt 

baromfit, hogy a természetadta előnyöket azok 

felnevelése által saját hasznára fordíthassa s 

jövedelemforrásává tegye, ennélfogva soraim 

czélja, a baromfitenyésztőknek utmutatást adni 

hogyan lehetséges minden gazdaságban a 

baromfitenyésztésből nagyobb hasznot húzni s oly 

helyeken, amelyek ezen állattenyésztési ágazat 

fejlesztésére kiváltképen alkalmasok, a baromfitenyésztés 

jövedelmét hizlaló-telepek felállítása 

által lényegesen fokozni. 

Hogy ezt nálunk is lehetséges lesz a 

gazdák körében meghonosítani, én azt más 

országókban már divatban lévő és virágzó 

ilyen üzletek eredményei alapján állítom és a 

baromfihizlalást ugy a kis, mint a nagyobb 

gazdáknak ajánlom. Felhozhatnám például 

Stájer-, Dán- és Németországot, de ezektől most 

eltekintve — a baromfitenyésztő mesterek 

országát: Francziaországot említem meg, hói 

a tenyésztett baromfit meghizlalva a legjobban 

tudják értékesíteni és ezért nekik a baromfitenyésztésből 

kétszer akkora jövedelmük van, 

mint nekünk, holott baromfiállományuk felényi 

oly nagy mint a miénk. Hogy mégis oly 

jövedelmező és egész Európában ismert, az 

onnan van, mert a franczia baromfitenyésztők 

nemcsak tenyésztenek, hanem hizlalnak is és 

a hizlalt baromfiakat, a termelt tojást és tollat 

maguk adják el. Náluk már gyakorlatban érvényesül 

a mi gazdáink előtt eszményként lebegő . 

az a czél, hogy a termelő — minden közvetítő kizárásával 

— a fogyasztóval legyen egyenes összeköttetésben. 

A francziák tudják jól, hogy a szabadon 

tartott baromfi legyen bármily jól tartva, sohasem 

képezhet a nagy piacz igényeinek megfelelő 

első osztályú árut, mivel a hus a szabad 

mozgásban megedzett izmok következtében 

durva szövetű, neip oly finom és kellemes izü, 

nem oly tápláló mint azon baromfié, mely sza-

1068 KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÓ 3. 51. SZÁM 11-K ÉVFOLYAM. 

badságától megfosztva, bizonyos ideig megfelelő 

módon hizlaltatik. 

Ott a hizlalt és az úgynevezett sováxiy 

baromfi húsának fent vázolt nagy eltérésével 

régen tisztában van a városi közönség minden 

osztálykülömbség nélkül. Nálunk — sajnos — 

a székesfőváros vagyonosabb köreit és jobbnevü 

vendéglőit kivéve, sem a székesfőváros, 

sem a vidéki városok lakossága ezen külömbséget 

nem'ismeri s a városi piaczra hozott 

baromfiak — legtöbb esetben — egyenesen a 

tálra kerülnek. Pe 'ig ha legalább 8—10 nap 

zárva tartanok a baromfit és ez idő alatt tápláló 

takarmánynyal látnók el, husuk táblálóbbá 

és izletesebbé válnék. 

Azt hiszem mi sem vagyunk ugyan nagyon 

messze attól, midőn a közép-, az iparos és a 

munkásosztály a jó táplálkozásra — hasonlóan 

a müveit külföldön tapasztaltakhoz — nagyobb 

súlyt fog helyezni s ha azon idő eljön, ugy 

első sorban a baromfinak lesz nagy szerepe, 

mivel a baromfi aránylág olcsó és más hússal 

szemben nagyobb tápláló erővel bírván, ha 

megfelelő módon hozzáférhetővé válik nagy 

keresletnek fog nálunk is örvendeni. 

Természetesen ezen időt be kell várnunk, 

mert ma még a hazai baromfi-hizlaló-telepeken 

kívül eladás czéljából csak kevés gazda 

hizlal baromfit: a hizlaló-telepek pedig külföldi 

piaczok részére szállítják az első osztályú 

árut, nálunk a székesfővárosban és egyes 

nagyobb vidéki városokban csak a másodosztályú 

árut adják el — elég drágán — minek 

következtében a kisebb jövedelműek hizott 

baromfit nem vásárolhatnak. 

Ha azonban a gazdák is hizlalni fognak, 

sovány baromfi csak elvétve fog a piaczokra 

kerülni, akkor módjában lesz a gazdának tisztességes 

haszon mellett jó minőségű baromfihoz 

juttatni a szegényebb fogyasztókat is. A 

baromfi ára fel fog ugyan emelkedni, de annak 

az áremelkedésnek meg is lesz az értelme, 

mert jó minőségért mindenki szívesen fizet 

nagyobb árt. 

A baromfiak hizlalásának tehát az a 

czélja, hogy a sovány baromfi jobb minőségűvé 

tétetvén, jobban lehessen azt értékesíteni, de 

másrészt, hogy a fogyasztó közönség pénzéért 

jobb minőségű árut kaphasson. Ezen kettős 

czél elérése végett a körülmények, — miként 

már emlitém — külföldön is ugy alakultak, 

hogy a gazda hizlalót is kénytelen volt berendezni, 

mivel ezelőtt a sovány baromfit csak 

hizlaló-teleptulajdonosnak adhatta el és ezen 

eladás mellett vajmi keveset, mig a hizlaló 

annál többet nyert. 

A házi szükséglet födözésére sok helyen 

hizlalnak tyúkot, kacsát, ludat, pulykát és kappant 

kiki a maga módja szerint, de — miként 

azt sok helyen láttam — a hizlalás oly sok 

ideig tart s oly. kezdetleges módon szokott végeztetni, 

hogy az ily kiadásokkal hizlalt baromfi 

sehol a világon nem volna haszonnál értékesíthető. 

A későbbi fejezetekben közölni fogom 

mindazt, amire az eredményes hizlalás elérésfcü'br 

figyelni kell s a hizlalási eljárást ezáltal 

minél egyszerűbbé és olcsóbbá lehet tenni. 

bl. 

IRODALOM. 

Útmutató az állatok s állati nyerstermények 

szállításához. Irta: Fokányi László. 

A Köztélek „Levélszekrény" czimü rovatában 

az állatszállítások mikénti lebonyolítása 

iránt mindsürübben megjelenő tudakozódások 

tanúskodnak arról, hogy gazdaközönségünk egy 

része megértette a kor intő szavát s élőállatainak 

vagy az azoktól származó nyersterményeknek 

szállításánál követendő eljárás felől tanácsot, 

útbaigazítást kér, azaz a modern gazda 

magának biztosítja a közvetítés hasznát, saját 

maga értékesiti produkált termékeit s tenyésztett 

állatait. 

A gazdasági szaksajtóban eléggé hangoztatva 

van ezen tétel fontos s szükséges volta, 

— de hát saj nos ! gazdáinknak igen nagy része 

nem olvas, nem halad a korral, — s így minden 

erőlködés mellett is legfeljebb csak igen 

csekély hányadát tudjuk gazdáinknak figyelmeztetni 

azon szempontokra, melyeket saját 

előnyükre alkalmazniok tanácsos s melyek utján 

— nagyobb lépésekkel haladhatnak a boldogulás 

felé. Mert kinek nincs szüksége az állatszállításoknál 

követendő eljárás ismeretére? 

kinek nem vág eleven érdekeibe, ha az ezirányban 

fönnálló állategészségügyi s vasútüzemi 

szabályokat nem ismeri? 

Hisz igen kevés azoknak száma, kik állataikat 

ab istálló adják el s ezen rendelkezések 

nem tudása folytán érzékeny károkat — legfeljebb 

csak ritkán szenvednek. Ilyenkor azt 

mondják, hogy „malheuröm volt", pedig dehogy 

volt malőrje az illetőnek, hanem tisztán tudatlansága 

miatt került bajba vagy szerzett 

magának károkat. 

Bátran állithatjuk, hogy a tenyésztőnek 

manapság ezerféle esélye van arra, hogy állatainak 

vagy állati nyersterményeinek értékesítésénél 

az állategészségügyi, forgalmi vagy 

vasutüzleti szabályokba ütközzék. 

Világos dolog, hogy minden ilyen összeütközés 

rögtön anyagi kárral bosszulódik meg. 

Nem mulaszthatom el tehát, hogy Fokányi 

könyvét az uradalmak tisztjeinek, földbirtokosoknak, 

bérlőknek, baromfitenyésztőknek, kisebb s. 

nagyobb hizlalóknak melegen figyelmébe ne 

ajánljam! Múltkor a „Magyarország" hasábjain 

panaszkodott egyik a gyakorlat mezején működő 

czikkiró, hogy az állategészségügyi rendelkezések 

tömkelegében nem tudja kiismerni magát 

mert az „labyrinthus". Miután ezen panasz 

más oldalról is gyakrabban hallható, bizonyos, 

hogy ez a legjobb bizonyíték Fokányi Útmutatójának 

szükséges s hasznos volta mellett. 

Különben is ezen könyv helyes összeállítását, 

czélszerü beosztását, tárgyalásának világos és 

okos menetét, tartalmas voltát s igy igazán 

nagy értékét azok tudják legjobban megítélni, 

kik az élőállat s nyerstermények forgalmára 

kiadott rendelkezéseket s azok nagy számát 

ismerik, tehát azoknak a rendelkezéseknek egy 

Útmutatóba való összegyűjtésének sikerült voltát, 

az erre fordított óriási türelmet, fáradságot és 

szerzőnek e téren mutatkozó hatalmas tájékozódottságát 

elismerni s méltányolni képesek. 

Nem lesznek tehát többé azelőtt „labyrint" az 

idevonatkozó rendeletek, ki ezen ügyes könyvet 

átolvassa, illetőleg belőle a szükséges tudnivalókat 

megszerzi. Fokányinak ezen Útmutatója 

már a második kiadást érte meg. (Nagy szó ez 

a mi szomorú szakirodalmi viszonyaink között!) 

De ezúttal szerző azért volt kénytelen a tavaly 

megjelent Útmutatóját teljesen átdolgozva kibocsátani, 

mert az állatforgalmi viszonyok között 

jelentékeny változások történtek. Az állatorvosi 

közszolgálat államosításával egészen más 

rendelkezések léptek életbe, az állategészségügyi 

szabályok is nagy részben megváltoztak s 

most az Útmutató nemcsak ezen megváltozott 

viszonyoknak megfelelőleg lett átdolgozva, hanem 

még a baromfiak szállítására vonatkozó szabályokkal 

és a MÁV. vasutüzleti szabályaival, 

dijaival stb. is ki lett bővítve s igy egy igazán 

közhasznú s igen becses kézikönyvvé nőtte ki 

magát. 

Tartalmát nem sorolom föl, elég ha azt 

állítom róla, hogy az élőállatoknak s állati 

nyersterményeknek ugy bel- mint külföldi 

szállítására vonatkozó összes tudnivalókat tartalmazza. 

Tárgymutatóval, indexxel van ellátva 

s még a laikus is könnyen rátalálhat s az 

ügyes beosztás miatt gyorsan rátalálhat az őt 

érdeklő dologra. 

A könyv csinos kiállításban, zsebkönyv 

alakban jelent meg s így nemcsak belső tartalmával, 

de csinos külsejével is hat. Ára igen 

mérsékelt, még a szerényebb viszonyok között 

levők is megszerezhetik. Sajnos, nálunk a 

gazdasági szakirodalmat az intelligens és inkább 

a szerényebb viszonyok között levő gazdák támogatják. 

Meglepő: hogy mily sok a szerény viszonyok 

között élő! különös: hogy mily — 

kevés az intelligens! 

Pedig — őszintén szólva — nagy kár 

hazánk közgazdasági viszonyaira, hogy gazdáink 

70°/a-a nem olvas! Az angol, a franezia, a dán, 

orosz, különösen a német mezőgazdaság hatalmas 

fejlődésének titka a szakirodalom föllendülésében, 

— tehát támogatásában rejlik! 

Száz egyén között egy: keres, kutat s 

beszámol a többi 99-nek okulására, tanulmányaival 

s oktat a jobb követésére. Ilyen 

viszonyok között azután ennek, az egynek az 

ambicziója, tettereje is elvész, lelohad s viszszasülyedünk 

azon a téren is, melyen az egész 

müveit világ gazdái hatalmasan haladnak előre 

és fölénk kerekedve — a magasból nem vesznek 

bennünket észre — ha mélyen maradunk. 

Teljes elismerés illeti Fokányit, hogy oly 

nagy szorgalommal létrehozott' egy olyan 

könyvet, melyből az olvasó gazdák kis serege 

csak okosat tanulhat. 

A könyv ára 270 korona, kapható szerzőnél 

(földmivelési minisztérium). Dorner. 

LEVÉLSZEKRÉNY. 

Kérdés. 

356. kérdés. Szíveskedjék tudomásomra 

adni, hogy köteles-e egy földbirtokos, vagy 

földbérlő, gazdaságában alkalmazott iparosok 

és iparos-segédek után betegsegélyző-pénztári 

járulékot fizetni akkor, midőn az összes iparosok 

és iparos-segédek gyógykezeltetéséről a 

munkaadó gazdamaga, sajáturadalmi orvosa által 

gondoskodik, s gyógyszereket szintén az ura* 

dalom ad és baleset ellen is a nevezett iparosok 

a munkaadó által be vannak biztosítva. 

Ugy tudom, hogy van egy miniszteri rendelet, 

mely a fenti esetben az ipari betegsegélyzőpénztárba 

belépés alól, a gazdaságban levő 

iparosokat felmenti. Ha van, kérem ezen rendelet 

számát és keltét velem közölni. 

E. és P. 

357. kérdés. Három szomszédos községben 

fekvő gazdaság tisztjeinek kb. 13 hl. bor 

járulékukat képezi, két gazdaságnak szőlője 

van, a harmadiknak nincs; a bor a két szőlőből 

közösen, t. i. a A az egyik, 2 A a másik szőlőből 

lesz kiadva, az a kérdés, hogy ily körülmények 

közt szept. 15-ig történendő bejelentés 

esetén van-e helye a kedvezményes fogyasztási 

adó igénybevételének, illetve fog-e lehetni 

ezt élvezni? Ha igen, hol kell a bejelentést 

eszközölni ? megjegyezvén, hogy az 

összes must szüret után azonnal egy központi 

pinczébe lesz elszállítva s ott kezelve. 

F. Gy. 

358. kérdés. Egy uradalom tiszttartójával 

a 3-ik levélváltásra, amelyben egy gazdai állásra 

a fizetési módokra is megállapodtunk, 

kívánságára a niagam költségén személyesen 

mutatkoztam be neki, ekkor hallom tőle, hogy csak 

3 havi próbaidő után véglegesít és a szállítási 

költséget sem oda, sem onnan nem fedezi. Az 

állást el nem fogadtam volna, ha 3 leveléből 

szándékosan ki nem hagyja a 3 havi próbaidőt, 

illetve kölcsönpénzen nem utaztam volna 

fel. Ezért is emiitette utolsó levelében, hogy 

az utazási költségért semmi felelősséget nem 

vállal, nem is követeltem volna, ha a próbaidőt 

jelezte, vagy anélkül fogadott volna fel. 

Kérdem, követelhetem-e az utazási költséget 

és mimódon nyerhetem meg. B. J. 

359. kérdés. 1. Hogy lehet magyarázni a 

gazd. törvény 27. §-ának első bekezdését, t. i. 

hogy egy ellenőr vagy gazd. segéd előhbre van 

helyezve, mint a tiszttartó és kasznár? 

2. Mondjuk, hogy egy uradalomban 1 

év folyamán magasabbrangu előléptetésben -részesült 

egy nem oki. gazdatiszt, aki azon ban 

évek hosSzu során át szolgálta ugyanazt, az. 

uraságot s Írnoktól kezdve fokról-fokra Vieressj

51. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. JULIUS HÖ 3. 1069 

tül ment mindenféle rangfokozaton s most 

30—35 évi szolgálat után az uj törvények 

szerint, miután 1900 jan. 1. óta lett ismét előléptetve, 

ezen utóbbi czimét elvesztené. Lehet-e 

legelője van, a czigája juh tartása terveztetik, 

főleg azon okból, hogy ennek tejét sajtgyártás 

által értékesíthessük. Bátorkodunk tehát tisztelettel 

kérdezni, hogy hány kiló sajtot, ád egy 

darab fejős juh, ha a bárány áprilisban elválasztatik, 

továbbá hány kilogramm szennyes 

gyapjút lehet egy darab öreg anyajuh után 

számítani és végül mily árban lehet a' sajtot 

és gyapjút elértékesiteni ? 

Kérdem továbbá, hogy hol vannak a legjobb 

vásárok ilyfajta juhok beszerzésére vagy 

mely gazdaságokban (Temes, Arad és Krassó- 

Szörény megyékben, esetleg Erdélyben) lehetne 

pontos felvilágosítást e juhokról kapni ? 

M 

tiszttar tosag. 

Felelet. 

Gazdaságiban alkalmazott iparosokat be 

kell-e jelenteni a betegsegélyzö pénztárba? 

(Felelet a 356. sz. kérdésre.) Az 1891. évi XIV. 

t.-cz. 2. és 4. §§. szerint oly mezőgazdasági 

vállalatok munkavezetőit és munkásait, kik az 

ipartörvény határozmányai alá nem tartoznak, 

a betegsegélyzö pénztárba az illető vállalkozó 

bejelenteni nem tartozik, de ez illetők szabad 

elhatározásuk alapján a betegsegélyzö pénztárba 

beléphetnek, ha azt a vállalkozó is 

óhajtja. 

A földbirtokos és földbérlő tehát a gazdaságában 

alkalmazott iparosok után betegsegélyzö 

pénztári járulékot előleges beleegyezése hiá-, 

nyában fizetni nem tartozik. Mivel e részben 

a törvény szövege egészen világos, nem volt 

szükség oly miniszteri rendeletre, mely a gazdasági 

alkalmazottakat az ipart betegsegélyzö 

pénztárba való belépés alól felmentse. 

Sz. F. 

Boritaladó kedvezmény élvezete. (Felelet 

a 357. sz. kérdésre) A szőlősgazdákat megillető 

l oritaladó kedvezmény megadásának útját 

nem állhatja az, ha a bor más község területéri 

termettt, mint a melyben fogyasztás 

alá kerül. A [kedvezmény elnyeréséhez szükséges 

bejelentést azon község elüljáróságánál 

kell eszközölni, amelynek határában a szőlő 

fekszik, tehát a jelen*esetben mind a két község 

elöljáróságánál. Ha ennyi komplikáczióhoz 

még az is hozzájárul, hogy az összes "mustot 

szüret után és a deputatom kijárultatása. előtt 

azonnal egy központi piczébe szállítják, ezzel 

az adókezelés nehézségeit méginkább szaporítják, 

ha azonban a boritaladó termés után a 

termelő helyen azonnal lefizettetett, további 

zaklatástól tartani nem kell és mindig lehet 

igazolni az adó lefizetését tekintet, nélkül arra, 

hogy mennyiben történt az a kedvezményes 

tételek alapján és mennyiben nem. 

Sz. F. 

Felfogadott gazda utazási illetményének 

kiszolgáltatása. (Felelet a 358. kérdésre) Béresgazda 

illetményeinek kiszolgáltatása vagy uti 

költségének megtérítése körül fölmerült pana- 

ez ellen kibújót találni vagy nem, megmaradhat-e 

uj ezime vagy nem ? Segit-e ilyen eseten 

az 1883. évi t.-cz. 34. §-a? 

szok a járási főszolgabíró elé tartoznak. Ha a 

béresgazdát próbaidő kikötése nélkül határozatlan 

időre fogadták fel, akkora a cselédtörvény 

3. Jogos-e az 1900. évi XXVII. t.-czikkel ertelmében a szerződés egy évre kötöttnek 

ellenkezőleg, még máig is nagyobb uradalmaknak 

tekintendő és igy a gazdának joga van ahhoz, 

„Köztelek"-ben oki. gazdákat keresni Ír- 

hogy illetményeit a 'szolgálat megkezdésétől 

noknak, holott ezen XXVII. t.-cz. értelmében számított egy egész évre követelje. Sz'. F. 

f. évi julius 1-től kezdődőleg oki. gazdák nem Gazdatisztek czime. (Felelet a 359. sz. 

lehetnek Írnokok, csak „ segéd*-ek, avagy tán a kérdésre.) Ad I. Annak, hogy a 27. §-ban azellenőr 

és a gazdasági segéd előbb van említve 

törvényczikk minden egyes pontja s bekezdése 

alól lehet kibújót találni? 

mint a tiszttartó és a kasznár, kétféle magyarázata 

is van. Az egyik az, hogy előbb azokat 

4. Nincs-e vagy nem lesz-e . már most 

a czimeket említette fel a 27. §. a melyek az 

minden nagybirtokosra s bérlőre (akik term. a 

állami gazdaságokban használtatnak, azután 

kivetett adót fizetik) nézve a felsorolt uj gazdatiszti 

czimek adományozása kötelező az okleve- 

azokat, a melyeket csakis a magánbirtokosoknál 

használnak. Á másik magyarázat pedig az, 

lesek részére, vagy ellenkező esetben ismét 

hogy a sorrend teljesen közömbös, mert a 

továbbra csak marad az ispán és irnok a kasznár 

és s.-tiszttel egyenrangú? 

törvénynek nem az volt a czélja, hogy a 

czimekkel rangsort állapítson meg, hanem csak 

Tiibb gazdatiszt. 

az, hogy bizonyos czimek használatát korlátozza, 

azért, hogy már a czimből megtudhassa 

360. kérdés. Egy temesmegyei, hegyes 

vidéken fekvő majorban, melynek exczessziv 

kiki, hogy az illető gazdatiszt okleveles-e 

klímája és — legalább is részben — rossz 

vagy sem. 

Ad II. Kibújót nerii lehet találni, de 

keresni sem kell. Van czim elég, tessék akármilyen 

nagy czimet adni az ilyennek, csak a 

27. §-ban felsorolt czimeket hagyja békén. 

Például ha a nem okleveles ispán 1901-ben 

előlépett, legyen jószágkormányzó, gazdasági 

tanácsos, főtiszt vagy akármi ; de ha nincs 

oklevele, ne akarjon erőnek erejével ugy feltűnni 

mint ha volna oklevele. 

Ad III. Az uradalmak kereshetnek Írnokot 

egész bátran. A törvény nem mondja egy árva 

betűvel se, hogy az okleveles embereknek a 

birtokos olyan czimet köteles adni, mint a 

milyeneket a 27. § felsorol. A birtokos a 

27. §-ban felsorolt czimeket nem adhatja a 

wem-oklevetes embernek, de ezen felül semmi 

féleképen nincs korlátozva: ha ugy tetszik, 

az okleveles tisztet is nevezheti ispánnak, 

írnoknak stb. A czimet nem a törvény, hanem 

a birtokos adja, a 27. § korlátozásával. Ha az 

okleveles embernek derogál olyan czimet viselni, 

mely nem okleveles által is használható, — 

(pld. : ispán, irnok, számtartó stb) ne fogadja 

el azt az állást, vagy pedig írja czime mellé 

azt, hogy: „okleveles gazdatiszt". Ezt a jelzést 

a törvény biztosítja neki, ha van oklevele. 

Egyébként biztosan remélhető, hogy az uradalmak 

is használni fogják ezután a 27. §-ban 

megjelölt czimeket, mert hiszen azzal, hogy az 

okleveles tiszteknek a megillető czimeket megadják, 

az uradalmi szolgálat színvonalát is 

emelik. 

Ad IV. A Ill-ik kérdésre adott feleletben 

erre is megvan a válasz, hogy t. i. nem köteles 

egy birtokos sem a törvényben felsorolt 

czimeket adományozni. 

Czigája-juh beszerzése. (Válasz a 360. sz. 

kérdésre) A kérdezett rossz legelőjű, exczessziv 

klimáju vidéken a czigája-juhot tej-, illetve sajtnyerés 

szempontjából tenyészteni nem tartom 

oly ajánlatosnak mint a közönséghez erdélyi 

raczkát, főleg ha a már úgyis tervbe vett téli 

bárányoztatás czéloztatik s ha a korai bárányoknak 

a közeli nagyobb városokban jó piaczot 

lehet biztosítani, mert az erdélyi raczka 

után évente 8'9 klgram sajtot lehet nyerni 

azon esetben, ha a bárányok mielőbb, mondjuk 

3—4 hetes korukban eladatnak, mint vágó bárányok, 

mely esetben a fekete szőrű raczka 

bárány darabonként 160—200 fillérrel drágábban 

értékesíthető a fehérnél azon okból, hogy 

a fekete bárány a ruha készítésnél sokkal keresettebb. 

Ezzel ellentétben a czigája bárányok 

nem is oly keresettek, mert husuk faggyasabb 

és ezeknél fekete bárányt piaczra vinni nem 

lehet, de meg kár is volna, mert a czigája 

növendék tenyészállatok igen keresettek, és 

páronként 25—30 koronáért eladhatók, ezenkívül 

a czigája-juhok nem is adnak annyi tejet, 

mint a raczkák, bár bizonyos, hogy tejük 

illetve sajtjuk sokkal zsírosabb. Ezekből évente 

4—6 kgrm sajt nyerhető. 

A tervbe vett korai bárányoztatás, illetve 

fejés mellett^ a sajt métermázsája évi átlagban 

76—^80 koronával értékesíthető leend, a 

raczka-sajtot értve, míg a zsírosabb czigájáé 

esetleg túrónak feldolgozva, piacz szerint valamivel 

drágábban is. A gyapjút illetőleg mindenesetre 

és teljes mérvben a czigája előnyére 

billen a mérleg, mert míg egy. jól táplált és 

kifejlett czigája anyáról zsírban nyírva 45 kg 

értékes gyapjú nyerhető, addig egy raczka 

l l /2—3 kg kóczös gyápjut ad és az utóbbit 

csak 80—90 koronán lehet eladni, mig az 

előbbit igen keresik 140—150 koronáért métermázsánként. 

Ami a kétféle juh igényességét 

illeti, a czigája igényesebb, mert mig a raczka 

juh a havon ellik és igen nagy százalékban 

kettőset, addig a czigája melegebb istállót, vagy 

legalább is sokkal védettebb helyet kíván. 

Baczkajuhokra jó vásárok Erdélyben: Kolozsmonostor, 

Jára, Toroczkó. Czigájákra : 

Brassó, Nagy-Szeben, bár ez utóbbiak az erdélyi 

vásárokon még nem igen szerepelnek 

nagyobb tömegben, inkább csak a háromszéki 

havasokon vannak, hol Hétfaluban lakó Fóris 

Mihály rendelkezik igen nagy turmákkal (falka), 

kinek turmái telelni lejönnek egész Segesvárig 

is a bő széna- és a lóhertermő KüküllŐ 

völgyére. 

Bendszeres czigája-juhászatot tudtommal 

a magyar állam kolozsi birtokán (Ördögnyomamajor) 

űznek, honnan az e fajtára vonatkozó 

részletes megfigyelések és feljegyzések teljes 

pontossággal volnának beszerezhetők. 

Ha a kérdéses helyen a' rossz legelők, 

mint ilyenek ki nem emeltetnének, specziális 

jó tejelő jvhok gyanánt a friziaiak is ajánlhatók 

volnának, mert ezekből 10—12 kg. évi 

sajthozam nyerhető, ami kg.-ként 70—76 koronájával 

lel piaczot; szaporaságukra nézve a 

kettős bárányozás majdnem sajátos jelleg egy 

jól kiválasztott falkában, de a fríz sok legelőt 

igényel. Végül e fajtának bárányai száraz, 

csontos természetüknél fogva vágóbárányoknak 

kevésbé alkalmasak, de tenyészanyag gyanánt 

annál keresettebbek. E fajta téli bárányoztatására 

azután csak jó meleg istállóban lehet 

gondolni. Gyapja értékesebb a raczkáénál, átlaghozam 

2—3 kg.-ra tehető, zsírban nyírva. 

Bölönyi Dénes. 

VEGYESEK. 

Mai számunk tartalma: 

Oldal 

OMGE. közleményei „ ... 1063 

Hol az igazság ? - _ 1064 

Takarmányozás. 

Takarmányozási kísérletek melasszéval ésturfával. 1085 

Dohánytermesztés. 

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 1065 

Irodalom. 

Útmutató az állatok s állati nyersterményqk szállítására. 

_„ 1068 

Gazdasági növénytan. 

Korán sárguló buza. 1 ... 106? 

Baromfitenyésztés. 

A baromfitermékek jobb értékesítésének módozatai. iOfW 

Levélszekrény..- 1068 

Vegyesek. 1069 

Kereskedelem, tőzsde 1071 

Szerkesztői üzenetek. 1078 

Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter 

dr. Nyiredy Jenő, gazdasági tanintézeti rendes 

tanárt gazdasági akadémiai rendes tanárrá 

szolgálattételre a magyaróvári gazdasági aka-< 

démiához való beosztással; Fáber Sándor a 

keszthelyi gazdasági tanintézéthez beosztott 

gazdasági akadémiai segédtanárt gazdasági tan* 

intézeti rendes tanárrá, Szentannay Sámuel a 

losonczi állami tanitóképezdénél a gazdasági 

vándortanári teendők ideiglenes ellátásával meg-

ésVégh 

mives iskolánál alkalmazott ösztöndíjas gazdasági 

segédet földmives iskolai segédtanítóvá 

nevezte ki. 

Gazdasági tudósítók. A földmivelésügyi 

miniszter Balázs Ambrus strázsai lakóst Alsó- 

Fehér vármegye alvinczi; Kaffka Béla kiskaposi 

lakóst Ung vármegye kaposi és Martián Tivadar 

oláhszentgyörgyi lakóst, Besztercze-Naszód vármegye 

ó-radnai járására, Oláh Géza hegyeshalmi 

lakóst Mosonvármegye rajkai járására, 

Tóth Kálmán dévaványai lakóst Jász-Nagy-Kun- 

Szolnok vármegye tiszai felső járására, Virágh 

Domokos mezőmadarasi lakóst Maros-Torda 

vármegye marosi alsó járására és Strobertz 

Péter ér-endrédi lakóst Szatmár vármegye 

nagy-károlyi járására nézve a gazdasági tudósítói 

tiszttel bízta meg. 

Olvasóink figyelmébe. A félév kezdetével 

felhívjuk t. tagjaink figyelmét a „Hazánk" 

cz. napilapra, mint olyan organumra, melyet a 

magyar mezőgazdaság érdekeinek hív letéteményeseként 

ismerünk. A „Hazánk" szélesebb 

körben igyekszik érvényesíteni a „Köztelek" 

által szolgált azon közgazdasági törekvéseket, 

amelyek a magyar föld és a nemzeti termelés 

alapján álló produktív elemek megszilárdítását 

és jólétét czélozzák. A vám- és kereskedelmi 

szerződések megújítása egész nemzeti életünkre 

kiható aktus lesz és igazi létérdekünk, hogy 

ez alkalomból a sokáig parlagon hagyott gazdaközvéleményt 

teljes öntudatra ébreszszük, az 

érdeklődést 

folytonosan ébren tartsuk, fejleszsvélemény 

erejét, hogy az a 

íval érvényesülhessen. Ezt az 

jelentőségű feladatot igyek- 

„ Hazánk" napilap, de bármely 

í is hivatása a mai zsurnaliszízött, 

helyét csak ugy állhatja 

meg sikeresen, ha a gazdaközönség, melynek 

érdekét odaadóan képviseli, előfizetésekkel 

támogatja. Felhívjuk tehát t. tagjainkat a 

„Hazánk"-va. való előfizetésre, mert meggyződésünk, 

hogy ebből a napilapból a gazdaközön- 

. ség kellő támogatással olyan orgánumot te- 

KÖZTÉLÉK, 1901 JULIUS HÓ 3. 51. SZÁM Íl-IK ÉVFOLYAM. 

aratás lefolyásának . zavartalansága biztosítva országos szervezet, alapjául az eddig is kellő 

legyen, s még ha kiterjedtebb mértékben for- 

sikerrel működött- „Magyar Országos Minta- 

dulnának is elő szerződésszegések s 

megtagadások, ezek sem találnának ~ 

A munkásügyi hatóságokat utasította a minisz- 

- ter, hogy minden felmerülő panaszt sorónkivül 

s gyorsan intézzenek el s a munkaadó s munkások 

jogos igényeinek biztosítására egyaránt 

kiváló gondot fordítsanak. 

A m.-óvári m. kir. gazdasági akadémiai 

hallgatók Gazdasági Egylete f. évi junius 

18-án tartotta meg záró közgyűlését. Zichy 

Gyula gróf volt elnök beszámolt az egylet ezévi 

működéséről s a pénztárosi beszámoló 

után szép szavakkal búcsúzott az egylet tagjaitól 

a maga és a tisztviselők nevében. Ezt 

követte az uj tisztviselők választása: uj elnökül 

általános szótöbbséggel Tillmann Károly választatott, 

ki programmbeszédében egy egyleti évkönyv 

szerkesztését indítványozta, melynek 

költségeit a közgyűlés egyl angulag megszavazta. 

Főjegyzőül Kotlán Henrik, pénztárosnak Keller 

N. választatott meg. Ezután pályázatok tűzettek 

ki és pedig 1. „Jelen gazdasági viszonyaink 

között milyen állat tenyésztésére fektessük a 

fősúlyt?" és 2. Miként szervezendő a gabona- 

pineze SzövetkezetJ-et óhajtja alapul venni. 

munkálatok befejeződvén, a földmivelésügyi 

miniszter f. hó 3-án d. e. 11 órakor szűkebb 

körű bizalmas értekezletet tart, amelyen a 

„Magyar Országos Mintapincze Szövetkezet" 

alapszabály-tervezete fog letárgyaltatni. Az alapszabály-tervezet 

szerint a „Magyar Országos 

Mintapincze Szövetkezet" vidéki pinczeszövetkezetek, 

gazdasági, szőlőszeti, borászati egyesületek 

és gazdakörök központjául van kiszemelve. 

Egyszóval ezen országos intézmény 

széles alapokon van hivatva működni, ugy, 

amint azt annak idején már az érdekelt szőlőtermelők 

egy az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" 

és más vidéki gazd. egyletek alkalmával 

kifejezésre jutatták. 

Értekezlet a szeszkontingens felosztása 

ügyében. Az 1900-ik évi IX. törvényczikk szerint 

azon esetben, ha a kisebbik adótétel mellett 

termelhető s az egyes felosztási időszakban 

igénybevehető alkoholmennyiség nem elegendő 

arra, hogy a jelentkezett minden egyes uj 

mezőgazdasági szeszfőzde számára részesedési 

termesztés okszerű alapon?" czimü kérdések. alapjának megfelelő 720 hektolitert meg nem 

Pályadíj külön-külön 50 kor. Pályamunkát haladó törzskontingens kiosztható legyen, a 

csakis a tiszteletbeli és a rendes tagok adhatnak 

törvényben megállapított határozmányok figye- 

be, mely jogot az utóbbiak az akadémia lembentartása mellett a földmivelésügyi minisz- 

elhagyása után még két évig gyakorolhatják. ter határozza meg, hogy a jelentkezett szeszfőzdék 

közül melyek részeitessenek kontingens- 

A pályamunkák 1902. május hó l-ig az Egylet 

elnökségéhez küldendők. Ugyanitt kapható ben. Hogy a földmivelésügyi miniszter a kontingens 

Wolff Károly „Egy középbirtok üzemterve" 

felosztásánál mily szempontokat tartson • 

czimü s az egylet által ez évben kiadott pályamüve: 

ára 1 kor." 

irányadóul, erre nézve a törvény igen tág határok 

között mozog. S épp azért szükségét 

Terményszállitások a hadsereg részére. A cs. és kir. közöshadsereg részére 1901. szeptember 

1-től 1902. augusztus 31-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági 

termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük: 

K a t o n a i át ve v ő á 11 o m á s o k 

ni i ÍJ íriitííii 

Széna: q 9080 347 1964 5771 2463 1850 1800 — — 447 4578 10900 298 124 — 

Alomszalma ... „ 4998 215 1189 3564 1303 1142 1111 — — 276 2828 6454 "184" 77 — 

Ágyszalma ... „ 383 93 67 55 34 17 • 18 25 — 135 215 313 44 45 3 

Tűzifa m 8 — 748 620 312 200 104 64 52 3460 204 924 504 132 328 32 

Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást 

nyújt a pozsonyi cs. és kir. V. hadtest hadbiztossága. 

remthet, mely nemcsak irányában helyes, de Vajkiviteli központ Szombathelyen. A 

tartalmának gazdaságával s élénkségével is a Szombathelyen felállítandó vajkiviteli központ 

modern zsurnalisztika színvonalán áll s amelyben 

előmunkálatai folyamatban vannak s a központ 

minden körülmények között megbizatik. 

legkésőbb jövő év május havára felállíttatik. 

Ezzel együtt a tej szövetkezetek is szaporodni 

Az arató munkások. A földmivelésügyi fognak Vas- és az ezzel határos megyékben, 

miniszterhez beérkezett jelentések szerint a miután a ma működésben lévő veszprémi és 

munkásviszonyok szempontjából az aratás zavartalan 

vasmegyei szövetkezetek két vajkiviteli közmak 

lefolyása remélhető. A nagyobb uradalpontot, 

ü. m. a már meglevő : veszprémit és az 

kivétel nélkül el vannak látva szerződtetett 

alakítandó szombathelyit kell hogy megfelelő 

aratókkal. Azon munkások száma, akik ara- 

tás nélkül maradnak aránylag csekély s a 

gazdasági munkásközvetitői intézmény ezek elhelyezéséről 

is lehetőleg gondoskodik. A földmivelésügyi 

miniszter egyébként minden , szükséges 

mennyiségű tejszínnel ellássanak. 

A „Magyar Országos Mintapincze Szövetkezet'* 

újjáalakítása. A földmivelésügyi miniszter 

már ismételten kilátásba helyezte, hogy 

a borértékesítést országosan szervezni óhajtja, 

intézkedést megtett arra nézve, hogy az még pedig szövetkezeti alapon s hogy 

ezen 

látta a földmivelésügyi miniszter, hogy a felosztásnál 

követendő irányelvek megállapítása 

czéljából f. hó 2-án d. u. 6 órára az érdekeltek 

köréből egy értekezletet hívjon egybe. Az 

értekezlet elé a miniszter 18 kérdőpontot terjeszt, 

amelyekre a választ azon szakértő köteles 

megadni, akit a miniszter az egyes jelentkezettek 

birtokának megszemlélésére kiküld. 

Ezen 18 pont felöleli mindazon momentumokat, 

amelyek az illető birtok kontingensigényének 

elbírálásánál alapul vehetők s illetve 

az egybehívott értekezlet föladata lesz e kérdő 

pontokat e szempontból elbírálni. Az értekezleten 

az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület"-et 

Rubinek Gyula ügyvezető titkár, a „Magyar 

Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületé 

"-t Kehek István és Szevera Károly mezőgazdasági 

szeszgyárosok képviselik. 

HAUTHNER ÖDÖN ^ J ^ t T 1 

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz. 

A J Á M I 

• 

c s i r a k é p e s , iij t e n n é s f t 

1 0 0 ° l 

o 

a A W J&JWJ • az eddiginél tetemesen olcsóbb áron. 

bÍbOrh0rét) 

BII ff* Ifgfr "IP -s homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) 

LLL E L JZL SEB öszi borsót, őszi bükkönyt, tavaszi 

" M ^ ® repezét, őszi repezét, (káposzta-repezét).


Állatkiállitás és lóverseny Iíis-Jenőn. Az legolcsóbban ajánl a kartellen kivül álló Sátorigyárak 

központi irodája : Budapest, IX., Dandárviteli 

üzlet daczára az árak visszaestek. Csak a hét vége 

készleteken iparkodnak tovább adni. Amerikában a látható 

készletek tetemes csökkenésének és a kielőgitő ki- 

„Aradvármegyei Gazdasági Egyesület" rendes 

állatdijázását a f. évben junius hó 29-én Kis- utcza 25. 

felé mutatkozott némileg kedvezőbb hangulat, mi 

Jenőn tartotta meg. Ugyanez alkalomból a 

mellett az árak a mult. heti nivót csekélységgel tul is 

seprősvidéki lótenyésztők egyesülete sikerült 

Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági 

Egyesület" kiadásában Az Ujlalá Uradalom irányzat, erős kínálat mellett csak csekély kereslet mu- 

haladhatták. Angliában, ahol ugyancsak bágyadt volt az 

lóversenyt rendezett. A kiállítást Vásárhelyi 

László az „Aradvármegyei Gazdasági Egyesület" 

ügyvivő alelnökének felkérésére gr. Zseléngki 

Üzleti berendezése a ,Köztelek' szerkesztősége 

tatkozott és árak kb. 6 sh. olcsóbbbak. A franczia 

piaczok a saját termesztőterületekről érkezett kedvezőtlen 

hírekre mérsékelten emelkedtek, csakhogy ezen 

által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. 

Róbert az egyesület elnöke nyitotta meg nagyszámú 

érdeklődők jelenlétében. A földmivelés- 

Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes emelkedés egész jelentéktelen maradt. A német piaczok 

uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és határozottan lanyhák voltak és árak nagyobb mérvben 

ügyi minisztérium részéről a kiállításon résztvettek: 

°gr. D'Orsay Olivér, ezredes és báró 

az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó 

részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos 

Podmaniczky Géza, az „Országos Magyar Gazdasági 

Egyesület"-et pedig Bubinek Gyula ügy- 

könyv ára portómentes megküldéssel : 55 

Jcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba 

vezető titkár képviselte. A délutáni lóversenyt 

intézendők. 

is igen nagyszámú s előkelő közönség látogatta 

Állást kereső földmivesiskolai tanulók. A szentimrei 

m. kir földmivesiskolát (Somogymegye, n. élén Urbán Ivánnal, a megye főispánjával. 

p. 

Az angol czukorvám módosítása. A 

földmivelésügyi miniszter értesítése szerint az 

angol czukorvám f. évi junius hó 11-én a 

következőkép módosíttatott: Polariskoppal nem 

mérhető melasz és hasonló anyagok után, 

melyeknek édességtartalma 70°/o vagy több : 

angol mázsánkint 2 silling 3 /4 pencze, a mi 

métermázsánkint 6 K. 50 fillérnek felel meg ; 

70o/o-nál kevesebb, de 50°/o-nál több édességtartalommal 

biró anyagok után, angol mázsánkint 

2 silling, a mi métermázsánkint'4 K. 73 

fillért tesz ; 50% édességtartalomig angol mázsánkint 

1 silling, a mi métermázsánkint 

2 K. 3.6V2 fillért tesz. Szilárd glykose után 

angol mázsánkint 2 8 A silling, a mi métermázsánkint 

6 K. 50 fillérnek felel meg. Folyékony 

•glykose után angol mázsánkint 2 silling, a mi 

métermázsánkint 4 K. 73 fillérnek felel meg. 

Az állatszállító közönség figyelmébe. 

Az állatszállitási engedélyek iránti törvények 

késedelmes benyújtása értesülésünk szerint még 

most is napirenden van, annak daczára, hogy 

a földmivelési miniszter és az illetékes hatóságok 

többszörösen és hirlapi uton is számos 

alkalommal figyelmeztették a szállító feleket 

arra, hogy az . ausztriai fogyasztási helyekre, 

különösen a bécsi szabad vásárokra osztrák 

belügyminiszteri külön engedélyek alapján való 

szállítása iránt benyújtandó kérvényeiket a 

szállítási határidő előtt 10—11 nappal küldjék 

be a földmivelésügyi minisztériumba, mert 

- csakis ekkor számithatnak a felek arra, hogy 

az osztrák belügyminisztérium' kellő időben 

való megkeresése válaszadása s az engedélyről 

a fél és a hatóságok kellő időben való értesítése 

megtörténhetik. Ismételten felhívjuk tehát 

az állatszállító közönség figyelmét arra, hogy 

saját jól felfogott érdekében ily külön engedély 

elnyerése iránti kérvényeket kellő időben 

előre nyújtsa be a földmivelési minisztériumba. 

A Magyar Folyam- és Tengerhajózási 

Részvénytársaság, junius 28-án tartotta hatodik 

rendes évi közgyűlését Szécsényi Pál gróf elnöklete 

alatt. A közgyűlés jóváhagyólag vette tudomá- 

-sijJ az évi jelentést megadta ugy az igazgatóságnak, 

mint a -felügyelő-bizottságnak a felmentvényt; 

az igazgatóság indítványára az 1900. 

évi osztalékot 3 koronában állapította meg és 

újból megválasztotta a felügyelő-bizottság tagjait. 

A teljesítés ismertetésére kiemeljük az évi 

jelentősből, hogy a társaság hajóparkja az elmúlt 

évben 16,628 indikált lóerővel biró 42 gőzösből, 

118,313 tonna hordképességü 246 uszályhajóból 

és 75 pontonból állott. Hajóinak értéke 

16.312,891 korona. A gőzösök 4976 menetet 

tettek 80,329 óra alatt, a megtett utak hossza 

826,904 kilóméter volt. A személykilóméterek 

száma 22.571,278. a tonnakilométereké pedig 

230.066,576 volt. A szállított személyek száma 

404,188, az áruk súlya 4.401,576 p volt. A 

társaság tartalékai 10 millió alaptőkével szemben 

3.380,601 K. 09 f. tesznek. A hatodik szelvényt 

mától fogva a társaság pénztára, valamint a 

Magyar általános hitelbank váltja be. 

Magyar Thomassalak. 17—20% összphosphors., 

ebből kb. 80% czitromsavban oldható, 

75°/o porfinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban 

Kadarkút) jó sikerrel végezve, több nős es nőtlen, részben 

katonai kötelezettségének is eleget tett erélyes, 

szorgalmas és szerényigényu egyén hagyja el, kik kulcsári, 

munkafelügyelői, béresgazdai esetleg kis gazdaságokban 

önálló állást óhajtanának elnyerni. Szives 

megkeresésre, melyben az állással egybekötött javadalmazás 

közlése is kéretik, az ajánlatot készségesen 

megteszi az igazgatóság. 

Uj gyorsvonati összeköttetések. Budapest—Oráez 

és Budapest—Berlin között. F. évi 

május hó 1-től kezdve a következő igen jó 

gyorsvonatok helyeztettek forgalomba, és pedig: 

Budapest—Grácz között: 

Budapest keleti p. u. ind. 7 óra 30 p. reg. 

Győr „ 10 „ 20 „ d. e. 

Szombathely „ 12 „ 42 „ d. u. 

Fehring érk. 2 „ 01 „ „ „ 

Grácz déli vasút „ 3 „ 46 „ „ „ 

„ ind. 1 „ 15 „ „ „ 

Fehring ....: „ 3 „ 00 „ „ „ 

Szombathely... ... ... „ 4 „ 3*1 „ „ „ 

Győr ... 6 „ 58 „ esteJ 

Budapest "keleti p. u. érk. 9 „ 45 „ „ 

E vonatok Budapest—Fehringközött étkezőkocsival 

járnak. 

Budapest—Berlin 

között: 

Budapest nyugoti p. u. ind. 6 óra 15 p. este 

Galánta ... ... „ 8 „ 51 „ „ 

Zsolna érk. 12 „ 13 „ éjjel 

Boroszló ... » 5 „ 56 „ regg. 

Berlin-Fridrichstrasse „ 11 „ 19 „ d. e. 

ind. 4 „ 25 „ d. u. 

Boroszló „ 9 „ 57 „ este 

Zsolna.. „ 3 „ 45 „ éjjel 

Galánta ... „ 7 „ 05 „ regg. 

Budapest nyugoti p. u. érk. 9 „ 45 „ d. e. 

KERESKEDELEM,TŐZSDE. 

Badapesti gabonatőzsde. 

{Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi 

czég jelentése.) 

Budapest, 1901. junius 28. 

Az időjárás e héten túlnyomóan száraz és meleg 

volt, habár mérsékelt légáramlatok a hőmérsékletet 

csökkentették. Csapadék csak elvétve fordult elő és 

rövid ideig tartott. A vetésekre ' az időjárás kedvező ; 

különben is a buza aratása küszöbön van. A kilátások 

egyenlőtlenek, de szerencsére azok, melyek kielégítő 

eredményt helyeznek kilátásba, vannak túlsúlyban. A 

röviddel azelőtt megjelent hivatalos termésbecslés a f. 

hó 10-iki kimutatással szemben, búzában 37,000 mm„ 

árpában 72,500 mm. 53,000 mm. visszaesést tüntet ki, 

jobb eredményt igér. Lehetsé- 

ges egyenként, hogy az időközbeni jobb időjárás a 

érméseredmény előnyösebb alakulásához hozzájárult 

és nagyon kívánatos volna, ha a károk legalább részben 

is helyrehozhatók volnának. A külföldön az időjárás 

továbbra is kielégítő. Amerikában, ahol az aratás 

már folyamatban van, az eredmény a várakozásnak 

teljesen megfelel és a Balkánon meg Déloroszországban 

sem gyengültek a kilátások. Francziaországban az időjárás 

utóbbi időben nem 

lömbözése nyugtalanságot 

különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak, éppúgy 

mint Németországban sem, ahol a poroszországi kedvezőtlen 

vetési híreken magukat mar tultették. Különben 

is a tavaszi vetések ott is előnyösen fejlednek. Ausztriában 

ugyancsak meg vannak elégedve a vetések 

állásával. 

A külföldi piaczok üzletmenete ennek megfelelőleg 

lanyhán alakult. A főtermesztő országokban a régi 

csökkentek. Daczára a hét vége felé beállott javulásnak, 

a mult héthez viszonyítva kb. 3 márka visszaesés 

mutatkozik. 

Nálunk a kereslet ugy kenyérmagvakban mint 

takarmányczikkekben is csak korlátolt volt és a 

forgalom is csekély maradt. Az árak — árpa kivételélével 

— alig tartottak. 

Az üzleti forgalomról é héten á következőket 

jelentjük: 

Buza nagyobbára csendes maradt. A kínálat tartósan 

gyenge ugyan, a malmok érdeklődése azonban 

szintén korlátolt és csupán e hét első napján volt némi 

kereslet észlelhető. Általában alig mutatkozik vételkedv 

és- a napiforgalom a legszűkebb keretben mozog. A 

kínálat továbbra is nagyobbára hajó- és raktártételekből 

áll, mig waggonáru csak kevés érkezik. Az eladók a 

határidőpiacz alakulása szerint többé-kevésbbé tanúsítottak 

eladási hajlamot, egyenlegként az árak azonban 

20 fillérrel olcsóbbak mint a mult héten. Az összforgalom 

80,000 mm., a hetihozatal 80,000 mm. 

Roszs (ó) a korlátolt kínálat daczára e héten is '"' 

el volt hanyagolva. Az irányzat tartósan lanyha maradt 

és az árak fokozatosan 20—30 fillért vesztettek. Minőség 

szerint budapesti paritásra 14.30—14-40 k. jegyzünk, üj 

rozs ugyancsak gyengén van forgalomban, egyébként a 

vételhajlam is gyenge és az üzlet igy é czikkben is 

korlátolt maradt. Nyiri származéku áru Debreczen- 

Nyiregyháza paritásban juliusra 12-50—12-40 k. között 

jegyez. Pestvidéki áruért budapesti paritásra juliusi 

szállításra 10 fillérrel a folyó októberi határidőjegyzésen 

felül, augusztusra 10—20 fillérrel azon alul engedélyeztetik. 

Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) szilárd 

irányzatú volt. A kínálat tartósan gyenge, mig hizlalók 

ép ugy mint gyárosok is jobb keresletet tanúsítottak. 

Az árab a mult héthez viszonyítva 10 fillérrel magasabbak 

és helyben 13.60 koronáig jegyeznek. Uj téli 

árpa juliusi augusztusi szállításra helyien 12.40 koronáig 

kelt el. 

Zab e hét elejével még szilárd irányzatú volt, 

az érdeklődés később azonban csökkent és erősebb 

kínálat mellett az irányzat ellanyhult. Az árak a mult 

külnak helyben. 

Tengeri gyengén van ugyan kínálva, -a kereslet 

azonban szintén mérsékelt. A juliusi határidő tengeri, 

árcsökkenése a készárura szintén nyomasztólag hatott 

és az árak 10 fillérrel olcsóbbak. Elszállítási czélokra 

Budapest paritásában az árak változatlanul 10.70 kor. 

és helyben 10.80 kor. jegyeznek. Szeszégetők és Kőbánya 

részére néhány ezer métermázsa juliusi kötések 

ellenében cseréltetett. Tiszavidéki állomásokon 9.70— 

10.20 kor. fizetnek. 

Olajmagvak : Káposztarepcze kevés van kínálva; 

osztrák számlára elég jelentékeny mennyiségek 25'60— 

26-20 K. kelték el budapesti paritásra. Bánsági repcze 

részben osztrák, részben belföldi számlára 24.——24.50 

kor. kelt el állomásokon átvéve. Káposztarepcze 1901. 

augusztusra olcsó román és indiai ajánlatok folytán 

lanyha volt és 26-40—26.30 után a hét végével 25.70— 

25.80 K. jegyez. A mellékczikkekben alig van forgalom. 

Napijelentés a gabonaüzletről. 

1901. julius 2. 

Az utolsó napokban mérsékelt légáramlatok a hőmérsékletet 

tovább is csökkentették, helyenként rövid 

ideig tartó csapadék fordult elő. A vetésekre az időjárás 

továbbra is. kedvező s az ország legnagyobb részében 

teljes erővel folynak az aratási munkálatok. A gabonacsarnokban 

még most is mindenféle hirek keringenek a 

terméseredményről és mig egyesek ugy mennyiség, 

mint minőség tekintetében kielégítő híreket kapnak, 

mások ugyanazon határból gyengébb kilátásokat kolportálnak. 

Az utóbbi napokban alkalmunk volt a Bácska és 

Bánság egyes vidékein a kalászosokat személyesen megségileg 

legalább egyenlő, minőségileg pedig sokkalta jobb 

eredmény várható. 

A külföldi tőzsdék általában lanyha irányzatot > 

követnek. Az észak-amerikai unió déli államaiban teljes 

erővel aratnak és az eredmények az eddigi várakozásokat 

fényesen felülmúlják. Ezen körülményre vezetendő 

vissza az ottani tizlettelenség és a spekuláczió teljesen 

tartózkodó magaviselete. Oroszország Azow és Wolga 

tartományaiból a nagy melegek miatt panaszok érkeznek, 

a Dunaállamok pedig végig a Dobrudscháig jó termést 

remélnek. 

Készbuza nálunk ma jó kínálat, de a malmok 

teljesen tartózkodó vételkedve mellett, inkább lanyha 

irányzatot követ; elkelt körülbelül 9000 mm. alig tartott 

árakon.


Mai eladások 

Buza: 

Tiszavidéki: 

200 mmázsa 795 kg. 16.55 korona 3 hóra. 

200 79 „ 16.40 , „ „ 

400 79 „ 16.25 „ , ' „ 

1800 785 „ 

200 mmázsa 785 kg. 16.40 korona 3 hóra. 

300 78 „ 16.20 „ „ „ 

' 100 * 78 " 16^35 * * " 

200 78 „ 

100 78 „ 16.20 „ „ „ 

150 78 „ 16.10 „ „ „ 

100 78 „ 16.10 „ 

. 1000 78 „ 16.05 „ „ „ 

100 77 5 „ 

100 77 „ 16.20 „ „ „ 

177 77 „ 16.10 „ 

150 76 5 

ICO 76 3 „ 15.70 „ „ „ 

100 75 „ 

75 „ 

Pestmegyei: 

78 „ 15.80 „ . • . 

150 77 3 , 15.£0 „ „ „ 

77 „ 15.80 „ 

150 77 , 

150 76 „ 15.70~ „ „ „ 

Fehérmegyei 

' 350 78 „ 16.40 . „ „ „ 

Dunai: 

3400 738 , 15.10 , „ „ 

1000 79 , 16.40 „ 

1(00 78 5 „ 16.40 „ » „ 

742 „ 15.70 „ . „ , 

(Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) 

Rozs üzlettelen, az irányzat csökkenő árak 

mellett csendes. Helyben és helybeli egyenértékre 14 

koronáig jegyzünk. Üjrozsból már szép minták érkeztek, 

julius-augusztus-szeptemberi szállításra, legalább 

szokványminőségért kezeskedve 13:40 koronát kínálnak 

budapesti egyenértékben. 

. Takarmányárpában alig van üzlet, a figyelem már 

az uj árura terelődött. Az árpakereskedők megcsinálták 

a rendes kark'lljiikcl és m;. j»l>b mim"ísé«ckért 12—12-40 

koronát, gyengébb áruért 11'60 koronától 12 koronáig 

fizettek azonnali szállításra, budapesti egyenértékben. 

Ó-árut minőség szerint helyben 12-60 koronáig jegyzünk. 

Zabban az irányzat nyugodt, árak nem változtak. 

Szcszüzlet. 

A szoszüzletben e hétnek elején gyérebb kereslet 

uralkodott és csak kontingens nyersszesz és finomitott 

szesz iránt volt rémi érdeklődés változatlan árak mellett. 

Elkelt helybeli finomitógyáraktól finomitott szesz 

nagyban adózva 115.50—116.50 kor., adózatlanul szabadraktárra 

45.50—46.— kor. azonnali szállításra. 

Vidéki finomitógyárak részéről finomitott szesz 

adózva 114.50—115.50 koronáig, adózatlanul 44—45 kor. 

volt ajánlva, de csak néhány kisebb üzlet létesült. 

Élesztőszeíz változatlanul jegyeztetik. 

Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens 

nyersszesz azonnali szállításra 39.50—40.— koronáig, 

későbbi szállításra (jövő campagnera) 38.50—39.— kor. 

volt ajánlva és ab termelő állomás néhány tétel ez áron 

el is kelt. 

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 

42-50 K. 

Bécsi jegyzés 40.40—40.60 korona kontingens 

nyersszeszért. 

Prágai jegyzés 110.50 .— korona adózott és 

37.50——.— korona adózatlan szeszért. 

Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli 

szeszért, 90% hektoliterje. 

Kivitelünk e hétnek elején szünetelt. 

Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben 

korona korona 

Finomitott szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 

Élesztőszesz .. 117. 117.50 118. 119.— 

Nyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 

Denaturáltszesz 34. 34.50 35. 3< 

Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, 

budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz 

fizetés mellett értendők. 

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban 

(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. 

A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete 

üzleti jelentése. 1901. junius 28. 

Üzletmenetünk a hét második felében rendkívül 

mozgalmas képet mutatott. Áruhozatalaink lényeges 

részét idei burgonya képezte. Élénk lefolyású volt az 

üzlet még tojásban, élöbaromfiban, valamint gyümölcsben. 

Az irányzat burgonyában lanyha, mig tojásban 

szilárd, élőbaromfiban csendes; sovány jószág, melyből 

szerb áru kocsirakománykép érkezett, olcsóbbodott. A 

vajüzlet folytatólagosan lanyha. A gyümölcsüzlet szilárd, 

fokozott érdeklődés befőzni való szép gyümölcs iránt 

nyilvánult. A husüzlet csendes, nyárias képet mutatott. 

Eladásaink: 

Burgonyából elkelt: egészséges, uj rózsaburgonya 

•40—5, hibás 3-80—4-20, fehér 6—6-20, vegyes fehér 

s sárga 6-40—6-60 koronán métermázsája, kocsirakományként. 

Tojásból eladtunk príma árut 55—56. Erdélyit 

54—55 koronáért ládánkint, 1440 darab. 

Tejtermékekből elkelt teavaj 1-80—2-20, friss főző- 

•50, szedett vaj 1-10—1-20, édes tehén turó 12—14 

filléren kilója. 

Élőbaromfiból eladtuk az apró rántani való csirkét 

99—100, sütni valót 140—200, magló libát 160—200 

fillérért párját. 

Gyümölcsből elkelt nagyobb tételekben nagyszemü 

ribizke 24—26, apró 18—20, befőzni való meggy 36—40, 

1. cseresznye 32-- -36, aprószemii lt;—20 lilieren kilója. 

Czukordinnyét 70—100 filléren adtnk el kilónkint. 

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 

1901. julius 2-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság 

jelentése a „Köztelek" részére.) 

Felhozatott a szokott községekből 166 szekér réti 

széna, 1 szekér muhar, 16 szekér zsupszalma, 6 szekér 

alomszalma, 1 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 

20 szekér egyéb takarmány (lóhere, zabosbükköny, sarjú 

stb.) 400 zsák szecska. 

A forgalom közepes. 

Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 

400—540, muhar 600—600, zsupszalma 520—520, alomszalma 

28Ó—300, takarmányszalma 400—400, tengeriszár 

, egyéb takarmány —, zabosbükköny 

460—560, lóhere 540—540, luezerna , köles 

, sarjú 400—440, szalmaszeeska 400—420. 

Összes kocsiszám 214. Összes suly 256800 kg. 

Állatvásárok. 

Budapesti szurómarliavásár. 1901. junius hó 28-án. 

A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának 

jelentése. 

Felhajtatott: belföldi 1364 db, eladatott 1364 db, 

galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott 

— drb, növendék élőborju 71 db, eladatott 

71 drb, élő bárány 10 db, eladatott 10 db; ölött belföldi 

— drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — 

drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 

eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott 

— drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő 

kecske gödölye — drb, eladatott — drb. 

A vásár hangulata lanyha. 

Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 

koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50'—84'— 

koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai 

, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, 

kiv. — koronáig súlyra, tiroli koronáig 

kiv. koronáig drbonkint, koronáig 

kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , 

koronáig, kiv. koronáig drbkint, 38—48 

koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: 

belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, 

galicziai koronáig kiv. koronáig 

súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig 

drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig 

súlyra, kecske —' koronáig, kiv. 

koronáig páronkint, élő bárány 8-———'— koronáig 

páronkint, ölött bárány —•• •— koronáig párja. 

Budapesti juhvásár. (1901. julius hó 1-én. A 

székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának 

jelentése a „Köztelek" részére). 

Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü .190 darab, 

eladatott 190 drb, feljavított juhok 252 drb, eladatott 

252 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, 

kiverő juh drb, eladatott — drb, bárány — drb, 

eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai 

—, eladatott — db, szerbiai 5, eladatott 5 db. 

angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, 

szerbiai juh 100 db, eladatott 100 db. 

A vásár hangulata, minthogy több vidéki vevő 

vett részt, élénkebb volt. 

Árak a következők : Belf. hizl. ürü 37—44.— (—) K. 

páronkint, 46—48 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított 

juhok 31-—36— K. páronkint, 43—44'— (—) K.-ig 

100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig 

páronkint, —. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, 

kiverő juh —•• K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. 

élős. sz., bárány — K„ kecske 40'50 K. páronkint, 

durvaszörü —. '— K. páronkint, K.-ig 100 

kiló élősúly szerint, szerbiai 31—33 K. páronkint, — 

angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, 

romániai •—• K. páronkint, anyajuhok — —•— K. 

páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. 

Bécsi vágómarhavásár. 1901. julius hó 1-én. 

Vass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) 

Összes felhajtás 5381 db. Ebből magyar 3761 db, 

galicziai 912 darab, bukovinai 14, német 694 db, 

hizott 4494 db, legelő 987 db, fiatal db, ökör 

3980 db, bika 682 db, tehén 539 db, bivaly 180 db. 

A nagyobb felhajtás következtében az üzlet 

lanyha volt. Az árak 2 koronával estek. 

Árak: prima magyar 64—70"— (71--—-), szekunda 

55—63, tertia 48—54, galicziai prima 68'- 73-— 

( ), szekunda 60—67, tertia 52—59. Német prima 

70—76-— (78—80), szekunda 62—69, tertia 54—61. 

Legelőmarha: szerb és magyar •—, rosszabb 

minőségű 46" 54—, Bika és tehén 44—66 (68.—), 

és bivaly 36' 54-—. Az összes eladások, élősúlyban, 

100 kilogrammonként, koronákban értendők. 

Bécsi sznrómarliavár. 1901. junius 27-én. Felhozatott: 

4202 borjú, 1868 élő sertés, 902 kizsigerelt 

sertés, 152 kizsigerelt juh, 116 bárány. 

Az üzlet a nagyobb felhozatal következtében 

minden árura lanyha. • 

Árak kilogrammonkint : kizsigerelt borjú 72—120 

prima , primissima ( ), élő borjú 

64—78, prima 80—92 ( ), primissima 94—104 (—), 

fiatal sertés 64—86, kizsigerelt hússertés 92—104, nehéz 

80—88, süldő 80—98, .(——), könnyű süldő 100—108, 

kizsigerelt juh 64—84 pr. kiló' fillérekben, bárány páronkint 

10—22 (— ) korona. 

Bécsi sertésvásár. 1901. julius 2-án. (Schleiffelder 

és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" 

Felhajtás: 5883 lengyel, 6471 magyar összesen 

12354 drb. 

A vásár lanyha volt. 

Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül 

prima 74—76 fillér kivételesen 77 fillér, közepes 

61—72 fillér könnyű fillér, süldő 60—80 fillér. 

Bécsi jnlivásár. 1901 junius hó 27-én. Felhajtás 

1172 db. juh. 

Vontatott irányzatú üzlet mellett az árak megtartották 

magukat. 

Árak : juh 50—52, kiv. 53 , raczka 36.—44.— 

fillér pr. kiló élősúlyban. 

Szerkesztői üzenetek. 

T. E. urnák. A Ladányi Béla-féle „gazdatiszti 

törvények magyará-ata" c imü füzetet megkaphatja 

Ráth Mór könyvkereskedésében (Budapest, Gizellatér). 

H. A. urnák, Apostag. Tessék a Magyar Gazdák 

Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetéhez fordulni Budapest, 

IV. Vámház-körut, 

N. A. urnák, Rakó. A tiszttartói czimet használhatja, 

de tessék a járás főszolgabírójához folyamodni és 

mellékelni az uraságtól kapott kinevezési okmányt 

avagy levelet. 

Egy gazda. A helyi viszonyok ismerete nélkül, 

kérdésére választ nem adhatunk. 

" Mezőgazdáit figyelmébe! " 

Elismert kitűnő hazai gyártmányi 

1600 gözcséplökészlet üzemben! 

ELSŐ MAGYAR 

gazdasági gépgyár 

RÉSZVÉNYTÁRSULAT 

BUDAPESTEN, 

VÁCZI-UT IS). SXÁM. 

21/a, 3V«, 4, 4V», e, 8, 10, 12 lóerejüek. 

Magánjárók 

(uti mozdonyok.) 

Kérjük minden szakbsvágó kérdéssel bizalommal 

hozzánk fordulni, készséggel 

adunk kimerítő és felvilágosító választ. 

árjegyzék kívánatra dljmeotewo küldetik.


É 

lelmi szerek értékesítését 

eszközlik az előirt 

°/o mellett. 

Felvilágosítást és csomagolási 

utasitást ingyen 

nyújt tagok és 

nem tagoknak. 

STAHEL 65 LENNER, 

Triör 

Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat 

vas vagy aozéllemezböl, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek 

tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a 

rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb 

tartósság. 

^ Magyar Gazdák ÜT 

Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete 

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ 

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. 

^ Sürgönyczim: Aurora—Budapest. ^^ 

Értékesítésre elfogad: 

Husnemitket, füstölt 

liust, vadakat, szárnyasokat—élő 

és leölt állapotban, 

tojást, vajat, 

halat burgonyát, 

káposztát, zöldségféléket, 

gyümölcsöt stb. 

horgany-, vas-és aczéllemezből s mindennemű lyukasztott 

vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra. 

Szabadalmazott 

k o s á r b e t é t e k 

gőzcséplőgépek számára, kaphatók a feltalálónál, 

teljes felelősség mellett, hogy tiszta cséplést 

lehet vele végezni a legrosszabb esetben is. 

4165 A kosárbetétek árai: 

4 lóerejü géphez 60 kor. 

6 , 70 , 

8 80 „ 

nem nélkülözhetik 

szágnak egyedül és legjobban szerkesztett j 

GÉPKEZELŐK LAPJAI 

czimü szaklapot, 

4140 i 

melyet VÉCSEI EDE magy. kir. iparfelügyelő szerkeszt ' 

Előfizetési ára félévre 4 korona. 

Megrendelhető a kiadóhivatalban: ^BUDAPEST, Soroksári-utcza 5- j 

Mutatványszámot kívánatra ingyen. \ 

Tüskevár, 1901. május hó 31-én. 

Tekintetes 

Oberurseli motorgyár részv.-társaság 

Hólt üzletének: 

BÉCS, 

VII., lindengrasse 1. szám. 

Folyó hó 28-án kelt becses levelükre értesítjük, hogy az Önök 

által szállított 3 lőerejü „Gnom" petrolin-benzin-motort egy Umrathféle 

tisztító cséplőgéppel működésbe hozva, teljpsen kipróbáltuk s 

annak,eredményeként a következőket írhatjuk. 

Összehasonlítva a „Gnom" motort egy gőzgéppel annak ellenében 

oly nagy előnyei vannak, hogy mindenki, ki már ily motort 

üzemben látott, gőzgépet nem fog venni; 

1. a motort petrölinfogyasztása oly csekély, hogy óra és lóerőnként 

alig kerül 3—4 krajezárba, mi 10 órai munka alatt 90—I. 20 

krajezárba jön. 

2. Olajfogyasztása naponta alig 25 kr. 

3. Kezelése gőzgéppel szembén oly mesés egyszerű, hogy igazán 

felülmúlhatatlan, mert mig a gőzgépnél a gőz fejlesztéséhez előbb 

befűteni, s jó ideig várni kell mig a gép megindítható, addig a 

„Gnom" motor a lendkerék egyszeri megforgatása s a kompresszió, 

emeltyű visszatolása elegendő a motor megindításához, mely alig 

tart egy perczig, miután a motor villamos gyújtóval van ellátva. 

4. A vízszállítás a motornál teljesen elesik, mert a motor hűtéséhez 

szükséges vízmennyiség oly csekély, hogy 30—40 liter viz 

egy egész napra elegendő, miután a viz, ha a gépet lehűtötte, 

visszafolyik az edénybe. 

5. Gépész és fűtő szükségtelen, miután ezen motor engedély 

nélkül bárhol és bármikor felállítható, miulán tűzveszély ki van 

zárva, s igy mi a motorral még a szín alatt is dolgozhatunk, mely 

különösen esős időben megfizethetetlen. 

6. A „Gnom" motor javítása, mely eddig nálunk még nem 

volt, véleményünk szerint oly csekély és egyszerű lehet, hogy azt 

minden lakatos könnyen elvégezheti. 

Mindezek alapján a „Gnom" motort gazdatársainknak tiszta 

lelkiismerettel legjobban ajánlhatjuk, s a gyárnak szolid eljárásáért 

úgymint pontos kiszolgálásáért köszönetünket nyilvánítjuk s egyúttal 

felhatalmazzuk, hogy eme sorainkat belátásuk szerint felhasználhassák 

s vagyunk 

tisztelettel 

4083 BORBÉLY FERMCZ Kovácsmester, 

KOVÁCS FERE1VCZ gazdálkodó. 

Most jelsnt meg. 

vágóhídi statisztika alapján 

pályadíjjal jutalmazott ér- 

Breuer Albert 

közvágóhidi felügyelő állat- 

(A Magy. Orsz. Állatorvos- 

Egyesület kiadványa). 

Ara 1 korona 

pertómentes megküldéssel 

l kor. ÍO flll. 

Háromszáz hold kitűnő 

ártér birtok 

bérbe adó 

a kemecsei vasúti állomás közelében 

részletek megtudhatók 4171 

Lázár Kálmán urnái 

Nyíregyházán. 

8 HP. lokomobil 

Clayton és Shuttleworth-féle gyártmány csak egy 

hónapig' volt használatban, olcsón eladó. 

Felvilágosítással szolgál Matheo Quínz, Wien 

3/3 Löwengrasse 53/a. sz. 

Magy. kir. államvasutak. 

89936/901. számhoz. : 

Pályázati hirdetmény. 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1902. évi január hó 1-től számítandó 

egy esetleg három éven át egy és többszínű vasúti kéregmenet jegyekből 

felmgrülő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot 

hirdet. 

A kiirástárgyát képező vasúti kéregmenetjegyekröl szóló kimutatás, mely egyszersmind 

ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításra vonatkozó részletes módozatok 

valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. 

kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltár beszerzési. A III. szakosztályánál 

(Budapest, VI., Andrássy-ut 73. sz. II. em. 54. ajtó) kaphatók. 

Budapest, 1901. évi jnnius hóban. 

Az igazgatóság. 

1 legjobb és leghathatósabb szer 

' fagomha, falmállás, nyálka és penész- | 

\ gomba valamint ezek okozta nedvesség { 

és dohos levegő ellen. 

Szagtalan, nem maró, nem fest 

' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak körében a | 

| legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok. — Egyedüli gyárosai: 

Festékgyárak: 

1 Lutz Ede és Társa, Pozsony. j


A 

s z ó l ó és burgonya 

p e r o n o i p o r á j á n a k 

a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb 

a dr. Aschenbrandt-féle 

bordói-por. 

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában 

: 

50 kgos zsákokban á kg. 70 üller. 

10 kgos zsákokban ... __ á kg. 74 

5 kgos zsákokban _ á kg. 74 , 

0ST A szőlő első permetezéséhez P/o—iVs%, második permetezéséhez 

IVt—2P/o; harmadik permetezéséhez l°/o-os oldatott használjunk. — Egy 

kai. holdra kell 3 permetezéshez 22—23 kg. bordói por, 25—30°/o-al 

kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. 

MT A port konyhaszitán a vízbe szitáljuk és kész az oldat. 

A 

SZŐIÖ OIDIUM 

(lisztharmat) betegségének, 

ellenszere 

legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő 

ellenszere 

a dr. Aschenbrandt-féle 

réz-kénpor. 

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában 

: 

50 kg. zsákokban ... __ . _ ... á kg. 50 Mér. 

10 kg. zsákokban á kg. 54 , 

5 kg. zsákokban ... á kg. 54 , 

MT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a 

mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; másodszor 

junius hó végén, 

harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz 

15-18 kg. rézkénpor. 

Sokkal kevesebb togy belőle mint a közönséges 

kénporból. 

Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenéiben a 

„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendók, Budapest, Alkotmány-u. 31. 

mr A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni. ^ 

PB" 450 intelligens magyar gazda elismerő bizonyítványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. 

lOOO. 

1. A dr. Aschenbrandt-féle boi*dői-poi* elismerő levelei. 

Apáti (Tolna vin.). 

Vidékünkön az idén először kísérleteztek a gazdák bordói por-oldattal 

és, annak hatásával a peronoszpóra ellen teljesen meg vannak elégedve. 

Kracher György, szőlőbirtokos. 1_ : 

Döbrököz, Francsics-szőlőtelep (Tolna vm.). 

Az idei tapasztalataim szerint a peronoszpóra elleni védekezésre a 

„bordói por" ép oly jó, mint a jól elkészített bordói lé. Ha megkéstünk a 

permetezéssel szintén mindegy bármelyik szert használjuk. Mindazonáltal 

ajánlatosabbnak tartom a bordói por használatát, mert elkészítése igen egyszerű, 

semmi piszkot nem hagy hátra, a szőlő levélzete pedig igen szép 

üde kinézést kap utána. A jövőben is ezen szert kívánom használni. 

Petrovits József, szőlőkezelő. 

Tolna-Tamási. 

A peronoszpóra az idén a lehető legnagyobb mértékben lépett fel 

•miért is háromszori permetezés l'/a %-os, ,2%, illetőleg 3%-os oldattal vált 

szükségessé. A „bordói por" oldódása a rendkívül könnyen ment, a fecskendő 

soha nem dugult be és a perme jól tapadt a levélzethez. Általában ez uj 

szernek könnyű kezelési módját kell kiemelni. Possert Béla, szőlőbirtokos. 


A rendkívül erős peronoszpóra-járvány mellett az idén négyszer 

permeteztem meg szőlőmet ,,bordói ôr"-oldattal és kitűnő erelményt értem el. 

Kiemelhetem mint előnyét ezen szernek, hogy jobban tapad, mint a közönséges 

bordói lé és biztosabb hatású. Vidékünkön az intelligenczia ezen uj 

szert igen megkedvelte és valószínűleg elterjedése mindig nagj r obb lesz. 

Dr. Frühwirth János, szőlőbirtokos. 


Az idén először használtam „bordói porl"_, melynek hatásával teljesen 

•meg voltam elégedve. Előnye, hogy sokkal gyorsabban lehet vele dolgozni, 

mint a bordói lével, mert a por könnyen. oldódik és a fecskendő mindvégig 

tiszta matrad. Possert Pál, szőlőbirtokos. 

.. _ _ Mező-Méhes (Torda-Aranyos vm.). 

Az Önök által köldött „bordói port" háromszor használtam szőlőmben 

és a nagyon erős jelleggel és korán jelentkező peronoszpóra járvány daczára 

szőlőmet tökéletesen megvédtem eme betegségtől. Azért is teljes megelégedésemet 

fejezem ki a „bordói por" felett és mihelyt el jön a pérmetezés ideje újból 

ezen szert fogom megrendelni. Előnye az eddigi eljárás felett, hogy a permét 

a lassú eső nem képes könnyen lemosni és a permetezőt ezen oldat tisztábban 

tartja. Illyés Albert, szőlőbirtokos. 

» Isztebnik (Trencsén vm.). 

A- nem permetezett szőlőkben erősen, a helytelenül kezeitekben 

közepesen, a jól ,permetezett szőlőkben egyáltalán nem lépett fel nálunk 

. a peronoszpóra. Én háromszor védekeztem 1%-os illetve 2%-os „bordói 

por"-oldattal. A por szitálás nélkül is jól oldódott és a perme az eső által 

nem volt lemosható. Zsámbokréti Pál, szőlőbirtokos. 

Ungvár. 

Szőlőmet az idén kétszer permeteztem l°/o-os illetve 2%-os „bordói 

'poY"-oldattál, és az. tökéletesen elegendőnek bizonyult, a mellett az oldat jól 

tapadt és sehol perzselést nem, okozott. Dr. Lewi József, szőlőbirtokos. 

Nagy-Kikinda (Torontál vm.). 

Háromszori permetezéssel sikerült szőlőmet a peronoszpóra ellen 

tökéletesen megvédenem, míg a rosszul, vagy nem permetezett szőlők lombozata 

már a nyár folyamán lehullott. A „bordói por" előnye, hogy az oldat 

készítése még a kgtudatlanabb munkásra is bátran rábízható, mert perzselést 

soha nem okoz, a mellett pedig kezelése rendkívül könnyű. Szremácz Fedor, 

szőlőbirtokos. - . 

]Vagy-Teremia (Torontál vm.). 

Míg a helytelenül kezelt szőlőkben az idén a peronoszpóra rendkívül 

nagy kárt tett, addig mindazok, a kik a dr. Aschenbrandt-féle „bordóiport" 

előírás szerint készítették és használták, nem győzik ezen szert eléggé magasztalni. 

Nagy előnye, hogy az oldatot könnyebben és gyorsabban lehet elkésziteni, 

ami jelentékeny munkamegtakarítással jár. Hunyár Károly, szőlőbirtokos. 

Záhony (Ung vm.). 

Az idén. a peronoszpóra ellen bordói port használtam juniusban IVa, 

és augusztusban 2%-os oldat alakjában, a por összehasonlithatlanul könynyebben 

oldódott, mint a rézgálicz és mészkeverék és a perme jól tapadt 

a levélzethez. Ami kevés peronoszpóra mutatkozott előzetesen a szőlőben 

permetezés után terjedése tökéletesen megszűnt. Eddigi tapasztalatom 

szerint a bordói poroldat jobban állott ellent a nedves időjárásnak, mint 

a közönséges rézgáliczoldat. Záhony Salamonné uradalma. Zeisler Alajos, 

intéző. 

Ungvár (Ung vm.). 

Dr. Aschenbrandt-íéle bordói port ajánlatomra több szőlőbirtokos hozatott 

és valamennyien, akik csak kísérleteztek vele, annak eredményével teljesen 

meg voltak elégedve és reményleni lehet, hogy ezen a vidéken az uj 

szer a közönséges rézgáliczot teljesen ki fogja szorítani. Gaár Iván, szőlőbirtokos. 

Szerednye (Ung vm.). 

Az idén háromszor permeteztem bordói por lW/o-os, 2%-os, 3%-os 

oldatával. Örömmel tapasztaltam, hogy a permét az eső nem mosta le és 

a mellett nagy előnye ezen szernek, hogy kevesebb vele a munka, mert. gyorsabban 

készíthető el. Klein Lipót, szőlőbirtokos. 

— Jánosliáza (Vas vm.). 

Én az idén először használtam „bordói port" két izben, mindannyiszor 

lV2%-os oldatot. Véleményem szerint az erősebb oldatnál szükséges, 

hogy lelkiismeretesen kell elkésziteni és a permetezést eszközölni. Permetezés 

után a szőlőm igen szépen fejlett, úgyhogy ezen uj szernek minden 

ismert permetezőunyag felett elsőbbséget adok. A szerrel meglévén elégedve, 

a jövőre kizárólagosan ezt az anyagot kívánom, használni. Essö Sándor, 

szőlőbirtokos. 

Szombathely (Vas vm.). 

Az idén használtam először a „bordói port" és mondhatom, hogy 

ezen szer ugyanoly biztosan megvédi a szőlőt a peronoszpórától, mint a jól 

készített bordói lé. Előnye azonban, hogy elkészítése igen könnyű és a 

munka egyszerűbb. SP/o-os oldat alkalmazásánál, az oldat perzselést sehol 

nem okozott. Böszler Károly, gazd. egy. titkár. 

Mártonhely (Vas vm.). 

Szőlőmben a bordái por oldatának csak jó hatását észleltem, .mert 

másodszori permetezés után sem peronoszpóra, sem más betegség szőlőmben 

nem mutatkozott és a szőlőfürtök a legszebben értek meg. Minden 

bizonynyal jövőre is bordói port fogok használni. Bagáry József, szőlőbirtokos. 

_ 

(Folyt, köv.) 

Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gjiijtésével foglalkoznak. 

A megbízottak kellő kedvezményben részesülnek.

N 

H 


Tenyészjuh eladás. 

A Kis-Lángi gazdaságban jutányos 

áron eladatik részben vagy 

egészben a tenyésztés felhagyása 

folytán az 

mely 

összes 

Rambouillet faj juhállomány 

áll: 

40 kos, 

89® anya, 

230 két éves anya, 

232 egy éves anya, 

246 anya bárány, 

268 két és egy éves ürü 

235 ürü bárányból. 

Bővebb felvilágosítással a gazdasági 

intézőség szolgál Kis-Lángon utolsó 

posta Lepsény, 

Fejérmegye. 

Lapunk bekötési táblája 

2 kor. 72 fill. (portómentesen) 

kapüató IriadóMvatalunkbaB. 

• 0H _ 

• • B 

1 

9H4 

| m 

• © a 1 • B 4 

•H® 

M%< 

• e ü > í *m< 

• ü ® 

mm< 

• • H 

• Hü i 

• • H 

• n e 

• • B 

1 m 1 

• • B 

• B e 1 | m®< 

• • H 

1 3 

•m< 

mm< 

• • • • I Í M I Í I 4 

BAAAAAAAAAAB 

Hirdetmény. 

Nagyméltóságú gróf Karolyi Sándor ur Ő Excellentiája Királysági 

uradalmában, jármazásra való 

3 6 d a r a b 5 — 6 é v e s e r d é l y i 

ö k ö r m e z ő r ő l e l a d ö . 

Ez ügyben értekezni lehet alulírottnál, lakik Kis-Királyságon, 

u. p. Gádoros, Békésmegye, vasútállomás Nagy- 

Szénás. 4159 

Péczely Béla, uradalmi ispán. 


59,395/901. szám. 


Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira szükséges mintegy 

12.700 métermázsa neutrális olaj szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános 

pályázatot hirdet. 

A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló „Ajánlati felhívás" 

valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületnél, 

a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. államvasutak 

üzletvezetöségénél megtekinthető és a magy. kir. állemvasutak anyag- és 

leltárbeszerzési

1076 KÖZTELEK, 1901. JULIUS Hó 3 51. SZÁM 11-K ÉVFOLYAM. 

Tenyészmarha eladás. 

Méltóságos gróf Lónyay Elemér úr Bodrog-Olaszi 

törzskönyvezett Inntháli tehenészetéből eladó: 

12 drb 8—12 éves számfeletti tenyésztésre alkalmas 

felfolyatott és leellett tehén. 

9 drb 4—5 éves borjas, leellett és felfolyatott tehén. 

10 drb 3 éves borjas és felfolyatott üsző. 

Megtekinthetők B.-Olasziltan (Zemplénmegye, vasút, távirdaés 

postaállomás) az uradalmi Intézőségnél és ugyanott a 

becsáron meg is vehetők. 

4i6i Uradalmi intézöség. 

Magyar királyi államvasutak. 

Üzletvezetőség Cebreczen. 

14362. sz. .11. 1901. 


A magyar királyi államvasutak Szatmár-Németi állomásán 1901. évi deczember 

31-én a vasúti vendéglő bérlete lejár; ugyanazon időponttól számítandó három 

évi időtartamra ezen vendéglő bérletére ezennel zárt ajánlati tárgyalás hirdettetik. 

Az egy koronás bélyeggel és, — ajánlat a m. kir. államvasutak Szatmár- 

Németi állomásán levő vendéglői üzlet bérletére — felirattal ellátott, nemkülönben 

a kellő okmányokkal felszerelt, borítékba zárt és lepecsételt ajánlatok 1901., évi 

julius hó 15-én dép 12 óráig a m. kir. államvasutak debreczeni üzletvezetősége 

titkári hivatalához posta utján, térti vevénynyel nyújtandó be; — ugyanazon időpontig 

bánatpénz fejében pedig 600 (Hatszáz) korona készpénzben küldendő be, 

függetlenül az atánlattóh a debreczeni üzletvezetőség gyüjtőpénztárába posta utján 

jelen pályázati hirdetmény számára való hivatkozással. 

A vendéglő bérletére. vonatkozó feltételek nevezett üzletvezetőség III. (forg. 

és kereresk.) osztályában (Tisza palota II. em. 25. ajtó) a hivatalos órák tarlama 

alatt (d. e. 8—12 és d. u. 2—4 óráig) megtekinthetők; miért is az ajánlat tevőkről 

feltételeztetik, hogy azokat ismerik ós magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek 

elfogadják. 

A feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezendő ajánlatok 

figyelembe vétetni nem fognak. 

A magy. kir. államvasutak fenntartják maguknak azon jogot, hogy a pályázók 

közül — tekintet nélkül a felajanlott bérletösszeg nagyságára — szabadon 

választhassanak. 

D.ebreczen, 1901. junius hó. 

. Az üzletvezetőség. 

(Utánnyomás nem dijaztatik.) 

HALDEK 

Budapest, 

Károly-körut 9. sz. 

ajánl: 

eredeti norinbergi 

Tarlórépamagot, 

, magas csiraképességü 

POHÁNKÁT, 

szürke és piros 

KÖLEST, 

; világos hosszuszálu 

Ilíiphiát 

tg 

E-" fi 

Albán j-Torna 

yroíheB en 693 K k S at a hold 

Káposztarepczét, 

bánáti-repczét, 

homok-bükkönyt, 

őszi bükkönyt, 

őszi borsót, 

biborherét, 

mustár- és 

csibehurmagot 

'^"mintázott ajsnlato/kér 1 ' ^ 

WOLF SOMA 

magügynöksége, 

külföldi czégek bevásárló a, 

Budapest, ¥11., Kerepesi-ut 10. 

Tej!! Tej!! 

SLZOI tejtermelők, kik tojükel 

állattenyésztési m. k. 

felügyelő 

Cudapest, VII., 

Csömöri-út 15., II. 8. 

Munkái: 

Baromfi hizlalás 1 kor. 

Baromfi tenyésztésre vonatkozó 

tudnivalókikor. 

Tyuktenyésztés 2 korona. 

Lud- és kacsatenyésztés 

Meg j elent 

a nagyméltóságú m. kir. föl dm ive!és ügyi 

minisztérium anyagi és az Országos 

Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása 

mellett 

Dr. GALOVIT8 ZOLTÁN 

A Magyar 

Szövetkezeti Jog 

cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat 

tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden 

barátja számára 

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál 

Ezen mü utmutatóul szolgál: 

a szövetkezetek alapítására, 

a tagok jogviszonyaira, 

a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, 

ezek tagjainak jogaira, kötelességére, 

felelősségére stb. 

A mü ára portomentesen megküldve 6 K 20 fillér. 

Kötve 7 K 20 fillér. Megrendelhető 

a Köztelek kiadóhivatalában Budapost, IX., Clöi-ut 25, 

Hirdetések 

felvétetnek a kiadóhivatalban 

Budapest, IX., Üllői-út 25. szám Köztelek. 

Hirdetmény. 

Menetrendmódositás a győr-fehringi vonalon, 

F. évi julius hó 1-től kezdődőleg a jelenlég Szombathelyről reggel 8 óra 50 

perczkor Győrbe induló, illetve a Győrből Szombathelyre este 7 óra 29 perczkor 

érkező gyorsvonatoknak forgalma a szombathely-fehringi vonal részre is kiterjesztetik. 

E vonat Fehringről reggel 7 óra 12 perczkor fog indulni és Győrbe ugy mint 

jelenleg d. e. 11 órakor fog érkezni: az ellenkező irányban Győrből ugy mint jelenleg 

d. u. 5 óra 6 perczkor fog indulni és Theringre este 3 óra 47 perczkor fog 

Továbá a nevezett naptól kezdve a Győrből d. e. 10 óra 20 perczkor induló 

gyorsvonat Szombathelyre már d. u. 12 óra 31 perczkor fog érkezni és onnét d. u. 

12 óra 37 perczkor fog indulni; a Fehringről d. u. 3 órakor induló gyorsvonat 

pedig Szombathelyre d. u. 4 óra 81 perczkor fog érkezni, és onnét d. u. 4 óra 37 

perczkor fog indulni. 

(Utánnyomat nem dijaztatik.) 

S hü a : < = 5 I * 

| E 1 x 11 

• 0 A m h 

I 

ifid 3 .' 

-i—* i 

I 

Eladó 

^használt Ki 

. épületekkel, nagy k 

„Bakáék 

Boszniában" 

czimü humorisztikus 

kötet. Bolti ára 3 korona. 

Kapható ugy e 

lap kiadóhivatalában, 

, niint a szerzőnél: 

Laky Imrénél, 

BUDAPEST, 

IV., Szerb-utcza 3. 

•zfcuttpfl 

Megrendelhetők 

a szereönéi, legegyszerűbben 

a 

pénz előleges beküldése 

mellett. 

nólá 18M. íri III. tönénjaikk, 

a végrehajtására vonatkozó 

miniszteri rendelet, 

magyarázatokkal ellátva, 

egy füzetben. 

Kizárólag elsőrendű 

magyar erdélyi faj 

igás ökör 

és növendék marha 

gazdag választékban kapható 

LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában 

Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás 

a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.

H H I 


Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér, ezen felül 

minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden 

szó 8 fillér beiktatásonként. 

A legkisebb hirdetési flij 60 flilér. 

Betöltendő állásokra vonatkozó hirdetéseket csakis a hirdető ezimének 

kitételével közlünk. 

MF~ KIS HIRDETÉSEK ELŐRE FIZETENDŐK. "M 

fövőjM'mint^nOs Tbiztoíithatja. 

Ozim a kiadóhivatalban. 

KIS HSRDETESEK. 

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, 

továbbá állást keresők és adók 

hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes 

rovatban és árban. 

Csali oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra 

szükséges levélbélyeg-et vagy levelezőlapot küldenek. 

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. 

Pályázat. 

Uradalmi mttkertész, 

A kajdacsi uradalomban egy 

88 éves, nős, gyermektelen, 

VörSstarka 

Gazdasági irnok. kerrel végzett keresztény szo- 

tótul, êrőteljes,' "a "^modern 

lid fiatalemberlehetőleg azonnal, 

de legkésőbb julius hő ágyak díszítéséhez, gyümö cs- 

lf-:g segédtiszti minőségben és^ konjhakertészetoez szák- 

parkírozáshoz, szőnyeg világ- 

több évi^ gyakorlattal^ biró 

felvétetik. Évi fizetésegyelőre 

tinó 

400 kor. készpénz és mosáson 

jártas pályázók vétethetnek 

kivül teljes ellátás. Jő Írással 

figyelembe^ - Bizonyitványmámegbízható 

számoló, a mag 

zonyitványmásolatokkal 

Mi ? JJgy^ gazdaságig isk 

a^kufy^nagyság^êgjelölészetben 

önállóin működött 12 

ém 

évig, állást kereS. Leveleket 

•• 

élőn 1 "bSi rés 7 *süí'"k al 

n 

Kauezióképes 

Ífférel t0T4bbÍt 

Pályázók okmányokkal lehetőleg 

fényképpel felszerelt sa- 

U8ZO Megvételre kerestetik 

játkezüleg irt 

kézvényüket 

Blascsok Gyula uradalmi Uradalmi 

főkertész, 

legprímább, 1—2 esetleg 3 

intézőhöz Kajdacs, Tolna- 

magasabb igényeknek megfe- 

uHundlandi, 

megye, küldjék. 4153 

fdóWvial ^ 

évesek és pedig hizlalni 

lelő elsőfokú Okleveles, szigo- 

való ökrök eladására és 

Segédtiszt laudó alkalmazás? kes° Z f. év 

későbbi szerződésre 

kerestetik nagyobb uradalom- 

főkertész. Ozime e'lap kiadóhivatalában. 

4133 

Kinek kell! 

dogg-kutya. 

teljes ellátással. Ajánlatok bi- 

legolcsóbb árért vállalkoznak 

UtfEILE^ 8$ EISME^ 

béi-nökségének, nim- 

Gazdatiszt 

kAcsra nyújtandók be. 4130 

34 éves, reform, vallású, a gazdálkodás 

minden ágában jár- 

Kis-Czelli kereskedők. FöldesGyőző 

Főkertész 

tas, 16 évi gyakorlattal, aratás 

és cséplés! időre mint ki


GÚZMiVELÉS. 

Nagyobb területek szántását gözekével 

kqluM rngyék tlrilallai; ipígj 

mélyrigolozást szfilfi-telepitésekhez. 

ÉrdeklMlt kérctok, h«gj aluti eikwh«: fcrdalj&Mk. 

gtzszántísi vállaltaié 

BUDAPEST-KELENFÖLD. 

WOLFF 

ERNŐ, 


86981/1901. sz.-hoz. 

Pályázati Hirdetmény. 

A magyar, kir. államvasutak igazgatósága a jövő 1902. évben esetleg, 3 éven 

át szükséges fém-, aczél- és vasnemü anyagok szállításának biztosítását óhajtván, 

ez iránt nyilvános pályázatot hirdet. 

Az ajánlatok legkésőbb folyó évi julius hó 27-ének déli 12 óráig beterjesztendök, 

a bánatpénz pedig folyó évi julius hó 26-án déli 12 óráig beküldendő. 

A pályázatra vonatkozó részletezett feltélelek, a mennyiségek, úgyszintén a 

különleges szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak anyag- és leltár-beszérzési 

szakosztályánál (Budapest Andrássy-út 73.) megtekinthetők. 

Budapest, 1901 junius hóban. 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága. 

(Utánnyomat nem dijaztatik). 

* & & 

Moll in 

! Kaszáláshoz! 

HFMaszálófi, ^ ^ 

aczél szénagyüjtőfi, 

eredeti „Jolxnís5ton«-gyártmány és 

gswortfí-szénagyüjtöfi 

olcsón, szavatolt ós utói nem ért minőségben kedvező feltételek mellett 

kaphatók 

Bacher és IHelichárnál 

Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. 

Á r j e g y z é k e k 

ingyen és bérmentve. 

M c C O R H I C K H A R V E $ T I N « M A C H I N E C O M P M I 

(Oliicag-ói aratógépgyár.) 

Kévekötő aratógép „Daisy" marokrakó aratógép 

t> Flikaszálógép Szénagyüjtö gereblye és 

§ Köszörükésziilék Kévekötöfonal 

00 gyártmányai. 

§]>e vásároljon, mig- g-épeinket nem látta s 

O árainkat nem kérdezte! 

f Olcsó tartalékrészek óriási raktára. 

Tessék mintakönyvet kérni! 

William J. Stillman 

Budapest, V., Váczi-ut 30- 

«PÁTRIA> irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.) 

igazgató

51. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

51. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?

51. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r