11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

omgk.hu

11–12. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AgraEconomy of the European Union

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével

és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Boldog Ünnepeket Kívánunk Minden Kedves Olvasónknak!

100 éve született dr. Fejes Sándor

Közös Halászati Politika

Magyarország megnyerte

a kukorica intervenciós pört

2007. 12. évf. 11–12. szám


Idén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást az IFE Hungary és a

FOODAPEST a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk

a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem regionális

fórumát kívánták megteremteni a rendezvénnyel, melyet ezentúl évenkénti

rendszerességgel látogathatnak az érdeklôdôk. A magyar szakkiállítás

iránti érdeklôdést jelzi, hogy a 132 magyar cégen kívül 88 külföldi vállalat

is képviseltette magát. Az európai kiállítókon (Anglia, Ausztria, Belgium,

Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Németország,

Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között amerikai, indiai,

koreai, srí lankai, azerbajdzsáni cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók tejtermékeket, húskészítményeket,

sütô- és édesipari árukat, italokat, zöldséget és gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari technológiákat

mutattak be. Az eddigihez képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás is. Újdonságnak számítottak

a termékbemutatók, melyek az új termékekre hívták föl a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert

arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok által vezetett ételkészítési bemutatók és kóstoltatások.

A rendezvény fô szakmai támogatója az Agrármarketing Centrum volt. A hazai palettán az eddigi gyakorlathoz

hasonlóan idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be, ezzel is

igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak szánt üzenetét, hogy Magyarországon megbízható minôségû élelmiszer-termelés

folyik. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium három fôosztálya külön standon

mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés kérdéseirôl, illetve az európai uniós kapcsolatokról nyerhettek

tájékoztatást az érdeklôdôk. További részletek a 13. oldalon.


Tartalom

MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

HÍREK, ESEMÉNYEK

Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika

felülvizsgálata . . . . . . . . 4

Magyarország megnyerte . . . . . . . . 5

a kukorica intervenciós pört

A figyelem középpontjában a föld . 6

Díjazott rózsák . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Ausztria kiáll a GMO-s kukorica

behozatali tilalma mellett . . . . . 7

Véget ért a FAO

34. Konferenciája Rómában . . . 7

Budapesten a FAO Európai

és Közép-Ázsiai Regionális

Hivatala és Közös Szolgáltató

Központja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

80 éves a mezôgazdasági

szakoktatás Szarvason . . . . . . . . 8

LEADER+ program – nagy

lehetôségek elôtt áll a magyar

vidékfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . 10

A siker kulcsa a közösségi

agrármarketing stratégia . . . . . 12

IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . 13

Élelmiszernek minôsül

a fokhagymakapszula . . . . . . . . 15

EU AGRÁRIUM ÉS

PIACSZABÁLYOZÁS – BORREFORM

A bioüzemanyag-szabályozás

volt témája az EU-USA

találkozónak . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Egységes lesz az uniós

agrárrendtartás . . . . . . . . . . . . . . 17

Kifizetô ügynökségek és változó

agrárpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Nô az olasz élelmiszerexport . . . . . 20

Aszálypolitika az Unióban . . . . . . . 21

Az olasz agrár- és élelmiszer

külkereskedelem mérlege . . . . . 22

Biotechnológiai konferencia

Kölnben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Intézkedések a hazai sertés- és

baromfiágazat helyzetének

javítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Uniós sertéspiaci támogatás . . . . . . 26

Újabb olasz élelmiszerek az EU

eredetvédelmi listáján . . . . . . . . 26

BRÜSSZELBE JÁRUNK

Borreform: A Bizottság az

év végéig megállapodást

szeretne elérni . . . . . . . . . . . . . . 27

ARCKÉPCSARNOK

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28

NAGYJAINK,

MEGEMLÉKEZÉS, RIPORT

100 éve született

Dr. Fejes Sándor . . . . . . . . . . . . 30

Merényi Károly, az egykori

munkatárs így emlékezik . . . . . 33

Elhunyt a magyar agrárium

matuzsáleme, Veress István . . . 34

RIPORT, ÉDESVÍZI

HALTERMELÉS

Mint hal a vízben . . . . . . . . . . . . . . . 36

KÖZÖS HALÁSZATI

POLITIKA

Fönnmaradtak a hálón? . . . . . . . . . . 37

ÖKOTERMESZTÉS

Tízéves a Bioterra . . . . . . . . . . . . . . . 38

Olasz biotermelés . . . . . . . . . . . . . . 40

AGRÁRDIPLOMÁCIA

Mariann Fischer Boel EU

fôbiztos Magyarországon járt . . 40

Michel Barnier francia

mezôgazdasági miniszter

magyarországi látogatása . . . . . 41

Attaséi beszámoló a magyar–

német agrárkapcsolatokról . . . . 42

KITEKINTÉS

Barilla-interjú az élelmiszerek

árnövekedésérôl . . . . . . . . . . . . . 43

VILÁGKERESKEDELEM

Gabonapiac: Törékeny egyensúly . . 44

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

BORÍTÓ 2

IFE Nemzetközi Élelmiszer,

FOODAPEST Ital és Vendéglátóipari

Szakkiállítás 2007

BORÍTÓ 3

80 éves a mezôgazdasági

szakoktatás Szarvason

BELSÔ SZÍNES 1–2

100 éve született

dr. Fejes Sándor

BELSÔ SZÍNES 3–4

Akác, a Nyírség aranya

BORÍTÓ 4

Könyvajánló

Az Európai Unió

Agrárgazdasága

2007. 12. évfolyam

11–12. szám

A Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési

Minisztérium

közremûködésével

és támogatásával havonta

megjelenô kiadvány.

Kiadja az Országos

Mezôgazdasági Könyvtár

és Dokumentációs Központ

Felelôs kiadó:

Lükôné Örsi Gabriella –

fôigazgató

Szerkesztôség címe:

1012 Budapest,

Attila út 93.

Postacím:

1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4910

Fax: 489-4976

E-mail:

szerkesztoseg@omgk.hu

Fôszerkesztô:

Tamás Enikô

Fôszerkesztô-helyettes:

Siadak Balogh Beáta

Szerkesztôbizottság:

dr. Vajda László,

Pallóné Dr. Kisérdi Imola,

Schütz Nándor,

Lükôné Örsi Gabriella,

Román Zoltán

Készült:

AGROINFORM

Kiadó és Nyomda Kft.

1149 Budapest, Angol u. 34.

www.agroinform.com

2007/

HU-ISSN 1416-6194

A címképterv

Horváthné Fejes Ágnes

munkája

Címképünk:

Az erdô csöndje

Tamás Enikô

felvétele

2007. 12. évfolyam 11–12. szám

1


Contents

BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

NEWS, EVENTS

CAP-review has started . . . . . . . . . . 4

Hungary won in the legal action

on maize intervention . . . . . . . . 5

In the centre of interests – the land 6

Awarded roses . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Austria identifies itself with the

ban on the import of GMO

maize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

The 34 th FAO Conference

terminated in Rome . . . . . . . . . . 7

The FAO European and

Central-Asian Regional

Office and Common Service

Center in Budapest . . . . . . . . . . 8

Szarvas – 80 years of agricultural education

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

LEADER+ program – new

opportunities for rural

development in Hungary . . . . . .10

Common agro-marketing

strategy – a key to success . . . . . 12

IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . 13

Garlic capsule is considered

as food . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

EU AGRICULTURE AND MARKET

REGULATION – WINE REFORM

EU – USA meeting on the

regulation of bio-fuels . . . . . . . . 16

Single European agricultural

law in the future . . . . . . . . . . . . . 17

Paying agencies and the

changing agricultural policy . . . 18

Italian food export is increasing . . . 20

Drought policy in the EU . . . . . . . . 21

Balance of the Italian foreign

trade concerning agricultural

and food products . . . . . . . . . . . 22

Köln – Conference on

Biotechnology . . . . . . . . . . . . . . 22

Measures aiming the

improvement of the position

of Hungarian pig and poultry

sectors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

EU support for the pig market . . . . 26

New Italian food products on

the EU list of products with

protected origin . . . . . . . . . . . . . 26

ATTENDING BRUSSELS

Wine reform: the Commission

wants to achieve an agreement

until the end of the year . . . . . . 27

PORTRAIT

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28

PORTRAITS FROM THE PAST,

COMMEMORATION, REPORT

Dr. Fejes Sándor was born

100 years ago . . . . . . . . . . . . . . . 30

Memories of a collegaue,

Merényi Károly . . . . . . . . . . . . . 33

Veress István, doyen of

Hungarian agriculture died . . . 34

REPORT, FRESHWATER

FISHERIES

Like fish in water . . . . . . . . . . . . . . . 36

COMMON FISHERIES POLICY

Tied up on the net? . . . . . . . . . . . . . . 37

ECOLOGICAL FARMING

Bioterra is ten years old . . . . . . . . . 38

Italian bio-production . . . . . . . . . . . 40

AGRICULTURAL DIPLOMACY

EU commissioner Mariann Fischer

Boel EU visited Hungary . . . . . . 40

Michel Barnier French agricultural

minister’ attendance in Hungary 41

Attaché Report on the Hungarian-

German agricultural relations . 42

OUTLOOK

Barilla-interview on the

increasing food prices . . . . . . . . 43

WORLD TRADE

Grain market: a fragile balance 44

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

COVER 2

IFE FOODAPEST 2007.

INNER COLOURED 1–2

Dr. Fejes Sándor was born

100 years ago

INNER COLOURED 3–4

Locust tree, the gold of

the Nyírség

COVER 3

Szarvas – 80 years

of agricultural education

COVER 4

Recommended books

AgraEconomy

of the European Union

Volume 2007/12.,

Issue 11–12.

Monthly publication,

published out with the

assistance and support of

the Ministry of Agriculture

and Rural Development.

Published by the National

Agricultural Library and

Documentation Centre

Responsible Publisher:

Lükôné Örsi Gabriella

Address

of the Editorial Office:

1012 Budapest,

Attila út 93.

Postal address:

1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4910,

Fax: 489-4976

E-mail:

szerkesztoseg@omgk.hu

Editor-in-chief:

Tamás Enikô

Vice Editor-in-chief:

Siadak Balogh Beáta

Editorial board:

dr. Vajda László,

Pallóné Dr. Kisérdi Imola,

Schütz Nándor,

Lükôné Ôrsi Gabriella,

Román Zoltán

Printed in:

AGROINFORM Publishing

and Printing Co.

H-1149 Budapest, Angol u. 34.

www.agroinform.com

HU-ISSN 1416-6194

Cover designed by

Ágnes Horváth-Fejes

Front Cover:

Sielence of wood

photo by Tamás Enikô

2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Mazsolázó

v

v

v

v

v

v

v

v

v

Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette közleményét a KAP állapotfelmérésérôl

(uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva a társadalmi vitát a KAP

felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika egyszerûsítése és az új

kihívásokkal való szembenézés. (Bôvebben a 4. oldalon.)

100 éve született a magyar kertészeti termesztés nagy fejlesztôje, dr. Fejes Sándor.

A kiváló szervezôrôl, a nagy tudású gyakorlati szakemberrôl és közösségteremtô személyiségrôl

a 30–33. oldalon emlékezünk meg.

Örvendetesen megnôtt a hazai halfogyasztás, már megközelíti a 4 kg-ot. Még van behoznivalónk,

mert az unió többi országában ez az adat 20 kg körüli. Jó lesz a hazai

pontyellátás az ünnepekre. (Interjú a 36. oldalon.)

A mértéktelen, kvótán felüli lehalászás erôsen meggyengítette és veszélyezteti a tôkehalat,

a tonhalat az Európai Unió tengerein. Milyen eszközök állnak rendelkezésére

a Közös Halászati Politika irányítóinak? Részletek a … oldalon.

Alapvetô élelmiszerek ára is nô Olaszországban. Ki a felelôs az olasz száraztészta árának

emelkedéséért? Egy év alatt a bekövetkezett áremelkedés 15%-os. Ebben benne

van az energiaárak emelkedése is. (Bôvebben a 37. oldalon.)

A kínai gabonaimport növekszik, a kontinensnyi országban nô az életszínvonal, s ezzel

együtt a fogyasztás is. Mindamellett az importfüggôség enyhítése okán Kína mind

gabonából, mind húsból önellátásra törekszik. Elemzôk szerint már 40 éve erôs növekedésnek

indult a gabonatermés szerte a világon. Ennek ellenére nagyon megnôttek

a gabonaárak, ami összefügg a bioetanol-gyártás felfutásával. (Részletek a 44. oldalon.)

Az Európai Bizottság helyt adott a magyar keresetnek, amelyben kifogásoltuk a kukorica

minôségi követelményeinek szigorítását 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak

kezdete elôtt. A Bizottság, mivel az érintett termelôket nem tájékoztatta megfelelô

idôben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetésérôl, megsértette

a mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát. A Bíróság döntése siker számunkra.

(Részletek a 5. oldalon.)

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason. A szarvasi Tessedik Sámuel Mezôgazdasági

Fôiskola gazdag szakmai múlttal rendelkezik, jelenleg három karral

mûködik. Kitûnôen képzett környezetgazdálkodási agrármérnökök kerülnek ki innen.

(Részletek a 8. oldalon.)

Hogyan lehet növelni a hazai termékek versenyképességét? Mit várhatunk a Leader+

programtól vidéken? Milyen új lépések vannak a közös agrárpolitikában? Számos érdekes

témáról olvashatnak az Európai Unió Agrárgazdaságának ünnepi, dupla számában.

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 3


Hírek, események

Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika

felülvizsgálata

A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez:

felkészülés a KAP állapotfelmérésére

Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette

közleményét a KAP állapotfelmérésérôl

(uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva

a társadalmi vitát a KAP felülvizsgálatáról.

A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika

egyszerûsítése és az új kihívásokkal való szembenézés.

A Bizottság szándékai szerint a 2003

óta összegyûlt tapasztalatok alapján javítani kívánja

a közös agrárpolitika mûködését és alkalmassá

kívánja tenni arra, hogy szembe tudjon

nézni a 2007-re már 27 tagállamot számláló

EU-ban megjelenô kihívásokkal. Nem szándékozik

a KAP állapotfelmérését átfogó reformként

értelmezni, hanem a változtatási szándék

technikai módosításokra irányul annak érdekében,

hogy a KAP egyszerûbbé és hatékonyabbá

váljon, a 2013 utáni idôszakra felkészüljön.

Álláspontja szerint a KAP alapvetôen

egészséges, ezért csak kisebb változtatások lehetnek

indokoltak.

A közleményt Fischer Boel fôbiztos november

20-án az Európai Parlamentben mutatta be.

A 2007. november 26–27-i tanácsülésen az agrárminisztereknek

is személyesen ismertette a

Bizottság KAP felülvizsgálatára vonatkozó elképzeléseit,

meghallgatva az elsô tagállami reakciókat

is.

A Bizottság 2007. december 6-án és 2008. január

11-én két szemináriumot szervez a közleménye

megvitatására. A vita eredményeire, valamint

a folyamatban lévô saját elemzéseire

alapozva 2008. májusában tervezi megjelentetni

konkrét javaslatait.

A politikai megállapodást a Bizottság 2008.

II. félév végére (a francia EU elnökség alatt)

szeretné elérni.

A Bizottságközleményében három fô kérdésre

keres választ:

1. Hogyan lehet az összevont gazdaságtámogatási

rendszert (angolul: Single Payment Scheme

– SPS) hatékonyabbá és egyszerûbbé tenni;

2. Hogyan lehet az eredetileg egy hattagú Közösségre

kidolgozott piactámogatási rendszer

eszközeit átalakítani úgy, hogy azok

megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó

világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak?

3. Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz,

mint például a klímaváltozás, a bioüzemanyagok

növekvô jelentôsége, a vízgazdálkodás

és a biodiverzitás, hogy az új

kockázatok kezelhetôk legyenek és az új

esélyekkel élni tudjunk?

A közlemény fô elemei:

• A közvetlen kifizetéseknél a regionális támogatási

rendszer (hektárátalány) egységes

alkalmazásának preferálása.

• Támogatási alsó és felsô határ bevezetése.

A felsô határ esetében degresszív módon.

• Az intervenciós rendszer teljes körû felülvizsgálata,

a kukorica intervenciós modell

kiterjesztése más gabonafélékre is.

• Rugalmas átmenet kidolgozása a tejkvóta

rendszer megszüntetéséig (2015. március

31-ig érvényes a jelenlegi rendszer).

• A krízis (kockázat) kezelés további vizsgálata.

Egységes megoldás nem járható út.

• A vízgazdálkodás integrálása a KAP eszköztárába.

Ehhez a vidékfejlesztés jelenlegi

eszközeinek (kölcsönös megfeleltetés, jó

mezôgazdasági és környezeti állapot) erôsítése

megfelelô lehetôséget teremthet.

• A második oszlop erôsítése a kötelezô moduláció

további növelésével. 2010–13 között

a kötelezô moduláció évenkénti további

2–2%-os megemelése.

A Bizottság álláspontja szerint a várható kiigazítások

nem indokolnak alapvetô reformot,

de az elképzelések szerint felkészítik az EU

mezôgazdaságát arra, hogy jobban alkalmazkodjon

a környezet gyors változásaihoz.

A KAP állapotfelmérésérôl szóló bizottsági

közlemény – egyelôre csak angol, francia és

német nyelven – az alábbi helyen érhetô el:

http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck

/com2007_722_en.pdf

Schütz Nándor

FVM

4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Hírek, események

Magyarország megnyerte a kukorica

intervenciós pört

Az Európai Unió Elsôfokú Bíróság kukorica intervencióval kapcsolatban

hozott ítéletérôl

Az Európai Unió Elsôfokú Bírósága 2007. november

15-i ítéletében helyt adott a kukoricaintervencióval

kapcsolatban az Európai Bizottsággal

szemben beadott magyar keresetnek.

A magyar kormány részérôl a Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztérium üdvözölte

a bíróság döntését. Az eljárást azzal a meggyôzôdéssel

kezdeményeztük, hogy a magyar termelôk

védelme érdekében

beadott keresetünk

megalapozott

volt.

A gabonaintervenciós

rendszer keretében

az Európai Unió

elôre meghatározott

intervenciós áron és

feltételekkel felvásárolja

az intervenciós

idôszakon belül felajánlott

kukoricát, feltéve,

hogy az ajánlatok

megfelelnek bizonyos

minôségi követelményeknek. Ezzel a gabonapiaci

szereplôk számára biztonsági hálót

mûködtet.

Mint ismeretes, a Bizottság 2006. október

18-án – 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak

kezdete elôtt – a minôségi követelmények

szigorítására irányuló rendeletet 1 alkotott. Ez a

rendelet egyrészt megszigorította a korábbi minôségi

követelményeket, másrészt pedig a kukorica

fajsúlyára vonatkozó új követelményt vezetett

be. A rendeletet 2006. november 1-jétôl lépett

hatályba oly módon, hogy az így megállapított

új minôségi követelményeket már a 2006 tavaszán

elvetett, 2006 ôszén betakarított kukoricára

is alkalmazni kellett.

A kérdéses rendelet megalkotása során a

magyar képviselôk folyamatosan érveltek

amellett, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó

új minôségi követelménynek tizenkét nappal a

rendelet alkalmazhatóságának kezdete elôtt

való bevezetése és a megállapított irreálisan

magas fajsúlykövetelmény jogtalan. Álláspontunk

szerint az új követelmények a Bizottság

által elérni kívánt minôségi javulás helyett valójában

az intervenciós rendszer ellehetetlenítésére

irányultak.

A rendelet ellen

több tagországgal

közösen képviselt

érveink és negatív

szavazataink ellenére

az Európai Bizottság

megalkotta

és kihirdette a vitatott

rendeletet.

A Magyar Köztársaság

kormánya

ezért 2006. november

17-én keresetet

nyújtott be az Európai

Közösségek Elsôfokú Bíróságához a rendeletnek

a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény

bevezetésérôl szóló rendelkezései megsemmisítése

érdekében.

A Bíróság helyt adott a Magyar Köztársaság

gyorsított eljárás iránti kérelmének, így a tárgyalásra

2007. május 22-én sor kerülhetett.

A Bíróság november 15-i döntése a tárgyaláson

elhangzottak és az elôzetesen beadott dokumentumok

és bizonyítékok alapján történt.

Az Elsôfokú Bíróság ítéletében kiemeli, hogy

az új minôségi követelménynek tizenkét nappal

a rendelet alkalmazhatóságának kezdete

elôtt való bevezetésével a Bizottság, mivel nem

tájékoztatta megfelelô idôben az érintett termelôket

a szóban forgó intézkedésekrôl, megsértette

e mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát.

1 A gabonafélék intervenciós hivatalok által történô átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minôségének

meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló 824/2000/EK rendelet módosításáról szóló,

2006. október 18-i 1572/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 290., 29. o.).

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 5


Hírek, események

A termelôk ugyanis már elvetették a kukoricát,

és a termés fajsúlyát már nem tudták érdemben

befolyásolni, mert ez a minôségi paraméter

erôsen fajtafüggô.

Az Elsôfokú Bíróság ítéletében azt is kiemeli,

hogy a Bizottság azon érve, miszerint a kukorica

fajsúlya a minôséget nagyban meghatározó

tényezô, nemcsak hogy nincs alátámasztva

semmilyen bizonyítékkal, hanem ezen kívül

az Elsôfokú Bíróság rendelkezésére bocsátott

iratok is ellentmondanak neki, ezért a rendeletrôl

meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési

hibában szenved.

E feltételek mellett az Elsôfokú Bíróság

megállapította, hogy a rendeletnek a kukorica

fajsúlykövetelményére vonatkozó rendelkezéseit

a magyar keresetnek megfelelôen meg kell

semmisíteni.

A Bíróság döntése a magyar kormány és a

magyar agrárium együttes elismertségét és súlyát

jelenti. Az FVM Gráf József miniszter nevében

is megköszöni a bírósági per során a munkában

résztvevô szakmai szervezetek, kutatóintézetek

és szakemberek munkáját, segítségét és

az uniós szervezetekben képviselt közös fellépést.

Az ítélettel a minisztérium azon törekvése

nyert igazolást, amely szerint csak együttes

erôfeszítésekkel és összefogással lehet hatékony

sikereket elérni az Európai Unión belüli

érdekérvényesítés területén.

FVM Sajtóiroda

A figyelem középpontjában a föld

A Farland projekt

Modern megközelítések a

földgazdálkodás és a menedzsment

terén (Future

Approaches to Land Development)

angol mozaikszóval

Farland néven emlegetik azt a

két éves projektet, amely

2005. és 2007. között zajlott, 7

ország – Belgium, Hollandia,

Litvánia, Magyarország, Németország,

Portugália és Spanyolország

– részvételével.

A projekt lezáró konferenciáját

nemrégiben Budapesten

tartották. A Magyar Tudományos

Akadémián tartott

sajtótájékoztatón jelen voltak

az érintett országok államtitkárai,

miniszterei mellett

négy érdeklôdô kelet-európai

ország képviselôi is. Jelen volt

Gráf József miniszter és Dr.

Vajda László fôosztályvezetô

is.

A projekt célkitûzése – az

integrált földgazdálkodás, a

birtokrendezés, a földnyilvántartás,

a földpiac ügyeinek rendezése

éppen a vidéki területek

harmonikus fejlesztése érdekében

– részben megvalósult,

de még sok a tennivaló.

A résztvevô országok – bár

igen különbözô szinten állnak

földnyilvántartásban, birtokrendezésben

– valamennyien

egyetértettek abban, hogy az

együttmûködést – az Európai

Unió égisze alatt – földügyben

is folytatni kell. Hiszen a

biodiverzitás megôrzése, a talaj

termôállapotban tartása, az

aszályok, árvizek elkerülése

valamennyiünk érdeke.

T.E.

Díjazott rózsák

Németországban évrôl évre márciustól októberig

rendezik meg azt a nemzetközi kertészeti

kiállítást, amely rendszerint márciustól október

végéig tart. Idén Márk Gergely rózsanemesítônek

három fajtája is a díjazottak közé került.

A Lippay János emléke és a Kodály Zoltán emléke

bronzérmet, a Fáy Aladár emléke ezüstérmet

kapott.

Gratulálunk Márk Gergelynek!

T.E.

6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Ausztria kiáll a GMO-s kukorica

behozatali tilalma mellett

Hírek, események

Környezetvédelmi minisztereknek október végén

nem sikerült minôsített többséget szerezni a

Bizottság azon javaslata mellett, vagy ellen, hogy

Ausztria szüntesse meg a genetikailag módosított

kukorica fajták behozatali tilalmát. A többi

bizottsági javaslattal ellentétben, Ausztria továbbra

is fönntartja a genetikailag módosított fajták

behozatalának limitált tilalmát.

A döntés joga most visszaszáll a Bizottságra,

amely valószínûleg elfogadja a szöveget.

T.E.

European Voice

Véget ért a FAO 34. konferenciája Rómában

A FAO legfôbb irányító testülete, a Konferencia

november 17–24. között tartotta 34. ülésszakát. A

kétévente sorra kerülô eseményen az ENSZ

Élelmezési és Mezôgazdasági Világszervezet tagországainak

miniszterei, államtitkárai vitatták

meg a világ mezôgazdasági és élelmezési helyzetét,

a szervezet független, külsô értékelésének

jelentését, valamint elfogadták a FAO következô

2 évre szóló költségvetését. A rendezvényen mód

nyílt számos kétoldalú megbeszélésre is.

A magyar delegációt Benedek Fülöp, az FVM

szakállamtitkára vezette. A Konferencia során

döntés született két új FAO tagország felvételérôl

(Montenegró és Andorra), valamint a FAO

társult tagja lett a Dániához tartozó Faroe Szigetek.

Ezzel a szervezet taglétszáma 192-re emelkedett.

A Konferencián a munka a plenáris ülésen,

valamint két bizottságban folyt, továbbá

számos kísérô rendezvényt is tartottak, a következô

témákban:

– Az akvakultúra szerepe a fenntartható fejlôdésben

– Az erdôk és az energia

– A mezôgazdaság finanszírozása

– Élelmiszer-minôség és -biztonság

– Segéllyel a kereskedelemért

Benedek Fülöp FVM szakállamtitkár beszédében

tájékoztatást adott a FAO Európai és Közép-

Ázsiai Regionális Hivatalának Budapestre költözésérôl,

valamint a FAO Közös Szolgáltató Központ

részére az irodáknak a szervezet rendelkezésére

bocsátásáról. (A FAO Tanács tavaly novemberi

döntése alapján az errôl szóló megállapodást

Gráf József miniszter és Dr. Jacques Diouf

FAO fôigazgató idén március 27-én írta alá

Budapesten.) Röviden ismertette a magyar mezôgazdaság

és élelmiszer-termelés legfontosabb

eredményeit és kilátásait. Üdvözölte a FAO fôigazgató

reformjait, valamint kommentálta a

szervezetben most lezárult független külsô értékelés

jelentését is. A világ mezôgazdasági és

élelmezési helyzetérôl szólva sajnálatosnak nevezte,

hogy az éhezés csökkentését célzó Millenniumi

Fejlesztési Célok teljesülése nem halad

a megfelelô ütemben. Egyetértésben a Világbank

most közzétett jelentésével, fontosnak

tartotta a mezôgazdaság fejlesztését biztosító

források növelését. Sürgette továbbá az ENSZreformokkal

összhangban a mezôgazdasági fejlesztési

segítség nyújtásában résztvevôk közötti

jobb koordinációt (szinergia), s ebben a FAO vezetô

szerepét.

A Konferencia ideje alatt Benedek Fülöp

szakállamtitkárt fogadta hivatalában a FAO fôigazgatója,

Dr. Jacques Diouf. Ennek során áttekintették

a kétoldalú együttmûködés aktuális

kérdéseit. A FAO fôigazgató ismételten köszönetét

fejezte ki a magyar kormány részérôl tapasztalt

nagyfokú együttmûködési készségért,

és különösen az együttmûködési megállapodásban

foglaltak rekord gyorsasággal történt teljesítéséért.

A magyar delegáció rövid megbeszélést folytatott

a FAO erdészeti ügyekért felelôs fôigazgató

helyettesével is.

A FAO Konferencia alatt Benedek Fülöp szakállamtitkár

több ország delegációjával találkozott.

Kétoldalú megbeszélésekre került sor a

Moldovai Köztársaság és Vietnám mezôgazdasági

minisztereivel, Algéria halászati miniszterével,

az ukrán miniszterhelyettessel, valamint

több más delegációval – köztük az orosz, az albán,

a szlovák delegációk vezetôivel. A magyar

delegáció aktívan részt vett a Konferencia kísérô

eseményein, továbbá a magyar és olasz erdészeti

vezetô tisztviselôk között külön találkozóra

került sor.

A Konferencia idei, 34. ülésszakának eredményeként

többek között döntés született az orosz

nyelvnek a FAO hivatalos nyelvei közé kerülésérôl.

Így a FAO hivatalos nyelvei a következôk:

angol, francia, spanyol, orosz, arab és kínai.

Kálmán Zoltán

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 7


Hírek, események

Budapesten a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális

Hivatala és Közös Szolgáltató Központja

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete

(FAO) és a magyar kormány között 2007.

március 27-én aláírt megállapodásnak megfelelôen

2007. július 1-tôl Budapesten mûködik a

FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala.

A Közös Szolgáltató Központ elsô ütemének

ünnepélyes átadására 2007. november 6-

án került sor, melynek során 52 munkaállomást

bocsátottak a FAO rendelkezésére a

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

IV. emeletén kialakított irodákban. A sajtótájékoztatón

Khalid Mehboob, a FAO fôigazgató-helyettese

kiemelte, Budapest központi

fekvése mellett a jól képzett magyar munkaerô

és a rendelkezésre álló magas színvonalú információ-kommunikációs

hálózat egyaránt

szerepet játszott a FAO ezirányú döntésében.

A kedvezô döntéshez nagymértékben hozzájárult

az is, hogy már 11 éve sikeresen mûködik

hazánkban a FAO Közép-Kelet Európai Alregionális

Hivatala. Gráf József földmûvelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter elmondta, a Központ

létrehozásához a magyar kormány eddig

mintegy 150–160 millió forintot biztosított.

A tervek szerint a Központ Rómából való áthelyezése

három fázisban valósul meg 2009-ig;

2008-ban további 75 millió, 2009-ben 85 millió

forintba fog kerülni. A budapesti központ a

FAO európai, közel-keleti és afrikai régiója, illetve

a római központ részére végez majd különbözô

adminisztratív szolgáltatásokat. Feladatai

közé tartozik a közbeszerzési pályázatok

kiírása mellett az utazásszervezés, a különbözô

humánpolitikai szolgáltatások, beszerzések,

pénzügyek bonyolítása is. A központban, mely

hivatalos mûködését 2008 januárjában kezdi

meg, 86 fiatal magyar szakembert foglalkoztat

majd. Budapest mellett a FAO még további két

hasonló szolgáltató központot mûködtet, egyet

Santiago de Chilében, ez a latin-amerikai feladatokat

látja el, illetve egyet Bangkokban,

amely az ázsiai és csendes-óceániai szolgáltatásokért

felelôs. Rómában pedig egy koordináló

központ hivatott a három központ munkáját

összehangolni.

A Szolgáltató Központ létrehozása komoly

külpolitikai siker, a szakmai elismerés mellett

nemzetgazdasági hasznot is hozhat az országnak.

A központ átadásakor tartott ünnepi beszédében

Gráf József kiemelte: hazánk a múltban

is sok támogatást kapott a FAO-tól, és a

hosszú múltra visszatekintô szoros együttmûködés

keretében számos magyar szakember

mûködött közre világszerte a FAO-programok

megvalósításában.

P.M.

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás

Szarvason

A szarvasi Tessedik Sámuel

Fôiskola Mezôgazdasági Vízés

Környezetgazdálkodási Karán

2007. október 18-20. között

rendezték meg az I. Nemzetközi

Környezettudományi

és Vízgazdálkodási Konferenciát.

A konferencia keretében

került sor az 1927-ben alapított

intézmény 80 éves fennállásának

megünneplésére is.

Az elsô nap tartott plenáris

ülésen Takácsné dr. Hájos

Mária, a kar dékánja emlékezett

meg az iskola hagyományairól.

A kar jogelôdjének tekinti

a Tessedik Sámuel által

1780-ban alapított Gyakorlati

Szorgalmatossági Iskolát,

mellyel az alapító Szarvason

letette a mezôgazdasági szakemberképzés

alapjait. 1927

óta az intézmény számos átalakuláson

ment át. 1945-ig

középfokú gazdasági tanintézetként,

1945–1950 között

mezôgazdasági középiskolaként

mûködött. 1950-ben alakult

technikummá, 1960-ban

vezették be a kétéves felsôfokú

technikumi oktatást. Az intézmény

1970–2000 között a

Debreceni Agráregyetem Öntözési

és Meliorációs Karaként

mûködött, a Mezôgazdasági

kar 1989-ben jött létre.

2001. január 1-jén alakult

meg az önálló Tessedik

Sámuel Fôiskola, mely jelenleg

három karral mûködik. A Mezôgazdasági

Víz- és Környezetgazdálkodási

kar nagy

hangsúlyt fektet a környezetgazdálkodási

agrármérnökök

képzésére, az innen kikerülô

8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Hírek, események

szakembereket szívesen alkalmazzák.

A konferenciát az

FVM részérôl Madari Jenô, a

Mezôgazdasági Szakigazgatási

Hivatal elnöke, a Környezetvédelmi

és Vízügyi Minisztérium

részérôl dr. Csepregi István, az

Oktatási és Kulturális Minisztérium

képviseletében dr.

Végvári György köszöntötte.

Szarvas város polgárai nevében

Babák Mihály országgyûlési

képviselô, a város polgármestere

köszöntötte a konferencia

résztvevôit. Kiemelte,

Szarvas nemcsak a Kárpátmedence

mértani középpontja,

hanem a természetgazdálkodás,

a környezet- és

vízgazdálkodás szellemi központja

volt mindig is, és hazánkban

a környezettudatos

nevelés kiemelkedô helyszíne.

Hangsúlyozta, az innen kikerülô

szakemberek feladatai

közé tartozik többek között az

is, hogy a politikusok és döntéshozók

figyelmét ráirányítsák

a környezetvédelem fontosságára.

A köszöntôket követôen

hazai és nemzetközi

szakemberek számoltak be a

megújuló energiaforrásokkal

kapcsolatos kutatások legújabb

eredményeirôl. A nap

folyamán sor került a Tessedik

Öreggazdász Egyesület

éves díszoklevél átadására is,

melyet 1999 óta minden évben

megtartanak. Idén az 50–60–

65–70 éve végzett gazdászok

vehették át az arany, gyémánt

és vas okleveleket. A megjelenteket

Takácsné dr. Hájos

Mária és dr. Köhler Mihály, a

Tessedik Öreggazdász Egyesület

elnöke köszöntötte. Az idei

megemlékezés fénypontja a

dr. Csíky László szentesi

szobrászmûvész által készített

gazdász szobor felavatása volt

a Fôiskola udvarán. Dr. Köhler

Mihály ünnepi beszédében elmondta,

az egyesület régóta

dédelgetett álma válhatott ezzel

valóra, az adományokból

elkészült szobor felállításának

gondolata már évekkel korábban

felmerült. Az Öreggazdászok

Szövetségét 1930-ban

alapították meg. A szövetség

2002-ben alakult újra, 2007-

ben pedig egyesületként jegyezték

be. Dr. Szabó János

nyugalmazott fôiskolai tanár

elmondta, a szobron látható

egyenruha a Tanintézet egykori

egyenruhája volt, melyre

az akkori diákok méltán voltak

büszkék. Hangsúlyozta, a

szobor az „örökifjú gazdászt”

jelképezi. A szobor a jövôbe

vetett töretlen hitet testesíti

meg a mindenkori gazdászok

számára. Dr. Hájos Mária kiemelte,

a mai diákok számára

a mezôgazdasági tudományok

mûvelése mindenkor jó befektetés,

még akkor is, ha napjainkban

ez a mesterség nem

jár akkora tekintéllyel, mint

egykor. A szarvasi öreggazdászok

összefogását példaértékûnek

nevezte, és a fôiskola

nevében zászlót adott át a legidôsebb

Öreg Gazdásznak,

Babó Lajosnak. Babák Mihály,

Szarvas város polgármestere a

város vezetése nevében virágot

helyezett el a szobornál.

Az ünnepséget követôen az

öreggazdászok menete megkoszorúzta

a fôiskola bejáratánál

lévô Tessedik Sámuel

szobrot, valamint koszorút helyeztek

el az épület falán található

és a fôiskola alapításának

emléket állító táblánál. Ezt követôen

a vállalkozó kedvû

öreggazdászok látogatást tettek

„Bikazugban”, az egykori

Tangazdaságban.

A megemlékezés ideje alatt

az egykori diákok által közreadott

tárgyakból létrehozott iskolatörténeti

kiállítás is nyitva

állt a látogatók elôtt.

Papp Mónika

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 9


Hírek, események

LEADER+ program – nagy lehetôségek elôtt áll

magyar vidékfejlesztés

Konferencia Fischer Boel EU fôbiztos részvételével

A nemzetközi LEADER+ konferenciát „Fejlesztési

stratégiák készítése helyben” címmel a

gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán október végén

szervezték. A Magyarországi Leader Központ

által szervezett háromnapos rendezvényen

közel kétszázan vettek részt, a hazai

Leader+ képviselôkön kívül tizennégy másik

uniós tagállam képviselôi is jelen voltak.

A konferencia fô témája a helyi vidékfejlesztési

stratégiák készítése, az ezzel kapcsolatos hazai

és nemzetközi tapasztalatok értékelése, valamint

a mintaértékû projektek bemutatása

volt. A konferenciát Hiesz György, Gyöngyös

város polgármestere és Molnár Katalin, a Magyarországi

LEADER Közhasznú Egyesület elnöke

nyitotta meg. Magda Sándor, a fôiskola

rektora, az MTA doktora a hazai vidékfejlesztés

uniós csatlakozásunkig tartó idôszakának

egyes állomásait mutatta be. Kiemelte, Magyarország

unión belüli fejlôdését a jövôben is az

élhetô vidék biztosíthatja, az ennek alapjául

szolgáló mûködôképes gazdálkodási és megélhetési

rendszer kialakításában a LEADER

programnak kulcsfontosságú szerepe van. A

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felépítését és

szerepét Pásztohy András, az FVM miniszteri

biztosa ismertette. Molnár Katalin a LEADER

program vidékfejlesztésben betöltött szerepérôl

beszélt. Az új típusú, bizalmon alapuló

együttmûködés célja az uniós és hazai erôforrásokat

egyaránt jól használni tudó, nyitott vidéki

közösségekbôl álló, sokszínû magyar vidék

kialakítása. Ez a program egy olyan egyedülálló

vidékfejlesztési módszert alkalmaz, melynek

segítségével a helyi partnerek kölcsönös érdekek

mentén közösen alakítják térségük jövôjét.

A LEADER új szemléletmódja a helyi erôforrásokra

támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatos

kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását

jelenti. Jelentôségét növeli a fiatalok

bevonásának lehetôsége, mely a hagyományok

ápolása és a vidék lakosságmegtartó képességének

fokozása szempontjából döntô szerepet

játszik.

Az uniós csatlakozást követôen hazánkban

2005-ben indult el a LEADER+ program. A

program hét alapelve között szerepel a helyi

akciócsoportok létrehozása mellett a területalapú,

illetve integrált, ágazatok közötti alulról

építkezô fejlesztések támogatása, az innováció,

a kapcsolatépítés és az együttmûködés szorgalmazása.

A program keretében kiválasztott akciócsoportok

fejlesztési terveinek középpontjában

a térségek turisztikai vonzerejének fejlesztése,

a helyi termékek elôállításának és piacra jutásának

támogatása, a helyi közösség megerôsítését

szolgáló rendezvények, valamint a helyi

szereplôk képzésének támogatása áll. Magyarországon

jelenleg 70 akciócsoport 960 települése

számára adott a lehetôség, hogy összesen

6,7 milliárd Ft támogatás segítségével 2008

szeptemberéig 2700 fejlesztést és beruházást

valósítsanak meg. A hazai kistérségek számára

egyedülálló lehetôséget jelent, hogy a 2007-

2013 közötti idôszakban a programra biztosított

források ötszörösére nônek, összesen 70 milliárd

forint áll a LEADER csoportok rendelkezésére

fejlesztési elképzeléseik megvalósításához.

Ugyanakkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Program célkitûzései között is szerepel,

hogy Magyarország teljes területén megtalálhatóak

legyenek a vidék fejlesztésében aktív

szerepet vállaló közösségek, melyek támogatására

mintegy 200 milliárd forintot szán. A hátrányos

helyzetû kistérségeket lefedô LEADER

csoportok 2007-tôl kiemelt támogatásban részesülnek,

elôreláthatóan egy-egy helyi közösség

átlagosan 1-1,5 milliárd forint fejlesztési

forrás felett rendelkezik majd. A következô hét

évben a helyi közösségek megalakulását a Helyi

Vidékfejlesztési Irodák hálózata fogja segíteni,

amely a résztvevôk felkészítése és tájékoztatása

érdekében az ország valamennyi kistérségében

tanácsadó, ügyfélszolgálati és információs

szerepet tölt be. A 2007. szeptember

1-jén indított LEADER+ programban 105 helyi

közösséget vettek nyilvántartásba, melyek az

ország teljes vidéki területét lefedik, mintegy

2700 települést, 4,7 millió lakost és több mint

12 ezer szervezetet érintve. A következô hét évre

vonatkozó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása

2007 novemberében kezdôdik; ezt a civil

szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok

közösen készítik elô.

10 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Hírek, események

A konferencián Gráf József földmûvelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. Beszédében

kiemelte, hazánk az unió más tagállamaihoz

képest kiváló természeti adottságokkal

rendelkezik, ugyanakkor a lehetôségei kihasználásához

szükséges technikai felszereltség

terén még nagyon elmarad a fejlett nyugati

országoktól. Hangsúlyozta, a következô években

rendelkezésre álló LEADER források egyedülálló,

vissza nem térô lehetôséget adnak a vidéki

térségek számára a felzárkózás szempontjából.

A konferencia díszvendégeként Mariann

Fischer Boel, az Európai Bizottság mezôgazdasági

és vidékfejlesztési fôbiztosa elmondta, a

vidékfejlesztést szívügyének tekinti, a 2007-

2013 közötti idôszakban az agrárköltségvetés

egyötödét a vidékfejlesztésre kívánják fordítani.

Az EU 27-ek lakosságának kétharmada kisvárosokban,

falvakban él, ezért a LEADER

program kiemelkedô szerepet játszik az emberek

életkörülményeinek javításában. Hozzátette,

az Európai Bizottság támogatja az Új Magyarország

Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott

elképzeléseket, külön hangsúlyt fektetve

a LEADER program által összefogott alulról

jövô kezdeményezésekre, melyek megvalósításához

a szükséges pénzügyi feltételeket is biztosítják.

Gráf József és Mariann Fischer Boel

nyilatkozatot írtak alá a Leader+ programról,

ezt követôen a Károly Róbert Fôiskolán a Mátraaljai

borvidék Gloria Sublimis Borrendje ünnepélyes

keretek között tagjává avatta Mariann

Fischer Boelt.

Élhetô vidék kialakítása, fenntartható mezôgazdasági

tevékenység nem képzelhetô el a

környezet- és természetvédelmi elôírások figyelembevétele

nélkül. A vidékfejlesztés, illetve

a környezet- és természetvédelem lehetséges

kapcsolódási pontjairól Tóth Péter (Környezetvédelmi

és Vízügyi Minisztérium) beszélt

elôadásában. A Natura 2000 hálózatban kijelölt

területeken, illetve a nemzeti parkok ellenôrzése

alá tartozó védett területeken mezôgazdasági tevékenység

csak korlátozottan folytatható. Az itt

gazdálkodók ebbôl adódó hátrányait az EU integrált

támogatási rendszere (mint pl. a Natura

2000 kompenzáció, nem termelô beruházások

támogatása, erdô-környezetvédelmi kifizetések,

stb.) hivatott kompenzálni. A Nemzeti Park

Igazgatóságok természetvédelmi kezeléseihez

illeszkedô, hagyományos, extenzív gazdálkodási

formák alkalmazása szintén megoldást kínál.

Ugyanakkor a védett természeti értékek idegenforgalmi

vonzerôt is adnak, mely szintén

hozzájárulhat az adott vidéki térség fejlôdéséhez.

Szûcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt.

marketingigazgatója szerint a LEADER programhoz

kapcsolódó falusi turizmus a hazai idegenforgalom

figyelemre méltó ágazata lehet.

2007. a zöldturizmus éve volt, ennek keretében

rendezték meg szeptember 21–23. között a

LEADER – Magyar Vidéki Turizmus Napjait.

A nagysikerû rendezvény keretében az akciócsoportok

területén mûködô szervezetek térségi

turisztikai csomagjaikkal hívták fel a figyelmet

a vidéki látványosságokra és kikapcsolódási

lehetôségekre, egyúttal a LEADER program

célkitûzéseivel is megismertetve a vidékre

látogatókat. A konferencián az eddigi hazai és

külföldi projektek tapasztalatait tematikus csoportülések

keretében elemezték a résztvevôk.

Az alulról jövô kezdeményezések elôkészítése

során a szemlélet- és tudatformálás elsôrendû

fontosságúnak bizonyult, ugyanakkor a helyi

szereplôk, illetve települések közötti együttmûködés

kialakítása döntôen befolyásolta a tervek

megvalósításának sikerét. A konferenciát az

„Összefogás Sárrét jövôjéért” címû, sikeres hazai

kezdeményezést bemutató film zárta.

Papp Mónika

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 11


Hírek, események

A siker kulcsa a közösségi agrármarketing stratégia

kidolgozása

A magyar termékek versenyképességének

megtartásáról,

illetve növelésének lehetôségeirôl

esett szó a Magyar Marketing

Szövetség Agrár- és

Élelmiszeripari Klubja által

rendezett szakmai konferencián.

A konferenciát bevezetô

köszöntôjében Benedek Fülöp

szakállamtitkár felhívta a figyelmet,

hogy az uniós csatlakozást

követôen hazánkban

30%-al nôtt a behozott élelmiszerek

mennyisége, és jelenleg

több külföldi termék

található a hazai

polcokon, mint magyar

áru! Kiemelte, hogy hazánk

kiváló természeti

adottságokkal rendelkezik

az élelmiszertermelés

szempontjából, versenyképességünk

megôrzéséhez

azonban egységes

marketingstratégiára van

szükség. Ma a színvonalas agrármarketing

elengedhetetlen

feltétele a piacon maradásnak.

Bel- és külföldön egyaránt

szükség van a hazai termékek

népszerûsítésére, melyre a hagyományos

kiállítások mellett

rendezvénysorozatok keretében

nyílik lehetôség. Az FVM

támogatja a Magyar Marketing

Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari

Klubját abban,

hogy új közösségi marketingstratégiát

dolgozzanak ki,

mely elôsegíti a magyar termékek

iránti kereslet növekedését.

Dr. Vajda László, az FVM

EU Koordinációs és Nemzetközi

Fôosztályának vezetôje a

közösségi marketing típusú támogatásokról

szóló elôadásában

kiemelte, hogy a magyar

élelmiszergazdaság sajátosságai

indokolttá teszik a közösségi

marketing alkalmazását.

A közösségi támogatásokkal a

2826/2000/EK rendelet foglalkozik,

a kifejthetô agrármarketing

tevékenységeket az

1857/2006/EK bizottsági rendelet

sorolja fel. A közösségi

támogatás tekintetében a

2004–2006 közötti idôszakban

évente 42 millió euró állt a

tagországok rendelkezésre, ez

az összeg 2007-ben 50 millió

euróra nôtt. A fôosztályvezetô

véleménye szerint a hazai

marketingtevékenységet egy

leszûkített piaci körre célszerû

koncentrálni, miután nem

rendelkezünk nagy mennyiségû

árualapokkal. Hangsúlyozta,

a sikeres marketingtevékenységhez

az agrármarketing

törvény mielôbbi megalkotására

is szükség van, illetve

a jövôben fontos szerepet

kell kapnia a marketingoktatásnak,

a folyamatos piackutatásnak,

valamint a kereskedelem

és a turizmusfejlesztés

közötti szoros együttmûködésnek.

Dr. Totth Gedeon, az FVM

Agrármarketing Centrum Kht.

tanácsadója szerint a hazai

termelôk gyenge versenyképességének

elsôdleges oka a

tôkehiány, a hibás fogyasztóismeret,

illetve a jól átgondolt,

markáns stratégia hiánya. E

hiányosságok kiküszöbölésére

a közösségi marketingstratégia

alkalmazása nyújthat megoldást.

A közösségi marketing

bevált eszközei az országimázs,

illetve a márkaépítés,

melyeket külföldön már régóta

sikeresen alkalmaznak a

termékek értékesítésében.

Elôadásában hangsúlyozta, a

jövôben nagyobb szerepet kell

kapnia hazánkban is a piackutatásnak,

a marketing-tanácsadásnak,

illetve szolgáltatásoknak.

Az elkövetkezô

idôszak fô feladata

a közösségi marketing

szervezeti struktúrájának

kialakítása lesz, és ebben,

valamint a magyar agrármarketing-stratégia

kialakításában

az államnak

egyaránt szerepet kell

vállalnia.

Dr. Lehota József egyetemi

tanár, a Szent István Egyetem

Marketing Intézetének igazgatója

elôadásában az USA-ban

mûködô értékesítési szövetkezetek

tapasztalatait elemezte.

Hangsúlyozta, hogy külön

marketing-stratégiára lenne

szükségünk az uniós, illetve

külön az amerikai, illetve ázsiai

piac szempontjából. Kiemelte

a minôségszabályozás

jelentôségét is, figyelmeztetve

az ázsiai áruk dömpingjébôl

származó veszélyre. Véleménye

szerint a sikeres közösségi

marketinghez elsôsorban

világos, átlátható szektorstratégiára

lenne szükség, melyhez

stabil intézményi háttér,

valamint hatékony ellenôrzés

járul.

Ernst Zimmerl követ, a budapesti

Osztrák Nagykövetség

12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Hírek, események

mezôgazdasági és környezetvédelmi

attaséja az Ausztriában

jól bevált közösségi marketing

módszerekrôl számolt

be elôadásában. Az osztrák

terméket jelzô AMA védjegy

nagy népszerûségnek örvend

Ausztriában. Intenzív reklámkampány

keretében hívják fel

rá a vásárlók figyelmét. Jelenleg

az AMA a legismertebb

védjegy Ausztriában. Három

fô szempontot egyesít: a célok

megfogalmazását, a bizalom

fejlesztését, illetve a motivációt

a vásárlásra. Ausztriában

az osztrák termékek belföldi

népszerûsítésének érdekében

a „Genuss-Region-Österreich”

program keretében kulináris

régiókat hoztak létre, valamint

85 kulináris különlegességet

tartanak számon, melyek elkészítésérôl

reklámfilmek útján

tájékoztatják a fogyasztókat.

A külföldi piacok meghódítása

érdekében rendezett

„Osztrák Hetek”, illetve különbözô

kóstoltatások, vásárok

szintén eredményesen növelték

az osztrák termékek hírnevét.

A kiváló marketingmunka

eredményeképpen az

elmúlt években más tagországokhoz

hasonlóan Magyarország

behozatalában is ugrásszerûen

megnôtt az osztrák

termékek részaránya, elsôsorban

feldolgozott áru formájában.

Az osztrák példa hazánk

számára is járható út, ehhez

azonban egy hatékony marketingstratégia

mielôbbi kidolgozására

van szükség. A megvalósuláshoz

vezetô út elsô, nélkülözhetetlen

állomása a marketingstratégia

kidolgozása.

Papp Mónika

IFE FOODAPEST 2007

Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Vendéglátóipari Szakkiállítás

Idén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást

az IFE Hungary és a FOODAPEST a Hungexpo

Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk

a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem

regionális fórumát kívánták megteremteni

a rendezvénnyel,

melyet ezentúl

évenkénti rendszerességgel

látogathatnak

az érdeklôdôk.

A magyar szakkiállítás

iránti érdeklôdést

jelzi, hogy a 132 magyar

cégen kívül 88 külföldi vállalat is képviseltette

magát. Az európai kiállítókon (Anglia,

Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország,

Görögország, Lengyelország, Németország,

Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között

amerikai, indiai, koreai, srí lankai, azerbajdzsáni

cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók

tejtermékeket, húskészítményeket, sütô-

és édesipari árukat, italokat, zöldséget és

gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari

technológiákat mutattak be. Az eddigihez

képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás

is. Újdonságnak számítottak a termékbemutatók,

melyek az új termékekre hívták föl

a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert

arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok

által vezetett ételkészítési bemutatók és

kóstoltatások. A rendezvény fô szakmai támogatója

az Agrármarketing Centrum volt. A hazai

palettán az eddigi gyakorlathoz hasonlóan

idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer

védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be,

ezzel is igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak

szánt üzenetét,

hogy Magyarországon

megbízható minôségû

élelmiszer-termelés folyik.

A Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztérium

három fôosztálya

külön standon

mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés

kérdéseirôl, illetve az európai uniós

kapcsolatokról nyerhettek tájékoztatást az érdeklôdôk.

A kiállítással egyidôben szakmai kísérôrendezvényekre

is sor került. Az Élelmiszeripari

Kerekasztal Konferencia keretében a hazai

élelmiszeripar jelenlegi helyzetét és gondjait

vitatták meg a résztvevôk, ahol a hazai cégek

és terméktanácsok vezetôin kívül Gráf József

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is

jelen volt.

Boródi Attila, az ÉFOSZ elnöke elôadásában

az uniós csatlakozás óta a hazai élelmiszeriparban

megfigyelhetô aggasztó trendekre hívta

fel a figyelmet. Az élelmiszeripar versenyképességi

nehézségekkel küzd, a hazai mezôgazdasági

nyersanyagok magas árszintje miatt

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 13


Hírek, események

drágák a hazai élelmiszerek, aminek következtében

belföldi piaci részarányuk egyre csökken.

További gondot okoz a termelôk növekvô

kiszolgáltatottsága a kereskedelemmel szemben,

a csekély mértékû innováció, valamint a

szakmai összefogás hiánya. A bioüzemanyag

gyártásának fellendülése szintén veszélyt hordoz

magában, miután nyersanyag konkurenciát

támaszt az élelmiszeripar számára. Ugyanakkor

hangsúlyozta, az élelmiszer mára stratégiai

cikké vált, és miután Magyarország kiváló

természeti adottságai révén eddig is hagyományosan

jó minôségû élelmiszereket állított elô,

ez a jövôben is követendô cél kell, hogy maradjon.

Kiemelte, jelenleg Európában az élelmiszeripar

a legnagyobb iparág 13%-os részesedéssel,

az összes évi teljesítménye 84 milliárd

eurót tesz ki. Az unió agrárkivitelének

75%-át az élelmiszeripari termékek adják, ami

50 milliárd euró évente. Hozzátette, jelenleg az

unió többi tagországa is hasonló gondokkal

küzd, mindamellett Magyarország helyzete bizonyos

szempontból sajátos, ezért a megoldást

hazai szinten kell keresni.

Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági

Bizottságának elnöke véleménye szerint az

elmúlt idôszak elhibázott stratégiájának következményeképpen

a hazai élelmiszeripar kezdi

elveszíteni a magyar fogyasztókat, és számos

hazai feldolgozóüzemet is be kellett zárni. Úgy

vélte, egy olyan élelmiszerellenôrzô szervezet

felállítására lenne szükség, mely az olcsó, nem

minôségi külföldi termékeket kiszûri a magyar

piacról. Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy

jelenleg az unióban a megújuló energiaforrások

termelésének következtében veszélybe került

az élelmiszertermelés, és megnövekedett

az élelmiszertermékek ára,

erre a tendenciára hazánknak is fel

kell készülnie. Hozzátette, az élelmiszerek

áfája hazánkban az uniós átlaghoz

(6,8%) képest aránytalanul

magas, ami szintén hozzájárul az

élelmiszerárak növekedéséhez.

A konferencián az egyes élelmiszeripari

ágazatok képviselôi ismertették

ágazatuk helyzetét és kilátásait.

A hazai vállalkozások legtöbbje jelenleg

a felszínen maradásért küzd.

A cukoripar esetében a fô gondok

között a magas földbérleti díjakat és a

túl magas növényvédôszer- és vetômag

árakat emelték ki.

A sertéságazat képviselôje elmondta, hogy

mostanra a takarmányárak nagymértékû növekedése

következtében válságos helyzetbe került,

mely csak hathatós állami segítséggel orvosolható.

A jelenlegi állatállomány létszáma

minden eddiginél alacsonyabb, 3,8 millió

egyed. Az ágazat versenyképességének növeléséhez

elsôsorban a támogatási helyzet javítására,

az importtal szembeni esélyegyenlôség

megteremtésére és a versenyképes alapanyag

biztosítására van szükség.

A sütôipar részérôl kifejtették, hogy az ágazat

hasonlóan nehéz helyzetben van, miután

évrôl évre csökken a vállalkozások száma.

Napjainkban 1200 vállalkozás és 1300 üzem

mûködik, a 20 évvel ezelôtti 1500 vállalkozással

és 1800 üzemmel szemben. A sütôipari cégek

csupán 15%-a forgalmazza saját boltjában a termékeit.

A kilábalást a bajból a pékek számára a

saját tulajdonú üzlet alapítása jelentené.

A szôlô- és borágazatot az ültetvények elöregedése

és az alapanyaghiány fenyegeti. A versenyképesség

növelése érdekében fajtaváltásra,

valamint az alapanyag-termelés és a feldolgozás

összehangolására van szükség, egy hoszszú

távú stratégia keretében.

A tejpiacon világszerte áremelkedés jellemzô,

miközben a hazai ágazatnak a csökkenô

belföldi fogyasztással és az import növekedésével

is meg kell küzdenie. A növekvô takarmányköltségek

szintén hozzájárulnak a tejtermelôk

számának csökkenéséhez. Megoldást

hozhat a tej esetében az önköltségi ár megállapítása,

illetve a hazai feldolgozás feltételeinek

megteremtése, miután a magas hozzáadott értékû

termékek iránt egyre nô a kereslet.

14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Hírek, események

Gráf József beszédében elmondta, hazánk

kivitel-behozatali mérlege pozitív, az elmúlt

évben agrár- és élelmiszeripari kivitelünk 3,6

milliárd euró volt, szemben a 2,6 milliárd eurós

behozatallal. Hangsúlyozta, a versenyképesség

fokozása szempontjából nem a mennyiséget,

hanem a feldolgozott termékek kiviteli arányát

kell lényegesen növelnünk, mintegy 90%-ra a

jelenlegi nyersanyagkivitellel szemben. Ehhez

modern technológiai felszereltségû feldolgozóüzemekre

van szükség Az ehhez szükséges forrásokra

az agrárfejlesztési programok keretében

2008 márciusától lehet majd pályázni.

A miniszter véleménye szerint a versenyképesség

növelése céljából a technológiai fejlesztéseken

kívül figyelemmel a legújabb trendekre

megfelelô új termékek létrehozására is szükség

van, illetve a tôkebeáramlás elôsegítése érdekében

a vegyes tulajdonú üzemek létrehozása

is elônyökkel járhat. Kijelentette, az uniós

piacon valamennyi jó minôségû terméket elôállító

vállalkozás megtalálhatja a helyét. A hazai

termékek sikere érdekében az Agrármarketing

Centrum 1 milliárd forintot fog fordítani

a következô idôszakban egyes hungarikum termékek

népszerûsítésére. A génmódosított szervezetekkel

kapcsolatban hozzátette, Magyarország

a jövôben is meg kívánja ôrizni mentességét,

miután ez gazdasági elônyökkel jár az

ország számára. A megfelelô intézkedések

megtételével az elkövetkezô két évben mintegy

20-25%-os növekedést érhetnek el az élelmiszeripari

ágazatok, melyhez a feketegazdaság

erôteljes visszaszorítása is hozzá fog járulni.

Hangsúlyozta, a következô hónapok feladata a

hazai élelmiszerstratégia kidolgozása, melynek

fô célja, hogy hazánk a jövôben az uniós piac

egyik meghatározó szereplôjévé váljon.

Papp Mónika

Élelmiszernek minôsül a fokhagymakapszula

A fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszula

nem minôsül gyógyszernek – mondta ki az Európai

Bíróság. Az ítélet akár jelentôs árcsökkenéshez

is vezethet egyes étrend-kiegészítôk piacán.

A német szövetségi egészségügyi minisztérium

megtiltotta, hogy a thaiföldi Piddimax cég

fokhagyma-kivonatot tartalmazó kapszulákat,

illetve hagyma és fokhagyma port hozzon

forgalomba Németországban. A tárca arra hivatkozott,

hogy ezek gyógyszerkészítménynek

minôsülnek, így csak patikákban lehetne árusítani

ôket, míg a Piddimax általános kiskereskedelmi

forgalomba hozatalt tervezett, mondván,

nem gyógyszerrôl, hanem élelmiszerrôl

van szó. Mivel álláspontja szerint e termék

gyógyszerkénti besorolása nem egyeztethetô

össze az áruk szabad mozgásának elvével, a Bizottság

Németország ellen kötelezettségszegés

megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy

az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi

kódexe (a 2001/83/ EK irányelv) a harmonizációnak

csupán az elsô szakaszát jelenti,

és hogy e körülmények között nehéz elkerülni

a termékek minôsítése tekintetében a tagállamok

között továbbra is fennálló különbségeket.

Mindazonáltal „gyógyszernek” kell tekinteni

azt a terméket, amely megfelel e fogalom

közösségi meghatározásának. Valamely termék

lehet kiszerelés szerinti vagy funkcionális

gyógyszer. A Bíróság kiemeli, hogy noha a kapszulás

kiszerelés a kiszerelés szerinti gyógyszernek

való besorolás egyik ismérve, az nem

jelent kizárólagos és meghatározó ismérvet.

Ezenkívül a kapszulaforma nem csupán a

gyógyszerek sajátja.

A funkcionális gyógyszer fogalmát illetôen a

Bíróság kifejti, hogy az élettani hatás kritériuma

nem csak a gyógyszereket jellemzi, hanem

az „étrend-kiegészítôk” meghatározásához alkalmazott

szempontok részét is képezi. A Bírósághoz

benyújtott iratokból kitûnik, hogy a

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 15


Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás

„fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszulák”

nem tartalmaznak semmilyen olyan anyagot,

amely ne lenne jelen a természetes állapotú

fokhagymában is, és nem bír olyan további

kedvezô vagy kedvezôtlen hatásokkal, amelyeket

a természetes állapotú fokhagyma fogyasztása

nem eredményezne.

Márpedig a funkcionális gyógyszer meghatározásának

való megfeleléshez az szükséges,

hogy a termék betegségek megelôzését vagy

gyógyítását szolgálja. Az egészségre általában

gyakorolt jótékony hatások, mint amilyenekkel

a fokhagyma is bír, nem elegendôek. Következésképpen

a Bíróság megállapítja, hogy a fokhagymakapszula

nem felel meg sem a kiszerelés

szerinti gyógyszer, sem a funkcionális

gyógyszer meghatározásának. Ezért nem minôsíthetô

gyógyszernek.

A Bíróság kifejti, hogy a gyógyszerkénti forgalomba

hozatali engedély követelménye a közösségi

jog által tiltott, a behozatalra vonatkozó

mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek

minôsül, mivel akadályozza a többi

tagállamban élelmiszerként jogszerûen fogalomba

hozott termékek Közösségen belüli

kereskedelmét. A lehetséges igazolást illetôen

a Bíróság emlékeztet arra, hogy amennyiben a

tudományos kutatások jelenlegi állása alapján

bizonytalanságok vannak, harmonizáció híján

a tagállamok feladata eldönteni az egészség védelmének

biztosítani kívánt szintjét, miközben

Az Európai Unió és az USA által

létrehozott kereskedelmi

szabályozást felügyelô Transzatlantikus

Gazdasági Tanács

elsô ülését tartották november

elején Washingtonban. Ezen

az ülésen a két fél a bioüzemanyag-elôállításra

vonatkozó

szabályozását kívánta

egymáshoz közelíteni. Az

amerikai fél az uniós szabályozást

túl kötöttnek tartja,

amivel csak lassú változást érhetnek

el a bioüzemanyag felhasználására

vonatkozóan. A

jelenlegi uniós cél mindössze

annyi, hogy 2020-ra 10%-ra

szem elôtt kell tartaniuk az áruk szabad mozgásának

követelményét. A tagállamok mérlegelési

jogkörük gyakorlása során kötelesek

tiszteletben tartani az arányosság elvét.

A jelen esetben az engedélyezés követelményét

nem igazolhatják Németország azon érvei,

amelyek lényegében általában a fokhagyma fogyasztásával

kapcsolatos kockázatokra, és nem

a szóban forgó kapszulákra vonatkoznak.

Ezenkívül léteznek ugyanilyen hatékony, de az

áruk szabad mozgását – az elôzetes engedélyezéshez

képest – kevésbé korlátozó intézkedések

is. Következésképpen a Bíróság megállapítja,

hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság

nem teljesítette a Szerzôdésnek az áruk

szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseibôl

eredô kötelezettségeit.

Valószínû, hogy a mostani ítélet – és annak

indoklása – döntô befolyással lesz számos

olyan, folyamatban lévô perre, amelyben valamennyi

étrend-kiegészítô termék gyógyszernek

vagy élelmiszernek minôsítése a tét. Az

élelmiszerként való meghatározás a fogyasztók

számára kedvezôbb lehet, hiszen így a nagy hipermarketektôl

kezdve sokkal több forgalmazási

hely válik elérhetôvé a gyártók számára, s

ez minden bizonnyal alacsonyabb árakat eredményez,

mint ha kizárólag patikákban lehetne

megvásárolni ezeket a készítményeket.

Schütz Nándor

Forrás: BRUXINFO

A bioüzemanyag-szabályozás volt témája

az EU-USA találkozónak

növeljék a bioüzemanyag arányát

a közlekedésben. Az USA

ennél merészebb terve, hogy

2017-re 20%-val csökkentse a

hagyományos üzemanyagok

fogyasztását. Ám a leginkább

követendô példának a svéd elképzelést

tartják Amerikában,

miszerint teljesen le kell cserélni

a hagyományos üzemanyagot

bióra. Ennek kulcsát

az USA egy új „csodanövényben”

látja, amelyet már több

millió hektáron termesztenek

Ázsiában, Afrikában és Amerikában.

Ez a növény a kutyatejfélék

családjába tartozó,

amúgy mérgezô kurkasfa

(Jatropha curcas). A washingtoni

találkozón az USA az unió

figyelmét erre a növényre szeretné

ráirányítani, a repce favorizálása

helyett.

Kripner Vera

16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


EU Agrárium és Piacszabályozás

Egységes lesz az uniós agrárrendtartás

35 tanácsi rendelet helyett egyetlen piacszabályozási alaprendelet

Jelenleg nem közvetlenül a reformfolyamat,

bár az is folyik, sokkal inkább az ún. „KAP

egyszerûsítési akció” tartja mozgásban a közös

agrárpolitikát. – Hogyan és mi célból egyszerûsíti

az EU a KAP-ot? – A 2005-ben kezdôdött

program célja a KAP végrehajtási hatékonyságának

növelése a bürokrácia csökkentése révén.

A Bizottság 20 egyszerûsítésre javasolt területet

nevezett meg a KAP-on belül. Ezek közül

a legfontosabb a 35 piacszabályozáshoz

kapcsolódó rendelet egyetlen tanácsi rendeletbe

történô összevonása. (A 35 rendeletbôl 21

termékpálya alaprendelet, EU zsargonban közöspiaci

szervezet, rövidítve KPSZ.)

Az egységes rendelet kihirdetése után a teljes

közös agrárpolitikát négy tanácsi rendelet

fogja össze. Ezek a következôk lesznek:

• a meghirdetés elôtt álló (ezért még száma

nincs) a közös piacszervezésrôl szóló

tanácsi rendelet (=PILLÉR I alaprendelet,

piacszabályozás);

• a közvetlen kifizetések szabályait tartalmazó

1782/2003/EK tanácsi rendelet

(=PILLÉR I alaprendelet, közvetlen támogatások);

• a vidékfejlesztésre vonatkozó 1698/2005/

EK tanácsi rendelet (PILLÉR II alaprendelet,

vidékfejlesztés);

• a közös agrárpolitika finanszírozásáról

szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet

(PILLÉR I + PILLÉR II finanszírozási

alaprendelet).

Az egységes KPSZ hivatalos indoklása

A piacszabályozás ilyen mértékû leegyszerûsítése

nem volt egyszerû feladat. Fôleg nem

olyan feltételek között, amikor a jogalkotó deklarált

célja szerint a 35 tanácsi rendelet szabályozási

tartalmán nem lehetett változtatni. Úgymond

itt csupán formai, szerkesztési feladatról

lenne szó. A Bizottságnak azt a bûvészmutatványt

kellett elvégeznie, hogy a 35 rendeletbôl

egyet csinál, miközben a 35 rendelet szabályozási

tartalmán elvileg nem változtathat. A Bizottság

ettôl a lépéstôl a mezôgazdasági bürokrácia

csökkenését, az agrárpiaci szabályozás átláthatóságának

javulását, ezáltal a gazdálkodók

költségeinek csökkentését, a Lisszaboni stratégiával

összhangban, a mezôgazdasági versenyképesség

javulását várja.

Elôzmények és visszatekintés

Mint látni fogjuk, ennél lényegesen többrôl

van szó, a formai változtatás a közös agrárpolitika

igen messze ható tartalmi-politikai átalakulását

jelentheti. A szabályozási tartalmat illetôen

az ötlet tulajdonképpen a számos kifizetési

jogcímen folyósított közvetlen támogatások

egyetlen kifizetéssé történô összevonásából is

jöhetett. Annyiban ugyanis párhuzam vonható

a piacszabályozás jelenlegi egyszerûsítése, illetve

a közvetlen támogatások 2003. évi reformja

között, hogy hasonlóan a közvetlen támogatások

reformjához most a kifizetések egységesítése

helyett az egyes termékpályákon alkalmazott

szabályozási eszközöket kísérelték

meg egységesíteni. (Ez azonban korántsem

volt egyszerû feladat az eltérô termékpályás intézkedéseknél,

és minden bizonnyal ennek

tudható be, hogy a mellékletekkel együtt több

mint 400 oldalasra sikeredett rendeletbôl csak

az intervenció és a magántárolás alkalmazásának

leírásához 43 oldalra volt szükség.) A kodifikációs

eljáráshoz kapcsolódóan fontos kiemelni,

hogy a jogalkotó a mostani reformfolyamat

által érintett ágazatok (feldolgozott gyümölcs

és zöldség, bor) felülvizsgálat alatt álló

piacszabályozási eszközeit csak azután vonja

be az új rendeletbe, miután az eszközök alkalmazásáról

döntés születik. Amíg ez nem történik

meg, a régi KPSZ rendeletben lévô szabályozási

eszköz marad hatályban. Egyébként az

egységes piacszabályozási rendelet a korábbi

KPSZ rendeletekbôl már ismert szerkezetet követi.

Egyetlen kivétel, hogy a mezôgazdasági

termékpiacokra vonatkozó versenyszabályok

az egységes piacszabályozási rendeletben külön

részben kaptak helyet.

Az új piacszabályozási alaprendelet hatálya

A Bizottság a lényegében már kész rendeletet

a Hivatalos Lapban még az idén meg kívánja

hirdetni, és a rendelet a kihirdetést követô 8

nap elteltével válik hatályossá. Az a szándékuk,

hogy azokban az ágazatokban, amelyeknél

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 17


EU Agrárium és Piacszabályozás

nincs elôírva külön gazdasági év, ott a hatálybalépés

idôpontja 2008. január 1. lesz. Ezzel

szemben azokban az ágazatokban – ilyen pl. a

gabona, a cukor, a szôlô-bor ágazat – amelyekben

a szabályozás a naptári évtôl eltérô gazdasági

évet határoz meg, az adott termékpályán a

hatálybalépés idôpontja a 2008-as gazdasági év

elsô napja. (Ez a szabály nem vonatkozik a felülvizsgálat

alatt álló ágazatok azon szabályozási

eszközeire, amelyek változnak. Ilyen esetekben

a változtatás elôtti szabályozási eszközök

mindaddig hatályban maradnak, amíg az

egységes piacszabályozási rendeletbe be nem

kerülnek.)

Miért nem pusztán formai változásról van

csupán szó? – A következôk miatt: elôször is ezzel

a KAP jogi rendszerében alapvetôen megváltozott

a Pillér I, Pillér II súlya. Azzal, hogy a

teljes KAP piacszabályozást egyetlen tanácsi

alaprendeletbe sûrítették, egyúttal csökkentették

a piacszabályozás KAP-on belüli súlyát. Ami

viszont beszûkíti a tagállami piacszabályozási

alkuk körét, csökkenti az agrárpolitikán belül

az egykor domináns piacszabályozás politikai

jelentôségét. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk,

hogy a KAP-on belül a 2000-ben indult folyamat

– a Pillér II létrehozása a KAP-on belül

– ezzel fontos új állomásához érkezett, az egységes

piacszabályozási rendelet elfogadásával

a Pillér II jogilag-politikailag is a Pillér I-gyel

válik azonos súlyúvá. A jogi változtatás további

következménye, hogy a piacszabályozási döntésekben

ezzel még tovább nô a már korábban

is domináns bizottsági befolyás. Ez a változás

többek között konkrét formát ölt pl. abban,

hogy a több irányító bizottságból álló, termékpályás

modell megszûnik és egybizottságú modellé

válik. Azaz a továbbiakban az összes termékpályára

egy irányító bizottságban hozzák

meg a döntéseket, ami azzal jár, hogy a piaci

döntésekben még tovább erôsödik a már korábban

is megfigyelhetô bizottsági dominancia.

Távlatosan számolni lehet az egységes piacszabályozási

rendelet piaci integrációt erôsítô

hatásával. – A rendeletnek azonban van egy tágabb,

nem szûk piacszabályozási szemponton

alapuló megítélése is, ami akár nagyon pozitív

is lehet. Miért baj az, hogy a vidékfejlesztés azonos

szintre kerül a piacszabályozással, ha

egyébként Magyarország a változtatásokra

okosan és kiszámítottan reagál? Az egységes piac

szempontjából pedig akár még nagyon pozitív

fejleményként is értékelhetô a tagállami

mozgástér beszûkülése, amennyiben ez a közös

agrárpiac egységes jellege erôsítése irányában

ható faktorként is értékelhetô (együtt a

bizottsági kompetencia növekedésével). –

Azonban ezek a következtetések mindaddig

spekulációk maradnak, amíg az új jogszabály a

gyakorlatban nem vizsgázik. Ennek elolvasására

ezzel a rövid figyelemfelkeltô eszmefuttatással,

remélem, sokaknak sikerült felhívom a figyelmét.

Dr. Szôke Gyula

MVH

Kifizetô ügynökségek és változó agrárpolitika

A kifizetô ügynökség (KÜ) tagállami

szinten a közös agrárpolitika

kulcsintézménye.

Ezek a Brüsszel által akkreditált,

de nemzeti irányítás alatt

álló hivatalok – Magyarországon

ez a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési

Hivatal – fizetik

ki a közös agrárpolitika keretében

nyújtott agrártámogatásokat,

és uniós rendeletek

végrehajtásával ôk szabályozzák

a nemzeti agrárpiacot (Pillér

I. feladatok). Az AGENDA

2000 KAP agrárreformot követôen

a kifizetô ügynökségi feladatkör

már túlnô az agrárágazaton,

amennyiben ezek után

az elfogadott közösségi vidékfejlesztési

célok megvalósulásához

szükséges nemzeti programokat

is ezek, a korábban

csak piacszabályzással foglalkozó,

kifizetô ügynökségek látják

el (Pillér II. feladatok).

A KÜ uniós jogszabályok

által meghatározott, rendkívül

szigorú, brüsszeli akkreditáció

szerinti mûködése szavatolja,

hogy a ma már 27 nemzetállamból

álló Európai Unió valamennyi

országában egységesen

folyósítsák az agrártámogatásokat,

ami – ismerve az

egyes országok agrárpiaci szereplôit

– egyáltalán nem egyszerû

feladat. Ezekbôl a szigorú

akkreditációs követelményekbôl

azonban nem következik

az, hogy az egyes tagállamok

kifizetô ügynökségeinek

az intézményi felépítése,

szervezete is egységes lenne.

Erre vonatkozóan nincs uniós

elôírás, és a gyakorlatban igen

színes az intézményi megoldások

palettája. Ha az EU-15-ök

kifizetô ügynökségi megoldá-

18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


EU Agrárium és Piacszabályozás

sait összehasonlítjuk az EU-

10+2-ével, legalább egy szembeötlô

eltérést találunk. Jelesül,

hogy a régi tagállamokban

általában több a kifizetô

ügynökség, mint az újakban. A

régi tagállamoknál nem egy

esetben még arra is van példa

(Franciaországban és Hollandiában),

hogy a korábbi terméktanácsi,

vagy más ágazati

szakmai szervezetek továbbfejlesztésével

az adott tagállam

szinte valamennyi jelentôsebb

mezôgazdasági ágazatában önálló

kifizetô ügynökség

mûködik. Ezzel szemben

az újonnan csatlakozó 12

tagállamban általában

egy, vagy maximum két

kifizetô ügynökség van,

ami részben határozott bizottsági

nyomásra – ez a

bizottsági ellenôrzést viszonylag

egyszerûbbé teszi

–, illetve belsô okok

miatt alakult így. A bizottsági

szempont világos,

azonban a talán még ennél

is fontosabb belsô ok

az volt, hogy a csatalakozási folyamat

idején ezekben a keletközép-európai

országokban a

mezôgazdasági-ágazati szakmai

szervezeteknek még nem

volt akkora súlya (és nemzetközi

kitekintése, uniós ismerete),

hogy a francia vagy holland

modellt – amely egyébként kétségtelenül

ezeknek a szervezeteknek

a parciális érdekét szolgálta

volna – ki tudták volna

kényszeríteni a Bizottsággal és

a nemzeti agrár-adminisztrációval

szemben.

A kifizetô ügynökségek intézményfejlesztésének

másik

fontos jellemzôje a tevékenységi

kör alakítása. A tevékenységi

körrôl szólva nem szabad

arról megfeledkeznünk, hogy

a vidékfejlesztés csak az Agenda

2000-rel került be a közös

agrárpolitikába. Ebbôl következik,

hogy ezt megelôzôen a

kifizetô ügynökségek az EU

feladathoz kapcsolódóan csak

piacszabályozással foglalkoztak.

Azt azonban uniós jogszabály

már ekkor sem tiltotta, és

most sem tiltja, hogy a kifizetô

ügynökség csak az uniós feladatokból

adódó piacszabályozást

végezhetne, és ehhez a

Pillér I. feladatokhoz – ha erre

egyébként van igény, és a

célszerûség ezt diktálja –

egyéb, a nemzeti agrárfejlôdést

elôsegítô, azt támogató,

piaci vagy más hasonló funkciót

ne integrálhasson. Ez

utóbbira, nagyon jó példa az

osztrák kifizetô ügynökség, az

AMA, amely már nevének „M”

betûjében is megjeleníti ezt a

funkcióbôvítést, vagy kiterjesztést:

AgraMarkt Ausztria.

Az AMA intézményében a piacszabályozási

funkcióhoz hozzá

van kapcsolva a piaci információ-szolgáltatás

és a közösségi

agrármarketing.

Az a kérdés, hogy milyen

feladatokat lásson el a piacszabályozó

intézmény, nem új

keletû, hiszen ez már az

Uruguay-i GATT forduló során,

a nyolcvanas évek végén,

a kilencvenes évek elején felmerült.

Azzal összefüggésben,

hogy az agrár-külkereskedelmi

liberalizációval járó agrártámogatás-leépítés

az egyes

országok agráradminisztrációjában,

a piacszabályozás szervezésétôl

függôen eltérô mértékben

okozott adaptációs nehézséget.

Kordában tartani

a bürokráciát!

A tapasztalatok azt mutatták,

hogy az agrárbürokrácia

környezethez való alkalmazkodását

két tényezô befolyásolja.

Az egyik a bürokrácia

mérete, amelyet a tapasztalatok

szerint úgy lehet kordában

tartani, hogy a bürokratikus

adminisztráció korlátlan

fejlesztése helyett piaci

intézményeket vonnak be a

szabályozásba, azaz a meghatározott

piaci beavatkozásokat,

részben vagy egészben

piaci intézmények segítségével,

bevonásával hajtják

végre. (Ez a lehetôség az EU

kifizetô ügynökségek esetében

is fennáll, ugyanis a hatályos

uniós szabályozás más

intézmények bevonását – uniós

szakzsargonban szabályozási

feladatok „delegálását” –

minden további nélkül lehetôvé

teszi.) A bürokrácia méretének

kordában tartása mellett

a rugalmas alkalmazkodás a

piacszabályozó intézmény adminisztrációjának

természetétôl

is függ, amelyet pozitív

irányban befolyásolni lehet oly

módon, ha a szabályozási tevékenység

kiegészül a piaci

igényekhez kapcsolódó tevékenységekkel,

vagy ha erre is

van lehetôség, valóságos, elsôdleges

piaci funkciókkal.

A tapasztalatok szerint a

szabályozási és piaci funkciók

egy intézményen belüli szimbiózisa

azon kívül, hogy pozitív

módon hat magára az alap-

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 19


EU Agrárium és Piacszabályozás

tevékenységre, a piaci szabályozásra,

a funkciók közötti

szinergetika révén is növeli az

összintézményi hatékonyságot.

Az osztrák kifizetô ügynökségnél,

az AMA-nál a piaci

információszolgáltatást és a

közösségi agrármarketinget

kapcsolták össze a piacszabályozással.

Ebbôl a „funkciószimbiózisból”

eddig a tapasztalatok

szerint elsôsorban a piaci

információszolgáltatás, valamint

a közösségi agrármarketing

profitált. (Hogy ez utóbbi,

pl. a közösségi agrármarketing

esetében a hatékonyságjavulás

milyen mértékû

volt, ezt a magyar-osztrák agrár-külkereskedelem

alakulása,

illetve konkrétan a magyar

külkereskedelmi mérleg csatlakozás

utáni drámai mértékû

romlása is bizonyítja.)

Az Európai Unió és ezen

belül Magyarország vonatkozásában

a kifizetô ügynökség

intézményfejlesztési kérdését

az agrártámogatások mostani

WTO-fordulóban várható további

leépítése, a piacszabályozás

egységesítése, illetve

ennek következményei (errôl

lásd az egy piacszabályozási

alaprendelet megalkotását a

korábbi 21 helyett) a csatlakozás

után ismét idôszerûvé teszik.

Arra kell felkészülni,

hogy a piaci támogatások mértékének

csökkentésével nem a

piaci beavatkozások szükségessége,

hanem azok jellege

fog változni. Erre a helyzetre –

a jelen eszmefuttatásból ez

derül ki – viszonylag kicsi, piaccal

„megfertôzött”, azaz

hatékonysági elv alapján mûködô,

a finomhangolású agrárpiaci

beavatkozások lebonyolításához

kielégítô piaci információval

rendelkezô intézmény

a legalkalmasabb, ami

Magyarország szempontjából

makrogazdasági és piacszabályozási

perspektívából is rendkívül

tanulságossá teszi az

AMA példát. Míg az AMA-nál a

hármas funkció-szimbiózisból

(piacszabályozás; piaci információ

szolgáltatás; közösségi

agrármarketing) korábban elsôsorban

a közösségi agrármarketing

profitált, arra lehet

következtetni, hogy a jelenlegi,

megváltozott feltételek

mellett, a piaci információ piacszabályozás

számára történô

felértékelôdése miatt a jövôben

a piacszabályozás is

egyre több hasznot húz.

Dr. Sz.Gy.

MVH

Nô az olasz élelmiszerexport

Az olasz élelmiszeripar helyzetérôl és kilátásairól

készült jelentést Rómában, a Szenátus

könyvtárában ismertették. A dokumentumot az

olasz mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci

háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi

per il Mercato agricolo alimentare) az olasz

élelmiszeripari szövetséggel (Federalimentare)

közösen készítette. A prezentációt az ISMEA elnöke

tartotta, a Federalimentare elnökének beszámolóját

követôen pedig a kormány két minisztere

is hozzászólt (Pierluigi Bersani – Gazdasági

Fejlesztési Minisztérium és Paolo De

Castro – Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti

Politikák Minisztériuma). A „Jelentés az

Élelmiszer Termékpálya Kilátásairól 2015-ig”

dokumentum prezentációja során elhangzott

fôbb gondolatokat az alábbiakban foglalom

össze.

A többféle forgatókönyvet tartalmazó elôrejelzés

egyik alapvetô megállapítása szerint az

élelmiszeripar alapanyagaiként szolgáló mezôgazdasági

termékek ára számottevôen nôni

fog. Ennek oka elsôsorban a kedvezôtlen idôjárás

miatti csökkenô termés és az alapvetô élelmiszerek

iránti növekvô kereslet. A keresletet

növeli a bioüzemanyag gyártás alapanyag-igényének

növekedése is. Az árnövekedés következtében

az élelmiszeripari termelô vállalatok

jövedelmezôségében jelentôs csökkenés prognosztizálható.

Az élelmiszerek gyártásában

mind jelentôsebb lesz a „Made in Italy” márkajelzéssel

ellátott, kiváló minôségû élelmiszer.

Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci)

fogyasztását illetôen mennyiségileg stagnálás

várható, a fogyasztás szerkezetében viszont

valószínûleg lesz bizonyos átrendezôdés. Várhatóan

nô a kereslet a minôségi élelmiszerek,

az EU földrajzi árujelzôs (PDO, PGI) termékek,

a „Made in Italy” valamint a hagyományos élelmiszerek,

továbbá az egészséges táplálkozást

szolgáló és a biotermékek iránt.

Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a

feldolgozott, minôségi élelmiszerek exportja

tovább növekszik, ennek megfelelôen az alapanyagul

szolgáló mezôgazdasági termékek importjának

is a növekedésével számolnak.

Az árakat illetôen a termelôi árak bizonyos

növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag

és energia árának növekedésébôl adódik, de elmarad

azok szintjétôl, így bizonyos jövedelme-

20 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


EU Agrárium és Piacszabályozás

zôség-romlásra számítanak a következô évtizedben.

Ennek következményeképpen az élelmiszeriparban

folytatódik a koncentráció, a változásokhoz

kellôképpen alkalmazkodni nem tudó

vállalatok (elsôsorban a kis- és középvállalati

kategóriában) megszûnése sem zárható ki.

Ajánlásként az élelmiszeripari

vállalatoknak

a minôségi termelésre

való törekvés

alapvetô feltétele mellett

a nemzetközi vérkeringésbe

való nagyobb

mértékû bekapcsolódást,

a logisztikai

ésszerûsítést és a nagyobb

fokú kooperációt

fogalmazták meg. Ez

utóbbi segíthet – a költségek

csökkentése

mellett – a multinacionális

kereskedelmi vállalatokkal

való tárgyalási pozíció javításában is.

Mindkét résztvevô miniszter rövid hozzászólásában

méltatta a bemutatott tanulmányt,

helyeselve a megállapításokat és ajánlásokat is.

Bersani gazdasági fejlesztési miniszter az

olasz élelmiszeripart a mezôgazdasággal

együtt az ország egyik fontos húzóágazatának

nevezte. Szerinte a jó minôségû élelmiszereket

szélesebb értelemben is értékelni kell, az egészséges

táplálkozás pozitív hatása az egészségügyre

például fontos gazdasági tényezô is egyben.

A külföldi piacokon pedig a kiváló minôségû

élelmiszerek az országról alkotott pozitív

képhez is hozzájárulnak, amelynek közvetett

gazdasági haszna sem hanyagolható el. Az élelmiszerárak

növekedését illetôen az indokolatlan,

spekulatív áremelések elleni határozott

fellépést ígérte.

De Castro mezôgazdasági miniszter az ágazat

sikereirôl beszélt, példaként említve, hogy

a kedvezôtlen dollár-árfolyam ellenére az olasz

élelmiszerexport idén tovább nô, várhatóan eléri

a 24 milliárd eurót. Megítélése szerint továbbra

is az exportra és a minôségi termelésre

kell koncentrálni, a hazai

piacon a lehetôségek

ugyanis korlátozottak.

Az export növekedésében

kiemelte a

marketing- és promóciós

erôfeszítéseket, valamint

hangsúlyozta a

multinacionális kereskedelmi

vállalatokkal

való együttmûködés javítását.

Pozitívan nyilatkozott

a KAP változásairól,

a sokat szidott

brüsszeli bürokrácia elismerésre

méltó gyorsaságáról,

pl. az ugaroltatás kérdésében. Elmondta,

hogy a KAP jövôje attól is függ, menynyire

sikerül megértetni mindenkivel, hogy

nemcsak az európai agrárágazat jövôjérôl van

szó, hanem az EU teljes népességének táplálkozásáról,

egészségérôl is. A miniszter szerint az

élelmiszerárak „elszaladásáról” felkapott hírek

rémhírek, eddig nem következett be a beharangozott

mértékû élelmiszerár-növekedés. Az

élelmiszeripari termelô és a kereskedelmi vállalatok

garanciát vállaltak arra, hogy az élelmiszerárak

átlagos növekedését az év végéig az

infláció szintje alatt tartják. Ez a tény, valamint

a spekulációs áremelkedések kiszûrését célzó

fokozott hatósági ellenôrzések biztosítani fogják

a miniszter szerint a fogyasztói árak stabilitását.

Kálmán Zoltán

mezôgazdasági attasé, Róma

Aszálypolitika az Unióban

Egész Európát sújtotta idén a

vízhiány és az aszály, ami a

vízzel kapcsolatos, az eddiginél

sokkal felelôsségteljesebb

magatartásra ösztönzi az európai

döntéshozókat.

Az Európai Unió környezetvédelmi

miniszterei nemrégiben

jóváhagyták a vízhiánnyal

és aszállyal kapcsolatos közleményt

és cselekvési programot,

amelyet a Bizottság ez év

július végén javasolt. Ez szabad

döntést, cselekvési lehetôséget

ad a nemzeti és regionális

politikában a vízbázisok kiemelt

kezelésére és megôrzésére.

A víz egyre inkább stratégiai

jelentôségû. Megôrzése,

megtartása, megfelelô kezelése

a vízbázisok nemzeti tulajdonban

tartása alapvetô és jól

felfogott érdeke az unió minden

egyes tagállamának.

T.E.

European Voice

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 21


EU Agrárium és Piacszabályozás

Az olasz agrár- és élelmiszer-külkereskedelem mérlege

Közzétette az olasz statisztikai hivatal (ISTAT)

a 2007. elsô 5 hónapra vonatkozó jelentését az

agrár- és élelmiszer-külkereskedelmi forgalomról.

Ebben a negatív szaldó növekedése látható

(–4836 millió euróról –4897 millió euróra). Az

olasz mezôgazdasági minisztérium értékelése

szerint aggodalomra azonban nincs ok, mivel

ebben a feldolgozott élelmiszerek aránya meglehetôsen

alacsony, az élelmiszeripar alapanyagai

(a mezôgazdasági termékek) importnövekedése

okozta jórészt a negatív szaldó növekedését.

(Ráadásul az import növekedése

csak részben jelent mennyiségi növekedést, azt

elsôsorban a magasabb piaci árak okozzák.)

Elemzôk az agrártermékek importjának növekedését

egyébként egyértelmûen pozitív fejleménynek

tekintik, hiszen a belsô fogyasztás változatlansága

mellett ez az olasz feldolgozott

élelmiszer-export növekedését jelzi.

Az olasz agrár- és élelmiszerexport növekedésében

az egyik meghatározó tényezô a borok

kivitele. Az év elsô négy hónapjában a 2006.

évihez képest 15%-os értékbeli és 19%-os

mennyiségi növekedést regisztráltak. Ezek az

adatok különösen annak fényében biztatóak,

hogy már 2006-ban is közel 12%-os volt az export

növekedése a 2005. évihez képest. (2006-

ban az olasz borágazat teljes árbevétele elérte

a 9 milliárd eurót, ebbôl 3,2 milliárd eurót tett

ki az export.)

K.Z.

Biotechnológiai konferencia Kölnben

„2007 Európai Bioperspektívák” címen az év

közepén rendeztek konferenciát Kölnben. A

rendezvény programjának kialakításában a fôszervezô

DECHEMA 1 mellett 18 szervezet vett

részt közel harmincezer szakembert képviselve.

A konferencián a résztvevôk a biotechnológia

szinte minden területére bepillantást nyerhettek.

A program gazdagságát mutatja, hogy a

bevezetô plenáris elôadásokat követôen 9 szekcióban

folytak párhuzamosan az elôadások.

Csak ízelítôül a szekcióülések témáiból: ipari

biotechnológia, növényi biotechnológia, rendszerbiológia,

nano-biotechnológia, egyénre

szabott táplálkozástan, funkcionális genetika,

molekuláris és egyénre szabott gyógyítás. A tudományos

elôadások mellett a résztvevôknek

alkalmuk volt konzultációt folytatniuk arról,

hogy a német kormányzat milyen szerepet vállal

a biotechnológiával kapcsolatos K+F folyamatokban,

valamint az Európai Biotechnológiai

Együttmûködés finanszírozási rendszerérôl.

Kiemelkedô színvonalú volt a konferencia

poszterkiállítása, amelyen csaknem száz kiállító

mutatta be kutató és fejlesztô munkájának

eredményeit. A rendezvény szervezôinek nem

véletlenül esett Kölnre a választásuk, amikor

megfelelô helyszínt kerestek a rendezvénynek.

A Rajnavidék térségében számtalan egyetem,

kutatóintézet és vállalat található, Németország

egyik legdinamikusabban fejlôdô térsége.

(A konferencia honlapja: http://www. bioperspectives.

org/)

A nyitóprogram május 30-án az Európai

Unió német elnökségének egyik fontos eseménye

volt. A német Szövetségi Oktatási és Kutatási,

valamint Gazdasági és Technológiai Minisztériumok,

valamint a Bizottság közös rendezvényének

az „Úton a Tudásalapú Biogazdaság

felé” 2 volt a címe. A konferenciát megelôzôen

hat munkacsoport alakult a tudomány és

az ipar képviselôibôl, akik felvázolták elképzeléseiket

a KBBE (Knowledge – Based Bio-

Economy) következô 20 éves távlatairól, és az

alábbi szempontok alapján alakították ki álláspontjukat:

keretek, élelmiszer, bioanyagok és

bioeljárások, bioenergia, biogyógyászat, új

koncepciók és technológiák. A szakértôk által

összeállított értekezést „Cologne Paper” címmel

május 30-án publikálta a német elnökség,

amelynek teljes szövege interneten az alábbi

oldalon olvasható:

http://www.bioperspectives.org/data/biopersp

ectives_/cp.pdf

1 DECHEMA – Gesellschaft für Chemische Technik und Biotechnologie e.V.

2 En Route to the Knowledge Based Bio-Economy

22 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


EU Agrárium és Piacszabályozás

A „Cologne Paper” fôbb gondolatainak rövid

ismertetése

2030-ra a biotechnológia az európai gazdaság

egyik meghatározó pillérévé válik. Elsôsorban

a munkaerô-igényes ágazatokban

növekszik a jelentôsége. Ilyen a feldolgozóipar,

gyógyszergyártás, mezôgazdaság és

élelmiszeripar. Egyes becslések szerint a fehér

biotechnológia 3 és a bioenergia-termelés

2030-ra az ipari termelés egyharmadát teszi

majd ki.

A biotechnológia rejti a megoldást a legégetôbb

világméretû problémákra, mint a növekvô

és elöregedô népesség, az energia, alapanyagés

ivóvízforrások korlátozott volta, valamint a

globális felmelegedés.

Hajtóerôk

A tudásalapú biogazdasággal szembeni elvárások

mögött a fenntartható élelmiszer-,

alapanyag- és üzemanyag-ellátás áll.

A legnagyobb kihívás napjainkban az egész

földünkre kiterjedô klímaváltozás. A kedvezôtlen

folyamatok megállítása érdekében csökkenteni

kell az üvegházhatásért felelôs gázok

kibocsátását, és a hagyományos fosszilis energiaforrások

helyébe alternatív, megújuló energiaforrásokat

kell bevonni.

A hatékonyan termelô európai mezôgazdaságnak

új piacokra van szüksége. A támogatások

csökkentésével párhuzamosan ki kell alakítani

egy fenntartható, versenyképes ágazatot.

Az ipari növények azok, amelyek a lehetséges

megoldást adhatják.

Verseny alakul ki a hagyományos termékeket

elôállító és az energiaszektornak alapanyagot

elôállító termelôk között.

Az ipari országok növekvô színvonalú egészségügyi

ellátórendszere és az elöregedô népesség

számára új gyógyászati eljárásokat kell kidolgozni

az életmóddal összefüggô betegségek

kezelésére, megelôzésére.

A biotechnológia nemzetközi üzleti modell

szerint mûködô, óriási iramban fejlôdô iparág.

Európának koncentrálnia kell erôforrásait, vezetô

szerepet kell vállalnia a tudásalapú biotechnológiában.

Biotermékek és bioeljárások

A szerzôk egyetértenek abban, hogy 2030-ra

a növénynemesítés és az ipari „fehér biotechnológia”

szolgálja a KBBE alapját. A kemikáliák

mintegy harmadát fogják fejlett biokatalitikus

eljárásokkal elôállítani. A Toyota például

2003 óta foglalkozik biomûanyagok elôállításával.

Termelését 2020-ig 20 millió tonnára kívánja

növelni. A jövô biofinomítói minimális

mennyiségû hulladékanyag-termeléssel mûködnek

majd. 2020-ra olyan technológiai eljárások

kidolgozása várható, amelyek esetében a hulladék

mennyisége nulla. Ehhez elengedhetetlen a

megfelelô alapanyag biztosítása. A hagyományos

nemesítési eljárások, a molekuláris biológia

módszereinek alkalmazásával (például genetikai

markerek) a szelekció során szignifikáns

módon növelhetik a termés mennyiségét.

Az európai mezôgazdaságban standard növényeknek

számítanak majd az ipari felhasználásra

termesztett genetikailag módosított „high

tech” növények. A mezôgazdasági mûvelésre

alkalmas területek nagysága valamint a rendelkezésre

álló édesvíz mennyisége az, ami a

világ mezôgazdaságának a legfôbb korlátozó

tényezôje, egyes területeken a szárazságtûrô,

valamint a rezisztens fajok termesztése fog növekedni.

3 Fehér biotechnológia (white biotechnology): ipari biotechnológia, kémiai anyagok, polimerek és üzemanyag

elôállítása

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 23


EU Agrárium és Piacszabályozás

Bioenergia

A KBBE bioenergia-pillérének építésekor a

fenntarthatóság a legfontosabb cél: biztonságosabb

energiaellátás, üvegházhatású gázok kibocsátásának

mérséklése, az energiaveszteség

csökkentése, az ökoszisztéma, a vidék szociális

struktúrájának és foglalkoztatásának megôrzése.

A biomasszából nyert bioenergia-termelés

(biohô, bio-elektromosság, bioüzemanyag) az

energiaellátás egyik alapvetô elemévé fog válni.

A bioenergia-termelés kiváló példája az integrált

K+F tevékenység, a fehér és zöld biotechnológia

4 , a mezôgazdasági termelés, a

feldolgozótechnológiák, a tudomány és egyéb

területek kombinációjának.

Élelmiszer és táplálkozás

Az elmúlt években bekövetkezett életmódbeli

változások – kevesebb testmozgás, magasabb

tápanyagbevitel, kényelmi és gyorséttermi

termékek fogyasztása – számtalan életmódhoz

köthetô betegség megjelenéséhez vezetett.

Megfelelô táplálkozással számtalan betegség

megelôzhetô. A közeljövô kutatásai arra irányulnak,

hogy az egyes speciális fogyasztói csoportok

igényeit kielégítsék pl. idôs korosztály,

egészségmegôrzô és betegségmegelôzô diéta.

Élelmezési és táplálkozástudományi kutatások

prioritásai az egyes betegségek – cukorbetegség,

elhízás, érrendszeri és keringési megbetegedések

stb. – kockázati tényezôinek figyelembe

vételével kialakított étrend. Az élelmiszerekhez

köthetô allergia – kiemelt figyelemmel

a gyermekekre – fontos kutatási és fejlesztési

terület. Új technológiák – pl. nanotechnológia,

bioszenzorok – segítségével biztonságos új élelmiszerek

állíthatók elô. Az élelmiszeripari innováció

eredményeképpen az EU élelmiszerpiacán

megtaláljuk majd a hagyományos és az

egyénre szabott élelmiszereket is.

Az élelmiszeripar az EU egyik legnagyobb

ágazata a mintegy 800 milliárd euró forgalmával

és a 4 millió foglalkoztatottal. A biotechnológia

már napjainkban is fontos szerepe növekedni

fog. Számos hagyományos élelmiszer,

élelmiszer-adalékanyag és enzim már most is

mikroorganizmusok és biofeldolgozási technológiák

alkalmazásával készül. Az intelligens

csomagolási technológiáknak köszönhetôen nô

a termékek biztonságos eltarthatósági ideje.

Fejlett minôségmegôrzési eljárásokkal csökkenteni

lehet a káros mikroorganizmusok és

toxinok (mikotoxin) szaporodását, növelve ezáltal

a fogyasztó biztonságát.

Szegedyné Fricz Ágnes

Fôosztályvezetô-helyettes

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium

Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növény-egészségügyi

Fôosztály

Élelmiszeripari Osztály

Intézkedések a hazai sertésés

baromfiágazat helyzetének javítására

Az abrakfogyasztó ágazatok, ezek

közül is elsôsorban a sertéspiac

küzd gondokkal, mondta Máhr

András, az FVM szakállamtitkára

sajtótájékoztatóján. A felvásárlási

árak az elmúlt idôben

mintegy 10%-kal csökkentek,

a feldolgozók átadási árai szintén

5%-kal mérséklôdtek,

ugyanakkor a fogyasztói ár 12%-

kal emelkedett. Az unió tagállamaiban

a sertésállomány létszáma

drasztikus csökkenést mutat, amiben

a kedvezôtlen idôjárási viszonyok

következtében növekvô

takarmányárak, illetve a

húsipari árak 12%-os csökkenése

egyaránt közrejátszik. A

gabona ára világviszonylatban

megduplázódott, a takarmányárak

is megnôttek. Ennek következtében

a baromfiárak szintén

növekedésnek indultak, a sertéshús

ára ugyanakkor stagnál, il-

4 Zöld biotechnológia (green biotechnology): mezôgazdasági eljárásokat, beleértve a genetikai eljárásokat is

alkalmazó biotechnológia.

24 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Almakóstolás

200 ezer hektár gyümölcs- és szôlôtelepítés fûzôdik a nevéhez

Az elmaradhatatlan pipával Családja körében Édesanyjával

Feleségével a 60-as években, a vidéket járva

Fiatal intézôként, pályája kezdetén a Károlyi-birtokon


Nevéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat megalapítása,

amely nagyon megkönnyítette a telepítések tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást

is. Olyan gazdaságokban, ahol a körülmények alkalmasak voltak

gyümölcstelepítésre, nagy segítség volt a szakszerû telepítési terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag.

Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a többszörös túljelentkezés.

Ontották a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák, és volt becsületük a kertészeknek.

Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi fôosztályvezetônek, kocsi járt, amely háztólházig

hozta. Igen ám, de ô összeszedte a munkatársait, akik útba estek és így együtt mentek a

Minisztériumba. Ezt rajta kívül nem sokan tették meg…

Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott. Késve

érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi Károlynak

fia született, ugye megbocsátjuk neki a késést, mert egy új kertész született a világra!” Óriási taps

fogadta a szavait. Én nyeltem könnyeimet. (Részletek a 30. oldaltól.)

Nyárlôrinci emlékoszlop

Emléktábla az Edômér utca 6. számú ház falán


Kevés olyan fafaj van, amire annyi jót és annyi

rosszat mondtak, mint az akácra. A természetvédôk

nem szeretik, mert nem ôshonos és a zárt

akácerdôben szegényes az aljnövényzet, a bodzát még

megtûri maga mellett. Az erdészek egyre többre értékelik

értékes és sokhasznú fája, viszonylag gyors növekedése,

vitalitása miatt, és mert sarjról is felújul. Szakmai

berkekben mégis vitatott fafaj az akác. A gyengébb homoktalajok

megkötésére kiválóan alkalmas. Szép színû,

szép erezetû fájából parkettát, szabadtéri bútorokat, játszóeszközöket,

faedényeket készítenek. De rendkívüli

szívóssága miatt épületfának is nélkülözhetetlen. Így

lassan-lassan polgárjogot nyer különösen a klímaváltozás

miatt, aszályos nyaraink és ôszeink folytán a viszonylag

igénytelen akác becsülete egyre nô. Hasznosításában

még óriási tartalékok vannak!

Ez a kincs homokon is megterem

Több mint 200 éve ültették az elsô akáccsemetét Magyarországon. Azóta egyre nagyobb területeken hódít,

de az igazi hasznosítási értékét magról nevelt csemetérôl ültetve, szabályos ültetvényekben éri el. Az oszlopos

növekedésû, ún. árbócakác, magasra növô, csekély elágazású egyedei kiválasztásában és nemesítésében

a fiatalon, 48 éves korában elhunyt László Sándor szerzett elévülhetetlen érdemeket.

A Nyírségben a Nyírerdô Zrt. gondozásában vannak a legszebb ipari akácültetvények. A mocsarak lecsapolásával

átalakult a nyírségi táj. A homokbuckák hasznosítására nincs is más lehetôség. Fafeldolgozók ontják

a kitûnô ipari fát. Újabban magas nyomáson és hômérsékleten gôzölik, ezt követôen fája egészen sötét

színû lesz, szinte ébenfa-szerû és nem vetemedik.

Akácmag tisztítás

Akácrönkök hántolása, a feldolgozás elsô fázisa

Akácrönkök elôkészítése szállításra

Az autoklávban gôzzel nyomáson elôkezelt hántolt akác

tartósságban, keménységben vetekszik az ébenfával


Esôben is kellemes pihenés esik az akácpadokon

Fafeldolgozó látképe

Akácvirág te édes illatos

te egyszerû mégis csodálatos

Nem bánok semmit én ha gyönge lombod

fejem fölött védôen szertebontod

Csak por lennék a földi utakon

ha meg nem kötnéd futóhomokom

Hogy szúrós munkám soha ne tegyem le

hullasd a szirmod fájó tenyeremre

Akácvirág te tiszta hófehér

hitem egy kis bogárként benned él.

(Buda Ferenc: Akácvirág)

Játszótér a Sóstói Pihenôparkban. Szinte minden akácból készült

40 év alatt ötszörösére nôtt az akácerdôk felülete hazánkban. Az akác az alföldi erdôk meghatározó fafaja.

Nagyra becsülte a tanyasi parasztember, aki épületfát, kerítésoszlopot, szôlôkarót, kerékküllôt, tûzifát nyert

belôle, de szívesen vásárolják a hollandok is, partvédelemre, a francia borvidékeken, többek között a

Nyírerdô feldolgozóiból készült akáckarót tartják a legtöbbre. Az akác iránti érdeklôdést az is fokozta, hogy

trópusi erdôk nemes fafajait egyre inkább védik, illetve áruk a csillagokig ér. Az akác jóval olcsóbb, és értéke

vetekszik a nemes trópusi fafajokkal.

A guthi és baktai akácklónok ígéretesek. Bár tudnánk bánni értékeinkkel úgy, ahogy a nyugati országok

bánnak a magukéval! (Az akác sokhasznúságát képeinken igyekeztünk bemutatni).

Szöveg: Tamás Enikô

Képek: Pápay Gábor és Tamás Enikô

Kitûnô és tartós kerítéselem és térelhatároló készíthetô akácból

Szabadtéri színpad a Nyíregyháza–Sóstói Pihenôparkban


EU Agrárium és Piacszabályozás

letve a világpiacon csökkenô tendenciát mutat.

Hazánkban a sertés felvásárlási ára fô vonalaiban

követi az uniós árakat, 2007 októberében

144 euró volt szemben az uniós 139 eurós árral.

Máhr András szerint elképzelhetô, hogy a

hazai sertésállomány, mely jelenleg 3,8 millió

darabot számlál, 20-25%-kal fog csökkeni a jövôben.

Az állatállomány csökkenésének megállítása

termelôi és fogyasztói oldalról egyaránt

kívánatos, ezért Magyarország több más tagállammal

együtt a luxemburgi miniszteri tanácsülésen

kezdeményezi a sertéságazatban intervenciós

intézkedések beléptetését, és magántárolási

rendszer létrehozását - bár erre több mint

20 éve nem volt példa. A szakállamtitkár szerint

hosszú távon az ágazat hatékonyságának és

versenyképességének növelésével lehet az állattenyésztés

helyzetét stabilizálni. Elmondta,

hogy ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Programban az abrakfogyasztó

ágazatok prioritást élveznek, és kiemelten kívánják

kezelni az állattartó telepek korszerûsítésének

kérdését. Az elkövetkezendô években

összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra

lehet számítani ezen a területen. Az állattartó

telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások

között szerepel az állattartó telepen képzôdô

trágya kezelését, tárolását, feldolgozását

szolgáló gépbeszerzés és egyéb infrastrukturális

beruházások megvalósítása (27/ 2007.

(IV.17.) FVM rendelet). Az FVM eddig is tett intézkedéseket

az állattenyésztés jövedelmi helyzetének

javítása érdekében. Ezek közé tartozik

a 2007. szeptember 4-én megjelent 94/2007.

(IX. 4.) FVM rendelet a biztonságos takarmányellátás

érdekében az állattenyésztôk részére érvényesíthetô

támogatás feltételeirôl. Az éves takarmánygabona-szükséglet

meghatározása állategységre

vetítve történik, így mind a gabonafélék

köre, mind a támogatható idôszak kibôvült,

illetve nôtt. Az egyes állat-egészségügyi

igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999.

(V. 19.) FVM rendelet módosítása (111/ 2007.

(X. 1.) a sertés- és a baromfitartók esetében a

berakodási költségek díjtétel-mentesítését biztosítja,

egyúttal a baromfi szalmonellavizsgálatának

költségmentesítését, illetve a szarvasmarha-útlevél

és marhalevél díjmentessé tételét.

A folyamatban lévô intézkedések közé tartozik

a sertés és baromfi haszonállat-tartási támogatás

igénylésének engedélyezése 2008. január

1-jétôl. A 2007. január 1. és április 30. közötti

idôszakra esô támogatást már ez év október

15-tôl igényelhetik a sertéstartók. A magyar

hatóságok az EU Bizottsághoz notifikációra

benyújtották az 5 éves kedvezményes takarmányvásárlási

hitelkonstrukció tervezetét.

Hasonlóképpen notifikációra vár az állati hulla

megsemmisítésére vonatkozó támogatási

konstrukció átalakított változata is, melyet várhatóan

jövôre hirdetnek meg. 2008. január 1-

jétôl a tenyésztési hozzájárulás eltörlése szintén

hozzájárul majd a termelés költségeinek csökkentéséhez.

A tervezett intézkedések között szerepel

a baromfiágazat számára a húsvizsgálati

díj és a takarmányvizsgálat díjának csökkentése.

A minisztérium a berakodási költségek díjtétel-mentesítésének

kiterjesztését valamennyi

állatfaj esetében vizsgálni fogja, hasonlóképpen

a térítésköteles, de nem az egyes állat-egészségügyi

igazgatási szolgáltatásokhoz sorolható

vizsgálatok díjainak csökkentését is. 2007–2008-

ban az FVM összesen évi 3–4 milliárd forintot

szán a sertéstartók támogatására.

Papp Mónika

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 25


EU Agrárium és Piacszabályozás

Uniós sertéspiaci támogatás

A 2579/75/EGK sertéshúspiaci rendelet elôírása

szerint a Bizottság tárolási támogatást nyújthat

a feldolgozóknak abban az esetben, ha az

unió reprezentatív piacain a piaci átlagár tartósan

alacsonyabb az 1509,39 euró/tonna referenciaár

103%-ánál. 2007 ôszén a magas gabona-világpiaci

árszint beindította a sertésciklust,

ami ilyen helyzetet teremtett. Ezért az

1267/2007/EK bizottsági rendeletben az unió

sertéshúspiacán 2007. október 26-tól a sertéshús

minimum három hónapos tárolásához (ez

által a piacról történô idôleges kivonásához, –

amely kínálatcsökkentést és árnövekedést

eredményez – a vállalt tárolási idô, illetve a betárolt

húsfajta függvényében a feldolgozókat tárolási

támogatásban részesítik.

Az elmúlt évtizedben a Bizottság a sertésszektorban

a magántárolási támogatást a következô

esetekben alkalmazta 5 :

o

1998. szeptember 26-a és 1999. szeptember

17-e között az orosz válság hatásának

tompítására. Az akció keretében összesen

426 ezer tonna (a 17,75 millió tonna

termelés 2,4%-a) magántárolására került

sor 167 millió euróért.

o 2002. december 9-tôl 2003. február 19-ig a

belga, francia és német sertéspestis miatt.

Ekkor támogatásban 111,0 ezer tonna

sertéshús (a 18,5 millió tonna termelés

0,6%-a) részesült. A piacszabályozási eszköz

alkalmazása 41 millió euróba került.

o 2003. december 9-tôl 2004. február 5-ig a

felértékelt euró által okozott sertéspiaci

válság miatt. A harmadik akcióban 94,0

ezer tonna sertéshúst (a 18,8 millió tonna

termelés 0,6%-a) támogattak. A piacszabályozási

eszköz alkalmazása ekkor az

unió költségvetésének 41 millió euróba

került.

A most érvényben lévô rendelet megjelenése

után a hazai feldolgozók 2007. november 23-

ig összesen 1,3 ezer tonna sertéshús (a 2006.

évi 612,9 ezer tonnás termelés 0,2 százaléka)

tárolásának támogatására küldtek be igényt a

Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

Dr. Szôke Gyula

MVH

Újabb olasz élelmiszerek az EU

eredetvédelmi listáján

Továbbra is gyors ütemben

halad az olasz élelmiszerek

közül a legkiválóbb, és egyben

földrajzi területhez kötôdô termékeknek

az EU Bizottságnál

való regisztrálása. A legújabb

bejegyzéseket követôen 163-

ra emelkedett az olasz földrajzi

árujelzôs (PDO, PGI) termékek

száma. A most jóváhagyott

Garganoi Narancs, az Amalfi

Citrom, a Cuneoi Gesztenye és

a Bassanoi Fehér Spárga révén

az olaszok továbbra is a

zöldség-gyümölcs ágazatban

regisztráltatták a legtöbb eredetvédett

terméket, 53-at. Ezt

követi a sorban a 38 extraszûz

olívaolaj, a 33-féle sajt, a 28

húskészítmény és 11 egyéb

kategóriához tartozó élelmiszer.

A jelenlegi állás szerint

az EU eredetvédett termékek

száma összesen 775. E szám

érdekessége, hogy regisztrálták

az elsô EU-n kívüli országból

javasolt terméket (Cafè de

Columbia). Az új EU-tagországok

közül Csehország 8,

Lengyelország és Szlovénia

egy-egy termékkel szerepel az

EU által védett, földrajzi árujelzôs

termékek listáján. Az elsô

magyar földrajzi árujelzôs

termék, a Szegedi téliszalámi

is várhatóan még az idén a listára

kerül.

Kálmán Zoltán

mezôgazdasági attasé

Róma

5 Forrás: A sertéshús, baromfihús és tojás piaci szabályozásának értékelése, zárójelentés (Evaluation of the

Common Market Organisations (CMOs) for Pigmeat, Poultry Meat and Eggs, Final report), Brüsszel, 2005. november.

26 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Borreform: A Bizottság az év végéig

megállapodást szeretne elérni

Brüsszelbe járunk

Az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik,

elsôsorban a Kereskedelmi Világszervezet részérôl,

a genetikailag módosított fajták ügyében. Mint

ismeretes, Ausztria fenntartja a genetikailag módosított

fajták forgalmazásának tilalmát, vonatkozik ez különösen

az Amflora GM burgonyafajtára. Az Európai

Unió ezen ügyekben legilletékesebb környezetvédelmi

biztosának, Stavros Dimasnak vannak fenntartásai az

üggyel kapcsolatban. Döntés majd leghamarabb 2008

januárjában várható, mivel a környezetvédelmi fôbiztos

egy klímaváltozással kapcsolatos konferencián vesz

részt Balin. A legsürgetôbb ügy az ausztriai tilalom,

mivel az Európai Uniót a világszervezettel szembefordíthatja.

Nyomás nehezedik magára az Európai Unióra is a

GM-tilalom feloldására, elsôsorban a takarmány-szektor,

valamint a gabonakereskedôk részérôl. Az elnökség

keresi az alkalmat a tárgyalásos rendezésre, ugyanakkor

azok a termékek, amelyek genetikailag módosítottak,

más országokba szállíthatók, de nem az EU-s tagországokba.

A végsô határidôt a rendezésre 2007. november

21-rôl 2008. január 11-re tették át, mint uniós

tisztségviselôk megerôsítették. A tárgyalásokra az Európai

Unió, valamint USA, Kanada és Argentína lesz hivatalos.

Valamennyi fél egyetértett a tárgyalások szûk 2

hónapos elhalasztásában. Tisztségviselôk az unió részérôl

megerôsítették, hogy a késedelem kárt nem okoz,

nem tünteti föl rossz színben az Európai Uniót, függetlenül

attól, hogy az unió egyet fog-e érteni az új szabályozással

vagy nem.

Újabb nemzeti vidékfejlesztési terveket fogadott el

az Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága. Az érintett

országok és régiók: Görögország, Szlovákia, Portugália

és az Azori-szigetek, Észtország, Vallónia (Belgium), 4

olaszországi régió, 3 németországi régió, 2 tengerentúli

francia terület. A spanyolországi Navarro tartomány vidékfejlesztési

terveit fogadta el november utolsó elôtti hetében

az EU Vidékfejlesztési Bizottsága. Ez összességében

mintegy 100 vidékfejlesztési tervezet engedélyezését

jelenti, amelyben 2007–13 között 88 milliárd eurónyi EUs

pénzalapot használhatnak föl a megvalósítás során.

A terveket minôsített többséggel fogadták el; a közeli jövôben

formálisan is elfogadja az Európai Unió Bizottsága.

A belgiumi Vallonia a legtöbb forrást modernizációra

kívánja fordítani – erre a 477 millió euró 46,5%-át költi.

Ezen felül a fiatal agrártermelôk támogatására az összeg

40,7%-a jut. A németországi Mecklenburg-Elô-Pomeránia

és Szász-Anhalt tartományok nagyobb hangsúlyt

helyeztek a vidéki sokszínûség (diverzifikáció) megôrzésére

és a modernizációra. Ezzel szembenSchleswig-Holstein

a három tengelyre közel azonos arányban osztja szét a forrásokat.

(November végéig Bulgária, Dánia, Málta és

Románia nemzeti vidékfejlesztési terveit még nem fogadta

el a Bizottság). Forrás: http://ec.europa.eu/

agriculture/rurdev/ countries/index_en. htm

A WTO-határidô elôtt ideiglenes kereskedelmi

megállapodás született az Európai Unió és az afrikai,

karibi, csendes-óceáni (AKCs) országok között annak

érdekében, hogy elkerüljék a konfliktust a Kereskedelmi

Világszervezettel. A megállapodás tartalma a

gazdasági partnerkapcsolat, ez egyúttal helyettesíti a

fennálló Cotonou Egyezményt. Peter Mandelson (kereskedelmi

fôbiztos) és Louis Michel (fejlesztési és humanitárius

segélyezési ügyek fôbiztosa) kifejezte, hogy

ezek hosszú, ám biztos lépései a gazdasági partnerségnek,

amely csak közös erôfeszítéssel és határozott

politikai elkötelezettség esetén válhat teljessé valamennyi

fél részérôl. Ennek megvalósulása 2008 januárjában

várható.

November végére hasonló partnerkapcsolat jöhet

létre Kenya, Uganda, Burundi és Ruanda valamint az

Indiai-óceáni sziget, Mauritius között. (Civil szervezetek

azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a fejlôdô országokat

belehajszolják azok számára elônytelen gazdasági

kapcsolatokba, hogy a WTO kedvébe járjanak

és elkerüljék „Damoklesz kardját”…)

Ezalatt Franciaország, Spanyolország és Portugália

amiatt panaszkodott, hogy a Bizottság beleegyezett egy

lehetséges biztonsági záradékba a banánra vonatkozóan,

hogy lelassítsa a banánimportot az AKCs országokból.

A kritikus 25%-os banánimport-növelés az elmúlt

három év átlagának felel meg.

A Bizottság új javaslata a kivágandó szôlôterület

nagyságát 150.000 ha-ra korlátozná három éves idôszakra

osztva. 900 módosítás érkezett a Bizottsághoz

ennek kapcsán. A Borászati Bizottság ellenezte a Bizottság

javaslatát a répacukor-adagolás tiltására és a

szôlômust támogatásának megszüntetésére. Ugyancsak

ellenjavaslat született a Bizottság azon tervével

kapcsolatban, hogy teljesen liberalizálja a szôlôtelepítési

jogot 2014. január 1-jétôl. Tagállamok részérôl

ugyancsak követelték, hogy a nemzeti segélyprogramokat

használhassák az EU-n belül a leszakadó ágazatok

felemelésére ugyanúgy, mint krízismegelôzésre

és minôségjavításra. A Bizottság ellenezte, hogy ezeket

az alapokat vidékfejlesztésre használják a bortermelô

régiókban. Érvei között szerepelt, hogy a borreform

tervezett bevezetéséig, 2009. augusztus 1-ig túl rövid

az idô, nem kívánja a döntést halogatni. Több tagállam

viszont azon az állásponton van, hogy nem szabad elsietett

döntéseket hozni.

Tamás Enikô

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 27


Arcképcsarnok

Dr. Vajda László

fôosztályvezetô

FVM EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály

Született 1950. július 11-én

Budapesten

Iskolái

1964–1968 Eötvös József Gimnázium,

Budapest

1968–1972 Közgazdaságtudományi

Egyetem, külkereskedelmi

szak,

Budapest

1975. Közgazdaságtudományi

Egyetem, posztgraduális

képzés – Világgazdasági

tanszék

Munkahely

1972–1975 Gabona Tröszt Budapest, Exportimport

Osztály

1975–1981 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi

Minisztérium Kereskedelmi Fôosztály

1981–1985 Magyar Nagykövetség Bécs,

Ausztria, Kereskedelmi Osztály

1985–1991 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi

Minisztérium, Nemzetközi Kapcsolatok

Fôosztálya, osztályvezetô

1997–2001 Földmûvelésügyi Minisztérium, EU

Integrációs Fôosztály, fôcsoportfônöke

1998–2004 A Magyar Kormány csatlakozási tárgyalások

csoportjának állandó tagja,

a mezôgazdasági delegáció vezetôje

2001–2006 Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium, Integrációs Fôosztály

fôcsoportfônöke

2006-tól Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési

Minisztérium EU Koordinációs és

Nemzetközi Fôosztály fôosztályvezetôje

Tanári gyakorlata

1972–1981 Külkereskedelmi Fôiskola, Budapest

1985–2005 Agrártudományi Egyetem, Gödöllô

Kertészeti Fôiskola, Kecskemét

Szent István Egyetem, docens 1992

óta

Nyelvtudás

angolul, németül, franciául folyékonyan

beszél, nap mint nap tárgyal,

elôadásokat tart;

oroszul, olaszul, lengyelül ért és

valamennyire beszél is

Kitüntetések

2004. A Tagországi Mûködési Fôosztály

fôcsoportfônökeként

átvette Németh Imre minisztertôl

a Magyar Köztársaság

Érdemrend lovagi fokozatát,

az agrárágazat európai uniós

fölkészülésében és az

uniós tárgyalások során végzett

kiemelkedô munkájáért

1997. Francia Nemzeti Érdemrend lovagja

2002. Osztrák Nagy Arany Érdemrend kitüntetettje

2007. Francia Mezôgazdasági Érdemrend tiszti

fokozatát kapja

A csatlakozási tárgyalások és a csatlakozás

mezôgazdasági vonatkozásában a kezdetektôl

kulcsszerepet játszott. Más-más beosztásban,

de 32 éve dolgozik a Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési Minisztériumban.

Fokozatosan halad felfelé a ranglétrán, 1991

óta fôosztályvezetô. A Földmûvelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs

és Nemzetközi Fôosztályát vezeti. Irányítása

alatt igen fontos feladatok sorát látta

és látja el ez a fôosztály, hogy csak néhányat

emeljek ki:

A magyar érdekek magas szintû képviselete,

a magyar álláspont kialakítása az EU

Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi

munkacsoportokban. A magyar szakértôk

munkájának összehangolása, beszámoltatások

heti gyakorisággal.

A mezôgazdasággal, vidékfejlesztéssel

kapcsolatos egységes kormányzati álláspont

egyeztetése a tárcák között. Kapcsolattartás

a Bizottsággal. A külföldre delegált attasék

kiválasztása, személyükre javaslattétel és

fölkészítésük.

28 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Arcképcsarnok

– A 2011-es, leendô magyar EU-elnökséggel

kapcsolatos felkészülési feladatokat

koordinálja.

Állami vezetôk külföldi kiutazásaira javaslatokat

készít. Szakmai anyagokat fordíttat,

tájékoztató jelentéseket készít a kormány

és a minisztériumok számára. Ide érkezô

és a külföldre tartó delegációk programját

hangolja össze. Kapcsolatot tart a határon

kívüli magyar szakmai szervezetekkel

és a hazai érdekképviseletekkel.

Ideje jelentôs részét Brüsszelben tölti. Jó

kommunikációs képessége, nyelvtudása, határozott

fellépése, alapos felkészültsége számos

esetben elôsegítette a magyar érdekek

érvényre juttatását.

2008–09. évre az IAMA (Nemzetközi Élelmiszer-

és Agrárgazdasági Szövetség) elnökének

választották. Erre az idôszakra esik

majd a szervezet budapesti közgyûlése és

konferenciája is.

– Mit gondol Dr. Vajda László az Európai

Unió bôvítésérôl és a közös agrárpolitika

jövôjérôl?

– Az Európai Unió bôvítését lendületesen

kell folytatni továbbra is. Európának még

számos országa van, amely nem tagja az

uniónak. A kibôvítés az Unió súlyát növeli, s

mind a régi, mind az új tagállamok számára

számos elônyt hoz. S ez akkor is igaz, ha a

régi tagállamok egy része hajlamos az új

tagállamokat, az unió bôvülését okolni kisebb-nagyobb

belsô bajaikért.

Ez év december 21-tôl Magyarország a

schengeni határon belülre kerül. Ez kényelmesebbé

teszi a közlekedést, a határon nem

kell várni, gyakorlatilag úgy utazunk, mintha

idehaza egyik megyébôl a másikba mennénk.

A kibôvüléssel járó elônyök egy része automatikusan

következik a tagságból, de a

többi elônyért bizony meg kell dolgozni.

Magyarország – bármennyire is igyekezett a

belépés elôtt jól fölkészülni, de ahhoz, hogy

alkalmazkodni is tudjunk az új viszonyokhoz,

ahhoz be kellett lépnünk, benne kell élni

az unióban.

A forrásokat viszonylag könnyen le tudjuk

hívni. Az export-import is kedvezôbb,

mint volt a belépést közvetlenül követôen.

A változások aktív formálói vagyunk, a

többi tagállammal együtt hozzuk a szabályokat.

– Fölmerül a kérdés, mi lesz a közös agrárpolitika

jövôje?

– Amíg a világ világ marad, addig az élelmezésnek

döntô szerepe lesz. Mondhatnám,

minden mást megelôz. Különleges termékként

kell kezelni az élelmiszert. A közös agrárpolitikát

fönn kell tartani, és a mezôgazdaság,

mint élelmiszer alapanyag-termelô

ágazat különleges szabályozását is fönn kell

tartani ezen belül. Amíg az egészséges és

biztonságos élelmiszer a polcokra kerül,

nyers alapanyagként, élô állatként, hosszú

utat tesz meg.

Számomra érthetetlen, hogy az uniós állampolgárok

egy része úgy él az olcsó élelmiszer

igényének bûvöletében, hogy nem

veszi tekintetbe a szigorú állat- és növényegészségügyi

szabályokat, a rengeteg ellenôrzést,

amelyek megdrágítják az élelmiszert,

mint végterméket.

Az sem állja meg a helyét, hogy az az

élelmiszer, amely a tengeren túlról, például

Brazíliából jön, az mind gyenge minôségû.

Van ilyen is, meg olyan is.

Ami jó volt 20 éve, az ma már nem felel

meg a megnôvekedett igényeknek!

Azért van szükség tehát a mezôgazdaság

támogatására, hogy csak jó minôségû élelmiszer

kerülhessen az emberek asztalára.

A mezôgazdaság, és azon belül is annak öszszes

ágazata, mint az erdészet, halgazdaság,

stb., olyan közjavakat állít elô, amelyeket támogatni

kell.

Az agrárpolitika közösségi jellegének

fönn kell maradni. A KAP vívmány. Meg kell

ôrizni, visszalépni nem szabad. A magasszintû

közös agrárpolitika magasszintû szabályozást

és pénzigényt jelent.

A mezôgazdáságon belül a jövôben még

jobban elôtérbe kerül a kutatás-fejlesztés,

innováció.

Följegyezte: T.E.

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 29


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

100 éve született

Dr. Fejes Sándor

1907. november 12-én született

Tatatóvároson

1925 középiskolai tanulmányok, majd

érettségi szülôvárosában,

Tatatóvároson

1929 mûkertészeti oklevél megszerzése

a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben

(a késôbbi Kertészeti

Akadémia, Kertészeti és Szôlészeti

Fôiskola, Kertészeti Egyetem,

Szent István Egyetem, Budapesti

Corvinus Egyetem) 1962-ben doktori

szigorlatot tett az akkori Kertészeti

Fôiskolán.

1933–1945 Zalaszentgróti és nagymágocsi

gróf Károlyi birtokon gyümölcstermelési

intézô, majd fôintézô

1945–1949 Zalaszentgróti Gyümölcstermelô

Szövetkezet szervezôje, majd

ügyvezetô igazgatója

1950–1961 Állami Gazdaságok Központjában

dolgozik, Faiskolai és Szôlôoltványtermelô

Állami Gazdaságok

Igazgatóságának megszervezôje,

majd igazgatója

1961–1967 Földmûvelésügyi Minisztérium

önálló Kertészeti Fôosztályának

megszervezôje, majd fôosztályvezetôje.

Ebben a minôségében

a II. ötéves terv keretében indult

nagy ültetvénytelepítési program

elôkészítôje, megtervezôje és

irányítója volt.

1967 nyugállományba vonulás

1967–1977 a Földmûvelésügyi Minisztérium

jogutódjának, a Mezôgazdasági

és Élelmezésügyi Minisztérium

(MÉM) szaktanácsadó testületének

tagja

Tisztségek:

1960-as évek: MAE Kertészeti Társaság Gyümölcstermesztési

Szakosztályának

vezetôje, majd a Kertészeti

Társaság elnöke

Kitüntetések:

1956 Munka érdemrend

1961 Kossuth-díj

1961 MAE aranykoszorús jelvény és

Tessedik Sámuel emlékérem

1969 Szocialista Munkáért Érdemérem

Szakirodalmi munkássága:

1958 Termôíves orsó gyümölcsös (tanulmány)

1961 A korszerû nagyüzemi gyümölcsös

(több kiadást is megért)

1966 Gyümölcssövény (Horn Ede és

Brunner Tamás közremûködésével,

németre is lefordították)

30 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

Megemlékezések:

1986 Halálának 10-ik évfordulóján

emléket állítanak tiszteletére a

Kecskeméti-Szikrai Állami Gazdaság

nyárlôrinci parkjában,

Magyar Ferenc kezdeményezésére.

1996 Emlékére dombormûvet helyeznek

el a Földmûvelésügyi Minisztérium

árkádsorába, a

Nemzeti Agrártörténetünk Nagyjainak

Pantheonjába, a Magyar

Tudományos Akadémia Agrártörténeti

Bizottsága kezdeményezésére,

valamint a szakma

széles körû támogatásával.

2002 decemberében lakóházának falán,

Budapest XI. ker., Edömér u.

6. szám alatt emléktáblát avatnak

a XI. ker. Önkormányzat és a család

kezdeményezésére, melyet az

Alpolgármester avat fel, és beszédet

mond Dr. Romány Pál egykori

mezôgazdasági miniszter.

2007 A Budapesti Corvinus Egyetemen

a Lippay Tudományos

Ülésszak Plenáris Ülésén Dr.

Romány Pál méltatja Fejes

Sándor érdemeit születésének

100. évfordulóján.

– Dr. Timon Bélát, a Budapesti Corvinus

Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét

kérdeztem Dr. Fejes Sándorról.

Személyesen és jól ismerte Fejes

Sándort, akinek egykor munkatársa

volt. Tanár Úr, hogyan tudná jellemezni

Fejes Sándort és szerepét a hazai

kertészeti termesztésben?

– Szakmai pályám elsô évtizedeit Állami

Gazdaságokban töltöttem, így jól ismertem

Fejes Sándort és munkásságát. Szakmailag

kitûnô alapokkal rendelkezô, széles látókörû

alkotó ember volt. Kertészetünk aranykora

fûzôdik a nevéhez, amelyre ma is joggal

büszkén emlékezünk.

Fejes Sándor szakmai életútja Mohácsy

Mátyás által még a II. világháború elôtt

megalapozott üzemi gyümölcstermesztésben

gyökerezik. Üzemi gyümölcstermesztési

tapasztalatait a Károlyi birtokokhoz tartozó

Nagymágocs és Zalaszentgrót gyümölcsöseiben

szerezte.

A világháború romjaiból újjáéledô ország

gyümölcstermesztésének feltámasztását,

mint az 1949-ben alakult Gyümölcstermesztési

Nemzeti Vállalat szakmai vezetôje irányította.

1950-ben megszervezte, majd vezette a

Faiskolai és Szôlôoltványtermelô ÁG-ok

Igazgatóságát. Ez volt az a mag, amelyben a

késôbbi nagy telepítések körvonalai kirajzolódtak,

szakmai feltételei megteremtôdtek,

és amely a késôbbi nagy ültetvénytelepítések

szaporítóanyag-ellátását biztosította.

Fejes Sándor életmûve a ’60-as években

bontakozott ki, a II. ötéves tervben kezdett

nagy ültetvénytelepítési programmal, melynek

irányítására a Földmûvelésügyi Minisztérium

Kertészeti Fôosztályának élére állították.

Irányítása alatt a következô évtizedben,

mintegy 200 ezer hektár gyümölcsös és

szôlôültetvény telepítése valósult meg.

Fejes Sándor nemcsak jó szervezô és vezetô

volt, hanem kiváló kertész szakember

is. Szakmai téren is maradandót alkotott.

Ezek közül elsô helyen a termôkaros orsó

koronaformát kell említenünk, mely az intenzív

gyümölcstermesztés elsô hazai lépése

volt, mely egy komplett technológiai koncepciót

képezett. Ebbe szervesen beletartozott

a gépesítést lehetôvé tevô szélessoros

telepítési rendszer. A sorközi zöldtrágyázás,

mint a talajtakarásos talajmûvelés korabeli

korszerû rendszere a mai talajmûvelési eljárások

elôdjének tekinthetô. Új elem volt a

technológiában a metszés kiváltása a hajtások

lekötözésével („termôíves orsó”), ami a

gyors termôre fordulást szolgálta. Szabályozott

volt az alany- és fajtahasználat. Irányelvek

vonatkoztak a talaj- és levélvizsgálatokra

alapozott intenzív tápanyagutánpótlásra.

Svájci segítséggel – SANDOZ cég – új alapokra

helyezôdött a növényvédelem.

A tudomány és termelés szakembereinek

bevonásával üzemi technológiai tervvázlatokat

dolgoztatott ki. Mûveire visszatekintve

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 31


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

kijelenthetjük, hogy a hazai növénytermesztésben

elsôként valósult meg a zártláncú,

iparszerû gyümölcstermesztési rendszer.

Szakirodalmi munkássága is jelentôs,

amelyben a korszerû termelési eljárások

megismertetése és népszerûsítése vezette.

– Végsô soron Fejes Sándornak volt köszönhetô,

hogy a hetvenes évekre almanagyhatalom

lettünk. Elértük az évi 1

millió tonna almát, amelynek tekintélyes

részét exportáltuk, de örvendetesen

megnôtt a hazai fogyasztás is.

– Úgy van. Ô volt a karmestere a kertészeti

termesztésnek. Hatalmas gyakorlati és

elméleti tudás, tapasztalat állt mögötte. De

nemcsak mint vezetô és kitûnô szervezô vitte

elôre az ügyeket. Ô dolgozta ki az egész

technológiai koncepciót, az egymásra épülô,

egymást követô feladatsorokat. Jó iskolát

járt ki a Károlyi grófok birtokain gyümölcstermelési

intézôként, majd fôintézôként.

Alig 50 évesen lett az ország fôkertésze. Végül

is az ô kezdeményezésére jöttek létre

azok a gyümölcs- és szôlôültetvények szerte

az országban, de fôleg Szabolcs-Szatmár,

Zala és Bács-Kiskun megyében több mint

200 ezer hektáron, amelyre az egész világ

fölfigyelt. Nyugati vendégeink irigykedve

ámultak, a keletiek követték a példát. Fejes

Sándor személyes szakmai tanácsait is felhasználva

gigantikus ültetvényeket hoztak

létre. De nagyon elkelne ma is egy Fejes

Sándor, hogy talpra állítsa, és rangot adjon a

hazai kertészeti termesztésnek! A világon az

elsô almaexportôrök voltunk a hetvenes

években 13%-os részesedésünkkel.

– Úgy tudom, sokan támadták ôt amiatt,

hogy – úgymond – elhanyagolja az

úgynevezett járulékos beruházásokat.

Igaz ez?

– Nem, ez nem felel meg a valóságnak.

Fejes Sándor a teljes vertikum fejlesztésében

gondolkodott és szinte felsorolni is lehetetlen

azt a sok kezdeményezést, amelyet

tett vagy támogatott a szakma fejlesztése érdekében,

az almaválogató gépsoroktól a

hûtôházak építéséig. Szerepe volt abban is,

hogy a gépjavító üzemekké alakított gépállomások

a kertészeti szükségleteknek megfelelô

eszközöket is gyártottak. A Hungáriai

almaosztályozó gépsor is így született meg.

Érdemes megemlíteni, hogy az intenzív

zárt gyümölcstermesztési rendszert a bábolnai

iparszerû baromfi- és tojástermelési

rendszerrel egyidôben a kukoricatermesztési

rendszer elôtt már bevezették hazánkban.

Nem véletlen az sem, hogy szakemberek

sora nevelôdött ki mellette, akiknek vérükké

vált a mérnöki gondolkodás!

– Hogyan jellemezné Ôt, mint embert?

– Túlzás nélkül állítom, hogy közösségteremtô

személyiség volt, pozitív gondolkodású

és kisugárzású. Nemcsak fônök volt, hanem

ôszinte, atyai jóbarátja is az ország gyümölcstermesztô

szakembereinek. Jól megtalálta

a hangot az egyszerû kertész szakmunkással

is. Munkássága révén sokszázezer

ember talált megélhetést, boldogulást

hazánkban. Szerencsésnek érzem magam,

hogy vele dolgozhattam.

Életmûve nyomán Fejes Sándor méltó

helye szakmánk nagyjai között Entz Ferenc,

Rudinay Molnár István és Mohácsi Mátyás

sorában van. A ma kertészszakembereinek

kötelezettsége tiszteletre méltó emlékének

megôrzésén túl mûvének az új követelményeknek

megfelelô folytatása.

Céltudatos, szívós munkával, elkötelezettséggel

úrrá lehetünk a nehézségeken, és

mivel a feltételek ma is adottak, visszaküzdhetjük

magunkat kertészeti vonatkozásban

Európa élvonalába. Ehhez persze kell a mai

és holnapi döntéshozók akarata és szándéka

is.

– Tanár Úr, köszönöm az interjút.

Tamás Enikô

32 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

Merényi Károly, az egykori munkatárs így emlékezik

Dr. Fejes Sándor kemény, következetes, de nagyon

jószívû ember volt.

Amikor az Állami Gazdaságok Központjából átjött

a Földmûvelésügyi Minisztériumba hozta magával

a saját embereit. Megvolt benne az a képesség,

hogy lelkesíteni, sôt már-már fanatizálni tudta

a szakembereket. Ô maga nem volt soha párttag.

Fehér Lajos azonban nagyon támogatta ôt,

kölcsönösen becsülték egymást. Soha nem volt

gazsuláló típus. Akkoriban a Boucher-Thomas

sövény, amelyhez támberendezés is kellett, vetekedett

a termôkaros orsó formával. De ez utóbbi

gyôzött, mert ehhez nem kellett támberendezés,

olcsóbban lehetett megvalósítani.

Jó lett volna, ha jobban becsülik ôt! Munkássága

alapján megérdemelt volna egy címzetes

egyetemi tanári címet. Szakmai féltékenység

miatt erre nem került sor. A Kertészeti és Szôlészeti

Fôiskolával nem volt egészen felhôtlen a

kapcsolata. Kitûnô emberismerônek bizonyult,

ritkán fogott mellé. Már harmincas évei elején

fontos posztot töltött be a Károlyi birtokon.

Porpáczy Aladárral jó kapcsolatot ápolt.

Végig tiszta maradt, nem lehetett megvesztegetni,

noha nagy családja volt. Három gyereket

nevelt, mégsem volt benne semmi szerzési

vágy. Egy kicsi, köves telket szerzett Szentendrén.

Ahová öreg Opel Kadettjén majd a Trabantján

járt. Élete végéig a Feneketlen tóhoz

közeli Edömér utca 6-ban lakott, ahol most emléktábla

áll a ház falán.

Voltak kedves dolgai is. Jártuk a megyéket,

látogattuk a pincészeteket. Ilyenkor elkerülhetetlen

volt, hogy megkóstoljuk az állami gazdaság

vagy a termelô szövetkezet borait. Ô nagyon

mértéktartó és ôszinte ember volt, nem

ivott. Mindenki szeme láttára, nyíltan beledobott

két kockacukrot a borába, ha az szerinte

túl savanyú volt… Ez persze derültséget keltett,

de volt aki megsértôdött.

Kétségtelen, hogy a Lenz-Moser féle magas

mûvelés behozatala is az ô nevéhez fûzôdik.

Magasröptû tervei voltak a járulékos beruházások

véghez vitelére. Hûtôházak, borfeldolgozók,

konzervüzemek szerepeltek tervei között.

Ezek részben valósultak meg. Sajnos nem

adtak rá elég idôt. Ô még szívesen dolgozott

volna, de nyugdíjba küldték. Pedig csak hatvan

éves volt, tele ambícióval, tehetséggel.

Nevéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag

Forgalmazó Vállalat megalapítása,

amely nagyon megkönnyítette a telepítések

tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást

is. Olyan gazdaságokban, ahol a

körülmények alkalmasak voltak gyümölcstelepítésre,

nagy segítség volt a szakszerû telepítési

terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag.

Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti

Fôiskolán a többszörös túljelentkezés. Ontották

a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák,

és volt becsületük a kertészeknek.

Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi

fôosztályvezetônek, kocsi járt,

amely háztól-házig hozta. Igen ám, de ô összeszedte

a munkatársait, akik útba estek és így

együtt mentek a Minisztériumba. Ezt rajta kívül

nem sokan tették meg…

Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti

Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott.

Késve érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel

született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi

Károlynak fia született, ugye megbocsátjuk

neki a késést, mert egy új kertész született a világra!”

Óriási taps fogadta a szavait. Én nyeltem

könnyeimet.

Önbizalmat adott az embereinek. Ha valaki

valamit jól elvégzett, soha nem fukarkodott a

dicsérettel, jó szóval.

Kiállt mindig a saját emberei mellett, ugyanakkor

szigorúan megkövetelte a minôségi

munkát. Csapatépítô volt, akiben látott tehetséget,

akaratot, maga mellé vette.

Nem szeretett szerepelni, noha igazán

kitûnô interjúalany volt, az újságírókat mindig

inkább hozzám küldte.

Nagyon szerettem és becsültem ôt, s ezzel

így voltunk valamennyien, közvetlen munkatársai.

Gyakran jöttünk össze szentendrei köves

kertjében, ahol az asszonyok fôztek a nyílt

tûzön, mi férfiak pedig jókedvûen dolgoztunk

együtt.

Nyugdíjazása után nem sokkal depresszióba,

majd súlyos rákos betegségbe esett. Tudjuk,

van összefüggés a nagyon tevékeny élet, a

hirtelen passzivitásba taszítás és a megbetegedés

között.

Nem bántak és bánnak kellô körültekintéssel

a kimagasló tehetségekkel ma sem. Dolgozhatott,

alkothatott volna még az egész ország

javára! Nagybetûs Ember volt Dr. Fejes Sándor.

Följegyezte: Tamás Enikô

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 33


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

Elhunyt a magyar agrárium matuzsáleme,

Veress István

November 5-én, Szent Imre napján töltötte volna

be 98. életévét a Kolozsváron élt tudós kertész,

Veress István, aki még ez évben is aktív

tudományos életet élt, cikkei

az Erdélyi Gazdában

jelentek meg.

Nagyenyeden született

– a történelmi Magyarországon

– 1909. november

5-én. Kôrösi Csoma Sándor

egykori iskolájából indult,

ahol az életre szóló

„Bethlen szellem” a tudásnál

is fontosabb nyeresége

volt az itt tanulóknak.

A Bethlen Kollégium diákjaként

tanította Áprily Lajos is.

1932-ben Budapesten a

Kertészeti Fôiskolán szerez

mûkertészi, majd

1949-ben Kolozsvárott agrármérnöki

oklevelet.

1933-ban egy nyáron át

Sangerhausenben és

Berlinben kertészgyakornok.

Majd a hírneves

Ambrosi-Fischer cégnél lett 25 évesen a díszfaiskola

vezetôje. Mint ilyen, készítette el a bonchidai

kastélypark felújítási tervét, Bánffy

Miklós legnagyobb megelégedésére.

1935-ben indult az akkor még a Bethlen Kollégium

mellett mûködô Csombordi Téli Mezôgazdasági

és Szôlészeti Iskola, a késôbbi híres

agrárlíceum gyökere. Itt volt alapító tanár, igazgatóhelyettes,

bentlakós felügyelô, könyvtáros,

pincemester, gazdaságvezetô egy személyben,

majd az államosítás után igazgató. Ez – ahogy

Csávossy György emlékezik vissza – csak feladatai

sokrétûségére utal. Itt alapozta meg sajátos

oktatási módszerét, tanulva tanítani, öszszekapcsolni

az ismeretelsajátítást a gyakorlattal,

kialakítani a tudományos igényû kutatást.

Több tanszéknek is vezetôje

1949-ben kinevezték a kolozsvári Mezôgazdasági

Intézetbe a zöldségtermesztési és virágkertészeti

katedrára tanszékvezetô egyetemi

tanárnak (1952–1972).

Amikor a gyümölcstermesztési tanszék vezetôjét

koholt vádak alapján letartóztatták, ennek

a tanszéknek a vezetését is el kellett vállalnia.

1952-tôl a gyümölcstermesztési

kutatásai kerültek

elôtérbe. Ô lett a régi

magyar, méltatlanul háttérbe

szorított almafajták

megmentôje.

Az 1959. év folyamán

megszüntették a Kolozsvári

Agrártudományi Intézet

magyar fakultását. Ettôl

fogva – napjainkban is

– csak román nyelven

folyt, folyik az oktatás.

(Leányával T. Veress

Évával összeállították a

nagyenyedi Bethlen Kollégium

csombordi Téli Iskolájában

tanító tanárok

(1935-1948), majd az Agrártudományi

Intézetben

1948-1959 között magyarul

tanító tanárok névsorát.

82-en voltak. Ma már a kolozsvári Agrártudományi

és Állatorvosi Egyetemen egyetlen

magyar tanár sincs. Az utolsó, Nagy Zoltán

négy éve távozott el.)

Veress István professzornak 1972-ben már

az Agrártudományi Intézet „átszervezését” követôen

nem jutott tanszék. Annak, aki – amikor

Romániában az ötvenes években nem volt elég

szakember vagy koncepciós perek áldozatául

estek – vezette a Zöldség és Virágkertészeti, a

Gyümölcstermesztési és Szôlészeti tanszékeket

is, 63 éves korában nyugdíjba kellett vonulnia.

Aktív élete tovább folyt, tudomány-népszerûsítô

cikkeket írt, kertészkedett, vadászott. Az új dolgok

iránti fogékonysága 80 év felett sem csökkent.

Errôl így ír:

„Az 1990-es fordulat után kerestem a lehetôséget,

hogy hol gyümölcsöztethetem tudásom

a köz javára. Így, amikor Éva lányom és férje,

Tóthfalussy Béla javasolták, hogy egy biokertészkedést

népszerûsítô, nem kormányzati

szervezetet hozzunk létre, Pap Istvánnal együtt

34 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport

azon a véleményen voltunk, hogy legyen ez a

Kertbarátok Egyesülete, melyben mûködhetik

a környezetkímélôk csoportja is. Így alakult

meg 1991-ben a Bioklub és 1992-ben a Kertbarátok

Egyesülete, és indult be a Kertbarátok

Lapja. 1996-ban a Kertbarátok Lapja beolvadt

az Erdélyi Gazdába.”

Megteremtette a romániai ökogazdálkodás

alapjait

Így a romániai ökogazdálkodás megalapítói

között méltán tarthatjuk számon Veress István

professzort és lányát, aki azóta is elkötelezett

híve a biogazdálkodásnak, az egészséges életmód

megismertetésének, elterjesztôjének. Joggal

állíthatjuk, hogy az, hogy ma Romániában

már több mint 200 ezer hektáron folyik

ökogazdálkodás, Veress Évának is köszönhetô.

Veress István életmûvét – mely 65 aktív tudományos,

oktató, népmûvelési évet foglal magába

– leánya gondozza, rendszerezi. Nem kis

munka, hiszen több mint két tucat könyv, egyetemi

jegyzet, mintegy ezer tudományos, közmûvelôdési

és szakmai ismeretterjesztô cikke,

kertészeti írása csaknem az ország valamennyi

lapjában, szakfolyóiratában jelent meg.

Életérôl így írt tavaly az Erdélyi Gazdában:

„Életem alkonyán, ha visszatekintek e munkával,

nehéz feladatokkal teli életútra, elégtétellel

állapítom meg, hogy nem éltem hiába.

A gyümölcstermesztés szenvedélyemmé vált.

A természet, a vadászat, a gombászat tartalmas

kikapcsolódást jelentett számomra. Kevés embernek

adatott meg, hogy a munkájában örömét,

sôt néha a kikapcsolódását is megtalálja.

Bárki fordult hozzám az évek folyamán tanácsért,

problémáinak megoldásáért, mindig

készségesen segítettem. Azt mondják, aki egy

fát elültetett nem élt hiába, én számtalan fát ültettem

el, még több magot vetettem el, és úgy

érzem, ez az elvetett mag kikelt, és meggyôzôdésem,

hogy sikerült sok emberbe a kertészkedés

szenvedélyét, szeretetét beolvasztani.”

A munka szerelmese volt. Soha nem lett

hûtlen hozzá, mert egyben szenvedélye volt,

ezért lett boldog az élete. Kertész volt és „nem

középiskolás fokon”, vadócba rózsát oltott,

hogy szebb legyen a föld, illetve a vadócba nemes

gyümölcsöt oltott. A kertkultúrát mûvészetnek

tartotta – mert az is! – és erre másokat

is megtanított – írta róla Csávossy György, az

erdélyi agrárium másik kiemelkedô géniusza.

Beutazta a régi szocialista országokat, a

helyszínen tanulmányozva a gyümölcskertészet

helyzetét. Járt Franciaországban, az akkori

Német Szövetségi Köztársaságban. Ha csak

lehetôsége volt, részt vett a külföldi nemzetközi

kertészeti kiállításokon, konferenciákon.

Tudományos közleményeinek sorában 1955

és 1962 között elsôsorban zöldségtermesztéssel

kapcsolatos munkák sorakoznak (paradicsom,

sárgarépa, karalábé, karósbab). 1963-tól a gyümölcskertészet

tárgykörébe sorolható közlemények

uralkodnak, például a lejtôs területre telepített

alanyok viselkedése, fajtagyûjtemények, a

gyümölcsfák koronájának a kialakítása, a koronaalakító

metszések termékenységet befolyásoló

hatása, a különbözô koronaformáknak, az intenzív

gyümölcstermesztés módszertanának és

technológiájának a továbbfejlesztése.

2006. június 6-án Sólyom László a Magyar

Köztársaság elnöke Veress Istvánt a Magyar

Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével

tüntette ki „kiemelkedô oktatói, népnevelôi és

szakírói munkája elismeréseként, melynek során

eredményesen járult hozzá az erdélyi agrártársadalom

és a magyar nyelvû agrároktatás

kiterjedéséhez”.

Holtig tartó szellemi frissesség

A kitüntetés az erdélyi magyar gazdatársadalom

megtiszteltetése is.

Dr. Csávossy György, a Romániai Magyar

Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke

laudációjában kiemelte, hogy Veress István

majdnem egy évszázadot élt meg, a technikai

fejlôdés legfényesebb, de ugyanakkor a pusztítás,

az öldöklés, az általa annyira imádott természet

elleni merénylet legszörnyûbb századát.

Mindezt érzô és olykor maga is elszenvedô

alanyaként. Ami megtartotta a történelem szökôárja

közepette is nagybetûs Embernek, alkotónak,

követendô példának, ez a munka, a hit

és a becsület háromsága volt, és nem mint kortársaink

javának a „pénz, pénz, pénz” szükségének

bálványozása.

Emberi nagyságát, szellemi frissességét

méltatta az Erdélyi Gazda irodalmi, szépírói vénával

megáldott fôszerkesztôje, Sebestyén

Katalin. Beszámolt arról a döbbenetes alázatos

magatartásról, mellyel az értékes kitüntetést

fogadta. Ahogy írta: „A nagy tudású emberek

jellemzôje a végtelen nyitottság; csak a különös

akaraterôvel rendelkezôk jussa, hogy egyenes

gerinccel, bizakodóan tekintsenek a jövôbe a

legnagyobb szegénység és a legkegyetlenebb

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 35


Nagyjaink, Megemlékezés, Riport, Édesvízi haltermelés

igazságtalanságok közepette is. Szépsége a belülrôl

fakadó és áradó optimizmus, mely

lenyûgözi mindazokat, akik személyesen ismerhetik.”

Az Erdélyi Gazda 2006. évi elsô számában

tanítványai – többen már maguk is egyetemi tanárok,

vállalat- vagy szakközigazgatási vezetôk

– köszöntötték Veress Istvánt 96. születésnapján,

felelevenítve a vele való emlékeiket. Megható

volt a 21 neves erdélyi magyar agrárszakember

szeretetteljes emlékeit olvasni.

Magyarországon méltatlanul kevéssé ismerik

Veress István életét, munkásságát, pedig

szervesen a magyar agráriumhoz tartozik. Ha

nem ismerjük, ha nem tiszteljük múltunkat,

múltunk kiválóságait, jelenünk, jövônk sem lehet

méltó. Ismertessük meg Veress István

munkásságát a magyar kertészekkel. Itthon és

a Kárpát-medencében, a Szent Korona országaiban.

Emlékét – mely követendô példaként szolgáljon

– kegyelettel megôrizzük.

Dr. Solti Gábor

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

Mint hal a vízben

Nem vagyunk kimondottan

halfogyasztó nemzet, de a karácsonyi

ünnepek fô étele a

pontyból készült halászlé és

rántott hal, pikánsan ízesített,

itthon készült tartármártással

és rizzsel. Örvendetesen nôtt

halfogyasztásunk az utolsó

két-három évben. Elmozdult

az évi 3 kg/fô fogyasztás. Már

4 kg körül tartunk. Igaz ez

sem sok, fôleg ha összevetjük

az Európai Unió 20 kg/fô/év

fogyasztásával.

Sebestyén Attilát a Hortobágyi

Halgazdaság ZRt. kereskedelmi

igazgatóját kérdeztem a

hazai halfogyasztási szokásokról,

a halágazat helyzetérôl.

– Igazgató Úr, sikerült-e növelni

a halgazdaságok felületét?

2004-ben 16 ezer hektáron

folyt intenzív haltermelés,

most hol tartunk?

– Örvendetesen nôtt a haltermelés

szerte az országban.

Most meghaladja a 20 ezer

hektárt, s egyre növekszik. Ez

összefügg az uniós vidékfejlesztési

támogatásokkal is,

amelyekbôl a haltermelés is

profitál. Ennek is köszönhetô

a termelésnövekedés, de öszszefügg

az egészséges táplálkozás

térhódításával is, amelyben

a halnak igen fontos szerepe

van. A hazai piacot 65-

70%-ban a ponty uralja. Ennek

a hazai pontyellátásnak

nagyjából 15%-át a Hortobágyi

Halgazdaság adja.

– Víz nélkül nincsen hal. Néhány

évvel ezelôtt versenyhátrányunk

fôleg abból

adódott például a csehekkel

szemben, hogy a magyar

haltenyésztôk jóval több

pénzt fizettek a vízért, mint

a csehek…

– A víz a költségek egyharmadát

teszi ki a pontyelôállításban.

1 hektár halastó éves

vízszükséglete megközelíti a

18–20 ezer köbmétert, éves

szinten ez országosan 360–440

millió m 3 . Nagy vízfogyasztók

a halgazdaságok! A víz ára

minden évben emelkedik az

inflációnak megfelelôen. Tény

az is, hogy külföldi versenytársaink

jóval olcsóban vagy ingyen

jutnak a vízhez, szemben

a magyar haltenyésztôkkel.

Ugyanakkor a takarmányárak

növekedése is erôteljesen növelte

a költségeinket.

– Ha már a versenytársakat

említette. Unión belül, kik a

versenytársaink? Mondhatjuk-e

még, hogy „pontynagyhatalom”

vagyunk?

– A csehek, németek és lengyelek

után a negyedik helyet

foglaljuk el az Unión belül

pontytenyésztésben. Ez nem

rossz hely.

Évente a Hortobágyi Halgazdaság

1500 t (1 millió 500

ezer kg) pontyot bocsát ki, ebbôl

900 t feldolgozott formában

a nagyáruházakban, áruházláncokban

talál vevôre,

azért mert a nagyok rendelkeznek

olyan hûtôpulttal, ahol

jég granulátumon kínálják a

halat, ami hely- és költségigényes.

Tudomásul kell vennünk,

hogy az emberek 35

százaléka áruházláncokban

vásárol.

– Jól meg is kérik – a listázási

pénzt, polcpénz címen –

36 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Riport, Édesvízi haltermelés

az árát annak, hogy szerepelhessen

hazai áru a polcokon.

Mindezt nem teszik,

nem tehetik meg a multik a

saját hazájukban, ahol az

ottani beszállítók jóval kevesebbet

fizetnek mindezért.

Karácsonykor a növekvô

választék nem csábítja a lazac

és a többi különleges

tengeri hal irányába a vásárlókat?

– Óriási az árkülönbség: a

közel 2000 Ft/kg-os lazachússal

szemben az élôponty 600-

800 Ft/kg-ként. A hagyományos

és kedvelt halászlét

pontyból készítik. Nem tartok

a konkurenciától, a drága halakat

egy szûk réteg engedheti

meg magának egyrészt,

másrészt tengeri halból nem

is lehet halászlevet fôzni.

– Milyen irányban fejlesztik

tevékenységüket?

– A fejlesztés a feldolgozott

termékek irányában halad. A

tisztítás, szeletelés, filézés

mellett a félkész termékek

egyre népszerûbbek. Mi is ebben

az irányban haladunk.

A Debreceni Kardiológiai

Intézettel évek óta kölcsönösen

támogatjuk egymást. Csomagolt

termékeinken megjelenik

az Intézet logója, aminek

egyértelmû üzenete a vásárlók

számára az, hogy egészséges,

szív- és érrendszervédô termékekrôl

van szó.

Ez a kapcsolat gyümölcsözô

és értékes. Anyagilag támogatjuk

a Debreceni Kardiológiai

Intézet rendezvényeit, kutatásait,

mûszervásárlásait.

A halban lévô magas omega3

zsírsav kifejezetten elônyös a

szívbetegek számára. Ez egy

olyan ügy, amely végsô soron

a népegészséget szolgálja.

– Kívánok további sikereket

és köszönöm az interjút.

Tamás Enikô

Fönnmaradtak a hálón?

Az Európai Unió közös halászati politikája

(KHP) nagy átalakulások elé néz, mivel az Európai

Bizottság számára nyilvánvaló, hogy véget

kell vetni a kvóták fölötti halászatnak.

A közös halászati

politikát 1970-ben

dolgozták ki, és újították

meg 2002-ben

abból a meggondolásból,

hogy csökkentsék

a halászat

mértékét az Európai

Unió tengerein és a

kormányokkal betartassák

a lehalászási

kvótákat. A Halászati

Tanács évi egyetlen

ülése helyett – ahol

minden tengeri halfajra megállapították a kvótákat,

hosszú tárgyalások során –, az Európai

Bizottság évente kétszeri ülést tervez. Ennek

során az új kvótákat megállapítják a különbözô

halfajokra, és többévre szóló terveket dolgoznak

ki, hogy elérjék a lehalászás miatt veszélyeztetett

halfajok fennmaradását, hosszú

távon.

Sajnos a legkedveltebb halfajok, beleértve a

tôkehalat, tonhalat, fogyóban vannak.

Megpróbálták a Balti-tengerre vonatkozó tôkehalkvótákat

23–33%-kal csökkenteni. Dánia

és Lengyelország azonnal tiltakozott. A Földközi-tengeri

kékuszonyú tonhalat a kihalás veszélye

fenyegeti a lehalászások miatt, így Franciaország

és Olaszország megtiltotta e faj halászatát.

Környezetvédô csoportok

erôteljes tiltakozása

is szerepet játszott a döntésben.

Ugyanakkor ezek a

döntések érintik Spanyolországot

és Máltát is.

Lengyelország nem

vette figyelembe a Bizottság

kvótákra vonatkozó

határozatát.

Ezt számos vizsgálat követte

az EU részérôl, mivel

Lengyelország csak a harmadát

vallotta be annak a

tôkehal mennyiségének, amit a lengyel halászok

kifogtak. A Bizottság „bekeményített”, – elôször a

közös halászati politika története során – és bejelentette,

hogy megtiltja a Balti-tenger keleti részén

a halászatot.

Joe Borg halászati fôbiztos megtárgyalta a

problémát az akkori lengyel halászati miniszterrel,

Grzegorz Halubekkel. A cél: érvényt szerezni

a törvénynek. A legnagyobb bírság, amelyet

az EU valaha is kiszabott, Franciaországot

sújtotta 2005-ben azért, mivel 11 éven át figyelmen

kívül hagyta a halfajok megôrzésére vo-

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 37


Riport, Édesvízi haltermelés, Ökotermesztés

natkozó szabályokat. Fizetett 20 millió euró bírságot,

s Bizottság pedig kilátásba helyezte a további

57,8 milliós bírságot, amennyiben a helyzet

nem változik 6 hónapon belül. A francia

kormány azonban bíróságon támadta meg a

bírság második, nagyobbik részét.

Az új Közös Halászati Felügyelôség 2007 júliusától

ellenôrizheti a halászok hajóit is,

ugyanezt tervezik bevezetni 2008 elsô hónapjától

a Balti-tengeren is. Ugyanakkor az új Regionális

Tanácsadó Testület a halászati politika

alakításába az eddigieknél aktívabban kívánja

bevonni magukat a halászokat is!

A több évre szóló tervek és az Új Európai

Halászati Alap pénzt kínál a halászoknak, hogy

keressenek maguknak új foglalkozást, képezzék

át magukat, hogy a kvóták csökkentését

könnyebben átvészeljék. Ez idôigényes, de az

erôfeszítések végül is majd meghozzák a gyümölcsöt.

A Greenpeace egyik aktivistája viszont pozitív

példaként említette a McDonalds üzletláncot,

amely nem szolgál föl Kelet Baltikumból

származó tôkehalat mindaddig, amíg nem áll

helyre az egyensúly a tôkehal tekintetében.

Grzegorz Halubek, lengyel halászati miniszter

lemondott posztjáról, a Lengyel Halászok

Egyesületének elnöke lett ismét, amely posztot

korábban betöltötte. Halubek kijelentette,

Lengyelország halászni fog a Bizottság engedélye

nélkül is, ha a Balti-tenger keleti felén nem

oldják föl a halászati tilalmat. Indoka elég súlyos

volt: minden lengyel halász a kvóta fölött

halászik, ha nem ezt tenné, éhen halna…

T.E.

Forrás: European Voice

Nemrégiben ünnepelte a

Bioterra, a Romániai

Biogazdálkodók Egyesülete

megalakulásának tízéves

évfordulóját. Ennek kapcsán

konferenciát tartottak a

kolozsvári Agrártudományi és

Állatorvosi Egyetemen. Az

egyesület több mint kétszáz

tagján kívül a hazai és külföldi

(svájci, holland, szlovák, moldáv,

ukrán, lett és magyar)

meghívottak köszöntötték az

egyesület vezetôségét.

A romániai biogazdálkodás

állami elismeréseként az éves

konferenciákon rendszeresen

jelen vannak a román Mezôgazdasági

és Vidékfejlesztési

Minisztérium, az Országos

Mezôgazdasági Szaktanácsadási

Ügynökség, a Mezôgazdasági

és Erdészeti Akadémia

magas rangú képviselôi.

Látványos fejlôdés

Amíg 2000-ben még csak

17438 hektár volt az ellenôrzött

ökogazdálkodás területe,

tavaly év végén már 143300

hektár, míg jelenleg – 2007.

október végén – 166 500 hektár.

A növekedés mértéke az

Tízéves

a Bioterra

elmúlt két évben 37, illetve 33

ezer hektár (50–30%).

A jövô év végére – jogos optimizmussal

– 200 000 hektárra

tervezik növelni Románia

ökogazdálkodási területét.

Ahogy dr. Teodora Aldescu

asszony, a Mezôgazdasági és

Vidékfejlesztési Minisztérium

keretében mûködô Ökotermékek

Nemzeti Ügynökségének

(ANPE) vezetôje elmondta,

a minisztérium célja, hogy

az ökogazdálkodás a román

mezôgazdaságban prioritást

kapjon.

Cornel Man professzor, a

Bioterra elnöke 2013-ra 1 millió

hektár elérését prognosztizálta.

A romániai ökogazdálkodás fejlôdésében

úttörô szerepe van a

Bioterrának. Többek között abban

is, hogy létrehozta az elsô

hazai ellenôrzô szervezetet, az

ECOINSPECT-et (RO-ECO-

008), melyet alapítása óta a

kitûnô szakember, dr. Lôrincz

Piroska vezet. (Romániában jelenleg

14 ellenôrzô szervezet

dolgozik.)

A termelés növekedését intenzív

marketingtevékenységgel

segítik. Romániának van

nemzeti ökologója. 2006-ban

az exportált bioélelmiszer

mennyisége meghaladta a

62 000 tonnát. A bio-állatállománynak

köszönhetôen a bioméz,

tejtermékek, húskészítmények

kivitele is egyre nô.

(A konferencián jelezte dr.

Bocz István állatorvos, a holtmarosi

biotejtermelô egyesület

elnöke, hogy havi 10 tonna

minôsített biosajtot tudnának

exportálni).

A romániai – és azon belül

az erdélyi – ökogazdálkodás

fejlôdésében, 1990-tôl a ma-

38 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Ökotermesztés

gyarországi Biokultúra Egyesületnek, majd

2001-tôl a Sárközy Péter Alapítványnak komoly

szerep jutott. Ezt nem csak a Bioterra vezetôi,

de a román agrárminisztérium, az akadémia,

az egyetem vezetôi is hangsúlyozták. A Bioterra

elnöksége az alapítvány elnökének a romániai

biokultúra szolgálatában eltöltött tízévi munkájáért

„Premiu de Excelenþa” emlékérmet

(„Jubileumi emlékérem”), valamint azért az

erkölcsi hozzájárulásért, mellyel a Bioterra fejlôdését

segítette, „Diploma de Excelenta” („Elismerô

oklevél”) emléklapot adományozott.

A magyarországi Biokultúra-tagok és ökogazdálkodók

nevében dr. Solti Gábor, a

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke

köszöntötte a konferencia résztvevôit.

(Magyarországról még Tóth Erzsébet, az alapítvány

irodavezetôje, Rózsa Péter, a Virágoskút

Kft. tulajdonosa – aki egy gyönyörû szürkemarha

trófeát ajándékozott a Bioterra vezetôinek

-, Kocsis Attila, a Hortobágyi Génmegôrzô

Kht. munkatársa és Köszörûs Zoltán, a Hajdúsági

Civil Központ és Adattár Alapítvány kurátora

vettek részt.)

Az együttmûködés az elmúlt években új dimenziókat

kapott. A tapasztalatok, szakmai ismeretek

átadása mellett kereskedelmi kapcsolatok

is létrejöttek: a Kelet-Magyarországi Biokultúra

Egyesület elnökének, Bodnár Györgynek

a szervezésében a Bihar megyei biogazdák

termékeit a nyugati, elsôsorban az olasz piacra

juttatják. Az együttmûködés 2004 óta folyik a

Protein Bt. üzletkötéseivel. A kezdeti eseti üzletek

után ma már folyamatos, szervezett termeltetés

jellemzi a kapcsolatot. 2008-ra már

600-700 hektárra szerzôdtek tönköly, búza,

rozs, napraforgó szállítására (ez utóbbit egy

olasz bio étolajgyár felkérésére). A programban

részt vevô termelôket Dragán Zoltán nagyszalontai

gazda koordinálja. A harmadik éve tartó

együttmûködés mindkét fél számára elônyös. A

hosszú távú kapcsolatok alapja a kölcsönös

megelégedettség. A programban részt vevô

gazdák, akiknél a vetésforgó lehetôvé teszi,

mindnyájan jelentkeztek a következô évi programra.

Az olasz cég is elégedett volt mind a

szervezéssel, mind a minôséggel, amit bizonyít

az is, hogy ez ideig a rendkívüli idôjárási nehézségekbôl,

aszályból adódó csökkent termésátlagokat

figyelembe véve a hosszú távú, stabil

jó kapcsolatok kialakítása érdekében a korábban

szerzôdésben rögzített árat 20%-kal megemelték.

A Sárközy Péter alapítvány – 2002 kivételével

– minden évben részt vesz a Bioterra konferenciáján,

amely jó alkalmat ad az erdélyi és

parciumi helyi csoportokkal, ökoszervezetekkel,

gazdákkal való találkozásra. A konferencián

az alapítvány ismerteti tevékenységét, különös

tekintettel a határon túli ökoszervezetekkel

történô kapcsolatépítésre.

A Bioterra és a Sárközy Péter Alapítvány közötti

kapcsolat elismeréseként a Bioterra vezetôsége

2004-ben az alapítvány elnökének, 2005-

ben az alapítvány kurátorának hûségoklevelet

(„Diploma de Fidelitate”) adományozott.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

közhasznú alapítvány viszont Sárközy Emlékéremmel

tüntette ki 2002-ben Sebôk M. Péter

professzort, míg idén T. Veress Éva professzor

asszonyt.

A hagyományoknak megfelelôen a Sárközy

Péter Alapítvány minden évben a konferencia

számának megfelelô számú magyar bioborral

köszönti a Bioterrát – idén a kesztölci Bencekúti

Borászat boraival és a Sárközy-emlékérmes

borász, Köhler Mihály tarcali bioborával.

Öröm volt hallgatni a romániai ökogazdálkodás

szervezettségérôl, fejlôdésérôl, eredményeirôl

szóló beszámolókat, és jól esett hallani

azokat az elismerô szavakat, hogy ebben induláskor

milyen meghatározó szerepe volt a magyarországi

biomozgalomnak. Elismerésre

méltó, hogy az unióba együtt csatlakozott

Lettországban, Szlovákiában, de az idén lett

EU-tag Romániában is milyen dinamikus növekedés

tapasztalható – nem csak a területet illetôen,

de a korrekt versenyhelyzetû ellenôrzés,

a szaktanácsadás, a szervezett, növekvô tagságú

mozgalom, a jól szervezett marketing, a bôvülô

export, a hazai fogyasztás növekedését illetôen

is. (Mindhárom ország saját nemzeti

bio/öko logóval rendelkezik.)

Amíg Romániában, de Lettországban,

Szlovákiában, és más, 2004-ben csatlakozott országban

is dinamikusan fejlôdik az ökogazdálkodás,

addig Magyarországon az elmúlt két évben,

2005-ben és 2006-ban, fokozatosan csökkent

az ökoterület. A marketinget nehezíti,

hogy nincs elfogadott nemzeti ökoemblémánk,

logónk, hiányoznak az új szakmai ismereteket

átadó szakkiadványok, a hatékony támogatás,

az ágazati érdekképviselet.

A konferencia sikeres megszervezése és lebonyolítása

elsôsorban Albert Imre ügyvezetô igazgató

érdeme, de sokat segített Nagy Miklós alelnök,

Bódis András igazgatótanácsi tag, Lôrincz

Piroska, az ellenôrzô szervezet vezetôje is.

Dr. Solti Gábor

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 39


Ökotermesztés, Agrárdiplomácia

Olasz biotermelés

Megjelentek a biotermelésre vonatkozó hivatalos

adatok, a minôsítô-tanúsító, valamint az ellenôrzô

szervezetek jelentései alapján. A 2005.

évi növekedés után

2006-ban sokan visszaesésre,

de legalább

megtorpanásra számítottak.

Ezzel szemben

2006-ban tovább nôtt a

biotermelésbe vont terület

nagysága (7,53%)

és a biogazdálkodást

folytató termelôk száma

(2,36%) is. A növekedés

az ország déli

tartományaiban a legnagyobb

(pl. Calabriaban

63%). Az egyes

ágazatok közötti különbségeket

jelzi, hogy

az átlagosat jóval meghaladó

a biozöldség

termôterület növekedése

(154%).

Nôtt a bioélelmiszerek

belföldi fogyasztása is. 2007. elsô félévében

mintegy 8,9%-kal volt magasabb az elôzô év

hasonló idôszakához képest. Ezt az ISMEA (a

mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci szolgáltató

háttérintézménye) és az ACNielsen közös

felmérése mutatja. Az egyes termékcsoportokban

tapasztalt fogyasztás-növekedést illetôen

nagy a szóródás (tej- és tejtermék: +7,8%,

friss és feldolgozott

z ö l d s é g - g y ü m ö l c s :

+31,8%, bébiételek:

+47,3%). Bizonyos csökkenés

tapasztalható a

bioolajok (-4,1%), a kenyér

(–1,4%) és a méz

(–0,1%) esetében. A

földrajzi megoszlást illetôen

az ország északi

tartományaiban nôtt a

fogyasztás (+18%), míg

a középsô és déli tartományokban

a statisztika

csökkenést mutat

(–9,1 és –12,7%). Az értékesítés

csatornáit illetôen

nôtt a bioélelmiszerek

értékesítése a

szupermarketekben

(+7%) és a hipermarketekben

(+12,6%),

míg a többi bolttípusban a növekedés ennél

szerényebb, illetve csökkenô tendencia is elôfordul.

Kálmán Zoltán

mezôgazdasági attasé, Róma

Mariann Fischer Boel EU fôbiztos Magyarországon járt

Mariann Fischer Boel, az Európai

Unió mezôgazdasági és

vidékfejlesztési fôbiztosa 2007.

október 25–26-án Magyarországon

járt. Látogatása során

megbeszélést folytatott

Gráf József miniszterrel. Egerben

véleményt cserélt a magyar

borászokkal a borreform

tervezetérôl, beszédet mondott

a Magyar Agrárgazdálkodási

Tanácsban, valamint

Gyöngyösön LEADER konferencián

vett részt és szólalt fel.

Gráf József miniszterrel

kétoldalú találkozó keretében

véleményt cseréltek a KAP tervezett

felülvizsgálatáról, a borreformról,

a sertéstartók helyzetének

javításáról. A magyar

agrárminiszter jelezte a fôbiztos

felé, hogy Magyarország

számára nem lenne kedvezô,

ha az uniós agrártámogatások,

azaz a régi és az új tagállamok

közötti támogatáskülönbség

kiegyenlítôdése nem az eredeti,

a régi tagállamok számára

járó 100 százalékos támogatáson,

hanem annál kisebb mértékben,

például 80 százalékon

történne meg. Magyarország

azt szeretné, ha ebben az uniós

költségvetési idôszakban

nem csökkennének az agrártámogatásokra

fordítható források.

Megfogalmazta azt a

félelmét is, hogy esetleg a támogatások

egy részét renacionalizálnák,

azaz a nemzeti büdzsékbôl

kellene finanszírozni

az agrártámogatásokra szánt

források egy részét.

Mariann Fischer Boel elmondta:

az unió agrárpolitikájának

legfontosabb célja, hogy

biztonságot és kiszámíthatóságot

teremtsen a gazdálkodók

számára.

Schütz Nándor

FVM

40 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Agrárdiplomácia

Michel Barnier francia mezôgazdasági

miniszter magyarországi látogatása

Fejlôdôben a kétoldalú magyar–francia agrárkapcsolatok

A magyar–francia kétoldalú agrár-együttmûködési

kapcsolatok az elmúlt években kedvezôen

alakultak, a szakmai együttmûködésektôl kezdve

az élelmiszeripari termékek megismertetésén

keresztül a felsôoktatáson, a szakmai és

nyelvi képzésen át a szakkiállításokon való

részvételig az ágazat szinte

minden területére kiterjednek.

A szakmai együttmûködés

kiemelt területei

közé tartozik az állategészségügy,

élelmiszerbiztonság,

vidékfejlesztés, intézményfejlesztés,

földügy, agrárstatisztika.

A szorosabb kapcsolatok

kialakítását segíti

elô, hogy mind a párizsi

Magyar Nagykövetségen,

mind a budapesti Francia

Nagykövetségen agrárattasé

dolgozik.

2007 novemberében hazánkba

látogatott Michel

Barnier francia mezôgazdasági

és halászati miniszter.

A francia élelmiszeripari

termékek népszerûsítésére

rendezett „Francia Hetek” megnyitóján mondott

beszédében hangsúlyozta, fontosnak tartja

a két ország közötti jó kapcsolat fenntartását,

és reményét fejezte ki, hogy a jó minôségû, biztonságos

francia élelmiszer a magyar piacon is

megállja a helyét. A „Francia Hetek” a Francia

Gazdasági Év Magyarországon eseménysorozat

keretében került megrendezésre november

5–18. között, melynek során a magyar vásárlóközönség

a Cora üzletlánc 7 áruházában és a

Match hálózat közel 80 üzletében ismerkedhetett

meg a francia termékek széles választékával.

Hétvégenként kóstolók keretében ízlelhették

meg az érdeklôdôk a különbözô francia termékeket,

egyes termékek elkészítési módját

szakácsok mutatták be a helyszínen.

Látogatása során Michel Barnier francia miniszter

és Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési

miniszterrel áttekintették a magyar-francia

agrárkapcsolatokat és az európai

agrárpolitika idôszerû kérdéseit. Gráf József kifejtette,

az uniós borreform kapcsán Magyarország

a szerkezetváltásban érdekelt, nem az ültetvények

kivágásában, illetve továbbra is kitart

az alkoholszint répacukorral való javíthatósága

mellett. Mindkét miniszter egyetértett abban,

hogy a harmadik

országokból jövô bor behozatalát

korlátozni kell.

Michel Barnier úgy

nyilatkozott, hogy a borreform

tervezetét Franciaország

is elutasítja.

A két miniszter egyetértett

abban is, hogy a KAP

felülvizsgálatának nem

lehet következménye a

támogatási rendszer

megszüntetése. A WTOval

folytatott tárgyalásokon

az Unió nem tehet

további egyoldalú engedményeket

sem Franciaország,

sem Magyarország

szerint. Michel

Barnier felhívta a figyelmet

a biztonságos élelmiszerek

jelentôségére, hozzátéve, Franciaország

a jövô évben a francia elnökség ideje alatt kiemelten

kívánja kezelni az élelmiszerbiztonság kérdését.

A miniszter megerôsítette szándékát a

magyar–francia együttmûködés szorosabbra

fûzésére, mely a jövôben az eddigieken túl a genetikai

alapok és a géntechnológia területére is

kiterjedhet.

Franciaországban az élelmiszeripar jelenleg

a legfontosabb ipari szektor. Az EU-ban az elsô,

a világon a második legnagyobb élelmiszer

elôállító, éves szinten pedig a világ legnagyobb

élelmiszer exportôre. A korábbi évekkel szemben

hazánk behozatalában is megnövekedett a

francia termékek aránya. 2006-ban az elôzô évhez

képest Magyarország agrárkivitele 117 millió

euróról 93 millió euróra csökkent, míg a

Franciaországból behozott áruk értéke 94 millió

euróról 120 millió euróra nôtt.

P. M.

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 41


Agrárdiplomácia

Attaséi beszámoló a magyar–német

agrárkapcsolatokról

A német mezôgazdaság 2006. évi helyzetérôl és

a német-magyar agrárkapcsolatok alakulásáról

számolt be Dull Péter berlini mezôgazdasági attasé

éves beszámolójában. A két ország közötti

gazdasági kapcsolatok a 2006-os év során tovább

erôsödtek.

Németország területének mintegy 53%-a áll

mezôgazdasági mûvelés

alatt, az ágazat összesen

850 000 fônek ad munkát. A

2006-os évben a mezôgazdaságból

származó bevétel

45,5 millió euró volt, mely a

nemzeti jövedelem 1%-t

tette ki. Az elôzô évihez képest

ez 2,9%-os csökkenést

jelent, ami elsôsorban az

energiaárak növekedésének

következménye.

Az egyes ágazatok nyereségessége

igen eltérôen

alakult az elmúlt évben,

elsôsorban a gyümölcsés

zöldségágazat esetén

volt megfigyelhetô nagyobb

arányú növekedés.

A mezôgazdasági területek

nagysága némileg

csökkent az elôzô évihez képest. A német mezôgazdaság

egyik fô problémája az idénymunkások

hiánya, miután a német lakosság nem

szívesen vállal idénymunkát. A 2006-os évi elnökségi

idôszakot Németország eredményesen

zárta, a baromfitartás, a gyümölcs- és zöldségpiac

közös szervezésével kapcsolatos átfogó reform,

az organikus termelés, a kukoricaintervenció

leépítése, valamint a halászat területén.

2006-ban Németország vidékfejlesztésre az

unió költségvetésébôl 10%-ot kapott, ez 12%-

kal volt kevesebb, mint a 2000–2006-os idôszak

közötti összeg. Ehhez járult a nemzeti költségvetésbôl

további 5 milliárd euró. Figyelemre

méltó, hogy a teljes összeg 54%-át a keleti tartományok

kapták. A vidékfejlesztésre szánt

összegbôl összesen 37%-ot költöttek környezetés

természetvédelemre, 31%-ot a versenyképesség

fokozására, 23-28%-ot a vidéki élet javítására,

5-7%-ot pedig a LEADER programra.

A német export mintegy 10%-al nôtt, a sertéshús

esetében kiemelkedô mértékû (28%), a

marhahús és a tej esetében jelentôs volt a növekedés.

Ennek ellenére továbbra is 5 milliárd

eurós deficittel számolnak az import növekedése

miatt. A kereskedelmi forgalom az elmúlt

évben 1,9%-kal emelkedett, fôként a bioélelmiszerek

forgalma nôtt

meg, összesen 17%-kal.

Nem véletlen, hiszen a német

kormány már régóta

nagy hangsúlyt fektet az

egészséges és biztonságos

élelmiszerek forgalmazására.

Az egyes mezôgazdasági

termékek esetében változó

képet mutat a kereskedelmi

forgalom alakulása.

A gabonafélék esetében

12%-os volt a csökkenés, a

repce esetében viszont jelentôsen

nôtt a forgalom a

bioüzemanyag-gyártás fellendülésének

következtében.

Idén a repce vetésterületét

további 8%-kal növelték,

így további növekedés

várható e téren. Az élôállat-import a sertés

és szarvasmarha esetében nôtt. Németország az

unió legjelentôsebb tejtermelô országának számit,

2006-ban a tejkvóta kihasználtsága közel

100% volt. A tejhozam növekedésének következtében

a szarvasmarhaállományt folyamatosan

csökkentik. A borágazatban a teljes borforgalom

majdnem 50%-át a német borok adják,

a vörösbor aránya tartós növekedést mutat.

Kertészeti termékekbôl, így zöldségbôl és gyümölcsbôl

Németország nagy mennyiségû importra

szorul, zöldségbôl 35%-os, gyümölcsbôl

csupán 17%-os szinten önellátó.

A zöld géntechnika esetében a kormány a

kutatást támogatja, ugyanakkor a kereskedelmi

célú felhasználást egyelôre nem szorgalmazza.

A német lakosság – néhány keleti tartomány

kivételével – nem támogatja a génmódosított

összetevôket tartalmazó termékek forgalomba

hozását. A bioenergia-ágazatnak ugyan-

42 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Agrárdiplomácia, Kitekintés

akkor úgy tûnik, hogy biztos jövôje van, a német

kormány 2020-ra az összes energiaigény

20%-t bioenergiával kívánja fedezni. 2006-ban

a szántóterület mintegy 13%-án termeltek

bionyersanyagot, és összesen 3,4 millió tonna

biodízelt állítottak elô.

A magyar-német ágazati kapcsolatok kiemelkedô

eseménye, hogy Gráf József földmûvelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter részt

vett a Grüne Woche kiállitáson, valamint Gert

Lindemann, a szövetségi mezôgazdasági minisztérium

államtitkára pedig nemrég hazánkba

látogatott. Szakértôi látogatásokra is sor került,

a két ország Agrármarketing Centrumának

vezetôi, illetve a Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsok

vezetôi folytattak tárgyalásokat a

kapcsolatok erôsítése érdekében.

Hazánk németországi exportjának nagy részét

a gabonafélék és az ipari növények adják.

2006-ban a sertéshús és az ôrölt paprika tekintetében,

illetve a zöldség- és gyümölcs esetében

egyaránt növekedés volt tapasztalható. Sajnálatos

módon azonban termékeink a német importnak

csupán elenyészô hányadát (1,23%) teszik

ki. A német partnerek a jövôben sem szándékoznak

növelni hazánkból a feldolgozott termékek

importját, Magyarországot elsôsorban

nyersanyag-forrásként tartják számon. Ezzel

szemben a hazai importban jelentôs mennyiséget

képvisel a Németországból behozott sajt, valamint

az élvezeti cikkek (kakaó, tea, kávé, dohány),

ezek összimportunk 30%-át teszik ki.

Dull Péter beszámolója végén a német-magyar

kereskedelmi kapcsolat fejlesztése érdekében

javaslatot tett még több árubemutató és

akció szervezésére, valamint arra, hogy az Agrármarketing

Centrum a szakmai kiállításokon

való részvételen túl a konkrét üzleti tárgyalások

során is támogatást nyújtson a magyar cégeknek.

Véleménye szerint a hazai erôforrásokat

koncentráltan kell bevetni a rendelkezésre

álló árualapok szûkössége miatt, a szakkiállítások

és a kereskedelem terén egyaránt elsôsorban

a dél-német tartományokkal (pl. Baden-

Würtenberg), illetve a keleti tartományokkal

érdemes megerôsíteni a korábbi jó kapcsolatot.

Elmondta, hogy a magyar termékek iránti érdeklôdés

felkeltése érdekében idén ôsszel magyar

heteket szervez nagykövetéségünk Berlinben

és környékén, ahol kóstoltatással és különbözô

akciókkal igyekszenek majd felkelteni

minél szélesebb körben a német vásárlók figyelmét.

A beszámolót követô vita során felmerült a

magyar zöldség- és gyümölcsarány német importban

való növelhetôségének kérdése. Dull

Péter szerint a jelenlegi alacsony arány oka

többek között az, hogy a német fogyasztók a

harmonikus ízû, jó minôségû szabadföldi magyar

áruval szemben a termék szép megjelenését

és biztonságát helyezik elôtérbe. Elmondása

szerint a német kereskedôk szívesebben vásárolnak

az egész évben nagy mennyiséget

szállító holland és spanyol cégektôl, mint a csupán

idényszerû beszállítást vállaló magyar kereskedôktôl.

A szabadföldi termesztésbôl adódó

hátrányt jó minôségû feldolgozott termékekkel

és hatékony, koncentrált marketingtevékenységgel

lehetne ellensúlyozni.

Papp Mónika

Barilla-interjú

az élelmiszerek árnövekedésérôl

Olaszországban az élelmiszerek

árnövekedése hetek óta a

figyelem középpontjában áll.

Több mezôgazdasági termék

világpiaci árának emelkedése

fokozatosan érvényesül a fogyasztói

árakban is, elsôsorban

az alapvetô élelmiszerek

(kenyér, tej, száraztészta, stb.)

esetében. A mezôgazdasági

minisztérium által idézett statisztikák

ugyanakkor csak

mérsékelt, az infláció átlagos

szintje alatt maradó árnövekedésrôl

tájékoztatnak, és helytelenítik

a pánikhangulat keltését.

Felhívják továbbá a figyelmet

az áremelkedési „hisztéria”

nyomán kialakuló spekulációs

áremelkedések veszélyeire.

Ez utóbbiak kapcsán a

mezôgazdasági tárca és a gazdasági-fejlesztési

minisztérium

közös intézkedéseket (árfigyelô

rendszer, szankciók

stb.) tervez, a túlzott és indokolatlan,

spekulációs áremelések

elkerülésére.

A téma kapcsán az olasz La

Repubblica napilap tudósítója,

Mario Calabresi interjút készített

a Barilla cég tulajdonosával

és elnökével, Guido

Barilla-val, New Yorkban. Itt

az olasz üzletember a Barilla

második amerikai termelô-

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 43


Kitekintés, Világkereskedelem

üzemének felavatásán vett

részt. Ennek révén a Barilla

cégnek ezen az óriási piacon

sikerült megszereznie a vezetô

pozíciót. Az interjú rövid

tartalmát az alábbiakban foglalom

össze.

Guido Barilla szerint az

élelmiszerek, ezen belül a száraztészta

árának emelkedéséért

nem az olasz tésztagyártókat

terheli felelôsség! Ez alapvetôen

az alapanyagárak

drasztikus növekedésére vezethetô

vissza.

Ennek okait elemezve elsô

helyen említi a klímaváltozást

és a kedvezôtlen idôjárás miatti

alacsony termésátlagokat.

Helyesli a volt amerikai alelnök,

Al Gore figyelemfelhívó

könyvében leírtakat, amit jól

szemléltet a belôle készült

film is.

Másik fontos tényezôként a

Bush-adminisztráció elhibázott

intézkedéseit tekinti. Ezen belül

is elsôsorban a „kukoricából

bioetanolt” kampányra

utal, amely szerinte a korábbi

hibás, a környezeti problémákkal

szemben érzéketlen

amerikai gazdaságpolitikának

egy újabb hibával megkísérelt

korrekciója. Barilla szerint

koncepcionális tévedés a mezôgazdasági

alapanyagokat

nagyfogyasztású terepjárókba

tankolható bioüzemanyag elôállítására

felhasználni. Elemezve

a kukoricából elôállítható

bioetanol tényleges, minden

tényezôt figyelembe vevô

költség-kalkulációját, és tekintettel

arra tényre, hogy a világ

népességének egy jelentôs része

éhezik, sem gazdasági, sem

politikai szempontból nem helyeselhetô

egy ilyen döntés.

Harmadik tényezôként a

nagy gabonakereskedelmi

lobbi és az energiaipari vállalatok

spekulációs törekvéseit

említi.

Az olasz piaci helyzetre vonatkozóan

Barilla elismerte,

hogy a tavaly december óta

bekövetkezett áremelkedés

valóban 15%-os. Figyelembe

kell venni azonban, hogy

ugyanebben az idôszakban a

durum búza piaci ára megkétszerezôdött,

s tudvalevô, hogy

a száraztészta elôállítási költségeinek

több mint 60%-át az

alapanyagköltségek teszik ki.

A felhasznált energia ára is lényegesen

emelkedett, tehát a

bekövetkezett 15%-os száraztészta-áremelkedés

azt jelenti,

hogy a költségnövekedés legnagyobb

részét a tésztaipar

nem hárította tovább a fogyasztókra,

hanem részben

ésszerûsítésekkel, átszervezésekkel,

részben pedig a saját

nyeresége terhére, kigazdálkodta.

A szeptember 13-án tartott

„sciopero della pasta” (országos

tiltakozás a tészta és kenyérfélék

áremelkedése ellen,

az aznapi vásárlás megtagadásával)

akciót – amelyen ráadásul

Clemente Mastella

igazságügyminiszter is részt

vett – elhibázottnak és demagógnak

tartja. Ugyanakkor helyesli,

hogy a fogyasztói érdekképviseletek

figyelik a piacot,

az árakat, és segítenek kiszûrni

az indokolatlan, spekulatív

áremelkedéseket.

Kálmán Zoltán

mezôgazdasági attasé

Róma

Gabonapiac: Törékeny egyensúly

(Gabona-betakarítási világrekord)

A világ hamarosan kiszabadulhat a mezôgazdasági

termelést katasztrófával fenyegetô, a rekord

magasságú gabonapiaci árak miatt kialakult

jelenlegi helyzetébôl.

A francia Agrárkamara novemberi kiadványában

megjelent értékelés szerint a betakarítás

végéhez közeledve egyre reálisabb kép bontakozik

ki a 2007. évi gabonatermést illetôen.

Nem kis meglepetésre az elôzetes termésbecsléseket

sok esetben meghazudtoló és a

várható terméssel kapcsolatos prognózisokat is

felülíró termésátlagok és termésmennyiségek

látnak egyre másra napvilágot. A jelenlegi

helyzet szerinti összes gabonatermés 2007-ben

2086 millió tonnára tehetô, ami az 1991-es rekord

gabonatermést is mintegy 4,8%-kal meghaladja.

El lehet képzelni, hogy a világpiaci gabonaárak

egy átlagos termés mellett hol kötöttek

volna ki. Mindenkinek a szabad fantáziájára

bízzák a francia elemzôk a következtetések

levonását, jóllehet az idézett írásban kísérletet

tesznek maguk is a helyzet megvilágítására és

értelmes magyarázat megfogalmazására.

Elszabadult gabonaárak

A legfrissebb információk szerint az Egyesült

Államok 2007-ben minden idôk legnagyobb

kukoricatermését takarította be. Az

USDA (Szövetségi Mezôgazdasági Minisztérium,

USA) szerint a 338 millió tonnás ez évi ku-

44 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Világkereskedelem

koricatermés kereken 70 millió tonnával haladja

meg a 2006. évi (268 millió tonnás) termést.

A mintegy 26%-os termésnövekedésrôl

szóló jelzés annál is inkább érthetetlen, mivel

eddig éppen a rossz terméskilátásokkal és a kínai

gabonaimport dinamikus növekedésével

magyarázták a piaci elemzôk a gabona és benne

a kukorica világpiaci

árának a szárnyalását.

Kétségtelen tény, hogy

az ausztrál búzatermés lényegesen

alulmúlta a sokévi

átlagot, de az igazsághoz

az is hozzátartozik,

hogy Ausztrália csak alig

1–2%-át adja a világ búzatermésének,

jóllehet a nemzetközi

kereskedelembe kerülô

termékmennyiségnek

sokszor a 10–12%-át is az

ausztrál búza tette ki.

A kínai gabonaimport

bôvülésérôl, a franciák

szerint már-már legendák keringenek. Kína,

sok tekintetben követve az EU egykori stratégiáját,

a népélelmezés színvonalának a javítása

és az importfüggôség enyhítése végett önellátásra

törekszik húsból és gabonából egyaránt.

A 2007. évi kínai kukoricaimportról konkrét információval

a franciák sem rendelkeznek, de a

takarmányimport talán legfontosabb komponensérôl,

a szójáról az a hír járja, hogy a kínai

import idén meghaladta a 33 millió tonnát.

Hogyan hathatott ez a dinamizálódó kínai

takarmányimport a világpiaci gabonaárakra?

Hogyan lehetséges az, hogy az elôzetes hírekkel

és híresztelésekkel ellentétben kifejezetten

jó évet záró szezonban a gabona világpiaci árai

ilyen mértékben elszabaduljanak? Teszik fel a

kérdést a franciák.

Összegezzük csak az ismereteinket errôl a

termékpiacról! Az elemzôk szerint már van úgy

40 éve, hogy a gabonatermés szignifikáns növekedésnek

indult a világban, sôt a termésnövekedés

kezdte meghaladni a népesség növekedési

ütemét. Még az EU is, amelyfele akkora

termôterületen foglalkozott gabonatermesztéssel,

mint az USA, a 80-as évek elejére önellátóvá

vált gabonából. Fontos megállapítás, hogy ettôl

az idôszaktól kezdve a gabona világpiaci forgalma

nem növekszik. A gabona világkereskedelmének

stagnálása arra utal, hogy ez a termékkör

a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben

egyre inkább marginalizálódik. Nem

több, mint az össztermés 12–13%-a kerül rendszeresen

a világpiacra és a másik, népélelmezési

szempontból kiemelt gabonaféleség, a rizs

is ilyen, sôt ennél is alacsonyabb (mindössze

7%-os) szinten reprezentált a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben.

Együttesen a rizs és a

gabonatermés alig 12%-a kerül

a világpiacra.

Harc a gabonáért

Jó pár éve annak már, hogy

a nagy gabonaexportôr országok,

következetes exportösztönzô

politikával, piacra dobva

a gabonafeleslegeiket, versengve

a stagnáló piacokért, módszeresen

leverték a gabona világpiaci

árát. A csökkenô árak a

termelôket elbizonytalanították,

az irányítást pedig a gabonakészletek

minimalizálására

késztették.

A termékpiaci bizonytalanság a spekuláció

gerjesztôjévé vált. Hozzá kell tenni persze azt is,

hogy a termékkínálat hullámzását, mint ahogy

nálunk is tapasztalhattuk, a klimatikus környezet

változása is igen erôsen befolyásolja, nem is

beszélve arról az energiaár-robbanásról, melynek

következtében a tengeri szállítás tarifái

drasztikus emelkedésnek indultak. A kôolaj világpiaci

árának az utóbbi években tapasztalt

rendkívül erôteljes növekedése pedig a kukoricaalapú

bioetanol-gyártás felfutásához, a termék

iránti pótlólagos keresletet erôteljes élénküléséhez

vezetett.

Ezek az említett világpiaci helyzetet befolyásoló

elemek is azt mutatják, hogy a világ

élelmiszerellátásának egyensúlyi helyzete

meglehetôsen törékennyé vált az utóbbi idôben.

Az élelmezés biztonságát befolyásoló tényezôk

úgymond globalizálódtak. Ma már téves

az a felfogás, hogy ez a jelenség csak a fejlôdô

országok gondja, a fejlett országoknak is

szembe kell nézni a klímaváltozás, a bioenergiaéhség

gerjesztette konkurenciával, vagy a feltörekvô

piacok egyre növekvô, fizetôképes keresletével.

Összeállította: Szabó Jenô

Forrás: L’agriculture en chiffres, N”268,

Lettre économique: Céréales: Récolte

mondiale record. (Novembre 2007, Chambres

Agriculture)

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 45


Közlöny

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések

Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2007 októberében és novemberében

megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral

foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos

Lapjának különkiadásában.

Halászat

A Bizottság 1147/2007/EK rendelete (2007. október 1.) a

Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által a NAFO 3

LMNO övezetekben folytatott grönlandilaposhal-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L257, 2007. október 2. 9. oldal

A Bizottság 1148/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben

(közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez

vagy joghatósága alá nem tartozó vizek)

folytatott, tízujjú nyálkásfejû halra irányuló halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L257, 2007. október 2. 11. oldal

A Bizottság 1158/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által a

NAFO 3M övezetben folytatott vörösálsügér-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 17. oldal

A Bizottság 1159/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES

III a övezetben, valamint a III b, c és d övezet közösségi

vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat újbóli engedélyezésérôl

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 19. oldal

A Bizottság 1160/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a

Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES

VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet

közösségi vizein folytatott ördöghalhalászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 21. oldal

A Bizottság 1161/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a

Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitengeren

az ICES IIIb, c, d övezetben (közösségi vizek)

folytatott simalepényhal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 23. oldal

A Bizottság 1162/2007/EK rendelete (2007. október 3.) a

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES V, VI, VII és XII övezetben (közösségi vizek, valamint

a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága

alá nem tartozó vizek) folytatott feketeabroncshalhalászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L258, 2007. október 3. 25. oldal

A Bizottság 2007/642/EK határozata (2007. október 4.) az

Albániából importált, emberi fogyasztásra szánt halászati

termékekre vonatkozó szükségintézkedésekrôl (az értesítés

a C(2007) 4482. számú dokumentummal történt)

(1)

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L260, 2007. október 5. 21. oldal

A Bizottság 1167/2007/EK rendelete (2007. október 4.) a

Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VIII

a és b övezet közösségi vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 3. oldal

A Bizottság 1168/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a

Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitenger

22–24 alkörzetében (közösségi vizek) folytatott

közönségestôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 5. oldal

A Bizottság 1169/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a

Franciaország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi

vizek, valamint harmadik országok felségterületéhez

és joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott

atlantitükörhal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 7. oldal

A Bizottság 1170/2007/EK rendelete (2007. október 5.) a

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és

XIV övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott

kékpuhatôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L261, 2007. október 6. 9. oldal

A Bizottság 1176/2007/EK rendelete (2007. október 8.) a

Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I és II övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott

aranylazac-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L262, 2007. október 9. 4. oldal

A Bizottság 1180/2007/EK rendelete (2007. október 9.) a

Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES

II a és IV övezet közösségi vizein folytatott

kisfejûlepényhal- és vöröslepényhal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L264, 2007. október 10. 7. oldal

A Bizottság 1181/2007/EK rendelete (2007. október 9.)

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I és II b övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L264, 2007. október 10. 9. oldal

A Bizottság 1195/2007/EK rendelete (2007. október 11.) a

Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V

övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES

46 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Közlöny

XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L267, 2007. október 12. 12.

oldal

A Bizottság 1196/2007/EK rendelete (2007. október 11.) a

Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által a IIa és IV

övezet közösségi vizein folytatott rombuszhalhalászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L267, 2007. október 12. 14.

oldal

A Bizottság 1198/2007/EK rendelete (2007. október 12.) a

Lettország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V

övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES

XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L270, 2007. október 13. 3. oldal

A Bizottság 1268/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a

Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES IIIa övezetben folytatott heringhalászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 55.

oldal

A Bizottság 1269/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az északi

szélesség 62°-ától délre esô norvég vizeken folytatott

közönségestôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 57.

oldal

A Bizottság 1270/2007/EK rendelete (2007. október 25.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES III

a övezetben, valamint a III b, III c és III d övezet közösségi

vizein folytatott északimenyhal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L283, 2007. október 27. 59.

oldal

A Bizottság 1274/2007/EK rendelete (2007. október 29.) a

Közösség legkülsô régióiban nyilvántartott halászflották

igazgatásáról szóló 639/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására

vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

szóló 2104/2004/EK rendelet módosításáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L284, 2007. október 30. 6. oldal

A Bizottság 1277/2007/EK rendelete (2007. október 29.) a

2371/2002/EK tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott

közösségi flottapolitika végrehajtási szabályainak

megállapításáról szóló 1438/2003/EK rendelet módosításáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L284, 2007. október 30. 14.

oldal

A Bizottság 1283/2007/EK rendelete (2007. október 30.)

az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajók által

az ICES Vb és VIb, valamint a VIaN övezet közösségi

és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 31.

oldal

A Bizottság 1284/2007/EK rendelete (2007. október 30.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES

IIIa és IV övezet, valamint a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet

közösségi vizein folytatott feketetôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 33.

oldal

A Bizottság 1285/2007/EK rendelete (2007. október 30.) a

Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L285, 2007. október 31. 35.

oldal

A Bizottság 1288/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a

Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES Vb és VIa övezet közösségi vizein folytatott

foltostôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 6.

oldal

A Bizottság 1289/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a

Kattegatban folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 8.

oldal

A Bizottság 1290/2007/EK rendelete (2007. október 31.) a

Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a

Skagerrakban folytatott közönségestôkehal-halászat újbóli

engedélyezésérôl

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 10.

oldal

A Bizottság 2007/707/EK határozata (2007. október 30.) a

41/2007/EK tanácsi rendelet IIA. mellékletével összhangban

Németország számára a fokozott megfigyelési

program keretében halászatra fordítható három többletnap

biztosításáról (az értesítés a C(2007) 5221. számú dokumentummal

történt)

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 23.

oldal

A Bizottság 1296/2007/EK rendelete (2007. november 5.)

a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a

Skagerrakban folytatott tôkehalhalászat tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L288, 2007. november 6. 25.

oldal

A Bizottság 1301/2007/EK rendelete (2007. november 6.)

a Lengyelország lobogója alatt közlekedô hajók által az

ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat

tilalmáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L289, 2007. november 7. 10.

oldal

A Bizottság 1303/2007/EK rendelete (2007. november 5.)

a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus

rögzítésérôl és jelentésérôl, valamint a távérzékelés

eszközeirôl szóló, 2006. december 21-i

1966/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó

részletes szabályok megállapításáról

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L290, 2007. november 8. 3.

oldal

Készítette:

Román Zoltán,

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,

Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály

Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-

4055-ös telefonon és a romanz@fvm.hu email címen.

További jogszabályok megtekinthetôk a

http://eur-lex.europa.eu oldalon.

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 47


Tájékoztató

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE

• A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják.

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható.

Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi

szabályok figyelembevételével.

• Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen

segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése

azonban térítésköteles.

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA

A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak

és határterületeinek szakirodalmáról.

Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz.

A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön

tárgy- és névmutató könnyíti meg.

A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható,

ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe

tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô).

Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már

elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki.

Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a szerkesztoseg@omgk.hu

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG

Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk

szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl,

rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai

és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján.

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ

Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus

adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával.

A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ

Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás,

szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés,

táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház.

Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: telehaz@omgk.hu, honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT

1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900

Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

48 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA


Aszarvasi Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási

Karán 2007. október 18-20. között rendezték

meg az I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási

Konferenciát. A konferencia keretében került sor az 1927-ben alapított

intézmény 80 éves fennállásának megünneplésére is. Az elsô nap tartott

plenáris ülésen Takácsné dr. Hájos Mária, a kar dékánja emlékezett

meg az iskola hagyományairól. A kar jogelôdjének tekinti a Tessedik Sámuel

által 1780-ban alapított Gyakorlati Szorgalmatossági Iskolát, mellyel

az alapító Szarvason letette a mezôgazdasági szakemberképzés

alapjait. 1927 óta az intézmény számos átalakuláson ment át. 1945-ig

középfokú gazdasági tanintézetként, 1945–1950 között mezôgazdasági

középiskolaként mûködött. 1950-ben alakult technikummá, 1960-ban

vezették be a kétéves felsôfokú technikumi oktatást. Az intézmény

1970–2000 között a Debreceni Agráregyetem Öntözési és Meliorációs

Tessedik Sámuel szobra

Karaként mûködött, a Mezôgazdasági

kar 1989-ben jött létre.

2001. január 1-jén alakult meg az

önálló Tessedik Sámuel Fôiskola,

mely jelenleg három karral mûködik.

A Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási

kar nagy hangsúlyt

fektet a környezetgazdálkodási

agrármérnökök képzésére, az innen

kikerülô szakembereket szívesen alkalmazzák.

(Bôvebben a 8. oldalon.)

A Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának épülete

Képek és szöveg: Papp Mónika

Felavatták

a gazdászszobrot

80 éves fennállását ünnepli idén a szarvasi

tanintézet

Tessedik Sámuel szobrának ünnepélyes

megkoszorúzása


A Hortobágy madárvilága

Egyedülálló kiadvány az Ecsedi Zoltán

szerkesztésében megjelent összefoglaló

munkát mely a Hortobágyra vonatkozó

összes eddigi madártani ismeretet egyesíti.

A Hortobágy hazánk madarakban leggazdagabb

területe, 337 faj fordul itt elô, melybôl

159 itt is fészkel. A Hortobágyi

Nemzeti Park hazánk elsô nemzeti

parkjaként alakult meg

1973-ban. Egyik fô célja az itt

található csodálatos és különleges

madárvilág kutatása és védelme.

A ma már természeti világörökségként

számon tartott

területet szárnyasok ezrei keresik

fel évente pihenésre, költésre,

táplálkozásra, melynek megfigyelése

évrôl évre egyre több

hazai, illetve külföldi madarászt

vonz. A könyv a hortobágyi

madarászok több évtizedes

kutatómunkájának eredményeit

mutatja be a legrégebbi

hortobágyi madármegfigyelésektôl

kezdve egészen a legfrissebb

kutatásokig, jól szerkesztett,

könnyen áttekinthetô formában.

A különbözô idôszakokban

végzett madártani megfigyelések

adataiban tapasztalható

eltérések okait vizsgálva

igyekszik feltárni a madárvilág

és az élôhelyi kezelések hatása

közötti összefüggéseket annak

érdekében, hogy a madarak védelme

a jövôben még hatékonyabb

lehessen. A szerzôk nem

titkolt célja, hogy rávilágítsanak

azokra az összefüggésekre,

melyek segítségével ez a páratlan,

világviszonylatban egyedülálló

madárvilág hosszú távon megôrizhetô.

Ennek érdekében az egyes fajok állományának

megôrzéséhez megpróbálnak gyakorlati

természetvédelmi útmutatással is szolgálni.

A könyv három fô részbôl áll. Az elsô részben

a Hortobágy kialakulását, földrajzi adottságait

mutatják be a szerzôk, a természetes

madárélôhelyek jellemzése mellett az azokat

ért antropogén hatásokat is felsorolják. Külön

fejezetet szentelnek a Hortobágyi Nemzeti

Park természetvédelmi kezelési koncepciójának

bemutatására, mely nagy hatással van az

itt élô madárvilágra. A második részben

Ecsedi Zoltán rövid ismertetést ad a Hortobágyon

kutató madarászok munkásságáról.

A puszta madárvilágával a harmadik rész foglalkozik

részletesen, itt az egyes madárfajok

leírását találjuk, rendszertani sorrendben.

A leírások a fajok hortobágyi elôfordulását,

vonulási és fészkelési szokásait, illetve védelmük

lehetôségeit tartalmazzák. A szemléltetés

érdekében minden egyes faj esetében

elterjedési térképet is készítettek a szerzôk.

Az értékes adatokat tartalmazó könyvet gyönyörû

fotók és mûvészi grafikák teszik még

élvezetesebbé. A szakemberek, illetve az elkötelezett

természetbarátok számára egyaránt

érdeklôdésre számot tartó könyv a Hortobágy

Természetvédelmi Egyesület gondozásában

jelent meg.

Papp Mónika

More magazines by this user
Similar magazines