11â12.

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA 

AgraEconomy of the European Union 

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével 

és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban 

Boldog Ünnepeket Kívánunk Minden Kedves Olvasónknak! 

100 éve született dr. Fejes Sándor 

Közös Halászati Politika 

Magyarország megnyerte 

a kukorica intervenciós pört 

2007. 12. évf. 11–12. szám

Idén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást az IFE Hungary és a 

FOODAPEST a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk 

a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem regionális 

fórumát kívánták megteremteni a rendezvénnyel, melyet ezentúl évenkénti 

rendszerességgel látogathatnak az érdeklôdôk. A magyar szakkiállítás 

iránti érdeklôdést jelzi, hogy a 132 magyar cégen kívül 88 külföldi vállalat 

is képviseltette magát. Az európai kiállítókon (Anglia, Ausztria, Belgium, 

Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Németország, 

Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között amerikai, indiai, 

koreai, srí lankai, azerbajdzsáni cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók tejtermékeket, húskészítményeket, 

sütô- és édesipari árukat, italokat, zöldséget és gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari technológiákat 

mutattak be. Az eddigihez képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás is. Újdonságnak számítottak 

a termékbemutatók, melyek az új termékekre hívták föl a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert 

arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok által vezetett ételkészítési bemutatók és kóstoltatások. 

A rendezvény fô szakmai támogatója az Agrármarketing Centrum volt. A hazai palettán az eddigi gyakorlathoz 

hasonlóan idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be, ezzel is 

igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak szánt üzenetét, hogy Magyarországon megbízható minôségû élelmiszer-termelés 

folyik. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium három fôosztálya külön standon 

mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés kérdéseirôl, illetve az európai uniós kapcsolatokról nyerhettek 

tájékoztatást az érdeklôdôk. További részletek a 13. oldalon.

Tartalom 

MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 

HÍREK, ESEMÉNYEK 

Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika 

felülvizsgálata . . . . . . . . 4 

Magyarország megnyerte . . . . . . . . 5 

a kukorica intervenciós pört 

A figyelem középpontjában a föld . 6 

Díjazott rózsák . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Ausztria kiáll a GMO-s kukorica 

behozatali tilalma mellett . . . . . 7 

Véget ért a FAO 

34. Konferenciája Rómában . . . 7 

Budapesten a FAO Európai 

és Közép-Ázsiai Regionális 

Hivatala és Közös Szolgáltató 

Központja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 

80 éves a mezôgazdasági 

szakoktatás Szarvason . . . . . . . . 8 

LEADER+ program – nagy 

lehetôségek elôtt áll a magyar 

vidékfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . 10 

A siker kulcsa a közösségi 

agrármarketing stratégia . . . . . 12 

IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . 13 

Élelmiszernek minôsül 

a fokhagymakapszula . . . . . . . . 15 

EU AGRÁRIUM ÉS 

PIACSZABÁLYOZÁS – BORREFORM 

A bioüzemanyag-szabályozás 

volt témája az EU-USA 

találkozónak . . . . . . . . . . . . . . . . 16 

Egységes lesz az uniós 

agrárrendtartás . . . . . . . . . . . . . . 17 

Kifizetô ügynökségek és változó 

agrárpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . 18 

Nô az olasz élelmiszerexport . . . . . 20 

Aszálypolitika az Unióban . . . . . . . 21 

Az olasz agrár- és élelmiszer 

külkereskedelem mérlege . . . . . 22 

Biotechnológiai konferencia 

Kölnben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 

Intézkedések a hazai sertés- és 

baromfiágazat helyzetének 

javítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 

Uniós sertéspiaci támogatás . . . . . . 26 

Újabb olasz élelmiszerek az EU 

eredetvédelmi listáján . . . . . . . . 26 

BRÜSSZELBE JÁRUNK 

Borreform: A Bizottság az 

év végéig megállapodást 

szeretne elérni . . . . . . . . . . . . . . 27 

ARCKÉPCSARNOK 

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28 

NAGYJAINK, 

MEGEMLÉKEZÉS, RIPORT 

100 éve született 

Dr. Fejes Sándor . . . . . . . . . . . . 30 

Merényi Károly, az egykori 

munkatárs így emlékezik . . . . . 33 

Elhunyt a magyar agrárium 

matuzsáleme, Veress István . . . 34 

RIPORT, ÉDESVÍZI 

HALTERMELÉS 

Mint hal a vízben . . . . . . . . . . . . . . . 36 

KÖZÖS HALÁSZATI 

POLITIKA 

Fönnmaradtak a hálón? . . . . . . . . . . 37 

ÖKOTERMESZTÉS 

Tízéves a Bioterra . . . . . . . . . . . . . . . 38 

Olasz biotermelés . . . . . . . . . . . . . . 40 

AGRÁRDIPLOMÁCIA 

Mariann Fischer Boel EU 

fôbiztos Magyarországon járt . . 40 

Michel Barnier francia 

mezôgazdasági miniszter 

magyarországi látogatása . . . . . 41 

Attaséi beszámoló a magyar– 

német agrárkapcsolatokról . . . . 42 

KITEKINTÉS 

Barilla-interjú az élelmiszerek 

árnövekedésérôl . . . . . . . . . . . . . 43 

VILÁGKERESKEDELEM 

Gabonapiac: Törékeny egyensúly . . 44 

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 

BORÍTÓ 2 

IFE Nemzetközi Élelmiszer, 

FOODAPEST Ital és Vendéglátóipari 

Szakkiállítás 2007 

BORÍTÓ 3 

80 éves a mezôgazdasági 

szakoktatás Szarvason 

BELSÔ SZÍNES 1–2 


dr. Fejes Sándor 

BELSÔ SZÍNES 3–4 

Akác, a Nyírség aranya 

BORÍTÓ 4 

Könyvajánló 

Az Európai Unió 

Agrárgazdasága 

2007. 12. évfolyam 

11–12. szám 

A Földmûvelésügyi 

és Vidékfejlesztési 

Minisztérium 

közremûködésével 

és támogatásával havonta 

megjelenô kiadvány. 

Kiadja az Országos 

Mezôgazdasági Könyvtár 

és Dokumentációs Központ 

Felelôs kiadó: 

Lükôné Örsi Gabriella – 

fôigazgató 

Szerkesztôség címe: 

1012 Budapest, 

Attila út 93. 

Postacím: 

1253 Budapest 13, Pf.: 15. 

Tel.: 489-4910 

Fax: 489-4976 

E-mail: 

szerkesztoseg@omgk.hu 

Fôszerkesztô: 

Tamás Enikô 

Fôszerkesztô-helyettes: 

Siadak Balogh Beáta 

Szerkesztôbizottság: 

dr. Vajda László, 

Pallóné Dr. Kisérdi Imola, 

Schütz Nándor, 

Lükôné Örsi Gabriella, 

Román Zoltán 

Készült: 

AGROINFORM 

Kiadó és Nyomda Kft. 

1149 Budapest, Angol u. 34. 

www.agroinform.com 

2007/ 

HU-ISSN 1416-6194 

A címképterv 

Horváthné Fejes Ágnes 

munkája 

Címképünk: 

Az erdô csöndje 

Tamás Enikô 

felvétele 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 

1

Contents 

BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 

NEWS, EVENTS 

CAP-review has started . . . . . . . . . . 4 

Hungary won in the legal action 

on maize intervention . . . . . . . . 5 

In the centre of interests – the land 6 

Awarded roses . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 

Austria identifies itself with the 

ban on the import of GMO 

maize . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 

The 34 th FAO Conference 

terminated in Rome . . . . . . . . . . 7 

The FAO European and 

Central-Asian Regional 

Office and Common Service 

Center in Budapest . . . . . . . . . . 8 

Szarvas – 80 years of agricultural education 

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 

LEADER+ program – new 

opportunities for rural 

development in Hungary . . . . . .10 

Common agro-marketing 

strategy – a key to success . . . . . 12 

IFE FOODAPEST 2007 . . . . . . . . . . . 13 

Garlic capsule is considered 

as food . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 

EU AGRICULTURE AND MARKET 

REGULATION – WINE REFORM 

EU – USA meeting on the 

regulation of bio-fuels . . . . . . . . 16 

Single European agricultural 

law in the future . . . . . . . . . . . . . 17 

Paying agencies and the 

changing agricultural policy . . . 18 

Italian food export is increasing . . . 20 

Drought policy in the EU . . . . . . . . 21 

Balance of the Italian foreign 

trade concerning agricultural 

and food products . . . . . . . . . . . 22 

Köln – Conference on 

Biotechnology . . . . . . . . . . . . . . 22 

Measures aiming the 

improvement of the position 

of Hungarian pig and poultry 

sectors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 

EU support for the pig market . . . . 26 

New Italian food products on 

the EU list of products with 

protected origin . . . . . . . . . . . . . 26 

ATTENDING BRUSSELS 

Wine reform: the Commission 

wants to achieve an agreement 

until the end of the year . . . . . . 27 

PORTRAIT 

Dr. Vajda László . . . . . . . . . . . . . . . . 28 

PORTRAITS FROM THE PAST, 

COMMEMORATION, REPORT 

Dr. Fejes Sándor was born 

100 years ago . . . . . . . . . . . . . . . 30 

Memories of a collegaue, 

Merényi Károly . . . . . . . . . . . . . 33 

Veress István, doyen of 

Hungarian agriculture died . . . 34 

REPORT, FRESHWATER 

FISHERIES 

Like fish in water . . . . . . . . . . . . . . . 36 

COMMON FISHERIES POLICY 

Tied up on the net? . . . . . . . . . . . . . . 37 

ECOLOGICAL FARMING 

Bioterra is ten years old . . . . . . . . . 38 

Italian bio-production . . . . . . . . . . . 40 

AGRICULTURAL DIPLOMACY 

EU commissioner Mariann Fischer 

Boel EU visited Hungary . . . . . . 40 

Michel Barnier French agricultural 

minister’ attendance in Hungary 41 

Attaché Report on the Hungarian- 

German agricultural relations . 42 

OUTLOOK 

Barilla-interview on the 

increasing food prices . . . . . . . . 43 

WORLD TRADE 

Grain market: a fragile balance 44 

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 

COVER 2 

IFE FOODAPEST 2007. 

INNER COLOURED 1–2 

Dr. Fejes Sándor was born 

100 years ago 

INNER COLOURED 3–4 

Locust tree, the gold of 

the Nyírség 

COVER 3 

Szarvas – 80 years 

of agricultural education 

COVER 4 

Recommended books 

AgraEconomy 

of the European Union 

Volume 2007/12., 

Issue 11–12. 

Monthly publication, 

published out with the 

assistance and support of 

the Ministry of Agriculture 

and Rural Development. 

Published by the National 

Agricultural Library and 

Documentation Centre 

Responsible Publisher: 

Lükôné Örsi Gabriella 

Address 

of the Editorial Office: 

1012 Budapest, 

Attila út 93. 

Postal address: 

1253 Budapest 13, Pf.: 15. 

Tel.: 489-4910, 

Fax: 489-4976 

E-mail: 

szerkesztoseg@omgk.hu 

Editor-in-chief: 

Tamás Enikô 

Vice Editor-in-chief: 

Siadak Balogh Beáta 

Editorial board: 

dr. Vajda László, 

Pallóné Dr. Kisérdi Imola, 

Schütz Nándor, 

Lükôné Ôrsi Gabriella, 

Román Zoltán 

Printed in: 

AGROINFORM Publishing 

and Printing Co. 

H-1149 Budapest, Angol u. 34. 

www.agroinform.com 

HU-ISSN 1416-6194 

Cover designed by 

Ágnes Horváth-Fejes 

Front Cover: 

Sielence of wood 

photo by Tamás Enikô 

2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó 

v 

v 

v 

v 

v 

v 

v 

v 

v 

Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette közleményét a KAP állapotfelmérésérôl 

(uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva a társadalmi vitát a KAP 

felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika egyszerûsítése és az új 

kihívásokkal való szembenézés. (Bôvebben a 4. oldalon.) 

100 éve született a magyar kertészeti termesztés nagy fejlesztôje, dr. Fejes Sándor. 

A kiváló szervezôrôl, a nagy tudású gyakorlati szakemberrôl és közösségteremtô személyiségrôl 

a 30–33. oldalon emlékezünk meg. 

Örvendetesen megnôtt a hazai halfogyasztás, már megközelíti a 4 kg-ot. Még van behoznivalónk, 

mert az unió többi országában ez az adat 20 kg körüli. Jó lesz a hazai 

pontyellátás az ünnepekre. (Interjú a 36. oldalon.) 

A mértéktelen, kvótán felüli lehalászás erôsen meggyengítette és veszélyezteti a tôkehalat, 

a tonhalat az Európai Unió tengerein. Milyen eszközök állnak rendelkezésére 

a Közös Halászati Politika irányítóinak? Részletek a … oldalon. 

Alapvetô élelmiszerek ára is nô Olaszországban. Ki a felelôs az olasz száraztészta árának 

emelkedéséért? Egy év alatt a bekövetkezett áremelkedés 15%-os. Ebben benne 

van az energiaárak emelkedése is. (Bôvebben a 37. oldalon.) 

A kínai gabonaimport növekszik, a kontinensnyi országban nô az életszínvonal, s ezzel 

együtt a fogyasztás is. Mindamellett az importfüggôség enyhítése okán Kína mind 

gabonából, mind húsból önellátásra törekszik. Elemzôk szerint már 40 éve erôs növekedésnek 

indult a gabonatermés szerte a világon. Ennek ellenére nagyon megnôttek 

a gabonaárak, ami összefügg a bioetanol-gyártás felfutásával. (Részletek a 44. oldalon.) 

Az Európai Bizottság helyt adott a magyar keresetnek, amelyben kifogásoltuk a kukorica 

minôségi követelményeinek szigorítását 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak 

kezdete elôtt. A Bizottság, mivel az érintett termelôket nem tájékoztatta megfelelô 

idôben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetésérôl, megsértette 

a mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát. A Bíróság döntése siker számunkra. 

(Részletek a 5. oldalon.) 

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás Szarvason. A szarvasi Tessedik Sámuel Mezôgazdasági 

Fôiskola gazdag szakmai múlttal rendelkezik, jelenleg három karral 

mûködik. Kitûnôen képzett környezetgazdálkodási agrármérnökök kerülnek ki innen. 

(Részletek a 8. oldalon.) 

Hogyan lehet növelni a hazai termékek versenyképességét? Mit várhatunk a Leader+ 

programtól vidéken? Milyen új lépések vannak a közös agrárpolitikában? Számos érdekes 

témáról olvashatnak az Európai Unió Agrárgazdaságának ünnepi, dupla számában. 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 3

Hírek, események 

Megkezdôdött a Közös Agrárpolitika 

felülvizsgálata 

A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez: 

felkészülés a KAP állapotfelmérésére 

Az EU Bizottság 2007. november 20-án közzétette 

közleményét a KAP állapotfelmérésérôl 

(uniós zsargonban angolul „health check”), elindítva 

a társadalmi vitát a KAP felülvizsgálatáról. 

A felülvizsgálat célja a közös agrárpolitika 

egyszerûsítése és az új kihívásokkal való szembenézés. 

A Bizottság szándékai szerint a 2003 

óta összegyûlt tapasztalatok alapján javítani kívánja 

a közös agrárpolitika mûködését és alkalmassá 

kívánja tenni arra, hogy szembe tudjon 

nézni a 2007-re már 27 tagállamot számláló 

EU-ban megjelenô kihívásokkal. Nem szándékozik 

a KAP állapotfelmérését átfogó reformként 

értelmezni, hanem a változtatási szándék 

technikai módosításokra irányul annak érdekében, 

hogy a KAP egyszerûbbé és hatékonyabbá 

váljon, a 2013 utáni idôszakra felkészüljön. 

Álláspontja szerint a KAP alapvetôen 

egészséges, ezért csak kisebb változtatások lehetnek 

indokoltak. 

A közleményt Fischer Boel fôbiztos november 

20-án az Európai Parlamentben mutatta be. 

A 2007. november 26–27-i tanácsülésen az agrárminisztereknek 

is személyesen ismertette a 

Bizottság KAP felülvizsgálatára vonatkozó elképzeléseit, 

meghallgatva az elsô tagállami reakciókat 

is. 

A Bizottság 2007. december 6-án és 2008. január 

11-én két szemináriumot szervez a közleménye 

megvitatására. A vita eredményeire, valamint 

a folyamatban lévô saját elemzéseire 

alapozva 2008. májusában tervezi megjelentetni 

konkrét javaslatait. 

A politikai megállapodást a Bizottság 2008. 

II. félév végére (a francia EU elnökség alatt) 

szeretné elérni. 

A Bizottságközleményében három fô kérdésre 

keres választ: 

1. Hogyan lehet az összevont gazdaságtámogatási 

rendszert (angolul: Single Payment Scheme 

– SPS) hatékonyabbá és egyszerûbbé tenni; 

2. Hogyan lehet az eredetileg egy hattagú Közösségre 

kidolgozott piactámogatási rendszer 

eszközeit átalakítani úgy, hogy azok 

megfeleljenek az egyre inkább globalizálódó 

világnak és a 27 tagállamból álló EU elvárásainak? 

3. Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz, 

mint például a klímaváltozás, a bioüzemanyagok 

növekvô jelentôsége, a vízgazdálkodás 

és a biodiverzitás, hogy az új 

kockázatok kezelhetôk legyenek és az új 

esélyekkel élni tudjunk? 

A közlemény fô elemei: 

• A közvetlen kifizetéseknél a regionális támogatási 

rendszer (hektárátalány) egységes 

alkalmazásának preferálása. 

• Támogatási alsó és felsô határ bevezetése. 

A felsô határ esetében degresszív módon. 

• Az intervenciós rendszer teljes körû felülvizsgálata, 

a kukorica intervenciós modell 

kiterjesztése más gabonafélékre is. 

• Rugalmas átmenet kidolgozása a tejkvóta 

rendszer megszüntetéséig (2015. március 

31-ig érvényes a jelenlegi rendszer). 

• A krízis (kockázat) kezelés további vizsgálata. 

Egységes megoldás nem járható út. 

• A vízgazdálkodás integrálása a KAP eszköztárába. 

Ehhez a vidékfejlesztés jelenlegi 

eszközeinek (kölcsönös megfeleltetés, jó 

mezôgazdasági és környezeti állapot) erôsítése 

megfelelô lehetôséget teremthet. 

• A második oszlop erôsítése a kötelezô moduláció 

további növelésével. 2010–13 között 

a kötelezô moduláció évenkénti további 

2–2%-os megemelése. 

A Bizottság álláspontja szerint a várható kiigazítások 

nem indokolnak alapvetô reformot, 

de az elképzelések szerint felkészítik az EU 

mezôgazdaságát arra, hogy jobban alkalmazkodjon 

a környezet gyors változásaihoz. 

A KAP állapotfelmérésérôl szóló bizottsági 

közlemény – egyelôre csak angol, francia és 

német nyelven – az alábbi helyen érhetô el: 

http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck 

/com2007_722_en.pdf 

Schütz Nándor 

FVM 



Magyarország megnyerte a kukorica 

intervenciós pört 

Az Európai Unió Elsôfokú Bíróság kukorica intervencióval kapcsolatban 

hozott ítéletérôl 

Az Európai Unió Elsôfokú Bírósága 2007. november 

15-i ítéletében helyt adott a kukoricaintervencióval 

kapcsolatban az Európai Bizottsággal 

szemben beadott magyar keresetnek. 

A magyar kormány részérôl a Földmûvelésügyi 

és Vidékfejlesztési Minisztérium üdvözölte 

a bíróság döntését. Az eljárást azzal a meggyôzôdéssel 

kezdeményeztük, hogy a magyar termelôk 

védelme érdekében 

beadott keresetünk 

megalapozott 

volt. 

A gabonaintervenciós 

rendszer keretében 

az Európai Unió 

elôre meghatározott 

intervenciós áron és 

feltételekkel felvásárolja 

az intervenciós 

idôszakon belül felajánlott 

kukoricát, feltéve, 

hogy az ajánlatok 

megfelelnek bizonyos 

minôségi követelményeknek. Ezzel a gabonapiaci 

szereplôk számára biztonsági hálót 

mûködtet. 

Mint ismeretes, a Bizottság 2006. október 

18-án – 12 nappal a 2006. évi intervenciós idôszak 

kezdete elôtt – a minôségi követelmények 

szigorítására irányuló rendeletet 1 alkotott. Ez a 

rendelet egyrészt megszigorította a korábbi minôségi 

követelményeket, másrészt pedig a kukorica 

fajsúlyára vonatkozó új követelményt vezetett 

be. A rendeletet 2006. november 1-jétôl lépett 

hatályba oly módon, hogy az így megállapított 

új minôségi követelményeket már a 2006 tavaszán 

elvetett, 2006 ôszén betakarított kukoricára 

is alkalmazni kellett. 

A kérdéses rendelet megalkotása során a 

magyar képviselôk folyamatosan érveltek 

amellett, hogy a kukorica fajsúlyára vonatkozó 

új minôségi követelménynek tizenkét nappal a 

rendelet alkalmazhatóságának kezdete elôtt 

való bevezetése és a megállapított irreálisan 

magas fajsúlykövetelmény jogtalan. Álláspontunk 

szerint az új követelmények a Bizottság 

által elérni kívánt minôségi javulás helyett valójában 

az intervenciós rendszer ellehetetlenítésére 

irányultak. 

A rendelet ellen 

több tagországgal 

közösen képviselt 

érveink és negatív 

szavazataink ellenére 

az Európai Bizottság 

megalkotta 

és kihirdette a vitatott 

rendeletet. 

A Magyar Köztársaság 

kormánya 

ezért 2006. november 

17-én keresetet 

nyújtott be az Európai 

Közösségek Elsôfokú Bíróságához a rendeletnek 

a kukoricára vonatkozó fajsúlykövetelmény 

bevezetésérôl szóló rendelkezései megsemmisítése 

érdekében. 

A Bíróság helyt adott a Magyar Köztársaság 

gyorsított eljárás iránti kérelmének, így a tárgyalásra 

2007. május 22-én sor kerülhetett. 

A Bíróság november 15-i döntése a tárgyaláson 

elhangzottak és az elôzetesen beadott dokumentumok 

és bizonyítékok alapján történt. 

Az Elsôfokú Bíróság ítéletében kiemeli, hogy 

az új minôségi követelménynek tizenkét nappal 

a rendelet alkalmazhatóságának kezdete 

elôtt való bevezetésével a Bizottság, mivel nem 

tájékoztatta megfelelô idôben az érintett termelôket 

a szóban forgó intézkedésekrôl, megsértette 

e mezôgazdasági termelôk jogos bizalmát. 

1 A gabonafélék intervenciós hivatalok által történô átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minôségének 

meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló 824/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 

2006. október 18-i 1572/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 290., 29. o.). 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 5


A termelôk ugyanis már elvetették a kukoricát, 

és a termés fajsúlyát már nem tudták érdemben 

befolyásolni, mert ez a minôségi paraméter 

erôsen fajtafüggô. 

Az Elsôfokú Bíróság ítéletében azt is kiemeli, 

hogy a Bizottság azon érve, miszerint a kukorica 

fajsúlya a minôséget nagyban meghatározó 

tényezô, nemcsak hogy nincs alátámasztva 

semmilyen bizonyítékkal, hanem ezen kívül 

az Elsôfokú Bíróság rendelkezésére bocsátott 

iratok is ellentmondanak neki, ezért a rendeletrôl 

meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési 

hibában szenved. 

E feltételek mellett az Elsôfokú Bíróság 

megállapította, hogy a rendeletnek a kukorica 

fajsúlykövetelményére vonatkozó rendelkezéseit 

a magyar keresetnek megfelelôen meg kell 

semmisíteni. 

A Bíróság döntése a magyar kormány és a 

magyar agrárium együttes elismertségét és súlyát 

jelenti. Az FVM Gráf József miniszter nevében 

is megköszöni a bírósági per során a munkában 

résztvevô szakmai szervezetek, kutatóintézetek 

és szakemberek munkáját, segítségét és 

az uniós szervezetekben képviselt közös fellépést. 

Az ítélettel a minisztérium azon törekvése 

nyert igazolást, amely szerint csak együttes 

erôfeszítésekkel és összefogással lehet hatékony 

sikereket elérni az Európai Unión belüli 

érdekérvényesítés területén. 

FVM Sajtóiroda 

A figyelem középpontjában a föld 

A Farland projekt 

Modern megközelítések a 

földgazdálkodás és a menedzsment 

terén (Future 

Approaches to Land Development) 

angol mozaikszóval 

Farland néven emlegetik azt a 

két éves projektet, amely 

2005. és 2007. között zajlott, 7 

ország – Belgium, Hollandia, 

Litvánia, Magyarország, Németország, 

Portugália és Spanyolország 

– részvételével. 

A projekt lezáró konferenciáját 

nemrégiben Budapesten 

tartották. A Magyar Tudományos 

Akadémián tartott 

sajtótájékoztatón jelen voltak 

az érintett országok államtitkárai, 

miniszterei mellett 

négy érdeklôdô kelet-európai 

ország képviselôi is. Jelen volt 

Gráf József miniszter és Dr. 

Vajda László fôosztályvezetô 

is. 

A projekt célkitûzése – az 

integrált földgazdálkodás, a 

birtokrendezés, a földnyilvántartás, 

a földpiac ügyeinek rendezése 

éppen a vidéki területek 

harmonikus fejlesztése érdekében 

– részben megvalósult, 

de még sok a tennivaló. 

A résztvevô országok – bár 

igen különbözô szinten állnak 

földnyilvántartásban, birtokrendezésben 

– valamennyien 

egyetértettek abban, hogy az 

együttmûködést – az Európai 

Unió égisze alatt – földügyben 

is folytatni kell. Hiszen a 

biodiverzitás megôrzése, a talaj 

termôállapotban tartása, az 

aszályok, árvizek elkerülése 

valamennyiünk érdeke. 

T.E. 

Díjazott rózsák 

Németországban évrôl évre márciustól októberig 

rendezik meg azt a nemzetközi kertészeti 

kiállítást, amely rendszerint márciustól október 

végéig tart. Idén Márk Gergely rózsanemesítônek 

három fajtája is a díjazottak közé került. 

A Lippay János emléke és a Kodály Zoltán emléke 

bronzérmet, a Fáy Aladár emléke ezüstérmet 

kapott. 

Gratulálunk Márk Gergelynek! 

T.E. 


Ausztria kiáll a GMO-s kukorica 

behozatali tilalma mellett 


Környezetvédelmi minisztereknek október végén 

nem sikerült minôsített többséget szerezni a 

Bizottság azon javaslata mellett, vagy ellen, hogy 

Ausztria szüntesse meg a genetikailag módosított 

kukorica fajták behozatali tilalmát. A többi 

bizottsági javaslattal ellentétben, Ausztria továbbra 

is fönntartja a genetikailag módosított fajták 

behozatalának limitált tilalmát. 

A döntés joga most visszaszáll a Bizottságra, 

amely valószínûleg elfogadja a szöveget. 

T.E. 

European Voice 

Véget ért a FAO 34. konferenciája Rómában 

A FAO legfôbb irányító testülete, a Konferencia 

november 17–24. között tartotta 34. ülésszakát. A 

kétévente sorra kerülô eseményen az ENSZ 

Élelmezési és Mezôgazdasági Világszervezet tagországainak 

miniszterei, államtitkárai vitatták 

meg a világ mezôgazdasági és élelmezési helyzetét, 

a szervezet független, külsô értékelésének 

jelentését, valamint elfogadták a FAO következô 

2 évre szóló költségvetését. A rendezvényen mód 

nyílt számos kétoldalú megbeszélésre is. 

A magyar delegációt Benedek Fülöp, az FVM 

szakállamtitkára vezette. A Konferencia során 

döntés született két új FAO tagország felvételérôl 

(Montenegró és Andorra), valamint a FAO 

társult tagja lett a Dániához tartozó Faroe Szigetek. 

Ezzel a szervezet taglétszáma 192-re emelkedett. 

A Konferencián a munka a plenáris ülésen, 

valamint két bizottságban folyt, továbbá 

számos kísérô rendezvényt is tartottak, a következô 

témákban: 

– Az akvakultúra szerepe a fenntartható fejlôdésben 

– Az erdôk és az energia 

– A mezôgazdaság finanszírozása 

– Élelmiszer-minôség és -biztonság 

– Segéllyel a kereskedelemért 

Benedek Fülöp FVM szakállamtitkár beszédében 

tájékoztatást adott a FAO Európai és Közép- 

Ázsiai Regionális Hivatalának Budapestre költözésérôl, 

valamint a FAO Közös Szolgáltató Központ 

részére az irodáknak a szervezet rendelkezésére 

bocsátásáról. (A FAO Tanács tavaly novemberi 

döntése alapján az errôl szóló megállapodást 

Gráf József miniszter és Dr. Jacques Diouf 

FAO fôigazgató idén március 27-én írta alá 

Budapesten.) Röviden ismertette a magyar mezôgazdaság 

és élelmiszer-termelés legfontosabb 

eredményeit és kilátásait. Üdvözölte a FAO fôigazgató 

reformjait, valamint kommentálta a 

szervezetben most lezárult független külsô értékelés 

jelentését is. A világ mezôgazdasági és 

élelmezési helyzetérôl szólva sajnálatosnak nevezte, 

hogy az éhezés csökkentését célzó Millenniumi 

Fejlesztési Célok teljesülése nem halad 

a megfelelô ütemben. Egyetértésben a Világbank 

most közzétett jelentésével, fontosnak 

tartotta a mezôgazdaság fejlesztését biztosító 

források növelését. Sürgette továbbá az ENSZreformokkal 

összhangban a mezôgazdasági fejlesztési 

segítség nyújtásában résztvevôk közötti 

jobb koordinációt (szinergia), s ebben a FAO vezetô 

szerepét. 

A Konferencia ideje alatt Benedek Fülöp 

szakállamtitkárt fogadta hivatalában a FAO fôigazgatója, 

Dr. Jacques Diouf. Ennek során áttekintették 

a kétoldalú együttmûködés aktuális 

kérdéseit. A FAO fôigazgató ismételten köszönetét 

fejezte ki a magyar kormány részérôl tapasztalt 

nagyfokú együttmûködési készségért, 

és különösen az együttmûködési megállapodásban 

foglaltak rekord gyorsasággal történt teljesítéséért. 

A magyar delegáció rövid megbeszélést folytatott 

a FAO erdészeti ügyekért felelôs fôigazgató 

helyettesével is. 

A FAO Konferencia alatt Benedek Fülöp szakállamtitkár 

több ország delegációjával találkozott. 

Kétoldalú megbeszélésekre került sor a 

Moldovai Köztársaság és Vietnám mezôgazdasági 

minisztereivel, Algéria halászati miniszterével, 

az ukrán miniszterhelyettessel, valamint 

több más delegációval – köztük az orosz, az albán, 

a szlovák delegációk vezetôivel. A magyar 

delegáció aktívan részt vett a Konferencia kísérô 

eseményein, továbbá a magyar és olasz erdészeti 

vezetô tisztviselôk között külön találkozóra 

került sor. 

A Konferencia idei, 34. ülésszakának eredményeként 

többek között döntés született az orosz 

nyelvnek a FAO hivatalos nyelvei közé kerülésérôl. 

Így a FAO hivatalos nyelvei a következôk: 

angol, francia, spanyol, orosz, arab és kínai. 

Kálmán Zoltán 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 7


Budapesten a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális 

Hivatala és Közös Szolgáltató Központja 

Az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete 

(FAO) és a magyar kormány között 2007. 

március 27-én aláírt megállapodásnak megfelelôen 

2007. július 1-tôl Budapesten mûködik a 

FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala. 

A Közös Szolgáltató Központ elsô ütemének 

ünnepélyes átadására 2007. november 6- 

án került sor, melynek során 52 munkaállomást 

bocsátottak a FAO rendelkezésére a 

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 

IV. emeletén kialakított irodákban. A sajtótájékoztatón 

Khalid Mehboob, a FAO fôigazgató-helyettese 

kiemelte, Budapest központi 

fekvése mellett a jól képzett magyar munkaerô 

és a rendelkezésre álló magas színvonalú információ-kommunikációs 

hálózat egyaránt 

szerepet játszott a FAO ezirányú döntésében. 

A kedvezô döntéshez nagymértékben hozzájárult 

az is, hogy már 11 éve sikeresen mûködik 

hazánkban a FAO Közép-Kelet Európai Alregionális 

Hivatala. Gráf József földmûvelésügyi 

és vidékfejlesztési miniszter elmondta, a Központ 

létrehozásához a magyar kormány eddig 

mintegy 150–160 millió forintot biztosított. 

A tervek szerint a Központ Rómából való áthelyezése 

három fázisban valósul meg 2009-ig; 

2008-ban további 75 millió, 2009-ben 85 millió 

forintba fog kerülni. A budapesti központ a 

FAO európai, közel-keleti és afrikai régiója, illetve 

a római központ részére végez majd különbözô 

adminisztratív szolgáltatásokat. Feladatai 

közé tartozik a közbeszerzési pályázatok 

kiírása mellett az utazásszervezés, a különbözô 

humánpolitikai szolgáltatások, beszerzések, 

pénzügyek bonyolítása is. A központban, mely 

hivatalos mûködését 2008 januárjában kezdi 

meg, 86 fiatal magyar szakembert foglalkoztat 

majd. Budapest mellett a FAO még további két 

hasonló szolgáltató központot mûködtet, egyet 

Santiago de Chilében, ez a latin-amerikai feladatokat 

látja el, illetve egyet Bangkokban, 

amely az ázsiai és csendes-óceániai szolgáltatásokért 

felelôs. Rómában pedig egy koordináló 

központ hivatott a három központ munkáját 

összehangolni. 

A Szolgáltató Központ létrehozása komoly 

külpolitikai siker, a szakmai elismerés mellett 

nemzetgazdasági hasznot is hozhat az országnak. 

A központ átadásakor tartott ünnepi beszédében 

Gráf József kiemelte: hazánk a múltban 

is sok támogatást kapott a FAO-tól, és a 

hosszú múltra visszatekintô szoros együttmûködés 

keretében számos magyar szakember 

mûködött közre világszerte a FAO-programok 

megvalósításában. 

P.M. 

80 éves a mezôgazdasági szakoktatás 

Szarvason 

A szarvasi Tessedik Sámuel 

Fôiskola Mezôgazdasági Vízés 

Környezetgazdálkodási Karán 

2007. október 18-20. között 

rendezték meg az I. Nemzetközi 

Környezettudományi 

és Vízgazdálkodási Konferenciát. 

A konferencia keretében 

került sor az 1927-ben alapított 

intézmény 80 éves fennállásának 

megünneplésére is. 

Az elsô nap tartott plenáris 

ülésen Takácsné dr. Hájos 

Mária, a kar dékánja emlékezett 

meg az iskola hagyományairól. 

A kar jogelôdjének tekinti 

a Tessedik Sámuel által 

1780-ban alapított Gyakorlati 

Szorgalmatossági Iskolát, 

mellyel az alapító Szarvason 

letette a mezôgazdasági szakemberképzés 

alapjait. 1927 

óta az intézmény számos átalakuláson 

ment át. 1945-ig 

középfokú gazdasági tanintézetként, 

1945–1950 között 

mezôgazdasági középiskolaként 

mûködött. 1950-ben alakult 

technikummá, 1960-ban 

vezették be a kétéves felsôfokú 

technikumi oktatást. Az intézmény 

1970–2000 között a 

Debreceni Agráregyetem Öntözési 

és Meliorációs Karaként 

mûködött, a Mezôgazdasági 

kar 1989-ben jött létre. 

2001. január 1-jén alakult 

meg az önálló Tessedik 

Sámuel Fôiskola, mely jelenleg 

három karral mûködik. A Mezôgazdasági 

Víz- és Környezetgazdálkodási 

kar nagy 

hangsúlyt fektet a környezetgazdálkodási 

agrármérnökök 

képzésére, az innen kikerülô 



szakembereket szívesen alkalmazzák. 

A konferenciát az 

FVM részérôl Madari Jenô, a 

Mezôgazdasági Szakigazgatási 

Hivatal elnöke, a Környezetvédelmi 

és Vízügyi Minisztérium 

részérôl dr. Csepregi István, az 

Oktatási és Kulturális Minisztérium 

képviseletében dr. 

Végvári György köszöntötte. 

Szarvas város polgárai nevében 

Babák Mihály országgyûlési 

képviselô, a város polgármestere 

köszöntötte a konferencia 

résztvevôit. Kiemelte, 

Szarvas nemcsak a Kárpátmedence 

mértani középpontja, 

hanem a természetgazdálkodás, 

a környezet- és 

vízgazdálkodás szellemi központja 

volt mindig is, és hazánkban 

a környezettudatos 

nevelés kiemelkedô helyszíne. 

Hangsúlyozta, az innen kikerülô 

szakemberek feladatai 

közé tartozik többek között az 

is, hogy a politikusok és döntéshozók 

figyelmét ráirányítsák 

a környezetvédelem fontosságára. 

A köszöntôket követôen 

hazai és nemzetközi 

szakemberek számoltak be a 

megújuló energiaforrásokkal 

kapcsolatos kutatások legújabb 

eredményeirôl. A nap 

folyamán sor került a Tessedik 

Öreggazdász Egyesület 

éves díszoklevél átadására is, 

melyet 1999 óta minden évben 

megtartanak. Idén az 50–60– 

65–70 éve végzett gazdászok 

vehették át az arany, gyémánt 

és vas okleveleket. A megjelenteket 

Takácsné dr. Hájos 

Mária és dr. Köhler Mihály, a 

Tessedik Öreggazdász Egyesület 

elnöke köszöntötte. Az idei 

megemlékezés fénypontja a 

dr. Csíky László szentesi 

szobrászmûvész által készített 

gazdász szobor felavatása volt 

a Fôiskola udvarán. Dr. Köhler 

Mihály ünnepi beszédében elmondta, 

az egyesület régóta 

dédelgetett álma válhatott ezzel 

valóra, az adományokból 

elkészült szobor felállításának 

gondolata már évekkel korábban 

felmerült. Az Öreggazdászok 

Szövetségét 1930-ban 

alapították meg. A szövetség 

2002-ben alakult újra, 2007- 

ben pedig egyesületként jegyezték 

be. Dr. Szabó János 

nyugalmazott fôiskolai tanár 

elmondta, a szobron látható 

egyenruha a Tanintézet egykori 

egyenruhája volt, melyre 

az akkori diákok méltán voltak 

büszkék. Hangsúlyozta, a 

szobor az „örökifjú gazdászt” 

jelképezi. A szobor a jövôbe 

vetett töretlen hitet testesíti 

meg a mindenkori gazdászok 

számára. Dr. Hájos Mária kiemelte, 

a mai diákok számára 

a mezôgazdasági tudományok 

mûvelése mindenkor jó befektetés, 

még akkor is, ha napjainkban 

ez a mesterség nem 

jár akkora tekintéllyel, mint 

egykor. A szarvasi öreggazdászok 

összefogását példaértékûnek 

nevezte, és a fôiskola 

nevében zászlót adott át a legidôsebb 

Öreg Gazdásznak, 

Babó Lajosnak. Babák Mihály, 

Szarvas város polgármestere a 

város vezetése nevében virágot 

helyezett el a szobornál. 

Az ünnepséget követôen az 

öreggazdászok menete megkoszorúzta 

a fôiskola bejáratánál 

lévô Tessedik Sámuel 

szobrot, valamint koszorút helyeztek 

el az épület falán található 

és a fôiskola alapításának 

emléket állító táblánál. Ezt követôen 

a vállalkozó kedvû 

öreggazdászok látogatást tettek 

„Bikazugban”, az egykori 

Tangazdaságban. 

A megemlékezés ideje alatt 

az egykori diákok által közreadott 

tárgyakból létrehozott iskolatörténeti 

kiállítás is nyitva 

állt a látogatók elôtt. 

Papp Mónika 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 9


LEADER+ program – nagy lehetôségek elôtt áll 

magyar vidékfejlesztés 

Konferencia Fischer Boel EU fôbiztos részvételével 

A nemzetközi LEADER+ konferenciát „Fejlesztési 

stratégiák készítése helyben” címmel a 

gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán október végén 

szervezték. A Magyarországi Leader Központ 

által szervezett háromnapos rendezvényen 

közel kétszázan vettek részt, a hazai 

Leader+ képviselôkön kívül tizennégy másik 

uniós tagállam képviselôi is jelen voltak. 

A konferencia fô témája a helyi vidékfejlesztési 

stratégiák készítése, az ezzel kapcsolatos hazai 

és nemzetközi tapasztalatok értékelése, valamint 

a mintaértékû projektek bemutatása 

volt. A konferenciát Hiesz György, Gyöngyös 

város polgármestere és Molnár Katalin, a Magyarországi 

LEADER Közhasznú Egyesület elnöke 

nyitotta meg. Magda Sándor, a fôiskola 

rektora, az MTA doktora a hazai vidékfejlesztés 

uniós csatlakozásunkig tartó idôszakának 

egyes állomásait mutatta be. Kiemelte, Magyarország 

unión belüli fejlôdését a jövôben is az 

élhetô vidék biztosíthatja, az ennek alapjául 

szolgáló mûködôképes gazdálkodási és megélhetési 

rendszer kialakításában a LEADER 

programnak kulcsfontosságú szerepe van. A 

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felépítését és 

szerepét Pásztohy András, az FVM miniszteri 

biztosa ismertette. Molnár Katalin a LEADER 

program vidékfejlesztésben betöltött szerepérôl 

beszélt. Az új típusú, bizalmon alapuló 

együttmûködés célja az uniós és hazai erôforrásokat 

egyaránt jól használni tudó, nyitott vidéki 

közösségekbôl álló, sokszínû magyar vidék 

kialakítása. Ez a program egy olyan egyedülálló 

vidékfejlesztési módszert alkalmaz, melynek 

segítségével a helyi partnerek kölcsönös érdekek 

mentén közösen alakítják térségük jövôjét. 

A LEADER új szemléletmódja a helyi erôforrásokra 

támaszkodó, új ötleteken alapuló, változatos 

kereskedelem, ipar és szolgáltatások támogatását 

jelenti. Jelentôségét növeli a fiatalok 

bevonásának lehetôsége, mely a hagyományok 

ápolása és a vidék lakosságmegtartó képességének 

fokozása szempontjából döntô szerepet 

játszik. 

Az uniós csatlakozást követôen hazánkban 

2005-ben indult el a LEADER+ program. A 

program hét alapelve között szerepel a helyi 

akciócsoportok létrehozása mellett a területalapú, 

illetve integrált, ágazatok közötti alulról 

építkezô fejlesztések támogatása, az innováció, 

a kapcsolatépítés és az együttmûködés szorgalmazása. 

A program keretében kiválasztott akciócsoportok 

fejlesztési terveinek középpontjában 

a térségek turisztikai vonzerejének fejlesztése, 

a helyi termékek elôállításának és piacra jutásának 

támogatása, a helyi közösség megerôsítését 

szolgáló rendezvények, valamint a helyi 

szereplôk képzésének támogatása áll. Magyarországon 

jelenleg 70 akciócsoport 960 települése 

számára adott a lehetôség, hogy összesen 

6,7 milliárd Ft támogatás segítségével 2008 

szeptemberéig 2700 fejlesztést és beruházást 

valósítsanak meg. A hazai kistérségek számára 

egyedülálló lehetôséget jelent, hogy a 2007- 

2013 közötti idôszakban a programra biztosított 

források ötszörösére nônek, összesen 70 milliárd 

forint áll a LEADER csoportok rendelkezésére 

fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. 

Ugyanakkor az Új Magyarország Vidékfejlesztési 

Program célkitûzései között is szerepel, 

hogy Magyarország teljes területén megtalálhatóak 

legyenek a vidék fejlesztésében aktív 

szerepet vállaló közösségek, melyek támogatására 

mintegy 200 milliárd forintot szán. A hátrányos 

helyzetû kistérségeket lefedô LEADER 

csoportok 2007-tôl kiemelt támogatásban részesülnek, 

elôreláthatóan egy-egy helyi közösség 

átlagosan 1-1,5 milliárd forint fejlesztési 

forrás felett rendelkezik majd. A következô hét 

évben a helyi közösségek megalakulását a Helyi 

Vidékfejlesztési Irodák hálózata fogja segíteni, 

amely a résztvevôk felkészítése és tájékoztatása 

érdekében az ország valamennyi kistérségében 

tanácsadó, ügyfélszolgálati és információs 

szerepet tölt be. A 2007. szeptember 

1-jén indított LEADER+ programban 105 helyi 

közösséget vettek nyilvántartásba, melyek az 

ország teljes vidéki területét lefedik, mintegy 

2700 települést, 4,7 millió lakost és több mint 

12 ezer szervezetet érintve. A következô hét évre 

vonatkozó helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása 

2007 novemberében kezdôdik; ezt a civil 

szervezetek, a vállalkozók és az önkormányzatok 

közösen készítik elô. 



A konferencián Gráf József földmûvelésügyi 

és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt. Beszédében 

kiemelte, hazánk az unió más tagállamaihoz 

képest kiváló természeti adottságokkal 

rendelkezik, ugyanakkor a lehetôségei kihasználásához 

szükséges technikai felszereltség 

terén még nagyon elmarad a fejlett nyugati 

országoktól. Hangsúlyozta, a következô években 

rendelkezésre álló LEADER források egyedülálló, 

vissza nem térô lehetôséget adnak a vidéki 

térségek számára a felzárkózás szempontjából. 

A konferencia díszvendégeként Mariann 

Fischer Boel, az Európai Bizottság mezôgazdasági 

és vidékfejlesztési fôbiztosa elmondta, a 

vidékfejlesztést szívügyének tekinti, a 2007- 

2013 közötti idôszakban az agrárköltségvetés 

egyötödét a vidékfejlesztésre kívánják fordítani. 

Az EU 27-ek lakosságának kétharmada kisvárosokban, 

falvakban él, ezért a LEADER 

program kiemelkedô szerepet játszik az emberek 

életkörülményeinek javításában. Hozzátette, 

az Európai Bizottság támogatja az Új Magyarország 

Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott 

elképzeléseket, külön hangsúlyt fektetve 

a LEADER program által összefogott alulról 

jövô kezdeményezésekre, melyek megvalósításához 

a szükséges pénzügyi feltételeket is biztosítják. 

Gráf József és Mariann Fischer Boel 

nyilatkozatot írtak alá a Leader+ programról, 

ezt követôen a Károly Róbert Fôiskolán a Mátraaljai 

borvidék Gloria Sublimis Borrendje ünnepélyes 

keretek között tagjává avatta Mariann 

Fischer Boelt. 

Élhetô vidék kialakítása, fenntartható mezôgazdasági 

tevékenység nem képzelhetô el a 

környezet- és természetvédelmi elôírások figyelembevétele 

nélkül. A vidékfejlesztés, illetve 

a környezet- és természetvédelem lehetséges 

kapcsolódási pontjairól Tóth Péter (Környezetvédelmi 

és Vízügyi Minisztérium) beszélt 

elôadásában. A Natura 2000 hálózatban kijelölt 

területeken, illetve a nemzeti parkok ellenôrzése 

alá tartozó védett területeken mezôgazdasági tevékenység 

csak korlátozottan folytatható. Az itt 

gazdálkodók ebbôl adódó hátrányait az EU integrált 

támogatási rendszere (mint pl. a Natura 

2000 kompenzáció, nem termelô beruházások 

támogatása, erdô-környezetvédelmi kifizetések, 

stb.) hivatott kompenzálni. A Nemzeti Park 

Igazgatóságok természetvédelmi kezeléseihez 

illeszkedô, hagyományos, extenzív gazdálkodási 

formák alkalmazása szintén megoldást kínál. 

Ugyanakkor a védett természeti értékek idegenforgalmi 

vonzerôt is adnak, mely szintén 

hozzájárulhat az adott vidéki térség fejlôdéséhez. 

Szûcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. 

marketingigazgatója szerint a LEADER programhoz 

kapcsolódó falusi turizmus a hazai idegenforgalom 

figyelemre méltó ágazata lehet. 

2007. a zöldturizmus éve volt, ennek keretében 

rendezték meg szeptember 21–23. között a 

LEADER – Magyar Vidéki Turizmus Napjait. 

A nagysikerû rendezvény keretében az akciócsoportok 

területén mûködô szervezetek térségi 

turisztikai csomagjaikkal hívták fel a figyelmet 

a vidéki látványosságokra és kikapcsolódási 

lehetôségekre, egyúttal a LEADER program 

célkitûzéseivel is megismertetve a vidékre 

látogatókat. A konferencián az eddigi hazai és 

külföldi projektek tapasztalatait tematikus csoportülések 

keretében elemezték a résztvevôk. 

Az alulról jövô kezdeményezések elôkészítése 

során a szemlélet- és tudatformálás elsôrendû 

fontosságúnak bizonyult, ugyanakkor a helyi 

szereplôk, illetve települések közötti együttmûködés 

kialakítása döntôen befolyásolta a tervek 

megvalósításának sikerét. A konferenciát az 

„Összefogás Sárrét jövôjéért” címû, sikeres hazai 

kezdeményezést bemutató film zárta. 

Papp Mónika 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 11


A siker kulcsa a közösségi agrármarketing stratégia 

kidolgozása 

A magyar termékek versenyképességének 

megtartásáról, 

illetve növelésének lehetôségeirôl 

esett szó a Magyar Marketing 

Szövetség Agrár- és 

Élelmiszeripari Klubja által 

rendezett szakmai konferencián. 

A konferenciát bevezetô 

köszöntôjében Benedek Fülöp 

szakállamtitkár felhívta a figyelmet, 

hogy az uniós csatlakozást 

követôen hazánkban 

30%-al nôtt a behozott élelmiszerek 

mennyisége, és jelenleg 

több külföldi termék 

található a hazai 

polcokon, mint magyar 

áru! Kiemelte, hogy hazánk 

kiváló természeti 

adottságokkal rendelkezik 

az élelmiszertermelés 

szempontjából, versenyképességünk 

megôrzéséhez 

azonban egységes 

marketingstratégiára van 

szükség. Ma a színvonalas agrármarketing 

elengedhetetlen 

feltétele a piacon maradásnak. 

Bel- és külföldön egyaránt 

szükség van a hazai termékek 

népszerûsítésére, melyre a hagyományos 

kiállítások mellett 

rendezvénysorozatok keretében 

nyílik lehetôség. Az FVM 

támogatja a Magyar Marketing 

Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari 

Klubját abban, 

hogy új közösségi marketingstratégiát 

dolgozzanak ki, 

mely elôsegíti a magyar termékek 

iránti kereslet növekedését. 

Dr. Vajda László, az FVM 

EU Koordinációs és Nemzetközi 

Fôosztályának vezetôje a 

közösségi marketing típusú támogatásokról 

szóló elôadásában 

kiemelte, hogy a magyar 

élelmiszergazdaság sajátosságai 

indokolttá teszik a közösségi 

marketing alkalmazását. 

A közösségi támogatásokkal a 

2826/2000/EK rendelet foglalkozik, 

a kifejthetô agrármarketing 

tevékenységeket az 

1857/2006/EK bizottsági rendelet 

sorolja fel. A közösségi 

támogatás tekintetében a 

2004–2006 közötti idôszakban 

évente 42 millió euró állt a 

tagországok rendelkezésre, ez 

az összeg 2007-ben 50 millió 

euróra nôtt. A fôosztályvezetô 

véleménye szerint a hazai 

marketingtevékenységet egy 

leszûkített piaci körre célszerû 

koncentrálni, miután nem 

rendelkezünk nagy mennyiségû 

árualapokkal. Hangsúlyozta, 

a sikeres marketingtevékenységhez 

az agrármarketing 

törvény mielôbbi megalkotására 

is szükség van, illetve 

a jövôben fontos szerepet 

kell kapnia a marketingoktatásnak, 

a folyamatos piackutatásnak, 

valamint a kereskedelem 

és a turizmusfejlesztés 

közötti szoros együttmûködésnek. 

Dr. Totth Gedeon, az FVM 

Agrármarketing Centrum Kht. 

tanácsadója szerint a hazai 

termelôk gyenge versenyképességének 

elsôdleges oka a 

tôkehiány, a hibás fogyasztóismeret, 

illetve a jól átgondolt, 

markáns stratégia hiánya. E 

hiányosságok kiküszöbölésére 

a közösségi marketingstratégia 

alkalmazása nyújthat megoldást. 

A közösségi marketing 

bevált eszközei az országimázs, 

illetve a márkaépítés, 

melyeket külföldön már régóta 

sikeresen alkalmaznak a 

termékek értékesítésében. 

Elôadásában hangsúlyozta, a 

jövôben nagyobb szerepet kell 

kapnia hazánkban is a piackutatásnak, 

a marketing-tanácsadásnak, 

illetve szolgáltatásoknak. 

Az elkövetkezô 

idôszak fô feladata 

a közösségi marketing 

szervezeti struktúrájának 

kialakítása lesz, és ebben, 

valamint a magyar agrármarketing-stratégia 

kialakításában 

az államnak 

egyaránt szerepet kell 

vállalnia. 

Dr. Lehota József egyetemi 

tanár, a Szent István Egyetem 

Marketing Intézetének igazgatója 

elôadásában az USA-ban 

mûködô értékesítési szövetkezetek 

tapasztalatait elemezte. 

Hangsúlyozta, hogy külön 

marketing-stratégiára lenne 

szükségünk az uniós, illetve 

külön az amerikai, illetve ázsiai 

piac szempontjából. Kiemelte 

a minôségszabályozás 

jelentôségét is, figyelmeztetve 

az ázsiai áruk dömpingjébôl 

származó veszélyre. Véleménye 

szerint a sikeres közösségi 

marketinghez elsôsorban 

világos, átlátható szektorstratégiára 

lenne szükség, melyhez 

stabil intézményi háttér, 

valamint hatékony ellenôrzés 

járul. 

Ernst Zimmerl követ, a budapesti 

Osztrák Nagykövetség 



mezôgazdasági és környezetvédelmi 

attaséja az Ausztriában 

jól bevált közösségi marketing 

módszerekrôl számolt 

be elôadásában. Az osztrák 

terméket jelzô AMA védjegy 

nagy népszerûségnek örvend 

Ausztriában. Intenzív reklámkampány 

keretében hívják fel 

rá a vásárlók figyelmét. Jelenleg 

az AMA a legismertebb 

védjegy Ausztriában. Három 

fô szempontot egyesít: a célok 

megfogalmazását, a bizalom 

fejlesztését, illetve a motivációt 

a vásárlásra. Ausztriában 

az osztrák termékek belföldi 

népszerûsítésének érdekében 

a „Genuss-Region-Österreich” 

program keretében kulináris 

régiókat hoztak létre, valamint 

85 kulináris különlegességet 

tartanak számon, melyek elkészítésérôl 

reklámfilmek útján 

tájékoztatják a fogyasztókat. 

A külföldi piacok meghódítása 

érdekében rendezett 

„Osztrák Hetek”, illetve különbözô 

kóstoltatások, vásárok 

szintén eredményesen növelték 

az osztrák termékek hírnevét. 

A kiváló marketingmunka 

eredményeképpen az 

elmúlt években más tagországokhoz 

hasonlóan Magyarország 

behozatalában is ugrásszerûen 

megnôtt az osztrák 

termékek részaránya, elsôsorban 

feldolgozott áru formájában. 

Az osztrák példa hazánk 

számára is járható út, ehhez 

azonban egy hatékony marketingstratégia 

mielôbbi kidolgozására 

van szükség. A megvalósuláshoz 

vezetô út elsô, nélkülözhetetlen 

állomása a marketingstratégia 

kidolgozása. 

Papp Mónika 

IFE FOODAPEST 2007 

Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Vendéglátóipari Szakkiállítás 

Idén elsô alkalommal rendezett közös kiállítást 

az IFE Hungary és a FOODAPEST a Hungexpo 

Budapesti Vásárközpont területén. A szervezôk 

a kelet-közép-európai élelmiszeripar és kereskedelem 

regionális fórumát kívánták megteremteni 

a rendezvénnyel, 

melyet ezentúl 

évenkénti rendszerességgel 

látogathatnak 

az érdeklôdôk. 

A magyar szakkiállítás 

iránti érdeklôdést 

jelzi, hogy a 132 magyar 

cégen kívül 88 külföldi vállalat is képviseltette 

magát. Az európai kiállítókon (Anglia, 

Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, 

Görögország, Lengyelország, Németország, 

Románia, Szerbia) kívül jelen voltak többek között 

amerikai, indiai, koreai, srí lankai, azerbajdzsáni 

cégek is, összesen 20 országból. A kiállítók 

tejtermékeket, húskészítményeket, sütô- 

és édesipari árukat, italokat, zöldséget és 

gyümölcsöt, illetve szolgáltatásokat és élelmiszeripari 

technológiákat mutattak be. Az eddigihez 

képest nagyobb súlyt kapott idén a vendéglátás 

is. Újdonságnak számítottak a termékbemutatók, 

melyek az új termékekre hívták föl 

a figyelmet. A látványszínpadokon osztatlan sikert 

arattak a hazai és nemzetközi mesterszakácsok 

által vezetett ételkészítési bemutatók és 

kóstoltatások. A rendezvény fô szakmai támogatója 

az Agrármarketing Centrum volt. A hazai 

palettán az eddigi gyakorlathoz hasonlóan 

idén is kizárólag a Kiváló Magyar Élelmiszer 

védjeggyel ellátott termékek mutatkoztak be, 

ezzel is igazolva a kiállításszervezôk fogyasztóknak 

szánt üzenetét, 

hogy Magyarországon 

megbízható minôségû 

élelmiszer-termelés folyik. 

A Földmûvelésügyi 

és Vidékfejlesztési Minisztérium 

három fôosztálya 

külön standon 

mutatkozott be, ahol a hazai agrár- és vidékfejlesztés 

kérdéseirôl, illetve az európai uniós 

kapcsolatokról nyerhettek tájékoztatást az érdeklôdôk. 

A kiállítással egyidôben szakmai kísérôrendezvényekre 

is sor került. Az Élelmiszeripari 

Kerekasztal Konferencia keretében a hazai 

élelmiszeripar jelenlegi helyzetét és gondjait 

vitatták meg a résztvevôk, ahol a hazai cégek 

és terméktanácsok vezetôin kívül Gráf József 

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is 

jelen volt. 

Boródi Attila, az ÉFOSZ elnöke elôadásában 

az uniós csatlakozás óta a hazai élelmiszeriparban 

megfigyelhetô aggasztó trendekre hívta 

fel a figyelmet. Az élelmiszeripar versenyképességi 

nehézségekkel küzd, a hazai mezôgazdasági 

nyersanyagok magas árszintje miatt 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 13


drágák a hazai élelmiszerek, aminek következtében 

belföldi piaci részarányuk egyre csökken. 

További gondot okoz a termelôk növekvô 

kiszolgáltatottsága a kereskedelemmel szemben, 

a csekély mértékû innováció, valamint a 

szakmai összefogás hiánya. A bioüzemanyag 

gyártásának fellendülése szintén veszélyt hordoz 

magában, miután nyersanyag konkurenciát 

támaszt az élelmiszeripar számára. Ugyanakkor 

hangsúlyozta, az élelmiszer mára stratégiai 

cikké vált, és miután Magyarország kiváló 

természeti adottságai révén eddig is hagyományosan 

jó minôségû élelmiszereket állított elô, 

ez a jövôben is követendô cél kell, hogy maradjon. 

Kiemelte, jelenleg Európában az élelmiszeripar 

a legnagyobb iparág 13%-os részesedéssel, 

az összes évi teljesítménye 84 milliárd 

eurót tesz ki. Az unió agrárkivitelének 

75%-át az élelmiszeripari termékek adják, ami 

50 milliárd euró évente. Hozzátette, jelenleg az 

unió többi tagországa is hasonló gondokkal 

küzd, mindamellett Magyarország helyzete bizonyos 

szempontból sajátos, ezért a megoldást 

hazai szinten kell keresni. 

Font Sándor, az Országgyûlés Mezôgazdasági 

Bizottságának elnöke véleménye szerint az 

elmúlt idôszak elhibázott stratégiájának következményeképpen 

a hazai élelmiszeripar kezdi 

elveszíteni a magyar fogyasztókat, és számos 

hazai feldolgozóüzemet is be kellett zárni. Úgy 

vélte, egy olyan élelmiszerellenôrzô szervezet 

felállítására lenne szükség, mely az olcsó, nem 

minôségi külföldi termékeket kiszûri a magyar 

piacról. Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy 

jelenleg az unióban a megújuló energiaforrások 

termelésének következtében veszélybe került 

az élelmiszertermelés, és megnövekedett 

az élelmiszertermékek ára, 

erre a tendenciára hazánknak is fel 

kell készülnie. Hozzátette, az élelmiszerek 

áfája hazánkban az uniós átlaghoz 

(6,8%) képest aránytalanul 

magas, ami szintén hozzájárul az 

élelmiszerárak növekedéséhez. 

A konferencián az egyes élelmiszeripari 

ágazatok képviselôi ismertették 

ágazatuk helyzetét és kilátásait. 

A hazai vállalkozások legtöbbje jelenleg 

a felszínen maradásért küzd. 

A cukoripar esetében a fô gondok 

között a magas földbérleti díjakat és a 

túl magas növényvédôszer- és vetômag 

árakat emelték ki. 

A sertéságazat képviselôje elmondta, hogy 

mostanra a takarmányárak nagymértékû növekedése 

következtében válságos helyzetbe került, 

mely csak hathatós állami segítséggel orvosolható. 

A jelenlegi állatállomány létszáma 

minden eddiginél alacsonyabb, 3,8 millió 

egyed. Az ágazat versenyképességének növeléséhez 

elsôsorban a támogatási helyzet javítására, 

az importtal szembeni esélyegyenlôség 

megteremtésére és a versenyképes alapanyag 

biztosítására van szükség. 

A sütôipar részérôl kifejtették, hogy az ágazat 

hasonlóan nehéz helyzetben van, miután 

évrôl évre csökken a vállalkozások száma. 

Napjainkban 1200 vállalkozás és 1300 üzem 

mûködik, a 20 évvel ezelôtti 1500 vállalkozással 

és 1800 üzemmel szemben. A sütôipari cégek 

csupán 15%-a forgalmazza saját boltjában a termékeit. 

A kilábalást a bajból a pékek számára a 

saját tulajdonú üzlet alapítása jelentené. 

A szôlô- és borágazatot az ültetvények elöregedése 

és az alapanyaghiány fenyegeti. A versenyképesség 

növelése érdekében fajtaváltásra, 

valamint az alapanyag-termelés és a feldolgozás 

összehangolására van szükség, egy hoszszú 

távú stratégia keretében. 

A tejpiacon világszerte áremelkedés jellemzô, 

miközben a hazai ágazatnak a csökkenô 

belföldi fogyasztással és az import növekedésével 

is meg kell küzdenie. A növekvô takarmányköltségek 

szintén hozzájárulnak a tejtermelôk 

számának csökkenéséhez. Megoldást 

hozhat a tej esetében az önköltségi ár megállapítása, 

illetve a hazai feldolgozás feltételeinek 

megteremtése, miután a magas hozzáadott értékû 

termékek iránt egyre nô a kereslet. 



Gráf József beszédében elmondta, hazánk 

kivitel-behozatali mérlege pozitív, az elmúlt 

évben agrár- és élelmiszeripari kivitelünk 3,6 

milliárd euró volt, szemben a 2,6 milliárd eurós 

behozatallal. Hangsúlyozta, a versenyképesség 

fokozása szempontjából nem a mennyiséget, 

hanem a feldolgozott termékek kiviteli arányát 

kell lényegesen növelnünk, mintegy 90%-ra a 

jelenlegi nyersanyagkivitellel szemben. Ehhez 

modern technológiai felszereltségû feldolgozóüzemekre 

van szükség Az ehhez szükséges forrásokra 

az agrárfejlesztési programok keretében 

2008 márciusától lehet majd pályázni. 

A miniszter véleménye szerint a versenyképesség 

növelése céljából a technológiai fejlesztéseken 

kívül figyelemmel a legújabb trendekre 

megfelelô új termékek létrehozására is szükség 

van, illetve a tôkebeáramlás elôsegítése érdekében 

a vegyes tulajdonú üzemek létrehozása 

is elônyökkel járhat. Kijelentette, az uniós 

piacon valamennyi jó minôségû terméket elôállító 

vállalkozás megtalálhatja a helyét. A hazai 

termékek sikere érdekében az Agrármarketing 

Centrum 1 milliárd forintot fog fordítani 

a következô idôszakban egyes hungarikum termékek 

népszerûsítésére. A génmódosított szervezetekkel 

kapcsolatban hozzátette, Magyarország 

a jövôben is meg kívánja ôrizni mentességét, 

miután ez gazdasági elônyökkel jár az 

ország számára. A megfelelô intézkedések 

megtételével az elkövetkezô két évben mintegy 

20-25%-os növekedést érhetnek el az élelmiszeripari 

ágazatok, melyhez a feketegazdaság 

erôteljes visszaszorítása is hozzá fog járulni. 

Hangsúlyozta, a következô hónapok feladata a 

hazai élelmiszerstratégia kidolgozása, melynek 

fô célja, hogy hazánk a jövôben az uniós piac 

egyik meghatározó szereplôjévé váljon. 

Papp Mónika 

Élelmiszernek minôsül a fokhagymakapszula 

A fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszula 

nem minôsül gyógyszernek – mondta ki az Európai 

Bíróság. Az ítélet akár jelentôs árcsökkenéshez 

is vezethet egyes étrend-kiegészítôk piacán. 

A német szövetségi egészségügyi minisztérium 

megtiltotta, hogy a thaiföldi Piddimax cég 

fokhagyma-kivonatot tartalmazó kapszulákat, 

illetve hagyma és fokhagyma port hozzon 

forgalomba Németországban. A tárca arra hivatkozott, 

hogy ezek gyógyszerkészítménynek 

minôsülnek, így csak patikákban lehetne árusítani 

ôket, míg a Piddimax általános kiskereskedelmi 

forgalomba hozatalt tervezett, mondván, 

nem gyógyszerrôl, hanem élelmiszerrôl 

van szó. Mivel álláspontja szerint e termék 

gyógyszerkénti besorolása nem egyeztethetô 

össze az áruk szabad mozgásának elvével, a Bizottság 

Németország ellen kötelezettségszegés 

megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz. 

Ítéletében a Bíróság emlékeztet arra, hogy 

az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi 

kódexe (a 2001/83/ EK irányelv) a harmonizációnak 

csupán az elsô szakaszát jelenti, 

és hogy e körülmények között nehéz elkerülni 

a termékek minôsítése tekintetében a tagállamok 

között továbbra is fennálló különbségeket. 

Mindazonáltal „gyógyszernek” kell tekinteni 

azt a terméket, amely megfelel e fogalom 

közösségi meghatározásának. Valamely termék 

lehet kiszerelés szerinti vagy funkcionális 

gyógyszer. A Bíróság kiemeli, hogy noha a kapszulás 

kiszerelés a kiszerelés szerinti gyógyszernek 

való besorolás egyik ismérve, az nem 

jelent kizárólagos és meghatározó ismérvet. 

Ezenkívül a kapszulaforma nem csupán a 

gyógyszerek sajátja. 

A funkcionális gyógyszer fogalmát illetôen a 

Bíróság kifejti, hogy az élettani hatás kritériuma 

nem csak a gyógyszereket jellemzi, hanem 

az „étrend-kiegészítôk” meghatározásához alkalmazott 

szempontok részét is képezi. A Bírósághoz 

benyújtott iratokból kitûnik, hogy a 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 15

Hírek, események – EU Agrárium és Piacszabályozás 

„fokhagymakivonat-port tartalmazó kapszulák” 

nem tartalmaznak semmilyen olyan anyagot, 

amely ne lenne jelen a természetes állapotú 

fokhagymában is, és nem bír olyan további 

kedvezô vagy kedvezôtlen hatásokkal, amelyeket 

a természetes állapotú fokhagyma fogyasztása 

nem eredményezne. 

Márpedig a funkcionális gyógyszer meghatározásának 

való megfeleléshez az szükséges, 

hogy a termék betegségek megelôzését vagy 

gyógyítását szolgálja. Az egészségre általában 

gyakorolt jótékony hatások, mint amilyenekkel 

a fokhagyma is bír, nem elegendôek. Következésképpen 

a Bíróság megállapítja, hogy a fokhagymakapszula 

nem felel meg sem a kiszerelés 

szerinti gyógyszer, sem a funkcionális 

gyógyszer meghatározásának. Ezért nem minôsíthetô 

gyógyszernek. 

A Bíróság kifejti, hogy a gyógyszerkénti forgalomba 

hozatali engedély követelménye a közösségi 

jog által tiltott, a behozatalra vonatkozó 

mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek 

minôsül, mivel akadályozza a többi 

tagállamban élelmiszerként jogszerûen fogalomba 

hozott termékek Közösségen belüli 

kereskedelmét. A lehetséges igazolást illetôen 

a Bíróság emlékeztet arra, hogy amennyiben a 

tudományos kutatások jelenlegi állása alapján 

bizonytalanságok vannak, harmonizáció híján 

a tagállamok feladata eldönteni az egészség védelmének 

biztosítani kívánt szintjét, miközben 

Az Európai Unió és az USA által 

létrehozott kereskedelmi 

szabályozást felügyelô Transzatlantikus 

Gazdasági Tanács 

elsô ülését tartották november 

elején Washingtonban. Ezen 

az ülésen a két fél a bioüzemanyag-elôállításra 

vonatkozó 

szabályozását kívánta 

egymáshoz közelíteni. Az 

amerikai fél az uniós szabályozást 

túl kötöttnek tartja, 

amivel csak lassú változást érhetnek 

el a bioüzemanyag felhasználására 

vonatkozóan. A 

jelenlegi uniós cél mindössze 

annyi, hogy 2020-ra 10%-ra 

szem elôtt kell tartaniuk az áruk szabad mozgásának 

követelményét. A tagállamok mérlegelési 

jogkörük gyakorlása során kötelesek 

tiszteletben tartani az arányosság elvét. 

A jelen esetben az engedélyezés követelményét 

nem igazolhatják Németország azon érvei, 

amelyek lényegében általában a fokhagyma fogyasztásával 

kapcsolatos kockázatokra, és nem 

a szóban forgó kapszulákra vonatkoznak. 

Ezenkívül léteznek ugyanilyen hatékony, de az 

áruk szabad mozgását – az elôzetes engedélyezéshez 

képest – kevésbé korlátozó intézkedések 

is. Következésképpen a Bíróság megállapítja, 

hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság 

nem teljesítette a Szerzôdésnek az áruk 

szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseibôl 

eredô kötelezettségeit. 

Valószínû, hogy a mostani ítélet – és annak 

indoklása – döntô befolyással lesz számos 

olyan, folyamatban lévô perre, amelyben valamennyi 

étrend-kiegészítô termék gyógyszernek 

vagy élelmiszernek minôsítése a tét. Az 

élelmiszerként való meghatározás a fogyasztók 

számára kedvezôbb lehet, hiszen így a nagy hipermarketektôl 

kezdve sokkal több forgalmazási 

hely válik elérhetôvé a gyártók számára, s 

ez minden bizonnyal alacsonyabb árakat eredményez, 

mint ha kizárólag patikákban lehetne 

megvásárolni ezeket a készítményeket. 


Forrás: BRUXINFO 

A bioüzemanyag-szabályozás volt témája 

az EU-USA találkozónak 

növeljék a bioüzemanyag arányát 

a közlekedésben. Az USA 

ennél merészebb terve, hogy 

2017-re 20%-val csökkentse a 

hagyományos üzemanyagok 

fogyasztását. Ám a leginkább 

követendô példának a svéd elképzelést 

tartják Amerikában, 

miszerint teljesen le kell cserélni 

a hagyományos üzemanyagot 

bióra. Ennek kulcsát 

az USA egy új „csodanövényben” 

látja, amelyet már több 

millió hektáron termesztenek 

Ázsiában, Afrikában és Amerikában. 

Ez a növény a kutyatejfélék 

családjába tartozó, 

amúgy mérgezô kurkasfa 

(Jatropha curcas). A washingtoni 

találkozón az USA az unió 

figyelmét erre a növényre szeretné 

ráirányítani, a repce favorizálása 

helyett. 

Kripner Vera 


EU Agrárium és Piacszabályozás 

Egységes lesz az uniós agrárrendtartás 

35 tanácsi rendelet helyett egyetlen piacszabályozási alaprendelet 

Jelenleg nem közvetlenül a reformfolyamat, 

bár az is folyik, sokkal inkább az ún. „KAP 

egyszerûsítési akció” tartja mozgásban a közös 

agrárpolitikát. – Hogyan és mi célból egyszerûsíti 

az EU a KAP-ot? – A 2005-ben kezdôdött 

program célja a KAP végrehajtási hatékonyságának 

növelése a bürokrácia csökkentése révén. 

A Bizottság 20 egyszerûsítésre javasolt területet 

nevezett meg a KAP-on belül. Ezek közül 

a legfontosabb a 35 piacszabályozáshoz 

kapcsolódó rendelet egyetlen tanácsi rendeletbe 

történô összevonása. (A 35 rendeletbôl 21 

termékpálya alaprendelet, EU zsargonban közöspiaci 

szervezet, rövidítve KPSZ.) 

Az egységes rendelet kihirdetése után a teljes 

közös agrárpolitikát négy tanácsi rendelet 

fogja össze. Ezek a következôk lesznek: 

• a meghirdetés elôtt álló (ezért még száma 

nincs) a közös piacszervezésrôl szóló 

tanácsi rendelet (=PILLÉR I alaprendelet, 

piacszabályozás); 

• a közvetlen kifizetések szabályait tartalmazó 

1782/2003/EK tanácsi rendelet 

(=PILLÉR I alaprendelet, közvetlen támogatások); 

• a vidékfejlesztésre vonatkozó 1698/2005/ 

EK tanácsi rendelet (PILLÉR II alaprendelet, 

vidékfejlesztés); 

• a közös agrárpolitika finanszírozásáról 

szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet 

(PILLÉR I + PILLÉR II finanszírozási 

alaprendelet). 

Az egységes KPSZ hivatalos indoklása 

A piacszabályozás ilyen mértékû leegyszerûsítése 

nem volt egyszerû feladat. Fôleg nem 

olyan feltételek között, amikor a jogalkotó deklarált 

célja szerint a 35 tanácsi rendelet szabályozási 

tartalmán nem lehetett változtatni. Úgymond 

itt csupán formai, szerkesztési feladatról 

lenne szó. A Bizottságnak azt a bûvészmutatványt 

kellett elvégeznie, hogy a 35 rendeletbôl 

egyet csinál, miközben a 35 rendelet szabályozási 

tartalmán elvileg nem változtathat. A Bizottság 

ettôl a lépéstôl a mezôgazdasági bürokrácia 

csökkenését, az agrárpiaci szabályozás átláthatóságának 

javulását, ezáltal a gazdálkodók 

költségeinek csökkentését, a Lisszaboni stratégiával 

összhangban, a mezôgazdasági versenyképesség 

javulását várja. 

Elôzmények és visszatekintés 

Mint látni fogjuk, ennél lényegesen többrôl 

van szó, a formai változtatás a közös agrárpolitika 

igen messze ható tartalmi-politikai átalakulását 

jelentheti. A szabályozási tartalmat illetôen 

az ötlet tulajdonképpen a számos kifizetési 

jogcímen folyósított közvetlen támogatások 

egyetlen kifizetéssé történô összevonásából is 

jöhetett. Annyiban ugyanis párhuzam vonható 

a piacszabályozás jelenlegi egyszerûsítése, illetve 

a közvetlen támogatások 2003. évi reformja 

között, hogy hasonlóan a közvetlen támogatások 

reformjához most a kifizetések egységesítése 

helyett az egyes termékpályákon alkalmazott 

szabályozási eszközöket kísérelték 

meg egységesíteni. (Ez azonban korántsem 

volt egyszerû feladat az eltérô termékpályás intézkedéseknél, 

és minden bizonnyal ennek 

tudható be, hogy a mellékletekkel együtt több 

mint 400 oldalasra sikeredett rendeletbôl csak 

az intervenció és a magántárolás alkalmazásának 

leírásához 43 oldalra volt szükség.) A kodifikációs 

eljáráshoz kapcsolódóan fontos kiemelni, 

hogy a jogalkotó a mostani reformfolyamat 

által érintett ágazatok (feldolgozott gyümölcs 

és zöldség, bor) felülvizsgálat alatt álló 

piacszabályozási eszközeit csak azután vonja 

be az új rendeletbe, miután az eszközök alkalmazásáról 

döntés születik. Amíg ez nem történik 

meg, a régi KPSZ rendeletben lévô szabályozási 

eszköz marad hatályban. Egyébként az 

egységes piacszabályozási rendelet a korábbi 

KPSZ rendeletekbôl már ismert szerkezetet követi. 

Egyetlen kivétel, hogy a mezôgazdasági 

termékpiacokra vonatkozó versenyszabályok 

az egységes piacszabályozási rendeletben külön 

részben kaptak helyet. 

Az új piacszabályozási alaprendelet hatálya 

A Bizottság a lényegében már kész rendeletet 

a Hivatalos Lapban még az idén meg kívánja 

hirdetni, és a rendelet a kihirdetést követô 8 

nap elteltével válik hatályossá. Az a szándékuk, 

hogy azokban az ágazatokban, amelyeknél 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 17


nincs elôírva külön gazdasági év, ott a hatálybalépés 

idôpontja 2008. január 1. lesz. Ezzel 

szemben azokban az ágazatokban – ilyen pl. a 

gabona, a cukor, a szôlô-bor ágazat – amelyekben 

a szabályozás a naptári évtôl eltérô gazdasági 

évet határoz meg, az adott termékpályán a 

hatálybalépés idôpontja a 2008-as gazdasági év 

elsô napja. (Ez a szabály nem vonatkozik a felülvizsgálat 

alatt álló ágazatok azon szabályozási 

eszközeire, amelyek változnak. Ilyen esetekben 

a változtatás elôtti szabályozási eszközök 

mindaddig hatályban maradnak, amíg az 

egységes piacszabályozási rendeletbe be nem 

kerülnek.) 

Miért nem pusztán formai változásról van 

csupán szó? – A következôk miatt: elôször is ezzel 

a KAP jogi rendszerében alapvetôen megváltozott 

a Pillér I, Pillér II súlya. Azzal, hogy a 

teljes KAP piacszabályozást egyetlen tanácsi 

alaprendeletbe sûrítették, egyúttal csökkentették 

a piacszabályozás KAP-on belüli súlyát. Ami 

viszont beszûkíti a tagállami piacszabályozási 

alkuk körét, csökkenti az agrárpolitikán belül 

az egykor domináns piacszabályozás politikai 

jelentôségét. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, 

hogy a KAP-on belül a 2000-ben indult folyamat 

– a Pillér II létrehozása a KAP-on belül 

– ezzel fontos új állomásához érkezett, az egységes 

piacszabályozási rendelet elfogadásával 

a Pillér II jogilag-politikailag is a Pillér I-gyel 

válik azonos súlyúvá. A jogi változtatás további 

következménye, hogy a piacszabályozási döntésekben 

ezzel még tovább nô a már korábban 

is domináns bizottsági befolyás. Ez a változás 

többek között konkrét formát ölt pl. abban, 

hogy a több irányító bizottságból álló, termékpályás 

modell megszûnik és egybizottságú modellé 

válik. Azaz a továbbiakban az összes termékpályára 

egy irányító bizottságban hozzák 

meg a döntéseket, ami azzal jár, hogy a piaci 

döntésekben még tovább erôsödik a már korábban 

is megfigyelhetô bizottsági dominancia. 

Távlatosan számolni lehet az egységes piacszabályozási 

rendelet piaci integrációt erôsítô 

hatásával. – A rendeletnek azonban van egy tágabb, 

nem szûk piacszabályozási szemponton 

alapuló megítélése is, ami akár nagyon pozitív 

is lehet. Miért baj az, hogy a vidékfejlesztés azonos 

szintre kerül a piacszabályozással, ha 

egyébként Magyarország a változtatásokra 

okosan és kiszámítottan reagál? Az egységes piac 

szempontjából pedig akár még nagyon pozitív 

fejleményként is értékelhetô a tagállami 

mozgástér beszûkülése, amennyiben ez a közös 

agrárpiac egységes jellege erôsítése irányában 

ható faktorként is értékelhetô (együtt a 

bizottsági kompetencia növekedésével). – 

Azonban ezek a következtetések mindaddig 

spekulációk maradnak, amíg az új jogszabály a 

gyakorlatban nem vizsgázik. Ennek elolvasására 

ezzel a rövid figyelemfelkeltô eszmefuttatással, 

remélem, sokaknak sikerült felhívom a figyelmét. 

Dr. Szôke Gyula 

MVH 

Kifizetô ügynökségek és változó agrárpolitika 

A kifizetô ügynökség (KÜ) tagállami 

szinten a közös agrárpolitika 

kulcsintézménye. 

Ezek a Brüsszel által akkreditált, 

de nemzeti irányítás alatt 

álló hivatalok – Magyarországon 

ez a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési 

Hivatal – fizetik 

ki a közös agrárpolitika keretében 

nyújtott agrártámogatásokat, 

és uniós rendeletek 

végrehajtásával ôk szabályozzák 

a nemzeti agrárpiacot (Pillér 

I. feladatok). Az AGENDA 

2000 KAP agrárreformot követôen 

a kifizetô ügynökségi feladatkör 

már túlnô az agrárágazaton, 

amennyiben ezek után 

az elfogadott közösségi vidékfejlesztési 

célok megvalósulásához 

szükséges nemzeti programokat 

is ezek, a korábban 

csak piacszabályzással foglalkozó, 

kifizetô ügynökségek látják 

el (Pillér II. feladatok). 

A KÜ uniós jogszabályok 

által meghatározott, rendkívül 

szigorú, brüsszeli akkreditáció 

szerinti mûködése szavatolja, 

hogy a ma már 27 nemzetállamból 

álló Európai Unió valamennyi 

országában egységesen 

folyósítsák az agrártámogatásokat, 

ami – ismerve az 

egyes országok agrárpiaci szereplôit 

– egyáltalán nem egyszerû 

feladat. Ezekbôl a szigorú 

akkreditációs követelményekbôl 

azonban nem következik 

az, hogy az egyes tagállamok 

kifizetô ügynökségeinek 

az intézményi felépítése, 

szervezete is egységes lenne. 

Erre vonatkozóan nincs uniós 

elôírás, és a gyakorlatban igen 

színes az intézményi megoldások 

palettája. Ha az EU-15-ök 

kifizetô ügynökségi megoldá- 



sait összehasonlítjuk az EU- 

10+2-ével, legalább egy szembeötlô 

eltérést találunk. Jelesül, 

hogy a régi tagállamokban 

általában több a kifizetô 

ügynökség, mint az újakban. A 

régi tagállamoknál nem egy 

esetben még arra is van példa 

(Franciaországban és Hollandiában), 

hogy a korábbi terméktanácsi, 

vagy más ágazati 

szakmai szervezetek továbbfejlesztésével 

az adott tagállam 

szinte valamennyi jelentôsebb 

mezôgazdasági ágazatában önálló 

kifizetô ügynökség 

mûködik. Ezzel szemben 

az újonnan csatlakozó 12 

tagállamban általában 

egy, vagy maximum két 

kifizetô ügynökség van, 

ami részben határozott bizottsági 

nyomásra – ez a 

bizottsági ellenôrzést viszonylag 

egyszerûbbé teszi 

–, illetve belsô okok 

miatt alakult így. A bizottsági 

szempont világos, 

azonban a talán még ennél 

is fontosabb belsô ok 

az volt, hogy a csatalakozási folyamat 

idején ezekben a keletközép-európai 

országokban a 

mezôgazdasági-ágazati szakmai 

szervezeteknek még nem 

volt akkora súlya (és nemzetközi 

kitekintése, uniós ismerete), 

hogy a francia vagy holland 

modellt – amely egyébként kétségtelenül 

ezeknek a szervezeteknek 

a parciális érdekét szolgálta 

volna – ki tudták volna 

kényszeríteni a Bizottsággal és 

a nemzeti agrár-adminisztrációval 

szemben. 

A kifizetô ügynökségek intézményfejlesztésének 

másik 

fontos jellemzôje a tevékenységi 

kör alakítása. A tevékenységi 

körrôl szólva nem szabad 

arról megfeledkeznünk, hogy 

a vidékfejlesztés csak az Agenda 

2000-rel került be a közös 

agrárpolitikába. Ebbôl következik, 

hogy ezt megelôzôen a 

kifizetô ügynökségek az EU 

feladathoz kapcsolódóan csak 

piacszabályozással foglalkoztak. 

Azt azonban uniós jogszabály 

már ekkor sem tiltotta, és 

most sem tiltja, hogy a kifizetô 

ügynökség csak az uniós feladatokból 

adódó piacszabályozást 

végezhetne, és ehhez a 

Pillér I. feladatokhoz – ha erre 

egyébként van igény, és a 

célszerûség ezt diktálja – 

egyéb, a nemzeti agrárfejlôdést 

elôsegítô, azt támogató, 

piaci vagy más hasonló funkciót 

ne integrálhasson. Ez 

utóbbira, nagyon jó példa az 

osztrák kifizetô ügynökség, az 

AMA, amely már nevének „M” 

betûjében is megjeleníti ezt a 

funkcióbôvítést, vagy kiterjesztést: 

AgraMarkt Ausztria. 

Az AMA intézményében a piacszabályozási 

funkcióhoz hozzá 

van kapcsolva a piaci információ-szolgáltatás 

és a közösségi 

agrármarketing. 

Az a kérdés, hogy milyen 

feladatokat lásson el a piacszabályozó 

intézmény, nem új 

keletû, hiszen ez már az 

Uruguay-i GATT forduló során, 

a nyolcvanas évek végén, 

a kilencvenes évek elején felmerült. 

Azzal összefüggésben, 

hogy az agrár-külkereskedelmi 

liberalizációval járó agrártámogatás-leépítés 

az egyes 

országok agráradminisztrációjában, 

a piacszabályozás szervezésétôl 

függôen eltérô mértékben 

okozott adaptációs nehézséget. 

Kordában tartani 

a bürokráciát! 

A tapasztalatok azt mutatták, 

hogy az agrárbürokrácia 

környezethez való alkalmazkodását 

két tényezô befolyásolja. 

Az egyik a bürokrácia 

mérete, amelyet a tapasztalatok 

szerint úgy lehet kordában 

tartani, hogy a bürokratikus 

adminisztráció korlátlan 

fejlesztése helyett piaci 

intézményeket vonnak be a 

szabályozásba, azaz a meghatározott 

piaci beavatkozásokat, 

részben vagy egészben 

piaci intézmények segítségével, 

bevonásával hajtják 

végre. (Ez a lehetôség az EU 

kifizetô ügynökségek esetében 

is fennáll, ugyanis a hatályos 

uniós szabályozás más 

intézmények bevonását – uniós 

szakzsargonban szabályozási 

feladatok „delegálását” – 

minden további nélkül lehetôvé 

teszi.) A bürokrácia méretének 

kordában tartása mellett 

a rugalmas alkalmazkodás a 

piacszabályozó intézmény adminisztrációjának 

természetétôl 

is függ, amelyet pozitív 

irányban befolyásolni lehet oly 

módon, ha a szabályozási tevékenység 

kiegészül a piaci 

igényekhez kapcsolódó tevékenységekkel, 

vagy ha erre is 

van lehetôség, valóságos, elsôdleges 

piaci funkciókkal. 

A tapasztalatok szerint a 

szabályozási és piaci funkciók 

egy intézményen belüli szimbiózisa 

azon kívül, hogy pozitív 

módon hat magára az alap- 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 19


tevékenységre, a piaci szabályozásra, 

a funkciók közötti 

szinergetika révén is növeli az 

összintézményi hatékonyságot. 

Az osztrák kifizetô ügynökségnél, 

az AMA-nál a piaci 

információszolgáltatást és a 

közösségi agrármarketinget 

kapcsolták össze a piacszabályozással. 

Ebbôl a „funkciószimbiózisból” 

eddig a tapasztalatok 

szerint elsôsorban a piaci 

információszolgáltatás, valamint 

a közösségi agrármarketing 

profitált. (Hogy ez utóbbi, 

pl. a közösségi agrármarketing 

esetében a hatékonyságjavulás 

milyen mértékû 

volt, ezt a magyar-osztrák agrár-külkereskedelem 

alakulása, 

illetve konkrétan a magyar 

külkereskedelmi mérleg csatlakozás 

utáni drámai mértékû 

romlása is bizonyítja.) 

Az Európai Unió és ezen 

belül Magyarország vonatkozásában 

a kifizetô ügynökség 

intézményfejlesztési kérdését 

az agrártámogatások mostani 

WTO-fordulóban várható további 

leépítése, a piacszabályozás 

egységesítése, illetve 

ennek következményei (errôl 

lásd az egy piacszabályozási 

alaprendelet megalkotását a 

korábbi 21 helyett) a csatlakozás 

után ismét idôszerûvé teszik. 

Arra kell felkészülni, 

hogy a piaci támogatások mértékének 

csökkentésével nem a 

piaci beavatkozások szükségessége, 

hanem azok jellege 

fog változni. Erre a helyzetre – 

a jelen eszmefuttatásból ez 

derül ki – viszonylag kicsi, piaccal 

„megfertôzött”, azaz 

hatékonysági elv alapján mûködô, 

a finomhangolású agrárpiaci 

beavatkozások lebonyolításához 

kielégítô piaci információval 

rendelkezô intézmény 

a legalkalmasabb, ami 

Magyarország szempontjából 

makrogazdasági és piacszabályozási 

perspektívából is rendkívül 

tanulságossá teszi az 

AMA példát. Míg az AMA-nál a 

hármas funkció-szimbiózisból 

(piacszabályozás; piaci információ 

szolgáltatás; közösségi 

agrármarketing) korábban elsôsorban 

a közösségi agrármarketing 

profitált, arra lehet 

következtetni, hogy a jelenlegi, 

megváltozott feltételek 

mellett, a piaci információ piacszabályozás 

számára történô 

felértékelôdése miatt a jövôben 

a piacszabályozás is 

egyre több hasznot húz. 

Dr. Sz.Gy. 

MVH 

Nô az olasz élelmiszerexport 

Az olasz élelmiszeripar helyzetérôl és kilátásairól 

készült jelentést Rómában, a Szenátus 

könyvtárában ismertették. A dokumentumot az 

olasz mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci 

háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi 

per il Mercato agricolo alimentare) az olasz 

élelmiszeripari szövetséggel (Federalimentare) 

közösen készítette. A prezentációt az ISMEA elnöke 

tartotta, a Federalimentare elnökének beszámolóját 

követôen pedig a kormány két minisztere 

is hozzászólt (Pierluigi Bersani – Gazdasági 

Fejlesztési Minisztérium és Paolo De 

Castro – Mezôgazdasági, Élelmezési és Erdészeti 

Politikák Minisztériuma). A „Jelentés az 

Élelmiszer Termékpálya Kilátásairól 2015-ig” 

dokumentum prezentációja során elhangzott 

fôbb gondolatokat az alábbiakban foglalom 

össze. 

A többféle forgatókönyvet tartalmazó elôrejelzés 

egyik alapvetô megállapítása szerint az 

élelmiszeripar alapanyagaiként szolgáló mezôgazdasági 

termékek ára számottevôen nôni 

fog. Ennek oka elsôsorban a kedvezôtlen idôjárás 

miatti csökkenô termés és az alapvetô élelmiszerek 

iránti növekvô kereslet. A keresletet 

növeli a bioüzemanyag gyártás alapanyag-igényének 

növekedése is. Az árnövekedés következtében 

az élelmiszeripari termelô vállalatok 

jövedelmezôségében jelentôs csökkenés prognosztizálható. 

Az élelmiszerek gyártásában 

mind jelentôsebb lesz a „Made in Italy” márkajelzéssel 

ellátott, kiváló minôségû élelmiszer. 

Az élelmiszerek hazai (olasz belföldi piaci) 

fogyasztását illetôen mennyiségileg stagnálás 

várható, a fogyasztás szerkezetében viszont 

valószínûleg lesz bizonyos átrendezôdés. Várhatóan 

nô a kereslet a minôségi élelmiszerek, 

az EU földrajzi árujelzôs (PDO, PGI) termékek, 

a „Made in Italy” valamint a hagyományos élelmiszerek, 

továbbá az egészséges táplálkozást 

szolgáló és a biotermékek iránt. 

Az olasz élelmiszer-külkereskedelemben a 

feldolgozott, minôségi élelmiszerek exportja 

tovább növekszik, ennek megfelelôen az alapanyagul 

szolgáló mezôgazdasági termékek importjának 

is a növekedésével számolnak. 

Az árakat illetôen a termelôi árak bizonyos 

növekedését prognosztizálják, ami az alapanyag 

és energia árának növekedésébôl adódik, de elmarad 

azok szintjétôl, így bizonyos jövedelme- 



zôség-romlásra számítanak a következô évtizedben. 

Ennek következményeképpen az élelmiszeriparban 

folytatódik a koncentráció, a változásokhoz 

kellôképpen alkalmazkodni nem tudó 

vállalatok (elsôsorban a kis- és középvállalati 

kategóriában) megszûnése sem zárható ki. 

Ajánlásként az élelmiszeripari 

vállalatoknak 

a minôségi termelésre 

való törekvés 

alapvetô feltétele mellett 

a nemzetközi vérkeringésbe 

való nagyobb 

mértékû bekapcsolódást, 

a logisztikai 

ésszerûsítést és a nagyobb 

fokú kooperációt 

fogalmazták meg. Ez 

utóbbi segíthet – a költségek 

csökkentése 

mellett – a multinacionális 

kereskedelmi vállalatokkal 

való tárgyalási pozíció javításában is. 

Mindkét résztvevô miniszter rövid hozzászólásában 

méltatta a bemutatott tanulmányt, 

helyeselve a megállapításokat és ajánlásokat is. 

Bersani gazdasági fejlesztési miniszter az 

olasz élelmiszeripart a mezôgazdasággal 

együtt az ország egyik fontos húzóágazatának 

nevezte. Szerinte a jó minôségû élelmiszereket 

szélesebb értelemben is értékelni kell, az egészséges 

táplálkozás pozitív hatása az egészségügyre 

például fontos gazdasági tényezô is egyben. 

A külföldi piacokon pedig a kiváló minôségû 

élelmiszerek az országról alkotott pozitív 

képhez is hozzájárulnak, amelynek közvetett 

gazdasági haszna sem hanyagolható el. Az élelmiszerárak 

növekedését illetôen az indokolatlan, 

spekulatív áremelések elleni határozott 

fellépést ígérte. 

De Castro mezôgazdasági miniszter az ágazat 

sikereirôl beszélt, példaként említve, hogy 

a kedvezôtlen dollár-árfolyam ellenére az olasz 

élelmiszerexport idén tovább nô, várhatóan eléri 

a 24 milliárd eurót. Megítélése szerint továbbra 

is az exportra és a minôségi termelésre 

kell koncentrálni, a hazai 

piacon a lehetôségek 

ugyanis korlátozottak. 

Az export növekedésében 

kiemelte a 

marketing- és promóciós 

erôfeszítéseket, valamint 

hangsúlyozta a 

multinacionális kereskedelmi 

vállalatokkal 

való együttmûködés javítását. 

Pozitívan nyilatkozott 

a KAP változásairól, 

a sokat szidott 

brüsszeli bürokrácia elismerésre 

méltó gyorsaságáról, 

pl. az ugaroltatás kérdésében. Elmondta, 

hogy a KAP jövôje attól is függ, menynyire 

sikerül megértetni mindenkivel, hogy 

nemcsak az európai agrárágazat jövôjérôl van 

szó, hanem az EU teljes népességének táplálkozásáról, 

egészségérôl is. A miniszter szerint az 

élelmiszerárak „elszaladásáról” felkapott hírek 

rémhírek, eddig nem következett be a beharangozott 

mértékû élelmiszerár-növekedés. Az 

élelmiszeripari termelô és a kereskedelmi vállalatok 

garanciát vállaltak arra, hogy az élelmiszerárak 

átlagos növekedését az év végéig az 

infláció szintje alatt tartják. Ez a tény, valamint 

a spekulációs áremelkedések kiszûrését célzó 

fokozott hatósági ellenôrzések biztosítani fogják 

a miniszter szerint a fogyasztói árak stabilitását. 


mezôgazdasági attasé, Róma 

Aszálypolitika az Unióban 

Egész Európát sújtotta idén a 

vízhiány és az aszály, ami a 

vízzel kapcsolatos, az eddiginél 

sokkal felelôsségteljesebb 

magatartásra ösztönzi az európai 

döntéshozókat. 

Az Európai Unió környezetvédelmi 

miniszterei nemrégiben 

jóváhagyták a vízhiánnyal 

és aszállyal kapcsolatos közleményt 

és cselekvési programot, 

amelyet a Bizottság ez év 

július végén javasolt. Ez szabad 

döntést, cselekvési lehetôséget 

ad a nemzeti és regionális 

politikában a vízbázisok kiemelt 

kezelésére és megôrzésére. 

A víz egyre inkább stratégiai 

jelentôségû. Megôrzése, 

megtartása, megfelelô kezelése 

a vízbázisok nemzeti tulajdonban 

tartása alapvetô és jól 

felfogott érdeke az unió minden 

egyes tagállamának. 

T.E. 

European Voice 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 21


Az olasz agrár- és élelmiszer-külkereskedelem mérlege 

Közzétette az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) 

a 2007. elsô 5 hónapra vonatkozó jelentését az 

agrár- és élelmiszer-külkereskedelmi forgalomról. 

Ebben a negatív szaldó növekedése látható 

(–4836 millió euróról –4897 millió euróra). Az 

olasz mezôgazdasági minisztérium értékelése 

szerint aggodalomra azonban nincs ok, mivel 

ebben a feldolgozott élelmiszerek aránya meglehetôsen 

alacsony, az élelmiszeripar alapanyagai 

(a mezôgazdasági termékek) importnövekedése 

okozta jórészt a negatív szaldó növekedését. 

(Ráadásul az import növekedése 

csak részben jelent mennyiségi növekedést, azt 

elsôsorban a magasabb piaci árak okozzák.) 

Elemzôk az agrártermékek importjának növekedését 

egyébként egyértelmûen pozitív fejleménynek 

tekintik, hiszen a belsô fogyasztás változatlansága 

mellett ez az olasz feldolgozott 

élelmiszer-export növekedését jelzi. 

Az olasz agrár- és élelmiszerexport növekedésében 

az egyik meghatározó tényezô a borok 

kivitele. Az év elsô négy hónapjában a 2006. 

évihez képest 15%-os értékbeli és 19%-os 

mennyiségi növekedést regisztráltak. Ezek az 

adatok különösen annak fényében biztatóak, 

hogy már 2006-ban is közel 12%-os volt az export 

növekedése a 2005. évihez képest. (2006- 

ban az olasz borágazat teljes árbevétele elérte 

a 9 milliárd eurót, ebbôl 3,2 milliárd eurót tett 

ki az export.) 

K.Z. 

Biotechnológiai konferencia Kölnben 

„2007 Európai Bioperspektívák” címen az év 

közepén rendeztek konferenciát Kölnben. A 

rendezvény programjának kialakításában a fôszervezô 

DECHEMA 1 mellett 18 szervezet vett 

részt közel harmincezer szakembert képviselve. 

A konferencián a résztvevôk a biotechnológia 

szinte minden területére bepillantást nyerhettek. 

A program gazdagságát mutatja, hogy a 

bevezetô plenáris elôadásokat követôen 9 szekcióban 

folytak párhuzamosan az elôadások. 

Csak ízelítôül a szekcióülések témáiból: ipari 

biotechnológia, növényi biotechnológia, rendszerbiológia, 

nano-biotechnológia, egyénre 

szabott táplálkozástan, funkcionális genetika, 

molekuláris és egyénre szabott gyógyítás. A tudományos 

elôadások mellett a résztvevôknek 

alkalmuk volt konzultációt folytatniuk arról, 

hogy a német kormányzat milyen szerepet vállal 

a biotechnológiával kapcsolatos K+F folyamatokban, 

valamint az Európai Biotechnológiai 

Együttmûködés finanszírozási rendszerérôl. 

Kiemelkedô színvonalú volt a konferencia 

poszterkiállítása, amelyen csaknem száz kiállító 

mutatta be kutató és fejlesztô munkájának 

eredményeit. A rendezvény szervezôinek nem 

véletlenül esett Kölnre a választásuk, amikor 

megfelelô helyszínt kerestek a rendezvénynek. 

A Rajnavidék térségében számtalan egyetem, 

kutatóintézet és vállalat található, Németország 

egyik legdinamikusabban fejlôdô térsége. 

(A konferencia honlapja: http://www. bioperspectives. 

org/) 

A nyitóprogram május 30-án az Európai 

Unió német elnökségének egyik fontos eseménye 

volt. A német Szövetségi Oktatási és Kutatási, 

valamint Gazdasági és Technológiai Minisztériumok, 

valamint a Bizottság közös rendezvényének 

az „Úton a Tudásalapú Biogazdaság 

felé” 2 volt a címe. A konferenciát megelôzôen 

hat munkacsoport alakult a tudomány és 

az ipar képviselôibôl, akik felvázolták elképzeléseiket 

a KBBE (Knowledge – Based Bio- 

Economy) következô 20 éves távlatairól, és az 

alábbi szempontok alapján alakították ki álláspontjukat: 

keretek, élelmiszer, bioanyagok és 

bioeljárások, bioenergia, biogyógyászat, új 

koncepciók és technológiák. A szakértôk által 

összeállított értekezést „Cologne Paper” címmel 

május 30-án publikálta a német elnökség, 

amelynek teljes szövege interneten az alábbi 

oldalon olvasható: 

http://www.bioperspectives.org/data/biopersp 

ectives_/cp.pdf 

1 DECHEMA – Gesellschaft für Chemische Technik und Biotechnologie e.V. 

2 En Route to the Knowledge Based Bio-Economy 



A „Cologne Paper” fôbb gondolatainak rövid 

ismertetése 

2030-ra a biotechnológia az európai gazdaság 

egyik meghatározó pillérévé válik. Elsôsorban 

a munkaerô-igényes ágazatokban 

növekszik a jelentôsége. Ilyen a feldolgozóipar, 

gyógyszergyártás, mezôgazdaság és 

élelmiszeripar. Egyes becslések szerint a fehér 

biotechnológia 3 és a bioenergia-termelés 

2030-ra az ipari termelés egyharmadát teszi 

majd ki. 

A biotechnológia rejti a megoldást a legégetôbb 

világméretû problémákra, mint a növekvô 

és elöregedô népesség, az energia, alapanyagés 

ivóvízforrások korlátozott volta, valamint a 

globális felmelegedés. 

Hajtóerôk 

A tudásalapú biogazdasággal szembeni elvárások 

mögött a fenntartható élelmiszer-, 

alapanyag- és üzemanyag-ellátás áll. 

A legnagyobb kihívás napjainkban az egész 

földünkre kiterjedô klímaváltozás. A kedvezôtlen 

folyamatok megállítása érdekében csökkenteni 

kell az üvegházhatásért felelôs gázok 

kibocsátását, és a hagyományos fosszilis energiaforrások 

helyébe alternatív, megújuló energiaforrásokat 

kell bevonni. 

A hatékonyan termelô európai mezôgazdaságnak 

új piacokra van szüksége. A támogatások 

csökkentésével párhuzamosan ki kell alakítani 

egy fenntartható, versenyképes ágazatot. 

Az ipari növények azok, amelyek a lehetséges 

megoldást adhatják. 

Verseny alakul ki a hagyományos termékeket 

elôállító és az energiaszektornak alapanyagot 

elôállító termelôk között. 

Az ipari országok növekvô színvonalú egészségügyi 

ellátórendszere és az elöregedô népesség 

számára új gyógyászati eljárásokat kell kidolgozni 

az életmóddal összefüggô betegségek 

kezelésére, megelôzésére. 

A biotechnológia nemzetközi üzleti modell 

szerint mûködô, óriási iramban fejlôdô iparág. 

Európának koncentrálnia kell erôforrásait, vezetô 

szerepet kell vállalnia a tudásalapú biotechnológiában. 

Biotermékek és bioeljárások 

A szerzôk egyetértenek abban, hogy 2030-ra 

a növénynemesítés és az ipari „fehér biotechnológia” 

szolgálja a KBBE alapját. A kemikáliák 

mintegy harmadát fogják fejlett biokatalitikus 

eljárásokkal elôállítani. A Toyota például 

2003 óta foglalkozik biomûanyagok elôállításával. 

Termelését 2020-ig 20 millió tonnára kívánja 

növelni. A jövô biofinomítói minimális 

mennyiségû hulladékanyag-termeléssel mûködnek 

majd. 2020-ra olyan technológiai eljárások 

kidolgozása várható, amelyek esetében a hulladék 

mennyisége nulla. Ehhez elengedhetetlen a 

megfelelô alapanyag biztosítása. A hagyományos 

nemesítési eljárások, a molekuláris biológia 

módszereinek alkalmazásával (például genetikai 

markerek) a szelekció során szignifikáns 

módon növelhetik a termés mennyiségét. 

Az európai mezôgazdaságban standard növényeknek 

számítanak majd az ipari felhasználásra 

termesztett genetikailag módosított „high 

tech” növények. A mezôgazdasági mûvelésre 

alkalmas területek nagysága valamint a rendelkezésre 

álló édesvíz mennyisége az, ami a 

világ mezôgazdaságának a legfôbb korlátozó 

tényezôje, egyes területeken a szárazságtûrô, 

valamint a rezisztens fajok termesztése fog növekedni. 

3 Fehér biotechnológia (white biotechnology): ipari biotechnológia, kémiai anyagok, polimerek és üzemanyag 

elôállítása 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 23


Bioenergia 

A KBBE bioenergia-pillérének építésekor a 

fenntarthatóság a legfontosabb cél: biztonságosabb 

energiaellátás, üvegházhatású gázok kibocsátásának 

mérséklése, az energiaveszteség 

csökkentése, az ökoszisztéma, a vidék szociális 

struktúrájának és foglalkoztatásának megôrzése. 

A biomasszából nyert bioenergia-termelés 

(biohô, bio-elektromosság, bioüzemanyag) az 

energiaellátás egyik alapvetô elemévé fog válni. 

A bioenergia-termelés kiváló példája az integrált 

K+F tevékenység, a fehér és zöld biotechnológia 

4 , a mezôgazdasági termelés, a 

feldolgozótechnológiák, a tudomány és egyéb 

területek kombinációjának. 

Élelmiszer és táplálkozás 

Az elmúlt években bekövetkezett életmódbeli 

változások – kevesebb testmozgás, magasabb 

tápanyagbevitel, kényelmi és gyorséttermi 

termékek fogyasztása – számtalan életmódhoz 

köthetô betegség megjelenéséhez vezetett. 

Megfelelô táplálkozással számtalan betegség 

megelôzhetô. A közeljövô kutatásai arra irányulnak, 

hogy az egyes speciális fogyasztói csoportok 

igényeit kielégítsék pl. idôs korosztály, 

egészségmegôrzô és betegségmegelôzô diéta. 

Élelmezési és táplálkozástudományi kutatások 

prioritásai az egyes betegségek – cukorbetegség, 

elhízás, érrendszeri és keringési megbetegedések 

stb. – kockázati tényezôinek figyelembe 

vételével kialakított étrend. Az élelmiszerekhez 

köthetô allergia – kiemelt figyelemmel 

a gyermekekre – fontos kutatási és fejlesztési 

terület. Új technológiák – pl. nanotechnológia, 

bioszenzorok – segítségével biztonságos új élelmiszerek 

állíthatók elô. Az élelmiszeripari innováció 

eredményeképpen az EU élelmiszerpiacán 

megtaláljuk majd a hagyományos és az 

egyénre szabott élelmiszereket is. 

Az élelmiszeripar az EU egyik legnagyobb 

ágazata a mintegy 800 milliárd euró forgalmával 

és a 4 millió foglalkoztatottal. A biotechnológia 

már napjainkban is fontos szerepe növekedni 

fog. Számos hagyományos élelmiszer, 

élelmiszer-adalékanyag és enzim már most is 

mikroorganizmusok és biofeldolgozási technológiák 

alkalmazásával készül. Az intelligens 

csomagolási technológiáknak köszönhetôen nô 

a termékek biztonságos eltarthatósági ideje. 

Fejlett minôségmegôrzési eljárásokkal csökkenteni 

lehet a káros mikroorganizmusok és 

toxinok (mikotoxin) szaporodását, növelve ezáltal 

a fogyasztó biztonságát. 

Szegedyné Fricz Ágnes 

Fôosztályvezetô-helyettes 

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztérium 

Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növény-egészségügyi 

Fôosztály 

Élelmiszeripari Osztály 

Intézkedések a hazai sertésés 

baromfiágazat helyzetének javítására 

Az abrakfogyasztó ágazatok, ezek 

közül is elsôsorban a sertéspiac 

küzd gondokkal, mondta Máhr 

András, az FVM szakállamtitkára 

sajtótájékoztatóján. A felvásárlási 

árak az elmúlt idôben 

mintegy 10%-kal csökkentek, 

a feldolgozók átadási árai szintén 

5%-kal mérséklôdtek, 

ugyanakkor a fogyasztói ár 12%- 

kal emelkedett. Az unió tagállamaiban 

a sertésállomány létszáma 

drasztikus csökkenést mutat, amiben 

a kedvezôtlen idôjárási viszonyok 

következtében növekvô 

takarmányárak, illetve a 

húsipari árak 12%-os csökkenése 

egyaránt közrejátszik. A 

gabona ára világviszonylatban 

megduplázódott, a takarmányárak 

is megnôttek. Ennek következtében 

a baromfiárak szintén 

növekedésnek indultak, a sertéshús 

ára ugyanakkor stagnál, il- 

4 Zöld biotechnológia (green biotechnology): mezôgazdasági eljárásokat, beleértve a genetikai eljárásokat is 

alkalmazó biotechnológia. 


Almakóstolás 

200 ezer hektár gyümölcs- és szôlôtelepítés fûzôdik a nevéhez 

Az elmaradhatatlan pipával Családja körében Édesanyjával 

Feleségével a 60-as években, a vidéket járva 

Fiatal intézôként, pályája kezdetén a Károlyi-birtokon

Nevéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat megalapítása, 

amely nagyon megkönnyítette a telepítések tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást 

is. Olyan gazdaságokban, ahol a körülmények alkalmasak voltak 

gyümölcstelepítésre, nagy segítség volt a szakszerû telepítési terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag. 

Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a többszörös túljelentkezés. 

Ontották a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák, és volt becsületük a kertészeknek. 

Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi fôosztályvezetônek, kocsi járt, amely háztólházig 

hozta. Igen ám, de ô összeszedte a munkatársait, akik útba estek és így együtt mentek a 

Minisztériumba. Ezt rajta kívül nem sokan tették meg… 

Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott. Késve 

érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi Károlynak 

fia született, ugye megbocsátjuk neki a késést, mert egy új kertész született a világra!” Óriási taps 

fogadta a szavait. Én nyeltem könnyeimet. (Részletek a 30. oldaltól.) 

Nyárlôrinci emlékoszlop 

Emléktábla az Edômér utca 6. számú ház falán

Kevés olyan fafaj van, amire annyi jót és annyi 

rosszat mondtak, mint az akácra. A természetvédôk 

nem szeretik, mert nem ôshonos és a zárt 

akácerdôben szegényes az aljnövényzet, a bodzát még 

megtûri maga mellett. Az erdészek egyre többre értékelik 

értékes és sokhasznú fája, viszonylag gyors növekedése, 

vitalitása miatt, és mert sarjról is felújul. Szakmai 

berkekben mégis vitatott fafaj az akác. A gyengébb homoktalajok 

megkötésére kiválóan alkalmas. Szép színû, 

szép erezetû fájából parkettát, szabadtéri bútorokat, játszóeszközöket, 

faedényeket készítenek. De rendkívüli 

szívóssága miatt épületfának is nélkülözhetetlen. Így 

lassan-lassan polgárjogot nyer különösen a klímaváltozás 

miatt, aszályos nyaraink és ôszeink folytán a viszonylag 

igénytelen akác becsülete egyre nô. Hasznosításában 

még óriási tartalékok vannak! 

Ez a kincs homokon is megterem 

Több mint 200 éve ültették az elsô akáccsemetét Magyarországon. Azóta egyre nagyobb területeken hódít, 

de az igazi hasznosítási értékét magról nevelt csemetérôl ültetve, szabályos ültetvényekben éri el. Az oszlopos 

növekedésû, ún. árbócakác, magasra növô, csekély elágazású egyedei kiválasztásában és nemesítésében 

a fiatalon, 48 éves korában elhunyt László Sándor szerzett elévülhetetlen érdemeket. 

A Nyírségben a Nyírerdô Zrt. gondozásában vannak a legszebb ipari akácültetvények. A mocsarak lecsapolásával 

átalakult a nyírségi táj. A homokbuckák hasznosítására nincs is más lehetôség. Fafeldolgozók ontják 

a kitûnô ipari fát. Újabban magas nyomáson és hômérsékleten gôzölik, ezt követôen fája egészen sötét 

színû lesz, szinte ébenfa-szerû és nem vetemedik. 

Akácmag tisztítás 

Akácrönkök hántolása, a feldolgozás elsô fázisa 

Akácrönkök elôkészítése szállításra 

Az autoklávban gôzzel nyomáson elôkezelt hántolt akác 

tartósságban, keménységben vetekszik az ébenfával

Esôben is kellemes pihenés esik az akácpadokon 

Fafeldolgozó látképe 

Akácvirág te édes illatos 

te egyszerû mégis csodálatos 

Nem bánok semmit én ha gyönge lombod 

fejem fölött védôen szertebontod 

Csak por lennék a földi utakon 

ha meg nem kötnéd futóhomokom 

Hogy szúrós munkám soha ne tegyem le 

hullasd a szirmod fájó tenyeremre 

Akácvirág te tiszta hófehér 

hitem egy kis bogárként benned él. 

(Buda Ferenc: Akácvirág) 

Játszótér a Sóstói Pihenôparkban. Szinte minden akácból készült 

40 év alatt ötszörösére nôtt az akácerdôk felülete hazánkban. Az akác az alföldi erdôk meghatározó fafaja. 

Nagyra becsülte a tanyasi parasztember, aki épületfát, kerítésoszlopot, szôlôkarót, kerékküllôt, tûzifát nyert 

belôle, de szívesen vásárolják a hollandok is, partvédelemre, a francia borvidékeken, többek között a 

Nyírerdô feldolgozóiból készült akáckarót tartják a legtöbbre. Az akác iránti érdeklôdést az is fokozta, hogy 

trópusi erdôk nemes fafajait egyre inkább védik, illetve áruk a csillagokig ér. Az akác jóval olcsóbb, és értéke 

vetekszik a nemes trópusi fafajokkal. 

A guthi és baktai akácklónok ígéretesek. Bár tudnánk bánni értékeinkkel úgy, ahogy a nyugati országok 

bánnak a magukéval! (Az akác sokhasznúságát képeinken igyekeztünk bemutatni). 

Szöveg: Tamás Enikô 

Képek: Pápay Gábor és Tamás Enikô 

Kitûnô és tartós kerítéselem és térelhatároló készíthetô akácból 

Szabadtéri színpad a Nyíregyháza–Sóstói Pihenôparkban


letve a világpiacon csökkenô tendenciát mutat. 

Hazánkban a sertés felvásárlási ára fô vonalaiban 

követi az uniós árakat, 2007 októberében 

144 euró volt szemben az uniós 139 eurós árral. 

Máhr András szerint elképzelhetô, hogy a 

hazai sertésállomány, mely jelenleg 3,8 millió 

darabot számlál, 20-25%-kal fog csökkeni a jövôben. 

Az állatállomány csökkenésének megállítása 

termelôi és fogyasztói oldalról egyaránt 

kívánatos, ezért Magyarország több más tagállammal 

együtt a luxemburgi miniszteri tanácsülésen 

kezdeményezi a sertéságazatban intervenciós 

intézkedések beléptetését, és magántárolási 

rendszer létrehozását - bár erre több mint 

20 éve nem volt példa. A szakállamtitkár szerint 

hosszú távon az ágazat hatékonyságának és 

versenyképességének növelésével lehet az állattenyésztés 

helyzetét stabilizálni. Elmondta, 

hogy ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési 

Programban az abrakfogyasztó 

ágazatok prioritást élveznek, és kiemelten kívánják 

kezelni az állattartó telepek korszerûsítésének 

kérdését. Az elkövetkezendô években 

összesen mintegy 250 milliárd forintos forrásra 

lehet számítani ezen a területen. Az állattartó 

telepek korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások 

között szerepel az állattartó telepen képzôdô 

trágya kezelését, tárolását, feldolgozását 

szolgáló gépbeszerzés és egyéb infrastrukturális 

beruházások megvalósítása (27/ 2007. 

(IV.17.) FVM rendelet). Az FVM eddig is tett intézkedéseket 

az állattenyésztés jövedelmi helyzetének 

javítása érdekében. Ezek közé tartozik 

a 2007. szeptember 4-én megjelent 94/2007. 

(IX. 4.) FVM rendelet a biztonságos takarmányellátás 

érdekében az állattenyésztôk részére érvényesíthetô 

támogatás feltételeirôl. Az éves takarmánygabona-szükséglet 

meghatározása állategységre 

vetítve történik, így mind a gabonafélék 

köre, mind a támogatható idôszak kibôvült, 

illetve nôtt. Az egyes állat-egészségügyi 

igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 46/1999. 

(V. 19.) FVM rendelet módosítása (111/ 2007. 

(X. 1.) a sertés- és a baromfitartók esetében a 

berakodási költségek díjtétel-mentesítését biztosítja, 

egyúttal a baromfi szalmonellavizsgálatának 

költségmentesítését, illetve a szarvasmarha-útlevél 

és marhalevél díjmentessé tételét. 

A folyamatban lévô intézkedések közé tartozik 

a sertés és baromfi haszonállat-tartási támogatás 

igénylésének engedélyezése 2008. január 

1-jétôl. A 2007. január 1. és április 30. közötti 

idôszakra esô támogatást már ez év október 

15-tôl igényelhetik a sertéstartók. A magyar 

hatóságok az EU Bizottsághoz notifikációra 

benyújtották az 5 éves kedvezményes takarmányvásárlási 

hitelkonstrukció tervezetét. 

Hasonlóképpen notifikációra vár az állati hulla 

megsemmisítésére vonatkozó támogatási 

konstrukció átalakított változata is, melyet várhatóan 

jövôre hirdetnek meg. 2008. január 1- 

jétôl a tenyésztési hozzájárulás eltörlése szintén 

hozzájárul majd a termelés költségeinek csökkentéséhez. 

A tervezett intézkedések között szerepel 

a baromfiágazat számára a húsvizsgálati 

díj és a takarmányvizsgálat díjának csökkentése. 

A minisztérium a berakodási költségek díjtétel-mentesítésének 

kiterjesztését valamennyi 

állatfaj esetében vizsgálni fogja, hasonlóképpen 

a térítésköteles, de nem az egyes állat-egészségügyi 

igazgatási szolgáltatásokhoz sorolható 

vizsgálatok díjainak csökkentését is. 2007–2008- 

ban az FVM összesen évi 3–4 milliárd forintot 

szán a sertéstartók támogatására. 

Papp Mónika 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 25


Uniós sertéspiaci támogatás 

A 2579/75/EGK sertéshúspiaci rendelet elôírása 

szerint a Bizottság tárolási támogatást nyújthat 

a feldolgozóknak abban az esetben, ha az 

unió reprezentatív piacain a piaci átlagár tartósan 

alacsonyabb az 1509,39 euró/tonna referenciaár 

103%-ánál. 2007 ôszén a magas gabona-világpiaci 

árszint beindította a sertésciklust, 

ami ilyen helyzetet teremtett. Ezért az 

1267/2007/EK bizottsági rendeletben az unió 

sertéshúspiacán 2007. október 26-tól a sertéshús 

minimum három hónapos tárolásához (ez 

által a piacról történô idôleges kivonásához, – 

amely kínálatcsökkentést és árnövekedést 

eredményez – a vállalt tárolási idô, illetve a betárolt 

húsfajta függvényében a feldolgozókat tárolási 

támogatásban részesítik. 

Az elmúlt évtizedben a Bizottság a sertésszektorban 

a magántárolási támogatást a következô 

esetekben alkalmazta 5 : 

o 

1998. szeptember 26-a és 1999. szeptember 

17-e között az orosz válság hatásának 

tompítására. Az akció keretében összesen 

426 ezer tonna (a 17,75 millió tonna 

termelés 2,4%-a) magántárolására került 

sor 167 millió euróért. 

o 2002. december 9-tôl 2003. február 19-ig a 

belga, francia és német sertéspestis miatt. 

Ekkor támogatásban 111,0 ezer tonna 

sertéshús (a 18,5 millió tonna termelés 

0,6%-a) részesült. A piacszabályozási eszköz 

alkalmazása 41 millió euróba került. 

o 2003. december 9-tôl 2004. február 5-ig a 

felértékelt euró által okozott sertéspiaci 

válság miatt. A harmadik akcióban 94,0 

ezer tonna sertéshúst (a 18,8 millió tonna 

termelés 0,6%-a) támogattak. A piacszabályozási 

eszköz alkalmazása ekkor az 

unió költségvetésének 41 millió euróba 

került. 

A most érvényben lévô rendelet megjelenése 

után a hazai feldolgozók 2007. november 23- 

ig összesen 1,3 ezer tonna sertéshús (a 2006. 

évi 612,9 ezer tonnás termelés 0,2 százaléka) 

tárolásának támogatására küldtek be igényt a 

Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. 

Dr. Szôke Gyula 

MVH 

Újabb olasz élelmiszerek az EU 

eredetvédelmi listáján 

Továbbra is gyors ütemben 

halad az olasz élelmiszerek 

közül a legkiválóbb, és egyben 

földrajzi területhez kötôdô termékeknek 

az EU Bizottságnál 

való regisztrálása. A legújabb 

bejegyzéseket követôen 163- 

ra emelkedett az olasz földrajzi 

árujelzôs (PDO, PGI) termékek 

száma. A most jóváhagyott 

Garganoi Narancs, az Amalfi 

Citrom, a Cuneoi Gesztenye és 

a Bassanoi Fehér Spárga révén 

az olaszok továbbra is a 

zöldség-gyümölcs ágazatban 

regisztráltatták a legtöbb eredetvédett 

terméket, 53-at. Ezt 

követi a sorban a 38 extraszûz 

olívaolaj, a 33-féle sajt, a 28 

húskészítmény és 11 egyéb 

kategóriához tartozó élelmiszer. 

A jelenlegi állás szerint 

az EU eredetvédett termékek 

száma összesen 775. E szám 

érdekessége, hogy regisztrálták 

az elsô EU-n kívüli országból 

javasolt terméket (Cafè de 

Columbia). Az új EU-tagországok 

közül Csehország 8, 

Lengyelország és Szlovénia 

egy-egy termékkel szerepel az 

EU által védett, földrajzi árujelzôs 

termékek listáján. Az elsô 

magyar földrajzi árujelzôs 

termék, a Szegedi téliszalámi 

is várhatóan még az idén a listára 

kerül. 


mezôgazdasági attasé 

Róma 

5 Forrás: A sertéshús, baromfihús és tojás piaci szabályozásának értékelése, zárójelentés (Evaluation of the 

Common Market Organisations (CMOs) for Pigmeat, Poultry Meat and Eggs, Final report), Brüsszel, 2005. november. 


Borreform: A Bizottság az év végéig 

megállapodást szeretne elérni 

Brüsszelbe járunk 

Az Európai Bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik, 

elsôsorban a Kereskedelmi Világszervezet részérôl, 

a genetikailag módosított fajták ügyében. Mint 

ismeretes, Ausztria fenntartja a genetikailag módosított 

fajták forgalmazásának tilalmát, vonatkozik ez különösen 

az Amflora GM burgonyafajtára. Az Európai 

Unió ezen ügyekben legilletékesebb környezetvédelmi 

biztosának, Stavros Dimasnak vannak fenntartásai az 

üggyel kapcsolatban. Döntés majd leghamarabb 2008 

januárjában várható, mivel a környezetvédelmi fôbiztos 

egy klímaváltozással kapcsolatos konferencián vesz 

részt Balin. A legsürgetôbb ügy az ausztriai tilalom, 

mivel az Európai Uniót a világszervezettel szembefordíthatja. 

Nyomás nehezedik magára az Európai Unióra is a 

GM-tilalom feloldására, elsôsorban a takarmány-szektor, 

valamint a gabonakereskedôk részérôl. Az elnökség 

keresi az alkalmat a tárgyalásos rendezésre, ugyanakkor 

azok a termékek, amelyek genetikailag módosítottak, 

más országokba szállíthatók, de nem az EU-s tagországokba. 

A végsô határidôt a rendezésre 2007. november 

21-rôl 2008. január 11-re tették át, mint uniós 

tisztségviselôk megerôsítették. A tárgyalásokra az Európai 

Unió, valamint USA, Kanada és Argentína lesz hivatalos. 

Valamennyi fél egyetértett a tárgyalások szûk 2 

hónapos elhalasztásában. Tisztségviselôk az unió részérôl 

megerôsítették, hogy a késedelem kárt nem okoz, 

nem tünteti föl rossz színben az Európai Uniót, függetlenül 

attól, hogy az unió egyet fog-e érteni az új szabályozással 

vagy nem. 

Újabb nemzeti vidékfejlesztési terveket fogadott el 

az Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága. Az érintett 

országok és régiók: Görögország, Szlovákia, Portugália 

és az Azori-szigetek, Észtország, Vallónia (Belgium), 4 

olaszországi régió, 3 németországi régió, 2 tengerentúli 

francia terület. A spanyolországi Navarro tartomány vidékfejlesztési 

terveit fogadta el november utolsó elôtti hetében 

az EU Vidékfejlesztési Bizottsága. Ez összességében 

mintegy 100 vidékfejlesztési tervezet engedélyezését 

jelenti, amelyben 2007–13 között 88 milliárd eurónyi EUs 

pénzalapot használhatnak föl a megvalósítás során. 

A terveket minôsített többséggel fogadták el; a közeli jövôben 

formálisan is elfogadja az Európai Unió Bizottsága. 

A belgiumi Vallonia a legtöbb forrást modernizációra 

kívánja fordítani – erre a 477 millió euró 46,5%-át költi. 

Ezen felül a fiatal agrártermelôk támogatására az összeg 

40,7%-a jut. A németországi Mecklenburg-Elô-Pomeránia 

és Szász-Anhalt tartományok nagyobb hangsúlyt 

helyeztek a vidéki sokszínûség (diverzifikáció) megôrzésére 

és a modernizációra. Ezzel szembenSchleswig-Holstein 

a három tengelyre közel azonos arányban osztja szét a forrásokat. 

(November végéig Bulgária, Dánia, Málta és 

Románia nemzeti vidékfejlesztési terveit még nem fogadta 

el a Bizottság). Forrás: http://ec.europa.eu/ 

agriculture/rurdev/ countries/index_en. htm 

A WTO-határidô elôtt ideiglenes kereskedelmi 

megállapodás született az Európai Unió és az afrikai, 

karibi, csendes-óceáni (AKCs) országok között annak 

érdekében, hogy elkerüljék a konfliktust a Kereskedelmi 

Világszervezettel. A megállapodás tartalma a 

gazdasági partnerkapcsolat, ez egyúttal helyettesíti a 

fennálló Cotonou Egyezményt. Peter Mandelson (kereskedelmi 

fôbiztos) és Louis Michel (fejlesztési és humanitárius 

segélyezési ügyek fôbiztosa) kifejezte, hogy 

ezek hosszú, ám biztos lépései a gazdasági partnerségnek, 

amely csak közös erôfeszítéssel és határozott 

politikai elkötelezettség esetén válhat teljessé valamennyi 

fél részérôl. Ennek megvalósulása 2008 januárjában 

várható. 

November végére hasonló partnerkapcsolat jöhet 

létre Kenya, Uganda, Burundi és Ruanda valamint az 

Indiai-óceáni sziget, Mauritius között. (Civil szervezetek 

azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a fejlôdô országokat 

belehajszolják azok számára elônytelen gazdasági 

kapcsolatokba, hogy a WTO kedvébe járjanak 

és elkerüljék „Damoklesz kardját”…) 

Ezalatt Franciaország, Spanyolország és Portugália 

amiatt panaszkodott, hogy a Bizottság beleegyezett egy 

lehetséges biztonsági záradékba a banánra vonatkozóan, 

hogy lelassítsa a banánimportot az AKCs országokból. 

A kritikus 25%-os banánimport-növelés az elmúlt 

három év átlagának felel meg. 

A Bizottság új javaslata a kivágandó szôlôterület 

nagyságát 150.000 ha-ra korlátozná három éves idôszakra 

osztva. 900 módosítás érkezett a Bizottsághoz 

ennek kapcsán. A Borászati Bizottság ellenezte a Bizottság 

javaslatát a répacukor-adagolás tiltására és a 

szôlômust támogatásának megszüntetésére. Ugyancsak 

ellenjavaslat született a Bizottság azon tervével 

kapcsolatban, hogy teljesen liberalizálja a szôlôtelepítési 

jogot 2014. január 1-jétôl. Tagállamok részérôl 

ugyancsak követelték, hogy a nemzeti segélyprogramokat 

használhassák az EU-n belül a leszakadó ágazatok 

felemelésére ugyanúgy, mint krízismegelôzésre 

és minôségjavításra. A Bizottság ellenezte, hogy ezeket 

az alapokat vidékfejlesztésre használják a bortermelô 

régiókban. Érvei között szerepelt, hogy a borreform 

tervezett bevezetéséig, 2009. augusztus 1-ig túl rövid 

az idô, nem kívánja a döntést halogatni. Több tagállam 

viszont azon az állásponton van, hogy nem szabad elsietett 

döntéseket hozni. 

Tamás Enikô 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 27

Arcképcsarnok 

Dr. Vajda László 

fôosztályvezetô 

FVM EU Koordinációs és Nemzetközi Fôosztály 

Született 1950. július 11-én 

Budapesten 

Iskolái 

1964–1968 Eötvös József Gimnázium, 

Budapest 

1968–1972 Közgazdaságtudományi 

Egyetem, külkereskedelmi 

szak, 

Budapest 

1975. Közgazdaságtudományi 

Egyetem, posztgraduális 

képzés – Világgazdasági 

tanszék 

Munkahely 

1972–1975 Gabona Tröszt Budapest, Exportimport 

Osztály 

1975–1981 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi 

Minisztérium Kereskedelmi Fôosztály 

1981–1985 Magyar Nagykövetség Bécs, 

Ausztria, Kereskedelmi Osztály 

1985–1991 Mezôgazdasági és Élelmezésügyi 

Minisztérium, Nemzetközi Kapcsolatok 

Fôosztálya, osztályvezetô 

1997–2001 Földmûvelésügyi Minisztérium, EU 

Integrációs Fôosztály, fôcsoportfônöke 

1998–2004 A Magyar Kormány csatlakozási tárgyalások 

csoportjának állandó tagja, 

a mezôgazdasági delegáció vezetôje 

2001–2006 Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztérium, Integrációs Fôosztály 

fôcsoportfônöke 

2006-tól Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési 

Minisztérium EU Koordinációs és 

Nemzetközi Fôosztály fôosztályvezetôje 

Tanári gyakorlata 

1972–1981 Külkereskedelmi Fôiskola, Budapest 

1985–2005 Agrártudományi Egyetem, Gödöllô 

Kertészeti Fôiskola, Kecskemét 

Szent István Egyetem, docens 1992 

óta 

Nyelvtudás 

angolul, németül, franciául folyékonyan 

beszél, nap mint nap tárgyal, 

elôadásokat tart; 

oroszul, olaszul, lengyelül ért és 

valamennyire beszél is 

Kitüntetések 

2004. A Tagországi Mûködési Fôosztály 

fôcsoportfônökeként 

átvette Németh Imre minisztertôl 

a Magyar Köztársaság 

Érdemrend lovagi fokozatát, 

az agrárágazat európai uniós 

fölkészülésében és az 

uniós tárgyalások során végzett 

kiemelkedô munkájáért 

1997. Francia Nemzeti Érdemrend lovagja 

2002. Osztrák Nagy Arany Érdemrend kitüntetettje 

2007. Francia Mezôgazdasági Érdemrend tiszti 

fokozatát kapja 

A csatlakozási tárgyalások és a csatlakozás 

mezôgazdasági vonatkozásában a kezdetektôl 

kulcsszerepet játszott. Más-más beosztásban, 

de 32 éve dolgozik a Földmûvelésügyi 

és Vidékfejlesztési Minisztériumban. 

Fokozatosan halad felfelé a ranglétrán, 1991 

óta fôosztályvezetô. A Földmûvelésügyi és 

Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs 

és Nemzetközi Fôosztályát vezeti. Irányítása 

alatt igen fontos feladatok sorát látta 

és látja el ez a fôosztály, hogy csak néhányat 

emeljek ki: 

A magyar érdekek magas szintû képviselete, 

a magyar álláspont kialakítása az EU 

Bizottság szakbizottságaiban és a tanácsi 

munkacsoportokban. A magyar szakértôk 

munkájának összehangolása, beszámoltatások 

heti gyakorisággal. 

A mezôgazdasággal, vidékfejlesztéssel 

kapcsolatos egységes kormányzati álláspont 

egyeztetése a tárcák között. Kapcsolattartás 

a Bizottsággal. A külföldre delegált attasék 

kiválasztása, személyükre javaslattétel és 

fölkészítésük. 


Arcképcsarnok 

– A 2011-es, leendô magyar EU-elnökséggel 

kapcsolatos felkészülési feladatokat 

koordinálja. 

Állami vezetôk külföldi kiutazásaira javaslatokat 

készít. Szakmai anyagokat fordíttat, 

tájékoztató jelentéseket készít a kormány 

és a minisztériumok számára. Ide érkezô 

és a külföldre tartó delegációk programját 

hangolja össze. Kapcsolatot tart a határon 

kívüli magyar szakmai szervezetekkel 

és a hazai érdekképviseletekkel. 

Ideje jelentôs részét Brüsszelben tölti. Jó 

kommunikációs képessége, nyelvtudása, határozott 

fellépése, alapos felkészültsége számos 

esetben elôsegítette a magyar érdekek 

érvényre juttatását. 

2008–09. évre az IAMA (Nemzetközi Élelmiszer- 

és Agrárgazdasági Szövetség) elnökének 

választották. Erre az idôszakra esik 

majd a szervezet budapesti közgyûlése és 

konferenciája is. 

– Mit gondol Dr. Vajda László az Európai 

Unió bôvítésérôl és a közös agrárpolitika 

jövôjérôl? 

– Az Európai Unió bôvítését lendületesen 

kell folytatni továbbra is. Európának még 

számos országa van, amely nem tagja az 

uniónak. A kibôvítés az Unió súlyát növeli, s 

mind a régi, mind az új tagállamok számára 

számos elônyt hoz. S ez akkor is igaz, ha a 

régi tagállamok egy része hajlamos az új 

tagállamokat, az unió bôvülését okolni kisebb-nagyobb 

belsô bajaikért. 

Ez év december 21-tôl Magyarország a 

schengeni határon belülre kerül. Ez kényelmesebbé 

teszi a közlekedést, a határon nem 

kell várni, gyakorlatilag úgy utazunk, mintha 

idehaza egyik megyébôl a másikba mennénk. 

A kibôvüléssel járó elônyök egy része automatikusan 

következik a tagságból, de a 

többi elônyért bizony meg kell dolgozni. 

Magyarország – bármennyire is igyekezett a 

belépés elôtt jól fölkészülni, de ahhoz, hogy 

alkalmazkodni is tudjunk az új viszonyokhoz, 

ahhoz be kellett lépnünk, benne kell élni 

az unióban. 

A forrásokat viszonylag könnyen le tudjuk 

hívni. Az export-import is kedvezôbb, 

mint volt a belépést közvetlenül követôen. 

A változások aktív formálói vagyunk, a 

többi tagállammal együtt hozzuk a szabályokat. 

– Fölmerül a kérdés, mi lesz a közös agrárpolitika 

jövôje? 

– Amíg a világ világ marad, addig az élelmezésnek 

döntô szerepe lesz. Mondhatnám, 

minden mást megelôz. Különleges termékként 

kell kezelni az élelmiszert. A közös agrárpolitikát 

fönn kell tartani, és a mezôgazdaság, 

mint élelmiszer alapanyag-termelô 

ágazat különleges szabályozását is fönn kell 

tartani ezen belül. Amíg az egészséges és 

biztonságos élelmiszer a polcokra kerül, 

nyers alapanyagként, élô állatként, hosszú 

utat tesz meg. 

Számomra érthetetlen, hogy az uniós állampolgárok 

egy része úgy él az olcsó élelmiszer 

igényének bûvöletében, hogy nem 

veszi tekintetbe a szigorú állat- és növényegészségügyi 

szabályokat, a rengeteg ellenôrzést, 

amelyek megdrágítják az élelmiszert, 

mint végterméket. 

Az sem állja meg a helyét, hogy az az 

élelmiszer, amely a tengeren túlról, például 

Brazíliából jön, az mind gyenge minôségû. 

Van ilyen is, meg olyan is. 

Ami jó volt 20 éve, az ma már nem felel 

meg a megnôvekedett igényeknek! 

Azért van szükség tehát a mezôgazdaság 

támogatására, hogy csak jó minôségû élelmiszer 

kerülhessen az emberek asztalára. 

A mezôgazdaság, és azon belül is annak öszszes 

ágazata, mint az erdészet, halgazdaság, 

stb., olyan közjavakat állít elô, amelyeket támogatni 

kell. 

Az agrárpolitika közösségi jellegének 

fönn kell maradni. A KAP vívmány. Meg kell 

ôrizni, visszalépni nem szabad. A magasszintû 

közös agrárpolitika magasszintû szabályozást 

és pénzigényt jelent. 

A mezôgazdáságon belül a jövôben még 

jobban elôtérbe kerül a kutatás-fejlesztés, 

innováció. 

Följegyezte: T.E. 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 29

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport 


Dr. Fejes Sándor 

1907. november 12-én született 

Tatatóvároson 

1925 középiskolai tanulmányok, majd 

érettségi szülôvárosában, 

Tatatóvároson 

1929 mûkertészeti oklevél megszerzése 

a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben 

(a késôbbi Kertészeti 

Akadémia, Kertészeti és Szôlészeti 

Fôiskola, Kertészeti Egyetem, 

Szent István Egyetem, Budapesti 

Corvinus Egyetem) 1962-ben doktori 

szigorlatot tett az akkori Kertészeti 

Fôiskolán. 

1933–1945 Zalaszentgróti és nagymágocsi 

gróf Károlyi birtokon gyümölcstermelési 

intézô, majd fôintézô 

1945–1949 Zalaszentgróti Gyümölcstermelô 

Szövetkezet szervezôje, majd 

ügyvezetô igazgatója 

1950–1961 Állami Gazdaságok Központjában 

dolgozik, Faiskolai és Szôlôoltványtermelô 

Állami Gazdaságok 

Igazgatóságának megszervezôje, 

majd igazgatója 

1961–1967 Földmûvelésügyi Minisztérium 

önálló Kertészeti Fôosztályának 

megszervezôje, majd fôosztályvezetôje. 

Ebben a minôségében 

a II. ötéves terv keretében indult 

nagy ültetvénytelepítési program 

elôkészítôje, megtervezôje és 

irányítója volt. 

1967 nyugállományba vonulás 

1967–1977 a Földmûvelésügyi Minisztérium 

jogutódjának, a Mezôgazdasági 

és Élelmezésügyi Minisztérium 

(MÉM) szaktanácsadó testületének 

tagja 

Tisztségek: 

1960-as évek: MAE Kertészeti Társaság Gyümölcstermesztési 

Szakosztályának 

vezetôje, majd a Kertészeti 

Társaság elnöke 

Kitüntetések: 

1956 Munka érdemrend 

1961 Kossuth-díj 

1961 MAE aranykoszorús jelvény és 

Tessedik Sámuel emlékérem 

1969 Szocialista Munkáért Érdemérem 

Szakirodalmi munkássága: 

1958 Termôíves orsó gyümölcsös (tanulmány) 

1961 A korszerû nagyüzemi gyümölcsös 

(több kiadást is megért) 

1966 Gyümölcssövény (Horn Ede és 

Brunner Tamás közremûködésével, 

németre is lefordították) 



Megemlékezések: 

1986 Halálának 10-ik évfordulóján 

emléket állítanak tiszteletére a 

Kecskeméti-Szikrai Állami Gazdaság 

nyárlôrinci parkjában, 

Magyar Ferenc kezdeményezésére. 

1996 Emlékére dombormûvet helyeznek 

el a Földmûvelésügyi Minisztérium 

árkádsorába, a 

Nemzeti Agrártörténetünk Nagyjainak 

Pantheonjába, a Magyar 

Tudományos Akadémia Agrártörténeti 

Bizottsága kezdeményezésére, 

valamint a szakma 

széles körû támogatásával. 

2002 decemberében lakóházának falán, 

Budapest XI. ker., Edömér u. 

6. szám alatt emléktáblát avatnak 

a XI. ker. Önkormányzat és a család 

kezdeményezésére, melyet az 

Alpolgármester avat fel, és beszédet 

mond Dr. Romány Pál egykori 

mezôgazdasági miniszter. 

2007 A Budapesti Corvinus Egyetemen 

a Lippay Tudományos 

Ülésszak Plenáris Ülésén Dr. 

Romány Pál méltatja Fejes 

Sándor érdemeit születésének 

100. évfordulóján. 

– Dr. Timon Bélát, a Budapesti Corvinus 

Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét 

kérdeztem Dr. Fejes Sándorról. 

Személyesen és jól ismerte Fejes 

Sándort, akinek egykor munkatársa 

volt. Tanár Úr, hogyan tudná jellemezni 

Fejes Sándort és szerepét a hazai 

kertészeti termesztésben? 

– Szakmai pályám elsô évtizedeit Állami 

Gazdaságokban töltöttem, így jól ismertem 

Fejes Sándort és munkásságát. Szakmailag 

kitûnô alapokkal rendelkezô, széles látókörû 

alkotó ember volt. Kertészetünk aranykora 

fûzôdik a nevéhez, amelyre ma is joggal 

büszkén emlékezünk. 

Fejes Sándor szakmai életútja Mohácsy 

Mátyás által még a II. világháború elôtt 

megalapozott üzemi gyümölcstermesztésben 

gyökerezik. Üzemi gyümölcstermesztési 

tapasztalatait a Károlyi birtokokhoz tartozó 

Nagymágocs és Zalaszentgrót gyümölcsöseiben 

szerezte. 

A világháború romjaiból újjáéledô ország 

gyümölcstermesztésének feltámasztását, 

mint az 1949-ben alakult Gyümölcstermesztési 

Nemzeti Vállalat szakmai vezetôje irányította. 

1950-ben megszervezte, majd vezette a 

Faiskolai és Szôlôoltványtermelô ÁG-ok 

Igazgatóságát. Ez volt az a mag, amelyben a 

késôbbi nagy telepítések körvonalai kirajzolódtak, 

szakmai feltételei megteremtôdtek, 

és amely a késôbbi nagy ültetvénytelepítések 

szaporítóanyag-ellátását biztosította. 

Fejes Sándor életmûve a ’60-as években 

bontakozott ki, a II. ötéves tervben kezdett 

nagy ültetvénytelepítési programmal, melynek 

irányítására a Földmûvelésügyi Minisztérium 

Kertészeti Fôosztályának élére állították. 

Irányítása alatt a következô évtizedben, 

mintegy 200 ezer hektár gyümölcsös és 

szôlôültetvény telepítése valósult meg. 

Fejes Sándor nemcsak jó szervezô és vezetô 

volt, hanem kiváló kertész szakember 

is. Szakmai téren is maradandót alkotott. 

Ezek közül elsô helyen a termôkaros orsó 

koronaformát kell említenünk, mely az intenzív 

gyümölcstermesztés elsô hazai lépése 

volt, mely egy komplett technológiai koncepciót 

képezett. Ebbe szervesen beletartozott 

a gépesítést lehetôvé tevô szélessoros 

telepítési rendszer. A sorközi zöldtrágyázás, 

mint a talajtakarásos talajmûvelés korabeli 

korszerû rendszere a mai talajmûvelési eljárások 

elôdjének tekinthetô. Új elem volt a 

technológiában a metszés kiváltása a hajtások 

lekötözésével („termôíves orsó”), ami a 

gyors termôre fordulást szolgálta. Szabályozott 

volt az alany- és fajtahasználat. Irányelvek 

vonatkoztak a talaj- és levélvizsgálatokra 

alapozott intenzív tápanyagutánpótlásra. 

Svájci segítséggel – SANDOZ cég – új alapokra 

helyezôdött a növényvédelem. 

A tudomány és termelés szakembereinek 

bevonásával üzemi technológiai tervvázlatokat 

dolgoztatott ki. Mûveire visszatekintve 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 31


kijelenthetjük, hogy a hazai növénytermesztésben 

elsôként valósult meg a zártláncú, 

iparszerû gyümölcstermesztési rendszer. 

Szakirodalmi munkássága is jelentôs, 

amelyben a korszerû termelési eljárások 

megismertetése és népszerûsítése vezette. 

– Végsô soron Fejes Sándornak volt köszönhetô, 

hogy a hetvenes évekre almanagyhatalom 

lettünk. Elértük az évi 1 

millió tonna almát, amelynek tekintélyes 

részét exportáltuk, de örvendetesen 

megnôtt a hazai fogyasztás is. 

– Úgy van. Ô volt a karmestere a kertészeti 

termesztésnek. Hatalmas gyakorlati és 

elméleti tudás, tapasztalat állt mögötte. De 

nemcsak mint vezetô és kitûnô szervezô vitte 

elôre az ügyeket. Ô dolgozta ki az egész 

technológiai koncepciót, az egymásra épülô, 

egymást követô feladatsorokat. Jó iskolát 

járt ki a Károlyi grófok birtokain gyümölcstermelési 

intézôként, majd fôintézôként. 

Alig 50 évesen lett az ország fôkertésze. Végül 

is az ô kezdeményezésére jöttek létre 

azok a gyümölcs- és szôlôültetvények szerte 

az országban, de fôleg Szabolcs-Szatmár, 

Zala és Bács-Kiskun megyében több mint 

200 ezer hektáron, amelyre az egész világ 

fölfigyelt. Nyugati vendégeink irigykedve 

ámultak, a keletiek követték a példát. Fejes 

Sándor személyes szakmai tanácsait is felhasználva 

gigantikus ültetvényeket hoztak 

létre. De nagyon elkelne ma is egy Fejes 

Sándor, hogy talpra állítsa, és rangot adjon a 

hazai kertészeti termesztésnek! A világon az 

elsô almaexportôrök voltunk a hetvenes 

években 13%-os részesedésünkkel. 

– Úgy tudom, sokan támadták ôt amiatt, 

hogy – úgymond – elhanyagolja az 

úgynevezett járulékos beruházásokat. 

Igaz ez? 

– Nem, ez nem felel meg a valóságnak. 

Fejes Sándor a teljes vertikum fejlesztésében 

gondolkodott és szinte felsorolni is lehetetlen 

azt a sok kezdeményezést, amelyet 

tett vagy támogatott a szakma fejlesztése érdekében, 

az almaválogató gépsoroktól a 

hûtôházak építéséig. Szerepe volt abban is, 

hogy a gépjavító üzemekké alakított gépállomások 

a kertészeti szükségleteknek megfelelô 

eszközöket is gyártottak. A Hungáriai 

almaosztályozó gépsor is így született meg. 

Érdemes megemlíteni, hogy az intenzív 

zárt gyümölcstermesztési rendszert a bábolnai 

iparszerû baromfi- és tojástermelési 

rendszerrel egyidôben a kukoricatermesztési 

rendszer elôtt már bevezették hazánkban. 

Nem véletlen az sem, hogy szakemberek 

sora nevelôdött ki mellette, akiknek vérükké 

vált a mérnöki gondolkodás! 

– Hogyan jellemezné Ôt, mint embert? 

– Túlzás nélkül állítom, hogy közösségteremtô 

személyiség volt, pozitív gondolkodású 

és kisugárzású. Nemcsak fônök volt, hanem 

ôszinte, atyai jóbarátja is az ország gyümölcstermesztô 

szakembereinek. Jól megtalálta 

a hangot az egyszerû kertész szakmunkással 

is. Munkássága révén sokszázezer 

ember talált megélhetést, boldogulást 

hazánkban. Szerencsésnek érzem magam, 

hogy vele dolgozhattam. 

Életmûve nyomán Fejes Sándor méltó 

helye szakmánk nagyjai között Entz Ferenc, 

Rudinay Molnár István és Mohácsi Mátyás 

sorában van. A ma kertészszakembereinek 

kötelezettsége tiszteletre méltó emlékének 

megôrzésén túl mûvének az új követelményeknek 

megfelelô folytatása. 

Céltudatos, szívós munkával, elkötelezettséggel 

úrrá lehetünk a nehézségeken, és 

mivel a feltételek ma is adottak, visszaküzdhetjük 

magunkat kertészeti vonatkozásban 

Európa élvonalába. Ehhez persze kell a mai 

és holnapi döntéshozók akarata és szándéka 

is. 

– Tanár Úr, köszönöm az interjút. 

Tamás Enikô 



Merényi Károly, az egykori munkatárs így emlékezik 

Dr. Fejes Sándor kemény, következetes, de nagyon 

jószívû ember volt. 

Amikor az Állami Gazdaságok Központjából átjött 

a Földmûvelésügyi Minisztériumba hozta magával 

a saját embereit. Megvolt benne az a képesség, 

hogy lelkesíteni, sôt már-már fanatizálni tudta 

a szakembereket. Ô maga nem volt soha párttag. 

Fehér Lajos azonban nagyon támogatta ôt, 

kölcsönösen becsülték egymást. Soha nem volt 

gazsuláló típus. Akkoriban a Boucher-Thomas 

sövény, amelyhez támberendezés is kellett, vetekedett 

a termôkaros orsó formával. De ez utóbbi 

gyôzött, mert ehhez nem kellett támberendezés, 

olcsóbban lehetett megvalósítani. 

Jó lett volna, ha jobban becsülik ôt! Munkássága 

alapján megérdemelt volna egy címzetes 

egyetemi tanári címet. Szakmai féltékenység 

miatt erre nem került sor. A Kertészeti és Szôlészeti 

Fôiskolával nem volt egészen felhôtlen a 

kapcsolata. Kitûnô emberismerônek bizonyult, 

ritkán fogott mellé. Már harmincas évei elején 

fontos posztot töltött be a Károlyi birtokon. 

Porpáczy Aladárral jó kapcsolatot ápolt. 

Végig tiszta maradt, nem lehetett megvesztegetni, 

noha nagy családja volt. Három gyereket 

nevelt, mégsem volt benne semmi szerzési 

vágy. Egy kicsi, köves telket szerzett Szentendrén. 

Ahová öreg Opel Kadettjén majd a Trabantján 

járt. Élete végéig a Feneketlen tóhoz 

közeli Edömér utca 6-ban lakott, ahol most emléktábla 

áll a ház falán. 

Voltak kedves dolgai is. Jártuk a megyéket, 

látogattuk a pincészeteket. Ilyenkor elkerülhetetlen 

volt, hogy megkóstoljuk az állami gazdaság 

vagy a termelô szövetkezet borait. Ô nagyon 

mértéktartó és ôszinte ember volt, nem 

ivott. Mindenki szeme láttára, nyíltan beledobott 

két kockacukrot a borába, ha az szerinte 

túl savanyú volt… Ez persze derültséget keltett, 

de volt aki megsértôdött. 

Kétségtelen, hogy a Lenz-Moser féle magas 

mûvelés behozatala is az ô nevéhez fûzôdik. 

Magasröptû tervei voltak a járulékos beruházások 

véghez vitelére. Hûtôházak, borfeldolgozók, 

konzervüzemek szerepeltek tervei között. 

Ezek részben valósultak meg. Sajnos nem 

adtak rá elég idôt. Ô még szívesen dolgozott 

volna, de nyugdíjba küldték. Pedig csak hatvan 

éves volt, tele ambícióval, tehetséggel. 

Nevéhez fûzôdik az Ültetvénytervezô és Szaporítóanyag 

Forgalmazó Vállalat megalapítása, 

amely nagyon megkönnyítette a telepítések 

tervezését vidéken, és a minôségi szaporítóanyag-ellátást 

is. Olyan gazdaságokban, ahol a 

körülmények alkalmasak voltak gyümölcstelepítésre, 

nagy segítség volt a szakszerû telepítési 

terv, a biztonságos és jó minôségû szaporítóanyag. 

Erre az idôre esett a Kertészeti és Szôlészeti 

Fôiskolán a többszörös túljelentkezés. Ontották 

a szakembereket az agráregyetemek, fôiskolák, 

és volt becsületük a kertészeknek. 

Emberi tartására jellemzô, hogy mint minisztériumi 

fôosztályvezetônek, kocsi járt, 

amely háztól-házig hozta. Igen ám, de ô összeszedte 

a munkatársait, akik útba estek és így 

együtt mentek a Minisztériumba. Ezt rajta kívül 

nem sokan tették meg… 

Egyszer emlékszem a Kertészeti és Szôlészeti 

Fôiskolán a zsibongóban elôadást tartott. 

Késve érkeztem az elôadásra mivel aznap éjjel 

született a fiam. Észrevett, és így szólt: „Merényi 

Károlynak fia született, ugye megbocsátjuk 

neki a késést, mert egy új kertész született a világra!” 

Óriási taps fogadta a szavait. Én nyeltem 

könnyeimet. 

Önbizalmat adott az embereinek. Ha valaki 

valamit jól elvégzett, soha nem fukarkodott a 

dicsérettel, jó szóval. 

Kiállt mindig a saját emberei mellett, ugyanakkor 

szigorúan megkövetelte a minôségi 

munkát. Csapatépítô volt, akiben látott tehetséget, 

akaratot, maga mellé vette. 

Nem szeretett szerepelni, noha igazán 

kitûnô interjúalany volt, az újságírókat mindig 

inkább hozzám küldte. 

Nagyon szerettem és becsültem ôt, s ezzel 

így voltunk valamennyien, közvetlen munkatársai. 

Gyakran jöttünk össze szentendrei köves 

kertjében, ahol az asszonyok fôztek a nyílt 

tûzön, mi férfiak pedig jókedvûen dolgoztunk 

együtt. 

Nyugdíjazása után nem sokkal depresszióba, 

majd súlyos rákos betegségbe esett. Tudjuk, 

van összefüggés a nagyon tevékeny élet, a 

hirtelen passzivitásba taszítás és a megbetegedés 

között. 

Nem bántak és bánnak kellô körültekintéssel 

a kimagasló tehetségekkel ma sem. Dolgozhatott, 

alkothatott volna még az egész ország 

javára! Nagybetûs Ember volt Dr. Fejes Sándor. 

Följegyezte: Tamás Enikô 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 33


Elhunyt a magyar agrárium matuzsáleme, 

Veress István 

November 5-én, Szent Imre napján töltötte volna 

be 98. életévét a Kolozsváron élt tudós kertész, 

Veress István, aki még ez évben is aktív 

tudományos életet élt, cikkei 

az Erdélyi Gazdában 

jelentek meg. 

Nagyenyeden született 

– a történelmi Magyarországon 

– 1909. november 

5-én. Kôrösi Csoma Sándor 

egykori iskolájából indult, 

ahol az életre szóló 

„Bethlen szellem” a tudásnál 

is fontosabb nyeresége 

volt az itt tanulóknak. 

A Bethlen Kollégium diákjaként 

tanította Áprily Lajos is. 

1932-ben Budapesten a 

Kertészeti Fôiskolán szerez 

mûkertészi, majd 

1949-ben Kolozsvárott agrármérnöki 

oklevelet. 

1933-ban egy nyáron át 

Sangerhausenben és 

Berlinben kertészgyakornok. 

Majd a hírneves 

Ambrosi-Fischer cégnél lett 25 évesen a díszfaiskola 

vezetôje. Mint ilyen, készítette el a bonchidai 

kastélypark felújítási tervét, Bánffy 

Miklós legnagyobb megelégedésére. 

1935-ben indult az akkor még a Bethlen Kollégium 

mellett mûködô Csombordi Téli Mezôgazdasági 

és Szôlészeti Iskola, a késôbbi híres 

agrárlíceum gyökere. Itt volt alapító tanár, igazgatóhelyettes, 

bentlakós felügyelô, könyvtáros, 

pincemester, gazdaságvezetô egy személyben, 

majd az államosítás után igazgató. Ez – ahogy 

Csávossy György emlékezik vissza – csak feladatai 

sokrétûségére utal. Itt alapozta meg sajátos 

oktatási módszerét, tanulva tanítani, öszszekapcsolni 

az ismeretelsajátítást a gyakorlattal, 

kialakítani a tudományos igényû kutatást. 

Több tanszéknek is vezetôje 

1949-ben kinevezték a kolozsvári Mezôgazdasági 

Intézetbe a zöldségtermesztési és virágkertészeti 

katedrára tanszékvezetô egyetemi 

tanárnak (1952–1972). 

Amikor a gyümölcstermesztési tanszék vezetôjét 

koholt vádak alapján letartóztatták, ennek 

a tanszéknek a vezetését is el kellett vállalnia. 

1952-tôl a gyümölcstermesztési 

kutatásai kerültek 

elôtérbe. Ô lett a régi 

magyar, méltatlanul háttérbe 

szorított almafajták 

megmentôje. 

Az 1959. év folyamán 

megszüntették a Kolozsvári 

Agrártudományi Intézet 

magyar fakultását. Ettôl 

fogva – napjainkban is 

– csak román nyelven 

folyt, folyik az oktatás. 

(Leányával T. Veress 

Évával összeállították a 

nagyenyedi Bethlen Kollégium 

csombordi Téli Iskolájában 

tanító tanárok 

(1935-1948), majd az Agrártudományi 

Intézetben 

1948-1959 között magyarul 

tanító tanárok névsorát. 

82-en voltak. Ma már a kolozsvári Agrártudományi 

és Állatorvosi Egyetemen egyetlen 

magyar tanár sincs. Az utolsó, Nagy Zoltán 

négy éve távozott el.) 

Veress István professzornak 1972-ben már 

az Agrártudományi Intézet „átszervezését” követôen 

nem jutott tanszék. Annak, aki – amikor 

Romániában az ötvenes években nem volt elég 

szakember vagy koncepciós perek áldozatául 

estek – vezette a Zöldség és Virágkertészeti, a 

Gyümölcstermesztési és Szôlészeti tanszékeket 

is, 63 éves korában nyugdíjba kellett vonulnia. 

Aktív élete tovább folyt, tudomány-népszerûsítô 

cikkeket írt, kertészkedett, vadászott. Az új dolgok 

iránti fogékonysága 80 év felett sem csökkent. 

Errôl így ír: 

„Az 1990-es fordulat után kerestem a lehetôséget, 

hogy hol gyümölcsöztethetem tudásom 

a köz javára. Így, amikor Éva lányom és férje, 

Tóthfalussy Béla javasolták, hogy egy biokertészkedést 

népszerûsítô, nem kormányzati 

szervezetet hozzunk létre, Pap Istvánnal együtt 



azon a véleményen voltunk, hogy legyen ez a 

Kertbarátok Egyesülete, melyben mûködhetik 

a környezetkímélôk csoportja is. Így alakult 

meg 1991-ben a Bioklub és 1992-ben a Kertbarátok 

Egyesülete, és indult be a Kertbarátok 

Lapja. 1996-ban a Kertbarátok Lapja beolvadt 

az Erdélyi Gazdába.” 

Megteremtette a romániai ökogazdálkodás 

alapjait 

Így a romániai ökogazdálkodás megalapítói 

között méltán tarthatjuk számon Veress István 

professzort és lányát, aki azóta is elkötelezett 

híve a biogazdálkodásnak, az egészséges életmód 

megismertetésének, elterjesztôjének. Joggal 

állíthatjuk, hogy az, hogy ma Romániában 

már több mint 200 ezer hektáron folyik 

ökogazdálkodás, Veress Évának is köszönhetô. 

Veress István életmûvét – mely 65 aktív tudományos, 

oktató, népmûvelési évet foglal magába 

– leánya gondozza, rendszerezi. Nem kis 

munka, hiszen több mint két tucat könyv, egyetemi 

jegyzet, mintegy ezer tudományos, közmûvelôdési 

és szakmai ismeretterjesztô cikke, 

kertészeti írása csaknem az ország valamennyi 

lapjában, szakfolyóiratában jelent meg. 

Életérôl így írt tavaly az Erdélyi Gazdában: 

„Életem alkonyán, ha visszatekintek e munkával, 

nehéz feladatokkal teli életútra, elégtétellel 

állapítom meg, hogy nem éltem hiába. 

A gyümölcstermesztés szenvedélyemmé vált. 

A természet, a vadászat, a gombászat tartalmas 

kikapcsolódást jelentett számomra. Kevés embernek 

adatott meg, hogy a munkájában örömét, 

sôt néha a kikapcsolódását is megtalálja. 

Bárki fordult hozzám az évek folyamán tanácsért, 

problémáinak megoldásáért, mindig 

készségesen segítettem. Azt mondják, aki egy 

fát elültetett nem élt hiába, én számtalan fát ültettem 

el, még több magot vetettem el, és úgy 

érzem, ez az elvetett mag kikelt, és meggyôzôdésem, 

hogy sikerült sok emberbe a kertészkedés 

szenvedélyét, szeretetét beolvasztani.” 

A munka szerelmese volt. Soha nem lett 

hûtlen hozzá, mert egyben szenvedélye volt, 

ezért lett boldog az élete. Kertész volt és „nem 

középiskolás fokon”, vadócba rózsát oltott, 

hogy szebb legyen a föld, illetve a vadócba nemes 

gyümölcsöt oltott. A kertkultúrát mûvészetnek 

tartotta – mert az is! – és erre másokat 

is megtanított – írta róla Csávossy György, az 

erdélyi agrárium másik kiemelkedô géniusza. 

Beutazta a régi szocialista országokat, a 

helyszínen tanulmányozva a gyümölcskertészet 

helyzetét. Járt Franciaországban, az akkori 

Német Szövetségi Köztársaságban. Ha csak 

lehetôsége volt, részt vett a külföldi nemzetközi 

kertészeti kiállításokon, konferenciákon. 

Tudományos közleményeinek sorában 1955 

és 1962 között elsôsorban zöldségtermesztéssel 

kapcsolatos munkák sorakoznak (paradicsom, 

sárgarépa, karalábé, karósbab). 1963-tól a gyümölcskertészet 

tárgykörébe sorolható közlemények 

uralkodnak, például a lejtôs területre telepített 

alanyok viselkedése, fajtagyûjtemények, a 

gyümölcsfák koronájának a kialakítása, a koronaalakító 

metszések termékenységet befolyásoló 

hatása, a különbözô koronaformáknak, az intenzív 

gyümölcstermesztés módszertanának és 

technológiájának a továbbfejlesztése. 

2006. június 6-án Sólyom László a Magyar 

Köztársaság elnöke Veress Istvánt a Magyar 

Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével 

tüntette ki „kiemelkedô oktatói, népnevelôi és 

szakírói munkája elismeréseként, melynek során 

eredményesen járult hozzá az erdélyi agrártársadalom 

és a magyar nyelvû agrároktatás 

kiterjedéséhez”. 

Holtig tartó szellemi frissesség 

A kitüntetés az erdélyi magyar gazdatársadalom 

megtiszteltetése is. 

Dr. Csávossy György, a Romániai Magyar 

Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke 

laudációjában kiemelte, hogy Veress István 

majdnem egy évszázadot élt meg, a technikai 

fejlôdés legfényesebb, de ugyanakkor a pusztítás, 

az öldöklés, az általa annyira imádott természet 

elleni merénylet legszörnyûbb századát. 

Mindezt érzô és olykor maga is elszenvedô 

alanyaként. Ami megtartotta a történelem szökôárja 

közepette is nagybetûs Embernek, alkotónak, 

követendô példának, ez a munka, a hit 

és a becsület háromsága volt, és nem mint kortársaink 

javának a „pénz, pénz, pénz” szükségének 

bálványozása. 

Emberi nagyságát, szellemi frissességét 

méltatta az Erdélyi Gazda irodalmi, szépírói vénával 

megáldott fôszerkesztôje, Sebestyén 

Katalin. Beszámolt arról a döbbenetes alázatos 

magatartásról, mellyel az értékes kitüntetést 

fogadta. Ahogy írta: „A nagy tudású emberek 

jellemzôje a végtelen nyitottság; csak a különös 

akaraterôvel rendelkezôk jussa, hogy egyenes 

gerinccel, bizakodóan tekintsenek a jövôbe a 

legnagyobb szegénység és a legkegyetlenebb 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 35

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport, Édesvízi haltermelés 

igazságtalanságok közepette is. Szépsége a belülrôl 

fakadó és áradó optimizmus, mely 

lenyûgözi mindazokat, akik személyesen ismerhetik.” 

Az Erdélyi Gazda 2006. évi elsô számában 

tanítványai – többen már maguk is egyetemi tanárok, 

vállalat- vagy szakközigazgatási vezetôk 

– köszöntötték Veress Istvánt 96. születésnapján, 

felelevenítve a vele való emlékeiket. Megható 

volt a 21 neves erdélyi magyar agrárszakember 

szeretetteljes emlékeit olvasni. 

Magyarországon méltatlanul kevéssé ismerik 

Veress István életét, munkásságát, pedig 

szervesen a magyar agráriumhoz tartozik. Ha 

nem ismerjük, ha nem tiszteljük múltunkat, 

múltunk kiválóságait, jelenünk, jövônk sem lehet 

méltó. Ismertessük meg Veress István 

munkásságát a magyar kertészekkel. Itthon és 

a Kárpát-medencében, a Szent Korona országaiban. 

Emlékét – mely követendô példaként szolgáljon 

– kegyelettel megôrizzük. 

Dr. Solti Gábor 

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 

Mint hal a vízben 

Nem vagyunk kimondottan 

halfogyasztó nemzet, de a karácsonyi 

ünnepek fô étele a 

pontyból készült halászlé és 

rántott hal, pikánsan ízesített, 

itthon készült tartármártással 

és rizzsel. Örvendetesen nôtt 

halfogyasztásunk az utolsó 

két-három évben. Elmozdult 

az évi 3 kg/fô fogyasztás. Már 

4 kg körül tartunk. Igaz ez 

sem sok, fôleg ha összevetjük 

az Európai Unió 20 kg/fô/év 

fogyasztásával. 

Sebestyén Attilát a Hortobágyi 

Halgazdaság ZRt. kereskedelmi 

igazgatóját kérdeztem a 

hazai halfogyasztási szokásokról, 

a halágazat helyzetérôl. 

– Igazgató Úr, sikerült-e növelni 

a halgazdaságok felületét? 

2004-ben 16 ezer hektáron 

folyt intenzív haltermelés, 

most hol tartunk? 

– Örvendetesen nôtt a haltermelés 

szerte az országban. 

Most meghaladja a 20 ezer 

hektárt, s egyre növekszik. Ez 

összefügg az uniós vidékfejlesztési 

támogatásokkal is, 

amelyekbôl a haltermelés is 

profitál. Ennek is köszönhetô 

a termelésnövekedés, de öszszefügg 

az egészséges táplálkozás 

térhódításával is, amelyben 

a halnak igen fontos szerepe 

van. A hazai piacot 65- 

70%-ban a ponty uralja. Ennek 

a hazai pontyellátásnak 

nagyjából 15%-át a Hortobágyi 

Halgazdaság adja. 

– Víz nélkül nincsen hal. Néhány 

évvel ezelôtt versenyhátrányunk 

fôleg abból 

adódott például a csehekkel 

szemben, hogy a magyar 

haltenyésztôk jóval több 

pénzt fizettek a vízért, mint 

a csehek… 

– A víz a költségek egyharmadát 

teszi ki a pontyelôállításban. 

1 hektár halastó éves 

vízszükséglete megközelíti a 

18–20 ezer köbmétert, éves 

szinten ez országosan 360–440 

millió m 3 . Nagy vízfogyasztók 

a halgazdaságok! A víz ára 

minden évben emelkedik az 

inflációnak megfelelôen. Tény 

az is, hogy külföldi versenytársaink 

jóval olcsóban vagy ingyen 

jutnak a vízhez, szemben 

a magyar haltenyésztôkkel. 

Ugyanakkor a takarmányárak 

növekedése is erôteljesen növelte 

a költségeinket. 

– Ha már a versenytársakat 

említette. Unión belül, kik a 

versenytársaink? Mondhatjuk-e 

még, hogy „pontynagyhatalom” 

vagyunk? 

– A csehek, németek és lengyelek 

után a negyedik helyet 

foglaljuk el az Unión belül 

pontytenyésztésben. Ez nem 

rossz hely. 

Évente a Hortobágyi Halgazdaság 

1500 t (1 millió 500 

ezer kg) pontyot bocsát ki, ebbôl 

900 t feldolgozott formában 

a nagyáruházakban, áruházláncokban 

talál vevôre, 

azért mert a nagyok rendelkeznek 

olyan hûtôpulttal, ahol 

jég granulátumon kínálják a 

halat, ami hely- és költségigényes. 

Tudomásul kell vennünk, 

hogy az emberek 35 

százaléka áruházláncokban 

vásárol. 

– Jól meg is kérik – a listázási 

pénzt, polcpénz címen – 


Riport, Édesvízi haltermelés 

az árát annak, hogy szerepelhessen 

hazai áru a polcokon. 

Mindezt nem teszik, 

nem tehetik meg a multik a 

saját hazájukban, ahol az 

ottani beszállítók jóval kevesebbet 

fizetnek mindezért. 

Karácsonykor a növekvô 

választék nem csábítja a lazac 

és a többi különleges 

tengeri hal irányába a vásárlókat? 

– Óriási az árkülönbség: a 

közel 2000 Ft/kg-os lazachússal 

szemben az élôponty 600- 

800 Ft/kg-ként. A hagyományos 

és kedvelt halászlét 

pontyból készítik. Nem tartok 

a konkurenciától, a drága halakat 

egy szûk réteg engedheti 

meg magának egyrészt, 

másrészt tengeri halból nem 

is lehet halászlevet fôzni. 

– Milyen irányban fejlesztik 

tevékenységüket? 

– A fejlesztés a feldolgozott 

termékek irányában halad. A 

tisztítás, szeletelés, filézés 

mellett a félkész termékek 

egyre népszerûbbek. Mi is ebben 

az irányban haladunk. 

A Debreceni Kardiológiai 

Intézettel évek óta kölcsönösen 

támogatjuk egymást. Csomagolt 

termékeinken megjelenik 

az Intézet logója, aminek 

egyértelmû üzenete a vásárlók 

számára az, hogy egészséges, 

szív- és érrendszervédô termékekrôl 

van szó. 

Ez a kapcsolat gyümölcsözô 

és értékes. Anyagilag támogatjuk 

a Debreceni Kardiológiai 

Intézet rendezvényeit, kutatásait, 

mûszervásárlásait. 

A halban lévô magas omega3 

zsírsav kifejezetten elônyös a 

szívbetegek számára. Ez egy 

olyan ügy, amely végsô soron 

a népegészséget szolgálja. 

– Kívánok további sikereket 

és köszönöm az interjút. 

Tamás Enikô 

Fönnmaradtak a hálón? 

Az Európai Unió közös halászati politikája 

(KHP) nagy átalakulások elé néz, mivel az Európai 

Bizottság számára nyilvánvaló, hogy véget 

kell vetni a kvóták fölötti halászatnak. 

A közös halászati 

politikát 1970-ben 

dolgozták ki, és újították 

meg 2002-ben 

abból a meggondolásból, 

hogy csökkentsék 

a halászat 

mértékét az Európai 

Unió tengerein és a 

kormányokkal betartassák 

a lehalászási 

kvótákat. A Halászati 

Tanács évi egyetlen 

ülése helyett – ahol 

minden tengeri halfajra megállapították a kvótákat, 

hosszú tárgyalások során –, az Európai 

Bizottság évente kétszeri ülést tervez. Ennek 

során az új kvótákat megállapítják a különbözô 

halfajokra, és többévre szóló terveket dolgoznak 

ki, hogy elérjék a lehalászás miatt veszélyeztetett 

halfajok fennmaradását, hosszú 

távon. 

Sajnos a legkedveltebb halfajok, beleértve a 

tôkehalat, tonhalat, fogyóban vannak. 

Megpróbálták a Balti-tengerre vonatkozó tôkehalkvótákat 

23–33%-kal csökkenteni. Dánia 

és Lengyelország azonnal tiltakozott. A Földközi-tengeri 

kékuszonyú tonhalat a kihalás veszélye 

fenyegeti a lehalászások miatt, így Franciaország 

és Olaszország megtiltotta e faj halászatát. 

Környezetvédô csoportok 

erôteljes tiltakozása 

is szerepet játszott a döntésben. 

Ugyanakkor ezek a 

döntések érintik Spanyolországot 

és Máltát is. 

Lengyelország nem 

vette figyelembe a Bizottság 

kvótákra vonatkozó 

határozatát. 

Ezt számos vizsgálat követte 

az EU részérôl, mivel 

Lengyelország csak a harmadát 

vallotta be annak a 

tôkehal mennyiségének, amit a lengyel halászok 

kifogtak. A Bizottság „bekeményített”, – elôször a 

közös halászati politika története során – és bejelentette, 

hogy megtiltja a Balti-tenger keleti részén 

a halászatot. 

Joe Borg halászati fôbiztos megtárgyalta a 

problémát az akkori lengyel halászati miniszterrel, 

Grzegorz Halubekkel. A cél: érvényt szerezni 

a törvénynek. A legnagyobb bírság, amelyet 

az EU valaha is kiszabott, Franciaországot 

sújtotta 2005-ben azért, mivel 11 éven át figyelmen 

kívül hagyta a halfajok megôrzésére vo- 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 37

Riport, Édesvízi haltermelés, Ökotermesztés 

natkozó szabályokat. Fizetett 20 millió euró bírságot, 

s Bizottság pedig kilátásba helyezte a további 

57,8 milliós bírságot, amennyiben a helyzet 

nem változik 6 hónapon belül. A francia 

kormány azonban bíróságon támadta meg a 

bírság második, nagyobbik részét. 

Az új Közös Halászati Felügyelôség 2007 júliusától 

ellenôrizheti a halászok hajóit is, 

ugyanezt tervezik bevezetni 2008 elsô hónapjától 

a Balti-tengeren is. Ugyanakkor az új Regionális 

Tanácsadó Testület a halászati politika 

alakításába az eddigieknél aktívabban kívánja 

bevonni magukat a halászokat is! 

A több évre szóló tervek és az Új Európai 

Halászati Alap pénzt kínál a halászoknak, hogy 

keressenek maguknak új foglalkozást, képezzék 

át magukat, hogy a kvóták csökkentését 

könnyebben átvészeljék. Ez idôigényes, de az 

erôfeszítések végül is majd meghozzák a gyümölcsöt. 

A Greenpeace egyik aktivistája viszont pozitív 

példaként említette a McDonalds üzletláncot, 

amely nem szolgál föl Kelet Baltikumból 

származó tôkehalat mindaddig, amíg nem áll 

helyre az egyensúly a tôkehal tekintetében. 

Grzegorz Halubek, lengyel halászati miniszter 

lemondott posztjáról, a Lengyel Halászok 

Egyesületének elnöke lett ismét, amely posztot 

korábban betöltötte. Halubek kijelentette, 

Lengyelország halászni fog a Bizottság engedélye 

nélkül is, ha a Balti-tenger keleti felén nem 

oldják föl a halászati tilalmat. Indoka elég súlyos 

volt: minden lengyel halász a kvóta fölött 

halászik, ha nem ezt tenné, éhen halna… 

T.E. 

Forrás: European Voice 

Nemrégiben ünnepelte a 

Bioterra, a Romániai 

Biogazdálkodók Egyesülete 

megalakulásának tízéves 

évfordulóját. Ennek kapcsán 

konferenciát tartottak a 

kolozsvári Agrártudományi és 

Állatorvosi Egyetemen. Az 

egyesület több mint kétszáz 

tagján kívül a hazai és külföldi 

(svájci, holland, szlovák, moldáv, 

ukrán, lett és magyar) 

meghívottak köszöntötték az 

egyesület vezetôségét. 

A romániai biogazdálkodás 

állami elismeréseként az éves 

konferenciákon rendszeresen 

jelen vannak a román Mezôgazdasági 

és Vidékfejlesztési 

Minisztérium, az Országos 

Mezôgazdasági Szaktanácsadási 

Ügynökség, a Mezôgazdasági 

és Erdészeti Akadémia 

magas rangú képviselôi. 

Látványos fejlôdés 

Amíg 2000-ben még csak 

17438 hektár volt az ellenôrzött 

ökogazdálkodás területe, 

tavaly év végén már 143300 

hektár, míg jelenleg – 2007. 

október végén – 166 500 hektár. 

A növekedés mértéke az 

Tízéves 

a Bioterra 

elmúlt két évben 37, illetve 33 

ezer hektár (50–30%). 

A jövô év végére – jogos optimizmussal 

– 200 000 hektárra 

tervezik növelni Románia 

ökogazdálkodási területét. 

Ahogy dr. Teodora Aldescu 

asszony, a Mezôgazdasági és 

Vidékfejlesztési Minisztérium 

keretében mûködô Ökotermékek 

Nemzeti Ügynökségének 

(ANPE) vezetôje elmondta, 

a minisztérium célja, hogy 

az ökogazdálkodás a román 

mezôgazdaságban prioritást 

kapjon. 

Cornel Man professzor, a 

Bioterra elnöke 2013-ra 1 millió 

hektár elérését prognosztizálta. 

A romániai ökogazdálkodás fejlôdésében 

úttörô szerepe van a 

Bioterrának. Többek között abban 

is, hogy létrehozta az elsô 

hazai ellenôrzô szervezetet, az 

ECOINSPECT-et (RO-ECO- 

008), melyet alapítása óta a 

kitûnô szakember, dr. Lôrincz 

Piroska vezet. (Romániában jelenleg 

14 ellenôrzô szervezet 

dolgozik.) 

A termelés növekedését intenzív 

marketingtevékenységgel 

segítik. Romániának van 

nemzeti ökologója. 2006-ban 

az exportált bioélelmiszer 

mennyisége meghaladta a 

62 000 tonnát. A bio-állatállománynak 

köszönhetôen a bioméz, 

tejtermékek, húskészítmények 

kivitele is egyre nô. 

(A konferencián jelezte dr. 

Bocz István állatorvos, a holtmarosi 

biotejtermelô egyesület 

elnöke, hogy havi 10 tonna 

minôsített biosajtot tudnának 

exportálni). 

A romániai – és azon belül 

az erdélyi – ökogazdálkodás 

fejlôdésében, 1990-tôl a ma- 


Ökotermesztés 

gyarországi Biokultúra Egyesületnek, majd 

2001-tôl a Sárközy Péter Alapítványnak komoly 

szerep jutott. Ezt nem csak a Bioterra vezetôi, 

de a román agrárminisztérium, az akadémia, 

az egyetem vezetôi is hangsúlyozták. A Bioterra 

elnöksége az alapítvány elnökének a romániai 

biokultúra szolgálatában eltöltött tízévi munkájáért 

„Premiu de Excelenþa” emlékérmet 

(„Jubileumi emlékérem”), valamint azért az 

erkölcsi hozzájárulásért, mellyel a Bioterra fejlôdését 

segítette, „Diploma de Excelenta” („Elismerô 

oklevél”) emléklapot adományozott. 

A magyarországi Biokultúra-tagok és ökogazdálkodók 

nevében dr. Solti Gábor, a 

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért elnöke 

köszöntötte a konferencia résztvevôit. 

(Magyarországról még Tóth Erzsébet, az alapítvány 

irodavezetôje, Rózsa Péter, a Virágoskút 

Kft. tulajdonosa – aki egy gyönyörû szürkemarha 

trófeát ajándékozott a Bioterra vezetôinek 

-, Kocsis Attila, a Hortobágyi Génmegôrzô 

Kht. munkatársa és Köszörûs Zoltán, a Hajdúsági 

Civil Központ és Adattár Alapítvány kurátora 

vettek részt.) 

Az együttmûködés az elmúlt években új dimenziókat 

kapott. A tapasztalatok, szakmai ismeretek 

átadása mellett kereskedelmi kapcsolatok 

is létrejöttek: a Kelet-Magyarországi Biokultúra 

Egyesület elnökének, Bodnár Györgynek 

a szervezésében a Bihar megyei biogazdák 

termékeit a nyugati, elsôsorban az olasz piacra 

juttatják. Az együttmûködés 2004 óta folyik a 

Protein Bt. üzletkötéseivel. A kezdeti eseti üzletek 

után ma már folyamatos, szervezett termeltetés 

jellemzi a kapcsolatot. 2008-ra már 

600-700 hektárra szerzôdtek tönköly, búza, 

rozs, napraforgó szállítására (ez utóbbit egy 

olasz bio étolajgyár felkérésére). A programban 

részt vevô termelôket Dragán Zoltán nagyszalontai 

gazda koordinálja. A harmadik éve tartó 

együttmûködés mindkét fél számára elônyös. A 

hosszú távú kapcsolatok alapja a kölcsönös 

megelégedettség. A programban részt vevô 

gazdák, akiknél a vetésforgó lehetôvé teszi, 

mindnyájan jelentkeztek a következô évi programra. 

Az olasz cég is elégedett volt mind a 

szervezéssel, mind a minôséggel, amit bizonyít 

az is, hogy ez ideig a rendkívüli idôjárási nehézségekbôl, 

aszályból adódó csökkent termésátlagokat 

figyelembe véve a hosszú távú, stabil 

jó kapcsolatok kialakítása érdekében a korábban 

szerzôdésben rögzített árat 20%-kal megemelték. 

A Sárközy Péter alapítvány – 2002 kivételével 

– minden évben részt vesz a Bioterra konferenciáján, 

amely jó alkalmat ad az erdélyi és 

parciumi helyi csoportokkal, ökoszervezetekkel, 

gazdákkal való találkozásra. A konferencián 

az alapítvány ismerteti tevékenységét, különös 

tekintettel a határon túli ökoszervezetekkel 

történô kapcsolatépítésre. 

A Bioterra és a Sárközy Péter Alapítvány közötti 

kapcsolat elismeréseként a Bioterra vezetôsége 

2004-ben az alapítvány elnökének, 2005- 

ben az alapítvány kurátorának hûségoklevelet 

(„Diploma de Fidelitate”) adományozott. 

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 

közhasznú alapítvány viszont Sárközy Emlékéremmel 

tüntette ki 2002-ben Sebôk M. Péter 

professzort, míg idén T. Veress Éva professzor 

asszonyt. 

A hagyományoknak megfelelôen a Sárközy 

Péter Alapítvány minden évben a konferencia 

számának megfelelô számú magyar bioborral 

köszönti a Bioterrát – idén a kesztölci Bencekúti 

Borászat boraival és a Sárközy-emlékérmes 

borász, Köhler Mihály tarcali bioborával. 

Öröm volt hallgatni a romániai ökogazdálkodás 

szervezettségérôl, fejlôdésérôl, eredményeirôl 

szóló beszámolókat, és jól esett hallani 

azokat az elismerô szavakat, hogy ebben induláskor 

milyen meghatározó szerepe volt a magyarországi 

biomozgalomnak. Elismerésre 

méltó, hogy az unióba együtt csatlakozott 

Lettországban, Szlovákiában, de az idén lett 

EU-tag Romániában is milyen dinamikus növekedés 

tapasztalható – nem csak a területet illetôen, 

de a korrekt versenyhelyzetû ellenôrzés, 

a szaktanácsadás, a szervezett, növekvô tagságú 

mozgalom, a jól szervezett marketing, a bôvülô 

export, a hazai fogyasztás növekedését illetôen 

is. (Mindhárom ország saját nemzeti 

bio/öko logóval rendelkezik.) 

Amíg Romániában, de Lettországban, 

Szlovákiában, és más, 2004-ben csatlakozott országban 

is dinamikusan fejlôdik az ökogazdálkodás, 

addig Magyarországon az elmúlt két évben, 

2005-ben és 2006-ban, fokozatosan csökkent 

az ökoterület. A marketinget nehezíti, 

hogy nincs elfogadott nemzeti ökoemblémánk, 

logónk, hiányoznak az új szakmai ismereteket 

átadó szakkiadványok, a hatékony támogatás, 

az ágazati érdekképviselet. 

A konferencia sikeres megszervezése és lebonyolítása 

elsôsorban Albert Imre ügyvezetô igazgató 

érdeme, de sokat segített Nagy Miklós alelnök, 

Bódis András igazgatótanácsi tag, Lôrincz 

Piroska, az ellenôrzô szervezet vezetôje is. 

Dr. Solti Gábor 

Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 39

Ökotermesztés, Agrárdiplomácia 

Olasz biotermelés 

Megjelentek a biotermelésre vonatkozó hivatalos 

adatok, a minôsítô-tanúsító, valamint az ellenôrzô 

szervezetek jelentései alapján. A 2005. 

évi növekedés után 

2006-ban sokan visszaesésre, 

de legalább 

megtorpanásra számítottak. 

Ezzel szemben 

2006-ban tovább nôtt a 

biotermelésbe vont terület 

nagysága (7,53%) 

és a biogazdálkodást 

folytató termelôk száma 

(2,36%) is. A növekedés 

az ország déli 

tartományaiban a legnagyobb 

(pl. Calabriaban 

63%). Az egyes 

ágazatok közötti különbségeket 

jelzi, hogy 

az átlagosat jóval meghaladó 

a biozöldség 

termôterület növekedése 

(154%). 

Nôtt a bioélelmiszerek 

belföldi fogyasztása is. 2007. elsô félévében 

mintegy 8,9%-kal volt magasabb az elôzô év 

hasonló idôszakához képest. Ezt az ISMEA (a 

mezôgazdasági minisztérium agrárpiaci szolgáltató 

háttérintézménye) és az ACNielsen közös 

felmérése mutatja. Az egyes termékcsoportokban 

tapasztalt fogyasztás-növekedést illetôen 

nagy a szóródás (tej- és tejtermék: +7,8%, 

friss és feldolgozott 

z ö l d s é g - g y ü m ö l c s : 

+31,8%, bébiételek: 

+47,3%). Bizonyos csökkenés 

tapasztalható a 

bioolajok (-4,1%), a kenyér 

(–1,4%) és a méz 

(–0,1%) esetében. A 

földrajzi megoszlást illetôen 

az ország északi 

tartományaiban nôtt a 

fogyasztás (+18%), míg 

a középsô és déli tartományokban 

a statisztika 

csökkenést mutat 

(–9,1 és –12,7%). Az értékesítés 

csatornáit illetôen 

nôtt a bioélelmiszerek 

értékesítése a 

szupermarketekben 

(+7%) és a hipermarketekben 

(+12,6%), 

míg a többi bolttípusban a növekedés ennél 

szerényebb, illetve csökkenô tendencia is elôfordul. 


mezôgazdasági attasé, Róma 

Mariann Fischer Boel EU fôbiztos Magyarországon járt 

Mariann Fischer Boel, az Európai 

Unió mezôgazdasági és 

vidékfejlesztési fôbiztosa 2007. 

október 25–26-án Magyarországon 

járt. Látogatása során 

megbeszélést folytatott 

Gráf József miniszterrel. Egerben 

véleményt cserélt a magyar 

borászokkal a borreform 

tervezetérôl, beszédet mondott 

a Magyar Agrárgazdálkodási 

Tanácsban, valamint 

Gyöngyösön LEADER konferencián 

vett részt és szólalt fel. 

Gráf József miniszterrel 

kétoldalú találkozó keretében 

véleményt cseréltek a KAP tervezett 

felülvizsgálatáról, a borreformról, 

a sertéstartók helyzetének 

javításáról. A magyar 

agrárminiszter jelezte a fôbiztos 

felé, hogy Magyarország 

számára nem lenne kedvezô, 

ha az uniós agrártámogatások, 

azaz a régi és az új tagállamok 

közötti támogatáskülönbség 

kiegyenlítôdése nem az eredeti, 

a régi tagállamok számára 

járó 100 százalékos támogatáson, 

hanem annál kisebb mértékben, 

például 80 százalékon 

történne meg. Magyarország 

azt szeretné, ha ebben az uniós 

költségvetési idôszakban 

nem csökkennének az agrártámogatásokra 

fordítható források. 

Megfogalmazta azt a 

félelmét is, hogy esetleg a támogatások 

egy részét renacionalizálnák, 

azaz a nemzeti büdzsékbôl 

kellene finanszírozni 

az agrártámogatásokra szánt 

források egy részét. 

Mariann Fischer Boel elmondta: 

az unió agrárpolitikájának 

legfontosabb célja, hogy 

biztonságot és kiszámíthatóságot 

teremtsen a gazdálkodók 

számára. 


FVM 


Agrárdiplomácia 

Michel Barnier francia mezôgazdasági 

miniszter magyarországi látogatása 

Fejlôdôben a kétoldalú magyar–francia agrárkapcsolatok 

A magyar–francia kétoldalú agrár-együttmûködési 

kapcsolatok az elmúlt években kedvezôen 

alakultak, a szakmai együttmûködésektôl kezdve 

az élelmiszeripari termékek megismertetésén 

keresztül a felsôoktatáson, a szakmai és 

nyelvi képzésen át a szakkiállításokon való 

részvételig az ágazat szinte 

minden területére kiterjednek. 

A szakmai együttmûködés 

kiemelt területei 

közé tartozik az állategészségügy, 

élelmiszerbiztonság, 

vidékfejlesztés, intézményfejlesztés, 

földügy, agrárstatisztika. 

A szorosabb kapcsolatok 

kialakítását segíti 

elô, hogy mind a párizsi 

Magyar Nagykövetségen, 

mind a budapesti Francia 

Nagykövetségen agrárattasé 

dolgozik. 

2007 novemberében hazánkba 

látogatott Michel 

Barnier francia mezôgazdasági 

és halászati miniszter. 

A francia élelmiszeripari 

termékek népszerûsítésére 

rendezett „Francia Hetek” megnyitóján mondott 

beszédében hangsúlyozta, fontosnak tartja 

a két ország közötti jó kapcsolat fenntartását, 

és reményét fejezte ki, hogy a jó minôségû, biztonságos 

francia élelmiszer a magyar piacon is 

megállja a helyét. A „Francia Hetek” a Francia 

Gazdasági Év Magyarországon eseménysorozat 

keretében került megrendezésre november 

5–18. között, melynek során a magyar vásárlóközönség 

a Cora üzletlánc 7 áruházában és a 

Match hálózat közel 80 üzletében ismerkedhetett 

meg a francia termékek széles választékával. 

Hétvégenként kóstolók keretében ízlelhették 

meg az érdeklôdôk a különbözô francia termékeket, 

egyes termékek elkészítési módját 

szakácsok mutatták be a helyszínen. 

Látogatása során Michel Barnier francia miniszter 

és Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési 

miniszterrel áttekintették a magyar-francia 

agrárkapcsolatokat és az európai 

agrárpolitika idôszerû kérdéseit. Gráf József kifejtette, 

az uniós borreform kapcsán Magyarország 

a szerkezetváltásban érdekelt, nem az ültetvények 

kivágásában, illetve továbbra is kitart 

az alkoholszint répacukorral való javíthatósága 

mellett. Mindkét miniszter egyetértett abban, 

hogy a harmadik 

országokból jövô bor behozatalát 

korlátozni kell. 

Michel Barnier úgy 

nyilatkozott, hogy a borreform 

tervezetét Franciaország 

is elutasítja. 

A két miniszter egyetértett 

abban is, hogy a KAP 

felülvizsgálatának nem 

lehet következménye a 

támogatási rendszer 

megszüntetése. A WTOval 

folytatott tárgyalásokon 

az Unió nem tehet 

további egyoldalú engedményeket 

sem Franciaország, 

sem Magyarország 

szerint. Michel 

Barnier felhívta a figyelmet 

a biztonságos élelmiszerek 

jelentôségére, hozzátéve, Franciaország 

a jövô évben a francia elnökség ideje alatt kiemelten 

kívánja kezelni az élelmiszerbiztonság kérdését. 

A miniszter megerôsítette szándékát a 

magyar–francia együttmûködés szorosabbra 

fûzésére, mely a jövôben az eddigieken túl a genetikai 

alapok és a géntechnológia területére is 

kiterjedhet. 

Franciaországban az élelmiszeripar jelenleg 

a legfontosabb ipari szektor. Az EU-ban az elsô, 

a világon a második legnagyobb élelmiszer 

elôállító, éves szinten pedig a világ legnagyobb 

élelmiszer exportôre. A korábbi évekkel szemben 

hazánk behozatalában is megnövekedett a 

francia termékek aránya. 2006-ban az elôzô évhez 

képest Magyarország agrárkivitele 117 millió 

euróról 93 millió euróra csökkent, míg a 

Franciaországból behozott áruk értéke 94 millió 

euróról 120 millió euróra nôtt. 

P. M. 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 41

Agrárdiplomácia 

Attaséi beszámoló a magyar–német 

agrárkapcsolatokról 

A német mezôgazdaság 2006. évi helyzetérôl és 

a német-magyar agrárkapcsolatok alakulásáról 

számolt be Dull Péter berlini mezôgazdasági attasé 

éves beszámolójában. A két ország közötti 

gazdasági kapcsolatok a 2006-os év során tovább 

erôsödtek. 

Németország területének mintegy 53%-a áll 

mezôgazdasági mûvelés 

alatt, az ágazat összesen 

850 000 fônek ad munkát. A 

2006-os évben a mezôgazdaságból 

származó bevétel 

45,5 millió euró volt, mely a 

nemzeti jövedelem 1%-t 

tette ki. Az elôzô évihez képest 

ez 2,9%-os csökkenést 

jelent, ami elsôsorban az 

energiaárak növekedésének 

következménye. 

Az egyes ágazatok nyereségessége 

igen eltérôen 

alakult az elmúlt évben, 

elsôsorban a gyümölcsés 

zöldségágazat esetén 

volt megfigyelhetô nagyobb 

arányú növekedés. 

A mezôgazdasági területek 

nagysága némileg 

csökkent az elôzô évihez képest. A német mezôgazdaság 

egyik fô problémája az idénymunkások 

hiánya, miután a német lakosság nem 

szívesen vállal idénymunkát. A 2006-os évi elnökségi 

idôszakot Németország eredményesen 

zárta, a baromfitartás, a gyümölcs- és zöldségpiac 

közös szervezésével kapcsolatos átfogó reform, 

az organikus termelés, a kukoricaintervenció 

leépítése, valamint a halászat területén. 

2006-ban Németország vidékfejlesztésre az 

unió költségvetésébôl 10%-ot kapott, ez 12%- 

kal volt kevesebb, mint a 2000–2006-os idôszak 

közötti összeg. Ehhez járult a nemzeti költségvetésbôl 

további 5 milliárd euró. Figyelemre 

méltó, hogy a teljes összeg 54%-át a keleti tartományok 

kapták. A vidékfejlesztésre szánt 

összegbôl összesen 37%-ot költöttek környezetés 

természetvédelemre, 31%-ot a versenyképesség 

fokozására, 23-28%-ot a vidéki élet javítására, 

5-7%-ot pedig a LEADER programra. 

A német export mintegy 10%-al nôtt, a sertéshús 

esetében kiemelkedô mértékû (28%), a 

marhahús és a tej esetében jelentôs volt a növekedés. 

Ennek ellenére továbbra is 5 milliárd 

eurós deficittel számolnak az import növekedése 

miatt. A kereskedelmi forgalom az elmúlt 

évben 1,9%-kal emelkedett, fôként a bioélelmiszerek 

forgalma nôtt 

meg, összesen 17%-kal. 

Nem véletlen, hiszen a német 

kormány már régóta 

nagy hangsúlyt fektet az 

egészséges és biztonságos 

élelmiszerek forgalmazására. 

Az egyes mezôgazdasági 

termékek esetében változó 

képet mutat a kereskedelmi 

forgalom alakulása. 

A gabonafélék esetében 

12%-os volt a csökkenés, a 

repce esetében viszont jelentôsen 

nôtt a forgalom a 

bioüzemanyag-gyártás fellendülésének 

következtében. 

Idén a repce vetésterületét 

további 8%-kal növelték, 

így további növekedés 

várható e téren. Az élôállat-import a sertés 

és szarvasmarha esetében nôtt. Németország az 

unió legjelentôsebb tejtermelô országának számit, 

2006-ban a tejkvóta kihasználtsága közel 

100% volt. A tejhozam növekedésének következtében 

a szarvasmarhaállományt folyamatosan 

csökkentik. A borágazatban a teljes borforgalom 

majdnem 50%-át a német borok adják, 

a vörösbor aránya tartós növekedést mutat. 

Kertészeti termékekbôl, így zöldségbôl és gyümölcsbôl 

Németország nagy mennyiségû importra 

szorul, zöldségbôl 35%-os, gyümölcsbôl 

csupán 17%-os szinten önellátó. 

A zöld géntechnika esetében a kormány a 

kutatást támogatja, ugyanakkor a kereskedelmi 

célú felhasználást egyelôre nem szorgalmazza. 

A német lakosság – néhány keleti tartomány 

kivételével – nem támogatja a génmódosított 

összetevôket tartalmazó termékek forgalomba 

hozását. A bioenergia-ágazatnak ugyan- 


Agrárdiplomácia, Kitekintés 

akkor úgy tûnik, hogy biztos jövôje van, a német 

kormány 2020-ra az összes energiaigény 

20%-t bioenergiával kívánja fedezni. 2006-ban 

a szántóterület mintegy 13%-án termeltek 

bionyersanyagot, és összesen 3,4 millió tonna 

biodízelt állítottak elô. 

A magyar-német ágazati kapcsolatok kiemelkedô 

eseménye, hogy Gráf József földmûvelésügyi 

és vidékfejlesztési miniszter részt 

vett a Grüne Woche kiállitáson, valamint Gert 

Lindemann, a szövetségi mezôgazdasági minisztérium 

államtitkára pedig nemrég hazánkba 

látogatott. Szakértôi látogatásokra is sor került, 

a két ország Agrármarketing Centrumának 

vezetôi, illetve a Zöldség-Gyümölcs Terméktanácsok 

vezetôi folytattak tárgyalásokat a 

kapcsolatok erôsítése érdekében. 

Hazánk németországi exportjának nagy részét 

a gabonafélék és az ipari növények adják. 

2006-ban a sertéshús és az ôrölt paprika tekintetében, 

illetve a zöldség- és gyümölcs esetében 

egyaránt növekedés volt tapasztalható. Sajnálatos 

módon azonban termékeink a német importnak 

csupán elenyészô hányadát (1,23%) teszik 

ki. A német partnerek a jövôben sem szándékoznak 

növelni hazánkból a feldolgozott termékek 

importját, Magyarországot elsôsorban 

nyersanyag-forrásként tartják számon. Ezzel 

szemben a hazai importban jelentôs mennyiséget 

képvisel a Németországból behozott sajt, valamint 

az élvezeti cikkek (kakaó, tea, kávé, dohány), 

ezek összimportunk 30%-át teszik ki. 

Dull Péter beszámolója végén a német-magyar 

kereskedelmi kapcsolat fejlesztése érdekében 

javaslatot tett még több árubemutató és 

akció szervezésére, valamint arra, hogy az Agrármarketing 

Centrum a szakmai kiállításokon 

való részvételen túl a konkrét üzleti tárgyalások 

során is támogatást nyújtson a magyar cégeknek. 

Véleménye szerint a hazai erôforrásokat 

koncentráltan kell bevetni a rendelkezésre 

álló árualapok szûkössége miatt, a szakkiállítások 

és a kereskedelem terén egyaránt elsôsorban 

a dél-német tartományokkal (pl. Baden- 

Würtenberg), illetve a keleti tartományokkal 

érdemes megerôsíteni a korábbi jó kapcsolatot. 

Elmondta, hogy a magyar termékek iránti érdeklôdés 

felkeltése érdekében idén ôsszel magyar 

heteket szervez nagykövetéségünk Berlinben 

és környékén, ahol kóstoltatással és különbözô 

akciókkal igyekszenek majd felkelteni 

minél szélesebb körben a német vásárlók figyelmét. 

A beszámolót követô vita során felmerült a 

magyar zöldség- és gyümölcsarány német importban 

való növelhetôségének kérdése. Dull 

Péter szerint a jelenlegi alacsony arány oka 

többek között az, hogy a német fogyasztók a 

harmonikus ízû, jó minôségû szabadföldi magyar 

áruval szemben a termék szép megjelenését 

és biztonságát helyezik elôtérbe. Elmondása 

szerint a német kereskedôk szívesebben vásárolnak 

az egész évben nagy mennyiséget 

szállító holland és spanyol cégektôl, mint a csupán 

idényszerû beszállítást vállaló magyar kereskedôktôl. 

A szabadföldi termesztésbôl adódó 

hátrányt jó minôségû feldolgozott termékekkel 

és hatékony, koncentrált marketingtevékenységgel 

lehetne ellensúlyozni. 

Papp Mónika 

Barilla-interjú 

az élelmiszerek árnövekedésérôl 

Olaszországban az élelmiszerek 

árnövekedése hetek óta a 

figyelem középpontjában áll. 

Több mezôgazdasági termék 

világpiaci árának emelkedése 

fokozatosan érvényesül a fogyasztói 

árakban is, elsôsorban 

az alapvetô élelmiszerek 

(kenyér, tej, száraztészta, stb.) 

esetében. A mezôgazdasági 

minisztérium által idézett statisztikák 

ugyanakkor csak 

mérsékelt, az infláció átlagos 

szintje alatt maradó árnövekedésrôl 

tájékoztatnak, és helytelenítik 

a pánikhangulat keltését. 

Felhívják továbbá a figyelmet 

az áremelkedési „hisztéria” 

nyomán kialakuló spekulációs 

áremelkedések veszélyeire. 

Ez utóbbiak kapcsán a 

mezôgazdasági tárca és a gazdasági-fejlesztési 

minisztérium 

közös intézkedéseket (árfigyelô 

rendszer, szankciók 

stb.) tervez, a túlzott és indokolatlan, 

spekulációs áremelések 

elkerülésére. 

A téma kapcsán az olasz La 

Repubblica napilap tudósítója, 

Mario Calabresi interjút készített 

a Barilla cég tulajdonosával 

és elnökével, Guido 

Barilla-val, New Yorkban. Itt 

az olasz üzletember a Barilla 

második amerikai termelô- 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 43

Kitekintés, Világkereskedelem 

üzemének felavatásán vett 

részt. Ennek révén a Barilla 

cégnek ezen az óriási piacon 

sikerült megszereznie a vezetô 

pozíciót. Az interjú rövid 

tartalmát az alábbiakban foglalom 

össze. 

Guido Barilla szerint az 

élelmiszerek, ezen belül a száraztészta 

árának emelkedéséért 

nem az olasz tésztagyártókat 

terheli felelôsség! Ez alapvetôen 

az alapanyagárak 

drasztikus növekedésére vezethetô 

vissza. 

Ennek okait elemezve elsô 

helyen említi a klímaváltozást 

és a kedvezôtlen idôjárás miatti 

alacsony termésátlagokat. 

Helyesli a volt amerikai alelnök, 

Al Gore figyelemfelhívó 

könyvében leírtakat, amit jól 

szemléltet a belôle készült 

film is. 

Másik fontos tényezôként a 

Bush-adminisztráció elhibázott 

intézkedéseit tekinti. Ezen belül 

is elsôsorban a „kukoricából 

bioetanolt” kampányra 

utal, amely szerinte a korábbi 

hibás, a környezeti problémákkal 

szemben érzéketlen 

amerikai gazdaságpolitikának 

egy újabb hibával megkísérelt 

korrekciója. Barilla szerint 

koncepcionális tévedés a mezôgazdasági 

alapanyagokat 

nagyfogyasztású terepjárókba 

tankolható bioüzemanyag elôállítására 

felhasználni. Elemezve 

a kukoricából elôállítható 

bioetanol tényleges, minden 

tényezôt figyelembe vevô 

költség-kalkulációját, és tekintettel 

arra tényre, hogy a világ 

népességének egy jelentôs része 

éhezik, sem gazdasági, sem 

politikai szempontból nem helyeselhetô 

egy ilyen döntés. 

Harmadik tényezôként a 

nagy gabonakereskedelmi 

lobbi és az energiaipari vállalatok 

spekulációs törekvéseit 

említi. 

Az olasz piaci helyzetre vonatkozóan 

Barilla elismerte, 

hogy a tavaly december óta 

bekövetkezett áremelkedés 

valóban 15%-os. Figyelembe 

kell venni azonban, hogy 

ugyanebben az idôszakban a 

durum búza piaci ára megkétszerezôdött, 

s tudvalevô, hogy 

a száraztészta elôállítási költségeinek 

több mint 60%-át az 

alapanyagköltségek teszik ki. 

A felhasznált energia ára is lényegesen 

emelkedett, tehát a 

bekövetkezett 15%-os száraztészta-áremelkedés 

azt jelenti, 

hogy a költségnövekedés legnagyobb 

részét a tésztaipar 

nem hárította tovább a fogyasztókra, 

hanem részben 

ésszerûsítésekkel, átszervezésekkel, 

részben pedig a saját 

nyeresége terhére, kigazdálkodta. 

A szeptember 13-án tartott 

„sciopero della pasta” (országos 

tiltakozás a tészta és kenyérfélék 

áremelkedése ellen, 

az aznapi vásárlás megtagadásával) 

akciót – amelyen ráadásul 

Clemente Mastella 

igazságügyminiszter is részt 

vett – elhibázottnak és demagógnak 

tartja. Ugyanakkor helyesli, 

hogy a fogyasztói érdekképviseletek 

figyelik a piacot, 

az árakat, és segítenek kiszûrni 

az indokolatlan, spekulatív 

áremelkedéseket. 


mezôgazdasági attasé 

Róma 

Gabonapiac: Törékeny egyensúly 

(Gabona-betakarítási világrekord) 

A világ hamarosan kiszabadulhat a mezôgazdasági 

termelést katasztrófával fenyegetô, a rekord 

magasságú gabonapiaci árak miatt kialakult 

jelenlegi helyzetébôl. 

A francia Agrárkamara novemberi kiadványában 

megjelent értékelés szerint a betakarítás 

végéhez közeledve egyre reálisabb kép bontakozik 

ki a 2007. évi gabonatermést illetôen. 

Nem kis meglepetésre az elôzetes termésbecsléseket 

sok esetben meghazudtoló és a 

várható terméssel kapcsolatos prognózisokat is 

felülíró termésátlagok és termésmennyiségek 

látnak egyre másra napvilágot. A jelenlegi 

helyzet szerinti összes gabonatermés 2007-ben 

2086 millió tonnára tehetô, ami az 1991-es rekord 

gabonatermést is mintegy 4,8%-kal meghaladja. 

El lehet képzelni, hogy a világpiaci gabonaárak 

egy átlagos termés mellett hol kötöttek 

volna ki. Mindenkinek a szabad fantáziájára 

bízzák a francia elemzôk a következtetések 

levonását, jóllehet az idézett írásban kísérletet 

tesznek maguk is a helyzet megvilágítására és 

értelmes magyarázat megfogalmazására. 

Elszabadult gabonaárak 

A legfrissebb információk szerint az Egyesült 

Államok 2007-ben minden idôk legnagyobb 

kukoricatermését takarította be. Az 

USDA (Szövetségi Mezôgazdasági Minisztérium, 

USA) szerint a 338 millió tonnás ez évi ku- 


Világkereskedelem 

koricatermés kereken 70 millió tonnával haladja 

meg a 2006. évi (268 millió tonnás) termést. 

A mintegy 26%-os termésnövekedésrôl 

szóló jelzés annál is inkább érthetetlen, mivel 

eddig éppen a rossz terméskilátásokkal és a kínai 

gabonaimport dinamikus növekedésével 

magyarázták a piaci elemzôk a gabona és benne 

a kukorica világpiaci 

árának a szárnyalását. 

Kétségtelen tény, hogy 

az ausztrál búzatermés lényegesen 

alulmúlta a sokévi 

átlagot, de az igazsághoz 

az is hozzátartozik, 

hogy Ausztrália csak alig 

1–2%-át adja a világ búzatermésének, 

jóllehet a nemzetközi 

kereskedelembe kerülô 

termékmennyiségnek 

sokszor a 10–12%-át is az 

ausztrál búza tette ki. 

A kínai gabonaimport 

bôvülésérôl, a franciák 

szerint már-már legendák keringenek. Kína, 

sok tekintetben követve az EU egykori stratégiáját, 

a népélelmezés színvonalának a javítása 

és az importfüggôség enyhítése végett önellátásra 

törekszik húsból és gabonából egyaránt. 

A 2007. évi kínai kukoricaimportról konkrét információval 

a franciák sem rendelkeznek, de a 

takarmányimport talán legfontosabb komponensérôl, 

a szójáról az a hír járja, hogy a kínai 

import idén meghaladta a 33 millió tonnát. 

Hogyan hathatott ez a dinamizálódó kínai 

takarmányimport a világpiaci gabonaárakra? 

Hogyan lehetséges az, hogy az elôzetes hírekkel 

és híresztelésekkel ellentétben kifejezetten 

jó évet záró szezonban a gabona világpiaci árai 

ilyen mértékben elszabaduljanak? Teszik fel a 

kérdést a franciák. 

Összegezzük csak az ismereteinket errôl a 

termékpiacról! Az elemzôk szerint már van úgy 

40 éve, hogy a gabonatermés szignifikáns növekedésnek 

indult a világban, sôt a termésnövekedés 

kezdte meghaladni a népesség növekedési 

ütemét. Még az EU is, amelyfele akkora 

termôterületen foglalkozott gabonatermesztéssel, 

mint az USA, a 80-as évek elejére önellátóvá 

vált gabonából. Fontos megállapítás, hogy ettôl 

az idôszaktól kezdve a gabona világpiaci forgalma 

nem növekszik. A gabona világkereskedelmének 

stagnálása arra utal, hogy ez a termékkör 

a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben 

egyre inkább marginalizálódik. Nem 

több, mint az össztermés 12–13%-a kerül rendszeresen 

a világpiacra és a másik, népélelmezési 

szempontból kiemelt gabonaféleség, a rizs 

is ilyen, sôt ennél is alacsonyabb (mindössze 

7%-os) szinten reprezentált a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben. 

Együttesen a rizs és a 

gabonatermés alig 12%-a kerül 

a világpiacra. 

Harc a gabonáért 

Jó pár éve annak már, hogy 

a nagy gabonaexportôr országok, 

következetes exportösztönzô 

politikával, piacra dobva 

a gabonafeleslegeiket, versengve 

a stagnáló piacokért, módszeresen 

leverték a gabona világpiaci 

árát. A csökkenô árak a 

termelôket elbizonytalanították, 

az irányítást pedig a gabonakészletek 

minimalizálására 

késztették. 

A termékpiaci bizonytalanság a spekuláció 

gerjesztôjévé vált. Hozzá kell tenni persze azt is, 

hogy a termékkínálat hullámzását, mint ahogy 

nálunk is tapasztalhattuk, a klimatikus környezet 

változása is igen erôsen befolyásolja, nem is 

beszélve arról az energiaár-robbanásról, melynek 

következtében a tengeri szállítás tarifái 

drasztikus emelkedésnek indultak. A kôolaj világpiaci 

árának az utóbbi években tapasztalt 

rendkívül erôteljes növekedése pedig a kukoricaalapú 

bioetanol-gyártás felfutásához, a termék 

iránti pótlólagos keresletet erôteljes élénküléséhez 

vezetett. 

Ezek az említett világpiaci helyzetet befolyásoló 

elemek is azt mutatják, hogy a világ 

élelmiszerellátásának egyensúlyi helyzete 

meglehetôsen törékennyé vált az utóbbi idôben. 

Az élelmezés biztonságát befolyásoló tényezôk 

úgymond globalizálódtak. Ma már téves 

az a felfogás, hogy ez a jelenség csak a fejlôdô 

országok gondja, a fejlett országoknak is 

szembe kell nézni a klímaváltozás, a bioenergiaéhség 

gerjesztette konkurenciával, vagy a feltörekvô 

piacok egyre növekvô, fizetôképes keresletével. 

Összeállította: Szabó Jenô 

Forrás: L’agriculture en chiffres, N”268, 

Lettre économique: Céréales: Récolte 

mondiale record. (Novembre 2007, Chambres 

Agriculture) 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 45

Közlöny 

Az Official Journalban megjelenô rendelkezések 

Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2007 októberében és novemberében 

megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral 

foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos 

Lapjának különkiadásában. 

Halászat 

A Bizottság 1147/2007/EK rendelete (2007. október 1.) a 

Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által a NAFO 3 

LMNO övezetekben folytatott grönlandilaposhal-halászat 

tilalmáról 

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L257, 2007. október 2. 9. oldal 


Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által az 

ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben 

(közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez 

vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) 

folytatott, tízujjú nyálkásfejû halra irányuló halászat tilalmáról 



Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által a 

NAFO 3M övezetben folytatott vörösálsügér-halászat tilalmáról 



Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES 

III a övezetben, valamint a III b, c és d övezet közösségi 

vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat újbóli engedélyezésérôl 



Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES 

VIIIc, IX és X övezetben, valamint a CECAF 34.1.1 övezet 

közösségi vizein folytatott ördöghalhalászat tilalmáról 



Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitengeren 

az ICES IIIb, c, d övezetben (közösségi vizek) 

folytatott simalepényhal-halászat tilalmáról 




ICES V, VI, VII és XII övezetben (közösségi vizek, valamint 

a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága 

alá nem tartozó vizek) folytatott feketeabroncshalhalászat 

tilalmáról 


A Bizottság 2007/642/EK határozata (2007. október 4.) az 

Albániából importált, emberi fogyasztásra szánt halászati 

termékekre vonatkozó szükségintézkedésekrôl (az értesítés 

a C(2007) 4482. számú dokumentummal történt) 

(1) 



Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES VIII 

a és b övezet közösségi vizein folytatott közönségesnyelvhal-halászat 

tilalmáról 



Finnország lobogója alatt közlekedô hajók által a Baltitenger 

22–24 alkörzetében (közösségi vizek) folytatott 

közönségestôkehal-halászat tilalmáról 



Franciaország lobogója alatt közlekedô hajók által az 

ICES I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi 

vizek, valamint harmadik országok felségterületéhez 

és joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott 

atlantitükörhal-halászat tilalmáról 




ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és 

XIV övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott 

kékpuhatôkehal-halászat tilalmáról 



Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az 

ICES I és II övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott 

aranylazac-halászat tilalmáról 



Németország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES 

II a és IV övezet közösségi vizein folytatott 

kisfejûlepényhal- és vöröslepényhal-halászat tilalmáról 


A Bizottság 1181/2007/EK rendelete (2007. október 9.) 


ICES I és II b övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat 

tilalmáról 



Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V 

övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES 


Közlöny 

XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat 

tilalmáról 

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L267, 2007. október 12. 12. 

oldal 


Belgium lobogója alatt közlekedô hajók által a IIa és IV 

övezet közösségi vizein folytatott rombuszhalhalászat tilalmáról 


oldal 


Lettország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES V 

övezet közösségi és nemzetközi vizein, valamint az ICES 

XII és XIV övezet nemzetközi vizein folytatott vörösálsügér-halászat 

tilalmáról 




ICES IIIa övezetben folytatott heringhalászat tilalmáról 


oldal 


Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az északi 

szélesség 62°-ától délre esô norvég vizeken folytatott 

közönségestôkehal-halászat tilalmáról 


oldal 


Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES III 

a övezetben, valamint a III b, III c és III d övezet közösségi 

vizein folytatott északimenyhal-halászat tilalmáról 


oldal 


Közösség legkülsô régióiban nyilvántartott halászflották 

igazgatásáról szóló 639/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására 

vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 

szóló 2104/2004/EK rendelet módosításáról 



2371/2002/EK tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott 

közösségi flottapolitika végrehajtási szabályainak 

megállapításáról szóló 1438/2003/EK rendelet módosításáról 


oldal 

A Bizottság 1283/2007/EK rendelete (2007. október 30.) 

az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedô hajók által 

az ICES Vb és VIb, valamint a VIaN övezet közösségi 

és nemzetközi vizein folytatott heringhalászat tilalmáról 


oldal 


Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által az ICES 

IIIa és IV övezet, valamint a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet 

közösségi vizein folytatott feketetôkehal-halászat tilalmáról 


oldal 



ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat 

tilalmáról 


oldal 



ICES Vb és VIa övezet közösségi vizein folytatott 

foltostôkehal-halászat tilalmáról 

Hivatalos Lap, 50. évfolyam, L287, 2007. november 1. 6. 

oldal 


Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a 

Kattegatban folytatott közönségestôkehal-halászat tilalmáról 


oldal 


Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a 

Skagerrakban folytatott közönségestôkehal-halászat újbóli 

engedélyezésérôl 


oldal 

A Bizottság 2007/707/EK határozata (2007. október 30.) a 

41/2007/EK tanácsi rendelet IIA. mellékletével összhangban 

Németország számára a fokozott megfigyelési 

program keretében halászatra fordítható három többletnap 

biztosításáról (az értesítés a C(2007) 5221. számú dokumentummal 

történt) 


oldal 

A Bizottság 1296/2007/EK rendelete (2007. november 5.) 

a Svédország lobogója alatt közlekedô hajók által a 

Skagerrakban folytatott tôkehalhalászat tilalmáról 


oldal 


a Lengyelország lobogója alatt közlekedô hajók által az 

ICES I és IIb övezetben folytatott közönségestôkehal-halászat 

tilalmáról 


oldal 


a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus 

rögzítésérôl és jelentésérôl, valamint a távérzékelés 

eszközeirôl szóló, 2006. december 21-i 

1966/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó 

részletes szabályok megállapításáról 


oldal 

Készítette: 

Román Zoltán, 

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 

Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály 

Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301- 

4055-ös telefonon és a romanz@fvm.hu email címen. 

További jogszabályok megtekinthetôk a 

http://eur-lex.europa.eu oldalon. 

2007. 12. évfolyam 11–12. szám 47

Tájékoztató 

Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE 

• A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. 

• A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. 

Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi 

szabályok figyelembevételével. 

• Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen 

segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése 

azonban térítésköteles. 

Megjelent a 2006-os MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA 

A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak 

és határterületeinek szakirodalmáról. 

Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. 

A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön 

tárgy- és névmutató könnyíti meg. 

A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, 

ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe 

tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). 

Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már 

elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. 

Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a szerkesztoseg@omgk.hu 

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG 

Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk 

szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, 

rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai 

és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente az OMGK honlapján. 

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ 

Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus 

adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. 

A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium. 

BUDAI TELEHÁZ 

Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, 

szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, 

táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. 

Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: telehaz@omgk.hu, honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu 

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 

1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 

Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532 


Aszarvasi Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási 

Karán 2007. október 18-20. között rendezték 

meg az I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási 

Konferenciát. A konferencia keretében került sor az 1927-ben alapított 

intézmény 80 éves fennállásának megünneplésére is. Az elsô nap tartott 

plenáris ülésen Takácsné dr. Hájos Mária, a kar dékánja emlékezett 

meg az iskola hagyományairól. A kar jogelôdjének tekinti a Tessedik Sámuel 

által 1780-ban alapított Gyakorlati Szorgalmatossági Iskolát, mellyel 

az alapító Szarvason letette a mezôgazdasági szakemberképzés 

alapjait. 1927 óta az intézmény számos átalakuláson ment át. 1945-ig 

középfokú gazdasági tanintézetként, 1945–1950 között mezôgazdasági 

középiskolaként mûködött. 1950-ben alakult technikummá, 1960-ban 

vezették be a kétéves felsôfokú technikumi oktatást. Az intézmény 

1970–2000 között a Debreceni Agráregyetem Öntözési és Meliorációs 

Tessedik Sámuel szobra 

Karaként mûködött, a Mezôgazdasági 

kar 1989-ben jött létre. 

2001. január 1-jén alakult meg az 

önálló Tessedik Sámuel Fôiskola, 

mely jelenleg három karral mûködik. 

A Mezôgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási 

kar nagy hangsúlyt 

fektet a környezetgazdálkodási 

agrármérnökök képzésére, az innen 

kikerülô szakembereket szívesen alkalmazzák. 

(Bôvebben a 8. oldalon.) 

A Tessedik Sámuel Fôiskola Mezôgazdasági, Víz- és Környezetgazdálkodási Karának épülete 

Képek és szöveg: Papp Mónika 

Felavatták 

a gazdászszobrot 

80 éves fennállását ünnepli idén a szarvasi 

tanintézet 

Tessedik Sámuel szobrának ünnepélyes 

megkoszorúzása

A Hortobágy madárvilága 

Egyedülálló kiadvány az Ecsedi Zoltán 

szerkesztésében megjelent összefoglaló 

munkát mely a Hortobágyra vonatkozó 

összes eddigi madártani ismeretet egyesíti. 

A Hortobágy hazánk madarakban leggazdagabb 

területe, 337 faj fordul itt elô, melybôl 

159 itt is fészkel. A Hortobágyi 

Nemzeti Park hazánk elsô nemzeti 

parkjaként alakult meg 

1973-ban. Egyik fô célja az itt 

található csodálatos és különleges 

madárvilág kutatása és védelme. 

A ma már természeti világörökségként 

számon tartott 

területet szárnyasok ezrei keresik 

fel évente pihenésre, költésre, 

táplálkozásra, melynek megfigyelése 

évrôl évre egyre több 

hazai, illetve külföldi madarászt 

vonz. A könyv a hortobágyi 

madarászok több évtizedes 

kutatómunkájának eredményeit 

mutatja be a legrégebbi 

hortobágyi madármegfigyelésektôl 

kezdve egészen a legfrissebb 

kutatásokig, jól szerkesztett, 

könnyen áttekinthetô formában. 

A különbözô idôszakokban 

végzett madártani megfigyelések 

adataiban tapasztalható 

eltérések okait vizsgálva 

igyekszik feltárni a madárvilág 

és az élôhelyi kezelések hatása 

közötti összefüggéseket annak 

érdekében, hogy a madarak védelme 

a jövôben még hatékonyabb 

lehessen. A szerzôk nem 

titkolt célja, hogy rávilágítsanak 

azokra az összefüggésekre, 

melyek segítségével ez a páratlan, 

világviszonylatban egyedülálló 

madárvilág hosszú távon megôrizhetô. 

Ennek érdekében az egyes fajok állományának 

megôrzéséhez megpróbálnak gyakorlati 

természetvédelmi útmutatással is szolgálni. 

A könyv három fô részbôl áll. Az elsô részben 

a Hortobágy kialakulását, földrajzi adottságait 

mutatják be a szerzôk, a természetes 

madárélôhelyek jellemzése mellett az azokat 

ért antropogén hatásokat is felsorolják. Külön 

fejezetet szentelnek a Hortobágyi Nemzeti 

Park természetvédelmi kezelési koncepciójának 

bemutatására, mely nagy hatással van az 

itt élô madárvilágra. A második részben 

Ecsedi Zoltán rövid ismertetést ad a Hortobágyon 

kutató madarászok munkásságáról. 

A puszta madárvilágával a harmadik rész foglalkozik 

részletesen, itt az egyes madárfajok 

leírását találjuk, rendszertani sorrendben. 

A leírások a fajok hortobágyi elôfordulását, 

vonulási és fészkelési szokásait, illetve védelmük 

lehetôségeit tartalmazzák. A szemléltetés 

érdekében minden egyes faj esetében 

elterjedési térképet is készítettek a szerzôk. 

Az értékes adatokat tartalmazó könyvet gyönyörû 

fotók és mûvészi grafikák teszik még 

élvezetesebbé. A szakemberek, illetve az elkötelezett 

természetbarátok számára egyaránt 

érdeklôdésre számot tartó könyv a Hortobágy 

Természetvédelmi Egyesület gondozásában 

jelent meg. 

Papp Mónika

11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?

11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r