11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

More documents

Recommendations

Info

Nagyjaink, Megemlékezés, Riport Elhunyt a magyar agrárium matuzsáleme, Veress István November 5-én, Szent Imre napján töltötte volna be 98. életévét a Kolozsváron élt tudós kertész, Veress István, aki még ez évben is aktív tudományos életet élt, cikkei az Erdélyi Gazdában jelentek meg. Nagyenyeden született – a történelmi Magyarországon – 1909. november 5-én. Kôrösi Csoma Sándor egykori iskolájából indult, ahol az életre szóló „Bethlen szellem” a tudásnál is fontosabb nyeresége volt az itt tanulóknak. A Bethlen Kollégium diákjaként tanította Áprily Lajos is. 1932-ben Budapesten a Kertészeti Fôiskolán szerez mûkertészi, majd 1949-ben Kolozsvárott agrármérnöki oklevelet. 1933-ban egy nyáron át Sangerhausenben és Berlinben kertészgyakornok. Majd a hírneves Ambrosi-Fischer cégnél lett 25 évesen a díszfaiskola vezetôje. Mint ilyen, készítette el a bonchidai kastélypark felújítási tervét, Bánffy Miklós legnagyobb megelégedésére. 1935-ben indult az akkor még a Bethlen Kollégium mellett mûködô Csombordi Téli Mezôgazdasági és Szôlészeti Iskola, a késôbbi híres agrárlíceum gyökere. Itt volt alapító tanár, igazgatóhelyettes, bentlakós felügyelô, könyvtáros, pincemester, gazdaságvezetô egy személyben, majd az államosítás után igazgató. Ez – ahogy Csávossy György emlékezik vissza – csak feladatai sokrétûségére utal. Itt alapozta meg sajátos oktatási módszerét, tanulva tanítani, öszszekapcsolni az ismeretelsajátítást a gyakorlattal, kialakítani a tudományos igényû kutatást. Több tanszéknek is vezetôje 1949-ben kinevezték a kolozsvári Mezôgazdasági Intézetbe a zöldségtermesztési és virágkertészeti katedrára tanszékvezetô egyetemi tanárnak (1952–1972). Amikor a gyümölcstermesztési tanszék vezetôjét koholt vádak alapján letartóztatták, ennek a tanszéknek a vezetését is el kellett vállalnia. 1952-tôl a gyümölcstermesztési kutatásai kerültek elôtérbe. Ô lett a régi magyar, méltatlanul háttérbe szorított almafajták megmentôje. Az 1959. év folyamán megszüntették a Kolozsvári Agrártudományi Intézet magyar fakultását. Ettôl fogva – napjainkban is – csak román nyelven folyt, folyik az oktatás. (Leányával T. Veress Évával összeállították a nagyenyedi Bethlen Kollégium csombordi Téli Iskolájában tanító tanárok (1935-1948), majd az Agrártudományi Intézetben 1948-1959 között magyarul tanító tanárok névsorát. 82-en voltak. Ma már a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen egyetlen magyar tanár sincs. Az utolsó, Nagy Zoltán négy éve távozott el.) Veress István professzornak 1972-ben már az Agrártudományi Intézet „átszervezését” követôen nem jutott tanszék. Annak, aki – amikor Romániában az ötvenes években nem volt elég szakember vagy koncepciós perek áldozatául estek – vezette a Zöldség és Virágkertészeti, a Gyümölcstermesztési és Szôlészeti tanszékeket is, 63 éves korában nyugdíjba kellett vonulnia. Aktív élete tovább folyt, tudomány-népszerûsítô cikkeket írt, kertészkedett, vadászott. Az új dolgok iránti fogékonysága 80 év felett sem csökkent. Errôl így ír: „Az 1990-es fordulat után kerestem a lehetôséget, hogy hol gyümölcsöztethetem tudásom a köz javára. Így, amikor Éva lányom és férje, Tóthfalussy Béla javasolták, hogy egy biokertészkedést népszerûsítô, nem kormányzati szervezetet hozzunk létre, Pap Istvánnal együtt 34 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
Nagyjaink, Megemlékezés, Riport azon a véleményen voltunk, hogy legyen ez a Kertbarátok Egyesülete, melyben mûködhetik a környezetkímélôk csoportja is. Így alakult meg 1991-ben a Bioklub és 1992-ben a Kertbarátok Egyesülete, és indult be a Kertbarátok Lapja. 1996-ban a Kertbarátok Lapja beolvadt az Erdélyi Gazdába.” Megteremtette a romániai ökogazdálkodás alapjait Így a romániai ökogazdálkodás megalapítói között méltán tarthatjuk számon Veress István professzort és lányát, aki azóta is elkötelezett híve a biogazdálkodásnak, az egészséges életmód megismertetésének, elterjesztôjének. Joggal állíthatjuk, hogy az, hogy ma Romániában már több mint 200 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás, Veress Évának is köszönhetô. Veress István életmûvét – mely 65 aktív tudományos, oktató, népmûvelési évet foglal magába – leánya gondozza, rendszerezi. Nem kis munka, hiszen több mint két tucat könyv, egyetemi jegyzet, mintegy ezer tudományos, közmûvelôdési és szakmai ismeretterjesztô cikke, kertészeti írása csaknem az ország valamennyi lapjában, szakfolyóiratában jelent meg. Életérôl így írt tavaly az Erdélyi Gazdában: „Életem alkonyán, ha visszatekintek e munkával, nehéz feladatokkal teli életútra, elégtétellel állapítom meg, hogy nem éltem hiába. A gyümölcstermesztés szenvedélyemmé vált. A természet, a vadászat, a gombászat tartalmas kikapcsolódást jelentett számomra. Kevés embernek adatott meg, hogy a munkájában örömét, sôt néha a kikapcsolódását is megtalálja. Bárki fordult hozzám az évek folyamán tanácsért, problémáinak megoldásáért, mindig készségesen segítettem. Azt mondják, aki egy fát elültetett nem élt hiába, én számtalan fát ültettem el, még több magot vetettem el, és úgy érzem, ez az elvetett mag kikelt, és meggyôzôdésem, hogy sikerült sok emberbe a kertészkedés szenvedélyét, szeretetét beolvasztani.” A munka szerelmese volt. Soha nem lett hûtlen hozzá, mert egyben szenvedélye volt, ezért lett boldog az élete. Kertész volt és „nem középiskolás fokon”, vadócba rózsát oltott, hogy szebb legyen a föld, illetve a vadócba nemes gyümölcsöt oltott. A kertkultúrát mûvészetnek tartotta – mert az is! – és erre másokat is megtanított – írta róla Csávossy György, az erdélyi agrárium másik kiemelkedô géniusza. Beutazta a régi szocialista országokat, a helyszínen tanulmányozva a gyümölcskertészet helyzetét. Járt Franciaországban, az akkori Német Szövetségi Köztársaságban. Ha csak lehetôsége volt, részt vett a külföldi nemzetközi kertészeti kiállításokon, konferenciákon. Tudományos közleményeinek sorában 1955 és 1962 között elsôsorban zöldségtermesztéssel kapcsolatos munkák sorakoznak (paradicsom, sárgarépa, karalábé, karósbab). 1963-tól a gyümölcskertészet tárgykörébe sorolható közlemények uralkodnak, például a lejtôs területre telepített alanyok viselkedése, fajtagyûjtemények, a gyümölcsfák koronájának a kialakítása, a koronaalakító metszések termékenységet befolyásoló hatása, a különbözô koronaformáknak, az intenzív gyümölcstermesztés módszertanának és technológiájának a továbbfejlesztése. 2006. június 6-án Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke Veress Istvánt a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki „kiemelkedô oktatói, népnevelôi és szakírói munkája elismeréseként, melynek során eredményesen járult hozzá az erdélyi agrártársadalom és a magyar nyelvû agrároktatás kiterjedéséhez”. Holtig tartó szellemi frissesség A kitüntetés az erdélyi magyar gazdatársadalom megtiszteltetése is. Dr. Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke laudációjában kiemelte, hogy Veress István majdnem egy évszázadot élt meg, a technikai fejlôdés legfényesebb, de ugyanakkor a pusztítás, az öldöklés, az általa annyira imádott természet elleni merénylet legszörnyûbb századát. Mindezt érzô és olykor maga is elszenvedô alanyaként. Ami megtartotta a történelem szökôárja közepette is nagybetûs Embernek, alkotónak, követendô példának, ez a munka, a hit és a becsület háromsága volt, és nem mint kortársaink javának a „pénz, pénz, pénz” szükségének bálványozása. Emberi nagyságát, szellemi frissességét méltatta az Erdélyi Gazda irodalmi, szépírói vénával megáldott fôszerkesztôje, Sebestyén Katalin. Beszámolt arról a döbbenetes alázatos magatartásról, mellyel az értékes kitüntetést fogadta. Ahogy írta: „A nagy tudású emberek jellemzôje a végtelen nyitottság; csak a különös akaraterôvel rendelkezôk jussa, hogy egyenes gerinccel, bizakodóan tekintsenek a jövôbe a legnagyobb szegénység és a legkegyetlenebb 2007. 12. évfolyam 11–12. szám 35
Page 1 and 2: AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA
Page 3 and 4: Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . .
Page 5 and 6: Mazsolázó v v v v v v v v v Az EU
Page 7 and 8: Hírek, események Magyarország me
Page 9 and 10: Ausztria kiáll a GMO-s kukorica be
Page 11 and 12: Hírek, események szakembereket sz
Page 13 and 14: Hírek, események A konferencián
Page 15 and 16: Hírek, események mezôgazdasági
Page 17 and 18: Hírek, események Gráf József be
Page 19 and 20: EU Agrárium és Piacszabályozás
Page 27 and 28: Almakóstolás 200 ezer hektár gy
Page 29 and 30: Kevés olyan fafaj van, amire annyi
Page 33 and 34: Borreform: A Bizottság az év vég
Page 35 and 36: Arcképcsarnok - A 2011-es, leendô
Page 37 and 38: Nagyjaink, Megemlékezés, Riport M
Page 39: Nagyjaink, Megemlékezés, Riport M
Page 43 and 44: Riport, Édesvízi haltermelés az
Page 45 and 46: Ökotermesztés gyarországi Biokul
Page 47 and 48: Agrárdiplomácia Michel Barnier fr
Page 49 and 50: Agrárdiplomácia, Kitekintés akko
Page 51 and 52: Világkereskedelem koricatermés ke
Page 53 and 54: Közlöny XII és XIV övezet nemze
Page 55 and 56: Aszarvasi Tessedik Sámuel Fôiskol

11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

11â12. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r