GAZDATISZTEK LAPJA - Országos Mezőgazdasági Könyvtár
Share Embed Flag
Download ePaper

GAZDATISZTEK LAPJA - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

GAZDATISZTEK LAPJA - Országos Mezőgazdasági Könyvtár GAZDATISZTEK LAPJA - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

omgk.hu
05.05.2014 Views

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest,1í»01. márczius23. GAZDATISZTEK LAPJA A MAGYAR GAZDATISZTEK ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER. Előfizetési ára : Szc irkeszti: JBSZÉNSZKY PÍXi, Szerkesztőség és kiadóhivatal: AZ OBSZÁQOS MAG YAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁBJA, MAGYAB A GAZDATISZTEK Egész évre 3 forint. Budapest, IX., Üllöl-út, „Köatelok". ÉS EBDŐTISZTEK 0: BSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozik Nyugdíjintézetének tagjai Ingyen kapják. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének tagdija egész évre 5 frt, gazdasági scgédtisztekuck s frt 80 kr. Az egyesület választmányi ülése. — 1901. január 16-án. — Jelen voltak: Bujanovics Sándor elnöklete alatt Máday Izidor és NicTe Ede alelnökök, Buday Barna, Bogyó Samu, Bojtos Árpád, Forster Géza, Fromm Antal, Greszler Vilmos, Kodolányi Antal, Landesz József. Mátray Ferenez József, Rovara Frigyes, dr. Szadovszky Józse, Székács István vál. tagok, Kiss Lajos egyesületi. tag, a Hatvan vidéki gazdatisztek küldöttségéből: Olbricht Ottó selypi igazgató, Chriastélyi Béla u. intéző, Hartholomeidcsz Távollétét kimentette Domosylay József vál. tag. Elnök megnyitván az ülést, az uj század kezdeté alkalmából szívélyesen üdvözli a választmány tagjait, a kik oly szép számmal jelentek meg a mai ülésre. A jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Kodolányi Antal és Landesz József választmányi tagokat kéri fel. Áttérve az ülés első tárgyára elnök felkéri ügyvezetőt a tagmozgalomról szóló jelentősének előterjesztésére. Ügyvezető előterjeszti a mult ülés óta rendes tagokul jelentkezők névsorát. Ezek: Blazsovszky Gyula gt. N.-Kanizsa, Becker Ernő sgt. Mikosd, Beek Lajos intéző Lőrinczi, Kiss György gt. Csóta-pta. Devecser, Kom Alajos intéző Selyp, Hirsch Jenő tiszttartó Hatvan, Mészáros Jenő sgt. Endrédujmajor, Nemes Béla számtartó Hatvan, Orbán Ferenez gt. Szeghalom, Riedl Antal intéző Malomép, Szikóra Vilmos sgt. Baltavár, Szivan Károly ispán Terézia-major Gerjen, Tornyos György gt. Pető. A választmány a belépésre jelentkezetteket a tagok sorába felveszi. Jelenlegi taglétszám 63 alapító, 25 pártoló és 792 rendes tag. Kilépését bejelentette Halászy Lajos és Nagy Alajos, a kik ha alapszabályszerü kötelezettségüknek az egyesülettel szemben eleget tettek, töröltetni fognak. A tagok sorából elhaltak Fleischer Lajos, Flóderer Viktor, Krupiczer Károly és ifj. Mayer Károly rendes tagok. A választmány tagjai elhunytát részvéttel veszi tudomásul. Ügyvezető jelenti, hogy Oruber Károly a választmányi tagságról, arra való hivatkozással, hogy elfoglaltsága miatt a választmányi tagsággal járó teendőknek meg nem felelhet, lemondott. Elnök súlyt fektet arra, hogy Szepesmegyében az egyesület képviselve legyen s tekintettel arra, hogy a távol vidéken lakó választmányi tagoktól egyáltalán nem kívánja az egyesület, hogy az üléseken megjelenjenek, másrészt pedig, ha az egyesület valamely irányban felvilágosításra szorul, ezt csak ugy szerezheti be, ha azon a vidéken képviselve van, felkérendőnek véli Gruber Károly választmányi tagot, hogy lemondását vonja vissza. A választmány ily értelemben mondja ki • a határozatot és áttér a pénztár állapotáról teendő jelentésre, E szerint az 1900 ik évben tett az egyesület bevétele 14,656 korona 14 fillért, kiadása pedig 9716 korona 59 fillért, maradvány 4739 korona 55 fillér, mely maradványhoz hozzáadva a tőkének 2200 koronával előlirányzott kamatait, az egyesület vagyona 70C0 koronát meghaladó összeggel gyarapodott. A pénztári jelentést a választmány örvendetes tudomásul veszi s az 1900. év számadásának összeállítására azzal kéri fel a számvizsgáló-bizottságot, hogy az elkészített számadást az arra vonatkozó jelentéssel együtt a János tiszttartó, Beek Lajos u. intéző és mint előadó Jeszenszky Pál ügyvezető. legközelebbi választmányi ülés elé terjessze. Ügyvezető jelenti, hogy a „Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetségétől átiratot kapott, melyben arra kéri az egyesületi választmányt, hogy miután a végrehajtó-bizottságba kiküldött egyik tag Máday Izidor egyúttal mint az OMGE. igazgató-választmányának tagja, hivatalból tagja a végrehajtó-bizottságnak, helyette az egyesület részéről más küldessék ki. A választmány a végrehajtó-bizottságba Máday Izidor helyett Székács István választmányi tagot küldte ki. Következett a segély iránt folyamodók kérvényeinek tárgyalása s a választmány Mácsay Jákónak egyszer s mindenkorra 100 korona özv. Wern Keresztélynének 50 korona, Pentz Román részére egyszer s mindenkorra 100 korona neveltetési pótlékot szavazott meg. Elnök bejelenti, hogy a választmány utólagos jóváhagyásának fentartásával özv. Méhely Nándorné részére 100 koronát s ugyancsak ügyvezető bejelenti, hogy saját felelősségére és a választmány utólagos jóváhagyának reményében Prónai Pettykó Paulának 70 korona segélyt utalványozott. A választmány ezen segélyezéseket jóváhagyólag tudomásul veszi. Tárgyalás alá vétetett ezután a „Hatvan" vidéki gazdatisztek által alakítandó gatdatiszti kör kérdése, mely alkalomból elnök a legmelegebben üdvözli a Hatvan-vidéki gazdatisztek küldöttségének jelenlevő tagjait, meleg köszönetet mondván mindenek előtt azon érdeklődésért, melyet a nyugdíjintézet javára rendezett tánczmulatság alkalmából tanúsítottak azral, hogy e mulatság tiszta jövedelmével 515 korona 85 fillérrel gyarapították a nyugdíjintézett alapját. Melegen üdvözli az általuk megpendített eszmét, mely Hatvan vidékének gazdatisztjeit egy alakítandó körben kívánja egyesíteni s feikéri a küldöttséget, hogy a megpendített eszme megvalósítására vonatkozó javaslataikat terjessze elő. Chriastélyi Béla a küldöttség nevében előterjeszti, hogy ők a tervezett gazdatiszti kör megalakítására nézve a kezdeményező lépéseket a központtól, tehát a Gazdatisztek Országos Egyesületétől várják, ezirányban tehát, még semmi tekintetben állást nem foglaltak, megjegyzi azonban, hogy ők e gazdatiszti kört, mint az országos egyesülettel szoros kapcsolatban álló intézményt óhajtják életbeléptetni s mint olyat, amelylyel ugy az egyesületnek, mint a nyugdíjintézetnek azon a vidéken propagandát csináljanak. Köszönetet mond a "szívélyes fogadásáért, amelyben az elnökség és a választmány részéről a küldöttség részesitetett s hogy azon csekély adományt, amelylyel a rendezett mulatság eredményeként a nyugdíjintézet alapjához hozzájárulni szerencsések voltak, tőlük szívesen elfogadta. Elnök örömmel látja, hogy egy gazdatiszti kör alapítására a vidékről jön a kezdeményezés s a kérdést aként véli megoldhatónak, hogy az egyesület dolgoztasson ki egy alapszabály-tervezetet, a melyben körvónaloztatnék a viszony, melylyel az alakítandó gazdatiszti kör az országos egyesülethez mint központhoz álljon. Ezen alapszabály-tervezet elkészülte után felhivandók volnának a hatvanvidéki gazdatisztek, hogy jeiöljenek ki egy megbízottat, akinek közreműködésével az alapszabály tervezet előzetesen letárgyaltatván a hatvan-vidéki gazdatisztek megalakulás és az alapszabályok elfogadása végett Hatvanba gyűlésre egybehivassanak. Székács István az alapszabály-tervezet szerkesztésére nézve utasítás adását tartja szükségesnek. A maga részéről legczélszerübbnek vélné, ha a szervezésnél mintául a ,Vöröskereszt" egyesület szervezete vétetnék. Az országos egyesület képezné a központot s mint annak fiókjai, bizonyos autonom jogkörrel felruházva alakulnának a vidéki gazdatisztikörök. Jeszenszky Pál azon aggodalmának ad kifejezést, hogy a gazdatisztikörök megalakulása a pénzkérdésen fog hajótörést szenvedni, amennyiben alig remélhető, hogy a központi egyesületi tagsági díjon felül az illetők még a vidéki kör költségért is hajlandó legyenek viselni. Kodolányi Antal azon nézetben van, hogy a vidéki gatdatiszti kör minden költség nélkül kezelhető, mert sem helyiségre szüksége nincs, sem levelezésre költenie nem kell. Rovara Frigyes azt óhajtaná, hogy ne gazdatisztikör, hanem gazdakör alakíttassák, a melybe a földbirtokosok és bérlők is belépnének. Elnök helyesli a gazdakörök alakulását, ez esetben azonban azt óhajtja, hogy miután a czél legelső sorban a gazdatisztek érdekeinek előmozdítása, határozottan gazdatisztikör alakítását óhajtja. Máday Izidor hasonló értelemben nyilatkozik. Chriastélyi Béla kijelenti, hogy szándékuk a kör támogatására a földbirtokosokat és bérlőket is megnyerni, de azt kívánják, hogy a vezetés a gazdatisztek kezében maradjon. Ezen eszmecsere után az elnök indítványa határozatilag kimondja a választmány, hogy egy rövid alapszabálytervezet szerkesztendő, melynek elkészítésével ügyvezetőt bízza meg. Ezután Buday Barna tett előterjesztést a gazdatiszti nyugdíjintézet reorganizácziója

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest,1í»01. márczius23.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS<br />

EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Előfizetési ára : Szc irkeszti: JBSZÉNSZKY PÍXi, Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

AZ OBSZÁQOS MAG YAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁBJA, MAGYAB A <strong>GAZDATISZTEK</strong><br />

Egész évre 3 forint.<br />

Budapest, IX., Üllöl-út, „Köatelok".<br />

ÉS EBDŐTISZTEK 0: BSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE.<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozik Nyugdíjintézetének tagjai Ingyen kapják.<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének tagdija egész évre 5 frt, gazdasági scgédtisztekuck s frt 80 kr.<br />

Az egyesület választmányi ülése.<br />

— 1901. január 16-án. —<br />

Jelen voltak: Bujanovics Sándor elnöklete<br />

alatt Máday Izidor és NicTe Ede alelnökök,<br />

Buday Barna, Bogyó Samu, Bojtos Árpád,<br />

Forster Géza, Fromm Antal, Greszler Vilmos,<br />

Kodolányi Antal, Landesz József. Mátray<br />

Ferenez József, Rovara Frigyes, dr. Szadovszky<br />

Józse, Székács István vál. tagok, Kiss Lajos<br />

egyesületi. tag, a Hatvan vidéki gazdatisztek<br />

küldöttségéből: Olbricht Ottó selypi igazgató,<br />

Chriastélyi Béla u. intéző, Hartholomeidcsz<br />

Távollétét kimentette Domosylay József<br />

vál. tag.<br />

Elnök megnyitván az ülést, az uj század<br />

kezdeté alkalmából szívélyesen üdvözli a választmány<br />

tagjait, a kik oly szép számmal jelentek<br />

meg a mai ülésre.<br />

A jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Kodolányi<br />

Antal és Landesz József választmányi tagokat<br />

kéri fel.<br />

Áttérve az ülés első tárgyára elnök felkéri<br />

ügyvezetőt a tagmozgalomról szóló jelentősének<br />

előterjesztésére.<br />

Ügyvezető előterjeszti a mult ülés óta<br />

rendes tagokul jelentkezők névsorát. Ezek:<br />

Blazsovszky Gyula gt. N.-Kanizsa, Becker Ernő<br />

sgt. Mikosd, Beek Lajos intéző Lőrinczi, Kiss<br />

György gt. Csóta-pta. Devecser, Kom Alajos<br />

intéző Selyp, Hirsch Jenő tiszttartó Hatvan,<br />

Mészáros Jenő sgt. Endrédujmajor, Nemes Béla<br />

számtartó Hatvan, Orbán Ferenez gt. Szeghalom,<br />

Riedl Antal intéző Malomép, Szikóra<br />

Vilmos sgt. Baltavár, Szivan Károly ispán<br />

Terézia-major Gerjen, Tornyos György gt. Pető.<br />

A választmány a belépésre jelentkezetteket<br />

a tagok sorába felveszi.<br />

Jelenlegi taglétszám 63 alapító, 25 pártoló<br />

és 792 rendes tag.<br />

Kilépését bejelentette Halászy Lajos és<br />

Nagy Alajos, a kik ha alapszabályszerü kötelezettségüknek<br />

az egyesülettel szemben eleget<br />

tettek, töröltetni fognak.<br />

A tagok sorából elhaltak Fleischer Lajos,<br />

Flóderer Viktor, Krupiczer Károly és ifj. Mayer<br />

Károly rendes tagok. A választmány tagjai elhunytát<br />

részvéttel veszi tudomásul.<br />

Ügyvezető jelenti, hogy Oruber Károly a<br />

választmányi tagságról, arra való hivatkozással,<br />

hogy elfoglaltsága miatt a választmányi tagsággal<br />

járó teendőknek meg nem felelhet, lemondott.<br />

Elnök súlyt fektet arra, hogy Szepesmegyében<br />

az egyesület képviselve legyen s<br />

tekintettel arra, hogy a távol vidéken lakó<br />

választmányi tagoktól egyáltalán nem kívánja<br />

az egyesület, hogy az üléseken megjelenjenek,<br />

másrészt pedig, ha az egyesület valamely<br />

irányban felvilágosításra szorul, ezt csak ugy<br />

szerezheti be, ha azon a vidéken képviselve<br />

van, felkérendőnek véli Gruber Károly választmányi<br />

tagot, hogy lemondását vonja vissza.<br />

A választmány ily értelemben mondja ki<br />

• a határozatot és áttér a pénztár állapotáról<br />

teendő jelentésre,<br />

E szerint az 1900 ik évben tett az egyesület<br />

bevétele 14,656 korona 14 fillért, kiadása<br />

pedig 9716 korona 59 fillért, maradvány<br />

4739 korona 55 fillér, mely maradványhoz hozzáadva<br />

a tőkének 2200 koronával előlirányzott<br />

kamatait, az egyesület vagyona 70C0 koronát<br />

meghaladó összeggel gyarapodott.<br />

A pénztári jelentést a választmány örvendetes<br />

tudomásul veszi s az 1900. év számadásának<br />

összeállítására azzal kéri fel a számvizsgáló-bizottságot,<br />

hogy az elkészített számadást<br />

az arra vonatkozó jelentéssel együtt a<br />

János tiszttartó, Beek Lajos u. intéző és mint<br />

előadó Jeszenszky Pál ügyvezető.<br />

legközelebbi választmányi ülés elé terjessze.<br />

Ügyvezető jelenti, hogy a „Gazdasági<br />

Egyesületek Orsz. Szövetségétől átiratot kapott,<br />

melyben arra kéri az egyesületi választmányt,<br />

hogy miután a végrehajtó-bizottságba<br />

kiküldött egyik tag Máday Izidor egyúttal mint<br />

az OMGE. igazgató-választmányának tagja,<br />

hivatalból tagja a végrehajtó-bizottságnak,<br />

helyette az egyesület részéről más küldessék<br />

ki.<br />

A választmány a végrehajtó-bizottságba<br />

Máday Izidor helyett Székács István választmányi<br />

tagot küldte ki.<br />

Következett a segély iránt folyamodók<br />

kérvényeinek tárgyalása s a választmány<br />

Mácsay Jákónak egyszer s mindenkorra<br />

100 korona<br />

özv. Wern Keresztélynének 50 korona,<br />

Pentz Román részére egyszer s mindenkorra<br />

100 korona neveltetési pótlékot szavazott<br />

meg.<br />

Elnök bejelenti, hogy a választmány utólagos<br />

jóváhagyásának fentartásával özv. Méhely<br />

Nándorné részére 100 koronát s ugyancsak ügyvezető<br />

bejelenti, hogy saját felelősségére és a<br />

választmány utólagos jóváhagyának reményében<br />

Prónai Pettykó Paulának 70 korona segélyt<br />

utalványozott.<br />

A választmány ezen segélyezéseket jóváhagyólag<br />

tudomásul veszi.<br />

Tárgyalás alá vétetett ezután a „Hatvan"<br />

vidéki gazdatisztek által alakítandó gatdatiszti<br />

kör kérdése, mely alkalomból elnök a legmelegebben<br />

üdvözli a Hatvan-vidéki gazdatisztek<br />

küldöttségének jelenlevő tagjait, meleg<br />

köszönetet mondván mindenek előtt azon érdeklődésért,<br />

melyet a nyugdíjintézet javára<br />

rendezett tánczmulatság alkalmából tanúsítottak<br />

azral, hogy e mulatság tiszta jövedelmével<br />

515 korona 85 fillérrel gyarapították a nyugdíjintézett<br />

alapját. Melegen üdvözli az általuk<br />

megpendített eszmét, mely Hatvan vidékének<br />

gazdatisztjeit egy alakítandó körben kívánja<br />

egyesíteni s feikéri a küldöttséget, hogy a<br />

megpendített eszme megvalósítására vonatkozó<br />

javaslataikat terjessze elő.<br />

Chriastélyi Béla a küldöttség nevében<br />

előterjeszti, hogy ők a tervezett gazdatiszti<br />

kör megalakítására nézve a kezdeményező<br />

lépéseket a központtól, tehát a Gazdatisztek<br />

Országos Egyesületétől várják, ezirányban<br />

tehát, még semmi tekintetben állást nem<br />

foglaltak, megjegyzi azonban, hogy ők e<br />

gazdatiszti kört, mint az országos egyesülettel<br />

szoros kapcsolatban álló intézményt<br />

óhajtják életbeléptetni s mint olyat, amelylyel<br />

ugy az egyesületnek, mint a nyugdíjintézetnek<br />

azon a vidéken propagandát csináljanak.<br />

Köszönetet mond a "szívélyes fogadásáért,<br />

amelyben az elnökség és a választmány<br />

részéről a küldöttség részesitetett<br />

s hogy azon csekély adományt, amelylyel a<br />

rendezett mulatság eredményeként a nyugdíjintézet<br />

alapjához hozzájárulni szerencsések<br />

voltak, tőlük szívesen elfogadta.<br />

Elnök örömmel látja, hogy egy gazdatiszti<br />

kör alapítására a vidékről jön a kezdeményezés<br />

s a kérdést aként véli megoldhatónak,<br />

hogy az egyesület dolgoztasson ki egy<br />

alapszabály-tervezetet, a melyben körvónaloztatnék<br />

a viszony, melylyel az alakítandó gazdatiszti<br />

kör az országos egyesülethez mint központhoz<br />

álljon. Ezen alapszabály-tervezet elkészülte<br />

után felhivandók volnának a hatvanvidéki<br />

gazdatisztek, hogy jeiöljenek ki egy<br />

megbízottat, akinek közreműködésével az alapszabály<br />

tervezet előzetesen letárgyaltatván a<br />

hatvan-vidéki gazdatisztek megalakulás és<br />

az alapszabályok elfogadása végett Hatvanba<br />

gyűlésre egybehivassanak.<br />

Székács István az alapszabály-tervezet<br />

szerkesztésére nézve utasítás adását tartja<br />

szükségesnek. A maga részéről legczélszerübbnek<br />

vélné, ha a szervezésnél mintául a ,Vöröskereszt"<br />

egyesület szervezete vétetnék. Az<br />

országos egyesület képezné a központot s mint<br />

annak fiókjai, bizonyos autonom jogkörrel felruházva<br />

alakulnának a vidéki gazdatisztikörök.<br />

Jeszenszky Pál azon aggodalmának ad<br />

kifejezést, hogy a gazdatisztikörök megalakulása<br />

a pénzkérdésen fog hajótörést szenvedni,<br />

amennyiben alig remélhető, hogy a központi<br />

egyesületi tagsági díjon felül az illetők még a<br />

vidéki kör költségért is hajlandó legyenek viselni.<br />

Kodolányi Antal azon nézetben van, hogy<br />

a vidéki gatdatiszti kör minden költség nélkül<br />

kezelhető, mert sem helyiségre szüksége nincs,<br />

sem levelezésre költenie nem kell.<br />

Rovara Frigyes azt óhajtaná, hogy ne<br />

gazdatisztikör, hanem gazdakör alakíttassák, a<br />

melybe a földbirtokosok és bérlők is belépnének.<br />

Elnök helyesli a gazdakörök alakulását,<br />

ez esetben azonban azt óhajtja, hogy miután<br />

a czél legelső sorban a gazdatisztek érdekeinek<br />

előmozdítása, határozottan gazdatisztikör<br />

alakítását óhajtja.<br />

Máday Izidor hasonló értelemben nyilatkozik.<br />

Chriastélyi Béla kijelenti, hogy szándékuk<br />

a kör támogatására a földbirtokosokat és<br />

bérlőket is megnyerni, de azt kívánják, hogy<br />

a vezetés a gazdatisztek kezében maradjon.<br />

Ezen eszmecsere után az elnök indítványa<br />

határozatilag kimondja a választmány,<br />

hogy egy rövid alapszabálytervezet szerkesztendő,<br />

melynek elkészítésével ügyvezetőt bízza meg.<br />

Ezután Buday Barna tett előterjesztést<br />

a gazdatiszti nyugdíjintézet reorganizácziója

2 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 JANUÁR 23. 1. SZAM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

tárgyában. Nézete szerint most, midőn a gazdatisztek<br />

jogviszonyainak rendezéséről szóló törvény<br />

már szentesítést nyert a gazdatiszti egyesületnek<br />

azon humanitárius czélokon kivül, a<br />

melyeket ápol, alig jut egyéb feladat mint az,<br />

hogy a gazdatisztek nyugdíjügyét országosan<br />

szervezze. E czélból szükségesnek tartaná,<br />

hogy számitások tétessenek mennyi volna a<br />

tagok hozzájárulása 500, 1000, 2000 taglétszámnál.<br />

A vidéki központokon értekezletekre<br />

kellene összehívni a gazdatiszteket a nyugdíjszervezet<br />

megismertetése és az intézménynek<br />

köztük leendő propagálása czéljából. A gazdasági<br />

egyesületek felszólitandók volnának, hogy<br />

titkáraikat a nyugdíjintézetnél biztosítsák és<br />

a nyugdíjintézet érdekében a vidéken agitatórius<br />

mozgalmat indítsanak. Az elkészítendő<br />

szervezet egy kisebb bizottságnak volna tárgyalás<br />

és véleményadás végett kiadandó.<br />

(Előadó erre vonatkozó javaslataival mai<br />

vezérczikkünk foglalkozik. Szerk.)<br />

Elnölc helyesli az előtte szóló által tett<br />

indítványt, azonban mivel a földmivelésügyi<br />

miniszter is foglalkozik azon kérdéssel, hogy a<br />

gazdatisztek nyugdíjügyét oly irányba terelje,<br />

mely a kérdés czélszerü megoldására vezet és<br />

a szervezkedésre irányuló mozgalomnak a siker<br />

biztosítékait is eleve megadni igyekszik,<br />

halasztassék a mozgalom megindítása addig,<br />

mig a miniszter ur a kezdeményező lépéseket<br />

megteszi.<br />

Elnök ezen indítványa elfogadtatván, Buday<br />

Barna indítványt tesz az iránt, hogy a gazdatisztek<br />

jogviszonyainak rendezéséről szóló törvény<br />

magyarázata röviden, népszerű nyelven a<br />

gazdatisztek számára megírassák. A „Pátria"<br />

nyomda a munka kiadására vállalkozik.<br />

Máday Izidor helyesli az indítványt, de<br />

a mü megírását elhalasztandónak véli addig,<br />

mig a törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri<br />

rendelet megjelenik.<br />

A választmány ily értelemben mondja ki<br />

a határozatot, a mü megírásával azonban indítványozót<br />

már most megbízza.<br />

Ezt követőleg a ,Mezőgazdasággal és erdészettel<br />

foglalkozóié, nyugdíjintézete' igazgatósága<br />

tartotta meg Bujanovics Sándor elnöklete<br />

alatt havi ülését, melyen két uj tag, névszerint<br />

Durkó Gábor és Engi József felvétetvén a<br />

tagok sorába, van jelenleg a nyugdíjintézetnek<br />

134 tagja 169,400 korona biztosított nyugdíjjal.<br />

A mult év november 30-áról készült nyers<br />

mérleg szerint a nyugdíjintézet vagyona 282,579<br />

korona 70 fillér. Az értékpapírok állománya<br />

266,000 korona névértékben.<br />

Bejelentetvén, hogy Floderer Viktor rendes<br />

tag mult év november 30-án elhalálozott, az igazgatóság<br />

az özvegy részére a biztositott 600 korona<br />

özvegyi nyugdíj folyósítását elrendeli.<br />

Elrendeli továbbá, hogy 5 tag, kik elvállalt<br />

kötelezettségeiknek a nyugdíjintézettel szemben<br />

megfelelni nem képesek, a tagok sorából<br />

töröltessenek.<br />

Egyéb tárgy nem lévén, elnök az ülést<br />

berekeszti.<br />

Kösz önetnyilyánitás.<br />

Az alólírott igazgatóság a Hatvan-vidéki<br />

gazdatisztikarnak — azon alkalomból, hogy<br />

a mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók<br />

nyugdíjintézete javára f. hó 12-én Hatvanban<br />

tánczvigalmat rendezett s ennek tiszta jövedelmét<br />

515 kor. 85 fillért a nyugdíjintézetnek<br />

adományozta — őszinte és hálás köszönetét<br />

nyilvánítja.*)<br />

Az igazgatóság nevében :<br />

Bujanovics Sándor,<br />

ig. elnök.<br />

*) Örömünkre szolgál tudatni, hogy Pozsonymegye<br />

gazdái'is ugyané czélra rendeznek február hó 12-én<br />

tánczvigalmat Pozsonyban, remélhetőleg hasonló jó<br />

anyagi eredménynyel. Ha az ország számos vidékén<br />

követnék ezt a jó példát a gazdatiszti nyugdíjintézet<br />

alapvagyona rövid időn nem csekély összeggel volna<br />

gyarapítható.<br />

Szerk.<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdijaikat jan. 1-től január 19-ig<br />

beküldötték: 10 koronát: Arany Zoltán, Algyay István,<br />

Altdorffer Lipót, Bagáry László, Balla Sándor, Balla<br />

Kálmán, Braun Vilmos, Bartha Lajos, Blazsovszky<br />

Gyula, Botha Sándor, Bogyó István, Bónis Béla, Bőjtös<br />

Árpád, Bistey Sándor, Chriastélyi Béla, Gsigaházy<br />

Gábor. Deutsch Bernát, Domoszlay József, br. Dingelstedt<br />

Ernő, Elbert Gyula, Farbaky Ágost, Farkas Adolf,<br />

Fárka György, Fekete Sándor, Forster Géza, Foitsek<br />

Károly, Filipi Fülöp, Firbász Adolf, Gavallér György,<br />

Gerő Viktor, Gruber Károly, Hahn Miksa, Háffner Károly,<br />

Háberfeld Vilmos, Horváth József (Eötvös), ifj. Horváth<br />

János, Hodum János, Huzoczy János, Jenisch Ádám,<br />

Kiss György, Kiss Tamás, Kováts Antal, Korhetz<br />

György, Köhler Albert, Kuruez Géza, Kubovich Ignácz,<br />

Laurencz Ede, Liptay Jenő, Magyary Károly, Má!ray<br />

F. József, Máttyus Samu, Minarik János, Nádhera<br />

Ferencz, Nagy Ferencz (illenczfalvi), Novothny Imre,<br />

Noll Ignácz, Orbán Ferencz, Oberlander Sándor, Pálmay<br />

József, Pfeffer Manó, Radl Sándor, Riedl Kálmán,<br />

Bichter Gyula, Sir Lajos, Skafszky Ferencz, br. Starnfeld<br />

Weltzl Aladár, Seydel Domonkos, Szabó János,<br />

Szivan Károly, Tauscher Dénes, Tóth Béla, Vozáb Kálmán,<br />

Vojnits Simon, ifj. Wenninger Mátyás, Ziernfusz<br />

Viktor.<br />

5 koronát beküldőitek: Andronyi Péter, Balló<br />

János, Bőjtös Imre, Fazekas Károly, Fischer Oszkár,<br />

Kositzky Rezső, Molnár József (A.-Hidvég), Moldvay<br />

Béla, Richter Imre, Soltész Miklós, Telek István, Türk<br />

Rudolf, Tornyos.<br />

Hátralékot fizettek: Telek István 5 kor., Reichmann<br />

Mór 5 kor.<br />

1903-re 10 koronát beküldött: Hodum János, Nick<br />

Ede, Rainprecht Antal, Zöhls Józse, 5 koronát, Kárl<br />

Földbirtokosok figyelmébe.<br />

A Gazdatisztek Országos Egyesülete irodájában<br />

sok állást kereső gazdatiszt van előjegyezve,<br />

kiknek bizonyitványmásolatai és egyéb<br />

okmányai is rendelkezésre állanak. Tisztelettel<br />

kérjük a gazdatiszteket alkalmazni óhajtó<br />

földbirtokosokat, hogy bizalommal egyesületünkhöz<br />

fordulni szíveskedjenek, amely készségesen<br />

és teljesen díjtalanul ajánl megfelelő<br />

gazdatiszteket- Az előjegyzett gazdatisztek<br />

bizonyitványmásolatai az egyesület irodájában<br />

megtekinthetők, illetve betekintés végett az<br />

állást betölteni óhajtó földbirtokosoknak bérmentesen<br />

megküldetnek. Ügyvezetöség.<br />

Gazdatisztek nyugdíjügye.<br />

I. A jövő feladatai.<br />

(B. B.) Sokan tették már fel azt a<br />

kérdést, hogy a gazdatiszti törvények<br />

életbeléptetése után micsoda feladat marad<br />

vissza a gazdatisztek országos egyesülete<br />

számára érdekképviseleti téren?<br />

Hiszen ezideig az egyesület legerősebb<br />

működést éppen a gazdatiszti törvények<br />

szorgalmazása érdekében fejtette ki, ez<br />

volt főprogrammja. Hogy ez a programmpont<br />

most kiesik, mi marad vissza<br />

a jövő számára ?* Csökkent-e az egyesületnek,<br />

mint érdekképviseleti intézménynek<br />

létjoga vagy sem ?<br />

A felelet erre a kérdésre igen rövid<br />

és igen kedvező. Soha még alkalmasabb<br />

idő nem kínálkozott arra, mint most, hogy<br />

as egyesület igazi hivatásának magaslatára<br />

emelkedjék. Nincs kétségünk aziránt, hogy<br />

az életbeléptetendö törvény végrehajtási<br />

rendelete a gazdatisztek országos egyesületét<br />

sem fogja figyelmen kivül hagyni.<br />

De jusson vagy ne jusson szerepkör<br />

ennek az egyesületnek a törvény végrehajtása<br />

körül, a törvény az egyesület,<br />

helyesebben a társadalom számára egyenesen<br />

visszahagyott egy nagy feladatot,<br />

amelyet törvényhozási uton megoldani<br />

nem lehetett. Ez a feladat: a gazdatisztek<br />

nyugdíjügyének szervezése.<br />

Darányi földmivelésügyi miniszter<br />

ismételten kijelentette, hogy a nyugdíjügyet<br />

társadalmi útra kivánja terelni és<br />

bizonyításra sem szorul, hogy az itt lesz<br />

helyén. Mert méltányosan gondolkozó<br />

ember olyan megoldást nem képzel el,<br />

hogy a gazdatiszt nyugdijának biztosítására<br />

a földbirtokost törvénynyel kötelezzük.<br />

Szocziálpolitikai szempontból nem<br />

kicsinylendő már a törvény azon intézkedése<br />

sem, amely nemcsak a szolgálatteljesitővel,<br />

hanem annak hátramaradó<br />

özvegyével és gyermekeivel szemben is<br />

kötelezettséget ró a földbirtokosokra a<br />

végkielégítési összegben és a 3 havi lakásadás<br />

kötelezettségében. Ez a végkielégítési<br />

összeg a gazdatisztekre nézve<br />

magasabb kulcs szerint van megállapítva,<br />

mint ujabban a magánhivatalnokokra<br />

nézve tervbe vétetett. Szóval a mai nehéz<br />

gazdasági viszonyok között ez a törvény<br />

a méltányosság követelményeinek eleget<br />

tett. Legfeljebb arról lehetett volna szó,<br />

hogy a nyugdíj biztosítása a gazdatisztekre<br />

nézve kőtelezővé tétessék, de az megint<br />

az államszocziálizmus felé vezetne s a<br />

beavatkozási jognak ily irányban való<br />

alkalmazása általános ellenszenvvel találkozott<br />

volna. Nincs tehát más hátra,<br />

mint a társadalmi téren való szervezkedés.<br />

Tisztán áll előttünk az a feladat,<br />

hogy olyan nyugdíjintézményt kell létesíteni,<br />

a mely a maga előnyös viszontszolgáltatásánál<br />

és garancziánál fogva<br />

maga hódítja a tagokat és amely lehetővé<br />

teszi, hogy bizonyos szerény, de kielégítő<br />

nyugdíj biztosítása felöl jelentékenyebb<br />

anyagi áldozatok nélkül is gondoskodhassanak<br />

gazdatisztjeink. Tisztán áll<br />

előttünk az is, hogy ilyen intézménynek<br />

a szervezése egyenesen a gazdatisztek<br />

országos egyesületének a feladata, amelynek<br />

hivatott kezelésében máris fennáll<br />

egy nyugdijegyesület.<br />

Ez a meglevő nyugdijegyesület immár<br />

kiindulási alap gyanánt szolgálhatna a<br />

további szervezkedéshez, ami rendkívül<br />

megkönnyíti a feladatot. Tulajdonképpen<br />

nem is áll más feladat előttünk, mint a<br />

taggyüjtés technikai munkája. De ez még<br />

mindig elég nehéz munka.<br />

Nehéz még pedig azért, mert a dijj<br />

áruiékokat olcsóvá kellene tenni, hogy<br />

tagokat gyüjthessünk; ámde előbb tagoknak<br />

kellene gyülniök, hogy a biztosítási<br />

dijak leszállithatók legyenek. Ez<br />

tehát egy czirkulus vicziozus, amelyből<br />

csak egyetlen kiút van : egy hatalmas<br />

mozgalom, amelynek révén egyetlen csapásra<br />

megnyerhetjük egyfelől a szükséges<br />

érdekeltséget és másfelől , leszállíthatjuk a<br />

részvétéli dijakat is.<br />

A gazdatisztek országos egyesületének<br />

választmánya legutóbbi ülésén foglalkozott<br />

e mozgalom megindításának<br />

módjaival és saját teendőire nézve körülbelül<br />

tisztába is jött. De ugyanekkor örvendes<br />

tudomást szerzett afelől is, hogy<br />

a földmivelésügyi miniszter ur a gazdatisztek<br />

nyugdíjügyével is foglalkozik, foglalkozik

1. SZÁM. IV. fiVFOLYAM. GAZDATISZTBE <strong>LAPJA</strong>. 1901 JANUÁR 23. 3<br />

még pedig oly czélzattal, hogy a megindítandó<br />

társadalmi mozgalmat eleve is<br />

a sikernek bizonyos biztositékaival erösitse<br />

meg s egyúttal helyes irányba terelje<br />

azt. Darányi miniszter a gazdatisztek<br />

nyugdíjügyének eddig is hivatott<br />

ápolója, legfőbb védnöke volt. A<br />

legjobb bizalommal tekint tehát intézkedései<br />

elé a gazdatisztek országos egyesülete,<br />

hogy azok alapján megindíthassa<br />

a tervezett mozgalmat és teljes erővel<br />

munkába állhasson.<br />

II. Gazdatiszti körök.<br />

Köztéren czélokat nagyfokú agitáczió<br />

nélkül elérni nem lehet. A gazdatisztek<br />

egyesületének teljes fegyverzettel kell<br />

majd megjelennie a nyilvánosság előtt,<br />

hogy a gazdatiszti kar megcsontosodott<br />

közömbösségét megtörje és törekvéseit<br />

minden érdeklődőnek tudomására juttassa.<br />

Előkészíteni kell a közönséget, hogy<br />

az előttünk lebegő nyugdíjintézmény úgyszólván<br />

egy felkiáltásra létesüljön és az<br />

önsegélynek mozgósítható erőit egyszerre<br />

csoportosítsa az az érzés, hogy a tetteknek<br />

utolsó órája elérkezett.<br />

Az érdekeltekhez való hozzáférközésnek<br />

sok eszköze és módja áll rendelkezésre,<br />

de ezek között mindenesetre leghatályosabb<br />

a szóbeli kapaczitálás eszköze.<br />

Vidékenként és mindenütt ott, a hol a működő<br />

gazdatisztek könnyebben összehozhatók,<br />

ahol azok az ismeretség és a barátság<br />

kapcsainál fogva természetes köröket alkotnak,<br />

mindenütt ott központi kiküldöttnek<br />

kellene megjelennie, aki a nyugdíjintézmény<br />

szervezetét magyarázná, a<br />

felhozható aggályokat leszerelné s a belépés<br />

korlátait elhárítani igyekeznék. Az<br />

igy összefonódott kör már aztán együtt<br />

tart, ha az előre indul, az ügy nyerve<br />

van. És az a kör, a mely igy jött össze<br />

egy alkalmi érintkezési pontnál, az a kör<br />

megtalálta már az első közös ügyet és<br />

közös érdeket, ennek megbeszélése már<br />

a további érintkezésre is ösztönt nyújt;<br />

kapcsolatban tehát a nyugdíjügy szervezésével<br />

a gazdatiszti kar társadalmi szervezkedését<br />

is meg lehet indítani.<br />

Ez a társadalmi szervezkedés vidékenként<br />

kis gazdatiszti körök létesítését<br />

czélozná, a melyek, mint első lépcsőfokok<br />

az érdekképviseleti téren, a maguk<br />

összességében hatalmas erkölcsi fórumává<br />

válhatnának annak a 15—16 ezer gazdatisztnek,<br />

a kik manapság széttagoltan és<br />

elszigetelten állanak specziális anyagi és erkölcsi<br />

érdekeikkel együtt Ilyen szervezkedésnek<br />

hatását már csak humánus téren is,<br />

különfejezet alatt kellene tárgyalni; demost<br />

csak körvonalaira akartam rámutatni az<br />

előttünk álló mozgalomnak. Meddig vezet?<br />

Még nem tudjuk, de megérdemli,<br />

hogy igaz lelkesedéssel fogjunk hozzá.<br />

III. A jelenlegi nyugdij-egyesület.<br />

A mozgalom magva tulajdonképpen<br />

a jelenleg is fennálló nyugdij-egyesület.<br />

Ez az alap, amelyet a további építkezésre<br />

felhasználni kell. Helyes-e ez az<br />

alap?<br />

Teljes lelki nyugalommal azt felelhetem,<br />

hogy semmiféle nyugdíj intézmény<br />

szilárdabb alapon nem állhat,<br />

mint a gazdatisztek nyugdíj egyesülete.<br />

Egyetlen befizetett fillér ott él nem veszhet.<br />

Sőt tovább megyek. Minden befizetett<br />

fillér csakis a tagok számára gyümölcsözik,<br />

mert a tagdijakból még kezelési költségre<br />

sem vonnak le semmit. És mindazon<br />

felül, hogy a gazdatiszti egyesület<br />

ingyenesen kezeli ezt az intézményt,<br />

részesül az még a földmivelésügyi miniszternek<br />

8000 koronát kitevő évi segélyében<br />

is. Hol van a biztosító intézet,<br />

amelynek viszontszolgáltatási képessége<br />

a tagok javára ennyire erősítve legyen?<br />

Ha a nyugdíjintézet ma felszámol,<br />

minden tagja kikapja befizetett pénzét a<br />

kamatok kamatjával együtt. Hol van még<br />

egy intézet, mely a legutolsó befizetett<br />

fillért is ennyire konzerválni birná ? A<br />

nyugdijegyesület pénze semmiféle kezelésnek<br />

nincs alávetve, az a kezelő bank<br />

utján egyenesen és rögtön a befizetés<br />

után állampapírokba költözködik át. Hol<br />

van ennyire kizárva a visszaélésnek<br />

minden lehetősége?<br />

És lám, a nyugdíj egyesületnek mégis<br />

csak alig 130 tagja van. És mert csak<br />

ennyi tagja van, azért az élvezett renkivüli<br />

előnyök daczára is drágának kell<br />

lennie. Egy oly szolid s reális alkotás<br />

mint a mi nyugdijegyesületünk, 130 tag<br />

részvétele mellett csakis drága lehet. Ez<br />

igenis akadálya a belépésnek, ezt panasz<br />

tárgyává lehet tennünk. De máskülönben<br />

a nyugdijegyesület méltó a gazdaközönség<br />

teljes bizalmára. És ha ez az intézmény<br />

maradna a régiben, még akkor is a legjobb<br />

takarékpénztár volna a gazdatisztek<br />

számára.<br />

Az alap tehát egészséges és szolid,<br />

ezen az alapon a legjobb kilátások reményében<br />

lehet építeni. S hogy ez igy<br />

van, hogy a nyugdijegyesületet teljes<br />

bizalmunkkal ajándékozhatjuk meg, erre<br />

nézve bizonyságul szolgál a hivatott tollból<br />

eredt alábbi közlemény is, mely a<br />

nyugdijegyesület vagyoni helyzetéről ad<br />

számot.<br />

Tessék látni és hinni!<br />

A nyugdijegyesület vagyoni<br />

állapota.<br />

A nyugdijegyesület ügyvezető-igazgatója<br />

az igazgatói üléseken minden hónapban előterjeszti<br />

a nyugdijegyesület nyers mérlegét<br />

számot ád az egyesület vagyoni helyzetéről.<br />

A legutóbb tartott igazgatósági ülésen ezen<br />

jelentés szerint a nyugdíjintézet jelenlegi<br />

állapota a következőkben foglalható össze :<br />

A nyugdíjintézet tőkéje<br />

a mai napon értékpapírokban<br />

és készpénzben<br />

285,400 K.<br />

A tagokbefizetnek evenkint<br />

27,600 K.<br />

Ezzel szemben a nyugdijegyesület által<br />

elvállalt teher a tagok részéről biztosított<br />

159,200 korona évi járadék.<br />

A biztosított évi járadékból le van vonva<br />

a törölt tagok részéről biztosított összeg és<br />

ennek megfelelőleg az évi dijakból ezek által<br />

fizetendő évi díj.<br />

A nyers mérleget a számvizsgálók felülvizsgálták<br />

és az adatokat helyeseknek találták.<br />

A jelentésben nincs benne és ez alkalomból<br />

s nem is lehet benne, hogy a Nagyméltóságú<br />

földmivelési miniszter ur évenkint<br />

8000 koronával támogatja a nyugdijegyesületet.<br />

Nincs benne pedig azért, mert erről a jelentés<br />

mindig akkor szokott megemlékezni, mikor az<br />

évi segély folyósittatik. Darányi földmivelésügyi<br />

miniszter már több ízben tett kijelentése<br />

szerint, a nyugdijegyesület iránt rendkívül<br />

érdeklődik, ugy, hogy az egyesület nemcsak<br />

ezen összegre számithat, hanem arra is, hogy<br />

a miniszter az ügy iránti szereteténél fogva<br />

ezen intézetet még nagyobb anyagi és erkölcsi<br />

támogatásban is fogja részesíteni.<br />

A gazdatisztek nyugdíjügye oly aktuális<br />

kérdés, amelyet napirendről minden felmerülő<br />

nehézségek és akadályok mellett levenni nem<br />

lehet. De bármikor és bármikép oldják is meg<br />

kérdést, a gazdatisztek nyugdíjügyének rendezésénél<br />

a kiindulási pont csakis a .Mezőgazdasággal<br />

és Erdészettel foglalkozók Nyugdíjintézete'<br />

lehet.<br />

Azért nem lesz talán érdek nélküli, ha a<br />

nyugdijegyesület vagyoni állapotáról néhány<br />

szóval megemlékezünk.<br />

A nyugdijegyesületnek a fentebbi kimutatott<br />

vagyon szerint az évi jövedelme, ha<br />

a meglevő tőkének csah Jcamatját veszszük<br />

figyelembe s a tőkét sértetlennek tekintjük, a<br />

következő:<br />

1. 285,400 K. 4 1 /2°/o-os évi kamatja 12,843 K.<br />

2. A tagok évi befizetése 27,600 „<br />

3. Az állami segély 8 000 „<br />

Összesen: 48,443 K.<br />

A tőke 4Va%-os értékpapírokban van elhelyezve<br />

és igy valóban 4 1 /2-ot jövedelmez.<br />

Ha a biztosított 159.200 korona tőkét<br />

veszszük alapul, akkor az évi jövedelem a<br />

biztosított összegnek SOVa'Vo-a. Vagyis az évi<br />

jövedelme annyi, mintha minden tag évenkint<br />

minden 100 korona biztosított összeg után 50 1 /2<br />

Icorona biztosítási dijat fizetne. Kérdezem, van-e<br />

valahol nyugdíjintézet a világon, melynél a<br />

tagok beszámított szolgálati évei legfeljebb 7<br />

év, a tagok átlagos kora 40 év és egy-egy<br />

tagra ennyi jövedelem essék ? Igaz ugyan,<br />

hogy ha a tagok száma szaporodik, akkor az<br />

állami segélyből egy-egy tagra kevesebb esik,<br />

de ott van azonban még a töke, melynek csak<br />

kamatját vettük figyelembe, pedig a tőke is a<br />

tagoké.<br />

Próbáljunk egy kicsit számolni és vegyük<br />

fel pénzügyi szempontból a lehető legkedvezetlenebb<br />

esetet és nézzük mikép állja meg<br />

helyét a nyugdíjintézet.<br />

Tegyük fel, hogy a nyugdijegyesület összes<br />

tagjai egyszerre 12 év múlva nyugdijjogosultak<br />

lettek, még pedig azért, mert egy része meghalt<br />

és egy része munkaképtelenné válik, még<br />

pedig vegyük a legkedvezőtlenebb esetet, csakis<br />

az hal meg, ki özvegyi járadékot is biztosított,<br />

a többi pedig munkaképtelenné lett. Vizsgáljuk<br />

meg a nyugdíjintézet vagyoni helyzetét abban<br />

az időben.<br />

A meglevő tőkéje akkorára<br />

felszaporodik kamatos<br />

kamattal > 484,300 koronára<br />

_Az évi befizetésből és az<br />

állami segélyből együtt<br />

összegyűl akkorára kamatos<br />

kamattal<br />

574,300 korona<br />

Összesen: 1059,600 korona.<br />

Ekkor megszűnnék minden további jövedelem<br />

és az egyesület fizetne egyrészt az elhaltak<br />

özvegyeinek, másrészt a munkaképtelenek<br />

részére évenkint az alapszabályoknak<br />

megfelőleg a biztosított összegeknek a felét<br />

vagyis 79,600 koronát, az egybegyűlt 1.059,600<br />

korona tőkéből az intézet 4 1 /2% kamatozást<br />

véve alapul 21 éven át fizethetné az előbbi<br />

év járadékát. Ami csak elég szép idő! Természetes,<br />

hogy pénzügyi szempontból előnyösebb<br />

a nyugdíjintézetre, ha a munkaképtelenség és

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 FEBRUÁR 27.<br />

2. SZÁM. IV. FIVFOLYAM.<br />

az elhalálozás fokozatosan áll be, amint a valóságban<br />

lesz is. T. i. eleinte kevesebb számmal,<br />

később mindig növekedő számmal.<br />

Vegyük a másik szélsőséget: a nyugdíjintézet<br />

egyetlenegy tagja sem hal meg, nem<br />

lesz senki sem munkaképtelen, mindenki eléri<br />

a 60-adik, illetve a 65-ik életkort, mivel most<br />

az átlagos kor 40—50 év között van — és<br />

átlagban 20 év múlva mindenki húzni fogja a<br />

teljes nyugdiját, kérdés: hány évig fizetheti az<br />

intézet a biztosított évi 159,200 koronás<br />

járadékot ?<br />

Az intézet vagyona akkor lenne:<br />

A meglevő tőke, kamatos kamattal 688.300 K.<br />

Az évi befizetésekből és az állami<br />

segélylyel kamatos kamattal<br />

együtt _. 1.168.000,<br />

Összesen: 1.856,300 K.<br />

Ebből a tőkéből a nyugdíj egyesület<br />

159,200 koronát évenkint 17—18 éven fizethetne<br />

ki. Minden nyugdijegyesületi tag tehát<br />

78—83 éves koráig volna ellátva. Be szépkor!<br />

Természetes, hogy az itt közölt számitások,<br />

csak közelítő számitások. Inkább arravalók,<br />

hogy megnyugvást nyújtsanak a bent<br />

lévőknek és buzdításul szolgáljanak a belépésre<br />

azoknak, kik még nem tagjai.<br />

Megnyugvást nyernek a nyugdijegyesület<br />

tagjai, mert nyugodtan nézhetnek a jövő elé.<br />

Gondoskodtak az aggkorukról, özvegyeikről.<br />

Biztosításul szolgálhat a belépésre, mert a<br />

nyugdijegyesület vagyona elég biztosítékot<br />

nyújt mindenkinek, csak tömörülni kelle. Tömörülni<br />

kell nemcsak azért, mert a Mezőgazdasággal<br />

és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézete<br />

vagyoni helyzeténél fogva, vagyonának<br />

jó és biztos kezelésével kellő garancziát nyújt<br />

minden gazdatisztnek arra nézve, hogy aggkoráról<br />

és özvegyéről kellő ideje korán gondoskodott;<br />

nemcsakazőrt, hogy minél nagyobb<br />

az ily nyugdijegyesület tagjainak száma, annál<br />

biztosabb bázisra alapítja számítását, annál<br />

kevésbé van kitéve rendkívüli esélyeknek, hanem<br />

követeli a tömörülést a gazdatiszti kar<br />

és az egyes egyénele érdeke.<br />

Mint már föntebb emiitettem, a gazdatisztek<br />

nyugdíjügyének rendezése nem várathat<br />

magára sokáig.<br />

Egy bizonyos azonban, bármikép oldják<br />

is meg a kérdést, bármilyen arányban oszszák<br />

is meg az évi hozzájárulást (mert hiszen ezen<br />

múlik az egész halasztás) a gazdatiszteknek<br />

ígérendő nyugdíjazási igények nem lesznek és<br />

nem is lehetnek oly kedvezők, mint amilyent<br />

a jelenlegi nyugdíjintézet nyújt. A gondolható<br />

legkedvezőbb eset az lehet, hogy 40 szolgálati<br />

év helyet 35 évet fognak meghatározni, az<br />

özvegynek pedig az állami tisztviselőknél elfogadott<br />

kulcs szerint fogják megállapítani a<br />

nyugdíjigényét. Ezen kulcs szerint pedig kapna<br />

pl. egy 3000 kor. fizetéssel biró gazdatiszt özvegye<br />

évenkint 960 koronát. A nyugdíjintézet<br />

pedig ily esetben 1500 Tcvronát nyújt. Ép ugy<br />

lesz a már eltöltött szolgálati évekkel. Alig<br />

hihető, hogy ezekből nagyon sokat beszámítsanak.<br />

Az öregebb gazdatiszt vajmi kevés<br />

nyugdíjban részesülhet. Igen, de ha ő már tagja<br />

volta nyugdíjintézetnek, akkor a szerzett jogot<br />

respektálni kell. Azt hiszem respektálni is<br />

fogják, mert mint már emiitettem, az uj nyugdíjintézet<br />

anya-méhe csakis a mostani intézet<br />

lehet. Bogyó Samu.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

" '<br />

csupán a<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyesületünk<br />

tagjai sorába lépnek.<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetőséghez küldendők.<br />

93 Torontálmegyei 17000<br />

holdas grófi birtok önálló<br />

vezetésére szakképzett akadémiát<br />

vagy felsőbb gazdasági<br />

tanintézetet végzett<br />

gazdatiszt kerestetik. — A<br />

magyar és német nyelven<br />

kivül a román nyelv ismerete<br />

is megkívántatik.<br />

94. Kisebbszerü konyha<br />

és diszkért ellátására f. évi<br />

márezius hő 1-i belépéssel,<br />

nős, hadmentes kertész kerestetik.<br />

Fizetés havonkint<br />

100 koroDa, egy szoba,<br />

kamra, konyha, padlásból<br />

álló lakás. Szabad fűtés,<br />

konyhakerti vetemények<br />

használata saját háztartá-<br />

95. Nagyobb gazdaságba<br />

f. é. február hó 15-iki belépésre<br />

egy gazdasági elbnőr<br />

kerestetik. Megkívántatik,<br />

hogy az illető kellő<br />

gyakorlattal és szakképzettséggel<br />

birjon.<br />

csövek, hőmérők 10% kellékek, forgópisztolyok<br />

Vadászfegyverek és vadász-<br />

Bitmár R. Budapest, stb.-ből (töltények és egyéb<br />

V., Fürdő- és Nádor-utcza<br />

Állást keresők.<br />

lőszerek kivételével) 10%.<br />

sarok. Lámpák, lámparészek,<br />

lámpások, áreng. 5%<br />

Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

Lakos Nándor Friedlander<br />

József mezőgazda-<br />

284. Keszthelyi gazdasági<br />

tanintézetet végzett végzett, jelenleg egy grófi dapest, IV., Mária-Valéria-<br />

helyi gazd. tanintézetet Bóna Bömelés Ma. Bu-<br />

6 évi gyakorlattal biró béruradalomnál félmondatlan<br />

állásban levő segédtatványok<br />

és följegyzési<br />

utcza. Papir, Írószer, nyomsági<br />

gép- és szélmotor- ésszivattyugyár<br />

magyaror-<br />

segédtiszt, mielőbbi belépésre<br />

állást keres. tiszt mielőbbi belépésre<br />

állást keres.<br />

285. Magyar-óvári gazd.<br />

akadémiát végzett 21 éves,<br />

J88. Gazdatiszti állást kerés<br />

mielőbbi belépésre 44<br />

nőtlen, ev. ref. vall. egyéu,<br />

ki a magyar nyelven kivül<br />

éves, nős, róm. kath., 20<br />

a német, román és tót<br />

évi gyakorlattal biró gazdatiszt.<br />

Birja a magyar és<br />

nyelvet is birja, mielőbb<br />

belépésre, Írnoki v. segédtiszti<br />

állást keres.<br />

német nyelvet.<br />

286. Gazdasági tanintézetet,<br />

szőlőszeti és kertészakiskolát,<br />

cséplőgépkezelői<br />

tanfolyamot végzett,<br />

10 évi gyakorlattal (különösen<br />

sző'őmivelés) biró,<br />

34 éves, ev; ref. vall., nős<br />

gazdatiszt állást keres mielőbbi<br />

belépésre oly kisebb<br />

%azdkságba, hol szerény<br />

igénye és szorgalma mellett<br />

képzettségét érvényesíthetné.<br />

287.<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben Írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik<br />

iro-.<br />

dánkban megtekinthetők,<br />

illetve kívánatra érdeklődőknek<br />

bérmentve megküldhetők.<br />

minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye: „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési ára 8 korona, Budapest, VII.,<br />

Akáezfa-utcza 3. sz.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élczlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a .Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő,<br />

illategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

Bátz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50%.<br />

Budapest. Képes politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal;<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

frt. Tagjainknak. 9 forint,<br />

árengedmény 25%<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. Szerkeszti Baross<br />

Károly. Előfizetési ára egy<br />

évre 5 frt, fél : év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 20%<br />

Egyetértés. Polit. napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcza 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett, 14 frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára 1 li évre 70 kr., Va<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziektere<br />

3. Megjelenik havonkint<br />

4-szer. Előfizetési ára<br />

i/í évre 2 frt, tagjainknak<br />

1 frt 60 kr. 20%<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési ára egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hirlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetési ára 14 frt. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Magyar Nők Lapja. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V.,<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

VI. Teréz-körut 23.<br />

Egész évre 14 frt helyett<br />

12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

kr. helyett 3 frt. 14-3%<br />

25 kr. Egyesületünk tagjai<br />

irodánk utján 15% kedvezményei<br />

fizethetnek elő a<br />

UramMtyám.Humorisztikus<br />

hetilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, IV., Egyetem-u.4.<br />

Előfizetési ára egész évre<br />

8 frt, tagjainknak 6 ft. 25%<br />

Üstökös a legrégibb magyar<br />

élczlap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Honvéd-utcza 4.<br />

41-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára egész évre 8 frt helyett<br />

6 frt. 25»/o<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

Gyárosok és kereskedők.<br />

Bacher Rudolf. Budapest,<br />

VII., Nagymezö-utcza<br />

68. Ekék és egyéb talajmivelö<br />

eszközök, áreng. 10%<br />

Brázay Kálmán. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 23.<br />

Fűszer- és gyarmatáruk<br />

Brünner Testvérek. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Lámpák, lámparészek<br />

és lámpások, 10%<br />

Calderoni és tsa, Bpest,<br />

Váczi-utcza 30. Optikai<br />

tárgyak, szemüvegek, lát-<br />

könyvek raktára, áreng. 5%<br />

Elsinger M. J. és flai<br />

Budapest, V.,Thonet-udvar.<br />

Vízmentes szövetek, ponyvák,<br />

zsákok, kendertömlők,<br />

esőköpönyeg és gazdasági<br />

sátorok, árengedmény 5%<br />

Fairbanks mérleg- és<br />

gépgyár r.-társ. Budapest,<br />

Anctrássy-u. 14. gazd. gé<br />

pek, tizedes és százados<br />

mérlegek 10%<br />

Feldmann és Kádár.<br />

Budapest, VI., Teréz-körut<br />

34. Műszaki és gazdasági<br />

kellékek, szerszámok, fűrész<br />

ekés reszelők. Orosz<br />

és amerikai henger- és gépolajok,<br />

oliva gépolaj, 15%<br />

Freund A. és Fia. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Nyergek, lószerszámok,<br />

bőröndök és útitáskák,<br />

lópokróezok, istállóés<br />

tisztító szerek, 5%<br />

Fuchs G. Budapest, VII.,<br />

Károly-körut 1. Gazdasági<br />

gépek, tizedes és százados<br />

mérlegek, árengedmény 5%<br />

Geittner és Rausch.<br />

Budapest, Andrássy-ut 8.<br />

Háztartási és konyhafelszerelési<br />

czikkekből 10%, műszaki<br />

szerszámok, munkagépek,<br />

kutszivattyuk, tűzoltó-fecskendők<br />

és tűzoltófelszerelésekből<br />

az áru és<br />

vételhez képest 5—10%-ig.<br />

Glass és Társa. Budapest,<br />

IV., Muzeum-kőrút. 5.<br />

Uri fehérnemű, vízhatlan<br />

esőköpenyek, Jaeger-áruk,<br />

árengedmény<br />

__ és női fehérnemű, férfi<br />

ingek, gallérok, kézelők,<br />

zsebkendők ; fűzők és kötött<br />

áruk, stb. áreng. 6%<br />

Batschek Emil. Budapest,<br />

Andrássy-ut 13. Látszerek<br />

és norinbergi díszműáruk,<br />

árengedmény 10%<br />

Huzella M. Budapest,<br />

Váczi-utcza 1. Vadászfegyverek-<br />

és vadászkellékekből<br />

(töltények kivételével.) 5%<br />

Kánitz C. és Fiai. Budapest,<br />

Dorottya-utcza 10.<br />

Papir- és Írószerek, nyomtatványok,<br />

amerikai írógépek,<br />

árengedmény -10%<br />

Károlyi György. Budapest,<br />

V., Dorottya-u. 10.<br />

Papir,író ésrajzszerek,10%<br />

Kertész Jenő. Budapest,<br />

Kerepesi-ut 8. Díszműáruk<br />

és uri divatáruk, 10%<br />

Konta és Kaloszek. Bupest,<br />

IV., Kecskeméti-u. 9.<br />

Vászon, fehérnemű, női és<br />

uri divatezikkek, szövöttáru,<br />

árengedmény 5%<br />

Kontúr Alajos. Budapest,<br />

IV., Lipót-utcza 10.<br />

Üveg és porczellán készletek<br />

és használati edények<br />

; képezetek és táblaüveg<br />

raktár, áreng. 10°/<br />

Kunz József és társa.<br />

Budapest, V., Deák-tér 1.<br />

Vászon, fehérnemű, szőnyeg<br />

és pokrócz áruk 5%-<br />

Kühne Ede Moson. —<br />

Budapest, VI., Váczi-körut-<br />

57/a. Kizárólag hazai gyártású<br />

gazdasági gépek és<br />

eszközök gyári árából, 10%<br />

Kirner József. Budapest,<br />

IV., Szervita-tér 2.<br />

szági vezérképviselete és<br />

főraktára Budapest, Külső-<br />

Kerepesi-ut 1. sz. Árengedmény<br />

15—171/2% ig.<br />

LeitersdorferD. és Fi a<br />

Budapest, IV., Koronaherezeg-uteza<br />

6. Kész férfi és<br />

fiu ruha-raktár, ruha szövetek,<br />

árengedmény 5%<br />

Molnár és Moser. Budapest,<br />

Koronaherczeg-u. 9.<br />

Illatszerek, szappanok, háztartási<br />

és gazdasági czikkek,<br />

gyógyáruk, vegyszerek, kötszerek,<br />

árengedmény 10%<br />

Lászlóczky Gyula. Budapest,<br />

IV., Egyetem-u. 7.<br />

Férfi és fiu ruha-raktár, 5%-<br />

Magyar fém- és lámpaáru<br />

gyár r.-t. Budapest,.<br />

V., Gizellatér 1., VI., Terézkörut<br />

1., VIII. Üllői-ut 2.<br />

Pozsony, Lőrincz-kapu-u. 1.<br />

és Kolozsvár, Hid-u. 20. sz.<br />

Lámpák, lámparészek, lámpások<br />

árengedmény 10%.<br />

Melichár Ferencz. Budapest,<br />

Nagymező-utcza 68.<br />

Vetőgépek, áreng. 10%<br />

Neoschil Alajos. Budapest,<br />

IV., Váczi-utcza 27.<br />

Kötőszer és sebészeti czikkek,<br />

sérvkötők, gummj.<br />

különlegességek, 10%<br />

Rigler József Ede. Papirnemügyár<br />

részv.-társ.<br />

Budapest, Erzsébet-tér 19,-<br />

Irószerek, íróasztali berendezések,<br />

gazdasági nyomtatványok<br />

és könyvek, 10%.<br />

Radwaner és Rónaimagkereskedők,<br />

J. C. Sclimidt<br />

erfurti magtermelő, német<br />

cs. és kir. udv. szállító,,<br />

egyedüli magyarországi főraktárosai,<br />

Budapest, V.,<br />

Nádor-u. 8., egyesületünk<br />

tagjainak avilághirü erfurti<br />

magvak árjegyzéki áraiból<br />

5%-ot engedélyeznek.<br />

Szántó és Glass. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 37.<br />

Uri fehérnemű, ingek, kézelők,<br />

gallérok, áreng. 5%.<br />

Papir, irodai felszerelések,<br />

nyomtatványok,,<br />

levéldobozok, áreng. 10%-<br />

Szőnyegház. Budapest,<br />

IV., Károly-körut 26. Szőnyegek,<br />

függönyök, teritők,,<br />

ágynemüek, vasbutorok,<br />

pokróezok és lakásberendezési<br />

czikkekből áreng. 10%-<br />

Szűcs Zsigmond. Budapest,<br />

VI., Nagymező-utcza.<br />

68. Széna-gyűjtők, trieurök,.<br />

rosták, tengeri morzsolok,,<br />

szecskavágók, darálók járgányok,<br />

borsajtók és vizók,.<br />

mérlegek s egyéb gazdasági<br />

eszközök, áreng. 120/'<br />

Az orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona.<br />

A .PATRIA* irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest,1í»01. márczius 27.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS<br />

EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE,<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Előfizetési ára: Szerkeszti: JESZENSZKY PÁL, Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

AS OEBZÍGOB MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁBJA, A MAGYAB GAZDATISZTÜK<br />

Egész évre S forint.<br />

Budapest, IX., ÜllSi-út, „Köatelek".<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozik Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják.<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdija egész évre 10 frt. - A Magyar Gazdatisztek és Erdatisztek Országos Egyesületének tagdija egész évre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek a frt 5® kr.<br />

Az egyesület választmányi ülése.<br />

A .Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek<br />

Országos Egyesülete* f. hó 20 án választmányi<br />

ülést tartott a , Köztelek"-en.<br />

Jelen voltak: BujanovUs Sándor elnöklete<br />

alatt: NicJc Ede alelnök, Fromrn Antal, Oeszler<br />

Vilmos, Domoszlay József, Kodolányi Antal,<br />

Landesz József, Rubinéi Gyula, Talcács Emil,<br />

dr. Szadovszky József, Kiss Lajos és Jeszenszky<br />

Pál mint előadó. Távolmaradásukat kimentették:<br />

Máday Izidor alelnök és Rovara Frigyes<br />

választmányi tag.<br />

Bujanovics Sándor elnök: a napirend<br />

előtt bejelenti, hogy a .Pozsonyvármegyei<br />

Gazdasági Egyesületinek február hó 14-én<br />

Pozsonyban tartott jubiláris közgyűlésén s<br />

ezen egyesület elnökének gr. Pálffy Istvánnak<br />

ugyanezen alkalommal tartott 30 éves jubileumán,<br />

valamint a „Pozsonyvármegyei Gazdasági<br />

Egyesület" által a „Magyar Gazdatisztek<br />

és Erdőtisztek Or-zágos Egyesülete" javára<br />

rendezett agrárbálon az egyesület képviseletében<br />

szóló és Jeszenszky Pál ügyvezető voltak<br />

jelen. Szóló örömmel tapasztalta az ezen alkalomból<br />

egybegvült nagyszámú gazdaközönségnek<br />

a „Gazdatisztek Egyesülete* iránt tanúsított<br />

meleg érdeklődését, amely abban is<br />

örvendetesen nyilatkozott meg, hogy az ezen<br />

alkalommal tartott és igen szépen sikerült<br />

táoczvigalom jövedelmét a rendező-bizottság a<br />

„Magyar Gazdatisztek és Erdőtjsztek Országos<br />

Egyesületéinek ajanlotta fel.<br />

Indítványozza, hogy ezen meleg érdeklődésért<br />

a „Pozsonymegyei Gazdasági Egyesületinek<br />

jegyzőkönyvileg mondjon köszöneteta<br />

„Gazdatisztek Egyesülete" s ezt az emiitett<br />

gazdasági egyesülettel, illetve annak elnökségégével<br />

közölje. Indítványozza egyúttal, hogy<br />

Bartal Aurélnak, valamint Rovara Frigyes<br />

egyesületi választmányi tagnak, kik az egyesület<br />

javára rendezett tánczmulatság sikere érdekében<br />

buzgó tevékenységet fejtettek ki, a választmány<br />

köszönetét nyilvánítsa.<br />

A választmány ezen bejelentést örvendetes<br />

tudomásul véve, elnök indítványait általános<br />

helyesléssel elfogadja.<br />

Elnök előterjesztést tesz továbbá arra<br />

vonatkozólag, hogy miután a földmivelésügyi<br />

miniszter kezdeményezésére már életbeléptetett<br />

„Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár'<br />

1 , amely a leghumánusabb ezélokatvan<br />

hivatva szolgálni, egyrészt tehát tekintettel<br />

erre, másrészt pedig figyelembevéve a földmivelésügyi<br />

miniszternek az egyesület iránt<br />

minden alkalommal nyilvánuló kiváló jóakaratát,<br />

szóló javasolja, hogy az egyesület egy alapítványi<br />

üzletrész jegyzésével belépjen az „Országos<br />

gazdasági munkás és cselédsegélypénztár"<br />

alapító tagjainak sorába.<br />

A választmány egyhangúlag magáévá<br />

teszi elnök javaslatát.<br />

Ezekután elnök sürgős elfoglaltságára<br />

hivatkozva, az elnöki széket Nick Ede alelnöknek<br />

adja át, aki a jegyzőkönyv hitelesítésére<br />

Kodolányi Antal es Landesz József<br />

választmányi tagokat kéri fel.<br />

Ügyvezető beterjeszti a belépésre jelentkezett<br />

uj tagok alábbi névsorát:<br />

Árvay Lajos gt. Kassa, Beer Vilmos főtiszttartó<br />

N.Bodok, Fritze Bódog erdész,<br />

Glósz Vilmos u. pénztárnok N.-Bodok, Kiss<br />

Pál u. ispán Nagy-Kata, Rónay Pál tiszttartó<br />

F -Kelecsény, Szimonek Károly tiszttartó Nagy-<br />

Bodok, Szaiff Kálmán gt. Batarcs, dukai<br />

Takách Zoltán gt. Legénd, ThanhofTer Ferenez<br />

főintéző Hernád-Németi, Vargha Sándor gt.<br />

Kis Kapós.<br />

A választmány a belépésre jelentkezetteket<br />

a tagok sorába fölveszi.<br />

Kilépését bejelentette: Moravetz Károly.<br />

Tudomásul szolgál.<br />

Üqyvezetö ezzel kapcsolatosan javasolja,<br />

hogy 63 ismeretlen tartózkodásu tag, összesen<br />

3716 korona hátralékkal feltételesen töröltestessék,<br />

olymódon azonban, hogy ezen tagok a<br />

tagsági törzskönyvben továbbra is nyilvántartassanak<br />

s ellenük a tagdijak behajtása érdekében<br />

— ha tartózkodási helyük ki fog puhatoltatni,<br />

az eljárás megindittassék. A választmány<br />

ügyvezető ezen javaslatát elfogadja és<br />

a föltételes törlést elrendeli.<br />

Ügyvezető ezután előterjeszti a számvizsgáló-bizottságnak<br />

az 1900-ik évi zárszámadás<br />

és vagyonkimutatásról szóló jelentését, amely<br />

szerint az egyesület bevétele a mult évben :<br />

14.384 korona 49 fillért tett ki, kiadása pedig:<br />

9551 korona 92 fillér volt, vagyis az évi mérleg<br />

4832 korona 57 fillér felesleggel zárult<br />

mihez hozzászámítandó még az alapvagyon<br />

kamataiból származó jövedelem, ugy, hogy az<br />

ez évi megtakarítás közel 7000 koronára rug.<br />

A választmány a jelentést örvendetes tudomásul<br />

veszi és elhatározza, hogy az egye<br />

sülét pénztárát kezelő , OMGE" pénztárosának,<br />

valamint a számvizsgáló-bizottságnak a felmentvény<br />

megadását fogja a közgyűlésnek proponálni.<br />

Ezzel kapcsolatosan ügyvezető beterjeszti<br />

a nyugdíjintézetnek és az egyesületnek<br />

1901 -ik évi költségelőirányzatát, amely szerint<br />

a bevétel 11,184 korona 07 fillér, a kiadás<br />

11,090 koronával irányoztatik elő, amelyet<br />

a választmány jóváhagy és a közgyűlés elé terjeszteni<br />

rendel.<br />

A folyó évi január havi pénztári forgalom<br />

az ügyvezető jelantése szerint 5176 kor.<br />

16 fillér, a kiadás ugyanezen ideig 2322 kor.<br />

57 fillért tesz ki, vagyis a készpénz maradvány<br />

január hó 31-én 2853 korona 50 fillér.<br />

A választmány özvegy Mikitla Józsefné<br />

részére 50 korona segélyt utalványoz.<br />

Ügyvezető ezután előterjesztést tesz, hogy<br />

a mult választmányi ülés gazdatiszti körök<br />

szervezését határozván el, megbízta ügyvezetőt,<br />

hogy ezen gazdatiszti körök alapszabálytervezetét<br />

elkészítse és azt a választmánynak<br />

bemutassa. Szóló a tervezetet, melyet lapunk<br />

más helyén közlünk, előterjeszti a választmánynak.<br />

Fromm Antal indítványára azonban,<br />

mielőtt a választmány az alapszabálytervezet<br />

megvitatásába belekezdene, elhatározza, hogy<br />

a tervezetet az összes választmányi tagoknak<br />

megküldi azzal, hogy vonatkozó véleményeiket<br />

és észrevételeiket folyó évi márczius hó 10-ig<br />

az egyesület ügyvezetőségének küldjék be,<br />

amelyeknek figyelembevételével fogja a választmány<br />

legközelebbi ülésében az alapszabálytervezetet<br />

megvitatni.<br />

Ügyvezető bejelenti, hogy -a „Tolnavármegyei<br />

Gazdasági Egyesület* a mult évhez<br />

hasonlóan értekezletre hivta össze a megyebeli<br />

gazdatiszteket, a nyugdíjintézetbe való<br />

belépésre vonatkozó kérdések tárgyalása czéljából.<br />

Ez az értekezlet f. hó 10-én Szegzárdon tartatott<br />

meg, amelyre egyesületünk is meghivatott,<br />

de a meghívó csak egy nappal az értekezlet<br />

megtartása előtt érkezett be; minélfogva szóló<br />

nem intézkedhetett az egyesület képviseltéséről<br />

másként, mint oly módon, hogy az egyesületnek<br />

5 tolnamegyei bizalmi férfiát felkérte,<br />

hogy amennyiben az értekezleten résztvesznek,<br />

az egyesületet képviselni szíveskedjenek. Tudomásul<br />

szolgál.<br />

Ügyvezető előterjeszti továbbá, hogy a<br />

gr. Dessewffy féle 2000 koronás alapítvány és<br />

kamatainak lefizetése iránt az elnökség az<br />

örökösök ügyészéhez felszóiitó levelet intézett,<br />

melyet azonban az illető felbontatlanul küldött<br />

vissza. Indítványozza ennélfogva, hogy az alapítvány<br />

mielőbb leendő befizetése érdekében a<br />

szükséges lépések megtételére az elnökség<br />

hivassék fel, mely indítványt a választmány<br />

rövid eszmecsere után elfogadta.<br />

Több tárgy nem lévén, elnöák az ülést<br />

berekeszti és megnyitja a .Mezőgazdasággal és<br />

Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézete" igazgatóságának<br />

ülését.<br />

A gazdatisztek választmányi ülése, melyen<br />

ügyvezető igazgató bejelentette, hogy a nyugdíjintézetnek<br />

jelenleg 131 tagja van 166,200 K.<br />

biztosított nyugdíjul. Újonnan beléptek Naszlady<br />

István, Elekes Árpád és Toppler István gazda -<br />

tisztek. Ezután megállapította az igazgatóság<br />

az 1900. év mérlegét, mely szerint a bevételek<br />

231,129 K. 11 fillér a kiadások 320,898 K.<br />

65 fillért tettek. A maradvány, mely az alapvagyonhoz<br />

csatolandó 10,330 K. 46 fill. A<br />

nyugdíjintézet összes vagyona 283.512 K.<br />

46 fillért tesz, s a mult évhez képest 40,090 K.<br />

93 fillérrel szaporodott. A folyó ügyek elintézése<br />

után az ülés véget ért.<br />

Gazdatiszti körök alapszabálytervezete.<br />

Ha az egyes ember eredményeket akar<br />

elérni, erre elsősorban kitartásra és lankadatlan<br />

szorgalomra van szüksége, ha pedig társadalmi<br />

intézmények tűznek maguk elé komoly és nem<br />

könnyen elérhető föladatokat, ugy a kitartáson<br />

kivül az erők tömörítésére is szükség van.<br />

Ennek szükségességét nyilvánulni látjuk<br />

minden téren s hogy egy közeleső példát<br />

mondjak, igen szembeötlően a gazdasági egye-

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 FEBRUÁR 27. 2. SZÁM. IV. FIVFOLYAM.<br />

sületek szövetkezése által elért eredményekben.<br />

Voltak eddig is gazdasági egyesületek elég<br />

szép számmal az országban, számbavehető<br />

eredményeket azonban a legutóbbi időkig alig<br />

tudtak fölmutatni. Most azonban, hogy létesült<br />

a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége",<br />

aránylag rövid idő alatt jelentékeny eredményeket<br />

sikerült az erők egyesitése révén elérni<br />

és alaposak a remények, hogy a jövőben még<br />

az eddigieknél is nagyobb eredményeket fog a<br />

gazdatársadalom kellő szervezkedése által<br />

kivivni.<br />

A gazdatiszteknek mindezideig csupán<br />

egy egyesületük volt, amely immár több. mint<br />

két évtized óla egymaga küzd a magyar gazda<br />

-tiszti kar érdekeiért. Ez az egyesület szintén<br />

nem hivatkozhatik mindezideig nagy eredmé-<br />

. nyékre, mert bár a kitartó szorgalom és buzgalom<br />

nem hiányzott az egyesület vezetőiben,<br />

de hiányzott az érdeklődés a gazdatisztek részéről<br />

saját ügyük iránt, vagyis hiányzott az<br />

erők tömörítése és egyesítésére irányuló hajlandóság.<br />

Az erők tömörítésére van tehát szükség<br />

s erre a nehéz föladatra vállalkozott ujabban<br />

a „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek<br />

Országos Egyesülete". Tekintve a gazdatisztek<br />

helyzetét s az ország minden részében<br />

való szétszórtságukat, e tervnek realizálása<br />

csakis oly módon válik lehetővé, ha a<br />

gazdatisztek szűkebb körzetben fognak szervezkedni<br />

és tömörülni egy szűkebb működési<br />

körzetre kiterjedő gazdatiszti körben. E gazdatiszti<br />

körök létesítése válik tehát szükségéssé,<br />

amelyek iránt az ország több vidékén már<br />

meg van a kellő érdeklődés s a melyek valamennyien<br />

szoros összeköttetésben állanának a<br />

központban székelő országos egyesülettel.<br />

Erre való tekintettel a „Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete* elhatározta, hogy ily<br />

gazdatiszti körös szervezésére az akcziót megindítja<br />

s hogy a létesítendő gazdatiszti körök<br />

lehetőleg egy irányban s egy alapon működjenek,<br />

az egyesület részükre alapszabálytervezetet<br />

készíttetett, melyet az alábbiakban egész<br />

terjedelemben közlünk.<br />

1. A gazdatisztikör czime és szélhelye.<br />

A gazdatisztikör czime : 1<br />

vidéki gazdatiszti kör; székhelye<br />

2. A gazdatisztikör czélja.<br />

Az illető vidék gazdatiszti kara érdekeinek<br />

képviselete, társadalmi és anyagi helyzetének<br />

javítása, a testüli szellem fejlesztése.<br />

E czél elérésére:<br />

a) Állandó összeköttetésben áll' a Budapesten<br />

székelő „Magyar Gazdatisztek ős Erdőtisztek<br />

Országos Egyesületéivel s attól szükség<br />

esetén tanácsot és fölvilágösitásokat kér;<br />

körzetében hivatalos képviselője a .Gazdatisztek<br />

és Erdőtisztek Országos Egyesületének".<br />

b) A körzetében működő gazdatiszteket<br />

igyekszik a nyugdij-bizíositás eszméjének megnyerni<br />

s őket a mezőgazdasággal és erdészettel<br />

foglalkozók nyugdíjintézetébe való belépésre<br />

birni s ez intézetet anyagilag is támogatni.<br />

e) A körzetében működő gazdatisztek<br />

társas érintkezését rendszeres összejövetelek<br />

utján fentartja.<br />

3. A gazdatisztikör tagjai.<br />

a) A gazdatisztikör tagja lehet minden<br />

fedhetlen életű gazdatiszt, birtokos és bérlő,<br />

kit két tag felvételre ajánl.<br />

b) A gazdatiszti-kör tagjai évenként 1<br />

korona tagdijat fizetnek. A tagdij minden év<br />

márczius hó 31-ig a gazdatiszti-kör elnökénél<br />

lefizetendő.<br />

c) A tagság megszűnik a tag halálával,<br />

a tagnak a gazdatiszti-kör működési körzetéből<br />

való eltávozásával, vagy ha a közgyűlés<br />

az illetőt a tagok sorából valamely erkölcsi<br />

kifogás alá eső tett miatt kizárja.<br />

4. A gazdatiszti-kör szervezete.<br />

A gazdatiszti kör ügyeit vezeti:<br />

a) a közgyűlés,<br />

b) a tisztikar.<br />

A közgyűlést minden év utolsó negyedében<br />

az elnök hivja össze. Az ez alkalomból<br />

kibocsájtandó és a közgyűlés tárgyainak megjelölését,<br />

ennek helyét és időpontját magában<br />

foglaló meghívó, a kör tagjaimk a közg\ülés<br />

napját megelőzőleg 14 nappal megküldendő.<br />

A közgyűlésen minden tag felszólalási<br />

joggal bír és egy szavazatot gyakorol. A határozatok<br />

szótöbbséggel hozatnak, szavazategyenlőség<br />

esetén az elnök szavazata dönt.<br />

A gazdatiszti kör elnökének akadályoztatása<br />

esetén a közgyűlés arra az ülésre a jelenlevők<br />

közül elnököt választ.<br />

A közgyűlés feladata megválasztani az<br />

elnököt, ügyvezetőt és a számvizsgáló bizottságot<br />

; jóváhagyni az évi jelentést, számadásokat;<br />

megállapítani a költségelőirányzatot s<br />

határozni az ügyvezetőség, vagy bármely tag<br />

által tett javaslatok felett.<br />

A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő,<br />

melvnek másolata a .Magyar Gazdatisztek<br />

és Erdőtisztek Országos Egyesületé"-nek megküldendő.<br />

A közgyűlés határozatképes, ha az elnökön<br />

kivül 8 tag jelen van.<br />

6. Tisztikar. •<br />

A gazdatisztikör tisztikara áll: egy<br />

elnökből, egy ügyvezetőből és kőt számvizsgáló-bizottsági<br />

tagból.<br />

a) Az elnök elnököl a közgyűlésen,<br />

vezeti a gazdatiszti kör működését, fentartja a<br />

.Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületéivel<br />

az állandó érintkezest, képviseli a<br />

gazdatisztikört a hatóságokkal szemben, aláírja<br />

a közgyűlések jegyzőkönyveit, vezeti a<br />

gazdatiszti kör számadásait, kezeli pénzeit s<br />

vagyonát.<br />

b) Az ügyvezető vezeti a közgyűlést és<br />

egyéb ülések jegyzőkönyveit, ellátja mindazon<br />

teendőket, melyekkel a közgyűlés, illetve az<br />

elnök által megbizatik.<br />

• c) A számvizsgáló-bizottság feladata a<br />

gazdatiszti kör pénzkezelését ellenőrizni, az<br />

elnök által vezetett számadásokat átvizsgálni s<br />

erről a közgyűlés elé jelentést beterjeszteni.<br />

Az elnök, ügyvezető és számvizsgáló<br />

bizottsági tagoknak állása tiszteletbeli.<br />

7. A gazdatisztikör feloszlása.<br />

A gazdatisztikör vagyona a kör feloszlása<br />

esetén a „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek<br />

Országos Egyesületéinek alapvagyonához<br />

csatoltatik.<br />

E tervezetet a gazdatisztek egyesülete<br />

választmánya megküldötte véleményezés és<br />

hozzászólás czéljából az összes választmányi<br />

tagoknak, de kívánatosnak tartja, hogy maguk<br />

a gazdatisztek is hozzászóljanak és a helyi<br />

viszonyoknak megfelelő módosításokat proponáljanak.<br />

Felkérjük ennélfogva mindazokat, akik<br />

az ügy iránt érdeklődnek, hogy az alapszabálytervezetre<br />

vonatkozó észrevételüket az egyesület<br />

ügyvezetőségével f. évi márczius hó 10-ig<br />

levélben közöljék.<br />

Hogy az érdeklődés a gazdatiszti körök<br />

létesítése iránt tényleg megvan, bizonyítja az<br />

alábbi czikk, mely szintén a gazdatiszti körök<br />

létesítésének eszméjével foglalkozik.<br />

Gazdatiszti körök alakitása.<br />

E lapok folyó évi első számában czikk<br />

jelent meg a „Gazdatisztek nyugdíjügye" czim<br />

alatt, mely minden magyar gazdatiszt figyelmét<br />

kell, hogv lekösse, mert hiszen abban a<br />

mi ügyeinkről van sző és pedig olyan tárgyilagosan,<br />

olyan nyiltan és olyan bátorítóan,<br />

hogy mindnyájan köszönettel tartozhatunk a<br />

czikkirőnak azért, hogy nyugdíjügyünk helyzetét<br />

ős annak jövőjét oly szépen kitárta<br />

előttünk.<br />

Mintha uj idők kezdenének derengeni a<br />

magyar gazdatiszti karra. A földmivelési miniszter<br />

a törvényhozás elé vitte ügyünk rendezését,<br />

az országgyűlés törvényt alkotott rólunk,<br />

mely bár nem elégíti ki igényeinket, mindazonáltal<br />

nagy haladást jelent a múlthoz<br />

képest. A törvény legközelebb életbe is lép s<br />

épen mert keveset nyújt, áll be annak szükségessége,<br />

hogy önmagunknak is mozognunk kell,<br />

hogy a törvény intencziói érvényesülhessenek,<br />

hogy annak szelleme a közéletbe is át legyen<br />

vihető.<br />

És itt jó lesz egy kicsit a múltba is tekintenünk.<br />

Tegyük szivünkre kezünket és<br />

mondjunk mea culpát, mert bizony igen sokat<br />

vétkeztünk önmagunk ellen a múltban és amit<br />

most elértünk, azt már régen elérhettük volna,<br />

ha jobb barátjai tudtunk volna önmagunknak<br />

lenni, ha többet törődtünk volna a saját sorsunkkal.<br />

Van nekünk már régóta egy igen szép<br />

egyesületünk, az Országos Gazdatiszti Egyesület;<br />

idők multán alakult meg annak kebelében<br />

a Gazdatiszti Nyugdíjintézet, ámde kik<br />

voltak, akik nem siettek azt felkarolni; kik<br />

voltak, akik nem igyekeztek annak áldásait<br />

igénybe venni; kik voltak, akik nem istápolták<br />

azt eléggé, akik nem működtek közre<br />

annak felvirágzásán, akik nem terjesztették<br />

annak eszméit, hogy nagyra, hatalmasra, megdönthetetlenre<br />

nőtt volna az fel ? Maguk a<br />

gazdatisztek; a gazdatiszti os'tály voit az,<br />

mely a mai napnak bőségében, a holnapi nap<br />

szükségét nem látva, mondhatni teljes közömbösséggel<br />

nézte ezen kitűnő egyesület működését<br />

és nem vette ki belőle azt a működési<br />

részt, amely reá sanyarú viszonyainál fogva<br />

okvetlenül háramlott.<br />

Most ismét uj akczióra készül az egyesület,<br />

számítva a gazdatisztikar eddiginél nagyobb<br />

érdeklődésére, amiben csalódni most<br />

már talán nem fog.<br />

Az Országos Gazdatiszti Egyesület januári<br />

választmányi gyűlésén lett ugyanis tárgyalva<br />

az az akczió, amelyet a gazdatiszti törvény<br />

életbeléptetése után a gazdatiszti nyugdíjügy<br />

tárgyában meg kellene indítani s ott is arra a<br />

konklúzióra jutottunk, hogy ezen ügy propagálására<br />

a vidéken gaztatiszti köröket kellene<br />

alkotni, olyan szabályok mellett, hogy ezek a<br />

körök a központi gazdatiszti egyesülettel állandó<br />

összeköttetésben állnának, sőt azok<br />

működése is a központi egylet működéséhez<br />

simulna, de legfőbb hivatásuk az volna, hogy<br />

az egyes vidékek gazdatisztjeit tömöri'enó,<br />

együtt tartaná s közös érdekeik iránti érdeklődést<br />

fejlesztené s főleg, hogy őket a nyugdijegyesület<br />

intenczióival megösmertetné s az<br />

abba való belépésre ösztönözné.<br />

Sőt az egyesület választmánya tovább<br />

ment és kimondta azt is, hogy ezen körök<br />

egyforma létesithetése és működése érdekéből<br />

alapszabálytervezetet készít, melynek elfogadása<br />

valamennyi létesülendő gazdatiszti körnek<br />

ajánltatnék.<br />

Hát ez igen szép eszme és bátran elmondhatjuk,<br />

hogy az egyesület fején találta a<br />

szöget. Sok gazdatiszt kollégámmal tárgyaltam<br />

ez ügyben s valamennyinek az volt a véleménye,<br />

hogy ilyen körök létesítése volna a<br />

legelső feladatunk, mert a gazdatiszti érdekek<br />

nem eléggé való fejlesztésének legfőbb gátja<br />

az, hogy nem ösmerjük egymást, nem veszünk<br />

egymásról tudomást.<br />

Mondok erre egy példát. Vidékünk egykét<br />

gazdatisztjének eszébe jutott, hogy a folyó<br />

farsang alatt egy gazdabált kell központunkban<br />

(Hatvanban) rendezni, melyre itt jó talaj<br />

kínálkoznék, mért az intell'genczia vágyik egy<br />

szebb mulatságra. Elhatároztuk, hogy ha már<br />

mulatunk, mulassunk a magunk czéljára, nyugdíjintézetünk<br />

alapvagyonának gyarapítására.<br />

Összehívtuk az alakuló gyűlést és elbámultunk,<br />

| hogy hányan vagyunk ezen a vidéken, hogy

2. SZAM. IV. ÉVFOLYAM. <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 FEBRUÁR 27. 7<br />

mennyien gyűltünk össze; igaz, hogy hárman<br />

sem ösmertük egymást, de valamennyien megegyeztünk<br />

abban, hogy a czél nagyszerű. Megtartottuk<br />

a mulatságot s végeredményképen<br />

elég tekintélyes összeggel járultunk ügyünk<br />

előbbreviteléhez.<br />

. Mi ebből a tanulság ? Az, hogy ha komolyan<br />

fogunk a dologhoz, mindent keresztül<br />

lehet vinni; hogy csak egyesülnünk kell és<br />

azonnal úgyszólván magától megy a dolog.<br />

Csak legyen, aki a mozgalmat megindítsa s<br />

legyen, aki az erőket összetartsa és a siker<br />

el nem marad.<br />

A legfőbb kérdés, ami ilyen körök létesítésénél<br />

felmerül, a pénz kérdése; honnan<br />

vegyük hozzá a pénzt? Hát erre is meglehet<br />

adni a feleletet. Kövessünk el mindent, keressünk<br />

fel minden alkalmat, hogy némi kis tőkéhez<br />

juthassunk. Bocsássunk ki vidékünkön egy<br />

aláírási ivet, járuljon a kezdet nehézségeinek<br />

leküzdéséhez mindegyik annyival, amennyivel<br />

bir. Azután a gazdatisztnek az állása természetéből<br />

sok olyan alkalma nyílik, amikor<br />

valamicskével gyarapíthatja az alakulandó vagy<br />

már megalakult kör vagyonát; az üzletekben,<br />

ahol vásárol, kiköt bizonyos százalékot a kör<br />

javára; ez nem zsarolás és a birtokos érdekeinek<br />

sem a szem elől tévesztője, hanem<br />

jogos kívánság, mely a birtokosnak nem árt,<br />

gazdatisztjének pedig sokat használ.<br />

Ami a megalakulást illeti, az aligha<br />

ütközhetik nehézségekbe. A helyiség kérdése<br />

megoldható akként, hogy valamelyik vendéglő<br />

egy szobáját lefoglaljuk a magunk, számára<br />

s a vendéglős szívesen adja, mert némi forgalomra<br />

számit. Egy-két lap is kikerül innenonnan,<br />

mert tapasztalatból tudom, hogy az<br />

egyes íapok szívesen engednek át egy példányt<br />

ilyen kezdődő egyesületnek, mert ez<br />

neki egyrészt jó reklám, másrészt reméli,<br />

hogy a megszokás után előfizetünk reá. A<br />

többi azután magától megy, kivált ha a gazdatiszti<br />

körbe sikerül a földbirtokos, bérlő, kereskedő<br />

és hivatalnoki szóval minden társadalmi<br />

osztályból néhány tagot toborzani.<br />

És megindul a működés, melyből kell<br />

hogy boldogulásunk fakadjon. Lássunk tehát<br />

munkához, köszörüljük ki a régi csorbát és<br />

hozzuk helyre most, amit oly sokáig oly nagy<br />

kárunkra elmulasztottunk. Ne csak az önmagunk<br />

javát nézzük, hanem mindnyájunk<br />

hozzánkhasonlóét, mert a mi baj minket<br />

máma elkerült, az holnap utóiérhet s késő<br />

bánat, ha nincs kezünknél hirtelen segítség.<br />

Chriastélyi Béla.<br />

Számítsunk.<br />

A mai gazdasági világrend a számitáson<br />

alapszik.<br />

Számítás nélkül nemcsak a kereskedő s<br />

az iparos, hanem a gazda sem boldogulhat s<br />

az anyagi boldogulás egyedüli titka sok esetben<br />

csak a helyes számításban rejlik.<br />

Mert ne feledj"k el, hogy a mezei gazdálkodásnak<br />

csak közvetett czélja a termelés, azaz<br />

javak előállítása, közvetlen czélja pedig a jövedelemszerzés<br />

s ha a termelés terén bármily<br />

fényes eredményeket érünk is el, ha ezzel karöltve<br />

nem jár a megfelelő jövedelem, gazdálkodásunknak<br />

rendszerint bukás a vége.<br />

Tiszti kezelés alatt álló birtokaink tulajdonosai<br />

ritka kivétellel birtokaik jövedelmére<br />

rá vannak utalva s azért csak természetesnek<br />

kell találnunk azt, hogy tisztjeik működését nem<br />

a termelés terén elért eredmények szerint, hanem<br />

a leszállított jövedelem szerint bírálják el, amiben<br />

különben is a valóban okszerű gazdálkodás<br />

kriténuma rejlik.<br />

Ha a jövedelmi eredmények a birtokos<br />

igényeit ki nem elégítik, akkor vagy a gazdálkodási<br />

rendszer változtatása, vagy a birtok bérbeadása<br />

ennek természetszerű következménye<br />

s mindkét esetben az alkalmazott tisztek az<br />

áldozatok s minthogy ezen áldozatok száma<br />

napról-napra nőttön nő, ezek érdekében óhajtunk<br />

szót emelni.<br />

A szolgálat biztosítására nem ismerünk<br />

alkalmasabb módot, mint ha a tiszt megdönthetetlen<br />

számadatok alapján igazolni tudja,<br />

hogy a reá bízott vállalatban fekvő tőkét<br />

kellően kamatoztatta.<br />

Ezzel egyúttal javadalmazását meg is<br />

szerezte magának, mert habár a birtok tulajdonosa<br />

fizeti is őt, ez a fizetés nem csökkenti<br />

a tulajdonos jövedelmét, holott abban az<br />

esetben, ha a gazdaság jövedelme meg nem<br />

felel, a tiszt javadalmazása a tulajdonos terhére<br />

esik.<br />

Ezen követelménynek azonban csak rendszeres<br />

számvitel mellett lehet eleget tenni,<br />

mert a gazdaság jövedelme nemssak a birtokosnak<br />

szállított jövedelemből áll, hanem a<br />

tett befektetésekből eredő vagyongyarapodás<br />

is ide tartozik s ezt számvitel nélkül kimutatni<br />

lehetetlen.<br />

Ezen körülmény pedig különösen elhanyagolt<br />

birtokok korbahozatalánál, illetve<br />

uj belterjesebb üzemrendszerre való áttérésnél<br />

felette fontos, mert mindkét esetben rendszerint<br />

tetemes befektetésre van szükség s ha<br />

a kezelötiszt ezt a tőkét a folyó jövedelemből<br />

kénytelen megszerezni, ami nagyon gyakran<br />

igy van, akkor a tényleg beszállított jövedelem<br />

nem lehet megfelelő s igy ebben a körülményben<br />

keresendő a tulajdonos elégedetlenségének<br />

oka.<br />

Ezt mellőzendő a reorganizáczió megkezdése<br />

előtt lehető részletes költségelőirányzat<br />

készítendő a befektetések tökeszükségletéről<br />

s csak ha ennek fedezetéről gondoskodva<br />

van szabad a reformokra áttérni. Különben<br />

előfordulhat, amint tényleg előfordult, hogy az<br />

istállók elkészülte után a beállítandó állatállomány<br />

beszerzéséhez hiányzott a tőke.<br />

De még ez sem elegendő, hanem ezzel<br />

kapcsolatban lehető részletes jövedelmi előirányzatok<br />

is elkészítendők, még pedig külön<br />

az átmeneti évekre s külön a végleges állapotra<br />

vonatkozók, mivel a gazdaság rekonstrukcziója<br />

nem azonnal, hanem csak 2—3 év<br />

múlva hozza a várt gyümölcsöt s igy a kezdő<br />

tisztet nem érheti a vád, hogy ime a befektetések<br />

megtörténtek s jövedelem még sincs!<br />

Rosszul jövedelmező birtokokért pedig a<br />

felelős tiszt legelső feladata kipuhatolni azt,<br />

hogy léteznek-e módok a jövedelem emelésére<br />

vagy sem? Mert tényleg léteznek oly nagyobb<br />

uradalmi birtokok is, melyek vagy silány,<br />

s; egény földjeik vagy a birtok rossz tagozata,<br />

ilieve kedvezőtlen közgazdasági fekvésök miatt<br />

egyáltalában nem jövedelmeznek, vagy legalább<br />

megfelelő jövedelmet nem szolgáltathatnak.<br />

Ilyen birtoknál könnyen megesik, hogy a<br />

csekély jövedelem rá megy a tiszt fizetésére<br />

és a birtokosnak nem jut sémmi, minélfogva<br />

ilyen birtok tiszti kezelését legfeljebb a jövedelemre<br />

nem reflektáló birtokos nem engedheti<br />

meg magának s mivel ez nagyon is kivételes<br />

eset, legjobb az ily birtok bérhe- vagy<br />

eladása által a tarthatatlan állapotnak véget<br />

vetni.<br />

Ha pedig nem a birtok természetes állapotában,<br />

hanem ezek hiányos felszerelésében,<br />

de különösen hibás kezelésében rejlik az<br />

elégtelen jövedelem oka, akkor mindenek<br />

előtt a jövedelmet csökkentő intézkedések kideritendők.<br />

Előfordult például, hogy az igásfogatok<br />

száma elegendőnek, a cselédek létszáma soknak<br />

látszott s a földek kulturállapota még sem<br />

felelt meg, mivel az igásállatok erőbeli állapotta<br />

felette fogyatékos volt. A baj oka tehát<br />

a gyenge s rosszul tartott igásállatállományban<br />

rejlett, mert előre kimondatott, az ökörnek<br />

nem jár abrak. Erősebb s fiatalabb ökrök beállítása,<br />

azok bővebb takarmányozása és a<br />

cseléd létszám apasztása folytán teljesen megváltozott<br />

a helyzet, az igáserő költsége apadt<br />

s a munkák mégis jobban lettek elvégezve,<br />

mint azelőtt.<br />

Sok gazdaságnak további hibája, hogy a<br />

rendszerbe nem illő növények termesztését erőltetik,<br />

hogy trágyaszegeny gazdaságban repczét termesztenek,<br />

homokos földön a búzát, agyagon<br />

az árpát erőltetik s igy megfelelő terméseket<br />

el nem érhetnek, holott a rendszerbe jobban<br />

illő rozs esetleg sokkal jobban beválna.<br />

A rosszul jövedelmező gazdaságok legfőbb<br />

s legáltalánosabb rákfenéje azonban, hogy<br />

nem rendelkeznek elegendő trágyaerővel s<br />

hogy a követet növénytermesztési rendszer a<br />

trágyázással nem áll arányban. Egy-egy trágyázás<br />

után 6—8 növény is következik s aztán<br />

csodálkoznak azon, hogy a silány átlagtermések<br />

a termesztési költséget is alig fedezvén, elégtelen<br />

a jövedelem.<br />

Ilyen esetekben csak vagy kimélőbb<br />

növénytermesztősi rendszer alkalmazása vagy<br />

a trágyaemelés fokozása által lehet a bajon<br />

segíteni s a helyes kalkuláczió feladata, hogy<br />

a követendő irányt kipuhatolják.<br />

A legtöbb esetben az utóbbi módozat fog<br />

czélravezetőbbnek bizonyulni, de csak akkor,<br />

ha a megszerzendő trágyához olcsó módon juthatunk<br />

s itt megint az előszámitáshoz kell<br />

folyamodnunk annak kiderítésére, hogy milyen<br />

állattartási ág felkarolása s milyen tartási<br />

irány követése mellett elérhető a czél legbiztosabban?<br />

Minthogy pedig e téren is<br />

sok ut vezet Rómába, általánosságban csak<br />

annyit kívánunk kiemelni, hogy bármely<br />

állattartási irányt karoljunk is föl, belterjes<br />

tartás s bő takarmányozás nélkül czélunkat<br />

rendszerint nem fogjuk elérni s épen ezen<br />

okból kiváló gond a takarmánytermesztés<br />

szervezésére s különösen arra fordítandó,<br />

hogy állatainknak jó s olcsó takarmányt juttassunk,<br />

ami sok esetben minden különös befektetés<br />

nélkül is elérhető s mindazáltal a<br />

termelt trágya olcsóbbitását vonja maga után.<br />

Pedig olcsó trágya a jövedelmező növénytermesztés<br />

elengedhetetlen előfeltétele.<br />

Ha igy eljárva a múlthoz képest sikerült<br />

és kedvezőbb termelési és jövedelmi eredményeket<br />

elérnünk, emellett sem szabad megállapodnunk,<br />

hanem gazdaságunk folytones<br />

előbbrevitelét szem előtt tartva, iparkodjunk<br />

minden fontosabb növény- és állattermelési ág<br />

jövedelmezőségének alakulása iránt konkrét<br />

számadási adatok alapján készült kalkulácziók<br />

utján tájékozást szerezni, az ily módon nyert<br />

adatok pedig évről-évre a gazdaság statisztikai<br />

naplóba bevezetendők.<br />

Ez a napló kell, hogy tartalmazza a<br />

gazdasági terület alakulását a mivelési ágak<br />

szerint feltüntetve, az egyes növényeknek szánt<br />

területet, az egyes növényeknél elért holdánkénti<br />

terméseredményeket lehetőleg forgók szerint<br />

feltüntetve, szintúgy az összterméseket, továbbá<br />

az elért eladási árakat, szintúgy az egyes<br />

állattenyésztési ágak termelési eredményeit<br />

(tej, gyapjú stb.) az utánuk befolyt jövedelmet,<br />

a főbb kiadási rovatok u. m. adó, biztosítás,<br />

cselédbér, napszám, épületfentariás, gépfentartás,<br />

ügyvitel stb. évi összegeit s végül a zárszámadás<br />

végösszegeit.<br />

Ha ezt néhány éven át lelkiismeretes<br />

pontossággal folytatjuk, gazdaságunk üzemi<br />

eredményeiről nemcsak kitűnő áttekintést nyerünk,<br />

hanem módunk nyilik annak kipuhatolására<br />

is, hogy az egyes üzemágak minő arányban<br />

járultak a jövedelemhez, hogy rosszul<br />

jövedelmező ágaknál hol rejlhet a baj oka és<br />

a termesztési költségek alkotó rovatoknál hol<br />

lehetne megtakarításokat tenni?<br />

Ilyen gazdaság-statisztikai naplóra a<br />

birtokát személyesen kezelő nagyobb birtokosnak<br />

is szüksége van, mert aki e tekintetben<br />

csakis emlékezetére bizza magát, könnyen<br />

végzetes hibát követ el; a kezelő tisztre<br />

nézve azonban még más szempontból is fontos<br />

e napló, azért t. i., mivel ennek segélyével<br />

egyrészt intézkedéseinek helyességét szakszerűen<br />

igazolhatja, másrészt az üzemvezetés<br />

módosítására vonatkozó javaslatai megokolására<br />

az adatanyagot itt nemcsak készen találja,

hanem ép ezen adatok összevetése által ilyen<br />

javaslatokra rá fog vezettetni.<br />

Minthogy pedig ilyen gazdaságstatisztikai<br />

napló vezetése nagyobb munkát nem okoz,<br />

amennyiben ebbe csak a számadások végeredményei<br />

vezettetnek be, a bevezetésre pedig a<br />

téli időszak rendszerint elengedő alkalmat<br />

nyújt, a hivatásuk teljes betöltésére törekvő<br />

kezelő tiszteknek ezen eddig kevés gazdaságban<br />

alkalmazott intézkedést saját állásuk és<br />

jövőjük biztosítása érdekében különös figyelmébe<br />

ajánljuk. Hensch Árpád.<br />

A gazdatiszt jog- és törvényismerete.<br />

A szakképzett gazdatiszt sokoldalú tudásának<br />

felettébb lényeges kiegészítő részét képezi<br />

a jog- és törvényismeret, értve azalatt<br />

jelesül azon jogszokások és törvényes rendelkezések<br />

ismerését, amelyek a vagyoni dolgokban,<br />

a mezei gazdálkodásban és a mezőgazdasági<br />

üzemben előforduló jogeseteket érintik.<br />

Amint áll az, hogy a jog- és igazságérzék<br />

már magában véve felér egy meg nem<br />

irott törvénykönyvvel, ép ugy viszont vitán<br />

kivül áll az is, hogy a törvények ismerete fokozottabb<br />

jog- és igazságérzéket fejleszt, ami<br />

a közéletben nemcsak fölöttébb becses előny,<br />

de különösen a modern gazdatisztre nézve<br />

működésé sikerének egyik előfeltétele.<br />

Nemcsak szükséges és előnyös tehát,<br />

hogy a gazdatiszt tudása törvényeink minél<br />

bővebb ismeretére is kiterjedjen, hanem elmaradhatlan<br />

kellék is egyszersmind reá nézve<br />

az, hogy jogismerete annyira tökéletes legyen,<br />

hogy minden egyes jogesetből a helyes és logikus<br />

legális konklúziókat levonni tudja, hogy<br />

ehhez képest irányítván eljárását és magának<br />

helyes jogalapon nyugvó törvényes álláspontot<br />

biztosítsa.<br />

A nélkül, hogy e tekintetben rekriminálnék,<br />

abban a hiszemben vagyok, hogy a<br />

gazdatiszti osztály tagjainak nagyrésze tudásának<br />

ebben az irányban való fejlesztésére nem<br />

fordit kellő gondot s a jogi ismereteket olyan<br />

tudománynak tartja, mint amelyre csakis a<br />

hivatásos jogásznak van szüksége, gazdásznak<br />

legkevésbé. És itt rejlik a keresett nagy hiba,<br />

abban, hogy a gazdatiszt a jog- és törvényismeretet<br />

magára nézve — az ő működési<br />

körére — nézve, teljesen megligálhatónak,<br />

sőt fölöslegesnek képzeli és tartja, mert hiszen<br />

— úgymond — ha ilyen dolog előfordul, hát<br />

ott van az ügyvéd.<br />

Helyes, jól van az, ha oly jogi esetről<br />

van szó, amikor jogi, ügyvédi segélyre tényleg<br />

szükség van, akkor igenis forduljunk ügyvédhez,<br />

a jogi segélyhez; de akkor ám mindjárt<br />

nem pedig a midőn már későn van, vagy a<br />

mikor már beállott a „perriculum in mora" és<br />

az ügyvéd is alig képes a sikeres jogi segélynyújtásra.<br />

Rendszerint pedig ugy szokott lenni,<br />

hogy mindig akkor vétetik csak igénybe az<br />

ügyvéd közbenjötte, a mikor már ő sem tudja<br />

módját ejteni a kár vagy veszteség megakadályozásának<br />

és beállott a jogvesztés; ilyenkor<br />

aztán szidjuk az ügyvédet, gáncsoljuk a törvényeket,<br />

de eszünkbe nem jut a baj szülőforrását<br />

magunkban keresni; pedig ha ezt<br />

tennők, csakhamar ráakadnánk erre abban,<br />

hogy j°g- és törvényismeretünk hiányos és<br />

halvány sejtelmünk sincs arról, a miről már<br />

az általunk képviselt vagyoni érdekek kellő<br />

védelme szempontjából is a kellő érzékkel és<br />

tudással kellene birnunk.<br />

A gazdatiszt körül pedig úgyszólván nap<br />

nap után lépten, nyomon fordulnak elő jogi<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 FEBRUÁR 27. 2. SZÁM. IV. FIVFOLYAM.<br />

mot kivánni; a gazdatiszt nem lehet mezőgazda,<br />

erdész, állatorvos, kereskedő, kupecz,<br />

fináncz meg sok egyében felül még jogász is<br />

legyen; nos igen, ezt magam is értem, hogy<br />

azt a sok tudást csak egyesektől lehet megkívánni,<br />

azt azonban, hogy a gazdatiszt jól<br />

kifejlesztett jogi érzék mellett a törvények<br />

elemi általános ismeretével birjon, ezt az<br />

intelligens modern gazdatiszttől elannyira el<br />

lehet várni, hogy szinte képzettségének egyik<br />

előfeltételét kell hogy ez képezze. Arra a<br />

gazdatisztre, a ki például önállóan kezel valamely<br />

birtokot, annak a birtoknak kezelését<br />

nyugodt lélekkel rá sem is lehetne bízni, a ki<br />

a törvények ismeretében teljésen járatlan, mert<br />

ez a járatlanság sokszor igen káros következményekkel<br />

járhat a birtokra vagy a birtokosra.<br />

Annyit tebát tudnia kellene feltétlenül a<br />

gazdatisztnek törvényeink felől, a mennyit<br />

tudni szükséges ahoz, hogy egy jogeset első<br />

fázisaiban önállóan is védekezni vagy eljárni<br />

képes legyen. Vagy hogy az ügyvéd segítsége<br />

nélkül is el tudja járni oly aprólékos egyszerű<br />

dolgokban, a mihez jogi segítségre szükség<br />

egyáltalán nincsen.<br />

Például egy egyszerű és mindennapi<br />

dolgot említve, ismernie kellene a telekkönyvet,<br />

— ismernie a nyilvánkönyv alakját,<br />

berendezését, a bekebelezések sorrendjét, megismerni<br />

tudnia a telekkönyvi tényleges állapotot<br />

feljegyzések (plombirozások), széljegyzések fontosságát,<br />

— módját tudnia a vonatkozó ügyiratok<br />

felkeresésének stb., ezek oly dolgok, a<br />

melyeket egy kis gyakorlattal könnyen megtanulhat<br />

s amelyekhez ügyvédre nincs feltétlenül<br />

szüksége. Ott van továbbá az urbériségről<br />

szóló törvény és az urbériség eltörlésével bekövetkezett<br />

birtokrendezési eljárás, a különböző<br />

földváltságok ezek is mind olyan dolgok,<br />

a melyek az ország nagy részében még ma<br />

is aktuálisak és megkövetelik, hogy az idevágó<br />

törvényes rendelkezéseket a gazdatiszt<br />

ismerje, tudja; — de ott vannak a közigazgatásra<br />

vonatkozó törvények, amelyekre nézve<br />

a gazdatiszt szintén nagyon közvetlenül van<br />

érdelve. És ott van az 1879: XXXI-tk az<br />

1890: XlII-ik, az 1894: Xll-ik. az 1895. XLVI.<br />

és 1899: XLIX. t.-czikk, amelyekben sok olyan<br />

dolog van érintve, amelyek a gazdatiszt működési<br />

körében mozgó ügyesetekre vonatkoznak<br />

s a melyekben gazdatisztnek elég<br />

jártassággal kellene birnia.<br />

Nem túlzás az, hanem való igaz tény,<br />

hogy valamely birtok külsejéről, látásáról meg<br />

lehet mondani, hogy az azt kezelő gazdatiszt<br />

némely a törvényes rendelkezéseket ismeri és<br />

respektálja-e vagy sem ; s hogy ezt közelebbről<br />

megvilágítsam, felhozom példának azt, hogy<br />

valamely községben a jegyző elég jó lábon él<br />

a gazdatiszttél, egyik is épugy mint a másik<br />

épen nem sokat törődik azokkal a törvényes<br />

rendelkezésekkel, amelyek szerintük nagyon<br />

kicsinyes és felesleges dolgokkal foglalkoznak;<br />

— itt azután az utakon, — az elburjánzott<br />

rácztövisen, a tisztátalan beiszaposodott vagy<br />

bedőlt árkokon, — kötetlen vízmosásokon stb.<br />

bizony nagyon is meglátszik ez mindjárt első<br />

ötletre. És ebből az eléggé fontos .csekélységekéből<br />

bizony rendszerint nagyon találó<br />

következtetéseket lehet levonni a gazdatisztnek<br />

intelligencziájára, törvényismeretére és rendszeretetére.<br />

Kérdem, vájjon hány helyen történik meg<br />

a törvényben előirt módon a kártékony rovarok,<br />

állatok és növények irtása, hány helyen jár<br />

elől a gazdatiszt jó pé'dával ilyen és egyéb<br />

oly teendőkben, a melyek elhanyagolása nem-<br />

nembánomságon, amely rossz példából erőt<br />

vesz a népen is, hanem ellenkezőleg jó példát<br />

mutatva nem csak azt kellene lelkiismeretesen<br />

megtennie, a mit a törvény megszab, hanem<br />

ennél jóval többet is, amit ugyanis az észszerüség,<br />

rendszeretet és a gazdasági fejlődés<br />

utainak egyengetése kívánatossá és<br />

szükségessé tesz.<br />

Használja fel a gazdatiszt téli nyugalmasabb<br />

szabad idejét arra, hogy a törvénykönyvekkel<br />

is egykissé foglalkozzék — legalább<br />

azokkal, a melyek reá nézve fontosak —<br />

egy kis jóakaratú érdeklődéssel olvasgatva<br />

azokat, tapasztalni fogja csakhamar, hogy ez<br />

nem is olyan nagyon száraz tudomány, hanem<br />

eléggé érdekes és fontos annyira, hogy afölött<br />

elmélkedve abból tudást merítsen és szellemi<br />

tőkéjét igen jól értékesithetően gyarapítsa. És<br />

ha lelkiismeretesen fogja tanulmányozni azokat<br />

a törvényeket, amelyeket neki amúgy is feltétlenül<br />

tudnia is kell, nagy megelégedéssel<br />

fogja tapasztalni azt, hogy jogérzéke, de igazságérzéke<br />

lélektanilag is nagyon gyarapodott,<br />

ami ismét ténykedéseinek nemesebbé alakultában<br />

fog nyilvánulni és észrevehetőleg üdvös<br />

eredményeket szülni.<br />

A törvényismeretre úgyszólván mindennap<br />

rászorulunk, áldozzunk tehát szabadidőnkből<br />

valamennyit arra is, hogy a törvény- és jogismeretekben<br />

egy kis jártasságot szerezzünk<br />

magunknak. Z. J.<br />

Földbirtokosok figyelmébe.<br />

A Gazdatisztek Országos Egyesülete irodájában<br />

sok állást kereső gazdatiszt van előjegyezve,<br />

kiknek bizonyitványmásolatai és egyéb<br />

okmányai is rendelkezésre állanak. Tisztelettel<br />

kérjük a gazdatiszteket alkalmazni óhajtó<br />

földbirtokosokat, hogy bizalommal egyesületünkhöz<br />

fordulni szíveskedjenek, amely készségesen<br />

és teljesen díjtalanul ajánl megfelelő<br />

gazdatiszteket. Az előjegyzett gazdatisztek<br />

bizonyitványmásolatai az egyesület irodájában<br />

megtekinthetők, illetve betekintés végett az<br />

állást betölteni óhajtó földbirtokosoknak bérmentesen<br />

megküldetnek.<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdrjaikat január 19-től február<br />

2í-ig beküldőitek; 10 koronát: Ács Sándor, Albisi<br />

Ákos, Adamecz Imre, Bácsi Béla, Banké Antal, Balázsovich<br />

István, Beer Vilmos, Berger E. V., Békeffy<br />

Elek, Benkovich Géza, Bendekovich Sándor, Bogdán<br />

Miklós, Csekey János, Gelley Antal, Glósz Vilmos, Gyuris<br />

József, Haják Gyula, Ivánszky Jenő, Kandus Ferencz,<br />

Klapetek Ferencz, Kappel Károly, Kiss Pál, Klein, Sándor,<br />

Krottendorfer József, Kotschy József, Koszó Ádám,<br />

Lepényi Pál, Merényi Ferencz, Meszlény Álbert, Molnár<br />

János (F.-Halom), Molnár Gyula (Pta-Alag), Perl Károly,<br />

Petrányi Lajos, Póka Antal, PöschI Antal. Pivonkay<br />

Béla, Rónay Pál. Schmid Osrkár, Suba József, Simonek<br />

Károly, Schusztek Imre, Schilcher Tivadar, Schröder<br />

Ernő, Schlesinger Adolf, Schwarczer Jenő, Stichleutner<br />

Károly, Spitzer Elek, Szaií'f Kálmán, Széli Ferencz,<br />

Szemethy Elemér, Szungyi Gábor, Szungyi Mihály,<br />

Thanhoffer Ferencz, Takács Emil, dukai Takách Zoltán,<br />

Tóth István (Tápió-Szt-Márton), Vargha Sándor.<br />

5 koronát beküldöttek; Bolemann Jenő, Fördős<br />

Gyula, Győré József, Hirschenhauser Gyula, Huszár<br />

Imre, Koós Gyula, Kováts Viktor, Kertész Kálmán,<br />

Sánta András, Szántó Sándor, Tóth Ferencz, Votisky<br />

Elemér.<br />

Hátralékot fizettek: Acs Sándor 5, Fleischer<br />

János 10, Luczay Albert 10, Mészáros Lajos 10, Rosztóczy<br />

10, Tóth Lajos 10 koronát.<br />

1902-re 5 koronát beküldött Ács Sándor.<br />

csak az általa kezelt birtokra, hanem a községi<br />

lakosságra nézve is érzékeny károkat<br />

szülhet.<br />

természetű dolgok és oly események, ténykörülmények,<br />

A gazdatisztnek a jegyzővel fentartott jő Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

a melyek sok okot adnak arra, viszonyt nem azért kellene keresnie, hogy az minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye: .Magyar<br />

hogy a törvényismeret elsajátítására ösztönözzék.<br />

neki a törvényelőirta dolgokban konczessziókat Gépipar' évi előfizetési ára 8 korona, Budapest, VII.,<br />

adjon, a miáltal azután a község jegyzőjének Akáczfa-utcza 3. sz.<br />

Sokan bizonyára azt fogják minderre tekintélye és az általa képviselt törvény ereje<br />

mondani, túlzás az, egy gazdatiszttől<br />

szenved és törik meg azon a közömbös Az o?8z. magyar gazd. egyesület tulajdona.<br />

A .PÁTRIA* irodalmi Wülalat és nyomdai részvénytársaság nyomága.

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest, 1í»01. márczius 20.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS<br />

EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

Előfizetési ára :<br />

Egész évre 3 forint.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Szerkeszti: JESZENSZKY PÍX,,<br />

AZ OK3ZÁÜOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKABJA, A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong><br />

ÉS ERDŐTÍSZTEK OHSZIDOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYVEZETŐJE.<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal :<br />

Budapest, IX., Üllői-út, „Köztelek".<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek ás Erdítisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják,<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdija egész érre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek ég Erdőtisztek Országos Egyesületének tagdija egész érre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek 2 frt 50 kr.<br />

Meghívó.<br />

A Magyar Gazdatisztek és Erdőtísztek<br />

Országos Egyesülete f. évi márczius hó 28-án<br />

azaz csütörtökön d. u. 3Va órakor a „Köztelken"<br />

tartandó választmányi ülésére.<br />

Tárgysorozat:<br />

1. A mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása.<br />

2. Két jegyzőkönyv hitelesítő tag kiküldése.<br />

3. Jelentés tagmozgalomról.<br />

4. Pénztári jelentés.<br />

5. Közgyűlés tárgysorozatának és idejének<br />

megállapítása.<br />

6. 2 választmányi tag kijelölése.<br />

7. Folyamodványok segélyekért.<br />

,8. Gazdatiszti körök alapszabálytervezetének<br />

megvitatása.<br />

9. Folyó ügyek.<br />

Budapesten, 1901. márczius hó 18-án.<br />

Az elnökség.<br />

Tagdíj nyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdijaikat február 23-tól márczius<br />

Mihály, Lőw Andor, Magéty Géza, Mieheller Károly,<br />

Nagy Miklós. Ottó Adolf, Osztropiczky Pál, Pethő György,<br />

Sántavy József. Sipos Sándor, Schmiedt Albert, Szabó<br />

István, Szarka Dezső, Szrogh Lajos, Szlávik István,<br />

Thury Lászlö,.Vass Imre, Zagora János.<br />

5 koronát beküldőitek: Árvay Lajos, Becker<br />

Ernő, Böröez János, Hencz Aladár, Kapinya Antal.<br />

Hátralékot fizettek: Farkas Kálmán 5, Kégl<br />

István 10, Lakner László 10, Szlavik István 10, Weiter-<br />

- schan József 20 koronát.<br />

Hodum János 1903 és 1904-re 20 koronát küldött.<br />

Javítani a meglévő .törvényen az idők<br />

folyamán mindég lehet, mindenesetre legalább<br />

könnyebben, mint a hogy e törvényt magát<br />

1 megalkotni lehetett.<br />

Habár a kvalifikácziónális kérdés megoldva<br />

nincs is, mindazonáltal a törvény a szakképzett<br />

gazdatiszteknek mégis bizonyos előnyöket<br />

nyújt, egyrészt a fölmondási idő és elhalálozás<br />

esetén a hátramaradt özvegy végkielégitése<br />

tekintetében, másrészt a tekintetben,<br />

hogy a törvényhatóságok, községek, egyházi<br />

testületek, hitbizományok s hasonnemü birtokokon<br />

csakis szakképzett gazdatisztek lesznek<br />

ezentúl alkalmazhatók, magyar, illetőleg honosított<br />

oklevél alapján. S épen az a körülmény<br />

tekinthető vívmánynak, hogy a törvény értelmében<br />

okleveles gazdatisztnek csakis az tekintetik,<br />

aki magyar állampolgár és a ki valamely<br />

hazai gazdasági tanintézetet végzett, illetőleg<br />

kinek külföldön nyert oklevele nálunk honosittatik,<br />

mert tudvalevőleg nálunk eddig igen<br />

sokan voltak külföldi," nem magyar honpolgár<br />

gazdatisztek, akik oklevelüket idegenben szerezték<br />

s elfoglalták a helyet a magyar gazdatisztek<br />

elől.<br />

Tagadhatatlan, hogy az 'idegen gazdatiszteknek<br />

hazai mezőgazdaságunk előbbrevitele<br />

tekintetében nem kicsinyelhető érdemei vannak,<br />

mindazonáltal méltán róható fel legtöbbjének<br />

hibájául az, hogy bár magyar kenyeret<br />

ettek, a magyar állampolgárság megszerzése<br />

nemcsak nem képezte ambicziójukat, de velünk<br />

magyarokkal nagy része megbarátkozni sem<br />

tudott. Jövőre az idegen, nem magyar honpolgár<br />

gazdatisztek alkalmaztatását az uj törvény<br />

lehetetlenné teszi, amennyiben kötelezőleg<br />

kimondja, a külföldön nyert oklevelek<br />

nosztrafikálását s a magyar honpolgárság megszerzését.<br />

s azon intézmények szervezeti-, tanulmányi-,<br />

rend- és vizsgaszabályzatait,. melyeken a<br />

kérelmező gazdasági tanulmányait végezte, i<br />

Az ekkép benyújtott s felszerelt kérvényeket ,<br />

a főiskolákra nézve a gazdasági akadémia, a<br />

középiskolákra nézve bármelyik m. kir. gazdasági<br />

tanintézet igazgatója intézi el s a honosítás<br />

megadandó, ha a kérelmező mindazon<br />

tantárgyakat hallgatta s mindazokból sikeres<br />

vizsgát tett, amelyeket a honosító akadémia<br />

vagy tanintézet szabályzata előir, továbbá<br />

magyar jogisméből pótlólag a vizsgát a honosító<br />

intézetnél leteszi, vagy amennyiben egyes<br />

tantárgyakat ezeken kívül, az illető külföldi<br />

gazdasági szakoktatási intézményen nem hallgatott<br />

s illetőleg azokból nem vizsgázott, —<br />

de a honosító iskola szabályzata előirja —<br />

pótlólag szintént vizsgát sikerrel tesz."<br />

Bizonyára fel fog tűnni a rendeletben<br />

foglalt azon paszszus, mely szerint az alsóbbfoku<br />

külföldi szakoktatási intézeteken nyert<br />

bizonyítványok (földmivesiskolai bizonyítványok)<br />

egyáltalában nem honosíthatok, mert ezek tiszti<br />

képesítést nem nyújtanak.<br />

Világosan kitűnik tehát ebből az, hogy,<br />

habár a kvalifikácziónális kéreést a. törvény<br />

nem szabályozza is, mégis legalább a végrehajtásirendeletben<br />

igyekszik a miniszter érvényre<br />

juttatni a szakképzett egyéneknek felsőbbségét<br />

s határozottan kifejezi, hogy az alsóbb fokú,<br />

vagyis földmivesiskolák tanulói gazdatiszti állásra<br />

képesítve nincsenek.<br />

Igaz ugyan, hogy a gazdatiszti törvény '.<br />

alapján nemcsak földmivesiskolát végzettek<br />

lesznek jogosítva a jövőben is a gazdatiszti<br />

czimet használni, de használhatni fogják ezt a<br />

semmiféle előképzettséggel sem biró egyének<br />

is, akik' e pályát végső remidiumukul tekintik,<br />

de mindazonáltal hiszem, hogy el fog jönni<br />

Gazdasági oklevelek honosítása.<br />

az az idő, amikor a szakképzett gazdatisztek .<br />

A külföldi oklevelek mikénti honosítására<br />

az őket megillető helyüket fogják elfoglalni s<br />

(J. P.) A birtokos és gazdatiszt közötti vonatkozólag Darányi földmivelésügyi miniszter<br />

a következő rendeletet léptette életbe, ami-<br />

azt a czimet, amely kellő szakképzettséget, \<br />

jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény immár<br />

intelligencziát és rátermettséget feltételez, azok;<br />

a Felség által szentesítve életbeléptetésre vár. ről a magyar-óvári gazdasági akadémia és a<br />

akik ezzel nem birnak, nem fogják uzurpálhatni<br />

Hogy mikor fog e' törvény életbelépni, azt biztosan<br />

nem tudjuk, de hogy életbeléptetése már ban értesítette.<br />

gazdasági tanintézetek igazgatóságait e napok-<br />

s jogos tulajdonul lesznek kénytelenek átengedni<br />

az arra hivatottaknak.<br />

nem késhetik soká, azt bizonyítja a földmivelésügyi<br />

miniszter azon rendelete, amely a leg-<br />

oklevelet a magyaróvári m. kir. gazdasági<br />

„Külföldi gazdasági főiskolákon szerzett<br />

szorosabb kapcsolatban van a gazdatiszti törvénynyel<br />

s egy részecskéje a már eddig bizoiskolákon<br />

szerzett okleveleket pedig a keszt-<br />

akadémia utján, külföldi gazdasági közép-<br />

Gazdatiszti körök.<br />

nyára készen levő végrehajtási rendeletnek. helyi, kolozsmonostori, debreczeni, vagy kassai (J. P.) Azok, a kik a gazdatiszti érdekképviselet<br />

kifejlesztésén és szilárdabb alapokra<br />

A szóbanforgó törvény kétségkívül ' nem m. kir. gazdasági tanintézet utján lehet az<br />

oldotta meg azokat a kérdéseket, melyeket a eddig is érvényben volt eljárás szerint honosíttatni.<br />

Alsóbbfoku külföldi szakoktatási in-<br />

folytán azt a meggyőződést szerezték, hogy<br />

való fektetésén fáradoznak, eddigi tapasztalataik<br />

gazdatiszti -kar, mint a legéletbevágóbbakat<br />

jelölt meg s nem is elégítette ki teljesen a hozzája tézmények bizonyítványait, — miután ezen deczentralizálni kell az érdekképviseleti szer- :<br />

fűzött várakozásokat. Nem oldotta meg elsősorban<br />

a leglényegesebb és legfontosabb kívá-<br />

tanfolyamok ismerhetők el egyenrangúaknak, ország minden részében s a létesítendő s kisebb<br />

intézményekkel csakis a földmivesiskolák s téli vezetet, fészket kell teremteni számára künn, az<br />

nalmát a gazdatiszti karnak, t. i. a nyugdijkérdést,<br />

mely nyilt kérdésnek maradt ezentulra nak neveltetnek. tiszti /.v/msilM nem nyúj-<br />

szerves kapcsolatba kell hozni a központban<br />

ezek növendékei pedig cselédekül s kisgazdák-<br />

működési körzetre terjedő vidéki góczokat<br />

is s nem oldotta meg a kvalifikácziónális kérdést<br />

sem.<br />

• Olyan szakoktatási intézmények ok-<br />

Nehéz, sőt úgyszólván lehetetlen egy<br />

tanak, — honosítani egyáltalán nem lehet. székelő országos egyesülettel.<br />

Ezen hiányok daczára a törvény mégis levelei, . amilyenek Magyarországon nincsenek,<br />

nem • honosíthatok. A honosítás iránti irányában szétszórtan élő gazdatiszti kart,<br />

központba tömöríteni a szélrózsa minden<br />

nagy jelentőségű vívmánynak mondható s miután<br />

többet, mint a mi a törvényben foglaltatik, kérvényt a magyar-óvári m. kir. gazdasági melynek számos tagját ezer és egy ok gátol'";'<br />

a törvényhozás megadni hajlandó nem volt, akadémia, illetőleg valamelyik m. kir. gazdasági<br />

tanintézet igazgatóságához kell intézni, városban székelő országos egyesüléttel, mely-<br />

abban, hogy szorosabb nexusba lépjen a fő-<br />

megelégedni vagyunk kénytelenek azzal, amit<br />

kaptunk.<br />

a kérvényhez mellékelve az eredeti oklevelet nek üléseit nem frekventálhatja-, annak -moz-

10 QAZDAIiSaTflK <strong>LAPJA</strong>. 1901 MÁRCZIÜS 20. 3. SZAM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

galmaiban, működésében tényleges részt nem<br />

vehet, mind oly körülmények, mely a legtöbbjét<br />

a belépéstől visszatartja.<br />

A viszonyok adta ezen kedvezőtlen körülmények<br />

indították arra az egyesület vezetőségét,<br />

hogy módot keressen közvetlen kapcsolatot<br />

létesíteni a központ és a vidéken lakó kartársak<br />

között, mire legmegfelelőbb eszközül<br />

u. n. gazdatiszti körök létesítése kínálkozott,<br />

melyek lényegével és feladatával olvasóinkat e<br />

lapok hasábjain már megismertettük. E gazdatiszti<br />

körök hivatvák arra, hogy egyes szűkebb<br />

körzetben (járásban, megyében) működő gazdatisztek<br />

annak kebelében egyesüljenek s e<br />

körök révén szorosabb nexusba kerüljenek ugy<br />

a központtal, mint ennek kapcsolatában egymással<br />

is. .<br />

Az ezen körök létesítésére irányuló mozgalom<br />

csak most van még csirájában, sőt<br />

mondhatnám, még csak alig. is indult meg s<br />

miután kívánatos, hogy a létesítendő körök<br />

lényegükben legalább egyöntetűen szerveztessenek,<br />

a legelső' dolog az alapszabályok precziz<br />

megalkotása kell, hogy legyen.<br />

Ezek előkészítése most van folyamatban<br />

s hogy az egyöntetűség érvényre legyen juttatható<br />

az ország különböző vidékein létesítendő<br />

gazdakörök szervezetébén, a gazdatiszti körök<br />

alapszabálytervezete hozzászólalás czéljából nemcsak<br />

szétküldetett az összes érdekeltségnek, de<br />

é lapok hasábjain is közzététetett azon czélból,<br />

hogy minél többen szóljanak hozzá és mondjanak<br />

róla véleményt,<br />

A gazdakörök létesítésére irányuló hajlandóság<br />

több helyütt élénken megnyilvánult<br />

már eddig is; sőt a Hatvan vidékén működő<br />

gazdatisztek be sem várva a központ által<br />

elkészítendő alapszabályokat, e hó 10-én megalakították<br />

az első magyar gazdatiszti Jcört,<br />

Hatvan székhelylyel, amely szerves kapcsolatba<br />

hozatott a gazdatisztek országos egyesületével.<br />

Üdvözöljük a hatvanvidéki kartársakat<br />

kezdeményezésük alkalmából s óhajtjuk, hogy<br />

felbuzdulásuk ne legyen szalmaláng, hanem<br />

folytassák a megkezdett akcziót a jövőben is<br />

azzal a lelkesedéssel, amelylyel akcziójukat<br />

megindították.<br />

Annak bizonyítékául, hogy a gazdatisztek<br />

országos egyesületének vezetősége helyes nyomon<br />

jár akkor, amidőn a gazdatiszti körök szervezésének<br />

szükségességét mondotta ki és vette<br />

tervbe, közöljük az alábbi nyilt levelet, amelyet<br />

'Piovonkay Béla, Sopron vidékén működő kartársunk<br />

a sopronmegyei gazdatisztekhez egy<br />

helyi orgánum hasábjain intézett.<br />

Nyilt levél a sopronmegyei gazdatisztekhez.<br />

Tudom, hogy midőn tisztelt ' kartársaim a<br />

ezimet olvassák, a legtöbben ezt a két kérdést<br />

vetik fel : Ki ez ? és mit akar ? Miért is<br />

szükségesnek látom, hogy e kérdésre a feleletet<br />

megadjam.<br />

Az elsőre felelet helyett kérésem az,<br />

hogy a személytől méltóztassanak eltekinteni<br />

és e helyett a második kérdésre adandó feleletemet<br />

méltassák kétszeresen becses figyelmünkre.<br />

Mert tudom, hogy személyemnek koránt sincs<br />

olyan súlya, hogy az már magában véve elég<br />

lenne bármely jelentéktelen ügyben a legkisebb<br />

hatást előidézni; de minthogy amint a<br />

példabeszéd is mondja; a vak tyúk is talál<br />

néha egy szemet, ' — talán én is kecsegtethetem<br />

magamat a reménységgel, hogy szerény<br />

indítványomban talán lesz valami megfontolni<br />

való.<br />

Míg a múltban csak a közös pálya egyesitett<br />

bennünket gazdatiszteket, az uj század<br />

felvirradtával sokkal kozelébb jutottunk egymáshoz,<br />

mert az uj század meghozta számunkra<br />

azt, amit elődeink annyi századon át meg nem<br />

érthettek, hogy: hogy a törvény pártfogásba<br />

vett bennünket. Legyen midezekért hála és ezer<br />

köszönet annak, akit legjobban megillet: Darányi<br />

Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter ur<br />

ő nagyméltóságának, a ki számos gondjai közt<br />

rólunk sem feledkezett meg.<br />

De a nagy öröm között, mi e felett eltölt<br />

bennünket, koránt se áltassuk magunkat,<br />

hogy most már minden jól van, mert a felvilágosultság<br />

színvonalán álló egyénnek nem<br />

szabad azt várni, hogy mindig csak mások tegyenek<br />

helyette. Érdekeinkért önmagunknak<br />

kell legtöbbet tennünk, mert a példabeszéd is<br />

azt mondja: „Segíts magadon s az Isten is<br />

megsegít".<br />

Erre buzdít már régóta bennünket a<br />

magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos<br />

egyesülete és a mezőgazdasággal és erdészettel<br />

foglalkozók nyugdíj egylete; mindkét egyesületnek<br />

az a czélja, hogy alapot gyűjtsön a<br />

szerencsétlennek és árvák segélyezésére s az<br />

aggok és özvegyek nyugdíjazására. S mégis,<br />

daczára, hogy mindkét egyesület már szép i<br />

összeget gyűjtött a nemes czélra, mindkettőnek,<br />

de különösen az utóbbinak kevés tagja<br />

van és buzgóan működik, még sem elég példa<br />

ez arra, hogy. a kartársainkat a minél tömegesebb<br />

belépésre buzdítaná.<br />

Ha tehát elismerjük az előbb hangoztatott<br />

igazságot, hogy érdekünkben, magunknak<br />

kell legtöbbet tenni, itt az ideje, hogy felhagyva<br />

az eddigi közönynyel, mentől többen<br />

lépjünk be az egyik vagy mindkét egyesületbe,<br />

ahogy kinek körülményei engedik.<br />

Minthogy azonban az egylet országos<br />

és a székhely Budapest, sokat az elfoglaltság<br />

és anyagi körülményei visszatartanak attól,<br />

hogy a gyűléseken megjelenhessenek; már<br />

ezen ok is sokat visszatart a belépéstől.<br />

Véleményem szerint e bajon ugy lehetne<br />

segíteni, ha minden más anyagi áldozaton kivül<br />

vármegyénkint vagy egyes vidékenkint<br />

gazdatiszti köröket, vagy egyleteket alapítanánk<br />

és ezek gyűlésein tárgyalnák ügyeinket<br />

és képviseltetnénk magunkat a budapesti gyűléseken.<br />

De nemcsak saját ügyeinkre, hanem a<br />

gazdasági ügy érdekében is fontossággal birna<br />

a társulás, mert az összejövetelek alkalmával,<br />

gazdasági ügyek megvitatásával is foglalkozhatnánk<br />

; mely eszmecserék, nemcsak a mi<br />

ismereteinket fejlesztenék, de közgazdaságilag<br />

fontossággal ' bírhatnának, mert hisz mi számszerint<br />

is jelentékeny részét képezzük az ország<br />

gazdáinak s igy tapasztalataink fejlesztése<br />

által édes hazánknak még több szolgálatot tehetnénk.<br />

Szóval oly nagy fontosságúnak tartom az<br />

emiitett ügyek érdekében a társulást, hogy azt<br />

jónak láttam tisztelt kartársaimmal ez utón<br />

közölni, remélve, hogy felszólalásom többek<br />

helyeslésével fog találkozni s mentől elébb azon<br />

kedvező eredményre jutunk, hogy talán a szerkesztő<br />

ur szives engedelmével a Soproni Naplóban<br />

megejtendő eszmecsere után, egyik<br />

magasabb állású kartársunk már a közel jövőben<br />

egybe fog bennünket hivni Sopronba a<br />

megalakulásra. Adja Isten hogy ugy legyen".<br />

Ez a nyilt levél is bizonyítéka annak,<br />

hogy a gazdatiszti érdekképviselet megfelelő<br />

szervezésére a gazdatiszti körök, szerves kapcsolatba<br />

hozva a központtal, megfelelőeknek<br />

fognak bizonyulni, de persze csak abban az<br />

esetben, ha az egyes vidékeken lesznek ügybuzgó<br />

és lelkes kartársak, akik kézbe véve ezen<br />

ügyet, együvé hozni és a közös czél érdekében<br />

Annak idejében kifejtettem e helyütt, hogy<br />

tartunk attól, hogy az uj gazdatiszti törvény<br />

csak félrendszabály lesz, mely útját vágja, talán<br />

örökre, a gazdatiszti érdekek megvalósulásának.<br />

Sajnos, egészben véve, igy történt. (No talán<br />

még se egészen. SzerJc.) Az uj gazdatiszti törvényt<br />

csak az magasztalhatja, aki nem, vagy<br />

nem jól ismeri a gazdatisztséget, e kérdés igazi<br />

Szellemét, vagy nem sokat törődik azzal.<br />

A hivatásos intelligens gazdatiszteknek,<br />

akiknek nagy része annyira-mennyire tűrhető<br />

körülmények között él, e törvény keveset használ.<br />

Méltányos birtokos eddig is nagyobb segítséget<br />

nyújtott gazdatisztjének, mint amit ezen<br />

törvény biztosit. És épen e tekintetben nagyon<br />

aggódunk, hogy e törvény még retrográd állapotokat<br />

is előidézhet. Találkozhatik birtokos, nem<br />

egy, de sok aki ugy gondolkodik: ti kívántátok<br />

a törvényt, jól van, legyen minden aszerint,<br />

mit többet nyújtottam megvonom, szemrehányás<br />

nem érhet, a törvényt teljesítem. Adná az ég,<br />

ne ugy legyan. Csak ne ismernénk annyira az<br />

életet!<br />

A gazdatiszt tehát csak ugy elbocsátható<br />

tetszés szerint, jövőjére nézve kártérítés nélkül,<br />

mint eddig. Hogy esetleg becsülettel ott<br />

öregedett meg, családja van, helyet ném kap;<br />

az az ő baja. "<br />

Hasonlókép gazdatiszt ezentúl is lehet<br />

akárki, illetve ezt a nevet viselheti. A kétes<br />

exisztencziák tehát csak ugy homályt vethetnek<br />

a gazdatisztikarra és névre, mint eddig. Pedig<br />

ennek a tisztázása még csak pénzbe sem került<br />

volna.<br />

Ezen orvoslást nem nyert főszempontok<br />

mellett, nézzük nagyjában a törvény némely<br />

pontjait:<br />

9. §. Ha a gazdatiszt szolgálat közben<br />

hibáján kivül balesetből betegszik meg, a birtokos<br />

6 hónapig gyógyíttatja. Ha tehát pl. karácsonykor<br />

elmegy a rokonait meglátogatni, meghűl,<br />

megbetegszik, a gyógyítás nem jár. Nohát<br />

a humánus birtokos és gazdatiszt ennél különben<br />

jár el a cseléddel szemben is; mert legfeljebb<br />

csak azt nézi: nem-e valami rossz<br />

dolog folytán származott-e a betegség s a<br />

gyógyítást kiterjeszti a cseléd vele élő családtagjaira<br />

is. Ezen még, a törvény végrehajtásáról<br />

kiadandó rendelettel, segíteni lehetne; ha<br />

ugy magyaráztatnék a törvény, miként szolgálat<br />

közben van a gazdatiszt, ameddig szolgálatban<br />

áll s otthon élő csaldtagjai vele értetnek.<br />

10. §. A gazdatiszt javadalmazása nem<br />

csorbítható, ha aránylag rövid ideig hibáján<br />

kivül szolgálata teljesítésében gátoltatik. Ez<br />

szörnyű relatív dolog. Mi az a rövid ideig?<br />

A gazdatiszttel rövidesen végeznek . e pontban<br />

is.<br />

A törvény magyarázatától várjuk e pontnak<br />

is helyes és méltányos értelmezését. És itt<br />

ajánljuk figyelembe, miszerint a gazdatisztnek<br />

sem nappala, sem éjjele nem szabad, másnak<br />

van ünnepnapjai, neki többnyire a legtöbb<br />

belső: irodai, számadási, pénztári dolgot adják.<br />

Szünideje nincs. Minek is, gondolják az avatatlanok,<br />

hisz mindig nyaral! Hogy továbbá a<br />

lelkiismeretes, észszel dolgozó intelligens gazdatisztnek<br />

csak ugy szüksége volna egy pár heti<br />

pihenésre, mint más emberfiának, s végül hogy<br />

az. utóbbi időben mindinkább szaporodnak a<br />

gazdatisztek között a betegségék, korai elhalálozások<br />

; amelyeknek szülőanyja, a mindinkább<br />

fokozódó gazdasági kívánalmak folytáni szellemi<br />

és testi hajsza, kimerültség. Jó lesz ezeket<br />

meggondolni.<br />

11. §. A gazdatiszt özvegye vagy kiskora<br />

árvái némi fokozatos végkielégítést kapnak, ha<br />

a gazdatiszt a törvény életbelépése után 5—10<br />

évet töltött szolgálatban. Bizony megtehették<br />

volna, ha az időt nemcsak a törvény' életbelépésétől<br />

számítják. De sérelmesebb ennél ezen<br />

együttartani is képesek lesznek gazdatiszt társaikat.<br />

pontban, miszerint e végkielégítésbe az osztalékok<br />

be nem tudhatók. Holott ma már nagyon<br />

helyesen, az osztalékrendszer mindjobban terjed,<br />

a gazdatiszt fizetésének lényeges részét<br />

Az uj gazdatiszti törvény.<br />

képezi, ami nem valami felesleges jövedelme,<br />

de javadalmazásánál számított tényező, mely<br />

nélkül fenn sem tudná magát tartani. Rendes<br />

fizetés ez, csakhogy nem minden évben egyforma.<br />

Könnyű lett volna aránylagos átlagszámot<br />

megállapítani, csak akarni kellett volna.<br />

Ugyancsak ezen szakasz és a 23. §.<br />

szerint a birtokos az özvegy, illetőleg a gazdatisztnek<br />

eltávozásakor a legközelebbi vasút<br />

(hajó-) állomásig vagy ezzel egyenlő távolságig<br />

de legfeljebb 50 km.-ig igaerőt ad. Hátha az<br />

állomás csak egy hajtásnyira van s.a szegény

3. SZÁM. IV. fiVFOLYAM. <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 MÁRCZIUS 20. 11<br />

özvegy vagy gazdatiszt a második vagy harmadik<br />

faluba akar költözni, akkor már az igaérő<br />

nem jár!<br />

Ennek is ^ehetne talán a törvény magyarázásakor<br />

azon értelmet adni, miként az<br />

50 km. mindenképen értendő. Bizonyára senkisem<br />

fog messzebbre költözni azért, hogy az<br />

igát egy pár órával tovább használja, hanem<br />

,csak oda, hova a szükség kényszeríti. Bizony<br />

mondom, nem érdemleges végkielégítést, hanem<br />

alamizsnát osztogat e szakasz.<br />

A törvény fénypontját képezi annak 25. §-a,<br />

mely szerint az u. n. nagyobb kötött földbirtokokon<br />

oklevéllel (gazdasági iskolai, tanintézeti) biró<br />

gazdatisztek alkalmazhatók. Ezért elismeréssel,<br />

köszönettel tartozunk. De ezen pont sincs üröm<br />

nélkül, mert csak 5 év múlva lép ez életbe s<br />

mert a törvény megkerülésére kibúvót enged.<br />

Reméljük azonban, miként ez visszaélésekre<br />

nem vezet, annál inkább is, miután a dologban<br />

a miniszter határoz. Annyival inkább örvendetes<br />

ezen szakasz intézkedése, mivel tanúbizonyságot<br />

szolgáltat arról, hogy az illetékes tényezők<br />

mindinkább tudatára jönnek annak, hogy<br />

ma már a gazdaságot is tanulni kell, s tegyük<br />

hozzá, miként a nagyobb, belterjesebb gazdaság<br />

okszerű kezeléséhez pedig sok és alapos tanulás<br />

szükséges.<br />

Ezen szakaszon kivül azonban általában a<br />

törvény azon benyomást kelti, hogy áz nem a<br />

hivatásos intelligens gazdatiszteknek készült,<br />

hanem a kvalifikáczióval nem biró gazdasági<br />

alkalmazottaknak, amely megkülönböztetést az<br />

eredeti törvényjavaslat nagyon helyesen kontemplálta.<br />

A szóbanforgó törvény a gazdatisztek<br />

óhajait bizony ki nem elégíti. Tudjuk, miként<br />

az mondatik, hogy az nem is a jó embereknek<br />

(birtokosoknak) készült: azok eddig is többet<br />

adtak gazdatisztjeiknek s ezután is többet<br />

adnak. Csak kevesebbet nem szabad. Mi azonban,<br />

mint elsőben kifejtettem, félünk, hogy épen<br />

e törvény veszedelmes preczedenst fog teremteni.<br />

Sokkal igazabb lett volna, ha a törvény<br />

készítésénél azon elv dominált volna, hogy amit<br />

a méltányos birtokosok jószántukból eddig is<br />

megtettek, azt jövőre a törvény valamennyi<br />

birtokosra kötelezőleg rendeli el.<br />

Kétségtelen, hogy a nyugdíj és segély<br />

kérdés helyes megoldása még nagyban hozzájárulna<br />

a törvény hézagainak betöltéséhez s<br />

bizunk is földmivelési miniszterünk e tekintetbeni<br />

jóindulatában, akinek nemes intenczióiról<br />

a törvényjavaslat felszínre hozásánál is meg<br />

voltunk győződve s jóakaratáért csak hálát<br />

érezünk. A mely. nem kevésbbé életbevágó ügyek<br />

helyes megoldásához kezdeményezést, segítést,<br />

annál inkább a kormány jóakaratától várjuk,<br />

mert erre a gazdatisztek, helyzetük s anyagi<br />

viszonyaiknál fogva nem képesek.<br />

És ne higyje senki, hogy mindezeket az<br />

önérdek mondatja velünk.<br />

Természetes, miként a létérti küzdelem<br />

is vezet bennünket,- de mindenkor át vagyunk<br />

attól hatva, hogy a magyar gazdatiszti ügy<br />

összefügg nagybirtokosaink érdekével, hazánk<br />

'mezőgazdaságának előrevitelével, a magyarság<br />

erősítése s mezőgazdasági szocziális bajaink<br />

leküzdésével. Egy gazdatiszt.<br />

A gazdatisztek nyugdijáról.<br />

Végre megszületett a gazdatisztek szolgálati<br />

viszonyait szabályozó törvény. Égető szükség<br />

volt rá, de azért a gazdatisztek helyzetén, főleg<br />

pedig existentiáján keveset lendít, legalább azon<br />

irányban nem, amely irányban a legnagyobb a<br />

szükség. Miért? Mert a gazdatisztek nyugdijkérdését<br />

nem ölelte fel. Anélkül pedig a gazdatiszt<br />

ma is ott áll, hol azelőtt állott; vagyis,<br />

hogy míg állásban van, addig csak megvan valahogy,<br />

de ha betegség, öregség vagy más körülmények<br />

folytán kénytelen állását elhagyni: a<br />

legtöbb kezébe veheti a vándor- vagy koldusbotot.<br />

No, de hát nem akarok rekriminálni.<br />

Elégedjünk meg egyenlőre avval a kevés jóval<br />

is, ami van és a mennyit a törvényhozás megerőltetés<br />

nélkül adhatott. Megelégedni azonban<br />

még annyit tesz, hogy most tétlenül nézzük a<br />

világ folyását és várjuk a szájba repülő sült<br />

galambot; hanem a megvetett alapra építeni,<br />

sőt az alapot szélesbiteni kell. Jól mondta földmivelésügyi<br />

miniszterünk, hogy a „nyugdijkérdés<br />

megoldása ezen törvényjavaslatnak mintegy<br />

a kiegészítését van hivatva képezni", tehát amit<br />

a törvényhozás nem adhatott, azt saját erőnkből<br />

kell létrehozni. Erre buzdit saját jól felfogott<br />

érdekünk, de erre buzdit ugyancsak a<br />

-földmivelésügyi miniszter ur azon kijelentése is,<br />

hogy „társadalmi, szövetkezeti uton rendezést<br />

igényel a gazdatisztek nyugdija" s több mint<br />

bizonyos, sőt birjuk a miniszter ur azon igéretét,<br />

hogy ha látja a kormány a gazdatisztek<br />

enemü érdeklődését és tömörülését, kötelességének<br />

tartja támogatólag fellépni; a mozgalmat<br />

irányítani és helyes mederbe terelni. Igy tehát<br />

egyedül a gazdatiszteken múlik exisztencziájuknak<br />

és jövő megélhetésüknek biztosítása.<br />

Igaz, hogy a gazdatiszteknek eddig is volt<br />

és van egy nyugdíjintézetük és pedig a „gazdatisztek<br />

és erdészek nyugdíjintézete" de sikereiről<br />

kevés jót mondhatunk, mert kevés volt<br />

iránta az érdeklődés s a tagok csekély száma<br />

miatt magasak a díjtételek, amely körülmény a<br />

még be nem lépetteket visszatartotta.<br />

A gazdatisztek jelenlegi nyugdíjintézetének<br />

eredménytelenségét nem rovom az intézet hibájául<br />

s nem itélem el, sőt inkább azt tartom,<br />

hogy a létesítendő nyugdíjintézetnek a már<br />

fennálló legyen a magja, de uj módozatokkal,<br />

más hatáskörrel és más díjtételekkel. Mivel<br />

pedig ugytudom, hogy a jelenlegi vezetőség<br />

most dolgozik az alapszabályok és díjtételek átjavitásán,<br />

tehát időszerűnek vélem előadni, az<br />

alábbi 4 pontban tárgyalandó, azon módozatokat,<br />

melyekkel — szerény nézetem szerint — a<br />

nyugdíjintézmény alapját megvetni és a gazdatisztek<br />

tömegesebb hozzájárulását elérni lehet.<br />

Elérhetők pedig:<br />

1. A gazdatisztek fizetésképességének biztosítása<br />

és gyámolitása által. Minden gazdatiszt és<br />

erdész^ ki a nyugdíjintézet tagjává lett, vagy<br />

óhajt lenni, teszi azt azon jó reménynyel, hogy<br />

az esedékes évi összeget mindig képes lesz fizetni<br />

; de fordul a sors koczkája s az illető,<br />

igen sok esetben önhibáján kivül, kénytelen szolgálatát<br />

elhagyni s más szolgálatot kapni nem<br />

tud. Mi történik akkor ? Miután a legtöbb helyen<br />

má a gazdatiszt fizetése annyira ki van számítva,<br />

hogy abból vajmi keveset rakhat félre;<br />

ha szolgálaton kivül van, elég gondot okoz neki<br />

a megélhetés és családjaifentartása, nem hogy<br />

még a nyugdíjintézetnek az évi dijjat is képes<br />

legyen fizetni; tehát — a mai rendszer mellett<br />

— beáll az az eset, hogy vagy elveszti az eddig<br />

befizetett pénzét, vagy ha több évi befizetés<br />

folytán azt kamat nélkül vissza isá kapja, de<br />

czélját nem éri el.<br />

Ez okból azt bátorkodom proponálni, hogy<br />

mondja ki alapszabályaiban az intézet, hogyha<br />

a tag önhibáján kivül — mit kellőleg bizonyítani<br />

kell —• szolgálatát elhagyni kénytelen s<br />

továbbra is munkaképes: megkeresésre, az intézet<br />

erkölcsi kötelességének tartja gondoskodni,<br />

hogy az illető a körülményekhez képest és<br />

annak megfelelő állást kaphasson s ismét abba<br />

a helyzetbe juthassák, hogy évi diját fizethesse.<br />

, Azon esetben, ha nem volna üresedés vagy ha<br />

az illető az állást elfogadni nem hajlandó s<br />

fizetni nem tud — ha már 2 éven át pontosan<br />

fizette a dijakat — az oklevél letétbe helyezése<br />

mellett, az eddig befizetett összőg l /s vagy<br />

2 U<br />

rész erejéig segélyt vagy 5%-os kölcsönt kap.<br />

Azt hiszem ezen módozatok keresztülvitele<br />

nem ütközne nehézségbe, amennyiben a szövetkezet<br />

ügyeit kezelők, működésűkért úgyis kapnak<br />

fizetést vagy tiszteletdíj at s igy ezek a<br />

kezelés keretébe beoszthatok volnának. (Nem<br />

kapnak. Szerk) Ezáltal az ügy nagyon sokat<br />

nyerne, mert egyrészt biztosítaná, illetve elősegítené<br />

a tagok fizetésképességét; másrészt biztosítaná<br />

maga részére, az intézet tagjai számát;<br />

de meg ez értelemben sokkal több tag lépne a<br />

szövetkezetbe, lévén azon tudattal, hogy bír oly<br />

helyet, hova esetleg protekczió nélkül folyamodhatna<br />

állásért s érdem szerint nyerne kenyeret.<br />

2. Tagok szerzése kiküldöttek s a gazdatisztek—<br />

biztosítótársaságokkal kötött — életbiztosításának<br />

átváltása által. A legtöbb gazdatiszt<br />

az eddigi nyugdíjintézetbe a felhozott<br />

okokon kivül még, vagy azért nem lépett be.<br />

tagnak, mert nem volt tisztában a dologgal, írásbeli<br />

megkérdezéshez pedig sem ideje, sem akaratereje<br />

nem volt; vagy azért, mert már előzőleg<br />

élet- vagy balesetbiztosítást kötött<br />

valamely társulattal s igy kiadásait nem nagyobbíthatta.<br />

Tanácsos tehát, hogy a) az intézet<br />

küldjön ki megbízottakat, akik egyrészt megmagyarázzák<br />

az intézet garancziáit, másrészt a<br />

tájékozatlanokat és kétkedőket megnyerik az<br />

ügynek; továbbá akik intervencziót és számításokat<br />

tesznek érvényben levő élet- vagy balesetbiztosítások<br />

átváltására, b) küldjön szét az intézet<br />

kérdőiveket kitöltés végett. Ez iveken<br />

kitüntetendő volna — a többek között — kötött-e<br />

az illető élet-, halál- vagy balesetbiztosítást?<br />

mely társulatnál? mely feltételekkel? Ha az<br />

intézet magára vállalja az átváltást vagy tőkésítési<br />

eljárást, ennek rekonpensálásaként mily<br />

összegű nyugdíjjal elégedne meg? stb. Ezek<br />

beérkezte után az intézet minden egyes esetre<br />

kiszámítaná az igényeknek megfelelő, vagy azt.<br />

megközelítő kedvezményeket, fizetendő dijakat<br />

s közölné az illetőkkel, esetleg a megbízott kiküldöttek<br />

által bonyolítaná le az ügyeket. A<br />

fáradságos átszámítások szakavatott egyének alkalmazása<br />

mellett nehézséget nem okoz.<br />

Az volna még a kérdés, hogy a dijjak<br />

tetemesebb emelése nélkül, miből lennének fedezendők<br />

a kiküldöttek fizetése, a személyzet<br />

szaporítása és a tagok segélyezése. Erre utal a '<br />

3-ik pont.<br />

3. Magánosok és a kormány támogatásának<br />

kérése, jótékonysági sorsjegyek kibocsátása<br />

által. Sok magyar arisztokrata és földesúr adakozott<br />

már életében jótékonyczélra, vagy élete<br />

alkonyán végrendeletileg a multak emlékére.<br />

Voltak kik ezt jóindulatból, a szükséget szenvédők<br />

gyámolitása végett, voltak kik — talán<br />

kevés hiúságból is — nevük megörökítésére<br />

tették. A jótékonyság e két neméről mondja<br />

Jósika Juli „Pályavezető" 245. lapján „az első<br />

nem kiván elismerést, dicséretet, felmagasztalást,-<br />

azért segit, mert enyhíteni akar embertársain;<br />

a másik keveset gondol a szegényekkel szive<br />

mélyében, de sokat a világ dicséretével és bámulatával<br />

s olykor erején felül áldozatokat kész<br />

tenni, csakhogy nevét minél gyakrabban dicséretekkel<br />

elhalmozva olvashassa alapokban." Az<br />

intézet ne nézze az adományozók intenczióját,<br />

vegye igénybe és forduljon a jótékonyság mindkét<br />

neméhez, de csak az a czél lebegjen előtte:<br />

segélyezni a munkaképtelen gazdatiszteket s<br />

ezek özvegyeit és árváit.<br />

Nem kell, hogy az intézet alamizsnáért<br />

könyörögjön, hanem tevékenysége és befolyása<br />

által hassón oda, ho^y főuraink és földbirtokosaink<br />

azt vegyék szokásba (divatba), hogy<br />

adományaikkal és jótékonyságukkal ezentúl a<br />

gazdatisztek nyugdíjintézetét ajándékozzák meg.<br />

A kormány támogatásában úgyis bízom — eddigi<br />

ígéreteiből és magatartásából Ítélve — tehát<br />

arról nem szólók.<br />

Van azonban egy eszmém, melyre a kormány<br />

engedélye és támogatása kikérendő volna.<br />

És pedig: tudjuk, hogy ugy egyesek, mint testületek,<br />

intézmények felsegélyezésére engedélyez<br />

a kormány sorsjátékot. Itt van a „gazdatisztek<br />

és erdészek nyugdíjintézete", mely több mint<br />

14 ezer család jövőjéről van hivatva gondoskodni,<br />

azt hiszem a kormány megengedné és a<br />

földbirtokosok ugy, mint alkalmazottjaik szívesen<br />

adóztatnák meg önmagukat néhány sorsjegy<br />

vétele által, sőt a gazdaságtól és erdészettől<br />

távol állók is közreműködnének a siker elérésében,<br />

ha kérelem és mozgalom indulna meg „a

12 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901 MÁBCílUS 20 3. SZAM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

gazdatisztek és erdészek nyugdíjintézetének"<br />

javára tervezett jótékonysági sorsjáték iránt.<br />

Hogy a jótékonyság gyakorlása mily kellemes és<br />

jó érzés, azt ismét Jósika Júlia szavaival aposztrofálom<br />

: „A legszebb, legboldogitóbb erények<br />

egyike a jótékonyság. Vannak erények, melyek<br />

erőltetésbe, önmegtagadásba kerülnek ; de a<br />

jótékonyság nem tartozik, sőt nem tartozhat<br />

ezek közzé; mert mi lehetne kellemesebb boldogitóbb,<br />

mi nyújthatna tisztább és teljesebb<br />

élvezetet, mint könyörülni a szerencsétlenségen,<br />

segíteni a szegényeken, őrangyalként belépni a<br />

nyomor kunyhójába és enyhíteni a szenvedést,<br />

mely ott sóhajtozik és könnyezik."<br />

Az ily jó szándékú önmegadóztatá s meghozná<br />

jótékony gyümölcsét még az esetben is,<br />

ha arra nem is évenként, de legalább öt évenként.<br />

egyszer alkalom nyittatnék. Végül:<br />

4. A jelenlegi „gazdatiszteié és erdészek<br />

nyugdíjintézete* szabályainak és díjtételeinek<br />

módosítása által.<br />

- A „gazdatisztek és erdészek nyugdíjintézete"<br />

díjtételei elég olcsók, sőt nincs reális<br />

alapon nyugvó biztosítóintézet, mely hasonló<br />

kedvezményeket adna annyi dijért s igy néhány<br />

°/o díjemelés mellett is olcsóbb lenne, mint<br />

más intézet. De fölötte méltánytalan, hogy. a<br />

női nyugdíjbiztosításánál, ha a férj 5 éven belül<br />

hal el, a nő nem kap semmit. Itt az elhalasztást<br />

egy évre kellene leszállítani s inkább a<br />

női nyugdijakra vonatkozó dijakat kell 10%-al<br />

lelemelni és az ügylet megkötésekor az orvosi<br />

vizsgálatot igénybe venni. Mert mig a jelenlegi<br />

rendszer szerint — a gazdatiszt aránvtalan<br />

nagy rizikó előtt'áll, pl. 4Va évi díjfizetés után<br />

ha elhal, elveszti ugy ő, mint családja a befizetett<br />

összeget; addig az intézetnek nincs<br />

mitől félnie még az ajánlott módosítás mellett<br />

sem, mert egyrészt a halandósági táblázatok<br />

szerint 100 egyénre esik 4 egyén; másrészt a<br />

szövetkezet rizikója garantálva lenne az orvosi<br />

vizsgálat által. Ha pedig a belépőtagnak mégis<br />

volna valami szervi baja—ami nem betegség —<br />

ugy a rendesen kivül még 5—10% több dij<br />

volna fizetendő.<br />

Hátrányos továbbá az a feltétel is, hogy<br />

a működésben levő gazdatiszt vagy erdész, önhibáján<br />

kivül ha 10 éven belül lesz rokkanttá,<br />

munkaképtelenné, az esetben, nem kap semmit.<br />

Ezt 5 évre kellene leszállítani s inkább a 40<br />

éves s e koron tul belépő tagok dijjait kellene<br />

10- 15° o-al emelni. Mert míg a belépőnek<br />

nem kellene oly sok ideig bizonytalanságban<br />

lenni, a 40 éven felüliek, kik rendesen abban<br />

a korban már oly állásban . vannak, hogy, a<br />

magasabb díjtételeket könnyebben elbírják ajól<br />

dotált és világos nyugdíj reményében szívesen<br />

fizetendik a méltányos magasabb díjtételeket<br />

: addig az intézetnél — tekintettel az időelőtti<br />

rokkantság és munkaképtelenség úgyis ritka<br />

eseteire — az adott kedvezmény busásan kárpótoltatnék<br />

a'mondott díjtételek emelése által.<br />

Ezekben óhajtottam szerény nézeteimet<br />

kifejezni, a gazdatisztek nyugdíjintézményének<br />

újjászervezése érdekében, de azt hiszem a<br />

szerkesztő nr szívesen ad helyet e lap hasábjain<br />

a mások nézetének kifejtésére is (Szívesen.<br />

Szerk.) hogy tisztázván az eszméket, létre jöjjön<br />

egy oly erős intézmény, -mely a gazdatiszteknek<br />

és erdészeknek bajaikban s öreg napjaikra megélhetést,<br />

özvegyeiknek s árváiknak otthont biz-<br />

1 tos'it. Mandeville Frigyes.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő<br />

csupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni.<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyesületünk<br />

tagjai sorába lépnek.<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetőséghez küldendők.<br />

uradalomba f. évi április<br />

hó 1-i belépésre egy földmivesiskolát<br />

végzett nőtlen<br />

s némi gyakorlattal biró<br />

gazdasági segédtiszt kerestetik.<br />

Fizetés 1200 korona,<br />

egy szobából álló lakás,<br />

fűtés, világítás.<br />

99. F. évi április hó<br />

1-jére somogymegyei bérgazdaságba<br />

felsőbb tanintézetet<br />

végzett legalább 6 évi<br />

gyakorlattal biró nőtlen<br />

gazdatiszt kerestetik.<br />

100. 2300 hold belterjesen<br />

kezelt zemplénmegyei<br />

birtokra teljes ellátás élvezetével<br />

gyakornok kerestetik.<br />

101. Kerestetik egy nagyobb<br />

uradalom részére<br />

felsőbb tanintézetet végzett<br />

keresztény, nőtlen, magyar<br />

és német nyelvet szó és<br />

Írásban biró segédtiszt, illetőleg<br />

gyakornok. Javadalmazása<br />

évi 600 korona,<br />

készpénz és teljes ellátás.<br />

|"'!í|ini'jíyi<br />

tetik földmivesiskolát végzett<br />

nős gazda. Javadalmazás<br />

: 400 korona készpénz,<br />

10 hl. buza, 10 hí.<br />

rozs, 8 hl. tengeri, 40 liter<br />

bab, 8 köbméter fa, 1600<br />

•-öl kerti föld, .20 kiló só,<br />

2 tehén tartás.<br />

97. Nős kezelőtiszt kerestetik<br />

f. év április hó l-re<br />

biharmegyei birtokra. Javadalmazás<br />

600 korona készpénz,<br />

tiszta buza 10 hl.,<br />

rozs 20 hl., tengeri 20 hl.,<br />

marhatartás gulya közt 2<br />

drb, 2 drb mustra disznót<br />

kap, eladott disznó szaporulatból<br />

20/o, göbölyökből<br />

12 mm. fizetett súlyt meghaladó<br />

suly után kg.-ként<br />

1 kr., 2500 mm. gabonát<br />

meghaladó eladásnál métermázsánként<br />

10 kr., külön<br />

lakás, 4 szoba, kert, a gyümölcs<br />

feles, 20 méter tűzifa,<br />

kukoricza-csutka tüzelés.<br />

98. Bácsmegyei nagyobb<br />

Állást keresők.<br />

Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

vesiskolát végzett, 21 évi<br />

gyakorlattal biró, nős, gyer-.<br />

, nős, rom. kath, mektelen egyén, aki a<br />

utcza. Papír, Írószer, nyomtatványok<br />

és följegyzési<br />

20 évi gyakorlattal biró gazdaság minden ágában,<br />

gazdatiszt bírja a. magyar<br />

és német nyelvet.<br />

rétmivelés, ezukorrépa, dohánytermesztés,<br />

állattenyésztésben,<br />

290. Keszthelyi gazd.<br />

tejgazdaság-<br />

tanintézetet végzett 6 évi ban, szőlőtelepítés és mivelésben<br />

gyakorlattal biró segédtiszt<br />

teljesen jártas, f. évi<br />

mielőbbi belépésre [[állást április 1, vagy későbbi belépésre<br />

állást keres.<br />

291. Segédtiszti állást<br />

keres 22 éves, r. k., kassai<br />

gazd. tanintézetet végzett,<br />

némi gyakorlattal biró<br />

egyén, aki a magyar és<br />

292. 23 évi gyakorlattal<br />

biró r. kat., nős, gyermektelen<br />

egyén, mielőbbi belépésre<br />

állást keres ; birja<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben Írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bimagyar,<br />

német, horvát, zonyitványmásolataik iroszerb<br />

nyelvet. A rizs és dánkban megtekinthetők,<br />

kemloL'termolésbcn kiilönü- illetve kívánatra érdeklősen<br />

jártas.'<br />

dőknek bérmentve meg-<br />

293. Istvántelki földmi- I küldhetők.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élczlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő.<br />

Állategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

Rátz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50%.<br />

Budapest. Képes politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

frt. Tagjainknak 9 forint,<br />

árengedmény 250/0<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. Szerkeszti Baross<br />

Károly. Előfizetési ára egy<br />

évre 5 frt, fél év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 200/o<br />

Egyetértés. Polit. napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcza 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett. 14 frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára V4 évre ? 0 kr., Va<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziek-<br />

A .PATRIA* irodalmi vállalat és nyon<br />

tere 3. Megjelenik havonkint<br />

4-szer. Előfizetési ára<br />

Vi évre 2 frt, tagjainknak<br />

1 frt 60 kr. 20%<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési ára egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hirlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetési ára 14 frt. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Magyar Nők Lapja. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V-,<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

VI. Teréz-körut 23.<br />

Egész évre 14 frt helyett<br />

12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

kr. helyett 3 frt. 14-3%<br />

Politikai Újdonságok.<br />

Előfizetési ára i/4 évre 1 frt<br />

25 kr. Egyesületünk tagjai<br />

irodánk utján 15% kedvezményei<br />

fizethetnek elő a<br />

lapra.<br />

Urambátyám.Humorisztikus<br />

hetilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, IV., Egyetem-u.4.<br />

Előfizetési ára egész évre<br />

8 frt, tagjainknak 6 ft. 25%<br />

szvénytársa<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

Gyárosok és kereskedők.<br />

B&clier Rudolf. Budapest,<br />

VII., Nagymezö-utcza<br />

68. Ekék és egyéb talajmivelő<br />

eszközök, áreng. 10%<br />

Brázay Kálmán. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 23.<br />

Fűszer- és gyarmatáruk<br />

után 2%, sós-borszesz, 20%<br />

Brünner Testvérek. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Lámpák, lámparészek<br />

és lámpások, 10%<br />

Calderoni és tsa, Bpest,<br />

Váczi-utcza 30. Optikai<br />

tárgyak, szemüvegek, látcsövek,<br />

hőmérők 10%<br />

Deutsch Gyula, Budapest,<br />

IV. ker., Galamb-u.<br />

Mezőgazdasági vetőmagvak,<br />

gyáripari és gazdasági kellékek<br />

nagykereskedése. A<br />

gazdasági ep'esületek, fogyasztási<br />

szövetkezetek és<br />

uradalmak részéről beérkező<br />

rendelmények összegéből<br />

1 o/o-ad a gazdatisztek<br />

nyugdíjintézete javára.<br />

Ditmár R. Budapest,<br />

V., Fürdő- és Nádor-utcza<br />

sarok. Lámpák, lámparészek,<br />

lámpások, áreng. 5%<br />

Dóna Döme'és Fia. Budapest,<br />

IV., Mária-Valéria-<br />

könyvek raktára, áreng. 5%<br />

Elsinger M. J. és flai<br />

Budapest, V.,Thonet-udvar.<br />

Vízmentes szövetek, ponyvák,<br />

zsákok, kendertömlők,<br />

esőköpönyeg és gazdasági<br />

sátorok, árengedmény 5%<br />

Fairbanks mérleg- és<br />

gépgyár r.-társ. Budapest,<br />

Andrássy-u. 14. gazd. gé<br />

pek, tizedes és százados<br />

mérlegek 10%<br />

Feldmann és Kádár.<br />

Budapest, VI., Teréz-körut<br />

34. Műszaki és gazdasági<br />

kellékek, szerszámok, fűrész<br />

ek és reszelők. Orosz<br />

és amerikai henger- és gépolajok,<br />

oliva gépolaj, 15%<br />

Freirnd A. és Fia. Budapest,<br />

IV., Koronaherezegutcza<br />

3. Nyergek, lószerszámok,<br />

bőröndök és útitáskák,<br />

lópokróezok, istállóés<br />

tisztító szerek, 5%<br />

Fuclis G. Budapest, VII.,<br />

Károly-körut 1. Gazdasági<br />

gépek, tizedes és százados<br />

mérlegek, árengedmény 50/0<br />

Geittner és Rausch.<br />

Budapest, Andrássy-ut 8.<br />

Háztartási és konyhafelszerelési<br />

czikkekből 10%, műszaki<br />

szerszámok, munkagépek,<br />

kutszivattyuk, tűzoltó-fecskendők<br />

és tűzoltófelszerelésekből<br />

az áru és<br />

vételhez képest 5—10%ig.<br />

Glass és Társa. Budapest,<br />

IV., Muzeum-kőrut 5.<br />

Uri fehérnemű, vízhatlan<br />

esőköpenyek, Jaeger-áruk,<br />

árengedmény 5%<br />

Groág Lipót fla. Budapest,<br />

VI., Váczi-körut 43.<br />

Uri és női fehérnemű, férfi<br />

ingek, gallérok, kézelők,<br />

zsebkendők ; fűzők és kötött<br />

áruk, stb. áreng. 60/o<br />

Hatschek Emil. Budapest,<br />

Andrássy-ut 13. Látszerek<br />

és norinbergi díszműáruk,<br />

árengedmény 10%<br />

HuzeUa M. Budapest,<br />

Váczi-utcza 1. Vadászfegyverek-<br />

és vadászkellékekből<br />

(töltények kivételével.) 5%<br />

Kánitz C. és Fiai. Budapest,<br />

Dorottya-utcza 10.<br />

Papir- és írószerek, nyomtatványok,<br />

amerikai Írógépek,<br />

árengedmény 10%<br />

Kontúr Alajos. Budapest,<br />

IV., Lipót-utcza 10.<br />

Üveg és porczellán készletek<br />

és használati edények<br />

; képezetek és táblaüveg<br />

raktár, áreng. 10°/<br />

Kunz József és társa.<br />

Budapest, V., Deák-tér 1.<br />

Vászon, fehérnemű, szőnyeg<br />

és pokrócz áruk 5%<br />

Kfihne Ede Moson. —<br />

Budapest, VI., Váczi-körut<br />

57/a. Kizárólag hazai gyártású<br />

gazdasági gépek és<br />

eszközök gyári árából, 100/<br />

Kimer József. Budapest,<br />

IV., Szervita-tér 2.<br />

Vadászfegyverek és vadászkellékek,<br />

forgópisztolyok<br />

stb.-ből (töltények és egyéb<br />

lőszerek kivételével) 10®/o<br />

Lakos Nándor Friedlánder<br />

József mezőgazdasági<br />

gép- és szélmotor- és<br />

szivattyugyár magyarországi<br />

vezérképviselete és<br />

főraktára Budapest, Külső-<br />

Kerepesi-ut 1. sz. Árengedmény<br />

15—17'/2% ig-<br />

LeitersdorferD.es Fia<br />

Budapest, IV., Koronaherezeg-uteza<br />

6. Kész férfi és<br />

fiu ruha-raktár, ruha szövetek,<br />

árengedmény 5%<br />

Molnár és Moser. Budapest,<br />

Koronaherczeg-u. 9.<br />

Illatszerek, szappanok, háztartási<br />

és gazdasági czikkek,<br />

gyógyáruk, vegyszerek, kötszerek,<br />

árengedmény 10%<br />

Lászlóczky Gyula. Budapest,<br />

IV., Egyetem-u. 7.<br />

Férfi és fiu ruha-raktár, 50/0<br />

Magyar fém- és lámpaáru<br />

gyár r.-t. Budapest,<br />

V., Gizellatér l.,VI., Terézkörut<br />

1., VIII. Üllői-ut 2.<br />

Pozsony, Lőrincz-kapu-u. 1.<br />

és Kolozsvár, Hid-u. 20. sz.<br />

Lámpák, lámparészek, lámpások<br />

árengedmény 10%<br />

Melichár Ferenez. Budapest,<br />

Nagymező-utcza 68.<br />

Vetőgépek, áreng. 100/o<br />

Neoschil Alajos. Budapest,<br />

IV., Váczi-utcza 27.<br />

Kötőszer és sebészeti czikkek,<br />

sérvkötők, gummíkülönlegességek,<br />

10%<br />

Rigler József Ede. Papirnemügyár<br />

részv.-társ.<br />

Budapest, Erzsébet-tér 19.<br />

írószerek, íróasztali berendezések,<br />

gazdasági nyomtatványok<br />

és könyvek-, 10%<br />

Radwaner és Rónaimagkereskedők,<br />

J. C. Schmidt<br />

erfurti magtermelő, német<br />

cs. és kir. udv. szállító,<br />

egyedüli magyarországi f'őraktároaai,<br />

Budapest, V.,<br />

Nádor-u. 8., egyesületünk<br />

tagjainak a világhírű erfurti<br />

magvak árjegyzéki áraiból<br />

5%-ot engedélyeinek.<br />

Szántó és Glass. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 37.<br />

Uri fehérnemű, ingek, kézelők,<br />

gallérok, áreng. 5%<br />

Szénássy és Reimann.<br />

Budapest, IV., Ferencziektere<br />

9. Papir, irodai felszerelések,<br />

nyomtatványok,<br />

levéldobozok, áreng. 10%<br />

Szőnyegház. Budapest,<br />

IV., Károly-körut 26. Szőnyegek,<br />

függönyök, teritők,<br />

ágynemüek, vasbutorok,<br />

^okróezok és lakásberendezési<br />

czikkekből áreng. 10%<br />

Szűcs Zsigmond. Budapest,<br />

VI., Nagymező-utcza<br />

68. Széna-gyűjtők, trieurök,<br />

rosták, tengeri morzsolok,<br />

szecskavágók, darálók jár- .<br />

gányok, borsajtók és vizók,<br />

mérlegek s egyéb gazdaságieszközök,<br />

áreng. 120/<br />

Az orsz. magyar gazd. egyesület tulajdona.

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest, 1í»01.márczius 4.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

Előfizetési ára :<br />

Egész évre &<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT<br />

EGYSZER.<br />

Szerkeszti: JESZÉNSZKY pAl,<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

OHSIAQOS MAGYAB GAZDASÁSI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAB <strong>GAZDATISZTEK</strong><br />

, ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGYV«»T6J». BudapOSt, IX., Üllül-Ut, „Kóítölek'<br />

Meghivó<br />

a „Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos<br />

Egyesületé "-nek Budapesten, 1901. évi<br />

május hó 5-én, vasárnap délelőtt 10 órákor a<br />

„Köztelek* nagytermében tartandó :<br />

rendes évi közgyűlésére.<br />

Tárgysorozat:<br />

1. Elnöki megnyitó.<br />

2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése.<br />

3. Ügyvezetői jelentés az egyesület 1900.<br />

évi működéséről.<br />

4. Számvizsgáló-bizottság jelentése az 1900.<br />

évi zárszámadásról és az egyesület vagyoni<br />

állapotáról.<br />

5. Az 1901. évi költségelőirányzat megállapítása.<br />

6. Két választmányi tag választása.<br />

7. Esetleges indítványok és javaslatok,<br />

melyek az alapszabályok 16-iki szakasza értelmében<br />

a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal<br />

az ügyvezetőhöz írásban benyújtandók.<br />

Az elnökség.<br />

Meghivó<br />

a „Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók<br />

nyugdijintézeté"-nek Budapesten 1901. évi<br />

május hó 5-én vasárnap délelőtt 11 órakor a<br />

„Köztelek" nagytermében tartandó<br />

YII-ik<br />

közgyűlésére,<br />

mely a megjelent tagok számára való tekintet<br />

nélkül határozatképes leend.<br />

Tárgysorozat:<br />

1. Elnöki megnyitó.<br />

2. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése.<br />

3. Az igazgatóság jelentésének és az<br />

1900. évi zárszámadás és mérlegnek előterjesztése.<br />

4. A felügyelő-bizottság jelentésének előterjesztése.<br />

5. Határozathozatal a zárszámadás és<br />

mérlegre vonatkozólag.<br />

6. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság<br />

kiegészítése.<br />

7. Esetleges indítványok, melyek az alapszabályok<br />

31-ik szakasza értelmében a közgyűlést<br />

megelőzőleg két héttel az elnöknek<br />

írásban benyújtandók.<br />

Budapest, 1901. április hó 15-én.<br />

Az igazgatóság.<br />

Értesités.<br />

Az idei közgyűlésre felutazó tagjaink részére<br />

utazási kedvezményt engedélyezett a kereskedelemügyi<br />

miniszter. A Il-ik kocsiosztályban<br />

utazók III. oszt. jegy gyei, az első kocsiosztályban<br />

utazni óhajtók II. oszt. jegygyei<br />

utazhatnak. A kedvezményt igénybe venni jogosító<br />

igazolványt az egyesület ügyvezetősége<br />

szolgáltatja ki. Kérjük mindazon tagjainkat, a<br />

kik a közgyűlésen résztvenni s az utazási kedvezményt<br />

igénybe venni akarjak, hogy ebbeli<br />

szándékukat az ügyvezétőségnél mielőbb bejelenteni<br />

szíveskedjenek, hogy az igazolványokat<br />

idejében megküldhessük.<br />

A közgyűlés befejeztével d. u. 1 órákor<br />

közös ebéd\lesz a Pannónia szálló külön éttermében.<br />

Akik résztvenni szándékoznak, szíveskedjenek<br />

ezt ugyancsak az ügy vezetőségnél<br />

május hó 2-ig bejelenteni. A teríték ára 3<br />

korona.<br />

A kösgyülés napján d. u, 2 órakor csoportos<br />

kirándulás van tervbe véve a városligeti<br />

iparcsarnokban rendezett mezőgazdasági kiállítás<br />

megtekintésére. .Indulás a Nemzeti színház<br />

Kérelem.<br />

A folyó évi tagdijat még be nem küldött<br />

t. tagdíjainkat s azokat, kik tagdijakkal a mult<br />

évekről hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük,<br />

hogy az esedékes dijakat mielőbb beküldeni<br />

szíveskedjenek; ellenkező esetben postai<br />

megbízás vagy ügyészi uton kénvtelenittetnénk<br />

azok behajtásáról gondoskodni.<br />

Ünneplés.<br />

Az ügyvezetőség.<br />

(J. P.) A Magyar Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete f. évi<br />

május hó 5-én tartja évi közgyűlését. —<br />

Rendes körülmények között a közgyűlések<br />

beszámolói szoktak lenni a vezetők azon<br />

tevékenységének, melyet egy év lefolyása<br />

alatt kifejtettek s azon eredményeknek,<br />

melyeket ezen idő alatt kivivniok sikerült.<br />

A gazdatisztek egyesületének idei<br />

közgyűlése azonban el fog térni a rendes<br />

sablontól, amennyiben azt az egyesület<br />

választmánya a fenforgó körülményekre<br />

való tekintettel a szokottnál<br />

ünnepélyesebb formában határozta megtartani.<br />

—- Okot erre két körülmény szolgáltat.<br />

— Az egyik az, hogy a folyó évben<br />

ünnepli egyesületünk fennállásának<br />

20 éves évfordulóját, a másik, ennél<br />

sokkalta jelentősebb esemény az, hogy a<br />

legközelebbi múltban öltött testet kormányunk<br />

és a törvényhozás bölcsessége<br />

folytán a gazdatisztek jogviszonyának<br />

rendezéséről szóló törvény, melynek megvalósításán<br />

egyesületünk több mint egy<br />

évtized óta fáradozott.<br />

Csodálatos véletlen, hogy a gazdatiszti<br />

kar jövőjére oly nagy jeientőséggel<br />

biró törvény megalkotása összeesik az<br />

egyesület fennállásának 20 éves évforduló-<br />

előtti villanyos-megállóhelyről, külön villanyos<br />

kocsikban.<br />

Az ügyvezető.<br />

jával. Husz esztendő egy társadalmi intézmény<br />

életében is szép idő s méltó<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

arra, hogy ünnepi hangulatban idéztessenek<br />

emlékezetbe Az 1901. évre tagdijaikat márczius 16-tóJ április<br />

a lefolyt évek ered-<br />

13-ig beküldötték: 10 koronát: Barth Ferenez, Baly ményei. — De kétszeresen okot ad az<br />

Kálmán, Eisenhut Kálmán, Fischer Bernát, Früauíf<br />

Alajos, Gülcher Jakab, Hirseh Jenő, Hirschberger<br />

ünneplésre azaz örvendetes esemény,<br />

József, Hochfelder Mihály, ifj. Kesselbauer Károly, hogy a jubiláris évforduló alkalmával<br />

Kienitz János, Lovotha Béla, Luczay Albert, Papp Károly,<br />

Reiching Gusztáv, Riedl Ede, Szabó Dezső, Szabados<br />

megvalósítva látjuk a gazdatiszti társadalom<br />

egyik életbevágó kívánalmát.<br />

Gáspár, Weiner Bernát, Wilheim Fülöp, Wiesel Zsigmond.<br />

5 koronát beküldöttek: Duchon Ferenez, Kiss<br />

László, Komlosán Epifán, Kozák Tivadar, Siroky Ferenez,<br />

A gazdatiszt!" kar, mely a magyar<br />

Szetler József.<br />

társadalomnak ugy számbelileg, mint intelligenczia<br />

Hátralékot fizettek: Csernó Zoltán 20, Kienitz<br />

János 10, Lendvay Gusztáv 10 koronát.<br />

tekintetében is számottevő<br />

Luczay Albert 1902-re 10 koronát küldött. osztályát képezi, mindezideig nem részesült<br />

a törvény azon oltalmában, melyet<br />

nemcsak existencziájának biztosabb alapokra<br />

fektetése érdekében joggal követelhetett,<br />

de azon szerepkörénél fogva is,<br />

melyet mint közgazdaságunk egyik igen<br />

fontos tényezője betölt.<br />

Egy nagy hiányt pótolt tehát az a<br />

törvény, a mely immár életbe is lépett.<br />

Túloznánk azonban, ha azt állitanók, hogy<br />

e törvény kielégíti mindama várakozásokat,<br />

melyeket iránta a gazdatiszti társadalom<br />

támasztott. — Nem. Reményeink<br />

csak részben valósultak meg s a törvény<br />

sok tekintetben hézagos és épen a gazdatisztség<br />

legvitálisabb kívánságát hagyta<br />

teljesítetlenül. A törvényt azonban hézagosságai<br />

daczára nagy vívmány gyanánt<br />

kell üdvözölnünk, amely a gazdatisztek<br />

helyzetét az eddigivel szemben jelentékenyen<br />

megjavította s különösen megjavítani<br />

fogja a jövőben. E törvény megalkotásával<br />

a törvényhozás dokumentálta,<br />

hogy a gazdatiszti kar a társadalom egy<br />

oly figyelemre méltó osztályát képezi,<br />

melyet törvényes védelemben kell részesíteni,<br />

nem csekély mértékben emelvén ezáltal<br />

ezen társadalmi osztály tekintélyét.<br />

E törvény lerakta a gazdatiszti pálya

14 GAZDATISZIHK <strong>LAPJA</strong>. 1901 ÁPRILIS 17. 4. SZAM. IV. ÉVFOLYAM<br />

jobb jövőjének biztos fundamentumát és<br />

a mit a jelenlegi viszonyok törvényerőre<br />

emelni nem engedtek most, azt e fundamentumon<br />

felépiteni már nem lesz oly<br />

nehéz feladat a jövőben. Az alap meg<br />

van — azt fejleszteni lesz most már a<br />

feladat.<br />

A magyar gazdatiszti kar tehát mély<br />

hálára kell hogy lekötelezve legyen a kormány,<br />

első sorban Darányi földmivelésügyi<br />

miniszter iránt, a kinek tulajdonképen<br />

e törvény létrejöttét köszönheti.<br />

A m. kir. földmivelési miniszter rendelete,, a<br />

birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról<br />

szóló 1900. évi XXVII. t.-czikk<br />

életbeléptetése tárgyában.<br />

Az 1900. évi XXVII. t.-czikk 29. §-a alapján<br />

rendelem:<br />

A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok<br />

szabályozásáról szóló 1901. évi<br />

XXVII. t.-czikk 1901. évi május hó első napján<br />

lép életbe.<br />

Ugyanezen a napon lép életbe az ezen<br />

törvény, végrehajtása tárgyában, az említett törvény<br />

29. §-a alapján, 1.501. elnöki szám alatt<br />

a folyó évi április hó 14. napján kelt s megfelelő<br />

eljárás végett idecsatolt rendeletem is.<br />

Nem csak illő, de a hálaérzet is parancsolja,<br />

hogy a gazdatiszti kar elismerésének<br />

és hálájának kifejezést adjon e tör-<br />

Darányi s. k. kérvényre nézve a közigazgatási bizottság köz-<br />

Kelt Budapesten, 1901. évi április hó 14-én.<br />

vény létesítője iránt, amire legjobb alkalmul<br />

idei közgyűlésünk kinálkozik.<br />

vetlenül kérje ki a gazdasági egyesület, illetőleg<br />

a törvényhatósági mezőgazdasági bizottság<br />

A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete, a<br />

birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok sza-<br />

véleményét s azt saját javaslatával együtt terjeszsze<br />

fel a földmivelésügyi miniszterhez.<br />

Azt hiszszük, hogy az egyesület választmánya<br />

az egész magyar gazdatiszti<br />

5. §. Ha az 1900: XXVII. t-czikk 25.<br />

kar óhajtását valósította meg azon határozatával,<br />

hogy az idei jubiláris közgyűlés<br />

§-ában felsorolt birtokosok vagy az általuk alkalmazott<br />

gazdatisztek személyében vagy létszámában<br />

1906; május l-e után bármikor változás<br />

áll be, a községi elöljáróság a járási<br />

méltóan ünnepelje e törvény megalkotóját,<br />

Darányi földmivelésügyi minisztert.<br />

főszolgabíró utján köteles erről a közigazga-<br />

Impozásnak kell lennie éhnek az<br />

ünnepeltetésnek s részt kell ebben venniök<br />

a gazdatiszteknek minél nagyobb számban.<br />

Kicsinyes okok ne gátoljanak senkit<br />

a megjelenésben s fogadjuk illő vendégszeretettel<br />

azokat, kik ünneplésünkön részt<br />

fognak venni és annak fényét emelni<br />

közénk sietnek. A gazdasági egyesületek<br />

kiküldöttei lesznek e vendégeink, kik megjelenésükkel<br />

a gazdatiszti kar ügyei iránti<br />

meleg érdeklődésüknek is tanúbizonyságát<br />

És a mikor majd lerakjuk hálánk<br />

adóját annak a férfiúnak lábai elé, aki<br />

rövid idő alatt oly sokat tett a magyar<br />

pezőgazdaság javára, ha megemlékszük<br />

majd az egyesületünk felett elmúlt husz<br />

esztendő eseményeiről, jusson eszünkbe<br />

annak a férfiúnak a neve is, aki kezdettől<br />

fogva lankadatlan buzgalommal áll az<br />

egyesület élén s önzetlenül fáradt két évtizeden<br />

keresztül a gazdatiszti kár sorsának<br />

javításán. Elismerésén kivül nem adhat<br />

a gazdatisztikar egyebet az egyesület<br />

élén álló elnökének, de reméljük, hogy<br />

ezt teljes mérvben meg fogja adni.<br />

Jöjjetek tehát — egyesületünk tagjai<br />

— minél számosabban s ünnepeljük<br />

azokat, akik erre valóban érdemeket szereztek.<br />

A gazdatiszti törvény életbeléptetése.<br />

A hivatalos lap e hó 16-iki száma közli<br />

Darányi földmivelésügyi miniszter azon rendeletét,<br />

melynek értelmeben a birtokos és gazdatiszt<br />

közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló<br />

1900. évi XXVII. t.-cz. 1901. évi május hó 1-én<br />

életbe lép. Ugyanezen a napon lép életbe ezen<br />

törvény végrehajtási rendelete is.<br />

A végrehajtási rendeletet szó szerint közli<br />

a hivatalos lap mai száma. Lapunk zártakor<br />

nyerhetvén csak betekintést e rendeletbe, az<br />

időhiány miatt nem áll módunkban avval érdemileg<br />

foglalkozni s igy kénytelenek vagyunk<br />

• csupán annak közlésére szorítkozni.<br />

bályozásáról szóló 1900. évi XXVII. t.-czikk<br />

végrehajtása tárgyában.<br />

A birtokos és a gazdatiazt közötti jogviszonyok<br />

szabályozásáról szóló 1900: XXVII.<br />

t.-czikk Végrehajtása tárgyában e törvény 29. §.<br />

álapján rendelem:<br />

1. §. A törvény 25. §-a érteiméhen a törvényhatóságok,<br />

a községek, egyházi testületek<br />

és egyházi személyek, mint ilyenek, a köz- és<br />

magán-alapitványok és hitbizományok, a nyilvános<br />

számadásra kötelezett vállalatok, valamint<br />

állampolgárságukra való tekintét nélkül azok a<br />

birtokosok, a kik állandóan nem laknak a<br />

magyar korona országainak területén (kivéve<br />

mindazonáltal azokat, a kik hivatalos megbízásból<br />

vannak távol, ; vagy a kiknek házastársa,<br />

vagy leszármazója állandóan itt lakik); úgyszintén<br />

a fentemiitett birtokosok bérlői, azon<br />

gazdaságaikban, a melyek után évenkint legalább<br />

3000 korona állami földadó fizettetik,<br />

az ezen törvény életbeléptét követő ötödik<br />

évtől, tehát 1906. évi május 1-től kezdve — a<br />

kívánják adni s küldőik üdvözletét jönnek<br />

tolmácsolni egyesületünk két évtizedes<br />

fennállása alkalmából.<br />

bekezdésében megjelölt esetek kivételével, —<br />

törvény 25. §.. második^ harmadik s negyedik<br />

gazdatisztként csak okleveles gazdatisztet alkalmazhatnak.<br />

Okleveles gazdatisztnek tekintetik az a<br />

magyar állampolgár, a kinek valamely hazai<br />

gazdasági főiskola vagy gazdasági tanintézet<br />

által kiállított (honosított) oklevele vagy végbizonyítványa<br />

van.<br />

Azt, hogy mely gazdasági tanintézetek<br />

vannak jogosítva oklevél vagy végbizonyítvány<br />

kiadására vagy külföldi oklevelek honosítására<br />

s hogy az oklevelek honosításának mi a módja:<br />

külön rendelet állapítja meg.<br />

2. §. Az 1. §-ban megjelölt időpontot legalább<br />

egy fél évvel megelőzőleg, a közigazgatási bizottság<br />

a községi elöljáróságok utján szerezze be a törvény<br />

25. §-ában felsorolt birtokosok (bérlők)<br />

névjegyzékét s az adatokat arról, hogy e birtokosok<br />

(bérlők) által az egyes gazdaságok után<br />

évenkint mennyi állami földadó fizetendő s az<br />

igy beszerzett adatok alapján minden birtokosra<br />

nézve külön-külön állapítsa meg, hogy évenkint<br />

mely gazdaságok után fizetnek legalább 3000<br />

korona állami földadót.<br />

Az erdőterületek után fizetendő földadó az<br />

egyes gazdaságokra eső adó megállapításánál<br />

nem vehető számitásba.<br />

3. §. A közigazgatási bizottság azokat a birtokosokat<br />

(bérlőket), akiknek gazdaságára nézve<br />

megállapította, hogy legalább 3000 korona<br />

állami földadó fizettetik, az egyes gazdaságok<br />

megjelölésével legkésőbb 1906. január l-ig az<br />

1900: XXVII. t.-czikk 25. §-ára való hivatkozással<br />

hívja fel, hogy 1906. évi május hó 1.<br />

napjáig a megjelölt gazdaságban alkalmazott<br />

gazdatisztek oklevelét vagy végbizonyítványát,<br />

azok magyar állampolgárságát igazoló okmányát<br />

nemkülömben az azokkal kötött szerződést vagy<br />

azoknak kinevezési okmányát a közigazgatási<br />

bizottsághoz terjeszszék be, vagy pedig 1906.<br />

január l-ig terjeszszék elő a felmentés iránti<br />

kérelmet, a törvény 25. §-ához képest, adatokkal<br />

igazolvan, hogy a szóban levő gazdaság<br />

rendszerinti jövedelmével szemben az okleveles<br />

gazdatiszt alkalmazásával járó kiadás aránytalan<br />

megterhelést képezne, vagy hogy egyéb<br />

rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények<br />

forognak fenn.<br />

4. §. A közigazgatási bizottság a birtokos<br />

(bérlő) által felhívás folytán beterjesztett okmányokat,<br />

ha azok által a 25. §-ban megállapított<br />

kötelezettség teljesítését igazoltnak találta,<br />

— láttamozza, ennek," megtörténtét az okmányok<br />

ügyszámának és keltének feltüntetésével<br />

vegye nyilvántartásba, határozatáról a ^birtokost<br />

(bérlőt) és a községi elöljáróságot végzésileg<br />

értesítse, az okmányokat pedig a gazdatisztnek<br />

kézbesittesse.<br />

A birtokos által felmentés iránt beadott<br />

tási bizottságnak jelentést tenni.<br />

A közigazgatási bizottság — bármely módon<br />

jött is tudomására, hogy az 1900: XXVII.<br />

t.-czikk 25. §.-ában felsorolt birtokosok (bérlők)<br />

vagy az ezek által alkalmazott gazdatisztek<br />

létszámában vagy személyében változás állt be,<br />

hivataból köteles a gazdaság földadójára nézve<br />

az adatokat beszerezni s a 25. §. kötelező<br />

rendelkezésének érvényesítésére az eljárást<br />

folyamatba tenni.<br />

6. §. Az 1900 : XXVII. t.-czikk 26. §-a<br />

szerinti felhívás és határozat mindenkor magának<br />

a birtokosnak vagy igazolt megbízottjának<br />

kézbesítendő.<br />

A kézbesítésre nézve a közigazgatási határozatok<br />

kézbesitisére vonatkozó szabályok alkalmazandók.<br />

A felhívásban megállapított határidők lejártát<br />

a közigazgatási bizottság nyilvántartani és<br />

ha a felhívásnak a birtokos (bérlő) nem tesz<br />

eleget, — a pénzbírság kiszabása ügyében — a<br />

határidő lejártát követő első havi ülésben határozni<br />

köteles.<br />

A birság megfizetésére a határozat jogerőre<br />

emelkedésétől számított 15 napi határidő<br />

állapítandó meg. A bírságot a törvényhatóság első<br />

tisztviselőjénél kell megfizetni, ki azt 48 óra<br />

alatt a földmivelésügyi miniszterhez felterjeszteni<br />

köteles.<br />

A be nem fizetett pénzbírság behajtására<br />

a végrehajtást a közigazgatási bizottság rendeli<br />

el. A végrehajtásra nézve a közigazgatási végrehajtásra<br />

vonatkozó szabályok alkalmazandók.<br />

7. §. A törvény 27. §-ának második bekezdése<br />

szerint az aki, a„jószágigazgató", jószágfelügyelő",<br />

„gazdasági intéző", gazdasági ellenőr",,<br />

„gazdasági segéd", „tiszttartó", vagy „kasznár"<br />

czimet 1900. január 1. előtt jogosultan használta,<br />

azt a törvény életbe lépte után abban<br />

az esetben is használhatja, ha a 24. §-bari<br />

megjelölt minősítéssel nem is bir.<br />

Tekintettel arra, miszerint annak bizonyítása,<br />

hogy valaki a felsorolt czimek valamelyikét<br />

1901. január l-e előtt jogosultan használta,<br />

évek multán nehézséggel járna, az elsőfokú<br />

közigazgatási hatóságok (főszolgabíró,<br />

polgármester) az 1901. évi deczember l-ig a<br />

czim használatának jogosultságát a fél kérelmére,<br />

határozatilag megállapíthatják. Ez iránt<br />

a kérvényt ahhoz az elsőfokú közigazgatási<br />

hatósághoz kell benyújtani, melynek területén<br />

folyamodónak állandó lakása van.<br />

A folyamodványhoz csatolni kell:<br />

1. a folyamodó szerződését (kinevezési<br />

okmányát) vagy nyugdíjazási okmányát, vagy<br />

annak a birtokosnak (bérlő), kinél a folyamodó<br />

alkalmazva van, Írásbeli nyilatkozatát arról,<br />

hogy folyamodót a „jószágigazgató", „jószág_

4. SZAM. IV. ÉVFOLYAM. GAZDATISZTBE <strong>LAPJA</strong>. 1901 ÁPRILIS 17. 15<br />

felügyelő", „gazdasági intéző", „gazdasági óhajtok szóvá tenni, mert az uradalmi birtokok<br />

ellenőr", „gazdasági segéd", „tiszttartó", illetőleg<br />

jövedelmezőségéről csak nagyon ritkán közöl-<br />

a „kasznár" czim használatára 1900. jan. tetnek adatok; ennek oka pedig nagyon ter-<br />

1-je előtti időben felhatalmazta;<br />

2. a folyamodó lakhelyére illetékes elölmészetes,<br />

mert vagy kedvezőtlenek a jövedelmi<br />

eredmények, ebben az esetben már azért sem<br />

járóság nyilatkozatát arról, hogy folyamodó az<br />

illet 1 ® czimet 1900. január 1-je előtt tényleg<br />

használta.<br />

Az elsőfokú közigazgatási hatóság e nyilatkozatok<br />

alapján, ha azokat rendben levőknek<br />

találja, a következő minta szerint hozza meg<br />

határozatát:<br />

Határozat: N. N. gazdatiszt, X községi<br />

lakos N. N. birtokos (bérlő) X községi lakos,<br />

... év hó . . .n kelt Írásbeli nyilatkozatával<br />

(vagy szerződésével, kinevezési okmányával<br />

stb.) továbbá X község elöljáróságának<br />

... év hó . . . napján kelt Írásbeli<br />

nyilatkozatával e hatóság előtt bizonyította, hogy<br />

az (illető) czimet, 1900. január 1-je előtt jogosultan<br />

használta, — minélfogva megállapíttatik,<br />

hogy N. N. az (illető) czimet az 19C0. XXVII.<br />

t.-cz. 27. §-a alapján e törvény életbelépte után<br />

is jogosult használni.<br />

Kelt stb.<br />

A főszolgabíró (polgármester) elutasító<br />

határozata ellen az alispánhoz, törvényhatósági<br />

joggal felruházott városokban a polgármester<br />

határozata éllen a tanácshoz, az alispán, illetőleg<br />

a tanács határozata ellen a földmivelésügyi<br />

Összesen... _ 25,930 kat. hold.<br />

miniszterhez lehet felebbezni.<br />

Ezek az adatok 1891-re vonatkoznak, de<br />

A felebbezés a határozat kézbesítésétől régebben az- uradalomnak egy tetemes része<br />

számított 15 nap alatt adandó be mindenkor az bérbe volt adva, így nevezetesen a 70-es években<br />

elsőfokú hatóságnál.<br />

Az elsőfokú hatóság a végérvényes határozat<br />

csak mintegy 18,000 hold állott házikeze-<br />

lés alatt, 5000 hold pedig bérlők kezén volt s<br />

hivatalos másolatát közölje a „Magyar akkoriban az uradalom fenséges tulajdonosa,<br />

gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesületéivel<br />

Albrecht főherczeg, már majdnem elhatározta,<br />

(Budapest, IX. Üllői-ut 25.) s ha a hogy a kedvezőtlen jövedelmi eredmények miatt<br />

folyamodó kívánja, a határozatot a törvényhatóság<br />

az egész uradalmat bérbe adja.<br />

területén tétesse közhírré.<br />

Azonban egyes kiválóbb tisztjei tanácsára<br />

8. §. A törvény 27. §-ában felsorolt czimek<br />

mégis elállott ezen szándékától, beleegyezvén<br />

valamelyikének jogosulatlan használata ál-<br />

abba, hogy az eddig folytatott kezelési rend-<br />

tal elkövetett s hivátalból üldözendő kihágás szer, mely az ötletszerűség jellegével bírt, megváltoztassák,<br />

megtorlására az érvényben levő eljárási szabályok<br />

az uradalomban fekvő tőkeérték<br />

szerint, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe<br />

rendes kamatoztatását kötvén ki megfelelő jöve-<br />

utalt kihágások elbírálására kijelölt delemnek ; ezen alkalommal lett a maiglan fenn-<br />

hatóságok illetékesek.<br />

álló osztalékrendszer is behozva..<br />

Az elsőfokú hatóság a jogerőre emelkedett<br />

És a rendszer megváltoztatásával teljesen<br />

ítéletet másolatban közölje a „Magyar átalakult az uradalom jövedelme is; a krónikus<br />

gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesületéivel.<br />

deficzit helyébe folyton fokozódó jövedelem<br />

lépett, minek következtében a bérben<br />

állott<br />

A gazdatiszti osztály mostoha helyzetének<br />

egyik leggyakrabban előforduló oka abban rejlik,<br />

hogy a birtokos a tiszti kezelés mellett elért<br />

jövedelemmel nem lévén megelégedve, vagy<br />

tisztet cserél, vagy birtokát bérbe adja.<br />

Számos tiszt ezen okból kénytelen állásától<br />

megválni s uj álláshoz jutni annál nehezebb,<br />

mert bérbeadás esetén rendszerint a bérlő maga<br />

kezeli birtokát, de ha tisztet vagy tiszteket tart<br />

is, azok számát rendszerint leszállítja, de azok<br />

- fizetését is a minimumra iparkodik leszállítani,<br />

ami nagyon természetes, mert a földbérek<br />

folytonos emelkedése, a bérlettel járó nagy<br />

köczkázat a legtöbb esetben a legnagyobb takarékosságot<br />

teszi szükségessé.<br />

Persze vannak kivételek is és ismerünk<br />

bérlőket, akik tisztjeiket nagyon tisztességesen<br />

fizetik, ugy, hogy a birtokos s bérlő alkalmazottjainak<br />

anyagi helyzete közt különbség alig<br />

észlelhető.<br />

Ha ezen tapasztalati tény okát keressük,<br />

ezt a legtöbb esetben abban fogjuk találni,<br />

hogy a tisztele áltál elért jövedelem a munkaadót<br />

kielégíti; a birtokos vagy bérlő ilyen esetekben<br />

megelékszik az elért jövedelemmel és álmában<br />

sem gondol arra, hogy tisztjétől megváljon, kit<br />

nagyra becsül és a kinek jövője teljesen biztosítottnak<br />

tekinthető.<br />

Ezen állításaim igazolására, nagyon eklatáns<br />

esetet hozhatok fel, melyet különösen azért, is<br />

hajlandók ezeket közzétenni, mivel a birtok<br />

forgalmi és haszonbéri értékét ezáltal devalálnák,<br />

vagy kedvezők a jövedelmi eredmények,<br />

mely esetben az adó esetleges felemelésétől<br />

tartva, ezért nem engedik meg azok közzétételét.<br />

Kivételt e tekintetben tudtommal csak a<br />

magyar-óvári főherczegi uradalom tesz, mely<br />

időközönként „Statisztikai adatok az uradalom<br />

.kezeléséről, üzeméről és termeléséről" czim alatt<br />

a jövedelmi eredményeket is tartalmazó füzeteket<br />

bocsájt közre. Ezen hivatalos kiadványból<br />

vettem át az alább közölt adatokat, melyek valódiságához<br />

semmi kétség nem fér.<br />

, A házikezelés alatt álló 14 gazdasági<br />

kerület területe a következő :<br />

Belsőség kert és szőlő 305 kat. hold.<br />

Szántóföld 4 14,196 „ „<br />

Bét ... 7,047 „ ,<br />

Legelő ... 1,600 ,„ „<br />

Mezőgazdasági terület...<br />

Erdő s faültetvény ... 1,332 „<br />

Nádas, tó, folyó s terméketlen<br />

1,450 „<br />

23,148 kat. hold.<br />

Kelt Budapesten, 1901. április hó 14-én. birtokok lassanként mind házikezelés alá visszakerültek,<br />

Darányi, s. k.<br />

de nemcsak ez, hanem ujabban még<br />

idegen szomszédos birtoktestek is hozzábéreltettek<br />

az uradalomhoz, minek folytán a kézelőtisztek<br />

létszáma a múlthoz képest tetemesen<br />

Jövedelembiztositás.<br />

megnövekedett.<br />

A következőkben közöljük a fentebb emiitett<br />

források szerint a házikezelés alatt álló<br />

birtokok jövedelmi eredményeit 1851-től 1891-ig:<br />

•g Tiszta Egykat. Tőke<br />

a jövedelem holdra kamatja<br />

k. hold<br />

1851 12,124<br />

1852 12,789<br />

1853 12,829<br />

1854 12,693<br />

1855 12,761<br />

1856 12,761<br />

1857 15,314<br />

1858 15,314<br />

1859 15,687<br />

1860 15,482<br />

forint f o r i<br />

.093,902 83,931<br />

.147,247 10,940<br />

.177,100 59,829<br />

.244,881 93,903<br />

..283.115 25,897<br />

:.274,525 — 1<br />

.275,594 48,810<br />

.287,652 97,978<br />

.481,020 83,540<br />

.764,053 128,781<br />

Átlag 13,775 1.302,889 61,879 — 4"18<br />

1861 15,482 1.812,345 137,463 — 8'78<br />

1862 15,451 1.954,130 69,567 4-50 — 3-8 —<br />

1863 15,500 1.975,738 — ! — 1-46 — l-l<br />

1864 15,690 2.021,428 11,866 — U'YO — U"ö —<br />

1865 15,685 2.130,151 — 64,325 — 4-10 — 3'0<br />

1866 18,131 2.071,324 0,051 — 0*44 — 0'4 —<br />

1867 18,131 2.216,960 226,046 — 12-46 — 10"2 —<br />

1868 18,131 2.396,138 109,179 — 6"02 — 4"6 —<br />

1869 18,131 2.419,138 — 36,235 — 2"00 — 1-5<br />

1870 18,134 2.395,269 185,634 — 10-28 — 7'7—<br />

Átlag 16,846 2.139,262 62,455<br />

k. hold forint forint forint <<br />

1871 18,154 2.640,131 130,777 — 7-20 — í<br />

1872 18,161 2.777,274 — 95,629 — 5"20 -<br />

1873 17,430 3.190,435 — -15,752 — 0'90 -<br />

1874 17,405 3.266,752 — 4,140 — 0"23 -<br />

1875 17,595 3.182,116 — 184,398 — 10-47 -<br />

1876 17,156 3.226,640 40,571 — 2'36 — 1<br />

1877 21,966 3.607,593 287,210 — 13'10 —<br />

1878 22,000 3.624,620 57,948 — 2'63 — I<br />

1879 21,980<br />

1880 21,958 3.584,517 — 36,593 — 1'66 -<br />

Átlag 19,380 3.266,285 23,626 — 0-94 — 0-67 —<br />

1881 21,056<br />

3.408,758 190,601<br />

3.435,473 268,490<br />

— 9-05 — 5-5 —<br />

1882 21,070<br />

1883 21,097 3.426,406 227,249<br />

1884 21,387 3.971,145 213,822<br />

1885 21,540 3.944,266 208,295<br />

1886 21,566 3.995,654 219,457<br />

1887 21,580 4.045,711 147,943<br />

4.308,878.227,718<br />

1889 2<br />

,124 4<br />

6-87 — 3-7 —<br />

9-85 — 5-3 —<br />

4, .505,824140,866<br />

.446,622 255,207<br />

Átlag 21,862 3<br />

1891 23,134 4 6-46 8-4-<br />

A közölt adatokból, aminők tudtommal<br />

csak kevés uradalomban állnak rendelkezésre,<br />

nemcsak hazánk mezőgazdaságának történeti<br />

fejlődésére vonhatók le érdekes következtetések,<br />

hanem e helyütt különösen azért birnak kiváló<br />

fontossággal, mivel a gyakran igazságtalanul<br />

elbírált tiszti kezelésnél elérhető jövedelemre is<br />

világos fényt vetnek.<br />

Kitűnik azokból, hogy a mezőgazdaságilag<br />

használt terület a földbirtok felszabadítása óta<br />

tetemesen emelkedett, mert 1851-ben a házilag<br />

kezelt és bérben állott gazdaságok által használt<br />

terület csak 19,260 holdat tett, melynek<br />

nagyobb része legelő volt, mig 1891-ben az<br />

összes gazdasági terület telkesítések folytán<br />

26,484 holdra emelkedett.<br />

Azonban ennél még sokkal nagyobb mértékben<br />

emelkedett az uradalom, tőkeértéke, értve<br />

alatta a házilag kezelt gazdaságok földbirtokának,<br />

az épületeknek, eleven- és holtleltár és<br />

forgó tőkének összes pénzértékét, mely a közöltkimutatásokban<br />

mindig az illető év elejére<br />

vonatkozik.<br />

Ez az érték tett 1851-ben 1.093,902 frt<br />

1891-ben pedig „ ... 4.526,622 „<br />

az emelkedés ... 3.432,720 frt.<br />

Ez az emelkedés részben a földbirtok<br />

értékének emelkedésébőr is ered, mert 1850-ben<br />

a földtőke csak 543,390 forinttal, ellenben<br />

1890-ben 2.457,757 forinttal van felvéve, de<br />

ezen időszak alatt a többi tőkék értéke is<br />

hasonló arányban emelkedett és pedig:<br />

az épülettőke... 284,648 frtról 861,350 frtra<br />

a holtleltár ... 47,200 „ 164,144 „<br />

az eleven-leltár 119,507 „ 558,301 „<br />

a forgó tőke ... 99,157 „ 463,232 „<br />

Mig 1850-ben az összes tőkeértékből a<br />

használt területnek egy kat. holdjára alig 90 frt<br />

esett, addig 1891-ben már megközelíti a 200<br />

forintot.<br />

Az uradalom, jövedelme szinte hihetetlen<br />

átalakulást szenvedett. Láttuk, hogy a házilag<br />

kezelt gazdaságok tiszta jövedelme a 60-as és<br />

70-es években átlagban 62,000 frt körül forgott,<br />

aztán a 70-es években a nagy tőke befektetésének<br />

daczára 23,600 frtra leszállt, a 80-as év9kben<br />

pedig 200,000 frtra emelkedett, 1891-ben<br />

pedig 380,000 frtot tett, hogy továbbá az egyes<br />

évek jövedelme óriási ingadozásokat mutat, még<br />

pedig különösen a 60-as és 70-es években.<br />

Volt ugyanis:<br />

Minimális<br />

Maximális jövedelem Különbözet<br />

i (deficzit)

16 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>, 1901 ÁPRILIS 17. 4. SZAM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

Ezen óriási jövedelmi különbözetek okai<br />

különböző körülményekben rejlettek, az első 3<br />

évtizedben különösen abban, hogy a fősuly a<br />

gabona- s általában a szemtermelésre volt fektetve,<br />

ellenben az állattenyésztés inkább csak<br />

alárendelt szerepet játszott; 1860-ig a juhtartás<br />

volt túlsúlyban, a juhok létszáma meghaladta<br />

a 14,000 darabot és akkor a 30—40,000<br />

forintnyi gyapjuhozam járult a jövedelmi differencziák<br />

csökkentéséhez; 1860ótamindnagyobb<br />

lendületet vesz a szarvasmarhatenvésztés és<br />

különösen a tejgazdaság, mert 1860-ban csak<br />

1500 darabot tett a szarvasmarha létszáma,<br />

1870-ben már 3000, 1880-ban 3233, 1890-ben<br />

4650 és 1899-ben 5864- darabra emelkedett az,<br />

mig a juhászat 1880-ban lett feloszlatva.<br />

Azonban a 60-as és 70-es években épen<br />

a tejgazdaság terén nem tudták a helyes irányt<br />

eltalálni; számos külföldi fajtával tettek kisérletet,<br />

melyek nagy része balul ütvén ki, a tejgazdaság<br />

tényleg apasztólag hatott a jövedelemre,<br />

a kimutatott deficziteket pedig a rossz<br />

termések idézték elő, mint ez a következő<br />

adatokból világosan kitetszik:<br />

Év<br />

kat. holdankénti t érmés q.<br />

Buza Rozs Árpa<br />

holdankénti<br />

veszteség<br />

1856. 6-4 5-1 6-6 1-24 forint<br />

:<br />

1863. 9-9 6-8 6-9 1-46 ,<br />

1865.- 6-3 6'7 5-7 4-10 „<br />

1869. 5-7 5'3 5'6 2"- „<br />

1872. 6-8 6-4 6'4 5-20 „<br />

1873. 5"6 5-1 8-5 0'90 „<br />

1875. 5-1 57 5-0 10-47<br />

1880. 5-4 57 11-8 1-66 „<br />

A többi években a gabc manemüek t(<br />

mése rendszerint 8—9 métermázsa között váltakozott,<br />

a 90-es években pedig már 10 métermázsára<br />

emelkedett az átlag és egyes jobb években,<br />

p. o. 1877-ben, 1882-ben és 1893-ban<br />

meghaladta az átlag a 10 mmázsát.<br />

Voltak azonban a 80-as években is rossz<br />

gabonatermések, igy nevezetesen 1889-ben, a<br />

mikor a buza csak 5, a rozs 6'7, az árpa 5*6<br />

q.-t adott, tehát a fentebbhez felsoroltakhoz<br />

hasonló terméseket, — mindazáltal daczára az<br />

alacsony gabonaáraimaii, veszteség akkor sem<br />

állott be, — mert a tejgazdaság jövedelme ezt<br />

ellensúlyozta.<br />

S ezzel a jövedelembiztositásnak leglényegesebb<br />

pontjához értünk.<br />

A szóbanforgó gazdaságoknál, mint egyáltalában<br />

a legtöbb gazdaságnál a jövedelem<br />

két fő forrásból ered, a növénytermesztésből és<br />

az állattenyésztésből, csakhogy ezen kétféle<br />

jövedelemnek az aránya különböző gazdaságokban<br />

felette eltérő, a legtöbb esetben pedig a<br />

növénytermesztésből, nevezetesen a gabonából<br />

eredő jövedelem a túlnyomó, amelyre nemcsak<br />

bérlőink, hanem birtokosaink a fősúlyt<br />

helyezik.<br />

A 80-as évekig igy volt ez a magyaróvári<br />

uradalomban is, azonban a tejgazdaság<br />

folytonos kiterjesztése folytán teljesen megváltozott<br />

a helyzet; az álattenyésztésből eredő<br />

jövedelem mindjobban túlsúlyba jutott, mi tekintetben<br />

csak azt az egy érdekes adatot óhajtom<br />

kiemelni, hogy jelenleg a 6 millió litert meghaladó<br />

tej értékesítéséből eredő nyers jövedelem<br />

a 450,000 forintot meghaladja. Nem lesz<br />

felesleges ezt az arányt részletesebb adatokkal<br />

megvilágítani, melyek azonban csak 1889 óta<br />

állanak rendelkezésre.<br />

A házikezelés alatt álló gazdaságok évi<br />

nyers jövedelme volt ugyanis:<br />

Év<br />

Gabonafélék Állatok és állati<br />

eladásából terményekből<br />

Összesen<br />

1889. 210,277 484,132 694,409<br />

1890. 265,034 498,855 763,889<br />

1891. 373,202 533,802 ' 907,004<br />

1892.' 291,558 572,240 863,798<br />

1893. 340,030 574,404 . 914,434<br />

1894. 372,730 601,025 973,755<br />

1895. • 314,061 543,366 857,427<br />

1896. 382,650 584,410 967,060<br />

:1897. 432,194 638,792 1070,986<br />

1898. 479,179 638,018 1117,197<br />

íme, a gabonafélék jövedelme a változó<br />

termések és ingadozó árak daczára fokozatos<br />

emelkedést mutat, de még feltűnőbb ez az<br />

emelkedés az állatok és állati termények eladásából<br />

eredő jövedelemnél, mely utóbbi az<br />

előbbit mindig tetemesen meghaladja, amellett<br />

biztosabb is s igy a jövedelembiztositásnak<br />

egyik legfőbb eszköze, mert mig a gabona jövedelménél<br />

az ingadozás, mint 1 : 2, addig az<br />

állati terményeknél csak mint 5: 6-hoz. De<br />

nemcsak az, hanem a kiterjedtebb állattenyésztés<br />

önkéntelenül maga után vonja egyrészt a<br />

takarmánytermesztés kiterjesztését, másrészt a<br />

bővebb trágyázást s igy a gabonatermésnek fokozását<br />

és biztosítását is.<br />

A szóban forgó uradalomban elérték azt,<br />

persze csak fokozatosan, hogy a legtöbb gazdaság<br />

a szántóföldnek egyharmadát képes betrágyázni,<br />

hogy továbbá a gabonafélék csak vagy<br />

trágyás kapás vagy takarmányfélék után következnek,<br />

minek folytán átlagos termésük nagyon<br />

szépen emelkedett, mert mig a 80-as évek<br />

végéig búzából és rozsból a kat. holdankénti<br />

átlag csak 8 miházsa volt, addig a 90-es években<br />

meghaladta a 10 mmázsát, s jobb években<br />

nem ritkaság a 14 sőt 16 mmázsa, annak<br />

daczára, hogy az uradalom talaja általán véve<br />

nem tartozik a jobbakhoz, sőt több helyütt<br />

inkább silánynak mondható.<br />

Mint fentebb láttuk volt a házilag kezelt<br />

gazdaságok<br />

bruttó jövedelme 1889-ben ... 694,409 frt.<br />

a tiszta jövedelem pedig— ... 140,866 „<br />

a kezelési költség tehát 553.543 frt.<br />

1890-ben:<br />

bruttó jövedelem<br />

763,889 frt.<br />

tiszta „ 255,207 „<br />

kezelési költség — ... 508,682 frt.<br />

1891-ben:<br />

bruttó jövedelem... „__ .... 907,004 frt<br />

tiszta „ 380,901 „<br />

kezelési költség .._ 526,103 frt.<br />

Ezen 3 évben a kezelési költség tehát<br />

nem nagyon lényegesen változott, de mivel a<br />

bruttó jövedelem emelkedett, a nyers és tiszta<br />

jövedelem közötti arány nagyon kedvezővé változott,<br />

amennyiben az elért nyers jövedelemből<br />

a tiszta jövedelem : 1889-ben csak 20%-ot, ellenben<br />

1890-ben 33°/o-ot és 1891-ben 42%-ot tett.<br />

Minthogy pedig az uradalom jövedelme<br />

nemcsak általában és holdanként, hanem a befektetett<br />

tőke arányát tekintve is emelkedett,<br />

amennyiben a házilag kezelt gazdaságokban<br />

fekvő összes tőkeértékek<br />

az 50-es években ...<br />

4'6%-ot<br />

a 60-as „ ' 2'9%-ot<br />

a 70-es „ ... 0"7 0 /o-ot<br />

a 8C-as „ 5'4%-ot<br />

kámatoztak, ebből az is következik, hogy az<br />

okszerűen befektetett tőke a mezőgazdaságnál is<br />

meghozza kamatját, és hogy ily mezőgazdasági<br />

vállalatok sok esetben az ipari vállalatokba<br />

fektetett tőkék kamatozását is meghaladhatják.<br />

Ahol a birtokkezelést .ilyen mederbe terelni<br />

sikerült, évről-évre pontosan kimutattatik,<br />

hogy a birtok jövedelme ugy a területtel, mint<br />

a befektetett tőkével tényleg helyes arányban<br />

áll, ott a további rendszerváltoztatásától a<br />

tisztikarnak tartania nem kell, ott jövőjét teljesen<br />

biztosítva láthatja s mindezt azáltal érhette<br />

csak el, hogy a birtok rendezésénél és<br />

kezelésénél nemcsak magas, de egyúttal biztos<br />

és állandó jövedelem elérésére törekedett s<br />

ebben rejlik a jövedelembiztositásnak a lényege s<br />

ilyen viszonyok közt úgyszólván önkénytelenül a<br />

szavatossági rendszer lép érvénybe, mely mellett<br />

az osztalékot élvező tiszt bizonyos, a viszonyoknak<br />

megfelelő átlagos jövedelmet birtokos<br />

sának garantirozni nemcsak hajlandó, de képeis<br />

s az ilyen birtokos bizonyos jövedelemre<br />

épugy számithatván, mint a bérbeadás esetén,<br />

feltétlenül a házikezelés rendszeréhez fog ragaszkodni,<br />

mert emellett nemcsak biztos, de<br />

egyúttal a legtöbb esetben legalább magasabb<br />

jövedelmet is fog élvezhetni, mintha birtokait<br />

bérbe adja.<br />

Ezen utóbbi, tételt némelyek nem lesznek<br />

hajlandók elfogadni, azért ennek igazolására<br />

is egy konkrét esetet hozhatok föl, amely szinszintén<br />

a magyar-óvári főherczegi uradalomra<br />

vonatkozik.<br />

Már fentebb említettem, hogy az uradalomnak<br />

egy része régebben bérben állott; a<br />

70-es és 80-as években váltakozott ez a terület<br />

4—5000 kat. hold között; a bérlők által<br />

fizetett haszonbér pedig tett átlagban 5 forintot,<br />

mig a házikezelésben 1870—79-ig csak 2\3<br />

forint lett elérve s akkor került a többi birtokok<br />

bérbeadása is szóba; azonban a 80-as<br />

években kezdett a házilag kezelt birtokok jövedelme,<br />

mint fentebb láttuk, fokozatosan emelkedni,<br />

ugy hogy 1880—89-ig kat. holdankint<br />

átlagban 8'4 frtot tett, vagyis jóval többet,<br />

mint amennyit a bérbeadott birtokok jövedelmeztek.<br />

A biztosabb termések és az állattartásból<br />

eredő jövedelem fokozása azt is eredményezte<br />

továbbá, hogy az arány a bruttójövede-<br />

Ennek természetes következménye már<br />

lem és a regieköltség közt folyton kedvezőbbé<br />

most az volt, hogy a bérben állott nagyobb<br />

alakult, és az azelőtt oly gyakori deficzites<br />

birtoktestek mind visszavétettek házikezelés<br />

évek teljesen elmaradtak, mint ez a következő<br />

alá, csak a szétszórt apróbb részletek maradtak<br />

ezentúl is bérlők<br />

néhány adatból is világosan kitűnik:<br />

kezén.<br />

Ezen visszaváltott birtokok jövedelme a<br />

házikezelés mellett nagyon tetemesen emelkedett,<br />

mint ez különösen az Izabella-majornál részletesebben<br />

ki .van mutatva. Ezen 841 kat.<br />

holdnyi területért fizetett a bérlő holdanként<br />

3"9 forintot, ami a tőkeérték 2'2%-ának<br />

felelt meg; á házikezelésnél pedig emelkedett<br />

ezen birtoktest átlagos holdankénti jövedelme<br />

1888—91-ig 14-26 forintra, ami a tőkeérték<br />

5'2%-ának felel meg, ugy hogy itt 140°/o-nyi<br />

jövedelemelkedéssel állunk szemben.<br />

Még több hasonló esetet lehetne felhozni,<br />

de az előadottakból is kitűnik, hogy az okszerű<br />

házikezelés, feltéve, hogy az ahhoz szükséges<br />

tőke rendelkezésre áll, a jövedelem nagysága<br />

tekintetében hátran felveheti a versenyt<br />

a bérlői rendszerrel, ahol pedig ellenkező eredményekre<br />

jutottak, vagyis a bérbeadásnál kedvezőbb<br />

eredményeket értek el, ott nem a házikezelésben<br />

mint kezelési rendszerben rejlett<br />

ennek oka, hanem vagy a birtok kezelése néni<br />

volt eléggé okszerű, a viszonyoknak megfelelő,<br />

vagy az okszerű gazdálkodás keresztülviteléhez<br />

hiányzott a szükséges tőke. Az utóbbi ok pedig<br />

nem épen ritka s ahol ez fenforog, okvetlenül<br />

a bérleti rendszernek kell előnyt adni.<br />

A bérleteknél alkalmazott tiszlekre nézve<br />

pedig még nagyobb mértékben érvényes a fentebb<br />

levezetett tétel, hogy jövőjüket legjobban<br />

ugy biztosithatják csak, ha néni csak lehető<br />

magas, hanem főképen biztos s állandó jövedelem<br />

elérésére törekszenek, a gazdálkodást<br />

tehát lehető szolid alapra fektetik és ezenczél<br />

elérésére az okszerűen belterjes gazdálkodás<br />

rendszeréhez folyamodnak, mert hazánkban a<br />

régebben oly nagy szerepet vitt zsaroló gazdálkodás<br />

rendszere, nagyon csekély kivételektől<br />

eltekintve, már teljesen felmondta a szolgálatot.<br />

Hensch<br />

Árpád.<br />

Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye : „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési ára 8 korona, Budapest, VII.,<br />

Akáezfa-utcza 3. sz.<br />

Az oraz. magyar gazd. egyesület tulajdona.<br />

A .PATRIA" irodalmi vállalat ós nyomdai részvénytársaság nyomása.

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest, 1í»01. márczius 8.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS<br />

EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Előfizetési ára : Szerkeszti: JESZENSZKY<br />

PÁL,<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal :<br />

AZ OHSZAGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, A MAGYAR GA!<br />

Égési évre 8 forint.<br />

ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK CQ) R T E Budapest, IX., Üllői-út, „Köztelek".<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek ás ErdStisztek Országos Egyesületének és a Mezégazdasággal és Erdészettel Fogiaikozék Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják.<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdíja egész érre 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesületének tagdija egész érre 5 frt, gazdasási segédtiszteknek a frt 50 kr.<br />

A Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesülete<br />

jubiláris közgyűlése.<br />

Rendkívül nagy érdeklődés mellett tartatott meg f. hó 5-én egyesületünk<br />

közgyűlése a Köztelek-palota nagytermében. Nemcsak egyesür<br />

létünk tagjai jelentek meg szokatlanul nagy számban, de számos egyesület<br />

is küldöttségileg képviseltette magát közgyűlésünkön. Két okból<br />

volt az idei közgyűlés jelentőséges és pedig, mert ez alkalommal ünnepelte<br />

fennállásának 20 éves évfordulóját s főleg azért, hogy a gazdatiszti<br />

törvény megalkotásáért s a gazdatiszti kar iránt mindenkoron<br />

tanusitott jóakaratáért diszelnökévé választotta Darányi Ignácz földmimivelésügyi<br />

minisztert.<br />

A közgyűlés lefolyásáról alábbiakban részletesen, számolunk be,<br />

e helyütt csupán utalunk ama nagyjelentőségű szavakra, melyeket Darányi<br />

földmivelésügyi miniszter a diszelnöki okmányt átadó küldöttséghez intézett;<br />

hangsúlyozta a miniszter, hogy az uj gazdatiszti törvény megalkotását<br />

nem azon intézkedések miatt tartja rendkívül nagyjelentőségűnek,<br />

amelyek abban foglaltatnak, hanem azért, -hogy a törvényhozás mint<br />

. figyelemreméltó, fontos társadalmi osztálylyal számolt akkor, mikor törvényt<br />

alkotott a gazdatisztek érdekeinek megvédésére. Kiemelte, hogy<br />

szabályszerüleg lett összehiva, ennélfogva a mai közgyűlést határozatképesnek<br />

jelentem ki s azt ^zennel megnyitom.<br />

A jegyzőkönyv vezetésére Jeszenszky Pál ügyvezető-titkár urat, a<br />

jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Rovara Frigyes és Fromm Antal tagtársakat<br />

kérem fel.<br />

Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy a közgyűlésünkre a földmivelésügyi<br />

miniszter ur Önagyméltósága képviseletében Máday Izidor<br />

miniszteri tanácsos urat küldte ki (Éljenzés). Jelentem továbbá, hogy<br />

számos gazdasági egylet, igy a többi között testvéregyesületünk, a bécsi<br />

gazdatisztek egyesülete is képviseltette magát. A közgyűlés nevében<br />

köszönetet mondok mindazon testületeknek, melyek magukat képviseltették,<br />

de első sorban illeti ezen köszönet az 0. M. G. E.-t, melynek<br />

képviseletében gróf Dessewffy Aurél elnök ur Önagyméltóságát van szerencsénk<br />

üdvözölhetni (Éljenzés).<br />

az uj törvény csupán az alap, a kezdet, ,melyen tovább építeni kell s<br />

azon reményének adott kifejezést, hogy a gazdatiszti osztály hivatott<br />

Jeszenszky Pál ügyvezető : Van szerencsém jelenteni, hogy a földmivelésügyi<br />

miniszter ur közgyűlésünkre képviseletében Máday Izidor<br />

érdekképviseletének támogatása és közreműködésével, a megoldásra váró<br />

kérdéseket meg fogja és meg kívánja oldani. Véssék jól emlékezetükbe kartársaink<br />

a miniszter azon szavait, hogy a Gazdatisztele Országos Egyesülete<br />

miniszteri tanácsos ur Öméltóságát küldötte ki.<br />

Az egyesületek képviselői a következők : Bécsi gazdatiszti egyesület<br />

van hivatva centrumot, mintegy központot képezni a továbbfejlődésre és<br />

(Verein für Güterbeamte) Grassl Hugó és báró Starnfeld Weltzl Aladár.<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képviselői: Gróf Dessewffy<br />

a lucábbhaladásra", amivel a miniszter kétségkívül azon óhaját fejezte ki,<br />

hogy a gazdatiszti kar tagjai érdekeik ápolása czéljából minél tömegesebben<br />

tömörüljenek az egyesület kebelében.<br />

Ugyanezt hangsúlyozta az egyesület elnöke, Bujanovics Sándor is<br />

elnöki megnyitójában, akit mint az egyesületnek husz év óta buzgó elnökét,<br />

jól megérdemelt, lelkes óváczióban részesitették a jelen voltait.<br />

A-közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be:<br />

Jelen voltak: Bujanovics Sándor elnöklete alatt Máday Izidor és<br />

Nick"Ede . alelnökök, gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, gróf<br />

Almássy Imre, Adler József, Arany Zoltán, Arndtner Lóránt, Baly<br />

Kálmán, Banké Antal, Bartal Aurél, Bartholomeides János, Bató Ferencz,<br />

Brankovics József, Beck Lajos, Bleier Bernát, Bondy Tivadar, Borbély<br />

István, Buday Barna, Csiba Lajos, Domoszlay József, Dorner Béla,<br />

Erdélyi Pál, Ferenczy Sándor, Frideczky Árpád, Fromm Antal, Fekete<br />

Sándor, Forst&r Géza, Friedrich Károly, Gaál Károly, Gaylhoffer István,<br />

Gromm Géza, Greszler Vilmos, Grassl Hugó, Haan Miksa, Hornyánszky<br />

András, Herbst Mihály, Hegedűs Vincze, Haydu István, Horváth Jenő,<br />

Horváth Pál, Hirsch Jenő, Hegedűs József, Ivánszky Jenő, Jeszenszky<br />

Pál, Jelinek Emil, Juliász Kálmán, Izsó István, Kapeller Vilmos, Kégl<br />

István, Keeeényi László, Keresztes István, Klein Mór, Kiss Dániel, Kirchner<br />

Lajos, Kom Alajos, Kopácsy Jenő, Kondy Domokos, Ghriastély Béla,<br />

Landesz József, Lichtenstein Ferencz, Löw Andor, Lukovics Aladár,<br />

Lukovszky Mihály, Luther Béla,Majnik Sándor, Mayer Aladár, Marikovszky<br />

Géza, Merza Márton, Mészáros Ferencz, bugaczi Milielek László, Nagy<br />

Károly, Nemes Béla, Nyikos Gyula, Olbricht Ottó, Perczel Ferencz,<br />

Pivonkay Béla, Prónay Pál, Riedl Antal, Bubinek Gyula, Rovara<br />

Frigyes, Serfőző Géza, SÍJJOSS Sándor, Suba József, br. Starnfeld A.,<br />

Schvarzer Jenő, Szalay Béla, Szemes Árpád, Szrog Lajos, Székács István,<br />

Szilassy Zoltán, Takács Emil, Tiszovszky Lajos, Vécsey Hugó, Wildner<br />

József, Wit/stock Henrik, Zeille Zsigmond. Képviselve: Bartl Emil,<br />

Balogh Miklós, Balázsovich Oszkár, Bendekovich .Sándor, Bedö Béla,<br />

Berger E. V., Bistey Sándor, Brodszky Károly, Bodor János, Gsurgay<br />

József, Engi Elek, Foitsek Károly, Firbász Adolf, Gémesi Károly, Gibitz<br />

Alajos, ifj. Horváth János, Jenisch Ádám, Katona Pál, Kapinya Antal,<br />

Krocsák G. Emil, Kotschy József, Kositzky Bezső, Köhler Albert, Kákosy<br />

László, Koős Gyula, Máttyus Samu, Merényi Ferencz, Mihálovits Mihály,<br />

Molitorisz Ákos, Otrok Lajos, Roxcr Jenő, SAL István, Sántha Albert,<br />

Szarka Dezső, Szánthö Sándor, Szintay Béla, Tibold Ferencz, Türk<br />

Rudolf, Vozáb Kálmán, •Zagóra János, Zakó Elek, Veszely Gyula, Gazdik<br />

Endre, Török Barna, Balázsovich István, Baur György, Ferencz Győző.<br />

Zeisler Lajos.<br />

Bujanovics Sándor elnök: Igen tisztelt közgyűlés! Mindenekelőtt<br />

konstatálom, hogy a mai közgyűlésünkre szóló meghivó ugy a Köztelekben<br />

mint a Gazdatisztek Lapjában közzé lett téve s egyesületünk tagjai<br />

névre szóló meghívókkal is meg lettek hiva. Személyesen jelen van<br />

70 tag, meghatalmazás utján van képviselve 46. Miután a közgyűlés<br />

Aurél, Libits Adolf és Hegedűs József. Temesmegyei gazd. egy. Vargits.<br />

Imre és Janicsáry Sándor. Sárosmegyei gazd. egy.: Lukovits Aladár.<br />

Zemplénmegyei gazd. egy.: gróf Andrássy Sándor és Bernát Béla. Békésmegyei<br />

gazd. egy.: Kraff Viktor, Szabó János, Emperl Ernő és Banner<br />

Béla. Nyitramegyei gazd. egy.: Sztankovics Ferencz. Poisonymegyei gazd.<br />

egy.: Bartal Béla, Rovara Frigyes, Sehwarczer Jenő, FrídeeihyÁrpádéS<br />

Horváth Jenő. Pest-Pilis-Solt Kiskunmegyei g. e.: Gróf Keglevich Gábor,<br />

Taliy István, dr. Förster Aurél, Serfőző Géza. Gömör- és Kishontmegyei<br />

g. e. : Lakner László és Marikovszky Géza. Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei<br />

g. e..: dr. gróf Almássy Imre. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete:<br />

Perczel Ferencz és Harsány Oszkár.<br />

Ezután Bujanovics Sándor elnök az alábbi beszédet intézte a közgyűléshez<br />

:<br />

Tisztelt közgyűlés! Egyesületünknek mai közgyűlését két körülmény<br />

'teszi az évi rendes közgyűléseknél nevezetesebbé és emlékezetesebbé.<br />

Az egyik körülmény az, hogy a letűnt évszázad lezártával, egyesületünk<br />

•fennállásáijak 20-ik évét zártuk le, — a másik, énnél fontosabb és a<br />

gazdatiszti osztályra nagyobb jelentőségű pedig az, hogy mai közgyűlésünk<br />

összeesik a gazdatisztek szolgálati jogviszonyainak szabályozásáról<br />

megalkotott törvény életbeléptetésével.<br />

Talán nem csalódom, midőn'ezen két, egyesületünk életében nagyobb<br />

jelentőséggel biró mozzanatnak tulajdonítom azt, hogy egyesületünk<br />

tagjait ily nagy számmal van szerencsém mai közgyűlésünkön tisztelhetni<br />

és őszinte örömömet kifejezni azon részvét felett, mely ezen<br />

alkalomból tagjainknak egyesületünk iránt meleg érdeklődésében nyilvánul.<br />

Midőn a mai közgyűlésen megjelent tagokat szívélyesen üdvözlöm<br />

és nekik az ily tekintélyes számban való megjelenésükért köszönetemet<br />

kifejezem, azt hiszem indokoltnak és alkalomszerűnek fogják Önök<br />

t. uraim találni azt, ha én, aki egyesületünk fennállása óta viselem az<br />

elnöki tisztet, néhány rövid szóval, fővonásokban megemlékezem 20 évi<br />

alapvető tevékenységünkről és ennek a tevékenységnek szerény eredményeiről.<br />

Alapvetőnek neveztem eddigi tevékenységünket és ilyennek kívánom<br />

azt tekinteni, mert azokban, a miket eddig megalkottunk vagy a melyeknek<br />

létesítését előmozdítottuk, én még távolról sem látom megalapitottnak<br />

és befejezettnek azt a szervezetet, a melyre szükségünk van, hogy<br />

hathatósan képviselhessük azokat az érdekeket és előmozdíthassuk mindazokat<br />

a czélokat, a -melyek egyesületünk feladatát képezik, — de megvetve<br />

látom eddigi működésűnk által azokat a szilárd alapokat,<br />

amelyeken ha gondos kézzel, önzetlen ügyszeretettel tovább építünk, ha

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong> 1901 MÁJUS 8<br />

5. SZÁM. IV. SVFCLYAM.<br />

czéljaink elérése érdekében egyesülünk, tömörülünk és szövetkezünk,<br />

nem épen hosszú idő után elérhetjük azt, hogy egyesületünk erkölcsi<br />

súlyban és tekintélyben gyarapodva, anyagilag megerősödve, a közgazdasági<br />

életünk fejlődésére oly fontos gazdatiszti osztálynak erős támasza,<br />

hü tanácsadója, erkölcsi, anyagi és társadalmi érdekeinek kellő sulylyal<br />

és befolyással biró, hivatott képviselője leend.<br />

Egyesületünk 20 éves tevekenységének ezzel a szerény eredményével<br />

nincs okunk hivalkodni, nincs okunk jubilálni; ezt az eredményt<br />

sokan nem fogják kielégítőnek és megfelelőnek tartani és én<br />

készséggel kijelentem, hogy ezt az eredményt nagynak vagy kielégítőnek<br />

maga sem tartom. De azért bízom abban, hogy azok, akik<br />

a fenfogó nagy nehézségeket, a gazdatiszti osztálynak szétszórt, szervezetlén<br />

voltát, a szövetkezéstől való és talán az egymástól<br />

elszigetelt, önálló foglalkozással együtt járó idegenkedését és az<br />

érintkezés nehézségeit ismerik, nem fogják egyesületünk vezetőségétől<br />

megtagadni az elismerést, hogy mindenkor igyekezett a gazdatiszti osztályt<br />

az önsegély és szövetkezés eszméjének megnyerni és szerény- eszközeivel<br />

megtette mindazt, amit a reá bizott érdekek gondozása terén,<br />

tennie lehetett.<br />

Ezek után áttérhetek 20 éves tevékenységünknek és ezen tevékenység<br />

eredményeinek rövid vázolására.<br />

Egyesületünk 1879. évben a gazdatiszti osztály nagy részvéte és<br />

lelkesedése mellett mégalakulván, alapszabályainak jóváhagyása után<br />

1880. évben „a magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és<br />

erdőtisztek segélyegylete" czimmel kezdte' meg alapszabályszerü tevékenységét.<br />

Fennállásunk első éveiben tevékenységünk első sorban egyesületünk<br />

czéljainak minél szélesebb körökben való megismertetésére és<br />

népszerűsítésére, a tag és alap gyűjtésére szorítkozott. Ennek a zajtalan<br />

előkészítő tevékenységnek nyomában, nem járt ós a dolog természeténél<br />

fogva nem is járhatott semmi látható külső eredmény s azért az a fellendülés<br />

és lelkesülés, amely egyesületünk megalakulása alkalmával a<br />

gazdatisztek között nyilvánult, csakhamar megcsappant, az egyesület<br />

működésihez indokolatlanul kötött vérmes reményt, csakhamar a csalódottság<br />

érzete és az egyesületünk iránti bizalmatlanság váltotta fel.<br />

Egyesületünk tagjai nemcsak hogy nem szaporodtak, de az egyesületi<br />

élet és fejlődés megölője: az egyesület iránti közöny, az egyesület vezetősége<br />

iránti bizalmatlanság, és a tagdíjhátralékok nagymérvű szaporodása<br />

következett be. Az egyesület .vezetőségének minden összejövetelünk,<br />

minden közgyűlésünk alkalmával a biztatás, kitartásra való<br />

buzdítás és a nagymértékben felszaporodott tagdíjhátralék volt legfontosabb<br />

feladata. Igyekeztünk amennyire csak lehetett tagjaink<br />

kebelében fentartani az egyesületünk tevékenységének eredményes volta<br />

iránti reményt, meg is indítottuk csakhamar bár természetesen szerény<br />

mértékben a segélyezéseket, az állásközvetítést és egyéb előnyöknek<br />

nyújtását, de a tagdíjhátralékok befizetésének sürgetése és az evvel<br />

járó kellemetlenségek az egyesületünk vezetősége és a gazdatiszti osztály<br />

közötti viszonyt még hidegebbé tették és sajnálattal kell konstatálnom,<br />

a gazdatiszti osztály nagy részének egyesületünktől való idegenkedése<br />

és tartózkodása még ma sem szűnt meg, hiszen tagjainknak száma<br />

ma kevesebb, mint volt megalakulásunk alkalmával. De bármily kevés<br />

külső sikerrel járt is a nyolczvanas években kifejtett tevékenységünk, az<br />

egyesületünk belső megszilárdítására nem volt egészen eredménytelen,<br />

mert czéijainknak széles körökben való megismertetése s ezáltal a jövő<br />

tevékenység előkészítése mellett, ebben az időben gyűjtöttük és tettük<br />

félre 60,000 koronát meghaladó alapvagyonunk legnagyobb részét és ez<br />

által tettük lehetővé a szükséget szenvedő tagok, illetve azok özvegyei<br />

és árváinak segélyezését.<br />

Az egyesületünk által rendezett, 1891 évi május havában a gazdatiszti<br />

osztály nagy részvételével — hiszen a résztvevők száma meghaladta<br />

a 400-at — megtartott I-ső gazdatiszti kongresszus volt egyesületünknek<br />

első nagyobbszabásu kezdeményezése. Ez a kongresszus volt<br />

az első alkalom arra, hogy az ország . különböző vidékeiről összesereglett<br />

gazdatisztek nyilvánosan az ország szine előtt megbeszélték bajaikat<br />

és tanácskoztak súlyos helyzetük enyhítésének módjai felett.<br />

A kongresszus beható tanácskozás után formulázta a gazdatiszti<br />

osztály kívánalmait ős formulázta a fenforgó súlyos gazdasági viszonyoknak<br />

és a szolgálatadók érdekeinek figyelembe vételével, az ügy fontosságának<br />

és komolyságának megfelelő higgadsággal és mérséklettel. A<br />

kongresszus tanácskozásait jóakarattal és rokonszenvvel kisérte a napi<br />

sajtó és a kongresszus védnöke, az akkori földmivelésügyi miniszter gr.<br />

Bethlen András a kongresszuson megjelenvén, a gazdatiszti osztály törekvéseinek-jogosultságát,<br />

a hangoztatott kívánalmak mérsékelt és méltányos<br />

voltát nyíltan a kongresszus szine előtt elismerte, ezek iránti<br />

rokonszenvét bejelentette és támogatását megígérte.<br />

Az I-ső gazdatiszti kongresszus lefolyása nagy erkölcsi sikert jelentett<br />

1 i' Ilinkre. Ez a kongresszus nu .<br />

törekvéseinek és czéljainak jogosulatlan túlzásairól terjesztett és el is<br />

terjedt gyanúsításokat, imponált nemcsak tagjainak nagy számával, a<br />

kongresszuson résztvevő, nem a gazdatiszti osztályhoz tartozó tagok<br />

kiválóságával, de főleg és mindenekelőtt tanácskozásainak magas színvonalával,<br />

higgadtságával és a hozott határozatok megvalósítható mérsékelt<br />

voltával.<br />

Ez a kongresszus, illetve ennek a kongresszusnak határozatai<br />

jelölték ki egyesületünk tevékenységének további irányát és evvel egye-<br />

. tevékenységének második pházisába. leplünk, az 1891. évi I-ső<br />

gazdatiszti kongresszus határozatainak megvalósítása képezvén ez időtől<br />

kezdve, a segélyezések kiterjesztésén kívül legfontosabb feladatunkat.<br />

Az 1891. évi I-ső gazdatiszti kongresszus határozatilag kimondta,<br />

hogy a gazdatiszli osztály erkölcsi és anyagi érdekeinek - megóvása és<br />

biztosítása érdekében szükségesnek tartja:<br />

a gazdatiszti kvalifikáczió és a gazdatisztek szolgálati jogviszonyait<br />

szabályozó törvény alkotását,<br />

egy . önálló, az önsegély és kölcsönösség elveire fektetett gazda-<br />

. tiszti nyugdíjintézet alapítását,<br />

az állásközvetítés, a helyszerzés ügyének megfelelő szervezését.<br />

Ezeknek a határozatoknak elsejét megvalósítani nem függött egyesületünktől,<br />

e téren tehát csak a kérdések ébrentartása, érlelése, a megoldás<br />

szorgalmazása vált feladatunkká.<br />

A két utóbbi határozat megvalósítása hatáskörünkbe tartozván, a<br />

kívánt intézményeket létesítettük.<br />

Jelesül létesítettük 1893-ban á kölcsönösség és szövetkezés elveire<br />

fektetett önálló gazdatiszti nyugdíjintézetet, mely intézet tevékenységét<br />

alapszabályainak jóváhagyása után 1894-ben meg is kezdte és fennakadás<br />

nélkül folytatja, de a legmélyebb sajnálattal kell konstatálnom, hogy<br />

egyrészt a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán, és az uj intézménynyel<br />

szemben nyilvánvaló tartózkodás és bizalmatlanság következtében, ez<br />

az intézményünk sem a szolgálatadó földbirtokosok, sem a gazdatisztek részéről<br />

még mindig nem vétetik oly mérvben igénybe, amint ezt megérdemelné.<br />

Nyugdíjintézetünk tagjainak száma nem szaporodik, pedig<br />

annak kezelésében a legszolidabb elveket követjük, a nyugdíjintézetnek<br />

alapítási és kezelési költségeit egyesületünk viseli, a tagok díjbefizetései<br />

minden kezelési vagy másféle levonás nélkül a díjtartalék javára esnek,<br />

és a szabályszerű díjtartalékon felül nyugdíjintézetünk már is 65,000<br />

korona tartalékalappal rendelkezik.<br />

A nyugdíjintézet életbeléptetése alkalmából szükségessé vált<br />

egyesületünk alapszabályainak módosítása, mi megtörténvén, az 1894.<br />

évben jóváhagyott és alapszabályaink értelmében, mint „a magyar<br />

gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete" folytatjuk tevékenységünket.<br />

Az állásközvetítés és elhelyezés terén szerény anyagi eszközeinknek<br />

megfelelő tevékenységet fejtettünk ki, és fejtünk ki folytonosan,<br />

igyekszünk ezt az ügyet helyesebben, és megfelelőbben szervezni, de<br />

készséggel elismerem, hogy súlyos gazdasági viszonyaink közepette nem<br />

vagyunk, és a dolog természeténél fogva a jövőben sem leszünk abban<br />

a helyzetben, hogy az állást keresők igényeit kielégíthessük.<br />

Az ínséggel és nyomorral küzdő egyesületi tagok, és azok özvegyei<br />

és árváinak segélyezésére, a gyermekneveltetés megkönnyítésére bár<br />

egyelőre szerény, de évenkint nagyobbodó összeget fordítottunk, és<br />

egyesületünk vagyonának gyarapodásával mindinkább abba a helyzetbe<br />

juthatunk, hogy egyesületünknek ezt a jótékony tevékenységét másik<br />

szélesebb körre kiterjeszthessük, és nagyobb arányokban folytathassuk.<br />

Kronologikus sorrendben tekintve vissza, egyesületünk életében nevezetes<br />

az 1895-ik esztendő, azon egyesületünkre nézve felette megtisztelő<br />

és örvendetes körülménynél fogva, hogy 0 cs. és kir. Fensége,<br />

József főherczeg ur, meggyőződve egyesületünknek közhasznú voltáról<br />

és szolid vezetéséről egyesületünk védnöki tisztét elfogadni, és ezáltal<br />

egyesületünk erkölcsi súlyát és tekintélyét növelni kegyeskedett.<br />

A gazdatiszti kvalifikáczió és a gazdatisztek szolgálati jogviszonyait<br />

szabályozó törvény alkotásának sürgetése érdekében megtartottuk<br />

1896. évi szeptember havában a gazdatiszti osztály élénk részvétele<br />

mellett a Il-ik gazdatiszti kongresszust.<br />

A Il-ik gazdatiszti kongresszus ismét a gazdatiszti kvalifikáczió ós a<br />

gazdatisztek szolgálati jogviszonyainali szabályozásáról szóló törvény megalkotásának<br />

sürgetésével folalkozott s ha látogatottsága el is maradt az I-ső<br />

kongresszus látogatottsága megett, tanácskozásainak magas színvonala,<br />

erkölcsi sikere nem volt csekélyebb. Ennek a kongresszusnak védnöke:<br />

• Ü - ! ' ' ! ;•!: ;;-í:>n!i'ir<br />

vei megtisztelte, törekvéseinkkel való rokonszenvét kijelentette, ezeknek<br />

előmozdítását a lehetőség határain belül megígérte és mezőgazdasági<br />

életünk minden ágára kiterjedő gondoskodásával ezt az igéretét be<br />

is váltotta.<br />

Ugyanis már az 1896. évi országgyűlést megnyitó királyi trón-<br />

. ••.,...,: I . . ,.í i ... j :i !'. '/,.) r.: • •<br />

megalkotása a kormány programmjául felvétetett és nem maradt meg<br />

beváltatlan programmnak, hanem a törvény megalkottatott és annak<br />

életbeléptetésére vonatkozó rendelet már kibocsáttatott. (Éljenzés.)<br />

Ezekben összegeztem tisztelt uraim 23 éves tevékenységünket. .<br />

Hála földmivelésügyi miniszterünknek, a gazdatiszti osztály egyik<br />

hő kívánsága, amelyet minden összejövetelünk, közgyűléseink és kongresszusainkon<br />

sürgettünk, a gazdatisztek szolgálati jogviszonyait szabályozó<br />

törvény megalkottatott és életbeléptettetett.<br />

N.em fogom ezt' a törvényt részletesen ismertetni, hiszen önök<br />

tisztelt uraim ennek a törvénynek intézkedéseit bizonyára ismerik.<br />

Dicséneket sem kívánok zengeni ennek a törvénynek áldásos voltáról,<br />

sőt készséggel elismerem, hogy ez a törvény nem felel meg annak<br />

az ideálnak, melyet a gazdatiszti osztály magának erről a törvényről<br />

alkotott.<br />

És ennek a törvénynek megalkotását, minden hiánya és hézagossága<br />

mellett is a gazdatiszti osztályra felette örvendetesnek, jövőjére nézve<br />

üdvösnek tartom, nemcsak a törvénynek rendelkezéseiért, de főleg azért,<br />

mert ennek a törvénynek megalkotásában a gazdatiszti osztály közgazdasagi<br />

jelentőségenek és a szakképzettségnek elvi elismerését látom

5. SZAM. IV. ÉVFOLYAM. GAZDDTISZTEK <strong>LAPJA</strong> 1901 MÁJUS 8. 19<br />

ós eltol a gazda tiszti osztálynak és foglalkozásnak azL a megbecsülését<br />

remélem, amelyet az közgazdasági fontosságánál, szakértelménél, egyéni<br />

és jellembeli tulajdonságainál fogva méltán megérdemli. (Igaz! ügy van!)<br />

Teljesült a gazdatiszti osztály második óhajtása is. Megvan és<br />

működik a kölcsönösség elvére fektetett önálló, önmagunk által kezelt<br />

gazdatiszti nyugdíjintézet: A nyugdíjintézet kezelésének szolid voltáról<br />

mindenki bármikor meggyőződhetik, és ekkor meg fog győződni arról,<br />

hogy a biztosítottnak minden díjbefizetése az utolsó fillérig, a biztosító<br />

díjtartalékának javára esik, meg fog győződni, hogy .a nyugdíjintézet<br />

alapításának minden költségét nagy áldozattal egyesületünk viselte, hogy<br />

a dijakat kezelési költség czimén egy fillér sem terheli és meg fog győződni,<br />

hogy rendkívüli bevételekből elsősorban a földmivelésügyi miniszter<br />

ur évi adományaiból nyugdíjintézetünknek a szabályszerű díjtartalékon<br />

felül még 65.000 koronát meghaladó tartalékalapja van és<br />

ebből meg fog győződni, hogy nyugdíjintézetünk élet-és fejlődésképes.<br />

Egyesületünk a fenséges uralkodóház egyik legtiszteltebb tagjának,<br />

József fbg. ő cs. és kir. Fenségének magas védnöksége alatt áll.<br />

Az OMGE.-nek egyesületünk irányában mindenkor tanúsított jóakarata<br />

és támogatása folytán, ügyeink vezetésére az OMGE. egyik titkárát<br />

nyertük meg és hivatalos helyiségünket a Köztelekben rendeztük<br />

be. Van egyesületünknek egyelőre szerény terjedelmű közlönye, melyet<br />

terjeszteni, nagyobbítani lehet, mihelyt azt anyagi erőnk megengedi.<br />

Szerveztük az állásközvetítést és foglalkozunk a gazdatiszti osztályt<br />

érdeklő fontosabb kérdesekkel. Ezidőszerint különösen foglalkozunk,<br />

a vidéki gazdatiszti körök alakításával.<br />

Végül rendelkezik egyesületünk 69,000 loronáttcvő alapvagyonnal,<br />

a melynek kamataiból igyekszünk az önhibájukon kivül nyomorba jutott<br />

tagjainkat segélyezni, az özvegyeket támogatni, gyermekeik nevelésében<br />

segíteni.<br />

Ez tisztelt Uraim, egyesületünk mai állása, ez 20 éves tevékenységünk<br />

eredménye és azt hiszem ezek az eredmények igazolják azt,<br />

hogy eddigi tevékenységünkkel egyesületünkre és a gazdatiszti osztály<br />

sorsának javítására nézve fontos, alapvető mnnkát végeztünk.<br />

Igenis az alapok le vannak fektetve, de csakis az alapok. Ezeken<br />

az alapokon kell önmagunknak, kell egyesületünknek kitartással, buzgalommal<br />

tovább építenünk, hogy a gazdatiszti osztály erkölcsi és anyagi<br />

érdekeit sikeresen előmozdíthassuk.<br />

De hogy a siker biztos reményével tovább épitthessünk, erre mindenekelőtt<br />

szükségünk Van a gazdatiszti osztálynak az eddiginél buzgóbb,<br />

lelkesebb támogatására.<br />

Mert az a támogatás, amelyben egyesületünk az érdekelt gazdatiszti<br />

osztály által részesült, mindennek mondható, csak nem buzgónak,<br />

lelkesnek és kielégítőnek.<br />

Egyesületünk tagjainak száma az országban levő gazdatisztek számához<br />

viszonyítva, ma is elenyészően csekély, hiszen ha' a gazdatisztek<br />

és ezekkel rokon foglalkozásúak számát csak 10,000-re teszem, egyesütünk<br />

tagjainak száma enrek csak 6°/o-át teszi és a nyugdíjintézetünk<br />

tagjainak száma még ma sem éri el a felét azon számnak, amely<br />

számra a belépésre való előzetes jelentkezés alapján mint nyugdíjinté-<br />

tényét, mint ahogy az fölajánltatott s tekintse ezt benső hálánk s odaadó<br />

zetünk tagjának számára már az intézet alakításakor előzetesen számítottunk.<br />

bizalmunk mindenkori zálogaként. Kelt Budapesten az 1901-ik évi<br />

május hó 5-én tartott rendes közgyűlés határozatából: a „Magyar Gazdatisztek<br />

Igaz, hogy tagdíjhátralékunk a múlthoz képest nem teszi ki azt a<br />

ós Erdőtisztek Országos Egyesülete" nevében: Bujanovics Sándor<br />

nagy összeget, amelyet a múltban kénytelenek voltunk kimutatni, de elnök, Jeszenszky Pál ügyvezető.<br />

csak azért nem, mert már 1897. évben közel 300 tagot, 32,000 koronát<br />

Máday Izidor alelnök: Méltóságos Elnök Ur, mélyen t. közgyűlés!<br />

meghaladó tagdíjhátralékkal, kénytelenek voltunk egyesületünk tagjai Mindenek előtt engedjék meg, hogy örömömnek adjak kifejezést a felett,<br />

. közül törölni. A jelenlegi 7—800 tag közt váltakozó taglétszámmal és hogy engem ért azon kitüntetés, hogy egyesületünk mai közgyűlésén a<br />

ennek megfelelő csekély jövedelemmel egyesületünk sem a segélyezés, földmivelésügyi miniszter ur Önagyméltóságát képviseljem. A magyar<br />

sem a többi nagy érdekek képviselete és nemes czélok megvalósítása gazdatiszti osztály jelentőségét már a mult században az tanúsította,<br />

terén nem lesz képes a mindnagyobb mértékben támasztott igényeknek<br />

hogy a magyar középosztálynak jelentékeny részét ők képezték; ők<br />

megfelelni, a gazdatiszti osztályra üdvös intézményeket, ezek közül, voltak azok, akik akkor, mikor alkotmányunk szünetelt s nemzetiségünk<br />

hogy csak egyet említsek: a gyermeknevelő intézetet létesíteni. És bizonyos<br />

el volt temetve, a legnagyobb áldozatkészséggel a küzdők közt első sor-<br />

az is, hogy nyugdíjintézetünk 130—150 taggal önállóan nem ban állták meg a helyet. Ök azok, a kik ma az uj Magyarország gazda-<br />

lesz fentartható, hanem ha a legközelebbi években a tagok száma nem sági fejlődésének legfőbb bajnokai és harczösai. Az a fontos szerepkör,<br />

fog szaporodni, legnagyobb sajnálatunkra kénytelenek leszünk a nyugdijjogosultak<br />

melyet a gazdatiszti osztály betölt, eredményezte, hogy a földmivelésügyi<br />

igényelnek tiszteletben tartásával és biztosításával más miniszter ur ő nagyméltósága rendkívül meleg érdeklődéssel kisérte ez<br />

intézettel egyesülni és az egész eddig gyűjtött díjtartalékot valamely<br />

hasonczélu irtézetnek átadni.<br />

Kötelességemnek tartottam ezeket is nyíltan elmondani.<br />

Önökhöz t. uraim, akiket szemrehányás nem érhet ős önök által<br />

az egész gazdatiszti osztályhoz intézem szavaimat. Vegyék komolyan<br />

kezükbe az egyesülés és szövetkezés által sorsuk javítására kezükbe<br />

adott módokat.<br />

Lépjenek be nagyobb számmal mint eddig az érdekeik előmozdi-.<br />

tása czéljából alapított egyesületbe, lépjenek be különösen a fiatalok,<br />

akik ezt nagy anyagi áldozat nélkül megtehetik, a nyugdíjintézetbe,<br />

mert csak ha egyesületünk száma lényegesen meg fog szaporodni, csak<br />

ha a nyugdíjintézet száma meg fogja haladni a 300-at, várhatunk egyesületünk<br />

tevékenységétől'uagyobb eredményt, és nézhetünk megnyugvással<br />

a nyugdíjintézet jövője elé. Kívánom,. hogy ez mielőbb bekövetkezzék.<br />

Ezek után áttérhetnénk a napirenden levő tárgyak letárgyalására;<br />

mielőtt ezt tennénk, én egy indítványt kívánok tenni-s arra a t. Közgyűlés<br />

határozatát provokálni, amely határozat nélkül ugy érzem hogy<br />

mai közgyűlésünk lefolyása csonka lenne s egy hézag maradna érzelmi<br />

világunkban. Nem fogom indítványomat indokolni, a tettek minden szónál<br />

méltóbban és helyesebben indokolják ezt. Indítványozom, hogy a gazdatiszti<br />

osztály hálája, köszönete és elismerése csekély jeléül dr. Darány-<br />

Ignácz földmivelésügyi miniszter ur Önagymédóságát egyesületünk diszi<br />

elnökévé válaszsza meg. (Hosszantartó szűnni nem akaró éljenzés és<br />

taps.) Ugy. látom a felhangzott éljenekből, hogy indítványom visszhangra<br />

talált az Önök kebelében, kimondom ennek folytán a határozatot, hogy<br />

egyesületünk mai közgyűlése eqyliangu lelkesedéssel dr. Darányi Ignácz<br />

földmivelésügyi miniszter ur Önagyméltóságát hálája és köszönete kifejezése,<br />

jeléül egyesületünk diszelnölcévé megválasztotta. (Éljezés.)<br />

Méltóztatnak megengedni, hogy Önagyméltóságát ezen határozatunkról<br />

ma déli 12 órakor egy küldöttség értesítse és-ha méltóztatnak<br />

hozzájárulni, a küldöttség tagjaiul a következőket hozom javaslatba.<br />

(Halljuk!) Bujanovics Sándor, Máday Izidor, Nick Ede, Jeszenszky Pál,<br />

gróf Dessewffy Aurél,' Baly Kálmán, Domoszlay József, Forster Géza,<br />

Fromm Antal, Greszler Vilmos, Kodolányi Antal, Serfőző Géza, Rovara<br />

Frigyes, Haan Miksa és Székács István urakat.<br />

Felkérem ügyvezető-titkár urat, hogy az Önagyméltóságának átnyújtandó<br />

diszoklevél szövegét felolvasni szíveskedjék. Ügyvezető-titkár olvassa<br />

a diszoklevél alábbi szövegét:<br />

Nagyméltóságú MinisHer Ur!<br />

Kegyelmes Urunk!<br />

A „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek OrszágosEgyesüle" 1901-ik<br />

évi május hó 5-én tartott rendes évi közgyűlésén Nagyméltóságodat egyhangúlag<br />

és nagy lelkesedéssel diszelnökévé választotta meg, amely<br />

választással a magyar gazdatiszti kar igaz hálaérzete adózott Nagyméltóságodnak.<br />

Örömünkre szolgál Nagyméltóságodat közgyűlésünk ezen<br />

határozatáról értesíteni, mert ezzel alkalmunk nyílik a gazdatiszti kar<br />

mély háláját és ragaszkodását tolmácsolhatni, melylyel Nagyméltóságod<br />

iránt viseltetik. 20 évvel ezelőtt egyesületünket az a törekvés hivta<br />

életre, hogy . a magyar gazdatiszti kar szellemi, agyagi és társadalmi<br />

érdekelnek védő intézményeket biztosítsunk a jogbizonyosság terén és<br />

az emberbaráti szeretet terein. Megkezdettük a munkát teljes odadással,<br />

• s- kitűzött czélunk iránti lelkesedéssel; megvetettük alapját szerény<br />

nyugdíjintézetünknek, de nem értük volna el azokat az eredményeket<br />

önerőnkből, melyekre hivatkozhatunk, Nagyméltóságod jóságos áldozatkészsége<br />

és gondoskodása nélkül. Kértük és sürgettük a jogvédelemnek<br />

törvénybe foglalt biztosítékait, de e közel két évtized óta ápolt vágyunk<br />

és reményünk már-már ködbe veszett, amidőn Nagyméltóságod, aki<br />

szerencsés kézzel és bölcs elhatározással oly sok megoldásra váró kérdést<br />

oldott már meg. hazai mezőgazdaságunk javára, megalkotta a birtokos<br />

és gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényt,<br />

melylyel ezrek szivében gyújtott örömtüzet.<br />

Legértékesebb vívmányunk az elmúlt 20 év történetéből a Nagyméltóságod<br />

tevékenységéhez és nevéhez fog fűződni mindenkoron.<br />

Ünnepnap ez nekünk, amikor megköszönjük Nagyméltóságodnak azt, amit<br />

a gazdatiszti kar jóvoltáért tett és mikor fölajánljuk azt, minél szebbet<br />

ős értékesebbet nyújtani nem tudunk.<br />

Kérjük Nagyméltóságodat fogadja oly jó szivvel megválasztatásának<br />

osztály érdekeit s ennek kifolyásaképpen engedjék meg, hogy azon<br />

kívánságnak adjak kifejezést az ő nevében is, hogy a gazdatiszti karnak<br />

Magyarország gazdasági fejlődésére irányuló törekvéseit, valamint kitűnő<br />

elnökének vezetése alatt, az egyesületnek a gazdatiszti kar érdekeinek<br />

érvényesítésére czélzó méltányos törekvéseit a legnagyobb siker koronázza.<br />

(Éljenzés.)<br />

Szabadjon azonban nekem, mint a választmány régi tagjának és<br />

mint szives bizalmukból hosszabb idő óta az egyesület alelnökének<br />

még néhány perezre szives türelmüket igénybe vennem. (Halljuk!) Mikor<br />

egyesületünk 20 éves működését ünnepeljük, azt hiszem lehetetlen,<br />

hogy meg ne emlékezzünk azon férfiúról, ki 20 éven keresztül mint<br />

ezen egylet elnöke működik, kinek ezen működése egyesületünk múltjával,<br />

jelentőségével és haladásával összeforott. Ezen férfiú Bujanovics<br />

Sándor ur Őméltósága (Hosszantartó éljenzés és taps) akiben az emberi<br />

érzületnek, nemes gondolkodásnak egy oly nemes, idealisztikus vonását<br />

szeretjük és ismerjük, amely őt mint politikust, mint gazdát és. mint<br />

minden izében magyar embert egyaránt jellemzi. Ez az idealisztikus<br />

vonás, ez a nemes érzület vezette őt, midőn ezelőtt 20 évvel a magyar<br />

gazdatisztikar ügyét felkarolta s elvállalta ezen egyesület vezetését s<br />

vezette azt bámulatos kitartással, fentartotta a legnehezebb és legsúlyosabb<br />

időkben is, küzdve egyrészt — sajnos — a kartársak közönyével,

küzdve másrészt — és ezt sajnosan kell konstatálnom — a szolgálatadók<br />

bizonyos, idegenkedésével is. Én azt hiszem, hogy ugyanez a nemes<br />

érzület vezette őt akkor, midőn 1894-ben mint országgyűlési képviselő<br />

a magyar törvényhozásban elsőül felszólalt a magyar, gazdatisztikar érdekében<br />

és ugyanazon nemes érzület vezérelte őt abban, hogy nemcsak<br />

szive, de tárczája is akárhányszor nyitva állott a segélyezésre és<br />

támogatásra. Ha még mindehhez hozzáteszem, hogy ő nem a reprezentáló<br />

. elnök, de egyúttal munkatárs is, hogy lekötelező modorával<br />

számos barátot nyert meg ügyünknek és az igazgató-választmányban<br />

nagy munkásságot tudott meghonosítani:. akkor, azt hiszem,<br />

hogy valamennyiünk érzetét fejezem ki, midőn, az egyesület ig zgatóváíasztmánya<br />

és az egész gazdatiszti kar nevében öt a legmelegebben<br />

üdvözlőm s kivánom, hogy az ő üdvös munkálkodását egyesületünk és<br />

s a magyar gazdatiszti kar érdekében minél tovább folytaihassa ! (Hosz-<br />

: szántartó, szűnni nem akaró zajos éljenzés és taps.)<br />

Domoszlay József a következő beszéddel üdvözölte a gazdatiszti<br />

kar nevében az elnököt: Méltóságos Elnök Ur, T. Közgyűlés ! Midőn<br />

ezelőtt 20 évvel megalakítottuk egyesületünket, első teendőnk volt megválasztani<br />

azon férfiakat, kik egyesületünk vezetői legyenek. A bizalom<br />

és ragaszkodásunk által megválasztottak egyike volt Méltóságod kit<br />

szerencsénk van ma is köztünk látni s egyesületünk élén működni. Láttuk<br />

évek hosszú során Méltóságod működését, láttuk örömmel azon atyai<br />

jóindulatot, a tapintatot, személyes' befolyásának nagybecsű érvényesítését<br />

egyesületünk érdekében sokszor kritikus időkben; és épen ezért<br />

tudja is az egyesület minden tagja, hogy a gondviselés után elsősorban<br />

Méltóságodnak köszönhetjük, hogy egyesületünk megérte 20-ik születési<br />

napját és megértük a mai szép napot, a midőn egyesületünk bár számban<br />

nem oly népesen, mint azt 9—10 ezer gazdatiszttől várni lehetne,<br />

de belső szervezetében ép, egészséges állapotban, hogy igy már könnyen<br />

nézhet eléje a jövőnek.<br />

. Mindnyájan tudjuk, hogy Méltóságodnak mély hálával tartozunk,<br />

mert megtanított bennünket nemes példájával a kitartásra, hiszen<br />

Méltóságod volt az, ki eddig egyesületünket vezette, buzdította, mint<br />

vezér az ő sokszor csüggedő seregét, de mindezért igaz őszinte köszönetünknél<br />

egyebet nem adhatunk, méltóztassék ezt szívesen fogadni; de<br />

egyidejűleg arra is kérjük Méltóságodat, hogy eddig tanúsított jó indulatában<br />

egyesületünket ezután is méltóztassék megtartani, igy majd megizmosodván<br />

egyesületünk, mint közhasznú, hazafias testület hazánk javára<br />

..fordíthassa tehetségét és erejét; és • ha majd isten segítségével ismét<br />

megér a maihoz hasonló szép napot az egyesület, annak tagjai akkor<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong> 1091 MÁJUS 8. 5. SZÁM IV. ÉVFOLYAM.<br />

mozgalomról szóló jelentésben hangsúlyozni szerencsém lesz, az egyesületünk<br />

iránti érdeldődés a gazdatisztek körében az elmúlt évben eddig<br />

nem tapasztalt mértékben fokozódott s a tagok száma szokatlan mérvben<br />

szaporodott.<br />

A gazdatiszti érdekképviselet megfelelő kifejlesztése és szilárd ala-<br />

EgH, mint most is velem együtt egy szívvel, lélekkel hangoztassák: a miszeretett<br />

elnökünk Bujanovits Sándor éljen! (Lelkes éljenzés.)<br />

megtegye a szükséges előkészületeket az úgynevezett gazdatiszti körök<br />

pokra való fektetése czéljából választmányunk indokoltnak, látta, hogy<br />

létesítése érdekében. Az- eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy<br />

Bujanovics Sándor elnök: Mélyen meghatva köszönöm alelnök<br />

deczentralizálni kell az érdekképviseleti szervezetet, fészket kell t rernteni<br />

számára künn az ország minden részében és a létesítendő, kisebb<br />

társamnak és a felszólalt tisztelt tagtárs urnák s a közgyűlés minden<br />

egyes tagjának is a személyem iránti kifejezett bizalmát és jóindulatát.<br />

Ezt a bizalmat hálás köszönettel fogadom nemcsak a magam, de elnöktársaim<br />

és az egész választmány nevében is, mert én csak primus'<br />

inter pares voltam s a választmány tagjaival mindenkor együttesen<br />

. működtem; együttesen hoztuk létre azt a keveset, amit létre hoztunk<br />

és kivánom, hogy együttesen hozzuk létre azt a nagy dolgot, amit létre<br />

hozni kell s a mi egyesületünk előtt a jövő feladataként áll. (Éljenzés.)<br />

Ezek után áttérhetünk a tárgysorozat 3-ik pontjára. Felkérem ügyvezető<br />

urat a mult évi működésről szóló jelentés előterjesztésére.<br />

• Jeszenszky Pál ügyvezető :<br />

Méltóságos Elnök Ur!<br />

Tisztélt közgyűlés!<br />

A lefolyt egyesületi év legkimagaslóbb momentuma kétségkívül az,<br />

hogy testet öltött immár a gazdatisztek helyzetének törvényes szabályozása,<br />

melynek megvalósítása érdekében egyesületünk több mint egy<br />

évtizeden át fáradozott s a miben segítségünkre volt a birtokos-osztály<br />

is, mely a gazdatiszti törvény megalkotását ugy a III. országos gazdakongresszuson,<br />

mint a gazdatiszti egyesületek orsz. szövetségének 1899-ik<br />

évében megtartott nagygyűlésén is sürgette. A hosszú éveken át folytatott<br />

konzegvens-sürgetés megérlelte gyümölcsét s a birtokos és gazdatisztek<br />

közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény néhány nap<br />

óta már tényleg életbe is lépett.<br />

Méltóztassanak megengedni, hogy eltekinthessek ügyvezetői jelentésemben<br />

e törvény méltatásától, annyival inkább, mert egyrészt annak<br />

jelentőségét és kihatását a gazdatisztek helyzetére és jövőjére az elnök<br />

ur Őméltósága szép szavakban már ecsetelni volt szives, másrészt pedig<br />

mert a törvény -létesítésének előzményeit, valamint annak lényegét a<br />

legapróbb részletekre terjedőleg s minden fázisában megismertettük tagjainkkal<br />

hivatalos közlönyünkben ugy, hogy ezekről teljesen tájékoztatva<br />

méltóztatnak lenni. Szabadjon csak egész röviden annak kijelentésére<br />

szorítkoznom, hogy bár az uj törvény nem is elégíti ki azokat<br />

a kívánalmakat, melyeket a gazdatiszti kérdés rendezése érdekében<br />

nemcsak a gazdatiszti kar, de a Ill-ik országos gazdakongresszus<br />

és a gazdasági egyesületek szövetsége is mint minimális<br />

követelményeket stipulált, mindazonáltal e fórvény lényegesen javítani<br />

fogja a gazdatisztek helyzetét a múlttal szemben s mi e törvényt<br />

bízvást egy igen jeléntékeny vívmánynak tekinthetjük hiányossága<br />

daczára, amely utóbbi körülmény azonban további kötelességeket is<br />

hárit az egyesületre, a tekintetben nevezetesen, hogy a törvény által nyilt<br />

kérdésnek, hagyott nyugdijkérdés megfelelő rendezésére a czélravezető<br />

eszközöket megtalálni igyekezzék, másrészt, hogy a törvény hézagainak<br />

kiépítése érdekében fejtsen ki tevékenységet.<br />

Az egyesület vezetősége mindkét irányban, ösmeri kötelességeit s<br />

teljes tudatában van azon komoly feladatnak, mely reá — különösen a<br />

nyugdijkérdés rendezése tekintetében vár — s ennek megfelelni is kíván.<br />

Eddig reméltük, hogy a kérdés törvényileg fog rendeztetni. .Sajnos ez.<br />

lekiizdhelctk'!) akadályokba iilközöll s igy a gazdatiszti osztály magára<br />

hagyatva kell, hogy megtalálja a módot olykép reformálni a nyugdíj- .<br />

intézetet, hogy annak prosperácziója biztosittassók. Az erre irányuló<br />

munkálkodást még a folyó évben meg fogjuk kezdeni.<br />

Mindenesetre őszinte elismeréssel és köszönettel kell adóznunk a .<br />

kormánynak azért, hogy a gazdatiszti kar helyzetét törvényesen rendezte<br />

' s megalkotta a gazdatiszti törvényt, mely hézagai daczára a gazdatiszti<br />

kar jobb jövőjének fogja alapjait megvetni.<br />

Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Tekintettel az idő előrehaladottságára<br />

s arra, hogy még a teendők egész sorozata vár a mai közgyűlésen lebonyolításra,<br />

méltóztassék megengedni, hogy az egyesület mult évi tevékenységének<br />

csupán főbb momentumainak kiemelésére szorítkozzam.<br />

Egyesületünk megfelelőbb reorganizációja érdekében már az elmúlt<br />

egyesületi évben, vagyis 1899-ben tettünk kezdeményező lépéseket.<br />

Beigazoltnak láttuk ugyanis azon föltevésünket, hogy egyesületünk eredményesebb<br />

működése szempontjából okvetlenül szükséges az eddiginél<br />

szorosabb kapcsolatot létesíteni az egyesület és annak az ország<br />

minden részében szétszórtan levő tagjai kőzött, mely czélból megkezdettük<br />

a „bizalmi férfiúi" állások szervezését s ezt a ténykedésünket<br />

folytattuk a mult évben is.<br />

, Ezidőszerint már jelentékeny számban vannak egyesületünknek az<br />

ország minden részében bizalmi íérfiai, akik egyesületünket az illető<br />

vidékeken képviselik, adott esetekben a tőlük kért fölvilágositásokra<br />

részletes informácziókat szolgáltatnak nekünk és igyekszenek az érdeklődést<br />

vidékükön a „Gazdatisztek Egyesülete" iránt az ott működő<br />

gazdatisztekben felkölteni.<br />

Bizalmi férfiaink utján úgyszólván egy hálózatot teremtünk az<br />

egész országban, a minek előnyös kihatását egyesületünkre már ezideig<br />

is örvendele n i >a lufink amennyiben amint ezt. az egyesületi tag-<br />

működési körzetre terjedő vidéki góczokat szerves kapcsolatba kell hozni<br />

a központban székelő országos egyesülettel.<br />

Egyesületünk választmánya 20 évi tapasztalatra támaszkodva, arra<br />

a meggyőződésre jutott, hogy nehéz, sőt úgyszólván lehetetlen egy<br />

központba tömöríteni a szélrózsa minden irányában szétszórtan levő<br />

gazdatiszti kart, melynek számos tagját ezer és egy ok gátolja abban,<br />

hogy szorosabb nexusba lépjen a fővárosban székelő gazdatiszti egyesülettel,<br />

a melynek üléseit nem frekventálhatja, annak mozgalmaiban,<br />

működésében tényleges részt nem vehet, mind oly körülmények tehát,<br />

melyek a legtöbb gazdatisztet a belépéstől visszatartják s eredményezik<br />

azt, hogy a központnak a taglétszám jelentékeny mérvű szaporítására<br />

irányuló buzgólkodása nem vezetett kellő eredményre.<br />

A viszonyok adta ezen kedvezőtlen körülmények indították tehát<br />

választmányunkat arra, hogy módot keressen közvetlen kapcsolatot<br />

létesíteni a központ és a vidéken lakó kartársak között, amire a már<br />

emiitett gazdatiszti körük kínálkoztak a legmegfelelőbb eszközül, amelyek<br />

vidékenként mindenütt ott, ahol gazdatisztek nagyobb számban működnek<br />

s-ahol áz ismeretség és barátság kapcsánál fogva a kellő előfeltételek<br />

megvannak könnyen létesíthetők. A gazdatiszti körök vánnak arra<br />

hivatva, hogy egyes szűkebb körzetekben, járásókban működő gazdatisztek<br />

annak kebelében egyesüljenek és ezen körök révén szorosabb nexusba<br />

kerüljenek ugy a központtal, mint annak kapcsotatában egymással is.<br />

Ezek a gazdatiszti körök vannak hivatva az első lépcsőfokot képezni a<br />

gazdatiszti érdekképviselet leendő hatalmas szervezetében, amelyek<br />

összességükben hatalmas erkölcsi fórumává válhatnak a magyar gazdatiszti<br />

karnak.<br />

Az ezen körök létesítésére irányuló előkészítő munkálatokat<br />

egyesületünk választmánya már befejezte, elkészítette azok alapszabálytervezetét,<br />

amelynek vezérelve az, hogy a létesítendő körök — lényegükben<br />

legalább — egyöntetűen szervez tessenek, saját szűkebb működési<br />

körzetükben önálló tevékenységet fejthessenek ki és a központban<br />

székelő országos egyesülettel szerves kapcsolatban legyenek. Az egyesületünk<br />

által a gazdatiszti körök részére elkészített alapszabálytervezet<br />

betűszerinti elfogadása nem kötelező a létesítendő gazdatiszti körökre,<br />

hanem azt specziális helye viszonyaiknak megfelelő formában módosíthatják,<br />

sőt szükséges, hogy módosítsák is, viszont azonban az egyöntetűség<br />

érdekében kívánatos, hogy o tervezet lényegét az összes létesítendő<br />

körök ..magukra nézve kötelezőnek ismerjék el.<br />

Örvendetes tény gyanánt hangsúlyoztatjuk, hogy gazdatiszti körök<br />

létesítésére irányuló hajlandóság már ezideig is több helyütt élénken ,<br />

megnyilvánult, igy a többek között a pozsonymegyei, tolnamegyei és

5. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM. <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong> 1901. MÁJUS 8.<br />

.21<br />

sopronmegyei gazdatisztek köréből vettünk már értesítést, hogy ily<br />

gazdatiszti körök létesítését tervbe, yették; sőt a hatvanvidéki gazdatisztek<br />

ez év elején ténylegSneg is alakították az első gazdatiszt kört<br />

Hatvan székhelylyel és pedig olymódon, hogy azt szerves kapcsolatba,<br />

hozták a „Gazdatisztek Országos Egyesületé "-vei.<br />

Egyelőre olyképpen szándékozunk ez ügyben további agitácziót<br />

kifejteni, hogy a gazdatiszti körök, alapszabálytervezetet megküldjük az<br />

összes vidéki gazdasági egyesületeknek, továbbá egyesületünk vidéki választmányai<br />

tagjainak és bizalmi féríiainak, felkérvén őket, hogy a vidékükön<br />

a gazdatiszti körök szervezésére az ottani gazdatisztséget animálniés<br />

e szervezési munkálatokat megindítani szíveskedjenek. Választmányunk<br />

elhatározta, hogy amennyiben 'bármely vidéken létesíteni szándékoznak<br />

ily köröket, a központ — megkerésésre — szívesen rendelkezésre<br />

áll és intézkedni fog, hogy a .körök megalakításánál egy kiküldöttje<br />

közreműködjek. ; . . .<br />

A választmány által készített gazdatiszti körök alapszabály-tervezetét<br />

czélszerünek • tartjuk alábbiakban egész terjedelmében közzétenni<br />

s ez alkalomból azzal a "kérelemmel fordulunk minden egyes tagunkhoz,<br />

hogy e körök létesítését sajat vidékükön előmozdítani s ilyenek<br />

létesítésére gazdatiszt társaikat buzdítani szíveskedjenek.<br />

Az egyesület mult évi "működésének részletes jelentése előtt kiemelendőnek<br />

tartom, hogy nagy köszönettel tartozunk az „Országos"<br />

Magyar Gazdas;'i

22 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. MÁJUS 8 5. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

515 korona 85 fillérrel gyarapodott, mig a P-ozsonyban rendezett agrárbál<br />

1063- K. 65 fillér jövedelmét a pozsonymegyei gazdasági egyesület<br />

egyesületünk czéljáira ajánlotta fel.<br />

Az 1900. év folyamán egyesületünk tartott 1 közgyűlést és 6<br />

választmányi ülést. Az egyesületi iroda ügyforgalma 1004 darabot tett ki.<br />

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nagygyűlésére<br />

egyesületünk képviseletében: Máday Izidor, Nieh Ede alelnökök, Fromm<br />

Antal, Greszler Vilmos és Deininger Imre r. tagok küldöttek ki a<br />

választmány által.<br />

Az előbbiekben volt szerencsém az 1900-ik évről szóló jelentésemet<br />

tiszteletteljesen beterjeszteni, amelynek szives tudomásul vételét és<br />

jóváhagyását kérem.<br />

Bujanovies Sándor elnök: Kiván valaki hozzászólani az ügyvezetői<br />

jelentéshez? Ha nem, kimondom, hogy a közgyűlés az egyesület mult<br />

évi tevékenységéről szóló ügyvezetői jelentését tudomásul veszi. A jelentésnek<br />

kapcsán bizonyos határozatok hozatalára is szükség van, a melyekre<br />

nézve ismerve a tagtársak érzelmét, talán vita nélkül is kimondhatom<br />

a határozatot, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Önagyméltóságának<br />

a nyugdíj-intézet iránt a mult évben is tanúsított jóindulatáért<br />

és nagylelkű adományaiért köszönetünket jegyzőkönyvileg kifejezzük<br />

(Helyeslés), hogy továbbá jegyzőkönyvileg fejezzük ki köszönetünket<br />

az OMGE.-nek erkölcsi és anyagi támogatásáért, s hogy végül a<br />

hatvan-vidéki gazdáknak s a pozsonyvármegyei gazdasági egyesületnek,<br />

a miért az általuk rendezett bál jövedelmét az egyesület, illetve nyugdíjintézet<br />

czéljaira adományozták, szintén őszinte köszönetünket nyilvánítjuk.<br />

Következik: a számvizsgáló-bizottság jelentése.<br />

Jeszenszky Pál ügyvezető a jelentést az egyesület mult évi zárszámadásáról<br />

és a vagyoni állapotról a következőkben terjeszti elő :<br />

A számvizsgáló-bizottság jelentése. Az egyesület 1900-ik évi zárszámadása<br />

és vagyonkimutatása.<br />

Méltóságos Elnök Ur!<br />

Mélyen tisztelt Közgyűlés!<br />

Megtisztelő bizalmukból, mint a számadások megvizsgálására kiküldött<br />

bizottság tagjai, megbízatásunkban eljárván, az 1900-ik évről szóló<br />

számadást átvizsgáltuk s eljárásunk eredményéről a következőkben van<br />

szerencsénk tiszteletteljes jelentésünket beterjeszteni.<br />

Az 1900-ik év bevételei:<br />

1. 1899 évi pénztári maradvány - .. 690 kor. 48 fi.ll.<br />

2. 190l-re már 1900-ban befolyt tagdíj 419'- kor.<br />

3. 1900. évi tagdijak 4,793'— ,<br />

4. Hátralékos tagdijak 1,748-— „<br />

5. Alapító tagdijak -J ... 3,850— „ 10,810 „ — „<br />

6. Folyószámlá kamat a postatakarékpénztártól-.- ... 29 88 „<br />

7. „ ' „ „ a M. Orsz. Közp.-takptól 150 „ 34 „<br />

8. 59,682-77 korona tőke 1900. évi kamatai ... __ 2,703 „ 49 ..<br />

Bevétel összege<br />

14,384 kor. 49 fill.<br />

Kiadások „ ... ._. 9,551 „ 92 .,<br />

| 1900-iki pénztári maradvány ... ... ... 4,832 kor. 57 fill.<br />

Az 1900-ik év kiadásai:<br />

Nyugdíjintézet költségeinek fedezésére<br />

612 kor. 48 fill.<br />

Tagok segélyezésére % Üi 1,700 ., — „<br />

Lakbér ... ... 180 „ — „<br />

„Gazdatisztek Lapja" kiadási költségei ... ... 424 „ 70 „<br />

Ügyészi költségek 165 „ 10<br />

Postaköltség 358 „ 37 „<br />

Nyomtatványok és irodaszerek ... ... 431 „ 19 „<br />

Vegyes kiadások ... 300 „ 76 „<br />

Tiszti fizetések 2,400 , — „<br />

Az alapvagyon kamataiból...<br />

Takarítás, fűtés, világítás 203 „ 50 „<br />

Jutalékok és dijak a takarékpénztárnak 72 „ 03 „<br />

Tőke tőkésített kamatai ... 2,703 .. 79 „<br />

Kiadás összege ... ...<br />

9,551 kor. 92 fill.<br />

Összehasonlítva, illetve levonva a kiadásokat a bevételből a pénztári<br />

maradvány 4832 korona 57 fillér, azaz négyezernyolczszázharmiriczkettő<br />

korona 57 fillér, melyből a jövő 1901-iki számadás bevételei rovatába<br />

1684 korona 07 fillér, mint első tétel bevezetendő; a többi 3148 korona<br />

50 fillér pedig a tőkéhez csatolandó.<br />

A pénztári maradvány a következőképen oszlik meg :<br />

1. Készpénz a kézi. pénztárban 2,200 kor. 97 fill.<br />

2. „ a postatakarékpénztárnál 483 „ 10 „<br />

3. Magy. Orsz. Közp. takpnál folyó számlára elhelyezve 2,148 „ 50 „<br />

... 4,832 kor. 57 fill.<br />

Van szerencsénk jelenteni, hogy az évi számadást tételről tételre<br />

átvizsgáltuk s azt szabályszerüleg helyesnek s a valósággal megegyezőnek<br />

találtuk. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy a költségelőirányzat<br />

nemcsak szigorúan betartatott, de a közgyűlés által a kiadásokra előirányzott<br />

összegből' a legmesszebb menő takarékosság révén még<br />

583 korona 08 fillér meg is takaríttatott.<br />

Az egyesület vagyoni állapotát illetőleg van szerencsénk a következő<br />

kimutatást, mint az 1900-ik év végével mntatkozó állapotot a tisztelt<br />

közgyűlés, elé terjeszteni.<br />

Az egyesület vagyona az 1900-ik évben.<br />

1. 1900. évi pénztári maradvány 1,684 kor. 07 fill.<br />

2. A január 1-én takarékpénztárba helyezett tőke___ 59,682 77 „<br />

3. A tőke 1900. év decz. 31-én tőkésített kamatai... 2,703. „ 79 „<br />

4. Magy. Orsz. Közp., takarékpénztárba folyó számlára<br />

elhelyezett tőke 3,148 „ 50 „<br />

5. Gróf Dessewfly-féle alapítvány 2,000 . — ,.<br />

Összesen<br />

69,219 kor. 13 fill.<br />

A mult évi deczember hó 31-iki készpénzvagyon 62,373 korona<br />

25 fillért tett ki, a vagyonszaporulat tehát: a folvó évben 6845 korona<br />

88 fillér.<br />

Az előbbiekben előterjesztett tiszteletteljes jelentésünk szives tudomásul<br />

vételét kérve, ajánljuk a „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek<br />

Országos Egyesülete" és nyugdíjintézete pénztárának kezelésével .megbízott<br />

OMGE. pénztárosának a felmentvény megadását.<br />

A tagdíjhátralékot illetőleg a következőket van szerencsénk jelenteni:<br />

A mult közgyűléstől nyert, meghatalmazás alapján 63 oly ismeretlen<br />

tartózkodási!, jelentékenyebb összegű tagdíjjal hátralékban levő<br />

tagot, kiknek lakóhelye kipuhatolható, nem volt 3716 korona hátralékkal<br />

feltételesen töröltünk. Ezen feltételesen törölt tagok a törzskönyvben<br />

külön nyilvántartatnak.<br />

Kérjük ezen eljárásunkat jóváhagyólag tudomásul venni.<br />

A tagdíjhátralék az 1900. év végével az előző évi 6,239 korona<br />

88 fillér hátralékkal szemben 3,408 korona 88 fillére csökkent: mivel<br />

azonban a tagdíjhátralék még mindig jelentékeny, ennélfogva tiszteletteljesen<br />

javasoljuk, hogy a tisztelt közgyűlés az ügy vezetőséget, valamint<br />

az egyesület ügyészét utasítani méltóztassék, hogy ugy a rendes mint a<br />

feltételesen törölt tagok hátralékainak behajtását a legerélyesebb eszközökkel<br />

szorgalmazzák.<br />

Tiszteletteljesen kérjük fentiekben előterjesztett jelentésünk szives<br />

tudomásul vételét és elfogadását.<br />

Budapesten, 1901. évi február hó 20-án.<br />

Fromm Antal, Greszler Vilmos, Nick Ede,<br />

a számvizsgáló-bizottság tagjai.<br />

Bujanovies Sándor elnök: Miután nincs senkinek észrevétele, kimondom<br />

határozatilag, hogy a közgyűlés az 1900. évi zárszámadásokat<br />

tudomásul veszi s ugy a választmánynak, mint a pénztárt kezelő<br />

pénztárnoknak a felmentvényt megadja.<br />

Jeszenszky Pál ügyvezető felolvassa ezután a választmány által<br />

előterjesztett 1901. évi költségelőirányzatot.<br />

Az 1901-ik évi költségelőirányzat:<br />

Az egyesület 1901-ik évi költségelőirányzata az eddigi szokásoknak<br />

megfelelőleg a nyugdíjintézet költségelőirányzatával együttesen állapíttatott<br />

meg, annyival inkább, mert mindkét intézménynek pénztára együttesen<br />

kezeltetik. A költségelőirányzat a legmesszebb menő takarékosság<br />

szemmeltartásáyal a következőleg állapíttatott meg :<br />

A mezőgazdasággal és erdészetlel foglalkozók nyugdíjintézete költségelöelőirányzata<br />

az 1901-ik évre:<br />

kor. fii:<br />

2900 —<br />

K i a d á<br />

kor. fii<br />

Tiszti fizetések és tiszteletdijak<br />

2400 —<br />

Lakbér-átalány 180 —<br />

Fűtés, világítás, irodatakaritás 160 —<br />

Iroda- és postaköltség 160 —<br />

A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete költségelőirányzata<br />

az 1901-ik évre:<br />

1900. évi pénztári maradvány<br />

Folyó évi tagdijakból ... ...<br />

Hátralékos „ „<br />

Tőke kamataiból<br />

1684 07<br />

5000 —<br />

1500 —<br />

Kiadás<br />

Tiszti fizetésekre.<br />

Lakbér<br />

Fűtés, világítás, takarítás ...<br />

Irodaszerek, nyomtatványok<br />

Egyesületi közlöny<br />

Postaköltség<br />

Segélye ésekre ...<br />

Vegyes kiadásokra<br />

Tőke elhelyezendő kamatai...<br />

1200 —<br />

450 —<br />

2400 —

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. MÁJUS 8<br />

5. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

A bevételből levonva a kiadást, mutatkozik felesleg 94 korona,<br />

azaz kilenczvennégy korona 07 fillér.<br />

Budapesten, 1901. február hó 20-án.<br />

Jeszenszky Pál,<br />

ügyvezető.<br />

Bujanovics Sándor,<br />

elnök.<br />

Fromm Antal, Greszler Vilmos, Nick Ede,<br />

a számvizsgáló-bizottság tagjai.<br />

Bujanovlcs Sándor elnök határozatilag kimondja, hogy a közgyűlés<br />

az 1901. évi költségelőirányzatot elfogadja.<br />

Az igazgató-választmányi tagok sorában megüresedett 4 tagsági<br />

helyre az elnök ajánlatára a közgyűlés egyhangúlag megválasztja Merényi<br />

Ferencz, báró Dingelstadt Ernő, Károly és ChriasztélyiBélát.<br />

Ezután Jeszenszky Pál ügyvezető előterjeszti Hajdú István uradalmi<br />

intézőnek a közgyűlés elé benyújtott indítványát, melyben a nevezett azt<br />

proponálja, hogy a nyugdíjintézet a jövőben életbiztosítási ügyleteket is<br />

kössön s ezen javaslatát részletesen is megindokolja. Ügyvezető utal<br />

arra, hogy egyizben már ily indítvány felvettetett az előző közgyűlésen,<br />

mely azonban felette napirendre tért, mert ez indítvány érvényesítése<br />

esetén a nyugdíjintézetnek, mint ilyennek meg kellene szűnnie és szövetkezetté<br />

alakulnia s a kereskedelmi törvény értelmében százezer frt biztosítékot<br />

kellene letennie, aminek nyugdíjintézetünk nem volna képes<br />

megfelelni. Kéri a közgyűlést, hogy az indítvány felett azzal térjen napirendre,<br />

hogy megbízza az egyesület elnökségét és választmányát, hogy<br />

a nyugdíjintézet reorganizácziója érdekében a szükséges teendőket még<br />

ez év folyamán megindítsa. A közgyűlés il'y' értelemben határoz ;és elnök<br />

indítványára egyúttal elhatározza, hogy az egyesület mult évi tevékenységéről<br />

a szokásos évkönyv kiadassék.<br />

A közgyűlésnek több tárgya nem lévén, elnök a közgyűlést berekeszti.<br />

Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozok<br />

Nyugdíjintézetének közgyűlése.<br />

(1901. május 5.)<br />

Bujanovics Sándor elnök megnyitja a közgyűlést s konstatálja,<br />

hogy az előzőleg összehivott-közgyülés nem volt határozatképes s hogy<br />

a mai másod-közgyülésre az alapszabályoknak megfelelőleg a meghívó a<br />

hivatalos lap április 21-én megjelent számában "közzététetett. A , mai<br />

közgyűlésen jelen van személyesen 19 tag, meghatalmazás utján pedig<br />

18 tag képviseltette magát, összesen tehát 37 tag van jelen s ekként<br />

ezen másod-közgyülés az alapszabályok értelmében határozatképes.<br />

A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Jeszenszky Pál ügyvezető-igazgatót,<br />

a hitelesítésre pedig Gressler Vilmos és Ivdnszky Jenő tagtársakat.<br />

Felolvastatott ezután az igazgatóságnek a mult évi működéséről<br />

szóló jelentése és a felügyelő-bizottság jelentése az 1900. évi mérlegről.<br />

A közgyűlés az előterjesztett számadásokat jóváhagyta s ugy az<br />

igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak, a felmentvényt megadta.<br />

Ezután az igazgatóság és felügyelő-bizottság kiegészítése következett.<br />

Elnök elrendelvén a szavazást, ennek megtörténte után kihirdeti<br />

annak eredményét, a mely szerint beadatott 15 szavazó-lap, az igazgatóságba<br />

megválasztattak Böjtös Árpád, Landesz József és Oszlroluczky<br />

Pál 15—15 szavazattal, a felügyelő-bizottságba pedig Takács Emil és<br />

dr. Tegze Lajos szintén 15—15 szavazattal.<br />

Indítványok be nem adatván, elnök a közgyűlést berekeszti s szíves<br />

szavakkal mond köszönetet a tagoknak részvételükért.<br />

Küldöttség a földmivelésügyi miniszternél.<br />

A közgyűlés azon határozatáról, melyly6l Dciváyiyi Ignácz földmivciésügyi<br />

minisztert a Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete<br />

diszelnökévé választotta meg, egy küldöttség értesítette a minisztert s<br />

egyúttal átnyújtotta a határozatról szóló diszes és értékes kötésű okiratot.<br />

Bujanovics Sándor elnök a következő beszédet intézte a miniszterhez<br />

:<br />

„Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! A Magyar<br />

Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesülete mai napon tartott közgyűlésében<br />

Nagyméltóságodat egyesületünk diszelnökévé egyhangú lelkesedéssel<br />

megválasztotta, minket, pedig megbízott azzal, hogy Nagyméltóságodat<br />

erről a választásról küldöttségileg értesítsük, Nagyméltóságodat<br />

ennek elfogadására felkérjük és az erről kiállított oklevelet Nagyméltóságodnak<br />

átnyujtsuk.<br />

Nagyméltóságú Miniszter Ur! A magyar gazdatisztek ezzel a<br />

választással hálájuknak és köszönetüknek kívántak kifejezést adni mindazon<br />

jótéteményekért, amelyekkel a gazdatisztek nyugdíjintézetét eddig<br />

is elárasztani méltóztatott, azért az érdeklődésért, amelylyel Nagyméltó -<br />

ságod a magyar gazdatisztek iránt viseltetik, azért a küzdelemért,<br />

amelylyel a gazdatisztek jogviszonyait szabályozó törvény keresztülvitelét<br />

kieszközölni kegyeskedett. Fogadja Nagyméltóságod kegyesen a mi<br />

hálánk és köszönetünk ezen csekély jelét; azt nyujtjuk mi Excellencziádnak,<br />

a mit szerénységünkben nyujthatunk: belső érzelmeink, hálánk,.<br />

köszönetünk és ragaszkodásunk kifejezését.<br />

Ajánlom egyesületünket s az egész gazdatiszti kart Nagyméltóságod<br />

további kegyes támogatásába és pártfogásába. (Éljenzés).<br />

Darányi Ignácz miniszter e szavakra következőkép válaszolt:<br />

Méltóságos elnök ur! Tisztelt uraim! Igen nagyra tartom azon<br />

megtiszteltetést, a melyben részesíteni méltóztattak. Méltóztassanak meggyőződve<br />

lenni, hogy kiváló örömet érzek a felett, hogy a gazdatiszti<br />

törvényt fedél alá hozni sikerült. Nem annyira azon intézkedésekért, a<br />

melyek abban foglaltatnak, hanem azon erkölcsi elégtételért, hogy a<br />

törvényhozása gazdatisztek ügyével foglalkozni méltónak tartotta, belátván,<br />

hogy ez az osztály a hazai társadalomnak egy fontos és eléggé<br />

meg nem becsülhető osztálya és hogy ezzel mintegy megtettük a kezdeményezést,<br />

a mely alapon tovább működni lehet. Különösen köszönöm<br />

a Méltóságod vezetése alatt álló igen tisztelt egyesületnek támogatását<br />

nemkülönben azon támogatást, a melyben az OMGE. részéről ezen nem<br />

könnyű dologban-részesültem. Én azt hiszem, hogy működésünket befe^<br />

jezettnek nem. szabad tartani, azt gondolom, hogy a Méltóságod vezetése<br />

alatt álló egyesület, mely engem annyira megtisztelt, hivatva van mint-.<br />

egy czentrumot, mintegy központot képezni a tovább fejlődésre, a tovább:<br />

haladásra. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a hol a gazdatisztek 1<br />

érdekében valamit tenni lehet, ott én se fogok soha sem hiányozni-és<br />

remélem, karöltve megoldhatjuk még azon kérdéseket, a melyek hátra<br />

vannak. Egyelőre biztosithatom az urakat őszinte érdeklődésemről és<br />

baráti érzelmemről és arról, hogy ugy a mai megtiszteltetést, mint annak<br />

külső jelvényét mindenkor legkedvesebb emlékeim közé fogom sorozni.<br />

(Éljenzés).<br />

A közös ebéd.<br />

Déli egy órakor a Pannónia földszinti éttermében közös ebédre<br />

gyűltek össze a közgyűlésen résztvett kartársak. Az asztalfőn Bujanovics<br />

Sándor ült jobbján a miniszter képviselőjével: Máday Izidor min. tanácsossal.<br />

A földmivelési minisztérium magasabb rangú tisztviselői közül<br />

sokan részt vettek az ebéden. Az első felköszöntőt Bujanovics Sándor<br />

mondotta: az egyesület legifjabb tagját, Darányi, minisztert éltetve. Az<br />

éljenzés lecsilapultával Máday Izidor mondott a miniszter nevében<br />

köszönetet, rámutatva arra, hogy a gazdatiszti törvény a gazdatisztek<br />

orsz. egyesületét nagy horderejű intézménynyé tette. Az egyesület "elnökére<br />

üríti poharát. Tormay Béla min. tan.: az OMGE. elnökét, igazgatóját s<br />

titkárait éltette. Szilassy Zoltán kiemelve, hogy a mezőgazdasági haladás<br />

a gazdatisztek érdeme, ily értelemben köszönti a gazdatiszteket. Donoszlay<br />

József Tormay Bélára, Forster Géza a földmivelési miniszter három<br />

jelenlevő tanácsossára Mádayra, Tormayra s Kazyra mondott köszöntöt.<br />

Frideezkit Árpád elismerőleg szól Jeszenszky Pál egyesületi ügyvivő<br />

érdemeiről, zajos helyeslés. közt élteti őt, kit családi gyásza gátolt abban,<br />

hogy a közös ebéden részt vegyen. Bubinek Gyula a pozsonyi agilis<br />

gazdákat köszöntötte fel.<br />

Ebéd után a városligeti mezőgazdasági kiállítást tekintették meg<br />

testületileg a gazdatisztek. Ka>y József cs. és kir. kamarás min. oszt.<br />

tan. fogadta őket a kiállítás tisztikarával együtt s végig kalauzolta az<br />

érdekes kiállításon, melyen ezidőtájt diszes és előkelő közönség hullámzott<br />

éppen.<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdíjaikat április 13-tól május 6-ig beküldöttók: 10 koronát:<br />

Adler József, Böck Géza, Breinér Mátyás, Becsey Hugó, Beer József, Brodszky Károly,<br />

Bachraty Ferencz, Droba Endre, Engi Elek, Gerentsér János, Halbwirth Ferencz,<br />

Hoffmann Miksa, Hetey Károly, Járdánházy Dániel, Jellinek Emil, Kalandra Henrik,<br />

Kurucz András, Mentler Gyula, Molitorisz Ákos, Mihalovits Mihály, Nyikos Gyula,<br />

Praxa Béla, Prinster Vilmos, Sákovits Antal, Szintay Béla, Szalay László, Vargha<br />

István, Veszely Gyula, Wolf Soma, Zahorán Pál, Zdrazilek Ede.<br />

5 koronát beküldőitek: Bertalan Ferencz, Fischer Oszkár, Kucsera Károly,<br />

Mayer Aladár.<br />

Hátralékot fizetett: Török Barna 10 koronát.<br />

Kérelem.<br />

A folyó évi tagdijat még be nem küldött t. tagdijainkat s .azokat,<br />

kik tagdijakkal a mult évekről hátralékban vannak, tisztelettel felkérjük,<br />

hogy az esedékes dijakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek.<br />

Az ügyvezetőség.

—<br />

24 GAZDATiSiTEK <strong>LAPJA</strong> 1901. MÁJUS 8. 5. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

A szőlő és burgonya<br />

peronoiporájáiiak<br />

a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere<br />

a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por.<br />

A<br />

SZŐIŐ OIDIUM<br />

(lisztharmat) betegségének,<br />

legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere<br />

a dr. Aschenbrandt-féle<br />

réz-kénpor.<br />

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában<br />

:<br />

Ara Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában<br />

:<br />

50 kgos zsákokban .. ... ... á kg. 70 fíller.<br />

10 kgos zsákokban ... ... ... ... á kg. 74<br />

50 kg. zsákokban ... á kg. 50 fölér.<br />

5 kgos zsákokban _ ... ... á kg. 74<br />

10 kg. zsákokban ... á kg. 54 ,<br />

5 kg. zsákokban á kg. 54 ,<br />

MF" A szőlő első permetezéséhez l°/o—l l h 0 /o, második permetezéséhez<br />

l 1 h—2°/o; harmadik permetezéséhez Jo/o-os oldatott használjunk. — Egy<br />

MT A hol az 1900-ik évben volt oidinm először április hóban, a<br />

kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25-30f>lo-al<br />

mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk s másodszor junius hó végén,<br />

harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz<br />

15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a kö-<br />

kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.<br />

IMT A port konyha-szitán a vizbe szitáljak és kész az oldat.<br />

zönséges<br />

kénporböí.<br />

Megrendelések a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenében a<br />

„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendók, Budapest, Alkotmány-u. 31.<br />

§&r A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni.<br />

0 C 450 intelligens magyar gazda elismerő bizonyítványát a használati utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. "TBK9<br />

1. A dr. Aschenbrandt-féle bordói-por elismerő levelei.<br />

Solt (Pest vm.).<br />

A peronoszpóra ellen az idén kétszer, május és julíusban mindig<br />

2°/o-os bordói por-oldattal védekeztem. Az oldat a fecskendőt nem dugaszolta<br />

el és a perme az esőzések daczára jól és peronoszpórámentesen konzerválta<br />

a leveleket. MárJey István, szőlőbirtokos.<br />

—— Torbágy (Pest vm.).<br />

A peronoszpóra fellépése az idén általában igen erős volt, daczára<br />

annak én háromszori ,,bordói por" permetezéssel teljes sikerrel védekeztem<br />

ellene. Ezen szer annyiból előnyösebb a közönséges kékgálicz és mészkeveréknél,<br />

hogy az ember készen kapja és azonnal elkészítheti az oldatot.<br />

2. A dr. Aschenbrandt-féle r é z k é n p o r elismerő<br />

levelei.<br />

Ikölbrököz, Francsics-.-zőlőtelep (Tolna vm.).<br />

A „rézkénpornak" biztos hatása van a lisztharmat ellen, de van hatása<br />

& peronoszpóra ellen is. Ojtványiskolámat julius l-ig teljesen peronoszpórámentesen<br />

tartottam meg tisztán a „rézkénpor" alkalmazása által, melyet minden<br />

10 nap fujtattam ojtványaimra. Csak miután a szomszédságban igen<br />

erősen lépett fel mindenütt a peronoszpóra, használtam egyszer „bordói<br />

port 1 ' permetezésre. Petrovits József szőlőkezelő.<br />

Vácz (Pest vm.).<br />

A dr. Aschenbrandt-féle bordói por hatásával ugy magam, mint azoks<br />

akik ajánlatomra ezen szert használták, meg vagyunk elégedve, ugy, hogy<br />

általában szőlőbirtokosaink ezen uj szert igen megkedvelték és kilátás van<br />

arra, hogy jövőben igen nagy kelendőségnek fog örvendeni a dr. Aschenbrandt-<br />

Tolna-Tamási.<br />

A nagy mértékben fellépő lisztharmattal szemben a „rézkénper" igen<br />

féle bordói por. Egy érdekes esetünk is volt, ugyanis három egyforma<br />

jó szernek bizonyult, mert az előzetesen porozott tőkéken oidium egyáltalán<br />

peronoszpóra-lepett szőlőt egy időben permeteztek be, ketten rézgálicz és<br />

nem lépett fel; a mellett a rézkénpor a fürtök és vesszők érését is gyorsi otta,<br />

mészkeverékkel, a harmadik pedig bordói porral permetezett és ime a bordói por a fürtöknek, és a kieje.dt bornak pedig kellemetlen utóizt nem kölcsönzött,<br />

permetezése után ez a szőlő sokkal üdébb és szebb képet nyújtott, mint a rézgálicz<br />

és mészkeverék használata folytán. Ezen meglepő, eredmény a szomszéd<br />

azért is ezen szert mindenkinek legmelegebben ajánlhatom. Póssert Pál,<br />

szőlőbirtokos.<br />

szőlőbirtokosokat a bordói por fölényéről teljesen meggyőzte. Novotny<br />

Károly, a Magyar Agrárbank helyi szőlőbiztosa.<br />

Tolna-Tamási.<br />

Mult esztendőben az oidium rendkívül nagy kárt okozott nálam s igy<br />

az idén szükségesnek tartottam előzetesen háromszori rézkgnporozást alkalmazni,<br />

a mi által sikerült szőlőimet az oidium kártételétől megvédeni. Örömmel<br />

tapasztaltam, hogy a rétkénpor a mellett az érést is gyorsitotta. A közönséges<br />

kénporral szemben a rézkénpor fölénye elvitázhatlan. Dr. Frühwirth<br />

János, szőlőbirtokos.<br />

Beek József, szőlőbirtokos.<br />

Torbágy (Pe t vm.).<br />

A „bordói port" könnyebb kezelhetőségénél fogva az eddig használt<br />

permetező anyagoknál határozottan jobbnak tartom. Véleményem szerint<br />

ezen szerrel teljes siker csak akkor nem éretik el, hogy ha valaki helytelenül<br />

Tolna-Tamási.<br />

Az idei tapasztalataim szerint a „rézké'.porról" csak a legjobbat Írhatom.<br />

A port az egyes tőkék megtámadása után alkalmaztam és a beteg fürtök<br />

meggyógyultak és a baj továbbterjedése megakadályoztatott. A rézkénpor<br />

kezeli. Albiez Ferenez, szlőbirtokos. . ,, . , hatása a közönséges kénporral szemben összehasonlithatlanul jobb s azért<br />

Izsák (Pest vm.).<br />

A „bordói pornak 11 szőlőmben igen jó hatását tapasztaltarOj mert még<br />

ezen szert mindenkinek őszintén ajánlhatom. Harmy Alajos, szőlőbirtokos.<br />

egyszeri permetezés Után is alig mutatkozott szőlőmben peronoszpóra és a perme<br />

Sárafalva (Toron!ál vm.).<br />

mindvégig a levélzeten látható volt. Monos János, szőlőbirtokos.<br />

Szőlőimet a rendes időben kétszer poroztam be dr. Aschenbrandtfólo<br />

" Szabadszállás (Pest vm.).<br />

„rézkénporral" ós az idén az oidinm nálam egyáltalán nem lépett fel.<br />

Az első permetezéssel az idén igen megkéstem, de amint a „bordói Hegedűs Antal, szőlőbirtokos.<br />

por 11 - oldattal megpermeteztem szőlőmet, a baj terjedese azonnal megszűnt és<br />

jelentékenyebb kárt a peronoszpóra nálam nem tett. A közönséges rézgálicz<br />

és mészkeverékkel szemben ezen szernek határozott előnye, hogy<br />

hamarabb lehet elkészíteni s a legrövidebb rendelkezésre álló időt azonnal<br />

Szombathely (Vas vm.).<br />

Jelentékenyebb lisztharmat-kár az idén egyáltalán sehol nem volt,<br />

s ,igy természetes, hogy háromszori rézkénpor alkalmazása mellett az én<br />

szőlőmben, sehol o'idinin nem mutatkozott. Annyit azonban mondhatok,<br />

fel lehet használni a permetezésre. Göbdös Mihály, szőlőbirtokos.<br />

hogy daczára a háromszori porozásnak, sem a fürtök izének sem a kierjedt<br />

Izsák (Pest vm.).<br />

Tapasztalataim a .,bordói porról" a következők: A „bordói por' 1 bornak legcsekélyebb záptojás-szaga nem volt. Böszler<br />

titkár.<br />

Károly, gazd. egy.<br />

elkészítése gyorsan megy, a mi főleg nagyobb munkaerő mellett rendkívül<br />

fontos, a fecskendő mindvégig tisztán marad meg, a perme pedig, ha csak<br />

közvetlen permetezés után eső nem éri, sokáig látható a levélzeten. Főelőnyé-<br />

-nek tartom, hogy sokkal kevesebb kell bélöle, mint a közönséges bordói keverékből<br />

JVyögér (Vas vm.).<br />

Az idén kevésbbé lépett fel a lisztharmat, mint .tavaly és kétszeri<br />

„rézkénporozással" sikerült a bajt részben távoltartam, a beteg bogyókat<br />

pedig részben meg gyógyítani, a molett a rézkénpor a fürtök és vesszők érését<br />

és igy a munkás többet permetez meg vele. Mult évben 10 mmázsát<br />

használtam fel és az idén is szőlőm kétharmad részét ezen szerrel fogom<br />

permetezni, ha akkor is beválik, azontúl csakis bordói port fogok használni.<br />

is gyorsitotta. Devecseri Antal.<br />

LaUy László, szőlőbirtokos. —<br />

(Folyt, köv.)<br />

(Folyt, köv.)<br />

Megbízottak kerestetnek a községekben szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. —<br />

A megbízottak kellő kedvezményben részesülnek.<br />

Pátria nyomása. Budapest.

IV-ik évfolyam. 3. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest, 1í»01. márczius 12.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS<br />

EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE,<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Előfizetési ára : Szerkeszti: JESZENSZKY<br />

PÁL,<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

Egész évre 3 forint.<br />

iaoa MAGYAB GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKIBJA, A MAGYAK GAZI<br />

ÉS ERDŐ<br />

TISZTEK OKSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ÜGY* VEZETŐJE. Budapest, IX., Üllől-út, „Köztelek".<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek is Erdőtisztek Országos Egyesületinek ás a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai Ingyen kapják,<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagdíja egész ém> 10 frt. — A Magyar Gazdatisztek és Erdótisztek Országos Egyesületének tagdíja egész érre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek 2 frt 50 kr.<br />

Értesítés.<br />

A „Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek<br />

Országos Egyesülete" 1900. évről szóló „Évkönyve"<br />

f. hó 15. és 20-ika között küldetik<br />

szét a tagok czimére. — Az Évkönyvhöz' utalványlapok<br />

lesznek mellékelve, melyek igénybevételével<br />

szíveskedjenek azok a tagjaink, kik<br />

tagdijaikkal még hátralékban vannak, az esedékes<br />

dijakat mielőbb beküldeni.<br />

Tagdijiiyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdijaikat május 6-tól jun. 7-ig<br />

beküldötték : 10 koronát: Ámon József, Apáth Alajos,<br />

Ébrey Győző, Fehér Zoltán, Greksa Ignácz, Goldstein<br />

Lajos, Horváth Elek, Horváth Miklós, Hütter Kálmán,<br />

Halatschka Rezső, Láng Károly, Matolay Miklós, Molitor<br />

Ferencz, Nagy Károly, Oppenheimer János, Olbricht<br />

Ottó, Orth Ferencz, Papp György, Schlaehta Adolf,<br />

Schmied Antal, Veszely László, Vidovszky László,<br />

Zeisler Lajos.<br />

5 koronát beküldöttek : Kabos Miklós, Székács<br />

János.<br />

Hátralékot fizettek: Hütter Kálmán 10, Kabos<br />

Miklós 5, Rosztóczy Ferencz 10 koronát.<br />

1902-re 10 koronát beküldött Szintay Béla.<br />

Régi és uj gazdatisztek.<br />

Teljesedett végre a magyar gazdatisztek<br />

régi óhajtása és megszűnt az az állapot, hogy<br />

ennek az intelligens osztálynak érdekeit és<br />

jogosultságát semmiféle törvény se szabályozza.<br />

A most életbe lépett törvény által a gazdatiszti<br />

osztály tekintélye megnövekedett. Most. már<br />

csak az egyesektől függ, hogy ezt mindenkor<br />

szemelőtt tartsák és azon legyenek, hogy amit<br />

most elértek, necsak bizonyos viszonyoknál érvényesítsék,<br />

hanem minél előbb az általánosságba<br />

menjen át, tudniillik: ne csak azokra<br />

terjedjen ki, akik az államnál, vagy annak felügyelete<br />

alatt álló uradalmaknál és kötött birtokokon<br />

vannak alkalmazva, hanem azokra is,<br />

akik kisebb-nagyobb birtokosokat szolgálnak.<br />

Kívánatos első sorban, hogy a gazdatisztek<br />

a már fennálló segélyegyesületet támogassák, a<br />

nyugdijegyesületet pedig igénybe vegyék, hogy<br />

ezáltal mindakettő oly helyzetbe juthasson,<br />

hogy ne tengődjék, hanem virulhasson.<br />

A folyó év május 5-én tartott közgyűlésen<br />

ünnepelte meg az egyesület fennállásának<br />

20 éves évfordulóját. Talán nem lesz érdektelen<br />

ez alkalommal arról beszélni, mikép keletkeztek<br />

a gazdatiszti állások nemcsak itt,<br />

hanem más országokban is. A magam tapasztalataiból<br />

elmondok egyet-mást, hogy a mostani<br />

nemzedéknek legyen tudomása róla és<br />

alkalma összehasonlítani a mostani és régi<br />

viszonyokat.<br />

Mikor az urbériségi állapot volt még<br />

érvényben, akkor a gazdatiszti állással összekötött<br />

teendő abból" állott, hogy felügyeljen<br />

arra, hogy a robotos be áll-e a munkába?<br />

E szerint mindenki, aki irni és olvasni tudott,<br />

elegendően kvalifikált volt arra, hogy gazdatiszt<br />

lehessen. Az állattenyésztéssel összekötött<br />

gazdaságokban az volt a tisztnek a fő feladata,<br />

hogy a pásztorokkal időnként computust tartson,<br />

ami abból állott, hogy a nyájat felszámolja<br />

és a hiányzó jószág bőrét átvegye. A<br />

számadással nem nagyon kellett törődnie, azt<br />

néhány sor Írással az urassággai és néhány<br />

rovással az alantasokkal könnyű szerrel lehetett<br />

elintézni.<br />

Ily viszonyok kevés kivétellel — általánosak<br />

voltak. Csak az . 1848-ik évben megszüntetett<br />

úrbéri intézmény kényszeritette a<br />

földbirtokosokat, hogy az eddigi rendszeren<br />

változtassanak.<br />

Igy mondható, hogy kivált Magyarországon<br />

a mai értelemben vett gazdatiszti állás<br />

akkor kezdődött. Ausztriában és más országokban<br />

már helyenként, belterjesebb gazdálkodás<br />

létezett, de ott is csak kevés kivétellel voltak<br />

theorektikus képzettségű gazdatisztek alkalmazva,<br />

csakis oly birtokokban, ahol régi idő<br />

óta egyik-másik gazdasági ipar, szesz-, czukor-,<br />

sörgyártás volt üzembe véve.<br />

Az uradalmak főtisztjei külföldön képzett<br />

gazdászok és erdészek voltak, akik egyúttal a<br />

közigazgatási teendőket is teljesítették és alsófoku<br />

birói vizsgát tettek le. Hatáskörük megfelelt<br />

a magyar szolgabiróénak. A kezelőtisztek<br />

pedig minden uradalomban felnevelt egyének<br />

voltak. Magyarországban a főtiszt az ügyvédi<br />

karból való, a kezelő az lehetett, kit vagy a<br />

földbirtokos a katonaságnál mint altisztet megismert,<br />

vagy egyéb protekczió utján, melyhez<br />

sokszor az uraságnál szolgáló szobaleány működött<br />

közre, mikor az asszonyi fejkötőre áhitazott<br />

és ispánné kivánt lenni.<br />

A külföldön dívó gazdatiszti nevelés abból<br />

állott, hogy egy, az alsó négy osztályt végzett<br />

fiatal ember beállt gyakornoknak. Főteendője<br />

volt, hogy a gazdatiszti ebédlő asztalt szépen<br />

meg tudja teríteni, a pecsenyéket felszeletelni,<br />

azonfelül a tiszt urat hiyatalos járatokban kisérni.<br />

Ezen gyakornoki működése két-három<br />

évig tartott, azután következett az irodai munka<br />

és imoki állás, mely már némi fizetéssel volt<br />

összekötve pl.: 20 forint évi készpénzfizetéssel.<br />

A gyakornoki és Írnoki teendők között csak<br />

az volt a különbség, hogy a fent leírtak mellett,<br />

az írnoknak már bátrabban lehetett az<br />

alárendeltjeivel beszélni és alkalomadtán tekintélyét<br />

bottal érvényre juttatni. Az írnokból<br />

lett azután ispán, kasznár, és esetleg számtartó,<br />

de tisztartó csakis akkor, ha az alsófoku<br />

birói vizsgát letette.<br />

Nagyon megváltoztak a viszonyok 1848<br />

után. A birtokos kényszerítve lett birtokát saját<br />

kezelés alá venni ős igy mindenki képesített<br />

tisztet keresett, de mivel sem Ausztriában,<br />

sem Magyarországban annyi egyént nem találtak,<br />

kénytelenek voltak Németországból importálni<br />

őket. A magyaroknak több alkalmuk<br />

volt magukat kiképezni, mivel már 1798-ban<br />

a keszthelyi Georgikon és 1818-ban a magyaróvári<br />

gazdasági tanintézet, mely 1874-ben<br />

akadémiává emeltetett, fel volt állítva, de mivel<br />

mind a kettőben német nyelven folytak<br />

az előadások, azért az ifjúság nem nagyon<br />

frequentálta. Igy tehát elmondható, hogy Magyarország<br />

exportálta a mezögazdászati tudományt,<br />

és importálta a német gazdatiszteket,<br />

mivel akkortájban a növendékeknek nagyobb<br />

részét a külföld szolgáltatta.<br />

Csak az 50 években vette kezdetét a belterjes<br />

gazdasági és kivált földmivelési üzem. A<br />

képzett fiatal magyar gazdatiszteknek most már<br />

sokkal szebb jövőre van kilátásuk, mint a<br />

régieknek volt s hiszem, hogy az átmeneti korszak<br />

nagyobb részét túléltük és a földbirtokososztály<br />

is mindjobban hozzá fog járulni ahhoz,<br />

hogy csak okleveles gazdatisztet alkalmazzon.<br />

Ha ezen nagyon kívánatos viszony beáll, akkor<br />

megszűnik nálunk is az a minden gazdatisztet<br />

bántó szokás, hogy az uradalmaknál nem a<br />

képzett gazdász, hanem a fiskális a főember,<br />

ugy a hivatalos, mint a mindennapi ügyekben.<br />

Tiszteletet és nagyrabecsülést a jogtudósoknak,<br />

de köztünk is vannak olyanok, kik épen oly<br />

magas állás betöltésére érdemesek, mint az<br />

uradalmi ^ügyvéd.<br />

Igyekezni kell a gazdatiszteknek, hogy az<br />

a bal felfogás eloszoljék, mely szerint mi nem<br />

bírnánk oly miveltséggel és szaktudománynyal,<br />

hogy érdemesek lennénk arra, hogy oly elbánásban<br />

részesüljünk, mint más képzettséggel bírók<br />

csak azért, mivel csak gazdatisztek vagyunk.<br />

Az itt felsoroltakból látható, hogy a mult<br />

és jelen között nap- különbség van ugy az<br />

állások számára, mint a gazdatisztek képzettségére<br />

nézve is. A régi időben a gazdatiszt,<br />

főleg a kezdő gazdatiszt majdnem cseléd szolgálatot<br />

végzett. Ez ma megszűnt s a gazdatiszti<br />

osztály tekintélye mind jobban emelkedik.<br />

Eljön majd az az idő is, amikor a földbirtokos<br />

a tisztjében nem csak a fizetett tisztviselőjét,<br />

hanem az ő érdekeit legjobban előre mozdítani<br />

tudó és akaró embert látja. Ugy a földbirtokosnak,<br />

mint a tisztjének a régi elfogultsággal<br />

szakitaniok kell, mely sokszor abban<br />

rejlett, hogy egyik a másik iránt nem volt<br />

őszinte bizalommal.<br />

A gazdatiszt ne tartsa magát csak fizetett<br />

alkalmazottnak, az uraság pedig legyen elismeréssel<br />

a tisztje iránt. Ahol ilyen viszony áll<br />

fenn, ott mind a két fél csak nyer minden<br />

tekintetben. Krocsák G. Emil.<br />

Főtisztjeink.<br />

Bántani senkit nem akarok. Nem természetem.<br />

De az ügy mindenek felett áll,<br />

melynek meleg szeretete diktálta alábbi<br />

soraimat.<br />

Lapozgattam a gazdatisztek czim-és névjegyzékét.<br />

Ennek alapján azon eredményre<br />

jutottam, hogy Magyarországon van körülbelül<br />

400 gazdasági felügyelő és igazgató főtiszt.<br />

Olvasgattam a Gazdatisztek Egyesületének legutóbbi<br />

évkönyvét is, melyben a tagok között<br />

csak körülbelül 40 főtiszt nevére találtam. A<br />

gazdasági főtisztek közül tehát csak minden<br />

tizedik tagja az egyesületnek!<br />

Szomorú statisztika. Ellenvádul felhozható:<br />

hát az alárendelt tisztek közül hány

26 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong> 1091 JUNIUS 12. 6. SZÁM IV. ÉVFOLYAM.<br />

tagja van az egyesületnek ? Ez elől sincs miért<br />

kitérni. A statisztika szerint' körülbelül 8000<br />

intelligens gazdatiszt van Magyarországon. A<br />

gazdatiszti egyesület réndes tagjainak száma<br />

pedig kereken 800. A gazdatiszteknek tehát<br />

szintén csak 10°/o-a tagja a gazdatisztek egyesületének.<br />

Nem kevésbbé szomorú körülmény.<br />

Általában nem is menthető ezen sajnálatos közönye<br />

a magyar gazdatisztikarnak. Csakhogy amig<br />

az alárendelt gazdatisztek között tényleg vannak<br />

elegen,akiknek körülményei mentségül szolgálnak,<br />

hogy egyebet ne említsek: akárhány van, akinek<br />

a mindennapi kenyérre sem jut elegendő,<br />

addig a főtisztek közül azt hiszem egy sincs,<br />

aki aránylag egy morzsát ne juttathatna a<br />

gazdatiszti egyesületnek. És azt hiszem,, a részvétlenségnek<br />

nem is ez az oka; hanem a nem<br />

törődés, az elfogultság. Ezek pedig kemény<br />

Ítéletet hivnak ki. Mert mi a gazdatiszti egyesületnek<br />

a czélja"? A gazdatisztek erkölcsi és<br />

szellemi nívójának emelése, existencziájuknak<br />

biztosabbá tétele, szükségbe jutott tagjainak,<br />

szegény özvegyeinek s árváinak segítése. Mind<br />

oly nemes czélok, amelyekért csak lelkesedni<br />

lehet. Felforgatási tendencziákat akárki hiába<br />

keres itt, hacsak valaki a kor haladásával, szellemével<br />

teljesen ellentétbe nem helyezi magát.<br />

Vagy ha az egyesület működésével való elégedetlenség<br />

lenne a részvétlenségnek oka (a<br />

mit kizártnak tartok), egygyel több ok volna<br />

arra, hogy _ sorompóba álljanak első sorban<br />

azok, akik arra leginkább hivatvák.<br />

Főtisztjeinket megtaláljuk— nagyon helyesen<br />

— egyéb egyesületeknél, a megyei s<br />

politikai dolgoknál: csak egy helyen nem: a<br />

gazdatisztek egyesületénél! Tisztelet a kivételeknek,<br />

akik erkölcsi kötelességüket e részben<br />

is teljesitik.<br />

Amidőn a fentiekre reá mutattunk, megjelöltük<br />

egyszersmind egyik okát a gazdatiszti<br />

egyesület pangásának; akiknek elöljárni, buzdítani<br />

kellene, azok távol vannak. Nem egyszer<br />

hallottuk alárendelt gazdatisztektől: „én<br />

szívesen lennék tagja az egyesületnek", vagy<br />

„elmennék a gyűlésekre, de feljebbvalóim nem<br />

jó szemmel nézik!" Valójában érthetetlen.<br />

Mindig azt tudtuk, miként lehet és legyen<br />

is szigorú, igazságos, aki mások felett áll, megkövetelheti<br />

és követelje is meg a kötelességek<br />

teljesítését; de az igaz tiszteletet, ragaszkodást<br />

és odaadó munkálkodást annál inkább kivívja<br />

és előmozdítja az, ki az alatta állók iránt jóindulattal<br />

viseltetik, azok érdekeit, illetve a közérdeket<br />

szivén hordozza. Különösen ha legközelebbi<br />

munkatársairól, osztálytársairól van szó,<br />

akiknek soraiból ő is felemelkedett, .mint ez<br />

legtöbb esetben és rendesen főtisztjeinknél van.<br />

Főtisztjeinknek a legszebb nyilvános szereplési<br />

köre a gazdatiszti egyesületben lenne.<br />

Vonuljanak be oda tudásuk s tekintélyük súlyával,<br />

példájuk után és buzdításukra a gazdatisztek<br />

jó része követni fogja őket. A gazdatiszti egyesületbe<br />

pezsgő életet, erőt önthetnek. Képessé<br />

tehetik azt kitűzött humánus feladatai teljesítésére<br />

s a gazdatiszteket érdeklő kérdések megvitatásában<br />

tevékeny és fontos szerepet játszhatnának,<br />

sajnos, hogy mindezt csak kevés főtisztünk<br />

teszi. Aki a reményt is elvesztette,<br />

majd mindent elvesztett. Én még nem vesztettem<br />

el a reményt, hogy főtisztjeink morális<br />

kötelességüknek eleget fognak tenni s pótolni<br />

fogják eddigi mulasztásukat a gazdatisztek egyesületével<br />

szemben. Jobb későn, mint soha,<br />

várjuk tehát őket!<br />

•<br />

Husz év történetéből.<br />

Husz éve annak, hogy egy külföldi születésű<br />

kartársunk megpendítette a gazdatisztek<br />

egyesülete létesítésének eszméjét és létre is<br />

hozta az egyesületet. Ezért neki mi gazdatisztek<br />

köszönettel tartozunk. Jót, üdvöset, szépet<br />

akart létrehozni s ha nem is sikerült ugy,<br />

mint ő azt elképzelte, annak nem ő az oka.<br />

Egyesületeket létesíteni és fentartani a német<br />

„Verein"-nek mintájára nem természete a magyarnak.<br />

A külföld mintájára való egye.sülés<br />

minden sablonos külső jelei, jelvényei és czeremóniájával,<br />

nem egyezik össze a magyar ember<br />

vérével. Mi magyarok ha kell összeverődünk,<br />

társulunk valamely czél elérésére, sőt<br />

konspirálunk is ha kell, de mindezt az egyéni<br />

függetlenségnek lehető fentartása mellett, mert<br />

ezt igy diktálja vérünk és szabadságszeretetünk.<br />

Mindezek daczára megalakult az egyesület,<br />

mert nagyot reméltünk tőle, össze is hozott<br />

bennünket, alig maradt ki valaki, sorakoztunk<br />

mindnyáján, azonban eljött az idő, midőn meglankadt<br />

az érdeklődés, kezdett fogyni a tagok<br />

száma, mig azután, hála a vezetők kitartásának,<br />

kedvezőbb fordulat állott be és ismét fellendült<br />

az egyesület ügye, szaporodott a tagok<br />

száma, habár nem is azon mértékben, mint<br />

az üdvös lett volna s mint azt várni lehetett.<br />

De hát mi az oka, hogy egyesületünk nem<br />

tud népszerűvé lenni? Azt hiszem első sorban<br />

az, mint azt már emlitém, hogy az egyesülés<br />

nem magyar termék, indigena, olyan az, mint<br />

valamely idegen növény, melyet elhozva hazájából<br />

gondozunk, ápolunk, tőlünk telhetőleg s<br />

amely él is, de nem gyarapszik.<br />

Lehet, hogy az elmúlt, 20 év nem volt<br />

elegendő az akklimatizálásra ? Ez még nem<br />

lenne baj, csak megéljen egyesületünk, fel ne<br />

bomoljon, mert ha ez megtörténnék, ugy ez<br />

lenne a legnagyobb szegénységi bizonyítványa<br />

a gazdatiszti osztálynak, azon testületnek, mely<br />

ugy számbeli, mint műveltségi fokánál fogva<br />

is számot tevő testülete az országnak.<br />

Hogy ezenkívül mik az okai az egyesület<br />

lassú fejlődésének, azt elfogulatlanul én, ki<br />

41 éve vagyok gazdatiszt a következőkben<br />

vélem feltalálni; előre bocsájtván, hogy általánosságban<br />

szólok és hogy tisztelet a kivételeknek.<br />

A gazdatisztek egymáshozi, vagy egymásközti<br />

viszonya nem jó, nem olyan amilyennek<br />

lenni kellene. A gazdatiszt egymással szemben<br />

talán a legnagyobb arisztokrata, tulszigoru, sőt<br />

mondhatni elfogult biró, sőt kíméletlenségre is<br />

hajlandó, ami azután ugy szétválaszt bennünket,<br />

hogy nincs az a forrasztó-szer, mely egygyé<br />

tenné, hogy baj és következéseiben káros a<br />

gazdatiszteknek egymásközti széjjelhuzóviszonya.<br />

Tisztelet, szeretet, szerénység, kiméletesség, elnézés,<br />

önfeláldozás, áldozatkészség, bizalom,<br />

testvéries összetartás, őszinteség stb. mindezek<br />

nincsenek köztünk kifejlődve oly mértékben,<br />

mint lenni kellene, mert ha mindez meglenne,<br />

akkor bizony erős és komoly tényező lehetne<br />

egyesületünk, nemcsak számánál, de erkölcsi<br />

súlyánál fogva is.<br />

No de ugy lehet, hogy mindez ezután<br />

másként ós jobban lesz; talán felismeri a gazdatisztikar<br />

az egyesülés szükségességét s rajta<br />

lesz, hogy egyesületünk felvirágozzék, ha nem is<br />

a mi, de legalább utódjaink javára.<br />

De hogy ez igy lehessen, mindenekelőtt<br />

becsüljük meg egymást, taksáljuk meg egymást<br />

a belérték és ne a külső.után; ne azt nézzük,<br />

melyikünk szolgál grófot vagy árendást, melyikünk<br />

jár fedeles kocsin, avagy kétkerekű talyigán,<br />

melyikünk lakik kényelmes nagy uri lakásban<br />

vagy nádfedeles 1—2 szobás kis házban ;<br />

legyünk egymás iránt őszinte jó akarattal, támogassuk<br />

egymást azzal is, hogy az egyesületünk<br />

tagjai vagyunk, mert nem tudhatni, hogy<br />

mikor és kinek szárithatja fel könyét azon kevés<br />

tagdíj, melyet most apránkint befizetünk.<br />

Nem szükséges, hogy a gazdatiszt mihelyt<br />

kartársával először találkozik, azzal azonnal<br />

szoros barátságot kössön, egymást látogassa,<br />

és ha ezt nem teszi egyik vagy másik, akkor<br />

azonnal kész a sértődés. Tegyük magunkat tul<br />

az ilyen apró külsőségeken, mert az igaz becsülés<br />

nincs ily formákhoz kötve, és tekintetbe<br />

kell venni, hogy egyik-másiknak viszonyai<br />

olyanok, miszerint kötve van éven át szolgálati<br />

helyéhez.<br />

legyenek az egymásközti jó viszony létrehozásában<br />

a kedvezményezők.<br />

Domoszlay József.<br />

A gazdatisztek hivatása a hazai<br />

iparpártolás terén.<br />

Hazai iparunk fejlődésére minden— látszólag<br />

csekély szempont is nagyon neveze tes szerepet<br />

játszik és nagy kihatással van. Igy például, ha<br />

egy ember egy czikket vásárol a külföldről, ez<br />

elenyésző semmiségnek tűnik fel, pedig hát<br />

nem egészen ugy van; mert az az ember ezt<br />

a külföldről vett czikket megmutogatja és feldicséri<br />

10 ismerősének, akik szintén hozatnak<br />

belőle és ismét megmutogatják s dicsérgetik<br />

más száz embernek s igy megy ez tovább a<br />

végtelenségig, anélkül, hogy egyike is meggondolná,<br />

.hogy ezáltal milyen óriási kár származik<br />

reánk, hazai iparunkra. Ép igy van megfordítva,<br />

a mi iparunk hatalmas előnyére az, ha egy<br />

ember egy czikket vásárol hazai eredetű készítményből<br />

s felmagasztalja azt más tíznek s<br />

igy tovább.<br />

Nem a közvetlen és igazi meggyőződés<br />

mondatja el velünk a külföldről származó dolog<br />

dicsérgetését, hanem csak az urhatnámságunkkal<br />

együttjáró hiuságunk; a komolyságtól<br />

szűkölködő téves felfogásunk mondatja velünk<br />

kérkedőleg, hogy ez . vagy amaz a tuczat<br />

tárgyunk külföldi; ezzel uri voltunk nimbusa<br />

emelkedik. És csodálatos, hogy ez a veszedelmes<br />

képzelődés nemcsak hivőkre, de követőkre<br />

is talál. Veszedelmesnek, mondom ezt<br />

az üres képzelődést — amely egyébként<br />

ártatlan egyéni hiba volna csak — azért, mert<br />

minden alap nélkül pártolást szül, a mi kárunkra,<br />

oly külföldi dolgoknak, melyekből nekünk<br />

még használhatósági értékükre nézve sincs<br />

semmi hasznunk, de igen kétszeres kárunk,<br />

minthogy érte a külföld viszi el a pénzünket és<br />

ezenfelül a mi ezikkünk értéktelenül fekve marad<br />

a hazai raktárban.<br />

Már most ezen a ponton felmerül azonban<br />

az a fontos kérdés, hogy váljon az a külföldi<br />

czikk szebb, jobb vagy olcsóbb-e az itthon<br />

készülőnél? váljon ezt a körülmény valaha<br />

mérlegelte, vagy a czikket magát váljon birálgatta-e<br />

csak egyike is ezeknek, a külföldi ipart<br />

oly makacsul fogyasztóknak ? váljon gondolt-e<br />

arra, hogy még mielőtt a külföldit olyannyira<br />

magasztalja, szigorúan össze is hasonlítsa a<br />

belföldi készitményü tárgygyal, czikkel ? Aligha.<br />

Mert hiszen akkor első tekintetre meg kellett<br />

volna győződnie arról, hogy a belföldi készítmény<br />

amannak mindenképen elébehelyezendő, —<br />

arról, hogy egyes czikkeink vannak legalább is<br />

olyanok, mint azok az agyondicsért külföldi<br />

dolgok. Eszembe jut itt például a pécsi keztyü !<br />

Nohát én nyugodt lélekkel és a legerősebb meggyőződéssel<br />

állithatom, hogy nincs az a külföldi,<br />

franczia, angol vagy prágai keztyü, amely jóság,<br />

finomság, szabás és tartósság tekintetében csak<br />

árnyékába is léphetne a pécsinek. De<br />

eszembe jut egy másik igen érdekes eset<br />

is. Egy hazai zöldségáavanyitó gyárosunk<br />

kitűnő minőségű u. n. franczia mustárt készit;<br />

de mert fogyasztóközönségünk csak a francziát<br />

keresi, kénytelen volt azzal a kereskedői fogással<br />

élni, hogy mustárját a francziához nagyon<br />

hasonlító kiállításban bocsájtotta forgalomba;<br />

igy aztán bevált annyira, hogy a franczia gyáros<br />

sietett ennek a magyar gyárosnak -a párisi<br />

kiállításon is exponált készítményét ravasz<br />

valótlanságok felhozásával lefoglaltatni, hogy<br />

valahogy a magyar mustár dijat ne kaphasson<br />

és ami a fődolog volt, a magyar mustár a<br />

francziát Francziaországban magában is le ne<br />

pipálja és ki ne szorítsa.<br />

Hasonlót lehetne mondani sok száz és<br />

száz czikkünkről, amelyet külföldön jobban ismernek,<br />

kedvelnek és fogyasztanak mint itthon.<br />

Itt van például komlónk! Száz és egynehány<br />

sörgyárosunk alig vesz meg itthon valamit;<br />

Különösen pedig azok a kartársak, kiket igy aztán termésünket kiviszik Bajorországba,<br />

a sors kedvező viszonyok közé juttatott, ők de legnagyobb részét Saazba, ahonnan aztán

6. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. JUNIUS 12.<br />

27<br />

hazai sörgyárosaink jó drágán megvéve, ismét<br />

visszahozzák, mint saazit, holott nagyon jól tudják,<br />

hogy az magyar komló; kérdem mármost,<br />

hogy ez a komló azzal, hogy Saazba szállíttatott<br />

meg vissza és átment vagy 10 ügynök és<br />

üzérkedő kezén, szebb, jobb lett? Dehogy, hanem<br />

igenis drágább. Hogy miért nem veszik<br />

meg ami kitűnő komlónkat hazai sörgyárosaink<br />

itthon olcsón, hanem drágulva csak Saazon át<br />

tett vargabetűvel — az érthetetlen. Elismerik ők<br />

nagyon a magyar komló jóságát, de azt mondják,<br />

hogy ha kitudódik, hogy a gyár magyar<br />

komlót vesz Magyarországon, akkor az ő sörük<br />

nem fogyasztatnék. Mesebeszéd. A kartellnek egy<br />

szeczessziós elalaktalanulása ez; a sörgyárosok<br />

szövetkezése, a kéjutazást tett drágított magyar<br />

komló beszerzésére öncsaló humbugból, a fogyasztó<br />

zsebére a termelő előnye nélkül. Ilyen<br />

fajta dolog pedig sok megesik ám rajtunk. Notabene<br />

mindez nem mese, hanem szentigaz valóság.<br />

Hogy ennek van-e józan felfogással, megadható<br />

magyarázata, azt nem hiszem, de ha<br />

volna is, nem tudnám megérteni.<br />

Igy állunk tehát hazai termelésünkkel és<br />

iparunkkal, amire egyszerűen elmondhatjuk azt,<br />

hogy saját érdekeinknek mi magunk vagyunk<br />

legnagyobb megrontói. Pedig hogy hazai iparunknak<br />

nemcsak a létjogosultsága van meg,<br />

hanem lassan-lassan fejlődő keresettsége is,<br />

azt legjobban bizonyítja egyik-másik kisebb kereskedőnek<br />

az a szomorúan jellemző czudar<br />

eljárása, amelylyel „magyar" vagy „honi gyártmány"<br />

lobogója alatt forgalomba hozni segit<br />

nálunk olyan külföldről — leginkább Ausztriából<br />

— származó pocsék gyártmányt, amelyet az<br />

a ravasz külföldi gyáros vagy nagykereskedő igy<br />

akar nyakunkba sózni.<br />

Ezt a veszedelmes visszaélést jóhiszemü-<br />

- ségünkkel pedig szüli az a szomorú körülmény,<br />

hogy saját iparunkról mi magunk tudomást se<br />

veszünk. Iparunkat legelőször is ismernünk kellene,<br />

hogy azt meg is szeressük; megismerni<br />

pedig ugy ismerjük meg, ha keressük, keresve<br />

megtaláljuk és megtalálva örömmel vegyest,<br />

majd csodálkozunk rajta, hogy czikkeink a külföldinél<br />

mennyivel szebbek, jobbak.<br />

Igy lassan tápot nyerő érdeklődésünk révén<br />

meg fogjuk tudni azt, hogy nálunk ma már mi<br />

mindent lehet kapni, mily remekül dolgozó<br />

modern és nagy ipartelepeink vannak, mily jó<br />

és szép dolgok készülnek itthon s hogy nagyon<br />

is felesleges volt, sőt magunk ellen való vétket<br />

követtünk el eddig is, hogy mindenért a külföldre<br />

mentünk.<br />

Oktalan, üres beszéd az, a mely azt<br />

állítja, hogy a mi készítményeink rosszak és<br />

drágák. Az aki ilyent állit, az vagy nem tudja<br />

megbírálni sem a hazai, sem a külföldi czikket,<br />

az csak nyegléskedik, de ezzel, aztán meggondolatlanul<br />

nagy csorbát is ejt hazafiságán és<br />

értelmiségén egyaránt vagy pedig tudva valótlanságot<br />

mond. Egyes czikkünk — elvétve és<br />

kevés — lehet hogy a mi nehéz munkamegoszlási<br />

viszonyaink miatt talán egy elenyésző<br />

csekélységgel talán drágább mint a külföldi,<br />

de béltartalmát tekintve mégis még mindig<br />

olcsóbb, mert anyaga jobb, munkája pedig<br />

exaktabb mint a külföldi s igy minden körülmények<br />

között olcsóbb; forgalmi árában is<br />

olcsóbb lenne, há a fogyasztás emelkedését az<br />

ilyen bűnösen és tarthatatlanul igaztalan ráfogás<br />

mem akadályozná. Ali pedig ez mindenféle<br />

ipari produktumainkra nézve. Legszilárdabb<br />

meggyőződésemmel állítom százszor is ós megállok<br />

állitásom mellett mindenkor, hogy nincs<br />

az az ipari termék, a mely jobb és belértékére<br />

nézve olcsóbb ne volna minden külföldi tákolmánynál.<br />

Az aki hazai iparunkat ismeri, és igaz,<br />

jó hazafi, az mást nem állíthat.<br />

Amikor a mi m. államvasuti gépgyárunk<br />

például tömegesen szállít magyar cséplőgépeket,<br />

morzsolókat, aratógépeket Romániába, a<br />

Keletre és Oroszországba, mozdonyokat (28-at)<br />

Olaszországba, amikor a mi Ganz-gyárunk különféle<br />

motorokat, villanygépeket és kellékeket a<br />

széles világon mindenhova Olaszországtól egész<br />

Kináig, a mi Rökk-gyárunk hatalmas gépeket<br />

Angiidba és a messze külföldre és a sok más iparvállalatunk<br />

gyártmányai iránti kereslet a messze<br />

külföldön rohamos emelkedőben van,—akkor nem<br />

lehet azt állítani, hogy ipari dolgaink drágák vagy<br />

rosszak volnának, mert ami igényeink se lehetnek<br />

elvégre nagyobbak a külföldéinél — a kulturállamok<br />

népeinek igényeinél; — a mi azoknak<br />

nagyon jó, az nekünk tehát legalább is szintén<br />

jó lehet. Ki kényszerit reá bennünket, hogy mi<br />

külföldi sört, bort, prágai sonkát fogyaszszunk,<br />

hogy mindig csak olyan külföldi dolgokat vásároljunk,<br />

amelyektől csak ugy roskad kereskedőink<br />

kirakata, boltja és ne azt a jó hazai czikket,<br />

a mely szerényen meghúzódik valamely<br />

zugban? A kereskedő is hibás ugyan ebben,<br />

de hibásabbak vagyunk mi magunk abban,<br />

hogy vásárláskor soha nem kérjük első sorban<br />

is a magyart.<br />

Az iparfejlesztés érdekében minden társadalmi<br />

tényezőre az a nagy horderejű hazafias<br />

hivatás, jobban mondva kötelesség vár, hogy<br />

hazai termékeinket teljes odaadással támogassa<br />

s ebben nincs, és nem lehet kivétel. Ez az elv<br />

nem tűrhet engedményt. Ebben az elvben a<br />

társadalomnak minden egyes tagja, még a legszegényebb<br />

igényű kisember is tiszteletreméltó<br />

tényező, a ki époly mértékben teljesít missziót,<br />

mint akármelyik hatalmas meczenás.<br />

A társadalom tehetősebbjei egy részének<br />

nincs ideje ahhoz, hogy ezek iránt a kérdések<br />

iránt is érdeklődjék, de hát ez nem lehet ok<br />

arra, hogy ' a kisebbek magukat kivonják a<br />

hazafias kötelmek alól, különösen azokra nézve<br />

nem lehet, akik a társadalomban egy számottevő<br />

.intelligens osztályt képeznek s akiknek kezébe<br />

le van téve a mód is arra, hogy az iparpártolási<br />

akczióban tevékeny részt vehessenek.<br />

Ez a számottevő társadalmi osztály a gazdatisztek<br />

kara.<br />

A gondos vezetésükre bízott gazdálkodásukban<br />

számtalan ipari czikkre van nap-nap<br />

után szükség és oly nagyarányú mennyiségekben,<br />

hogy ebből egyedül hazai iparunknak egy<br />

jó töredéke már megélhetést lelne — ha ezek a<br />

szükségletek hazai eredetű készítményekből fedeztetnének<br />

és ha az igaznak hitt külföldi humbug<br />

hangzatos árjegyzékek és külföfdi czégek érdekeit<br />

képviselő vigéczek rábeszélései gazdatisztjeinknél<br />

kevesebb hitelre találnának.<br />

Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy<br />

ha kartársaink jól felfogott hazafias közös érdekeinknek<br />

ebben is hatalmas előmozdítóivá<br />

szegődnek annak a nagyjelentőségű törekvésnek,<br />

amely hazai iparunk felvirágoztatását tűzte<br />

czéljául és egy kis érdeklődést fognak tanúsítani<br />

hazai ipartermékeink megismerése iránt, nem<br />

fognak sem szóba állani a külföldi érdekekben<br />

utazó vigéczekkel, sem pedig megrendelni olyan<br />

czikket, amelyet a külföldi árjegyzék dicsér a<br />

nyakukra, hanem igenis csak azt fogják megrendelni<br />

és vásárolni, ami itthon a mi édes<br />

magyar hazánkban terem és készül. De itt még<br />

nem állunk meg ! Meg kell kivániok attól a kereskedőtől,<br />

akinek ők rendes vevői, hogy igenis a<br />

hazai czikket, árut is tartsa boltjában, necsak a<br />

külföldit; és meg fogják tenni azt is, hogy másokat<br />

is meg fognak nyerni annak a missziónak,<br />

a melynek az az igéje: pártoljuk a hazai<br />

ipart, azzal, hogy idegent nem fogyasztunk!"<br />

Azt a belföldi czikket pedig mutassuk meg,<br />

— dicsérve — más tiz ismerősünknek s ez a tiz<br />

vegye, mutassa és dicsérje' azt ismét toyább<br />

száz másnak; ezzel többet használunk magunknak<br />

is, hazánknak is semmint hinnők. Legyünk<br />

ebben is jó magyarok, jó hazafiak!<br />

A gazdatiszt jövője és a<br />

nyugdíjügy.<br />

Mindazon gazdatisztek, akik a birtokos és<br />

a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról<br />

szóló törvényczikkhez vérmes reményeket<br />

fűztek, bizony némileg csalódtak. Mindamellett<br />

nem fogadható el azok állítása, akik hirdetik,<br />

hogy e törvény nem más, mint édes madzag,<br />

vagyis „nesze semmi fogd meg jól".<br />

Nem fogadható el ezen nézet, mert e<br />

törvény védi és elismeri az oklevéllel bíró<br />

gazdatiszteket az oklevéllel nem birokkal szemben<br />

és kötelezi a nem szabad rendelkezésű<br />

birtok urait, hogy csak oklevéllel biró gazdatisztet<br />

alkalmazzanak. Ezen egy czikkelye a törvénynek<br />

is már nagy fontosságú. Hogy a törvény 11. §-a<br />

nem felel meg a várakozásnak, az ugy is előre<br />

látott volt, mert hogy is lehetne kötelezni egy<br />

1000, vagy 2000 holdas birtokost arra, hogy<br />

gazdatisztjeinek nyugdijat biztosítson. Ha a<br />

törvény, a kötelező nyugdijat kimondaná, minden<br />

középbirtokos iparkodna gazdatisztjétől<br />

szabadulni a nyugdíjigény beállta előtt, vagy a<br />

mi még rosszabb volna ugy reánk, mint közgazdaságunkra,<br />

a birtokot bérbeadnák.<br />

Az említett 11. §. máris nagy vívmánynak<br />

tekintendő. Ugyan nézzünk szét kollégáink<br />

között s váljon hány oldalról hallanók azon<br />

jogosult panaszt, hogy itt vagy ott az elhalt<br />

gazdatiszt családját a birtokos a temetés után<br />

könyörtelenül, betevő falat nélkül kidobatta?<br />

vagy kollégáink közül hányan mondhatják el,<br />

hogy felmondási idő betartása nélkül voltak<br />

kénytelenek állásukból távozni, vagy hányan<br />

vannak kenyérnélküli társaink, akik betegség,<br />

talán rövid muló baj miatt vesztették állásukat ?<br />

Nem igen volt ugyan mindezekre eset, de mégis<br />

. megnyugtató, hogy minden ily bekövetkezhető<br />

esetek ellen a gazdatiszteket most már a törvény<br />

védi és ezért a vérmes reménynyel volt gazdatiszttársaink<br />

is elismeréssel kötelesek adózni a<br />

törvény alkotóinak.<br />

S ha közelebbről nézzük a dolgot, belátjuk,<br />

hogy „nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek<br />

festik". A törvény 1. szakasza világosan<br />

szerződésről beszél, a szerződéshez pedig két fél<br />

szükséges, tehát módjában áll a gazdatisztnek,<br />

ugy mint a birtokosnak oly pontozatokat<br />

bevenni a szerződésbe, amely pontozatok a törvény<br />

keretén belül különös kedvezményeket is<br />

adhatnak; a törvénynyel ellenkező pontozatok<br />

azonban mint nem létezők tekintendők.<br />

Tehát minden gazdatisztnek módjában<br />

van a birtokossal kedvező feltételekben megállapodni<br />

s én nem hiszem, hogy ne sikerülne<br />

a legtöbb esetben jövőjét, családját illetőleg<br />

elfogadható szerződést megkötnie, annál is<br />

inkább, mert a törvény 9., 10., ll.§§-ai ugvis<br />

minden birtokosra kötelezővé teszik a gazdatisztről<br />

való részbeni gondoskodást. Ezen részbeni<br />

gondoskodás nem egy esetben súlyos<br />

terhet ró a birtokosra, s nem ritkán az alig<br />

belépő tiszttel szemben tetemes kiadásai lehetnek,<br />

amelyeket törvény szerint viselnie kell.<br />

Ha már most a birtokos, a ki gazdatisztet<br />

tart, nem akar tisztjének szerződésileg nyugdijat<br />

biztosítani, s mégis nagyobb megterhelés nélkül<br />

hasznavehető okleveles gazdatisztet akar állandóan<br />

alkalmazni, akkor még mindig van egy közép-ut,<br />

amelyen a birtokos a gazdatisztjével egy.. értelemben<br />

haladhat, ez pedig a gazdatiszt élet- vagy<br />

járadékbiztosítása s a baleset elleni biztosítás.<br />

Hogy a biztositás manapság egyenlő<br />

a vagyonszerzéssel, azt bárki is elfogadhatja, s ha<br />

tekintetbe veszszük azt, hogy biztositás esetén<br />

azon tudatban lehetünk, hogy esetleges halálunk<br />

következtében hátramadottaink nem lesznek<br />

földönfutók s munkaképtelenségünk esetén mi<br />

magunk sem leszünk kénytelenek a koldusbotot<br />

kezünkbe venni, megnyugodott lélekkel<br />

hajtjuk le. fejünket nyugalomra s sokkal jobb<br />

kedvvel végezhetjük terhes pályánkon kötelességeinket.<br />

Ha már nem lehetünk oly szerencsések,<br />

hogy oly uradalmakban szolgáljunk,<br />

ahol nyugdíjigény van. s nem akarjuk .jövőnket<br />

bizonytalannak látni, anyagi tekintetekből<br />

legalább ugy hassunk oda, hogy a birtokossal<br />

szerződésünk megkötésekor ugy állapodjunk<br />

meg, hogy a gazdatisztek nyugdíj intézeténél vagy<br />

más intézetnél már fennálló vagy csak megkötendő<br />

élet- vagy járadékbiztosításunk után a díjfizetést

28 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. JÚNIUS 12. 6. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

vagy egészben vagy részben a birtokos fedezze.<br />

Ezen eshetőségnek megvalósítása sokkal kevesebb<br />

nehézségbe ütközik, mint az első szempill,anatra<br />

látszik. Sok gazdaságnál szokásban<br />

van, hogy a gazdatiszt vagy a jövedelem után<br />

bizonyos százalékot kap, vagy pediglen újévkor<br />

renumerácziót élvez, ha már most a birtokostól<br />

szerződéskötéskor azt kérjük, hogy mellékjövedelmünk<br />

helyett biztositásunk után az évi<br />

biztositási-dij fizetését vállalja magára, nem<br />

hinném, hogy ebbe bele ne egyeznék. Talán<br />

egy-egy évben többet tenne ki a díjfizetés,<br />

mint a jövedelem után várható akczidenczia,<br />

de ellensúlyozná az esetleges többkiadást a<br />

gazdatiszt nyugodtabb és lelkiismeretesebb működése,<br />

oda iparkodván, hogy a jövedelemből<br />

mindég nagyobb külömbség nélkül fizethesse a<br />

birtokos a díjtételeket. A gazdatiszt jövőjét<br />

biztosítva látná ilymódon még a kisebb gazdaságoknál<br />

is, ahol nyugdijalapot teremteni nem<br />

lehet, de a bérlőnél is, aki pedig helyzeténél<br />

fogva nem kötelezhető nyugdíj fizetésére. És<br />

még milyen nagy előny volna ily szerződésnél ?<br />

Az, hogy a gazdatiszt, szolgálatának egy éve<br />

sem volna elveszve, habár többször is lenne<br />

kénytelen állását változtatni, -a biztosítási kötvényét<br />

egyik helyről a másikra vihetné és nyugodtan<br />

nézhetne jövője elé, mert az biztosítva<br />

van. Ha pedig a biztosított még teljes munkaképességében<br />

hal el, ugy családjának mindig<br />

rendelkezésére marad a biztosított összeg s<br />

nem lesz kénytelen koldulni menni s nem lesz<br />

a birtokos terhére.<br />

Ha a biztosított összeg után a díjfizetés<br />

aránytalanul nagy a fizetéshez, vagy pedig az<br />

uradalom jövedelméhez, ugy a szerződésben ki<br />

lehet kötni, hogy mennyivel járul a birtokos és<br />

mennyivel a biztosított a díjfizetéshez.<br />

Más kérdés az ily szerződések megkötése<br />

és hogyan való megkötése; azonban mindkét<br />

fél egymás becsét mérlegelve mindenesetre meg<br />

fogják találni a módot, hogy igazságosan intézzék<br />

el, de nem tételezem föl egy birtokosról<br />

sem, hogy ily feltételékbe bele ne menjen, hisz<br />

a birtokosnak is előnye, ha biztosított jövőjű<br />

gazdatisztje van.<br />

A gazdatiszti törvény 9. §-a a baleseteket<br />

körvonalazza s a birtokost kötelezi 5 hónapig<br />

saját költségén gyógykezeltetni balul járt gazdatisztjét.<br />

Ez mindenesetre terheli a birtokost, de<br />

védi némileg a szerencsétlenül járt gazdatisztet<br />

oly eljárások ellen, hogy állásából betegség<br />

miatt elbocsátható legyen. Ezen törvény jó<br />

azon esetben, ha a beteg 5 hónapon belül ismét<br />

munképes lesz; de hányszor fordul elő azon<br />

eset, hogy ép a gazdatiszt, aki állásánál<br />

fogva számos balesetnek van kitéve, részben<br />

vagy egészen munkaképtelen marad s hivatását<br />

többé nem folytathatja? Ily esetben szomorú a<br />

helyzete a szerencsétlenül jártnak, hanem volt<br />

balesetele ellen is biztosítva. A balesetek elleni<br />

biztosítási dijak oly csekélyek, hogy minden<br />

ember vétkes gondatlanságot követ el, ha elmulasztja,<br />

annálinkább a gazdatiszt.<br />

A balesetbiztosításnak több módja van.<br />

Balesetbiztosítás, csak halálesetre valamely<br />

véletlen elő nem idézett baleset tolytán. Balesetbiztosítás<br />

részbeni munkaképtelenség esetére.<br />

Balesetbiztosítás teljes munkaképtelenség esetére.<br />

Ezen két utóbbi rendesen kombinálva, de<br />

az első móddal is-együtt bármely balesetbiztositó-társaságnál<br />

megköthető.<br />

Szokásos ily biztositások kötésekor ugy<br />

szerződni, hogy a munkaképtelenség idejére<br />

a társulat előre megállapított napidijakat is<br />

fizet s az orvosi összes költségeket, azonban<br />

igy kötve a biztosítást drágább és mellőzhető<br />

azon okból, mert törvény szerint a gazdatiszt<br />

baleset vagy munkaképtelenség esetére a birtokostól<br />

5 hónapon át a teljes javadalmazását<br />

és gyógykezelését élvezi. A baleset elleni biztosítást<br />

uradalmak, ahol több gazdatiszt van alkalmazva,<br />

„cSoportbíztosítás" alakjában is köthetik<br />

s ez nagyon czélszerü azon szempontból,<br />

hogy egy kötvényen az összes uradalmi tisztikar<br />

van biztosítva, s bármikor, ha egy tiszt mégis<br />

válik állásától, a helyébe jött s bejelentett uj<br />

tiszt tovább élvezi a biztosítást külön ajánlat<br />

nélkül is; tehát nincs szorosan egy névre kiállítva,<br />

hanem például 10—20 uradalmi tisztre,<br />

akiknek nevei bejelentendők, de változtathatók<br />

is. Az ..ilyen csoportos biztosítás különösen<br />

olcsó. Ösmerem egy nagy uradalom tisztikaranak<br />

ily csoportbiztositását, melynek módozatait<br />

talán nem lesz érdektelen ismertetni,<br />

ugy a tisztek, mint a többi uradalmi<br />

alkalmazottak csoportosítás alakjában vannak<br />

biztosítva és pedig a tisztek (számszerint 15)<br />

baleset folytán bekövetkezett halálesetre 300,000<br />

koronáig és 300,000 koronáig teljes, vagy részbeni<br />

munkaképtelenség esetére. Miután 15 tiszt<br />

van biztosítva, tehát egyenkint 20,000 K. halálesetre<br />

és 20,000 K. munkaképtelenség esetére.<br />

A biztosítás időtartama 10 év. A biztosított<br />

tisztek, ha időközben megválnak az uradalom<br />

kötelékéből, a biztosításból törlendők, de ha uj<br />

tiszt jön az elment helyébe, egyszerű bejelentés<br />

után ugyanily feltételek mellett biztosítva van.<br />

A biztosítás kiterjed mindazon esetekre,<br />

amelyek az intézet kötvényében felsorolva vannak,<br />

azonban a vadászat és lovaglás közben<br />

történt balesetek külön nagyobb díjtételek fizetése<br />

nélkül a biztosításba beleértendők. A 65<br />

éven felüli tisztek is biztosíttattak. Az évenkint<br />

az összes tisztek után fizetendő díjtétel 478<br />

korona 24 fillért tesz ki, tehát egy tisztre 31<br />

korona 88 fillér esik.<br />

A különös veszélynek kitett többi gazdasági<br />

alkalmazottak egyenként 2000—4000 kor.<br />

lettek biztosítva és a díjtétel aránylag kevesebb<br />

is.<br />

Ezen rövid ismertetésből is látható, hogy<br />

csekély áldozattal és jóakarattal mily tetemesen<br />

lehet elősegíteni a gazdatiszti kérdés megoldását<br />

és pedig mindkét félre nézve kedvező feltételek<br />

mellett, mert e szerint nemcsak a<br />

gazdatiszt látja jövőjét biztosítottnak, de előnyét<br />

élvezi a birtokos vagy bérlő is amennyiben hü,<br />

szorgalmas, értelmes és állandó tisztet biztosithat<br />

magának. Ily értelemben megkötött szerződések<br />

alapján mindkét fél nyer és én azt<br />

hiszem, hogy a „Gazdatiszteinyugdijegyesülete"<br />

nagyon alkalmas volna ezen czélra s ha tömegesen<br />

történnék á biztosítás, ugy ezen intézetünk<br />

nemcsak garaneziát nyújtana, de olcsóbb<br />

díjtételeket is adhatna, mint bármely más hasonló<br />

intézet. (A gazdatisztek nyugdíjintézete<br />

nem alakitható át élet- és járadékbiztosító intézetté.<br />

— Szerk.)<br />

Talán érdemes lesz ezen kérdéssel foglalkoznunk,<br />

a magam részéről merném állítani,<br />

hogy ahol nincs uradalmi nyugdíjazás, vagy a<br />

dolog természetéből kifolyólag nem is volna<br />

lehetséges, ott a gazdatisztek élet-, járadék- és<br />

baleset elleni biztosításának meg van a jövője.<br />

Frideczky Árpád.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő<br />

csupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni.<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyesületünk<br />

tagjai sorába lépnek.<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetöséghez küldendők.<br />

102. Ideiglenes mázsamesterek,<br />

illetve répa átvevők<br />

kerestetnek a répaátvételi<br />

idényre egy ezukorgyár<br />

részére. Az ideiglenes<br />

mázsamesteri állások<br />

a következő javadalmazással<br />

vannak összekötve : a<br />

| mázsaházban elhelyezett<br />

ágy és ágyneműn és kiszolgáltatáson<br />

kivül ingyen<br />

fűtés, világítás, fizetés naponta<br />

5 korona ; a munka<br />

befejeztével az illetők munkásságuk<br />

és szorgalmuk<br />

szerint még 1—2 koronát<br />

egy-egy napra, mint renumerácziót<br />

kapnak. Az oda<br />

A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.<br />

és visszautazási költségek<br />

megtéritetnek.<br />

103. Nógrádmegyei grófi<br />

uradalomban, egy gazdasági<br />

akadémiát vagy tan-<br />

,-től Írnoki minőségben egy<br />

évi próbaidő -kikötésével<br />

felvétetik. Évi fizetés 600<br />

korona készpénz és teljes<br />

ellátás. Előnyben részesülnek,<br />

kik a tanintézet végzése<br />

után több évi gyakorlattal<br />

birnak és képesek<br />

egy gazdaságot önállóáfi<br />

vezetni és az irodai teendőket<br />

elvégezni. A sikeres<br />

próbaév leteltével rendes<br />

pésre kolozsmonostori<br />

gazd. tanint. végzett, magyar,<br />

német és tót nyelvet<br />

biró, intelligens, nőtlen,<br />

fiatal ember.<br />

29. Gazdasági és . tejgazdasági<br />

iskolát végzett,<br />

fiatal ember, mielőbbi belépésre<br />

állást keres.<br />

297. 6'/a évi gyakorlattal<br />

biró, földmivesiskolát<br />

vég ett ispán oly állást<br />

óhajt f. é. jul. l-re. esetleg<br />

előbb is elfoglalni, hol megnősülhet<br />

és szorgalma méltánylásával<br />

jövőjét biztosithatja.<br />

kezelőtiszti előléptetésre<br />

számithatnak. Pályázók a<br />

képesitő okmánynyal - és<br />

szolgálati bizonyitványnyal<br />

ellátott sajátkezüleg irt folyamodványukat<br />

a Gazdatisztek<br />

orsz. egyesülete<br />

ügyvezetőségéhez küldjék.<br />

104. Vasmegyei 1000 magyar<br />

holdas birtokra kerestetik<br />

tanintézetet végzett,<br />

kellő gyakorlattal biró, nőtlen<br />

gazdatiszt, aki a tejgazdaságban<br />

is jártas. Évi<br />

fizetés 480 forint és teljes<br />

ellátás. A magyar és német<br />

nyelv ismerete megkívántatik.<br />

Állást keresők.<br />

Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

298. írnoki vagy gyakornoki<br />

állást keres erdő- és<br />

mezőgazdaságnál egy 23<br />

gazdatiszt éves, nőtlen, r. kath. vall.,<br />

előbbi belépésre nagyobb m. kir. erd. szakiskolai<br />

uradalombay képzettségéaek<br />

megfelelő állást keres. gákról a legjobb osztály-<br />

tanuló, ki az eddigi vizs-<br />

295. Gazdasági írnoki állást<br />

keres, mielőbbi belézatokkal<br />

s a mezőgazdaságnál<br />

három évi gyakorlattal<br />

bir.<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben Írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik<br />

irodánkban<br />

megtekinthetők,<br />

illetve kívánatra érdeklődőknek<br />

bérmentve megküldhetők.<br />

Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye : „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési ára 8 korona; Budapest, VII.<br />

Akáczfa-utcza 3. sz.<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élczlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő.<br />

Állategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

Bátz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Bökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50%.<br />

Budapest. Képes politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

frt. Tagjainknak 9 forint,<br />

árengedmény 25%<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. Szerkeszti Baross<br />

Károly. Előfizetési ára egy<br />

évre 5 frt, fél év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 20%<br />

Egyetértés. Polit. napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcza 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett, 14- frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára i/4 évre 7 0 kr., l/a<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziektere<br />

3. Megjelenik havonkint<br />

4-szer. Előfizetési ára<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési ára egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hírlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetési ára 14 frt. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Magyar Nők Lapja. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V.,<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

VI. Teréz-körut 23.<br />

Egész évre 14 frt helyett<br />

12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

kr. helyett 3 frt. 14-3%<br />

Politikai Újdonságok.<br />

Előfizetési ára i/4 évre 1 frt<br />

25 kr. Egyesületünk tagjai<br />

irodánk utján 15% kedvezményei<br />

fizethetnek elő a<br />

Urambátyám.Humorisztikus<br />

hetilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, IV., Egyetem-u.4.<br />

Előfizetési ára egész évre<br />

8 frt, tagjainknak 6 ft. 25%<br />

Üstökös a legrégibb magyar<br />

élczlap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Honvéd-uteza 4.<br />

41-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára egész évre 8 frt helyett<br />

6 frt. 25%<br />

:. magyar gazd. egyesület tulajdona.

LY-ilt évfolyam. 7. szám. „Köztelek" melléklete. Budapest, 1901. augusztus 14.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

Előfizetési ára :<br />

Egész évre S forint.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Az Országos Magjsr Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztekás Erdötisztek Országos Egyesüli<br />

Az Országos Magyar 6atdasiigi Egyesület tagüja egész évre 10 frt. - A Magyar Gazdatisztek és Erdöti»ztet Országos Egyesületének tagdija egész érre 5 frt, r<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdijaikat jun. 7-től augusztus 12-ig<br />

leküldötték : 10 koronát: Beck Lajos, Csintalan Dezső,<br />

Csurgay József, Gerhárdt Sándor, Herbszt Mihály, Hegedűs<br />

Géza, Hindler Károly, Hodossy Elemér, Kintzl Ákos,<br />

Kula Lajos, Lakrovics Ferencz, Landesz József, Matisz<br />

Lajos, Misley Pál, Molnár Mihály, Nagy Sándor, Osvald<br />

Sándor, Regninvi Ede, Salpéter Mór, Spur Lajos, Szandtner<br />

Henrik, Szabó Antal, Takách Mihály, Vámos Andor,<br />

Várallyay Ferencz, Yrana Rezső, Závodszky Gyula.<br />

5 koronát beküldőttek: Árray Ernő, Bertalan<br />

József, Dessewffy Manó, Ferenc. Győző, Horváth Elek<br />

: 30 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. AUGUSZTUS 14. 7. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

kasban, a hallatlan drágaság miatt takarékoskodik<br />

is, — de azért fogy a pénz mesés módon :<br />

komolyan nekilát aztán a folyamodásnak ; ir<br />

ide is, oda is, várja a választ, nem jő. Megfordul<br />

a hirdetési és állásközvetítő ügynököknél,<br />

ott sem ér el semmi eredményt, — csak<br />

szomorú tapasztalatokat nyer, de állást nem ;<br />

végre aztán megkörnyékezi nevesebb, jobb ismerőseit,<br />

tekintélyesebb volt vendégeit, üzletfeleit<br />

stb., mindenütt kopogtat jár, kel, — múlik<br />

is az idő ; beáll a tavasz, a nyár — semmi.<br />

Szive, lelke vonza ki a határok felé, a rengő<br />

vetések közé, az ő életelemébe, mialatt itt<br />

sortad a rideg falak között, a zárt ajtók előtt.<br />

A pénz is fogytán, a kinos aggodalmak lidércznyomása<br />

is gyötri, józanodik, igénye törpül,<br />

törpül annyira, hogy már-már egy kis diurnistaságra<br />

is ráfanyarodna már csak volna ; végre<br />

télviz idejére akad az is. Beül — még mindig<br />

nagy reményekkel — a poros akták mellé, a<br />

rideg és szigorú hivatal falai közé és eltemetkezik,<br />

az ő fényesen ragyogott gazdatiszti pályájának<br />

kriptájába. Itt-ott még nyílik alkalom<br />

a folyamodásra, még van egy pár garasa a<br />

költségekre, aztán az is elfogy, ugy mint vérmes<br />

reményeinek utolsó sugara, amelylyel aztán<br />

végkép beletörődik az élőhalottnak sorsába.<br />

Egyet-egyet még sóhajt, káromkodik, szidja a<br />

sorsot, — aztán mindennek vége.<br />

Körülbelül ezt a képét ismerjük annak a<br />

sök gazdatiszt helyzetének, a kik jó állásukból<br />

kicsinyes okok miatt mentek el és jöttek ide<br />

az Ígéret földjére, ahol csak a reményből jutott<br />

ki fényes kosztolásuk, egyébből nem. Bizony<br />

szomorú, de való igaz kép, amelyet ismerniök,<br />

látniok kellene azoknak is, akik ma még hetykén<br />

elégedetlenkednek jó, vagy tűrhető helyzetükben<br />

elképzelve, . hogy mennyivel jobbá válik<br />

sorsuk, ha majd állásukat elhagyják és olyant<br />

nyernek el, amilyent csak akarnak.<br />

A másik osztályba tartozó, akit állásából<br />

"kikényszeritettek a körülmények, könnyebben<br />

viseli el talán a csapást, amely ebben a közös<br />

"sorsban nyilvánul meg legérezhetőbben, mert<br />

hiszen meg kell nyugodnia sorsában, amely bár<br />

súlyos, de miatta még sem kell egészen önmagára<br />

vetnie; szerencsétlen körülményei<br />

olyanok voltak, hogy állását ott kellett hagynia.<br />

Igy vesz el a puszta megélhetés zavaros<br />

hullámai között sok olyan jó erő, amelyre<br />

gazdasági fejlődésünk talán számot tarthatott,<br />

amely erő biztatóan duzzadt addig, mig a<br />

józan meggondoltság erős vándorbotjára támaszkodott<br />

abban az útjában, mely talán egy<br />

fényes jövő felé, vagy a csendes és eredményes<br />

munkálkodás biztató hajlékába vezérelte<br />

volna, ha könnyelműen le nem tér vala egy<br />

bizonytalan ösvényre, amely a sötét rengetegbe<br />

vitte, ahol ellankadt.<br />

A letörtek nagy seregének szomorú sorsa<br />

adja kezünkbe a tollat, amelylyel im megírjuk<br />

az óvó igét, hogy nehéz' napjainkban kiki<br />

nagyon gondolja meg, hogy az élet nehéz küzdelmében<br />

meg kell ellégednünk azzal, amivel<br />

birunk s hogy ne játszuk el a mai biztos<br />

kenyeret a holnapnak nagyon bizonytalan ka-<br />

; lácsáért. Tűrjünk és dolgozunk, viseljük helyzetünk<br />

kisebb-nagyobb bajait megadással, hogy<br />

annál inkább boldogulhassunk. Alkalmazkodjunk<br />

körülményeinkhez ha bármily súlyosak is<br />

azok és csak akkor határozzunk állásunk változtatása<br />

fölött, ha a rév, melybe beevezni<br />

akarunk, előttünk nyitva van. Sokan menekülhetnének<br />

meg a teljes tönkremenéstől akkor,<br />

ha az észszerüség szavait meghallgatnák önmagukban<br />

és nem sodortatnák bele magukat<br />

meggondolatlanságukkal a bizonytalanság veszedelmeibe.<br />

Sokan menekülnének meg a biztos elmeneküléstől<br />

azok közül is, akik nem hiu okok<br />

miatt, hanem komoly kényszerítő körülmények<br />

között hagyták el állásaikat, ha a kartársi összetartozás<br />

• érzete kartársaink körében élesebben<br />

volna kifejlődve s ha a jobb sorban levők<br />

jobbán méltányolnák szerencsétlen kartársuk<br />

helyzetét és rajta lennének, hogy az állástvesztett<br />

kollegát mihamar valamilyen állásban belesegítenék.<br />

Baj az nálunk, hogy egymás előtt is<br />

rendszerint. takargatjuk a valót, adjuk az urat,<br />

a helyett, hogy nyíltan, leplezetlenül elmondanék<br />

az ismerősnek, kollegának: „bajbanvagyok,<br />

ha. teheted segíts rajtam, meghálálom". Ezt<br />

megtenni röstelve magára marad és jön ide a<br />

városba — a biztos veszedelembe. Holott<br />

egyébként talán megeshetett volna az, hogy ott<br />

a környéken talán állást nyer és megalapíthatja<br />

különösebb rázkódtatás nélkül uj otthonát.<br />

Az összetartozás kötelékeinek erősebbnek<br />

kellene lenniök a mi pályánkon levők között<br />

is, arra kellene minden egyes kartársnak közrehatnia,<br />

hogy egy tömör testületbe verődve<br />

könnyebben tudjuk segíteni ott, ahol segíteni kell,<br />

hatékony szót emelni akkor, a miköfc arra<br />

szükség van.<br />

Ne legyen egyik kartársunk szomorú sorsa<br />

se.közömbös előttünk és ne resteljük segitőleg<br />

közbelépni érdekében akkor, amikor érte valamit<br />

tehetünk ; ha nem ismerjük is "őt, fogadjuk<br />

barátunkká és ne engedjük őt elmerülni,<br />

elveszni gyámoltalan gyenge magárahagyatottságában,<br />

amikor a segítő karokra leginkább<br />

van szüksége. Ha ezt nem pillanatnyilag, de<br />

lelkületünkbe mélyen bevésődően megszívleljük,<br />

nagy lesz lelki megnyugvásunk a fölött, hogy<br />

a létfeníartás heves küzdelme alatt mind kevesebb<br />

az elerőtlenedett elesett bajtárs, aki<br />

valamikor rajtunk is segíthet és felemelhet és<br />

talpra állithat, amikor roskadozóban vagyunk.<br />

Tartsuk fenn egymásban az erőt, hogy magunkre<br />

hagyatva el ne bukjunk, el ne veszszünk.<br />

A „nehéz napok" alatt pedig, amikor veszedelmes<br />

gondolatok szállanának meg, jusson<br />

eszünkbe, hogy sorsunk megrontásának jórészt<br />

magunk vagyunk okai ; jusson eszünkbe, hogy<br />

Igaz, hogy ez a bölcselet a dolog rideg realitásában<br />

mit sem ér, mert hiszen a lélektani nagyratörés sokaknak okozta vesztét és jusson<br />

az elégedetlenkedés, az erőszakos, de hiu<br />

könnyebbség daczára is sorsa épolyan mint eszünkbe, hogy a megelégedés a körülmények<br />

amazé, amelyik saját jószántából és talán ok békés eltűrése biztosithatja csak a nehéz küzdelmek<br />

eredményét, a boldogulást. Z. 1.<br />

nélkül hagyta el állását és ő reá sem vár<br />

egyéb a nyomorúságnál, de talán könnyebben<br />

törődik bele a nehéz helyzet eltűrésébe.<br />

A gazdatiszti törvény és a czimkérdés.<br />

Hiuságos dolog bizony egyáltalán czimkérdéssel<br />

foglalkozni. Ha mások nem törődnének<br />

vele, a gazdatiszteknek sem lehetne e<br />

tekintetben szavuk. De hát ma épen ellenkező<br />

irányban halad a világ. Komoly ember ugyan<br />

azért ma sem sokat ad magában arra. De ha<br />

az, mint a jelen esetben, nehezen elért megszolgált<br />

jogoknak kifejezéseül és védelméül szolgál,<br />

kénytelenek vagyunk azzal foglalkozni.<br />

Az uj gazdatiszti törvény mintegy kerülő<br />

uton, de elismert jóakarattal a" czimek használatában<br />

védelmet és előnyt nyújt a kvalifikált<br />

gazdáknak, amennyiben érdemesebb gazdatiszti<br />

czimzést csak ezek nyerhetnek és használhatnak.<br />

Hát bizony sokkal egyszerűbb s jobb lett<br />

volna és pedig magukra a földbirtokosokra is<br />

s általában hazánk mezőgazdaságára, ha az<br />

mondatik: gazdátiszt csak kvalifikált gazda<br />

lehef. De hát ezen már tul vagyunk. Sajnáljuk<br />

a régi jó ispáni czimzésnek a kihagyását is, de<br />

ebbe is bele kell nyugodnunk; mert manapság<br />

. ezt már mindenféle tanultság s társadalmi<br />

miveltség híján levő egyéneknek is széltéhen<br />

osztogatják. Két czimzés, a számtartói és számvevői<br />

kihagyása azonban a törvény idevágó<br />

szakaszának intencziója ellenére van.<br />

ügy tudjuk, e két cziir.zés azért nem biztosíttatott<br />

a törvényben a kvalifikált gazdatiszteknek,<br />

mivel ezek gazdaságkezelő tiszteknél<br />

nem használtatnak, hanem számadáskezelöknél,<br />

s hogy azért is maradjanak meg ezek a<br />

kvalifikáczióval nem biró gazdatiszteknek. "<br />

Nem akarok itt hosszasabban annak helytelenségével<br />

foglalkozni, miként a gazdasági<br />

számadások kezeléséhez gazdasági kvalifikáczió<br />

nem kellene, amely nélkül pedig mennyiségtanilag<br />

igen, de ami nem kevésbé fontos, érdemileg<br />

gazdasági számadásokkal foglalkozni nem<br />

lehet, és továbbá hogyha mégis e szaknál<br />

gazdasági kvalifikáczióval nem biró tisztek<br />

alkalmaztatnak, azoknak nagyon lehet megfelelő<br />

czimzést találni, pl. számtiszt, számvizsgáló,<br />

pénztáros, a melyek csakugyan nem gazdatiszti<br />

czimzések; de ezektől eltekintve, csak<br />

azt akarom itt feltüntetni, hogy a törvény<br />

alkotásánál szerepelt azon emiitett felfogás a<br />

gyakorlatban nem ugy áll. -<br />

Általában ugyanis a számtartói és számvevői<br />

czimzések egyenesen gazdaságkezelő<br />

gazdatiszteknél is egyaránt használtatnak és<br />

pedig rendszerint a számtartó több az intéző<br />

s kasznárnál, a számadó pedig a tiszttartónál<br />

(aki már rendszerint főtiszt) is. Igy előáll<br />

azután az a furcsaság", hogy kisebb czim és<br />

hatáskörrel biró gazdatiszt pl. intéző, csak<br />

kvalifikált gazda lehet, de -nagyobb czim és<br />

hatáskörrel biró lehet nem kvalifikált is! Ez<br />

egyenes ellenmondás, mely a törvény intencziójával<br />

homlokegyenest ellenkezik s a melyet<br />

korrigálni kellene.<br />

Reámutatunk a gazdatiszti törvény ezen<br />

hiányosságára avégből, hogy a jóakaratú figyelmet<br />

annak orvoslására felhívjuk. Ami talán,<br />

miután egyenes ellenmondás, a törvény intencziójával<br />

ellenkezés forog fenn, rendeletileg ismegtörténhetnék.<br />

Akármikép is, ajánljuk a gazdatiszti egyesület<br />

szives figyelmébe ezen eléggé fontos, jogvédelmet<br />

képező czimkérdésnek a töm<br />

lemében való tisztázását, illetve kérjük ennek<br />

kieszközlésére nézve is munkásságát.<br />

A czimkérdés körül a gazdatisztek egyesületére<br />

azt hiszem egyéb feladatok is várnak.<br />

Azt hiszszük ugyanis, miként a most már törvényben<br />

meg nem engedett czimeket egyesek<br />

azért még osztogathatják s használhatják.<br />

Ennek ellenőrzése természetesén első sorban<br />

magukra az érdekelt kvalifikált gazdatisztekre<br />

háramlik, akiknek ez közvetlen módjukban áll.<br />

Hanem azt már többféle oknál fogva nem igen<br />

teszik meg, hogy a törvény előtt ők szerepeljenek<br />

mint feljelentők, hogy a dolog ódiumát<br />

magukra vegyék, ami bizony ő reájuk válhatnék<br />

végzetessé a sajátos gazdatiszti helyzetben.<br />

A feladat, hogy a törvény érvényre emeltessék,<br />

azt hiszszük, a gazdatiszti egyesületve vár.<br />

Ily esetben' ugyanis a tag bejelentése és bizonyítása<br />

után, az egyesületnek kellene magáévá<br />

tenni az ügyet s őrtállani a tagok jogos érdekei<br />

fölött. Mert nagyon sokszor egyes ember<br />

nem teheti meg azt semmikép, amit megtehet<br />

az egyesek összesége a testület, illetve egyesület.<br />

Nem is kételkedünk abban, hogy a<br />

gazdatisztek egyesülete e tekintetben is betölti,<br />

feladatát. Sajnos azonban, hogy mi gazdatisztek<br />

sokat várunk az egyesülettől, mi<br />

magunk pedig távolról sem támogatjuk annyira,,<br />

amennyire kellene, ami pedig .mindenkép kötelességünk<br />

volna. Ezt látnák már be'egyszer a<br />

gazdatisztek. A gazdatisztek egyesületéből egy<br />

hivatásos gazdatisztnek sem volna szabad hiányozni.<br />

Akkor bírna az oly. erővel, mely a kitűzött<br />

s a reáVáró nemes és humánus feladatoknak<br />

egész teljesítésére képessé teszi. Mikor<br />

szűnik már meg a gazdatiszteknek e tekintetbeni<br />

káros, elitélendő indolencziája! Talántalán<br />

lassankint tudatára ébrednek maguk iránt<br />

tartozó e részbeni kötelességünknek. ,<br />

Eyy<br />

gazdatiszt..

7. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. AUGUSZTUS 14.<br />

31<br />

Százalékos kezelésre berendezett<br />

birtok.<br />

• Egy olvasónk a következő kérdést intézte<br />

hozzánk:<br />

„Egy 1200 holdas birtokot, mely kötött<br />

természetű s igen gyengén van felszerelve,<br />

százalékos kezelésre ajánlanak; kérem velem<br />

egy a százalékos kezelést megvilágosító példát<br />

közölni, s javasolni mily módszer volna a legc-zélszerübb<br />

? L. Ii.<br />

A jelzett kérdésére a következőkben válaszolunk<br />

:<br />

A százalékos kezelésre berendezett birtokoknak<br />

két neme különböztetendő meg. Az<br />

egyik módozatnál a gazdaság kezelője nem<br />

részesül rendes javadalmazásban, hanem, csak<br />

szabad lakást és tüzelést élvez és vagy a<br />

gazdaság összes tiszta jövedelméből bizonyos<br />

százalékot kap, amely a gazdaság terjedelme<br />

és jövedelmezősége szerint 10—20°/o közt szokott<br />

váltakozni, vagy pedig bizonyos minimális<br />

jövedelmet tartozik a birtokosnak évről-évre<br />

beszolgáltatni és csak az ezen minimális jövedelmet<br />

meghaladó tiszta jövedelem után kap<br />

osztalékot, melynek kulcsa ez esetben természetesen<br />

nagyobb, 50—75% közt váltakozó.<br />

Hogyha például egy ezer holdas birtok<br />

eddigi átlagos tiszta jövedelme 20,000 korona<br />

volt, amely jövedelem 15,000 és 30,000 kor.<br />

közt váltakozik, akkor, ha a százalék az egész<br />

jövedelem után 20%-ban állapittatik meg, a<br />

kezelő jövedelme 3000 és 6000 kor. közt váltakozna<br />

szabad lakáson és tüzelőn kivül s<br />

valószínű, hogy idővel a gazdaság jövedelme<br />

emelkednék és ezzel 80°/o-os arányban a birtokos<br />

jövedelme is. Hogyha pedig a fenti esetben<br />

a kezelő minimális tiszta jövedelemként a<br />

birtokosnak 15,000 kor.-t szavatolna, amely<br />

összeg beszolgáltatásáért osztalékban nem részesülne,<br />

akkor a 15,000 kor.-t meghaladó jövedelem<br />

után, amely az eddigi eredmények után<br />

átlagban, évi 5000 K.-ra tehető, de amely különböző<br />

években zérusra is leszállhatna és 15,000<br />

koronára is emelkedhetnék, 60°/o-os x-észesedést<br />

feltételezve, a kezelő osztaléka semmi és<br />

9000 kor. közt váltakozna s átlagban mint az<br />

előző esetben 4500 kor. tehetne, lakáson és<br />

tüzelőn kivül.<br />

A második módozat abból áll, hogy a<br />

kezelő mérsékelt javadalmazásban részesül és<br />

ennek fejében tartozik a birtokosnak bizonyos<br />

előre megállapított minimális jövedelmet pl. mint<br />

az említett esetben 15,000 korcfnát beszolgáltatni,<br />

amely összeg után osztalékra nincs jogigénye<br />

; az ezt meghaladó tiszta jövedelem<br />

után pedig 10-^-20—25%-nyi osztalékot élvez<br />

a kezelő, amely a fent közölt adatokat alapul<br />

véve 20%-os részesedés mellett zérus és<br />

1800 kor. közt váltakozhatnék 'a lakáson, tüzelőn<br />

és rendes javadalmazáson kivül.<br />

Ezen fejtegetésekből kitetszik, hogy a<br />

százalékos kezelés helyes szervezése nem épen<br />

könnyű feladat s hogy ebben egyszerű példák<br />

szerint nem lehet eljárni, különben végzetes<br />

hibák követtetnek él, amelyek vagy a birtokos<br />

vagy a kezelő károsodását vonhatják maguk után.<br />

A százalékos kezelés megállapításánál<br />

tehát első föltétel, hogy a gazdaság eddigi<br />

átlagos tiszta jövedelme, továbbá annak ingadozása,<br />

valamint a tervbe vett kezelésnél elérhető<br />

jövedelem ismeretes legyen, ami csak<br />

szakszerű előszámitások utján kideríthető;<br />

további féltétel, hogy a kezelő évi járandósága,<br />

valamint a követendő számviteli rendszer<br />

megállapittassék, azonkívül az esetleg teendő<br />

befektetések iránt is tisztában kell lenni, mivel<br />

a százalék kulcsa helyesen csak igy lesz megállapítható.<br />

A legczélszerübb módszer megválasztásánál<br />

pedig fontos körülmény, az, hogy a<br />

kezelő tökével rendelkezik-e avagy sem; első<br />

esetben az első, a másik esetben a második<br />

módozat alkalmazása mutatkozik ajánlatosbnak.<br />

Hensch<br />

Árpád.<br />

Nyugdíj intézetünkről.<br />

A gazdatiszti kar egy szűkebb köre, sőt<br />

mondhatni ennek is csak néhány lelkes tagja<br />

buzgósága által és a gazdatisztek országos<br />

egyesületének anyagi támogatása mellett létrejött<br />

1893-ban a gazdatisztek nyugdíjintézete.<br />

Sokan voltak, akik sürgették az intézmény létesítését,<br />

mert hisz egy általánosan érzett szükséglet<br />

kielégítésére, a gazdatisztek aggkori ellátása<br />

kérdésének megoldására volt hivatva. S<br />

midőn az elméletileg gondosan megkonstruált<br />

intézmény gyakorlati megoldására került a sor<br />

és arról volt szó, hogy: „gazdatisztek, most<br />

már vegyétek igénybe az intézet áldásait, vagyis<br />

vásároljátok meg a magatok számára a jótékonyságokat,<br />

melyeket nyújtani kínálkozik", akkor<br />

az intézmény iránti lelkesedés szalmalángja<br />

egyszerre elaludt és az ezereket számláló<br />

gazdatiszti karból alig akadt száz egynehány,<br />

aki a jótétemények árát megfizetni hajlandó<br />

volt és az intézetbe tagul belépett. A nagy<br />

tömeg, melyre az alapítók számítottak, távol<br />

maradt és részint nem vett tudomást az intézetről,<br />

részint pedig különféle kifogásokat használt<br />

ürügyül a távolmaradásra.<br />

Azok, akik tudomást sem vettek az intézet<br />

létezéséről, legalább nem ártottak az ügynek,<br />

nem ugy a gáncsoskodók, a kik kicsinyes<br />

kifogásaikkal sok gazdatisztet elriasztottak az<br />

intézetbe való belépéstől. A gáncsoskodók legfőbb<br />

argumentuma volt, hogy az intézet nem<br />

életképes. Persze nem életképes az az ember,<br />

a kinek nincs vére, nem életképes az a növény,<br />

melytől elvonják a levegőt és a napsugarat. S<br />

az avatatlanok könnyenhivősége nem látta be,<br />

hogy az intézetnek a vért, a levegőt és a napsugarat,<br />

ami éltet, a tagok száma adja meg.<br />

Ha nincs tagja, nem életképes, de hatványozva<br />

nő életképessége, ha a tagok száma<br />

növekedik. Ha csak az a négyszáz gazdatiszt<br />

belépett volna, aki az alakulás előtt erre nézve<br />

kötelező nyilatkozatot tett, egyszerre adva lettek<br />

volna az életképesség feltételei. De ez nem<br />

történvén meg, könnyű volt az életképtelenség<br />

vádjával argumentálni. Igazságtalan és könynyelmü<br />

volt a vád, a mely az intézetre nézve<br />

végzetessé is válhatott volna, ha vezetőinek<br />

megfontoltsága és a kormány jó akarata a veszélyt<br />

el nem hárítja.<br />

Lapunk egyik legutóbbi számában adtunk<br />

hirt róla, hogy az osztrák gazdatisztek nyugdíjintézete<br />

öt évi fennállás után likvidált és feloszlott,<br />

mert amint az intézet vezetői okul felhozták,<br />

csekély volt iránta a részvét az osztrák<br />

gazdatisztek és földbirtokosok körében. Ezzel<br />

az elfogadható argumentummal szemben, mi<br />

azon véleményben vagyunk, — és ez volt az<br />

intézet ügyvezetőjének is véleménye — hogy az<br />

érdekelt körök közönye miatt még nem kellett<br />

volna a nyugdíjintézetet szükségkép feloszlatni.<br />

Mert ha az intézet vezetősége el nem csügged,<br />

de a részvétlenséggel szemben további kitartó<br />

küzdelemre határozza el magát, lehet hogy a<br />

közönyt rövid idő alatt meleg érdeklődés váltotta<br />

vobia fel, addig pedig, mig ez bekövetkezett,<br />

az osztrák gazdatiszti egyesület a „Verein<br />

für Güterbeamte" ez a szervezeténél • és tagjai<br />

nagy számánál fogva erős egyesület, nyújthatott<br />

volna módot és eszközöket a nyugdíjintézet<br />

fentartására. Ámde a nyugdíjintézet vezetősége<br />

belefáradt a küzdelembe s reményét vesztve<br />

csüggedten letette a fegyvert.<br />

A mi nyugdíjintézetünk-vezető férfiai másként<br />

gondolkodtak és cselekedtek. Mivel a<br />

nálunk is tapasztalt részvétlenség miatt a tagok<br />

számában nem voltak meg eddig az életképesség<br />

feltételei, igyekeztek e feltételeket az intézet<br />

vagyonának gyarapítása által megszerezni. És<br />

ezen igyekezetüket teljes siker koronázta. Kieszközölte<br />

és megszerezte nyugdíjintézetünk<br />

részére a földmivelési kormány anyagi támogatását<br />

s az a 8000 korona, melylyel a földmivelési<br />

miniszter nyugdíjintézetünket évről-évre<br />

segélyezi, jelen szerény taglétszám mellett is<br />

teljesen biztosítja annak életképességét ugy,<br />

hogy kötelezettségeinek minden tekintetben<br />

képes lesz eleget tenni.. S ezzel, azt hiszszük,<br />

el fognak némittatni ama hangok is, melyek<br />

az intézet életképessége ellen emelkedtek.<br />

Egy másik kifogás, melyet az intézettel<br />

szemben sokszorosan hangoztatnak, az, hogy a<br />

dijai túlságos magasak. Lássuk tehát mennyiben<br />

alapos ez az állítás. Ha felvetem a nyugdíjintézet<br />

I. díjtáblázatát, azt találom, hogy az<br />

a gazdatiszt, aki 25 éves korában belép a nyugdíjintézetbe,<br />

65 éves korától élvezendő évi<br />

1000 korona nyugdíj után fizet évenkint 45<br />

korona dijat, ha pedig a nyugdijat már 60-dik<br />

korévétől kezdve kívánja élvezni, fizet évenkint<br />

70 koronát. Kérdjük magas ez a dij ? Nem!<br />

Mert senki sem fogja tagadhatni, hogy 45 vagy<br />

70 koronát minden megerőltetés nélkül fizethet<br />

az a segédtiszt, akinek teljes ellátás mellett évi<br />

500—600 korona készpénz fizetése van.<br />

De menjünk tovább. Vegyük a 10 évvel<br />

magasabb kort, a 35. korévet. Ebben a korban<br />

az iparkodó gazdatiszt már bizonyosan elérte<br />

pályáján azt a fokot, a mely valamely gazdaság<br />

önálló kezelésére képesít, állása állandóbb jelleget<br />

nyert és fizetése is megfelelően magasabb,<br />

amely őt nagyobb áldozatra képesiti. De<br />

ez a kor képezi körülbelül végső határát azon<br />

időnek, amely alatt az aggkorra való ellátás<br />

biztosításáról is gondoskodnia kell. Ebben a<br />

korban ugyancsak 1000 korona nyugdíj biztosításáért<br />

fizet évenkint 73 illetőleg 126 koronát.<br />

Nos hát még ez a dij sem magas.<br />

De hát nem is a 25—35 évesek azok,<br />

akik a dijak magas volta miatt panaszkodnak;<br />

magas a dij a már élemedettebb kora családapáknak,<br />

a kiknek vállait a családfentartás és<br />

gyermek neveltetés súlyos terhe nyomja, s<br />

akik az ily kor által feltételezett magas dijat<br />

már fizetni nem képesek. Mert a 45 éves<br />

egyén 1000 korona nyugdíj után már 129<br />

illetőleg 257 koronát, az 50 éves pedig 174<br />

koronát illetőleg 421 koronát fizet. Ezeken már<br />

nem segíthet semmiféle nyugdíjintézet, ezek<br />

nyugdijkérdésének megoldása még akkor is<br />

majdnem határos volna a lehetetlenséggel, ha<br />

az ország jelenleg élő 25—50 éves gazdatisztjei<br />

mind egyesülnének egy nyugdíjintézetben.<br />

A magasabb korúak köréből felhangzó eme<br />

panaszra maga a nyugdíjintézet szolgáltatott<br />

okot az által, hogy díjtáblázataiba a 40—50<br />

éveseket is felvette olyanokul, mint akik a<br />

nyugdíjintézetbe beléphetnek. Az volt ugyanis<br />

az alkotók nemes intencziója, hogy senki a<br />

nyugdíjintézet áldásainak igénybevételétől el ne<br />

zárassék, aki oda belépni akar és a magas<br />

dijakat is képes megfizetni. E nemes gondolkodás<br />

érvényesülése vonta maga után a korosabbak<br />

magas dij miatti panaszát, akik ha a<br />

felvételből egészen kizárattak volna, a mint á<br />

legtöbb nyugdíjintézetnél a 45—50 évesek teljesen<br />

ki vannak zárva, bizonyára még nagyobb<br />

riadalmat csaptak volna a méltatlan elbánás<br />

miatt.<br />

Egyébiránt, ha valaki a 25-^35 éves kornak<br />

megfelelő dijakat is magasnak találná, ez<br />

egyáltalán nem ok arra, • hogy e miatt a nyugdíjintézettől<br />

magát távoltartsa. Mert a nyugdíjintézet<br />

alapszabályaiban az alkotók gondoltak<br />

arra az eshetőségre is, hogy bizonyos előfeltételek<br />

beáltával a dijak leszállíthatok legyenek.<br />

Az alapszabályok 55. §-a ugyanis akként rendelkezik,<br />

hogy ha az alapvagyon évi tiszta,<br />

jövedelme a kezelési költségek levonása után<br />

meghaladja a rendes tagok által fizetett biztosítási<br />

dijakból származó évi bevétel 25°/o-át,<br />

az igazgatóság köteles előterjesztést tenni az<br />

iránt, hogy az azidőszerinti rendes tagok<br />

javára a díjtételek megfelelően leszállittassanak.<br />

A gazdatisztek jogviszonyáról szóló törvénybe<br />

a földmivelési miniszter felvett egy intézkedést,<br />

amelynek értelmében az állam a gazdatisztek társadalmi<br />

uton létesített nyugdíjintézetét évi 20,000<br />

kor. segélyben fogj a részesíteni. A gazdatisztek<br />

jogviszonyáról szóló törvény már szentesítve<br />

van, tehát ezen állami segítség nyugdíjintézetünket<br />

nem hosszú idő múlva azon helyzetbe

fogja juttatni, hogy az alapszabályoknak a dij<br />

leszállításra vonatkozó rendelkezését megvalóhatja.<br />

És ez az időpont annál hamarább fog<br />

bekövetkezni, mennél nagyobb lesz a gazdatisztek<br />

által elhanyagolt nyudijintézet iránt az<br />

érdeklődés és mentől nagyobb lesz a tagok<br />

száma.<br />

Találkoztunk még azzal a kifogással is,<br />

hogy több gazdatisztet az tart vissza a nyugdíjintézetbe<br />

való belépéstől, hogy nincs neki<br />

alkalom nyújtva arra, hogy jövőjéről tőkebiztosítás<br />

után gondoskodhassék ; de akadt<br />

még olyan is, óhajtása az volt, hogy a tag<br />

bizonyos számú évek, mondjuk 10 év eltelte<br />

után nyugdíjaztatását bármikor munkaképességre<br />

való tekintet nélkül követelhesse.<br />

Annak, aki a nyugdíjintézet keretébe a<br />

halál vagy életesetre szóló tőkebiztositást akarja<br />

bevonni, válaszul azt hiszszük, elég lesz utalnunk<br />

arra, hogy ily biztosításra elegendő módot<br />

nyújt a számos egymással versengő és<br />

előnyösebbnél-előnyesebb feltételeket kínáló életbiztosító-társaság<br />

és nem szükséges különösen<br />

hangsúlyoznunk azt, hogy a nyugdíjintézet<br />

tül lőne tulajdonképpeni czélján, ha a nyugdíj<br />

mellett tőkebiztositással foglalkoznék. Az pedig,<br />

hogy valaki nyugdíjaztatását, akkor, amikor<br />

neki tetszik, kénye-kedve szerint követelhesse,<br />

képtelen kívánság, oly képtelen, mint annak<br />

kimondása volna, hogyha a nyugdij-intézetet<br />

veszteség éri, hogy joga legyen magát megfelelő<br />

pótdijak beszedése által a fizető tagokon<br />

kárpótolnia. Ezzel az abszurd kívánsággal tehát<br />

bővebben nem is foglalkozunk.<br />

Sorra vettük a nyugdíjintézet ellen felhozott<br />

kifogásokat s ha fejtegetéseink során<br />

nem sikerült volna a gáncsoskodókat jobb meggyőződésre<br />

birni, utaljuk őket egy a nyugdíjintézet<br />

kifejlődését hathatósan előmozdító jelenségre,<br />

amely nem a gazdatisztek, alegközvetlenebbül<br />

érdekeltek köréből indult ki, mert köztük az<br />

érdeklődés ma is nagyon lagymatag a nyugdíjintézet<br />

iránt; de amely az ország nagybirtokosai<br />

köréből int biztatólag és reményt keltőleg felénk.<br />

Örvendetesen tapasztaljuk ugyanis, hogy<br />

nagybirtokosaink körében mindinkább tért<br />

hódit az a meggyőződés, hogy gazdatisztjeik<br />

aggkori ellátásának terhe, amely gazdaságaikat<br />

nyomja, sokkal könnyebben elviselhető és<br />

tényleg könynyebbé válik, ha azt nyugdijak<br />

biztosítása által a nyugdíjintézetre hárítják át.<br />

Ez a meggyőződés lassankint barátaivá teszi<br />

. nyugdijintéziinknek mindazokat a birtokosokat,<br />

akik humánus érzületük és gondolkodásuk kifolyásaként<br />

gazdatisztjeiket eddig is részesítették<br />

nyugdíjban. Hogy ezen eljárás követése<br />

maguknak a birtokosoknak is mennyire válik<br />

előnyére, annak illusztrálására csak egy példát<br />

hozunk fel díjtáblázataink alapján. Vegyük pl.<br />

hogy valamely földbirtokos egy nyugdíjas tisztjének<br />

fizet évi 1000 korona nyugdijat. Gzélja<br />

az, hogy a fiatalabb korú tiszteknek majdan a<br />

megfelelő kor elértével hasonló összegben<br />

kijáró nyugdíj terhétől gazdaságát mentesítse<br />

s erre a czélra kész évi 1000 koronát<br />

.áldozni. Ezen 1000 koronáért biztosithat 8<br />

harminczötéves tisztjének 1000—1000 forint<br />

személyes nyugdijat a 60-ik korévére, vagy ha<br />

az özvegyekről is gondoskodni kiván, 4 harminczötéves<br />

tisztje részére 1000 korona személyes<br />

és 500 korona özvegyi nyugdijat.<br />

Vagyis ugyanazon összeggel, a mibe jelenleg<br />

egy tisztjének nyugdíjazása kerül, 8 tisztjének,<br />

illetőleg 4 tiszt és ezek özvegyeinek ellátásáról<br />

gondoskodhatik. Az előny tehát, melyet a birtokos<br />

ezúton elérhet, szembeszökő és azon<br />

reményre jogosít, hogy a nyugdíjintézetet a<br />

birtokosok ily czélu biztosításaikkal számosan<br />

•fel fogják keresni.<br />

Vajha a gazdatisztek köréből is alkalmunk<br />

lenne hasonló örvendetes jelenséget regisztrálnunk,<br />

akkor nyugdíjintézetünk csakhamar azzá<br />

válnék, amivé lelkes alkotói tenni óhajtották,<br />

egy virágzó intézménynyé. K. L.<br />

GAZDATISZTE .< <strong>LAPJA</strong> 1901 AUGUSZTUS 14. 7. SZÁM IV. ÉVFOLYAM.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő<br />

csupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni.<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetöséghez küldendők.<br />

105. Horvátországi bir- I kezelő tiszt. A magyar é<br />

tokra azonnali belépésre német nyelven kivül<br />

kerestetik nős, felsőbb<br />

gazdasági tanintézetet vég- I mely szláv nyelv '<br />

zett, kellő gyakorlattal biró,<br />

1 megkívántatik. .<br />

I horvát, vagy esetleg vala<br />

Állást keresők.<br />

Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

M.-óvári gazd. 'agy bármely megbízható<br />

démiát végzett fiatal gazdatiszt,<br />

ki az ország egyik<br />

első uradalmában több mint<br />

két év ota gyakorlatilag és<br />

az irodai teendőkben képezi<br />

ki magát, állását változtatni<br />

óhajtván, f. évi<br />

október hó l-re megfelelő<br />

alkalmazást keres. Meghívásra<br />

bemutatkozik.<br />

300. 44 éves, ev. ref.<br />

vall., oki. gazdatiszt, 20 évi<br />

gyakorlattal, alkalmazást<br />

keres. Állását bármikor elfoglalhatja.<br />

301. írnoki vagy gyakornoki<br />

állást keres erdő- és<br />

mezőgazdaságnál egy 23<br />

éves, nőtlen, r. kath. vall.,<br />

m. kir. erd. szakiskolai<br />

tanuló, ki az eddigi vizsgákról<br />

sc legjobb osztályzatokkal<br />

s a mezőgazdaságnál<br />

három évi gyakorlattal<br />

bir.<br />

302. Október l-re állást<br />

keres földmives-iskolát jelesen<br />

végzett 11 évi gyakorlattal<br />

biró, ev. ref. vall.,<br />

29 éves, nős gyermektelen,<br />

a gazdaság minden ágában<br />

teljesen otthonos, kauczió<br />

képes gazda.<br />

303. 6Vi évi gyakorlattal<br />

biró, földmivesiskolát<br />

végzett ispán oly Állást<br />

óhajt elfoglalni, hol megnősülhet<br />

és szorgalma méltánylásával<br />

jövőjét bizto-<br />

304. Egy minden tekintetben<br />

megbízható, földmives-iskolát<br />

és 2 éves tanfolyamu<br />

vinczellér-képezdét<br />

jelesen végzett, 34 éves,<br />

nős kis családu, hadkötelezettségének<br />

teljesen eleget<br />

tett egyén, azonnali<br />

belépésre kisebb gazdaságok<br />

önálló vezetésére ispáni<br />

vagy kezelői állásra<br />

ajánlkozik. Nagy gazdaságokban,<br />

vagy szőlőtelepek- ,<br />

nél felügyelői, szőlőkezelői |<br />

állást is elfogad. — A tejgazdaságok<br />

vezetésében,<br />

dohány és czukorrépa termesztésben,<br />

állattenyésztés<br />

és hizlalásban, könyvvezetésben<br />

s ugy az amerikai,<br />

mint a hazai ojtvány és<br />

homoki szőlők kezelésében<br />

teljes jártassággal bir, melyről<br />

10 évi gyakorlata van.<br />

305. Gazdasági és tejgazdasági<br />

iskolát végzett,<br />

fiatal ember, mielőbbi belépésre<br />

állást keres.<br />

306. 41 éves, ev. ref.<br />

vall., nős, 18 évi gyakorlattal,<br />

magyar és tót nyelvet<br />

biró egyén, mielőbbi<br />

belépésre állást keres.<br />

307. 32 éves, nőtlen, ref.<br />

vall., földmives-iskolát végzett,<br />

10 évi gyakorlattal<br />

biró egyén, f. é. október<br />

l-ére mégfelelő állást keres.<br />

308. Azonnali belépésre<br />

állást keres 27 éves, ref.<br />

vall., földmives és tejgazdasági<br />

iskolát végzett, nőtlen<br />

egyén.<br />

309. Ispáni állást keres<br />

41 éves, nős, magyar és<br />

tót nyelvet biró égvén. —<br />

Gyakorlata 16 év.<br />

310. 39 éves, kellő gyakorlattal<br />

biró nős gazdatiszt,<br />

megfelelő állást keres.<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik<br />

irodánkban<br />

megtekinthetők,<br />

illetve kívánatra érdeklődőknek<br />

bérmentve megküidhetők.<br />

Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

minden időben felvesz és elhelyez.' Közlönye : „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési ára 8 korona, Budapest, VII.<br />

Akáczfa-utcza 3. sz.<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élezlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő.<br />

Állategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

B.átz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50%.<br />

tikai napilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. SzerkesztiBaross<br />

Károly. Előfizetési ára egy<br />

A „PÁTRIA* irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.<br />

évre 5 frt, fél év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 20%<br />

Egyetértés. Polit. napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcza 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett, 14 frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára i/4 évre 70 kr., Vü<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziek-<br />

V« évre 2 frt, tagjainknak<br />

1 frt 60 kr. 20%<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési ára egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hírlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetési ára 14 frt. Egye<br />

sületünk tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezmény nyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Magyar Nők Lapja. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V.,<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

VI. Teréz-körut 23.<br />

Egész évre 14 frt helyett<br />

12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

kr. helyett 3 frt. 14-3%<br />

Politikai Újdonságok.<br />

Előfizetési ára 1 li évre 1 frt<br />

25 kr. Egyesületünk tagjai<br />

irodánk utján 15% kedvezményei<br />

fizethetnek elő a<br />

Urambátyám.Humorisztikus<br />

hetilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, IV., Egyetem-u.4.<br />

Előfizetési ára egész évre<br />

8 frt, tagjainknak 6 ft. 25%<br />

Üstökös a legrégibb magyar<br />

élczlap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Honvéd-utcza 4.<br />

41-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára egész évre 8 frt helyett<br />

6 frt. 25%<br />

Gyárosok és kereskedők.<br />

Bacher Rudolf. Budapest,<br />

VII., Nagymezö-utcza<br />

68. Ekék és egyéb talajmivelő<br />

eszközök, áreng.' 10%<br />

Hrázay Kálmán. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 23.<br />

Fűszer- és gyarmatáruk<br />

után 2%, sós-borszesz, 20%<br />

Brünner Testvérek. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Lámpák, lámparészek<br />

és lámpások, 10%<br />

Calderoni és tsa, Bpest,<br />

Váczi-utcza 30. Optikai<br />

tárgyak, szemüvegek, látcsövek,<br />

hőmérők 10%<br />

Ditinár R. Budapest,<br />

V., Fürdő- és Nádor-utcza<br />

sarok. Lámpák, lámparészek,<br />

lámpások, áreng. 5%<br />

. Dóna Döme'és Fia. Budapest,<br />

IV., Mária-Valériautcza.<br />

Papir, Írószer, nyomtatványok<br />

és följegyzési<br />

könyvek raktára, áreng. 5%<br />

Elsinger M. J. és ílai<br />

Budapest, V.,Thonet-udvar.<br />

Vízmentes szövetek, ponyvák,<br />

zsákok, kendertömlők,<br />

esőköpönyeg és gazdasági<br />

sátorok, árengedmény 5%<br />

Fairbanks uiérleg- és<br />

gépgyár r.-társ. Budapest,<br />

Andrássy-u. 14. gazd. gé<br />

pek, tizedes és százados<br />

mérlegek 10%<br />

Feldmann és Kádár.<br />

Budapest, VI., Teréz-körut<br />

34. Műszaki és gazdasági<br />

kellékek, szerszámok, füreszek<br />

és reszelők. Orosz<br />

és amerikai henger- és gépolajok,<br />

olíva gépolaj, 15%<br />

Freund A. és Fia. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Nyergek, lószerszámok,<br />

bőröndök és útitáskák,<br />

lópokróczok, istállóés<br />

tisztító szerek, 5%<br />

Fuchs G. Budapest, VII.,<br />

Károly-körut 1. Gazdasági<br />

gépek, tizedes és százados.<br />

mérlegek, árengedmény 5%<br />

Geittner és Rausch.<br />

Budapest, Andrássy-ut 8.<br />

Háztartási és konyhafelszerelési<br />

czikkekből 10%, műszaki<br />

szerszámok, munkagépek,<br />

kutszivattyuk, tűzoltó-fecskendők<br />

és tűzoltófelszerelésekből<br />

az áru és<br />

vételhez képest 5—10%-ig.<br />

Groág Lipót íia. Budapest,<br />

VI., Váezi-kőrut 43.<br />

Uri és női fehérnemű, férfi<br />

ingek, gallérok, kézelők,<br />

zsebkendők ; fűzők és kötött<br />

áruk, stb. áreng. 6%<br />

Glass és Társa. Budapest,<br />

IV., Muzeum-kőrut 5.<br />

Uri fehérnemű, vízhatlan<br />

esőköpenyek, Jaeger-áruk,<br />

árengedmény 5%<br />

Hatschek Emil. Budapest,<br />

Andrássy-ut 13. Látszerek<br />

és norinbergi díszműáruk,<br />

árengedmény 10%<br />

Huzella M. Budapest.<br />

Váczi-utcza 1. Vadászfegyverek-<br />

és vadászkellékekből<br />

(töltények kivételével.) 5%<br />

Káuitz C. és Fiai. Budapest,<br />

Dorottya-utcza 10.<br />

Papir- és Írószerek, nyomtatványok,<br />

amerikai Írógépek,<br />

árengedmény 10%<br />

Kontúr Alajos. Budapest,<br />

IV., Lipót-utcza 10.<br />

Üveg és porczellán készletek<br />

és használati edények;<br />

képezetek és táblaüveg<br />

raklár, áreng. 10®/<br />

Kübne Ede Moson. —<br />

Budapest, VI., Váczi-körut<br />

57/a. Kizárólag hazai gyártású<br />

gazdasági gépek és<br />

eszközök gyári árából, 10"/<br />

Kirner József. Budapest,<br />

IV., Szervita-tér 2.<br />

Vadászfegyverek és vadászkellékek,<br />

forgópisztolyok<br />

stb.-ből (töltények és egyéb<br />

lőszerek kivételével) 10%<br />

Kunz József és társa<br />

Budapest, V., Deák-tér 1.<br />

Vászon, fehérnemű, szőnyeg<br />

és pokrócz áruk 5%<br />

Károlyi György. Budapest,<br />

V., Dorottya-u. 10.<br />

Papir, író és rajzszerek,10%<br />

Kertész Jenő. Budapest,<br />

Kerepesi-ut 8. Díszműáruk<br />

és uri divatáruk, 10%<br />

Konta és Kaloszek. Bupest,<br />

IV., Kecskeméti-u. 9.<br />

Vászon, fehérnemű, női és<br />

uri divatczikkek, szövöttáru,<br />

árengedmény 6%<br />

Lakos Nándor Fried-<br />

Iander József mezőgazdasági<br />

gép- es szélmotor- és<br />

szivattyugyár magyarországi<br />

vezérképviselete és<br />

főraktára Budapest, Külső-<br />

Kerepesi-ut 1. sz. Árengedmény<br />

15—17 l /a% ig.<br />

LeitersdorferD.és Fia<br />

Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza<br />

6. Kész férfi és<br />

fiu ruha-raktár, ruha szövetek,<br />

árengedmény 5%<br />

Lászlóczky Gyula. Budapest,<br />

IV., Egyetem-u. 7.<br />

Férfi és fiu ruha-raktár, 5%<br />

;. magyar (tazd. egyesület tulajdona.

IY-ik évfolyam. 8. szám. ,Köztelek" melléklete. Budapest, 1901. szeptember 25.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

i ára: Szerkeszti: JE8ZÉNSZKY l'ÁL,<br />

_<br />

AZ ORSZÁGOSMAGYAB GAZDASÁGI EGYÜBÜLET TITKÁBJA, AMAGYAB <strong>GAZDATISZTEK</strong><br />

Egész évre 3 forint. ia SKDÖT1BITBK 0Rssia0a egyesületének ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEK ügyvezetője.<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

Budapest, IX., Üllől-ut, „Köatelek".<br />

közük Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják.<br />

Nyolczezer korona a nyugdíjintézetnek.<br />

A miniszter szeptember hó 10-én kelt<br />

következő leiratában értesítette egyesületünket<br />

arról, hogy a nyugdíjintézet részére 8000<br />

koronát folyósított:<br />

Folyó évi junius hó 25-én 598. szám<br />

alatt kelt felterjesztése kapcsán értesítem az<br />

egyesületet, hogy. humánus és közhasznú tevékenységét<br />

méltányolva, a mezőgazdasággal és<br />

erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete alaptőkéjének<br />

gyarapítására ezúttal ismét 8000 korona,<br />

azaz: nyolczezer korona állami segélyt engedélyezek,<br />

mely összeget a budapesti m. kir. állampénztárnál<br />

(vámház) egyidejűleg azzal folyósítottam,<br />

hogy azt az egyesület pénzkezelőjének<br />

bélyegköteles, az' elnök vagy helyettese által<br />

láttamozott, s a vezetésem alatt álló minisztérium<br />

központi számvevősége által számfejtett<br />

nyugtájára, jelen értesitvényem felmutatása<br />

ellenében fizesse ki.<br />

Darányi.<br />

A legőszintébb hála és köszönet illeti<br />

Darányi földmivelésügyi minisztert, aki nagylelkű<br />

támogatásával lehetővé teszi a nyugdíjintézet<br />

fentartását s akinek köszönhető, hogy<br />

ma már nyugdíjintézetünk oly helyzetben van,<br />

hogy kötelezettségeit minden tekintetben és<br />

minden körülmények között effektuálni képes.<br />

Sajnos, hogy az uj gazdatiszti törvénytervezetbe<br />

felvett azon intézkedés, mely szerint<br />

a kormány felhatalmaztassék, hogy a jövőben<br />

20 ezer koronával támogassa a nyugdíjintézetet,<br />

nem volt megvalósítható s így kétszeres örömmel<br />

kell fogadnunk a miniszter adományát,<br />

melyet a gazdatisztek iránt táplált jóindulatából<br />

folyólag önként juttat intézetünknek.<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. ^évre tagdijaikat augusztus 12-től szeptember<br />

21-ig , . .midiül ék : 10 koronát: -Ambrus Vilmos,<br />

Arleth János, Bedő Béla, Kákosy László, Kratochvill<br />

István, Milota Jaroszlav, ünkelhausser József.<br />

5 koronát beküldőitek : Bertalan János (Ajnácskő),<br />

1 Tay Bertalan János, Hegyi István, Zitterbarth Ernő.<br />

Hátralékot fizetett: Rosztóczy Ferencz 10 koronát/<br />

1902-re 10—10 koronát beküldött : Arleth János<br />

és Takách Mihály.<br />

Figyelmeztetés.<br />

Van ázerencsénk t. tagjaink figyelmét<br />

felhívni azon körülményre, hogy a hátralékos<br />

tagdijakat a jövő hó 15-én postai megbízás<br />

utján fogjuk beszedni. Nehogy maguknak felesleges<br />

költséget okozzanak, kérjük azon t. tagjainkat,<br />

kik tagdíjfizetési kötelezettségeiknek még<br />

eleget nem tettek, hogy tagdijaikat legkésőbb<br />

. f. évi október hó 15-ig beküldeni szíveskedjenek.<br />

Az ügyvezetőség.<br />

Földbirtokosok figyelmébe.<br />

okmányai is rendelkezésére állanak. Tisztélettel tassék azt felülbírálás és véleményadás végett<br />

kérjük a gazdatiszteket alkalmazni óhajtó földbirtokosokat,<br />

hogy bizalommal egyesületünkhöz kiadni s véleményét talán e lapok hasábjain is<br />

a nyugdíjintézet mathematikai szakértőjének<br />

közzétenni.<br />

fordulni szíveskedjenek, amely készségesen és<br />

teljesen díjtalanul ajánl megfelelő gazdatiszteket.<br />

Az előjegyzett gazdatisztek bizonyitványmásolatai<br />

az egyesület irodájában megtekinthetők,<br />

illetve betekintés végett az állást betölteni<br />

óhajtó földbirtokosoknak bérmentesen megküldetnek.<br />

Levél a szerkesztőhöz.<br />

Tekintetes szerkesztő ur !<br />

Egyesületünk folyó évi iríájus elején tartott<br />

közgyűlésén egyik tagtársunk azon indítványt<br />

terjesztette a közgyűlés elé, hogy a nyugdíjintézet<br />

felvirágoztatásának előbbre vitele czéljából<br />

nagyon üdvös volna, ha a nyugdíjintézet a<br />

halálesetre szóló életbiztosítási módozatot is<br />

felvenné működésének körébe. E biztosítási<br />

módozat életbeléptetése, mint az indítvány indokolásában<br />

felhozatott, megkönnyítené a tagok<br />

gyűjtését ; mert számos gazdatiszt, aki inkább<br />

hajlik a töke-, mint a nyugdíjbiztosítás felé,<br />

inkább a nyugdíjintézethez, mint más biztosító<br />

társasághoz fordulna, hogy csekély megtakarított<br />

fillérei árán öreg napjaira magának, vagy<br />

halála • esetére családjának egy kis tőkét biztosítson.<br />

Ezen indítvány felett a közgyűlés kénytelen<br />

volt napirendre térni, mert a t. szerkesztő<br />

ur előterjesztéséből megértette, hogy ha<br />

a nyugdíjintézet haláleseti tőkebiztositással is<br />

akarna foglalkozni, ezt mai egyesületi szervezete<br />

mellett nem tehetné, hanem át kellene<br />

alakulnia biztosítási szövetkezetté. Ily átalakulás<br />

keresztülviteléhez azonban a törvény szerint<br />

jelentékehy biztosítéki alap kimutatása szükséges<br />

és ezzel az alappal a nyugdíjintézet nem<br />

rendelkezik. A haláleseti tőkebiztositás bevezetésének<br />

eszméje tehát mint keresztül nem<br />

vihető elejtetett.<br />

Tény az, hogy a minisztérium haláleseti<br />

biztosításoknak kultiválását a nyugdíjintézet<br />

jelenlegi szervezete mellett, vagyis mindaddig,<br />

mig az nyugdíjintézet és nem biztosítási üzlet,<br />

nem fogna engedélyezni; de az ellen, hogy a<br />

nyugdíjintézet meglevő 14 táblázata közé még<br />

egy rokkantsági nyugdijtáblázatot felvegyen,<br />

alig hiszem, hogy kifogást tenne. A feladat<br />

tehát tisztán áll előttünk. Oly rokkantsági nyugdijtáblázat<br />

szerkesztendő, amely a nyugdíjon<br />

kivül, illetőleg azzal egyetemben mindazon<br />

czélok szolgálatára és kielégítésére alkalmas,<br />

melyeket a haláleseti tőkebiztositás nyújt. Legyen<br />

ez oly biztosítási módozat, amely szerint a biztosított<br />

maga munkaképtelenség esetén rokkantsági<br />

nyugdíjban részesüljön, aggkorára nyugdij<br />

helyett végkielégítést, tehát tőkét kapjon s ha<br />

bármikor elhal, özvegye vagy ennek nem létében'<br />

gyermekei szintén végkielégitésképen tőkét kapjanak.<br />

Az itt közölt táblázat, illetőleg biztosítási<br />

módozat a nyugdíjintézet többi nvugdijtábláza- „<br />

taitól csak annyiban különbözik, hogy ebben<br />

táblázatilag kifejezésre jut a nyugdíjintézet azon'<br />

alapszabályszerü joga, miszerint az esedékes<br />

nyugdijat a járadéknak megfelelő életjáradékérték<br />

kifizetése, nem pedig az évről-évre,<br />

halálig járó nyugdijrészletek folyósítása által<br />

egyenlíti ki. Vagyis aggkori és özvegyi nyugdij<br />

helyett végkielégítést ad. Továbbá ezen biztosítási<br />

módozatnál az özvegyi nyugdíjra nézve fentartott<br />

5 évi és a rokkantsági nyugdíjra nézve fentartott<br />

10 évi várakozási idő elesik ; tehát a biztosítás<br />

tartamán belül bármikor válik a biztosított<br />

munkaképtelenné, vagy bármikor hal el, a<br />

rokkantsági nyugdij, illetőleg özvegyi végkielégítés<br />

azonnal esedékessé válik. Éppen ezért<br />

ezen módozat szerint biztosításra csak oly<br />

egyének fogadhatók el, kiket az orvosi vizsgálat<br />

erre alkalmasaknak talál. Ez elengedhetlen .s<br />

feltétel.<br />

A táblázat ime itt következik:<br />

Táblázat 100 K. rokkantsági nyugdij, 1000<br />

K. egyszermindenkori aggkori végkielégítés és<br />

1000 K. egyszermindenkori özvegyi végkielégítés<br />

biztosítására. <<br />

• a belépés<br />

A Gazdatisztek Országos Egyesülete irodájában<br />

sok állást kereső gazdatiszt van előjegyezve,<br />

Van szerencsém egy ily biztosítási módozat<br />

díjtáblázatát a t. szerkesztő urnák alább oly<br />

1. ha a biztosítás tartama alatt bármikor<br />

munkaképtelenné válik évi 1000 K. rokkantsági<br />

kiknek bizonyitványmásolatai és egyéb kérelemmel rendelkezésére bocsátani^. méltőz- '<br />

nyugdijat;<br />

Évi dij<br />

20 21-38<br />

21 22-12<br />

22 22-94<br />

23 23-85<br />

24 24-84<br />

25 25-87<br />

25 25-58<br />

26 26-50<br />

27 27-56<br />

28 28-61<br />

29 29-95<br />

30 31-31<br />

30 33-05<br />

31 34-20<br />

32 35-68<br />

.33 37-23<br />

34 38-98<br />

35 40-88<br />

_ . a t. Szerkesztő ui . hogy<br />

biztosítási módozatnak előnyeit egy példával<br />

illusztrálhassam.<br />

Egy 30 éves gazdatiszt kíván 1000 K.<br />

rokkantsági nyugdijat, 10,000 K. aggkori és 1<br />

10,000 K. özvegyi végkielégítést biztosítani 30<br />

évi biztosítási időtartamra.<br />

Ezen biztosításért fizet évenkint 330 K.<br />

50 f. dijat. A díj fizetendő a rokkantság beáltáig,<br />

vagy a biztosított haláláig, de legtovább<br />

30 évig, vagyis a biztosított 60-ik korévéig.<br />

A fizetendő 330 K. 50 f. évi díjért biztosit

34 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. SZEPTEMBER 25. 8. SZAM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

2. ha 60-ik korévét eléri, habár rokkant-, ünnepies közgyűlést. Utána Fromm Antal a<br />

sági nyugdijat élvezett is, kap 10,000 K. vég<br />

kielégítést;<br />

Gazdatisztek Országos Egyesületének egyik kiküldöttje<br />

szólal fel és az anyaegylet legszívesebb<br />

3. ha 60-ik korévét megelőzőleg bármikor<br />

üdvözletét tolmácsolva az uj körnek a legjobb<br />

elhal, habár előzőleg rokkantsági nyugdijat sikert<br />

kívánja.<br />

élvezett is, özvegye illetőleg gyermekei kapnak<br />

10,000 K. végkielégítést.<br />

Bármikor áll be a rokkantság, ezzel a dijak<br />

fizetése, a biztosítás változatlan épségben maradása<br />

mellett, megszűnik.<br />

Ismételve ajánlom a fentebbiekben kifej-<br />

Az első vidéki gazdatiszti kör<br />

megalakulása.<br />

E lapok legutóbbi számában „Szervezkedés"<br />

czim alatt jelezve volt már az az akczió,<br />

melyet a hatvanvidéki gazdatisztek a vidéki<br />

gazdatiszti körök létesítése tárgyában indítottak<br />

s amelynek kifolyása volt az az örvendetes<br />

tény, hogy az első ilynemű hazai testület,<br />

„Hatvanvidéki Gazdatiszti Kör" czim alatt<br />

augusztus hó 18-án Hatvanban az egész vidék<br />

gazdatisztjeinek, a földbirtokos- és bérlőosztály,<br />

élénk résztvétele mellett véglegesen megalakult.<br />

Ismeretes, hogy a Magyar Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete folyó évi közgyűlésén a<br />

jövő programmjául jelentette be ilyen köröknek<br />

hazánkban minél nagyobb számban való<br />

létesítését s már akkor jelezte, hogy Hatvanban<br />

az első kör létesítésére a talaj elő van készítve.<br />

A Központi Egyesület sokat vár ezen körök<br />

működésétől; első sorban általuk véli a szunynyadozó<br />

gazdatiszti társas szellemet felrázni s<br />

még néhány hónappal ezelőtt oly sokan kételkedtek.<br />

Az ünnepies közgyűlés a polgári iskola<br />

dísztermében, igen nagyszámú közönség előtt<br />

tartatott meg. Az emelvényen a gazdatiszti kör<br />

előkészítő bizottsága s a küldöttségek foglaltak<br />

helyet. Képviseltette magát a Magyar Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete: Fekete Sándor,<br />

Fromm Antal, Hajdú István és Mészáros<br />

Ferencz vál. tagokkal; az Országos Magyar<br />

Gazdasági Egyesület: Jeszenszky Pál titkárral;<br />

Hatvan városa: Berényi István biró és Farkas<br />

Dezső főjegyző vezetésével tizenegytagu küldöttséggel<br />

; továbbá számos helyi testület, földbirtokos<br />

és bérlő; az egyház részéről Adray<br />

Celestin nagyprépost jelent meg.<br />

Sipos Sándor tiszttartó, mint az előkészítő<br />

bizottság elnöke, a legmelegebben üdvözölvén<br />

a megjelenteket, röviden vázolja a kör megalakulásának<br />

szükségességét és megnyitja az<br />

Jeszenszky Pál az OMGE. kiküldöttje, úgyis<br />

mint az anyaegyesület ügyvezetője a következő<br />

beszédet intézte a közgyűléshez:<br />

Tisztelt uraim! Néhány hónap választ<br />

csak el attól a naptól, amelyen a folyó év<br />

tavaszán e város falár között az első érdem-<br />

Álhatatos kitartásának gyümölcsét a Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete most kezdi érni<br />

tett eszmét a t. -szerkesztő ur becses figyelmébe<br />

leges lépés tétett meg a Hatvanvidéki Gazdatiszti<br />

Kör megalakítása érdekében, — amely látni s a jobb jövőbe vetett reménye tehát<br />

és nagyon fogok örülni, ha annak megvalósítása<br />

a nyugdíjintézet fejlődésének előmozdítására<br />

alkalmas eszköznek fog bizonyulni. Tisz-<br />

példa, hogy a tömörülésre, összetartásra intő<br />

alkalommal jelen lehetni családi körülményeim nem volt hiába való, mert ime előttünk a<br />

miatt, sajnálatomra, nem volt modomban — s<br />

ime ma már a gazdatiszti érdekképviselet e<br />

telettel maradtam a t. szerkesztő urnák.<br />

szózatot megértették, megfogadták, alkotni<br />

remélhetőleg számottevő szervének végleges kivánó lelkes férfiak s ujabb hajlékot építettek<br />

kész szolgája: megalakulása ünnepét ünnepeljük.<br />

a kartársi szellem és kartársi érdekek ápolásának,<br />

oly példát adva, melyet remélhetőleg kö-<br />

H. O.<br />

Méltóztassanak megengedni, hogy ezen<br />

örvendetes alkalmat megragadva, a Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete nevében, mint annak minden vidékén. Kell, hogy a Hatvanvidéki<br />

vetni fog a gazdatiszti társadalom az ország<br />

Egyelőre á fenti levélre csak egy rövid<br />

megjegyzést kívánok tenni, azt t. i. hogy a egyik kiküldött képviselője a legmelegebben üdvözölhessem<br />

a hazánkban imént megalakult kezzék országszerte, melyeken felépüljön végre<br />

Gazdatiszti Kör nyomán számos ily kör kelet-<br />

nyugdíjintézet reorganizácziójára vonatkozó e<br />

javaslat oly figyelemreméltó, amely megérdemli, első gazdatiszti kört s a Gazdatisztek Országos a gazdatiszti érdekképviselet hatalmas vára.<br />

hogy azzal a nyugdíjintézet igazgatósága a legkomolyabban<br />

foglalkozzék, miért is a javaslatot<br />

Azt talán felesleges hangsúlyozni, hogy<br />

Egyesületének őszinte elismerését tolmácsolhassam<br />

azon lelkes férfiaknak, akik kitartással és<br />

véleményes jelentéstétel végett ki fogom adni<br />

nem önös érdekek ápolása czéljából szükséges<br />

önzetlen fáradozással működték közre és tették<br />

az intézet szakértőjének, melynek beérkezte<br />

a gazdatiszti érdekképviselet szilárd alapokon<br />

lehetővé a kör megalakítását.<br />

után a javaslatot beható megvitatás és esetleges<br />

realizálás czéljából az igazgatóság elé<br />

tisztektől minden oly czélzat, mely mások,<br />

való kifejlesztése s hogy távol áll a gazda-<br />

Ez alkalmat szabadjon egyúttal felhasználnom<br />

arra is, hogy rövid visszapillantást vethessek<br />

a gazdatiszti érdekképviselet múltjára,<br />

fogom terjeszteni.<br />

Szeri.<br />

első sorban a földbirtokososztály érdekeinek<br />

legkisebb sérelmét eredményezhetné, ellenkezőleg<br />

a gazdatisztek azon törekvése, hogy hely-<br />

jelezhessem jelenét, levonva ezekből a konzekvencziát<br />

jövőbeni magunktartására. A gazdatiszti<br />

érdekképviselet szervezésére irányuló tözetüket<br />

— szellemi és anyagi tekintetben —<br />

saját erejükből javítsák, egyúttal a birtokos<br />

rekvések első nyilvánulása körülbelül 20 évre<br />

vezethető vissza, amikor megalakittatott a<br />

Gazdatisztek Országos Egyesülete. Husz év nagy<br />

idő, mely alatt jelentékeny eredményeket lehetett<br />

volna eléíni. Sajnos, ezeket kielégítőknek<br />

a legjobb akarattal sem lehet mondani s kétségtelennek<br />

tartom, hogy sokkalta nagyobb<br />

eredményekre tekinthetnénk vissza ma, mint<br />

ahogy ez módunkban áll, ha a magyar embert<br />

jellemző közöny, ami, azaz a gazdatisztek táborában<br />

is nem számlálna a kelletén felül<br />

sok hiveket. A nagymérvű közönynek tulajdonitható,<br />

hogy a gazdatiszti érdekképviseletnek<br />

a mai napig egyetlen szerve, a Gazdatisztek<br />

Országos Egyesülete kellőképen megerősödni<br />

nem birt s a vezetőférfiak lankadatlan buzgalma<br />

daczára a remélt eredményeket elérni s<br />

felmutatni nem birja. Összetartással, egy kis<br />

lelkesedéssel jóval előbbre vihettük volna<br />

ügyünket, mert hiszen az összetartásban, a<br />

szövetkezésben rejlik az erő, amint ezt egy<br />

régi mese is igazolja már. — Ezt a mesét<br />

bizonyára ismerik mindannyian, de azért elmondom.<br />

egyben biztosítom az igen tisztelt elnökséget;<br />

összejövetelek, felolvasások és viták rendezése<br />

által szakképzettségüket fokozni; másodsorban<br />

hogy tevékenységüket az anyaegyesület mindig<br />

a legkészségesebb odáadással támogatni fogja.<br />

és mintegy az előbbiből kifolyólag megismertetni<br />

A közgyűlés élénk éljenzéssel honorálta a<br />

akarja őket a gazdatiszti nyugdíjbiztosí-<br />

Egy apa, akinek sok fia, de kevés vagyona beszédet, melynek végeztével<br />

tás eszméjével s őket ezen legfőbb eszmének volt, összehívta egyszer őket s igy szólott hozzájok:<br />

fiaim én nektek vagyont nem hagyhabizottság<br />

titkára felolvasta a kör eddigi műkö-<br />

Chriastélyi Béla intéző s az előkészítő-<br />

meg is nyerni.<br />

A hatvanvidéki- gazdatisztek tehát nem tok, de adok egy jó tánácsot, melyet követve, déséről szóló jelentését. Vázolja legelőször a<br />

sokáig késtek az eszme testté öltésével s körük megszerezhetitek mindazt, amire vágyódtok. magyar gazdatiszti karnak sorsa javítása érdekében<br />

végleges alakuló gyűlésén megmutatták, hogy eddig kifejtett működését, majd a Magyar<br />

Nézzétek a vesszőcsomót; feloldva, szálankint<br />

erős akarattal és lankadatlan kitartással el könnyen széttörhetitek az egyes vesszőket, de Gazdatisztek Országos Egyesületének annak<br />

lehet érni azt, ami eddig nem sikerült s amiben ha összekötitek, egybefüzitek őket, nagy erőt idején mily czélból való megalakulását, ennek<br />

képviselnek, melyet megbontani, kettétörni működéséből kifolyólag a most életbelépett<br />

alig lehet. E vesszőszálak fiaim ti vagytok; gazdatiszti törvényt, mely a gazdatisztek nyugdijáról<br />

egyenkint, egymagatokban gyengék vagytok;<br />

nem intézkedvén, ennek miként való<br />

de ha egymást támogatva, szilárdan összetartotok,<br />

rendezése czéljából a további mozgalmát s<br />

erősek lesztek^ nagy eredmények kivivására ebből levezetését annak, miként támadt a<br />

képesek. — Az emiitett apa fiai megfogadták hatvanvidéki gazdatisztek körében a vidéki<br />

a tanácsát, összetartottak egymással, s hatalmasakká<br />

körök létesítésének eszméje. Örömmel üdvözli<br />

lettek. — Eddig a mese t. Uraim, tehát kartársait, hogy a szükség hivó szavára<br />

melyből azonban sok tanulságot vonhat le a zászlónk alá sorakoztak s bizalommal néz a<br />

magyar gazdatiszti kar, de amely mese és a jövő elé. Majd vázolja a kör eddigi működését;<br />

Gazdatisztek Országos Egyesülete, mint a gazdatisztikar<br />

bejelenti, hogy a körnek eddigelé 44 rendes,<br />

érdekképviseletének szerve között — 7 rendkívüli és 3 alapító, összesen tehát 54<br />

némi hasonlatosságot vélek látni.<br />

tagja van; hogy a kör eddigi vagyona 239 K.<br />

A gazdatisztikarnak is van egy ily lelki<br />

apja s tanácsadója, az orsz. egyesület, t. i.,<br />

amely évek- hosszú sora óta lankadatlanul hangoztatja<br />

ezt a jó tanácsot, buzditja fiait összetartásra,<br />

a közös czélok iránt való érdeklődésre,<br />

sajnos, nem a legjobb eredménynyel, mert a<br />

fiak nem hajlanak a szóra, vagy eddig legalább<br />

nem igen fogadták meg a jó tanácsokat.<br />

De az a közöny, melyet az egyesület tapasztalt,<br />

nem lankasztotta buzgalmát s nem fosztotta<br />

meg a reménytől, hogy intőszavát mégis<br />

megfogják fogadni azok, akikhez intézve vannak,<br />

mert hiszen az erők egyesítésének oly<br />

hatalmas vívmányait észlelhetjük ma már, különösen<br />

társadalmi téren, hogy lehetetlen, hogy<br />

épen a gazdatisztek legyenek azok, akik ezen<br />

erőt felismerni és felhasználni ne akarnák.<br />

osztály javára is válik, miért is a birtokos osztály<br />

jóakaratú támogatására joggal számítunk.<br />

Erős bennem a remény, hogy sikerülni<br />

fog végre a gazdatisztikar érdekeinek oly szervezetét<br />

megteremteni, amilyenre valóban szükség<br />

van. Hogy e törekvés czélt érjen, kitartásra<br />

%an szükség. Épen ezért azon reményemnek<br />

adok kifejezést, hogy a Hatvanvidéki Gazdatiszti<br />

Kör megalakítása nem hirtelen fellobbanó<br />

szalmaláng eredménye, hanem átérzett szükségből<br />

eredő.<br />

Hiszem és tudom, hogy azok a férfiak,<br />

kik ezt a kört megalakították, kellő erélylyel<br />

és kitartással is bírni fognak czéltudatosan teljesíteni<br />

az önként elvállalt feladatot, melyhez<br />

a magam részéről a legteljesebb sikert kívánok.<br />

Amidőn a Hatvanvidéki Gazdatiszti Kört s annak<br />

megalkotóit a Gazdatisztek Országos Egyesülete<br />

nevében újból a legszivélyesebben üdvözlöm,<br />

28 fillér; végül, hogy a kör alapszabályai jóváhagyattak,<br />

minek folytán felkéri az ideiglenes<br />

elnököt, hogy a kör végleges megalakulását<br />

mondja ki. A jelentést a közgyűlés örömmel<br />

tudomásul vévén, Sipos Sándor id. elnök kimondja<br />

a Hatvanvidéki Gazdatiszti Kör végleges<br />

megalakulását.

8. SZÁM. ív. ÉVFOLYAM. <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. SZEPTEMBER 25. 35<br />

Ezután az ideiglenes elnök a közgyűlés<br />

kezeibe téve le a szükebbkörü előkészítőbizottság<br />

mandátumát, elrendeli a választást.<br />

Általános felkiáltással elnök lett Sipos Sándor,<br />

alelnökök Olbricht Ottó és Bartholomeidesz<br />

János, titkár Ghriastélyi Béla, pénztáros Nemes<br />

Béla, háznagy Hirseh Jenő, mégválasztatott a<br />

tiztagu választmány, a számvizsgáló-bizottság<br />

három tagja, élén Gapelle Vilmossal; valamennyi<br />

három évi- időtartamra. A gazdatiszti kör disztagjává<br />

megválasztotta az anyaegyesület elnökét<br />

és két alelnökét, továbbá a vidék földbirtokosai<br />

közül 17 oly urat, akik a gazdatisztek ügye<br />

iránt kiváló érdeklődést tanúsítanak.<br />

Chriastélyi Béla titkár javaslatára az<br />

újonnan megalakult gazdatiszti kör az alábbi<br />

táviratot intézte dr. Darányi Ignácz földmivelési<br />

miniszterhez: „A Hatvanvidéki Gazdatiszti<br />

Kör, mint első ilynemű hazai testület ünnepies<br />

megalakulása és arató-ünnepélye alkalmából<br />

Hatvanban a hazánk minden részéből összegyűlt<br />

gazdaközönség tiszteletteljes üdvözletét<br />

küldi Exczelleneziádnak, mint a hazai gazdaságügyünk<br />

kiváló vezérének és a hazai gazdatiszti<br />

osztály nemes pártfogójának." E táviratra<br />

a minisztertől a következő távirati válasz érkezett:<br />

„Sipos Sándor gazdatisztiköri elnök<br />

urnák, Hatvan. A földmivelési miniszter ur ő<br />

exezellencziája a Hatvanvidéki Gazdatiszti Kör<br />

megalakulása alkalmából vett szives üdvözletet<br />

köszönettel fogadni méltóztatott. Megbízásból<br />

Zsedényi miniszteri titkár."<br />

A megalakulást sikerülten rendezett aratóünnepély<br />

követte, melyen a köri tagok s<br />

hozzátartozóik nagyrésze népies viseletben<br />

vettek részt. Ez ünnepélyből a befolyt jövedelem<br />

a kör vagyonát több mint 700 koronával<br />

gyarapította.<br />

A hatvanvidéki gazdatisztek kezdeményezése<br />

minden tekintetben sikerültnek mondható,<br />

mely követendő példát nyújt hazánk többi<br />

gazdatisztjeinek, mert ahol komolyan indul meg<br />

a munka, ott a siker sem maradhat el.<br />

Ghriastélyi<br />

Gazdasági alkalmazottak<br />

díjazásáról.<br />

Béla.<br />

Gazdasági viszonyaink amint átalakultak,<br />

átalakult a szegődménytáblázat is. Amíg a legelőterületek<br />

oly bőviben voltak, hogy azokon<br />

a szorosan vett gazdasági marha létszáma dúsan<br />

élt, a több marhatartást a legelő észre<br />

sem vette, a birtokos alkalmazottainak jószágtarthatási<br />

jogot is adhatott, mert ezzel gazdaságára<br />

mi terhet sem rótt. Ez időben még tulnyomólag<br />

a kevésigényü magyar marha volt az<br />

uralkodó, a teleltetés sem volt oly terhes, mint<br />

ma. Szóval az adott viszonyoknak megfelelő<br />

volt a szegődményes marhatartás.<br />

Mig a közlekedési viszonyok kezdetleges<br />

állapota a termények beszerzését vagy eladását<br />

megnehezítette, a birtokos jól felfogott érdeke<br />

az volt, hogy alkalmazottainak díjazására<br />

mennél kevesebb készpénzt és mennél több terményeket<br />

adjon. Ily körülmények mellett önmaguktól<br />

alakultak a régi szegődmény-táblák,<br />

melyeknek fő jellemző tulajdonságai a kevés<br />

pénz mellett termények és jószágtarthatási jog<br />

nyújtása. A terményjárandóságot, legelőt, teleltetést<br />

kiadta a nagy legelő és a dézsma.<br />

Megváltoztak a viszonyok. Az eke szűkre<br />

szabta a legelőt, megszűnt a dézsma, mindent a<br />

gazdaságnak kellett előállítani, előnyösökké váltak<br />

Hogy a díjazási módozatok melyikét válassza<br />

ki a birtokos, tisztán adott viszonyaitól<br />

függ, helytelennek és a gazdaságra terhesnek<br />

tekinthető azonban a terményjárandóságok megvonása<br />

akkor, ha a gazdaságnak a különben<br />

szegődményül kiadható terményeket előbb pénzzé<br />

kell tenni, ami költséggel jár, hogy a készpénzjárandóságokat<br />

kiadhassa. Egészen másképpen<br />

áll a dolog oly terményeknél, melyeket a gazdaságnak<br />

készpénzért kell beszerezni, hogy azt<br />

kiadhassa, nyújtson helyette inkább az átlagárnak<br />

megfelelő készpénzt és annak beszerzését<br />

bízza alkalmazottaira. A humánusan gondolkozó<br />

birtokos nem téveszti szem elől azonban<br />

azt, hogy ő e czikkeket nagyban sokkal olcsóbban<br />

szerezheti be, mint alkalmazottai külön-külön<br />

apróbb részletekben. Például a szalonna nagyban<br />

beszerezve soha sem kerül oly nagy összegbe,<br />

mintha a cseléd kilónként szerezné azt be<br />

falusi kereskedésekben. Nem adhat a birtokos<br />

e czikkért oly rekompenzácziót, hogy a cseléd,<br />

ha azt beszerezni akarja, ne károsodjék. A<br />

gazdaságra nézve pedig nem közömbös az,<br />

hogy cselédjei hogyan élelmezik magukat, mint<br />

táplálkoznak. Fontos indokok kell, hogy ösztönözzék<br />

a birtokost a terményjárandóságok<br />

helyett tisztán készpénzzel fizetni.<br />

Ott, hol a gazdaság a tehenészetet felkarolta,<br />

indokolt lehet a tehéntartás megvonása<br />

és helyette a tejjárandóságok életbeléptetése.<br />

Ahol azonban nincs a gazdaság e helyzetben,<br />

hacsak némi legelőterülettel rendelkezik is, ne<br />

vonja meg a tehéntartási jogot, mert a háztartásban<br />

a tej oly fontos czikke a cselédembernek,<br />

hogy anélkül alig lehet meg, különösen<br />

ha nagycsaládu.<br />

Hiszen azt a vásározási hajlamot lehet<br />

zabolázni, a prevarikácziót meg lehet gátolni,<br />

de tehéntartás mellett annak a cselédcsaládnak<br />

olcsóbb és jobb táplálkozása van, kezében egy<br />

takaréktár van, mely mellett kis szerencsével<br />

néhány garast meg is takaríthat. Tapasztalhatjuk<br />

is a gyakorlatban, hogy ott, ahol jószágtartása<br />

van a cselédnek, nem földhözragadt szegény,<br />

jobban táplálkozik, elégedettebb és szolgálatához<br />

ragaszkodóbb.<br />

A gazdatiszti díjazásoknál ugyanazon elvek<br />

tartandók szem előtt, mint a cselédek díjazásánál.<br />

Nem vallom magaménak azt a nézetet,<br />

hogy a gazdatiszt jószágtarthatási joga mellett<br />

hetenkint vásározni legyen kénytelen, mert a<br />

gyakori vásárra járást szintén lehet korlátozni,<br />

nemcsak Sporzon intelmével, hogy: „vásárokra<br />

ok nélkül ne járj, mert rajtad kivül is lesz ott<br />

elég naplopó", de más uton. Ne is legyen a<br />

gazdatiszt megélhetésének főforrása a nagy<br />

esélyeknek kitett jószágtartás, de ennek megvonásával<br />

aligha kap a gazdatiszt a megváltásban<br />

kellő rekompenzácziót, legalább a gyakorlat<br />

ezt mutatja, de mutatja azt is, hogy az ily<br />

helyzetben élő gazdatiszt háztartása drágább<br />

lesz, mert piaczról kénytelen élni. Bizonyos<br />

dolog az, hogy minden gazdatisztnek, a kinek<br />

megtakarított fillérei' vannak, a jószágtartásból<br />

szerezte azt, annélkül, hogy a vásárokra való<br />

járkálással kupeczkedésre adta volna magát. A<br />

birtokot sohasem terheli meg a gazdatiszti<br />

jószágtartás oly összeggel, amennyit az neki ér<br />

és amennyit a birtokos megváltás fejében fizethetne.<br />

A birtokos legfőbb törekvése mindig az<br />

legyen, hogy tisztjét a birtokhoz kösse, ezt pedig<br />

csak ugy érheti el, ha megadja a tevékenység<br />

sarkállására oly nagyon független ténykedési<br />

kört és az anyagi jólétet olyformán, hogy<br />

annak a tisztnek a jövedelme necsak hogy födözze<br />

mindennapi szükégleteit, de öreg napjait<br />

a közlekedési viszonyok, kezdett a trágya becses<br />

portéka lenni és igy a termesztett takarmány is biztosítva lássa. Ha az a tiszt olyan tehetségű<br />

a trágyaelőállitás czéljából tartott haszonmarha<br />

által foglaltatott le. Ezen viszonyok átalakulásával<br />

változott meg a szegődmény-táblázat is.<br />

vagy szorgalmú, hogy kezei közé a lehe-<br />

tőségig megengedhető független kezelést letenni<br />

nem lehet, jobb, ha mielőbb megválnak egymástól<br />

Ma már a kézpénzjárandóságok emeltetnek,<br />

; mert ily viszonyok közt az elérhető<br />

a terményjárandóságok és jószágtartási eredmény megvalósítva soha sem lesz. Ha a birtokos<br />

a kezelés körül oly mérvű beavatkozást<br />

jog csökkentetik vagy több helyen ujabban el<br />

is vonatik az és tisztán készpénzzel történik a akar saját részére föntartani, hogy ezáltal a<br />

díjazás.<br />

tiszt tevékenysége tetemesen megbénittatik,<br />

jobb, ha a birtokos szerényebb igényű és kevesebb<br />

képességű egyént alkalmaz végrehajtó<br />

közegéül, mert a tiszt részéről okvetlenül bekövetkező<br />

elégedetlenségnek elejét veszi és a<br />

kezelést sem terheli meg drágább egyén alkalmazásával.<br />

A tapasztalás azt mutatja hogy a gyakori<br />

tiszti változások nem válnak a jövedelmezőség<br />

előnyére. Éppen ezért kell a birtokosnak a<br />

gazdatiszti díjazásra nézve oly módozatot keresni,<br />

mely a kölcsönös igényeket kielégítve,<br />

nem terheli meg a gazdaságot. A gazdatiszt is<br />

ember, akinek kell, hogy minden törekvése családjának<br />

biztonságba való helyezésére irányuljon,<br />

nem kötelessége-e minden birtokosnak e<br />

czél előmozdítása, anélkül, hogy önmagára súlyos<br />

terhet vagy kötelezettséget vállaljon? A<br />

gazdatiszt ezirányu törekvését a birtokos a<br />

nyugdíj- vagy a száztóli-rendszer életbeléptetésével<br />

mozdíthatja elő.-<br />

Nyugdíjrendszer mellett a gazdatiszt öreg<br />

napjaira biztosítva érezvén magát, iparkodik<br />

helyben maradni, ami a birtokosra nézve is<br />

előny. Ezen rendszer mellett a tiszt 35—40<br />

évi szolgálat után oly évjáradékot kap, amely<br />

felszabadítja attól, hogy fiatalabbb éveiben az<br />

ezen rendszerrel járni szokott mérsékeltebb<br />

jövedelméből valamit tőkésítsen, mert az a<br />

folyó életszükséglet fedezésére el is megy a<br />

nélkül, hogy igényeit a normálisnál magasabbra<br />

szabja. Mi következik azonban be akkor, a<br />

mikor a nyugdíjaztatás 15—20 év multán következik<br />

be, vagy mi következik be a güzdatiszti<br />

család életében akkor, ha rövidebb szolgálati<br />

idő mellett az özvegy félnyugdijat kap?<br />

Bizony legtöbbször a nélkülözés.<br />

Ha egy birtokon a nyugdíj mellett oly<br />

folyó j öv-edelemmel rendelkezik a tiszt, mely<br />

mellett még tőkét is gyűjthet, ,ezen szomorú<br />

állapot bekövetkezni nem fog, de az ilyen módon<br />

szituált tiszti állások vajmi ritkák, mert éppen<br />

a kötelező nyugdijnyujtás kifolyása az, hogy<br />

a folyó jövedelem nyújtás a mindennapi szükséglet<br />

fedezhetésére van szánva és nem arra,<br />

hogy abból még tőke is legyen megtakarítható.<br />

Sajnos, hogy sok birtokosnak sajátszerű<br />

felfogása van a gazdatiszti nyugdíjról. Állítják,<br />

hogy nyugdíj mellett a tiszt szénáját rendben<br />

tudván, az egyéni képesség mivel sem sarkaltatik,<br />

a nyugdíjkedvezmény a közepes kötelesérzettel<br />

s ambiczióval biró tiszteket a birtok<br />

sorsa iránt közömbösekké teszi. Nyugdíj mellett<br />

a birtokos az ilyen érdemetlenektől meg<br />

sem szabadulhat, hacsak a birtok terheit érdemetlennek<br />

és különben még munkaképes tisztnek<br />

nyugdíjba küldésével akarja növelni. Ily<br />

viszonyok mellett bekövetkezhetik az az állapot,<br />

hogy a birtok nagyon jelentékeny terhet kénytelen<br />

viselni, amely ahelyett, hogy apadna, lehet<br />

mondani, hogy folyton növekvőben van. Ezen indokok<br />

vezérelik egyes nagybirtokok tulajdonosait<br />

a nyugdíjrendszer eltörlésére. Pedig a tisztre<br />

nézve végtelen nagy előny a nyugdíj akkor,<br />

ha a szeszély, a személyes antipathia fölebbvalói<br />

részéről különben állásából kimozdíthatná.<br />

Nézetem szerint a nyugdíjrendszer mellett a<br />

tiszt és birtokos közös érdeke nem mindenkor<br />

egyezik össze és épen azért nem csudálkozom<br />

azon, hogy a gazdatiszti törvény a Jgil<br />

telező nyugdíjrendszert elejtette.<br />

El kell fogadnunk azt, hogy ott vb<br />

szorgalom, a szellemi tevékenység légin<br />

kifejlődve, ahol a munkás osztozik a haszonb;"'<br />

Sokszor hangoztatják, hogy a házi kev'<br />

nem adja meg azt a jövedelmet, amit a b:<br />

adna meg. Igaz. Azonban a gazdatiszt<br />

gazdálkodik ugy, nem gazdálkodhat és sol- . '/í<br />

nem is szabad, ugy mint a bérlő. A<br />

keresi a lényeget, a hasznot, a tiszt igen gy<br />

szigorú utasítások mellett dolgozik, amely n<br />

sokszor a helyes mellőzésével a hibás ut8a|g|<br />

követnie. A bérlő a jövedelmet keresi, a g<br />

tiszt nem ritkán látszatra kénytelen dolf •<br />

A bérlő rendelkezik kellő tőkével, melyne<br />

fektetése fokozza a jövedelmét, vételt, e" ,

36 GAZDÁTISZTSG <strong>LAPJA</strong> 1 901 SZEPTEMBER 25. 8. SZÁM IV. ÉVFOLYAM.<br />

akkor eszközöl, amikor a körülmények legkedvezőbbek.<br />

Ki állitja azt, hogy házi kezelés<br />

mellett rendelkeznek elegendő tőkével, ki tagadja<br />

azt, hogy házi kezelés mellett a kényszereladások<br />

gyakoriak ? A bérlő gazdálkodásában<br />

a spekulácziónak elég tág teret nyújt,<br />

akkor szerzi be szükségletét, mikor legjutányosabban<br />

teheti, a házi kezelés legtöbbször akkor,<br />

mikor már muszáj — bármi áron is! Ha tehát<br />

házi kezelés mellett jövedelmezőtlen gazdálkodást<br />

is látunk, nem szabad azt ajövedelmezőtlenséget<br />

mindenkor az azon birtokon gazdálkodó<br />

tisztség rovására irni. Nem szabad ezt tenni<br />

mindenkor, de el kell ösmerni, hogy elég gyakran<br />

bizony a jövedelmezőtlenségben a gazdatisztség<br />

is ludas. Ha nincs, szerezzen a birtokos megfelelő<br />

gazdatisztet, de - aztán iparkodjék a birtokos<br />

is azon, hogy a tiszt működésében ne<br />

ütközzék oly akadályokba, melyek elhárítása a<br />

birtokos kötelessége. Küszöböljék ki birtokosaink<br />

a czentrális kezelési rendszert és a viszonyoknak<br />

megfelelőleg deczentralizáljanak és ha<br />

Miért van az,. hogy a, nagybérleteken a<br />

gazdatiszt existencziája nem rossz ? Azért mert<br />

a bérlő saját jól felfogott érdekében cselekszik<br />

és nem sajnálja megadni a gazdatisztnek a<br />

tisztességes megélhetéshez szükséges fizetést a<br />

száztóli mellett. A gazdatiszt megélhet a fixumból,<br />

tőkét gyűjt a perczentbői, elégedett lesz és<br />

önzetlenül szolgálja ura érdekeit. Tőke, gazdasági<br />

inteligenczia, szorgalom megjutalmazása a<br />

nagybérlő fegyverei, melyekkel a házi kezelés<br />

mellett feltétlenül győzedelmeskedik. Helytelen<br />

felfogás az, hogy egy birtok jövedelmét a rezsi<br />

csökkentésével jövedelmezőbbé lehet tenni. Csak<br />

takarékoskodni kell a garassal és fölöslegesre<br />

• ki nem adni, de ahol szükségés, ott legyen meg<br />

a kiadható garas.<br />

Hála Isten, van erős gazdatiszti osztályunk,<br />

nagy munkaerőt tartanak kezeikben, miért hevertetni<br />

e munkaerőt? holott ha az érvényesülhet,<br />

biztosan nagyobb eredmények lesznek elérhetők.<br />

Minden téren ahaladás utjánmegyünk előre, a magyarmezőgazdaság<br />

haladását a bérletrendszerben<br />

kell-e keresnünk? A gazdasági kulturának a<br />

gazdatiszt áll-e útjában? az az osztály, melynek<br />

eddig is elvitázhatlan nagy érdemei vannak<br />

a mezőgazdaság terén ? Vagy talán csak a<br />

magyar gazdatiszti osztály nem tölti be hivatását<br />

? Ezt mi gazdatisztek, magyar gazdatisztek<br />

nem akarjuk elhinni! - Csikós Mihály.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon keresztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szíveskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő<br />

"ipán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni.<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

w .sokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egye-<br />

. . tünk tagjai sorába lépnek.<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetőséghez küldendők.<br />

jfiM:<br />

0(i. Folyó évi október<br />

Sfti V 3 kellő gyakorlattal biró<br />

- ?s. idatiszt kerestetik egy<br />

őmagyarországi uradavezetésére<br />

képesek,a gazdasági<br />

szeszgyár vezetésében<br />

kiváló jártassággal birnak<br />

és a magyar nyelven kivül<br />

a tót nyelvet is beszélik.<br />

részére. Pályázhatnak,<br />

a gazdaság önálló<br />

Állást keresők.<br />

Jciszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

(11. Gazdatiszt, ki fel- 16 évig működött s ez<br />

jb gazdasági tanintézetet j utóbbi 9 éven át mint főkereskedelmi<br />

akadémiát tiszt; megfelelő állást keres<br />

f<br />

jzett, azonkívül a gazda- bármikori belépésre. V. Beszél 1>.. .../,!<br />

\ terén az ország egyik magyarul, németül és "<br />

{nagyobb uradalmában<br />

312. Egy minden tekintetben<br />

megbízható, magyaróvári<br />

akadémiát kitűnő<br />

sikerrel ps az érdiószegi<br />

vinczellérKépezdét végzett<br />

44 éves, róm. kath. családos<br />

egyén azonnali belépésre<br />

gazdatiszti állást keres. A<br />

tejgazdaságok vezetésében,<br />

dohány-, czukorrépatermesztésben,<br />

állattenyészben,<br />

könyvvezetésben<br />

szeszgyártásban, téglaégetés<br />

és borászatban teljes<br />

jártassággal bír, melyről<br />

20 évi gyakorlata van.<br />

Beszél magyarul, németül<br />

és tótul.<br />

313. 44 éves, ev. ref.<br />

vall., nőtlen oki. gazdatiszt<br />

20 évi gyakorlattal alkalmazást<br />

keres. Állását bármikor<br />

elfoglalhatja.<br />

314. M.-óvári gazd. akadémiát<br />

végzett fiatal gazdatiszt,<br />

ki az ország egyik<br />

első uradalmában több<br />

mint két év óta gyakorlatilag<br />

és az irodai teendőkben<br />

képezi magát, állását<br />

változtatni óhajtván, f. évi<br />

október hó l-re megfelelő<br />

mindezeket megtette a birtokos, fűzze a tiszt<br />

anyagi érdekeit szoros kötelékkel a birtok jövedelmezőségéhez,<br />

a tisztességes fizetés megadásával<br />

léptesse életbe a perczentrendszert. Ily<br />

elvek mellett a házi kezelés sohasem fog a alkalmazást keres. Meghívásra<br />

bemutatkozik.<br />

bérlettel szemben háttérbe szorulni.<br />

315. Segédtiszti vagy<br />

Írnoki állást keres, lehetőleg<br />

a felvidéken, 28 éves<br />

róm. kath. vall., kassai<br />

gazd. tanint. szeszgyártási<br />

és felsőbb szőlő- és borgazdasági<br />

tanfolyamot végzett<br />

nőtlen gazdatiszt.<br />

Beszél magyarul, németül<br />

és tótul.<br />

316. Kezelőtiszti állást<br />

keres f. é. október l-re a<br />

gazdaság minden ágában<br />

jártas, 10 évi gyakorlattal<br />

biró, 32 éves, nőtlen, ev.<br />

ref. vall., földmivesiskolát<br />

végzett egyén.<br />

317. írnoki, vagy gyakornoki<br />

állást keres erdő- és<br />

mezőgazdaságnál egy 23<br />

éves, nőtlen, r. kath. vall.<br />

m. kir. erd. szakiskolai<br />

tanuló, ki az eddigi vizsgákról<br />

a legjobb osztályzatokkal<br />

s mezőgazdaságnál<br />

^áróm évi gyakorlattal<br />

bir.<br />

318. Hadkötelezettségégének<br />

eleget tett, 31 éves,<br />

róm. kath. vall., nőtlen,<br />

földmives- és tejgazdasági<br />

iskolát végzett egyén megfelelő<br />

állást keres.<br />

319. Aznnnali belépésre<br />

alkalmazást keres 27 éves,<br />

ref. vall. földmivesis és<br />

tejgazdasági iskolát végzett,<br />

gyakorlattal biró nőtlen<br />

eg 320Í 41 éves, ev. ref.<br />

vall., nős, 18 évi gyakorlattal,<br />

magyar és tót nyelvet<br />

biró egyén mielőábi belépésre<br />

állást keres.<br />

321. Ispáni állást keres<br />

keszthelyi tanintézetet<br />

végzett, 41 éves, nős,<br />

322. Ispáni állást keres<br />

mielőbbi belépésre, 33 éves,<br />

nőtlen, r. kath vall., 14 évi<br />

gyakorlattal és a magyar,<br />

német és tót nyelvet biró<br />

gazdatiszt.<br />

323. írnoki vagy segédtiszti<br />

állásra ajánlkozik<br />

földmives-iskolát végzett,<br />

magyar és román nyelvet<br />

biró nőtlen egyén.<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben Írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bidánkban<br />

megtekinthetők,<br />

illetve kívánatra érdeklődőknek<br />

bérmentve megküldhetők.<br />

Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye: „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési 'ára 8 korona, Budapest, VII.<br />

Akáczfa-utcza 3. sz.<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élczlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tágjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő.<br />

Állategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

Bátz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50%.<br />

Budapest. Képes politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

frt. Tagjainknak 9 forint,<br />

árengedmény 25%<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. Szerkeszti Baross<br />

Károly. Előfizetési ára. egy<br />

évre 5 frt, fél év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 20%<br />

Egyetértés. Pofit, napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcz a 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett, 14 frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára i/4 évre 70 kr., V«<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

- Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziektere<br />

3. Megjelenik havonkint<br />

4-szer. Előfizetési ára<br />

Vi évre 2 frt, tagjainknak<br />

1 frt 60 kr. 20%<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési ára egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hirlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetésiára 14 frt. Egye<br />

sületünk tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

VI. Teréz-körut 23.<br />

Egész évre 14 frt helyett<br />

12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

kr. helyett 3 frt. 14-3%<br />

Politikai Újdonságok.<br />

Előfizetési ára i/4 évre 1 frt<br />

25 kr. Egyesületünk tágjai<br />

irodánk utján 15% kedvezményei<br />

fizethetnek elő a<br />

Urambátyám.Humorisztikus<br />

hetilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, IV., Egyetem-u.4.<br />

Előfizetési ára egész évre<br />

8 frt, tagjainknak 6 ft. 25%<br />

A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.<br />

Üstökös a legrégibb ma- I<br />

gyar élczlap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Honvéd-utcza 4. |<br />

Gyárosok és<br />

Biicher Rudolf. Budapest,<br />

VII., Nagymezö-utcza<br />

68. Ekék és egyéb talajmivelő<br />

eszközök, áreng. 10%<br />

Brázay Kálmán. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 23.<br />

Fűszer- és gyarmatáruk<br />

i után 2°/0,sós-borszesz, 20%<br />

Brünner Testvérek. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Lámpák, lámparészek<br />

és lámpások, 10°/o<br />

Calderoni és tsa, Bpest,<br />

Váczi-utcza 30. Optikai<br />

tárgyak, szemüvegek, látcsövek,<br />

hőmérők 10%<br />

Ditmár B. Budapest,<br />

V., Fürdő- és Nádor-utcza<br />

sarok. Lámpák, lámparészek,<br />

lámpások, áreng. 5%<br />

Dóna Dönieíés Fia. Budapest,<br />

IV., Mária-Valériautcza.<br />

Papir, Írószer, nyomtatványok<br />

és ' följegyzési<br />

könyvek raktára, áreng. 5%<br />

Elsinger M. J. és flai<br />

Budapest,'V., Thonet-udvar.<br />

Vízmentes szövetek, ponyvák,<br />

zsákok, kendertömlők,<br />

esőköpönyeg és gazdasági<br />

Sátorok, árengedmény 5%<br />

Fairbanks mérleg- és<br />

gépgyár r.-társ. Budapest,<br />

Andrássy-u. 14. gazd. gé<br />

pek, tizedes és százados<br />

mérlegek 10%<br />

Feldmann és Kádár.<br />

Budapest, VI., Teréz-körut<br />

34. Műszaki és gazdasági<br />

kellékek, szerszámok, füreszek<br />

és reszelők. Orosz<br />

és amerikai henger- és gépolajok,<br />

oliva gépolaj, 15%<br />

Freund A. és Fia. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Nyergek, lószerszámok,<br />

bőröndök és útitáskák,<br />

lópokróezok.istállóés<br />

tisztító szerek, 5%<br />

Fuchs G. Budapest, VII.,<br />

Károly-körut 1. Gazdasági<br />

gépek, tizedes és százados<br />

mérlegek, árengedmény 5%<br />

Geittner és Rausch.<br />

Budapest, Andrássy-ut 8.<br />

Háztartási és konyhafelszerelési<br />

czikkekből 10%, műszaki<br />

szerszámok, munkagépek,<br />

kutszivattyuk, tűzoltó-fecskendők<br />

és tűzoltófelszerelésekből<br />

az áru és<br />

vételhez képest 5—10%-ig.<br />

Groág Lipót fla. Budapest,<br />

VI., Váczi-körut 43.<br />

Uri és női fehérnemű, férfi<br />

ingek, gallérok, kézelők,<br />

zsebkendők ; fűzők és kötött<br />

áruk, stb. áreng. 6%<br />

Glass és Társa. Budapest,<br />

IV., Muzeum-kőrut 5.<br />

Uri fehérnemű, vízhatlan<br />

esőköpenyek, Jaeger-áruk,<br />

árengedmény 5%<br />

Hatsciiek Emil. Budapest,<br />

Andrássy-ut 13. Látszerek<br />

és norinbergi díszműáruk,<br />

árengedmény 10%<br />

HuzeHa M. Budapest,<br />

Váczi-utcza 1. Vadászfegyverek-<br />

és vadászkellékekből<br />

(töltények kivételével.) 5%<br />

Kánitz C. és Fiai. Budapest,<br />

Dorottya-utcza 10.<br />

Papir- és Írószerek, nyomtatványok,<br />

amerikai Írógépek,<br />

árengedmény 10%<br />

Kontúr Alajos. Budapest,<br />

IV., Lipót-utcza 10.<br />

Üveg és porczellán készletek<br />

és használati edények<br />

; képezetek és táblaüveg<br />

raktár, áreng. 10°/<br />

Külme Ede Moson. —<br />

Budapest, VI., Váczi-körut<br />

57/a. Kizárólag hazai gyártású<br />

gazdasági gépek és<br />

eszközök gyári árából, 10°/<br />

41-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára egész évre 8 frt helyett<br />

6 frt. 25%<br />

kereskedők.<br />

Kimer József. Budapest,<br />

IV., Szervita-tér 2.<br />

Vadászfegyverek és vadászkellékek,<br />

forgópisztolyok<br />

stb.-ből (töltények és egyéb<br />

lőszerek kivételével) 10%<br />

Kunz József és társa<br />

Budapest, V., Deák-tér 1.<br />

Vászon, fehérnemű, szőnyeg<br />

és pokrócz áruk 5%<br />

Károlyi György. Budapest,<br />

V., Dorottya-u. 10.<br />

Papir, író és rajzszerek,10%<br />

Kertész Jenő. Budapest,<br />

Kerepesi-ut 8. Díszműáruk<br />

és uri divatáruk, 10%<br />

Konta és Kaloszek. Bupest,<br />

IV., Kecskeméti-u. 9.<br />

Vászon, fehérnemű, női és<br />

uri divatczikkek, szövöttáru,<br />

árengedmény 5%<br />

Lakos Nándor Friedlander<br />

József mezőgazdasági<br />

gép- és szélmotor- és<br />

szivattyugyár magyarországi<br />

vezérképviselete és<br />

főraktára Budapest, Külső-<br />

Kerepesi-ut 1. sz. Árengedmény<br />

15—17 Va°/o ig.<br />

LeitersdorferD.es Fia<br />

Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza<br />

6. Kész férfi és<br />

fiu ruha-raktár, ruha szövetek,<br />

árengedmény 5%<br />

Lászlóczky Gyula. Budapest,<br />

IV., Egyetem-u. 7.<br />

Férfi és fiu ruha-raktár, 5%<br />

Molnár és Moser. Budapest,<br />

Koronaherczeg-u. 9.<br />

Illatszerek, szappanok, háztartási<br />

és gazdasági czikkek,<br />

gyógyáruk, vegyszerek, kötszerek,<br />

árengedmény 10%<br />

Magyar fém- és lámpaáru<br />

gyár r.-t. Budapest,<br />

V., Gizellatér l.,VI., Terézkörut<br />

1., VIII. Üllői-ut 2.<br />

Pozsony, Lőrincz-kapu-u. 1.<br />

és Kolozsvár, Hid-u. 20. sz.<br />

Lámpák, lámparészek, lámpások<br />

árengedmény 10%<br />

Melicliár Ferencz. Budapest,<br />

Nagymező-utcza 68.<br />

Vetőgépek, áreng. 10%<br />

Neoscliil Alajos. Budapest,<br />

IV., Váczi-utcza 27.<br />

Kötőszer és sebészeti czikkek,<br />

sérvkötők, gummikülönlegességek,<br />

10%<br />

Rigler József Ede. Papirnemügyár<br />

részv.-társ.<br />

Budapest, Erzsébet-tér 19<br />

írószerek, íróasztali berendezések,<br />

gazdasági nyomtatványok<br />

és könyvek, 10%<br />

Radwaner és Rónaimagkereskedők,<br />

J. 0. Schmidt<br />

erfurti magtermelő, német<br />

cs. és kir. udv. szállító,<br />

egyedüli magyarországi főraktárosai,<br />

Budapest, V.,<br />

Nádor-u. 8., egyesületünk<br />

tagjainak a világhírű erfurti<br />

magvak árjegyzéki áraiból<br />

5%-ot engedélyeinek.<br />

Szántó és Glass. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 37.<br />

Uri fehérnemű, ingek, kézelők,<br />

gallérok, áreng. 5%<br />

Szénássy és Reimann.<br />

Budapest, IV., Ferencziektere<br />

9. Papir, irodai felszerelések,<br />

nyomtatványok,<br />

levéldobozok, áreng. 10%<br />

Szőnyegház. Budapest,<br />

IV., Károly-körut 26. Szőnyegek,<br />

függönyök, teritők,<br />

ágynemüek, vasbutorok,<br />

pokróczok és lakásberendezési<br />

czikkekből áreng. 10%<br />

Szűcs Zsigmond. Budapest,<br />

VI., Nagymezíj-utcza<br />

68. Széna-gyűjtők, trieurök,<br />

rosták, tengeri morzsolok,<br />

/, - 1 a,, darálók járságieszközök,<br />

áreng. 12°/<br />

Az orsz. magyar gazd. egyesület tulajdon^.

IV-ik évfolyam. 9. szám. „Köztelek" melléklete. Budapest, 1901. október 16.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

Előfizetési ára:<br />

Egész évre 3 forint.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Szerkeszti: JESZÍINSZKY l'ÁL,<br />

KBZÁSOSMAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, AMAGYAR GAZBATISZTEK<br />

Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

Budapest, IX., Üllöl-út, „Köstelek".<br />

Az Országos Magyar gazdasági Egyesület, valamint a Magya r Gazdatisztek és Erdítisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai Ingyen kapják.<br />

Ab Országos Magyar Gazd [aságl Egyesület tagdija egész évre 10 frt. — A Magyar fiazdatisztekés Erdötisztek Országos Egyesületének tagdija egész éyre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek a frt 50 kr.<br />

Meghívó<br />

a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek<br />

Országos Egyesülete f. évi október hó 23-án,<br />

azaz szerdán d. u. 3 1 /2 órakor a „Köztelken"<br />

tartandó választmányi ülésére.<br />

Tárgysorozat:<br />

1. Két jegyzőkönyv - hitelesítő tag kiküldése.<br />

2. Jelentés az egyesület nyári működéséről<br />

és a tagmozgalomról.<br />

3. Pénztári jelentés.<br />

4. Számvizsgáló-bizottság összehívása.<br />

5. Ügyészi jelentés.<br />

6. Segélyezést kérő folyamodványok el-<br />

7. Jelentés a „Hatvanvidéki gazdatiszti<br />

kör" megalakulásáról.<br />

8. Folyó ügyek. Az elnökség.<br />

Meghívó.<br />

A Mezőgazdasággal és erdészettél foglalkozók<br />

nyugdíjintézete folyó évi október hó 23-án<br />

(szerdán) d. u. 4 órakor a „Köztélken" tartandó<br />

igazg.-választmányi ülésére.<br />

1. A mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása..<br />

2. Ügyvezetői jelentés.<br />

3. A szeptember havi nyersmérleg elő-<br />

4. Előterjesztés a nyugdíjintézet reorganizáeziója<br />

tárgyában.<br />

5. Folyó ügyek. Az<br />

Értesítés.<br />

Azon tagjainknak, kik tagdíjfizetési kötelezettségeiknek<br />

még eleget nem tettek, folyó hó<br />

16-án postai megbízást küldöttünk.<br />

Tisztelettel kérjük e megbízások kiváltásával<br />

tagdíjhátralékukat kiegyenlíteni.<br />

Az ü<br />

Tagdijnyugtázás.<br />

Az 1901. évre tagdijaikat szept. 21-től okt. 14-ig<br />

beküldötték : 10 koronát: Bittó Jenő, Gáyer Pál, Juhász<br />

Kálmán, Karay Károly, Perján Gyula, Sándor Lajos,<br />

Schindler Richárd, Schweitzer Pál.<br />

5 koronát beküldőitek : Korchmáros János, Serák<br />

János, Sándor Lőrincz, Szemes Árpád.<br />

1902-re 10 koronát beküldött Schindler Richárd.<br />

Földbirtokosok figyelmébe.<br />

A Gazdatisztek Országos Egyesülete irodájában<br />

sok állást kereső gazdatiszt van előjegyezve,<br />

kiknek bizonyitványmásolatai és egyéb<br />

okmányai is rendelkezésére állanak. Tisztelettel<br />

kérjük a gazdatiszteket alkalmazni óhajtó földbirtokosokat,<br />

hogy bizalommal egyesületünkhöz<br />

fordulni szíveskedjenek, amely készségesen és<br />

teljesen díjtalanul ajánl megfelelő gazdatiszteket.<br />

Az előjegyzett gazdatisztek bizonyitványmásolatai<br />

táblázat szerint, amely a többi táblázatnak i<br />

az egyesület irodájában megtekinthetők, alapul szolgált. Ezek szerint fizetni kellene:<br />

illetve betekintés végett az állást betölteni<br />

Kor a be- Évi dij<br />

óhajtó földbirtokosoknak bérmentesen megküldetnek.<br />

lépéskor koronákb<br />

20<br />

21<br />

21-74<br />

22-25<br />

22 22-81<br />

Id. Pleszky Antal f.<br />

23 23-46<br />

24 24-08<br />

25 24-74<br />

A gazdatiszti karnak egy érdemes tagja,<br />

Id. Pleszky Antal, egy igazi gazdatiszt a régi<br />

fajtából költözött el a mult szeptember hó<br />

23-án az élők sorából. Mint ember jószivü,<br />

szerény, józan és mértékletes mindenben, példás<br />

családapa, vendégszerető házigazda, vigkedélyü<br />

még a legnagyobb gondjai közepette is.<br />

Mint gazdatiszt fáradhatlan, erélyes, de<br />

igazságos. Mint gazda tapasztalt, széleskörű<br />

ismeretekkel, nagy olvasottsággal és páratlan<br />

prakszissal.<br />

Nincs á gazdaságnak oly ága, amit ő alaposan<br />

ne ismert volna; amely fiatalember hozzá<br />

került, az ugyan tanulhatott tőle ha akart, mert<br />

Pleszky nagy tudása mellett szívesen, sőt örömmel<br />

oktatta a nála<br />

fiatalabbat.<br />

Pleszky már igen fiatalon, az ötvenes<br />

években lépett a gazdasági pályára és egyedül<br />

saját erejéből is igen sok mellőztetés után<br />

küzdte fel magát a főtiszti állásra. A br. Sina<br />

uradalmakban kezdvén pályáját, a kiterjedt,<br />

nagy uradalom minden részében működött és<br />

a midőn ezen-uradalmak egyike — a tolnai —<br />

eladatott, az uj birtokosok megtartották Pleszkyt,<br />

kiben felismerték a nagyon használható embert,<br />

de azután mégis csak ismét belépett a Sina<br />

örökösök szolgálatába, ahol részére fel volt<br />

tartva a hely. A Magyar Gazdatisztek Egyesületének<br />

kezdettől fogva tagja volt.<br />

A boldogult Simongáton — Somogyban —<br />

halt meg, sok ismerőse és barátja igaz fájdalmára.<br />

Nyugodjék bőkével!<br />

A gazdatiszti nyugdíjintézet<br />

reorganizácziója.<br />

Levél a szerkesztőhöz!<br />

A „Gazdatisztek Lapja" mult számában<br />

„Levél a szerkesztőhöz" czim alatt H. G. ur<br />

egy táblázatot közöl, mely szerinte, jobban<br />

vonzaná a gazdatiszteket a nyugdíj egyesülethez.<br />

Ezen táblázat szerint a biztosítási feltételek<br />

volnának :<br />

1. Bármikor bekövetkező rokkantságnál<br />

kapna a fél évenként 100 koronát.<br />

2. Aggkori végkielégítés a 60—65 életkorban<br />

1000 korona.<br />

3. Az aggkori végkielégítés előtt bekövetkezett<br />

halál esetén a család, vagy a törvényes<br />

örökös 1000 koronát kap.<br />

4. A dij a kikötött tartamig fizetendő, de<br />

megszűnt a dij fizetése, ha az illető előbb<br />

meghalt, vagy munkaképtelen lett.<br />

Ezen föltételeknek megfelelően a fizetendő<br />

évi dijakat kiszámítottam azon halandósági<br />

25 26-88<br />

26 27-68<br />

27 28-42<br />

28 29-26<br />

29 30-16<br />

30 31-11<br />

30 34-29<br />

31 35-22<br />

32 36-20<br />

33 37-30<br />

34 38-42<br />

35 39-72<br />

Példa:<br />

Egy 35 éves gazdatiszt kíván 1000 korona<br />

rokkantsági nyugdijat, 10,000 korona aggkori<br />

és 10,000 korona özvegyi végkielégítést biztosítani<br />

30, évi biztosítási időtartamra.<br />

Ezen biztosításért fizet évenként 397<br />

korona 20 fillér dijat. A dij fizetendő a rokkantság<br />

beálltáig, vagy a biztosított haláláig,<br />

de legtovább 30 évig, vagyis a biztosított 65-ik<br />

korévéig.<br />

A fizetendő 397 korona 20 fillér évi<br />

dijért biztosit magának:<br />

1. ha a biztosítás tartama alatt bármikor<br />

munkaképtelenné válik: évi 1000 korona rokkantsági<br />

nyugdijat;<br />

2. ha 65-ik korévét eléri, habár rokkantsági<br />

nyugdijat élvezett is, kap 10,000 korona<br />

végkielégítést;<br />

3. ha 65-ik korévét megelőzőleg bármikor<br />

elhal, habár előzőleg rokkantsági nyugdijat<br />

élvezett is, özvegye, illetőleg gyermekei kapnak<br />

10,000 korona végkielégítést.<br />

Bármikor áll be a rokkantság, ezzel a<br />

dijak fizetése — a biztosítás változatlan épségben<br />

maradása mellett — megszűnik.<br />

Összehasonlítva a jelen táblázatot az emiitett<br />

lapban közölt, dijakkal, kitűnik, hogy jelen<br />

díjtáblázat<br />

Kor koro nával<br />

olcsóbb drágább<br />

20 — 0-36<br />

21 0-13<br />

Í2 0-13 —-<br />

23 ,0-39 .—<br />

24 0-76 —<br />

25 1-13 •-Ti<br />

25* _ 1-30<br />

26 1-18<br />

27 — 0*86<br />

28 — 0-65<br />

29 — 0-21<br />

30 0-20 — -

38 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. NOVEMBER 20. 10. SZÁM. IV. ÉVFOLYAM.<br />

Kor. Koron á .v a 1-<br />

olcsóbb drágább<br />

30 AfTf* 1-24<br />

31 — 1-02<br />

32 0-52<br />

33 — 0-07<br />

34 0'56 — "<br />

35 1-16 —<br />

(A * alatti díjtételnél az említett lapba<br />

sajtóhiba csúszhatott be, mert lehetetlenség,<br />

hogy a 25 évesnek kevesebbet kelljen fizetnie,<br />

ha 35 évi tartamra köti a biztosítást, mintha<br />

40 évi tartamra.)<br />

Tényleg ez sem más, mint a nyugdíjbiztosításnak<br />

egy bizonyos neme és igy az egyesület<br />

működési körébe tartozik s abba fel is vehető,<br />

anélkül, hogy alapszabályváltoztatást tenne<br />

' szükségessé.<br />

Nem vállalkozhatik azonban az egyesület<br />

arra, hogy orvosilag vizsgáltassa meg a jelentkezőket.<br />

Hanem e helyett kénytelen bizonyos<br />

carencz-időt ; kikötni. Legczélszerübb volna 5<br />

carencz-évet kikötni; de visszaadni a dijakat<br />

kamat nélkül, ha a várakozási időn belül válnék<br />

esedékessé valamely összeg. Ez esetben a<br />

dijak olcsóbbak volnának, mint a milyen dijakat<br />

a föntebbi táblázat mutat.<br />

Bogyó<br />

Tekintetes Szerkesztő Ur!<br />

Samu.<br />

Nagyon köszönöm, hogy Bogyó tanár urnák,<br />

a nyugdíjintézet szakértőjének, a „Gazdatisztek<br />

Lapja" mult számában „Levél a szerkesztőhöz"<br />

czimü közleményemre adott véleményét<br />

velem szives volt közölni, mielőtt e lap hasábjain<br />

megjelent volna. Igy azon kellemes helyzetbe<br />

jutottam, hogy észrevételeimet Bogyó<br />

tanár ur véleményére annak megjelenésével egyidejűleg<br />

tehetem meg.<br />

Örvendek annak, hogy intézetünk szakértője<br />

az általam felvetett eszme kivihetősége<br />

ellen nemcsak kifogást nem tesz, hanem az<br />

ajánlott biztosítási módozatot egyenesen a<br />

nyugdíjintézet működési körébe tartozónak jelenti<br />

ki. E kijelentése azon reményre jogosít,<br />

hogy a nyugdíjintézet reorganizácziója kérdésének<br />

tárgyalásánál az igazgatóság sem fogja"<br />

tervezetemet figyelmen kivül hagyni.<br />

mert a feltételek' és nyújtott előnyök a közlött<br />

Elvi kifogás tervezetem ellen a szakértő táblázatéval azonosak. A dijak azonban, mivel<br />

ur által nem emeltetvén, annak esetleges életbeléptetését<br />

azon körülmény, hogy a díjszámításban<br />

az özvegyi végkielégítés csak felényi, megfelelően<br />

alacsonyabbak lesznek.<br />

köztünk némi eltérések vannak, néze-<br />

tem szerint nem gátolhatja. Hiszen az egész<br />

2. Agglegények számára, kiknek családi<br />

? különbség a két számítás közt csak annyi, hogy<br />

ellátásról nem kell gondoskodniok, kidolgozandó<br />

az ő táblázata a csillaggal jelölt tételnél tényleg<br />

egy díjtáblázat 100 K. rokkantsági és 1000 K.<br />

aggkori végkielégítésről.<br />

előfordult hiba leszámításával átlag 20 fillérrel<br />

drágább. Oly csekély eltérés, mely figyelmet<br />

nem is érdemel.<br />

Fontosabb ennél az a kijelentése, miszerint<br />

az egyesület a jelentkezők orvosi megvizsgáltatására,<br />

amit én elengedhetlen követelményként<br />

állítottam fel, nem vállalkozhatik.<br />

Az orvosi vizsgálat helyett ő 5 évi várakozási<br />

idő kikötését ajánlja. E propoziczióra vonatkozólag<br />

nékem némi aggályaim vannak, amelyeket<br />

kifejezésre juttatni már most megragadom<br />

az alkalmat. Attól tartok ugyanis, hogy<br />

az ötévi carencz-idő kikötése által a proponált<br />

biztosítási módozat sokat vészit vonzó erejéből,<br />

mert a belépő tag 5 éven át fizeti a dijakat,<br />

anélkül, hogy tényleg biztosítva lenne, reá<br />

nézve a biztosítás valójában csak a hatodik<br />

évvel kezdődvén, mig ha orvosi vizsgálat alapján<br />

vétetik fel, a biztosítás az első díjrészlet<br />

lefizetése után azonnal érvénybe lép, jobban<br />

mondva a nyugdíjintézet szolgáltatási kötelezettsége<br />

azonnal beáll.<br />

Viszont a nyugdíjintézet érdekei szempontjából<br />

is sokkal megnyugtatóbb volna, ha a tag<br />

orvosi vizsgálat alapján vétetnék fel. Nem ismerem<br />

a t. szakértő urnák ez irányban táplált<br />

nézetét, mert adott véleményét az orvosi vizsgálat<br />

elejtését illetőleg nem motiválja. Ezért<br />

bátor vagyok kérdezni, hogy oly egyéneket, a<br />

kiknél az öröklési viszonyok terheltek, p. o.<br />

oly fiatalabb kora egyéneket, akiknek családjában<br />

gyakori a tüdővész, vagy oly élemedettebb<br />

koruakal, kiknek családjában gyakran fordult<br />

elő rákbetegség, orvosi vizsgálat nélkül, öt<br />

évi carencz-idő kikötése mellett nyugodtan,<br />

veszély nélkül el lehet-e biztosításra fogadni?<br />

Nekem e tekintetben aggodalmaim vannak.<br />

Mindezek azonban oly részletkérdések,<br />

melyek a tárgyalások folyamán bizonyára megnyugtató<br />

megoldást fognak nyerni. E kérdésekkel<br />

tehát itt nem is kívánok bővebben foglalkozni.<br />

De ha megengedi a t. szerkesztő ur, e<br />

lap szük terének megfelelő keretben megkísérlem<br />

kiegészíteni, illetőleg kibővíteni a mult számban<br />

tett javaslatomat oly irányban, hogy az a nyugdíjintézet<br />

reorganizacziójának valóban alkalmas<br />

eszközévé váljék.<br />

A mult számban közölt biztosítási módozat<br />

három czélt ölel fel és valósit meg. Nyújt<br />

nyugdíjbiztosítást rokkantság esetére, ellátást<br />

biztosit tőkében a biztosított tagnak aggkorára,<br />

gondoskodik tőkével az idő előtt elhalt tag<br />

özvegyéről és gyermekéről. Módot nyújt tehát<br />

a gondos családapának arra, hogy magáról és<br />

családjáról minden eshetőséggel szemben gondoskodhassak.<br />

Ámde nagyon jól tudjuk, hogy<br />

életviszonyai és igényei majdnem minden embernek<br />

különbözők és akarva, vagy nem akarva<br />

Arra kell tehát törekedni, ha czélt akarunk<br />

érni, hogy lehetőleg mindenkinek igényét kielégíthessük<br />

oly biztosítási módozatok nyújtása<br />

által, melyek az illetőket, az ő nézetük szerint<br />

leginkább kielégítik.<br />

Az én szerény nézetem szerint tehát a<br />

közölt díjtáblázaton kivül, ugyanazon alapon,<br />

még a következő biztosítási módozatok volnának<br />

megkonstruálandók éstáblázatilag kiszámitandók:<br />

1. Azok számára, akik özvegyeik, illetőleg<br />

családjuk részére a magukénál kisebb végkielégítést<br />

kívánnak biztosítani, szerkesztendő egy<br />

táblázat 100 K. rokkantsági nyugdíjjal 1000 K.<br />

aggkori és 500 K. özvegyi végkielégítéssel.<br />

E táblázatot példával nem illusztrálom,<br />

Példa: Egy 30 éves gazda biztosit 30<br />

évi tartalommal 5000,K. rokkantsági nyugdijat<br />

és 5000 K. aggkori végkielégítést.<br />

Ezért fizetendő a díj a rokkantság beálltáig<br />

vagy a biztösitott haláláig, de legtovább<br />

30 évig.<br />

A dij fejében biztosit magának:<br />

a) ha a biztosítás tartama alatt bármikor<br />

munkaképtelenné válik, évi 500 korona rokkantsági<br />

nyugdijat;<br />

b) ha a 30 évi biztosítási tartam elteltével<br />

még életben van, kap 5000 korona végkielégítést.<br />

Ha a biztosított tag nem válik munkaképtelenné<br />

és a 30 évi biztosítási időtartamon<br />

belül elhal, a nyugdíjintézet minden ellenszolgáltatás<br />

kötelezettsége alul mentesül.<br />

3. Oly családapák számára, akik biznak<br />

magukban, hogy mig élnek és munkaképesek,<br />

ugy önmagukról, mint családjuk fentartásáról<br />

kellően gondoskodni tudnak és ezen oknál fogva<br />

s mert évi bevételeiket túlságos magas biztosítási<br />

dijakkal nem akarják terhelni, aggkori<br />

végkielégítést biztosítani nem kívánnak, oly díjtáblázat<br />

dolgozandó ki, amely csak rokkantsági<br />

nyugdijat és halál esetére a családnak végkielégítést<br />

nyújt.<br />

A táblázat szóljon 100 K. rokkantsági<br />

nyugdíjról és 1000 K. végkielégítésről a család<br />

részére.<br />

Példa : Egy 35 éves gazdatiszt biztosit<br />

1000 K. rokkantsági nyugdijat és 10,000 K.<br />

végkielégítést családja részére.<br />

Ezért fizetendő a táblázat szerinti dij a<br />

rokkantság beálltáig, de legtovább a biztosított<br />

tag haláláig.<br />

A dij fejében biztosit magának:<br />

a) ha bármikor munkaképtelenné válik<br />

évi 1000 K. rokkantsági nyugdijat.<br />

b) bármikor bekövetkező halála esetére<br />

családjának fizetendő 10,000 K. végkielégítést.<br />

Ugyanezen díjtáblázat a szerényebb igényűek<br />

részére 100 K. rokkantsági és 500 K.<br />

családi végkielégítésről is kidolgozandó.<br />

Ezen táblázatok keretében mindazok, a<br />

kik előnyt adnak a aggkori és özvegyi nyugdíjbiztosítás<br />

felett a végkielégítési összeg<br />

biztosításának, lehetőleg meg fogják találni<br />

az igényeiknek, anyagi helyzetüknek és családi<br />

viszonyaiknak megfelelő biztosítási módozatot,<br />

melynek segélyével a jövőről gondoskodhatnak.<br />

Az itt felsorolt biztosítási módozatok díjtételeit<br />

nem számítottam ki, mert nem akartam<br />

felesleges munkát végezni. Mindaddig<br />

ugyanis, mig e módozatok realizálása elvileg<br />

eldöntve nincs s mig meg nem állapíttatott,<br />

hogy orvosi vizsgálat mellett, vagy a nélkül<br />

legyenek-e életbeléptetendők, a díjtételek kiszá-<br />

az életbiztosítási módozatok megválasztásánál<br />

is azokhoz alkalmazkodik és számtalan az életben<br />

az olyan eset, amelyre közölt díjtáblázat<br />

nem alkalmazható.<br />

mítása czéltalan, mert aszerint lesznek magasabbak<br />

vagy alacsonyabbak, amint egyik vagy<br />

másik irányban az igazgatóság határozni fog.<br />

Annyit azonban, a már közölt táblázatnál eszközölt<br />

számitások alapján már most bátran<br />

kijelenthetek, hogy orvosi vizsgálat mellett a<br />

dijak, bár e módozatok rokkantsági nyugdíjbiztosítást<br />

is nyújtanak, alig valamivel lesznek<br />

magasabbak a biztosító intézetek tisztán csak<br />

tőkebiztositást nyújtó tételeinél, ha pedig 5 évi<br />

várakozási idő fog kiköttetni, akkor azoknál<br />

valamivel még alacsonyabbak lesznek, ugy hogy<br />

e téren a nyugdíjintézettel egyetlen biztosító<br />

intézet sem fog versenyre kelhetni.<br />

Gyakran és sok oldalról hallottam<br />

hangsúlyozni, hogy a gazdatiszt viszonyainak<br />

inkább megfelel a tőke, mint a nyugdíjbiztosítás<br />

; innen van — mondják — hogy alig van<br />

gazdatiszt, kinek életbiztosítási kötvénye ne<br />

volna, holott a nyugdíjintézet annyi ezer gazdatiszt<br />

közül eddig 150-etsem birt tagul megnyerni.<br />

Ha a dolog csakugyan igy áll és a gazdatisztek<br />

az életbiztosításnak valóban oly lelkes<br />

művelői, akkor ezen javaslatnak realizálása<br />

lesz a legalkalmasabb eszköz azon ut elkészítéséhez,<br />

amelyen a nyugdíjintézet a gazdatisztekhez<br />

hozzáférkőzhetik; mert teljes lehetetlen,<br />

hogy akkor, amidőn a nyugdíjintézet nekik<br />

ugyanazon pénzért, melyért most csak tőkét<br />

biztosithatnak, nyugdijat is, tőkét is kinál, mégis<br />

saját kárukra, érdekeik ellenére, ne a nyugdíjintézethez,<br />

hanem továbbra is a biztositó-társaságokhoz<br />

forduljanak biztosításaikkal.<br />

Azt a panaszt is hallottam hangoztatni a<br />

nyugdíjintézet ellen, hogy az árvákról való<br />

gondoskodásra módot nem nyújt. Javaslatom<br />

ezt a kérdést is megoldja, mert a családtagok<br />

részére biztosított végkielégítés, ha özvegy nem<br />

maradt, a gyermekeknek fizettetik ki.<br />

Javaslatom a nyugdíjintézet jelenlegi szervezetébe<br />

az alapszabályok megfelelő kibővítésével<br />

minden nehézség nélkül beilleszthető.<br />

Ajánlom azt az igazgatóság nagybecsű figyelmébe,<br />

ki egyébként maradok a t. szerkesztő<br />

urnák<br />

Budapest, 1901 okt. 10.<br />

kész szolgája<br />

H. O.

9. SZÁM. ív. ÉVFOLYAM. <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong>. 1901. OKTÓBER 16. 39<br />

A gazdatiszti képesités kérdése.<br />

Mélyreható és igen élénk diskusszió tárgyát<br />

képezi egy idő óta a szomszéd Ausztriában az<br />

a kérdés, hogy vájjon vállalkozhatik-e az alárendeltebb<br />

képesítéssel biró gazdatiszt egy oly<br />

állásra, amelyre csak a magasabb képesítéssel<br />

bíró okleveles gazdatiszt nyerhet — kvalifikácziója<br />

révén — jogot. A gyakorlatból és<br />

elméleti felfogásból eredő pro és contra fejtegetések<br />

igen tág keretekben mozogtak, a<br />

kérdés minden oldalról bőven megvilágittatott,<br />

de oly elvi kijelentés, amely az érdekelteket a<br />

hínárból kivezetné, konkrét alakban nem tétetett.<br />

Legutóbb „egy öreg praktikus" nyilat-<br />

denre, amire csak kell; nem vagyok vele szemben<br />

kozott e kérdésben a „Wiener Landwirtschaftliche<br />

semmiféle regardeokhoz sem kötve, felfokozott<br />

Zeitung" hasábjain s ugy hiszem véleménye,<br />

gadom és elbocsájtom akkor, amikor, nekem<br />

amelyet e kérdésben mondott, nagyon<br />

sokak helyeslésével találkozik.<br />

Többek között kiemeli azt, hogy a gazdatiszti<br />

tetszik" stb.; a nagybirtok pedig azt mondja:<br />

„igen, keresek egy embert, aki értsen, tudjon<br />

mindent, legyen több évi prakszisa, jó bizonyít-<br />

kiképzés ma mindhárom tanfokozatban ványa és ajánlólevelei, felveszem egy évi próba-<br />

{földmivesiskola, közép- és felső tanintézet) megfélemlitően<br />

időre (esetleg kauczióval) és kap lakáson, mo-<br />

nagy tulprodukcziót szült, miáltal sáson és világításon felül néhány száz korona<br />

az egyesnek életpályája jelentékenyen megnehezittetett.<br />

fizetést.<br />

A létérti küzdelem minden téren<br />

megindult és a gazdát sem kiméli meg a helyzet<br />

A szakiskolákban nyert gondos kiképzés<br />

mellett az ilyen elvi felfogások okán aztán ma<br />

nehézségeitől. De itt még a törvény-<br />

például csak Budapesten egyedül több száz<br />

hozás sem segíthet, sem pedig az a harcz, állástkereső gazdatiszt lézeng. Ez bizonyítja<br />

az az egyetlenség, amely az egyes . elemek legjobban azt, hogy a kormány jó intencziói<br />

között dul. Ez az egymás ellen való törés nem miért valósulnak meg oly nehezen a gyakorlati<br />

fog eredményeket létrehozhatni; a kölcsönös életben.<br />

érdekeket csak a békés egyetértés és a váll-<br />

Ha a kisbirtokos ménegelni tudná azt, hogy<br />

vetett öntudatos közremunkálkodás egyenlitheti<br />

ki, a iftinek bölcsője az egyesülés, a<br />

tömörülés.<br />

Tarthatatlannak és abszurdnak mondja ő is<br />

azt az állítást — amint ez tényteg az is — hogy.<br />

a földmivesiskolai tanuló szakiskolai mivelő-<br />

•dése alapján ugyanazzal a szellemi tevékenységi<br />

képességgel bir, mint a közép- vagy felsőbb<br />

tanintézetbeli. Aki ilyét állítani mer, annak<br />

sejtelme sincs arról, hogy a kulturális kifejlődés<br />

az utolsó félszázadban mily óriási haladást<br />

tett. A legfőbb támpontot ehhez a mezőgazdasági<br />

üzemformák, az ezek foganatosítására<br />

irányt adó természettudományi tényezők<br />

megismerése és ezen ismeretek fejlesztése<br />

képezte. Természettudományi és nemzetgazdasági<br />

értelem képezik ma a mezőgazdasági nagyüzem<br />

alapját. Az egyszerű földmivelésből egy<br />

mezőgazdálkodási tudomány fejlődött, amelyen<br />

az alsóbbiskolai képzettséggel és képesség<br />

által nem lehet uralkodni.<br />

Nem mindegyik fiatal ember rendelkezik<br />

idővel, móddal és alkalommal ahoz, hogy magának<br />

a legmagasabb előtanulmányokat és szakszerű<br />

kiképzést megszerezhesse, másrészt a<br />

szellemi képességek sincsenek egyenlőképen elosztva.<br />

A gazdasági szakiskolák három részre<br />

osztása annál harmonikusabb és előnyös, mert<br />

ezzel a különféle birtok- és gazdálkodási viszonyok<br />

az igényük szerint legmegfelelőbb munkaerőt<br />

maguknak biztosithatják stb. Itt ennél a<br />

passzusnál már most megállok, mert ebből<br />

folyólag akarom elmondani azt, amit czikkem<br />

keretében tulajdonképen elmondandó vagyok.<br />

Nálunk is épugy, mint a szomszéd államban,<br />

megvannak a földmivesiskolák, a megosztott gazdasági<br />

tanintézetek és az óvári akadémia; ezek<br />

az iskolák és tanintézetek hivatva vannak a<br />

gazdát, földbirtokost és az uradalmakat a megkívántató<br />

szakerőkkel ellátni, ami persze közgazdasági<br />

szempontból igen fontos és nagyjelentőségű<br />

dolog. Csakhogy mindazok a nemes<br />

szempontok, amelyek a szakminisztert annak<br />

idején ezen iskolák és tanintézetek felállításánál<br />

vezéreltek, a gyakorlati életben sehogy sem<br />

találnak visszhangra. Vegyük a dolgokat ugy,<br />

amint vannak. Legyünk egyszer őszinték s<br />

mondjuk el végre nyíltan, leplezetlenül a bajokat,<br />

amelyeket éreznek és látnak mindazok, akiket<br />

ez a téma közelebbről érint.<br />

A kisbirtokos ahelyett, hogy az ő igényeinek,<br />

az ő birtoka viszonyainak és gazdálkodási<br />

üzemének jobban megfelelő, földmivesiskolát<br />

végzett egyént alkalmazná, elkinlődik<br />

maga egy „gazda" segítségével azon a három<br />

nyomáson csak azért, mert szerinte a földmivesiskolából<br />

kikerült fiatalember — ur, akinek szerinte<br />

nagyobb igényei vannak, semhogy ő ezeket kielégíteni<br />

képes volna. A középbirtokos pedig,<br />

akinek magasabb képzettségű és szellemileg is<br />

fejlődöttebb fokon álló emberre volna szüksége,<br />

azt mondja, különösen a gazdatiszti törvény<br />

paragrafusainak megállapítása óta, „minek kelljen<br />

nekem ezekhez a törvényes rendelkezésekhez<br />

alkalmazkodnom egy okleveles gazdatisztnél,<br />

akkor, amikor én egészen jól meglehetek egy<br />

földmivesiskolát végzett emberrel, aki olcsó is,<br />

szerényebb igényű is, akit felhasználhatok min-<br />

ő, az ő szükkeretü üzemében mily nagy előnyöket<br />

biztosithatna magának azáltal, ha nem<br />

egy iskolai képzettséggel nem biró embert,<br />

hanem egy szakiskolázottat alkalmazna, aki a<br />

mellett, hogy az ő környezetéhez, egyéniségének<br />

szerény voltával nagyon is alkalmazkodni<br />

tud, .abba a kis gazdálkodásba<br />

egy kis Okszerű kezelési irányt, a jobb<br />

jövedelmezőséget biztosító szellemi tanultságot,<br />

fokozottabb' szaktudást képes belevinni, bizonyára<br />

jobban boldogulhatna ennek segedelmével,<br />

mint igy, amikor a tévhit folytán megmarad<br />

a régi szokások mellett s a régi csapáson<br />

halad lassú léptekkel a biztos tönk felé, minden<br />

segítség nélkül támaszkodva, ostoba — de<br />

ravasz — egyedüli segéderejére, arra a parasztgazdára,<br />

aki a számadást még ma is a<br />

botra vésett rovásról olvassa le, ma így, holnap<br />

amúgy. Denikve ezért aztán a földmivesiskolát<br />

végzett fiatalember pláne akkor, ha tényleg tud<br />

is valamit, már most utána lát, hogy valami<br />

uradalomhoz, valami birtokra kerüljön be, lehetőleg<br />

ispánnak. És ez gyakran sikerül is. Sikerült<br />

azért, mért a középbirtokos azt mondja: ez nem<br />

ur, hanem gazda, aki tud dolgozni és nem jár<br />

passziók után, ennek nem kell se fogat, se ló, ez<br />

eljár gyalog is. Azzal, hogy ez a jó ember nem oda<br />

való, hogy ő ott a hozzá fűződő várakozásoknak<br />

megfelelni nem lesz képes, sem a birtokos,<br />

sem a folyamodó nem törődik; igy aztán mert<br />

az egyik nem érzi azt, hogy ebben, a neki<br />

magas állásban, magasabb hivatása és fokozottabb<br />

kötelmei vannak, amelyeket persze nem<br />

ért, a másik pedig nem gondol arra, hogy ettől<br />

az alkalmazottjától ő nagyobb eredményeket<br />

várhatna, a birtoknak produktivitása megmarad<br />

azon legalsó fokon, amelyen mindig állott,<br />

mert nem volt meg az a vezetőkéz, amely<br />

a nagyobb eredmények megteremtéséhez értett<br />

volna. Hogy lehessen igy aztán a kisbirtoktól<br />

vagy középbirtoktól a nagyobb produktivitást<br />

elvárni. Ismerek nem egy, de<br />

három olyan birtokost, akinek 4—5000 holdas<br />

gazdaságát egy olyan „tiszttartói" meg „főintézői<br />

8 czimmel felruházott ember vezeti, aki<br />

nemcsak hogy semmiféle gazdasági qualiíláczióval<br />

nem bir, de nem rendelkezik a mezei<br />

gazdálkodás menetének legelemibb ismereteivel<br />

sem — és boldogul. Miért? mert a birtokos a<br />

gazdálkodáshoz nem ért maga sem és mert<br />

— tudja a jó Isten miféle számítási alapon<br />

megállapított 16 ezer forint jövedelmet a<br />

„tiszttartó" főnökének kimutatni képes. Ez már<br />

elég ahoz, hogy ez a „tiszttartó" megállja<br />

helyét, jól beválik. Nagyon világos, hogy ilyenfelfogások<br />

és körülmények között aztán hiába<br />

üti-veri magát az a szegény kvalifikált intelligens,<br />

becsületes gazdatiszt, akiben megvannak<br />

az előfeltételek ahoz, hogy abból a 4—5000<br />

holdból kihozza azt a jövedelmet, amelyet a<br />

fokozottabb produktivitásra törekvés és tudás<br />

mellett ki lehet hozni, aki arra a birtokra és<br />

birtokosra nézve is valóságos áldás lenne.<br />

Ha' a birtokos urak kissé letennének<br />

kényelemszeretetükről, csakhamar be kellene<br />

látniok, hogy az a bizonyos „egyszerű, igénytelen<br />

ember" reájuk nézve nemcsak tiszta kár,<br />

hanem egyenes veszedelem. Az ilyennek, pláne<br />

annak a ki még földmivesiskolát sem végzett,<br />

ott van a helye valami kubikosmunkánál dolgozó<br />

munkások mellett valami útépítésnél vagy<br />

egyebütt, de nem a „tiszttartói" székben;<br />

annak a földmivesiskolát végzett embernek<br />

meg ott abban a kisgazdaságban, amely tőle,<br />

vele egy kis fellendülést várhat, de nem ott,<br />

ahol az ő korlátoltabb tudása miatt parlagon<br />

marad sok olyan jövedelmi forrás, amely a<br />

magasabb kiképzést nyert ember szemeiben<br />

mosolyogva kínálja magát. Csakhogy persze<br />

nem szabad „botos" emberrel beérnie a földbirtokosnak<br />

akkor, amikor saját jól felfogott<br />

érdekében az intelligenczia és szaktudás magas<br />

fokán álló kész teljes embert kellene keresvekeresnie,<br />

tudását tisztességesen honorálnia,<br />

hogy tőle, tudásától ambiczióval és örömmel<br />

csinált jó jövedelmekre tehessen szert.<br />

De ebben a földbirtokos urakra hivatásos<br />

kötelességek is várnak. Előttük nem maradhat<br />

mellékes szempont az, hogy nagyobb arányú<br />

birtokukra olyan embert alkalmaznak, aki az<br />

ő téves felfogásuk szerint nekik „elég jó".<br />

Mezőgazdasági produktivitásuk követelményei<br />

egészen más igényeket támasztanak a közép- és<br />

nagybirtok uraihoz és ez elől a követelmények<br />

elől nem lehet elzárkozniok az álhittel, hogy<br />

az az oda nem való ember a birtok igényeinek<br />

„teljesen" megfelel. Méltóztassanak csak egy<br />

kissé körültekinteni vagy egy szakavatott ember<br />

által körültekinteni azon a birtokon, csakhamar<br />

ki fog tűnni, hogy az ilyen ember mennyire<br />

nem felelhet meg sem teljesen, sem részben<br />

azoknak a fokozottabb igényeknek, amelyek a<br />

produktivitás fejlesztéséré hivatott és kényszerült<br />

gazdálkodással együtt járnak. Szentül hiszem,<br />

hogy ilyen gazdálkodásban, a hova a szakértő<br />

szeme csak tekint, mindenütt fogunk hiányokat,<br />

ferdeségeket, káros és veszedelmes mulasztásokat,<br />

oktalan intézkedéseket tapasztalni, amelyek nem<br />

lehetnek arra alkalmasak, hogy a birtok jövedelmezőségét<br />

emeljék, hanem azt igenis ezrekkel<br />

csökkentik. Addig, mig a középbirtok nem<br />

kerül lelkiismeretes gondos kezelés alá, nem<br />

lehet várnunk azt, hogy a vagyoni helyzet javuljon;<br />

addig, mig a tudatlanság rontja azt a<br />

birtokot, csak ráfizetéssel lehet számolnunk.<br />

A nagy bajok orvoslását a földbirtokos<br />

uraknak itt kell megkezdeniük, meg kell teremteniük<br />

a módokat ahhoz, hogy a nagyobb<br />

produktivitás első főkellékét alkalmazva az okszerű,<br />

a mindent kihasználó, mindent pénzzé<br />

varázsoló gazdálkodást vezessék be birtokukba<br />

és ehez a törekvéshez vezető első, legfontosabb<br />

lépést késedelem nélkül megtegyék: azt, hogy<br />

szakképzett és a birtoknak megfelelő gazdatisztet<br />

keresne, akit tisztességes fizetéssel is<br />

lássanak el, hogy az teljes odaadással, örömmel<br />

és gondos lelkiismerettel hozzáláthasson legfontosabb<br />

érdeküknek, a birtok rendbehozásának<br />

és jövedelmessé tételének megteremtéséhez.<br />

Engedjék át a földmivesiskolát sem végzett<br />

embereiket annak a munkakörnek, amelyen ők<br />

megállhatják talán egész jól helyüket, földmivesiskolát<br />

végzett alkalmazottjukat pedig a kisbirtokosoknak,<br />

aki velük boldogulását megszerezheti<br />

és aztán szerezzék meg maguknak azt<br />

a szakképzett munkaerőt, aki képes lesz a<br />

középbirtokon biztosítani azt a produktivitást,<br />

amelylyel a középbirtok ismét felvirágzásnak<br />

indulhat.<br />

A nagybirtok, az uradalmak, amelyeknek

40 <strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong> 1901 OKTÓBER 16. 9. SZÁM IV. ÉVFOLYAM.<br />

üzemében a mezőgazdasági iparnak nagy szerep<br />

jut és amelyeknek e miatt különösen érdekükben<br />

áll az, hogy maguknak a fejlődő gazdasági<br />

üzletben felnevelkedő és azzal együtt egy.<br />

teljes egészszé való tisztigárdát konstruáljanak,<br />

reá vannak utalva azokra a — nekik,<br />

az ő fejlődésük emelésére készülődő magasabb<br />

képzettségű szellemi erőkre, amelyek czéltuda-:<br />

tos közrehatása csak szilárdított jó eredményeket<br />

hozhat létre. Szóval ha ugy rendezkedünk<br />

be, hogy minden segéderő a neki való helyen<br />

lesz pozicziónálva, ott képes is lesz hivatásának<br />

megfelelni ugy, hogy abból az összeségre<br />

is nevezetes eredmények fognak előállani; de<br />

persze itt a garasoskodás elve a legrosszabb<br />

helyen van alkalmazva. Ezeket az embereket<br />

meg kell fizetni ugy, hogy megélhessenek,<br />

örömmel és odaadással dolgozni képesek legyenek,<br />

ismereteiket fejleszteni tudják s igy mindent<br />

egybevetve az általuk szolgált érdekeknek<br />

minél nagyobb hasznára válhassanak. Az intelligens<br />

munkaerőnek megélhetéséhez kijáró<br />

amelyre reámutathatnék, mint olyanra, ahol a<br />

kezelésben, a vezetésben keresendő az eredmény.<br />

Ilyenek lebegjenek előttünk akkor,<br />

amikor „rossz időkről" panaszkodunk, közelebbről<br />

keressük a bajok kutforrását, aminek első<br />

legfőbbikét a fentiekben vázoltam, egyben<br />

igazat is adva, annak az „öreg praktikusának,<br />

aki tényleg tapasztalatból, az életből mondja<br />

el megfigyeléseit, amelyek reánk nézve is<br />

nagyon találóak. d. n.<br />

Álláshirdetések.<br />

E rovatban díjtalanul közöljük a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesülete" minden állást kereső<br />

tagjának hirdetését 2 hónapon kerésztül.<br />

Az állást keresők bizonyítvány másolataikat tartoznak<br />

irodánkhoz beküldeni.<br />

Az állást adó földbirtokosokat tisztelettel kérjük,<br />

hogy betöltendő állások esetén egész bizalommal szivéskedjenek<br />

irodánkhoz fordulni. Az állás-betöltésre előjegyzett<br />

gazdatisztek bizonyitványmásolatait kívánatra<br />

bérmentve és díjtalanul küldjük meg; de ezeknek betekintés<br />

utáni visszaszármaztatását kérjük. Elegendő<br />

csupán az illető hirdetés előtt álló számra hivatkozni.<br />

E rovat díjtalanul áll rendelkezésre a betöltendő<br />

állásokat hirdetni óhajtó földbirtokosoknak is, ha egyesületünk<br />

tagjai sorába lépnek.<br />

Betöltendő állások.<br />

Ajánlatok az üggvezetőséghez küldendők.<br />

107. Hevesmegyében fek-<br />

. vő 2000 holdas birtokra<br />

kerestetik egy oly erélyes,<br />

hosszabb gyakorlattal biró,<br />

intelligens, nős, fiatal ember,<br />

aki a gazdaság összes<br />

ágainak alapos ismerete<br />

mellett az erdészet, szőlészet<br />

és borászatban is<br />

kellő jártassággal bir.<br />

10!). Szabolcsmegyei<br />

gazdaságba 1902. év jan.<br />

l-re gazdasági v. földmivesiskolát<br />

jó sikerrel végzett<br />

nőtlen, keresztény gazdatiszt<br />

kerestetik ; aki kellő<br />

gyakorlattal bir s a szőlő-<br />

• iínvelés '<br />

jártas. Fizetés : teljes ellátás<br />

s havi készpénz fizetés<br />

megállapodás szerint. Sajátkezüleg<br />

irt s bizonyitványmásolatokkal<br />

felszerelt<br />

pályázatok f. é. nov. l-ig<br />

108. Abauj-tornamegyei<br />

600 holdas gazdaságba 30—<br />

45 éves, nőtlen, tót nyelvet<br />

biró egyén kerestetik.<br />

Évi fizetése egyelőre 240<br />

koröna és teljes ellátás.<br />

Az állás azonnal, vagy f. é.<br />

deczember 1-én is elfoglalható.<br />

Állást keresők.<br />

napilap. Kiadóhivatal Bu- I 12 frt, félévre 7 frt helyett<br />

dapest, VI. Teréz-körut 23. 6 frt, negyedévre 3 frt 50<br />

Főtiszti, kezelői vagy intézői állás betöltésére ajánlkoznak.<br />

Egész évre 14 frt helyett | kr. helyett 3 frt. 14'3%<br />

324. Gazdatiszt, ki felsőbb<br />

gazdasági tanintézetet<br />

Gyárosok és kereskedők.<br />

kereskedelmi akadémiát<br />

végzett, azonkívül a gazdaság<br />

terén az ország egyik<br />

Kirner József. Budapest,<br />

IV., Szervita-tér 2.<br />

legnagyobb uradalmában<br />

16 évig működött s ez<br />

utóbbi 9 éven át mint főtiszt<br />

; megfelelő állást keres<br />

bármikori belépésre. Beszél<br />

magyarul, németül és románul.<br />

325. Egy minden tekintetben<br />

megbízható, magyaróvári<br />

akadémiát kitűnő<br />

sikerrel és az érdiószegi<br />

vinczellérKépezdét végzett<br />

44 éves, róm. kath. családos<br />

égyén azonnali belépésre<br />

gazdatiszti állást keres. A<br />

tejgazdaságok vezetésében,<br />

dohány-, czukorrépatermesztésben,<br />

állattenyészben,<br />

könyvvezetésben<br />

szeszgyártásban, téglaégetés<br />

és borászatban teljes<br />

javadalmazás és jó bánásmód nagyon hálásan<br />

fizet az ezáltal elért eredményekben.<br />

jártassággal bir, melyről<br />

20 évi gyakorlata van.<br />

Nálunk sokat, nagyon sokat lehet is és Beszél magyarul, németül<br />

kell is produkálni s mert jól értékesíteni nem és tótul.<br />

lehet, hát sokat kell termelni kvantumban és 326. 44 éves, ev. ref.<br />

minőségben egyaránt. Ennek előfeltétele pedig<br />

vall., nőtlen oki. gazdatiszt<br />

20 évi gyakorlattal alkalmazást<br />

keres. Állását bár-<br />

a fentebb elmondottakban van megadva. Szívleljék<br />

meg az elmondottakat azok a kiket illet. mikor elfoglalhatja.<br />

Az a német rittergutsbesitzer az ő 3—400 327. M.-óvári gazd. akadémiát<br />

végzett fiatal gazda-<br />

hektárján ép ugy vagy talán jobban elvan,<br />

tiszt, ki az ország egyik<br />

mint a mi 2000 holdas birtokosunk. Azon a első uradalmában több<br />

franczia földön, amelynek talaja és éghajlati mint két év óta gyakorlatilag<br />

és az irodai teendők-<br />

viszonya talán rosszabb — de semmiesetre<br />

sem jobb a miénknél — produkálnak 250 q. ben képezi magát, állását<br />

változtatni óhajtván, f. évi<br />

olyan burgonyát, amelyet 20—22%-ig használnak<br />

ki; nálunk 50 q.-t maximális 17°/o-os alkalmazást keres. Meg-<br />

október hó l-re megfelelő<br />

átlagkihasználással és igy van számtalan példa, hívásra bemutatkozik.<br />

328. Segédtiszti vagy<br />

írnoki állást keres, lehetőleg<br />

a felvidéken, 28 éves<br />

róm. kath. vall., kassai<br />

gazd. tanint. szeszgyártási<br />

és felsőbb szőlő- és borgazdasági<br />

tanfolyamot végzett<br />

nőtlen gazdatiszt.<br />

Beszél magyarul, németül<br />

és tótul.<br />

329. Kezelőtiszti állást<br />

keres f. é. október l-re a<br />

gazdaság minden ágában<br />

jártas, 10 évi gyakorlattal<br />

biró, 32 éves, nőtlen, ev.<br />

ref. vall., földmivesiskolát<br />

végzett egyén.<br />

330. írnoki, vagy gyakornoki<br />

állást keres erdő- és<br />

mezőgazdaságnál egy 23<br />

éves, nőtlen, r. kath. vall.<br />

m. kir. erd. szakiskolai<br />

tanuló, ki az eddigi vizsgákról<br />

a legjobb osztályzatokkal<br />

s mezőgazdaságnál<br />

három évi gyakorlattal<br />

bir.<br />

gének eleget tett, 31 éves,<br />

róm. kath. vall., nőtlen,<br />

földmives- és tejgazdasági<br />

iskolát végzett egyén megfelelő<br />

állást keres.<br />

332. Aznnnali belépésre<br />

alkalmazást keres 27 éves,<br />

ref. vall. földmivesis és<br />

tejgazdasági iskolát végzett,<br />

gyakorlattal biró nőtlen<br />

egyén.<br />

333. 41 éves, ev. ref.<br />

vall., nős, 18 évi gyakorlattal,<br />

magyar és tót nyelvet<br />

biró egyén mielőábi belépésre<br />

állást keres.<br />

334. Ispáni állást keres<br />

keszthelyi tanintézetet<br />

végzett, 41 éves, nős,<br />

göíög keleti vall., magyar,<br />

tót, szerb és román nyelvet<br />

biró gazdatiszt. Gyakorlata<br />

335. Ispáni állást keres<br />

mielőbbi belépésre, 33 éves,<br />

nőtlen, r. kath vajl., 14 évi<br />

gyakorlattal és a magyar,<br />

német és tót nyelvet bíró<br />

gazdatiszt.<br />

336. írnoki vagy segédtiszti<br />

állásra ajánlkozik<br />

földmives-iskolát végzett,<br />

magyar és román nyelvet<br />

biró nőtlen egyén.<br />

Az előbb közölt álláskeresőkön<br />

kivül irodánkben<br />

több, tanintézetet egyáltalán<br />

nem végzett és több,<br />

földmivesiskolát végzett<br />

gazda van előjegyezve, a<br />

kik nagyrészben önnálló,<br />

rendelkező tiszti állásokra<br />

pályáznak, részben Írnoki<br />

és segédtiszti állások betöltésére<br />

ajánlkoznak. Bizonyitványmásolataik<br />

irodánkban<br />

megtekinthetők,<br />

illetve kívánatra érdeklődőknek<br />

bérmentve megküldhetők.<br />

Országos gépész-egyesület szakavatott gépészeket<br />

minden időben felvesz és elhelyez. Közlönye : „Magyar<br />

Gépipar" évi előfizetési ára 8 korona, Budapest, VII.<br />

Akáczfa-utcza 3. sz.<br />

Kedvezmények egyesületi tagok részére.<br />

1. Politikai napilapok, szakközlönyök, szépirodalmi<br />

és élczlapok.<br />

A kedvezményt adó lapokra a „Gazdatisztek és<br />

Erdőtisztek Országos Egyesületének tagjai" kedvezményes<br />

áron, az egyesületi iroda utján fizethetnek elő.<br />

ÁRategészség. Folyóirat<br />

állategészségügyi és állattenyésztési<br />

ismeretek terjesztésére.<br />

Szerkeszti dr.<br />

Sátz István. Kiadóhivatal<br />

Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza<br />

28. Előfizetési<br />

ára 3 frt, tagjainknak 1 frt<br />

50 kr., árengedmény 50°/o.<br />

Budapest. Képes politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, Sarkantyus-u. 3.<br />

Előfizetési ára egy évre 12<br />

frt. Tagjainknak 9 forint,<br />

árengedmény 25%<br />

Borászati Lapok. XXX.<br />

évfolyam. Szerkeszti Baross<br />

Károly. Előfizetési ára egy<br />

évre 5 frt, fél év 2 frt 50<br />

kr. Tagjainknak egészévre<br />

4 frt, fél évre 2 frt. 20%<br />

Egyetértés. Polit. napilap.<br />

Kiadóhivatal Budapest,<br />

IV., Papnövelde-utcza 8.<br />

32-ik évfolyam. Előfizetési<br />

ára 20 frt helyett, 14 frt,<br />

árengedmény 30%<br />

Képes Néplap. Előfizetési<br />

ára »/« évre 70 kr., »/s<br />

évre 1 frt 20 kr. Egyesületünk<br />

tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel fizethetnek<br />

elő a lapra.<br />

Magyar Bazár. Wohl<br />

Janka divatlapja. Kiadóhivatal<br />

Bpest, Ferencziektere<br />

3. Megjelenik havonkint<br />

4-szer. Előfizetési ára<br />

V« évre 2 frt, tagjainknak<br />

1 frt 60 kr. 20%<br />

Magyar Gazdák Lapja.<br />

Gazdasági szaklap. Kiadóhivatal<br />

Budapest, V., Akadémia-u.<br />

Előfizetési 4ra egy<br />

évre 8 forint, tagjainknak<br />

4 frt. árengedm. 50%<br />

Magyar Hírlap. Politikai<br />

napilap. Kiadóhivatal Budapest,<br />

V., Honvéd-u. 4.<br />

Előfizetési ára 14 frt. Egye<br />

sületünk tagjai irodánk utján<br />

15% kedvezménynyel<br />

fizethetnek elő a lapra.<br />

Pesti Napló. Politikai<br />

A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.<br />

Biicher Rudolf. Budapest,<br />

VH., Nagymezö-utcza<br />

68. Ekék és egyéb talajmivelő<br />

eszközök, áreng. 10%<br />

Brázay Kálmán. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 23.<br />

Fűszer- és gyarmatáruk<br />

után 2%, sós-borszesz, 2O"/0<br />

Brünner Testvérek. Budapest,<br />

IV., Koron aherczegutcza<br />

3. Lámpák, lámparészek<br />

és lámpások, 10°/o<br />

Calderoni és tsa, Bpest,<br />

Váczi-utcza 30. Optikai<br />

tárgyak, szemüvegek, látcsövek,<br />

hőmérők 10%<br />

Ditmár R. Budapest,<br />

V., Fürdő- és Nádor-utcza<br />

sarok. Lámpák, lámparészek,<br />

lámpások, áreng. 5%<br />

Dóna Dömelés Fia. Budapest,<br />

IV., Mária-Valériautcza.<br />

Papir, írószer, nyomtatványok<br />

és följegyzési<br />

könyvek raktára, áreng. 5%<br />

Elsinger M. J. és flai<br />

Budapest, V.,Thonet-udvar.<br />

Vízmentes szövetek, ponyvák,<br />

zsákok, kendertömlők,<br />

esőköpönyeg és gazdasági<br />

sátorok, árengedmény 5%<br />

Fairbanks mérleg- és<br />

gépgyár r.-társ. Budapest,<br />

Andrássy-u. 14. gazd. gé<br />

pek, tizedes és százados<br />

mérlegek 10%<br />

Feldmann és Kádár.<br />

Budapest, VI., Teréz-körut<br />

34. Műszaki és gazdasági<br />

kellékek, szerszámok, füreszek<br />

és reszelők. Orosz<br />

és amerikai henger- és gépolajok,<br />

olíva gépolaj, 15%<br />

Freund A. és Fia. Budapest,<br />

IV., Koronaherczegutcza<br />

3. Nyergek, lószerszámok,<br />

bőröndök és útitáskák,<br />

lópokróczok,istállóés<br />

tisztító szerek, 5%<br />

Fuchs G. Budapest, VII.,<br />

Károly-körut 1. Gazdasági<br />

gépek, tizedes és százados<br />

mérlegek, árengedmény 5%<br />

Geittner és Rausch.<br />

Budapest, Andrássy-ut 8.<br />

Háztartási és konyhafelszerelési<br />

czikkekből 10%, műszaki<br />

szerszámok, munkagépek,<br />

kutszivattyuk, tűzoltó-fecskendők<br />

és tűzoltófelszerelésekből<br />

az áru és<br />

vételhez képest 5—10%-ig.<br />

Groág Lipót fla. Budapest,<br />

VI., Váczi-körut 43.<br />

Uri és női fehérnemű, férfi<br />

ingek, gallérok, kézelők,<br />

zsebkendők; fűzők és kötött<br />

áruk, stb. áreng. 6%<br />

Glass és Társa. Budapest,<br />

IV., Muzeum-kőrut 5.<br />

Uri fehérnemű, vízhatlan<br />

esőköpenyek, Jaeger-áruk,<br />

árengedmény 5%<br />

Hatschek Emil. Budapest,<br />

Andrássy-ut 13. Látszerek<br />

és norinbergi díszműáruk,<br />

árengedmény 10%<br />

Huzella M. Budapest,<br />

Váczi-utcza 1. Vadászfegyverek-<br />

és vadászkellékekből<br />

(töltények kivételével.) 5%<br />

Kánitz C. és Fiai. Budapest,<br />

Dorottya-utcza 10.<br />

Papir- és írószerek, nyomtatványok,<br />

amerikai Írógépek,<br />

árengedmény 10%<br />

Kontúr Alajos. Budapest,<br />

IV., Lipót-utcza 10.<br />

Üveg és porczellán készletek<br />

és használati edények<br />

; képezetek és táblaüveg,<br />

raktár, áreng. 10»/<br />

Kühne Ede Moson. —<br />

Budapest, VI., Váczi-körut<br />

57/a. Kizárólag hazai gyártású<br />

gazdasági gépek és<br />

eszközök gyári árából, 10°/<br />

Az o<br />

Vadászfegyverek és vadászkellékek,<br />

forgópisztolyok<br />

stb.-ből (töltények és egyéb<br />

lőszerek kivételével) 10%<br />

Kunz József és társa<br />

Budapest, V., Deák-tér 1.<br />

Vászon, fehérnemű, szőnyeg<br />

és pokrócz áruk 5%<br />

Károlyi György. Budapest,<br />

V., Dorottya-u. 10.<br />

Papir,író ésrajzszerek,10%<br />

Kertész Jenő. Budapest,<br />

Kerepesi-ut 8. Díszműáruk<br />

és uri divatáruk, 10%<br />

Konta és Kaloszek. Bupest,<br />

IV., Kecskeméti-u. 9.<br />

Vászon, fehérnemű, női és<br />

uri divatczikkek, szövöttáru,<br />

árengedmény 5%<br />

Lakos Nándor Friedlánder<br />

József mezőgazdasági<br />

gép- és szélmotor- és<br />

szivattyugyár magyarországi<br />

vezérképviselete és<br />

főraktára Budapest, Külső-<br />

Kerepesi-ut 1. sz. Árengedmény<br />

15—17 l /a% ig.<br />

LeitersdorferD.és Fia<br />

Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza<br />

6. Kész férfi és<br />

fiu ruha-raktár, ruha szövetek,<br />

árengedmény 5%<br />

Lászlóczky Gyula. Budapest,<br />

IV., Egyetem-u. 7.<br />

Férfi és fiu ruha-raktár, 5%<br />

Molnár és Moser. Budapest,<br />

Koronaherczeg-u. 9.<br />

Illatszerek, szappanok, háztartási<br />

és gazdasági czikkek,.<br />

gyógyáruk, vegyszerek, köt-<br />

• szerek, árengedmény 10%<br />

Magyar fém- és lámpaáru<br />

gyár r.-t. Budapest,<br />

V., Gizellatér l.,VI., Terézkörut<br />

1., VIII. Üllői-ut 2.<br />

Pozsony, Lőrincz-kapu-u. 1.<br />

és Kolozsvár, Hid-u. 20. sz.<br />

Lámpák, lámparészek, lámpások<br />

árengedmény 10%<br />

Melichár Ferencz. Budapest,<br />

Nagymezö-utcza 68.<br />

Vetőgépek, áreng. 10%<br />

Neoschil Alajos. Budapest,<br />

IV., Váczi-utcza 27.<br />

Kötőszer és sebészeti czikkek,<br />

sérvkötők, gummikülönlegességek,<br />

10%<br />

Rigler József Ede. Papirnemügyár<br />

részv.-társ.<br />

Budapest, Erzsébet-tér 19<br />

írószerek, íróasztali berendezések,<br />

gazdasági nyomtatványok<br />

és könyvek, 10% •<br />

Radwaner és Rónaimagkereskedők,<br />

J. C. Sclimidt,<br />

erfurti magtermelő, német<br />

cs. és kir. udv. szállító,,<br />

egyedüli magyarországi főraktárosai,<br />

Budapest, V.,<br />

Nádor-u. 8., egyesületünk<br />

tagjainak avilágbirü erfurti<br />

magvak árjegyzéki áraiból<br />

5%-ot engedélyeinek.<br />

Szántó és Glass. Budapest,<br />

IV., Muzeum-körut 37.<br />

Uri fehérnemű, ingek, kézelők,<br />

gallérok, áreng. 5%<br />

Szénássy és Reiinann.<br />

Budapest, IV., Ferencziektere<br />

9. Papir, irodai felszerelések,<br />

nyomtatványok,<br />

levéldobozok, áreng. 10%<br />

Szőnyegház. Budapest,<br />

IV., Károly-körut 26. Szőnyegek,<br />

függönyök, teritők,<br />

ágynemüek, vasbutorok,<br />

pokróczok és lakásberendezési<br />

czikkekből áreng. 10%<br />

Szűcs Zsigmond. Budapest,<br />

VI., Nagymező-utcza<br />

68. Széna-gyüjtők, trieurök,<br />

rosták, tengeri morzsolok,<br />

szecskavágók, darálók járgányok,<br />

borsajtók és vizók,<br />

mérlegek s egyéb gazdao<br />

s á gi eszkőzök, áreng. 12°/<br />

;. magyar gazd. egyesület tulajdona.

IY-ik évfolyam. 10. szám. A „Köztelek" melléklete. Budapest, 1901. november 20.<br />

<strong>GAZDATISZTEK</strong> <strong>LAPJA</strong><br />

A MAGYAR <strong>GAZDATISZTEK</strong> ÉS ERDÖTISZTEK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK<br />

MEZŐGAZDASÁGGAL ÉS ERDÉSZETTEL FOGLALKOZÓK NYUGDÍJINTÉZETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.<br />

MEGJELENIK HAVONKÉNT EGYSZER.<br />

Előfizetési ára: Szerkeszti: JESZENSZKY PÁL, Szerkesztőség és kiadóhivatal:<br />

AZ ORSZÁGOSMAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TITKÁRJA, AMAGYAR GAZ<br />

Egész évre ö forint.<br />

ÉS EHDŐTISZTBK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÉS NYUGDÍJINTÉZETÉNEKÜGY VEZETŐJE. Budapest, IX., ÜUől-út, „Köatelek".<br />

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének és a Mezőgazdasággal és Erdészettel Foglalkozók Nyugdíjintézetének tagjai ingyen kapják.<br />

Az Orsz&gos Magyar Gazdasági Egyesület tagdíja egész érre 10 frt. - A Magyar Gazdatisztek és Erdotisztek Országos Egyesületének tagdija egész évre 5 frt, gazdasági segédtiszteknek a frt 50 kr.<br />

Az egyesület választmányi ülése.<br />

A „Gazdatiszteit és ErdőtiszteJc Országos<br />

Egyesülete" a nyári szünet óta október hó<br />

23-án tartotta első ülését Bujanovics Sándor<br />

elnöklete alatt. Jelen voltak Niclc Ede alelnök,<br />

Fromm Antal, Ghastélyi Béla, Hirsch Jenő,<br />

Bogyó Samu, Landesz József, Székács István,<br />

Szilassy Zoltán, Takács Emil, Szántó Menyhért,<br />

Kiss Lajos tagok és Jeszenszky Pál ügyvezető.<br />

Távollétüket kimentették: Máday Izidor<br />

alelnök, Greszler Vilmos és Domoszlay József<br />

választmányi tagok.<br />

Elnök az ülést megnyitván, a nyári szünet<br />

után elsőizben összejött választmányi tagokat<br />

szívélyesen üdvözli s az ülést megnyitja.<br />

A jegyzőkönyv hitelesítésére elnök Landesz<br />

József ós Székács István • választmányi tagokat<br />

kéri fel.<br />

Áttérve az ülés első tárgyára, elnök fölkéri<br />

ügyvezetőt jelentésének előterjesztésére,<br />

mire ügyvezető jelentést tesz az egyesület nyári<br />

működéséről. Az irodát elsősorban az „Évkönyv"<br />

elkészítése és ennek elkészülte után szétküldése<br />

foglalkoztatta. Az iroda minden egyes<br />

tagnak junius hó második felében megküldötte<br />

az „Évkönyvéét. Ezenkívül az irodát a tagkönyvek<br />

revidiálása, a tagok tagsági kötelező<br />

nyilatkozatainak rendbeszedése és a folyó adminisztratív<br />

ügyek elintézése foglalkoztatta.<br />

Ügyvezető jelenti, hogy a hátralékos tagdíjbefizetéseket<br />

a nyár folyamán az iroda többízben<br />

szorgalmazta, sajnos, csekély eredméúynyel,<br />

mert a tagdijak a nyári hónapok alatt<br />

igen gyéren folytak be. Miután az ezévi tagdijakat<br />

a tagok nagy része még eddig be nem<br />

fizette, ennélfogva szóló október hő 18-án az<br />

összes hátralékos tagoknak, számszerint 270-nek<br />

a tagsági dijak befizetése végett postai megbízást<br />

küldetett, amely intézkedést a választmány<br />

helyeslőleg vette tudomásul.<br />

Ügyvezető előterjeszti a nyár folyamán az<br />

egyesület kötelékébe uj tagokul jelentkezetteknek<br />

névsorát; felvételüket kérték a következők:<br />

Adler József ispán, Árvay Ernő sgt, Breitner<br />

Mátyás ispán, Csintalan Dezső intéző, Duchon<br />

Ferencz irnok, Engi József sgt, Fleischer<br />

Gyula kasznár, Goldstein Lajos gt, Hajdú István<br />

intéző, Hegyi István sgt. Hegedűs Géza gt,<br />

Horváth Elek irnok, Jelűnek Emil számvevő,<br />

Kiss László ellenőr, Kratochvill István gt, Kula<br />

Lajos erdész, Kulcsár Sándor, Kovács Gy.<br />

József, Komlósán Epifán irnok, Körmendi Zsiga<br />

sgt, Láng Károly intéző, Loyko Pál irnok, Molitorisz<br />

Ákos gt, Oppenheimer János intéző,<br />

Begninyi Ede intéző, Szabó Emil irnok, Szandtner<br />

Henrik sgt, Székács János irnok, Tompos<br />

Zsigmond sgt, Varga István gt, Veress István<br />

sgt, Zathureczky Nándor sgt. Vagyis uj tagul<br />

jelentkezett összesen 32 tag. A választmány a<br />

belépésre jelentkezetteket, miután tagsági nyilatkozatuk<br />

rendben van, a tagok sorába fölveszi.<br />

A jelenlegi taglétszám: 63 alapító, 20 pártoló<br />

és 775 rendes, vagyis összesen: 858 tag.<br />

A tagok sorából elhunytak : Mátray Ferencz<br />

József választmányi, Nagy Alajos és<br />

Ulrich Antal rendes tagok, akiknek elhunyta<br />

felett a választmány részvétét fejezi ki.<br />

Kilépésüket bejelentették: Csigaházy Gábor,<br />

Mentler Gyula, Koszó Ádám és Csemez<br />

Károly, akiknek kilépését, miután tagsági kötelezettségüknek<br />

eleget tettek, a választmány<br />

tudomásul veszi.<br />

Sajnálattal vette tudomásul a választmány<br />

br. Dingelstedt Ernőnek a választmányi tagságról<br />

való lemondását, aki miután nagymévü elfoglaltsága<br />

miatt a választmányi tagsággal járó<br />

kötelezettségének eleget nem tehet, arról lemondott.<br />

A pénztár állapotára vonatkozólag ügyvezető<br />

jelenti, hogy szeptember hó 30-ig<br />

összes bevétel volt: 10,102 kor. 10 fill.<br />

az összes kiadás: 9,344 „ 84 „<br />

a maradvány tehát<br />

757 kor. 26 fúl.<br />

Tekintettel azonban arra, hogy a 9344<br />

korona kiadási tételben egy közel 3200 koronás<br />

takarékpénztárban elhelyezett, tehát megtakarított<br />

összegről szóló tétel szerepel s igy a tényleges<br />

kiadás alig haladja felül a 6000 koronát,<br />

a választmány a pénztári jelentést jóváhagyólag<br />

tudomásul veszi s egyúttal felkéri a számvizsgáló-bizottságot,<br />

hogy az egyesület számadásait<br />

a jövő választmányi ülésig felülvizsgálni<br />

s erről a jövő ülésen jelentést tenni szíveskedjék.<br />

Következett a segélyiránti folyamodók<br />

kérvényinek tárgyalása, melynek eredményeképpen<br />

a választmány<br />

Kákosy Lászlónak 100 korona,<br />

özv. Furmann Eleknének 100 korona,<br />

Kondor Ferencznek 50 korona,<br />

özv. Biedl Hugónénak: 70 korona,<br />

Hoffmann Jánosnak: 70 korona,<br />

Csurgay Józsefnek: 138 korona segélyt,<br />

Tóth Lajosnak pedig: 200 korona tanulmányi<br />

segélyt utalványozott.<br />

Ügyvezető jelentést tesz a „Hatvanvidéki<br />

Gazdatiszti Kör" megalakulásáról, melynek alakuló<br />

közgyűlésén az egyesület képviseletében<br />

Fromm Antal választmányi tag és szóló voltak<br />

jelen. A gazdatiszti kör Bujanovics Sándor<br />

egyesületi elnököt, Máday Izidor es Nick Ede<br />

alelnököket disztagjaivá választotta meg, amit<br />

a választmány örömmel vesz tudomásul s az<br />

elnökség tagjait ért szives megtiszteltetésért<br />

meleg köszönetét nyilvánítja.<br />

Chriastélyi Béla választmányi tag, mint a<br />

„Hatvanvidéki Gazdatiszti Kör" titkára köszönetet<br />

mond az egyesületnek azon erkölcsi .támogatásáért,<br />

amelylyel a kör megalakulását<br />

elősegítette s a kör érdekében kéri a választmány<br />

további jóakaratú támogatását.<br />

Több folyóügy elintézése után az egyesület<br />

választmányi ülése véget ér, mely utána<br />

Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének<br />

igazgatósága tartotta meg Bujanovics<br />

Sándor elnöklete alatt havi ülését.<br />

Jeszenszky Pál ügyv. igazgató bejelentette,<br />

hogy márczius óta uj tagokul beléptek : Szabó<br />

Ferencz, Kálmán Géza, Szép Dezső, Kölber<br />

László, Takáts Károly, Támer Sándor, Laczkovics<br />

Rezső, Mocker Gyula. Molnár Gyula, Béres<br />

József és Hegyi István gazdatisztek s jelenleg<br />

a nyugdíjintézetnek 144- tagja van 180,200<br />

K. biztosított nyugdíjjal. A nyugdíjintézet vagyona<br />

a szept. 30-iki nyersmérleg szerint<br />

321,067 K. 29 f. az értékpapírok állománya<br />

293,000 K. névértékben. Ezután Bogyó Samu<br />

intézeti-szakértő tett előterjesztést a nyugdíjintézet<br />

reorganizácziója tárgyában beadott s a<br />

Gazdatisztek Lapja legutolsó két számában<br />

közzétett javaslatról, melynek részletes megvitatására<br />

és javaslattételre Bujanovics Sándor<br />

elnöklete alatt Nick Ede, Fromm Antal, Székács<br />

István, Chriasztélyi - Béla, Bogyó Samu, dr.<br />

Szadovszky József és Jeszenszky Pál tagokból<br />

álló bizottság küldetett ki.<br />

A gazdatiszti nyugdíjintézet<br />

reorganizácziója.<br />

A Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók<br />

nyugdíjintézetének reorganizácziója tárgyában<br />

kiküldött bizottság nov. 4-én d. u.<br />

4 órakor tartotta meg első ülését Nick Ede<br />

elnöklete alatt. Jelen voltak: dr. Szadovszky<br />

József egyesületi ügyész, Bogyó Samu nyugdijintézeti<br />

szakértő, Fromm Antal, Greszler Vilmos,<br />

Chriastély Béla, Jeszenszky Pál és Kiss Lajos<br />

bizottsági tagok.<br />

A bizottság tárgyalás alá vette a benyújtott<br />

uj nyugdíjbiztosítási módozatot s miután<br />

dr. Szadovszky József kijelentette, hogy annak<br />

életbeléptetése és a jelenlegi nyugdijszervezetbe<br />

való beillesztése jogi szempontból semmiféle<br />

akadályba nem ütközik, Bogyó Samu indítványára<br />

elhatározta a bizottság, hogy a javasolt<br />

uj nyugdíjbiztosítási módozatot az igazgatóságnak<br />

elfogadásra ajánlani fogja, azon hozzáadással,<br />

hogy az mihelyt 300 tag az uj módozat<br />

alapján belépésre jelentkezik, életbeléptendő<br />