KÃZTELEK

K. folyam Budapest iüOO. (Jeczember hó 8 97 $55.) szánt 

KÖZTELEK 

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. 

Áx országos magyar gazdasági •gyasülat tagjai 

Ingyi kapják. 

Ken tagoknak •16flz*tésl fiij: 

Bgtss ÍTTI N korona, félévrs 10 korona, negyedévre 

Megjelenik minden szerdán és szombatén. 

Az Országos Hagy. Gazdasági Egyesület tulajdona. 

A* egyesületi tmio felügyelet* alatt: 

F6ezerke.zt6 ii klad&sért felelSe: Forater Géza az OMQE. Igazgatója 

Felelős szerke.ztG: Szllasay ZoltAn ai OMGX. ezerke«zt6-titkira. 

Tir.ezerke.nt8: Bnday Barna az OMOI. titkira. 

Szerkesztőség is kiadóhivatal: 

Budapest (Köztelet), f llöl-nt 25. szám. 

Kéziratokat a szerkesztlség nam küld viasza. 

AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. 

Ülésnapok a Köztelken. 

1900. deczember 14-én d. u. 4 órakor. 

Kodifikáczionális bizottság ülése. 

„ deczember 19-én d. u. 4 órakor. 

Állattenyésztési és állategészségügyi 

szakosztály ülése. 

,, deczember 20-án d. u. 4 órakor. 

Igazgató-választmány ülése. 

Meghívó. 

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 

szőlőszeti és borászati bizottságának 

folyó hó 15-én, azaz szombaton d. u. 4 órakor 

a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. 

Az ülés tárgya: 

1. Állásfoglalás a román szőlő behozatalnál 

tapasztalható visszaélések ellenében. Előadó 

: Baross Károly. 

2. Az orosz borvám emelése. 

Bernáth Béla, 

a bizottság elnöke. 

1900. évi november hóban befizetett 

alapítványi kamatok és tagsági 

dijak nyilvános nyugtázása. 

Alapítványi kamatot fizettek: 

1900. évre: 

Dr. Siklóssy Gyula 20 kor. 

Hátralékra: 

Mailáth István 21 kor. 

Tagsági dijat fizettek: 

1901. évre: 

Dáni József, Frideczky Árpád 20—20, dr. Friedmann 

Bernát 10, Fogarasmegyei gazdasági egyesület, 

Grünfeld Ignácz, Hankiss János 20-20, Szécsi Gyula 10, 

1900. évre: 

Abaffy Edmund, Altorjay László, Albisi Béla, Andaházy 

Pál, Andreae Emil, Antal , Sándor, Apt Ödön, 

Ábel Ármin, Abeles Zsigmond, Ágoston József, Baár 

József 20—20, dr. Baiersdorf Emil 10, Baitz Lipót, 

Baksay Zoltán, Balázsovich Ernő, Balázsovits Oszkár, 

Barcza Adolf, Basch Béni, Basilides János, Bay Géza, 

Bányay Döme, Bátorkeszi olvasókör, Bede Károly, Bedő 

Albert, Beke Imre, Beleznai urad. bérnökség, Berger Zsigmond, 

Berzeviczy József, Beteg Imre, Bezerédj Adorján, 

Bezerédj Lajos, Bezerédj László, Békássy István, Békeffy 

István, Binder Frigyes, Biró István, Boér Endre, Bolgár 

János, Bornemissza Gábor br., Borsche Károly, Botka 

Lehel, Böhm Miklós, Braun Sándor 20—20, Brauner 

Győző 10, Brunner Béla, Bucsányi Kálmán, Budapestkőbányai 

kör, Clement Lipót, dr. Chorin Ferencz, Csapkovits 

György, Csetke Béla, Csiky Sándor 20—20, 

Csomóss Miklós 10, Darvas Gábor, Debreczeni Endre, 

Deutsch József, Dubrovszky Róbert, Ebers Károly, 

Edelsheim Gyulai Lipót, Ehrlich Henrik, Ehrlich Salamon, 

Elek István, Emperl Ernő, Engel Hermann, 

Eördögh János, irányi Ármin 20—20, Fahn László 10, 

Farkas Ábrahám, Farkas Ferencz, Farkas Gyula, Farkas 

Zoltán, Fáy Gyula, Fechtig Imre br., Fehér Sándor 20—20, 

Fekete Mihály 10, Ferenczy Kálmán, Fiseher Károly, Fokányi 

László, Földváry Tamás, Fördős Dezső, Förster Aurél 

20—20, Frenkel Dezső, Friedmann Bernát dr. 10—10, 

Fiilöp Gábor, Für Géza, Gajzágó Samyl, Garay Sándor, 

Gazdasági egyesület Magyar-Óvár, Gazdasági egyesület 

abaujmegyei, Gazdasági tanintézet Keszthely, 

Gazdák te^csarnoka, Geist Gáspár, Gerlóczy Géza, 

Grünfeld Jakab, Grünfeld Jenő, Godán Sándor, Gutzjahr 

Mihály, Gurtler Károly, Gyene Károly, Györffy Kálmán, 

Hagara Viktor dr., Hainrikffy Pál 20—20, Hankus 

Gábor 10, Hanvay József, Harsányi József, Hámos Aladár, 

Hányi Gyula,' Hein Gyula, Hercz Zsigmond, Herczegh 

Mihály, Hertelendy József 20—20, Hochstadter Lajos 10, 

Honig Izidor, Honi Izidor, Horváth László, H°sszufalusi 

Andor, Höhn Vilmos, Hrabovszky Guidó, Hreblay Emil, 

Hricsovinyi János, Huber Lajos, Huszár Béla, Igonda 

Péter, Jablonszky György, Jeney Géza, Jeney József, 

Jeszenszky József, Juhi Miksa, Kacskovits Zoltán, Kardeván 

Ernő, Kasztl László 20—20, Kaufmann Ignácz 10, 

Kauser Dezső, Kálmán Andor, Kálmán Rudolf ifj., 

Károly Rezső, Keglevich Gyula gr., Keller Gyula, Kenessey 

Lajos, Kenyeres K., Kherndl Imre, ivánkai, Kiss 

Iván, Kiss József, Kiszely Sándor, Klár Gusztáv, 

Klobusitzky János, Kohn László és Tsa, Koksa Kálmán, 

Kollmann Gyula, Koritsánszky János, Kováts Antal, 

Kovács Imre, Kozma Andor, König Károly, Köri József, 

Körmendy László, Krausz Gyula, Krón Dénes, Króner 

Küffaer Ernő, Kropf Ignácz, Kvaszinger Ödön, Lakits 

István dr., Lakner László, Laszkáry Pál, La,ufer Antal, 

Lányi József, Láczay Szabó László, Lencz Ödön, Lengyel 

Márton dr., Lengyel Sándor dr., Leitgeb Imre 

Lédig Dezső, Lippich Gusztáv, Liptay Béla, Lipthay 

Frigyes br., Lőwy Mór 20—20, Lővy Sándor 10, Maier 

Emil, Mandel Mór 20—20, Márcsány K. 10, Maros- 

Tordamegyei gazd. egy., Mathiasz Ernő, Matolcsy Károly, 

Mayerffy György, Mándy Lajos, Mechwarth Ernő, Mesterházy 

Ernő, Meszéna Lajos, Meszlényi Pál, Mező Károly, 

20—20, Mihályi Imre 10, Miklóssy Ferencz, Milhoffer 

Sándor, Móck Ferencz 20—20, Munkácsy Béla 10, Naeff 

Vilmos 20, Nagy Aladár, Nagy Géza, K. Nagy István, 

Nagyváradi műtrágyagyár, Naláczy Géza, Nauratyill 

Oszkár, Nándory Pál, Návay Emil, Néppel Ferencz, 

Neuszidler Ernő 20—20, Nóvák Dániel 10, id. Ocskay 

Rudolf, ifj. Ocskay Rudolf, dr. Ofner Márk Oszkár, 

Ottlik Péter, l'allaghy Jánoí, Papp Elek, Papp Imre, 

Papp Jenő, Papp Miklós, Pappszász Lajos, Paray Sándor, 

ifj. Pataky László, Pencz József, Perényi Antal, 

Pesty Béla, Petrovay György, Péchy Zsigmond, Piacsek 

István, Piróth István, Pletnits Ferencz dr., Polatschek M., 

Pongrácz Géza, Pótsa Bertalan, Prág Lajos, Prenoszií 

Ödön, Pfeiffer Mátyás, Purgly Zsigmond, Püspöki Géza, 

Raáb Kálmán, Rajasich Gy. br., Rapcsák Gyula, Rapcsány 

István, Reitmann Győző, Réthi Béla, Rélhy Pál, 

Révész István, Richter Oszkár, Rohrer Ferencz, Rónay 

Aladár, Rosztóczi Ferencz, Rothnagel János, Roxer 

Jenő, Rögler Mihály, Ruston József Viktor, Rüll Nándor, 

Safári János, Samarjay János, Sárközy István, . 

Scheftsik I. ifj., Schell Gyula br., Schifter Kornél, 

Schlichter Izidor, Schoellsr Gusztáv 20—20, Schreiner 

Jenő 10,Schuster Márton, Sehwarcz Gyula 20—20, Schweiger 

Lajos 10, Sermann László, Sidlauer Aladár, Skublics 

József, Skublics Károly, Snázel Ferencz, Spilka Sándor, 

Strasser Vilmos, Steiner Leó dr. 20—20, Sterk 

ZsigmoDd, Stern Zsigmond 10—10, Sternthal Artúr, 

Szabó Arnold, Szabó Gyula, Szabó Vilmos, Szakraida 

Jsnos, Szalai Simon, Szalai János, Szántó Elek, Szemere 

Fmil, Szemere Géza, Szemere József, Szentmiklóssy 

István, Szécsey István, Székely Miksa, Szilassy István, 

Szilágyi János, Szilárd Imre, Szitányi Géza, Szily 

Tamis, Szlavik Géza, Szobotka Henrik, Szőllősy Samu, 

Sztandeisky Oszwald, Sztankovits János, Sztankovich 

János, Sztranyovszky Géza, Tamássy József, Tarnai 

Vilmos, Tarnovszky Géza, Tí>ub Gyula, Teleki Gyula gr. 

mező-pagocsi gazdasági hivatala, Teleki László gr. 

magyar-nádasi urad., Thomka Gyula, Timár János, 

Tischler Mór, Tóby József, Toldi Szabó László, Tolvaly 

Ferencz, Tóth Lőrincz, Török Géza. Udvarhelymegyei 

gazdasági egyesület, Uhl Antal, Újhelyi Jakab, UUmann 

László, Ungár Géza, Varga István, Vaska 

Gyula, Vay Dénes báró, Vámoscher Károly, Velics 

Antal dr., Vécsei Pál, Voigt Ede ifj., Vucskics Béla, 

Vuits Vazul, Weiler Géza, Weiner Jakab, Weisz Adolf, 

Weisz Géza, Weisz Manó, Weisz Ödön, Weiner Adolf, 

Wolf testvérek, Wüest de Velberg Jenő, Zathureczky 

Albert, Zborói uradalom, Zmeskál István, Zsótér Andor, 

dr. Ybl Félix 20—20 kor. 

UuAAvUx/ 

i /wvi/ykíitw /Wvíva v

KÖZTELEK, 1900. DECZEMBKR HÖ 

97. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. _ 

Hátralékra fizettek: 

Andaházy Pál 20, Baitz Lipót 5, Baksay Zoltán, 

Basch Béni, Beke Imre, Berzeviezy József, Bezerédj 

László, Biró István 20—20, Boer Sándor 10, Bolgár 

János, Daryas Gábor, Eördögh János> Farkas Zoltán, 

Fáy Gyula, Ferenczy Kálmán, Földváry Tamás, Forster 

Aurél, Fülöp Gábor, Für Géza, Gajzágó Samyl, Gutzjahr 

Mihály, Gürtler Károly, Hámos Aladár, Hérics M. 20 - 20, 

, Hoehsladter Lajos 10, Höhn Vilmos, Hrabovszky Guidő, 

Hricsovinyi János, Jeney József, Király Sándor, Kiszely 

Sándor, Korltsánszky János, Körmendy Lászlő, Maiina 

Lajos, Marostordamegyei gazd. egyesület, Meszlényi 

Pál 20—50, Mező Károly 10, Munkácsy Béla, Nagy 

Gyula, Neuszidler Ernő 20-20, Nándory Pál 40, 

Pongrácz Géza, Pataky László irj., Bajasieh Gy. br., 

Reitmann Győző, Révész István, Rohrer Ferencz, 

Roxer Jenő, Rögler Mihály, Serfőző Géza, Snázel 

Ferencz, Szabó Vilmos, Szilágyi János, Szobotka Henrik, 

Szőllősy S mu, Tarnai Vilmos, Taub Gyula, Timár 

János, Tischler Mór, Tóby József 20—20, Uhl Antal 1, 

Zathureezky Albert 20 kor. 

Osztó igazság. 

n - 

Az állami jövedelem közvagyon. Hogy 

ez a közvagyon, mely a közmegterheltetés 

árán támadt, a közszükséglet legnagyobb 

réseinek betömésére legyen használva: 

ez az osztó igazság. A magyar 

állam ezer millió boronát költ el évente. 

Vannak, akik azt mondják, hogy ez sok. 

Vannak, akik azt állitják, hogy aránytalan 

közmegterheltetésböl ily nagy költséget 

kisajtolni: ez a hibák kútforrása. 

Azt állitjuk ezzel szemben, hogy nem itt 

van az igazi veszedelem. Az aránytalan 

közterhek ugyan segítenek agyonnyomni 

azokat a gyengéket, akik a közterheket 

viselik. De csak segítenek, mert az élet 

métermázsás súlyait ezek csupán grammokkal 

szaporítják. Vegyük el a grammokat, 

s vájjon visszanyeri-e rugékonyságát 

az elnyomott egyén? De segítsünk 

a métermázsás terheken és bizonyosan 

talpra áll. 

TÍRCZA. 

Sötét történet. 

— Irta: Bársony István. — 

Sokunk előtt mondta el egy honatya ezt 

a történetet; mint olyat, ami igaz az utolsó 

betűig. Én nem teszek hozzá semmitsem, nem 

is veszek el belőle egy szót sem. Csak jegyzője 

vagyok a más elbeszélésének. De még igy 

is megborzongok tőle. Azt gondolom: bárcsak 

ne lett volna mindez igaz! — Bárcsak az 

sülhetne ki, hogy kegyetlen, gonosz tréfát 

csinált valaki, aki terjesztette. Pedig nem megy 

a dolog a mi bőrünkre, igazi „magyarokéra"; 

ám ha nem is voltak magyarok, akik: elkövették, 

emberek voltak s igy mindnyájunkra esik 

valami az ember bűnének a szégyenéből. 

Egy derék, becsületes uradalmi gazdatisztnek 

a fia, mártirkinokat állott ki hét önkéntes 

társa miatt, akik vele együtt szolgáltak 

a közös hadseregben. Egyetlenegy sem volt 

„magyar" a hét kolléga közül. Pedig itt születtek, 

ebben az országban. Hanem azért a 

katonaságnál jobbnak látták azt vallani, hogy 

ki szász, ki oláh, ki horvát, ki tót közülök. 

Nemzetiségiek voltak, nyíltan. Ez akkor többet 

használt nekik, mintha magyaroknak mondták 

volna magokat. Abban az időben valóságos 

veszedelem volt az, ba az önkéntes azt merte 

hangoztatni, hogy ő magyar. Svábnak, rácznak, 

csehnek, íranyevácznak mindnek elég 

Lám, az államnak a legnagyobb 

megerőltetés árán adja meg az ország 

azt az anyagi hatalmat, amelylyel a 

hatalmas létküzdelem: a gazdasági verseny 

szülte aránytalanságok kiegyenlítésére 

siethet. Görnyedve fizetünk, de legalább 

a hátunk mögött áll az állam, mint 

legfőbb biztosító intézet, amely az óriási 

díjbefizetésekből a letörőiteket segítheti, 

amely ezélszerübeavatkozásaival, hasznos 

befektetéseivel sokszorosan visszatérítheti 

az adófilléreket azoknak, akiknek erre 

legnagyobb szükségük van. Tegyen az 

állam a viszontszolgáltatás kötelezettségének 

eleget, igazságosan megosztott 

figyelemmel és mindjárt elmúlik a veszedelem. 

Ma azonban benne vagyunk a 

veszedelemben nyakunkig. Mert az állam 

közvagyona nem odajut vissza, ahonnan 

eredt és ahol arra a legnagyobb szükség 

volna. Az osztó igazság, mintha csak 

itt laknék a fővárosban, önmaga felé görbíti 

kezét és messze nyúlni nem szeret. 

Távolról sem akarjuk a magyar 

államhatalomnak mai végrehajtó szervevezetét 

felelősségre vonni azért, hogy a 

viszontszolgáltatásban nem részesített 

magyar vidékek egy része sorvadásnak indult. 

Ez a mai kormány átvette az ezermilliós 

tárczát a rája nehezedő aspirácziók 

összes súlyaival együtt. A nagy örökséghez 

kapta az örökösök nagy rajának szokás 

által szentesített jogigényeit. Ez a kormány 

halad az állam gazdálkodás évtizedes 

utján, korlátozva és irányítva az évtizedes 

kötelességek nehezen lerázható nyűgeitől. 

Ez a mai kormány legjobb indulatában 

volna méltatlanul megtámadva, ha 

bünéül rónánk fel azt, hogy évtizedek óta 

a magyar vidékek egy jó részének adófizetői 

mit sem kaptak azzal szemben, 

hogy a közmegterheltetés viselése révén 

az állam gazdasági erejét fent ártották és 

fejlesztették. Nem egy ma-holnapi végrehajtó 

hatalom mulasztásáról van itt szó, 

hanem egy olyan hagyományos hibáról, 

amely öreg idők óta állami és községi 

tűrhetően ment a sora. De a mi fiainknak, a 

kiknek a nevét sem tudta a czopfos magyargyülölet 

kimondani: ugyancsak izzadniok kellett 

minden czimen, százféle okból, semmiért is. 

Az a szegény magyar önkéntes, aki a 

magyar pusztákról vonult be egy sereg idegen 

közé, holta napjáig megemlegeti ezt. Kivált 

minthogy egy árva szót sem tudott németül 

az istenadta. Hisz' az alföld szántóvető népe 

közt cseperedett fel; az apja mellett, a gazdaságban 

töltötte a vakáczióit és segített az 

öregének, mint aki maga is a mezei gazdálkodásban 

leli legnagyobb örömét. Már pedig a 

magyar pacsirtáktól nehéz lett volna neki odakint 

németül megtanulnia. 

De hadd térjek most már a dologra. 

A kaszárnya udvarán „abrichtolták" a 

katonákat. A komiszbakával összekeveredtek 

az önkéntesek. Mondom, egyetlenegy volt köztük 

bevallott magyar. Azt az egyet gyűlölte a 

többi, a „nemzetiségi". 

A káplárok hajtották a „zug"-ot, az 

„abtheiiung'-ct. Járta a „herstellt", a „laufschritt". 

Egy főhadnagy ur, egy igazi „mordskerl", 

ügyelt a rendre. Egyre kurgatta, szidta 

a gyakorló csapatokat; — káromkodott a maga 

morva nyelvén, menázseriát csinált a bakákból, 

ugy elnevezte mindegyiket sorban valami 

állatnak. 

gazdálkodási rendszerünk minden izébe 

befészkelte magát. Ez a nagyzási hóbort 

hibája. 

Nagyzolnak községeink és városaink, 

mint a hiu asszonyok, akik selyembe 

öltözködnek, míg családjuknak koplalni 

kell. Budapest 35 milliót fordít öltözködésére. 

Örvendetes jele volna ez a gazdagságnak, 

de szomorú szatíra akkor, ha 

tudjuk azt, hogy míg ez a mesterségesen 

felcziczomázott, 600,000 főt számláló 

főváros, polgárainak borzasztó megerőltetése 

árán milliókat fordit luxuriöz 

kiadásokra, az alatt a felvidéknek 40,000 

lakója sirva búcsúzik hazájától, mert itt 

már megélni nem tudnak. Paloták, hidak, 

szobrok mind lelkesítő jelei a nemzet 

erökifejtö képességeinek, de mikor e 

fényes építkezések árnyékában pangó 

kereskedelmet, tengődő ipart, nyomorgó 

tisztviselői kart látunk, mikor a munkásközvetitő 

hivatal egy hét alatt 6300 

munkanélküli egyént mutat ki a főváros 

selyemviganója alatt, akkor ennek a 

fővárosnak az erőlködése, puczolbodása 

és cziczomája csak visszariaszt, de nem 

lelkesít. Pedig ez a főváros csak egy 

tenyérnyi hely az országban, amely saját 

gondoskodásán kívül az állam gondviselését 

is oroszlánrészben élvezi. És az 

adófillérekböl, a közmegterheltetésböl öszszegyült 

közvagyon a kiegyenlítés feladatát 

végezni, az osztóigazságot beirtani 

még itt sem tudja. 

Ha ez az édes, ez az elkényeztetett 

gyermek is nyomorgó exisztencziákat 

rejteget kipántlikázott kosárkájában, 

mit szóljunk akkor a vidékről? Vájjon 

felállitotta-e már valaki az arányt, hogy 

mit ad a vidék gazdasági erejéből, és 

mit kap vissza gazdasági erejének pótlására? 

Óh, ezzel a kérdéssel 

egyszer már 

Az egyik szakasz fegyverfogást csinált a 

kaszárnya fala mellett, ahol épp akkor árnyék 

volt. A haragos főhadnagy odahúzódott, hogy 

kifújja magát, mielőtt újra belekezd a „donnerwetterbe". 

Egy boldogtalan parasztfiú mellé 

vitte az isten haragja. Amugyis ügyetlen volt 

a szerencsétlen gyerek, de amikor ezt a szakramentovicsot 

a nyakán érezte: éppen megbolondult. 

„Links" helyett mindig ,rechts a -re 

fordult, nem látott, nem hallott, amíg végül a 

krudélis „abriglajdinand" szörnyen le nem 

hurrogta. Elkezdte szidni szegénynek az anyját, 

— becstelenül. 

A magyar önkéntesnek földije volt a 

legény, ott volt kisbéres abban az alföldi 

gazdaságban. Egy századba, egy szakaszba 

kerültek; a nagy elhagyatottságban elfelejtették, 

hogy czivilben nem igen illenek egymáshoz 

; egjütt busultak, együtt epekedtek, együtt 

vágytak haza; oda, ahol ha szidja is a parasztot 

valaki, legalább magyarul cselekszi. Az 

önkéntesnek a durva sértésre, amivel a földijét 

illette a tiszt ur, megrándult a szája. A 

főhadnagy észrevette s rögtön odatoppant. 

Mit? ordította, magának nem tetszik, amit 

mondtam ? Nahát magának is mondom! . . . 

Tanúja volt a vérlázító sértésnek az 

egész szakasz, amelybe akkor éppen valamennyi 

önkéntes — a hét nemzetiségi — be volt osztva. 

A magyar önkéntes halálsápadt lett, de 

hallgatott. Okosan tette. Az a vadállat még 

börtönbe juttatta volna. Ebugatás amúgy sem 

hallik a mennyországig. Aztán meg van a 

katonának szolgálati útja, amikor panaszkodni 

akar. A magyar önkéntes erre az útra lépett 

s ezrearapportra vitette magát. 

Keménynyakú gran'csár-ezredes volt itélő-

97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8. 1 853 

foglalkozni akarunk, mert semmi sem 

áll közelebb ennél egész országrészek 

gazdasági visszamaradottságának okaihoz 

és semmi sincs szorosabb összefüggésben 

a kivándorlás szomorú jelenségével 

sem. 

Tizennyolcz vármegyéből folyik a 

kivándorlás feltűnő mértékben és szakadatlanul. 

Ennek a tizenyolcz vármegyének 

a kiterjedése 175,000 • kilométer, 

több, mint fele az egész országnak. 

Kiváncsiak leszünk megtudni hogy mit 

adott vissza az állam a maga gyűjtött 

gazdasági erejéből ennek a félországot 

befoglaló vidéknek gazdasági életszervezetébe 

? 

Egyáltalában nem fog ártani, ha az 

állami viszontszolgáltatásban az osztóigazságot 

keressük. 

A „Köztelek" legközelebbi számában 

olvastuk, hogy a dohányjövedék 30 

milliós évi jövedelme mellett a dohánytermelök 

nem egészen 18 frtos átlagár 

mellett voltak kénytelenek kijönni. Aki a 

dohányt nem csak pipálni tudja, hanem 

a termeléséhez is ért, az belátja, hogy 

ebben a 18 frtos átlagban nincs meg a 

viszontszolgáltatás elve, ebben a fejős 

tehén koplaltatásának elve nyilvánul meg, 

amely csakis a tej kiapadásával végződhetik. 

birája. Azt mondta neki: Amivel ön a főhadnagy 

urat vádolja, súlyos dolog; gondolja meg, 

mi történik, ha be nem tudja bizonyítani. 

— Bebizonyítom, ezredes ur! 

—. Talán rosszal hallotta ? Ha visszalép, 

elnézem merészségét. 

— Egy szót sem vonok vissza, ezredes ur! 

— Gondolja meg, hogy még a tanukkal 

bizonyítás sem elég, hisz össze is beszélhettek. 

A főhadnagy urnák magának is be kell 

ösmernie azt, amivel vádolják. 

— Kardbojtja van, ezredes ur; — be 

fogja ösmerni. 

— Hát akkor meglátjuk, — most: „kehrt 

euch!" . . . 

A , mars eh" már ugy zúgott az önkéntes 

fülében, mint a távoli mennydörgés. 

Aki katona volt, talán rázza a fejőt, hogy 

'iszen nem igy beszélnek katonáék egy szegény 

önkéntessel. Majd egy olyan esipricseprő bakát 

az ezredes még kapaczitálgat, ugy-e! Pedig 

ez egyszer kivételesen mégis igy volt bizony. 

Kisül a végén az is, hogy miért. 

Elővették a legénységet. Az ezredes előbb 

kihallgatta a századparancsnok azt a bizonyos 

szakaszt, de előbb magát a főhadnagyot. A 

főhadnagy tagadott. Ö azt sosem mondta. A 

szakasz állott mint a czövek s a főhadnagy 

mellett vallott végig. Persze bolond az olyan 

szegény baka, hogy egy ringy-rongy önkéntes 

miatt haragítsa meg a mindenható főhadnagy 

urat. Az a fehérpofáju uríi egy esztendő alatt 

kivándorlottat csalt vissza az oczeánon 

keresztül. Ezer mértföldekről visszajön 

a szegény felvidéki ember abban a szerény 

reményben, hogy munkát kap. De 

munka nincs. Hogy munka legyen, ehez 

életerős gazdasági és ipari szervezetek 

szükségesek, ezeket pedig ki kell építeni. 

Az a dohánygyár nagy öröm ott 

Szepes-Bélán. Pedig ez nem ajándék, 

hanem hasznos befektetés. Ilyen hasznos 

befektetésekkel lehet és kell visszaadni 

az elvont anyagi erőket, kivált ott, 

ahol a természet is mostoha. 

Egy vidéki lapból nagy és régi panasz 

tör elő. Azt mondják, hogy Budapesten 

a Dunát öt czifra hid szeli át, 

Szegedtől Szolnokig pedig csak egyetlen 

egy. Ugy vélem, érdemes volna már 

egyszer ilyen ügyekről is beszélgetni. 

Csongrád és Szentes, Baja és Báttaszék 

régen ott lettek volna már azok között, 

akik azt vitatják, hogy ezermiliió koronából 

sokkal több joggal követelhet egyegy 

egyszerű vashidat országrészek forgalmi 

érdeke, mint amily joggal a reprezentálási 

vágy milliós palotákat és 

szobrokat teremt. Igenis ki kell már 

egyszer mondani azt a bátor szót, hogy 

nem kell nekünk semmiféle pompázás, 

semmiféle faragvány gazdasági sorvadás 

árán. 

szabadul, de ő neki három annyi ideig kell 

ezípelni a borjut. 

Senki sem vallott a főhadnagy ellen. 

Inkább azt mondta mind, amit a bezuppált 

őrmestertől hallott, hogy nincs olyan jó ember 

több, mint a főhadnagy ur. (Mekkora szivarvégeket 

dug a szegény baka képébe, mikor a 

gyakorlatnak vége!) 

Az őrmester volt az utolsó, aki vallott. 

Megállott az ezredes előtt, ahogy katonához 

illik: „stramm, und doch ungezwungen", — s 

elrikkantotta magát: „Kein Wort wahr, Herr 

Obers*, kein Wort!" — Egyetlen szó sem 

igaz!":. . . 

Az ezredes csak állott, mint a szobor. 

Meglátszott kemény vonásain, hogy a megtestesült 

szigor az egész ember, de nagy nyugalma 

mégis megnyugtathatta azt, akinek 

tiszta volt a lelkiismerete. Volt valami lényében, 

ami azt sejtette, hogy tisztán akar Iáni s 

ha akar, akkor lát is előbb utóbb. Kiadta a 

parancsot: 

— No most jöjjenek külön az önkéntesek ! 

Jött a hét .nemzetiségi", sorban, egymás 

után szép, katonás tartással, parádéban, fényes 

rózsáju csákóval. Ezeket az ezredes szándékosan 

hagyta utoljára. Hisz' az ő szavuk legkevesebbet 

nyom a latban, mert úgyis tudni 

lehet, hogy a pajtásukat fogják védelmezni. 

Hazudnak majd, leesküszik a csillagot az égről, 

hanem a társukat nem hagyják. Erre mérget 

lehet venni. De azért kihallgatni mégis 

muszáj volt őket. 

forrásokat számára kiaknázni s munkásságuk 

felhasználásával értékesíteni 

elmulasztottuk. Mirevaló ez a mi nagy 

központi erőnk, ha a holt kincseket a 

földből kiásni, az eleven kincseket az 

emberek munkaképességéből kiválasztani 

nem tudja! 

Beszélnünk kell mindezekről a kivándorlás 

nagy kérdésének keretében, ki 

kell kutatnunk az elhanyagolt pontokat, 

összhangzatba kell hoznunk az egyének 

és vidékek közteherviselési képességeit 

az állam viszontszolgáltatási képességeivel 

jobban, mint eddig tettük; jobb 

működésre kell bírnunk az osztó igazságot, 

amelynek múltja a gondatlanság és 

könnyelműség vádjaival üli meg a magyar 

államhatalom és a magyar társadalom 

lelkiismeretét. B. B. 

NÖVÉNYTERMESZTÉS. 

Rovatvezető : Kerpely Kálmán. 

Néhány szó a dohánykertészek 

kérdéséhez. 

Ö A dohányosok és a gazdák közti jogviszonyt 

szabályozó törvény hathatós eszköz 

lesz a dohány minőségének emelésére. 

Sokszor hallani, hogy a dohánytermesztés 

javításának legnagyobb akadálya a kertész, 

Éppen ma olvasom, hogy Szepes- Az Isten jó kedvéből természeti hogy a kertész csak szükséges rossz. Tagadhatatlan, 

hogy ezen állitásnak van némi 

Bélán egy dohánygyár építéséhez kezdtek 

hozzá. Ennek érdekes története van. panaszkodik amiatt, hogy megélni nem alapja, bizonyos azonban az is, hogy a jő 

kincsekkel megáldott Székelyföld lakója 

Provizórius dohánygyárakkal három helyen 

tettek kísérletet; Munkácson, Sze- 

gazdaságú arany-, réz-, vas-, mész-, 

tud. Csizmájával pedig ott tapos végtelen kertész szükséges jó tényezője a dohánytermesztésnek. 

Mert mit tudnánk mi, különösen 

nagytermesztők, csinálni a dohánynyal jeles kertész 

nélkül ? Igaz, hogy egyes termesztők tetgeden 

és Szepes-Bélán. A két első helyen aszfalt-, czement-, gipsz-, márvány- és 

ötven megfelelő munkás sem akadt, alabástrom-bányák fölött és bozontos tek már próbát a dohányt fogadott cselédséggel 

kezelni, épen azon ok miatt, mert a ker- 

Szepes-Bélán akadt egyszerre kétszáz. üstökében ott hordja az ipari képességnek 

isteni adományait. De át kell adni tész akadálya a minőségi termesztésnek, kétlem 

Ez harmadéve történt, amikor Sz.-Béla 

5000 lakos a kivándorlás következtében fortélyának és élelmességének nagy talentumait 

idegen ipar, idegen kereske- 

Mert mégis csak nagyátlagban van a kertész- 

azonban, hogy valami különös előnyt lehetne 

ezen kezelési mód által elérni — nagyban. 

felire apadt. És ime, a provizórius dohánygyár 

füstje már az első évben száz delem szolgálatába, mert a hazai erőben 

annyi ügyszeretet, mint a fizetett cseléd- 

Az ezredes odalépett a sor elő s megkérdezte 

: Mondta-e azt a főhadnagy ur ? 

— Dehogy mondta. Nem mondott az 

semmit. Odafordult a másikhoz. Mondta-e hát ? 

— Nem. A harmadikhoz: nem! — Igy ment 

negyedszer, ötödször, hatodszor, hetedszer. 

Mindvégig — „nem!" — volt a felelet. 

A nemzetiségiek kiadták társukat, a magyar 

fiut. Azzal, hogy minő bajba döntik, 

egyiksem törődött. 

A panaszos önkéntes, az alföldi gazdatiszt 

fia ugy állott sápadtan, mint aki már az 

élettel is leszámolt. Zokogott a szive fenekén, 

de összeszorította a fogát, hogy elfojtsa az 

indulat kitörni készülő hangját. 

— Hát csakugyan nem mondta ? — kérdezte 

még egyszer az ezredes? 

A judások egyszerre mondták: nem! 

— Jól van! — A többi „abtreten", — 

az önkéntesek jöjjenek utánam. 

S a magas, szélesvállu, katonás alak 

végig ment. a folyosón s bevezette az „abtheilungot" 

a saját privát lakásába. Ott letette a 

kardját s igy szólt: „Le a csákót urak; — itt 

most nincsenek szolgálatban, hanem mindannyian 

a vendégeim; — üljenek le. 

A hét bűntárs engedelmeskedett. 

— És most hallgassanak ide, szólt aa 

ezredes újra. Én ezt az egész dolgot sehogy 

sem értem. Hihetetlen, hogy egy intelligens 

ember, aminő az önök panaszos kollégája, 

csak ugy hübele Balázs, a levegőből eszeljen 

ki ilyen ocsmányságot egy katonatisztre, aki

KÖZTELEK., 1900. DECZEMBER HO 8. 

97. SZÁM. lÖ-ik ÉVFOLYAM, 

ben, akit a jobb eredmény utáni törekvésre 

tisztességérzetnél egyéb nem ösztönöz, ezen 

erkölcsi rugóra pedig semmiesetre sem lehet 

többet épiteni, mint egy középszerű kertész 

munkálkodására. Aztán meg állandó fizetés 

mellett tartott cselédség nagy nyűge lehet a 

gazdaságnak akkor, amikor a kedvezőtlen tartós 

időjárás nem engedi sem a dohányban 

való foglalatosságot, sem más érdemes munkát 

végeztetni nem lehet. Éppen ezen körülmény 

miatt alig lehet eltérni a feles rendszertől. 

Arra kell tehát törekedni, hogy a kertészség 

soraiból az az elem, mely akadálya a minőségi 

termesztésnek, eltávolíttassák. A minőségi 

termesztés szempontjából nagyon kívánatos 

lesz a törvény, mely módot fog nyújtani 

a gazdának a gyenge kertészt könyve alapján 

felfogadása előtt felösmerni. De viszont biztosítva 

lesz a jó kertész afelől is, hogy szorgalma 

nem fog meddő maradni amiatt, hogy 

gazdája hiányos beruházása vagy talán indolencziája 

az akadály a jobb eredmény elérhetésben. 

A gazdák maguk is jobban fognak 

iparkodni, a termesztésre nézve minden lehetőt 

elkövetni, mert máskülönben a jó kertész 

nem állana be hozzája, hiszen jő bizonyítványa 

alapján kapna jó termesztési viszonyok mellett 

is szolgálatot. 

A jelenlegi állapotok mellett kertészfogadásnál 

nincs a gazda kezében semmi, 

ami felvilágosítást adhatna arra nézve, hogy a 

kínálkozó kertész milyen ember az ő szakmájában. 

Legnagyobb ajánlat az, ha a kertész 

nagycsaládu. Közönségesen azonban ezen 

körülmény tévútra vezeti a gazdát, mert 

hanyag kertésznek családja is csak olyan 

szokott lenni, legfeljebb teher a gazdára nézve 

a nagy család, mert többen vannak, akikre az 

előlegadáskor számítani kell. Ha lesz kertészkönyv, 

melybe hivatalból be van jegyezve a 

kertész által évről-évre bemázsált dohány osztályzata, 

rögtön tisztába lesz a gazda az ajánlkozó 

értéke felől. Ily módon a jó gazdának 

módjában lesz a kertészeket megválogatni és 

ezáltal más eredményekkel is fog mázsál áskor 

beszámolni. Tudjuk a gyakorlatból nagyon jól, 

hogy ugyanazon körülmények közt munkálkodó 

kertészeink anyaga közt mily nagy a külömbség, 

a beváltási átlagár mily nagy ingadozásoknak 

van kitéve. A beváltási átlagár a 

neki elöljárója. Attól tartok, hogy önök megvannak 

ijedve s nem mernek vallani. Nos, hát 

én szolgálaton kivül kérem önöket, legyenek 

őszinték. Szavamat adom, hogy bármit mondanak 

is, abból önökre soha semmi kellemetlenség 

hárulni nem fog. Lelkiösmeretökre, — 

utoljára kérdem — mondta-e azt a főhadnagy 

ur ?! 

Mind a hetten összenéztek s egyszerré 

felelték: nem mondta. 

Az ezredes ekkor erős lépésekkel menta 

sarokig, ahol a kardja volt s ezt a becsületes 

fegyvert felkötötte. Aztán nekifordult a csodálkozó 

rajnak s a kitörésben levő tűzhányó 

haragjával kiáltotta : „antreten !" 

Egy pillanat alatt megvolt a „gléda". 

— Most pedig azt mondom nektek, ti 

gyávák, ti semmirekellők, hogy egyitek sem 

fogja viselni közületek soha a tiszti kardboj- 

'tof! . . . Mert én ott voltam akkor az első 

emelet egyik ablakában és hallottam, amikór 

a főhadnagy a sértést elkövette!!... Kehrt euch! 

A főhadnagy ur egy pár hét múlva már 

dijnok volt valami kis hivatalban. Nem is 

annyira talán a sértésért — mint inkább azért 

— mert katonatiszthez méltatlanul, gyáván 

hazudott és hazugságra kényszeritette a századát 

is. 

Az a szegény magyar önkéntes ma egyike 

az ország legkiválóbb magyar gazdáinak. 

A hét nemzetiségi közül ellenben soha 

sem lett semmi. 

hanyag, selejtes kertész miatt nem emelkedhetik 

oda, ahova a gazdaság viszonyai megkívánhatnák 

azt. De azért ha csak elkerülhetjük, 

nem szívesen változtatjuk a kertészeket 

mert nincs semmi alapunk ahhoz, hogy jobb 

kertészekre számithassunk. 

A dohánytermesztés érdeke határozottan 

megkívánja azt, hogy a kertész cselédi 

viszonyban álljon gazdájával szemben. De nem 

is lehet ez másképpen, mert hiszen a gazdának 

hasonl thatatlanul nagyobb koczkázata van, 

nagyobb érdeke a termesztést minden tekintetben 

emelni mint a kertésznek, akinek legfőbb 

törekvése nem ritkán a minél több előleg kizsarolása 

és ha egyszer sikerült neki ez, a 

dohány körüli munkát már csak robotnak 

veszi, mert tisztában van azzal, hogy leszámoláskor 

mi kapni valója sincsen. A dohányosnak 

a cselédi viszony alóli felszabadítása meglazítaná 

a fegyelmet, mit a kertészszel szemben 

mindenkor szigorúan kell venni, dohánytermesztésünknek 

hátrányára válnék az és bizony 

akadnának termelők, kik a gazdaság ezen ágával 

felhagynának. 

Ha a dohánytermesztés érdeke megkívánja 

azt, hogy a kertész cselédi viszonyban 

álljon munkaadójával szemben, viszont fontos 

dolog annak eldöntése is, hogy a kertész a 

dohányon kivül mily más gazdasági munkák 

teljesítésére legyen kötelezhető. Semmiképpen 

sem helyeselhetem némely gazdaság azon 

szokását, hogy a kertészt más munkákra is 

kötelezi, a dohányon kivül. így az aratásnál, 

ujabban a czukorrépatermesztésnél vannak szerződésileg 

kötelezve a dohányosok. Nem volna 

ez baj az esetben, ha a dohány töltögetése, 

kacsozása nem esnék legtöbbször össze az 

aratással, ám de nagyon gyakran éppen az 

aratás miatt marad el a dohány harmadszori 

kapálása. Arasson a dohányos akkor, 

ha már dohánya rendben van és ne hanyagolja 

vagy ne nagyolja el a dohánykezelést 

az aratás miatt. így áll a dolog a czukorrépával 

is, ezen növénynek egyezése, kapálása 

összeesik a dohányültetéssel, kapálással, foltozással, 

egy és ugyanazon kéz által alig végezhető 

e két munka kifogástalanul. Legyen a 

dohányos első sorban dohányos és csak akkor 

más mezei munkás, ha a tulajdonképpeni foglalatossági 

köre megengedi azt. Szóval a dohányos 

más mezei munkák végzésére szerződésileg 

ne legyen kötelezhető. Méltánytalan lenne 

a munkaadóval szemben az is, ha megengedtatnék 

a dohányosnak idegen gazdánál munkát 

vállalni, napszámba eljárni akkor, amikor 

a gazda maga is rá van szorítva minden 

munkáskezet igénybe venni. Köteleztessék a 

kertész gazdájánál dolgozni akkor, amikor 

dohánya megengedi azt, oly bérért, mely azon 

vidéken vagy gazdaságban más idegen munkásoknak 

is fizettetik. Üres idejében dolgozzék 

a dohányos gazdájánál és nem idegennél, 

aki őtet sem lakással, sem doktorral, sem előleggel 

nem segíti. 

Minthogy a dohánytermesztés, oly gazdasági 

ág, mely után egy évben csak egyszer 

lát a termelő pénzt, okvetlenül kell, hogy a 

gazda részéről a kertész előlegekkel láttassék el. 

Fontos dolog azonban az elölegnyujtás 

mérvének szabályozása ugy a gazda, mint a 

dohányos részéről. Kívánatos lenne azon holdszámszerinti 

maximális összeg fixirozása, melyet 

a törvény esetleg a gazda részére, ba 

követelései lennének a kertészen, meg is 

ítélne, de több előleget már letiltani nem lehetne. 

Ezáltal megkíméltetnék a gazda kertészeinek 

előlegeket zsaroló zaklatásaitól, mert a 

kertészek legtöbbjének fő-fő törekvése a tulsok' 

előlegvétel s ha egyszer sikerült néki adósságba 

kerülni, dohány körüli munkáját már 

csak robotnak tekinti és elhanyagolja, más kereset 

után néz, hogy mindennapi kenyere 

meglegyen. Kertészeink legtöbbje czigány természetű 

és pazarló. Szeretik a vándor életet, 

amint ők mondják : próbálnak máshol is szelencsét. 

Ha adósságot csinálhat, csinálja azt, 

mert jövő évben már másik vármegyében te 

lepszik le és ott csinálja az adósságokat. Ha 

van mit ennie, innia, bővelkedik abban, nem 

törődve azzal, hogy a holnap már a bőjtölések 

hosszú Iánczolatát hozza. Ilyenkor aztán a 

gazda nyakán nyűglődik, vegzálja az előleget 

és a gazda mit tegyen? kénytelen megadni 

azt, mert dohányát munkálni kell. 

A dohányosoknak ezen könnyüvérü pazarló 

természetét a falusi boltosok és a lelketlen 

gazdák ki is zsákmányolják. Silány, 

sokszor alig piaczképes terményüket nagy árban 

számítják föl, úgyhogy a dohányos amellett 

hogy rosszul él, még drágán is, így természetesen 

az uzsoráskodó gazdának mindig 

csak adósságokban sínylődő kertésze lesz, a 

kinek dohánykezelési munkájában köszönet 

nincsen. Ez okból kell az előlegezések maximumát 

megállapítani, mert ezáltal az ilyen 

uzsoráskodó gazda vagy nem tukmálja kertésze 

nyakára a silány terményeket, vagy mérsékelt 

árban kénytelen számítani azt, máskülönben 

kertészével szemben meg nem ítélhető követelései 

támadnak. 

Meggyőződésem, hogy e kérdés helyes 

megoldása nagy segítő eszköze lesz a gazdának 

azon törekvése elérésében, mely a dohány 

minőségének javítását tűzi ki czélul. 

Csikós Mihály. 

ÁLLATTENYÉSZTÉS. 

Rovatvezető: Kovácsy Béla. 

A lovak ápolása ó'szszel és 

tavaszszal. 

Nagyon kellemetlenül tapasztalja ilyen 

őszi nedves időben sok gazda, hogy ]ovai 

egyre másra betegülnek. Kutatja, keresi az 

okot s végtére is abban nyugszik meg, hogy 

ilyen esős, sáros időben ez másként nem is 

lehet. S nagyon is igaza van, mert hűvös és 

nedves időben csak különös gondozással óvhatjuk 

meg a lovat a betegülésektől. S mert 

ezt a legtöbb esetben nem teszszük, mindég 

akkor betegülnek meg lovaink nagyobb számban, 

ha esős, havas időjárás uralkodik. 

Házi állataink közül a ló az, amely megázással 

szemben a legérzékenyebb. Tehát nem 

a hideg időjárás az, amely nála gyakrabban betegülést 

okoz, hanem a nedves időjárás. Azért pedig, 

mert száradás közben, azáltal, hogy a viz elpárolog, 

óriási mennyiségű hő vonatik el testétől, 

a bőr véredényei összehúzódnak s így a 

vér nem áramlik oda olyan szabadon, mint a 

hogy áramolnia kellene. A legtöbb esetben 

ehez az a körülmény is hozzá járul, hogy a 

nemesebb lovak egyrésze nem is igen van 

hozzá szokva a megázáshoz, amennyiben esős 

időben csak végszükségben lesznek befogva, 

továbbá az, hogy az őszszel növő tömöttebb 

és hosszabb szőrzet nehezebben szárad ki s 

még több hőt von el a testtől, már csak azért 

is, mert a levegő hőmérséklete is többnyire 

igen alacsony. 

Ezen bajok elkerülése czéljából mindenekelőtt 

hozzá kell edzeni a lovat az időjárás 

viszontagságaihoz. Bármilyen legyen is 

az időjárás, naponta több óra hosszat is 

szabadban kell a lónak tartózkodni, ha 

mindjárt megázik is. Csak persze sokan azért 

óvják a lovat hidegtől, esőtől, mert a gyakori 

szabadbani tartózkodás által veszít szépségéből. 

Csak akkor marad szőrzete rövid, sima és 

fénylő, ha meleg istállóban, ott is pokró ez alatt 

áll s minél többet ázik és fázik, annál többet 

veszít szőrének fényéből, simaságából, annál 

hosszabb, annál bozontosabb lesz szőrzete. 

Különösen a kupeczek tudják nagyon jól, hogy 

a szőrzet simaságára és fényére a melegben 

való tartás van legnagyobb befolyással s 

ezért is az olyan lovat, amelyet őszszel, vagy 

télen bocsát eladásra, nemcsak hizlalják, de a


melég istállóból heteken keresztül ki sem vezetik 

s ott is állandóan két-három pokróczczal 

takargatják. Feltételezni sem lehet azután az 

ilyen lóról, hogy meg ne hűljön az első hűvös 

őszi napon ha megázik. 

Mennél nemesebb, finomabb a ló, annál 

nagyobb gondot kell arra fordítani, hogy megázás 

után szárazra esutakoltassék, mert csak 

ezáltal kerülhető el megbetegülése. A lónak 

lecsutakolása azonban nem egyszerű munka, 

mert a csutakolásnak az a módja, amelyet a 

kocsisok széltében-hosszában alkalmaznak, hogy 

t. i. egy lónak lecsutakolását 3—4 perez alatt 

elvégzik, semmit sem ér, azzal a lovat leszárítani 

még nem lehet Hogy a ló tökéletesen 

leszáradjon egy fél óráig kell azt két embernek 

csutakolni és pedig két kézzel, ugy hogy 

a balkéz folytonosan szőr ellen, a jobb kéz 

ellenben szőr mentén dolgozzon. Ha bármely 

oknál fogva a lecsutakoiást ilyen mértékben 

alkalmazni nem volna lehetséges, akkor kifogás 

után egy fél óra hosszat jártassa lovait a kocsis, 

s csak azután kösse be azokat az istállóba, s 

pokróezozza le azokat. Csakhogy persze ez 

csupán akkor lehetséges és eredményes, ha az 

eső nem esik s csupán az izzadástól nedvesek 

a lovak. Különben a pokróezozás sem 

helyettesíti a csutakolást, csupán a rohamos 

kiszáradást akadályozza meg, ezt azonban 

olyan módon, hogy némely hosszabb szőrzettel 

bíró ló egyáltalán megse szárad alatta. Ellenben 

nem izgatja a bőrt olyan jótékonyan, 

mint a csutakolás nem eredményezi nagyobb 

mennyiségű vérnek odatódulását s igy általa 

teljes czélt nem is érünk el. 

Különös gondot kell azonban sáros, 

lucskos időben a végtagok gondozására fordítani, 

mert ilyenkor szokott a ló lába megsömörösödni 

s különösen a csüdhajlásban megbetegedni. 

A végtagok, főleg pedig a csüdhajlás 

bőre, illetőleg faggyumirigyei igen nagymennyiségű 

faggyút választanak a bőr puhántartása 

czéljából. Ez a zsiradék tudvalevőleg 

könnyen avasodik különösen akkor, ha 

piszokkal jön érintkezésbe. Ha tehát a sárréteget 

nagyon alaposan le nem tisztogatja a kocsis a 

végtagokról, akkor ez nemcsak, hogy állandó 

érintkezésbe van az elválasztott faggyúval, de 

valóságos réteget is képez, amely réteg megakadályozza 

a faggyú eltávolodását s így az 

avasodásnak indul. A megavasodott faggyú 

pedig csípős, maró hatású, mely különösen a 

csüdhajlás finomabb bőrét izgatja, meglobbositja 

s igy jön létre az u. n. csüdsömör, amely hetekre, 

sőt nem ritkán hónapokra hasznavehetetlenné 

teszi a lovat. Nem lehet tehát 

eléggé ajánlani, hogy a ló végtagjai általában is, 

de különösen sáros időben, nagyon gondosan 

tisztogattassanak, hogy ezáltal a csüdsömör elkerültessék. 

Sokhelyt szokásos, faolajjal, vagy 

egyéb zsiradékkal bekenni térden s csánkon 

alul a végtagokat, hogy azok megóvassanak a 

locs pocs káros hatásától, megteszik ezt a 

kocsisok többnyire a tulajdonos tudta nélkül 

is. Ezen eljárásnak azonban megvannak néha 

a maga szomorú következményei. Volt alkalmam 

egy izben látni és tapasztalni az ország 

egyik igen hires uradalmában, hogy a 40 drb 

igásló közül harmincz egynéhány darab egy 

lucskos őszi napon sántítani kezdett s csak 

hamar szolgálatképtelenné lett. Kutattuk, kerestük 

az okot miglen nagy későre rájöttünk, 

hogy a kocsisok avas faolajjal kenték be a 

lovak lábait s ennek lett következménye a 

a csüdsömör. Az a tanulság tehát ebből, hogy 

ha be is kenetjük lovaink lábait zsiradékkal, 

csak tisztá vaselint használjunk erre a czélra 

s ennek is a gyakori eltávolitásáról, a lábaknak 

melegvizzeli lemosásáról gondoskodjunk. 

Horváth Lajos. 

LEVÉLSZEKRÉNY. 

Kérdés. 

509. kérdés. Melyek a baromfikolera 

okai és melyek e kór ismertető jelei ? 

B. J. 

510. kérdés. Házi használatra való 

tenyésztés czéljából szőke mangalicza koczára 

Berkshire, vagy Polandchina kant czélszerübb-e 

használni? Melyik állja jobban a hideget? Hol 

kapható? Hogy keletkezett a Polandchina 

sertés? B. B. 

511. kérdés. Egy csikóm lábán csontkinövés 

támadt (überbein). Szeretném eltávoli 

tani. Kérem velem tudatni milyen módon történhetnék 

az meg? F. I. 

512. kérdés. Hol vannak, mely vármegyék 

körzetében, állattenyésztési kerületi felügyelőségek? 

H. J. 

Felelet. 

Baromfikolera. {Félelet az 509. kérdésre.) 

A baromfikolera rendszerint oly udvarokban 

szokott fellépni, hol a tisztaságra keveset vagy 

semmit sem adnak, de felléphet közvetlen 

vagy közvetett fertőzés utján is. Nagyon ragályos 

és fertőző betegség ez s lefolyása néha 

oly gyors, hogy néhány nap alatt az összes 

baromfiak elhullhatnak. E kór külső jelei: a 

baromfiak hirtelen rosszul lesznek s közülök 

néhány rövid idő alatt hápogva földre bukik 

s csakhamar kiszenved. A betegség, illetve kór 

lefolyása oly gyors, hogy sokszor a gyógykezeléshez 

sem foghatunk. 

Nincs is tulajdonképen czél, a már előrehaladott 

állapotú betegeknek gyógyításában, 

hanem igenis igen ajánlható a még meg nem 

betegedetteknek elkülönönitése a betegektől. 

Az egészségesnek látszókat külön kell elhelyezni, 

a csőrüket és lábaikat 5% karbolsavoldattal, 

— mely a kolera ellen hathatós védőszer 

— kell megmosni. 

Az elkülönítetteket legalább négy hétig 

tartsuk attól a helytől távol, hol a kolera kiütött. 

Ezeknek adjunk lágytakarmányt, mely 

forrázott darából, korpából vagy főtt burgonyából 

állhat. 

Naponta meleg időben különösen, többször 

adjunk nekik friss vizet, melybe azonban 

literenkint 2 gramm vasgálicz legyen feloldva. 

Szükségesnek tartom még fölemlíteni azt, 

hogy a helyiség, hol a kolerás baromfiak voltak, 

alaposan kitiszt tandó, nemkülömben minden 

bennelevő eszköz és tárgy erős forró lúggal 

megmosandó és az Aschenbrandt-féle bordói 

lével fertőtelenitendő. 

A trágyaalom s minden faalkatrész pedig 

tüzveszélymentes helyen elégetendő. 

A kolerás baromfiak felbonczolásánál tipikus 

elváltozásokat fogunk találni, melyek épugy 

biztos jelei a baromfikolerának, miként pl. a 

sertésvésznél a sertés belsőrészén található 

elváltozások. 

A kolerás baromfinak tüdején, máján, 

belein apró gombostüfejnagyságtól egész lencsenagyságig 

változó igen sok s tömegesen elszórt 

gümőcskéket találunk, melyeket .azelőtt 

tuberkolótikus elváltozásnak tekintettek s az 

ilyen elhullott állatra azt mondták, hogy gümőkóros 

volt, de kolerában hullott el. 

A legtöbb gumó található a májban. A 

beleken ós az emésztő szerveken a gumócskák 

nagyobbak és ugy néznek ki, mintha elmeszesedett 

tokocskák volnának. Sticker és ujabban 

Willach tanárok érdeme az, hogy ezen ujabb 

megfigyelés által a tenyésztőknek módot nyújtottak 

a kolera biztosabb felismerésőre. Egyúttal 

az is konstatáltatott, hogy a kolerabetegség 

időtartama néha 4 hétig is tart. 

A kolera gyógyítására és az ez ellen való 

védekezésre vonatkozó tudnivalókat a Köztelek 

1900. évi 90. számában a 465. számú feleletben 

tárgyaltuk. 

Ugy ezen, mint minden más fertőző betegség 

egyik leghatalmasabb ellenszere a tisztaság, 

tartsuk tehát óljainkat tisztán, meszeljük 

azokat rendesen és fertőtelenitsük időnkint, ha 

ezt tesszük sokkal inkább meg leszünk kiméivé 

a csapástól, mely nemcsak hogy érzékeny 

anyagi kárt okoz de azonkívül megfoszt több 

évi fáradságunk gyümölcsétől is. —bl. 

Pollandchina vagy Berkshirei. (Félelet 

az 510. számú kérdésre) Mangaliczával való 

keresztezésre a kettő közül egy harmadikat 

ajánlok : a yorkshireit. Én részemről a tarka 

malaczokat nem szeretem s tudom bizonyosar, 

hogy ezzel igen sokan vannak igy. Ha tehát 

félvér állatokat akar tenyészteni, ugy yorkshirei 

után igen szép szőke malaczokat fog 

nyerni, amelyek mindenesetre elég erőteljesek 

lesznek arra, hogy a mi hidegünket elbírják 

s a legelőt is jól járják. A mangalicza 

különben a berkshireivel igen kitűnő utódokat 

ad, amelyek igen szaporak, koczáik kétszer 

malaczoznak mindenkor 7—10 malaczot vetve, 

ezek gyorsan fejlődnek, jól hiznak, a külterjes 

kezelést ép ugy birják mint a mangalicza — 

de tarkák. Hogy ezen keresztezés milyen jól 

bevált, bizonyítja a báznai serlés, amely Kis - és 

Nagy-Küküllő megyékben van elterjedve s 

napról-napra nagyobb területet hódit. Előnye 

a berkshireinek az is hogy máris eagyon el 

van terjedve s igy könnyen beszerezhető. 

Teszem azt beszerezhető Kisbéren, a magyaróvari 

akadémiánál, a felvidéken a kassai gazdasági 

intézetnél s Erdélyben Kovácsy Sándor 

ádámosi gazdaságában. 

A Pollandchina sertés Amerikából került 

hozzánk, itt ezelőtt 10—15 évvel nagy port 

vert, ma azonban meglehetősen letűnt. Ezen 

sertés külömböző amerikai sertések keresztezéséből 

származott, túlnyomó azonban benne 

a chinai vér, miért is 1845 tői kezdve — 

ekkor kezdték tisztavérben tenyészteni — 

1872-ig egyszerűen chinai név alatt volt ösmeretes 

s csak 1872-ben adták rá a Polland 

nevet, Mr. Asternek e sertésfajta megjavitójának 

s tulajdonképeni létesítőjének Polland 

nevű kiváló tenyészkanja után. —c*y. 

Csontkinövés lovak lábán. (Felelet az 

511. sz. kérdésre.) Lovak szárcsontjain jelenlevő 

régi keletű csontkinövések csak igen ritka 

esetekben szívódnak föl teljesen, csikók lábain 

a csontdaganat idővel eltűnik, mert a csontok 

fejlődése közben a daganat határai, mennyiben 

annak helyén további vastagodás nem történik, 

elmosódnak. 

A friss daganatok az azt előidéző ok 

távoltartása mellett nyomó kötés alkalmazásara 

és masszálásra kisebbedhetnek, sőt nem litkán 

teljesen felszívódhatnak, idült daganatok azonban 

mindenkorra megmaradnak. 

A csontkinövés lefürészelése és levétele 

tekinthető egyedül olyan gyógyeljárásnak, melynek 

segélyével a daganat eltávolítható, erre 

nézve azonban csak egy tapasztalat áll rendelkezésünkre: 

ezen esetbea a ludtojásnagyságu 

csontdaganat levésés utján teljesen eltávolítható, 

s a daganat helyén később az állbt 

használata közben sem fejlődött újból a csontkinövés. 

A nyomókötés vattsgomoly segélyével 

alkalmazható olyan módon,, hogy a körülbelől 

ökölnyi vattadarabot vizbe mártjuk, azután 

kinyomjuk és a daganatra helyezzük s pólya 

segélyével a lábon pólyázzuk. A következő 

napon a megkeményedő vattagomoly 

teljesen felvette a daganat alakját s miután 

azt vizbe mártottuk ismét ugy helyezzük a 

daganatra, mint azt azon a csontdaganat lenyomata 

mutatja. A kötés változtatása közben 

a csontdaganat masszáiható, e czélból a daganatra 

vizben felpuhított pergament papirost 

helyezünk s a masszálást bezsírozott kézzel 

alulról fölfelé a papirossal borított daganat r i 

naponta 5—10 perczig végezzük. 

Dr. P. B. 

Állattenyésztési kerületi felügyelőségek. 

(Felelet az 512. sz. kérdésre.) Állattenyésztési

1844 KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8 97. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM. 

kerületi felügyelőségek a vármegyék körzete 

szerint s azok vezetésének székhelyén az uj beosztásban. 

I. kerület működési területe: Pest-Pilis- 

Solt-Kis-Kun és Jász-Nagy-Kan Szolnok vármegyék. 

Vezető: Berzeviezy Zsigmond állattenyésztési 

felügyelő, lakik : Budapest, II. ker., 

Fő-uteza 72. 

II. kerület működési területe : Pozsony, 

.Moson, Nyitra és Trencsén vármegyék. Vezető: 

Tóig Gyula állatteny. m. kir. felügyelő, lakik: 

Pozsonyban. 

III. kerület működési területe: Sopron, 

Vas, Zala és Vet-zprém vármegyék. Vezető: 

Balhauser Ottó, állattenyésztési m. kir. felügyelő. 

Lakik: Szombathelyen. 

IV. kerület működési területe: Baranya, 

Tolna és Somogy vármegyék. Vezető ; Jakábffy 

Imre állattenyésztési m. kir. felügye lő. Lakik : 

Pécsett. 

V. kerület működé n terülele : Komárom, 

Győr, Fejér és Esztergom vármegyék. Vezető: 

Rluqe Ferencz, állattony. m. kir. felügyelő. 

Lakik: Komáromban. 

VI. kerület működési területe: Nógrád, 

Bars és Hont vármegyék. Vezető: Oláh Dezső, 

állatt ny. m. kir. felügyelő. Lakik: Balassa- 

Gyarmaton. 

VII. kerület működési területe: Zólyom, 

L;ptó, Turócz és Árva vármegyék. Vezető : 

Ébner Jenő, állatteny. m. kir. felügyelő. Lakik : 

Beszterczebányán. 

VIII. kerület működési területe : Borsod, 

Heves, Gömör és Kis-Hont vármegyék. Vezető: 

Póha Sándor, állattenyésztési m. kir. felügyelő. 

Lakik: Miskolczon. 

IX. kerület mükf ési te-üiete: Abauj- 

Torna, £\ros, Szepes és Zemplén vármegyék. 

Vez f 'ő: BeTce Imre. Lakik: Kassán. 

X. kerület r,,üködési területe: Hajdú, 

Szabolcs és Szatmár vármegyék. Vezető: 

B.artha István, állattenyésztési m. kir. felügyelő. 

La.ik: Debreczenben. 

XI. terület működési területe: Máramaros, 

üng, Bareg és Ugocsa vármegyék. Vezető: 

Brezovay István, állatteny. m. kii 1 , felügyelő. 

Lakik: Mármaros-Szigeten. 

XII. kerület működési területe: Bihar, 

Arad és Békés vármegyék. Vezető: Pólay 

Dezsó, állatteny. m. kir. felügyelő. Lakik : 

Nagy-Váradon. 

XIII. kerület működési területe : Csanád, 

Csongrád és Bács vármegyék. Vezető : Bagáry 

Kálmán. Lakik: Szegeden. 

XIV. kerület működési területe: Temes, 

Torontál és Krassó-Szörény vármegyék. Vezető: 

Halász Gyula, állatteny. m. kir. telügyelő. 

Lakik: Temesváron. 

XV. kerület működési területe: Kolozs, 

. Alsó-Fejér, Aranyos-Torda és Maros-Torda 

vármegyék.Vezető: Tulogdy Soma,állattenyésztési 

m. kir. felügyelő. Lakik : Kolozsvárott. 

XVI. kerület működési területe : Szolnok- 

Doboka, Besztercze-Naszód és Szilágy vármegyék, 

Vezető : Csiky Elek, állattenyésztés 

m. kir. felügyelő. Lakik: Deésen. 

XVII. kerület működési területe: Nagy- 

Küküllf, Kis-Küküllő, Udvarhely, Csik és 

Háromszék vármegyék. Vezető: Szász István, 

á' attenyésztési m. kir. felügyelő. Lakik: Segesvarott. 

XVIII. kerület működési területe: Szeben, 

Brassó, Fogaras és Hunyad vármegyék. Vezető : 

i.ikl Károly, állattenyésztési m. kir. felügyelő. 

Lakik: Nagy-Szebenben. 

Országos működési körrel birnak tejgazdasági 

ügyben: Sierlán János, tejg. m.kir. 

felügyelü és Szily Tamás, állattenyésztési m. 

kir. felügyelő. Laknak: Budapesten. Baromfitenyésztési 

ügyben: Hrellay Emil, állattenyésztési 

felügyelő: Lakik Gödöllőn. 

A felsorolt felügyelőségeknek főfelügyelője 

Plrkner János, ki egyúttal a földmivslésügyi 

minisztériumban az állattenyésztési és tejgazdasági 

ügyosztálynak a vezetője. Lakik 

Bpestc, Héderváry-utcza 25. 

Minden állategészségügyben, ha az illetJkes 

vármegyei kerületi' felügyelőséghez tetszik 

fordulni, onnan ügyére azonnal választ kap. 

A magyar vaj kivitelének 

kilátásai. 

Ujabb időben a tejszövetkezetek folytonos 

szaporodásával és a vajtermelő központok 

létesítésével ügyköröm legfontosabb teendője 

és feladata, hogy az országban termelt és ezután 

még nagyobb mérvben termelendő tejtermékek, 

de kivált a vajnak minél jobb értékesítését 

mozdítsam elő. 

Hogy azonban ezen feladatomnak megfelelhessek, 

feltétlenül szükségesnek láttam, 

hogy .az európai nagyobb vajfogyasztó piaezok 

igényeit megösmerjem és egyúttal közvetlenül 

lássam a más országok által termelt árut, 

annak csomagolását és szállítási valamint értékesít 

ési viszonyait, mert meggyőződésem szerint 

csakis akkor vehetjük fel a világpiaezon a 

versenyt, ha versenytársaink képességeit megösm 

érjük. 

Az elmúlt esztendőben e czélból beutaztam 

Németország egy részét, Drezda, 

Berlin, Hamburg, Bréma, Rokstokés Hannover 

városok érintősével. Egész Dániát és Svédországnak 

nagyobb részét. Továbbá Romániát, 

Törökországot, Bulgáriát és Szerbiát. 

A folyó évben Németország észak-keleti 

részét utaztam be Mainz és Köln érintésével. 

Belgiumban Brüsszelt, Angliában Londont, Francziaországban 

Párist, Svájczban Bern, Luczern, 

Zürichet, Innen az Emmenthal völgyén át 

Bajorországban Münchent és Ausztriában Salzburgot 

szemléltem meg. 

Jelzett utamon kizárólag az állati termékek 

főleg pedig a tejtermékek értékesítését 

kisértem figyelemmel és nagyobb kereskedőkkel 

érintkezve, tejtermékeink, különösen pedig a 

nagyobb mérvben termelendő vajnak mikénti 

értekesitése tekintetében iparkodtam tájékozást 

szerezni. 

Németországban most másodízben is 

arról győződtem meg, hogy ott nem képesek 

annyi vajat termelni, hogy a mindinkább növekedő 

fogyasztást fedezzék és igy feltétlenül importálásra 

vannak utalva. 

A német birodalomban rohamosan szaporodik 

a népesség és ujabb időben óriási mérvben 

fellendült ipara folytán az általános jólét 

folytonosan emelkedőben van. Ezzel kapcsolatosan 

természetesen a táplálkozás iránti igények 

is fokozódnak. Napról-napra kevesbedik 

a zsirfogyasztók és szaporodik a vajat fogyasztók 

száma. Ha ugyanis a jólét fokozódik, 

az a német családoknál első sorban abban 

nyilvánul, hogy zsír vagy margarin helyett természetes 

vajjal főznek és több, egyúttal pedig 

jobb minőségű vajat is fogyasztanak. 

Németország még nem oly régen annyi 

vajat termelt, hogy e czikkből jelentékeny! volt 

a kivitele. Különösen Angliába. Ma a kivitel 

csökken, a bevitel pedig rohamosan növekedik 

és nemcsak Berlinben, de a birodalom egyéb 

nagyobb városaiban is a jó vajnak mindig 

biztos és jő piacza van. A keresletet, daczára a 

fokozódó bevitelnek, még sem képesek kielégíteni, 

amit leginkább azon körülmény igazol 

élénken, hogy a müvaj- és margaringyárak naprólnapra 

szaporodnak. 

Mindenesetre nagy befolyással volt a vaj 

nagyobb mennyiségben való fogyasztására azon 

körülmény is, hogy hazánkból és a Balkánállamokból 

az évek óta pusztító sertésvész 

következtében megcsökkent a zsirsertések 

nagyobb mennyiségben való kivitele. Az amerikai 

zsírbevitel elé pedig szigorúbb szabályok 

életbeléptetésével akadályokat gördítettek. 

Jellemző a Németországban mutatkozó 

vajszükséglet mértékére azon körülmény, hogy 

a folyó évben, a midőn egész télen át szilárdak 

és tartotta voltak a vaj árak, a nyári időszak 

alatt nemhogy mint eddig évtizedek óta juniusban 

a pünkösdi ünnepek után a vajnak leszállott 

volna az ára, hanem ellenkezőleg Hamburgban 

és Berlinben jelentékenyen emelkedett 

s az ősz folyamán Hamburgban 50 kgonkint 

I-ső rendű vajat 122 márkával, Berlinben 

pedig, ahol a jegyzésen fölül 10—12 márkával 

értékesitik a vajat, 50 kgonkint 111- márkát 

jegyeznek. A folyó évben a vajkereskedőknek 

nem volt alkalmuk a nyári időben a vajat raktározni 

és igy nincsenek is készletetek, minnélfogva 

kilátás van rá, hogy az árak tartósak 

lesznek. 

Németország tehát mint vajkiviteli piacz 

már a kedvező közlekedési viszonyoknál fogva is 

nekünk igen kedvező és mivel a jelenlegi viszonyok 

közt, de minden valószínűség szerint a 

jövőben is, nagy mennyiségek könnyen helyezhetők 

ott el, gond nélkül fokozhatjuk a túltermelés 

veszélye nélkül vajtermelésünket és 

annak egy részét a német birodalomba irányithatjuk. 

ügy Mainzban, valamint Kölnben is találtam 

külföldi, leginkább Oroszországból és 

Galicziából származó vajat, melynek minősége 

azonban meg sem közelíti a mi vajtermelő 

központjainkban előállított vajnak minőségét. 

Azonban daczára ezen kedvező körülményeknek, 

nézetem szerint, vajtermelésünket 

nem irányíthatjuk kizárólag Németországba, 

mert nem lehetetlen, hogy a legközelebbi vamszerződés 

megkötése alkalmával oly magas beviteli 

vámmal terheltetik meg a vaj, hogy a 

kivitel oda lehetetlenné válik és kifejlesztett tejgazdaságunkat, 

mely leginkább a vajtermelésre 

van alapítva, ezen körülmény könnyen 

válságba sodorhatná. 

A német gazdák már is panaszkodnak, 

hogy a külföldről importált rosszabb minőségű 

vaj által károsodnak és követelik a legközelebbi 

kereskedelmi szerződések alkalmával, 

hogy a vaj vámja a mainak kétszeresére 

emeltessék. 

Németországban a vajbevitel az imént 

említett okoknál fogva folyton növekedik. 

A folyó év első hét hónapjában bevitetett 

8 millió 98,700 kg., míg 1899 ik év hasonló 

időszakában a bevitel nem volt több mint 5 

millió 165.500 kg. 

Legtöbb va j importálta tik Hollandiából, 

Ausztria-Magyarországból, Oroszországból és 

Dániából. 

Ausztria-Magyarországból a bevitel a fent 

jelzett idő alatt 2 millió 476,300 kg. tett ki, 

mig Oroszországból csak 1 millió 685,900 kg. 

volt a bevitel. 

Az Ausztria-Magyarországból jelzett bevitel 

nagyobbrésze hazánkból származik és 

sajnos csak egy része felel meg a jó vajhoz 

fűzött követelményeknek. 

Szükségesnek láttam tehát az angol fogyasztó 

piacz felvehető képességét és az ottani 

igényeket, szállítási, vásárlási és eladási módozatokat 

tanulmányozni és megösmerni, hogy 

kivitelünk egy részét Angliába és annak főfogyasztó 

piaczára a követelményeknek megfelelően 

elkészítve irányithassuk és ott is 

megalapítsuk a jó magyar vaj hírnevét, megkedveltetvén 

azt a fogyasztó közönséggel. 

Belgiumban is nagy a vajfogyasztás, de 

a szükséglet legnagyobb részét a belföldi termelés, 

részben pedig a francziaországi import 

fedezvén, egyelőre reánk mint vajkiviteli piacz 

fontossággal nem bir. De annál hatalmasabb 

és annál jobb értékesítő és fogyasztó piacz 

London. 

Sierbán János. 

IRODALOM. 

A husértékesités szervezése. 

Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. 

miniszter megbízásából: Ausztria, Németország 

és Dániában tett tanulmányútja alapján irta


Jeszenszky Pál, az Országos Magyar Gazdasági 

Egyesület titkárja. 8-adr. 93 1. Budapest 1900. 

— Ára 2 korona. 

Az OMGE. érdemes titkára, kit a földmivelésügyi 

miniszter a hus értékesítése kérdésének 

külföldön való tanulmányozásával bizott 

meg, tapasztalatairól és tett tanulmányairól uti 

jelentés alakjában számol be, mely nemcsak 

azt igazolja, hogy a jelentésttevő komolyan 

törekedett megbízatásának megfelelni, hanem 

a benne foglalt adatok és a nálunk ma aktuális 

kérdésre vonatkozó konkrét javaslatok folytán 

a gazdakörök különös figyelmére méltán tarthat 

igényt. 

A kérdés fontosságát és mai állását 

röviden vázoló bevezetés után a szerző Magyarországnak 

Ausztriához és a külföldhöz 

fennálló viszonyáról szól és felveti a kérdést, 

hogy „az Ausztriába irányuló élőállatkivitel 

helyett ne térjünk-e át a húskivitelre", mely 

utóbbi módon az állatok értékesítése tekintetében 

függetleníthetnénk magunkat Ausztria vexatorius 

eljárása alól? Közli az Ausztria felé 

irányuló állat- és húskivitelre vonatkozó adatokat 

az 1898. évig bezárólag, melyekből kitűnik, 

hogy a kivitel az utóbbi időben emelkedő 

irányzatot követ (a mult és a jelen év 

folyamán a kivitel még nagyobb arányokban 

emelkedett az egyezményes megállapodások 

hatása alatt és az osztrák gazdakörök minden 

ellenzése daczára!) Az adatokból a szerző azt 

következteti, hogy Ausztria igen nagy beviteli 

szükségletét állatokban és húsban természetszerűen 

Magyarországból kénytelen födözni. 

(ezen kényszerűség alapfeltétele természetesen 

a vámszövetség további fennállása, illetőleg a 

határzár Románia és Oroszország felé.) 

Németország állatforgalmi politikájáról 

szólva terjedelmes statisztikai adatok kapcsán, 

melyek szerint oda az állatbevitel 1894 óta 

fokozatosan és igen jelentékenyen csökken 

azon forgalmi korlátozások következtében, 

melyekkel Németország magát a külföldtől a 

húsellátás tekintetében lehetőleg függetlenné 

tenni törekszik. Az élőállatok bevitelének 

ezen tetemes csökkenésével szemben a hus és 

húskészítmények bevitele nagy arányokban 

emelkedik: 1893-tól 1898-ig 144,700 mm.-ról 

822.400 mm.-ra, mely bevitelben Ausztria- 

Magyarország elenyészően csekély részt vesz, 

jóval csekélyebbel mint pl. Németalföld és 

Dánia. 

A szerző Boysen, német szakiró számításait 

részletesen ismerteti, a melyek szerint 

Németország az 1892—1897. évig terjedő idő 

alatt képes volt állat- és husbevitelét 65%-al 

csökkenteni (?), az összes husbeviteli többlet 

azonban 1897-ben még mindig több mint 

kilenczszázezer mm.-t tett ki, a miből minden 

egyes lakosra 1'75 kgrm esik. Legújabban 

Németország megalkotta a husszemletörvényt 

azzal a bár nyíltan be nem vallott czélzattal, 

hogy a husbevitelt is lehetőleg korlátozza 

(nézetünk szerint a törvény inkább az elkészített 

husáruk, mint a friss hus behozatalára 

fogja a hatását éreztetni.) 

Ez az erélyes védekezés a szerző szerint 

sem fog teljes eredményre vezetni, mert azt 

mondja, hogy .Németország husszükségletét 

sem most nem képes fedezni, a jövőben pedig 

még kevésbé lesz erre képes." 

Ezek után azzal a kérdéssel foglalkozik, 

vájjon Magyarországon indokolt-e a berendezkedés 

a húskivitelre ? 

Megelégedve az élő szarvasmarhák ezidőszerinti 

kivitelének nagyságával és lebonyolításának 

aránylag kedvező módjával s legfeljebb 

a szerb szarvasmarhák behozatalának 

betiltását óhajtva, melynek hatását azonbaD 

túlbecsüli, „szarvasmarhakiviteli vágóhidak létesítését 

ab ovo holtan született vállalkozásnak 

tekinti, mely az állam támogatását semmi 

esetre sem igényelheti." 

A sertéshús kivitelét illetőleg, az a véleménye, 

hogy czélszerü volna szövetkezeti alapon 

sertésközvágóhidat létesíteni, melyek a vámkülföld 

teljesen figyelmen kívül hagyásával, 

Ausztria fogyasztásán ik ellátását volnának 

hivatva szolgálni, egyúttal pedig a hozzánk 

behozott sertéshusgyártmányokat kiszorítani. 

Arra, hogy a sertéshús és szalonna mennyiben 

volna esetleg a vámliülföldre kivihető, a 

munka nem terjeszkedik ki. 

A szövetkezeti sertésközvágóhidak számára 

a szerző a dániai kiviteli közvágóhidakat 

állítja oda mintául, melyekről a mult évben 

257 millió értékű sertéshúst (főleg 

Angliába) és Németországba körülbelül százezer 

mm. marhahúst exportáltak. Ilyen sertésközvágóhidaknak 

szövetkezeti alapon való létesítését 

nálunk is lehetőnek és kívánatosnak tartván, 

ugy a dániai közvágóhidak berendezését, ..íint 

a szövetkezetek szervezését, ez utóbbit szószerint 

közölt alapszabályok és mérlegek kapcsán 

is behatóan ismerteti. 

A teendők sorában egyébiránt még a 

vasúti szállítás czélszerübb berendezését, a 

Németországgal kötendő kereskedelmi szerződésben 

az állatforgalmi kérdés megfelelő méltatását, 

a szerb sertések és a külföldi zsir behozatalának 

nehezítését emliti röviden. 

A komoly tanulmányokról tanúskodó érdekes 

munka rövid ismertetése keretében nem 

foglalkozhatunk érdemileg és behatóan annak 

gazdag tartalmával, hanem ezúttal csak egy 

rövid megjegyzésre szorítkozunk. 

Részünkről nem találjuk kellőképen indokolva 

a szerzőnek azt az álláspor' ját, hogy 

csaJcis az Ausztria felé való sertéshuskivitelre 

való berendezkedés ajánlatos. Pontos és megfelelően 

részletezett számításokat, melyekből 

kitűnnék, hogy a magyar szarvasmarha- és 

sertéshús mennyiben versenyképes egyfelől 

Ausztriában, másfelől a vámkülföldön, esetleg 

itt minő vámtételek tehetnék azt versenyképessé, 

a munkanem közöl, ezek nélkül s általában a forgalmi 

és kereskedelmi viszonyok beható mérlegelése 

nélkül pedig, nézetünk szerint, nem lehet a 

husértékesitést bizonyos irányokban már eleve 

kizárni. Ha a szerző ellenzi a szarvasmarhahus 

kivitelére való berendezkedést abból az 

okból, mert Németország^s főleg Ausztria nem 

gördít élő szarvasmarháinkéi vitele elé r.agyobb 

akadályokat, akkor nem látjuk megokoltnak 

azt a javaslatot, hogy: rendezkedjünk be sertéshuskivitelre 

Ausztria felé, a hova pedig 

az élő sertésekkivitele ez időszerint rendkívül 

élénk, viszont tekintsünk el egészen vámkülföldtől, 

holott oda élő sertéseket egyáltalában 

nem lehet kivinni. 

A husértékesités módjainak helyes elbírálására 

egyébiránt csak az uj kereskedelmi 

szerződések fogják megadni a biztos alapot, 

addig pedig, mindig az élőállatok kivitelére 

fektetve a fősúlyt, ajánlatos lesz a kérdést 

tovább is minden oldalról alaposan tanulmányozni 

és ez uton minden eshetőségre jó 

eleve elkészülni. A dánok alkalmazkodása, szívóssága 

és gyakorlatiassága valóban követendő 

például szolgálhat ebben a tekintetben! 

Rövid megjegyzésünk egyébiránt nem von 

le a munkának tényleges értékéből, melyet 

ugy változatos tartalmánál, mint könnyed irályánál 

fogva bizonyára mindenki, a ki a kérdés 

iránt érdeklődik, élvezettel fog elolvasni. 

— y — 

Még egyszer a Gerlóczy 

„Jogisméje." 

Bár az utolsó idők gazdasági szakirodalmunknak 

örvendetes föllendülését mutatják, 

amennyiben egész sorozata jelent meg a nem 

csupán irodalmi becsű, de gyakorlati értékű 

szakkönyveknek: mégis vannak ágazatok, a 

melyekben a modern igényeknek megfelelő 

szakmunkának hiányát érezzük. így, a többi 

között, nagyon éreztük egy, a jogi ismereteket 

a mezőgazda szempontjából tárgyaló műnek 

a hiányát, mert egyrészt általános miveltségünk 

megkívánja, másrész a gyakorlati szükség 

ránk kénysroriti a jogélet megismerését. 

E hiányt pótolni hivatott Gerlóczy Gézának a 

közelmúltban „Jogisme" czim alatt megjelent 

könyve, amelyet a .Köztelek" f. évi 86. számában 

B. B. a lapnak ezen élénktollu, népszerű 

czikkirója ismertet és különösen melegséggel 

ajánl. 

Ezen ismertetSs hatása alatt a könyvet 

én is meghozattam és áttanulmányozván, 

mondatom, hogy B. B. dicsérete erre m&.'ó 

munkát ért és hogy ez, az érzett hiányt valóban 

pótolja. Várakozásaimban nem csalódtam 

és mint az erre régen áhítozó gazda valóban 

megtaláltam: »a gyakorlati élet számára megirt 

nélkülözhetlen könyvet". 

Czikkiró azonban ismertetésében a mii 

méltatása mellett irodalompártolásunkat illető 

keserű rekriminácziókra is fakad, amelyek, 

amily jogosultak, éppen oly szomorú jelei 

irodalmi viszonyainknak, különösen, ha azokat 

a külföld irodalmi viszonyaival is összehasonlítjuk, 

ahol az olvasóközönségnek fejlett 

irodalmi érzéke ezt oly fokra emelte, hogy ott 

egy-egy részletkérdésnek is külön irodalma van! 

Ez, az ügy iránti érdeklődésem és szeretetem 

adta a kezembe a tollat és a bátorságot 

ahhoz, hogy én, a tollforgatásban járatlan 

gyakorlati gazda is felszólaljak. Nem, hogy 

szintén kritikát irjak, mert hisz B. -B.-nek 

. alapos és hivatott kritikájához szó nem férhet, 

hanem, hogy mint egyike azoknak, akikhez 

a könyv czimezve van, a munka megjelenéseért 

köszönetet tolmácsoljak és hogy az 

érdemes ügy iránt a B. B. által oly sikerülten 

fölébresztett érdeklődést fentartsam és ezzel az 

irodalompártolás reális alakja: a könyv kelendőségének 

hasznára váljak. 

Hogy azonban a mai incompatibilitásokra 

vadászó korszakban félre ne értessem, szükségesnek 

tartom kijelenteni, hogy a szerzővel 

sem rokonságban, érdekközösségben vagy bármiféle 

összeköttetésben nem állok. Még csak 

személyeden sincs őt szerencsém ismerni, 

csupán híi éböl, jó híréből ismerem : mint a 

kassai tanintézetnek érdemes tanárát és 

a hazai szakirodalomnak egyik szorgalmas 

munkását. 

És most meghajtom szerző előtt az elismerésnek 

zászlóját, ami az általa végezett, 

őt az első szakírók sorába emelő munkának 

bár csekély, de jól megérdemelt jutalma. Müvében 

tárgyának, a gyakorlati élet szükségleteinek 

alapos ismerőjének bizonyult, aki a jogi 

tudományok óriási anyagából a nekünk szükségeseket 

helyes érzékkel, röviden, de éppen 

elegendően adja elénk és világos, szép stylusával 

az elvont dolgokat is érthetővé tudja 

tenni. Teljes jogi készültséget nagyon természetesen 

nem ad, mert az nem czélja, nem is 

lehet feladata egy könyvnek, azonban ügyesen 

elvezet, a jogélet szövevényes utjain és ennek 

a nekünk szükséges minden reszletében 

kellő tájákoztatást nyújt, sőt a minket érdeklő 

ujabb törvényhozási és közkormányzati intézményeket 

és intézkedéseket is megismerteti. 

Őszinte meggyőződésem egész melegével 

ajánlhatom tehát és ajánlom a müvet tisztelt 

gazdatársaim becses figyelmébe.. Vegyük meg 

minnél többen: első sorban a magunk okulására 

és hasznára; másodsorban azért, hogy 

ezzel is megmutassuk, miként a magyar gazdának 

tudományszomja nem csupán a szaklapok 

„kérdés és feleletei" rovatának, böngészéséig 

terjed! 

Szemes Árpád. 

Gazdasági egyesületek mozgalma. 

A Vasmegyei Gazdasági Egyesület ; llattenyésztési 

szakosztálya nov. 6-án ülést tartott 

Chernél Antal elnöklete alatt. Az ülés először 

is örvendetes tudomásul vette igazgató-titkárnak 

ez évben tartott állattenyésztés előmozditás.íra 

rendezett kiállítások és díjazásokra 

vonatkozó jelentését s előterjesztésre elhatároztatott, 

hogy jövő évben ugyancsak az eddigi


föltételek és díjtételek alapján állatdijazásokat 

tart az egyesület Körmenden, Kőszegen és 

Hegyfaluban. E ezélra az egyesület 1000 kor. 

szavaz meg és ugyanekkora összeget kér az 

államtól. Továbbá elhatározta az állattenyésztési 

szakosztály, hogy az állattenyésztés emelésere, 

az állatállomány javítására 40 darab 

tenyészbikát szerez be, melynek bevásárlására 

négy bizottsági tagot küldött ki. Azután több 

apró ügy következett, melyek elintézése után a 

szakosztály ülése véget ért. 

A Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület 

szőlőszeti szakosztálya nov. 15-én Sátoraljaújhelyen 

Molnár István elnöklete alatt ülést 

tartott, melyből a következőket említjük fel. A 

szakosztály az eladásra szánt hegyaljai borok 

mennyiségének összeírása végett kérdőíveket 

bocsájtott ki, azon czélból, hogy az igy egybegyűjtött 

adatokat ugy belföldi, mint külföldi 

lapokban közzé téve a borértékesítést lehetőségig 

megkönnyítse és a vevőt az eladóhoz 

közelebb hozza. A beérkezett jelentőiveket a 

földmivelési miniszterhez felterjeszteni elhatározta 

a szakosztály és a gazdasági egyesülethez 

evégből áttette. Elnök indítványa, melyszerint 

jövő év szeptember havában Sátoraljaújhelyen 

egy szőlőszeti és gyümölcsészeti 

kiállítás tartassák, helyeslőleg tudomásul vétetett. 

Ugyancsak az elnök jelentette, hogy 

Sátoraljaújhelyen egy gyümölcsojtványtelep létesítése 

iránt a kezdeményező lépések megtétettek. 

A borértékesítés körül felmerült nehézségek 

leküzdése, főleg pedig az utóbbi időben 

tásán is sikeresen fáradozott az egylet. Bécs 

közeifekvése igen előayös a megyében alakított 

és alakítandó tejszövetkezetek termékei- 

beállott nehézségek orvoslása tárgyában Egey 

Szilárd indítványára egy ujabb gyűlés összehívását 

nek értékesítésére. Három tejszövetkezetet szerveztek 

az elmúlt évben és pedig Illmicz, Tót- 

deczember hóban elhatározták, mely falu és Tárcsán, melyek számadásai szép ered 

gyűlés indítványaira nézve egy tárgyilagos ményt tüntetnek fel. Közli áz egylet jelentése 

prospektus kidolgozására indítványozót kérték 

végül tagjainak névsorát helységek szerint 

fel. 

csoportosítva, a pénztári kimutatást, mely 

szerint az elmúlt évben bevétel 13,505*55 K., 

A magyar óvári szarvasmarha-tenyésztési 

egylet folyó évi szeptember végén záródó 

kiadás 10 333'55 korona. Jövő évi költség-előirányzat 

12,000 korona. 

negyedik évi működéséről szóló jelentése most 

adatott ki Hajós István gazd. akad. tanársegéd 

A Szatmármegyei gazdasági egyesület 

és Újhelyi Imre gazd. akad. tanár össze- 

mult hó 20 án igazgatósági, f. hó 21-én köz- 

állításában 9*/4 iv tartalommal. Az elmúlt évi gyűlést tartott, melyeknek fontosabb határozatai 

működésről irt részletes jelentésből az alábbiakat 

voltak a következők: A vásárügy rende- 

említjük meg e helyen: Közgyűlés sorsolással. 

zése czéljából a törvényhatóságokhoz begyűj- 

Érdekes újítás által jutott az egylet tött adatokat felülvizsgáló-bizottságokba az 

azon czéljához, hogy az ismeretes nemtörődömségeket 

egyesület képviseletében 2—2 tag kijelölése. 

legyőzve, közgyűlését népessé tegye. Vállalkozók által létesítendő kenderfeldolgozó- 

Az egylet az idei közgyűlését sorsolással telep támogatása. A Gazdasági Egyesületek 

egybekötve tartotta meg. Kisorsoltatott e czélból: 

1 drb üsző, 1 szecskavágó, 1 répavágó, 3 tejmérő 

Országos Szövetségének végrehajtó-bizottságába 

ujabb 3 évre kiküldettek: báró Vécsey József, 

edény, 10 fejő edény, 10 vasvilla, 10 kasza, Domahidy Sándor és Szentiványi Gyula. A köz- 

10 marhaláncz, 5 vakaró és kefe, oly beosztással, ségi faiskolák szervezetének szabályozása érdekében 

hogy minden községre legalább egy nyeremény 

és a kezdetleges selyemtenyész- 

esett. Ez a követésre való eszme egy tés felkarolása érdekében tétettek intézkedések. 

teljesen népes nagygyűlést idézett elő s mivel A földmivelésügyi miniszter úrhoz teendő fel- 

sorsolásban csak azok részesültek, kiknek évi 

tagdijuk be volt fizetve, ezáltal az egylet pénztár 

bevétele is javul. Üszöárverés. Az egylet 

20 darab üszőt vásárolt össze, hogy ezáltal a 

megyei szarva smarhatenyésztésben beállott 

sokféleséget ellensúlyozza és az egyöntetűséget 

előmozdítsa, melynek üdvös voltát csak akkor 

fogják érezni, ha vásárra kerülnek ez állatok. 

Bikaárverések és bikaközvetitések. Az egylet az 

első évben 10, a másodikban 30, a harmadikban 

40 és a negyedik évben 62 bikát adott 

ki és ezen a téren a folytonos és örvendetes 

haladást eléggé bizonyítják a növekedő számok. 

Az egylet fejlesztése és szervezése. A fejlesztés 

és szervezkedésben igen élénk munka folyt, 

miről legszebben tanúskodik az a kellemes 

körülmény, hogy az elmúlt évben négyszáznál 

több tag jelentkezett. Ezzel a számgyarapodással 

a mosonymegyeigazd.egyesület az 

ország első gazdasági egyesületei között méltán 

foglalhat helyet. Szarvasmarhadij ázások. 

Az elmúlt évben Nezsideren fődijazást, Darnón 

üszödijazást és Illmiczen tej elő versenyt rendezett, 

melyek méltatásáról már annak idején 

megemlékeztünk e lap hasábjain. Korpaközvetités. 

Az okszerű takarmányozás előmozdítására 

az egylet a korpaközvetitésével is foglalkozott. 

Takarmánymagvak közvetítése. A szarvasmarhaállomány 

fejlődésével annak takarmányáról is 

keilett gondoskodni, mit az egylet kitűnő takarmánymagvak 

beszerzése által vélt elérhetni 

és e czélból elvállalta a jó magvak közvetítését. 

1898-ban kiadatott 32 kat. holdra, 1899 ben 

370 és 1900-ban 1200 kat. holdra szükséges 

takarmánymag. Topábbá foglalkozott az egylet 

gépek közvetítésével, ami csekély eredményre 

vezetett. Gazdasági előadások. Az egylet az elmúlt 

évben 35 előadást tervezett, de 76 ot 

tartott és kiváló gondot fordított a népoktatásra, 

melyet a földmivelési miniszter 1600 

koronával segélyezett. Tejszövetkezetek felállí- 

terjesztés a gabona fedezetlen határidőüzlet 

megszüntetése végett. Megállapít! atott az 1901. 

évi működési tervezet és az 1901. évi költségelőirányzat. 

Az egyesület szőlötelepén képzett 

szőlőmunkás-tanonczok, a ker. szőlőszeti és 

borászati felügyelő előtt mult hó 15-én délelőtt 

tettek vizsgát gyakorlati és elméleti ismereteikről, 

amiről a tanonczok bizonyítványt is 

kaptak. A gazdasági egyesület a szőlőmunkás 

képzésrt, tekintve a szőlősgazdák érdekeit, 

továbbra is fentartja s ezáltal oly állandó 

munkásokat nyernek a szőlőmivelés körében, 

akik a helyes kezelés, ojtás, metszés, telepítés 

körül megkívánandó szakképzettséggel bírnak. 

VEGYESEK. 

Mai számunk tartalma: 

Oldal 

Az 0MGE. közleményei. - 1839 

Osztó igazság. - .1840 

A magyar vaj kivitelének kilátásai 1844 

Gazdasági egyesületek mozgalma - 1845 

Tárcaa. 

Sötét történet 1840 

Növénytermesztés. 

Néhány szó a dohánykertószek kérdéséhez. 1841 

Állattenyésztés. 

A lovak ápolása őszszel és tavaszszal. 1842 

Levélszekrény. 1843 

Irodalom. 

A husértékesités szervezése. ... — 1844 

Még egyszer a Gerlóczy „Jogisméje." 1845 

Vegyesek. — 1846 

Kereskedelem, tőzsde 1849 

Szerkesztői üzenetek. 1850 

A magyar kir. földtani intézet múzeuma a 

közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és 

csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. 

Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 

10--l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij 

lefizetése után tekinthető meg. 

A m. kir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye 

a VII, ker., Kerepesiét 72. stám alatti házban megtekinthetők 

a hétfői és az ünnepeket követS napon 

ítivéielévei: 

naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. 

Hétfői és az ünnepeket követő napokon a mv.zev.rn 

A muzeum látogatása ingyenes. 

A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a 

Kerepesi-uton : a városból jöret VII. ker., Alsó-erdősor - 

utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza 

sarkán van. 

Kitüntetés. Ö Felsége a király 

Cserháti Sándor, magyar-óvári gazdasági 

akadémiai renndes tanárnak, a gazdasági 

szakoktatás és kisérleti-ügy, valamint a 

gazdasági szakirodalom terén szerzett érdemei 

elismerésed!, a Ferencz József-rend 

lovagkeresztjét adományozta. 

Ezen kitüntetés nekünk nemcsak azért 

szerez örömet, mert a gazdasági szakoktatás 

terén egy érdemes egyént ért, 

hanem azért is, hogy akitüntetett lapunknak 

évek hosszú sora ó'a kiváló és buzgó 

munkatársa s az ö kitüntetéséből lapunkra 

is esik egy fénysugár. 

Budapesti Levelező czim alatt naponként 

megjelenő kőnyomatos újság indult meg a fővárosban, 

a Jancsó Dezső szerkesztésében aki, 

mint agrárpolitikai iró, évek hosszú sora óta 

buzgó tevékenységet fejt ki zsurnalisztikái téren. 

A kőnyomatos lap czélja az, hogy a fővárosi 

napilapoknak hírekkel szolgáljon a gazdasági 

egyesületek mozgalmairól, az összes aktuális 

agrár kérdéseket felszínen tartsa s ekként a 

mezőgazdasági ügyekre a közfigyelmet felhívni 

igyekezzék. Ezen elismerésre méltó s a magyar 

gazdák érdekében történt vállalkozásnak a


kezdet sok nehézségével kell megküzdenie 

ugy anyagi téren, mint különösen a gazdamozgalmakra 

•vonatkozó hirek beszerzésénél. 

Felkérjük tehát e helyen is a gazdasági egyesületi' 

titkár urakat, hogy egyesületük körében 

felmerülő érdekesebb híreket Jancső Dezső 

(Budapest, Baross-uteza 10.) beküldeni szíveskedjenek. 

Felső-vidéki gazdák és a bécsi m 

ros«k. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület 

elnöksége hirét vévén anriak, hogy a bécsi 

mészárosok összebeszéltek s a deczei 

hó 3 iki bécsi vásáron semmit sem vásároltak 

s ezáltal marháikat e napon értékesíteni akaró 

magyar hizlalóknak óriási anyagi kárt okoztak, 

táviratilag kérte föl a földmivelésügyi m. kir. 

minisztert, hogy a bécsi mészárosok terrorizmusának 

megtörése végett, sürgősen tenné meg 

a pozsonyi kiviteli hizott marhavásár létesítése 

érdekében szükséges lépéseket. A miniszterhez 

intézett távirat a következő: .Nagyméltóságú 

dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi 

miniszter urnák, Budapest. A bécsi mészárosok, 

hogy keresztülvihessék a fogyasztási adónak a 

hizlalókra való áthárítását a tegnapi bécsi 

vásáron szövetkeztek a hizlalók ellen és 

semmit sem vásároltak. A legnagyobb részben 

magyarországi hizlalók most kénytelenek marháikat 

Bécsben drága takarmányon etetni 

tehetetlenül nézni, hogy mint soványodik drága 

pénzen fölhizlat marhájuk s várni, mig a mészárosok 

könyörületből talán majd potom áron 

megveszik marháikat. Hogy a magyar hizlalók 

a bécsi mészárosok terrorizmusának, nagy vagyont 

képviselő marháik értékesítésénél, továbbra 

is kitéve ne legyenek, tisztelettel 

esedezünk, kegyeskedjék a pozsonyi kiviteli 

hizottmarhavásár létesítése érdekében szükséges 

lépéseket, az egész ország által hálásan 

emlegetett erélyével sürgősen megtenni, kegyeskedjék 

különösen, ha becses nézetével 

nem ellenkezik, a szakférfiak bevonásával., 

mielőbb egy országos értekezletet tartani. 

Nyitramegyei gazdasági egyesület elnöksége: 

Emőny elnök, MesTtó titkár." 

A pozsonymegyei gazdasági egyesület szintén 

távirati uton fordult ez ügyben a földmivelési 

miniszterhez, távirata a következő : 

,Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 

Ő exczellencziájának Budapest. Bécsi 

marhavásáron legújabban történt mozgalmakból 

kifolyólag tisztelettel kérjük Exczellencziádat, 

miszerint ezen marhakivitelünket tönkretétellel 

fenyegető, a magyar hizlalót megkárosító 

üzelmek meggátlása végett teendő intézkedések 

megbeszélése tárgyában sürgősen 

értekezletet összehívni méltóztassék. „Pozsonym. 

g. e." nevében gróf Pálffy István.* 

Komló értékesítése. A magyar komló 

eddigi nehéz értékesítési viszonyaiban ujabb 

fordulat következett he. Régebben jeleztük, 

hogy mintegy 260—300 mm. komló (különösen 

erdélyrészi) még eladatlanul hever a termelőnél, 

részint mivel az árkonjunkturákat a 

szeptemberi segesvári komlóvásáron nem tudták 

kihasználni, részint pedig, mivel az itt 

járó külföldi ügynökök árlenyomó kartellje az 

idén is sikerült. Különösen az erdélyi nagytermelők 

körében merült fel az az eszme, 

hogy megkisérlendő az erdélyi komlónak a 

külföldi piaczon való közvetlen eladása, még 

pedig egy magyar bizományos iroda utján. Br. 

Kemény Géza nagybirtokos orsz. képviselő 

ezirányu előterjesztése után Darányi miniszter 

felszólította a segesvári komlótermelő szövetkezetet, 

állítana fel a maga hatáskörében valumely 

külföldi komlópiaczon a magyar komlót 

kináló expoziturát, az vigyen ki magával 

komló-mintákat, kössön üzleteket és a jövőben 

való alapos szervezkedés okából már most 

tanulmányozza ezt a kérdést. A költségek fedezését 

a miniszter tárczája terhére vállalta. 

E tárgyban emiitett szövetkezet e hó 5 én 

tart gyűlést a segesvári vármegyeházán. Midőn 

üdvözöljük ugy a minisztert, mint a nemes 

bárót kezdeményezésükért: a magyar komló 

érdekében sikert kívánunk. A kérdést tárgyaló 

szövetkezettől pedig elvárjuk, hogy a hathatós 

támogatását teljesen a czél érdekében fogja 

felhasználni. Szorgalmas működésével pedig 

szebb értékesítési jövőt fog biztosítani a magyar 

komlónak. Különösen ügyelni kell a kiküldendő 

személyek megválogatásában, mert a 

nagy forgalmon kivül (évenként 80,000—100,000 

frt forgalomról van szó) különösen főkelléke a 

kereskedelmi szakképzettség, mondhatni a szemfülesség. 

Ugy halljuk, hogy a küldöttek e hó 

10-ike táján indulnak. Ajánlatos tehát, hogy 

azok a termelők, kik még nem adták el komlójukat, 

kék papirba puhán csomagolt (150—200 

grammnyi) árumintát küldjenek említet szövetkezett 

czimére Segesvárra. Az expozitura működési 

helyéről is fogunk pár nap múlva tudósítást 

hozni. / 

A magyar hizómarha és sertésértékesitési 

viszonyai javításának megbeszélése 

czéljából a földmivelésügyi miniszter 

folyó hő 10-ére szaktanácskozmányt 

hivott egybe, amelyre több hizlalót 

is meghívott oly czélből, hogy a piaczviszonyokat 

közvetlen üzleti összeköttetéseik 

révén ismerő termelök kívánságait 

megismerje és a teendő intézkeeésekben 

azokat lehetőleg figyelembe vehesse. Az 

értekezleten az Orsz. Magyar Gazdasági 

Egyesület és a pozsonyi kiviteli marhavásáron 

érdekelt felvidéki vármegyék 

gazdasági egyesületei is képviselve lesznek. 

Dunántuli Közgazdasági Szemle. E czimen 

egy közgazdasági folyóirat indult Veszprémben, 

mely a Dunántul köz- és mezőgazdasági 

érdekeit felkarolva, hivatva van a dunántuli 

gazdatársadalmat fölébreszteni és tömörülésre 

serkenteni. A gondosan összeállított lap Paur 

Ödön szerkesztésében és kiadásában hetenként 

egyszer jelenik meg Tartalmas rovatokat hoz 

a mezőgazdaság, közlekedésügy, ipar és keres-' 

kedelem, szőlészet és borászatról, de mégis 

az egyesületi élet mozgalmait felkaroló részét 

illeti az elismerés, melyben az OMGE. közgyűlésének 

ismertetése után a veszprém.- győr,- 

fejér,- tolna,- esztergom,- vas- és mosonvármegyei 

gazdasági egyesületek működését sorolja 

föl. Mindenesetre hiányt pótol e lap, amenynyiben 

összevonva a dunántuli megyék közgazdasági 

érdekeit, annak a vidéknek specziális 

szószólója, védelmezője lehet, hasábjain 

tárgyilagosabban, behatóbban foglalkozhat a 

dunántuli rész gazdasági ügyeivel, s ezért 

méltó az érdeklődésre, a támogatásra. Előfizetési 

ára egész évre 12 korona. 

Sertésforgalmi korlátozások módosítása. 

A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint 

a cs. kir. osztrák belügyminiszter a sertésvésznek 

Ausztriába történt lehurczolása miatt 

azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek 

Ausztriába való bevitelét ujabban a következő 

területekről tiltotta meg : Pest-Pilis-Solt-Kiskun 

vármegye monori és nagykátai járásaiból, 

valamint Gzegléd r. t. városból. Egyidejűleg a 

sertésorbáncz uralgása miatt azonnal kezdődő 

érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való 

bevitelét az Ausztriával határos következő 

területekről tiltotta meg. Nyitra vármegye 

miavai és szakolczai járásaiból, valamint Szakolcza 

r. t. városból, Vas vármegye kőszegi 

járásából és Kőszeg r. t. városból. Viszont a 

sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása 

miatt Zala vármegye csáktornyai és perlaki 

járásai, valamint a horvát-szlavonországi Varasd 

önálló város ellen, végül sertésvésznek uralgása 

miatt Sáros vármegye Ausztriával határos 

makoviczai járása ellen érvényben volt sertésbeviteli 

tilalmakat hatályon kivül helyezte. 

Mézértékesités. Egy külföldi czég 30— 

35,000 kiló mézet keres megvételre, mely mézeskalács 

gyártásához szükséges. Német, franczia, 

vagy angol nyelven irt ajánlatok az ár megjelölésével 

a következő czimre küldendők : Herren 

Sieber & Co., Agentuur en Comissiehandel in 

Amsterdam, Holland. 

„Útmutatás a must és bor ekszerü kezelésére" 

czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése 

ellenében portómentesen szállítja az 

OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek 

és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak 

el. 

„Kathreiner Hölgy Naptár 1901.' A Kathreiner 

czég még minden évben, ugy ez uj évre szintén egy 

oly elragadóan bájos kökényszemü gyermek fejecskével 

kedveskedik, amilyennél szebbet elképzelni sem 

lehet. Ezúttal azonban Kathreiner még egy másik,, 

egészen különleges, rendkicül tetszetős, előkelő irodaimi 

újévi ajándékkal lép vevői elé. „Kathreiner Hölgy- 

Naptár 1901 évre" czim a att egy csinosan kiállított,, 

kedves kis almanach jelent meg, amely élénken emlékeztet 

nagymamáinknál annyira kedvelt gyémánt kiadású 

lyrai költemény kötetkékre. Ez a teljes joggal 

.Hölgy Naptár"-nak czimzett müvecske, a naptári 

részen kivül, ismert íróink igen érdekes és irodalmi 

becscsel biró közleményeinek egész sorozatát hozza. 

A „Kathreinar Hölgy Naptárt 1901-re minden kereskedőnél, 

a mig annak készlete tart, ingyen kaphatják. 

NYILTTÉR.*) 

Szuperfoszfátot, 

kénsavas-kálit, kénsaras-ammont, 

Kovasavas-kálit, 

(dohánytrágyázásra) 

Chilisalétromot, 

Kainitot, 

4Q°[ 0 -os kálitrág-yasót 

és egyéb mütrágyaféléket elismert 

kitilnő minőségben legolcsóbban szállít 

„HUNGÁRIA" 

műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság 

BUDAPEST, 

V. ker., Fürdő-utcza 8. szám. 

É 

1899. éri forgalom: 26,480 bál. 

Felhívjuk 

m t. cz. gazdakőzöntég 

melyek az év folyamán több sorozatban, 

julius és szeptember hónapokban 

Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárveréal 

vállalat Budapest, Dunaparti 

teherpályaudvar" czimzett_ gyapjuküldemények 

a M. Á. V. összes vonalain tetemes 

díjkedvezményben, valamint ingyen 

raktározásban részesülnek. 

Gyapjnárverési 

vállalat 

HELLERM.s TÁRSA, 

BUDAPEST, Y„ EmíM-tér 13.

1848 KÖZTELEK, i900. DECZEMBER BO 8 97. SZAM. 10-IK EVFOLYAffl 

szervezése 

Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. klr. 

miniszter megbízásából: Ausztria, Németország 

és Dániában tett tanulmányútja alapján 

IRTA 

Jeszenszky Pál 

az O. M. G. E. titkára. 

Ái> a: 2 k o r o n a . 

Megrendelhető 

az O. M. G. E. titkári hivatalában. 

Eüost jelent 

meg 

Minek Gyula és Szilassy Zoltán 

az 0. M. G. E. titkárjai t 

Kőztelek Zsebnaptár 

1901-ve. 

A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hetedifc évfolyama 

régi köntösében, javított és tetemesen 

bővített tartalommal bír. 

A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt 

teljesen nélkülözhetővé tesz. 

A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. 

tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmentes 

küldéssel együtt 

~ 3 korona 50 fillér. = — 

Megrendelhető 

a „Köztelek" kiadóhivatalában, 

Budapest, 

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). 

KERESKEDELEM,TŐZSDE. 

Budapesti gabonatőzsde. 

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi 

czég jelentése.) 

Napi jelentés a gafoouaüzietről. 

1900. deezember 1. 

A néhány napig tartó kellemesebb irányzatot 

ma ismét lanyha hangulat váltotta fel, ami főleg az 

általános üzlettelenségne k tudható be. 

Készáru ma mérsékelt kínálat és korlátolt v^telkedv 

mellett lanyha irányzatú volt; elkelt kb. 13,000 

mm. tíz fillérrel olcsóbb árakon. 

Rozs korlátolt forgalom mellett tartott maradt. 

Helyben és helybeli paritásra 13-20—14 K.-ig cassa 

jegyzünk prompt szállítással. 

Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat 

nyugodt. Helyben 11 20—11-60 K.-ig, Kőbányán jobb 

áruért 11-80 K.-ig fizetnek. 

Zabban az irányzat mérsékelt forgalom mellett 

változatlan. Minőség szerint helyben 10-40—11 K.-ig 

jegyzünk. 

Tengeri szintén változatlan : Kőbányán 9-10 K.-ig 

deczemberre 9 K.-ig, januárra 9 20 K.-ig érhető el 

budapesti paritásra. 

Szeszüzlet. 

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő 

tudósítása.) 

A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatlanul 

élénk volt és jobb vételkedv folytán a szeszárak 

változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. 

Elkelt finomított szesz nagyban adózva helybeli finomitógyáraktól 

116—117 K, adózatlanul 46—47 K.-ig azonnali, 

valamint deczemberi szállításra. Vidéki finomítógyárak 

e héten finomított szeszt 1 koronával olcsóbban 

ajánlottak a helybeli gyárak árjegyzése szerint és 

jó vételkedv mellett több tétel zárulva is kelt. 

Élesztőszesz változatlanul adózva 117 K, adózatlanul 

46—47 K. kelt, felsőmagyarországi vevők által 

vásárolva. 

A denaturált szesz és adózott nyersszesz ára 

változatlan. 

Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens 

yersszesz e héten gyéren volt ajánlva és a még 

mindig élénk vételkedv folytán a kinált tételek szilárd 

áron találtak vevőre és fix árban 40-50 koronáig 

kellek el. 

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42- 

42-50 korona. 

Bécsi jegyzés 42-40—42-60 korona kontingens 

nyersszeszért. 

Prágai jegyzés 112- 112-50 korona adózott és 

39- 39-25 korona adózatlan szeszért. 

Trieszti jegyzés 20- •— korona kiviteli 

szeszért, 90°/o hektoliterje. 

Kivitelre e héten néhány kocsirakomány finomított 

szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország és Üszkübb 

felé lett szállítva. 

Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek, Győr. 

N.-Tapolcsány, Losoncz 50 fillérrel olcsóbban. 

Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított 

szesz 116- 117*— K., élesztőszesz 116" 117-— K., 

nyersszesz adózva 114- 115-— korona, nyersszesz 

adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált 

szesz 36- 36-80 korona. Kontingens nyersszesz 

—• —•— korona. 

Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, 

budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz 

fizetés mellett értendők. 

fetomagvak. (Mauthner Ödön tudósítása. 

Vörös lóhere, A lefolyt héten kissé gyöngébb volt 

a kínálat. Amerikából hanyatló árakat jeleznek, melyek 

azonban nem gyakoroltak hatást az európai piaczra. 

A kivitel tartózkodóan viselkedik és a czégek, melyek 

máskor hanyatló irányzatot látva, mint aminő a jelenlegi, 

kedvet éreztek a vásárláshoz, ezúttal kevés érdeklődést 

mutatnak készletek beszerzésére. A külföldi 

tudósítások még mindig ellentmondók, mert mig egyfelől 

azt jelentik, hogy Németország néhány vidékének 

heremagtermése után fölöslege is lesz, addig más 

tudósítások azt jelzik, hogy ezen vidékek is behozatalra 

fognak szorulni. A belföldi forgalom normális hatások 

közt mozgott és gazdák részéről szintén érkeznek már 

be kérdezősködések és rendelések. Luczerna. Francziaország 

ujabb ajánlatokkal állított be, melyeket már 

jobban megfelelő minták kisértek, oly tételeket is 

ajánlottak, melyeknek szine elég tetszetős volt. Olaszország 

eddigi tartózkodó álláspontját feladja, több 

nagyobb tételt ajánlott hanyatló árak mellett, de mivel 

még mindig magasak voltak a követelt árak, e tételek 

nem leltek vevőt. Magyar luczerna forgalma csak 

néhány tételre szorítkozott, melyek a mult hetieknél 

olcsóbb árakon adattak el. Baltaczim forgalma aránylag 

élénk, ép ugy a bükkönyé is, mind e két czikk jó 

árak mellett kelt. Muharmag fentartotta árfolyamát. 

Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten: 

Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 70—72 korona 

Vörös lóhere középminőségü ... 66—68 , 

Vörös lóhere gyengébb minőségű 62—64 

Luczerna magyar elsőrendű ... 40—42 „ 

Luczerna magyar középminőségü 38—40 „ 

Muharmag 7—7-50 , 

Baltaczim 12-50-14 „ 

Bükköny _ 7- 7-50 , 

A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit 

kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen 

költségmentesen értesiti az összes magfélék napi 

árairól. 

Ár : Kor. 22.80 22.— 21.20 20.80 : 19 40 17.40 14.40 

Köleskása: 

Szám 0 1 2 3 4 

Ár: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 

Rizstakarmányliszt Árpadercze Takarmánydara 

11—.— K. 10.— K. 10.20 K. 

Rozskorpa 

Araink 100 kgonként, helyben, elegy súlyt tisztasulynak 

véve, zsákkal együtt értendők. 

As Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudós: 

íása a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. decz. 6-án, 

Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 

súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz 

szállítva: 

a fi 

5 7 V/% 

Ár K.: 25.20 24.— 22.80 21.80 21.40 20.—18.8015.2013.81 

buzakorpa 

8-its takarmányliszt finom goromba 

Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tudósítása 

a ,Köztelek' részére. Budapest, 1900. decz. 6. 

Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, 

zsákostul. Kötelezettség nélkül. 

Ar K: 25.— 23.80 22.60 22.— 21.40 20.40 18.80 lí 

Takarmányliszt Korpa 

Ar: kor.: 1420 11.10 8.60 8.80 

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban 

(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. 

A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet 

üzleti jelentése. 1900, decz. 5. 

Üzletmenetünk a beállott hideg időjárás, valamint 

a hó elejével beállani szokott kedvezőbb pénzviszonyok 

hatása alatt nagyban fellendült. Kérjük beküldőinket, 

bennünket nagyobb mennyiségű vajjal ellátni. 

A hangulat vágott ludnál nagyon szilárd, az árak 

20—20 fillérrel javultak kilónként, ezen czikknek beküldését 

szinte nagyon ajánljuk. 

Tojás változatlan szilárd, sajnos, hogy príma áru 

még mindig kevés érkezik a piaczra, ezért 3—4 K.-val 

többet fizetnek a rendes rnpi árnál. 

Eladásaink : Vidéki husnemüek : borjú hosszan 

mérire 80-92, birkahús 40—44, süldők 72—80, malaczok 

1.20—1.40, füstölthus 100—140 filléren kelt nagyban 

kilónként. 

Vadak: Szarvastehén 60—70, bika 50—60, őz 

110—120 fillér nagyban, egészben s kilónként. Fáczán 

600, fogoly 240 -280 filléren helyeztetett el páronként. 

Nyul nagyon keresett 2.50—3. .0 fillért szívesen fizettek 

darabjáért. 

Tejtermékek: Friss teavaj 2.00—2.30 K, másodrendű 

1.95—2.00 K. Főzővaj 1.60—1.80 K. Turó ismét 

elhanyagolt, 14—20 fillér mellett sem fogynak a 

készletek. 

Tojás prima alföldi 96 -98, erdélyi 96—98 kor. 

eredeti ládánként. 

Vágott baromfi: Lud elsőrendű 100—112, pulyka 

100—112 filléren gyorsan talált elhelyezést. 

Zöldségfélék : Fejes káposzta 4-40—5-00, rózsaburgonya 

3-00— 3-20 korona, teljes kocsirakományokban 

100 kgként, kifli burgonya 6—8 korona 100 kgként. 

Gyümölcsnemüek: Prima faj almák 40—80, 

körték 50—80 koronás áron helyeztettek el mázsánkint. 

Csemegeszőlő 80—100 fillér kgként. Dió papirhéju 

56—60, kemény 44—50 korona nagyban mm.-kint. 

Beküldésre sürgősen ajánlunk ötkilós darabokban 

teavajat, vágott ludat s prima tojást ezen czikkeknek 

jó árakat biztosithatunk. 

Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. 

deezember hó 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság 

jelentése a »Köztelek' részére). Felhozott Budapestről 

79 árus 346 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 4000 kg. 

friss tast, 1600 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 2000 

kg. hájat. 

Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 79 

drb sertést, Czeczéről 2 árus 24 drb sertést, Német- 

Kérről 2 árus 16 drb sertést, Gyönkről 1 árus 14 drb 

sertést, Soltról 4 árus 44 drb sertést, Dunapatajról 

7 árus 39 darab sertést, | Duna-vecséről 2 árus 

14 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 8 darab sertést, 

összesen 22 árus 235 drb sertést, helybeli árus 346 

drb sertést, mindössze 584 drb sertést. 

Forgalom élénk, árak a következők: Friss sertéshús 

1 kg. 84—100 tillér, l q 

K., süldőhus 

1 kg. 112—128 fillér, 1 q K„ füstölt 

sertéshús í kg. 112—128 fii. 1 tj korona, 

szalonna zsírnak 1 kg. 88—104 lill., 1 q 

K., 

füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q 

fillér, 

háj 1 kg. 108—112, 1 q — — fillér, disznózsír 

1 kg. 112—120, 1 q fillér, kocsonyahús 

1 kg. 48-64, l kg. fillér, füstölt sonka 

1 kjj. 128—144 fillér, t q korona, kolbász 1 kg. 

fillér, disznósajt 1 kg. fillér. 

ffiüegfaasvásár a Gara y-téri élelmi piaczon 

1900. deezember 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság 

jelentése a ,Köztelek" részére.^ Felhozott Budapestről 

63 árus 144 db sertést, 0 árus 20 db süldőt, 3500 kg. 

friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 

300 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. 

aurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, 

— kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — 

kg. töpörtőt. 

Vidékről és pedig: N.-Kőrösről ll"árus 137 drb 

sertést, Czeglédről 9 árus 120 darab sertést, Monorról 

6 árus 10 drb sertést és 150 drb süldőt, Madocsáról 

10 árus 88 drb sertést, Duna-Földvárról 3 árus 23 

drb sertést, Pinczehelyről 1 árus 10 drb sertést, Nagy- 

Kérről 2 árus 19 drb sertést, Dunapatajról 5 árus 

32 drb sertést, Varsadról 1 árus 20 dxb sertést, Kis- 

Tormásról 1 árus 11 drb sertést, Bölcskéről 1 árus 

2 drb sertést, Szent-Lőrinczről 1 árus 13 drb sertést, 

Alberti-Irsáról 1 árus 8 drb sertést, Nagy-Doroghról 

1 árus 15 drb sertést, Nagy-Székelyről 1 árus 88 drb 

sertést, összesen 54 árus 603 drb sertést és 150 drb 

süldőt. 

Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss sertéshús 

1 kg. 90 -100 fillér, 1 q 70—80 korona, süldőhus 

1 kg. 104—120 fillér, 1 q 80—84 korona, füstölt 

sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, 

szalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona,

97. SZAM. 1Ü-1K ÉVFOLYAM. iiOZTi£L£K, 1900. DECZEMBER HO 8 1849 

füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 

korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q 

korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q 

korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q 

korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q 

korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. 

hurka —. 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. 

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 

1900. deczember 7-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság 

jelentése a ,RözteUk" részére.) 

Felhozatott a szokott községekből 97 szekér 

réti széna, 56 szekér muhar, 23 szekér zsupszalma 

3 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, 

l szekér tengeriszár. 7 szekér egyéb takarmány 

{zabosbükköny, sarjú stb.) 200 zsák szecska. 

A forgalom közepes. 

Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti 

széna 480—520, muhar 480—520, zsupszalma 280—320, 

alomszalma 260—260, egyéb takarmány , 

lóhere , takarmányszalma , 100 kéve 

tengeriszár 700—700, luczerna , sarjú 480— 

520, szalmaszecska 280—300, széna , uj , 

, zabosbükköny 450—480. Összes kocsiszám 189, 

suly 245,700 kg. 

Felhajtatott: belföldi 242 db, eladatott db, 

galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott 

— drb, növendék élő borjú 17 db, eladatott 

— drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi 

4 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — 

drb, tiroli 16 drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, 

eladatott — drb, növendék borin — drb, eladatott 

drb, ölött bárány 4 drb, eladatott — drb, élö 

kecske — drb, eladatott — drb. 

Borjuvásár hangulata lanyha volt. 

Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 

koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint. 70'—84 — 

koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai 

, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, 

kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig 

kiv. koronáig drbonkint, koronáig 

kiv. — koronáig súlyra, növendék borjú , 

koronáig, kiv. koronáig drbkint, 38—42 

koronáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjú: 

Budapesti gazdasági és teayégzmartavá»ár. 1900 

ávi deczember hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és 

markavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek' riszére. 

Felhajtatott: 174 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — 

db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér 

— db, tarka 66 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, 

fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 108 db, 

hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. 

Jármos ökör nem volt, fejőstehenekre az üzlet 

lanyha volt. 

Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos 

ökör : , középmin. jármos ökör pár,, 

alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos 

bivaly — é. s. mm,, K-.ig páronkint. 

jobb minőségű jármos ökör — nan.-kint é. s., tarka 

bekötni való ökör 

K.-ig. Fejőstehenekért él 

pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka 

kevert származású tehén 130—220 koronáig darabontot, 

bonyhádi tehén 230—330, kiv. koronáig 

darabonkint. 

Decz. 13. 

Budapesti vágómarha vásár. 1900. évi deez. hó 

6-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Decz. 13. 

jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2447 db 

kir. tvszék 

nagy vágómarha, nevezetesen : 889 db magyar és tarka 

ökör, 436 db magyar és tarka tehén, 854 db szerbiai Decz. 14. 

ökör, 79 db szerbiai tehén, 26 db boszniai ökör, 13 db 

kir. tvszék 

bojiniai tehén, 97 db bika és 53 db bivaly. 

Deoz. 15. 

Minőség szerint: 13 darab elsőrendű hizott 

72 db középminőségű és 12 db alárendelt min. bika Decz. 17. 

130 db elsőrendű hizott ökör, 1617 db középminőségű 

ökör és 58 db alárendelt min. ökör; 66 db 

filsőrendü hizott tehén, 402 db középminőségü tehén, Decz. 19. 

77 db alárendelt minőségű tehén. 

A vágómarha felhajtás 580 darabbal kevesebb Decz. 19. 

volt, mint a múlt héten s minthogy konzervgyári czélokra 

ismét vettek mintegy 200 drbot, a vásár lefolyása 

élénkebb volt. Az árak jobb minőségeknél 

Decz. 20. 

1 koronával métermázsánként javultak. 

Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar Decz. 21. 

ökör jobb minőségű 60 - 66"—, kivételesen —• , 

hizott magyar ökör középminőségü 54- 58—, alárendelt 

minőségű magyar ökör 48- 52-—, jobb minőségű 

magyar és tarka tehén 40—64-—, kivételesen tarka 

Decz. 21 

tehén —•—•—, magyar tehén középmin. 40—64 — (•—) 

alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40- Decz. 22 

64'—, szerbiai ökör jobb minőségű 50' 61-—, kiv. 

—•—, szerbiai ökör középminőségü 40—48 —, szerbiai Decz. 22 

ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 

44—66 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 30 —44 —, 

kiv. ——, magyar legelőmarha I. rendű 40—58, 

II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban. 

lóvásár. Budapest, 1900. decz. 6-án. 

(4 budapesti vásárigazgatóság jelentése » .Köztelek" 

részére). 

A forgalom gyenge volt. 

Felhajtatott összesen 483 db. Kiadatott 264 db- 

Jobb minőségű lovakból hátas 6 drb, eladatott 1 db, 

400 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, 

eladatott — db, K.-ért, nehezebb kocsüó 

(hintós) — db, eladatott — db 

K.-ért, igás 

kocsiló (nehéz nyugoti íaj) 25 db, eladatott 10 db 200— 

300 K.-ért, ponny — db, eladatott 0 db | K.-ért; 

közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló 

stb.) 60 db, eladatott 24 db 100-220 K.-ért, könnyebb 

félék (parasztló stb.) 300 db, eladatott 180 db 60—140 

K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 92 db, eladatott 

49 db 18—40 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 76 db, 

lllatvásárok. 

az állatkert részére vásároltatott 12 darab, tulajdonjogra 

gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre 

gyanús ló lefoglalíatott — db, takonykór miatt 

Badapesti SHarómarliavágár. 1900. decz. hó 6-án. 

A székesfővárosi közvágóhíd, és marhavásár igazgatóságának 

• 

a gyepmesterhez küldetett —


V 

^Praktikus, leg-olcsófb és lég-pontosat"b 

z s i r m e g h a t á p o z ó 

lelmi szerek értékesttését 

eszközlik az elő- 

É 

irt °/o mellett. 

Felvilágosítást és csomagolási 

utasítást ingyen 

nyújt tagok és 

nem tagoknak. 

tapartált 

sredetl 

angol Mosok 

PICK 

OSWALD-Bál 

BUDAPEST, 

HU., Kli/ső-Kerepasi-ut 1. tz. 

gT Magyar Gazdák ^ 

Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete 

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ 

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. 

Síirgönyczim: Aurora—Budapest. 

Gazdák Biztosító Szövetkezete 

Budapest, V., Mária Yaléria-utcza 1©. (Thonet udvar) 

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 

úgyis mint a 

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége 

erkölcsi támogatásával. 

Biztosítéki 

alap: 

Alakult: 1900. 

1,600,-000 kor. 

Biztosításokat elfogad tüz- és jégkár ellen. 

Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. 

Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők 

közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban 

készséggel szolgál 

1898 a« igazgatóság. 

SACK RUDOLF egyedüli- képviselője Magyarországon 

P R Ö P P E K HAMU 

Budapest, Váczi-körut 53. szám. 

Előre bocsátva, hogy Sack Budolf világhírű 

gyártmányai eredeti minőségben 

csak nálam kaphatók: 

ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu 

ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt 

kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet 

szecskavágó-, répavágó gépeimet. 

Kézi, járgány- és gőzhajtásra 

takarmánypároló 

'készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket 

és eszközöket. 

Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges 

felvilágosítások. 

a tej- és tej termények részére 

a dr. N. Gerber 

mr ACID-BUTYNOMETERE. «a 

Több mint 7000 drb használatban. — 25 elsőrendű kitüntetés. 

A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak veie. 

Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság 

Budapest, V., Báthory-uteza 4. szám. 

Képes árjegyzékeket ingyen küld 

Dr. N. Gerber's Molkepei Zürich (Sohweiz). 

Óvakodjunk az utánzatoktól, 

nak ellenőrizve, a __ , 

törvényileg védve, melyeknek a nyaka s^y , ' 

rovátkolt s az itt látható felírással vannak 

ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. 

Ismételadók, kik egyszerre több 100 drbot vesznek, külön engedményben 

'" 1 

Husnemüket, füstölt 

húst, vadakat, szárnyasokat—élő 

és leölt állapotban, 

tojást, vajat, 

halat burgonyát, 

káposztát, zöldségféléket, 

gyümölcsöt stb. 

Hud- és pózna- 

: Acetylen-lámpák 

valamint kézi-, kert-, istálló-, 

kocsi-, oldal-, Spritzbogen, vállalkozóknak 

éjjeli munkára .való . 

Acetylen-Mmpák 

kaphatók 

L BUDAPEST, 

VI, Gyár-u. 48. 

Földbirtokosai 

ég Bérlői" 

(„Grundbesitzer und 

Gutspáchter Ungarns 1 ') 

czimü munkában 

3U.OOO gazdálkodó 

pontos czime található. 

Ára 15 korona. 

Kapható 

a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában, 

Budapest, IX. ker. 

Üllői-ut 25. sz. 

Ajánlják nagy raktárukat minden 

patkolási czikkből és ezen f 

szakmáiba vágó különlegessé- I 

gekből. — Továbbá ajánlják szaba- I 

dalmazott, kiváló szakférfiak által H 

legjobbaic ajánlott patkóikat " 

igás lovak és paripák, úgyszintén 

ökrök vasalására. 

iíioioiosen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott 

rudvasal&sait és kengyeleit. 

ffl. II V W * S Ö H N E 

cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók 

W I E N , II., R E N N G A S S E 6. SZÁM.

97. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8. 1851 

Téli idény. 1900. Párisi világkiállítás jury tagja. • Téli idény. 

Magyarország: legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1856.) 

A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb 

kivitelű: 

Répavúgóit, 

S i e o s k a v á g ó l í 

minden nagyságban, 

Eredeti angol, Rapid darálók 

kukoricza morzsolok, 

Gyökmosók 

Ventzky-féle takarmány füllesztök. 

Burgonya zúzok, „ ., ... 

a czég ajánlkozik: Burgonya valasztok. 

= teljes takarmánykamra berendezések = 

tervezésére és eszközlésére. 

Főraktár: Budapest, VI., Váczi-körut 57;a. • 

Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak. ' 

H O T T E R F. J. R. gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, Xfl/2., Schönbrunnerstrasse 182. 

Hotter-fóle Absorbinol 

HOTTEB-FÉLE TBAI1M8-FHJII) 

l/l paJaczk frt 6.—, V« palaozk frt 3.50. 

1 palaozk 1 frt 20 kr. 

Eltávolít mindennemű kinövést és zsíros 

Az inakat és izmokat a magas öreg korig 

testtapadékot, a nélkül, hogy a szőrt tönkre 

állandó erőben és frissen fenntartja, az 

tenné. Erősitl a megtámadott és gyenge 

inakat, eltávolítás tönkre tesz minden csomót 

az Izmokon és megdv minden gyulladástól 

; különösen bevált epebajnál, csülökdaganatnál, 

patabütyköknél, vastag térdnél, 

ogomőknál az inakon, vastag bokánál, daganatoknál, 

a hol ilyenek fellépnek. A térdek 

aoTTEB :. ES n. sz.DISZHOFOBA 

remegését ^megszünteti és meggyógyítja a 

1 kilő 1 frt 10 kr. 

Legjobb étrendi szer a disznók étvágyá- 

Kotter-féle Agrll táppora 

ÁIIIIATGYÓ GYKESZITMÉNYEI 

nak és az azzal járó emésztésnek előmozdí- 

lovak és szarvasmarháknak, 1 csomag 80 kr. 

a jelenkor legkitűnőbbjei, melyek szátására 

; kitűnően bevált orbánoznál. A II. 

erőltetés következményeinél, bénulás, szag- 

Kitűnő pótlék a takarmányhoz az állat ereje 

mos bizonylat szerint semmi más ha- 

és egészségének fentartására ; minden vese-, 

sonló szerek által hatásukban el nem 

máj-, hólyag- és idegbajnál alkalmazandó. 

érettek. Raktárak a gyógyszertárak- 

~ HOTTEB-FÉLE ZOLIKA ELLENI SZU 

HOTTEB-FÉLEHOLTTETEMKENŐCS 

Főraktár: BUDAPESTEN: Dr.BUDAI EMIL, 

1 üveg 1 frt 60 kr. 

l/l tégely ára 2 frt, i/j tégely 1 frt 20 kr. 

vároji gyómj. VárosMítér, dr. Eggw Loó és 

Lovaknál mindennemű kolika és hugy felakadás, 

szarvasmarháknál pedig puffadtság 

TOBOK JÓZSEF gyígysíurtin Kllály-íten IS. 

ellen Felülmúlhatatlan holttetem eltávolítására régi 

Egga I. SidorCTÓgTSi. VI., Vácri-törat 17. éi 

alkalmazandó. 

..HAMPHSIRE DOWN" JUHOK. 

Kitűnő hus, jó gyapjú, nagy suly 

Ezen kiválóan értékes 

angol juh-fajta 

bámulatosan borai 

fejlettségénél fogva utolérhetetlen 

ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy 

minden éghajlathoz alkalmasak, 

és a hus minőségére nézve egyedül állanak. 

Közelebbi felvilágosítást nyújt 

JAMES l RAWLENCE, 

a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. 

SAL1SBURY, England. 

STAHEL é. LER8NCR 

TRIEURGYÁR, K ?i»^. n &8. 

Ajánljuk 

trieurjeiiket 

speciális 

t r i e m r t 

készitfiHk. 

G A N Z és T Á R S A 

Petróleummal és adómentes 

benzinnel hajtott meterek 

gazdaság czéijakm 

(BAH KI * Bt 9 UK A umi. itmém-î 

Mechwart-féle gőzekék és 

petroleumekék. 

Hengerszékek, kftjáratok ét teljes 

malomberendezések. 

Turbimák. — VillnM riláfitáwl 4m 

Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük. erőátviteli tweidnéNk. 

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, 

legújabb javított rendszerű tizedes, százados 

és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, 

minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és 

iparczélokra. 

• közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. 

Lagjabb gnmmi- és kender tömltfk. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. 

Commandit-társasAg szivattyú- és Mindenféle csöyefc. | 

mérleggyártásra. 

- W. GARVENS, Wien, 

...igyon éa bérmentve. SchwarienbergatrMM §. 

Szőlőm ivelök és mezőgazdák s tárnára! 

ez Z a °vértetü k valaminTl^gyü- 

Mayfarth Ph. és társa-féle 

ö n m ű k ö d ő 

„SYPHONIA" 

M a y f a r t h Ph. é s t á r s a 

. és kir. kiz. szabadalmazott mezőgazdaági gépgyári 

BÉCS, II., Taborstrasse 71. 

merítő árjegyzéke 

k. Képvis 

Dr. FABINYI 

v. kórházi orvos, specialista. 

Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. 

Rendelés 9—3-ig; este 6—8-ig. 

BUDAPESTEN, 

VII. ker., Erzsébet-körűt 13. szám. 

Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. 

Ára portomentes küldéssel egy korona 80 fillér (90 krajczár). 

•4T Egy diszesen s teljesen vászonba kötött\ naptár részszel és gazdasági 

ellátott nagy alakú egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda 

bejegyzésére az egész éven át használhat. 

tudnivalókkal 

számvitelének 

Megrendelések 

a „Köztelek" kiadóhivatalába BUDAPEST, IX. 3 Üllői-ut 25. intézendök.


Hazai Ipar 

S3 

FUÖHSÉS SCHLICHTER 

Budapest, TI., Jász-u, 7. 

ftciíl í r j e 

a 

Hí izaiIpari 

pártoljuk. 

a kik a Kathreiner-féle 

Kneipp maláta kávét még nem 

használják, noha ez egy ízletes 

és egészséges kávéital? 

Mert nem tudja még mindenki, 

hogy mily nagy előnyökkel bir 

a Kathreiner kávé, a mely a 

kávénövény egy kivonata által a 

babkávé-ízét és zamatját nyeri, 

ö ezáltal felülmúlhatatlan módon 

magában egyesíti a honi 

malátakészítmény értékes egészségi 

tulajdonságait a babkávé 

kedvelt ízingeré vei. A Kathreiner 

Kneipp maláta kávé nagyobbrészt 

mint pótkávé szolgál a 

babkávéhoz, azonban tisztán élvezve 

is kitűnően ízlik. Mindenütt 

kapható, de nyitva soha 

sem lesz árusítva, s csakis az 

ismert eredeti csomagokban valódi, 

a melyek Kneipp páter 

arczképét viselik és a nevet: 

•Káth'rBinor*. 

Csüdsömör - kenőcs. 

tiztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. 

Faragó-féle 

Versenyfluid. 

zom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében 

kitűnőnek bizonyult. 1258 

Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint 

legtöbb istál: 

sztésnél, vala_ , 

, U]el6k«pes»ég fokozisa eéljí«)«IU Kgy 

„M doboz 70 flll. Valódi osak » fö'cti védjegygyei és kapbatő 

Ktndu gytfgyasertárban és dro guwfcereskedésben. Főraktár : 

TSrlk Józtaf gyógyszertára Budapest, VI. Király- 

RENDSZERES 

MALOM-berendezések 

és agy*s WIALOMGEPEK, 

LOIGÉPEK, 

termény-tisztító - művek 

gabonaraktárak (silos) réssére. 

GraepelJIugó 

gép- és rostalemezgyár, na) omépitésset 

Marshall, Sons & Co. Lmtd 

angolországi gépgyár vezérf í^ynöks 

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 41.


Actiengesellschaft 

Stahlwerke 

Weissenfels 

ezelőtt 

Goeppinger & Co. 

Weissenfels, Oberkrain. 

Szab. aczélhordók. 

A hordóban levő folyadék nem vészit 

súlyából kiszivárgás, felszívódás és 

apadék által. Nincs tűzveszély. 

Gazdaságok, iparosok és malmok részére aj&nlja a 

DREZDAI 90TOE3GYAR 

m gSFS2g h 

' ^mírt* gáz-, benzin-, petrolenm- és acetylen-motorait és iocomobiljalt 

Mlná>n klfclUtfcion 

Nagyszerfl njitáso^ 

kir. hadseregnél 

és » m. kir. 

honvédségnél, 

mint nyakló- 

\JÍL> gadT». 6 

AmeriKai szabadalmazott 

aczéllánczok 

forrasztás nélkül. 

Árjegyzéket ingyen és bérmentve. 

Eladó. 

Gróf Esterházy Béla Magyar-Bakony-Szombathelyi, 

(Veszprém megye) uradalmában 

6 db hasas tehén 4 évtől 7 évig 

3 db 2 éves és 5 db egy éves üsző; 

ezek magyar fajuak a; pzifra gulyából, továbbá 

5 darab másfél éves 

törzskönyvezett telívéij 

simmenthali tenyész bika. 

Tudakozódhatrii. az f 

1926 uradalom íntézőségénél. 

Hirdetmény. 

(Uj személy- és podgyászdijszabás életbeléptetése a Kecskemét—Fülöpszállási h. é. 

." - .' _ f . ! . : - vasúton). 

Ezen.h. é. vasúton 1901. évi január hó 1-én uj személy-és podgyászdijszabás 

lép életbe, melylyel az 190Ó. évi május hó 1-én életbelépett díjszabás érvényen 

kivül helyeztetik. Az uj díjszabás, a melyben a menetárak egyes viszonylatokban 

felemeltetnek a magyar kir. államvasutak díjszabás-elárusító irodájában (Budapest, 

Csengery-^cza 33. sz.) 20 fillérért kapható. 

Budapest, 1900. november havában. 

Az igazgatóság. 

(Útánnyomás nem dijaztatik). 

H Sur SPHinu 

flufirirteit, el 

Ital gaiiii«iirt()fd|aftliáis Jíituttg IföKrktfsrí 

I »•11 UH HIHIHI IMI IIII toocf) n. ©amftóü. SSicrtelj. 

C^|Í£twW)ift|e M - ró 

^ ^ • • H H n B H j H H B i H H i Sreitag. Sieríeli. fi. 2. 

£tt|Jo.$. $itfdimanu'á ôuntatücríiia. SSieit, I., Somtniíattcrliaftci 5. 

MÁRK£R féle 22°/b fceményitőtartalmu, hö termést 

hozó és rothadásnak ellentálló 

vetőmag-burgonyát 

ajánl nagyobb mennyiségben 

a Puszta Ürgédi Gazdaság és Szeszgyár. 

Tasut és posta: Körtvélyes, (Mosonm.) 

A puszta csámpai gazdaságban 

30 drb. bonyhádi m m # 

mm mm előhasu tehén 

eladó. Bővebb értesítéssel szolgál 

]>XiliííIyi Ferenez kasznár, 

Puszta«Csámpa, u. p. Paks. 

^fffffftffffrffffffffffff^ 

M. kir. államvasutak. Igazgatóság. 

Legrövidebb és legolcsóbb utazás Olaszországba. 

A Fiume-Velence és Fiume Ancona közt közlekedő termes gőzhajók 

menetrend;e. 

Érvényes. 1900. évi november 1-től 1901. évi október 31-ig. 

Fiume-velencei vonal: 

Éjjeli járatok. 

Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor 

Velencéből indulás minden hétfőn é3 csiitörtököu este 7.30 órakor 

Nappali járat: március 15-től október 31-ig 

Fiúméból indulás minden csütörtökön reggel 7 órakor 

Velencéből indulás mindén szombaton reggel 7 órakor 

Velencében érkezés és indulás a Szt. Márk-téren. 

Menettartam 10 óra. 

Fiume-anconaí vonal. 

Nappali járat: 

Fiúméból indulás minden Hétfőn reggel 7 órakor 

Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor 

Éjjeli .járat: 

Fiúméból indulás minden csütörtökön este 8 órakor 

Anconából indulás minden szombaton este 8.30 órakor 

Menettartam 10 óra. 

A gyorsvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig és onnan közlekednek. 

A termes gőzhajók mindkét vonalon egész éven át (tehát a téli időszak 

tartama alatt is) hetenként kétszer közlekednek. A nyári hónapok tartama 

alatt, március 15-től olstóber 31-ig a fiume-velencei vonalon ezenkívül nappai 

való utazással üetenként még egy harmadik járat is berendeztetik. 

A termes gőzhajók csatlakozásban közlekednek a Budapest Fiume közt 

forgalomban levő gyorsvonatokkal, valamint a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, : 

Bologna, Milano stb. felé induló, illetve onnan érkező vonatokkal. 

Menetdijak: 

A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajó átkelési 

dijjal együtt: 

a) Budapestről Dombovár-Fiumén át Velencébe vagy Anconába vagy 

gyorsvonaton L oszt. és a gőzhajón I. 34 korona 

II I. . 2 

A budapesti velencei vag^ 

2 korona utánfizetendő. 

li jegyeknél gőzhajókon egy ágyért 

b) A gőzhajókon Fiúméból Velencébe v. Anconába vagy viszont: 

diszterem, bálóhelylyel együtt 16 korona 

I. osztály, . „ 12 , 

III. osztály, (fedélzet) „ 6 „ 

Továbbá kaphatók még ezen útirányon érvényes Olaszországba szóló 

combinálható mérsékelt körutazási jegyek is. 

A gyorsvonatok használatára jogosító közvetlen menetjegyek árai a hajó 

átkelési dijával együtt: 

Budapesről: - I. oszt. II. oszt. 

Romába vagy viszont 73 frc. 75 c. 54 frc 05 c, 

Nápolyba „ „ 100 » 55 „ 72 „ 85 , 

Flórenzbe „ , ... ._ _ 73 „ 50 „ 53 „ 80 „ 

Genuába , , 89 , 25 „ 

1 64 , 9^ » 

Milánóba „ „ ___ ___ 69 , 95 „ 51 „ 40 „ 

Turinba „ „ _i ... 89 „ 10 „ 64 „ 90 „ 

Nizzába „ __113 „ 75 „ 81 „ 90 „ 

Marseille-Saint-Charlesba vagy viszont 138 „ 80 „ 38 „ 90 „ 

Lyon-Perracheba vagy viszont ___ —128 „ 25 „ 91 „ 50 „ 

Ezen jegyeknél a gőzbajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. 

Menetjegyeket kiadnak ős küzelebbi felvilágosítással szolgálnak a m. kir. 

államvasutak állomásai és városi menetjegyirodái, valamint a Cook Tamás és 

Fia cég összes utazási irodái. 

Budapest, 1900. november 22, 

A m. kir. államvasutak igazgatós ága, 

(Utánnyomás hem dijaztatik.)


L G G S ü E B B K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K . 

„ E G Y P T O M " 

MAGYAR TANÁROK TANULMÁNYKÖNYVE. 

SZERKESZTETTE 

KÖRÖSI LÁSZLÓ. 

Gyönyörű fc ^ fc 

% 4 kiállításban, 

páratlan fr fc $ 

^ % diszkötéssel, 

ÍOO képpel 

0. M. G. E. tagok és előfizetőink 

6 k o r o n a 

kedvezményes áron rendelhetik. 

Megrendelhető a 

„KÖZTELEK" 

kiadóhivatalánál, 

B U D A P E S T , 

ÜlltSi-ui 25. sz. 

(Köztelek.) 

Hirdetmény. 

Ezennel közhírré tétetik, hogy az Újvidék szab. kir. 

város tulajdonát képező állami kezelés alatt álló, „Vrbák" 

erdőrészben a rendszeres gazdasági üzemterv szerint 

kihasználásra előirt 

1506 kat. hold kiterjedésű 5-ik számú vágásterületen 

található és a hivatalos becslés szerint 

2635 kétezerhatszázharminczöt m. 3 -t tevő nyárés 

füzfatömeg 

1900. deczember 9-én d .e. 10 órakor 

Újvidék város gazdasági osztályának irodahelyiségében 

nyilvános szóbeli árverésen eladás alá kerül. 

Kikiáltási ár 4658 azaz: négyezerhatszázötvennyolcz 

korona. 

Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a. 

Kellően felszerelt zárt Írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. 

Az eladásra kerülő vágás a helyszínén bármikor 

megszemlélhető. 

A részletes árverési és kihasználási feltételek alólirt 

városi tanátísnál, továbbá az újvidéki m. kir. államerdőhivatalnál 

és az újvidéki m. kir. járási erdőgondnokságnál 

a hivatalos órák alatt megtekinthetők. 

Újvidék szab. kir. város tanácsa, 1900. évi november 

hő 27-én. 

Pétzy Popovits István s. k., 

i94i 

kir. tanácsos, polgárnagy. 

| Takács Oszkár 

I = gépgyára = 

I BUDAPEST-KÖZTELEK | 

I ÜUői-ut mellett. i 

jiáló 18M. fii III. torréajaikk, 

a végrehajtására vonatkozó 

miniszteri rendelet, 

magyarázatokkal ellátva, 

egy füzetben. 

Ára bérmei 

Gözcséjlökészleteknek szakszerű 

javítását elvállalja. P-, 

Költségvetéssel díjmentesen szolgál... 

(Jjánlja és rabiáron tartja az f "\ 

Slső magvar gazdasági gép. 

gvárban készüli gőzcséplő- % 

garnitúrádat mlnSen rtagv ü 

ságban. *. *. * * ff 

- Csereüzletek köttetnek. 

•sékelt árak és legkedvezőbb fizetési feltételek 

mellett 

utczai 

GOZEKEK, 

lokomotivok 

^ gozcsépló'gépek hajtására — 

a főherczegí vas müvekből. 

A készülékek megvizsgálásáról gazdasági 

szakszerű tanács adatik. 

Szíves megkeresések 

Tesclien (Schlesien). 

Magy. kir. államvasutak. 

160609/900. sz. FII. 

Hirdetmény. 

(A Szeged és Kanizsa—Józseffalva között közlekedő hetivásári vonatoknak ideiglenes 

megszüntetése.) 

A Szeged—karlovai vonalon Szeged és Kanizsa—Józseffalva állomások között 

jelenleg hetenkint kétszer a szegedi hetivásárok napjain (szerdán és szombaton) a 

reggeli időszakban közlekedő 4403. és 4401. személyvonatok f. évi deczember hó 

1-től bezárólag 1901. évi márczius hó 31-ig terjedő időszakra forgalmon kivül 

helyeztetnek. 

Az emiitett vonatok ennek folytán deczember hó 1-én (szombaton) már nem 

fognak közlekedni. 

Budapest. 1900. november havában. 

A magy. kir. államvasutak 

igazgatósága. 

(Utánnyomás nem dijaztaúk.)


Mindennemű tejgazdasági esxkOit 

és gépet szállit, tejgazdasági telepekat 

és tejszövetkezeteket rendes ba u 

-Separator Részvény-Társaság 

ezelőtt Pfauihausser 

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám. 

JL. 

készen átment másfél éves 

tenyészkanok 

kaphatók 

IVagy-Szalonta, (Pata-puszta). 

Elvállalom — egyezségileg megállapítandó' 

évi tiszta jövedelem biztosítása mellett, egy oly 

nagyobb uradalom önálló kezelését, melynek eddigi 

évi tiszta jövedelmével a tulajdonos megelénincs. 

Ily mödon 25 éven át egy nagyobb uradalmat 

kezeltem. 

Referencziákkal szolgálhatok. 

Czim a kiadóhivatalban. i 885 

Fairbanks 

Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. 

Városi iroda és raktár 

Budapest, 

Aiidrássy-ut 14 

Schember C. és Fiai 

Budapest, Andrássy-ut 15, 

pari oxélokra szolgáló 

és századot raktári 

kot. Árjegyzék Ingyen 

.LUCZIFER 

alágyujtó. 

MaleczKj szabadalma. 

Legjobb, legkényelmesebb 

és legolcsóbb. — 

Alágyu jtáshoz fa teljesen 

felesleges. Százankint 

90, ÍOO, illetőleg 

S60 fillér. 2 koronától 

kezdve házhoz szállíttatik. 

Gyári főraktár: VII., 

Rottenbiller-utcza 15. Yiszontelárusitónak 

árengedmény. 

1746 

^ A ságrhi 

t 

Magy. királyi államvasutak. 

171170/900. C/I. 

Hirdetmény. 

Magyar vasúti kötelék. Uj díjszabások életbeléptetése. 

A magyar vasúti kötelék forgalomban 1901. évi január hó 1-én IL rész 

3. füzet, illetve II. rész 8. füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek 

közül az előbbi különböző áruczikkekre, az utóbbi pedig ásvány-szénküldeményekre 

tartalmaz kiterjedtebb mértékben közvetlen mérsékelt díjtételeket. 

Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet 

I. pótlékával, továbbá az 1899. évi január hó 1-től érvényes III. rész 3. füzet 1. 

pótlékával együtt hatályát veszti. 

E dijszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50 fillérért lesz 

a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33), valamint a részes 

vasutaknál megszerezhető. 

Budapest, 1900. november hó 1-én 

A magy. kir. államvasutak 

igazgatósága, a részes vasutak 

nevében is. 

(Utánnyomás nem dijaztatik). 

KAINIT 

nagyban és kicsinyben. 

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, 

ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti 

szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások 

szerint 130—140 frt között váltakozik. 

Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi 

tagok részére 2 frt 80 kr.t nem tagoknak 3 frt. 

A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához 

beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény 

átrHnlénél fijwtendSk.


KIS HIRDETÉSEK 

I Csak mezőgazdák él 

Oaak oly laTelekra T&laszolnnk, melyekkel vA!rt»i.rn szükaéges levélbélyeget vagy levelezőlapot 

kUdenek. 

Gépész-kovács 

györgyi belépéssel feívétetil 

Ozim: Braun Lajos, Kadarku 

ÁLLÁST KERESŐK, 

Nős Kertész 

minden'ribao ê "e 4 

Sággal bir, szölőtelepek, naházak 

czélszírü'építéseit iJel- 

Intéző 

gazdatiszt, 

35 éves izr. vallású, 15 évi jó 

gyakorlattal és sokoldalú ta- 

^dön.^Szives megkeresések^ 

Gazdasági 

nyel végzett, gyakorlattal bíró 

izraelita fiatal ember szerény 

idények mellett írnoki ^ állást 

Intézőnek, 

számtartónak, ispánnak ajánlkozik 

Magyar-Óvártt^ végzett 

Fiatal 

ember, izr. kiszolgált 

jó Írással, gazdaságba 

2 

Gazdatiszt 

állást keres, 32 éves, nős, . 

ládtalan izr. egyén. Jártí 

gazdaság minden ágában 

Ime ?lo B á 

Tiz évi 

ízes gazdasági te 

széu! S szakkép^tJégéhez megát 

KrassS-Szörény, jelenleg 

mint önáiló ispán szolgál. Bzives 

(bi§os) re Szerb-Bóka kéretnek. 

1932 

ÁLLÁTÖK, 

^ 

Alkalmi Tétel. ^ ^ 

sollie juhászkutya, 4 1 /2 nbnapotak, 

1 drb emdeni óriási, ludak, 

tyúkok : plymouth rock, angol 

deiking fehér olasz. Az állatok 

tiszta fajáért és megérkezésért 

Pruszka, Tr'enosénmegye. 1931 

egyén, Előbbi êlépésré^lS Bonyhád simenthali 

évi gyakorlattal, még nőtlen, 

de a ki egy jó álláshoz juttatja, szép példányok, eladók. Tér- 

kívánatára azonnal megnősül. kányl gazdaság u. p. Tolna- 

Czime a kiadóhivatalban. 1888 Szakály. 1891 

Vöröstarka 

tinó 

hozzávaló kosokkal 

és 

•• 

ww 

Megkeresések a sárvári m. 

Felvilágosítással szolgál 

kir. tejgazdasági szakiskola 

Állást Keres USZ O 

igazgatóságához intézendők- 

DÁ1VI, 

1912 

jó ajánlattal, íöldm. iskolát 

legprímább, 1—2 esetleg 3 

felUgyeló. 

^ Mérlegképes 

éves ispán uiévre, ki hat évig évesek és pedig hizlalni 

nden gazdasági ág 

való ökrök eladására és 

későbbi szerződésre Tó- 

"répa, doh'nytermelés" tej" 

jelenleg ra^Óbb úradáíŐmban 

tehenészet, hizlalás^ 

ily minőségben több év óta van 

legolcsóbb árért vállalkoznak 

alkalmazva felmondatlan állásban, 

nős, izr. teljesen megbiz- 

óhit^Öirjonoztaemre '^Tay WEILE^ EISME^ 

ajánlok őszi és koradalmázott 

helylyel óhajtja fel- 

Gömörmegye. 1806 Kis-Czelli kereskedők. tavaszi szállításra egyés 

kétnyaras, gyorsnö- 

Jószágfeltigyelői 

csuka és czompó-ivadékot, 

továbbá megtermé- 

^ ^ Gazdatiszti 

kenyített fogas-süllö- 

kerrel^yégzett 9 évi gyakor- holdas bőrgazdaságot önállóan 

ikrát. 

vezetett és mint jószágfel- 

Corchus Béla, 

ügyelö is működött. Óvadék 

Jelenleg egy nagyobb bé^rgazdaságban. 

mint ispán van alkalmet 

biztosit. Ozim a 

Molnár-uteza 17. 

mazva. Katonakötelezettségének 

eleget tett. Beszél magya- 

növendék ökör 

A liptó-ujvári 

3 drb 

erdészeti szakiskolát végzett és üsző borjakat 

mellett megfelelő évi jövedel- 

Budapest, IV. kerület 

telivér 9 hónapos Dá 

gyönyör fi példányok 1 b&f 

Főszámvevő, 

agyszintén legrpi-Itnáfoto 

lekötni valö és 

korlattal vállalkozik mindennemű 

a gazdászat, erdészet- és 

Segédtiszt, Jármai SkrSkel réczék drbonkint 2 'frt* és ] 

iparüzletek szakmájába vágó 

kl egy nagy hitbizományi uraugy 

a gazdaság vezetésében, Klein és Spitzei 

Budapest, II. Retek utcza^67. 

jártas, oly áilást keres, melyben Kis-Czelli kereskedők. 

megnősülhetne. C«im a Megrendelések egyezség szerint VEGYESEK, 

legjutányosabb árakon aján- den fajú disz és sportg-alau 

számvevőségi munkálatok pontos 

keresztülvitelére. Ozim G. A. 

Földmives 

Földmivesiefcolát 

mfnden 0I ágában gyakoflatüag kitünö sikerrel végzett, katona- 

Eredeti 

kötelezeltségének 

tett, 

ujévfbelépésíe megfelelő áHást 

keres. Ozim a kiadóhivatalban. 

Rambouillet 

Ság?' te a end6kben° S és e8 könyvvezetésben 

is jártas gazdatiszt, 

Megbízható 

kosok 

szorgalmas 87 éves nős Syerj 

lást T keres, °jelenleg is mint 

gazdaság vezető van alkalmazva^ 

CzimÔswald Mihály mennyiségben, dus 

mindenkor nagyobb 

gyermekkora óta ^folyton gaz- 

választékban kaphatók Tavaszi bükgazda 

van alkalmazva, saját 

Adai 

Gróf Herberstein 

könyt, mus- 

belépésre, mint gazda, kulcsár 

gyermekkorától a gazdaság 

minden ágaiban gyakorlatilag Albert ]67 

képzett, bácsmegyei^szüleésü, 

uradalmi igazgatóságánál 

Strilefe, 

Vöröstarka 

tinó és üs 

teljesen prima, 1—2 eseti 

éves, nálam minden mei 

Henrik Ignácz fia 

Szalónak (Vasm.). 

Szazliarmincz 

tehén teje eladó január 1-től 

augusztus 31 ig. Bővebb tájékoztatást 

nyújt nagyhörcsöki 

gazdaság Intézösége u. p. 

Sárbogárd Fehérmegye. 1920 

Mágocsi uradalom 

tenyészállomány 

reducálása 

miatt áruba 

bocsát 1927 

I 

anyabirkát, 

tármagot, fehér 

kölest, 

akáczmagot, 

gleditschia 

magot és minden 

egyéb gazdasági 

magot a legmagasabb 

napi áron vásárolnak 

és mintázott 

ajánlatokat kérnek 

Radwaner 

Rónai 

A t. cz. gazdaközönség 

széles tolósulyrendazerü uj 

hídmérleg! 

a^drb 1500 kiló hordképesmarhamérleg! 

7 drb 1000 kiló hordképességil 

és 9 drb 500 kiló bordképességü 

tizedes mérleg 

minden mérleg hitelesitve! 

Becserélek! 

ócska marliamíizs&.kat uj 

hídmérlegre vagy uj marha- 

Zsákok 

állattenyésztési m. k. 

felügyelő 

Gödöllő. 

1876 Munkái: 

Pulykatenyésztés 2 kor. 

Baromfi és tojás értékesitö^szövetkezrtekröl 

Megrendelhetők 

a szerzőnél, legegyszerűbben 

a 

pénz előleges beküldése 

mellett. 

Hansen Chr.-féle 

magkereskedők • 

Budapest, 

sajtojtó 

V.,Nádor-u.8.sz. ojtó por, ojtó táblái, vajfestékek, 

sajtfestékek, 

Budapest, savfejlesztők állandóankap- 

Kiadó 

V.,Nádor-u.8.sz. | PICH BERTÁ-nál 

i 

az 1901. évre 

II. évfolyam. 

Szerkeszti és kiadja 

Jeszenszky Pál, 

az O. M. G.E. titkárja. 

Ára: O. M. G. E. tagoknak, a 

Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, 

IuíX ta tÍgjaina"^ínlott B küt 

3 kor. 30 fill. 

Bolti ára i korona. 

Tejgazdasággal foglalkozóknak 

nélkülözhetetlen. 

Megrendelhető a kiadóhivatalban, 

Bpest, IX., Üllőiut 

25. szám. 

vásárol 

HALDEK 

magnagykereskedése 

József főherczeg ő cs. 

és kir. fensége udvari 

szállítója 

BUDAPEST, 

Károly-körut 9. 

Gazdák 

s gazdálkodók figyelmébe. 

Számos uradalomba már 

bevezetett 

50°/o-al olcsóbb mint bármely 

más viláaitó anyag. 

Próbaküldemények 2 korona 

utánvét mellett. Kívánatra 

prospektus ingyen és bérmentve. 

Burián Vilmos veje, 

Budapest, IX., Soroksári-u. 10.

CŰZEKÉKET, 

SÓZ-ÚTHENGEREKET 

és 

6ÖZ-UT1MOZDONYOKAT 

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít 

JD1 FOWLER & Co. 

iwm-M. BUOAPEST-KELENFÖLD"r:r 

Irodai, raktár, javítóműhely. 

KSzlekedéa vatutcn és villámot vasutsa. 

Kalmár Vilmos 

Budapest, 

VI. kerttiet, Teréz-körut 3. szám. 

a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője 

ajánl: 

T h o m a s f o s z f á t ü s z t e t (lomssal&k), © ® 

„Hartellin" d o M n y i r á g y á t , Kataritok 

maam—mm A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. — 

Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek 

a legolcsóbb áron. «o 

— P n t t i és lelkiismeretes kiszolgálás, —m—mm 

KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 8 97. SZÁM. 1Ó-IK ÉVFOLYAM. 

50°l» 

t e r m é s t ö b b l e t 

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72»/o-os 

szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál 

kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák I Fenti ezikkeket 

valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 

1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit 

ELSŐ BAKONY-SZENTGALI MÉSZTELEPEK 

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.) 

Kitüntetve: 

J897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. 

Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem. 

1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 

Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 

1899. Szegedi kiállítás első dij : legnagyobb elismerés. 

1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve. 

WEISER J. C. gazdasági gépgyára 

Nagy-Kanizsán. 

Ajánlja: 

Magyarország 

legújabb és 

legjobb 

vetoffépóí, 

szabad, kiváltható kapacsuklyókkal 

ellátott 

sík és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas 

ZALA-DRILL 

sorvetögépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, 

legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyiijtőit, 

rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. 

A homokos talajhoz a ZALA DRILL különösen e czélra készített 

és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellátva. 

Árjegyzék ingyen és bérmentve. 

HIRDETÉSEK 

felvétetnek a kiadóhivatalban 

S A N G E R H A U S E N I G É P G Y Á R 

Magyarországi gyártelepe 

B U D A P E S T , KtÍLSÖ V Á C Z I - U T 1443. i z A. m. 

Első ós egyedüli nitögyar special gépgyár. 

GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak 

számára szükséges gépek. Nevezetesen: 

Cznkorgyárak, Sörgyárak, Malátagyárak és 

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a 

HOFFMEÍSTER-GŐZ MOTOR 

a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden 

Szeszgyárak teljes berendezése és átalakítása. 

Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak 

terén. 

Szeszgyárak berendezése hosszabb lejárata törlesztéses 

kölcsön mnüett. 

gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép 

hajtására a legalkalmasabb. —. Fűthető szénnel, fával, cserrel és 

minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, tyi lőerőtől kezdve 

egész 30 lóerőig gyártjuk. Í173 

• Minden szakbavSyó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggel szolgálunk. • 

G É P O L A J A T , 

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű 

savtalamitott repezeolajat, stb. 

disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. 

Fertőtlenítő szereket, 

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. 

III M H M ^ ^ M 

Kocsikenöcsöt, Petróleumát, 

Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, 

fedéllakot, 

MŰTRÁGYÁT 

Olasz azaponáriát tiszta vastag gyShe- 

LnátjÉerétflagvalíat 

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket. 

I®" Yetómagot TW 

rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. 

" Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott 

szíves ajánlatokat. ~W 

KRAMER LIPÓT, 

SSrgönyczim i „CERES" Budapest. 

Árjegyzékkel és részletes kllSa ajánlatokkal kívánatra szolgálok. 

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek) 

BUDAPESTEN, 

V. ker.» Akadémia-utcza 1®. sz.

KÃZTELEK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

KÃZTELEK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?

KÃZTELEK - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r