28. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

omgk.hu

28. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

?IL évfolyam. Budapest, 1897. évi április hó 7-én 28. (574 ) szánt.

KÖZTELEK

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁCI ECYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE.

A* országfos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Nem tagoknak előfizetési díj:

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Meaeloaii miitlei szerdái és szombaton

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek).

ŰlKi-it SS. izin.

Kéziratokat a szerkesztgség nem küld vissza.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

Meghívó

az Országos Törzskönyvelő Bizottság f. évi

április hó 8-án, (csütörtökön) d. u. 4 órakor a

„Köztelken" tartandó ülésére.

Főtárgyak:

1. Uj tenyészállatok felvétele.

2. Az 1898. évi költségvetés megállapítása

s ezzel kapcsolatban törzskönyvvezető

segély, illetve fizetési pótlék iránti kérvényének

tárgyalása.

3. Folyó ügyek.

Kostyán Ferencz ,

Felhívás Thanatonnal való

kísérletezésre.

A m. kir. dohányjövedék igazgatósága kísérleteket

folytat mezőgazdasági használatra

alkalmas, olcsó Thanaton előállítására.

E kísérletek eddigi eredményeként többféle

Thanatont bocsátott az OMGE. rendelkezésére

gyakorlati kipróbálás végett, kiosztás

czéljából.

Felhívjuk a t. gazdatársakat, hogy a kik

érdeklődnek ez uj gyártmányú Thanatonok iránt

s azokkal ez év tavaszán fecskendezési próbákat

óhajtanak végrehajtani a különböző kártékony

rovarok ellen, e szándékukat az Országos

Magyar Gazdasági Egyesületnél (Budapest, IX.,

Üllői-ut Köztelek) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek.

Az OMGE. a rendelkezésére álló Thanatont

a jelentkezők között ingyenesen fogja kiosztani;

a küldeményt csupán a szállítási költséggel

terheli meg.

Minthogy azonban a fecskendezési kísérleteknek

tanulmányi czéljuk van, az OMGE. csak

azokat a jelentkezőket veheti figyelembe, a kik

kijelentik, hogy a fecskendezési próbák megejtésénél

az OMGE. útmutatásaihoz képest fognak

eljárni s a kísérletek eredményéről annak

idején pontosan beszámolnak.

Tavaszi luxuslóvásárok.

A folyó évi luxuslóvásárok második

cziklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és

5-én fog megtartatni.

Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók

a Tattersall titkárságánál, Bpest külső

Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál.

A díjlovaglás és díjugratás pedig május

12-én fog megtartatni.

XIV. tenyészállatvásár.

A f. év május hó 2., 3. és 4-én a volt

ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban

megtartandó, díjazással egybekötött tenyészállatvásár

és gépkiállítás bejelentési határideje

április hó 20-án jár le. Díjazásokra a

rendező bizottságnak 3000 frt áll grendelkezésére.

Azon tenyésztőket, kik sertéseket akarnak

a vásárra felküldeni, kérjük, hogy a bejelenseket

— miután a sertések felhozatalára a földmivélésügyi

miniszter Tcülön engedélyét kell esetrőlesetre

kieszközölnünk — sürgősen beküldeni

szíveskedjenek.

Bejelentési ivek és a vásár tervezete az

OMGE. titkári hivatalánál kaphatók.

A XIV. tenyészállatvásár

rendező bizottsága.

1897. márczíus havában befizetett

alapítványi kamatok és évdijak

I. Alapítványi kamatok.

1896-ik évre: Sztankovits Ferencz 10 frt 50 kr.

1897-ik évre: Ehrlich Mózes 10 forint, Hungária

mütrágva r.-t. 10 frt, Hunyady Imre gr. 26 frt 25 kr.,

Lossonczy Mihály 10 frt, Máday Izidor 10 forint 50 kr.,

Reusz Henrik 10 frt, Rodiczky Jenő dr. 10 frt, Splényi

Béla br. 10 frt 50 kr., Szapáry Gyula gr. 26 frt 25 kr.

Szász-Coburg Fülöp hg. 52 frt 50 kr., Szegedy György

10 frt 50 kr., Szepes m. gazd. egyesület 10 frt, Steinbach

István 10 frt, Teleky József gr. 10 frt, Tisza István

gr. 10 frt, Végh János verebi 26 frt 25 kr.

II. Evdijak.

1896-ik évre: Abonyi Emil, Deák Tamás 5-5 frt,

Eperjessy Sándor, Glück Venczel, Jónás Ödön, Obál

Ferencz 10—10 frt, Szeberényi Gusztáv, Steiner Leo dr.

5—5 Irt, Tóth Kálmán, Vécsey Miklós br. 10—10 frt.

1897-ik évre : Abonyi Emil, Ágoston József, Albert

Nándor, Altstadter József, Baar József, Baranyay Pál,

Barcza László, Bárczay Elemér, Baross Pál, Bathó

József, Bartha Antal, Basch Simon, Baumgarten Pál,

Bedő Albert, Beer Henrik, Behr Gusztáv, Békássy

István, Benes József, Békéi uradalom, Beszedits Vilmos,

Bohn Gyula, Borhy György, Boross Sándor, Brasch

Simon, Braumüller Sándor, Braun József, Brezovszky

Lajos, Czacher Gusztáv, Czakó József, Csikvándy Márton,

Csiky Dénes, Csitáry Béla, Daróezy Endre, Dessewffy

Arisztid, Deutsch Frigyes, Deutsch Lajos, Diószeghi

Dezső, Dobokay Lajos, Dratsay Gyula, Druoker Jenő,

Durmann Antal, Erényi Sándor, Eszterházy Ferencz gr.,

Farkas Rezső, Fischl Lipót, Fleischl S. Dezső, Fowler

John, Förster Jenő, Fülöp Zoltán, Frey Gusztáv, Galbory

Sámuel, Glanz Sándor, Gosztonyi Tibor, Gruner

Károly, Gutmann Lajos; Győrffy Kálmán, Györgyei

Ödön, Hagara Viktor dr., Hajdú Ferencz, Hazay Győző,

Herczfelder Manó, Horváth István, Horváth János zalabéri,

Jaskó Géza, Jurcsek Győző, Jurenák Gyula, Kanta

Sándor, Karsay Vilmos, Kárász István, Kende Tivadar,

Kerpely Kálmán, Kiss József, Kiss Lajos, Kiss Sándor,

Kluge Ferencz, Koncz András, Kontsek György, Kozma

Andor, Krieger Pál, Kubovits Ignácz, Kun Árpád, Landgraf

János, Langh Aurél, Láng Károly, Lakner Aladár,

Lehoczky Dániel, Lengyel Sándor dr., Lingauer Jenő,

K. Lipthay Ágost, Lónyáy Menyhért gr., Lótenyésztés

emelésére alakult részvény-társaság, Löwenstein Emil,

Luperszbeck József, Madách Aladár, Mátray József,

Mayer Oszkár, Melczer László, Metzger György, Mezey

Gyula (Tornócz), Mezey Gyula (M.-Óvár), Monostory

Károly, Nagy Imre, Nagy József, Nándory Pál, Náray

Géza, Natorp Tivadar br., Német-Czernyei g.-egyesület;

Nérey Kálmán, Obál Ferencz, Ofner Oszkár dr., Orczy

Zoltán, Ormódy Vilmos, Osztroluczky Miklós, Otócska

Géza, Palkovits Sándor, Pál Miklós, Pethő György,

Petrányi Lajos, Piitzner Sándor, Pirkner János, Pokomándy

Imre, Propper Miklós, Radó Elemér, Radvány

István, Razgha Ernő, Rohonczy Gida, Rónay Albert,

Sporzon Vilmos, Strausz József, Strem Dénes, Szalay

Imre, Székáts István, Szeöke Ödön, Szita János, Szlávik

Leo, Sztankovits János, • Takáts Ferencz dukai, Teleky

Géza gr., Thaisz Lajos, Thassy Géza," Thurner Nándor,

Thormay Béla, Tóth Ede, Töpler Károly, Tulogdy Samu,

Újhelyi Mihály, Vadászffy Jenő, Vásárhelyi László, ifj.

Vásárhelyi László, Vécsey Miklós báró, Voith Manó,"

Vörös Sándor, Wieland Andor, Wenninger Mátyás ifj.,

Weidinger Rezső, Wolff Ernő, Wolfner József, Wurm

Ödön, Zichy Aladár gr., Zimburg Alajos lovag 10—10

frtot. — Bakay Oszkár, Deák Tamás, Stainlein Ottó gr.,

Stanchich Sándor, Steiner Leo dr., Szeberényi Gusztáv

5—5 frtot.

1898-ik évre : Lits Sándor, Mitsky Sándor 10—10'

frtot, Mandel Dezső 1898 és 1899-re 20 frtot, Stainlein

Ottó gr. 1898-ra 5 frtot.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.

A Magy. kir.

ADRIANCE PLATT & C°

newyorki gépgyáros

Államvasutak Gépgyára

—• kizárólagos képviselősége

Fűkaszáló,

Marokrakó arató, és

M r Szövetkezeti képviselősége tagok számára. TM

Gözcséplőgarniturák

Kévekötő arató gépeire.

Késések elkerülése végett kérjük

a megrendeléseket már

és egyéb gazdasági gépek

•1 Kitünö magyar bizonyítványok. M most elöjegyextetni.

több évi részletfizetésre.

Mai számunk 16 oldal.


A „Bereczki-emlék"-re f. é. márczius

havában a következő adományok

folytak be az OMGE.

pénztárába:

Orsz. M. Kertészeti Egyesület. — 500 frt.

A .Gyümölcskertész" utólagos gyűjtéséből: "..'." .

Kisbári Kiss Ferencz ur. Budapestről 10 forintot,-

Cziprián János ur Budapest és Kovács .Lajos; úr .

Baltáról 1—1'irtot, összesen...

' '"•'; Rónay: Albert ur A-.-Hrabóczról...... ...

üátóesan : , 517 frt. ;

Gyűjtés eredménye márcz. 81;én: 158'8 frt 43 kr.

Agrárszocziálista mozgalmak külföldi

világításban.

Az alföldi u. n. agrárszocziális mozgalmak

'senkinek sem: kerülhették el • figyelmét.

1 ''''Éjeknek.éppen hazánkban valő jelentkezése

méltán hívhatta fel a közvéleményt, nem i

csupáh hazái szempontból, hanem azon jelleg- |

zetessége miatt is. hogy nálunk éppen azon j

- rétegben sikérült szervezetet, adni a szoeziális j

iránylatnafey mely még Németországban is leg- "

"kevésbé v'ólt.megközelithőtő : a parasztságban.

Az ipari munkások seregében, mely elsőül

szokta felkarolni ez eszméket, csodálatosképp

nem voltak képesek azon arányokat és' hatást

elérni, minőt az "alföldi parasztságnál. Sőt mig

az ipari munkások szoeziális mozgalmában

hazánkban . három ' irány is küzd. egymással,

•u.' m. a-„nemzeti demokrata" s a nemrég

egyesült két „nemzetközi szocziáldemokrata",

addig a parasztság mozgalma egységesebb,

habár két — budapesti és czeglédi — kongreszszusoknémi

eltérést mutat.

. Az, hogy. a parasztságot Magyarországban

s jelesül éppen a kanaáni részeken,' Európa

egykori élelmezési raktárában, sikerült megindítani,

természetesen nagy örömmel tölti el

a szocziáldemokrácziát és nagy vívmánynak

tekintik az elért eredményeket. Akárhogyan áll

is a dolog, annyi bizonyos, hogy a külső eredmény:

az ő részükön van. Miként fognak a

A szoeziális, ügyeket közönségünk nem

méltatja. Törekvéseivel és. irányával nem foglalkozik.

Irányításával, meg éppen nem, hanem

hagyja a dolgokat, folyni.. . Be. nem látva ennek

fontosságát, sem az ebböí" eredhető hátrányokat,,

.3, parasztmozgalmak önpóan organizálódnak,

intenzitásban'nyernek, amire a .hivatkozott

két földmives-kongresszus tárgyalásai is meg-,

l^öző és intő például szolgálhátnak a magyar

közvélemény számára.

E két kongresszusról referál a „Neue

Zeit" Stuttgartban-megjelenő szocziáldemokrata

folyóirat márczius hó 27:én 27-ik számában

Engelmann Pál „Két szocziáldemokrata parasztkongresszus""

"czimü czikkében, a hói bevezetőleg

is mindjárt jelenti, hogy mig a nyugati

2 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

országokban nagy erőt fejtenek ki a parasztság

megnyerésében, addig „Magyarországban meglehetős.

fáradság, nélkül esilc a parasztság,'mint'

a Mpitálisztikus fejlődés fájának érett gyümölcse,

a szocziáldemokráczia ölébe." S dicsekedvé emliti,

hogy alig van más ország a kontinensei^

a hol a földmivelő lakosság „révoluczionálásának"

.gazdasági előfeltételei'annyira megvolnának,

mint Magyarországban: "kolosszális egyházi?

és-nemesi, latifundiumok, a kisparasztság

12 irt.

h frt folyton emélkedő kisajátítása a terjedő polgári

- nagybirtok által, továbbá, egyfelől a munka

- feltételek folytonos rosszabbodása, másfelől

egyéb, .keresetforrások hiánya. S mint .előnyös,

tulajdonságot kiemeli a magyar faj hajthatlan

önérzetét és. demokratikus ösztönét.

... , . Azután, egynehány ismert statisztikai adatot

sóról fel a földbirtok s mezőgazdasági népesség

megoszlásáról a nagy adókról és kereseti

viszonyokról. Vázolja azon : fejlődési okokat,:.

melyek a mezőgazdasági viszonyok átalakulását..

előidézték^ kihatólag a népesség

kereseti viszonyaira,; a munkafeltételek nyomasztóbbá

válására. .

Az agrárszoczializmust túlájdonkép

csak

1890. évtől számítja, de kiemeli a györs s nagy

arányú fejlődést. S megjegyzi, hogy ,a Békésben

elrendelt kivételes intézkedéseknek' éppen a

czélzottnál ellentétes . eredménye volt, mert a

parasztok „csodálatra méltó, hősi bátorsággal

és lelkes odaadással" daczoltak az üldözésekkel.

Égető éhséggé} olvassák és magyarázgatják

a szocziáldemokrata irodalom kevés, jobbára

németből fordított müveit s terjed ki a mozgalom

tágabb körre s több helyt dicsekvőleg

emeli ki, hogy a mozgalomhoz csatlakoztak a

kisbirtokosok is. Erinek általán nagy jelentőséget

tulajdonit, ami érthető, mert az önálló

kisbirtokos éppen a jelen társadalmi rend erős,

eddigelé szinte rendithetlen talapzata.

De talán egy kissé rózsásabbnak látja e

részvételt, mert tudomásunk szerint az önálló

kisbirtokosok szoeziális szerepe eddig nem valami

figyelemre méltó, habár a czeglédi kongresszuson,

forrásunk szerint 54 községet képviselő

" viszonyok jövőben alakulni és fejlődni, az ismeretlen.

103 delegált közül 30 kisbirtokost tüntet

De hogy ez nemcsak a gazdaközönség, fel, ami harmincz százaléka a megjelenteknek.

hanem az egész közvélemény érdeklődését joggal

követelheti, annyi bizonyos.

A

jezetten

budapesti kongresszus egyébként kife-

csatlakozott a szocziáldemokráczia ismert

Sajnos . azonban, nem. látjuk ez érdeklődést

elveihez. E kongresszus (39. községből 71

1 A mozgalmak hatása alatt nyomban képviselő) kivánja a napi 12 órai munkaidőt,

^keletkezett ugyanis számos brosúra, tanulmány, nem tévesztvén szem elől a 8 órai munkanapot;

'hh'lapl "'Czikk, törvény- s szabályréndelettervezet,

az időntúli munka fizetését 5% több-

de ami azt a benyomást keltheti, hogy mindez lettel, a részmunka, a heti, havi és évi szakmánymunka,

*— more patrio — szalmaláng, volt.

a természetben való fizetés el-

törlését; a nap és óra szerinti készpénzfize 1

tést, munkaközvetítésnek létesítendő mezei

munkás szekretáriusság utján való teremtését,

lapot.

Kivánja a münkástörvényhozásnak a mezei

munkásakra- való kiterjesztését, a mezőgazdasági

felügyelőket, A költségeknek a földbirtokosok

által való viselését..;, A -. cselédtörvény eltörlését;

általános,, titkos ^szavazati jógot, gyülekezési és

egyesülé'ái,.- jogot, hirlapkauczió megszüntetését

stb., a mint ezek már általán ismeretesek.

Forrásunk kiemeli, hogy a bérnek részben

természetben váló fizetése ellen a czeglédi

kongresszus szót nem emelt, inert a munkások

tömege a pénzzel való kiegyenlítésnek meg

nem nyerhető, már csak azért sém, mert ha a

munkás készpénzzel lesz kénytelen élelmiszereit

bevásárolni, ugy a földbirtokosnak és közvetítőnek

is ,,'profit"-ót' fog adni. A czeglédi kongresszus

. egyébként aratás idejére 14 órai munkanapot

— reggeli' 5 órától: esti 7 óráig — javasol',

reggeli, ebéd s veesérnyei félbeszakításokkal.

Ez időn tul külön díjazást szintén kiván, de

perczent emelés nélkül. A nvolczörás munkanapról

említést sem tettek.

Bizonyára nem kerülték el a közfigyelmét

a földmunkások munkafeltételeire vonatkozó

határozmányök : rióv.—márcz. időszakra napi

2 frt, 12 órai mnnka, az év többi szakában

•3 frt, 14 órai munka. A vállalkozó" köteleztessék

a munkaeszközöket a helyszínére állítani,

télben megfelelő férhelyek'rőP gondoskodni,

tüzelőanyagot adni, orvosi ellenőrzést meghonosítani.

Heti készpénz bérfizetés, élelmiszerek

vásárlásához fuvar, rossz idő miatt, a

munkaszünetnél fólnapibér, 16 éven aluli munkásoknak

fél; nőknek 8 A férfi napibér, árvizekesetén

teljes bér, betegbiztosítás,, halálozás

esetén a munkaadó költségén valő eltemetés.

Ezek a főbb követelmények.

A szocziáldemokráczia elveihez való csatlakozást

egyébként a czeglédi kongresszus is

kimondotta, valamint a szokásos politikai stb.

követelményeket is, miket előbb émlitettünk.

Mindezekről a szóban forgó közlemény

nagyon természetesen elismerőleg nyilatkozik.

Dicséri a kongresszesokat s ázt hiszi, hogy

tartós hatással lesznek a mozgalom erősbitésére

és iskolázására. és az uralkodó osztály is tanulhatott

ez alkalomból s kiemeli, hogy nemcsak

a sajtó ismerte el komolyságát, hanem Festetits

gróf, a volt földmivelési miniszter is ott volt,

a hallgatóság soraiban. Sőt ennek rója fel a

belügyminiszter'; parlamenti nyilatkozatát, melyben

kivételesebb , rendszabályok szükségét és

hasznát nem látja, sőt Tisza István a „finánczbárók

és nagybirtokosok prototypusa" a munkások

egyesülési joga érdekében vetette magát

latba. Oly hangok 'ezek,.. — mondja — minőket

a kormánypártról eddig nem hallottunk.;

Utóbbiban igaza van, mert elismeréssel

kell kiemelnünk, hogy 'szöcziális kérdés taglalása

volt az idei, budgetvita jellegzetes vonása

s a magyar parlamentben e kérdést . soha ily

terjedelemben és mélységben nem tárgyalták.

A mit helyesnek tartunk, mert a jövő nagy

problémáival elvégre foglalkozni kell, erőszakos

vagy kivételes, intézkedések czélra nem vezetvén.

Nagyon megdicséri , a magyar parasztot.

„Pompás emberfaj"-nak nevezi, a mit mi már

úgyis tudunk s kiemeli, hogy nálunk nem mutatkozik,

más parasztokéhoz mért alázatos és

esetlen magaviselet, hanem nyilt fellépés. fékezhetlen

dacz és rideg kitartás, a mi jellegzetessége

— szerinte — a magyar fajnak.

Csodálattal emlékezik meg a munkások

kongresszusi szerepléséről, elfogulatlan fellépéséről,

kiváló szónoki erejükről, egyszerűen szép

beszédmodorukról. Az ös-kereszténységéhez hasonlítja

azon lelkesedést és rajongást, melylyel

az „uj tanok" iránt e tömeg viselkedik s

ha a zsandár őket számtalanszor szét is ugrasztja,

találnak alkalmat „az eszme megbeszélésére".

' S ami magyar szemnek-fülnek különösen

rosszul esik: nagyon hangsúlyozza a kongreszszus

magatartását a „haza" fogalmáról tett nyilatkozatot,

azt, hogy a Szózat vagy a Kossuthnóta

helyett a Munkásmarseillaise-t és más


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 3

szociáldemokrata dalokat, énekeltek s ,.,qrűl,

hogy a phauvinizmus és „mordspatriotizmus"

régi istenei porbahullanak. és a nemzetiségek

elnyomóik ellen egyesülnek. ,,, ,,.

Végül, czikkiró, ki maga is jelen, .volt a

czeglédi kongresszuson, kiemeli,, hogy neyriigaz

az, mintha az egész mozgalom a parasztság

földéhességének kifejezése volna, amivel a

burzgpá irók vigasztalják magukat, mert még

jobbmóduak is kifejelték előtte, hogy a, kollektiv

birtokosoknak hivei. S , mindezekből •— a

magyar agrárszoeziálizmusból! —látja tarthatatlanságát

annak, hogy a paraszt agyához

nem férnek a szocziáldermokráczia elvei, hisz

Magyarország középrészein ,pár év alatt teljesen

elterjedtek azok, magúkkal ragadva németeket,

szerbeket s tótokat, erősen megvetvén

lábát mindenütt; s hangsúlyozza, hogy mig az

ipari proletárság mozgalma Nyugatról Keletfelé

terjed, addig a parasztszocziálizmus megfordított

.irápyt követ.

íme ezekben számol be az említett folyóirat

legújabb agrárszocziálizmusunkról. Talán

gok ebben is a vérmesség, az optimizmus

éppen olyan mérvben, miként .nálunk tulsok a

közöny, a nembánomság. S ha hajlunk is azon

nézet félé, hogy a mozgalmak szülöoka ere-,

detileg a magyar parasztságban rendkiviili erősen

kifejlett földéhesség, ez a mozgalom jellegén

némileg változtathat, de nem, a dolog érdemén.

,

Tágabb értelemben ugyanis szocziáJis;

I Harkány). A viz és talajviszonyok szerint alakul

a rétek viránya- is; hozzávetőlegesen

mozgásnak tarthatunk minden törekvést, melyet

valamely osztály helyzetének, javítására • °/o-okban a. következőleg határoztam meg a

kifejt, legyen, az paraszt vagy kaputos. De az növényzetét:

eddig megállapítottakból kétségtelen, hogy nagyobb

arányú mozgalomról van szó, mely helyes

irányítás és megfelelő intézkedés nélkül

oly erős szervezetben jegeczedhetik ki, aminek

mezőgazdasági viszonyainkra való hatását'"kicsinyelni

nem szabad.

S abban igazuk van, hógy e nép eljárásából

tanulni lehet, tanulni azt, miszerint káros,

sőt végzetes, a nemtörődés, a szocziális bajokkar

való foglalkozás mellőzése. Hisz tulajdonképpen

teljesen rendszeres és alapos vizsgálat

nálunk nem is történt. Azok a munkák, melyek

Éppen ezen kiválóan nagy horderejű szempontból

tanácsos volna az Angliában szokásos

parlamenti bizottság intézményét nálunk is meghonosítani.

Ez alkalmas volna minden rendű

és rangú egyén kihallgatására, véleménye szabad,

nyilt megmondására. Egy ily parlamenti

bizottság összeállítása esetén a munkásvezéreknek

megfelelő részesedése biztosításával, nagy

reményeket fűzhetünk.

A kihallgatandó nagyszámú

felek .szószerinti vallomásai, , az élő szó

közvetlensége oly imponáló s becses anyagot

képezne, melyből tiszta képet lehetne nyerni

azon, agrárszocziális mozgalmakról, miket ma

hivatalos jelentésekből és egyes magánegyéneknek

saját impresszióiból ismerünk.

Mindezt azért kell újból hangsúlyoznunk,

: mert semmiféle társadalmi mozgalmat nem szabad

kicsinyelnünk a jelen viszonyok között legkevésbé

s, akkor, mikor egy mozgalom már olyan

dimenziókat öltött, a mint tudvalevő, de a mint

a fentiekből kivehető: a közöny, a,ijemtörődés,

, palliátiy eszközökkel való kísérletezés egyenenesen

vétek, mit a jelen nemzedéknek joggal

fog szemére vethetni a későbbi generáczió,

melynek nyakára ini hagyunk keílemes örökségül,

egy oly mozgalmat, .minő hason államokban,

ily mérvben még nem fordult elő. S. I.

NÖVÉNYTERMELÉS.

Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Néhány szó a fiiveló'kró'l.

Ö A mult év nyarán, a nagy Alföld

tiszántúli részét járván be, többek között tanulmány

tárgyává tettem a rétek, kaszálók és

legelők állapotát is.,; • .•„..

I. Természetes kaszálók. A rétek a, megtekintett

uradalmakban • általán a laposabb helyeket

foglalják el, a melyek vagy közel kapják

az ' altalajvizet (Lőkösháza) vagy pedig

valamely nagyobb folyóvíz mentén terülnek el:

Szászberek — Zagyva, Szanda — Tisza, Sarkad—

(Körős, Porgány — Takta). A rétek ősz és tavasz

idején majd mind viz alá kerülnek hosszabb:

rövidebb ideig, igy pl. Harkányban már május

"elején fut le az ár.

A, talaj.vagy-szikes (Szászberek-Szánda)

vagy • - agyagos (Lőkösháza, .Makó), vagy'

? pedig, majdnem kotuszerü televényes (Sarkad,

Uradalom , . , ; alj fii szálfü leveles gyom,.

Szászberek ,65 12 •'••"' '2 21

Ó-Szanda 60 20 • 1.2 1' 8

Lőkösháza 60 12 25 3

• Harkány 25' 50 . 15 • . 10

....'- A mint látjuk, a gyomok néhol még meglehetős

helyet foglalnak el>. ezek'..irtását még

mindég/ csak a széna vágó kasza végzi el,

persze legtöbbször akkor, mikor a gyomok

magvaikat elhullajtották. Legtöbb herét a

lőkösházi réten láttam, itt ugyanis nem lejpi el

oly sokáig a viz a rétet. A növények aránya

még legszabályosabb Szándán, míg Harkányban

a szálfüvek tulnyomóak.

megjelentek, tiszteletreméltóak és tanulságosak,

irányzatuk kifogástalan, de egészlen véve nem

A kaszálás ideje a vízjáráshoz alkalmazkodik,,

Szandán. már május '20-án vágják a

kielégítő. Nálunk is egész alapossággal kell

szénát, mig Harkányban csak juniús 15-én. A

megállapítani a tényleges viszonyokat, feltárni kat. holdankénti termés 8 q (Sarkad) és 16 q

az életet a maga . egyszerű és természetes nyilvánulásában,

felderíteni a valódi okokat, az sarjutermés már az időjárástól függ. 1896-ban

(Lőkösháza, Szanda) között váltakoznak. A

igazi törekvéseket, az egész mozgalom valódi

vágták, de áltálán 10 évből 8-ban többnyire

elsül s legeltetéssel értékesitik. A rétápolás

indító okait.

itt-ott fogasolásban nyilvánul, ugyanis ha idő

és.fogat van; trágyázásról, moh-és 'gyomirtásról,

magfelülszórásról szó sincs.

II. A mürétek készítése is megindul lassanként

az Alföld e részein is. Oly uradalmakban,

a hol az öntöző vizet könnyen érik

' el s az az év minden szakában biztosítva van,

ott csakhamar átalakítják a csekély termésű

természetes kaszálót mürétté. Szászbereken a

Zagyvából, Ó-Szandán a Tiszából emelik a

vizet centrifugál-szivattyuk segélyével, Mezőhegyesen

a Marosból egy 92 kilométer hosszú

élővíz-csatornába ömlesztik a vizet,' Takta-

Harkányban pedig részint egy hegyi patak,

részint egy szélmalommal merített kut adja az

öntöző vizet.

A öntözés módja mindenütt csergetés,

. kisebb területeken pedig az elárasztás. Az ön-

' tözött rét nagysága Mezőhegyesen -500, Harkányban

30, Szászbereken 42, Ó.-Szandán 150

kat. hold; .de miután még csak a kísérletező

.sek éveiben .vannak. ..Mezőhegyest kivéve'

az. a terv mindenütt, ha az öntözés beválik s

csakugyan emeli a rét termését,. ugy mindenütt

3—4-szeresére fogják a területet :bőviteni.

A berendezés költsége, Mezőhegyesen, kat.

holdanként 47 frt 21 kr. de;, a lecsappló-csatorna

költségével együtt -69 forint 64 kr. Már

. Harkányban az összes költség .csak 18.0 forint

volt, tehát holdankint ,3 frt. Vagyis a hol a

telekviszonyok alkalmasabbak s kevesebb földmunkával

is el lehet osztani a vizet, ott a

költség mint látjuk kis összegre zsugorodik.

Az öntözés tartama Mezőhegyesen 14 nap,

a midőn is másodperczenkint. 500 liter viz

folyik el, Szászbereken 4 nap, Harkányban 1

napig tart. a. locsolás. A szénatermés ; nagysága

Mezőhegyesén 1896-ban I. széna: 13 íft II.

sarjú: "10 q, ós III. kaszálás termése : 8 q,

összesen 31 q volt. A kaszálók régi • termése

12 q széna volt kat. holdanként. Harkányban

9—10 q a szénatermés, a sarjú ' pedig

4—5 q.

Ha a gyep állományát ! a természetes kaszálókon

és müréteken megvizsgáljuk; űgy 'azt

fogjuk találni, hogy a mürét füve sokkal értékesebb,

több benne a heré (korcs- és fehér), a

'jó fűfélék bővebbek, egy-egy foltbán erősen

terjednek. A savanyu füvek állják még egy

darakig a létérti' küzdelmet, a gyomok és

mohok azonban egy-két évi öntözés után teljesen

eltűntek. A mezőhegyesi mürétt'ől „ eltekintve

— a' melynek gyepjét jeles fümagvak

felülszórásával is javították — a paladicsi uradalomnak

tiszamenti mürétje leghűbb képét

, adja, hogy mily égősen képes a- •'jő fűnővést

az öntözés elősegíteni." Ó-Szandáról csónakáztunk

át az émlitétt uradalomba s végig menvén

egy darabop á réten, lábunk alatt a sarjú

már is térdig ért s telve volt hérefélékkel s a

legjobb füvekkel: Szászbereken is égy évi öntözés

után szikes tulajon — a hol tehát- legnehezebben

hat a viz — még ott is áz öntözött

területen a gyepállomány 70—80% jóféle

növényekből állott, mig a szomszédos, öntö-

. zetlen kaszáló csakúgy tarkállott a székvirágtól,

kakukfütől stb.

Más oldalról azonban a nagy-laki Tomkaféle

müréteken arról győződtem meg, hogy

bár rendszeresen öntöztessék á széktalaj,

annak termése bővebb lesz ugyan, de a sajátos

szikes fűféléken (tippan) kivül más jobb

fűféle magától nem' fejlődik. Különösen tapasztaltam

ezt azon táblákon, melyek mint

régi felhagyott rizsföldek elárásztathak. Hogy

az ilyen rétek egynemű fűféléből áUó; .^Zeüáj a

nem bir óly értékkel, mint a keveri 'Sálna,

arról is saját szemeimmel győződtem meg. a

mennyiben ott a helyszínén az engemet hórdó

fogat két lova az elébe , rakott szériából, alig

vett fel egy-két falatot, azután csak piszkálva

fújta. Mikor aztán a tanyás az „élőviz-csatorna"

partjáról gyűjtött „gazt" rakta a lovak

elébe, 'abból vígan szemezték ki a here- és fűcsomókat.

Ugyancsak az öntözés folyományának

tekintem azon jelenséget is, hogy egynémely

fűféle (különösen a csomós ebir, a franczia

perje) túlságosan elbokrosodik, a levélzet elszéleseledik,

mondhatni elsásosodik, s mikorra

kasza alá kerül, egészen eldurvult. Ajánlatos

tehát az ilyen fűfélékből, a mürét vetőmagkeverékébe

lehetőleg keveset adni.-

III. A legelök még inkább reá vannak

utalva a természet esélyeire. A legtöbbnek a

földje szikes, vizjárásos s helyenként zsombékos.

Gondozás : szempontjából csak éppen

Szászbereken szokták — ha ráérnek boronálni.

A kevés fütermést - leginkább a birkanyáj s

gulya rágja le. Magasan állanak a mezőhegyesi

és zsombolyai vetett füves legelők, a melyek

jó gondozással s. kímélő legeltetési renddel

igen jó karban tartatnak.

•A legtöbb 'uradalomban a gyomok s a

harmadrendű füvek a gyepnek 15—25%-át


4 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

teszik, a szálfüvek 5—6%, az alj-fü 70%,

leveles növények a többi %-át adják ki.

Hogy a szomszédságban fekvő nagy erek

ne csak Isten kegyelméből öntöztessenek áradás

alkalmával, de hogy öntözési berendezéssel

juniusban is lehessen a pázsitot felüdíteni —

arra ez idő szerint alig gondolnak.

Csérer

Lajos.

Termelési kísérletek amerikai

luczernával és lóherével.

Thaisz Lajos a „Köztelek" egyik legutóbbi

számában megjelent czikkében felhívja a gazdák i

figyelmét az amerikai luezernára, melyből nagy I

mennyiséget hoztak be hazánkba és

óva inti a gazdákat annak megvételétől.

Az amerikai luczerna magja nagyon

tetszetős kinézésű, világos sárga szinü,

telt szemű, gyommentes s igy nagyon

alkalmas arra, hogy a gazdát félrevezesse,

ki a magminta után indulva, a

talán kevésbé szebb magyar luczernával

szemben amazt fogja előnyben részesíteni.

És hogy ilyen esetek előfordulnak,

arról sajnos, volt alkalmam meggyőződni.

Az osztrák és a magyar magvizsgáló

állomások az amerikai árut

nem plombozzák le. Ha tehát a gazda

csakis plombozott magot vesz, akkor

az amerikai luczernának tudtán kivüli

megvételétől biztosítva van. De hány

gazda vesz plombozott magot ? viszonylag

kevés, mert a plombozott mag drágább.

Már pedig ha valahol, ugy éppen

ezen esetben bőszülj a meg magát a

gazdának helytelenül alkalmazott takarékossága:

olcsó húsnak híg a leve.

Az amerikai luczernával — amint

azt Thaisz bővebben kifejtette — egy

nagyszemü arankának, a Cuscuta arvensisnek

a magját hurczolhatjuk be

gazdaságainkba, melynek kirostálására

a mi arankaválasztő rostáink nem felelnek

meg s ezzel ismét egy ujabb

csapással gazdagodnék birtokos osztályunk.

Ezenkívül az amerikai luczerna

s lóhere termelési értéke is sokkal csekélyebb.

Jelen czikkemnek éppen az képezi

czélját, hogy utóbbi állitásom

helyességéről győzzem meg a gazdákat.

A magyar-óvári gazdasági akadémián

és a debreczeni gazd. tanintézetnél

(az országos növénytermelési kísérleti

állomás felhívására), több év

óta nagyobbszabásu termelési kísérletek

végeztettek amerikai luczernával

s lóherével s ezzel párhuzamban

magyar luczernával s lóherével is.

Az akadémia kísérleti telepén*)

1894-ben két egy are-os parczellára

magyar, kettőre pedig amerikai iuczernamag

vettetett el, árpa védnövénynyel.

A terméseredmények következők:

1895-dik

évien:

magyar luczerna 182 136 105 72 495 kg

amerikai 132 72 90 48 342 „

magyar 158 113 94 62 427 „

amerikai 152 82 75 34 343 „

1896-dik évbe n:

I. II. III. IV. összeáen

k a s z á 1 á s

magyar luczerna 133 127 83 62 405 kg

amerikai 72 82 58 50 262 „

magyar 117 106 71 49 343 „

amerikai * 73 93 71 52 289 „

A termésadatokból kitűnik, hogy amerikai

luczerna jóval kevesebbet termett, mint a

hazai.

A debreczeni kísérletek homoktalajon végeztettek

az Alföldön, tehát amattól teljesen

eltérő talaj s klíma alatt, de ugyanoly eredménynyel.

Az amerikai luczernát s herét párhuzamban

a hazai here s luczernával, 1895. év tavaszán

vetettem el védőnövény nélkül. A terméseredmények

és pedig a zöldtakarmány

mennyiségében, 100—100 • ölön a következők:

1898-ben:

amerikai here hazai here

I-SŐ kaszálás . . 220 kg.

43. ábra. Erker-féle ötös felszerelésű juh nyirógép.

II-dik kaszálás „ 135 kg. 460 kg.

í II-dik . 65 „ 180 „

Összesen . 420 kg. 900 kg.

896-ban:

amerikai here hazai here

I-ső kaszálás . 395 kg. 555 kg.

II-dik • 90 „ 110 „

III-dik . 145 „ 210 „

I-ső

II-dik

Ilí-dik „

IV-dik

Összesen . 540 kg. 875 kg.

895-len:

amerikai luczerna hazai luczerna

kaszálás . 210 kg. 265 kg.

. 435 „ 485 „

. 335 „ • 405 „

. 155 „ 200 „

.1135 kg. 1355 kg.

I-S!

II-dik

Ilt-dik

IV-dik

V-dik

1896-ban:

amerikai luczerna hazai luczerna

. . 640 kg. . 730 kg.

. . 215 „ 265 „

. . 110 „ 180 „

. . 230 , 620 „

• - 120 „ 340 ,

. . 1415 kg. 2135 kg.

terméseredményekből kitűnik,

A mint

a 100—100 • ölön elért terméstöbblet a hazai

lóhere javára, 1895-ben 480 kg. 1896-ban 335

kg; a hazai luczerna javára 1895-ben (a vetés

évében) 220 kg. 1896-ban 720 kg. Hogy a

luczernánál a különbség a második évben oly

tetemes (100 • ölön 720 kg.), abban leli okát,

hogy a vetés évében (védnövény nélkül

vetve) teljes kifejlődését még nem

érte el. Igen valószínű, hogy a különbség

a jelen évben még nagyobb lesz,

mert az amerikai luczerna mór kiadta

erejét s megritkult. Az amerikai luczerna

a szárazságot jobban megsínyli, mint ez

a 96-iki terméseredményekből kitűnik.

Az augusztusi szárazságot (III. kaszálás)

mindenki megérezte, de az ezt

követő esőzéssel (IV. kaszálás) a hazai

teljesen helyre jött, ellenben az amerikai

élmaradt.

Az amerikai here és luczerna

tehát kisebb termést ad, mint a hazai,

de ezenkívül más hátrányaik is vannak.

Az amerikai hére először is

szőrös. Ez baj nemcsak azért, mert kevésbé

ízletes takarmányt ad, hanem

baj azért is, mert szárítása szőrösségénéi

fogva sokkal nehezebb s mert

kitűnő tenyészhelye a lisztharmatnak.

Mindkét éven át, az amerikai herét

teljesen ellepte a lisztharmat, mig a

mellette levő s csak egy barázdával

elválasztott magyar herét, semmi baj

sem érte. Az amerikai here fejlődése

lassúbb, körülbelül 2 héttel virágzik

későbben a hazainál.

Az amerikai s hazai luczerna fejlődésükben

megegyeznek, de amint a

szárazság tartósabb, az amerikai luczernának

amúgy is gyérebb levelei könynyen

leperegnek. Az amerikai luczerna

tehát nemcsak jobban sinyli a szárazságot,

de általában levélben szegényebb,

kórosabb takarmányt ád. Mindezek

mellett, a levélfoltbetegség támadja

meg nagy mértékben. Itt ugyanoly különbséget

észleltem, mint a herénél;

mig az amerikai luczerna leveleit a

levélfoltbetegség nagymértékben támadta

meg, az egy barázdával elválasztott

magyar luczerna levelein, ennek

jóformán nyomát sem lehetett találni.

Végül az amerikai luczerna, nem oly

kitartó, mint a hazai; a harmadik évben

már ritkulni kezd s elgyomosodik.

A gazda tehát ne engedje magát

az amerikai áru tetszetősebb kinézése

által félrevezetni, de ne is vegyen

nagyhangú reklámokkal feldicsért provánszei,

olasz vagy nem tudom én

micsoda luczernát, hanem maradjon meg a magyar

luczerna mellett: ennél jobbat kívánni

nem kell, ez felel meg legjobban klimatikus viszonyainknak.

Kerpely Kálmán..

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

Rovatvezető: Monostori Károly.

Nyirógép és nyirógép-próba.

Daczára azon körülmények, hogy többféle

állatnyirógép -áll rendelkezésre, hazánkban a

nyírást széltében még mindig kéziollókkal végzik,

bizonyára amiatt, hogy mert az eddig


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 497

forgalomban levő nyirógépek nálunk kipróbálva

még nincsenek.

Ha meggondoljuk, hogy tökéletesén és

gyorsan, s az állat durvább bántalmazása nélkül

nyírni csak géppel lehet, valóban elérkezettnek

kell mondanunk az időt arra, hogy áz

eddig konstruált ilyen eszközöket egymással

"összehasonlítván, kipróbáljuk s aztán a legczélszerübbnek

mutatkozót általánosan használatba

vegyük.

Az ilyen nyirógépeknek a kéziollók feletti

előnyéről s áltálában az állatnyirásról e helyen

már többször volt szó s ez alkalommal

talán elég annyit konstatálnom, hogy állataink-

talanul bocsátják rendelkezésre, gépjeiket s az

azok kezeléséhez értő embereiket, valamint

hogy állatokhoz is könnyű szerrel lehet jutni.

Magyarországon eddig forgalomban van a

„Köztelek"-bari is ösmertetett Hauptner-féle

berlini nyirógép, melyet kivált lovak nyírására

meglehetősen elterjedten vesznek igénybe hazánkban.

Ez a' gép körülbelül 80 frtba kerül s

komplikáltabb szerkezeténél fogva : a kívánatosnál

több javításra szorul.

Egy másik nyirógép, mely Amerikából

kerül be s Magyarországban tudtommal eddig

csak egy példányban ismeretes, a „Köztelek"

f. évi 33-ik szamában íratott le. Ez az előbbinél

jóval egyszerűbb és tartósabbnak látszó

szerkezetű, de ára körülbelül 110 frt.

A harmadik ilyen gép bécsi gyártmány s

í. K. Erker czégnél (Wien, IX/I Stroheckgasse 2.)

különféle kivitelben kapható nevezetesen egy

nyíró készülékkel felszerelve 65, kettővel 110,

hárommal 135, öttel 186 írtért. Ez az 1—5-ös

felszerelés ázt jelenti, hogy egy-egy ily géppel

egyszerre 1—5 állatot lehet nyirni, nem ugy

mint az amerikai és Harpner gépekkel, melyek

Az állat megvágása vagy megszurása teljesen

ki van zárva s egy óra alatt megnyírható

az egyes nyíróval 12 juh, vagy 20 sertés vagy

4 marha s illetőleg 1 ló.

Az egésznek kezelése oly egyszerű, hogy

a hozzá adott utasítás alapján egy-kétszeri

próba, után bárki elvégezheti a nyírást a legkívánatosabb

módon. Az itt szóba hozott 3-féle

nyirógépnek akár használhatóságáról, akár egymás

feletti előnyéről és egyáltalában értékéről

ez idő szerint nehéz ítéletet alkotnunk. Mindhárom

ki van próbálva és be van válva különkülön,

de nincs kiderítve, hogy minden tekintetben

melyik a tökéletesebb.

Az állatorvosi akadémián végrehajtott próbából

ítélve az amerikai jobb mint a Hauptnerféle,

az itt ismertetett Erker-féle azonban,

hogy — előbb hangsúlyozott előnyétől eltekintve

— jobb-e, mint amazok, az még kérdés és

egy nyirógép-próba által volna eldönthető'.

Ily próbát talán a jövő évi tenyészállatvásárral

kapcsolatban lehetne végrehajtani,

azért ez eszmét a vásárrendező bizottság.

figyelmébe ajánlom. Monostori K.

46. Angol gyapjunyiró gép munkaközben.

45. ábra. Angol gyapjunyiró gép kése lónyirásra.

nak nyírása terjedőben van, amennyiben nem

csak juhainkat és lovainkat, hanem már hizómarháinkat,

sőt sertéseinket is nyírjuk.

Csak a ki egy falka juhot, vagy egy csoport

gőbölyt végig nyíratott vagy nyírt, tudja,

hogy milyen óriási fáradságba s időpocsékolásba

kerül az, a kéziollóval eszközölve, s csak aki

nyirógépek valamelyikével végrehajtott nyírást

megfigyelte, tudhatja, hogy mekkora előnyöket

rejt az magában, daczára annak, hogy az ily

nyirógépek meglehetősen drágák.

A mikor tehát az alábbiakban egy ezidő

szerint legolcsóbb nyiró gépet ismertetek, újra

is hangsúlyozom a nyiró gépek kipróbálásának

szükségét, mely próba úgyszólván semmibe sé

kerül, mivel a gépek gyárosai készséggel díj-

kézi erőre berendezve csak egy állatnak egyszerre

való nyírására alkalmasak.

angol gyártmányú gyapjunyiró gépet is bemuta-

Gyapjunyiró gépekről lévén szó, egy

A 43. ábra az 5-ös felszerelésüt tunk, mely kézihajtásu és főleg juh- és lónyírásra

alkalmas. Ez a gép nálunk még nin-

mutatja, abból tehát az 1—4-es felszerelésünek

szerkezete is érthető.

csen kipróbálva, azonban külföldi tapasztalatok

Mint a rajzon látszik, a készülék 3 vaslábon

nyugszik s oszlopán egy hajtókerék van

alkalmazva, (az 5-ös nyírón kettő) melyre

lyukgatott hajtószij szorul. Az oszlop fején egy

szeges hajtóhenger van. Ennek szegeibe a

hajtószij lyukai belekapaszkodnak. A hajtóhenger

egy (vagy több) hajlékony bőrhüvelybe

zárt spirál rugót hoz tengelye körüli körmozgásba,

mely a spirál végén levő két érczfésüből

álló ollót mozgatja. Eszerint a hajtókerék

forgatásával gyors körforgásra lehet birni a

szeges hengert s ennek közvetítésével a spirálrugót

meg az ollót és illetőleg ollókat.

Az 1—3 nyíróval ellátott készülék nagy

állatok, a 4—5 nyíróval ellátott pedig juhok

és sertések nyírására alkalmas. Előnye tehát e

gépnek — nem is szólva egészen egyszerű

szerkezetéről — az, hogy egyszerre több állat

is nyírható vele ugyanannyi idő alatt, mint

amennyi más géppel egy állatnyirására szükséges.

szerint előnyei következőkben sorolhatók fel:

Kézi erővel hajtható. Amennyiben többet

lehet a birkáról lenyírni, mint a kézi ollóval,

300 juh megnyirásánál a gyapjúban nyerhető

megtakarítás az egész gép beszerzési árát

megtéríti.

Teljesen hűvösen és pontosan dolgozik,

soha fel nem melegszik és igen könnyen

hajtható.

A 44. és 45-ik ábrákon fel vannak tüntetve

a külön kések rajzai is; a szélesebb

fogazatu kés juhok nyírására, a sürübb fogazata

kés pedig lovak nyírására szolgál és

mindkét ezélra, kitűnően megfelel.

Ámult évadban egy gazda Worcestershireben

egész juhnyáját ezen apparátussal nyírta

meg, átlag nyolcz perez alatt fejenként. Egy

15 éves fiatal ember forgatta a gépet, míg egy

felnőtt ember a juh nyírásával foglalkozott.

(46. ábra.) A gyapjutakaritás körülbelül egy fél-


6 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

font volt minden birkánál, minthogy ezen gépkés

sokkal rövidebbre nyir, mint a közönséges: immunizáló anyagokat, a mint ez más fertőző i falán égyiíiástől 'teljesén szabadon. Érett álla-

• a sertésvészen átesett sertés savója tartalmaz- e nem zárt tömlőben fejlődnek, hanem a hasüreg

;

olló. Miután a - gép kése ugy van készitve,. ! betegségekről már régibb idő ' óta. ismeretes. potban a hasüregbe hullanak 1 , innén a hal hamint

a lónyiró-olíó, teljesen kivan< zárva, hogy • Kísérletem eredménye kétségtelenné tette, hogy ; sának 'siínögatásá által könnyű szerrel elvehetők

a birkát vele megvágják.

í a ;vészén átesett, sertés vérsavója egészséges' i az ivarszerv kitor.kólásán keresztül. Hozzávéve

:Egy . ..ember ős egy fiu körülbelül: száz- ; sertést a vész .ellen megvédeni képes.

ehhez, hogy az ikrák egy bizonyos fejlettségi

1>irkái megnyírnak egy. napi Háromszáz birkánál

a gép boszöTssési ára meg vaft takarítva. :

í \. .Ezen géppel .-próbákat ejtetlek meg az

állatorvosi akadémián: és lovakat kitűnően és;

gyorsan nyírtak vele. ljirfcíkra még hazánkban

próbákat nem ejtettek meg, azonban a. gép

megtekinthető, • Hcbvarez; József... és. társa czcg

nél,: tneJy ezen gépuek kizárólagos képviseletét

birja az országra nézve. A gép ára. lóra és

juhra szerkesztett nyirókésekkol, 150 forint.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

A sertésvész elleni védó'ojtások

kérdéséhez.

X Legújabban megjelent TÖrÖk-Szent-

Miklóson 7 oldalra terjedő füzet: „Védőojtások

a sértésvész ellen" czimmel Fuchs Andor állatorvostól.

, E füzetben egyebek között olvasható:

„hogy a ptomainok (mérgező anyagok),: melyek

a sertésvészben megbetegedett sertés vérsavójában

is benfoglaltatnak, egészséges sertések

bőre alá fecskendve a szervezetet a mérgező

anyaghoz mintegy hozzászoktatják és az eredeti

betegséggel szemben ellenállóbbá teszi." :

„10—14 nap óta sertésvészben beteg sertésből

nyert vérsavót, 100 részt. 120 rész 2%

karbolsavat tartalmazó destillált vizzel keverem

s lefiltrálom."

Ojtóanyagom az embergyógyászatban a

difteritisz ellen használatba vett szérumtól

annyiban különbözik, , hogy mig ennél a beteg

egyén ojtatik be ellenmérget tartalmazó savával

1 , addig a sertésvésznél a baktériumok által

termelt mérgek ojtatnak az egészséges sertésekbe.

1 "

A szerző ezután felsorol néhány ojtási

eredményt, mélyekből kiviláglik, hogy az ojtott

állománynak egyszer 59'3%-a, máskor 2-5°/o-a

pusztult el stb.

„Qjtóanyagommal beojtatott 13,463 db

különböző korú sertés. Az ojtások után (az

eredeti fertőző anyag behatása következtébén)

átlag elhullott öreg sertésekből 18'2°/o, malaczokból

40%".

„Az elért eredményt én, tekintetbe véve,

hogy az ojtások ott történtek (egy uradalom

kivételével), hol már tényleg a sertésvész' fellépett,

kielégítőnek mondhatom".

WOjtásí. kísérleteimről- á .földmivelésügyi

minisztériumnak 'jelentést tettem s kértem, hogy

engedj,e meg valamelyik állami birtokon a sertésvész

elleni ojtás kísérletét bemutatni. Ezen

kérelmem eredménye lett, hogy kísérleti helyül

Mezőhegyes kijelöltetett s a további kísérlet'

folytatásával dr. Preisz Hugó megbízatott\

A füzetke szakszerű kritikára nem szorul,

csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy ha a

szerző ojtásait a megkezdett módon tovább

folytatja, nemcsak 13,463, hanem 10-szér több

állatnak a beojtása után sem lesz abban a

helyzetben, hogy megmondhatná, vájjon ojtásainak

jó vagy pedig rossz eredményé volt-e.

. Ezzel vagy még kevesebbel is beérném,

ha a szerző közleménye végén az én kísérleteimre

nem hivatkoznék; igy azonban kötelességemnek

tartom kijelenteni, hogy nekem a

Fuchs Andor ur ojtási methodusának feltalálásában

vagy kipróbálásában semmiféle érdemem

nincsj; hogy tehát tisztán az ő érdeme leend,

ha ojtási eljárása, maholnap be fog válni, még

akkor is, ha ezt más fogja. bebizonyítani.

A saját kísérletem, melyet a földmivelésügyi

miniszter engedelmével Mezőhegyesen végeztem,

annak kipuhatolására irányult, vájjon

•••i.:' Miután tehát Fuchs Andor ur u. n. kisérlétéinél

az ojtöanyagot szolgáltató sertésnek

; okvetlenül, betegnek kell tennie, mert ő ,;10---14

\ nap, (óta serté'svészbgn,..beteg'-; feertésbőL vészi a

; „ptomaínokat" tartalmazó savót, és-ezfcej ojt, én

pedig • a vészen ..átesett, tehát már egészségessertésekből

vei feni a savót, sot előzőleg konsta-:

: táítam,, hogy ,kísérleti állatokat nem öl és nem

mérgez : ennél, fogva a két eljárás-: -között oly

sarkalatos és elvi különbség létezik, a melynélfogva.

csak konfúziónak lehet megmondani, ha

valaki utóbbi eljárásban az előbbi „kísérlet

folytatását", látja.. Egyébiránt, ezen czélzatos

vagv akaratlan konfúziótól eltekintve, mi szüksége

van a Fuchs Andor-féle. eljárással 13,463

sertésen végzett kísérletnek az én 60 malacz-

;czal végzett kísérletemre ? vagy talán ez titkos

beismerése akar lenni annak,, hogy egy ,10

állattal végzett kísérlet esetleg többet érhet és

mondhat, mint egy már sok ezerrel végzett

kísérlet? Ha így; volna, akkor talán remélhető,

hogy a szerző esetleges további kísérleteit nem

a régi módon fogja folytatni.

Engem a földmivelési minisztérium nem

a „kísérlet folytatásával" bízott meg, valamint

kísérleteim irányát másként sem jelölte meg,

és határozottan állithatom, hogy a Mezőhegyesen

vagy másutt a. minisztérium megbízásából

és segélyezésével végezett és végezendő kísérleteknél

szemmel tartjuk mindazokat a komoly

kísérleti és vizsgálati eredményeket, melyeket

akár a mások, akár a magunk szakszerű munkálkodása

eredményezett.

Dr. Preisz

HALÁSZAT.

Rovatvezető: Landgráf János.

A lazaczfélékről.

Hugó.

Ha a gerinczesek legalsóbb osztályában

is' élhetünk ezen jelzővel,' ugy bátran elmondhatjuk,

hogy a lazaczfélék a halak -legnemesebb

családjának tagjai. Húsok nem szálkás,

kitűnő izü és könnyű eledel, nincs a halak

között más oly faj, amely azt felülmúlná.

Már maga a hús színe is csábító, midőn közöttük

hófehértől rózsaszínig, narancsszinig találhatók

átmenetek. Ezen megkapó színek különben

nemcsak az egyes fajták szerint változók,

de egyazon fájlánái is változnak az ivásidőszakán.

-• • - '-

A lazaczfélék tulriyomórészben tisztavizü

folyók és patakok lakói, dé vannak közöttük

tengert lakók is, melyek azonban ívni szintén

a folyókba és patakokba járnak fel. Inkább az

északi, mint déli'félgömbön vannak otthon s

itt is az észak felé eső részeken nagyobb

számmal.

Csak miután a máról holnapra nem gondoló

:irtó halászat következtében ezen igen becses

halak sok helyen egészen kipusztultak, sok

helyen nagyon megcsappantak, kezdik belátni,

mily tetemes nemzetgazdasági vagyont rejtenek

magokban azon vizek, melyeket állandóan

laknak, vagy időről-időre felkeresnek. Ennek

tulajdonithatjuk, hogy mesterséges tenyésztésük

ha nem is rohamosan, de-biztosan kezd

mind nagyobb-nagyobb tért hódítani. Az igaz,

hogy nagyon, is itt az ideje a cselekvésnek,

mert eltekintve a Skandináv-félszigettől és

Szibériától, ahol még néptáplálékszámba is

megy, másutt annyira megfogyott a halak ezen

! fokon alacsony, null fok körüli positiv hőmér-

• sekíét mellett pár'heti 'tengeri- ütat is kibírnak,'

s bőgj áruk egyáltalán nem-mondható magasí

nak, tekintve a halak 'értékét, csak csodálkozni

, lehet a velők foglalkozó kereskedés szűk körén.

; Ezt megmagyarázni legfeljebb azzal lehet, hogy

[ a • folyók és patakok, mint haHegeíők kihasználása

nálunk még jóformán a kezdet kezdetén

'áll, s a kik hallottak is egvet-mást rőia, nagyobb

részük nem tulajdonit jelentőséget az

egész dolognak.

A lazaczfélék nem csupán mint pompás

táplálék részesülnek oly nagyrabecsülésben és

támasztanak magok iránt oly tág körben általálános

ingert, hanem még a merész vándorlásaik

által magukra vont sportszénvódély is hátalmás

rugója az irántuk nyilvánuló érdeklődésnek.

Bármelyik érdek kielégítése czéljából foglalkozunk

is mesterséges' tenyésztésükkel, ! c : sak fó- : :

lyöink és patakjaink népesedjenek be velők

kellőleg, oly hatalmas nemzeti vagyon halmozódik

fel'jobbadán értéktelen vizeinkben, mely

busásan visszatéríti csekély befektetéseiket.

Hogy némi tájékozást nyerjünk, mily nagy

tőkét képviselhetnek ily értelemben közvizeink,

.összeállítottam, legfőbb tekintettél a pisztrángra,

vizeink futásának hosszát, eltekintve a Duna,

Tisza, Dráva összesen mintegy 2ÓÖ0 km. hoszszától,

a dunántultól és a nagy magyar Alföld

kizárólagos sík'vizeitől. -

Folyá- Mellék- Folyásuk

A folyó neve . sának patakjainak hossza

hossza hossza . együttesen

kilométerekben

Morva - _ 460 460

Dudvág'

— • ' • 480

Vág 345 1900 2245

Turócz

1 55 . 270 325

.115 390 505

Nyitra 135 1195 1330

Garam 220 ' 1530 1750

Ipoly 145 1345 1490

Bódva 100 350 450

Sajó 260 1390 1650

Hernád 200 470 670

Tarcza 95 255 350

Gölniéz 70 110 180

Poprád 90 510 600

Dunajecz 120 120

Bodrog 60 . 165 225

Laborcz 120 * 1065 11-85

Ondava 110 370 480

Latorcza 140 510. 650

Tapolv 105 410 515

Nagy-Ág 80 290 . 370

Talabor 95 180 •'•:•; 275

Patakok,, melyek

Husztig ömlenek

a Tiszába 1035

Taracz 65 270' > 335

70 430 .500

Iza 65 .235 300

Szamos 490 3245 4735

Maros 560 4535 5095

Aranyos 150 630 780

Küküllő 300 . 1130 - 1430

Fehér-Körös 215 820 1035

Fekete-Körös 155 995 1150

200 560 760

Olt _, - —' 3390

Patakok, melyek.

Romániába

mennek át 385

Temes és Béga 280 2135 2415

Karas 345

Néra _ 520

Cserna 495

Patakok, melyek

Krassó-Szörénymegyében,

szakadnak a

Dunába — — 465

nemes családja, hogy bizony csak a nehezen

megszerezhető eledelek közé tartozik..

Mesterséges tenyésztésükre bizonyos élettani

sajátságuk felette kedvező, t. i. ikráik I km. hosszúságú vízfolyás az, á melyre itt

A mint látjuk együttesen mintegy 43,000

szá-


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 7

mot tarthatunk, részben már mint a pénzes

pér és a galócza, lakta régiókra is az igaz, ;de

miután megbízhatóbb adatok csak. a pisztráng

lakta patakokra vannak, ezeket raszszük számításaink

kiindulási pontjául. -

Amely patakokban kellő gondot fordítanak

arra, hogy sem kevesebb, sem"-több hal

ne;., éljen egy-egy, , szakaszon, mint amennyit

éppen, az illető szakasz táplálni tud, — ugy

értve azt, hogy ott,,a pisztrángok két , éves korukra

; átlag megüssék a körülbelül 0-2 kg.

súlyt,- — tapasztalat • szerint az ily patakok

kilóméterenkinti, hosszától évente lehet számitarii,

20—50 kg. pisztrángra.

Azt, hogy a patak tulnépes-e, vagy nem

elég népes, a halak időnkénti növekedésének

szigorú megfigyelésével lehet eldönteni. A népességre

kiindulási pontul azt az általánosan

elfogadott szokást tekinthetjük, a mely szerint

a patak e czélra megfelelő egy-egy kilóméter

hosszú szakaszán évenként 1000— 10Ö0 db kihelyezésre

érett halporontyot osztanak szét.

Számitgatásainkkal az alsó határ körül

maradva, mondjuk 25 kg. halat szolgáltat kilométerenkint

az a 43 ezer km. vízfolyás, melyre

számitni akarunk, ez évente 2.150,000 frt

bruttó bevételnek felel meg, 2 frt pénzértéket

véve egy kg. lazaczféle halhús aequivalensének.

Felsorolt vizeink ezen értékesítési módot tekintve,

4% kamatlábon félszázmillión felüli

nemzeti vagyont képviselnek.

Hogy azonban az érem másik oldalára is

vessünk egy pillantást, lássuk mily várható

kiadásokkal van egybekapcsolva, ha patakjaink

halászatát ily fokra -akarjuk emelni. Első

sorban szükségünk van költőházakra, amely

hogy sokat mondjunk, belekerülhet 150 frtba,

a belső berendezéssel 200 frtba, s elhelyezhetünk

benne 40,000 drb ikrát, ami évente a

legrosszabb esetet véve, hogy t. i. az ikrát

vesszük, mert magunk is termelhetjük, amikor

hasonlithatlanul kevesebbe jön, 80 frt kiadást

okoz. Egy költőház 20 évig kitart, egy évre

jut tehát 10 frt, felügyeletre is számítsunk 10

frtot, jóllehet a felvigyázó, aki az ikrákat a

költés ideje alatt gondozza, bármelyik erdőőrből

is kitelik, miután ez a foglalkozás nagyjában

egy fél óránál több időt nem igen vesz

igénybe. Kerülne tehát ikra, költőház, felügyelet

évente együttvéve kerekszám 100 forintba

s amennyiben 40 ezer drb ikra elégséges 40

kilométer benépesítésére, a kilométerenkénti

és évenkénti kiadás 2 frt 50 krra rúgna, szemben

az 50 frt praeliminált bevétellel.

Megjegyzem, hogy ma még ugy költőedényeket

mint ikrát teljesen díjtalanul ad az

állam az országos halászati felügyelőség utján

azoknak, kik a mesterséges haltenyésztéssel

foglalkozni óhajtanak.

Lássuk most röviden a lazaczféléket, melyek

a mi vizeinkben élnek.

A pénzes pér (Thymallus vexifeler) körülbelül

ugyanazokat a vizeket lakja, mint a pisztráng,

csak lejebb a patak s folyó forrásvidékétől.

Husa csaknem egyenértékű amazéval,

s miután tavaszi ívásu hal, egész télen át élvezhető.

Ha az időjárás kedvező, már márcziusban

megkezdi az ivást, mely czélra a folyó

kavicsos, erősebb folyású, mintegy félméter

körüli mélységű helyeit választja.

Az ivadék, ha van elegendő tápláléka

igen gyorsan nő, annyira, hogy kétéves korában

egyedenként elérheti a0'5—0"75 kg súlyt.

Élénk mozgású hal s miután kevésbé

óvatos mint a pisztráng, jóval könnyebb horoggal

fogni.

Előnyös tulajdonságait tekintve óhajtandó

volna, hogy a természetének megfelelő vizekben

mesterséges . tenyésztéssel is szaporítsuk

őket. E czélra az ivarérett halakat mindég a

folyókból kell kifogni, mert tavakban tartva ez

a hal terméketlen marad. Mivel az ikrák szállítása

tavaszszal, melegebb időjáráskor történik,

megeshetik, hogy nagy százalék elromlik, ami

némileg szintén akadálya lehet mesterséges

tenyésztésének. Erre vonatkozólag nálunk nincsenek,

kellő számú adatok s így a német halászati

egyesület idevágó kimutatásai alapján

közöljük, hogy a szállítás, és költés ideje alatt

j tönkre menő ikrák átlagban mintegy 18—35°,'o-át

; teszik a hozatott ikramennyiségeknek. Az ikra

. ára ezrenként 2—4 .frt között változik.

Tógazdaságokban, az előbb; említett terméketlensége

miatt nem lehet tenyészteni e

j halfajt, növésre azonban itt is igen jól beválik.

A dunai galócza (Salmo hucho). A Dúna

i és ennek folyamvidéke valódi és kizárólagos

otthona; ivás idején április^ihájusban felmegy

a kisebb folyókon egész a pénzes pérlakta

régiók felső határáig, s ott hasonló módon,

mint a többi családjabeliek, a kavicsos fenékén

farkával tisztított gödröcskékbe rakja ikráit.

Hatalmas rabló, s mint ilyen veszedelmessé

válhatna a folyó egyéb halaira, ha túlságosan

elszaporodna, azt azonban egyik-másik családjabelije

is erősen gátolja, ikrája felfalásával.

Husa nem oly finom izii, mint a lazaczé vagy

pisztrángé, de arra elég jó eledel, hogy tenyésztésére

gond fordittassék. Az eljárás az ikranyerésre

itt ugyanaz, mint a pénzes pérnél, a

folyókból kell kifogni az ivarérett halakat, a

költőházban kikelt ivadékot pedig vagy mindjárt

visszabocsájtjuk a folyóba, vagy esetleg egy

évig még tavakban tartjuk. Németországi adatok

azt mutatják, hogy a szállítás és költés

ideje alatt átlag mintegy 16—39 százaléka

romlik meg az ikráknak. Az ikra ára ezrenként

Köttlzipfi (Felső-Ausztria) árjegyzéke szerint

3 frt 50 kr.

Tavakbani nevelésre alkalmas a galócza,

csupán az okozhat némi gondot, hogyan teremtjük

ki számukra a kellő mennyiségű táplálékot,

de ha tápláléka bőven van, képes

évente egy kg. hust is magára szedni.

A lazacz pisztráng (Salmo salar). Nálunk

csak igen gyér számmal található a Poprádban,

ahova a Dunajeczből jut. Miután a Feketetengernek

nem lakója, a Duna egész folyamrendszeréből

hiányzik. A folyókba tulajdonképpen

csak ívni jár, a tenger az ő igazi otthona.

Azon országokban, melyeknek folyóit

látogatja, ujabb időkben óriás tevékenységet

fejtenek ki a hal mesterséges tenyésztése érdekében,

milliókra rug az évente kihelyezett

ivadék száma.

Téli ívásu hal s késő őszszel vonul fel a

tengerből a folyókba. ívás után sajátságos változáson

megy át, husa nemcsak pompás izéből

vészit, de még szinre is megváltozik.

Érdekes a mit Brehm mond a lazaczról,

hogy t. i. Angliában mily hosszú ideig nem

ösmerték fel a fiatal lazaczban a lazaczot.

Semmit érő halnak tartották s más értékesítés

híján trágyának felhasználták. Mint első egy

James Hogg nevű pásztor derítette fel a valót,

ki unalmában horgászva jegyekkel látta el a

kifogott halakat s igy bocsátotta őket vissza a

folyóba. Midőn bizonyos idő múlva mint kifejlődött

lazacz egyik másik ismét horogra került,

megvolt a minden tévedést kizáró bizonyíték.

A sebes pisztráng (Toutta fario). Ezen

kitűnő izü nemes hal távol országoknak is épp

oly sokra becsült lakója mint honunknak, Ázsia

egyes részein ugy otthon van, akárcsak nálunk.

A tiszta vizű hegyi patakokat kedveli s fölhatol

bennök oly magasra, a mennyire csak lehet,

fel akár az örök hó határáig is.

A pisztrángnál jöttek reá legelsőben, a

mult század elején, a mesterséges tenyésztés

lehetőségére, értve ezalatt az ikraelvételt,

megtermékenyítést és költést, a jelen század

közepe óta a tökéletesebb, _ száraz utoni megtermékenyítést

kultiválják. Őszi ívásu hallévén,

ezen tulajonsága nagyot csökkent az ikra szállításánál

a megromlás veszélyén annyira, hogy

beleszámítva a költés alatt elpusztult petéket

is, — ha csak valami véletlen közbe nem jön,

— nem igen szokott több mint 5—8% tönkre

menni.

A költés után még nem ért végett az

ivadékróli való aktív gondoskodás, hátra van még

a tókelt halacskák kihelyezése a patakokba,

mely czélra az ívóhelyekül ösmért vagy ezeknek

megfelelő patakrészeket választjuk. Itt lehetőleg

sok helyre és- kis száminál megosztva helyezzük

el őket, részint táplálkozásuk végett,

részint mert így kevésbé vonják magukra ellenségeik

figyelmét. Egy kilométernyi szakaszra

' 800—100 drbot. számíthatunk. '

Az állam a mellett, hogy az e czélból

hozzá folyamodókat az országos halászati fel-

; ügyélöség ütjáji minden szükséges útbaigazítással,

szaktanácscsal támogatja, ikrát és költőedénveket

is oszt szét a pisztrángtenyésztés

; föllendítésére azók között, kik foglalkozni óhajtanak

e halfaj tenyésztésével. E tél folyamán

,890,000 db megtermékenyített pisztrángikrát

osztott szét 30 tenyésztő között, s 100 drb

kaliforniai költőedényt. Az ikrákat mind hazai

pisztrángtenyésztő telepek szállították. Hazánkban

jelenleg 47 költőtelep van, melyek közül

a legkisebbekben is elhelyeznek évente 15—20

ezer db ikrát költésre.

Tógazdaságban a pisztráng kitűnően beválik,

ugy nevelésre, mint tenyésztésre.

Benecke szerint a tavak egy négyszögméternyi

területére 10—15 drb ivadékot számithatunk

őszig, esetleg egyéves korukig, feltéve,

hogy bőven van táplálék a tavakban.

Hogy a tó népessége nem tulságos-e, azt növekedésük

folytonos szemmel tartásával dönthetjük

el. Második évben a nyújtó tavakban

már tetemesen csökkenteni kell a népességet,

10—15 négyszögméterenként fog talán egykettő

esni vagy még talán annyi sem, ez teljesen

a tó természetes táplálékmennyiségétől

függ. Erre vonatkozólag tájékoztatásul azt

mondhatjuk, hogy pisztrángjainknak a második

év őszén meg kell ütni a 0" 15—0*18 kilogramm

súlyt. Legczélszerübb őket ilyenkor áruba bocsátani,

kilogrammonként megkapni 2"5—3'00

forintot.

Ott, ahol a körülmények indokolják, lehet

mesterséges táplálás mellett kis területen igen

nagymennyiségű pisztrángot hizlalni, feltéve,

hogy a megfelelő vizfelujjitás mindenhol lehetséges.

Szivárvány-pisztráng (Salmo irideus).

Ezen pompás színekbe játszó, húsára nézve

első minőségű hal, még csak rövid idő óta

állandó lakosa hazánknak. Életviszonyai alapos,

teljesen kimerítő ösmeretéről nálunk még korai

volna beszélni, amint az eddigi megfigyelések

mutatják gyorsan fejlődik, gyarapodásra a mi

pisztrángunkat felülmúlja, s mintha a víz magasabb

hőmérsékletét is jobban birná, mintáz.

Miután az ize sem igen áll a pisztrángé mögött,

gyors növekedése ajánlólag szól e hal

tavakbani tenyésztése mellett, különösen ha

igaznak bizonyul néhány tenyésztő azon állítása,

hogy a szabad patakokba kihelyezett szivárványpisztrángok

csekély kivétellel vándorútra kelnek,

melyről többé nem szoktak visszatérni.

Tekintve e halfaj előnyös tulajdonságait,

az állam ikrája adományozásával segiti elő tenyésztését.

Az idén szétosztott hazai forrásokból

beszerzett 340,000 drb ikrát, 19 tenyésztő

között.

Ezek volnának ez idő szerint szabad vizeinkben

élő lazaczfajtáink, lehetne talán uj

fajtákkal is szaporítani őket, de ez nem éppen

szükséges, sokkal nagyobb horderejű cselekedet,

ha azon munkálkodunk, hogy a már itthonos

fajták számban gyarapodva benépesíthessék

folyóinkat és patakjainkat. Hiszen itt a kis

folyóknál és patakoknál csaknem az őseredeti

állapot van meg, itt nem zavarja a halakat a

gőzhajó s nem zárja el gát a medertől a táplálékot

dúsan termő rétséget. A halállomány

megfogyatkozását tehát nem ezek, de az oktalan,

a jövővel nem törődő rabló, irtóhalászat

okozta, amely ellen a folyókban rejlő nemzeti

vagyont képviselő halakat oltalmazni, minden

embernek kötelessége. Muralözy Endre.


500 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

LEVÉLSZEKRÉNY.

Kérdések.

188. sz. kérdés. 1. Kérek szíves felvilá-

^ösitást az-iránt, helyes-e az én alább közölt-,

'szüjnitasom és megállja-e helyét a gyakorlatban

:

• 1 inp). tyuktrágya körülbelül tartalmiz* lég-

. száraz állapotban egyebeken kívül 17% légenvt

-•és 1-7%: fo.sz%t.

í? kg. légfiny .ára ,£ 0:^) frt .—, 10^0. frt. ,

• 17 „ foüzfor „•' ;'áö:2Ö. ,. = 3'4() ,

1 q tehát trágyaértéke 13/60 frt.

Kérném tudatni • velem, hogy valóban

ilyen összetételü-e a. tyuktrágya és ha káli tartalma

van, az mennyit emel az értékén ? To- :

vábbá, hogy a gyakorlatban is . megállja-e

helyét ez az ár más műtrágyákkal szemben ?

2. Tözeglisztet és almot honnan , lehetnp

nekem 5—6 q. mennyiségben legjutányosabban

beszerezni ?

Debreczen. V. E.

189. sz. kérdés. Igaz-e, hogy a friss

marhavér épp oly jó borderitö, mint a vizaboly

a g'? Miután tudom, hogy alig van szerves

anyag, mely oly hamar indul rothadá.snak,

mint a vér, igen kételkedem abban, hogy a

vér — mint borderitö — egyáltalán használható

volna.

Erre • vonatkozólag bármely szives felvilágosítást

legnagyobb ••köszönettel fogadnék.

Tápió-Szt-Márton. M. K. S.

190. sz. kérdés. Tavaly tavaszszál.-'l 00-

dbból álló gulyámat lépfene ellen beojtáttam

a szomszéd kerületi állatorvossal, azért ezzel,

mert a keriiletbelienkhez, bizalmam nem volt

és mert . áz különben, is "réndés állatorvosom.

Miután ezen szándékomat a kerületünkbeli

szolgabírói hivatalnak bejelentettem és áz ojtást

eszközöltettem, beojtott állományom általa 40

I. és II. ojtást követő 4—4 napon át elkülönitendők

s a beojtott' állatok az elkülönítés tartama

alatt fogyasztásra le : nem vághatok.

napi zár alá tétetett. 1 Én ez ellen, mint jogtalan

rendelet ellen, protestáltam. Erre'"a. zár—

Egyéb korlátozás a .beojtott állatokra nem alkalmazható,

ha csak ezek között lépfenebeteg-

lat feloldására a kerületi állatorvos az engedélyt

megadta; de feloldási költség ezimén, a

ség nem lépne . fel.

kerül, szolgabírói hivatal 5 frt 36 kr költség Ebből következíkftehát először az, hogy

megtérítésre marasztalt el.

..... .191. sz. kérdés. Középminőségü agyag-

, földbe k.ésőii vetett őszi búzára mennyi chilisalétromot

szórjak. 1200 • öles holdba, meg-

Ibga.soljam-e a vetést- a trágya . elszórása előtt

s egyáltalán nem késö-e még a chilisalétromot

elszórni?

Bükk. S. D.

Feleletek.

A tyuktrágya értéke. (Felelet a 188. sz.

kérdésre). = 'A tyuktrágya értékének kiszámítása,'kíbás,

.A tévedés valószínűleg onnan ered,

hogy nem. vették észre azt, hogy á táblázat,

mélyet a kiszámításra használtak . 1000, nem

pedig. 100. részben foglalt alkatrészek mennyiségét

adja. Lehet azonban, hogy a táblázat '

maga is hibás..

„A friss tyuktrágya. 56% vizet és 44%.

száraz anyagot tartalmaz és van benne: 1*63%

nitrogén és 1'54% foszforsav.

A teljesen száraz tyuktrágyában pedig

van: 3'7°/o nitrogén és 3"5% foszforsav.

Az u. n. „légszáraz" tyuktrágya nitrogén

és 'foszforsavtartalma a kettő között fog állni.

Pontosan nem léhet megmondani, hogy milyen

lesz, mert ez a változó víztartalomtól függ, de

hozzávető számítással felvehetjük, hogy a

légszáraz anyag tartalma talán V^-el kevesebb

• lesz, mint a teljesen száraz anyagé. Ezen felteves

mellett 2'78% nitrogént és 2*Íd3% foszforsavat

fog tartalmazni.

1 q értéke ezek után:

barmikor felszórható. Miután az őszi huzat —

ott, ahol ezt megteszik — rendesen április hó

oly.amán fogasolják, a chilisálétrom elhi i si

2 78 nitrogén a. 00 i'n . . . . r.67 frt. i» ez a legmegfelelőbb ido. Magyar holdanként

2'63 foszforsav a. "20 „ . . . . 0"53 „ tessék 45—50 kg. chilísalétromot felszórni s

Öpzesen . . . . . . 2 20 frt ezt a talaj kötöttségére való tekintettel befogasolni.

„ Tőzegíisztet (tuffát) és • almot a iözeges

A chilisaletromnál ügyelni kell arra,

mutragvaipai teszvenjUrsasagnai (Budapest. jhogy ez csomósán összeálló darabokat ne ké-

AödráSs^üt " és" 4 " Nagyin ezó-'ü. % sarkán) lehet

kapni. •

—n.

m

A vér, mint borderitö. (Felelet a 189.

§SmwiM kérdéore.). = liort nemcsak gelafmnll •

vagy vizaholyaggal, hanem ezen 'enyvf&fk rokonaival

--a ftí'hérje.féle anyagokkal is lehet deríteni.

. Hiszen; Is'meretés-- hogy kivált vörös borok

derítésére :sz'ivesen alkalmazzák a tojás-

• fehérjét. : ' . .; • j

A vérrel, mint sok fehérjét tartalmazó

anyaggal is lehet tehát bort deríteni, de igaza

van a !kérdésttevőnek, hogv ez veszedelmes

-dolog. .Veszedélmés'{ehet a borrá nézve, mert

ezt elronthatja .-és veszedelmes lehet az emberre

nézve is, aki . azt. a bort. megjszsza, ha

a .vér beteg állaltói ered. A vérnek, ' mint

deritőszernek alkalmazását különberi a magyar ,

bortörvényhez "kiadott miniszteri rendelet sem

•engedi meg.

Megemlíthető itt az. is'; hogy a tejet is

ajánlották bordéritésre, mint szintén fehérjedus

folyadékot, de ez is olyan könnyen-romlik és

eiriellett idegen' anyagokat is visz a borba,

hogy használatát ajánlani nem lehet —n.

Zárlat $ feloldási költség kivetésének

jogosulatlansága védőojtásnál. (Felelet a 190.

• szám% kérdésre.), A. lépfene ellen védőojtásokhál ;

követendő eljárást, a földmiv. miniszternek 1894....

évi 13.781. sz. rendelete szabályozza. Ezen

rendelet .21-. §-a értelmében a, beojtott állatok, ,

a bó nem ojtott ugyanolyan fajú állatoktól, az

a járási főszolgabíró beojtott • állataira jogtalanul

alkalmazott 40 napi zárlatot, illetve zárlatot

egyátalán; másodszor, hogy a zárlat fel-

Továbbá, hogy a tenyészapaállat vizsgálóbizottság

felszólítására, eladó tenyészbikáimat

oldásának költségei, ezimén a járási főszolgabíró

önt jogtalanul kötelezte 5 frt 36 kr meg-

megvizsgáltattam, ennek ezimén darabönként

4 korona lefizetésre márasztaltáttam.

fizetésére..-.Mert. eltekintve attól, hogy az ön

Kérem, szíveskedjék feleletet adni, jogosak-e

ezen követelések, vagy nem ?

esetében zárelrendelésnek nem, tehát zárfeloldásnak

sem volt helye, föltéve azt. az esetet,

Kiijéd.

B.M.

hogy a beojtott állatok között tényleg föllépett

. yolna a lépfene s ennek folytán'a zár elrendelése

helyén lett volna, még akkor is a zár

feloldását megelőző- állatorvosi fölülvizsgálatot

akár a törvényhatósági; akár az állami állatorvos

hivatalból lett volna köteles teljesíteni,

s ezen fölülvizsgálat költségeível az érdekelt

fél semmi szín alatt sem terhelhető.

Minthogy állatai között levele szerint, az

ojtás. után lépfene nem lépett föl, valószínű,

hogy a. főszolgabíró az idézett rendelet 25. §-a

alapján az elkülönítés végrehajtásának ellenőrzésére

küldte ki az állatorvost, erre ezen

§. szerint joga van, de szintén ezen §. határozott

kijelentése, szerint: a fél megterhelésenélkül.

2. A tenyészapaállatainák megvizsgálásáért

állatonkint fizetett 4 koronát nem követelték

öntől jogtalanul. Mert a mezőrendőrségről

alkotott lá94. XII. t.-cz. végrehajtására kiadott

rendelethez mellékelt szabályrendeletminta

6. §-a szerint a járási mezőgazdasági

bizottság által megvizsgált apaállatok darab-

; jáért, szarvasmarhánál 2—4 koroiía díj .fizetendő.

"Valószínű tehát, hogy az ön vármegyéjének

erre vonatkozó szabályrendelete ezt a dijat

darábönkint 4 koronában állapította meg. r.

Chiliselétrom őszi búzára. (Felelet a 191.

számú kérdésre.) A későn vetett őszi búzára a

chilisalétrom felszórásával ^nég nem késett el,

amennyiben ez, a. buza bokrospdási ideje alatt

A'ffezzen; ez esetben kiszórás előtt porrá kell

törni. A poralaku chih^aletromot a harmat felír

! i- után kell kiszórni. ő

VEGYESEK.

Mai számunk tártálma:

.. ." ..;'.-. Oldal

Meghívó.. — Felhívás Thánatonnal való kísérletezésre.

— Tavaszi luxuslóvásárok. . — XÍV. tényészállatvásár,

— 1897. márcz, havában befizetett

alapítványi kamatok és'évdijak nyugtázása.

— A „Bereczki-em.lék , '-re f. ó. márczius. havában

az OMGE. pénztárába befolyt adományok. 493

Agrárszocziálista mozgalmait külföldi világításban;. 494

Növénytermelés,

Néhány szó a füvelökröl. C'séfer Lajos. . 4!>5

.Termelési Túséirleték amerikai r iuczérijával' :. és lóhetével:

Ketpehj Kálmán. .... ... 496

ÁUattenjésztéí.

Nyirógép és nyirógép-próba , 1. 496

Állategészségügy.

A sertésvész elleni: véd'őojtások kérdéséhez. Dr.

Preisz Hugó .... .... _'_•'„„ .1 498

Halászat.

A lazaczfélékről. Muraközt/ Endre % 498

Levélszekrény...: i. 500

Vegye»ek. ... ... 500

Kereskedelem, tőzsde. 502

Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi

vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (efí

gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok

: Budapesti szurómarhavásár. — Béc?i

vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár..

• • liécsi sertésvásár. — Iiécsi juhvásár. —

Párisi juhvásár. 502

Kitüntetés. Ü-fftlségo gr. Bóngráez Jertó" Szabolcs

vármegye közgazdasági előadójának és, a felsői-üsza-

Vidéki gazdasagi egyesulet elnokenek, a közgazdaság

terén- szerzett érdemei elismeréseül, a Lipót-rend lovagkeresztjét

díjmentesen adományozta.

Kiseríetek mezőgazdasági czélra alkalmas

olcsó Thanaton előállítására. A mezőgazdasági

kártékony rovarok legtöbbje ellen a

Thanaton (dohányhigviz-kivonat) tudvalevőleg

mint radikális irtószer használható. Mindazonáltal

a Thanaton jelenlegi ára olyan magas,

hogy azt a legtöbb gazda nem véheti igénybe,

különösen, akkor nem, ha nagyobb' területen

kell a kártékony rovarok ellen védekeznie, Tekintettel

a mezőgazdaságban évenkínt szenvedni

szokott nagy rovarkárokra, a melyek a

Thanaton használata révén nagy részben elkerülhetők

volnának, áz OMGE. már az 1893..

évben feliratilag kérte a földmivelésügyi minisztert,

hogy hasson oda, miszerint a Thanatorit

mezőgazdasági czélra olcsóbb árban szolgáltassa

ki a dohányjövedék. Elismeréssel konstatáljuk,

hogy a m. kir. dohányjövedék az

Thanaton gyártására nézve már a mult évien

kísérleteket ejtett meg. E kísérletek eredményeképpen

egyelőre csak kipróbálás czéljából eddig

ötféle Thanatont adott ki a dóhányjövedéi: 5

és ,1:3 kg;-os dobozokban. Az 1:3 kg.-os " dobozok

ára'l frt; az 5 kg.-osoké : 1*50'frt.

Mint az árakból látszik, az 1"3 kgrmös, uj

gyártmányú Thanaton neih olcsóbb, miint

eddig volt, ezzel szemben az 5 kgros dobozoknak

ára 50%-al olcsóbb. Ha az ármegállapítás

annyiban marad, világos, hogy senki sem

fog venni 1 frtért 1.3 kgr. Thanatont, hanem

hozzá tesz az 1 frthoz még 50 krt, s kap

háromszor; annyi szert. Az 5 kgros dobozokban

árusítandó Thanaton ára tehát elég méltányos,

amennyiben igy 60—65°/o-kal olcsóbban

juthatna á gazda a Thanatonhoz, mint" eddig

juthatott. Minthogy azonban az uj gyártmányú

Thanatonok egy része kevesebb, nikotint tártul-


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 501

maz,: piiht az eddig i'frusilotl Thanaton tártai-, Lókiállitás Hollandiában. A „Société ápril 11-én 1 a vásártéren, vagy kellemetlen

mázait, következésképpen az uj gyártmányú Höllaijdaise : d'agriculture" fennállásának 50-ik idő esetén-a „Szárvas" vendéglő udvarán


502 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

a folyó 1897. évben máj. hó 2-án d. u. és

3-án tartatik meg. A vásáron kaphatók itt betanított

négyes és kettős úri jogatok, háti lovak,

igás lovak és különböző korú csikók. Lakások

és istállók az érsekújvári rendörkapitányi hivatalnál

rendelhetők.

A „Magyar Gazdaságtörténelnii Szemle"

márcziusi (3) füzete a,kővetkező érdekes tartalommal

jelen meg: Éble Gábor, Károlyi Fé-'.,

renez gróf ismert nevü életirója . „Károlyi Ferencz

gróf gazdasági tevékenységéből" czim

alatt, első közleményül, a híres ecsedi uradalom

megszerzésének történetét irta meg. Ez az

uradalom Báthory, utóbb Rákóczy-birtok volt

' II. Rákóczy Ferencz után pedig fele részben

az Aspremont grófi családé, felében pedig a

fiscusé lett, de annyira el volt pusztulva,

hogy mindkét fél váltig kinálta megvételre

Károlyi Ferencznek. A dolog azonban daczára

hogy közel 400,000 írtjukba berülta Károlyiaknak,

temérdek akadálylyal járt. több hosszas

pört keltett, ugy hogy a megvett uradalomra

a királyi adomány-levelet már csak Ferencznek

fia Antal gróf szerezhette meg. Szerző a

gróf Károlyi család levelezése nyomán, eleven

kópét nyújtja az e korbeli birtokvásárlásoknak

másrészt minden kétséget kizáró módon meg-

- czáfolja azt az otromba mende-mondát, mintha

az ecsedi uradalmat Károlyi Sándor, a hires

kuruezgenerális, a szatmári béke megszerzéséért

kapta volna jutalmul. Az „Adatok" rovatában

olvashatók: II'. Rákóczy Ferencz utasítása

az 1705-ben fölállított országos gazdasági tanács

— a legelső tisztán magyar közgazdasági

intézmény — részére; a galgóczi uradalom

tizedszedőinek utasítása 1607-ből; II.

Apaífy Mihály herczegnek a csernabányai vashámor

kezeléséről kiadott utasítása 1710-ből,

mely a vasgyártás akkori technikájával ismertet

meg, szép magyar nyelven érdekes magyar

műszavakkal; végül az erdélyi fejedelemnek

1895-iki utasítása a maros váradjai, szászvárosi,

brádi és dévai fő harminczados részére.

Ez rendkívül érdekes, mert belőle Erdély kiés

beviteli kereskedelmének egész szervezetével

s rendtartásával ismerkedünk meg s nevezetes

benne az a pont, bogy ha a harminczadon

valami értékes bőröket, ékszert fegyvert vagy

lovát hoznának be, azokra a fejedelem tart

elővásárlási jogot. Az „Irodalom" rovatban A—y

lelkesen üdvözli az „Erdélyi Gazda" folyóiratnak

„Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle" czimü

uj rovatát; továbbá Karácsonyi Jánosnak „Békésmegye

története" czimü monográfiájának

II. és III. kötetét ismerteti, kiemelve szerzőnek

kiváló gazdaságtörténeti érzékét. A „ Vegyesek"

rovatában a máramarosi sóbányászat állapota

van leírva II. Lajos király alatt; egy 1562-iki

dalmácziai erdőbérlet Obrovazza tájáról; végül

„Dobó István lovai" czim alatt két érdekes

adat arról, hogy a hires egri hős méneslovait

a mai Romániából hozatta. A füzetet Barcza

Imrének bibliográfiái összeállítása zárja be a

középiskolai értesítőkben 1850-től megjelent

gazdaságtörténeti értekezésekről. A „Magy.

Oazd. tört. Szemle* előfizetési ára egész évre

(10 füzet) 2 frt, tehát a legolcsóbb tudományos

folyóirat Magyarországon. Kiadja az Országos

Magyar Gazdasági Egyesület.

Déli jég- és viszontbiztosító társaság

Triesztben. Márczius 20-án tartotta rendes évi

közgyűlését. Az előterjesztett 1896. évre szóló

üzleti jelentés szerint a jégbiztositási ágazatban

2,298.009 korona díj vétetett be az előző évi

2,259.281 koronával szemben, károkért 2,007.107

koronát fizettek ki. Az előző évi 1,784.071 koronával

szemben, ezenkívül 16.346 koronát kellett

függő károkért tartalékba helyezni. A tüz-visszbiztositási

ágazatban 406.614 korona díjbevétel

folyt be, a károk a kártartalékok figyelembevétele

mellett 300.189 korona kiadást okoztak

míg a díjtartalékra 203.307 koronát, a díjbevétel

50%-át vezették elő. A károknak előző évekkel.

szemben jelentékeny emelkedése a dijbevételeknék

a viszonyokhoz mérten csekélyebb

növekedése mellett természetesen a;tényleges

üzleti nyereség csökkenését vonta maga után,

az osztalék ennélfogva az Í896» évre csak 45

koronát tesz ki, az 1895 iki 60 koronájával

szemben! Az alapszabályok szerinti növelések

tekintetbevétele mellett a tartalékok 1896.'.

deczember 31-én 1,467.345 koronára rúgtak és

a teljesen befizetett 3,Ö00,0ÓC korona alaptökének

hozzás?,ámításával a biztosítéki alap4,467.345

korona összeget tesz ki. A társaság magyarországi

osztálya Budapesten, IV., Váczi-.utcza 9.

(az Adria biztosító-társulat házában, van. Intéző:

Pődmaniczky Frigyes báró.

HELLER M. S TARSA,

BUDAPEST,

t V. tar., Erzsétiet-tér 13. 0r~

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Budapesti

gabonatőzsde.

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi

czég jelentése.)

Budapest, 1867. április 3.

A lefolyt hét időjárása változó jellegű volt. Száraz,

enyhe napok erősebb légáramlatok mellett borús

esős idővel váltakoztak és csapadék gyakrabban fordult

elő. A vízállás mérsékelten emelkedett. A vetések állása

felől továbbra is kedvező kirek érkeznek, mig a vetési

munkálatokat gyakrabban kellett megszakítani. Külföldön

az időjárás nagyobbára esős volt.

A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg, az továbbra

is korlátolt, a hangulat bágyadt és nehézkes

üzletviszonyok mellett az árak hanyatlóak voltak.

Amerikában a vetések lényeges javulást jelentettek, a

hozatalok is nagyobb mérveket öltöttek a mi a nagyobbszerü

realizácziókkat, az árak 2 c. csökkenését hozták

magukkal Promptáru iránt jobb volt az érdeklődés és

ez az árveszteségnél kevésbáé részesedik. Angliában a

hangulat szintén csendes és a forgalom ugy a nemzetközi,

mint a molnárok piaczain nagyon korlátolt maradt.

Francziaországban a hét kezdetével jobb kereslet uralkodott,

ez azonban gyorsan szűnt meg és az irányzat

ismét csendesen fejlődött. A többi piaezokon a forgalom

szintén gyenge és az árak inkább hanyatlóak.

Nálunk ugyancsak lanyha volt az üzlet. A kereslet

mérsékelt és zab kivételével, ugy kenyérmagvak mint

takarmányezikkek is kisebb-nagyobb árveszteséget tüntetnek

fel.

Az üzleti' iét részleteiről következőket jelenthetjük:

Búza, az egész héten át bőségesen, kezdetben

sürgősen is volt kinálva, mert a határidőpiacz nyomott

árjegyzései a spekulácziónak arbitrageüzletei lebonyoliárak

a hét elején ca. 15 krral csökkentek. Később

határidő árak emelkedő irányt követtek, a vételkedv is

kedvezőbb lett és igy az árveszteség egy részét be

lehetett hozni. A kinálat nagyobbára hajó- és raktártételekből

állott, mig eladásra szánt waggonáru alig

érkezett. Ca. 130 ezer mm. forgalom mellett az árveszteség

10— 121/a krt tesz ki és a hetihozatalok 126,000

mm.-ra rúgnak.

Rozs szintén lanyha hangulat mellett kezdett és

a hét folyamán az irányzat továbbra is csökkenő

maradt. A forgalom is nehézkesen fejlődött és gyenge

kereslet mellett árak 10-15 krral olcsóbbodtak. A fogyasztás

részére eladott kisebb tételekért minőség

szerint 6. 6.10 frtot fizettek Budapest távolságában

és 6.15 frt helyben átvéve.

Árpa takarmány és hántolási czélokra tartósan

csendes és a mult héthez képest 5 krral olcsóbb. Szeszégetök

és hizlalóknak néhány ezer mm. kelt el. melyekért

4.20—55 frtot fizettek helyben. Állomásokon átvéve

nem volt forgalom.

Zab elég bőven van kinálva és a kereslet is megfelelően

jó. Az árak igy tartva maradtak és multheti

teljes niveaujukat érték el. Szin és tisztaság szerint

5.70—6.20 frtot jegyzünk Budapesten.

Tengeri iránt gyenge maradt az érdeklődés. Álló"

másokon átvéve a kereslet alábbszált és a helyi fogyasz"

tás. is? tartózkodóbb. A mult heti árjegyzések igy 5—7 1 /

krnyiv.csökkftnést tüntetnek fel és Budapest távolságában

3.45—471/2 frt, hefyben 3.55 frtnál több el nem érhető.

A tengeriből kisebb tételek-3.65—75 frt kelték'-el:

Olajmagvak : káposztarepeze úgymint a' többi olajmagvak

változatlanok, forgalom azonban nem volt.

Káposztarepcze : 1897. aug.'-széptemberre csendes és

10.30—10.45 frt között;'jegyzett.

Hüvelyesek: Babban teljes tétlenség uralkodik.

Névlegesen uj bab: gyöngyösi és félegyházai

trieurt aprószemü 7.40 frt, nagy 6'.50 írton, déli vasút

és dunamenti, áru 6.50 frton, barna dunámenti állomásokon

5*75 frton jegyez. Bükköny '5:——5.S5 forint.

Muhar 5.-50 frt, Kendermag ismét csendéseBb .6.50

frtot fizettek. Lenmag 8.50—8.75 frt, Köles tovább lanyha

4.75—5.— frton jegyez.

Heremagvak : A hangulat és árak mérsékelt forgalom

mellett változatlanok. Uj vöröshere: Bánáti 28—32

frt, erdélyi 35—38 frt, erdélyi 40— frt. Luezerm: (ó)

30—32 frt, (uj) 35—45 frt jegyzünk helyben. Luczrnában

a forgalom az amerikai verseny folytán nagyon

Napi jelentés 1897. április 6.

Készbuza ma sürgősen volt kinálva, a malmok

vásárlásaikban igen visszatartók voltak, minélfogva az.

irány továbbra is és érzékényebben ellanyhult, elkelt

néhány ezer mm. és az árak 10 krral olcsóbbak.

Említésre méltó eladások nem történtek.

Készrozsba a forgalom majdnem szünetel, kisebb

tételek 6—6-05 frt Pest paritásom ár mellett adatnak el.

Árpa csak nyomott ár mellett kelt el, helyben.

4-45—50 frtot ígérnek.

Tengeri lanyha, helyben 3-45—50 adható el.

Zabban kevés forgalom van és az árak nyomottak.

Határidők lanyha Newyorkra és igen gyenge

készáruüzletre lanyhán indultak.

Következő kötések történtek.

Tavaszi buza .

Máj.-jun. buza .

Őszi buza . .

Tavaszi rozs .

Őszi rozs . .

Tavaszi zab . .

• Uj tengeri . .

Uj repeze . .

Köttetett. Déli zárlat.

7-47—7-43 — 7-43—44

7-20—7-27

7-27—28

6-93—6-88

6-88—89

6-14—6-12——• 6-12—13

5.65

5-60—65

5-60—65

3-39—41

10-30—35.

Szeszüzlet.

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő,

tudósítása.)

A szeszüzletben a hét elején valamivel olcsóbbirányzat

uralkodott és a szeszárak 13 krral olcsóbban

záruluak. Élesztőszeszben gyér a kereslet e czikk ára

25 krral olcsóbb.

Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz

e hét elején valamivel élénkebben volt kinálva,

de az árak nem változtak, miután bécsi kontingens

nyersszeszjegyzések változatlanul szilárdan jegyeznek.

Elkelt kontingens nyersszesz Barcs, Nyitra és abaujmegyei

állomásokhoz szállítva 15—15-25 frt.

Galicziából kontingens nyersszesz tartályokban,

szállítva 15-50—15-75 frton lett kinálva.

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75—

15-50 frt.

Bécsi jegyzés 16-20——frt kontingens nyersszeszért.

Prágai jegyzés 51*25—51-75 adózott burgonyaszeszért.

Trieszti jegyzés 8*50 •— frt hektoliterenként

90°/o magyar kiviteli szeszért.

A kivitel e hétnek elején 150 gr. finomított szeszt,

vásárolt.

Vidéki szeszgyárak közül : Arad, Barcs, N.-Várad,..

Temesvár 13 krral olcsóbban, a többiek változatlanul

jegyeznek.

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz

51-75—52.— frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersszesz

adózva 50-83—51.25 frt, nyersszesz adózatlan.

12. 12.50 frt, denaturált szesz 17.25—17.50 frt.

Kontingens nyersszesz —. .

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélküli

budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett

értendők.

A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (ea

gros) eladott élelmiczikkek árairól.

(A székesfő-városi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése

a „Köztelek' részére). Budapest, 1897. április 5-én.

Hus. Marhahús hátulja* I. oszt. 1 q frt 52—56^

n. oszt. 46—48; III. oszt. 35—44, eleje I. oszt'. 40—50_

-II. oszt. 38—42, III. oszt. 30—36, borjúhús hátulja I.

-oszt. 56—60, Il.oszt. 45—55, eleje I. oszt. 45—50, II-


•Saui^nfpjrpi 9A}ireui4?q s ugASm 3[9U3[9pgp[9p4? lOAnui 1

S3í?ui wbaoh s? Jopires pHnnjog jíaajag

•zs lg l«.M»M-!*->yA A IKI.IVU1H

: SesojbSzbSi Ijuodzpx

A o n o u T i v s r i m o

SBSBSJBJÍipAZSÖI JBffl \ún sp mm 'BÁSBJJP

x T I H T O I U m "

•>?i(|i!ii.n:j| iupng : gjzs'mpazssj^x — 'BJCTpHnzsgipgzs

"3 'ű :m 'O 213 u n\"'l íssbrzs ,:p}zs95[4gzs sgföiéj; —

:

•SfojTjgz^gj -a -g -H -0 zv bzí>q j^sjotf : sopjgj jjgs

,'Wm se. eizsastjezsoá — MO«JA 'Jtp ^toajóf

XzapáiBQ Hmtf) iajMoj 'npiíö pfneiea Jp 'UBA'JSI

*W»a •I: > J"V -fj(Ai9KS.t([ JOJÓ :3Bsnoziq-9I9ÍgnI9jdt!i

•enoprvint Í»iiisí»A"S» -pxvS BIU -zsao se?

-Í3JZ89A B 3[9}Bqlí[tí!ZS tí©p^'BZSStblBtÍ? iM8n9OT TOSfelrai!

K.»;04,)lUifl Zl! |0(jv:.AS;mijK.\ J^.JOS IU0H 0|0 TI! '

' „ fBSI II I [

; U9Z9 z«- íttcRAM JSWJ!^? •B39SZOíJ. i^jfim pzamgA:

! -!>>! TOpl 1 S9' -f?zs--toqí^zsjo^+iog ' .. i

'

. •|,;i : qso.i?"A -Ji!) -zs líMjitjqitzo

íj ?C5.qí!Acn,, 'SBA S9 B049S 'untsis-ttos-sqij-^a 'pozsBH

'BAi¥ : 2f9Í39IIÍ 0zá^9AO3[ 8 #Biut.z &Aopttx'^ rSi.KKi SO

,T)44?S?A, V W TUStl íPq^fbtrfjfiA Ű9Z9!

1 ' • [0 0ZIl[ »9tU9ÍI

T8 " " 'ugSMZs-Bzg 'ipngipi 5 su5[4'Blt[

28 Í!9q4'BgBAS0413J\[ 'S9Á|!| ^ S!!M.11!..|

: ."íOJiiö pZ|n au.íSujf ; yosppvp.

.(•dB5[ 38 Sipad 549'S949Ap[ B '}4943[

Of -o -d 149'8(--SJ[ 3[0^T31I-B tiSpsoTiini qqof v 'óp^g uozb

-nBAgti s^iSa Á3oq '3[9pu9z9in[9i45i, ign jfBJB

nS9q9^rs93[9^49 zy -3(90119)491. jn5[I? u senoA9^ o.„ uapuitn

ÍBiipisbi? nusógüi04'BZT3) -s .'9 }4J e/t8I'— SÍ A^Aiq '-9 jjg

•83f-6'1' '"S -9 SS—IS '. s W fZ—OZ

íiHosoiiiuí. qqiiZssiu '-s M —. .— ' niusc)A40zíi(i\{ "ijj

18—'SS^SS -Bpmjfezs'"'('—''(rí) s/j.68—98 wnud.

j9m9fj:-i4j iz—íz «!149} ( }4j:ts—8S Bpunsjazs '}4j (—.—)

'S8 "emud reizoi^Q' -)4j gs—83 81149; '}4j 18—ÍZ

•Bpuropzs '}4j (—) .—'SS—38 413.Ö121H 'BcaÍ4d

•Öiogzaiof

'sgp93[[9tn9if ! ' :! í4j x IW9IPI ÓOi 'Höá WI9 sspöl^pj?

TfU?4I ítTOq y *^8}ÍÓA j[,9qq?§U9ÁS 9[9J 9§9A 4BS-BA 8

3(12413^13 ; ''BqítrB[ {9ti5[9g9sputni qqgSuglS '}[oa sp49 Sgjg

^záiib4! Z8 igaS9sputxui3Tin4(j •3j9;u9j4o; ragu 5[osbzo}i , ba

0}[9UI 94S9;qui9 }S9d95[ Z9qi}9q Jitira v 'xenyexv S9Á§9

zi3 ;uira 'mq}i3zAu'54t zÍ2 ÁSn 'jjoa qq9Si3[' l^qqp 003

iguijgq ^nni -e S'B}f8q(9j. t; A§oq '84'Ezo'Bp íjBuu'Epuiiii '

•fgj' 2fB^O}rBq ;oqp 0E8 BJJgs^ASgjzsgA t(8qraozs y.

•qp sí ÁlBAiq 'qp 813 ugqg} .'qp QZf I25[iq 'qp 6338

40í[Q 'qp iS8 TOWff 'qP — . 91929] 'qp Iftt Woziq

'qp íí3 1§'?zs40}9ra9u 'isi retiiA03[nq 'qp ZOQ reizoiiBS

'qp 9808'-tBÁSBin ipqqa -qp 8iS^ ,s?jfwn9í agzssQ '

' . MfzuacCsnt/ sg -m[M>m

iso^qy •g'.sjiúd?. 'ÍQ81 "JresBABUJBUipSBA Tsopg

—— U9S9{9J9AI3[ '}UI3[XI04?d 3l?4J

——— 93JS095] Plá" •Jup[U04Bd g[}4J—9——.3 Áu^.q

913 "b'ííiM''2'W —*— TS09q 'íflfl —. .— ÁUB4^q

'jui3[qp 3iq4j ' nf40q 3|9pu9Apu rexzo

'§I}4J — 11041} '— -API '03 9f TPKfflgq : uüoq nQ|Q

"B4Á(tis —33—03 '}ui3[uoqp — ugsgig^Ai^,

'§r|4j ———. nfioq-' ^gpugApu '841^8 grpj — uasg^gj

-gÁ.i5[ '3i}4j 88—93 '}tn5pioqp gt|4j — u9S9i9}9Ap[ '§i}4j

'

• }BZAU?JI

-Ttivf qp -i'—

BluA3BqS04pA 0^.2—09-0 ?q?I«4B2['03-2—1 q4pOOX 49J19Z

síjud? '^681 ••resBAnnf TSFM

'8: -í b -t '0.3^08-X'S?J03[ OOX nraiaszoi^j 'OS^S—-8

b X '0-t—09-0 » s?}p2tOOX BdpjfegJBg "^aspiÜZ

• -qp OOX

: 3fBjy

s?toi ZS040 ' S9ZS9UI '—.?Z—zz (-qp Offl) 'l z so -fl

•tohbzoiiba }BzAuB4i zy

'9S—0-íZ 14j.Bp?i j ('qp Oflt) l zso

' , •q'TiCqp ff' siRtí? 7681 MWAipif isoea

ÍZ—01 'ipiöjpq : 5[nf4oq 0[a YjjozsjbSáo^ « ^My

'OX—8 S9UIZS 'űl—3 iS^q

•}[OA TISB^OJO] HSSB[ 4?SBAÁUB4 ,Bq 89 -Il^Oq y '6—8 ö4dB 4?q9j qBq '03—9X ÍPÍfiíRPf ' — xa'lSvm

"43[ 31—f ira^noj^'i AuB4Bq

•9^S.0951 91? q4p'— ''Áu?4?q WQIQ Wo;p;do3[ '—.31—OX 4B,AgBxu SBC?q gs4oq '81—91 juB4

'•J3[ SS—fs TjnC ^j9J9§tszT5[ OS—Oí- 9PÍt)S,'-j5[ zg—sf qip ^— 'nr4oq 3[9pu9Apu qip 'isogq q4p — 'qo4ij -95[01S SX—8 W b r4BÁgBra'9S0U9T -3I9S9JCX9AI1H

S?}49S 'tföaaais2p£. " I3 [ Of— 88 S?I49S 'TBJBg "43[ q4p — 'mzoireS qjp — 'Tpipjpq 'q4p ott • '•

00-0—

(—) — Bimssiuiud '-J3[ Burud -J5[ — 91? q4p 33 'nhoq pj? 3[?pu9Aou q4p ^s 'üOJFl qip — 60.0 4?ÍU93{SZ04 'IX-O—60-0 4?Au93[ BU4Bq '3X-0—-TI'®

nüoq 019 '-flf ,9Q—wnraatpud '•4^.9^-^-86 *nnid 'retzoi^S q4p — fpiQJtaq q4p ZOOI =

}4J -S5[ I 4?AH93[ 4?qgj '111119114089 JZSfl

98—08 tlfioq H9J9STSzpi :j.úp[uoniuiB43oip[ .^wy

•9Í.0—9S-0 íf-BS if04S 'OS-T—98-0 iN qBq}

• -JIuWonTíXtreq BvsóftiSzvS} j,vspavi{M>tu 8? ptiipgpcizoq isomíioJ^zs y -tiguroig '1-^8^-0 ifBsqiir '02-0—Qt-0 Wtfll,' — ojnj

j[B4B zb 'jjoa ns?Aioj9| BqAtiBi gpugra jgjzn zy UB-9 oq squdy •jnsi!Ai!i|.n;mpjiizs i^sodBpna , -qnt. -'0S-0—f3,Q 04ii}u?qg}' '—.Q 7-0 BptWl ;n '-^-0

•Xu^q QS8Í- 'qxif H9498iszp[ 8TS 's?!49S •3[4ra ——t s?t498 ;4EÁSi3ra '3^—0^ IPIQJtaq '8^—íí .0 npjI94 -J tII4Bg4BJ!( ' JlojzSBAJO '—-08—OZ-O

}|9498tszp[ 229I 'S9J49S QI9 '299J 'nüoq Ti.68 mojBzaq s?i49s Jí9fii 'ÓS—6í> Í34nqugpp9K[ 'ÍIOÁ s'gpugs? japjj •4 'II '—-X—08-0 upu94 "i 'Of'-I OX-I "33[ X,(B9}) [BAUgqai

Í9,J ,' n ?"X Stiud?. •Iffii -JBSBABqjBUIpJllZS isopa •S9149S II8Z s^CBqtsj 72. "Z04?m :upspa

,'3S,0—9S-Ó löjfai '98-0—fS-Omzstg}.'^0.0—30,0 WPOttPI

: ' '45! 0Í~ÓS ÖPlftS: 'Jif 6f—ZÍ

^P 1 '6Ó-0—80-0 W W i fej . s? P»X

I ' i ^iqqo^n

S9d9ZQ3[ '45[ OQ-IS lasapnaApi '45f —ig—os 'wnud : fl}j[

'ff—98 ' 5f9tqqpt9 'ö#ígs ieSSvut qp — só"s\'q;»' • , . 4 ", , .:!••-.;: , , "OS-O '—ifuB4}zsid

-I9U PPB js^izsuiSoj xi?qAtns0j9 }na^9[i3[ ^jy.

ZGKI

'— ZO.BZtel 'Of.0^33-0 ?i9A93[ !? I á B ' ' BUIogÚB

. .. . "BqAüBi tioSi p|zij zy

. •UBqipiS U9'A9J9 '09-Q—Of-O odraozo '09-0—3^-0 BU4BUI 'g—09-1 oSöso

•sevestiuo^q qp/í.ig '19ÍSü9iqp 8Z6S

: i" !': Ki .11; r,.o I -93[ '—.——.— pnnsr '03-1—03-0 (réimp) Á}uod '—.i—

':s?}f'BqÍ9li

- • •• \ . •'.-.' "(949ZS94 „Hm —SS Z?q9{j *)|0.v •RqAUlíf 49{zn zy -ppjns 6*383 yqzo^ 09í0 •Espiso '03-X—08-0 .14J -§3[ I BS04BH '913 I 1! H

•z.QX" v 9S9JŰ9I9C ;I}B41A^ ggza lAa^moziq IVSMf S9 Mp 's?}49s qp öli8. WNiaa'Og-zoííiw }.JWm tmu>

•O.f—,3-3 ,qp X Bqq igpi '36—?06 'l* X JB3St|»ni

•PMmPS) ' a ?-9 Sftud? "i68I ••resBAspiJras jsopa

•ÖöjBjzoSjópYgj witofpza respuijog} s? mojotöa '0S-3'——-S.'Sil X 'OZ-X—OZ qp I f^inpni '03—Of '&[ I

"Pí I9I B STilZSli.tóoj R .pp .1108 íiRn'l IPJ-I -UBr I9U9[UI9ZS 'S'-S—S-I qp X 4?'Í03(I?J 'OS.'O^-'OS.O lSJl f'03-8—ÖS-2 qp X

tiSn3?szs?Sg zy -UBUI04 qp — s? q4gzs qjp .'g^SS' Stpgd. Woziq B^irid ' 1 S qp i 4?Ag^i?j '09.0

s? q4p ;3fgg Áírfrao^ jpRJEUi 'qip'iBLz : W^WM —33.0 -851 X ' — qj) .1 ttOZÍq pn] '03-X—08-0 qp I

*!;i:-VK;;i zy. . '

—'yj—i;C t|49zy' ^BZdftta^ .nAutí^i fceííbé' fopfi -J>J

— i[ti;uo33i 008 S940 fí z?t[gu -Ssf 000^083

- 15 ! — z?q9ú "Sí 08S—038 n0]B80ft!A 4BÁ3BJIJ

:ttp*p6vttp ipj-f -BqluBi ;g[zn zy (•94?zsg4 „}[9p(izój["

9S?}U9I9C-U0J9J9| jSpspsMf/iuaíizSM-piDiziiis^Ms MÍiBvm

8 S W) "3 squdB "A68I 'JBSBAsa^s iB.ÍUBqoa

•JfOJBSBA^ny

003661 M^s .'BÍZ ra?zsxsoo3j

sgzssQ Iuo3(3[nqsoqBZ '— fn '

BU?ZS 'OZI—Ö9I B3[SogzsBiiqBzs — n t e s —•

— BU4gzorq ' — 49zsi4gSu9} , .btujbzs

-/UBUI4B5[B} ' 949qp1 '— AU^CCU^B}

•' ' 3 lí! J, f!! ,lz !'l ! f l?P-ia

q?ÁSg '091—OíX BuqBzsxuiqB 'OÖST—0011 BuqBZsdusz

'093—0^3 fn 4Bqnra '083—OíZ bu?zs i}94 r^pzo^gApij

" " " M iguiratqog B }u?3[-b 3[B4y -ggugÁS rao(B§4oj y - B5[s09zs íi^sz 006

82 """ "7~piAS9UI9fI 'X'BJtJ 49z}raq}9"a í('qís .89(0? 'AngippjqsocjBz 'BU4gzo'ni '94gqpx) An'9ra4B3[B;

68 """ """ pi34y '5[949AJS9; UTOintig^j q?Á§9 4?5[gZS —, '4BZSt49§U9} 4?5[gZS — ' 'BUt(13ZsAnBUI

— íz — 83. ~ """ 4132QASJ q'Bg 49gnmoT; -4B5IB1 4?5{gzs — 'BrapzSraOlB 493[9ZS. fi . 'BUqBZsdnSZ 18

9S

, BZ'BqsoiiBj > 'zo^uSj' jaSniAiOfj '4Bqnra-4?1J9ZS of 'bu?zs 1(94 4?ís[9zs 831 T9q3[ !9g9szp5[

38 """pi?4'Bjv-'N '^nq^a S9 4949p91 M05[0ZS B ÍJOJBZOqiOj; -(94?ZS?4 „H3PIZ0X" B 9S9}tI9J9f

gg uojdog '-BS^ípj J95[013H . 6psptv6zv6upspu -A9js9i[?zs y -9, squd^ -£681 'ízojti

6S ~ U04dpg •q'BJfBf 495[013JJ -49}sgj«j J9in495[ 'XI) •.Il.'Sl!A.(lItHll.IB»[i:V I|S9dl!ptlil

tylfZ """ ""• piBSBA-ÖSM 'BI?a 951193

UBqjfzoBfBd ZIAAU^AS^ '03.1 .j üBqjpaBpsd Bspif^d

TZBq '38-0—33.0 UBq3[Z0B[Bd jb}zsb S94QA 'flplo—0^-0

X UBqipoBjBd tjbjzsb 40q4?i(gj ' —— sggpsuöioí)

• utzs uBddBzs '—.1 .1 ;b t Ti9q5[9if9s '52-0

—0^-0 nojB§4nso z?ui '—. }4j: -b j 5[?ra •- U—

' Sié'tnB3ios4oq °BIUÁU?uip>( •————

-BZS) l "WVA10áA3 m-L 'KVZS '82


504 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 28. SZÁM. 7-iK ÉVFOLYAM.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,

BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.

Alakult1891. évban.

gróf. Alelnök: CsAvossy Béla.

ZOLTÁN, SZÖNTI ZSIGMOND, SZTÁBAT ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNBOB gríf.

Vezérigazgató: 8ZÖMYI Zsigmond,

Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet

a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának;

folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta

sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes

megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet

pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden

más illeték kizárásával.

A takarmány és termények (szalmás eleség)

biztosítása szintén a'legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt

is a lehető legmérsékeltebbek.

MT* Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték

nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. TW

Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal

terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek.

Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut

8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019

Klattaui világhírű disz-szegfii

nagyság és pompás sz

pedig csakis, erőteljes, egéj

b. 3 M, lOOdb.


US*

osztályoz*

19502/97- számhoz, .

Bérleti hirdetmény.

A magyar tanulmányi alap tulajdonát képező s Fehérmegyében

fekvő, Székesfehérvár városától 28—, a budapestpécsi

magyar államvasutak sárbogárdi állomásától 6 kilométer

távolságra eső és ez idő szerint a teheráruknak koesiszámszerint

való felvételére és feltételes megállóhely gyanánt Szilfamajor

elnevezéssel berendezett vasúti állomással, úgy nemkülönben

a legközelebbi időben, magán a bérleti tagon a Székesfehérvár-sárbogárdi

h. .é. vasút vonalán rakodó állomással is

biró, és közigazgatásilag Szent-Agotha községéhez csatolt

szent-ágothai belső és középmajorokból egyesitett 4792 S kat.

hold kiterjedésű s mivelésí ágaira nézve a bérleti feltételekben

részletezett birtok a rajta levő gazdasági épületekkel együtt

az alólirt minisztérium IX. ügyosztályában

I89Í- évi május hó 25-én

tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1897. évi október hó 1-től

kezdődő 25 évre haszonbérbe fog adatni.

Az 5000 frt bánatpénz letét elét igazoló pénztári nyugtával

felszerelt s 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a

fent kitett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali

igazgatóságánál nyújtandók be.

A részletes haszonbéri és versenytárgyalási fetételék a

minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, a közalapitványi

gazd. felügyelőségnél Szegzárdon és a szent-ágothai birtok

belső majorjában tekinthetők meg.

Budapest,

1897. évi márczius hó 29-én.

3669 A vallás- és közoktatásügyi m. kir, minisztertől,

féllI Na£- S "

ca uj<

yümölt

10 frt., 500 db. 48 fr

i féle 6 frt, 25'féle 12 frt, 50 í

tömött nagyvirágu, legszebl

10—135 cm. magasak,^dta ggkér-

ingol- és Odier-féle pelargoniák 300-on t válfajban 3 frt, ujabb és legújabb

I pelargóniák, fuxiák stb.

ok, gyümölcsfákban, továblá törpe fácskák, díszcserjék ültetvényekhez sorfák,

czok, spárga, földieper cserjék legjobb minőségben a legszolidabb kiszolgá-

AD. SWOBODA,

KLAIIVI-ban.

Hirdetmény.

ty-Ujváros állemás nyújt bővebb! felvilágosítást.

Magyar királyi államvasutak.

valő hatálylyal Pozsony-Uj város Állomás az 1898. évi <

t rák-magyar kötelék díjszabás II. rész 4. füzetében

iphta) szállítására szőló 29. kivételes díjszabásába •

A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében ü

A legújabban szabadalmazott szer mindenféle káros rovarok

biztos kipusztítása, különösen a répán élősködő ormányos bogár és földi bolha,

a cserebogár, dögbogár és honvédbogár kiirtására a

'áá

„ R O V A R / M '

Ezen a „Rovarin intézetemben" előállított védőanyag Vízzel hígítva és

permetező géppel a megfelelő növényre fecskendezve, a rajtö élösködö rovarokat

teljesen kipusztítja s e mellett a permeteg a legzsengébb növénynek sem árt,

sőt annak növését elősegíti.

A „Rovarin" 2V2 kgr. sulyu csomagokban lesz árusítva, mely mennyiség

200 liter vízre van számítva s vele IV2—2 magyar holdnyi terület bepermetezhető.

1 csomag „Rovarin" ára fi frt 15 kr.

Az ezen mintához szükséges legjobb „Vermorel Eclaire" permetező gép

21 frtért szintén nálam kapható.

Ugyancsak raktáron tartom a fejlödöttebb répa permetezésére alkalmazható

„Chlorbaryumot" is.

Pontos használati utasítás minden küldeményhez mellékelve.

Megrendelések czimzendők:

JAKLITSCH JÁNOS „Rovarin intézetéhez"

POZSONY, Mihály-utcsa 5. sz.

A

ROVARA FRIGYES

„RÉPABOGÁR"

czimü müvének magyar kiádása már teljesen elfogyott, de a mü német kiadásából

még néhány száz példány kapható

JAKLITSCH JÁNOS „Rovaringyárosnál"

Pozsony, Mihály-utcza 5. sz. 3584

Ára 50 krajczár.

Budapesti közúti vaspálya-társaság.

Hirdetmény.

A Budapesti közúti vaspálya-társaság

XXXII-ik rendes közgyűlése

f. évi április hó 22-én délutáni órakor

a társulat saját épületében V., Lipót-körút 22. szám alatt fog

megtartatni,

N a p i r e n d :

1. Az igazgatóság évi jelentése; előterjesztése az 1896.

évi zárszámadásnak és mérlegnek, valamint a felügyelő-bizottság

erre vonatkozó jelentésének; az osztalék megállapítása;

határozat a felmentvény megadása érdemében.

2. Indítvány a kocsivezetői segélyalap tárgyában.

3. Jelentés folyamatban levő építkezésekről és kilátásba

vett uj építkezésekről; erre vonatkozó határozat.

4. A felügyelő-bizottság megválasztása.

AZ IGAZGATÓSÁG.

(Utánnyomás nem dijaztatik.)


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 505

Eladó állatok,

30 darab jó conditióban lévő, részben betanított, befogásra

alkalmas 5 éves erd.élyi fajta tinó, továbbá 40 darab

számfeletti erdélyi fajta Báró Wesselényi' nyájából származó

törzskönyvezett 5—6 éves fehér tehén. Vevőknek előleges

értesítésre Zákány vagy Murakeresztur állomáson kocsi áll rendelkezésére.

Megkoresések

Uradalmi bérnökség Belezna,

u. p. Zákány intézendők. 3619

ELADÓ

néhány száz darab két és hároméves szép, többnyire uj fajú,

átlag 2—2.5 meter magasságú, szálas, tőről nemesitett, sürii koronás,

cserépben lévő

ÓZSATŐ

lovag Klaudy

Frigyes

czukorgyári igazgatónál . 3624

Selypen, (vasút-, posta- és távivó-állomás).

lóárorés.

Freystádtler Jenő lovag

Tót-Vázsonyi uradalmában első osztályul

| Telivér

Rambouillet

tenyészkosok: |

vannak eladók.

Bővebbet az

| uradalmi intézőségénél.

Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény.

Keletnémet-magyar vasúti kötolék.

: • , .1 i k ! i ' ' ,

> lép a keletnémet-magyar kötelék! díjszabás U. rész 1. füzei

"hatórozmtoyok Dauzig Hauptbahnhoí és Pozsony dynamitgyár álláinások f(

s! Gyorsáru^íjíételek Dauzig^Hauptbahnliof állomások részéj-%. továbbá -azen állomásit

úgyszintén Morgonroth, Bréka és Nagy-Kata állomásoknak felvétele a" szőlő és gyümölcs gyöt

*rnk«n« szállításra érvényes 8. sz. kivételes díjszabásba.

Nagy-Káta állomásoknak felvétele a gyümölcs- és tojásküldemények kc

mányokban való szállítására érvényes 6. _

i Bükk Csáktornya Kanizsa Kisbét I.epsénj I.oro Moi Szombathely,

Iván déli vasúti állomások, valamint Eszék, Eszék-alváros, Jákó, Kaposvár, Somo Jgy-Szobb 6,

Egerszeg máv. állomások felvétele a gyapjú szállítására érvényes 20. sz. kivétele _

6 benzin szállítására vonatkozó 33. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek

7. A kovakövek szállítására érvényes 26. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek mé

iíónyabáuya, Pelsőcz, továbbá Antonienhütte, Beuthen, Borsigw'-

*' "" • ihütte, Kuuigundenweiche, ^Laurahütte^Ludwigsglüí

F. év ápril hó 14-én reggeli 9 órakor

Orosházán

(Békésmegye, Nagyvárad-Szegedi vasútvonal)

30 darab 4 éves

angol félvér hátasló

fog elárvereztetni a gróf Károlyi örökösök szénási és gróf Berchtold Lipót

árpádhalmi méneséből. — Felvilágosításokat ad

WILLI&M XrfOXTG, ménesmester,

CSOKI g-rád-Mágocsoin.

trágyaszer gázviz szállítására éi

selhafswalde de, Bolatitz," Bolkenhaus iwald-Ellguth, _ . I

Grossgraben-Festenberg, Hansdorf, Hertwigswalde, Ingramsdorf, Karzec,

Marklissa, Neukirch, Pleschen, Pürbischau, Tost^Voigtsdnrf és^Wtochkoi

5teles díjszabás nyergólóm szállítására.

! állomásnak felvétele a horganyszállitásra érvéi

üitására érvényes 37. számú kivételes díjszabás

1 111 1 I 1 11


506 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Lapunk kiaddhiYaíalában, Budapest, Üllői=ut

; 2 § . (Köztelek.)

a következő jjazdasági s z a k m u n k á k és regféuyek leszállított áron kaphatók:

mezöoazflaságról

mezőrBnflörséflrol

szóló 1891. éri III. tönéiyctftt,

a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet,

magyarázatokkal

ellátva,

egy füzetben.

Ara térmentes küldéssel 1 frt 10 kr.

A.

mesterséges ke lí

készítésének

forgalomba hozatalának

tilalmáról szóló

Törvény.

Magyarázó jegyzetekkel ellátta

: Dr. Lónyay Ferencz.

Ára SO kr.

Magyar Gazdasági Czimtár

aagy asgyedalak, 3 S íir teríedelessiben..

Tartalmazza az összes

ffazd. egyesületek, gazdakörök, földbirtokosok,

uradalmak, hitbizományok, bérlök, gazdatisztek,

erdészek

p o n t o s é s l e g m e g b í z h a t ó b b

czimeit.

Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos

megjelölésével benfoglaltatik,

a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható*

Á r a főzve 7 frt, kötve 7 frt 5 0 kr.

é r d e k e s r e g - é n y e k l e s z á l l í t o t t á r o n :

A sertés javítása

és

M z l a l a s a

gazdák és hizlalók használatára.

Irta:

K . H u . £ í y P á l

uradalmi főtiszt.

E53 Ára portómenteg küldéssel

1 frt 10 kr. EO

A mezőgazdaság é

ségről szóló 1894 s mezőrendőr-

. évi Xll-dik

törv.-czikk alapjái

i összeállított:

I.

lí NEM SZABAD SZERETNIE, 'űü

EGY CS0DAE1EER KALANDJAI.

Káté községi mező'

- és hegyőrök

Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint

helyett 40 krajezár.

AZ ERDÉSZ ÜR FIA, . v S S & »

Ara portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr.

Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara

portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

A MALOM TÖRTÉNETE,

portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr.

U17T T R Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- « W/ÍV fl T VQ Ál>TiAf< IrtaMathers Helén

t> El Ilii A, mentesen megküldve 1 frt helyett AllllXAii Elí> Ulíi/VU, Ara portómente-

40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár.

MI A SZERELEM? t ^ - T Z ^ :

fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen

megküldve 1 frt helyett 40 kr.

EONDA MIKLÓS,

küldve 1 frt helyett 40 kralczár,

•s&m&ca.

Ára portómentes küldéssel 20 kr.

n.

Káté az uradalmi csiszol:

•szármára.

Ára portómentes küldéssel 20 kr.

Összeállította: dr. BALKAY BÉLA.

Mindkettő csinos zsebkönyvalaku

keménytáblába van kötve és 20

oldalas jegyzők-naplóval ellátva.

Földhaszonbéri hirdetés.

iradalom tulajdonát képező Temesmegyében fekvő s alább í

\ 1897. évi október hó 1-től számítva tizenkettő (12)!

» évi időtartamra újra haszonbérbe fognak adatni: <

i a hittyiási 529» hold, a szirbovai 3S holddal össze- j

> sitve, együtt tehát 562» hold,

| a ligeti 359® hold és a ligeti 971S hold.

^ A bérbeadás iránt a zárt ajánlatu tárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveri

\ 1897. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakori

» fog a Buziáson székelő közalap, gasd. ker. föiisztség hivatalos helyiségében megtartatni. •

| Ezen árverésre béreim szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 50 kros bélyeggel ellátott és kellő ^

, bánatpénzzel felszerelt írásos zárt ajánlataikat, melyen a holdanként megajánlott haszonbéri összeg .

» számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérleti feltételeket ismeri s azoknak «

| magát aláveti, bértárgyanként külön a fenti határidő előtt nyújtsák be alólirott főtisztséghez és a |

l borítékon jelöljék meg, mely bértárgyra szól. ,

f Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest minden holdja után Egy (1) frt teendő le készpénzben . <

| vagy az állam által óvadék képesnek elfogadott értékpapírokban. j

* Kikiáltási ár holdanként a hittyiási 562® holdnál i

! 12 frt, a ligeti 359Ü holdnál 7 frt 50 kr., és a ligeti

971® holdnál 8 frt 08 kr. |

Oly egyének, kik gyámi hatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalom- *

mai szemben hátralékos tartozásban vannak vagy bármi czipaen perben állanak, az árverésből ki É

Elkésve érkezett, vagy utoajanlatok, valamint kellően fel \nem szereltek figyelembe vétetni nem í

fognak. |

Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak tartatik fenn. .

A részletes haszonbéri feltételek a ker. fötisztségnél Buziáson, valamint — a «

hittyiási birtokra vonatkozó — a nagyköveresi és a ligetiekre vonatkozók, a csákovai f

in. kir. közalap, ispánságoknál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők.

BUZIÁSON, 1897. évi márczius hó 21-én.

M. kir. közalap, ker. főtisztség.

1HARRIS0N m

I I I

ilbion

www

GREGOR & W4

m m •

Albion

daráló-gépei

a legjobbak. Kapható

Gvaepel Hugónál,

Budapest, V., külső váezi-ut 46.

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Méhészeknek fontos!

Több mint husz kiállításon legmagasabb

díjakkal kitüntetve.

Élőméhek vételnél (magyar bánátvidéki)

méhkaptárok, szerszámok, eszközök és

mindennemű méhészeti szükségleti tárgyak

beszerzésénél a legezélszerübb a Ktthne

Ferencz-féle jóliirnevii első magyar

kereskedesmi mélitelep (Budapest,

I. Attila-utcza 151. szám) folyó 1897.

évi gazdagon illusztrált árjegyzékét meghozatni,

mely kivánatra mindenkinek készséggel

ingyen és bérmentve megküldetik.

365ö


28. SZAM. 7-ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, m i . ÁPRILIS HÓ 7.

detési W15 sííi£ 30 kr., e^en foíül

2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim te

minden beiktatásnál 30 kr. béjyesillel

KIS HIRDETÉSEK,

izdák és a szakirodalom term

ist keresők és adók hirdetn

ik fel e kedvezményes rovatban.

;Csak oly levelekre vulit-^oliinU, melyekkel válns/.i-a sziikségcs levéltoély eg-et vagy levelezőlapot

küldenek.

VTisztelettel

kérjük

Tejgazdasági

Eladó

mindazokat, kik valamely

jeligés

hirdetésre

tal ember,. gazdaságban óhajt tévő^díb Howard félt há*mP

ajánlatukat

kiadóhi-

• állást,''{mielőbbi belépésre. Czim ;eke. Felvilágosítással szolgál

kiadóban. .. .;'' 3665

vatalunkba

küldik,

Ézledéyes, kiállításon „leg-

azokhoz a

megfelelő

súlypkkal együtt, m

magasabb díjjal: dísz-

levélbélyeget

csatolni

Claíiatiszt

oklevéllel kitüntetve

szíveskedjenek, inert a

Olcsó birtok.

kiadóhivatal azt saját

Lóheremag,

költségén nem továbbithatja.

S l i S S S i

Földmivesmtat^bewí

irodát mu'"kálitok

^.^Megtoeséseket

Jgen

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Kulcsár,

daímakbasfc ' volt "alkalmazva,

Szőlőoltványok „Werndl"-fegyverek

száza 8 frt,

nőtlen^ ^cerestetili. JPzim :

York-Madeira

^z^^Ttv^T^yny^^^in^litíe^

K o h n >1.

Tokaji bor

Ctépész.

pré)^í» ^alatt * megtudható

Egy 20 lóerejü, e:«owter-féle '

nu •.ybizlMl,',. .Ililovcji-S ,J

kerestetik. Olyanok,'kik a laka-'

b^i Részesülnek ^Kérvőn^ek^"

ÁLLATOK,

lO drb

eladó, herczeg Windisch-

Graetz Lajos ; pmczéjéből,

valódiságráért kezesség

vállaltatik. 3637

jártassággal bír s* ezt kellően

L e v á g o t a I att y á'rt i° (p o s t a^blrt án . Z °3635

Szakképzett

t

S^tíTri^r

f ^ ^ " ^

Állásnélküli

gazdatisztek, addig is, mig mint

tSzte e sséges a kSe'theHuS

nak. Hol? megtudható a kiadóhivatalban.

3300/a

Kertész,

eleven baromfi

hetenkint 20 100 pár

IPI

fen "gába^'járfc^feívMetik.

szakácsné. Ajánlatok „Palotási

gazdaság"-hoz^, P°sta Apez, He-

A böhőnyei

Xenyész kos

b'ériiradalómban f. é. máju^hó

és^^ bika ^ eladás. Méltóságos

erélyes és képzett egyének pályázhatnak,

kik hosszabb ideig

mái- bérgazdaságokban működtek

és erről valamint helyes

raimakeítótva^Tvértkblzo 1

nyitványok másolatokkal,, me-.

lyek vissza nem küldetnek

Eladó

Steinitz Adolf úrhoz Kaposvárra

intézendők. • 8660

rinó negrettf törzsn^ájból 20 db.

Az Enpns

továbbá merinós fésűs juhokból'

főbérnökségénél 11 " egy" TríToki

testüek^af ldJJgyVú

ván* Va másXtokkar feísze?eít

kezhetm az uradalmi mtézoseg^

SaThS 0 Eny!ngre, WldeníSk^

eréf

Teleki

Ki

kifogástalan

takarmány

répamagot

jutányos áron óhajt beszerezni,

forduljon 3428

Hald e le

megkereskedéséhez,

Budapest, Károly-körut 9.

Élősövény

^"egelső^tllírsan^feíad^

kévekötelek

4 1 2 m/m vastag, 150 c/m

hosszú egy próba postacsomag

200 drb-al I frt 60 kr

1000 drbot 7 frtért Ugyanily

portióköteiek

6 m/m vastag, 200 c/m.

hosszú, egy posta csomag

100 drb I frt 60 kr. 1000

darab 15 forintért szállít

utánvét mellett; úgyszintén

más gazdasági kötélnemiieket

ajánl legjutányosabb

árakon

Bellán Mátyás,

Bács-Cséb. 3033

Eladó

szeszgyár-

talajban is egyenlően s kitűnően

díszlik. Szőlők, kertek,

vény t^képfz

(frb* csemete

Bővebbet a kiadóhivatal.

otaM mm,

Eupaii n\

Székely tengeri

50 kilón felüh mennyiségben

kapható

Gróf Teleki Arvéfl

drassói uradalmában u. p.Konca.

Szétküldés ab Alvincz és

fHTörleszt. kölcsön

1

földbirtokokra.

Ingatlan- és Jelzálog-

Forgalmi-Intézet,

BBudapest, Váezl.kitrnt :

fLegnagyobb Ingatlan- és ti

V "

Ö császi. és kir. Fenségé

József főherczeg és

ő királyi Fensége FUlöp

Szász-Coburg-

Gothai herczeg udv.

szállítója j

Dr. Lezidl Adolf,

tanár 3040

praeparatoriuma

és

tanszerkészitő-

Intézete

B U O & P E S T ,

II. Donáti-u. 7.

Legmagasabb és magas elismerések

; aranyérmek, díszoklevél

stb. stb. miniszteri

ajánlások. 2036

emlősök és madarak

természethü,művészi és tartós

kitőmésére.

Jutányos árak.

Az állatok friss állapotban

előleges preaparatió nélkül

1 "ildendök be.

HoiMő telepítése.

lzólog-Forgalmi-Intézet a t

Mnarchtában, egyedüU, m..,

Mhatouágok én a legtekintélyesebb Irta: Rácz Sándor.

JfBldbirtokosohM ajánlvc

Ára I frt 50 kr.

LóvásárKaposvárott

1897. április 8-án.

A vásárt a „Somi

igymegyei gazdasági egyesület"

rendezi. A vásái

•ra közel 2QO darab

ménesbéli

ló fog elővezette!

;ni s együttesen felállíttatni. A be-'

jelentett lovak ka

italogusát a lóvásári iroda Kaposdijmentesen'

megküldi, ugy minden-

várott kívánatra

nemű kérdezi

Sskődésre készséggel válaszol. 357S,

M. kir. á'lamvásutak. Igazgatóság.

Hirdetmény.

ÁLLÁST KERESŐK,

k Igazgatóságától vett értesítés szerint a esaVargőzös 'meneteknol

Adai

t^le^^'N^gy-Kágyafutó^ső^pos/a

n esavargőzös megállóhely közti újbóli felvétele következtében a buda

in. kir. földmivesiskolát jó si-

kedő és Esztergom csavargőzös megállóhelyen menetrendszerű tartóz

kerrel végzett 3. egész életében

VEGYESEK. kaphatók. 3655

vonatok f. évi márczius 8-ától kezdve a megállóhelyen ismét meg

paraszti ^munkával foglalkozó

Birtok.

tevékeny férflu szolgálatot ke-

A magyar

magtáro^ TOgr^munkavezítő'

Igényei a megélhetésig terjed-

ta^Stl^Üketólf

gazdatisztek és fekvétű erdötisztek ől

or-

Szagos egyesülete ajánya a t.

1

i

1 ni | i a'/. "11 ,l,i

Bertalan magy. kir. földmives-

kén rtmes'uri líkSfés "szűk'

iskolai Igazgató. Megkeresések

séges gazdasági épületekkel

nak állásközvetítő osztályánál

M. kir. államvasutak.

Üzletvezetőség Miskolcz.

bejelentettjagjait elhelyezésiB.

JJorgosra 1 „tóze:..lök C ii v ii

Ferencz név alatt. 3627

Pályázati hirdetmény.

Magyar-óvái-i

Hirdetmény.

nsutak részéről a Szerenos—s.-a.-i^helyi, ^Legenye^ilihály—lupkow^i és

Mezögazd. és erdészettel fog-

gazdasági akadémiát véglett

lalkoíí'c iiTugdijinté/.ete. Esz-

issa—legenye—mihályi

közöl biztosításokat: nyugdíjra,

ovábbá a vonalszakaszokon levő osztálymérnökségek székhelyén, neveföldbirtok,

ságfOTdlízetlTs^zSlíf 1^kon

?enye—mihályi osztálymérnokségnél, ' Sátor-Alja-TJjhelyen a fűtőház és

monnán az osztálymérnökség iroda helyiségeiben és a fennebb felsorolt

zaiban létező óráknak jókarban tartása, szabályozása és javítása

iránt ezennel nyilvános pályázs

ctakis'kereS

világosítást 6 A pályaórásí állásra jel cezni óhajtók felhivatnak, hogy sz yszerüen bélyegzett'és bizo

ad Piróth István

nem nyerészkedésre alakult Uíüviinyol-k;.! :oIsZ;t, 1; -.já,:!-,! it folyó év május hő 2Ó-án déli'12 ig a magyar királyi állam

Puszta-Délegyháza, u. p. BujgL

vállalat, fe.ivana.traalapszabály

itkárságához ozimezve, e feliratti .ajánlat pályaórási állás el

díjtáblázattal és bővebb felvi-

é E Up y k?ád{h!va < ta?áB" k lágosítással szolgál az iroda:

*B669

Jő minőségrtt

Budapesten, tt.^ker., Lónyaylí^oriüSrtwSsféíW^tópén!

.éli 12 óráig bánatpénzképen IC

atétbe helyezni vagy posta utjá

Teljesen

megbízható magtáros-gazda, ki-

A pályadrási állásra von

etőséghél (II. emelet, gazdasági

nek jő írása, számolása van,

ny.olcz évi gyakorlattal, jő bi-

3663 sztály) a hivatalosjrák tart

iz ajánlattevőkről feltételeztetni

Iiegkorábban

terjedelmükben kötelezőknek

gazdaságot, könyvvezetést tö-

Hégr

érő székeiykukoricza vetBmag lfogadják. ^

eredeti Székelyföldön termelt

rtja magának a^ jogot, hog;

családi körülmények miatt azonnal

átadandó. Czim a kiadőhi-

Az

iz ajánlott áUWnjLos*

üzletvezetőség.


508 KÖZTELEK. 1897. ÁPRILIS HÓ 1. 28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Bérszántás

gőzekével.

A legújabb eredeti Fowler-féle Coinpoimd gőzekékkel talajmivelésre

vállalkozik 3171

WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó,

Budapest, Kelenföld, Fowler-telep.

Csemiczky és Társa

BUDAPEST,

Elsőrendű manila kévekötőfonalat

bármily szerkezetű aratógéphez

43 forintért szállít a

Szegedi kenderfonógyár részv. társaság

SZEGEDEN.

A t. gazdaközönség, figyelmébe ajánljuk törvényesen védett

állatgyógyászati készítményeinket:

P 0 R C E I

biztos óv- és gyógyszer sertésvész e

_d.arab sertés számára szolgáló

Kólika-cseppek lovak "számára. Egy üveg 60 kr.

Seb-olaj a legkitűnőbb szer mindennemű nyitott állati sebek és fistulák

gyógyítására.

ügy üveg 1 frt.

RestittUions-fluid (Üditő szesz) lovak számára Egy üveg 1 frt.

Egyenest a szabadalom-tulajdonostól Magyarországon kizárólag és egyedül csak

MAUTHNER ÖDÖN

magkepeskedésében

Bll)APESTE.\, VI., Andrássy-ut 23. szám alatt

kaphatók a SS.OOO-ik szám alatti szabadalom által védett eljárással

—== impregnált EE—

valódi északnémetországi

eiite takarmányrépa magvak

a csillaga jegy

tüntetve. De kaphatók az impregnált

csillagjegyü répamagvak 50 kilón aluli, minden

kisebb mennyiségben is.

Ezen impregnált répamagvak rendkivül nagy

horderejű előnyei, a nem impregnált közönséges

répamagvak felett a kővetkezők :

Az impregnált répamagvakon meg vannak semmisítve

a számos répabetegségeknek kutforrásai:

a répamagvakon élősködő penészgombák.

Az impregnált répamagvak 2—4 nappal előbb

kelnek ki, mint a közönséges répamagvak.

Az impregnált répamagvak jóval több és erősebb

palántát fejtenek, az erősebb palántákat

pedig, mint tudjuk, nem támadják és nem

is viselhetik ugy meg a balhák semmint a

gyöngébbeket.

Az impregnált répamagvakból kelt palánták

vegetációja sokkal gyorsabb s bujább és mintegy

nyolc nappal előbb egyeltethetők ki, mint

a közönséges répamagból kelt palánták.

Az impregnált répamagvakról bebizonyították

az összehasonlító termelési kísérletek, • hogy

a rovarok nem bánthatták s hogy a gyökérüszög

sem támadhatta meg ugy, mint a közönséges

répamagot.

Kapható : Csillagjegyü impregnált vörös

és sárga oberndorfi, vörös és sárga eckendorfi, sárga olajbogyóalakú,

vörös Mamuth takarmány-répa, ára mindenik fajtának métermázs&nkint

30 frt.

A zalatlinai kénkovand ipar r. t.

kénsa?- és műtrágya-gyára

ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT

a t. cz. gazdaközönség I). ügyeimébe.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5,

37100/97/CII.

Magyar kir. államvasutak. Igazgatósig.

Hirdetmény.

áruforgalom egyrészt A is Magyarország, másrészt^ Németország, I

i. (Pótlék kiadása.)

rt április hő l-jével az áruforgalom egyrészt Ausztria és Magyarország, mi

rémetország, Luxemburg, Belgium és Németalföld között ezimü díjszabás 1896. évi mározra

edénykoo

A pótlék életbeléptetésével a megnevezett díjszabás 8.

mányok, illetőleg a fentidézett I. rész forgalmi területén fenni

kocsikra nézve foglalt határozmányok hatályon kívül helyeztet:

~"óTléka 4 °észes h vasü

Budapesten"," 1897. márczlus 16-án.

A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes többi vasutak nevében is.

Sropper Samu

mezőgazdasági gépi-aktára

Deering-féle kévekötőgép.

Budapest, láczi-körut 52.

Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre

SACK RUDOLF

legújabb rendszerű és a legmesszebb

° igényeknek is megfelelő

eredeti

Saek aczélekéit

és azokra ugy a szőlő, mint burgonya,

kukoricza stb. mivelése ozéljából szerelhető készülékeket.

Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség becses figyelmét az általa

képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hírneves

fü kaszálógépei re, marokrakó- és

kévekötő aratógépeire,

valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTÖ és szénaforgató gépeire, mely

gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon.

Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).


28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 509

Deckert" szabadalma.

99

D E C K B H T é s

©lektrotechnikai műintézet

H O M O L K A

Gyár: Izabella-utcza 88. HII(1 a|)ONÍ, Raktár: Dorottya-utcza 8.

Cs. ém kii% hitei

Különlegesség a távbeszélés terén.

Hangosanbeszélő-

GRAFIT-MIKROFOH

elektro-

B é c s - P r á g a -

Hangosanbeszélő-Grafit-Mikrofonunkkal

sikerült sok évi tapasztalat, Javítás és gondos

szerkezet által egy oly távbeszélő készüléket

előállítani, mely ezen á téren a „legjobbat és

legtökéletesebbet" képezi.

Ezen mikrofon mindenekelőtt a gondolható legegyszerűbb

szerkezet által tűnik ki, az időjárások

ellen érzéketlen, az állandó, kitűnő és

hangos működésben meglepő és minden nyilvános

Tsisérleteknél ezen előnyök folytán más

készülék által utói nem éretett s túl nem

szárnyaltatott.

Hangosanbeszélő Oraflt-Mikrofonunk több

európai állam távirda-kezelősége által állandó használatba

elfogadtatott; a es. k. osztr, kereskedelmi

minisztériumnál eszközölt próbák pedig azon eredményre

vezettek, hogy a 600 klmtr. hosszú Bécs-

Triesti telefonvonalnál kizárólag hangosanbeszélö-grafit-mikrofonunk

lett alkalmazva.

Ezen mikrofonnál DecKert által az első kísérletnél

észleltetett a hangzó (éneklő) hallótelefon tulajdonsága,

mely a készülék rendkivttli érzékenygének

tulaj donitható.

Vili ámli árit ó le

a legbiztosabb kivitelben.

Szakkörökben, szak- és napilapokban ezen érdekes

tünemény sokszor megbeszéltetett s itt csak

annyit jegyzünk meg, hogy az emiitett kísérlet más

szerkezetű készülékekkel, tökéletlenül vagy egyáltalán

nem sikerült.

A vasúti szolgálatnál ezen mikrofon — a

beszélt szónak hangos, érthető és tiszta visszaadása

miatt — rendkívüli értékkel bir; főleg

felemiitjük a vészjelző készüléket, melynek

czélja az, hogy a vonal bármely pontjáról a legközelebbi

állomással beszélni lehessen. A magy. királlamvasutak,

a cs. kir. osztr. államvasutak

és az arad-osanádi egyesült vasutak igazgatóságainál

ezen készülékeink a gondolható legjobb

sikerrel használtatnak.

Hangosanbeszélő-Ctraiit-Mikrofonunkkal

ellátott — -minden ' czélu telefonberendezésekhez —

szerkesztünk és gyártunk készülékeket, különösen:

1. Készülékeket városi hálózatokhoz és

hosszú vonalakhoz, egyes városok egymásközötti

összeköttetéséhez.

2. Készülékeket a vasúti szolgálathoz

mint vészjelző készüléket, melyekkel a volna

becsüsök ai

technikában.

B r ü n n — P a r i s .

bármely pontjáról lehet a vasúti állomással beszélni;

továbbá készülékeket a forgalmi és fűtőházirodák

közötti közvetlen érintkezéshez és

pályaőröknek a kitérők kezelésére és a teheráruk

jelzésére vonatkozó megbízások

adásához.

3. Készülékeket mindennemű gyárak, tüzőrségek,

bányák, pénzintézetek, irodák, üzlethelyiségek,

szállodák, kórházak és lakások

számára.

4. Készülékek mezőgazdasági és

erdészeti czélokra, majorok és erdészlakok

összeköttetéséhez aradalmi

és erdészeti igazgatóságokkal.

C. Készülékeket katonai czélokra, gyakorlatok,

várak, lövöldék, tüzérségi lövőterek

stb. számára.

6. Készülékeket zeneátviteli, kémlelő

dési és kisérleti czélokra.

7. Készülékeket minden ozélra, pilla

natkaposolóval, központ használata nélkül.

Különösen felemlítjük, hogy hangosanboszélő-grafít-mlkrofonunkkal

minden meglévő, bármely szerkezetű telefonállomás,

nehézség nélkül, csekély költséggel ellátható.

Különleges telefonárjegyzékQnkkel, mely 140 ábrát tartalmaz, tervekkel, rajzokkal, költségvetésekkel és

értesítésekkel díjmentesen szolgálunk.

Az általunk felszerelt berendezésekért több évi jótállást vállalunk.

H9M9

© 2 r Czégünk által berendezett telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke a túlsó oldalon olvasható.


510 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

DÉCKJCRT és H O H O L H A

C!ZÉCJ -

Gyár : Izabella-iitcza 88. sz. BUDAPEST . Raktár: Dorottya-Utcza 8. sl

által berendezett

telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke:

Városok közötti összeköttetés,

Belföldön:

BUDAPEST—Bécs.

BUDAPEST—Arad.

BUDAPEST—T&riesvár.

BÉCS—Xr\eszt, . ,,-

Külföldön:

• LONDON—Manchester.

LOHDON— Edinburgh.

LONDON—Dublin.

Koronauritilalom, Gödöllő.'

Főhérczégi uradalom, Föherczeglak.

„ Márkusfalva,

„ „ Alcsuth.

„ .. Kis-Jenő.

Uradalmak:

Herczeg Hohenlohe, M.-Szt-János.

Herczegi uradalom, Pa-Vacs.

Herczeg Odesc'alchy, lllok.

Herczeg Eszterliázy Földsziget.

Herczeg Coburg Gothai uradalom, Sumjac.

Gróf Andrássy Aladár,- Velejte.

Gróf Széchényi Sándor, N.-Dorogh.

Gróf Normann Elirenfels, Bizováe.

Gróf Eszterliázy M. Mór, Csákvár.

. Gróf Nádasdy Ferencz, Soborsin.

Gróf Zicliy Jenő, Pa-Vám.

Gróf Sztáray Antal, Nagymihály.

Gróf Nádasdy Ferencz, N.-Ladány.

Gróf Jankoyicli Aladár, Gabuna.

Gróf Majlátli József, Perbenyik.

Gróf Forgácli István, N.-Szaláncz.

Gróf Wenckheim Dénes, Doboz.

Gróf Majláth Stefánia, D.-Miholjac.

Gróf Majlátli György, Zavar.

Gróf Hunyady Imre, Kéthely.

Gróf Bolza József, T.-Iíürt.

Gróf Zselénszky Róbert, Uj-Arad.

Gróf Apponyi Sándor, Lengyel.

' Gróf Csefconits Endre, Enying"—Zsombolya.

Gróf Barbó Miksa, Bars-Füss.

Gróf Festetich Tasziló, Keszthely.

Gróf Andrássy Géza, Parnó.

Gróf Eszterliázy Miklós, Tata.

Gróf Wenckheim Frigyes. L.-Szt-Miklós—

Borossebes.

Gróf Wenckheim Géza, Gerla.

Gróf Dégenfeld, Erdő-Száda.

Gróf Zichy Béla, Lengyeltóti.

Gróf Korniss Viktor, Deés.

Gróf Hadik Barkóczy Endre, Tavárna.

Gróf Korniss Károly, Szerep.

Gróf Pejaclievicli László, Nasic.

Gróf Széchényi Emil, Vajszka—Lábod.

Gróf Teleki László, Hosszufalu.

Gróf Teleki Miksáné,

Gróf Nemes Vinczéné, Bánhalom.

Gróf Nákó Kálmán, -N.-Szt-Miklós.

Gróf Zichy Ödön, Belezna.

Gróf Zichy Rezsőné, Enyicske.

Gróf Erdödy György, Gyepü-Füzes.

Gróf Károlyi István, N.-Károly.

- Gróf Hunyady László, Ssikszó.

Gróf Csáky Zénó, Velbach.

Gróf Károlyi Tibor, Bályok.

Gróf Khuen 11 éderyáry Henrik, Nustár. .

Gróf Nákó Kálmán, N.-Szt-Miklós.

Báró Blomberg Lajos, Gardánfalva.

Báró Bánffy Ernő, Kolosborsa.

Br. Edelslieim Gyulay Lipót, Felső-Elefánt.

Báró Springer-féle uradalmak, L,-Bresztovány.

..." • .'••••

, Báró Stummer-féle uradalmak, Nagy-

B,odol{.

Babái' Séliossberger Zsigmond, FelsőJregh.

Báró Waldbott Basenheim, Tojpsva.

Báró Baich Iván, Bocsár.

Báró Fechtig Imre, Tisza-Ugh. •

Báró Berg Gusztáv, Kapuvár.

Báró Berg Miksa.

Theresianumi uradalom, Báttaszék—

Lakócsa.

Püspöki uradalmak, Nagyvárad.

Nagyváradi káptalan, Nagy-Várad,

'fürjei prépostsági uradalom, Mosgó.

Érseki uradalom, Kalocsa.

Mikosdi uradalom, Mikosd.

Baranya Szt-Lőriuczi uradalom.

Tiiköry uradalmak, Daruvár.

Lovag Biedermann Ottó, Daruvár.

Nemeskéri Kiss Pálné, Göd.

Szögyény Maricli László, Sz.-Fehérvár

Blaskovicli Fridolin, Modor.

Hellsinger Gedeon, Pa-Alsó-Varsány.

Geiszt. Gáspár, Kondoros.

Budaházy István, Nyir-Csáholy.

Jálics Géza, Pa-Gyál.

Dr. Mocsáry Sándor, Lápujtó.

Schmidt Albertine, Baden.

Elbogeu Károly, Bars-Füss.

Jekei Albert, Pa-Pervát.

Ifj. Schwab Sándor, B.-Szt-György.

Zamattió G., Fiume.

Boros József, Arad.

Luczenbacher Pál, Szpbb.

Baglii Imre, Pa-Kengyel.

Kobek Kornél, Bátorkesz.

Bischitz János, Török-Becse.

Lederer testvérek, Ta-Kürt.

Ocskay Rezső, N.-Bucsány.

Rohonczy Gida, T.-Becse.

Kövér Miklós, Pa-Martfü.

Mandj Géza, Vállaj.

Sztankovanszky János, Kajdacs.

Hollitscher Béla, Ta.-Szt.-Imre.

Ugrón Gábor, Sz.-Udvarhely.

Bartal-féle uradalom, Fadd.

ürbán Iván, Török-Becse.

Lederer László, Pa-Báboczka.

Lederer Sándor, Pa-Özénhalom.

Zombori Rónay Ernő Kis-Zombor.

Schrainm Ödön urad., Orahovica.

Dr. Burián Aladár, Batta.

Kende Zsigmond, Istvándi.

Kövér Lajos, M.-Kovácsháza.

Nadányi Miklós Ber.-Ujfalu.

Sclrvrarz Zsigmond, Sárospatak.

Tisza István, Nagy-Szalonta.

Örley Kálmán, Bánom puszta.

Csillagh Antal, Tisza-ügb.

Egyedy Arthur, Egyed.

Boross Béni Bonczesd.

Flocli Reyliersberg lovag Sződ.

Bischitz Lajos, Tolna-Hidegkut.

Sternthal Farkas, N.-Szalonta.

Madarász Sándor, Pa-Bagos. \

Haas és Deutscli Szérb-Ittebe.

Klein Náthán Garam-íszt-Kereszt.

Liclitscliein Dezső, Bi-Ujváros.

Tarnay Vilmos, Apostag.

Hegedűs Ferencz, ,Tasz-Kisér.

Nyilvános épületek:

Győri vízvezeték, Győr.

Eszék város székháza.

Szolnok város székháza.

Losoncz város székháza.

Zalaegerszegi közkórház.

Kisvárdai

M. k. tébolyda, Nagy-Szeben.

Országos tébolyda, Angyalföld.

Katonai hatóságok:

Cs.ísk. kat. csikótelep N.-Dád, Sári és Lábor

M. kir. állad, ménesbirtok, Kisbér.

!s. és kir. anyagkezelöség.

!s. és kir. kat.. vasút, Banialuka.

!». és kir. kat. lövölde, Örkény.

Vasutak, gőzhajózások:

Dunagőzh. társ. hajógyára, Ó-Buda.

Vrad—csanádi egyes, vasutak, Arad.

Alföldi gazdasági vasút, Arád.

Cs. k. szab. déli vasuttárs. Budapest.

Gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút. .-.

Kassa-odorbergi vasút. .»,'{ t:

Nagykároly—sómkuti h. é.vásut, N.-Károly.

"••epes-Béla—podolini h. é. vasút,, Podolin.

.„.ombathely—rumi li. é. v. Szombathely.

Bakocza—Felső-Mindszent—komlói vasút,

igyarszék.

árom—dunaszerdahelyi li. e. vasút,

Kecskemét—Tisza-ügli. h. é. v. Kecskemét!

Olthid-Verestorony szoros határszéli h

' v. N.-Tolmács..

ecz—gattai 11. é. v. Versecz.

•Szt.-Gróth—Balaton-Szt.-Györgyi li

... vasút, B.-Szt.-György.

Pápa-csornai h. é. v. Pápa.

Székely vasutak, i57ekely-Udva.rh.ly.

N.-Kikinda—n.-becskereki h. é. v. Nagy-

Becskerek.

Folyamszabályozások:

Aradmegyei a. társ. Kis-

Alsó-csalló es CSUIZKOZI iars. MB

Berettyó-kőrösi társ, Nagyvárad.

Bodrogközi Tiszaszab. társ. Eerber

Felső-bodrogi árm. társ. T.-Térebes

Feketekőrösi árm. társ. Nagyszalor

Felsíi llóköi

Felső-szabolcsi árm. társ. K.-Várda.

Felső-torontáli árm. társ. Szeged.

•nöki hivatal, Temesvár,

jlnok—jászvidéki társ. J.-Kisér.

.... árin. társ. Békés.

Közép-tiszai társ. Tisza-Hoff.

Nádor-csatorna, Sz.-Fehérvár.

Paks-faddi dunavédgát társ. Paks.

" ' syé- sárközi árm. társ. Kalocsa.

ri árm. társ. Makó. .

Szegzárd—báttai árm. társ. Szegzárd.

zolnok—Csongrád tiszabalparti társ.

Czibakházá.

Sebeskőrösi árin. társ. Nagyvárad.

Jlgyi társ. Temesvár.

Tiszahegyes—bocsári táRS, Bocsár.

Tisza—kőrösziigi társ. S?e'levtny.

eli Tisza—Duna töltés, Titel.

, „rökbecsei írni. társ. Törökbecse. •

Vágbalparti árin, társ. Tornócz.

Tiszabalparti árin. társ. Czibakháza.

Ecsédi láp lecsapoló és Szamos balparti

árin. társ. N.-Károly.

Vág jobbparti árm. társ. Vágselye.

rv

rAd-^hréByfcárt árm. társ.-Szeged;

—/ház—Szeged árm. társ. Szeged.

Bácsi tiszai árm. társ. Q-Becse.

Hortobágy Berettyó vidéki árm. t.Karczag.

Gombos-vajszkai árm társ. Bogojeva.

Dömsöd-patai árm. társ. Tass.

Középtiszai árin. tái-s. T.-Röfíl

Iparművek:

A Grafit-Mikrofon leirása az első oldalon olvasható.

Körmendi gőzmalom.

Soroksári gőzmalom.

Anna gőzmalom, Igal.

Sümegi mész- és téglagyái

S S Í S ,

íglagyár,

lavölgy.

1, Budap

M. kir. Diósgyőr

M. kir.

n-Brézó.

M; kir, vasgyár, Va^Haii,....

Nadrági vasipar, Nadrág.

M. k. gépészeti felügy. Szélakna.

Keszler, Böhm, Baner, S.-Tarján.

Fegyver és gépgyár r. t. Budapest.

Bányaművek:

ybánya,BOÍCZE

lybánya, Brád.

izh. társ. koszt lyái, Pécs.

. Ján.-féle mű

lerezeg vasbái Pohorella.

társaság, Thalht

ahivatal, Arányid idka.

t. Nagy-Dorogi

ánya, .F.rKosztolány.

aaigoiarjHiii Koszénbánya, S.-Tarján.

DrenkÓvái kőszénbánya, Bérzaiklf " y '

Kőszénbánya társ. Nagymányök.

Brassói, bánya és kohó r. társ. Ruszkieza.

Rudai 12 apostol bánya, Brád.

Különféle munkák:

Korbuly Géza,'M.-Telke.

M. kii-, selyemtenyészde, Szegzárd.

Kőolaj és ászfalt-gyár, M.-Telegd.-

is Gusztáv, T.-Becse. -••:

óczy Kálmán, H.-Várad.

E.,flaL. Szombathely.

Bak Károly, Lasnak. '

Farkas Gyula, Sismánd,

Dr. Plck Gyula, R.-Almás.

" ' ' • "thur, Markusfalva.

Schapr

Polgár

Molnár

Szikszí

• J. 1

F.-Gy:

Bantlin-féle kémiai gyár, I

Bártfai fiirdőigazgatöságr.

Bártfai szállodaépiiletek.

lyer Gyula, Bocsár.

ifilinger és Henn, Vinkov

Müller János, Szászrégen.

Wolil Hermáim, Losoncz.

Richter Ede, Nagyszombat.

Lajos, Jászladí

, Toj

Pető Albfert, Ar>

Filrchtgott Lipót, Ar.-Maróth.

Feldmana és Klein, Nagy-Iklód.

" sch S. Nasic.

•lich & Brecher, Besztercze.

Basch Lajos, Pa-Poó.

Onk. tűzoltó-egylet, Szegzárd.

Onk. tiizoltó-egylet, Nagybecskerek.

Városi tiizőrség, Nagyszombat.

Főszolgabírói kerület, T.-Becse.

Alispáni hivatal, Ar.-Maróth,

More magazines by this user
Similar magazines