28.

?IL évfolyam. Budapest, 1897. évi április hó 7-én 28. (574 ) szánt. 

KÖZTELEK 

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 

AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁCI ECYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. 

A* országfos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. 

Nem tagoknak előfizetési díj: 

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. 

Meaeloaii miitlei szerdái és szombaton 

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek). 

ŰlKi-it SS. izin. 

Kéziratokat a szerkesztgség nem küld vissza. 

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. 

Meghívó 

az Országos Törzskönyvelő Bizottság f. évi 

április hó 8-án, (csütörtökön) d. u. 4 órakor a 

„Köztelken" tartandó ülésére. 

Főtárgyak: 

1. Uj tenyészállatok felvétele. 

2. Az 1898. évi költségvetés megállapítása 

s ezzel kapcsolatban törzskönyvvezető 

segély, illetve fizetési pótlék iránti kérvényének 

tárgyalása. 

3. Folyó ügyek. 

Kostyán Ferencz , 

Felhívás Thanatonnal való 

kísérletezésre. 

A m. kir. dohányjövedék igazgatósága kísérleteket 

folytat mezőgazdasági használatra 

alkalmas, olcsó Thanaton előállítására. 

E kísérletek eddigi eredményeként többféle 

Thanatont bocsátott az OMGE. rendelkezésére 

gyakorlati kipróbálás végett, kiosztás 

czéljából. 

Felhívjuk a t. gazdatársakat, hogy a kik 

érdeklődnek ez uj gyártmányú Thanatonok iránt 

s azokkal ez év tavaszán fecskendezési próbákat 

óhajtanak végrehajtani a különböző kártékony 

rovarok ellen, e szándékukat az Országos 

Magyar Gazdasági Egyesületnél (Budapest, IX., 

Üllői-ut Köztelek) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. 

Az OMGE. a rendelkezésére álló Thanatont 

a jelentkezők között ingyenesen fogja kiosztani; 

a küldeményt csupán a szállítási költséggel 

terheli meg. 

Minthogy azonban a fecskendezési kísérleteknek 

tanulmányi czéljuk van, az OMGE. csak 

azokat a jelentkezőket veheti figyelembe, a kik 

kijelentik, hogy a fecskendezési próbák megejtésénél 

az OMGE. útmutatásaihoz képest fognak 

eljárni s a kísérletek eredményéről annak 

idején pontosan beszámolnak. 

Tavaszi luxuslóvásárok. 

A folyó évi luxuslóvásárok második 

cziklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és 

5-én fog megtartatni. 

Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók 

a Tattersall titkárságánál, Bpest külső 

Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. 

A díjlovaglás és díjugratás pedig május 

12-én fog megtartatni. 

XIV. tenyészállatvásár. 

A f. év május hó 2., 3. és 4-én a volt 

ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban 

megtartandó, díjazással egybekötött tenyészállatvásár 

és gépkiállítás bejelentési határideje 

április hó 20-án jár le. Díjazásokra a 

rendező bizottságnak 3000 frt áll grendelkezésére. 

Azon tenyésztőket, kik sertéseket akarnak 

a vásárra felküldeni, kérjük, hogy a bejelenseket 

— miután a sertések felhozatalára a földmivélésügyi 

miniszter Tcülön engedélyét kell esetrőlesetre 

kieszközölnünk — sürgősen beküldeni 

szíveskedjenek. 

Bejelentési ivek és a vásár tervezete az 

OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. 

A XIV. tenyészállatvásár 

rendező bizottsága. 

1897. márczíus havában befizetett 

alapítványi kamatok és évdijak 

I. Alapítványi kamatok. 

1896-ik évre: Sztankovits Ferencz 10 frt 50 kr. 

1897-ik évre: Ehrlich Mózes 10 forint, Hungária 

mütrágva r.-t. 10 frt, Hunyady Imre gr. 26 frt 25 kr., 

Lossonczy Mihály 10 frt, Máday Izidor 10 forint 50 kr., 

Reusz Henrik 10 frt, Rodiczky Jenő dr. 10 frt, Splényi 

Béla br. 10 frt 50 kr., Szapáry Gyula gr. 26 frt 25 kr. 

Szász-Coburg Fülöp hg. 52 frt 50 kr., Szegedy György 

10 frt 50 kr., Szepes m. gazd. egyesület 10 frt, Steinbach 

István 10 frt, Teleky József gr. 10 frt, Tisza István 

gr. 10 frt, Végh János verebi 26 frt 25 kr. 

II. Evdijak. 

1896-ik évre: Abonyi Emil, Deák Tamás 5-5 frt, 

Eperjessy Sándor, Glück Venczel, Jónás Ödön, Obál 

Ferencz 10—10 frt, Szeberényi Gusztáv, Steiner Leo dr. 

5—5 Irt, Tóth Kálmán, Vécsey Miklós br. 10—10 frt. 

1897-ik évre : Abonyi Emil, Ágoston József, Albert 

Nándor, Altstadter József, Baar József, Baranyay Pál, 

Barcza László, Bárczay Elemér, Baross Pál, Bathó 

József, Bartha Antal, Basch Simon, Baumgarten Pál, 

Bedő Albert, Beer Henrik, Behr Gusztáv, Békássy 

István, Benes József, Békéi uradalom, Beszedits Vilmos, 

Bohn Gyula, Borhy György, Boross Sándor, Brasch 

Simon, Braumüller Sándor, Braun József, Brezovszky 

Lajos, Czacher Gusztáv, Czakó József, Csikvándy Márton, 

Csiky Dénes, Csitáry Béla, Daróezy Endre, Dessewffy 

Arisztid, Deutsch Frigyes, Deutsch Lajos, Diószeghi 

Dezső, Dobokay Lajos, Dratsay Gyula, Druoker Jenő, 

Durmann Antal, Erényi Sándor, Eszterházy Ferencz gr., 

Farkas Rezső, Fischl Lipót, Fleischl S. Dezső, Fowler 

John, Förster Jenő, Fülöp Zoltán, Frey Gusztáv, Galbory 

Sámuel, Glanz Sándor, Gosztonyi Tibor, Gruner 

Károly, Gutmann Lajos; Győrffy Kálmán, Györgyei 

Ödön, Hagara Viktor dr., Hajdú Ferencz, Hazay Győző, 

Herczfelder Manó, Horváth István, Horváth János zalabéri, 

Jaskó Géza, Jurcsek Győző, Jurenák Gyula, Kanta 

Sándor, Karsay Vilmos, Kárász István, Kende Tivadar, 

Kerpely Kálmán, Kiss József, Kiss Lajos, Kiss Sándor, 

Kluge Ferencz, Koncz András, Kontsek György, Kozma 

Andor, Krieger Pál, Kubovits Ignácz, Kun Árpád, Landgraf 

János, Langh Aurél, Láng Károly, Lakner Aladár, 

Lehoczky Dániel, Lengyel Sándor dr., Lingauer Jenő, 

K. Lipthay Ágost, Lónyáy Menyhért gr., Lótenyésztés 

emelésére alakult részvény-társaság, Löwenstein Emil, 

Luperszbeck József, Madách Aladár, Mátray József, 

Mayer Oszkár, Melczer László, Metzger György, Mezey 

Gyula (Tornócz), Mezey Gyula (M.-Óvár), Monostory 

Károly, Nagy Imre, Nagy József, Nándory Pál, Náray 

Géza, Natorp Tivadar br., Német-Czernyei g.-egyesület; 

Nérey Kálmán, Obál Ferencz, Ofner Oszkár dr., Orczy 

Zoltán, Ormódy Vilmos, Osztroluczky Miklós, Otócska 

Géza, Palkovits Sándor, Pál Miklós, Pethő György, 

Petrányi Lajos, Piitzner Sándor, Pirkner János, Pokomándy 

Imre, Propper Miklós, Radó Elemér, Radvány 

István, Razgha Ernő, Rohonczy Gida, Rónay Albert, 

Sporzon Vilmos, Strausz József, Strem Dénes, Szalay 

Imre, Székáts István, Szeöke Ödön, Szita János, Szlávik 

Leo, Sztankovits János, • Takáts Ferencz dukai, Teleky 

Géza gr., Thaisz Lajos, Thassy Géza," Thurner Nándor, 

Thormay Béla, Tóth Ede, Töpler Károly, Tulogdy Samu, 

Újhelyi Mihály, Vadászffy Jenő, Vásárhelyi László, ifj. 

Vásárhelyi László, Vécsey Miklós báró, Voith Manó," 

Vörös Sándor, Wieland Andor, Wenninger Mátyás ifj., 

Weidinger Rezső, Wolff Ernő, Wolfner József, Wurm 

Ödön, Zichy Aladár gr., Zimburg Alajos lovag 10—10 

frtot. — Bakay Oszkár, Deák Tamás, Stainlein Ottó gr., 

Stanchich Sándor, Steiner Leo dr., Szeberényi Gusztáv 

5—5 frtot. 

1898-ik évre : Lits Sándor, Mitsky Sándor 10—10' 

frtot, Mandel Dezső 1898 és 1899-re 20 frtot, Stainlein 

Ottó gr. 1898-ra 5 frtot. 

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. 

A Magy. kir. 

ADRIANCE PLATT & C° 

newyorki gépgyáros 

Államvasutak Gépgyára 

—• kizárólagos képviselősége 

Fűkaszáló, 

Marokrakó arató, és 

M r Szövetkezeti képviselősége tagok számára. TM 

Gözcséplőgarniturák 

Kévekötő arató gépeire. 

Késések elkerülése végett kérjük 

a megrendeléseket már 

és egyéb gazdasági gépek 

•1 Kitünö magyar bizonyítványok. M most elöjegyextetni. 

több évi részletfizetésre. 

Mai számunk 16 oldal.

A „Bereczki-emlék"-re f. é. márczius 

havában a következő adományok 

folytak be az OMGE. 

pénztárába: 

Orsz. M. Kertészeti Egyesület. — 500 frt. 

A .Gyümölcskertész" utólagos gyűjtéséből: "..'." . 

Kisbári Kiss Ferencz ur. Budapestről 10 forintot,- 

Cziprián János ur Budapest és Kovács .Lajos; úr . 

Baltáról 1—1'irtot, összesen... 

' '"•'; Rónay: Albert ur A-.-Hrabóczról...... ... 

üátóesan : , 517 frt. ; 

Gyűjtés eredménye márcz. 81;én: 158'8 frt 43 kr. 

Agrárszocziálista mozgalmak külföldi 

világításban. 

Az alföldi u. n. agrárszocziális mozgalmak 

'senkinek sem: kerülhették el • figyelmét. 

1 ''''Éjeknek.éppen hazánkban valő jelentkezése 

méltán hívhatta fel a közvéleményt, nem i 

csupáh hazái szempontból, hanem azon jelleg- | 

zetessége miatt is. hogy nálunk éppen azon j 

- rétegben sikérült szervezetet, adni a szoeziális j 

iránylatnafey mely még Németországban is leg- " 

"kevésbé v'ólt.megközelithőtő : a parasztságban. 

Az ipari munkások seregében, mely elsőül 

szokta felkarolni ez eszméket, csodálatosképp 

nem voltak képesek azon arányokat és' hatást 

elérni, minőt az "alföldi parasztságnál. Sőt mig 

az ipari munkások szoeziális mozgalmában 

hazánkban . három ' irány is küzd. egymással, 

•u.' m. a-„nemzeti demokrata" s a nemrég 

egyesült két „nemzetközi szocziáldemokrata", 

addig a parasztság mozgalma egységesebb, 

habár két — budapesti és czeglédi — kongreszszusoknémi 

eltérést mutat. 

. Az, hogy. a parasztságot Magyarországban 

s jelesül éppen a kanaáni részeken,' Európa 

egykori élelmezési raktárában, sikerült megindítani, 

természetesen nagy örömmel tölti el 

a szocziáldemokrácziát és nagy vívmánynak 

tekintik az elért eredményeket. Akárhogyan áll 

is a dolog, annyi bizonyos, hogy a külső eredmény: 

az ő részükön van. Miként fognak a 

A szoeziális, ügyeket közönségünk nem 

méltatja. Törekvéseivel és. irányával nem foglalkozik. 

Irányításával, meg éppen nem, hanem 

hagyja a dolgokat, folyni.. . Be. nem látva ennek 

fontosságát, sem az ebböí" eredhető hátrányokat,, 

.3, parasztmozgalmak önpóan organizálódnak, 

intenzitásban'nyernek, amire a .hivatkozott 

két földmives-kongresszus tárgyalásai is meg-, 

l^öző és intő például szolgálhátnak a magyar 

közvélemény számára. 

E két kongresszusról referál a „Neue 

Zeit" Stuttgartban-megjelenő szocziáldemokrata 

folyóirat márczius hó 27:én 27-ik számában 

Engelmann Pál „Két szocziáldemokrata parasztkongresszus"" 

"czimü czikkében, a hói bevezetőleg 

is mindjárt jelenti, hogy mig a nyugati 

2 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 28. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. 

országokban nagy erőt fejtenek ki a parasztság 

megnyerésében, addig „Magyarországban meglehetős. 

fáradság, nélkül esilc a parasztság,'mint' 

a Mpitálisztikus fejlődés fájának érett gyümölcse, 

a szocziáldemokráczia ölébe." S dicsekedvé emliti, 

hogy alig van más ország a kontinensei^ 

a hol a földmivelő lakosság „révoluczionálásának" 

.gazdasági előfeltételei'annyira megvolnának, 

mint Magyarországban: "kolosszális egyházi? 

és-nemesi, latifundiumok, a kisparasztság 

12 irt. 

h frt folyton emélkedő kisajátítása a terjedő polgári 

- nagybirtok által, továbbá, egyfelől a munka 

- feltételek folytonos rosszabbodása, másfelől 

egyéb, .keresetforrások hiánya. S mint .előnyös, 

tulajdonságot kiemeli a magyar faj hajthatlan 

önérzetét és. demokratikus ösztönét. 

... , . Azután, egynehány ismert statisztikai adatot 

sóról fel a földbirtok s mezőgazdasági népesség 

megoszlásáról a nagy adókról és kereseti 

viszonyokról. Vázolja azon : fejlődési okokat,:. 

melyek a mezőgazdasági viszonyok átalakulását.. 

előidézték^ kihatólag a népesség 

kereseti viszonyaira,; a munkafeltételek nyomasztóbbá 

válására. . 

Az agrárszoczializmust túlájdonkép 

csak 

1890. évtől számítja, de kiemeli a györs s nagy 

arányú fejlődést. S megjegyzi, hogy ,a Békésben 

elrendelt kivételes intézkedéseknek' éppen a 

czélzottnál ellentétes . eredménye volt, mert a 

parasztok „csodálatra méltó, hősi bátorsággal 

és lelkes odaadással" daczoltak az üldözésekkel. 

Égető éhséggé} olvassák és magyarázgatják 

a szocziáldemokrata irodalom kevés, jobbára 

németből fordított müveit s terjed ki a mozgalom 

tágabb körre s több helyt dicsekvőleg 

emeli ki, hogy a mozgalomhoz csatlakoztak a 

kisbirtokosok is. Erinek általán nagy jelentőséget 

tulajdonit, ami érthető, mert az önálló 

kisbirtokos éppen a jelen társadalmi rend erős, 

eddigelé szinte rendithetlen talapzata. 

De talán egy kissé rózsásabbnak látja e 

részvételt, mert tudomásunk szerint az önálló 

kisbirtokosok szoeziális szerepe eddig nem valami 

figyelemre méltó, habár a czeglédi kongresszuson, 

forrásunk szerint 54 községet képviselő 

" viszonyok jövőben alakulni és fejlődni, az ismeretlen. 

103 delegált közül 30 kisbirtokost tüntet 

De hogy ez nemcsak a gazdaközönség, fel, ami harmincz százaléka a megjelenteknek. 

hanem az egész közvélemény érdeklődését joggal 

követelheti, annyi bizonyos. 

A 

jezetten 

budapesti kongresszus egyébként kife- 

csatlakozott a szocziáldemokráczia ismert 

Sajnos . azonban, nem. látjuk ez érdeklődést 

elveihez. E kongresszus (39. községből 71 

1 A mozgalmak hatása alatt nyomban képviselő) kivánja a napi 12 órai munkaidőt, 

^keletkezett ugyanis számos brosúra, tanulmány, nem tévesztvén szem elől a 8 órai munkanapot; 

'hh'lapl "'Czikk, törvény- s szabályréndelettervezet, 

az időntúli munka fizetését 5% több- 

de ami azt a benyomást keltheti, hogy mindez lettel, a részmunka, a heti, havi és évi szakmánymunka, 

*— more patrio — szalmaláng, volt. 

a természetben való fizetés el- 

törlését; a nap és óra szerinti készpénzfize 1 

tést, munkaközvetítésnek létesítendő mezei 

munkás szekretáriusság utján való teremtését, 

lapot. 

Kivánja a münkástörvényhozásnak a mezei 

munkásakra- való kiterjesztését, a mezőgazdasági 

felügyelőket, A költségeknek a földbirtokosok 

által való viselését..;, A -. cselédtörvény eltörlését; 

általános,, titkos ^szavazati jógot, gyülekezési és 

egyesülé'ái,.- jogot, hirlapkauczió megszüntetését 

stb., a mint ezek már általán ismeretesek. 

Forrásunk kiemeli, hogy a bérnek részben 

természetben váló fizetése ellen a czeglédi 

kongresszus szót nem emelt, inert a munkások 

tömege a pénzzel való kiegyenlítésnek meg 

nem nyerhető, már csak azért sém, mert ha a 

munkás készpénzzel lesz kénytelen élelmiszereit 

bevásárolni, ugy a földbirtokosnak és közvetítőnek 

is ,,'profit"-ót' fog adni. A czeglédi kongresszus 

. egyébként aratás idejére 14 órai munkanapot 

— reggeli' 5 órától: esti 7 óráig — javasol', 

reggeli, ebéd s veesérnyei félbeszakításokkal. 

Ez időn tul külön díjazást szintén kiván, de 

perczent emelés nélkül. A nvolczörás munkanapról 

említést sem tettek. 

Bizonyára nem kerülték el a közfigyelmét 

a földmunkások munkafeltételeire vonatkozó 

határozmányök : rióv.—márcz. időszakra napi 

2 frt, 12 órai mnnka, az év többi szakában 

•3 frt, 14 órai munka. A vállalkozó" köteleztessék 

a munkaeszközöket a helyszínére állítani, 

télben megfelelő férhelyek'rőP gondoskodni, 

tüzelőanyagot adni, orvosi ellenőrzést meghonosítani. 

Heti készpénz bérfizetés, élelmiszerek 

vásárlásához fuvar, rossz idő miatt, a 

munkaszünetnél fólnapibér, 16 éven aluli munkásoknak 

fél; nőknek 8 A férfi napibér, árvizekesetén 

teljes bér, betegbiztosítás,, halálozás 

esetén a munkaadó költségén valő eltemetés. 

Ezek a főbb követelmények. 

A szocziáldemokráczia elveihez való csatlakozást 

egyébként a czeglédi kongresszus is 

kimondotta, valamint a szokásos politikai stb. 

követelményeket is, miket előbb émlitettünk. 

Mindezekről a szóban forgó közlemény 

nagyon természetesen elismerőleg nyilatkozik. 

Dicséri a kongresszesokat s ázt hiszi, hogy 

tartós hatással lesznek a mozgalom erősbitésére 

és iskolázására. és az uralkodó osztály is tanulhatott 

ez alkalomból s kiemeli, hogy nemcsak 

a sajtó ismerte el komolyságát, hanem Festetits 

gróf, a volt földmivelési miniszter is ott volt, 

a hallgatóság soraiban. Sőt ennek rója fel a 

belügyminiszter'; parlamenti nyilatkozatát, melyben 

kivételesebb , rendszabályok szükségét és 

hasznát nem látja, sőt Tisza István a „finánczbárók 

és nagybirtokosok prototypusa" a munkások 

egyesülési joga érdekében vetette magát 

latba. Oly hangok 'ezek,.. — mondja — minőket 

a kormánypártról eddig nem hallottunk.; 

Utóbbiban igaza van, mert elismeréssel 

kell kiemelnünk, hogy 'szöcziális kérdés taglalása 

volt az idei, budgetvita jellegzetes vonása 

s a magyar parlamentben e kérdést . soha ily 

terjedelemben és mélységben nem tárgyalták. 

A mit helyesnek tartunk, mert a jövő nagy 

problémáival elvégre foglalkozni kell, erőszakos 

vagy kivételes, intézkedések czélra nem vezetvén. 

Nagyon megdicséri , a magyar parasztot. 

„Pompás emberfaj"-nak nevezi, a mit mi már 

úgyis tudunk s kiemeli, hogy nálunk nem mutatkozik, 

más parasztokéhoz mért alázatos és 

esetlen magaviselet, hanem nyilt fellépés. fékezhetlen 

dacz és rideg kitartás, a mi jellegzetessége 

— szerinte — a magyar fajnak. 

Csodálattal emlékezik meg a munkások 

kongresszusi szerepléséről, elfogulatlan fellépéséről, 

kiváló szónoki erejükről, egyszerűen szép 

beszédmodorukról. Az ös-kereszténységéhez hasonlítja 

azon lelkesedést és rajongást, melylyel 

az „uj tanok" iránt e tömeg viselkedik s 

ha a zsandár őket számtalanszor szét is ugrasztja, 

találnak alkalmat „az eszme megbeszélésére". 

' S ami magyar szemnek-fülnek különösen 

rosszul esik: nagyon hangsúlyozza a kongreszszus 

magatartását a „haza" fogalmáról tett nyilatkozatot, 

azt, hogy a Szózat vagy a Kossuthnóta 

helyett a Munkásmarseillaise-t és más

28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. -KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 3 

szociáldemokrata dalokat, énekeltek s ,.,qrűl, 

hogy a phauvinizmus és „mordspatriotizmus" 

régi istenei porbahullanak. és a nemzetiségek 

elnyomóik ellen egyesülnek. ,,, ,,. 

Végül, czikkiró, ki maga is jelen, .volt a 

czeglédi kongresszuson, kiemeli,, hogy neyriigaz 

az, mintha az egész mozgalom a parasztság 

földéhességének kifejezése volna, amivel a 

burzgpá irók vigasztalják magukat, mert még 

jobbmóduak is kifejelték előtte, hogy a, kollektiv 

birtokosoknak hivei. S , mindezekből •— a 

magyar agrárszoeziálizmusból! —látja tarthatatlanságát 

annak, hogy a paraszt agyához 

nem férnek a szocziáldermokráczia elvei, hisz 

Magyarország középrészein ,pár év alatt teljesen 

elterjedtek azok, magúkkal ragadva németeket, 

szerbeket s tótokat, erősen megvetvén 

lábát mindenütt; s hangsúlyozza, hogy mig az 

ipari proletárság mozgalma Nyugatról Keletfelé 

terjed, addig a parasztszocziálizmus megfordított 

.irápyt követ. 

íme ezekben számol be az említett folyóirat 

legújabb agrárszocziálizmusunkról. Talán 

gok ebben is a vérmesség, az optimizmus 

éppen olyan mérvben, miként .nálunk tulsok a 

közöny, a nembánomság. S ha hajlunk is azon 

nézet félé, hogy a mozgalmak szülöoka ere-, 

detileg a magyar parasztságban rendkiviili erősen 

kifejlett földéhesség, ez a mozgalom jellegén 

némileg változtathat, de nem, a dolog érdemén. 

, 

Tágabb értelemben ugyanis szocziáJis; 

I Harkány). A viz és talajviszonyok szerint alakul 

a rétek viránya- is; hozzávetőlegesen 

mozgásnak tarthatunk minden törekvést, melyet 

valamely osztály helyzetének, javítására • °/o-okban a. következőleg határoztam meg a 

kifejt, legyen, az paraszt vagy kaputos. De az növényzetét: 

eddig megállapítottakból kétségtelen, hogy nagyobb 

arányú mozgalomról van szó, mely helyes 

irányítás és megfelelő intézkedés nélkül 

oly erős szervezetben jegeczedhetik ki, aminek 

mezőgazdasági viszonyainkra való hatását'"kicsinyelni 

nem szabad. 

S abban igazuk van, hógy e nép eljárásából 

tanulni lehet, tanulni azt, miszerint káros, 

sőt végzetes, a nemtörődés, a szocziális bajokkar 

való foglalkozás mellőzése. Hisz tulajdonképpen 

teljesen rendszeres és alapos vizsgálat 

nálunk nem is történt. Azok a munkák, melyek 

Éppen ezen kiválóan nagy horderejű szempontból 

tanácsos volna az Angliában szokásos 

parlamenti bizottság intézményét nálunk is meghonosítani. 

Ez alkalmas volna minden rendű 

és rangú egyén kihallgatására, véleménye szabad, 

nyilt megmondására. Egy ily parlamenti 

bizottság összeállítása esetén a munkásvezéreknek 

megfelelő részesedése biztosításával, nagy 

reményeket fűzhetünk. 

A kihallgatandó nagyszámú 

felek .szószerinti vallomásai, , az élő szó 

közvetlensége oly imponáló s becses anyagot 

képezne, melyből tiszta képet lehetne nyerni 

azon, agrárszocziális mozgalmakról, miket ma 

hivatalos jelentésekből és egyes magánegyéneknek 

saját impresszióiból ismerünk. 

Mindezt azért kell újból hangsúlyoznunk, 

: mert semmiféle társadalmi mozgalmat nem szabad 

kicsinyelnünk a jelen viszonyok között legkevésbé 

s, akkor, mikor egy mozgalom már olyan 

dimenziókat öltött, a mint tudvalevő, de a mint 

a fentiekből kivehető: a közöny, a,ijemtörődés, 

, palliátiy eszközökkel való kísérletezés egyenenesen 

vétek, mit a jelen nemzedéknek joggal 

fog szemére vethetni a későbbi generáczió, 

melynek nyakára ini hagyunk keílemes örökségül, 

egy oly mozgalmat, .minő hason államokban, 

ily mérvben még nem fordult elő. S. I. 

NÖVÉNYTERMELÉS. 

Rovatvezető : Kerpely Kálmán. 

Néhány szó a fiiveló'kró'l. 

Ö A mult év nyarán, a nagy Alföld 

tiszántúli részét járván be, többek között tanulmány 

tárgyává tettem a rétek, kaszálók és 

legelők állapotát is.,; • .•„.. 

I. Természetes kaszálók. A rétek a, megtekintett 

uradalmakban • általán a laposabb helyeket 

foglalják el, a melyek vagy közel kapják 

az ' altalajvizet (Lőkösháza) vagy pedig 

valamely nagyobb folyóvíz mentén terülnek el: 

Szászberek — Zagyva, Szanda — Tisza, Sarkad— 

(Körős, Porgány — Takta). A rétek ősz és tavasz 

idején majd mind viz alá kerülnek hosszabb: 

rövidebb ideig, igy pl. Harkányban már május 

"elején fut le az ár. 

A, talaj.vagy-szikes (Szászberek-Szánda) 

vagy • - agyagos (Lőkösháza, .Makó), vagy' 

? pedig, majdnem kotuszerü televényes (Sarkad, 

Uradalom , . , ; alj fii szálfü leveles gyom,. 

Szászberek ,65 12 •'••"' '2 21 

Ó-Szanda 60 20 • 1.2 1' 8 

Lőkösháza 60 12 25 3 

• Harkány 25' 50 . 15 • . 10 

....'- A mint látjuk, a gyomok néhol még meglehetős 

helyet foglalnak el>. ezek'..irtását még 

mindég/ csak a széna vágó kasza végzi el, 

persze legtöbbször akkor, mikor a gyomok 

magvaikat elhullajtották. Legtöbb herét a 

lőkösházi réten láttam, itt ugyanis nem lejpi el 

oly sokáig a viz a rétet. A növények aránya 

még legszabályosabb Szándán, míg Harkányban 

a szálfüvek tulnyomóak. 

megjelentek, tiszteletreméltóak és tanulságosak, 

irányzatuk kifogástalan, de egészlen véve nem 

A kaszálás ideje a vízjáráshoz alkalmazkodik,, 

Szandán. már május '20-án vágják a 

kielégítő. Nálunk is egész alapossággal kell 

szénát, mig Harkányban csak juniús 15-én. A 

megállapítani a tényleges viszonyokat, feltárni kat. holdankénti termés 8 q (Sarkad) és 16 q 

az életet a maga . egyszerű és természetes nyilvánulásában, 

felderíteni a valódi okokat, az sarjutermés már az időjárástól függ. 1896-ban 

(Lőkösháza, Szanda) között váltakoznak. A 

igazi törekvéseket, az egész mozgalom valódi 

vágták, de áltálán 10 évből 8-ban többnyire 

elsül s legeltetéssel értékesitik. A rétápolás 

indító okait. 

itt-ott fogasolásban nyilvánul, ugyanis ha idő 

és.fogat van; trágyázásról, moh-és 'gyomirtásról, 

magfelülszórásról szó sincs. 

II. A mürétek készítése is megindul lassanként 

az Alföld e részein is. Oly uradalmakban, 

a hol az öntöző vizet könnyen érik 

' el s az az év minden szakában biztosítva van, 

ott csakhamar átalakítják a csekély termésű 

természetes kaszálót mürétté. Szászbereken a 

Zagyvából, Ó-Szandán a Tiszából emelik a 

vizet centrifugál-szivattyuk segélyével, Mezőhegyesen 

a Marosból egy 92 kilométer hosszú 

élővíz-csatornába ömlesztik a vizet,' Takta- 

Harkányban pedig részint egy hegyi patak, 

részint egy szélmalommal merített kut adja az 

öntöző vizet. 

A öntözés módja mindenütt csergetés, 

. kisebb területeken pedig az elárasztás. Az ön- 

' tözött rét nagysága Mezőhegyesen -500, Harkányban 

30, Szászbereken 42, Ó.-Szandán 150 

kat. hold; .de miután még csak a kísérletező 

.sek éveiben .vannak. ..Mezőhegyest kivéve' 

az. a terv mindenütt, ha az öntözés beválik s 

csakugyan emeli a rét termését,. ugy mindenütt 

3—4-szeresére fogják a területet :bőviteni. 

A berendezés költsége, Mezőhegyesen, kat. 

holdanként 47 frt 21 kr. de;, a lecsappló-csatorna 

költségével együtt -69 forint 64 kr. Már 

. Harkányban az összes költség .csak 18.0 forint 

volt, tehát holdankint ,3 frt. Vagyis a hol a 

telekviszonyok alkalmasabbak s kevesebb földmunkával 

is el lehet osztani a vizet, ott a 

költség mint látjuk kis összegre zsugorodik. 

Az öntözés tartama Mezőhegyesen 14 nap, 

a midőn is másodperczenkint. 500 liter viz 

folyik el, Szászbereken 4 nap, Harkányban 1 

napig tart. a. locsolás. A szénatermés ; nagysága 

Mezőhegyesén 1896-ban I. széna: 13 íft II. 

sarjú: "10 q, ós III. kaszálás termése : 8 q, 

összesen 31 q volt. A kaszálók régi • termése 

12 q széna volt kat. holdanként. Harkányban 

9—10 q a szénatermés, a sarjú ' pedig 

4—5 q. 

Ha a gyep állományát ! a természetes kaszálókon 

és müréteken megvizsgáljuk; űgy 'azt 

fogjuk találni, hogy a mürét füve sokkal értékesebb, 

több benne a heré (korcs- és fehér), a 

'jó fűfélék bővebbek, egy-egy foltbán erősen 

terjednek. A savanyu füvek állják még egy 

darakig a létérti' küzdelmet, a gyomok és 

mohok azonban egy-két évi öntözés után teljesen 

eltűntek. A mezőhegyesi mürétt'ől „ eltekintve 

— a' melynek gyepjét jeles fümagvak 

felülszórásával is javították — a paladicsi uradalomnak 

tiszamenti mürétje leghűbb képét 

, adja, hogy mily égősen képes a- •'jő fűnővést 

az öntözés elősegíteni." Ó-Szandáról csónakáztunk 

át az émlitétt uradalomba s végig menvén 

egy darabop á réten, lábunk alatt a sarjú 

már is térdig ért s telve volt hérefélékkel s a 

legjobb füvekkel: Szászbereken is égy évi öntözés 

után szikes tulajon — a hol tehát- legnehezebben 

hat a viz — még ott is áz öntözött 

területen a gyepállomány 70—80% jóféle 

növényekből állott, mig a szomszédos, öntö- 

. zetlen kaszáló csakúgy tarkállott a székvirágtól, 

kakukfütől stb. 

Más oldalról azonban a nagy-laki Tomkaféle 

müréteken arról győződtem meg, hogy 

bár rendszeresen öntöztessék á széktalaj, 

annak termése bővebb lesz ugyan, de a sajátos 

szikes fűféléken (tippan) kivül más jobb 

fűféle magától nem' fejlődik. Különösen tapasztaltam 

ezt azon táblákon, melyek mint 

régi felhagyott rizsföldek elárásztathak. Hogy 

az ilyen rétek egynemű fűféléből áUó; .^Zeüáj a 

nem bir óly értékkel, mint a keveri 'Sálna, 

arról is saját szemeimmel győződtem meg. a 

mennyiben ott a helyszínén az engemet hórdó 

fogat két lova az elébe , rakott szériából, alig 

vett fel egy-két falatot, azután csak piszkálva 

fújta. Mikor aztán a tanyás az „élőviz-csatorna" 

partjáról gyűjtött „gazt" rakta a lovak 

elébe, 'abból vígan szemezték ki a here- és fűcsomókat. 

Ugyancsak az öntözés folyományának 

tekintem azon jelenséget is, hogy egynémely 

fűféle (különösen a csomós ebir, a franczia 

perje) túlságosan elbokrosodik, a levélzet elszéleseledik, 

mondhatni elsásosodik, s mikorra 

kasza alá kerül, egészen eldurvult. Ajánlatos 

tehát az ilyen fűfélékből, a mürét vetőmagkeverékébe 

lehetőleg keveset adni.- 

III. A legelök még inkább reá vannak 

utalva a természet esélyeire. A legtöbbnek a 

földje szikes, vizjárásos s helyenként zsombékos. 

Gondozás : szempontjából csak éppen 

Szászbereken szokták — ha ráérnek boronálni. 

A kevés fütermést - leginkább a birkanyáj s 

gulya rágja le. Magasan állanak a mezőhegyesi 

és zsombolyai vetett füves legelők, a melyek 

jó gondozással s. kímélő legeltetési renddel 

igen jó karban tartatnak. 

•A legtöbb 'uradalomban a gyomok s a 

harmadrendű füvek a gyepnek 15—25%-át


teszik, a szálfüvek 5—6%, az alj-fü 70%, 

leveles növények a többi %-át adják ki. 

Hogy a szomszédságban fekvő nagy erek 

ne csak Isten kegyelméből öntöztessenek áradás 

alkalmával, de hogy öntözési berendezéssel 

juniusban is lehessen a pázsitot felüdíteni — 

arra ez idő szerint alig gondolnak. 

Csérer 

Lajos. 

Termelési kísérletek amerikai 

luczernával és lóherével. 

Thaisz Lajos a „Köztelek" egyik legutóbbi 

számában megjelent czikkében felhívja a gazdák i 

figyelmét az amerikai luezernára, melyből nagy I 

mennyiséget hoztak be hazánkba és 

óva inti a gazdákat annak megvételétől. 

Az amerikai luczerna magja nagyon 

tetszetős kinézésű, világos sárga szinü, 

telt szemű, gyommentes s igy nagyon 

alkalmas arra, hogy a gazdát félrevezesse, 

ki a magminta után indulva, a 

talán kevésbé szebb magyar luczernával 

szemben amazt fogja előnyben részesíteni. 

És hogy ilyen esetek előfordulnak, 

arról sajnos, volt alkalmam meggyőződni. 

Az osztrák és a magyar magvizsgáló 

állomások az amerikai árut 

nem plombozzák le. Ha tehát a gazda 

csakis plombozott magot vesz, akkor 

az amerikai luczernának tudtán kivüli 

megvételétől biztosítva van. De hány 

gazda vesz plombozott magot ? viszonylag 

kevés, mert a plombozott mag drágább. 

Már pedig ha valahol, ugy éppen 

ezen esetben bőszülj a meg magát a 

gazdának helytelenül alkalmazott takarékossága: 

olcsó húsnak híg a leve. 

Az amerikai luczernával — amint 

azt Thaisz bővebben kifejtette — egy 

nagyszemü arankának, a Cuscuta arvensisnek 

a magját hurczolhatjuk be 

gazdaságainkba, melynek kirostálására 

a mi arankaválasztő rostáink nem felelnek 

meg s ezzel ismét egy ujabb 

csapással gazdagodnék birtokos osztályunk. 

Ezenkívül az amerikai luczerna 

s lóhere termelési értéke is sokkal csekélyebb. 

Jelen czikkemnek éppen az képezi 

czélját, hogy utóbbi állitásom 

helyességéről győzzem meg a gazdákat. 

A magyar-óvári gazdasági akadémián 

és a debreczeni gazd. tanintézetnél 

(az országos növénytermelési kísérleti 

állomás felhívására), több év 

óta nagyobbszabásu termelési kísérletek 

végeztettek amerikai luczernával 

s lóherével s ezzel párhuzamban 

magyar luczernával s lóherével is. 

Az akadémia kísérleti telepén*) 

1894-ben két egy are-os parczellára 

magyar, kettőre pedig amerikai iuczernamag 

vettetett el, árpa védnövénynyel. 

A terméseredmények következők: 

1895-dik 

évien: 

magyar luczerna 182 136 105 72 495 kg 

amerikai 132 72 90 48 342 „ 

magyar 158 113 94 62 427 „ 

amerikai 152 82 75 34 343 „ 

1896-dik évbe n: 

I. II. III. IV. összeáen 

k a s z á 1 á s 

magyar luczerna 133 127 83 62 405 kg 

amerikai 72 82 58 50 262 „ 

magyar 117 106 71 49 343 „ 

amerikai * 73 93 71 52 289 „ 

A termésadatokból kitűnik, hogy amerikai 

luczerna jóval kevesebbet termett, mint a 

hazai. 

A debreczeni kísérletek homoktalajon végeztettek 

az Alföldön, tehát amattól teljesen 

eltérő talaj s klíma alatt, de ugyanoly eredménynyel. 

Az amerikai luczernát s herét párhuzamban 

a hazai here s luczernával, 1895. év tavaszán 

vetettem el védőnövény nélkül. A terméseredmények 

és pedig a zöldtakarmány 

mennyiségében, 100—100 • ölön a következők: 

1898-ben: 

amerikai here hazai here 

I-SŐ kaszálás . . 220 kg. 

43. ábra. Erker-féle ötös felszerelésű juh nyirógép. 

II-dik kaszálás „ 135 kg. 460 kg. 

í II-dik . 65 „ 180 „ 

Összesen . 420 kg. 900 kg. 

896-ban: 

amerikai here hazai here 

I-ső kaszálás . 395 kg. 555 kg. 

II-dik • 90 „ 110 „ 

III-dik . 145 „ 210 „ 

I-ső 

II-dik 

Ilí-dik „ 

IV-dik 

Összesen . 540 kg. 875 kg. 

895-len: 

amerikai luczerna hazai luczerna 

kaszálás . 210 kg. 265 kg. 

. 435 „ 485 „ 

. 335 „ • 405 „ 

. 155 „ 200 „ 

.1135 kg. 1355 kg. 

I-S! 

II-dik 

Ilt-dik 

IV-dik 

V-dik 

1896-ban: 

amerikai luczerna hazai luczerna 

. . 640 kg. . 730 kg. 

. . 215 „ 265 „ 

. . 110 „ 180 „ 

. . 230 , 620 „ 

• - 120 „ 340 , 

. . 1415 kg. 2135 kg. 

terméseredményekből kitűnik, 

A mint 

a 100—100 • ölön elért terméstöbblet a hazai 

lóhere javára, 1895-ben 480 kg. 1896-ban 335 

kg; a hazai luczerna javára 1895-ben (a vetés 

évében) 220 kg. 1896-ban 720 kg. Hogy a 

luczernánál a különbség a második évben oly 

tetemes (100 • ölön 720 kg.), abban leli okát, 

hogy a vetés évében (védnövény nélkül 

vetve) teljes kifejlődését még nem 

érte el. Igen valószínű, hogy a különbség 

a jelen évben még nagyobb lesz, 

mert az amerikai luczerna mór kiadta 

erejét s megritkult. Az amerikai luczerna 

a szárazságot jobban megsínyli, mint ez 

a 96-iki terméseredményekből kitűnik. 

Az augusztusi szárazságot (III. kaszálás) 

mindenki megérezte, de az ezt 

követő esőzéssel (IV. kaszálás) a hazai 

teljesen helyre jött, ellenben az amerikai 

élmaradt. 

Az amerikai here és luczerna 

tehát kisebb termést ad, mint a hazai, 

de ezenkívül más hátrányaik is vannak. 

Az amerikai hére először is 

szőrös. Ez baj nemcsak azért, mert kevésbé 

ízletes takarmányt ad, hanem 

baj azért is, mert szárítása szőrösségénéi 

fogva sokkal nehezebb s mert 

kitűnő tenyészhelye a lisztharmatnak. 

Mindkét éven át, az amerikai herét 

teljesen ellepte a lisztharmat, mig a 

mellette levő s csak egy barázdával 

elválasztott magyar herét, semmi baj 

sem érte. Az amerikai here fejlődése 

lassúbb, körülbelül 2 héttel virágzik 

későbben a hazainál. 

Az amerikai s hazai luczerna fejlődésükben 

megegyeznek, de amint a 

szárazság tartósabb, az amerikai luczernának 

amúgy is gyérebb levelei könynyen 

leperegnek. Az amerikai luczerna 

tehát nemcsak jobban sinyli a szárazságot, 

de általában levélben szegényebb, 

kórosabb takarmányt ád. Mindezek 

mellett, a levélfoltbetegség támadja 

meg nagy mértékben. Itt ugyanoly különbséget 

észleltem, mint a herénél; 

mig az amerikai luczerna leveleit a 

levélfoltbetegség nagymértékben támadta 

meg, az egy barázdával elválasztott 

magyar luczerna levelein, ennek 

jóformán nyomát sem lehetett találni. 

Végül az amerikai luczerna, nem oly 

kitartó, mint a hazai; a harmadik évben 

már ritkulni kezd s elgyomosodik. 

A gazda tehát ne engedje magát 

az amerikai áru tetszetősebb kinézése 

által félrevezetni, de ne is vegyen 

nagyhangú reklámokkal feldicsért provánszei, 

olasz vagy nem tudom én 

micsoda luczernát, hanem maradjon meg a magyar 

luczerna mellett: ennél jobbat kívánni 

nem kell, ez felel meg legjobban klimatikus viszonyainknak. 

Kerpely Kálmán.. 

ÁLLATTENYÉSZTÉS. 

Rovatvezető: Monostori Károly. 

Nyirógép és nyirógép-próba. 

Daczára azon körülmények, hogy többféle 

állatnyirógép -áll rendelkezésre, hazánkban a 

nyírást széltében még mindig kéziollókkal végzik, 

bizonyára amiatt, hogy mert az eddig

28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7. 497 

forgalomban levő nyirógépek nálunk kipróbálva 

még nincsenek. 

Ha meggondoljuk, hogy tökéletesén és 

gyorsan, s az állat durvább bántalmazása nélkül 

nyírni csak géppel lehet, valóban elérkezettnek 

kell mondanunk az időt arra, hogy áz 

eddig konstruált ilyen eszközöket egymással 

"összehasonlítván, kipróbáljuk s aztán a legczélszerübbnek 

mutatkozót általánosan használatba 

vegyük. 

Az ilyen nyirógépeknek a kéziollók feletti 

előnyéről s áltálában az állatnyirásról e helyen 

már többször volt szó s ez alkalommal 

talán elég annyit konstatálnom, hogy állataink- 

talanul bocsátják rendelkezésre, gépjeiket s az 

azok kezeléséhez értő embereiket, valamint 

hogy állatokhoz is könnyű szerrel lehet jutni. 

Magyarországon eddig forgalomban van a 

„Köztelek"-bari is ösmertetett Hauptner-féle 

berlini nyirógép, melyet kivált lovak nyírására 

meglehetősen elterjedten vesznek igénybe hazánkban. 

Ez a' gép körülbelül 80 frtba kerül s 

komplikáltabb szerkezeténél fogva : a kívánatosnál 

több javításra szorul. 

Egy másik nyirógép, mely Amerikából 

kerül be s Magyarországban tudtommal eddig 

csak egy példányban ismeretes, a „Köztelek" 

f. évi 33-ik szamában íratott le. Ez az előbbinél 

jóval egyszerűbb és tartósabbnak látszó 

szerkezetű, de ára körülbelül 110 frt. 

A harmadik ilyen gép bécsi gyártmány s 

í. K. Erker czégnél (Wien, IX/I Stroheckgasse 2.) 

különféle kivitelben kapható nevezetesen egy 

nyíró készülékkel felszerelve 65, kettővel 110, 

hárommal 135, öttel 186 írtért. Ez az 1—5-ös 

felszerelés ázt jelenti, hogy egy-egy ily géppel 

egyszerre 1—5 állatot lehet nyirni, nem ugy 

mint az amerikai és Harpner gépekkel, melyek 

Az állat megvágása vagy megszurása teljesen 

ki van zárva s egy óra alatt megnyírható 

az egyes nyíróval 12 juh, vagy 20 sertés vagy 

4 marha s illetőleg 1 ló. 

Az egésznek kezelése oly egyszerű, hogy 

a hozzá adott utasítás alapján egy-kétszeri 

próba, után bárki elvégezheti a nyírást a legkívánatosabb 

módon. Az itt szóba hozott 3-féle 

nyirógépnek akár használhatóságáról, akár egymás 

feletti előnyéről és egyáltalában értékéről 

ez idő szerint nehéz ítéletet alkotnunk. Mindhárom 

ki van próbálva és be van válva különkülön, 

de nincs kiderítve, hogy minden tekintetben 

melyik a tökéletesebb. 

Az állatorvosi akadémián végrehajtott próbából 

ítélve az amerikai jobb mint a Hauptnerféle, 

az itt ismertetett Erker-féle azonban, 

hogy — előbb hangsúlyozott előnyétől eltekintve 

— jobb-e, mint amazok, az még kérdés és 

egy nyirógép-próba által volna eldönthető'. 

Ily próbát talán a jövő évi tenyészállatvásárral 

kapcsolatban lehetne végrehajtani, 

azért ez eszmét a vásárrendező bizottság. 

figyelmébe ajánlom. Monostori K. 

46. Angol gyapjunyiró gép munkaközben. 

45. ábra. Angol gyapjunyiró gép kése lónyirásra. 

nak nyírása terjedőben van, amennyiben nem 

csak juhainkat és lovainkat, hanem már hizómarháinkat, 

sőt sertéseinket is nyírjuk. 

Csak a ki egy falka juhot, vagy egy csoport 

gőbölyt végig nyíratott vagy nyírt, tudja, 

hogy milyen óriási fáradságba s időpocsékolásba 

kerül az, a kéziollóval eszközölve, s csak aki 

nyirógépek valamelyikével végrehajtott nyírást 

megfigyelte, tudhatja, hogy mekkora előnyöket 

rejt az magában, daczára annak, hogy az ily 

nyirógépek meglehetősen drágák. 

A mikor tehát az alábbiakban egy ezidő 

szerint legolcsóbb nyiró gépet ismertetek, újra 

is hangsúlyozom a nyiró gépek kipróbálásának 

szükségét, mely próba úgyszólván semmibe sé 

kerül, mivel a gépek gyárosai készséggel díj- 

kézi erőre berendezve csak egy állatnak egyszerre 

való nyírására alkalmasak. 

angol gyártmányú gyapjunyiró gépet is bemuta- 

Gyapjunyiró gépekről lévén szó, egy 

A 43. ábra az 5-ös felszerelésüt tunk, mely kézihajtásu és főleg juh- és lónyírásra 

alkalmas. Ez a gép nálunk még nin- 

mutatja, abból tehát az 1—4-es felszerelésünek 

szerkezete is érthető. 

csen kipróbálva, azonban külföldi tapasztalatok 

Mint a rajzon látszik, a készülék 3 vaslábon 

nyugszik s oszlopán egy hajtókerék van 

alkalmazva, (az 5-ös nyírón kettő) melyre 

lyukgatott hajtószij szorul. Az oszlop fején egy 

szeges hajtóhenger van. Ennek szegeibe a 

hajtószij lyukai belekapaszkodnak. A hajtóhenger 

egy (vagy több) hajlékony bőrhüvelybe 

zárt spirál rugót hoz tengelye körüli körmozgásba, 

mely a spirál végén levő két érczfésüből 

álló ollót mozgatja. Eszerint a hajtókerék 

forgatásával gyors körforgásra lehet birni a 

szeges hengert s ennek közvetítésével a spirálrugót 

meg az ollót és illetőleg ollókat. 

Az 1—3 nyíróval ellátott készülék nagy 

állatok, a 4—5 nyíróval ellátott pedig juhok 

és sertések nyírására alkalmas. Előnye tehát e 

gépnek — nem is szólva egészen egyszerű 

szerkezetéről — az, hogy egyszerre több állat 

is nyírható vele ugyanannyi idő alatt, mint 

amennyi más géppel egy állatnyirására szükséges. 

szerint előnyei következőkben sorolhatók fel: 

Kézi erővel hajtható. Amennyiben többet 

lehet a birkáról lenyírni, mint a kézi ollóval, 

300 juh megnyirásánál a gyapjúban nyerhető 

megtakarítás az egész gép beszerzési árát 

megtéríti. 

Teljesen hűvösen és pontosan dolgozik, 

soha fel nem melegszik és igen könnyen 

hajtható. 

A 44. és 45-ik ábrákon fel vannak tüntetve 

a külön kések rajzai is; a szélesebb 

fogazatu kés juhok nyírására, a sürübb fogazata 

kés pedig lovak nyírására szolgál és 

mindkét ezélra, kitűnően megfelel. 

Ámult évadban egy gazda Worcestershireben 

egész juhnyáját ezen apparátussal nyírta 

meg, átlag nyolcz perez alatt fejenként. Egy 

15 éves fiatal ember forgatta a gépet, míg egy 

felnőtt ember a juh nyírásával foglalkozott. 

(46. ábra.) A gyapjutakaritás körülbelül egy fél-


font volt minden birkánál, minthogy ezen gépkés 

sokkal rövidebbre nyir, mint a közönséges: immunizáló anyagokat, a mint ez más fertőző i falán égyiíiástől 'teljesén szabadon. Érett álla- 

• a sertésvészen átesett sertés savója tartalmaz- e nem zárt tömlőben fejlődnek, hanem a hasüreg 

; 

olló. Miután a - gép kése ugy van készitve,. ! betegségekről már régibb idő ' óta. ismeretes. potban a hasüregbe hullanak 1 , innén a hal hamint 

a lónyiró-olíó, teljesen kivan< zárva, hogy • Kísérletem eredménye kétségtelenné tette, hogy ; sának 'siínögatásá által könnyű szerrel elvehetők 

a birkát vele megvágják. 

í a ;vészén átesett, sertés vérsavója egészséges' i az ivarszerv kitor.kólásán keresztül. Hozzávéve 

:Egy . ..ember ős egy fiu körülbelül: száz- ; sertést a vész .ellen megvédeni képes. 

ehhez, hogy az ikrák egy bizonyos fejlettségi 

1>irkái megnyírnak egy. napi Háromszáz birkánál 

a gép boszöTssési ára meg vaft takarítva. : 

í \. .Ezen géppel .-próbákat ejtetlek meg az 

állatorvosi akadémián: és lovakat kitűnően és; 

gyorsan nyírtak vele. ljirfcíkra még hazánkban 

próbákat nem ejtettek meg, azonban a. gép 

megtekinthető, • Hcbvarez; József... és. társa czcg 

nél,: tneJy ezen gépuek kizárólagos képviseletét 

birja az országra nézve. A gép ára. lóra és 

juhra szerkesztett nyirókésekkol, 150 forint. 

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY 

Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. 

A sertésvész elleni védó'ojtások 

kérdéséhez. 

X Legújabban megjelent TÖrÖk-Szent- 

Miklóson 7 oldalra terjedő füzet: „Védőojtások 

a sértésvész ellen" czimmel Fuchs Andor állatorvostól. 

, E füzetben egyebek között olvasható: 

„hogy a ptomainok (mérgező anyagok),: melyek 

a sertésvészben megbetegedett sertés vérsavójában 

is benfoglaltatnak, egészséges sertések 

bőre alá fecskendve a szervezetet a mérgező 

anyaghoz mintegy hozzászoktatják és az eredeti 

betegséggel szemben ellenállóbbá teszi." : 

„10—14 nap óta sertésvészben beteg sertésből 

nyert vérsavót, 100 részt. 120 rész 2% 

karbolsavat tartalmazó destillált vizzel keverem 

s lefiltrálom." 

Ojtóanyagom az embergyógyászatban a 

difteritisz ellen használatba vett szérumtól 

annyiban különbözik, , hogy mig ennél a beteg 

egyén ojtatik be ellenmérget tartalmazó savával 

1 , addig a sertésvésznél a baktériumok által 

termelt mérgek ojtatnak az egészséges sertésekbe. 

1 " 

A szerző ezután felsorol néhány ojtási 

eredményt, mélyekből kiviláglik, hogy az ojtott 

állománynak egyszer 59'3%-a, máskor 2-5°/o-a 

pusztult el stb. 

„Qjtóanyagommal beojtatott 13,463 db 

különböző korú sertés. Az ojtások után (az 

eredeti fertőző anyag behatása következtébén) 

átlag elhullott öreg sertésekből 18'2°/o, malaczokból 

40%". 

„Az elért eredményt én, tekintetbe véve, 

hogy az ojtások ott történtek (egy uradalom 

kivételével), hol már tényleg a sertésvész' fellépett, 

kielégítőnek mondhatom". 

WOjtásí. kísérleteimről- á .földmivelésügyi 

minisztériumnak 'jelentést tettem s kértem, hogy 

engedj,e meg valamelyik állami birtokon a sertésvész 

elleni ojtás kísérletét bemutatni. Ezen 

kérelmem eredménye lett, hogy kísérleti helyül 

Mezőhegyes kijelöltetett s a további kísérlet' 

folytatásával dr. Preisz Hugó megbízatott\ 

A füzetke szakszerű kritikára nem szorul, 

csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy ha a 

szerző ojtásait a megkezdett módon tovább 

folytatja, nemcsak 13,463, hanem 10-szér több 

állatnak a beojtása után sem lesz abban a 

helyzetben, hogy megmondhatná, vájjon ojtásainak 

jó vagy pedig rossz eredményé volt-e. 

. Ezzel vagy még kevesebbel is beérném, 

ha a szerző közleménye végén az én kísérleteimre 

nem hivatkoznék; igy azonban kötelességemnek 

tartom kijelenteni, hogy nekem a 

Fuchs Andor ur ojtási methodusának feltalálásában 

vagy kipróbálásában semmiféle érdemem 

nincsj; hogy tehát tisztán az ő érdeme leend, 

ha ojtási eljárása, maholnap be fog válni, még 

akkor is, ha ezt más fogja. bebizonyítani. 

A saját kísérletem, melyet a földmivelésügyi 

miniszter engedelmével Mezőhegyesen végeztem, 

annak kipuhatolására irányult, vájjon 

•••i.:' Miután tehát Fuchs Andor ur u. n. kisérlétéinél 

az ojtöanyagot szolgáltató sertésnek 

; okvetlenül, betegnek kell tennie, mert ő ,;10---14 

\ nap, (óta serté'svészbgn,..beteg'-; feertésbőL vészi a 

; „ptomaínokat" tartalmazó savót, és-ezfcej ojt, én 

pedig • a vészen ..átesett, tehát már egészségessertésekből 

vei feni a savót, sot előzőleg konsta-: 

: táítam,, hogy ,kísérleti állatokat nem öl és nem 

mérgez : ennél, fogva a két eljárás-: -között oly 

sarkalatos és elvi különbség létezik, a melynélfogva. 

csak konfúziónak lehet megmondani, ha 

valaki utóbbi eljárásban az előbbi „kísérlet 

folytatását", látja.. Egyébiránt, ezen czélzatos 

vagv akaratlan konfúziótól eltekintve, mi szüksége 

van a Fuchs Andor-féle. eljárással 13,463 

sertésen végzett kísérletnek az én 60 malacz- 

;czal végzett kísérletemre ? vagy talán ez titkos 

beismerése akar lenni annak,, hogy egy ,10 

állattal végzett kísérlet esetleg többet érhet és 

mondhat, mint egy már sok ezerrel végzett 

kísérlet? Ha így; volna, akkor talán remélhető, 

hogy a szerző esetleges további kísérleteit nem 

a régi módon fogja folytatni. 

Engem a földmivelési minisztérium nem 

a „kísérlet folytatásával" bízott meg, valamint 

kísérleteim irányát másként sem jelölte meg, 

és határozottan állithatom, hogy a Mezőhegyesen 

vagy másutt a. minisztérium megbízásából 

és segélyezésével végezett és végezendő kísérleteknél 

szemmel tartjuk mindazokat a komoly 

kísérleti és vizsgálati eredményeket, melyeket 

akár a mások, akár a magunk szakszerű munkálkodása 

eredményezett. 

Dr. Preisz 

HALÁSZAT. 

Rovatvezető: Landgráf János. 

A lazaczfélékről. 

Hugó. 

Ha a gerinczesek legalsóbb osztályában 

is' élhetünk ezen jelzővel,' ugy bátran elmondhatjuk, 

hogy a lazaczfélék a halak -legnemesebb 

családjának tagjai. Húsok nem szálkás, 

kitűnő izü és könnyű eledel, nincs a halak 

között más oly faj, amely azt felülmúlná. 

Már maga a hús színe is csábító, midőn közöttük 

hófehértől rózsaszínig, narancsszinig találhatók 

átmenetek. Ezen megkapó színek különben 

nemcsak az egyes fajták szerint változók, 

de egyazon fájlánái is változnak az ivásidőszakán. 

-• • - '- 

A lazaczfélék tulriyomórészben tisztavizü 

folyók és patakok lakói, dé vannak közöttük 

tengert lakók is, melyek azonban ívni szintén 

a folyókba és patakokba járnak fel. Inkább az 

északi, mint déli'félgömbön vannak otthon s 

itt is az észak felé eső részeken nagyobb 

számmal. 

Csak miután a máról holnapra nem gondoló 

:irtó halászat következtében ezen igen becses 

halak sok helyen egészen kipusztultak, sok 

helyen nagyon megcsappantak, kezdik belátni, 

mily tetemes nemzetgazdasági vagyont rejtenek 

magokban azon vizek, melyeket állandóan 

laknak, vagy időről-időre felkeresnek. Ennek 

tulajdonithatjuk, hogy mesterséges tenyésztésük 

ha nem is rohamosan, de-biztosan kezd 

mind nagyobb-nagyobb tért hódítani. Az igaz, 

hogy nagyon, is itt az ideje a cselekvésnek, 

mert eltekintve a Skandináv-félszigettől és 

Szibériától, ahol még néptáplálékszámba is 

megy, másutt annyira megfogyott a halak ezen 

! fokon alacsony, null fok körüli positiv hőmér- 

• sekíét mellett pár'heti 'tengeri- ütat is kibírnak,' 

s bőgj áruk egyáltalán nem-mondható magasí 

nak, tekintve a halak 'értékét, csak csodálkozni 

, lehet a velők foglalkozó kereskedés szűk körén. 

; Ezt megmagyarázni legfeljebb azzal lehet, hogy 

[ a • folyók és patakok, mint haHegeíők kihasználása 

nálunk még jóformán a kezdet kezdetén 

'áll, s a kik hallottak is egvet-mást rőia, nagyobb 

részük nem tulajdonit jelentőséget az 

egész dolognak. 

A lazaczfélék nem csupán mint pompás 

táplálék részesülnek oly nagyrabecsülésben és 

támasztanak magok iránt oly tág körben általálános 

ingert, hanem még a merész vándorlásaik 

által magukra vont sportszénvódély is hátalmás 

rugója az irántuk nyilvánuló érdeklődésnek. 

Bármelyik érdek kielégítése czéljából foglalkozunk 

is mesterséges' tenyésztésükkel, ! c : sak fó- : : 

lyöink és patakjaink népesedjenek be velők 

kellőleg, oly hatalmas nemzeti vagyon halmozódik 

fel'jobbadán értéktelen vizeinkben, mely 

busásan visszatéríti csekély befektetéseiket. 

Hogy némi tájékozást nyerjünk, mily nagy 

tőkét képviselhetnek ily értelemben közvizeink, 

.összeállítottam, legfőbb tekintettél a pisztrángra, 

vizeink futásának hosszát, eltekintve a Duna, 

Tisza, Dráva összesen mintegy 2ÓÖ0 km. hoszszától, 

a dunántultól és a nagy magyar Alföld 

kizárólagos sík'vizeitől. - 

Folyá- Mellék- Folyásuk 

A folyó neve . sának patakjainak hossza 

hossza hossza . együttesen 

kilométerekben 

Morva - _ 460 460 

Dudvág' 

— • ' • 480 

Vág 345 1900 2245 

Turócz 

1 55 . 270 325 

.115 390 505 

Nyitra 135 1195 1330 

Garam 220 ' 1530 1750 

Ipoly 145 1345 1490 

Bódva 100 350 450 

Sajó 260 1390 1650 

Hernád 200 470 670 

Tarcza 95 255 350 

Gölniéz 70 110 180 

Poprád 90 510 600 

Dunajecz 120 120 

Bodrog 60 . 165 225 

Laborcz 120 * 1065 11-85 

Ondava 110 370 480 

Latorcza 140 510. 650 

Tapolv 105 410 515 

Nagy-Ág 80 290 . 370 

Talabor 95 180 •'•:•; 275 

Patakok,, melyek 

Husztig ömlenek 

a Tiszába 1035 

Taracz 65 270' > 335 

70 430 .500 

Iza 65 .235 300 

Szamos 490 3245 4735 

Maros 560 4535 5095 

Aranyos 150 630 780 

Küküllő 300 . 1130 - 1430 

Fehér-Körös 215 820 1035 

Fekete-Körös 155 995 1150 

200 560 760 

Olt _, - —' 3390 

Patakok, melyek. 

Romániába 

mennek át 385 

Temes és Béga 280 2135 2415 

Karas 345 

Néra _ 520 

Cserna 495 

Patakok, melyek 

Krassó-Szörénymegyében, 

szakadnak a 

Dunába — — 465 

nemes családja, hogy bizony csak a nehezen 

megszerezhető eledelek közé tartozik.. 

Mesterséges tenyésztésükre bizonyos élettani 

sajátságuk felette kedvező, t. i. ikráik I km. hosszúságú vízfolyás az, á melyre itt 

A mint látjuk együttesen mintegy 43,000 

szá-


mot tarthatunk, részben már mint a pénzes 

pér és a galócza, lakta régiókra is az igaz, ;de 

miután megbízhatóbb adatok csak. a pisztráng 

lakta patakokra vannak, ezeket raszszük számításaink 

kiindulási pontjául. - 

Amely patakokban kellő gondot fordítanak 

arra, hogy sem kevesebb, sem"-több hal 

ne;., éljen egy-egy, , szakaszon, mint amennyit 

éppen, az illető szakasz táplálni tud, — ugy 

értve azt, hogy ott,,a pisztrángok két , éves korukra 

; átlag megüssék a körülbelül 0-2 kg. 

súlyt,- — tapasztalat • szerint az ily patakok 

kilóméterenkinti, hosszától évente lehet számitarii, 

20—50 kg. pisztrángra. 

Azt, hogy a patak tulnépes-e, vagy nem 

elég népes, a halak időnkénti növekedésének 

szigorú megfigyelésével lehet eldönteni. A népességre 

kiindulási pontul azt az általánosan 

elfogadott szokást tekinthetjük, a mely szerint 

a patak e czélra megfelelő egy-egy kilóméter 

hosszú szakaszán évenként 1000— 10Ö0 db kihelyezésre 

érett halporontyot osztanak szét. 

Számitgatásainkkal az alsó határ körül 

maradva, mondjuk 25 kg. halat szolgáltat kilométerenkint 

az a 43 ezer km. vízfolyás, melyre 

számitni akarunk, ez évente 2.150,000 frt 

bruttó bevételnek felel meg, 2 frt pénzértéket 

véve egy kg. lazaczféle halhús aequivalensének. 

Felsorolt vizeink ezen értékesítési módot tekintve, 

4% kamatlábon félszázmillión felüli 

nemzeti vagyont képviselnek. 

Hogy azonban az érem másik oldalára is 

vessünk egy pillantást, lássuk mily várható 

kiadásokkal van egybekapcsolva, ha patakjaink 

halászatát ily fokra -akarjuk emelni. Első 

sorban szükségünk van költőházakra, amely 

hogy sokat mondjunk, belekerülhet 150 frtba, 

a belső berendezéssel 200 frtba, s elhelyezhetünk 

benne 40,000 drb ikrát, ami évente a 

legrosszabb esetet véve, hogy t. i. az ikrát 

vesszük, mert magunk is termelhetjük, amikor 

hasonlithatlanul kevesebbe jön, 80 frt kiadást 

okoz. Egy költőház 20 évig kitart, egy évre 

jut tehát 10 frt, felügyeletre is számítsunk 10 

frtot, jóllehet a felvigyázó, aki az ikrákat a 

költés ideje alatt gondozza, bármelyik erdőőrből 

is kitelik, miután ez a foglalkozás nagyjában 

egy fél óránál több időt nem igen vesz 

igénybe. Kerülne tehát ikra, költőház, felügyelet 

évente együttvéve kerekszám 100 forintba 

s amennyiben 40 ezer drb ikra elégséges 40 

kilométer benépesítésére, a kilométerenkénti 

és évenkénti kiadás 2 frt 50 krra rúgna, szemben 

az 50 frt praeliminált bevétellel. 

Megjegyzem, hogy ma még ugy költőedényeket 

mint ikrát teljesen díjtalanul ad az 

állam az országos halászati felügyelőség utján 

azoknak, kik a mesterséges haltenyésztéssel 

foglalkozni óhajtanak. 

Lássuk most röviden a lazaczféléket, melyek 

a mi vizeinkben élnek. 

A pénzes pér (Thymallus vexifeler) körülbelül 

ugyanazokat a vizeket lakja, mint a pisztráng, 

csak lejebb a patak s folyó forrásvidékétől. 

Husa csaknem egyenértékű amazéval, 

s miután tavaszi ívásu hal, egész télen át élvezhető. 

Ha az időjárás kedvező, már márcziusban 

megkezdi az ivást, mely czélra a folyó 

kavicsos, erősebb folyású, mintegy félméter 

körüli mélységű helyeit választja. 

Az ivadék, ha van elegendő tápláléka 

igen gyorsan nő, annyira, hogy kétéves korában 

egyedenként elérheti a0'5—0"75 kg súlyt. 

Élénk mozgású hal s miután kevésbé 

óvatos mint a pisztráng, jóval könnyebb horoggal 

fogni. 

Előnyös tulajdonságait tekintve óhajtandó 

volna, hogy a természetének megfelelő vizekben 

mesterséges . tenyésztéssel is szaporítsuk 

őket. E czélra az ivarérett halakat mindég a 

folyókból kell kifogni, mert tavakban tartva ez 

a hal terméketlen marad. Mivel az ikrák szállítása 

tavaszszal, melegebb időjáráskor történik, 

megeshetik, hogy nagy százalék elromlik, ami 

némileg szintén akadálya lehet mesterséges 

tenyésztésének. Erre vonatkozólag nálunk nincsenek, 

kellő számú adatok s így a német halászati 

egyesület idevágó kimutatásai alapján 

közöljük, hogy a szállítás, és költés ideje alatt 

j tönkre menő ikrák átlagban mintegy 18—35°,'o-át 

; teszik a hozatott ikramennyiségeknek. Az ikra 

. ára ezrenként 2—4 .frt között változik. 

Tógazdaságokban, az előbb; említett terméketlensége 

miatt nem lehet tenyészteni e 

j halfajt, növésre azonban itt is igen jól beválik. 

A dunai galócza (Salmo hucho). A Dúna 

i és ennek folyamvidéke valódi és kizárólagos 

otthona; ivás idején áprilisîhájusban felmegy 

a kisebb folyókon egész a pénzes pérlakta 

régiók felső határáig, s ott hasonló módon, 

mint a többi családjabeliek, a kavicsos fenékén 

farkával tisztított gödröcskékbe rakja ikráit. 

Hatalmas rabló, s mint ilyen veszedelmessé 

válhatna a folyó egyéb halaira, ha túlságosan 

elszaporodna, azt azonban egyik-másik családjabelije 

is erősen gátolja, ikrája felfalásával. 

Husa nem oly finom izii, mint a lazaczé vagy 

pisztrángé, de arra elég jó eledel, hogy tenyésztésére 

gond fordittassék. Az eljárás az ikranyerésre 

itt ugyanaz, mint a pénzes pérnél, a 

folyókból kell kifogni az ivarérett halakat, a 

költőházban kikelt ivadékot pedig vagy mindjárt 

visszabocsájtjuk a folyóba, vagy esetleg egy 

évig még tavakban tartjuk. Németországi adatok 

azt mutatják, hogy a szállítás és költés 

ideje alatt átlag mintegy 16—39 százaléka 

romlik meg az ikráknak. Az ikra ára ezrenként 

Köttlzipfi (Felső-Ausztria) árjegyzéke szerint 

3 frt 50 kr. 

Tavakbani nevelésre alkalmas a galócza, 

csupán az okozhat némi gondot, hogyan teremtjük 

ki számukra a kellő mennyiségű táplálékot, 

de ha tápláléka bőven van, képes 

évente egy kg. hust is magára szedni. 

A lazacz pisztráng (Salmo salar). Nálunk 

csak igen gyér számmal található a Poprádban, 

ahova a Dunajeczből jut. Miután a Feketetengernek 

nem lakója, a Duna egész folyamrendszeréből 

hiányzik. A folyókba tulajdonképpen 

csak ívni jár, a tenger az ő igazi otthona. 

Azon országokban, melyeknek folyóit 

látogatja, ujabb időkben óriás tevékenységet 

fejtenek ki a hal mesterséges tenyésztése érdekében, 

milliókra rug az évente kihelyezett 

ivadék száma. 

Téli ívásu hal s késő őszszel vonul fel a 

tengerből a folyókba. ívás után sajátságos változáson 

megy át, husa nemcsak pompás izéből 

vészit, de még szinre is megváltozik. 

Érdekes a mit Brehm mond a lazaczról, 

hogy t. i. Angliában mily hosszú ideig nem 

ösmerték fel a fiatal lazaczban a lazaczot. 

Semmit érő halnak tartották s más értékesítés 

híján trágyának felhasználták. Mint első egy 

James Hogg nevű pásztor derítette fel a valót, 

ki unalmában horgászva jegyekkel látta el a 

kifogott halakat s igy bocsátotta őket vissza a 

folyóba. Midőn bizonyos idő múlva mint kifejlődött 

lazacz egyik másik ismét horogra került, 

megvolt a minden tévedést kizáró bizonyíték. 

A sebes pisztráng (Toutta fario). Ezen 

kitűnő izü nemes hal távol országoknak is épp 

oly sokra becsült lakója mint honunknak, Ázsia 

egyes részein ugy otthon van, akárcsak nálunk. 

A tiszta vizű hegyi patakokat kedveli s fölhatol 

bennök oly magasra, a mennyire csak lehet, 

fel akár az örök hó határáig is. 

A pisztrángnál jöttek reá legelsőben, a 

mult század elején, a mesterséges tenyésztés 

lehetőségére, értve ezalatt az ikraelvételt, 

megtermékenyítést és költést, a jelen század 

közepe óta a tökéletesebb, _ száraz utoni megtermékenyítést 

kultiválják. Őszi ívásu hallévén, 

ezen tulajonsága nagyot csökkent az ikra szállításánál 

a megromlás veszélyén annyira, hogy 

beleszámítva a költés alatt elpusztult petéket 

is, — ha csak valami véletlen közbe nem jön, 

— nem igen szokott több mint 5—8% tönkre 

menni. 

A költés után még nem ért végett az 

ivadékróli való aktív gondoskodás, hátra van még 

a tókelt halacskák kihelyezése a patakokba, 

mely czélra az ívóhelyekül ösmért vagy ezeknek 

megfelelő patakrészeket választjuk. Itt lehetőleg 

sok helyre és- kis száminál megosztva helyezzük 

el őket, részint táplálkozásuk végett, 

részint mert így kevésbé vonják magukra ellenségeik 

figyelmét. Egy kilométernyi szakaszra 

' 800—100 drbot. számíthatunk. ' 

Az állam a mellett, hogy az e czélból 

hozzá folyamodókat az országos halászati fel- 

; ügyélöség ütjáji minden szükséges útbaigazítással, 

szaktanácscsal támogatja, ikrát és költőedénveket 

is oszt szét a pisztrángtenyésztés 

; föllendítésére azók között, kik foglalkozni óhajtanak 

e halfaj tenyésztésével. E tél folyamán 

,890,000 db megtermékenyített pisztrángikrát 

osztott szét 30 tenyésztő között, s 100 drb 

kaliforniai költőedényt. Az ikrákat mind hazai 

pisztrángtenyésztő telepek szállították. Hazánkban 

jelenleg 47 költőtelep van, melyek közül 

a legkisebbekben is elhelyeznek évente 15—20 

ezer db ikrát költésre. 

Tógazdaságban a pisztráng kitűnően beválik, 

ugy nevelésre, mint tenyésztésre. 

Benecke szerint a tavak egy négyszögméternyi 

területére 10—15 drb ivadékot számithatunk 

őszig, esetleg egyéves korukig, feltéve, 

hogy bőven van táplálék a tavakban. 

Hogy a tó népessége nem tulságos-e, azt növekedésük 

folytonos szemmel tartásával dönthetjük 

el. Második évben a nyújtó tavakban 

már tetemesen csökkenteni kell a népességet, 

10—15 négyszögméterenként fog talán egykettő 

esni vagy még talán annyi sem, ez teljesen 

a tó természetes táplálékmennyiségétől 

függ. Erre vonatkozólag tájékoztatásul azt 

mondhatjuk, hogy pisztrángjainknak a második 

év őszén meg kell ütni a 0" 15—0*18 kilogramm 

súlyt. Legczélszerübb őket ilyenkor áruba bocsátani, 

kilogrammonként megkapni 2"5—3'00 

forintot. 

Ott, ahol a körülmények indokolják, lehet 

mesterséges táplálás mellett kis területen igen 

nagymennyiségű pisztrángot hizlalni, feltéve, 

hogy a megfelelő vizfelujjitás mindenhol lehetséges. 

Szivárvány-pisztráng (Salmo irideus). 

Ezen pompás színekbe játszó, húsára nézve 

első minőségű hal, még csak rövid idő óta 

állandó lakosa hazánknak. Életviszonyai alapos, 

teljesen kimerítő ösmeretéről nálunk még korai 

volna beszélni, amint az eddigi megfigyelések 

mutatják gyorsan fejlődik, gyarapodásra a mi 

pisztrángunkat felülmúlja, s mintha a víz magasabb 

hőmérsékletét is jobban birná, mintáz. 

Miután az ize sem igen áll a pisztrángé mögött, 

gyors növekedése ajánlólag szól e hal 

tavakbani tenyésztése mellett, különösen ha 

igaznak bizonyul néhány tenyésztő azon állítása, 

hogy a szabad patakokba kihelyezett szivárványpisztrángok 

csekély kivétellel vándorútra kelnek, 

melyről többé nem szoktak visszatérni. 

Tekintve e halfaj előnyös tulajdonságait, 

az állam ikrája adományozásával segiti elő tenyésztését. 

Az idén szétosztott hazai forrásokból 

beszerzett 340,000 drb ikrát, 19 tenyésztő 

között. 

Ezek volnának ez idő szerint szabad vizeinkben 

élő lazaczfajtáink, lehetne talán uj 

fajtákkal is szaporítani őket, de ez nem éppen 

szükséges, sokkal nagyobb horderejű cselekedet, 

ha azon munkálkodunk, hogy a már itthonos 

fajták számban gyarapodva benépesíthessék 

folyóinkat és patakjainkat. Hiszen itt a kis 

folyóknál és patakoknál csaknem az őseredeti 

állapot van meg, itt nem zavarja a halakat a 

gőzhajó s nem zárja el gát a medertől a táplálékot 

dúsan termő rétséget. A halállomány 

megfogyatkozását tehát nem ezek, de az oktalan, 

a jövővel nem törődő rabló, irtóhalászat 

okozta, amely ellen a folyókban rejlő nemzeti 

vagyont képviselő halakat oltalmazni, minden 

embernek kötelessége. Muralözy Endre.


LEVÉLSZEKRÉNY. 

Kérdések. 

188. sz. kérdés. 1. Kérek szíves felvilá- 

^ösitást az-iránt, helyes-e az én alább közölt-, 

'szüjnitasom és megállja-e helyét a gyakorlatban 

: 

• 1 inp). tyuktrágya körülbelül tartalmiz* lég- 

. száraz állapotban egyebeken kívül 17% légenvt 

-•és 1-7%: fo.sz%t. 

í? kg. légfiny .ára ,£ 0:^) frt .—, 10^0. frt. , 

• 17 „ foüzfor „•' ;'áö:2Ö. ,. = 3'4() , 

1 q tehát trágyaértéke 13/60 frt. 

Kérném tudatni • velem, hogy valóban 

ilyen összetételü-e a. tyuktrágya és ha káli tartalma 

van, az mennyit emel az értékén ? To- : 

vábbá, hogy a gyakorlatban is . megállja-e 

helyét ez az ár más műtrágyákkal szemben ? 

2. Tözeglisztet és almot honnan , lehetnp 

nekem 5—6 q. mennyiségben legjutányosabban 

beszerezni ? 

Debreczen. V. E. 

189. sz. kérdés. Igaz-e, hogy a friss 

marhavér épp oly jó borderitö, mint a vizaboly 

a g'? Miután tudom, hogy alig van szerves 

anyag, mely oly hamar indul rothadá.snak, 

mint a vér, igen kételkedem abban, hogy a 

vér — mint borderitö — egyáltalán használható 

volna. 

Erre • vonatkozólag bármely szives felvilágosítást 

legnagyobb ••köszönettel fogadnék. 

Tápió-Szt-Márton. M. K. S. 

190. sz. kérdés. Tavaly tavaszszál.-'l 00- 

dbból álló gulyámat lépfene ellen beojtáttam 

a szomszéd kerületi állatorvossal, azért ezzel, 

mert a keriiletbelienkhez, bizalmam nem volt 

és mert . áz különben, is "réndés állatorvosom. 

Miután ezen szándékomat a kerületünkbeli 

szolgabírói hivatalnak bejelentettem és áz ojtást 

eszközöltettem, beojtott állományom általa 40 

I. és II. ojtást követő 4—4 napon át elkülönitendők 

s a beojtott' állatok az elkülönítés tartama 

alatt fogyasztásra le : nem vághatok. 

napi zár alá tétetett. 1 Én ez ellen, mint jogtalan 

rendelet ellen, protestáltam. Erre'"a. zár— 

Egyéb korlátozás a .beojtott állatokra nem alkalmazható, 

ha csak ezek között lépfenebeteg- 

lat feloldására a kerületi állatorvos az engedélyt 

megadta; de feloldási költség ezimén, a 

ség nem lépne . fel. 

kerül, szolgabírói hivatal 5 frt 36 kr költség Ebből következíkftehát először az, hogy 

megtérítésre marasztalt el. 

..... .191. sz. kérdés. Középminőségü agyag- 

, földbe k.ésőii vetett őszi búzára mennyi chilisalétromot 

szórjak. 1200 • öles holdba, meg- 

Ibga.soljam-e a vetést- a trágya . elszórása előtt 

s egyáltalán nem késö-e még a chilisalétromot 

elszórni? 

Bükk. S. D. 

Feleletek. 

A tyuktrágya értéke. (Felelet a 188. sz. 

kérdésre). = 'A tyuktrágya értékének kiszámítása,'kíbás, 

.A tévedés valószínűleg onnan ered, 

hogy nem. vették észre azt, hogy á táblázat, 

mélyet a kiszámításra használtak . 1000, nem 

pedig. 100. részben foglalt alkatrészek mennyiségét 

adja. Lehet azonban, hogy a táblázat ' 

maga is hibás.. 

„A friss tyuktrágya. 56% vizet és 44%. 

száraz anyagot tartalmaz és van benne: 1*63% 

nitrogén és 1'54% foszforsav. 

A teljesen száraz tyuktrágyában pedig 

van: 3'7°/o nitrogén és 3"5% foszforsav. 

Az u. n. „légszáraz" tyuktrágya nitrogén 

és 'foszforsavtartalma a kettő között fog állni. 

Pontosan nem léhet megmondani, hogy milyen 

lesz, mert ez a változó víztartalomtól függ, de 

hozzávető számítással felvehetjük, hogy a 

légszáraz anyag tartalma talán V^-el kevesebb 

• lesz, mint a teljesen száraz anyagé. Ezen felteves 

mellett 2'78% nitrogént és 2*Íd3% foszforsavat 

fog tartalmazni. 

1 q értéke ezek után: 

barmikor felszórható. Miután az őszi huzat — 

ott, ahol ezt megteszik — rendesen április hó 

oly.amán fogasolják, a chilisálétrom elhi i si 

2 78 nitrogén a. 00 i'n . . . . r.67 frt. i» ez a legmegfelelőbb ido. Magyar holdanként 

2'63 foszforsav a. "20 „ . . . . 0"53 „ tessék 45—50 kg. chilísalétromot felszórni s 

Öpzesen . . . . . . 2 20 frt ezt a talaj kötöttségére való tekintettel befogasolni. 

„ Tőzegíisztet (tuffát) és • almot a iözeges 

A chilisaletromnál ügyelni kell arra, 

mutragvaipai teszvenjUrsasagnai (Budapest. jhogy ez csomósán összeálló darabokat ne ké- 

AödráSs^üt " és" 4 " Nagyin ezó-'ü. % sarkán) lehet 

kapni. • 

—n. 

m 

A vér, mint borderitö. (Felelet a 189. 

§SmwiM kérdéore.). = liort nemcsak gelafmnll • 

vagy vizaholyaggal, hanem ezen 'enyvf&fk rokonaival 

--a ftí'hérje.féle anyagokkal is lehet deríteni. 

. Hiszen; Is'meretés-- hogy kivált vörös borok 

derítésére :sz'ivesen alkalmazzák a tojás- 

• fehérjét. : ' . .; • j 

A vérrel, mint sok fehérjét tartalmazó 

anyaggal is lehet tehát bort deríteni, de igaza 

van a !kérdésttevőnek, hogv ez veszedelmes 

-dolog. .Veszedélmés'{ehet a borrá nézve, mert 

ezt elronthatja .-és veszedelmes lehet az emberre 

nézve is, aki . azt. a bort. megjszsza, ha 

a .vér beteg állaltói ered. A vérnek, ' mint 

deritőszernek alkalmazását különberi a magyar , 

bortörvényhez "kiadott miniszteri rendelet sem 

•engedi meg. 

Megemlíthető itt az. is'; hogy a tejet is 

ajánlották bordéritésre, mint szintén fehérjedus 

folyadékot, de ez is olyan könnyen-romlik és 

eiriellett idegen' anyagokat is visz a borba, 

hogy használatát ajánlani nem lehet —n. 

Zárlat $ feloldási költség kivetésének 

jogosulatlansága védőojtásnál. (Felelet a 190. 

• szám% kérdésre.), A. lépfene ellen védőojtásokhál ; 

követendő eljárást, a földmiv. miniszternek 1894.... 

évi 13.781. sz. rendelete szabályozza. Ezen 

rendelet .21-. §-a értelmében a, beojtott állatok, , 

a bó nem ojtott ugyanolyan fajú állatoktól, az 

a járási főszolgabíró beojtott • állataira jogtalanul 

alkalmazott 40 napi zárlatot, illetve zárlatot 

egyátalán; másodszor, hogy a zárlat fel- 

Továbbá, hogy a tenyészapaállat vizsgálóbizottság 

felszólítására, eladó tenyészbikáimat 

oldásának költségei, ezimén a járási főszolgabíró 

önt jogtalanul kötelezte 5 frt 36 kr meg- 

megvizsgáltattam, ennek ezimén darabönként 

4 korona lefizetésre márasztaltáttam. 

fizetésére..-.Mert. eltekintve attól, hogy az ön 

Kérem, szíveskedjék feleletet adni, jogosak-e 

ezen követelések, vagy nem ? 

esetében zárelrendelésnek nem, tehát zárfeloldásnak 

sem volt helye, föltéve azt. az esetet, 

Kiijéd. 

B.M. 

hogy a beojtott állatok között tényleg föllépett 

. yolna a lépfene s ennek folytán'a zár elrendelése 

helyén lett volna, még akkor is a zár 

feloldását megelőző- állatorvosi fölülvizsgálatot 

akár a törvényhatósági; akár az állami állatorvos 

hivatalból lett volna köteles teljesíteni, 

s ezen fölülvizsgálat költségeível az érdekelt 

fél semmi szín alatt sem terhelhető. 

Minthogy állatai között levele szerint, az 

ojtás. után lépfene nem lépett föl, valószínű, 

hogy a. főszolgabíró az idézett rendelet 25. §-a 

alapján az elkülönítés végrehajtásának ellenőrzésére 

küldte ki az állatorvost, erre ezen 

§. szerint joga van, de szintén ezen §. határozott 

kijelentése, szerint: a fél megterhelésenélkül. 

2. A tenyészapaállatainák megvizsgálásáért 

állatonkint fizetett 4 koronát nem követelték 

öntől jogtalanul. Mert a mezőrendőrségről 

alkotott lá94. XII. t.-cz. végrehajtására kiadott 

rendelethez mellékelt szabályrendeletminta 

6. §-a szerint a járási mezőgazdasági 

bizottság által megvizsgált apaállatok darab- 

; jáért, szarvasmarhánál 2—4 koroiía díj .fizetendő. 

"Valószínű tehát, hogy az ön vármegyéjének 

erre vonatkozó szabályrendelete ezt a dijat 

darábönkint 4 koronában állapította meg. r. 

Chiliselétrom őszi búzára. (Felelet a 191. 

számú kérdésre.) A későn vetett őszi búzára a 

chilisalétrom felszórásával ^nég nem késett el, 

amennyiben ez, a. buza bokrospdási ideje alatt 

A'ffezzen; ez esetben kiszórás előtt porrá kell 

törni. A poralaku chihâletromot a harmat felír 

! i- után kell kiszórni. ő 

VEGYESEK. 

Mai számunk tártálma: 

.. ." ..;'.-. Oldal 

Meghívó.. — Felhívás Thánatonnal való kísérletezésre. 

— Tavaszi luxuslóvásárok. . — XÍV. tényészállatvásár, 

— 1897. márcz, havában befizetett 

alapítványi kamatok és'évdijak nyugtázása. 

— A „Bereczki-em.lék , '-re f. ó. márczius. havában 

az OMGE. pénztárába befolyt adományok. 493 

Agrárszocziálista mozgalmait külföldi világításban;. 494 

Növénytermelés, 

Néhány szó a füvelökröl. C'séfer Lajos. . 4!>5 

.Termelési Túséirleték amerikai r iuczérijával' :. és lóhetével: 

Ketpehj Kálmán. .... ... 496 

ÁUattenjésztéí. 

Nyirógép és nyirógép-próba , 1. 496 

Állategészségügy. 

A sertésvész elleni: véd'őojtások kérdéséhez. Dr. 

Preisz Hugó .... .... _'_•'„„ .1 498 

Halászat. 

A lazaczfélékről. Muraközt/ Endre % 498 

Levélszekrény...: i. 500 

Vegye»ek. ... ... 500 

Kereskedelem, tőzsde. 502 

Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi 

vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (efí 

gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok 

: Budapesti szurómarhavásár. — Béc?i 

vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár.. 

• • liécsi sertésvásár. — Iiécsi juhvásár. — 

Párisi juhvásár. 502 

Kitüntetés. Ü-fftlségo gr. Bóngráez Jertó" Szabolcs 

vármegye közgazdasági előadójának és, a felsői-üsza- 

Vidéki gazdasagi egyesulet elnokenek, a közgazdaság 

terén- szerzett érdemei elismeréseül, a Lipót-rend lovagkeresztjét 

díjmentesen adományozta. 

Kiseríetek mezőgazdasági czélra alkalmas 

olcsó Thanaton előállítására. A mezőgazdasági 

kártékony rovarok legtöbbje ellen a 

Thanaton (dohányhigviz-kivonat) tudvalevőleg 

mint radikális irtószer használható. Mindazonáltal 

a Thanaton jelenlegi ára olyan magas, 

hogy azt a legtöbb gazda nem véheti igénybe, 

különösen, akkor nem, ha nagyobb' területen 

kell a kártékony rovarok ellen védekeznie, Tekintettel 

a mezőgazdaságban évenkínt szenvedni 

szokott nagy rovarkárokra, a melyek a 

Thanaton használata révén nagy részben elkerülhetők 

volnának, áz OMGE. már az 1893.. 

évben feliratilag kérte a földmivelésügyi minisztert, 

hogy hasson oda, miszerint a Thanatorit 

mezőgazdasági czélra olcsóbb árban szolgáltassa 

ki a dohányjövedék. Elismeréssel konstatáljuk, 

hogy a m. kir. dohányjövedék az 

Thanaton gyártására nézve már a mult évien 

kísérleteket ejtett meg. E kísérletek eredményeképpen 

egyelőre csak kipróbálás czéljából eddig 

ötféle Thanatont adott ki a dóhányjövedéi: 5 

és ,1:3 kg;-os dobozokban. Az 1:3 kg.-os " dobozok 

ára'l frt; az 5 kg.-osoké : 1*50'frt. 

Mint az árakból látszik, az 1"3 kgrmös, uj 

gyártmányú Thanaton neih olcsóbb, miint 

eddig volt, ezzel szemben az 5 kgros dobozoknak 

ára 50%-al olcsóbb. Ha az ármegállapítás 

annyiban marad, világos, hogy senki sem 

fog venni 1 frtért 1.3 kgr. Thanatont, hanem 

hozzá tesz az 1 frthoz még 50 krt, s kap 

háromszor; annyi szert. Az 5 kgros dobozokban 

árusítandó Thanaton ára tehát elég méltányos, 

amennyiben igy 60—65°/o-kal olcsóbban 

juthatna á gazda a Thanatonhoz, mint" eddig 

juthatott. Minthogy azonban az uj gyártmányú 

Thanatonok egy része kevesebb, nikotint tártul-


maz,: piiht az eddig i'frusilotl Thanaton tártai-, Lókiállitás Hollandiában. A „Société ápril 11-én 1 a vásártéren, vagy kellemetlen 

mázait, következésképpen az uj gyártmányú Höllaijdaise : d'agriculture" fennállásának 50-ik idő esetén-a „Szárvas" vendéglő udvarán


a folyó 1897. évben máj. hó 2-án d. u. és 

3-án tartatik meg. A vásáron kaphatók itt betanított 

négyes és kettős úri jogatok, háti lovak, 

igás lovak és különböző korú csikók. Lakások 

és istállók az érsekújvári rendörkapitányi hivatalnál 

rendelhetők. 

A „Magyar Gazdaságtörténelnii Szemle" 

márcziusi (3) füzete a,kővetkező érdekes tartalommal 

jelen meg: Éble Gábor, Károlyi Fé-'., 

renez gróf ismert nevü életirója . „Károlyi Ferencz 

gróf gazdasági tevékenységéből" czim 

alatt, első közleményül, a híres ecsedi uradalom 

megszerzésének történetét irta meg. Ez az 

uradalom Báthory, utóbb Rákóczy-birtok volt 

' II. Rákóczy Ferencz után pedig fele részben 

az Aspremont grófi családé, felében pedig a 

fiscusé lett, de annyira el volt pusztulva, 

hogy mindkét fél váltig kinálta megvételre 

Károlyi Ferencznek. A dolog azonban daczára 

hogy közel 400,000 írtjukba berülta Károlyiaknak, 

temérdek akadálylyal járt. több hosszas 

pört keltett, ugy hogy a megvett uradalomra 

a királyi adomány-levelet már csak Ferencznek 

fia Antal gróf szerezhette meg. Szerző a 

gróf Károlyi család levelezése nyomán, eleven 

kópét nyújtja az e korbeli birtokvásárlásoknak 

másrészt minden kétséget kizáró módon meg- 

- czáfolja azt az otromba mende-mondát, mintha 

az ecsedi uradalmat Károlyi Sándor, a hires 

kuruezgenerális, a szatmári béke megszerzéséért 

kapta volna jutalmul. Az „Adatok" rovatában 

olvashatók: II'. Rákóczy Ferencz utasítása 

az 1705-ben fölállított országos gazdasági tanács 

— a legelső tisztán magyar közgazdasági 

intézmény — részére; a galgóczi uradalom 

tizedszedőinek utasítása 1607-ből; II. 

Apaífy Mihály herczegnek a csernabányai vashámor 

kezeléséről kiadott utasítása 1710-ből, 

mely a vasgyártás akkori technikájával ismertet 

meg, szép magyar nyelven érdekes magyar 

műszavakkal; végül az erdélyi fejedelemnek 

1895-iki utasítása a maros váradjai, szászvárosi, 

brádi és dévai fő harminczados részére. 

Ez rendkívül érdekes, mert belőle Erdély kiés 

beviteli kereskedelmének egész szervezetével 

s rendtartásával ismerkedünk meg s nevezetes 

benne az a pont, bogy ha a harminczadon 

valami értékes bőröket, ékszert fegyvert vagy 

lovát hoznának be, azokra a fejedelem tart 

elővásárlási jogot. Az „Irodalom" rovatban A—y 

lelkesen üdvözli az „Erdélyi Gazda" folyóiratnak 

„Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle" czimü 

uj rovatát; továbbá Karácsonyi Jánosnak „Békésmegye 

története" czimü monográfiájának 

II. és III. kötetét ismerteti, kiemelve szerzőnek 

kiváló gazdaságtörténeti érzékét. A „ Vegyesek" 

rovatában a máramarosi sóbányászat állapota 

van leírva II. Lajos király alatt; egy 1562-iki 

dalmácziai erdőbérlet Obrovazza tájáról; végül 

„Dobó István lovai" czim alatt két érdekes 

adat arról, hogy a hires egri hős méneslovait 

a mai Romániából hozatta. A füzetet Barcza 

Imrének bibliográfiái összeállítása zárja be a 

középiskolai értesítőkben 1850-től megjelent 

gazdaságtörténeti értekezésekről. A „Magy. 

Oazd. tört. Szemle* előfizetési ára egész évre 

(10 füzet) 2 frt, tehát a legolcsóbb tudományos 

folyóirat Magyarországon. Kiadja az Országos 

Magyar Gazdasági Egyesület. 

Déli jég- és viszontbiztosító társaság 

Triesztben. Márczius 20-án tartotta rendes évi 

közgyűlését. Az előterjesztett 1896. évre szóló 

üzleti jelentés szerint a jégbiztositási ágazatban 

2,298.009 korona díj vétetett be az előző évi 

2,259.281 koronával szemben, károkért 2,007.107 

koronát fizettek ki. Az előző évi 1,784.071 koronával 

szemben, ezenkívül 16.346 koronát kellett 

függő károkért tartalékba helyezni. A tüz-visszbiztositási 

ágazatban 406.614 korona díjbevétel 

folyt be, a károk a kártartalékok figyelembevétele 

mellett 300.189 korona kiadást okoztak 

míg a díjtartalékra 203.307 koronát, a díjbevétel 

50%-át vezették elő. A károknak előző évekkel. 

szemben jelentékeny emelkedése a dijbevételeknék 

a viszonyokhoz mérten csekélyebb 

növekedése mellett természetesen a;tényleges 

üzleti nyereség csökkenését vonta maga után, 

az osztalék ennélfogva az Í896» évre csak 45 

koronát tesz ki, az 1895 iki 60 koronájával 

szemben! Az alapszabályok szerinti növelések 

tekintetbevétele mellett a tartalékok 1896.'. 

deczember 31-én 1,467.345 koronára rúgtak és 

a teljesen befizetett 3,Ö00,0ÓC korona alaptökének 

hozzás?,ámításával a biztosítéki alap4,467.345 

korona összeget tesz ki. A társaság magyarországi 

osztálya Budapesten, IV., Váczi-.utcza 9. 

(az Adria biztosító-társulat házában, van. Intéző: 

Pődmaniczky Frigyes báró. 

HELLER M. S TARSA, 

BUDAPEST, 

t V. tar., Erzsétiet-tér 13. 0r~ 

KERESKEDELEM,TŐZSDE. 

Budapesti 

gabonatőzsde. 

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi 

czég jelentése.) 

Budapest, 1867. április 3. 

A lefolyt hét időjárása változó jellegű volt. Száraz, 

enyhe napok erősebb légáramlatok mellett borús 

esős idővel váltakoztak és csapadék gyakrabban fordult 

elő. A vízállás mérsékelten emelkedett. A vetések állása 

felől továbbra is kedvező kirek érkeznek, mig a vetési 

munkálatokat gyakrabban kellett megszakítani. Külföldön 

az időjárás nagyobbára esős volt. 

A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg, az továbbra 

is korlátolt, a hangulat bágyadt és nehézkes 

üzletviszonyok mellett az árak hanyatlóak voltak. 

Amerikában a vetések lényeges javulást jelentettek, a 

hozatalok is nagyobb mérveket öltöttek a mi a nagyobbszerü 

realizácziókkat, az árak 2 c. csökkenését hozták 

magukkal Promptáru iránt jobb volt az érdeklődés és 

ez az árveszteségnél kevésbáé részesedik. Angliában a 

hangulat szintén csendes és a forgalom ugy a nemzetközi, 

mint a molnárok piaczain nagyon korlátolt maradt. 

Francziaországban a hét kezdetével jobb kereslet uralkodott, 

ez azonban gyorsan szűnt meg és az irányzat 

ismét csendesen fejlődött. A többi piaezokon a forgalom 

szintén gyenge és az árak inkább hanyatlóak. 

Nálunk ugyancsak lanyha volt az üzlet. A kereslet 

mérsékelt és zab kivételével, ugy kenyérmagvak mint 

takarmányezikkek is kisebb-nagyobb árveszteséget tüntetnek 

fel. 

Az üzleti' iét részleteiről következőket jelenthetjük: 

Búza, az egész héten át bőségesen, kezdetben 

sürgősen is volt kinálva, mert a határidőpiacz nyomott 

árjegyzései a spekulácziónak arbitrageüzletei lebonyoliárak 

a hét elején ca. 15 krral csökkentek. Később 

határidő árak emelkedő irányt követtek, a vételkedv is 

kedvezőbb lett és igy az árveszteség egy részét be 

lehetett hozni. A kinálat nagyobbára hajó- és raktártételekből 

állott, mig eladásra szánt waggonáru alig 

érkezett. Ca. 130 ezer mm. forgalom mellett az árveszteség 

10— 121/a krt tesz ki és a hetihozatalok 126,000 

mm.-ra rúgnak. 

Rozs szintén lanyha hangulat mellett kezdett és 

a hét folyamán az irányzat továbbra is csökkenő 

maradt. A forgalom is nehézkesen fejlődött és gyenge 

kereslet mellett árak 10-15 krral olcsóbbodtak. A fogyasztás 

részére eladott kisebb tételekért minőség 

szerint 6. 6.10 frtot fizettek Budapest távolságában 

és 6.15 frt helyben átvéve. 

Árpa takarmány és hántolási czélokra tartósan 

csendes és a mult héthez képest 5 krral olcsóbb. Szeszégetök 

és hizlalóknak néhány ezer mm. kelt el. melyekért 

4.20—55 frtot fizettek helyben. Állomásokon átvéve 

nem volt forgalom. 

Zab elég bőven van kinálva és a kereslet is megfelelően 

jó. Az árak igy tartva maradtak és multheti 

teljes niveaujukat érték el. Szin és tisztaság szerint 

5.70—6.20 frtot jegyzünk Budapesten. 

Tengeri iránt gyenge maradt az érdeklődés. Álló" 

másokon átvéve a kereslet alábbszált és a helyi fogyasz" 

tás. is? tartózkodóbb. A mult heti árjegyzések igy 5—7 1 / 

krnyiv.csökkftnést tüntetnek fel és Budapest távolságában 

3.45—471/2 frt, hefyben 3.55 frtnál több el nem érhető. 

A tengeriből kisebb tételek-3.65—75 frt kelték'-el: 

Olajmagvak : káposztarepeze úgymint a' többi olajmagvak 

változatlanok, forgalom azonban nem volt. 

Káposztarepcze : 1897. aug.'-széptemberre csendes és 

10.30—10.45 frt között;'jegyzett. 

Hüvelyesek: Babban teljes tétlenség uralkodik. 

Névlegesen uj bab: gyöngyösi és félegyházai 

trieurt aprószemü 7.40 frt, nagy 6'.50 írton, déli vasút 

és dunamenti, áru 6.50 frton, barna dunámenti állomásokon 

5*75 frton jegyez. Bükköny '5:——5.S5 forint. 

Muhar 5.-50 frt, Kendermag ismét csendéseBb .6.50 

frtot fizettek. Lenmag 8.50—8.75 frt, Köles tovább lanyha 

4.75—5.— frton jegyez. 

Heremagvak : A hangulat és árak mérsékelt forgalom 

mellett változatlanok. Uj vöröshere: Bánáti 28—32 

frt, erdélyi 35—38 frt, erdélyi 40— frt. Luezerm: (ó) 

30—32 frt, (uj) 35—45 frt jegyzünk helyben. Luczrnában 

a forgalom az amerikai verseny folytán nagyon 

Napi jelentés 1897. április 6. 

Készbuza ma sürgősen volt kinálva, a malmok 

vásárlásaikban igen visszatartók voltak, minélfogva az. 

irány továbbra is és érzékényebben ellanyhult, elkelt 

néhány ezer mm. és az árak 10 krral olcsóbbak. 

Említésre méltó eladások nem történtek. 

Készrozsba a forgalom majdnem szünetel, kisebb 

tételek 6—6-05 frt Pest paritásom ár mellett adatnak el. 

Árpa csak nyomott ár mellett kelt el, helyben. 

4-45—50 frtot ígérnek. 

Tengeri lanyha, helyben 3-45—50 adható el. 

Zabban kevés forgalom van és az árak nyomottak. 

Határidők lanyha Newyorkra és igen gyenge 

készáruüzletre lanyhán indultak. 

Következő kötések történtek. 

Tavaszi buza . 

Máj.-jun. buza . 

Őszi buza . . 

Tavaszi rozs . 

Őszi rozs . . 

Tavaszi zab . . 

• Uj tengeri . . 

Uj repeze . . 

Köttetett. Déli zárlat. 

7-47—7-43 — 7-43—44 

7-20—7-27 

7-27—28 

6-93—6-88 

6-88—89 

6-14—6-12——• 6-12—13 

5.65 

5-60—65 

5-60—65 

3-39—41 

10-30—35. 

Szeszüzlet. 

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő, 

tudósítása.) 

A szeszüzletben a hét elején valamivel olcsóbbirányzat 

uralkodott és a szeszárak 13 krral olcsóbban 

záruluak. Élesztőszeszben gyér a kereslet e czikk ára 

25 krral olcsóbb. 

Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz 

e hét elején valamivel élénkebben volt kinálva, 

de az árak nem változtak, miután bécsi kontingens 

nyersszeszjegyzések változatlanul szilárdan jegyeznek. 

Elkelt kontingens nyersszesz Barcs, Nyitra és abaujmegyei 

állomásokhoz szállítva 15—15-25 frt. 

Galicziából kontingens nyersszesz tartályokban, 

szállítva 15-50—15-75 frton lett kinálva. 

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 

15-50 frt. 

Bécsi jegyzés 16-20——frt kontingens nyersszeszért. 

Prágai jegyzés 51*25—51-75 adózott burgonyaszeszért. 

Trieszti jegyzés 8*50 •— frt hektoliterenként 

90°/o magyar kiviteli szeszért. 

A kivitel e hétnek elején 150 gr. finomított szeszt, 

vásárolt. 

Vidéki szeszgyárak közül : Arad, Barcs, N.-Várad,.. 

Temesvár 13 krral olcsóbban, a többiek változatlanul 

jegyeznek. 

Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 

51-75—52.— frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersszesz 

adózva 50-83—51.25 frt, nyersszesz adózatlan. 

12. 12.50 frt, denaturált szesz 17.25—17.50 frt. 

Kontingens nyersszesz —. . 

Az árak 10.000 literfokonként hordó nélküli 

budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett 

értendők. 

A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (ea 

gros) eladott élelmiczikkek árairól. 

(A székesfő-városi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése 

a „Köztelek' részére). Budapest, 1897. április 5-én. 

Hus. Marhahús hátulja* I. oszt. 1 q frt 52—56^ 

n. oszt. 46—48; III. oszt. 35—44, eleje I. oszt'. 40—50_ 

-II. oszt. 38—42, III. oszt. 30—36, borjúhús hátulja I. 

-oszt. 56—60, Il.oszt. 45—55, eleje I. oszt. 45—50, II-

•Saui^nfpjrpi 9A}ireui4?q s ugASm 3[9U3[9pgp[9p4? lOAnui 1 

S3í?ui wbaoh s? Jopires pHnnjog jíaajag 

•zs lg l«.M»M-!*->yA A IKI.IVU1H 

: SesojbSzbSi Ijuodzpx 

A o n o u T i v s r i m o 

SBSBSJBJÍipAZSÖI JBffl \ún sp mm 'BÁSBJJP 

x T I H T O I U m " 

•>?i(|i!ii.n:j| iupng : gjzs'mpazssj^x — 'BJCTpHnzsgipgzs 

"3 'ű :m 'O 213 u n\"'l íssbrzs ,:p}zs95[4gzs sgföiéj; — 

: 

•SfojTjgz^gj -a -g -H -0 zv bzí>q j^sjotf : sopjgj jjgs 

,'Wm se. eizsastjezsoá — MO«JA 'Jtp ^toajóf 

XzapáiBQ Hmtf) iajMoj 'npiíö pfneiea Jp 'UBA'JSI 

*W»a •I: > J"V -fj(Ai9KS.t([ JOJÓ :3Bsnoziq-9I9ÍgnI9jdt!i 

•enoprvint Í»iiisí»A"S» -pxvS BIU -zsao se? 

-Í3JZ89A B 3[9}Bqlí[tí!ZS tí©p^'BZSStblBtÍ? iM8n9OT TOSfelrai! 

K.»;04,)lUifl Zl! |0(jv:.AS;mijK.\ J^.JOS IU0H 0|0 TI! ' 

' „ fBSI II I [ 

; U9Z9 z«- íttcRAM JSWJ!^? •B39SZOíJ. i^jfim pzamgA: 

! -!>>! TOpl 1 S9' -f?zs--toqí^zsjo^+iog ' .. i 

' 

. •|,;i : qso.i?"A -Ji!) -zs líMjitjqitzo 

íj ?C5.qí!Acn,, 'SBA S9 B049S 'untsis-ttos-sqij-â 'pozsBH 

'BAi¥ : 2f9Í39IIÍ 0zá^9AO3[ 8 #Biut.z &Aopttx'^ rSi.KKi SO 

,T)44?S?A, V W TUStl íPq^fbtrfjfiA Ű9Z9! 

1 ' • [0 0ZIl[ »9tU9ÍI 

T8 " " 'ugSMZs-Bzg 'ipngipi 5 su5[4'Blt[ 

28 Í!9q4'BgBAS0413J\[ 'S9Á|!| ^ S!!M.11!..| 

: ."íOJiiö pZ|n au.íSujf ; yosppvp. 

.(•dB5[ 38 Sipad 549'S949Ap[ B '}4943[ 

Of -o -d 149'8(--SJ[ 3[0^T31I-B tiSpsoTiini qqof v 'óp^g uozb 

-nBAgti sîSa Á3oq '3[9pu9z9in[9i45i, ign jfBJB 

nS9q9^rs93[9^49 zy -3(90119)491. jn5[I? u senoA9^ o.„ uapuitn 

ÍBiipisbi? nusógüi04'BZT3) -s .'9 }4J e/t8I'— SÍ AÂiq '-9 jjg 

•83f-6'1' '"S -9 SS—IS '. s W fZ—OZ 

íiHosoiiiuí. qqiiZssiu '-s M —. .— ' niusc)A40zíi(i\{ "ijj 

18—'SS^SS -Bpmjfezs'"'('—''(rí) s/j.68—98 wnud. 

j9m9fj:-i4j iz—íz «!149} ( }4j:ts—8S Bpunsjazs '}4j (—.—) 

'S8 "emud reizoi^Q' -)4j gs—83 81149; '}4j 18—ÍZ 

•Bpuropzs '}4j (—) .—'SS—38 413.Ö121H 'BcaÍ4d 

•Öiogzaiof 

'sgp93[[9tn9if ! ' :! í4j x IW9IPI ÓOi 'Höá WI9 sspöl^pj? 

TfU?4I ítTOq y *^8}ÍÓA j[,9qq?§U9ÁS 9[9J 9§9A 4BS-BA 8 

3(12413^13 ; ''BqítrB[ {9ti5[9g9sputni qqgSuglS '}[oa sp49 Sgjg 

^záiib4! Z8 igaS9sputxui3Tin4(j •3j9;u9j4o; ragu 5[osbzo}i , ba 

0}[9UI 94S9;qui9 }S9d95[ Z9qi}9q Jitira v 'xenyexv S9Á§9 

zi3 ;uira 'mq}i3zAu'54t zÍ2 ÁSn 'jjoa qq9Si3[' l^qqp 003 

iguijgq ^nni -e S'B}f8q(9j. t; A§oq '84'Ezo'Bp íjBuu'Epuiiii ' 

•fgj' 2fBÔ}rBq ;oqp 0E8 BJJgsÂSgjzsgA t(8qraozs y. 

•qp sí ÁlBAiq 'qp 813 ugqg} .'qp QZf I25[iq 'qp 6338 

40í[Q 'qp iS8 TOWff 'qP — . 91929] 'qp Iftt Woziq 

'qp íí3 1§'?zs40}9ra9u 'isi retiiA03[nq 'qp ZOQ reizoiiBS 

'qp 9808'-tBÁSBin ipqqa -qp 8iS^ ,s?jfwn9í agzssQ ' 

' . MfzuacCsnt/ sg -m[M>m 

iso^qy •g'.sjiúd?. 'ÍQ81 "JresBABUJBUipSBA Tsopg 

—— U9S9{9J9AI3[ '}UI3[XI04?d 3l?4J 

——— 93JS095] Plá" •Jup[U04Bd g[}4J—9——.3 Áu^.q 

913 "b'ííiM''2'W —*— TS09q 'íflfl —. .— ÁUB4^q 

'jui3[qp 3iq4j ' nf40q 3|9pu9Apu rexzo 

'§I}4J — 11041} '— -API '03 9f TPKfflgq : uüoq nQ|Q 

"B4Á(tis —33—03 '}ui3[uoqp — ugsgigÂi^, 

'§r|4j ———. nfioq-' ^gpugApu '841^8 grpj — uasg^gj 

-gÁ.i5[ '3i}4j 88—93 '}tn5pioqp gt|4j — u9S9i9}9Ap[ '§i}4j 

' 

• }BZAU?JI 

-Ttivf qp -i'— 

BluA3BqS04pA 0^.2—09-0 ?q?I«4B2['03-2—1 q4pOOX 49J19Z 

síjud? '^681 ••resBAnnf TSFM 

'8: -í b -t '0.3^08-X'S?J03[ OOX nraiaszoi^j 'OS^S—-8 

b X '0-t—09-0 » s?}p2tOOX BdpjfegJBg "âspiÜZ 

• -qp OOX 

: 3fBjy 

s?toi ZS040 ' S9ZS9UI '—.?Z—zz (-qp Offl) 'l z so -fl 

•tohbzoiiba }BzAuB4i zy 

'9S—0-íZ 14j.Bp?i j ('qp Oflt) l zso 

' , •q'TiCqp ff' siRtí? 7681 MWAipif isoea 

ÍZ—01 'ipiöjpq : 5[nf4oq 0[a YjjozsjbSáo^ « ^My 

'OX—8 S9UIZS 'űl—3 iS^q 

•}[OA TISBÔJO] HSSB[ 4?SBAÁUB4 ,Bq 89 -IlÔq y '6—8 ö4dB 4?q9j qBq '03—9X ÍPÍfiíRPf ' — xa'lSvm 

"43[ 31—f ira^noj^'i AuB4Bq 

•9^S.0951 91? q4p'— ''Áu?4?q WQIQ Wo;p;do3[ '—.31—OX 4B,AgBxu SBC?q gs4oq '81—91 juB4 

'•J3[ SS—fs TjnC ^j9J9§tszT5[ OS—Oí- 9PÍt)S,'-j5[ zg—sf qip ^— 'nr4oq 3[9pu9Apu qip 'isogq q4p — 'qo4ij -95[01S SX—8 W b r4BÁgBra'9S0U9T -3I9S9JCX9AI1H 

S?}49S 'tföaaais2p£. " I3 [ Of— 88 S?I49S 'TBJBg "43[ q4p — 'mzoireS qjp — 'Tpipjpq 'q4p ott • '• 

00-0— 

(—) — Bimssiuiud '-J3[ Burud -J5[ — 91? q4p 33 'nhoq pj? 3[?pu9Aou q4p ^s 'üOJFl qip — 60.0 4?ÍU93{SZ04 'IX-O—60-0 4?Au93[ BU4Bq '3X-0—-TI'® 

nüoq 019 '-flf ,9Q—wnraatpud '•4^.9^-^-86 *nnid 'retzoi^S q4p — fpiQJtaq q4p ZOOI = 

}4J -S5[ I 4?AH93[ 4?qgj '111119114089 JZSfl 

98—08 tlfioq H9J9STSzpi :j.úp[uoniuiB43oip[ .^wy 

•9Í.0—9S-0 íf-BS if04S 'OS-T—98-0 iN qBq} 

• -JIuWonTíXtreq BvsóftiSzvS} j,vspavi{M>tu 8? ptiipgpcizoq isomíioJ^zs y -tiguroig '1-^8^-0 ifBsqiir '02-0—Qt-0 Wtfll,' — ojnj 

j[B4B zb 'jjoa ns?Aioj9| BqAtiBi gpugra jgjzn zy UB-9 oq squdy •jnsi!Ai!i|.n;mpjiizs i^sodBpna , -qnt. -'0S-0—f3,Q 04ii}u?qg}' '—.Q 7-0 BptWl ;n '-^-0 

•Xu^q QS8Í- 'qxif H9498iszp[ 8TS 's?!49S •3[4ra ——t s?t498 ;4EÁSi3ra '3^—0^ IPIQJtaq '8^—íí .0 npjI94 -J tII4Bg4BJ!( ' JlojzSBAJO '—-08—OZ-O 

}|9498tszp[ 229I 'S9J49S QI9 '299J 'nüoq Ti.68 mojBzaq s?i49s Jí9fii 'ÓS—6í> Í34nqugpp9K[ 'ÍIOÁ s'gpugs? japjj •4 'II '—-X—08-0 upu94 "i 'Of'-I OX-I "33[ X,(B9}) [BAUgqai 

Í9,J ,' n ?"X Stiud?. •Iffii -JBSBABqjBUIpJllZS isopa •S9149S II8Z s^CBqtsj 72. "Z04?m :upspa 

,'3S,0—9S-Ó löjfai '98-0—fS-Omzstg}.'^0.0—30,0 WPOttPI 

: ' '45! 0Í~ÓS ÖPlftS: 'Jif 6f—ZÍ 

^P 1 '6Ó-0—80-0 W W i fej . s? P»X 

I ' i îqqo^n 

S9d9ZQ3[ '45[ OQ-IS lasapnaApi '45f —ig—os 'wnud : fl}j[ 

'ff—98 ' 5f9tqqpt9 'ö#ígs ieSSvut qp — só"s\'q;»' • , . 4 ", , .:!••-.;: , , "OS-O '—ifuB4}zsid 

-I9U PPB jsîzsuiSoj xi?qAtns0j9 }na^9[i3[ ^jy. 

ZGKI 

'— ZO.BZtel 'Of.0^33-0 ?i9A93[ !? I á B ' ' BUIogÚB 

. .. . "BqAüBi tioSi p|zij zy 

. •UBqipiS U9'A9J9 '09-Q—Of-O odraozo '09-0—3^-0 BU4BUI 'g—09-1 oSöso 

•sevestiuo^q qp/í.ig '19ÍSü9iqp 8Z6S 

: i" !': Ki .11; r,.o I -93[ '—.——.— pnnsr '03-1—03-0 (réimp) Á}uod '—.i— 

':s?}f'BqÍ9li 

- • •• \ . •'.-.' "(949ZS94 „Hm —SS Z?q9{j *)|0.v •RqAUlíf 49{zn zy -ppjns 6*383 yqzo^ 09í0 •Espiso '03-X—08-0 .14J -§3[ I BS04BH '913 I 1! H 

•z.QX" v 9S9JŰ9I9C ;I}B41A^ ggza lAa^moziq IVSMf S9 Mp 's?}49s qp öli8. WNiaa'Og-zoííiw }.JWm tmu> 

•O.f—,3-3 ,qp X Bqq igpi '36—?06 'l* X JB3St|»ni 

•PMmPS) ' a ?-9 Sftud? "i68I ••resBAspiJras jsopa 

•ÖöjBjzoSjópYgj witofpza respuijog} s? mojotöa '0S-3'——-S.'Sil X 'OZ-X—OZ qp I fînpni '03—Of '&[ I 

"Pí I9I B STilZSli.tóoj R .pp .1108 íiRn'l IPJ-I -UBr I9U9[UI9ZS 'S'-S—S-I qp X 4?'Í03(I?J 'OS.'O^-'OS.O lSJl f'03-8—ÖS-2 qp X 

tiSn3?szs?Sg zy -UBUI04 qp — s? q4gzs qjp .'g^SS' Stpgd. Woziq Bîrid ' 1 S qp i 4?Agî?j '09.0 

s? q4p ;3fgg Áírfrao^ jpRJEUi 'qip'iBLz : W^WM —33.0 -851 X ' — qj) .1 ttOZÍq pn] '03-X—08-0 qp I 

*!;i:-VK;;i zy. . ' 

—'yj—i;C t|49zy' ^BZdftta^ .nAutíî fceííbé' fopfi -J>J 

— i[ti;uo33i 008 S940 fí z?t[gu -Ssf 000^083 

- 15 ! — z?q9ú "Sí 08S—038 n0]B80ft!A 4BÁ3BJIJ 

:ttp*p6vttp ipj-f -BqluBi ;g[zn zy (•94?zsg4 „}[9p(izój[" 

9S?}U9I9C-U0J9J9| jSpspsMf/iuaíizSM-piDiziiis^Ms MÍiBvm 

8 S W) "3 squdB "A68I 'JBSBAsa^s iB.ÍUBqoa 

•JfOJBSBA^ny 

003661 M^s .'BÍZ ra?zsxsoo3j 

sgzssQ Iuo3(3[nqsoqBZ '— fn ' 

BU?ZS 'OZI—Ö9I B3[SogzsBiiqBzs — n t e s —• 

— BU4gzorq ' — 49zsi4gSu9} , .btujbzs 

-/UBUI4B5[B} ' 949qp1 '— AU^CCU^B} 

•' ' 3 lí! J, f!! ,lz !'l ! f l?P-ia 

q?ÁSg '091—OíX BuqBzsxuiqB 'OÖST—0011 BuqBZsdusz 

'093—0^3 fn 4Bqnra '083—OíZ bu?zs i}94 r^pzo^gApij 

" " " M iguiratqog B }u?3[-b 3[B4y -ggugÁS rao(B§4oj y - B5[s09zs íi^sz 006 

82 """ "7~piAS9UI9fI 'X'BJtJ 49z}raq}9"a í('qís .89(0? 'AngippjqsocjBz 'BU4gzo'ni '94gqpx) An'9ra4B3[B; 

68 """ """ pi34y '5[949AJS9; UTOintig^j q?Á§9 4?5[gZS —, '4BZSt49§U9} 4?5[gZS — ' 'BUt(13ZsAnBUI 

— íz — 83. ~ """ 4132QASJ q'Bg 49gnmoT; -4B5IB1 4?5{gzs — 'BrapzSraOlB 493[9ZS. fi . 'BUqBZsdnSZ 18 

9S 

, BZ'BqsoiiBj > 'zoûSj' jaSniAiOfj '4Bqnra-4?1J9ZS of 'bu?zs 1(94 4?ís[9zs 831 T9q3[ !9g9szp5[ 

38 """pi?4'Bjv-'N '^nqâ S9 4949p91 M05[0ZS B ÍJOJBZOqiOj; -(94?ZS?4 „H3PIZ0X" B 9S9}tI9J9f 

gg uojdog '-BS^ípj J95[013H . 6psptv6zv6upspu -A9js9i[?zs y -9, squd^ -£681 'ízojti 

6S ~ U04dpg •q'BJfBf 495[013JJ -49}sgj«j J9in495[ 'XI) •.Il.'Sl!A.(lItHll.IB»[i:V I|S9dl!ptlil 

tylfZ """ ""• piBSBA-ÖSM 'BI?a 951193 

UBqjfzoBfBd ZIAAUÂS^ '03.1 .j üBqjpaBpsd Bspif^d 

TZBq '38-0—33.0 UBq3[Z0B[Bd jb}zsb S94QA 'flplo—0^-0 

X UBqipoBjBd tjbjzsb 40q4?i(gj ' —— sggpsuöioí) 

• utzs uBddBzs '—.1 .1 ;b t Ti9q5[9if9s '52-0 

—0^-0 nojB§4nso z?ui '—. }4j: -b j 5[?ra •- U— 

' Sié'tnB3ios4oq °BIUÁU?uip>( •———— 

-BZS) l "WVA10áA3 m-L 'KVZS '82

504 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HÓ 7. 28. SZÁM. 7-iK ÉVFOLYAM. 

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, 

BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. 

Alakult1891. évban. 

gróf. Alelnök: CsAvossy Béla. 

ZOLTÁN, SZÖNTI ZSIGMOND, SZTÁBAT ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNBOB gríf. 

Vezérigazgató: 8ZÖMYI Zsigmond, 

Az Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet 

a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; 

folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta 

sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes 

megelégedését vivta ki magának, az 

épület és átalány (pauschal) biztositásnál 

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet 

pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden 

más illeték kizárásával. 

A takarmány és termények (szalmás eleség) 

biztosítása szintén a'legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt 

is a lehető legmérsékeltebbek. 

MT* Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték 

nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. TW 

Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal 

terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. 

Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 

8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019 

Klattaui világhírű disz-szegfii 

nagyság és pompás sz 

pedig csakis, erőteljes, egéj 

b. 3 M, lOOdb. 

:Í 

US* 

osztályoz* 

19502/97- számhoz, . 

Bérleti hirdetmény. 

A magyar tanulmányi alap tulajdonát képező s Fehérmegyében 

fekvő, Székesfehérvár városától 28—, a budapestpécsi 

magyar államvasutak sárbogárdi állomásától 6 kilométer 

távolságra eső és ez idő szerint a teheráruknak koesiszámszerint 

való felvételére és feltételes megállóhely gyanánt Szilfamajor 

elnevezéssel berendezett vasúti állomással, úgy nemkülönben 

a legközelebbi időben, magán a bérleti tagon a Székesfehérvár-sárbogárdi 

h. .é. vasút vonalán rakodó állomással is 

biró, és közigazgatásilag Szent-Agotha községéhez csatolt 

szent-ágothai belső és középmajorokból egyesitett 4792 S kat. 

hold kiterjedésű s mivelésí ágaira nézve a bérleti feltételekben 

részletezett birtok a rajta levő gazdasági épületekkel együtt 

az alólirt minisztérium IX. ügyosztályában 

I89Í- évi május hó 25-én 

tartandó zárt ajánlatu verseny utján 1897. évi október hó 1-től 

kezdődő 25 évre haszonbérbe fog adatni. 

Az 5000 frt bánatpénz letét elét igazoló pénztári nyugtával 

felszerelt s 50 kros bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok a 

fent kitett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali 

igazgatóságánál nyújtandók be. 

A részletes haszonbéri és versenytárgyalási fetételék a 

minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, a közalapitványi 

gazd. felügyelőségnél Szegzárdon és a szent-ágothai birtok 

belső majorjában tekinthetők meg. 

Budapest, 

1897. évi márczius hó 29-én. 

3669 A vallás- és közoktatásügyi m. kir, minisztertől, 

féllI Na£- S " 

ca uj< 

yümölt 

10 frt., 500 db. 48 fr 

i féle 6 frt, 25'féle 12 frt, 50 í 

tömött nagyvirágu, legszebl 

10—135 cm. magasak,^dta ggkér- 

ingol- és Odier-féle pelargoniák 300-on t válfajban 3 frt, ujabb és legújabb 

I pelargóniák, fuxiák stb. 

ok, gyümölcsfákban, továblá törpe fácskák, díszcserjék ültetvényekhez sorfák, 

czok, spárga, földieper cserjék legjobb minőségben a legszolidabb kiszolgá- 

AD. SWOBODA, 

KLAIIVI-ban. 

Hirdetmény. 

ty-Ujváros állemás nyújt bővebb! felvilágosítást. 

Magyar királyi államvasutak. 

valő hatálylyal Pozsony-Uj város Állomás az 1898. évi < 

t rák-magyar kötelék díjszabás II. rész 4. füzetében 

iphta) szállítására szőló 29. kivételes díjszabásába • 

A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében ü 

A legújabban szabadalmazott szer mindenféle káros rovarok 

biztos kipusztítása, különösen a répán élősködő ormányos bogár és földi bolha, 

a cserebogár, dögbogár és honvédbogár kiirtására a 

'áá 

„ R O V A R / M ' 

Ezen a „Rovarin intézetemben" előállított védőanyag Vízzel hígítva és 

permetező géppel a megfelelő növényre fecskendezve, a rajtö élösködö rovarokat 

teljesen kipusztítja s e mellett a permeteg a legzsengébb növénynek sem árt, 

sőt annak növését elősegíti. 

A „Rovarin" 2V2 kgr. sulyu csomagokban lesz árusítva, mely mennyiség 

200 liter vízre van számítva s vele IV2—2 magyar holdnyi terület bepermetezhető. 

1 csomag „Rovarin" ára fi frt 15 kr. 

Az ezen mintához szükséges legjobb „Vermorel Eclaire" permetező gép 

21 frtért szintén nálam kapható. 

Ugyancsak raktáron tartom a fejlödöttebb répa permetezésére alkalmazható 

„Chlorbaryumot" is. 

Pontos használati utasítás minden küldeményhez mellékelve. 

Megrendelések czimzendők: 

JAKLITSCH JÁNOS „Rovarin intézetéhez" 

POZSONY, Mihály-utcsa 5. sz. 

A 

ROVARA FRIGYES 

„RÉPABOGÁR" 

czimü müvének magyar kiádása már teljesen elfogyott, de a mü német kiadásából 

még néhány száz példány kapható 

JAKLITSCH JÁNOS „Rovaringyárosnál" 

Pozsony, Mihály-utcza 5. sz. 3584 

Ára 50 krajczár. 

Budapesti közúti vaspálya-társaság. 

Hirdetmény. 

A Budapesti közúti vaspálya-társaság 

XXXII-ik rendes közgyűlése 

f. évi április hó 22-én délutáni órakor 

a társulat saját épületében V., Lipót-körút 22. szám alatt fog 

megtartatni, 

N a p i r e n d : 

1. Az igazgatóság évi jelentése; előterjesztése az 1896. 

évi zárszámadásnak és mérlegnek, valamint a felügyelő-bizottság 

erre vonatkozó jelentésének; az osztalék megállapítása; 

határozat a felmentvény megadása érdemében. 

2. Indítvány a kocsivezetői segélyalap tárgyában. 

3. Jelentés folyamatban levő építkezésekről és kilátásba 

vett uj építkezésekről; erre vonatkozó határozat. 

4. A felügyelő-bizottság megválasztása. 

AZ IGAZGATÓSÁG. 

(Utánnyomás nem dijaztatik.)


Eladó állatok, 

30 darab jó conditióban lévő, részben betanított, befogásra 

alkalmas 5 éves erd.élyi fajta tinó, továbbá 40 darab 

számfeletti erdélyi fajta Báró Wesselényi' nyájából származó 

törzskönyvezett 5—6 éves fehér tehén. Vevőknek előleges 

értesítésre Zákány vagy Murakeresztur állomáson kocsi áll rendelkezésére. 

Megkoresések 

Uradalmi bérnökség Belezna, 

u. p. Zákány intézendők. 3619 

ELADÓ 

néhány száz darab két és hároméves szép, többnyire uj fajú, 

átlag 2—2.5 meter magasságú, szálas, tőről nemesitett, sürii koronás, 

cserépben lévő 

ÓZSATŐ 

lovag Klaudy 

Frigyes 

czukorgyári igazgatónál . 3624 

Selypen, (vasút-, posta- és távivó-állomás). 

lóárorés. 

Freystádtler Jenő lovag 

Tót-Vázsonyi uradalmában első osztályul 

| Telivér 

Rambouillet 

tenyészkosok: | 

vannak eladók. 

Bővebbet az 

| uradalmi intézőségénél. 

Magy. kir. államvasutak. 

Hirdetmény. 

Keletnémet-magyar vasúti kötolék. 

: • , .1 i k ! i ' ' , 

> lép a keletnémet-magyar kötelék! díjszabás U. rész 1. füzei 

"hatórozmtoyok Dauzig Hauptbahnhoí és Pozsony dynamitgyár álláinások f( 

s! Gyorsáru^íjíételek Dauzig^Hauptbahnliof állomások részéj-%. továbbá -azen állomásit 

úgyszintén Morgonroth, Bréka és Nagy-Kata állomásoknak felvétele a" szőlő és gyümölcs gyöt 

*rnk«n« szállításra érvényes 8. sz. kivételes díjszabásba. 

Nagy-Káta állomásoknak felvétele a gyümölcs- és tojásküldemények kc 

mányokban való szállítására érvényes 6. _ 

i Bükk Csáktornya Kanizsa Kisbét I.epsénj I.oro Moi Szombathely, 

Iván déli vasúti állomások, valamint Eszék, Eszék-alváros, Jákó, Kaposvár, Somo Jgy-Szobb 6, 

Egerszeg máv. állomások felvétele a gyapjú szállítására érvényes 20. sz. kivétele _ 

6 benzin szállítására vonatkozó 33. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek 

7. A kovakövek szállítására érvényes 26. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek mé 

iíónyabáuya, Pelsőcz, továbbá Antonienhütte, Beuthen, Borsigw'- 

*' "" • ihütte, Kuuigundenweiche, ^Laurahütte^Ludwigsglüí 

F. év ápril hó 14-én reggeli 9 órakor 

Orosházán 

(Békésmegye, Nagyvárad-Szegedi vasútvonal) 

30 darab 4 éves 

angol félvér hátasló 

fog elárvereztetni a gróf Károlyi örökösök szénási és gróf Berchtold Lipót 

árpádhalmi méneséből. — Felvilágosításokat ad 

WILLI&M XrfOXTG, ménesmester, 

CSOKI g-rád-Mágocsoin. 

trágyaszer gázviz szállítására éi 

selhafswalde de, Bolatitz," Bolkenhaus iwald-Ellguth, _ . I 

Grossgraben-Festenberg, Hansdorf, Hertwigswalde, Ingramsdorf, Karzec, 

Marklissa, Neukirch, Pleschen, Pürbischau, Tost^Voigtsdnrf és^Wtochkoi 

5teles díjszabás nyergólóm szállítására. 

! állomásnak felvétele a horganyszállitásra érvéi 

üitására érvényes 37. számú kivételes díjszabás 

1 111 1 I 1 11


Lapunk kiaddhiYaíalában, Budapest, Üllői=ut 

; 2 § . (Köztelek.) 

a következő jjazdasági s z a k m u n k á k és regféuyek leszállított áron kaphatók: 

mezöoazflaságról 

mezőrBnflörséflrol 

szóló 1891. éri III. tönéiyctftt, 

a végrehajtására vonatkozó 

miniszteri rendelet, 

magyarázatokkal 

ellátva, 

egy füzetben. 

Ara térmentes küldéssel 1 frt 10 kr. 

A. 

mesterséges ke lí 

készítésének 

forgalomba hozatalának 

tilalmáról szóló 

Törvény. 

Magyarázó jegyzetekkel ellátta 

: Dr. Lónyay Ferencz. 

Ára SO kr. 

Magyar Gazdasági Czimtár 

aagy asgyedalak, 3 S íir teríedelessiben.. 

Tartalmazza az összes 

ffazd. egyesületek, gazdakörök, földbirtokosok, 

uradalmak, hitbizományok, bérlök, gazdatisztek, 

erdészek 

p o n t o s é s l e g m e g b í z h a t ó b b 

czimeit. 

Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos 

megjelölésével benfoglaltatik, 

a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható* 

Á r a főzve 7 frt, kötve 7 frt 5 0 kr. 

é r d e k e s r e g - é n y e k l e s z á l l í t o t t á r o n : 

A sertés javítása 

és 

M z l a l a s a 

gazdák és hizlalók használatára. 

Irta: 

K . H u . £ í y P á l 

uradalmi főtiszt. 

E53 Ára portómenteg küldéssel 

1 frt 10 kr. EO 

A mezőgazdaság é 

ségről szóló 1894 s mezőrendőr- 

. évi Xll-dik 

törv.-czikk alapjái 

i összeállított: 

I. 

lí NEM SZABAD SZERETNIE, 'űü 

EGY CS0DAE1EER KALANDJAI. 

Káté községi mező' 

- és hegyőrök 

Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint 

helyett 40 krajezár. 

AZ ERDÉSZ ÜR FIA, . v S S & » 

Ara portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. 

Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara 

portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr. 

A MALOM TÖRTÉNETE, 

portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr. 

U17T T R Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- « W/ÍV fl T VQ Ál>TiAf< IrtaMathers Helén 

t> El Ilii A, mentesen megküldve 1 frt helyett AllllXAii Elí> Ulíi/VU, Ara portómente- 

40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár. 

MI A SZERELEM? t ^ - T Z ^ : 

fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen 

megküldve 1 frt helyett 40 kr. 

EONDA MIKLÓS, 

küldve 1 frt helyett 40 kralczár, 

•s&m&ca. 

Ára portómentes küldéssel 20 kr. 

n. 

Káté az uradalmi csiszol: 

•szármára. 

Ára portómentes küldéssel 20 kr. 

Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. 

Mindkettő csinos zsebkönyvalaku 

keménytáblába van kötve és 20 

oldalas jegyzők-naplóval ellátva. 

Földhaszonbéri hirdetés. 

iradalom tulajdonát képező Temesmegyében fekvő s alább í 

\ 1897. évi október hó 1-től számítva tizenkettő (12)! 

» évi időtartamra újra haszonbérbe fognak adatni: < 

i a hittyiási 529» hold, a szirbovai 3S holddal össze- j 

> sitve, együtt tehát 562» hold, 

| a ligeti 359® hold és a ligeti 971S hold. 

^ A bérbeadás iránt a zárt ajánlatu tárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveri 

\ 1897. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakori 

» fog a Buziáson székelő közalap, gasd. ker. föiisztség hivatalos helyiségében megtartatni. • 

| Ezen árverésre béreim szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 50 kros bélyeggel ellátott és kellő ^ 

, bánatpénzzel felszerelt írásos zárt ajánlataikat, melyen a holdanként megajánlott haszonbéri összeg . 

» számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérleti feltételeket ismeri s azoknak « 

| magát aláveti, bértárgyanként külön a fenti határidő előtt nyújtsák be alólirott főtisztséghez és a | 

l borítékon jelöljék meg, mely bértárgyra szól. , 

f Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest minden holdja után Egy (1) frt teendő le készpénzben . < 

| vagy az állam által óvadék képesnek elfogadott értékpapírokban. j 

* Kikiáltási ár holdanként a hittyiási 562® holdnál i 

! 12 frt, a ligeti 359Ü holdnál 7 frt 50 kr., és a ligeti 

971® holdnál 8 frt 08 kr. | 

Oly egyének, kik gyámi hatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalom- * 

mai szemben hátralékos tartozásban vannak vagy bármi czipaen perben állanak, az árverésből ki É 

Elkésve érkezett, vagy utoajanlatok, valamint kellően fel \nem szereltek figyelembe vétetni nem í 

fognak. | 

Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak tartatik fenn. . 

A részletes haszonbéri feltételek a ker. fötisztségnél Buziáson, valamint — a « 

hittyiási birtokra vonatkozó — a nagyköveresi és a ligetiekre vonatkozók, a csákovai f 

in. kir. közalap, ispánságoknál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők. 

BUZIÁSON, 1897. évi márczius hó 21-én. 

M. kir. közalap, ker. főtisztség. 

1HARRIS0N m 

I I I 

ilbion 

www 

GREGOR & W4 

m m • 

Albion 

daráló-gépei 

a legjobbak. Kapható 

Gvaepel Hugónál, 

Budapest, V., külső váezi-ut 46. 

Árjegyzék ingyen és bérmentve. 

Méhészeknek fontos! 

Több mint husz kiállításon legmagasabb 

díjakkal kitüntetve. 

Élőméhek vételnél (magyar bánátvidéki) 

méhkaptárok, szerszámok, eszközök és 

mindennemű méhészeti szükségleti tárgyak 

beszerzésénél a legezélszerübb a Ktthne 

Ferencz-féle jóliirnevii első magyar 

kereskedesmi mélitelep (Budapest, 

I. Attila-utcza 151. szám) folyó 1897. 

évi gazdagon illusztrált árjegyzékét meghozatni, 

mely kivánatra mindenkinek készséggel 

ingyen és bérmentve megküldetik. 

365ö

28. SZAM. 7-ÍK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, m i . ÁPRILIS HÓ 7. 

detési W15 sííi£ 30 kr., eên foíül 

2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim te 

minden beiktatásnál 30 kr. béjyesillel 

KIS HIRDETÉSEK, 

izdák és a szakirodalom term 

ist keresők és adók hirdetn 

ik fel e kedvezményes rovatban. 

;Csak oly levelekre vulit-ôliinU, melyekkel válns/.i-a sziikségcs levéltoély eg-et vagy levelezőlapot 

küldenek. 

VTisztelettel 

kérjük 

Tejgazdasági 

Eladó 

mindazokat, kik valamely 

jeligés 

hirdetésre 

tal ember,. gazdaságban óhajt tévő^díb Howard félt há*mP 

ajánlatukat 

kiadóhi- 

• állást,''{mielőbbi belépésre. Czim ;eke. Felvilágosítással szolgál 

kiadóban. .. .;'' 3665 

vatalunkba 

küldik, 

Ézledéyes, kiállításon „leg- 

azokhoz a 

megfelelő 

súlypkkal együtt, m 

magasabb díjjal: dísz- 

levélbélyeget 

csatolni 

Claíiatiszt 

oklevéllel kitüntetve 

szíveskedjenek, inert a 

Olcsó birtok. 

kiadóhivatal azt saját 

Lóheremag, 

költségén nem továbbithatja. 

S l i S S S i 

Földmivesmtat^bewí 

irodát mu'"kálitok 

^.^Megtoeséseket 

Jgen 

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, 

Kulcsár, 

daímakbasfc ' volt "alkalmazva, 

Szőlőoltványok „Werndl"-fegyverek 

száza 8 frt, 

nőtlen^ ^cerestetili. JPzim : 

York-Madeira 

^z^^Ttv^T^yny^^în^litíe^ 

K o h n >1. 

Tokaji bor 

Ctépész. 

pré)^í» âlatt * megtudható 

Egy 20 lóerejü, e:«owter-féle ' 

nu •.ybizlMl,',. .Ililovcji-S ,J 

kerestetik. Olyanok,'kik a laka-' 

bî Részesülnek ^Kérvőnêk^" 

ÁLLATOK, 

lO drb 

eladó, herczeg Windisch- 

Graetz Lajos ; pmczéjéből, 

valódiságráért kezesség 

vállaltatik. 3637 

jártassággal bír s* ezt kellően 

L e v á g o t a I att y á'rt i° (p o s t a^blrt án . Z °3635 

Szakképzett 

t 

S^tíTri^r 

f ^ ^ " ^ 

Állásnélküli 

gazdatisztek, addig is, mig mint 

tSzte e sséges a kSe'theHuS 

nak. Hol? megtudható a kiadóhivatalban. 

3300/a 

Kertész, 

eleven baromfi 

hetenkint 20 100 pár 

IPI 

fen "gába^'járfc^feívMetik. 

szakácsné. Ajánlatok „Palotási 

gazdaság"-hoz^, P°sta Apez, He- 

A böhőnyei 

Xenyész kos 

b'ériiradalómban f. é. máju^hó 

és^^ bika ^ eladás. Méltóságos 

erélyes és képzett egyének pályázhatnak, 

kik hosszabb ideig 

mái- bérgazdaságokban működtek 

és erről valamint helyes 

raimakeítótva^Tvértkblzo 1 

nyitványok másolatokkal,, me-. 

lyek vissza nem küldetnek 

Eladó 

Steinitz Adolf úrhoz Kaposvárra 

intézendők. • 8660 

rinó negrettf törzsn^ájból 20 db. 

Az Enpns 

továbbá merinós fésűs juhokból' 

főbérnökségénél 11 " egy" TríToki 

testüekâf ldJJgyVú 

ván* Va másXtokkar feísze?eít 

kezhetm az uradalmi mtézoseg^ 

SaThS 0 Eny!ngre, WldeníSk^ 

eréf 

Teleki 

Ki 

kifogástalan 

takarmány 

répamagot 

jutányos áron óhajt beszerezni, 

forduljon 3428 

Hald e le 

megkereskedéséhez, 

Budapest, Károly-körut 9. 

Élősövény 

^"egelső^tllírsan^feíad^ 

kévekötelek 

4 1 2 m/m vastag, 150 c/m 

hosszú egy próba postacsomag 

200 drb-al I frt 60 kr 

1000 drbot 7 frtért Ugyanily 

portióköteiek 

6 m/m vastag, 200 c/m. 

hosszú, egy posta csomag 

100 drb I frt 60 kr. 1000 

darab 15 forintért szállít 

utánvét mellett; úgyszintén 

más gazdasági kötélnemiieket 

ajánl legjutányosabb 

árakon 

Bellán Mátyás, 

Bács-Cséb. 3033 

Eladó 

szeszgyár- 

talajban is egyenlően s kitűnően 

díszlik. Szőlők, kertek, 

vény t^képfz 

(frb* csemete 

Bővebbet a kiadóhivatal. 

otaM mm, 

Eupaii n\ 

Székely tengeri 

50 kilón felüh mennyiségben 

kapható 

Gróf Teleki Arvéfl 

drassói uradalmában u. p.Konca. 

Szétküldés ab Alvincz és 

fHTörleszt. kölcsön 

1 

földbirtokokra. 

Ingatlan- és Jelzálog- 

Forgalmi-Intézet, 

BBudapest, Váezl.kitrnt : 

fLegnagyobb Ingatlan- és ti 

V " 

Ö császi. és kir. Fenségé 

József főherczeg és 

ő királyi Fensége FUlöp 

Szász-Coburg- 

Gothai herczeg udv. 

szállítója j 

Dr. Lezidl Adolf, 

tanár 3040 

praeparatoriuma 

és 

tanszerkészitő- 

Intézete 

B U O & P E S T , 

II. Donáti-u. 7. 

Legmagasabb és magas elismerések 

; aranyérmek, díszoklevél 

stb. stb. miniszteri 

ajánlások. 2036 

emlősök és madarak 

természethü,művészi és tartós 

kitőmésére. 

Jutányos árak. 

Az állatok friss állapotban 

előleges preaparatió nélkül 

1 "ildendök be. 

HoiMő telepítése. 

lzólog-Forgalmi-Intézet a t 

Mnarchtában, egyedüU, m.., 

Mhatouágok én a legtekintélyesebb Irta: Rácz Sándor. 

JfBldbirtokosohM ajánlvc 

Ára I frt 50 kr. 

LóvásárKaposvárott 

1897. április 8-án. 

A vásárt a „Somi 

igymegyei gazdasági egyesület" 

rendezi. A vásái 

•ra közel 2QO darab 

ménesbéli 

ló fog elővezette! 

;ni s együttesen felállíttatni. A be-' 

jelentett lovak ka 

italogusát a lóvásári iroda Kaposdijmentesen' 

megküldi, ugy minden- 

várott kívánatra 

nemű kérdezi 

Sskődésre készséggel válaszol. 357S, 

M. kir. á'lamvásutak. Igazgatóság. 

Hirdetmény. 

ÁLLÁST KERESŐK, 

k Igazgatóságától vett értesítés szerint a esaVargőzös 'meneteknol 

Adai 

t^le^^'N^gy-Kágyafutó^ső^pos/a 

n esavargőzös megállóhely közti újbóli felvétele következtében a buda 

in. kir. földmivesiskolát jó si- 

kedő és Esztergom csavargőzös megállóhelyen menetrendszerű tartóz 

kerrel végzett 3. egész életében 

VEGYESEK. kaphatók. 3655 

vonatok f. évi márczius 8-ától kezdve a megállóhelyen ismét meg 

paraszti ^munkával foglalkozó 

Birtok. 

tevékeny férflu szolgálatot ke- 

A magyar 

magtáro^ TOgr^munkavezítő' 

Igényei a megélhetésig terjed- 

ta^Stl^Üketólf 

gazdatisztek és fekvétű erdötisztek ől 

or- 

Szagos egyesülete ajánya a t. 

1 

i 

1 ni | i a'/. "11 ,l,i 

Bertalan magy. kir. földmives- 

kén rtmes'uri líkSfés "szűk' 

iskolai Igazgató. Megkeresések 

séges gazdasági épületekkel 

nak állásközvetítő osztályánál 

M. kir. államvasutak. 

Üzletvezetőség Miskolcz. 

bejelentettjagjait elhelyezésiB. 

JJorgosra 1 „tóze:..lök C ii v ii 

Ferencz név alatt. 3627 

Pályázati hirdetmény. 

Magyar-óvái-i 

Hirdetmény. 

nsutak részéről a Szerenos—s.-a.-i^helyi, ^Legenyeîlihály—lupkowî és 

Mezögazd. és erdészettel fog- 

gazdasági akadémiát véglett 

lalkoíí'c iiTugdijinté/.ete. Esz- 

issa—legenye—mihályi 

közöl biztosításokat: nyugdíjra, 

ovábbá a vonalszakaszokon levő osztálymérnökségek székhelyén, neveföldbirtok, 

ságfOTdlízetlTs^zSlíf 1^kon 

?enye—mihályi osztálymérnokségnél, ' Sátor-Alja-TJjhelyen a fűtőház és 

monnán az osztálymérnökség iroda helyiségeiben és a fennebb felsorolt 

zaiban létező óráknak jókarban tartása, szabályozása és javítása 

iránt ezennel nyilvános pályázs 

ctakis'kereS 

világosítást 6 A pályaórásí állásra jel cezni óhajtók felhivatnak, hogy sz yszerüen bélyegzett'és bizo 

ad Piróth István 

nem nyerészkedésre alakult Uíüviinyol-k;.! :oIsZ;t, 1; -.já,:!-,! it folyó év május hő 2Ó-án déli'12 ig a magyar királyi állam 

Puszta-Délegyháza, u. p. BujgL 

vállalat, fe.ivana.traalapszabály 

itkárságához ozimezve, e feliratti .ajánlat pályaórási állás el 

díjtáblázattal és bővebb felvi- 

é E Up y k?ád{h!va < ta?áB" k lágosítással szolgál az iroda: 

*B669 

Jő minőségrtt 

Budapesten, tt.^ker., LónyaylíôriüSrtwSsféíW^tópén! 

.éli 12 óráig bánatpénzképen IC 

atétbe helyezni vagy posta utjá 

Teljesen 

megbízható magtáros-gazda, ki- 

A pályadrási állásra von 

etőséghél (II. emelet, gazdasági 

nek jő írása, számolása van, 

ny.olcz évi gyakorlattal, jő bi- 

3663 sztály) a hivatalosjrák tart 

iz ajánlattevőkről feltételeztetni 

Iiegkorábban 

terjedelmükben kötelezőknek 

gazdaságot, könyvvezetést tö- 

Hégr 

érő székeiykukoricza vetBmag lfogadják. ^ 

eredeti Székelyföldön termelt 

rtja magának a^ jogot, hog; 

családi körülmények miatt azonnal 

átadandó. Czim a kiadőhi- 

Az 

iz ajánlott áUWnjLos* 

üzletvezetőség.

508 KÖZTELEK. 1897. ÁPRILIS HÓ 1. 28. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. 

Bérszántás 

gőzekével. 

A legújabb eredeti Fowler-féle Coinpoimd gőzekékkel talajmivelésre 

vállalkozik 3171 

WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, 

Budapest, Kelenföld, Fowler-telep. 

Csemiczky és Társa 

BUDAPEST, 

Elsőrendű manila kévekötőfonalat 

bármily szerkezetű aratógéphez 

43 forintért szállít a 

Szegedi kenderfonógyár részv. társaság 

SZEGEDEN. 

A t. gazdaközönség, figyelmébe ajánljuk törvényesen védett 

állatgyógyászati készítményeinket: 

P 0 R C E I 

biztos óv- és gyógyszer sertésvész e 

_d.arab sertés számára szolgáló 

Kólika-cseppek lovak "számára. Egy üveg 60 kr. 

Seb-olaj a legkitűnőbb szer mindennemű nyitott állati sebek és fistulák 

gyógyítására. 

ügy üveg 1 frt. 

RestittUions-fluid (Üditő szesz) lovak számára Egy üveg 1 frt. 

Egyenest a szabadalom-tulajdonostól Magyarországon kizárólag és egyedül csak 

MAUTHNER ÖDÖN 

magkepeskedésében 

Bll)APESTE.\, VI., Andrássy-ut 23. szám alatt 

kaphatók a SS.OOO-ik szám alatti szabadalom által védett eljárással 

—== impregnált EE— 

valódi északnémetországi 

eiite takarmányrépa magvak 

a csillaga jegy 

tüntetve. De kaphatók az impregnált 

csillagjegyü répamagvak 50 kilón aluli, minden 

kisebb mennyiségben is. 

Ezen impregnált répamagvak rendkivül nagy 

horderejű előnyei, a nem impregnált közönséges 

répamagvak felett a kővetkezők : 

Az impregnált répamagvakon meg vannak semmisítve 

a számos répabetegségeknek kutforrásai: 

a répamagvakon élősködő penészgombák. 

Az impregnált répamagvak 2—4 nappal előbb 

kelnek ki, mint a közönséges répamagvak. 

Az impregnált répamagvak jóval több és erősebb 

palántát fejtenek, az erősebb palántákat 

pedig, mint tudjuk, nem támadják és nem 

is viselhetik ugy meg a balhák semmint a 

gyöngébbeket. 

Az impregnált répamagvakból kelt palánták 

vegetációja sokkal gyorsabb s bujább és mintegy 

nyolc nappal előbb egyeltethetők ki, mint 

a közönséges répamagból kelt palánták. 

Az impregnált répamagvakról bebizonyították 

az összehasonlító termelési kísérletek, • hogy 

a rovarok nem bánthatták s hogy a gyökérüszög 

sem támadhatta meg ugy, mint a közönséges 

répamagot. 

Kapható : Csillagjegyü impregnált vörös 

és sárga oberndorfi, vörös és sárga eckendorfi, sárga olajbogyóalakú, 

vörös Mamuth takarmány-répa, ára mindenik fajtának métermázs&nkint 

30 frt. 

A zalatlinai kénkovand ipar r. t. 

kénsa?- és műtrágya-gyára 

ajánlja legjobb minőségű mindennemű 

MŰTRÁGYÁIT 

a t. cz. gazdaközönség I). ügyeimébe. 

Árajánlatokkal készséggel szolgál a 

Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5, 

37100/97/CII. 

Magyar kir. államvasutak. Igazgatósig. 

Hirdetmény. 

áruforgalom egyrészt A is Magyarország, másrészt^ Németország, I 

i. (Pótlék kiadása.) 

rt április hő l-jével az áruforgalom egyrészt Ausztria és Magyarország, mi 

rémetország, Luxemburg, Belgium és Németalföld között ezimü díjszabás 1896. évi mározra 

edénykoo 

A pótlék életbeléptetésével a megnevezett díjszabás 8. 

mányok, illetőleg a fentidézett I. rész forgalmi területén fenni 

kocsikra nézve foglalt határozmányok hatályon kívül helyeztet: 

~"óTléka 4 °észes h vasü 

Budapesten"," 1897. márczlus 16-án. 

A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes többi vasutak nevében is. 

Sropper Samu 

mezőgazdasági gépi-aktára 

Deering-féle kévekötőgép. 

Budapest, láczi-körut 52. 

Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre 

SACK RUDOLF 

legújabb rendszerű és a legmesszebb 

° igényeknek is megfelelő 

eredeti 

Saek aczélekéit 

és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, 

kukoricza stb. mivelése ozéljából szerelhető készülékeket. 

Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség becses figyelmét az általa 

képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hírneves 

fü kaszálógépei re, marokrakó- és 

kévekötő aratógépeire, 

valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTÖ és szénaforgató gépeire, mely 

gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. 

Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások. 

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).


Deckert" szabadalma. 

99 

D E C K B H T é s 

©lektrotechnikai műintézet 

H O M O L K A 

Gyár: Izabella-utcza 88. HII(1 a|)ONÍ, Raktár: Dorottya-utcza 8. 

Cs. ém kii% hitei 

Különlegesség a távbeszélés terén. 

Hangosanbeszélő- 

GRAFIT-MIKROFOH 

elektro- 

B é c s - P r á g a - 

Hangosanbeszélő-Grafit-Mikrofonunkkal 

sikerült sok évi tapasztalat, Javítás és gondos 

szerkezet által egy oly távbeszélő készüléket 

előállítani, mely ezen á téren a „legjobbat és 

legtökéletesebbet" képezi. 

Ezen mikrofon mindenekelőtt a gondolható legegyszerűbb 

szerkezet által tűnik ki, az időjárások 

ellen érzéketlen, az állandó, kitűnő és 

hangos működésben meglepő és minden nyilvános 

Tsisérleteknél ezen előnyök folytán más 

készülék által utói nem éretett s túl nem 

szárnyaltatott. 

Hangosanbeszélő Oraflt-Mikrofonunk több 

európai állam távirda-kezelősége által állandó használatba 

elfogadtatott; a es. k. osztr, kereskedelmi 

minisztériumnál eszközölt próbák pedig azon eredményre 

vezettek, hogy a 600 klmtr. hosszú Bécs- 

Triesti telefonvonalnál kizárólag hangosanbeszélö-grafit-mikrofonunk 

lett alkalmazva. 

Ezen mikrofonnál DecKert által az első kísérletnél 

észleltetett a hangzó (éneklő) hallótelefon tulajdonsága, 

mely a készülék rendkivttli érzékenygének 

tulaj donitható. 

Vili ámli árit ó le 

a legbiztosabb kivitelben. 

Szakkörökben, szak- és napilapokban ezen érdekes 

tünemény sokszor megbeszéltetett s itt csak 

annyit jegyzünk meg, hogy az emiitett kísérlet más 

szerkezetű készülékekkel, tökéletlenül vagy egyáltalán 

nem sikerült. 

A vasúti szolgálatnál ezen mikrofon — a 

beszélt szónak hangos, érthető és tiszta visszaadása 

miatt — rendkívüli értékkel bir; főleg 

felemiitjük a vészjelző készüléket, melynek 

czélja az, hogy a vonal bármely pontjáról a legközelebbi 

állomással beszélni lehessen. A magy. királlamvasutak, 

a cs. kir. osztr. államvasutak 

és az arad-osanádi egyesült vasutak igazgatóságainál 

ezen készülékeink a gondolható legjobb 

sikerrel használtatnak. 

Hangosanbeszélő-Ctraiit-Mikrofonunkkal 

ellátott — -minden ' czélu telefonberendezésekhez — 

szerkesztünk és gyártunk készülékeket, különösen: 

1. Készülékeket városi hálózatokhoz és 

hosszú vonalakhoz, egyes városok egymásközötti 

összeköttetéséhez. 

2. Készülékeket a vasúti szolgálathoz 

mint vészjelző készüléket, melyekkel a volna 

becsüsök ai 

technikában. 

B r ü n n — P a r i s . 

bármely pontjáról lehet a vasúti állomással beszélni; 

továbbá készülékeket a forgalmi és fűtőházirodák 

közötti közvetlen érintkezéshez és 

pályaőröknek a kitérők kezelésére és a teheráruk 

jelzésére vonatkozó megbízások 

adásához. 

3. Készülékeket mindennemű gyárak, tüzőrségek, 

bányák, pénzintézetek, irodák, üzlethelyiségek, 

szállodák, kórházak és lakások 

számára. 

4. Készülékek mezőgazdasági és 

erdészeti czélokra, majorok és erdészlakok 

összeköttetéséhez aradalmi 

és erdészeti igazgatóságokkal. 

C. Készülékeket katonai czélokra, gyakorlatok, 

várak, lövöldék, tüzérségi lövőterek 

stb. számára. 

6. Készülékeket zeneátviteli, kémlelő 

dési és kisérleti czélokra. 

7. Készülékeket minden ozélra, pilla 

natkaposolóval, központ használata nélkül. 

Különösen felemlítjük, hogy hangosanboszélő-grafít-mlkrofonunkkal 

minden meglévő, bármely szerkezetű telefonállomás, 

nehézség nélkül, csekély költséggel ellátható. 

Különleges telefonárjegyzékQnkkel, mely 140 ábrát tartalmaz, tervekkel, rajzokkal, költségvetésekkel és 

értesítésekkel díjmentesen szolgálunk. 

Az általunk felszerelt berendezésekért több évi jótállást vállalunk. 

H9M9 

© 2 r Czégünk által berendezett telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke a túlsó oldalon olvasható.


DÉCKJCRT és H O H O L H A 

C!ZÉCJ - 

Gyár : Izabella-iitcza 88. sz. BUDAPEST . Raktár: Dorottya-Utcza 8. sl 

által berendezett 

telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke: 

Városok közötti összeköttetés, 

Belföldön: 

BUDAPEST—Bécs. 

BUDAPEST—Arad. 

BUDAPEST—T&riesvár. 

BÉCS—Xr\eszt, . ,,- 

Külföldön: 

• LONDON—Manchester. 

LOHDON— Edinburgh. 

LONDON—Dublin. 

Koronauritilalom, Gödöllő.' 

Főhérczégi uradalom, Föherczeglak. 

„ Márkusfalva, 

„ „ Alcsuth. 

„ .. Kis-Jenő. 

Uradalmak: 

Herczeg Hohenlohe, M.-Szt-János. 

Herczegi uradalom, Pa-Vacs. 

Herczeg Odesc'alchy, lllok. 

Herczeg Eszterliázy Földsziget. 

Herczeg Coburg Gothai uradalom, Sumjac. 

Gróf Andrássy Aladár,- Velejte. 

Gróf Széchényi Sándor, N.-Dorogh. 

Gróf Normann Elirenfels, Bizováe. 

Gróf Eszterliázy M. Mór, Csákvár. 

. Gróf Nádasdy Ferencz, Soborsin. 

Gróf Zicliy Jenő, Pa-Vám. 

Gróf Sztáray Antal, Nagymihály. 

Gróf Nádasdy Ferencz, N.-Ladány. 

Gróf Jankoyicli Aladár, Gabuna. 

Gróf Majlátli József, Perbenyik. 

Gróf Forgácli István, N.-Szaláncz. 

Gróf Wenckheim Dénes, Doboz. 

Gróf Majláth Stefánia, D.-Miholjac. 

Gróf Majlátli György, Zavar. 

Gróf Hunyady Imre, Kéthely. 

Gróf Bolza József, T.-Iíürt. 

Gróf Zselénszky Róbert, Uj-Arad. 

Gróf Apponyi Sándor, Lengyel. 

' Gróf Csefconits Endre, Enying"—Zsombolya. 

Gróf Barbó Miksa, Bars-Füss. 

Gróf Festetich Tasziló, Keszthely. 

Gróf Andrássy Géza, Parnó. 

Gróf Eszterliázy Miklós, Tata. 

Gróf Wenckheim Frigyes. L.-Szt-Miklós— 

Borossebes. 

Gróf Wenckheim Géza, Gerla. 

Gróf Dégenfeld, Erdő-Száda. 

Gróf Zichy Béla, Lengyeltóti. 

Gróf Korniss Viktor, Deés. 

Gróf Hadik Barkóczy Endre, Tavárna. 

Gróf Korniss Károly, Szerep. 

Gróf Pejaclievicli László, Nasic. 

Gróf Széchényi Emil, Vajszka—Lábod. 

Gróf Teleki László, Hosszufalu. 

Gróf Teleki Miksáné, 

Gróf Nemes Vinczéné, Bánhalom. 

Gróf Nákó Kálmán, -N.-Szt-Miklós. 

Gróf Zichy Ödön, Belezna. 

Gróf Zichy Rezsőné, Enyicske. 

Gróf Erdödy György, Gyepü-Füzes. 

Gróf Károlyi István, N.-Károly. 

- Gróf Hunyady László, Ssikszó. 

Gróf Csáky Zénó, Velbach. 

Gróf Károlyi Tibor, Bályok. 

Gróf Khuen 11 éderyáry Henrik, Nustár. . 

Gróf Nákó Kálmán, N.-Szt-Miklós. 

Báró Blomberg Lajos, Gardánfalva. 

Báró Bánffy Ernő, Kolosborsa. 

Br. Edelslieim Gyulay Lipót, Felső-Elefánt. 

Báró Springer-féle uradalmak, L,-Bresztovány. 

..." • .'•••• 

, Báró Stummer-féle uradalmak, Nagy- 

B,odol{. 

Babái' Séliossberger Zsigmond, FelsőJregh. 

Báró Waldbott Basenheim, Tojpsva. 

Báró Baich Iván, Bocsár. 

Báró Fechtig Imre, Tisza-Ugh. • 

Báró Berg Gusztáv, Kapuvár. 

Báró Berg Miksa. 

Theresianumi uradalom, Báttaszék— 

Lakócsa. 

Püspöki uradalmak, Nagyvárad. 

Nagyváradi káptalan, Nagy-Várad, 

'fürjei prépostsági uradalom, Mosgó. 

Érseki uradalom, Kalocsa. 

Mikosdi uradalom, Mikosd. 

Baranya Szt-Lőriuczi uradalom. 

Tiiköry uradalmak, Daruvár. 

Lovag Biedermann Ottó, Daruvár. 

Nemeskéri Kiss Pálné, Göd. 

Szögyény Maricli László, Sz.-Fehérvár 

Blaskovicli Fridolin, Modor. 

Hellsinger Gedeon, Pa-Alsó-Varsány. 

Geiszt. Gáspár, Kondoros. 

Budaházy István, Nyir-Csáholy. 

Jálics Géza, Pa-Gyál. 

Dr. Mocsáry Sándor, Lápujtó. 

Schmidt Albertine, Baden. 

Elbogeu Károly, Bars-Füss. 

Jekei Albert, Pa-Pervát. 

Ifj. Schwab Sándor, B.-Szt-György. 

Zamattió G., Fiume. 

Boros József, Arad. 

Luczenbacher Pál, Szpbb. 

Baglii Imre, Pa-Kengyel. 

Kobek Kornél, Bátorkesz. 

Bischitz János, Török-Becse. 

Lederer testvérek, Ta-Kürt. 

Ocskay Rezső, N.-Bucsány. 

Rohonczy Gida, T.-Becse. 

Kövér Miklós, Pa-Martfü. 

Mandj Géza, Vállaj. 

Sztankovanszky János, Kajdacs. 

Hollitscher Béla, Ta.-Szt.-Imre. 

Ugrón Gábor, Sz.-Udvarhely. 

Bartal-féle uradalom, Fadd. 

ürbán Iván, Török-Becse. 

Lederer László, Pa-Báboczka. 

Lederer Sándor, Pa-Özénhalom. 

Zombori Rónay Ernő Kis-Zombor. 

Schrainm Ödön urad., Orahovica. 

Dr. Burián Aladár, Batta. 

Kende Zsigmond, Istvándi. 

Kövér Lajos, M.-Kovácsháza. 

Nadányi Miklós Ber.-Ujfalu. 

Sclrvrarz Zsigmond, Sárospatak. 

Tisza István, Nagy-Szalonta. 

Örley Kálmán, Bánom puszta. 

Csillagh Antal, Tisza-ügb. 

Egyedy Arthur, Egyed. 

Boross Béni Bonczesd. 

Flocli Reyliersberg lovag Sződ. 

Bischitz Lajos, Tolna-Hidegkut. 

Sternthal Farkas, N.-Szalonta. 

Madarász Sándor, Pa-Bagos. \ 

Haas és Deutscli Szérb-Ittebe. 

Klein Náthán Garam-íszt-Kereszt. 

Liclitscliein Dezső, Bi-Ujváros. 

Tarnay Vilmos, Apostag. 

Hegedűs Ferencz, ,Tasz-Kisér. 

Nyilvános épületek: 

Győri vízvezeték, Győr. 

Eszék város székháza. 

Szolnok város székháza. 

Losoncz város székháza. 

Zalaegerszegi közkórház. 

Kisvárdai 

M. k. tébolyda, Nagy-Szeben. 

Országos tébolyda, Angyalföld. 

Katonai hatóságok: 

Cs.ísk. kat. csikótelep N.-Dád, Sári és Lábor 

M. kir. állad, ménesbirtok, Kisbér. 

!s. és kir. anyagkezelöség. 

!s. és kir. kat.. vasút, Banialuka. 

!». és kir. kat. lövölde, Örkény. 

Vasutak, gőzhajózások: 

Dunagőzh. társ. hajógyára, Ó-Buda. 

Vrad—csanádi egyes, vasutak, Arad. 

Alföldi gazdasági vasút, Arád. 

Cs. k. szab. déli vasuttárs. Budapest. 

Gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút. .-. 

Kassa-odorbergi vasút. .»,'{ t: 

Nagykároly—sómkuti h. é.vásut, N.-Károly. 

"••epes-Béla—podolini h. é. vasút,, Podolin. 

.„.ombathely—rumi li. é. v. Szombathely. 

Bakocza—Felső-Mindszent—komlói vasút, 

igyarszék. 

árom—dunaszerdahelyi li. e. vasút, 

Kecskemét—Tisza-ügli. h. é. v. Kecskemét! 

Olthid-Verestorony szoros határszéli h 

' v. N.-Tolmács.. 

ecz—gattai 11. é. v. Versecz. 

•Szt.-Gróth—Balaton-Szt.-Györgyi li 

... vasút, B.-Szt.-György. 

Pápa-csornai h. é. v. Pápa. 

Székely vasutak, i57ekely-Udva.rh.ly. 

N.-Kikinda—n.-becskereki h. é. v. Nagy- 

Becskerek. 

Folyamszabályozások: 

Aradmegyei a. társ. Kis- 

Alsó-csalló es CSUIZKOZI iars. MB 

Berettyó-kőrösi társ, Nagyvárad. 

Bodrogközi Tiszaszab. társ. Eerber 

Felső-bodrogi árm. társ. T.-Térebes 

Feketekőrösi árm. társ. Nagyszalor 

Felsíi llóköi 

Felső-szabolcsi árm. társ. K.-Várda. 

Felső-torontáli árm. társ. Szeged. 

•nöki hivatal, Temesvár, 

jlnok—jászvidéki társ. J.-Kisér. 

.... árin. társ. Békés. 

Közép-tiszai társ. Tisza-Hoff. 

Nádor-csatorna, Sz.-Fehérvár. 

Paks-faddi dunavédgát társ. Paks. 

" ' syé- sárközi árm. társ. Kalocsa. 

ri árm. társ. Makó. . 

Szegzárd—báttai árm. társ. Szegzárd. 

zolnok—Csongrád tiszabalparti társ. 

Czibakházá. 

Sebeskőrösi árin. társ. Nagyvárad. 

Jlgyi társ. Temesvár. 

Tiszahegyes—bocsári táRS, Bocsár. 

Tisza—kőrösziigi társ. S?e'levtny. 

eli Tisza—Duna töltés, Titel. 

, „rökbecsei írni. társ. Törökbecse. • 

Vágbalparti árin, társ. Tornócz. 

Tiszabalparti árin. társ. Czibakháza. 

Ecsédi láp lecsapoló és Szamos balparti 

árin. társ. N.-Károly. 

Vág jobbparti árm. társ. Vágselye. 

rv 

rAd-^hréByfcárt árm. társ.-Szeged; 

—/ház—Szeged árm. társ. Szeged. 

Bácsi tiszai árm. társ. Q-Becse. 

Hortobágy Berettyó vidéki árm. t.Karczag. 

Gombos-vajszkai árm társ. Bogojeva. 

Dömsöd-patai árm. társ. Tass. 

Középtiszai árin. tái-s. T.-Röfíl 

Iparművek: 

A Grafit-Mikrofon leirása az első oldalon olvasható. 

Körmendi gőzmalom. 

Soroksári gőzmalom. 

Anna gőzmalom, Igal. 

Sümegi mész- és téglagyái 

S S Í S , 

íglagyár, 

lavölgy. 

1, Budap 

M. kir. Diósgyőr 

M. kir. 

n-Brézó. 

M; kir, vasgyár, Va^Haii,.... 

Nadrági vasipar, Nadrág. 

M. k. gépészeti felügy. Szélakna. 

Keszler, Böhm, Baner, S.-Tarján. 

Fegyver és gépgyár r. t. Budapest. 

Bányaművek: 

ybánya,BOÍCZE 

lybánya, Brád. 

izh. társ. koszt lyái, Pécs. 

. Ján.-féle mű 

lerezeg vasbái Pohorella. 

társaság, Thalht 

ahivatal, Arányid idka. 

t. Nagy-Dorogi 

ánya, .F.rKosztolány. 

aaigoiarjHiii Koszénbánya, S.-Tarján. 

DrenkÓvái kőszénbánya, Bérzaiklf " y ' 

Kőszénbánya társ. Nagymányök. 

Brassói, bánya és kohó r. társ. Ruszkieza. 

Rudai 12 apostol bánya, Brád. 

Különféle munkák: 

Korbuly Géza,'M.-Telke. 

M. kii-, selyemtenyészde, Szegzárd. 

Kőolaj és ászfalt-gyár, M.-Telegd.- 

is Gusztáv, T.-Becse. -••: 

óczy Kálmán, H.-Várad. 

E.,flaL. Szombathely. 

Bak Károly, Lasnak. ' 

Farkas Gyula, Sismánd, 

Dr. Plck Gyula, R.-Almás. 

" ' ' • "thur, Markusfalva. 

Schapr 

Polgár 

Molnár 

Szikszí 

• J. 1 

F.-Gy: 

Bantlin-féle kémiai gyár, I 

Bártfai fiirdőigazgatöságr. 

Bártfai szállodaépiiletek. 

lyer Gyula, Bocsár. 

ifilinger és Henn, Vinkov 

Müller János, Szászrégen. 

Wolil Hermáim, Losoncz. 

Richter Ede, Nagyszombat. 

Lajos, Jászladí 

, Toj 

Pető Albfert, Ar> 

Filrchtgott Lipót, Ar.-Maróth. 

Feldmana és Klein, Nagy-Iklód. 

" sch S. Nasic. 

•lich & Brecher, Besztercze. 

Basch Lajos, Pa-Poó. 

Onk. tűzoltó-egylet, Szegzárd. 

Onk. tiizoltó-egylet, Nagybecskerek. 

Városi tiizőrség, Nagyszombat. 

Főszolgabírói kerület, T.-Becse. 

Alispáni hivatal, Ar.-Maróth,

28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?

28. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r