A âHangyaâ

A 

" H A N G Y A " 

TERMELŐ-ÉRTÉKESÍTŐ ÉS 

FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET, A MAGYAR 

GAZDASZÖVETSÉG SZÖVETKEZETI 

KÖZPONTJA 

E L S Ő 25 É V E 

A "HANGYA" SAJÁT KIADÁSA 

NYOMATOTT A 

HAZINYOMDABAN 

BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 15 

1923

ELŐSZÓ 

„HANG YA u -KÖZPONT fennállásának huszonötödik évfordulója, 

alkalmából igazgatóságunk külön emlékkönyv kiadását határozta el. 

Feladata ennek az emlékkönyvnek az, hogy a „Hangya"-központ 

és szövetkezetei negyedszázados fejlődésének történetét tömören 

ismertesse és a múltból meríthető tanulságokat megörökítse a bennünket 

követő nemzedék számára ís. A „Hangya"-szövetkezetek múltja 

a maga egyszerűségében a szövetkezeti eszme diadalmas érvényesülésének 

történetét tartalmazza. Bizonysága ez a történet a céltudatos erőösszetétel 

és a következetes munka teremtőképességének. És bizonysága annak, 

hogy nincs akadály, amelyet a meggyőződés kohójában összeforrott emberi 

akarat le ne győzne. 

Néhány férfi szilárd akarata s ernyedetlen kitartása teremtette meg 

Magyarországon a szövetkezeti életet: a hitelszövetkezeti szervezeteket, majd 

a „Hangyá"-t. E férfiak, élükön a megboldogult Károlyi Sándor gróffal tökéletes 

önzetlenséggel, tisztán a közjó érdekében végezték az uttörés és az alapítás 

munkáját. Azonban tisztán a közjóért fáradozó, áldozatkész férfiak kivételes 

erényeire a gyakorlati életnek szánt intézmények állandóan nem támaszkodhatnak; 

ezeket a nagy tömeg átlagos erkölcsi képességeinek kell fenntartaníok. 

S a szövetkezeti eszme síkerének biztosítéka éppen abban mutatkozik, hogy az 

a magunkon és a másokon való segítés gondolatát egyesítvén, a jogosult egyéni 

érdek érvényesülését a közérdekkel kapcsolja össze, tehát egyéni szempontból ís 

hasznossá teszi a közös jóért való fáradozást A szövetkezeti munka utján 

szerezhető és kípróbáltan értékes előnyök olyan propagatív erőt biztosítanak 

immár szövetkezeteink számára, amelyek jobban hatnak és hódítanak az elméletek 

egész irodalmánál. 

Jönníök kellett a szövetkezeteknek és élníök kell, mert hasznosak. Ebben 

van fundamentumuk, ebben van jövőjük. 

Nagy és fáradságos munkának kellett azonban lezajlanía, míg ezt a tételt 

a virágzó szövetkezetek százai és ezrei igazolhatták. 

Ugy érezzük, hogy ennek a munkának főbb mozzanataiban való ismertetése, 

a szövetkezeti eszme hívő seregén túl, mindazok részéről ís érdeklődésre 

tarthat számot, akik gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésének érdekeit 

szívükön viselik.

Közgyűlési jelentéseinkben a „Hangyaszövetkezetek működéséről évrőlévre 

hü tükörképet mutatunk ugyan be, de mindenesetre rendkívül megkönnyítjük 

az érdeklődők tájékozódását azzal, hogy ebben a könyvben összefoglalva adjuk 

a huszonöt év történetét, kiegészítvén ezt olyan adatokkal, amelyek fogyasztási 

és értékesítő szövetkezeteink mai helyzetéről lehetően teljes áttekintést nyújtanak. 

Iparkodtunk a lehetőség szerint szövetkezeti intézményeinket, áruraktáraínkat, 

berendezéseinket stb. képekben is ismertetni. 

A „Hangyád-szövetkezetek történetét Károlyi Sándor gróf korának, küzdelmeinek 

s alapvető munkájának rövid ismertetésével vezetjük be. Ezt követően 

a „Hangya"-központot vonultatjuk fel lépésről-lépésre haladó fejlődésében s ezzel 

a semmiből nagygyá levésnek örökké érdekes történetét adjuk. Külön fejezetben 

ismertetjük azután a „Hangyád-központ szervezetét, nyomon követve fokrólfokra 

hatalmasabb arányban való izmosodását, mint a folyóvá duzzadó patakot 

Ezzel kapcsolatban ugyancsak külön fejezetben tárgyaljuk a „Hangya"-központ 

által a szövetkezeti munkásság támogatása céljából létesített intézményeket. 

Majd a ,,Hangya*' vidéki és fővárosi szövetkezeteinek munkásságát, betöltött 

hivatásuk jelentőségét és emelkedésük útját rajzoljuk meg, Könyvünk végén a 

„Hangya 44 jubiláris ünnepének lefolyását találja az olvasó megörökítve. 

Igyekeztünk a cselekedetek és a tények egyszerű előadására szorítkozni 

írói hatásokra itt nincs szükség. A szövetkezeti munka nagy teljesítményeit 

elismerteti a valóság parancsoló ereje. Es nincs szükség ezen a helyen a tolt 

lelkesítő munkájára sem, hiszen mindennél hatalmasabb buzdítás a szövetkezeti 

eszme mellett a negyedszázados szövetkezeti mult 

De ez a mult a maga drámai eseményeível megtanít arra is, hogy ne bizakodjunk 

el a síkereken. Am a balszerencse miatt sem szabad kétségbe esnünk. 

Mert íme: a hazánkat sújtó pusztítás után szövetkezeteink kísarjadzottak s az 

elszakítottak is teljesítik hivatásukat elfojthatatlan életerővel. Valóban hinnünk 

kell: hogy a szövetkezés is ama hasznos és nagy eszmék közé tartozik, amelyek 

isteni védelem alatt állanak. 

Budapest, 1923, szeptember havában.

í 

A „Ha.ngya" Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti 

Központja uj székháza Í92I—22. években épült a IX., Közraktár-utca 30. szám alatt, közvetlenül 

a „Hangya"-szövetkezet régi székháza mellett s annak mintegy toldalék-épületét képezi. E hatalmas 

palotának az utcai fronton hat teljesen kiépített emelete van, míg az udvar felől hét emelet 

a magassága. Az épületet Györgyi Dénes műépítész, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti 

Iskola tanára tervezte. E nagyszabású palota is a „Hangya"-szövetkezet nagy 

fejlődését hirdeti s mint érdekes adatként közöljük, hogy a „Hangya"-szövetkezet irodái az 

Í922-Ík évben nyolcszor akkora területen voltak elhelyezve, mint hét év előtt, az í9í5-íkí évben. 

i

17 

MAGYARORSZÁG 

A SZÖVETKEZETEK KORA ELŐTT 

MAGYAR SZÖVETKEZETI MOZGALOM előzményei szoros kapcsolatban 

vannak azzal a gazdasági és társadalmi válsággal, amely a XIX. században zúdult 

az országra. A jobbágyság alól felszabadult földmívelő népnek nagyon korán szakadt 

a 'nyakába az amerikai verseny okozta agrárválság. A tengerentúli gabona- és 

kukorícabehozatal a mezőgazdaság jövedelmezőségét gyökereiben támadta meg. 

Tetőzte a bajt,t hogy az ország irányításában a gazdasági liberalizmus jutott uralomra, 

mely a gazdasági életbe való beavatkozástól tartózkodott még akkor is, ha a gyengébbeket 

kellett volna megvédeni a kizsákmányolás ellen. Széchenyit, aki a nemzeti vagyonosodást 

hirdette, félremagyarázták s megindult a kíméletlen harc az egyéni vagyonosodásért 

az eszközök válogatása nélkül. 

A gazdasági liberalizmus megteremtette az íparí nagytőkét s ennek nyomában uj társadalmi 

felső osztály alakult ki: a plutokrácía. 

A főúri világ egyik része, a mezőgazdasági válság okozta anyagi bajokkal küzdve, 

visszavonult; Széchenyi István szelleme, mely a magyar faj nemesítését és erősítését ismerte 

kötelességének, lassan háttérbe szorult: nem akadtak követői. A középbírtokos-osztály tönkrement. 

Míg a 70-es esztendőben még 6 és fél millió kat. hold volt a magyar középbirtok területe, negyedszázad 

múlva már csak 3 millió 900 ezer hold volt a magyar középbírtokosságé. Ilyen gyors 

ütemben alig indult pusztulásnak társadalmi réteg. S ez volt tragédiánk egyik oka. A felső osztályok 

és a földmíves osztály között nagy szakadék támadt, mert elpusztult az összekötő középosztály. 

A középbírtokosság földjének mozgósítása után a kisbirtokos osztálynak szegezte tőrét 

az uzsoráskodó spekuláció, melyet az akkori Magyarországban üzleti szellemnek neveztek. A közgazdasági 

szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamat indult meg s egész vidékeket 

ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be mérgét a falu népének, mely a mezőgazdasági 

bajok közepette kapva-kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a 

híteluzsora. A hegyvidékeken, a rutén földön és az erdélyi részeken minden falunak megvolt a 

maga bankárja, aki batyuval és síppal érkezett a faluba s rövidesen a korcsmajog birtokába 

jutott. Italmérések, a pálínkabodegák jobbára idegen, a galícíaí határon át bevándorolt elemek 

kezébe kerültek. Ezek készítették elő a védtelen földmíves nép csődjét. A szorult helyzetbe került 

falusi gazdák előre eladták termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett s az így kiszolgáltatott 

adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerüen terjedtek. 

Aminthogy a kúriából kipusztultak a magyar urak, éppen ugy kezdtek hajléktalanná 

válni egykori jobbágyaik ís. Előkerültek a vándorbotok s fölkerekedett a magyar nép uj hazát 

keresni. A Kárpátok északkeleti szorosain egyre észrevehetőbben szivárgott be a galícíaí beván- 

A „Hangya" első 25 éve.

18 

dorló s ugyanakkor egyre feltűnőbben erősödött a magyarok kivándorlása a tengeren túlra* 

A törvényhozás sem a föld népét, sem a föld termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő 

támadásával szemben, Galíciát nem zárhatta el, mert a bécsi politika nem türt sorompókat a 

monarchia két állama között, de a mezőgazdasági vámvédelemről sem lehetett szó, mert az 

osztrák iparnak ez nem volt érdeke. Az uzsora ellen s a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, 

részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája 

ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami 

beavatkozásra" a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?! 

Az amerikai és orosz gabona versenyéhez járultak az egymásután következő rossz termések 

is. Ez az emberektől és természettől szenvedett sok csapás 1873-ban akuttá tette a romboló 

közgazdasági válságot. A gazdák hitelre szorultak, de tisztességes kölcsönhöz sehol sem jutottak. 

A pénzuzsora általánossá vált s föllépett a gabona-elővételi üzlet. Hiteléletünk, vámpolitikánk 

teljesen kommerciális irányban haladt, agrárpolitikánk nem volt; a falu, mely 1848-ban fölszabadult 

a jobbágyság alól és utolsó támaszát, tanácsadóját is elvesztette a földesurában, az uzsora rabja lett. 

Ilyen körülmények közt tűnik fel a közélet porondján Károlyi Sándor gróf, aki valósággal 

Széchenyi István gróf hivatását veszi át s az Országos Gazdasági Egyesületben áll fel 

először ama indítványával, hogy tanácskozmányokat kell tartani a mezőgazdaság hanyatlásának 

okairól és a hanyatlást orvosló eszközökről. 

A nemzeti ébredés korában született, 1831-ben s mint lelkes ífju, már a szabadságharcban 

is részt vett. A magyar kurucvezér egyenes leszármazója, Károlyi István gróf és Eszterházy 

Franciska grófnő fia volt. Alig 18-éves korában huszárfőhadnagyí ranggal lépett atyja ezredébe 

s Klapka tábornok vezérlete alatt a komáromi hadtesthez került. Itt honvéd-hőstettekkel tünt ki 

a magyar gazdák későbbi vezére s a szövetkezeti mozgalom legendás atyja. 

Életfolyása csodálatosan hasonlít Széchenyiéhez. Mint Széchenyi, ífju korában ő is 

hosszabb külföldi tanulmányúton szerezte azokat az értékes tapasztalatokat és tanulságokat, amelyekkel 

visszatérve, hazája gazdasági életének reorganizálásában vezető szerepet vállalt. A fegyverletétel 

után bujdosnia kellett hazájából, számkivetett lett, mint jobbjaink számosan és csak messziről, 

a franciák földjéről figyelhette, mikor hajnalodik. Száműzetésének idejét a társadalmi reformok 

tanulmányozására fordította. Különösen lebilincselték érdeklődését azok a nagyarányú szociális 

intézmények, melyeket a társadalmi béke nagy apostola, Le Play és elvbarátai alkottak. A fiatal 

magyar mágnás csodálattal és tisztelettel kísérte a nagy francia szociálpolitikus munkáját, akit 

joggal lehet mesterének mondani. Tőle tanulta meg a szövetkezeti ideál ismeretét. Az amnesztia 

után visszaérkezvén, épp oly szomorú viszonyokat, épp oly tespedést látott itt, mint annak 

idején Széchenyi. 

Nyilvános társadalmi tevékenységét a gazdák szervezésével indítja meg a hetvenes évek 

végén. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek 1879 március 2-íkí közgyűlésén tünt fel 

először, mikor azt indítványozta, hogy állandó bízottságot küldjenek kí a mezőgazdaság hanyatlása 

okainak és az agrárválság orvosszereínek tanulmányozására. Az ugyanezen évben egybehívott 

székesfehérvári kongresszusnak gazdatársadalmunkra valósággal ébresztő hatása volt. Megyei és 

vidéki gazdasági egyesületek alakulnak, szövetségbe lépnek s ezen szövetség mellett az agráriusok 

személyes érintkezésének élénkítésére 1881-ben lép életbe a Gazdakör, melynek lelke és mozgatója 

gróf Károlyi Sándor lett. Ez a Gazdakör volt sokáig közérdekű tevékenységének központja 

s ebben került szőnyegre — a magyar szövetkezeti eszme. 

A Gazdakörben maga köré gyűjtötte azokat a férfiakat, akik munkatársai lettek az uttörés 

nehéz munkájában. Dessewffy Aurél gróf mellett, aki rövid idővel meg is előzte Károlyit az 

agrár munkában, ott találjuk Gaál Jenőt és György Endrét. Ez a vezérkar élénk mozgalmat 

fejtett kí, úgyannyira, hogy az első nemzetközi kongresszust a világ gazdatársadalmí vezetői Magyar-

10 

ország fővárosában tartották* A kongresszus elnöke Károlyi Sándor gróf lett, aki itt bontotta ki 

első ízben a szövetkezeti eszme lobogóját. Mikor a következő évben, 1886-ban, a Pestmegyeí Gazdasági 

Egyesület meghívja elnöki székébe, ezt Károlyt Sándor gróf azzal a kikötéssel fogadta csak 

el, hogy az egyesület índítson mozgalmat a megyei gazdák hitelviszonyainak javítása érdekében. 

Ezzel bíztosítva volt a később nagyra nőtt magyar szövetkezeti mozgalom megindulása, amely 

első éveiben Pest vármegyében vert gyökeret. 

A szövetkezeti eszmének már az agrárius mozgalmat megelőzően is voltak nyomai 

Magyarországon, de ezek szórványos és parciális jellegüknél fogva nem tudtak az egész országra 

j^íterjedő hatást előidézni. Különösen Erdélyben jelentkeztek korán a szövetkezeti törekvések. 

Marosvásárhelyen már 1840-ben alakult az első szövetkezeti intézmény, melynek címe „Marosszéki 

Tüzkármentesítö Társaság" volt. Az erdélyi szászok szövetkezeti mozgalma ugyancsak az 

1886-ík évben kezdett nagyobb lendületet venni Wolf Károly vezetésével, akit méltán lehet az 

erdélyiek Raiffeísen-jének nevezni. 

Mikor* Károlyi Sándor gróf a hitelszövetkezeteket szervező mozgalomnak élére állott, a 

falusi közállapotok valóban szomorú képet mutattak. A középbírtokos-osztály már csak roncsaiban 

élt. Legnagyobbrészt elhagyta kúriáit, hogy az uj földesuraknak adjon helyet. Akik megmaradtak 

helyükön, fásultan küzködtek az ősi bírtok töredékével és a sok adóssággal. A falu elvesztette 

természetes vezető-rétegét. A falvak értelmisége, a tanítók és a lelkészek kara tájékozatlan volt 

s nem ismerte fel akkor még azt a hivatást, amely a népjóléti munka terén várt reá. A jegyzők 

a. központi hatalom szemöldökmózgását figyelték, mely egyáltalán nem kedvezett a sokak által 

lekicsinyelt, sokaknál idegenkedéssel találkozó antílíberalís „fészkelődésnek". A faluban legnagyobb 

befolyása a szatócsnak volt, aki bankárja, korcsmárosa, magtárosa s első virilistája lett a községnek. 

Ilyen volt a helyzet akkor, amikor a szövetkezeti úttörők: Károlyi Sándor gróf, György 

Endrével és Hajós Józseffel felkeresték az elhagyott falvakat és bennük az uj, lelkes vezetőket 

toborozták. Lassan, de fokozatosan haladt az uttörés munkája. Mácsa, Tass, Dömsöd, Cínkota, 

Pécel községekben egymásután megalakulnak a községi hitelszövetkezetek s az 1887. év végén 

már 14 szövetkezet, 1889. év végén pedig 60 szövetkezet működött a pestmegyeí központ kötelékében. 

És megkezdődött a falvak vezetőkarának a kialakulása is. 

A népmentő munka azonban olyan akadályokra talált a plutokratíkus befolyás alatt álló 

sajtó és a politikai közigazgatás magatartásában, amelyek Károlyi Sándor grófot arra ösztönözték, 

hogy a szövetkezeti eszméért a parlamentben is felvegye a harcot 1881-ben szabadelvű-párti 

programmal lépett fel, de 1884. év elején már kivált a kormánypártból, mert hiába várta a liberális 

kormánytól az ország közgazdasági és társadalmi bajainak orvoslását. Kilépését megokoló beszéde 

valóságos program volt, melyben először bontakozott ki az agrárpolitika tervszerű és rendszeres 

átgondolásban. 1888 január hó 31-én a nemzeti párt padsoraiból tartott beszédével vezette be a 

magyar országgyűlés első szövetkezeti vitáját. „Részemről ma egyebet a szövetkezetek terjesztése 

érdekében nem kérnék a kormánytól, — mondá — mint erkölcsi támogatást, mely abból állana, 

hogy a kormány a Pestmegyéhez hasonló eljárást ajánlja a vármegyéknek. A szövetkezetek —- 

mint a gazdasági nehézségekkel küzdő kisemberek népjóléti intézményei — erkölcsi támogatást 

joggal elvárhattak s várhatnak az államtól, amely minden népjóléti törekvést támogat". A vita 

során Dessewffy Aurél gróf, Gaál Jenő, Polónyi Géza és Tisza, István képviselők szólaltak fel 

a szövetkezetek mellett. 

A sajtóban ezídőtájt alig juthattak szóhoz a Károlyíék által képviselt törekvések. Hogy 

tehát a szövetkezeti eszmét népszerűsítsék, az úttörőknek külön szövetkezeti sajtóról kellett 

gondoskodni. Apponyí Albert gróf már 1884-ben javasolta szövetkezeti szaklap megindítását. 

Végre 1890-ben megszületett a „Szövetkezés 44 t melynek szerkesztésére Károlyi Sándor gróf, Gyulay 

Pál tanácsa alapján, Bernát Istvánt kérte fel, aki ettől fogva a nemes gróf egyik leghűségesebb 

II*

munkatársa és bizalmasa lett A „Szövetkezés" hasábjain megjelent szociologíai tanulmányok 

mintegy évtizeddel megelőzték azokat, akik a huszadik század zavaros éveiben társadalombontó 

célzattal maguknak akarták lefoglalni a szociálpolitikát. A szövetkezeti eszme és az agrárpolitika 

harcias sajtóorganumaként indult meg a „Hazánk" cimü napilap is, melynek hasábjain különösen 

Bernát István, Baross Károly és Buday Barna fejtettek kí lelkes publicisztikai működést. 

Eközben a hitelszövetkezeti ügy is egyre nagyobb lendületet vesz. A Szapáry-kabínetben 

a földmívelésügy külön miniszteri tárcát kap. Bethlen András gróf lett az első földmívelésügyí 

miniszter, aki már érdeklődéssel fordul a szövetkezeti ügy felé. Szapáry Gyula grófot azonban, 

aki a szövetkezeti ügy iránt némi érzéket kezdett mutatni, a Wekerle-kormány váltotta fel. Míg 

aztán a kormány és a parlament belemerült az egyházpolitikai harcokba, a mezőgazdasági válság 

tetőpontját érte el. Túltermelésről kezdtek beszélni s a buza ára 6 forintra esett a budapesti börzén. 

A gazdák potom áron voltak kénytelenek eladni terményüket. A balkáni és orosz behozatal 

versenye szabadon támadta a magyar mezőgazdaságot, mert agrárvámvédelem egyáltalán nem volt. 

Az országot ilyen körülmények között találta az 1896-os képviselőválasztás, amikor a 

gazdák külön pártban akartak tömörülni. A vezér mérséklete ezúttal is győzött. Elhatározták, 

hogy a meglevő pártkeretekben, de külön agrárprogrammal mennek az ország elé. A kongresszus 

határozata alapján 1896. év derekán, a képviselőválasztások küszöbén, megszületik az első magyar 

agrárprogram, A program hallatára felriadtak lanyhaságukból a gazdaosztály jobbjai s a választások 

eredményén — dacára a hírhedt Bánffy-féle rendszabályoknak — meglátszott az agráriusok 

mozgalma. 

Az uralkodó rendszer még egy kísérletet tett, hogy az agráriusok erőfeszítését leküzdje. 

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben meglepetéssel leszavaztatta az elnökválasztásnál a 

nagy népszerűségnek örvendő agrárius vezért: Dessewffy Aurél grófot. Bár néhány hétre rá az 

uj közgyűlésen szinte díadalünnepléssel ültették újból az elnöki székbe Dessewffy Aurél grófot, 

a felrajzott gazdatársadalom elhatározta, hogy megalakítja a „független gazdák" harcos táborát 

s így jött létre 1896-ban a Magyar Gazdaszövetség Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt. 

Az ezredik esztendő örvendetes mozzanatai, a nemzeti érzés uj erőre lobbanása csak 

ujabb tápot adott a magyar földért folyó nemes mozgalomnak. S mindehhez járult, hogy a 

kormányzat körében ís megtörik a jég és az agrárgondolat iránt megértést tanúsít az uj földmívelésügyí 

miniszter, aki Károlyi Sándor grófnak legbensőbb barátja s később a vezéri székben 

letéteményese és utóda lett: Darányi Ignác. 

A hitelszövetkezeti mozgalom nagyobb arányokat ölt. A Hazai Szövetkezetek Központi 

Hitelintézete Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt már négyszáznál több szövetkezetet számlál. 

Beterjeszti a kormány az „Országos Központi Hitelszövetkezet" megalakításáról szóló törvényjavaslatot 

s azt a parlament törvényerőre emeli. Ennek nyomán 1898-ban megalakul az Országos 

Központi Hitelszövetkezet. Polgárjogot nyert tehát a szövetkezeti program a törvényhozásban ís. 

A kereskedelmi miniszter kiadja első türelmi rendeletét, hogy a hatóságok ne gördítsenek 

akadályokat a szövetkezeti mozgalom elé. 

De míg egyik oldalon a népjóléti mozgalom egyre erőteljesebben bontakozik kí, addig 

a másik oldalon veszedelmes néprontó munka folyik. Bartha Miklósnak a kazárveszedelemről 

írott cikkei éles síkoltásokként hasítanak bele a társadalom lelkiismeretébe. A hegyvidéket ellepte 

Galícía söpredéke s a beregi és máramarosí magyarság együtt pusztul a ruthénekkel. „A kazárföldön" 

írója megrendítő hűséggel festi a nemzeti tragédiát, melynek annyi Tiborc után hősi 

vértanuja lesz Egán Ede ís . . . 

A szocialista agitátorok nemcsak a főváros külső részein izgatnak vakmerő elszántsággal, 

hanem az alföldi rónákon ís. A földosztás, a vagyonelosztás és az „urak" elleni lázítás csábító 

jelszavaival buzdítják gyujtogatásra és vérontásra a bajokkal küzdő föld népét a „népapostolok".

A falvakat fenyegető veszedelmekkel szemben a hitelszövetkezetek egymagukban elégtelen 

védőgátaknak mutatkoztak, annál inkább, mert a sarokba szorított pénzuzsora most már árúuzsorává 

alakult át. A nyerészkedő szellem tűrhetetlen üzleti sarcot vetett ki a falu népére akkor, 

mikor szükségleteit beszerezte és terményeit eladta. Munkájának haszna ilyenformán jó részében 

élősdi exísztencíák zsebébe vándorolt s a kízsákmányoltságnak ez az állapota megkönnyítette 

azoknak a munkáját, akik a népet a felsőbb osztályok és a jogrend ellen izgatták. A híteluzsora 

leküzdését célzó mozgalom folytatásaként most már az árú-uzsora ellen kellett a népnek védelmet 

biztosítani. Mert hiába ad a hitelszövetkezet kölcsönt, ha az árú-uzsorások szipolyozzák a népet 

Az italmérés ekbe nemcsak a kazárföldön, de az ország más vidékein ís idegen üzérek jutottak, 

akik az alkohol ölő mérgét ís uzsorára adták. S a korcsma lett a népbolondítás tanyája ís. 

Károlyi Sándor gróf kezdettől fogva átlátta, hogy a sorrend és szükség szerint következő feladat 

a fogyasztási szövetkezetek megszervezése. 

Midőn a fogyasztási szövetkezeti mozgalom zászlaját kibontotta, jól tudta, hogy nem lesz 

könnyű a győzelem: a nehézségek itt a legnagyobbak, az ellenfelek itt elkeseredettebbek. A merkantilizmus 

rendezett csatasorait találta magával szemben. Nagy hatalom és elszánt ellenfél volt ez a 

századvégi Magyarországban. De a küzdelmet fel kellett venni, mert különben minden összeomlik. 

A falusi szövetkezeti vezetők támogatásával megindul a fogyasztási szövetkezetek szervezése s a 

védő-mozgalom szélesebb területre ís átlép. A felébresztett gazdatársadalomban hadat üzen a kartelleknek 

és trösztöknek. Széchenyi Imre gróf vezérlete alatt terményeinek értékesítését kezébe akarja 

venni s megalakítja a Mezőgazdák Szövetkezetét. A bíztosító-társaságok túlkapásaira hadüzenettel 

felel s életre kel a Gazdák Bíztosító Szövetkezete. Előre veti sugarait a hajnali nap, mely a szövetkezeti 

eszmét. virágzásra hajtja. Minden oldalról feltör a fejlődésben megakadályozott nemzeti 

munkakedv s a falu ébredése meghozza a létében megtámadott falusi nép védővárát: a Hangyát. 

Károlyi Sándor gróf mellett, Bernát Istvánon kívül, már ott vannak a jövő emberei: 

almásí Balogh Elemér, aki a Hangyának alapításától fogva való vezetésével kítörölhetlenül bevéste 

nevét az ország alkotó munkásai közé; Meskó Pál, aki apostoli szavával utat talál a nép szívéhez 

s a szövetkezetek ezreit kelti életre; dr. Dömötör László, akí Károlyi Sándor grófnak nemcsak 

magánügyeiben, hanem szociális és jogpolitikai kérdésekben hű tanácsadója volt — és a fejlődés 

történetébe kerül a nevük mind a többinek, akik vezetik a magyar gazdasági szabadságharcot. 

Előreveti fényét ekkor már a földbérlő szövetkezeti eszme ís, a gazdakörök tervezete s 

a falusi földmívesgazdák felsorakozása. S mindez a megujulás szorosan egybe van forrva Károlyi 

Sándor gróf nevével és cselekedeteivel. 

A következő fejezetben elmondjuk a Hangya alapításának és fejlődésének küzdelmes 

történetét. Az előrebocsátottak után nem fogunk ujat mondani, amidőn összefoglaló feleletet 

igyekszünk adni arra a kérdésre: vájjon mi adott Károlyi Sándor grófnak lelket és erőt ahhoz 

az elhatározásához, hogy életének nyugalomra hívó korszakában életcélját fogyasztási szövetkezetek 

alapításának munkakörében igyekezzék megtalálni ? Károlyi Sándor nemcsak azért alapította 

a szövetkezeteit, hogy néhány falusi zugbankárt és szatócsot sarokba szorítson, hanem alapította 

a nemzeti társadalom egységének megmentésére. 

Most már talán a felületesen néző szem ís látja a magyar társadalom veszedelmét. 

Szétrepedés fenyeget bennünket, mert a középbírtokosság bukásával egyre tökéletlenebb a működése 

annak az eleven kapocsnak, amely a társadalom alsó és felső rétegzeteít századokon át 

gondolatilag és érzelmileg összekötötte. 

Károlyi Sándor ismervén az európai áramlatokat, ezt a bajt már huszonötév előtt 

felismerte. És látván, hogy bukás felé haladunk, életének céljául tűzte kí azt a feladatot, hogy 

a felső társadalomnak a néplélek talajából kiszakadt gyökerét régi helyében megszilárdítsa. Kijelölt 

feladata két részből állott. Mindenekelőtt a felsőbb osztályokat serkentette arra, hogy ne hagyják 

21

22 

sorsára a falu népét, hanem foglalkozzanak vele, igyekezzenek megérteni, mert csak ezúton 

szerezhetik vissza az elvesztett bizalmat. A felsőbb osztályok beavatkozásának pedig a maguk 

erkölcsi létjogának elismertetése mellett azt a célt kellett szolgálnia, hogy a gazdasági kultúrájában 

megerősítendő nép minél hamarább felküldhesse fiait a középosztályba és egészséges véranyagával 

pótolja a kidőlt vezetők helyét A kisember-politikával tehát Károlyi voltaképpen a középosztály 

regenerálását vette munkába és végső célja munkásságának az volt, hogy a nemzeti társadalom 

továbbra is történelmi alapjain fejlődhessék. 

Hogy miért éppen a szövetkezeteket választotta társadalmi politikájának eszközéül, erre 

egyszerű a válasz. Azért, mert a szövetkezetnél nincs tökéletesebb eszköze a nép szervezésének 

és megerősítésének. A szó nemes értelmében vett szövetkezet megteremti azt a keretet, melyen 

belül az emberek legszegényebbjei tömörülhetnek és ellenálló képességüket a gazdasági versenyben 

alig sejtett mértékben fokozhatják. Ez a szervezet önkormányzatra tanít, megszabadít az elszigeteltség 

és elhagyatottság árvaságától; súlyt ad az odáig figyelembe sem vett egyénnek; megteremti 

az összetartozás érzését és kifejleszti az élelmesség szunnyadó képességeit. Lassacskán a szövetkezet 

értelmesebbjeíből vezető erő alakul ki, mely minden vonatkozásban érvényesül. Idővel pedig 

a kiépítendő szövetkezeti rendszer a népek millióit magához ölelvén, gazdasági érdekszálakkal 

segít összekapcsolni és egységessé tenni a nemzeti társadalmat. 

Ma már az eredmények bizonyítják, hogy Károlyi Sándor nem csalódott. De 25 évvel 

ezelőtt a Hangya-szövetkezet alapítása végtelenül szerény vállalkozásnak tünt fel a hozzáfűzött 

gondolatok és céltüzések nagyságához képest. Mintha csak ujjnyi vékonyságú élő galyacskát 

dugott volna valaki a földbe, mondván: hogy ebből lesz a fa, amelynek magvait széthordja a 

szél s belőlük lesz az erdő, amely megvédi otthonunkat a vihar ellen és tüzelőt ád . . . . . 

Ez a vékony galyacska volt a Hangya-központ, amely immár hatalmas szálfává szökkent, 

a védő erdő pedig a kétezer Hangya-szövetkezet; bennük és általuk megvalósult az, mi 25 évvel 

ezelőtt még gondolatnak is merész volt. Dicsőség érte a jó Istennek, elismerés az emberi 

akaratnak, mely a sasröptü gondolat vezérlete alatt legyőzte a nehézségeket! 

A nemzetvédelem győzelmes gondolatát ünnepli a jubileumon nemcsak az a több százezer 

család, mely oltalmat lel a szövetkezetek fedezékében, hanem az egész magyarság, mely a 

jubiláló szövetkezeti rendszerben jövőjének zálogát szerezte meg!

I. 

A "HANGYA"-SZÖVETKEZETI KÖZPONT 

TÖRTÉNETE 

Cél és programm. 

USZONŐT éve annak, hogy a magyar 

fogyasztási szövetkezetek első életképes központja: 

a „Hangya" megalakult. 

Nem külföldi mintára létesült. Magyar 

földből nőtt kí s magyar földön szerzett tapasztalatok 

kövezték kí rögös útját. Innét van a különbség 

közte s a külföldi szövetkezeti központok között. 

Már keletkezésének oka ís más volt, mint amazoKnal. 

Különleges viszonyainkban mélyen gyökerező, 

olyan bajt kellett orvosolnia, amely hasonló arányban 

a külföldi államokban nem jelentkezett. 

A falvak népét megrontó uzsora Magyarországnak 

valóságos rákfenéje volt. Az uzsorások zöme a falusi 

szatócsok és korcsmárosok sorából került kí, akik rendszerint 

könnyű batyuval a hátukon lépték át a határt 

s letelepedvén a faluban, egy évtized multán virilistákká 

vedlettek át. 

Nem lett volna talán irigyelhető tőlük a jó mód, 

ha azt becsületes munkával szerezték volna meg. De 

pénzükhöz sok ezer vagyonából kiforgatott szegény 

földmíves verejtéke és panasza tapadt. Majd megtollasodván, 

az eszközökben nem válogató kufár szellemet 

s az erkölcsi követelmények iránti érzéketlenséget a 

közgazdaság és a közélet egész területén széthurcolták. 

Ezt a folyamatot kellett Magyarországon megállítani. 

Kulturáltabb külföldi államokban a nép értelmi fejlettsége 

és erkölcsi tulajdonságai már eleve ís kizárják 

azt, hogy ott az uzsora, mint sorvasztó vész, elhatalmasodhassék. 

És mégis a külföldiek évtizedekkel megelőzve 

bennünket, oly kiterjedt szövetkezeti hálózatokat 

alkottak, amelyek méltán rászolgálnak bámulatunkra. 

De míg a külföldi szervezkedés célja csupán az volt, 

hogy a fogyasztási szövetkezetek utján olcsóbbá tegye 

az életet, addig a mi szövetkezeteink hivatásának a 

fogyasztók olcsó és becsületes kiszolgálása mellett abban 

a szociális munkában kellett kidomborodnia, hogy az 

elmaradt falusi népet hozzá neveljék a modern üzleti 

élethez, hiányzó kereskedelmi érzékét kifejlesszék s eként 

felvértezzék minden kizsákmányoló szándékkal szemben, 

Nálunk tehát a programm ez volt: Fogyasztási 

szövetkezetek utján a falvak lakosságát, gazdákat, iparosokat 

s általában a kispolgárokat jó és olcsó áruval 

ellátni s ezzel felszabadítani az áru-uzsorától. Megszervezni 

az értékesítést, előmozdítani a többtermelést s a 

magyarságot kereskedelmi pályára terelni. 

Ez a munkaterv lebegett Károlyt Sándor gróf szeme 

előtt, amikor megindította a fogyasztási szövetkezeti 

mozgalmat. Hajlott korban, közel hetvenedik évéhez, 

fogott ehez a nagy munkához. Egészségi állapota ís 

kedvezőtlen volt, de lelkesedése fiatal, hite sugárzó. 

Előkészítő munkálatok. 

Viszonyaink azt az eljárást ajánlották, hogy felülről 

kezdődjék meg a munka, a Hangya-központ kiépítésével, 

hogy ebben a központban, a szervezendő vidéki 

szövetkezetek már a kezdet elején megfelelő irányító és 

ellenőrző tényezőre támaszkodhassanak. 

A Hangya-központ alapszabályait Bernát István, 

a Magyar Gazdaszövetség igazgatója dolgozta ki, aki 

Károlyt Sándor gróf oldalán egy kis, de lelkes gárda 

élén már a hitelszövetkezeti szervezkedés terén ís nagyjelentőségű 

rögtörő munkát fejtett ki; az ő lelkes munkájuk 

alapozta meg a későbbi eredményeket. 

Különösen két pont adott okot vitára az alapszabály 

tárgyalása során. Egyik az, vájjon kötelezni 

kell-e a tagokat arra, hogy mindent a szövetkezeti boltban 

vásároljanak. Akadtak jóhiszemű idealisták, akik 

a kötelezés álláspontján voltak. Felfogásuk azonban 

nem volt elfogadható. Nyílván súlyos feltétele lett volna 

a megindulásnak ez a kötelezés, amely a legfejlettebb 

országokban ís csak jámbor óhajtás maradt, mert keresztülvitele 

alig leküzdhető nehézségekbe ütközik.

24 

Másik vitás pont a várható tiszta jövedelem felosztásának 

kérdése volt, nevezetesen az, hogy a tiszta jövedelem 

bizonyos hányadát alapszabályszerűen biztosítsák-e 

a Magyar Gazdaszövetség céljaira, vagy pedig a Hangya 

mindenkori vezetőségére kell-e bízni, hogy a szövetkezetek 

tehetségéhez képest, legjobb belátása szerint támogassa 

azt az intézményt, amely a szövetkezeti gondolat 

bölcsőjét ringatta. A politikai és a célszerűségi szempontok 

mérlegelése folytán ez az utóbbi felfogás érvényesült. 

Az alapszabály megállapítása után az alaptőke 

előteremtése volt a feladat. 

Károlyt Sándor gróf egymaga 

ís könnyű szerrel rendelkezésre 

bocsáthatta volna a 

szükséges összeget. Nem ís 

takarékoskodásán mult, hogy 

ezt nem tette. Szélesebb érdeklődésre 

akarta építeni az intézményt, 

s ezért súlyt helyezett 

a mások hozzájárulására ís. 

Csakhogy az anyagi hozzájárulások 

megszerzése nehezen 

ment. Gyéren jelentkeztek 

az aláírók s ezek ís csak 

inkább Károlyi Sándor gróf 

köztísztelt egyénisége iránt 

való figyelemből, mint a jó 

ügy síkerébe vetett bizalom 

alapján jegyeztek üzletrészeket.Míndössze 

Í7.000 korona 

névértékű üzletrészt jegyeztek. 

Az így jegyzett összeget 

Károlyi Sándor gróf 50.000 

koronára egészítette kí. 

A megalakulás. 

Ezzel az 50.000 korona 

alaptőkével alakult meg a 

„Hangya"-Szövetkezet Í898. 

évi január 23-án. 

Az alakuló közgyűlésen megválasztott első igazgatóság 

a következőkből állott: 

Igazgatóság: Károlyi Sándor gróf, Ivánka Oscár, 

Bálíntffy Pál, Bernát István, Bujanovics Sándor, Forster 

Géza, Förster Aurél dr., Löherer Andor, Keglevich Gábor 

gróf, Maíláth József gróf, Ma.kfa.lvay Géza, Semsey 

László. 

Felügyelő-bizottság: Zselenskí Róbert gróf, Rubínek 

Gyula, Szilassy Zoltán és Scíiovszky János. 

Hátramaradt még ezután a kérdések egyik legfontosabbja, 

tudniillik az, hogy kinek a gondjaira bízzák 

az elindulásra kész hajót. Nem volt ez könnyű dolog, 

mert a feladat kiváló rátermettséget feltételezett: gyakor- 

A „Hangya" központi épületének főbejárata. 

lati iskolázottságot, üzleti érzéket, feltétlen megbízhatóságot 

és jellemerőt s végül a szövetkezetek magasabb 

etikai céljainak megértését. 

Maga Károlyi Sándor gróf szemelte kí azt a férfiút, 

aki ezeknek a követelményeknek megfelelt. Balogh 

Elemérre esett választása, akit akkor még személyesen 

nem ismert, tájékozva volt azonban munkássága felől, 

ismerte családját s különösen az a közmondás irányította 

figyelmét az akkor még kezdő fiatal ember felé, 

hogy amint mondá, az alma nem esik messze a fájától. 

Felhívást intézett tehát hozzá, hogy a Hangya ügyvezetését 

titkári címmel vállalja 

el. Ez a felhívás Balogh Elemért 

Párísban találta, ahol 

külföldi tanulmány-utjának 

befejezéseképen tartózkodott. 

Balogh Elemér bankpályára 

készült, pályafutását 

a Magyar Országos Központi 

Takarékpénztárnál kezdte 

meg. Innét öt évi szolgálat 

után külföldre ment, gyakorlati, 

közgazdasági és pénzügyi 

ismereteit gyarapítani. 

Különféle bécsi, berlini és 

párisi bankházakban volt alkalmazásban. 

Tanulmányai 

eredményeként írta megí896- 

ban „A valuta szerepe a gazdaságban" 

című munkáját, 

amely az agrárius táborban 

általános tetszéssel találkozott. 

Ez a mű Károlyi Sándor 

gróf érdeklődését ís felkeltette. 

Balogh Elemér, aki 

már Franciaországban ís, a 

munkáskérdés tanulmányozása 

közben, meggyőződött 

arról, hogy milyen fontos 

szerepet töltenek be a népjólét 

előmozdításában a fogyasztási 

szövetkezetek, készséggel 

vállalta a megtisztelő feladat megoldását. Február 

í-én érkezett Budapestre. Néhány hétig Bernát István 

magánlakásán, utóbb pedig Károlyi Sándor gróf Zöldfautca 

Í2. számú ^házának egyik földszinti udvari helyiségében 

végezte a hivatalos teendőket. 

A kezdet nehézségei. 

A munka súlypontja ekkor a propagandára esett. 

Mindenek előtt való feladat volt a közöny megtörése 

és még inkább az előítéletek és a bizalmatlanság 

letörése. Mert mielőtt a Hangya megszületett volna, 

avatatlan és lelkiismeretlen kísérletek kompromittálták

a szövetkezeti eszmét. Rossz kóstolót kapott a szövetkezeti 

munkából a magyar társadalom. A közöny, amely 

minden uj eszmének ellenáll, előítélettel is felfegyverezte 

magát s ezzel a szigorított ellenállással kellett mérkőznie 

a propaganda munkájának, amelynek fogyatékos eszközök 

állottak rendelkezésére. 

Megértés, jóíndulatu bíztatás nem támogatta a megindult 

munkát. Maga a kormány is bűvös tartózkodással, 

sőt bizalmatlansággal nézte az első szárnypróbálgatásokat, 

a közigazgatási hatóságok magatartása pedig 

csaknem ellenséges volt. Ilyen körülmények között a 

kereskedelem nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a 

mozgalomnak. A kezdet valóban 

nem olyan volt, hogy 

irigységet vagy féltékenységet 

ébreszthetett volna. 

Bajlódás volt az indulás a 

szövetkezeti élet uj és nálunk 

különösen mostoha 

területén. 

A vezetőknek töretlen 

uton kellett haladníok. Sokáig 

üzleti könyveik sem 

voltak. Balogh Elemér egy 

zsebkönyvbe jegyezgette be 

utí kiadásait s ma is kegyelettel 

őrzi a „Hangyá"-nak 

ezt az első pénztárkönyvét. 

Az alapítás évének végéig 

mindössze Í7 szövetkezetet 

sikerült alakítani, de 

ezek közül is csak háromnégy 

kezdte meg működését. 

Ebben az időben a „Hangya" 

alig tudott szövetkezeteinek 

valamelyes előnyt 

szolgáltatni. Személyzete, 

raktára nem volt, mindenütt 

bizalmatlansággal találkozott 

s alig akadt kereskedő, 

A „Hangya" főépülete. Oldal-bejárat kocsik számára. 

aki részére árut szállítaní még jó drágán is hajlandó 

lett volna. 

Az igazgatóság ekkor az áruügyek intézésére hívatásos 

és gyakorlott kereskedőt kívánt alkalmazni, a 

választás azonban nem jól sikerült, úgy, hogy az illetőt 

már a következő évben elbocsátotta. 

Mind e nehézségek ellenére a munka szaporodott. 

Még 1898 őszén átköltözött a „Hangya" az Üllőí-ut 8. 

számú ház kétszobás lakásába, melynek konyhája és 

cselédszobája raktárhelyiségnek volt kiszemelve. 

Az első beraktározás, amely néhány zsák kávéra 

és mandulára szorítkozott, érthető izgalmat keltett a 

„Hangya" sorsa iránt érdeklődők körében. 

Az J898-ík év tavaszán Horváth Mihály banktisztviselőt 

könyvelőnek, Kappaun Ilonát pedig gépírónak 

alkalmazták, míg az áruügyek Gruner Ede kereskedőre 

bízattak. Ettől kezdve a „Hangya" már több erőt fejthetett 

kí. 

Az első üzleti év eredményei. 

1899. év végén zárták le az első üzletévet, amely 

2Í hónap eredményét foglalta össze. Ebben a majdnem 

két évre terjedő időszakban az áruforgalom 5Í2.000 

korona volt, amelyet a központ 70 szövetkezettel bonyolított 

le. A mérleg mintegy Í2.000 korona deficittel 

Zárult, Károlyi Sándor grófot ez az eredmény nem lepte 

meg, de annál inkább bántotta 

Balogh Elemért. Nehéz 

feladat elé került. Ha kimutatja 

a veszteséget, ezzel 

okvetlenül csorbítja a szövetkezet 

hitelképességét, 

holott erre soha nagyobb 

szükség nem volt, mint akkortájt. 

Ettől eltekintve, a 

deficit ránehezedett volna a 

következő évekre, lényegesen 

hátráltatva a „Hangya" 

fejlődését. Ilyen körülmények 

között Balogh Elemér 

merész elhatározással gróf 

Károlyi Sándorhoz fordult, 

arra kérve őt, hogy a Í2.000 

korona deficitet térítse meg 

magánpénztárából. A gróf 

néhány pillanatig szótlanul 

szegezte rá acélkék szemeit, 

végre kurucosan ezt dörmögte 

t „Butaság .... de 

azért megteszem". — Ez a 

rövid válasz visszatükrözi 

Károlyi Sándor egyéniségét, 

aki kemény, gyakran cinikus 

szavakkal leplezte alkotásaihoz 

való apai ragaszkodását. Nemsokára ezután a 

„Hangya" átköltözött a Baross-utca Í0. számú ház földszíntjére, 

ahol a Gazdaszövetséggel közösen négy szobás 

lakást bérelt irodahelyiségül. Ugyanebben a házban egy 

tágas pincehelyiség volt a raktár. 

Ám ezzel még távolról sem szűntek meg a nehézségek. 

Az egyre szaporodó szövetkezetek többet követeltek 

a „Hangyá"-tól, mint amit ez szerény eszközeível 

nekik juttatni képes volt. Tőkéjének csekély volta miatt 

hitelt nem adhatott s az áruszállítás és ellenőrzés is sok 

kívánní valót hagyott hátra. Pedig a legtöbb szövetkezet 

nem igen volt hajlandó áldozni a szebb jövő 

reményében. Az igazgatóság tagjai ekkor egy budapesti 

pénzintézetnél Í60.000 korona kölcsönt szereztek 

egyéni jótállással.

26 

Egyidejűleg felkérték Meskó Pált, hogy a fogyasztási 

szövetkezetek szervezését vegye kezébe. Ebben az 

évben választották meg alelnökké Ivánka Oscár igazgatósági 

tagot. 

Szervező munka. 

Meskó Pál akkoriban a nyítravármegyeí gazdasági 

egyesület titkára volt. Az egyesület ügyeinek mintaszerű 

vezetése, különösen a népies mozgalmak pompás szervezésével 

elért sikerei, e mellett jeles szónoki képessége 

terelték a figyelmet az agrártársadalomban már akkor 

is közismert egyéniségére. 

Meskó Pál működése igazolta 

a hozzáfűzött várakozásokat. 

Kitűnő szervező 

erőnek bizonyult. Csakhamar 

alig remélt sikereket 

mutatott fel. Agítatóríus 

munkájának eredményeként 

í900-ban már 100 szövetkezet 

működ k, í905-ben 

500, Í9ÍÍ. március í5-én pedig 

országos ünnep keretében 

nyílik meg az 1000-ík 

Hangya-szövetkezet Dömsödön. 

S ez az eredmény 

még mindig csak záloga volt 

a későbbi nagyarányú fejlődésnek, 

amely szakadatlanul 

tartott a világháború 

kitöréséig. 

Az 1900. évtől kezdve 

a vidéki szervezkedés sikerei 

folytán a Hangya-központ 

nagyobb lépésekkel haladhatott 

előre. Ám a szövetkezetek 

gyors ütemben megindult 

szaporodása ujabb fogas 

kérdés elé állította az 

Balogh Elemér vezérigazgató dolgozószobája. 

igazgatóságot. Minél jobban szaporodtak ugyanis a 

szövetkezetek, annál gyorsabban kimerült a nemrégen 

szerzett hitel s annál érezhetőbbé vált egy jól felszerelt 

áruraktárnak és megfelelő tisztviselői karnak a hiánya. 

A hiányt pótolni kellett. Az erre irányuló lépések 

elhatározása előtt: Í900 tavaszán az elnök, Ivánka Oscár 

alelnök tanácsára Pallavícíní Ede őrgrófot, a Magyar 

Általános Hitelbank alelnökét kérte fel, hogy a Hangya 

helyzetét szakszerűen megbírálja. 

Pallavícíní őrgróf életképesnek találta a vállalatot. 

Erre felszólították Balogh Elemért, hogy a szükséges 

intézkedésre vonatkozóan javaslatot tegyen. Ez megtörténvén, 

a javasolt intézkedéseket Károlyi Sándor gróf 

azzal tette végrehajthatókká, hogy 200.000 koronát 

bocsátott a Hangya rendelkezésére. 

Egyidejűleg Pallavícíní Ede őrgróf ís belépett az igazgatóságba, 

mely Balogh Elemért ügyvezető-igazgatónak 

nevezte ki s felhatalmazta két ellenőr és több tisztviselő 

alkalmazására, valamint megfelelő raktárhelyiség kibérlésére. 

Az iroda ís szűknek bizonyulván, a Hangya 

megvált a Gazdaszövetségtől s ugyanazon ház első emeletén 

8 szobát bérelt a megszaporodott személyzet számára. 

Raktárnak a Csepreghy-utca 6. szám alatt vett 

ki uj tágas pincét, utóbb pedig egy földszinti üres 

kávéház-helyiséget. 

1901', A vidéki szövetkezetek szervezése és irányítása 

tekintetében lényeges reformok történtek. Az igazgatóság 

okulva az eddigi tapasztalatokon, 

kimondta, hogy ezentúl 

csak befizetett tőkével 

rendez be szövetkezeteket. 

Szabályozta egyúttal a hitelezés 

kérdését ís. Ezeknek 

az üdvös intézkedéseknek 

tulajdonítható, hogy a szövetkezetek 

legtöbbje ma szilárd 

alapokon nyugszik s 

hogy a Hangyát 25 éví működése 

alatt veszteségek 

nem érték. 

Az ujitások életbeléptetésétől 

fogva rohamosan javult 

a helyzet. Évről-évre 

nagyobb arányokról s jobb 

üzleteredményekről számolhatott 

be a Hangya s ezt a 

kedvező fordulatot a pénzintézetek 

ís méltányolták. 

Az igazgatóság kezességi 

nyilatkozatát visszakapta s 

ettől fogva az igazgatósági 

tagok kezessége nélkül ís 

annyi hitelt élvez a Hangya, 

amennyire csak szüksége 

van. 

Az egyre növekvő bizalom jele volt, hogy az Országos 

Központi Hitelszövetkezet a ruthén hitelszövetkezeti 

áruraktárak felügyeletével ís a Hangyát bízta meg. Ezek 

az áruraktárak és boltok, amint a következő esztendők 

beigazolták, felszabadították a Máramaros, Ung, Bereg 

és részben Ugocsa megyékben lakó ruténeket a Galíciából 

bevándorolt uzsorások karmai közül. 

Nagy lendületet adott a fejlődésnek Károlyi Sándor 

gróf elnök azzal, hogy a Hangya rendelkezésére ujabb 

270.000 koronát bocsátott. 

1902. A pozsonyi mezőgazdasági kiállításon szövetkezeti 

mintaboltot állított fel a Hangya, amely általános 

érdeklődést keltett. Kiállításunkért díszoklevelet nyertünk. 

Az í903-íkí közgyűlés akképpen módosította az 

alapszabályokat, hogy a rendes Í00 koronás üzletrésze-

27 

ken kívül ÍOOO koronás elsőbbségi üzletrészek jegyzése 

is lehetővé vált. Az alapszabályok jóváhagyása után 

Károlyt Sándor gróf mind a régebbi 200.000, mind a 

Fájdalom, Károlyi Sándor gróf már nem érhette 

meg müvének betetőzését. 1906. április 27-én Mentonban, 

ahol enyhülést keresett bajára, hosszas szenvedés 

után megszűnt élni. 

Az igazgatóság az elhunyt helyébe Pallavícíní Ede 

őrgrófot, a szövetkezeti mozgalom egyik kimagasló vezérférfíát 

választotta elnökévé, A Károlyi-család képviseletében 

pedig Károlyi Mihály gróf, a megboldogult 

unokaöccse lépett az igazgatóságba. 

Károlyi Sándor gróf halála a „Hangyát" mélyen lesújtotta. 

Nemcsak alapítóját, hanem atyai gondozóját 

vesztette el benne, akinek szívéhez sok emberbaráti alapítása 

között a „Hangya" állott legközelebb. De elhunyta 

idején a „Hangya" már annyira erős volt, hogy diadalmas 

fejlődésének a később jelentkezett nehézségek sem 

állhatták útját. Ezerszer legyen áldott a magvető! 

Szimbolikus szoborcsoportok a főépület homlokzatán. 

További fejlődés. 

később adott 270.000, tehát összesen 470.000 koronát 

ezekbe [az uj típusu elsőbbségi üzletrészekbe fektette s 

ezekből az értékpapírokból nagyobb alapítványokat 

tett. Az alapítványlevelekben kifejezett korlátozás a fent 

megnevezett összeget a Hangyának m'nden eshetőségre 

biztosítja. Ez nagy horderejű cselekedet volt. A Hangya 

alaptőkéje az Í903. évi üzletrész jegyzési akció eredményeként 

jegyzett Í26.000 koronáról 600.000 koronára szökött 

fel s ezzel a Hangya jövője biztosítottnak volt 

tekinthető. 

Központi áruház. 

1904. Az igazgatóság most már nyugodtan tehette megfontolás 

és számítás tárgyává egy központi áruház létesítésének 

tervét, amire azért volt szükség, mert a szük 

és célszerűtlen iroda- és raktárhelyiségek nagyban hátráltatták 

a helyes munkabeosztást és az áruszállítást. 

Az elvi elhatározás megtörténvén, az igazgatóság 

megvette 295.000 koronáért a Közraktár-utca és Boráros-tér 

sarkán fekvő 623 négyszögöles, 30 évi adómentességet 

élvező telket s pályázatot írt ki egy ötemeletes 

bérpalota építésére, melynek pincéje és földszíntje raktárnak, 

első emelete pedig irodahelyiségnek volt szánva. 

A pályamüvek felülvizsgálására szakértő gyanánt 

Schmahl Henrik műépítészt kérték fel, ki azt tanácsolta, 

hogy válasszák el a bérházat az áruháztól, mert a kettőnek 

egyesítése igen sok kellemetlenség kutforrásává válhat. 

Az igazgatóság elfogadta Schmahl eszméjét s miután 

a pályanyertes építész visszalépett, őt bízta meg, hogy 

a 2 /s rész telken háromemeletes áruházat, az x k részen 

pedig négyemeles bérházat építsen. 

1905. Ez év december 3í-én szerencsésen fedél alá 

került a Közraktár-utcai áruház és a bérház is. 

1906. julíus 2í-én a Hangya tisztikara már az uj 

áruházban intézte az ügyeket. 

A „Hangya" életének következő korszakát, egészen 

a világháború kitöréséig, a fokozatos biztos fejlődés jellemzi. 

Működésének főbb mozzanatait az alábbi évrőlévre 

haladó krónikában adjuk: 

1907. A „Hangya"-alaptőkének felemelésével és 

azzal, hogy szövetkezeteinél a hitelezést a legszűkebb 

korlátok közé szorította, pénzügyi konszolidációt teremtett. 

Ebben az évben nyitotta meg tárcáját az Osztrák- 

Magyar Bank a „Hangya" váltóinak. A Központ kedvező 

mérlege lehetővé tette, hogy a Központ 25.000 koronát 

térítsen vissza azoknak a szövetkezeteknek, amelyek 

évi áruforgalmuk több mint 50 °/o-át a Központnál bonyolították 

le. Ellenőrzési kerületek létesülnek kellő számú 

ellenőrökkel. A nagyenyedí kirendeltség után megnyílík 

a nagyszombati. A sérelmes szövetkezeti törvénytervezet 

Igazgatósági ülésterem. 

erélyes fellépésünkre revízíó alá került. A cremonaí 

nemzetközi szövetkezeti kongresszuson képviseltetjük 

magunkat. Elvállaljuk a Gazdák Bíztosító Szövetke-

setének képviseletét, — Évi áruforgalmunk Í2 és fél 

millió korona. 

1908. A községek tömegesen kérik a szövetkezetek 

A központi tárház a Ceglédi-uton. 

I alakítását, de mi kellő óvatossággal esetről-esetre szem- 

J ügyre vesszük, hogy meg vannak-e a szövetkezet létét 

I és virágzását biztosító anyagi és erkölcsi feltételek. A 

I pénzügyi viszonyok jelentékenyen javultak. Megkezdjük 

I a vidéki kerületi szövetkezeti értekezletek tartását. A 

J külföldi szövetkezetek példájára évkönyvet adunk kí. 

J A külföldi szövetkezetek együttműködése céljából részt 

j veszünk Newportban a fogyasztási szövetkezetek nem- 

! zetközí közös bevásárló központjának előkészítő mun- 

! kálataíban. Áruforgalmunk Í4 millió korona. Külön 

! engedmény címén 20.000 korona vásárlási visszatérítést 

! osztunk szét. 

1909. Az Í908. év őszén megkezdett és a tavasszal 

! befejezett 3Í kerületi értekezlet a forgalom emelkedésére 

! kedvező befolyással volt. Felállítjuk a balassagyarmati 

! kirendeltséget. Budafokon nagyszabású pincét bérelünk 

! s a bor- és szeszüzletet házi kezelésbe vesszük. Beren- 

! dezzük kézmüáru-osztályunkat. Kérelmünkre a szövet- 

! kezetek adókulcsát Í0% helyett 5%-ban állapítja meg a 

! törvényhozás. Kidolgozzuk a vidéki boltkezelők nyugdíj- 

! intézetének alapszabály-tervezetét. — A darmstadtí tan- 

! folyamon, amelyet a németországi szövetkezetek rendez- 

! tek, képviseltetjük magunkat. Évi forgalmunk íé millió K. 

! Szövetkezeteinknek20.000K vásárlási visszatérítést adunk. 

1910. A megnövekedett forgalom szükségessé tette, 

! hogy az iroda- és raktárhelyiségek bővítéséről gondos- 

! kodjunk. Az építkezéssel kapcsolatban kávépörkölőt, kötél- 

! verő-, asztalos- és lakatos-műhelyeket, ládagyárat, ugy- 

! szintén só-, cukor- és füszerőrlő-telepeket állítottunk fel. 

! A munkások számára lakásról, étkezdéről és fürdő- 

! helyiségről gondoskodtunk. Rövidáru-osztályunkat kíegé- 

! szítjük kézmüárukkal. Külön engedmény címén 25.000 

! koronát térítünk meg szövetkezeteinknek. Az évi for- 

! galom Í9 millió korona. 

1911. Megalakul az ezredik szövetkezet Dömsödön. 

Az ország különböző vidékein Í8 kerületi szövetkezeti 

értekezletet tartunk. A szövetkezetellenes körök ama 

vádjával szemben, hogy a fogyasztási szövetkezetek adómentességet 

élveznének, kimutattuk, hogy a fogyasztási 

szövetkezetek több adót fizetnek, mint évi tiszta feleslegük 

50%-a. A „Hangya" kebelében felállítjuk az 

értékesítő alosztályt. Központi kezelésbe vesszük a tűzés 

betörésbíztosítást. A nőtlen tisztviselők számára internátust 

szervezünk. Vásárlási külön jutalom gyanánt 

30.000 koronát adunk. Évi forgalmunk ebben az évben 

24 millió korona volt. 

1912. Ebben az évben készült el a nagyenyedí és 

sátoraljaújhelyi áruraktár iparvágánnyal és minden tekintetben 

modern felszereléssel. Az újonnan berendezett 

szövetkezetekhez kísérletképen, egy-két heti időtartamra, 

ellenőrök küldettek kí, akik az üzleti gyakorlatban még 

tapasztalatlan szövetkezeti vezetőket az első útbaigazítással 

ellátták. Nagyobb forgalmú szövetkezetek helyes 

üzletvezetésének biztosítására képzettebb kereskedői alkalmazottatokat 

küldöttük kí boltkezelőül. A boltoskérdéssel 

kapcsolatban életbeléptettükaboltoshíánybíztosítást. 

1913. A háborús készenlét és az elemi csapások 

gazdasági és pénzügyi válságot idéztek fel, amely egyformán 

sújtotta a termelőt és a fogyasztót. Ennek ellenére 

a „Hangya" nemcsak nagyobb forgalmat és kedvezőbb 

üzleteredményt ért el, mint tavaly, hanem pénzügyileg 

ís szilárdan megállotta a helyét. Az elemi csapások 

folytán keletkezett ínség enyhítésére szövetkezeteink utján 

kedvezményes áron osztottunk kí terményeket, vetőmagvakat 

és fontosabb élelmícíkkeket. A földmívelésügyí 

miniszter nagyobb mennyiségű kedvezményesáru tengerit 

bocsátott az ínséges vidékeken levő szövetkezeteink rendelkezésére. 

Pipereszappan- és vegyímühelyt létesítettünk. 

A központi tárház udvar-részlete. 

A nagyenyedí és a múlt évben felállított sátoraljaújhelyi 

áruházakat modern felszerelésekkel, gépekkel és 

iparvágányokkal láttuk el. Nagyenyedí áruházunkkal

kapcsolatban szesz-szabadraktárt, továbbá rum- és líkőrgyárat 

állítottunk fel. Mezőgazdasági gépüzletünk örvendetes 

fejlődésnek indult. Az okszerű gazdálkodás előmozdítása 

céljából a műtrágya használata népszerűségére 

ís törekedtünk. Részt vettünk a kassai gazdakongresszuson, 

csatlakoztunk a mezőgazdasági vámpolitikai 

központhoz. A szövetkezetek nemzetközi központja 

Glasgowban tartott kongresszusán a „Hangya" 

vezérigazgatóját igazgatósági tagjává választotta. A tisztviselők 

nyugdíjjárulékát s a „Hangya" hozzájárulását 

a nyugdíjalaphoz 3%-ról 5%-ra emeltük. A nyugdíjintézet 

a hűséges szövetkezeti üzletvezetőket felveszi 

tagul és befizetéseikhez a „Hangya" a biztosított összeg 

3%-ával járul hozzá. Az évi forgalom 30 és fél millió 

korona. 

jelleget. A szappan- és vegyi gyár felépítését el kellett 

halasztanunk. A forgalom lebonyolítását elősegítendő, 

Nagysurányban, Zsolnán, Nagykárolyban és Csornán 

Háborús évek. 

1914. Az első mozgósítási rendelet közhírré tétele 

után a „Hangya" alkalmazottai százával vonultak be 

csapataikhoz, s az ítthonmaradottak az adminisztrációs 

munkálatokat csak a legnagyobb erőfeszítéssel végezték. 

Nagy nehézséget okozott az ís, hogy minden hitel megszűnt 

s a „Hangya" csak előzetes készpénzfizetés mellett 

vásárolhatott árukat. Mindemellett nem tagadhattuk meg 

az áruszállítást azoktól a szövetkezetektől sem, amelyeket 

a háború készületlenül talált s így nem voltak képesek 

megrendeléseik értékét a „Hangyá"-nak előzetesen beküldeni, 

A bankok a moratóriumra hivatkozva, megtagadták 

betéteink és uj hitelek folyósítását. Csaknem 450 

boltkezelő vonult be katonai szolgálatra s igen sok 

helyen a bolti forgalom ideiglenesen szünetelt, E nehézségek 

leküzdésében nagy hasznát vettük a boltoskísegítőíntézménynek. 

A vagónhiány hátráltatta az áruk 

Csomagolt áruk a vasúti kocsikba rakás előtt. 

expedícióját és különösen a sószállításnál idézett elő 

komolyabb bajokat. A petróleumhíány főként a galíciai 

petróleumforrások hozzáférhetetlensége miatt öltött tartós 

A központi tárház. Vasáruraktár. 

kisebb árudepőkat állítottunk fel, hogy a lépten-nyomon 

jelentkező vasúti zavarokat ellensúlyozva, szövetkezeteink 

gyorsabban áruhoz juthassanak. Az Országos Magyar 

Méhészeti Egyesülettel történt megegyezés folytán a 

főlerakatot magunknak biztosítottuk és a pozsonyi méhészeti 

kiállításon a legnagyobb díjat, az állami aranyérmet 

nyertük el, A bevonult alkalmazottak hozzátartozói 

között 50.000 korona pénzsegélyt osztottunk szét. 

Hadíkölcsönre 250.000 koronát jegyeztünk. A tisztviselői 

kar tagjai ÍÍ6.000 koronát, üzletrészes tagjaink közvetítésünkkel 

383.000 koronát jegyeztek. Aruengedmény 

címén 50.000 koronát juttattunk szövetkezeteinknek. Évi 

forgalom 30 és fél millió korona. 

Ez évi közgyűlésen választotta meg a „Hangya" 

elnökéül Dessewffy Emil grófot, aki az elnöki tisztséget 

mind e mai napig viseli. 

1915. Az árubeszerzésnél és szállításnál jelentékenyen 

fokozódtak a nehézségek. A nem maximált fogyasztási 

cikkek ára napról-napra emelkedett. Nagy készletek felhalmozása 

kockázatos, mert az árak meglepetésszerű 

maximálásából előállható veszteségeknek nem tehetjük 

kí a „Hangyá"-t, de, noha az árufelhajtó spekulációval 

egyenlőtlen küzdelmet folytatunk, mégis sikerül ellátnunk 

szövetkezeteinket a szükséges fogyasztási cikkekkel. 

Jellemző a „Hangya"-szövetkezetek működésének 

árszabályozó hatására az a tapasztalat, hogy amint valahol 

az üzletvezető bevonult s a szövetkezet kénytelen 

volt üzletét ideig-óráig zárva tartani, ott az üzletesek 

nyomban száz-, sőt néha még ennél ís több százalékkal 

emelték az árakat. Minthogy a budapesti teherpályaudvarokat 

nagyobbrészt a katonaság vette igénybe, Rákos- 

Rendező-pályaudvaron feladó raktárakat létesítettünk, 

ahová az egyidejűleg beszerzett három teherautomobílvonaton 

szállítottuk kí a szövetkezeteinknek szánt árukat. 

Tekintettel a fokozódó drágaságra, a tisztviselői

:{0 

kart rendkívüli drágaságí pótlékban és jutalomban részesítettük. 

Több helyen a szövetkezeti üzletvezetők, hírtelen 

bevonulásuk miatt, leltár nélkül voltak kénytelenek a 

boltot utódaiknak átadni. Ebből folyóan több helyen 

támadt áruhiány s a hiány pótlására a tiszta feleslegekből 

törlesztendő kölcsönmüveletekkel kellett fedezetet 

teremtenünk, nehogy valamely szövetkezet önhibáján 

kívül a háborús viszonyok áldozatául essék. Egyes iparcikkek 

aránytalan áremelkedése arra indította a „Hangyát", 

hogy a főfogyasztásí cikkeket saját üzemében 

állítsa elő. Ezt az ipari termelést egy külön e célra létesített 

intézmény: a Hangya Ipar Részvénytársaság keretében 

valósítottuk meg, amelyről bővebben külön fejezetben 

emlékezünk meg. Erre annál ís inkább szükség 

volt, mert mindazon források, amelyekből a szövetkezetek 

áruszükségletét a béke idején fedezhettük, sorra 

kiapadtak. A hadíközpontok felállítása folytán a fogyasztási 

cikkek nagyobb részének szétosztása oly szervezetek 

kezébe került, amelyek csak kivételesen méltányolták 

a szövetkezetek tevékenységét a lakosság ellátása körül. 

A fontosabb élelmezési cikkek kiosztása a hatóságok 

utján történt, a leapadt és az igények kielégítésére nem 

elégséges árukészleteket spekulációs célokra visszatartják. 

A magánüzérek, a rendeleteket kijátszva, cserekereskedésre 

kényszerítik az áldozatrakész vásárlót. Szövetkezeteink 

özönével jönnek panaszra intézetünkhöz. Tiltakozó 

szavunk több irányban sikerrel jár. Ebben az évben 

Salgótarjánban és Tornaalján áruraktárakat létesítettünk. 

Nagyszombati áruházunkat a szükségnek megfelelően 

kibővítettük. Az Í909 óta bérelt budafoki pincét, melyben 

rum- és líkőrgyárunk ís elhelyezést talál, örökáron megvettük. 

A Hadítermény R.-T. alapításában részt vettünk 

s elvállaltuk egyúttal a bízományosságot. Szövetkezeteink 

közül immár mintegy 600 saját házában működik és 

a több mínt 5 millió koronáért vásárolt ingatlan csupán 

Í79 szövetkezetnél van mindössze í,200.000 koronával 

megterhelve. Évi forgalom 46 millió korona, 

1916. Í386 szövetkezetben közel 300.000 család, tehát 

több mínt másfél millió fogyasztó várta tőlünk igényeinek 

kielégítését. A szövetkezetek altruísztíkus működésének 

méltatása arra késztette az illetékes köröket, hogy 

az egyes hatósági áruk szétosztását a „Hangya"-szövetkezetekre 

bízták. A zsír- és szalonnahíány enyhítésére 

és a spekuláció ellensúlyozására, Háztartás-szövetkezetünkkel 

karöltve, hentes-üzemet rendeztünk be. Hadíkölcsönből 

az eddig jegyzettekkel közel 4,000.000 koronát 

jegyeztünk. A román inváziót Erdélyben Í27 szövetkezetünk 

sínylette meg; káruk több mínt í 1 /a millió 

korona, A kirabolt és felperzselt szövetkezetek rekonstrukcióját 

teljes eréllyel és lelkesedéssel megindítjuk s a 

legtöbbet szenvedett vármegyék székhelyén központi raktárakat 

szervezünk. Az ellenség által kirabolt sepsiszentgyörgyi 

raktárunkat ismét üzembe helyeztük. Üzembe 

állítjuk a Hangya Ipar Rt.-ot, Csatlakoztunk az O. K, H, 

által megindított akcióhoz a középeurópaí gazdasági 

közeledés előkészítése tárgyában és részt vettünk a hegyvidéki 

hitelszövetkezeti áruboltokból létesített altruista 

részvénytársaság alapításában. Miskolcon béreltünk és 

megnyitottunk egy áruraktárt. Nagyváradon és Pozsonyban 

nagyobb telket vásároltunk azzal a céllal, hogy a 

háború után nagyobbszabásu kirendeltséget létesítsünk. 

I9Í5. évre 570.000 K, ez évben pedig 865.000 korona 

jutott szövetkezeteinknek vásárlási visszatérítés címén; 

összesen tehát közel másfél millió korona. A szövetkezetek 

kiváló vezetőinek elismerésünk kifejezéseként 

Í00.000 koronás alapítványt tettünk, ennek jövedelmét 

érdem szerint fogjuk közöttük kiosztani. Évi forgalom 

57 és fél millió korona, 

1917. 1700 szövetkezet működik az országban. Budapesti 

áruházunk szűknek bizonyulván, megvásároltuk a 

Gregersen-féle nagy telektömböt, hogy azon egy nagy 

Berakás a vagonokba. 

székházat építsünk. Addig ís kibéreltük az O. K. H. 

május havában megüresedett székházát, amelyben ideiglenesen 

több osztályunkat helyezhettük el. Zsolnán megvettünk 

egy nagyobb kiterjedésű ingatlant. Közösséget 

vállaltunk a Magyar Külkereskedelmi R.-t, vállalattal, 

hogy a vállalat utján termelvényeínknek a külföldön 

piacot biztosíthassunk és a külföldi üzleteket lebonyolíthassuk, 

Részt vettünk a Fructus gyümölcsértékesítő- és 

szeszfőző-szövetkezetek központja mínt szövetkezet alapításában. 

Képviselettel bírunk a Hadítermény R.-t., az 

Átmeneti Gazdasági Tanács, az Országos Népruházatí 

Bízottság, a Takarmányforgalmí R.-t., az Olaj- és Zsíradékügyí 

Bízottság, a Korpaközpont, a Magyar Bőrbeszerésí 

R.-t., a Cípőközpont, a Pamutközpont, a Burgonyaközpont, 

a Kávéközpontban. Egymillió koronás 

alapítványt ajánlunk fel a kormánynak a Közgazdasági 

Egyetem céljára; az egyetem felépüléséig tíz 2000 K-ás 

és tíz 600 K-ás ösztöndíjat tüztünk ki jelesen maturált 

fiatal emberek számára, hogy tanulmányaikat egyrészt 

német kereskedelmi főiskolákon, másrészt Budapesti 

Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatán folytathassák.

31 

A szövetkezeti vezetőink megjutalmazására szánt 

Í00.000 koronás alapítvány kamatait 50 érdemes szövetkezeti 

vezető között szétosztottuk s az alapot 200.000 

koronával nagyobbítottuk. Hadíkölcsönünk több mint 

6,000.000 koronára emelkedett. Az évközben megvásárolt 

beregszentmíklósí Freyer-féle faárugyár kielégítően 

működik. 

A Hangya-Ipar R.-T. megszerezte a Csongrádmindszenti 

mümalmot, érdekeltséget vállalt a Krauszféle 

Szesz- és Élesztőgyár R.-t.-nál. Megszerezte az Első 

Törökszentmiklósi Gőzmalom R.-t. részvénytöbbségét és 

bérbevette az Első Debreceni Gőzcukorkagyárat.; A nyugdíjintézetnek 

20-éves évfordulója alkalmával í,000.000 

koronát adományoztunk. Vásárlási visszatérítés címén 

27* millió koronát osztottunk szét. Évi forgalom 88 


A központi tárház gyarmatáru-osztálya. 

Központi raktár, 

A „Hangya" külső szerveinek szaporodásával és az 

áruforgalom emelkedésével kapcsolatban a központ berendezéseinek 

fejlesztéséről ís gondoskodni kellett. Még 

a háború előtt érezhető volt a helyszűke. Ezen kezdetben 

a dunapartí vasúti raktárakban bírt bérletekkel és 

a Szent István-téren egy áruház kibérlésével segítettünk. 

Majd a fokozódó nehézségek arra índították a „Hangya" 

igazgatóságot, hogy a X. kerületben, a Ceglédí-ut mentén, 

nagyobb telket vásároljon s azon egy, a technika 

minden vívmányával felszerelt raktárt építtessen. 

A raktár a háború alatt készült el s külföldi szövetkezeti 

vezérférfíak állítása szerint a második helyen 

áll egész Európában, sőt még az amerikaiak bámulatát 

ís kívívta. A teleknagyság 8Í7Í D-öl, melynek legnagyobb 

része be van építve. A raktárfelület ÍÍ.600 négyszögméter. 

A főraktár földszíntje négy nagy szakaszra van 

beosztva, a szekérrel, vasúttal bsjövő és kimenő áruk, 

továbbá tárolás, részletezés és csomagolás számára. Külön 

fedett aláhajtóban történik az áruk kirakodása és berakása. 

Négy sínpár vezet be a telepre és naponként 

különvonatok hozzák be az érkező árukat és viszik kí 

az expediálásra szánt küldeményeket. A telep petróleumtartállyal, 

benzin- és olajtartóval, kávépörkölővel, ládagyárral, 

asztalos- és lakatosmühellyel, fűszer- és cukorőrlő-malommal 

van felszerelve. Külön épületben van a 

vasraktár. A teherautók befogadására 9 autógarage 

szolgál. A Budapest közelében lévő szövetkezetekhez 

próbaképen teherautójáratokat rendezünk be. 

A tisztviselőknek és munkásoknak öltözőjük és 

étkezőhelyiségeik vannak, ahol jutányos áron ízletes 

ebédet kapnak. 

1918. A „Hangya" 20-éves jubileuma alkalmával 

több közcélú alapítványt tettünk 4,000.000 korona értékben. 

A szövetkezeti vezetők jutalmazására megszavazott 

300.000 korona kamatait Í48 érdemes szövetkezeti vezető 

között osztottuk kí. Jelentős eseménye az évnek a 

Keresztény Szövetkezetek Központjának beolvadása a 

„Hangyá"-ba. 

A „Hangya" alapításával egyidejűleg nagy ügybuzgósággal, 

sok küzdelemmel és áldozatkészséggel alapította 

Zichy Nándor gróf a Keresztény Szövetkezetek 

központját abban az időben, mikor nemcsak a szövetkezeti 

gondolat, de még inkább a „keresztény" jelző 

nagy szálka volt sokaknak szemében. Annak vezetését 

fiára Zichy Aladár grófra bízta, kí husz éven át igazgatósági 

elnöke volt a Keresztény Szövetkezet központjának. 

A Keresztény Szövetkezetek központja husz éves 

fennállása után Zichy Aladár gróf a szövetkezeti ügy 

érdekében jónak látta, hogy a magyarországi fogyasztási 

szövetkezetek egy központ körül csoportosuljanak, 

ezért Í9Í8 május hó végén rendkívülí közgyűlést hívott 

össze s ott a Keresztény Szövetkezetek Központja kötelékébe 

tartozó mintegy 300 szövetkezet helyeslőleg 

fogadta . el az igazgatóság ama javaslatát, hogy a 

Keresztény Szövetkezetek Központja a „Hangyá"-val 

fuzionáljon. A Keresztény Szövetkezetek Központja kötelékébe 

tartozó valamennyi szövetkezet csatlakozott a 

Hangyához s a Keresztény Szövetkezetek Központja 

kötelékében megkezdett áldásos működésűket tovább 

folytatták és folytatják ma ís a „Hangya" kötelékében. 

A mezőgazdságí termelés fejlesztésére gyakorlatias 

irányú ismeretterjesztő füzeteket terjesztünk a kisgazdák 

és földmívesek között. Géposztályunk lehetőséget adott 

szövetkezeteinknek a legújabb gépek és gazdasági eszközök 

beszerzésére. A lerongyolódott falusi nép igényeinek 

kielégítésére a kormány a Népruházati ügyek központi 

kezelésére a Ruházati Cikkeket Beszerző R.-T. cím alatt 

központot létesített, melynek első alelnöke a „Hangya" 

vezérigazgatója lett. A Gregersen-féle telken tervezett uj 

székház felépítése pénzügyi és technikai szempontból 

nem volt lehetséges s ezért a Közraktár-utcai áruraktár 

legnagyobb részét átalakítottuk a rövid-, kézmű-, 

norínbergí-áru és konfekcíós-osztály céljaira. Tranzító

aktár-hálózatunk bővítésére Kassán nagyobbszabásu raktárt 

vásároltunk, Szegeden pedig kirendeltséget létesítettünk. 

A Hegyvidéki Aruboltok R.-T. ügyeinek ínté- 

átadtuk neki a kezelésünkben volt kefe- és seprőgyártóüzemet, 

mely célra a Hangya-Ipar R.-T. Albertfalván 

gyárat épített. 

Az Í9Í8. év utolsó negyedének katasztrofális eseménye 

Í a háborús összeomlás és az ezt követő forradalom, 

ha nem ís szakíthatta el teljesen a „Hangya" 

működésének fonalát, de az előidézett végzetesen súlyos 

zavarokkal megbénította működését s fájdalmas nyomokat 

vágott a „Hangya" belső életében ís. A kilenc forradalmi 

hónap viszontagságainak ismertetésével alább bővebben 

foglalkozunk. 

Kőzpontí tárház. Gyarmat- és terményáruk. 

zését átvettük és annak vezetésével a sátoraljaújhelyi 

kirendeltséget bíztuk meg, hogy könnyebben láthassuk el 

a rutén testvér-szövetkezeteket. Részt vettünk a Szövetkezeti 

Paprika Ipar R.-T., a Magyar Zsákforgalmí R.-T., 

a Mező- és Erdőgazdasági Hadianyag Értékesítő R.-T., 

a Sertésnagyvágó R.-T., Magyar Gyógynövény R.-T. 

és a Hegyaljai Bortermelők Szövetsége alapításában. 

A Szövetkezeti Paprika-Ipar-t azért létesítettük, hogy a 

termelőket közelebb hozzuk a fogyasztókhoz s kiküszöböljünk 

minden felesleges közvetítőt. Ezzel biztosítottuk 

egyrészt az áru hamisítatlan minőségét, másrészt gátat 

vetettünk az árak indokolatlan felhajtásának. Ugyan- 

A „Hangya" budafoki borpincéjének egyik ága. 

ezek az okok vezettek bennünket a többi felsorolt vállalatok 

alapításával. A Hangya Ipar R.-T. alaptőkéjét 

4,000.000 koronáról 10,000.000 koronára emeltük és 

Forradalmi idők. 

19Í9. A világháború erőfeszítésében kimerült nemzetet 

a külső ellenséggel folytatott küzdelem ötödik évében a 

belső ellenség szervezett hadai támadták meg s a hazug 

jelszavakkal elámított hősök kezéből elcsent fegyverek 

segítségével magukhoz ragadták a kormány gyeplőjét. 

A forradalmi kormányok a „Hangya"-központ és a 

kötelékébe tartozó szövetkezetek működését kezdettől 

fogva gyanakvó figyelemmel kísérték. Már az első forradalmi 

kormány kebelében felmerült az a terv, hogy 

a „Hangya"-központ autonómiáját felfüggesszék és élére 

kormánybiztost állítsanak. Igazgatóságunk ezt a tervet 

oly módon hiúsította meg, hogy a nemzeti célok érdekében 

a politikai téren ís érdemeket szerzett tagjai t Bu/anovics 

Gyula, Emődy József Eszterházy Miklós herceg, 

Förster Aurél, Szílassy Zoltán, Zichy Aladár és Ráfael 

grófok önként kiléptek sorunkból s helyüket rendkívülí 

közgyűlésen a gazdasági minisztériumok képviselőivel 

töltöttük be. 

A proletárdiktatúrának nevezett rémuralom gyökereiben 

támadta meg a szabad egyesülés szerveit, a szövetkezeteket 

a világos felismerésével annak, hogy a romboló 

munka legnagyobb akadálya a falu népe, fokozott 

erőszakossággal vetette magát a földmívesosztály szövetkezeteire. 

A diktatúra kikiáltása napján a pénzügyi 

népbiztos a Népszava egy Berkes (Buchsbaum) nevű 

munkatársát nevezte kí a „Hangya" politikai megbízottjává, 

aki később Szamuelly oldalán az alföldi kivégzések 

körül játszott sötét szerepet. Ez a Berkes, a „Hangya" 

elbocsátott tisztviselőivel és az alkalmazottak selejtes 

elemeivel szövetkezve, az igazgatóság és felügyelő-bízottság 

egybehívását megtiltotta, Balogh Elemér vezérigazgatót, 

Meskó Pál és Dömötör László dr. ügyvivő-igazgatókat 

hatáskörüktől megfosztotta és a szövetkezet 

valamennyi tisztviselőjét lefokozta. Egyes osztályokba 

a kommunista párt külön megbízottait helyezték el 

fokozottabb ellenőrzés céljából. Az üzem tökéletesen 

megbénult, áruk helyett a kötelékébe tartozó szövetkezeteket 

röpiratokkal látták el. 

A népbiztosok kormánya tudomással bírván arról a 

féltékeny ragaszkodásról, amellyel a vidéki szövetkezetek 

központjuk iránt viseltettek, maga ís meghökkent a

„Hangyá"-náí jelentkező anarchiától, ugyanazért a 

fogyasztási szövetkezetek ügyeinek irányítására külön 

politikai megbízottakat küldött kí az Országos Munkásbíztosító 

Pénztár és az Altalános Fogyasztási Szövetkezet 

alkalmazottjaínak személyében. Első intézkedésük 

az volt, hogy a hírlapíró terroristát, a „Hangya" éléről 

eltávolították s az abszolút szakértelem nélkül működő 

intézőbizottság hatáskörét korlátozták, az adminisztráció 

élére Balogh Elemért visszahelyezték s a szövetkezeti 

ügyek intézésénél mindinkább az ő és a többi főtisztviselők 

közreműködését vették igénybe. Ennek a rendszerváltozásnak 

kell tulajdonítanunk, hogy a következő 

válságos hónapok alatt a „Hangya" és társintézményei 

nem estek áldozatul a kontárság és rosszakarat pusztításaínak. 

De még ezután ís nagyarányú erkölcsi és anyagi 

károkat szenvedtek szövetkezeteink. A népbiztosok kormánya 

a „Hangya" népszerűségét akarta felhasználni 

az éhező Budapest élelmezésére olymódon, hogy szövetkezetei 

utján iparcikkeket kellett volna becserélni élelmiszerekért. 

Ám a falu termelő népe ellenállt a kísértésnek, 

sőt felháborodásában sok helyütt szétrombolta a proletár 

árucsere-üzleteket. Nagy károkat okozott a szövetkezeteknek 

a fehérpénz forgalma, mert a forradalmi kormányzótanács 

rendeletei következtében a szövetkezeteknek kékpénzt 

nem volt szabad elfogadníok. A szövetkezetek árukészlete 

utánpótlás híjján kifogyott és értéktelen papírospénzzé 

változott. 

A legválságosabb korszak a „Hangya" és szövetkezeteinek 

életében akkor állott be, amikor a tanácskormány 

a szövetkezetek államosítását elhatározta. Ennek 

a veszedelemnek elhárítására igazgatóink és megbízható 

munkatársaik a passzív ellenállás rendszerét tették magukévá, 

ugyanis az államosítás előkészítésére vonatkozó intézkedéseket 

késleltették, amiben segítségükre jöttek a gazdasági 

életben megérlelődött válságok és ebben támogatta 

őket a tanácskormány tagjaínak avatatlansága, hozzá 

nem értése ís. A legképtelenebb terveket kovácsolták, 

kezdve a kényszerszövetkezéstől egészen az állami szövetkezetekig, 

közben összeomlott esztelen rendszerük, mielőtt 

önmagukkal tisztába jöttek volna. Szövetkezeti téren ís 

nyilvánvalóvá lett a kommunista-rendszer általános jellemvonása, 

hogy rombolni mindent tudnak, de alkotni 

semmit sem. 

Hogy a rémuralom pusztításai a „Hangya"-szövetkezetnek 

csak károkat okozott, de azt tönkre nem tette, 

ezt a Gondviselés segítségén kívül annak köszönhetjük, 

hogy a nemzeti érzésű tísztvíselőkarunk mindvégig 

kitartott intézetünk mellett s néhány megtévelyedett 

kivételével, mindenkor oda irányította törekvését, 

hogy az előrelátott és előkészített jobb jövő számára 

mentse, ami menthető. Tette ezt személyes szabadsága, 

testi épsége, sőt élete kockáztatásával, mert 

a politikai megbízottak gyanakvó figyelemmel kísérték 

működését. 

Amikor a tanácskormány a nemzeti társadalom 

képviselőinek letartóztatását megkezdette, börtönbe hurcolták 

a „Hangya" igazgatóit t Balogh Elemért, Meskó 

A központi tárház papiros-osztálya. 

Pált és Dömötör László dr.-t. Meggyanúsították őket 

azzal, hogy részük van a nagyváradi ellenforradalom 

előkészítésében, amelyben a nagyváradi „Hangya"-tísztvíselők 

valóban résztvettek. De mert a gyanút adatok 

híjján váddá kovácsolni nem bírták, a közélelmezési 

népbiztos rendeletére Balogh Elemért szabadlábra helyezték, 

ellenben Meskó Pál és Dömötör László dr. mint 

politikai fogoly, később mint tusz, 5 hétig voltak elzárva 

a kőbányai gyűjtőfogházban. És hogy a diktatúra helyesen 

ítélte meg tísztvíselőkarunk lelkületét, azt igazolta 

a juníusí ellenforradalom, amikor a „Hangya" ifjúságából 

négyen jutottak fogságba, hárman a forradalmi törvényszék 

elé. A vésztörvényszék az elfogottakat halálra 

ítélte, később ítéletét Románéiig olasz ezredes közbelépé- 

Központi tárház. Tartalék-készletek. 

sére enyhítette és Ocskay Sándor főtitkárt életfogytiglan, 

Márkus Emil és Pórffg Elemér osztályfőnököket pedig 

5—5 évi kényszermunkára ítélte. 

j 

j 

A „Hangya" első 25 éve.

De nemcsak a központ vezetői és tísztvíselőkara, 

hanem a „Hangya" kötelékébe tartozó szövetkezetek 

vezetői ís túlnyomó részben (amennyiben a diktatúra 

erőszaka őket a szövetkezet éléről el nem mozdította) 

hűen kitartottak a nemzeti eszme és szövetkezeti erkölcsök 

mellett, sőt közülök nagyon sokan vértanúságot 

szenvedtek, amikor szemközt fordultak a tőlük annyira 

idegen eszmékkel és zsarnokokkal. 

A rémuralom után, sőt annak következéseként ujabb 

csapás nehezedett hazánkra s ezzel a „Hangyá"-ra és 

szövetkezeteire: a román megszállás. 

„Demokratikus" kormányok konok ellentállásán, hogy 

a békeszerződés eme flagráns megsértését jóvátegyék. 

A csehek eljárását a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 

ís megbélyegezte az Í920. évben Genfben tartott 

igazgatósági ülésén. 

Az Erdélyben működő szövetkezeteknek sikerült 

Elszakított szövetkezeteink. 

Az ellenséges megszállás következtében Í200 

szövetkezetünkkel együtt a nagyszombati és nagyenyedí 

kirendeltségek, továbbá a perecsenyí, szolyvaí és máramarosí 

hegyvidéki transító-raktárak ís elszakadtak a 

„Hangyá"-tól. A csehek a trianoni békeszerződés határozmányaínak 

semmibe vevéséveí zárgondnokság alá helyezték 

a „Hangya" nagyszombati kirendeltségét és meghozták 

az Európa-szerte hírhedtté vált 2Í0. sz. szövetkezeti 

törvényt, amely megfosztja a felvidéki magyar és 

tót szövetkezeteket autonómiájuktól és belekényszeríti 

őket egy „Ustredne Drustvó" cím alatt, államtámogatással 

létesült szövetkezeti központba, amely kellő tőke 

és szakértelem nélkül működik és távolról sem képes a 

szövetkezetek ügyeit ugy ellátni, mint a „Hangya" megszüntetett 

kirendeltsége. Elnöke: Medveczkt nevü, volt 

Zólyomi ügyvéd, a sikertelenségeken elkedvetlenítve, lemondott, 

vezérigazgatóját pedig visszaélések miatt elbocsátották. 

A „Hangya" és a magyar kormány minden 

arra irányított igyekezete kárba veszett a cseh, u. n. 

Központi tárház. Részlet a vasárú-raktárból. 

A ruházati osztály expedíciója. 

autonóm-szervezettel központot alapítani, ugyancsak 

„Hangya" cím alatt, amely végre kíküzdötte magának 

a teljes függetlenséget és zavartalanul folytathatja áldásos 

működését a régi tisztviselői kar vezetésével s a 

„Hangya" irányelvei alapján. 

A szerbek által megszállott területeken elszórtan 

működő szövetkezetek a maguk erejéből, minden központi 

irányítás és támogatás nélkül, igyekeznek működni. 

Az osztrákok által elfoglalt területeken működő 

szövetkezetek egy része a bécsi szövetkezeti központhoz 

csatlakozott. 

A ruténföldí szövetkezetek legnagyobb része magán 

kezekbe ment át, miután a cseh kormány magatartása 

miatt ezek számára sem lehetett autonóm-központot 

szervezni. 

Újjáépítés a kommün után. 

A diktatúra bukása után nagy lendülettel ujult 

fel a szervezkedő mozgalom s az Í9Í9. év végéig Í40 

szövetkezet alakult a „Hangya" kötelékében. A kőbányai 

nagyszabású raktár építése annyira előrehaladt, hogy 

í920-ban átadhattuk a forgalomnak. Kirendeltségeket 

létesítettünk Nagykanizsán, Szombathelyen, Kaposváron, 

Veszprémben, Székesfehérváron és Szegeden. Transítoraktárakat 

Zalaegerszegen és Pápán. Az áruellátás igen 

nagy nehézségekbe ütközik. Ugy a belföldi, valamint 

külföldi árukra a lánckereskedelem tette rá a kezét. 

Ennek ellensúlyozására alaptőkénk nagyobbmérvü felemelését 

határoztuk el. Törekvésünket szívesen karolja 

fel az O. K. H. és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 

előzékeny magatartása. Szövetkezeteink körében a 

„Hangya"-alapítványí üzletrészek jegyzése szép eredménnyel 

jár. Két hónap alatt közel Í5 millió korona 

uj jegyzés történik s ezzel alaptőkénk már ís meghaladja

a 30 millió koronát. Az árugyüjtés, értékesítés (gabona, 

toll, gyapjú stb.) és a forgalomnak különösen a külföldi 

piacokon való lebonyolítása céljára megalapítottuk az 

Ruházati osztály. Cérnák és fonalak átvétele. 

O. K. H.-val együttesen a „Futura" áruforgalmi részvénytársaságot, 

amelyről bővebben külön fejezetben 

emlékezünk meg. A Hangya-Ipar gyufagyárat állít 

üzembe. Az összeomlás után bekövetkezett gazdasági 

elszigeteltségünk arra késztetett, hogy külföldi 

összeköttetéseink alátámasztására más vállalatokat ís 

alapítsunk. így létesült a Nostra r.-t., továbbá annak 

leányvállalata: a bécsi Nostra r.-t., amelyeknek az a 

hivatásuk, hogy a Futura által gyűjtött terményeket 

exportálják, továbbá, hogy a „Hangya"-szövetkezet 

behozatalainál közreműködjenek. A ker. szoc. munkások 

megalakítják kötelékünkben Budapesten a Pannónia 

keresztény fogyasztási szövetkezetet (bővebben külön 

fejezetben). A Szövetkezeti Papríkaípar r.-t. és a Magyar 

Gyógynövényipar r.-t. szép eredménnyel működik. 

A „Hangya" ügykörét bankosztállyal bővítjük kí, mely 

összeköttetésbe lép a külföld nagy pénzintézeteivel. 

Ugyancsak ez évben indul meg Meskó Pál főszerkesztő 

és Schandí Károly dr. felelős szerkesztő irányításával 

a „Hangya"-ujság, mely hétről-hétre tájékoztatja a 

szövetkezeteket a szövetkezeti ügy fejlődéséről, a szövetkezeti 

vezetőknek pedig felvilágosításokat és tanácsokat 

ad. A kormány megvalósította vezérigazgatónk 

eszméjét; a Közgazdasági egyetemet. A központ forgalma 

J9í9-ben 210 millió korona volt. 

1920. A gyászos trianoni békeszerződés 2242 szövetkezetünkből 

95Í majd pedig 1044 szövetkezetet hagyott 

meg Csonka-Magyarországon. Annál erősebben kézbe 

vettük a szervezés munkáját. Szűkre szorított működési 

területünkön az eredmény az volt, hogy az 1920. 

évben 733 szövetkezetet alakítottunk, illetve rendeztünk be. 

így tehát az év végén Í777 szövetkezet működött a 

„Hangya" kötelékében. Hogy a várható nagy forgalmat 

lebonyolíthassuk, iroda- és raktárhelyiségünket kí kellett 

bővítenünk. Ezért a Közraktár-utcai székházra uj emeletet 

toldottunk, továbbá uj utcai épületszárny építésébe 

fogtunk bele, hét emeletsor magasságban. A kirendeltségeket 

ellátó központi raktárakat áttelepítettük a Ceglédíutí 

nagy áruraktárba, mig a Közraktár-utcai régi raktárhelyiségeket 

a budapesti kirendeltség foglalta el. További 

helynyerés céljából a rövid-, kézmű- és norínbergí-osztályunk 

részére kibéreltünk egy áruházat, melyet megfelelően 

átalakítottunk. A nyugatmagyarországí részeken 

levő szövetkezetek részére megalapítottuk a Soproni 

Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő R.-T.-ot. Wíenben 

a „Futurá"-val külön kirendeltséget létesítettünk. 

Az uj szövetkezetek berendezésére és ellenőrzésére 

uj ellenőri gárdát kellett nevelnünk s erre a célra 

tanfolyamokat rendeztünk. Az ellenőrzés megkönynyítésére 

Í8 főellenőrí körzetet létesítettünk, élükön kipróbált 

főellenőrökkel, ezek mindegyikéhez 4 ellenőr van 

beosztva. A forradalmak, a rémuralom és a román megszállás 

okozta zavarokból a beható ellenőrzés és irányítás 

szövetkezeteinket a szolid gazdasági és erkölcsi alapokra 

terelte vissza. 2Í millió korona vásárlási visszatérítést 

adtunk, az évi forgalom pedig közel Í400 millió korona. 

Az O. K. H.-val együtt létesítettük a Szövetkezetek 

Erzsébet-kórházát, amely hívatva van szanatóríumszerü 

ápolásban és gyógykezelésben részesíteni a szövetkezetek 

tagjait és alkalmazottait. A kórház 60 beteg részére 

2 és 4 ágyas szobákkal, 2 műtőteremmel, megfelelő 

számú fürdőszobákkal, víllamosgépekkel van felszerelve. 

1922. év folyamán 808 fekvő beteg állott ápolás alatt, 

439 műtét végeztetett és 96 szülés volt. 289Í járó beteg 

4Í04 ízben kapott orvosi tanácsot és segítséget. Felállítottuk 

a könyvosztályt, hogy szövetkezeteink tagjai 

körében, különösen pedig a gazdatársadalomban könynyen 

hozzáférhetővé tegyük a jó és nemzeti irányt 

szolgáló könyveket és kiszorítsuk a selejtes irodalmi 

termékeket. A románok által megszállott területen 

Ruházati osztály. Kötöttárú csoport. Számlázás. 

működő szövetkezetek Nagyenyed székhellyel külön 

szövetkezeti központot alakítottak, amely az eddig 

általunk betöltött hivatásnak akar megfelelni. Az uj 

III*

36 

központ neve: „Hangya"-szövetkezetek központja mínt 

termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet". Igazgatósága 

az ügyek ellátását a volt nagyenyedí és nagyváradi 

kirendeltségi tisztviselőkre bízta. A szerbek által 

megszállt területen működő szövetkezetekről, sajnos 

minden hírt nélkülözünk. 

kongresszusán. Beléptünk a keresztény szövetkezetek 

A „Hangya" üzemében levő és érdekkörébe tartozó világszövetségébe. Í93 uj szövetkezetet rendeztünk be ugy, 

vállalatok ezídőszerínt a következők i Hangya-Ipar R.-T., hogy most már Í9ÍÍ szövetkezetünk mükődík. Évi forgalmunk 

Í900 millió korona. 

Futura, Háztartás, Pannónia, Kéve (Budapest középosztályu 

társadalmunk alsó és felső ruházati szükségletének 

ellátására alakult szövetkezet), Mone (A Magyar folyamatot. A kormány valutastabílízáló törekvése az 

1922. A pénz ujabb romlása fokozta a drágaságí 

Orvosok Nemzeti Egyesülete kezdeményezésére alakult, 

orvosi műszerek, kötszerek, orthopádíaí felszerelések és 

kórházi berendezések gyártására és forgalombahozatalára), 

a Centrum, a Hangya textilipari érdekeltsége, Magyar Pénzügyi 

Szindikátus, Tőzegkítermelő R.-T., Ecclésía R.-T., 

Középeurópaí Szállítmányozási és Viszontbiztosító R.-T., 

Hegyvidéki Aruboltok R.-T., Közalkalmazottakat Ellátó 

Közérdekű R.-T., Nostra Kereskedelmi R.-T., Magyar- 

Lengyei Kereskedelmi R.-T., Wawel Magyar Szállítmányozási 

és Forgalmi R.-T. 

1921. A Felvidék 597, Erdély 655, a Bánát és Bácska 

39 „Hangya"-szövetkezete után bucsuznunk kell Nyugat- 

Magyarországon levő 59 szövetkezetünktől ís. Ezzel szemben 

a szerb megszállás alól visszakerült 27 szövetkezetünk, 

melyeknek vezetői a megszállás alatt ís önfeláldozóan 

képviselték a szövetkezeti tagok érdekeit. Az 

év elején beállott olcsóság! hullám okozta válságban a 

„Hangya"-központ Í9ÍÍ szövetkezete szilárdan megállotta 

helyét. Miközben a válság számos vállalatot létalapjában 

rendített meg, a „Hangya", tapasztalva a hiteligényeknek 

az áremelkedések nyomán fokozódó szükségletét, 

a szövetkezet tagjaihoz fordult, hogy ujabb 

üzletrészjegyzésekkel és áruelőlegnyujtással a szükséges 

forgótőkét biztosítsák. A tagok ennek a felhívásunknak 

készséggel tettek eleget, tekintélyes tőke gyűlt egybe. 

Az érdekkörünkbe tartozó soproni Mezőgazdasági Termelő 

és Értékesítő R.-T. a Soprontól nyugatra eső vidék 

elvesztése folytán felszámoltattuk és egyidejűleg „Hangya"- 

kírendeltséggé alakítottuk át. Kaposvári kirendeltségünk 

áruraktára május hóban leégett, de a kár legnagyobb része 

biztosítás utján megtérült. A vasúti és járási gócpontokon 

havonta bevásárló napokat rendeztünk, ahová a környékbeli 

szövetkezeteket összehívtuk. Belső szervezetünk 

tökéletesbítésére felállítottuk az ügyviteli ellenőrzési főosztályt, 

mely az összes osztályok ügyvitelét figyelemmel 

kísérí és az összhangzatos működést biztosítja, az adminisztrációt 

egyszerűsíti. Felállítottuk a „Hangya" részére 

az önálló Vállalati Betegsegélyző Pénztárt. Részben az 

alkalmazottak köréből megnyilvánuló kívánságnak 

engedve, részben mert az igazgatóság tudatában volt 

annak, hogy a „Hangyá"-nak, mínt egyik legnagyobb 

közgazdasági intézménynek mindent meg kell tennie, 

hogy alkalmazottainak egészségügyi gondozásáról minél 

kielégítőbb módon gondoskodjék. Az Országos Menekültügyi 

Hivatal által az elbocsátott és menekült állami 

tisztviselők, valamint a leszerelt katonatisztek részére tanfolyamot 

rendeztünk; a végzett hallgatók egyrésze a 

„Hangyá"-nál nyert alkalmazást. Résztvettünk a Szövetkezetek 

Nemzetközi Szövetsége koppenhágai és baselí 

Ruházati osztály. Díszműáru-raktár. Számlázás. 

üzletvitelhez szükséges forgótőkék hiányát idézte elő. 

Nemcsak a Jegyíntézet nem állhatott elegendő hitellel 

rendelkezésünkre, hanem a legtermészetesebb hitelforrástól, 

a szövetkezeti tagok betétgyűjtésétől el voltunk 

egy ideig zárva. Az Í92Í julíusában megszüntetett áruelőleggyüjtést 

Í922 augusztusában kezdhettük meg újból, 

amikor ís megkezdhettük az áruelőlegpénztárak szervezését. 

A tőkegyűjtés nem tarthatott lépést az áreemlkedéssel, 

ugy hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 

Egyesület vezetése alatt álló pénzcsoport a Jegyíntézettel

karöltve jött segítségünkre. A forgótőke hiánya mellett 

megnehezítették az üzletvitelt a behozatali tilalmak és 

korlátozások, továbbá a behozatali engedélyek megszerzésének 

nehézségei, ezenkívül a külföldi fizetési eszközök 

sem voltak elegendő mértékben és időben beszerezhetők. 

Törekvésünk odaírányul, hogy külföldi 

nagyobb üzletfeleinkkel oly megállapodásokat létesítsünk, 

melyek ezen akadályozó körülményeket némileg 

ellensúlyozzák. 

Kirendeltségeinket fokozatosan kiépítettük, hogy a 

Ruházati osztály. Rövídárú-raktár. Rendelés összeállítás. 

Ruházati osztály. Részlet a díszműáru-raktárból. 

szállítási költségek kevesbedjenek és a szövetkezetek áruellátása 

gyorsabbá váljék. Az egri és székesfehérvári áruraktárakat 

kirendeltségekké alakítottuk át s így az év 

végén Í5 kirendeltségünk és 3 áruraktárunk működött. 

Szövetkezeteink közül számosan uj üzletággal (termény, 

tej értékesítés, építkezési anyagokkal való kereskedés, gép, 

könyvüzlet, pékműhely, malom stb.) egészítették kí 

üzemüket. Központi székházunk uj épületét az Í923. 

jubileumi évben rendeltetésének átadhattuk. A Ceglédí-utí 

központi tárháztelepen Í5 vágón befogadó képességű petróleum- 

és olaj-tárolót, Lónyaí-utcaí telkünkön pedig autógaraget 

és javító-műhelyt építtettünk. Ugyanott a régi 

meglevő gyárépületet gépraktárrá alakíttattuk át. Az igazgatóság 

a helyzettel számolva, többízben nyújtott a tisztviselőknek 

beszerzési segélyeket és drágaságí pótlékokat. 

A jóléti osztály tisztviselői étkezdéjében százezer ebédet 

szolgáltatott kí, átlagban 25 koronás áron. A vállalati 

betegsegélyző pénztár január í.-vel kezdte meg működését 

ÍO budapesti, 3 vidéki és 2 nőgyógyászati szakorvos 

közreműködésével. Kórházi ápolásra szorult betegeink 

a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában nyertek elhelyezést. 

Tisztviselőink részére lehetővé tettük azt ís, hogy 

gyógyfürdőt vehessenek igénybe és az év folyamán 48 

tisztviselőnk nyaralt Párádon, Balatonkenesén, illetőleg 

Hévízfürdőn. Kulturális és gazdasági célokra 6,Í37.000 

koronát adtunk. A jubileumi évre 30 millió koronát 

irányoztunk elő többtermelésí és közjótékony, különösen 

falusi gyermekvédelmi célokra és a díáknyomor enyhítésére. 

Fokozatosan megszüntettük a háború és a forradalmi 

évek után szükségszerűen létesített vállalatokat, 

melyek a változott viszonyok folytán nem szolgálhatták 

többé tiszta szövetkezeti céljainkat. Kiléptünk a „Nostra" 

Kereskedelmi R.-T.-ból, a „Wawel" Szállítmányozási 

Részvénytársaságból, az Autó-szindikátusból, a Tőzegtermelő-színdíkátusból, 

a Magyar-Lengyel Kereskedelmi 

R.-T. likvidálása pedig folyamatban van; ellenben 

érdekeltséget vállaltunk a hazai tejtermelésre és a tejtermékek 

feldolgozására a Földmívelésügyí Minisztérium 

támogatásával szövetkezeti alapon létesített Országos 

Magyar Tej szövetkezeti Központnál. Szövetkezeteink 

petróleum ellátásának biztosítása céljából részesedést 

vállaltunk a Steaua Kőolaj Kereskedelmi R.-T.-nál. 

Megvásároltunk Kaposvárott egy ecetgyárat. 

A külföldi nagy szövetkezeti központokkal fentartottuk 

az összeköttetést. A svájci és hamburgi központ 

előzékenysége révén néhány fiatal tisztviselőnket tanulmányútra 

hozzájuk kiküldöttük. A Keresztény Szövetkezetek 

Nemzetközi Szövetségének innsbrucki választmányi 

ülésén képviseltettük magunkat. A Szövetkezetek 

Nemzetközi Szövetsége londoni központjának áprilisban 

Milanóban tartott választmányi ülésén szintén képviselve 

voltunk. A londoni szövetség átirata a román 

kormányhoz az erdélyi „Hangya"-szövetkezetek autonómiája 

és szabadsága érdekében nem volt eredménytelen. 

Ennek következtében a román kormány a nagyenyedí 

önálló központ működését lehetővé tette és megengedte 

a „Hangya" név használatát ís. Sajnálattal 

kell azonban megállapítani, hogy Szlovenszkóban a 

„Hangya"-szövetkezetek még mindig a 210. számú cseh 

törvény pusztító hatása alatt sínylődnek s a cseh-szlovák 

kormánnyal folytatott közvetlen tárgyalásaink és a kilátásba 

helyezett kedvező elintézés ellenére, eddig semmi 

változás sem történt. Nagyszombati kirendeltségünk 

zárgondnokság alatt van. A szlovenszkóí szövetkezetek

a Pozsonyban székelő „Ustredne Drustvo" nevű szövetkezeti 

központ alá tartoznak, ahonnan semmiféle irányításban 

vagy támogatásban nincs részük, miért ís sok 

szövetkezet megszüntette működését. Az Erdős Kárpátokban 

működő Hegyvidéki Áruboltok R.-t.-hoz tartozó 

boltokat, minthogy azoknak további vezetése és irányítása 

lehető nem volt, ingatlanaikkal és üzletberendezésükkel 

együtt eladtok. 

Szövetkezeteink száma az Í922. év végén Í969. 

Ruházati osztály. Cipőraktár. 

Áruforgalmunk 6558 millió korona volt. A forgalomnak 

ez a hatalmas fejlődése tette lehetővé, hogy 

szövetkezeteinknek a velünk ez évben lebonyolított forgalom 

arányában központi üzletrészekben 333 millió 

korona vásárlási visszatérítést nyujtsunk s ezáltal alaptőkénket 

6ÍÍ millió koronára emeljük. 

Ebben az évben választatott meg a „Hangya" 

alelnökévé Bernát István, aki a „Hangya" alakulása óta 

az igazgatósági tagok között foglalt helyet. 

első évben fél millió korona tőkét hoz a „Hangyá"-nak, 

melynek legnagyobb részét gróf Károlyi Sándor jegyzi 

le jótékonycélu alapítványokra. A világháború elején már 

két és fél millió korona tőke áll rendelkezésünkre. A 

jegyzés oly arányban halad előre, hogy í9í8-ban Í6, 

W9-ben Í00 és J920-ban 23Í, í922-ben pedig 6ÍÍ millióra 

emelkedik üzletrésztőkénk, a „Hangya" életképességének 

és az általános bizalom fényes bizonyítékaként. 

A „Hangya" forgótőkéjét üzletrésztőkéjén kívül a 

rendelkezésre álló hitelforrásokból merítette. Eltekintve 

attól, hogy ez a hitel csak váltóhítel volt, kezdetben 

még a pénzügyi körök teljes bizalmatlanságával ís meg 

kellett küzdenie, csupán A MOKTÁR és a Pesti Hazai 

Első Takarékpénztár Egyesület tanúsítottak megértést a 

„Hangya" hiteligényeivel szemben. í9í0-ben az Osztrák- 

Magyar Bank megnyitván tárcáját a „Hangya" váltói 

részére, a helyzet egy csapásra megváltozott. — 

A „Hangya" csakhamar az egész piacon hitelképessé vált. 

A számunkra immár megnyílott hitelforrásokból pénzszükségletünket 

kellő mértékben biztosíthattuk. Fennakadás 

nélkül szolgáltathattuk szövetkezeteinknek ís az 

igényelt áruhitelt ís s az üzleteink lebonyolításához szükséges 

anyagi eszközök rendelkezésünkre állottak mindaddig, 

míg a háborús összeomlás s a következett forradalom 

ránk nem szakadt. 

A forradalom és a román megszállás után, mint egész 

közgazdasági életünk, ugy szövetkezeti intézményünk ís, 

uj problémával került szemközt, amely valutánk megállíthatatlan 

romlásából származott és a folyton fokozódó 

Az évi krónikákat ezzel be ís fejeztük s áttérünk 

működésűnk néhány főbb mozzanatának összefoglaló 

ismertetésére. 

A „Hangya"-központ 

pénz- és hítelügyeí 1922. év végéig. 

Mint már elmondottuk, a „Hangya"-központ működését 

50.000 K üzletrésztőkével kezdte meg. Ez a tőke 

Í00 K-ás üzletrészekből állott és az üzletrészjegyzők a 

jegyzett érték ötszöröséig vállaltak felelősséget. Habár 

az üzlerészjegyzésí mozgalom az akkor már érezhető 

nehéz pénzügyi viszonyok ellenére ís elég szép eredményeket 

mutat fel, (í903-ban Í26.000 K az üzletrésztőke) 

nyilvánvaló lett, hogy az egyre nagyobb mértékben 

emelkedő forgalom lebonyolítására ílymódon a szükséges 

tökét nem lehet egybehozní. Ezért vezetjük be í904-ben 

az alapítványi Í000 K-ás üzletrészeket. Az újítás az 

Ruházati osztály. Kézműárúk számlázása és csomagolása. 

drágaság alakjában s a közbeeső valuta-ingadozások j 

bizonytalanságaival különösen kereskedelmi vállalataínkra j 

nehezedett súlyosan. | 

A valuta romlásával kapcsolatban pénzszükségle- j 

tünk olyan rohamos ütemben és nagy arányokban j 

fokozódott, hogy ujabb anyagi eszközökről kellett gon- j 

doskodnunk. Elkerülhetetlenül szükségessé tette ezt a j 

„Hangya" szövetkezeteinek pénzügyi helyzete. 

•

A falusi szövetkezetek tőkegyűjtése a rohamosan 

emelkedő árakkal nem tarthatott lépést. Ezért megengedtük 

azt, hogy a „Hangya" erkölcsi felelősége mellett 

a falusi fogyasztási szövetkezetek tagjaiktól áruelőlegeket 

gyűjtsenek s ezt forgótőke gyanánt felhasználhassák. 

Az áruelőleggyüjtésí akció gyönyörű eredménnyel járt, 

rövid néhány hónap alatt 400 millió korona volt az 

eredmény. Sajnos, a pénzügyi tanács az áruelőlegeket 

betéteknek minősítette s ennek alapján az Í920:XXXVII. 

t.-c. életbelépése után a szövetkezetek kénytelenek voltak 

a további áruelőleggyüjtésí megszüntetni. A szövetkezetek 

forgótőkével való ellátásának gondja tehát újból a 

„Hangya"-központra hárul, amely egyedüli pénzforrásává 

válik a szövetkezeteknek. 

A magyar közgazdaság egyetlen hitelforrása: az 

Állami Jegyíntézet, csak bankok utján juttathatja el a 

hitelt a termelőkhöz, iparosokhoz, kereskedőkhöz. Ámde 

a valuta áresése a bankoknak a tőzsdén olyan nyerészkedési 

lehetőséget kínál, amely az Állami Jegyíntézet 

által rendelkezésükre bocsátott hitel nagy réstét a tőzsdei 

spekuláció csatornáiba vezeti. A bankok ezenkívül csakis 

az érdekkörükhöz tartozó vállalatok hiteléről gondoskodnak. 

így fokozódik mesterségesen ís a pénzszükség 

és ez az oka annak, hogy a „Hangya" elől valamennyi 

régi hitelforrás elzárkózott. Saját tőkéje gyűjtésével nem 

volt képes fedezni az árak emelkedésével együtt növekedett 

óriási forgótőke-szükségletét, miért ís kénytelen 

volt többízben a pénzügyi kormányhoz fordulni, hogy 

az elkerülhetetlenül szükséges forgótőkét rendelkezésére 

bocsássa. 

Ilyen körülmények között a „Hangya" Hegedűs 

Lóránt pénzügyminiszterrel Í92Í. év őszén olyan megállapodásra 

jutott, amelynek értelmében az állam Í00 

millió korona névértékű üzletrészt jegyez a Hangyánál 

továbbá 50 millió korona kölcsönt nyújt a „Hangyá"- 

nak, a „Hangya" kötelékén kívül álló, válsággal küzdő 

szövetkezetek szanálására, végül 250 millió korona erejéig 

elvállalta az állami garanciát egy, a Pesti Hazai 

Első Takarékpénztár Egyesület vezetése alatt álló pénzügyi 

csoporttal szemben a „Hangyá"-nak nyújtandó 

hitelért és kíeszközlí az Állami Jegyíntézetnél, hogy ezt 

az összeget a pénzintézet rendes hitelén kívül folyósítsa. 

Ezzel a megoldással a „Hangya" fél évig képes 

volt működését tovább folytatni. 

Ámde a magyar korona árfolyama 1922. év folyamán 

ismét nagyot zuhant s a „Hangyá"-ra megint elodázhatatlanná 

vált, hogy eddigi forgótőkéjének többszörösét 

teremtse elő. Újból tárgyalásokat kezdett most már Kállay 

Tibor pénzügyminiszterrel s ennek eredményeként a 

pénzügyminiszter külön törvényjavaslattal teszi lehetővé, 

hogy a „Hangya"-központ korlátolt összeg erejéig saját 

céljaira áruelőlegeket gyűjtsön, továbbá addig is, amíg 

ennek eredménye mutatkozik: 300 millió korona hitelt 

bocsát a „Hangya" rendelkezésére a Pénzintézeti Központ 

utján és 95 millió koronát a „Hangya" kötelékéhez tartozó 

székesfővárosi nagyobb szövetkezetek (Háztartás, Pannónia, 

Centrum stb.) és a Hangya-Ipar R.-T. számáraimért 

ezek az intézmények épp ugy ki vannak zárva a bankok 

hítelközvetítéséből, mínt maga a „Hangya", tehát ezeknek 

hiteléről ís a „Hangya" kénytelen gondoskodni. 

Egyidejűleg a pénzügyminiszter további 500 millió koronáért 

vállalta el a garanciát a fentemlített csoporttal 

szemben, amely összeg — a valuta állandósulását feltételezve 

— elegendőnek látszik a Hangya-Ipar|R.-t. és 

A „Hangya" mezőgazdasági gépraktára. 

a „Hangya" kötelékéhez tartozó fővárosi és kétezer lalusí 

fogyasztási szövetkezet hiteligényeinek ellátására. 

Megjegyzendő, hogy ezek a hitelek úgyszólván kizáróan 

a „Hangya" intézményei, illetve a „Hangya" 

kötelékében működő szövetkezetek által vétetnek igénybe. 

Magát a központot több milliárdos vagyona menti attól, 

hogy más hitellel ís éljen, mínt amelyet a betevők (áruelőlegek) 

bocsátanak rendelkezésére. Hitelszükségletét 

saját tőkéjével, tartalékjaival és áruhitelével látja el. 

Vásárlási visszatérítések. 

A „Hangya" áru- és árpolitikája, valamint pénzügyi 

megerősödése igen szorosan összefügg a „Hangya "- 

üzletrészek kamatozásával és a vásárlási visszatérítésekkel. 

A „Hangya" első üzletévében, mely veszteséggel 

végződött, az üzletrészek nem kamatoztak. A második 

üzletévtől kezdve I902-íg 4°/o, azóta pedig mindig 5%- 

kal kamatoznak az üzletrészek. A vásárlási visszatérítés 

címén szövetkezeteinknek juttatott összeg í908-ban már 

25.000 koronát tesz, de a visszatérítések összegét fokozatosan 

emeljük, Í917-ben í'/a milliót, í920-ban 2Í milliót 

juttatnak a szövetkezeteknek a velünk lebonyolított forgalom 

arányában. í92í-ben a „Hangya" nem adhatott 

vásárlási visszatérítést, mert nyereségét és árutartalékjaínak 

nagy részét ígénybevették azok a veszteségek, 

amelyeket az olcsóságí hullám előidézett. Ez igen vál-

40 

ságos időszak volt nemcsak az iparra és kereskedelemre, 

hanem sokkal inkább a szövetkezetekre, amelyek boltjaikat 

nem csukhatták be, kénytelenek voltak tehát drágán 

szerzett árukészletüket olcsó napíáron forgalomba hozni. 

Ámde ezt a válságot ugy a „Hangya", mint a szövetkezetek 

kiheverték minden külső támogatás nélkül. 

í?22-ben rendkívüli módon fellendül a forgalom; 

ennek feleslegéből a jubiláris közgyűlés 333 millió korona 

vásárlási visszatérítést állapit meg a szövetkezeteknek, 

„Hangya" alapítványi üzletrészekben, így a visszatérítés 

összegével a „Hangya" alaptőkéje növekszik. Ezzel a 

„Hangya" befizetett alaptőkéje 6ÍÍ millió koronára nőtt 

s tőkeerő tekintetében az ország első vállalatai közé 

viszonyoknak megfelelően a tagok áldozatkész hozzájárulásával 

emeli alaptőkéjét, a vásárlási visszatérítéseket 

pedig üzletrészekben adja kí s anyagi erejét ílymódon 

ís gyarapítja. 

A „Hangya"-központ a jogéletben. 

A „Hangya"-szövetkezetí központ alapításában a 

jogászoknak nem volt jelentősebb szerepük; fejlődésében 

és működésében azonban a „Hangya" ügyészsége, később 

jogügyi osztálya maradandó értékeket termeltugy a szövetkezeti 

jog, valamint a falusi nép gazdasági életét szabályozó 

egyéb jogintézmények terén. Megalakulása után 

emelkedett. Árutartalékjaí pedig védelmet biztosítanak 

esetleges olcsóságí hullám veszteségei ellen ís. 

A konszolidáció kétségbevonhatatlan eredményei 

nem maradnak hatás nélkül. A nagy anyagi eredmények 

elísmerésekép a Schweízerísche Kredítanstalt, Helvécia 

legnagyobb bankja, 2 millió svájci frank gíróhítelt 

(800 millió magyar korona) nyújt a „Hangyá"-nak s 

ezzel lehetővé teszi, hogy a „Hangya" a szövetkezeteket 

a szükséges importcikkekkel zavartalanul elláthassa. 

Vidéki szövetkezeteink szintén hasonló szellemben 

dolgoznak és a maguk fogyasztóínak külön ís fizetnek 

vásárlási visszatérítést s ezzel természetesen fokozzák a 

kis exístencíák gazdasági megerősödését. A vidéki szövetkezetek 

anyagi megerősödése általában a legszebb reményekre 

jogosít. A legtöbb szövetkezet a megváltozott 

A, „Hangya" mezőgazdasági gépraktára. 

félévíg a „Hangyá"-nak rendszeres jogi képviselete sem 

volt. Í898. év őszén bízta meg"gróf Károlyt Sándor saját 

jogügyinek intézésével Dömötör László dr. ügyvédet — 

most ügyvezető-igazgatónk — s felkérte őt, hogy rendes 

teendői mellett a „Hangya" jogügyeívei ís foglalkozzék. 

A szövetkezetek elhelyezkedése a magyar gazdasági 

és jogélet terén ezídőben még elég bizonytalan volt. A 

szövetkezeti jogot ís magába foglaló kereskedelmi törvény 

ugyan már több mint husz esztendeje életbe lépett, 

sőt éppen Í898. évben alkotta meg a törvényhozás a 

gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló külön törvényt, 

amely korszakot alkot a magyar szövetkezeti jog 

fejlődésében, azonban a „Hangya", mint fogyasztási 

szövetkezeti központ s ennek viszonya a kötelékébe tartozó 

szövetkezetekhez törvényes szabályozás nélkül a

41 

i 

j szokásjog alapján fejlődött kí s az egyes vidéki fogyaszj 

tási szövetkezetek viszonya a kereskedelmi, ipari és 

pénzügyi hatóságokhoz szintén nélkülözte a szabatos 

törvényes körülírást ugy, hogy mindezen ügyeket az 

egész országra kíterjedőleg a „Hangya"-központ ügyészségének 

kellett egységesen intézni és irányítani, 

j A részletekre jelentésünk nem terjeszkedhet kí, 

| de példaképen rá kell mutatnunk a „Hangya" szerepére 

a szövetkezeti íllletékek és adózás terén. Amidőn az 

alkotmány helyreállítása után az adózási és ílletékügyí 

alaptörvényeinket meghozták, a szövetkezetek intézménye 

még ismeretlen volt hazánkban, minthogy pedig 

í875-ben a kereskedelmi törvény a szövetkezeteket a 

kereskedelmi társulatok közé sorozta, a pénzügyi hatóságoknál 

állandó volt a törekvés, hogy a szövetkezeteket 

a nyerészkedésre alakult kapitalista társaságokkal 

egy kategóriába sorozzák. Nagyon természetes, 

hogy ezeknek közterheit a néhány ezer korona alaptőkével 

alakult és a nyerészkedés kizárásával működő 

falusi szövetkezetek nem bírhatták el. A „Hangya"- 

központ tehát azt az álláspontot foglalta el, hogy habár 

pénzügyi törvényeink a szövetkezeteket még nem ismerték, 

s habár jogi mivoltuknál fogva a szövetkezetek a 

nyilvános számadásra kötelezett vállalatok közé tartoznak, 

a kötelékünkbe tartozó fogyasztási szövetkezeteket 

adózás és ílletékezés szempontjából azonos jogok illetik 

a régebbi törvényeink által említett élelmezési önsegélyző 

egyesületek és társulatokkal. Hatvanegynéhány pénzügyígazgatóság 

területén ezen törvényeinkben kifejezetten 

el nem ismert elvet érvényesíteni nem volt könnyű feladat. 

Azonban pénzügyi hatóságainknak sokak által 

kétségbevont, de központunk által nem ritkán tapasztalt 

szociális érzéke a „Hangya" álláspontját idővel teljesen 

magáévá tette. Törvényes alapot erre a m. kír. közigazgatási 

bíróság döntései adtak, amelyek a „Hangya" 

panaszával hozzá felterjesztett ügyekben csaknem kivétel 

nélkül a szövetkezeti álláspontot fogadták el. 

Amikor pedig elavult törvényeink ujjáalkotását a 

pénzügyi kormány napirendre tűzte, a „Hangya" jogügyi 

osztálya feladatává tette, hogy a szövetkezeteknek 

méltányos, gazdasági erejükhöz mért adóztatását a törvényhozás 

előtt ís kíküzdje. Felterjesztések, emlékíratok 

egész sorozatát intézte a kormányhoz és törvényhozáshoz, 

melyekben a nyerészkedés kizárásával működő 

szövetkezeteknek a kapitalista vállalatokétól eltérő adóztatását 

javasolta. Ezek a felterjesztések a jövőre nézve ís 

a legszabatosabb körülírását foglalják magukban a szövetkezeti 

adózás helyes elveinek. Az 1909. évi adótörvények 

megalkotásánál Wekerle Sándor, de még inkább Teleszky 

János pénzügyminiszter az Í9Í6. évi adónovella megalkotásánál 

teljes megértést tanúsítottak a „Hangya" felterjesztései 

iránt s a törvényhozás a nyerészkedés kizárásával 

működő szövetkezetek adókulcsát a tervezett Í0% 

helyett 5°/'o-ban állapította meg, az önsegélyző szövetkezetek 

(melyek üzletkörüket kizárólag tagjaikra szorítják) 

alaptőkéjük 6%-a erejéig adómentességben részesültek, 

a szövetkezetek közcélú adományaínak adómentessége 

bíztosítva lett s a fogyasztási szövetkezetek vásárlási 

visszatérítésének az adóköteles nyereségtől eltérő 

jellege kifejezetten elismertetett. 

Ezen törvényalkotásokra hivatkozva, már könnyebb 

helyzete volt a „Hangyá"-nak, midőn a vagyonváltságí 

törvény előkészítésénél előbb Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterrel 

megállapodott a vagyonváltságnak a szövetkezetek 

által elviselhető kivetése és lerovásí módjában, 

sőt a törvényhozásnál a kisebb alaptőkével működő 

falusi fogyasztási szövetkezetek váltságmentességét ís 

kieszközölte. Legújabb adótörvényeink, dacára Kállay 

Tibor pénzügyminiszter és a törvényhozás jóakaratának, 

egyre súlyosabb terheket rónak a szövetkezetekre; különösen 

áll ez a forgalmi adóra nézve, amelynek kírovásí 

módja azt eredményezi, hogy a fogyasztási szövetkezetek 

kivétel nélkül többszörösen fizetik a velük azonos viszonyok 

között működő egyéni kereskedők forgalmi adóját. 

Eme visszásság megszüntetésére tett lépéseink eddigelé 

eredményre nem vezettek, pedig szövetkezeteink már a vállalati 

adó címén ís erősebben adóznak az egyéni kereskedőknél. 

A „Hangya" előjogokat nem kér sem maga, sem 

szövetkezetei részére, elvünk jövőben ís az, ami volt a 

multakban: egyenlő terhek, de egyenlő jogok ís a szövetkezetekkel 

azonos viszonyok mellett működő egyéni 

kereskedelemmel. 

Ennek dacára a kereskedelmi körök és érdekképviseletek 

kezdettől fogva a legellenségesebb magatartást 

tanúsították a „Hangya" és a kötelékébe tartozó fogyasztási 

szövetkezetekkel szemben. Központunk életének első 

két évtizedét az alkotás, a szervezkedés munkája mellett 

a védekezés küzdelmei töltötték be. Amidőn a kereskedelmi 

érdekképviseletek tapasztalták, hogy tiltakozásokkal, 

hírlapi és közgyűlési támadásokkal célt nem 

érnek, több helyen a közigazgatási hatóságoknál, sőt a 

bíróságoknál ís eljárást índítottak a „Hangya"-szövetkezetek 

ellen és azok feloszlatását követelték a kereskedelmi 

törvény 248. §-a alapján, azzal az ürüggyel, hogy a 

fogyasztási szövetkezetek egyes cikkeket nemtagoknak 

ís árusítván, működésűket a törvénytől elütő célokra 

terjesztik kí. Ügyészségünk minden esetben sikerrel védte 

kí ezen támadásokat, azonban a helyzet válságossá lett 

akkor, amidőn í908-ban a kereskedelmi érdekképviseletek 

kívánsága utat talált az ígazságügymínísztéríum 

által közzétett szövetkezeti törvénytervezetbe, amely 

előbb bírságolással, azután feloszlatással akarta sújtani 

azokat a fogyasztási szövetkezeteket, melyek akár csak 

kivételesen ís nemtagoknak árusítanak. 

A „Hangya" álláspontja az volt és ma ís az, hogy 

a helyes szövetkezeti elvek alkalmazásával a fogyasztási 

szövetkezetek csak tagjaiknak árusítsanak, azonban helyi 

körülmények, emberiességi szempontok, sőt gyakran hatósági 

intézkedések indokolttá tehetik, hogy a szövetkezet 

alapszabálya, avagy ügyvezetősége a nemtagoknak való

42 

árusítást ís engedélyezze s ezen pusztán célszerűségi kérdés 

semmíesetre sem szolgálhat fegyverül ellenségeinknek 

a szövetkezetek zaklatására. 

A helyzet komolyságának megfelelően, elnökünk 

gróf Károlyi Sándor Í904. év őszén a Magyar Gazdaszövetségbe 

szaktanácskozást hívott egybe, melyen a szövetkezeti 

szakférfíak kivétel nélkül a „Hangya" álláspontját 

tették magukévá, majd megerősítette ezt az összes 

„Hangya"-szövetkezetek kiküldötteiből alakult kongreszszus, 

sőt az Í905. évben Budapesten tartott nemzetközi 

szövetkezeti kongresszus ís. A legilletékesebb szövetkezeti 

tényezők egységes állásfoglalása után az igazságügyminisztérium 

törvénytervezete lekerült a napirendről. 

E tapasztalatok folytán gróf Károlyi Sándor szükségesnek 

látta, hogy a szövetkezetek egyetemes érdekeinek 

képviseletére az összes szövetkezeti intézmények 

bevonásával egy autonóm szövetkezeti érdekképviselet 

alakuljon s megbízására a „Hangya" ügyésze elkészítette 

a Szövetkezetek Szövetségének alapszabályait és 

ügyrendjét, melynek alapján a szövetség gróf Károlyi 

Sándor elnöklete alatt meg ís alakult, működését azonban 

csak gróf Károlyi Sándor halála után í908-ban 

kezdte meg. 

De nemcsak a szoros értelemben vett szövetkezeti 

téren fejtett kí tevékenységet jogügyi osztályunk, 

hanem minden oly kérdésben ís, amely a falusi nép 

jogbiztonságát és boldogulását érintette. Legyen elég 

rámutatni a Magyar Gazdaszövetség gabona-uzsora elleni 

akciójára. Emlékezetes, hogy a „Hangya" alapítását 

megelőző és követő években a falu népének kiszipolyozására 

szolgáló módok közül a legelterjedtebb a gabonauzsora 

volt. A gabonakereskedők kora tavasszal — 

amikor a gazdának rendszerint legkevesebb a pénze s 

legtöbb a kiadása — potom áron, métermázsánként 

3—5 koronáért összevásárolták a kevésbé tehetős földmívesek 

reménybeli gabonatermését s ha, ami a magyar 

klíma kiszámíthatatlansága folytán gyakran előfordult, 

a tényleges termés alatta maradt a várt és eladott gabonamennyiségnek, 

a kereskedő a földmívestől nem a neki 

előre kifizetett vételárat, hanem a rossz termés folytán 

felszökött piaci gabona-árat követelte vissza. Örökös 

szégyenfolt lesz a magyar gazdasági életen, hogy ezt a 

praktikát évek során át tűrte, még inkább a magyar 

törvénykezésen, hogy azt jogi segélyben ís részesítette. 

A kormány és a törvényhozás tétlenek maradtak ezzel a 

métellyel szemben, egyedül gróf Károlyi Sándor és munkatársai 

szövetkeztek és siettek a falu népének segítségére. 

A „Hangya" ügyésze a délvidéken s az ország 

északkeleti megyéiben az uzsorás esetek ezreit gyűjtötte 

egybe s azokat feldolgozván, a Magyar Gazdaszövetség 

nevében az ország legelső jogtudósai elé terjesztette. Ezek 

lesújtó véleményüket részint külön tanulmányként írásban, 

részint szaktanácskozáson szóval adták elő s az 

így összegyűjtött tudományos és ténybeli adatokat Dömötör 

László dr. egy összefoglaló munkában az igazságügyminiszter 

elé terjesztette. A minisztérium a felterjesztés 

honorálásaként készített ís törvényjavaslatot az uzsora megfékezésére, 

de ezt a törvényhozás elé nem terjesztették; 

ellenben bíróságaink a szaktanácskozáson megállapított 

helyesebb jogelvek alapján megváltoztatták ítélkezésüket, 

ami a gabona-uzsorának csakhamar végét ís vetette. 

Jelentőségében és eredményében nem kevésbé fontos 

volt az a küzdelem, amit a Magyar Gazdaszövetséggel 

együtt a „Hangya" jogügyi osztálya az úgynevezett könyvkívonatí 

perek különleges bíróí illetékessége ellen folytatott. 

A kiegyezés után uralkodóvá vált szabadelvű politika 

különös súlyt fektetett a kereskedelem gyors, mondhatnók 

mesterséges fejlesztésére. Evégből jogaínak érvényesítése 

terén oly privilégiumot adott neki, aminővel az 

egyetlen jogállamban sem rendelkezett. Eszerint ugyanis a 

kereskedelmi ügyletekből támasztott, vélt, vagy valóságos 

követelésének érvényesítésére a kereskedő nem volt kénytelen 

valóságos, vagy vélelmezett adósa után ennek bírósága 

elé menni, hanem azt az ország minden részéből 

saját bírósága elé idézhette. Ezt az előjogot kevésbé 

lelkiismeretes kereskedők arra használták fel, hogy részint 

maguk, részint ügynökeik utján a falu népét teljesen 

szükségtelen és rossz árukkal árasztották el s a vételárat 

saját bíróságuk előtt peresítették, arra számítva, 

hogy alperes messze földről ugy sem fog megjelenni 

védekezésére. Aki ismeri a falu népének gondolkodását, 

elképzelheti — mi még vissza ís emlékszünk — mennyi 

jogtalan haszonnak és igazságtalan megkárosodásnak 

volt alapja ez a példátlan kereskedői előjog. A „Hangya" 

országos hálózata révén teljes mértékben felismerte a 

bajt és annak orvoslását a sajtóban, a kormány és törvényhozás 

előtt állandóan sürgette. Amidőn Plósz Sándor 

Európaszerte elismert tervezetét az uj perrendtartásról 

elkészítette, a kereskedők előjogát, amelyet minden 

más társadalmi osztállyal szemben élveztek, a javaslatból 

kihagyta. Természetesen a kereskedelmi érdekképviseletek 

mindent elkövettek a szerzett jogok megvédésére 

s az ígazságügymínísztéríum már-már hajlott az 

engedmények felé, amikor a Magyar Gazdaszövetség a 

„Hangya" ügyésze által kidolgozott felterjesztéssel fordult 

a képviselőházhoz a kereskedők privilégiumának 

jogi lehetetlenségét és gazdasági káros voltát kimutatva. 

Erre a kormány az összes gazdasági érdekképviseletek 

bevonásával pártközí értekezletet tartott, melyen a falu 

érdekeit ismét Dömötör László dr., a Hangya üg^%sze képviselte. 

Az értekezlet a perrendtartás híres 34. §-át az ő 

szö vegezésével állapította meg, ami törvénnyé ís vált s amely 

a kereskedőknek kivételes perlési jogait a nemkereskedőkkel 

szemben reméljük minden időkre eltörölte. 

Legnagyobb tevékenységet a „Hangya" ügyészsége 

és jogi osztálya a kötelékébe tartozó szövetkezetek és 

ezek tagjaínak ügyei ellátása terén fejt kí. Évente több 

ezerre emelkedik a cégügyek, ítalmérésí és dohányárusításí 

kérvények és perek száma, melyeket jogi osztályunk 

a kormánynál, a pénzügyi és iparhatóságoknál, bírósá-

Szövetkezetek Erzsébet-kórháza. Utcai homlokzat. 

Kerti üdülőhely. 

Műtőorvosok munkaközben. 

Orvosok két salyos beteg körül. 

Fájós fogat javítanak. 

Itt a kis baba 1 Nőgyógyászati osztály.

44 

goknál a kötelékünkbe tartozó szövetkezetek érdekében 

elintéz. Minthogy pedig a „Hangya" nemcsak szövetkezeteinek 

ügyeit, hanem ezek tagjainak érdekét ís 

magáévá teszi, jogügyi osztályunk 25 esztendő során 

úgyszólván az összes falusi érdekek jogvédő irodájává lett. 

A „Hangya"-központ általános 

gazdasági és kulturális programmja. 

A „Hangya" egyik főcélja az volt, hogy kiszabadítsa 

a magyar föld míves népet az áruuzsora karmai 

közül. Ezt a hivatását fényesen betöltötte. Ott, ahol 

fogyasztási szövetkezet létesült, néhány év alatt megváltozott 

a falu képe. A tagok kífízetgették adósságaikat, 

hozzászoktak a készpénzen való vásárláshoz, végül megtakarításokat 

értek el. Házuk tájékát rendbehozták, 

nagyobb gondot fordítottak a föld megművelésére, az ifjúság 

pedig kiszabadult a korcsmai légkör elzüllesztő hatása 

alól. A szalmafedelü viskók helyén csínos külsejü, takaros 

cserepes házak épültek. Ezalatt a szatócsok és korcsmárosok 

kénytelenek voltak házukat, korcsmájukat stb. 

gyakran a szövetkezetnek eladni s más községbe, vagy 

a közeli városba vándorolni, mert a faluban nem volt már 

mit keresníök. Tagadhatatlan, hogy a fogyasztási szövetkezeti 

mozgalom hozzájárult ahoz, hogy a falusi uzsorások 

a városok felé tódultak s ez a mozgalom nem maradt hatás 

nélkül a városok fejlődésére. Ámde a szövetkezeti mozgalom 

sem állott meg a falu határában, hanem nyomon 

követte a falvakból kirajzott elemeket s ma már a legtöbb 

városban fogyasztási szövetkezet működik. Ha nem 

jött volna közbe a háború és valutánk katasztrofális 

leromlása, ami az uzsorásoknak és síbereknek bőséges 

aratást kínált, ellenben megfosztotta vagyonától a városi 

lakosság széles rétegeit: akkor a problémát a szövetkezetek 

azóta már megoldották volna. így azonban 

addig, amíg valutánk nem stabilizálódik, sajnos, a városi 

szövetkezetek inkább csak sysíphusí munkát végeznek, 

mert enyhítik ugyan a városi polgárság és munkásság 

nyomorát, de az így juttatott előnyt, sajnos, sokszorosan 

lerontja a valuta elértéktelenedése nyomán támadt spekuláció, 

a drágaság és a vagyoneltolódás. 

Egy másik célja a „Hangyá"-nak az volt, hogy a 

magyar nép széles rétegeiben az általános gazdasági és 

kereskedelmi ismereteket terjessze. Egyszerű falusi emberekből 

hosszas, kitartó munkával szakképzett könyvelőket, 

pénztárnokokat képeztünk kí. Tanfolyamokat létesítettünk, 

amelyeken szövetkezeti ügyvezetőket és boltosokat 

neveltünk és ma már számtalan kiskereskedő 

köszöni önállóságát a „Hangyá"-ban szerzett ismereteknek. 

A szövetkezeti tagok részére kongresszusokat rendeztünk, 

a szövetkezeti vezetők részére kerületi értekezleteket 

tartottunk és minden alkalmat megragadtunk a 

tanításra. A munka és tanulási kedv fokozására J9í6-ban 

a kiváló szövetkezeti vezetők részére Í00.000 K-ás alapot 

létesítettünk, melyet a következő évben 300.000 

K-ra egészítettünk kí. Tanulmányi ösztöndíjakat ís létesítettünk 

és minden olyan intézményt, mely az általunk 

kitűzött célokéval azonos feladat megoldásáért munkálkodik, 

a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásban 

részesítettük. 

A falu kultúrájának fejlesztése érdekében könyvosztályt 

állítottunk fel és a „Hangya" családi könyvtárai 

az egész országban közkedveltségnek örvendenek. 

Könyvszekrényeinket ma már országszerte használják. 

Eddíg 4Í2 szövetkezetnek van könyvszekrénye, de könyvárusítással 

mintegy Í000 szövetkezet foglalkozik. A könyvosztálynak 

í920-ban 2 s /i millió, í92í-ben 7 millió, Í922. 

évben 4Í millió korona forgalma volt. 

A kultura érdekében történt fáradozásunk nem 

veszett kárba. Legkiválóbb íróínk munkáit olvassák ma 

a falun, a selejtes, mételyes irodalmat pedig szép eredménnyel 

kiszorítottuk. A könyveket ugy válogattuk össze, 

hógy azok az okszerű gazdálkodás mellett szórakoztató 

olvasmányokkal ís szolgáljanak s e mellett nemesítőleg 

hassanak a falusi lakosság erkölcseire. 

Magyarország mezőgazdasági állam lévén, a mezőgazdaság 

fejlesztésére minden rendelkezésünkre állott 

eszközt igyekeztünk megmozgatni. Intézetünkben külön 

mezőgazdasági géposztályt rendeztünk be. Szövetkezeteinknél 

bizományi gépraktárakat létesítettünk. A többtermelés 

érdekében vetőmag-osztályt rendeztünk be, a 

műtrágya behozatalára érdekeltséget szerveztünk. A hazai 

és külföldi legkiválóbb szakírók tanulmányait néhány 

fillérért terjesztettük tagjaink között és sajtóorganumaínk: 

a „Szövetkezés", „Barázda" és a „Hangya" utján 

ís állandóan felszínen tartottuk a többtermelés kérdését. 

Ámde a „Hangya" nemcsak a nép nevelésére fektetett 

súlyt, hanem kezdő szerepet vitt az értelmi osztály 

közgazdasági kiképzésében ís. Balogh Elemér vezérigazgató 

még í900-ban a Kassán tartott gazdakongreszszuson 

megpendítette egy közgazdasági egyetem tervét, 

azóta ís állandóan napirenden tartotta a kérdést és sikerült 

a gazdasági érdekképviseleteket ís az eszmének megnyernie. 

Az í9í2-ík évi politikai felfordulás, majd a háború kitörése 

s az ezt követő forradalmak, sajnos, megakadályozták 

a terv létrejövetelét. J9í7-ben a „Hangya" 20-éves jubileuma 

megörökítéséret egy millió korona alapítványt tett 

egy létesítendő közgazdasági egyetem céljaira, amivel ujabb 

lökést adott a mozgalomnak. A proletárdiktatúra bukása 

után végre megoldották a teljesen megérlelt kérdést s a 

rendeletileg alapított Közgazdasági Egyetemet, amelyhez 

utóbb a nemzetgyűlés jóváhagyását adta, Horthy Miklós 

kormányzó ur jelenlétében ünnepélyesen felavatták. Az 

ország megcsonkítása után derült csak kí, milyen óriási 

szerencsétlenség volt az, hogy ífjuságunk színe-java kizárólag 

a jogi pályákra tódult. Ezek egyrésze állását 

veszítette s még ma sem képesek elhelyezkedni, mert 

hiányzik a gyakorlati életpályákhoz szükséges elméleti 

előképzettségük. Rettenetesen sínyli országunk a közgazdasági 

szakértelem hiányát. A nemzetgyűlésen, sajtó-

45 

ban és a közélet más fórumán ís tanácstalansággal, 

kapkodással vagy abszolút közönnyel találkozunk. Menynyivel 

másképpen alakult volna a helyzet, ha a Közgazdasági 

Egyetem a század elején létesül s a háborút 

követő idők közgazdasága megfelelő szakképzett, tág 

látókörű férfiakkal rendelkezett volna! 

Az intenzívebb termelő munka támogatása érdekében 

az értékesítés megszervezéséhez ís hozzáláttunk. Első 

lépésünk ez irányban a „Háztartás" utján történt. Nevezett 

fővárosi szövetkezetünk a vidéki szövetkezetekkel 

összeköttetésbe lépve, megszervezte a tojás, baromfi, 

gyümölcs és méz értékesítését. Az (Országos Méhészeti 

Egyesülettől I9í4-ben a pozsonyi kiállításon a nagy 

aranyérmet kaptuk meg a ,,Zíta"-mézért.) 

í9í7-ben 2 millió koronával többtermelésí alapot létesítettünk, 

amelyet a következő esztendőben további 

3 millióval dotáltunk. Ennek az alapnak kamataiból 

fedezzük azokat a költségeket, amelyek a gazdasági 

ismeretek terjesztését célozzák. Ismeretterjesztő füzetek 

megírására, továbbá vándorelőadások megtartására elsőrangú 

szakembereket kértünk fel. 

Az értékesítés terén ujabb haladást jelentett a 

„Futura" megalapítása. A „Futura" ugyanis nemcsak 

a szorosan vett mezőgazdasági termények és a gyapjú 

s gyógynövény bel- és külföldön való értékesítésével 

foglalkozik, hanem az úgynevezett hulladék-termékeket: 

tollat, ócskavasat, rongyot stb. ís gyűjti és ezáltal tetemes 

bevételhez juttatja tagjainkat. 

A „Hangya" működésének első idejétől kezdve 

teljesítőképességének végső határáig kivette részét minden 

kulturális és szociális mozgalomból. Nem soroljuk fel 

itt gondoskodásunk részletes tételeit, hiszen a „Hangya" 

évi jelentései és a különböző emberbaráti és kulturális 

intézmények forgónaplóí beszámoltak ezekről. Hogy 

azonban kulturális és közjótékonysági irányelveinket 

körvonalazzuk a már itt ís szóba hozott adományainkon 

(Közgazdasági Egyetem, többtermelésí-alap, ösztöndíjak, 

Magyar Gazdaszövetség, Magyarországi Szövetkezetek 

Szövetségének támogatása) még a következőket 

említjük meg: 

A világháború kezdetén 2Í ágyas hadikórházat állítottunk 

fel. Az orosz és román invázió által sújtott 

lakosság élelmiszerellátásában tevékeny részt vettünk, 

í milliós alapot létesítettünk a háború által sújtott szövetkezeti 

vezetők és családtagjaik segélyezésére. A gyermekhalandóság 

csökkentésére, a Magyar Tudományos Akadémia 

működésének továbbfolytathatására, a népfőiskolák 

támogatására, az ifjúsági és testnevelő egyesületek s a 

szociális missziók számára állandóan nagyobb összegeket 

adományoztunk. A legújabb nyomorenyhítő akcióból 

iskolák és egyházak kérvényeit mindig honoráltuk. Átképző 

tanfolyamokat állítottunk fel a menekült tisztviselők 

és leszerelt katonatisztek részére és állandóan 

támogatjuk a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi árvák 

egyesületeit, a menházak lakóit és kórházakat. 

A „Hangya"-központ nemzetközi 

kapcsolatai és külföldi szereplései. 

A magyar gazdasági önállóság, később pedig a 

gazdasági elszigeteltségünk megszüntetése érdekében minden 

erőnkkel rajta voltunk a külföldi kapcsolatok megteremtésén. 

í903-ban beléptünk a Szövetkezetek Nemzeközí 

Szövetségébe és ettől az időponttól kezdve hazai szövetkezeti 

mozgalmunk együtthalad a külföld nemzeteível. 

í904-ben már részt vettünk a szövetkezetek budapesti 

kongresszusán, amely alkalommal a külföldiek egyhangú 

elismeréssel nyilatkoztak működésűnkről. ÍP07-ben 

Károlyt Sándor gróf és Bernát István dr. utján képviseltettük 

magunkat a cremonaí kongresszuson, í908-ban 

a newportí szövetkezeti értekezleten jelenünk meg, 

í909-ben pedig képviseltettük magunkat a németországi 

szövetkezetek darmstadtí kongresszusán. A Szövetkezetek 

Nemzetközi Szövetségének J9í3-ban Glasgowban 

tartott kongresszusán Balogh Elemért, a „Hangya" vezérigazgatóját 

igazgatósági tagnak választják. Ugyanebben 

az évben az Egyesült-Államok kiküldöttei meglátogatják 

a budapesti „Hangya"-központot és tótmegyerí szövetkezetünket. 

A kiküldöttek a legnagyobb megelégedésüknek 

adtak kifejezést a látottakért. 

J9í7-ben résztvettünk a Szövetkezetek Nemzetközi 

Szövetségének békeakcíójában; sajnos, munkánk az 

angolok magatartása miatt nem vezethetett eredményhez. 

Az í9í9-íkí genfi kongresszuson elvi határozatot 

provokáltunk a szövetkezetek autonómiájának érdekében 

és a kongresszus erélyesen foglalt állást a 2Í0. sz. cseh 

törvénnyel szemben. í92í-ben megjelentünk a Szövetkezetek 

Nemzetközi Szövetségének koppenhágai és baselí, 

í922-ben pedig a keresztény szövetkezetek ínsbruckí kongresszusán. 

Résztvettünk a keresztény szövetkezetek milanói 

konferenciáján és kivettük részünket a Franciaországból 

kiindult agrármozgalomból ís (Zöld Internationale). 

Balogh Elemér vezérigazgatónk 1905-ben tanulmányozza 

Svájc, Németország s Dánia szövetkezeteit. Tanulmányútjáról 

„Külföldön és itthon" című munkájában 

számolt be. Ezt a munkát minden szövetkezetünk megkapta. 

Ugyancsak vezérigazgatónk vezetése alatt szappanés 

vegyí-mühelyünk személyzete J9í4-ben felkeresi és 

tanulmányozza a GrosseínkaufsgesellschaftDeutscher Konsumvereíne 

gróbarísaí szappangyárát. Í9Í9 óta intézetünk 

főtitkársága állandó érintkezést tart fenn a külföldi szövetkezeti 

központokkal és különösen a franciául és németül 

kiadott havi gazdasági beszámolóinkkal foglalkoznak 

a külföldi szövetkezetek sajtóorgánumai. A „Hangya"- 

ujság esetről-esetre feldolgozza a külföldi sajtó általános 

érdekű szövetkezeti közleményeit. 

Természetesen, ez irányú működésünk tetemes 

anyagi áldozatokat ktvánr de éppen a szomszéd államok 

példája igazolja, hogy ezek a befektetések csak gyümölcsözők 

lehetnek.

4G 

II. 

1 

A „HANGYA'-KÖZPONT SZERVEZETE 

Igazgatóság: 

Gróf Dessewffy Emil elnök; Ivánka Oscár, dr. Bernát 

István alelnökök; Balogh Elemér vezérigazgató, 

Buday Barna, dr. Dömötör László ügyvezető-igazgató, 

Erney Károly, dr. Förster Aurél, Gömbös Gyula, dr. Grünn 

János, Huszár Károly, Ipolyt-Keller Gyula, Láng József, 

Mayer János, Meskó Pál ügyvezető-igazgató, Németh 

Gábor, sokorópátkaí Szabó István, dr. Szüry János, 

Térfí Béla, gróf Zichy Aladár 

Végrehajtó-bizottság: gróf Dessewffy Emil elnök; 

Ivánka Oscár alelnök; Balogh Elemér vezérigazgató; 

dr. Bernát István, dr. Dömötör László, Erney Károly, 

dr. Grünn János, Ipolyí-Keller Gyula, Meskó Pál. 

A m. kír. pénzügyminiszter ur delegáltja az igazgatóságban 

és végrehajtó-bizottságban : dr. Thaly Zsigmond min. 

tanácsos. 

Felügyelő-bizottság: 

Katliwoda Ferenc elnök; Appel Aurél, Czobor 

László, dr. Dömötör Mihály, Kálmán János, Mészáros 

István, dr. Mutschenbacher Emil, dr. Spett Ferenc, Szíjj 

Bálint, Zalesky Jenő, Zyzda Albert. 

Központi igazgatás. 

A „Hangya" összes ügyei Balogh Elemér vezérigazgató 

kezében futnak össze. Munkájában az ügyvezető-ígazgatóság 

támogatja, melynek tagjai dr. Dömötör 

László, dr. Grünn János és Meskó Pál. 

Igazgatók: Anderlík Ignác, dr. Bokor Ervin, Buder 

József, Dombó Károly, Gergely István, Sternád István. 

Aligazgatók : Horváth Jenő, Kapus Géza, dr. Pósch 

Dezső, dr. Sólyom Jenő, Taríczky Jenő. 

Cégvezetők: Aigner István, Berger János, Bíró Géza, 

Bogdán István, dr. Bogsch Gyula, Boross Béla, Breín'ch 

Mátyás, Fekete Lajos, Frenyó Imre, dr. Gídró László, 

Hess Miklós, Kováts Pál, dr. Magurányí Jenő, Míske 

György, Mocsáry Elek, Németh Vince, Oláh Lajos, 

Porffy Elemér, Ragács Sándor, Ruttkay Albert, Schöller 

Rudolf, Sípőcz László, Spírk Nándor, Stark Endre, 

Szabó István. 

A „Hangya" tevékenységét a következőkben foglalhatjuk 

össze: szövetkezeteket alapít, azokat berendezi, 

állandóan ellenőrzi és áruforgalmukat lebonyolítja. 

A központban ezídőszerínt ÍÍ42 tisztviselőt foglalkoztat, j 

Ezek közül az Í922, év végén 95 ellenőrzési teendőkkel j 

volt megbízva. Az ellenőrök folyton uton vannak, egyik 

szövetkezettől a másikhoz utaznak, hogy a könyveket 

megrovancsolják, leltárakat vegyenek fel, elkészítsék 

a szövetkezetek mérlegeit s megadják a szövetkezeti 

vezetőknek a szükséges kereskedelmi irányítást. 

Ügyosztályok Budapesten. 

Főtitkárság. 

Háború után világszerte hatalmas fejlődésnek indult 

a szövetkezeti mozgalom. Szükségesnek mutatkozott a 

nemzetközi összeköttetés megszervezése, hogy a különböző 

országok mozgalmai között eszmei kapcsolat létesüljön 

a szövetkezetek egységes fejlődésének és befolyásuk 

fokozásának biztosítására. A háború előtti időben alakult 

Londoni Nemzetközi Szövetkezeti Központ ebben 

a tekintetben egyre hatásosabb tevékenységet kezdett 

kifejteni. Elmulaszthatatlan feladattá vált, hogy a 

„Hangya"-központ a külfölddel való kapcsolatok megteremtésére 

és gondozására külön osztályt szervezzen. 

Erre a célra alakult a proletárdiktatúrát követő időben 

a főtitkárság, amely állandó érintkezést tart fenn mind 

a londoni, mind a tisztán keresztény jellegű római 

szövetkezeti központtal. A főtitkárság készíti elő mindazoknak 

a nemzetközi konferenciáknak az anyagát, 

amelyeken a „Hangya" képviselteti magát. Ez az osztály 

tájékoztatja a külföldi szövetkezeti intézményeket a 

magyar szövetkezeti központok fejlődéséről. A nagyobb 

szövetkezeti központoknak rendszeres időközi jelentéseket 

küld, amelyekben minden szövetkezeti vonatkozású 

eseményre kitér. Ezenkívül a nemzetközi szövetség 

hivatalos közlönyében és más külföldi lapokban cikke-

47 

fcet helyez el a „Hangya" működéséről, viszont a külföldi 

szaklapok tartalmáról az igazgatóságot tájékoztatja. 

Kalauzolja a külföldről jövő szövetkezeti embereket és 

érintkezést tart fenn a Budapesten tartózkodó külföldi 

képviseletekkel. Állandóan figyelemmel kíséri az egész 

belföldi nanapísajtót és a küíföldí szaklapok közleményeit. 

Pénzügyi főosztály. 

A „Hangya" első vagyonát megalakulásakor Balogh 

Elemér őrizte egy vas-kazettában, az chő kiadásokat 

zsebkönyvecskébe jegyezte fel. Ez volt a „Hangya" első 

pénztárkönyve. Csak í906-ban, amikor a „Hangya" 

Közraktár-utcai uj székházába költözött, jutott a pénztár 

elkülönített helyiséghez. Ebben az időben a központ értékpapirosait, 

amelyek inkább csak üzletrészekből állottak, 

egy pénzintézetnél őriztette és kezeltette. Az idők során 

azonban mind több szövetkezet és tag helyezte el letétjeit 

a „Hangya"-központnál, úgyannyira, hogy külön 

letétosztály felállítását vettük tervbe. Ezt a tervet a 

hadíkölcsön-jegyzések mozgalma után okvetlen meg 

kellett valósítaní. A „Hangya" ugyanis teljes mértékben 

kivette részét a hadíkölcsön-jegyzések hazafias munkájából 

ís. Tetemes összegeket gyűjtött s a hadíkölcsönkötvények 

őrzését ís elvállalta. E mellett a Hangya- 

Ipar R.-T. tőkeemelései következtében az értékpapírosok 

olyan nagy tömegét helyezték el a „Hangyá"-nál, amelynek 

közbeeső pénzintézetnél való nyilvántartása és kezelése 

tarthatatlanul nehézkessé vált. í920-ban tehát a 

„Hangya" felállította a letétosztályát és megszervezte a 

páncélszobát. Most már a szövetkezetek és a tagok folyószámla-betéteiket 

és eddig otthon őrzött készpénzüket 

a „Hangyá"-nál helyezték el. — A „Hangya" pénztáránál 

bonyolították le az értékpapírok és idegen pénznemek 

vételét és eladását, az intézetek tőkeemeléséből 

folyóan az elővételi jogok vételét és eladását és a sorsjegyek 

ellenőrzését ís. A „Hangya" irányában megnyilvánult 

bizalom következményeként immár a letétosztály 

páncélszobája az értékpapírok nagy tömegét őrz', kezeli 

és tartja nyílván. Ebben a tekintetben alábbi staítsztíkaí 

adatok szolgáljanak. tájékoztatóul. 

A letéttulajdonosok száma körülbelül Í0.000. Az 

általuk elhelyezett „Hangya" alapítványi és rendes üzletrészek 

értéke mintegy 60,000.000 K n. é. 

54.000 drb Hangya-Ipar részvény 44,000.000 „ 

tőzsdei részvények: Í5.000 darab, 

értékük Í30,000.000 „ 

egyéb részvények 264.000 . . . 88,200.000 „ 

államadóssági kötvények (háború 

Ügyviteli ellenőrzési főosztály. 

í92í-ben létesült arra a célra, hogy a központban 

előtti és hadíkölcsön-kötvények) 

értéke kb 7,500.000 K n. é. 

működő összes osztályok, továbbá a kirendeltségek Záloglevelek és egyéb kamatos kötvények 

ügyvitelét ellenőrizze. A vidéki szövetkezetek panaszait 

4,000.000 „ „ „ 

és reklamációit megvizsgálja és azokat orvosolja. Az 

sorsjegyek Í200 drb. 

osztály rövid működése máris érezteti hatását, mert a 

panaszok száma fokozatosan csökken, amely eredmény 

az osztály létjogosultsága mellett tanúskodik. 

A pénzügyi főosztály levelezési osztálya. 

Az osztály Í9Í8. év tavaszán keletkezett, a „Hangya" 

összes levelezését intéző osztály átutalási, illetve banklevelezési 

csoportjából. Í9Í9. év őszén szükségessé vált 

az Osztrák-Magyar Bank gíróforgalmába való bekapcsolódás. 

Egyidejűleg több budapesti nagybankkal 

létesített folyószámla-összeköttetésünk következtében a 

banklevelezés ís lényegesen megszaporodott. Ugyanekkor 

a „Hangya" több külföldi céggel került összeköttetésbe 

és ezekkel közvetlenül bonyolította le áruvásárlásait, 

mely körülmény a kiegyenlítésnek egy ujabb módját 

vonta maga után, t. í. a meghitelezéseket. Minthogy a 

meghitelezésekkel kapcsolatban felekkel ís kellett érintkezni, 

a munka rendes lebonyolítása meglehetős nehézségekbe 

ütközött. 

Í920. év elején léptünk először folyószámla-összeköttetésbe 

külföldi pénzintézetekkel és pedig legelsőnek 

az Allgemeíne Verkehrsbank wíení főíntézetével, amelyet 

rövid időn belül német-, majd csehországi bankokkal 

való folyószámla-összeköttetés követett. Az osztályt ekkor 

lényegesen kibővítettük. 

Í920. év őszén valamennyi kirendeltségünk részére 

postatakarékpénztár* csekkszámlákat nyitottunk, amelyeket 

szintén az osztály kezelt. Fejlődött érintkezésünk a 

külföldi bankokkal ís, melyekkel különösen átutalási 

forgalmunk révén állottunk élénk összeköttetésben. Forgalmunk 

emelkedésével párhuzamosan fokozatosan fejlesztettük 

az osztályt; működése ma már teljesen bankszerű. 

Ez idő szerint az osztály keretében a következő 

csoportok működnek: átutalási, tőzsdei, pénzügyi és 

átutalási-nyilvántartó; bank- és folyószámla, levelezési, 

üzletrészelszámolásí és vásárlás-vísszatérítésí csoportok, 

valamint az Í920. év őszén önálló hatáskörrel felruházott 

prímanóta-csoport. A szorosan vett levelezési osztály 

személyzete Í7 főből, míg az osztály keretén belül 

működő pr manóta-csoport személyzete 7 főből áll.

48 

Ártí-főos^táíyok. 

A „Hangya" áruosztályának fejlődése azonos a 

„Hangya" fejlődésével. Szerény kezdetből fejlődött kí 

mai hatalmas, sokfelé ágazó szervezete. Kezdetben árukészlete 

elenyészően csekély volt ugy, hogy az első 

szövetkezeteknek a termelő forrásokból, gyárakból, nagykereskedők 

raktáraiból szállíttatta a megrendelt áruk 

egy részét. Raktárát folytatólagosan a növekvő forgalomnak 

megfelelően látta el mindig nagyobb és nagyobb 

mennyiségű áruval. Kezdetben különböző helyeken 

bérelt kis raktárakban helyezte el az árukat, míg 

azután í906-ban a Közraktár-utcai székházban rendezett 

be raktárt. 

Amikor pedig ez a raktárhelyiség ís szűknek bizonyult 

és kisegítő-raktárakkal sem lehetett a forgalmat 

lebonyolítani, felépült J9í7/í920-ban a Ceglédí-uton a központi 

tárház, amely a Kőbánya—hízlalóállomáson keresztül 

iparvágánnyal kapcsolódik a főváros egyik nagy rendező-pályaudvarához, 

a Ferencvárosi teherpályaudvarhoz. 

Ez a hatalmas tárház ugy méreteivel, mint modern 

és célsjerü berendezéseível kitűnően megfelel rendeltetésének 

és a mainál ís nagyobb forgalom lebonyolítására 

van berendezve. 

A „Hangya" eleinte csak a legszükségesebb fogyasztási 

cikkeket hozta forgalomba és csak később, fokozatosan 

terjesztette kí üzletkörét mindazokra a fogyasztási 

szükségleti cikkekre, továbbá gazdasági anyagokra, 

mezőgazdasági gépekre, ruházati cikkekre, amelyekre a 

szövetkezeti tagoknak szükségük van. 

Az áruosztálynak eleinte egy közös bevásárló szerve 

volt, fejlődésével kapcsolatosan azonban az áruosztályból 

két főosztályt szerveztünk, amely ek egyike az élelmi, 

fogyasztási szükségleti, gazdasági cikkekkel, mezőgazdasági 

gépekkel, vasárukkal, papíros- és bőrárukkal foglalkozik 

ez az áruosztály, a másik pedig ruházati cikkekkel, 

rövidáru-, kézmüáru- és norínbergí áruval, kész 

ruhával, kész'cípővel stb.-vel foglalkozik s ez a ruházatiosztály. 

A továbbfejlődés folyamán kellett azután a két 

főosztály, tehát az áruosztály és ruházati osztály kebelén 

belül ís megfelelő felosztásokat létesíteni, elsősorban 

a bevásárlás szempontjából. E felosztás áruszakmánként 

történt ama főszempont figyelembevételével, hogy minden 

egyes árucsoport szakosztálya élén széles látókörű, 

szakmájának, magas színvonalán álló, a világpiacot ís 

figyelemmel kísérní tudó, tökéletes szakember álljon, 

aki a saját szakosztályához tartozó szükségletek beszerzéséről 

minden irányba kíterjedőleg a legjobban és legelőnyösebben 

tudjon gondoskodni. A legnagyobb ügyszeretettel 

teljesített munka mellett sem kis feladat ez 

akkor, amidőn immár hosszú ideje: a háborús évek 

alatt és a hazánkra nézve szerencsétlenül megkötött béke 

óta a gazdasági életben folyton változó s igen gyakran 

bizonytalan tényezők működnek közre s amikor a legreálisabb 

számításokat előre soha nem látható körülmények 

befolyásolják és másítják meg minduntalan. 

A „Hangya" áruüzletének a lebonyolításánál, az 

árubevásárlásnál szükségessé vált felosztást kellett 

érvényre juttatni az áruk szétosztásánál, vagyis az 

eladásnál ís. Itt azonban a körülményeknek és követelményeknek 

megfelelően egészen más irányban. Az 

egyes szövetkezetek szükséglete ugyanis a különböző 

szakmabeli árukból külön-külön ma még nem oly nagy, 

hogy célszerű volna — úgymint a nagyobb forgalmú 

külföldi szövetkezeteknél — ha a szövetkezetek ís különkülön 

a bevásárló szakosztályokkal állnának közvetlen 

összeköttetésben. Az áruellátás felosztását tehát másképen 

— helyileg kellett megoldani a decentralizálással. 

Már a háború előtti időben, amikor működésűnk 

csonkítatlan Magyarország egész területén működő 

szövetkezeteinkre terjedt kí, tapasztaltuk, hogy az áruellátást 

tökéletessé csak azzal tehetjük, ha az ország 

különböző részein megfelelő gócpontokon jól felszerelt 

raktárakkal kirendeltségeket létesítünk. A háború alatti 

szállítási nehézségek s az azóta ís tartó szállítási korlátozások, 

állandó fuvaremelés stb. még jobban siettették e 

programm megvalósítását és bár a számos kirendeltség áruval 

való ellátása alig teljesíthető anyagi áldozatot követel, 

Csonkamagyarország területén a budapesti központi áruraktáron 

és a budapesti fíókraktáron kívül Í5 kirendeltségi 

és 3 transitó áruraktárt állítottunk szövetkezeteink érdekében 

az áruellátás szolgálatába, A Í5 kirendeltségi áruraktárnak 

önálló adminisztrációja van, ők vezetik a körzetükbe 

tartozó szövetkezetek folyószámláját ís, míg a transitó 

raktárakból kiszolgáltatott árukat az a kirendeltség 

számlázza, amelyikhez a transitó raktár tartozik. 

A mai ügykezelés szerint a bevásárló-szakosztályok 

feladata gondoskodni arról, hogy a központ és a kirendeltségek 

raktáraiban mindig elegendő és a szükségletnek 

megfelelő áru álljon rendelkezésre. Az eladási 

osztálynak Budapesten és a kirendeltségeknek a vidéki körzetekben 

pedig feladatuk a körzetükhöz tartozó szövetkezetek 

áruval való ellátása. 

A Budapesthez közel lévő szövetkezetek kiszolgálását 

az eladási osztály végzi, ahol megfelelő számú 

szövetkezet egy-egy főnökhöz van beosztva abból a 

célból, hogy ez a főnök és csoportja a szövetkezet megrendeléseit 

és az áruüzlettel kapcsolatos minden ügyét 

megismerje, az áruszállítás gyors és pontos lebonyolítását 

teljesítse, a felszólamlásokat elintézze, szóval a szövetkezetnek 

az áruszállítással kapcsolatos minden ügyesbajos 

dolgát elvégezze. Szükség volt erre a beosztásra 

azért, mert olyan hatalmas központi intézménynél, mint 

amilyen ma a „Hangya", az ügyek elintézésekor több 

tényezővel kellene érintkezni, ami a szövetkezetekre, 

illetve sokszor azok személyesen eljáró megbízottaíra 

terhes és körülményes volna. 

Ugyanezt végzik kirendeltségeink a körzetükbe tartozó 

szövetkezetek áruellátásával.

A „HANGYA"-KÖZPONT CEGLÉDI-ÚTI ÁRÚRAKTARA.

49 

Az áruosztályok mai szervezete a következő: 

a) Áruosztály: 

Ah. szakosztály. Foglalkozik fűszer- és gyarmatáruk, 

élelmíáruk, stb. bevásárlásával. 

A/íi. szakosztály. Foglalkozik a terményáruk* hüvelyesek, 

mák, dió, liszt, gabonafélék, zsír, szalonna stb. 

bevásárlásával. 

B. szakosztály. Foglalkozik vegyi-, festék- és anyagáruk, 

vílágítóanyagok stb. bevásárlásával. 

C/i. szakosztály. Foglalkozik papírosáruk, csomagoló", 

írópapíros és írószerek bevásárlásával. 

C/ii. szakosztály. Üzletkörébe tartozik a könyvterjesztés. 

D/l szakosztály. Foglalkozik gazdasági cikkek és 

anyagok: rézgálíc, raffíaháncs, kötéláru, szerszámok, 

tüzelőanyag stb. bevásárlásával. 

D/n. szakosztály. Foglalkozik építkezésí anyagok 


D/hl szakosztály. Foglalkozik vetőmagvak bevásárlásával, 

tisztításával és exportálásával. 

E. szakosztály. Foglalkozik bőráruk Í felsőbőr, talpbőr 

és cípészkellékek bevásárlásával. 

F. szakosztály. Foglalkozik vasáruk és apróbb szerszámok, 

vas-, zománcozott- és porcellánedények, továbbá 

üvegáruk bevásárlásával. 

G. szakosztály. Foglalkozik mezőgazdasági gépek 

beszerzésével. 

b) Ruházati osztály: 

Kézmüáru-szakosztály. Foglalkozik pamut-, len- és 

gyapjuszövedékek, vászon, schíffon és minden egyéb 

fehérnemüanyagok, valamint ruhaszövet bevásárlásával. 

Kötött-, szövötiáru-szakosztály. Foglalkozik kötöttáruk, 

úgymint harisnya, kötött ujjas, gyapjukendők stb. 


Rövid- és norínbergí áruk szakosztálya. Foglalkozik 

tű, cérna, gombfélék, továbbá pipák, pípaszárak, szívarkapapíros, 

szívarkahüvelyek és rokoncíkkek, késáruk stb. 


Konfekciós-osztály. Foglalkozik kész fehérnemüek, 

kész ruházati cikkek bevásárlásával és előállításával. 

Cipőáru-szakosztály. Foglalkozik a szövetkezeteknek 

szükséges lábbeliek bevásárlásával, illetve előállításával. 

c) Raktárak: 

Központi tárház. Iparvágánnyal bekapcsolva a Kőbánya—hízlalóállomásba. 

Végzi az áruosztály áruínak 

a szállításait a kirendeltségekhez és a budapesti körzethez 

tartozó szövetkezetekhez, úgyszintén továbbítja a 

vidéki kirendeltségekhez tartozó szövetkezeteknek Budapestről 

szállítandó árukat, valamint a ruházati főosztály 

vasúton történő szállításait ugyanilyen irányban. 

Mezőgazdasági gépraktár (Közraktár-utca) végzi a 

mezőgazdasági gépek szállítását. 

Vetőmagraktár és tisztítótelep, gyűjti, tisztítja, osztályozza 

és expedíálja a szövetkezeteinknek szükséges 

vetőmagvakat s exportálja a szövetkezetek utján gyűjtött 

s külföldön értékesített vetőmagvakat. 

Ruházati főosztály raktára az intézet központi házában. 

Végzi a ruházati főosztály ugyanazon szállításait, 

mint a központi tárház. 

d) Budapesti fiókraktár: 

Az eladási osztály kezelésében. Kiszolgálja az árukat 

a budapesti körzethez tartozó ama szövetkezeteknek, 

amelyek azokat saját fuvarukkal vitetik el. 

e) Kirendeltségi áruraktárak : 

Balassagyarmaton, Debrecenben, Egerben, Győrött, 

Kaposváron, Miskolcon, Nagykanizsán, Nyíregyházán, 

Sátoraljaújhelyen, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron, 

Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben. 

f) Transito raktárak: 

Csornán, Pápán, Salgótarjánban. 

Könyvelési főosztály. 

Felállíttatott Í92Í. évben, addig a „Pénzügyi főosztály" 

keretében működött. Vezeti a szövetkezeti folyószámlák, 

valamint az áruelőlegek kivételével az összes 

központi és kirendeltségi könyveket. Mindazok a szálak, 

amelyek részben Í5 vidéki kirendeltségünkből, részben 

pedig a központ 9 szakosztályából és a többi főosztályokból 

erednek, ítt futnak össze és itt kerülnek feldolgozásra. 

Innen történik a szövetkezetek folyószámláinak 

irányítása, amelyek a kirendeltségeknél vezettetnek. Ez 

a főosztály tartja nyílván és ellenőrzi az intézet összes 

vagyon- és tehertételeit és év végén könyvei és leltárai 

alapján mérleget készít. 

Ellenőrzési főosztály. 

Felállíttatott í908-ban. Ellenőrzi és irányítja a szövetkezetek 

ügymenetét, felülvizsgálja a leltárakat és mérlegeket, 

a szövetkezetek ház- és ingatlan vételét elbírálja. 

Egyik osztályának ügyköre a szövetkezetek statisztikájának 

vezetése, szövetkezeti ügyvezetők kirendelése, boltosok 

alkalmaztatása, közgyűlési és pályázati hirdetések elintézése 

és időnként ellenőrképző tanfolyamok rendezése. 

Egy másik osztálya a szövetkezetek propagálásával és 

szervezésével foglalkozik. Szerkeszti a hetenként megjelenő 

„Hangya" című lapot, mely a hivatalos tudnivalókon 

kívül általános ismeretterjesztő, leginkább a 

szövetkezet életébe vágó cikkeket közöl. „Földmívelés" 

című mellékletében pedig a gazdaközönség részére gyakorlati 

kérdéseket fejteget, üzemi, gazdaságberendezésí ügyekben 

szaktanácsot ad. A lap közkedveltségére mutat, 

hogy ma Í5 ezer előfizetője van. Biztosítási osztálya 

a központ, kirendeltségek, valamint áruraktáraknak és 

az összes szövetkezetek tüz-, betörés-, áruhíány-bíztosítás 

és szállítmány-biztosításait intézi. 

A „Hangya" első 25 éve. 

IV

A nagyarányú munkakör a főosztály átszervezését 

tette szükségessé, ez most folyik. Valószínű, hogy a 

kirendeltségek központi vezetése, illetőleg ellenőrzése, a 

főosztály egyik ügykörébe fog tartozni, ami lehetővé 

teszi a szövetkezetek gyakoribb látogatását és elősegíti 

a fokozottabb ellenőrzést ugy az áruellátás gyorsabb 

lebonyolítása, valamint a szövetkezetek helyes és céltudatos 

mederben való vezetése érdekében. 

Jogügyi osztály. 

A szövetkezeti jog valamennyi kérdésével foglalkozik 

és a „Hangya" kötelékébe tartozó szövetkezetek 

és ezek tagjai ügyeinek jogi képviseletében ís élénk 

tevékenységet fejt kí. Működésének bővebb ismertetésével 

az általános részben foglalkozunk, 

Bíztosításí osztály. 

A szövetkezeti vagyon megvédése céljából a 

„Hangya" biztosítási osztálya már í907-ben kezdett 

működni. Elvállalta a Gazdák Biztosító Szövetkezetének 

képviseletét és összpontosította az összes szövetkezetek 

bíztosításaít. Í9Í 0-ben a szövetkezetek, valamint a közkibocsátott 

egyszeri díjfízetéses 5000 korona névértékű 

kész életbiztosítási kötvények propagálására és kezelésére. 

A biztosítási osztály kezeli a nagyobb városi szövetkezetek 

üvegbíztosításaít és a külszolgálatot teljesítő 

tisztviselőknek, a raktárak alkalmazottainak és munkásaínak 

balesetbiztosításait, valamint minden tagnak egyéni 

bíztosításaít, akik az osztályhoz fordulnak. A biztosítási 

osztályban tehát a szövetkezetek és azok tagjai részére 

egy olyan szervezet áll rendelkezésre, amely a bíztosító 

felek érdekeit a bíztosító intézetekkel szemben minden 

irányban képviseli és megvédi. 

Mtiszakí osztály. 

A „Hangya" rohamos fejlődése nagyarányú építkezéseket 

tett szükségessé. Ezek az építkezések s a velük 

kapcsolatos gépberendezések, ingatlanvásárlások és a 

mind sűrűbben előforduló technikai szakképzettséget 

igénylő ügyek önálló vezetésére és irányítására a 

„Hangya" műszaki osztályt állított fel, amelynek élére 

Í9Í8 január í-én Balogh Lóránt építésztanárt hívta meg. 

A forradalmak és súlyos politikai viszonyok eleinte 

A „Hangya" Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja házinyomdája. 

pont, a kirendeltségek és az áruraktárak árukészletének, 

berendezésének tűz és betörés ellen való biztosítását 

központi kezelésbe vette. A mindenkori árukészlettel 

arányban nem álló csekély boltos-óvadékok kiegészítésére 

Í9Í2. évben meghonosította az áruhiány elleni bíztosítást. 

Kezdetben a legmagasabb biztosított érték 6000 

korona volt, később az árviszonyok megváltozásával 

kiterjesztette a biztosítást Í00.000 koronáig s 1923 január 

í-től kezdődően a biztosított értékek határát 400.000 

koronáig sikerült felemeltetnie. Í9Í4. évben elvállalta a 

Gazdák Bíztosító Szövetkezete főügynökségét és működését 

kiterjesztette a jég- és életbiztosításra ís, hogy így 

a biztosítás minden ágazatát népszerűsítse azokban a 

társadalmi rétegekben, amelyek a „Hangya" kötelékébe 

tartozó szövetkezetek köré csoportosulnak. Az Í920. 

évben szerződéses viszonyba lépett a Középeurópaí Szállítmány 

és Viszontbiztosító Részvénytársasággal. A teherés 

postaszállítás közben felmerülő károk elleni biztosítást 

valamennyi szövetkezetre kiterjesztette és alig két év 

alatt 800 szövetkezetnél több mint 5 millió korona 

szállítmányi kárt térített meg. Az Í922. évben működési 

körét kiterjesztette a Gazdák Biztosító Szövetkezete által 

megbénították az osztály működését; a műszaki gárda 

időt szakithatott a németországi vegyi és szappangyárak 

tanulmányozására s alkalma nyílt csakhamar tapasztalatainak 

értékesítésére. J9í8-ban a „Hangya" Albertfalván 

9 millió K költséggel felépítette a Hangya-Ipar 

szappan-, mosópor-, vegyészeti és kozmetikai gyárát, 

amelyek gépfelszerelése Í3 millió koronába került. 

Í92Í—1922-ben a gyárat gliceringyártásra ís berendezte 

s a gyufagyár részére szükséges telkeket ís megvásárolta. 

A műszaki osztály létesítette később a Míhálkovíchutcaí 

régi kis szappangyár helyén a kefegyárat, Nagykanizsán 

a sörfejtő-telepet, Albertfalván a gyujtógyárat, 

továbbá a késgyárat és megszervezte az asztalos-, lakatos-, 

bádogos-, villany- és vízvezetékszerelő-mühelyeket. 

A „Hangya"-központ eleinte kicsiny helyen megfért, 

mindössze két szobácskában húzódott meg a Zöldfautcában. 

Később í906-ban elköltözött a Közraktár-utcai 

helyiségbe, ahol gondoskodni kellett megfelelő hivatalos 

helyiségekről ís, a legszükségesebb műhelyekről, tágas 

raktárakról, teherautókról, benzin- és kőolaj-tárolókról, 

hogy a szövetkezetek igényeit az egész vonalon fennakadás 

nélkül kielégíthesse.

A műszaki osztály tervezete alapján készült el a 

Ceglédí-utí nagy tárház, amelyet a kőbányai hizlaló 

állomásról kiinduló iparvágánnyal kötött össze s amelyet 

Í920 január havában adott át a forgalomnak. Szerkezete, 

belső felszerelése a haladottabb külföld hasonló építkezéseivel 

felveheti a versenyt. Sok nálunk járt külföldi 

szakember a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott erről 

a monumentális tárházról, amely a hozzátartozó irodaépülettel, 

vasúti vágánnyal együtt 9,800.000 koronába 

került. A főtárház még el sem készült és máris felmerült 

a vasraktár építésének szükségessége. A vasraktár 

2000 négyzetméter területen épült, ebből Í300 

négyzetméter van alápincézve. Felépítése 8,700.000 

koronába került. Az egész telep kőfallal van bekerítve 

és azon belül a később létesítendő további építkezések 

helye ís programmszerüen van megépítve. A Ceglédí-ut 

felé eső részen a műszaki osztály egy 8 emeletes, 24.000 

négyzetméternyi férőhelyíséggel tervezett úgynevezett 

Mammuth-raktár részére tartott fenn megfelelő területet, 

de ez a raktár természetesen egyelőre csak a jövő zenéje, 

mert felépítése a mai árak mellett a Í50 millió koronát 

ís meghaladná (0.20 korona alapon). Felépítette a műszaki 

osztály a géperőre berendezett kávépörkölőt, a 900 négyzetméter 

területű hordóraktárat és kádárműhelyt ís, a 

munkásjólétí épületet 80 tisztviselő és 300 munkás 

részére szükséges étkezővel és konyhával. Úgyszintén 

az autógaraget két mosóhelyiséggel és gépjavító mühelylyel 

Í9 drb teherautó részére, továbbá a ládagyárat és végül 

a Í2 vágón befogadásu petróleum- és olaj-tárolót. Ennek 

az uj épületnek pincéjében tárolja a „Hangya" a kocsikenőcsöt 

ís. Valamennyi épület Orbán Ferenc építésztanár, 

a gépi berendezések pedig Asbóth Oszkár főmérnök 

tervei alapján kerültek kivitelre. 

Amint a „Hangya" kinőtt a pólyából, saját otthonról 

ís gondoskodnia kellett. A Boráros-tér Közraktárutcai 

sarkán kínálkozott alkalmas telek. A „Hangya" 

későbbi nagyarányú fejlődése szükségessé tette a székház 

fejlesztését; állandó átalakítások, toldaléképítkezések után 

végre elhatározta az igazgatóság, hogy a 25-éves jubileumra 

uj székházat épít. A mostani uj székház építése 

1920 végén vette kezdetét és a jubileumi évfordulóra 

készen ís lett. 

A „Hangya" gazdasági géposztálya ís kinőtt a 

gyermekcipőből és ezért a „Hangya" a géposztályt a 

Lónyaí-utca, Kapísztrán-utca, Kínízsí-utca és Közraktárutca 

által határolt telekre, egy ottlevő régi gyárépületbe 

telepítette át. Ugyanezen telekre egy földszinti műhelyépületet 

ís épített, amely teher- és személyautó javítására 

van berendezve. J9í6-ban megvásárolta a „Hangya" az 

időközben megszűnt keresztény fogyasztási szövetkezetek 

Bakáts-tér 8. szám alatt levő sarok bérházát. A bérlakásokon 

kívül az első emelet egy részét és az összes 

raktárakat a „Háztartás"-szövetkezet bérli. A „Hangya" 

azonkívül a vidéki kirendeltségek részére ís telkeket 

vásárolt, amelyeken a kirendeltségek részére építkezett. 

Kirendeltségi ügyosztály. 

A kirendeltségi ügyosztály Í92Í április í-én kezdte 

meg működését. Hatásköre kiterjed az összes kirendeltségek 

és áruraktárak adminisztratív ügyeinek intézésére 

és e mellett összekötő kapcsot alkot a központ különböző 

osztályai és a kirendeltségek között, biztosítja a 

kirendeltségek és áruraktárak ügymenetének zavartalanságát 

s az ezeknél levő árukészletekre felügyel. A nagy 

készletek felhalmozását megakadályozza és viszont a 

hiányos áruelíntézésből származó panaszokat — ha azok 

a kirendeltségek mulasztásából származnak — erélyes 

intézkedéssel orvosolja. (Átszervezés alatt áll s egyesítve 

az ellenőri főosztállyal: Kirendeltségi és szövetkezeti 

ügyek főosztálya címet fogja viselni). 

Személyzeti ügyek osztálya. 

A „Hangya" fokozatos fejlődése ugy a központban, 

valamint a vidéken egymásután feállított kirendeltségek 

és áruraktárak alkalmazottainak nyilvántartása, azoknak 

személyi, betegsegélyző-, adó-, és nyugdíj-ügyei 

í9í9-ben halaszthatatlanul szükségessé tették a személyzeti 

ügyek osztályának felállítását. A „Hangya" vállalati 

betegsegélyző pénztára szintén ügykörébe tartozik. 

A jóléti osztály keretébe tartozik a tisztviselők beszerzési 

csoportja, az étkezde, valamint az internátus az évi 

közgyűlési jelentések statisztikai adatai bizonyítják, hogy 

ezek az intézmények megfelelő irányítással és síkeresen 

oldják meg feladatukat. 

A „Hangya"-t*íság szerkesztősége. 

A „Hangya"-szövetkezetnek megalakuláskor hivatalos 

lapja volt a „Szövetkezés", amely Bernát István 

szerkesztésében jelent meg. Ez a lap a Magyar Gazdaszövetség 

hivatalos lapja lett, J9í2-ben a „Gazdaszövetség" 

címet vette fel. A „Gazdaszövetség" című lap a 

kommunizmus kitörésével megszűnt, ennek bukása után a 

„Barázda" vette át a szövetkezetek alapszabályai szerint 

előírt hirdetések közlését. A „Szövetkezés" s az abból 

kifejlődött lapok azonban nem csupán a szorosabb értelemben 

vett szövetkezeti dolgokat tárgyalták, hanem a 

magyar agrárpolitika minden számottevő kérdését. Az 

áruüzletí, könyvelési szakkérdések tárgyalása tette szükségessé 

azt, hogy a „Hangya" a „Gazdaszövetség"-gel 

kapcsolatban külön mellékletet adjon kí, amely kizárólag 

azokat az ismereteket terjessze, amelyekre a szövetkezeti 

vezetőknek, üzletvezetőknek, szövetkezeti könyvelőknek 

van szükségük. így jött létre a „Hangya"-ujság ezelőtt 

Í4 évvel. Szükség volt ezenkívül az önálló „Hangya"- 

szerkesztőség megteremtésére ís, mert a „Hangya" ügyviteli 

szabályaínak sürü átdolgozása, az évkönyvek szerkesztése 

állandó irodalmi munkaerőket igényelt, amelyet a 

„Hangya" légkörében élő olyan tisztviselőkkel kellett 

kifejleszteni, akik tisztában vannak a „Hangya" ügyvitelével 

s gyakorlati munkásságával és ismerik ezen- 

IV*

52 

kívül a falusi fogyasztási szövetkezeteket ís, amelyek 

főleg a régi időben nagyon rá voltak utalva a kereskedelmi 

oktatásra, 

A „Hangya"-ujság első felelős szerkesztője Meskó 

Pál volt, kí jelenleg mint főszerkesztő szerepel. Csernay 

Ödön, a „Budapesti Levelező" volt segédszerkesztője s a 

„Gazdaszövetség" munkatársa, kezdettől segédszerkesztője 

a lapnak. Az ő szerkesztésében jelentek meg a „Hangya" 

közkézen forgó évkönyvei, A háború alatt ideiglenesen 

Mauks Gyula működött mint segédszerkesztő-helyettes. 

A „Hangya" szerkesztése csakis a proletárdiktatúra 

alatt szünetelt. Egyetlenegy szám jelent meg az újságból, 

ez azonban egyáltalán nem volt ínyére a politikai 

megbízottaknak. Tárgyalások folytak arról, hogy a 

kommunízált szövetkezetek közös lapot fognak kiadni, 

de a tervből semmi sem lett. 

A proletárdiktatúra bukása után a lap szerkesztését 

dr. Schandí Károly jelenlegi földművelésügyi államtitkár 

vette át, aki akkoriban á „Hangyá"-nak főtisztviselője 

volt. Ezt a tisztségét államtitkárrá való kinevezéséig megtartotta 

s utódja mint felelős szerkesztő Anderlík Ignác lett. 

A lap főleg az utolsó két év alatt vett nagy lendületet, 

mert sikerült a szövetkezeti tagokkal megértetni, hogy 

a lap a legjobb s a legközvetlenebb kapcsolat a központ 

és a vidék között. A „Hangya" ma már a szövetkezetek 

számát jóval meghaladó példányszámban: Í5.000 példányban 

jelenik meg. Folyó év januárjától kezdve az 

újság a „Földmivelés" rovattal bővült kí. Az újság ma 

már nzm csupán szorosan vett szövetkezeti cikkeket közöl, 

hanem foglalkozik az időszerű s a szövetkezeteket és azok 

tagjait közelről érintő társadalmi, gazdasági és egyéb 

kérdésekkel ís. Vannak oktató, tanácsadó rovatai, amelyből 

ugy a szövetkezeti tagok, mint a háziasszonyok 

mindig hasznos ismereteket meríthetnek. A lap olvasóínak 

szaporodása a lapot fentartó „Hangya"-szövetkezetet 

természetszerűen arra ösztönzi, hogy az újságot állandóan 

fejlessze. Igyekszünk nemcsak a közélet kiválóságai 

közül, hanem a gyakorlat terén munkálkodó szövetkezeti 

vezetők közül ís ujabb és ujabb munkatársakat 

megnyerni. Szövetkezeti, gazdasági és erkölcsi irányban 

nevelni: mindenkori legfőbb célja a „Hangya"- 

ujság szerkesztőségének. 

A háborúban elesett és eltűnt „Hangya"-központí tisztviselők és alkalmazottak. 

A „Hangya" tisztviselői és alkalmazottai a világháború 

folyamán híven kivették részüket a honvédelem 

kötelességéből, amely munkásgárdánkból súlyos áldozatokat 

követelt. Husz tisztviselőnk és alkalmazottunk 

halt hősi halált; hárman eltűntek a harctérről, ezeket 

ís a háború vértanúi közé kell immár számítanunk. A 

mi veszteségünk fájdalmas, de az ő sorsukban a legszebb 

férfi végzet teljesült. Becsülettel éltek békés hivatásukban 

és becsülettel állottak helyt a ránk kényszerített 

harcban, hol vérükkel kellett megszenteiníök a hazafias 

kötelességteljesítést. Halálukkal nem tudták megváltani 

szegény hazánk jobb jövőjét, de megszerezték nevüknek 

az örök díszt. Kegyeletünk jeléül mindenkor emlékünkben 

maradó neveiket e helyen ís megörökítjük. 

Tőzsér István áruoszt. tísztv. 

Szűcs Sándor altiszt 

Csítáry Lajos főkönyv, tísztv. 

Mészáros Arisztid fkv. tísztv. 

Esztergomi János „ „ 

Lukácsy Endre „ „ 

Gacsay Béla ellenőr 

Brenner János kézmüáru ,, 

Csortos Lajos postaoszt. „ 

Fejős György „ „ 

Hősi halált haltak : 

Makrai István raktárszolga 

Csereklye Mihály „ 

Budai Mihály ,, 

László András „ 

Pap Tőgyer 

Czeglédí János 

Pintér Ferenc altiszt 

Csícsáky Sándor 

Rattaí Pál raktártísztv. 

Kozma Jenő Bakteriológiai int. 

Petrasek Aladár raktárnok Lesznítzky Márton 

Kemény Sándor altiszt. 

Mészáros Arisztid f 

Lukácsy Endre f

53 

III. 

A „HANGYA" KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ SZÖVETKEZETEK 

Általános jellemzés. 

„HANGYA"-KOZPONT azért alakult, 

hogy megteremtse az országban a fogyasztási 

szövetkezetek hálózatát. Nem öncélú 

életre jött létre, hanem az alkotás céljaira. 

Meg kellett szervezni életmű szereit; a fogyasztási 

szövetkezetek százaiban és ezreiben ki kellett építenie 

a szövetkezeti kereskedelem véredény rendt 

(g> szerét, hogy szívének lüktetésével szabályozhassa 

a vérkeringést s az egészséges vérkeringés erejével 

kiküszöbölje az áruuzsora kóranyagát. A szövetkezeti 

boltokban találta meg a központ életének célját, eszméjének 

testi részét, munkásságának eszközeit; értük 

és általuk élt, fejlődött, bennük domborodott kí hivatásának 

nagy jelentősége. 

A fogyasztási szövetkezetek számára elsősorban 

a falvak kínáltak hézagpótló hivatást. Itt kellett a munkát 

megkezdeni. Ez a szervező munka lánglelkesedést, 

de egyúttal hideg fegyelmet parancsolt. Apostolok módjára 

járták a falvakat a magvetők s minden egyéni 

képességüket felhasználták arra, hogy érdeklődést, buzgalmat 

és hitet keltsenek a szövetkezeti eszme javára. 

De tartózkodtak attól, hogy pillanatnyi és külszínes 

sikerek felmutathatása kedvéért olyan alkotásokat hozzanak 

létre, amelyek nem reális feltételek alapján épültek. 

Minden egyes szövetkezet megszervezésénél szemügyre 

vették a helyi viszonyokat, a lakosság anyagi 

erejét, felvevő képességét, hogy a szövetkezetek életképessége 

már kezdettől fogva biztosítva legyen. Ennek 

az óvatosságnak az alkalmazása folytán a kezdet lassú 

volt, tüneményes síkerek nem kápráztattak, de viszont 

a Hangya által létesített szövetkezetek szolid alkotásoknak 

bizonyultak. Fejlődésük lassú, de fokozatos és 

j szilárd irányzatú. 

| A kezdetben ídegenkedőkkel szemben nem alkal- 

I maztak erőszakos buzdításokat. Fokról-fokra önként 

j meghódította bizalmukat a helyesen irányított szövetj 

kezetek fejlődése, ezzel együtt javult a kedv, az üzleti 

I gyakorlat és az avatottság s nőtt az önbizalom. Pár- 

I huzamosan teremtek meg a siker anyagi és erkölcsi 

feltételei a természetes fejlődés rendjén. A központ üzleteit 

mindig erkölcsi mérlegelésekkel bonyolította le. 

Ezt a szempontot a szövetkezetek ís átvették és lassacskán 

megszerezték maguknak a tartózkodó tagok bizalmát 

ís. 

Kezdetben a szövetkezetek csak élelmiszerek szétosztásával 

foglalkoztak. Fokozatosan terjesztik kí üzletkörüket 

gazdasági cikkek, háztartási dolgok árusítására, 

majd ruházati cikkekre és olyan üzletágakra, amelyek 

a lakosság foglalkozásaival egybefüggnek. A földmíves 

tagokból alakult szövetkezetek üzletkörükbe vonják a 

gazdasági gépek és eszközök árusítását, az iparos tagok 

pedig a maguk szövetkezetében megtalálják az iparuk 

folytatásához szükséges cikkeket és anyagokat. Utóbb 

már a Hangya szövetkezetek a kulturális szükségleteket 

ís kiszolgálják, a papírosnemüek, írószerek és könyvek 

árusításával. 

A falusi szövetkezetek életében a vezetőszerepet 

általában a pap, a tanító és a jegyző töltötte be. De 

nevezetesen közreműködtek a kispolgárság értelmes 

becsvágyó tagjai ís, akik a szövetkezeten keresztül kapcsolódtak 

bele a társadalmi közmunkába s a szövetkezeti 

iskola olyan* képességeket, magasabb kötelességérzetet 

és hívatásösztönt fejlesztett kí bennük, amelyeknek 

a közélet hasznát vette. A szövetkezetek nemcsak 

önmaguknak, hanem a község, sőt a községek határain 

túl a magyar közélet számára ís neveltek férfiakat. 

A szövetkezeti élet hatása tehát nem csak gazdasági 

téren jelentkezett, ahol jó és olcsó árúk közvetítésével, 

az üzleti érzék fejlesztésével, a takarékosság 

szellemének ápolásával felszabadító munkát végzett, 

mert lehetetlenné tette az árúuzsorát s megszüntette, 

vagy enyhítette a falusi nép kereskedelmi magárahagyatottságából 

származott káros következményeket. Nem 

kevésbé jelentős, sőt némely tekintetben még értékesebb 

eredményeket mutatnak fel a szövetkezetek azon 

a réven, hogy a falusi életbe bizonyos, eddig hiányzott 

szolidaritást, testvéries érzést, egészséges vílágnézletet 

s uj erkölcsi tartalmat vittek.

A szövetkezet létesítésével olyan munkaszerv keletkezett, 

amely élénkséget hozott létre a községben, maga 

körül tömörítette a kispolgárság tenni és haladni vágyó 

tagjait, akik között a gyakori érintkezés testvéries köteléket 

hozott létre, viszont a központ kiküldötteivel való 

személyes tárgyalások nevelően hatottak reájuk. Ezek 

a férfiak aztán a község ügyeiben és gazdasági kérdéseiben 

ís tisztábban láttak, alkalmazni tudták a szövetkezeti 

munka tapasztalatait és erkölcsi tanulságait és 

egyöntetűen foglaltak állást, A tisztségek betöltésénél 

nagyobb és tísztultabb látókörből bírálhatták el, hogy 

kí a legméltóbb. Az áruk szállításával, a forgalom lebonyolításával 

kapcsolatos követelményekre jobban ügyeltek, 

így a közutak létesítését és a meglévők gondozását 

inkább szívükön viselték s ezzel együtt több olyan gazdasági 

kérdésre kiterjedt a figyelmük, amelyek a falusi 

élet fejlődésével ís szorosan egybefüggnek. 

De az egyéni hatásokon kívül közvetlenül ís sokat 

lendítettek a szövetkezetek a falu népjóléti és kulturális 

érdekein, mert évről-évre jelentékeny adományokat áldoztak 

kulturális intézmények támogatására és a szűkölködők 

felsegítésére. Szegénysorsu gyermekeket iskoláztatással 

és könyvekkel segítettek, sokat adakoztak templomokra, 

ezek harangalapjaíra s a községfejlesztés 

különböző céljaira, bőségesen juttattak a községi szegényeknek 

s kivették részüket az országos segítő akciókból 

ís. 

A szövetkezetek a háború alatt ís híven teljesítették 

kötelességüket. Az átvonuló csapatok nagy elismeréssel 

nyilatkoztak arról, hogy a szövetkezetek az élelmezés 

körül segítségükre voltak. A háború idején ís 

általában sokkal enyhébbek voltak a bajok ott, ahol 

fogyasztási szövetkezet működött, mínt másutt. Ezt a 

a köztudat ís felismerte, aminek csalhatatlan bizonysága 

volt az a nagy érdeklődés, amely a háború második 

évében a Hangya-szövetkezetek iránt megnyilvánult. 

Azok a községek, ahol még nem volt szövetkezet, mind 

szövetkezetet alakítottak, úgyannyira, hogy a Hangyaszövetkezet 

tagjaínak száma ebben az időben jelentékenyen 

megszaporodott, s a szövetkezet alakításának 

nagyobb lendületét csak az áruhiány korlátozta. 

A szövetkezetek vezetői a forradalom és a diktatúra 

alatt mindenütt megállották a helyüket. A forradalom 

és a diktatúra végeredményében csak ujabb impulzust 

adott ahhoz, hogy mindenütt igyekezzenek a szövetkezetek 

védő intézményét kiépíteni, amely a keresztény 

szellem, az államrend és a nemzeti eszme legjobb várának 

bizonyult. 

Ma már a Hangya szövetkezetek nem csak mínt 

kereskedelmi szervezetek, hanem mínt szociális alkotások 

ís mérhetlen jelentőségűek a falvak fejlődése, a népnevelés 

és a társadalmi szolidaritás szempontjából. Bennük 

az ország olyan erkölcsi erőt bír, amely mindig a konstruktív 

munka és a nemzeti eszme szolgálatára áll s 

s amelylyel minden körülmények között számolni kell. 

A „Hangya" kötelékébe tartozó 

szövetkezetek fejlődésének krónikája* 

í. VIDÉKI SZÖVETKEZETEK, 

Az első tíz év. 

A legelső szövetkezetet Balogh Elemér egy felvidéki 

tót ajkú községben, Brogyánban alakította meg 1898, 

őszén, Oldenburg Natália hercegasszony, helybeli földbirtokos 

pártfogó támogatásával. Ezt az egervári és a 

a hollóházai szövetkezet megalakítása követte. A Bodrogközben 

Maíláth József gróf, Nyítra vármegyében Meskó 

Pál bontja kí a szövetkezeti zászlót és az év végéig a 

szövetkezetek száma tízenhétre szaporodik. 

A következő évben nagyobb arányt vesz a szervező 

mozgalom, Szmrecsányí Pál szepesi püspök körlevélben 

buzdítja a papságot; Hont vármegyében Ivánka 

Oscár hinti el a szövetkezeti eszme magvait, Erdélyben 

pedig Szabó György nagyernyeí plébános csap fel zászlótartónak. 

A Bodrogközben báró Sennyeí Béláné, Wíndíschgraetz 

Lajosné hercegné, és gróf Maíláth Józsefné vezetésével 

liga alakul a szövetkezeti eszme terjesztésére. A 

szövetkezetek száma hetvenre emelkedik. 

Az eredmény még mindig nem elégítí ki az alapítókat. 

A központ meghívására Meskó Pál veszi kezébe a szervező 

munkát és nagy lendületet ad a fejlődésnek. 

A szövetkezet szaporodásának arányában jelentkeznek 

a szövetkezeti eszme ellenségei ís. Ennek oka kézenfekvő. 

A fogyasztó közönség kezdi megkedvelni a 

„Hangya" boltokat. Szövetkezeteink működésének hatása 

alatt a falvakban az árúk ára csökken, azok minősége 

javul, a kiszolgálás becsületesebb, a mérték pontos, egyszóval 

Í csupa olyan jelenségek ötlenek a falusi fogyasztók 

szemébe, amelyektől már hosszú idő óta el voltak 

szokva. Ezek az „aggasztó" jelenségek megmozdulásra 

bírták a kereskedőket, akik a „veszélyeztetett 

magyar kereskedelem" érdekeinek megvédése céljából 

a kormánytól a szövetkezetek alakításának eltiltását 

kérték. A kormány ezt a túlzott kívánságot nem 

teljesítette s a szatócsok mozgalma csak arra volt jó, 

hogy a még eddig szunnyadókat ís felrázza és ujabb 

apostolokat szerezzen a szövetkezeti ügynek. Szövetkezeteink 

száma a kereskedők mozgalma és a közigazgatási, 

valamint a pénzügyi hatóságok mostoha 

magatartása ellenére, az Í900. évben már í53-ra szaporodott. 

Már az első két év tapasztalatai igazolták, hogy a 

szövetkezetek életképessége és eredményes működése 

a jó vezetésen kívül, legelső sorban a lelkiismeretes ellenőrzéstől 

függ. Ezért a központ már az Í900. évben 6 ellenőrt 

foglalkoztatott. Az ellenőrzéssel járó sokoldalú munkára 

rá kellett nevelnünk az embereket; a kiképzésnek

ezt a munkáját Balogh Elemér személyesen végezte. 

Ugyancsak ő vetette meg alapját a szövetkezeteinknél 

jelenleg ís meglévő könyvelési rendszemek. 

A szövetkezetek szaporodásának egyik fontos tényezője 

volt az a szövetkezeti tanfolyam, melyet Í900 júliusában 

rendezett a Hangya, az Országos Központi Hitelszövetkezettel 

karöltve, lelkészek és tanítók részére. 

Ugyanebben az évben honosította meg a kerületi gyűléseket 

ís, amelyeken a vidéki szövetkezeti vezetők a 

központ kiküldöttjeivel folytatott fesztelen eszmecseréből 

lelkesedést merítettek további munkájukhoz. 

A szövetkezetek működéséből szerzett tapasztalatok 

a Központ igazgatóságát arra az elhatározásra bírták, 

hogy uj szövetkezetet csak akkor rendez be, ha ez alaptőkéje 

jó részét már befizette. Noha ez az elvi határozat 

a szervező munka gyorsaságát korlátozta, a szövetkezetek 

száma az Í90Í. évben mégis 232-re emelkedett. 

Minthogy pedig az uj szövetkezetek csak az előírt 

alaptőke befizetése után kezdhették meg működésűket, 

anyagi helyzetük szilárdabbá vált és hiteligényük a központtal 

szemben lényegesen csökkent. 

Az Í902. év juníus í2-én megtartott nagyszabású szövetkezeti 

kongresszus fényes sikereinek ellensúlyozására 

ellenmozgalom keletkezett, amely működésének irányelvéül 

a szövetkezetek háttérbe szorítását és megrendszabályozását 

tűzte kí. Hogy* ez a törekvés nagy sikerrel 

nem járt, annak bizonysága az, hogy Í902. év végén 

a falusi szövetkezetek száma elérte a 284-et. 

A szövetkezet ellenségeinek tömörülése a szövetkezeti 

vezérférfíakat ís fokozottabb propaganda-munkára 

késztette. Röpiratok ezreível, gazdasági előadásokkal, 

ismeretterjesztő közleményekkel világosították fel a népet 

a fogyasztási szövetkezetek altruísztíkus céljairól. A falvak 

értelmiségének fokozottabb munkára való serkentése 

céljából gróf Károlyi Sándor jutalomdíjakat alapított. 

Az eredmény nem ís maradt el. A szövetkezetek 

száma hírtelen felszaporodott 383-ra és ébredezni kezdett 

a városok fogyasztási közönsége ís, ahol a nagyobb 

üzleti verseny folytán kevésbbé volt érezhető az áruuzsora. 

Egymás után alakulnak egyes nagyobb városokban 

ís a szövetkezetek. 

Az 1904. esztendő még hatalmasabb lendületet adott 

a szövetkezetek szaporodásának. A szövetkezetek nemzetközi 

szövetsége utján ez évben Budapesten rendezett 

kongresszuson a külföldi kiküldöttek ís megállapították 

a magyar szövetkezeti élet fejlettségét. A ritka egyértelműséggel 

hozott határozatok pedig arról tettek tanúbizonyságot, 

hogy a szövetkezeti vezetők az elérendő 

céllal tisztában vannak. Ugyanez évben kongresszust 

tartottak a Hangya kötelékébe tartozó szövetkezetek vezetői 

ís, ahol a szövetkezetek kiküldöttei egyhangúlag 

tiltakoztak minden olyan törekvés ellen, melyek a fogyasz" 

tásí szövetkezetek kereskedelmi szabadságát megbéníta" 

nák. Ebben az évben már 485 működő szövetkezet 

tartozott a Hangya kötelékéhez. 

Az Í905. évben az országos ínség és a borús politikai 

láthatár kedvezőtlen hatással volt a szövetkezeti életre. 

Szövetkezeteink száma ebben az évben mégis 577-re 

emelkedett. 

A székely akció nyomán Erdélyben nagy szövetkezeti 

felbuzdulás támadt. Nagyenyedí kirendeltségünk 

felállításával Erdély gazdasági életének jelentős uj korszaka 

veszi kezdetét. A fogyasztási szövetkezetek szinte 

nélkülözhetetlen segítőtársai lettek a kormány által megindított 

népmentő akciónak. Az Í906. év végén már 

676 működő szövetkezetről számolhatunk be s ennek az 

évnek májusában szövetkezeti kongresszust tartottunk. 

Az ellenőrzési költségeket idáig a Hangya-központ 

viselte. 

Egy évtized küzdelmes munkája után í907-ben a 

szövetkezetek már az egész országot behálózták. A válságos 

pénzügyi és gazdasági viszonyok között a Központ 

főtörekvése arra irányult, hogy a szövetkezetek alaptőkéjüket 

uj tagok gyűjtésével növeljék, a hiteleket csökkentsék, 

a kintlevőségeket pedig behajtsák. Ennek köszönhető, 

hogy a rossz pénzügyi viszonyoknak és a pénz 

romlásának egyetlen szövetkezet sem esett áldozatul. 

Az 1907. év végén szövetkezeteink száma 789. 

További fejlődés, 

A Hangya-szövetkezetek és a központ között az 

eleven összekötő kapcsolatot az ellenőrök létesítették, 

ezek végezték a folyamatos érintkezés, a közvetlen írányítás 

fáradságos munkáját. 

Mint már elmondottuk, az ellenőri osztály első tisztviselőit 

Balogh Elemér képezte kí a Hangya pályafutásának 

legelején. A személyes vezetéssel járó fáradozáson 

kívül a központ viselte az ellenőrzési költségeket ís, 

amelyek a szövetkezetek szaporodásához képest emelkedtek 

és igen jelentékeny áldozatokkal terhelték a központi 

igazgatást. Nem volt azonban szabad kitérnie 

ezek elől az áldozatok elől, mert a Hangya üzleti politikája 

csak egy képzett és számára nézve a feladatokhoz 

mért ellenőri kar közreműködése révén volt érvényesíthető. 

Éppen ezért a Hangya készséggel vállalta az 

ellenőrzés kiterjesztésével és tökéletesítésével járó költségeket. 

Az Í906. évi szövetkezeti kongresszus a Hangya 

áldozatkészségének legteljesebb elismerése mellett azt a 

határozatot mondotta kí, hogy az ellenőrzési költségekkel 

a szövetkezeteket kell megterhelni abban az esetben, ha 

évi forgalmuk 30 százalékánál többet vásárolnak idegen 

cégeknél. A többlet után a kirovást í %-ban állapította 

meg. Ez a határozat vajmi kevéssel csökkentette a Hangya 

költségeit. Az ellenőrzési költségek, amelyek í900-ban 

2780 K-ra rúgtak, tíz év múlva í907-ben már megütik 

a 90 ezer koronát. 

Ebben az évben a Hangya-szövetkezetek már annyira 

megszaporodtak, hogy a központból való ellenőri tevé-

56 

kenység egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Ellenőrzési 

kerületeket létesítettünk tehát, megfelelő számú 

ellenőrök beosztásával. Ezzel az uj rendszerrel azt a célt 

igyekeztünk szolgálni, hogy ellenőreink a szövetkezeteket 

gyakrabban látogathassák és a vezetőségeket az árubeszerzésben 

is támogassák. 

A szövetkezeti eszme népszerűsítésére legalkalmasabbnak 

bizonyult szövetkezeti kongresszust í908-ban 

újból összehívtuk, melynek legfőbb tárgya Meskó 

Pálnak a fogyasztási szövetkezetek legidőszerűbb kérdéseiről 

tartott nagyszabású előadása volt. Nem csekély 

jelentőségű eseménye volt ennek az esztendőnek az a 

3Í kerületi értekezlet, amelyeket az ország különböző 

gócpontjaiban rendeztünk a szövetkezeti vezetőkkel való 

közvetlen érintkezés, a szövetkezeti adminisztrációban 

előforduló nehézségek és azok elhárítási módjának megvitatása 

céljából. Ezek a kerületi értekezletek a már 

eddig ís szoros viszonyt az anyaíntézet és a falusi szövetkezetek 

között még bensőbbé tették s nagymértékben 

eloszlattak minden félreértést, amelyek időnként éppen 

a közvetlen érintkezés hiánya miatt a Hangya és vidéki 

szövetkezetei között támadhattak. Ugyanezt a célt szolgálták 

a Hangya akkori hivatalos lapjában: a „Szövetkezésben" 

sürün megjelenő gyakorlati irányú közlemények 

ís. 

A szövetkezetek számának jelentősebb növekedése 

igazgatóságunkat külön ellenőri osztály megszervezésére 

késztette. Ebben az évben létesített a Hangya Balassagyarmaton 

kirendeltséget, ami a szövetkezetek számának 

szaporodása folytán vált szükségessé. Ugyancsak ez 

évben a szövetkezeti vezetők kiképzésére nagyobb keretekben 

tanfolyamot rendeztünk, melyen Í38 tanítóképezdeí 

tanár, igazgató és tanfelügyelő vett részt. Ennek a 

céltudatos propagandának eredménye volt az, hogy az 

Í908. év végén szövetkezeteink száma már 788-ra szaporodott, 

amelyek ellenőreink ügybuzgósága révén kivétel 

nélkül egészséges fejlődést mutattak. 

Az 1909. évben megtartott kongresszuson Andrássy 

Kálmán bují szövetkezeti elnök előadása kapcsán vetődött 

fel a szövetkezeti üzletvezetők részére felállítandó 

nyugdíjintézet gondolata, amelyet a kongresszus egyhangúan 

elfogadott ugyan, de a részvétlenség miatt nem 

volt megvalósítható. Ugyanakkor Meskó Pál a szövetkezeti 

propaganda sajtó utján való kiszélesítéséről tartott 

előadást. 

A Hangya és a szövetkezetek közötti érintkezés 

közvetlenebbé tételére az Í9Í0. évben kísérletképen három 

ellenőri körzetet szerveztünk, hogy ellenőreink a szövetkezeteket 

lehetőleg 3—4 hetenként meglátogathassák, a 

szükséges felvilágosításokat, útbaigazításokat megadhassák 

és intenzivebben őrködhessenek a szövetkezetek 

helyes ügymenetén. 

Ellenőreink gyakori látogatásának a szövetkezetek 

ügyvezetésére gyakorolt kedvező hatását már Í9ÍÍ. évben 

megállapítottuk. A hatás nemcsak a szövetkezetek fejlődésében 

jelentkezett, hanem fokozta a vezetőség munkakedvét 

és bizalmát ís. Az Í9ÍÍ. esztendő különben ís 

jelentőségteljes volt a szövetkezetek életében. Ez év 

március hó í5-én nyílt meg az ezredik szövetkezete a 

pestmegyeí Dömsöd községben. A megnyitáson résztvettek 

a működő szövetkezetek kiküldöttei az ország 

minden vidékéről, képviselve volt a kormány és úgyszólván 

valamennyi a gazdatársadalmí országos szervezet 

és szövetkezeti központ. Az ezredik szövetkezet megnyitásának 

jelentős eseményét a Hangya a szövetkezet 

falába elhelyezett gránit-emléktáblával örökítette meg. 

Ugyanilyen gráníttábla hirdeti a brogyání szövetkezetnél 

azt, hogy ez volt a legelső, amely a Hangya kötelékében 

kezdette meg működését. Ebben az esztendőben a 

járványos betegségek miatt a Hangya szokásos évi 

kongresszusa elmaradt. E helyett azonban a szövetkezetek 

bőséges kárpótlást nyertek az ország J8 különböző 

helyén tartott kerületi értekezletekben, amelyeken 

alkalom nyilt a szövetkezeti életben felmerülő különböző 

vitás kérdések tisztázására. Ez év végén a szövetkezetek 

száma már Í093. 

Az Í9Í2. évi zavaros külpolitikai események a gazdasági 

életben ís mélyreható nyomokat vágtak. Virágzó 

vállalatok rendültek meg alapjaikban, szövetkezeteink 

azonban kellő irányítás nyomán működésűket zavartalanul 

folytatták. Újonnan berendezett szövetkezeteinket a 

kezdet nehézségein ugy segítettük át, hogy í—2 hétre 

díjtalanul rendelkezésükre bocsátottunk egy ellenőrt, aki 

az üzleti gyakorlatban tapasztalatlan vezetőket útbaigazította. 

Nagyobb forgalmú szövetkezeteink helyes 

üzletvezetésének biztosítására pedig a magunk képzettebb 

kereskedelmi alkalmazottait küldöttük kí boltkezelőknek. 

A boltos-nevelés fontosságának tudatában kiszolgált 

katonai altisztek részére boltos tanfolyamot rendeztünk, 

melynek résztvevőit a kereskedelmi kiképzés után szövetkezeteink 

üzletvezetőívé tettük. Szövetkezeteink száma 

az Í9I2. év végén ÍÍ95. 

A termelők és fogyasztók érdekeinek összeegyeztetésével 

az értékesítés terén ís akcióba léptünk. Kedvező 

összeköttetéseink révén az 19Í2. évben szénát, mézet, 

mákot, paradicsomot stb. értékesítettünk oly árakon, 

amelyekkel a fogyasztók és a termelők egyaránt meg 

voltak elégedve. Tervbe vettük a gyógynövények gyűjtését 

és azok értékesítését ís és erre a célra a Kolozsvárott 

rendezett gyógynövény termelési és kíkészítésí 

tanfolyamon két tisztviselőnket képeztük kí. 

Az elmúlt év háborús készenléte és az elemi csapások 

okozta nehéz viszonyok szövetkezeteink fokozottabb 

ellenőrzését tették szükségessé. Nemcsak ellenőreink 

számát szaporítottuk, hanem egyúttal néhány célszerű 

reformot ís meghonosítottunk. 

E reformok között legkiemelkedőbb, hogy rendes 

körülmények között ís minden szövetkezetet legalább 

tíz hónaponként újra felleltároztattunk, ott azonban, ahol 

bizonyos okoknál fogva a leltár felvétele többször ís

57 

szükségesnek mutatkozott, minden alkalommal uj leltárt 

vétettünk fel. Ott pedig, ahol bolt-átadás volt, vagy az 

igazgatóság azt tapasztalta, hogy az uj boltos alkalmatlan, 

mert hiányzik belőle az üzleti érzés s a kellő jó 

indulat — az átadástól számított 4—5 hónap letelte 

után uj leltárt vettünk fel. Az újonnan berendezett szövetkezetekhez 

a boltoskísegítő-karnak egyik tagját a boltkezelő 

kellő kioktatása és az üzletmenet ellenőrzése 

céljából 8—ÍO napra díjmentesen kiküldtük, mindemellett 

megnyitás után már 3—4 hónap múlva újból leltároztattunk. 

Ezen a módon sikerült a szinte elkerülhetetlenül felmerülő 

hibákat már a kezdet kezdetén kiküszöbölnünk. 

Hatékonyabb ellenőrzés okából tovább is szaporítottuk 

az ellenőri körzeteket. Az előző években 30—33 

szövetkezet, az Í9Í3. évben már csak 25 szövetkezet tartozott 

egy-egy ellenőri körzetbe. Szövetkezeteink számára 

megbízható boltkezelőkről ís gondoskodtunk kiképzett 

kisegítőink kihelyezésével. Az Í9Í3. évben már 66 ellenőrrel 

dolgoztunk,* akik egy-egy szövetkezetet évenként 

átlag ötször látogattak meg. Az állandó éber ellenőrzése 

folytán immár Í25Í működő szövetkezetünk szilárd helytállással, 

nagyarányú fejlődésről adott tanúbizonyságot. 

Háborús évek, 

Az Í9Í4. esztendőben kitört világháború hullámai a 

szövetkezetekkel ís súlyosan éreztették hatásukat. A mozgósítás 

alkalmával az ellenőri kar kétharmad része 

azonnal bevonult; munkakörüket az ítthonmaradottak 

csak a legnagyobb erőfeszítéssel tölthették be. Fegyverbe 

szólítottak szövetkezeteinktől mintegy 450 boltkezelőt ís. 

Már-már azt hittük, hogy a nehéz munkával és nagy 

anyagi áldozatokkal kíépített szövetkezeti hálózat tétlenségre 

lesz kárhoztatva. Az önsegítség ereje azonban 

ezúttal ís diadalmaskodott. Szövetkezeteink bonyodalmas 

gépezete erősnek bizonyult a nehéz időkben úgyannyira, 

hogy a felmerült bajokat az egész vonalon 

sikerült orvosolnunk. A nehézségek elhárításánál különösen 

nagy hasznát vettük az előző években megszervezett 

boltoskísegítő-íntézménynek. 

A háború okozta áruhiány csak akkor volt érezhető, 

amikor a behozatal egyik-másik cikkből tökéletesen 

megszűnt a középeurópaí hatalmakat körülvevő zárlat 

miatt, a tartalékkészletek pedig kifogytak. A fogyasztó 

közönség csak most ébredt igazában tudatára annak, 

hogy milyen nélkülözhetetlen erőforrást bír a szövetkezetben. 

Ez a felismerés a szövetkezetek rohamos szaporodására 

vezetett, ugy, hogy ha technikai akadályok 

nem gátolják, a Hangya kötelékében működő szövetkezetek 

száma megkétszereződött volna. 

Pedig az észak-keleti vármegyékben az orosz betörés 

alkalmával sok szövetkezetünket kifosztottak vagy felgyújtottak, 

vezetőiket menekülésre kényszerítették. Szeren- 

* Az ellenőrök számszerű kimutatásában helyenként látszólagos 

ellentét az évek folyamán történt előléptetések, áthelyezések, 

átminősítések s elfaocsájtásokfaan leli magyarázatát. 

cséré, a pusztító orosz csapatoknak alig volt idejük megmelegedni. 

Az ellenség kiűzése után ellenőreinket nyomban 

kiküldöttük a szövetkezetek újjászervezésére és feldúlt 

szövetkezeteinket mindenütt helyreállítottuk. Hogy a 

szövetkezeteink száma az első háborús év végén csak 

í276-ra szaporodott, az főleg arra vezethető vissza, hogy 

az áruhiány okozta rohamos áremelkedés folytán az 

újonnan alakuló szövetkezetektől ís kénytelenek voltunk 

a viszonyoknak megfelelő nagyobb alaptőkét követelni. 

Kivételes áldozatokat hárított reánk a szállítási nehézségek 

leküzdése ís. Nagysurány, Csorna, Salgótarján 

és Tornaija községekben uj tranzító raktárakat kellett 

létesítenünk, hogy szövetkezeteink áruellátását közvetlenebbé 

tegyük. 

A világháború okozta gazdasági zavarok mindinkább 

igazolták a fogyasztási szövetkezetek működésének 

hézagpótló jelentőségét, mert a beszerzési források kíapadása, 

a hadíközpontok és a hatóságok által kimerített 

árukészletek, a vasúti forgalom megszorítása és egyéb 

nehézségek ellenére a fogyasztó közönségnek a szükségleti 

cikkekkel való ellátása körül sokkal enyhébbek voltak 

a bajok ott, ahol fogyasztási szövetkezet működött, mínt 

másutt. Ennek tulajdonítható a háború második évében 

a Hangya-szövetkezetek iránt fokozódottan megnyilvánult 

érdeklődés és az a mozgalom, amely a szövetkezetek 

fejlesztése érdekében országszerte megindult. 

Az erdélyi invázió folytán Í27 szövetkezetünk pusztult 

el s a szenvedett anyagi károk meghaladták a 

másfél millió koronát. Kárvallott szövetkezeteinket kamatmentes 

kölcsönnel támogattuk s az ellenség eltávolítása 

után azonnal megindítottuk az üzemeiket. Szövetkezeteink 

száma az Í9J6. év végén már í386-ra szaporodott, 

ellenőreink létszáma azonban ujabb behívások folytán 

38-ra apadt és így szövetkezeteink nem részesülhettek 

a szokásos beható ellenőrzésben, amelyre pedig a nehéz 

viszonyok között még inkább rászorultak volna. De 

szövetkezeteink a működésűket zavaró nehézségek ellenére 

ís igen jelentős szolgálatot végeztek az áruuzsora 

ellensúlyozásával. Kemény helytállásuk és működésük 

kézzel fogható síkere a legjobb propaganda volt életjogosultságuk 

mellett. A régi szövetkezetekben az uj tagok 

olyan tömegesen szaporodtak, hogy a taglétszám megkétszereződött. 

A Hangya működésének 20-ík évében már Í707 

szövetkezet hirdette a szövetkezeti eszme fényes diadalát. 

Forradalom. Megszállás. 

A háborús összeomlással egybeeső októberi forradalom 

a szövetkezeti mozgalmat úgyszólván holtpontra 

juttatta, mert a forradalom olyan elemeket emelt uralomra, 

akik a szövetkezeti eszmének mindenkor ellenségei 

voltak. Szövetkezeteink szabad mozgása a törvényadta 

jogkörben ís korlátozva volt s a forradalmi láz 

megbénította működésűket. Ebben a nehéz helyzetben 

a szövetkezeti társadalom az erők egyesítését határozta 

el. A keresztény szövetkezetek központjának a Hangyába

I való beolvadásával a fogyasztási szövetkezeti mozgalom 

I erőnyereségre tett szert, mert ettől fogva egy mederben 

í haladt a földmívelő nép és polgárság mozgalma, mely- 

I nek egyetlen irányítója és központja a Hangya lett. 

I Részint a keresztény központ kötelékébe tartozó szövetí 

kezetek belépése, részint pedig uj fogyasztási szövetkej 

zetek alakulása folytán az Í9Í8. év végén 2242 működő 

j szövetkezet tartozott a Hangya kötelékébe. A fájdalmas 

I fegyverletétel után régi kipróbált ellenőreink egy része 

I ís visszatért, ugy hogy egyszerre 88 ellenőr végezte 

í nehéz és felelősségteljes munkáját. 

I A gyászos forradalom nyomán uralomra jutott 

I kommün az egész ország közgazdasági életét a vég- 

I pusztulás veszedelmével fenyegette. Jól tudta a proletárj 

diktatúrának nevezett rémuralom, hogy romboló mun- 

1 kájának legnagyobb akadálya a falu népe és ezért 

I fokozott erőszakossággal vetette magát a földmíves- 

! osztály intézményeire. A régi kipróbált szövetkezeti 

! vezetőket erőszakkal távolította el helyükről s olyanok 

! furakodtak a vezetőségbe, akik céltudatosan a szövet- 

! kezetek megrontására törtek. A nagyarányú erkölcsi 

! és anyagi károkon kívül szövetkezeteink helyzetét a 

! diktatúra súlyossá tette azzal ís, hogy alkalmazottainak 

! oly aránytalan nagy fizetéseket állapított meg, amelyek 

! a szövetkezetek erejét messze meghaladták. Bontó célu- 

! kat azonban csak részben sikerült elérníök, mert elísme- 

! réssel kell megállapítanunk, hogy a szövetkezeti vezetők 

! túlnyomóan nagy része híven kitartott a szövetkezeti 

! eszme mellett. 

A diktatúrától való felszabadulás örömét keserűvé 

! tette az ellenséges megszállás. A megszállások folytán 

! a Hangya kötelékébe tartozó 2242 szövetkezet közül 

! 6Í8 szövetkezetet a csehek, 641 szövetkezetet a romá- 

! nok, 83 szövetkezetet a szerbek szakítottak el, míg 

! 4Í szövetkezetünk az Ausztriának odaígért területen 

! maradt. (E számok a visszavonulások és határkíigazí- 

! tások folytán változtak. Szerk.) 

A proletárdiktatúra bukására következett nemzeti 

ujjáébredés uj életre keltette a szövetkezeti mozgalmat 

ís. Falvaink kispolgársága felvillanyozott kedvvel látott 

hozzá a szövetkezeti szervezkedéshez. A falvak egész 

serege sietett felkeresni a Hangyát, hogy fogyasztási 

és értékesítő szövetkezetet alakítsunk. Szervező munkánk 

eredményeként az év végéig Í40 szövetkezet 

alakult meg. 

A lánckereskedelem garázdálkodása arra késztetett 

bennünket, hogy alaptőkénk emelésére nagyobb propagandát 

indítsunk, s alig két hónap alatt szövetkezeteink 

kereken Í5 millió korona értékű Hangya alapítványi 

üzletrészt jegyeztek. 

A végzetes trianoni békeszerződés nagy munkával 

kiépített szövetkezeti hálózatunkat ís megbontotta. Az 

erőszakkal elszakított országrészekkel Í350 testvérszövetkezettől 

fosztottak meg s a 2242 szövetkezetünkből 

Csonka-Magyarországon csak mintegy 900 maradt! 

Szervezkedés a csonka, hazában. 

Azok a nagy zavarok, melyeket a forradalom, rémuralom 

és az ellenséges megszállás szövetkezeteink életében 

okoztak, nehéz feladatok elé állítottak bennünket. 

A rendkívüli viszonyok mellett szövetkezeteink forgalmának 

természetszerű s a különböző üzletágak bevezetésével 

mindinkább fokozódó növekedése, továbbá a 

szövetkezetek rohamos szaporulata ís megkövetelte, hogy 

szövetkezeteink irányítását és ellenőrzését a legnagyobb 

mértékben tökéletesítsük és ellenőreink létszámát ís ennek 

megfelelően kiegészítsük. Ebből a célból három tanfolyamot 

tartottunk, amelyeken 85 uj ellenőrt képeztünk 

kí ugy, hogy ellenőreink létszámát ÍÍO-re szaporíthattuk. 

Hogy az ellenőrzést alaposabbá tegyük, tízennyolc 

főellenőrí körzetet létesítettünk, élükön főellenőrökkel, kiknek 

mindegyikéhez 4—4 ellenőrt osztottunk be. A budapest-környékbelí 

szövetkezetek ellenőrzésére külön csoportot 

szerveztünk, amelyet egy főellenőr látott el tíz 

ellenőrrel. 

A városi szövetkezeteket ís hathatósabb ellenőrzés 

alá vetettük. Nagyobb községekben és városokban, 

ahol háromnál több szövetkezet működik, egy-egy ellenőr 

vezetésével központi összekötő irodát létesítettünk; egyrészt, 

hogy a vezetőséget nehéz munkájában támogassuk, 

másrészt, hogy a szövetkezetek áruellátása körül felmerült 

nehézségeket megszüntethessük. Nagyobb forgalmú 

szövetkezeteknél a központi ügyvezetői rendszert honosítottuk 

meg és a szakszerű irányításra ellenőröket helyeztünk 

kí ügyvezetőkül. Ennek az intézménynek előnye 

nemcsak a forgalom emelkedésében, hanem az üzleteredményben 

ís rövidesen jelentkezett. Ott, ahol az 

ügyvezetői intézmény nem volt bevezethető, központi 

alkalmazottaink közül az üzlet vezetésére szakképzett 

boltkezelőket helyeztünk kí. í920-ban már Í8 szövetkezetünknél 

volt központi ügyvezető, í4-nél pedig boltkezelő. 

Mindeme intézkedéseink igazolják, hogy az ellenőri 

szervezet fejlesztésére minden áldozatot meghoztunk és 

ennek tudható be, hogy a forradalom, kommunizmus 

és a megszállás nyomán keletkezett zavarokat és bajokat 

ellenőri gárdánk egy esztendő alatt helyrehozta és hogy 

az Í920. év végén kötelékünkbe tartozó Í777 szövetkezet 

éppen olyan szolid gazdasági és erkölcsi alapon működött, 

mint a háború előtt. 

A rendkívülí viszonyok okozta szállítási nehézségek 

és bizonytalanságok miatt, de meg azért ís, mert rohamosan 

alakultak uj szövetkezetek, szükségessé vált a 

fővárostól távolabb eső vidékeken a főbb forgalmi gócpontokon 

kirendeltségek és tranzító-raktárak felállítása. 

Ez évben létesítettünk 9 uj kirendeltséget és három uj 

tranzító-raktárt, amelyek nemcsak a szövetkezeti propaganda 

céljait szolgálták, hanem a szövetkezetek áruellátását 

ís gyorsabbá és tökéletesebbé tették.

59 

A trianoni békeszerződés végrehajtása az Í92Í. évben 

a nyugat-magyarországi 59 szövetkezetet ís elragadta 

tőlünk. Viszont a szerb megszállás alól felszabadított 

országterülettel visszakaptunk 27 szövetkezetet, melyek 

a vezetőség önfeláldozó munkája folytán a nehéz megpróbáltatások 

idejében ís síkeresen védték tagjaik 

érdekeit. 

Szervezési munkánk eredménye az előző évivel 

szemben visszaesést mutat, mert a Csonka-Magyarország 

területén ís már teljesen megszervezett szövetkezeteket 

az általános helyíséghíány és a kedvezőtlen pénzügyi 

Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy szövetkezeteink 

a legbizonytalanabb gazdasági viszonyok között ís mindenütt 

eredményesen feleltek meg árszabályozó hivatásuknak. 

Erről tanúskodik már az az eredmény ís, hogy 

az általános pénzhiány s a nehéz pénzügyi viszonyok 

között az Í922. évben 58 uj szövetkezetet rendeztünk 

be s az év végén Í969 működő szövetkezet volt kötelékünkben. 

Hogy szövetkezeteink szaporodása nem volt 

még nagyobb, ennek a helyíséghíány mellett az volt az 

oka, hogy a magas árakra való tekintettel a legkisebb 

községben ís legalább í millió korona alaptőke befíze- 

Horváth Mihály, a „Hangya" elhalt ügyvezető-igazgatója. 

Gruner Ede, a „Hangya" elhaltîgazgatója. 

viszonyok miatt megalakítani és munkába állítani nem 

tudtuk. 

Az úgynevezett olcsóságí hullám kemény [próbára 

tette szövetkezeteinket. Az a gondos és előrelátó politika, 

amellyel szövetkezeteinket mind pénzügyi, mind kereskedelmi 

téren kezdettől fogva irányítottuk és a jól szervezett 

ellenőrző munka: most bő kamatot hajtott, mert 

amikor a valutakílengés a vállalatok egész sorozatát a 

létalapjaiban megrendítette, a Hangya-központ kötelékében 

működő 19ií szövetkezet szilárdan állotta a helyét. 

Szövetkezeteink körében a kezdetben támadt nyugtalanságot 

sikerült idejében eloszlatni ugy, hogy szövetkezeteink 

kisebb-nagyobb veszteségek árán különösebb 

fennakadás nélkül folytathatták működésűket. 

Fokozatosan kiépítettük a központi ügyvezetői, 

illetőleg boltkezelőí intézményt ís ugy, hogy az Í92Í. 

évben már 44 szövetkezetnél van központi ügyvezető, 

illetőleg központi boltkezelő. Ideiglenes kisegítés céljából 

5Í szövetkezetnél működött központi alkalmazott. 

téséhez kellett ragaszkodnunk. Inkább mérsékeltük a 

haladást, semhogy hálózatunkat életképtelen szövetkezetekkel 

szaporítsuk. 

Legfőbb gondunkat a már meglévő szövetkezetek 

fejlesztésére és az ellenőrzés kíszélesbítésére irányítottuk. 

Arra igyekeztünk rávenni szövetkezeteinket, hogy ujabb 

üzletrészek jegyeztetésével s a tagok szaporításával lehetően 

emeljék az alaptőkéjüket. Ezzel kapcsolatban állandóan 

sürgettük a kintlevőségek behajtását és a kíhítele- 

Zések végleges beszüntetését. Élénk figyelemmel kísértük, 

hogy a szövetkezetek árukészlete mindenkor arányban 

álljon a lebonyolított forgalommal és amennyiben egyes 

cikkek a szükségletet jóval meghaladó mennyiségben 

voltak raktáron, azok időben kíárusíttassanak. Egyben 

iparkodtunk a vezetőséget intenzív gazdálkodásra nevelni, 

ujabb üzletágak bevezetésével és egyes üzletágak belterjesebb 

fejlesztésével. 

Törekvésünk elé nagy nehézséget gördített a kormánynak 

a „Pénzintézeti Központ" kezdeményezésére

60 

az áruelőlegek gyűjtését megtiltó rendelete, amely szövetkezeteinket 

megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy 

tagjaik elégtelen alaptőkéjük kiegészítésére megfelelő 

forgótőkét szerezhessenek. 

Ilyen körülmények között a gazdasági helyzet kényszerítően 

szükségessé tette az alaptőke növelését. A tőkeemelő 

mozgalomban ellenőreink kiszállása révén és 

propaganda-nyomtatványainkkal, nemkülönben a Hangya, 

újsággal szövetkezeteinket hathatósan támogattuk. Az 

alaptőke-emelés síkerét előmozdítandó, központunk 25- 

éves jubileumával kapcsolatban általunk készített jubileumi 

összevont üzletrészeket bocsátottunk kí különböző 

címletekben. 

Akciónk eredményeként, az eddig beérkezett adatok 

szerint, kereken 50 millió korona értékű összevont 

üzletrészt jegyzett. A Hangya-központ alaptőkéjének 

emelése céljából egyídőben megindított akciónk 

ís elég szép eredményt mutat. Szövetkezeteink eddig 

szintén 50 millió korona értékű központi jubileumi 

üzletrészt jegyeztek. A további jegyzések folyamatban 

vannak. 

Az ellenőri kar kiegészítése céljából az Í922. év 

folyamán két ízben tartottunk tanfolyamot és 76 uj 

ellenőrt képeztünk kí. A már mult évben felállított 25 

önálló körzetet 5í-re egészítettük kí. 

A budapest-környékí szövetkezeteket 7, a városi 

szövetkezeteket pedig 9 körzetbe osztottuk be és Í6 erre 

kiképzett ellenőrből külön csoportot szerveztünk, amely 

kizáróan a budapest-környékí, illetőleg a városi szövetkezetek 

intenzív ellenőrzését látja el. Ezeknél a szövetkezeteknél 

a fősúlyt a kereskedelmi irányításra, a szakszerű 

árukezelésre, az egyöntetű adminisztrációra, valamint 

a takarékos gazdálkodásra vetjük. Különös gondunk 

volt a központi ügyvezetői körzet kiépítésére s 

jelenleg már Í2 ily körzetet állítottunk fel. í922-ben a 

kihelyezett központi ügyvezetők száma 44-re, a boltkezelők 

száma pedig 23-ra emelkedett. 

Az értékesítési üzletággal ís behatóan foglalkoztunk; 

szövetkezeteink figyelmét erre a jól jövedelmező üzletágra 

sajtónk utján több ízben felhívtuk. Felhívásunk 

szövetkezeteink körében megértéssel találkozott, mert 

szövetkezeteink közül máris többen foglalkoznak a 

gabona, gyümölcs, gyógynövény, tojás, tej s tejtermékek 

és gyapjú vételével és eladásával, valamint hulladék 

(csont, rongy, ócskavas, toll) értékesítéssel. 

A Hangya újság propagálásával a falusi kultura 

fejlesztésének a jövő szövetkezeti nemzedék nevelésügyének 

tettünk hasznos szolgálatot. 

A lap fejlődéséről bővebben jelentésünk előző fejezetében 

(5í. lap) számoltunk be. 

FEjfcŐDESE 

70F800.K' 

1600Q.K'

61 

A „Hangya" kötelékébe tartozó vidéki szövetkezetek ismertetése. 

Alább vármegyénként! csoportosításban soroljuk fel a Hangya-szövetkezeteket, a szövetkezetek megalakulására, 

vezetőségére és működésére vonatkozó adatok ismertetésével. A rendelkezésünké álló tér korlátoltsága 

miatt mellőznünk kell a részletezést s csupán a szövetkezetek kiemelkedőbb mozzanatait vázoljuk. Legkevesebb, 

amit minden szövetkezetünkről feljegyeztünk az, hogy mikor alakult, kí indította meg az alapító mozgalmat és 

mennyi volt a szövetkezet Í92Í. évi forgalma. Ezeket az adatokat kiegészítettük a. vezetőség név szerint való 

felsororolásával, ha erre vonatkozóan évkönyvünk lezárta előtt olyan jelentést kaptunk, amely az ujabb személyi 

változásokat ís figyelembe vette. 

Semmiképpen sem terheli feleslegesen évkönyvünket a szövetkezeti vezetőférfíak névszerínt való felsorolása. 

Megörökítésre méltóvá teszi nevüket a maguk hasznos és síkeres buzgólkodásán kívül az a tanulság ís, 

amelyet az olvasó a névsorok áttekintéséből meríthet. Ezek a névsorok bizonyságai annak, hogy a szövetkezeti 

eszme a falvak mindennapi életében résztvevő férfiak hatalmas gárdájára támaszkodik. A szövetkezetek élén 

rendszerint ott látjuk a lelkészt, a tanítót, a jegyzőt, a földbirtokost; vezérletük alatt tömörülnek a kisgazdák, 

kisiparosok és munkások, rendszerint ugyanazok, akik a maguk községében a haladás és a közérdek zászlóját 

viszik. Szövetkezeti társadalmunk a kis csonka országban mintegy 2000 község vezérkarát öleli fel s bátran 

elmondhatjuk, hogy a falvak színe-java benne van. 

Természetesen Csonka-Magyarország területén lévő intézményeinek felsorolásával távolból sem adhatjuk 

hű és teljes képét a huszonöt-éves munkásság során kiépített szövetkezeti hálózatunknak. Kiépített hálózatunk 

egy nagy és értékes része a békeszerződés következtében elszakadt tőlünk. Elszakított területeinkkel nemcsak 

szövetkezeti alkotásainkat veszítettük el, hanem működési területünket ís és ezzel együtt a fejlődés fégí lehetőségeit. 

Ha a háború előtt megvolt szövetkezeti szervezeteink vezetőségeinek fotográfiáját adhatnánk, ez a legtökéletesebb 

néprajzi kiállítás volna, mert magába foglalná Nagy-Magyarország valamennyi nemzetiségét, amelyek 

békés megegyezéssel találkoztak és segítették egymást a szövetkezeti munka területén. A trianoni béke azzal a 

jelszóval, hogy az elnyomottakat felszabadítja, a szövetkezetek által létrehozott olyan testvéries frigyet bontott 

szét, amelynek védelmét a most védelem nélkül maradt nemzetiségi kisebbségek éppen úgy élvezték, mínt a 

magyar anyanyelvű honpolgárok. Nagy fáradsággal megszervezett Í350 szövetkezetünk egyszerre való szörnyű 

elszakítása a multak sikerein s jövőbeli reményeinken tátongó sebet ütött s negyedszázados évfordulónkat az el 

nem muló gyász érzéseível tölti meg . . . 

ABAÚJ-TORNA VÁRMEGYE. 

Aka««íWf Alakult í920-ban. Kezdeményező Kallós János 

•T\.Ud.UjKXr r> fc> pIébán0S4 Évi forgalom 3 millió korona. 

Aí-iüt r ii

Rnrí\ra críl^ rtrca í 3 Alakult 1917-ben, Patkós Sándor ref. tanító 

1 U4CI IS.il] dl cl kezdeményezésére. Saját háza van. Ügyvezetőkönyvelő 

Patkós Sándor ref. tanító. Évi forgalom 1921-ben 

P/2 millió korona. 

Füzérradvány Évi forgalom 2i/a millió korona. 

Cradna 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező Groholy Emánuel 

tanító. Évi forgalom 1 millió korona. 

i ' . Alakult í 920-ban. Kezdeményező Vargha Gyula 

O-agyDator körjegyző. Évi forgalom 1921-ben % millió 

korona. 

(-* i Alakult 1905-ben. Kezdeményező ífj. Vaskovich 

Vjraraana Antal lelkész. Évi forgalom 1921-ben 1 míllíó 

GönCZ Alakult 1900-ban, Fury János ref. lelkész kezde- 

* ményezésére. Egy fióküzlete van. 1921 karácsonyán 

51 szegényt látott el liszttel és cukorral. 1922-ben 25.000 

koronát adományozott kulturális célra és 10 szegény gyermeket 

felruházott. Házának értéke egy millió korona. Igazgatóság: 

Lánárd Domokos ref. tanitó elnök, pénztárnok: Farkas 

Elek ref. lelkész, könyvelő : Kasztner Andor takarékpénztári 

könyvelő. Igazgatósági tagok: Kövy József közs. főjegyző, 

Görgey János, Gönczy István, Papp Sándor, Károly Ferenc kisgazdák 

és Theísz András iparos. Felügyelő-bizottsági tagok : 

Krausz László postamester elnök, H. Szacsury János és 

Lukács András kisgazdák. Évi forgalom 26 míllíó korona. 

sí •• f Alakult 1920-ban. Kezdeményező Frenczel 

LrOnCZrUSZKa Béla ref. lelkész. Évi forgalom 21/2 míllíó 

korona. 

"LJ I Alakult 1920-ban. Kezdeményező Dorgaí Mihály. 

1 J.írTC> Alakult 1920-ban. Kezdeményező Fígula János r. k. 

1 ±CJ U4-C plébános. Évi forgalom 1921-ben P/2 míllíó korona. 

Hernádkércs Alakult 1920-ban. Kezdeményező Edelényí 

Ede r. k. esperes. Evi forgalom 3 millió kor. 

lakúit 1908-ban, Szekerák Károly plébános 

Bíczkó János erdővéd kezdeményezésére. 

Saját háza van, amelyet 1916-ban vett meg. 1919-ben a 

községen átvonuló csehek a szövetkezetben fosztogattak, 

mely kárt a szövetkezet könnyen kihevert. Ügyvezető-ígazgató 

Laczkó Ferenc. Az igazgatóság elnöke Halász András, 

A szövetkezeti ház megvétele Szekerák Károly r. k. plébános, 

volt szöv. elnöknek érdeme. Évi forgalom 2 3 /4 míllíó korona. 

HprnárÍQrí>nt^nrírá«: 

Alakult 1910-ben. Kezdeményező 

nernaaszentanaras Szabó ISTVÁN TEL TANITÓ. ÉVÍ forgalom 

1921-ben 3 /4 míllíó korona. 

Alakult 1919-be... 

József. Éví forgalom 2 millió korona. 

T-Tí>ff->áA\Ti?rsLP Alakult 1920-ban.KezdeményezőLauf Gyula. 

1 ICIIldUVCC&C Évi forgaIom J921-ben P/4 millió korona. 

Tj'J ' j.< Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kertész 

rlíoasnemetí János r. k. plébános. Évi forgalom kb. 21/8 

míllíó korona. 

TT.j ' i ' Alakult 1917-ben. Kezdeményező dr. Gedeon 

nicívegarao Aladár főispán. Éví forgalom 1921-ben 1 míllíó 

korona. 

IJ ff/, t^ ' y _ Alakult 1898-ban. Vetích Gusztáv kezdeménye- 

J. lUliUllcl^d. zésérCt A szövetkezet tagjai kőedénygyárí munkások. 

Ügyvezető-igazgató Fazekas János áll. ísk. igazgató. 

Igazgatósági tagok Kabaník János bíró, Kertész József erdőőr. 

A felügyelő-bizottság elnöke Kretovícs József és Krízsán Béla. 

Pénztárnok Zsofcsák Gyula. Éví forgalom 5 míllíó korona. 

Ináncs Alakult 1901-ben. Éví forgalom 2 millió korona. 

T/. f - Alakult 1918-ban. Kezdeményező Fodor Géza. Éví 

JU&VcUU forgaIom 2 millió korona. 

"K'átw «c Pororô Alakult 1921-ben. Kezdeményező Mínrvany 

eb jrerecbe csifc EmiI gör> katíl> íeikész. Evi forgalom 

182l-ben T /3 míllíó korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdem,— 

tanító. Évi forgalom P/a millió korona. 

T^rvft^t Alakult 1920-ban. Kezdeményező Sárkőzy Lajos 

IVUIld.1 feL ieikész. Évi forgalom 1921-ben IVi míllíó korona. 

tlt 1918-t 

' kész és Bodnár jános ref. tanító kezdeményezésére. 

Saját háza van. A szövetkezet vezetői Urbán 

Endre ig.-elnök és Bodnár István ig.-tag. Éví forgalom 

6 míllíó korona. 

T AU Alakult 1912-ben, Makovszky Ferenc plébános kezdeményezésére, 

Hegyi Zsigmond földbirtokos támogatásával. 

1919-ben saját házába költözött. Éví forgalom 1921-ben 


Nagy- 

. V'íckA-ycTT-íi Alakult 1921-ben, Csiszár Andor 

- IVlbDU^bVd, áiL tanító, jelenlegi igazgatósági 

elnök és könyvelő s Makó Ferenc kezdeményezésére. Igazgatósági 

tagok: Palágyi István, Kovács Gyula, Menyhárt János 

és Iván István. Éví forgalom l 3 /4 míllíó korona.

63 

Nyésta 1920^-ban. Kezdeményező Tamás András 

' gazdálkodó. Évi forgalom x /2 millió korona. 

Nyírí 

Alakult 1911-ben, Horváth István és Matusz István 

kezdeményezésére. Igazgatóság: F. Nóvák József elnök, 

Szabó István és Kovács János. Felügyelő-bizottsági elnök 

Nóvák Imre. Évi forgalom 2Va millió korona. 

Onga 

Alakult 1916-ban. Kezdeményező Kovács István 

ref. lelkész. Évi forgalom 1921-ben l l /i millió korona. 

P - fi. ' Alakult 1903-ban. Kezdeményező Héthy Sámuel 

rdllldZd ny- tanitó. Évi forgalom 192í-ben í 1 /2 millió korona. 

JDpfp. Alakult 1914-ben. Kezdeményező Lipusz György földx 

C I C míves. Évi forgalom í92í-ben 3 /4 millió korona. 

Pí>ftrí-fní> Alakult í899-ben. Kezdeményező Fodor György. 

I crK-Upd- J9J0-ben saját helyiségébe költözött. Ügyvezető 

Fodor György. Évi forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1912-ben. Kezdeményező Harda Imre. 

JTUb^Xd-iaiU Éví forgalom 2 millió korona. 

Sí>tví>f) Alakult 1917-ben. Kezdeményező Kirják Péter kör- 

Ociycu jegyző. Éví forgalom 1921-ben í millió korona. 

Szala AIakuIt 1920-ban. Kezdeményező Külkey Gyula főldbirtokos. 

Éví forgalom 2 millió korona 

Srompfí> Alakult 1920-ban. Kezdeményezők Perlik Lajos 

kJ^ClllCl C körjegyző és B. Kovács Mihály kisbirtokos, o. k. h. 

pénztáros. Igazgatóság: Perlik Lajos körjegyző, szövetkezeti 

elnök; igazgatósági tagok Kozlánszky József gőzmalomtulajdonos, 

F. Kovács János, Lengyel József és Farkas János kisbirtokosok; 

felügyelő-bizottság Erőss Lajos ref. lelkész elnök, 

Kovács István, Nyírí Ferenc, Szaszák Mihály, B. Kovács 

Bálint, Szazsák József, Rozmann Pál, Nagy József, Kerekes 

Mihály kisbirtokosok ; könyvelő Kovács J. Dezső ref. tanító; 

pénztáros B. Kovács Mihály kisbirtokos. Évi forgalom 2*2 


Srílr^rn Alakult 1917-ben. Kezdeményező Luckenberger János 

OÎJVÖÛ íí0Cj;atiS2t. Évi forgalom Í0 millió korona. 

C-' Alakult J9í7-ben. Kezdeményező Hága Miklós ref. 

04-111 lelkész. Évi forgalom 2 l h millió korona. 

Sríni^p-f-r* Alakult 1920-ban. Kezdeményező Dózsa Jenő ev. 

r ref. lelkész, szöv. elnök. Éví forgalom V 2 milliókor. 

Syriaíío-pt Alakult í904-ben, Kaszás Kálmán tanító kezdeményezésére. 

Í912-ben házat vett. Igazgatósági 

tagok: Kovács Ágoston plébános elnök, Dienes József, Hronyecz 

Ferenc, Bubenkó József. Felügyelő-bízottság: Üveges 

Ferenc elnök, Bobaj János, Simkó János, Haraszti Ferenc. 

Könyvelő Kaszás Kálmán tanító. Éví forgalom 2 V2 millió kor. 

< S'Tr»íír>c^frÍA Alakult Í918-ban. Kezdeményező Paulinyí 

OZ.UllUbd.rUU Ármin főjegyző. Éví forgalom 21/2 millió kor. 

Telkíbánya-Aranygomb AIakuIt í904 " befl ' Évi foí - 

Korona. 

Alakult 1904-ben. Éví forgalom 

1921-ben 1 millió 

Tnmnf Alakult í920-ban. Kezdeményező Zombor Lajos 

1 U111UI fef> tanító, Évi forgalom l 3 /4 millió korona. 

T1 nornaszenxanaras m ^ c+ot^í-ynAi'-í c Alakult í92í-ben. Kezdeményező 

Horvátfl BÁHNT R< K. PLÉBÁNOS, ÉVÍ 

forgalom 1921-ben V2 millió korona. 

nr ' .. Alakult í 904-ben. Kezdeményező Szélig 

1 ornyosnemeti Jenő tanító, ÉVÍ forgalom P/Í M W 6 

korona. 

Vá cyá QÍiíitíl Alakult 1920-ban. Kezdeményező Bodnár János 

v cLgctöilUld. tanitó> Évi forgalom 1921-ben J/a millió korona. 

Ví7

64 

Herczegszabar ^ í i J Z ^ é " f " 8a,< " n 

T—T-cí-» Alakult í922-ben. Kezdeményező dr. Frey 

1 UlUCÍjIUÍd János. Évi forgalom í 1/2 millió korona. 

nosszuneieny 

T—T/~»e o t-i ti ír Alakalt Í92í-ben. Kezdeményező Pelz 

AfpácI n kt pIébános, 

Ibafa AIakaIt ,í920-ban. Kezdeményező Tóth József postamester. 

Évi forgalom 4 millió korona. 

IoaCSÍa. AIakuIt í9í8-ban. Kezdeményező Tóth Kálmán ev. 

r^ ref. lelkész. Évi forgalom 3 /i millió korona. 

Alakult í92í-ben, Kezdeményező Bőzerger Izsó 

IVCJ^CbU kántor_tanító. 

T^pm í>c Alakult Í918-ban. Kezdeményező Koncz Antal ref. 

J^ClllCÖ IeifcéWt Évi forgalom í millió korona. 

T^ío/^címr Hoit-Á Alakult Í918-ban. Kezdeményező Zájvíscsany-vjszro 

vory Elek ev> reL segé(íieikész. ÉVÍ 

forgalom 3 /i millió korona. 

r Alakult Í9Í7—... 

Árpád. Éví forgalom 1 '/'a millió korona. 

T^ííi írámártA Alakult 19í2-ben, Fűrész József gazda kez- 

IViariaKemena deménye2éséfe. A közbejött szerb megszállás 

idején a szövetkezet csaknem felszámolt. Felszabadulása 

után a központ támogatásával és az alaptőke felemelésével 

a nehézségek elsimultak és a bajokat kiheverte. 

Igazgatóság; Ulrích György elnök, Baumholzer János, Hogemann 

György, Nesz Lőrinc, Schleícher Lajos. Felügyelőbizottság 

: Bösz Péter, Fauszt Ádám, Fauszt Fülöp, Fauszt 

Henrik, Gerner János, ídb. Kerner Bálint, Kolhep András, 

Kolhep György, Fíkan Gáspár, Rumszauer János, Schleícher 

József és Wágner Mátyás. Évi forgalom 4 millió korona. 

Matty 

Alakult Í918-ban. Kezdeményező Melegh Dezső. 

IVrprQí>írf~mr»«í Alakult í920-ban. Kezdeményező Wohlkorona 

mann JÓ2Sef gazda ' Éví for g aIoin Va millió 

Mptpnví'i; Alakult 1920-ban. Kezdeményező Henél Sándor 

iVXCft.CHycö jegyző> Evi forgaioln 2 1/4 millió korona. 

ÍVJrrvrá t*r\ét A Alakult 192í-ben. Kezdeményező Folber Aladár 

ixd-gyaipau S2ÖV< eInök< 

lVao"ví"wr

65 

' íóm. kath. plébános. 

Évi forgalom 1921-ben 

D ' f Alakult 1921-ben, Kamu József tanító, Haraszti 

IXd.Uld.lVd, jÓ2sef és P. Pancsó János kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Kamu József elnök, P. Pancsó János szöv. könyvelő, 

Haraszti József szöv. pénztárnok ; Bíró János és Gerí János 

kisbirtokosok. Felügyelő-bizottsági Míhó Lajos elnök, Csoport 

József, Dőmös Sándor, Pancsó János, Tóth. Sámuel, Turbékí 

Antal és Benke Péter kisbirtokosok. 

í? r»Tq3 fa Alakult 1921-ben. Kezdeményező Simon Lajos ref. 

IVUZÜtUd IeIkés2. Évi forgalom 1% millió korona. 

C ^ ~ J Alakult í 920-ban, Bognár Gyula szolgabíró, Bálint István 

főjegyző, Szűcs József esperes-plébános és Preller Nándor 

iparos kezdeményezésére. 1921-ben saját házába költözködik a 

szövetkezet. Igazgatóság: Szűcs József elnök, Orbán József 

ügyvezető, Faller János, Víncze Márton, Kenéndí József, Pintér 

István, Szeifer József, László János, Szőke József, Bodó László, 

Forray Valér, Preller Nándor, Lakatos Zsigmond és Sebők 

Zsigmond. Felügyelő-bizottsági Bálint István elnök, Véber 

Mihály, Pintér János, Tringer Ádám és Mezey Béla. Évi 

forgalom 8 millió korona. 

Síílív£ Alakult Í92Í. Kezdeményezők: Nagy Zsigmond és 

/ Schneíder Ferenc. Vezetőség : Bodonyí Nándor ísk. ig. 

elnök, Pápé László takp, íg. alelnök, Csapó Sándor, Morvay 

Dezső, Kratovel István, Bíró Lajos, Takács Lajos, Szabó 

Ferenc, Brunner Gyula, Vécsey János, Csurgay Gábor, Balázs 

Pál, Géczy Sámuel, Kiss Géza, Dr. Derlik Imre. Forgalma 

í 922-ben 20 millió korona. 

Sittrw Alakult 1917-ben, Horváth Lajos, Mayer János, Schweí- 

U 1 U i gert Lőrinc, Bőbl Nándor, Vöröss László kezdeményezésére. 

1918 juniusában nyílt meg a szövetkezet, néhány 

hónap múlva a szerb megszállás következtében a központtól 

elvágva vergődik. Í921 augusztus végén felszabadulván, a 

központnál jelentkezett és még idejében sikerült a talpraállitás. 

Igazgatóság : Vadnaí Jenő főszolgabíró, elnök, Vöröss 

László polg. ísk. tanár, ügyvezető, Bóra László ügyész, Horváth 

Ferenc járásbiróságí tisztviselő, Horváth Lajos iparos, 

Chrístof Béla járási számvevő, Petrovics György iparos, 

Tunya József és Tapardi János birtokosok. Évi forgalom 

3 l h millió kqjrona. 

^íkíirvtrfiAlakult 

oiKiosnagyiaiu Ákos tzL IeIkés2i Évi forgaloi; í92i-bln 

kb. 100 ezer korona. 

1918-ban. Kezdeményező Nagy 

Snm hpfpír Alakult 1921-ben. Igazgatóság: Ridlínger György 

vJUlUUCICA elnök, Szeiberling Bálint alelnök, Emmert Péter, 

Fríedrík Ádám és Mutschler József. Pénztárnok Műllerleí 

Ferenc. Könyvelő Bedics Miklós. Évi forgalom 3 ',2 millió 

korona. 

Szabadszentkirály ^ ^ l l t ^ J ^ " " 6 

^^ a la t-n;! ír Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kósa József 

^dldllldJV tanító> Évi forgalom 3/4 millió korona. 

Alakult 1921-ben, Csokonay Béla plébános, 

KJZClllUlCllCÖ S2Öv> ügyv.e2ető kezdeményezésére. 

S^fíá cy\t Alakult 19í3-ban. Kezdeményező Molnár Tivadar 

wjzaidg y tanítót 

Tésenv Alakult 1918-ban. Kezdeményező Pál József kísbír- 

1 tokos. Évi forgalom 11/2 millió korona. 

VíSfqrln Alakult J9í8-ban. Kezdeményező Morvay Ferenc, 

Evi ágálom 51/4 millió korona. 

v ítjö^lU 

Alakult Í9Í9-ben. Kezdeményező Bobel 

vasarosaomDo jános. éví forgalom 1921-ben 1,4 miiiió 

Vpmpnd Alakult 1921-ben, Gazda Ede körjegyző kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Vilhelm János elnök, 

Keller Boldizsár h. elnök, Trábert József, Falk György, 

Friesz János. Pénztárnok Emmert András, Könyvelő Hesz 

Béla tanító. Felügyelő-bízottság: Kerner Pál elnök, Szélig 

Antal, Thurn Ferenc, íd. Hoff György, Trábert Menyhért, 

Frídrích József, Till György. Éví forgalom 7 tya millió korona. 

Vífáo'OS Alakult í92í-ben. Kezdeményező Pratsch János 

& tanító. Éví forgalom 2Va millió korona. 

VokánV AIakuIt í921-ben. Kezdeményező Petz Ottó kör- 

' jegyző. Évi forgalom 2 ',2 millió korona. 

Zaláta 

Alakult 192í-ben. Évi forgalom í '/a millió korona. 

"7 " ' f Alakult 192í-ben, Kezdeményező Denke 

forgalom 1921-ben 1 

Zengovarkony Antal tanító, ÉVÍ - 


Baja 

BACS-BODROG VARMEGYE. 

Alakult 1918-ban, a bajai Széchényi-szövetség kezdeményezésére. 

A szövetkezet rövid működése után a várost 

a szerbek megszállották és a szövetkezetet szekvesztum alá 

vették. Az í évig tartó szekvesztum alatt Í50.000 jugoszláv 

korona sarccal sújtották a szövetkezetet. Í92Í. év őszén a 

szerb megszállás alól felszabadulván, rohamos fejlődésnek 

indult. Alaptökéjét sokszorosan felemelve, a forgalom folytonosan 

emelkedett. Majd házat vásárol, abban fióküzletet 

nyit, ugyanott berendezte mezőgazdasági géposztályát, melynek 

a városban három elárusításí helye van. Igazgatóság s 

Boróczy Kálmán dr. ügyvéd, elnök; Bíeber Lajos községi 

jegyző, ífj. Csírszka Konrád kereskedő, Égi Ferenc, Ézsí 

János, Folkmann János, Gergelyí Béla, ífj. Nehrlinger József 

és Sámán Jakab földbirtokosok. Kovács Andor pénzintézeti 

tisztviselő, alelnök, Klossy Lajos pénzintézeti tisztviselő. 

Elnökhelyettes-ügyvezető Fehérváry Dezső, főpénztáros Rimler 

József, könyvelő Bitz Mária. Í922 október í-éig az 

áruforgalom 2Í millió korona. 

Felsőcsíkéría 

Aiakuit 1922-ben. 

szövetkezet ügyvezető-igazgatójának kezdeményezére. 

1918-ban a szerb megszállás következtében 

súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül a szövetkezet, 

amelyet csak a vezetőség önfeláldozása mentett meg az elpusztulástól. 

A felszabadulás első napjaiban megjelent a 

központi ellenőr és mindent rendben találván, központi utmutatás 

szerint fejlődik tovább a szövetkezet. Wíldínger Jakab 

dr. főszentszékí tanácsos és Tripolszky Gyula főszolgabíró 

egyenként kiveszik részüket az irányítás munkájából. Éví 

forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 

Tá-r»r» segédlelkész. Éví forgalom 41/4 millió korona. 

S^Pfltlnfínry Alakult 1921-ben, Marton Sándor plébános 

U Í , U 1 U U 1 kezdeményezésére. Igazgatóság: Marton Sándor 

l\/íí?íirtriít Alakult 1912-ben. Működése kis alaptőkéjénél 

elnök, Honig Aladár alelnök, Riehmer János dr., Sey 

Pongrác dr. szöv. ügyészek, Krommer Gyula szöv. pénztárnok, 

íf j. Bócz József, Nóvák Mihály, Pozsgai András, Máté János, 

Marton Sándor, Deák Lajos, Pap János, Böröcz Vendel. 

Felügyelő-bizottság: Csonka Lajos elnök, Szűcs Ernő dr., 

Czínkó Kornél, Mergl István, Bartha Lajos, Halas Ferenc, 

Gáti Tóth Ferenc, Balázs Ján9s, Jandó János Vince. Könyvelő 

és ügyvezető Zsínkó Ernő. Évi forgalom 5 millió korona. 

lVl

66 

a Szövetkezet életrehivása érdekében, amely 2 hétre a szerb 

megszállás alól való felszabadulás után, szeptember havában 

mégis alakult. Igazgatóság: Mészáros Béla lelkész elnök, 

Wínkler Lénárd kelebiaí plébános, Csernetícs István, Csernetícs 

Mátyás gazdálkodók és Patócskay István asztalosmester. 

Felügyelő-bízottság: Varga Antal elnök, Jakab György, 

Vajzer András, Fríebert Mihály, Horvát A. Gábor, Horvát 

A. Dániel, Horvát A. Simon, Csepcsik Gyula, Szitarek 

József, Rambola István, Kovács Antal, Kovács János, Sztanik 

Simon, Pásztor József és Juhász Ferenc. Éví forgalom 35 


ntnna Kelebia. Alakult 1921-ben. Kezdeményező Karvázy 

r János főmérnök. Éví forgalom 8 millió korona. 

BEREG VARMEGYE. 

Barabás Alakult 1910-ben, Alacs Dániel és Vágó György 

ref, tanítók kezdeményezésére, házukat a tagok 

maguk építették fel. Éví forgalom 4 millió korona. 

Alakult 1916-ban. Évi forgalom 1921-ben 

uei eguarucz i/2 miffió korona. 

Rufí>íYc«M«Tr Alakult 1920-ban. Éví forgalom í92í-ben 3 /í 

ueregburajiy míIIió korona. 

{"'íarnrla Alakult 1918-ban, Lánczy József ref. esperes, Bu- 

V-.0d.lUUd. 2Ínkay Ferenc földbirtokos, Csatáry Dezső tákosi 

ref. lelkész, Király Ignác kisgazda és Cserepes Károly 

kovácsmester kezdeményezésére. A cseh megszállás következtében 

a szövetkezet nem kezdhette meg működését. 1919. 

év végén a község felszabadulván, a megye székhelyéről 

Beregszászból kimenekült összes hatóságok a községben telepedtek 

le. Ekkor dr. Kovács Lajos szolgabíró, Radícs János 

vármegyei kórházi gondnok szorgalmazta a szövetkezet megnyitását, 

melynek vezetését utóbbi elvállalta. A szövetkezet 

1920 februárjában megnyílt. Igazgatóság: Lánczy József 

elnök, Orosz Sándor, Kokas Vilmos. Felügyelő-bízottság: 

Buzinkay Ferenc elnök, Kokas József, Kokas Sándor, ídb. 

Nagy Sándor, Kulcsár Lajos és Bedő Pál. Ügyvezetőkönyvelő 

Szász jenő. Éví forgalom 3 V 3 millió korona. 

f~Tí>tí?ní>c: Alakult 1921-ben. Kezdeményező Veress Gáspár 

VJtlClitö földbirtokos. Éví forgalom 1 millió korona. 

GtOra(A\ú T Tcmftwa Alakult 1920-ban, Csoknyay Bertalan 

VJCIgeiyi-^gUIIiyd. őgyvezető-ígazgató és Rácz Jenő 

ref. lelkész kezdeményezésére. Éví forgalom 3 xji míllíó 

korona. 

C\-,A-k rv. Alakult 1919-ben. Kezdeményező Csatáry Gerzson. 

VJUId.CS> Évi forgaiom 3 minió korona. 

1 1920-ban. Igazgatóság : Tol . 

váth Gábor tanító könyvelő, Simon Károly, Kölcsey 

Menyhért, Kalmár József kisbirtokosok. Fazekas Ferenc 

jegyző a felügyelő-bízottság elnöke. Pénztárnok Mándy István. 

Éví forgalom 3 millió korona. 


' nyező Koncz Bertalan. Év: 

TVTá+TMfc Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó Bertalan 

iVld-iyUb ev< teL lelkész. Éví forgalom 1921-ben 1/3 míllíó 

korona. 

' Laczkó András elnök, Szigeti Mihály, Elbert 

József, Izsák András és Pető István földmivesek. Felügyelőbízottság: 

Laczkó Sándor elnök, Bíró István, A. Borbély 

János, Ő. Borbély János, Pető János földmívesek, Dancs 

András pénztárnok. Ügyvezető-könyvelő Bán Ernő ref. kántor-tanitó. 

Éví forgalom 1921-ben s /i millió korona. 

TTaroa Alakult 1917-ben. Kezdeményező Szabó Benjámin. 

^ Éví forgalom 9 míllíó korona. 

Tíoaíirírm-ir Alakult 1920-ban. Kezdeményező Csatáry Zol- 

1 löZ,ddUUliy tán ev. ref. segédlelkész. Évi forgalom 1921-ben 

3 /4 míllíó korona. 

n C'ift>roc>mT Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szász- 

1 tegycsy Lajos körjegyző. Évi forgalom 

1921-ben 2 /s millió korona. 

Tíszaszalka Alakult 1918-ban. Előbb a csehek, majd a 

románok, majd ismét a csehek fenhatósága 

alá került és csak a szövetkezeti vezetők szívós kitartása 

mentette meg a szövetkezetet az elpusztulástól. A szövetkezet 

kiheverve a megszállók garázdálkodásait, forgalma 

naponként emelkedik ugy, hogy mostani havi forgalma 

4—500.000 korona. Szövetkezeti ügyvezető Rehó Gyula. Évi 

forgalom 1922-ben 3 tys míllíó korona. 

Vitríríca+víi Alakult 1917-ben. Kezdeményező Lázár Sán- 

V dlUUbdiyd dor tanító. Éví forgalom 1 millió korona. 

\/-í oícnodimómr Alakult 1920-ban. Kezdeményezők : 

v asarosnameny Tóth Mi}lály és Kántor JózseLÉVÍ forgalom 

9 millió korona. 

BÉKÉS VÁRMEGYE. 

Dll-i- Alakult 1915-ben, dr. Hajnal József orvos, Nagy Lajos 

r. k. tanító és Juhász János hitelszövetkezeti könyvelő 

kezdeményezésére. A forgalom állandó növekedése ügyvezetőigazgatói 

állást tett szükségessé, melyre "Uferbach Bélát megválasztják. 

Dacára a román megszállásnak, a vezetőség kitartó 

és céltudatos irányításával veszteségét kiheverte és a forgalom 

napról-napra emelkedik. Igazgatóság: Dr. Hajnal József 

elnök, Körber Tivadar alelnök, Uferbach Béla ügyvezető, 

Domokos Gábor, Morvay Mihály. Felügyelő-bizottság: Farkas 

Gyula elnök, Hentz Antal, Karácsony András, Ríbárszkí Pál, 

Sajti Lajos. Könyvvezető Nagy Lajos. Évi forgalom 1921-ben 

4 1/4 millió korona. 

D ' Kisgazdák. Alakult 1918-ban, Kovács János 

D ^ i t b í l ü d tanító kezdeményezésére. 1919-ben a termelő 

és értékesítő üzletágak felvétele céljából a vasútállomás mellett 

tárházakat és irodaépületeket épit és a telepet iparvágánnyal 

szereli fel. Üzletkörébe vonja a gabonafélék, termények 

és őrlemények adás-vételét, gépraktárak, tűzifa, szén, 

mész, cement, gyapjú, élőállatok nagyban és kicsinyben való 

adás-vételét, valamint a gyógynövény gyűjtését. 1920-ban 

főüzletét áthelyezi a város legforgalmasabb terére. 1921-ben 

felállítja az első, 1922-ben a második fióküzletet. Igazgatóság: 

Zsírák András elnök, Szaszák Ádám alelnök, Kovács Mihály. 

Felügyelő-bizottsági elnök Kovács János. Ügyész dr. Uhrín 

László. Ügyvezető-igazgató Kovácsik Lajos. A szövetkezet 

megnyitása óta alaptőkéjét sokszorosan felemelte. Évi forgalom 


R/it-óo.'-ciki Hangya. Alakult 1918-ban. Kezdeményező 

DeKCbCbd-Da dr> SiIIcr Viimos. Évi forgalom 9 millió korona. 

"Rótr^crcíjko Nagygerendás. Alakult 1917-ben, Fehér Imre 

J->cK.ebLbd.Ud. r. k. lelkész kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Lavatka József elnök, Hellényí János, Eke István, Kvasz 

György, Lonovíts János és Urbán Pál. Éví forgalom 3 \ 2 


R^t-ócrc^ln Dobozmegyer. Alakult 1919-ben. Kezdemé- 

DeKebCbd-Ud. nyező Marik György. Éví forgalom 1921-ben 

3 /4 míllíó korona. 

R£Írp« einök és Gáspár István r. k. tanító 

szöv. könyvelő kezdeményezésére. Rövid fennállása óta több 

mint 30.000 koronát juttatott jótékony célokra. Éví forgalom 

5 V2 míllíó korona. 

"Rptr

o: 

gazda elnök, Szabó Gusztáv szöv. malom ügyvezető-igazgató, 

Ufirin Imre, Hegedűs Ignác kisgazdák, Regulí János máv. 

altiszt, Német János, Farkasinszky György földmívesek, 

Szebení László tanító és Gyurícza Mihály bognármester. 

Felügyelő-bízottság: Bencze Sándor tanító elnök, Hanyecz 

Gy. János, Hanyecz János, Morkó Mátyás, Hegedűs János 

kisgazdák, Uhrin János máv. altiszt, Uhrin István cipész, 

Szabó Elek asztalos, Tímár Flóris szabó, Tuka Gyula üveges. 

Könyvelő Orbók József tanító. Pénztárnok Uhrín Imre. Évi 


17^. J^ " J Kondorostanya. Alakult í 903-ban. Éví forgalom 

J..I1UI UU 1921-ben 1 >/i millió korona. 

Fndrnd Öregszöllő. Alakult 1907-ben. Éví forgalom 1921-ben 

1 ] /4 millió korona. 

T^ríf/^da Aámr Alakult í 909-ben, Szeleczkí Gábor és Rózsa 

IVUlUöldUdliy jános kezdeményezésére, akik jelenleg ís 

igazgatósági tagok. Igazgatósági elnök Horváth Gyula 

főjegyző. Felügyelő-bizottsági elnök Sztankó Géza tanító. 

Könyvelő Rupcsó Károly. Éví forgalom 12 millió korona. 

Kőröstarcsa Alaku ft 1903-ban, Petneházy Ferenc községi 

főjegyző kezdeményezésére; egy fiókja ís van. 

A megszállás idején egy évig el volt zárva a központtól és 

kí volt szolgáltatva idegen cégek kapzsiságának. A megszállás 

alól felszabadulván, nagy fejlődésnek indult a szövetkezet, 

ami a vezetőség céltudatos munkájának köszönhető. 

Igazgatóság: Fehér László elnök, Batízy Ferenc, Ladányi 

László, Puskás Károly. Felügyelő-bízottság: Tóth Pál elnök, 

Gyarakí László, Gyaraki Antal, Szőke Imre, Szabó M. Sándor, 

Kis Sándor, Bokor Sándor, Gál Sándor és Tóth Gergely 

szöv. pénztárnok. Könyvelő Vígh István községi iktató. Éví 


ref. lelkész kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Jeszenszky Károly elnök, Hegedűs Béla dr., Maíerík Károly, 

Mózes András, pénztárnok Járosí János, Bíszkup Ferenc 

ügyvezető és Molnár János könyvelő. Molnár András, Pilisi 

Márton, Kokavszki Ádám és Adamik János. Felügyelőbizottság 

: Stefánovicz Pál elnök, Gazda András, Práth 

Márton, Majdán János, Lehóczky György, Tóth Pál, Szokola 

Pál és Plavecz Mihály. Éví forgalom 5 Vs millió korona. 

1Wíí>rníif>r^fW Hangya. Alakult 1917-ben. Éví forgalom 

iVieiUDereny í92í-ben 21/3 millió korona. 

I\7íí>yr\kí?tt^7- Központ. Alakult í913-ban. Kezdeményező 

1VXC4-UÜCI Cliy ifj< Lédig József. Évi forgalom7 >, i millió kor. 

l\Tao-\r«:rí>ná c Alakult í904-ben. Kezdeményező Megyík 

L Akasztó-puszta. Alakult 1920-ban. Kezde" 

ményező Frank Ferenc tiszttartó. Éví forgalom 

" ' öiClldö jános gazd£U Évi forgalom í 921-ben 2 millió K. 

Óícíovn

68 

c>r\\-c>ir\rr\\T> Alakult 1904-ben, Podhradszky Károly 

ozeuieiumyd, lelkész kezdeményezésére. A község tanyarendszere, 

szétszórtsága szükségessé tette 1 fiók létesítését, 

melyet í 909-ben meg ís nyitott. í904-ben házat vásárolt, 

melyet üzleti célra kibővítve, táncteremmel, jégveremmel és 

tekepályával lát el. 1909-ben a fiók részére is házat vásárolt. 

Igazgatóság: Csermák Elemér ev. lelkész elnök, Szepkégel 

Emil, Árvaí György, Bozó Antal. Felügyelő-bizottság: Csiszár 

György elnök, Csizmadia Sándor, Horváth János, Kővágó 

József, Lőveí Mihály és Vass Pál. Évi forgalom 8 millió kor. 

' 

oláh megszállás fejlődésében kissé visszavetette, 

de felszabadulás után nagy fejlődésnek indult. Ügyvezetőigazgató 

Szolomayer Jakab. Átlagos havi forgalom 2 millió 

korona. 

Vpíífn Alakult 1902-ben. Kezdeményező Rábay Imre bir- 

V caziu tokos< Évi forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

BIHAR VARMEGYE. 

Almnsrí Alakult í 911-ben, Balogh Elemér földbirtokos kezdeményezésére. 

1917-ben az eddig bérelt házat megvásárolta. 

Igazgatósági Székelyhídy Bélaref. lelkész, Somogyi 

Gábor ny. ref. tanitó, Bihar József földbirtokos és Lakatos 

József kisbirtokos. Évi forgalom 5 millió korona. 

Aftáficí Alakult 19077ben Kezdeményező Zsigmond Ferenc 

ref. lelkész. Éví forgalom 2 3 /4 millió korona. 

Raffímpf Alakult 1908-ban. Kezdeményező Molnár Antal 

UctgctlIICI teL tanitó< Évi forgalom í921-ben H/2 millió kor. 

Raírnnc?í>ty Alakult 1918-ban. Kezdeményező PelbértJózsef 

UcUÛllüZCg főldmives. Éví forgalom 3 3 4 millió korona. 

. Alakult í 905-ben, Méhes József 

Horváth János kezdeményezéséi 

1912-ben szövetkezeti házat építettek, melyben az üzleti 

helyiségeken kívül raktárak és üzletvezetői lakások ís vannak. 

A szövetkezet könyvelője Varga Sándor. — Évi forgalom 

í 921-ben 4 millió korona. 

Kiss Antal ref. lelkész. Éví 

forgalom íVs millió korona. 

Alakult 191 

kezdeményezésére. í 920-ban üzlethelyiségét 

örökáron megveszi, melyhez 1921-ben modern és tágas 

raktárhelyiséget épit. Éví forgalom 10 millió korona. 

Bíharkeresztes AIakuIt í9 08-ban.ÉVÍ forgalom 1921-ben 

T).f f . Alakult Í913-ban. Kezdeményező Je- 

Díharnagybajom • ney - Zsigmond. - - Éví - - forgalom - 1921-ben -— 


Alakult Í912-ben. Kezdeményező Erdős Dezső 

XJlllctl IUI Ud. állatorvos. Évi forgalom 3 3 /4 millió korona. 

T3íU ~ f fv+í-a Alakult 1903-ban. Kezdeményező Kováts Ferenc. 

i-mid-IUgl d. Év. forgalom 6 miUió korona. 

Bott Alakult 1905-ben. Kezdeményező Mártha János főldbír- 

' tokos. Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

CsökmŐ 

Alakult í904-ben. Éví forgalom 4';2 millió korona. 

Vt^Tct Alakult 1920-ban. Igazgatóság! Ballaí Aladár, 

1^0,11^110.^0. Bujdosó jÓ2sef S2ÖV. könyvelő, Oláh Antal, 

Berde Demeter pénztárnok és Balku Imre. Felügyelő-bizottság: 

L. Harangi Lajos elnök, L. Harangi József, Bagösí Gábor, 

B. Bagosi Lajos, J. Bagosí Antal, Horváth Sándor, Szőrnyí 

Mihály. Évi forgalom 1 millió korona. 

Alakult 1905-ben. Kezdeményező a Hitelszövetkezet. 

LJd.1 Vdb ÉVÍ forgalom 2 millió korona. 

Tr»-f-írr»mtr»c Alakult Í901-ben, Németh Kálmán jegyző és nffcrslrf 5 Alakult 1913-ban, Szabó Lajos ref. kántor kezde- 

1 UUiUIllIUÖ Antal István kezdeményezésére. 1911-ben saját J-^CI CCÖJS.C ményezésére. 1920-ban házat vásárolt. Igazgatóság : 

házába költözködik és fatelepet létesít. 1913-ban bérbevette Vadon Béla ref. lelkész elnök, Barta Ferenc közs. főjegyző, 

a Komló-szállodát. A román megszállás alatt ért veszteségét Szabó Károly közs. jegyző, Nagy Imre ipartestületíe Inök, 

könnyen kiheverte. 1921-ben fiókot állított fel. Igazgatóság: Börcsök Sándor, Takács Sándor és Cseh Sándor kisbirtokosok. 

Szokolaí Pál elnök, Asztalos András alelnök, Mataísz György, Felügyelő-bízottság: Szabó József ref. tanitó elnök, Bencze 

Gyurkovíts György, Varga Pál, Schrankó György, Franciszty Péter ref. íg.-tanitó, Pálfí János ref. tanitó, Kiss Zsigmond 

András. Felügyelő-bizottság: Lehoczky Pál 'elnök, Molnár szabómester, Csató József, Nagy Imre, Tóth Sándor, Zákány 

Pál, Lóczy András, Oravecz János, Lopusny György könyvelő, József, Csizmadia József és Porkoláb András kisbirtokosok. 

Lehoczky György pénztárnok. Éví forgalom 47 1 /2 millió kor Ügyvezető Lénárt István ref tanító, könyvelő Mílotay Lajcs 

T Títrío'vÓS Alakult 19í7-ben. A forradalom és a majd egy éví 

ref. tanitó, pénztáros Csizmadia Lajos rendőrbiztos. Éví forforgalom 


•Pfí^H-íi Alakult í 903-ban. Kezdeményező Juhász Imre főbíró. 

X Uí Id. Évi forgalom 192í-beníV2 millió korona. 

n Alakult 1905-ben, Törőss László dr. orvos és 

VJd.UUIjd.ll Miskoic2y László ref. lelkész kezdeményezésére. 

1909-ben telket vásárol, Í912-ben megveszi a bérbe birt házat 

és 19í4-ben a megvásárolt helyeken egy modern szövetkezeti 

házat épített. Igazgatóság : Mískolczy László elnök, Kálmánchey 

Gábor könyvelő, K. Szabó Sándor pénztárnok, Nagy 

Pál, Gombos András, Cs. Barta Sándor. Felügyelő-bízottság: 

Szántó Dávid, K. Szántó Sándor, Gyarmati Ferenc, Sz. Gombos 

Lajos, Sz. Gombos Gyula és K. Barta Károly. Éví forgalom 

3 3 /i millió korona. 

Alakult 1905-ben. Kezdeményező ífj. Tárnok János. Éví 

^ forgalom í92í-ben í 3 ,4 millió korona. 

HfaícítlKÔTlS Alakult 1910-ben, Szabó Vince kezdeményezé- 

] sére. A szövetkezet sok viszontagságon keresztül 

menvén, ma már a biztos fejlődés utján van, melyet 

a szövetkezet első vezetőinek céltudatos és erélyes munkásságának 

köszönhet. Saját házában a szövetkezet üzletén kívül 

mellékhelyiségekkel, raktárakkal működik. Éví forgalom 


Báránd Alakult I9IÍ-ben, Szabó József ref. lelkész kezdeményezésére, 

kit az 1922. éví közgyűlés örökös tb. I—Tí>tT-íría Alakult í905-ben. 1910-ben saját házába költözik. 

elnökké választott. Igazgatóság: Tarícska Demeter elnök, 1 ICllwlUd. Igazg.atóság. Veress Bálint elnök, Hajdú Lajos h. 

Kiss Mihály, Nyéki Imre, N. Varga Benjámin és Bodnár elnök, N. Horváth Sándor, Ádány Imre, Koszorús Károly. 

Lajos. Pénztárnok Gulyás Miklós, könyvelő Raffaj Lajos Felügyelő-bízottság: Benedek Lajos elnök, íd. M. Szabó 

tanitó. Évi forgalom 7 millió korona. 

Mihály, id. Oldal János, Ádány Sándor, N. Tóth János, 

Balázsi Zsigmond, K. Horváth Imre, H. Szabó Zsigmond 

DpJí Alakult 1907-ben. Kezdeményező Fekete György jegyző. 

LJCUU Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

és ífj. Oldal János. Könyvelő Horváth Zsigmond, pénztárnok 

Ó. Szabó Lajos. Évi forgalom 6 1 /4 millió korona. 

Íxrí Alakult 1904-ben, Imrík Sándor Zoltán róm* 

1 lUübZUpcliyi katíu IeIkés2 kezdeményezésére. 19í0-ben két 

épületet emel a szövetkezet céljaira. Nagy bor- és hordókészlettel 

rendelkezik. Igazgatóság 5 ífj. Szűcs Imre elnök, Marádi 

Mihály, Miklós Pál, Rakodits Ferenc. Felügyelő-bízottság: 

Faragó András elnök, Kiss József, Kerek Gábor, Cseh József, 

Takács András, Kiss Imre, Hajzer Antal, Üveges József. 

Ügyvezető-igazgató Szabó Béla kántor-tanító. A szövetkezet 

forgalma napról-napra emelkedik. 1921-ben 2 Vs millió, 1922. 

év első felében 2 millió, julíusban 1 millió, augusztusban l 1 , 2 

millió koronát forgalmazott. 

Lfícmíiffíi Alakult 1904-ben. 1909-ben saját házába költőik. 

iVlollld,! ] a, Iga2gatóság. Sz. Kiss István elnök, Tóth Gábor, 

Sz. Nagy Károly, Varga András és ífj. S. Janó István. Felügyelő-bizottság: 

Fodor Gyula községi főjegyző elnök, Kovács 

József, G. Janó Lajos, id. S. Janó István, G. Kiss Gyula, 

Csutoros Károly és Varga Ferenc. Könyvelő Farkas Kálmán. 

Éví forgalom 7 3 /4 millió korona. 

Kókad AJakuIt 1 908-ban, Míkó József ref. tanitó kezdeményezésére. 

Igazgatóság : Bodor Pál ref. lelkész ügyvívő-ígazgató 

és könyvelő, Nagy Károly, Péter Gyula, Simon 

Károly és Holló Antal kisbirtokosok. Felügyelő-bízottság: 

Schubert Tódor elnök, Bíró Vince, Újvárosi Imre, Karcza * 

Imre, Kovács Kálmán, Nagy József, Kállai Sándor és Hevesi 

József. Pénztárnok Walner Ferenc ref. tanitó. Éví forgalom 

2 millió korona.

Kornádi Alakult 1907-ben. Évi forgalom 9 millió korona. 

főjegyző elnök, Díenes Károly, Fajzi Károly, Fajzi 

Mihály, Füzessy Ferenc. Felügyelő-bizottság: V. Szalai Gábor 

rektortanító elnök, Díenes Lajos, Díenes József, Nagy Lajos, 

Nagy István, Hajnal Imre, Nyírí József, Tripsó Antal, Major 

István. Éví forgalom 3 1 /a millió korona. 

Alakult 1908-1 

kezet kezdeményezésére. 1909-ben 

saját házába költözik. 1911-ben a szövetkezet céljaínak megfelelően 

átépíti. Éví forgalom 4 millió korona. 

Ir-íl Alakult 1921-ben.Kezdeményező Bagdí Gyula 

rôrosszaKai jegyzőt Évi forgaIma3,ÓI adat nincs. 

Alakult 1907-ben. 1917-ben üzlí 

séget vásárol. Igazgatóság: Tarsoly Lajos 

elnök, Madarász Lajos pénztárnok, Pápa János, Gyöngyi 

Lajos és Szűcs Sándor. Felügyelő-bizottság: Hevesi Antal 

községi bíró elnök, Angi Lajos ref. kántor-tanító ügyvezetőkönyvelő, 

Madarász Lajos pénztárnok. Éví forgalom 3V4 


Kötegyán Alakult 1903-ban. Éví forgalom 6 Va millió korona. 

Alakult 1908-ban. Kezdeményező 

Győrffy János földbirtokos. Éví forgalom 

1921-ben 1 /2 millió korona. 

1\T\p\\\zotp\c Alakult 1904-ben. Kezdeményező a községi elől- 

1V1CJ.1ÍVCICJV járósági Éví forgalom 63,4 millió korona. 

Mező^váfl A l aktt ft 1915-ben, Juhász Károly jegyző kezde- 

* " ' ményezésére. Igazgatóság elnöke Ny. Gyenge 

Mihály. Éví forgalom 1921-ben 2 3 /4 millió korona. 

c>7r\Vsc>tí>rA Alakult 1918-ban, Szóler Sándor tanitó kez" 

ívicûpcitiu deményezésére. Igazgatóság I Pák Emil r. k* 

lelkész elnök és könyvelő, Kormos László r. k, tanító pénztárnok, 

Martyín Sándor, Papp Miklós, Sáfíán Elek, Váradí 

György és Veres János. Felügyelő-bízottság: ifj. Atyím János, 

ifj. Dávid György, G. Lupócz János, Magyarí Gábor, Marján 

János, Oláh Imre, ifj. Pap János, Szilágyi György és Váradí 


TWT^yr^QíJ c Alakult 1918-ban. Kezdeményező Balog Sándor 

IVieÛödö ga?da> Évi forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1917-ben, Szász Imr( 

kezdeményezésére. Saját házzal rendelkezik. 


Nao-vkíwírf Alakult 1905-ben, Berey András főbíró kez- 

S 7 ^deményezésére. _ Igazgatóság : Nagy Ferenc 

elnök, Lévay Mihály, Gáspár István, Tóth József és Dózsa 

Imre. Felügyelő-bízottság: Sípos Imre, Sípos Gyula, Kiss 

István, ifj. Nagy Sándor, Farkas Zsigmond, Dózsa Lajos és 

Akos Imre. Éví forgalom 2 millió korona. 

Nafvléta AIakult 1907-ben, Marjay Péter ref. esperes, 

» y c Soós József ig.-tanító, Guba József és Barna Péter 

kisbirtokosok kezdeményezésére. Éví forgalom 7 millió korona. 

Napvrábé 

AIaktíIt 1907-ben, Fülöp Gusztáv főjegyző kez- 

S7 ^deményezésére. Igazgatóság: F. Varga Lajos ref. 

esp. elnök, Török Ambrus, Parti Sándor, Gende Lajos, Gyarmati 

János kisgazdák, Lápossy Béla tanitó könyvelő, P. Dajka 

Imre pénztárnok. Felügyelő-bízottság: Őri József, Bílíncsi 

Sándor, Gyenge Lajos, Kövér József, Dujha József, Papp 

Imre kisgazdák. Évi forgalom 5 millió korona. 

Oíránv Alakult 1902-ben. Kezdeményező Nagy Gergely bír- 

Wivcuiy tokos> Évi forgalom 5millió korona. 

Pocsaj 

Alakult 1908-ban, Éví forgalom 6 '/a millió korona. 

Sáo AlakuIt . 1917-ben. Kezdeményező Bujdosó József ref. 

^ tanitó. Éví forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

Sáránd AIakuIt 1912-ben. Évi forgalom 1921-ben .1 millió 

îr'li'i Aíroôcr-t-n* Alakult 1902-ben. Kezdeményező Kiss 

OarKaOKereSZtUr Imre kisbirtokos. Évi forgalom 1921- 

ben l 3 /4 millió korona. 

^-í^rp+nAiTir-i Alakult 1918-ban, Földesí Imre gazdaköri 

Od-IieiUUVdll elnök és Vída György ref. kántor-tanító kezdeményezésére. 

Saját házzal rendelkezik. Igazgatóság: Földesí 

Imre elnök, Kádár Sándor, Madár Lajos, Mile Károly, 

Tőzsér Mihály, Csíbi István és Szőke Károly. Felügyelőbízottság 

: Szőke Lajos, Gál Imre, Szabó Márton, Cs. Kiss 

Lajos, Kiss Béla, Kóti Károly, László János, Décsei Sándor 

és Nyírí Lajos. Könyvelő: Vída György. Éví forgalom 

1921-ben 4 Va millió korona, 

o , •, Alakult 1920-ban. Kezdeményező Menner 

ozentpeterszeg: Tibor körjegyző. Éví forgalom 2Va millió 

korona. 

Cy()f(>f. Alakult 1918-ban. Kezdeményező az O. K. H. Évi for- 

OZ-CI ep gaIom 3 y2 miIlió korona. 

Tét)e. AIakuIt ,1912-ben. Kezdeményező Kerékgyártó László 

r tanitó. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

Tűid AIakuIt 1922-ben, Bonczos Miklós főbíró és Molnár 

Gyula kisbirtokos kezdeményezésére. Igazgatóság: Horváth 

Antal elnök, Bonczos Miklós alelnök, Parragh Dávid 

könyvelő és Puskár Miklós pénztárnok, Molnár Gyula, Lévay 

Lajos és Tándor József. Felügyelő-bizottság: Kollát Dávid, 

Bonczos Imre, Molnár Károly és Szilágyi János. Évi forgalom 

1 3 /4 millió korona. 

T Ifífá 7 Alakult 1916-ban. Kezdeményező Dérczy István. Éví 

KJ^llel/, forgaIom j 921-ben 1 millió korona. 

Uíléta AIakult 1916-ban, Nagy József tanító, Nagy Ferenc 

' jegyző és Kiss János kezdeményezésére. A szövetkezet 

a tagok termelvényeít értékesíti. 1922-ben annyira megerősödött, 

hogy házat vásárolt. Igazgatóság: Kiss János elnök, 

Nagy Ferene ügyvezető-könyvelő, Váry Ferenc, Kis Benjámin, 

Balogh Benjámin, Orosz Lajos pénztárnok. Felügyelőbizottság 

: íd. Horváth Kálmán elnök, Tóth József, Dobi 

István, Oláh József, Pala Károly, Katona János, Kiss Antal, 

Kurucsó Mihály és Németh József. Éví forgalom 3 3 /4 millió 

korona. 

Váncsod Alakult 1911-ben. Éví forgalom 2Va millió korona. 

Vértes Alakult 1910-ben, Futó András ref. lelkész kezdemé- 

V C icő nyeíésére. 1914-ben saját házába költözik. A tagok 

terményeinek eladását közvetíti. Ar szövetkezet elnöke és 

ügyvezetője Kósa Béla ref. lelkész. Éví forgalom 3 1 /i millió 

korona. 

Zsadánv AIakuIt 1904-ben. Kezdeményező Kerekí Béla főld- 

/ míves. Éví forgalom 9 millió korona. 

7 c óíya Alakult 1918-ban, a jelenlegi ügyvezető-igazgató Barcsay 

Károly dr. kezdeményezésére. A szövetkezet 1922. 

év őszén 25 hadíárvát látott el télikabáttal. Az iskolákban 

pedig 50 darab jutalomkönyvet és 1000 korona készpénzt 

osztott szét. A szövetkezet elnöke báró Vay László, alelnöke 

Batta Antal. A község elöljárósága részéről Eszenyi László 

főjegyző és G. Gáli Imre főbíró támogatják a szövetkezetet. 

Évi forgalom 5Va millió korona. 

Aíiod 

BORSOD VÁRMEGYE. 

AIakuIt 1919-ben. Kezdeményező Bakos János tanító. 

Évi forgalom l 3 /4 millió korona. 

A t - - i - Alakult 1904-ben. Kezdeményező Okáli László 

/YlSOaDrany háztulajdonos. Éví forgalom 1921-ben 3 ,/4 millió 

korona. 

A to AycoJrac* 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Czíger SámueL 

Évi forgalom 3V 3 millió korona. 

Anrír^n aír Alakult 1920-ban, Kezdeményező Bartha Béla 

ruiuuilldü eVt ref. segédlelkész. Évi forgalom 1 millió 

korona. 

Arin Alakult 1918-ban. Kezdeményező Jéger József r. k. lel- 

JTÍJIU kész. Évi forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

Sárira rí AIakuít 1902-ben, Tóth Lajos kisbirtokos kezdemé- AtTlÓt Aâku^ 1920-ban, Kezdeményező Turóczy Zoltán ev. 

^ ^ nyezésére. 1903-ban házat vásárol, 1907-ben fióküzletet 

lelkész. Éví forgalom 2Va millió korona, 

nyit, 1912-ben épületeit megfelelően kibővítve, átépíti 

a szöv. céljaira. Szövetkezeti vendéglőjük van. Éví forgalom 


A rrvír+ri Alakult 1918-ban. Kezdeményező a község polgárai. 

i-lIUÜlU ÉVÍ forgalom 1 millió korona.

70 

Rafatnn Alakult 1908-ban, Pogonyi Bernát róm. kath. lelkész 

és Kormos János kezdeményezésére. Szöv. cípészmühelye 

van. Elnök Kormos János. Éví forgalom 4 míllíó 

PiícTn/icrl Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nyízsnyánszky 

•L/1Ö4.1IUÖU józse{ tanitó> ÉVÍ forgalom 1921-ben 1 míllíó 

korona. 

korona. 

Tiíir»-ri7á+ Alakult 1904-ben, Barna Gyula ref. i 

Ríinlinnrát Alakult 1904-ben, dr. Hebrony József ügyvéd l^lbZnUoIlUrVdL Mkész kezdeményezésére. A szövetkezet 

XJctllilUI Vdl kezdeményezésére. 1907-ben saját házába költözik 

saját házzal rendelkezik. Igazgatóság: Melléteír-Barna Gyula 

a szövetkezet. 1922-ben kulturális célokra több mint 

80.000 koronát adott. Igazgatóság: dr. Hebrcny József elnök, 

Lenkey Gyula ref. lelkész űgyv.-ígazgató, Nagy Sámuel, 

Vass János, Pál István, Zsuponyó Zsigmond, Zsuponyó Lajos 

és Tóth Lajos. Felügyelő-bízottság: Jobbágy József elnök, 

ref. lelkész elnök, Kis Varga András, Kis Varga Gyula és 

Veres András. Felügyelő-bizottság: Dányi István, Bubenkó 

János, Gaál István, Kalínka István, Szarka Sámuel, B. Varga 

Béla, H. Varga István. Pénztárnok Kovács István, könyvelő 

M. Barna Gyula. Éví forgalmáról adat még nincs. 

F. Harnócz István, Jobbágy János, Győrffi József, Antal 

Zsigmond, Sz. Poczík István, Poczík Lajos és Varga András. Pi Í-,á T-a Alakult 1913-ban. Kezdeményező Lípták Gyula 

Éví forgalom 4 míllíó korona. 

UUUldlldZd UnHót ÉVÍ forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

O ' j-i^t--- Alakult 1902-ben, Várallyay László kántor- 

DCiapdUdiVd tanitó kezdeményezésére, kí jelenleg a szövetkezet 

Dövény A IakuIt í92I " ben - Évi forgalom 1921-ben VB míllíó 

elnöke. Éví forgalom 7 míllíó 

korona. 

Rno'á r? Alakult 1903-ban, Mohás György kántor-tanító kez- 

JJUgdLb deményezésére. 1907-ben saját házába költözködik át. 

1912-ben telket vásárol, hogy arra az eddig már szűknek 

bizonyult helyiségek helyett nagyobbszabásu szövetkezeti 

házat építsen. E tervet azonban a közbejött háború meghiúsította. 

Igazgatóság: Halász Lajos községi jegyző elnök, 

Mohás György ügyvezető-igazgató és könyvelő, Farkas András, 

Cs. Hegyi József és ífj. Daragó József. Felügyelő-bízottság: 

íd. K. Daragó József, Fodor András, Virágh József, Vigh 

Sándor, Horóczky János és Koczka József. A szövetkezet 

minden évben nagyobb összeget juttat jótékony célokra. Éví 

forgalom 3 míllíó korona. 

Rnlrkra Alakult 1920-ban. Kezdeményező Batta Antal föld- 

UUlUVd birtokos. Évi forgalom 4 U millió korona. 

Alakult 1905-ben. Kezdeményező Fíczere 

DOrSOQÍVanKa János< Évi forgaIom J, , míIIió korona. 

RnrdnrlcyomPfP Alakult 1900-ban. Éví forgalom 1921-ben 

Dorsoabzemere ,s/4 milIió korona> 

Rofcr^dcTÍ^csír Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kacz- 

DUr&UUbZlIdK. vins2ky Kálmán. Éví forgalom 1921-ben 

3 /i millió korona. 

D Afa Alakult 1902-ben. Kezdeményező Pók Gyula kántor-tanító. 

Évi forgalom 2 míllíó korona. 

Rtikkaranvos Alakult í 920-ban, Kardos György jegyző 

uuimaiaiiyuo kezdeményezésére. Igazgatóság: Munkácsi 

János, Fodor Jenő, Réti Flórenc, Kohányí Gábor és Máté 

János. Felügyelő-bizottság: Sütti Gábor, Kovács Lajos, Csécsi 

Sándor, Bajnok Imre, Kánya János, Kovács Ernő, Erzsók 

János, Csáti Bertalan és Kerekes István. Könyvelő Kálmán 

Ilona. Évi forgalom í 1 /2 míllíó korona. 

Ríítríry«Pt*r^ Alakult 1913-ban. Kezdeményező Szoják Géza* 

JJUÍUS^ÖCI Éví forgalom 1921-ben :í /i millió korona. 

CsPfPOfalll Alakult 1904-ben, Mízser Lajos és Lajos István 

^ tanitó kezdeményezésére. Egy fiókkal rendelkezik. 

Ügyvezető-igazgató : Jakab István elnök. A szövetkezet 

könyvelője Batta József ref. ígazg.-tanitó. Éví forgalom 


fcofPtwíirsííí» Alakult 1904-ben, Takács József községi 

ÍSCI Cp V dl dl) d b.tóf Molnár András és Strenyík Lajos erdőőr 

kezdeményezésére. 1921-ben saját házába költözik. Igazgatóság 

: Pongd József elnök, Takács József és Molnár János. 

Felügyelő-bizottság: Orosz Pál, Takács István, ifj. Telekes 

András, Kopecsnik József M. Molnár Mihály, M. Molnár 

István, Németh István, F. Molnár József és Molnár Elek. 

Könyvelő Tusay Dénes kántor-tanító. Éví forgalom 1 míllíó 

korona. 

C^pfílplv Alakult 1904-ben. Kezdeményező Nemes Antal 

y r. k. plébános. Éví forgalom 3 VB millió korona. 

Y\p\>rc>\p Alakult 1920-ban. Kezdeményező Tobis József, Év 1 

LJ

71 

T-Tí>ííStrí>t*í>^rttlf Alakult 1920-ban, PankuchJános körjegyző MprnlrrWi?^ Alakult 1899-ben, 1902-ben saját házába köl- 

A xCjUJVClCöZrlUl kezdeményezésére. Igazgatóság : Rajkovích 

Sándor gör. kath. lelkész, Csonka Sándor, Varga János, 

Ragán Lajos, Pregun Lukács és Bendász János. Pénztárnok 

1V1UUB.UVCÖU tözík a szövetkezet, amelyet 9 tagja vásárolt 

meg számára. 1904-ben kifizette ezt a tartozását és még egy 

ujabb épületet ís épített. 1905-ben fióküzletet nyitott, 1910-ben 

Miklós József községi bíró, ügyvezető-könyvelő Lukács István a főüzletet, illetőleg annak épületét emeletre felépíti és 

tanító. Éví forgalom 2Va millió korona. 

megnagyobbítja. A román megszállás alatt nagyobb anyagi 

károk érték a szövetkezetet, amelyeket azonban felszabadulás 

Hejőkürt Alakult 1914-ben. Éví forgalom 1 millió korona. 

után könnyen kihevert. 1919-ben rőfös- és divatáru üzletet 

nyitott, 1920-ban könyvnyomdát és könyvkötészetet rendezett 

be. Igazgatóság: Vámos Mihály elnök, Lupták István ügyvezető-igazgató, 

Abkarovíts Jenő, Demeter József, Jacsó István, 

Gáspár István, Lukács János, Lázár Márton és Márton Márton. 

Felügyelő-bízottság J Gaál István elnök, Morvay János, 

Bán Márton, Pető Gy. József, Farkas Mátyás, Bakos Mátyás, 

Kiss István, K. Molnár Márton, Hajdú R. Gáspár és Gáspár 


' Benedek bíró éj Szílvássy Pál kisbirtokosok kezdeményezésére. 

Igazgatóság s Asztalos Ferenc elnök, Szílvássy 

Pál ügyvezető, Szabó Bertalan, Csiszár Elek, Vizsolyi Kálmán, 

Sólyom Pál, O. Nagy Sándor és F. Nyilas Károly 

pénztárnok. Felügyelő-bízottság : Illéssy Sándor elnök, Veress 

Imre, Sólyom Lajos, Nyilas Gyula Czakó János,,Nagy József, 

Kiss Károly, Veress Sándor, Nyilas Dániel. Éví forgalom 


J V a C S 

Alakult 1920-ban. Évi forgalom 1921-ben :i /4 millió 

korona. 

Keresztespuspokí - 

k^ícrv-Ât* Alakult 1919-ben. Kezdeményező ífj. Bihari Gy. 

JVlbgyUI Károly. Évi forgalom 3 míllió korona. 

T^" < x.' |v_ Alakult 1920-ban, Danassy Gyula r. k. plébános 

/ kezdeményezésére. Éví forgalom 2 millió korona. 

KlStokaf 

AlakuIt 1920-ban. Éví forgalom 1 ] /s millió korona. 

T y Alakult 1917-ben. Kezdeményező Rozgonyí 

I X ^ ^ C l i y Lás2ió ev. ref. lelkész. Éví forgalom 1 millió 

korona. 

Nemesbíkk AIakuIt í9 19-ben. Évi forgalom 31/2 míllió 

lSJrWnraí Alakult 192t)-ban. Kezdeményező: Nagy Lajos 

INUWVd] kisbirtokos. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 millió 

ségí jegyző. Éví forgalom 1921-ben V2 millió korona. 

Óím+i Alakult 1918-ban. Kezdeményező : Barna Rezső tanító. 

WllUta Éví forgalom 33,4 millió korona. 

Ónnfí Alakult 1920-ban, Vieser József plébános kezdeménye- 

WI1UU 2ésére. A szövetkezet elnöke Kovács József. Éví forgalom 

4 míllió korona.

72 

O^tOfnS Alakult 1920-ban, Valkóczy János kántor-tanító 

kezdeményezésére. Ugyanez év végén pincét vásárol, 

valamint felállít egy pálinkafőző üstöt. 1922-ben a községi 

képviselőtestület megszavaz a szövetkezet részére igen 

jutányos áron egy házhelyet, amelyen felépíthetik a szövetkezet 

házát. A község tejét és tejtermékeit összegyűjtve, a 

szövetkezet szállítja be Egerbe. Jótékony célra időnként 

nagyobb összeget ad. Igazgatóság: Szerencsi József kisbirtokos 

elnök, Valkóczy János kántor-tanító ügyvezető, 

Bóta János alelnök, Cseh András és Szerencsy István kisbirtokosok. 

Felügyelő-bízottság : Nyilas János elnök, Szerencsi 

József alelnök és Marezís László. Éví forgalom í és 3 /4 millió 

korona, a tejüzemnél 3 /4 millió korona. 

D rJ^c+Tr^á n Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Svingor 

JXd.UUbiyd.il Rezső ev. ref. lelkész. Éví forgalom 1921-ben 

í millió korona. 

Rakacza AIakuIt I907 - ben * Évi forgalom 1921-ben í millió 

T? Alakult 1920-ban, Kőrössy István ev. rej. 

lelkész kezdeményezésére. 1922-ben saját 

házába költözködik a szövetkezet, melynek tekintélyes részét 

a tagok önkéntes munkájukkal segítették felépíteni. A szövetkezet 

elnöke Kőrössy István ref. lelkész. Éví forgalom 


D A.1-.A cí-m+íi Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Teleki János 

JXepcibílUld. .par0Sí Évi forgalom I92l-ben í',2 millió kor. 

"D^^J^Li^, Alakult 1903-ban, Lehóczkí József kántor- 

I\UUd,Daiiya tanitó és Lipták jÓ2sef kisgazda kezdeményezésére. 

1907-ben megveszi az első házat, melyben jelenleg 

a fióküzlet van elhelyezve. í 919-ben a második házat vásárolja, 

melyben jelenleg a főüzlet van. A cseh és román 

megszállás alatt a szövetkezetet a csapatok kífo sztották, a 

kárt a szöv. ma már teljesen kiheverte. Igazgatóság: Kolos 

Jenő elnök, Farkas János .ügyvezető-könyvelő, Csíky József, 

Samu János, Pohobícs István, Bodnár Lajos, Víncze János, 

Putyer István, Juhász István és Veres Lajos. Éví forgalom 


ôínli^ntív Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Elek József 

OdJUUdUUliy ev> reL lelkész. — Évi forgalom 192í-ben 

?/'4 millió korona. 

^í»íóí>rc£>ry Alakult 1919-ben. Kezdeményező J Berenthő 

OdJUCLöCg István. Éví forgalom 1921-ben 3 /i millió korona. 

C „ ' 'L, Alakult 1903-ban. Kezdeményező: Simon Pál 

JdjUKdíd jegyző. Évi forgalom 192í-ben 3 millió korona. 

T+111* Alakultl920-ban. Kezdeményező s Tárnoki 

oajujierebzmr BéIa jegy2Ő< Évi forgaIom P i milIió kor. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező s Farkas Gyula 

) U r5m< kath. esperes. Éví forgalom 3 3/ 4 millió korona. 

Sajónémetí ££££ muben * 

Évi forgaIom PA miIIió 

, Alakult 1920-ban. Kezdeményező í Melczer 

' földbirtokos. Éví forgalom 2 millió korona< 

Endre. Éví forgalom 2 1 /a millió korona. 

máry Elek főjegyző. Éví forgalom 1921. 

évben 6 3 /4 millió korona. 

Q-jíAc-r^fVí*A Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Nóvák Sán- 

OdJUbZUgeU dor r# katk< pIéfaános. Évi forgalom 1921-ben 

s/4 millió korona. 

^saírWámrkC Alakult 1901-ben. 4910-ben néhány tag lehe- 

OdJUVdlllUb tővé tett£f hogy kázat vásárolhatott. Szövetkezeti 

könyvtárt állítottak fel. Ügyvezető elnök Meész 

János r. kath. kántor-tanító. Éví forgalom 2 3 /4 millió korona. 

Satóvárkonv AIakuIt *92I-ben, Hízsa Gyula r. kath. segéd- 

1 i lelkész és Szögedí István kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Hagyó Kovács László kisbirtokos, Tassy 

Ferenc róm. kath. segéd-lelkész ügyvezető, Antal dorí 

István kisbirtokos pénztárnok, Csapó István asztalos-mester. 

Könyvelő Hindii Károly. Felügyelő-bizottság: Ragályi István 

elnök. Éví forgalom 1921-ben 1 /2 millió korona. 

és Ujházy Jobbágy József kezdeményezésére. 

1902-ben házat vásárol a szövetkezet, melyet raktárhelyiségekkel 

kíbővít. Majd néhány hónap múlva nagyobbszabásu 

borpíncét épit. J 922-ben a növekvő nagy forgalom szükségessé 

tette, hogy helyiségeit megnagyobbítsa s ma már 

rőfös-, fűszer-, rövid- és vasáru osztályokra felosztott nagyszabású 

modern helyiségekkel bír. Í91é-ban ,,Hangya Ovoda"- 

alapot létesített. Éví forgalom lí millió korona. 

C ' •| Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Szakáts Pál ev. ref. 

/ lelkész. Évi forgalom 1921-ben 1 3 ,4 millió korona. 

C ' Alakult 1907-ben. Kezdeményező í Lukovszky János 

róm. kath. plébános. Éví forgalom 2 1 /4 millió korona. 

O Jr-A ÍJ Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Dr. Kőrössy 

* Dániel nagybirtokos. Éví forgalom V ! millió kor. 

^íjlntniíi Alakult 1920-ban. Kezdeményező i Kovács Béla 

OZdlUlIlid. eVt ref> ieikész. Éví forgalom 2Va millió korona. 

S"í>nrírn Alakult 1920-ban, Kezdeményező: Szabó István 

O^CllUI U igaZgató-tanító. Éví forgalom 1921-ben 2% millió 

korona. 

Alakult 1900-ban. Kezdeményező j Berzevíczy 

ozenuruidu György földbirtokos. Éví forgalom 1921-ben 

P/a millió korona. 

^-r^-n+íc+iT-á-n Alakult í90í-ben, Kozma János esperes-plébá- 

OZcllllol Vdll nQS és Ujheiy De2ső kezdeményezésére és 

Koncz Antal támogatásával, kí jelenleg ís a szövetkezet 

tárnoka. í908-ban saját házába költözködik a szövetkezet. 

1913-ban még egy uj épületet vásároltak. Igazgatósági Kubicza 

Lajos plébános, Koncz Antal, Aranyossy Gábor, Simon 

Mihály, Koncz Gábor. Felügyelő-bízottság t Antal József, 

Ferenczí Ferenc, Dobó Alajos, Orosz Sándor, Simon Ambrus, 

Ferenczí Gábor és Varga Mihály kisbirtokosok. Ügyvezető 

Hajnal Gyula ígazg.-tanító. Éví forgalom 7Va millió korona. 

Alakult í904-ben. Kezdeményező : Vísnyovszky 

OZlllcUUlll Lőrinc jegy2Ő- Évi forgalom Í921-ben í i/a mil- 

^ílír^ ciT-á rí Alakult 1920-ban. A szöv. saját házában 

OZ.llVdbVdId.U müködik. Igazgatóság : Hubay • Mihály ref. 

lelkész elnök, ügyvezető-igazgató, aki a szöv. kezdeményezője 

volt. Szügyi László ref. igazgató-tanító könyvelő, Berecz 

Bálint alelnök, Brassó András, Brassó Lajos, Korda Imre. 

Pénztárnok Kiss Károly. Felügyelő-bizottság: Papp János 

elnök, íd. Bak János, íd. Berecz Lajos, Pocsik József, Varró 

Márton, Orbán Károly, Orbán József, Czakó Zsigmond, 

Molnár Albert, Géczí Gábor, ífj. Berecz Lajos, Berecz Imre 

részint mint igazgatósági, részint mínt felügyelő-bízottsági 

tagok. Évi forgalom 4 Va millió korona. 

^s-ríf m ^ Alakult 1902-ben. Kezdeményező ? Szathmáry Elek 

OZlIIlJd. jegy2Ő. Évi forgalom 192í-ben 3 4 millió korona. 

• Alakult 19í9-ben, 

kezdeményezésére. A szövetkezetnek hajlékot 

Pandula Béla plébános adott. Később házhelyet vásárol 

a szövetkezet. Igazgatóság i Wíttner Lajos földbirtokos 

elnök, Koczán András, Dojcsák István, Fazekas Mihály, 

Balázs János és Gerges István. Ügyvezető-könyvelő: Borsody 

Béla MÁV s. tiszt. Felügyelő-bízottság: Czakó Dezső 

elnök, Tóth István, Guzí András, Murin János, Mihalov 

János, Gerges János, Kozák János, Gombos András, Dvorcsák 

András, Kiss István, Seniviczky István, Macsuga János, 

Dojcsák József és Dojcsák János. Évi forgalom 4 millió 

korona. 

Szomolva AlakuIt *900-ban. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 míl- 

/ líó korona. 

9rfftiaír-ííír» Alakult 1901-ben, Drótos Mihály kisbirtokos 

OZUlldJ^dllU kezdeményezésére. 1903-ban házat és belsőséget 

vesz a szövetkezet. 1910-ben az épületet megfelelőleg 

átépítik és az üzlethelyiségen kívül pincét és jégvermet 

állítanak fel. Jótékony célokra nagyobb összegeket ad. Igazgatóság 

í Magyar Károly elnök, ífj. Bezsíla János, ífj. Bezsila 

Mihály, Bezsíla György pénztárnok és Matísz József. Felügyelő-bízottság 

: Áleva Ándrás elnök, Tamási József, Mítró 

Mihály és Tóth György. Könyvelő ifj. Magyar András 

gazdasági elnök. Éví forgalom 2 millió korona.

73 

György. Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

Alakult 1913-ban. Kezdeményező s Tárnyik 

László. Éví forgalom 2 millió korona. 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező : Bart 

István. Évi forgalom 2 millió korona. 

Ticra 

1 íszagyuianaza 

rr-irnto t-ió Td Alakult 1920-ban. Kezdeményező: Boníváft 

Antaí tanitó. Evi fofgaIom J92i, 

évben 1 2 millió korona. 

;v. ref. segédlelkész. Éví forgalom 1921-ben 


"Vícrmcrl-í** Alakult 1918-ban. Kezdeményező: Kovács 

1 iszaubziai Gyula cv> reL lelkész. Éví forgalom 1 millió 

korona. 

fícyíirsatírrmva Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Csizí 

I lbZd-paiKUIiyd, Mifelós ev> refi tanitó. Evi forgalom 


Keresztes Jenő. Évi forgalom 2'/a mílnTí^rataríán 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező : Ferenczy 

1 löÛtl jctll Dánid gv> rgf< MkésZr Éví forgalom 3Vs millió 

korona. 

Ttszavaik AIaktíIt 1912-ben, Vajda Sándor ev. ref. lelkész 

és Fövenyessy János ref. kántor-tanító kezdeményezésére. 

1916-ban saját házat vásárol, 1922-ben pedig a 

tagok ingyen közmunkájával kőpíncét építettek. Igazgatóság 

J Takács Mihály elnök, Tóth Béla községi írnok ügyvezető. 

Felügyelő-bizottság: Toronykőy Ferenc községi 

jegyző elnök. Évi forgalom 1921-ben 3 /i millió korona. 

Úíhtlta AIakuIt í 901-ben. Éví forgalom 1921-ben 3 millió 

J korona. 

I Tít-m+a (Keresztény) Alakult 1917-ben. Évi forgalom 1921. 

^JlIUld évben ítys millió korona. 

Uoonnv Alakult 1920-ban. Kezdeményező: Gulyás Ist'ván 

' róm. kath. plébános. Éví forgalom 3 millió korona. 

Vadna (Borsodívánka) Alakult 1920-ban, Svingor József ev. 

ref. lelkész kezdeményezésére. Szabón István rokkant 

iparos adott a szövetkezetnek hajlékot. Igazgatóság: Varga 

Gábor elnök, Svingor József ref. lelkész, Szabón Sándor 

MAV p. felvigyázó, Kulcsár István, Varga Pál és Szabón 

Mihály kisbirtokosok. Ügyvezető-íg. Göőz Pál. Felügyelőbizottság 

: Tőrök Zoltán körjegyző elnök. Pénztárnok: 

Balogh A.ndrás. Éví forgalom 2 /s millió korona, 

Varhn AIakuIt 1920-ban. Kezdeményező: Kun József és 

v uí yjkj BáI.nt jános> Éví forgalom 1921-ben 3 4 millió korona. 

"Vatta A ' aku ' t 1903-ban. Kezdeményező : Szabó András ev. 

ref. lelkész. Évi forgalom 3V2 millió korona. 

VlSZlÓ AlakuIt 1911-ben. Évi forgalom 1921-ben V 3 millió 

ZílíZ AIakuIt 1920-ban. Kezdeményező : Tóth József ev. ref. 

lelkész. Évi forgalom 1 millió korona. 

CSANAD VARMEGYE 

HP-i rrS Alakult 1902-ben, Jászberényi István tanitó kezdemé- Amfírnrfalva AIakult 1914-ben, Jámbor Emil ískola- 

UArlctXVíl íga2gató kezdeményezésére. Igazgatósági 

1 U nyezésére. 1905-ben saját házába költözik a szöv. Majd 

1921-ben megnagyobbít?a, illetőleg lakásokat épít a szövetkezet 

elnök és ügyvezető Kántor Pál községi jegyző. Könyvelő 

házában. Igazgatóság: Papp András, Szolnoky József, Csíma Ernő. Pénztárnok Mítykó Mihály. Évi forgalom 

Szendreí Bálint; Vajda János és Molnár József. Felügyelőbizottság 

: Komáromi Béla, Istvánffy István, Hajdú János, 

Molnár Pál, Nóvák István, Joó András és Szemán András. 

Éví forgalom 2 és '/a millió korona. 


Apátfalva AIakaIt 1920-ban. Évi forgalom 2Vz millió 

Rattnnva Alakult 1918-ban. Kezdeményező: Grósz Antal 

/ róm. kath. esperes. Éví forgalom 20 millió korona. 

ITihnl A Airr\r* Alakult 1904-ben, Mátyus István róm. kath. 

1 lüuioaarucz plébános kezdeményezésére. 1906-ban házat 

vett. Vezetőség: Kerekes Ferenc urad. titkár pénztárnok, 

Sárpalky Ferenc plébános ügyvezető-igazgató, Bók László és 

CvinÂ-zlUorti 

^baiiaoaiücril 

Alakult 1906-ban. 1921-ben felépiti a szÖvetke2etí 

házat, melyben modern és tágas 

Koza István ig. tagok. Felügyelő-bízottság : Markó Mihály, 

Kovacsovszky István, Bozsik Sándor, Koruczka Sándor, 

Pummer János, Somody Béla, Haviár János, Bari József, 

üzlethelyiség, vendéglőhelyíség, táncterem, körhelyiség, az 

udvaron tekepálya és nyári tánchelyíség nyert elhelyezést. 


Oczela Jenő, Hegedűs Sándor. Éví forgalom 3 millió korona 

Alakult 1904 

4 Vs millió korona. 

Aiakult 1919-ben. Ké 

1922-ben megnyitotta gabonaértékesitő osztályát. 

Igazgatóság: Téglás József, Kriván József, Mozol 

János, Míkulán György, Vancsík András, Rakonczay Bonaventur, 

Szabó Mihály, ifj. Cseh István, Madár József és Z. 

Kovács István. Felügyelő-bizottság: Kovács József, Péntek 

János, Gyula Ferenc, Halasi Péter Pál, Molnár Géza és 

Szikszai András. Éví forgalom 18 millió korona. 

rio*nf->ít*íi+r»áír Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Kocsis Kálmán 

1 UlUCeUV róm> kath> ieikész. Évi forgalom 17 millió korona. 

Fötdí>áíc (Óföldeák) Alakult 1922-ben. Évi forgalmáról adat 

még nincs. 

Tôvprmoc Alakult 1901-ben. Kezdeményező : Kiss Vilmos 

r^CVCIlIlCö jegy2Ő, Éví forgalom 14 millió korona. 

kTfíii ~ fyr>f íi Alakult 1918-ban, Saja Imre jegyző kezdeményerÛlldÛlít 

zésére> í9í9_ben az oláh megszállás miatt a központtal 

az összeköttetés megszakadván, csakis a vezetőség 

helyes és kitartó irányítása tette lehetővé a tagok áruellátását. 

1921-ben fióküzletet nyitott. Igazgatóság: Kelemen 

András ügyvezető-elnök, id. Miklós István, Olasz István, 

D. Tóth Pál, Srankó Mátyás, Földi János és Kisházi József. 

Felügyelő-bízottság: Fülöp Sándor elnök, Csath András, 

Váradí Mihály, Kovács Sándor, Kisházi Antal, Páger Lajos, 

Kotroczó Antal, Pocsik István, Boldog József, íd. Maller 

János, Miklós Mihály, Bozó Sándor, Szabó Imre, Olasz 

Károly, és Tóth Kálmán. Évi forgalom 15 millió korona. 

Alakult 1904-ben. 1921-ben sajá 

házába költözködik a szövetkezet. 

Igazgatóság: Kovács Géza plébános elnök, Barta József 

ügyvezető, Bozzay Béla, Píros Sándor, Kísházy Gyula és 

Kálnokí Domokos könyvelő. Felügyelő-bízottság : Ács János 

elnök, Keller Gyula, Komondy János, Zacharíás Béla, 

Kovács Pál, Gazdag Ferenc, Bartha János, Vízi István, 

Erdélyi János, Kiss Vendel, Kosaras József és Málík János. 


lX/íalrn (Gazd. Szöv.) Alakult 1920-ban. Kezdeményező: 

lVldtVU Yajda István. Éví forgalom 5 millió korona. 

TWr^t-A (Keresztény) Alakult 1913-ban. Éví forgalom 1921. 

IVIcllSAJ évben 2 m i m ó korona> 

lVíaírn ( Rakos ) Alakult 1907-ben. Kezdeményező: Antal 

iVictiV-vJ ján0St Éví forgalom 1921-ben í 3 /4 millió korona. 

TVIV-rníipm/íxi Alakult 1917-ben, Kemény Géza jószágígaz- 

IVlCXUIltgyCÜ gató és Jovag Asbótk BéIa jószágfelügyelő 

kezdeményezésére. 1918-ban ecet-gyárat rendez be, melyet 

1920-ban átépített és modernül berendezett. 1919-ben cipészüzemet 

létesített, 1920-ban bevezeti a seprügyártást, majd 

1921-ben szódaviz-gyárat állít fel. Ugyanez évben nagyobbszabásu 

vendéglőt vett át és üzemét egyidejűleg sörpalackozással 

kibővíti. A szövetkezet tagjai az állami ménesbírtok, 

ménesíntézet és cukorgyár alkalmazottai. A szövetkezetbe 

adják felesleges terményüket értékesítés céljából. 1921-ben 

2 fiókot állított fel. Évi forgalom 23 millió korona.

u 

íviezoKovacsnaza IVIVrnírrw;} rcfiá ra Alakult 1902-ben. Kezdeményező: 

SpiIka ANTAL FŐS2OIGABIRÓ. ÉVÍ forgalom 

T^'íclrfi-nrínrrk'ycni^ (Forráskút) Alakult 1918-ban, Boross 

IVÍSKUnaOrOZSma JÓ2sef áIL tanitó kezdeményezésére. 


Igazgatóság : Boross József áll. iskolai tanító elnök, Dudás 

Mihály, Szűcs Antal, Hodi Mihály és Nagy Mátyás. Felügyelőbizottság 

: Soós Mihály, Vass Péter, Tőrök János, Nagy Pál 

Alakult 1902-ben.— Kezdeményező : 

iNagyoannegyes dt.LŐFEIMAN FÉIIX ORVOS, ÉVÍ FORGALOM 


Antal, Balogh Kálmán, Simon János és Borbola Sándor. 

Pénztárnok Gyuris Károly. Éví forgalom 2Va millió korona. 

NirrimiíiU+ti Alakult 1900-ban, Soós Károly ref. lelkész 

I\a.gyiIld]l£lUl kezdeményezésére. 1913-ban házat vásárol, T Alakult 1920-ban. Évi for- 

gaIom 6 miIIió korona. 

melyet 1922-ben üzlethelyiséggé átépíttetett. Évi forgalom 

1921-ben 2 3 ,4 millió korona. 

TCf^ícitndnrnZsma ( Zsombó ) Alakult 1919-ben. Kezde- 

Pitvaros Alakult 1900-ban, Saguly János ev. lelkész kezde- 

J. HVítlUö ményezésére. A szövetkezetnek két háza van. Az 

egyikben a szövetkezet és a faüzlet van, a másikban a vendéglő 

helyiségei. Éví forgalom 8 míllíó korona. 

IVÍSKUnaOrOZSma ményc2Ő • Marótí István. Éví forgalom 


T/"« j.-f^í- Alakult 1920-ban. Kezdeményező : Kardos Alajos 

rvlbieiCK kápIárK Éví forgalom 1921-ben 5 míllíó korona. 

PüSDÖklele Alakult 1918-ban. Éví forgalom 1921-ben 1 mílr 

líó korona. 

Reformátuskovácsháza 

isk. igazgató. A szövetkezet saját házában működik. Igazgatóság 

: Matskássy László áll. isk. igazgató elnök, Csabó 

András, Sárándí Mihály, Seres Lajos és Turóczkí Péter. 

Felügyelő-bízottság: Szabó Dániel elnök, Soós Antal, Szűcs 

István, Szundy Béla, Bodí János,, Borbély János, Valacskád 

György. Könyvelő Baja Sámuel. Évi forgalom 4Va míllíó kor. 

HfSrímrnvá«;árílí>lv (Vásárhelykutas) Alakult 1903-bam 

n.oamezovasarnery ífj> Lízéit Sándor> Gregus Mátéf 

Kotormán Lajos és Deli István kezdeményezésére. A szövetkezet 

saját házában működik. Igazgatóság: dr. Csíky János 

elnök, Szabó György alelnök, Kotormán Sándor pénztárnok, 

Szenti Imre, Olasz Márton, Pál Antal, Szabó Gyula tanító 

ügyvezető-könyvelő. Felügyelő-bízottság: Molnár János elnök, 

Muzsik István, Banka Márton, Blaskovics László, Hegedűs 

József, Gajdán János, Rákos Sándor, Tornyai József, Szabó 

Sándor, Rózsa Ferenc, Kotormán Imre és Diószeghy Lajos 

kisgazdák. Éví forgalom 7 millió korona. 

ft 

l\/Tí*-.,4o Alakult 1920-ban. Éví forgalom 1921-ben 

iviinaszeni J3;4 miIIió kotona. 

IMomrt-n^rynrc Alakult 1904-ben. Kezdeményező: Dání 

IMagymagUCb jÓ2sef jószágfelügyelő. Evi forgalom 1921. 

évben 5 millió korona. 

Alakult 1920- 

Évi forgalom 3 J /2 millió korona. 

e - J^fM Alakult 1918-ban, Osztrovits Ődőn tanító, 

oanuuriaiva Kís MibáIy kovácsmester és Dékány János 

szabómester kezdeményezésére. Igazgatóság: Lepely Emil 

plébános elnök, Eőrdőgh Ferenc tanító ügyvezető, Barcsay 

CSONGRÁD VARMEGYE. 

István pénztárnok, őrgróf Pallavícíní Alfonz K. nagybirtokos, 

Molnár István jegyző, Törők József birtokos, Dékány János 

^ Alakult 1917-ben. Kezdeményező: Tellér Ignác áll. 

Algyő 

szabómester, Bottyán Endre magánzó, Varga József kéményseprőmester. 

Felügyelő-bizottság : dr. Gonda Mór orvos elnök, 

isk. igazgató-tanító. Évi forgalom 2 1 /2 míllíó korona, 

Csnnorárí Alakult 1920-ban, Pístrik Rókus kezdeménye" 

uauiiîdu zésére. 1921-ben megnyitotta az I-ső számú fiókot* 

A fő- és fióküzleten kívül van gépraktára, liszt-, termény-* 

szén- és faüzlete, valamint kőnykereskedése. Terményértékesítő 

osztályában gyapjú, tengeri, bab és gabonaféléket vesz 

át tagjaitól. Éví forgalom 1921-ben 17 míllíó korona. 

Basa József urad. felügyelő, Bokor István ny. isk. igazgató, 

Bokor János tanító, Böhm Péter tanító, Gruber György urad. 

számtíszt, Szabó Illés községi írnok, Kís Mihály kovácsmester, 

Szolnoki Gyula bognármester, Rovó Mihály, Tóth 

János, Szaníszló István, Apró Mihály és Jurka Antal birtokosok, 

Bíhaly Gyula gépész és Kovács András ácsmester. Évi 

forgalom 6 míllíó korona. 

Csongrád ( Bokros P art ) Alakult 1914-ben, a tanyai központi 

Uixgicnj gazdakör elnökségének kezdeményezésére. 1918. ^vpcypA (Alsótanya) Alakult 1920-ban. Kezdeményező: 

évben a gazdakörtől eddig bérbevett helyiségeket megveszi és OZCgCU Dobay István tanító. Évi forgalom 1921-ben 1 millió 

erős fejlődésnek indul Kaczíba Gáspár kisbirtokos, szövetkezeti 

korona. 

és gazdakőrí pénztárnok ügyvezetése mellett. Éví forgalom 

4V2 míllíó korona. 

C?í>ff(>J (Alsóközpont) Alakult 1920-ban. Kezdeményező: 

OZCgCU Pataky István tanító, Éví forgalom 1921-ben 3 míllíó 

Hnrlrn^rnv-á^rfiptv Alakult 1920-ban. 1921-ben a vánoamezovasarneiy 

f0S küIönbö2ö pontjain három fíófc_ 

korona. 

O z J (Gazdák) Alakult 1917-ben, dr. Zadravecz István 

üzletet nyitott. Igazgatóság: Simon János ügyvezető, Koncz 

Ö plébános kezdeményezésére, saját helyiségében nyitotta 

meg a szövetkezetet. Még, ugyanazon évben átvette a 

Pál alelnök, Szeles János, Kiss Albert, Csáky Ferenc, Möcse 

Károly, Zolnay Béla, Varga János, Engelthaller János. 

szövetkezet a volt Délvidéki Általános Fogy. Szöv. boltját. 

Felügyelő-bizottság : Endrey Antal dr. elnök, Kokovay 

Andor alelnök, Tóth Ferenc, Szathmáry János, P. Hegedűs 

Ezután gyors egymásutánban állított fel a tanyákon 11 fiókot. 

Évi forgalom 1921-ben 17V2 millió korona. 

Sándor, Tóth József és Lencse Ernő. Éví forgalom 15 l /s míllíó 

korona. 

SzPíred

75 

vezetők: Ulrík Ferenc, Halász Szabó Ferenc, Halász József, 

Székely János, Polgár Lajos, Ibolya Károly, Kátai Pál János 

és Debreczení Sándor. A szöv. pénztárnoka Mann Vilmos. 

Félévi forgalom 19 millió korona. 

"YáviP Alakult 1917-ben, Bagoss Béla esperes kezdeményer^ 

zésére. Évi forgalom 4 x /2 millió korona. 

Tömörkény Í918-ban. Évi forgalom 5 millió 

ESZTERGOM VÁRMEGYE. 

Bajna Alakult í 900-ban. Évi forgalom 3 millió korona. 

Bafót Alakult 1913-ban. Éví forgalom l 3 /4 millió korona. 

Alakult 19í3-ban, Stefkó Károly tanító és a plébános 

kezdeményezésére. Ugyanazon év végén Brühl József 

esztergomi prelátus-kanonok segítségével saját házába költözködhetett 

a szövetkezet. í 914-ben a házat átépítve, nagyszabású 

üzlethelyiséggel és raktárakkal ellátva, a szövetkezet 

fokozatos fejlődésnek indult. Az esti sorfolyamokon a tanítók 

egy-egy órán át ismertetik a szövetkezeteket. Az iskolában 

a szövetkezeti élet ismertetését bevonják a tanítási 

anyagba. A „Hangya" megalakulása óta megalakult a 

Hitelszövetkezet és azután pedig a Gyűmölcsértékesítő és 

Szeszfőző Szövetkezet. Éví forgalom 6 millió korona. 

D á g 

Alakult í920-ban. Éví forgalom 2 millió korona. 

OnfnO" Alakult 1919-ben, Kappenstein János körjegyző, Berberích 

Jakab és Kárer Lőrinc kezdeményezésére. 

1922-ben a szövetkezet a már előzőleg átalakított saját házába 

költözködik. Igazgatóság: Schmidt Sándor bányafőtanácsos 

díszelnök, Jávorka Mihály elnök és ügyvezető. Pénztáros i 

Kárer Lőrinc. Könyvelő Fuhrmann Ernő. Ig. tagok: Berberích 

Jakab, Eíler József, Kampfl Ferenc, Morva Izidor, Perl 

József, Wech János. Felügyelő-bízottság: Berberích János, Berberích 

Márton, Puchner József, Schmidt József, Rausch 

Ferenc, ífj. Steín Ferenc, Szebert József és Wech Márton. 

Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

Dfíinns Alakult 1917-ben, Lábay Gyula plébános kezdeményezésére. 

Igazgatóság: dr. Mertán János plébános 

elnök, Hegedűs Gyula jegyző ügyvezető, Pintér Péter, Fabi 

Lajos és Sníder József íg. tagok. Felügyelő-bízottság: Taxner 

Béla főkáptalaní erdőmester elnök, Mócsaí Mihály, Mócsaí 

János, Janícsek Mihály, Vitéz János, M. Mohácsi József. 

Évi forgalom 1921-ben X 1 /2 millió korona. 

r 

Alakult í920-ban. Kezdeményező Halmány József. Éví 

forgalom 192l-ben 3 /4 millió korona. 

F^tprcrnm Alakult 1915-ben Schiller adótíszt és néhány 

J-joa-ICI gUlll tisztviselő kezdeményezésére. A legnehezebb 

időkben Erőss Rezső főkáptalaní jószágigazgató volt a szövetkezet 

fáradhatatlan elnöke. A kommunizmus a szövetkezeti 

hízlalótelepen közel háromnegyed millió korona kárt okozott. 

A forradalom után sorba nyitotta meg fióküzleteit: 

Cipőüzlet, rövid-, kézmű- és divatáru-üzlet, hentesáru-üzlet, 

hatósági áruk és liszt nagyban és kicsínybeni elárusitásí 

üzlete, talp-, felsőbőrök és cipeszkellékek üzlete, összesen 

11 üzlet működik a városban. Érdekeltséget vállalt í 920-ban 

a régi káptalani malomban. Ugyancsak részt vett egy nagyobb 

méhészet berendezésében ís. Az olcsósági hullámot baj nélkül 

heverte kí, egyrészt mert jelentékeny a tartalékalapja, másrészt 

a Központ anyagi támogatása a helyes mederbe terelte 

vissza a szövetkezetet. Nagy összegeket juttat jótékonyságra 

és segélyekre. Igazgatóság: Mátéffy Viktor elnök, Farkas 

Elek, Fekete Árpád, Gerendás János, Horváth Mihály, 

dr. Krasznay Gábor, Kíffer Mihály, Kulích Károly, Szölgyémy 

József és Toldy János. Felügyelő-bizottság ; Eínczinger 

Ferenc elnök, Burány Ferenc, Berán Károly, Etter Ödön, 

Gerendás József, Kotler László, Sas Gyula, Sztahovíts Jenő, 

Szölgyény Gyula, Tóth János, Tótpál István, Ujváry János, 

Varsányi Ignác. Éví forgalom í92í-ben 48 millió korona. 

TCpSZtölcZ Alakult 1907-ben, Srobár József plébános és 

Csupák Ede igazgató-tanító kezdeményezésére. 

Í912-ben saját házába költözködik a szövetkezet, melyet 

raktárhelyiséggel kíbővít. Az 1921. éví vásárlási visszatérítést, 

40,000 koronát, a tagok harangbeszerzésí-alapra adományozták. 


TCírvíí Alakult 1920-ban, Klima István plébános kezdeményezésére. 

Igazgatósági Klima István plébános elnök, 

Schaeffer Antal ügyvezető, Faul János (középső) könyvelő és 

ífj. Locher Mihály pénztárnok, Locher János. Felügyelőbizottság 

: ifj. Locher János közs. bíró, Czink Mátyás, 

Baumann Ferenc, Lackner János, Klínger János, Klinger 

Mátyás. 1922-ben korlátolt ítatmérésí engedélyt kapott. Eví 

forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

T áíiatlati Alakult 19í8-ban, Nagy Lajos és Lenhartovits 

Szilveszter áll. tanítók kezdeményezésére. Igazgatóság 

: Gazdag János elnök és pénztárnok, Lenhartovits 

Szilveszter igazgató-tanító ügyvezető és könyvelő, Tar Sándor, 

Galba Ferenc és Tímár András. Felügyelő-bízottság: 

Fehérváry Árpád elnök, Szenes István, Hatos István csepregí, 

ifj. Ördög István és Csereklyei Lajos. Évi forgalom 6 millió 

korona. 


Alakult 1909-ben, Balogh János 

aljegyző kezdeményezésére. A szövetkezet 

1918-ig önállóan működött, azonban a közbejött nehézségek 

miatt 19í9-ben kimondották a „Hangyá"-hoz való csatlakozásukat, 

Azóta a szövetkezet nagy fejlődésnek indult, ugy 

hogy átlagos havi forgalma 1 */2 millió korona. Éví forgalom 

192í-ben 2 3 /4 millió korona. 

Pítícm -a frit Alakult J9í9-ben, Kuchta János r. k. lelkész 

1 l n ö l U t l I U l és Hollóssy Károly ref. lelkész kezdeményezésére. 

A forradalom, majd a kommün hátráltatta a szövetkezet 

megnyitását, a román megszállás pedig arra utalta a 

tevékeny vezetőséget, hogy a berendezési árukat elrejtse, 

nemhogy üzletet nyisson. Á megszállók mégis nyomot kapván, 

az árukból 4000 korona értékűt elvittek. Ezután 

rohamos fejlődésnek indult a szövetkezet. 1921-ben fiókot 

állított fel. Majd a cséplésí mizériák leküzdésére cséplőgarníturát 

vásárol, azután pedig egy darálót. Ezt követte egy 

háznak a megvásárlása, melyet kellőleg átalakított és vendéglővel, 

tekepályával és jégveremmel ís kibővített. Éví forgalom 

10 Va millió korona. 

JTlllib^CIlUClCK. 

PíÍJccr^ti+Ul^k Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó 

jános> Éví forgalom 1921-ben 200 ezer kor. 

Pí«i^írí> Alakult 1905-ben, Gerenday Béla udvari tanácsos kez- 

JT löîvt deményezésére. 1907-ben a szövetkezet saját házába 

költözködik, amelyet 1911-ben üzletvezetői lakással kibővített. 

Vezetőség: Gerenday Béla udvari tanácsos elnök, Lernyeí 

József áll. ísk. igazgató ügyvezető és Stark József földbirtokos 

pénztárnok. _ A felügyelő-bízottság elnöke Bellus 

Béla községi jegyző. Éví forgalom 4 millió korona. 

C ' ' ' Alakult Í9Í9-ben, Gilicze József jegyző kezdemélodp 

nyezésére. Alaptőkéje szovjet (fehér) pénzen fizettetett 

be, melynek elértéktelenedése folytán csak a „Hangya"- 

kőzpont hatékony támogatása mellett volt képes a szövetkezet 

berendezkedni. Igazgatóság : Posch Sándor urad. intéző 

elnök, Gyetven Pál plébános ügyvezető, Gabanítz József 

ígazgató-tanitó könyvelő, Üveges Márton pénztárnok, Gurin 

Imre és Kempny János bányamester. Felügyelő-bízottság; 

Gríbács Ignác állomásfőnök, Gangl Gusztáv bányapénztárnok, 

Vass és Matcsiczkí bányászok és Kókaí Károly kisbirtokos. 

Évi forgalom 2Vs millió korona. 

SíittCí Alakult í915-ben, Gősí György főjegyző kezdeménye- 

Óul IU 2ésére. Igazgatóság: Klein Endre plébános elnök, ügyvezető 

és könyvelő, Apríly Rezső kőbánya-tulajdonos alelnök, 

Schenkengel Lipót hivatalnok pénztárnok, Holdampf János F. 

kőfaragómester, Wendl Ferenc közs. bíró és Terczer János 

kisbirtokos. Felügyelő-bizottság: Apríly Ferenc kőbányatulajdonos 

elnök, Müller Ernő gyártulajdonos, Ormay Henrik 

és Vezér János nyűg. igazgató-tanítók, Czechner Márton, 

Polhammer Konrád, Polhammer János kőfaragómesterek, 

Rábl Ernő és Wendl János malomtulajdonosok, Szakmáry 

Ferenc, Szakmáry Lázár és Díck Iganác kisbirtokosok. 

A szövetkezet a helybeli hadíárvák, hadiözvegyek és rokkantak 

javára pénzalapot létesített. Évi forgalom 6 millió 

korona. 

nr' I Alakult Í919-ben. Kezdeményező Mátéffy Viktor. Éví 

1 t U forgalom Í921-ben 1 millió korona. 

U n y Alakult í920-ban. Évi forgalom 192í-ben Vs millió kor.

76 

FEJER VARMEGYE. 

A L- Alakult í920-ban. Kezdeményező Gáncs Zoltán főjegyző. 


Adony Alakult 1919-ben. Éví forgalom 10 millió korona. 

A i T-J . t-t Alakult 1918-ban. Kezdemé- 

Adony-rusztaszabolcs nyezö Gamos Vince, ÉVÍ 


Alakult 1920-ban, Kovács Andor községi főjegyző és 

Alap 

Szabó Gyula esperes-plébános kezdeményezésére. 1921-ben 

megnyitotta az első fióküzletet. 1922. év elején felállította a 

„Hangya'' kölcsönkönyvtáráí és annak könyveit ingyen 

bocsájtotta olvasásra tagjainak. Éví forgalom 6 1 /a míllió kor. 

A1í~CÍ ntí > 1p Alakult 1918-ban, Lígday Károly plébános és 

J_>»UlldpClllClC Gáspár Károly főjegyző kezdeményezésére. A 

kommün idején már-már tönkretett szövetkezetet a rémuralom 

bukása után a fáradhatatlan vezetőség ismét talpraállitotta. 

Igazgatóság: Lígday Károly plébános elnök, Gáspár Károly 

főjegyző, Tóth Jánc»s, Murger Mihály, Horváth János és 

ífj. Nyulí György. Ügyvezető-igazgató Németh Mihály. _ A 

felügyelő-bízottság elnöke Símonyí Nándor földbirtokos. Éví 

forgalom 6 3 /i millió korona. 

•prCSÍ Alakult 1920-ban, Dömötör István plébános, gróf Wímpffen 

Síegfríed nagybirtokos, Vámosy József, Tamás Alajos 

és Gruís Mihály tanítók, Farkas János íg.-tanító, Raab 

Károly urad. tisztviselő kezdeményezésére; a község kültelkén 

a szervezést pedig a pusztai r. k. tanítók végezték. 

Igazgatóság : Dömötör István elnök, Raab Károly ügyvezető, 

Sztípán József pénztárnok, Vámossy József, Hodula Ferenc 

és Bulat Tamás. Felügyelő-bízottság : Tschepen Dezső elnök, 

gróf Wimpffen Siegfríed, Lindtner Kálmán, Farkas János, 

Kvassay Imre, Farkas Sándor, Gévay György, Wuleta Zsigmond, 

Hodula József, Fülöp Ferenc, Varga János, Milasny 

Károly, Mísínczky Ferencz, Boldog István, Verlíts Ferenc, 

Vormündl Rezső és Szenderffy Ferenc. Könyvelő Tamás 

Alajos. A szövetkezet nagyobb összegeket adományoz jótékony 

célokra, 1921-ben a község szegénysorsu tanulóinak 

felruházására adott nagyobb összeget. Éví forgalom 1921-ben 

7V2 millió korona. 

T7«>/4 Alakult 1918-ban, Baranyai Nándor községi főjegyző és 

^ Kéry Nándor kezdeményezésére. A szövetkezetnek egy 

fiókja van, a vegyes árukon kívül tüzelőanyagok eladásával 

ís foglalkozik. Éví forgalom 18 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Igazgatóság: Falussy József 

dlUUdLiydll teL Ielkés2 elnök, Földes ref. főtanító ügyvezető, 

M. Pajor István, Molnár Sándor, Csuthy György. 

Felügyelő-bízottság elnöke Kutassy Jenő községi főjegyző. 

Pénztárnok Balzí Sándor. Éví forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1919-ben, gróf Károlyi Józs 

kezdeményezésére. 1920-ban gróf Károlyi 

József a szövetkezetnek ingyenes használatra egy épületet 

adott. A szövetkezet a tagok részére olvasókőrt tart 

fenn. Minden évben nagyobb összeget juttat jótékony célra. 

Igazgatóság : Kovács Lajos ref. lelkész elnök, Pintér György 

plébános ügyvezető és könyvelő, Gutí Gábor, Potyondí Adám 

r. k. tanító, Juhász József és K. Simon András pénztárnokok. 

Felügyelő-bizottság : dr. Knoll Károly jószágfelügyelő elnök, 

Kiss F. János, Simon J. József, Simon M. József, Juhász 

István, Gutí János, Laki Ferenc, Tombor József, Nagy István, 

Csehó Imre, Ríchter Lajos. Az elhunyt Schick Emil jószágigazgató, 

aki 1922 február haváig a felügyelő-bizottság elnöke 

volt, nagyban előmozdította a szövetkezet ügyeit. Évi forgalom 

7 millió korona. ) 

FVÍrm'tt Alakult 1920-ban, Kapitány Zsigmond tanító kez- 

1 cicoul deményejisére. A termények értékesítése és a gyógynövények 

gyüjté^ körül nagyobb tevékenységet fejtett kí. 


"p f"jT/> Alakult 1910-ben. Kezdeményező Harák Béla tanító. 

rULC Évi forgalom 1921-ben 3 /i míllió korona. 

fcokríí Alakult 1919-ben. Kezdeményező Fülöp Mihály. 

Éví forgalom 3 míllió korona. 

(Z.Anf Alakult 1919-ben. Kezdeményező Hergath Alajos tanító. 

VJdlll Évi forgalom 1 millió korona. 

fcciírk^+^ti-vr Alakult 1919-ben. Igazgatóság: Rácz István 

v^ ödis. u Cl cny elnök> gróf Merán FüIöpf TótIl jános és 

B. Tóth Mihály. Felügyelő-bizottság: dr. Szőke Károly elnök, 

Gárdony Alakult 1919-ben. Éví forgalom 3 V'a millió korona. 

Papp Kálmán, Tompa Miklós, Szabó József, Molnár Sándor, 

Alakult 1910-ben, Schiffer Imre és Szalay 

Huszár Pál, Rácz Pál, Beke Vince és Huszár János. Ügyvezető-könyvelő 

Rácz István. Pénztárnokok Preszter Károly, 

István kezdeményezésére. A szőllőkben fellépett 

fürtperonoszpóra és lísztharmat ellen beszerzési áron 

Czírák Pál és Roderer Ferenc. Évi forgalom 2 l /s míllió kor. 

' ItttÁ J. Alakult 1919-ben. Kezdeményező Szilárd Gyula 

tanár. Éví forgalom 15 Vs millió korona. 

adott rézkénport a tagoknak. Ugyanekkor elnök javaslatára 

megalakult a gazdakör, melynek vezetősége a szövetkezet 

igazgatósága, amely a község kisbirtokos és földnélküliek 

számára a székesfehérvári káptalan birtokát haszonbérletbe 

kapta. 1914-ben saját házába költözködik a szövetkezet. 

Ccr»trí»írö Alakult 1920-ban. Kezdeményező Mihalecz Ferenc 

föídbirtofeos. Éví forgalom 1 míllió korona. 

Igazgatóság; Schiffer Imre elnök és könyvelő, Szalay István 

alelnök, Horváth László, Jurászkó Imre és Kiss Lajos. Felügyelő-bízottság 

Csősz Alakult 1919-ben. Éví forgalom 2 1 4 millió korona. 

: Nadhera Pál r. k. tanító, Kekk Ernő 

plébános pénztáros. Éví forgalom 6 millió korona. 

Alakult 1920-b. 

deményezésére. Igazgatóság: Kovács Ferenc 

elnök, dr. Magyarász Ferenc alelnök, Géró József, Katzenberger 

János, Szabó István, Elsasser István, Weber Márton 

és Wester Lajos ügyvezető-könyvelő. Felügyelő-bizottság: 

Gróf Imre elnök, Felsőeőry Nagy Pál, Rónay József, Klícs 

János, Elsasser József, Kaufmann István, Troppert István, 

Lénárt János. Két telket vásárolt a szövetkezet, az egyikre 

a szövetkezeti házat, a másikra egy fíókszövetkezet házának 

felépítését határozta el. Éví forgalom 4 millió korona. 

Iry^r Alakult 1917-ben, Ertl Károly s.-jegyző kezdeményezésére. 

A S

77 

gatóság: gróf Széchenyi György tb. elnök, Székely Gyula 

plébános elnök, Vargha Kálmán ref. lelkész alelnök és ügyvezető, 

Balázs János községi biró pénztárnok, Bodri István, 

Szabó István, Pál M. István, H. Bartos János, Pál Mihály. 

Felügyelő-bizottság: Németh Ferenc községi jegyző elnök, 

Dipold Jenő, Virágh János, Grits Ferenc, Mískolczi József, 

Borbás József, Takaró József, Bognár István, Tüdő József, 

Mocher István, Harangozó János, Kajári János, Balogh József, 

Pál Lajos és Bartos István. Évi forgalom 5 millió korona. 

l^ót-snltTÍ Ct-nr^ír Alakult 1919-ben. Kezdeményező Molnár 

IVapunia&IiyCK. jános. Évi forgalom 5 millió korona. 

T£"í«lá«íY Alakult 1919-ben. Kezdeményező Müller Sándor. 

IVlbidllg Évi forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1902-ben, Végh János és Deák István kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját házában működik. 

Mány 

Igazgatóság: Papp Albert, Szabó Imre, Ács Zsigmond, Szauer 

Mihály és Fuchs Mátyás. Felügyelő-bízottság : Bárány Lajos, 

Komon János, Deák István, Kovács István és Szontag József. 

Éví forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

Martonvásár 

1907-ben. Évi forgalom 2 :l /i millió 

Moha 

Alakult 1919-ben. Évi forgalom 3 millió korona. 

RTT/jt* Alakult 1918-ban, dr. Buder Gyula ügyvéd kezdeményezésére. 

1920-ban rőfös- és rövidáru-osztályt nyitott 

és ugyanazon évben állította fel a papíráru- és tankönyvosztályát, 

valamint a „Hangya"-kőnyvtárat. A szövetkezetnek 

két fiókja van. 1921-ben a raktárhelyiségek kicsinyeknek 

bizonyultak, ugy hogy felállította központi elosztó raktárát, 

amely nemcsak a szövetkezet fiókjait látja el áruval, 

hanem a járásnak hatósági cikkeit is szétosztja, valamint a 

a gabona-értékesitést ís ez bonyolítja le. A „Hangya"-ujságnak 

54 előfizetője van. Évi forgalom 63 millió korona, amiből 

a gabona-osztályra 3 millió esik. 

Nadap AIakuIt 1920-ban. Éví forgalom 1921-ben Vi millió 

ményezésére. 1921-ben 35.200 korona vásárlási 

visszatérítést adott tagjaínak. Az olcsóságí hullám okozta 

100.000 korona kárt könnyen kiheverte. Evi forgalom 2 1 /4 


•páímrrJ Alakult 1919-ben. Kezdeményező Bódís Lajos ref. 

i d-íiUA-U lelkész. Éví forgalom 2Va millió korona. 

Pátka Alakult 1919-ben. Éví forgalom 2 1 /a millió korona. 

Pntcxárríf 

1911-ben, Szabó Sándor ref. igazg.-tanitó 

o kezdeményezésére. A szövetkezet az ifjúság nevelése 

érdekében „Szövetkezeti dalárdát" szervezett. Igazgatóság 

: Benedek József ref. lelkész elnök és ügyvezető, Mískei 

János, Krejcsevik Mihály, Bentsík János és Tóth Péter. A 

felügyelő-bízottság elnöke Berki János. Éví forgalom 4 1 /s 


Ráczkeresztúr AIakuIt * 902-ben. éví forgalom 3 míiiío 

^íclirtryíf^ Alakult 1919-ben. Kezdeményező: Schmall 

OarDUgartJ György r. k. plébános. Évi forgalom 1921-ben 

5', 2 millió korona. 

^s-Wrvt.oo Alakult 1901-ben. Éví forgalom 1921-ben P/2 

oaregres milIió koromu 

Sárkeresztes AlakuIt í9 19-ben. Évi forgalom í 3/4 millió 

T mri cí-»-ir Alakult 1903-ban, Papp János főtanitó kez- 

LOVaêreny deményezésére. Igazgatóság: gróf Cziráky ^íi fk 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Perényí 

Antal v. b. t. t., Krécsy Károly esperes és Urházy Lajos oariterebziur Ödön . Évi forgalom 11/2 millió kor. 

ref. lelkész alelnökök, Papp János főtanitó könyvelő. Éví 

forgalom 1921-ben 3 1 /* millió korona. 

Sárn^rí Alakult 1900-ban. Igazgatóság: Kasó Lajos kántor- 

deményezésére. Rövid idő alatt házat és telket szerzett. Szilflíjfo Al akw ft í 920-ban. Kezdeményező Koós Elemér ev. 

Mészáros István plébános ügyvezető-igazgató működése ide- 

lelkész. Évi forgalom 1 millió korona, 

jén külön bolthelyiséget épített, Kiss Lipót plébános ügyve- < ^ ^ j920_bam Kezdeményező Hubay Kál- 

Zeto-igaZgato idejeben pedig a regi hazat emelte s u, cserep- AaCÍOrlaiVa m Idfeé Éví forgaI^m í92í-ben »/4 

á n ev> 

stetővel latta el. 1920-ban belepett a „Hangya"-kozpont tagjai mílli' korona 

közé. Éví forgalom 1921-ben 3Vi millió korona. 

\7áf AIafeuIt 1920-ban, Szabó Antal molnár kezdeményezésére. GYŐR VÁRMEGYE. 

1922-ben a szövetkezet házat vásárol, majd megnyitja Y ,„„„ „ , 

fióküzletét. Igazgatóság : Batta József elnök-ügyvezető, Zsíg- AIakuIt * 920-ban. 1921-ben a gabonaertekesitest A b d a vezette 

mond Sándor pénztárnok, Csurgó Béla alelnök, Keresztes be. í 922-ben a cseregabonakereskedéssel elérte, hogy 

Mihály, Kiss István és Buvári Mátyás. Felügyelő-bízottság: a napszámos emberek gabonájukat becserélhetik a szövet- 

Szabó Antal elnök, Ravasz Lajos, Nagy Sámuel, Németh kezetben lisztre, ezáltal érzékeny fuvardíjat takaríthatnak 

Vince, ifj. Szabó József, Andruska István, Szabó János, meg. Eví forgalom í 921-ben 1 millió korona. 

Mayer János, Kakas Ignác, Domak Sándor és Kecskés ' ' f 1 J< Alakult 1920-ban.Kez- 

\i 

András. Eví forgalom 8 millió korona. AlSOVamOS GyOrSZabadl deményezőVíerthBéla 

eS 

y t - Alakult í903-ban, báró Manndorff Géza nagy- , r * k * taflitó * Évi f ° r g aIom ' '921-ben W* miIÜÓ kor ° na * 

V Cltil^C birtokos kezdeményezésére. Saját házzal rendel- Á

Mihály kőmívesmester és Bátor Jenő magánhivatalnok, 

Tóth Nándor könyvelő. A szövetkezet jótékony és kulturális 

célokra nagyobb összegeket adományozott. Éví forgalom 

1 1 l /2 millió korona. 

rTWWsccyrmvfs 

uyorasszonyia GytlIa. Alakult £vi 1911-ben. {otgalom Kezdeményező 23/4 miiiió korona. Elbert 

frvőrsnwnvfláy Alakult 1898-ban, sövényházi Frítczke 

oyorbovenyildi Emil nagybirtokos, gazdasági főtanácsos 

és Berger Ferenc ig.-tanitó kezdeményezésére; előbbi 25 év óta 

elnöke, utóbbi pedig 25 év óta ügyvezető-igazgatója és könyvelője 

a szövetkezetnek. Három üzlethelyisége van. 1900-ban saját 

házában működik a szövetkezet. Évente nagyobb ősszegeket 

juttat jótékony célra. Igazgatóság : sövényházi Frítczke Emil 

nagybirtokos, gazd. főtanácsos elnök, Berger Ferenc ig.-tanitó 

ügyvezető-könyvelő, Halasi József körjegyző, Hőck Antal, 

Böröcski Mihály, Tiszlaval Ferenc és Árbeíter József kisbirtokosok. 

Éví forgalom 6millió korona. 

frvnff Alakult 1920-ban, Varga János plébános 

\J y Ui Ö-4CI1ICÍC kezdeményezésére. Igazgatóság: Bilovits 

István plébános, Jakab János ref. lelkész, Hnáth Flórián 

községi jegyző, Tóth Lajos, Németh István, Fejes János, 

Deli József, Sütöri Mihály és Goda György. , Felügyelőbízottság 

: Hörényí Lajos ev. lelkész elnök, Éger Ferenc 

Máv. főellenőr, Giczí Dezső, Varga János, Marczalí Kálmán, 

Ballís Ferenc, Sütöri József, Halbak János és Hartl Lajos. 


, Alakult 1920-t 

plébános kezdeményezésére. Nagyobb öszszegeket 

juttat kulturális és jótékony célokra. Igazgatóság: 

dr. Niszler Teodor bencés plébános, elnök, Grosz József, 

Míletics Pál, Skerlaníts Mihály, Bunics Mátyás, Tamasíts 

József, Budweíszer Károly. Felügyelő-bízottság : Pozsgai Márton, 

Csifríg József, Juhász Pál, Udvardí Imre, Lengyel István, 

Szalai Imre, Stefaníts Mátyás, Matusi Mihály, Angyal Endre 

községi főjegyző és Ríkovícs Simon. Dobrovich Sándor községi 

aljegyző, könyvelő, Kulícskó György pénztárnok. Éví 

forgalom 5 1 /2 millió korona. 

korona. 

Éví forgalom 1921-ben 7'/a millió 

rTvnrrá molv Alakult 1898-ban. Igazgatóság : Tóth János 

Vjyuiidlliuiy főtanitó eInök és ügyvezető, Erdélyi Béla, 

Rácz Zsigmond, Fléner Károly és Czínger János. Felügyelőbízottság 

: Szabó Sándor, Tamás Ferenc, Szabó Mihály, 

Takács Mihály, Jász Ferenc, Sági Mihály és Rácz István 

pénztárnok. Éví forgalom 2 3 /í millió korona. 

Hédervár Aiakuit 1902-ben. ÉVÍ forgalom 2 millió korona. 

ICafár Alakult 1912-ben, Kemény Fülöp r. k. plébános és 

J Kovács Mihály kezdeményezésére. A szövetkezet 

nagyobb összegeket juttat tagjainak vásárlási visszatérítés 

cimén. Évi forgalom 2 1 /z millió korona. 

TSJo 

Alakult 1915-ben. Kezdeményező Szűcs Géza 

INagyeCÖiaiU r< k> pIébános. ÉVÍ forgalom 1921-ben 2 míllió 

korona. 

NT«íf-aí(< Alakult 1912-ben, Domonkos István r. k. plébálNymiaiU 

nos kezdeményezésére. 1917-ben kibérelte a község 

tulajdonát képező vendéglőt. A forradalom okozta kárt 

könnyen kiheverte. Vezetőség : Líszkaí Sándor elnök, Csícsay 

Benedek, kántor-tanító ügyvezető és Hangyái István pénztárnok. 

Évi forgalom 4 ! /4 millió korona. 

r Alakult 1919-ben. Kezdeményező 

Évi forgalom. 2 l /a míllió korona. 

Pá ym^-nAfoUi Alakult 1919-ben. Kezdeményező Németh 

d-Z-IIldllUIctiU- jános< Évi forgalom l 3 /4 millió korona. 

Pp*. Alakult 1903-ban. Kezdeményező Takács József ev. tanító. 

^ Éví forgalom 3'/i millió korona. 

Rábapatona ££££ í898 " ban * Évi forgalom 43/4 miIIió 

X) < Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nagy Gyula 

IVd.UCZd.K.d.pi ág. ev. lelkész. Évi forgalom 1 V'2 millió korona. 

T? avíi tA Alakult 1919-ben. Kezdeményező dr. Pammer Odíló. 

IVdVdZ-U Évi forgalom 1921-ben ítya míllió korona. 

Sokorópátka AIakuIt ! 9 { 9 - he^ , sokoró P átkai s *| b ? } st ~ 

wv/nviuj/num ^ ^ ^ j ^ kezdemenyezesere. Eví forgalom 

3 míllió korona. 

S^Pr^r^Pnir Alakult 1920-ban, Lukács József kezdeményeu^cic^öciiy 

2ésére, Az olcsó sági hullám érzékeny veszteségét 

rövid idő alatt kiheverte, ugy hogy 1922-ben tagjaínak 

nagy összeget fizetett vissza vásárlási visszatérítés címén, 

valamint jótékony és kulturális célokra ís tekintélyes összeget 

adott. Igazgatóság: Lukács József elnök, Gáti Sámuel 

ref. tanító ügyvezető, Butkovics István pénztárnok, "Weísz 

Bálint, Lőríncz András, Bolla Viktor, Bognár Imre. Éví forgalom 


Alakult 1920-ban. Kezdeményező Mohácsy László 1 

Táp 

lelkész. Éví forgalom 1921-ben 1 V'2 millió korona. 

Tápszentmíklós f^Zl'olT 

Évi forg ' í92í " ben 

/T-ictüuii >7iu-uan. ivezoemenyezo v egn j ozsei » 

nagybirtokos. Éví forgalom 3 millió korona. I 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező dr. Kovácsícs Sándor. I 

1 Cl Éví forgalom 1921-ben 3V2 millió korona. 

Í límÍJíráment Alakult 1901-ben. A szövetkezet sajátházá- I 

^JUltUUIIl&UK ban müködik. Nagyobb összegeket juttat j 

kulturális és jótékony célokra. Igazgatóság: Kovács István I 

ev. lelkész elnök és ügyvezető, Nagy István, Ujváry Lajos, I 

Káldí Márton és Zsirai István, Tömböly István ev. tanító • 

könyvelő, Káldí Lajos pénztárnok. Felügyelő-bízottság: j 

Kecskés István, Horváth János, Csapó Mihály,, Tóth József, I 

Tóth János, íf j. Tóth Dániel és Némethi János. Éví forgalom • 


Kóny Alakult 1898-ban. Éví forgalom 4 1 /i míllió korona. 

IVUrUIlLZ-U 

r\mr\ r f r\ 

tanitó. 

Alakult 

Évi 

1919-ben. 

forgalom 

Kezdeményező 

3 3 A míllió korona. 

Rurík Lajos 

Kunsziget Alakult 1919-ben. Éví forgalom 2 millió korona. 

Markotabödöge ^fJZí^ 

Éví forgalom 313 

IVIpnfn Alakult 1913-ban, Limp István főldmíves kezdeményezésére. 

Igazgatóság : Horváth György elnök, Horváth 

András, Salakta József, Keisinger András és Galgóczi 

József. Melkovíts Mihály pénztárnok, ífj. Klánz József 

könyvelő. Éví forgalom 3 3 /i millió korona. 

IVÍPZŐrirS Alakult 1920-ban, Andorka Gábor plébános kez- 

CiUUI ö deményezésére. Éví forgalom 2V 3 millió korona. 

l\/ír»fír?tnírí ci Alakult 1920-ban. Kezdeményező Mayerhofer 

IVlUIlUtlllUd. Gé2a jegyző. Éví forgalom 1921-ben 1V3 míllió 

korona. 

l\Ta ÍN agy crvk Daramegy 3 fátí-IPO-V AlakuIt Lajos körjegyző. 1916-ban. ÉVÍ Kezdeményező forgalom 1921-ben Deáky 


Egyek 

HAJDÚ VÁRMEGYE. 

ményezésére. Az oláh megszállás alatt 

a szövetkezet vagyonának csaknem felét elrabolták. Felszabadulás 

után fejlődésnek indult a szövetkezet, ugy hogy 

1919-ben házat vásárolt,, majd pedig megnyitotta modern 

színvonalú rőfősüzletét. Éví forgalom 31 millió korona. 

Drhrprrptt Alakult 1919-ben. A szövetkezetnek, mely a 

főüzleten kívül a város különböző részein 5 

fiókot állított fel, van mezőgazdasági osztálya és tűzifatelepe. 

A szövetkezetek irányítását egy központi irodából 

intézik. A kezdet nehézségein dr. Lindenberger János prelátus-kanonok, 

Uray Sándor ref. lelkész, Reítz János, Papler 

Pál és Kresznerícs Gy. Ferenc segítették át a szövetkezetet, 

ugy hogy mindinkább nagyobb forgalmat ér el. Éví forgalom 


Alakult 1915-ben. Kezdeményező Aczél József segédlelkész. 


' deményezésére. Igazgatóság: Némethy István 

elnök, Karla Ödön alelnök, Rózsa László, Baratí József és

80 

Iglaí Mihály. Felügyelő-bizottság l Némethy János elnök, 

Jónás Márton alelnök, Farkas András és Szigeti István. 

Némethy István könyvelő, Baratí József pénztárnok. Éví 

forgalom P/i míllíó korona. 

Fnlríps Alakult 1913-ban, Karácsony Imre ev. lelkész kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját házában működik. 


najauooszormeny Haífílltinsrnrmpnv tanár Alakult kezdeményezésére. 1917-ben, Bakócsy A szövet- 

Endre 

kezet eleinte nehézségekkel küzdött, kevés alaptőkéje lévén 

és csak a központ támogatásával és utmutatása révén tudta 

a vezetőség a szövetkezetet szélesebb alapokra fektetni, ugy 

hogy ma 14 fióküzlettel bír. Ezek közt könyv- és papír-, 

üveg- és porcellánkereskedése, rőfös-osztálya, temetkezési 

intézete, két szódavízgyára működik. Jótékony célra évenként 

legalább 100.000 koronát ad. Évi forgalom 50 millió 

korona. 

Hajdudorog 

Alakult 1917-ben. Éví forgalom 3Va millió 

f J Ti Alakult 1919-ben, Kezdeményező Juhász Elek 

ügyvéd ; Sólyom Antal községi főjegyző, Simon Károly íg.- I íszacsege ref. lelkész. Évi forgalom 1921-ben H/4 millió 

tanitó ügyvezető, Abroly József községi főbíró, Hadházy 

Miklós birtokos, dr. Hadházy Zsigmond ügyvéd nemzetgyűlési 

képviselő, Kobí Jeremiás bírtokosságí jegyző, Molnár 

József birtokos, Molnár Zoltán ref. lelkész, Nóvák József 

' igazgató-tanító. Éví forgalom 6 millió korona 

gyógyszerész, Varró Ferenc tanító, dr. Veszprémy Zoltán 

ügyvéd. Felügyelő-bizottság t Balogh Antal íg.-tanitó elnök, 

Balogh Gergely egyházgondnok, Csapó Zsigmond ny. jegyző, 

HEVES VÁRMEGYE. 

Hajdú Sándor birtokos, N, Hajdú Sándor gazdálkodó, Molnár 

István és Tatár József gazdálkodók, Nagy Tamás tanító, 

A Alakult 1904-ben. Kezdeményezők Szabó Ignác, 

ilUaöal FüIöp L és yeres István földbirtokosok. Éví forgalom 

3 V-2 millió korona. 

Poroszlay Albert birtokos és Vída Károly ref. orgonistakántor. 


rlajaunanas IrAîAnn^-nic 

AmfariíS. Alakult 1914-ben. Kezdeményező Takács AdácS Alakult 1909-ben. Kezdeményező Síkorszky József 

Évi forgaIoi 

1921-ben 2Vs millió 

r. k. plébános. Éví forgalom 3 millió korona. 

korona. 

Aídebrő Alakult 1900-ban, Simon András bíró és Jaklí 

Gábor főldmíves kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Márton Mihály elnök, Vágner Kálmán ügyvezető, Plósz 

István, Hermann János, Jáklí Sándor. Felügyelő-bízottság : 

Krecz József elnök, Stumphamer János, Plósz Béla, Plósz 

Márton, Sőnperger János, Kurelmann Mihály, Sveítzer 

Antal. A szövetkezet saját házában működik. Éví forgalom 


Hajdúszoboszló 

i 

betörés alkalmával az üzlethelyiséget feltörték, azt úgyszólván 

teljesen kirabolták, értékpapírjait, készpénzét elvitték, 

ugy, hogy a felszabadulás után újból kellett nehézségekkel 

küzdeni, hogy alaptőkét gyűjtsenek. A vezetőség és a tagok 

lelkiismeretessége nem hagyta a szövetkezetet elpusztulni és 

a súlyos csapást kiheverte. Ma már egy hatalmas házzal 

rendelkezik. Az állami adógabona-gyüjtésí akcióba kapcsolódott 

bele, ahol szép eredményt ért el, azóta gabonaértékesítéssel 

is foglalkozik. Igazgatóság: Borbély Gábor földbirtokos Atícát* 

elnök, Demjén Ferenc ref. lelkész, S. Kováts Sándor földbirtokos, 

Bor János íg.-tanitó, Czeglédy József, Márton Lajos, 

Márton József, K. Szilágyi Bálint, B. Nagy János földbirtokosok, 

B. Nagy Sándor ügyvezető és Cseke Gábor 

könyvelő. Felügyelő-bizottság: Szabó Antal ref. esperes, 

Barbócs Zsigmond gyógyszerész, dr. Dajka Ambrus ügyvéd, 

Muhi Dániel építész, Herczegh Bálint, P. Nagy Lajos, Kiss 

János, S. Kovács Gábor, Újvári József, Szilágyi János, 

Lénárd András, Gönczy János, Pinczés Ferenc, Lovas József, 

Kiss Károly, Makai Péter, Adám János, Széli Gábor, 

Nánássy Sándor, Keserű János és Csanády Sándor földbirtokosok, 

Mohácsi Gábor ref. tanitó, Huszthy Sándor gépész. 

Éví forgalom 151/2 míllíó korona. 

A 

Alakult 1918-ban, Szita Mihály r. k. plébános kezdeményezésére. 

1922 ben már saját helyiségében működik 

a szövetkezet, melyet a vezetőség céltudatos munkája és a 

tagok vásárlókészsége mozdított elő. Éví forgalom 7 milltó 

korona. 

Alakult 1892-ben azonban a vezetőség belátta, hogy önállóan 

nem képes a szövetkezetet céltudatosan vezetni 

Átány 

és fejleszteni, 1906-ban beléptek a központ, kötelékébe. 

A szövetkezet saját helyiségében működik. Éví forgalom 

1921-ben P/a míllíó korona. 

Alakult 1902-ben, R. Boross Lajos földbirtokos kezdeményezésére. 

1904-ben nagyobb épületet vásárolt, amelyben 

fiókboltot nyitott. 1911-ben egy ujabb telket vett, amelyen 

1912-ben modern épületet emeltetett, üzleti helyiség és 

raktárakkal. Éví forgalom 5 millió korona. 

Ráfn* 1 Alakult 1918-ban. Kezdeményező Lukács Ferenc. Éví 

UctlUI forgaiom 21/3 millió korona. 

"Rí>trr>íf7í> Alakult 1905-ben. Kezdeményező Fletzer József 

IDCtLULÍZC tanítói Évi forgalom 2l/s millió korona. 

T-> "4. 1 1 Alakult 1906-ban. Kezdeményező Míkulka 

jDeSenyOteieK József kántor. Évi forgalom 1921-ben 2 millió 

korona. 

T^nrmrtiA 

JJUOZUlIílU Alakult 1902-ben. Kezdeményező Énekes János 

r> kt plébános. Éví forgalom 3 míllíó korona. ,

81 

Bükkszenteusébet 

galom 23Ji millió korona. 

Csáti V 

1910-ben, dr. Bertók István plébános, Zölej 

' János, Lángó János és Móczár Sándor kezdeményezésére. 

1922-ben újonnan épült helyiséggel bővült a 

szövetkezet. Nagyobb összegeket juttat jótékony célra. Évi 

forgalom 2'/2 millió korona. 

Dí>mín Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nagy János kör- 

I^tllljtll jegy2Ő> Évi forgalom IVi millió korona. 

Detk -AJ akuIt 1902-ben, Hamza János r. k. plébános kezdeményezésére. 

1905-ben házat vásárol, amelyet megfelelően 

átalakítva, mindinkább fejlődik a szövetkezet. Vezetőség 

: Harmath János plébános elnök, Bodor Gyula kántortanító 

ügyvezető, Dér Sándor, Benedek Antal, Pelle György 

és Dér Sándor hídi. Évi forgalom 3 1 /2 millió korona. 

nnmnetln Alakult 1901-ben. Évi forgalom 1921-ben i 1/i 

í-ômoszio m.mó korona. 

Dnt*mánrí Alakult 1920-ban. Kezdeményező Latinovíts 

-Lûímcuiu Mar.0 és Gan2 Ede> Év. forgaIom j921-ben 1 >,'2 


FWno4i i-JKJlVgLldAd. ára Alakult 1920-ban. Kezdecáényező Melícher Kál- 

máni Év. forgaIom 33/4 miIHó korona. 

Eop^rriphí Alakult 1917-ben. Kezdeményező Szabó János, 

catiii Év. forgaIom Í3/4 miUió koroivu 

Egerszalók AIakuIt 1910-ben. Évi forgalom 2^2 millió 

T7(y/>t.qr Atóf Alakult 1917-ben. Kezdeményező Vágásy János 

öÛIcU tanitÓ4 Év. foí.gaIom 3 miUió korona. 

Frrlnírnví>s:rí Alakult 1902-ben, Pétervására községgel kőző- 

IJIUUAUVCSU gent Báró 0rC2y Elek kamatmentes kölcsöne 

tette lehetővé az önállóságot. A szövetkezet megszervezésében 

Rigó Mátyás lelkész munkálkodott. Éví forgalom 41/2 millió 

korona. 

FYrl ntí>1í?ír Alakult 1903-ban. Kezdeményező Vass József r. k. 

J-II VJUICICJY 

p 

i é b 4 n 0 S t 

Évi forgalom 1921-ben 2 »/a millió kor. 

"Prí_ Alakult 1905-ben. A szövetkezet saját házában működik. 

Igazgatóság : dr. Barsy József plébános elnök, Suba József 

tanító ügyvezető, Almády János, Faragó István, Gulyás István 

és Szűcs János. Évi forgalom 2 millió korona 

oAémcxz Alakult 1919-ben. Kezdeményező Tasi Ferenc. Éví 

1 CUCUICÖ forgalom ji/3 mimó korona. 

Alakult 1900-ban. Évi forgalom 1921-ben 2Va 

reiueDro miöíó korona. 

FVItlPrn?t Alakult 1919-ben, Süle János plébános és Zakar 

C111C111CI jstván kisgazda kezdeményezésére. 1921-ben a 

szövetkezet házat vásárol. Jótékony és kulturális célokra 

nagyobb összegeket ad. Éví forgalom 4V2 millió korona. 

2^/4 millió korona. 

ban működik, melyhez az érseki uradalom 

ingyen téglát, a község lakossága pedig az első fuvarokat 

adta. Bőgöd Ferenc fáradozásai és terve szerint épült azután 

fel. Két fióküzlete van, s részt vesz az állami gépakcióban. 


Gvönpvris • Aakuk 1917-ben, dr. Bozsik Pál plébános kez- 

7 S y deményezésére, a leégett város árfelhajtói ellen. 

A szövetkezet saját házában kezdte meg működését, majd 

bérletként átvette a nagytőzsde vezetését. 1918-ban a Gazdák 

Ecséd AIakuIt 1917-ben, Könyves Árpád jegyző és Králík 

Biztosító Szövetkezetének képviseletét vállalta el. 1919-ben 

József káplán kezdeményezésére. 1922-ben telket vásárolt, 

amelyre a szöv. céljainak megfelelő üzleti és mellék- 

2 körforgógéppel és több amerikai sajtóval felszerelt könyvnyomdát 

megvásárolt. A régi ház lassanként kicsinek bizonyulván, 

egy nagyobbszabasu emeletes házat vásárolt. 1920-ban 

helyiségeket építettek. Évi forgalom 6 V'a millió korona. 

Eö'er AIak «lt 1917-ben, dr. Nagy János c. kanonok, nemzeto 

külön vasüzletet állított fel, melyhez később fémőntő-műhelyt 

gyűlési képviselő kezdeményezésére. A szövetkezetnek 

rendezett be. Dr. Puky Árpád polgármester rendelkezésére 

4 fiókja működik, azonkívül külön divatáru üzlete van. 

átvette a szövetkezet a város közélelmezését, úgyszintén a 

1920-ban nagyobbszabásu házat vásárol, melyet megfelelőleg 

átalakítva, elhelyezi benne főüzletét és a divatáru üzle- 

járásnak sóval való ellátását. Nagy borpíncéje van. 1921-ben 

a város főterén uj ságelárusító pavillont épített, melyben könyvkereskedés, 

tőzsde és okmánybélyeg-árusítás folyik. A nyomtét. 

Igazgatóság: dr. Nagy János c. kanonok, nemzetgyűlési 

képviselő elnök, Mártonffy Lajos várm, árvaszéki elnök 

dával kapcsolatban könyvkötészetet is létesített. 1922-ben 

alelnök, Gáspárdy Gyula takp. vezérigazgató, Grónay Andor 

iparísk. igazgató, Heringh Imre gépgyáros, Jilek Károly 

sőrraktárt nyitott, ahol ecet, szeszes italok és élesztő nagybani 

eladásával is foglalkozik. A város határában elterülő 

ny. Máv. főfelügyelő, Mlínkó István síketnéma intézeti igazgató, 

Nagy János, Nagy László, Vas István, Vincze János, 

lignitmezők kiaknázására érdekeltséget vállalt. A bánya élelmezését 

a szövetkezet látja el. A várossal felesarányban 

Fodor Ferenc kisgazdák, Perlaky Elemér érsekuradalmi 

megvette a mészhomok-téglagyárat. A tasi gőzmalom R.-T.- 

jószágigazgató, Török Kálmán dékán-kanonok, Trak Géza 

nál, a Gyöngyös—beneí vasút R.-T.-nál nagyobb érdekeltsége 

van s részt vesz több városi vállalkozás végrehajtásá- 

h. polgármester. Ügyész dr. Dallos Iván, ügyvezető-igazgató 

Zsiros Sándor, cég jegyző-főkönyvelő Frindt István. Felügyelő-bizottság 

ban. 5 fióküzlete van. Évi forgalom 108 millió korona. 

: Vanyek József m. kír. p. ü. számvevőségi 

I-ső oszt. főtanácsos elnök, Bíró János, Csutorás Antal, 

Ferenczy Sándor, Horváth Márton, Jelencsík Imre, ifj. Liptai 

András, Siller Imre, Szalontaí István és Szeredí József 

kisgazdák, Breznay Imre tanitókép. tanár, Czíllinger Lajos 

m. kír. p. ü. számv. tanácsos, Fekete Sándor tanitó, Gombos 

László kataszteri főfelügyelő, Horánszky József földbirtokos, 

Meilinger Ödön, Saári Ráfáel, Szakácsi Miklós és 

Gyöngyöshalász 

Gyöngyöshalmaj IZt" ÉTÍ *" sa " >m 3 " 8 

" 8 

Tomory István iparosok, Müller Géza Hevesmegyeí Takarékpénztári 

főkönyvelő, Nagy László érsekurad. erdőtanácsos, 

rány Károly esperes-plébános. Éví forgalom 

1921-ben 2 millió korona. 

Orosz Tibor ny. megyei ütbíztos, dr. Ott Péter ügy- 

véd, Pfeiffer Albin ny. urad. főszámv. és Révész Károly 

tanitóképezdeí tanár. Éví forgalom 75 millió korona. 

Gyöngyössolymos íSmínó ktona f .° rgaI ° m 

T_T_ 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Bárdos István 

Eêrbakta AIakuIt 1910-ben, Buczkó János r. k. plébános 1 ld.iZ.llUo tanitó> Évi forgalom IV2 millió korona. 

o kezdeményezésére. A szövetkezet egy fiókkal 

működik. Az olcsósági hullám okozta kárt kiheverte, melyet U - c í n f v c AICAÍIYÍ+ÍI Alakult 1920-ban, Stolmár Viktor 

a vezetőség céltudatos irányításának köszönhet. Évi forgalom rrasznos-îsonuia áíL tanitó kezdeményezésére. Igazgatóság 

33/4 millió korona. 

: Melícher István elnök, Bognár József és Király 

Sándor. Felügyelő-bízottság: Holtner Mátyás, Víg József, 

Holtner János, Ódler János, Holtner Ferenc, Gubala János 

és Király János. Ügyvezető és könyvelő Stolmár áll. tanító. 

Éví forgalom P/% millió korona. 

Hatvan 1919-ben, Sumakker Viktor kezdeményelvo.ll 

2£sére. A hatósági liszt és a járási sóelosztást végzi. 

Jótékony célra és vásárlási visszatérítés címén nagyobb öszszegeket 

ad. Éví forgalom 10 millió korona. 

Heves Alakult 1906-ban, Maczkay Emil községi főjegyző és 

ifj. Fícsor József birtokos kezdeményezésére. A szövetkezet 

a saját házában működik. Igazgatóság: Buczkó János 

esperes-plébános elnök, Ebneth Simon, Besenyei István. 

Fícsor Ferenc és Mezei Antal. Felügyelő-bizottság: Deák 

János községi főjegyző elnök, Lengyel László ügyvezető. 

Éví forgalom 4V2 millió korona. 


VI

' Gábor k. tanitó. Éví forgalom 2 millió kor. 

Hevesilpra Alakult í907-ben, ífj. Radícs Pál birtokos kezö 

a deményezésére/Igazgatóság : íd. Ozsvárt József 

elnök, Zavarkó Gábor községi bíró könyvelő, Dér Albert, 

Domoszlaí Mihály és Radícs Pál. Felügyelő-bizottság: ifj. 

Ozsvárt József elnök, Medvecsky Ferenc, Pintér János, 

Takács János, Holló Gábor, Ozsvárt Alajos. Éví forgalom 


T_T i r Alakalt 1907,-ben. Kezdeményező MíkneveSVeZeKeny 

lóssy Zoltán tanító. Évi forgalom 2 míllíó 

korona. 

T-I/-»j.+ Alakult 1917-ben. Kezdeményező Bokk Jenő főjegyző. 

1IUI l ^í forgalom 5 millió korona. 

T , . Alakult 1917-ben. Kezdeményező Vágó Lajos 

istenmezeje r. k. plébános. Évi forgalom 1921-ben 1 míllíó 

korona. 

1911-ben. Kezdeményező Czékmány András. 

Éví forgalom P/2 millió korona. 

lX/Tíl r mníra Alakult 1921-ben. Kezdeményező Marssó György 

1 földbirtokos. Évi forgalom 1921-ben 1/2 míllíó kor 

lVT^tríár Alakult 1917-ben, Baráczius József esperes-plébános, 

ivio-rvidi Szabó Gyula főjegyző és Képes István bíró kezdeményezésére. 

Nevezettek házat vásároltak a szövetkezet 

részére, melyben megkezdhette működését. Pár hónap múlva 

a vételárat visszafizette a szövetkezet az alapítóknak. — 

A kommunisták rablógazdálkodását, a fehérpénz értékcsökkenését, 

az olcsóságí hullámot és a szövetkezet kóbor cigányok 

által történt kirablása okozta kárt kiheverte s a vezetőség 

kitartó munkája és a tagok hűsége fokozott fejlődést vont 

maga után. Igazgatóság: Baráczius József esperes-plébános 

elnök, Szabó Gyula főjegyző, Sumi Ádám, Math Antal kőzs. 

pénztárnok, Gell Bálint, Korozs Antal, Pájer Ágoston és 

Vízí István. Felügyelő-bízottság: Kerekes Zs. lelkész elnök, 

Gell Ferenc, Korozs Lajos, Szűcs József, Sebők Lajos tanitó, 

dr. Pozojevich Dezső jegyző, Rítter Antal, Lederle Róbert 

állomásfőnök, Pongor Imre tanító, Haísz Ferenc, Tolvaj 

Ferenc, Tóth Antal, Szabó László malomtulajdonos, Huppauer 

Ferenc, Huppauer János, Törő János egyházgondnok. 


Markaz £*0 k ní í902 " ben * Évi 

í-\->íí-» Alakult 1916-ban. Éví forgalom 

maira Dana miIIió korona. 

forgalom 1921-ben 1 millió 

en 2 1/i4 | 

1\/Ií+rzr1prt>rcír£> Alakult 1904-ben. Kezdeményező Molnár 

iviairaaerect>K.e József taflitó> _ Eví íotgalom 1921-ben 

2 millió korona., 

Alakult 1901-ben. 1902-ben házat vásárolt, 

lVieZUldFKany melyet 1905-ben kibővített és tekepályát 

állított fel. 1922-ben kocsímérleget vásárolt. Igazgatóság: 

Ujházy Antal elnök, Kiss Ágoston ügyvezető, Gyurkó József, 

Kovács Miklós, Macskás Ágoston, Macskás Mátyás, ífj. 

Mezey Ferenc, ifj. Mezey Pál, Szalmás János, Polgári Károly 

könyvelő, Kovács B. József pénztárnok. Éví forgalom 4 1 /4 


IVTítAfAlakult 1920-ban, P. Tóth Pacific lelkész, DoriVIlJtiUIdiVd. 

bach Alajos tanító és Kalliwoda Kálmán k. 

tanító kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában működik, 

Kál Alakult 1902-ben. Éví forgalom 1921-ben 3 millió korona. 

melyet megfelelően kíbővített. Igazgatóság; Bárányi 

András elnök és ügyvezető, Göböly Gergely, K. Tucsu 

IS-f>r»ín3 Alakult 1901-ben. Kezdeményező Ignácz Ambrus 

XVttjJUillct Éví forgalom 4 millió korona. 

Gábor, Kovács Gábor Bálint, Kovács Feke László. Farkas 

György könyvelő, K. Nagy Máté pénztárnok. Ha a híres 

passíójátékok megmaradnak, ugy a szövetkezet nagy fejlődésnek 

l iít HoI.s János ulkésZt paHk jÓ2sef 

nézhet eléje. Éví forgalom P/4 millió korona. 

és Fehér Balázs kezdeményezésére. Igazgatóság: Bene Mihály 

plébános elnök és ügyvezető, Holtzer Lajos községi főjegyző 

ton tanitó. Éví forgalom 2 3 /4 míllíó korona. 

pénztárnok, Kiss József, Palik József és Tóth János, Berecz 

Géza tanító könyvelő. Felügyelő-bizottság: Uracs József, lM^rv-trká+rvti-ir Alakult 1912-ben. Kezdeményező Sulyok 

Fehér József bíró, Tábi István, Pecze János, Fehér József 

hevesi, Bakó Ferenc, Oláh József és Merész László. Évi forgalom 

iNdgyUcUUIiy 

korona. 

Anlbfus jános gazda. Évi forgalom 4 millió 


Alakult 1909-ben. Kezdeményező Hallay Imre 

INagyiUgea tanító. Évi forgalom 4 míllíó korona. 

T^í>rí>r«pnrí Alakult 1909-ben. Kezdeményező Lícskó János, 

ívtl eCllU Éví forgalom 1921-ben 21/4 míllíó korona. 

i K"í Alakult 1903-ban, Adamecz István kezdeményezé- 

Nagyíván Alakult 1907-ben. Éví forgalom 3^3 millió kor. 

J-ÎÖJÛX c sére> A szövetkezetnek 2 háza, fióküzlete és mészárszéke 

NUrvTT-t^rl^ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Díck Károly. 

van. Az üzleteket a román megszállás alatt teljesen iNagyreae Évi forgalom 274 millió korona. 

kifosztották, ugy hogy újból kellett azokat berendezni. Ezt 

a csapást a vezetőség tevékenysége és a tagoknak szövetkezetükhöz 

TSJ-3 tviri-í Ít7í> Alakult 1919-ben. Kezdeményező Stokker Már- 

való hűsége révén rövid idő alatt kiheverte. XNagyiaiya ton< Évi forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 


P^TrkC-irrvt*Actnarf Alakult 1920-ban. Kezdeményező Horr 

cn -á -n 3 Alakult 1900-ban. Kezdeményező Rigó Ferenc r. k. 

aiobvorobman nyáns2ky János kőműves. Évi forgalom 

IVlöllcUld plébános. Éví forgalom 41/2 millió korona. 

í®/4 millió korona. 

D-i.,; 4 Alakult 1900-ban. 1918-ban házat vásárolt. Évi forgar 

dl dU I()m í3 miIIió korona. 

TCnmnnít Alakult 1901-ben. Igazgatóság: Mayer János v. 

j-vuiiipuil földm. miniszter nemzetgy. képv. elnök, Szabó 

Gyula k. tanitó ügyvezető, Vizer Ferenc pénztárnok, Dornbach 

Pá Q7+n Alakult 1915-ben, Matuszka Mihály esperes-plébános 

Ferenc h. elnök, Burghardt Lajos, Jéger János és Klein 

kezdeményezésére. A szövetkezet végzi a hatósági 

Péter. Felügyelő-bízottság: Jakkel Ferenc, Póser Mihály, 

Blézer János, Bech Márton, Kílhéber Péter, idősb. Vágner 

János, Bech Domán, Burghart Ádám és Póser Antal. Éví 

forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

árúk szétosztását, tagjaínak pedig vásárlási visszatérítést ís 

nyújt. Igazgatóság : Matuszka Mihály esperes-plébános elnök 

és ügyvezető. Demecs József, Fekete László, Halama Bertalan, 

Kaluzsa Kálmán, Nagy M. József, Zeke Gábor. 

Felügyelő-bizottság: Hollóssy Gyula elnök, Alapi János, 

Kömlö Alakult 1903-ban. Éví forgalom 9Va míllíó korona. 

Brezina Antal, Dobosy Sándor, Markó István, Szabó István, 

Tarí János. Kemény István könyvelő. Évi forgalom 5 1 /2 

Ltlda.S 


Pély 

Alakult 1907-ben, Rab Ágoston kezdeményezésére. 

1908-ban telket vásárolt, melyre 1911-ben házat építtetett 

és azt később kibővítette mészárszékkel. A román megszállás 

alatt sokat szenvedett a szövetkezet, melyet azonban 

kihevert, ugy hogy 1922-ben egy jól felszerelt fióküzletet 

nyitott. Igazgatóság : Alberty Vilmos tanitó, Drogány Mátyás, 

Kádár László pénztárnok, birtokosok, Perényí László r. k. 

lelkész elnök, Rabb Béla építő-vállalkozó. Felügyelügyelőbízottság 

elnöke Vona M. Lukács, Rabb Ida könyvelő. Éví 

forgalom 5 Ínillíó korona. 

Alakult 1903-ban, Ivády Béla v. orsz. gyűl. 

i ClCIVdöd.Xílfe.pvisel6 kezdeményezésére. A szövetkezet 

saját házában működik. Igazgatóság; Ivády Ignác járásbíróság! 

tefekkönywezető elnök, Tóth Faragó Vince, Gaál János 

járásbíróságí kezelő könyvelő, Gaál Pál, Kovács Ántal, 

Bocsi Ábrahám, Bojtos István pénztárnok, Víncze Ignác, 

Bojtos Sándor és Szántó Péter. Felügyelő-bizottság: Kucsera 

Pál körjegyző elnök, Fülöp Dezső járásbíróságí írodatíszt, 

Bocsi vící Mátyás, Szabó János cipész, Molnár József, Bocsi 

József bíró, Tóth Péter, Bojtos bornyász János, Bojtos kíszí 

József, Cseszmeg Sándor, Szántó holló Lajos és Bocsi Joakim. 

Éví forgalom 1921-ben 3 millió korona. 

j

p^ ' Alakult 1907-ben, Gaál Ferenc ref. lelkész, Szecskó 

JTUI UÍsZiU István> P> Gacsal Imre, Gaál Pál, Demeter József 

és S. Szabó János kisgazdák kezdeményezésére. Ugy a főüzlet, 

valamint a fióküzlet, saját házában működik. Igazgatóság: 

poroszlói Graefl Jenő nagybirtokos, nemzetgyűlési 

képviselő elnök, Jósvay Gábor ig.-tanitó és kántor ügyvezető-igazgató, 

P. Gacsal Imre biró, Szecskó István és Gál 

Pál kisgazdák, Réthy József ref. ig. tanitó könyvelő. Felügyelő-bizottság 

: Törők Dezső r. k. lelkész elnök, Gaál 

Ferenc ref. tanácsbiró-lelkész, S. Szabó János, Sz. Molnár 

János, T. Gacsal Imre, Mester István kisbirtokosok. Választmányi 

tagok: Demeter József, Gál Imre, Nemes Balázs és 

Gacsal Ferenc kisbirtokosok. Éví forgalom 8 '/a millió kor. 

T? f>r ártnn Alakult 1914-ben. Kezdeményező 

iôzsaszenimarion Nagy János kisbirtokos, Evi for_ 

galom í 1 73 míllió korona. 

S?mirí -Alakult 1901-ben. Kezdeményező Újhelyi Lajos r. k. 

plébános. Éví forgalom 8 Vs millió korona. 

Sírofc Alakult 1900-ban. Éví forgalom 1921-ben 2 l h millió 

korona. 

Alakult 

' ményezésére. Vahalcsik János támogatásával házat 

vásárolt, melyet 1911-ben a vezetőség és a tagok ingyen 

igás- és kézimunkájával Szoják István kőműves- és ácsmester 

jutányosán felépített. A szövetkezetnek szíkvízgyára 

van. Kulturális és jótékony célokra nagyobb ősszegeket adományoz. 

Igazgatóság : Vahalcsik István elnök, Németh Alajos 

ügyvezető-könyvelő, Ponyáskó M. János pénztárnok, 

Szoják István, Tóth Nemes János, ifj. Oravecz János. A. 

felügyelő-bizottság elnöke: Tóth Mihály. Éví forgalom l 3 /4 


^Tönt/ÍAmAnlrno 

ozeniaomonKos 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó 

Ferenc körjegy2ő< évíforgalom 1921-ben 


SrttrríníctMt^nnlrí Alakult 1912-ben. Kezdeményező Szap- 

OZUrOOKpUSpOKÍ pan István gsudíU Év. forgaIom ,a/4 


'T'af Alakult 1921-ben. Kezdeményező Balogh István és Sándor 

János. Éví forgalom 2\'i millió korona. 

T ' d t A l a k u l t 1902-ben. Kezdeményezd Énekes János 

1 d-nidUUU r> k> plébános. Éví forgalom 2Va millió korona. 

T i -A I-N ÓM Alakult 1903-ban. Kezdeményező Viczes Endre 

I arnamera tanitó< Éví forgalom 41/3 millió korona. 

T^ftlíl nt*S Alakult 1921-ben. Kezdeményező Gumberth Iván 

főjegyző. 

T^rnôTíJntm^n 1 arnaszentmaria Alakult 

Németíl Aiajos 

1907-ben. 

tanitó. Kezdeményező éví forgalom 

1921-ben 3 /4 millió korona. 

TerüPS 

Tiszafüred 

Alakult 191 l-ben. Éví forgalom 1921-ben 3/4 millió 

korona. 

Alakult 1918-ban, Fülöp Zoltán főszolgabíró 

kezdeményezésére. A szervezés munkáját Lipcsey 

Akos földbirtokos és Győrffy János ref. ig.-tanitó vette 

kezébe. A szövetkezet saját házában működik, melyben 

raktárhelyiségek, iroda, étterem és borozó foglal helyet. A 

vásárlás dr. Végh József ügyvéd és Győrffy János könyvelő 

érdeme. Az oláh megszállás következtében a központtól 

elvágva, hogy az utánpótlásról gondoskodhassék, kénytelen 

volt kocsin Máramarosszigetrői sót, Nagyszebenből pedig 

textilárut hozni. Ezen veszélyes szállításoknál egy ízben volt 

vesztesége a szövetkezetnek. 1920-ban megkezdte a gabonagyűjtés 

bízományosságát. Majd a diósgyőri vasgyárral kötött 

szerződést cserekereskedésre, termény ellenében vasat. 

1921-ben megnyitotta vas-, bőr-, üveg- és porcellán-osztályát. 

1922-ben pedig rőfös- és divatáruüzletet nyitott. Gépraktára 

és sör-lerakata van. Évi forgalom 34 millió korona. 

HTícrcsírr-a-f Alakult 1917-ben. Kezdeményező Kajári Ferenc 

I 

reL MkésZt Évi forgalom 2 millió korona. 

Tíc^íináníi (Alsóváros) Alakult 1905-ben. Kezdeményező 

1 l=>£d.nellld. Kefészy Barna ref. lelkész. Évi forgalom 4 3 /4 


Tin(Felsőváros) Alakult 1904-ben. Igazgatóság: 

1 löketilctllct SZt Kovács Gábor elnök, Nagy Ferenc, Nagy 

Gáspár, Gulyás József, Bárány József. Felügyelő-bízottság: 

Suba Joachím, B. Kiss Imre, Vankó István, Nagy Péter, 

Vítkóczí János, K. Kiss Pál, F. Pap István, Gy.Kiss Gábor, 

Prókaí Pál és Csikós András, Bírkí Dezső könyvelő, Bartók 

Gábor pénztárnok. Évi forgalom 5 millió korona. 

Tkranr? Alakult 1917-ben. Kezdeményező Bakos Vince 

1 104-ctUl a asztalosmester. Éví forgalom 3 >/2 millió korona. 

cTölír^c Alakult 1907-ben, Kiss József ref. tanító 

1 l^dÛUUi kezdeményezésére. 1916-ban saját házába 

költözött és üzletkörét kibővítette. 1919-ben az oláhoktól a 

megszállás alatt sok kárt szenvedett. Igazgatóság: Fazekas 

László íg.-tanító elnök és ügyvezető, Varga Péter pénztárnok, 

Fazekas László tanító könyvelő, Tóth István földbirtokos, 

Gőz András községi bíró és Fazekas György. Felügyelő-bízottság: 

Sólyom József főjegyző, Varga Sámuel 

községi írnok. Éví forgalom í 4 J /3 millió korona. 

Tófalll Alakult 1907-ben, Fiák András kántor-tanító és 

1 IctiU Urbán Gábor tanító kezdeményezésére. Kezdetben a 

tagok ingyen fuvarral vagy gyalog hozták a szövetkezet 

áruit, hogy a kezdő szövetkezet anyagi helyzetén segítsenek. 

Ma már saját háza van. Éví forgalom 1 millió korona, 

Váinn

84 

Siposs Jenő kántor-tanító alelnök és könyvelő, Gergely 

Mihály és Gál János. Felügyelő-bizottság s Pasztorek Antal 

főerdőőr elnök, Hontí József alelnök, Mayer Péter, Tóth 

Sándor, Gyurka István, Imre Sándor és Imre Bálint. Éví 

forgalom 3 1 /4 millió korona. 

^ziDaiuiaza. 

C+iUiItU-íti 

Alakult Í9Í7-ben.Kezdeményező Rácz István. 

Évi forgaIom 6i 4 miIIió totona. 

(Nagy) Alakult 1903-ban. Éví forgalom 6 millió 

TnotwíTZí* Alakult 1920-ban, Remenár Sándor kezdeméípuiyvc^c 

nyezésére, de előbb a nagyoroszi szövetkezet 

fiókja volt. Éví forgalom 3 millió korona. 

Wt>rrt£>nr*p Alakult í905-ben, Gálffy István főerdész kezrveiueiiose 

deményezésére. 1918-ban saját háziba költözködött. 

Éví forgalom ÍOVa millió korona. 

. Alakult . . . , 

lós tanító. Éví forgalom 4 millió korona. 

T PtícPS Alakult 1904-ben. A szövetkezet saját házában műkődík. 

Igazgatóság: Kovács János elnök, Vitencz Pál 

pénztárnok, Kiss Lajos községi biró és ífj. Kiss Lajos. Felügyelő-bízottság: 

Kolos József Pál, Dírer Lajos, Papp János, 

Kolos József Nándor, Kurali Ferenc és Dudás János. A 

szövetkezet ügyvezetője Syllaba László tanító. Éví forgalom 


Alakult í 906-ban. Kezdeményező Adamcsa 

íviarianoszira Vikt0f t6au fcatíu pIébános. ÉVÍ í forgalom 

J92í-ben í Ví millió korona. 

kezdeményezésére. A szövetkezet vezetősége 

a községi elöljáróság. Igazgatóság: Tenkal János kőzbírt. 

elnök ig.-elnők, Kertész Lajos körjegyző vm. that. bíz. 

tagja ügyvezető, Krébesz József közs. pénzt., Turczer Imre 

közs. hites, Melích György v. törv. bíró. A felügyelő-bízottság 

elnöke Tenkal János kőzbírt. elnök. Éví forgalom 

Í92l-ben 2V4 millió korona. 

Narnrtníirnc Alakult í 920-ban. Kezdeményező Rudolf 

l>ílgyiH Évi forgalom I92i-ben 2 : ' i 


í forgalom í92í-ben í millió korona. 

Sôb Alakult 1906-ban, ífj. Skripek József kezdeményezésére. 

* A szövetkezet rövidesen házat vásárolt. Igazgatóság: 

Keve Károly főszolgabíró elnök, Dudás János, Ledvényi 

János, Luczenbacher János, Némedí Ignác és Vörös János. 

Felügyelő-bízottság: Behalík Vilmos, Fidler János, Fídler 

József, Gyurkovics József, Lacsny István és Skripek István. 

A szövetkezet ügyvezető-könyvelője Lacsny Ferenc r. k. 

kántor-tanító. Évi forgalom í92í-ben 1 /i millió korona. 

f 1 Alakult Í9Í8-ban, Kezdeményező Nagy István 

OZOKOlya ref. lelkész. Éví forgalom Í921-ben IV2 millió 

itorona. 

Béla. Éví forgalom í92í-ben 

H/a millió 

Zebegény Alakult *9í9-ben. Évi forgalom 4}/4 millió 

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE. 

Abárlcrslóír Alakult Í917-ben, Kalla Sámuel és Kérészy 

1 XUctUö^ctiUlS. István feL Ielkés2 kezdeményezésére. Évi 

forgalom 3 x /2 millió korona. 

Alattyán Alakult í 906-ban. Éví forgalom 31/2 millió korona. 

Rp^mrcr^ry Alakult í90í-ben. A szövetkezet fejlesztésé- 

JJCÖCliyöÛg bcn Ambras Lászíó r> fcf piéb4nos és Báthor 

Kálmán községi főjegyző jártak elől. Utóbbit érdemeinek 

elísmeréseül a szövetkezet örökös díszeinőkévé választotta. 

Az oláhok az egész szövetkezetet teljesen kirabolták. A szövetkezet 

saját házában működik és a vezetőség buzgalma és 

a tagok hűsége a kárt kiheverte. Igazgatóság í Kiss Illés 

községi kőzgyám elnök, Medgyessy Jenő községi jegyző, 

Boros Imre községi főbiró, Berényi Mihály, Boros Pál, Hajakí 

József és Hernek János. Felügyelő-bizottság : Báthor Kálmán 

községi főjegyző elnök, Csajbád Antal, Mészáros Albert, 

Nagy Péter és Szabó János. Éví forgalom 5 millió korona. 

Csépa Alakult í902-ben. Éví forgalom 6 1 /'u millió korona. 

]~)pvavánv;i (Munkások) Alakult I903-ban. Évi forgalom 

/ 21/2 millió korona. 

főjegyző. Éví forgalom 7 3 /4 millió korona. 

Fí>awí>rn í>lr (P * «*) Alakult í92í-ben. Kezdeményező 

regyverilCK. BacsiIIa Dáviá. Evi forgalom 51/2 millió 

korona. 

< Alakult Í9Í8-ban. Kezdeményező Bárdos Pál 

JaKOnaima esperes-plébános. Évi forgalom 2 3 , ; 4 millió 

J 

' A szövetkezet saját házában működik, 

kívül van egy cséplő garnitúrája. Éví forgalom 2 millió 

korona. 

.szalsószentgyörgy Í^TLJ^éZ 

ményezésére. A tagok gyűjtésében Veress János r. k. kántor 

és R. Fusek László tanitó fáradoztak. A szövetkezet jótékony 

és kulturális célokra nagyobb összegeket adományoz. 

Igazgatóság : Tót P. István elnök ügyvezető, Nagy Mihály, 

Varga Ferene, Varga Károly, Fray Oszkár, ifj. Tót Pál és 

R. Fusek László. Felügyelő-bizottság: Tót Károly, Pásztor 

István, Tót J. Ferenc, Tugyí Lajos, Szarvák F. János, 

Fejes Károly, Sípos Imre, R. Fusek László könyvelő, Kobela 

László pénztárnok. Éví forgalom 3V2 millió korona. 

nátí Alakult 19í8-ban. Kezdeményező dr. Antal Gyula 

r János ügyvéd. Éví forgalom 5 1 /4 millió korona. 

Alakult Í9Í9-ben, Aczél József plébános 

' kezdeményezésére. A munkából Magyar 

Béla jegyző és Kaszab Emánuel akkori főbíró vették kí 

részüket. Éví forgalom í92í-ben 5 millió korona. 

á rí>n\7 Alakult í900-ban. A szakszerű ellenőrzés és 

clüÛZl eiiy feIügyeiet arra indította, hogy felvételét kérje 

a központnál, ami 19í5-ben meg ís történt, mely időtől 

kezdve a forgalma évről-évre szaporodott, í92í-ben már 

fiókot ís nyitott. Igazgatóság: Vallus István gőzmalomtulajdonos 

és földbirtokos elnök, Mosonyi Antal takarékpénztári 

igazgató ügyvezető, Bartha Béla íg.-tanitó pénztárnok, 

dr. Fíríczky János városi főorvos, Balla Péter, Kiss 

Németh István és Kiss Z. József földbirtokosok. Felügyelőbízottság 

: K. Révész Imre gyógyszerész, Erdős István, 

Hegedűs Győző és Rigó Ferenc földbirtokosok. Évi forgalom 


JáSZdÓZSa Alakult í 916-ban. Évi forgalom 3 1 /* millió 

r Alakult í922-ben. Kezdeméi 

Scultéty Árpád, főjegyző. 

1918-ban, "Wínkler Bertalan 

birtokos, Hebrony Kálmán plébános, dr.Urményí 

József főjegyző, Ballagó Béla malomtulajd., Rímóczy 

Pál és ifj. Kiss Sándor kisbirtokosok kezdeményezésére. — 

A szövetkezetnek Rímóczy Pál kisbirtokos díjtalanul bocsájtotta 

egyik házát rendelkezésre. A kommunizmus és az oláh 

megszállás sok kárt okozott a szövetkezetnek, a nehézséget 

azonban szerencsésen túlélte. Éví forgalom 7 1 /2 millió korona. 

Tászídsér Alakult 1918-ban, Bornemissza Jenő községi fő- 

J A öC jegyző kezdeményezésére. A kommunizmus és az 

oláh megszállás sok kárt okozott a szövetkezetnek, az árut 

kocsin vagy gyalog kellett hozni idegen cégektől drága árban. 

Az oláh katonaság a szövetkezetet felnyíttatta és az árukat 

fehér pénzen elrekvírálta. Az üres szövetkezetet több hónapig 

Zárva kellett tartani. í 920-ban egy idegen cégnél történt farendelésnél 

igen érzékeny kárt szenvedett a szövetkezet. 

A központ irányítása mellett a szövetkezet mindinkább erősödik 

és saját házában működik. Igazgatóság: Gócza József 

ref. s.-lelkész elnök, Bőné Sándor tkptárí pénztárnok alelnök, 

Zong Ferenc kántor-tanító ügyvezető, Tót Sándor tanító 

könyvelő, Vágó Zénó hivatalnok pénztárnok, Fazekas István 

kőműves-mester és Szabó Sándor községi főbíró. Évi forgalom 

6 millió korona.

85 

Tô^taríátnr Alakult 1910-ben. Kezdeményező Gazdag Syljd^ldUdliy 

vestcrt Évi forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

Karczaí* ( KÖÍ P ont ) Alakult 1918-ban, Iványi Nagy Árpád 

^"-S kezdeményezésére. A szövetkezetnek két fiókja 

van, az egyik saját házában működik. Igazgatóság: Török 

Vince, Szabó Ágoston, Nagy János, Szentannai Sámuel, 

Debreczení Sándor, Simon Sándor, Csőreg Sándor, K. Tót 

Imre, Vadai Mihály, Kovács Imre, Sándor László, Kátai 

Sámuel. Felügyelő-bizottság : Simon Aladár, Fazekas Gyula, 

Papp Ferenc, Csikós János, Dobrai János és Király Kálmán. 


TCarrzacy (Újváros) Alakult 1909-ben. A szövetkezet saját 

IVd-I házában működik, majd később megveszi a szomszédos 

telket, melyre iroda és raktárhelyiségeket épít. Éví 


Karczap" AIakuIt 1905-ben, Tóth Sándor földbirtokos 

Ö kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában 

működik. Igazgatóság: G. Szabó László elnök, Cs. Szabó 

Imre alelnök, Király Kálmán ügyvezető, Győri Mihály pénztárnok, 

Mándoki Imre és Bihari István. Felügyelő-bízottság i 

Simon Sándor, Hajdú József, Cs. Takács István és Kátai 

Sámuel. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

m A l a k u l t 1917-ben. Kezdeményező Győry Lajos 

I^CllUCICÖ IeIkész. Éví forgalom 12 millió korona. 

t 1904-be 

nyezésére. A szövetkezet eleinte az idegen 

cégektől való vásárlás következtében teljesen a tönk szélére 

jutott. Tíz év kellett, hogy bajából kilábaljon. A központ 

fi szövetkezetet talpraállította, ugy hogy 1915-ben egy fiókja 

nyilt meg és létesítette ugyanakkor a központi szeszfőzdét. 

Majd a fióküzlet számára házat vásárolt. Megnyitja a cípészmühelyt 

és feállitja a tarhonya-üzemet. Gyapjú- és gabonagyűjtéssel 

foglalkozik. Sörlerakata van. Majd pedig megnyitja 

a második fiókját. Éví forgalom 11 millió korona. 

lVTprntÚr CFöldmíves.) Alakult 1920-ban önállóan, majd 

ivltWlUl Játva a nehézségeket, kimondta a „Hangyádhoz 

való csatlakozást. Gabona- és gyapjuértékesítéssel foglalkozik. 


Alakult 1898-ban, 

zésére. Rövidesen házat vásárolt. A vörös 

lom, majd az oláh megszállás érzékeny kárt okozott a szövetkezetnek, 

melyet nehezen hevert kí. Évi forgalom 5 millió 

korona. 

működik, Tóth László lelkész és Sülye Lajos 

buzgólkodásából. Szikvízgyára van. A szövetkezet jótékony 

és kulturális célokra nagyobb összegeket ad. Igazgatóság: 

Major Péter, Tóth László lelkész, Somodí Bálint, Kovács 

Dániel és Rabb Sándor. Felügyelő-bizottság : Sáfrány Bálint, 

Ébner Gyula főjegyző, Molnár Gyula jegyző, Sülye Lajos, 

Valkí Ferenc, Székely András és Tálas László. Éví forgalom 


Oballa Alakult 1922-ben. Éví forgalom l 1 /® millió korona. 

T-j i Alakult 1907-ben. A szövetkezet saját 

rusztagyenoa házában működik. Éví forgalom 3 millió 

korona. 

Pficrtakenavpl AIakuIt 1922-ben, őzv. Baghy Béláné 

rUSZiaKengy Cl nagybiftokos és Míchník Tibor tanitó kezdeményezésére. 


, Alakult 1916-ban, Kmetty . .... 

plébános kezdeményezésére. Éví forgalom 


, Alakult 1 

1 Imre nagybirtokos kezdeményezésére, 

aki helyiséget, felszerelést, fűtést, világítást és az összes 

fuvarokat, az üzletvezetőnek lakást stb. ingyen adja. Éví 


T?-í\rr\rT'Ai\\TH Alakult 1908-ban, Demény Márton, Koncz 

IC Öt elek AJakuIt 1908-ban, Anvander Andor r. k. plébános 

I\aK.UCZlia>Vd Gáspár és Szatmári Zsigmond kezdeményezésére. 

1912-ben házat vásárolt. A kommün és a román 

IVUl.CJ.CiV. ke2deményezésére. A szövetkezet saját házában 

működik. Igazgatóság i Gobor László községi főjegyző elnök, 

megszállás alatt nagy károkat szenvedett a szövetkezet. 

Tímpfel Ferenc r. k, tanító ügyvezető, Barta Pál, Márkus 

Igazgatóság: ifj Kenyeres Ferenc elnök, Koncz Gáspár alelnök, 

Ferenc, Boróh Mihály. Évi forgalom 5 1 /3 millió korona. 

Seres Kálmán, Gödér János, Tóth P. József, Deák 

János, Sz. Nagy József, Erdei Gergely, Nagy H. Imre pénztárnok, 

Szurgyi János könyvelő. Felügyelő-bízottság : Szarvas 

T^nnrcrifkíi Alakult 1920-ban, Biró Ferenc, Németh Lajos, 

ívuncaui Ud Takács Igflác és Kerekes Gábor kezdeményezésére. 

Igazgatóság; Nagy Sándor községi jegyző elnök, 

János jegyző elnök, Hegyes Ferenc, Csépaí György, Borbély 

Sándor, Perei Gábor, Csabai Lajos, Tóth János, Fílemon 

Takács Ignác alelnök, Szűcs Antal pénztárnok, Nemes János 

Ignác, Furman Jenő és Fodor József. Évi forgalom 7Va 

és Németh Lajos. Felügyelő-bizottság; Szénássy Imre ref. 


kántor-tanító elnök, Molnár Sándor, L. Nagy Mihály, Kerekes 

Gábor, Pfendler Jakab, .Papp Imre, Lázi Márton, Nagy 

Ferenc és Végh László. Éví forgalom 1921-ben 1 millió kor. 

nyezésére. A róm. kath. Olvasókör ingyen felajánlott 

helyiségében kezdte meg működését. Később a házat r az 

TCftní"lf > 0"VÍ >^ Alakult 1920-ban, Masáth Ferenc ref. lelkész 

Olvasókőrtől feltételek kikötése mellett megvásárolta. Éví 

tvumicgycö kezdeményezésére. 1921-ben fióküzletet nyitott, 


1922-ben bérbevette a község szállodáját, majd szikvizgyárat 

állított fel. Igazgatóság: Masáth Ferenc ref. lelkész elnök, 

Bényeí György, Fehér Gábor, Józsa János gazdálkodók, ifj. 

C - ^ f A l a k u l t 1918-ban. Kezdeményező Hütter Adolf. 

OZCICVC Ily Évi forgalom 21 2 millió korona. 

Czövek Ferenc földmíves, id. Jákó Balázs ny. lelkész, ifj, 

Jeskő János jegyző, Kiss Gábor és ifj. Kiss Lajos iparosok, Szolnok AIakuIt 1920-ban, Bihary István kír. tanfelügyelő, 

Párdy Artúr földbirtokos, Tót László ügyvezető. Felügyelőbízottság 

; dr. Fodor Kálmán ügyvéd elnök, Asztalos Gyula 

íg.-tanító, Erendíts Emil urad. főtitkár, Kassay Jenő jegyző, 

K. Tót István és ifj. K. Tót István gazdálkodók, Varga Pál 

földbirtokos, Nagy László könyvelő, íd. Jákó Balázs pénztárnok. 


OZ Uxv Kádas László pénzügyi főtanácsos, Gulyás Frigyes 

Máv. s.-tiszt, Lévay Gyula városi főügyész, Matterny Andor 

postafőnök, Jancsó Kázmér kataszteri nyilvántartó, Gyura 

Kálmán építész és Alcser Ferenc nagyiparos mozdították 

elő a szövetkezet megvalósulását. A mozgalom a „Keresztény 

Nemzeti Párt"-ból indult kí, abban az időben, amikor 

a kommunizmus rémsége legjobban virágzott a városban. 

TCi-m-m -zAirîc Alakult 1918-ban. Kezdeményező Ágoston Éví forgalom 11 millió korona. 

IVUUIIldUdrdb Sándor. Éví forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1902-ben, Cseríz Demeter kezrvunszentmarTon 

deménye2éséfe. A szövetkezet saját 

házában működik, azonkívül egy fióküzlete ís van. Jótékony 

és kulturális célokra nagyobb ősszegeket juttat. Igazgatóság: 

Sziláh István elnök, Andracsek Demeter alelnök, Berta Mátyás 

T'. . - Alakult 1917-ben, Pál Ferenc r. k. lelkész, Erdei 

I ISÍdUU AntaI és ckíkán Pál kezdeményezésére. Az átvonuló 

oláh katonaság teljesen kirabolta a szövetkezetet. A vezetőség 

és a tagok önfeláldozása azonban újra talpraállította a 

szövetkezetet. Éví forgalom 3 millió korona. 

könyvelő, Dósa Szilveszter és Gulyás Elek. Felügyelő-bizottság 

: Devanszky József, Józsa Balázs, Kiss György, Pugner 

Mátyás, Balla János, Dávid Mátyás és Bennár János. Éví 

TiarctUnrx 

llö^düUId 

Alakult 1917-ben, Jákó Balázs ref. lelkész kez- 

deményezésére. Az oláh katonák feltörték a 

forgalom 1921-ben 4Vs millió korona. 

szövetkezetet s nagyértékü árukészletet részben elraboltak, 

részben elpusztítottak. Felszabadulás után a központtal ujabb 

IVT^rnt-fir Alakult 1918-ban. Kezdeményező dr. Ádám Ferenc 

IVICÜUIUI ügyvéd. Éví forgalom í'/s millió korona. 

összeköttetésbe jutván, fokról-fokra erősödött, ugy hogy a 

csapást hamarosan kiheverte. Éví forgalom 3V2 millió kor. 

T í^vct Awrsi Alakult 1917-ben. Kezdeményező Sándor Imre 

1 lö^ítucx 4-ü főjegyző. Évi forgalom H/2 millió korona.

8fi 

T r Í Évi forgalom 6 millió korona. 

HTícâfnlA\rír (Ószöllő) Alakult 1919-ben. Előbb, mint a 

X loAdlUIUVdl tíszafőldvári szövetkezet fiója működött. Átküzdve 

a vörös uralom és ólát megszállás viharait, ma 

saját Házában működik. Évi forgalom 4 millió korona. 

TícTíiínriíríi Alakult 1905-ben. Kezdeményező Nagy János 

1 ga2dai Év. forgaIom 2 millió korona. 

nfío-a Írti-H- Alakult í 902-ben. Kezdeményező Kiss László. 

1 lbZdüUri Év} forgaIom í0 millió korona. 

TíSZaOÜSOÖkí AIakuIt í902-ben, Polgár László földbir- 

^ ^ tokos kezdeményezésére. A kommunizmus 

és az ezt kővető oláh megszállás a szövetkezetet anyagilag 

csaknem megsemmisítette. Az oláh. katonák a szövetkezetet 

teljesen kifosztották, a berendezését pedig összetörték. Ezen 

időben oláh támogatás mellett és oltalom alatt fénykorát 

élte a lánckereskedelem. Felszabadulás után ismét bekapcsolódhattak 

a központ irányításába és ma már a nagy veszteségeket 

nagyobbrészben behozta. Évi forgalom 5 millió kor. 

Tícrarnff Alakult 1917-ben, Kovács Béla intéző kezdemé- 

1 löAíti uu nyezésére. Az oláhok a szövetkezetet kirabolták. 

A visszavonulás után nagymértékben indult meg a szövetkezet 

forgalma s azóta fokról-fokra emelkedik. Igazgatóság : 

Á __ 

Kovács Béla gazdatiszt elnök, Roffi Borbélv György nagybirtokos, 

Jancsó Géza ny. főszolgabíró, Németh Vince ref. 

lelkész, Orosz András községi főjegyző, Radímetzky István 

dohányjöv. tiszt, Renák Imre tanító, Mohácsi Bálint, O. Tóth 

János, H. Szabó Miklós és Boross Ferenc kisgazdák. Halász Baj 

József árm. tár. könyvelő ügyvezető-könyvelő, Papp András 

árm. társ, tisztviselő pénztárnok. Felügyelő-bizottság: Roffi 

Borbély Géza nagybirtokos elnök, Csermák Vilmos árm. társulati 

főmérnök alelnök, Zítás István árm. társ. pénztárnok, 

Bodoni Sámuel községi jegyző, Vísnyei Gábor községi főbíró, 

Rédaí Miklós községi pénztárnok, Tóth Ignác, Papp Imre, 

Juhász János, Győri Gyula és Szabó János kisbirtokosok. 


Alakult 1904-ben, M. Sarkadí Imre, Nagy Gábor, 

1 IS^ítöd-ö Gt Csató Mó2es> icL TótIl László, Németh Ambrus 

kezdeményezésére. J9í2-ben saját házába költözködött. Igazgatóság 

: Komlósi Gábor díszeinek, Papp János elnök és 

ügyvezető, Bartha Imre alelnök. P. Mező Sándor pénztárnok, 

M. Csató József, Cz. Hegedűs Sándor, Sipos Lajos, Bagoly 

József és Moósz J. könyvelő. Felügyelő-bizottság: G. Gyói 

József elnök, id. Molnár János, Máthé László, Kiss György, 

J. Gyói József, Benke Sándor, Cs. Kiss Lajos, Kőrössy László 

és Mező János. Évi forgalom 6 millió korona. 

Tícríi c?ontífm*í> Alakult 1915-ben. Kezdeményező Keresz- 

1 lö^íi&êinnme tessy KáfoIy reL lelkész. Évi forgalom 

1921-ben í millió korona. 

-t-t, ' i Alakult 1918-ban. Kezdeményező Csira 

I íSZaVarKOny István ig.-tanító. Évi forgalom I92I-ben 

í 3 /4 millió korona. 

Tn-rntr r í»n tm iti n

87 

Lî^jL ' Alakult 1919-ben, Ruisz Gyula kezdeményezésére. 

Az állami ménesbirtok igazgatósága igen előnyös 

helyen adott a szövetkezetnek helyiségeket, ahol a füszerés 

vasosztályon kivül rőfös- és divatáru-osztályt állított fel. 

í 922-ben bérbe vette a központi nagy vendéglőt és szállót. 

A közalkalmazottak áru-elosztását eszközli. Három fiókja 

van. Jótékony és kulturális célokra nagyobb összegeket ad. 


Alakult Í9Í8-ban Süveg István ref. lelkész kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját házában működik. Évi 


TCnmárntn ivomarom-u ivaros BéIa ke2deménye2ésére, Egy fiókja 

TTívárn ki p^bános. Évi forgalom P/2 millió korona. 

Szomód Alakult 1919-ben, Geöbel Ernő községi jegyző 

kezdeményezésére. Évi forgalom 2 millió korona. 

C Alakult í917-ben. Kezdeményező Fényes Béla 

ozomor földbirtokos. Évi forgalom í92í-ben 1/1 millió 

korona. 

Szőny 

Alakult 19 í 8-ban, Tarczy Zoltán főtanitó kezdeményezésére. 

A lebélyegzés okozta kár, majd pedig az 

oláh megszállás nagy kárt okozott a szövetkezetnek, azonban 

a vezetőség a tagokkal karöltve, a szövetkezetet ismét 

talpraállitotta. Egy fióküzlete van. Igazgatóság: Ágoston 

József községi főjegyző elnök, Tarczy Zoltán ref. főtanitó 

ügyvezető, Hegedűs János r. k. főtanitó, Palla Ottó gépész 

és kisbirtokos, Grawetz Kálmán nyug. tűzmester és B. Szűcs 

József kisbirtokos. Felügyelő-bízottság: Veninger Ernő esperes-plébános 

elnök, Szabó József, Risoczky Lajos, Dobi 

Bálint, Fekete Lajos, Szelei László, Villám Zsigmond kisgazdák, 

Swartz Gyula máv. alkalmazott, id. Markovits 

István nyug. erdész, Fekete János asztalos, Szilágyi János 

cipész, Jankovícs Sándor urad. ispán. Ravasz Zsigmond 

malomtulajdonos pénztárnok, Szendrői Jenő tanitó könyvelő. 


Tartán Alakult Í9í7-ben, Zettler Ede k. tanitó kezde- 

J ményezésére. Házat vásárolt a szöv. Í918-ban, 

melyet megfelelően kibővített. Igazgatóság : Bíedermann 

József plébános elnök, Uj Ferenc, Kíndler Pál, Kiss János, 

Kiss Zsigmond, Müller Péter, Straubínger Márton, Szalay 

Károly, Szalzinger András, Tebele Ferenc és Weiler Ferenc. 

Felügyelő-bizottság: Eichardt József elnök, Gaál János, 

Gerencsér András, Heidínger Mihály, Hartdegen György, 

Kun Lajos, Martin Mátyás, Plet József, Pertl József, Prech 

Antal, Rainer Mihály, Schmíd Ferenc, Somogyi Gyula, 

Szentner József, Trezer Mihály, Ujszászy Ferenc, Uttó István, 

ifj, Weiler Ferenc, Weiler György. Décsy Ferenc ügyvezető 

és könyvelő, Schneíder Ferenc pénztárnok. Évi forgalom 

í92í-ben 2 millió korona. 

Tü+íj TV»\rátv»« Alakult I9í7-ben. Kezdeményező Len- 

1 dld- 1 UVdIUb gyei István segéd-lelkész. Évi forgalom 


v ertesKetnely IMRE. ÉVÍ FORGALOM 1921-BEN 3/4 MIIIIÓ 

korona. 

\7 ' 4. f 'it. f Alakult í 920-ban. Kezdeményező Pásztor 

IVIoCSa. Alakult 1920-ban, Kóczán Lajos főjegyző kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Kóczán Lajos főjegyző elnök, 

Marschall József íg.-tanitó ügyvezető és könyvelő, Hömpöli 

\/^H-í>c«:r»-m1r» Alakult Í919-ben, Neukom János kezdemé- 

Zsigmond pénztárnok, Rátz Lázár ref. főtanitó, Gálitz [Imre, V Cl ICööUlIlIU nyezésére. A szöv. saját házában működik. 

Lukács Ferenc, Korbán József és Nagy János. Felügyelőbizottság 

Éví forgalom P/2 millió korona. 

: Török László elnök, Tóth Jenő adóügyi jegyző, 

Herczeg István, Berezeli György, Karsai András, Karsaí 

József, Vali Gábor, Molnár Lajos, Szabó József, Herczeg 

Ferenc, rNagy Lajos, Daróczí János, Bán János és Flaskár 

Alakult J920-ban, Zachara Gyula r. kath. 

V Cl IC&ÖÛIIUÖ plébános kezdeményezésére. Évi forgalom 


Lajos. Éví forgalom 4 millió korona. 

Alakult í9í0-ben. 

\Z

88 

Alakult í903-ban, Láng József hédervárí 

IVIObUnaícr\+rktrl Alakult J920-ban* Kezdeményező Cselley László 

1 C1ÖULU1.U föIdbiftokos# Éví forgalom P/4 millió korona* 

r^^írvî ryfífci Alakult J9í8-ban* Kezdeményező Meskó Károly 

VJd,lgd,gUUt IeIkés^ Évi forgalom 21/2 millió korona* 

Héhalom Alakult í903-ban* Évi forgalom 3 millió korona* 

HVt^rl Alakult í920-ban* Kezdeményező: Mészáros János* 

^ ^^ Éví forgalom 4 V2 millió korona* 

T—írkt*£>'n"t7'£> Alakult í92í-ben* Kezdeményező Mészá- 

1 luiiiujîcieiiye tos István+ gví waiom *92í-ben i/3 

millió korona* 

MflCXV^CX 

í 904-ben, Pénzes István kezdeményezésére* 

^^óy^ö í9J0-ben saját házába költözködött a szövetkezet* 

J9Í2-ben a házat megfelelően átápítették és kibővítették* 

Éví forgalom í92J-ben P/2 millió korona* 

TCáíín Alakult í 908-ban, Schloszár János plébános kezdeményezésére* 

A háború alatt élénk értékesítési üzletet 

fejtett ki a szövetkezet Budapesttel* Igazgatóság: Schloszár 

János esperes-plébános elnök, Vilim László, Csordás János, 

Tóth János, Otyehel János, Zorkoczy Béla* Felügyelőbízottság 

: Nagy Károly, Csendes Lajos, Nagy István, Tóth 

János kálaí, Dora József Domaj* Turányí Lajos, Dora Lajos, 

Kis István, Széles István báró, Koner József b*, Koncz 

István, Széles István káré, Dora József Komár, Tóth Lajos, 

Ignácz Károly, Dora János Domaj, Dornaí Zsigmond, 

íd* Koncz P* József, Szíkán Melíthon ügyvezető-könyvelő* 

Éví forgalom 4 millió korona* 

If ^mrtrcmlízi Alakult \904-ben, Jarosek János íg*-tanító, 

r^dldll^di)d SuIye Déneg kántortanító és Pál Mihály kisbirtokos 

kezdeményezésére* A szövetkezet saját házában 

működik* Éví forgalom í92í-ben \ millió korona*

TCafár Alakult 1918-ban, Csekey Sándor jegyző kezdeménye- 

2ésére. Dr. Zsoldos Béla földbirtokos tette lehetővé, 

hogy ma a szövetkezetnek saját háza van. 1920-ban a szomszéd 

községben fiókot nyitott, mely a tervnek megfelelően 

azóta önálló szövetkezetté fejlődött. A szövetkezet felvirágoztatásában 

Baranyay István és Baranyay Miklós vizslási 

földbirtokosok sokat tettek. Igazgatóság: Díanovszky Szaníszló 

elnök, ügyvezető és könyvelő, Kovács János maríka 

alelnök, Sándor György, Gecse Tamás métusz, Kovács Imre 

Pál. Felügyelőbízottság: Komáromy Barna elnök, Gecse 

György métusz alelnök, Komár Péter, Telek József és 

Komár Gáspár, Nagy András pénztárnok, Mojzes Zsigmond 

ügyvezető-helyettes. Évi forgalom 4 millió korona. 

Készéi* Alakult 1919-ben, Baráthi Huszár Elemér nemzetö 

gyűlési képviselő földbirtokos kezdeményezése és 

támogatása folytán, aki a szövetkezetnek telket ajándékozott, 

hogy felépíthesse házát. Évi forgalom 4 millió korona. 

T^p+finrínnv Alakult 19í9-ben, Pozsár István körjegyző kez- 

IVClUUUUliy deményezésére. Igazgatóság; Pozsár István 

körjegyző elnök, Kovács István, Mrova István, Prevíz Imre, 

Illés Illés, Paróczy István és Marcsinyi Sándor. Felügyelőbízottság 

: Csővári Géza ev. lelkész elnök, Frenyó Lajos 

géptulajdonos, Sebestyén Béla tanító, Maretta Pál és Radvánszkí 

Illés. Katzíán Gyula tanító könyvelő, Barna Mihály 

pénztárnok. Évi forgalom 2 millió korona. 

Alakult 1919-ben. Kezdemé: . 

Béla. Évi forgalom 4 1 /z millió korona. 

Lfp.o/4 Alakult 19Í3-ban. Kezdeményező Bogyáts N. r. kath. 

iÛőU plébános. Évi forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

Alakult Í905- 

Makkay György 

k. tanító és dr. Mocsáry Sándor kezdeményezésére. 1916-ban 

házat vásárolt a szövetkezet, melyet megfelelő módon kibővített. 

Igazgatóság: Szlávík Lajos, Horváth Gáspár, Cseh 

János, Tóth András és Hegedűs János. Felügyelő-bízottság: 

Rozgonyi József, Telek Pál, Horváth Péter, Lantos István, 

Trizna Gáspár, Telek Gábor és Horváth András. Évi forgalom 

2 V"! millió korona. 

T rv^ftro Alakult 1915-ben. Kezdeményező Krajcsák 

lîpidgCIgC Kálmán tanító. Évi forgalom 1921-ben 3/4 


Lítfce AIakuIt *901-ben, Saskeőy Ferenc r. kath. plébános 

kezdeményezésére. A forradalom alatt nagy károkat 

szenvedett a szövetkezet, melyet azonban ma már kihevert. 

Jótékony és kulturális célokra évenként nagy összegeket 

juttatott. Évi forgalom 2 Va millió korona. 

Lőrínczí Alakult 1905-ben. Évi forgalom 5 millió korona. 

Luczfalva Alakult!904-ben, Ivánka Imre orszgy. képviselő, 

^ földbirtokos kezdeményezésére. Eví forgalom 

1921-ben í millió korona. 

V i+inrcUv+é-nv Alakult 1918-ban, Tórák Mátyás kísbir- 1\/Tá -rírti a-ra Alakult 1911-ben. Berzsenyi Béla mátravereivJ.lcL.4cl 

IVd.ranCÍ5Derfc;iiy tokos kezdeményezésére. A forradalom, 

a kommunizmus, valamint a cseh megszállás próbára tette 

a szövetkezetet, azonban az öntudatos vezetők folytán a 

béIy. jegyző kezdeményezésére. A szövetkezet 

saját házában működik. 1919-ben pálinkafőzőt állított fel. 


szenvedett károkat kiheverte. Igazgatóság: Víncze Imre k. 

tanító elnök és ügyvezető. Benedik Mihály pénztárnok, 

T\/T-á+fAlakult Í918-ban. Kezdeményező Koháry 

IVIcUrailUVdK. De2ső főjegy2Ő. Évi forgalom 7 millió kor. 

Tórák Mátyás, Tórák Simon és Fodor István. Felügyelőbizottság 

: Bencsík Gáspár, Fodor Mátyás, Tórák Pál, Fodor 

lVT^+ô^to Alakult 1903-ban. Kezdeményező Trunkó 

Imre, Simon József, Fodor János Pál, Fodor András, Gergely lVldirdbZClC jános> Évi forgalom 5 millió korona. 

István és Kaszás József. Évi forgalom 2 millió korona. 

fíifíirircírocTÍ Alakult 1919-ben, Hihó Péter k. tanító 

kezdeményezésére. í 92I-ben házat vásárolt, 

melyet a szövetkezet céljaira kellőképpen átalakított és kibővített, 


o-r/^lt/ê Alakult 1918-ban. Kezdeményező Hadrabny 

IViairabSOHOij GyuIa k. tanító. Évi forgalom 1921-ben í 1/2 


Alakult 1902-ben, Almássy István földivid-iraveieuciy 

biftokos kezdeményezésére. A szövetkezetnek 

saját háza] van. Kezdetben két szomszéd községben 

nyitott fiókkal kezdte meg működését, melyek 1919-ben 

különváltak és mint Hangya-szövetkezetek működnek. A 

szövetkezet húszéves fennállását í 922-ben azzal ünnepelte, 

hogy a községtől elrekvirált harangok helyébe a tagok ujakat 

öntettek s ebből az egyiket a szövetkezet készíttette. 

Évi forgalom 192í-ben 2 V2 millió korona. 

Pál földmíves. Évi forgalom 1921-ben 


mere László. Évi forgalom 2 3 /i millió 

' rád Ödön és Budinszky Károly kántortanító kezdeményezésére. 

A szövetkezetnek két háza és szódavízgyára 

van. Évi forgalom 2 3 /4 millió korona. 

Nagyoroszi 

Alakult í900-ban. Évi forgalom 10 millió kor. 

Nemtí Alakult 1920-ban. Eví forgalom IVí millió korona. 

NpZSa Alakult I9I2-ben. Kezdeményező Szaníszló Ferenc 

* káplán. Évi forgalom 2 millió korona. 

Nógrád Alakult 1906-ban. Évi forgalom 5 V2 millió korona. 

I Alakult 1903-ban. Kezdeményező gróf 

Maíláth Géza. Évi forgalom 4 millió kor, 

Alakult 1904-ben. Kezdeményező Lepsényi 

Miklós r. kath. plébános. Évi forgalom 

í921-ben JVa millió korona, 

NTArvfci A^TOrriTTO Alakult 1917-ben, Laczuska Titusz, 

íNOgraaverocze Zacstó Re2ső -cgy2ő és Karenovics 

Gyula ny. máv. főellenőr kezdeményezésére. Évi forgalom 


lSJ/vf-írirc Alakult 1909-ben. Kezdeményező dr. Szezitovszky 

ÍNUL1I1ÜÖ T.bof< Év. fofgaIom j921-ben P/i millió korona. 

Örfiaínm 

Alakult 1903-ban, Győry János földbirtokos kezdeményezésére. 

Évi forgalom 3 tys millió korona. 

O^^í/áffl Alakult 1920-ban, Ewa Lajos pencí földbirtokos 

& kezdeményezésére. 1914-ben házat vásárolt, melyet 

1920-ban kibővített. Évi forgalom 4 millió korona. 

Pa Intá

85 

T? kath> plébános. Évi forgalom 

4 J /a millió korona. 

PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VARMEGYE. 

István és Temeskőrí Gerzson kezdeményezésére. - 

A kommunizmus és a román megszállás nagyobb károkat 

okozott a szövetkezetnek, melyeket azonban a vezetőség 

céltudatos munkája következtében a szövetkezet ma már 

kihevert. Jótékony és kulturális célokra évente nagyobb 

összegeket adott. Igazgatóság: Fábián István földbirtokos, 

volt nemzetgyűlési képviselő elnök, Temeskőrí Gerzson anyakönyvvezető 

alelnök, Szaítz Gábor ügyvezető, dr. Márton 

Lajos földbirtokos, Kiss Antal jegyző, Dobozy Kálmán pénzintézeti 

tisztviselő, Skultéty István pénztárnok, Skribek Imre 

gépész és Balázs Joákim kisbirtokos. Felügyelő-bizottság: 

Kiss Zsigmond ref. lelkész elnök, Aígner Sándor alelnök, 

Király Ferenc, Szebeni András, Habócza István, Kardos 

László, Grebeldínger Béla, Sanatka Gyula, Csuthy Gyula, 

Rithnovszky Antal, Varga János, Kun István, Kapala Károly, 

Feke Mihály. Évi forgalom 8 millió korona. 

Acsa Alakult 1917-ben. Kezdeményező Margócsy István ág. 

• ev. lelkész. Évi forgalom 3Va millió korona. 

A f Alakult 1920-ban. Kezdeményezők: Miklós Kál- 

AKaSZTO mán és Horváth Ferenc. Évi forgalom 21/2 millió 

korona. 

Alk^H-fal\t\ Alakult 1919-ben. Kezdeményező Forgós Henr\lUCl 

UcUVd r.k> Év. forgaioln 1921-ben ÍV* millió korona. 

Alkor+í Trco Alakult 1919-ben. 1921-ben házat vásárolt, 

/-V1UCI 11-11 öd amelyet az idén megfelelően kibővített. Egy 

fióküzlete működik. Évi forgalom 15 millió korona. 

Alpár 

Alakult 1920-ban, Vargha Elek főjegyző kezdeményezésére. 

Igazgatóság : Bajáki Károly elnök, Gróf Károly 

alelnök, Barcsa Mihály, Koós Mátyás, Kürti Mátyás, Bencsik 

Boldizsár. Felügyelő-bízottság; Magyar Mátyás elnök, 

H. Szabó Mihály, Nagy Mihály, Varga Mihály, Biró János, 

T T í>fí>rcírí> Alakult 1903-ban. Kezdeményező Egressy Aladár. Csikós József, Dinnyés Mihály és Korcz József. Csősz Lajos 

1 Cl CLtsíiC Évi forgaIom 1921-ben 1 l/s millió korona. 

könyvelő és pénztárnok. Kiss Menyhért könyvelő. Évi forgalom 


Tolmács Alakult 1904-ben, Flórián Márton tanító kezdeményezésére. 

1914-ben házat épített a szövetkezet. 

Alsódabas Alakult 1908-ban. Évi forgalom 6 millió korona. 

A tagok kívánságába alapszabályukat ugy módosították, hogy 

az igazgatóság és a felügyelő-bízottság egy-egy tagját a központ 

nevezi ki. Évi forgalom 3 x /2 millió korona. 

rUbUUUllCUl Iós biró> Évi forgalom 1921-ben 21/2 millió 

A Ícr»t-ií>mí?rlí Alakult 1919-ben. Kezdeményező Garai Mík- 

kor. 

Alakult 1920-ban, id. Tóth 

Gyula kezdeményezésére. Igazgatóság 

: id. Horváth Pál, id. Tóth Gyula elnök, Nagy 

József, Váradi József. Felügyelő-bizottság; Hajts József elnök, 

Szabó Gergely, Vámos György, Olesz Antal. Ifj. Horváth 

Pál könyvelő, Enessey Gábor pénztárnok. Évi forgalom 


Á Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szaday Sándor. 

rVpUrKa Éví forgaiom 23/4 millió korona. 

A nnot-j ry Alakult 1917-ben. Kezdeményező Boronkay Ferenc. 

npOMag Évi forgalom 8 millió korona. 

Ag.AJ Alakult 1920-ban. 1922-ben megnyitotta fióküzletét. 

r V ö i U U Éví forgalom 20 millió korona.

86 

galom 5 1 ,'2 míllíó korona. 


. Alakult 1915 .. . o. 

roly íg.-tanitó. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 

UAlakult 1920-ban, Mészöly László kezdeményezésére. 

SDld - 1922-ben fióküzletet nyitott. Évi forgalom 14 millió korona. 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező Tóth Pál ev. 

uugyid/au reL IcIkés2. Évi forgalom 3 3 /* millió korona. 

Boldoí* Alakult 1904-ben, Zacher Kálmán jegyző és Kepes 

S József kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában 

működik. Éví forgalom 4 millió korona. 

Budafok Alakult *920-ban, Murányi József ev. ref. lelkész 

kezdeményezésére. A szövetkezetnek két fióküzlete 

van. Igazgatóság : Janísch Gyula elnök, Balog János, dr. Czer- 

T-{i 1A a í c>n r\ TVttrí Alakult 1920-ban. Kezdeményező Havas 

UUUdJCllU- 1 1 Lajos jegyző. Évi forgalom 1/4 millió kor. 

R-r 3 Iá C7 Alakult 1920-ban. Kezdeményező Csermák 

Sándor, Évi forgalom 41/2 millió korona. 

RlldakpSZÍ Alakult 1919-ben, Frankhauser Antal kezdemé- 

UUUd.li.CSil nyezésére. Igazgatóság: Mohi Lőrinc elnök és 

ügyvezető, Frítz Márton könyvelő, Geíserhard Lőrinc pénztárnok, 

Roth József alelnök, Stoffer Ferenc, Bechtold Márton, 

Frankhauser Antal. Felügyelő-bizottság : Huber András 

elnök, Straub Antal, Merkl András, Frank János, Fíedler 

György, Kleeberg Aladár, Híeder György, Bechtold József, 

Eszterle Mátyás, Czeíler György, Míndler Antal, Krísam 

Károly, Leber Sebő. Évi forgalom 18 millió korona. 

Rf-frííirkfc Alakult 1920-ban. Kezdeményező Heissenberger 

JJUUdUrö Richárd káplán. Évi forgalom 6 míllíó korona. 

Btlda OPSt (Kőbánya) Alakult 1919-ben.Éví forgalom 1921-ben 

r 71/2 millió korona. 

D..J,_ 0„i (Zugló) Alakult 1920-ban. Éví forgalom 1921-ben. 

ouaapesi 21/i milIió korona> 

kath. plébános. Évi forgalom 1921-ben 4 millió korona. 

fc-j cr^f+rU+^c Alakult 1920-ban. Kezdeményező Zala 

^baJsZdXlUlieís Sándor tanító. Éví forgalom 1921-ben 2 3 /4 


f«í>nan^ Alakult 1920-ban, Koczoh Zoltán, Horváth Kál- 

V-ÖClIgUU mán} Diet2 Sándor és Rátonyi Sándor kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Koczoh Zoltán, Horváth Kálmán, 

Rátonyi Sándor, Roszkovecz Gábor és dr. Mester Attila. 

Felügyelő-bizottság : Bentsík Jenő, íd. Burí Lajos, Horváth 

Gyula, Szabó Árpád, Kortkovits Dénes, Rakonczay György, 

ifj. Horváth Lajos, Horváth Nándor, Somogyi György, 

Szlama Márton és Vörös József. Évi forgalom 4 millió kor. 

fo^npT Alakult 1920-ban, dr. Koncz János főjegyző kezde- 

•F ményezésére. A szövetkezetnek villanymotoros fürésztelepe 

van. Éví forgalom 1921-ben 10 míllíó korona. 

Csillaghegy 

. Alakult 1920-ban. Ém forgalom 1921-ben 


C

87 

p A+ Alakult 1920-ban, Kezdeményezők: Erdélyi Zoltán és 

Varga Gergely. Éví forgalom 9 millió korona, 

Fuií^c^ólUc Alakult 1902-ben. Kezdeményező Pálóczy 

ruiupb^dlldb BéIa> Éví forgalom 1921-ben 3 míllió kor. 

Gyón 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Babínszt 

Mihály. Éví forgalom 5 V- millió korona. 

Gaícâhévíz AIafcuIt 1920-ban, Resz Béla tanitó, Joób János 

v_rdlgdllCVl.£ £s jêmény Géza plébános kezdeményezésére. 

Igazgatóság : Kemény Géza plébános elnök, Resz Béla tanitó 

ügyvezető, Hóka Mihály, Pélí Mihály és Borbás János. Felügyelő-bizottság 

: Hadnagy Jenő elnök, Joób János pénztárnok, 

Darnyik Mátyás, Hóka István, Dene György, Gódor 

János, Szabó András, Bozlík Mihály, C. Nagy József, Bene- 

András, Gregus János, Korík Lajos, Benedek Andor, Kis 

Pál és Basa István. Éví forgalom 3 millió korona. 

Galgamácsa 

Aiakuit 1905-ben. 

Cráfpr Akkuit 1920-ban, Gál Ferenc kezdeményezésére. — 

KJcLICI j921-ben házhelyet vásárolt a szövetkezet. Évi forgagalom 


C áAotAct ír Alakult 1919-ben. Kezdeményező Drozdik Imre 

VjeaeriílK. róm> kath. plébános. Éví forgalom 2Va millió kor. 

C r A l a k u l t 1915-ben. Kezdeményező dr. Domlía Pál 

VJUIIlUd Qrvos> Éví forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

Crr\Ar\Ur\ Alakult 1904-ben. Kezdeményező Míck Ede kír. 

v_TUU.Ul.lU tan4csos. Évi forgalom 30 millió korona. 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező Krón Ferenc. — 

1922-ben házat vásárolt. — Évi forgalom 1921-ben 


fV^rvm^ő Alakult 1919-ben, Holló Gyula kezdeményezésére. 

VjyUlllI U A község elöljárósága és Kóczán László földbirtokos 

segítette elő, hogy egyidejűleg két üzlethelyiségben kezdhette 

meg működését. Kulturális és jótékony célra nagyobb összeget 

adott. Igazgatóság : Széki gróf Teleki Tibor földbirtokos, 

nemzetgyűlési képviselő elnök, Kóczán László földbirtokos 

alelnök, Holló Gyula ügyvezető, Ballon József, Czövek 

András, Horváth János, Maklárí Zoltán, Mikes János és 

Tóth István. — Felügyelő-bizottság: Barényí Béla elnök, 

ífj. lovag Bakó Károly, Balla Ferenc, Balla Sándor, Czövek 

Mihály, Deli Gyula, Frűhwirth Ferenc, Kátaí Mózes, Konrád 

Gyula, Loyd János, Mikes István, Plachy István, Pintér 

Károly, Potondí Mihály, Rakó József, Schuszta Gyula és 

Szilágyi Miklós. Makláry Zoltán könyvelő, Heintzl Károly 

pénztárnok. Éví forgalom 12 millió korona. 

Utat OS Alkuit 1919-ben, Títtl György kezdeményezésére. 

J A kommunizmus nagy kárt okozott a szövetkezetnek, 

melyet azonban ma már kihevert. 1922-ben házhelyet vásátolt 

a szövetkezet. Igazgatóság: Vísnyovszky Dezső érsekuradalmi 

főintéző, Vass Antal kántor-tanító, Fuszenecker 

József, Kohl József és Pets Tóbiás kisbirtokos. A felügyelőbizottság 

elnöke Szendelbach János plébános. Éví forgalom 


T-l^r+z Alakult 1917-ben. Kezdeményező Weber Henrik. Éví 

1 IcLI Id forgaIom 7i/2 miIIió korona. 

Hévizp-vörk Alakult 1919-ben, Főrhéncz Sándor községi 

IlCVUgyu n. főjegyző kezdeményezésére. — Éví forgalom 

1921-ben í 3 /i millió korona. 

de kellő ellenőrzés és útbaigazítás hiányában 

a szövetkezet visszafejlődött. A vezetőség még idejében 

kérte a „Hangyá"-hoz való bekapcsolódását. Éví forgalom 

3 3 A millió korona. 

Iklad 

AIakult J 9í9-ben. Kezdeményezők Mayer Pál lelkész és 

Reícher Lajos ev. kántor-tanító. Éví forgalom 1921-ben 

s /-i millió korona. 

Tnárrs Alakult 1920-ben. Kezdeményezők Fekiács József íg.- 

llldl tanitó és Bella József. Éví forgalom 1 millió korona. 

Isaszeí* AIakuIt 1919-ben, dr. Nagy József tanár és Ríchter 

& József r. k. kántor kezdeményezésére. Csajkovszky 

István községi bíró révén eszközli a szövetkezet a hatósági 

áruk szétosztását. Évi forgalom 3 1 /É millió korona. 

IV^áíc Alakult 1903-ban, ífj. Tencsa István iparos kezdeményezésére. 

Mózes László és Magyar István űgybuzgósága 

folytán 1918-ban házat vásárol. Igazgatóság: Holecz 

István elnök, Damásdí Imre, ífj. Damásdí Pál, Lévay Bálint 

és Nagy Pál. Felügyelő-bizottság: Mózes László elnök, 

Bognár Pál, Ivanics Mihály, Karácsonyi András, Magyar 

Sándor, Takaró Sándor, Szegedi János, Víkor Imre, Vöő 

Ferenc, Izsák Imre tanító könyvelő, Németh Irén pénztárnok. 


Alakult 1920-ban, d 

főszolgabíró kezdeményezésére. Az ipartestület 

ajánlotta fel helyiségét a szövetkezet céljaira. A hitelszövetkezet 

pedig irodahelyiséget adott a szövetkezetnek. Éví 

forgalom 1921-ben 3 Í/ÍS míllió korona. 

Alakult 1920-ban. 

pessy Béla főjegyző. Éví forgalom 1921. 

évben l 3 /4 millió korona. 

T^íl írf 1 rs Alakult 1908-ban, Surmann Antal és Ertner Iózsef 

postamester kezdeményezésére. 1910-ben házat vásárolt, 

melyet 1914-ben megfelelően kibővített. Évi forgalom 


JCzínrca Alakult 1919-ben. Kezdeményező dr. Máthé Tóth 

i^ctiucad jenő< Évi forgalom 1921-ben 10 millió korona. 

Kartaí AIakuIt 1903-ban, Kerekes Jákó plébános, Fodor Ede 

r^dl ld-1 kántor-tanító, Pethő Mihály, Mócsa József, Tóth Márton 

és Zámbó Mihály, kezdeményezésére. 1911-ben házat 

vásárolt a szövetkezet. Évi forgalom 4Va millió korona. 

I A l a k u l t 1919-ben. Kezdeményező dr. Főrster Aurél. 

Éví forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 

Kecskemét ^Han 8fy a ) Alakult 1917-ben, dr. Péch Aladár 

kezdeményezésére. A szövetkezetnek fűszer-, 

vas-, valamint rövid- és rőfősáru-üzlete van. Forgalmát 6 városi 

és 6 tanyai fiókkal bonyolítja le. Jótékony -és kulturális 

célokra nagyobb összegeket ad a szövetkezet. Éví forgalom 


t>i~mc>+ (Ker. munkás) Alakult 1920-ban. Éví forgarvecsKemei 

Iom 25 miffió fc0rona. 

Kecskemét f IakuIt í9I7 " ben - - Évi fof g aIom 

Ll millió korona 

TCpCZel Alakult 1919-ben, Zsembery Dezső kezdeményezésére. 

^ 1922-ben fióküzletet nyitott. Igazgatóság : Zsembery 

Dezső elnök és ügyvezető, Herczeg István b. alelnök, Grísztel 

Ferenc, Ferró István, Rózsa János, Fodor Mihály és Herczeg 

István. Felügyelő-bízottság : Czabán Jenő elnök, Ádám Antal 

Okrész András, Niki József Lehótzky József, Szvétnyík 

Antal, Fílus Imre, Flaísz Károly Melkví Menyhért, Ugranyecz 

Pál, Laki Ferenc, Halász György, Fazekas István és 

Cserní István, Tényí V. István könyvelő, Kovács István 

pénztárnok. Éví forgalom 13 millió korona. 

AprwrrÁ&V Alakult 1920-ban, Szalóky JAndrás kezdemé- 

IVCicnVUlsy nyezésére. Jótékony és kulturális célokra nagyobb 

ősszegeket adott. Évi forgalom 4 Va millió korona. 

I ki plébános. Évi forgalom 1921-ben 3 A millió 

korona. 

T^íctröföc Alakult 1916-ban. 1921-ben fióküzletet nyitott. 

IS.lbK.UrUb A kommunizmus és az oláh megszállás hátráltatta 

a szövetkezet fejlődését. Éví forgalom 33 millió korona. 

Ví«sÍTíínfptf>avflá 7í) Alakult 1902-ben, Baghy László kez- 

JS^íSKumeiegynaza deményezésére. 1922-ben átvette a 

„Move"-űzletét, majd pedig a ,.Méh"-szövetkezetet ís magába 

olvasztotta. Ezeken kívül 2 fiókot nyitott és így 4 fiókkal 

rendelkezik. Évi forgalom 30 millió korona. 

ITldrutÛ^li c Alakult 1918-ban. — Kezdeményező Hudí 

rvibisunnaiab András tanitó. Évi forgalom 45 míllió kor. 

T7, i 1 \ ' Alakult 1918-ban, ífj. Józsa Ignác lel- 

Kiskunlaczhaza kész kezdeményezésére, • Éví - - forgalom - - 


Kískunmafsa Alakult 1911. Éví forgalom 18 millió kor. 

l

tanító ügyvezető, Péter Szabó Dávid, Ólát János, Szögi 

Ferenc, Fodor Antal, Fodor Imre. Felügyelő-bizottság: Csáky 

József, Gémes András, Szögi Mihály, Vetró Mihály, Péter 

Szabó József, Ambrus József, Rácz Fodor Sándor, Bugyi 

Lajos és Tóth Sándor. Évi forgalom 2 3 /4 millió korona. 

Kknpmpílí Alakult í920-ban, Gosztonyi Miklós földbirtokos 

JVlöIxeillCUl és Nagy Imre kezdeményezésére. Éví forgalom 


Alakult 1919-ben. Kezdeményező ifj. Míkolaí 

IV1ÖUIUÖ41 Ferenc< Évi forgalom í921-ben 1 millió korona. 

Lf(Wekerletelep) Alakult 1912-ben. Kezdeményező 

XVlöpCiSL Szalay József lelkész. Éví forgalom 6 millió kor. 

KlSSolt AIakuIt 1 920-ban. Kohós Gábor és Kohós József 

kezdeményezésére. Kulturális célra nagyobb összeget 

ad a szövetkezet. Évi forgalom í millió korona. 

Kístarcsa Alakult í9í9-ben. Kezdeményező a községi elől- 

Löd. járóság. Éví forgalom 6Va millió korona. 

IVTíslcP Alakult 1919-ben, Szekrényessy István főjegyző kezdeményezésére. 

— Igazgatóság; Szekrényessy István 

elnök, Períti Jenő tanító, Hovanecz József, Petrecz Péter, 

Tóth István és Schwetz Ferenc. Felügyelő-bízottság : Físcher 

Lajos, Schwetz István, ífj. Molnár József és Benyada Mihály, 

Szabó József tanitó ügyvezető, Horváth Sándor tanító könyvelő. 

Éví forgalom 3 Va millió korona. 

MoPVOfÓd Alakult 1917-ben, dr. Pesti Frigyes plébános 

iviugyui uu kezdeményezésér. A vezetés és szakértelem 

hiánya arra bírta a szövetkezet vezetőségét 1920-ban, hogy 

kérje a „Hangyá"-hoz való csatlakozását és azóta a szövetkezet 

állandó fejlődésben van. Évi forgalom 4 millió korona. 

lVTrmnt* Alakult 1916-ban. Kezdeményező Lányi József. Évi 

1V1U11UI forgalom 1921-ben 3 millió korona. 

l\J-ar«rírá+"a Alakult Í918-ban. Kezdeményező Rapcsányi 

lNd.gyK.aid. Endre tanitó. Évi forgalom í 921-ben 3 Va millió 

lSJ^rrírkőt^c Alakult 1915-ben. Kezdeményező dr. Tóth 

INd.gyK.UrUb Ferenc tanító. Éví forgalom 6 3 /4 millió kor. 

Namrbfrsa Alakult 1918-ban, Blasskovíts Oszkár kántori 

i g yuncüd tanitó kezdeményezésére. Éví forgalom 4 millió 

korona. 

l\rÔ'vtí>tí>nv Alakult Í9Í9-ben, Gadácsy István nyug. hivalNd,gy 

LCICXiy tainokf Pentz István igazgató-tanító, Szappa 

Ferenc máv. hivatalnok kezdeményezésére. Helyiséghez 

a Nagytétényi Önsegélyző Egylet mínt szövetkezet juttatta. 

Igazgatóság: Macskássy Sámuel főjegyző elnök, Hejtzmann 

János, Höflínger András, Leheti József, Síeder Ferenc, Stift 

Károly és Szappa Ferenc. Felügyelő-bizottság: Gadácsy 

István elnök, Ferschích János esperes-plébános, Fáy Ignác 

gyógyszerész, Pentz István, Bayer Ferenc, Eísner Antal, 

Grosz Ferenc, Grosz János, Merhl József, Pentz Ferenc, Putz 

Ferenc Viktor, Schillínger János, Skrbek Antal és Spíller 

György. Évi forgalom 1921-ben í 1 /2 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeménye.^ 

váth Árpád. Évi forgalom 2Va millió 

^nríPt* Alakult 1903-ban, ifj. Pataky Miklós kezdeményervu^öCI 

korona. 

2ésére< A szövetkezet saját házában működik. Igaz- 

lSJir-á fc>rvTrt-»á Ti Alakult 1920-ban. Kezdeményező dr. Manó 

gatóság : Lesnyovszky Armand plébános elnök, Márton Imre lNydregyild-Zd. Istváfl. Évi forgalom 51/2 millió korona. 

körjegyző alelnök, Rusvay István, C. Bererente János és 

Nagy Ágoston. Felügyelő-bízottság: Dósa Pál elnök, Ádám 

István, U. Béres János, Demeter Bertalan és Urbán Lajos T., 

fSrQV Alakult 19Í7-ben. Kezdeményező Káldy Pál ref. tanító. 

Éví forgalom 1921-ben P/2 millió korona. 

Mayerszky Ilona könyvelő, Birkás István B. pénztárnok. 


Otcí*f*sícP Alakult 1918-ban, Faragó László tanitó kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Okos Gyula ref. lelkész 

T^níra Alakult 19í8-ban. Kezdeményező Szabó Imre tanító. 

rÛtVd. Évi forgalom 3 millió korona. 

elnök, Faragó László alelnök, P. Kiss Ferenc, Lakatos 

Mihály és Szíjj János. Felügyelő-bízottság: Gonda Balázs 

elnök, Bárány Elek, íd. Bézy László, Bagó Károly, Kiss 

TCtinc?í>n+mítr1nc Alakult 1920-ban. Kezdeményező Póka Imre jegyző. 

Ûdliyuene GyuIa jegyző. Évi forgalom í millió korona. V_/IUd,ö ÉVÍ forgalom 21/2 millió korona. 

T c\ínemire** Alakult 1918-ban. A szövetkezetnek hajlékot Oríxovánv Alakult Í917-ben. Molnár Gergely ref. lelkész 

J^ctJUÖIIll^öC a Gazdasági Egyesület saját épületében adott. & / és Szelei János kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Igazgatóság: Szórád Mihály elnök, íd. Szabó Imre és Nagy Molnár Lajos r. k. lelkész elnök, Szelei János ügyvezető, 

László O. Felügyelő-bizottság : Beke András, Schilek Gáspár Hacker Ferenc malomtulajdonos, Józsa Zsigmond és Heródek 

István. Felügyelő-bízottság: Marjay József adóügyi 

és Kele István. Éví forgalom 8 millió korona. 

jegyző, Kiss László közs. pénztárnok, Marossy József, Basty 

IVTa alód Alakult "1920-ban. Kezdeményező Markó Lajos András, Kiss Király Imre, Illés Gergely íg.-tanító könyvelő, 

iVlcLglUU jgt_tanitó. Évi forgalom 5 ] /2 millió korona. 

Felföldy Gyula pénztárnok. Éví forgalom 4 Va millió korona. 

IVTatOsínáza Alakult J9í8-ban, Deák Imre ref. lelkész 

örírptrvr Alakult 1910-ben. Kezdeményező Kálmán János 

lvldjUbllíl^d, kezdeményezésére. — Igazgatósága: Tompa Wlívcny reL ieIkés2> Éví forgalom 1921-ben 2Va millió kor. 

Lajos elnök, Molnár András, Pírót Benő, Demény Antal és 

Pírót Antal. Felügyelő-bizottság: Molnár Károly elnök, öfcT^Í-I+Í-NJÍt-Iáo Alakult 1915-ben. Kezdeményező Szabó 

Pírót P. Zsigmond, Béső Gábor, K. Kontha András, Pirót 

Pál, Molnár János és Kontha Gyula. Évi forgalom 4 millió 

WrSZenimiKiOS 


Lás2ló körjegyző. Éví forgalom 1921-ben 

korona. 

Pá hí Alakult 1917-ben. Kezdeményező Lavet János földmíves. 

c- Alakult í920-ban, Szaniszló Ferenc 

IViajSajaKaDSZaiiaS pIébános és Gyöngyösi Alajos kisbirtokos 


Alakult 19í8-ban, Krébecz József kántorfolyamot 

kezdeményezésére. A szövetkezet analfabéta-tan- 

tart. Éví forgalom 3 millió korona. 

JT d.imUIlU£>lUr főtanító kezdeményezésére. 


Éví forgalom 

R/íp-nríp Alakult 1920-ban. Kezdeményező Petrányi Károly 

iVieilUC jegyző. Évi forgalom í92í-ben íVa millió korona. 

J Alakult 1913-ban. Kezdeményező Berzy József jegyző. 

1 d.llU Évi forgalom í921-ben ÍV* millió korona. 

P^-Kr Alakult 19ÍO-ben. Kezdeményező Macskássy Sámuel 

y jegyző. Évi forgalom 4 millió korona. 

TDprc>a Alakult 19í8-ban. Juhász Kálmán segédjegyző kezde- 

1 C1C & ményezésére. 1922-ben saját házába költözködött a 

szövetkezet. Éví forgalom 3 millió korona. 

PécZel Alakult 1918-ban, Szabados Gyula r. k. plébános 

^ kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában működik 

és 3 fióküzletet nyitott. Igazgatóság: Benesch Vilmos 

„Hangya" főtisztviselő elnök. Simon András máv. főellenőr 

ügyvezető, Bocsor Lajos máv. irodatíszt pénztárnok, dr. Bendel 

József egészségügyi tanácsos és Sallay István asztalosmester. 


Alakult 1916-ban, Szláj; 

nyezésére. Igazgatóság: Kratzer József elnök, 

Ormai Antal nyug. ísk.-ígazgató ügyvezető, Schlachta Károly, 

isk.-ígazgató pénztárnok, Láng Mihály tanító, László 

Domokos min. tanácsos, Gyarmati Ferenc nyug. táblabíró,

Tanner Gáspár, Kálik József, Essenbach János. Felügyelőbízottság 

: Reíchardt András plébános, John János tanító, 

Germanusz János tanító, Széhn Péter, Kun György, Elíscher 

András és Hell Nándor. Éví forgalom 3 millió korona. 

ppcUi'iUoUt Alakult 1919-ben. Kezdeményező Turner Antal 

jre&lUJIieiy Évi forgaIom 1921-ben 31/2 millió korona. 

Péteri Alakult , 1919-ben. Kezdeményező Haluszka Gyula 

1 iparos. Éví forgalom 7 millió korona. 

TD'f'„ Alakult 1919-ben, Pál Miklós kezdeményezésére. Éví 


Pílíscsaba Alakult 1913-ban. Évi forgalom 6 millió kor. 

Alakult 1917-ben, Beró Pál kántor-tanító, 

1 lilöö^dlllU posítránszky János közs. pénztárnok és Szrpek 

József kezdeményezésére. Éví forgalom 5 millió korona. 

PfííQcypntWfíxsrt Alakult 1920-ban, Tóth István kezdejrmüzeiHKerebzi 

ménywésérc. jótékony és kulturális 

célokra nagyobb összegeket ad. Igazgatóság : Janda Győző 

íg.-tanitó elnök, Tóth István földbirtokos, Pásztorek Sándor 

erdész, Spiegelhalter József bíró és Roob József. Felügyelőbízottság 

: Gaja Márton elnök, Bakay Mihály pénztárnok, 

ifj. Janda Győző tanitó. Évi forgalom 3V2 millió korona. 

Pííí«cTí>«+1ác*1n Alakult 1919-ben. Kezdeményező Hulják 

jrilisbzenild.£>ziu páLEvi forgalom 1921-ben 1 milliókor. 

Pnr «51TI POVPt AIakuIt 1907-ben, Dumtsa Gyula jegyző kez- 

J. UL-üiiltgy ti deményezésére. A szövetkezet saját házában 

működik. Évi forgalom 2 millió korona. 

P n m á 7 Alakult 1919-ben, dr. Koronka Gábor kezdeményeid 

UIIld.4 zésérCt a szövetkezet 2 kibővített üzlettel bonyolítja 

le forgalmát. Éví forgalom 14 millió korona. 

P«

90 

Tápíósáp AíakuIt í9 12-ben. Évi forgalom 4 és fél millió 

mos. Évi forgalom 2 és fél millió korona. 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező Sínko.^w 

István. Évi forgalom 4 és fél millió korona. 

HTó rwAcyí>1o Alakult 1919-ben. Gyógynövény-gyűjtéssel is 

1 apiUÖ^CiC foglalkozik. Jótékony és kulturális célokra 

nagyobb összegeket ad. Igazgatóság : Benkó Gyula ny. h. 

államtitkár elnök, Balogh. Gyula, Szántha István, Somogyi 

Károly, ífj. Bitskey Illés, Orisko János, Bene Pál, Javornyik 

Pál, Tóth István, Szűcs János, ifj. Szántó István. Felügyelőbizottság 

: dr. Sepsey Mihály orvos elnök, Beke József, 

Fehér Balázs, K. Gál István, Kovács Márton, Koncz Pál, 

ífj. Szűcs János, Koricsánszky Lajos, Kiss János, Szabó 

Ferenc és Szenczí Miklós. Verőczey Márton ügyvezető. Évi 


i apioszeie évben j és fél miffió korona> 

T^f-wAc-Toto (Halesz) Alakult 1919-ben. Évi forgalom 1921. 


Várallyay Albert. Évi forgalom 

1921-ben 1 és egynegyed millió korona. 

"P- QQ Alakult 1903-ban. Kezdeményező Soltész Nagy Lajos. 

1 ctaö Évi forgalom 4 millió korona. 


Halmay József r. kath. plébános. 


Tíntivo Alakult 1911-ben, Gremschberger József kezdemé- 

1 1111 iy-- nyezésére. 1919-ben házat vásárolt. Igazgatóság: 

Valkó András elnök, Talács Ferenc ügyvezető. Bácsik István, 

Rubner Géza és Míserák Lajos. Felügyelő-bízottság i 

Véét Pál elnök, Miskolczí István, Alsó Miskolcz Zsigmond, 

Kucsera János, Valkó István. Pausch Ferenc és Kardos 

Mihály. Évi forgalom 3 millió korona. 

Tnal más Alakult 1910-ben, Dobossy Sándor ig.-tanitó 

kezdeményezésére. Dobossy Sándor elnök és 

ügyvezető-igazgató, Vallassy r Gyula tanító könyvelő, Keresztesi 

Márton pénztárnok. Évi forgalom 1921-ben 1 millió 

korona. 

Töfc AIakuIt í919-ben. Kezdeményező Nagy Vince. Éví forgalom 

3 1 /2 millió korona. 

Törökbálint AIakuIt I904 - ben - Évi forgalom 3 V'2 millió 

j Újkécske 

AIakuIt í920-ban. Kezdeményező Matuz György. 


| TTíc^áír Alakult 1900-ban, gróf Dessewffy Emil kezdeménye- 

| zésére. 1908-ban saját házába költözött a szövetkezet. 

A szövetkezet elnöke dr. Kossuth László o DS. Évi forgalorr 


Í 

T Jrí Alakult 1903-ban. Kezdeményező Katholíkus olvasókör. 


UsZÓd AIakuIt 1920-ban. Foglalkozik tej és tejtermékek érté- 

* kesítésével, majoranna nagyban való szállításával. 

Elnök és ügyvezető Fuchs György. Évi forgalom 5 millió 

korona. 

TJjj " Alakult 1920-ban, Velasits György tanító kezdeményezésére. 

Évi forgalom 7 tya millió korona. 

T Ifnm Alakult 1920-ban. Kezdeményező Korcsehy Lajos 

V^lUlll jegy2Ő. Évi forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona, 

VácZ AIakuIt 1917-ben, Györgyffy Ákos és Wolkoller János 

V a^Zr síketnéma-intézeti tanárok kezdeményezésére. 1919-ben 

az első és 1921-ben a második fióküzletét nyitotta meg. 

Igazgatóság: Pothorányí József elnök. Györgyffy Ákos alelnök 

és ügyvezető, Horváth Kálmán pénztárnok, Bartoss 

Endre, Fábián Lajos, Fedor Sándor, dr. Keresztes Dániel, 

Presán József és Váró Károly. Felügyelő-bízottság: Sommer 

Gyula elnök, dr. Gergely Mihály, Kurucz József, dr. Meiszner 

János, Nagy István, Rozs Lajos, Szabó Sándor, Szalay 

László és dr. Slachányí Béla. Évi forgalom 29 millió kor. 


Alakult 1904-ben. Kezdeményező Szabó 

László jegyző. Évi forgalom 1921-ben 3 /4 

\Ta rÂnirix Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szlacsányí 

V aC£UUK.a jánQS jegy2Őt Évi forgalom 1921-ben 11/2 millió 

korona. 

Váríliafhráti Alakult 1907-ben. Kezdeményező Kopa 

V at^nai lyail La.os körjegy2Ő. Évi forgalom 3 millió kor. 

Alakult 1904-ben. # Kezdeményező Trupp 

Antal körjegyző. Évi forgalom 1921-ben 

3 /4 millió korona. 

Alakult 1906-ban. Évi forgalom 1921-ben 3 /4 

v aczraiui miIIÍÓ koron£u 

Vasad 

alt 1920-ban. K 

í forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

AIakaIt *918-ban, Károssy Gyula ref. lelkész kezdeményezésére. 

A kommunizmus és oláh megszállás 

működésében és fejlődésében hátráltatta a szövetkezetet. 

Igazgatóság: Károssy Gyula ref. lelkész elnök és könyvelő, 

Keszeí János, Mánay Vince, Pírot György és F. Mészéros 

Dániel. Felügyelő-bízottság: Balogh Károly, Keszeí Sándor, 

ban néhány havi működés után a „Hangyá"-hoz 

Mészáros Károly, ífj. Pirot Károly, A. Mánay János, Mánay 

átcsatlakozott. 1922-ben fióküzletet nyitott. Igazgatóság: 

Dániel, Mánay János, ífj. Balogh János, Édes János, 

Kokovay István elnök, Bitskey Dénes ügyvezető, Tőröcsík 

Jávorszky Mihály és F. Keszeí Sándor. Évi forgalom 

Pál és Koss István. Felügyelő-bizottság: Bukovszky Ferenc 

s /i 


elnök, Mata Lajos, Kovács Pál, Kovács Ferenc, Csutár 

Vince, Kiss András, Sulyok József, Kugyelka Imre könyvelő. Ví>rdí>

96 

Alsók és Csurgósarkad ^ t / ^ ^ t 

nitó. Évi forgalom 192í-ben í millió korona. 

Anrlnr«i Alakult 19í9-ben. A szent Ferencrendí zárda jutí 

Miuucd utta hajIékíl02 a szövetkezetet. A zárdának kulturális 

és jótékony célra nagyobb ősszegeket ad. Igazgatóság; 

P. Petliő Lénárd elnök és ügyvezető, Hencz Ödön bérlő, 

Frey Nándor tanító, Téta Imre bíró, Tringer János és Ubár 

Imre kisbirtokosok. Felügyelő-bízottság: Simon Gyula körjegyző, 

Hencz Ferenc bérlő, Kiss Pál kántor-tanító, Kovács 

József, Horváth Ferenc, Huszár József kisbirtokosok és Dani 

Sándor bábsütö. Éví forgalom 4V2 millió korona. 

Attala. Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kéri Elek szentílí»rna Alakult 1917-ben. Kezdeményező Krénusz János 

utic^na. igazgató. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

Berzencze Alakult í902-ben, Dénes Lajos íg.-tanitó kezde- 

* ményezésére. Tagjainak vásárlási visszatérítést 

ad. Terményértékesitéssel foglalkozik. I9í2-ben házat vásárolt, 

melyben a Hitelszövetkezet és a Gazdakör kapott elhelyezést. 

Ügyvezető-igazgató Dénes Lajos íg.-tanitó. Éví 


Boldogasszonyfa 

JI92 °- ban - Évi for saIom 4 miIIÍÓ 

Bolhó Alakult í920-ban. Évi forgalom 1921-ben 1 1 /-i millió kor. 

Bonnya Alakult í922-ben. Kezdeményező Szváth Ferenc. 

D - - _ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Bélaváry Ferenc. 

JDOnOnye Évi forgaiom 1921-ben 21/2 millió korona. 

RV*Wt« PS Várad Alakult Í921-ben. Évi forgalom í 921. 

tsurus es v araa évben 1/2 mílIió korona, 

rcnmkí^ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Meidl Dezső. 

Lsomoara Évi forgaIoin 1921-ben 1/4 millió korona. 

Csököly AJ - akuIt I92 °- ban * Éví forgalom Í921-ben 1 millió 

' Alakult 1908-ban, Fekete Sándor, Boross Ferenc, 

& Cs. Kovács István, Bosznay István, Mezey István 

és Szalay István kisbirtokosok kezdeményezésére, valamint 

Danassy György híttanár mint a szervezkedés vezetője. — 

1920-ban Nagy János igazgató-tanító munkássága folytán 

fióküzletet nyitott. A szövetkezet elnöke Vágó Lajos. Károly 

János kántor-tanitój könyvelő és Szigethy György ny. járásőrmester 

pénztárnok. Éví forgalom 1921-ben 4Vs millió kor. 

Darány Alakult í92í-ben. Évi forgaloir 3 millió korona. 

Dráváink Alakult J9í7-ben. Kezdeményező Back Antal 

i-Jí Csokonf Jó-seft £iss István> 

Oss József és Varga István. Felügyelő-bízottság : Gy. András 

Józse-f, ifj. Göndy István, ifj. Boross István elnök, Magda 

István, Málík Jstván és Tóth János. Könyvelő B. Krizsán 

József. Pénztárnok Krizsán István. Évi forgalom 2 millió 

korona. 

Dráva tamási Alakult 1921-ben. Éví forgalom í millió 

ísl a. vaiamaoi korona. 

,192í-ben, 

gazda. Éví forgalom í l U millió korona. 

Edde Alakult 1920-ban. Kezdeményező Berky Lajos ref. 

tanító. Éví forgalom l l /i millió korona. 

Alakult 19Í6-ban, gróf Széchenyi Géza és 

R a ír fi ára Alakult í 920-ban. Kezdeményező Vucskícs Imre. nraOCSOKOnya nagyat4diS2abó Ist-an kezdeményezésére. 

jjdjviiaâ Éví forgalom 1921-ben 1/4 millió korona. 

Évi forgalom 6V2 millió korona. 

Alakult í920-ban. Kezdeményező Schwaab 

Od-iaiUIlDUgiar AIfréd nytIg< aitábornagyt Évi forgalom 

Fí>1cn. Aícr\«í>o-í>crí Alakult I9í8-ban,gróf Széchenyi Berg 

talán, Gulyás Gellért ferencrendí zárdafőnők 


és Bittó J. urad. jószágkormányzó kezdeményezésére. 

Alsósegesden Györéh József ref. lelkész, Ambrus János öreg 

Raíatnn^nrír^rí .Daiatonenarea Lajos. Alakult í917-ben. — Kezdeményező Kuti 

Éví forgaIom ,8/4 mim y ó korona. és Tóth Ferenc kisbirtokosok, Felsősegesden pedig Kísíván 

János kisbirtokos vette kezébe a szervezést. A kommün alatt 

"Rata+nnlrííí+f Alakult í910-ben. Kezdeményező Kajel József. 

űaiatOnKUítí Éví forgaIom i92Uben Ji/i millió korona. 

Simon Mihály bíró és Bohemszky Adolf s.-jegyző tett nagy 

szolgálatot az árubeszerzés nehézségeinek leküzdésére. Igazgatóság 

s Boros János elnök, Kovács János, Fílo György, 

Balatonszárszó í920 " ban - Évi for gaIom 4 miIIió Bédy Károly, Herbay József, ifj. Ambrus János, Schram 

Imre, ifj. Kíspeti János, Takács József, Simon János. Fílo 

György kisbirtokos pénztárnok, Behojníh Győző tanító ügyvezető-könyvelő. 


l-iVt

97 

Merenye Alakult 192í-ben. Éví forgalom 1921-ben 74 míllíó 

Gyula lelkész. Éví forgalom 1 74 millió kor. 

Tnlrí> Alakult 1920-ban Kezdeményező Csonka Imre. Éví forgalom 


Tcf^ránAi Alakult 1908-ban. Kezdeményező Takács Ferenc 

lölVclllUl tanitó. Évi forgalom 1921-ben 3/4 millió korona. 

TákÓ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szadó Ferenc. Évi 

J forgalom 1 7s míllíó korona. 

Tff+í» Alakult mint „Méh"-szövetkezet s 1922-ben lépett a 

J ULd " „Hangya" kötelékébe. 

Kadarkút Alakult í920-ban. Évi forgalom 572 míllíó kor. 

Kálmáncsa £££ í920 " ban - 

Évi forgalom 2 millió 

tanító. Éví forgalom P/2 millió korona. 

Kaposkeresztúr Alakult 1920-ban. Évi forgalom 1 míllíó 

Alaku_. , 

Berekenyeí Márton. Éví forgalom 

, 1921-ben 1 li millió korona. 

Iânnwáf (Mezőgazdasági és Ipari R.-T. és Alk. Munk.) 

^ Alakult 1907-ben, de a „Hangya" kötelékébe 

csak J 919-ben lépett be. Éví forgalom 1921-ben 3 millió kor. 

Karád Alakult 1920-ban. Évi forgalom 572 millió korona. 

Kastélyosdombó fy^möttZ ~ Évi f ° fgaI ° m 

\C(>rr\ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Göttmann 

i-vcicatiigtl Boldizsár. Éví forgalom 272 millió korona. 

eko íntn Alakult 1921-ben. Kezdeményező Lamocsí Mihály. 

rvlSDajOm Évi f0rgalom 274 millió korona. 

Kísbáraoátí 

Alakult í920-ban. — Évi forgalom 1921-ben 


Alakult 1920-ban. Kezdeményező "Weídl Lajos, 

i^lölld-lödgy Éví forgalom 1921-ben 72 míllíó korona. 

Kőröshegy Alakult Í919-ben. Kezdeményező Kozma Andor 

Kötcse Alakult 1920-ban. Évi forgalom l 3 /4 míllíó korona. 

KlítaS Alakult 1920-ban, Papp László és Holl Mihály kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Horváth Sándor elnök, 

Ferencz József, Polgár József, Nagy József és Pécz József. 

Felügyelő-bizottság: Mezei Pál elnök, Magda József, Illés 

János, Tóth Andor, ifj. Nagy István, Juhász Imre és Bekös 

Ferenc. Évi forgalom 272 millió korona. 

I ábnd Alakult 1905-ben, gróf Széchenyi Aladár kezdeményezésére. 

1918-ban házat vásárolt. 1911-ben két fiókot 

nyitott meg. Igazgatóság: gróf Széchenyi Aladár elnök, 

Nemes János, Dér József, Fodor Ferenc ács, Kulcsár István cs., 

Iván János, Kótaí József pénztárnok és Kovács Géza ügyvezető-könyvelő. 


Lakócsa és Szentborbás ^^í^Pben^mmE 

korona. 

T í>n a\rcA\r\\í Alakult 1917-ben. Kezdeményező Hohner József 

ideiig ytiiuu tanitó> ÉVÍ forgalom 1921-ben 3 72 millió kor. 

LíSZÓ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Balikó József. Éví 

* forgalom 2 míllíó korona. 

1Víscvara+árl Alakult 1920-ban. Igazgatóság: Hartmann 

iVlctgyaiítld-U Ferenc körjegyző elnök, F. Göndör József 

ügyvezető, Sípos János, Nagy Sándor t. és Nagy Sándor. 

Felügyelő-bízottság: Jóba József lelkész elnök, Pataky Géza 

tanító, Kern János tanitó, Barta Emil földbirtokos, Sípos Pál, 

B. Bertalan József, íd. Kőmives József, Nagy József pénztáros 

és Sárosí István s.-lelkész könyvelő. — Evi forgalom 


Magyar- és Németújfalu 

Mernye Alakult 1918-ban. Évi forgalom 2 míllíó korona. 

IVTíxsrtoo-nvő Alakult 1920-ban. Kezdeményező Tumbász 

IViCöilCguyu Lajos körjegy2ő. Éví forgalom 2 millió kor. 

lX/Títj-p Alakult 1906-ban. Kezdeményező Fríck Lajos. Évi for- 

!Vlllvt gajom 4 m}II.ó koronat 

T\7Tr»críóc Alakult 1917-ben. Kezdeményező Szammer Ignác. 

IV1UÖUU& éví forgalom 1 72 míllíó korona. 

NáÔCS Alakult 1920-ban. Kezdeményező báró Rubídó- 

& Zichy Iván. Éví forgalom 1 míllíó korona. 

Nap-vatád Alakult 1917-ben, Egyed Jenő kír. telekkönyvvezető 

és Grunner József tkpénztárí tisztviselő 

kezdeményezésére. Egyed Jenő 1920-ban elhalálozván, az 

elnöki tisztet gróf Somssich Géza nagybirtokos vállalta 

1922-ig, amikor a vezetést Szalay István vette át. Igazgatóság: 

Szalay István elnök, Balozsa József alelnök, Balatínecz 

János, Barta József, Gorícsky Nándor, Horváth József m„ 

Karbuczky József, Krivarics Ferenc. Mészáros Mihály, Tratt- 

, ner János és Puskássy Károly ügyvezető. Felügyelő-bizottság : 

Kárpáti Ernő elnök, Szondy Pál, Mezey Károly, Kutor Antal, 

Tokaji István, Horváthi György k., Horváthí György m., 

Barka György, ífj Dani János, Greller József, Kogler Béla, 

Tóth Jenő, Vörös Elek, Varga József és Németh István. 

Éví fogalom 61/2 millió korona. 

t^t í r Alakult 1920-ban. Kezdeményező Balla Péter 

INagyDereny ref. lelkész. Évi forgalom 1921-ben P/4 míllíó 

' tanító. Éví forgalom 1921-ben ®/4 millió korona. 

Nagycsepely - IakuIt í92í - cn - _ Kezdeményező Békefi 

korona. 

' József tanitó. Évi forgalom 1921-ben 7-'s millió 

' Balogh József és Dómján József kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Hayden József elnök, Tatár Bálint ügyvezető, 

Balogh József, Magyar József és Dómján József kisbirtokosok. 

Évi forgalom 1 V2 millió korona. 

Alakult 1913-ban, Kutí Feri 

Kís János hitelszövetkezeti pénztárnok és 

Szabó Ferenc ref. lelkész kezdeményezésére. Kiss János saját 

házában ingyen adott hajlékot a kezdő szövetkezet részére. 

A tagok egyrésze ingyen fuvarral támogatták a fejlődő szövetkezetet. 

1915-ben házat vásárolt. A szövetkezet könyvelője 

Kis Sándor. Éví forgalom 4 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdei*^.,^- 


l\Tí>mpmí>«t^di+fó Alakult 1920-ban, Héricz Sándor tanító kez- 

I-NClllCöpcUIU deményezésére. Igazgatóság: MesterházySándor 

rv. esperes elnök, Szmodícs István alelnök, Bedők József, 

D. J., Győrffy József Gy., Pápay Ferenc, Vajda János, 

Dömötörfy József B. Felügyelő-bízottság: Héricz Sándor 

taiiító, Dömötörfy József A., Dömötörfy András E., Dömötörfy 

István B., Győrffy József Gy., Bebők István A., Bebők 

Ferenc T., Győrffy Pál Cs., Szakáll István, Bebők János 

D. S., Szakáll József G., Győrffy Ferenc P., Mesterházy 

Vilma könyvelő. Évi forgalom 3 /i millió korona. 

NemeSVíd Alakult í920-ban. Évi forgalom 4 1 , i míllíó 

lNJp-m 3 rí Alakult 1920-ban. Kezdeményező Holló Gyula 

1 > CilitllciU r> fc> pIébanos> Évi forgalom 4 millió korona. 

D-i 

Alakult 1921-ben. Kezdeményező Krón 

Éví forgalom 1921-ben 1 míllíó korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Tóth Sándor földmíves. 

Évi forgalom l 3 /4 millió korona. 


VII

Pd+ncfo Alakolt 1920-ban. Kezdeményező Pintér József 

1 £tl(Jölcl tanító. Évi forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 

Priffno 1 Alakalt í 920-ban. Kezdeményező Horváth János 

1 U I T U & közs. bíró. Éví forgalom í s/i millió korona. 

Pnrrno-srpntkíráív Alakult 1920-ban, Balogh István ev. 

rorrogszeniKiraiy IeIkés2 és ZábofS2ky Káimán ev. 

tanító kezdeményezésére. Éví forgalom 3 millió korona. 

Potony Alakult 1921-ben. Éví forgalom 1 millió korona. 

P? 3 tref Alakult í920-ban. Kezdeményező Biczó János községi 

XYdlS-bl bírói gvi forgaIom Jl/2 míllíó korona. 

T~)« f . Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó 

KinyaKOVaCSl József ref. lelkész. Éví forgalom 1921-ben 

V2 millió korona. 

T?ít-nri mnyaszeniKíraiy oTö+i+trí^T Ut Alakult í920-ban, Rákóczi István és 

Borbás MibáIy kc2deményezésére. - 

A szövetkezetnek Kis József hónapokig adott díjtalanul hajlékot. 

Igazgatóság: Rákóczi István elnök, Borbás Mihály, 

Móré István és Nagy István. Horváth József könyvelő, Kis 

József pénztárnok. Eví forgalom 3 '/a millió korona. 

Rímr^ i'iíné>r\ Alakult 1920-ban. — Kezdeményező Gyurkó 

xvniyctujlicp Ferenc> Éví forgalom 1/2 millió korona. 

. — Kezdemér 


Sand AIaktíIt í920-ban. Kezdeményező Madár Rezső. Éví 

forgalom 2 l /a millió korona. 

^sn-m r\rt\T-y r a Alakult 1921-ben. Kezdeményező Suplícz 

OUIIlUgya.Ct.d- G4bort Évi forgalom 1921-ben 1/2 millió kor. 

/-»n-tto Alakult 1921-ben. Kezdeményező Herbai 

oomogyaracs JánoSi Évi forgalom 3 /4 míUíó korona. 

Somogysárd 

József. Évi forgalom 3 V2 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Éví forgalom 2 V

Árpás 

SOPRON VÁRMEGYE. 

szabómester. Éví forgalom 3V4 millió korona. 

Alakult 1920-ban, Tótk Lajos tanító kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Vissy János elnök, Tóth Lajos 

ügyvezető, Nagy Sándor, Pintér Kálmán, Tarró Gyula, Káldy 

Károly pénztárnok. Felügyelő-bizottság: Gránitz István elnök, 

G. Gerencser Gábor, Kovács Lajos, ifjabb Horvátk János, 

Tompos József, Horvátk Mikály, Nagy Antal, Vados József 

B. Gerencser József. Évi forgalom 1 V2 millió korona. 

Babót Alakult 1899-ben. Éví forgalom í92í-ben 1 ;t /4 millió 

korona. 

f Alakú,. 

1 Ián. Éví forgalom 2 l /z millió korona. 

Balf AlakuIt 1904-ben. Kezdeményező Haucz Mátyás. Évi forgalom 


Beled Alakult í918-ban. Kezdeményező Molnár Béla földbirtokos. 

Évi forgalom 5 1 '2 millió korona. 

Bogyoszló í90I - faen - 

i millió korona. 


"D ^ Alakult 1910-ben. Kezdeményező Soronícs József. Évi forgalom 

1921-ben 1 millió korona, 

•DjjL. Alakult 1902-ben, Rozsos Ferenc plébános kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját kázában működik. — Sckulz 

Imre postamester elnök és ügyvezető. Éví forgalom 7 millió K. 

f . ^ o J Alakult 1907-ben. Kezdeményező Peszku Károly 

V^&dpuu róm> kath. plébános. Éví forgalom 23/4 millió kor. 

Csepreg Alakult 1897-ben. Évi forgalom 10 1 / 2 míllió korona. 

Alakult 1906-ban. Kezdeményező Horváth István 

L,UCigUU tanitó. Évi forgalom 1921-ben 3 /4 millió korona. 

Ed ve Akkuit 1918-ban. Kezdeményező Nagy Dénes tanító. 


. Alakult 1920-ban. „^ 

Elek. Éví forgalom 3 1 /* millió korona. 

Eszterháza Alakult 1918-ban. Kezdeményező Mester Ferenc 

4-t />/-UCUÍ luûcuicuyû uu^cr 

Mihály r. k. plébános. Éví forgalom 2Va 


FprtnpndríM Megalakult 1897-ben, Szabó János kántortanító 

kezdeményezésére, mint önálló szövetkezet. 

1920-ban csatlakozott a „Hangyá"-hoz és azóta 

erősebb fejlődésnek indult. Évi forgalom 2 3 /4 millió korona. 

"FiV-H-^í-irimrkír Megalakult 1920-ban, Kulcsár Pál tanító 

L Cl LUIlUIIlUJv kezdeményezésére. — Igazgatóság: Német 

Lajos elnök, Kishorváth Péter, Molnár András, Horváth 

Vince, Horváth Péter és Horváth István. Éví forgalom 

1921-ben félmillió korona. 

•i-dakult 1901-ben. Kezdeményező n.r+nntmítrlnc Megalakult 1918-ban, Módly József 

r ertOSZenimiKiOS ft fc. pIébános kezdeményezésére. - 

1919-ben fióküzletet állított fel. Éví forgalom 4 1 ,2 millió kor. 

FortrUrpnls t Megalakult 1907-ben, Horváth István Farkas 

1 Cl lUö^-cpidlS. kezdeményezésére. A szövetkezet saját házzal 

rendelkezik. Igazgatóság: Kotsis István elnök, Garab 

Mihály, Horváth István Farkas, Őri József, Horváth János 

szalaí. Felügyelő-bizottság: Horváth Lajos Farkas elnök, 

Bán Sándor, Jaksícs Jakab, Horváth Sándor Miklós, Bognár 

Gergely, Lukács István, Balogh Lajos F., Locsmándí Sándor. 


frirnrÁ Alakult 1900-ban, Tamássy Géza kántor-tanító kezde- 

VJ 7 UIU ményezésére. Évi forgalom 1921-ben P/4 millió kor. 

1 — A l a k u l t 1910-ben, Somogyi Gyula kezdeménye- 

1 ICgytlU 2ésére> Évi forgalom 7 míllió korona. 

H< od Alakult 1900-ban, Németh Gábor plébános kezde- 

^ ményezésére. A Dunántul ez volt az első Hangyaszövetkezet. 

Győr-, Fejér-, Somogy- és Sopronmegyékben 

alakult szövetkezetek részére a legtöbb üzletvezető itt képeztetett 

kí. 1902-ben saját házába költözött, ezen házat 1914. 

évben eladta, hogy egy nagyobbszabásu házat vásároljon, 

amelyet tetemesen kíbővitve, a szövetkezet céljaira átalakított. 

1911-ben egy ujabb házat vásárolt, ahol fióküzletet 

nyitott. Jótékony célra nagyobb ősszegeket adott. Éví forgalom 


Alakult , „ , 

jegyző kezdeményezésére. Évi forgalom 

1921-ben félmillió korona. 

Kapuvár Alakult 1899-ben. Évi forgalom 13 míllió korona. 

k"ícfíi1iirl -Alakult 1902-ben, dr. Ajkay Béla kezdeményers.lbId.lUU 

2ésére. 1908-ban házat vásárolt, melyet 1912-ben 

Csorna Alakult 1915-ben, Bíllovíts István káplán kezdemé- 

V_,üUIlid nyelésére. A szövetkezet 1 főüzlettel, 1 lisztüzlettel újra felépített, a szövetkezet céljaínak megfelelően. Igazgatóság: 

dr. Ajkay Béla földbirtokos elnök, Füzy János 

és 3 fiókkal rendelkezik. Cípőjavitó-műhelyt állított fel. 

Kulturális és jótékony célokra nagyobb összegeket adott. ügyvezető. Évi forgalom 4 millió korona. 

A „Hangya"-könyvtárat a tagok díjmentesen veketik igénybe. 

lt 1910-ben, Ríbarits Luká 

Igazgatóság: Pokor Adorján elnök, Kristóf Mikály alelnök, 

. Igazgatóság elnöke: Knull János. Ügyvezető-könyvelő 

: Mayer Richárd tanító. — Éví forgalom 

Hensler István könyvelő, Gombás Ferenc pénztárnok, Ekker 

János, Király István, Kiss László, Molnár Sándor és Nagy 

1921-ben 

György. Felügyelő-bízottság: Kőkalmy M. Béla elnök, Ehrenwerth 

Hugó ig.-tanitó helyettes ügyvezető. Évi forgalom 


T A Alakult 1917-ben, Horváth János kezdeményezésére. 


lÛCb Évi forgalom l 3 /4 millió korona. 

T x Í: Alakult 1920-ban, Bene Pál r. k. plébános kezdeménye- 

Czírák Alakult 1900-ban. Éví forgalom 2 millió korona. 1_,UVU késére. Igazgatóság: Bene Pál plébános elnök, Nagy 

József pénztáros, Bendi Imre, Bendí József, Nagy Kálmán, 

Dí>«í>«ifa Alakult 1910-ben. Kezdeményező Kovács László 

.L/Clitöld. ipaíoS4 Évi forgalom 1921-ben 3 /i millió korona. 

Galavits Gábor, Galavíts István. Felügyelő-bízottság: Víssi 

Ferenc körjegyző elnök, Galavíts Gyula, Víssí Géza, Gángli 

T)ör Alakult 1904-ben. Kezdeményezők: Cseh Imre és Kis József, Kontor Sándor, Kontor Géza, Víssi József, Szalaí 

Sándor tanító. Évi forgalom 1 millió korona. 

Béla, Kontor József, Takács Ferenc, Németh István. Éví 

forgalom 4 í f% míllió korona. 

Mao-vsrWríxsrtífr 

íviagyarKeresztur p.pa. Alakult kamarás 1918-ban piébános, dr. Bassányi KÍSS Árpád Lajos 

ev. tanitó és Lukács Károly íg.-tanító kezdeményezésére. 

Igazgatóság : dr. Bassányi Árpád pápai kamarás plébános 

elnök, Lukács Károly ig.-tanitó ügyvezető-könyvelő, Kiss 

Lajos ev. tanító pénztáros, Balí Ferenc, Nagy Péter, Tálos 

József és Lukács Dénes kisbirtokosok. Felügyelő-bízottság: 

Nagy György, Varga György, Orbán Máté, Tóth János, 

Káldy Imre, Balí József és Kerseí János. — Éví forgalom 


TVÍtflálví Alakult 1920-ban, Bajak Lajos körjegyző kezde- 

/ ményezésére. Éví forgalom 4 millió korona. 

Alakult 1911-ben, Lukács Lajos íg.-tanító 

INdgyCZeilK kezdeményezésére. 1914-ben fióküzletet állított 

fel, 1918-ban házat vásárolt. Jótékony célra nagyobb 

összegeket ad. Igazgatóság: Polgár Dénes, Bene Mihály, 

Rozmán Sándor, Ragáts Lajos, Sobor György. Ügyvezetőkönyvelő 

Lukács Lajos íg.-tanító, pénztárnok Fílátz József. 



Alakéi, . 

kezdeményezésére. Évi forgalom 

VII*

100 

lSJsry-utóyQ Alakult 1907-ben, Balogh Jenő r. k. ig.-tanító 

l>íctgyiU^> kezdeményezésére. 1913-ban saját házába költözik 

be. Kulturális és jótékony célra nagyobb ősszegeket 

adott. A kommunizmus alatt nagy kárt szenvedett á szövetkezet, 

melyet azóta kihevert. Igazgatóság: Czethofer Antal, 

Lencsés János, Pető Mihály, Tóth Lajos, Mihálicz György. 

Felügyelő-bizottság : Mihálicz István, Szerencsés István, Kis 

József, Balogh Lajos, Jankovich Géza, Kardos Lajos, Szijjártó 

Kálmán, Nagy József, Murakőzi Károly káplán 

könyvelő, Szigeti Gyula pénztárnok. Évi forgalom 5 millió 

korona. 

1\Tpmpcírpr Alakult 1920-ban, Maschler Ferenc kezdeménye- 

1 >1 C111CÖK.CI Usétet Év. forgaIom 4 miIIió korona. 

Nemesládony fitlLZÍtT Évi forgaIom í92í ' ben 

l\Tí>mí>CT7íC Alakult 1908-ban. Kezdeményező Papp Antal 

nClIlCÖVIÖ r. k# plébános, Évi forgalom 2 millió korona. 

QsJl Alakult 1901-ben. Kezdeményező Hegedűs Gáspár r. k. 

plébános. Évi forgalom 7 millió korona, 

p^lí Alakult 1897-ben mint önálló szövetkezet. 1920-ban belépett 

a „Hangya" kötelékébe. Évi forgalom 3 millió kor. 

P-Ío^tnrí Alakult 1911-ben. Kezdeményező Medgyesy Sánx 

íta^LUii dor tanitó. Évi forgalom millió korona. 

r^la 

Aladár kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját házában működik. Igazgatósági 

elnök Mayer Aladár. Felügyelő-bizottsági elnök Nemess 

Sándor esperes-plébános. 1921-ben az igazgatóság elnökévé 

Zsulyoníts Gyula kántor-tanítót választották meg. Jótékony T Títr ' 

és kulturális célokra nagyobb ősszegeket adott. Igazgatósági 

tag és könyvelő Keneseí György. Évi forgalom 4 millió kor. 

Pínnye Alakult 1908-ban. Évi forgalom 1 millió korona. 

Pfic-y+ürcdtirí Alakult 1905-ben. Kezdeményező Schubert 

I Uüld^Öd-ldU KároIy. Évi forgalom 1 millió korona. 

Rábacsanak £r a 0 k nt í907 ' ben ' 

Éví forgaIom 5 miIIió 

T2 mr Alakult 1898-ban, Horváth Antal esperes- 

JXaDaporaany pIébános kezdeményezésére. - 1903-ban 

házat vásárolt. 1905-ben újból megalakult és csak ekkor 

lépett be a központ kötelékébe, amióta állandóan fejlődik. 

1912-ben az áthelyezett elnök helyére Ivánkovich Gyula 

plébánost választották meg, aki 1922-ben betegsége miatt az 

elnökségről leköszönt, mely után Tóth József főtanitót választották 

meg elnöknek. Éví forgalom 6 millió korona. 

ikult 1897-ben. Kezdeményez 

i forgalom 3 millió korona. 

Alakult 1913-ban, Pócza Ferenc r. k. plébá- 

IVítUdldlllílöl nQS kezdeményezésére. Igazgatóság: Pócza 

Ferenc elnök, Csonka János, Jászai József, Lovász György, 

Tálos Ferenc. Felügyelő-bizottság: Bognár Pál, Csonka Antal, 

Csörgits Ferenc, Gaál Sándor, Nagy József, Németh József, 

Pintér Pál, Sípőtz András, Szabó Bálint, Szabó István, Szabó 

Pál, Szemetí Imre, Tóth József, Véghelyi János. Varga Pál 

pénztárnok és Jászai Ferenc könyvelő. — Éví forgalom 

3 '/a millió korona. 

Répczeszemere AIakult J 920-ban. éví forgalom pu míiiío 

Sobor AIakttIt 1 908-ban, id. Molnár István kisbirtokos és 

Dreisziger József r. k. tanító kezdeményezésére. A szövetkezet 

saját házában működik. Évi forgalom 3 millió kor. 

Snnrrm AIa kult 1922-ben. Igazgatóság : Blaschek Vilmos 

vJUJJi Ull fős20igabiró elnök, Rínghoffer Mihály városi tisztviselő, 

Skerlan Gyula r. k. tanitó, Bőlőcz Géza szabó-mester, 

Símonis Mihály délívasutí felügyelő, Klacskó Győző polgári 

iskolai tanár könyvelő, Horváth István villanytelep! gépész, 

Laschober Gusztáv ág. ev. népiskolai igazgató, Baltaí Ferenc 

városépítő tanácsos, Hackl András munkásbiztosító pénztári 

igazgató alelnök, Ríesz Antal posta és távírda főellenőr 

pénztárnok és Nagy Imre cipész-mester. — Évi forgalom 


Sopronhorpács és Kíslédecz K^fL^nylfő': 

Kovács Péter. Éví forgalom 3 millió korona. 

1 állóan, 1904-ben a központhoz csatlakozott. 

Igazgatóság: Gráczol János, Maráz István, Horváth 

Mihály, Rupf Sándor plébános, Csígó János. Felügyelőbizottság 

: Csígó Sándor, Maráz Sándor, Pállá János, Horváth 

János, Horváth József, Csígó István. Rupf Sándor 

plébános könyvelő és pénztárnok. Otocsa Géza nagybérlő 

sok ingyenfuvarral segíti elő a szövetkezetet. Éví forgalom 


György. Éví forgalom 3 millió korona. 

Szanv Alakult 1897-ben, dr. Sínkó István címzetes kanonok 

* / esperes-plébános kezdeményezésére. 1899-ben fiókot 

nyitott, ahol épületfa és deszka-áruval is berendezkedett — 

1907-ben házat vásárolt és átvesz egy üzletet Szentandráson, 

melyet fiókká alakít át. 1910-ben a szövetkezeti házat emeletre 

építi fel, a szövetkezet céljaínak megfelelően. 1911-ben szükségét 

látja, hogy belépjen a „Hangya" kötelékébe. 1914-ben 

a fióküzlet a föüzletbe olvad, ahol az összes raktárak elhelyezést 

nyernek. Igazgatóság: Nagy József elnök, Huszár 

Antal, Víncze József, Berkes Imre, Szentes István, Varga 

István és László József főtanító könyvelő. Éví forgalom 


C»!j Alakult 1918-ban, Horváth Lajos kezdeményezésére. — 

Az igazgatóság elnöke Horváth Lajos. Ügyvezető Gíczi 


^-•rítc-Wk-ámT- Alakult 1915-ben. —Kezdeményező Míkolás 

O^li&arüany Kálmán. Éví forgalom 6 millió korona. 

Alakult 1906-ban Igazgatóság: Kiss István, Németh 

^JiiCI jános> Pirger József, Horváth Ferenc b., Horváth 

Ferenc m. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

Und 

Alakult 1901-ben. Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

\Tá& Alakalt 1918-ban. Kezdeményező Borossay József r. k. 

& plébános. Éví forgalom 2* 2 millió korona. 

Vítnvpd AIakuIt 1906-ban, Németh János prépost-plébános 

V llliy CU kezdeményezésére. Igazgatóság: Szántó Károly tanító 

elnök, ügyvezető és könyvelő, Nyíkos János, Joancsics Lajos 

pénztárnok, Tóth Pál b. és Simon Lajos. Felügyelő-bízottság: 

Nagy József elnök, Horváth József e., Hoffer Tóbiás, Simon 

Péter, Tóth Zsigmond, Szabó József, Horváth József g., 

Tóth H. János, Szakács Ignác, Bókond Flórián és Szalay 


Vrilr^PÍ Alakult 1920-ban, Hatzínger István plébános és 

V UiWöCj Kőfalvi Antal László körjegyző kezdeményezésére. 

A szövetkezet saját házában működik. Igazgatóság: Hatzínger 

István plébános elnök, Nagy Lajos, ügyvezető, Kéry 

Mihály pénztárnok, Kiss Ferenc és Szőke Bálint. Felügyelőbízottság 

: Kőfalví Antal László körjegyző, Kéry Péter, Kéry 

József, Kiss Dániel, Torkos Gyula, Czupy Jenő, Gőndőcs 

Jenő, Németh Imre és Pácza Lajos. Éví forgalom 4 1 /a mílllíó 

korona. 

7hc>há AIa kuit 1920-ban, Böjtös Pál tanító kezdemé- 

^bCUClldíd nyelésére, ki jelenleg a szövetkezet ügyvezetőkönyvelője. 

Éví forgalom 1 /2 millió korona. 

Alakult 1903-ban, Papp Antal r. k. plébános kezdeményezésére. 

1913-ban házat vásárolt. Az igazgatóság 

elnöke Lukács Gyula. Éví forgalom 5 3 /i millió korona. 

SZABOLCS VÁRMEGYE. 

A n 3 (./•« Alakult 1920-ban. Kezdeményező Fülep Károly ref. 

r\lld,I Ieikés2. Évi forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó Aladár ref. 

•^P^-SY lelkész. Éví forgalom 1921-ben IVa millió korona, 

j Alakult 1917-ben. Kezdeményező Jármy E 

' Évi forgalom 1921-ben 3 /i millió korona. 

Ro -n-ir Alakult 1918-ban. Kezdeményező Andrássy Kál- 

JDaiKany mállí Évi forgalom 1921-ben í 3/4 millió korona. 

R^taíi 

Alakult 1918-ban. Kezdeményező Jámbor Sándor. Évi 

forgalom 3Va millió korona. 

Rwtosí Alakult 1906-ban. Kezdeményező Morvay György 

IvcoZ' ga2(íatis2t. Évi forgalom 1921-ben »/4 millió korona.

101 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Tisztóry Sán- 

DCÍsCIiyUU dor körjegy2Ő, Évi forgalom 1921-ben 3 /4 millió 

korona. 

Rí>ertí>rí>rr Alakult 1920-ban, Pelsőczy Péter tanító kezde- 

UCöiilClCW ményezésére. Igazgatóság: Gaál János elnök és 

ügyvezető, Háncs János pénztárnok, Farkas István, Háncs 

Sándor, Pócz András, Vass Imre. Felügyelő-bizottság : Ballaí 

Sándor, Háncs József, Farkas Tamás, László Imre, Juhász 

András. Beleskey Lajos ref. tanító könyvelő. Éví forgalom 

5V"2 millió korona. 

Bököny AIakuIt *914-ben. Évi forgalom Í921-ben 1 Va millió 

Buj 

Alakult 1901-ben. Kezdeményező Andrássy Kálmán. Éví 

forgalom 1921-ben i 1 /i millió korona. 

! Rftííwntmíháív Alakult 1906-ban, V. Gál Balázs föld- 

I DUdSZenimmaiy mives kezdeményezésére. - 1921-ben 

házat vásárolt. Igazgatóság: Ajtay Jenő ref. lelkész elnök, 

J Bánkövy Kornél r. k. lelkész, Draveczky László, Mészáros 

| József, D. Kiss Sándor, Bagdí, Károly, Erdei Péter és Szabó 

András ref. tanitó könyvelő. Évi forgalom 1921-ben 2 millió 

korona. 

• Oí>mí>r«5í>f Alakult 1920-ban, Asztalos Péter és László Albert 

j •L-'ClIiet-öei kezdeményezésére. Éví forgalom 6 millió korona. 

I T^rkmbf^rí Alakult 1910-ben, Abod Imre kántor-tanító kez- 

. 1VUIUUI dU deményezésére. A szövetkezet saját házában működik 

és két fiókkal rendelkezik. Éví forgalom 14 millió 

I korona. 

{ DA(y/> Alakult 1911-ben. Kezdeményező Ölbey Béla főjegyző. 

I lÛgC ÉvÍ forgalom 1921-ben 2 millió korona. 

• Th C11L2> tan.tó> Évi forgalom 1921-ben Va millió korona. 

I KttPffP.sk'P. Alakult 1920-ban. Szombathy Imre ref. lelkész 

j r c J kezdeményezésére. Igazgatóság: Szombathy Imre 

i ref. lelkész elnök és ügyvezető, Halász József közs. főbiró, 

ifj. Aros Ferenc. másodbíró, b. Halász Bertalan, ifj. sz. Aros 

j András, Varga Áron, ifj. g. Péter József, r. Halász János. 

Czapulits András, s.-jegyző könyvelő, Halkai Mihály pénztáros. 

Felügyelő-bízottság: Halász Ferenc elnök, Makai 

József, Tóth András, Szabó János és Nagy Lajos. 

. Alakult 1920-ban. Kezdeményező Levíc 

• nuel. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

TH 1 eiiyCölllKX Alakult 1920-ban. — Kezdeményező Tenkely 

jÓ2sef tanitót Évi forgalom 3 millió korona. 

(~LA,t kath< lelkész elnök, Furmann István r. k. lel- j 

kész, Sas Pál r. k. tanitó ügyvezető, Líchwarcsík István • 

g. kath. tanító pénztárnok. Évi forgalom 2 3 /4 millió korona, j 

IVÍándot Alakult 1920-ban, Müller Hugó községi jegyző j 

kezdeményezésére. Éví forgalom 8V2 millió kor. I 

l\/í ci r\r»r c Alakult 1920-ban, Maxim Athanáz kezdemé- I 

ldput-o nyC2ésére. Évi forgalom 3Va millió korona, j

ef. lelkész elnök, Nandrássy Jenő körjegyzc. 

Jakab József r. k. tanító, Járay Sándor ref. tanító könyvelő, 

Pílcsák János pénztárnok. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 millió 

korona. 

lMíxwíialíJC'T Alakalt 1920-ban. — Kezdeményező Rittli 

ctg y J-lítittoA Gy(jla kÖ2ségí főjegyző. Éví forgalom 1921. 

évben 3 millió korona. 

T^JaO'vícáltó 

Alakult 1918-ban, Virányi Sándor főszolgabíró 

kezdeményezésére. Évi forgalom 14 milliókor. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Juhász 

Kálmán tanító. Éví forgalom 2 millió K. 

: 1917-ben. Kezdeményező Sím: 

jegyző. Évi forgalom 2 '/a millió korona. 

Nvírábránv AIakaIt 1917-ben, dr. Máté Gyula g. k. lelkész 

/ y kezdeményezésére. A szövetkezetnek mészárszéke 

és lísztbízományí raktára van. Igazgatóság: Dessewffy 

Manó nagybirtokos elnök, Tótín János r. k. lelkész ügyvezető, 

Sereghy János g. kath. lelkész, Furó József pénztárnok, 

Tóth János, P. Furó János, Papp Demeter kisbirtokosok. 

Felügyelő-bízottság: Lipták Gyula uradalmi tiszttartó elnök, 

Szabó Miklós birtokos, Hegedűs Béla főjegyző, Fülöp Imre 

csendőrtiszthelyettes, Acker Károly állomás-elöljáró, Tóth 

Lajos, Halak János. Gaál Géza, N. Furó Sándor, ífj. Furó 

György, Junel Jakab, Tasonyí János, Vasas János kisbirtokosok. 


lSJiT-ífíYTT-fftíií Alakult 1920-ban. Kezdeményező Monszbarth 

l>yil gyuiaj Árpád főjegyző. Évi forgalom 13/4 millió kor. 

ref. lelkész. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

ÍVJ-iT-ífíáIró Alakult 1920-ban. Kezdeményező Janthó Sándor 

J.N yiI Jd-ÜU reL IeIkés2i Éví forgalom 1921-ben 100 ezer kor. 

FJvírlrar'dí Alakult 1918-ban, Keresztessy\ Sándor ref. lel- 

I > y II IVítI döí kész kezdeményezésére. 1920-ban házat vásárolt. 


Alakult 1920-ban. K. , . 

ref. lelkész. Éví forgalom 1 1 /a korona. 

I\]\rír1nrrr>c Alakult 19J7-ben. — Kezdeményező Volovcsák 

1> yiIlUgUb Míklós k ith* lelkész. Éví forgalom 1921-ben 


Alakul 

, _ 

' tanító. Éví forgalom 3Va millió korona. 

évben í 1 /2 millió korona. 

. Alakult 1917-ben. Kezdeményezi ,.„, 

L Jenő ref. lelkész. Éví forgalom 1921. 

lSJTrífi-riítiát-írdí iNyirmmaiyai Alakult 

mim 

1918-ban. 

fcofC)fl£U 

Éví forgalom 1921-ben 

TSJi7-ít*r\is fr\*-\\T Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nyerges 

1> yirpd-ZUIiy Ferenc rcL IeIkés2. Éví forgalom 1921-ben 


Alakult 

1 lelkész. Éví forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

TVT 

A Alakult 1917-ben, Marián János g. kath. kántor- 

Alakult 1921-ben, Barna Elek áll. tanító kez- 

INyiraCbdU tanitó és S2ilágyi péter páI gör. kath. lelkész 

kezdeményezésére. A szövetkezet vezetősége : Sebeők István 

ref. lelkész, dr. Kálnay Zoltán főszolgabíró, Bahár János, 

Várkonyí Ferenc, Csécsy Sámuel, Balega Mihály. Perekó 

Imre ref. tanitó ügyvezető-könyvelő. Éví forgalom 10 millió K. 

INyiIÖÛlUÖ deményezésére. Igazgatóság: Barna Elek áll. 

tanító elnök, ügyvezető és, könyvelő, Vojtkó Mihály pénztárnok, 

Brezína András és Ónodi Ondó Mihály. — Eví forgalom 


NvfftaSS Alakult 1920-ban, Bertalan Imre ref. lelkész kezw 

* T r j Alakult 1917-ben. Kezdeményező Szabó Sándor 

deményezésére. — Igazgatóság: Szemerszky János 

INyiraaOny r. k. plébános. Évi forgalom í92í-ben 11/4 millió 

korona. 

g. kath. lelkész elnök, dr. Kovách Ödön földbirtokos alelnök, 

Makkár Mihály g. kath. tanitó, Lukács János, Mayor András, 

Orosz János, Tömősváry János kisbirtokosok. Felügyelőbízottság 

IMWkíiírtíi Alakult 1919-ben. KezdeményezőVéghseő Dávid. 

: Szuszay József r. k. lelkész, Papp László és Hor- 

iNyiI Ud-illd Éví forgalom 5 millió korona. 

T\T_TirUA+nr Alakult 1918-ban. Kezdeményező Rózsa Lőrinc, 

ixyirucuur Évi forgalom 1921-ben 2V* millió korona. 

váth Gusztáv iparosok, Szilágyi Sándor hentes, Szilágyi 

Mihály, Takács Károly, Jáger József, Zsurkaí József és Dombrádí 

József kisbirtokosok. Baglyos István r. k. tanító könyvelő 

* T . < -

\ 

103 

és Bartók János kisbirtokos kezdeményezésére. Kulturális és 

jótékony célokra a szövetkezet nagyobb összegeket adott. A 

község lakosságának szépirodalmi és közgazdasági könyvekből 

könyvtárat állított fel. Az igazgatóság elnöke Nemes 

Ferenc tb. főszolgabíró, ügyvezető Brankovics István, könyvelő 

Sajtos Zoltán. Éví forgalom 5 millió korona. 

p fjj a v Alakult 1911-ben. Kezdeményező Marozs Sándor. Évi 

• r l u Sy forgalom 2 3 /i millió korona. 

•Q f Alakult 1920-ban. Kezdeményező Papp Endre 

KaKamaZ r. kath. plébános. Évi forgalom 1921-ben í millió 

- Sándor ref. lelkész. Éví forgalom 1921-ben 


Rc>\\rr\T'Uc>rc>rtrQ. Alakult 1920-ban. Kezdeményező Balla 

Ferenc községi főjegyző. Éví forgalom 

1921-ben l x /4 millió korona. 

ikult 1919-1 

í forgalom 1921-ben 1 /2 millió korona. 

•pnf-ir»rí Alakult 1921-ben. Kezdeményező Bokross Elek. Éví 

IVUUUU forgaIom J92l-ben V'a millió korona. 

Sényő 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező ifj. Zoltán István. 

Éví forgalom 1921-ben 3 A millió korona. 

Gyula. Évi forgalom 1921-ben Va millió kor, 

Dániel, Papp Imre, Pásztor László és Ország Miklós. Éví 


'i-^-f Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kovács 

Ferenc tanító. Éví forgalom 1921-ben 1 tya 


tanító. Évi forgalom 1921-ben 1 millió kor. 

T Kocsís Péter és Kékedi 

István kisbirtokosok kezdeményezésére. Igazgatóság : Takács 

Ferenc ref. kántor-tanitó elnök, ügyvezető-könyvelő ; Kocsís 

Ferenc, Kocsís István, Kocsis Péter, P. Nagy Lajos. Felügyelő-bízottság 

: Debreczeni István, Gál Sámuel, Juhász 

János, Kocsís György és Bognár István, Kató István pénztárnok. 


0 >_ _ \rnliT Alakult 1917-ben. Kezdeményező Kovács József. 

OZaiiUiy gví forgalom 1921-ben P/i millió korona. 

r Alakult 1920-ban. Kezdemény 


HTímá r Alakult 1920-ban, Orsányí Gyula és Vastag Miklós gör. 

1 lllldl kath. tanító kezdeményezésére. Igazgatóság: Orsányí 

Gyula malomtulajdonos elnök, Vastag Miklós gör. kath. tanító, 

Dányí Ferenc, ifj. Csernyák Ferenc, Prokob József, Vatamány 

Dezső. Felügyelő-bízottság: Kutka Izidor gör. kath. 

esperes, Szíkszay János községi jegyző, Sólya Miklós, Román 

Antal, D. Ríczu János, Janovícs Antal. Csísztu László, 

Barkóczy János. Vastag Miklós könyvelő, Prokop József 

pénztárnok. Éví forgalom 1921-ben 1 millió korona. 

TicrÛ^fr-Tol Alakult 1919-ben. Kezdeményező Bajzák L. 

1 lbZdDerczei Ernő, Éví forgalom 6 millió korona. 

TIctiUotAvA Alakult 1920-ban. Kezdeményező Porzsolt 

1 l&ZdDeZOea Lajos ielkész. Évi forgalom 1921-ben a /4 millió 

korona. 

qf' Alakult 1917-ben. Igazgatósági Kende Miklós 

1 l&ZdüUU főjegyző elnök, H. Tamás György, Császári 

András, N. Papp Mihály és Reznek András. Felügyelőbizottság: 

Udivók János kántor-tanitó elnök, dr. Kornis Ferenc 

földbirtokos, Opre János, Nagy J. Mihály, Papp Miklós, 

Toma Mihály, Szabó J. János, Zs. Kerékjártó Mihály, Csordás 

Ferenc, Bulyák Pál és Papp Gábor. Kende Miklós ügyvezető-könyvelő, 

Juhász Andor könyvelő, H. Tamás György 

pénztárnok. Évi forgalom 7 millió korona. 

TicruAciAz Alakult 1918-ban. — Kezdeményező Lakatos 

1 lb^dUdUd. Miklós k) jegyző. Éví forgalom 2 74 millió K. 

"VicTiAnU Alakult 1902-ben. Kezdeményező dr. Gulyás 

1 lbZd.au D István. Éví forgalom 1921-ben 1 Va millió korona. 

T t f A l a k u l t 1911-ben. Kezdeményező Pelsőczy Lajos 

1 U^bCI tanitói Éví forgalom 2Vt millió korona. 

Úífehértó AJafcuIt 1917-ben, Porzsolt István ref. lelkész kez- 

J 

deményezésére. Igazgatóság: Porzsolt István ref. 

lelkész elnök és ügyvezető, Farkas Pál r. k. lelkész pénztárnok, 

Mátray Dezső bankigazgató könyvelő, Nánássy István 

takarékpénztári igazgató, László Imre földbirtokos, N. Oláh 

Miklós birtokos, Moldván Mihály kisbirtokos. Felügyelőbízottság 

: Csernyus Elek elnök, Csernyus Zoltán, Nánássy 

Sándor, Balogh Lajos, Paál János, Grünberger Ignác, Kálmánchely 

Sándor, Kálmánchely Gyula, Nánássy János, Szecsődí 

József, Trón Gyula. Éví forgalom 7 millió korona. 

T Títron^T Alakult 1920-ban. Kezdeményező Ujlaky Lajos ref. 

U ' t t ' C n U lelkész. Éví forgalom 1 millió korona. 

Vaía Alakult 1904-ben. Kezdeményező Takács Zsigmond 

J tanító. Éví forgalom 2 millió korona. 

Vactn(n7í>f Tí cr a rád Alakult 1920-ban. — Kezdemév 

asmegyer- 1 iszaraa flyc2ő MeIkó István ieL íeIkés2. 

Évi forgalom 3 1 /a millió korona. 

Ví>nr«í>11n V ent-bCIIU Alakult 1902-ben. Kezdeményező László Gyula 

ref< tanitói Éví forgalom millió korona. 

Alakult 1917-ben, Kohut István g. kath. és Darányi János 

V 100 r. k. lelkész közreműködésével. A kommunizmus a szövetkezetet 

tőnk szélére juttatta, de a vezetőség kitartó munkája 

a szövetkezetet- talpraállította. Igazgatóság: Hoszták 

Sándor elnök, Kajdy József, Bereí Gábor pénztárnok, Folytán 

Pál könyvelő, Varga Ferenc, Hoszták János, Szabó Ferenc 

alelnök. Felügyelő-bízottság: Bagdí János, Karakó József, 

Gozdik János, Ásztalos János, Sepsí Gyula, Fazekas Bertalan, 

Juhász Ándrás. Éví forgalom 2 millió korona. 

7i\\rr\A Alakult 1918-ban. — Kezdeményező Darányi János 

Z-.cUK.UU jelkész. Éví forgalom 1921-ben 3/4 millió korona. 

7

104 

Mihály elnök és ügyvezető, Vargha Gyula alelnök, Radnóthy 

László, Vincze Gyula, Vargha Antal. Felügyelőbizottság 

í Simon Ferenc elnök, Tegze Károly, Tóth László, 

Csűri Ferenc, Máté Mihály, Kádár Kálmán könyvelő és 

Simon Lajos pénztárnok. Éví forgalom 1 1 , / 4 míllíó korona. 

Cconti\\A Alakult 1906-ban. — Kezdeményező Nagy Gábor 

^bCgOIU tanitó< Évi forgalom 1921-ben 1 míllíó korona. 

Csengerújfalu 

TJ+UiA-nU-í*** 

Éví foâIoin 21/2 miIIÍÓ 

Alakult 1919-ben. — Évi forgalom 1921-ben 

raDiannaza J1/4 müíi6 fcoron£U 

• i 

' nyezésére. Igazgatóság: báró Kende Zsigmond 

nagybirtokos, Jákey Sándor nagybirtokos ny. főispán, 

Bornemissza Imre ny. városi főjegyző elnök, Chrístoph Frigyes 

földbirtokos, Mártonffy Lajos tkpénztári igazgató, Kajdy 

Gyula városi főbíró, Nícs Lajos cipész-mester. Felügyelőbízottság 

: Kormány Lajos takarékpénztári pénztárnok, dr. 

Bakó Ferenc kir. járásbiró, dr. Ascher Kálmán tiszteletbeli 

vármegyei főorvos járásorvos és Horváth Jenő telekkönyvvezető. 

Könyvelő Gacsályí László tkpénztári főkönyvelő. 


CrmcÛr Alakult 1920-ban. Kezdeményező Csépé Béla ref. 

VJd-C&cUy lelkész. Éví forgalom 1921-ben 3 /4 míllíó korona. 

Clpfap Alakult 1917-ben. Kezdeményező Damjanovích Ágoston 

r. k. plébános. Éví forgalom 1921-ben 1 míllíó korona. 

Cwr\r+cAcAr Alakult 1903-ban. Kezdeményező Németh Elemér 

uyuncicii földbirtokos. Éví forgalom 3\npc?1í>tr Alakult 1918-ban, Rektor Pál gör. kath. lelkész 

1 

Sándor ref. kántor-tanitó pénztárnok, Tonalka József pintér, CUCÖZrlCR. ég Porcsin Mihály gör. kath. tanító kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Plásztán Mihály, Szarvas Mihály, Kor- 

Szabó Mihály kisbirtokos, Szabó István fényképész, Tóth 

Bálint szíjgyártó, Gráf Lajos nyug. gépész, Tóth Károly csín Mihály ügyvezető. Felügyelő-bizottság : Gajdícs György,

105 

R. Lengyel János, Hajdúk János főjegyző, ifj. Kiss Mihály 

főbíró, ifj. Molnár György albíró. A felügyelő-bizottság elnöke 

Rektor Pál gör. kath. lelkész. Éví forgalom 3 millió korona. 

pí>n Alakult 1917-ben. Kezdeményező Mártonffy Géza 

JTCliyigC földbirtokos. Éví forgalom 1 ,2 millió korona. 

-a Alakult 1907-ben. Kezdeményező Petráskó Sán- 

JTOrCfcxUIIld, áQtt Évi forgalom 5 millió korona. 

RflZsálv Alakult í920-ban, kis- és nagydobronyí dr. Isaág 

IVUZ'Od.iy ]7ielrlér cs. és kir. kamarás, nagybirtokos kezdeményezésére. 

Neki köszönhető,' hogy a szövetkezet üzlethelyiséghez 

jutott. Évi forgalom 1921-ben i/i millió korona. 

J Alakult 1922-ben. Kezdeményező Kocsis Kálmán 

oomtaa és Nagy PáL 

^Mtnnctw Alakult 1920-ban, Szondy Lajos, Soós Gyula 

OZ-a-IIlUbliCI és Lator KároIy kezdeményezésére. Községi 

és kulturális célokra nagyobb összegeket adott. Évi forgalom 


Szamossálví AIakuIt 1920-ban, Szabó Béla ref. lelkész 

kj^ctiliuooctiy 1 ke2(ieményezésére. A község képviselőtestülete 

ingyen adott házhelyet a szövetkezetnek. Kulturális és 

jótékony célokra nagyobb összegeket adott. Igazgatóság: 

Bálint Béla ref, tanító ügyvezető, aki szövetkezeti működéséért 

I9ÍO-ben miniszteri elismerésben részesült, Szórády 

Lajos, Ordögh János, Csaba Miklós. Felügyelő-bizottság: 

Csaba István, Szabó Zoltán földbirtokosok, Schwarlz Gyula 

jegyző, Apáthy Sándor, Bajnay Pál, Guthy Antal pénztárnok, 

Horváth György, Mándy Bertalan, Nagy Bálint és 

Virág Sándor kisbirtokosok. Éví forgalom 1921-ben 150 ezer 

korona. 

^í-jtnnecrufy Alakult 1906-ban. Kezdeményező Kun Sán- 

OâinUbbZ-fcSg dor> Évi forgalom í92í-ben 2 l/is millió kor. 

Alakult 1917-ben. Kezdeményező Papp 

OZaimarCbCKe ]ózseL Évi forgalom Ji/3 millió korona. 

+*-»-» ••AÍr-A+'í+A Alakult 1906-ban, Farkas Ernő kezde- 

OZatmarOKOrítO ménye2ésérc. Az olái megszállás a szövetkezetet 

tönkretette. A felszámolástól Misky Sándor ügyvezető-igazgató 

mentette meg. Éví forgalom 3 s /i millió kor. 

Tfcrakírc: Alakult í917-ben. Kezdeményező Gubacsi Albert 

X íaZrdUCCÖ földbirtokos. Éví forgalom 1921-ben 3 / ? 4 millió kor. 

nr> . 1 - ' j Alakult 1918-ban. Kezdeményező Fekete Lajos 

1 ÍSZaKOrOCl ref. lelkész. Évi forgalom 1921-ben % millió 

birtokos. Éví forgalom 1921-ben l 3 /4 millió korona. 

Vittra Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szépí Béla r. kath. 

plébános. Éví forgajom P/i millió korona. 

Zatta Alakult Í9Í l-ben, Gots Pál, Schwartzkopf Márk, Musz- 

J szer András kisbirtokosok és Víland József tanító kezdeményezésére. 

Az oláh megszállás alatt sokat szenvedett a 

szövetkezet. Igazgatóság : Juhász János r. k. plébános elnök, 

Gots Pál, Gots Antal, Schwartzkopf Márk, Leítner Mátyás 

kisbirtokosok. Gaál Lajos r. k. kántor-tanító ügyvezetőkönyvelő, 

Leítner Mihály pénztárnok. Felügyelő-bizottság: 

Bujáky Pál, Deák Ferenc, Deák György, Holejter Pál, 

Leítner Balázs, Leítner Márton, Mayer Péter, Lícz János, 

Lícz József, Privígyey András, Privígyey János és Víezler 

Ferenc. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

TOLNA VÁRMEGYE. 

Aknnána Alakult 1920-ban. Kezdeményező Wagner József 

1 XlöUUctlld, és Kamm Dániel. Évi forgalom 1 millió korona. 

A1 Alakult Í921-ben. Kezdeményező Bítzel Péter körjegyző. 

Éví forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 

Báta Alakult 192í-ben. Kezdeményező Kreskay József, 

Rá+a a r>áfí Alakult 1921-ben, Oravecz István kezdeményeid 

ÉUd.d,J_>£Ul 2ésérc> Igazgatóság: Oravecz István, Csamar 

Antal, Heberling Jakab, Zieh János és Reining Henrik. 

Felügyelő-bízottság: Klenner Adolf, Kah Jakab, Lowscher 

Jakab, Rottenbíller Gyula, Müller Jakab, ifj. Stöckel Henrik, 

Scháfer Sebestyén, Kah Henrik, Rohrer Henrik. Szakonyi 

József községi jegyző könyvelő. Éví forgalom 3 1 /2 millió 

korona. 

Al« . , . 

gazda. Éví forgalom 2 V2 millió korona. 

Rí>lí>rctro Alakult í92l-ben. Kezdeményező Szily Dezső fő- 

UCie^öJ^cl jegyző. Évi forgalom Í921-ben 1/2 millió korona. 

'í 9-ben. Ke 

Éví forgalom Í8 millió korona. 

Rö1/-cW Alakult Í919-ben. Kezdeményező Pápay István. Éví 

OUIC&ÜC forgalom 3 millió korona. 

CaiUréi ír Alakult 1920-ban. Kezdeményező Barát György. 

V^blUIdJV ÉVÍ forgalom 2 millió korona. 

r Alakult 1920-ban. Kezden^..7~„„ 

jegyző. Éví forgalom í 1 /2 millió korona. 

rinmíiAváf Alakult í9í7-ben. Kezdeményező Tóth Zsiga 

L / ü m ü U V d I György. Éví forgalom 26 millió korona. 

Flrvk^írrW 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Leskó Dezső 

főjegyző. Évi forgalom 51/2 millió korona. 

Dnrín^tl^n 7nmlia Alakult 1920-ban, báró Rudiôrípaiian 

es zômoa nyánszky De2ső dr. földbírtokos 

és gyáros, valamint Forray Aladár közs. főjegyző kezdeményezésére. 

Báró Rudnyánszky ingyen adott a szövetkezetnek 

helyiséget. A községbelí birtokosok pedig hosszú 

időn keresztül ingyen fuvaroztak. 1920. év végén Zomba 

községben megnyitotta második számú üzletét. Igazgatóság 

elnöke Petőcz Zoltán kőrállatorvos. Ügyvezető-igazgató 

Forray Aladár közs. főjegyző. A felügyelő-bízottság elnöke 

Dőry Frigyes földbirtokos, alelnöke Józsa Dezső gyógyszerész. 


rv

106 

elnök, Gosz János, Kovács József, Mártz Jakab, Horváth 

Mihály, Schmall János, Verese József pénztárnok és Boros 

István könyvelő. Évi forgalom IVi millió korona. 

rrvriflrnnu Alakult 1921-ben. Kezdeményező Koc** 

uyuiliuiiy földmíves. Évi forgalom 1921-ben J8/4 millió kor. 

Gvtllaí Alakult 1918-ban. Kezdeményező Takács József fő- 

/ l jegyző. Éví forgalom 3 míllió korona. 

U - r - - Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szolga István r. k. 

L iítx plébános. Éví forgalom 1921-ben 3/4 millió korona. 

HöPvésZ Alakult 1920-ban. Kezdeményező gróf Apponyi 

Géza nagybirtokos. Éví forgalom 8 millió korona. 

lymónv Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szabó János. Évi 

l^lliCliy forgaiom 3i/2 míiiió korona. 

TCaífíar^ Alakult 1918-ban, Blaschcsok Gyula urad. intéző, 

i^djUítUö Gilicze Sándor ref. lelkész és Vécsey György kisbirtokos 

kezdeményezésére. 1921-ben egy uradalmi házrészt 

megvásárolt a szövetkezet részére. Igazgatóság : vitéz Sztankovánszky 

Pál földbirtokos elnök, Gilicze Sándor ref. lelkész 

ügyvezető-igazgató. Éví forgalom 3 millió korona. 

Lf sía -„A Alakult 1919-ben. Kezdeményező Halmai Emil. 

IVdld411U Év£ forgaIom ji/3 mil]ió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező . 

' József. Éví forgalom 1 1 /2 millió korona. 

Alakult 1920-ban, Greífenst _ 

körjegyző kezdeményezésére. Éví forgalom 


r Alakult 19,,-.,, 

tanító. Éví forgalom 2 Vs millió korona. 

T^Írt(y(>Ury Alakult 1913-ban. Kezdeményező Zsigmond 

i^lö ICllg C11U4 Elemér főjegyző. Éví forgalom 5Vs millió K. 

KoCSola Alak"! 4 1920-ban. Kezdeményező Győrffy Zoltán 

főjegyző. Éví forgalom l 3 /4 millió korona. 

. Alakult 1917-ben. A szövetke; 

helyiségében működik. Igazgatóság : 

dr. Gere Gábor plébános elnök, Rozsó Imre bíró, Szőke 

Márton, Nagy József és Kertész Péter kisbirtokosok. Éví 


Vr\\mA Alakult 1917-ben. Kezdeményező Fábián Imre ev. 

IVUiCöU ieikész. Évi forgalom 4Vs millió korona. 

Kurd 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Stark Mihály főtanitó. 


T í>naví>l Alakult 1920-ban. Kezdeményező gróf Apponyi 

Juciig y ti AntaI nagybirtokos. Éví forgalom 2 3 /4 millió kor. 

lVIíjrIr»rcí» Alakult 1919-ben. Kezdeményező Mező Benő ref, 

IVidUULÖd, lelkész. Éví forgalom 4 millió korona. 

. Alakult 1919-ben, Teplán Pál : 

' kezdeményezésére, kí jelenleg a szövetkezet 

pénztárnoka. 1921-ben nagyobb forgalmat ért el gazdasági 

gépek eladásával. Vezetőség : Fűzy József, ífj. Orbán István, 

Kühnel Lajos és Steiger István. Évi forgalom 3 Va millió K. 

Morfin 3 Alakult 1917-ben. Kezdeményező Tóth János. Éví 

IVltUllld forgaiom 3 mimó korona. 

IVIíSZla Alakult 1919-ben, Panícz János, Túrák János és 

^ Zuboly József kezdeményezésére. A szövetkezet saját 

házában működik. Éví forgalom 3 1 /* millió korona. 


Éví forgalom l 1 /3 míllió korona. 

f Alakult 1918-ban, Joó And 

• Imreh Károly iskola-igazgató kezdeményezésére. 

Gróf Széchenyi Domonkos nagybirtokos, Dobrovics 

Kálmán intéző előterjesztésére üzlethelyiséget adott a szövetkezetnek. 

Községi és kulturális célokra nagyobb ősszegeket 

adott. Igazgatóság: gróf Széchenyi Domonkos elnök, 

Joó András ügyvezető, Dobrovics Kálmán, Imreh Károly, 

B. Zsebő József, Kovács János, Huszár István. Térmeg 

János pénztárnok. Éví forgalom 8 millió korona. 

Ía.£yvkónví Alakult 1918-ban, Szőke Lajos r. k. tanitó 

»/ / kezdeményezésére. Igazgatóság: Szőke Lajos 

elnök, Bauer János, Merle János. Nagy Ferenc pénztárnok. 

Felügyelő-bizottság: Kapossy Iván elnök, Németh Gyula, 

Sugár Ferenc, Szigeti Péter, Gergály József, Csíma Mihály, 

Kremmer György. Éví forgalom 1921-ben I 1 /* millió korona. 

Ma avmá nvnlc Alakult 1919-ben, Blandl György plébános 

INdgyiIiaiiyuiV kezdeményezésére. Jótékony és kulturális 

célokra nagyobb összegeket adott. Igazgatóság: Blandl 

György plébános elnök, Steuger József biró, Hoffmann Ádám, 

íd. Brűszler Ádám kisbirtokosok és Reischel János kovács. 

Felügyelő-bízottság elnöke Eicher János kántor-tanító. Évi 

forgalom 2 3 /4 míllió korona. 

TVU rywzT p\tcA\t Alakult 1920-ban. Kezdeményező Muth Heni>dgyö4ClS.tiy 

rík községi főjegyző. Évi forgalom 6 millió K. 

. Alakult 1918-ban. Kezdeményező Kiss Lajos 

ref. lelkész. Igazgatóság: Kiss Lajos ref. 

lelkész elnök és ügyvezető, , Papp Ferenc alelnök, Szűcs 

István, Sütő István, Gulyás Ádám, Ócsay Imre. Felügyelőbízottság 

: Sebők József elnök, Juhász Károly, Ó. Tóth 

József, Zsidó István, Varga Imre, Bíró Sándor, Burdohány 

Imre, Balázsy Gyula, Balassa István, Kovács József. Szenesí 

Dezső könyvelő, Szűcs István pénztárnok. Éví forgalom 


l\Tpm í>tírí>r Alakult 1921-ben, ífj. Páner József bíró kezdemé- 

I N tlllt livtl nyezésére. Igazgatóság: Frost Péter, Stollár Alajos, 

Níkítíts József, ífj. Páner József, Gevísch József, Stollár 

Ferenc, Welsekí Károly. Felügyelő-bízottság: Stollár József, 

Fóber Vince, Schlosser János, Fóber János, íd. Páner József, 

Staub L. József, Molnár György, Kiss István, Büttl Genevos. 


Ör

107 

János. Özv. Gáspár Leóné könyvelő, Szabados Lajos pénztárnok. 


C,,^.,; Alakult 1911-ben. Kezdeményező dr. Fíáth Tibor 

OZCUI Cb báró> Évi forgalom 1921-ben 3/4 millió korona. 

C^k-cy-árrl Alakult 1918-ban, dr. Csizmadia Géza kezde- 

OZCK-ÖZdlU ményezésére. A szövetkezetnek saját háza van 

és egy fiókkal működik. Igazgatóság: Hock István MAY. 

felügyelő elnök, Halász Béla takarékpénztári igazgató alelnök 

és ügyvezető, Gőde Lajos ref. lelkész, Horváth Ignác ígazg.- 

tanitó, Mosgaí Sándor plébános, Nyéki Mihály és id. Praímayer 

József kisbirtokosok, id. Debulay Imre és Székely 

József iparosok. Felügyelő-bizottság: Cservény Lukács cégvezető 

elnök, Molnár István ny. takarékpénztári igazgató, 

dr. Mayer Gyula ügyvéd, Flettner Henrik selyemtenyésztési 

főkönyvelő, dr. Albersz Rezső ügyvéd, Obermayer András 

állampénztári főtanácsos, Szeghy Sándor gyógyszerész, Zsigmond 

Dezső városi tisztviselő, Vesztergombí Antal és Vágí 

Ferenc kisbirtokosok, Dícenty Lajos ny. törvényszéki irodaigazgató, 

Mentz János főgimnáziumi tanár, Hetényí Lajos 

takarékpénztári pénztárnok, Tarlós János igazgató-tanitó, 

Tóth Gyula magánzó. Nagy Béla tanfelügyelő, Bajó János 

ny. árvaszéki ülnök. Ügyész dr. Mayer Gyula ügyvéd. Évi 


T - ^ X Alakult í 917-ben. Kezdeményező dr. Frühwírth Jenő. 

1 dllldöl Évi forgalom 1921-ben 3 millió korona. 

TeVC 1 AIakuIt í?20-ban. Kezdeményező Kuhl József r. k. 

plébános. Éví forgalom l 3 /4 millió korona. 

Tr>1r»a Alakult 1918-ban. Kezdeményező Horváth Ferenc. 

1 Ullld Év. forgaIom 4I/2 miUió korona. 

Alakult 1918-ban, Haypál István v. nemzet- 

1 Ullldlieilieui gyüL képviselő kezdeményezésére. 1921-ben 

házat vásárolt, melyhez Nehrebeckí Erzsébet postamesternő 

nyújtott segédkezet. Igazgatóság: Haypál István elnök, Kéri 

József alelnök, Duska Lajos pénztárnok, Győri Sándor és 

Ács Imre. Felügyelő-bízottság: Sz. Hollósi István, Elek János, 

Egyed István, Bakos Lajos, Somogyi György, Ács Ántal, 

Gy. Szabó János, Györe Pál, F. Szabó József, Horváth György, 

Tóth Sándor. Ügyvezető-könyvelő Pál István r. k. tanító. 

Éví forgalom 3 l /s millió korona. 

T 

UQVctll 

lAv^ri Alakult 1920-ban. Kezdeményező Németh Imre tanító. 

Éví forgaIom j l/g millió korona. 

Váralja 

Alakult 1920-ban. Évi forgalom 1 millió korona. 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Simon Ferenc 

V arOUIIlü jegy2ő. Évi forgalom 2 millió korona. 

TORONTÁL VÁRMEGYE. 

nêrtr Alakult 1909-ben. Kezdeményező dr. Gerlíczy Ferenc. 

LJCiiZrtL Éví forgalom 1 millió korona. 

Tíírínmnílr Alakult 1919-ben, dr. Kuhar Flórís r. kath. 

V^tilUUlUUlíV piébános kezdeményezésére.Kulturális és jótékony 

célokra nagyobb összegeket adott, tagjaínak vásárlási 

visszatérítést nyújtott. Igazgatóság : dr. Pletníts Ferenc elnök, 

Szabó Károly, Huchthausen Ede és Dínkgreve Nándor. Éví 


Déneslak Alakult 1914-ben. Éví forgalom 1 millió korona. 

Egervölgy 

Alakult 1920-ban. Évi forgalom 11,2 millió kor. 

. Alakult 1919-ben. Kezdeményező Gerő 

' Andor. Éví forgalom 4 millió korona. 

, Alakult 1917-ben. — 

' Kezdeményező Tamás 

Gyula k. tanító. Éví forgalom 1921-ben 2 /s millió korona. 

T7 \ ' 1 " Alakult 1920-ban. Kezdeményező Németh 

Ügyimaskeszo Gyula r. kath. plébános. Évi forgalom 


T"

T-Tr>««rf'fnprí>c?+í>cy Alakult 1911-ben. — Éví forgalom Gyula, Tóth Lajos, Szabó Kálmán, Szalay Lajos, Farkas 

Xiuööûpcicaz-Lcg 31/2 millió korona. Sándor, Huffnágel Szilveszter, Takáts Dénes. Kováts Irén 

T„ánr* Alakult 1920-ban, Míkos József kezdeményezésére. k V kántor-tanítónő ügyvezető-könyvelő, Farkas István 

IVailC^ A szövetkezet elnöke gróf Sígray Antal. Könyvelője pénztárnok. Évi forgalom 21/2 millió korona. 

Koltay Sándor tanító. Évi forgalom 2 1 /* millió korona. MíkoSSZéolak Alakult *906-ban. Évi forgalom 2 1 /2 millió 

y - Alakult 1920. évben. Kezdeményező Német korona. 

lvanegerszeg Gyula tanító. Évi forgalom 1921-ben Ji/a MnlnaOorcn^ Alakult 1918-ban. Kezdeményező Nádasdy 


Gábor> Évi forgalom í millió korona. 

Ták AIafcwlt I920 ~ ban * Kezdeményező dr. .Szabó Tivadar. Évi TVJádasd AIakuIt J 917-ben, Böröcz Mihály r. k. tanító és 

J forgalom 3 millió korona. NctUcLÖU Mesterházy Imre tanító kezdeményezésére. Igazga- 

Tánn«sílá*a Alakult í 920-ban, Lendvay József nyug. állam- * ósí £ : Mesterházy Imre tanító elnök. Földes György, Németh 

janosnaza én2tár. fő én2tárnofc kezdeményezésére, kinek t, ^f W * ' t' ?? 

Pomper Viktor gépész ipartestületi elnök és Rauch Lajos birtokosok. Mihály Bela segedjegyzo konyvelo, Kornit Sankâa^^ 

nyújtottak segítséget. Évi forgalom 9 millió 

V--11 Alakult 1919-ben. Kezdeményező Vírágh Miklós r. k. NagVCSákáílV Alakult 1920-ban. Kezdeményező ífj. ZugoiâlCl 

plébános. Évi forgalom 4 millió korona. ^ V Y VICS J° 2sef ' EvI irgalom -2V« millió kor. 

Kám Éví * - ÍIIió Nagykölked ^ f ^ ^ S é M í X e ^ S : : 

helyet vásárolt 1922-ben. Igazgatóság: Osvald János plébá- 

K"f>tní > ní> ClllCöt-öU nieI< Évi forgalom 2V'-i millió korona. 

Lajos ügyvezető. Éví forgalom 6 millió korona. At , Y, , „ , 

' 57 6 td 1 Ít - Alakult m8-ban. Kezde- 

Kercza AIakuIt ^8-ban. Kezdeményező Hodossy Lajos. INemeS- eS KempeílOliOS ményező Kuronya István. 

* Évi forgalom 3 1 ,-2 millió korona. Évi forgalom P/2 millió korona. 

V'í^trnrQÍr Alakult 1922-ben, Horváth Gyula tanító kezde- M^moctrProorftW Alakult 1902-ben. 1921-ben lépett a 

ményezésére. Igazgatóság: ífj. Joó Ferenc föld- INClIiebKCTCbiLUr >fHangya

Pí>rí>tlVí> Alakult 1920-ban. Kezdeményező Csupor Béla tanító. \7"á+ Alakult Í9Í9-ben. Kezdeményező Soós Ferenc uradalmi 

1 ClCliye Évi forgalom 3/4 millió korona. v ctl intéző. Évi forgalom i l fe millió korona. 

Pinkamindszent A i ak r t J , 9I9 "t en 'í Kezdeményező Lelo- Y | Alakult W9-ben, Iványi Dezső tanító kezdeményezénnKdmiIlObieni 

vits Gyula r. k. plébános. Évi forgalom V ClCm sére> Iga2gatós4g, iványi Dezső elnök, ügyvezető és 

3 /4 millió korona. könyvelő, Weíszenbeck József, Francsícs József, Tóth János, 

Rábaflídvpcr A 1 * 1 1 * 1919-ben. Kezdeményező Szekér Antal Tavasz József. Horváth János pénztárnok. A felügyelőiVdUdlilUVc^ 

r. t. plébános. Évi forgalom 5 millió korona. bízottság elnöke Kováts Géza kőszegszerdahelyí tanító. Évi 

D ^ . J . t Alakult í920-ban. Kezdeményező Takách Már- forgalom 3/4 millió korona. 

IVCp^CUUS. ton> Évi forgalom í92í-ben í l/a millió korona. y ' AIaktíIt 1911-ben. Kezdeményező Sütő József főldmíves. 

C" ' - * Évi forgalom 2 ;i /4 millió korona« 

oarvar Alakult 1897-ben. Évi forgalom 39 millió korona. 

s 

Senyeháza l ' 2 " " L í " u V ö n ö c z k i S S £ 

7 * esperes. Evi forgalom 21/2 mdlió korona. János, Tüzes Antal. Székely Norbert tanító ügyvezető, Kovács 

Í^^Te^rvötr- (Dömötöri) Alakult í920-ban. Károly s.-jegyző könyvelő, dr. Spissích László pénztárnok. 

OOrOKmenil KOZSegCK Ke2deinénye2Ő Schmídt István Felügyelő-bízottság : Nagy Lajos körjegyző elnök, Heller 

r. k. plébános. Évi forgalom 2 millió korona. József, Gálos József, Pethő Péter, Szekér Mihály, Ferenczí 

4 . 4 < Aift (óin - . János, Dénes József, Hőbe József, Csuka Gyula, Fritz János, 

Sorokújfalu és Sorkípolány záeLélyezőGöJdi Beflkő La ' os ' Hcrbatíl Jó2sef - Éví for g aIom 41 - 2 míIIió kor - 

Frigyes. Évi forgalom 192í-ben í millió korona. 

Sâfafn Alakult Í9Í7-ben. Kezdeményező Vikár János ev. VESZPREM VARMEGYE. 

O^tliaiU IeIkés2, Évi forgalom 21/4 millió korona. Á rctocT^f Alakult í920-ban. Kezdeményező Holler Ferenc 

Alakult í9í9-ben, Czencz József főgímná- ^ C S T e S Z e r körjegyző. Éví forgalom 1921-ben í millió kor. 

U^ClllgUllilcliU zíumi tanár kezdeményezésére. A szövet- A Ji oyfpvpl Alakult J9I8-ban. Kezdeményező Pákány János 

kezet saját házában működik, két fióküzlete van. Végzi a Xi.Udö4-LCvc.l reft tanító. Tagjainak vásárlási visszatérítést 

a hatósági liszt szétosztását és tűzifa eladással ís foglalkozik. nyújt. Jótékony és kulturális célokra nagyobb összegeket ad. 



SrnmKstk^ív (Vasmegyei közalkalmazottak) ^lakúit 1919, A Ara-iá tik ^ Alakult í 920-ban. Kezdeményező Végh János 

OiümDamely évben, Gryneusz György pénzügyigazgató âOrjannaZa MkésZt Éví forgalom J millió korona. 

kezdeményezésére. A szövetkezetnek eleinte közalkalmazot- k A, , YQ-,n , T, . , . . * « , . -r... ^ • 

tak, később azonban a polgárság ís tagjai lettek. Egy fiókkal Atka V 1 f í920-ban. Kezdemenyezo Andranyí Peter. Evi 

rendelkezik. Évi forgalom 80 millió korona, J forgalom 31/2 millió korona. 

Alakult í920-ban. Kezdeményező Sipos Ágoston r. k. Bakonvbánk Alakult í920-ban, Stróbel Zoltán földbirtokos 

OZOCZe. Iébános. Éví forgalom í millió korona. , . Y ....... tezdemenyezesere. A szövetkezet egy fiókkai 

működik. Igazgatosag: Babics Kalman tanító elnök, 

-y ' 1' f Alakult í 900-ban. Kezdeményező ífj. Széchenyi Hunkár Antal földbirtokos,Tóth Lajos állomáselőljáró, Princz 

I apiania Jenő gróf nagybirtokos. Evi forgalom 21/4 millió István gazdatiszt, Törzsök Jenő tanító, Rácz Lajos, Major 

korona. 

Géza, Mező Antal és Csűri József kisbirtokosok. Felügyelő- 

T-i », , , , t^ . i 01 . < bizottság: Bakonyvárí Tivadar ny. jegyző elnök, Babics 

r 

1 elekes Alakult 1912-ben. Evi forgalom »/4 millió korona. Kálmán íg.-tanitó, Matusik István tanító, Molnár Mihály, 

TVr^twmá írta Alakult í 920-ban. Kezdeményező Göm- êdmczkí János kisbirtokosok. Závor Jenő pénztárnok, Tör- 

I ereStyenjaKia bös MikIÓS főíladnagy. _ Éví forgalom 2sok J eno fe °nyvelo. Évi forgalom 6 millió kor. 

í92í-ben 3 /4 millió korona. BakonvfofM AIakuIt 19íí-ben. Kezdeményező Szokoly János 

I Traí/iífaltY íic Syon+ívárifa Alakult í920-ban, Milán y jegyző. A szövetkezet saját házában működik, 

uraitíjiam es ozentivania Gyula kezdeményezésére. Évi forgalom 41/2 millió korona. 

A szövetkezet tagjainak vásárlási visszatérítést adott. Igaz- ü f Alakult Í919-ben, Skrabák Márton kezgatosag: 

rf . Bezered, Denes földbirtokos elnök, Rónay B. űaKOnyCSemye deménye?ésére. Iga2gatóság : Víbor Géza 

Gyula ev.lelkeszalelnokesugyvezeto, Rozsa Lajos tanító öfc> Cseplák János ügyvezető-könyvelő, Szkoplík Imre, 

könyvelő, Horváth Laszlo kisbirtokos pénztárnok, A,kay KaVíszky János, Kaszner István. Felügyelő-bízottság: Tüs- 

Elemer, Kovács Sándor, Milán Gyula, Varga Sándor, Keresz- István elnök, Bauer József, Dreska István, Dreska 

tenyi Imre es Roth Kalman. Felugyelo-bizottsag: Ktss Imre f Pácser János, Vitek János és Vítek Márton. Mihók 

körjegyző elnök, Biczo József, Domotór János, Kemenest Lajos pénztárnok. Éví forgalom 31/2 millió korona. 

Lajos, Kis Sándor, Márkus János, Németh István, Nemeth ' F 6 

Mihály, Németh Miklós, Papp Lajos, Tislér Pál és Balogh Ro t-^t-iîá író Alakult í920-ban. Kezdeményező Lísztner 

Károly. Évi forgalom 4 3 /4 millió korona. 

UcLKUliyJcLJ^-U Antal. Éví forgalom 2 1/4 millió korona. 

Vámocrcaíárí Alakult J9í5-ben. Kezdeményező Németh írrkti-irírnnnánv Alakult 1920-ban. Kezdeményező 

vamoscsaiaa Gyula főtanító. Évi forgalom 3 '/4 millió kor. -DaKOnyKOppany KoIonícs Lipót. _ Éví forgalom 

Vá d r n s m k W Alakult í920-ban. A szövetkezet tagjainak í1y ' 4 miIIÍÓ korona * 

V ílöd-I UÖ1I11ÖJS.C vasáriasi visszatérítést nyújt. Igazgatóság: 'R^Vrm-u-nán;! AIakuIt 1916-ban, Bierbauer István vendég- 

Kaltenecker Károly plébános elnök, Bődy József hercegura- J->aJÛliyil f ' ' Alakult í9í9-ben. Kezdeményező Fadgyas 

Vashosszúfalu í92 °- bafl ' Évi forgaIom2 miIIió TyJTmZ^l 0^ kö2ségí ~ Évi forgaIoni 

VaccíiJrcíínv Alakult Í919-ben. — Kezdeményező Szabó TD t 4. t 'A' Alakult 19í6-ban. Kezdeményező Óváry 

V Lőriflc r> k> plébános. Éví forgalom Í92Í. öalatOnalmaaí Kálmán földbirtokos. — Évi forgalom 

évben 3 /4 millió korona. 

61/2 millió korona.

110 

Balatonbozsok 

3 /i millió* korona. 

t? f 4. t"\ • ' Alakult 1906-ban. Kezdeményező Eín- 

JDaiatOnlOKajar beck Richárd. Évi forgalom 1921-ben 


R A l a k u l t 1919-ben. Kezdeményező Borsos 

Dd-ldlOIlKeiiebe De2ső jegy2Ő. Evi forgalom 5 millió kor. 

Bánd Alakult 1919-ben. Kezdeményező Unger Ferenc földmíves. 


Rr»fcr»cr»Arőt« Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szalay 

jjui&uögyur Lajos földbirtokos. Éví forgalom 2 millió k. 

BorSZÖfCSÖk AIakaIt Évi forgalom íVa millió 

R n m v á r Alakult 

Ad.Veti korona> 

1919-ben. Éví forgalom 2Va millió 

CsaíaO 1 Alakult 1918-ban, Gnet Gyula ref. kántor-tanító 

J ö kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában működik. 


Alakult 1920-ban. Kezdeményező Buchwald 

ben D anya páL Évi forgalom 1 millió korona. 

r'«ocrní>ír Alakult 1919-ben. Kezdeményező Kurdi Rudolf 

^öCŰZrlICIV. kÖ2ségí jegyző. Éví forgalom ÍVs millió korona. 

Cseténv AIakaIt 1917 - ben > 

Balla Endre ref. lelkész kezde- 

/ ményezésére. A szövetkezet saját házában működik, 

azonkívül vetögépje, konkolyválasztó gépje és szővőmühelye 

van. Igazgatóság: Balla Endre ref. lelkész elnök és ügyvezető, 

Márkus Márton gyógyszerész, Nagy Sándor pénznok, 

Jakab J. Sándor, Pongrácz Pál és K. Csizmadia Sándor 

kisbirtokosok. Felügyelő-bízottság : Holítscher Károly nagybirtokos 

elnök, Hesz Mátyás bakonyoszlopi plébános, Mészáros 

András dudari ref. lelkész, Pálffy Ferenc zápárí plébános, 

Teke László körjegyző, B. Nagy István, Kálmán János, 

N. Tóth Mihály és B. Molnár Sándor kisbirtokosok. Éví 

forgalom 4 Vs millió korona. 

(""ent Alakult 1904-ben. Éví forgalom 1921-ben 1 millió 

korona. 

Csőfaléi Alakult 1920-ban. Kezdeményező Ambrus Benő. Évi 

8 forgalom 2 millió korona. 

riat-ifrmtT- Alakult 1918-ban. Kezdeményező Kakas E. József 

L/düIUIiy és MoInár S> Évi forgalom 3 3 /4 millió korona. 

ní>ví>rSí , f Alakult 1919-ben, Molnár József uradalmi számtiszt 

kezdeményezésére.. Jótékony és kulturális 

célokra nagyobb összegeket adott. Évi forgalom l 1 /* millió K. 

Tutidat* Alakult 1919-ben. Igazgatóság: Mészáros András ref. 

lelkész ügyvezető, Papp Mihály pénztárnok, Nagy 

Mihály, Papp Andor, T. Jakab János, Simon József és Szabó 

György. Évi forgalom 1921-ben 1 V-t millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Burj 

kisgazda. Éví forgalom 2 millió korona. 

EnVítlO Alakult 1918-ban. Kezdeményező Knapp Árpád 

y » takarékpénztári igazgató. Éví forgalom 6 millió K. 

FaniTpr\í'i r arKasgyepit Alakult 200.000 korona. 1920-ban. Éví forgalom 1921-ben 

József ref. lelkész. Éví forgalom 1921-ben 


Alakult 1915-ben. Kezdeményező Pethes István 

I UK.Í>ídüd,Ul körjegyző. Éví forgalom 1921-ben 1 millió 

korona. 

frí>r«í> Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nagy Kálmán ev. 

VJCUdt IeIkésZi Évi forgalom 2 3 /4 millió korona. 

Alakult 1919-ben, gróf Jankovích Bésán Endre és neje 

nagybirtokosok kezdeményezésére. A szövetkezet megszervezését 

Bellosíts János titkár eszközölte. A szövetkezetnek 

70 tagból álló énekkara van. Igazgatóság: Bellosíts 

János titkár elnök, Gyüllíng Béla és Csepeli István uradalmi 

alkalmazottak, Kiss Albert uradalmi főméhész pénztárnok. 

Felügyelő-bizottság s gróf Jankovích Bésán Endre nagybirtokos 

elnök, gróf Jankovích Bésán Endréné nagybirtokos, 

Molnár György, Simon József, Borbély István, Németh 

Lajos, Vörös János, Szígethy Pál, Zsebeházy Lajos, Papp 

István és Irmler Miklós főintéző uradalmi alkalmazottak. 

Évi forgalom 1921-ben V/2 millió korona. 

rU^íifí^+Af Alakult 1920-ban. Évi forgalom 1921-ben 

Uryuiaiiraioi 3/4 miIiíó korona. 

Alakult 1919-ben 

Ignác körjegyző. 

HptVfffí Alakult 1919-ben, Steínmacher József kezdeményezésére. 

A község 25 éví díjtalan használatra engedte 

át egyik épületét, melyet a tagok ingyen munkával és 

fuvarozással átépítettek a szövetkezet céljainak. Igazgatóság 

: Eckert Antal elnök, Eckert Ferenc, Eckert Ambrus, 

Steínbach Ferenc. Rhosoczy Rezső ügyvezető, Schaner 

András pénztárnok. Évi forgalom 3 millió korona. 

tanító, "Weidínger István körjegyző és 

Papp Károly kisbirtokos kezdeményezésére. Jótékony és kulturális 

célokra nagyobb összegeket adott. Igazgatóság : ífj. Gyímóthy 

Gábor elnök, Gyímóthy Lajos ref. tanító ügyvezető 

és könyvelő, Kovács Benő pénztárnok. Éví forgalom 2 millió K. 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Egri János tanító. Éví 

Jásd forgalom 4V2 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Felk Viktor esperes- 

XV1Ö1UU plébános. Igazgatóság: Vílághy András püspökurad. 

intéző elnök, Pápay Gyula körjegyző alelnök, Felkl Viktor 

esperes-plébános ügyvezető és könyvelő, Lángí Ádám ácsmester 

pénztárnok, Vezér József h. bíró, Lovasi Fülöp közs. 

Alakult 1918-ban, Tőrök Árpád tanító, Fodor Károly, 

LSdtLd Végk Dániel, Sőt Sándor, Süle István és Császár Gy. 

Sándor kisbirtokosok kezdeményezésére. Özv. Gróf Batthyány 

bíró és Képes Tivadar kisbirtokosok. Felügyelő-bizottság: 

Lovasi Antal elnök, Szításí András, Szításí Ádám és Tavaszí 

Ödön kisbirtokosok, Képes, János, ífj. Szításí Márton és 

Ilona juttatta hajlékhoz a szövetkezetet, ahonnan saját Szerényi György iparosok. Évi forgalom 2 l/s millió korona. 

házába költözködött. A szövetkezet tagjaínak vásárlási visszatérítést 

ad. Évi forgalom 2 3 /4 millió korona. 

T\ÓQ Alakult 1919-ben, K. Kiss Kálmán ref. kántor-tanító 

S kezdeményezésére. Gróf Festetics Sándor nagybirtokos 

tette lehetővé, hogy a szövetkezet 1922-ben házat vásárolhatott. 

Igazgatóság : gróf Festetics Sándor volt miniszter 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Scht 

Károly. Éví forgalom 4 millió korona. 

Klip Alakult 1898-ban. Éví forgalom 1 1 /3 millió korona. 

ÍClílsŐvat Alakult 1919-ben, Szentgyőrgyí Ignác plébános 

nagybirtokos elnök, dr. Száva Aladár orvos alelnök, Rébék 

v kezdeményezésére. A szövetkezet saját házában 

László ref. lelkész ügyvezető, K. Kiss Kálmán könyvelő, 

Magasfőldí József, Fekete István, Horváth János, Tatár 

Károly és Petró János. Felügyelő-bízottság: Kárfner János 

r. k. lelkész, Lonkaí Zsigmond, Szabó István, Magasfőldi 

István, Tóth János, Hegedűs Pál, Pannyí István, Vadas 

István és Horváth József biró. Évi forgalom 2Va millió kor. 

működik. Tagjaínak vásárlási visszatérítést ad. Jótékony és 

kulturális célokra nagyobb összegeket fordított. Igazgatóság : 

Balogh István elnök, Pálffy Gyula, Varga József, Nagy József, 

Németh Zsigmond, Kőrmendy József. Ügyvezető Álmásí 

Károly közs. tanító. Pénztárnok Tibor József tanító. Évi 


Alakul 

' plébános kezdeményezésére. A szövetkezet 

saját házában működik. Évi forgalom 1921-ben 2 Va 


LáZí AIakuIt 1913-ban. Igazgatóság: Mátrai Guídó elnök, 

* ífj. Samu Ignác, Samu István és id. Horváth István. 

Felügyelő-bizottság: Buczó Imre, Kozma József, Németh 

Márton, Spirk Sándor, Válínt Károly, Tóth István. Kovács 

Béla ügyvezető, Bangha József pénztárnok. Évi forgalom 

1921-ben 1 V4 millió korona. 

T cnspmr Alakult 1818-ban. — Kezdeményező Medgyaszay 

J^cpöciiy Vince ref> Jelkész. Évi forgalom 4 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Szalay 

Mihály lelkész. Éví forgalom 10 millió K.

111 

Magyarpolány 

Magyarszombathely áS^ŐSESSSSS 

két fiókkal rendelkezik. Igazgatóság: Stróbel Zoltán elnök, 

Karlovicz Miklós, Hunkár Andor, Kolonics László, Czigány 

Gyula, Mancha Ferenc, Fejér Kálmán, Varga László, ifj. Janó 

István, Puskás Géza, Horváth. János. Felügyelő-bizottság; 

Molnár Gyula elnök, Janó István, Szeiberling Ferenc, Princz 

István, Sági Lajos, Kovács József, Tenczer Lajos, Virág Imre 

és Seress Imre. Harmatliy Károly ügyvezető, Mayor Dezső 

pénztárnok, Székely István könyvelő. Éví forgalom 5 millió K. 

Magyar- és Bakonyszentkírály AIakuIt m9 " ben 

Kezdeményező 

Kurdi Rudolf körjegyző. Éví forgalon 192í-ben 1 millió K. 

MarrraWraMví Alakult 1 918-ban, dr. Mohácsy Lajos 

íviarczaigergeiyi cv> Mkész kezdeményezésére. Igazgatóság 

: dr. Mohácsy Lajos ev. lelkész elnök és ügyvezető, 

dr. Kiss Pál, Kiss Antal, Szédelyi Ferenc és Szabó József. 

Németh Lajos könyvelő, Németh Lajosné pénztárnok, Kiss 

Károly a felügyelő-bízottság elnöke. Éví forgalom 4 millió 

korona. 

n/T-^-.^ff/: Alakult I9Í9-ben. Kezdeményező Szaíff Aladár 

ivid.rcza.iiu körjegyző. Éví forgalom 3 3 /4 millió korona. 

íyiarírn Alakult 19í7-ben, Molnár Tivadar kezdeményezé- 

IVlcU JiU sére. Igazgatóság : Happ János elnök, Dunay Vilmos 

ügyvezető és könyvelő, Geíszt Antal, Léber, József, Brenner 

Pál. Felügyelő-bízottság : Szukop Ferenc elnök, Stahl Ferenc, 

Vínkelman József, Reinfart János, Happ József és Reinfart 

Ferenc. Ifj. Vízi Ferenc pénztárnok. — Évi forgalom 2 3 /i 



deményezésére. Évi forgalom 3 l /2millió K 

Alakult 1917-ben. — Kezdeményező 

Píznik István. Éví forgalom 1921-ben 

Mezőszentgyörgy AlakuIt - í917 " b i n - ~ Kezdeményező 

körjegyző. Éví forgalom 2 Bfi millió korona. 

1\Jí» rYT7"alí> cnmr Alakult 1920-ban. Kezdeményező Bódogh 

& yaidbUIiy Tamás körjegyző.Éví forgalom 2 l /-2 millióK. 

j Alakult í 902-ben. Kezdeményező Szakonyí 

József ref. lelkész. Éví forgalom 6 millió K. 

l\Jí>mí>co*í>tAtí- INeiIieiíbZcUUK Alakult 1920-ban. Kezdeményező Magyar 

jános tanító> Év. forgaIom 3 millió korona. 

NOSZIOD AIakuIt í920-ban, Sebestyén Sándor körjegyző 

* r kezdeményezésére. Igazgatóság: Hamvay Antal 

esperes-plébános elnök, Németh József ref. lelkész, Cziráky 

József, Bolla Lajos, Trombitás Lajos, Papp Dániel, Mayer 

Ferenc. Felügyelő-bízottság: Benedek Lipót tanító elnök, 

Czepek Ferdinánd, Trombitás Sándor, Böjthe Károly, Varjú 

József, Németh Vince, Ács Antal. Éví forgalom 1921-ben 


Nvárád AIakuIt * 920-ban. Kezdeményező Türí István r. k. 

y plébános. Évi forgalom 2 1 /3 millió korona. 

Olaszfalu Alakult 1919-ben. Évi forgalom Ji/g millió kor. 

Q sí Alakult í920-ban, Schmídt Ferenc < kezdeményezésére. 

Igazgatóság: Schmidt Ferenc elnök, Bott Dániel ügyvezető, 

Baditz Antal, Mészáros Gy. József, Karácsony János, 

Brand Gyula, ifj. K. Pető József, Erdélyi Ferenc. Felügyelőbízottság 

: Kutor Imre, Csizmadia István, H. Schílíga János, 

Varga Sándor, Gílicze János, A. Pákozdy János, S. Dobaí 

János, Borbás József, H. Varga Ferenc, Sütő István, Szüts 

J. Ferenc és Oláh János. Évi forgalom 2 V® millió korona. 

Osktí Alakult 1920-ban, Schmid János jegyző és Somogyi 

József r. k. tanító kezdeményezésére, kikhez Makatura 

János ev. tanító társult. A szövetkezetnek női propagandabizottsága 

van, melynek vezetői Rehus Ferencné, özvegy 

Csincsí Józsefné, Csíncsi Ferencné és Gáspár Jánosné. Á 

szövetkezet elnöke Schmid János jegyző. Ügyvezető-igazgató 

Jancsek György kisbirtokos, a felügyelő-bízottság elnöke 

Szloboda Mihály. Pénztárnok Klubecz Elek bognármester. 


Pát)a ( Keres2tén y) -Alakult 1905-ben, Varga Rezső dohányctp 

gyári osztályvezető kezdeményezésére. A szövetkezetnek 

5 fiókja, 2 bérmalma, bérgazdasága s megfelelő ingó 

és ingatlan felszerelése van. Éví forgalom 50 millió korona. 

Páoa (» Han £ya") Alakult 19í9-ben, Jílek Ferenc ref. iskola- 

^ igazgató kezdeményezésére. Á szövetkezetnek í fióküzlete 

van, kulturális és jótékony célokra nagyobb adományokat 

ad. Igazgatóság : Tar Gyula főldmivesískolai igazgató 

elnök, Jilek Ferenc ref. elemi iskolai igazgató ügyvezető, 

dr. Lakoz Béla ref. főgimnáziumi tanár, Szűcs Dezső volt 

nemzetgyűlési képviselő, ref. főgimnáziumi tanár, Hajnóczkí 

Béla ipartestületi elnök, Kunt János építész, Sulyok József 

magánzó, ifj. Kovács Sándor és Kőszeghy József kisbirtokosok. 

Felügyelő-bízottság: Sarudy György ny. ref. főgimnáziumi 

tanár elnök, Juhász Imre tanítóképzőíntézetí tanár 

alelnök, Rédey József városi adóhivatali főnök, Kis Tivadar 

könyvkereskedő, Horváth Elek malomtulajdonos, Koncz 

Sándor lísztkereskedő, Árvay István és Kocsis Pál iparosok, 

Gíczy Gábor és Szakács Dániel kisbirtokosok, Kőszeghy 

Jenő ny. kír. telekkönyvvezető főpénztárnok, Miklós Sándor 

ny. áll. tisztviselő könyvelő. Éví forgalom 22 millió korona. 

(Bakonyaljai Gazdák) Alakult 1922-ben, Bello- 

1 ctpaiebZCI sits jános> gfóf Jankovích-Bésán Endréné titkárának 

kezdeményezésére. A szövetkezetben Í0 község 

gazdái tömörültek és saját házában működik. Foglalkozik 

. Alakult í920-ban. Kezdeményező Áment 

György. Éví forgalom 1921-ben 3 A millió K. 

gabona- és terménykereskedelemmel. Gabonáért cserél lisztet. 

Korpa- és sólerakattal rendelkezik. Építőanyag- és gépraktára 

van. Husértékesítéssel foglalkozik. Igazgatóság: Stenger 

Gyula plébános elnök (Pápateszér), Bellosits János titkár 

Nacyvovímót Alakult 1920-ban, Bakos Géza és Németh 

i>cl &y&y mlul Gábor kisbirtokosok kezdeményezésére. Igazgatóság 

ügyvezető-igazgató (Gicz), Czíngíszer Antal (Bakonykoppány), 

: Horváth Imre tanító elnök, Bakos Géza, Érsek 

Ferenc, Farkas Dániel és Maár Ferenc kisbirtokosok. A felügyelő-bízottság 

Scheibelhoffer István (Szűcs), V. Kádi Gábor (Csót), 

Wesztergom Izidor (Bakonyszentíván), Gruber János (Pápa- 

elnöke Petter Viktor tanító. Éví forgalom teszér), Gyűllíng Mihály (Bakonytamásí), Peídl János 

í 3 /i millió korona. 

NaOVOífft Alkuit 1920-ban, ifj. Hajmásy Géza kisbirtokos 

(Románd), Gyűllíng Béla (Gícz), "Wesztergom Antal (Bakonygírót), 

Kiss Ferenc (Bakonyság). Felügyelő-bizottság: Zípf 

S/F kezdeményezésére. Évi forgalom 1 V-i millió K. György elnök (Románd), Bauer József (Bakonykoppány), 

Kadrusz József (Szűcs), Cseh Antal (Csót), Papp Rudolf 

NaOVlWí*! Alkuit 1920-ban, Bakonyi József kántor-tanító 

kezdeményezésére. —Jótékony és kulturális célokra 

(Bakonyszentivány), Klesícz János (Pápateszér) és Gombás 

Sámuel (Bakonytamásí). Éví forgalom 4 millió korona. 

nagyobb összegeket adományozott. Igazgatóság: Bakonyi 

József kántor-tanító elnök és ügyvezető. Sélley József könyvelő, 

í forgalom l 3 /4 millió 

Eisenpart János pénztárnok, Gurber János, Herber József, 

korona. 

ifj. Unger János, Unger József. Felügyelő-bízottság : Schweíhoffer 

Mihály elnök, Altmann György, Heisler István, Heisler 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Köntös Dezső 

Mátyás, Herber Mátyás, Kostyelik Kajetán, Schreíber Antal, 

Unger János és Weíbl Mátyás. Éví forgalom 3 millió korona. 

1 ap^töza tanitó> Évi forgalom 1921-ben 2/3 millió korona. 

P m m i f t n n Re>t4-i

Síófrktr Alakult í916-ban, Decker Aladár nyug. máv. fő- 

OlUlUtf. feIügyeIŐ> Erdős jános kisbirtokos és Teleki István 

ny. kantor-tanító kezdeményezésére. A szövetkezet ügyvezető 

elnöke Szabó László kisbirtokos. — Évi forgalom 


ouniiujenu ^rkmfAí^nr^ Alakult 1920-ban. Kapcsos Antal. Éví forgalorr 

p/i miIIió korona. 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Halmos József. Éví forgalom 

1921-ben 2 1 /-2 millió 

Súr 

korona. 

Sôntnál Alakult 1908-ban, Juhász István segédjegyző, Zse- 

U4ciup«u beházy Károly, Zsebefiázy József és Gózon Gyula 

ref. lelkész kezdeményezésére. A szóvetkezet tagjainak vásárlási 

visszatérítést ad. Éví forgalom 5 millió korona. 

Sl'rítíi cí-\a1í-»íi c Alakult 1918-ban. Kezdeményező Huszéthy 

JÍUdbüdlIUi János. Évi forgalom 1921-ben 2 millió kor. 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Görög Ernő ev. lelkész. 


TAftrá Alakult 1903-ban. Kezdeményező Keller 

1 UlVd,4.bUny Ferenc< Éví forgalom 31/4 millió korona. 

! Ugod 

Alakult 1903-ban. Évi forgalom 5 millió korona. 

Vanvola 

AIakuIt *920-ban, Nagy Pál r. k. tanító, Németh 

V ítliyuid Miklós, Varga Imre kisbirtokosok és Szabó Ferenc 

ev. lelkész kezdeményezésére. Igazgatóság: Hauber József 

kisbirtokos elnök, Fülöp József ev. tanító ügyvezető, Vajda 

István, Ruzsás Sándor, Németh János, Szabó Ferenc, Ihász 

Imre pénztárnok. Évi forgalom 2 millió korona. 

Várnatntíi Alakult 1913-ban, Makaí Zoltán ref. tanító kez- 

VítipcUUld. deményezésére. 1916-ban házat vásárolt. Igazgatóság: 

Hölgye Endre ref. lelkész elnök, Brüll Mátyás közs. 

pénztárnok ügyvezető. Éví forgalom 12 millió korona 

VaSZar Alakult 1897-ben. Éví forgalom 1921-ben 1 millió 

^ korona. 

Veszorém Alakult 1919-ben, Kajdacsy Endre a gazdasági 

^ C111 egyesületi igazgatója kezdeményezésére. 1920-ban 

két fiókot, 1922-ben a harmadik fióküzletet nyitotta meg. 

A szövetkezet tagjainak vásárlási visszatérítést ad. Igazgatóság 

: Reé Jenő elnök, Joga Mihály kir. tanácsos és Radocza 

Vince ügyvezető-igazgatók, dr. Csolnoky Ferenc alelnök, 

Kajdacsy Endre, Klein György, Lohonyai István, dr. Pusch 

Ödön, Proder István, Répássi József, Wolfran János és Zusmann 

János. Felügyelő-bízottság : Mattuschek Ríkárd elnök, 

Bertalan Károly, Bíczy Károly, Haídecker László, Hajek 

László, Roszkovetz József, Stuhbelwoll Ferenc, dr. Szász 

Ferenc, dr. Szeífárt Vilmos ügyész. Évi forgalom 23 millió K. 

Veszprémvarsány îr^t!^ 0- 

Badacsonytomaj^* lí 97 - be ±.r 

Évi foÎom 

1 1921-ben 2 2 /s millió korona. 

Bak AIafeuIt *920-ban. Kezdeményező Pelikán János. Éví 

forgalom 1921-ben x /- millió korona. 

Raí^tnn^rá rs Alakult 1908-ban, Bartos Lajos kezdemé- 

JJítiítlUlldlílCö nyezésére. Cséplő Ernő a balatoni szövetség 

titkára népház felépítésére índitott síkeres propagandát, 

amelyhez a szövetkezet az összes földszinti helyiségek építési 

költségeível hozzájárult. Igazgatóság: Mészáros Károly elnök, 

Komáromy Lőrinc, Szabó Károly, Fejes Zsigmond, ifj. Varhas 

Imre és László Gábor. Felügyelő-bízottság: Fejes József 

elnök, ífj. Bózsa Sándor alelnök, Tósoky Kálmán, Hauser 

József, Kiss Gábor, Varjas Károly, Varjas József, Kutí 

Gábor, Csík Imre. Tóth Sándor könyvelő. Évi forgalom 

5 V'a millió korona. 

Cy,"-„ Alakult 1920-ban. Kezdeményező Eszterházy Dezső 

jegyző. Évi forgalom 2 millió korona. 

Rsla+rmrcíz-cÁ Alakult 1902-ben, Magyaríts István káplán 

UdlcUUllOölLbU kezdeményezésére. Igazgatóság: Stejerlein 

Péter elnök, Újvári Imre kántor-tanító könyvelő, kí szövetkezeti 

Takácsi Alakult 1918-ban, Győry János ref. lelkész kezdeményezésére. 

A közbirtokosság örök időkre ingyen működéséért a Gazdaszövetség részéről két ízben 

kítűntettetett. Éví forgalom 2 millió korona. 

adott helyiséget a szövetkezetnek. Igazgatóság: Bögöthy 

Károly tanító elnök, Kiss Dénes ügyvezető, Sokoray Jenő 

pénztárnok, Nagy Imre, Horváth Élek, Bakos József és 

Raía+rmprípfirc oaiaioneoerícs dec2ky 

Alakult 

Jeflő 

1906-ban. 

föIdfairtokos. Kezdeményező éví forgalom Ne- 

192l-ben 2 /3 millió korona. 

Szaíay Gyula. Felügyelő-bizottság: Pámer István elnök, 

Límp János, Kis Elek, Sütt Miklós, ífj. Takács Sándor, 

Alakult 1909-ben.Kezdeményező: Gazdakör. 

DdlcuuiliurCU Évi forgalom 1921-ben 1 */a millió korona. 

Farkasdí Miklós, Murai Sándor, ifj. Farkasi Gyula, Kovács 

Lajos n. és Tóth Mihály. Évi forgalom 1 /% millió korona. 

( Alakult, 1919-ben. Kezdeményező dr. M 


"R;tl;itrmffirprl űaiaxoniurea-iuroo fl'irdn Alakult 1916-ban. Kezdeményező 

a BaIatoní szövetség, EVÍ forgalom 

3 1 /a millió ' korona. 

Rati+nnUttmTO Alakult 1900-ban, Raksányi Károly ref. 

Odid.lunnegye lelkész és NémetIl Gcrő ref. tanító kezdeményezésére, 

mint önálló szövetkezet. Majd belépett a Hangya 

kötelékébe és 1905-ben saját házába költözött. Igazgatóság 

: Herczeg Lajos ref., lelkész elnök, Balogh Mózes, 

"Yi'ir»rlí>ír Alakult 1920-ban. Kezdeményező Serák József 

Vvöd-ureiiue^ r> fct pléb4nos. Évi forgalom 1921-ben 1 1/2 




nafirnnr? Alakult 1919-ben. Kezdeményező Sárváry József 

J^dUlUULü tanító. Éví forgalom 1 1/4 millió korona. 

7'WCT Alakult 1918-ban, Lővárdy Alajos císztercítarendí szám- 

~ vevő és Végh Győző kezdeményezésére. A szövetkezetnek 

két háza van, amelyben a kétezredik „Hangya" 

rjíActr^t í^íosKai Alakult 1920-ban. — Éví forgalom 1921-ben 11/2 

miIIió korona. 

működik. Éví forgalom 10 millió korona. 

DtSZ^l Alakult 1919-ben, Antal Lajos káplán kezdeményezé- 

ZALA VÁRMEGYE. 

* sére. Igazgatóság : ífj. Tóth József oki. gazda elnök 

és ügyvezető, Bakos József, ífj. Gelencsér József, Horváth 

Jenő, Takács István kisbirtokosok, Dus Károly segédjegyző 

Alsóbagod ^ t í903 " faan - Évi forgalom 1 millió 

* könyvelő, Horváth Károly kisbirtokos pénztárnok. Felügyelőbizottság 

: Ángyán Kálmán, Egyed József, Gerícs János, 

Horváth János, Illés József, Szabó Gergely, Traplí Géza, 

Károly. Éví forgalom 1 millió korona. 

folf István kisbirtokosok. Éví forgalom 1921-ben 1 millió K.

109 


forgalom 1921. évben 

Felső- és AlsÓZSíd f ^ í 1897-ben önállóan, Füzessí 

üKjv^kjiw. janos kántortanító, Fekete Gergely 

esperes-plébános és Szalai József takács kezdeményezésére. 

1906-ban a tönk széléről vonta magához a Hangya-központ 

és azóta fokozatosan fejlődött. A szövetkezet elnöke Lukács 

Géza körjegyző, Zimondor Ferenc kisbirtokos alelnök, Szőke 

József tanító ügyvezető, Szí Bodri Elek kisbirtokos pénztárnok. 

Évi forgalom 3 3 ,4 millió korona. 

•pVÍSŐnfS Alakult 1913-ban, Kaszás Dániel kezdeményezésére. 

A szervezés nehézségeit Rásky Imre ref. tanító 

és Vurglíh Gusztáv prépost győzte le. Igazgatóság: Fazekas 

Mihály ref. lelkész elnök ügyvezető és könyvelő, Horváth 

Lajos prépost, Rásky Imre ref. tanitó, íd. Vass György és 

Pohl Mihály kisbirtokosok. Felügyelő-bízottság: Szalay Károly 

elnök, Lőríncz Sándor, Lengyel István, Bencsík Dániel, 

Tálas Géza, Bartl Mihály, íd. Korpádí Sándor, Vámos János, 

Tálas István, Mészáros János és Angyal Gyula. Bagí Imre 

pénztárnok. Éví forgalom 2 Va millió korona. 

ClarÛnt-tr'7 Alakult 1920-ban. Kezdeményező Bucza Béla 

UdldUUnLÍ tanító. Évi forgalom 3 millió korona. 

Éví forgalom 1millió 

TLJ-Í^Xi Alakult 1920-ban. Kezdeményező Kozáry Gyula. Éví 

Hd-llUl foígaIom 3 i/3 milIió korona. 

I£"íir\rktrc Alakult 1920-ban. Kezdeményező Sándor János. 

XVctJJUIl-ü Évi forgalom 1 V* millió korona. 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Döbrö- 

IVd.pid.ld.IUU 11 CZÖQyi Dezsőt _ Évi forgalom 1921-ben 


JfvUíAa Alakult 1919-ben. Kezdeményező Németh József. 

rveillUd Évi forgalom 1921-ben 1/2 millió korona. 

Kerkaszentmífclós " Évl "" eaIo ' n 

Éví forgalom 7 1 /a millió korona. 

Alakult 1919-ben. Kezdeménye,. 

Aladár. Évi forgalom 3 millió korona. 

lî(státi«^í>(y Alakult 1920-ban. Kezdeményező Somogyi 

IVUSldllbêg Béla rgL tanitó> _ Évi forgalom 1921-ben 


Leüti A í akult 1898-ban. Éví forgalom 1921-ben v 2 millió 

korona. 

Kemény Ignác tanító. Éví forgalom 

P/s millió korona. 

T ' j. - '£ 1 Alakult 1921-ben. — Kezdemé- 

Lesenczenemetujialií nyező kíss Béia. éví forgalom 


r Alakult 1920-ban. Éví fc 

galom 3 /a millió korona. 

Molnári Ajkait í921-ben. Kezdeményező Hevesi Jenő 

igazgató-tanító. Éví forgalom P/4 millió korona. 

Monostorapáti ^ . T t S í S ^ t ^ S í 

1921-ben Va millió korona. 

lVínnocrín Alakult 1901-ben. Kezdeményező Csekő KáliVlUilUöîU 

mán> Évi forgalom 1921-ben V 3 millió korona. 

l\7Tffrí»lrorí>c*+/tvií»cfvfí-ií Alakult 1919-ben. Kezdeményező Szanyí 

^ Ferenc esperes-plébános. — Éví forgalom 

1921-ben ifa millió korona. 

^•firr»í>fYr\rár)'í» Alakult 1919-ben. Kezdeményező Kulcsár 

OUIIlCgpi dgd. István biró. Évi forgalom 1921-ben V- millió K. 

A „Hangya" első 25 i

114 

«-» Alakult 1920-ban. Kezdeményező Sárváry 

Í^NT^-r-i+i 

özemaaorjan Jó2scf íga2gató_tanitó. _ éví forgalom 

| 2 V2 millió korona. 

! QT/>*->+-» -n+o Ifi Alakult 1920-ban. Kezdeményező Nagy Lajos 

i ozemaniana eVi IeIkés2i Évi forgaIom 5 miffió k°rona; 

lelkész kezdeményezésére. Igazgatóság: 

Zakál Dániel kisbirtokos elnök és könyvelő, Nagy 

Sándor alelnök, Babolcsay Pál pénztárnok, Nádasdy Benő 

ref. lelkész ügyvezető, Babos Kálmán, Császár Sándor Dénes 

Sándor, Holyba János, Kovács Ferenc, Magyar József, Nemes 

Kálmán, Paizs Sándor, Rákos Károly, Salamon Sándor, 

Tótk Sándor és Zakói Dániel kisbirtokosok. Felügyelőbizottság: 

Végky Elek elnök, Bankó Kálmán, Cseke Pál, 

Cseke Sándor, Csótár Gyula, Dómján Farkas, Dómján Sándor, 

Gaál János, Gaál Kálmán, Magyar Ferenc és Tőrök 

Gyula. Éví forgalom 2 míllió korona. 

ozennmreiaiva ^TPti+imwfÛr^ Alakult 1921-ben. Éví forgalom 1921-ben 

1/4 miIIió korona. 

T Jíj-íf Alakult 1920-ban. Kezdeményező Hankóczy János r. k. 

plébános. Éví forgalom 1921-ben 100 ezer korona. 

. Alakult 1905-ben, 

deményezésére. A szövetkezet saját 

kázában működik, amelyet 1914-ben megnagyobbított. Igazgatóság 

: Angyal Ferenc elnök, Andorkó Károly, Bujtor Antal, 

Balogk Antal pénztárnok és Porkoláb Imre. — Felügyelőbízottság: 

György Ferenc ny. jegyző, Papp Ferenc, Latics 

Ferenc, Ferenczí Sándor és Koósz János kántor-tanító ügyvezető-könyvelő. 

Évi forgalom 2 /3 millió korona 

Zalaapátí AIakult 1919-ben. Éví forgalom 1921-ben 2 millió 

Zaíahaksa AIakuIt 1921-ben. Éví forgalom 1921-ben 2 /s 


7a la 

Alakult 1919-ben. Kezdeményező Csadínszky György 

r. k. plébános. Évi forgalom 4 millió korona. 

Zalaerdőd Alakult 1919-ben. Éví forgalom 1 Vi millió K. 

20 éví küzködés után, közvetlen a felszámolás 

előtt, lépett a „Hangya" kötelékébe. A szövetkezet 

saját kázában működik. Éví forgalom 4 millió korona. 

Szepetk Alakult 1920-ban. Éví forgalom 1 millió korona. 

Alakult 1920-ban. Kezdeményező Seregély István 

OêpeiUCK ev> IeIkés2, Éví forgalom 2 millió korona. 

7n\c\c>cYc>rcY Alakult 1919-ben. — Kezdeményező Ódor 

^did-^CI Gé2a min) tanácsos. Éví forgalom 13 millió K. 

Zalafcoppány^~ 

7ístíjlöTr^ Alakult 1917-ben, Veér Vilmos plébános kezde- 

Z.did.lUVU ményezésére. Évi forgalom 1921-ben 2 millió K. 

Zalaszántó Alakult 1898-ban. Éví forgalom 2 millió K. 

pedig Birkás Gáspár ny. főintéző kezdeményezésére. 

Éví forgalom 1921-ben 1 /% míllió korona. 

' nyezésére. Ipazgatóság : Turbék János, Szabó Miklós, 

Töreki János, Sípos György, Kovács Pál. Felügyelőbizottság 

: Szente Lajos, Jánka András, Tallíán József, Szabó 

József, Páhi Vince, Ihász Ferenc, Szép Gyula, Marton József, 

Varga János, Tóth Ferenc és Lakíts József ügyvezető. Éví 

forgalom H/a millió korona, 

Taoolcza 

Tormafölde K"í

Gesztely Alakult i907-ben. Évi forgalom 2 3 A millió K. 

C-rirlr\/~

116 

Abaújtornamegye 

1. Abaújcsány 

2. Abaújnádasd 

3. Abaüj széplak 

4. Abaújszina 

5. Alsó- és Fclsőolcsvár 

6. Bátyók 

7. Bodoló 

8. Buzita 

9. Csécs 

10. Enyíczke 

11. Hernádzsadány 

12. Hím 

13. Jászóújfalu 

14. Kassa 

15. Kassabéla 

lé. Kassahámor 

Í7. Kassamindszent 

18. Kassaújfalu 

19. Makrancz 

20. Miszlóka 

21. Nagyida 

22. Pány 

23. Perény 

24. Petőszínye 

25. Pólyi 

26. Reste 

27. Rozgony 

28. Rudnok 

29. Sacza 

30. Semse 

31. Somodí 

32. Szádalmás 

33. Szádudvarnok 

34. Szeszta 

35. Torna 

36. Tornagörgő 

Alsófehérmegye 

1. Abrudfalva 

2. Balázsfalva 

3. Borbánd 

4. Drassó 

5. Kutyafalva 

6. Magyarbükkős 

7. Magyarígen 

8. Maroscstícs 

9. Marostíjvár 

10. Marosnagylak 

11. Nagyenyed 

12. Tövis Máv. 

13. Tövis Hangya 

14. Verespatak 

15. Vízakna 

Aradmegye 

í. Aradszentmárton 

2. Ágya 

3. Borosjenő 

4. Borossebes 

5. Csálatelep 

6. Erdőhegykisjenő 

A megszállt területen lévő szövetkezetek névsora. 

7. Kispereg 

8. Kovászi 

9. Kőrösbőkény 

10. Magyarpécska 

11. Mácsa 

12. Máriaradna 

13. Nadab 

14. Nagyzerénd 

15. Ószentanna 

16. Ópécska 

17. Pankota 

18. Selénddezsőháza 

19. Seprős 

20. Szapárílíget 

21. Szemlak 

22. Szentpál 

23. Székudvar 

24. Ujpanád 

25. Vadász 

26. Zímándköz 

27. Zímándújfalu 

28. Zombrád 

Árvamegye 

í. Felsőzubrícza 

2. Zázriva 

Bácsbodrogmegye 

í. Bácsfeketehegy 

2. Píros 

3. Tíszakálmánfalva 

4. Ujverbász 

Baranyamegye 

1. Herczegszöllős 

2. Karancs 

Barsmegye 

1. Aha 

2. Alsóhámor 

3. Alsópély 

4. Alsószecse 

5. Alsóvárad 

6. Aranyosmarót 

7. Ágó 

8. Barsbese 

9. Barstaszár 

10. Barsvörösvár 

11. Brogyán 

12. Csata 

13. Cseke 

14. Csíffár 

15. Ebedecz 

16. Felsőszecsé 

17. Garamkovácsí 

18. Garamlök 

19. Garammíkola 

20. Garamnémetí 

21. Garamszentbenedek 

22. Garamszentgyörgy 

23. Garamvezekény 

24. Geletnek 

25. Jánoshegy 

26. Kissáró 

27. Kístapolcsány 

28. Kunosvágása 

29. Magasmart 

30. Mohi 

31. Nagykálna 

32. Nagymánya 

33. Nagysalló 

34. Nagyugrócz 

35. Nemcsény 

36. Néved : 

37. Óbars 

38. Óhaj 

39. Oroszka 

40. Oroszlány 

41. Rendve 

42. Töhöl 

43. Tőre 

44. Ujbars 

45. Ujlót 

46. Verebély 

47. Zselíz 

48. Zsítvabesenyő 

49. Zsitvakenéz 

Beregmegye 

1. Barkaszó 

2. Beregdéda 

3. Beregrákos 

4. Beregszász 

5. Bótrágy 

6. Gorond 

7. Kajdanó 

8. Mezőterebes 

9. Nagybégány 

10. Nagydobrony 

11. Nagygut 

12. Nagylucska 

13. Nagymogyorós 

14. Szernye 

15. Vári 

16. Várkulcsa 

Beszterczenaszódmegye 

1. Besztercze 

2. Borgóprund 

3. Borgotíha 

4. Felsőbudak 

5. Kisrebra 

6. Magyarnemegye 

7. Mittye 

8. Nagyílvá 

9. Nagyrebra 

10. Nagysajó 

11. Naszód 

12. Oláhszeiitgyörgy 

Í3. Óradtia 

14. Párva 

15. Ragla 

16. Sajón agyfalu 

17. Szamosmakód 

18. Szálva 

19. Teles 

20. Várorja 

21. Zsejk 

Bíharmegye 

1. Albís 

2. Almásfegyvernek 

3. Apátkeresztur 

4. Alsókocsoba 

5. Ant 

6. Árpád 

7. Barátka 

8. Bályok 

9. Báródbeznye 

10. Belényesújlak 

11. Berettyócsuhaj 

12. Berettyószéplak 

13. Bél 

14. Bélfenyár 

15. Bihar 

16. Bíhardíószeg 

17. Biharfélegyháza 

18. Bíharhosszuaszó 

19. Biharpüspöki 

20. Bíharsály 

21. Bíharszentjános 

22. Biharvajda 

23. Borostelek 

24. Bors 

25. Borszeg 

26. Cséffa 

27. Csokaj 

28. Drágcséke 

29. Erdőgyarak 

30. Éradony 

31. Érbogyoszló 

32. Erkeserü 

33. Érköbőlkut 

34. Érmíhályfalva 

35. Érolaszí 

36. Érselénd 

37. Érsemjén 

38. Értarcsa 

39. Feketebátor 

40. Feketegyőrös 

41. Feketetót 

42. Felsőbarakony 

43. Felsőpojény 

44. Fonóháza 

45. Fugyivásárkely 

46. Gyanta 

47. Gyapjú 

48. Hagymádfalva 

49. Hegyközcsatár 

50. Hegyközkovácsi 

51. Hegy közszentimre 

52. Hegykőzszentmiklós 

53. Hegyközújlak 

54. Illye 

55. Inánd 

56. Jákóhodos 

57. Jánosd 

58. Kardó 

59. Kiskerekí 

60. Kisősi 

61. Kisszántó 

62. Kisürögd 

63. Kély és Nagykágya 

64. Kőrösfeketetét 

65. Kőröskisjenő 

66. Kőrőslóró 

67. Kőrösszeg 

68. Kőröstarján 

69. Köszvényes 

70. Madarász 

71. Magyarcséke 

72. Mezőbikács 

73. Mezőszakadát 

74. Mezőtelegd 

75. Mezőtelki 

76. Miklóirtás 

77. Micske 

78. Nemespetrí 

79. Nagybáród 

80. Nagyszalonta 

81. Nagyszántó 

82. Nagyvárad 

83. Nagyváradi népszöv. 

Hangya 

84. Nyárló 

85. Nyárszeg 

86. Nyüved 

87. Oláhszentmiklós 

88. Ottomány 

59. Ökrös 

90. Örvénd 

91. Paptamási 

92. Pelbárthída 

93. Pískolt 

94. Poklostelek 

95. Rév 

96. Rojt 

97. Sárszeg 

98. Siter 

99. Szalacs 

100. Szalárd 

101. Szászfalvaríkosd 

102. Szegyesd 

103. Szentjob 

104. Székelyhíd 

105. Székelytelek 

106. Szombatság 

107. Szoldobágy 

108. Szunyogd 

109. Tasádfő 

110. Telkesd 

111. Tenke 

Í12. Tenkegcrbed 

113. Tulka 

114. Váradalpár 

115. Vaskoh 

116. Vaskohmező 

117. Váraduzsopa 

118. Váradszöllős 

119. Vedresábrány

117 

Brassómegye 

í. Barczaújfalu 

2. Cs ernátfalu 

3. Brassóapácza 

4. Hosszufalu 

5. Krízba 

6. Pürkerecz 

7. Tatrang 

8. Zayzon 

Csanádmegye 

1. Tornya 

Csíkmegye 

í. Csatószeg 

2. Csíkcsicsó 

3. Csikmadaras 

4. Csíkrákos 

5. Csíkszentdomokos 

6. Csíkszentimre 

7. Csíkszentmiíiály 

8. Csíkszentmárton 

9. Csíkszentmiklós 

10. Csíkszentsimon 

11. Csíkszenttamás 

12. Csíkszereda 

13. Csíktaplócza 

Í4. Göröcsfalva 

15. Gyergyóalfalu 

16. Gyergyóborszék 

17. Gyergyószentmiklós 

18. Gyergyótölgyes 

19. Gyergyóújfalu 

20. Gyimesfelsőlak 

21. Gyimesközéplak 

22. Kászonújfalu 

23. Kilyénfalva 

24. Kozmás 

25. Mádéfalva 

26. Szárhegy 

27. Tusnádfürdő 

28. Várdotfalva 

29. Zsögőd 

Csongrádmegye 

1. Horgos 

Esztergommegye 

1. Bart 

2. Bény 

3. Bucs 

4. Ebed 

5. Érsekkéty 

6. Farnad 

7. Karva 

8. Kéménd 

9. Kísújfalu 

10. Köbölkút 

11. Kőhídgyarmat 

12. Kural 

13. Muzsla 

14. Nagyölved 

Í5. Párkány 

16. Szögyén 

Fogarasmegye 

1. Alsóárpás 

2. Alsóporumbák 

3. Alsóvíst 

4. Dragus 

5. Drídíf 

6. Fogaras 

7. Opreakerczísóra 

8. Telekirécse 

9. Vojla 

10. Strézakerczisóra 

Gömörmegye 

1. Ajnácskő 

2. Alsóbátka 

3. Andrási 

4. Balog 

5. Balogivány 

6. Berzéte 

7. Csetnek 

8. Csomatelke 

9. Deresk 

ÍO. Détér 

íí. Feled 

12. Felsővály 

Í3. Gesztete 

Í4. Gőmőrhosszűszó 

Í5. Gőmörispánmező 

16. Gömörpanyít 

17. Gömörszkáros 

18. Harmacz 

19. Hárskút 

20. Hízsnyó 

21. Jolsva 

22. Jolsvatapolcza 

23. Kecső 

24. Kőhegy 

25. Lévárt 

26. Lícs 

27. Melléte 

28. Méhí 

29. Murányalja 

30. Murányhosszúrét 

31. Nagyrőcze 

32. Nandrás 

33. Páskaháza 

34. Ratkó 

35. Rímapálfalva 

36. Rimasímonyí 

37. Rímaszécs 

38. Rimaszombat 

39. Rozsnyó 

40. Sajógömőr 

41. Sajóháza 

42. Serke 

43. Süvéte 

44. Szalócz 

45. Szílicze 

46. Szírk 

47. Tíszolcz 

48. Turcsok 

49. Várhosszűrét 

Györmegye 

í. Ballony 

Háromszékmegye 

1. Alsócsernáton 

2. Barátos 

3. Bárót 

4. Bereczk 

5. Bélafalva 

6. Bodola 

7. Bodos 

8. Bíkfalva 

9. Bölőn 

10. Csomakőrös 

11. Dálnok 

12. Egerpatak 

13. Esztelnek 

14. Felsőcsernáton 

Í5. Futásfalva 

16. Gelencze 

17. Gidófalva 

18. Haraíy 

19. Hílíb 

20. Illyefalva 

21. Keresztvár 

22. Kézdíalbis 

23. Kézdíalmás 

24. Kézdíkővár 

25. Kézdimartonos 

26. Kézdimárkosfalva 

27. Kézdísárfalva 

28. Kézdíszárazpatak 

29. Kézdiszentlélek 

30. Kézdívásárhely 

31. Kísborosnyó 

32. Kovászna 

33. Kőkős 

34. Köpecz 

35. Középajta 

36. Lisznyó 

37. Málnás 

38. Mikóújfalu 

39. Nagybaczon 

40. Nagyborosnyó 

41. Ozsdola 

42. Páké; 

43. Sepsíárkos 

44. Sepsíbodok 

45. Sepsibükszád 

46. Sepsikalnok 

47. Sepsíkőröspatak 

48. Sepsiszentgyörgy 

49. Szárazajta 

50. Székelytamásfalv a 

51. Szotyor 

52. Torja 

53. Uzon 

54. Zabola 

55. Zágon 

Hontmegye 

1. Bacsófalva 

2. Bagyan 

3. Bajta 

4. Bakabánya 

5. Bát 

6. Bélabánya 

7. Csali 

8. Csáb 

9. Csábrágvarbók 

10. Dacsolám 

11. Egeg 

12. Felsőalmás 

13. Félsőbaka 

14. Felsőtűr 

15. Felsőzsember 

16. Garamsalló 

17. Helemba 

18. Hontnádas 

19. Hontnémeti 

20. Hontszántó 

21. Illés 

22. Inám 

23. Ipolybalog 

24. Ipolyfödémes 

25. Ipolynagyfalu 

26. Ipolyság 

7. Dícsőszentmárton 

8. Dányán 

9. Egrestő 

10. Gógán 

11. Harangláb 

12. Héderfája 

13. Hosszúaszó 

14. Kerelőszentpál 

15. Kóródszentmárton 

16. Küküllőalmás 

17. Küküllődombó 

18. Küküllővár 

19. Magyarsáros 

20. Naoycserged 

21. Nagykend 

22. Nagyterem i 

23. Radnót 

24. Vámosgálfalva 

28. Ipolyvisk I. Ajtón 

29. Kísgyarmat 

2. 

Apahida 

30. Kísőlved 

31. Kővár 

3. 

Bánffyhunyad 

4. 

Bogártelke 

32. Kőzéppalojta 

5. 

Bonczhida 

33. Kőkeszí 

6. 

34. Leléd 

7. Egeres 

35. Lukanénje 

8. Fej érd 

36. Magasmajtény 

37. Nagypeszek 

9. Gerővásárhely 

10. Hídalmás 

38. Palást 

39. Selmeczbánya 

íl. Kalotaszentkírály 

12. Kíde 

40. Szentantal 

Í3. Kiseskűllő 

41. Szénavár 

14. Kolozsborsa 

42. Szuhány 

15. Kolozs 

43. Tergenye 

16. Kolozsvár 

44. Teszér 

17. Körősfő 

45. Zalaba 

18. Középlak 

Í9. Magyarbíkal 

Hunyadmegye 20. Magyarfenes 

1. Alsógyógy 21. Magyargyer őmonostor 

2. Alpestes 22. Magyarvalkó 

3. Borbátvíz 23. Magyarvísta 

4. Csernakeresztúr 24. Magyarzsombor 

5. Haró 25. Makófalva 

6. Hátszeg 26. Méra 

7. Hunyaddobra 27. Mócs 

8. Kőrősbánya 28. Nagyesküllő 

9. Hobiczauríkány 29. Nagysármás 

10. Kristyer 30. Nagypetri 

11. Kudzsir 31. Szucság 

12. Lupény 32. Tancs 

13. Marosillye 33. Teke 

14. Nagyrápolt 34. Tűre 

15. Petrozsény 35. Válaszút 

16. Puly 36. Váralmás 

17. Sztírgyvölgy 

Komárommegye 

Kísküküllőmegye í. Csallókőzar anyós 

1. Ádámos 2. Csúz 

2. Balavásár 3. Ekecs 

3. Betlenszentmíklós 4. Für 

4. Bonyha 5. Guta 

5. Busásbesenyő 6. Kanocsa 

6. Csávás • 7. Keszegfalva

8. Kolta 

9. Komáromcsicsó 

ÍO. Komáromszentpéter 

íí. Kurtakeszi 

12. Kürt 

13. Megyeres 

14. Őrsújfalu 

Í5. Ógyalla 

16. Szimő 

Í7. Udvard 

Í8. Újgyalla 

Krassószörénymegye 

í. Alsólupkó 

2. Bálincz 

3. Bethlenháza 

4. Bokos 

5. Bozovíts 

6. Bulcs 

7. Domásnya 

8. Érszeg 

9. Facsád 

10. Felsőlttpkó 

íí. Igazfalva 

Í2. Kismiháld 

13. Kuptorja 

Í4. Mehádia 

15. Nagybodófalva 

Í6. Somosréve 

Í7. Szapáryfalva 

Í8. Szikesfalu 

Í9. Teregova 

20. Tyukó 

• Líptómegye 

I í. Dovalló 

j 2. Királylubella 

I 3. Líptószentíván 

• 4. Nagybobrócz 

| 5. Sósó 

| 6. Szentívánbocza 

| 7. Vázsecz 

« 8. Víctodna 

j Máramarosmegye 

I 

í. Szaploncza 

J Marostordamegye 

J í. Alsóbölkény 

J 2. Ákosfalva 

! 3. Baczkamadaras 

) 4. Bala 

5. Beresztelke 

6. Buzaliáza 

Í 

• 7. Csikfalva 

• 8. Csittszentíván 

! 9. Csókfalva 

j ÍO. Deményháza 

í íí. Disznajó 

I Í2. Erdőcsinád 

I Í3. Erdőszentgyörgy 

j Í4. Felsőköhér 

| íő.Geges 

I 

16. Gernyeszeg 

17. Görgényszentímre 

18. Gyulakuta 

Í9. Harasztkerék 

20. Havadtő 

2í. Havad 

22. Ikland 

23. Jobbágyfalva 

24. Jobbágytelke 

25. Kibéd 

26. Kelementelke 

27. Lukafalva 

28. Magyaró 

29. Makfalva 

30. Marosfelfalu 

31. Marosjára 

32. Marossárpatak 

33. Marosvásárhelyi 

Hangya 

34. Marosvásárhelyi 

Katonai 

35. Márkod 

36. Mezőbánd 

37. Mezőcsávás 

38. Mezőfele 

39. Mezőkőlpény 

40. Mezőménes 

4í. Mezőmadaras 

42. Mezőpagocsa 

43. Mezőpanit 

44. Mezősámsond 

45. Mikháza 

46. Nagyernye 

47. Nyárádköszvényes 

48. Nyárádmagyaros 

49. Nyárádremete 

50. Nyárádsellye 

5Í. Nyárádszentlászló 

52. Nyárádszereda 

53. Nyomát 

54. Póka 

55. Rigmány 

56. Sáromberke 

57. Sóvárad 

58. Szabód 

59. Szentgericze 

60. Szentháromság 

61. Székelyszentistván 

62. Székelyehet 

63. Székelyhodos 

64. Székelyvaja 

65. Szováta 

66. Szövérd 

67. Toldalag 

68. Torboszló 

69. Vadad 

70. Vadasd 

71. Vajdaszentiván 

Mosonmegye 

1. Ilmicz 

2. Kírályhida 

3. Kőpcsény 

4. Mosonszentandrás 

5. Mosonytétény 

-6. Nándorujfalu 

7. Mosontarcsa 

8. Pomogy 

23. Molnos 

24. Nagyczétény 

25. Nagykér 

23. Éberhard 

24. Feketenyék 

25. Felsőszeli 

Nagyküküílőmegye ,26. Nagypossány 26. Fél 

1. Alsórákos 

2. Datk 

3. Fehéregyháza 

4. Halmágy 

5. Kiskapus 

6. Kóbor 

7. Mírkvásár 

8. Nagymoha 

9. Olthévíz 

10. Sárpatak 

íí. Ürmös 

Nógrádmegye 

í. Alsóesztergály 

2. Ábelfalva 

3. Bussa 

4. Divény 

5. Ebeczk 

6. Felsőesztergály 

7. Felsőtisztás 

8. Felsőpüspöki 

9. Gács 

Í0. Gácsfalu 

íí. Gácslíget 

12. Ipolygalsa 

Í3. Ipolyvarbó 

Í4. Kékkő 

Í5. Lost 

16. Losoncztamási 

Í7. Mikszátfalva 

Í8. Nagykürtös 

19. Nagyiám 

20. Szinóbánya 

2Í. Túrmező 

22. Vámosfalva 

23. Zsély 

Nyítramegye 

í. Alsólopassó 

2. Alsórécseny 

3. Appony 

4. Bánkeszi 

5. Berencs 

6. Berencsbukócz 

7. Berencsróna 

8. Bélapatak 

9. Bucsán 

10. Cseterőcz 

íí. Csornok 

Í2. Felsőzélle 

13. Galgócz 

14. Jabláncz 

Í5. Karkócz 

Í6. Kinorány 

17. Kom ját 

18. Korlátkő 

19. Kosaras 

20. Leszéte 

2Í. Lipótvár 

22. Magyarsok 

27. Nagykolos 27. Gidrafa 

28. Nagykosztolány 28. Hegysur 

29. Nagykovalló 29. Hidaskürt 

30. Nagymodró 30. Igrám 

31. Nagypetrős 3í. Illésháza 

32. Nagysurány 32. Jóka 

33. Negyed 33. Kajal 

34. Nézsnafalva 34. Kárpáthalas 

35. Nyitradivék 35. Királyfa 

36. Nyitraegerszeg 36. Kismácséd 

37. Nyitrahelyőrség 37. Kossuth 

38. Nyítraújlak 38. Magyarbél 

39. Ószombat 39. Magyardíószeg 

40. Pobedény 40. Magyarfalu 

4í. Pöstyén 41. Nagyfödémes 

42. Románfalva 42. Nagylégh 

43. Rudnóvőlgy 43. Nagymagyar 

44. Sarlókajsza 44. Nagymácséd 

45. Sándorfa 45. Nagysenkőcz 

46. Sissó 46. Nagyszombat 

47. Szomolánka 47. Nádszej 

48. Tardoskedd 48. Pered 

49. Temetvény 49. Pozsonyeperjes 

50. Tótmegyer 50. Pozsonyivánka 

5Í. Túrréte 51. Pozsonynádas 

52. Örmény 52. Pozsonypüspőkí 

53. Vágfarkasd 53. Pozsonyvezekény 

54. Vághosszúfalu 54. Réte 

55. Vágkírályfa 55. Rózsavőlgy 

56. Vágmedencze 56. Sárfő 

57. Vágterbete 57. Sárosfa 

58. Verbőcz 58. Somorja 

59. Vicsápapáti 59. Stomfa 

60. Vígvár 60. Szencz 

61. Víttencz 61. Szentmihályfa 

62. Zsítvafödémes 

62. Taksonyfalva 

63. Zsuk 63. Tallos 

64. Vaj ka 

65. Várkonnyék 

Pozsonymegye 66. Vága 

U Alsódombó 

67. Vásárút 

2. Alsókorompa 68. Vedrőd 

3. Alsónyárasd 69. Viszkelet 

4. Alsószelí 70. Zsigárd 

5. Ábrahám 

6. Baka Sárosmegye 

7. Báhony 

l. Gírált 

8. Bíkszárd 

2. Hernádszentistván 

9. Bős 

' 3. Kapi 

Í0. Csallókőztárnok 

4. Kavocsán 

íí. Cseklész 

5. Magyarkaproncza 

Í2. 

6. Vörösvágás 

Í3. Csütörtök 

Í4. Czajla 

Í5. Cziffer Sopronmegye 

16. Deákí i. Büdőskut 

Í7. Dercsika 2. Császárfalu 

18. Detrekőszentmíklós 3. Csáva 

Í9. Detrekőszentpéter 4. Darázsfalu 

20. Dunaújfalu 5. Feketeváros 

21. Egyházgelle 6. Felsőpulya 

22. Egyházkarcsa 7. Fertőfehéregyháza

119 

8. Fraknóújtelek 

9. Füles 

10. Haracsony 

11. Kabold 

12. Kismarton 

13. Lajtaszentmiklós 

14. Lakfalva 

Í5. Locsmánd 

16. Márczfalva 

17. Nagyhöflány 

18. Oka 

19. Oszlop 

20. Pecsenyéd 

21. Répczesarud 

22. Rétfalu 

23. Ruszt 

24. Savanyúkút 

25. Sére 

26. Síklósd 

27. Sopronnyék 

28. Sopronújlak 

29. Szabadbáránd 

30. Szárazvám 

31. Szentmargitbánya 

32. Szikra 

33. Tormafalu (Krensdorff) 

21. Szepestótfalu 

34. Veperd 

22. Tátraalja 

35. Vulkapordány 

23. Toporcz 

36. Zárány. 

24. Vereskegy 

Szabolcsmegye 

í. Eszeny 

Szerémmegye 

2. Szalóka 

í. Putinczi 

Szatmármegye 

í. Avasfelsőfalu 

2. Bere 

3. Bíkszád 

4. Csengerbagos 

5. Dobra 

6. Érkörtvélyes 

7. Kísbánya 

8. Kisbozinta 

9. Komorzán 

10. Kőszegremete 

íí. Lázári 

Í2. Magyargéres 

13. Mezőterem 

14. Mísztótfalu 

Í5. Nagykároly 

16. Nagypalád 

Í7. Nagysikárló 

18. Oroszfalva 

19. Óvári 

20. Pusztahidegkut 

21. Remetemező 

22. Sárközújlak 

23. Szamoskrassó 

24. Szatmár 

25. Színérváralja 

26. Tartolcz 

27. Vámfalu 

28. Vezend 

Szebenmegye 

1. Felek 

2. Hófőld 

3. Illembák 

4. Nagyszeben 

5. Szakadát 

Szepesmegye 

1. Berkenyéd 

2. Bussocz 

3. Duránd 

4. Hernádfalu 

5. Hollólomnicz 

6. Iglóvaspatak 

7. Kakaslomnicz 

8. Kojsó 

9. Korompa 

10. Kövesfalva 

11. Maldur 

12. Malompatak 

13. Merény 

14. Nagykársas 

Í5. Nagyőr 

16. Rókusz 

17. Örkut 

18. Svedlér 

19. Szepesbéla 

20 Szepesremete 

Szílágymegye 

1. Bogdánd 

2. Diósad 

3. Érhatvan 

4. Érkávás 

5. Érkörős 

6. Érmindszent 

7. Érszentkirály 

8. Érszőllős 

9. Felsőszívágy 

10. Hadad 

11. Halmosd 

12. Ipp 

13. Kárásztelek 

14. Kémer 

15. Kraszna 

16. Krasznamíhályfalva 

17. Kusaly 

18. Lele 

19. Pele 

20. Sarmaság 

21. Szamosardó 

22. Szeér 

23. Szilágybagos 

24. Szilágyballa 

25. Szílágycseh 

26. Szilágynagyfalu 

27. Szilágysámson 

28. Szilágysolymos 

29. Tasnádszántó 

30. Varsolcz 

31. Vármező 

32. Vérvölgy 14. Marosludas 

33. Zovány 15. Mezőmékes 

34. Zilak 16. Mezőszengyei 

35. Zsibó Í7. Szinfalva 

18. Székelykocsárd 

Szolnokdoboka- 19. Torda 

20. Tordattir 

megye 

21. Toroczkó 

1. Almásmalom 22. Toroczkószentgyörgy 

2. Árpástó 23. Várfalva 

3. Betlen 

4. Bálványosváralja 

5. Désakna 

Torontálmegye 

6. Domokos 1. Alíbunár 

7. Felőr 2. Alsóittebe 

8. Felsőszöcs 3. Beresztócz 

9. Kaczkó 4. Dócz 

10. Kékes 5. Egyházaskér 

11. Magyarderzse 6. Feketetó 

12. Magyardécse 7. Felsőmuszla 

13. Magyarköblős 8. Gyála 

14. Magyarlápos 9. Istvánfölde 

15. Magy arszarvaskend 10. Jánosfölde 

16. Pánczélcsek 11. Karácsonyifalva 

17. Szék 12. Lázárfőid 

18. Vícze 13. Magyarmajdán 

14, Nagybíkács 

Temesmegye 

15. Nagy lajosfalva 

16. Óbéb 

1. Babsa 17. Ólécz 

2. Belencze 18. Ópáva 

3. Bükkfalva 19. Oroszlámos 

4. Fekértelep 20. Perlesz 

5. Gízellafalva 21. Pusztakeresztúr 

6. Homokbálványos '22. Szárcsa 

7. Homokos 23. Tamásfalva 

8. Józsefszállás 24. Tíszaszentmíklós 

9. Kevevára 25. Tolvád 

10. Kisbecskerek 26. Torontáltorda 

11. Lippa 27. Torontálvásárhely 

12. Majlátfalva 28. Újvár 

13. Mosnícza 29. Ürményháza 

14. Szakálykáza 30. Valkány 

15. Székelykeve 31. Zíckyfalva 

16. Színérszeg 32. Zsombolya 

17. Sztancsafalva 

18. Temesjenő 

19. Temesrékás 

Trencsénmegye 

20. Végvár 1. Alsóricsó 

21. Vínga 

2. Barátszabadí 

3. Bánluzsány 

Tordaaranyos- 

4. Barossháza 

5. Beczkó 

megye 

6. Bella 

1. Alsójára 7. Bossácz 

2. Aranyosbánya 8. Czobolyfalu 

3. Aranyosegerbegy 9. Cserna 

4, Aranyosmokács 10. Demény 

5. Aranyosrákos 11. Drétoma 

6. Alsószentmihály 12. Fekérhalom 

7. Bágyon 13. Felsőtölgyes 

8. Csegez 14. Kalános 

9. Felsőszentmikály 15. Kísszaníszló 

10. Felvíncz 16. Kísudvar 

11. Harasztos Í7. Kosárfalva 

12. Keresed 18. Láz 

13. Kövend 19. Lejtős 

20. Lótos 

21. Mariko 

22. Melsicz 

23. Nagybirócz 

24. Ős vényes 

25. Peredmér 

26. Poroszka 

27. Rajecz 

28. Ribány 

29. Szentistvánpatak 

30. Sztrecsény 

31. Terhely 

32. Tokány 

33. Tornyos 

34. Trencsénladány 

35. Trencsénteplícz,Hőlak 

36. Trencsénvörőskő 

37. Vágbesztercze 

38. Zsolnalítva 

39. Zayugrócz 

Turóczmegye 

í. Alsóturcsek 

2. Blatnícza 

3. Felsőstubnya 

4. Kísselmecz 

5. Mosócz 

6. Nagyturány 

7. Révayfalva 

8. Stubnyafürdő 

9. Szklabínya 

10. Turócznémeti 

Udvarhelymegye 

1. Agyagfalva 

2. Alsósófalva 

3. Atyka 

4. Bardócz 

5. Bibarczfalva 

6. Bordos 

7. Bögöz 

8. Böződ 

9. Erdőfüle 

10. Erked 

11. Etéd 

12. Énlaka 

13. Farkaslaka 

14. Felsőrákos 

15. Felsősófalva 

16. Homoródalmás 

17. Homoródbene 

18. Homoródszentmárton 

19. Homoródszentpál 

20. Karácsonfalva 

21. Kányád 

22. Kecsedkísfalud 

23. Kisbaczon 

24. Kíssolymos 

25. Kobátfalva 

26. Korond 

27. Korondpálpataka 

28. Lövéte 

29. Magyarhermány 

30. Magyarzsákod 

31. Máréfalva

120 

32. Miklósfalva 

33. Nagygalambfalva 

34. Nagysolymos 

35. Olasztelek 

36. Oroszkegy 

37. Parajd 

38. Petek 

39. Rava 

40. Síklód 

41. Síménfalva 

42. Székely- és Magyarhídegkut 

43. Székelyderzs 

44. Székelykeresztár 

45. Székelypálfalva 

46. Székelyszenterzsébet 

47. Székelyszentkirály 

48. Székelyudvartely 

49. Székelyvarság 

50. Székelyzsombor 

51. Telekfalva 

52. Újszékely 

53. Ülke 

54. Vargyas 

55. Városfalva 

56. Zetelaka 

Ugocsamegye 

1. Fancsika 

2. Nagygércze 

3. Nagyrákócz 

4. Nagyszöllős 

5. Tíszapéterfalva 

6. Túrterebes 

Ungmegye 

í. Bés 

2. Csap 

3. Császlócz 

4. Csicser 

5. Dobrórttszka 

6. Józsa 

7. Kístéglás 

8. Nagykapos 

9. Nagy- és Kísselmencz 

Í0. Nagyrát 

íí. Nagyzalacska 

Í2. Palágy 

Í3. Palló 

14. Radváncz 

15. Remetevasgyái 

16. Szirénfalva 

17. Szobráncz 

Í8. Szirté 

Í9. Tíba 

20. Tíbaváralja 

2Í. Tiszasalamon 

22. Ubrezs 

.23. Ungnyárád 

24, Vaján 

Vasmegye 

1. Gyepüfüzes 

2. Felsőőr 

3. Monyorókerék 

4. Nagysároslak 

5. Németlővő 

6. Németújvár 

7. Óbér 

8. Orbánfala 

9. Pinkamíske 25. Kolbása Zólyommegye 

Í0. Pínkaóvár 26. Ladamócz 

íí. Pöszöny 27. Lasztócz í. Bacztír 

Í2. Rábakeresztúr 28. Legenye 2. Bábaszék 

13. Rábort 29. Lelesz 3. Beszterczebánya 

30. Magyarizsép 4. Breznóbánya 

31. Málcza 

Donrocstelep 

5. 

Zalamegye 

32. Mezőlaborcz 

6. Dobronya 

í. Légrád 33. Nagybárí 7. Dóval 

34. Nagygéres 8. Erdőbádony 

35. Nagykázmér 

9. Feketebalog 

Zemplénmegye 36. Nagykővesd 

10. Garamsálfalva 

í. Abara 37. Nagymihály íí. Hermánd 

2. Agcsernyő 38. Nagytárkány Í2. Keremcse 

3. Bacskó 39. Nátafalva 13. Libetbánya 

4. Bacska 40. Opálhegy Í4. Malakoperecsény 

5. Barancs 4Í. Őrmező Í5. Majorfalva 

6. Battyán 42. Őrös 16. Mátyásfalva 

7. Bánócz 43. Parnó Í7. Mosód 

8. Bély 44. Pázdícs 18. Nagyócsa 

9. Bodrogszerdahely 45. Pósa 19. Nagyszalatnak 

10. Bodzásújlak 46. Rákócz 20. Palosszakbény 

lí. Borsi 47. Szacsúr 21. Radvány 

12. Csaklyó 48. Szécskeresztúr 22. Récske 

13. Cselej 49. Szécsmezö 23. Rudló 

14. Czéke 50. Szomotor 24. Szentjakabfalva 

Í5. Czirókahossztímező 51. Sztára 25. Tajó 

Í6. Garany 52. Tapolyízsép 26. Tótpelsőcz 

17. Gálszécs 53. Udva 27. Úrvölgy 

Í8. Hardicsa 54. Upor 28. Újmogyoród 

Í9. Hegyi 55. Varannó 29. Vaczek 

20. Henczfalva 56. Varannómező 30. Zólyomszászfalva 

21. Homonna 57. Velejte 

22. Királykelmecz 58. Zebegnyő 

23. Kisdobra 59. Zemplén 

24. Kistornya 60. Zetény

121 

A „HANGYA" KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ FŐVÁROSI 

SZÖVETKEZETEK. 

A magánkereskedelem kapzsisága legnagyobb mértékben a falvakban éreztette kártékony és romboló 

hatását; a városokban a kereskedők között kifejlődő verseny bizonyos fokig szabályozta az árakat, különösen 

azokban az időkben, amikor a stabil valuta és normális pénzvíszonyok szilárd alapot nyújtottak az árképződésnek 

Mindemellett azok a sikerek, amelyeket a falusi fogyasztási szövetkezetek felmutattak, a városi lakosság figyelmét 

is felhívták a szövetkezetekben való tömörülés előnyeire, Budapesten az í904-ben létesített „Háztartása-szövetkezet, 

járult hozzá különösen ahhoz, hogy a polgárság a szolid és megbízható szövetkezeti boltokat megkedvelje. 

A háborút követő pénzügyi romlás, a valuta ingadozásai és az ezzel kapcsolatos gyors eltolódások egyszerre tág 

tért nyitottak olyan nyerészkedő tevékenységre, amellyel a fogyasztó közönséget mód fölött kizsákmányolták és 

arra ösztönözték, hogy a fogyasztási szövetkezetek intézményeiben keressen védelmet. 

Egymásután ny ltak meg a „Háztartás" után a „Pannónia", a „ICéve", a „Centrum", a „Cserkészek", az 

„Ügyvédek", a „Szabóiparosok" fogyasztási szövetkezetei. Az ezekbe tömörült tagok száma, valamint a lebonyolított 

forgalom hü képét mutatja annak a becsületes és altruísztíkus munkának, amelyre az alapítóik vállalkoztak. 

Ezek a szövetkezetek az időnként beillesztett ujabb és ujabb üzletágak beállításával elégítik kí a főváros 

kényes igényű közönségét, a szövetkezetek felkaroltsága pedig azt bízonyítja, hogy bennük helyesen számoló 

tag az áruk minősége, az árak s illetve a vásárlási visszatérítés formájában megtalálja a számítását. 

Az egyes megyék városaiban lévő szövetkezetek felállítására a lökést kétségkívül a fővárosban elterjedt 

szövetkezetek adták meg, ugy hogy ma Csonka-Magyarország minden városában van „Hangya", melyeknek 

történetét a „Hangya" kötelékébe tartozó vidéki szövetkezetek fejezetében ismertetjük. 

A „Háztartása-szövetkezet. 

Í904. évben a „Hangya" sikerei nyomán a főváros 

polgárai a „Hangya"-központhoz fordultak s annak a 

kötelékében kívánták megalakítani az egész székesfőváros 

területére kiterjedő s főleg a középosztályt 

magába foglaló fogyasztási szövetkezetet. A „Hangya" 

készséggel állott rendelkezésükre s az alakuló közgyűlést 

Í904 november 9-én meg ís tartották. Az alakuló 

közgyűlés alkalmával a szövetkezet igazgatóságába 

beválasztották Ivánka Oscárt, Balogh Elemért, gróf 

Eszterházy Móricot, dr. Dömötör Lászlót, Horváth 

Mihályt, Melkó Bertalant, dr. Pajor Ignácot, Szílassy 

Zoltánt, Tálos Pált, Víkár Bélát; felügyelő-bizottsági 

tagok Kurdín József, Löherer Andor, Elek Emil, dr. 

Nagy Emil és Talltán Ödön lettek. Az első hónapok 

munkája a „Háztartás"-nál jóformán csak propagandamunka 

volt. Az igazgatóság tagjai közül előbb Ivánka 

Oscár, majd Balogh Elemér és dr. Pajor Ignác már az 

alakuló gyűlést megelőzően beható tanulmány tárgyává 

tették Bécs városának már akkor virágzó nagy fogyasztási 

szövetkezeteit és a tanulmányutjukból leszűrt tapasztalatok 

alapján láttak hozzá a „Háztartás" szervezetének 

kiépítéséhez. Rövidesen megnyílt József-körut 63. 

szám alatt az első elárusító helyiség, amikor ís a tagok 

száma nem volt több 369-nél, a jegyzett üzletrész értéke 

pedig mindössze 30.Í00 koronát tett kí. Í905 augusztusában 

nyitotta meg a „Háztartás" a 2. és 3. számú 

fiókját. Ezek a fiókok egytől-egyíg beváltak s máig ís 

kielégítően szolgálják a fogyasztó közönség érdekeit. 

A „Háztartás" első csonka üzletévének forgalma 8Í.649 K 

értékű volt. A tagok száma rövidesen felemelkedett 

5í3-ra. Első rendes közgyűlését Í906 október í9-én tartotta 

meg, am kor ís nyilvánvalóvá lett, hogy a gyér anyagi 

eszközök ellenére az üzleteredmény minden tekintetben 

kíelégítő. 

Í907. évben már Í3 fióküzlete működik a „Háztartásinak, 

tejüzemet ís berendez és a folyton fokozódó

122 

szükséglethez arányított nagyobbszabásu központi raktárai, 

fa-, szén- és fuvartelepet állít fel. 

A rohamos terjeszkedés azonban nem bizonyult 

minden tekintetben helyénvalónak. A nagyszámú fiók 

mindenesetre a tagok kényelmét szolgálta, de viszont 

egyes fiókok köré c:oportosuló tagok száma nem biztosította 

azok jövedelmezőségét. A „Háztartás" igazgatósága 

ez okból szükségesnek tartotta, hogy nagyobb 

arányú mozgalmat indítson a taggyüjtés s az alaptőke 

szaporítása érdekében. Mindenekelőtt a lelkes nőtagokhoz 

fordult s a gróf Károlyi Lászlóné elnöksége alatt 

működő Magyar Nők Szövetkezeti Ligáját kérte fel, 

hogy a fővárosban a fogyasztási szövetkezeti ügynek 

minél számosabb híveket szerezzenek. A lelkes magyar 

nők propagandája nem is maradt eredmény nélkül. 

Ezzel párhuzamosan haladt a belső reformoknak erélyes 

kézzel való keresztülvitele. Í908 végén a tagok 

száma 3059-re emelkedett. A világháború kitörése teljesen 

szilárd alapokon találta ez intézményt. Bár alkalmazottai 

jelentékeny részét a harctérre szólította a 

kötelesség, üzletmenete rendes mederben haladt, sőt az 

Í9Í5—Í9Í6-OS évek határozottan az emelkedés évei voltak. 

Ujabb fiókokat nyit nem csupán a fővárosban, de 

egyes jelentősebb nyaraló telepeken ís, mint pl. Gödön, 

Siófokon, Alagon, Wekerle-telepen stb. J9í6-ban Hlatky 

Lajost, a szövetkezet" jelenlegi vezérigazgatóját bízták 

meg az ügyek vezetésével. Ugyancsak ez évben állította 

fel a „Háztartás" a „Hangya" segélyével a hentesárugyárát 

és húsipari üzemét. Ez időtől kezdve rohamos 

emelkedésnek indult a szövetkezetnek minden egyes 

üzletága. 

A háboruszülte nyomorúság a főváros lakosságá- 

| nak folyton szélesebb és szélesebb rétegeit vonta a 

| „Háztartás" érdekkörébe, úgyannyira, hogy ez időben 

| a tagfelvételt — tekintettel a nagy arányokban fellépő 

j áruhiányra bizonyos korlátozásoknak kellett alávetni. 

| í9í7-ben cípőjavító műhely; létesít a „Háztartás". Majd 

| átveszi az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezér- 

| képviseletét, így egy jelentős mezőgazdasági ág legfőbb 

j értékesítő szervévé válik, — ezzel kapcsolatban a méhé- 

| szek kaptár és egyéb igényeinek kielégítésére asztalos 

| műhelyt állít fel. A fiókok számát természetesen szapo- 

I rítaní kellett, még pedig nemcsak a főváros területén, 

j hanem — a közóhajnak engedve — a főváros környékén 

| ís. Időközben a „Háztartás" átköltözött a „Hangyá"-ba 

j beolvadt Keresztény Szövetkezetek Központjának Bakáts- 

| téri épületébe, ahol egyelőre megfelelő raktár- és irodai 

| helyiségeket tudott szerezni az állandóan növekedő for- 

| galom lebonyolítására. 

| Az Í9Í9. év rendkívül válságos volt a „Háztartás"-ra 

| nézve. Amint ismeretes, a kommunizmus kitörésekor 

| ugy a „Hangyá"-t, mint a „Háztartás"-t a bolsevisták 

j kisajátították. A vezetőség kipróbált tagjait egyszerűen 

| szélnek eresztették, vagy alárendelt szerepre kényszeríj 

tették. A „Háztartás" vezetését ís néhány sorsával elé- 

! 

gedetlen, fiatal, kereskedelmi gyakorlattal egyáltalán 

nem bíró egyén vette át, akik a szovjet-kormány által 

kínevezett politikai megbízott utasításai szerint kezdtek 

gazdálkodni. Sohase volt rosszabb dolga a „Háztartás" 

köré csoportosuló fogyasztó közönségnek, mint a kommunizmus 

idején. Az áruraktárak s a bolthelyiségek 

csaknem üresek voltak.. Pénzért sem lehetett kapni 

semmit. Félszeg intézkedések sorozata, ide-oda való 

kapkodás s e mellett a legnagyobb lelkíísmeretlenség 

jellemezte ezt a kommunista uralmat ; csak azoknak 

volt jó dolga, akik a politikai megbízottakkal szoros 

barátságot tartottak. Ami élelmiszert a „Háztartás" 

vidéki összeköttetései révén kapni tudott, azt a szovjet 

kiválóságai kapták nem ís pénzért, hanem ingyen. Az 

eredménye ennek a rablógazdálkodásnak a kommün 

bukása után jelentkezett, amidőn kiderült, hogy a 

politikai megbízottak csatlós-serege három és fél millió 

korona kárt okozott a „Háztartás"-nak, elprédálta a 

szövetkezetnek nemcsak az összes alap- és tartaléktőkéjét, 

hanem még jelentékenyen el ís adósította a 

szövetkezetet. 

A bolsevizmus bukása után valóságos újjáteremtő 

munka várt a „Háztartás" vezetőségére. A működésükben 

megbénított üzemek ís újból megkezdték munkásságukat, 

mód nyílt arra ís, hogy egyes üzemeket, 

így a cipőüzemet, fatelepet, tejtelepet a szövetkezet 

nagyobbítsa, fiókjait szaporítsa. A főváros fogyasztó 

közönsége, amikor í920-ban a tagok felvételének korlátozása 

megszűnt, szinte tömegesen csatlakozott a 

„Háztartás" zászlaja alá. 

A gazdasági életnek ma ís sűrűn jelentkező, a 

legtöbbször kedvezőtlen hullámzása, nagyon természetesen 

hatással volt a „Háztartás"-szövetkezet üzletmenetére 

ís. Az Í92Í. évben fellépett olcsóságí hullám, mint 

valamennyi magyar közgazdasági, főleg kereskedelmi 

szervezetet, ugy a „Háztar ás"-t ís készületlenül találta, 

de alapjaiban egyáltalán nem rendítette meg. 

A „Háztartás"-nak ezídőszerínt 54 fióküzlete van 

a főváros területén és annak környékén, E fióküzletek 

részint füszerüzletek, részint huselárusító boltok. Van 

ezenkívül nagyszabású központi fatelepe, az egyik a 

fővárosban, a másik Újpesten; van tejtelepe, van húsüzeme 

és husnagyvágó üzeme, amelynek Í922. éví 

forgalma meghaladta a Í00 millió koronát. Az Í922. 

évi összforgalom 800 millió korona értékű volt. A „Háztartás" 

ezenkívül a nyugat-európai nagyvárosi szövetkezetek 

mintájára a nyers terményeket, főzelék- és 

gyümölcsféléket, saját maga dolgozza fel és konzerválja, 

amíáltal a gyártási haszon ís a fogyasztókat illeti meg. 

Tervbe vette a „Háztartás" baromfíhízlaló- és feljavítótelep 

létesítését ís, amelynek megvalósulása azonban 

egyelőre a mostoha pénzügyi viszonyok miatt halasztást 

szenved. Ugy mint minden „Hangya" kötelékébe 

tartozó szövetkezet, a „Háztartás" ís jelentékenyen 

kiveszi részét a jótékonysági és kulturális mozgal-

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet főnöki testülete.

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet I. és 2. számit fiókja, VIII., József-körut 63. A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 8. sz. fiók csemege-osztálya, I. Attila-utca Í2. 

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 10. számú fiókja, I., Horthy Miklós-ut 48.

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 13. számú fiókja, Erzsébetfalva, Sebestyén-u. 2. 

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 9. sz. fiók csemege-osztálya, IV., Veres Pálné-u.9. 

Sül:: 

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 16. számú fiókja, IL ker., Margit-körut 54. 

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet Í7. számú fiókja, IX., Ferenc-körut 2—4.

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 30. számú fiókja, IX., Bakáts-tér I. 

A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 40. száma fiókja, VIII., Szentkirályi-utca 28 í A „Háztartás" Fogyasztási Szövetkezet 19. sz. fiók csemege-osztálya, VI., Teréz-körut 3.

127 

mákból. A nagyobb kultúrintézményeket anyagi segélylyel 

támogatja, résztvesz jelentékeny közgazdasági 

vállalatok létesítésében, közcélú adományai évente 

százezrekre rúgnak. 

A „Pannónia" keresztény fogyasztási 

szövetkezet. 

A kommunizmus bukása után Budapest keresztény 

lakossága jogos érdekei védelmére nemcsak társadalmilag, 

de gazdaságilag ís erőteljesebben kezdett szervezkedni, 

mint a múltban. Ennek a gazdasági szervezkedésnek 

eredménye volt a „Hangya" kötelékében Í920 

január hó í-én megalakult „Pannónia" keresztény 

fogyasztási szövetkezet. A szövetkezet megalakításának 

kezdeményezői a Keresztény Szocialista Gazdasági Párt 

cikket adott el tagjaínak, a második év forgalmának 

értéke 90 millió korona volt, Í922. évben pedig nem 

kevesebb, mint 354,978.564 korona értékű volt a „Pannónia" 

által eladott áruk értéke. Ebből csupán ruházati 

cikkekre 49 millió korona esik. A növekvő forgalomhoz 

mérten szaporodtak a fiókok ís. Az első évben 7, 

J92J-ben 2Í, í922-ben pedig már 37 fióküzlet és árusítóhely 

bonyolította le a tekintélyes forgalmat. A termelőkkel 

való közvetlen kapcsolatra kezdettől fogva nagy 

gondot fordított, ugy hogy ma ez a szövetkezet ís 

jelentékeny tényezője az értékesítésnek. Fokozatosan tér 

át a saját üzemben való termelésre ís. Ma már saját 

sütődéje és húsfeldolgozó telepe van, amelyek ugy ár, 

mint minőség tekintetében versenyen kívül állnak a 

főváros piacán. 

Az Í92Í, év folyamán a szövetkezet igazgatósági 

A Migyar Cserkészek Termelő és Értékesítő Szövetkezetének üzlethelyisége. 

vezérférfíaí voltak, az ő soraikból került ki a szövetkezet 

első s jelenlegi vezetőségének javarésze. Lelkes, 

odaadó munkájuk eredményeként a „Pannónia" ma a 

„Hangyá"-nak egyik legnagyobb, nap-nap után izmosodó, 

nagy síkerekkel működő szövetkezete. 

Az első évben Í0.ÍÍ8 tagja volt a szövetkezetnek, 

akik 40.494 drb, összesen 2,024.700 korona értékű üzletrészt 

jegyeztek. Ma alig harmadféléví fennállás után a 

tagok száma Í6.579, 269.087 drb, összesen 13,454.354 

korona üzletrésszel. A „Pannónia" tagjai tehát megértették 

a mostoha idők íntő szavát, saját fölös pénzükkel 

siettek gyarapítani a hasznukra vált intézmény 

anyagi erejét, pedig, amint említettük ís, a szövetkezet 

tagjai túlnyomó részben fővárosi villamos vasúti alkalmazottak, 

dohánygyári és téglagyári munkások, kispénzű 

köz- és magántisztviselők. 

A szövetkezet nagyarányú fejlődését leg nkább a 

forgalmi adatok világítják meg. Már az első csonka 

évben 50,381.787 korona értékű háztartási és ruházati 

tagjává és elnökévé Meskó Pált választották, ugyanakkor 

vezérigazgatóvá nevezték ki Ignáth Józsefet, aki 

a „Hangyá"-nál kezdte pályafutását és kezdettől fogva 

kereskedelmi s adminisztratív vezetője a szövetkezetnek. 

Az elnök személye a legnagyobb biztosítéka annak, 

hogy „Pannónia" vezetésében ugyanaz a szellem az 

irányadó, mint az anyaszövetkezetnél. Az elért üzleti 

fölösleg visszajut a tagokhoz osztalék és vásárlási 

visszatérítés formájában (í922-ben 3°/o), egyrésze azonban 

jótékony- és közcélokra jut. Az elmúlt Í922. évben 

pl. közel egy millió koronát fordított erre a célra a 

szövetkezet. 

A „Hangya" törzsökös fáján egyik legerősebb, bő 

gyümölcsöket ígérő ág a „Pannon'a"-szövetkezet, mely 

a „Háztartás"-szövetkezettel együtt eleven cáfolata 

annak, hogy a s öveíke 1 :etek a fejlett kereskedelmi 

életet élő városokban ne tudnának boldogulni. Ennek 

éppen ellenkezője igaz. Nemcsak boldogulnak, de virulnak 

és minden versenytársuk fölött győznek ís.

A „Pannónia" Keresztény Fogyasztási Szövetkezet üzlethelyiségeinek belső berendezése,

A „Pannónia" Keresztény Fogyasztási Szövetkezet üzlethelyiségei.

Magyar Cserkészek Termelő és Értékesítő 

Szövetkezete. 

A magyar cserkés zmozgalom, amely Í923 húsvétjában 

ünnepelte a Cserkész-szövetség fennállásának ÍO 

éves jubileumát, különösen a kommunizmus bukása 

után, 1919 szeptemberétől kezdődően vett erősebb lendületet 

és keltett országos érdeklődést. Amilyen mértékben 

erősbödött a mozgalom, épen olyan mértékben vált 

mindinkább szükségessé egy életképes gazdasági és 

kereskedelmi szerv létesítése, főkép abból a célból, 

hogy ez a mindinkább gyarapodó cserkészcsapatokat a 

szükséges felszerelési eszközökkel elláthassa és a nyári 

nagy táborozáshoz megkívánt élelmíszeranyagok központi 

beszerzésével és elosztásával az akkor még rendkívül 

kevés segéderővel ellátott vezetőségnek segítségére 

legyen. Mindezeket eddig a gazdasági főtitkári hivatal 

utján bonyolították le ugy, ahogy lehetett. Végre az 

intézőbizottság megbízásából Asbóih Sándor tanító, akit 

a kultuszminisztériumtól Ravasz Árpád akkori szövetségi 

elnök kért kí a szövetség titkári teendői végzésére, 

vállalkozott 1920 tavaszán arra, hogy létesít egy 

ilyen gazdasági szervet. Meg ís alakították a Magyar 

Cserkészek Termelő és Értékesítő Szövetkezetét, melynek 

igazgatóságát Peterdy László nyug. ezredes elnöklete 

alatt Asbóth Sándor ügyvezető-gazgató, Szakács 

József dr. ügyvéd, Farkas János dr. és még két tag 

alkotta. A nagy lelkesedéssel, de annál kevesebb pénzzel 

megalakult szövetkezet, amely néhány hónapig 

Asbóth Sándor lakásán talált otthont (II., Maros-u. 20), 

Í920 őszén egy papírkereskedőtől megkapta a IV. ker., 

Váci-utca 46. szám alatt volt és most ís birtokában 

levő üzlethelyiséget, ahol csemege- és élelmiszerüzletet 

nyitottak. Itt kínlódott — minden jóakarat mellett ís — 

és majdnem vergődött a kis szövetkezet, teljesen pénz 

hiányában, miközben a Cserkész-szövetséggel írásbeli 

szerződést kötött s az igazgatóságba a szövetség kiküldött 

embereit ís, Ravasz Árpádot és Sulyok Jánost 

beválasztotta, karácsony után már a felszámolás 

utján volt, amikor a „Hangya"-központ segítségét kérie 

az igazgatóság. A „Hangya" előzékenysége s az egész 

igazgatóság vállvetett munkája rövid idő alatt virágzó, 

állandó, jó közönséggel rendelkező, jónevü, szolid üzletet 

teremtett a szegényes kis boltból, amelynek az Í923 

március havi forgalma már 8 millió korona volt, s amely 

a csemege- és füszerüzletén kívül gazdag cserkészfeíszerelésí 

raktárt tart, s ma már nélkülözhetetlen gazdasági 

szervévé vált az egész magyarországi cserkészmozgalomnak, 

amely több mínt Í5.000 cserkészt számlál. 

A mai igazgatóság tagjai: elnök: Ravasz Árpád igazgató 

; alelnök: Bogdán István „Hangya" cégvezető; 

ügyvezető-igazgató : Szilágyi Dezső ; igazgatók: Farkas 

János dr., Szakács József dr., Papp Gyula dr., Sulyok 

János, Bakonyi Gusztáv, Vidor Gusztáv, Ruttkay Albert 

„Hangya" cégvezető és Aigner István. 

Felügyelő-bizottsági tagok : Német K. Sándor, 

Borsiczky Sándor dr., Török Tivadar, Pásztory Jenő, 

Mayer Sándor, Liebmann Dezső, Gerei Lajos. 

A Keresztény Főiskolai Hallgatók „CentrtimH 

Fogyasztási Szövetkezete. 

A Keresztény Főiskolai Hallgatók „Centrum" 

Fogyasztási Szövetkezetét a keresztény főiskolai ifjúságnak 

az a gondolata hívta életre, hogy az ifjúságnak a 

keresztény magyarság felszabadítására indított mozgalmát 

a gazdasági élet terére ís kí kell terjesztenie. Három 

alapító testület: a „Centrum" Ker. Szoc. Főiskolai Hallgatók 

Szervezete, a „Turul Szövetség" és a „Műegyetemi 

Csendőrzászlóalj" felhívására az ifjúság habozás 

nélkül magáévá tette az eszmét s rövid agitáció után 

saját erejéből több mínt félmillió koronát összehozva, 

1920 juníus hó 5-én megalapította a nagyságában és 

és szervezetében, az egyetemi ifjúság gazdasági életét 

tekintve, az egész világon páratlanul álló szövetkezetét: 

a „Centrum"-ot, 

Az igazgatóság tagjai: ífj. Szily Kálmán dr. elnök, 

Bornemisza Géza. ügyv.-íg., Tuzson János dr. alelnök, 

Bálás Károly dr., Hutyra Ferenc, Kossalka János dr., 

Kuzmik Pál dr., Sigmond Elek dr., Benkő Gábor, Milesz 

István, Tőrös Sándor, Velcsov György, Borsódy Sándor, 

Anderlík Ignác. 

A felügyelő-bizottság tagjai i Heller Farkas dr. elnök, 

Heckler Antal, Trautmann Henrik, Trafber István, 

Korányi Imre, Kovács L. Ödön, Nagy Iván, Sáráy 

Miklós, Tóth Károly, Morvay Tibor. 

Az alakuló közgyűlés után az igazgatóság azonnal 

hozzáfogott a szövetkezet megszervezéséhez és már Í920 

juníus hó folyamán a Műegyetemen és a Tudományegyetemen 

egy-egy tejivócsarnokot és falatozót, julíus 

hó 5-én Baross-utcában főüzletet, ugyanezen időben a 

Műegyetemen borbély műhelyt nyitott. Í92Í szeptember 

hó folyamán átvette a „Háztartás"-szövetkezet műegyetemi 

fiókját és falatozóját. Központ: irodája november 

hó folyamán IX., Ferenc-körut 38. szám alatt szintén 

a „Háztartás"-szövetkezettől átvett uj helyiségbe került 

s az utcára nyíló helyiségben cipő- és urídívat üzletet 

rendezett be, amely Í922 február hó folyamán nyílt 

meg. Ugyanitt nyert elhelyezést áruosztálya ís. Í922. 

éví nyár folyamán a Köztlek-uteca í. szám alatt a 

Mensa Medica kereszt-épületében nagyobb átalakítások 

után szeptember hóban cipő-, október hóban sapka- és 

kalapüzemet rendezett be. 

Berendezés alatt áll varró- és mosóíntézete. Az 

Í922. év január hóban megalapította a „Centrum" 

Kiadóvállalat R.-T.-ot, melynek feladata ifjúsági tankönyvek, 

jegyzetek stb. előállítása. 

Az ifjúság tőkeerejének összegyűjtésére és az ifjúsági 

vállalatok támogatására hozta létre a „Centrum"-

133 

hitelszövetkezet, mint az OKH tagját 1922. év augusztus 

hó folyamán. 

Összforgalom : 

Í920. évben . . . . 9,098.119.— K 

Í92Í. „ . . . . 20,250.214.— „ 

Í922. „ . . . . ÍÍ9,5ÍÍ.685.— „ 

Hisszük, hogy a szövetkezet még jelentős intézményekkel 

és berendezésekkel szaporíthatja a keresztény 

főiskolai ifjúság gazdasági szervezeteit. 

„KÉVE" Rűházatí, Termelő, Értékesítő és 

Fogyasztási Szövetkezet. 

Az Í9Í9. évben alakult. Főüzlet : Kossuth Lajosutca 

20. szám alatt van; í92í-ben nyílott meg Kőbányán 

az I. számú fiókja. 

Igazgatósági tagok: elnök: Szílassy Aladár dr. 

v. b. t. tv nyug. kö^íg. bíz. II. elnök; alelnökök: Battenberg 

Lajos pt. főigazgató, Szelényt Aladár dr. ügyvéd, 

Atiderlík Ignác „Hangya" ígazg., Anka János az „Élet" 

főszerkesztője, Balázs Balázs dr. pt. titkár, Bors Béla 

ügyv.-ígazg., Buday Gyula iparos, Buder József „Hangya" 

ígazg., Czelláth Géza dr. nyug. Máv felügyelő, Farkas 

László dr. földbirtokos, Grentzner Endre pü. főtanácsos, 

Kovács Jenő dr. Nemz. Hitelintézet ígazg., Joó Aladár 

nyug. MÁV felügyelő, Okolícsányí Zoltán dr. ügyvéd, 

Tormag Cecil írónő, Turnovszky Andor PHETE ígazg., 

Szémann Mihály a kőbányai ker. szöv. igazgató. 

Felügyelő-bizottsági tagok: elnök: Dombó Károly 

„Hangya" ígazg., alelnök: Mihályffg Győző a pénzintézeti 

központ főtisztviselője, Dyékíss Emil postaellenőr, 

Gergolovíts Vilmos kereskedő, ifj. Gonda Béla MÁV 

főfelügyelő, Kovács Pál „Hangya" cégvezető, Líber 

Endre szfőv. főjegyző, Mílassín Kálmán dr. kír. főügyész, 

Oberschall Viktor dr. m. kír. szénbányászati főfelügyelő, 

Szászy Lajos vili, vasúti müsz. tan., ZseUvay Viktor 

pt. számvizsgáló, Spirk Nándor „Hangya" cégvezető. 

Forgalom : 

Í922. évben Í32,734.495 K 

1923. „ április hó végéig . 128,239.270 „ 

"^Íffeí

Hangy-Ipar *.-t., Albertfalva. 

Gyufagyár. „Símplex" mártógép. 

Hangya-Ipar r.-t., Albertfalva. 

Gyufagyár. Hántológépek. 

«jj 


Gyufagyár. Csomagoló gépek. 


Gyutagyar. (jyutatoito gej.ek.

135 

IV. 

A HANGYA-KÖZPONT ÁLTAL 

LÉTESÍTETT TERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALATOK 

A Hangya-Ipar Részvénytársaság. 

A Hangya-Ipar Részvénytársaságot Í9Í6 tavaszán 

alapította a „Hangya" Szövetkezeti Központ azért, hogy 

a kötelékébe tartozó szövetkezetek legfontosabb árucikkeit 

saját gyáraiban állitsa elő. A részvénytársaság 

szerény keretek között indult meg 4 millió korona alaptőkével, 

mely fokozatosan emeltetett J9í8-ban ÍO millióra, 

í920-ban 30 millióra, í92í-ben 50 millióra és a jubiláris 

évben Í00 millió koronára. A társaság ma már mintegy 

50 millió korona tartalékkal is rendelkezik. 

Alakuláskor a részvénytársaság átvette a „Hangya" 

budafoki bor- és szeszpíncészetét és átvett egy kisterjedelmű 

szappan és- vegyészeti-gyárát is. Azóta felépítette 

Budapest mellett albertfalvai ipartelepét, amelyben kibővített 

és teljesen modern felszereléssel és zsírbontókkal 

ellátott szappangyárat létesített. A szappangyár teljesítőképessége 

éví 200 vágón színszappan; berendezkedett a 

legfinomabb pipereszappanok gyártására ís. 

Az albertfalvai gyárban készülnek a háztartási 

vegyészeti cikkek, mint a cipőkrém, a kékítő, a fémtísíbtító, 

tinta stb. és a kozmetikai cikkek. 

készít azonkívül a Hangya-Ipar által bevezetett közkedveltségnek 

örvendő u. n. családi gyufákat. A kénes és 

kapszlís gyufa gyártására a legrövidebb idő alatt szintén 

be fog rendezkedni. 

Ugyancsak Albertfalván működik a mustárgyár, 

amely teljesen fedezi a „Hangya" szövetkezeteinek éví 

szükségletét. 

A budafoki borpínce, mint ilyen, sajnos, elvesztette 

jelentőségét, mert az ország nagy borfogyasztó vidékei 

a szerencsétlen kimenetelű háború után az országtól elszakíttattak. 

Annál nagyobb lendületet vett a líkör-, 

pálinka-, cognac- és sósborszesz-gyártás, úgyannyira, hogy 

a telepet egy teljesen modern felszerelésű líkörgyárral 

kellett kíbővítení, amely párolóval, automatikus palackmosóval 

és minden szükséges felszereléssel el van látva. 

Itt készülnek a kiváló minőségű és minden versenyt 

kiálló kitűnő krémlikőrök. 

Budapesten a IX., Míhálkovícs-utca Í8. sz. alatt van 

a Hangya-Ipar R.-T. kefe-, meszelő- és ecsetgyára. Ez 

szintén úgyszólván a semmiből fejlődött jelentékeny 

A Hangya-Ipar Részvénytársaság albertfalvai gyártelepe. 

I92í-ben megnyílt Albertfalván a gyufagyárí-üzem, tényezővé és ma az ország legmodernebb ilynemű gyárámelynek 

teljesítőképessége 50 millió skatulya svédgyufa; | nak mondható. A gyár automatikus gépekkel dolgozik


Szappangyár. Szappanfőző üstök. 


Gyufagyár. Rönkök felfürészelése. 


Szappangyár. Pipere-szappanok csomagolása. 


Szappangyár. Pipere-szappan gyártás.


Vegyészeti gyár. 

Cipőkrém, folyékony fémtísztitó és kékítő töltése. 


Kozmetikai gyár. Fogkrém, kölnivíz és fogpor töltése. 


Vegyészeti gyár. Cípőkrém-főző üstök.

138 

és komplett famegmunkáló teleppel ís rendelkezik. Ellátja 

a „Hangya" egész szükségletét és azonkívül gyártmány 

aínak felét exportálja. 

Í920 óta a Hangya-Ipar R.-T. círokszakálkereskedelemmel 

is foglalkozik és a kefegyártáshoz szükséges 

síkárgyökeret saját üzemében termeli kí. Mind a két 

Az eredetileg Budapesten működő círokseprü-gyárat termelési ágat kielégítő eredménnyel műveljük. 

Mezőtúrra telepítettük kí, ahol az elhelyezkedési és 

munkásvíszonyok kedvezőbbek és közelebb ís fekszik a 

círokvídékhez. Ennek a gyárnak kíbővítése és exportképessé 

tétele folyamatban van. 

A kedvezőtlen konjunktúrák és munkásvíszonyok 

miatt meg kellett szüntetnünk kötélgyárunkat és acélárugyárunkat, 

a debreceni cukorgyárat pedig beolvasztottuk 

az érdekkörünkhöz tartozó szerencsi Magyar 

Cacaó- és Csokoládégyár R.T-.-ba. 

A tulajdonunkban lévő mindszenti 

hengermalmot pedig egyesítettük 

az Első Törökszentmiklósi 

Gőzmalom Részvénytársasággal, 

amelynek részvénytöbbsége kezünkben 

van. Saját telepein kívül 

a részvénytársaság tekintélyes érdekeltséggel 

rendelkezik a következő 

önálló vállalatoknál: 

Első Törökszentmiklósi Gőzmalom 

Részvénytársaság, Törökszentmíklós; 

Magyar Cacaó- és Csokoládégyár 

Részvénytársaság Szerencs; 

Züszt és Társa Textilművek 

R.-T. Budapest, (Svájci fehérnemű 

és konfekció); 

Békéscsabai Sertésforgalmí és 

Húsipar Részvénytársaság, Békéscsaba 

Mint a legtöbb vállalatot, a | 

Hangya-Ipar Részvénytársaságot | 

is érzékenyen érintette a háború f 

után következett forradalmi álla- • 

pot s különösen az idegen meg- | 

szállás, amely már közvetlenül ís • 

éreztette hatását, amennyiben a \ 

megszállás alá került területeken j 

lévő virágzó vállalataitól, neveze- j 

tesen a felsőkocskócí szeszfözdé- | 

tői, a patakaljaí bérgazdaságtól és \ 

turógyártól, valamint beregszent- \ 

miklósi famegmunkáló-telepétől | 

kénytelen volt megválni. 

' 

A kís méretek között meg- j 

indult részvénytársaság néhány év I 

alatt alig képzelt arányú fejlődést ! 

ért el és ma már hatalmas gyár- ! 

telepeket tart fenn, amelyek átlag j 

ezer alkalmazottnak biztosítanak ! 

megélhetést. 

A túloldali forgalmi kímuta- • 

tás a fokozatos fejlődés hű képét j 

Hangya-Ipar R.-T„ Albertfalva. 

Gyufagyár. Szerszámgépek. adja. \

A HANGYA-IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÁRUFORGALMA: 

Í9Í6-BAN Í9Í7-BEN Í9Í8-BAN Í9Í9-BEN Í920-BAN I92Í-BEN J922-BEN 

KORONA FILL. KORONA FILL. KORONA FILL. KORONA FILL. KORONA FILL. KORONA FILL. KORONA FILL. 

^Bor-osztály 883.392 54 2,607.240 3Í 6,939.135 26 5,2 í 5. í 89 73 8,430.385 62 9,Í2Í.490 61 20,445.681 54 

^ Szesz-osztály 2, í 27.703 21 3,489.07 í 49 5, í 25.48 í Í4 2, í 96.696 60 26,3 í 4,683 31 í 0Í,750.4íí 04 385,786.920 75 

Vegyészeti gyár . . . . 278.33 í 32 732.302 34 í,7 í 8.684 8Í 2,557.269 21 9,545.320 86 14,965.500 45 54,660.677 66 

Szappangyár 575.884 75 í,206.637 28 590.865 Í2 2,203.237 62 20,128.504 65 24,846.0 í 6 8Í 147,345.256 26 

Turógyár, Vámosfalva . - - - - 628.597 54 - - - - - - - - 

/ Cukorkaárugyár,Debrecen - - - - 688.280 27 635.896 53 í,468.581 35 6,299.064 3Í 8,275.587 50 

Kötélárugyár - - - - - - 56.340 - 2,7Í0.Í 15 11 5,140.395 9í í,440.978 85 

Acélárugyár 784.550 96 590.435 50 2,27 í.546 73 

Kefeárugyár - - - 2,209.345 86 4,072.173 44 8,604.780 50 Í3,535.042 94 42,01 í.363 71 

Budapesti seprőgyár . . - - - - 736.448 62 í,357.39 í 14 2,868.260 16 2,52 í.463 18 - 

Mezőtúri seprőgyár . . Í/78I.9J7 64 14,389.388 86 

Gyufagyár - - - - - - • - - 13,945.350 05 8Í,478.5Í2 65 

/ Mustárgyár - - - 11|;.| - - 237.962 90 744.595 43 

Mindszenti hengermalom 5,392.338 30 7,036.936 45 

Összesen . . . 3,865.3íí 32 8,035.25 í 42 í 8,636.838 62 Í8,294.Í94 27 80,855. í 82 52 200,127.389 64 765,887.446 39

140 

„Futura" 

a magyar szövetkezeti központok áruforgalmi 

részvénytársasága. 

A „Hangya" és az Országos Központi Hitelszövetkezet 

által országszerte létesített hitel- és fogyasztási szövetkezetek 

a hitelnyújtás és az áruelosztás terén kiváló 

eredményeket értek el s hazánk közgazdasági életében 

rövid idő alatt vezető tényezőkké váltak. Az áru gyűjtés 

és a nemzetközi áruforgalom lebonyolítása terén azonban 

— sajnos — nem tudtak arra a jelentőségre szert 

tenni, ami pedig gazdasági életünknek s nevezetesen a 

többtermelésnek érdekében lett volna. Hogy e téren 

többféle kísérletezés ellenére ís az eredmény elmaradt, 

annak egyik legfőbb oka az volt, hogy a szövetkezetek 

az árugyüjtés, az export- és ímportüzlet megszervezésénél 

nem követték a központosítás bevált példáját. Mind 

a hitel-, mind a fogyasztási szövetkezetek felvirágzása 

Magyarországon akkor indult meg, működésük akkor 

helyezkedett át biztos és egészséges alapra, amidőn a 

fogyasztási szövetkezetek vezetésére a „Hangya"-központ, 

a hitelszövetkezetek vezetésére pedig az O. K. H. megalakult. 

Ezek a központok azután gondoskodtak arról, 

hogy a szövetkezetek egyöntetű irányítással, hitel- és 

áruellátással, megfelelő ellenőrzéssel a közös célt elérjék, 

így érték el a központok a vidéki nagyarányú szövetkezeti 

hálózattal együtt ama fényes eredményeket, 

amelyek a magyar szövetkezetnek az egész világ szövetkezeti 

mozgalmában első helyet biztosítanak. 

A szövetkezeteknek áZ árugyüjtés és értékesítés terén 

végrehajtott kísérleteinél azonban hiányzott az az erős 

központ, mely a hazai fogyasztás és a világpiacok szükségletét 

kellően ismerte, vagy számon tartotta, a szövetkezeteket 

az árugyüjtés módozataiban és az áru kezelésében 

s egyáltalán az áruüzlet lebonyol tásában kellően 

irányította, az árugyüjtéshez szükséges hitelt biztosította 

s az értékesítésnél kellő erővel segítségükre lett volna. 

Ezt a régen érzett hiányt kívánta pótolni Balogh 

Elemér kezdésére a „Hangya" és az O. K. H., amidőn 

az árugyüjtés, értékesítés, export, import lebonyolítására 

a „Futurát" mint a Magyar Szövetkezeti Központok 

Áruforgalmi Részvénytársaságát Í9/9. év őszén megalapította. 

Az előrebocsátottakon kívül más oka és célja ís 

volt a „Futura" életrehívásának. A háború és a forradalmi 

idők tanuságaképen ugyanis köztudattá vált az 

a meggyőződés, hogy Magyarország gazdasági és társadalmi 

működésének alapgondolatává a keresztény 

nemzeti és agrár eszmét kell tenni, a nemzeti kereskedelmet 

minden irányban kí kell építeni és ezzel módot 

kell adni arra, hogy hazánk leggyászosabb idejének elmultával 

a magyar fajnak ama rétegei, amelyek Magyarország 

feldarabolása folytán exístencíájukat veszítették, 

illetve amelyek az eddigi rendszer és vílágnézlet folytán 

a közgazdasági és különösen a kereskedelmi pályát elhanyagolták 

: a nemzeti kereskedelmi életben, annak 

produktív ágazataiban elhelyezkedhessenek s a kereskedelem 

szakismereteiben gyakorlatra téve szert, a magyar 

faj térfoglalásának a közgazdaság eme területén ís hívatott 

munkásai legyenek. 

Ilyen felismert szükségletek kielégítésére alakult meg 

Í9i9 október 20-án a „Futura", amelynek részvényesei 

kizáróan a „Hangya", az O. K. H. s az azóta már 

^kivált Magyar Mezőgazdák Szövetkezete voltak. 

A társaság igazgatósága a nevezett intézmények 

képviselőiből (Balogh Elemér, Meskó Pál, Gergely István, 

Horánszky Dezső dr., Seídl Ambrus dr., Kovács János) 

és a kormány kiküldöttjéből alakult s az igazgatóság 

elnökévé Ipolyi-Keller Gyulát választották meg. 

A „Futura" szorosan vett programfeladata elsősorban 

a mezőgazdasági termékek gyűjtése, az ország belső 

szükségletének ellátása, az esetleg fennmaradó felselegnek 

külföldre való exportálása és külföldről főképen 

olyan áruk behozatala, amelyek Magyarországon nem 

termeltetnek s amelyekre gazdasági termelésünk céljaira 

nélkülözhetetlen szükség van. 

A mezőgazdasági termékek közül: gabonafélék, 

takarmány, gyapjú, toll, tojás, gyümölcs, zöldség, burgonya 

adja a gyüjtőforgalom főanyagát. Ezek közül 

kivitelre főképen liszt, maláta, gyapjú, toll, cirok, 

hagyma, gyümölcs és bor kerül, míg a behozatalban a 

petróleum, kőszén, benzin, fa (tűzifa és műfa), só, cukor 

és posztó teszi a forgalom tulnyQmó részét. 

A „Futura" megalakulása után, kitűzött céljához 

híven, az árugyüjtés szervezetét építette kí. Minden vármegyében 

kirendeltséget vagy leányíntézetet létesített. 

A kirendeltségeknek az a feladatuk, hogy a vármegye 

területén az árugyüjtő szerveket, lehetőleg a szövetkezetek 

bevonásával, bizományosi alapon kiépítsék, a bizományosokat 

az árugyüjtés munkájába betanítsák, azokat 

irányítsák és megfelelő hitellel támogassák. 

Amint már elmondottuk, a „Futura" megalapításánál 

egyik legfontosabb szempont volt az, hogy ez a 

kereskedelmi intézmény a hitel- és fogyasztási szövetkeze-

141 

teket támogassa abban, hogy az értékesítés feladataira 

ís kiterjeszthessék közhasznú működésüket. A „Futura" 

vármegyei kirendeltségei tehát a bizományos rendszer 

kiépítésénél elsősorban a szövetkezeteket vették figyelembe 

s a bízományosságra vállalkozott szövetkezeteket 

igyekeztek felhasználni arra, hogy működési területeiken 

a gazdák terményeit összegyűjtsék, kezeljék, azokat mint 

vagonárut a központ rendelkezésére bocsássák. A szövetkezeteknek 

az áruértékesítés terén természetesen szükségük 

van egy megfelelő központi szervre, amely az 

árugyüjtéshez szükséges írányítást megadja, az árakat 

megszabja, a szükséges hitelt biztosítja. Ezt a feladatot 

látja el a „Futura" amely az értékesítés céljából összegyűjtött 

terményeket átveszi és a szövetkezet költségeit 

megfizeti. Ahol erre a szövetkezetek nem vállalkoztak, 

vagy ilyen feladatok megoldására alkalmasnak nem 

bizonyultak, ott a „Futura" vidéki szerve magánosokat 

alkalmazott bizományosoknak. 

A szövetkezetek különösen a gabona és gyapjú 

gyűjtésénél működtek közre nigy arányban. Ebben a 

munkában mintegy 700 vidéki szövetkezet vett részt 

mint a „Futura" bizományosa és síkeres munkát végeztek. 

A „Futura" 1920-ban 25 kirendeltséget alakított és 

pedig: Debrecenben, Szolnokon, Békéscsabán, Makón, 

Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Kecskeméten, Miskolcon, 

Balassagyarmaton, Győrött, Sopronban, Szombathelyen, 

Székesfehérváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Kaposváron, 

Szekszárdon, Pécsett, Halason, Magyaróváron, 

Mátészalkán, Baján, Fehérgyarmaton, Veszprémben és 

Egerben. 

A kirendeltségek közül J92í-ben a gabona kötött 

forgalmának felszabadulása után a halasít és bajait a 

szegedi kíreAdeltségbe, az egrit a miskolcihoz, az óvárit 

és veszprémit a fehérvári és győri kírendelségekbe olvasztottuk 

be. 

Nyomban szervezeteink kiépítése után (í920-ban) 

a gyapjú és gabona kötött forgalmának lebonyolítására 

kaptunk a kormánytól megbízatást. Ugyancsak í920-ban 

a kormány mintegy 200 millió értékű gép előállítását 

bízta a „Futurá"-ra, majd a papírosbehozatalt, a napilapok 

rotácíós-p ipírral való ellátása céljából. 

Mindezeknek a megbízásoknak a „Futura" vállalt 

kötelezettségéhez képest mindenkor meg tudott felelni. 

Az 1920. éví gyapjutermésből előirányzott 3 millió kg. 

helyett mintegy 4 millió kg.-t gyűjtött óssze s a kivitel 

révén, melyet az állam számlájára bonyolított le, jelentékeny 

hasznot biztosított az állam részére; ezért a kormány 

írásban ís elismerését fejezte ki. 

Az Í920. éví gabonatermés összegyűjtését ís minden 

nagyobb nehézség nélkül bonyolította le. Mintegy 4 millió 

métermázsa gabonát gyűjtött s ezzel a közellátást teljes 

mértékben biztosította. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg 

azt ís, hogy noha ugy a gyapjút, mint a gabonát az 

Í920. évben kötött forgalomban bonyolítottuk le, ez a 

gyűjtő-munka nem keltette fel a gazdákban a „Futurá"- 

val szemben azt az ellenérzést, amely a hadíközpontok 

iránt bőségesen megnyilatkozott. A „Futura" feladatát 

kellő eredménnyel, az érdekeltek sérelme nélkül, oldotta 

meg s ezért a gazdák bizalma nem ís csökkent az 

intézménnyel szemben, sőt, mint a szabadforgalomban 

bebizonyult, csak erősbödött. 

Az állami gép- és papírakcíót ís teljes eredménnyel 

bonyolítottuk le. 

E nagyarányú üzleti feladatok síkeres lebonyolítása 

után elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy az régi 

keletű állítás, hogy a magyar elem nagyobb koncepciójú 

kereskedelm feladatok megszervezésére és keresztülvitelére 

nem képes, nem vált be, mert hiszen a „Futura", 

amely nehéz körülmények között nagyarányú kereskedelmi 

feladatokat teljes eredménnyel és megelégedéssel 

bonyolított le, kizárólag a magyar elemből toborozta 

alkalmazottait. 

A „Futura" első esztendei mérlege 30 milliárd korona 

forgalmat eredményezett s mintegy ÍOO.OOO vágón áru 

szállítását bonyolította le. Már az első esztendőben sikerült 

tehát a szabadkereskedelem révén olyan forgalmat 

biztosítania, amelynek hasznából az intézet anyagilag 

megerősödött. 

Az Í92Í. évben ugy a gyapjú, mint a gabona belső 

forgalma teljesen felszabadult. A kormány az ellátatlanok 

részére, kiknek létszámát jelentékenyen csökkentette, 

a szükséges gabonát szabad vásárlás utján szerezte 

be. Az ellátatlanok gabonaszükségletének fedezésénél a 

„Futurá"-nak Í92Í. év julíus í5-étől kezdve csupán az 

volt a feladata, hogy a kormány által a szabad forgalomban 

vásárolt gabonát átvette, kifizette, a gabonát 

tárolta, utasítás szerint megőröltette, a lisztet a kormány 

intézkedései szerint az ellátatlanok között szétosztotta, 

a felesleget pedig ugyancsak kormányintézkedésre 

külföldre exportálta. 

A gabona és gyapjú kötött forgalmának megszűnésével 

megdőltek azok az elleneseink által híresztelt feltevések, 

hogy a „Futurát" csak a kötött forgalom tartja 

fenn. A „Futura" egészséges alapon megszervezett árugyüjtő 

hálózataival a szabadforgalomban ís első helyre 

került. Az állami vásárlásoknál régi, tőkeerős gabonacégek 

és nagy pénzintézetek áruforgalmi osztályaínak 

teljesítményét a „Futura" gabonagyüjtésének eredménye 

jóval túlhaladta, úgyannyira, hogy az Í92Í. éví gabonatermésből 

több mint 6000 vágón gabonát adott át az 

állam részére akkor, amikor a legnagyobb cégek csak 

200—2000 vágón gabonát szállítottak s csupán egyetlen 

cég érte el a 3000 vágón mennyiséget. 

Jól bevált gyűjtő-szervezetével a „Futura" még azt 

a további eredményt ís elérte, hogy az általa (az Í92Í. 

éví termésből) szállított gabona átlagára métermázsánkéntí 

50 koronával volt olcsóbb, mint a többi kereskedőé. 

Az állami ellátatlanok gabonájából származott felesleges 

nulláslíszt kiviteléből az államkincstár javára a 

„Futura" jelentős hasznot ís biztosított s így noha az

142 

állam az ellátatlanoknak igen mérsékelt áron bocsátotta 

rendelkezésükre a lisztet, az akció mégsem ráfizetéssel, 

hanem haszonnal zárult. 

Az Í92Í. évben indult meg a „Futurá"-nak gyapjú, 

maláta és paprika kivitele, nagy hagyma és gyümölcs 

exportja. Ugyanekkor több száz vágón sót, cukrot, 

szövetet, petróleumot és benzint hoztunk be, ezenkívül 

4000 vágón tűzifát. 

Nehogy a nagyarányú belső árugyüjtő forgalom 

fennakadást szenvedjen, a behozatali és kiviteli üzletek 

lebonyolítására a központ kénytelen volt leányíntézeteket 

alapítani. így az export-importra a „Nostra" R.-t-ot, a 

szállítás lebonyolítására a „Wawel" Nemzetközi Szállítmányozási 

R.-t-ot, a fabehozatalra a Fatermelők Behozatali 

R.-t.-ot alapította, a maláta, hagyma kivitelére 

s végül a jugoszláv vasúti kocsik kijavításához szükséges 

anyagok szállítására a Maláta-, Hagyma-, illetve a 

S. H. S. Syndíkatusokat alakította. 

Mindezen részvénytársaságok, illetve syndíkatusok 

vagy teljes egészükben, vagy túlnyomó részt a „Futura" 

érdekeltségét alkotják. 

Az Í922. évben az árugyüjtés és forgalom- még 

nagyobb arányt ölt. Az egyre jobban érezhetővé vált 

tőkehiány ellenére ís a „Futura" Í922. éví eredménye 

előreláthatóan a Í00 milliárd forgalmat meg fogja közelíteni. 

A gabona- és gyapjuforgalom terén eddig is vezető 

helyet foglalt el a „Futura". A gabonából az Í922. év 

november haváig, tehát az uj termésből 3 hónap alatt 

közel 6000 vagont szállított le az állam részére ugyanakkor, 

midőn a kereskedő cégektől a kormány ezídeíg 

még csak összesen 1500 vagont vásárolt. í922-ben tehát 

3 hónap alatt mutatta fel a „Futura" a gabonából azt 

a forgalmat, amelyet az Í92Í. évben az egész éven át. 

A gyapjúnál ís az Í922. éví termésből közel í míllíó 

kg.-ot sikerült megvásárolnunk s nagyobbrészt külföldön 

eladnunk. Ugy a gyapjú, mint a gabona gyűjtésénél a 

szabadforgalomban ís több száz szövetkezet működik 

közre, mint bizományos s legfőbb törekvésünk, hogy 

ezt a munkát mindenütt a szövetkezetek vegyék át. 

A Maláta-syndíkatus ez évben Í500 vágón malátát 

vitt kí külföldre, a S. H. S. Syndíkatusnál 3000 vágón 

és 200 lokomotív javításához szükséges anyagot szállítottunk, 

„Nostra" Kiviteli Részvénytársaságunk forgalma 

pedig — főképen lisztből s más áruból — közel 

3000 vagonra emelkedett. 

Kirendeltségeink közül a kecskeméti, hódmezővásárhelyi, 

szombathelyi, nagykanizsai és a makói, részvénytársaságokká 

alakultak át. Eme részvénytársaságok részvényeinek 

nagyobb része a „Futura" tulajdonában van. 

Lehetővé tettük azonban, hogy a vidéki birtokosok és 

a szövetkezetek ís érdekeltséget vállaljanak. 

A felsorolt intézetek közül — a rendes árugyüjtésen 

kívül — a kecskeméti gyümölcs- és borértékesítéssel és 

exportálással, sertéshízlalással; a makói hagyma exportálásával, 

a szegedi paprika- és círoküzlettel; a debreceni 

kirendeltség a burgonya- és tollforgaíomban ért el 

nagyobb eredményt. 

A zöldségforgalom lebonyolítására az Í922. év tavaszán 

a Kertgazdaságí Részvénytársaságot alapítottuk, 

mely a budapesti piacon a zöldségellátást, a burgonyaelhelyezést 

és külföldre gyümölcs- és hagyma-exportot 

bonyolítja le. 

Külföldi szervezetünk a bécsi „Nostra" Áruforgalmi 

R.-t. Ebbe a szervezetünkbe osztrák tőke ís belekapcsolódott 

és kiviteleink lebonyolításánál jelentékeny szerepet 

játszik. 

Berlinben, Münchenben, Zürichben, Milanóban, 

Párísban és Brünnben megbízottaínk vannak. 

A „Futura" J9í9-ben Í2 míllíó alaptőkével alakult 

meg. Ez az alaptőke Í920 tavaszán 26 millióra, Í922. év 

tavaszán pedig 50 millióra emelkedett, végre Í922 őszén — 

tekintettel az áremelkedés folytán fokozódott tőkeszükségletre 

— az alaptőke Í50 millióra emelkedett. Budapesti 

és vidéki leányíntézeteínk alaptőkéjét szintén Í50 

millióra kellett emelnünk ugy, hogy ezídőszerínt a 

„Futura" és leányíntézeteínk alaptőkéje összesen 300 

míllíó koronát tesz kí. 

A „Futura" három éví fennállása alatt nemzeti és 

jótékony célokra közel 20 míllíó koronát adományozott. 

Csak a legutóbbi alkalommal ís 500 főiskolai hallgatót 

több mint 2V2 millió koronával segített tanulmányaik 

folytatásában. 

Intézetünk nagymérvű megerősödését annak köszönhetjük, 

hogy alapítóínk a befizetett alaptőkéjük és nekünk 

nyújtott hitel után ís csak méltányos kamatot számítanak 

és munkánk eredményét ís az intézet erősbítésére 

fordítják, biztosítván ezzel intézetünk fejlődését és minél 

nagyobb számú magyar elemnek a kereskédelem terén 

való elhelyezkedését. 

A „Futura" alakulása idejében (Í9I9—Í920. évben) 

Csonka-Magyarországon gombamódra támadtak a hasonló 

célú áruforgalmi kereskedelmi intézmények s nem 

egy ezek közül az akkori gazdasági viszonyaink között 

nagy haszonra tett szert. Ezek az intézetek azonban 

tulnyomórészben nélkülözték a vidéki gyüjtőszervezetet 

és így üzleteik legnagyobb részét csak a budapesti piacokon, 

főkép a tőzsdén kötötték. Az Í920 —Í92Í. évben 

bekövetkezett árhullámzás ezeknek az intézeteknek túlnyomó 

részét válságos helyzetbe juttatta. Azok, akik a 

„Futurá"-ban nem szívesen látták az árugyüjtés terén 

a nagytekintélyű és egészséges alapon működő nagy szövetkezeti 

hálózat megjelenését és versenyét, mindenképen 

igyekeztek a „Futurát" ís eme vergődő intézetek közé 

sorolni, vagy részére legalább ís hasonló jövőt jósolni. 

A jóslat azon a vádon alapult, hogy a „Futura" kihasználva 

a keresztény és nemzeti irányt, kormánytámogatással 

monopolísztíkus és prívílégíumos üzleteket biztosított 

magának; az intézet éppen ezért nem ís életképes 

és csak addig fog fennállaní, amíg a monopolísztíkus 

és prívílégíumos üzletek meg nem szűnnek. Jellemző,

hogy addig, míg a háborúban ők: a vádlók bonyolították 

le az állami megbízásokat, ezeknek a feladatoknak 

vállalását áldozatnak, érdemnek tüntették fel s most, 

hogy a magyar faj ís részt kívánt ebből a munkából 

az egyszerre kárhozatos monopólium lett, 

A „Futura" a kötött forgalom idején jött létre s 

így természetesen első feladata volt, hogy mindazokat 

az állami megbízatásokat és üzletfeladatokat megszerezze 

a maga részére, amelyeket addig a háborús központok 

végeztek, amely központokban azok foglaltak helyet, 

kik ezen a címen a fronttól távol, kedvező viszonyok 

között éíték át a borzalmas háborús időket és elhelyezkedésük, 

megélhetésük a központok felszámolása esetén, 

kereskedelmi ismereteik révén különben ís bíztosítva 

volt. Az a cél ís szemünk előtt lebegett, hogy az állami 

megbízásokból folyó kereskedelmi feladatok mintegy 

gyakorló terül szolgáljanak a háború után felszabadult 

katonák és a megszállás folytán hontalanná vált magyar 

elemek részére. Ezzel tehát módot kívántunk adni arra, 

hogy a magyar elem a kereskedelem terén megfelelő 

jártasságra tegyen szert és így a közgazdasági életben 

való elhelyezkedése a szükséges gyakorlati ismeretek 

megszerzése révén az állami megbízatások befejezése 

után ís bíztosítva legyen. 

Az ellenünk hangoztatott monopólíumos vádak 

igaztalanságát bizonyítja még az ís, hogy ma, mikor 

már legalább a belső forgalomban a kötöttség megszűnt, 

a „Futurá"-nak már semmiféle úgynevezett üzleti monopóliuma 

nincsen, hanem a múltból fenmaradt s busás 

hasznot hajtó monopolizált és privilegizált üzletek most 

ís a bankok kezében vannak, amelyek nagy tőkeerejük 

folytán különben ís olyan monípólíumokat, olyan privilégiumokat 

tudnak a maguk üzletei részére biztosítani, 

amilyeneket semmiféle más kedvezménnyel létrehozni 

nem lehet. 

A „Futura" a vele egy időben létesült hasonló intézményektől 

még abban ís különbözik, hogy árugyüjtő 

és értékesítő szervezetét tökéletesen kiépítette s főként 

az árugyüjtésnél a nagy szövetkezeti központok által 

kitűnően vezetett vidéki szövetkezeti hálózatra támaszkodott 

; ezzel az árut közvetlenül a termelőtől, minden 

felesleges és költséges közvetítő kizárásával gyűjtötte és 

nem a tőzsdén szerezte be, sem pedig harmadik vagy 

ötödik kézből. Viszont az értékesítésnél közvetlenül a 

fogyasztót kereste. Eme, a helyes kereskedelmi elvnek 

megfelelő működése és teljesítő képessége folytán a legelőnyösebb 

ajánlatot tehette az állami nagy üzletek lebonyolítására 

és azokat megfelelő versenytárs híján el 

ís nyerte. Végül a „Futura" a munkájából mutatkozó 

hasznot teljes egészében a saját fejlesztésére, erősítésére 

fordította, hogy minél nagyobb sikerrel munkálhassa 

nemzeti célokat szolgáló feladatait. 

A fentiekben röviden felsoroltak és a rövid három 

év alatt elért erkölcsi és anyagi eredmény, a hatalmas, 

nagyarányú forgalom eléggé bizonyítják azt, hogy a 

„Futurá"-nak a megalakításához fűzött célokat sikerült 

elérnie. Ma a „Futura" az egész országra k terjedő nagy 

koncepciójú áruüzletek megszervezésére, lebonyolítására, 

még külföldi vonatkozásban ís teljesen megfelelő. Az 

elért eredmények reális bizonyítékai annak ís, hogy 

minden ellenkező állítás dacára a magyar faj a közgazdaságnak 

ezen a terén ís megállja a helyét. 

Amint a tapasztalat fényesen tanúsítja, szövetkezeteink 

nagy része az árugyüjtés terén a lefolyt rövid 

idő alatt és a kezdet nehézségei között ís kiváló munkát 

végzett és nem egy szövetkezetünk van, amely a gyapjú-, 

gabona-, vagy tollgyüjtés lebonyolítása révén még a mai 

viszonyok között ís számottevő, sok milliós eredményt 

mutatott fel. 

Ezen az uton haladva, immár biztosan remélhető, 

hogy a következetes munka meghozza azt a célbavett 

eredményt, mely a nemzeti kereskedelem kiépítésénél 

szövetkezeteinknek és a magyar faj érvényesülésének 

megillető tért és szerepet biztosit. 

•r^r

144 

Pantodrog" Magyar Gyógynövény Részvénytársaság. 

A gyógyszerek készítésére szükséges vadontermő 

gyógynövényeket, továbbá az olajtartalmú növényeket 

hosszú ideig nem részesítették kellő figyelemben nálunk, 

sőt a gyógyszeráruk nyersanyagának legnagyobb része 

külföldről jött be az országba. A magyar termőföld ezen 

anyagoknak s növényeknek túlnyomó nagy részét meg 

tudja teremni, még pedig oly nagy mennyiségben, hogy 

nem csupán a belföldi fogyasztást lehet belőle fedezni, de 

kivitelre ís jelentékeny mennyiség kerülhet. A vadontermő 

gyógynövények kivitelével az ország kereskedelmi mérlegét 

lehet javítani s főleg az alsóbb osztályoknak az 

ily növények egybegyűjtésével uj jövedelmező kereseti 

forrásokat lehet megnyitni. Ezekből a szempontokból 

kiindulva, a Hangya. I9í8-ban az Országos Központi 

Hitelszövetkezettel és az ügy iránt érdeklődő szakemberekkel 

karöltve, megalakította a „Pantodrog" Magyar 

Gyógynövény Részvénytársaságot. Az alaptőkéje e társaságnak 

kezdetben í millió korona volt, amelyet 1920-ban 

í,500.000, 1922-ben 5 millióra, ujabban pedig 50 millió 

koronára emeltek fel. A részvénytársaság kezdettől fogva 

a falusi fogyasztási szövetkezeteket, hadi özvegyeket és 

hadi árvákat használta fel e nagyfontosságú akcióra, 

a- gyógynövénygyüjtés kiszélesítésére. De nem csupán a 

vadontermő gyógynövények gyűjtését sorolta céljai közé 

a „Pantodrog", hanem ujabban már a gyógynövények 

termesztését ís iparkodik megkedveltetni szemmel látható 

nagy eredménnyel, amit leginkább bizonyít a,-, hogy az 

alapítás első harmadik esztendejében az éví forgalma 

a „Pantodrog"-nak alig í—2 millió korona értékű volt, 

í922-ben már Í00 millió korona értéket meghaladó 

gyógynövényt exportált külföldre, míg az Í923. éví 

kivitelre kerülő gyógynövények értéke el fogja érni az 

í milliárd korona értéket. 

A szövetkezetek készséggel karolták fel a „Pantodrog" 

által megindított gyógynövénygyüjtő akciót 

ugy, hogy ma már száznál több Hangya-szövetkezet 

foglalkozik rendszeresen gyógynövények begyűjtésével. 

Ennek megfelelően maga a „Pantodrog" ís ígarkodík 

a szövetkezeti eszmét hathatósan terjeszteni, fejleszteni, 

ami már magában a szövetkezeti élet terén egy uj 

üzletágnak, az értékesítésnek a meghonosításában ís 

megnyilatkozik. A „Pantodrog" hivatalos helyiségei 

Baross-utca Í3. szám alatt vannak; a központi vezetés 

dr. Betegh Péter vezérigazgató kezében van. A „Pantodrog 

jelenlegi igazgatóságának elnöke: Meskó Pál a 

Hangya ügyvezető-igazgatója, alelnökök: dr. Horánszky 

Dezső az O. K. H. vezérigazgatója, dr. Szomjas Lajos 

földmívelésügyí államtitkár és Företer Elemér. Az igazgatóság 

tagjai: dr. Tóth Jenő földmívelésügyí államtitkár, 

dr. Darvas Ferenc, dr. Steínecker Ferenc, Príhradny 

János, Forró Róbert, dr. Síegescu József, Wílhelm Artúr, 

Medve Miklós, Bun József. 

A „Pantodrog" a gyógynövények gyűjtésének és 

termesztésének széleskörű kifejlesztésén kívül tervbe vette 

a gyógynövények feldolgozását ís, főleg azoknak a 

drogua-cíkkeknek az előállítását, amelyek eddig külföldről 

kerültek hozzánk. E? irányú kísérleteí máris 

szép eredménnyel kecsegtetnek. 

Szövetkezeti Papríkaípar Részvénytársaság. 

A Hangya és az Országos Központi Hitelszövetkezet, 

hogy a paprika értékesítésének nagyobb lendületet adjanak, 

hogy a magyar paprika hamisítatlan minőségben 

és a kereskedelmi szokványoknak megfelelően kerüljön 

forgalomba s hogy a papríkakívitelnek ís lendületet 

adjanak, J9í9-ben megalakították a Szövetkezeti Paprikaipar 

Részvénytársaságot. Az alaptőke 2 millió korona 

volt, amellyel aránylag e szövetkezeti vállalat igen jelentős 

eredményeket ért el. Már az első esztendőben 33.429 

kílogram elsőrendű, 6340 kílogram másodrendű és 

ÍÍ.337 kílogram harmadrendű paprikát hozott forgalomba 

J,Í73.000 korona értékben. A forgalom a következő 

esztendők alatt folyton emelkedett, csak az utolsó 

években mutatkozott bizonyos visszaesés, aminek az oka 

a kivitelnek a külföldi paprika erős versenye folytán 

előállott csökkenése. A legutolsó évben 2 és millió 

korona értékű paprikát juttatott el hamisítatlan minőségben 

a részvénytársaság a szövetkezetek utján a fogyasztókhoz. 

A Papríkaípar R.-T. egyébként gondot fordít 

arra ís, hogy a termelők minél kiválóbb fajú paprikát 

termeljenek. Ugy a vetőmag, mínt egyéb anyagok 

beszerzése terén ís hathatósan kezére jár a paprikatermelőknek. 

A termelőknél összevásárolt paprika feldolgozására 

megfelelő műszaki berendezéseket létesített. E célból 

megszerezte a Bátyai Paprikamalom és Növényszárító 

R.-T., valamint a Fajszí Paprikamalom és Kereskedelmi 

R.-T. részvényeinek a többségét. E két vállalatnál 

motorikus erőre berendezett ÍO, illetve 7 pár kövesmalom, 

darálóberendezés, szecskázó és modern szárító 

áll rendelkezésre. A kellő technikai berendezések teszik 

lehetővé, hogy a termelőktől közvetlenül összevásárolt 

paprika hamisítatlanul s a kereskedelmi típusoknak 

megfelelően jut el a fogyasztókhoz. 

A szövetkezet elnöke Meskó Pál, a Hangya-szövetkezet 

ügyvezető-igazgatója, alelnöke Horánszky Dezső, 

az OKH szövetkezet vezérigazgatója; az igazgatóság 

tagjai ezenkívül: Balogh Eleméjr, Gallér Kristóf, Taríczky 

Jenő, dr. Magyary Győző, dr. Steínecker Ferenc, Valíhora 

István, Míkó Gábor, Zsedényí Béla és Csík Imre.

A HANGYA-IPAR R.-T. ALBERTFALVAI GYÁRTELEPE. 

(Vegyészeti gyár. Szappangyár. Gyufagyár. Gépműhely.)

A âHangyaâ - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

A âHangyaâ - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?

A âHangyaâ - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r